SZEGEDI ZOLTÁN PREZENSZKI J ÓZSEF
OGI TI ME ED ME T NEGYEDIK, ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS
KOSSUTH KIADÓ
SZERZŐK
PROF. DR. SZEGEDI ZOLTÁN (1., 2., 3., 7., 8. ÉS 9. FEJEZET) DR. PREZENSZKIJÓZSEF (4., 5., 6. FEJEZET ÉS FÜGGELÉK) DR. FODOR ZITA (9.34 ALFEJEZET) DR. GYENGE BALÁZS (9.31-9.33ALFEJEZET) MORVAI ROBERT (8.6 ALFEJEZET) SALAMONNÉ DR. HUSZTY ANNA (8.5 ALFEJEZET) DR. TELEKI KÁROLY (7.82, 7.83, 7.85 ÉS 7.86 ALFEJEZET)
Rövid tartalom Előszó. ......................................................................................................................................... 21 Előszó a harmadik kiadáshoz .......................................................................................... 22 Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített kiadáshoz ............................................... 23 l. fejezet. A logisztika-menedzsment alapjai .............................................................
LEKTOROK
PROF. DR. KOVÁCS ZOLTÁN egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem DR. MOLNÁR LÁSZLÓ egyetemi docens Budapesti Müszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
1.1A logisztika a vállalati gazdálkodás rendszerében ....................................... 1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai................................. 1.3 A teljesköltség-koncepció ...................................................................................... 2. fejezet. A logisztikai vevőkiszolgálás ........................................................................ 2.1 A logisztikai termék és annak jellemzői ........................................................... 2.2 Vevőkiszolgálás, vevőkiszolgálási szintek meghatározása ...................... 2.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók ............................................................. 2.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje ..........................................................
MINDEN JOG FENNTARTVA ©SZEGEDI ZOLTÁN, PREZENSZKIJÓZSEF 2003, 2005, 2008, 2010 ©KOSSUTH KIADÓ 2003, 2005, 2008, 2010
37 40
55 55 60 74 79
3. fejezet. A beszerzés menedzsmentje ....................................................................... 85 85 3.1 A beszerzés (ellátás) feladatai .............................................................................. 3.2 A beszállítói menedzsment ................................................................................... 90 3.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában ..................................................... 100 3.4 Az ellátás korszerü megoldásai ........................................................................... 103 4. Az áruszállítás menedzsmentje .................................................................................. 4.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése ............................................................. 4.2 A hagyományos (konvencionális) áruszállítási rendszerek .................... 4.3 A kombinált áruszállítási rendszerek ................................................................ 4.4 Egységrakományok az ámszállitásban, a csomagolás szerepe ésjelentősége 4.5 Az áruszállítás szervezésének általános tennivalói ..................................... 4.6 A fuvarozás és a szállítmányozás általános szabályozása ..........................
ISBN 978-963-09-6569-9
25 25
5. A készletezés-raktározás menedzsmentje ............................................................. 5.1 A készletezés általános kérdései ......................................................................... 5.2 A készletezési mechanizmusok, a készletezési modellek ........................ 5.3 A készletek tárolása, a raktározás ........................................................................ 5.4 Az általános (konvencionális) darabáru-raktározás technikai rendszerei 5.5 A darabáruraktárak fizikai müködési folyamata,
117 117 125 139 153 166 179 193 193 197 214 224
a rendszerösszetevők megválasztása ................................................................ 241
5
5.6 A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák ......................... 5.7 Komissiózási rendszerek és stratégiák ............................................................. 5.8 A raktári folyamatok irányítása ............................................................................ 5.9 A magasraktározási rendszerek áttekintése ................................................... 5.10 A raktárak alapterülete meghatározásának elvei, az értékelő mutatószámok .......................................................................................................... 6. Az ellátás-elosztás, a hulladékkezelés fizikai folyamatainak menedzsmentje ..................................................................................................................... 6.1 Az ellátási-elosztási rendszerek általános jellemzése ................................. 6.2 Az elosztási rendszerek, áruáramlási csatornák ........................................... 6.3 A városi áruellátás, a city-logisztika .................................................................... 6.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés sajátos feladatai .......................
245 250 258 271 276
285 285 290 316 324
7. fejezet. A logisztika és a vállalati szervezet ............................................................. 7.1 A logisztika helye a vállalati szervezetben ....................................................... 7.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetben ............................................. 7.3 A divizionális szervezet ........................................................................................... 7.4 A mátrixszervezet ...................................................................................................... 7.5 Logisztikai szervezet a globális vállalatok magyarországi üzemeiben 7.6 A szervezetfejlesztés lehetőségei ........................................................................ 7.7 Szervezet és szervezés: logisztikai koncepciók kialakítása és továbbfejlesztése .................................................................................................. 7.8 A logisztikai tevékenységek kihelyezési lehetőségei .................................. 7.9 A vállalati szervezet és az ellátási lánc kapcsolata ........................................
333 333 334 338 341 342 343
8. fejezet. Az ellátásilánc-menedzsment ...................................................................... 8.1 A vállalati környezet változása és következményei ...................................... 8.2 Az ostorcsapás-effektus .......................................................................................... 8.3 Az ellátási lánc tagjainak egyi.ittműködése ..................................................... 8.4 A stratégiai partnerkapcsolatok gyakorlata .................................................... 8.5 Az ellátási lánc sikertényezői a gyakorlatban ................................................. 8.6 A nyomon követhetőség mint az ellátási láncok versenytényezője .....
363 364 371 382 395 398 405
9. fejezet. Az e-logisztika az ellátási láncban .............................................................. 9.1 A hatékony információáramlás igénye ............................................................. 9.2 Az e-business logisztikai kihívása ....................................................................... 9.3 Az e-logisztika szervezése ......................................................................................
409 409 413 418
345 347 361
Függelék. Logisztikai központok a hálózati gazdaságban ................................... 437 Irodalon1 ................................................................................................................................... 465 Tárgymutató ............................................................................................................................ 470
6
Tartalom Előszó ........................................................................................................................................ Előszó a harmadik kiadáshoz .......................................................................................... Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített kiadáshoz ...............................................
21 22 23
l.fejezet. A logisztika-menedzsment alapjai ..................................................... ........
25 25 25 27 31 37 37 37 38 39 39 40 40 41 43
1.1 A logisztika a vállalati gazdálkodás rendszerében ....................................... 1.11 A logisztika rövid története .......................................................................... 1.12 A logisztika értelmezése................................................................................ 1.13A logisztika küldetése ..................................................................................... 1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai ................................. 1.21A kölcsönhatások áttekintése ..................................................................... 1.22 A termék logisztikai kapcsolatai, kölcsönhatásai ............................... 1.23Az ár logisztikai kölcsönhatásai ................................................................. 1.24 A reklám logisztikai kölcsönhatásai ......................................................... 1.25 Az elosztási csatornák logisztikai kölcsönhatásai .............................. 1.3A teljesköltség-koncepció ...................................................................................... 1.31 Az egyes költségtényezők összefüggései ............................................... 1.32 A logisztikai költségek integrálása ............................................................ 1.33A logisztikai célfüggvény.............................................................................. 1.34 A logisztikai rendszer változásának hatása a különböző költségekre ......................................................................................................... 1.35 A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel ............... 1.36 A logisztika felértékelődése ........................................................................ 1.37 A logisztika elvének érvényesülése .......................................................... 2. fejezet. A logisztikai vevőkiszolgálás ........................................................................ 2.1 A logisztikai termék és annak jellemzői ........................................................... 2.11 A logisztikai terméket létrehozó rendszer ............................................. 2.12 A logisztikai termék ........................................................................................ 2.13 A push- és a puH-rendszer ............................................................................. 2.2 Vevőkiszolgálás, vevőkiszolgálási szintek meghatározása ...................... 2.21 A vevőkiszolgálás értelmezése................................................................... 2.22 A vevőkiszolgálás elemei .............................................................................. 2.23 Vevőkiszolgálási szintek, mutatószámok, normák............................ 2.24 A vállalati vevőkiszolgálási stratégia ........................................................ 2.25 A vevőkiszolgálási stratégia eszközei ......................................................
7
46 48 49 52 55 55 55 57 58 60 62 64 67 69 70
2.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók ............................................................. 2.31 A logisztikai teljesítmények mérése ......................................................... 2.32 A naturális szolgáltatási színvonalmutatók ........................................... 2.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje .......................................................... 2.41 A rendelési ciklus ............................................................................................. 2.42 A vevői megrendelés útja ............................................................................. 2.43 A megrendelések feladása/felvétele ........................................................ 2.44Akommunikációs funkció ..........................................................................
74 74 75 79 79 80 82 83
3. fejezet. A beszerzés menedzsmentje ....................................................................... 3.1Abeszerzés(ellátás)feladatai.............................................................................. 3.11 A beszerzés mint logisztikai funkció........................................................ 3.12 A beszerzési koordináció ............................................................................. 3.13 A beszerzéssei kapcsolatos célok és tennivalók ................................. 3.14 Új trendek a beszerzés területén ............................................................... 3.2 A beszállítói menedzsment ................................................................................... 3.21 A beszerzési információgyújtés, piackutatás ....................................... 3.22 Abeszállítók minősítése ............................................................................... 3.23 Akapcsolatmenedzsment ........................................................................... 3.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában ..................................................... 3.31 A beszerzés proaktív jellege ........................................................................ 3.32 A beszerzési információs rendszer .......................................................... 3.4 Az ellátás korszerú megoldásai ........................................................................... 3.41 AJIT - just in time elv alkalmazása ........................................................... 3.42 A kanban-termelésirányítás ......................................................................... 3.43 AZ MRP-rendszerek ........................................................................................ 3.44ACross-Docking .............................................................................................. 3.45 A Contimraus Replenishment .................................................................... 3.46 A Quick Response ........................................................................................... 3.47 A Postponemen t- késleltetés .....................................................................
85 85 86 86 87 88 90 90 93 98 100 101 102 103 104 108 110 112 113 115 116
4. Az áruszállítás menedzsmentje ....................... ..................................................... ...... 4.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése ............................................................. 4.11 Aközlekedés és az áruszállítás értelmezése ......................................... 4.12 Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése ................................ 4.13 Szállítási láncok, logisztikai áruszállítási rendszerek ........................ 4.2 Ahagyományos (konvencionális) áruszállítási rendszerek .................... 4.21 A vasúti áruszállítás ......................................................................................... 4.22 A közúti áruszállítás ........................................................................................ 4.23 A vízi áruszállítás .............................................................................................. 4.24 A légi áruszállítás .............................................................................................. 4.25 A csővezetékes áruszállítás ..........................................................................
117 117 117 119 123 125 125 127 131 134 136
8
4.3 A kombinált áruszállítási rendszerek ................................................................ 4.31 A kombinált áruszállítási rendszerek jellemzése ................................ 4.32 A kanténeres áruszállítás .............................................................................. 4.33 A közúti-vasúti kombinált áruszállítás ..................................................... 4.34 A közúti-vízi kombinált áruszállítás .......................................................... 4.35 A kombinált áruszállítás termináljai ......................................................... 4.4 Egységrakományok az áruszállításban, a csomagolás szerepe és jelentősége ............................................................................................................. 4.41 Egységrakományok az áruszállításban ................................................... 4.42 A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban ....... 4.5 Az áruszállítás szervezésének általános tennivalói ..................................... 4.51 Az áruszállítási mód megválasztása, a fuvarintegrátorok szerepe ..... 4.52 A szállítások előkészítése, a jármúvek megrakása ............................. 4.53 A közúti áruszállítás szervezése ................................................................. 4.54 A nagytérségi irányítórendszerek, a flottamenedzsment ............... 4.6 A fuvarozás és a szállítmányozás általános szabályozása.......................... 4.61 A fuvarozás értelmezése, a fuvarozási szerződések .......................... 4.62 A szállítmányozás értelmezése, a szállítmányozási szerződések, megbízások ............................................................................ 4.63 A vasúti árutovábbítás és szabályozása ................................................... 4.64 A közúti árutovábbítás szabályozása ....................................................... 4.65 A nemzetközi árutovábbításban alkalmazott fontosabb paritások ..... 5. A készletezés-raktározás menedzsmentje ............................................................. 5.1 A készletezés általános kérdései ......................................................................... 5.11 A készletek értelmezése, a készletezés általános fogalmai ............. 5.12 A készletek csoportosítása, a készletezési költségek ........................ 5.2 A készletezési mechanizmusok, készletezési modellek ........................... 5.21 A készletezési mechanizmusok áttekintése, múködése .................. 5.22Jellegzetes készletezési modellek ............................................................. 5.23 A készletváltozások kezelése, a számítógépes készletgazdálkodás 5.3 A készletek tárolása, a raktározás ........................................................................ 5.31 A raktározás helye és szerepe a logisztikai rendszerekben ............ 5.32 A raktározási folyamatok rendszerszemléletú értelmezése .......... 5.4 Az általános (konvencionális) darabáru-raktározás technikai rendszerei 5.41 Az általános darabáru-raktározási rendszerek áttekintése ............. 5.42 A tárolási rendszerek ........................................................................ :............. 5.43 Az anyagmozgató rendszerek .................................................................... 5.44 A létesítményrendszerek ............................................................................. 5.5 A darabáruraktárak fizikai múködési folyamata, a rendszerösszetevők megválasztása ................................................................ 5.6 A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák .........................
9
139 139 142 146 150 152 153 153 159 166 166 168 171 177 179 179 181 183 185 190 193 193 193 196 197 197 200 211 214 214 222 224 224 225 233 238 241 245
l' 5.7 Komissiózási rendszerek és stratégiák ............................................................. 5.8 A raktári folyamatok irányítása ............................................................................ 5.81 A raktári folyamatok irányításának feladatai, információ i .............. 5.82 A tárolótéri alapfolyamatok irányítása .................................................... 5.83 Az adat- és információtovábbítás korszerú módszerei raktárakban, komplex hardver-szoftver rendszerek ......................... 5.9 A magasraktározási rendszerek áttekintése ................................................... 5.10 A raktárak alapterülete meghatározásának elvei, az értékelő n1utatószán1ok .......................................................................................................... 6. Az ellátás-elosztás, a hulladékkezelés fizikai folyamatainak menedzsmentje ..................................................................................................................... 6.1 Az ellátási-elosztási rendszerek általános jellemzése ................................. 6.11 Az ellátási-elosztási rendszerek kapcsolatai, főbb modelljei ......... 6.12 Az ellátási logisztika főbb feladatai ........................................................... 6.13 Az elosztási logisztika főbb feladatai ....................................................... 6.2 Az elosztási rendszerek, áruáramlási csatornák ........................................... 6.21 Az értékesítési és az áruáramlási csatornák kapcsolata ................... 6.22 Az áruáramlási csatornák összetevői, alrendszerei ........................... 6.23 Korszerú áruáramlási csatornák kialakítása Cross-Docking technika alkalmazásával ................................................ 6.24 Az ellátási lánc (hálózat) koncepciójára épülő rendszerek ............ 6.25 A CEP (Courier, Express, Parcel) szolgáltatások sajátos szerepe az elosztási logisztika területén ................................................ 6.26 Az elosztási rendszerek áruáramlási folyamatainak korszerú irányítása, az áru nyomon követése ......................................................... 6.3 A városi áruellátás, a city-logisztika .................................................................... 6.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés sajátos feladatai ....................... 6.41 A visszutas logisztika értelmezése, csatornái ....................................... 6.42 A hulladékkezelés és az újrahasznosítás feladatai ............................. 7. fejezet. A logisztika és a vállalati szervezet ............................................................. 7.1 A logisztika helye a vállalati szervezetben ....................................................... 7.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetben ............................................. 7.21 A fejlesztendő szervezet ................................................................................ 7.22 A közbenső szervezeti forma ...................................................................... 7.23 Az integrált logisztikai szervezet ................................................................ 7.3 A divizionális szervezet ........................................................................................... 7.4 A n1átrixszervezet ...................................................................................................... 7.5 Logisztikai szervezet a globális vállalatoknál ................................................. 7.6 A szervezetfejlesztés lehetőségei ........................................................................
250 258 258 262 266 271 276
285 285 285 287 289 290 290 292 295 299 306 311 316 324 324 326 333 333 334 335 336 337 338 341 342 343
10
7.7 Szervezet és szervezés: logisztikai koncepciók kialakítása és továbbfejlesztése .................................................................................................. 7.8 A logisztikai tevékenységek kihelyezési lehetőségei .................................. 7.81 Akihelyezés (outsourcing) koncepciója ................................................ 7.82 Insourcing, cosourcing, nearshoring, offsharing .............................. 7.83 3PL/4PL ................................................................................................................ 7.84 A kiszervezés előnyei és kockázatai ......................................................... 7.85 Akiszervezés gyakorlata ............................................................................... 7.86 Logisztikai outsomeing Magyarországon ............................................. 7.87 A termelés-kiszervezés szintjei ................................................................... 7.9 A vállalati szervezet és az ellátási lánc kapcsolata ........................................
345 347 347 349 349 351 354 356 358 361
8. fejezet. Az ellátásilánc-menedzsment ...................................................................... 8.1 A vállalati környezet változása és következményei ...................................... 8.11 Az értékrendszer .............................................................................................. 8.12 Az ellátási lánc értelmezése ......................................................................... 8.13 A folyamatok az ellátási láncban ................................................................ 8.2 Az ostorcsapás-effektus .......................................................................................... 8.21 Az ostorcsapás-effektus értelmezése, okai ............................................ 8.22 Az ostorcsapás-effektus következményei, hatásai .............................. 8.23 Az ostorcsapás-effektus hatásainak csökkentése ............................... 8.24 Az ostorcsapás-effektus hatása a logisztikai rendszerre .................. 8.3 Az ellátási lánc tagjainak együttmúködése ..................................................... 8.31 Partnerkapcsolatok, stratégiai szövetségek .......................................... 8.32 Az ellátási lánc tagjai közötti kapcsolatok alapvető formái ............ 8.4 A stratégiai partnerkapcsolatok gyakorlata .................................................... 8.41 A beszállítá bevonása a fejlesztésekbe .................................................... 8.42 A partnerkapcsolatok dilemmái ................................................................ 8.43 Az erőviszonyok alakulása ........................................................................... 8.5 Az ellátási lánc sikertényezői a gyakorlatban ................................................. 8.51 Az értéklánc és az ellátási lánc gyakorlati megközelítésben .......... 8.52 Az ellátási lánc nyújtotta üzleti lehetőségek ......................................... 8.53 Új partnerkapcsolatok létesítése .............................................................. 8.54 Az ellátási lánc feletti ellenőrzés eltolódása .......................................... 8.55 Döntési dilemmák ........................................................................................... 8.6 A nyomon követhetőség mint az ellátási láncok versenytényezője .....
363 364 365 367 370 371 371 376 378 380 382 384 387 395 395 396 396 398 398 400 401 402 404 405
9. fejezet. Az e-logisztika az ellátási láncban .............................................................. 9.1 A hatékony információáramlás igénye ............................................................. 9.ll A technológia és az ellátási lánc fejlesztésének informatikai igényei 9.12 Az információmegosztás .............................................................................. 9.13 Az e-gazdaság hatása a logisztikai rendszerre ......................................
409 409 409 410 411
ll
,
9.2 Az e-business logisztikai kihívása ....................................................................... 413 9.3 Az e-logisztika szervezése ...................................................................................... 418 9.31 Az e-technológiák fejlődési szakaszai, hatásai ..................................... 418 9.32 Az e-technológia kihatása a logisztikai folyamat szerkezetére .......... 420 9.33 Az ellátási folyamat megváltozott helyzete ........................................... 427 9.34 Az e-ellátási lánc szereplői ........................................................................... 429 9.35 Raktározás és szállítás és készletezés az e-logisztikában ................. 434 Függelék. Logisztikai központok a hálózati gazdaságban (A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok menedzsmentje) .................. l.A logisztikai központok kialakulásának háttere ............................................. 2. A logisztikai központok funkciói, szolgáltatásai ............................................. 3. A logisztikai szolgáltató központok létesítésének feltételei, a hálózati szemlélet megvalósítása ....................................................................... 4. A logisztikai szolgáltató központok szerepe az áruellátási feladatok hatékony, környezetkímélő és energiatakarékos megoldásában ............ 5. A nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakítása logisztikai/ áruforgalmi központok létesítésével ................................................................... 5.1 Az áruáramlatok átrendeződése Európában .......................................... 5.2 Áruszállítási hálózatok, áruáramlási infrastruktúra kialakítása, fejlesztése Európában ............................................................... 6. Magyarország a logisztikai hálózati kapcsolatokban .................................... 6.1 Magyarország helye az európai hálózatban ............................................ 6.2 Logisztikai központok Magyarországon ..................................................
437 437 440 443 446 449 450 453 457 457 458
Irodalotn ................................................................................................................................... 465 Tárgymutató ............................................................................................................................ 470
Ábrák jegyzéke A logisztika céljainak változása az idő függvényében ............................... A logisztikai célok elérésének eszközei az egyes időszakokban ........... A vállalati logisztikai alrendszerek kapcsolatrendszere ............................ A logisztika és az ellátásilánc-menedzsment értelmezése ....................... A körjárat modellje ................................................................................................... A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások ............. Példák a költségek közötti konfliktusokra ..................................................... A költségek egy lehetséges felosztási módja ................................................. A minimum és a maximum elv alkalmazása a logisztikai teljesítmény kialakításában ................................................................................... 1.10 A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel ........................
26 27 29 30 36 38 41 42
2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6
56 57 58 59 60
1.1
1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7. 1.8 1.9
A logisztikai rendszer szerkezete ........................................................................ A költségek rétegződése az árbevételben ....................................................... A logisztikai rendszer folyamatdiagramja ....................................................... A logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása .......................................... A logisztikai folyamat elemeinek hálózatszeni kapcsolódása ............... Az árbevétel alakulása a logisztikai szolgáltatási színvonal változtatásának függvényében ............................................................................ 2.7 A költség/vevőkiszolgálási viszony dilemmája ............................................ 2.8 A vevő reakciója ismételt hiánycikk esetén .................................................... 2.9 A termelési és a szállítási teljesítmények alakulása (1992-1996) ........... 2.10 A logisztikai célok fontosságának alakulása Németországban, az Egyesült Államokban és Kínában ................................................................. 2.11 A vevői rendelési ciklus szemléltetése ............................................................. 2.12 A rendelésfeldolgozás folyamata ....................................................................... 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8
44 49
64 68 71 73 73 80 82
A beszerzés három felfogása ................................................................................ 89 Az egy-, illetve a kétbeszállítás modellműködése ....................................... 92 A beszállítá kiválasztásának folyamata ............................................................. 94 Beszállítási adatlapminta ....................................................................................... 95 A Kraljic-mátrix ........................................................................................................... 99 A beszerzési modulok integrációja ................................................................... 103 Anyag- és információáramlás a hagyományos és aJIT-rendszerben ........ 105 A rendelési ciklusidő csökkenése a villamos és az elektronikai iparágban ..................................................................................................................... 107
13
3.9 A kanban-rendszer szabályozókörei és információáramlása ................. 109 3.10 A Cross-Docking működési elve ......................................................................... 113 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12 4.13 4.14 4.15 4.16 4.17 4.18 4.19 4.20 4.21 4.22 4.23 4.24 4.25 4.26 4.27 4.28 5.1 5.2 5.3 5.4
Vázlat az RST-folyamatok szemléltetésére ....................................................... Az áruszállítási feladatok áttekintése ................................................................ Közvetlen, egytagú (a) és közvetett, többtagú (b) szállítási lánc ........... Kéttengelyes, eltolható oldalfalú vasúti kocsi ................................................ Emelőhátsó fallal felszerelt zártszekrényes tehergépkocsi ...................... Konténerszállító hajó .............................................................................................. Személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgép .......................... A kombinált áruszállítási rendszerek fő csoportjai ..................................... 1C típusú, 20 láb (6058 mm) hosszú nagykonténer ................................... Nagykonténerek rakodása konténer-bakdaruval ........................................ Nagykonténerek rakodása mobil rakodógéppel ......................................... Pótkocsis tehergépkocsi alacsony rakfelületű (Ro-La) vasúti kocsin ................................................................................................................ Csereszekrények vasúti kocsira rakodása ....................................................... Nyerges félpótkocsi rakodása bakdaruval zsebesvasúti kocsiba ......... Nem daruzható nyerges félpátkocsik lengőhiclas vasúti kacsikon ...... A vasúti szerelvény összeállítása bimadális rendszerű kombinált szállítás esetén ............................................................................................................ Tengeri Ro-Ro hajó ................................................................................................... Tengeri kikötő konténerterminálja (részlet) ................................................. Rakodólapok ............................................................................................................... A sík rakodólapos rakományok rögzítése ....................................................... Roli típusú kiskonténerek ...................................................................................... Logistikbox .................................................................................................................. Egyutas (egyszerhasználatos) rakodólap fóliatekercs kezeléséhez ................................................................................................................. A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere ...... Vázlat a berakási tervszerinti rakományelhelyezés szen1léltetésére ........................................................................................................... A közúti áruszállítás főbb szervezési modelljei ............................................ Vázlat a szállítási kapcsolatok szemléltetésére .............................................. A járatok megjelenítésére szolgáló menürendszer (példa) ....................
120 121 124 126 129 134 136 140 144 145 146
A készletezés elvi lefolyása .................................................................................... A készletváltozás különböző készletszintezési mechanizmusok esetén ............................................................................................................................. A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő determinisztikus jellege esetén ........................................................................... A költségek alakulása a rendelési tételnagyság függvényében .............
195
14
146 148 148 148 149 150 153 155 156 157 158 163 164 169 172 173 176
5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10 5.11 5.12 5.13 5.14 5.15 5.16 5.17 5.18 5.19 5.20 5.21 5.22 5.23 5.24 5.25 5.26 5.27 5.28 5.29 5.30
199 5.31 201 202
5.32
A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő normális eloszlása esetén ...................................................................................... A készlet várható alakulása a tervidőszakban ............................................... A készlet alakulása véletlen ütemezésű, egyenlő nagyságú szállítmányok érkezése és egyenletes keresletesetén ............................... A készletezési rendszer struktúrája ................................................................... A termelési folyamat fázisai és műveletcsoportjai ....................................... Főbb készletezési-raktározási csomópontok a teljes logisztikai folyamatban ................................................................................................................. A raktározási rendszert és kapcsolatait szemiéitető modell ................... Az állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek alapesetei ................. Az állványos, statikus tárolási rendszerek főbb változatai ........................ Bejárható tárolóállvánnyal berendezett raktárrész (BITO-Lagertechnik) ............................................................................................... Az állványos, dinamikus tárolási rendszerek főbb változatai ................. Görgőspályás utántöltős tárolóállvánnyal berendezett raktárrész (BITO-Lagertechnik) .......................................................................... Vezetősínes utántöltős állványostárolás ......................................................... A gépi hajtású emelőtargoncák néhány változata ....................................... Normál emelőtargonca alkalmazása különböző tárolási rendszerek esetében ................................................................................................ Emelőtargoncákkal kiszolgált, rekeszes tárolóállvánnyal berendezett raktárrész Qungheinrich) ............................................................ Az utántöltős és a szatellitkocsis kiszolgálású állványok feltöltésének és ürítésének elve .......................................................................... Felrakódaru alkalmazása különleges állványok kiszolgálására ............. Az átvevő (Á) és a kiadó (K) helyiségek (területek) raktáron belüli elrendezésének főbb változatai ............................................................. Dokkolókapuk a raktár hosszirányú fala mentén (Hafa-rendszer) .......................................................................................................... Raktártelep belső gépkocsiút- és vasúthálózata ........................................... A darabáruraktárak működési folyamata ........................................................ A tömbtárolás (a), a soros tárolás (b) és a vegyes tárolás (c) elrendezés i vázlata ..................................................................................... ........ Hűtőgépgyár készáruraktára tárolóterületének elrendezése ................ Vázlat az ABC-elemzéssei támogatott terülerkijelölési stratégia megvalósításának szemléltetéséhez ................................................................. A megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős komissiózás folyamarábrája ............................................................................................................ A megrendelésenkénti párhuzamos vagy kétlépcsős .komissiózás folyamarábrája .................................................................................. A tartalék és a komissiózó raktárrészek kapcsolata ....................................
15
205 208 209 211 215 218 222 226 228 230 230 231 232 234 235 236 237 237 239 240 241 242 246 247 249 251 252 254
5.33 Árugyüjtés komissiózó emelőtargoncával ..................................................... 5.34 Az utántöltő (tartalék) tárolók és a komissiózó tér kapcsolatának néhányváltozata ........................................................................................................ 5.35 Komissiózás karusszelrendszerü állványokról ............................................. 5.36 Vázlat a raktározási alapfolyamat és az irányítási folyamat kapcsolatainak szemléltetéséhez ....................................................................... 5.37 A tárolóhely és az áru jelölésének egy lehetséges változata .................... 5.38 Akartotékrendszerü adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája ............................................................................................................ 5.39 A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája ............................................................................................................ 5.40 A számítógépes raktárirányítási rendszer általános felépítése .............. 5.41 Az irányítási és a végrehajtásiszint közötti információátvitel néhány korszerü megoldása ................................................................................ 5.42 Teljes egységrakományok tárolására alkalmas önhordó magasraktár .................................................................................................................
255 256 257 259 260
6.16 Vázlat az l. körzetbenlevő üzletek területi megoszlásának szen1léltetésére ............................................................. .'............................................. 322 6.17 A zárt láncú gyártás újrahasznosítási modellje ............................................. 328 7.1 7.2 7.3 7.4
263 264 265 269
7.5 7.6 7.7 7.8 7.9 7.10
273 7.11
6.1 6.2 6.3
6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9 6.10 6.11 6.12
6.13 6.14 6.15
A logisztikai lánc összetevőinek kapcsolata (részlet) ................................ A gazdasági renelszerek jellegzetes moclelljei ............................................... AJIT-elvü ellátás szállítási kapcsolatai kialakításának (a logisztikai áruszállítási rendszer megvalósításának) gyakori változatai ....................................................................................................................... Az AHMJIT-elv szerint müköclő beszállítói kapcsolatrendszere .......... Az értékesítési csatornák főbb változatai ........................................................ Az elosztási rendszerek vertikális struktúrájának alaptípusai ................ Vázlat abeszállítók és a fogadóhelyek közvetlen (a) és egylépcsős (b) kapcsolati rendszerének szemléltetésére .................. Vázlat a Cross-Docking technika alkalmazásának szen1léltetésére ........................................................................................................... Az áruáramlás egy lehetséges struktúrája ECR-módszer alkalmazása esetében .............................................................................................. Az ellátási lánc (hálózat) egyszerüsített vázlata, a vezértermékek szervezett pályájának feltüntetésével ............................................................... Az ellátási láncra épülő hálózat nagyvonalú vázlata ................................... A hálózatba telepítendő készletezési csomópontok meghatározásának egy lehetséges (költségszempontú) moclellje (Schary- Larsen-modell) ......................................................................................... Vázlat az elosztási rendszerben levő készletek DRP-logikája szerinti kezelésének szemléltetéséhez ............................................................ Légi-közúti szállításra épülő expressz szolgáltató egy lehetséges kiszolgálási tnodellje ............................................................................................... A city-terminál szerepe a városi áruforgalom szervezésében ................
16
285 286
288 289 291 293 295 297 298 300 301
303 305 308 319
7.12 7.13 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6 8.7 8.8 8.9 8.10 8.11 8.12 8.13 8.14 8.15 8.16 8.17 8.18
Funkcionális szervezet önálló logisztikai funkció nélkül ........................ Funkcionális szervezet részlegesen centralizált logisztikával ................ Funkcionális szervezet önálló, integrált logisztikai funkcióval ............. Divizionális szervezet elivíziónként kialakított logisztikai egységgel ...................................................................................................................... Divizionális szervezet központi logisztikai funkcióval ............................. A tnátrixszervezet ...................................................................................................... A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása ........................................ A kihelyezési moclell .......................... ...................................................................... Logisztikai szolgáltató fejlődése ......................................................................... Kiszervezett logisztikai tevékenységek Magyarországon (2009) és a világban (2008) ................................................................................................. Az outsomeing-kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége (2003, 2009 és jövőbeli elvárások) ..................................................................... A kiszervezés szintjei ............................................................................................... Az ellátási lánc renelszere (kapcsolati háló) ................................................... A Porter-féle értéklánc ............................................................................................. A Porter-féle értékrendszer ................................................................................... Az értéklánc kapcsolódó folyamatai ................................................................. Versenyelőnyök elérésének mócljai az értékláncban ................................ A cégek logisztikai "rálátásának" a kiterjedési köre .................................... A logisztikai "rálátás" kiterjedési körének bővítése .................................... Áramlások az ellátási láncban .............................................................................. A megrendelések C és a vásárlás) alakulása az idő függvényében ............................................................................................................. Az ellátási lánc dinamikája .................................................................................... Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ostorcsapás-effektus ........................................................................................... Az ellátási lánc egy lehetséges moclellje .......................................................... Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ideális állapot ............................................................................................................................ Az ellátási láncok létrehozásának szemléletmódbeli modellje .............. A vállalatközi kapcsolatok fő típusai ................................................................. Vállalatközi kapcsolatok ......................................................................................... Vevő-szállító függőségi rács .................................................................................. Egy autógyár ellátási láncának kapcsolati renelszere ................................. A nyomon követhetőség előnyei ........................................................................
17
335 337 338 339 340 341 344 348 350 357 358 359 361 364 365 366 366 369 370 371 373 376 377 380 381 384 385 389 392 394 406
9.1 9.2 9.3 9.4 9.5 9.6 9.7 9.8
A klasszikus ellátásilánc-struktúra ..............................................................413 A kiskereskedelmi lépcső kiiktatása az elektronikus kereskedelen1 révén ................................................................................... 414 A nagykereskedő és a kiskereskedő kiiktatása az elektronikus kereskedelen1 révén ................................................................................... 414 Az e-technológiák fejlődési szakaszai ...................................................... 418 Az e-logisztika folyamatának szerkezete ...................................................421 Az e-logisztika termelésirányítást, termelésszervezést befolyásoló szintjei .................................................................................... 422 A RFID néhány lehetséges előnye a gyógyszeripari cégek szátnára ....................................................................................................... 424 Vállalati funkciók az e-logisztikában ....................................................... 427
Függelék l. Vázlat a több telephelyes (kooperatív) logisztikai szolgáltató központ kapcsolati rendszerének szemléltetéséhez .......................................................... 2. Logisztikai szolgáltató központok/áruforgalmi központok elvi hálózati kapcsolati rendszere .................................................................................... 3. Transzeurópai (krétai, illetve helsinki) közlekedési folyosók ...................... 4. Az európai szállítási folyosók távol-keleti és ázsiai kapcsolatai ................... 5. Országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központok létesítésére számításba vehető körzetek (a szaktárca 1998-as határozata alapján), azok hálózati kapcsolatai, a fejlesztési fázisbanlevő központok tnegjelölésével .................................................................................................................. 6. A BILK jelenlegi és tervezett áruszállítási (logisztikai) kapcsolatai ............
Táblázatok jegyzéke 1.1
Aminőség megítélésének összetevői ..............................................................
34
2.1 2.2
A vevőkiszolgálás elemei....................................................................................... Teljesítménymutatók (KPI-k) alakulása ...........................................................
65 78
3.1 3.2
Abeszállítók komplex minősítése (értékelővezető) .................................. 97 MRP-tábla ...................................................................................................................... lll
4.1
A közlekedési alágazatok alkalmazási területei az áruszállításban, előnyei, hátrányai ...................................................................................................... 138 A szűken értelmezett huckepack közúti-vasúti szállítási rendszerek főbb jellen1zői ............................................................................................................. 149
445 4.2 449 454 456
458 459
5.6 5.7
A bázisidőszak szükségleteinek alakulása ...................................................... A bázisidőszak utánpótlási idejének alakulása ............................................. A raktárkészlet várható alakulása a tervidőszakban ................................... A tárolási rendszer és az anyagmozgató rendszer megválasztását befolyásoló főbb tényezők ................................................................................... A raktári anyagmozgató rendszerek, gép- és eszközfajták fontosabb jellen1zői ....................................................................................................................... A rszorzótényező közelítő értékei .................................................................... A raktárterület kihasználhatósági tényezőinek közelítő értéke .............
7.1 7.2
A logisztikai funkciók szervezeti elhelyezkedése ........................................ 336 Akihelyezés előnyei és kockázatai .................................. .................................. 364
8.1 8.2
Az ellátási lánc főbb jellemzői .............................................................................. 368 Szállítók és vevők közötti stratégiai szövetségek alakulása ..................... 393
9.1
Összevetés: a hagyományos logisztika és az e-kereskedelem logisztikája ...................................................................................................................
5.1 5.2 5.3 5.4 5.5
205 206 207 243 244 279 279
414
Függelék l.
Az ellátási láncokhoz, hálózatokhoz kapcsolódó főbb logisztikai szolgáltatások csoportosítása .............................................................................. 442
19
Előszó Az elmúlt két évtizedben jelentős változások következtek be Magyarországon a gazdálkodástudományok területén. Ezek közül az egyik legfontosabb a lo gisztika hangsúlyosabb megjelenése, amit főként az információtechnika fejlő dése tett lehetővé. A 21. századközgazdász-és mérnökhallgatójának, függetlenül jövendőbeli munkakörétől, pontosan látnia, ismernie kell a logisztikai folyamatokkal össze függő vállalati átrendező elvet. Szakmai életútjában többször is tapasztalni fog ja a logisztikának mint sikertényezőnek a fontosságát. Logisztikai problémákkal ma már minden gazdasági szakembernek, veze tőnek foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy termelési, kereskedelmi, szol gáltatási vagy netán pénzügyi területen dolgozik Ennek oka egyrészt az, hogy a gazdaság életritmusa (és a kapcsolódó termékáramlás) jelentősen felgyor sult, másrészt az, hogy a verseny élesebbé vált, s most már nem igazán a termék maga, hanem sokkal inkább a kapcsolódó szolgáltatások határozzák meg an nak piaci eladhatóságát A logisztika tudománya napjainkban újra forradalmi változások előtt áll: a jövőben, a vállalati határokat "szétfeszítve", a termék teljes életútját kell opti malizálnia. A holnap logisztikai vezetője már ma sem tud tevékenykedni az ellá tási lánc funkcióinak ismerete nélkül. Az ellátásilánc-menedzsment - SCM (Supply Chain Management) - azonban már túllép a vállalati határokon, ezért gyakran tabukba ütl<:özik Ezek ledöntése másfajta készségeket igényel. Termé szetesen a jövőben is szükség lesz a logisztikai alapok ismeretére, emellett azonban megjelennek a hálózatok, a vállalatközi információs rendszerek, illet ve a stratégiai partnerkapcsolatok kérdései is. A könyv célja, hogy a legújabb felfogás szerint mutassa be a korszerü logisz tikamint interdiszciplináris tudományág alapjait, az integrált logisztikai kon cepció gazdálkodási vonatkozásait. A reálfolyamatok tárgyalásától, azaz a konkrét áruáramlási (szállítási, készletgazdálkodási, raktározási stb.) rendsze rektől kiindulva eljutunk az ellátási lánc szemléletmódjának részletes elemzé séig, a legújabb logisztikai megoldások ismertetéséig. A könyv elsősorban a közgazdász, gazdálkodási, illetve müszaki szakirányos egyetemi-főiskolai hallgatóknak szól. Olyan összefoglaló könyvet kapnak a ke zükbe, amely könnyen tanulható, logikus lépésekkel vezet el a technológiai alapoktól a bonyolult ellátási menedzsmentkérdésekig. A könyvet azok a vállalati gazdasági szakemberek is haszonnal forgathatják, akik tömör, áttekinthető formában szeretnének választ kapni cégük vagy rész-
21
legük logisztikai problémáira. A könyv főként mikrologisztikai témákat tárgyal, s csak érintőlegesen említi a makrologisztikai kérdéseket. A szerzők gondos körültekintéssel végezték munkájukat, ám előfordulhat, hogy egy-egy változás elkerülte figyelmüket. Éppen ezért köszönettel vesznek minden hasznos észrevételt, javaslatot annak reményében, hogy egy későbbi kiadásban felhasználhatják azokat. A könyvhöz honlap is készült. Célunk ezzel egyrészt az, hogy az olvasók megoszthassák egymással a tárgyalt témakörökkel kapcsolatos véleményeiket, másrészt pedig az, hogy esettanulmányok, ellenőrző kérdések, powerpointos előadásanyagok, szainnai linkek, logisztikai szótárak is az olvasók rendelkezé sére álljanak. A honlapot folyamatosan frissítjük Ehhez várunk ötleteket, javas latokat, sőt anyagokat is. Kérjük, klikkelj en a www.logisztikamenedzsment.hu-ra! Budapest, 2003. május
dr: Szegedi Zoltán dr. Prezenszkí]ózsef
:Előszó a harmadik kiadáshoz Kedves Olvasónk! Immár harmadik, változatlan kiadásban adjuk közre nagy si kerű Logisztíka-menedzsment címü könyvünket. Most csak arra szeretnénk fel hívni a figyelmét, hogy az ellenőrző kérdéseket már élesben is megválaszolhat ja elektronikus formában, sőt ha akar, próbavizsgázhat is. A honlapon talál még a témához kapcsolódó szakcild<:eket, szakkifejezés-magyarázatokat, pótlólagos feladatokat is. Ezekhez változatlanul a
www.logísztikamenedzsment. hu honlapon férhet hozzá. Az internetes vizsgarendszer könnyen kezelhető, hasz nálatával nagyobb tanulási hatékonyságot, időmegtakarítást érhet el. (A vizsga kérdések eléréséhez költség-hozzájárulást kell fizetnie a honlapot [www.web tan.hu} müködtető cég számára.) További tanulmányaihoz, munkájához sok sikert kívánnak a szerzők
:Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített kiadáshoz Kedves Olvasónk! Ön a könyv negyedik, jelentősen átdolgozott és bővített kiadását tartja kézben. Ez szakmai siker, hiszen a folyamatosan piacon tartott, több utánnyomásban is meg jelent könyv aMenedzser Magazin sikerlistáján kétszer is dobogás helyen állt. A siker okát két dologra vezetjük vissza: l. A hallgatók-olvasók visszajelzései szerint logikus, "olvasható", jól tanulható
könyv. 2. A könyvhöz kapcsolódó internetstratégia jelentősen megnöveli a tanulási hatékonyságot. (A továbbiakban egy DVD-melléldet is segíti ezt.) A gazdálkodástudományok területén a tudomány felezési ideje nyolc év, tehát nagyon aktuálissá vált az átdolgozás, hiszen 2003 óta új tudományos felfedezé sek, új módszerek váltak mindennapi gyakorlattá (pl. a RFID). Ezenkívül hiány zott az eddigi kiadásokból egy fontos terület, a nagytérségi logisztika. Ezt most pótoljuk (lásd Függelék). Ehhez az alapkönyvhöz 2008-ban kiadtuk az első társkönyvet Logísztika menedzsment esettanulmányok l Case Studíes to Logistics Management. Ez az alapkönyvünk adott fejezeteihez kapcsolódóan - magyar és angol nyelvű esettanulmányokat tartalmaz. Célcsoportja az MSc- vagy a felsőbb éves BA-hall gatói gárda. Az könyvhöz kapcsolódó internetes támogatást főleg az oktatók nakszánjuk A második társkönyv Raktározás-logisztika címmel jelent meg 2010-ben. A célcsoport itt a közép- és felsőfokú szakképzés, illetve az alapozó ESc oktatás, szintén világhálós támogatássaL Kiemeljük ezen könyv internetes támogatását is: Ön a www.ameropa.hu honlapon ellenőrző tesztkérdéseket, powerpointos előaclásvázlatokat, logisz tikai szótárat, esettanulmányokat talál. A www.webtan.hu honlapon próbavizs gát tehet. (A tesztkérdések megoldási kulcsait, illetve a mintatantárgyprogra mokat csak az oktatók kaphatják meg.) Kattintson rá! A logisztika világának felfedezése érclekesebbé izgalmasabba válik!
Budapest, 2005. augusztus
dr. Szegedi Zoltán dr. Prezenszki]ózsef
22
Budapest, 2010. augusztus
dr: Szegedi Zoltán dr. Prezenszki]ózsef
23
l. FEJEZET
A logisztika-menedzsment alapjai l.l A logisztika a váUalati gazdálkodás
rendszerében
Felgyorsult az életünk A gazdasági verseny ma főként az IDŐ síkján zajlik Ha gyorsabb vagy, nyersz! A logisztika középpontba kerülését is a maclern gazda ság működésének elengedhetetlen feltétele, a versenyben maradás kény szerítette ki, amely célját csak úgy érheti el, ha gyorsan kielégíti a vevői igé nyeket, ma,"Ximálja aminőséget és minimalizálja a költségeket A logisztika fogalma és gondolatvilága napjainkra mind a tudományban, mind pedig a mindennapi vállalati gyakorlatban polgárjogot nyert, bár magát a fogalmat a különböző alkalmazási területeken egymástól eltérő jelentésben használják A logisztika núndenesetre nemcsak a vállalati gyakorlat egyik ked velt varázsszava, hanem tudományos szakkifejezés is, amelyhez egyfajta sajátos tudományos megközelítés társul. A logisztika a teljesség elvén alapul, melynek célja, hogy a vizsgálat tárgyát nem elkülönített részletei szerint, hanem kerek egészként kell kezelni. A logisztika a tárgykörébe eső (a) műszaki, (b) informatikai, (c) gazdasági szervezési területeket integráltan kezeli. Ez a felfogás a szakterületen tevékeny kedőktől interdiszciplináris rugalmasságot, sokoldalúsága t követel. Egyes szerzők azzal érvelnek a logisztika ellen, hogy csupán megismétli azokat a dolgokat és jelenségeket, amelyeket például az említett három tudo mányág külön-külön már eddig is vizsgált. Ez tagadhatatlan, ám a logisztika új donsága, az átfogó szemléletmód és a tudományos módszertan átlagon felüli költségmegtakarító és profitnövelő hatása elvitatl1atatlan.
1.11 A logisztika rövid története A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektől vált stratégiai fon tosságú területté a vállalatok számára. Alkalmazásának gazdasági kiinduló pontja az Amerikai Egyesült Államok volt, majd "felfedezték" Nyugat-Euró pá-
25
ban, Kelet-Ázsiában és a rendszerváltás után a közép-kelet-európai országok ban, így hazánkban is. Az egyes fejlődési szakaszokat, illetve célokat az 1.1 ábra szemlélteti. Eszerint a korábbi célok megtartásamellett új, pótlólagos célok je lennek meg. Inkalainen (2000) szerint a problémát az jelenti, hogy az új célok a meglévőkkel ellentmondásban is lehetnek.
az egyes célok elérésének fő eszközeit mutatja be. Az ábra a szakterületnek a külső környezetre való nyitását is szemlélteti: az I. fázisban még a logisztikai részterületek integrációja a cél; a II. és III. fázis már nyit más vállalati szakterüle tek felé; a IV. fázis pedig túllép a vállalati határokon. 1.2 ábra. A logisztikai célok elérésének eszközei az egyes idöszakokban
1.1 ábra. A logisztika céljainak változása az idő függvényében
A logisztikai hangsúlyok eltolódása
Logisztikai teljesítmény
IV. Koordinált disztribúció, ellátási lánc lll. Időtényező ll. Csatornák/marketingmix elméletek l. Integrált költségszemlélet
1950
1970
1985
1995
A logisztikának - bármennyire is természetes piacgazdasági tevékenységnek túnik a vállalatok életében - más területeken már komoly története van. Alkalmazása ugyanis a hadseregnél kezclődött, jóval időszámításunk előtt. Aldmri feladata a csapatok ellátásá nak megszervezése volt. Például Nagy Sándor vagy a Római Biroelalom hódításai során több tízezres mozgó hadseregek - hadianyaggal, élelemmel, ruházattal, információval való - ellátását kellett a korabeli úthálózatok és jármúvek segítségével megoldani. [Az ókorban például komoly logisztikai problémát jelentett elefántokkal átkelni az Alpokon (Szegedi, 2008).] A fogalom a gazdasági szférába a második világháború után került át, nem utolsósor ban a hadiszállításoknak köszönhetően. Az első komoly tanulmány a gazdasági logiszti ka területén 1955-ben jelent meg Oskar Margenstem tollából. A logisztika mai virág zását az informatika, a számítástechnika fejlődésének és a felgyorsult gazdaságnak köszönheti.
Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, az 1970-es évektől az ér tékesítés támogatásán volt. Az 1980-as évek közepe táján új cél jelent meg: a ve vőkiszolgálás. Ekkorra már egyre többen ismerték fel, hogy az élesedő piaci versenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehető leg jobban alkalmazkodnak a vevők igényeihez. Ez pedig elképzelhetetlen a "gyor sabb reagálás", vagyis az anyag-, az áru- és az információáramlás javítása- azaz a logisztikai szolgáltatási színvonal-növekedés - nélkül. Napjaink logisztikája az egyeeli igényekre, valamint az ellátási hálózatokra koncentrál. Az 1.2 ábra
26
Idő
2005
A célok változásamellett a vállalkozások - a versenyképesség javítása ércleké ben - természetesen arra is törekednek, hogy az előző célokat mintegy alap igényként kielégítsék (például a készletállomány minimalizálása az adott felté telek között jelenleg is cél, ám ezt alá kell renelelni más, időközben felsőbbren clüvé minősített célnak). A logisztikai szemléletmód Magyarországon a rendszerváltás után kezdett igazán meghonosodni. Az időközben kialakult informatikai fejlődés ugyanak kor lehetővé tette, hogy a hazai vállalkozásoknak az egyes fejlődési fázisokat ne kelljen külön-külön végigjárniuk Bizonyos fejlődésbeli lemaraclások a fejlett gazdaságokhoz viszonyítva egy-két területen fellelhetők. Ma már kevésbé be szélhetünk technológiai lemaraclásról, inkább az emberi tényezők (módszer tan, oktatás, szemléletmócl) fejlesztéséről van szó.
1.12 A logisztika értelmezése A fejlődés velejárójaként a logisztikai meghatározások is időszakonként más más szempont szerint alakultak. Az egyes időszakok általánosan közös vonása ugyanakkor a folyamatszemlélet.
27
Napjainkban a logisztikának több meghatározása ismert. Az egyik legelfo gadottabb definíciót az Egyesült Államok Logisztika Tanácsa fogalmazta meg (Council of Logistics Management- www.clm.org; The International Society ofLogistics- www.sole.com). Eszerint:
"A logisztika alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsoló dó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósírási és irányítási folya mata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával."
A meghatározásból is kitúnik, hogy a logisztika mennyire átfogja az egész válla lati múködést, sőt a vállalat külső környezetének, kapcsolatainak kezelését, irá nyítását is feltételezi. Kicsit másképpen megfogalmazva: a logisztika nem más, mint a rendszerszemlétet alkalmazása az anyagáramlás területén A meghatározásból következik, hogy a logisztika fő területei a vállalati anyagáramláshoz kapcsolódó funkciók, azaz: l. a beszerzés, az alapanyag-ellátás,
2. az elosztás és áruterítés, 3. a készletgazdálkodás, 4. a raktározás, 5. a szállítás, 6. a szállítmányozás, 7. a rendelésfeldolgozás és kommunikáció, illetve a mindezt átfogó 8. informatikai háttér.
Az utóbbi években a fejlődés magával hozta a logisztikai tevékenységek bővülését, és ezzel természetesen az újabb definíciókis egyre átfogóbban ér telmezik a logisztika fogalmát. Ilyen kiterjesztett logisztikai meghatározást alkotott egy másik neves szervezet, az Egyesült Államok Logisztikai Mérnöki Társasága (SOLE) is, amely szerint:
"A logisztika azon vezetési, szervezési és múszaki tevékenységek tudomá nya, amelyek meghatározott célok és tervek elérésére, valamint a mükö dés érdekében az elvárásokra, az erőforrások fenntartására és ellátására koncentrálnak."
Egy vállalat gyakorlatilag minden tevékenysége során kénytelen logisztikával foglalkozni, hiszen a termék- és információáramláshoz minden részlege kapcso lódik. A keresztmetszeti funkció is megköveteli, hogy a vállalatok egységben kép zeljék el a tevékenységüket, hiszen minden változtatás azonnal kihat egy másik résztevékenységre. Emellett vannak közös tevékenységek, mint a tervezés, a cé lok meghatározása, melyben kiemelkedően fontos az együttmúködés. A vállalaton belüli, az értékesítéshez, az elosztáshoz kapcsolódó logisztikai fo lyamatok összetevőit szemlélteti az 1.3 ábra. S. M. Wendell úgynevezett "logiszti kai gépe" didaktikai célokat szolgál. Fő mondanivalója, hogy egy adott részterü let csak az összes többi "beleegyezésével" tud müködni, eredményeket elérni. 1.3 ábra. A vállalati logisztikai alrendszerek kapcsolatrendszere
Hasonló szemléletet tükröz az úgynevezett készletáramlási szempontú megkö zelítés. Eszerint" a logisztika az anyagoki mozgatásának és tárolásának haté kony irányítása ". Ez a megfogalmazás a szállításra (és a kapcsolódó folyamatokra: szállítmá nyozás, rakodás, átrakás stb.), valamint a készletgazdálkodásra (és a kapcsoló dó folyamatokra: raktározás, komissiózás, csomagolás) szúkíti le a logisztikát, ami bizonyos esetekben megfelelő lehet, hiszen a vállalat áramlási folyamatai nak legfontosabb területeit valóban a mozgatás és a tárolás jelenti. Ebben a meghatározásban a vevő (a felhasználó) áll a tevékenység középpontjában, az ő igényeinek meghatározott színvonalú kielégítése kell hogy vezérelje a vál lalati tevékenységet. A fenti meghatározások alapján láthatjuk, hogy - bár a hangsúly mindegyik esetben más - egy dolog közös bennüle megvalósul az a felfogás, hogy ne az egyes részterületek optimumát keressük, hanem az egész, kölcsönhatásokkal összefüzött rendszerét.
28
Forrás: Wendell (in Szegedi, 1998) alapján.
29
Új "logisztikai" definícióként jelenik meg napjainkban az ellátásilánc-me nedzsment meghatározása. Eszerint:
"Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management - SCM) az anyagok és információk áramlása révén a nyersany
Ha ezt a meghatározást összehasonlítjuk a logisztika eddigi értelmezéseivel, akkor a kooperációban, az együttműködés fokában találjuk az újszerűséget. A széles körben elterjedt nézet szerint a különbség abban áll, hogy míg a logisz tika a szervezeten belüli, addig az ellátásilánc-menedzsment a szervezeten kí vüli kapcsolatokra és működésre koncentrál. Ezt illusztrálja az 1.4 ábra. Eszerint a cég már nyit közvetlen beszállítója és közvetlen vevője felé. Ez a gyakorlatban például már három csatornatag készletszint-optimalizálását eredményezheti. A teljes elosztási csatorna azonban általában ennél hosszabb. (A későbbiekben -lásd 8. fejezet- erről még részletesen szálunk) 1.4 ábra. A logisztika és az ellátásilánc-menedzsment értelmezése
"A logisztika - az ellátásilánc-menedzsment (SCM) részeként - alap anyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósírási és irányítási folyamata, a vevői elvá rásoknak történő megfelelésszándékával.''
Logisztikai és SCM-definíciókból az interneten több tucatot is összegyűjthetünk Ennek oka egyrészt az interdiszciplináris jelleg, másrészt a tudományág viszonylag fiatal kora. A későbbiekben bizonyára pontosabban meg lehet majd húzni a szakterület határait, s így a meghatározások is letisztulhatnak A jelenleg érvényben lévő definíciókat kategorizálni is lehet. Létezik úgynevezett in formatikai, funkcionális és integrációs/folyamatszemléletú iskola. J elen könyv szerzői inkább ez utóbbi iskolához közelinek érzik magukat.
Az üzleti logisztikadefinícióban már érvényesül az a szemlélet, mely szerint a logisztika feladatköre nem szorítkozik csupán az anyagi folyamatokra. A szal gáitatások folyamatainak szervezése hasonló módon zajlik Emiatt ma már je lentős irodalma van például a kórházlogisztikának, a banki logisztikának stb. Ez a fogalmi fejlődés alapvető különbséget jelent a logisztika korai értelmezé sével szemben, amely- mint láttuk - az áruszállításokkal kapcsolatos teendők kel fonódott össze.
1.13 Alogisztikaküldetése A logisztika küldetése alatt azt értjük, hogy mi végre tevékenykedünk, mi a missziónk Ez utóbbit filozófiai síkon így fogalmazhatjuk meg:
A logisztika feladata a megfelelő áruknak vagy szolgáltatásoknak a megfe lelő helyre, a megfelelő időben és a megkívánt állapotban, a megfelelő költséggel való eljuttatása.
Egy cég logisztikai küldetését az úgynevezett 7M testesítheti meg. (Egyes szer zők ezt is logisztikai definíciónak tartják) A 7M-elv szerint a logisztikának a kö vetkező hét feltételt kell biztosítania: Az előzőekben már említett Egyesült Államok Logisztika Tanácsa az ellá tásilánc-menedzsmenttel kapcsolatos viták hatására 1998-ban átfogalmazta a logisztika meghatározását. Eszerint:
30
31
1. a Megfelelő terméket, 2. a Megfelelő minőségben.ésmennyiségben, 3. a Megfel<::lőállapcitban, 4..a Megfelelő helyen, 5. aMegfelelőidőben, 6. a Megfelelő felhasználónak, 7. a Megfelelő költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania.
Maga a küldetés is vevőközpontú szemléletet mutat, ugyanakkor érezhető be lőle, hogy nemcsak az egyes részterületek különálló optimumait, hanem sok kal inkább a teljes rendszer kölcsönhatásának lehető "legjobb" megoldását kell nyúj tan i. A szakirodalomban azonbannem csak a 7M meghatározás ismert, egyes szerzők beszélnek még a BM-ről vagy a 9M-ről is, különböző összetéte lekben. Mindezen meghatározások nagyrészt azonos kategóriákból tevőd nek össze, bár kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak aszerint, hogy a "ter mék", illetve az "információ" mennyire hangsúlyos szerepet kap. A követ kező felsorolás például 9 M-funkciót különít el. Eszerint a logisztika lehetővé teszi, hogy a
1. a Megfelelő irifonnáció,
2. a Megfelelő anyag,
3. a Megfelelőene1;gia, 4. a Megfelelő személyek,
l
adnak arra, hogy egységesen és azonnal reagáljunk a tényleges piaci igények pil lanatnyi változásaira. Az ilyen típusú azonnali információk lehetőséget kínálnak a készletek minimalizálására is (lásd például a just in time -JIT- rendszerek). 2. Megfelelő anyag biztosítása. Tipikus logisztikai feladat a termeléshez szüksé ges alapanyagok, alkatrészek vagy a termelés során keletkező félkész ter mékek, készáruk megfelelő időben, megfelelő helyre történő szállítása, tárolá sa. A termelés és felhasználás során mindig azt az "anyagot" kell rendelkezésre bocsátani, amire éppen szükség van. Nem véletlen, hogy a logisztika legelső ér telmezése a harcászathoz kötődik, ahol is elsődleges feladat a szükséges anya gok (ellátmány, muníció, "emberanyag") biztosítása. 3. Megfelelő energia biztosítása. A szükséges energiamindig az adott folyamat igényéhez igazodva, különböző formában jelenik meg (például elektromos, hő-, szél-, víz-, fény-, tüzelőanyag-, geotermikus, kémiai vagy bioenergia). Az energiával kapcsolatos logisztikai feladat az energiának a szükséglet helyére történő szállítása, esetleges tárolásának vagy transzformálásának biztosítása. Bizonyos energiatípusok szállítása könnyü (például elektromos áram), és nem igényel különösebb logisztikai szervezést, míg más energiatípusok szállítása és megfelelő mennyiségü és iclőzítésü utánpótlása, valamint tárolása tipikusanlo gisztikai feladat (például üzemanyag).
5. a Megfelelő mennyiségben,
jussanak el 6. a Megfelelő minőségben, 7. a Megfelelő időpontban; 8. a Megfelelő helyre, 9. a Megfelelő költséggel.
Tekintsük át röviden ezeket a funkciókat.
adat jellemzőerr több határterülettel is érintkezik. Nem minősüllogisztikai fel 4. Megfelelő személy biztosítása. A személyek biztosításamint logisztikai fel aclatnak a munkákhoz szükséges személyek kibenlétének meghatározása (hu mánerőforrás-gazdálkodás), a munkavégzés feltételeinek biztosítása (tervezés, szervezés) vagy annak megállapítása, hogy az adott feladat elvégzéséhez hány ember kell (munkaerő-tervezés). A "megfelelő helyre juttatás", a személyek megfelelő időben, megfelelő helyre történő eljuttatása viszont egyértelmüen logisztikai feladatnak minősítl1ető. Ez speciális feladat, mert szemben az anya gokkal, az emberek szállítása során egyéb szállítási szempontokat és feltétele ket is figyelembe kell venni (biztonság, kényelem stb.).
l. Megfelelő információ biztosítása. A megfelelő információ azt a szükséges és
elégséges információt jelenti, ami közvetlen ül befolyásolja a folyamatot. Ha példáulnem ismerjük a vevő igényét, akkor kielégíteni sincs mit. Ez a megfon tolás triviálisnak tünhet, mégis gyakran előfordul (például az FMCG-termékek esetében), hogy a termelés és a vásárlói igények jelentősen eltérnek egymástól. Az információ haladásának iránya az anyagi folyamatokéval egyrészt meg egyező, másrészt ellentétes irányú, mely a vevőtől indul visszafelé a gyártóhoz. A mai korszerü információs és kommunikációs eszközök lehetővé teszik az azon nali, valós idejü információk továbbítását nemcsak a gyártóhoz, hanem a gyártó val szaros együttmüködést kialakító beszállítához is. Az ilyen rendszerek módot
5. Megfelelő mennyiség biztosítása. A "megfelelő mennyiség" alapvetőerr jól mérhető paraméterre vonatkozik, és általában szigorú előírásoknak kell hogy megfeleljen. A kevesebb input mennyiség például elégtelen (rossz hatásfokú) termeléshez és hiányköltségekhez vezet, míg a nagyobb mennyiség tárolási, készletezési többletköltséggel jár. A korszerú informatikai rendszerek nagy se gítséget jelenthetnek a szükséges mennyiségek pontosabb megállapításához.
32
33
6. Megfelelő minőség biztosítása. A megfelelő minőség azt a terméket vagy szolgáltatási kategóriát jelenti, amely a vevő számára elfogadható és az igényei-
nek megfelel. A vevő igényei objektív és szubjektív, mérhető és nem mérhető paraméterekre oszthatók (1.1 táblázat). A termékkel kapcsolatos objektív és mérhető paraméterek teljesítése egyértelmű és elvárható követelmény, viszont a szubjektív és nem mérhető paraméterek teljesítése már nem egyértelmű, és nem ismindiga termékek milyenségétől függ. (Gyakran szubjektív és nehezen mérhető például a terméket kísérő szolgáltatás milyensége, az árucsere körül ményei, a divat, a politika, a kulturális jellemzők, a sajátos személyiségjegyek [pszichográfiai tényezők], valamint a vevő és az eladó közötti interakció során kialakuló egyéni vélemény.) 1.1 táblázat. A minöség megítélésének összetevői
Igények Mérhető
Nem mérhető
Objektív teljesíthető, elvárható
Szubjektív mérhető aparaméter, de szubjektív annak megítélése, hogy milyen teljesítményszint vált ki vásárlói elégedettsége t
Példa: 1. a 100 százalékos gyümölcslé gyümölcstartalma, 2. a jégkrém -22 ·C-on való tárolása objektív szempont a használhatóság, alkalmazhatóság, de nem mínden esetben mérhető, a legtöbb esetben csak elvárható
Példa: l.a fagyialt édessége, cukortartalma, 2. a raktár külső kinézete
Példa: l.a metszőolló jól vágjon, 2. kiszállító személyzet megfelelő viselkedése
Példa: 1. a .,szép" frizura a randevúra, 2. szerződést túlhaladóí rendkívüli kiszolgálás
nem, vagy nehezen teljesíthető, nehezen elvárható
Forrás: Gyenge, 2002 alapján.
Aminőség másik aspektusa aminőségi szabványokkal, követelményekkel, nor mákkal, nemzetközi előírásokkal kapcsolatos. Korunk és a globalizáció egyik legnagyobb kihívása a nemzetközi szabványok, a minőségi rendszerek kidol gozása és alkalmazása világszerte. A vevői megelégedettségnek csak egyik fon tos kritériuma az ígényeknel< megjelelő termékek nyújtása, további fontos felté tel a meghatározható és stabit minőségfo{yamatos biztosítása. A gyakorlatban a kapcsolódó szolgáltatási minőség előre meghatározott és stabil kritériumait sokszor még az abszolút értelemben vett termékminőségnél is fontosabbnak ítélik meg a fogyaszták Aminőségbiztosítási rendszer tehát a logisztikában a folyamatminőségre irányul. Ezen belül az egyes piaci szegmensekre különböző minőségi kategó riákat is felállíthatu nk, hiszen az egyes vevői igények minden egyes vásárló ese tében más és más szolgáltatási kategóriát támaszthatnak
34
7. Megfelelő időpont biztosítása. A megfelelő időpont biztosítja, hogy a szük séglet a kívánt időpontban kielégíthető legyen (időhasznosság). A termelési fo lyamatok vagy tevékenységek két csoportra oszthatók aszerint, hogy milyen szerepe van az időnek A tevékenységek egy részében a megfelelő időpont meghiúsulása legfeljebb csak gazdasági áldozattal jár. Jellemzően ilyen tevé kenységek az árutermelési folyamatok, amelyek esetében a termelési folyamat megszakadása, részleges vagy teljes leállása kisebb vagy nagyobb gazdasági ál dozatot követel, de végső soron nem veszélyezteti a célt, az előállítást és az érté kesítést, vagyis a gazdasági tevékenység megvalósulását A második esetben vi szont a megfelelő időpont elmulasztása teljes egészében meghiúsítja a gazda sági esemény létrejöttét. Ilyen esetekben jogilag érdekmúlásról beszélünk, mint például a karácsony másnapján megérkező fenyőfaszállítmány, vagy a színházi előadás után árusított színházjegyek stb. Ezekben az esetekben a meg felelő időpontra történő időzítésnek alapvető hatása van a teljesíthetőségre. Ez leginkább a szolgáltatási és a biológiai rendszerekkel kapcsolatban álló tevé kenységekre, például a mezőgazdasági munkákra jellemző. (Nem érdemes az esküvő után elkészíteni az esküvői frizurát, de éppígy érdemes télen búzát ter meszteni, vagy az állatok etetését egy héttel későbbre halasztani.) A következő példában megfigyelhetjük, hogy az úgynevezett "megfelelő időpont" is lehet relatív mind a kínáló, mind a fogyasztó szempontjábóL Tipikus logisztikai probléma a megfelelő időpont biztosításával kapcsolatban a körjá rattervezés, amely egyben a megfelelő hely biztosítását is jelenti. Egy körjárat megterve zése olyan szállítási útvonal felállítása, amely három részből tevődik össze: indulás, ki szolgálás (többször egymás után), visszatérés. Az 1.5 ábrán bemutatott körjáratban pél dául a 6. belépő kiszolgálása lehetséges a kör végén, kisebb kitérővel és valamivel na gyobb rakomány útnak indításávaL Ha a megrendelőnek a 6. időpontban is alkalmas a teljesítés, úgy a körjárat többletköltség nélkül is teljesíthető, illetve a szállító kedvezmé nyes szállítást is fel tud ajánlani (árkedvezménnyel), ami "megfelelővé" teheti a nem tel jesen megfelelő időpontot is. Abban az esetben, ha a 6. időpont még így sem felel meg a megrendelőnek, akkor a kórjáratot teljesen újra kell szervezni, vagy teljesen külön já ratot kell indítani jelentős többletköltségek árán, ami a megrendelőnek is magasabb szállítási árat jelent. Az viszont előfordulhat, hogy az így megemelt szállítási ár- a megfe lelő időpont ellenére - sem lesz a megrendelő számára elfogadható, és ezért más szállí tót keres.
8. Megfelelő hely biztosítása. A megfelelő hely biztosítása szorosan összefügg a megfelelő időpont biztosításával, hiszen egy adott pillanatban egy adott he lyen kell teljesíteni a felmerült igényt. Az üdítőital ára a nyári melegben a FORMA-l-es futamon jól mutatja a "helyhasznosságot". Az italautomaták "minden sarkon való" felállítása is a "teljes" területi lefedésre irányul. A munka megosztás miatt a több helyszínre tagolódó munkavégzés esetén az egyes helyszínek megválasztása (location) és az egy vagy több helyszínen belül az elrendezés (layout) megtervezése, esetleges matematikai programozása és op timalizálása is logisztikai feladatnak minősül.
35
1.5 ábra. A körjárat modellje
1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai 1.21 A kölcsönhatások áttekintése
9. Megfelelő költség elérése. A megfelelő költség relatív fogalom, hiszen még azonos termék esetében is más és más lehet a "megfelelőnek" ítélt költség, ha figyelembe vesszük a többiM-funkció megvalósulási színvonalát (idő, hely, minőség stb.). A vevőoldali megközelítésből kiindulva megfelelő költségnek azt a költséget nevezzük, amit a piac (a vevő) hajlandó elfogadni (megfizetni). A kínálati oldalból kiindulva pedig a megfelelő költség az az "ár", amelyben -az adott piaci versenyt is figyelembe véve- megtérülnek a 9M és a termelés költségei. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a logisztika a vállalatok egyik legszerteága zóbb, legkülönfélébb funkciókat megvalósító tevékenysége. Ez a szemlélet mód sikerét éppen annak köszönheti, hogy a korábbi elképzelések különálló funkciókra tagolt vállalatának főfolyamatait újra egységben próbálja szemlélni, és az egész rendszer hatékonyságát igyekszik javítani. A szemlélet terjedését elősegítette, hogy a megvalásítást segítő eszközök - elsősorban a számítógé pes informatikai háttér - egyre magasabb színvonalon állnak a vállalatok ren delkezésére. Ezeknek az eszközöknek a támogatásával a horizontálisan vagy vertikálisarr kapcsolódó vállalkozások képesek az egész vállalatközi lánc integ rálására is. A logisztikai elvek ezért napjainkban egyrészt a vállalatokon belül, másrészt a vállalkozások között is egyre inkább érvényesülnek, megteremtvén ezáltal az összefogás, a stratégiai szövetségek, az ellátási láncok létrejöttének le hetőségét.
36
A marketingorientáció - üzleti sikeresség szempontjából való - fontosságát mára már kellően bebizonyították. Az a mód, ahogyan a vállalkozás vezetése el osztja az (általában szükösen rendelkezésre álló) erőforrásokat a marketing mix elemei - a termék, az ár, a reklám, illetve az elosztási csatornák - között, gyakorlatilagdetermináljaa piaci részesedést és a jövedelmezőséget. A vállal kozás javíthatja például versenyhelyzetét azzal, hogy összességében több pénzt áldoz a marketingmixre, de azzal is, hogy a forrásokat hatékonyabban osztja el a mix elemei között, illetve az egyes elemeken belül végez változtatáso kat, így növelve a hatékonyságot. Az 1.6 ábra áttekintést ad a költségátváltások főbb lehetőségeiről, figyelembe véve mind a marketing-, mind a logisztikai funkciókat. A vállalatok egyik fő stratégiai célja lehet tehát a források elosztása a marke tingmix és a logisztika elemei között olyan módszer szerint, amely a legna gyobb (hosszú távú) megtakarítást eredményezi.
1.22 A termék logisztikai kapcsolatai, kölcsönhatásai A termék nem más, mint egy tulajdonsághalmaz, amit a vevő a vásárláskor megkap. A termék állandó fejlesztése alapvető marketingigény. A termékfej lesztésre szánt források fordíd1atók az új termékek piacra dobására vagy a már létező termékek tulajdonságainak javítására. A termékminőség hatással van a piaci keresletre és a vállalatvezetés által megszabható árra. Gyengébb mi nőség mellett csökkennek a gyártási költségek és növekszik a rövid távú nye reség, romolhat azonban a hosszú távú jövedelmezőség. Néhány iparágban a siker függ attól is, hogy megfelelő összeget költenek kutatásra és fejlesztésre, és ezáltal folyamatosan új termékkel tudnak megjelen ni a piacon. A termékfejlesztés azonban kétélü fegyver: sok új termék nem több, mint a meglévő termékcsalád újabb tagja, amely kismértékben bővítheti ugyan a piacot, ám megnöveli az üzletkötés költségeit. Ilyen esetekben tehát a piacot feldaraboljuk kisebb, kevésbé jövedelmező részekre, ami viszont je lentősen növeli a logisztikai költségeket is. (Különböző ízesítésü fogkrémek vagy üdítőitalok esetén példáulminden egyes ízből biztonsági készleteket kell tartani az elosztási csatornában.) A termékkínálat változtatásakor tehát körülte kintően kell mérlegelni, és a logisztikai szempontokat is figyelembe kell venni.
37
1.6 ábra. A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások
Az értékesítésnövelés megkísérelhető árcsökkentéssei is. E stratégia sikere azonban nem egyértelmü a fejlett iparágakban. Ha egy cég adófizetés utáni nettó nyeresége például az értékesítés 4 százaléka, akkor 2 százalékos árenged mény esetén az eddigi 4 százalékról 3 százaiékra csökkenhet az adózás utáni nettó nyereség, ha elmarad a várt értékesítésnövekedés. A szükséges értékesí tésnövekedés elérése fejlett piacon felettébb nehéz. Más jellegú problémát jelent, ha az árcsökkentés olyan jelentős mértékú keresletnöve kedést okoz, amellyellogisztikai rendszerünk nem képes lépést tartani. (A kiárusítási akciók esetén példáulmegnövekszik a kereslet Ha a logisztikai rendszer nem készül fel megnövelt szállítási kapacitással, vevőközeli készletekkel stb., az ereeletileg hasznos marketingakció logisztikai "görcsöt", készletezési, szállítási problémákat okozhat.)
1.24 A reklám logisztikai kölcsönhatásai A reklám (promotion) vonatkozhat mind a hirdetésre, mind az ügynökök által tör ténő értékesítésre. A hirdetési költségek növelésével növekszik az értékesítés, de egyes esetekben a pótlólagos reklámköltség nem eredményez olyan volumennö vekedést, amely indokolná a kiadást. Az értékesítési szint fenntartásának költsége szintén függ az elosztási csatorna megválasztásátóL Azoknak a piaci szereplők nek, gyártóknak, kereskedőknek például, akik a személyes eladást választják, so kat kell költeniük ügynökhálózatukra. Az értékesítési ügynökök száma befolyá solja a potenciális vevőkör méretét és a gyártó piaci részesedését. A meg növekedett értékesítési volumen okozta promóciós költségnövekedés azonban az elosztási-logisztikai költségek ennél nagyobb mértékíi növekedéséhez is vezethet.
1.25 Az elosztási csatornák logisztikai kölcsönhatásai
Az ár az a pénzösszeg, amit a termelő/eladó kap a termékéért Egy-egy árválto zás előtt meg kell határozni, hogyazárváltozás hogyan befolyásolja majd a köz vetítők és a fogyaszták vásárlási szokásait. Amikor a gyártó gyorsabban szeret ne pénzéhez jutni (kintlévőségek csökkentése), a készpénzes fizetésekre áren gedményt ad, vagy más változást kezdeményez az értékesítési ciklusban: így megváltoztatja terméke árát és ezzel együ.tt keresletét is. Az ár, melyet a gyártó kap termékéért, eltérő lehet tehát annak függvényé ben is, hogy a gyártó milyen értékesítési csatornát választ.
Az elosztási csatornák költségei az adott piaci szereplő(k) vevőkiszolgálásra költött kiadásait jelentik, így azok felfoghatók a logisztikai rendszer outputja ként is. A "vevőkiszolgálás" érintkezési felület a logisztika és a marketing kö zött. Jóllehet a vevőkiszolgálás a logisztikai rendszer "terméke", a vevői meg elégedettség mégis csak akkor jelentkezik, ha a vállalat megfelelően alkal mazza a marketingmix valamennyi elemét. A vevőkiszolgálás két legfontosabb mérőszáma a termék elérhetősége és a rendelési idő hossza. Ezek változtatása egyrészt lehetőséget ad az eladóknak, hogy megkülönböztessék a termékeket, másrészt befolyásolhatja a piaci árat is, amennyiben avevőkhajlandók magasabb árat fizetni a jobb kiszolgálásért Ráadásul (mivel a termelők a logisztikai költségeiket természetszerüleg hozzá adják a termék költségeihez) a logisztikai költségek eleve jelentős hatássalle hetnek a cég által kialakított piaci árra.
38
39
Forrás: Lambert-Stock (in Szegedi, 1998) alapján.
1.23 Az ár logisztikai kölcsönhatásai
Napjainkban sok cég számára a vevőkiszolgálás lehet a legjobb módszer kompetitív előnyök szerzésére. A vállalat tehát jelentősen növelheti piaci része sedését és jövedelmezőségét azáltal, hogy a versenytársaknál többet áldoz a vevőkiszolgálásra, a logisztikaifeladatok megoldására. A vevőkiszolgálás rendszeres ellenőrzésével, illetve szabályozásával a cég egyidejúleg javíthatja a kiszolgálást és csökkentheti a logisztikai költségeket (kapcsolódó esettanul mány: Fodor-Gábriel, 2008). A különböző vevőkiszolgálási szintek értékelésénél a vállalatvezetés célja a hosszú távú jövedelmezőség maximalizálása kell hogy legyen. A marketingmix különböző elemeinek költségnövekedése megköveteli az ér tékesítés növelését - a pótlólagos kiadások fedezésére. A vállalatok forrásai álta lában korlátozottak, ezért olymódon kell azokat szétosztani, hogy növekedjen a piaci részesedés és/vagy a jövedelmezőség. A marketingmix azon elemeiből, ahol a befektetett pénz nem hoz megfelelő értékesítésnövekedést, érdemes a ve vőkiszolgálásba átcsoportosítani bizonyos forrásokat, mert ezek nemcsak költ ségmegtakarítást eredményeznek, hanem új vevői szegmensek elérését is. Az 1.6 ábra tehát összességében szemlélve azt sugallja, hogy az integrált lo gisztikai rendszer megvalósításához költségoptimalizálás szükséges, amelyek nek a marketing- és logisztikai költségek összességére kell irányulnia.
Minden esetben figyelembe kell vennünk az 1.6 ábrán feltüntetett valamennyi lo gisztikai költséget (ezek súlya természetesen vállalkozásonként más és más, sőt vál lalat- vagy terméktípustól függően egyéb, itt nem tárgyalt logisztikai költségtípusok is felmerüll1etnek). Az ábra nyilai a szaros kapcsolatokra utalnak: egy adott költség típus csökkentése ugyanis egy másik (vagy esetleg az összes többi) komponens növekedéséhez vezetl1et. A költségelemek kölcsönhatásait mutatja az 1.7 ábra. 1.7 ábra. Példák a költségek közötti konfliktusokra
1.3 A teljesköltség-koncepció 1.31 Az egyes költségtényezők összefüggései Az összköltségelemzés a logisztikai folyamatok menedzselésének legfonto sabb eszköze. Az 1.6 ábránlátható logisztikai mix elemei közötti kölcsönhatá sok átgondolása után azonban a költségelemzés nehézségei is nyilvánvalóvá válnak. (A nyilak jól mutatják, hogy bármelyik költségelem az összes többivel kölcsönhatásban áll.) A vállalkozásnak emiatt sokkal inkább a logisztikai össz költség, mintsem az egyes tevékenységek költségeinek csökkentésére kell töre kednie. Egyetlen költségelem minimalizálása ugyanis paradox módon az össz költség növekedéséhez vezethet. Példa. Egyeden országos késztermékelosztó központ létrehozásával csökkend1etők a "készlet tartási" és a "raktározási" költségek, viszont ez a "szállítási" költségek jelentős emelkedésével jár, emellett- az esetlegesen alacsonyabb vevőkiszolgálási szint következtében - csökkenhet az ér tékesített mennyiség. És fordítva is érvényes: sok ral
40
A fentiekre alapozva megállapítható, hogy hatékony vállalatvezetés és valós költségmegtakarítás csak integrált logisztikai rendszert múködtetve valósítl1a tó meg. A külső igények növelte feladatok miatt azonban költségmegtakarítá sok csak relatív értelemben érhetők el. A logisztikai költségek abszolút értéke az elmúlt években tovább emelkedett annak ellené te, hogy gyorsan és átfogóan alkalmaznak új szállítási és ral
1.32 A logisztikai költségek integrálása Erősen változó gazdasági életünket magas energiaárak, potenciális energia- és nyersanyaghiány, magas kamatlábak, alacsony termelékenységnövekedés, va lamint az időnkénti recessziók kihatásai fémjelzik. Ilyen környezetben a válla-
41
lati nyereség elért szintjének megtartása egyre nehezebb. A vállalatoknak új módszereket kell kidolgozniuk a bevételek növelésére, illetve a költségek csökkentésére. Kevés terület kínál ma a profitnövelésre olyan lehetőséget, mint a logisztika. Ennek egyik oka, hogy felmérések szerint a logisztikai költségek az összköltség 10-40 százalékát teszik ki. Másik ok, hogy a vevők egyre össze tettebb szolgáltatásokat igényelnek, és ehhez a legfontosabb eszköz megint csak a logisztika ("hely- és időhasznosság"). A hely- és időhasznosság értelme, hogy az adott termék vagy szolgáltatás éppen ott és éppen abban az időben áll rendelkezésre, amikor szükség van rá. (7M-elv). Az 1.8 ábra az árbevétel egy le hetséges költségstruktúráját szemlélteti. 1.8 ábra. A költségek egy lehetséges felosztási módja
Logisztikai költségek
./ a készletezés i, ./ a rendelésfeldolgozási, ./ az információs rendszerhez, ./ a sorozatnagysághoz és ./ a beszerzéshez köthető költségek kezelését Cés minimalizálását) egy adott, meghatározott vevőkiszol gálási szint mellett. Erre felállítható - egy-egy adott vállalkozásra is - az úgy nevezett logisztikai célfüggvény.
1.33 A logisztikai célfüggvény "Optimális" logisztikai rendszer nehezen alakítható ki, hiszen a tényezők állan dóan változnal<. Közelítő értéld1ez aldmr jutunk, ha a vevő által elvárt kiszolgálási szintet a vevő által elfogadhatónak ítélt költségszint mellett tudjuk biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az olcsón kínált túl alacsony vevőkiszolgálási szint tönkreteheti a vállalatot, ele adrágán nyújtott túl magas szintü vevőkiszolgálás sem válhat ver senyelőnnyé. A logisztikai teljesítmény a vevőkiszolgálási szint és a logisztikai költségek szintjének függvénye. Matematikai függvénnyel kifejezve:
Marketingköltségek
ahol: LT a logisztikai teljesítmény, Vsz a vevőkiszolgálási szint és KL az összes logisztikai költség együttes szintje.
Nem minden vállalat rendelkezik integrált logisztikai szervezettel. A kisebb vál lalkozások ezt a funkciót nem is különít(het)ik el önálló szervezetbe. A logisz tikai költségek komplex kezelése azonban - a mai informatikai lehetőségek mellett - számukra is megvalósítható. Ehhez az információs rendszert kell oly módon átalakítani, hogy a logisztikai összköltségelemzés biztosítható legyen. Fontos, hogy a rendszer lehetővé tegye: ./ a szállítási, ./ a raktározási,
42
Miután a logisztikai költségek szintje általában együtt növekszik (vagy csök ken) a vevőkiszolgálási szinttel, a gazdaságosság minimum és maximum elvé hez hasonló elv alkalmazásával hozhatjuk létre a logisztikai teljesítmény opti mumát A minimum elv esetében meghatározzuk a vevőkiszolgálás kívánatos szintjét, és ezt próbáljuk megvalósítani a lehető legalacsonyabb költségek mel lett. A maximum elv esetében a logisztikához rendelkezésre álló anyagi eszkö zöket határozzuk meg, és ebből próbáljuk megvalósítani a lehető legmagasabb vevőkiszolgálási szintet (1.9 ábra). A logisztika-menedzsment a különböző tevékenységeket egyetlen, "integ rált" rendszerbe fogja össze. Ha egy adott cég nem követi ezt a rendszerszemlé letü megközelítést, az még nem jelenti azt, hogy "nem végez logisztikai felada tokat". Végeznie is kell, hiszen vannak szállítási, készletezési vagy renelelésfel dolgozási feladatai, ám ezek a logisztikai tevékenységek elkülönült (és gyakran koordinálatlan) tevékenységek összességét jelentik, amelyeknek külön-külön költségvetése és független célrendszere van.
43
1.9 ábra. A minimum és a maximum elv alkalmazása a logisztikai teljesítmény kialakításában
./ elosztás ./ közvetítők
<::::> <::::>
közvetítők (nagy- és kiskereskeclők), fogyasztók/felhasználók.
magas
kívánatos vevő kiszolgálá siszint
A készletek a következő "természetes" törekvések miatt halmozóelhatnak fel ezeken az érintkezési területeken:
cél a logisztikai költsé gek csökkentése
l. a beszerzési részleg alacsony fajlagos egységköltség elérésére törekszik az Minimum elv
alapanyagok és egyéb inputok tekintetében; 2. a termelési részleg rendszerint a legalacsonyabb gyártási, termék-előállítási egységköltség elérésére törekszik;
alacsony
3. az értékesítési részlegaminél nagyobb piaci jelenlétre törekszik, ehhez a fo
összes logisztikai költség
vevőkiszolgálási szint
gyasztóhoz közeli, s minél nagyobb termékkészletek elhelyezését szeretné. Ez teszi lehetővé az értékesítés munkatársai (például az ügynökök) számára, hogy a legrövidebb rendelési időt biztosíthassák, és minimalizálhassák a fo gyasztói igények nem megfelelő előrejelzésével kapcsolatos nehézségeit;
magas
cél a vevőkiszolgálási szint növelése rendelkezésre álló anyagi eszközök
Maximum elv
alacsony összes logisztikai költség
vevőkiszolgálási szint
Fontos az a felismerés, hogy az ellátás/elosztás összköltségei csökkentheták az ezekkel kapcsolatos tevékenységek- a vevőkiszolgálás, a szállítás, a raktározás, a készletgazdálkodás, a rendelésfeldolgozás és az információs rendszer, vala mint a termeléstervezés és a beszerzés - bizonyos integrálásávaL A fenti terü letek között ugyanis jelentős érdekeltségi különbözőségek vannak (1.8 és 1.9 ábra). E komplex megközelítés nélkül jelentős készletek halmozódhatnak fel a gazdasági, üzleti érintkezési felületek mentén, például az alábbi kapcsolódási pontokon: ./ szállítók ./ beszerzés ./ gyártás
<::::> <::::> <::::>
4. néhány vállalatnál a logisztikai költségek közül kizárólag a szállítási költsé gekre koncentrálnak A növekvő energiaárak, a bérköltségek növekedése, a kis mennyiségek magasabb áron való szállítása okozta szállítási költségnö vekedés a szállítási vezetőt teljes kocsi-, illetve vagonrakomány-áru szállításá ra ösztönzi (éppen az alacsonyabb költségráta elérése céljából). Ezek a nagy volumen ü szállítások megkövetelik a magas késztetszintet a kiindulóponton és a célállomáson is; 5. mind a fogyasztók/felhasználók, mincl a közvetítő kereskedők megkísé relhetik csökkenteni a készleteiket úgy, hogy gyakrabban vásárolnak kisebb tételeket, és így a készlettartással kapcsolatos költségeket áthárítják a gyár tóra stb. Ha előtérbe kerül a felsőbb vállalati érdek, s megvalósul a különböző logiszti kai tevékenységek koordinációja, akkor lehetővé válik a költségek minimalizá lása a fogyasztói kiszolgálási szintek, illetve a szállítás, a raktározás, a készlettar tás, a renclelésfelclolgozás, a termeléstervezés és/vagy beszerzés között. (A fel mérések azt bizonyítják, hogy a logisztikai költségek lszázalékos csökkentése -a vállalati nyereség szempontjából- a vállalati értékesítés volumenének 5 szá zalékos növekedésével egyenértékü.)
beszerzés, gyártás, elosztás,
44
45
l.34 A logisztikai rendszer változásának hatása
a különböző költségekre
A vevőkiszolgálási szint költségei. A különböző vevőkiszolgálási szintekkel kapcsolatos költségek a tényleges költségek mellett az elmaradt értékesítések költségét is jelentik (nemcsak a pillanatnyilag elmaradó haszonról van szó, ha nem az elvesztett jövőbeli profit jelenértékéről is), ami abból származik, hogy elveszítjük a vevőt a termék rossz elérhetősége, a hosszú rendelési idő és a készletezési problémák miatt. A legtöbb esetben nehéz (az elért gazdasági eredményhez viszonyítva túlságosan költséges módon lenne elvégezhető) ezeknek a költségeknek a mérése. Éppen ezért kívánatosnak tünik mind az öt költségkomponens minimalizálására törekedni - meghatározott vevőkiszolgá lási szint megtartása vagy elérése mellett. Természetesen a vállalatvezetés csökkentheti a többi marketingmix-elem - például a reklám/promóció - költségeit is, azonos értékesített mennyiség mellett. Ugyanígy a vevőkiszolgálási szintek csökkentésével is javítható a jöve delmezőség, illetve az ezáltal felszabadult erőforrásokból többet áldozhat a marketingmix többi elemére, hogy a piaci pozíciókat megtartsa vagy javítsa. A különböző vevőkiszolgálási szintekhez kapcsolódó elmaradt értékesíté sek okozta veszteség nehezen mérhető. Megfelelő döntések hozhatók azon ban, ha a fogyasztói kiszolgálási szinteket a valós vevői/fogyasztói igényeknek megfelelőerr alakítják ki. A szállítási költségek A szállítással kapcsolatos költségek vizsgálhatók összes ségükben vagy különböző szempontok - például belső vagy külső szállítás, el adói vagyvevői szállítás szerint, de a szállítási módok, a fuvarozó vagy az elosz tási csatorna - szerint is. Ezek az adatok gyakran szükségesek a logisztikai rendszer változása miatt bekövetkezett költségváltozások meghatározásához. Ha az adatok a meglévő statisztikákból nem érhetők el, viszonylag alacsony költséggel meghatározhatók a termékáramlás modellezésével, illetve a szállí tók fuvarszámláinak vagy más részlegek adatainak az elemzéséveL A szállítási költségek általában a logisztikai összköltség legnagyobb hányadát jelentik A raktározási költségek A raktározási költségek mindazokat a költségeket je lentik, melyek a termékek tárolásával kapcsolatban felmerülnek A hazai gya korlatban nagy a zürzavar e költségeket illetően. Sok vállalat együttesen kezeli a raktározási költségeket a készlettartási költségekkeL A raktározási költségek nagy része azonban nem függ a készletek nagyságától, annál inkább a raktárak számától, kialakításától stb. Ettől függetlenül a logisztikai rendszer (az ellátási lánc) raktárainak száma hatással van a készletszintre. Saját vagy bérelt raktárak esetében a tárolással kapcsolatos költségek alap vetőerr fix jellegüek (még a bezárt raktáraknál is felmerülnek az állandó költsé-
46
gek). A munkabérnek is van egy állandó és egy változó része. Ha a ki- és befelé mozgó áruk mennyisége növekszik, és meghalad egy adott szintet, a raktáro soknak túlórázniuk kell vagy új dolgozókat kell felvenni. Ez a bérköltség a ki- és befelé áramló áruk mennyisége alapján változik, nem pedig a készletszint alap ján. Az értékesített mennyiség jelentős százalékban befolyásolja ezeket a válto zó költségeket, ezzel szemben a készletszint hatása csekély vagy jelentéktelen. A raktározási költségek általában a logisztikai összköltség 5-10 százalékát teszik ki. A rendelésfeldolgozási és információs költségek Ezek tartalmazzák a rendelés továbbítási, rendelésbeérkezési, rendelésfeldolgozási és a kapcsolódó kezelési költségeket, valamint a kapcsolódó külső és belső kommunikációs költsége ket. E költségek meghatározásánál a vállalatnak azokat kell figyelembe vennie az elemzés során, melyek a "tisztán" logisztikai tevékenységhez kapcsolódnak Ez a szétválasztás is gyakran problematikus. A rendelésfeldolgozási költségek logisztikai összköltségerr belüli aránya di namikusan növekszik. Ennek oka a termékskála bővülése és a küldeménymé retek csökkenése. Az integrált vállalatirányítási szoftverek mindegyike rendel kezik olyan modullal, amely ezt a területet "lekezeli". Stratégiai (vevőkiszol gálás i) jelentősége miatt eztamodult a legtöbb vállalat már az első körben megvásárolja. A beszerzés költségei főként a tételnagyságtól függnek. A sorozatnagyság költ ségei (a termék gyártásával vagy értékesítésével kapcsolatos költségek) változ nak, ha változik a tételnagyság. A gyártási sorozatnagyság költségei a következő részköltségekből tevőd(het)nek össze: ./ a termelésárállítás költségei, ./ az átállási idő költségei, ./ az ellenőrzés költségei, ./ az átállási selejt költségei, ./ a gyártásbeindítás kezdeti problémáival összefüggő költségek, ./ az átállás miatti kapacitáskiesés költségei, ./ az anyagkezelés, -mozgatás és -szállítás költségei. A sorozatnagyság költségei - ha a beszerzési vagy értékesítési költségek szem pontjából vizsgáljuk őket - azt is megmutatják, mennyibe kerül számunkra, ha eltérő (kisebb vagy nagyobb) meanyiséget vásárolunk (mennyiségi rabatt). A készlettartási költségek Mérési szempontból (az elmaradt értékesítés költsé gei mellett) a készlettartás költségei a legbonyolultabbak A készlettartási költ-
47
ségek azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek együtt változnak a készlet szintteL Ezek a következők: ../ tőkebefektetés költsége, amely a vállalat alternatív költsége a tőkére vonat kozóan, ../ készletekjárulékos költségei, mint a készletre vonatkozó biztosítás és adó, ../ a készlet kockázatának költsége, beleértve az elavulás t, a káreseményt, a lopást és az áthelyezés költségeit, és ../ a kapcsolódó raktározási költségek. A készlettartási költségek nagyságuk szempontjából általában a második leg fontosabb költségtényezőt jelentik. Érdekes (ugyanakkor logikus), hogy még sem az első helyen álló szállítás, hanem - jellegéből eredően _:_ a készletezés az, ahol a vállalatok "elúszhatnak" költségeikkeL A marketing és a logisztika közötti kapcsolat összefoglalásaként lapozzunk vissza még egyszer az 1.3ábrához. Gondolatban kapcsoljuk össze ennek monda nivalóját az 1.6 ábra "skáláival", ezáltal egyértelmübbé válik számunkra, hogy
../ a teljesítési idő hatással van a szállítási költségekre; ../ a termelés és a raktár elhelyezkedése kölcsönös kapcsolatban van egy mással ugyanúgy, mint az értékesítés és a raktár elhelyezkedése stb. 1.1O ábra. A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel
Jellemző tevékenységek:
Interface tevékenységek: - Minőség-ellenőrzés - Beszerzés - Termelésütemezés ütemezése - Berendezések -Termeléskarbantartása programozás - Kapacitástervezés - Termelés- Teljesítménymérés irányítás és -szabványok -Gyártás
-Szállítás -Készletgazdálkodás -Rendelés feldolgozás - Raktározás - Belső anyagmozgatás -Rakodás
Interface Jellemző tevékenységek: tevékenységek: - Vevőkiszol gálási szab ványok - Csomagolás - Egységrakomány-képzés - Értékesítési hálózat kialakítása
-Promóció - Piackutatás -Termékpozicionálás - Értékesítési háló zat menedzsmentje - Vevői igények gyüjtése, vissza jelzése
../ a marketing célja az, hogy a marketíngmLx számára erőforrásokat allo káljon olymódon, hogy ma-ximalizálja a cég hosszú távú hatékonyságát; ../ a logisztika célja viszont az, hogy egy (a marketing által előzetesen meghatározott) vevőkiszolgálási színt mellett minimalizálja a logíszti kai összköltséget Az interface tevékenységek szervezeti hovatartozásának eldöntése a termék jellemzők, a vállalati szervezet, az ellátási láncbeli igények stb. összességének függvénye.
1.35 A logisztika kapcsolata a termeléssei és az értékesítéssel A leggyakrabban előforduló kapcsolódási pontokat mutatja az 1.10 ábra. Az in tegráció tehát a három funkció között ugyanolyan fontos, mint al1ogyan azt ko rábban a logisztikai alrendszerek között láttuk. Néhány lényeges adalék a hár mas integrációhoz: ../ a logisztika az ütemezésen és a stratégián keresztül koordinál; ../ a termelés és az értékesítés is a (belső) ellátási lánc integráns részeként kezelendő, hiszen a logisztika mellett mindkettő hatással van a vevő kiszolgálási átfutási időre, ../ megosztja az olyan tevékenységeket, mint például a készletfigyelés; ../ a költségek kölcsönös kapcsolatban állnak egymással; ../ a termelési tételnagyság befolyásolja a készletszintet és a szállítás haté konyságát;
48
Példa. Fontos döntési dilemmaként jelenik meg a gyakorlatban a gyártási szérianagy ság. A gyártási igazgató a nagyobb szériát (átállási költség csökken), a logisztikai igazga tó a kisebbet részesíti előnyben (készletszint csökken). A döntés a költségkontrolling segítségével alapozható meg.
1.36 A logisztika felértékelődése Napjainkban sok szó esik a vállalatok versenyképességérőL A versenyképes ség vizsgálatakor többek között- mint egyik meghatározó tényezőt- a termék re jutó vállalati költségeket veszik alapul.
49
Ha az alapfolyamatok költségcsökkentése a cél, két nagy költségcsoportot vizsgálhatu nk: ../ a termelési költségeket, illetve ../ a logisztikai költségeket A termelési költségeket manapság - adott technológiával (beruházási erőfor rások nélkül) - már nehéz tovább csökkenteni. (A gyártási folyamatok megle hetősen korszerüek, szervezettek.) A korábbiakban azonban láttuk, hogy a logisztikai költségek területén gyak ran jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. A raktárkészletek csökkentése, a szállításoptimalizálás, a puli jellegü éppen időben QIT) szállítások, a diszt ribúciós csatornák, a beszerzés újragondolása stb. újabb és újabb ötleteket ad hatnak a költségek további csökkentéséhez-jelentősebb beruházás nélkül. A koncepciók szükségességét egy másik tényező is sietteti, nevezetesen a vevőkiszolgálás régiónkra még mindig jellemző relatív elmaradottsága. A glo bális piacon mára a termékhez kapcsolódó (logisztikai) szolgáltatások váltak az igazi versenytényezóvé. A vevői igényekre adott gyors válasz, valamint a ter mék elérhetósége, azaz a hely- és időhasznosság egyértelmüen felértékelődött. Gazdasági környezeti hatások. Bizonytalan gazdasági környezetben a felső vezetés fontos célja az eszköz- és pénzáramlás menedzselése. A napjainkban leginkább alkalmazott két stratégia- a tőkemegtérülés és a pénzáramlás -javí tására a következőket teheti a cégvezetés: ../ a kintlévőségek csökkentése, illetve ../ a raktári készletek csökkentése. A vállalati logisztika teljesítőképessége mindkét területre jelentősen kihat. Fel mérések sora bizonyítja, hogy a nagy- és a kiskereskedő, illetve a termelőválla latok kintlévóségei a teljes eszközállomány 10-30 százalékát teszik ki. A kész letszint a teljes eszközállomány 10-50 százaléka. A kintlévőségek és a raktár készletek tehát együttesen a teljes eszközállomány 20-80 százalékát teszik ki. Amikor a vezetés a kintlévőségek és/vagy a raktárkészletek csökkentésére ad utasítást, akkor ezeknek az intézkedéseknek célja a pénzáramlás javítása és a vállalat lekötött tákéjének a csökkentése. (A cash flow-ra igen nagy hatással vannak a logisztikai folyamatok. A cash flow javítása ugyanakkor általában rö vid távtl érdekeket képvisel.) A vezetés legtöbbször kényszerhelyzetben cse lekszik, és abban reménykedik, hogy a bevételek és a költségek változatlanok maradnak. A készletcsökkentések azonban kihatással vannak az értékesítés fel tételeire. A készletszint egyszerü csökkentése ugyanis jelentősen növelheti az egyéb logisztikai költségeket, ha az aktuális raktárkészletet úgy határozzák
50
meg, hogy a kívánt vevőkiszolgálási szint mellett a logisztikai összköltség ép pen a legalacsonyabb legyen. A kintlévőségek és/vagy a raktárkészlet önkényes csölü::entése vagy a logisz tikai rendszerbe való egyéb beavatlmzás jelentősen befolyásolja a vállalati nyere séget. Ha egy termelővállalat például megváltoztatja értékesítési feltételeit, akkor ez kétszeresen érezteti hatását a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknáL Ha meg változnak a gyártó cég árai, és ezáltal más lesz termékének a versenyben elfoglalt pozíciója, az az értékesítés csökkenéséhez (vagy növekedéséhez) vezethet. Ez a logisztikai teljesítményeket és a logisztikai hatékonyságot is befolyásolja. Hasonlóképpen a (raktár)készletszint önkényes csökkentése (a vállalati in formációs rendszer változtatása nélkül) a logisztikai rendszer megzavarása miatt növelheti a szállítási és/vagy termelési költségeket A költségek csökken tése eleve kizárhatja a kívánt vevőkiszolgálási szint elérését. Ebben az esetben a vevőkiszolgálási szint csökken, ami a piaci részesedés csökkenését is maga után vonja. A megnövekedett szállítási és/vagy termelési költségek, valamint a meghiúsult értékesítés miatt kieső bevételek a legtöbbször messze megha ladják a készletezési költségcsökkenést. A költségek csökkentésének igénye általában véve helyes gazdasági törek vés. Mindezt azonban az összvállalati stratégia szemszögéból kell vizsgálni. Emellett egyre több példát találunk arra is, hogy a vállalatok éppen logisztikai költségeik növelésével válnak versenyképeseb bé. A termék gyors, dinamikus áramlása a clisztribúciós csatornában egyre fontosabbá vá lik. Egy nagy német csomagkülclő szolgálat már 24 órán belül szállítja házhoz a kataló gusból telefonon, faxon, e-mailen megrenelelt árut. Más példát említvén: külfölcli part ner csak akkor lesz hosszú távú vevője például a zölclborsókonzervnek, ha azt a kért minőségben, csomagolásban és a megfelelő folyamatos (minclig határiclőre történő) szállítást biztosírva juttatják el a megjelölt helyre. Egyetlen szállítás kimaraelása esetén a termék lekerül a szemmagasságban lévő goneloláról az alsóbb polcokra. Netán a diszt ribútor nem is fogaci több árut, hiszen annak helyét a - hosszú sorokban álló - kon kurencia árujával időközben feltöltötte. Így a borsó, kiváló minősége (és "olcsósága"!?) ellenére, csak igen kemény munka árán verekedheti fel magát újra korábbi helyére. Egyre inkább figyelemmel kelllenni az áruk és szolgáltatások megváltozott piaci igé nyeire: a világpiacon egyre kevésbé elég az árukat "csak" eladni: a vevő komplex kiszol gálására van szükség. A jó termék azonban - mint ahogy a jó "ár" is - csak az alapfeltétel. És ezek könnyebben móclosíthatók. A logisztikai rendszer móclosítása nehezebb, hi szen azt nem csak belső, vállalati tényezők befolyásolják. A külső partnerek (beszállítók, fuvarozók, szállítmányozók) teljesítőképessége és az adott ország logisztikai infrastruk túrájának fejlettsége (közlekeclési hálózatok, logisztikai közpon tok, információs rend szerek) is szerepet játszik.
Ma már mindjobban érezhető: a vevő azt a terméket választja, amelyikkel komplexebb, kényelmesebb "kiszolgálást" kap. Hogyan érzékeljük ezt a bizo nyos "kiszolgálást" az értékesítő vállalat szemszögéból? Hazai felméréseink szerint ma még kevés vállalat folytat kutatásokat "vevő kiszolgálási szintje" hatásairól: mi az, amit a vevő reálisan elvárhat, s mi az, amit
51
a cég teljesíteni tud. Még hiányosabb a válasz, ha a teljesítményiszintek mutató számrendszereire kérdezünk rá. Részmutatók mindenütt vannak, s ezeket a tel jesítményi szinteket meg is hirdetik: például "heti kétszeri szállítást garantálok", vagy "az árut a megrendeléstől számított két napon belül átveheti" stb, ám a vásárló cég nagyobb koplexitást vár el (lásd 2. fejezet). A "termeléskiszolgálási" funkciót, azaz az inputoldalt vizsgálva az tapasztal ható, hogy egyre több vállalati vezető ismeri fel: pontos költségkimutatások, megfelelő logisztikai kontrolling segítségével szükséges értékelni a "szállítás" vagy a "készletgazdálkodás" költségeit, hatékonyságát, illetve egyéb gazdasági mutatóit. (E két tényező kölcsönhatását jól érzékelteti a minimális készletekkel dolgozó - de igen magas szervezettséget igénylő -]IT-elv szerint múködő ter melési rendszer. Ebben a puli típusú rendszerben a drágább szállítási móddal érhető el a készletminimum, azaz a rendszer optimuma.) A szállítók vevőkiszolgálási színvonal-mutatói: a gyors, pontos szállítási határidő, a háztól házig fuvarozás, az éjjel-nappal kiszolgálás, a "mindent egy helyen" lehetősége, az alkatrész-utánpótlás; a garancia vagy a megbízhatóság kérdései egyre inkább felértékelődnek a vállalatok életében. (A beszállító minősítési rendszerek fontossági sorrendjében ezek a szempontok gyakran megelőzik az árat.)
1.37 A logisztika elvének érvényesülése A komplex logisztikai szemléletmód egyre jobban terjed hazánkban, a terme lő-, a szolgáltató- és a kereskedelmi vállalatok szakembereinek körében is. A lo gisztikai rendszerek optimális múködtetése, a folyamatosan előbukkanó új el méletek és módszerek mielőbbi hazai gyakorlati átültetése lehetne az egyik tényező, ami elvezethetne a vállalatok egyre szükségesebbé váló versenyké pességének növeléséhez, sok jelenlegi gazdasági fejlettségi szintjükhöz mér ten is negatív gazdasági jelenség megszüntetéséhez. A logisztika-meneclzsment elve általánosan érvényes a hazai vállalkozásokra is, ele figyelemmel kelllenni bizonyos sajátosságokra. Ilyen sajátosságok például: l. az árfolyam-bizonytalanság és a magasabb inj7áció gyakran arra ösztö
nöz, hogy a vállalat "túltermeljen" vagy hogy "túlvásárolja" magát alap anyagokból; 2. a közZekedési és az információs infrastruktúra (makrologisztika), illetve a színvonalas szolgáltatások (a komplex logisztikai szolgáltatóvállalatok kí nálati oldali) hiánya megnehezíti a célszerú ellátási láncok létrejöttét (ter melési/renclelésfelclolgozási/készletcsökkentési racionalizációnál, logisz tikai alrenclszerek kiszervezésénél, JIT- vagy ECR-rendszerek kialakításánál
52
a külső környezet feltételeihez kell igazodni); hiányoznak a teljesítőképes lo gisztikai és Cross-Docking-központok is; 3. az igények a nagyvárosok környékén koncentrálódnak, a viclék és a város közötti különbség nagy, ezáltal a vállalatoknak szigetszerú lefedésre kell berendezkedniük (a mezőgazdasági jellegü területek vásárlóereje ala csonyabb, de Magyarországon is hagyomány: a vidékiek a városba járnak vásárolni); 4. a vevőkiszolgálási igények eltérőek: a vevők egy részénél még megvan az a hiánygazdálkodásból itt ragadt régi beiclegződés, hogy "csak a terméket akarják" megkapni, a kapcsolódó szolgáltatások megfizetésére gyakran nem tartanak igényt; 5. a rugalmasság elve alapján gvakran előre nem kalkulálható változásokhoz kell "alkalmazkodni' A piaci változások ma, a többiEU-tagországhoz viszo nyítva, gyorsak, kiszámíthatatlanak térségünkben. Ezért a jelen gazdasági kö rülmények között például nem célszerú túlzott mértékben specializálóclni. 6. a 2000-es évek végének pénzügyi ésgazdasági válsága megviselte az ország gazdaságát. Emellett a világrészek versenye átrenclezi a globális erőviszo nyokat Új logisztikai paradigmákhoz kell alkalmazkodnunk.
2. FEJEZET
A logisztikai vevőkiszolgálás
A logisztika új értékeket hoz létre a vállalkozásban. A termékhez kapcsolódó lo gisztikai szolgáltatások (azaz a megfelelő hely- és időhasznosság biztosítása) döntő móclon befolyásolják a vállalkozás piaci versenyhelyzetét Egyes cégek tudatosannyújtanak nagyobb logisztikai hozzáadott értéket. Ezáltal a logisz tika révén különböztetik meg terméküket a versenytársakétóL Ebben a fejezet ben a logisztika "termékét", illetve annak mérőszámrenclszerét (vevőkiszolgálás) vesszük górcső alá.
2.1 A logisztikai termék és annak jellemzői 2 .ll A logisztikai terméket létrehozó rendszer A logisztika konkrét "megvalósulását" vizsgálhatjuk anyagi, technológiai, gaz dasági vagy információs olelalról is. A logisztika interdiszciplináris, rendszer szemléletű megközelítését a "logisztikai rendszer" fogalma így írja le.
A logisztikai rendszer az m vagi áramlások és készletek, valamint a rájuk .vonatkozó iriformációk és irányítási struktúrák rendszere.
Ezt a bonyolultnak tűnő definíciót a 2.1 ábrán látható mátrix segít megvilágí ta ni. Eszerint a logisztikai rendszer kettős struktúrával rendelkezik. A struktúra egyik dimenzióját a gazdasági tevékenység belső struktúrája, míg a másikat a vevőkés szállítók igényeinek strukturálóclása adja. Mint az ábra is mutatja, a termelési tevékenység három fő szakasza a beszer zés, a termelés és az értékesítés. Az értékesítés köti össze a termelőt a fogyasztó val, aminek logisztikai "igénye" a fogyasztó kiszolgálásának térben és időben történő megvalósítása. A termelés logisztikai kiszolgálását a különböző terme-
55
lési fázisok között áramló termelésközi készletekkel való gazdálkodás és a fél kész termékek szállítása jelenti. A beszerzés a vállalat számára szükséges input (anyagok, alkatrészek stb.) külső forrásból történő biztosítása (a folyó termelés anyagi inputjainak biztosítását beszerzésnek, míg az állóeszközök biztosítását beruházásnak nevezzük). A beszerzés logisztikai "igénye" a termelés kiszol gálásának térben és időben történő megvalósítása. Mind a beszerzés, mind annak logisztil<ája jelentősen befolyásolja a készlet alakulását. 2.1 ábra. A logisztikai rendszer szerkezete
Vállalat
A hasznosság négy alaptípusát különböztetjük meg. Ezek ajonna, a hezy, az idő és a tu lajdon. A forma hasznosságtípus a termék azon képessége, hogy megfelel azoknak a fi zikai paramétereknek, amelyekre a felmerült szükséglet vonatkozik. A forma hasznos ságtípus a termelési tevékenység során jön létre. A tulajdon hasznosságtípus a tárgy azon tulajdonsága, hogy annak a személynek a szükségletét képes kielégíten i, aki birto kolja azt. A tulajdon hasznosságtípus a vásárlás során képes megváltoztatni viszonyát, és ezáltal kielégíteni a felinerült szükségletet (tekinthető a marketingtevékenység részé nek). A hely hasznosságtípus azál!al teremthető meg, hogy az adott terméket ott teszi el érhetővé, ahol arra szükség van. Es végül az idő hasznosságtípus azáltal jön létre, hogy a kérdéses terméket a kellő időpontra teszik elérhetővé. Ezen utóbbi két hasznosság típus teljesüléséhez elsősorban a logisztika járul hozzá. A 2.2 ábra a költségek olyan rétegződését és egymásra épülését nm tatja be, hogy a költségek az árbevétel összességével szembeállítva hogyan határozzák meg az elérhető nyereséget. Az ábrából megállapítható, hogy a konkrét költségrészarányok különböző ek, ele minclegyik ráfordítástípus kapcsán azonosítható valamely hasznossági alaptípus.
.. ................. ..·· ............,... .............................
Beszerzés
Termelés
Értékesítés 2.2 ábra. A költségek rétegződése az árbevételben !
Készletmenedzs-
l
ment
c)/
l
l
Anyag-
Félkész-
és alkatrész-
termék-
készlet
l Nyereség ......;.,-- --------------------'
KésztermékMarketingköltségek (sokszor ciklikus)
készlet
készlet
Logisztikai költségek (folyamatos)
!
!!
i
\=J
o"o"'
Árbevétel
Gyártási költségek (folyamatos)
'
: :
A termék tulajdonosi hasznosságat kap
:
'r---------------------
'"•
: A termék id?- és hely-
:
l
:
:
l Anyagi folyamatok
l
Anyagmozgatás,
i
!
l
l i
l Kiszállítás,
1 l
menedzs• ll mentje l
Információmenedzsment
Beszállítás,
raktározás
raktározás
raktározás
Kínálat-
Termelési
Keresle!-
menedzsment, szállító-
program és folyamat nyil' vántartás
menedzsment, vevő-
nyilvántartás
nyilvántartás
!
' ' ' ''
l
l
'1!.
:
hasznassagat kap
---------------------
:
'
A termék forma hasznosságat kap
.....>' '---------------------- ' "
l
li
A termékek, illetve a javak és a. szolgáltatások szükségletkielégítő képessé get hasznosságnaknevezzük
Forrás: Chikán, 1997 alapján.
A horizontális dimenzió sávjai logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak a termelé si folyamat egyes szakaszaihoz. Az outputként megjelenő termékek (anyagi javak és szolgáltatások) valamely emberi szükséglet kielégítésére alkalmasak, tehát "hasznossággal" bírnak.
56
2.12 A logisztikai termék A logisztika termékét a logisztikai folyamatok testesítik meg. A logisztikai rend szerek folyamatai alapvetően két irányban rendezhetők (2.3 ábra). Az anyag áramlás iránya a kínálattól, vagyis valamilyen meglévő anyagi vagy szolgáltatá si forrástól a keres/et, vagyis az anyagok, illetve szolgáltatások felhasználási pontja felé halad. (A szolgáltatások és az anyagok szarosan együtt, gyakran egymást kiegészítve vagy egymástól elválasztva mozognak. Az anyagáramlás irányával megegyezően információ is áramlik) A logisztikai rendszerek folyamatainak másik jellemző iránya a piaci igé nyektől, vagyis a kereslettől az előállítás irányába, azaz" visszafelé" tart. Ez utóbbi az információáramlás iránya. (Mindemellett anyagok is áramlanak "visszafelé" a csatornában.)
57
A logisztikai "termék" tehát azon (logisztikai) szolgáltatások összessége, amely a vállalati "főfolyamat" termékeinek/szolgáltatásainak és a kapcso lódó információknak a csatornában való áramlását biztosítja.
leegyszerüsítve szimbolizálják a főbb logikai egységeket, melyek maguk is to vábbi összetett folyamatok rendszeréből tevődhetnek össze. Az ábra egy lehet séges logikai kapcsolódási láncot jelenít meg. Az egyes blokkok összekötése nem feltétlenül indokolt, mivel minden elem több másik elemmel is kapcso lódhat, így az ábrázolt sorrend sem konzekvens.
2.3 ábra. A logisztikai rendszer folyamatdiagramja
2.4 ábra. A logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása
Anyagi folyamatok iránya t:c:"''''·'''':Ec.: .• :.:..:::;•;:·c-:::··.·.•.::.:c::;·.,
---
B.
(Beszerzés, beszállítás)
T.
..--"
----
sz.
(Termelés)
--
R.
(Szállítás)
(Raktározás)
v. ("Vevék", illetve fogyasztás)
H. (Hulladékújrahasznosítás)
Anyagáramlási dominancia Információáramlási dominancia a)
-----D i sti r ib úc io ·----Logisztika
2.13 A push- és a puli-rendszer Természetszerü, hogy a kétirányú áramlás időben párhuzamosan megy végbe, alapvetően azonban különböző koncepciókat különíthetünk el aszerint, hogy melyik irányt tekintjük elsődlegesnek, vagyis melyik folyamatiránynak adunk folyamatalakítási, illetve vezérlési privilégiumokat. Abban az esetben, amikor az anyagáramlás iránya az elsődleges, és, úgymond, megkeressük a megter melt termékek fogyasztóit, akkor push-rendszerről beszélünk (például sör). Fordított esetben viszont, amikor inkább a fogyasztói igények mérése, és ezen igény jellegü információk visszafelé juttatása váltja ki a logisztikai rendszer ele meinek különböző mértékü reakcióit, puH-rendszerről beszélünk (például pizzafutár).
c)
------------------ Lo g is ti ik a sz é le se b b k ör b en -------------------
Az ábrában feltüntetett "a" szakasz az elosztáshoz kapcsolódó szállítás, rakodás
A 2.4 ábra a logisztikai rendszer komplex folyamatdiagramját mutatja, melyben elkülönülnek az egyes logisztikai blokkok. A megjelenített blokkok továbbra is
és raktározás egységét mutatja, melyet más néven disztribúciónak nevezünk. A logisztika tevékenységi körébe tartozó területek értelmezése változó. Az l. feje zetben látl1attuk, hogy a logisztika fogalmának értelmezése az évtizedek során több változáson ment keresztül. Az ábrán a "c" jelü szakasz már magában foglalja az újrahasznosítási logisztikát is, szemben a korábbi "b" jelü szükebb felfogással. Az ábrán bemutatott folyamat további kiegészítésekre szarul, hiszen a valóság ban nem minclig ilyen lineáris szerkezetben valósul meg a logisztikai folyamat. A valós rendszerekre sokkal inkább jellemző a hálózatos szerkezet, mivel az egyes bloldmk egy vagy több vállalatot is reprezentálhatnak, tehát önmagukban is háló zatokból állnak, valamint előre- és hátrafelé is többszörös kapcsolódási pontokkal rendelkezhetnek. A 2.5 ábrán azt a hálózatos renelszert vizsgálhatjuk, amely az egyes blokkok között kialakulhat. A "Beszerzés" például tartalmaz tárolási, szállí tási és ral<:tározási elemeket éppúgy, mint ahogy a termelés során is szükség van a termelési folyamaton belüli szállítás, raktározás logisztikai folyamataira. Az ábra továbbra sem tartalmaz irányított nyilakat és összeköttetéseket, amelyek csak egy konkrét kapcsolódási struktúrában jelenhetnének meg. A logisztikai egységek
58
59
Az anyagáramlási folyamattal azonos irányú információáramlást l ísérő információlmak nevezzük. A kísérő információk feladata, mint ahogy nevük is mutatja, az anyagáramlás követése és követhetőségének biztosítása. A kísérő információk az anyagok keletkezé sével, kitermelésével rögtön megjelennek, ele formájuk többféle lehet. Ilyennek tekint hető például a számla, a sorozatszám, a típusjelzés, az ár; az azonosító kód, a vonalkód, sőt az anyagkezelési és nyomkövető információs renelszerek adatbázisa is.
2.21 A vevőkiszolgálás értelmezése A vevőkiszolgálás olyan eszköz, mellyel a vállalatok megkísérlik megkülönböz tetni a termékeiket, megtartani vásárlóikat, növeini a forgalmukat és emelni profitjukat Fő elemei a következők: ./ a termék ára, ./ a termék minősége, ./ a termékhez kapcsolódó szolgáltatások Ezek közül ki kell emelnünk az utolsót, azaz a kapcsolódó szolgáltatási elemek relatív fontosságát. Ennek két oka van: l. a logisztikai változók uralják az ár-, a termék- és a promóciós szempontokat;
2. mind a termék elérhetősége, mind a rendelési ciklus ideje domináns logisz tikai változó. Már említettük, hogy a vevőkiszolgálás jelentése vállalatról vállalatra változik, sőt a termékeladója és vásárlója is gyakran különbözőképpen értelmezi azt. Ennek következtében a tudományos definíciók száma is rengeteg. A különbö ző megközelítéseket három fő csoportba sorolhatjuk Eszerint a vevőkiszolgá lást felfoghatjuk: l. szabályozandó tevékenységként, "vevőszolgálatként". Ez a szűkebb értelme
zés leginkább a vásárlói panaszok kezelés ét fedi le;
"A vevőkiszolgálást nem lehet olyan állításokkal definiálni, amelyek megmutat nák, hogy pontosan mi tartozik a vevőkiszolgálásba és mi nem. Eltérő tevé kenységeknél különböző dolgokat jelenthet" (Gilmour, 1992). Hozzátehetjük, hogy a vevőkiszolgálás kereskedelmi és logisztikai vetületeinek elhatárolása nehéz feladat, s általában nem is célszerü. Az a szervezeti egység például, amely fogadja és kezeli a beérkező panaszokat, egyiitt intézi a termékre és a lo gisztikára vonatkozó reklamációkat is. Ha a terméket új fogyaszták is vásárolják, akkor mind a kereskedelmi, mind a logisztikai vevőkiszolgálás feladata, hogy megtartsa és ösztönözze őket, hogy még több termékünket és szolgáltatásunkat megvásárolják (Ismert, hogy a ve vőkiszolgálás, a szaigáitatás minősége és a szaigáitatás milyensége új vásárló kat vonzhat, de akár régi vásárlókat is eltéríthet). A vevőkiszolgálás nemcsak egy funkció vagy egy tevékenység, hanem üzleti filozófia és magatartásforma is lehet. Olyasmi, amiről feltételezzük, hogy jótékony hatássallehet az üzletpo litikánkra és minden meghozott döntésünkre. Több angolszász szerző szerint a vevőkiszolgálás egy lehetőség, illetve egy alkalom, amit ki kell használnunk A vevőkiszolgálás - állítják - új értéket hoz hat számunkra a következők révén: l. a szaigáitatás olyan minőségü vagy színvonalú biztosítása, amely új vásárló
kat vonz, és megtartja őket; 2. újfajta szolgáltatások meglévő vevőink számára, amiért fizetnének, de eddig nem kapták meg. (Egy olyan "új" minőség megtalálása, amelyre igényük van. Természetesen új igények felkeltésével vagy a meglévő igények módo sításával is elérhetünk üzleti előnyöket.)
Ez a három nézőpont fejlődési lépcsőfokokként is felfogható. A logisztika hazai hősko rában többen elkövették azt a hibát, hogy csak ezzel a túlidealizált céllal foglalkoztak, holott az első két fejlődési lépcső megkerülhetetlen. Egyetemi kutatásaink, felméré seink azt mutatják, hogy vállalataink nagy részénél ma a mérőszámrenclszer kialakítása van soron.
A sikeres vállalatvezetés egyaránt megkívánja a vásárlók megszerzését és meg tartását. A keresleü igény felkeltését - a vásárlók megszerzését - a vállalatok gyakran csak a reklám (hirdetés), a termék vagy az ár kategóriái szerint ér telmezik, holott az előzőekben láttuk, hogy a (logisztikai) vevőkiszolgálás is jelentős hatássallehet a keresletre. A logisztikai kiszolgáltarási szint emelése nem egyszerü, komoly szervezést, pótlólagos költségeket igényel. Az egyik legfőbb dilemma, hogy a vevő kiszolgálás szintjének emelése révén aminőségjavulás többletköltségeit az eredmények (nagyobb piac, bevételnövekedés stb.) csak jelentős késleltetéssei követik Az is előfordulhat, hogy a piac nem igényli (és nem hajlandó megfizetni) a már meglévő szolgáltatási szintet. Ilyen esetben aszint csökkentése szük séges (költségmegtakarítás!). Az ábrán bemutatott három variánson túl tenné szetesen egyéb változatok is elképzelhetők (2.6 ábra).
62
63
2. teljesítmény-mérőszámok rendszereként, például "a beérkezett rendelések 95 százalékának 48 órán belüli teljesítése", "a kiszállítások mennyiségi pon tossága százalékban" vagy a kért határidő betartásaként ("a zsemle kiszállí rása naponta egyszer, 6.30-7.00 között") stb. A mérőszámrendszer nemcsak a kiszolgálás színvonalát méri, hanem munkánk minőségét is ellenőrzi. A fe lelősség ugyanis ezek révén pontosan kimutatható; 3. vállalati filozőfiaként, amikor "a vállalat minden dolgozója, tekintet nélkül beosztására, egy emberként a vevő igényeinek kielégítésére koncentrál".
2.6 ábra. Az árbevétel alakulása a logisztikai szolgáltatási szinvonal változtatásának függvényében
./ a vásárlást követő szolgáltatás - a hibás vagy megsérült áru gyors, azon nali cseréje; a berendezés üzembe helyezése, a felhasználó elégedettsé gének utólagos mérése. Szemléltetésként álljon még itt B.]. LaLond e és]. A. Lesser (in Szegedi, 1998) csoportosítása, akik a vevőkiszolgálás elemeit három kategóriába sorolták l. a vásárlást megelőző elemek - általában nem rutinszerüek, és a vállalat veze
tésétől folyamatos figyelmet igényelnek Ezek a tevékenységek, bár nem tar toznak szorosan a logisztikához, jelentős hatássallesznek a termékértékesí tés volumenére. A vásárlást megelőző elemek mind elengedhetetlen részét képezik a sikeres stratégiának;
= árbevéfel
---------------- = szolgáltatási színvonal
2. a vásárláshoz kapcsolódó elemek - a tranzakció folyamán nyújtjuk a termé künk mellé (például szállítási gyakoriság, pontosság);
2.22 A vevőkiszolgálás elemei A vevőkiszolgálás lehetséges elemei a következők: ./ a termék elérhetősége - az ellátónak az a képessége, hogy a megrendelé seket az adott iparágban a konkrét árucikkre vonatkozó, általánosan elfo gadott időtávon belül tudja teljesíteni; ./ megrendelési kényelem - szabványosított, "tévedésbiztos" úrlapok, többcsatornás rendelésfelvételi információs rendszer, napi 24 órás elér hetőség stb.; ./ a megrendelések és a kérdések hatékony kezelése (telefonos menülista), olyan személyi állomány, illetve informatikai rendszer kialakítása, amely képes a vásárlói kérdések intelligens kezelésére, az árra, a termékre vagy egy korábbi rendelés helyzetére vonatkozó információk nyújtására; ./ szabványosított, a szolgáltatási szintet bemutató információ, nyomtatott anyag hozzáférhetősége (a vevő előzetes informálása); ./ a teljesítési idő - az áru megrendelésétől annak megérkezéséig eltelt idő, ami többszereplős csatorna esetén a logisztikai lánc megelőző tagjai szá mára is fontos; ./ a megbízhatóság - a termékre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatko zóan egyaránt; ./ "vevőszolgálati iroda" kialakítása, hozzáértő, a termékeket és a szolgálta tásokat, a panaszok orvoslási lehetőségeit is jól ismerő szakemberekkel; ./ a kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív elemek kezelése (számlaellenőr zés, számlázás stb.);
64
3. a vásárlást követő elemek - az áru eladás utáni támogatását szalgálják (pél dául alkatrész-utánpótlás, szerviz, visszárukezelés). A 2.1 táblázat a fentiekhez kapcsolódóan, néhány általánosan alkalmazható elemet és kapcsolódó mutatószámot ismertet. 2.1 táblázat. A vevőkiszolgálás elemei .·.·.· ·Avevőkiszoftgálás demei Az elemekértelmezése, mutilltósiámok .. ·Vásárnástmegelőző elemek l Ezt avevő számára előzetesen hozzáférhetűvé kell tennünk. L A vevőkiszolgálási politika kidolgozása • 2. Hiánycikkek aránya ·· Akészlethiany s'zintjea ter!TI:ékelerhetőségénekmérőszáma (nem teljesített megrendelések), .,·. · ·.·.. 3. A szervezeti felépítés Jól kell szalgáJnia á fenti politika sikeres meg:valósításá meg kell könnyítenie az ezen politikarnegvalósításához tartozó funkciók közölti kommunikáció t és kooperáció t. .. 4: A rendszer rugalmassága Az értékesítésic.'latornábanélőré rierrúerírezhető eseményekre való hatékony reagálás miatt szűkséges. 5.Vásárlói tájékoztaták Ezek megismertetika vásárlót a készletezési, a rendelési és a szállítási szervezése rendszereink működésével. Vásárláshoz kapcsolódó elemek Például a leltári helyzet, amegrendelés helyzete, a varható berakodás í L·Megrendelési információ képesség, avevő gyors é kézbesítési idők vagy az elmaradt rendelések helyzete stb. és pontos tájékoztatása Az elmaradt teljesítések száma és a hozzájuk kapcsolódó rendelési ciklus ideje. '''
',
•',•
.,
',
,.
'
l
A vevőkiszolgálás elemei 2. A megrendelési cildusídő (a vevő rendelésfeladásától az áru kiszállításáig)
3. A szállítások gyorsítása, egyes vásárlói szegmensek kiemelése
4. A rendszer pontossága
5. Amegrendelésikényelem 6. Termékhelyettesítés Vásárlást követő elemek l. Beállítás, jótállás, módosí.· tások, javítások, alkatrészek 2. Termékkövetés 3. Vásárlói követelések, panaszok és visszatérítések
Az elemek értelmezése, mutatószámok
Célszerű a ciklus egyes elemeinek, a megrendelési kommunikációnak, arendelés feldolgoz ísának, a termékek kigyűjtésének, becsomaga lásának és akiszállítás/kézbesítésnek ayízsgálata Mivel a vásárlókat főként a teljes rendelési ciklusidő érdekli, fontos minden egyes komponenst egyenként ellenőrizni és irányítan hogy meg lehessen határozni ahiányosság ok okát. A meggyorsított szállítmányok azok, amelyeket különleges módon kezelnek, hogy lerövídítsék a megrendelési ciklust. Bár ezek költségei jelentősen meghaladják az átlagos szállítmányok költségeit, egy vásárló elvesztéséből adódó költségek még ennél is magasabbak lennének. A vállalkozásnak el kell döntenie, hogy mely vásárlókat érdemes e tekintetben elónybenrészesítenie. Feltehetően az ilyen üzletpolitika azon alapulna, hogy mekkora azoknak avevőknek a száma, akik befolyásolni tudják a gyártó jövedelmezőségét. A rendszerben elkövetett hibák- a remlelt mennyiségre, a rendelt árura vagy a számlázásra vonatkozóan- mind a gyártónak, mind a vevőnek költségesek lehetnek A hibákat a rendszer által kezelt megrendelések százalékában kellene rögzíteni. A problémák a nem megfelelő rendelésiűrlap; a nem egyértelmű szakldfejezések alkalmazásából adóelhatnak. Megfelelő mérószám lehet ahibák száma a megrendelések százalékában Ha a rendelt árut ugyanolyan áruval, de más méretben vagy egy másik áruval kicserélik, amelynek teljesítménye legalább olyan jó. Ezen elemeket hasonló módon kell értékelni, mint avásárláshoz kapcsolódó elemeket. ... Atermékkövetés bizfonsági funkciókat lát el (élelmiszerek, járműalkatrészek J A termékkövetés által azonosíthatók a hibás termékek. Alogisztilcai rendszereket általában arra tervezik, hogy az árut egy irányba, a vásárló felé mozgassák. Szinte minden gyártóhoz küldenek vissza terméke és ezeknek az árucikkeknek a nem rutinszerű kezelése drága Az üzletpolitikának meg kell határoznia avásárlói követelések, panaszok és visszatérítések kezelésének módját. A cégnek adatbázist kell fenntartania a követelésekről, panaszokról ésvisszatérítésekról, hogy informálni tudja például a törzsvevőket a termékfejlesztésről, a marketingról, a logisztikáról ésmás vállalati funkciókról
lat) akar a vevő, illetve hogy mit hajlandó megfizetni, vagy fordítva: mi az a szín vonal, ami maximalizálná a vállalati jövedelmezőséget.
2.23 Vevőkiszolgálási szintek, mutatószámok, normák Első lépésként meg kell határoznunk, mely elemeket szükséges - saját vállala tunkra vagy termékünkre vonatkozóan - mérnünk. Amint meghatároztuk, hogy a vevőkiszolgálás mely összetevői fontosak, ki kell dolgoznunk a teljesít ményi normákat, mérőszámokat, illetve ezekre vonatkozóan egy-egy skálát (szolgáltatási színvonalmutatókat) kell felállítanunk, hogy megteremtsük a mé rés lehetőségeit. A vevőkiszolgálási teljesítmény mérésének és ellenőrzésének négy fő szakaszát különböztetjük meg: l. számszerü teljesítményi normák meghatározása minden szolgáitatási rész-
területszámára; 2. minden szolgáltatási részterület tényleges teljesítményének mérése; 3. a tényleges szaigáitatás és a normák közötti eltérés folyamatos figyelése; 4. a tényleges szolgáitatást javító intézkedések meghozatala. A vásárlók együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalat információkat sze rezzen a gyorsaságról, a megbízhatóságról és a szállított áru állapotáróL Ehhez meg kell győznünk a vásárlókat arról, hogy a szaigáitatás mérése és ellenőrzése javítani fogja a jövőbeli szolgáltatást. Érdemes megvizsgálni azt is, célszeni-e a színvonalmutatóinkat piaci szegmensekre bontva kialakítanunk Egyes szegmensek gyakran magasabb szol gáltatást várnának el, ugyanakkor hajlandók lennének ezért jelentős felárat fizetni!
A szaigáitatás színvonalának mérésére szolgáló eszközök közül azokat kell alkalmazunk, amelyeket a saját vevőink fontosnak tartanak. Ilyenek például: ./ a készletből való azonnali beszerezhetőség, ./ a kézbesítési határidők, ./ a renelelések nyomon követésének lehetősége, ./ pontos információ a még nem teljesített rendelésekről stb.
A fentiek alátámasztják, hogy nem csak az alaptermék maga, sokkal inkább a kapcsolódó szolgáltatások színvonala határozza meg, hogy a vevőket miként tudjuk megtartani, illetve hogy a potenciális vevők közül mennyien válnak ve vővé. Sok vállalkozás alapazza vevőkiszolgálása színvonalát iparági szokásokra (múitbeli gyakorlatra, elavult normákra), a "megérzés" alapján hozott dönté sekre. Nem végeznek felmérést arra, hogy mit (milyen szolgáltatási színvona-
Sok vevőkiszolgálási felmérés azt mutatja, hogy avevőkmásképp értelmezik a szolgáitatást, mint ahogy azt a szállítók gondolják, és alacsonyabb szintú, ele megbízhatóbb szolgáltatással gyakran elégedettebbek lennének, mint a jelen legivel (például a "gyorsaság" helyett a "pontosság"). Ilyen változtatással egy cég oly móclon tudja a szaIgáitatását a vásárlók által érzékelhető móclon fejlesz teni, hogy ezzel párhuzamosan csökkenti a költségeket is. A köitség/vevőki-
66
67
szolgálási szint közötti viszony fontos stratégiai döntést igényel. Kísérletezéssel kell megtalálnunk az optimális vevőkiszolgálási szintet (az ügyfelek igényeihez és viselkedéséhez mérten). Miután meghatároztuk termékünk szolgáltatási szintjét, ki kell választanunk azt a vevő kiszolgálási stratégiát, ami elősegíti a hosszú távú céljainkat. Természetesen az optimális szolgáltatási szint nem mindig a legalacsonyabb költségü megoldás. Sokkal inkább az az optimális, amelyik a lehető legalacsonyabb költséggel tartja meg a vevőt- és illeszke dik a vállalat növekedési igényeihez. Így definiálva, az optimális szolgáltatási szint elér hető úgy is, ha bizonyos logisztikai költségmegtakarítások feláldozása révén értékes marketingelőnyökhöz vagy a gyártási hatékonyság javulásához jutunk Napjaink új kihí vása, hogy a vevőkiszolgálási szint növelését a költségek egyidejü csökkentése mellett kell megoldanunk (2.7 ábra).
2.7 ábra. A költség/vevőkiszolgálási viszony dilemmája
Hagyományos szemlélet
Új szemlélet
../ ../ ../ ../ ../
a teljesítetlen renelelések száma, a készlethiány száma, az időbeni kézbesítések száma, a pontatlan renelelések száma, a rendelési ciklus ideje.
Az eddig megismert elméletek alapján möst határozzuk meg a főbb gyakorlati tanulságokat a vevőkiszolgálás területén:
1. a.domináns vevőkiszolgálási elemeklogisztikai természetúeki 2. akésedelmes szállítás a leggyakoribbszolgáltatási panasz, és a kézbesí tés sebessége a legfontosabb szolgáltatási elem; 3. a szolgáltatás nem teljesítésének elsődleges büntetése a jelentősen csökkenő rendszeres vevőkör; 4. nehéz meghatározni a logisztikai v vőkiszolgálás forgalomra gyakorolt hatását
2.24 A vállalati vevőkiszolgálási stratégia
,/ l l
'
l
Idő
Idő
Logisztikai költség (a forgalom o/o-ában)
Vevői elégedettség (%)
Mivel a vállalkozások egy része nem tartott lépést a rendelésfeldolgozás tech nológiájának fejlődésével, ez a terület nagy lehetőségeket tartogat a vevőki szolgálás javítására. Világosan ki kell jelölnünk aszintek teljesítéséért felelős dolgozókat, s fel kell ruháznunk őket cégen belüli jogosultságokkaL Ki kell fej lesztenünk a kapcsolódó motivációs rendszert is: az alkalmazottaink is legye nek érdekeltek a vevőkiszolgálás szintjének emelésében. Szükséges rossz- és igen költséges-, hogy a normáktól való eltéréseket folyamatosan "dokumentálni" kell. A vásárlói igények mindemellett folyamatosan változnak, tehát nemcsak egyszer kell mérnünk, hanem lehetőleg folyamatosan, s az eljárást meg kell is mételnünk bizonyos időszakonként. Emiatt hosszabb távon a mutatókat is változtat nunk kell. Egyes mutatók mérése időközben irrelevánssá vagy feleslegessé válhat, más mutatók fontossága nőhet. Goneloljuk át ezt, ha a szolgáltatási teljesítményeket például a következőkkel mérjük:
68
A fentiek figyelembevételével, illetve a vállalati stratégiából kiindulva meg kell határoznunk a vevőkiszolgálás mérföldköveit. A vevőkiszolgálási stratégia ki dolgozásakor fel kell mérnünk, hogy l. a belső költség-, illetve kontrolling információs rendszer képes-e megfelelő
adatokat szolgáltatni, illetve 2. rendelkezésünkre állnak-e a stratégiaalakításhoz szükséges fogyasztói alap információk.
-
Mindkettőre szükség van, hiszen amely cég ilyen adatokkal és információkkal nem rendelkezik, könnyen helytelen irányba indulhat el. Emiatt előfordulhat, hogy például félreértelmezi a vevőkiszolgálást; figyelmen kívül hagyja a vevői hasznot; félreértelmezi az eladók piacát; nem jut el a valódi vevőkiszolgálási költségek megismerésig; a rendszerfejlesztés helyett a személyi állomány növelését szorgalmazza, esetleg minden erejével versenytársai szolgáltatásainak színvonalára tö- rekszik, s közben megfeledkezik legfontosabb fogyasztóiról, ../ netán jobbat vagy többet kínál, mint amit a piac igényel stb. ../ ../ ../ ../ ../ ../
69
Vigyáznunk kell arra is, hogy ../ a vevőkiszolgálást ne használjuk - helytelenül - időszakos elaclásösztönzésre (ez költséges játék lehet); _ ../ legyenek tisztázottak a hatásköri-felelósségi viszonyok (például az Ertékesítési és a Logisztikai Osztály között); ../ ne csak egyes részterületek (például az értékesítési helyek számának növelése) je lentsék számunkra a vevőkiszolgálás t; fontos a komplex kiszolgálás; ../ ne alkalmazzunk alulfizetett, s emiatt alulképzett személyi állományt (ez hazánk ban is tipikus logisztikai "betegség").
A vevőkiszolgálási szintek költségeinek meghatározására érdemes időt és pénzt fordítani. Nem érdemes rosszul értelmezett módon takarékoskodni. A hosszú távú üzleti fejlődéshez a "vevőkiszolgálási" beruházások elengedhetet lenek!
2.25 A vevőkiszolgálási stratégia eszközei A színvonalmutatók kialakítása előtt elemeznünk kell a belső és a külső környeze ti hatásokat, illetve azt, hogy azokat hogyan kezeljük Lássuk a legfontosabbal<:at. a) Termékhelyettesíthetőség: ha egy fogyasztó a kiskereskedésben ami termé ldinket akarja megvásárolni családi kiszerelésben, de az csak kisebb méretben kapható, aldmr ha a fogyasztó lojális a termékhez, valószín ü, hogy ezt fogja vá sárolni. Lojalitás hiányában viszont áttérhet egy másik cég terméké re. Ennek le hetséges következménye, hogy a fogyasztó végérvényesen átpártol a másik márkára, csökkentve ezzelami profitlehetőségeinket Ezért fontos, hogy a kis kereskedőket ellássuk saját helyettesítő termékeinkkeL Ha egy termékünket több méretben gyártjuk, azzal jelentős készletnövekedés nélkülnöveini tudjuk a vevőkiszolgálás szintjét. Ha ez az adott helyzetben nem célunk, akkor ezzel a módszerrel, azonos vevőkiszolgálást biztosítva, készletcsökkenrést érhetünk el. A hiánycikk esetére adott fogyasztói reakciót nmtatja a 2.8 ábra. Természetesen egészen más a helyzet, ha olyan termékről van szó, amely hez a fogyasztó ragaszkodik, akár hajlandó más kiskereskedőhöz is elmenni ér te, de ebben az esetben is növeli a termék iránti bizalmat, haminél több helyen tesszük azt elérhetővé. Egyes speciális termékek vevőkiszolgálási stratégiája eltér a hagyományostól. Szemléle tes pélela erre bizonyos gyógyszerek kereslete. Ha valakinek az orvosa vagy gyógyszeré sze javasol egy fejfájás-csillapítót, akkor a fogyasztó a továbbiakban ezt fogja szedni, sőt csaláeljának is ezt veszi majd. Ez azért van így, mert a gyógyszerel< kockázataimiatt orvo sában bízik meg a legjobban, nem pedig a reklámokban. Ezért ebben a helyzetben vi gyáznunk kell, hogy az orvosok és gyógyszertárak ne csalóeljanak az adott gyógyszer vevőkiszolgálási minőségében, és ne pártoljanak át más termékekre.
70
-
2.8 ábra. A vevő reakciója ismételt hiánycikk esetén
---------------------------------------------
1 l l l l l l
---------------------
l
l l l l l l l l l l
' l l l l l l
'
l l l
l l
b) A piac szolgáltatások szerinti szegmentálása lehetővé teszi a differenciált ki szolgálást. Ehhez egyrészt az szükséges, hogy a különböző színvonalú szolgál tatások költségeit ismerjük, másrészt fel kell mérnünk, hogy mely vásárlói szeg mensek esetén milyen típusú szolgáltatásokra van fizetőképes kereslet c) Az értékesítési/kereskedelmi részlegnek pontos naprakész információkkal kell rendelkeznie a logisztikai rendszer teljesítőképességérőL Gyakori hiba, hogy visszaélhetnek a vevőkiszolgálással olymódon, hogy a rendelés megszerzése ér dekében gyorsabb kiszállírást ígérnek Ez logisztil<:ai többletmunkát jelent. A legtöbb vásárló többre értékeli a megbízhatóságot és a renelelések teljesítésének biz tonságát, mint a kiszállírás gyorsaságát. A rendelési ciklus önkényes lerövidítése növeli a soron kívüli kiszolgálás szállítási költségét, és a renelelés összeállításával a költségek is emelkednek a normális munkafolyamat megszakítása miatt. Ezzel sem a vásárló, sem a vállalat nem nyer túl sokat. Amikor az üzletkötők "túlígérik" a vevőkiszolgálási mutató kat (szállítási vagy teljesítési határidők, szállítási móclok és minimális kiszolgálási meny nyiségek), aklmr zavarják más vásárlók reneleléseinek teljesítését, és jelentősen növelik a logisztikai költségeket
71
d) Más esetekben az értékesítők- éppen ellenkezőleg- meg sem próbálják "el adni" a vállalat által nyújtott (logisztikai) szolgáltatásokat. e) Ellenőrizni kell, hogy a vevő a valós igényeit közli-e, netán magasabb szintet kér, mint az valójában szükséges lenne. A félreértéseket tisztázni kell. Elképzel hető, hogy a vásárló "jobb" szolgáltatást keres, de nem biztos, hogy a jelenlegi szolgáltatási szintünk nem kielégítő. Lehet, hogy csak apróbb módosítás szük séges. (Például ABC-elemzés segítségével kimutathatjuk, hogy egy nagy ter mékcsaládból csak nagyon kevés termék igényel - mondjuk - 98 százalékos rendelkezésre állási szintet, és a 95 százalékos szint messze elegendő minden más termék esetében.)
A teljesítmények hazánkban is nőttek, ám alacsonyabb ütemben (lásd az áb ra "idővel" kapcsolatos mutatószámait). 2.9 ábra. A termelési és szállitási teljesítmények alakulása ( 1992-1996)
l lj] 13 fejlett ország 410 vállalata
114 112
-
110
.--
108 106
D Meg kell találni az általános költségcsökkentési trend "ellenpontját". Az új
104
gazdasági kihívások a vállalkozásokat arra késztetik, hogy csökkentsék a kész leteket, növeljék a készletek forgási sebességét és csökkentsék a kintlévőségek arányát. Ezek a reakciók a vevőkiszolgálási szintek romlásához vezethetnek. Meg kell találni az optimumot a logisztikai költségek csökkentése és a szolgál
100
-
1l-
rt 1
l-
·w•a:l O>
]Lg> :caen
·Q)
2
•O
t
c
- :o
"E'í"E c.9"5, tatási szint biztosításaközött (lásd a 2.6 és a 2.7 ábra dilemmáit).
•Q)
A 2.9 ábra a rendszerváltás utáni, de már többé-kevésbé konszolidálódott időszak felmérési eredményeit tükrözi. Látható, hogy a piacgazdasági igények nek való logisztikai megfelelés megindult, de még nem közelítette meg a fejlett nyugat-európai szintet.
,g
-
i?
Q)
cn
>Ol
>-
-
=;cs
,gj
N
cn
f--
l-
Ul
•ro
:= :ro
Ul
Ol
·Q)
·Q)
u
•Q)
E
Q)
N
cn .8
N •O
Q) Q)
Q)
"e! N
cn
cn
c
'ö
o._
(lj
§.g}
Ul
Ul
x·-
•Q)
.·
h
Ul Q)
·Q)
fl-
.92-o
oN
A megfelelő színvonal-mutatószám rendszer kidolgozása idő- és erőforrás-igé nyes feladat, és ráadásul folyamatos karbantartást igényel. A színvonalmutatók fokozatos javítása a cél. A teljesítményjavulást a piac honorálja, de mivel a javulás általában nem egyenletes, ez a vállalatok növekvő differenciálódásához vezet. Ez a piaci ver seny természetes következménye. A hazai vállalatok igen különböző feltételek közül indultak a versenyben, mára azonban a fő differenciáló tényezők függet lenedni kezdtek a kezdeti feltételektőL Megszűntek az átmenettel összefüggő kiugró nyereségszerzési lehetőségek. A hazai fejlődés átlagos üteme ugyanakkor a rendszerváltás utáni évtized ben még elmaradt a világgazdaság vezető országaiban tapasztalható tól, ami azt jelentette, hogy "nemzetközileg versenyképesek csak azok a vállalatok lehet nek, amelyek a jelenlegi hazai átlagnállényegesen jobban teljesítenek".
Ul
·(lj
rn-
LL
i-
1---
102
·O
A gyártó cégeknek nincs igazán ráhatásuk az elosztási cs_atornára, illetve az ott tevékeny kedő kereskedelmi cégek vevőkiszolgálási politikájára. Igy termékük a gyárkapun kike rülve mintegy beesik egy fekete lyukba. Ennek egyik oka lehet, hogy a gyártó maga sem állított még össze olyan, a saját maga számára "kötelező" vevőkiszolgálási (mutatószám) rendszert, melynek alapján közvetlen vevői mindenkor pontosan tudnák, milyen szín vonalú logisztikai szolgáltatást várhatnak el tőle.
l
D 325 magyar vállalat
E
(5
:Q
n
·oouo ·w tQ
•Q)
N·-
-"' "N
·Q)
Ul
Ul
-
(lj
§ >-o Dl N
o cn LL :52
Q) u > '....,
o::
·ro lo
Ol·-
-E
Ul
•a:l
(]J
:J
*
:ro
>
ID-
:(;j
·Q)
(5
-"'
•Q)
E
u
c Q)
o: Forrás: Chikán, 1997 alapján.
A vevőkiszolgálás fontossága napjainkra a gazdaság fejlettségétől függetlenül érvényesül. Ezt mutatja három ország logisztikai céljainak prioritását bemutató ábra (2.10 ábra). A prioritások megoszlása elgondolkoztató. Érdekes, hogy ezek a vállalatvezetők szerint a jövőben sem igen változnak. 2.1O ábra. A logisztikai célok fontosságának alakulása Németországban, az Egyesült Államokban és Kínában
Prioritás jelenleg 4,5 3,7
Prioritás 2015-re 4,2 4,1
l hr0\'%?0:% J:
3,6 se:yz; ±tb:9k.WY;0i%Z9t::ctoY.02r p,;<; 1
f,_;j0iL-
2.8 2,6
Köllségek (Coslsl
2.1 1,7 2,6
l
Készenléi(Responsiveness) Rugalmasság (Fiexibility)
2,9
r:y:;s;re;!3,'2:00%'!.i.'B010>:W!.;s;.&lii
Erölorrás·kihasználás (Resources ulilizationl
72
2,8 2,6 2,8 2,1 1,8
2,8
3,1
lili!lililliiil
Németország
'"'"""''"'' Egyesült Államok
C::::::J Kína
1: "alacsony prioritás"
2: "magas prioritás"
Forrás: Straube, 2009 alapján.
73
2.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók 2.31 A logisztikai teljesítmények mérése A teljesítményeket pénzbeli és naturális teljesítménymutatók segítségével értékelhetjük E fejezetben leginkább "csak" a naturális logisztikai mutatókat tárgyaljuk A megfelelő mérési rendszer fontosságát természetesen nemcsak a logisz tika, hanem az összes vállalati funkció igényli. Ezeknek a (beszerzési/gyár tási/logisztikai/értékesítési) mérószámoknak konzisztenseknek kelllenniük Ha nincs mérési program, azok a "természeti erők", amelyek az elfoglalt vezető viselke dését alakítják, itt is hajlamosak a negatív dolgok kiemelésére. A különböző témák csak akkor keltik fel a vezető figyelmét, ha valami nincs rendben. A "normális" helyzet pedig általában azt jelenti, hogy jól megy minden (tehát nemigen érkezik megerősítés a pozi tív eredményekkel kapcsolatban). A rendszeresen végzett mérés elősegíti a pozitív dolgok előtérbe helyezését és a munkamorál javítását is. Amikor egy tervet megvalósítanak, a valós eredményeket mérni tudják, és összehasonlíthatják azokat a tervezettel, hogy így azonosítsák azokat az eltéréseket, amelyekre a vezetésnek figyelnie kell.
A pénzbeli teljesítménymutatók közül ki kell emelnünk a költségmutatókat. Ezek fontosságát a következőkkel indokoljuk l. ahhoz, hogy csökkenthessük egy termék vásárlóhoz való kiszállításának költ
ségeit, tudnunk kell, mekkora ez a költség, illetve mely összetevők alkotják; 2. annak eldöntéséhez, hogy a központi anyagraktár vagy az elosztási központ költségei magasak vagy alacsonyak-e, külső "benchmark" jellegü összeha sonlító költségek is szükségesek; 3. különböző színvonalmutatókhoz tartozó költségszintek ismerete alapján dönthetünk a differenciált kiszolgálás ról; 4. csak egy-egy költségalapú ABC-elemzés révén dönthetünk arról, hogy a készletszintek kielégítők-e, avagy túl magasak (esetleg alacsonyak) stb. A logisztikai költségek folyamatosan emelkednek, így egyre fontosabbá válik, hogy képesek legyünk pontosan követni az egyes elemekhez és alrendszerek hez kapcsolódó költségeket Fontos annak ismerete is, hogy az egyes elemek költségeinek változásai hogyan befolyásolják a teljes költséget. Nagy problémát jelent az is, hogy sem átfogó költségadatok, sem bench markok nem állnak rendelkezésre. D. M. Lambert és J. T. Mentzer háromszáz
74
-
észak-amerikai cég körében végzett felmérése az 1990-es években például azt tárta fel, hogy a logisztikai költségösszefüggés-elemzés megvalósításához szükséges egyes költségelemek - például a készlettartási költségek, a szállítási költségek disztribúciós csatornánként, termékenként vagy vevőnkén t, a ren elelésfeldolgozási költségek, a raktározási költségek vagy a sorozatméretek költségei - általában a cégeken belül sem hozzáférhetők. Egyetlen cég sem állí totta azt, hogy minden logisztikai költségelem rendelkezésére állt volna. Meg felelő mélységü hazai reprezentatív logisztikai költségfelmérésekről e könyv szerzőinek nincs tudomása. A jelenlegi logisztikai költségszámítási rendszerek nem igazán alkalmasak a hatékony és helyes müködési és stratégiai döntések meghozatalára. Nehéz te hát beszereznünk a szükséges adatokat ahhoz, hogy igazoljuk a költségek ol daláról indokolt (a logisztikai rendszerben szükséges) változtatásokat. Az egyik budapesti közmüvállalatunk logisztikai vezetője például az agglomerá ció területén elhelyezkedő 42 (!) raktár létjogosultságát kérdőjelezte meg. Ösz szevonásokat szeretett volna. Ötlete a müszakiak ellenállásán elbukott, mert a kontrolling osztály nem tudott megfelelő adatokat biztosí taní.
2.32 A naturális szolgáltatási színvonalmutatók Az áruáramlási folyamathoz kapcsolódó mutatószámrendszereket a különbö ző logisztikai alrendszerekhez kötve csoportosíthatjuk Eszerint beszélhetünk a szállításhoz, a készletezéshez, a tároláshoz, a disztribúcióhoz stb. kapcsolódó mutatószámokról. A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány mutatót. A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatási színvonalmutatók maguk ban foglalják az elosztási oldalon megjelenő marketinglogisztikai követel ményeket és a szolgáltatás komponenseit, amelyek hatással vannak a logisztika teljesítményére: l. a szállítási időt (gyorsaság, pontosság, gyakoriság),
2. a szállítás megbízhatóságát, minőségét, 3. a kiszállírási készenlétet, 4. a szállítás rugalmasságát. A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatás döntő hatást gyakorol a vevő kiszolgálás minőségére, és a teljes vállalati logisztikai rendszer jellemzőit közvetí ti a vevő felé. Vizsgáljunk meg néhány szolgáltatási mérőszámot közelebbről. A rendelési ciklusidő a megrenelelés és a tényleges "leszállítás" között eltelt idővel írható le. Ezt befolyásolja a megrendelések feladásától a cégünkhöz köz vetített információ átfutási ideje, a kiszállírásra előkészítés, illetve az áru eljutta-
75
tásának az ideje a készletezési ponttól a vásárlóig. Erre a folyamatra a későb biekben még részletesen kitérünk Már itt bemutatjuk azonban a folyamat "végtermékének" szolgáltatási színvonalmutatóit (Gelei, 1998). Az átlagos kiszolgálási idő: a kiszolgálás időtartamát napokban meghatá rozva (gyorsaság) a következő módon mérhető:
Ti sz. =.i=!_ N
t
Szi =átlagos kiszállítási idő [nap] T1,2, 3 =megrendelés és a teljesítés közötteltelt napok száma [nap ] =összes Itiszállított tétel [db]
N
A hibás teljesítések száma: a kiszolgálás minőségét a kifogás nélkülleszállított termékek mennyisége határozza meg. Az alábbi minőségi mutatóval mérhető, hogy mekkora volt a hibás teljesítések aránya:
N-H Szg =--·100(%)
N
Szg = kiszállítás minősége [%]
H =hibás teljesítések száma [db] N
= összes kiszállított tételek száma [db]
A kiszolgálás megbízhatósága azt jelenti, hogy a vállalatmilyen mértékben tart ja a szerződésben megadott határidőt Ez a kiszolgálás megbízhatóságának mutatójávalmérhető:
N-HI SzM = ·100(%) N SzM = kiszállítás megbízhatósága [%] HI =nem határidőre teljesített tételek száma [db] N =összes kiszállított tételek száma [db]
76
A rugalmasság a megrendelésekre vonatkozó utólagos, a vevőkívánságnak megfelelően megvalósított változtatások számától függ. A változtatás vonatkozhat amennyiségre és a határidőre. A rugalmassági mutató a következő:
Szr = kiszállítás rugalmassága [%]
=teljesített vevőkívánságok száma amennyiség megváltoztatására [db] Vit =teljesített vevőkívánságok száma a határidő megváltoztatására [db] Vm = az összes vevőkívánság a mennyiség megváltoztatására [db] Vi =az összes vevőkívánság a határidő megváltoztatására [db] Vmt
Ezenkivül más mutatókat is képezhetünk. A rugalmasság ("agili ty") például a válla latnak azt a képességét jelzi, hogy milyen mértében képes az előre nem jelzett igé nyek azonnali teljesítésére. Ezek arányát az összes teljesítéshez kell viszonyítanunk:. A fenti mutatókat mérl1etjük időszakonként vagy folyamatosan. A tranzak ciókat kiválaszthatjuk mintavételezéssel vagy a mérést kiterjeszd1etjük az ösz szes tranzakcióra. A technológia egyre inkább lehetővéteszi a folyamatos, min den tranzakció ra kiterjedő mérést, ésszerü költségkihatások mellett. Az alábbi vezetői összefoglaló a vevőkiszolgálási színvonalmutatók mint normák gya korlati kialakításának folyamatát nm tatja be. -/ Ha a normákat megállapították, a cégnek a tényleges teljesítményt össze kell vet nie az adott normával, hogy megvizsgálják, a teljesítmény elfogadható-e. Ha a telje sítmény elfogadható, a rendszert megfelelően szabályozottnak tekintik, és ezzel az ellenőrzési folyamat befejeződik. Ez azt jelenti, hogy a kivételekre alapozott vezetés lép érvénybe, tehát addig nem avatkoznak bele a rendszerbe, amíg az ki elégítően müködik A "kielégítő müköclés" mértékét pedig a norma határozza meg. -/ Nagyon valószínütlen, hogy a teljesítmény pontosan egyenlő lesz a normával. Ha eltérés van, az eljárás az, hogy ezt az eltérést elemeire bontják, hogy behatárolhassák a forrásait. Lehetséges például, hogy a norma nem más, mint egy előirányzott összeg egy bizonyos területen belüli szállításra. Ha a valós összeg meghaladja az előirányzottat, a vezetés azt várja, hogy az eltérést a volumen és a hatékonyság elkülönülő mutatószámaira bontsák Lehetetlen addig cselekedni, amíg az eltérést nem bontják jelentéssei biró forrásokra. -/ A követl(ező kérelés az, hogy a vizsgált eltérés elég nagy-e ahhoz, hogy jelentősnek te kintsék Az ilyen kérelés kezelése lehetséges pusztán statisztikai szempontból is, ha minőség-ellenőrzési határértékeket állapitanak meg a normával kapcsolatban. Felhasz nálhatjál( például a szórásokat, és megállapítl1atnak csak alsó elfogadható határt, vagy megtehetik ezt a norma alsó és felső határával is. Így ebben az utóbbi esetben, ha a telje sitn1ény megbaladja a normát, a vezetés clöntl1et a norma felemelése vagy a teljesítő
77
megfelelő jutalmazásamellett egyaránt. [A lehetséges következmények közé kívánko zik az a vállalati elöntés is, hogy- mivel a túl jó kiszolg<ílás az adott folyamattól erőforrá sokat von meg- nem jutalmazza, hanem bünteti a túlteljesítést ("A felső határ túllépése szükségtelen, így nem kívánatos.")- Sz. Z.] Valószínúleg nagyobb aggodalmat keltenek az olyan eltérések, amelyeknél a teljesítmény alatta marad a normánal<. ../ A színvonalmutatók normától való eltérése alkalmas arra, hogy statisztikai mérő számokkal elemezzék Ugyanakkor- mint ahogy a keresletet indukáló tevékeny ségeknél- valószínúleg több értelme van annak, ha az eltéréseket gyakorlati jelen tőségük szempontjából ítéljük meg. Ez az "érzékenység"-analízis egy formája, s rögtön felmerül a kérdés: mennyire kritikus az eltérés hatása a legfontosabb telje sítménymutatóra, a nettó nyereségre. ../ A becslés mócljától függetlenül az eltérést vagy jelentősnek, vagy jelentéktelennek minősítik. Ha nem jelentős, a teljesítményt elfogadhatónak ítélik, és az ellenőrzési folyamat befejeződik Ha jelentős, az a következő kérdés, hogy szükség van-e vala milyen beavatkozásra. ../ Lehet, hogy az eltérés jelentős, ele az elemzés és a magyarázat során fény derül arra, hogy a normától való eltérés nem befolyásolható. Ha ez a helyzet, nincs mit tenni, és az ellenőrzési folyamat itt véget ér. Ha valamilyen cselekvés indokolt, egy vagy két át fogó jellegú változtatásra kell számítani. Vagy a normát minősítik rossznak és megvál toztatandónal<, vagy maga a folyamat nem jár a kellő eredménnyel, és így meg kell vál toztatni. A visszacsatolásoka megfelelőszintekre futnak be. Ha a folyamatot változtat ták meg és a normát megtartották, megint összehasonlításokat tesznek. Ha a normát változtatták meg és a folyamat maradt változatlan, a visszacsatolás a normához fut. Le hetséges az is, hogy mindkettőt megváltoztatják Ekképpen mindkét visszacsatolás a cselekvési fázisból érkezhet, és a rendszer újabb ciklusan megy keresztül.
Álljon ittvégezetül egy, az autóipai beszállítókra jellemzőKPI-adatsor (2.2 táblázat). Az adatok európai, amerikai és kínai vállalatvezetők megkérdezésén alapulnal<. 2.2 táblázat. Teljesítménymutatók (KPI-k) alakulása (Kulcsteljesítmény-mutatók -Autóipar)
Ipariirules teljesítménymutatók Kézbesítési id6 (napokban) (Delívety time, indaysJ Kézbesítési megbízhatóság (%-ban) (Delivery reliabilíty, ín %J Kiszá(lítási kapacitás (%-ban) (Delivery capabílit) in %J Készpénzforgási idő (napokban) {Cash-to-cash, inday >)
Lusták
Felzárkózók
Átlagosak
Haladók
Akategória legjobbjai
>12,8
::;12,8->10
:o;I0->5,8
::;s,8->3
::;3
9
<93
::;93->97,2
97,2-<98
98-<99,4
99,4
98
Medián
2.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje A renelelésfeldolgozási rendszer a logisztikai rendszer idegközpontja. A vásárló megrendelése "kommunikációs üzenet", ami múködésbe hozza a logisztikai fo lyamatot. A renelelésfeldolgozás információáramlási és tényleges áruáramlási funkciókat is magában foglal. Az ehhez kapcsolódó információáramlás sebessé ge és minősége közvetlen hatással van az egész tevékenység költségére és haté konyságára. Az üzleti tranzakció ezen fázisában a lassú és akadozó összeköttetés fokozott mértékben a vásárlók elvesztéséhez és/vagy túlzott szállítási, készlete zési és raktározási költségekhez vezetl1et. A vállalkozások egy részénél (például a kereskedelmi ágazatban) a renelelésfeldolgozási és az információs rendszer te remti meg a logisztikai és vállalatvezetési információs renelszerek alapját. A hazai vállalkozások esetében ez olyan terület, amely napjainkban különösen kedvező lehetőségeket nyújt a logisztikai teljesítmény javítására. A rendelésfeldolgozáshoz kapcsolódó fizikai áramlási tevékenységek fő ként a raktárakon belül, az outputoldalon rejlenek, és a kigyííjtéstől a komissió záson, a csomagoláson, a disztribúció n át a vevőnek való átadásig tartanak
2.41 A rendelési ciklus A vevői rendelési ciklus magában foglalja mindazt az időt, ami a renelelés fel adásától az áru átvételéig és a vásárló raktárában történő elhelyezéséig eltelik A renelelésfeldolgozás definíciója az időtényezővel kapcsolatos.
Rendelésfeldolgozásnak nevezzük a vevő megrendelése (a vételi megbí zás vagy a szolgáltatás kérése), valamint a megrendelésben meghatáro zott termékek/szolgáltatásokvevők általi átvétele közötteltelt átfutási időt és tevékenységi láncolatot
A tipikus rendelési ciklus a következő elemekből áll:
<86
::;86-<95
95-<97,6
97,6-<98,9
98,9
95
>12,8
::;84->30
::;30->24
::;z4->IO
::;10
30 Forrás: StJ·aube, 2009 alapján.
78
l. a renelelés előkészítése és feladása (a vevő részéről), 2. a rendelés megérkezése és belépése a rendszerbe, 3. a renelelés információs "feldolgozása", 4. komissiózás (kiválogatás, összeállítás) és csomagolás a raktárban, 5. címkézés, információkkal való ellátás, 6. szállításra (berakodásra) előkészítés, disztribúciónak átadás, 7. kiszállítás, vevőnek kiszolgáltatás.
79
Az első lépésben a vásárló felismeri bizonyos termékek iránti igényét, és rendelését továbbítja a gyártónak (szállítának). Amint a gyártó megkapja a ren delést és beviszi rendelésfeldolgozási rendszerébe, különböző ellenőrzéseket kell végrehajtania, hogy megállapítsa:
2.11 ábra. A vevői rendelési ciklus szemléltetése
j\
c
=: ; leldolg és összeállítás /
/ Vevői rendelések
=-----
A teljesítetlen
átküldése
rendelési tételek átküldése
../ a kívánt termék a megrendelt mennyiségben elérhető-e készletről; ../ a vásárló fizetőképessége kielégítő-e a rendelés elfogadásához; ../ tervezik-e a termék gyártását, ha éppen nincs raktáron. A rendelésfeldolgozás ezek után a következőket nyújtja:
VEVÖ Elárusító boltok
"
, : , ::,
----GYÁR
Expressz rendelés kézbesítés
Rendelés feldolgozása, összeállítása a készletekból, vagy legyártása, ha nincs készlet
Amennyiben a megrendelt termék a raktárban nem áll rendelkezésre, azt le kell gyártani vagy a beszállítától be kell szerezni (2.11 ábra). Ebben az esetben a fenti lista a következőkkel bővül: 3/a. gyártás, vagy 3/b. termék beszerzése. A rendelési ciklus idejét birnodális gyakoriságelosztásként adjuk meg. A cél a ciklusidő minimalizálása. A minimalizálásnak gyakran korlátozó tényezői is vannak, például: ../ a rendelésfeldolgozási prioritások, ../ a rendelési kondíciós (csomagolás i) szabványok, ../ a rendelési korlátozó tényezők.
2.42 A vevői megrendelés útja A rendelésfeldolgozási rendszer tanulmányozásakor mindenekelőtt az infor mációáramlási folyamatot fontos végiggondolni és elemezni. A folyamat a vevő rendelésének feladásával kezdődik.
80
../ információ a számlázáshoz, ../ rendelés visszaigazolása, ../ kiválasztási és csomagolási instrukciók a termék raktárról való kivéte lének lehetővé tétele érdekében, valamint ../ szállítási, berakadási dokumentáció. Amikor a terméket kivonják a raktárkészletből és a szállítást beütemezik, a do kumentáció t átkülelik a pénzügyi elszámolási részleghez, hogy megtörténhes sen a számlázás. A napi eladások dokumentációját (statisztikákat) fellehet használni az előrejelzésekre és tervezésekre. Sok gyártó/szállító elköveti azt a hibát, hogy a rendelési ciklusnak csak a cégen belülle zajló szakaszát méri és felügyeli. Ez azt jelenti, hogy csak a renelelés beérkezésétől a szál lítmány berakodásáig eltelt időt ellenőrzi. Ennek a megközelítésnek a hiányosságai nyil vánvalóak. Tételezzük fel, hogy a 2.11 ábra példájában a gyártó által felügyelt rendelési időszak három nap, míg a teljes ciklus tíz napig tart. Ennek a háromnapos szakasznak a hatékonyságát sokkal könnyebben lehet javítani, mint ha a fennmaradó hét napból próbálnánk lefaragni. A szállítási időt csökkenteni lehet például egy nappal úgy, hogy a fuvarozást jobban ellenőrizzük, vagy olyan fuvarozókra váltunk, akik a leggyorsabb és legmegbízhatóbb szállítási időkkel dolgoznak. A rendelésfeladás és a rendelésnek a rendszerbe történő belépése még több alkalmat nyújt arra, hogy megváltoztatásukkal csökkentsük a ciklus időt. Egy maclern rendelésfeldolgozási rendszer bevezetése akár 20-30 százalékkal is csökkenthetné a teljes rendelési ciklust, többel tehát, mint amit a gyártó az összes, köz vetlen ellenőrzése alatt álló tényező racionalizálásával elérhet. (Szakmai körökben még ma, az e-mail korában is gyakran elhangzik az a hipotézis, hogy a rendelési ciklusidő "leghosszabb" szakasza az, ami a renelelés feladásától annak megérkezéséig eltelik.)
A rendelési ciklusidő változékonysága, szóródása költséges; Biztonsági készle teket kell fenntartanunk, hogy ne veszítsünk el üzleteket raktárhiány miatt. Minden vevő szereti az állandó, megbízható szállítási határidőket, ami ponto sabb tervezésre ad lehetőséget. Megjegyzés: a gyors, konzisztens, megbízható rendelési ciklusidő maga a szállító számára is előnyös (a folyamat felgyor sításának üzemgazdasági előnyeit a fejezethez kapcsolódó ppt-előadásban tár gyaljuk www.logisztikamenedzsment.hu).
81
2.43 A megrendelések feladása/felvétele A rendelések feladási idejét a vevők maguk határozzák meg. Erre a szállítónak kevés (bár egyre bővülő) befolyása van. A véletlenszerú (sztochasztikus) ren delésfeladások ostorcsapás-jellegli hatásokat okozhatnak Emiatt erre a - teljes tevékenységi láncolatot elindító -lépésre különösen figyelni kell. Sokféle módja van annak, hogy a vásárló rendelését feladja, továbbítsa, és hogy a rende lés bekerüljön a szállító rendelésfeldolgozási rendszerébe. Ennek hagyományos módja volt hogy a vásárlók leírták megrendeléseiket, s átadták azokat az üzletkötőknek vagy postázták a szállítónak A finomítás következő éJ?cs_őjeként már tel:fonor adtá!< fe.l rer: deléseiket. Egy mai, fejlettebb rendszerben a vasadok esetleg a vevoszolgaia t kepvrselo jének telefonálják meg, faxolják el vagy e-mailen kiHelik el rendelése ket, akinek székhe lye a vállalat központjában van, és online kapcsolatban van a raktarraL Ez a rendszer már lehetővé teszi a vevőszolgálati képviselő számára, hogy megállapítsa, a megrendelt áru készleten van-e vagy sem Ezután az árucikkeket lefoglalják, s az adatbázisban is tör lik, illetve jelzik, hogy kivételezték a készletállományból, hogy ne ígérjék oda azokat egy másik vevőnek. Ha az árucikk nincs raktáron, a képviselő megbeszélheti az esetleges termékhelyettesítést a vevővel (már a legelső telefonos kapcsolatfelvételkor), vagy tájé koztathatja arról, hogy a termék mikor lesz elérhető. Következésképpen az ilyen típusú rendszer kiküszöböli a 2.12 ábrán leírt rendelési ciklus első lépéseit.
2.12 ábra. A rendelésfeldolgozás folyamata
A vevő feladja a rendelést
Rendelési tétel kiszámítása
A vevő fogadja a terméket
Az elektronikus módszereket, például a számítógéptől számítágépíg terjedő kapcsolatokat egyre szélesebb körben használják azért, hogy maximális sebes séget és pontosságat érjenek el a rendeléstovábbításban és -fogadásban. A telefonos rendelésfeladásnál is utalnunk kell a fejlettebb kommunikáció ban rejlő lehetőségekre, amikor a vevők telefonhívását olyan személy fogadja, aki - számítágépén keresztül - rögtön belelát a rendszerbe, közlia teljesítési le hetőségeket, vagy amikor például interneten keresztül is fel tudjuk adni a ren delést. Ez a rendszer lehetövé teszi az azonnali informálódást a készletből való beszerezhetőségről, helyettesítő termékről hiánycikk esetén. Ráadásul a fejlett technológia miatt lerövidül a teljes folyamathoz szükséges idő, és ezt a pótlóla gos időtartalékot a költségek vagy a vevőkiszolgálás további "javítására" lehet használni (költségmegtakarítások a szállításban, raktározásban stb.). A feldolgozási rendszer addig nem léphet múködésbe, amíg a rendelés be nem érkezik a feldolgozási pontra. A rendelésfeldolgozás sebességének növelé se lehetövé teszi, hogy az egész rendszerben csökkentsük a készleteket - a vevő szolgálat kívánatos szintjének megtartása mellett. A vállalat a rendeléstovábbí tásnál megtakarított időt arra használhatja, hogy a szállítási rendszer költségeit csökkentse (lassúbb szállítási rendszer is megfelelő!). A készlettartási és a kommunikációs költségek között is szaros, közvetlen - ellentétes mozgásirányú - kapcsolat van. Megjegyezzük, hogy minél kifino multabbá válik a kommunikációs rendszer, annál sebezhetöbb lesz a vállalat bármilyen belső vagy külső kommunikációs meghibásodással szemben. A fej lettebb rendelésfeldolgozási rendszerek és alacsonyabb készletszintek mellett a vállalatok a biztonsági készleteiket lényegesen lecsökken tik, ami minimális védelmet jelent a rendelési ciklusidő változékonyságából származó raktár hiányok ellen.
2.44 A kommunikációs funkció
Szállítás ütemezés
Csomagolás, szállításra előkészítés
82
A rendelésfeldolgozási rendszer elsődleges funkciója, hogy olyan kommuni kációs hálózatot létesítsen, amely összekapcsolja a vásárlót és a termelő t. A vál lalatnak minősítenie kell a különböző rendeléstovábbítási módszereket (fax, e-mail, telefon, online kapcsolat) aszerint, hogy azok mennyire megbízhatóan közvetítik az üzenetet A rendeléstovábbítás lassabb módszereinél általában ki sebb a megbízhatóság. (A vállalat értékelheti a rendeléstovábbítás módszereit a gyorsaság, a költség, a megbízhatóság és a pontosság alapján.) A rendelésto vábbításnak a lehető legközvetlenebbnek kell lennie; az elektronikus továbbí tás minimalizálja az emberi hiba kockázatát. (Emlékezzünk gyermekkorunk "fülbe súgom, add tovább" játékára.) B2C esetben (business to customer), egyedi tranzakciók esetén különösen fontos az egyértelmüség. Érdemes tanulmányozni az (internetes) csomag küldő szalgálatok rendelési úrlapjait, amelyek az azonosításhoz szükségesnél
83
több mezőt kitöltetnek velünk, hogy feladás előtt már mi magunk "keresztel lenőrizhessük" magunkat. Az online rendelés előnye, hogy "éjjel-nappal" nyitva van, a rendelt késztetet automatikusan "leköti", az másnak már nem adható el, kevesebb élőmunkát igényel stb. A telefonos/személyes rendelés információtorzulási veszélye és élőmunka igénye magas, ugyanakkor előny a "személyes eladás" jelleg, a visszakérdezés lehetősége stb. Több honlap lehetővé teszi, hogy mi magunk tervezzük meg a megvásár lanelő termékünket és/vagy a megvásárolandó termékhez kapcsolódó logiszti kai szolgáltatási színvonalat. A renelelésfeldolgozási rendszer hasznos jövőbeni információkat is szal gáltathat a marketingnek (a piacanalízishez és az előjelzéshez), a pénzügynek (a cash flow-tervezéshez) és a logisztikának, illetve a termelésnek is (a termelés tervezéséhez és ütemezéséhez). A fentiekből láttuk, hogy a rendelésfeldolgozási rendszer javítása főként rendszer-kialakítási (intellektuális) és információtechnológiai beruházásokat követel. Az ilyen jellegü beruházás általában kisebb erőforrás-lekötési és mü ködtetési költségeket jelent, mint a szállítási rendszer fejlesztése vagy a készlet szint növelése.
3. FEJEZET
A beszerzés menedzsmentje
3.lA beszerzés (ellátás) feladatai A beszerzés (ellátás) általános feladatai. A beszerzésnek mint vállalati funkció nak az a feladata, hogy a termelés igényeinek megfelelően "készenlétbe he lyezze" a felhasználandó anyagokat, félkész és késztermékeket és az ezekhez kapcsolódó információkat Tágabb értelmezésben a beszerzés a vállalat tevé kenységének elvégzéséhez szükséges valamennyi input megszerzését jelenti, a vállalat stratégiai céljainak megfelelő móclon. A beszerzés a vállalat legjelentősebb anyagáramlási folyamatát generálja. Az átlagos iparvállalat bevételének 55-60 százalékát költi inputanyagokra. Ez a szám vegyipari és élelmiszer-ipari vállalatok esetében akár a 70-85 százalékot is elérheti. Bizonyos ágazatokban ugyan alacsonyabb a nyersanyagigény (pél dául szoftverfejlesztés), de itt döntően befolyásolja a vállalat teljesítményét, hogy milyen minőségü technológiákat sikerül beszereznie, illetve hogy milyen kapcsolatokat tud fenntartani a nagy és fontos beszállítókkal. A vállalatok egyre inkább felismerik a beszerzés stratégiai jelentőségét, de gyakran kevés információval rendelkeznek ahhoz, hogy valóban a vállalati stra tégia szolgálatába tudják állítani ezt a funkciót. Emiatt felértékelődik a beszer zéshez fontos információk szerepe. Egy másik értelmezés szerint a beszerzés lényege a megfelelő minőségü anyag beszerzése a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő forrásból, a megfelelő áron (Baily-Farmer, 1994). Ezt a szakirodalom-a logisz tika 7M-jéhez hasonlóan - a beszerzés 5M-jének (megfelelőjének) nevezi. A meghatározás sarkalatos pontja, hogy a "megfelelő" szót hogyan értelmez zük. Szakirodalmi értelmezésben a "megfelelő" jelentése vállalatonként más és más stratégiai célokból, vállalati adottságokból, környezeti változások sebessé géből stb. vezethető le, és mindig egy adott szituációhoz kapcsolódik.
85
3.11 A beszerzés mint logisztikai funkció A beszerzésnek a vállalati szervezetben való elhelyezkedése mutatja meg azt, hogy a felső vezetés mekkora fontosságot tulajdonít ennek a funkciónak. Ha operatív szerepet kap, akkor a beszerzési egység valószínüleg a szervezeti hierarchia alacsonyabb szintjén található. Ha stratégiai jelentőséget tulajdoní tanak neki, akár a legfelsőbb vezetőiszint hatáskörébe is tartozhat (például be szerzési vezérigazgató-helyettes). Akárhol is helyezkedik el a beszerzési szervezet, nagyon fontos, hogy ne ké pezzen más logisztikai egységektől elkülönült funkciót. A beszerzés t-M. Porter elmélete alapján - szük értelemben a logisztikai tevékenységek szerves része ként, tágabb értelemben pedig a vállalati tevékenység egyik alkotóelemeként kezeljük. A beszerzési döntéseknél (is) fontos, hogy integrált szemiéiet érvénye süljön, ellenkező esetben az optimálistól eltérő megoldások születl1etnek. Egy hazai iparvállalat beszerzési vezetőjének évvégi prémimnát például attól tették füg gővé, hogy milyen költségcsökkenést tud elérni egy bizonyos (meghatározó és igen drága) alkatrész egységre jutó beszerzési árában. A beszállítával való tárgyalások során a vezető megállapodott a teljes évi készlet egy időben történő beszerzésére, ami jelen tős mennyiségi kedvezményt jelentett. A vezető elérte célját (és meg is kapta év végén a prémiumot), azonban az adott év során a vállalat készletezési költségei olyan mérték ben megnőttek, hogy a beszerzési megtakarításokat teljes egészében felemésztették, sőt pluszforrások bevonása is szükségessé vált.
3.12 A beszerzési koordináció A szervezeti elhelyezkedésnél is fontosabb, hogy a beszerzésért felelős szemé lyek megfelelő információkhoz jussanak, valamint megfelelő jogosítványokkal rendelkezzenek a beszerzés során felmerülő koordináció lebonyolításához. Az információk biztosítása kritikus pont. Mivel a beszerzéshez szükséges informá ciók gyakran elszórtan helyezkednek el a szervezeten belül, ezért fontos, hogy az összes érintett egység időszerü, releváns, pontos stb. információkkallássa el a beszerzésért felelős személyt. Például ha több üzem is rendel azonos alkat részt, és a beszerzési osztály központosított, akkor feltétlenül szükséges, hogy a megrendelések időben befussanak a központba, hogy minél nagyobb rende lési tételnagyságot (és így kedvezményt) lehessen elérni. A koordináció is meghatározóan fontos a jó beszerzési döntésekhez. Az em- · lített példában (ahol mennyiségi kedvezményt akartakkiharcolnia beszállító tól) a jövőben meg kell oldani az időzítési problémákat, hiszen elképzelhető, hogy az egyes üzemek eltérő ütemben rendelnek. Ekkor a beszerzési veze tőnek és az üzemvezetőknek kell tárgyalniuk arról, hogy lehet-e a termelési ütemterven változtatni, vagy a beszerzési kedvezmény egy részét (és mekkora részét) kell feladni.
86
Technikailag a beszerzési igények a következő megoldások valamelyikével kezelhetők (Chikán- Demeter, 1999): ./ centralizált beszerzés alatt azt értjük, hogy a beszerzéssei kapcsolatos összes tevékenységet egyetlen (központi) szervezeti egység látja el. Eb ben az esetben kevesebb szükség van az egységek közti koordinációra (bár a nyersanyagokból részesülő szervezeti egységek nagy mennyiségü információvallátják el a beszerzőegységet), viszont nem biztos, hogy mindig érvényesülnek azoknak az érdekei, akik a beszerzett árukat végül felhasználják (például időzítési, mennyiségi különbségek); ./ decentralizált beszerzésről beszélünk akkor, ha nincsen külön beszerzé si egység, a beszerzési feladatok elvégzését több szervezeti egység pár huzamosan végzi (üzemek, profitcenterek stb.). Itt jobban érvényesül nek a decentralizált egységek érdekei, azonban nagyobb a beszerzési te vékenységek koordinációs igénye (például mennyiségi kedvezmények megszerzése érdekében a beszerzésnek egy időben kell történnie); ./ beszerzésgazda rendszernek nevezzük azt, amikor az egyes cikkeket az a szervezeti egység szerzi be, amely annak legjellemzőbb felhasználója vagy legjobb ismerője. Ez a szervezeti egység végzi az egész vállalat igé nyeinek ellátását.
3.13 A beszerzéssei kapcsolatos célok és tennivalók A beszerzéssei kapcsolatos célok és tennivalók a következőkben foglalhatók össze: l. az optimális minőség elérése. Hagyományosan a beszerzés más szervezeti
egységek által meghatározott specifikációjú termékeket vásárolt, manapság azonban gyakran a beszerzési egység is aktív szerepet vállal ezeknek a speci fikációknak a meghatározásában. Ez azért is fontos, mert ők rendelkeznek részletes információval arról, hogy mely szállítók képesek a magas minőségi és az árkövetelményeknek megfelelni; 2. a teljes költség minimalízálása. A múltban ez a "lehető legalacsonyabb be szerzési árat" jelentette. Ez a felfogás azonban nem vezet mindig optimum hoz, ezért ma ezt a kritériumot az integrált logisztikai költségekre vonat koztatva értelmezzük Az integráció nem feltétlenül csak a vállalatra értendő, a vállalatközi kapcsolatoktól függően lehet, hogy az ellátási lánc egy na gyobb szegmensére vagy akár a teljes ellátási láncra is kiterjeszthető;
87
3. beszállítók megkeresése, kiválasztása és értékelése. Tartós versenyelőnyök elérése érdekében sokszor kritikus jelentőségü, hogy a meglévő szállítókkal megfelelő kapcsolata legyen a vállalatnak, valamint hogy folyamatosan új szállítókat kutasson fel a még jobb megoldások érdekében. Az autóipar példája alapján egyre több iparág vállalatai ismerték fel a szállítókkal való kapcsolatok jelentőségét, és állnak át a tranzakció-orientált beszerzésről a kapcsolatorientált beszerzésre; 4. hozzájárulás az alacsony készletszinthez és a.folyamatos termékáramláshoz A feleslegesen magas készletek többletköltségeket okoznak (raktározás), és le kötik a müködő tőkét is (készletérték). Nem csak a vállalaton belüli készletekről van szó: ha az ellátási láncon belül bárhol túl magasak a készletek, az kihatással lehet minden résztvevő teljesítményére. A beszerzés feladata, hogy a készletgaz dálkodással közösen alakítsák ki a beszerzési és készletezési politikát úgy, hogy az integrált rendszer költségei lehetőlegminél alacsonyabbak legyenek; 5. kooperálás és integráció más szervezeti egysége!Gkel. Nemcsak a készletgaz dálkodási egységgel kell együttmúködnie a beszerzésnek, hanem más szer vezeti egységekkel is. Így például fontos, hogy a beszerzési vezető egyeztes sen a szállításért felelős személlyel, a nyersanyagok felhasználójával, a pénz ügyi vezetővel stb. Ez túlmutat a beszerzés hagyományos tevékenységén (reagálás a beérkezett kérelmekre), azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy integrált móclon lehessen a beszerzési tevékenységet a teljes vállalatra (vagy akár ellátási láncra) nézve optimalizálni.
3.1 ábra. A beszerzés három felfogása
Ellátásilánc-menedzsment
Beszerzés
Vásárlás A kapcsolat csak az aján lattétel után kezdődik
Bekapcsolódás a folyamatokba már az ajánlattétel előtt
Bekapcsolódás a folyamatokba már a termékfejlesztés fázisában
3.14 Új trendek a beszerzés területén A beszerzés alapinformációkra támaszkodik, például piaci trendek, árak, ke resletek, termékfejlesztések Ezek főként a beszerzést segítik, ele segíthetnek a versenytársak tevékenységének felmérésében is (például ha egy konkurens feltünően aktív - vagy éppen passzív - a nyersanyagbeszerzés piacán). A be szerzést és a vásárlást a partnerekhez füzőclő információs kapcsolatok fel tételei különböztetik meg (3.1 ábra). A 7. fejezetben részletesen tárgyalt kiszervezés (outsourcing) fontos jellem zője a mai vállalatoknak Sok cég azért nyúl ehhez az eszközhöz, mert az alap vető tevékenységére kíván koncentrálni, és a támogatótevékenységeket in kább olyan partner kezébe adja, aki abban jobban teljesít (főleg azért, mert a másik cégnek éppen ez az alapvető képessége). Erre azért utalunk itt, mert gyalrran a beszerzési osztály végzi a kiszervezés lebonyolítását. A "kiszervezni vagy nem kiszervezni" dilemmát a szakirodalom gyakran "make or buy", azaz "készíteni vagy beszerezni" dilemmaként emlegeti, ami szintén a beszerzés
érintettségét támasztja alá. A kiszervezés természetesen nem egyszeri tevé kenység, folyamatos felülvizsgálatot igényel: legtöbbször ez a feladat is a be szerzési egységre hárul. Bizonyos esetekben "visszaszervezésre" (úgynevezett "insourcing") vagy "részleges kiszervezésre" (úgynevezett co-sourcingra) is szükség lehet. Megjegyzendő, hogy egyre több szolgáltató cég kínál beszerzési szolgáltatást, tehát maga a beszerzési funkció is kiszervezhető (lásd 7. fejezet). A számítógépes támogatás folyamatos fejlődése, és ez lehetővé teszi a válla latok számára, hogy gyorsítsák (kevésbé időigényes adminisztráció), pontosít sák (például vonalkód), hatékonyabbá tegyék (kevesebb az "elveszett" áru) a teljes beszerzési folyamatot. Az e-beszerzés olyan olcsó és hatékony techniká kat tesz lehetővé, amellyel mind a beszerzendő termék árát, mind a beszerzés adminisztrációs költségét minimalizálni tudjuk (lásd 9. fejezet, illetve "Csokolá dé" címü esettanulmány [Szegedi, 2008]).
88
89
A l apcsolatorientációra való átállás azt jelenti, hogy míg korábban a vevók csak egyedi megrendelések kapcsán érintkeztek a beszállítókkal, addig ma szarosabbra füzik a kapcsolatokat, így mindkét fél számára előnyös pozíciót biztosítanak (elsősorban az informáltság és megbízhatóság terén). A beszerzési folyamat egyre gyakrabban alkalmazott koncepciója a proak tív beszerzés. A módszer lényege, hogy a beszerzési funkció érintettsége már azelőtt megkezdődik, hogy a beszállító kifejlesztette volna a terméket A beszál lítának a termékfejlesztés előtt való bekapcsolóelása biztosítja a vevő számára azt, hogy az eikészülő termék érintett alkotóelemének fejlesztéséhez a be szállító is ötleteket adjon. Ez a fajta beszerzéskép jól beleillik az ellátásilánc menedzsment stratégiai szemléletmódjába (lásd 8. fejezet). A beszerzés befolyásolja a külvilágnak a vállalatról alkotott képét is. Ha pél clául egy vállalat nem bánik korrektül a partnereivel (rendszeresen későn fizet), az alááshatja a cég hírnevét, fordított esetben pedig jót tehet a vállalat megíté lésének
3.2 A beszáUítói menedzsment A beszállítói menedzsment a kapcsolódó folyamatok vezetésének, szervezésé nek, ellenőrzésének, azaz müködtetésének mócljára irányul. Feladatai: az információgyüjtés, abeszállítók keresése, piackutatás, a potenciális beszállítók értékelése, a meglévők minősítése, valamint v' a beszállítákkal való kapcsolat meneclzsmentje. v' v'
Vizsgáljuk meg ezeket a feladatokat részletesebben.
3.21 A beszerzési információgyűjtés, piackutatás Az információgy{íjtés, a beszállítók keresése. Abeszállítókról és a beszerzési piacokról szóló információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a beszállítákkal kapcsolatban megfelelő döntéseket hozzunk Ez nem az információ mennyisé gére vonatkozik, hanem annak minőségére. Releváns, iclőszerü, megfelelően csoportosított (aggregált) stb. információkra van szükség, és ez csak aktív piaci figyeléssei érhető el: a beszerzési piac lehetőségeit folyamatosan kutatni és vizsgálni kell, és időben meg kell ragadni a kedvező lehetőségeket. A beszállítókfelluttatása és megkeresése, valamint kiválasztása a beszerzési piackutatás alapján történhet.
90
A beszerzési piackutatás segítségével a vállalat beszerzési piacairól, beszállí tói partnereiről szóló szisztematikus információgyüjtést és renelszerezett adat feldolgozást lehet végezni. A beszerzési piackutatás céljai: v' a beszerzési piacok áttekinthetőségének biztosítása és javítása, ./ a beszerzési zavarok elkerülésének és a termelés zavartalan müködésének biztosítása, ./ más egységek ellátása információval, v' az optimális beszerzési döntések lehetövé tétele, v' a technikai fejlődés folyamatos követése, ./ a beszerzési források megtalálása, ./ egyes termékek helyettesíthetőségének értékelése, ./ a beszerzési források értékelése.
Természetesen nem kell minden beszerzési elöntéshez piackutatást végezni, leginkább akkor van rá szükség, ha olyan anyag beszerzéséről kell dönteni, amelyet a vállalat korábban még nem vásárolt. De nem ez az egyetlen eset: jó ok lehet a piackutatásra az is, amikor a vállalat elégedetlen a szállítók teljesítmé nyével, és fel szeretné mérni a váltás lehetőségeit. A beszerzők mindennapos munkájuk során számos apró piackutatást végeznek azzal, hogy tárgyalnak a beszállítákkal és a potenciális partnerekkel, kiállításokat látogatnak, szakla pokat olvasnak, ezért a beszerzési piackutatást nem feltétlenül kell időszakon ként zajló, kampány jellegü tevékenységnek elképzelni. Fontos, hogy a vállalat a teljes beszállítói körre nézve is meghatározza dön tési elveit, amiabeszállítók megkeresésének és kiválasztásának keretét adja. Ezt beszerzési politikának nevezzük, és azért van rá szükség, hogy a beszállí tókkal kapcsolatos elöntéseket valamilyen módon leegyszerüsítsük és a beszer zők munkáját ezáltal támogassuk A beszerzési politikát azonban nem érde mes merev rendszerként kezelni: sokkal inkább egy rugalmas, elöntéstámogató eszköznek kell tekinteni. A beszerzési politika keretében számos kérelésben kell döntést hozni. Ezek közül csak a legfontosabbakat tekintjük át. l. Egy vagy egyszerre több beszállítától rendeljük-e ugyanazt a terméket? Le het érvelni egy beszállítá mellett (stratégiai kapcsolat alakítható ki,
köny nyebb a kapcsolattartás stb.) és több beszállítá mellett is (versenyhelyzet alakul ki, területileg egyszerübb beszállítás stb.). Mindig az adott vállalat helyzetétől kell függővé tenni ezt a döntést. A két megoldás közötti különb séget mutatja a 3.2 ábra.
91
3.2 ábra. Az egy-, illetve a kétbeszállítás modell müködése
Egybeszállítás modell
Termékek
Alkatrészek
Szállítók Kétbeszállítás modell Gyárak
és ez kellemetlen morális és gazdasági probléma elé állíthatja a vevőt, ha pél dául termékszerkezeti váltás miatt kénytelen megválni a beszállítótól. 3. A gyártótól vagy a közvetítőtől vásáro[jon-e a cég? Sok esetben a nagykeres kedők kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, olcsóbb szállítást biztosítanak, de az is lehet, hogy azért éri meg nagykereskedőktől (vagy akár kiskereske dőktől) vásárolni, mert szélesebb a termékválasztékuk, mint a gyáraké, és így drasztikusan csökkentl1ető a tárgyalópartnerek száma Cés ezzel a tárgya lási költségek is). A trend egyre inkább a közvetlen beszerzés. Bill Gates- az informatika fejlődése kapcsán - a "közvetítők haláláról" beszél. 4. Mennyire támaszkodjon a cég helyi szállítókral Erre kérdésre is a vállalati adottságokalapján kell válaszolni, de egy felmérés kimutatta, hogy a beszer zők nagy része előnyben részesíti a helyi szállítókat még akkor is, ha azok drágábbak vagy gyengébb minőséget kínálnak. Ennek oka lehet az egy szerübb kommunikáció, a gyorsabb szállítások, az alacsonyabb szállítási költség stb. A multinacionális vállalatok egyik problémája: mennyire tegyék lehetővé leányvállalataik számára, hogy a belső forrásból is beszerezhető terméket külső forrásból vásárolják Bizonyos esetekben protekcionizmus is érvényesülhet.
3.22 Abeszállítók minősítése Alkatrészek
szállítók
Forrás: Schary-Skjott-Larsen, 2001 alapján.
A jelenlegi vállalati trendek a kétbeszállítás modellt preferálják (Az egybe szállítás modell előnye mellett annak kockázatai is világosak: a beszállítá si kere hosszútávon vevője termékének sikerétől függ. A vevő szempontjából az egyetlen beszállítá kockázatos, mert sztrájk vagy természeti katasztrófa esetén például megszakad a beszállítás.) 2. A "fogoly" szállítóelmélet érvényesítése. Sok cég meghatározza a beszállítá termelésének (forgalmának) azt a hányadát, amit maximálisan megvásárol hatnak Ez általában a beszállítá teljesítményének 20-50 százaléka, és azért van rá szükség, mert ellenkező esetben a beszállítá függővé válhat a vevőtől,
92
Abeszállítók kiválasztásának, minősítésének általános problémái. Aminősítés nehéz feladat, mert ritkán fordul elő, hogy egy beszállítá "ceteris paribus" [egyébként azonos körülmények vagy feltételek között] jobb ajánlatot adjon, mint versenytársa. A valós szituációkban legtöbbször az a helyzet, hogy bizo nyos szempont alapján az egyik ajánlat előnyösebb, míg más szempontok sze rint a másik ajánlat tünhet jobbnak Abeszállítók értékelésének többféle célja lehet. A konkrét értékelési mód szert is annak alapján kell kialakítani, hogy mi a célunk a szállító értékeléséveL
--
A beszállítók értékelésére számos módszert dolgoztak ki, és az is elmond ható, hogy ugyanazt a módszert más és más módon alkalmazhatja két eltérő vállalat. Nincs előre meghatározható recept arra nézve, hogy melyik a legjobb megoldás, mindig az adott vállalat beszerzési vezetőjének kell döntenie az al kalmazott módszerekről. A szállítókiválasztási folyamat általános modelljét nmtatja a 3.3 ábra (a konk rét értékelési módszertan nélkül):
93
3.3 ábra. A beszállítá kiválasztásának folyamata
Termék/szaigáitatás igénylés Nem
Lehetséges források jegyzékének összeállítása
tékelő feladata, hogy minden beszállítá esetében értéket rendeljen a kategó riákhoz. A módszer alkalmazását segíti az úgynevezett beszállítási adatlap, melyet meghatározott időszakonként frissíteni szaktak (Egy beszállítási adatlapmintát nmtat a 3.4 ábra.) 3.4 ábra. Beszállítási adatlapminta
.
Igen ÁrajánJatok és egyéb információk beszerzése
•
BESZÁLLÍTÁSI ADATLAP Beszállítá neve: Beszállítá címe: Beszállítá kódja: Te\efonszáma: Beszállítás dátuma Beszállítá eszköz: Szállitott termékek megnevezése:
Szállító kiválasztása, megegyezés az árban és a feltételekben
(-------
Termékek száma: Jellemzők
Minősítések Gyenge
1
:
.· Ár Hibás termékek száma Szállítás közben meghibásodott, sérül! termékek száma Szállítmány pontossága Fizetési feltételek Csomagolás biztonsága
l
'l
'r ': :r :
'r
' L
Megfelelő
x x x
Kiváló
x x
x
Teljesítmény mérése
A módszer előnyei: Forrás: Baily-Farmer, 1994 alapján.
Abeszállítók kiválasztásának folyamata során azt is figyelni kell, hogy kit von nak be a döntési folyamatba. Általában elmondható, hogy a hivatásos beszer zők akkor kapnak nagyobb szerepet, ha rutin jellegü vásárlásról vagy úgyneve zett újravásárlásról van szó. Amennyiben új termék vásárlására került sor, akkor nagyobb szerepet kapnak más döntéshozók, mint például a konstruktőrök, a termelési szakemberek Ez a megosztás logikusnak tünik, hiszen az első vásár lás alkalmával nagy figyelmet kell fordítani a termék "megfelelőségére", míg az újravásárlás során legtöbbször csak a vásárlási feltételek megszabása a feladat
./ alacsony költségek, egyszerü müködtetés, ./ nincs szükség jelentős adatbázisra. A módszer hátrányai: ./ alkalmazása során nagy a szerepe a szubjektivitásnak, ./ nincsenek számszerü adatok a döntés alátámasztására, ./ egyszerü, ezért gyakran a felhasználők elfelejtik időben felülvizsgálni a kategóriákat.
Az értékelési módszerek áttekintése. Az egyszeríi kategorikus módszer során a beszerzés meghatározza, milyen szempontokat szeretne figyelembe venni a beszállítá teljesítményének értékelésekor. Minden kategóriához értékek is tar toznak (a gyakorlatban célszerü az értékkategóriák számát korlátozni, hogy a maciell még kezelhető legyen; jellemző a 3-7 értékkategória használata). Az ér-
A költségigény módszer a vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a teljes beszerzési költség arányában fejezi ki és vizsgálja. Különböző költségkategó riák alapján arányszámokat határoznak meg, és ezen arányszámok alapján ha sonlítják össze az egyes szállítók teljesítményét.
94
95
Példa a költségigény-módszer alkalmazására. A beszerzéshez kapcsolódó főbb költségek a következők: ../ a beszerzési ár, ../ az ellenőrzés költségei (például a termékek vizsgálatára, a hibás termékek vissza hilelésére és javítására fordított költségek), ../ a szállítási költségek (például fuvarozási költségek, hiány miatti állásidő, helyette sítés költsége).
3.1 táblázat. Beszállitók komplex minösitése (értékelővezetől a1. Termékminta (múszaki igazgató) a2. Termék minósége (minóségügyi igazgató) 27 pont: A beszállított termék kivilló, az illvételnél és a felhasználilsnál gondok nem merülnek fel 20 pont: A termék az átvétel során minden esetben megfelelő, a felhasználás soran apró gondok merülnek fel 1O pont: A termék az illvétel során esetenként nem megfelelő, a felhasználás során minőségi problémák merülnek fel O pont: A termék az átvétel során több esetben nem megfelelő, esetenként nem felhasználható
Ezekből a következő költségigényeket képezzük: ../ ellenőrzés költségigénye (a beszerzési költség százalékban) az ellenőrzés költsé gei/a beszerzés teljes értéke, ../ szállítás költségigénye (a beszerzési költség százalékban) a szállítások teljes költ sége/a beszerzés teljes értéke.
b1. Minóségbiztositási rendszer múködtetése: önértékelés-kérdéslista alapján (minőségügyi igazgató) b2. Minóségbiztosítási rendszer múködtetése: helyszíni audit alapján 0-33 pont: A kérdéslista alapján elért pontszám tizedrésze (elérhető max. pontszarn 332 pont)
c. Ar (vezérigazgató gazdasági helyettese)
A teljes költségigény számitás.a ,,A" beszállító Ár: 10 OOO Ft/ db
Ellenőrzés költségigéóye: 3 százalék Szaliitás költségigénye: 2 százalék Teljes kQltségarány:
10 000+(0,03 •10 OO()) +(0,02 •10 OOO)"" =cl ü 500 }lt,/db
"B" beszállítá Ár: 10 100Ft/db Ellenőrzés kőltségigénye: 1százalék Szállítás költségigénye: 2 százalék Teljes költségarány:
10 100+(0,01• 10 100)+(0,02 •10 100) =:10403 Ft/db
20 pont: Árai tartósak (évente max. egy alkalommal árrendezés), konkurenciahoz viszonyítva árai mérsékeltek 15 pont: Árai tartósak (évente max. egy alkalommal árrendezés), konkurenciahoz viszonyítva árai átlagosak 5 pont: Árai nem tartósak (évente több alkalommal emel árat). a konkurenciahoz viszonyítva árai átlagosak O pont: Árai bizonytalan idejúek, a konkurenciahoz viszonyítva árai átlagosnál magasabbak
d. Szállításmegbízhatóság (logisztikai igazgató/termelési osztályvezető) 20 pont: A szállítási határidő!, a rendell mennyiségel pontosan betartja, igényekhez rugalmasan alkalmazkodik 5 pont: A szállitasi határidő módositasokal gyakran kéri, amennyiségi elvarasokat esetenként nem tudja teljesiteni O pont: A szallilás határideje, mennyisége rendszeresen megbízhatatlan
A módszer előnyei:
e. Partnerkapcsolat (logisztikai igazgató/termelési osztályvezető)
../ számszerüsíti és összemérhetővé teszi a vizsgált tényezőket, ../ objektív eredmények adódnak A módszer hátrányai: ../ ../ ../ ../
jelentős mennyiségü adatot igényel, hosszú időt vesz igénybe az elkészítése, csak számszerüsíthető tényezőkkel dolgozik, csak korlátozott számú szempontra tud koncentrálni.
A komplex értékelési e?járások kategóriába több módszer is tartozik, és ezek mindegyikének az a lényege, hogy számszerüen fejezi ki az értékelési tényező ket. A módszer alkalmazása során meg kell határozni a beszerzés szempontjából legfontosabb tényezőket, melyekhez súlyozó tényezőket rendelnek - ezek az egyes tényezők fontosságát mutatják a vevő céljainak szempontjábóL A komplex értékelési eljárások kategóriájába tartozó módszert mutat be a 3.1 táblázat. A kapott pontszámok alapján a beszállítókat négy kategóriába sorolják:
1O pont Az együllmúködés zökkenőmentes, a felmerülő igényekre gyorsan, rugalmasan resgalnak 7 pont: A kapcsolat kiegyensúlyozott, zökkenőmentes, felmerülő igényekel igyekszenek kielégíteni 3 pont: A kapcsolat alkalmankénti, az igények kielégítése bürokratikus, lassú O pont: A munkakapcsolatkor gyakori a probléma, nézeteltérés, igényeik kielégítése problematikus
f. Kiemeit szempontok (logisztikai igazgató/termelési osztályvezető) 0-2 pont: A beszerzési hely távolsága 0-4 pont: Raktárról azonnallehívható készletezés 0-4 pont: Maximum kéthetes szállítási határidő
BESZÁLLÍTÓI MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK
A. Kiváló beszállítá
91-120 pont 75-90 pont 60-74 pont 60 pont alatt
B. Megfelelő beszállítá C. Korlátozással megfelelő beszállítá D. Nemkivánatos beszállitó
../ "A:' kategóriás beszállítá: a beszállítás minden korlátozás nélkül végezhető .
../ "B" kategóriás beszállítá: a beszállítás minden korlátozás nélkül végezhe tő időszakos beérkező termék ellenőrzésemellett (mintavételes).
96
97
../ C" kateaóriás beszállítá: a beszállítás megkötésekkel, a beérkező termék "
b
ellenőrzése gyakori mintavételezéssel történhet. ../ "D" kategóriás beszállítá: a beszállítás csak végső esetben, a vezérigazga tó gazdasági helyettesének engedélyével történhet. Mivel nem garantált a beérkező termék megfelelő minősége, az átvételt szigorított mintavéte lezéssel vagy minden darabos ellenőrzéssei kell végezni. A módszer előnyei: ../ más módszerekhez képest csökkenti a szubjektív elemeket, ../ viszonylag egyszerü eljárás. A módszer hátrányai: ../ egyes tényezők nehezen számszerüsíthetők, ezért ezeket nehezen lehet figyelembe venni, ../ több érintett részleg bevonásamiatt időigényes.
3.23 A kapcsolatmenedzsment A kapcsolat alapmodelljei. A kapcsolatmenedzsment a beszállítákkal való kap
csolattartás milyenségét határozza meg. Ez a beszerzési terület egyik legna gyobb kihívása napjainkban. A kapcsolat háromféle alapmodell szerint alakítható: ../ a tranzakcióorientált modell, ../ a kapcsolatorientált modell, valamint ../ a stratégiai partnerkapcsolat A tranzakcióorientált made!! az árakat és a beszerzési tranzakció t helyezi a kö zéppontba; célja, hogy legalacsonyabb árat és folyamatos ellátást biztosítson. A legalacsonyabb ár alapján összehasonlításokat végeznek több szállító között, hogy adott esetben váltani tudjanak. Ez a megközelítés a beszállítót ellenfél ként kezeli; a vevő arra törekszik, hogy kihasználja saját hatalmi helyzetét és el lensúlyozza a beszállítá erejét. Nem üzleti bizalomra épülő kapcsolat, sokkal inkább viták, elzárkózások, információ-visszatartások jellemzik. A kapcsolat rövid távú, a szerződések szabályozottak, nincsen közös tevékenység, a rende lések alkalomszerüek. A tárgyalási stratégiában a "nyertes-vesztes" felállás a domináns. A beszerzési terület fejlődésének korai szakaszában kedvelt volt ez a modell, bár ma is vannak olyan vállalatok és szituációk, ahol alkalmazzák
A kapcsolatorientált made!! a leggyakrabban alkalmazott kapcsolatme nedzsment modell, amikor a szállító kiválasztása tárgyalás vagy tárgyalássoro zatok útján történik.Amodell alapján a beszállítót üzleti partnerként kezelik, és a kapcsolatot, a tárgyalási stratégiát úgy alakítják ki, hogy a "nyertes-nyertes" felállás érvényesülhessen. A problémákat közösen oldják meg, lényeges jel lemző a partnerek közötti tevékenység megosztása. A szállítók száma csekély vagy csak egyeden szállító bonyolítja a megbízásokat. A szállítási szerződést ru galmasan fogalmazzák meg, a szolgáltatások nyújtásamellett az egyes beszállí ták információforrást is jelentenek egymás számára. A kapcsolat bizalomra épül. A stratégiai partnerkapcsolat olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló együttmüködés, melynek során megvalósul a felek bizonyos mértékü te vékenységi integrációja a szövetség rendelkezésére álló ismeretek, eszközök és erőforrások segítségéveL A két fél összehangolt együttmüködése lényeges, mivel komplex beszerzési feladatokat kell együttesen megoldaniuk Az üzleti kapcsolatokbővíthetőkés szarosabbá tehetők, mivel a felek hosz szú távon tudnak "egymással számolni". Az üzleti kapcsolat megerősítésének előnye a beszerzés menedzsmentje szempontjából, hogy a kisebb beszállítói kör (egy vagy két beszállítá) könnyebben irányítható, az egymásrautaltság hoz zájárul a beszerzés stabilitásához, tervezhetőbbek az átfutási idők, kevesebb időt kell fordítani az új beszállítók keresésére és az ajánlatok értékelésére, a ter vek közös érdek alapján összeegyeztethetők, a gyakoribb kommunikáció tá mogatja a felek igényeinek összehangolását. A beszállítákkal kialakítandó kapcsolat szarosságát tehát meghatározhatják a beszerzendő termékek jellemzői és fontossága, a piaci erőviszonyok, a válla lati méret, abeszállítók felkészültsége vagy akár a vásárlás jellege alapján . A beszállítá kiválasztásakor a fentiek közül több jellemző is hangsúlyos sze repet kaphat. Általában igaz viszont, hogy a termék jellege alapvetően megha tározza a kapcsolat milyenségét. Ehhez kapcsolódik a Kraljic-mátrix (3.5 ábra), ami a termékek osztályozásához ad iránymutatást. 3.5 ábra. A Kraljic-mátrix
KRALJIC-MÁTRIX Beszerzés kockázata
kicsi Beszerzés fontossága
l l
nagy
nagy
Befolyásolható termékek
Stratégiai termékek
kicsi
Rutintermékek
Szűk keresztmetszetű termékek
Forrás: Baily-Farmer, 1994 alapján.
98
99
-
A mátrix két szempont szerint csoportosítja a termékeket: a beszerzés fontos sága és kockázata alapján. A fontosság egyfajta belső kockázatot jelent: azt mu tatja, milyen hatással van a vállalatra, ha egy terméket nem sikerül beszerezni. A beszerzés kockázata a külső kockázatot mutatja, vagyis annak valószínü ségét, hogy az adott terméket nem sikerül megvásárol ni. A Kraljic-mátrix négy fő termékcsoportot különböztet meg. l. A stratégiai termékek csoportjába tartozó termékek elengedhetetlenek
a vállalat alapvető tevékenységének végzéséhez, és beszerzésük gyakran jelent problémát, ezért célszerü stratégiai partnerkapcsolat kialakítása a beszállítávaL 2. A szíik keresztmetszetíi termékek mérsékelten nélkülözhetők ugyan, de be szerzésük néha nehézségekbe ütközhet, ezért kapcsolatorientált viszony kiépítése célszerü a beszállítókkal, mert az összehangolt tevékenységgel csökkenthető a beszerezhetőség kockázata. A partnerkapcsolatok és a be szerzési piacokkal való összeköttetések itt is fontosak. 3. A befolyásolható termékek fontosak a vállalat számára, de nem fenyeget hiány az inputpiacon, ezért a vállalatnak alternatív döntési lehetősége van. Az adott szituációtól függ, hogy melyik kapcsolatmenedzsment-modellt alkalmazz a. 4. A rutintermékek esetében általában a tranzakcióorientált megoldást alkal mazzák, mert nem célszerü jelentős erőforrásokat lekötni a beszerzésre, hi szen a termékek nem lényegesek a müködés szempontjából, és beszerzésük is biztosított. A cél általában a lehető legjobb ár kiharcolása.
3.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában A beszerzés hozzájárulása a jövedelmezőséghez. A beszerzés nem egyformán fontos a különböző vállalatoknál, de jelentősége napjainkban elvitathatatlan. Ennek szemléltetésére álljon most itt egy példa.
A vállalat vezetése szeretné a profitot 1,25 milliárd forintra növeini (25 százalékos nö vekedés). Ehhez kétfélemódon juthatnak el ebben az egyszerúsített modellben: l. növelik a forgaimat (minden egyéb tényező változatlansága mellett): az árbevételnek
12,5 milliárd forintra kell növekednie ahhoz, hogy a kitüzött 25 százalékos növeke dést elérjék;
2. csökkentik a beszerzési kiadásokat (minden egyéb tényező változatlansága mellett): az anyagköltségeket 250 millió forinttal kell csökkenteni (az anyagköltség csökkené se közvetlen ül növeli a profitot), tehát 5 százalékos költségcsökkenést kell elérni. Ennek alapján elmondható, hogy példánkban az anyagköltség 5 százalékos csökkené sével éppen akkora nyereségnövekménytérünk el, mint a forgalom 25 százalékos növe lésével.
A példa rendkívülleegyszerüsíti a valóságot; ugyanis azt feltételezi, hogy a be szerzési költségek, az árbevétel és az ebből származó nyereség aránya az árbe vétel (és költségek) bármilyen szintje mellett állandó. Ez természetesen nem igaz, a példa inkább csak azt hivatott illusztrálni, hogy a beszerzési költségek milyen lényegesen befolyásolják az eredményt. A vállalatvezetőnek nem csak a beszerzési kiadások csökkentésével kell fog lalkoznia (a forgalom növelését figyelmen kívül hagyva), hiszen eladások nél kül semmilyen profit nem keletkezik. Ezenkívül fontos szempont az is, hogy a költségcsökkentési célok nem serkentenek kreatív gondolkodásra és új lehe tőségek megragadására (sokkal inkább racionalizálásra, "karcsúsításra"), ezért gyakran nem jelentenek elegendő motivációt az alkalmazottak számára. Beszerzés az összvállalati és a logisztikai stratégia szemszögéből. A logisztikai straté giát az összvállalati stratégiából kiindulva kell kialakítanunk. Kiindulási pontként azt kellmeghatároznunk, hogy milyen stratégiai logisztikai céloknak kellmegvalósul niuk ahhoz, hogy a vállalati alapstratégiát is meg lehessen valósítani. Az így "meg határozott" logisztikai stratégiából, hasonló elven, meghatározhatjuk a beszerzési stratégiát is. A vállalati beszerzési funkció ez irány(I feladata, hogy támogassa a felső vezetést a megfelelő beszerzési stratégia kialakításában Celsősorban információk kal), és mindennapos operatívtevékenységéta kialakított stratégiának megfelelően végezze.
3.31 A beszerzés proaktív jellege
Kutatások kimutatták, hogy egy átlagos feldolgozóipari vállalat bevételének több mint felét anyagok és szolgáltatások vásárlására fordítja. Tegyük fel, hogy egy vállalat éves ár bevétele 10 milliárd forint, melyen 10 százalék hasznot realizálnak A vállalat bevételé nek 50 százalékát beszerzésre fordítja, tehát évi 5 milliárd forintot. A tiszta haszon szám szerüsítve: profit= 10 milliárd x 0,1 = lmilliárd forint.
Napjainkban a vállalatoknál a beszerzési tevékenység egyre jobban felértéke lődik, és a beszerzési vezetőknek "előrelátóan" kell cselekedniük. A proaktív beszerzés lényege, hogy a beszerzési vezetők már a termékfejlesztés korai sza kaszában együttmüködnek a fejlesztővel (beszállítóval), hogy a fejlesztendő (és később gyártásra kerülő) termék minél jobban megfeleljen majd a vevői igényeknek
100
101
A hagyományos rendszerben az anyagszükséglet meghatározása során a beszerzés azt vizsgálja, hogy milyen termékeket lehet beszerezni, és ezekből milyen mennyiségre van szüksége a vállalatnak A beszerzés három kulcsfontosságú folyamatban járul hozzá a vállalati tevé
3.6 ábra. A beszerzési modulok integrációja
Kereskedelmi erőforrások tervezése
kenységhez: ../ az anyagszükséglet meghatározása, ../ a forrás kiválasztása, ../ a szerződések megkötése, amiben biztosítják, hogy a szállítások megfe leljenek a vállalat termelési és elosztási időbeosztásának A proaktív jellegű beszerzés fordított logikával működik Lényege az, hogy nem a szállítók által kínált termékek alapján határozza meg az anyagszükségle tet, hanem a vállalati célokból vezeti le azt. Ha megvan, hogy milyen termékek re van szükség, és ezek nem érhetők el a beszerzési piacon, akkor a szállítóval együttműködve, közösen fejlesztenek ki a szükségleteknek megfelelő új ter méket Ehhez nagyon jó beszállítói kapcsolatok szükségesek: indokolt a kap csolatorientált vagy stratégiai partnerkapcsolat-menedzsment modellek alkal mazása.
Termelési alapterv ütemezés és anyag szükségletszámítás
Költség elszámolás
Műhelyszintű irányítás
Többvelutás elszámolás
JIT Ismétlődő gyártás
Bejövő számlák
Kanfigurálható vállalati pénzügyek
Teljesítmény mérés
CIMPath Készlet
Kiszállítási logisztika
3.32 A beszerzési információs rendszer A beszerzési információs rendszernek tartalmaznia kell egyrészt a vállalati részterületek mennyiségi, időbeli igényeit, a minőségi követelményeket és az egyéb (például pénzügyi) paramétereket (belső információk), valamint a lehet séges beszállítókra, az elérhető árakra és a helyettesítési lehetőségekre vonat kozó információkat (külső információk). Napjainkban jellemző tendenciává vált, hogy a beszerzések során az ár kisebb szerepet játszik, kevésbé fontos döntési súllyal bír, helyette a terméket kísérő szolgáltatások milyensége és mi nősége játszik döntő szerepet. A másik jelentős változás, hogy abeszállítók sza ros kapcsolati rendszerbe, ellátási láncba integrálódnak a termelővel, erős part neri viszonyt alakítanak ki. A 3.1 ábrán látható három beszerzési felfogás közül a trend a külső kör felé való elmozdulás. Fontos követelmény a beszerzési információs rendszerrel szemben is, hogy egy nagyobb, lehetőleg (az egész vállalatra, illetve esetleg az egész ellátási lánc ra kiterjedő) integrált rendszer részét képezze. Az integrált információkra azért van szükség, mert a gazdasági döntések (ahogy a korábbi példákban már lát tuk) kihatnak más vállalati részrendszerekre is. Ahhoz, hogy a vállalati alrend szerek kellő körültekintéssel hozhassák meg döntéseiket, mindenre kiterjedő informáltság szükséges. A beszerzési információs rendszer integráltságát mu tatja a 3.6 ábra.
102
Az ábra egy integrált vállalatirányítási (ERP) rendszer beszerzési moduljának a kapcsolatrendszerére épült.
3.4 Az ellátás korszerű megoldásai A fentiekben láttuk, hogy inputoldalon a vevői igények növekedésével össze függésben a logisztikai tevékenységekkel (ezen belül a beszerzéssel) szemben növekvő elvárások tapasztalhatók A vállalatoknál (outputoldalon) új, korszerű technológiákat és szervezési elveket alkalmaznak a megnövekedett igények kielégítésére. Az alábbiakban a következő leginkább puH-elven alapuló mód szerek müködését tárgyaljuk ../ ]IT - just in time, ../ kanban-termelésirányítás, ../ MRP-rendszerek, ../ Cross-Docking,
103
A ]IT-elv alkalmazása a termelésben. A just in time alkalmazása a terme lési/gyártási folyamatban a következőkkel jellemezhető:
../ Continuous Replenishment, ../ Quick Response, ../ Postponemen t- késleltetés.
3.41 AJIT- just in time elv alkalmazása A just in time rendszer fő célja, hogy egy meghatározott alkatrészt, terméket a megfelelő mennyiségben, a megfelelő időre és a megfelelő helyre juttasson, és ezáltal a termék készletezésével kapcsolatos költséget drasztikusan csök kentse. A rendszerben a hagyományos szállításokhoz képest annyi az új, hogy az áru mindig "éppen időben" érkezik a rendeltetési helyére, ahol tárolás nél kül felhasználásra vagy fogyasztásra kerüL Ezáltal komoly költségmegtakarítás érhető el, sőt a rendszer (elvben) a készletek teljes megszüntetését is lehetővé teszi a fogadóhelyen. A gyakoribb és pontosabb szállítások igénye ugyan meg növeli a fuvarozási költségeket, de ennél jóval nagyobb mértékben csökken hetnek a készletezési költségek, és ezáltal az összköltség is. A JIT filozófiája az alábbi idő- és erőforrásbeli "pazarlások" elkerülésére irányul: ../ többlettermelés - "tilos" raktárra gyártani, csak azt szabad előállítani, amire fogyasztói igény jelentkezik; ../ várakozás - a termék(részegységek) megmunkálás előtti és alatti várako zási idejét csökkenteni kell; ../ szállítás - mivel nem értéknövelő tevékenység, minimalizálni kell ("a leg jobb szállítás, ami létre sem jön"); ../ folyamatok- törekedni kell a kisebb idő/energia igény-li tevékenységek re, az áramvonalasításra, a szük keresztmetszetek kiküszöbölésére, a fo lyamatok gyorsítására; ../ készletek - a magas készletszint felesleges pénzlekötés, elfedi a hibákat és csökkenti a hatékonyságot. AJIT-rendszer a készletek csökkentésére irányul a termelés és az ellátás minden szintjén. A cél az, hogy a beszállítá vállalatok hatékonyan tudjanak reagálni a vevők készletcsökkentési igényeire. Nyilvánvaló azonban az is, hogy ha egy ilyen "raktár nélküli" gazdálkodás esetén a négy kitétel bármelyike - meghatározott tennék, idő, he v vagy mennyiség - nem teljesül, az a hagyományosnál nagyobb veszteséget okoz. Képzeljük csak el, hogy egy egész gyár leáll azért, mert egy apró alkatrészt még nem juttatott el a beszállítá a szerelőszalag ldin dulási pontjára. AJIT-elv természetesen nemcsak a beszerzéshez kapcsolódik, hanem egyben termelési, készletezési, szállítási és beszerzési elvet is jelent: a részterületek sza ros koordinációja elengedhetetlen a rendszer müködéséhez.
../ kis mennyiségek gyártása, (csak) a mindenkori közvetlen piaci igények kielégítésére; ../ minimális készletek tartása nyersanyagokból, alkatrészekből és alkotó elemekből; hasonlóképp minimális késztermékkészletek; ../ rugalmas termelés, az egyik terméktípusról a másikra való gyors átállás lehetőségének a biztosítása; ../ olyan rugalmas gyártási terv készítése, amely a csoportosítható folyama tokat összekapcsolja, és ezáltal biztosítja a minimális anyagmozgatást és a folyamatos termelést. Az anyag- és információáramlás összehasonlítását a "hagyományos" push jellegü és egy JIT-elv szerinti termelési (vagy akár elosztási) rendszerben a 3.7 ábra mutatja. Az ábra jól mutatja, hogy a hagyományos termelésben az egyes müveletek között készletek keletkeznek, ami időkiesést és készlettartási költségeket okoz. 3.7 ábra. Anyag- és információáramlás a hagyományos és a J IT-rendszerben
Hagyományos rendszer Anyag
8_ Információ
J IT-rendszer Anyag
Anyag
8 8
Információ
Forrás: Heizer-Render 2000 alapján.
104
105
AJIT-elvü termelésben viszont folyamatos visszajelzést kapnak azok a munka állomások, ahol a megmunkálás már megtörtént, így sokkal gyorsabb és haté konyabb a hibák kijavítása. JóllehetaJIT-elv alkalmazásának fő területét az ismétlődő/szerdőipar jelen ti (például gépkocsik, háztartási gépek, komputerek vagy elektronikai termé kek gyártása), aJIT-elv a nem ismétlődő jellegü tevékenységek széles skáláján is alkalmazható (például elosztó vagy nagykereskedelmi vállalatok). Több kül földi szolgáltatóipari vállalat- kicsi és nagy egyaránt - úgy véli, hogy megerő södését nagyrészt ennek a módszernek köszönheti. JIT a beszerzésben és a készletezésben. A beszerzés számára a JIT-elv a követ kező előnyöket biztosítja: állandó minőség a termelésben is alkalmazott elvek miatt, takarékosság az erőforrásokkal, V' alacsonyabb költségek a csökkentett készletszint hatására, V' különleges odafigyelés a beszállítá részéről, V' a hosszú távú beszállítói kapcsolatra való berendezkedés és a beszállítá ebből adódó elkötelezettsége. V' V'
a közlekeclési szolgáltatásoknak konzisztensebbeknek, megbízhatób baknak kelllenniük, V' csökkenteni kell a sérült áruk megérkezésének (szállításának) valószínü ségét, V' növeini kell a szállítási szolgáltatások elérhetőségét (néhány esetben a hét minclen napján, napi 24 órán át!). V'
Ilyen szállítási kínálat biztosítása természetesen jóval drágább, mint a nemJIT renclszerben müködő vállalat által igényelt szolgáltatás. A megrenelelő azon ban a magas költségeket a készletcsökkentésből elért költségelőnyökből képes finanszírozni. A leglényegesebb, hogy a vállalatok felismerjék a logisztikai ele mek közötti kölcsönhatásokat, és a vállalatközi kapcsolatokra (teljes ellátási láncra) vonatkoztatva tudják az összköltséget csökkenteni. Ezt a költségcsök kenést azután ellehet osztani a szereplők között. AJIT-renclszer nem egyetlen alrendszer költségeit minimalizálja, hanem megköveteli a teljes logisztikai rendszer költségeinek minimalizálását - és ez a legtöbb esetben csak a szállí tási teljesítmények (és költségek!) növelésével érhető el. 3.8 ábra. A rendelési ciklusidő csökkenése a villamos és az elektronikai iparágban
A készletek a termelés és az elosztás különböző szakaszait kapcsolják össze. Ugyanakkor a nyersanyagkészletek függetlenítik a termelőt a szállítótóL A ter melési folyamatban található készletek az egyes gyártási szakaszokat függetle Hítik egymástól, míg a késztermékkészletek a gyártó és a felhasználó (végső fogyasztó) között keletkeznek. AJIT-rendszer bevezetése esetér1, a csökkentett készletek hatásait kompenzá landó, a vállalatnak nagyobb figyelmet kell fordítania (be)szállítóinak és fuvaro zóinak kiválasztására, hiszen ezek megbízhatósága döntő fontosságúvá válik. A készletcsökkentés, ami aJIT igazi célja, kevés teret juttat a szállítási/fuvaro zói hibáknak, hiszen az elv lényege, hogy az anyagok és termékek éppen a megfelelő időben kerüljenek elszállírásra és/vagy érkezzenek meg rendelte tési helyükre. Ez a fuvarozóktól azt követeli, hogy az áruáramlás t folyamatosan, zökkenőmentesen bonyolítsák le, nehogy a termelőnek korlátoznia kelljen ter melését (leállás vagy átállás), illetve nehogy a kereskedő kifusson a készleteiből (hiánycikk), hiszen mindkét eset magas költségeket és/vagy eladási vesztesé geket okoz. Ebből kiindulva, a közlekecléssel szembeni megváltozott igényeket a következőképp foglalhatjuk össze: növeini kell a szállítások gyakoriságát, V' csökkenteni kell a szállítmánynagyságo t, V'
106
A teljes folyamat ideje: 197923 hét 1986-9 hét 1990-5 hét 2000-4 hét 1. Információfeldolgozás 2. Disztribúció 3. Gyártási idő
1986
1990
2000
AJIT információs rendszer. A ]IT-rendszer megvalósításának elengedhetetlen feltétele a fogyasztói igények naprakész ismerete és az ehhez szükséges infor matikai hálózat kiépítése.
107
A készletcsökkenés mellett egy másik fontos szempont a rendelési ciklus idő elfogadható szintre való csökkenése. A rendelésre gyártás elv alkalmazása, valamint az informatika fejlődése következtében drasztikusan lecsökkent a rendelési ciklusidő az 1970-es évektől kezdődően (3.8 ábra). Az információáramlás (és -hálózat) szerepe ilyen mértékü csökkenés mel lett felértékelődött. Csak a teljes ellátási láncon áthúzódó információs rendszer teszi lehetővé az on time szállításokat, az áru útjának pontos követését, az admi nisztt·áció csökkentését stb. AJIT-rendszer megszervezése és az igényelt változtatások tehát megkövete lik egy online információs-technológiai kommunikációs hálózat megteremté sét, amely lehetővé teszi az elektronikus adatcserét az összes résztvevő között (Lehota, 2001).
3.42 A kanban-termelésirányítás A kanban-módszert általában a]IT-filozófiát támogató termelésirányítási rend szernek tartják. Japánban, a Toyota cégnél dolgozták ki, ahol aJIT-elvet is elő ször alkalmazták A rendszer lényege, hogy az ellátást a felhasználás helyéről érkező közvetlen információk beszerzésével segítik. A rendszer alapjaiban tér el a hagyományos, push-rendszerü termelésszervezéstől, amelyben a termelő az anyagokat "továbbnyomja" a felhasználónak, akinek azt raktároznia kell a felhasználásig. A kanban ezzel szemben puli típusú rendszer, mert csak akkor engedi az ellátótól a felhasználóhoz áramolni az anyagokat, amikor az már kész feldolgozni azokat. A rendszert eredetileg is egy gyártó-beszállító kapcsolatra dolgozták ki, in formációs kartonok, kártyák (a kanban jelentése: kan- kártya, ban- jel) alkal mazásával, melyek a gyártástervezéssei kapcsolatos információkat tartalmaz zák. A rendszer úgy müködik, hogy a felhasználó (vevő) irányítási (gyártáster vezési) rendszeréből információs kartanok rögzítésével közvetlenül juttatják információhoz a beszállítót, aki csak akkor szállíthat, ha megkapja a "jelet" a kártya formájában. Így elkerülhetők a felesleges késztetszintek a felhasználó nál. Napjainkban ez a módszer- amodern informatikai eszközök alkalmazásá val és a rendszer kiterjesztésével - alkalmazható a gyártó-kereskedő vagy a gyártó-vevő kapcsolatra is. A fizikai értelemben vett kártyák helyett is jóval gyakoribb ma az elektronikus adatlapok használata. A forrás és felhasználóhelyek között úgynevezett kanban-köröket alakíta nak, melyek információs egységeket alkotnak. Ezek az önszabályzó körök a kártyák (információk) segítségével visszahatnak egymásra, és információs láncot hoznak létre (3.9 ábra). Az igényeket ezzel a módszerrel rövid időbeli el téréssel pótolják, így a "vevőnél" (felhasználónál) csak igen kis alkatrész(anyag) mennyiségek átmeneti tárolásárára van szükség úgynevezett ütem tárolókban.
108
3.9 ábra. A kanban-rendszer szabályzókörei és információáramlása
A kanban-rendszer müködési szabályai: ./ a felhasználó soha ne igényeljen a szükségesnél több anyagot, és ne tegye ezt korábban sem, mint al1ogy szüksége van rá; ./ a forrás soha ne állítson elő több anyagot, mint amennyire igény futott be; ./ megoldható legyen a "napi mennyiségü" gyártás, előállítás; ./ csak megfelelő minőségü (felhasználásra alkalmas) anyagat továbbíthat az előállító; ./ a gyártásirányítónak egyenletesen kelileterhelnie az egyes gyártóterüle teket A kanban-rendszer előnyei a következők lehetnek: ./ egyszerü és könnyen érthető rendszer, ./ gyors és pontos információkat biztosít, ./ az információtovábbítás költsége alacsony, ./ gyorsan képes reagálni a változásokra, ./ korlátozza a rendszer túlkapacitásait, ./ megelőzi a túltermelést, ./ minimalizálja a hullad ékat, ./ egyszerübbé teszi a gyártási folyamat ellenőrzését, ./ felelősséggel ruházza fel a dolgozókat. Ezenkívül a kanban-rendszer hatékony eszköz arra, hogyracionalizáljaa ter melési folyamatot és meghatározza a problémák forrásait, hiszen a kártyák áramlása megszünik, ha a termelési folyamatban probléma merül fel, és így a problémát azonnal észre lehet venni.
109
3.2 táblázat. MAP-tábla (az eredetileg ismert adatokat dőlt betűkkel jelölve)*
3.43 Az MRP-rendszerek Az MRP-rendszer lényege. Az első, kereskedelmi szempontból alkalmas erőfor rás-tervező rendszert az 196o-as években az IBM fejlesztette ki MRP I (Material Requirement Planning) néven, mely elsősorban anyagszükséglet tervezésre szolgált. A program bővítésével és általánosításával később létrehozták az MRP II-t (Manufacturing Resource Planning), amely már többfajta erőforrásigény komplex tervezésére alkalmas. Mindkét tervező-, irányítási rendszernek köz ponti eleme egy általános adatbázis, melyben megtalálható a kiindulási anya gok listája, a gyártási ütemterv, a raktárkészletek adatai és a megrendelések Az MRP II-t kibővítették; van benne pénzügyi információs rendszer, kapacitáster vezési, kutatás-fejlesztési, valamint a marketingtevékenységet elősegítő adat elemzési rendszer is. Az MRP II további lehetősége a szimulációs vizsgálat. Példa az MRP-rendszer használatára. Az MRP használatához szükség van a termelési vezérterv megadására, ami a termékek egymáshoz való kapcsalóelását mutatja be. Esetünkben ez a következőképpen néz ki:
c,"
B,"
2C"'
A, B és C a termékek nevét jelentik, a terméknév előtt álló szám azt jelzi, hogy hány elarab kell ebből a termékből az eggyelmagasabb szintü termék előállításához, míg az alsó in clexben szereplő szám a beszerzés átfutási idejét jelenti (a renelelés feladásától a renelelés beérkezéséig eltelt időt hetekben mérve). Tegytik fel, hogy a vállalat az A és a B terméket fogja előállítani, míg a C terméket a piacról szerzi be. Az MRP-tábla annak a meghatározá sában segít, hogy mikor és mennyit reneleljünk a C term ékből, illetve mikor és mennyit ter meljünk B-ből, hogy az A terméket (vezérterm ék) problémamentesen tudjuk termelni. Az MRP-tábla összeállításál1oz még a következő információkra van szükség: ../ van-e raktárkészlet valamelyik termékből (esetünkben nincs készletünk A-ból, azonban 15 egység B és 30 egység C termék van raktáron); ../ mennyi a B és a C termék rendelési tételnagysága (B esetében 20 darab, C eseté ben 30 elarab); ../ mennyi A terméket szeretnénk előállítani és milyen ütemezésben (ezt az alábbi MRP-tábla első sora tartalmazza).
110
Megnevezés ,,A" termék gyártása (vezérterm ék) "B" termék gyártása (l hé 20 db) Bruttó szükséglet Tervezettkészlet Nettó szükséglet Tervezett rendelés beérkezés Tervezett rendelés feladás ,,c" termék beszerzése (2 hé .30 db) Bruttó szükséglet Tervezett készlet Nettó szükséglet Tervezett rendelésbeérkezés Tervezett rendelésfeladás
Nyitó
15
30
l.hét
2. hét
3. hét
4. hét
5. hét
6. hét
10
o
20
o
20
10
10 5
o
20
o
5
o o
o o
5 15
20 5
o
10
20
o o 30
30
5
10
15
15 5
20
o o
20
20
20
o
20
20
-
40 10 20
20 20 10
40 10 20
60 10
10
50
o
30
30
30
60
30
60
o
-
o ..
o -
* A B termék esetében a renelelésfeladás és -beérkezés azt jelenti, hogy mikor adunk a B terméket termelő üzemnek megbízást a termelésre, illetve a terméket mikor szállítják. Tehát itt nem a beszer zés átfutási idejéről, hanem a termelés átfutási idejéről van szó.
A dőlt betüvel szedett és ereeletileg ismert adatokból kiindulva vizsgáljuk meg a többi cella kitöltésének menetét a B termék mennyiségeinek példáján. A bruttó szükségletet az A termék termelési tervéből (vezérterv) kapjuk meg: mivel a B tennéket csak az A ter mék termeléséhez használjuk fel 1:1 arányban, ezért annak a bruttó szükséglete meg egyezik az A termék gyártási szükségletével. A bruttó szükséglet és az időszak elején meglévő készlet (tervezett készlet: cella az előző időszakban) különbsége adja meg a nettó szükségletet (amennyiben pozitív, ha a különbség negatív, akkor a nettó szük séglet O). Amennyiben a nettó szükséglet O (l. és 2. hét), akkor nincs szükség a rendelés "beérkeztetésére". Ha a nettó szükséglet pozitív, akkor az adott időszakban az új anyag nak be kell érkeznie. A 3. héten szükségünk van 15 egységnyi B termékre, ezért 20 egy ség "beérkeztetése" szükséges (15 egység renelelésére nincs mócl), amit már az előző idő szakban meg kellett rendelni, ezért a 2. hét renelelésfeladás cellájában tüntettük fel. A táblá zat többi részét is hasonlóképpen kell kitölteni. A C termék bruttó szükségletét A és B termék termelési tervéből vezetjük le. Minden A termékbe l egység C terméket építünk, és minclen B termékbe 2 egység C terméket építünk be. B terméket akkor kezeljük el gyártani, amikor az először megjelenik a renelelésfeladás sorában, ezért C termék bruttó szükséglete A és B együtteséből adódik: például az 5. héten C 20· l (A termék gyártásához) + 20 • 2 (B termék renclelésfelaclása, vagyis gyártása) 60 egység.
lll
A vizsgált rendszereink közül egyedül az MRP a push-rendszer. Pontos elő rejelző képessége miatt főként ott alkalmazzák, ahol a puH-rendszer bevezeté se nem lehetséges. Manapság az MPR-rendszerek használata egyre kifinomul tabb, ugyanis egyre rugalmasabb változtarási igények jelentkeznek.
3.44 A Cross-Docking A Cross-Docking lényege. A Cross-Dockingnak (átrendező terminálnak vagy virtuális raktárnak) nevezhető az egyes konténerek vagy raklapos rakományok gyors átrakodásának, átszállításának lehetősége az áru beérkeztetéstől az áru kiadásig-egyetlen tranzitállomáson belül. A Cross-Docking elnevezés az ame rikai Wal-Mart kereskedelmi vállalattól származik: eredetileg a vállalatnak azt a (láthatatlan) logisztikai felszerelését jelentette, melynek segítségével a Wal Mart a konkurenciával szemben "behozhatatlan" előnyre tett szert. A kereske delmi vállalat nagy mennyiségekben rendel (például egész teherautónyi vagy egész konténernyi stb.) árut, de ahelyett hogy a beérkező árut raktározná, azonnal előkészíti kiszállírásra és kiküleli az üzletekbe, ezáltal igen nagy forgai mat bonyolít le. Ennek azonban előfeltétele, hogy a rendszer tranzitterminálja rendelkezzen az áruáramlásra vonatkozó adatokkal (konkrétan: melyik árunak mikor kell beérkeznie, és mikor kell azt a rendelkezési pontra továbbadni). Az áru sok esetben már rendelkezik a megfelelő vonalkóddal úgy, hogy a vonal kód-leolvasó berendezések a disztribúciós központon belül el tudják végezni a beérkező áru üzletenkénti szétosztását. Ideális esetben a teljes folyamat csak
---
rendszere automatikusan közli az áruelosztó központtal a kiszállírást úgy, hogy az árueJ.. osztó központon belül megtehetik a szükséges előkészületeket az áru fogadására. A Wal-Mart ezen túlmenően minclen egyes üzletében pontos ismereteld(el rendelkezik a 80 ezer cikk forgalmi adatairól, és szállítóinak hetenként lebívás útján rendelkezésére bocsátja valamennyi cikk értékesítési (POS) adatait. A Wal-Mart Stares logisztikai költségei két-három százalékkal alacsonyabbak az ága zat átlagánáL Az adathálózattal és az adatcserével az egyes beszállíróknak is sikerült a lo gisztikai k9ltségeiket úgy csökkenteniük, hogy közben a kiszolgálás javult. A vállalat az Egyesült Allamokban nagy logisztikai példakép. Együttműködése - a többi közt a Praeter & Gamble gyártó céggel az ereelményes logisztikai együttműködés, a straté giai partnerkapcsolat mintapéldája.
A Cross-Docking tevékenység folyamatát a 3.10 ábra szemlélteti. (Részleteseb ben lásd 4. fejezet.) 3.1O ábra. A Cross-Docking müködési elve
Bolt 1
Bolt 2
It'-
ll\
Kevert raklap,
l többfajta l l l
termék
Bolt 3
l l l
ll l l l
l l
_l
l
if\ l l
l
l
r
Bolt 4
It'l l l l l l l l l l
l
Bolt 5
It'l l l l l l l l l
Az egységrakomány szélszedése Áttárolási (Cross-
és új kiszállítási egységek összeállítása
néhány órát vesz igénybe, így a Cross-Docking (elvben) tárolásmentes készlet gazdálkodást képes megvalósítani. Példa: a Wal-Mart Cross-Docking rendszere. A Wal-Mart Stares a világ legnagyobb árbevételü vállalata. A vállalatot az 1950-es évek ben vegyeskereskedésként alapították, és forgalmát napjainkra több száz milliárd US$ ranövelte. A Wal-Mart 2400 üzletét az Egyesült Államok területén 18, Cross-Docking-elven mű ködő áruellátó központból (ezek együttes területe 1,3 négyzetkilométer) látják el áru val. Minden egyes áruellátó központ területének kétharmad részét tisztán Cross Docking-elven működtetik, a maradék egyharmad terület a Continuous Replenishment elv megvalósítására szolgál. A Cross-Dockingba tartozó árukat 48 órán belül osztják szét az üzletekbe (ez napi mint-egy 500 OOO küldemény szétkülclésének felel meg). A szétosztáshoz saját tehergépkocsi flottájuk van, ami 2800 vontatóból és 16 ezer pótko csiból áll. A disztribúciós központokon belül a szállítási feladatokat folyamatosan műkö dő szállítógépek látják el, és vonalkócl-leolvasók osztják szét a kívánt árukat a megfelelő igénylőhelyekre. A vállalat valamennyi vonalkód-leolvasóval ellátott pénztárgépe állandó kapcsolat ban áll az áruelosztó központok számítógépes rendszereivel, ezek az üzletek valameny nyi értékesítési folyamatát valós idejű adatrögzítéssei beviszik. Amikor egy (előre) meg határozott norma szerinti raktári készletszintet elérnek, a számítógépek automatikusan rendelést adnak fel, és ezt műhold segítségével átkülelik az érintett gyártónak. A gyártó
112
D o c k i n g )
Teljes egység1.. rakomány, egyetlen fajta termék
l
l
l l l
GyárA
l
l
l
Gyár B
l
l l
Il
Gyár C
l l l
l l l
Gyár D
l l l
l l
Gyár E
l l \
3.45 A Continuous Replenishment
l l \
A Continuous Replenishment-rendszer (CR- melyet gyakran Efficient Replen ishmentnek is neveznek) esetében az ellátó vállalatot is bevonják a rendelések tervezésébe. Az ellátó vállalat elsősorban eladási és készletgazdálkodási ada tokra támaszkodva figyeli a raktárak készletszintjét, és szükség esetén maga töl ti fel a felhasználó raktárát (külön rendelés nélkül, tehát anélkül, hogy a felhasz náló beszerzési szervezetének be kellene folynia a tranzakcióba). Ily módon hatékonyan elkerülhető a raktári készletek felhalmozódása a logisztikai csator-
" I f \
I t ' I t ' -
113
k é s z l e t
l l l l
T
l l l l l l l l l l l
nán belül; csak azokat az anyagokat veszik készletre, melyekre valóban szük ség van, és amelyeket gyorsan felhasználnak Ez a már említett puH-orientáltság egy formája, és alkalmazásához elengedhetetlen a logisztikai csatornában tevé kenykedő vállalatok kooperálása és gyakori koordinációja. Ezenkívül szükség van a megfelelő információk rendelkezésre állására is, melyet a számítógépes információcsere segítségével biztosíthatnak a résztvevők Alapvetően kétféle CR-rendszerről beszélhetünk, attól függően, hogy me lyik szereplő vállalja a felelősséget az ellátásért, és milyen mértékű információ csere következik be a szereplők között: l. VendorManaged Inventoty (VMI) - beszállítá által menedzselt készletek
A CR-rendszerek fejlettebb formája, ahol az ellátó vállalat teljesen önállóan, a felhasználótól és egyéb forrásból származó információk alapján figyeli és tölti fel a felhasználó raktárát A teljes készletmenedzsmentet az ellátó válla lat biztosítja, a felelősség és a kontroll is teljes egészében rá hárul. A VMI al kalmazásának is a készletek csökkentése a fő oka, mint ahogy azt több fel mérés és tanulmány bemutatta: a VMI képes a készletszintek csökkentésére mind az ellátó, mind a felhasználó vállalatnáL 2. Co-Managed Inventory (CMl) - közösen menedzselt készletek
Közösen ellátott Replenishmentről beszélhetünk egyrészt akkor, ha az ellá tó csak az anyagok egy részét szállítja önállóan (például állandó megrende lések, keretszerződések), másrészt akkor, amikor a felhasználó vállalat (is) folyamatosan figyeli az ellátásokat - befolyásolva azok mennyiségét, mi lyenségét. A CMl speciális fajtája a kockázatmegosztó készletezés. Ebben az esetben az ugyanazon terméket forgalmazó cégek közös raktárakat üzemel tetnek Ezáltal elkerülhető, hogy minden résztvevő külön-külön biztonsági készletet tartson. Példa a VMI alkalmazására: Audio Duplication Services Rt. (ADS). Az ADS kompaktlemezek (CD-k) és kazetták másolásával és disztribúciójával foglalkozó vállalat. Legfőbb vásárlói - a nagy lemezkiadó vállalatok - CD-k és kazetták másolatai nak készítésével és terítésével bízzák meg. Az ADS tárolja az ősfelvételeket, és igény sze rint a rendelt mennyiségben elkészíti a másolatokat, valamint kiszállHja azokat a saját megrendelőinek a vásárlóihoz. Ezek többek között zeneáruházak és más értékesítési végpon tok, mint a Wal-Mart és K-mart áruházak, továbbá elektronikus áruházak, mint a Circuit City és a Best Buy. Az ADS egyike az "audio" piacon jelen lévő hat nagy szerepiőnek Az ADS az 5 mil liárd dolláros piac 20 százalékát birtokolja, míg két legnagyobb konkurense további 40 százaiékon osztozik. Az ADS meneclzserei jelenleg a következőkben ismertetett, a beszerzési hálózathoz (láncolathoz) kapcsolódó problémák megértésén dolgoznak, és az azokra való megfe lelő reakció kidolgozásával próbálkoznak: Néhány jelentősebb kiskereskedelmi lánc nagy nyomást gyakorol a beszállítóira, a le mezkiacló vállalatokra (tehát az ADS megbízóira), hogy készletezési tevékenységüket
114
a VIM szerüH szervezzék. Így a hanglemezboltok beszállítói - tehát a lemezkiadók - fe lelősek eldönteni, hogy mennyi album, CD és kazetta kerüljön az egyes üzletekbe, vala mint hogy milyen időpontra legyenek kiszállítva. A döntések megkönnyítése ércle kében minden egyes üzlet folyamatosan frissített "kereskedelmi adatait" a lemezkiadó vállalat rendelkezésére bocsátják (ezeket az adatokat az "eladás helyéről származó in formációknak" -Point of Sale-vagy POS-nak nevezzük). A készletek a boltokban azon nal a polcokra kerülnek, és a lemezkiadók tulajdonát képezik egészen az értékesítésig, amikor is a kiskereskedelmi egység az áru ellenértékét átutalja majd a lemezkiadónak Amióta az ADS látja el a lemezkiadókat a másolatokkal és azok clisztribúciójával, a meg renelelők megbízást adnak a VMI-egyezményhez kötőelő egyéb logisztikai feladatok el látásában való közremüköclésre is. A múltban az ADS a kiskereskedő hálózatok elosztó központjaiba szállított, és a kis kereskedő cégek maguk szervezték meg a továbbszállítást az egyes üzletekbe. Most a kiskereskedők erősen ösztönzik az üzletekbe történő közvetlen szállítást, amely ter mészetesen nagyobb kiadást jelent az ADS részére. Általában véve az ADS szállítási költségei nőnek a közvetlen kiszállírások és a VMI al kalmazása miatt. A teljes ellátási láncra azonban valószínüle g alacsonyabb össz-szállítási költség lesz jellemző, és ezt majd az ADS is érvényesíteni tudja a szolgáltatásainak árá ban úgy, hogy a saját költségeinek növekedésétáthárítja majd a partnereire. Természetesen az ADS-nek ennél még nagyobb gondokkal is szembe kell néznie, mint például a hanganyagmásolatok iparának jövője, vagy az online auclio clisztribúciós technológia (MP3), amely egyre elterjedtebbé válik. (Forrás: Simchi-Levi et al., 2003.)
3.46 A Quick Response A Quick-Response-rendszerek (QR) olyan speciális CR-rendszerek, amelyek hatásköre nemcsak a készletezési, raktározási területekre terjed ki, hanem töb bek között céljuk a vevőkiszolgálás javítása is. A rendszert először a textilipar ban alkalmaztál<. Általánosságban a Quick-Response a vevők speciális igényei re történő azonnali reagálási képességként jellemezhető. A QR-rendszerek az ipar és a kereskedelem közötti különleges partneri viszony modelljei, amelyek célja az információ- és termékáramlás felgyorsítása a részt vevő felek adatkap csolatának megvalósításávaL A megvalósítás a POS információtovábbításnál megismert módon történ het: amíg az áru vételárát a vonalkód-leolvasóval ellátott pénztárgépnél ki fizetik, a ciklue vonatkozó információkat a vállalat a saját tulajdonában lévő árugazdálkodási rendszerbe vagy - speciális esetekben - közvetlen ül a gyártó áru gazdálkodási rendszerébe viszik be. Bizonyos készletszint elérésekor auto matikusan megindul a rendelési folyamat, amelyet az EDI továbbít. Így adják például a Benetton-üzletek az értékesítési jelentéseiket hetente kétszer tovább a gyáraknak, amelyek ezután a kereslet szerint kezdenek termelni ahelyett, hogy éves termeléssei dolgoznának, amit rákényszerítenének az értékesítési csatornákra. Így a Benetton-üzletekben a polcokat hetenként kétszer töltik fel, míg az ágazaton belül a többi cégnél csak kétl1etente.
115
3.47 A Postponemen t- késleltetés A késleltetés olyan üzleti megoldást jelent, ahol a kockázat minimalizálása a cél, oly módon, hogy egy adott gyártási és/vagy logisztikai folyamat bizonyos te vékenységét nem a megszakott időben és helyen végezzük el, hanem azt ké sőbbre (pl. a lehetséges legkésőbbi időpontra) halasztjuk Konkrét példa erre a Benetton divatcikkeinek színezése. Mivel a párizsi/milánói "divatdiktátorok" a tavaszi divatszínt a tavasz beköszönte előtt csak rövielelel hirdetik meg, kevés idő áll rendelkezésre az adott színü termékek legyártására és üzletekbe juttatá sára. A javarészt a Távol-Keleten készülő termékek esetén nagy kockázatot je lentene egy korai színválasztás (csak a kanténerút mintegy negyven napig tart Sanghajból Budapestig). A késleltetett tevékenységeket a fogyasztóhoz közeli helyen általában egy "harmadik fél", példáullogisztikai szolgáltató végzi. A Dell Computer rendelés re gyártó online boltjában feladott igényt egy logisztikai szolgáltató rakja ösz sze. Az IKEA a bútor összeszerelését "késlelteti", amit már magára a végső fo gyasztóra bíz. A késleltetéssei tehát az idő előtti (adott helyre, időre és formára vonatkozó) termékdifferenciálás költségeit takaríthatjuk meg: ha elhalasztjuk a "testre sza bást" a végső fogyasztó döntéséig, a kockázatot és a bizonytalanságat részben (vagy akár teljes egészében) meg tudjuk szüntetni. A jövőben az ellátási láncok optimalizálásánál (szívásos stratégiák esetén) vagy az internet által kínált "vég telen választék" (Anderson, 2006) logisztikai meneclzselése során ez a mócl szer egyre nagyobb teret nyer majd.
-
4. FEJEZET
Az áruszállítás menedzsmentje 4.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése 4.11 A közlekedés és az áruszállítás értelmezése A közlekedés személyek és tárgyak helyváltoztatása, ami rendszerint technikai eszközök, berendezések igénybevételével valósul meg, és elsődlegesen térbe ni, földrajzi távolságok leküzdésére irányul. A gyakorlatban a helyváltoztatás létrehozását nevezzük közlekeclésnek függetlenül attól, hogy a közlekeclési eszköz üresen vagy rakottan halad. Technikai sajátosság és feladatkör (általában a közlekedési móclok) szerint megkülönböztetünk ./ vasúti közlekedést, ./ közúti közlekedést, ./ vízi közlekedést, ./ légi közlekeclést, ./ vezetékes szállítást. Ezek egyben a közlekeclésnek - mint nemzetgazdasági ágazatnak - az alágazatai (közlekedési alágazatok). A közlekedési alágazatok főbb müszaki alrendszerei: a pályák, az állomások (terminálok), a jármüvek és az irányítási alrendszer. A pályát egyes alágazatok esetében a természet szalgáltatja (vízi közlekedés, légi közle kedés), másoknál nagy ráfordításokkal kell megépíteni (például vasúti közlekedés, köz úti közlekedés). Az állomások, terminálok teszik lehetővé, hogy személyek és tárgyak a közlekeclési alágazat jármüveit igénybe vehessék, illetve azokat elhagyhassák Ezt a célt szolgálják a vasúti közlekeclés állomási, rakodó-pályaudvari, termináli berendezései, a vízi közle kedés kikötői és a légi közlekedés repülőtereL Ajármíívek a szállítás tárgyát foglalják magukban a helyváltoztatás ideje alatt. Egyes közlekedési alágazatok jármüveibe (például tehergépkocsik, hajók) a vonóerőt kitejtő
117
--gép (berendezés) is be van építve, más esetekben (például vasúti kocsik, uszályok) kü lön vontató egység (mozclony, vontatóhajó) fejti ki a vonóerő t. Az irányító alrendszer- a közlekeclési alágazatok sajátosságaihoz igazoclóan- a jár mlívek, jármlíszerelvények mozgásának (közlekeclésének) tervezet szerinti megvalósí tását segíti elő (vasúti, közúti, légi stb. irányítórenclszerek). Az irányító alrendszernek meghatározó szerepe van a gyorsaság, a megbízhatóság, a pontosság (általában a mi nőségi követelmények teljesítése) szempontjábóL A vasúti közlekeclésben- az irányító alrendszeren belül - különleges szerepe van a biztosító berenclezéseknek, melyek a vo natok biztonságos közlekeclését segítik elő. A múszaki alrenclszerek üzemeltetésében, mlíköcltetésében (a közlekeclési folyama tok megvalósításában) döntő szerepe van az embernek. A közlekeclés biztonságának megteremtése, a környezet káros hatásoktól való védelme, az alrenclszerek hatékony együttmüköclésének megterem tése, a közlekeclési folyamatok szervezése stb. elsőelle gesen emberi feladat.
A müszaki alrendszerek együttes jelenléte nem minden esetben feltétele a helyváltoztatásnak Például a csővezetékes szállításban nincs jármü, a gyalo gos közlekedésben pedig elegendő a pálya. A közlekedés alapvető, hasznos tevékenysége a személyek és tárgyak hely változtatása, rendeltetési helyre szállítása. Az áruszállítás során anyagok, termékek (általános megfogalmazásban áruk) térbeli áthelyezése, feladóhelyről rendeltetési helyre juttatása valósul meg. A díjazásért mások részére végzett áruszállítást árujiwarozásnak nevez zük. E tevékenységet végző vállalat vagy magánszemély afuvarozó. Eb ben az esetben a feladót és a címzettetjitvaroztatónak, a fuvarozott árut pedig kittdeménynek nevezzük. A fuvarozási tevékenységet iparszerüen folytató fuvarozó neve közhasználatúfitvarozó. A közhasználatú fuva rozó (például MÁV, MAHART, VOLÁN) szolgáltatásait meghatározott fel tételek és díjtételek mellett bárki igénybe veheti. A nem közhasználatú áruszállítási tevékenységre általában az a jellemző, hogy saját jár müvel saját célra végzi a szállítást. Ennek alapesetei: ../ a szállítások szarosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz; ../ a szállított áruk sajátosságai miatt különleges (például cementszállító, hú tő) jár mlívek alkalmazására van szükség; ../ azonos jellegü szállítási feladatok rendszeresen nagy gyakorisággal ismétlődnek; ../ a szállítási feladatok megoldásának stratégiai jelentőséget tulajdonít a vállalat.
A fuvarozó és a fuvaroztató közöttí kapcsolatot esetenként a szállítmányozó te remti meg. A szállítmányozó (szervezet vagy személy) más áruját, általában más közle kedési eszközének igénybevételével, megfelelő térítés ellenében a címzetthez
118
f u v a r o z z a , é s e k ö z b e n e l l á t j a a z á r u t o v á b b í t á s
során felmerülő kiegészítő teen dőket is. A szállítmányozó arra vállalkozik, hogy az árutovábbítást, amindenkori piaci helyzetnek megfelelően- a megbízó szempontjából minél hatékonyabban- meg szervezze. Esetenként a szállítmányozó is rendelkezik saját (általában közúti) jár müparkkal, és így a fuvarozási tevékenységet is részben vagy egészben elvégezheti.
4.12 Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése Az áruszállítás helye a teljes anyagáramlási folyamatban. A nyersanyag kiterme lésétől a késztermék fogyasztójáig, felhasználójáig terjedő (értékteremtő) fo lyamat alakítási, mozgási és nyugvási (tárolási) részfolyamatokból tevődik ösz sze. Az alakítási fázisban (a technológiai, szerelési müveletek, folyamatok so rán) formálódik az anyag késztermékké, míg a mozgatási folyamatok teszik le hetővé az alapanyagok, a munkadarabok a félkész és késztermékek térbeli helyzetének változását. Ebben a kitermelőhelytől a fogyasztó- vagy felhaszná lóhelyig terjedő anyagáramlási folyamatban, a külső szállítás és az üzemi anyagmozgatás (belső szállítás) kapcsolóclik egymáshoz. A kapcsolatot a rako dási és a tárolási müveletek (folyamatok) teremtik meg (4.1 ábra); ezeket együt tesen RST- (rakodási/szállítási/tárolási) folyamatoknak nevezzük. A külső szállítás (áruszállítás) során rendszerint nagy (esetenként több száz kilomé teres) távolságokon viszonylag nagy tömeget (például egy gépkocsit vagy több vasúti kocsirakományt) kell továbbítani. E feladatok megoldásába kapcsolódnak be a közleke dési alágazatok A belső szállítást (üzemi anyagmozgatást) a viszonylag rövid (5...2000 m) szállítási tá volság és a viszonylag kis tömeg jellemzi. Jellegét tekintve lehet üzemrészek közötti, munkahelyek közötti (üzemen belüli) szállítás és munkahelyi kiszolgálás. E feladatok anyagmozgató gépekkel (például emelő- vagy szállítótargoncákkal, folyamatos mükö cléslí szállítógép ekkel, clarukkal) oldhatók meg. A rakodás az áruk szállítóeszközbe való be-, illetve onnan való kirakását, a szállítóesz közök közötti átrakását, illetve az ezekkel kapcsolatos múveletek összességét foglalja magában. A szállítás megkezelése előtt az árut szállítóeszközbe kell helyezni, majd a renelelteté si helyen (a folyamat végpontján) el kell abból távolítani. A rakodás tehát a szállítási fo lyamat elinclításának, valamint befejezésének múveleteként is felfogható . Az áruszállítási feladatoknak csak egy része oldható meg egyetlen közlekeclési alágazat (például vasút) jármúveivel. Amennyiben a feladóhelyről a reneleltetési helyre szállítást több közlekeclési alágazat (például vasút, közút) szállító jármlíveinek igénybe vételével végzik, a csatlakozóhelyeken (termináloko n) az áru átrakásának igénye merül fel. A rakodási feladatok rakodógépekkel (például konténer-rakodógép), emelőtargon cákkal, clarukkal
oldható meg. A támlás ideje alatt az áruk (a munkaclarabok, a félkész és késztermékei<:) nyugalmi állapotban vannak (szállításra, megmunkálásra, felhasználásra, fogyasztásra várnak). A tároláslétesítményeia raktárak (alapanyag-, félkésztermék-, késztermékraktárak a ter melési szférában, elosztó raktárak a forgalmi szférában), amelyek tárolóeszközökkel és berendezésekkel, illetve anyagmozgató eszközökkel, gépekkel oldják meg feladatukat.
119
4.1 ábra. Vázlat az RST-folyamatok szemléltetésére
Fogyasztói, felhasználói környezet
Ellátói környezet j------"'------------------------l
t-,... --------:
..
'
.---------
':
---- ---------------------- ------- ..
'
:'
:
i
../ a szállítások rendszeressége, gyakorisága; ../ a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos elvárások vagy kor látok. Az áruszállítási feladatok megoldásához gyakran ország-, sőt kontinenshatáro kat is át kell lépni. A feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése szerint ezért belföldi és nemzetközi áruszállítási fel adatok különböztethetők meg (4.2 ábra). 4.2 ábra. Az áruszállítási feladatok áttekintése
Áruszállítási feladatok
Külső szállítás (8)
Üzemi anyagmozgatás
Külső szállítás (8)
Belső szállítás (8) Forgalmi szféra
Termelési szféra
R: Rakodás S: Szállítás T:Tárolás
Anyaga • ramla's
---li!> Információáramlás
Az áruszállítási rendszerek általános feladata alap-, segéd- és üzemanyagok, fél
kész és késztermékek, valamint a hulladékok helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás/fogyasztás és a hulladékfeldolgozás helye között. Gazdasági renelszerek (például iparvállalatok) szempontjából vizsgálva, az áruszállítási renelszerek a külső anyagáramlási kapcsolatokat valósítják meg a termeléshez, a mű köcltetéshez, a kereskedelmi tevékenységhez szükséges anyagok, áruk beszállítása, illet ve az előállított termékek, az áruk, a keletkező hulladékok elszállítása révén. Decentrali zált termelési (termék-előállítási) renelszerek esetében külső szállítás kapcsolja össze az egymástól nagy távolságra levő vállalati telephelyeket is.
Az áruszállításifeladatokjellegét befoZyásoló tényezők:
../ a szállításra kerülő áruk jellen12ői (például darabáru, ömlesztett áru, ve szélyes áru, romlandó áru); ../ az egyszerre szállírandó árumennyiség (küldemény) nagysága; ../ a feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhe lyezkedése;
120
A közlekedésnek nincs kézzelfogható terméke, átvitt értelemben vett terméke a szállítási teljesítmény. A szállítási teljesítmény létrehozásához élő- és holtmun kát használ fel a közlekedés, amely például áruszállítás esetében növeli az áru értékét. Az áruszállítási teljesítmény árutonna-kilométerben (átkm) számítható: elszállított tömeg (t) x szállítási távolság (km) -7 árutonna-kilométer (átkm). Az áruszállítási feladatok megoldásában, illetve a teljesítmények létrehozásá ban a közlekedési alágazatok eltérő arányban vesznek részt. A közöttük kiala kult arányt áruszállítási munkamegosztásnak (modal split) nevezzük. Az áruszállítási munkamegosztás az elmúlt évtizedekben arányaiban jelen tősen megváltozott, elsősorban a közúti áruszállítás javára. Az Európai Unió 15 országában már az 1990-es évek közepén mintegy 70 százalékos arányt képvi selt a közúti áruszállítás, a 15 százalékos vasúti arányhoz képest. Hazánkban az 1990-es évek elejétől vált érzékelhetővé a közúti áruszállítás részarányának növekedése (1980-ban még 57 százalékot képviselt a vasúti áruszállítás, és 27 százalél?.ot a közúti áruszállítás,· ez az arány 2005-re 21 szá zalékra, illetve 60 százaiékra változott).
121
...... A közúti áruszállítási teljesítmények jelentős növekedése - európai és hazai viszonylatban is- a logisztikai elvárásokhoz (a készletek csökkentésére irányu ló flow jellegú,JIT-elvú termelésigényekhez, a "door to door" szállítás megvaló sításához stb.) való rugalmasabb alkalmazkodással függ össze. Közlekedéspolitika, -fejlesztési tervek, -programok. A köz/ekedéspolitika a köztekedési ágazat szakmai-tudományos alapokon nyugvó felső szintú irányítása, melynek célja a hosszú távti igények hatékony kielégítésének bizto sítása. A 2004 márciusában a parlament által elfogadott, 2015-ig szóló magyar közlekedéspolitika (19/2004 /III.26/ OGY határozat) öt stratégiai főirányt jelölt meg, és három csoportba sorolja a fejlesztenelő kiemel t területeket Ezek: ../ a hiányzó infrastruktúra kiépítése, amely összhangban áll az Unió Transzeurópai Köztekedési Hálózatfejlesztési (TEN-T) célkitúzéseivel; ../ az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése a magyar sa játosságok és lehetőségek figyelembevételével, melynek hazai sarkpont jai a vasúti reform, a személyszállítási közszolgáltatás és a szabályozott verseny; ../ környezetkímélő köztekedési rendszer megteremtése, környezetbarát közlekeclési módok fejlesztésével, preferálásávaL A parlamenti határozattal egyiclejúleg hatályba lépett az 1023/2004./III.26/ sz. kormányhatározat, mely szerint intézkedési tervet kell készíteni a közlekedés politika megvalósítására. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) - a 2007-2013 közötti uniós költségvetési iciőszakra - hat prioritást határoz meg. Ezek közül a második (a közlekeclésfejlesztés) az említett parlamenti és kormányhatározatokra épül. A közlekedésfejlesztése négy beavatkozási csoportot foglal magában:
./ az ország nemzetközi elérhetőségének javítása (például úthálózat-bővítés, vasúti fővonalak korszerüsítése ); ./ a térségi elérhetőség javítása (például keresztirányú főutak bővítése); ./ a városi és agglomerációs közforgalmi közlekeclés fejlesztése (például elővárosi vasútvonalak, kerékpárutak fejlesztése); ./ az áruszállítási logisztika közlekedési infrastruktúráiának fejlesztése (például intermoclális logisztikai központok kiépítése).
A KözlelJedés operatív program (KözOP)- az UMFT stratégiájából és ágazati cél jaiból kiindulvaa 2007-2013 közötti időszak európai uniós támogatással meg valósítandó feladatait, majd ezek megvalósításának projektjeit tartalmazza. Itt kiemelten szerepel a köztekedési módok összekapcsolása, a logisztikai, gazdasági központok intermoclális és köztekedési infrastruktúráiának fejlesz tése. A kiemelést az tette szükségessé, hogy az áruszállítás területén inkább mi nőségi, mint mennyiségi problémák jelentkeznek A minőségi problémák
122
e g y i k o k o z ó j a a s z á l l í t á s i m ó d o k k ö z ö t t i k o o p e r
áció, az intermodalitás, az interoperabili tás hiánya. (Ezek kiküszöbölésére, fejlesztésekre 40 milliárcl Ft-ot tervez a vonatkozó hazai projekt. Az EU közlekedéspolitikai programja is el sődlegesen ilyen feladatok megoldását támogatja). Intermodalitás, interoperabilitás. Az intermodalitás a különböző áru szállítási módok hatékony együttmúköclése, a felhasználó- és környezetbarát áruszállítási rendszer megvalósítása céljából. Ez egyrészt (szélesebb értelme zésben) az alágazatok vertikális kooperációjában nyilvánulhat meg (például nagy távolságra szállítás vasúton, majd átrakást követően a fogadó félhez köz úton, másrészt az úgynevezett kombinált szállítási móclok valamelyikével (pél dául közúti csereszeluény szállítása vasúton) valósítható meg. Mindkét esetben csomópontok (áruforgalmi központok, logisztikai központok, terminálok) ki építése, összehangolt (gyakran országok feletti, szupranacionális) fejlesztések re (például egységrakomány-képző eszközök, konténerek szabványosítására) van szükség. Az ínteroperabílitás az eltérő szállítási módok közötti átjárhatóság megvaló sítását, a csatlakozó rendszerek zavartalan együttmúködési feltételeinek meg teremtését jelenti. Ezek lehetnek technikai jellegú feltételek (például azonos vasúti nyomtáv, ürszelvény, a különböző szállítási móclok által egyaránt kezel hető konténerek), szervezési jellegü feltételek (például a kombinált szállítás szakszerü szervezése, a menetrenclek ésszerü illesztése) és jogi feltételek (pél dául a felelősség kérelésének pontos szabályozása).
4.13 Szállítási láncok, logisztikai áruszállítási rendszerek Szállítási láncok. A feladók és a címzettek közötti árutovábbítás megvalósítl1ató: ../ közvetlen (egytagú) szállítási kapcsolattal (egy köztekedési alágazat igénybevételével); ../ közvetett (összetett, többtagú) szállítási kapcsolattal (két vagy több közle kedési alágazat igénybevételével). A közvetlen szállítás (egytagú szállítási lánc) esetében egy köztekedési alágazat végzi a szállítást (4.3a ábra), az áru átrakásának igénye nélkül (például a feladó és a címzett telephelye közötti vasúti vagy közúti szállítás). Az előbbi esetben a vasúti jármüvek fogaelásához iparvágány szükséges. A közvetett szállítás (többtagú szállítási lánc) esetében különböző szállító jármüvekkel különböző szállítópályákon végzik az
árutovábbítást, tehát kettő vagy több közlekeclési alágazat múköclik együtt a szállítási feladat megoldásá ban (4.3b ábra).
123
4.3 ábra. Közvetlen, egytagú (a) és közvetett, többtagú (b) szállítási lánc
szállítás logisztikai Cellátó, elosztó, szolgáltató) központokba/központokból megvalósított renelszerei alkalmasak.
Logisztikai áruszállítási rendszerek esetében az ellátó és a felhasználó kö zötti szállítás általában a mozgótárolás szerepét tölti be, a tartalékolás (a készletezés)néhány órás (legfeljebb néhány napos) készletre korlátozó dik. E rendszer megvalósítása sajátos technikai, technológiai és szervezési megoldásokat kíván.
l l ÁFK
Áruforgalmi központ, átrakóterminál
Jellegzetes példája ennek a BMW gépkocsik nyers karosszériájának Dingolfing és Regensburg közötti szállítása. A nyers karosszériát a clingolfingi présüzemből négy óránként szállítják különleges vasúti kocsikban és speciális rakományhorclozókon, aJIT-elvnek és az automatizált rakodási igényeknek megfelelően. Ennek a szállítási fel aclatnak a megoldására a Deutsche Bundesbahn sajátos vasúti kocsikat fejlesztett ki.
Hag)!ományos többtagú szállítási lánc esetében közvetlen ül az árukat vagy az árukból képzett kisebb (például rakoclólapos) rakományokat rakják át egyik szállító jármúből a másikba. Kombinált szállítás (szállítási lánc) esetében az árut tartalmazó nagykonténereket vagy magát a szállító jármúvet (a szállítóeszközt) rakják át egyik szállító jármüről a má sikra, illetve az egyik köz!ekedési alágazat szállító jármüve gördül fel és le a másik közle kedési alágazat szállító ármúvére(ről).
4.2 A hagyományos (konvencionális) áruszáHitási rendszerek
Sok (négy- vagy öt-) tagú szállítási lánc az interkontinentális, nemzetközi szállí tásokra jellemző (például közúti felfuvarozás vasúti fuvarozás tengeri hajózás közúti elfuvarozás). Logisztikai áruszállítási rendszer abban az esetben valósul meg, ha az adott távolsági áruszállítás közvetlen kapcsolatot létesít az ellátó és a felhasználó vagy a gyártó és fogyasztó között.
A vasúti áruszállítás jellemzése. A vasúti áruszállítás elsősorban nagy árumeny nyiségek, tömegáruk, nehézáruk viszonylag nagy távolságra való továbbítási igénye esetén jöhet számításba. A hagyományos forgalomban a vasútra feladott külclemények főleg kocsirakományú áruként továbbíthatók. Kocsirakományú áruk azok a küldemények, amelyek továbbításához egy vasúti kocsi teljes rakteré t kizárólagos használatra igénybe veszik, illetve amely nek egyeeli tömege az 5000 kg-ot meghaladja.
Például egymástól több tíz vagy száz kilométer távolságra levő gyártó- és szerelőüzem között- aszerelés ütemének megfelelően - napi vagy heti rendszerességgel emenet renel szerint) közúton vagy vasúton szállítanak alkatrészeket. Ekkor aszerelés előtti készlet a beérkezések között eltelt időhöz és a biztonsági készlettel kapcsolatos elvárá sokhoz igazodik, a szállított rakomány pedig közvetlen ül a szerelősor előtti tárolóba (ütemtárolóba) kerül. Ez a szállítási kapcsolat- az előzőeknek megfelelően - meg valósítható egy közlekeclési alágazat (például közút vagy vasút) igénybevételével vagy közúti-vasúti kombinált szállítássaL
4.21 A vasúti áruszállítás
A vasúti teherkocsikat - ha azok a feladási helyen nem tesznek ki úgynevezett irányvo natnyi mennyiséget - csomóponti rendszerbe szervezve továbbítják Ennek az a lénye ge, hogy egy aciott körzet kis forgalmú vonali állomásai egy csomóponti állomáshoz kapcsolódnak, és ezzel együtt csomóponti körzetet alkotnak A csomóponti körzetek pedig a szállítási folyamat során meghatározott renelező-pályaudvarokhoz kapcsolód nak, azok gyüjtő és elosztó körzetét képezik.
rásait. Az elvárások kielégítésére a közvetlen C egytagú) szállítás korszerú (rend szerint]IT-elv szerint múköclő) rendszerei, valamint a közvetett (többtagú)
A vasúti teherkocsik. Az általános célú vasúti kocsik ömlesztett anyagok, köte gelt áruk, darabáruk szállítására alkalmasak. Az áruk, anyagok fel- és lerakodá sa valamilyen anyagmozgató (rakodó-) géppel végezhető; önürítést tehát nem tesznek lehetővé.
124
125
A logisztikai áruszállítási rendszerek kielégítik a logisztika 7M-elv szerinti elvá
A vasúti teherkocsik legfontosabb jellemzőjét a rajtuk feltüntetett- nagy betűkkel jelölt- úgynevezett fősorozatjel (típusjel) fejezi ki. (például a G típusú kocsik normál felépítésű, fedett kocsik, hat vagy több ablakkal, két- vagy négytengelyes kivitelben, 20...40 t teherbírássaL Az E típusú kocsik normál felépítésű nyitott kocsik, két- vagy négytengelyes kivitelben, teherbírásuk, illetve raktömegük 10...40 t). A fősorozatjelek az alaptípust jelölik, a kisbetús melléksorozatjelek (q, r, s stb.) az alaptípustól eltérő külön leges tulajdonságokat fejezik ki. A betűjelek feJtiintetése a vasúti kocsikan ma már nem kötelező - azokat egyéb ada tokkal kiegészítve többjegy(í számcsoport helyettesítheti-, ele elősegíti a vasúti szállítás sal foglalkozó dolgozók minclennapi munkájának megkönnyítését.
Az általános célú vasúti teherkocsik kialakítására, fő jellemzőire a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) döntései a mérvadóak. Ezért - a kocsi hosszát, teherbírását és saját tömegét kivéve - a különböző kocsitípusok fő méretei, jellemzői csak kismértékben térnek el egymástól. Rakodási, szállítási szempontból a vasúti teherkocsik naturális és alkalmas sági jellemző i mérvadók A naturálisjellemzők közül a teherbírás (a raktömeg), a rakfelület mérete, a raktérfogat a (nyitott kocsik esetében a rakszelvény figyelembevételével), a kocsiszekrény szélessé ge, hossza, magassága, az ajtó méretei döntő jelentőségűek Alkalmasság szempon(iából a fedett (G fősorozatszámú) kocsik az időjárás hatására érzékeny ömlesztett anyagok (például gabonafélék) vagy zsákba, ládába, clobozba stb. csomagolt áruk szállítására alkalmasak A fedett vasúti kocsik sajátos változata az eltol ható (nyitható) tetejü és/vagy olclalfalú (T fősorozatjellí) teherkocsi. A nyitott tető a cla rukkal, a nyitott olelal (4.4 ábra) az emelőtargoncákkal való rakodás t könnyíti meg. 4.4 ábra. Kéttengelyes, eltolható oldalfalú vasúti kocsi
A speciális célú (meghatározott árucsoport továbbítására alkalmas) vasúti ko csik közül az önürítő kocsik, az élőállat-szállító kocsik, a romlandó árut szállító kocsik és a tartálykocsik érdemelnek említést. Az önürítő (F soroza(jelíi) vasúti kocsik mechanikai hatásokra kevésbé érzékeny öm lesztett tömegáruk (például szén, érc, zúzottkő) szállítására alkalmazhatók. Kirakásuk hoz nincs szükség rakoclógépekre, csupán megfelelő szintkülönbségre az anyag kiöm lésének lehetővé tételére, ami emelt szintű kirakodóvágány vagy a pályaszint alá süly lyesztett hambárok segítségével érhető el. Az élőállat-szállító (Mfősoroza(jelíí) vasúti kocsik különleges kialakításuk révén az állatok egészségének megóvására hatásos légcserét biztosítanak, lehetővé teszik az itatást és az etetést. Készülnek szarvasmarha-szállító, sertés-, baromfi- stb. szállító kivitelben. A romlandó árut :.;zállító (I és Hfősorozaljelü) vasúti kocsik hűtőrenclszerüek, illetve szellőztethető kivitelűek lehetnek. Hús- és halfél ék, valamint hűtött gyümölcsök szállítá sát teszik lehetővé a jég és/vagy géphűtésű hütőkocsik (I fősorozatjelűek). Friss gyü mölcs és zöldségfélék természetes állapotban való szállítására a sürűosztású szellőző nyílású, fedett (H fősorozatjellí) vasúti kocsikat alkalmazzák A tartály/wcsik (UfősorozaUelííek) folyadékok (például kőolajtermékek) gázfélék (például PB-gáz) vagy porszerű anyagok (például cement) szállítására alkalmasak Ezek sajátos töltő- és ürítőnyílásokkal vannak ellátva.
A vasúti áruszállítás előnyei és hátrányai
A vasúti áruszállításfőbb előnyei: ./ egyszerre nagy árumennyiség továbbítható; ./ független a külső, általános jellegü környezeti (például időjárási) hatá soktól; ./ a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye és a környezetkárosíró hatása; ./ menetrend szerinti közlekedés, előre kalkulálható tarifák. A vasúti áruszállításfőbb hátrányai a kötött pályából adódóan: ./ ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkezik iparvágánnyal közúti fel- és elfuvarozásra, az áru átrakására, esetleg közbenső tárolására van szükség; ./ hagyományos vasútüzemi technológiák mellett hosszú az áruk eljutási ideje; ./ kevésbé tud alkalmazkodni a fuvaroztatói igények változásaihoz.
4.22 A közúti áruszállítás A nyitott (E típusú) kocsik minden olyan áru szállítására alkalmasak, amelyek az időjá rás hatásaira nem, vagy kevésbé érzékenyek A szállítmányok méretéhez (térfogatához) igazodó an alacsony és magas olelalfalú változataik alkalmazhatók. A pőre (K, L, G fősorozatjellí) kocsik kötegelt darabáruk (sínek, hengerelt acéláruk, fűrészáruk), járművek, gépek stb. szállítására alkalmasak.
A közúti áruszállítás jellemzése. A közúti áruszállítás elsősorban kisebb áru
126
127
mennyiségek rövid távolságú helyi és körzeti (regionális) szállítására gazdasá gos, számos előnye (például rugalmasság, gyorsaság) miatt azonban a távolsági (belföldi, nemzetközi) forgalomban is egyre nagyobb szerepet kap. Tekintettel
arra, hogy a közúti szállító jármü mozgása nincs (sín)pályához kötve, a köz úti áruszállításban kiemelkedő fontosságú az áruszállítás szervezése, illetve irányítás a. A közúti árutovábbítás keretében a fuvarozásnak két alapesete ismert: a fu varozás és a darabáru-fuvarozás. A fuvarozáshoz teljes gépjármüvet kér (ren del) a fuvaroztató, míg darabáru-fuvarozás esetében nem gépjármüvet renelel (a küldemény kis tömege azt feleslegessé teszi), hanem a megaelott tömeg- és mérethatárokon belüli áruját darabárus járatra adja fel. A darabáru-küldeményt (5000 kg-ot el nem érő egyedi árukat vagy árudarabok összes ségét) a fuvarozó az erre kialakított rendszerben a feladótól egy címzett részére továb bítja. A fuvarozás ütvanalát és eszközét darabáru-küldemények esetében a fuvarozó határozza meg. Élő állatok, ömlesztett és más áruval össze nem rakható áruk ebben a rendszerben nem továbbíthatók. A közúti áruszállítás további változatai: a gépjármü rendelkezésre bocsátás és a gép jármübérlet. A gépjármíi rendelkezésre bocsátáskor az üzemben tartó meghatározott számú, típu sú, felszereltségü, teherbírású gépjármü kiállítására vállalkozik a megrenelelő kívánsá gának megfelelően. A gépjármíibérletjellegzetessége, hogy meghatározott forgalmi renclszámú jármüve ket - gépkocsivezető nélkül - a bérlő használatába adnak. Ez esetben a bérlő viseli az üzemeltetéssei kapcsolatos költségeket, így az üzemanyagköltséget is.
A közúti áruszállítás szervezésének és irányításána!<. célja az, hogy a fuva roztatók igénye gyorsan és rugalmasan legyen kielégíthető, a szállító jármüvek teherbírásának legjobb kihasználása és az üresfutások minimalizálása mellett. A gyújtó- és a terítőjáratok, valamint aJIT-elvü beszállítások szervezése és irá nyítása ma már operációkutatási módszerekre alapozott programok, számító gépes eljárások segítségével végezhető. A közúti áruszállítás jármiívei a tehergépkocsik, a pótkocsik, illetve a félpát kocsik és vontatóik Az általános célú (többfajta áru szállítására alkalmas) tehergépkocsik egyes típusai nyitott rakfelületüek, melyeknél a lehajtható oldal- és hátfalú ko csiszekrény mereven van az alvázra szerelve, és ponyvatartó lécekkel, illetve ol dalfal-magasítókkal egészíthető ki. A zártszekrényes (dobozos) tehergépko csik hátoldalukon rendszerint kétszárnyú oldalajtókkal vannak ellátva, vagy emelőhátsó fallal vannak felszerelve C4.5 ábra). Ez utóbbi már az önrakodó gép kocsik csoportjába is sorolható. Ezeket általában városi áruszállításra (üzletek áruellátására) használják, többnyire 2,5...6 t teherbírásúak Az önürítő tehergépkocsik az ömlesztett anyagok vagy esés közben nem károsodó darabáruk lerakását könnyítik meg. Alkalmazásukkal csökken a lera kási idő, és ezzel együtt a jármú fordulóideje. Az ürítés módja szerint billenő szekrényes vagy kényszerürítéses kialakításúak lehetnek
128
4.5 ábra. Emelöhátsófallal felszerelt zártszekrényes tehergépkocsi
A billenőszekrényes (billenthető ralifelületíi) tehergépkocsik a szekrény billentési iránya szerint hátsó, oldalsó vagy kombinált müködtetésüek lehetnek. Egyes típusok szek rénye megemelhető és ezt követően billenthető Cemelve billentő gépkocsik). A billenőszekrényes tehergépkocsik sajátos változatai a dömperele Jók a terepjáró tulajdonságaik, ezért előnyösek építési munkahelyeken, külszíni fejtéseken, földmun kákonstb. A kényszerürítéses tehergépkocsik rakfelületének síkjába valamilyen folyamatos mü köclésü szállítógép (gumihevecleres vagy csuklátagos szállítószalag) van beépítve, amely lehetővé teszi az ömlesztett anyag kihordását a raktérbőL
Az önrakodó tehergépkocsik nagyméretú és nagy tömegú egyeeli áruk, vala mint egységrakományok (rakodólapos egységrakományok, hulladékgyújtó konténerek stb.) fel- és lerakását, illetve szállítását teszik lehetővé. Alkalma zásuk akkor előnyös, ha a fel- és/vagy leadóhelyen nincs megfelelő rakodógép. A rakodóberendezés általában forgódaru, emelőhátsófal vagy billenőkeret A forgódarus gépkocsi! rakodóberendezése rendszerint 2,5...4,0 m gémkinyúlású bil lenőgémes daru. A daru oszlopának forgatását, a gémkinyúlás változását a gépkocsi motorjával müködtetett hidraulikus erőátviteli rendszer végzi. A forgógém használaton kívüli állapotban rögzíthető. Az emelőhátsófa/as gépkocsik hátsófala hidraulikus szerkezettel terepszintre enged hető, majd a ráhelyezett teherrel együtt vízszintes helyzetben a gépkocsi rakfelületének szintjéig emelhető. Ezt követően a teher a rakfelületre tolható. Az általában 0,8...1,5 t te herbírású emelőhátsófal menet közben a szállítószekrény (kocsiszekrény) hátsó részét határolja. Rendszeresen használják kereskedelmi kiskonténerek üzletekbe való kiszállí tásához. A billenőkwretes gépkocsik alvázának hátsó részére a rakfelület felett átbillenthető keret van felszerelve. A hátrabillentett keret lehetővé teszi a teher felfüggesztését, majd visszabillentés után a rakfelületre helyezését. A 2...6 t teherbírású billenőkerettel felsze relt gépkocsikat főleg hulladékgyüjtő tartályok szállítására használják.
129
A különleges tehergépkocsik felépítménye aszállítandó áruk sajátosságaihoz igazodik. Idesorolhatók a bútorszállító gépkocsik, a tartálygépkocsik, a palac kozott áruk szállítására alkalmas és az egyéb speciális (például betonszállító, betonkeverő) gépkocsik. A bútorszállító gépkocsiknak zárt, belül párnázott a szekrényüle Nagyméretú a rakfelü letük, jó a helykihasználásuk. A tartálykocsik folyékony (például tej, bor, sör, üzemanyag) vagy fluidizálható (például liszt, cement) áruk szállításáras alkalmas tartállyal, töltő- és ürítőszerkezettel vannak felszerelve. A palackozott áruk szállítására alkalmas gépkocsik szekrénye lehetővé teszi az áru biztonságos szállítását, könnyű hozzáférhetőségét és a gyors rakoclást. A palackokat tá roló- (gyüjtő-) ládák, rakodólapos rakományok könnyenelhelyezhetők az erre a célra kialakított rekeszekben (például Coca-Cola palackokat szállító gépkocsi). A gázpalackszállító gépkocsi szekrénye két-, esetleg háromrészes rakfelületü. A palac kok kezelésére, szállítására vonatkozó előírásoknak megfelelően rögzítő-, támasztó- stb. elemekkel van felszerelve.
A tehergépkocsipátkocsik rendszerint kéttengelyes kivitelüek, és vonórúddal kapcsolhaták a vontató tehergépkocsihoz. A közúti áruszállításban betöltött szerepük csökken, az úgynevezett félpátkocsik folyamatosan kiszorítják a nor mál pótkocsikat A nyerges vontatókkal vontatható Jélpátkocsik (gólyalábas pótkocsik) fel építménye - a tehergépkocsik felépítményéhez hasonlóan -lehet általános cé lú vagy különleges (például cementszállító, üzemanyag-szállító). Az általános célú félpátkocsik általában nagy (20-24 t) teherbírásúak, hosszúságuk 13-17 m, a rakodó- (szállító-) tér belmagassága 2,75 m, szélessége pedig 2,48 m. Ez a szé lességi méret lehetővé teszi, hogy két, szabványos méretü rakodólapos egységrako mány egymás mellett elhelyezhető legyen.
A nyerges szerelvények (kamionok) különleges vontaták és a félpótkocsi ösz szekapcsolásával alakíthatók ki. A három-, illetve ötpontos (nyereg és a hátsó kerekek) alátámasztású félpótkocsi az útviszonyok megszabta tetszőleges tér beli helyzetet tud elfoglalni. Az EU 96/53/EK irányelve 16,5, illetve 18,75 méterben írja elő a jármüszerelvények maxi
mális hosszát. Az első méret a nyerges szerelvényekre, a második a teherautókból és pátkocsikból álló "jármüvonatokra" vonatkozik. A nyerges szerelvények össztömege 40 t (kombinált fuvarozás esetén 44 t) lehet. A méret és az össztömeg korlátozását az út burkolatok kímélése (illetve teherbírása), valamint a közúton való halaelás (fordulás, ra koclóhelyekre való beállás stb.) tette szükségessé. Az EU tagországaiban engedélyezett legnagyobb jármüszélesség 2,55 m, a legnagyobb magasság 4 m.
A közúti áruszállító jármüvekre vonatkozó további előírásokat az EU Bizottsá ga által 1993-ban kibocsátott "Fehér Könyv" Közlekedés címü fejezete tartal mazza. Az 1996-ban elfogadott EU Irányelv többek között követelményként fo-
130
--
galmazza meg a közúti közlekedésben a környezetvédelem, illetve ennek jegyében a gépjármüpark által okozott levegőszennyezés és zajemisszió ha tásainak korlátozását is. Ezzel összefüggésben például 2005-től már csak az Euro 4 követelményeinek megfelelő matorokkal felszerelt jármüveket lehet forgalomba hozni. (Az Euro l, 2, 3, 4 és majelS a ká rosanyag-kibocsátás határértékét szabja meg gr/kwh-ban). Az Euro 4 30 százalékkal keve sebb nitrogén-oxidot és 80 százalékkal kevesebb karomrészecskét irányoz elő, mint az Euro 3. Az Euro 5 az Euro 4-hez képest már csal<: a nitrogén-oxid terén szigorodik.
A közúti áruszállítás előnyei hátrányai A közúti áruszállításfőbb előnyei:
és
a tehergépkocsik a fuvaroztatók telephelyét rendszerint közvetlenül ki tudják szolgálni, nincs átrakási igény, megvalósítható a háztól házig fuvarozás; ../ viszonylag rövid az áruk eljutási ideje; ../ rugalmasan tud alkalmazkodni a fuvaroztatók igényeihez; ../ szinte minden árufajta szállítását lehetővéteszi a szállító jármüvek széles választéka; ../ rugalmas szerződéskötés és tarifakialakítás. ../
A közúti hátrányai:
áruszállításfőbb
nagymértékü függőség a külső környezeti hatásoktól (például időjárás, forgalmi dugók); ../ a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energia- és mun kaerőigénye; ../ jelentős a környezetszennyező, illetve károsító hatása (zajterhelés, kipu fogógázok); ../ a nemzetközi forgalomban való bekapcsoládásuk az egyes országok közötti megállapodáson alapuló engedélykontingenshez kötött; ../ útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezíthetik a célba jutást. ../
4.23 A vízi áruszállítás A vízi áruszállítás jellemzése. A vízi áruszállítást elsősorban tömegáruk (alap anyagok, energiahorelo zák) nagy távolságra való továbbítására célszerü igény be venni akkor, ha az áruk eljuttatási ideje viszonylag hosszú lehet. A vízi szállí tás tipikus árui: a szén, a brikett, a koksz, a vasérc, a bauxit, a kő, a kavics. Ezeket általában ömlesztve, de például a cementet, a gabonát, a mütrágyát ömlesztve
131
és zsákolva egyaránt szállítják. A nagy befogadóképességü hajók és uszályok egyszerre nagy tömeget, nagy távolságra képesek szállítani. A vízi áruszállítás lehet belvízi vagy tengeri aszerint, hogy a szárazföldön belüli vízi uta kon (folyókon, tavakon, csatornákon) vagy a tengeren valósul meg. Hazánkban - áru szállítás szempontjából - a folyami hajózásnak van jelentősége. A tengeri áruszállítás a kontinensek közötti áruforgalomban játszik kiemelkedő szerepet, különösen a konté neres áruszállítási rendszer megvalósítása óta. A folyami hajózás sajátossága, hogy "pá lyához kötött", így az esetek többségében a hajózást kiegészítő más közlekedési alágazat igénybevételére is szükség van. A hajózás (így az áruszállítás) minőségét befo lyásolja az út vízbősége és mennyisége. Ugyanakkor csökkenthető az eljuttaLisi (szállí tási) idő azzal, hogy a vízi szállítás jármüvei hosszabb szakaszokon, napszakra való te kintet nélkül, folyamatosan és egyenletes sebességgel halaelhatnak
A vízi áruforgalomban afolyamifuvarozásrafeladott áruk darabáruként, uszályrakományként vagy részrakományként továbbíthatók. Darabáruként az 5000 kg-nál kisebb saját tömegü rakományok, részrako mányként az 5000 kg-nál nagyobb egyedi tömegü, de az uszály 70 százalékos kihasználását nem biztosító küldemények, míg uszályrakományként az uszály rakterét, illetve hordképességét legalább 70 százalékban kihasználó küldemé nyek továbbíthatók. Magyarország folyami hajózás szempontjából legfontosabb vízi útja a 2860 km hosszú, nyolc európai országot összekötő Duna. A Duna-Majna-Rajna- (DMR) csatorna megnyitásával tengeri kijárat létesült a ten geri kikötővel egyébként nem rendelkező Duna menti országok számára déli és északi irányban is.
A tengeri áruforgalom vonal-, szabad és bérelt hajózással valósítható meg. A vonalhajózást fenntartó társaságok hajóikat előre rögzített útvonalon, meghatározott kikötőérintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint üzemeltetik, és csak az adott kikötők közötti árufuvarozást vállalnak a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében. E hajózási forma jellemző áruféleségei a darabáruk, amelyekből egy-egy fuvarozás során sok kisebb tételt szállítanak, így a hajótársaságok sok fuvarozta tóval állnak kapcsolatban. A szabad hajózás esetén a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közle keclnek, hanem odamennek, ahol az elérhető legjobb fuvardíj mellett a legkedvezőbb fuvarajánlatot kapjálc Ekkor a rakomány reneleltetési helye határozza meg a fuvarozási útvonalat is. E hajózási forma jellemző áruféleségei a különféle tömegáruk, esetenként darabáruk, részraimmányak olyan viszonylatban, ahol a vonalhajózás nem fedi le a tel jes fuvarpiacot. A bérelt hajózásnak két változata ismert: az idő- és az útvonalbérlet lelőbérlet esetében a hajót egy meghatározott iclőtartamra veszik igénybe, míg útvonalbérlet esetében a hajó meghatározott be- és kirakó kikötők között, egy vagy több útvonalra vehető igénybe.
A vízi áruszállítás jármíívei. A belvízi áruszállítás jánníivei közül a motoros vontató- és tolóhajóknak nincs külön raktere, az áru uszályokban, bárkákban
132
van elhelyezve Cezért az uszályok rakodása közben a motoros hajóknak nem kell várakozniuk). Az önjáró uszályoknak viszont saját rakterük van, az önálló áruszállító hajó kat pedig külön géptérrel és raktérrel építik. Az uszályok és a hajók rakterei általában zártak, ezért a szállított áruk az időjárás hatásai ellen védettek A zárt rakterek nyitható (eltolható vagy felszedhető) fedelekkel vannak ellátva. A fedél eltávolításakor keletkező rakodónyílás szélessége minclig kisebb a hajó (uszály) szélességénél, s ez darus rakodáskor többletmunkát okoz. A folyami hajókon, uszályokon önrakodó berendezés általában nincs, a rakodóberendezést a partra vagy úszómüre telepítik.
A tengeri áruszállító hajók a szállított áruk fajtájaszerint csoportosíthaták A folyékonyáru-szállító (tank-) hajók olaj vagy vegyi anyagok szállítására alkal masak. Befogadóképességük több tíz-, illetve százezer m3lehet. A szárazáru-szállító hajók közül a darabáruk és a darabos ömlesztett áruk szállítására alkalmas úgynevezett vegyes árut szállító hajókat több, egymástól elválasztott raktérrel alakítják ki, zárható rakodónyílássaL Az ömlesztett rakományt szállító hajók egyfedélzetesek, nagyméretű rakte rekkeL A raktér belső kialakítása a rakomány kedvező belső elhelyezését, köny nyü kirakadhatóságát és a raktér könny(í tisztíthatóságát biztosítja. A darabáru-szállító hajók egy vagy több fedélzettel épülnek, és rendszerint fedélzeti rakodóberendezéssel is fel vannak szerelve. A hűtőhajók rakterei megfelelő hőmérsékletet és levegő-páratartalmat biztosítanak a könnyen romló élelmiszereknek (például gyümölcs, hús, hal) hosszabb ideig tartó szállításhoz. A konténerszállító hajók C4.6 ábra) rakméretei a szabványos nagy konté nerek méreteihez igazodnak, egyes típusaik- a konténerek egymásra helyezé sével-6-10 ezer konténer szállítására is alkalmasak. A hajók térfogatának mérőszámait bruttó regisztertonnában (BRT-ben) és nettó regisz tertonnában (NRT-ben) adják meg (l regisztertonna 100 köbláb 2,83 m3). Az NRT a tiszta raktérfogatot jelenti. A hajók hordképességét clwt-ben (deadweight ali told) adják meg. Ez azt a tonnában kifejezett árutömeget jelenti, melyet az üres, ele teljesen felszerelt, üzemképes állapot ban levő hajó, a nyári merülési vonaláig terhelve szállítani tucl.
A vízi áruszállítás előnyei és hátrányai A vízi áruszállításfőbb előnyei: ../ a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye; ../ a környezetkárosító hatása minimális; ../ a díjszabásai viszonylag rugalmasak.
133
4.6 ábra. Konténerszállító hajó
termékek, a sürgősen beszerzendő pótalkatrészek, a nyomdai termékek és a postai küldemények is. A feladó és a repülőtér, illetve a repülőtér és a címzett közötti szállítási (fuva rozási) feladat megoldására rendszerint az úgynevezett gyorsszolgálatot nyúj tó szervezeteket (például TNT, DHL) veszik igénybe. A légi án forgalom menetrend szerinti (vonal-) járatokkal vagy áruszállító különjáratokkal C charterjára tokkal) bonyolíthaták le. A menetrend szerinti járatok áruszállítási kapacitása a repülőgép müszaki paramétereitől és az egyéb terhelésektől (például utaslétszám, poggyász, üzemanyag mennyisége) függ, ezért a felajánlható áruszállítási kapacitás nagy ságát vonalanként vizsgálják. Az áruszállító különjáratok esetében a fuvaroztatók, szállítmányozók bérel nek repülőgépet a szállítási feladat megoldására. A légi áruszállításban alkalmazott egységrakwmány-képző eszközöl<. para métereiket tekintve igazodnak a repülőgép szállítóterének méreteihez. Az úgy nevezett légi konténerek példáullehetővé teszik a gyors be- és kirakodást, és könnyü szerkezetük miatt kedvező a saját tömeg/térfogat viszonyszám. A légi áruszállítás járművei. Az áruszállító repülőgépek kialakításuk szerint három fő csoportba sorolhatók: l. személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek;
2. áruszállításra átalakított hagyományos személyszállító repülőgépek;
A vízi áruszállításfőbb hátrányai: ./ hosszú az áruk eljutási ideje; ./ a feladó és a címzett közötti közvecten szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas; ./ a folyók vízállása befolyásolja a szállítási jellemzőket (például a hajó ter helését), egyáltalán a közlekedést akadályozhatja; ./ jelentős a szállítás közbeni áru-igénybevétel (tengeri áruszállítás eseté ben kedveződenek a klimatikus hatások is), ezért fokozott figyelmet kell fordítani az igénybevételekre érzékeny áruk csomagolására.
4.24 A légi áruszállítás A légi áruszállítás jellemzése. A légi áruszállítást akkor célszerü igénybe venni, ha viszonylag kis mennyiségü, tömegegységre jutóannagy értékü (nagy érték sürüségü) árukat kellnagy távolságra sürgősen eljuttatni. Ilyen áruk a gyorsan romló termékek (például primőr gyümölcsök, zöldségek, vágott virágok), az élő baromfi (például napos csibék), ékszerek, müszerek.Jellegzetes -légi úton szállított - áruk még a gyógyszerek, finommechanikai és a mikroelektronikai
134
3. áruszállító repülőgépek. A személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek C 4.7 ábra) eseté ben a fedélzetet általában személyszállításra, a fedélzet alatti rakodótereket áru szállításra használják. A többcélú felhasználás olyan módon valósítható meg, hogy a szállítási igényeknek megfelelően átalakítható a fedélzet (például csök kenthető az ülőhelyek száma, növelhető a rakodótér). Az áruszállításra átalakított hagyományos személyszállító repülőgé pek egyedi árudarabok, sajátos rakodólapos és kanténeres rakományok szállí tására alkalmasak. Az áruszállító repülőgépek fedélzetén a szabványos méreűí légi konténerek helyezhetők el. Ezek lehetővé teszik a szállítótér (rakodótér) legteljesebb ki használását. Az áruszállító helikopterek (forgászárnyú repülőgépek) az áruszállításban sajátos szerepet töltenek be; általábannehezen hozzáférhető helyekre (pél dául hegycsúcsokra) szállítanak.
135
4.7 ábra. Személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülögép 1. a fedélzet utasszállító tere; 2. a fedélzet raktere; 3. a fedélzet alatti rakodótér
3
3
A légi áruszállítás előnyei és hátrányai A légi áruszállításfőbb előnyei: ./ nagy szállítási távolságok esetében viszonylag rövid az áruk eljutási ideje; ./ a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek; ./ a szállítási határidők jól tervezhetők, betartásukat egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják. A légi áruszállításfőbb hátrányok: ./ csak az áruk egy jól behatárolható köre esetén vehető számításba; ./ az áruk repülőtérrevaló fel- és elfuvarozására és emiatt gyakran többszö ri átrakásra és átmeneti tárolásra van szükség; ./ környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás, különösen akkor, ha a repülőtér lakott terület közelében van.
4.25 A csővezetékes áruszállítás A csővezetékes áruszállítás jellemzése. A csővezeték olyan különleges szállító eszköz (berendezés), amelynél a pályát és a jármüvet közös müszaki elem, a cső egyesíti. Rövid szállítási távolságok esetében az áruk mozgása az enyhe lejtésü csővezetékben a gravitációs energia hatására jön létre, nagy szállítási távolságok esetében helyhez kötött szivattyúkkal, illetve légszállító gépekkel segítik elő a mozgást. A szállítás - a csővezetékben alkalmazott technológia szerint - lehet köz vetlen vagy közvetett Közvetlen szállítás esetében a csőben csak a továbbí-
136
-
tandó anyag (víz, olaj, gáz, gőz stb.) mozog. Közvetett szállításkor a csőben áramlásra kényszerített közvetítő közeg (például víz vagy levegő) viszi magával az anyagot. A csővezeték kis távolságú (úgynevezett helyi) és nagy távolságú szállításra egyaránt alkalmas. Helyi jellegüek egyrészt a közmüvek csővezetékei (például vízellátás, városi gázellátás), másrészt a sajátos vállalati szállítási feladatok meg oldására alkalmas vezetékek (például erőmlívekben pernye és salak, bányák ban homok és meddő, cukorgyárakban répa, répaszelet szállítására). Ebbe a kategóriába tartozik a csőposta is. Nagy távolságra elsősorban ásványolajat, ásványolajtermékeket és földgázt szállítanak csővezetéken. A csővezetékes áruszállítás előnyei hátrányai A csővezetékes áruszállításfőbb előnyei:
és
./ nagyfokú megbízhatóság; ./ független a külső környezeti, időjárási hatásoktól; ./ kis fajlagos üzemeltetési költség; ./ minimális környezetszennyezés . A csővezetékes hátrányai:
áruszállításfőbb
./ a szállírandó áruk köre nagymértékben korlátozott, csak azonos fajtájú (tulajdonságú) áru szállítására alkalmas; ./ viszonylag kicsi a szállítási sebesség; ./ kis alkalmazkodóképesség a szállítási igények változásaihoz; ./ a vezetéképítésnek nagy a beruházási költségigénye . Összefoglalásként a legfontosabb négy közlekedési alágazat áruszállítási alkal mazási feltételeiről, előnyeiről, hátrányairól a 4.1 táblázat nyújt áttekintő képet.
137
4.1 táblázat. A köztekedési alágazatok alkalmazási területei az áruszállításban, előnyei, hátrányai
Közlelkedési alágazat (alkalmazási. terület) Vasúti. közlekedés
Nagy mennyiségú áruk, tömeg áruk, nehézáruk nagy távolságra szállítása
Közúti közlekedés
Kisebb mennyiségu áruk helyi és körzeti szállítása, terítése, értékes és romlandó áruk nagy távolságra szállítása
Előnyök
../ független akülső, általános jellegű környezeti hatásoktól, valamint a magánszemély forgalomtól ../ kicsi a szállítás fajlagos energiaigénye és a környe zetkárosító hatása ../ menetrendszerű közlekedés, előre kalkulálható tarifák
../ hosszú az áruk eljutási ideje ../ csak iparvágányos kapcsolattal oldható meg a háztól házig szállítás ../ kevésbé mgalmas, nehezen tud alkalmazkodni a fuvaroztatói igények változásához
../ megvalósítható a háztól
../ nagymértékű függőség a külső
../ ../ ../
Folyami hajózás
Tömegáruk (alapanyagok, energiahordozók), gépipari termél\ek nagy távolságra szállítása
Légi közlekedés
Nagy értékű, romlandó áruk nagy távolságra szállítása
Hátrányok
házig szállítás, nincs átral\ási igény rövid az áru eljutási ideje rugalmasan all\almazkodik a fuvaroztatói igényekhez rugalmas szerződéskötés és tarifakialakítás
../ nagy mennyiségű áru egy
környezeti hatásoktól ../ magas a szállítás fajlagos energiaigénye ../ nagy a környeze&árosító hatása ../ útvonalkorlátozások, hétvégi szállítási tilalmak nehezíti!\ a célba jutást
../
hosszú az áruk eljutási ideje
járművön való szállítása ../ minimális környeze&árosító hatás ../ alacsony a szállítás fajlagos energiaigénye ../ rugalmas díjszabás
../ a feladó és a címzett közötti
../ rövid az áru eljutási ideje ../ az árut érő igénybevételek minimálisak ../ földrészek között is könnyen és gyorsan megvalósítható a szállítási kapcsolat
../ magas a fuvardíj ../ korlátozott a szállítható áruk köre ../ a repülőtérrevaló felés az onnan való elfuvarozás külön szervezést kíván
13
közvetlen szállításra nem alkalmas ../ a folyók vízállása befolyásolja a szállítási jellemzőket
4.3 A kombinált áruszállítási rendszerek 4.31 A kombinált áruszállítási rendszerek jellemzése A kombinált áruszállítási rendszerek értelmezése, áttekintése. A kombinált (vagy a szíikebb értelemben vett multimodális) szállítási rendszerek esetében két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megol dásában, de az áru egy bontatlan szállítási egységben jut el a feladótól a címzet tig. Ekkor a fuvarozott áruval kapcsolatos felelősség az áru átvételétől a kiszol gálásig terjed (szemben az átrakásos fuvarozási módclal).
A kombinált áruszállítás célja kulönböző közlekeclési alágazatok (szállítá si módok) olyane üttműködésének megvalósítása, amqly a szállítá$i láncok kialakításakor az egyes közlekedési alágazat()k előny ínekegyesi tését teszi lehetővé ahátrányok egyidejű kiküszöbölésével: A fel- és elfuvarozást a fuvaroztatói igények rugalmas kielégítésére alkalmas, de kevésbé környezetbarát közúti köztekedési alágazat, míg a nagyobb távolságú szállítást a környe zetkímélőbb vasúti vagy vízi köztekedési alágazatok végzik Ekkor azonban - az általá nos szállítási rendszerekkel szemben - a csatlakozó helyeken nem közvetlen ül az árut, hanem az árut tartalmazó zárt konténert, magát a szállító jármüvet (a szállítóeszközt) vagy annak szállítószekrényét rakják át az egyik szállító jármüről a másikra, illetve az egyik köztekedési alágazat szállító jármüve gördül fel és le a másik köztekedési alágazat szállító jármüvére(ről). Tágabb értelmezésben tehát idesoroljuk a nagykonténeres áru szállítást is. Ennek főleg az az oka, hogy a kombinált szállítás kapcsolódó (átrakó-) he lyei (termináljai) rendszerint nagykonténerek kezelésére is alkalmasak.
Az előzőeknek megfelelően a kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja különböztetl1ető meg. A kanténeres áruszállítás esetében két vagy több közlekedési alága zat együttmüködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténer forgaimat A tágabb értelemben vett huckepack áruszállítás esetében az egyik közleke dési alágazat szállító jármüvein (-eszközein) továbbítják a másik közlekedési alágazat szállító jármüveit. (A huckepack szó egyébként 'háton horclozást' jelent.) A kombinált áruszállítási rendszerek további csoportjairól a 4.8 ábra nyújt áttekintést. Tekintettel arra, hogy a kombinált szállítás legalább két közlekedési alágaza tot érint, az üzemeltetési feladatok az alágazatok között megoszlanak, a szer vezési feladatokat pedig az úgynevezett operátorok (kombitársaságok, mint például a Hungarokombi, Kombiverkehr, Ökombi) végzik.
139
A kombinált áruszállítási te(jesítményele és a kombinált szállítássalfuvaro zott áruvolumenek - az előzőekkel összhangban - az EU országaiban és ha zánkban is növekvő tendenciát mutatnak, ezért a vasúti áruszállításban egyre nagyobb arányt képviselnek. Ez a tendencia többek között a következő elő nyökkel függ össze:
4.8 ábra. A kombinált áruszállítási rendszerek fő csoportjai
Kombinált szállítási rendszerek
Tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek
v' v' v' v' v' Si-So (Swimin Swim out) rendszerek
Az üzemeltetési és szervezési feladatok megosztásának általános gyakorlata: v'
v' v' v' v'
a vasutak és a hajótársaságok az üzemeltetés infrastruktúráját, tehát a vas úti (kikötői) hálózatot, a mozdonyokat, a hajókat és az üzemeltetéshez szükséges személyzetet biztosítják; az operátorok vontatási teljesítményt vásárolnak a vasúti, illetve a hajó zási társaságtól, és megszervezik a fuvarozást; a közúti-vasúti kombinált szállításban használatos vasúti kocsik egy részét általában a vasutak, másik részét pedig a kombitársaságok biztosítják; a vasúti szállításra alkalmas közúti járműveket a fuvarozók, szállítmányo zák üzemeltetik; a közúti-vasúti átrakóhelyeket (kombiterminálokat) a vasutak vagy a kombitársaságok üzemeltetik.
A kombinált áruszállítás fejlesztésének időszerűsége. A nyugat-európai orszá gokban már az 1960-as évek végén kialakultak a kombinált áruszállítás alapfor mái. Az utóbbi években új lendületet adott a fejlesztésnek az, hogy az EU közle kedéspolitikájában is előtérbe kerültek a környezetvédelmi szempontok, vala mint hogy a meglevő közúd1álózaton egyre nagyobb problémát jelent a közúti forgalom lebonyolítása. Ezért egyre tudatosabb intézkedésekkel törekszenek a közúti áruszállítási forgalom visszaszorítására (például tranzitengedélyek korlátozásával, hétvégi forgalom korlátozásával, gépjármüvek károsanyag kibocsátásának maximálásával).
14
v'
a környezetszennyezés, a zajártalom és a közutak zsúfoltságának csökkenése; a közlekedésbiztonság növelése, a közutal< elhasználódásának késleltetése; kedvezőbb energiafelhasználás; a vasutak és a vízi utak szabad kapacitásának kihasználására irányuló tö rek\rések miatt kedvezmények nyújtása; a hétvégi közúti korlátozások nem akadályozzák a jármü, illetve az áru ha ladását; a logisztikai központok létesítésével összhangban a csatlakozóhelyek, terminálok kedvező hálózati rendszere formálóclik egész Európában.
A kombinált áruszállítás fő előnye - az optimálisnak tekinthető közlekeclési munkamegosztás megvalósításán túlmenően -, hogy egységes szállítóeszkö zök és rakoclóberendezések, valamint átfogó információs és kommunikációs rendszerek alkalmazása révén integrált szállítási (logisztikai) láncok kialakítá sát teszik lehetővé. A kombinált áruszállítás EU-n belüli és hazaifejlesztése is az Európa Tanács és a parlament által megfogalmazott irányelveknek felel meg, amelyek többek között kimondják, hogy előnyben kell részesíteni a környezetbarát közlekeclési alágazatokat, különösen nagy súlyt kell fektetni a kombinált szállítás fejlesz tésére és a közlekeclési (intermoclális) kapcsolódási helyek, csomópontok (terminálok, átrakóhelyek) korszerü kialakítására. Jelenleg a kombinált fuvarozás- a közúti fuvarozással való versenyben- csak 600...700 kilométernél nagyobb szállítási távolságok esetében tud előnyt sze rezni. A versenyképesség növelésére megcélzott EU-s és hazai intézkedések, támogatások a versenyképes távalságat 300...400 kilométerre szeretnék csök kenteni, és ezzel a kombinált fuvarozással továbbított áruk arányát, mennyisé gét növelni. A magyar kormány anyagi eszközöket különít el áruforgalmi közpon tok, át rakóterminálok fejlesztésére és építésére. Folyamatosan jelennek meg azok a jogszabályok is, amelyek kedvezményeket nyújtanak a kombinált fuvarozás részvevői számára. Ilyenek például: v'
adó- és engeclélymentes közlekedés külföldieknek a határtól 70 kilomé terig terjedően - a legközelebbi terminálig számítva;
141
./ adókedvezmény a magyar fuvarozóknak; ./ felmentési lehetőség a 40 t össztömeg korlátozás alól a terminálig a fel- és elfuvarozásban; ./ kivételes közlekedési lehetőség a hétvégi és az ünnepnapi tehergépko csi-forgalom korlátozása idején. Az úgynevezett Marco Polo európai szállítmányozási közösségi program egyik
célja a környezetet kímélő szállítási módok, ezen belül az intermadális áruszál lítási rendszerek fejlesztése. E program támogatásával valósulhatott meg például az EUREWA-projekt (Németország-Magyarország kelet-nyugati tengelyt kiszolgáló európai inter rnodális vasút). Ennek célja egy interrnodális irányvonatrendszer müködtetése Németország, Ausztria és Magyarország között, a közúti áruforgalom vasútra való átterelése céljából. A projekt megvalósításával összefüggésben már 2005-ben ingajáratok in dultak Ludwigshafenből, illetve Duigsburgból az ausztriai Welsbe, majd Buda pestre. E rendszerhez kapcsolódnak a Hamburg-Budapest és a Neuss-Wels vonalon közlekedő járatok is. A projektben a magyar partner fő feladata a BILK (Budapesti Interrnodális Logisztikai Központ) terminálra érkező járatok és az onnan hazánkba és a elélkeleti államok felé induló járatok koordinálása. 2006-ban hasonló céllallétesítettek irányvonat kapcsolatot Budapest és a rotterdami kikötő között. A heti négy vonatpárral közlekeclő HungRo Expressz konvencionális és kanténeres áruk kedvező szállítását segíti elő Rotterdam és Sopron, Győr, Budapest között.
4.32 A konténeres áruszállítás A kanténeres áruszállítás jellemzése. A kombinált áruszállítás kölönböző válto zatai közül elsőként világszerte - így Magyarországon is - a nagykonténeres áruszállítás terjedt el. A mai értelemben vett konténer az első világháború alatt jelent meg először az európai kontinensen, mint az amerikai hadsereg utánpótlási szállításait racionalizáló eszköz. Az elmúlt évtizedekben a konténerek különböző változatait fejlesztették ki. A nemzetközi - és ma már a belföleli távolsági - áruszállításban is túlnyomórészt a nagykonténert alkalmazzák, és ez a nagykonténeres áruszállítás tekinthető a kombinált áruszállítás részének
A nagykonténeres áruszállítás elsősorban a vasúti, a közúti és a vízi közlekedé si alágazattai valósítható meg. A szállítási láncban a helyi, a körzeti szállítást (fel és elfuvarozást) rendszerint közúton, a távolsági szállítást pedig vasúton vagy vízi úton végzik. A vasúti áruszállítás esetében a konténerek belföleli forgalmát
142
(a fel- és elfuvarozást is) vagy maga a vasúttársaság szervezi, vagy külön erre szakosodott szervezet. Az Intercontainer Társaság az európai vasúttársaságok közös szervezete, amely a nemzetközi vasúti konténerfuvarozással kapcsolatos általános felada tokat oldja meg. Ennek magyarországi képviselete (a MÁVTRANS) a nemzetkö zi konténerfuvarozás helyi teendőit (például rakodás, fel- és elfuvarozás) koor dinálja. A tengerentúli kanténeres árutovábbítást a kombinált szállítás csoportjába sorolják akkor is, ha nem egy fuvarozási szerződés keretében valósítják meg. Az operátorok (MTO, vagy CTO-Multimodal, vagy Combined Transport Operá tor) ebben az esetben is vállalják a folyamat teljes szervezését és az esetleges árukárokért való felelősséget. A nagykonténeres áruszállítás szaros együttmüköclést kíván meg a szállítási láncban részt vevő felektőL Ennek fontos feltétele az, hogy az együttmüköclő felek egységesített eszközökkel renelelkezzenek A konténerizációval összefüggő egységesítési kérelések kel számos nemzetközi szervezet foglalkozik, így például: a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Vasútegylet (UIC). Az ISO és az UIC ajánlásai alapján a konténereket méret sze rint különböző csoportokba sorolják
A nagykonténerek távolsági és nemzetközi áruszállításban leggyakrabban al kalmazott változatai a 40, 30 és 20 láb hosszú (lA, IB és IC típusú) általános rendeltetésli konténerek (4.9 ábra). Ezek méretét, jellen12őit a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) rögzítette, maximális tömegük: 30 480, 25 400 és 20 320 kg. Az ISO lsorozatú nagykonténerek minclen sarkába- a megfogás, a rögzítés és az egymáshoz kapcsolás elősegítése céljából - sarokelem van beépítve, a szélességlik és magasságuk pedig egységesen 8 láb (2438 mm). A konténe1jorgalom nagyságát 20 láb hosszúságú egységekben szakták megadni, ennek rövid jele TEU (Twenty-foot Equivalent Unit). A konténer forgalom dinamikus fejlődését jellemzi, hogy amíg a tengeri kikötők konté nerforgalma 1992-ben 102 millió TEU volt, addig 1998-ban már 180 millió, 2005-ben pedig 200 millió TEU. A földrészek együttes konténerállománya jelenleg mintegy 15 millió TEU-ra becsülhető. A nagykonténerek szállító jármüvei. A nagykonténerek vasúti szállítására alkalmas (konténerszállító) vasúti kocsik az UIC (Nemzetközi Vasútegylet) elő írásaszerint kétféle kivitelben készülhetnek ./ zárt konténervonatokhoz egyszerü, könnyüszerkezetü különleges vasúti kocsik, amelyek az áruforgalmi/logisztikai közpon tok, konténerterminá lok között, rendezés nélkül közlekednek; ./ normál tehervonatokhoz olyan lökéscsillapítóval felszerelt vasúti kocsik, amelyek csökkentik rendezés során a konténerek igénybevételét
143
4.9 ábra. 1C típusú 20 láb (6058 mm) hosszú nagykonténer
../ nagykonténerek közvetlen átrakása a különböző közlekedési alágazatok szállító jármüvei között (konténerterminálokon); ../ nagykonténerek lerakása a beszállítá jármüvekről és tárolótérre helye zése, illetve a kiszállíró jármüvek megrakása a tárolótérről; ../ a nagykonténerek átcsoportosítása a tárolótéren. A konténermozgató, -rakodó gépek közös sajátossága, hogy önmüköclő konté nermegfogó keretekkel (úgynevezett szpréderekkel) vannak ellátva. E meg fogó szerkezetek általában a konténerek felső sarokelemeihez kapcsolódnak, lehetővé téve a konténerek félig vagy teljesen automatizált megfogását. A rakodáshoz leggyakrabban alkalmazott gépek az úgynevezett konté nerbakclaruk (4.10 ábra), a teleszkópgémes mobil rakodógépek (4.11 ábra) és a homlokemelésü rakodógépek 4.10 ábra. Nagykonténerek rakodása konténer-bakdaruval
A konténerszállító vasúti kocsik rakfelületének hossza és hordképessége igazodik a nagykonténerek hosszméretéhez, illetve bruttó tömegéhez. Rakfelületük (vázszerke zetük) olyan konténerrögzítő készülékekkel van felszerelve, melyek alkalmasak az lA, B, C típusú konténerek rögzítésére, tetszőleges felhelyezés esetén is. A rögzítőkészülék tüske alakú eleme függőleges irányban elmozdítható, alsó és felső helyzetében rögzíthető.
A nagykonténerek közúti szállításához általában sajátos alvázkeretű közúti jár műveket használnak. Az oldalrakodó berendezéssel felszerelt típusaik- akon ténerek szállításamellett - alkalmasak azok fel-, le-, illetve átrakására is. Ezért előnyösek a konténereknek a fuvaroztatók telephelyére(ről) való fel-, illetve onnan való elfuvarozására. A nagykonténerek vízi szállítására részben az általános célú hajók, uszá lyok alkalmasak, részben a nagykonténerek méretéhez igazodó rakterü hajó kat üzemeltetnek (4.6 ábra). A tengerhajózás konténerszállító jármüvei 6... 10 ezer TEU befogadóképességüek, rakodásukat úgynevezett függőleges rako dási technológiával, parti konténerrakodó clarukkal végzik. A nagykonténerek rakodása. A nagykonténerek szállításához kapcsolódó rakodási, mozgatási feladatok
144
145
4.11 ábra. Nagykonténerek rakodása mobil rakodógéppel
A csereszekrényes (cserefelépítményes) rendszer esetében a közúti jármü fém oldalfalú vagy ponyvázott felépítményeleemelhető C 4.13 ábra), és normál vasúti pőrekocsin vagy konténerszállító vasúti kocsin szállítható. A csereszek rény a fuvaroztatók telephelyén támasztólábakra állítható, és a gépkocsi kihajthat alóla. A rendszer tehát sajátos közúti jármüvekkel, általános célú vasúti kocsikkal, illetve a csatlakozóhelyeken rakodógép( ek) alkalmazásával müködtetl1ető. 4.13 ábra. Csereszekrények vasúti kocsira rakodása
(a) mobil rakodógéppel; (b) sinpályához kötött daruval
4.33 A közúti-vasúti kombinált áruszállítás A Ro-La rendszer (Rollende Landstrasse =gördülő országút) lényege, hogy a te hergépkocsik (nyerges szerelvények) homlokrakodón át felhajtanak a kis át mérőjű kerekekkel felszerelt, alacsony rakfelületű vasúti kocsikra C 4.12 ábra), illetve az azokból összeállított vasúti szerelvényre. A célterminálon a közúti jár művek hasonló módon, saját keréken gördülnek le a szerelvényről. A vasúti szállítás közben a gépkocsivezetők a szerelvényhez kapcsolt személykocsiban (hálókocsiban) utaznak. Előnye, hogy nem igényel különleges közúti jármű vet, továbbá egyszerű és gyors a meg- és lerakás (fel- és lehajtás). Hátránya, hogy különleges (kis kerékátmérőjü) vasúti kocsik alkalmazását igényli, és vi szonylag nagy a szállított holt tömeg.
a)
r-----------11>--------
• ll l
4.12 ábra. Pótkocsis tehergépkocsi alacsony rakfelületű (Ro-La) vasúti kocsin
A csereszekrények 6,25...12,19 m hosszúak. Legelterjedtebb a 7,15 m hossz méretű változat. A nagykonténerek rakodására is használt gépekkel rakodha tók, a megfogószerkezet rendszerint a szekrény alsó gerendáit fogja közre. A csereszekrények előnye, hogy lényegesen kisebb a saját tömegük, mint a konténereknek, hátrányuk, hogy tárolás közben nem halmazolhaták A félpótkocsis rendszernek két változata különböztetl1ető meg. A daruzha tó nyergesJélpótkocsis rendszer esetében a rakodógéppel vagy daruval meg emelt félpátkocsik (4.14 ábra) úgynevezettzsebesvasúti kocsikra (Taschen wagen) rakodhaták A pőrekocsin kialakított zseb a félpótkocsi futómüvének befogadására alkalmas.
146
147
4.14 ábra. Nyerges félpótkocsi rakodása bakdaruval zsebesvasúti kocsiba
4.2 táblázat. A szüken értelmezett huckepack közúti-vasúti szállítási rendszerek főbb jellemzői
A forgalom jellege • K
í
s é r
A kombinált forgalom megnevezése Ro-La gördülő országút (Rollende Landstrasse)
Szállítási egységek
Vasúti kocsik
tehergépkocsik (pótkocsikkal vagy anélkül) / nyerges szerelvények
kis átmérőjű kerekekkel ellátot alacsony(400 mm) rakfelületű vasúti kocsik
csereszelerények
normál pőrekocsik vagy konténerszállító vasúti kocsik
daruzható
daruzható nyerges félpótkocsik
zsebesvasúti kocsik
nem daruzható
nem daruzható nyerges félpótkocsik
Iengőhidas vasúti kocsik
,/
t K
!
A félpótkocsikat olymódon helyezik a vasúti kocsikba, hogy futómúvük a zseb be kerüljön, itt a félpótkocsi kerekei a sírrkorona szintjétől mérve 330 mm magasságban helyezkednek el. A nem daruzhatófélpótkocsis rendszer esetében - a Ro-La rendszerhez ha sonlóan - homlokrakodó n tolhaták fel a pódwcsik a vasúti szerelvényre. A be állás után vasúti kocsiknak a pótkocsi kereke alatt levő felülete (lengőhíd) lesüllyeszthető CWippenwagen). Ekkor a pátkocsik a vasúti kocsik rakfelüle tére nehezednek C4.15 ábra). 4.15 ábra. Nem daruzható nyerges félpátkocsik Iengőhidas vasúti kocsiken
....
í s é r e t
n é l k ü l i
csereszekrényes (cserefelépítményes)
Félpótkocsis
A járműátmeneti rakodás módja Roll on - Roll off a közúti járművek horrúokrakodókon át fel-, illetve lehajtanak a vasúti kocsikra(-ról) Load on - Load off speciális megfogókerettel felszereJt rakodógépekkel, darukkal Load on- Load off speciálls megfogókerettel felszereJt ralmdógépekkel, darukkal Rollon-Roll off a félpótkocsikat homlokrakodén át feltolják avasúti kocsikra
• a közúti jármű személyzete szempontjából
A vasúti szállításhoz a félpótkocsikat vasúti forgóvázakkal kapcsolják össze. Vonatbasorozva a félpótkocsi hátsó része és a következő félpótkocsi elülső része - egy középső csatlakozóelem segítségével - közös forgóvázon nyug szik. A vasúti szerelvény CTrailerzug) összeállítását, illetveszétbontását a félpót kocsikat közúton szállító nyerges vontató végzi C4.16 ábra). 4.16 ábra. A vasúti szerelvény összeállítása birnodális rendszerű kombinált szállítás esetén
A Ro-La, a csereszekrényes és a félpótkocsis Cmint szúken értelmezett hucke pack) közúti-vasúti kombinált áruszállítási rendszerek legfontosabb jellen12őit a 4.2 táblázat foglalja össze. A bimadális szállítási rendszerek a közúti félpátkocsik vasúti szállítását te szik lehetővé anélkül, hogy ehhez különleges vasúti kocsikat kellene alkalmaz ni. A vasúti teherkocsikat sajátos forgóvázak helyettesítik. Ezek tartozéka a fél pátkocsik összekapcsolásár lehetővé tevő adapter, valamint a forgóvázba be épített automatikus fékberendezés.
-· %$/l i /
148
149
JwWJJ? '
A Kombirall-rendszer a bimadális rendszerek Európában kifejlesztett változata. Félpótko csijai megfelelnek valamennyi nemzetközi közúti közlekedési előírásnak, ugyanakkor vas úti sínpályán is tudnak közlekedni. Közúton aszokásos légrugózású közúti futóművel köz lekednek, sínpályán való közlekedésnél a közúti futóművet pneumatikus berendezés fel emeli, és mechanikusan rögzíti. A félpátkocsik alvázát megerősítették annak érdekében, hogy a vasúti szállítás közben fellépő nagyobb erők felvételére is alkalmasak legyenek.
A bimadális szállítási rendszerek főbb jellemzői a szüken értelmezett hucke pack közúti-vasúti szállítási rendszerrel összehasonlítva: ./ kedvezőbb az össztömeg/hasznos tömeg arány; ./ a termináli (átrakóhelyi) infrastruktúra egyszerübb, nincs szükség darus átrakásra; ./ a rendszerbe állított közúti félpódmcsik 10...20 százalékkal drágábbak az általános pótkocsiknál, ugyanakkor a vasúti oldalon jelentős költségmeg takarítások érhetők el.
4.34 A közúti-vízi kombinált áruszállítás A közúti-vízi kombinált áruszállítás lényege, hogy a közúti jármüvek - megfelelően
kiépített rakodókan és ád1idaló szerkezeteken át- saját kerekeiken felgördülnek a vízi ján11üvek (kompok, uszályok, hajók) ralúelületére, illetve a vízi szállítási út vég pontján hasonló módon legördülnek azokról (Ro-Ro= Roll on - Roll off rendszer). A közúti tehergépkocsik szállítására leginkább az úgynevezett Ro-Ro hajók alkalmasak. A Ro-Ro hajók hátsó vagy mellső része, esetleg az oldala felhajtható rámpákkal van felszerelve. Ezeken át gördülnek a közúti jármüvek a hajó belse jébe. Nagyobb (elsősorban tengeri) Ro-Ro hajókon több fedélzeten is elhelyez heták a tehergépkocsik Az egyes fedélzetek közötti közlekedést ferde rámpák vagy felvonák biztosítják (4.17 ábra). 4.17 ábra. Tengeri Ro-Ro hajó
A közúti-folyami kombinált szállítás esetén folyami Ro-Ro hajókon vagy uszá
lyokon továbbítják a tehergépkocsikat vagy nyerges szerelvényeket, illetve nyerges pótkocsikat A folyami Ro-Ro szállítás- a Duna-Majna-Rajna-csatorna kiépítését követően - európai viszonylatban egyre fontosabb szerepet tölt be; ebben közrejátszanak a közutak tehermentesítésére és a környezeti terhelések csökkentésére irányuló törekvések is. Magyarországon a bajai és a gönyüi Ro Ro kikötő kapcsolódott be a közúti-folyami kombinált szállításba. A folyami Ro-Ro szállításfőbb előnyei a hagyományos vízi áruszállítással összehasonlítva: ./ a kikötői állásidő csak töredéke a hagyományos hajókénak; ./ nincs szükség az áruk átrakására, költséges rakodóberendezések beszer zésére; ./ a Ro-Ro hajók üzemanyag-felhasználása a fedélzetükre felvett áruszállító jármüvek együttes üzemanyag-felhasználásának csupán egyheted ré szére tehető. Afolyami Ro-Ro szállításfőbb hátrányai: ./ a kifejezetten Ro-Ro üzemre épített vízi jármüvek beszerzési költsége na gyobb, mint a hagyományos hajóké; ./ a hordképességük tényleges kihasználása a hagyományos hajókénál kisebb, a szállított közúti jármüvek holt tömege miatt. A közúti-tengeri kombinált szállítás az 1960-as években kezelett el terjedni.
A Ro-Ro hajók elsősorban a rövid távú tengeri forgalomban közlekednek Tipi kus Ro-Ro forgalmi viszonylatokat a Földközi-, az Északi-, a Keleti- és az Ír-ten ger partjai között alakítottak ki. Sajátos Ro-Ro hajóknak tekinthetők a vasúti sze relvényeket is szállító komphajók A Keleti-tenger térségében például 300 millió tonna áru és 40 millió utas mozog évente. Ez azt jelenti, hogy a világtengereken mozgó árumennyiségnek mintegy 8 százaléka ezt a viszonylag kis vízfelületet érinti. E térségben nlintegy harmincra tehető azoknak a ki sebb-nagyobb termináloknak, pályaudvaroknak, kikötőknek a száma, amelyek vasúti komphajók fogadására is alkalmasak. Két technikai újdonság: ../ a németországi Travemünde és az 1018 km távolságra levő finnországi Hanko kö zött közlekedő komphajóra három 84 tonnás kettős felvonót és fordítókorong-sze rűen kiképzett váltókat építettek be. Ezzellehetővé vált a hosszú vágányon kétéltű tolatómozdony alkalmazása, és a hajó hat óra alatti ki- és berakás a; ../ a "Mecklenburg-Vorpommern" komp vasúti feclélzetén 50 vasúti teherkocsi, teher gépkocsi fedélzetén 70 teherautó, személygépkocsi feclélzetén 84 személygépkocsi helyezhető el. A hajó elején pedig 900 utas szállítható 150 kabinban. A komphajón műholclas kommunikációs kapcsolatot, helikopter-leszállóhelyet, számítógéppel vezérelt veszélyvédelmi renelszert építettek ki.
150
151
...,..
4.35 A kombinált áruszállítás termináljai A terminálok a távolsági áruszállítást végző köz/ekedési alágazatok (például vasút-közút, közút-vízi út) közvetlen kapcsolódási helyei. A terminálok kiala kítását (létesítményeit) és technológiáját (munkafolyamatait) elsősorban az határozza meg, hogy mely közlekedési alágazatok csatlakozási helyei, és mi lyen jellegü áruk milyen intenzitású rakodási (átrakási) feladatát kell megoldani. A termináloknak különleges, összekapcsoló szerepe van a kombinált áruszállí tási rendszerek esetében. A kombinált forgalom termináljainak megnevezésében többnyire kifejezés re jut a funkciójuk is. Így beszélhetünk például konténerterminálról, hucke pack terminálról, Ro-La terminálróL Abban az esetben, ha a terminál vegyes profilú, azaz többféle kombinált forgalom lebonyolításában vesz részt, a termi nált röviden kombiterminálnak nevezzük. A kombinált forgalom termináljai funkciójuktól függően különböző felada tokat oldanak meg, illetve különböző szolgáltatásokat nyújthatnak. A vasúti kwnténerterminálnak példáullehetővé kell tenni:
forgalmi központok kialakítása (lásd Függelék). Néhány említésre méltó ter minál: BILK Kombiterminál, Kiskundorozsma Ro-La terminál, Győr-Gönyü Ro-Ro terminál, Székesfehérvár KombitermináL 4.18 ábra. Tengeri kikötö konténerterminálja (részlet)
./ a vasúti és a közúti jármüvek konténerekkel való megrakását, illetve lera kását azokról; ./ a konténerek közvetlen átrakásátavasúti és a közúti jármüvek között; ./ az üres és rakott konténerek kijelölt tárolóhelyekre szállítását, és a tárolóhelyen belüli mozgatását; ./ konténerek átmeneti és/vagy bértárolását; ./ az előző alapfolyamatokhoz kapcsolódó kiegészítő feladatok meg oldását. Kiegészítő feladatnak (igények szerinti szolgáltatásnak) tekinthető például: ./ konténerek ürítése, megrakása a fuvaroztatók vagy a szállítmányozók igénye szerint; ./ konténerek el- és felfuvarozása a helyi és a regionális (körzeti) forgalom ban, saját szervezésben, fuvaroztatói igény szerint; ./ konténerek javítása, karbantartása, mosása; ./ vámkezelés, vámudvari szolgáltatás. A kombinált forgalom termináljait célszerüen logisztikai/áruforgalmi közpon tokba vagy kikötőkbe telepítik, illetve gyakran ezeket fejlesztik tovább logiszti kai/áruforgalmi közpon tokká. A 4.18 ábra példaként egy tengeri kikötő konté nertermináljának részletét nmtatja be. A hajók rakadását kikötői portáldaruk, míg a tárolóhelyi mozgatást, rakodást mobil rakodógépek végzik. Hazánkban is párhuzamosan folyik a kombinált áruszállítás fejlesztése és a logisztikai/áru-
152
4.4 Egységrakományok az áruszáUításban, a csomagolás szerepe és jelentősége 4.41 Egységrakományok az áruszállításban Az egységrakományos áruszállítás jellemzése. A kis méretü és kistömegü árukat (csomagokat) nagyobb méretü és nagyobb tömegü, géppel kezelhető egységrakományokká összefogva célszerü szállítani. Az egységrakományos szállítás lehetővé teszi: ./ az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, illetve automatizálását; ./ az árukezelési, rakodási müveletek számának csökkentését;
153
./ egységes (integrált) szállítási láncok kialakítását (törekedni kell a terme lési = tárolási= szállítási = értékesítési egységegyenlőség megvalósítására); ./ az áruátvételi, árukezelési idők csökkentését; ./ a szállított áruk fokozottabb védelmét a rakodás, a szállítás és a tárolás közbeni igénybevételekkel szemben; ./ helytakarékos, gépesített vagy automatizált tárolási technológiák megva lósítását; ./ a csomagolási költségek csökkentését; ./ az áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelmét
4.19 ábra. Rakodólapok (a) szabványos méretű, sík fa rakodólap; (b) keretes rakodólap; (c) huzalhálós oldalfalas rakodólap
Az egységrakományos szállításfőbb hátrányai: ./ az egységrakomány-képző eszközök viszonylag magas beszerzési költsége; ./ az egységrakomány-képző eszköz saját tömege mint holt tömeg jelenik meg a szállítási folyamatban; ./ esetenként üres egységrakomány-képző eszközöket is kell szállítani (például visszfuvarban).
A konkrét ellátási/termelési/ elosztási (száJlítási, rakodási, tárolási, anyag mozgatás i) rendszerekben lehetőleg olyan egységrakomány-képző esz közöket kelLalkalmazni, melyek -a termelőhelytől a felhasználáig terje dően -:.optimálisan beilleszthetők azany;;tg.:.és információáramlás folya matába.A gyakorlatban általánosan elterjedtszállítási egységek a ralmdó• lapos egységrakományok, a.konténeres égységrakományok és a segéd eszköz nélkül képzett egységrakományok.
A rakodólapos áruszállítás alapelve, hogy bizonyos mennyiségú árut erre alkal
mas segédeszközön (a rakodólapon) egységrakománnyá fognak össze, és együtt szállítanak, rakodnak, tárolnak A rakodólapos árumozgatás szervesen beépülhet a termelő-, a szállító- és az elosztórendszerek folyamatába, minimá lisra korlátozva a termékek, csomagok stb. egyedi mozgatását. A rakodólapok lege/teijedtebb változatai a sík, a keretes, a rakoncás és az ol dalfalas rakodólapok (4.19 ábra). A sík rakodólapok (EUR-rakodólapok) leginkább szabályos alakú, sík felfekvő felliletú mozgatási egységek (például kartondobozok, ládák) elhelyezésére, egységbe fogására alkalmasak. Terhelhetőséglik lt. A keretes (kerettelfelszerelt) és az olda!falas rakodólapok olyan áruk összefogását és egységrakományként való továbbítását teszik lehetővé, amelyek sík rakodólapokról a szállítás folyamán lerázódnának, illetve amelyeket egyenlőtlen kiterjedéslik miatt nem lehetne sík rakodólapokra célszerúen elhelyezni.
154
A sík rakodólapos rakwmányok kialakításakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: ../ a csomagelrendezés megválasztásakor törekedni kell a rakfelület legjobb kihasználására (az a csomagelrendezési változat tekinthető optimálisnak, amelyiknél a legkisebb a szabadon maradó, áruvalle nem fedett terület); ./ a csomagokat a legnagyobb felületú lapjukra fektetve, "kötésben" célsze rú elhelyezni; ./ a rakomány tömege ne haladja meg a rakodólap teherbírását; ./ a rakomány magasságának megválasztásakor figyelembe kell venni a sta bilitási követelményeket, a rakomány rögzítési módját, továbbá azt, hogy a szállító jármúvek, illetve nagykonténerek belmagassága minél jobban ki legyen használva; ./ a rakományokat szükség szerint rögzíteni kell a rakodólap hoz.
155
A csomagok síl? rakodólaphoz való rögzítésekor a rakodási, szállítási, tárolási (RST) folyamatok során jelentkező igénybevételek jellegéből és mértékéből kell kiindulni. A gyakoribb rögzítési módok a kötésbe helyezés, a pántolás, a zsugorfóliás burkolás, a nyújtható fóliás burkolás. A kötésbe heZvezés általában egyforma alakú és kellő szilárdságú csomagok esetében va lósítható meg úgy, hogy az egyes rétegek csomagjaí közöttí hézagokat a következő réteg csomagjaí takarják. Az íly módon képzett egységrakomány kísebb ígénybevételekkel szemben védelmet nyújt. A pántolás t (4.20 ábra) akkor célszerú alkalmazní, ha nagyméretú csomagokból kell egységrakományt képezni, és a csomagolt (vagy csomagolatlan) termékek a rögzí téskor fellépő szorítóerőre nem érzékenyek A pántolószalag készülhet fémből vagy múanyagból. A pántolás kézi készülékkel, félautomata vagy teljesen automata géppel egyaránt elvégezhető.
4.20 ábra. A sík rakodólapos rakományok rögzítése (a) hosszirányú pántolással; (b) hossz- és keresztirányú (vegyes) pántolással
a)
b)
A zsugmfóliás burkolást elsősorban klímahatásokra érzékeny, illetve fokozott időjárási hatásoknak kitett csomagok és kisméretú termékek, alak- és méretváltozásra hajlamos, továbbá koncentrált erőhatásokra érzékeny áruk rögzítésére célszerú használni. A zsu gorfólia polietilénből előállított, hőhatásra zsugorodó csomagolóanyag. A zsugorírást rendszerint automata berendezéssel, forró levegő ráfúvásával végzik A nyújthatójól iás burkolás akkor előnyös, ha a termék, illetve a csomagolás méret változásra hajlamos, az egységrakományt képező elemek között viszonylag nagy a súr lódás, ezért kicsi az dcsúszási veszély, továbbá a rakományt csupánnéhány hónapig kell egységben tartani. Alkalmazásának feltétele, hogy a termék nem igényel szellőzést, és nem érzékeny a páralecsapódásra. A burkolást rendszerint automata berendezés végzi; a fólia rakodólaphoz való rögzí tését, tekercselését, elvágását és a burkolarra simítását a berendezés előre meghatáro zott program szerint hajtja végre.
A konténerek jellemzői: ../ olyan ismételten használható szállítási segédeszközök, amelyek külön böző áruk befogadására alkalmasak; ../ védik az árukat amennyiségi és minőségi változásokkal szemben, továb bá csökkentik a csomagolási igényeket; ../ önálló jármlíként nem közlekedhetnek, mozgatásukhoz szállító jármlí vekre, illetve anyagmozgatógépekre van szükség; ../ el vannak látva mozgatásukat megkönnyítő elemekkel, ele legfeljebb olyan görgőik lehetnek, amelyek egyik szállító jármlíről a másikra való át rakását könnyítik meg. A konténerek a méreteik szempontjából lehetnek: ../ kiskonténerek; lírtartalmuk 0,5...3 m3; ../ közepes konténerek; lírtartalmuk 3 m3-nél nagyobb, hosszúságuk ki sebb, mint 20 láb; ../ nagykonténerek; lírtartalmuk 3 m 3-nél nagyobb, hosszúságuk 20 láb vagy e felett van (lásd 4.32 alfejezet). A kiskonténerek különböző változatai közül a kereskedelmi kiskonténerek a legelterjedtebbek A kereskedelmi kiskonténerek (4.21 ábra) különböző típusai elsősorban az üzletek áruellátásával kapcsolatos helyi és körzeti áruszállítási feladatok meg oldásában játszanak szerepet. Ezekben a gördíthető kiskonténerekben a rako mány megbontás nélkül továbbítható a megrakás helyétől egészen az üzletek eladóteréig. 4.21 ábra. Roli típusú kiskonténerek
f" i"'""
i" '
A kanténeres (szállítótartályos) áruszállítás esetében az árukat olyan szállítási segédeszközökben továbbítják, amelyek egyrészt nem jármlí jelleglíek, más részt olyan szerkezetekkel vannak ellátva, amelyek a kezelésüket, rakodásukat megkönnyítik
156
157
A közepes konténerek kialakítását és méreteit nemzetközi megállapodásokon alapuló előírások szabályozzák. Az ISO szerinti közepes konténerek általában homlokajtósak, külső alapméretük például a leggyakoribb 2A típus esetében 2920 x 2300 mm, magasságuk 2100 mm, legnagyobb (megengedhető) össztö meglik 7110 kg. A közepes konténerek áruszállításban betöltött szerepe folya matosan csökken, helyüket a nagykonténerek veszik át. A logistikboxok a közepes konténerek sajátos változatai és általában 4-6 ra kodólapos egységrakomány befogadására alkalmasak (4.22 ábra), és kompati bilisek a csereszekrényes szállítássaL Alapméretük 1700 x 2500 mm, illetve 2100 x 2500 mm, magasságiméretük egységesen 2470 mm. 4.22 ábra. Logistikbox 1. tetőszerkezet (két üres box egymásra helyezését teszi lehetövé); 2. redőnyös homlok- és hátsófal; 3. villa zsebek a megfogáshoz; 4. profilelemek polcok elhelyezésére
4 3
A logistikbox szállítási koncepciót (a Cargo 2000 szállítási rendszert) úgy alakították ki, hogy a logistikboxokat a távolsági áruszállításban a csereszekrényekkel azonos, 7,15 m hosszúságú hordozókereten szállítják, a kombinált szállítás vonatain. Rakodásukhoz is használhaták a kombinált szállítás berendezései, eszközei, átrakóhelyei. A logistikboxok előnye, hogy a feladó által lezárható, és csak a címzett nyitja ki újra. Így a szállítási csomagolásban is költségmegtakarítás érhető el; elhagyható például a ra kodólapos rakományok zsugorfóliás burkolása.
A segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés akkor jöhet számításba, ha olyan árukat kell szállítani, rakodni, amelyeknek méretei vagy tulajdonságai ki-
158
-
zárják rakodólapok vagy konténerek alkalmazását (például gömbfák, csövek, fúrészáruk), vagy amelyeknek méretei, tulajdonságai ugyanlehetővé tennék azok alkalmazását, de kis értékük miatt nem gazdaságos szállításuk rakodóla pon vagy konténerben (például cukorrépa). Az ilyen árukból átkötő-, rögzítő-, összefogó speciális eszközök felhasználásával olyan egységrakományok (szál lítási, rakodási egységek) képezhetők, amelyek emelőtargoncával vagy daruval kezelhetők. A segédeszköz módszerei:
néll?.üli
egységrakomány-képzés
-/ rögzítés nélkül kötésbe való összerakás, szabályos, egyforma alakú és méretü áruk (például tégla) esetén (az egységrakományok szorítófogóval felszereJt emelőtar goncával rakodhatók); -/ átkötés (sodrony- vagy clrótkötéllel, textil- vagy rm:íanyag heveclerekkel) közel azo nos alakú és méretü áruk (például gömbfa, csövek) esetében (rakodás például cla rukkal); -/ kötegelés, pántolás egyforma alakú és méretü árukból (például fürészárukból, lemezárukból), a kötegek függesztve (daruval) vagy alátámasztva (emelőtargon cával) mozgathatók; -/ hálós egységrakomány-képzés például burgonya, cukorrépa szállítására, rakoclá sára. Az ilyen célra alkalmas háló az időjárási hatásoknak ellenálló müanyag huzal ból készül. A felső szegélyébe fémkarikák vannak az emelőkötél befüzéséhez, az alsó részében levő fémkarikákban pedig a nyitó zsinór fut; -/ rakodószőnyeg elsősorban zsákolt áruk daruval való átrakás közbeni összefogására.
4.42 A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban A csomagolás fogalma és funkciói. A csomagolásfogalma
kettős értelemben használatos. Meghatározott célú tevékenységet (a termékek számára ideigle nes védőburkolatot kialakító munkafolyamatok összességét), ugyanakkor an nak eredményét (a védőburkolatot) is jelenti.
A csomagolás (védőburkolat) pontosított értelmezését a 94/62/EK európai csomagolá si irányelv 2004. évi móclosítása, valamint az ehhez igazított 94/2002.(V.5) kormányren clelet móclosított szövegében találjuk Az értelmezés bonyolultságát jelzi, hogy - vitás esetek csökkentése érclekében - példákat és ellenpéldákat is bemutatnak az irányelvek ben. Például csomagolás az édességet tartalmazó doboz, a CD-tokot borító fóliaburkolat, a szenclvicseszacskó, az egyszer használatos tányér és pohár stb. -/ nem csomagolás: a virágcserép, a filteres tea, a sajtot bevonó viaszréteg, a keverő pálca, az egyszer használatos evőeszköz stb. -/
A csomagolásfunkció (feladatai) védelmi, racionalizálási, kommunikációs, marketing és logisztikai jellegúek.
159
A védelmijimkció egyrészt az áru külső hatások elleni védelmében, más részt a környezet védelmében nyilvánul meg. A külső hatások mechanikai (például ejtés, ütés, nyomás), biológiai (például állati kárte vők, bomlás) és fizikai (például oxidáció) természetüek lehetnek, ele idesorolható a tu datos károkozás (például dézsmálás) is. A csomagolás akkor tesz eleget a külső hatások elleni védelemnek, ha anyagát, eszközeit, illetve azok jellemzőit az áru tulajdonságának és a rakodás, a szállítás, a tárolás során keletkező igénybevétel eknek, hatásoknak figye lembevételével választják meg. A környezetvédelem olyan árufajták esetében fontos feladat, amelyek veszélyes mér tékben szennyezhetik, illetve megtámadhatják a környezetükben levő élőszervezeteket vagy tárgyakat. Ez bekövetkezhet közvetlen érintkezéssei (például savak, lúgok eseté ben), közvetítő közeg útján (például por alakú mérgező anyagok a levegőn keresztül) vagy közvetítő közeg nélkül (például raclioaktív anyagok esetében).
A racionalizálási feladatok között említhető a könnyíí kezelhetőség, az opti málisnak tekinthető adagok egységbe fogása, a szükség szerinti halmazol hatóság biztosítása, a rögzíthetőség a szállítás és a rakodás során, a könnyíi eltá volíthatóság, a visszagyííjtés, az újrafeldolgozás lehetőségének megteremtése. A kommunikációsfeladatok abban nyilvánulnak meg, hogy a környezettel közölni kell mindazokat az információkat, melyek a termék azonosíthatóságá ra, a kiválasztás megkönnyítésére, a kezelési és a felhasználhatósági tudniva lókra stb. vonatkoznak. Ebben az értelemben a csomagolás információhordo zóként is értelmezhető. A csomagolás marketingjimkciója a termékértékesítés folyamatában játszik szerepet elsősorban azzal, hogy felhívja a figyelmet a termékre (például a for ma, a szín, a grafika megfelelő megválasztásával), teljes körű és valós tájékozta tást ad a tartalomróL A csomagolás logisztikaifeladatai elsősorban a forgalmi szférában, a terme lés és a felhasználás (fogyasztás) között fennálló tér- és időbeni különbségek áthidalása területén (a raktározásban és az áruszállításban) jelölheták meg. Ma már természetesnek tűnik, hogy az egyik országban (földrészen) előállított se gédanyagok, alkatrészek, részegységek beépítésével egy másik országban (földrészen) gyártanak termelőeszközöket vagy fogyasztási cikkeket, és azt egy harmadik országban (földrészen) értékesítik. Ezekben a bonyolult folyamatok ban a csomagolásnak illeszkednie kell a közbenső rakodási, mozgatási, tárolási elvárásokhoz (például minél kevesebb bontási, kezelési, újabb egységra komány-képzési igény merüljön fel), és megfelelő rakományazonosító alkal mazásával információt kell szolgáltatnia (hordoznia) az ellátási-elosztási folya matok irányításához. A csomagolás feladatai nem azonos mértéklíek a különböző megjelenési formáknáL Az általános érvényú áruvédelem mellett a specifikus igények különböző súllyal érvénye-
160
--
sülnek az ellátási lánc egyes elemeinéL Például a fogyasztó az ellátási lánc utolsó eleme, ezért a fogyasztási csomagalások esetére fogalmazhaták meg a legkifinomul tabb igények
A csomagolás előállítása, a csomagolástechnológia. A csomagolás előállításá hoz csomagolóanyagra, csomagolóeszközre és csomagolási segédanyagra van szükség. A csomagolóanyagok a csomagolóeszközök előállítására, illetve meghatározott esetek ben az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlen ül alkalmazható szerkezeti anya gok (például papír, mlíanyag, textília) gylíjtőfogalma. A csomagolóeszköz a termék( ek) befogaelására alkalmas, meghatározott anyagú, szer kezetlí - általában ipari tevékenység útján előállított - ideiglenes védőburkolat (például papírlemez láda, alumíniumdoboz, konzervesüveg, mlíanyag tasak, faláda, textilzsák). A csomagolási segédanyag a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részét képező (záró, rögzítő, díszítő stb.) elemek és kellékek (például címke, ragasztó) gyííjtőfogalma. A csamagofószer a csomagolóanyagok, -eszközök és segédanyagok közös gyűjtőfo galma. Adott csomagolóanyag-fajtát és az abból előállítható segédanyagok, csomagoló eszközök összességét jelenti. A gyakorlatban megkülönböztethetők papír, fa, fém, üveg, mlíanyag, textil és társított (kombinált) csomagolászerek
A termék, a csomagolóanyag vagy csomagolóeszköz a csomagolástechnológia keretében lép egymással kölcsönhatásba. A csomagolástechnológia a csomagolási tevékenységhez tartozó munkafo lyamatok összessége. E munkafolyamatok kézi erővel, gépesített vagy automa tizált technológiával végezhetők. A hagyományos, kézi technológia esetén minden mlíveletet emberi erővel, legfeljebb egyszerű kézi segédeszközök (például kézi pántológép) igénybevételével végeznek A gépesített technológia esetében a csomagolás valamennyi müveletét célgépek (csomagológépek) végzik, az emberi tevékenység csak az irányírásra korlátozódik. Az automatizált (főleg a gyógyszeriparban alkalmazott) technológia esetében a cso magolás összes müveletét, valamint a berendezés irányítását, vezérlését is gép végzi. Az automatizált technológia alkalmas a hibás csomagalások kiselejtezésére, az üzemza varok észlelésére, a munkafolyamatok leállítására és a hiba jelzésére.
A csomagolóanyagok, -eszközök és segédanyagok fell1asználásával a megvalósított csomagolástechnológiával különböző funkciójú csomagalások valósíthaták meg. A csomagolás megjelenési formái. Az ellátási láncok teljes folyamatában, összetevőiben (kapcsolataiban) a csomagolás különböző megjelenési fm·mái val találkozunk. Afogyasztói csomagolás a terméket a felhasználó ig kísérő - ön magában szállításra többnyire alkalmatlan - ideiglenes védőburkolat. Elsődle ges feladata a benne levő árumennyiség megóvása, az esztétikus megjelenítés, a fogyasztó igényeinek megfelelő méret és tömeg biztosítása, a megfelelő tájé koztatás, a könnyíí kezelhetőség és a tartalom felhasználásának megkönnyíté se (célszerű adagnagyság, könny(í nyithatóság, jó foghatóság, szakaszos fel használáskor a visszazárhatóság stb.).
161
--· A gyíijtőcsomagolás feladata a nyilvántartás, az árukezelés és a tárolás meg könnyítésére meghatározott mennyiségíí csomagolatlan vagy fogyasztói cso magolással ellátott termék összefogása nagyobb egységbe. Módot ad különfé le termékek ismételt kezelés nélküli eljuttatására a gyártótól az értékesítés vagy a felhasználás helyére. A gyüjtőcsomagolás rendszerint eljut a kiskereskedelemig, a fogyasztókhoz azonban csak esetenként (például raktáráruházak polcain), ezért a külső megjelenéssei kapcso latos igények kisebbek, mint a fogyasztói csomagolás esetében. Gyüjtőcsomagoláshoz többnyire papírlemez doboztvagy müanyag fólia hurkalatot (például palackos vagy do bozos üdítőitalok hatos, tizenkettes egységbe fogása). Nem érzékeny árukhoz azonban elegendő lehet a kötegelés is pántolószalaggal, huzallal vagy zsineggel.
A szállítási csomagolás a külső hatások ellen védelmet nyújtó, illetve a termé kek esetleges káros hatásaival szemben a környezetet védő, továbbá az egység be fogást, a tárolást, a rakadást és a szállítást megkönnyítő - általában összetett jellegü - csomagolási forma. A különböző, egymástól eltérő jellegíí hatások elleni komplex védelem álta lában többrétegü szállítási csomagolást igényel. A környezettel az úgynevezett külső csomagolás (például hullámpapír vagy faláda) érintkezik, amelynek a mechanikai hatások (például nyomás, ütés) és a klimatikus hatások egy része ellen (például por) kell védelmet nyújtania. Más mechanikai hatásoktól (pél dául ejtés) és a klímahatások más csoportjától (példáullégnedvesség) megfe lelő belső csomagolással, betétek alkalmazásávallehet a terméket védeni. A szállítási csomagalásan levő információhordozák szöveggel, ábrákkal, alfanumeri kus jelekkel, vonalkódokkal adják meg a termékre, a tömegre, a kezelésre és az esetle ges veszélyességre vonatkozó alapvető tudnivalókat. Az árukezelési jelzések például a rakományok mozgatása, szállítása, tárolása során figyelembe veendő szempontokra (például mechanikai igénybevételre érzékeny, csapadékra érzékeny) utalnak, míg a ve szélyességi jelek a csomagban levő termék olyan tulajdonságaira hívják fel a figyelmet, amelyek a környezetben tartózkodó emberekre veszélyt jelentenek, árukban, berende zésekben kárt okozhatnak (például mérgező anyag, maró hatású anyag).
Az egységrakomány csomagolástechnikai szempontból a legnagyobb kezelési egységet jelenti. Eszköze egyaránt lehet valamely sajátosan kialakított szállítási csomagolóeszköz (például emelőtargoncával kezelhető faláda) vagy szállítási, tárolási segédeszköz (például rakodólap, rekesz, szállítótartály). Feladatai a szállítási csomagoláshoz hasonlóak. Tartalma lehet közvetlen ül a termék, a fo gyasztói, a gyüjtő-, illetve a szállítási csomagolás, esetleg az utóbbiak bármely összetételü csoportja. A 4.23 ábra például úgynevezett egyutas (egyszerhasználatos) rakodólap alkalmazásá ra nm tat példát. A rakodólap mérete igazodik az élelmiszeriparban csomagolóanyag ként használatos fólia (fóliatekercs) méreteihez, a kiegészítő elemek pedig a fólia védel mét szalgálják
162
1. rakodólap; 2. pozdorja homloklemez; 3. fedölemez; 4. keresztmerevítő fenyöléc; 5. hosszmerevitö fenyöléc; 6. élvédö hullámlemez; 7. pántolószalag
4 4 . 2 3
3
á b r a . E g y u t a s
2
( e g y s z e r h a s z n á l a t o s ) r a k o d ó l a p f ó l i a t e k e r c s k e z e l é s é h e z
A csomagolás megjelenési formái nem minden esetben választhaták el élesen egymástól, összemosódnak, átfedések adódnak. Az előző példa esetében a csomagolóeszköz-gyártóhoz szállítandó fólia csomagolása szállítási és fogyasztói csomagolásként egyaránt értelmezhető. A gyakorlati szakember szá mára a meghatározó kérdés nem is a fogalmi elhatárolás, hanem az alkalmas ság a logisztikai folyamat által kin:ízött feladatok maradéktalan teljesítésére. A csomagolástechnológia, a csomagolás megjelenési formái és az egységra komány-képzés kapcsolatairól a 4.24 ábra ad áttekintést. Az egy- és többutas csomagolás, a csomagolás újrahasználata. Az ellátási lánc egyes szakaszaiban egy- és többutas csomagalások használhaták Az egyutas (egyszer használatosj c:wmagolás mííszald vagy gazdasági okokból rendeltetésszerüen ismételten fel nem használható csomagolóeszközzel kialakított csomagolási forma (4.23 ábra). Általában alkalmazott megoldás a napi fogyasztási cikkek (például kávé, dobozos üclítők, konzervek) és egyes tartós fogyasztási cikkek (például mosógép, híítőgép, aucliovizuális késztermék) esetében. A csomagolás a termék felhasználása vagy használatbavétele után hulladékká válik. A többutas (visszatérő) csomagolás többszöri használatra szánt csomagoló eszközzel kialakított csomagolási forma. Ebben a rendszerben a csomagolás akkor válik hulladékká, amikor az
már tovább nem használható fel.
163
Az egyutas csomagalások az ellátási lánc ellátási és elosztási (disztribúciós) oldalán egyaránt jelentős szerepet töltenek be, főleg szállítási csomagolás for májában. Ezek megválasztásakor a következőket kell mérlegelni:
4.24 ábra. A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere
../ ../ ../ ../ ../ ../ Csomagoláslech
nológ i a
:----,-..--- -:_-_-_-_-_-_-_-_ _-_-_-_--- - - --------- -:.:-:::::.::::::::;--: ----
·--
·
,
•
--
_L_L
,
csomagolás
E g y ségrakomány-ké p z és
'
-------------------------,..l
'!
''l
a termék érzékenysége; a termék lehetséges elhelyezési pozíciója (állítva, fektetve, kombináltan); a tömeg és terjedelmi határok az ellátási láncban; a szállítási, rakodási, tárolási igénybevételek az ellátási láncban; a számításba vehető szállítóeszközök rakfelületén ek, rakterének méretei; az ellátási láncban érintett országok vonatkozó előírásai.
,'
Legismertebb változataik a hőmérséklet-indikátorok, amelyek színük változtatásával jelzik a kritikus hőmérséklet túllépését Előnyük, hogy a csomag felbontása nélkül alkal masak a termék minőségének meghatározására, mert"ablakon" színreakciójuk a csomagolóanya gon keresztül vagy a csomagolóeszközön kialakított látható.
--------------------.!'
A többutas rendszer (az újrahasználat) tehát egy adott csomagolóeszköz el használódásáig tartó körforgásban tartását vagy ugyanazon célra való újra használatát jelenti. Körforgás alatt kell érteni azt a ciklust, amelyen az újra használható csomagolás a töltéstől (berakástól) az újra töltésig (újra berakás ig) végighalad (például újra tölthető müanyag palack, rekesz vagy üvegpalack). Az újrahasználat zárt láncú rendszere akkor valósul meg, ha az újrahasználható csoma golást valamely társaság vagy társaságok kooperál ó csoportja tartja körforgásban Ccoca colás palackok). Nyitott rendszer esetében az újrahasználható csomagolás nem meg határozott társaságok között végez körforgást (például EU söröspalackok). Az újrahasználható csomagolást ismételt használata előtt általában újrahasználtra alkalmas állapotba kell hozni (mosni, tisztítani, javítani kell). Ezeket újrakondicionálás nak nevezzük (MSZ-EN 13429/2004 újrahasználttal foglalkozó szabvány).
164
Az intelligens csomagolás, a ma már hagyományosnak tekinthető információ hordozókan kívül, új információkkal járul hozzá a kereskedők (a fogyasztók) tájékoztatásához, illetve a termék ellátási láncon belüli nyomon követéséhez. Az intelligensfogyasztói csomagolás rögzíteni és jelezni tudja a csomagban vagy a környezetben végbemenő változásokat, továbbá közvetlen vagy közve tett módon utal abecsomagolt termék minőségére. Érzékeli a csomagolt ter méket érő hatásokat (hőmérséklet, mechanikai hatások, romlásból eredő ká ros folyamatok) és ezekről folyamatosan információt szalgáltat különböző in dikátorok (címkék) segítségéveL
A termékek ellátási láncban való azonosítását, nyomon követését, illetve továb bi kívánatos információkrögzítéséta transzpondertechnika sajátos alkalmazá sa teszi lehetővé. A chiptechnológiára épülő, optikai kapcsolat nélküli rend szer alkalmas a gyártási folyamatból indulva a késztermék raktárban, szállítás közben, az elosztóközpontban (a végfelhasználás helyéig terjedő folyamat ban) bekövetkező változások (hőmérséklet-változás, mechanikai igénybevétel stb.) rögzítésére, a szükséges információk szolgáltatására. Az intelligens csomagolás a hagyományos csomagoláshoz, azonosításhoz képest jelentős többletköltséggel jár. Az elmúlt években főleg a gyógyszer és az élelmiszeriparban, illetve a kereskedelemben kezdték kísérletképpen alkalmazni.
165
4.5 Az áruszállítás szervezésének általános tennivalói 4.51 Az áruszállítási mód megválasztása, a fuvarintegrátorok szerepe A szállítási/fuvarozási mód megválasztásának szempontjai. Az áruszállítási fel adatok az ismertetett szállítási módok valamelyikével vagy azok kombinálásá val oldhatók meg. Az áruküldőnek, az árufogadóval együttműködve - a szállí tási/fuvarozási mód megválasztásakor - számos tényezőt kell mérlegelni, és az elvárásaiknak leginkább megfelelő módot kell megválasztani. A megválasztás során figyelembe veendő fő szempontok (nem érintve a tengeri áruszállítást): ../ ../ ../ ../ ../
a szállítási távolság; a szállítási gyakoriságok és intenzitások; a rakományok sajátosságai; a fogadóhelyek elvárásai; a szállítási színvonal (a szállítás minősége).
A szállítási távolság szempontjából nagy távolságú (300 km feletti), középtá volságú (100-300 km) és rövid (100 km alatti) távolságú áruszállítás különböz tethető meg. A nagy távolságú áruszállítás esetében szárazföldön rendszerint kocsirakományú kül demények, vízi úton teljes hajórakományok, légi úton a nagy értéksürüségü és a rom landó áruk (rakományok) továbbítása jellemző. Ebben az esetben például a közúti szállítóeszközök nagy teherbírású tehergépkocsik (nyerges pótkocsiszerelvények); fő törekvés a hordképesség, illetve a raktér jó kihasználása. Közép-és rövid távolságú szállítás esetében (íparvágányos kapcsolatok, irányvona tos vonatközlekedtetés kivételével) elsősorban a közúti áruszállítás vehető számításba. Rövid távolságú áruszállítás jellemző például a települések áruellátására. Itt már a ki sebb teherbírású, fordulékony, önrakodó (például emelőhátsófalas) gépkocsik alkalma sabbak az áruterítésiCés a rakodási) feladatok megoldásárra. A szállítási gyakoríságok és intenzítások főleg a közúti és a vasúti szállítási mód megválasztásakor, és ehhez kapcsolódva a szállítás folyamatának tervezésekor játszanak szerepet. A termelési (gyártási) folyamatok alkatrész, részegység stb. igénye, így a szállítás gyakorisága és intet1Zitása OIT-elvü ellátás esetén is) jól tervezhető. Nagy intenzitások esetében célszerűen vasúti áruszállítás választ ható (például Ingolstadtból Győrbe, az Audi szerelőüzemébe tehervonatok szállítják a részegységeket).
166
A rakományok sajátosságai közül elsősorban a fizikai paraméterek és a ra komány értéke játszanak szerepet. A fizikai paraméterek (külső méretek, saját tömeg, a csomagolás teherbírása stb.) és részben ezekkel összefüggésben a szállítási igénybevételekkel kapcsolatos érzékenység (törékenység) döntő le het a közúti és a vasúti szállítási mód közötti választásban. A nagy értéksűrü ségü, de általában kisméretü és kis saját tömegü áruk szállítására elsődlegesen a légi áruszállítás, illetve közúti-légi szállítás kombinációja vehető számításba (lásd a CEP = Courier-Express-Parcel szolgáltatásait). Az árufogadók, aJogadóhelyek elvárásai elsősorban a területi elérhetősé gükkel (közúti, vasúti kapcsolatokkal) és a fogadókészségükkel (rakodási inf rastruktúra és kapacitás) függnek össze. Nagy fogadóhelyek (például központi elosztóraktárak, vállalati rakodóhelyek) rendszerint vasúti és közúti kapcsolat tal is rendelkeznek, továbbá rakodási kapacitásuk lehetővé teszi a jármüvek gyors ürítését. A szállítási színvonal (a szállítás minősége) vizsgálata a pontosság, a gyor saság, a megbízhatóság és a rugalmasság területére terjeszd1ető ki, de célszerü figyelembe venni az áru épségének megőrzését is. A korszerü ellátási/ter melési/elosztási rendszerek különösen érzékenyek a pontosság, a megbízha tóság (a zavarmentes müködés) és a gyorsaság témakörében . Az utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a szállítási idő alatt készlettartási költségek is felmerülnek (mozgó készletek), tehát ilyen szempontból az a szállítási mód kedvezőbb, amelyiknél nagyobb az árutovábbítás sebessége (az úgynevezett kereske delmi sebesség). A jelenlegi viszonyok mellett ennek becsült értéke a közúti áruszállítás területén 800-1000 km/nap, míg vasúti áruszállítás területén300-400 km/nap. A szállítási színvonal hatással van a szállítási költségekre (fuvardíjakra) is. Ajtwardíj természetesen szintén vizsgálati szempont lehet, de a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruszállítás/a fuvarozás minőségi követel ménye megelőzi az alacsony fuvardíjak iránti igényt. Az előző szempontok mérlegelése, az egyes tényezők és prioritások vizsgá lata, valamint az egyes áruszállítási módok adott szállítási feladatok megoldásá ban mutatkozó előnyeinek és hátrányainak mérlegelése alapján lehet dönteni a célszerű szállítási/fuvarozási mód megválasztásakor. Tekintettel arra, hogy az egyes szállítási viszonylatok jellemzői (szállítási távolság, intenzitás stb.) elté rőek lehetnek, gyakori, hogy ugyanarról a feladóhelyről (azonos termék eseté ben is) különböző módon szállítanak A jászberényi telephelyü Elektrolux Lehel Kft. például termékeinek mintegy 40 száza lékát vasúton, 60 százalékát közúton szállítja az európai elosztóközpontokba, illetve avevőkhöz. A szállítási mód megválasztása, az áru útjának szervezése, nyomon követése stb. egyre bonyolultabb feladatok megoldását kívánja. Ezért mind a feladók,
167
mind a fogadók szívesen bízzák ezek megoldását sajátos logisztikai szolgálta tókra, a fuvarintegrátorokra. A fuvarintegrátorok olyan szállítási szolgáltatók, amelyek teljes rakományú háztól házig terjedő árutovábbítast szerveznek, és a végrehajtáshoz a szállítási módok hatékony és környezetvédelmi szempontból is előnyős kombinációját választják ki. A már említett szempontok mérlegelése mellett tehát figyelembe veszik az egyes közlekedési alágazatok környezeti és gazdasági előnyeit, sőt társadalmi hatásait is. A fuvarintegrátorok az árutovábbítással kapcsolatos összes tennivalót elvégzik. Felada tuk a szállítási mód és a fuvarozók kiválasztása, a küldemények fuvarozásra való előké szítése, a szerződéskötések, a szükséges dokumentumok beszerzése, az áru szállítás közbeni nyomon követése, az elszámolások rendezése. E feladatok megoldásához a fu varintegrátor természetesen külső vállalkozókat is igénybe vehet, de a küldeményért a teljes szállítási folyamatban ő felel.
A fuvarintegrátorok, alágazatonkénti (például tengeri hajózási, vasúti) szak értők bevonásával és a legkorszerűbb információ- és számítástechnika (jár mü- és árukövető rendszerek, internetes kommunikáció, szállításszervező szoftverek) alkalmazásával, a legjobb megoldásokat tudják nyú j taní.
lát, így az egész szállítási folyamat hatékonyságát is befolyásolja. Ezért a berako dás megkezdése előtt célszerű berakás i tervet készíteni. A berakási terv készítésekor arra kell törekedni, hogy a jármű teherbírása (hordképessége) és/vagy raktereminél jobban kihasználható, a rakományegy ségek pedig minél könnyebben (gyorsabban) berakhatók, illetve a fogadóhe lyen kirakhaták legyenek. A berakási tervvel kapcsolatos számításokhoz ismerni kell a jármű rakfelületének és rakteré nek méreteit, a jánnú teherbírását, figyelembe kell venni az árukezelési, áruvédelmi jelölése ket, a be- és kirakadási technológiákat, továbbá a fogadó fél elvárásait. A fogadó fél pélcláLtl előírhatja, hogy a jármü olelalfala és az áru között légrést kell hagyni (a csomagolás ne érjen a jármű oldalfalához), vagy a rakományokat távtartóval kell egymástól elválasztani.
Különböző típusú szállító járművek igénybevétele és/vagy eltérő méretü, elté rő jellemzőjú rakományok berakása esetében idő- és munkaigényes feladat az optimális tervváltozat manuális elkészítése. Ezért ilyen esetben célszerű rako dástervező szaftverrel (például a TRUCKFILL) dolgozni. Ezek a szoftverek, akár grafikus megjelenítéssel is gyors eredményeket szolgáltatnak. Példa. Háztartási gépeket gyártó vállalat késztermékraktárából kéttengelyes, eltolható oldalfalú MÁV vasúti kocsikban szállítják a termékeket a 800 km távolságra levő elosztó központba. A csomagolt és keretbe helyezett termékek (szállítási egységek, rakomá nyok) állított és fektetett helyzetben egyaránt berakhatók, illetve szállíthatók. A szállítási egységek és a vasúti kocsi jellemző méretei:
JH!osszúság
4.52 A szállítások előkészítése, a járművek megrakása A szállítások előkészítése során - a szállításra kerülő árumennyiség (illetve azokból képzett rakományegységek) ismeretében - általánosságban a követ kező feladatokat kell megoldani: ./ a járműtípus( ok) kiválasztása és megrendelése; ./ a beérkező járművek átvizsgálása (például egység, tisztaság szempontjából); ./ berakási terv készítése, berakodás; ./ a rakomány átvizsgálása, a raktér lezárása; ./ a fuvarlevél és az árut kísérő okmányok (például számlák, származási nyi latkozat vagy származási bizonyítvány, Egységes Vámáru-nyilatkozat) elkészítése, átadása; ./ vasúti áruszállítás esetén a vasúti szerelvény feladása.
A szállítási egység A vasúti kocsi raktere
0,68 15,46
Szélesség m 0,60 2,95
1,46 3,00
Térfogat m3 0,6 136,8
A berakási terv szerint az alsó rétegben állítva a felső két rétegben fektetve helyezik el a rakományokat C 4.25 ábra).
4.25 ábra. Vázlat a berakási tervszerinti rakományelhelyezés szemléltetésére
Az áruszállítási folyamat kezdő- és végpontján (a feladó- és a leadóhelyeken, esetenként átrakóhelyeken rakodási (berakodási, kirakodási, átrakási) felada tokat kell megoldani. A rakadások ésszerű elvégzése, a szállítási átfutási idők csökkentése mellett a jármű teherbírásának, raktérkihasználásának színvona-
168
Magasság
0,68 m
169
Feladat: l. Számítsa ki, hogy ilyen elrendezés esetében hány rakomány helyezhető el a vasúti ko
csiban (feltéve, hogy a rakomány között nincs hézag).
2. Mekkora lesz a vasúti kocsi rakterének kihasználási tényezője (filling rate) a berakási terv megvalósítása esetén? Megoldás: ad l. Az elhelyezhető rakományok száma:
kozó előírások Európában nem egységesek, ezért a rakadások megkezdése előtt meg kell tervezni a szállítás útvonalát, és az útvonal szerinti legkisebb tö meghatár-előíráshoz kell igazodni. A közlekedési alágazatok - a biztonságos közlekedés igényeinek, valamint az üzemi müszaki követelményeknekmegfelelően-szabályozzák a jármüvek rakodás át. A vasúti rakodási szabályzat és a gépjármű-közlekedés rakodási előírása például meghatározza különböző áruk, rakományok rakfelületen való elhelyezését, rögzítését, az egyi.itt fuva rozás lehetőségét. Különös figyelmet érdemel az egyedi kezelésü darabáruk (hordók, ládázott áruk, kábeldobok stb.) elmozdulásának (például kötözőelemek, rögzítők, ékek, alkalmazásával való) megakadályozása.
- az alsó rétegben: 15,46 22, egy sorban: ---"" 1,46 a sorok sza- ma: 2,95 - "'4 ,
4.53 A közúti áruszállítás szervezése
0,6
összesen: 4 x 22 88 rakomány; - a felső két rétegben:
15 46
4
hosszirányban egy sorban: "" 10, 1 '6 keresztirányban egy sorban: 2 ,95 ",4 0,6
'
összesen: 4 x 10 x 2 80 rakomány; mindösszesen: 88 + 80 168 rakomány. ad 2. A raktér-kihasználási tényező (filling rate): - 0,6 x 168 100 4o/c 136,8 . "" 7 o.
af -
A közlekedési pályák kiépítettsége és a szállító jármüvek adottságai felső kor látokat szabnak az utóbbiak terhelhetőségének. Az ezekkel összefüggő kö töttségek egyrészt a rakomány méreteivel, másrészt tömegével kapcsolatosak. Az e korlátozásokból származó követelmények megtartásáért, valamint a jár müvek terhelésének egyenletes elosztásáért a rakodás t végző a felelős. A járművek megrakásakor a méretbeli kötöttségek alapvető rendezőelve a pálya ürszelvénye, illetve az ehhez igazodó jármüszerkesztési szelvény, azaz a rakszelvény. A rakszelvény az a pályatengelyre merőleges keresztmetszet, melynek méreteit nem haladhatják meg a jármü, illetve a rakomány méretei. A méretbeli kötöttségeket a zárt terü szállító jármüvek maguk megvalósítják, a nyitott szállító jármüvek rakodás át végzők szempontjából a rakszelvény felső részének és a rakfelület szélességének van elsősorban jelentősége, de fontos a rakodással igénybe vehető hosszúság is. A rakszelvény méreteit hatósági elő írások szabályozzák (például európai viszonylatban a közúti rakszelvény szé lessége 2,5 m, a magassága 4 m). A rakomány tömegével kapcsolatos kötöttségek egyrészt a jármüvek szerke zetéből, másrészt a pálya teherbírásából származnak. A tömeghatárokra vonat-
170
A közúti áruszállítás szervezési módszerei. A közúti áruszállítás szervezésének célja a szállítási igények rugalmas és gyors kielégítése, a szállító jármüvek kapa citásának legjobb kihasználásával, az üresfutások és a szállítási költségek mini malizálásával. Ez a cél egyszerü szállítási kapcsolatok esetében akár manuális számításokkal, bonyolultabb feladatok esetében operációkutatási módszerek (például körutazási modell, szállítási modell) segítségéve!, illetve célirányos szoftverek, integrált járattervező rendszerek alkalmazásával valósítható meg. A gyakorlatban alkalmazott szállítás- (fuvarozás-) szervezési rnodellek (4.26 ábra): egyszerü járatok szervezése; v ingajáratok szervezése; v körjáratok szervezése.
v
Az egyszerü járat esetében a jármü rendszerint a telephelyéről (garázsból) áll
ki a feladóhelyre. Megrakás és szállítás után a fogadó (leadó) helyen kiürítik, majd visszatér a telephelyre, vagy egy újabb feladóhelyre áll át. Az ingajáratokat tömegesen jelentkező fuvarfeladatok esetében célszerü szervezni. Egyszerü ingajárat esetén a telephelyről üresen kiálló jármüvek a fel adóhelyről a leadóhelyre addig továbbítják az árut, illetve térnek vissza üresen, amíg a feladatot nem teljesítették, vagy amíg a napi mtmkaidő le nem járt. Az utolsó szállítási feladat végrehajtása után visszatérnek telephelyükre. A bővített ingajárat az előzőtől annyiban tér el, hogy egy fel- és egy leadóhely mellett egy összetett feladatot is ellátó pontot (fel- és leadóhelyet) is érintenek a jármúvek. A k:örjáratok a viszonylag kis tételekben és több helyen ismétlőelő fuvarfel adatok lebonyolítására alkalmazhatók. Terítő kö1járatok esetén az egy helyen megrakott gépkocsit több egymás utáni helyen fokozatosan ürítik ki (például üzletek kiszolgálása elosztóraktárból). A gyíUtő körjáratok szervezésekor
171
4.27 ábra. Vázlat a szállítási kapcsolatok szemléltetésére
4.26 ábra. A közúti áruszállítás főbb szervezési modelljei (a) egyszerű járat; (b) egyszerű ingajárat; (c) bővített ingajárat; (d) terítő körjárat; (e) gyűjtő körjárat; (fl vegyes körjárat
a)
&···G} d)
c)
l,= 44 km
R3
v'. LJ \ldJ
•.• a.F·L·.-
Telephely, garázs
0
Feladőhely
8Leadőhely
a több helyen fokozatosan megrakott jármüvet egy helyen rakják ki (például beszállítók által gyártott alkatrészek összegyüjtése elosztóraktárba). A vegyes kö1járat a két elóbbi ötvözete; az első feladási és az utolsó leadási hely között a jármü rakományát hol kiegészítik, hol pedig csökkentik. Példa. Üdítőitalokat gyártó vállalat késztermékraktárából (KTR) a rakodólapos egység rakományokat (ER) tehergépkocsin szállítják a regionális elosztóraktárakba (RER). A nyári fogyasztói igények jelentős növekedéséből adódóan három régióba bérelt jármüvekkel kívánják megoldani a szállításokat A késztermékraktár és a regionális elosztóraktárak kapcsolatát (4.27 ábra), továbbá az igényeket figyelembe véve az ingajá ratos kiszolgálás mellett döntöttek
172
A következő adottságok és adatok figyelembevételével számítsa ki a bérlendő tehergép kocsik számát. • A késztermékraktár és régiók kapcsolata alapján az R2 régióban két nagy fogyasz tót (SM) is ki kell szolgálni, de ez csak a raktár bekapcsalásával oldható meg). • A raktárak (a régió) átlagos napi igénye (egységrakományban megadva): R1 54 ER; R2 80 ER, ezen belül a szupermarketek (SM1 és SM2) egyenként 14 ER-t igényelnek; R3 68 ER. • A számításba vett gépkocsikra rakható ER-ek száma: 14. Az átlagos menetsebesség: ./ rakottan 60 km/h; ./ üresen 65lon/h. • A beállási és rakodási idők: ./ a késztermékraktárnál 20 min; ./ az R1 és R3 raktáraknál 25 min; ./ az R2 raktárnál 25 min (ha csak oda szállít); ./ az R2 raktárnál 30 min (ha a nagyfogyasztókhoz is szállít);
173
• A nagyfogyasztók kiszolgálásának ideje járatonként (menetidők +rakodási idők): 50min; • A gépkocsik maximális üzemideje: 9 h; • A fogadási idő nincs korlátozva, a kiszolgálási sorrend a gépkocsik legjobb kihasz nálásával szervezhető. Megoldás: • A szükséges fordulók száma (kerekítve):
.
5
80
68
h= 14'= 4; }2= 14'= 6; .h= 14 =5. • A forduló idő az egyes viszonylatokban (kerekítve} ./ RI viszonylat: 35 35 . tl =20+ 60. 60+ 25+ 65 . 60= 20+ 35+ 25+ 32= 112 m111; ./ R2 viszonylat: =csak a raktárba szállításkor (4 forduló esetében): 56 56 t? = 20+ ·60+ 25 + ·60= 20+ 56+ 25 + 57= 158 min·' 6o 65 =raktárba szállításkor és a szupermarketek kiszolgálásakor (2 forduló .esetében): 56 40 . 60+ 30+ 50+ . 60= 20+ 56+ 30+ 50+ 37= 193 t?= 20 mm +-6 -6 ' o 5 ./ R3 viszonylat: 44 44 . t3 =20+ 60.60 +25 +65· 60= 20+ 44+ 25+ 41= 130 m111; • A szükséges üzemi d ő:
T,z =h x lz+h' x tz' +h" x lz"+J; x t3 = =4 x 112 +4 x 158 +2 x 193 +5 xi30 = =448+ 632 +396+ 650= 2126 min. • Egy gépkocsi üzemideje: TCJ = 9 x 60 = 540 min.
• A szükséges gépkocsik száma:
Afeldolgozási modulok közül a fuvarigény-feldolgozási modulnak, a tér képi információkat kezelő modulnak és a járattervező (menetrendkészítő) modtllnak van kiemelkedő szerepe. A fuvarigényekfeldolgozása modul többek között a járatok tervezését végző további moclulok számára településenként rendezi az igényeket, kimenetén a településenkén ti, fogadóhelyenkénti aktuális fuvarigények jelennek meg. A térképi információkat kezelő modul feladata a kiszolgáland ó földrajzi körzet térké pi viszonyainak olyanmoclellezése, amelynek segítségével a települések közötti mozgá sok a minimális befutott távolság célfüggvényével állíthaták elő (topológiai modell). Bemenő adatai: a települések földrajzi adatai, az úthálózat adatai, a felkeresendő ügyfe lek címe. A járattervező modul a fuvarigény, a térképi adatok és a korlátozó feltételek figye lembevételével minimális futású, legjobb kapacitáskihasználással köztekeelő járatokat állít össze. Kimenetként a járatok menetrendlistája (vagy grafikonja), az összes járatra vonatokozó összegző listák, vezetői információk jelennek meg.
Az eljárásbankban találhatók többek között az adatbázis-kezelőprogramok, azási, topológiai modellezővagy programok (például programok, címkézési technika), a köruta a járatszerkesztési más optimalizáló algoritmusok. Az integráltjámttervező rendszerek szolgáltatásai szöveges és grafikus for mában jelennek meg; a gépkocsivezetők, az irányítók, valamint a felső vezetők munkájához egyaránt segítséget nyújtanak A gépkocsivezetők munkáját segítik: az útvonal-optimalizálás és a járattervezés által szolgáltatott menetren dek; v' az útvonal-optimalizálás és a járattervezés grafikus megjelenítése. v'
Az irányítók munkáját segítik:
nTsz = 2126-:4 ge,p k = Tg 540
OCSl..
a települések és az úthálózat törzsadatlistái és azok grafikus megjelení tései; v' a települések felkeresési sorrendjét tartalmazó listák. v'
Az integrált járattervező rendszerek a felhasználói igényekhez igazodóan nyújtják szolgáltatásaikat, amelyek kiterjednek a szállítási megrendelések fel vételére és feldolgozására, a járatok optimális kialakítására (legkedvezőbb út vonal, leadási/felvételi sorrend, időterv/menetrendkészítés, bejárási sorrend kiírás stb.), továbbá a teljesítések nyilván tartására, elszámolására. A különböző szaftverfejlesztő cégek járattervező (közúti szállításirányító) rendszerei az adatbank, a feldolgozási modulok és eljárások hármas egységére épülnele Az adatbank általában tartalmazza az érintett ügyfelek adatait, a térképi adatokat (például a települések adatai, úthálózat adatai), a korlátozó feltétele ket (az ügyfelek által megjelölt árufogadási idők, átlagos rakodási idők, az egyes útszakaszokon elérhető átlagos haladási sebesség stb.), a teljesített fel adatok adatait és rendszerint a felvett fuvarigények is az adatbankba kerülnek.
174
A vezetői adatszolgáltatást többek között a járatok összesítőlistái, valamint az igénykielégítés listái támogatják. A szolgáltatások skálája és színvonala az alkalmazott eljárások és feldolgo zási modulok "erősségétől" függ. A Buclapesti Müszaki Egyetemen kidolgozott TOUROPT 3.1 Közúti]árattervező Rend szer ismertetője szerint például "Elegendő megadni a megoldandó fuvarozási, szállítási feladatok paramétereit, és a programcsomag elkészíti a jármüvek napi vagy több napra szóló menetrencljeit. A TOUROPT automatikusan meghatározza az egyes járatok leg kedvezőbb útvonalát és a szállítások sorrendjét. Részletes útvonal- és időtervet készít valamennyi gépkocsi számára. A program figyelembe veszi a szállításszervezés alkalma-
175
zásával szem előtt tartandó valamennyi korlátozó tényezőt, mint például az ügyfelek áruátvételi korlátait vagy elvárásait (időablakot), a jármüvek kapacitáskorlátait, egy-egy útszakaszan a haladási sebességet és az ügyfeleknél töltött átlagos rakodási időket, to vábbá különféle térbeli elhelyezkedési szempontokat. A rendszerbe illesztett térképi macleli a felhasználó igényeinek megfelelően tetszőlegesen változtatható, bővíthető." Aszámos menüpont egyike például a járatok megjelenítésére szolgáló menürend szer (4.28 ábra). Ebben megtekinthető, illetve kinyomtatható a kiválasztott aktuális járat menetrendje, majd a járatot grafikusan lehet megjeleníteni az aktív tartomány térképén. 4.28 ábra. A járatok megjelenítésére szolgáló menürendszer (példa)
A TOUROPT 3.1 Közúti Szállításirányítási Rendszer
Szállításirányítás Rendszerparaméterek
l Járattervezés
Top Jára
varozási területek elemzése) megvalósítását, az úgynevezett flottamenedzse lést is támogatják.
4.54 A nagytérségi irányító rendszerek - a flottamenedzsment A közúti áruszállítás irányító rendszereiről általában. A regionális és a városi áruszállítási feladatokat szinte kizárólag közúti jármüvekkel oldják meg. A köz úti áruszállítás azonban - a logisztikai elvárásokkal összefüggésben - fokoza tosan növelte teljesítményeit a távolsági áruszállítás (a nagytérségi, az európai logisztikai rendszerkapcsolatok kialakítása) területén is. A viszonylag rövid tá volságú szállítási feladatokat rendszerint kisebb gépkocsiparkkal rendelkező fuvarozók, míg a nagytérségi áruszállítást, egész jármúflottát üzemeltető fuva rozók, szállítmányozók végzik, illetve szervezik. Az utóbbi esetekben jogos elvárás a jármúvel, a jármúvezetővel való kapcsolattartás igénye, a szükség sze
====='===::l
l
Útv o
Fuvarigény adatbevitel
Góc Kilér
A tele Nyorn
L....._
Grafik
Aktuális járat listázása képernyére
Optim
Nyomtatóra történő listázás
Járat
Grafikus megjelenítés
A járat megjelenitése
===:::;.,
Válas
Összes járat összfutása képernyére
Mene
Járatok összfutása nyomtatóra
Kilép{
Felkeresési lista képernyére Sorrend nyorntatott listája Kilépés
(c)ToPreGaSoftware, 1995 -----------'
Az aktuális járat megjelenitése
Az integráltjáratszerkesztési rendszerek legfontosabb alkalmazási területei: ./ a logisztikai ellátó-elosztó központokhoz kapcsolódó közúti áruszállítási feladatok szervezése; ./ áruforgalmi központok, konténerterminálok közúti el- és felfuvarozási feladatainak szervezése; ./ városi üzletek, áruházak, gyógyszertárak áruellátásának szervezése Ccity logisztikai feladatok).
rinti beavatkozás lehetőségének megteremtése. A jármüflottát üzemeltető cégek szeretnék minden pillanatban tudni a jármüveik helyzetét és státusát, fo lyamatosan kapcsolatot tartani a gépkocsivezetőkkel, hogy akár menet közben is új feladatokkallássák el őket. Amíg a regionális és a városi áruszállítás területén elsősorban aföldbázisú (például mobiltelefonos) adatátviteli, kommunikációs rendszerek használato sak, addig a nagytérségi szállítási kapcsolatokban az olyan míiholdbázisú rend szerek jönnek számításba, amelyek helymeghatározásra (a jármüvek folyama tos nyomon követésére) és kommunikációra egyaránt alkalmasak. A föld- és a müholdbázisú rendszerek kölcsönösen kiegészíthetik egymást (például úgy, hogy a földi renelszerek a regionális, a müholclas renelszerek pe dig a régión túlnyúló kapcsolatokat fogják össze), de törekvések vannak a fölcl és a múholdbázisú rendszerek egységes, nemzetközi szabványok szerinti in tegrálására is. A míí.holdbázisú, nagytérségi irányító rendszerekfontosabbjellemzői: ./ a müholcl geostacionárius pályán kering; ./ a jármüvek közvetlen kapcsolatot létesíthetnek a müholdclal; ./ a müholcl a kijelölt föleli állomással állandó kapcsolatban van; ./ a fuvarozó, a szállítmányozó központja a föleli állomással közvetlenül kommunikálhat; ./ helymeghatározó rendszer alkalmazásával nyomon követhető a jármü vek mozgása.
Az összetett, sokcélú járattervező rendszerek az operatív feladatok megoldása (keretjáratok összeállítása, napi ad hoc és menetrend szerinti járatok szervezé se) mellett stratégiai célkitüzések (lnint például jármüpark-optimalizálás, új fu-
A müholclbázisú rendszerek Európában elterjedtebb változatai az INMARSAT és az EUTELTRACS, illetve a GPS helymeghatározó rendszer.
176
177
Az INMARSAT-rendszer négy aktív müholdja 37 500 km magasságban ke ring geostacionárius pályán. Főbb szolgáltatásai: telefon, fax, írott médiához való hozzáférés, fényképek továbbítása, elektronikus térképek, időjárás-előre jelzés, helyzetjelentés. Alkalmazási területei: tengeri és folyami hajózás, illetve összetett (közvetett, több közlekedési alágazattai végzett) és multimodális áru szállítás (amikor nem lehet egy konkrét jármühöz és annak vezetőjéhez kötni az informálási feladatokat). Az EUTELTRACS-míiholdas közúti adatátviteli rendszer automatikus helyzetmeghatározást tesz lehetővé egész Európában, Észak-Afrikában és a Kö zel-Kelet egy részén. Magyarországon 1993 óta használják a közúti fuvarozók A rendszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a fuvarozók megbízható informá ciókkallássák el megbízóikat a szállítmány helyzetéről, állapotáról. A GPS (Global Pasitlaning System) olyan müholdas, független navigációs rendszer, amely bármely helymeghatározáshoz használható. A GPS-rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki. A müholdak folyamatosan sugározzák pályaadataikat, amiből a GPS-vevő meg tudja határozni a mühold koordinátáit, majd a vizsgált jármü helyzetét A flottamenedzsment GPS, GSM, illetve internetes technológiára épülő kom munikációs és információs rendszer, amely a jármüparkot üzemeltető társaság részére gyüjt és szalgáltat információkat a jármüvek és a rakomány állapotáról, eseményekről, továbbá lehetőséget biztosít a jármüvek navigálás ára. A rendszer összekapcsolt elemei (mobilegység a vezető fülkében, a szolgál tató központ, a felhasználó hozzáértő egysége) a következő alapszolgáltatást nyújthatják ./ szöveges üzenetek közvetítése a jármü és irányító diszpécserközpontja között; ./ a jármü helyzetének (150-300 m pontosságon belüli) meghatározása és továbbítása a diszpécserközpontba; ../ a diszpécser gyors értesítése a pillanatnyi helyzetről, esetleg vészhelyzetrő l; ./ üzenetek továbbítása egyidejüle g az egész állománynak vagy egy jármü csoportnak
4.6 A fuvarozás és a száHítmányozás általános szabályozása 4.61 A fuvarozás értelmezése, a fuvarozási szerződések A fuvarozás értelmezése, a fuvardíj. A fuvarozás mások részére díjazás ellené ben, szerződés alapján végzett árutovábbítás. Az e tevékenységet végző vállalat vagy magánvállalkozó a fuvarozó. Aki a szerződést köti - általában a feladó vagy a címzett - fuvaroztatónak, az egy fuvarlevéllel fuvarozott árut pedig kül deménynek nevezzük A fuvarozási szerződés keretében a fuvarozó köteles a küldeményt átvenni, a rendeltetési helyre továbbítani, és a címzettnek kiszol gáltatni. A fuvaroztató viszont köteles az árut megfelelő állapotban és csoma golásban fuvarozásra átadni és a felmerülő fuvarköltséget kifizetni. Afuvardíj a fuvarozási tevékenység ellenértéke, a küldemény fuvarozásáért fizetendő összeg. A fuvardíj általában kisebb, mint a fuvarköltség, mert az utób bi a fuvarozáshoz esetleg kapcsolódó egyéb tevékenységek (például rakodás, mérlegelés) ellenértékét is tartalmazza. Az úgynevezett szabadárasfuvardíjak költségkalkuláción alapulnak A fuvarozók ilyenkor mérlegelik, hogy ajánlatuk mennyivel haladja meg a várható költségeket A kal kuláció elkészítéséhez elemzik a piac, a versenytársak árait, az érintett autópálya hasz nálati díjait. Az ajánlati díjak tömeg-, idő-, illetve km-arányosak, ele a szerzőclő felek egy ségdíjakat is képezhetnek Az egységelíjak vonatkozhatnak az áru jellemző egységére (például egységrakomány), a jármíí foglalkoztatási idejére vagy a teljesítmény egyéb jellemző egységére (például forduló) vetítve. A szabadáras fuvardíjakat alapvetően a piaci átlagár, a kereslet-kínálat és a fuvarozás önköltsége befolyásolja . A meghirdetettfuvardíjak adott időszakra érvényes, közzétett díjak, díjtételek alap ján határozhatók meg. A díjtételek egy-egy szállítási egységnek (darab) vagy tömegegy ségnek (tonna) bizonyos távolságra való vagy meghatározott ideig tartó fuvarozásáért megállapított díjak. Általában meghireletett díjtételekkel fuvaroznak az európai vasúttár saságok és a vonalhajózási társaságok A meghirdetett díjakból a fuvarozók engeelmé nyeket adhatnak.
A navigáció kiegészítő egységgel biztosítható. Európa egyik legdinamikusabban fejlő dő logisztikai vállalkozása, a Waberer's International Zrt. például a Mio DigiWalker na vigációs PNA-t és a rajtuk futó iGo My way GPS navigációs szaftvert telepítette 1000 ka mionjába. Ez az eszköz tökéletes segítséget nyíljt a gépkocsivezetők általleggyakrabban látogatott európai országok teljes közúti hálózatában való eligazocláshoz. Az iGO My Way renelszeres időközönként frissíthető, így a gépkocsivezetők gyorsan tudomást szerezhetnek az újabb építésü utakról is. A cégcsoport számára azért volt fontos ennek a rendszernek a beszerzése, mert használatával a gépkocsivezetők gyorsabban, biz tonságosabban és kerülőutak nélkül érhetik el Európa ezernyi célállomását (Tranzit, 2007. április)
A fuvarozási szerződések. A fuvarozási szerződés a felek (a fuvarozó, a feladó és a címzett) szabad akarataszerint jön létre, a szerződés tartalmát, alakját, for máját azonban jogszabályok (többek között a Polgári Törvénykönyv, Ptk) írják elő. A fuvarozásnál általában kötelező a szerződés írásbelisége és az erre a célra rendszeresített fuvarlevél használata. Szerződésmódosítás keretében (utólagos rendelkezési jogával élve) a fuva roztató a fuvarozót a küldemény feltartóztatására, visszafuvarozására, más át vevőnek való kiszolgáltatására, más rendeltetési helyre fuvarozásra utasíthatja. Szerződésmódosítás szükséges fuvarozási akadályok és kiszolgáltatási akadály esetén is.
178
179
Fuvarozási akadályról akkor beszélünk, ha a küldemény valamilyen ok (például tenné szeti események, hatósági intézkedések miatti árufeltartóztatás) folytán nem továbbít ható a címzetthez. Kiszolgáltatási akadály akkor áll fenn, ha az átvevő nem található meg, vagy megta gadja az áruátvételt, nem fizeti meg a ráeső költségeket, nem gondoskodik a küldemény vám elé állításáról, a veszélyes áru kirakásának feltételeit nem biztosítja stb.
Fuvarozási keretszerződés ismétlődő feladatok megoldása esetében köthető, amikor a felek nagyobb mennyiségű áru továbbításában állapodnak meg. Afuvarozófelelőssége az áruért úgynevezett fokozott felelősség (szigorúbb, mint az általános kártérítési felelősség), mert a fuvaroztató nem tudja a végzett tevékenységet bármely pillanatban ellenőrizni vagy a fuvarozó magatartását befolyásolni. A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgálásáig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszté séből, sérüléséből keletkezett. A fuvarozó az árukárok megtérítésére kötelezhető, a fuvarozási határidő túl lépése esetén kötbért fizet.
előkészítése (csomagolás, egységrakomány-képzés, címkézés stb.), az áru továbbítás befejezése (az úgynevezett kiszolgáltatás) a vevő általlebonyolított átvétel is egyben. A korszerü logisztikai renelszerekben ezeket a tevékenysége ket a folyamatokba beépült logisztikai szolgáltatók, szállítmányozók végez hetik a termelő vagy a kereskedelmi vállalkozások megbízásából. A fuvarozás előkészítését jelentő tevékenységek a fuvaroztató (vagy megbí zás alapján a logisztikai szolgáltató) feladatait képezik, a fuvarozás végrehajtása során azonban a fuvarozó döntési autonómiája érvényesül. Ebben a szakasz ban viszont nagy jelentőségli a fuvarozó általános tájékoztatási kötelezettsége az áru helyzetéről, az árukárokról, a fuvarozási határielő túllépéséről, abból a célból, hogy a fuvaroztató az információk birtokában a szükséges intézkedé seket megtehesse.
4.62 A szállítmányozás értelmezése, a szállítmányozási szerződések, megbízások
A fuvarozási és az adásvételi szerződés összefüggései. A helyváltoztatással (fu varozással) és az adásvétellel (tulajdonosváltozással) kapcsolatos szerzőclések lényeges pontjait, konclícióit célszerű összehangolni. A tulajdonosváltozás álta lában megelőzi a fizikai helyváltoztatást, ele esetenként fordított helyzet is elő állhat. A teljesítési hely meghatározása az adásvételi és a fuvarozási szerzőclésnek is lényeges eleme. A fuvarozási szerzőclés szerinti teljesítési hely az a földrajzi pont, ahol az áru továbbításával kapcsolatos kockázat az eladóról a vevőre száll át. Ha az adásvételi szerzőclés és a fuvarozási szerzőclés is a megrendelő telep helyét jelöli meg teljesítési helyként, akkor úgynevezett szabályozási szinkron ról van szó. Vasúti fuvarozás esetén ez csak iparvágányos forgalomban valósít ható meg, egyébként a fuvarozás teljesítési helye a reneleltetési vasútállomás. Afitvarparitás azt fejezi ki, hogy hol, mely földrajzi ponton száll át az áru to vábbításával kapcsolatos költség az eladóról a vevőre. A költség- és kockázat átszállás helye egy vagy két földrajzi hely is lehet (egy- vagy kétpontos paritás). A teljesítési helyet az úgynevezett fuvarparitás és a teljesítéshelyi paritás össze hangolásával célszerú megjelölni. A teljesítési határidő az adásvételi és a fuvarozási szerzőclésnek is fontos eleme. Az adásvételi szerzőclések teljesítési határielejének betartását csak jól szervezett (határidős) fuvarozás biztosíthatja. Az árufuvarozási késedelem szerzőclésszegéshez vezethet az adásvételi szerzőclést illetően is. A teljesítés módja (a fuvarozás végrehajtása) is szaros összefüggésben van a kéttípusú szerzőclésben. Az adásvételi és a fuvarozási jogviszony szerinti tevé kenységek illeszkednek egymáshoz (átnyúlnak egymásba). A termelés befeje ző szakaszát (az elaclónál, a fuvaroztatónál) követi az árutovábbítás (fuvarozás)
A szállítmányozás értelmezése. A szállítmányozás esetén valamely szervezet vagy személy (a szállítmányozó) más áruját általában más szállítóeszközének segítségéve!, megfelelő térítés ellenében a címzetthez továbbítja, és közben el látja a címzetthez szállítás során felmerülő kiegészítő teendőket is. A szállítmányozók tehát a szállítmányozási szerzőclés keretében, saját ne vükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerzőclésben foglaltak szerint az árutovábbítást, kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozó kat (fuvarozót, rakaelót stb.), megkötik a fuvarozási és egyéb (például raktáro zási, csomagolási, szállítmánybiztosítási) szerzőcléseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges kiegészítő teendőket. A szállítmányozó ugyanakkor köteles:
A szállítmányozási szerződés. "Szállítmányozási szerzőclés alapján a szállítmá nyozó köteles valamely külclemény továbbításához szükséges fuvarozási és
180
181
./ a szükséges intézkedéseket a gazdaságosság és a biztonság szem előtt tartásával úgy megtenni, hogy azok minclen esetben a megbízó érclekeit szolgálják; ./ a megbízó utasításait követni, ha a kapott utasítás a külcleményt, mások személyét vagy vagyonát nem veszélyezteti. A szállítmányozó bizományosként műköclik, vagyis mások küldeményének továbbítá sát saját nevében, ele mások (a megbízó) terhére továbbítja. Aki ilyen bizományasi fel aclatot lát el, annak rendelkeznie kell a szükséges szakértelemmel. A szállítmányozó az árutovábbítás (a fuvarozás) szakértője, aki azért kapja a megbízást, hogymint szakértő mentesítse megbízóját az áru továbbításával együtt járó feladatoktól, gondoktól.
egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, vala mint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni." [Ptk. 514. §(l).] A szállítmányozó a fuvarozást maga is elládutja, és más szállítmányozó közre működését is igénybe veheti, a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerüll1etnek jogviszonyba. A szállítmányozó az általa választott, más szállítmá nyozó tevékenységéért felel, ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvedenül felelnek a megbízónak A szállítmányozó felelőssége a Ptk 520.§ szerint: "l. A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben
bekövetkezett kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabá lyok szerint felel. 2. A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig a fuvarozó módjára, ha a) maga fuvarozta a küldeményt, vagy b) a küldeményt mások küldeményével egyl.itt ugyanazzal a szállítóeszköz zel, el nem különítve (például gyüjtőforgalomban) továbbította, és a kár ennek során keletkezett." A szállítmányozó közvetlenül felel az általa kiválasztott más szállítmányozó te vékenységéért is. A szállítmányozási megbízás. A szállítmányozási ügylet legfontosabb eleme a szállítmányozási megbízás, amely esetenként a szállítmányozási szerződést is helyettesítheti (a szállítmányozási szerződés ugyanis létrejöhet szóbeli megál lapodás alapján is). A szállítmányozási megbízásnak minden lényeges információt tartalmaznia kell, ami az áru továbbításához, átadásához (leszállításához) szükséges. A szállítmányozók szakosodása. Az elmúlt években - a logisztikai szolgáltatá sok kihelyezésének (outsourcing) és aminőség növelésének igényével össze függésben - szakosodás figyelhető meg a szállítmányozás területén is. Az útvonal szerinti szakosodás főképpen a tengeri árufuvarozásra jellem ző, ugyanis ilyen feladatokat csak jól szervezett, széles körű kapcsolatokkal rendelkező szállítmányozók képesek vállalni, illetve színvonalasan megoldani. Ezért egyes szállítmányozók Dél-Amerikára, mások Észak-Amerikára, megint mások a Távol-Keletre stb. specializálódnak Hasonló tendencia figyelhető meg a szárazföldi szállítmányozó i piacon, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Kelet Európa és a Közel-Kelet vonadmzásában (területi szakosodás).
182
Az áruk szerinti szakosadást a szállításra, fuvarozásra kerülő áruk széles skálája igényelte. Másfajta felkészültséget igényel az olyan áruk fuvarozása, amelyek a helyváltoztatás során gondoskodást (kezelést) igényelnek (például az élő állat szállítása, a hűtőfuvarozás), mint azok, amelyeknek nincs ilyen igé nyl.ik Különösen a veszélyes áruk továbbítása igényel speciális ismereteket. A köz/ekedési alágazatok szerinti szakosadást a nemzed\:özi kereskedelem, a munkamegosztás fejlődése váltotta ki. Valamennyi közlekedési alágazamál nemzetközi egyezmények sokasága szabályazza a piacra lépés, az ott való mű ködés feltételeit és követelményeit. A szállítmányozók ehhez a rendszerhez iga zodva közlekeclési alágazatok szerint is szakosodtak, hiszen a szállítmányozők tól nem várható el, hogy valamennyi közlekedési alágazat valamennyi szabá lyát ismerjék, és minclen területen naprakész információval rendelkezzenek
4.63 A vasúti árutovábbítás és szabályozása A vasúti árutovábbításról általában. A küldemények belföldi továbbításáról abban az esetben beszélünk, ha azoknak mind a feladási, mincl pedig a rendeltetési helye az ország határain belül van, egyébként nemzetközi árutovábbításról, forgalomról van szó. A belföldi árutovábbírásra vonatkozó előírások belső jogszabályokon ala pulnak, de alapelveikben a nemzed\:özi előírásokhoz illeszkednek A vasútra feladott áruk kocsirakományú vagy gyűjtőforgalomban továbbít hatók Kocsirakományú forgalom esetében a fuvaroztató a vasúti kocsikat kizá rólagos használatra (akár irányvonatos továbbításra) igényli, míg a gyüjtőárus (darabárus) forgalom estében a kisebb tömegű árukat más fuvaroztatók árujá val összerakva továbbítják A vasúti kocsikat az erre rendszeresített nyomtatványon kell megrenclelni. A megrenelelés benyújtásának határideje a berakás tervezett idejéhez képest szabályozott aszerint, hogy általános célú vagy különleges célú vasúti kocsiról van-e szó. A kocsi megrendelésben az áruval, a rendeltetéssel, a kocsik típusával, da rabszámával, a berakás helyével és iclőpontjával, továbbá a fizetés mócljával kapcsolatos információkat kell megadni. A kocsirakományú külclemények rakodási helyei: ../ a közforgalmú rakodóhelyek, ../ a bérelt rakodóterületek (szerzőclés alapján vehetők igénybe), ../ az iparvágányok (ezeket szerzőclés alapján szolgálja ki a vasút). A kocsirakományú küldemények rakodásáról a fuvaroztatónak kell gondos kodnia, az áru felvétele pedig a rakodás t követően, az áru és a fuvarlevél átvéte lével, az átvétel igazolásával történik
183
Afuvarlevél használata kötelező, kinyomtatott rovataival segítséget nytijt va lamennyi szerződéses elem azonos módon való értelmezésére, valamint a fu varozás szempontjából szükséges és megengedett adatok feltüntetésére a fuva rozási folyamat során. A külclemény fuvarozás ra való felvételekor a vasút illetékesei ellenőrzik a fuvarlevél ada tait, külső vizsgálattal az áru és a csomagolás állapotát, a rakománynak a kocsikan való elhelyezését és rögzítését. Hiányosság, pontatlanság észlelése esetén az észrevételeket a fuvarlevélen feljegyzik, és a feladóval elismertetik (fenntartásokat jegyeznek be). A fenntartás bejegyzésének a kiszolgáltatás folyamán is nagy jelentősége van. A fenn tartás nélküli átvétel a hibátlan teljesítmény elismerését jelenti, ezért ezt követően igen nehéz a vasúttársaságokkal szemben igényt érvényesíteni, kártérítéshez jutni.
A .fuvardíj a fuvarozási teljesítmény ellenértéke. A vasút egyéb teljesítményei ért, szolgáltatásaiért mellékdíjak felszámolására jogosult. A fuvardíj és a mellék íjak együttes összege a fuvarköltség. A fuvarköltség kiszámításának szabályait, a díjakat, illetve díjtételeket a díjszabások tartalmazzák A clíjszabások kocsira Immányú külclemények, valamint konténerek és egyéb kombinált fuvarozási egységek (közúti jármú, jármúszerelvény, félpótkocsi, csereszekrény) díjszá mítási mócljait, clíjtételeit, díjait, a díjak kiszámítására vonatkozó szabályokat tartalmazzák a belföleli és a nemzetközi fuvarlevéllel feladott kiHeleményekre vonatkozóan. A vasúttársaságok- különösen a nemzetl<:özi forgalomban- együttmlíköclnek a fuvaro zási feladatok végrehajtásában, a kereskedő vasutak a pályavasutaknak fizetnek a pá lyahasználatért, a továbbítással kapcsolatban költségeik merülnek fel, ezért közremlí köclésük arányában részesednek a saját díjszabásaik szerint kiszámított, összegezett és beszedett fuvardíjbóL Ezenkívül üzletpolitikai megfontolásokból kedvező díjakat tar talmazó, úgynevezett közvetlen vagy köteléki díjszabásokat is kiaclhatnak. A vasúti árutovábbítás egységes nemzetközi szabályozásának igénye már az 1900-as évek elején felmerült. Különösen fontos az azonos fuvarozási feltétel renelszerre és az okmányokra is kiterjeelő egységes szabályozás az egymást sín pályával összekötő országok esetében. A fuvarozás feltételrendszerének azonos móclon végzett szabályozásával nagymértékben le lehet egyszerúsíteni a fuvarozási szerzőclések megkötését és a fuvarfeladatok végrehajtását. A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) mincl a nemzetközi személy, mincl pedig az árufuvarozásra kiterjeelő szabályozást tartalmazza. En nek B függeléke (RU/CIM), rövielen a CIM (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény) a nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó szabályokat foglalja ma gában. Alkalmazása a társult országok esetében kötelező, ha a külcleményt olyan útvonalon adják fel, amely legalább két társult ország területét érinti.
184
A CIM alapvetően a vasút és fuvaroztatók között létrejövő fuvarozási szerzőclés tartal
mával foglalkozik. Ilyen tartalmi kérelések például:
./ a fuvarozási szerzőclés megkötése és tartalmi kérdései; ./ a fuvarozás okmányai; ./ a fuvarozási határidők; ./ a rakodás és a fuvarozás ra való átvétel kérdései; ./ a fuvarköltség megfizetésének kérdései; ./ a vasutak egymás közötti kapcsolata, a fuvarköltség leszámolásának szabályai. A CIM mellékleteiben külön szabályozzák a vasúti teherkocsik használatár, továbbá
a magánkocsik, a veszélyes áruk, a konténerek, a rakodólapos rakományok, az expressz áruk stb. fuvarozását. A CIM esetében a csatlakozásnak a feltétele, hogy az a vonalhálózat, amelyet a szabá lyozott hálózati rendszerbe felvesznek, feleljen meg az egyezményben előírt feltételek nek. A volt szacialista országok - beleértve az ázsiai (Mongólia, Kína, Észak-Korea, Észak-Vietnam) országokat is - a nemzetközi vasúti árufuvarozásra SZMGSZ (Nemzet közi Vasúti Árufuvarozási Megállapodás) címeni954-ben önálló megállapodást hoztak létre. E szabályozásnak hazánkból csak az említett ázsiai országokba és a FÁK országai ba irányuló külclemények esetében van jelentősége.
A CIM.fiwarlevélnem értékpapír, nem testesíti meg az árut, annak átaelásával nem szerezhető meg az áru tulajdonjoga. A CIM fuvarlevél adatai között legfontosabbak: ./ a reneleltetési állomás megnevezése; ./ az átvevő neve és címe; ./ az áru megnevezése, tömege, darabszáma, elarabszámnál a csomagolása; ./ a feladó adatai; ./ a vasúti kocsi száma; ./ a fuvarlevélhez csatolt iratok felsorolása. A fuvarlevélen utalás található a költségek (fuvardíjak, mellékclíjak, vám és egyéb, a kiszolgáltatásig felmerülő költségek) feladó vagy címzett részéről való megfizetésére. Fel kell tüntetni, hogy a költségeket a feladó vagy az átvevő fi zeti-e meg, valamint hogy a költségek mit foglalnak magukban. Egyes kül clemények esetében - ha a külclemény értéke nem nyújtana fedezetet a fuvar díjra - a vasút megkövetelheti a fuvarköltség előre való megfizetését. A RID a veszélyes áruk vasúti fuvarozásáról szóló nemzetközi szabályzat, amelynek előírásait a belföldi forgalomban is érvényesíteni kell.
4.64 A közúti árutovábbítás szabályozása A közúti árutovábbítás szerződéses formái szélesebb körúek a vasúti árutováb bítás eseteinéL Ez azért van így, mert a közúti fuvarozási mócl az igényekhez legjobban tud alkalmazkodni (itt minclen feladat egyedi, a forgalom háztól há-
185
zig jellegű). Az árutovábbírásra kötött szerződések eltérő típusúak, és ezeknél eltérően alakulnak a felek feladatai, a határidők, a felelősség, a kártérítés és a felmerülő költségek is. A közúti árutovábbítási szerződések típusai: ../ ../ ../ ../ ../
a fuvarozási szerződések; a szállítmányozási jellegű szerződések; a darabáru-fuvarozási szerződések; gépjármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződések; gépjárműbérleti szerződések.
A közúti árujiwarozási szerződés általános tartalma alapján a fuvarozó a külde ményt a fuvaroztatótól átveszi, a rendeltetési helyre továbbítja, és ott a címzettnek kiszolgáltatja. A fuvarozáshoz járulékos tevékenységek (például raktározás, cso magolás, mérlegelés) kapcsolódhatnak. A küldeményekre vonatkozóan őrzési kötelezettség terheli a fuvarozót, a bekövetkezett kárért fokozott felelősséggel tar tozik. A fuvarozó a fuvarozási határidőért is felelős. Ez a szerződéses forma a kocsi rakományú fuvarozásra jellemző, a fuvaroztató teljes gépjármű kiállítását kéri. A közúti ánifuvarozáshoz kapcsolódó szállítmányozási tevékenységekre a szállítmányozás szabályai vonatkoznak. Ilyen jellegű tevékenységek a házhoz szállítás, az árugyüjtés és -terítés, továbbá az állomási szállítmányozás. A házhoz szállítás leggyakoribb változata az, amikor a megbízó valamilyen tartós fo gyasztási cikketvásárol, és a számlát a fuvarozó (szállítmányozó) helyi kirendeltségének adja át azzal, hogy az árut vegye át, és címére fuvarozza házhoz. Az árugyííjtés és -terítés keretében a fuvarozó az árut kijelölt feladóhelyekl"ől gyűjti be, illetve kijelölt címekre továbbítja. A terítés és gyüjtés össze is kapcsolódhat, például az áruterítést követő göngyölegbegyüjtés révén. Állomási szállítmányozást akkor végez a közúti fuvarozó, ha az árut vasútállomáson, repülőtéren, kikötőben a fuvaroztató nevében a vasúttól (a légi vagy vízi fuvarozó válla lattól) átveszi, illetve részükre továbbítás céljából átadja.
A darabárufuvarozás eseténnem gépjárművet rendel a fuvaroztató (a külde mény saját tömege ezt feleslegessé teszi), hanem a megadott tömeg- és méret határokon belüli áruját darabárus járatra adja fel. Ebben az esetben a fuvarozás útvonalát és eszközét a fuvarozó határozza meg, a fel- és lerakás a fuvarozó fel adata. A darabárus (gyüjtőárus) forgalomban gyakran konténereket használ nak a gyújtópontok közötti továbbításhoz. Élő állatok, ömlesztett és más áruval össze nem rakható áruk ebben a rend szerbennem továbbíthatók. A darabáru-fuvarozásra kötött szerződés alapján a fuvarozó a küldeményt általában a fuvaroztató által megjelölt helyen átveszi (saját szervezésében, gyüj tőforgalomban), a rendeltetési helyre továbbítja, és ott a címzettnek átadja. A rendszer működtetéséhez gyűjtőraktárakra és menetrendekre van szükség.
186
A gépjármü rendelkezésre bocsátása esetében az üzemben tartó meghatá rozott számú, típusú, felszereltségű és teherbírású gépjármü kiállítására vállal kozik, a megrendelő kívánságának megfelelően. Ebben az esetben az üzem ben tartó gépkocsi vezetője nem veszi át az árut, a fuvarozást a megrenelelő szervezi, és az árut is a megrenelelő őrzi. A gépjármű rendelkezésre bocsátásá ra vonatkozó szerződés kívül esik a fuvarozás körén, ezért a Ptk.-nak a vállalko zásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A gépjármübérlet jellegzetessége, hogy meghatározott forgalmi rendszám ú gépjárművet kell gépkocsivezető nélkül a bérlő számára használatba adni. A bérlő viseli az üzemeltetéssei kapcsolatos költségeket, a bérbeadó viseli a gépjármü közterhei t. A közúti árutovábbítás fuvarokmányai. A belföldi közúti árutovábbításta Ptk. alapján készült Közúti Árutovábbítási Szerzőclések (KÁSZ) címet viselő kor mányrendelet szabályozza. A KÁSZ a Ptk.-ban található rendelkezésekhez csak a szükséges kiegészítéseket adja meg, továbbá azokat a szabályokat tartalmaz za, amelyeknél a Ptk. rendelkezései eltérési lehetőséget biztosítanak. A KÁSZ a fuvarozás, a gépjármü rendelkezésre bocsátása és a gépjárműbér let kérdéseit egyazon rendelet keretében szabályozza. A közúti árutovábbítási szerződések közüla fuvarozási szerzőclések a leggyakoribbak A KÁSZ szerint eseti szerzőclések eseténnem kötelező, és általában nem is szükséges a szerződés írásba foglalása, kötelező ugyanis a fuvarlevél használa ta, a fuvarlevél pedig bizonyítja a szerződés létrejöttét. A fuvarlevél ajánlott mintáját a KÁSZ melléklete tartalmazza. A gépjármííluvarlevél kötelező tartalmi elemei: ../ a felek megnevezése, címe, adószáma; ../ az árura vonatkozó adatok (megnevezése, mennyisége, tömege, csomagolása, ve szélyes áruk esetén besorolása); ../ az áru átvételének és kiszolgálásának helye és ideje; ../ a fuvardíjra, a fizetés idejére és módjára vonatkozó megállapodás. A felsoroltakon kívül egyéb adatok is feltüntethetők a fuvarlevélben részben az erre szolgáló ravatok felhasználásával, részben más választott formában. A gépjármü-fuvar levélre formai követelmények nincsenek, ezért a kötelező tartalmi elemeket bármilyen formamellett lehet rögzíteni. A formai kötöttség hiánya azonbannem korlátozza a fuvarozót abban, hogy a fuvaro zással kapcsolatos észrevételeit, fenntartásait ne rögzítse a megbízóval egyetértésben használt fuvarlevél-változaton.
A közúti árutovábbítás fuvardíjai. A közúti árutovábbításjiwardijai a fuvarozta tó és a fuvarozó megállapodásán alapulnak. Nincsenek sem belföldön, sem nem zetközileg meghirdetett egységes clíjszabások. A fuvardíjakat a fuvarozó tényle gesen felmerülő költségei és a minclenkori piaci viszonyok határozzák meg.
187
A díjszámítás módjában ugyan a felek állapodnak meg, mégis célszerü azo kat- többek között tartalmuk egyértelmüvé tétele érdekében - meghatározni. A szabad árak következménye, hogy a díjmegállapodások a szerződések fontos részei, hiszen az ajánlatokban szereplő díjak a piaci helyzet, a fuvarozta ták igényei - különösen nagy mennyiségü fuvarozásra felkínált áru esetében az áralku során jelentősen módosulhatnak. A nemzetközi közúti árufuvarozásra a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szer ződésről szóló egyezmény (CMR) tartalmaz előírásokat, ha a fuvarozás két ország közötti árutovábbírásra vonatkozik, és azok közüllegalább az egyik csat lakozott az egyezményhez. A CMR Egyezmény a fuvarozási szerződésekből keletkező jogviszonyokat egységesíti, és az ENSZ keretében (az IRU: Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egy let közremüködésével) jött létre. A CMR szabályozás kiterjed: ./ a szerződéskötés alaki és tartalmi kérdéseire; ./ az áru átvételével és kiszolgáltatásával kapcsolatos felelősség kérdéseire; ./ az áru elveszésével, sérülésével és késedelmes kiszolgáltatásával kapcsolatos felelősségre és kártérítésre. A közúti árufuvarozásra felvett küldeményekre akkor is a CMR előírásai érvé nyesek, ha útközben kombinált fuvarozás keretében vasúton (Ro-La) továbbít ják a gépkocsit A CMRfuvarlevél példányszámát az egyezmény három eredeti, nevesített példányban határozza meg. E példányok eltérő színnyomata segíti a példá nyok kezelését, megfelelő helyre juttatását A CRM fuvarlevél fontosabb kötelező tartalmi elemei: a feladó neve és címe; a fuvarozó neve és címe; a címzettre vonatkozó adatok; az árukra vonatkozó adatok (megnevezés, tömeg, csomagolás, darabszám, sorszám stb.); ../ a fuvarozással kapcsolatos költségek ../ ../ ../ ../
A nem kötelező elemek között szerepel: külön megállapodásra utalás, a rakodás elvál lalása, az utánvét összege, a fuvarozási határidő, a fuvarozónak átaelott okmányok meg nevezése, valamint a fuvarozással kapcsolatos fuvarozó i fenntartások. Az ADR (Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megálla
podás) a gyúlékony, a robbanékony, a fertőzésveszélyes, az undorkeltő stb. áruk fuvarozását szabályozza, és ez hazánkban is belső joggá vált, a belföldi és nemzed<:özi forgalomban egyaránt használa tos.
188
Az ADR magyar nyelven három kötetben jelent meg. Az I. kötet a megállapoelás alapszövegét tartalmazza, továbbá az A melléldet első és má sodik részét (az alapvető fogalmi meghatározásokat, előírásokat és a veszélyes anyagok különböző osztályaira vonatkozó rendelkezések felsorolását). A II. kötet az Amelléklet függelékeit tartalmazza (Al...A9 osztály; például l. osztály: robbanó anyagok és tárgyak ... 7. osztály: raclioaktív anyagok). A III. kötet az ADR B mellékletét és függelékeit foglalja magában. Ezek a fuvarozásra és a fuvareszközökre vonatkozó rendelkezések (a jármű felszerelésére, közúti forgalma, rakodása, tartózkodása közutakon és lakott területeken stb.).
A vámegyezmények létrehozásának közös célja, hogy egyszerre biztosítsák a gyors határátmenetet és a vámbevételekhez való garantált hozzájutást A TIR Egyezmény célja, hogy a közúti jármúvel végzett nemzetközi árufuva rozás során a határátmeneteken az áruk megszemlélése melletti áthaladást te gye lehetővé úgy, hogy a vámellenőrzést az indításkor és a rendeltetési helyen kelljen elvégezni anélkül, hogy a közbenső határátmeneteknél a vámdíjakat és illetékeket letétbe kellene helyezni. TIR Egyezmény szerinti fuvarozást olyan jármüvel (jármüszerelvénnyel, konténerre!) lehet végezni, amelyek e rendszer keretében való használhatóságát jóváhagyták, és erről tanúsítványt adtak ki. Az ilyen jármü elejére és hátuljára TIR feliratú táblát helyeznek. Részletes műszaki előírások határozzák meg a TIR-rendszerben fuvarozásra alkalmassá nyilvánítás feltételeit. Az előírások a raktérszerkezetének kialakítására, összeszerelésé re vonatkozó követelményeket tartalmazzák azzal a céllal, hogy a vámzárrallezárt rész ből árut kivenni vagy oda betenni, látható nyomok hátrahagyása vagy a vámzár megsé rülése nélkül ne lehessen.
A TIR Egyezmény szerint minősített jármüvek kaphatnak TIR- igazolványt. A T/R-igazolvány egyetlen útra érvényes. Az árukat a TIR-igazolvánnyal együtt be kell mutatni az indítási vámhivatalnáL A közbenső vámhivataloknál általá ban elfogadják a vámzárat, ez azonban nem zárja ki a vámellenőrzésre vonat kozó jogosultságukat Hazánkban a Magyarországi Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) adhat ki TIR-iga zolványt, és vállalhat kezességet. Minden TIR-igazolvány az Egyesület 50 ezer dollárnak megfelelő garanciavállalását is tartalmazza . A garanciavállaló egyesületek, szervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a TIR eljárással kapcsolatos szabálytalanság esetében megfizetik a vámokat és illetékeket, azok esetleges késedelmi kamatokkal növelt összegét, amelyet az érintett ország törvé nyei szerii1t ilyenkor ki kellene fizetni.
A Tranzit Egyezmény (egységes árutovábbítási egyezmény) az EU-országok közötti, valamint az EU- és EFTA-országok közötti áruforgalom gyorsítását szol gálja. A TIR Egyezményhez képest is le kívánja egyszerüsíteni és meg akarja gyorsítani a határátlépést
189
Az Egyezmény a csatlakozott országok közötti árutovábbítást úgy minősíti, mint a Kö zösségen belüli árufuvarozás t, okmányainak azonban meg kell egyeznie az Egyezmény mellékletében foglalt T1 vagy T2 eljárás szerinti okmánnyal. A Tl eljárást lehet alkalmazni a Közösség és az Egyezményhez csatlakozott EFTA tag országai közötti árufuvarozás esetében, míg a T2 eljárás a Közösségen belüli közösségi áruk fuvarozása esetében alkalmazható. A Tranzit Egyezmény garanciarendszere is különbözik a TIR-étől. A TIR-eljárás ban egy szervezet a garancia vállalája (MKFE, IRU), a Tranzit Egyezményben bankok vagy megfelelő banki háttérrel rendelkező jogi vagy természetes sze mélyek vállalhatnak garanciát. Az ATA Egyezmény lehetővé teszi, hogy a nemzeti vámokmányok helyett az úgynevezett ATA-igazolványt fogadják el határátlépés esetében. A hazai szabályok szerint a következő áruk kezelhetők ideiglenes behozatal ban az ATA Egyezmény keretében: ./ kiállításon, vásárokon stb. bemutatásra kerülő áruk; ./ munkaeszközök (például hangszerek); ./ áruminták és kipróbálásra kerülő áruk. AzATA-igazolványokat a kereskedelmi kamarák adják ki, és legfeljebb egy évig ér vényese!<:. A kibocsátó kamara az általa kiadottATA-igazolványokra garanciát vállal. Ha az árut a határárlépést követő egy éven belül nem viszik ki az országból, a vámel járást lefolytatják.
A különböző - kereskedelmi, fuvarozási kapcsolatokban - egyiittmüködő országok, államok belső kereskedelmi szokásai eltérőek lehetnek. A nem zetközi kereskedelemben, árufuvarozásban keletkező értelmezési problémák kiküszöbölésére a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara már 1936-ban megha tározta (1990-ben bővítette) a számításba vehető legfontosabb paritásokat Ezeket International Commercial Terms (röviden INCOTERMS) Kiadványában közread ta. Az INCOTERMS klauzulák célja, hogy a nemzetközi kereskedelmi, fuvaro zási szerződésekben egyértelmüvé tegyék az eladók és a vevők felelősségét. Az INCOTERMS szabályozza: ./ ./ ./ ./
az eladó és a vevő fő kötelezettségeit; az áru leszállításával kapcsolatos költségek megoszlását; a kárveszély átszállásának helyét és móclját; a szerzőclés teljesítésével összefüggő egyéb kötelezettségeket (például okmánybeszerzés, értesítés).
A klauzulák betükódokkal jelölik a paritás i pontokat, helyeket. Ezek közül csak a legfontosabbakat emeljük ki.
A paritás (azonosítás) általánosságban azt a kritikus pontot jelöli, ahol meg történik az okmányok cseréje, illetve ahol a kockázat és a költségek viselése átkerül az eladóról a vevőre. A teljesítéshelyi paritás az a kritikus (földrajzi) hely, ahol az áru feletti ren delkezés joga, az áru tulajdonjoga és az ezzel egyiitt járó kockázat az eladóról a vevőre száll át. Ajuvmparitás az a kritikus (földrajzi) pont, ameddig az eladót, és amelytől a vevőt terheli a fuvarozással kapcsolatos költség és kockázat. Egypontos paritásról beszélünk, ha a teljesítéshelyi paritás és a fuvarparitás azonos földrajzi pontra esik. A kétpontos paritás esetén más földrajzi pontra esik a fuvarozási és más földrajzi pontra a teljesítéshelyi paritás. A kritikus pontok, földrajzi helyek közlekedési alágazatonként eltérőek le hetnek. A hajózásnál értelmezhető kritikus pont lehet például a hajó oldala, a hajó fedélzete, a rakpart. A közúti és a vasúti közlekedési alágazatoknál például a raktér, a vámkezelés helye, az államhatár, a vevő vagy az eladó telephelye.
A vasúti és a közúti fuvarozás főbb paritásainak kódjai a következők szerint ér telmezendők. EXW (Ex Works, ab Werk)paritás: az okmányokat az eladó a telephelyén adja át a vevőnek, a költség és a kockázata telephelytől a vevőt terheli. FCA- (Free Carrier)paritás: a kockázat és a költség az elaelót az áru átadá sául szolgáló raktárig (üzemi raktár, speditőrraktár, közraktár) terheli. Az eladó az okmányok egy részét a kilépő, a többi részét a reneleltetési vámhivatalnál adja át a vevőnek. CPT- (Carrige paid to......) paritás: a költségek az elaelót a címzett telephe lyéig terhelik, és itt adják át az okmányokat is. A kockázat (szükség szerint a biz tosítás díja) a vevőt terheli az árunak közlekeclési eszközre való felrakásátóL ClP- (Carrige and insurance paid to......) paritás: a költségek, a biztosítás és a kockázat díja fizetve a feladási és a rendeltetési hely között, a szerződésben megállapított pontig (például valamely közbenső vasútállomásig). A feladás bérmentesítve, vagyis a megaelott pontig a feladót terheli a költség. Az okmá nyok a címzett telephelyén kerülnek a vevőhöz. DAF- (Delivered adji·ointer) paritás: mind a költség, mincl a kockázat az el adót a szerződésben meghatározott határátkelőhelyig terheli. Részben a hatá ron, részben a reneleltetési vámhivatalnál kerül sor az okmányok átadására. DDU- (Delivered duty unpaid) és a DDP- (Delivered duty paíd) paritás: mindkét paritás esetében az elaelót a vevő telephelyéig terheli a kockázat, ille tőleg a költségek viselése és az okmányok átadása. A DDU-paritás a ki.ildemény
190
191
4.65 A nemzetközi árutovábbításban alkalmazott fontosabb paritások
leszállítását vámkezeletlenül, míg a DDP-paritás vámkezelten tartalmazza. Ez utóbbi esetben a vámkezelés, illetve annak költségei is az elaelót terhelik A szállítmányozó megbízása általában nem a kritikus pontig, hanem a fel adás helyétől a rendeltetési helyig történő továbbításra terjed ki. Ezért a szállít mányozónak mind a teljesítéshelyi, mincl a fuvarparirást ismernie kell. A külde mény továbbítása során a tulajdonoshoz kötőelő intézkedések megtétele ércle kében a paritás szerinti rendelkezésre jogosulttól tud utasítást kérni. A hajózás (a tengeri és a belvízi fuvarozás) főbb paritásai közül hármat emelünk ki. FAS- (Free alongside ship)paritás: az okmány, a kockázat és a költség a hajó külső oldalán értelmezett kritikus ponton megy át az eladótól a vevőre. FOB- (Free on board)paritás: a kockázat és a költség a hajó fedélzetére tör ténő berakással, mint kritikus ponton kerül át az eladóról a vevőre. CFR- (Cost and.freight) paritás: az okmányok a hajó fedélzetéig, míg a költ ségek a rendeltetési kikötőig terhelik az elaelót A kockázat, vagyis az árukár, illetőleg a biztosítás költsége azonban a vevőt terheli a teljes hajóút során.
5. FEJEZET
A készletezés-raktározás menedzsmentje 5.l A készletezés általános kérdései 5. l A készletek értelmezése, a készletezés általános fogalmai A készletezés, a készletek értelmezése. A készletezés a kitermelőhelytől a gyár tásan keresztül a fogyasztóhelyig terjedő teljes anyagáramlási folyamat (logisz tikai lánc) része. A készletezés igénye abból adódik, hogy a termelési (gyártási) és a forgalmi szféra egyes fázisai (például a gyártás és a felhasználás/fogyasztás, az egyes gyártási részfolyamatok) nem illeszthetők kellő pontossággal egymás hoz. Különösen jól érzékelhetők a termelési és a fogyasztási intenzitások idő beni eltérései a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ipari termékek előállítá sa és e termékek fogyasztása területén. Ilyen esetekben az illesztési pontokon az anyagáramlás megszakad, ideigle nesennem áramló anyagok, áruk (készletek) képződnek Készletek képzése természetesen szándékos is lehet, például nemzetgazdasági, biztonsági, speku lációs stb. célok érdekében.
A készletek tehát olyan anyagi javak, amelyeket egyszervezet (termelő vagy szolgáltatóvállalat, kereskedő stb.) azérthalmoz fel, hogya:.jövőben (alkalmas időpontban) azokat az igényelt intenzitásoknak megfelelően felhasználja (mozgásba hozza). Számviteli megfogalmazás szerint a készletek a vállalkozás tevékenységét közvetlen szolgáló anyagi eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt, nem tartósan szalgálják a vállalkozás érdekeit, egy éven belül felhasználásra, átala kításra vagy értékesítésre kerülnek.
A termelési szférához kapcsolódó (anyag-, alkatrész-, részegység-) készleteket termelési (gyártási) készleteknek nevezzük Ezeket a készleteket rendszerint az úgynevezett függő keresletlí anyagok, alkatrészek képezik, amelyeknek
193
a szükséglete - a végtermék iránti igények ismeretében -viszonylag nagy pon tossággal meghatározható. A számítástechnika fejlődésével párhuzamosan ugyanis olyan anyagszükséglet-tervező rendszereket (például MRP) fejlesztet tek ki, amelyek a termelési szféra egyes területein már lehetővé teszik az egyes fázisok optimális illesztését, az anyagszükséglet pontos meghatározását. A forgalmi szféra készleteit zömében a független keresletü (a piac oldaláról jelentkező, sztochasztikus igényfolyamatú) termékek képezik; ezek célja a ke reslet és a kínálat összehangolása. A függő kereslethez kapcsolódó készletek nagyságát rendszerint megbíz hatósági készletezési modellekkel, a független keresletü termékek készleteit költségmodellekkel határozzák meg. Ez utóbbi esetben a szervezet annyi kész letet köt le, amennyi az anyagi áramlás zavartalan fenntartását a legalacsonyabb költségszimen képes biztosítaní. A készletezéssei kapcsolatos vállalati célok. Mindazokon a helyeken tehát, ahol az anyag(áru)áramlatok térben vagy időben megszakadnak, készletek képződ nek. A készletek növelik a termelési, értékesítési átfutási időket, jelentős tőkét kötnek le, kezelésük, táralásuk nagy ráfordítással jár.
A készletez.ést ugyanakkor értéknövelőnek kell tekintenünk, mert a részfo lyamatok célszerú összekapcsolását, a teljes folyamatzavarmentes müködé sét segítik elő. A készletezéssei kapcsolatos vállalati c:élok, stratégiák kialakí tásakor elsősorban a kiszolgálási színvonal és a készletezés, illetve a készlet kéntlekötött tőke közöttkell a kívánatos összhangot megteremteni.
A kiszolgálási színvonalmérésének, értékelésének számos összetevője van (vö. 2. fejezet) van. A készletek oldaláról közelítve a megfelelő készlet megfele lő időben való rendelkezésre állása a legfontosabb színvonalmutató. A termelési folyamatok esetében ez a megelőző fázisok termékeiből (alkat részekből, részegységekből) eredő, az adott fázishoz kapcsolódó (müveletkö zi, beszállítói) készletek rendelkezésre állásának igényében nyilvánul meg. Az eredményesség itt a termelésellátás kiszolgálási színvonalával értékelhető. A korszerü termelésszervezési eljárások, elvek (példáulJIT-elv) alkalmazásával esetenként csökkentl1ető, vagy akár meg is szüntethető a termelési fázisok kö zötti készletigény, de a termelési anyagok jelentős részéből továbbra is készle tet kell képezni. A késztermékek iránti külső (független) kereslet legjobb kielégítése általá nos vállalati célként fogalmazható meg. A sztochasztikus folyamatokkalleírha tó (modellezhető) igények azonban csak készletre termeléssei (push-típus)
194
elégítheták ki. A készletek nagysága itt a vevők kiszolgálási színvonalának egyik, ellentmondásoktól sem mentes, befolyásoló tényezője. A készletek növelésével ugyanis a kiszolgálási színvonal növelhető, de a ter méket egyre nagyobb készletezési költség terheli. A vállalatnak tehát olyan kiszolgálási színvonalat kell meghatároznia, amely kielégíti a fogyaszták elvárá sait (a konkurens vállalatokkal felveszi a versenyt), de az adott "termékre ra kodott" készletezési költség nem csökkenti a piaci részesedést. A készletezés elvi lefolyása, alapfogalmak A készletezés elvi lefolyásának érzé keltetésére a készletfeltöltés-készletfogyás folyamatának lépcsős függvényét folytonos függvényként kezeljük. Tekintsünk meg egy olyan készletezési cso mópontot, ahol a feltöltést egyszerre nagyobb egységben végzik, a készletfo gyás pedig kis egységekben valósul meg (például alkatrészek heti egyszeri beszállítása futószalagszerü szerelést végző üzembe). A készletváltozás elvi le folyását ekkor az 5.1 ábra szemlélteti. 5.1 ábra. A készletezés elvi lefolyása
Q
A készletváltozással kapcsolatosfőbb jellemzők a következők szerint értelme zendők: a) a rendelési tételnagyság (q) az esetenként megrendelt mennyiség (például db); b) a biztonsági készlet (Qb) tartalékolt árumennyiség (például darabban), amely az igény (kereslet) véletlen ingadozásaimellett is kellő biztonságú keres let-kielégítést tesz lehetővé;
195
c) a maximális készlet (Qmax) a rendelési tételnagyság és a biztonsági készlet összege: Qmm• = q + Qb; d) a minimális készlet CQmin), amely alá készletszint- normális müködés mel lett - nem csökkenhet Cesetenként a biztonsági készlettel azonos nagyságú); e) a rendelési készlet (Q,) vagy rendelési pont az a készletszint, melynek el érésekor meg kell rendelni a következő tételt (szállítmányt). Ez egyrészt a biz tonsági készletet, másrészt az utánpótlási idő alatti szükségletet foglalja magá ban. Ezt a készletet szokás jelentésköteles készletnek vagy jelzőkészletnek is nevezni; f) készletezési ciklusidő (t) vagy periódusidő a két beérkezés között eltelt idő (például napban kifejezve); g) az utánpótlási idő (tp) a megrendeléstől a q mennyiség leszállításáig eltelt idő (például napban kifejezve). Ez az időköz a gyakorlatban megegyezik a megrendelési idővel.
5.12 A készletek csoportosítása, a készletezési költségek A készletek csoportosítása. A készletek (függetlenül attól, hogy vásárolt vagy saját termelésü készletek) funkcionális szempontból négy csoportba sorolhatók: l. ajelkészülési (anticipált) késztetet az előre jelzett keresletváltozások, idény
szerüségi hullámok (például üdítőitalok esetében) vagy beszerzési költ ségváltozások (például energiahordozák esetében) figyelembevételével, a vállalati célokhoz igazodva képezik. E (stratégiai jellegü) készletek nagy ságának meghatározása nagy körültekintést kíván, és képzése mindig koc kázattal jár. 2. a cikluskészlet a rendelési tételnagyságokkal azonosítható, és a két beérke zés közötti szükségletet hivatott kielégíteni. 3. a biztonsági vagyjluktuációs készletelJ egyrészt a fogyasztók, felhasználők átlagostól eltérő, előre számítottnál nagyobb igényeinek kielégítését, más részt az utánpótlások esetleges zavara (a tervezettnél hosszabb utánpótlási idők) esetén az átmeneti hiányok kiküszöbölését teszik lehetővé.
motorok esetében) is igénybe vehet. A szállítási készleteket a tőkelekötés mellett további járulékos (például biztosítási, kezelési) költségek is terhelik. A készletezési költségek a rendelési, a készlettartási és a készlethiány miatti költségekből tevődnek össze. A rendelési (előkészítési, utánpótlási) költségek a rendelések feladásához kapcsolódó költségeket tartalmazzák, függetlenül attól, hogy külső vagy belső megrendelésről van szó. Külső megrendelés esetében például a rendelésfeladás előkészítésének, a beszállíták kal való kommunikációnak, a tételleszállításával kapcsolatos csomagalások vagy az (egyszer használa tos, úgynevezett eldobható) egységrakomány-képző eszközök költsé geit foglalják magukban. Belső (vállalaton belüli) megrendelések (igénylések) esetében többek között a ren delés előkészítésének, nyilvántartásának, nyomon követésének költségeivel, továbbá a gépek (munkahelyek) átállításának, az előkészületi-befejezési múveletek végzésének költségeivel kell számolni.
A készlettartási költségek a készletek fizikai létéből, kezeléséből származtatha ták Magukban foglalják a tőkelekötés, a károsodás, az erkölcsi kopás, a biztosí tás, a természetes fogyásból (káló), az eltulajdonításból eredő, és nem utolsó sorban a raktározási költségeket A készlethiányköltségek (veszteségek) akkor merülnek fel, ha a megrende lés nem, vagy csak részben teljesíthető. Pótolható hiány esetében (amikor a megrendelő korlátozott ideig hajlandó várni a rendelt tételleszállítására) álta lában kisebb a hiányköltség, mint akkor, ha a vásárló nem vár, hanem lemondja a megrendelést. Az utóbbi esetben ugyanis további veszteségek származhat nak abból, ha a vásárló a kialakult kedvezőtlen helyzet, hírnév (goodwill) vesztés miatt a jövőben a versenytársaktól rendel. A készlethiányköltségek- sajátos beágyazottságuk miatt- nehezen számít hatók, rendszerint csak becsülhetők.
5.2 Készletezési mechanizmusok, készletezési modellek 5.21 A készletezési mechanizmusok áttekintése, működése
4. a szállítási (vagy úton lévő, mozgó) készleteket a térben kiterjedt ellátási-el osztási hálózatokban mozgásban levő javak alkotják. Az alkatrészeket, rész egységeket gyakran több száz, esetenként több ezer kilométer távolságra kell szállítani a felhasználás, illetve a fogyasztás helyére. A nemzetközi szako sodás miatt a szállítás több napot, esetleg több hetet (például Dél-Koreából Magyarországra szállított televízió-alkatrészek vagy Japánból szállított autó-
A készletezési mechanizmusokról általában. A készletezési folyamat készlet idő diagramban ábrázolható (5.1 ábra). A folyamat a rendelési döntésekkel befolyásolható, amikor is arra kell választ adni, hogy mikor és mennyit rendel jünk ahhoz, hogy az ellátás zavartalanságát biztosítani tudjuk. A rendelési dön-
196
197
tések a készletezési mechanizmusokon keresztül, a készletezési mactellek se gítségéve! érvényesíthetők.
5.2 ábra. A készletszintváltozás különbözö készletszintezési mechanizmusok esetén (a) [t,Qma,J stratégia; (b) [Qmin•q] stratégia; (c) [Qmin.Oma,J stratégia
A készletezési mechanizmusok alapváltozata i: ./ rögzített időközönként, rögzített tételnagyság (állandó ütem); ./ rögzített időközönként a legnagyobb készletszintre való feltöltés; ./ meghatározott (minimális) készletszint elérésekor rögzített tételnagyság; ./ meghatározott készletszint elérésekor legnagyobb készletszintre való feltöltés. A készletezési modellek három nagy csoportba sorolhatók: ./ költségala pú sztochasztikus modellek; ./ költségala pú determinisztikus modellek; ./ megbízhatósági modellek. A készletezési mechanizmus és mactell együttesek bonyolult készletezés i rend szereket alkotnak, amelyek a készletszabályozási rendszerbe építve látják el fel adatukat (lásd 5.23 alfejezet). A készletezési mechanizmusok alapváltozatainak működése. Az állandó üte m ü mechanizmus (vagy [t,q] stratégia) jellemzője, hogy egyenlő időközön ként (t) egyenlő nagyságú tételek (q) érkeznek (lefolyását lásd az 5.1 ábrán). Ez a mechanizmus determinisztikus folyamatot feltételez, ezért a gyakorlatban rit kán alkalmazható. A rögzített időközönként a legnagyobb készletszintre valófeltöltési mecha nizmus (vagy [t,Qmaxl stratégia) alkalmazása esetén olyan mennyiségre szóló megrendeléseket kell feladni, hogy a beérkezést követően a készlet a maximá lis szintet érje el (5.2a ábra). A rendelést a t" - tP időpontban kell feladni, az utánpótlási idő (tp) alatti szük ségletet pedig meg kell becsülni. E mechanizmus előnye, hogy nem igényel folyamatos készletszint-ellenőrzést, és a rendelési munkák ütemezhetők. Hát rányként említhető, hogy eltérő nagyságúak a rendelési tételek, és azokat min den ciklusban újra kell számítani. Alkalmazása akkor indokolt, ha az output igény kevésbé ingadozik. A meghatározott (minimális) késztetszint elérésekor rögzített tételnagyságú megrendeléssel míiködő mechanizmus (vagy [Qmimql stratégia) lényege, hogy ha a készlet Qmin értékre csökken, egy előre meghatározott q mennyiségre meg rendelést kell feladni (5.2b ábra). A minimális készletnek fedeznie kell az után pótlási idő alatti szükségletet.
E mechanizmus alkalmazásakor a készletszintfigyelés folyamatos, ezért a ke resletingadozásból eredő készlethiány esélye minimálisra csökkenthető. A meghatározott késztetszint elérésekor a legnagyobb készletszintre valófel töltés mechanizmusa (vagy [QnlimQmaxl stratégia) alkalmazásakor a rendelési készlet CQr), a rendelési pont elérésekor olyan nagyságú rendelést kell feladni - figyelembe véve az utánpótlási idő alatti becsült vagy számított szükségletet is- amelynek beérkezésekor a készlet a maximális szintet eléri (5.2c ábra). Ezt
198
199
a mechanizmust szakták kétraktáros megoldásnak is nevezni, mert a minimális készletmennyiség független (második) raktárban is tárolható. Ez a mechanizmus is folyamatos készletfigyelést igényel, és az egyes meg rendelések volumene csak annyiban különbözik, amennyiben eltérő az után pótlási idő alatti becsült vagy számított szükséglet. Előnyeként említhető, hogy a rendelés időpontja az igények alakulásával összefüggésben valósítl1ató meg, és a legnagyobb készletszint behatárolt.
5.3 ábra. A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idö determinisztikus jellege esetén
Afolyamatos készlefftgyelés a [Qrnimql és a [Qmin,Qrnaxl stratégiák alkalmazásának elen gedhetetlen feltétele; a döntéshozónak ugyanis tudnia kell, hogy milyen készletszint el érésekor adja fel a rendelést ahhoz, hogy a hiány nagy valószínűséggel elkerülhető le gyen. Ez a készletszint [Qmin,Qr] az utánpótlási idők és az igények jellemzőinek (például átlagok, szórások) ismeretében, statisztikai módszerekkel határozható meg. Ezért eze ket a mechanizmusokat, stratégiákat statisztikai rendelésiszint (re01·der level, ROL) vagy rendelési pont (reorder point, ROP) módszerként is szakták emlegetni.
A minimális és a rendelési készletszint, továbbá a biztonsági készlet megha tározására különböző modellek alkalmazhatók attól függően, hogy az után pótlási idő és az igényfolyamat milyen eloszlás szerint változik (lásd az 5.22 alatti példát).
5.22Jellegzetes készletezési modellek
A készlettartási költség: K1 = k1 •
A költségala pú determinisztikus modellek a szükséglet és az utánpótlási idő (rendelési átfutási idő) változatlan jellegét tételezik fel, ezért csak korlátozottan alkalmazhatók. Az alapmodell a gazdaságos rendelési tételnagyságot (eco nomic order quantity) határozza meg, ezért EOQ-modellként is emlegetik. A készlet időbeni változását e modell szerinti működés esetében az 5.3 ábra szemlélteti. A t' időpontban a készlet minimálisra (O-ra vagy a biztonsági készlet határára) csökken. Ekkor q nagyságú rendelt tétel érkezik, amelyet t"- tP idő pontban rendeltek meg. A megrendeléstől a leszállításig (t" időpontig) Qr mennyiség fogy el. Amodell a gazdaságos rendelési tételnagyság megállapításakor a költsége ket minimalizálja. A készletezéssei kapcsolatos összköltség (K) a készlettartási (K1) és a rendelési (K2) költségek összege (a modell készlethiányt nem enged meg, így hiányköltséggel nem számol).
i·
T Ft,
ahol: k1 a készlettartási egységköltség (például Ft/db, nap); q a rendelési tételnagyság (például db); T a vizsgált időszak (például nap); (Aq/2 = qc az átlagos készlet, lásd 5.3 ábrát.) A rendelési költség: B
K 2 = -·k 2 Ft, q ahol: B a vizsgált (T) időszak teljes szükséglete (például db); k 2 a tételenkénti rendelési költség, Ft. A készletezéssei kapcsolatos összköltség (a vizsgált időszakra vetítve):
A célfüggvény:
q B k? Ft K=k 1 • -·T+-·
q
2
200
201
- '
Költségminimum ott lesz, ahol az egyenlet q szerinti első differenciálhányado sának értéke O, vagyis: dK= k1 · T_ B . ko= O. dq 2 q2 -
A gazdaságos (optimális) rendelési tételnagyság:
A szükséglet időbeni alakulása és az utánpótlási idő azonban rendszerint nem adható meg teljes bizonyossággal (nem determinisztikus), így csak sztochaszti kus modellel írható le, a készletezéssei kapcsolatos jellemzők pedig matemati kai statisztikai törvényszerüségek alapján határozhatók meg. A költségalapú sztochasztikus modellek közül tekintsük azt az alapesetet, ami
kor mind a szükségletek, mind az utánpótlási idők normális eloszlásúak, a ren delések pedig azonos (rögzített) tételnagyságúak A gazdaságos rendelési tételnagyság a költségmodell segítségével határoz ható meg, azzal a különbséggel, hogy a B helyébe, B helyettesítendő. Tehát:
j 2 ·B· k? qo =\j kl . T db. A rendelések száma a vizsgált (T) időszakban:
B T
_ /2· B·
n= -= -.
qo
qo-
to
\f
k2
k 1 ·T '
Az optimális készletezési ciklusidő (t0): T
J
2·k 2 ·T
k 1B
t0= - · q0=
B
n a vizsgált időszakok száma.
nap.
AK= j( q) függvényt ábrázolva alulról nézve konvex görbét kapunk (5.4 ábra),
amelynek minimumpontja az optimális rendelési tételnagyság melletti mini mális költséget adja.
A rendelési készlet nagyságát (a rendelési pontot) azonban úgy kell meghatá rozni, hogy az utánpótlási idő alatti szükséglet (B· tp) kellő biztonsággal kielé gítl1ető legyen. Annak valószínüsége, hogy az utánpótlási idő alatti tényleges szükséglet nem haladja meg a rendelési készlet nagyságát (a normális eloszlás sürüségfüggvényének normali zált változata):
5.4. ábra. A költségek alakulása a rendelési tételnagyság függvényében
l
_li_ 2
ll
du,
'121t --
ahol: u a kereslet kielégítésének valószínííségét kifejező biztonsági tényező (u és
A normális eloszlás általános sürüségfüggvénye alapján a Q,valószínüségi vál tozó, a (B .tp) pedig az átlagérték Tehát:
u- Qr -B·tP, (JB
ahol:
CJ8
a szükséglet szórása:
i: CB; -B)2 i J
n
A szükséglet nem kielégítő fedezésének valószínüsége:
q
202
203
A rendelési készletCha az utánpótlási idő determinisztikus):
5.5 ábra. A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő normális eloszlása esetén
Ha az utánpótlási idő is normális eloszlást mutat, akkor B· cr,P pótlólagos szük séglettel kell számolni. Ekkor a rendelési készlet a következő három részből áll: l. az utánpótlási idő alatti átlagos szükséglet;
2. az utánpótlási idő alatti változó szükségletet kiegyenlítő biztonsági készlet; 3. az utánpótlási idő változásait kiegyenlítő biztonsági készlet. Tehát:
5.1 táblázat. A bázisidőszak szükségleteinek alakulása
A biztonsági készlet:
Szűkséglet B1, (db/hét)
Hét
··.
l
Az átlagos készlet:
2 3
4 5 6
A maximális készlet:
7
A készlet alakulását- a főbb jellemzőkfeltüntetésével-az 5.5 ábra szemlélteti. Példa. Az összefüggések gyakorlati alkalmazását tekintsük át egy egyszerű példán. A ki induló bázisadatok alapján határozzuk meg a vizsgált felhasználó által kívánatos op timális rendelési tételnagyságot, a rendelési készletet, a biztonsági készlet nagyságát, valamint a maximális raktárkészletet. Kiindulási adatok: ../ ../ ../ ../
a készlettartás egységköltsége: k 1 =50 Ft/ db, hét; a tételenkénti rendelési költség: k 2 = 100 OOO Ft; az elmúlt 20 hét szükségletét és statisztikai jellen1Zőit az 5.1 táblázat tartalmazza; az elmúlt 10 hét utánpótlási idejét és statisztikai jellemzőit az 5.2 táblázat szemlélteti.
8 9 10
·. .·
ll
12 13 14 15 16
.. ..
..
17
18 19 20 Összesen
204
Négyzetes eltérés (B,-B)2
Eltérés az átlagtól B1 -B
280 310 300 350
-25 5 -5 45
250 33.0 340 320 280 250 320 320 320 300 330 270 290 290 310 330
-55 25 35 15. -25
·.·
1-:
·.
625 25 25 2025
. ·•
..
3025 625 1225 225 625 3025
-:55 15
:
15 ..
15 -5 25 -35 -15 -15
··. ...
5
25 ..
·.
5
22 225 225 25 525 1225 225 225 25 625 15Jl20
6090
205
··.
.
5.2 táblázat. A bázisidöszak utánpótlási idejének alakulása
szükségletet 80 százalékos valószínúséggel ki tudjuk elégíteni) a normális eloszlásfügg vény jellemzőit tartalmazó táblázat alapján:
Tehát:
Q, 305 . 1,04 + 0,85(27 +305 . 0,2)
392 db.
A biztonsági készlet: u(a8 +B· a,p)
Qb
0,85(27 +305· 0,2) 75 db.
Az átlagos raktárkészlet:
A maximális raktárkészlet: Qmax qo+ Qb 1100 +75 1175 db.
Ha a következő 20 hétben a bázisidőszakhoz hasonló módon változik a szükséglet, és az indtiló készlet 1175 db, akkor a készlet várható alakulását az 5.3 táblázat, időbeni változását az 5.6 ábra szemlélteti.
Megoldás: Az átlagos szükséglet:
"
5.3 táblázat. A raktárkészlet várható alakulása a tervidöszakban
LB;
6090 305 db/hét. n 20 A gazdaságos (optimális) rendelési tételnagyság: j 2 ·B·k 2 /]. · 305 · 100 OOO qo \j lal . T \j 50 . l 1100 db.
B _i-_l
-
.
=
o l
Az optimális készletezési ciklusidő:
T
1100
t0 B · qo
A szükséglet szórása:
305
, 3,6 het.
" i·/
(J
15120 +?7 lb
n
·
..
L(B;-B)"" 20
B
- c ..
Az átlagos utánpótlási idő:
" I:tpi
tr i·l -
10 4
- -=t, Q l,0411e/t.
l
11
A rendelési készlet:
n
10
+o 21 't _ , 1e.
Az összefüggésben az u biztonsági tényező a szállítási készséget juttatja kifejezésre. Mennél nagyobb a szállítási készség, annál nagyobb a biztonsági tényező és a biztonsá gi készlet. PéldáuiSO százalékos szállítási készség esetében (az utánpótlási idő alatti 206
l
'•
2 3 4 5 6 7 8 9 10 ll
Az utánpótlási idő szórása: 38,4 . lQ-2
Szükséglet B1, (db/hét)
Hét
j
12 13 14 15, 16 17 18 19 20
JFeltöltés (db)
....
..
··
280 . 310 300. ·. 350 250 330 340 320 280 250 320 320 . 320 300 330 .· . ··. 270 290 290 310 330
Készlet a hétvégén (db) .· 1175
.·
.
·.
..
•,,•
1100
...
.. >
1100
1100
1100 .·
1100
895 585 285 1035 785 455 115 895 615 365 45 825 505 205 975. 705 495 205 995 665
.·
A feladat megfogalmazásához tekintsünk egy, a gyártási folyamatot (szere lősort) kiszolgáló alkatrészraktárt A raktárból - a szerelési folyamat igényei nek megfelelően - adott intenzitással szállítanak ki alkatrészeket (a kereslet de
5.6 ábra. A készlet várható alakulása a tervidőszakban
1200
1000
900
\' r\'
800 700
•
600
\.,
..
\J
500
\
,
.............. ...\.
.
·•·············
..
\
,
'
y ...... ..........\...,. ..........,."\" .. .......... ......d.
B q= n a szállítási tételnagyság, db;
\
n a Tidőtartam alatti szállítások száma, n l.
'.......r.
-:-;:-
\
.,
T a vizsgált időszak (napban kifejezve); B = C· T a vizsgált időszakban igényelt alkatrészmennyiség, db;
. .........' ..... Or
a [0,1l időintervallumban egyenlően valószínü. A beszállírást tehát n számú független és a [0,1l időintervallumban egyenletes eloszlású véletlen időpon tokban végzik (5.7 ábra).
\
....
l •···
200
l 100
o...
\ \
\
..
'\
''
1
'
•
\
A kiindulási adatok:
\
...
1\
szükséges alkatrészmennyiséget.
,
..
\
\
··.
·.
\ ·-·-·-·-· . ,.._.\ ,
................ ...............
. 2
\
l
.·
................
'
1
,.
5.7 ábra. A készlet alakulása véletlen ütemezésű, egyenlő nagyságú szállítmányok érkezése
-·- .... -·-·-·-·-· -·-·-· ·-·-·-·- ·-·-·-·- .-.Qb .·
4
6
8
10
12
14
16
18
20
hét
A biztonsági készlet (Qb) növelésével a kiszolgálási színvonal, a szállítási kész ség növelhető, de egyben növekszik a készlettartási költség is. A biztonsági készlet nagyságának (az u biztonsági tényező értékének) megállapításakor ezért az esetleges készlethiány költségét is figyelembe kell venni. A megbízhatósági alapú sztochasztikus készletmodellek - az előzőekben be mutatott madeBektől eltérően - explicit költségtényezőket nem használnak fel a rendelési tételnagyság és a készlet meghatározására. Alapvető céljuk a keres letkielégítés stabilitásának biztosítása, ezért nem valamilyen költségfüggvény szélső értékét keresik, hanem általában valamilyen megbízhatósági feltétel ki
elégítését szabják meg döntési kritériumként. A megbízhatósági készletmadel lek számos változata ismert, ezek közül egy jellegzetes modell felépítését mutatjuk be.
208
209
Az ilyen esetekben az úgynevezett kezdőkészlet nagyságát meghatározó mo dellek egyik változata alkalmazható. Ennek lényege, hogy minden időperiódus elejére kezdőkészletet (Qk) mint biztonsági készletet állapítanak meg azért, hogy a T időperiódusban felmerülő igényeket egy előre meghatározott megbízhatósággal ki lehessen elégíteni, és hiány csak E valószínliséggel fordul jon elő. A feladat tehát annak a minimális kezdőkészletnek (Q1J, a meghatározása, amely adott l-E valószínliséggel biztosítja a folyamatos anyagellátást az egész [0,11 periódusban, vagyis l -E annak a valószínlisége, hogy a [0,11 periódus ban nem fordul elő hiány. A feladat matematikai megfogalmazásához jelöljük F (t)-vel a t időpontig (O::::; t::::; T) beérkezett összes anyagmennyiséget (F11 (t) megegyezik az egyen letes eloszlás empirikus eloszlásfüggvényével).Jelölje Q1ln,E) a keresett mini mális kezdőkészletet A t időpontig felhasznált (felhasználni kívánt) anyag mennyiség: C· t. A kezdőfeltételek szerint azt szeretnénk, hogy a: 11
5.23 A készletváltozások kezelése, a számítógépes készletgazdálkodás A készletváltozások kezelése, a készletezési rendszer struktúrája. A készlete zési mechanizmusok és a készletezési modellek a készletváltozások, a kész letmozgások választott stratégia szerinti megvalósítását segítik elő azzal, hogy a szabályozórendszer egyik összetevőjét alkotják. A készletezéssei kapcsolatos feladatok ugyanis csak egy jól müködő, összehangoltan dolgozó anyagi és sza bályozórendszerrel oldhatók meg. Az anyagi rendszer feladata a készletezésnek mint anyagi folyamatnak megvalósítása, a készletek tárolása, az input (készletfeltöltési) és az output (igénykielégítési) folyamatok kezelése. A szabályozórendszer feladata a kész letváltozás figyelemmel kísérése, a beavatkozáshoz szükséges információk elő állítása. 5.8 ábra. A készletezési rendszer struktúrája
Qk(n,E) + F11(t);::: C· t egyenlőtlenség,
illetve átalakítva C· t- F11(t);::: Qk(n,c.) egyenlőtlenség minden t időpontban legalább l - E valószínliséggel teljesüljön abeérkezési időpontok minden lehetséges elhelyezkedését számításba véve. Az optimális kezdőkészletet (Qk) a következő feltételes szélsőérték-feladat megoldása adja:
Az előző feltételek alapján felállított megbízhatósági egyenlet megoldása után a minimális kezdőkészlet közelítő nagysága:
Készletfígyelés
f-1
-tn ..!... Q B· \[2-n E k
A készletezéssei kapcsolatos jellemzők meghatározhatók szimulációs eljárással is.Aszi
mulációs eljárás lehetővé teszi a készletváltozással kapcsolatos folyamatok matemati
kai-logikai maciellekkel való leírását, a jellemzők alakulásának vizsgálatát. A készletezés, a be- és kiszállírási folyamatok szimulációs maciellben való utánzásával meghatározha tók az esetenként áttekinthetetlen statisztikai befolyásoló tényezők és azok hatásai, megvizsgálható a rendszer érzékenysége konkrét befolyásoló tényezőkre. Szimulációs eljárás esetében a készletezéssei kapcsolatos jellemzők mértékacló értékei nagy meg bízhatósággal választhaták ki.
Anyagmozgatásí folyamat '
Szabályozási folyamat
210
211
A készletezési rendszer struktúrájának vizsgálatához mind az anyagi, mind a szabályozási folyamatot részfolyamataira kell bontani. Az anyagi rendszer az input (a beszállítási), a készlettartási (a tárolási) és az output (a kiszállítási) rész folyamatokból tevődik össze. A szabályozórendszernek - a mérés/különb ségképzés/beavatkozás hármas tevékenységcsoportnak megfelelően - a kész letfigyelés, a készletezési mechanizmus működtetése és az utánrendelés a feladata (5.8 ábra). A készletezési rendszer úgy lép működésbe, hogy az igényt tartalmazó in formáció mozgásba hozza az anyagi rendszert. A mozgás által okozott készlet változást a szabályozó kör méri, a készletállományt a készletezési mechaniz mus részét képező (a választott készletezés i modell által meghatározott) rende lési készletszinttel összehasonlítja, szükség esetén rendelést ad fel. A mérés (készletfigyelés) során az aktuális készlet közvetlenül mérhetó, vagy az output input (kiszállítási-beszállítási) folyamatok összevetésével közvetve nyerhető. Az összehasonlításkor az aktuális készlet nagyságát a rendelési készletszinthez viszo nyítja a mechanizmus. Amennyiben az aktuális készlet eléri a rendelési készletszintet vagy az alá csökken, a mechanizmus beavatkozik (rendelést ad fel). A beavatkozás tehát a készlet helyreállítását célzó rendelésen keresztül valósul meg. Korszerű készletezési stratégiákkal kiegészített szabályozórendszer (a számítógépes készletszabályozás) a megrendelést automatikusan dokumentálja.
A számítógépes készletgazdálkodás. A készletezési modellekkel, mechanizmu sokkal kiegészített szabályozórendszerek csak akkor működtethetők megbíz hatóan, ha az adatgyüjtés, az adattárolás és az adatfeldolgozás olyan formáját lehet megvalósítani, amely a kifinomultabb elemző számításokhoz szükséges információkat gyorsan és megbízhatóan szolgáltatja. Figyelembe kell azt is venni, hogy a készletezési csomópontokon esetenként több száz vagy több ezer árufajtát vagy árucikket kezelnek. Az elvárások, igények általában számító gépes készletgazdálkodási rendszer kiépítésével elégíthetők ki. A számítógépes készletgazdálkodási rendszerrel általánosságban megol dandófőbb jeladatok a következők: ../ a termékenkénti, anyagonkénti igények nyilvántartása (honnan, mikor és mennyit igényeltek az adott termékből); ../ az igények módosulása esetén a változások átvezetése, nyilvántartása; ../ a készletváltozás regisztrálása, a készlet nyilvántartása termékenként (árucikkenként); ../ a készlet és a kereslet összehasonlítása; ../ a beszállított tételek mennyiségének és a beszállítások idejének rögzíté se, továbbá a beérkezés és a rendelés mennyiségre és időpontra való ösz szehasonlítása; ../ az esedékessé vált igények jelzése; ../ a ki nem elégített igények rögzítése, az utólagos kielégítés időpontja;
212
../ az esetleg hiányzó termékek beérkezése esetén az aktuális igények ki nyomtatása; ../ a beszállítási igények mennyiségére és időpontjára vonatkozó javaslat megadása; ../ a számlázással, banki tranzakciókkal kapcsolatos feladatok megoldása; ../ a készletezéssei kapcsolatos tranzakciók rögzítése (a kereslet, a kielégí tés, a beszállítás, a készletlmrrekció termékenkénti és időbeni alakulásá nak gyűjtése és megőrzése). A számítógépes készletgazdálkodás komplex programrendszereinek adatfájljai tárolják és karbantartják az árucikkek törzsadatait, a készlet-ellenőrzési időperió dusokat, időszakokat, a rendelésfeladás időpontj ait, a be- és kiszállírások idő pontjait, a készletezési modellek, mechanizmusok alapján meghatározott rende lési készletet, a biztonsági készletet, a felhasználők és a szállítók adatait stb. A szaftverfejlesztő cégek közel azonos elven müködó, de eltérő struktúrájú és erősségü készletgazdálkodási programcsomagokat fejlesztettek ki, illetve forgalmaznak Az OSB InfoSystem például"E-készletgazdálkodás, teljeskörü rendelés- és ra!Gtárkezelő program" címen hirdeti programcsomagját, amely alap- és kiegészítő modulokból áll. Az alapmodulok részletes cikknyilvántartást végezn ek, elvégzik a készletértékelést, szaba don elefiniálható nyomtatványokat készítenek stb. A stanelard program lehetővé teszi a készlet átlagvételáron és önköltségi áron való kiértékelését, továbbá a lifo- vagy fifo-elv szerinti megtekintését Az árumozgásokat kiértékelheti dátum, bevételi vagy megbízó szám, a vevő vagy szállító száma szerint, illetve mennyiségek, vételi, eladási árai( figyelem bevételével. A törzsszállítók adatainak nyilvántartása mellett leltárlistákat készít, statiszti kai elemzést végez a szállítókról, a vásárlókról, az árakról, a kedvezményekről stb. A LogControl SzaftveJfejlesztő Kft. készletgazdálkodási programcsomagját nagy- és középvállalatok számára ajánlja. Műköclése analíziseken alapul. Legfontosabb analízis csoportjai: mozgások, ABC-, XYZ-elemzések, portfóliók, készletmani tor, diszpozíció, rendelési modell, szervizfok Az elemzések eredményei táblázatos és grafikus formá ban is megjeleníthetők. A cliszpozíciós számítások például minclen cikkre meghatá rozzák a biztonsági készletet, a rendelési készletszintet, optimalizálják a tételben levő beszerzéseket A készletmanitor tetszőleges listákat készít az árucikkekről (azok külön böző paraméterei szerint), a mozgásanalízisek segítségével minden folyamat nyomon követhető, a portfóliók segítségével (például beszerzési gyakoriság szerint) csoportok ba, szegmensekbe renclezhetők az árucikkek
A termelési rendszerek esetében a készletgazdálkodás és a termelési folyamat szorosan egymásra épül, ezért az utóbbi években egyre gyakoribb az integrált termelési-készletezési rendszerek (integrált termelésirányítási, vállalatirányítá si rendszerek) megvalósítása. Ezek alapgondolata, hogy több lépcsőben össze állítható a vállalati anyagjegyzék, illetve a végterméknek az alapanyagokból va ló felépülési folyamata (függő kereslet). A végtermékek visszavezethetők az alapanyagszintig, és pontosan meghatározható, hogy mely szinteken milyen jellegű kapcsolatuk van az alapanyagoknak, a félkész és a késztermékeknek Ekkor pedig a végtermékigények ismeretében egyértelműen (időben és pon tosan) behatárolható az alapanyag-, alkatrész-, részegység- stb. szükséglet.
213
Az SAP (System Advanced Product, illetve Systeme Anwendungen Pro dukte) R/3 integrált vállalatirányítási rendszer anyaggazdálkodási (Materials Management) alrendszere és a kapcsolódó modulok például ellátják az anyag ellátás-tervezés, a beszerzés, a készletgazdálkodás, a raktárgazdálkodás és a számlák felülvizsgálata funkciókat. Az anyagellátás-tervezés a felhasználás adatbázisára épül; az új rendelések feladását a rendelési készlet vagy előrejelzések alapján végzi. Meghatározza a beszerzési tétel nagyságokat, és átutaljaa beszerzés funkciónak. A beszerzés feladata többek között a megrendelések feladása és a szerződések ki nyomtatása. A megrendeléseket - megfelelő adatbázisok esetében - automatikusan is elő tudja állítani, és abeszállítókhoz továbbítani. Alkalmas abeszállítók kiértékelésére, és képes a megrendeléssel kapcsolatos események követésére is. A készletgazdálkodás minden olyan műveletet kezel, amely a készletszintek változá sával, az áruk átvételével, a visszküldeményekkel, a tervezett és nem tervezett visszauta lásokkal, a készletátutalásokkal stb. kapcsolatos. A valós idejű adatbázisokra támaszkod va végzi feladatát; az áruk átvételekor a szállítólevélen található valamennyi fontos ada tot kezel, az árumozgásnak a készletszintre gyakorolt hatását követi stb. A raktárgazdálkodás a raktározással (a tárolással) kapcsolatos szervezési, irányítási feladatokat oldja meg. Javaslatot tesz arra, hogy (kötött- vagy szabadhely-foglalásos rendszerben) az árukat a raktáron belül hova helyezzék A cél minden esetben a tároló terület legjobb kihasználása, valamint a be- és kitárolási folyamat optimalizálása. A számlákfelülvizsgálata (ellenőrzése, felszabadítása) magában foglalja a szerződé sek és a tényleges beszállítások adatainak összehasonlítását, ellenőrzését stb.
Az összetettebb számítógépes készletgazdálkodási programcsomagok, illetve alrendszetek (így az SAP esetében is) magukban foglalják a készletezéssei kap csolatos raktározási (be- és kitárolási, tárolóhely-kijelölési stb.) folyamatok irá nyítását is. A korszerü készletgazdálkodást megvalósító informatikai beruházások a legtöbb esetben csak töredékét jelentik az általuk létrehozott készlettartási költségcsökkentésnek Éves szinten a készletezési költségek ugyanis a készlet értékének mit1tegy 25 százalékát teszik ki.
anyagok, félkész és késztermékek kívánatos mennyiségének felhalmozására. Ezek a készletek hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az állapotban is védeni kell az árut a károsodástól, meg kell őrizni használati ér tékét, megfelelő időpontban és kívánatos intenzitással be kell kapcsalni a fo lyamatba, tehát raktározni kell.
A raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos létesítményeivel, berendezéseivel, felszerelésével a készletek állagának megóvását, az áramlatok összehangolását, szükség szerinti kiegyenlítését végzi. A raktározással kapcsolatos feladatok megoldasának (elvégzésé nek) helyei a raktárak. A raktárakat tehát nem mintépületeket, hanem mínt komplex létesítményeket kell kezelni, amelyeknek - mint a kör nyezetbe ágyazott rendszereknek -van saját külső bpcsolatuk és belső folyamatuk A hazai nyelvhasználatban a raktározás t és a tárolást gyakran szinonim fogalomként használják A tárolás azonban kevésbé önálló, a raktározásnál szűkebb köni tevékeny ség. Tárolásnak tekinthető például valamely munkadarab két müvelet közötti vagy az építési anyagok bedolgozás előtti várakozása, illetve az áruknak raktáron belül a kijelölt területen huzamosabb ideig való tartózkodása.
A raktározás szerepe a termelési folyamatban. A termelésifolyamat a technoló giai, az ellenőrzési, a kiszolgálási, a mozgatási, a várakozási és a tárolási müve letcsoportok összessége. A műveletcsoportok sajátosságaiból adódóan az anyag (a munkadarab)- a termelési folyamaton belül- alakítási, mozgási és nyugvási fázisban lehet (5.9 ábra). 5.9 ábra. A termelési folyamat fázisai és müveletcsoportjai
Termelési folyamat
5.3 A készletek tárolása, a raktározás
J ""
5.31 A raktározás helye és szerepe a logisztikai rendszerekben A raktározás általános szerepe. Az ellátási láncok (hálózatok)folyamatain be lüli !?apcsolódási helyeken készletek képződnek, mégpedig annál több helyen, minél tagoltabb e folyamatok térbeli, illetve időbeli kapcsolata. Ezen túlme nően biztonsági, spekulatív (stratégiai) szempontok is közrejátszhatnak alap-
214
Alakítási fázis
o Technológiai műveletek
D Ellenőrzési műveletek
H
Mozgási fázis
o
o
Kiszolgálási műveletek
Anyagmozgatási műveletek
215
Nyugvási fázis
D Várakozási műveletek
v Tárolási műveletek
A tárolási és a várakozási míiveletcsoportok a termelési folyamat elején (alap anyag-raktározás, alkatrész-raktározás), folyamat közben (múveletközi várako zás) és a folyamat végén (késztermék-raktározás) egyaránt előfordulnak E mü veletcsoportok megvalósításának helye a raktár. A raktárak optimális helyének megválasztása, a mozgatási és a tárolási folyamatuknak (mint alrendszer folya matának) megtervezése, befogadó- és átbocsátóképességüknek meghatározá sa stb. esetenként bonyolultabb eljárások alkalmazását igényli, mint a mozgatá si vagy alakítási fázis folyamatának kialakítása. A termelési folyamatokat kiszolgáló, illetve a készterméket tároló raktárakat rendszerint a folyamatokhoz közvetlen kapcsolódva müköcltetik. A Béres Gyógvszergyár Z rt. szainoki gyárában gyártott termékfajták száma száz fö lött van. A továbbra is bővülő termékportfólió és a kiszolgálási színvonal szinten tartása, illetve növelése szükségessé tette a késztermék-raktározás és -elosztás korszerüsítését. Az új - 1100 m 2 alapterületü - raktárban a gyárból közvetlen ül érkező rakodólapos egy ségrakományokat rekeszes állványokon tárolják, melyeket 6,8 m emelési magasságú tolóoszlopos emelőtargoncák szalgálnak ki. A beérkező (a készterméket magában foglaló) egységrakományok azonosítását, mér legelését, méretvizsgálatát, a csomagolás épségének ellenőrzését követően a rak tárirányítási rendszer kijelöli a célszerü tárolóhelyet (tárolórekeszt), és automatikusan betároJási utasítást generál a targoncavezető számára. Az áruátvevő helyiség zsiliprendszerben van kialakítva, a rakományok csak ezen ke resztül juthatnak a tárolótérbe. A zsiliprendszer szükségességét az indokolja, hogy a tá roló térben pormentes és állandó (15...25 oc közötti) hőmérsékletet kell biztosítani. (Logisztikai Híradó, 2006. 3. sz.) A Gyermely Zrt. tésztagyártó ágazatának tevékenységi körébe tartozik az alapanyag beszerzés és -beszállítás, a gyártás, a csomagolás, a raktározás és a kiszállítás is. A kész termék raktározására 26 m belmagasságú, 6200 egységrakomány befogaelására alkal mas magasraktárt létesítettek a gyár telephelyén. A tésztagyári targoncás a gyártósor végpontjain összeállított egységrakományokat a magasraktár átvevőpontjára helyezi. A rakomány elhalad az ellenőrző vonalon, al1ol azo nosítás után tömeg-, méret- és csomagolás-ellenőrzést végeznek. Minclen egységrakomány egyeeli azonosítóval van ellátva, így a raktárirányítási rendszer - a gyakrabban igényelt ter mékek gyorsabb elérési lehetőségét is figyelembe véve - kijelöli az optimális tárolóhelyet, majd betároJási utasítást ad a felrakógépnek A betároJási teljesítőképesség 500 ER/16 óra. A kitárolás szintén automatikus, a kitároJási teljesítőképesség 550 ER/24 óra. A raktár minclen részfolyamata pozícióvezérelt és minclen egységrakomány adatai (pozíció, cikk, mennyiség, gyártási szám, betárolás ideje stb.) egyenként lekérclezhetők. (Sttpply ChainMonit01; 2006. február)
A raktározás szerepe az elosztási folyamatban. A térbeli elosztás (disztribúció) félkész és késztermékeknek, fogyasztási cikkeknek a forgalmi szférájában le zajló, szervezetten irányított komplex mozgásrendszere. Ennek során a terme lési folyamatból kikerülő félkész és késztermékek, fogyasztási cikkek fokoza tosan a felhasználás, illetve a fogyasztás tárgyává válnak A raktárak (a központi és/vagy a regionális elosztóraktárak) az elosztási folyamatot megvalósító szállítási láncrendszerben töltenek be gyüjtő, készle tező, rendszerező stb. funkciókat, a raktározás pedig e helyeken folytatott tevé kenységek összessége.
216
A dm-Drogerie Markt Kft.-nek több mint 120 üzlete van Magyarországo n. A elm palettá ján 7500 árucikk található, ebből több mint 6000 árucikket a törökbálinti központi rak tárban tárolnak A 8400 m 2 alapterületü raktárból20-22 iizletet szalgálnak ki naponta. Az üzletek és a raktárak között online kapcsolat van. Minclen üzletnek megvan a rendelési napja, ele a nagyobb forgalmú üzletek hetente többször is renelelnek A raktár három elkülönített részből áll. Az úgynevezett túzveszélyes részlegben a hajtógázas termékeket, a gyorsan forgó részlegben a legnagyobb forgalmú terméke ket, míg az úgynevezett kistermékek részlegében a drágább, kisebb forgalmú kozme tikumokat, parfümöket tárolják A na?Y_ forgalmú termékeket rakodólapos rekeszes állványokon tárolják, a kisebb vo lumenu arukat (krémeket, parfümöket) pedig polcos állványokon. Törökbálinton 2025 beszállítá adja át áruját naponta, a kiszállírást pedig terítőfuvarokkal végzik; egy egy tehergépkocsi több üzlet áruját is viszi. A cég logisztikai központja Felső-Ausztriá ban, Ennsben van. A Pécs_i Direkt Klt. (azAlexandra könyvek kiadója) a helybéli ipari parkban létesített közpon t! elosztóraktárt A több tízezer cikkelemet forgalmazó Kft. közel hetven áruhá zat müköcltet, és azokat a pécsi központból szolgálja ki. A három szinten összesen 18 ezer m 2 tárolóterületü kézi (komissiózó) raktárt 3700 rakodólapos egységrakomány befogaelására alkalmas magasraktár egészíti ki. A beérkezett ki.ilcleményeket azonnal bevételezik, ele ha az informatikai rendszer elő ren?elé_st i jele_ , a beérkezett.té elből a megrenelelt mennyiséget kiveszik és a megren clelo szamara kljelolt helyre VlSZlk. A maradék áru a manipulációs területre kerül, ahol a számítógépen tárolt információk alapján eldöntik, hogy gyakrabban vagy ritkább an igényelt termékről van-e szó. Ha gyakori a renelelés az adott könyvből, akkor a maradék mennyiségnek a kézi raktár számítógépe jelöli ki a helyét. Ha viszont kevésbé keresett termék érkezik, azt a tíz szinten tároló magasraktár ugyancsak számítógép által kiválasz tott állványrekeszébe helyezi a felrakógép. A számítógépes kapcsolatban érkezett üzleti megrendeléseket folyamatosan feldol gozzák és kinyomtatják a hozzájuk tartozó munkalapokat is. Ez alapján végzik a komis siózást, melynek végén az áru a kiszállírótérbe kerül, ahhoz a kapuhoz, ahonnan az adott települést kiszolgálják A cég több kamionból és közepes méretü teherautóból álló flottával is renelelkezik (Supp v Chain Monit01; 2006. június)
A raktározás szerepe a teljes logisztikai folyamatban. Az alapanyagnak a terme lőtől a felhasználáig (fogyasztóig) terjedő általános logisztikai folyamatmodelljét raktározási szempontból felépítve (5.10 ábra) megállapítható, hogy a raktáro zás a teljes folyamatba több helyen is bekapcsolódva tölti be gyüjtő és elosztó funkcióját, sajátos alrendszerként kapcsolja össze az ellátás, a termelés és az el osztás részfolyamatait, lehetővé téve az integrált anyag- és információáramlás megvalósítását. Ugyanakkor a raktározás a maga sajátos létesítmény- és eszközrendszerével, munkaerő-foglalkoztatásával stb. jelentősen növeli (növelheti) a logisztikai költségeket
217
5.10 ábra. Főbb készletezési-raktározási csomópontok a teljes logisztikai folyamatban Ellátói környezet
Fogyasztói környezet Termelési szféra
Forgalmi szféra
..
Termelési anyagraktár
..
" Késztermék raktár
Központi elosztó raktár
.. Regionális elosztó raklár
A logisztikaifolyamatok esetenkénti részletes elemzése, az ellátás, a ter melés, atérbelí elosztás, a szállítás folyamatainak finomabb illesztése elő segíti a teljes folyat;nat stabilitását fenntartó készletek, ·ezzel a raktározás i igények és a logisztikai költségek csÖkkentését Az elemzés, a termelés- és szállításszervezés alapmődszerei, gépi háttere ehhez .már adottak, a re(td szerszemlélet hiánya és általában a rövid távú vállalati érdekek azonban még ma is nehezíthetik ezek alkalmazását, az optimális logisztikai folyamatok kialakítasát
Az ellátási hálózatok (a logisztikai rendszerek) adott csomópontjain saját szer
vezésben (müködtetésben) vagy kiszervezéssel (outsourcing) oldhatók meg raktározás i feladatok A kiszervezett tevékenységek körét, a kiszervezés szintjét elsősorban a válla lati stratégia határozza meg. De mind a nemzetközi, mind a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyvállalatok esetében a legtöbbször kiszervezett tevé kenységek között a raktározás és a disztribúció szerepel. A kis- és középvállal kozások körében viszont inkább a saját raktár müködtetése a jellemző. A sikertelen kiszervezések következménye az ellentétes folyamat (insourcing), amikor a már kiszervezett tevékenységet veszi vissza a vállalat saját szervezeti keretei közé. Az Audi magyarországi motorgyártó üzeme például saját hatáskörébe vette vissza korábbi szolgáltatójától a gyártósarok logisztikai kiszolgálását.
218
A logisztikai folyamatok, az ellátási láncok optimalizálása területén egyre na gyobb szerepet kapnak a kihelyezett (a beszállítók által meneclzselt) raktárak, illetve készletek Abeszállítók által menedzselt raktárakat (SMC: Supplier Manageci Consign ment), illetve készleteket (SMI: Supplier Manageci Inventory, VMI: Vendor Manageci Inventory) az ostorcsapás-effektus ellenszereként is szokás emlegetni. A termelési szférában például a JIT-elv megvalósítása és a kiszolgálási szín vonal növekedésének igénye akadályokba ütközhet, ha a beszállítók nagy tá volságra vannak, és a szállítási idők esetleg hetekben mérhetők Az SMC (ko rábban konszignációsnak is nevezett) raktárak jelentősen csökkenthetik a be szállítási kockázatot. A felhasználó (a felhasználás) közelébe telepített raktárt rendszerint a beszállítá (vagy megbízott szolgáltató) müköclteti, ő felel a kész letgazdálkoclásért, ő viseli a raktározás költségeit stb. A felhasználó a termelési terv által diktált minclenkori igény szerint le tudja hívni a gyártáshoz szükséges anyagokat, alkatrészeket, részegységeket, a tulajdonosváltás feltétele pedig araktárbólvalókiszállítás. A finn tulajclon ú Elcoteq Pécsett levő termelőbázisa például félkész és késztermékeket állít elő az elektronikai ipar multinacionális gyártói számára. A gyártást a termékvonalak nagy részénél előrejelzések, megrendelések alapján tervezik. Egyes vevőknek hetente, másoknak naponta vagy akár műszakonként szállítanak. A felhasználók egy részénél Supplier Manageci Consignment rendszerben dolgoznak, tehát az Elcoteq figyeli a rak tárüzemet, a raktárkészletet, úgyütemezia gyártást és a szállítást, hogy avevőknél tárolt termékek mennyisége a megállapoelás szerinti minimum és maximum értékek között maradjon. (Supply Chain Monitm; 2005. október)
Az említett raktározás i (készletezési) renelszerek termelési szférában való alkal mazása a beszállítóknal<: és a felhasználóknak egyaránt előnyös lehet. A beszál lítóknál például csökkentheták a szállítási és a csomagolási költségek, optima lizálható a termelési program, míg a felhasználóknál csökken az ellátási kocká zat és a tőkelekötés szintje. Aforgalmi szjérában elsősorban az áruházláncok szorgalmazzák az SMI- és a VMI-madell szerinti kapcsolat megvalósírását Országos vagy regionális el osztó központok létrehozásával igyekeznek az ellátási lánc irányítását átvenni, megpróbálják a készleteket a lánc előző fokozatába "visszanyomni", saját rak tározási feladataikat (a készlettartó raktárak helyett) átrakási, átcsoportosítási feladatokat megoldó terminálokkal (Cross-Docking) kiváltani. Abeszállítók vagy a megbízott szolgáltatók általmeneclzselt raktár az EU ha tárain belülmozgó áruk esetében áfaraktárként, az EU határain kívüli árumoz gások esetében vámraktárként is müköclhet.
219
Az Európai Unióhoz csatlakozást követően a jogharmonizáció keretében új fogalom ként jelent meg az éljarakteir intézménye. Ebben a raktárban áfa-mentesen tárolhaták a termékek. Amennyiben az áru elhagyja a raktárt, meg kell fizetni az áfát, kivéve ha azt az Európai Unión kívülre exportálják Afaraktár üzemeltetését a raktár müködési helye szerint illetékes fővámhivatal engedélyezi, az üzemeltetőnek pedig kötelessége a betá rolt termékekről folyamatos nyilvántartást vezetni. Ennek kontrollja, továbbá az áruk be- és kitáraiása feletti ellenőrzés a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe tartozik A vámraktárakban vámmentesen tárolhaták az áruk a felhasználás ukig, illetve az ér tékesítésig. A magánvámraktárak (a raktár üzemeltetője és a beraktározó ugyanaz a szervezet) múköcltetésére a vámhatóság adhat engedélyt. Ennek feltétele a gazdasági előny, továbbá olyan készletnyilvántartási rendszer bemutatása, amely a vámraktározás i vámeljárás alá vont áruk adatait tartalmazza.
A raktári szolgáltatások minőségi (teljesítési) mutatói. A logisztikai folyamatok egyes szakaszaiba beépülő raktárak szinte mindegyike a készletek tárolása mellett sajátos ellátási feladatokat is megold. Ezért a raktári szolgáltatásoknak függetlenül attól, hogy saját raktárról vagy szerződött szolgáltatásról van-e szó - a kapcsolódó (gyártási, felhasználási, értékelési stb.) részfolyamatok elvárá saihoz, avevőkigényeihez kell igazodniuk.
A gyakorlatban számos - abszolút értékkel vagy viszonyszámmal kifejez hető - mutatószám használható a raktári szolgáltatások (teljesítések) mi nőségének értékelésére; A fontosabb teljesítési mutatók (Key Perform ance Indicators) elsősorban a szolgáltatás gyorsaságát, pontosságát, meg bízhatóságát hivatottak kifejezni.
A megrendelési átfutási idő (vagy a megrendelések teljesítésének ideje) a meg rendelés átvétele és a megrendelt áru célhelyre való leszállításaközött eltelt idő (órákban vagy napokban kifejezve). Átlagos értéke:
i t;
Tnu= i-1
A rendelésfelvétel pontossága azt fejezi ki, hogy a rendelésfelvétel folyamatai, információimennyire megbízhatók. Mérőszáma a helyesen felvett (értelmezett), valamint az összes megrendelések számának hányadosa, százalékban kifejezve. Átlagos értéke:
ahol: n 11 a helyesen értelmezett megrendelések száma a vizsgált időszakban; nö az összes megrendelések száma a vizsgált időszakban. A szállítási (teljesítési)pontosság (megbízhatóság) a szerzőclések vagy a vissza igazolt megrendelések szerinti teljesítések időbeniségét méri, a vizsgált idő periódusban határiclőre leszállított és az összes megrendelések (leszállított tételek) hányadosakén t, százalékban kifejezve. Átlagos értéke:
p. sz
= nhi
11ü
·100% '
ahol: n 11i a vizsgált időszakban (például egy negyedév alatt) határidőre teljesített megrendelések (leszállított tételek) száma; nö a vizsgált időszakban teljesített összes megrendelések (leszállított tételek) száma. A visszaküldött áruk aránya elsősorban az expediálás, a csomagolás, valamint a szállítás hatékonyságát méri, és kizárólag a logisztikai szempontokra (nem pedig a termékminőségére) vonatkoztatható (például téves tétel a megrendelt áruk között, károsadott áru csomagolás vagy szállítás miatt). A mutatószám a vizsgált időperiódusban visszaküldött árumennyiség és az összes leszállított árumennyiség hányadosaként határozható meg, százalékban kifejezve. Átlagos értéke:
'
ora, nap,
ahol: t; az i-edik megrendelés átfutási ideje a vizsgált időszakban (óra vagy nap); n a vizsgált időszakban (például egy negyedév alatt) teljesített megrendelések száma. Megjegyzendő, hogy a vevő gyakran a megrenelelés feladása és a megrenelelt áru ren delkezésre állásaközött eltelt időt, illetve a szolgáltató a megrenelelés átvétele és a kiszál lításra való előkészítés idejét tekinti megrendelési átfutási időnek. Ezért a mutatószám meghatározásakor vagy megaelásakor értelmezni kell annak tartalmá t.
220
·100% qv = Qv Qö '
ahol: Qv a vizsgált időszakban hibás teljesítés miatt visszaküldött áruk mennyisége naturális mértékegységben vagy pénzértékben kifejezve; Qö a vizsgált időszakban leszállított áruk összes mennyisége naturális mutatóban vagy pénzértékben kifejezve. A szolgáltatások (teljesítések) komplex vizsgálatához még további mutatók meghatározása is szükségessé válhat. A visszaigazolások átfutási ideje a megrendelések átvételétől a visszaigazo lásig eltelt idő (például órákban kifejezve).
221
A rugalmassági mutató (szállítási rugalmasság) azt fejezi ki, hogy egy adott megrendelés felvételét követően (a teljesítés előkészítése közben) keletkezett módosításokat milyen mértékben tudja a raktár kezelni. A szállítási (te(jesítési) készenléti mutató a raktárnak azt a képességét fejezi ki, hogy milyen mértékben képes a rendkívüli (promt) igényeket kielégíteni. A jármíimegrakás (megrakodás alatti tartózkodási) ideje a kiszállító üres jármű beérkezésétől a megrakott jármű távozásigeltelt idő. Ajármíikirakás (a kirakodás alatti tartózkodás) ideje a megrakott jármű beérkezésétől a távozásigeltelt idő.
A környezet- amely a bemeneti és kimeneti kapcsolatok jellegét döntően befolyásolja - a termelési és forgalmi szférájában való elhelyezkedés szerint alakulhat. Eszerint kü lönböztethetők meg például ipari, kereskedelmi és közlekedési raktárak A raktározási rendszer- amely az anyagáramlás szempontjából vezérlő vagy ki egyenlítő szerepet tölt be - a raktározási feladatok (igények) megoldásában (kielégíté sében) közreműködő elemek (gépek, eszközök és létesítmények) összessége. Ezek a környezetből felvett energiák és információk segítségével - az ember valamilyen for mában való közremúködésével- összehangoltan dolgoznak A rendszer bemenetét (inputját) anyagáramlás szempontjából a környezetből érkező, különböző formában megjelenő és azonos időtartam alatt rendszerint különböző meny nyiségü anyagok, termékek, a rendszer kimenetét (outputját) pedig a környezet felé - le hetőleg a kívánt igényeknek megfelelően - kibocsátott anyagok, termékek képezik.
5.32 A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése
A raktározás i rendszerek fontosabb sajátosságai. A raktározási feladatok kü lönböző alrendszerek együttműködésével oldhatók meg. Alrendszerként a raktárban működő azonos tulajdonságokkal rendelkező anyagmozgató gépek és eszközök, a tárolóberendezések és -eszközök, a léte sítmények, valamint az információs berendezések és eszközök kezelhetők. Ezek egymással szoros összefüggésben vizsgálva alakíthatók ki, illetve választ hatókmeg. Rendszerszemléletű vizsgálat szempontjából alapvetőnek a gépekből és eszközökből álló raktári anyagmozgató rendszerek tekinthetők. Ezek a raktá rozási rendszerek olyan müködő, aktív alrendszerei, amelyek az input- és out put-feladatok megoldásamellett közreműködnek a raktáron belüli alapfolya matok megoldásában is. A raktári anyagmozgató rendszerek az anyagáramlás szükség szerinti befolyá solásával, illetve az ez irányú igények megfelelő színvonalú kielégítésével döntő szerepet játszanak a teljes raktározási rendszerben: közvetlen ül befolyásolják a raktározási rendszer más paramétereit és a raktár müködésének "jóságát". A raktározásí rendszer alapvetőparamétereinek a raktár befogadóképessége, valamint fogadó- és kiadóképessége (átbocsátóképessége) tekintl1ető. A raktár befogadóképessége - az adott anyagmozgató és tárolórendszer mellett- a raktárban maximálisan elhelyezhető anyag(áru)mennyiség legegy szerűbb esetben egységrakományok számában kifejezve. A raktár fogadó- és
A raktári folyamatok modellje. A raktározási folyamatok bonyolult rendszer ben végbemenő folyamatként kezelhetők. A rendszer általános modelljének elemei (5.11 ábra): ../ ../ ../ ../
a környezet, a raktározás i rendszer, a rendszer bemenetei, a rendszer kimeneteL 5.11 ábra. A raktározási rendszert és kapcsolatait szemiéitető modell
Raktározási rendszer
===t>
= = ==t> jzzz.122y(Zít) Output
raktárkészlet
belélé trányulóforgaíom
Q(t)
kifelé irányufó forgalom
--;;... egyéb inpút- és output tényezők
A raktárakban az árukhosszabb-rövidebb ideig nyugalmi helyzetben van nak, a raktárakra mégis az áruk folytonos mozgása, a raktárkészlet állandó változása jellemző. Ezeknek a mozgási (rakodási, belső szállítási), valamint a nyugvási (tárolási) .,... általánosságban RST -:-. müveleteknek az összessége jelenti a rClktárak alapfolyamatát. Az alapfolyamatmég további részfolyamatokkal (például ellenőtzés, egységrakomány-képzés, rendezés, címké zés) egészülliet ki, és ezek együtt képezik a raktározási folyamatokat.
223
kiadóképessége alatt a vizsgált időszakban (például egy múszak alatt) be-, illet ve kitároiható árumennyiséget értjük. Ennek nagyságát az anyagmozgató rendszer teljesítőképessége határozza meg, melynek viszont igazodnia kell az input-output folyamatok intenzitásához.
5.4 Az általános (konvencionális) darabáru-raktározás technikai rendszerei 5.41 Az általános darabáru-raktározási rendszerek áttekintése A darabáruk tárolásáról általában. A darabáruraktárakban tárolandó áruk - a számításba vehető tárolási és anyagmozgatási technológiák szempont jából-két fő csoportba oszthatók: l. egyeeli darabáruk;
2. egységrakományba foglalt darabáruk. Az egyedi darabáruk általában kisméretú, 20...50 kg tömegú termékek (alkatré
szek, anyagok, szerszámok stb.) vagy nagyméretú, 500...2000 kg tömegú, egye dileg kezelhető tárolási egységek (bálák, hordók, papírtekercsek stb.). Az egységrakományok egyeeli darabárukból, csomagolt ömlesztett anyagok ból árualátétek, rakodólapok, tárolóládák stb. használatával vagy egyéb módon (például átkötéssel, kötegeléssel, zsugorfóliás burkolással) képzett mozgatási-tá rolási egységek. Ebben az esetben a tárolandó áru már egységrakományként ér kezhet a raktárba, vagy abetárolás előtt kell belőle egységrakományokat képezni. Az egységrakományokat tároló raktáraknak feladatuk szerint két fő típusa különböztetl1ető meg: l. teljes egységrakományokat kezelő és tároló raktárak,
2. kombinált raktárak.
a tárolási egységben foglalt mennyiségnél. Ekkor a kiszállírási egységek egyedi áruk (árufajták, árucikkek) összerakása révén keletkező inhomogén egységra kományok. Kombinált raktárak olymódon is kialakíthatók, hogy külön tárolótérben tárolják a teljes (megbontatlan) egységrakományokat, és innen töltik fel a komissiózó raktárrészt, ahol a tulajdonképpeni komissiózást végzik (azaz kigyűjtik a már megbontott egységrako mányból a különböző kiszállítási megrendelésekben szereplő árukat).
A tárolt árukészlet összetétele szempontjából mana- vagy polistruktúrájú kész leteket tároló raktárak különböztethetők meg. Monostruktúra esetén viszony lag kicsi a tárolandó árucikkek száma (szélső esetben egy), és nagy az egy áru cikkből tárolandó tárolási egységek száma. Polistruktúra esetén viszont vi szonylag nagy a tárolandó árucikkek száma (több ezer is lehet), és kicsi (szélső esetben egy) az egy árucikkből tárolandó tárolási egységek száma. A raktározási alapfolyamatokat megvalósító technikai rendszerek a tárolási rendszerek, az anyagmozgató rendszerek és a létesítményrendszerek Az alkalmazható tárolási rendszerek főbb változatai: ./ állványok nélküli statikus, ./ állványos statikus, ./ állványos dinamikus. Az alkalmazható anyagmozgató rendszer lehet: ./ kézi, kézi eszközös, ./ targoncás, ./ darus és ./ állványkiszolgáló gépes (magasraktárak esetében). A létesítményrendszer- mint az alapfolyamatok elvégzésének helye és az optimális megvalósítások elősegítője - magában foglalja a raktárépülete t, a közlekedési kapcsola tokat és a rakodóhelyeket A három rendszer szaros kapcsolatban van egymással, csal< kölcsönös összefüggésben tervezhetők, alaltithatók ki.
5.42 A tárolási rendszerek
Teljes egységrakományokat kezelő és tároló raktárak esetében a tárolási egy ség megegyezikakiszállítási egységgel, azaz a raktárból csak bontatlan egység rakományokat szállítanak ki. Kombinált raktárak esetében a kiszállírási egység nem minden esetben egyezik meg a tárolási egységgel: az igényelt árumennyiség kevesebb lehet
Állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek. Állványok néll<.üli tárolás akkor valósítható meg, ha egy-egy árufajtából nagyobb mennyiséget kell tárolni, és nem követelmény, hogy minden áruegységhez tetszőleges rendszerességgel hozzá lehessen férni, továbbá előfeltétele az áru halmazolhatósága. A halma zolhatóságat egyrészt az áru tulajdonságai, illetve csomagolása, másrészt meg-
224
225
felelő egységrakomány-képző eszközök (tárolóeszközök) tehetik lehetővé. A statikus tárolási rendszer jellemzője, hogy az áru csak a hozzákapcsolódó tárolótéri műveletekkel (betárolás, kitárolás, belső átcsoportosítás) összefüg gésben változtatja helyét. Az állványok nélküli tárolás előnyei: ../ elmarad a tárolóberendezések (állványok) létesítésének jelentős költsége; ../ rendszerint jobb a terület- és térkihasznál ás; ../ a raktár könnyen és gyorsan átállítható újabb árufajták tárolására. Az állványok nélküli tárolás hátrányai: ../ a tárolási egységekhez nem lehet közvetlen ül hozzáférni; ../ a tárolási magasságot az áru tulajdonságai és biztonsági előírások korlátozzák; ../ a tárolóterületek áttekintése, a tárolt árufajták ellenőrzése csak a tárolási rend pon tos betartásával biztosítható; ../ a firstin-first out (fifo-) elv (a korábban betárolt áru korábbi kitárolása) csak sza kaszosan vagy gyakori belső átcsoportosításokkal valósítható meg. A felsorolt előnyök és hátrányok mérlegelése alapján lehet eldönteni, hogy adott eset ben állványok nélküli vagy állványos tárolási renelszert célszerü-e megvalósítani. Az állványok nélküli, statikus tárolás alapesetei a közvetlen halmazolás és a kü
lönböző tárolóeszközökön való tárolás (5.12 ábra). 5.12 ábra. Az állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek alapesetei (a) közvetlen halmazolás; (b) sík rakodólapos tárolás
A közvetlen halmazatás tárolóeszközt nem igényel, alkalmazása akkor célsze rű, ha a tárolási egység egyben szállítási egység is (például papírtekercsek, bá lák, ládázott áruk). Előnye, hogy a tárolási magasság és a hasznos magasság azonos (nincsenek tárolásra nem használt, a tárolási magasságbóilevonandó magasságrészek), így a tárolótér vertikális kihasználása maximális lehet. Az áruk kézi vagy gépi erővel halmazolhaták Kézi halmazolás kis tömegü egységek ese
tén kb. 2,20 m tárolási magasságig lehetséges. Gépi halmazolás emelőtargoncákkal vagy futóclarukkal végezhető. Az anyagmozgatást, illetve a halmazolást végző gépet az áru alakjához és méretéhez igazodó megfogószerkezettel (pélcláulláclafogó, bálafogó, papírtekercsfogó) kell ellátni.
A sík rakodólapos tárolás elsősorban sík felületekkel határolt (főleg modulus rendszerbe illő) csomagolással rendelkező (például dobozolt) vagy más cso magolású, ele kötésbe rakható (például zsákolt) áruk esetén alkalmazható móclszer. Előnyei elsősorban akkor jelentkeznek, ha a be- és a kiszállírást is sík rakodólapokon oldják meg, és az áru az egységrakományok megbontása nélkül tárolható. A tárolási magasságot- a halmazolást végző gép emelési magasságán és egyéb tényező kön (például a raktárépület szabad belmagassága, a födémteherbírás nagysága) kívül a csomagolás nyomószilárclsága is befolyásolja. A terhelést ugyanis - a rakodólap talp heveelerein keresztül - az alatta levő csomagolás veszi át. Szabványos sík rakodólapos egységrakományokból képzett halmaz kritikus keresztmetszete a legalsó egységrako mány felső árurétegének felső síkja. A rakomány mozgatására gépi müköcltetésü emelőtargoncák, kisegítésképpen kézi emelővillás targoncák is alkalmazhatók.
A sík rakodólapokon való tárolás előnye a közvetlen halmazolással szemben, hogy az áru az egész szállítási folyamatba beilleszthető rakodólapos egységra kományként kezelhető, és a belső mozgatáshoz - miután különleges megfogó szerkezetet az egységrakomány kezelése nem igényel- a legkeskenyebb folyo sót igénylő emelőtargoncák alkalmazhatók Hátránya a tárolási magasság egy részének (rakoclólaponként közeliSO mm) kiesése. A kevésbé szabályos méretü vagy kevésbé teherbíróképes csomagolású áruk esetében oldalfalas vagy keretes rakodólapok alkalmazhatók Ebben az esetben az egymás fölé helyezett egységrakományok tömegér a rakodólap felépítménye viseli. Terjedelmes, szabványos méretü rakodólapokra nem helyezhető áruk (pélcláullemezáruk, csövek, fürdőkádak) esetében oldalfalas vagy keretes rakodólapok helyett az áru méretéhez, jellegéhez igazodó tárolókeretek jöhetnek számításba. Az ilyen rakományok emelőtar goncával vagy felrakódaruval kezelhetők. b)
a)
226
Állványos, statikus tárolási rendszerek. Az állványos tárolás lehetőségét akkor kell mérlegelni, ha az áru vagy csomagolása nem renelelkezik kellő szilárdság gal, illetve ha nem lehet belőle megfelelő stabilitású halmazt képezni. Állvá-
227
nyos tárolás szükségessége merül fel akkor is, ha követelmény minden árufajtá hoz és árucikkhez a tetszőleges rendszerességgel való hozzáférés, valamint ha állványkiszolgáló gépes anyagmozgatási rendszer megvalósításáról van szó. Állványos, statikus tárolási rendszerek a számításba vehető állványfajták sze rint képezhetők. Így megkülönböztethető (5.13 ábra): ./ polcos állványos tárolás, ./ tárolóládás állványos tárolás, ./ rekeszes állványos tárolás, ./ át-, illetve bejárható állványos tárolás. 5.13 ábra. Az állványos, statikus tárolási rendszerek főbb változatai (a) polcos álIványos tárolás; (b) tárolóládás álIványos tárolás; (c) rekeszes álIványos tárolás; (d) átjárható állványostárolás
a)
A polcos állványos tárolás kis forgalmú és nagy áruválasztékú raktárak (például szer számraktárak, szertárak, kisebb áruházak raktárai), általában polistruktúrájú árukészlet esetében alkalmazható megoldás. A tárolóládás állványostárolás általában kis térfogatú árukat (aprócikkeket) nagy választékban tároló, polistruktúrájú készlettel rendelkező raktárakban valósítható meg. A kisméretü (10...50 dm3 befogaclóképességü) tárolóládák az egységrakomány-képző eszközök (tárolóeszközök) szerepét töltik be, az állványokra való helyezés pedig amin clen tárolóládához (árucikkhez) való hozzáférést teszi lehetővé. A rekeszes állványos tárolás olyan - rakoclólapos, tárolókeretes, nagyméretü tárolóládás egységrakományokat tároló - raktárakban alkalmazható, ahol követelmény a minclen egységrakományhoz való közvetlen hozzáférés. Ezt a renelszert kell alkalmaz ni olyan áruk tárolása esetén is, amelyeknél az árujellemzők vagy a csomagolás szilárc! sága a rakományok egymásra helyezését nem teszi lehetővé. A rekeszes állványok emelőtargoncákkal, felrakóclarukkal és felrakógépekkel egy aránt kiszolgálhatók. Az állványok magassága így az alkalmazottanyagmozgatógép rakodási magasságának függvénye. A polcos, a tárolóládás és a rekeszes állványok kiszolgálásához az állványsarok kö zött, az anyagmozgató rendszertől függő, ele általában széles folyosóra van szükség. Az át- és a bejárható álluányos tárolás az előző tárolási rendszernek ezt a hátrányát kiküszöböli. Olyan raktárakban alkalmazható, ahol a tárolt egységrakományok száma többszöröse az árufajták számának, homogén egységrakományokat kell tárolni, nem kell az egységrakományokat megbontani, vagyis nincs szükség arra, hogy minclen egyes rakományhoz közvetlen ül hozzá lehessen férni. A tárolómezők elrendezésekor (átjárható tárolóállványok esetében minclkét oldalon, bejárható tárolóállványok esetében egyik oldalon) a raktár hosszirányú falai mentén 3,0...3,5 m széles közlekeclőutat kell szabaclon hagyni, közbenső területre pedig állvány oszlopok telepíthetők. Az át- és a bejárható tárolóállványok (5.14 ábra) emelőtargoncáldml szolgálhatók ki. Az emelőtargonca a szükséges magasságra emeli a rakományt, behajt az állványok közé, az egységrakományt a kijelölt helyre viszi, leereszti a hossztartókra, majd fordulás nélkül hát ramenetbe visszatér. A felemelt egységrakomány állványoszlopok közötti mozgatása az emelőtargonca gondos vezetését kívánja, ezért a targoncavezető munkájának megköny nyírésére az állványoszlopok mellé vezetősíneket célszerü telepíteni. Átjárható állványok esetében a betárotás az állványmező egyik oldala, a kitárolás a másik olelala felől végezhe tő, ezáltallehetővé válik az áruk folyamatos cserélődése (a fifo-elv betartása).
b)
Az ismertetett, általánosnak tekinthető technikai megoldásokon kívül sajátos - az áru terjedelméhez, alakjához igazodó - állványos tárolási rendszerekkel is találkozunk a gyakorlatban (például rúdáruk, szövettekercsek, gumiabroncsok tárolására alkalmas állványok). Az állványos, dinamikus tárolási rendszerek jellemzője, hogy egy-egy tárolási
egység elhelyezése vagy kiemelése esetén, az állványanievő áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét Főbb változataik (5.15 ábra):
c)
d)
228
./ az utántöltős állványos tárolás, ./ a gördíthető állványos tárolás, ./ a körforgó állványos tárolás.
229
5.14 ábra. Bejárható tárolóállvánnyal berendezett raktárrész (BITO-Lagertechnik)
Az utántöltős állványostárolás az átjárható állványos tárolás továbbfejlesztett válto zata. A tárolási egységeket alátámasztó hossztartók lejtős kialakításúak: a tárolócsa tornákban a tárolási egységek a gravitációs erő segítségével - a kitárolás ütemének megfelelően- abetárolási oldal felől a kitárolási oldal felé haladnak. A tárolócsatornák - a tárolási egységek jellemzőitől függően - görgőspályás vagy vezetősín es kialakításúak lehetnek. A görgőspályás utántöltős állványostárolás (5.16 ábra) előfeltétele, hogy a tárolási egység görgőspályán szállítható legyen. A szabálytalan alakú áruk sík lemezre vagy ra koclólapra helyezve tehetők az e rendszer szerinti tárolásra alkalmassá. A tárcsás vagy hengergörgős pálya lejtőszögét a tárolási egység tömegéből származó súlyerő nagysá gának figyelembevételével kell meghatározni (általában 1,5...3,0°).
5.16 ábra. Görgöspályás utántöltős tárolóállvánnyal berendezett raktárrész (BITO-Lagertechnik)
5.15 ábra. Az állványos, dinamikus tárolási rendszerek főbb változatai (a) vezetősín es utántöltös álIványos tárolás; (b) gördíthető álIványos tárolás; (c) függölegesen körlargó állványos tárolás; (d) vízszintesen körlargó álIványos tárolás
a)
b)
c)
d)
230
A vezetősínes utántöltős állványok lejtős hossztartói gördíthető tárolóláclák, tárolóko csik, illetve azokba helyezett áruk tárolását teszik lehetővé. Az önállóan nem gördíthető tárolási egységek (például sík vagy oldalfalas rakodólapos rakományok) a pálya tarto zékaiként kezelhető gördülőkeretekre helyezhetők (például Rollax-rendszer). A tárolócsatornákba telepített vezetősínek (a kitárolási oldalról nézve) lejtős és emel keelő kivitelűek lehetnek (5.17 ábra). Az utóbbi esetben a tárolási egységeket a tá rolócsatorna ugyanazon a végén rakják be és szedik ki (push back). Ez a megoldás érte lemszerűen csak akkor vehető számításba, ha az adott raktározási feladat esetében megengedhető a first in- !ast out elv alkalmazása, azaz a rakományoknak az érkezésük kel ellentétes sorrendben való kitárolása. A push back megoldás görgőspályás állvá nyok esetében is alkalmazható.
231
5.17 ábra. Vezetősín es utántöltös állványes tárolás (a) a be- és kitárolás az állványmezök ellentétes oldalán; (b) a be- és kitárolás az állványmezök azonos oldalán
ponti vezérlőpulton lehet a kívánt árufajtát tartalmazó tálca vagy polc kódját betáplálni; ezt követően a kívánt tálca az átadóhelyre áll. A körforgó állványok anyagmozgató gépekkel, vonalkód-leolvasó kkal, robotokkal kombinálhatók, így automatizált gyártási rendszerek kiszolgálására is jól alkalmazha tók A vízszintes körforgó állványokat például gyakran használják a közvetlen gyártási folyamatba iktatott ütemtárolóként (integrált gyártó-tárolórenclszer), a _TIT-elv szerint mííköclő szerelőüzemek kiszolgálóegységeként stb.
5.43 Az anyagmozgató rendszerek
(------l
r, --- frl u lJ ...
<==l- H • r=-
f
--
-
f---
l l
1\.
-,..
l
;
:;; H
A-C==! l
1----
1-f!':-l=
l
A kézi vagy kézi eszkőzős anyagmozgató rendszer általában könnyü áruk nem gyakori mozgatása, valamint olyan raktári müveletek végzése esetén alkalmaz ható, amelyek nehezen vagy csak aránytalanul nagy költséggellennének gépe síthetők (például könyvtárak könyvraktáraiban, irattárakban, kéziszerszám raktárakban és szertárakban végzett anyagmozgatás, kisebb forgalmú raktárak árugyüjtési müveletei). A kézi vagy kézi eszközös anyagmozgatás rendszerint polcos vagy tárolóládás állványos tárolási rendszerrel párosul. Kisegítőeszköz ként a kézi eszközök gépi anyagmozgatási rendszerek esetében is számításba vehetők
Az utántöltős állványostárolás az előzőektől eltérő tárolóállvány, illetve müszaki megol dásokkal is megvalósítható. Henger alakú tárgyak (papírtekercsek, lemeztekercsek, hordók stb.) utántöltős állványos tárolása esetéi1 például a tárolócsatorna hossztartói egyszerü gördülőpályaként alakíthatók ki. Rakodólapos egységrakományok esetén a tárolócsatornákban légpárnák támaszthatják alá a tárolási egységeket, rakodólapos egységrakományok állványkocsikra helyezhetők, amelyeket vízszintes pályán vontató lánc vontat a kitárolási olelal felé stb. A gördíthető állványostárolás elsősorban olyan raktárakban valósítható meg, ahol a készlet teljes cserélődése hosszú idő alatt következik be (például tartalékalkatrész-raktá rak), vagy egy-egy állványsort kis gyakorisággal kell felkeresni (például filmtárak, könyvtárak, irattárak), továbbá polistruktúrájú készletet tároló kis forgalmú raktárak esetében. A gördíthető állványok olyan kerekekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik az egy-egy állványsornak a raktár padlójába süllyesztett sínen való elmozdítását. Az áll ványok kézi erővel, kézi-mechanikus úton és gépi erővel egyaránt mozgathatók. Gépi mozgatás esetén a vezérlés állványonként elhelyezett nyomógombos vagy kulcsos kap csolóval, illetve központi vezérlőpultról oldható meg. Az egyes állványsarok elmozdítá sának időtartama 25...35 s. A gördíthető polcos állványok mellett egyre gyakoribb a nagy teherbírású gördíthető rekeszes állványok alkalmazása is. Kö1jorgó állványos tárolás esetében egymással összekapcsolt tálcák, polcok vagy egyéb tartóelemek mozognak függőleges ("páternoszter" rendszer) vagy vízszintes ("karusszel" rendszer) irányba. A vízszintes kialakítású "karusszelek" 3...30 m hosszúak, a vertikális kialakítású pátern oszterek magassága 3...21 m. A müködtetéskor valamennyi egység megindul a pályán, és mincladdig mozgásba marad, amíg a kívánt tárolási egységet tartalmazó állványrész az átaclóhelyre nem érkezik. A körforgó állványos tárolást elsősorban gyártórendszerek ütem- és alkatrészraktá raiban, szerszámraktárakban, irattárakban célszerü megvalósítani. Rendszerint köz-
A kézi eszközökközüla kétkerekes targoncák és a kézikocsik jöhetnek számításba. A ké zikocsik árugyííjtés céljára kialakított változatai például a raktári anyagmozgatás legel terjedtebb kézi eszközei: az állványok könnyebb kiszolgálása céljából egyes típusai lét rával vannak felszerelve. A kézi emelővillás targoncák az egységrakományokat tároló raktárak nélkülözhetetlen kézi és kisegítőeszközei, ele célszerúen alkalmazhatók egyeeli árukat tároló raktárak kiszolgálására is.
232
233
A targoncás anyagmozgató rendszer gépi hajtású emelőtargoncák (5.18 ábra) alkalmazásán alapul. Ez a rendszer egységralmmányok és nagy tömegü egyedi darabok mozgatására egyaránt alkalmas, ezért a raktárak 70-80 százalékában emelőtargoncák végeznek rakodást, belső szállítást, illetve halmazolást. Az emelőtargoncák a raktári anyagmozgatás teljes (komplex) gépesítését le hetővé teszik Különböző raktárakban a legkülönfélébb (egységrakományba összefogott vagy egyedi) áruk mozgatására, állványok nélküli és különböző áll ványostárolási rendszerek kiszolgálására alkalmasak (5.19 ábra). Emelőtargon cák alkalmazásával hagyományos raktárak esetében 4...6 méteres tárolási ma gasság érhető el. A targoncák sokrétü alkalmazási lehetősége különböző targoncafajták kialakításához vezetett. Ezek közül- a legcélszerííbb raktári anyagmozgatási rendszer kialakításához a legmegfelelőbb targoncafajtát kell kiválasztani. A targoncafajta megválasztása során elsősorban a raktárüzem szempontjából mértékadó paramétereket (emelési magasság, útszélesség igény stb.) kell mérlegelni.
5.19 ábra. Normál emelötargonca alkalmazása különbözö tárolási rendszerek esetében (a) állvány nélküli sík rakodólapos tárolás; (b) rekeszes álIványos tárolás; (c) átjárható állványos tárolás; (d) utántöltős állványostárolás
5.18 ábra. A gépi hajtású emelötargoncák néhány változata (a) kisemelésű emelőtargonca (emelőkocsi); (b) normál (homlokvillás) emelőtargonca; (c) tolóoszlopos emelőtargonca; (d) oldalemelésű emelőtargonca; (e) felrakótargonca (magasraktárakhoz); (l) komissiózó emelőtargonca
c)
d)
f)
A raktári anyagmozgatásban alkalmazható emelőtargoncákkal szemben támasztott alapvető követelmények: ./ a lehető legkisebb saját tömeg mellett biztosítsa a szükséges teherbírást; ./ a lehető legkisebb szélességü közlekedőúttal elérhető legyen a szüksé ges halmazolási magasság; ./ feleljen meg a raktárüzem egyéb követelményeinek (például be tudjon járni a vasúti kocsi vagy a tehergépkocsi rakterébe, kapu- és ajtónyílá sokon át tudjon közlekedni).
234
E követelményeket - az általános raktározási gyakorlatban - elsősorban a tolóoszlopos emelőtargoncák elégítik ki. Ezek emelőoszlopa az elülső tá maszkerekekig előretolható, így a rakományt ugyanúgy tudják felemelni, mint a normál emelőtargoncák. A rakományfelvétel után az emelőoszlopot a rako mánnyal egyiitt visszahúzzák, így a szállítás ideje alatt a rakomány tömegkö zéppontjának függőleges vetülete a kerekek által alkotott területen belül van (a rakomány nem fejt ki billentőnyomatékot, ezért tolóoszlopos emelőtargon cáknak kisebb a saját tömegük, és keskenyebb közlekedőutat igényelnek, mint a normál emelőtargoncák). Az 5.20 ábra rakodólapos egységrakományokat tároló, rekeszes tároló állványokkal berendezett raktár belső terét szemlélteti. A tárolótér kiszolgálását nagyemelésü targoncák végzik, míg az előkészítő térben kisemelésü targon cákkal oldják meg az anyagmozgatási feladatot.
235
5.20 ábra. Emelőtargoncákkal kiszolgált, rekeszes tárolóállvánnyal berendezett raktárrész (Jungheinrich)
5.21 ábra. Az utántőltás és a szatellitkocsis kiszolgálású állványok feltöltésén el< és ürítésének elve
Utántöltós állványok két folyosóval
Utántöltés állványok egy folyosóval
Szatelitkocsis feltöltés és ürítés
!BBIK! H H 18!
Egységrakományokkal foglalt helyek
D Üres tárolóhelyek
B Betárolás K .Kitárolás
Az egységrakományok mozgási iránya
A elanis anyagmozgató rendszer nagy saját tömegü vagy terjedelmes árukat tá roló, illetve nagy tárolási magasságú raktárakban, továbbá szabadtéri tárolóhe lyeken alkalmazható. A számításba vehető darufajták: a magaspályán mozgó futódarukés a felrakódaruk.Jellemzőjük- a sínpályához nem kötött szállító eszközökkel (targoncákkal) összehasonlítva -,hogy hatókörzetük csak a táro lótérre korlátozódik, haladási sebességük legfeljebb 0,5...1,0 m/s. 5.22. ábra. Felrakódaru alkalmazása különleges állványok kiszolgálására
Az emelőtargoncák egyes változatai villahosszabbítóval, illetve hidraulikus müködteté sű tolóvillával is felszerelhetők, így kettős mélységü (kettős soros) állványok kiszolgálá sára is alkalmassá tehetők. A terület- és térkihasználásra irányuló törekvések figyelembevételével fejlesztették ki a szatellitkocsis (DIC-Drive In Car) rendszert is. Az emelőtargoncák szatellitkocsival ki egészített változatai lehetövé teszi a 10...12 m mélységü vezetősín es állványcsatornák ki szolgálását. Ebben az esetben az emelőtargonca a tárolandó egységrakományt az eme lőkocsival egyiitt megemeli, majd a csatornába helyezi. Az emelőkocsi a csatorna legbel ső szabad tárolóhelyére szállítja, és ott elhelyezi az egységrakományt, majd visszamegy, és csatlakozik a targonca emelőszerkezetéhez az újabb rakomány felvétele céljából. A tá rolótér költséges fenntartása (például hütőházak) esetén különösen előnyös megoldást jelent ennek a kombinált anyagmozgató-tároló rendszernek az alkalmazása. A tárolótér kihasználhatósága a vezetősín es utántöltős állványos tárolási rendszerrel azonos szintű lehet, de a feltöltés és az ürítés elve azokétól eltér (5.21 ábra).
236
237
Afutódam raktári alkalmazásána!<. egyik problémája, hogy a daruszerkezet mozgásá hoz szükséges szabadon hagyandó tér- különösen nagy fesztávalságak esetén- jelen tős tárolótér-veszteséget okoz. További probléma az áruk halmazolásának megoldása. Horogüzemü daruk állványok kiszolgálására nem (vagy csak körülményes munkavég zés mellett) alkalmasak, állványok nélküli tárolás esetén pedig megoldhatatlan a kézi erő beavatkozása nélküli biztonságos áruelhelyezés. A halmazolásra kerülő áru jellegé hez alkalmazkodó megfogószerkezet esetleg lehetövé teszi a kézi beavatkozás nélküli áruelhelyezést vagy árufelvételt, ele az emelőmüről aláfüggő megfogó szerkezet pontos irányítása (az áru pontos elhelyezése) nehezen valósítható meg. Futódaruk alkalmazá sával4...5 méteres tárolási magasság érhető el. Afelrakódaruk a raktári anyagmozgatás céljaira kifejlesztett darufajták, amelyekkel kötöző és irányító nélkül - egységralmmányok vagy sajátos megfogószerkezetek alkal mazása esetén egyedi áruk (5.22 ábra), 6...11 m magasra egymásra vagy állványokra he lyezhetők, esetleg közúti jármüvek vagy szállítótargoncák közvetlen ül kiszolgálhaták Minthogy az emelőoszlop és a megfogószerkezet a mozgatandó áruk jellegének meg felelően alakítható ki, az alkalmazási területük széles körü.
rendszerú vagy gördülő lehet. Korszerú raktárak esetében elektromos vagy elektronikus müködtetésüek (például a beálló gépkocsi vagy a behaladó tar gonca vezérli). Méretüknek igazodni kell a szállító jármüvek, illetve a rakadást végző anyagmozgató gépek méretéhez (magasságuk általában 2,8...3,5 m, szélességük 2,5...3,0 m). 5.23 ábra. Az átvevő (Á) és a kiadó (K) helyiségek (területek) raktáron belüli elrendezésének főbb változatai (a) fejelrendezés; (b) átmenő elrendezés; (c) egyoldali elrendezés; (d) kétoldali elrendezés; (e) kétoldali decentralizált elrendezés
b)
Á
------ K
-----
5.44 A létesítményrendszerek A raktárépület önállóan vagy más funkciójú épülettel közösen, egy- vagy több
szintes kivitelben készülhet. Önálló épületként építik általában a nagyobb ter melő-, szerelőüzemek anyag- és alkatrész-, illetve késztermékraktárai t, valamint az elosztóraktárakat Más funkciójú épülettel közösen vagy azon belül alakít hatók ki kisebb üzemek raktárai (félkésztermék-raktárak, készáruraktárak stb.). A többszintes (emeletes) raktárak mind anyagmozgatási, mind tárolási szem pontból (a födémek jelentős statikus és dinamikus terhelése miatt) kedvezőt lenek, ezért helyettük inkább a magasraktárak létesítését helyezik előtérbe. Az anyagmozgatási és a tárolási folyamat szempontjából az a földszintes raktárépület tekinthető kedvezőnek, amelyiknek a tartóoszloposztása a közlekeclőutak és a tároló mezők kialakítása szempontjából előnyös, az alapmérete és a belmagassága az anyag mozgatási és a tárolási technológiához igazodik.
Az átvevő- és kiadóhelyiségeket (az előkészítő területeket) rendszerint a raktár épületen belüllétesítik Az átvevőhelyiségekben abetárolásra kerülő árukat el lenőrzik, csoportosítják, címkézik stb. A kiadóhelyiségek akiszállításra kerülő áruk összeállításának (szükség szerinti csomagolásának, diszponálásának stb.) helyei. Raktárépületen belüli elhelyezésük és egymáshoz viszonyított elrende zésük a tárolótéri áruáramlás irányát is meghatározza (5.23 ábra). Egyes elosz tóraktárak esetében - a rakadások és ígyakiszállítások meggyorsítása érdeké ben - a raktárak teljes hosszában kiadóhelyiségeket, területeket alakítanak ki (5.23d ábra). A raktárkapuk egyrészt a raktártér zárhatóságát, másrészt az áruk tárolótér be való be- és kiszállítását teszik lehetővé. Szerkezeti kialakításuk szerint forgó vagy lengőszárnyú, vízszintes vagy függőleges irányban eltolható, harmonika-
238
d)
c)
e)
Korszerü, főleg nagy forgalmú elosztóraktárak esetében a tehergépkocsik (hátolclaluk kal) közvetlenül a raktárkapuhoz (az úgynevezett clokkolókapuhoz) állhatnak be (5.24 ábra). Az ilyen sajátos nyílászáró szerkezetek alkalmazásával egyrészt zárt környezetben végezhető a be- és kirakodás, másrészt - megfelelő kaputömítés kiegészítéssel - csatla koztatás szinte légmentesen valósítható meg. Különös jelentősége van ezeknek a clok kolószerkezeteknek hú tőházak és légkondicionált raktárak esetében.
239
5.24 ábra. Dokkolókapuk a raktár hosszirányú fala mentén (Hafa-rendszer)
A raktártelejJ útjainak szélességét úgy kell megválasztani, hogy a gépkocsiforgalom és a rakodás egymást ne zavarja. Az út szélessége a szállító jármúvek paramétereitől (hossz, szélesség, fordulási sugár), a rakodáshoz való beállás mócljától és a rakodó ki alakításától függ. Ha a gépkocsik csak hátoldalukon rakodhaták (például ponyvázott, zártszekrényú gépkocsik), szélesebb útra van szükség. A vasúti kapcsolattal is rendelkező (általában nagy forgalmú) raktárak, raktártelepek (5.25 ábra) vágánya általában a legközelebbi kiszolgáló vasútállomás (pályaudvar) vá gányhálózatába van bekötve. A raktártelepnek - a forgalom nagyságától és a kiszolgá landó raktárak számától függően - több vágánya is lehet, amelyek váltók segítségével csatlakoznak az állomási bekötő vágányhoz. A raktártelep vágányainak rendszerint a to latási múveletek végzését is lehetővé kell tenni, elsősorban a vasúti kocsik rakodóhoz való beállítása, illetve - a rakadások elvégzése után - a vasúti kocsik kihúzása céljából.
5.25 ábra. Raktártelep, belső gépkocsiút és vasút hálózata
A viszonylag kis forgalmú raktárak általában rakodóval és egyszerübb nyílászá ró szerkezettel épülnek. A rakadók (rámpák) a raktárépület külső fala mentén létesített, a csatlakozó út, illetve a vasút szintje fölé emelt közlekedőterületek. Megkönnyítik az áruk jármüvekbe való be-, illetve azokból való kirakását, alkalmas területet biztosíta nak a rakodási müveletek végzéséhez. A vasúti vágány me!letti rakadók sínkorona szint feletti magasságát a vasút előírásai 1,12 méterben szabják meg. Szélességük gépi hajtású emelőtargoncákkal való rakodás ese tében 3,0...3,5 m. A gépkocsiút mellett létesített rakadók magasságát a kiszolgáló járművek rakfelület magasságához igazodva választják meg. Közepes teherbírású, általános célú teher gépkocsik esetében ez 1,1...1,4 m, míg nagy teherbírású (például nyerges) szerelvények esetében 1,4...1,6 m. A rakodók szélessége általában 2,5...3,0 m. A gépkocsiút melletti rakodók egyenes vonalvezetés ű vagy fürészfogszerűen kialakí tott változatban létesíthetők. Az egyenes vonalvezetésű rakodók mellé a közúti jár müvek hosszoldalukkal vagy hátoldalukkal állhatnak be. Fürészfogszerűen kialakított rakadókhoz viszonylag könnyen be tudnak állni a tehergépkocsik, és keskenyebb gép kocsiút szükséges, mint hátoldalibeállás esetén A rakodókés a járművek rakterülete közötti áthidaló szerl<.ezetek a biztonságos rako dást teszik lehetővé. Ezeket rendszerint a raktárkapuk elé telepítik, és elektrohidrauli us működtetések. Dokkolókapuk esetében az épületen belüllátnak el hasonló feladatot. Altalában 0,8...1,6 m közötti magasságkülönbség áthidalását teszik lehetővé.
A közlekedési kapcsolatok a raktárépület országos út-, illetve vasúthálózatba va ló bekötését, a közúti és vasúti jármüvek telepre való bejárását, a raktárépület célszerú megközelítését biztosítják. A raktárak csak közúti, illetve közúti és vasúti kapcsolattal rendelkezhetnek.
240
---- Közúti jormüvek mozgasi folyamata
5.5 A darabáruraktárak fizikai működési folyamata, a rendszerösszetevők megválasztása A darabáruraktárak fizikai müködési folyamata. A darabáruraktárak fizikai müködési (anyagi) folyamata az anyagáramlás irányával összefüggésben a be szállítással, a tárolással és a kiszállírással kapcsolatos részfolyamatokból tevő dik össze (5.26 ábra).
241
5.26 ábra. A darabáruraktárak müködési folyamata
Ellenőrzés Tárolási egységek összeállítása Ellenőrzés Diszponálás
./ az anyagmozgató rendszer jól illeszkedjen a tárolási rendszerhez; ./ a mozgatási és a tárolási egység lehetőleg ne különbözzön egymástól; ./ az anyagmozgatási feladat a lehető legkisebb anyagmozgatási teljesít ménnyellegyen megoldható; ./ a tároló tér, illetve a raktártér lehető legjobb kihasználása legyen elérhető. A rendszerösszetevők megválasztásakor abból kell kiindulni, hogy az adott rak tározás i feladat megoldására a számításba vehető technológiai változatok (egy máshoz illeszkedő tárolási rendszerek és anyagmozgatási rendszerek) közül a lehető legjobbat válasszuk ki. A tárolási rendszer és az anyagmozgatási rendszer megválasztását szám os tényező befolyásolja (5.4 táblázat). Ezért inhomogén készletet tároló (elsősor5.4 táblázat. A tárolási rendszer és az anyagmozgató rendszer megválasztását befolyásoló főbb tényezők
'-------
A beszállítással kapcsolatos részfolyamatok: ./ a szállítóeszköz kirakása; ./ az áru átvétele, szükség szerint tárolási egységek képzése; ./ abetárolás (a tárolási egység beszállítása az átvevőhelyről a tárolótérbe és ott a tárolóhelyre helyezése).
A tárolás ideje alatt az áru nyugalmi állapotban van (kivéve a dinamikus tárolá si rendszerek esetét). A kiszállítással kapcsolatos részfolyamatok: ./ akitárolás (a megrendelt árunak, tárolási, kiszállírási egységnek a tároló térből a kiadóhelyre szállítása); ./ a komissiózás (többféle áru megrendelések szerinti összegyüjtése a tá roló- vagy a komissiózótérben); ./ az áru, a kiszállírási egységek ellenőrzése, diszponálása; ./ az árunak, kiszállírási egységnek szállítóeszközre rakodása.
A megválasztást befolyásoló tényezők :..r A tárolt árukkal kapcsolatos jellemzük - az áru, a tárolási egység alakja - az áru, a tárolásl egység mérete, saját tömege - az áru csomagolása - az áru fizikai, biológiai sajátossága - a készletnagyság, az árufajták száma A tárolási feladat jellege - a raktár funkciója (kesztermékraktár, elosztóraktár) - afifo-elv szigorú betartásának igénye - .készlet cserélődésének mutatószáma Eszkö - és objekturnadottságok -e. a meglevőépület jel!emzői (pl.o zloposztás) · -··aweglevő anyagD1ozgató eszközök, és gépek - ameglevő tárolóe zközökés berendezések -e. a tárolómezőkkialakításáj:ialdehetőségei A mozgatandó ár kkalk:J.pc olafds jelle zők .,. az áru,a mozgatási egység s j pömege - az .a tá olásiegység tl1érete, alakja . azá ufajfáks áma ··· · A forgalillijellem.ző .. ..• ••. ·...• .·a be,. s Itiszállítás gyak?rísága - abe;.és Itiszállítás intenzitása, (pi:ER/óra) Az építész ti adottságok. •> ••...·•. ···•·•· • . . .·.. - tneglevő épűlet födémmag sága, padlóteherbírása ·c::· a.'m:eglevő epÜletszerkezeti kialakítása . - .a rakadók elrendezése, kialakítása X tárolási!endS er jeliem.zői; elvárásai - a kivánatos tárol i11Jagasság - a tárolóterület és tárolqt r jó kih ználhatósága - az állványos (pl. átjárható; utántöltős) tát'olásirendszerek sajátosságaiból adódó elvárások ·· · · .u
Afizikai míiködésifolyamat célszeríi megszervezésének követelményei: ./ a be- és a kiszállítással, illetve a be- és akitárolással kapcsolatos tevékeny ségek ne zavarják egymást; ./ a raktáron belüli közlekedőutak, folyosók egyértelmüen legyenek meghatározva;
242
•
243
ban elosztó) raktárak esetében gyakori a raktáron belüli különböző technoló giai megoldások alkalmazása (például polcos állványos tárolás kézi kiszolgá lással, rekeszes tárolóállványos tárolás emelőtargoncás kiszolgálással, átjárható állványos tárolás emelőtargoncás kiszolgálással). Ez részben az áru jellem zőivel (például fizikai, biológiai sajátosságaival), részben a forgalom intenzi tásával függ össze. A gyógyszergyárak kiszolgálását végző nagykereskedelmi elosztóraktárak (például Phoenix Pharma, Hungaropharma) általában 3000...8000-féle terméket tárolnak, kezel nek. Az úgynevezett Gyógyszerkönyv a gyógyszerek tulajdonsága alapján hét nagy cso portot különböztet meg. Ezek: kémiai gyógyszeranyagok; illóolajok; növényi drogok; gyári készítmények; embergyógyászati készítmények; vérkészítmények; sebészeti kötö zőszerek Ezek tárolási igénye, forgalma stb. eltérő, ezért egy-egy elosztóraktáron belül több raktárrészt alakítanak kL Ilyenek például a fénytől védett, hűvös (5-15 oc), a hideg (2-5 oc) raktárrészek, a savak, a bűzös anyagok, a tűzveszélyes anyagok, a drogok tárolá sára kialakított raktárrészek, amelyek tárolási és anyagmozgatási (komissiózási) rend szere is eltérő lehet.
Az anyagmozgató rendszer (az anyagmozgatógép) paraméterei (az emelési ma gasság és a közlekedőút-szélességi igény) közvetlenül befolyásolják a tárolótér és a tárolóterület kihasználhatóságát Ilyen szempontból annál kedvezőbb az anyag mozgatási rendszer (az anyagmozgatógép), minél keskenyebb út mellett minél na gyobb tárolási magasság elérését teszi lehetővé. Ebből a szempontból az anyag mozgató gépek a halmazolási tényezővel hasonlítl1atók össze (5.5 táblázat): 5.5 táblázat. A raktári anyagmozgató rendszerek, gép- és eszközfajták fontosabb jellemzöi
Anyagmozgató rendszer Kézivagy kézi eszközös
Halmazolási tényező
Rakodási
A létesítményrendszernek (a raktárépületnek, a rakodóknak) igazodnia kell a tárolási és az anyagmozgatási technológiákhoz, illetve az anyagmozgatási és a tárolási folyamatokhoz. Ez vonatkozik a raktárak hossz- és szélességi mé reteire, belső elrendezésére és egyéb technológiai (például világítási, szellőz tetési, tüzvédelmi) jellemzőkre.
5.6 A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák A tárolóterület elrendezése. A tárolóterület elrendezésének alapelvei: ./ a tárolótéren belüli anyagmozgatási munka minimális legyen; ./ a tárolóterület jól kihasználható legyen; ./ az egyes árufajtákhoz, tárolási egységekhez szükség szerinti hozzáférés igénye kielégíthető legyen. Az anyagmozgatási munka nagyságát a tárolási egység saját tömege, az árufor galom nagysága és az anyagmozgatási távolság befolyásolják. A tárolási egység saját tömege adottnak tételezhető fel, az áruforgalom nagysága az igénylési gyakoriságtól függ, így csak a mozgatási utak rövidítésé vel - elsősorban a tárolómezők és a tárolóhelyek célszerü kijelölésével - lehet az anyagmozgatási munkát csökkenteni. Ennek lehetőségei: ./ a tárolómezők és a közlekedőutak célszerü elrendezése; ./ az egyes árufajták optimális tárolóhelyének kijelölése.
A tárolómezők és a közlekedőutak célszeríi elrendezésének alapformái:
l,L3,3 1,7.,.2,0
ahol: he az anyagmozgató gép emelési magassága, m; B a közlekedőút szélessége, m.
244
3,0..5,0
./ a tömbtárolás; ./ a soros tárolás; ./ a vegyes tárolás. Az elrendezések közötti választást az határozza meg, milyen mértékben és milyen gya
korisággal kell a tárolási egységekhez külön-külön hozzáférni, továbbá milyen mérték ben (folytonosan, kisebb vagy nagyobb szakaszassággal) kell a fifo-elvet megvalósít
245
egységrakományok részére kijelölt helyet és az alkalmazott emelőtargonca méretét úgy kell összhangba hozni, hogy a targonca a külső részen elhelyezett egységrakományok eltávolítása után képződő folyosóba bejárhasson. A tárolóterület kihasználhatósági tényezője: 70...90 százalék 5.27 ábra. A tömbtárolás (a), a soros tárolás (b) és a vegyes tárolás (c) elrendezési vázlata
mazsorok a raktár hossztengelyére merőlegesek (5.27b ábra) vagy azzal párhuzamosak lehetnek A közlekedőutak, illetve a -folyosók mentén minden állványfelület, illetve tárolóhely megközelíthető. A tárolóterület kihasználhatósági tényezője: 30...50 százalék Kettős so ros elrendezés esetében ez az érték akár 60...70 százaiékra növelhető. A vegyes tárolás (5.27c ábra) olyan raktárakra jellemző, melyekben a nagy mennyi ségű, homogén árukészlet (tömbtárolás) mellett inhomogén, különböző árufajtákból álló késztetet is kell tárolni (soros tárolás). A tárolóterület kihasználhatósági tényezője -a tömb- és a soros tárolásra kijelölt területek arányától függően- 50...70 százalék Feladat. Egy hütőgépgyár készáruraktárában a hullámpapír ládába csomagolt és EUR sík rakodólapokra helyezett hütőszekrényeket részben állvány nélküli soros, részben állvány nélküli tömbös tárolási rendszerben tárolják A rakodólapos rakományok egy más mellé helyezhetők és négy rétegben tárolhatók. A raktár tárolóterületének elrendezését az 5.28 ábra szemlélteti.
a)
5.28 ábra. Hűtőgépgyár készáruraktára tárolóterületének elrendezése 12 a
208
'
./ b)
-
/ 1,)
-
2,0 1,6 2,0 1,6
22,2m
1,21,2 1,2
0,8
v ./
v L
-----i>- ,,---+-----)
' ' '
"
jf
Soros tárolás esetén az egyedi áruk vagy az egységrakományole a közlekedőutak men tén jobbra és balra csak egy-egy sorban helyezkednek el. Párhuzamosan haladó utak esetén így egymás mellett két állvány- vagy halmazsor képezhető. Az állvány- vagy hal-
246
32,8m
l. Határozzuk meg a raktár befogadóképességét (az elhelyezhető egységrakományok
számát) a jelenlegi elrendezés mellett.
2. A piaci igények változása miatt lehetőség van arra, hogy a tömbtárolásra kialakított területet hosszirányban 7,2 méterrel (19,2 méterre) növeljük a soros tárolóterületek rovására. Számítsuk ki, hogy az ilyen elrendezés mellett mennyivel több egységrako mány helyezhető el a raktárban.
247
Megoldás: l. A raktár befogadóképessége a jelenlegi elrendezés esetében:
../ A soros tároldásra kialakított részben elhelyezhető ER-ek mennyisége: - egy rétegben: 16 x ll 176 ER; - négy rétegben: 4 x 176 704 ER. ../ A tömbtárolásra kialakított részben elhelyezhető ER-ek mennyisége: - egy rétegben: 24 x 10 240 ER; - négy rétegben: 4 x 240 960 ER. ../ A raktár befogadóképessége: 704+ 960 1664 ER. 2. A raktár befogadóképessége a módosított elrendezés esetében: ../ A 7,2 méterrel meghosszabbított (tömbtárolásra kialakított) tárolóterületen - elhelyezhető ER-ek mennyisége: - egy rétegben: (10 +6 sor) x 24 384 ER; - négy rétegben: 4 x 384 1536 ER. ../ A soros tárolásra kialakított (csökkentett) tárolóterületen elhelyezhető ER- ek mennyisége: - egy rétegben: 16 x 7 112 ER; - négy rétegben: 4 x 112 448 ER. ../ A raktár befogadóképessége: 1536 +448 1984 ER
Különböző méretü vagy különböző saját tömegü egységrakományok, áruk esetében külön külön érvényesíthetők az említett stratégiák Ekkor azonban előzetesen kell elönteni az azo nos jellegü áruk terület kijelöléséről (például kisebb saját tömegü egységrakományok reke szes állványos tárolási rendszer esetében a legfelső állványsorokon legyenek). Az anyagmozgatási távolságok (így a be- és kitárolási idők) és az anyagmozgatás i telje sítmények elsősorban ABC-elemzéssei támogatott stratégiák esetében csökkenthetők.
Az ABC-elemzésset támogatott áruelhelyezésí stratégiák az áruforgalom vizsgá latán alapulnak. Alapelvük, hogy a legnagyobb forgalmú áruk kerüljenek leg közelebb a manipulációs területhez (az áruátvevő és kiadóhelyiséghez). Szo kásos tertdetkijelölési változataik ./ a sávos területkij elölés, áruelhelyezés; ./ a körkörös területkijelölés, áruelhelyezés. 5.29 ábra. Vázlat az ABC-elemzéssei támogatott területkijelölési stratégia megvalósitásának szemléltetéséhez
A raktárterület átrendezésével tehát 320 ER-rel (1984-1664) több helyezhető el, mint ajelenlegi elrendezés esetében.
Áruelhelyezési (tárolóterület kijelölési) stratégiák. Az egyes árufajtáki, tárolási
egységek tárolótéri elhelyezésének, a tárolóhely(ek) kijelölésének problémája polistruktúrájú raktárak esetében merül fel. Az egyes árufajták, árucikkek tárolóhelyét- a raktár készlet- és helynyilvántartási rendszerével, valamint az átvevő- és kiadóhelyiségek elrendezésével összefüggésben - a tárolótéri anyagmozgatási teljesítmények minimalizálása alapján célszerü kijelölni.
c a)
A
Aszokásos áruelhelyezési stratégiák a következők: l. alfanumerikus elhelyezés. Ebben az esetben minden árufajtát vagy árucikket szak mai kódjelük alfanumerikus sorrendjébe kell elhelyezni, a számított készletek nagy ságának megfelelő tárolóterületet kell kijelölni (kötött helyfoglalásos rendszer). 2. az árucserélődés intenzitása alapján való elhelyezés. Ebben az esetben a legkisebb intenzitással cserélőelő árufajtákat, illetve árucikkeket kell a manipulációs helyisé gektőllegtávolabb helyezni (kötött helyfoglalásos rendszerben). 3. az áruforgalom intenzírása alapján való elhelyezés. Ebben az esetben ABC-elemzés se!, illetve az anyagmozgatási teljesítményeket minimalizáló technológiai célfügg vény segítségével lehet a szabad helyfoglalásos rendszeren belüli mindenkori legkedvezőbb tárolóhelyet kijelölni. Ez az elhelyezési (helykijelölési) változat csak számítógépes irányítási rendszer esetében valósítható meg. A megvalósítás feltétele még az is, hogy az egyes tárolóhelyek, illetve egységrakományok mérete azonos legyen (csak azonos méretü tárolóhelyek között lehetséges szabad helyfoglalásos áruelhelyezés).
248
B
b)
----To··--m·----oJ·---m·----ar-·--m·----rn·----m·---m·---rn rn rn rn rn rn rn rn rn DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ -----rn----m-----rn-----m-----rn-----m-----rn-----m----m----rn rn rn rn rn rn rn rn rn -----m-----rn-----m-----rn-----m-----rn-----m-----rn-----rn----DJ DJ DJ DJ DJ
DJ
0]
D D D D D D D D D D
DJ
DJ
DJ
Manipulációs
terület
DJ
DJ DJ DJ DJ DJ DJ
rn DJrn DJDJ
DJ DJ Til----m DJ DJ DJ --- DJ DJ DJ rn rn rn rn rn rn .---rn-----m-----rn rn ·--rnrn DJ DJ DJ OJ'-, DJ DJ\ DJ DJ / DJ DJ DJ '\DJ DJ \DJ A DJ IDJ 0J' DJ l sDJ DJ DJ Manipulációs
DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ DJ /
DJ DJ DJ DJ DJ rn DJ. m DJ rn.----rn DJ DJ AD DJ DJ
DJ
ffi/ ,' ffi' l
l
l
l
l
terület
249
\
c
D D D D D D D D D D
Sávos teliiletkijelölés (5.29a ábra) esetében a tárolótér jól áttekinthető, a helynyil vántartás egyszerű, a be- és kitároláss al kapcsolatos torlódások elkerülhetők. Körkörös területkijelölés (5.29b ábra) esetében a tárolótéri anyagmozgatási távolságok rövidek (különösen az A és a B kategóriájú területeken), ugyanak kor a be- és kitároláskor torlódások keletkezhetnek (elsősorban az A kategóriá jú áruk részére kijelölt területen). Az azonos árufajták, árucikkek elhelyezését, illetve hozzáférhetőségét a ki tárolási prioritásokkal összefüggésben kell biztosítaní. A leggyakrabban alkalmazott prioritási elvek (kitárolási elsőbbségek): ../ a fifo (first in - first out)-elv, a korábban beérkezett áruk korábbi kitá rolása; ../ a fila (first in - last out)-elv, a legkorábban beérkezett áruk legkésőbbi kitárolása; ../ a fefo (first expired - first out)-elv, a korábbi lejárati (szavatossági) idejű termék korábbi kitárolása.
Komissiózási stratégiák a megrenelelt áruk összegy(íjtésével és ehhez kapcsolódó an a rendelések (a kiszállítási egységek) összeállításával összefl'tggésben alaláthatók ld statikus áru-előkészítés esetében. A számításba vehető komissiózási stratégiák: ../ a megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős stratégia; ../ a párhuzamos vagy kétlépcsős stratégia; ../ a zónánkénti kétlépcsős stratégia. A megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős stratégia (5.30 ábra) alkalmazása kor a komissiózó dolgozó - a tárolóterület egy részét vagy egészét bejárva egy teljes megrendelés áruit gy(íjti ki, függetlenül attól, hogy az áru a tárolótér melyik részében található. 5.30 ábra. A megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős komissiózás folyamatábrája
Megrendelési
1. megrendelés
5.7 Komissiózási rendszerek és stratégiák A komissiózás értelmezése, a komissiózási rendszerek. A komissiózás az áruk megrendelések szerinti kigyűjtését és összeválogatását megvalósító folyamat, amely általában a megrendelések átvételével kezdődik és akigyűjtött áruk ren delésenkénti összeállításával fejeződik be. A komissiózás az ellátó-elosztó rak tárak sajátos folyamata, amelynek során több árufajtából (árucikkből) álló ren delési (kiszállítási) egységet kell összeállítani. A kigyűjtésre kerülő áru előkészítési (hozzáférhetőségi) módját tekintve statikus és dinamikus komissiózási rendszer különböztethető meg. Statikus áru-előkészítési rendszer esetében a megrenelelt árukat a tárolótér ben levő állványokról gy(íjtik össze (tárolótéren belüli komissiózás, "az ember megy az áruhoz"), majd szükség szerint osztályozzák, ellenőrzik és a kiszállítá si egységet összeállítják. Dinamikus áru-előkészítési rendszer esetében a megrendelések összeállí tásához szükséges árufajtákat tartalmazó tárolási egységeket a manipulációs térbe szállítják, majd a szükséges mennyiség kivétele után visszaszállítják azt a tárolótérbe (tárolótéren kívüli komissiózás, "az árumegy az emberhez"). Mindkét esetben sajátos feladatot jelent a gyűjtő, osztályozó, csomagoló (manipulációs) munkahelyek kialakítása.
2. megrendelés
3. megrendelés
M < M
---., ., ,.------J
'-
-
,.--'--'---'- )
"---'---'
--
4..... .....,.........................:·:":::::::....................................................................... ,.
Megrendelésenként összegyűjtött áruk
A
250
lapok
l
c
D
l
E
l l
B
l
c
l
E
l
F
l
lAl
D
E
F
)
A tárolóterület bejárásakor a legrövidebb gy(íjtési utak elvét kell követni. A legrövidebb gyűjtési utak elve rendszerint úgynevezett kevert (váltakozó, hurok és hullámszerű) bejárás i stratégiával valósítható meg (5.30 ábra). A hurok-, illetve a hullámszerű bejárási utak aszerint változhatnak, hogy a felkeresési hely hol található a folyosóban. 5.31 ábra. A megrendelésenkénti párhuzamos vagy kétlépcsős komissiózás folyamatábrája
Megrendelési
1. megrendelés A
l
c
l
D
l
ou rlJnJ r.l
E
2. megrendelés
l
B
t.
l ap ok
C
l
E
l
3. megrendelés
F
A
[]D rITnJ
t.r
r.!
/'----'c
----'D
1----'E
ll l l B
C
E
l
E
l
F
i_
'f
Tárolóterül t
'-------A
D
IJwl..[ , -:
i
Rendelések összeállítása
l
Q
Az egylépcsős komissiózás előnye, hogy kevés szervezési munkát igényel, a sürgős (soron kívüli) igények könnyen kielégíthetők, az esetleges tévedé seket gyorsan korrigálhatják, és gyorsan összegyüjthetők egy-egy megrendelés árui. Hátránya, hogy viszonylag kis komissiózási teljesítmény érhető el. A párhuzamos vagy kétlépcsős stratégia (5.31 ábra) alkalmazása esetében a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy a meghatározott ideig beérkező megrendelések tételeit folyosók, osztályok stb. szerint csoportosítják, és ezek re készítik el a kigyüjtési jegyzéket. A tárolóterület különböző folyosóiból ér kező azonos megrendelésekhez tartozó árufajták a rendelésösszeállító helyen találkoznak. E komissiózási stratégia megvalósításának előnye, hogy az adott komissió zó eszközökkel, gépekkel (például komissiózó targoncákkal) nagyobb teljesít mények érhetők el, hátránya, hogy külön szervezési munkát igényel a rendelé sek összeállítása, valamint a sürgős (soron kívüli) igények nehezen kezelhetők. A zónánkénti kétlépcsős komissiózási stratégia megvalósítása esetében a megrendeléseket úgy dolgozzák fel, hogy a különböző megrendelésekben szereplő azonos tételeket (árukat) gyüjtőjegyzékben összesítik, tárolási zónán ként csoportosítva. A tárolási zónákból a gyüjtőjegyzékben szereplő mennyi ségeket egy egységben a gyüjtőhelyre szállítják (első lépcső). A gyüjtőhelyen renelelésenként válogatják össze a kiszállírási egységeket (második lépcső). E stratégia megvalósításával érhetők el a legnagyobb komissiózási teljesít mények (ugyanis egyszerre nagyobb egységeket lehet a tárolótér és a gyüjtő hely között mozgatni). Hátránya, hogy az utólagos csoportosítás miatt bonyo ltiltabb a folyamat megszervezése (gyüjtőjegyzék-összeállítás, megrendelések szerinti kiszállírási egység összeállítása). A raktározási folyamatok irányítására kifejlesztett komplex programrend szerek komissiózást irányító maciuljai rendszerint ilyen vagy ehhez hasonló stra tégiák szerint (a bejárandó utak hosszának vagy a gyüjtési időnek minimalizéüására irányuló célfüggvények beépítésével) szervezik a komissiózási folyamatot. Komissiózó és tartalék raktárrészek kialakítása. Nagy befogaclóképességü és nagy forgalmú, több száz vagy több ezer árufajtát (árucikket) tároló elosztórak tárak (például gyógykereskeclelmi elosztóraktárak) esetében szokásos és cél szerü a tartalék (háttér) és az élő (komissiózó) raktárrészek különválasztása
252
(5.32 ábra). Ebben az esetben abeszállítóktól érkező egységrakományokat mint tárolási egységeket tartalékraktárban tárolják, és innen megfelelő előkészítés (rako mány- és csomagbon tás, gyüjtési egységek összeállítása) után, akiszállítás üte mének megfelelőerr töltik fel a komissiózó raktárt. Ez utóbbi belső terének és eszközrendszerének kialakítása jelentősen eltér a tartalék raktárétóL Itt gyüjtik össze statikus vagy dinamikus áruelőkészítéssel az értékesítési végpontok által igényelt árumennyiséget, majd állítják össze akiszállítási egységeket.
253
5.33 ábra. Árugyűjtés komissiózó emelötargoncával
5.32 ábra. A tartalék és a komissiózó raktárrészek kapcsolata
Tartalék (háttér) raktár
Komissiózó raktár
Csoma goló, kiadó
A TEVA gyógyszer nagy- és kiskereskedelmi vállalkozás Gödöllőn 2005-ben korszerü központi elosztóraktárt létesített. A 10 ezer m 2 alapterüleni raktár háttér (tartalék) rak tárrésze 13 m magas, részleges automatizált magasraktár. Kiszolgálását forgóvillás fel rakótargoncák végzik A targoncavezetők munkáját a padozatba süllyesztett - a targoncák pozicionálását is végző - indukciós vezetékek segítik. Ebben a raktárban is végeznek komissiózást (nagyobb tételek löszállítása esetén). A konzissiózó raktárrészben egy automata és egy félautomata renelszert müköcltet nek. Az 1200 tárhellyel rendelkező automata "kiszeclő berendezés" számítógépes vezér lésü, nagy gyorsasággal és pontossággal képes egy-egy megrenelelés tételeinek össze válogatására. A félautomata rendszer a közepes mennyiségben igényelt termékek komissiózására alkalmas. Itt az egyes termékeket tartalmazó tárolóládákat görgős tárolóállványok csatornáiba helyezik, és innen Cúgynevezett Pick by Light és Multi Light technika alkalmazásával) gyüjtik a renelelésnek megfelelő mennyiséget, dinamikus áru előkészítési rendszerben. (SuppZv Chain Monítm; 2006. május)
Komissiózó eszközök, integrált és automatarendszerek Statikus áru-előkészí tés esetén, a komissiózás során mindazokat a tárolóhelyeket érinteni kell, ahol a rendelési (gyüjtési) jegyzéken szereplő árukat tárolják A jelenleg még általá nosnak tekinthető kézi árukivétel esetében a komissiózás kézi szállítóeszkö zökkel, komissiózó targoncákkal, vagy kézi és gépi eszközök kombinációjával valósítható meg. Kézi kornissiózás estén erre a célra kialakított (több rakfelülettel ellátott, esetleg létrával felszerelt stb.) kézikocsira gyüjti a komissiózást végző dolgozó a megrendelt árufajtákat. A gyüjtési folyamat lassú, munkaigényes és vertikális irányban korlátozott (2...3 m). Kornissiózó targoncák alkalmazása esetében (5.33 ábra) a gyüjtést végző dolgozó munkája az áru kivételére és a targonca irányítására korlátozódik A kézi szállítóeszközös komissiózáshoz viszonyítva a folyamat meggyorsítható, a gyüjtési magasság 4...5 méterre növelhető.
254
A komissiózó targoncák kétdimenziós mozgást végeznek (haladnak és emelnek/süllyesz tenek) árugyüjtés közben, ezért a felkeresési sorrendre saját stratégiát kell kialakítani. A növekvő vízszintes helykoordináták szerínti stratégia esetében az egyes tárolóhelyek felkeresési sorrendje a tárolóhelyek vízszintes koordinátái növekedésének felel meg. A zónás stratégia a növelevő vízszintes helykoordináták szerinti stratégiának olyan változata, amelynél az állványmezőt több (páros számú) egymás fölötti zónára osztják, és az egy-egy zónán belüli tárolóhelyeket a vízszintes helykoordináták növekvő sor rendjének megfelelően keresik fel.
A kornissiózó gépeket hurokszerüen kialakított fej feletti pálya vezeti (ilyen példá ul a BITO Lagertechnik által kifejlesztett Datamobil-System). Az indulási ponton a folyamatirányító számítógép - infravörös vagy rádiófrekvenciás adatátvitellel a komissiózáshoz szükséges adatokkallátja el a komissiózó gép saját számító gépét. Miután a komissiózó személy fellép a kezelőállásra és betáplálja az azono sítás kódját, a gép automatikusan az első árukivételi helyhez indul. A számítógép képernyőjén megjelennek a szükséges adatok, és a gyüjtés megkezdhető. Kombinált technológia esetében a kézi erővel, komissiózó emelőtargonca vagy komissiózó gép segítségével kigyüjtött árut az állványok közé telepített
255
szállítószalagra, esetleg görgős szállítópályára helyezik, amely az állványok vé gén levó gyüjtőszalagra továbbítja azt. Polistruktúrájú készlettel bíró, elsősorban ellátó-, elosztóraktárak esetében vehetők számításba az integrált rendszerek Az integrált (tároló-komissiózó) rendszerek általában valamilyen dinami kus tárolási rendszer és anyagmozgató eszköz, gép vagy berendezés együtt müködésével hozhatók létre. Ez a rendszer általában egy tartalék raktárrész és egy komissiózó raktárrész együttmüködésére épül. Az integrált tároló-komissiózó rendszerek és az utántöltős (tartalék) tárolók különböző technikai, szervezési megoldásokkal kapcsolhaták össze. Az 5.34a ábra szerinti megoldás esetében például rakodólapos rakományokból ko missióznak A rakodólapos rakományokat mind a komissiózó térben, mind a tartalék tárolótérben görgős utántöltős állványokon tárolják. A tartaléktároló feltöltését, illetve onnan a komissiózó térbe való áthelyezését emelőtargoncák végzik Az 5.34b és 5.34c ábra szerinti megoldásoknál rekeszes tárlóállványo kon tárolják az egységrakományokat és innen - azok megbontásával - töltik fel a komissiózó tér görgőspályás csatornáit.
5.35 ábra. Kornissiózás karusszelrendszerű állványokról
......
5.34 ábra. Az utántöltö (tartalék) tárolók és a kornissiózó tér kapcsolatának néhány változata
Dinamikus tárolási rendszere épülő technikai megoldást szemiéitet az 5.35 áb ra. Itt a vízszintesen körforgó (karusszel) állványos tárolási rendszer teszi lehe tővé a több száz fajta termék (alkatrész) tárolását. Egy-egy dolgozó két állvány sorból gyüjti az alkatrészeket úgy, hogy a hívókód megadásával a megfelelő állványrész a kivéte li munkahelyre érkezik Cdinamikus áru-előkészítés). A ki emelt alkatrészeket a gyüjtőkocsin levő ládába helyezi a komissiózó, majd a ko csit áttoljaa következő munkahelyre. A teljes mennyiség kigyüjtése után a gylíj tőkocsi szállító láncpályához kapcsolható és a szerelőmunkahelyre küldhető. Példaként említhető többek között a stuttgarti Lapp Csoport, amely kábelek, vezetékek, kábeltartozékok, ipari csatlakozók stb. és a kommunikációs technika egyik vezető gyár tója. A 40 ezer cikket tároló elosztóraktárban négy Sebafer Carousel System (SCS) rend szerbe állításával korszerűsítették a komissiózást. E rendszer segítségével több mint 2200 különböző árucikkhez juthatnak hozzá nagy sebességgel. Amíg korábban 7000 m 2 -es területen komissióztak, az SCS-rendszerhez elegendő volt 1000 m 2 -es terület. (Logisztikai Híradó, 2006. 5. sz.)
Az automata rendszerek részlegesen vagy teljesen automatizálják a komissió zást. Részleges automatizálás általában páternoszter vagy karusszelrendszeni állványok alkalmazásával, a mozgóegységek célirányos vezérlésével valósítha tó meg. A komissiózás teljes automatizálásátakis egységek (például gyógy szerdobozok, cigarettásdobozok) célirányos vezérlésli adagolására alkalmas rendszerek biztosítják
256
257
A már említett pécsi Elcoteq gyártósorait összesen 45 db, 5 és 15 m közötti magasságú, függőlegesen körforgó (páternoszter-rendszerű) állványok segítségével szalgálják ki (Hanel Lean Lift tároló automata). (Supp v ChainMonitm; 2007. április) A TEVA már említett gödöllői elosztóraktárában 1200 egységből álló adagoló autamatát alkalmaznakaszinte folyamatosan igényelt dobozolt gyógyszerek komissiózására.
5.36 ábra. Vázlat a raktározási alapfolyamat és az irányítási folyamat kapcsolatainak szem léltetéséhez
5.8 A raktári folyamatok irányítása 5.81 A raktári folyamatok irányításának feladatai, információi A raktári alapfolyamatok irányításának feladatai. A raktárak ellátási funkció jának felértékelődésével összefüggésben olyan irányítási rendszert kell kiépí teni, amely integráini tudja az áruáramlási és az információáramlási folyamato kat. Az integráció azt igényli, hogy a raktári tranzakciókhoz kapcsolódó in formációk a végrehajtást megelőzően már a folyamatirányítás rendelkezésére álljanak. E követelménynek ma már csak a számítástechnika eszközrendszeré nek alkalmazásávallehet eleget tenni.
A raktár,ialapfolyatnatoki'rányítása az áruk be- és. kiszállításával, a rak táron belüli 1U9zga ásáv
s vezérlésével vagysza bályozásával a rakhír hatékony működésének biztosítiisa.
Afeladatok kiterjednek: ../ az árubeszállítással összefüggésben például az adatfelvételre, a megren deléssel való összehasonlításra, a készletre vételre; ../ a tárolással összefüggésben az optimális tárolóhely kijelölésére, a betáro lási utasítás kiadására, a raktártérkép aktualizálására; ../ akiszállítással összefüggésben a megrendelések feldolgozására, a komis siózási vagy kitárolási utasítás megadására, a raktártérkép módosítására, a készlet csökkentésére, esetlegesen a járattervezésre és a szállítólevél ké szítésére. A nyilvántartási és az irányítási információk. Az irányítási rendszer feladatai nak ellátása során információkat fogad és bocsát ki; ezek az információk külső és belső kapcsolatokra épülnek (5.36 ábra).
258
Utánrendelisi (feltölté n iÁf rmacÍól< . Folyamatirányító információk
A külső információk a megrendelői oldalról érkeznek és a belső folyamatirá nyítás beindítói, továbbá - a készletfogyással összefüggésben - a készletután pótlást (a beszállítást) készítik elő. Tekintettel arra, hogy a raktárak az ellátási láncok (hálózatok) integráns részei, célszerü, ha az áruáramlási rendszerlik mellett a külső információs rendszerlik is illeszkedik a környezetükhöz. A belső információk a megrendelési és az utánrendelési (feltöltési) informá ciók feldolgozását, célirányos átalakítását követően az alapfolyamatok operatív irányításához szolgáltatnak közvetlen információkat (például a megrendelé sekkel kapcsolatos komissiózások, kiszállítások előkészítése, a beérkező áruk tárolóhelyének kijelölése, abetárolási utasítás kiadása). Az alapfolyamatok optimális végzésének elősegítéséhez, az operatív irá nyításhoz a tárolandó árukra, valamint azok állapotára (mozgására, tárolására) vonatkozó információkat kell előállítani. A tárolandó árukkal kapcsolatos i1 jormációk az áruk jellemzőire (megnevezés, meny nyiségi egység, tárolási igények stb.) vonatkoznak Ezeket nyilvántartási információk nak nevezhetjük Az áruk mozgási vagy nyugvást állapotára vonatkozó í1 jormációk a megrendelé sekk:el, a beszállítással, a tárolással és akiszállítással kapcsolatos műveletek:re terjednek ki (szállítási megrendelések, tárolóhely kijelölése, betárolási utasítás, kitárolási utasí tás). Ezeket szaros értelemben vett folyamatirányító információknak tekinthetjük
259
A raktári alapfolyamatok komplex irányítása egységes áru-nyílvántartási és folyamatirányítási rendszer kialakítását kívá11ja. Ennek alapfeltetele az egyértelmű árujelölés, tárolóhely-jelölés, továbbá a nyilvántartáshoz, a rendeléshez,·a készletszabályozáshoz stb. szükséges jellemzők megfe lelő rendézése.
Az árt jelölést (kódolást) célszerü a szállító és a megrendelő (például a termelő és a felhasználó) jelölési rendszeréhez igazítani. Az optimális alapfolyamat ki alakítása, illetve annak irányítása azonban gyakran saját jelölési rendszer beve zetését is szükségessé teszi. Ez a raktári információs rendszer szempontjából többletfeladatot jelenthet, mert annak továbbra is kapcsolódnia kell a szállító és a megrendelő információs rendszeréhez is. A tárolóhely-jelölés célja a raktár tárolási szempontból elkülöníthető helyei nek azonosítása, az elemi tárolóhelyek célszerü kódolása. A tárolóhely és az árujel egy egyszerü azonosítási lehetőségét az 5.37 ábra szemlélteti. 5.37 ábra. A tárolóhely és az áru jelölésének egy lehetséges változata
Szint
Helynyilvántartó Helykód 125151 Árukód
DDDDD 00000
Árunyilvántartó Árukód
Tárolómezö Sor
31245
Oszlop
Helykód
0000
Szint
260
A tárolómező numerikus vagy betűjeles kódja a raktár azonos technológiájú (például polcos állványosvagy rekeszes állványos tárolómezők, hűtött vagy csak szellőztethető raktárrészek) tárolótereit jelöli. A sorkód a mezőn belüli tároló- (állvány) sarok, az osz lopkód a tárolósoron belüli tárolóoszlopok, a szintkócl az azon belüliszintek (emele tek) azonosítására szolgál.
A készlet- és a helynyilvántartás általános rendszere. A készletnyilvántartás fel adata, hogy lehetővé tegye a tárolt árufajták, árucikkek raktáronlevő mennyi ségének megállapítását. A készletnyilvántartás információhordozójának általában a következőket kell tartalmaznia: ../ az árukra vonatkozó adatok (megnevezés, kódszám, mennyiségi egység, saját tömeg); ../ a beérkezés re vonatkozó adatok (dátum, bevételi bizonylatszám, beérke zett mennyiség); ../ kiadásra vonatkozó adatok (dátum, kiszállírott mennyiség, kiszállírási bizonylat); ../ a tárolóhelyre vonatkozó adatok (a tárolóhely megjelölése, kódszáma). A készletnyilvántartás információhordozóján levő adatok megfelelő rendezé sével készítheták elő - a készletszabályozási stratégiával összhangban - töb bek között az uránrendelések (készletutánpótlás), a megrendelői visszaigazo lások, a megrendelői igénykielégítésel<. A helynyilvántartás az áruk tárolási helyét rögzíti, de információhordozójá nak lehetővékell tenni az üres tárolóhelyek gyors megkeresését is. Kötött hel]j'oglalásos rendszer esetében az árufajták, árucikkek a cikkszám uk, saját nyil vántartási számuk stb. alapján kijelölt tárolóhelyen tárolnak Ebben az esetben az infor mációhordozó rendszerint nagyobb mennyiségű árut befogadó tárolóténe utal. Ezen belül valamilyen formában rendezett számok (kóclok) szerüH kell az árut, illetve a tárolóhelyet megkeresni. Ez a rendszer emberi és részlegesen gépesített irányítású, elsősorban kis forgalmú raktárak, illetve tartós készletezés esetében alkalmazható. Hát ránya a tárolótér kedvezőtlen kihasználása. Szabadhelyj'oglalásos rendszer esetében a beérkező áru (tárolási egység) elvileg bármelyik megüresedett elemi tárolóhelyre kerülhet. Célszerű azonban a tárolóhelyet az anyagmozgatási teljesítményeket minimalizáló kiszolgálási stratégia szerüH megvá lasztani. Gépesített irányítás esetében ilyen kiszolgálási stratégiák az irányítási renelszer be építhetők Ez a rendszer nagy befogadóképességű, nagy forgalmú raktárakban alkal mazható; jó terület-, illetve térkihasználást tesz lehetövé, az anyagáramlást meggyorsítja. A szabadhely-foglalásos rendszer megvalósításához nagyszámú (esetenként 50...60 ezer) elemi tárolóhelyet (polc, rekesz stb.) kell nyilvántartani (a raktár tárolórerét fel kell "térképezni"), továbbá a tárolóhely és az áru információhordozóját összhangba kell hozni.
261
5.82 A tárolótéri alapfolyamatok irányítása
5.38 ábra. A kartotékrendszerű adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája 1. árunyilvántartó doboz; 2. üresrekesz-nyilvántartó doboz
A tárolótéri alapfolyamatok (a be- és kitárolás, valamint a tárolás) irányításához két adatcsoportot kell nyilván tartani. Ezek: ../ a be- és kitárolandó árukra Cés egyben a készletre) vonatkozó adatok; ../ a tárolás helyére vonatkozó adatok. Összekapcsolásuk, együttes kezelésük teszi lehetővé az áruelhelyezési straté giák valamelyikének megvalósítását. A hagyományos irányítás rendszerint a kartotékrendszer elvének az adott rak
' - ·( 02 35]
tár sajátosságaihoz igazított változatával valósítható meg. A kartotékrendszer lényege, hogy abetárolandó árura (például egységrako mányra) egy kartotékat rögzítenek, amely az áru és a tárolási hely adatait (a tárolórekesz koordinátáit) tartalmazza. A kartoték egyben - a gépkezelő számára betárolási utasításként is felfog ható. A kartoték párja- ugyanazon adatokkal kitöltve - az árunyilvántartó szek rénybe kerül. Kitároláskor a rendelt áru kartotékját ebből a szekrényből kell ki keresni. Most ez a kartoték lesz a kitárolási utasítás. Akiszállítás után mindkét kartotékon törölni kell az áruadatokat, majd az üres rekeszeket nyilvántartó szekrénybe kell őket visszatenni. A kartotékrendszer gyakorlatban megvalósított változatát szem!élteti az 5.38 ábra. A be tárolásra kerülő egységrakományra az üres rekeszeket nyilvántartó dobozból kiemelt a tárolási hely kódszámát tartalmazó - kisméretű táblát helyeznek. A targoncavezető a kódszám (irányítószám) szerint helyezi el az egységrakományt A kódszám kartonra nyomtatott párját - az áru jellemzőit tartalmazó kartonnal együtt - müanyag tasakba, majd az árunyilvántartó dobozba helyezik. Akitárolás az árunyilvántartó dobozból kiemeit karton, illetve áruhelyet jelölő kód szám alapján végezhető. Kitárolást követően a helykoordinátát tartalmazó tábla és kar ton visszakerül az üres rekeszeket nyilvántartó dobozba.
Számítógépes irányítás esetében az árukra és a tárolási helyekre vonatkozó adatokat számítógép tartja nyilván és nyomtatja ki, vagy más formában jeleníti meg a be- és kitárolási utasításokat (5.39 ábra). A raktárifolyamatok irányítására kifejlesztett szojtverek azonban - az elő zőeken túlmenően - alkalmasak a tárolótéri anyagmozgatási folyamatok optimalizálására, készletezési, áruelhelyezési és komissiózási stratégiák múködtetésére, sőt további (például készletgazdálkodási) feladatok megol dására is.
262
2
A korszeríi számítógépes irányítási rendszerben célszerííen megoldandó Jeladatok a következők: ../ a be- és kitárolási múveletek regisztrálása (adminisztrálása); ../ az árufajták (árucikkek) készlet-, rendelési, forgalmi, pénzügyi stb. ada tainak változásával kapcsolatos aktuális információk előállítása; ../ a be- és a kitárolással, a komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási fel adatok diszponálása offline adathordozókan vagy online irányítással; ../ a tárolóhely-kijelöléssei kapcsolatos feladatok megoldása (szükség sze rint a tárolóhely-elérési idő, a fífo-elv, az árucserélődési mutatók stb. figyelembevételével); ../ az anyagmozgató gépek múködésének optimalizálása, szükség szerint vezérlése;
263
5.39 ábra. A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás folyamatábrája
l
rinti kijelölése, a be- és kitárolási utasítások előkészítése, kiadása, az anyag mozgató gépek irányítása, a komissiózási feladatok kezelése, a kiszállírási egységek, illetve a kijelölt feladatok teljesítésének ellenőrzése jelölhető meg. A korszerü raktárirányítási programcsomagokat Celosztóraktárak esetében) rendszerint kiegészítik egy közúti szállításirányítási modullal. Ez utóbbinak a feladata a kiszállírási egységek megrendelőkhöz való szervezett eljuttatása (a kiszállítás, áruterítés optimalizálása). 5.40 ábra. A számítógépes raktárirányítási rendszer általános felépítése
Központi számitógép Ügyviteli szint
Folyamatirányitó számitógép Operativ irányitási szint •
;'::, '--/ 7.'
../ készletgazdálkodási stratégiák müködtetése; ../ a készletutánpótlások és kiszállítási igények aktualizálása; ../ a szállító és megrendelő partnerek törzs- és forgalmi adatainak kezelése, értékelése; ../ forgalmi statisztikák készítése, ABC-elemzés; ../ pénzügyi tranzakciók kezelése; ../ a készletváltozási prognózisok készítése.
.$.
..., '·l !'"·,·,
/ _ +-r_ -kr _ \t·\:,-
,.
i
!
,;, . \
·...-.... ·,
r-----\-i-,---,.
Kiszállilás l
L---------_1
Végrehajtási szint
A számítógépes raktárirányítási rendszerek struktúrája. A számítógépes rak tárirányítási rendszere! általában hierarchikus felépítésüek (5.40 ábra). Az ügyviteli (adminisztratív) szint a megrendelésekkel, a be- és kiszállí tásokkal, a készletgazdálkodással, a pénzügyi tranzakciókkal stb. kapcsolatos feladatokat oldja meg, nyilvántartja a partnerek adatait, a raktári erőforrások (gépek, munkaerő) állományát stb. Számítógépes vállalatirányítási rendszerek (például SAP) esetében ezeket a feladatokat rendszerint az anyag- vagy készlet gazdálkodási modul kezeli. Az operatív irányítási szinten a folyamatirányító számítógép - amely on line kapcsolatban van/lehet az ügyviteli szint számítógépével - látja el a raktá ron belüli RST-folyamatok irányítását. Fő feladataként az elemi tárolóhelyek nyilvántartása, a készletnyilvántartás, a tárolóhelyek valamilyen stratégia sze-
A végrehajtási szinten teljesítik az operatív szint által folyamatosan kijelölt fel adatokat. A teljesítés emberek és gépek együttmüködésével (részlegesen gépe sített technológiával) vagy a gépek (emelőtargoncák, felrakógépek, görgős szállítópályák stb.) közvetlen számítógépes vezérlésével (gépesített, illetve automatizált technológiával) valósítl1ató meg. A végrehajtási szintre (a gépkezelőkhöz, raktári dolgozókhoz) el kell juttat ni a feladat elvégzéséhez szükséges (például be-, kitárolási, komissiózási) utasí tásokat, továbbá innen vissza kell jelezni a teljesítéssei kapcsolatos adatokat (beérkezett áruk adatai, teljesített kiszállírások adatai stb.).
264
265
5.83 Az adat- és információtovábbítás korszeríi módszerei raktárakban, komplex hardver-szoftver rendszerek Az áru (a tárolási egység) jellemzőinek automatikus azonosítási és felvételi módjai. A raktári folyamatok operatív irányításnak elengedhetetlen feltétele az áru (a tárolási egység) jellemzőinek valamilyen (olvasható, felismerhető) for mában való megjelenítése, korszerü irányítás esetében az automatikus azono sítási lehetőség megterem tése. Az automatikus azonosítás leggyakoribb formá ja a logisztikai folyamatokban, az ellátási láncokban (így a raktári alapfolyama tok esetében is) a lineáris vonalkódrendszerek, valamint az utóbbi években a rádiófrekvenciás rendszerek alkalmazása. A lineáris vonalkódos termékazonosítás esetében az áru (a tárolási egység) adatait, jellemzőit kifejezésre juttató számpárokat, számokat (a számkombiná c.iókból álló azonosítót) vékony és vastag vonalakból összetett, optikailag érzé kelhető jelsor fejez ki. A logisztikai folyamatok kezelésére, az áruáramlás irányítására számos vonalkódtípust fejlesztettek ki a gyakorlatban. A vonalkódtípusok egy-egy gyártási, ellátási vagy elosztási rendszer, illetve célszerüen az ellátási láncok, a raktározási folyamatok információigényeihez igazodnak A terméken, a fo gyasztói, a gyüjtő és a szállítási csomagoláson, illetve a tárolási egységen külön külön is megjeleníthetők (közvetlenül a csomagolóeszközre nyomtatva vagy öntapadó matricákkal felragasztva), természetesen az igényeknek megfelelő adatok tartalmával feltöltve.
a passzív transzponderek energiával való ellátása, illetve az adatátvitel. Az olvasó egység fogadja a transzponder által kisugárzott jeleket, elekódolja és felhasználás céljára továb bítja azokat.
Az RFID-technika alkalmazásához minden azonosítandó terméket, csamagolá sokat, egységrakomány-képző eszközöket stb. egyedileg kódolt címkékkel kell ellátni. Ezek előállítási költsége csökkenő tendenciát mutat, ezért a rendszer alkalmazásából származó előnyökből adódóan fokozatosan kiszorítják a vo nalkódos azonosítási rendszert.
A rádiófrekvenciás azonosítási technika (RFID = Radio Frequency Identifi cation) lehetővé teszi a termékek, áruk, tárolási egységek, egységrakomány képző eszközök stb. nagyobb távolságról való azonosítását, sőt követését is. Minden termék bármikor azonosítható, és a termelőtől a felhasználáig nyo mon követhető; ebből adódóan az RFID-technika a raktári alapfolyamatok és a komissiózási folyamatok optimalizálását is elősegíti. Az információk átvitelét elektromágneses mezők segítségéve!, az adatl1ordozók érintés nélküli kapcso latával valósítják meg.
Az adatok, információk továbbításának technikai megoldásai. Az operatív irá nyítástvégző központ (iroda) és a végrehajtás helye, illetve a végrehajtástvégző dolgozó (targoncavezető, komissiózó stb.) közötti információs kapcsolat veze tékesvagy vezeték nélküli rendszerrel valósítható meg. A vezetékes rendszeríi kapcsolat esetében a mobil adatgyüjtő (kézi termi nál) irányító számítógéphez való közvetlen vagy vezetékes csatlakoztatással (a vezetékes csatlakozóhelyek a raktár olelalfalára vagy az állványok erre a célra kijelölt helyére telepítl1etők) kapja a szükséges információkat A raktári dolgo zó (komissiózó, gépkezelő) az átvétel, a tárolás, a kiadás stb. helyein teljesíti a feladatokat, miközben a mobil terminál a leolvasott vonalkóclak adatait a me máriában rögzíti. A feladatok elvégzése után a raktári dolgozó az adatokat áttölti a számítógépbe (batch üzemmód), majd újabb feladatokat kap. A vezetékes renclszerü kapcsolat sajátos - komissiózó raktárakban alkalma zott- változata az úgynevezett Pick to Light módsze1: Ekkor minclen árukivételi hely (polc, rekesz) fölé olyan egységet szerelnek, amely az irányítóközpontból vezérelt jelzőlámpák fényével hívja fel a figyelmet a felkeresendő kivételi he lyekre, a mellette levő digitális kijelző pedigakiveendő mennyiséget (rendsze rint darabszám) jeleníti meg. A jelzett mennyiség kivételét követően a komis siázó dolgozó visszajelző gombbal nyugtázza a feladat teljesítését, majd to vábbhalad a legközelebbi kivételi helyre. Főleg kisméretü és kis saját tömegü árukat kezelő, de nagy forgalmú komissiózó raktárak (például gyógyszerelosztó raktárak) esetében alkalmazható móclszer. A vezeték nélküli információs kapcsolat esetében rácliófrekvenciás vagy inf ravörös adatátvitellel online és real-time összeköttetés valósítható meg. A rádiófrekvenciás adatátvitel (RF/DC = Raclio Frequency Data Collection) egy célirányos rendszer kiépítését kívánja a teljes raktártérbe n. A rendszer álta lános elemei: az RF-adatfelvevők, illetve -terminálok, az RF-adó-vevő egység és a vezérlőegység.
A vonalkódokat postabélyeg nagyságú adathordozó (intelligens) címkék, transzpon derek helyettesítik. A transzponderek információhordozója egy mikrochip, amely an tenna segítségével képes adatcserére. A transzponderek és az olvasóegységek között rádióhullámok továbbítják az információt. Az olvasóegységek funkciója az érzékelés,
A feladatok teljesítésére irányuló utasítások a kézi vagy a targoncára szere/t terminálok (rádió adó-vevő egységgel felszerelt intelligens perifériák) képernyőjén jelennek meg. Itt a raktári dolgozó (komissiózó, targoncavezető) megkap minden szükséges informá ciót (például kitároláskor, komissiózáskor a felkeresendő tárolóhely kódját, az áru azo-
266
267
A vonalkód érzékelésére (az adatok felvételére) olyan elektronikus eszközöket fejlesz tettek ki, melyek azokat közvetlen ül (lézeres érzékelővel) leolvassák, majd számítógép be továbbítják adatfeldolgozás, információszolgáltatás céljából. A raktározási gyakorlat ban főleg a vonalkód-leolvasóval egybeépített, az információkat vizuálisan is megjelení tő mobil (kézi) adatgyűjtők terjedtek el. A gyártók mind rádiófrekvenciás (RF), mind batch változatban kínálnak ilyen készülékeket
nosítóját, a kitárolandó, akiveendő mennyiséget). A feladat elvégzését követően a dol gozó nyugtázza a teljesítést, majd megjelenik a következő feladat. A tárolótérből az irányítóközpontba az információk a billentyúk használatával, illetve korszerú (vonalkódolvasóval, szkennerrel felszerelt) terminálok és kapcsolódó szoftverek esetében automatikus vonalkód-leolvasással juttathatók el. A vezeték nélküli kapcsolat "beszélgetős" formáját, az úgynevezett Pick to Voice mód szert komissiózó raktárakban célszerú alkalmazni. A komissiózó dolgozót ekkor mikro fonos fejhallgatóval és a hozzá tartozó adóvevővel látják el. Ezen keresztüllétesít kap csolatot az irányítóval, kapja meg az árugyújtéshez szükséges információkat E módszer alkalmazása esetén a konlissiózó dolgozó mindkét keze szabaddá tehető (az árukivétel meggyorsítható ), viszont csak célirányos szaftverrel biztosítható az adatnyilván tartás, a készletfigyelés és a bizonylatolás.
5.41 ábra. Az irányitási és a végrehajtásiszint közötti információátvitel néhány korszerű megoldása 1. indukciós vezérlés (automatizált irányítás); 2. rádiólrekvenciás adatátvitel; 3.1alicsatlakozós, vezetékes adatátvitel; 4. infravörös adatátvitel
Pmtm,rvilllali11 központt számrtou(jpt-:
Hálózati
.. ,
kapcsolat Folyamatirányitó sziunitógép
Az iJ fravörös adatátvitel esetében az infravörös sugarat használják adatátviteli
Tenninillok
médiaként, amely nagysebességü, kétirányú adatcserét képes megvalósítani a mozgó (kézi vagy targoncára szerelt) adatgyüjtők, terminálok és a telepített számítógépek között. Az infravörös digitális adad1álózat (IRDN Infrared Digital Network) főbb elemei: ./ az IR-modemek, melyek a rendszer központi elemét képezik; ./ az IR-reléállomások, melyek a raktár megfelelő (látható) helyére telepítve lehetővé teszik a teljes lefedést; ./ adatgyújtő egységek, melyek IR-adó-vevő berendezéssel vannak ellátva; ./ IR-terminálok, melyek targoncára, vagy más anyagmozgató gépre szerelhető mobil munkaállomások. Az infravörös adatátvitel-technológia alkalmazását nehezítik a raktárban levő
esetleges szilárd tárgyak, állványok, a jelek haladását befolyásolhatja külső fényforrás, valamint a légkör tulajdonsága (például porral szennyezett légtér), ezért bevezetése gondos előkészítést kíván. Az irányítási és a végrehajtási színt közötti információs átvitelleggyakrab ban alkalmazott változatait az 5.41 ábra szemlélteti. Komplex hardver-szaftver rendszerek A WMS-100 infracsatornás számítógép pel vezérelt raktárirányító rendszer egy központi (irányító) számítógépből, a mobil adatgyüjtő terminálokból és az ezeket összekötő hálózatból áll. A központi gép feladata a leltári nyilvántartás, az áruk helyének nyilvántar tása, a kívülről érkező igények feldolgozása, a be- és kitárolási feladatok emelő targ011eák közötti elosztása, a szükséges dokumentációk elkészítése. A raktártérben kétfajta mobil munkahely alakíd1ató ki. l. A targoncákra szerelt terminálok, melyek infravörös csatornán keresztül
fo lyamatos kapcsolatot tartanak a központi számítógéppeL Hozzájuk valami lyen kódazonosító eszköz (példáullézerszkenner, elektromágneses azono sító) és címkenyomtató csatlakoztatható. A targoncavezető feladata a termi nál képernyőjén megjelenő feladatok teljesítése.
268
1)
""··
liDL=4 A kétirányú adatátvitel a falakra szerelt infraadó-vevő berendezéseken keresztül valósul meg. Egy-egy adóvevő 30 m távolság átsugárzására képes, de több relé alkalmazásával tetszőleges méretü raktártér besugározható. 2. A kézi terminálok, melyek a raktár falára szerelt adapterele segítségévelléte sítenek vezetékes kapcsolatot a központi számítógép pel, amely néhány má sodperc alatt akár egész napra elegendő munkávallátja el a terminál kezelő jét. Az adatátvitel befejeztével- a terminált az adapterből kiemelve - az ope rátor bárhol szabadon mozoghat, majd a munka végeztével a terminált újból az adapterbe helyezve a begyüjtött adatok bekerülnek a központi számító gépbe, amely elvégzi a szükséges könyvelési müveleteket. A terminálhoz tar tozó kódleolvasó, a targoncás állomáshoz hasonlóan garantálja a hibamen tes munkavégzést. A rendszer általános alkalmazása esetében például egy nagykereskedelmi raktár kiszállírási folyamatának irányítása a következők szerint megy végbe. Este 22 óráig (tele-
269
fonon, modemen, faxon, telexen) beérkező megrendelések bekerülnek a számítógépbe, amely a megfelelő mlíveletek elvégzése (például hitelképesség-vizsgálat, árukészlet-el lenőrzés, különböző nyilvántartás-készítés) után optimalizált feladatcsomagokat állít össze a tárolótérben üzemelő targoncák (targoncavezetők) számára. A feladatcsomagokat rövid időn belül és az infracsatornán keresztül a targoncaterminálra küldi a számítógép. A targoncavezető, a terminál képernyőjén megjelenő információk alapján, megkeresi a táralóhelyet, illetve a kitáralan dó term éket, majd vonalkócl-leolvasójával azonosítja az árut (az áru cikkszámát). Azonosság esetében a targoncavezető a feladatot végrehajtja, a terminálhoz kapcsolt nyomtató pedig kinyomtatja az árut kísérő kitáralási azonosítót, amelynek segítségével az expedíciós részleg összeállítja a kiszállítancló egységrakomá nyokat Ezeket a számítógép által javasolt sorrendben - a szállítási útvonalnak megfe lelő sorrendben- teherautótua rakják. Ha a számítógép - a készletek folyamatos ellenőrzése során - utánrendelést tart szükségesnek, javaslatot tesz az áru beszerzésére. A megrenelelés beérkezésekor - amennyiségi és minőségi ellenőrzésekelvégzése után - az áru betáraiása a kitáraiás hoz hasonlóan, a számítógép felügyeletemellett történik.
A RIMS (Robocom Inventory Management System) integrált raktárirányítási rendszer támogatja a raktározás i alaptevékenysé get, miközben rugalmas struk túráiából adódóan a raktáron belüli kiegészítő és a termeléshez kapcsolódó feladatokat is képes ellátni. A rendszer segítségével könnyen és gyorsan követ hetők a ki- és bemenő árumozgások, továbbá a raktári készletek A szaftver papíralapú, rádiófrekvenciás és vegyes rendszerben egyaránt müködtethető, akár önállóan, akár vállalatirányítási rendszerhez (például SAP, MFG/PRO) kapcsolódva. Az internetalapú elérési lehetőség a távollévő mun katársak számára is biztosítja, hogy információkat szerezzenek például a rak tárkészlet aktuális állapotáról. Az árukezelés teljeskörü dátumkontroll (gyártási, betárolási, lejárati, utolsó leltári időpont) alapján történhet. A szaftver képes a raktárterületet zónákra osztani, és az ott található árukat más-más besorolás szerint kezelni. A kiszállítá sok pontosságának ellenőrzéséhez a RIMS egy listát készít, amelynek segítsé gével az árukiadó gyorsabb és hatékonyabb munkát végezhet. A program tá mogatja a szállítólevelek helyben való nyomtatását is. A RAM!R (Raktári Anyagok Mozgását Irányító Rendszer) a raktár külső és belső áru- és információáramlási folyamatait regisztráló és irányító szoftver. Aktív szerepben olyan utasítás jellegü információkat ad, amelyek hatására áru mozgás következhet be, míg passzív szerepben regisztráló jellegü tevékeny séget végez, azaz az utasítások végrehajtását, a készletek és az erőforrások állományának aktuális állapotát rögzíti. A RAMIR-rendszer vonalkódos azonosítással dolgozik, az egyes tárolási egy ségekhez egyedi azonosító vonalkódos címkét nyomtat. Alkalmazásakor meg valósul az áru- és információáramlás integrációja, az irányítás kiterjed a teljes raktározási folyamatra (árufogadás, betárolás, áttárolás, minőség-ellenőrzés, komissiózás, expediálás). A RAMIR a raktári feladatokat online eszközökön jeleníti meg a raktárosok számára. A feladatok (be-, ki-, áttárolási müveletek) elvégzését követően ugyan-
270
csak online kapcsolattal kapja meg a teljesítési információt az irányító számí tógép. A feladatok végrehajtását a RAMIR-rendszer minden pillanatban fel ügyeli és ellenőrzi. A RAMIR további kiegészítő szolgáltatásai: ../ a készletek aclatgyüjtése raktáronkén t, minőségi státusankén t; ../ a raktárban tárolt termékek részletes listája raktári helyenként; ../ a tárolóterületek, tárolóhelyek pillanatnyi kihasználtsága százalékban; ../ az erőforrások kihasználtságának statisztikája; ../ a készletszintfigyelés, minimumszintjelzés; ../ a raktárosok feladatvégzés i statisztikai adatai.
5.9 A magasraktározási rendszerek áttekintése A magasraktározási rendszerekről általában. Magasraktározási rendszeren darabáruk olyan állványos tárolási rendszerét értjük, amelyben a tárolási ma gasság az általános célú emelőtargoncák által elérhető átlagos tárolási magas ságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik. Nem tartoznak e rendszerbe az ömlesztett anyagok vagy folyadékok tá rolására alkalmas különböző magasépítményü hambárok és tartályok, vala mint a többszintes darabárus raktárak. A magasraktározási rendszerben főleg rakodólapos rakományok tárolhatók, ele kisebb méretü egységrakomány-kép ző eszközök esetében - sőt esetenként egységrakomány-képző eszköz nélkül - is alkalmazható a rendszer.
A magasraktározási rendszet·ek elterjedésének okai a korszerü elosztási (disztribúciós) rendszerek fejlődésében, a termelésifolyamatok auto matizálásában,. a raktártechnika fejlődési irányában, illetve sok esetben a területkihasználás· fokozására irányuló törek--vésekben keresenelők
A magasraktárakat az áru tárolására alkalmas tárolótér, az árugyújtó és -elosztó tér, az ügyviteli és irányítási hálózat, valamint az ezekhez tartozó technikai ele mek alkotják
271
5.42. ábra. Teljes egységrakományok tárolására alkalmas önhordó magasraktár 1. kiszolgálógépek (felrakógépek); 2. állványok; 3. árugyűjtő és -elosztó rendszer; 4. raktárépület
A tárolótéren az állványok és a felrakógépek vagy felrakótargoncák segítségével a raktár fő feladata - a tárolás - valósul meg. Az árugyújtó és -elosztó tér (azaz az előkészítőtér) a tárolást megelőző müveletek (be szállító jármüvek kirakása, egységrakomány-képzés, ellenőrzés, nyilvántartásba vétel stb.) és a tárolást követő múveletek (rendelés-összeállítás, csomagolás stb.) elvégzésé nek helye. A mozgatási m(íveleteket végző technikai elemek (emelőtargoncák, az egy ségrakományokat a felrakógéphez továbbító folyamatos múköclésú szállítógépek stb.) mellett esetenként sajátos (például egységrakomány-ellenőrző) berendezésekkel is fel vannak szerelve. Az ügyviteli és irányítási hálózat feladata az árunyilvántartáson túl az anyagáramlás irányítása és az ehhez szükséges információk megteremtése és tárolása.
A magasraktárak csoportosítása. A magasraktárak felszereltsége és müszaki megoldása eltérő lehet aszerint, hogy milyen feladatokat látnak el. Ezért a ma gasraktárakat rendeltetésük, a tárolótér építészeti kialakítása és az autom atizáltsági szint szerint lehet csoportosítani. A raktár rendeltetése alapján megkülönböztethető: ../ teljes egységrakományok tárolására alkalmas, ../ komissiózó és ../ kombinált magasraktár. A te[jes egységrakományok tárolására alkalmas magasraktárban megbontatlan (sík, keretes, oldalfalas rakodólapos) egységrakományokat tárolnak (5.42 ábra). Az áru gyújtő és -elosztó téri anyagmozgatást emelőtargoncák vagy folyamatos múködésú szál lítógépek (konvejorok, görgős szállítópályák stb.) végzik. Ennél a típusnál érhető el a legmagasabb gépesítési, illetve automatizáltsági szint. A komissiózó magasraktár lehetővé teszi akiszállítási egység különböző árufajták ból való összeállítását is. A kombinált magasraktárban a tároló- és komissiózó tér egy egységet képez. A tárolótér egy része a tartalékraktár, másik része az élőral
A tárolótér építészeti kialakítása szempontjából: ../ felrakógéppel vagy felrakótargoncával üzemelő csarnokraktárak és ../ felrakógéppel üzemelő állványtartós magasraktárak különböztethetők meg. A felrakógéppel vagy felrakótargoncával üzemelő csarnokraktárak hagyományos eljá rással épített, egy légterú épületek. Elsősorban meglevő raktárak anyagmozgatás i és tá rolási technológiájának korszerúsítése, valamint komissiózó magasraktárak kialakítása esetén alkalmazott megoldás. A tárolási magasság általában 6...20 m. A felrakógéppel üzemelő állványtartós (önhordó) magasraktárak (5.42 ábra) sajátos kialakítású- a tárolóberendezés és az épület egységén alapuló -létesítmények. Az állvá nyok egyben az épület tartóelemei is, így az épület oldalfala - miután csak térhatároló szerepe van -vékony falazatból vagy lemezből is kialakítható. A felrakógép esetenként az állványokat terhelő tetőszerkezettel van kapcsolatban. Kedvező szerkezeti megoldás esetén 10...30 méteres magasság is elérhető.
272
Tárolótér
Előkészítőtér 1
4
3
A raktári anyagáramlás főirányaszerint a tárolótér mindkét esetben fej- vagy át menő elrendezéslí lehet. Fejelrendezés esetén a tárolótérnek ugyanazon az ol dalán, átmenő elrendezés esetén a tárolótér két egymással szemközti oldalán végezhető a tárolási egységek be- és kitárolása. Az automatizáltság színt alapján megkülönbözethetők: ../ gépesített, ../ részlegesen automatizált és ../ teljesen automatizált magasraktárak A gépesített magasraktárakban az irányítási (vezérlési) múveleteket (a felrakógép indí tását, leállítását stb.) kézzel kell végezni. A gép helyzetét a mozgás ideje alatt folyamato san ellenőrizni kell. A részlegesen automatizált magasraktárakban a tárolótéri mozgatási múveletek egy része automatizált, más része kézi vezérlésú. Rendszerint az elérni kívánt állványrekesz adatai (az állványoszlop száma és a rekeszmagasság) előre beállíthaták A gép automati kusan a programozott helyre megy, majd a kezelő- a vezérlőelemekkel-a teherfelvevő szerkezetet müködésbe hozza. A teljesen automatizált magasraktárak árugyújtő és -elosztó, valamint tárolóterében a teljes mozgatási folyamat automatizált.
273
A tárolótéri kiszolgáló gépek az állványok közötti folyosókban - egyidejü eme lő és haladó mozgással - közelítik meg a tárolóhelyeket Az általuk igényelt keskeny közlekedőfolyosó és nagy emelési magasságuk a raktár tárolóterületé nek és a tárolótérnek minden más rendszernél jobb kihasználását teszik lehe tővé. A kiszolgálógépek sínpályán mozgó felrakógépek, vagy sírrpályához nem kötött felrakótargoncák lehetnek Afelrakógépek az állványok közötti folyosókban, rendszerint a padlóra szerelt sírrpályán közlekednek (egyes típusok sírrpályáját a födémtartókra vagy az állványokat összekötő tartókra szerelik, alul pedig megvezetik). Hosszú folyosók és nagy forgalom esetén min den folyosóba egy-egy felrakógép telepíthető. Ellenkező esetben lehetővé kell tenni (összekötő sírrpályával vagy tolópaddal) a folyosóváltást A felrakógépek emelési ma gassága 8...30 m. A felrakótargoncák emelési magassága 10... 14 m, az igényelt folyosószélesség 1,5... 1,7 m. A nagy emelési magasság a hagyományos emelőtargoncáktól eltérő, sajátos emelőoszlopok és megfogó szerkezetek kialakítását kívánja, továbbá különleges biz tonsági berendezésekbeépítését is szükségessé teszi. A felrakótargoncák- mivel nincsenek sírrpályához kötve - rugalmasabban alkalmaz hatók, mint a felrakógépek, kezelésük és irányításuk automatizálása azonban csak na gyobb ráfordítással oldható meg.
A magasraktárak létesítésének előnyei. A magasraktárak lényegében mindazo kat az előnyöket nyújtják, amelyeket a hagyományos soros állványos tárolási technológián alapuló raktártípusok (alkalmazkodóképesség a forgalominga dozásokhoz és a készletösszetétel változásaihoz, közvetlen hozzáférési lehető ség mindegyik tárolási egységhez, a tárolási magasságot lényegében csak az épület belmagassága vagy a kiszolgálást végző anyagmozgató gépek emelési magassága korlátozza), kiküszöbölve a hagyományos (kézi vagy targoncás) ki szolgálású soros állványos tárolásnak azt a hátrányát, hogy kis tárolási magas ság esetén viszonylag nagy a fajlagos (egy tárolási egységre jutó) területfel használás. A magasraktárak előnyei a következők: ../ a nagy tárolási magasságok és a kedvező területkihasználás folytán viszonylag kis alapterületen nagy a tárolási kapacitás. A tárolóterület kihasználása a keskeny köz lekedőfolyosók miatt jóval kedvezőbb, mint a hagyományos raktárak esetében. A közlekedőfolyosók szélességét nem a felrakógép, hanem az egységrakományok szélességi méretei határozzák meg; ../ gyors ki-, illetve betárolást, időegység alatt igen nagy áruforgalom lebonyolítását teszik lehetővé; a felrakógépek nagy mozgási sebessége folytán- különösen auto matikus vezérlésesetén-jóval kisebb egy be-, illetve kitárolási müvelet időigénye, mint a hagyományos kialakítású elarabárus raktárakban alkalmazott anyagmozga tó gépek esetében; ../ lehetővéteszik a raktári anyagmozgatási munkák gépesítését, illetve automatizálá sát. A gépesítés, illetve automatizálás létszámcsökkentést, a kézimunkavégzés arányának csökkenését, a nehéz fizikai munka kiküszöbölését, a baleseti veszély források csökkentését, illetve megszüntetését, kedvező munkakörülmények kiala kítását teszi lehetővé;
274
../ megkönnyítik az irányítási munkák gépesítését, illetve automatizálását, a számító gépes technika nyújtotta lehetőségek kihasználását, a folyamatos készletnyilván tartást, az optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítását, a fifo-elv meg tartását, a gyors és megbízható adat- és információáramlást, a tévedési lehetőségek kizárását.
A magasraktárak alkalmazási területei. A magasraktárak létesítése - az említett előnyök figyelembevételével - elsősorban a következő körülmények, illetve feltételek megléte esetén mérlegelhető: ../ a raktár magas szervezettségi színvonalú termelési-üzemi folyamatrend szert, illetve térbeli elosztási rendszert szolgál ki; ../ a tárolandó árukészlet homogén egységrakományokba (tárolási egysé gekbe) összefogható áruféleségekből áll; ../ viszonylag nagy a raktár áruforgalma, azaz az időegység alatt be- és ki szállítandó árumennyiség; ../ a raktár létesítésére rendelkezésre álló teriilet kicsi (a hagyományos kialakí tású raktár nagy területigénye miatt csak távoli helyre lenne telepíthető, ami a szállítási költségek jelentős mértékü növekedését vonnámaga után); ../ magasak a telekárak vagy a telekhasználati díjak Magyarországi korszerű magasraktárak Az 5.31 pontban ismertetett (Gyer mely Zrt. 26m belmagasságú), valamint az 5.7 alfejezetben- a komissiózó raktár részekhezkapcsolódóan-tárgyalt (a TEVA által menedzselt 13m belmagasságú) magasraktárakon túlmenően az utóbbi években számos korszerü magasrak tárt építettek hazánkban. Ezek közül kettőt emelünk ki. A Richter Gedeon Rt. a jelentősen megnövekedett gyártókapadtása kiszolgálá sához és a forgalom problémamentes lebonyolításához 2000-ben teljesen automatizált magasraktárt létesített. A rakodólapos rakományokat Indumat rendszerü, robottargoncák (AGV = Autamated Guided Vehicle) szállítják a magasraktár és az üzemek között. A lézervezérlésü robot emelőtargoncák pontosan beprogramozott útvonalon közlekednek, emberi kéz érintése nélkül járják útjukat, veszik fel és rakják le a rakodólapos rakományokat, továbbá ke zelik a felvonókat és a zsilipajtókat A magasraktár feladata, hogy a beérkező anyagokat fogadja, tárolja és a gyártási igé nyeknek megfelelőerr az AGV-k segítségével eljuttassa az üzembe. A gyártásból érkező félkész és késztermékek is iclekerülnek, mielőtt tovább szállítanák őket a központi elosztóraktárakba. A magasraktár 6600 rakodólapos rakomány befogaelására alkalmas. A rakományok magassága 1,2; 1,4 és 1,6 m lehet, ezért a 17 szint- a rakományok magasságának megfe lelően - három zónára van osztva. A belépő pontoknál szenzorok mérik a rakomány fizikai méreteit és súlyát, és ezek ismeretében azokat a megfelelő helyre külcli a rendszer.
275
A tárolótér három folyosójában egy-egy automatikus vezérlésű felrakógép végzi a be és kitárolást, a rendszer átlagosan havontamintegy 20 ezer rakományt mozgat. A tároló térből gépek nélkül (esetleges üzemzavar esetén) körülményeskiszednia rakományo kat, erre a feladatra szükség esetén ipari alpinistákat bíznak meg. Az informatikai rendszernek több vezérlési szintje van. A legfelső szint a tárolóhelyek kiosztásáért és az anyagok követéséért felelős (integrált ter meléskövető és irányító IT-rendszer), míg a WMS (Warehouse Management System) a szállítási parancsok vizualizációját és végrehajtását végzi. A WMS rendszer az egyedi vonalkóddal ellátott rakodólap-azonosítókat leolvasva tud ja a rakományok mozgását követni. (Supply Chain Monitor, 2005. szeptember)
A világítástechnikai eszközöket gyártó EGLO csoport 1993 óta van jelen Ma gyarországo n. A 2006-ban Pásztón létesített magasraktáfában mintegy 3500 árucikket tárolnak, és innen 28...30 országba szállítanak árut; naponta 15-20 kamion érkezik és indul. A teljesen automatizált (110m hosszú, 40 m széles és 26m belmagasságú) magasraktár területe két részre oszlik. A rakodólapos rakományokat tároló rész hat, egyenként100m hosszú folyosóból áll, melyekben 9 tárolási szintet alakítottak ki, összesen 10 ezer rakodólapos egységrako mány tárolására. Ebben a raktárrészben két darab, 24 m emelési magasságú Csínpályán mozgó) felrakógép végzi a be- és kitárolást. A felrakógépek folyosóváltásra (átközleke désre) alkalmasak, és müködtetésük teljesen automatizált. Ebben a raktárban 43 kombi nált (be- és kitárolási) müvelet végezhető óránként. A kisebb raktárrészben 7500 (1200 800 mm méretü, legfeljebb 125 kg össztömegü) fémtálcás egységrakomány tárolható, összesen 37 szinten. Az egyfolyosós raktárész ki szolgálását 17,2 m emelési magasságú felrakógép végzi, amely 93 kombinált müvelet végzésére alkalmas. A tálcás egységrakományok innen két szinten ("az áru megy az em berhez elvet" szem előtt tartva) automatikusan jutnak el az U alakú komissiózó térbe. (Logisztikai Híradó, 2007. 2. sz.) Pásztón, helyszüke miatt, csak magasraktár létesítése jöhetett szóba. A magas ságkorlátozásra vonatkozó helyi építési előírások miatt a tervezett befogadóké pességet csak úgy tudták elérni, hogy a raktár padlószintjét 8 méterrel a föld alá süllyesztették.
5.10 A raktárak alapterülete meghatározásának elvei, az értékelő mutatószámok
letnagysága, forgalma stb. különböző lehet, ezért a tárolással, a készletezéssei stb. kapcsolatos vizsgálatokat árufajtánként kell(ene) végezni. Az árufajták esetenkénti nagy számamiatt (elosztóraktár esetében több ezer árufajta is lehet) azonban a számítások bonyolulttá, áttekinthetetlenné válnának. Ennek elkerülé se, a tervezési, szervezési feladatok megkönnyítése érdekében rendszerint egyszerüsí teni kell, a jellemző (legnagyobb készletü és/vagy legnagyobb forgalmú) árufajtákat kell kiválasztani. Az egyszerüsítés ABC-elemzéssei végezhető. Az ABC-elemzés az árufajták készletnagyságának vagy forgalmának vizsgálatán alapul. Az általános raktározási gyakorlatban az árufajták 20...25 százaléka alkotja a készlet 75...80 százalékát (A jelü vagy jellemzőjü árucsoport), a B jelü árucsoportba a kisebb (15...20 százalék) készletnagyságú, de számszerüen több árufajta, a C jelü árucsoportba pedig a minimális készletnagyságú, de számszerüen a legtöbb árufajta tartozik. A különböző csoportokba sorolt árufajták (készletezéssel, forgalommal, táro lási-mozgatási igénnyel kapcsolatos) jellemzőit eltérő módon kell meghatároz ni. Az A jelú árucsoport jellemzőit nagy pontossággal, a B és a C árufajtáinak jel lemző it az A jel ü csoporthoz viszonyított arányszámok alapján célszerü megál lapítani. A további tervezési, szervezési feladatok esetében tehát mindig az A jelü árucsoport képezi a részletes vizsgálatok tárgyát A raktár befogadóképességét úgy kell megtervezni, hogy a tárolótérben - a be- és kiszállírási intenzitások időbeni alakulását figyelembe véve - a biztonságos áruellátást szolgáló készlet mindenkor elhelyezhető legyen. A készletnagyság tehát elsődlegesen az input output folyamatok törvényszerüségei ismeretében, készletezési modellek se gítségéve! határozható meg. A raktárterület meghatározása. Az áru tényleges tárolásához szükséges (hasz nos) tárolóterület például egységrakományba foglalt darabárukat tároló raktá rak esetében a következő gondolatmenet szerint határozható meg. A jellemző (az A csoportba sorolt) árufajrákból egyidejüleg tárolandó egy ségrakományok mennyisége:
ahol: Q; az í-edik árufajtából egyidejüleg tárolandó árumennyiség, t; q; az i-edik árufajtából képzett egységrakomány tömege, t.
A jellemző árufajták kiválasztása ABC-elemzésset Az árufajták a raktárkészlet egymástól eltérő tulajdonságú és/vagy külső megjelenésü áruk, tárolási egysé gek részhalmazát jelentik. Az egyes árufajták mozgatási, tárolási igényei, kész-
276
277
A jellemző árufajták tárolásához szükséges hasznos tároló terület:
5.6 táblázat. A 't szorzótényező kőzelítő értékei
ahol: N; az árufajtánként tárolandó egységrakományok száma; z; az oszloponként egymásra helyezhető egységrakományok száma, az i-edik árufajta esetében; 2 ae; az egységrakomány alapterülete az i-edik árufajta esetében, m • A B és a C csoportba tartozó árufajták az egységrakományok mennyisége sze
rinti pontos számítással vagy a készlet mennyisége alapján való százalékos te rületnöveléssel vehetők figyelembe.
A teljes hasznos tárolóterület:
Az anyagmozgató és a tárolóeszközök tárolásához szükséges területet elsősorban állvá
nyos tárolási rendszer esetén kell számításba venni. A megüresedett egységrakomány képző eszközök, esetenként a kézi szállítóeszközök elhelyezésére a manipulációs helyi ségek közelében célszerű területet kijelölni. Az igazgatási és aszociális helyiségek területszükséglete a raktári dolgozók létszáma és az egyes helyiségek létesítésére vonatkozó területnormák alapján számítható.
ahol: y a teljes készlet és az A csoportba tartozó árufajták készletének hányadosa.
A teljes raktárterület:
A kiegészítő terület az alábbi részterületekből tevődik össze:
A raktárterület kihasználhatósági tényezője a hasznos tárolóterület és a teljes terület viszonyszáma:
ahol:
Aközl
A kez Am Aig
a fő és mellék közlekedőutak (folyosók) területszükséglete, m 2 ; az áruk átvételére, osztályozására és kiadására szükséges terület, m2; az anyagmozgató és a tárolóeszközök (például kézi emelőtargon cák, üres rakodólapok) átmeneti tárolásához szükséges terület, m 2 ; az igazgatási és szociális helyiségek területszükséglete, m 2.
Ar lXr=-·100% A A területkihasználhatósági tényező mindig kisebb egynél: általában 0,2...0,7 kö zött változik (5.7 táblázat). 5.7 táblázat. A raktárterület kihasználhatósági tényezőinek kiegészítő értékei
A közlekedőutak területszükségletének közelítő nagysága tapasztalati adatok alapján
határozható meg:
ahol: r az anyagmozgatás és tárolás rendszerétől függő szorzótényező (5.6 táblázat). A fő és mellék közlekedőutak területszükséglete a tárolótér kiszolgálását végző anyag mozgató géptípus által igényelt útszélesség ismeretében pontosítható, illetve az anyag mozgatási és a tárolási technológia tervezésével összefüggésben számítható. Az áru átvételének, osztályozásának és kiadásának céljára k jelölendő terület nagy ságát az árukezelés napi volumene (a naponta bevételre és kiadásra kerülő áruk meny nyisége) és a helyiségekben végzendő műveletek emennyiségi és Illinőségi ellenőrzés, csomagolás, tétel-összeállítás stb.) száma befolyásolja. Az átvevő- és kiadóhelyiségek te rületét célszerű úgy megválasztani, hogy a naponta kezelt árumennyiség 20...40 százalé ka ott elhelyezhető legyen. Ebben az esetben a ki- és berakással kapcsolatos rmJveletek gyorsan elvégezhetők, és minimálisra csökkenthető a szállító járművek állásideje.
278
Kézi •Targoncás Darus Felrakógépes
A raktár közelítő területszükséglete a kihasználási tényező és a hasznos alapte rület ismeretében is számítható.
279
Az alapméret meghatározása. A raktár alapterülete egyszintes raktárak esetén a teljes területtel azonos, többszintes raktárak esetén a teljes területet a szintek számával kell osztani. Az adott alapterületü raktárak különböző geometriai alakúak lehetnek. Az egyszerü - szabályos - geometriai alakú raktárépület azonban könnyebben építhető, és abban jobb terület-, illetve térkihasználás érhető el. Az egyszerü geometriai alakú épületek közül - az adott alapterület mellett - a négyzet alakú épületnek legkisebb a falfelülete Ca kerülete). Az alapméret meghatározásakor figyelembe kell venni az anyagmozgatás i távol
ságok alakulását is. A tárolóterületek kiszolgálására ugyanis annál nagyobb anyagmozgatási munkával oldható meg, mínél nagyobb a távolság a belépés helyétől (az áruátvevő helyiségtől) és a kilépés helyétől (az árukiadó helyiségtől). Általános esetben tehát valamely tárolóterület vagy tárolótér annál kedve zőtlenebb helyzetű, mínél nagyobb a be- és a kilépés helyétőlmért távolságok összege. Ebből a szempontból vizsgálva az a téglalap alak részesíthető előny ben, ahol a hossz- és a szélesség aránya:
a b= 1,4... 1,8. Természetesen az a/b viszony a raktár be- és kijárati kapuinak, az átvevő- és kiadó helyiségeinek elhelyezésétől, továbbá a tárolótér belső kialakításától is függ.
Megoldás: Az egy szintenlevő egységrakományok száma: Nl = 60400 = 1500 ER.
../ A hasznos tárolóterület: A 1 = 1500 · 1,1 = 1650 m 2 .
../ A raktár (a tároló tér) teljes területe: 1650
Aö =04 =412 5 m-. 7
'
../ A raktár alapméretének meghatározása: a· b= 4125, a/b= 1,8 a= 1,8b, 1,8 ·b2 =412 5m2 , b2 = 2292 m 2 , b= 47,8=48 m, a= 1,8 ·48= 86 m.
Az összehasonlító értékelésre alkalmas mutatószámokat a meglevő raktárak bövítése vagy átfogó technológiai korszerüsítése esetén célszerü meghatároz ni. Ezek elsősorban a raktárak kihasználhatóságát jellemzik. A raktárterület kihasználhatósági tényezője:
Feladat. Egy televíziókészülékeket előállító gyár késztermékraktárában - figyelembe véve a naponta gyártott mennyiséget, valamint az egyes elosztási csatornák igényeinek mennyiségi és időbeni eloszlását - legfeljebb hatezer sík rakodólapos egységra kományt (ER) kell egy időben tárolni. A raktárban üzemelő emelőtargonca és a csomagolóeszköz (hullámpapír doboz) nyomószilárdsága négyrétegű tárolást tesz lehetővé. Határozzuk meg:
ht
am= h ·100%, m
Kiindulási adatok:
n=4
a,= 0,4 (=ll m 2
·a/b 1,8
ahol: A 1 a raktár tervezett hasznos tároló területe, m 2 ; A a raktár teljes területe, m 2 . A magasság kihasználhatósági tényezője:
../ a raktár hasznos tárolóterületét, ../ a raktár (a tárolótér) teljes területét, ../ a raktár alapméretét.
N= 6000 ER
a= A ·100%,
a tárolandó egységrakományok száma; az egymásra helyezhető egységrakományok száma; a raktár (a tárolótér) területkihasználhatósági tényezője; egy egységrakomány által igénybe vett terület; a: a raktár hosszabbik oldala; b: a raktár rövidebbik oldala.
280
ahol: ht a tervezett átlagos tárolási magasság, m; hm a raktár belmagassága (a raktár padlószintje és a födémtartók alsó éle közötti távolság), m.
281
A tárolótér kihasználási tényezője:
A raktártér kihasználhatósági tényezője: Vo Vö
a=- ·100% r
ö= l vá ·100,
'
a tárolótérben átlagosan tárolt áru térfogata, m 3; a tárolótérben tárolható áru térfogata, m3.
ahol: V0 a tárolásra használható raktártérfogat (a tároló tér), m3; Vö a teljes raktártérfogat, m3.
ahol:
A tárolótér kihasználhatósági tényezője:
A befogadóképesség kihasználási tényezője:
v;.t
vá
a=- ·100% t
Vo
ry= Qá ·100
'
ahol: Vá a tárolható áru térfogata, m3; V0 a tárolásra használható raktártérfogat (a hasznos tárolótér), m3.
Qmax
ahol: Qá Qmax
'
a raktárban (a tárolótérben) tárolt áruk átlagos mennyisége a vizsgált időszakban, t-ban vagy egységrakományban kifejezve; a raktár befogadóképessége, az előbbivel azonos dimenzióban.
A tárolásra használható tárolótér egy m3-érejutó raktártéJ.fogat:
v
t=
v;o m3jm3. o
Az áru (a készlet) cserélődésének közelítő mutatószáma (fzzikaí egységben kifejezve):
A tárolásra használható tárolótér egy m3-érejutó raktárterüle t:
Az üzemeltetés színvonalát jellemző értékelő mutatószámokkal egyrészt a mú ködő raktárak jellemzőinek adott (bázis-) időszakra vonatkozó tényleges érté kei az elérhető legjobb értékekkel hasonlíthatók össze, másrészt a múködés gazdaságassága jellemezhető. A mutatószámok az összehasonlító értékelésre alkalmas mutatószámokat meghatározó összefüggésekkel számíthaták Ebben az esetben az összefüggésekbe a tervezett értékek helyett a vizsgált időszak (ál talában egy év) tényleges adatait kell behelyettesíteni (például a tervezett hasz nos tárolótér helyett a ténylegesen tárolásra használt területet). Ezek mellett további - a raktár üzemeltetésével kapcsolatos - mutatószámok is számíthaták A hasznos tárolóterület kihasználási tényezője:
ö= At ·100 Al
'
ahol: At az átlagosan tárolásra használt terület a vizsgált időszakban, m 2 ; A 1 a hasznos tárolóterület, m 2 .
ahol: Q1d a vizsgált időszakban (például egy év alatt) kiszállított áru mennyiség (t-ban, m3-ben vagy egységrakományban kifejezve); Q" a raktárban tárolt áruk átlagos mennyisége a vizsgált időszakban az előbbivel azonos dimenzióban. Az évi áruforgalom és a raktári dolgozók létszámának viszonyszáma:
ö= év t/év,fő, e
ahol:
Qév
Lé
a raktár áruforgalma, t/év; a raktári dolgozók létszáma, fő.
A raktározásfajlagos költsége: k
K = Qév
Ft/t, Ft/ER,
ahol: K = Ká + Kv az állandó és a változó költségek összege, Ft/év; Qév a raktár áruforgalma, t/év, ER/év. A raktárak havi bérleti díja például a felmerült költségek és a haszon figye lembevételével határozható meg. A raktár mínőségétől függően az európai viszonylatban 2...7 euró/m 2/hónap.
282
283
Feladat. A már említett hútőgépgyár készáruraktárában a hullámpapír ládába csoma golt és EUR sík rakodólapokra helyezett hútőszekrényeket részben állvány nélküli soros, részben állvány nélküli tömbös tárolási rendszerben tárolják (5.28 ábra). A ra koclólapos rakományok egymás mellé helyezhetők és négy rétegben tárolhaták l. Határozzuk meg a tárolóterület kihasználhatósági tényezőjét. 2. Határozzuk meg a tárolótér kihasználhatósági tényezőjét, ha a raktár belmagassága (a födémmagasság) 6,4 m, az egységrakományok átlagos magassága pedig 1,4 m.
6. FEJEZET
Az ellátás-elosztás, a hulladékkezelés fizikai folyamatainak menedzsmentje
Megoldás: l. A tárolóterület kihasználhatósági tényezője:
= hasznos tárolóterület (Al) . 100o/c a összes tárolóterület (Aö) o.
6.1 Az ellátási-elosztási rendszerek általános jellemzése
A 1 =(ll x 0,8 x 9,6) x 2+ 12 x 9,6 x 2= 169 ++230= 399m 2 • Aö = 32,8 x 22,2 =728m 2 • a=
·100 =55%.
2. A tárolótér kihasználhatósági tényezője: = hasznos tárolótér o;;}) . 100% összes tárolótér (lJ;;) o. V0 = hasznos tárolóterület (Ah)
x
tárolási magasság (mJ
Vj, =399 x C4 x 1,4) = 2234m 3.
Vö =összes tárolóterület (Aö) x belmagasság (m 1).
Vö =728
x
6,4 = 4659 m 3. o 2234 = 4659 . 100 = 48Yo.
6.11 Az ellátási-elosztási rendszerek kapcsolatai, főbb modelljei A gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervezetek, intézménye! input-output kapcsolatban vannak környezetükkel; múködésük során alapanyagokat, fél kész és késztermékeket (fogyasztási cikkeket) stb. vesznek fel környezetükből, majd a funkciójuk szerinti folyamatok elvégzése után átalakított formában oda visszajuttatják. A bevitt tényezők azonban valamely konkrét kibocsátóhelyről származnak, illetve a rendszer által kibocsátott tényezőket újabb rendszerbe kell eljuttatni. A gazdasági rendszerek, szervezetek között tehát- az alapanyag kitermeléstől a végső fogyasztóig, illetve felhasználáig terjedően - olyan lánc rendszer alakul ki, amelyben az egyik láncszem outputja a következő láncszem inputját képezi (6.1 ábra). 6.1 ábra. A logisztikai lánc összetevőinek kapcsolata (részlet)
EL: ellátási logisztika
DL: elosztási (djsztríbúcjós) logisztika
A tényezők optimális bevitelére és kibocsátására (a kapcsolatok optimális ki alakítására) való törekvés az egyes láncszemek belső folyamatához igazodó, az zal- technikai és szervezési szempontból is - egyenszilárdságú ellátási-elosztá si logisztikai rendszerek, illetve folyamatok megvalósítását igényli. Az egyes
285
láncszemek funkciója, így belső folyamata különbözik, ezért egyes esetekben az ellátási, más esetekben az elosztási feladatok dominálnak. Néhány jellegzetes gazdasági rendszer modelljét a 6.2 ábra szemlélteti. Ter melési rendszerek esetében a termelési folyamatok anyagokkal, alkatrészek kel, részegységekkel, esetenként csomagolóanyagokkal és eszközökkel való el látása képezi az ellátási, míg a késztermékek kereskedőkhöz, felhasználókhoz, fogyasztókhoz való eljuttatása az elosztási feladatot. 6.2 ábra. A gazdasági rendszerek jellegzetes modelljei (a) termelési rendszer; (b) elosztóközpont; (c) hipermarket; (d) sza Igáitatórendszer (például javítóbázis J
a)
b)
d)
6.12 Az ellátási logisztika főbb feladatai Az ellátási logisztika - a beszerzéssei együttmüködve - azért felelős, hogy az adott gazdasági rendszerben, szervezetben az alapfolyamatok müködéséhez szükséges, külső forrásból eredő alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek, részegységek, áruk (röviden inputok) rendelkezésre álljanak. Az ellátási logisz tika abeszállítóktól a (termelési, kereskedelmi stb.) rendszer kapcsolódási he lyéig terjedő anyagáramlást és az ehhez kapcsolódó információáramlást terve zi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az ellátási logisztikafőfeladata taktikai (tervezési) szinten a beszállítás előkészítése, megtervezése. Ezen belül a legfontosabb feladatok ./ a szállítási mód (közút, vasút, vízi, légi) megválasztása; ./ közúti szállítás esetében a saját jármüvel való szállítás, vagy fuvarozó bevonásamelletti döntés; ./ a fuvarozó vagy szállítmányozó megválasztása, a fuvarozási, szállítmá nyozási keretszerződések megkötése; ./ a szállításhoz alkalmazandó egységrakomány-képző eszközök és a szállí tási csomagolás megválasztása; ./ a jármürakodás megtervezése és előkészítése (a rakodási mód megvá lasztása, a rakodási tervek készítése). Főbbfeladatok operatív (végrehajtási) szinten:
A forgalmi szférában levő elosztó központok, központi vagy regionális raktá rak esetében az adott értékesítési csatornában áramló termékekkel való ellátás (készletezés), majd a fogyasztói igények szerinti elosztás (üzletek, áruházak el látása) képezi a feladatot. Mindkét macleli esetében az ellátás és az elosztás általában azonos nagyság rendü problémák kezelését igényli. A nagy forgalmú áruházak, szuper- és hipermarketek esetében (amelyek 30...60 ezer árucikket is forgalmazhatnak) az ellátás megszervezése jelent ki emelkedő feladatot, hiszen az elosztási oldalon az ügyfelek viszik el a megvásá rolt árut. Hasonló a helyzet a javítási, karbantartási, szervizelési szolgáltatást nyújtó rendszerek esetében, azzal a különbséggel, hogy az egyes esetekben nem a szolgáltatást igénybe vevő, hanem a szolgáltatást nyújtó szállítja el az ismét üzembe állított gépet, készüléket, jármű vet.
286
./ a beszállításokkal kapcsolatos megrendelések előkészítése, a rendelés feladása, a teljesítés követése (a rendelési mennyiségek és a szállítási határidők meghatározása, a beérkezések előrejelzése, a beérkezett meg rendelések adatainak nyilvántartása stb.); ./ a beszállítások megszervezése, az árufogadás (a jármükirakás, egységra komány-képzés vagy -bontás, kicsomagolás, üres egységrakomány-kép ző eszközök, csomagolóeszközök elszállítása); ./ az áruátvétel (mennyiségi, minőségi ellenőrzés, kísérőokmányok átvétele, az átvétel igazolása, esetleges reklamáció előkészítése). A beszállítások megszervezése, a beszállítással kapcsolatos feladatok a felhasz nálónál értelemszerüen elmaradnak, ha a beszállítá a vevő telephelyére való szállítást is vállalja, vagy ha azt kiszerződéssel külön szaigáitató végzi. A felsorolt feladatok - az adott gazdasági rendszer szervezeti felépítéséről, a munka megosztástól függően - különböző végrehajtó helyeken teljesíthetők, sőt közepes vál lalkozások esetében az ellátás körébe vont anyagok, áruk raktározását is gyakran az ellá tási logisztika részeként kezelik.
287
A]IT-elvíi ellátás esetében a felhasználó (a vevő) a saját rendszere, folyamata igényeinek megfelelő ütemezésben hívja le a rendeléseket. Ez azt jelenti, hogy az anyag- és áruáramlást az úgynevezett "elszállítási elv" szerint kell megszervezní. A beszállítá nem "nyomja" (zúdítja) a logisztikai lánc következő elemébe(re) (push-elv) az anyagokat, alkatrészeket, hanem az hozza (húzza) el igénye szerint (pull-elv).
AJIT-elvü anyag-, alkatrészellátás nagyfokú szállítási fegyelmet, megbízhatósá got kíván meg a részt vevő partnerektől, mert a felhasználó csak (minimális) biztonsági készlettel rendelkezik. A szállítások lebonyolításával rendszerint er re a feladatra specializálódott logisztikai szolgáltatót (szállítmányozót) bíznak meg. Ezért a vállalkozók a szállítás mellett egyéb kapcsolódó feladatok megol dását (például gyüjtés, átmeneti tárolás, rendezés, csomagolás, egységrako mány-képzés) is átvállalják. Ilyen jellegü ellátási kapcsolat leggyakoribb két vál tozatát a 6.3 ábra szemlélteti.
az ingolstadti központi autógyárban készül. Itt szerelík be az üzemanyagtartályt és a padlószőnyeget a karosszériába, és hozzá kapcsolva (erre a célra kialakított tartály ban) szállítják az ajtó- és olelalkárpitot. Ezek az egységek vasúti szerelvényeken érkez nek Győrbe, míg a további beszállíták közúti szállítási kapcsolatot alakítottak ki. 6.4 ábra. Az AHM JIT-elv szerint müködö beszállítói kapcsolatrendszere
Magna Pebra GmbH Altbach
Leonische Drahtwerke Eger Mctorkábel
Keménytető
Meduleenter Győr
Peguform Neustadt Lökhárító
Logisztikai
szeIgáitatóegység
Seeber Systemtechnik Gernsbach Ajtó- és oldalkárpit
6.3 ábra. A JIT-elvü ellátás szállítási kapcsolatai kialakításának (a logisztikai áruszállítási rendszer megvalósításának) gyakori változatai (a) közvetlen szállítás vasúton, gyűjtőjáratok közúton; (b) gyűjtés ellátó központ ba, kiszolgálás ellátó központból közúti szállítással
Mannesmann VDO Dortmund Front üzemanyagtartály
Walbro Automolive GmbH Etiling Quattro üzemanyagtartály
a)
Beszállítói környezet
Felhasználó
..............
VW Bordnetze Nitra Fö- és ajtókábel Közúti kapcsolat
_..
Profi Reifen Graz
Lear Co. Hungary Győr
Kerék
Ülés
Vasúti kapcsolat
Az ellátó központok (6.3b ábra) gyakran úgynevezett konszignácíós raktárból szolgál
ják ki a felhasználót. A raktárból a minclenkori igények szerinti ütemezésben lehet lehív ni a szükséges anyagokat, alkatrészeket, a beszállítá pedig vállalja a készlet megfelelő szinten tartását. A tulajdonosváltás az áru fizikai kivételekor következik be, a számla fize tése ettől az időponttól kezelve esedékes.
b)
Beszállítói környezet
Felhasználó
Az Audi Hungária Motor (AHM) Kft. (Győr) JIT-elv szerint múködő beszállítói kapcso latrendszerét szemlélteti a 6.4 ábra. Az Audi TT típusok karosszériája Németországban,
288
6.13 Az elosztási logisztika főbb feladatai Az elosztási logisztika azért felelős, hogy az adott vállalatnál előállított termé kek a kellő időben, a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben és mi nőségben a felhasználók, a fogyaszták (a vevők) rendelkezésére álljanak. Az a feladata, hogy megtervezze, irányítsa és ellenőrizze áruáramlást és a hozzá tartozó információáramlásta késztermékraktárból- a különböző kapcsolati és értékesítési csatornákon át- a kereskedő ig, a felhasználó ig, a fogyasztóig. Az elosztási logisztika fő feladata taktikai (tervezési) szinten a vállalat és a megrendelők (vevők) közötti- az elosztási rendszerek típusától függően gyakran többlépcsős- áruáramlás (azaz a kiszállítás) előkészítése, megtervezése.
289
Ezen belül a legfontosabbak megegyeznek az ellátási logisztika hasonló funk ciójú feladataivaL Főbbfeladatok operatív (végrehajtási) szinten: ./ a kiszállírási (vevői) renelelések teljesítésének előkészítése (a rendelés vétele, a szállítási határidők meghatározása, a rendelés visszaigazolása, a szállítólevelek kiállítása, a szállítások előrejelzése a vevőkhöz, az esetle ges reklamációk kezelése); ./ a kiszállírások megszervezése (a kiszállírási egységek összeállítása, egységrakomány-képzés, a kiszállírások megrendelése, járattervezés, a szállító jármüvek megrakása, a rakomány rögzítése). A kiszállírások előkészítésével, megszervezésével kapcsolatos feladatok egy része vagy egésze értelemszerüen elmarad a terméket előállító vállalatnál, ha a felhasználó vagy értékesítő (a fogyasztó) a termelő telephelyén veszi át az árut, és annak elszállítását is vállalja. Az ellátási-elosztási rendszerekben, azok kialakításától, az értékesítési csatornák hosszától, szélességétől (vertikális és horizontális tagoltságától) füg gően számos egyéb feladat megoldásának igénye is felmerül. E feladatokat az elosztási rendszerek kapcsolatain keresztül tekintjük át, hiszen minden elosz tási csatorna egyben ellátási kapcsolatot is teremt.
6.2 Elosztási rendszerek, áruáramlási csatornák 6.21 Az értékesítési és az áruáramlási csatornák kapcsolata A hagyományos értékesítési csatornák a termelők (gyártók), a kereskedők és a fogyasztók/felhasználók vertikális kapcsolatrendszerére épülnek. A csatorná kat (utakat) többnyire egymástól független vállalatok alkotják, együttmüköclé sük a kölcsönös érdekek határáig terjed. Az utóbbi évtizedben a hagyományos csatornák hazánkban is kiegészültek (vagy inkább megváltoztak) azáltal, hogy ma már nagy számban müködnek - főleg nagy városok külső területein, és zö mében csak személygépkocsikkal elérhető helyen - hipermarketek (Tesco, Cora, Auchan stb.), szakáruházak (Brico Store, Praktiker vagy az elektronikai cikkek gigászai, mint például a Media Markt és az Electro World).
290
Ezek az üzletközpontok jellegükben átrendezték az értékesítésicsatorna-struktúrákat, hiszen S0-60 ezer árucikket viszonylag kedvező áron forgalmazva magukhoz vonzot ták a napi és tartós fogyasztási cikkeket vásárlók nem jelentéktelen részét. Avevők itt zö mében személygépkocsikkal, személyforgalomban végzik el a szállítás befejező fázisát (naponta több ezer személygépkocsi keres fel egy-egy üzletközpon tot).
Az így kialakult értékesítési csatornák főbb változatairól az 6.5 ábra nyújt átte kintést. 6.5 ábra. Az értékesítési csatornák főbb változatai
-, L--...,.--....J
: l
l l l l l
l l
<11---'
A termelő és afelhasználó vagyfogyasztó közötti közvetlen kapcsolat (l) in kább alkatrészek, részegységek beszállítói gyakorlatára jellemző, és csak sa játos esetekben (például éttermek pékáruval való közvetlen ellátásakor) része a fogyaszták kiszolgálásának. A kiskereskedő (2) a végső fogyasztó számára értékesít. Ekkor a teljes csator na a termelővel való közvetlen kapcsolattal, illetve a nagykereskedő közbeikta tásával épül fel. A hipermarketek és a szaküzletek a kiskereskedőkhöz hasonló funkciót látnak el (3), azonban áruválasztékuk nagysága, belső folyamatuk és ellátási renclszerük bonyolultsága miatt önálló értékesítési csatornaként kezelendők A hagyományos értékesítési csatornák mellett az utóbbi években egyre na gyobb teret kapnak az úgynevezett VMR szerint müködő csatornák A vertikális marketingrendszer (VMR) szerint mííködő értékesítési csatornák résztvevői gazdasági önállóságuk megtartásával müködnek egyiitt az értékesí tés szervezésében. Amíg a hagyományos csatornák esetében a funkciók hatá rozottan elkülönülnek (6.5 ábra), a VMR esetében a főfunkciók (termelés és ér tékesítés) átfedésbe kerülnek. Az együttmüköclés egyik alapformája például a szerződéses VMR, amikor a felek megosztják az értékesítési út feladatait annak érdekében, hogy a termék minél gyorsabban, minél kisebb ráfordítással jusson el a fogyasztóhoz. Ilyen szerződéses VMR például a termelő-nagykereskedő vagy a termelő-hipermarket együttmüködése az értékesítési csatorna közös
291
kiépítésére, illetve egy-egy szolgáltató vállalat-kiskereskedelem együttműkö dése az előnyök kölcsönös kihasználása érdekében (például a McDonald's étteremhálózat és a Hungararak Kft. együttműködése a hálózat éttermeinek megbízható, gyors és pontos kiszolgálására).
6.6 ábra. Az elosztási rendszerek vertikális struktúráiának alaptípusai
a)
Mind a hagyományos, mind a VMR szerinti értékesítési csatornák azon ban csak akkor működésképesek, ha a fizikai elosztás (elsősorban az áru áramlás) csatornáival összhangban vannak. Az áruáramlás csatornái te szik ugyanis lehetővé azáruk termelőhelyről fogyasztóhelyre, az értékesí tési végpontokra való eljuttatását, tehát az elvbenfelépített értékesítési csatornák, utak gyakorlati megvalósírását
6.22 Az áruáramlási csatornák összetevői, alrendszerei d)
Az áruáramlási (elosztási logisztikai) csatornák alaptípusai. A lakosság fogyasz tási igényeit kielégítő (food és non food) termékek esetét vizsgálva az áruáram lási csatornák vertikális kapcsolatának három alaptípusa különböztethetó meg (6.6 ábra). Közvetlen (O lépcsős) kapcsolat (6.6a, 6.6b ábra) esetében a termelő közvet lenül az idetet szolgálja ki; a beszállított terméket az üzleti térbe (polcra szállí tás) vagy átmeneti tárolás céljából az üzleti raktárba rakodják Egylépcsős kapcsolat (6.6c ábra) esetében az elosztó központ (központi elosztóraktár) kapcsolja össze a termelőhelyeket és az értékesítési végpon tokat Kétlépcsős kapcsolat (6.6d ábra) akkor jön létre, ha a központi elosztó raktár regionális elosztóraktárakon keresztül szolgálja ki az értékesítési vég pontokat.
Az értékesítési végpontokhoz kapcsolódó áruáramláslcsatornák rend szerint nemegy-egy alaptípus mentén, hanem azok keverékeként (opti mális elosztási logisztikai mix) szerveződnek, amikor a gyors árutovábbí tás, a gondos árukezelés, az optimális készletnagyság szinten. tartása, a ki szolgálási színvonal növelése a cél.
TH
.v .
.v ·
Termelőhely elosztóközpont) Központi elosztóraktár (
Üzleti raktár
Az egy-egy szinten levő központi vagy regionális elosztóraktárak, illetve az azok által kiszolgált értékesítési végpontok képezik az elosztási rendszerek ho rizontális struktúráját. A vertikális és a horizontális struktúrák bonyolult rend-
292
Regionál.is elosztóraktár (elosztóközpont)
293
szerében a különböző funkciójú, de együttmüködő alrendszerek valósítják meg az áruáramlást.
6.7 ábra. Vázlat abeszállítók és a fogadóhelyek közvetlen (a) és egylépcsős (b) kapcsolati rendszerének szarniéltetésére
Az áruáramlási (elosztási logisztikai) csatornák alrendszereL A 6.6 ábrán vázolt
csatornák, elosztási rendszerek a következő szervezetek, alrendszerek együtt müködésével valósíthaták meg: ./ ./ ./ ./
Beszállíták
Fogadóhelyek
a termelők (a gyártók); a fuvarozók vagy szállítmányozók, illetve logisztikai szolgáltatók; a központi és a regionális elosztóraktárak C elosztó közpon tok); az értékesítési végpontok (kiskereskedők, hipermarketek, szakáru házak).
Az áruáramlási C elosztási) csatornák stabil, telepített alrendszerel a termelők (mint források) és az értékesítési végpontok (mint nyelők). Közéjük ékelőd nek azok a fuvarozók, szállítmányozók, logisztikai szolgáltatók, elosztó köz pontok, amelyek a csatorna optimális müködését hivatottak megvalósítani. Az alrendszerek kapcsolatait, illetve a csatornák müködését a termelők (ter mékalapon) és az értékesítési végpontok (értékesítési alapon) saját igényeik szerint tervezhetik és szervezhetik, de VMR esetén együttesen alakítják A csatornák kialakítása, az áruáramlás megvalósításában közremüködő szervezetek megválasztása rendszerint közép és/vagy hosszú távú logisztikai stratégiai döntést kíván. A multinacionális kereskedelmi vállalkozások a kezdetben közvetlen kiszol gálás (üzleti raktárba szállítás) rendszeréről fokozatosan térnek át az áruáram lás egylépcsős C elosztó központból való kiszolgálás) rendszerére. Az elosztó központok (központí elosztóraktárakJ rendszerbe állítása számos előnnyel jár akkor, ha a kiszolgálandó értékesítési végpontok (áruházak, fogadóhelyek) száma a "kritikus számot" meghaladja. Jól érzékelteti ezt a Tesco herceghalmi elosztó központjának átadásakor készült riport: "Egy olyan hatalmas áruházba, mint a budaörsi, a centralizáció nélkül korábban hetente 800 autó érkezett. Az új rendszerben ez a szám 200-ra csökkent. Kevesebb teherautó gurul az uta kon, tehát tettünk valamit környezetünk épségének megőrzéséért. Mindez a beszállítá szempontjából is hasznos, hiszen nem kell végigjárnia az országot, hogy terítse az áruját, csupán egyetlen helyre kell eljuttatnia azt." Az elosztó központok létesítésével a készletek nyilvántartása, kezelése egy szerübbé válik (a készletek és a készletezési költségek csökkenthetők), a ko rábbi diszperz (nehezen kezelhető) szállítási kapcsolatok áttekinthetők, a szál lítási feladatok pedig jól szervezhetők lesznek. A kapcsolatok bonyolultságát, majd egyszerübbé válását jól érzékelteti a hat beszállítából és mindössze öt fo gadóhelyből álló hálózatot szemiéitető vázlat (6.7 ábra).
294
áruházak
Ellátók
Áruházak
Az elosztó Mzpontok és az egészelosztási mndszer 1ní{ködésér két irány zat vankiahrkulóban. Az egyik a saját.rendszer roegvalósításá, a másik pe dig a.szerZődőpartnef'ekkelvaló együttmüké.'>des, az úgynevezettnyitott könyv(open book).megállapodás álapján. Ez utóbbi 'ftVMR szerinti lo gisztikai csato náként értelmezendő, ésközös szervezésbenvagy kiszer ződéssel(logísztikaiszolgálta.tópartnerek bevonásával) működtethető.
A kereskedelmi vállalkozások egymás közötti versenyében - a termék minősége Cquality) és költsége Ccost) mellett- kiemelkedő szerepet kap az előállítás, illetve az értékesítési végpontokra való e/juttatás ideje Cdelivery), azaz a termelés és az elosztás együttes átfutási ideje. Az átfutási idő Cés egyben a készletezési költsé gek) csökkentésére egyre gyakrabban alkalmazzák a Cross-Docking technikát.
6.23 Korszerű áruáramlási csatornák kialakítása Cross-Docking technika alkalmazásával A Cross-Docking technika alkalmazása lehetővé teszi - az adott áruáramlási csatornában - a készletek és az áru eljutási idejének együttes csökkentését. E technika a csatorna egyes szakaszain az áruk közvetlen átrakásával, átcsopor tosításával, kihelyezett komissiózásával minimálisra csökkenti a tárolási időket. Alkalmazásának főbb feltételei:
295
../ jól kiépített információs kapcsolat az értékesítési végpontok (az áruhá zak), az elosztó központok és abeszállítók között; ../ sajátos szaftver alkalmazása a rendszer működtetésére (például az elosz tó központ folyamatosan rendelkezzen olyan információkkal, hogy me lyik árunak mikor kell beérkeznie, és mikor kell azt a rendelési helyekre továbbítani); ../ abeszállítók vállalják e technika által megkívánt áru-összeállítást; ../ az elosztó központ megfelelő fogadó- és átrakóhely (terminál) kialakítá sával felkészül a gyors átcsoportosításra; ../ a fuvarszervezés lehetövé teszi az igényekhez igazodó "menetrendszerű" áruszállítást
6.8 ábra. Vázlat a Cross-Docking technika alkalmazásának szemléltetésére (a) elosztóraktárban létesített átrendezö terminál; (b) regionális elosztóraktárt kiváltó komissiózó terminál
a)
Beszállítóktól
Megrendelökhöz (áruházakba)
Átrendezö terminál
A
B
A Cross-Docking technika két területen alkalmazható előnyösen: l. központi és vagy regionális elosztóraktárakban;
c
2. regionális elosztóraktárak kiváltására kihelyezett komissiózás megvalósí tásávaL A Cross-Docking technika elosztóraktárakban való alkalmazásakor a raktárte riilet egy részét átrendező terminállá alakítják (6.8a ábra). Abeszállítók az egyes áruházak rendelésének megfelelő mennyiségű és minőségű árut pél dául olyan kartondobozokba csomagolják, amelyek belső tartalmához - a cso magolás megsértése nélkül - nem lehet hozzáférni. A csomagalásan többek között feltüntetik a b eszállító adatait, a célállomás címét, a kézbesítés kért ide jét; így különböző megrendelőkhöz címzett csomagokból álló egységrakomá nyak érkeznek az elosztó központ átrendező termináljához. A megérkezést kö vetően az egységrakományokat megbontják, majd a csomagok irányok (meg rendelők) szerinti átcsoportosításával új egységrakományokat, kiszállítási egy ségeket képeznek. Az áru tehát elvben csak az átcsoportosításhoz szükséges ideig tartózkodik az elosztó központban. A regionális elosztóraktárak kiváltásának lényege leginkább a 3. fejezet ben már tárgyalt ECR (Efficient Consurner Response = hatékony válasz a fo gyasztói igényekre) módszer alkalmazásával, illetve az úgynevezett integrált készletezésí/raktározási-szállítási rendszerek megvalósításával összefüggés ben érzékelhető. Az ECR-módszer lényege az áruáramlatok szervezését tekintve, hogy:
Cross-Docking a)
Elosztóközpontból
---------------------------
--------------------,
l
.6[
1.
..--------- 2.
.----->---3.
@ ITTl
3.
2.
.h::::::::d.-1---+
Cross-Docking
../ regionális elosztóraktárak helyett komissiózó terminálokat működtet (6.8b ábra); ../ az elosztó központban folyamatos készletfeltöltést alkalmaz;
296
Megrendelőkhöz (áruházakbal
Komíssiózó terminál
297
../ csökkenti az elosztási folyamatban levő együttes készletet (mozgó tárolás); ../ optimális szállítási (fuvarozási) struktúrákat mlíködtet (például külön böző teherbírású gépkocsik beállításával, igényekhez igazodó szállítási intenzitásokkal). Az ECR-módszer szerint kialakított elosztórendszer (6.9 ábra) hatékony mü ködtetéséhez közvetlen információs kapcsolatot kell kiépíteni az értékesítési végpontok és a komissiózó terminálok, illetve a komissiózó terminálok és a disztribúciós központ között, továbbá célirányos hardver- és szaftverösszete vőket kell rendszerbe állítani. Az értékesítési végpontok (Point of Sale) például POS-terminálok, vonalkód-leolvasák alkalmazásával közvetlen információt szolgáltatnak a vonalkóddal ellátott termékek értékesítési adatairól (az üzleti készlet fogyásáról). 6.9 ábra. Az áruáramlás egy lehetséges struktúraja ECR-módszer alkalmazása esetében
Az elosztórendszer nzííködése- az áruáramlatok szervezése szempontjából - a követke zők szerint követhető nyomon. Az értékesítési végpontokról (például gyógyszertárak tól) a kiépített információs csatornán keresztülmindennap 17 óráig beérkeznek a meg rendelések a komissiózó terminálra (CD). A terminálon árucikkenként összesítik a ré gió igényeit, és azt együttesen (göngyölített adatként) 18 óráig továbbítják az elosztó központba (DC). Itt a régió által igényelt árucikkenkénti mennyiségeket kiszállírási egy ségként összeállítják, majd az éjszakai órákban tehergépkocsival az átrendező terminál ra szállítják. A terminálon a reggeli órákban az értékesítési végpontok igényei szerint rendezik a rakományt, majd az igényelt mennyiségeket kis teherbírású gépkocsikkal, te rítőjáratok szervezésével a reggeli órákban kiszállítják. A rendszer különösen gyorsan cserélődő fogyasztási cikkek (FMCG = Fast Moving Consumer Goods) értékesítési, elosztási csatornáin működtethető hatékonyan.
Az elosztórendszer müködési folyamata ebben az esetben a raktárak kétlép csős komissiózási stratégiájával azonosítható. A különbség az, hogy a raktárak esetében egy-egy időszak együttes rendelési tételeit rendszerint emelőtargon cákkal, néhány tízméteres távolságon szállítják az osztályozó (diszponáló) helyre, és itt (második lépcső) állítják össze a megrendelt tételeket, készítik elő a kiszállírási egységeket. AZ ECR-módszer szerint ugyanezeket a tételeket tehergépkocsik szállítják több tíz vagy több száz kilométeres távolságoko n. A komissiózó terminálokat virtuális regionális raktárként is szokták emle getni, hiszen a korábban valós elosztóraktárként múködő központ csak látszó lag végez raktározást.
o o
6.24 Az ellátási lánc (hálózat) koncepciójára épülő rendszerek
o
Az ellátásilánc-koncepció. A fejlett ipari országokban már a 1980-as évek elejétől
a hagyományosan kialakult struktúrákat - a gyártási mélység csökkentésével összhangban - az ellátásilánc-koncepcióra épülő kapcsolat váltotta fel. E kon cepció figyelembe veszi, hogy a többkomponensü végtermékek előállításához az alkatrész-beszállítások mennyisége növekszik az ellátási oldalon (gyakran 20-30 első vonalbeli és 100-200 másodvonalbeli beszállítával kell számolni), illetve a végterméket térben kiterjedt fogyasztói környezetbe (gyakran több száz fogyasztói, felhasználói végpontra) kell eljuttatni (6.10 ábra).
o o o Elláíóf környezet DC (DisÍ;ibutfon Centre)keszfetez sí, elosztásí.csornópont CD (Cross-Docking) átrehdezó csomóppnt(terminál) Értekesitési végponták (üzletek, gyógyszertárák) > :, '•,,'}'"''
''
';
CRP(Continuóus: Repléníshrilént)folyamatos készletfeltöltés Átrendezés! csomópontok (terminálok} ellátása
A vállalatok közötti kapcsolatok fejlődése azonban nem állt meg ezen a szinten; kiegé szült a harmad-, a negyed- és a sokadik szintű beszállítókkal. Így alakultak ki azok az ellátásilánc-hálózatok, ahol a lánc közepén a végtermék-előállító hely, a végén az értéke sítési végpontok állnak. Az ellátási láncok így már nemcsak néhány együttműködő vál lalat kapcsolatát ölelik fel, hanem a fogyasztó érdekeit előtérbe helyező, az anyag-, az in formáció- és a pénzáramlási folyamatok határok nélküli összhangjára törekvő vállalatok egész sorát kapcsolják össze.
Értékesítési végpontok ellátása
298
299
6.1O ábra. Az ellátási lánc (hálózat) egyszerűsitett vázlata, a vezértermékek szervezett pályájának feltüntetésével
Alapanyag-, alkatrészbeszállítók
Részegységgyártók, -beszállítók
Végtermék gyártók
Végtermék értékesítők
Értékesítési végpontok
zésekor (az optimális struktúra kialakításakor) többek között olyan kérdésekre kell választ adni, hogy ../ ../ ../ ../
hollegyenek készletezési/raktározási csomópontok? milyen készletezési stratégiákat müködtessünk a csomópon tokban? hogyan elégítsük ki a csomópontok közötti szállítási igényeket? milyen rendszer szerint, milyen gyakorisággal szalgáljuk ki a fogyasztó kat/felhasználókat?
Az ellátásílánc- (a szervezett termékpálya) koncepció szerinti anyag-(áru)-áramlás tényleges megtervezésekor a legrövidebb pályák, illetve a legrövidebb átfutási idők meg valósítása és/vagy a legkisebb halmozott logisztikai költségek melletti (ele minőségi) ki szolgálás tekinthető optimum kritériumnak. Ebből adódóan a többé-kevésbé azonos használati értékü termékek pályája- az alkalmazott marketingmóclszerektől, az értéke sítési csatornáktól, a termékek pozicionálásától stb. függően - vállalatonként eltérhet. Az előzőekkel összefüggésben - főleg tartós használatú termékek (háztartási gépek, aucliovizuális és elektronikai eszközök stb.) esetében - kialakulnak azok a hálózatok, amelyekbenabeszállítók és a gyártó- (szerelő-) üzemek között az ellátó központok, a gyártó és a fogyasztó (vásárló) között az elosztó központok kapnak helyet (6.11 ábra). Ellátási lánc - Ellátási hálózat ......,. Szarvezett termékpálya ......,.
Ez azt is jelenti, hogy az egyes vállalatok hosszú ellátási láncok tagjaként müköclnek; a hatékony anyagáramhist térben kiterjedtebb hálózatban kell megvalósítani, több sze replő tevékenységétkell összehangolni. A lánc szereplői közötti koordináció hiánya például az átfutási idők növekedéséhez vezet, vagy a láncba olyan tevékenységek épül nek be, amelyek nem járulnak hozzá az értékteremtéshez (például a tervezési pontat lanságból ereelő felesleges egyeztetések).
Az ellátási lánc termelékenysége javításának egyik lehetősége - a kiszolgálási színvonal szinten tartása, illetve növelése mellett- a készletezési/raktározási csomópontok optimális számának meghatározása és a szállítási kapcsolatok célszerü kialakítása a lánc mentén. Az információtechnika, informatika fejlődése ma már lehetővé teszi a ter mék összetevőinek és a végterméknek a teljes ellátási láncban való végigkí sérését, illetve az anyagáramlási folyamatok optimális megvalósítását, azaz szervezett termékpályák kialakítását. A szervezett temzékpálya (egy-egy cég azonos használati értékü termékei nek menedzselése az ellátási láncban) koncepciója az utóbbi években kapott nagyobb teret nagy értékü ipari termékek (gépkocsik, orvosi müszerek, bo nyoltlltabb háztartási gépek stb.) ellátási/gyártási/elosztási folyamatában. A szervezett termékpálya - a termelési folyamat központba helyezésével mind információ-, mind anyagáramlási szempontból összekapcsolja az ellátói és a fogyasztói (felhasználói) környezetet. A termékpálya tervezések01·, szerve-
300
6.11 ábra. Az ellátási láncra épülö hálózat nagyvonalú vázlata
Beszállítók (pl. alkatrész
gyártók)
Ellátó központok
Gyártó-és szerelóüzemek
Elosztó központok
Értékesítési végpontok
Ilyen jellegü hálózat szerii1t müköclik például hazánkban az Elektrolux-Lehel Hü tőgépgyár Qászberény), vagy a Samsung televíziógyár Qászfényszaru). Minclkét gyár esetében szinte egész Európára kiterjeelő hálózat épült ki (sőt a Samsung esetében az alkatrészek jelentős részét Dél-Koreából szállítják). Fogyasztási cikkek esetében- az értékesítési csatornákkal, az értékesítési végpontok nagy számával, továbbá az áruk sokféleségével összefüggésben- a hálózat még bonyo lultabbá válik.
301
A termékpályák kialakztásatipikus logisztikai rendszertervezési feladat, amikor is célkitűzéskén t, a költségek csökkentése mellett, a vevókkiszol gálási sZ.ínvonalánaknövelése·jelölhetó meg. A célkitt1zés megvalósításá valösszefüggésben számos ponton kell konfliktusokat oldani, kompro misszumokat kötni.
Adott termékpálya egyes csomópontjain levó készletek értéke, és így a készle tezés/raktározás költsége is jelentösen eltér: lehet alacsony (például termelési anyagkészlet) és magas (például késztermékkészlet esetében). A vizsgált szállí tási távolságokon a különbözó szállítási tételek, gyakoriságok, a szállított áru értéke, a szállítási mód miatt a szállítási költségek is jelentösen különböznek. A logisztikai (így a készletezési/raktározási, szállítási) költségek csökkentése ál talános vállalati célkitüzésnek is tekinthető. A forgalmi szférában azonban a költségek csökkentésének igénye természetesen ellentétbe kerül a vevók minóségi kiszolgálására irányuló törekvésekkel.
6.12 ábra. A hálózatba telepítendő készletezési csomópontok meghatározásának egy lehetséges (költségszem pontúl modellje (Schary-Larsen-modell)
A terrnelóhély és
a csornopb t közöttiszállítás költsége
A csomópont és a fogyasZtó közötti szállítás költsége A készletezés/raktározás költsége
Célkonfliktusok a rendszerben, a hatékony kapcsolatok megvalósításának igénye. A vevók minóségi kiszolgálásával és a költségek csökkentésével kap csolatos kiemelt célok: ../ a rendelésteljesítési színvonal (a szállítási készség) növelése; ../ a rugalmasság és a megbízhatóság növelése (alkalmazkodás a vevó igé nyeihez, illetve a piaci követelményekhez); ../ a készletezési/raktározási és a szállítási költségek csökkentése. E célok csak kompromisszumok árán valósíthaták meg, mert többek között olyan célkonfliktusokkal kell számolni, mint: ../ ../ ../ ../
a készletek csökkentése<:::> a kiszolgálási színvonal növelése; a készletek csökkentése<:::> a rugalmasság növelése; a szállítási költségek csökkentése <:::> a rugalmasság növelése; a szállítási költségek csökkentése<:::> a készletek csökkentése.
A vevók elvárásaihoz való legteljesebb igazadást alapul véve tehát a készlete zés/raktározás és a szállítás összhangját kellmegteremteni.
Az. elmaradt értékesítés költsége
Abban az esetben, ha például az elosztási hálózatban növeljük a készletezési csomó pontok számát, javul a kiszolgálási színvonal, a fogyasztókhoz gyakrabban szállítanak, az elmaradt értékesítés költsége csökken. Ezzel szemben a készletezési/raktározási költ ségek emelkednek. A készletezési csomópontokból a fogyasztókhoz való kiszállítás költsége is csökken a készletezési csomópontok számának növekedésével, mert a szál lítási távolság csökken, ezzel szemben a termelő és a készletezési csomópont közötti szállítások költségei emelkednek.
Egy adott hálózati rendszer, termékpálya kialakításakor azonban a változók so kaságát kell vizsgálatba venni (például információs rendszer, meglevő infra struktúra, a piac stabilitása, versenytényezók). Itt ismételten érzékelhető a lo gisztikai rendszer tervezésének összetettsége, mert egy-egy befolyásoló té nyező figyelmen kívül hagyása átmenetileg vagy tartósan ronthatja a mííködés hatékonyságát, kedvezőtlenül hat a termék piaci versenyképességére . Az ellátási láncok koncepciójára épülö anyag-(áru-)áramlási (szállítási-kész letezési/raktározási) rendszerek- a korszeríí szervezési, technikai megoldások adta lehetőségeket is figyelembe véve - az előzókben összefoglalt fóbb elvek alapján formálódnak a gyakorlatban. Az ilyen bonyolult rendszerek azonban csak számítógépes támogatássalmüködtethetók.
A 6.12 ábra egyegyszerü-a minimális költségkoncepció alapján kialakított- modell (Schary-Larsen-modell) összetevőinek alakulását szemlélteti. A matematikailag is fel épített n10dell segítségével meghatározható a készletezési/raktározási pontok száma. Az ábrán látható költséggörbék jellege iparáganként és vállalatonként változhat; a gör bék csak tendenciákat mutatnak.
A komplex logisztikai szoftverek- a vállalati határokat túllépve - a teljes ellátási láncot átfogják, az információk átvitele, feldolgozása, az ellátási/termelési/el osztási folyamatok területén. A különbözó cégek által kifejlesztett vállalatirá-
302
303
nyításí rendszerek (SAP, ORACLE, LIBRA4GA stb.) az ellátásí-elosztásifolyama tok míiködtetésére irányuló modu{jai, modulcsoportjai különböző módon közelítik meg a feladatok kezelését és megoldását. Ezért egy-egy konkrét (kis-, közepes vagy nagyvállalat) ellátási-elosztási feladatainak optimális kezelését elősegítő rendszer, szaftver kiválasztása nagy körültekintést kíván.
6.13 ábra. Vázlat az elosztási rendszerben levő készletek DRP-Iogikája szerinti kezelésének szemléltetéséhez
Régió D1
r·-·-·- •-·-·- •- •-
Az elosztási rendszerek optimális működtetésének legfontosabb feladata
a készletek (központi és/vagy regionális elosztóraktárakban való) telepf tésének, valamint a szállítási feladatoknak együttes kezelése. A nagyválla latok irányítására kifejlesztett számítógépes rendszerek (így az SAP R/3 is) az elosztási erőforrások tervezésére kialakított eljárást alkalmazzák a kész letek elosztásának tervezésére.
/ l
{
A gyártási (termelési) igény tehát a következő logikai gondolatmenet alapján tervez hető (6.13 ábra).
o-(Okö+O,.l
o-a,.
o
>
t'
9-:t
---L,
·-·-.-.-.- ·-.-·-·-·-·-. -·- ·-.-.- ·-·-.-·-· -·-· Termelési rendszer
D:
Az elosztási erőforrás-tervezési rendszer (Distribution Resource Planning, DRP) az MRP II stratégiáját terjesztette ki az elosztási rendszerekre (az úgyne vezett termelési vezérprogramon keresztül kapcsolódási lehetőséget biztosít az MRP-hez). A DRP kiindulópontja a fogyasztóknál jelentkező (független) kereslet Az adott régió kereslete alapján a regionális elosztóraktár készletét figyelembe vé ve határozható meg a nettó kereslet, amely a központi elosztóraktár szintjén mint bruttó kereslet jelenik meg. Így visszafelé haladva a késztermékraktárban, illetve a gyártónál mint gyártási igény tervezhető, amely az MRP I termelési vezérprogramjának kiinduló adatbázisa.
,
+ ":: =-.-- =_-.:::.- -·-}-' := l------ -r :------..----:
o,.:
Késztermékraktár
Központi elosztó raktár
Regionális elosztó raktár
Értékesftési körzet
prognosztizált független kereslet a tervezett idöszakban regionális (elosztó) raktárkészlet
Qk : központi (elosztó) raktárké zlet 6
oké:
késztermék készlet a gyártónál késztermék iránti igény a tervezett idöszakban
A késztermék raktár tervezhető szükséglete:
ahol:
Qkök
z
a k-adik központi elosztó raktár készlete, a központi elosztó raktárak száma.
A késztermék iránti igény a tervezett időszakban:
A régiók (értékesítési körzetek) együttes szükséglete: ahol: Qké a késztermékkészlet a gyártónáL ahol: D i az i-edik körzet szükséglete a vizsgált időszakban, n a körzetek száma. A k-adik központi elosztó raktár (elosztó központJ tervezhető szükséglete: "
Dkök D,- LDrei> i J
ahol:
Drei
az i-edik regionális (elosztó) raktár készlete.
304
A DRP alkalmazásával hatékonyabb készlettervezés valósítható meg, ami javítja a kiszolgálási színvonalat, illetve elősegíti a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodást. Használata azonban megkívánja a pontos és kifinomult előre jelzési módszerek alkalmazását, a készletek pontos nyilvántartását és nem utol sósorban a megfelelő informatikai és számítástechnikai hátteret.
305
6.25 A CEP (Courier, Express, Parcel) szolgáltatások sajátos szerepe az elosztási logisztika területén A CEP értelmezése, jelentősége, feladata. A decentralizált modell szerint mükö dő termelési rendszerek, valamint a térben kiterjedő értékesítési hálózatok müködésével összefüggésben megnőtt azoknak a küldeményeknek (doku mentációknak, tervrajzoknak, árumintáknak, alkatrészeknek, nagy értéksú rúségú áruknak stb.) a mennyisége, melyeket nagy (több száz vagy több ezer kilométeres) távolságok esetében is gyorsan és pontosan kell rendeltetési he lyükre juttatni. Ezeknek a viszonylag kisméretú és nem nagy tömegú küldemé nyeknek pontos, megbízható továbbítására sajátos ellátási logisztikai (áru áramlási) csatornákat alakítottak ki. Ezeket a csatornákat múködtetik a futár-, az expressz és a csomag- (az úgynevezett CEP) szolgáltatók, melyek az utóbbi években a szállítmányozási piac nélkülözhetetlen részévé váltak, és teljesítmé nyük évről évre növekszik. A futár- (Courier) szolgáltatás jellemzője, hogy a küldeményeket azonos személy kíséri (viszi) a teljes szállítási útvonalon. Nem végeznek átrakást, fel dolgozást, ugyanazon személy adja át a küldeményt a címzettnek, aki a feladó tól átvette. A futár kerékpárral, motorkerékpárral, személygépkocsival vagy kis teherautóval rövid idősávon belüli (vagy azonnali) szállítást és kézbesítést végez. A különböző szolgáltató cégek (hazai viszonylatban például a Hajtás Pajtás, a Ger-Go, a Kenguru Boy, a Mustang, a Postafutár) a küldemények mére tét, tömegét és jellegételtérő módon határolják be, de általában azok tömege az egyszerú levéltől egészen 1500 kg tömegú szállítmányig terjedhet. Az expressz (Express) szolgáltatás esetében a küldeményeket nem közvet lenül és nem kizárólagos kísérettel juttatják el a címzetthez. Ezeket a feladótól begyújtik, a központi átrakóhelyen feldolgozzák, majd innen a címzetthez to vábbítják. A hagyományos gyüjtőszállítmányozástól a gyorsaság, a garantált kézbesítési idő és a háztól házig szállítás különbözteti meg. Elvileg súlykorláto zás nélküli, de jellemzően kisebb tömegú darabáruk közúti és/vagy légi fuva rozásáról van szó. A szolgáltató mindvégig saját kontrollja alatt tartja a külde ményt, amelynek útjáról, helyzetéről és kézbesítéséről pontos információt tud nyújtani. A nagy nemzetközi szolgáltatók (például DHL, TNT, UPS, FedEx) jelentős gépjármú- és repülőgépparkkal rendelkeznek, és bonyolult hálózati rendszert építettek ki, továbbá integrátor szervezetként is múködnek. A csomagszállítási (Parce!) szolgáltatások nem választhaták el élesen az expressz szolgáltatástól (gyakran, ugyanazok a szervezetek múködtetik). Kíná lói szigorúbban korlátozzák a küldemények méret- és tömeghatárát (kézzel mozgatható és rakodható egységek lehetnek), ezáltal a kezelés egyszerúbb technológiával valósítható meg, a szolgáltatások árszintje csökkenthető. A szolgáltatások igénybevétele eseti vagy tartós (keretszerződéssel behatá rolt) jellegü lehet. Az igénybevétel, a szolgáltatóválasztás során pedig többek
306
között olyan jellemzőket kell mérlegelni, mint a kézbesítési idő (például azna pi, éjszakai), a küldemény( ek) jellege (méret, tömeg, érték), átfutási (teljesítési) idő, a küldés gyakorisága, a feladó és a címzett viszonya (például B2B, B2C), a szállítási (kézbesítési) szolgáltatásokon kívül milyen további szolgáltatást kívánnak igénybe venni. A CEP-szegmensek mindegyikére jellemző, hogy az elosztási logisztika te rületén időgarantált szolgáltatásokat nyújt, vagyis a szolgáltató a küldemény feladója felé arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt meghatározott idő tartamon belül vagy meghatározott időpontokban kézbesíti. Szolgáltatási telje sítményeit, összetevőit tekintve az expressz szegmens játszik kiemelkedő sze repet a logisztikai (áruáramlási) folyamatokban. Az expressz szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi szervezetek a küldeményeket kontinenseken belül általá ban 24-48 óra alatt, a Föld bármely pontjára 72 óra alatt kézbesítik. A nagyszervezetek (szolgáltatók) mííködési hálózata többé-kevésbé azonos lo gikára (a hub & spoke elvre) épül. Nagytérségi (akár kontinensek közötti) légi és közúti szállítást összekapcsoló expressz szegmens általános kiszolgálási mo delljét szemlélteti a 6.14 ábra. A napi menetrend szerinti légi járatok régiónként, illetve kontinensenként kapcsolják össze a fogadó repülőterek (Gateway) közelében levő gyújtő-elosztó központokat (GDC =Grand Distribution Center). Érkezéskor a további központba szállírandó külde ményeket leválasztják, majd az adott régióba (országba) érkező külcleményeket két cso portba sorolják: az áruk (WPX) és dokumentumok (DOX) csoportjába. A megkülön böztetés vámkezelés és fuvardíj (fuvarköltség) szempontjából is szükséges. Az elosztó központból - a címzett szerinti csoportosírások után- az úgynevezett linehaul járatok vidéki irodákba (például Kelet- és Nyugat-Magyarország kijelölt váro saiba létesített iroclákba) szállítanak, majd onnan a helyi futárok terítenek A GDC körzeté ben (például Nagy-Buclapest területén) lévő címzettekhez a kerületi futárok szállítanak
A korszerú áru- és információáramlást és minőségi kiszolgálást megvalósító há lózatok szolgáltatásai természetesen költségeseb bek, mint a hagyományosnak tekinthető szervezetek szolgáltatásai. A tőkeforgási sebesség növelésének igé nye miatt azonban a cégek ügyelnek arra, hogy készleteik a legalacsonyabb szinten legyenek. Magyarországon is múködnek olyan elektronikai cégek, me lyeknek raktárhelyisége nem nagyobb, mint egy szaba. A nagy nemzetközi cégek magyarországi képviseletét különböző szervezeti felállásban múködő leányvállalatok, illetve képviseletek látják el. Ezek al kalmazkodnak az anyavállalatok struktúrájához, a helyi irányításban azonban viszonylag szabad kezet kapnak. A magyarországi expressz szállító piac mintegy 80-90 százalékát hat cég birtokolja.
307
6.14 ábra. Légi-közúti szállításra épülö expressz szaigáitató egy lehetséges kiszolgálási modellje
A DHL-nél feladott küldemények a származási helyről nemzetközi elosztó központo kon-úgynevezett HUB-okon- keresztül jutnak el a címzettig.Magyarország számára az európai HUB-ok közül a két legfontosabb a bergamói és a brüsszeli. Ezekben szartíroz zák a külcleményeket országokra osztva, majd az úgynevezett SubHUB-okba továbbít ják (ilyen SubHUB van Buclapesten is), és innen szalgálják ki a címzetteket. A DHL stratégiai partnereinek különleges szolgáltatást is kínál, melynek alapköve az úgynevezett ELC (Express Logistics Center). Ez nem más, mint a HUB-ok szomszéclsá gában vámszabadterületre telepített raktár(ak), ahol stratégiai nyilvántartást végeznek és a gyors szállítást Cellátást) biztosítják.
A TNT a DHL Expresshez hasonló alapszolgáltatásokat nyújt, dokumentumo kat és árukat továbbít; a küldemények tömege legfeljebb 7000 kg lehet Euró pán belül és 500 kg azon kívül. 18 ezer jármüvet és közellOOO irodát müködtet több mint 200 országban.
-------- -- ---- - --------------, Helyi futárok
Helyi futárok
Az európai expressz elosztó központja a belgiumi Liege-ben található. Az európai kül clemények minclegyike a liege-i központon keresztül jut el reneleltetési helyére. Bucla pesten a Ferihegyi repülőtéren és kilenc vidéki nagyvárosban van helyi elosztó köz pontja, illetve felvevőhelye. Magyarországon mintegy 70 közúti járművet üzemeltet, és elsősorban a nehéz külcleményeket külclő B2B ügyfelekre koncentrál.
A UPS (United Parcel Service) a világ legnagyobb expressz futárszolgáltató és csomagkézbesítő szolgálata; több mint 200 országban közel 1800 telephelye van, földön és levegőben naponta közel14 millió küldeményt szállít. Mintegy 600 repülőgépes és 88 ezer közúti jármüves (gépkocsi, tehergépkocsi, motor kerékpár) flottát müködtet.
-------------------------Nyugat-Magyarország
oo
Elosztó közponí
BUDAPEST
+ •.
Kelet-Magyarország
Az UPS európai központja, a kölni telephely éjszakánként 150 ezer csomag szétváloga tásáról gondoskodik. Az UPS sajátos szolgáltatást is hirelet a nemzetközi csomagszállí tásban. Az ügyfelek számítógépükön, az internet segítségével vagy akár mobiltelefonju kon követhetik küldeményük útját. A cég - versenytársaitól eltérően - egy felvevőhelyet üzemeltet, amely a Ferihegyi repülőtér közvetlen szomszéclságában épült Airport Business Parkban található.
Légi szállítás
Néhány nagy expressz szolgáltató szervezet müködésének jellemzői. A DHL patinás nevet három alapítója nevének kezdőbetliiből alakították ki. A cég 230 országban van jelen, 635 várost köt össze, 254 repülőgéppel és mintegy 14 ezer gépjármiivel rendelkezik. 450 elosztóbázist müködtetve évente mintegy 150 millió küldeményt szállít. Három divíziója közül aDHLExpress nemzetközi dokumentumokat és küldeményeket szállít.
A FedEx (Federal Express) a világ legnagyobb integrált hálózatát müködteti a légi áruszállítás és a közúti expressz szállítás területén. Mintegy 640 teherszál lító repülőgéppel és több mint 40 ezer közúti jármüvel rendelkezik. A vállalat szinte minden létező fajtájú és méretü csomagot és árut szállít a világ csaknem minden országából (országába), export és importviszonylatban egyaránt. Ezt a szállítást 1-3munkanap alatt háztól házig (vámkezelve) végzi, legyen szó do kumentumokról vagy nagy saját tömegü, nagy értékü alkatrészrőL Az Airport Business Parkban található hazai képviselet dokumentum- és csomagkülde mények, valamint teheráru szállítását kínálja a magyar üzleti élet szereplőinek. Európában számos gyüjtő-elosztó központja van, a fő elosztó központja pedig az Egyesült Államokban (Memphisben) van.
308
309
Vidéki Irodák Címzettek, ügyfelek
Közútí.szállítás Áru, kűldemény útja
Egy budapesti ügyfél által feladott, Ohióba címzett küldemény útja például az aláb biak szerint követhető nyomon: l. 9 óra 17perc. (Bp. VII. kerület) Sürgős dokumentumküldemény felvételét rendeli meg az ügyfél, melynek másnap reggel Ohióba (USA) kell érnie; 2. 9 óra 40 perc. (Bp. VII. kerület) A FedEx-futár átveszi a küldeményt az ügyfél től, és értesíti a diszpécserközpontot a külclemény felvételéről; 3. 12 óra 15perc. (Bp. Airport Business Park FedEx Közpon t) A dokumentumkülde mény megérkezik a magyarországi FedEx-képviselet operációs központjába. Itt szkennelik és rögzítik a külclemény adatait a FeclEx központi rendszerében, majd előkészítik a légi szállításra; 4. 13 óra 40perc. (Bp. Airport Business Park FedEx Központ) A Fed Ex Next Day operá tora útnak indítja a külcleményt; 5. 23 óra 30perc. (Párizs, FedEx Roissy elosztóközpont, Charles de Gaulle repülőtér) Kirakodáskor áthalad a külclemény egy szkennerkapun, majd bekerül a szortírozó renclszerbe. Előkészítik, szkennelik és a többi - Európából az Egyesült Államokba induló- külcleménnyel egyiitt felkerül a FeclEx Párizs-Memphis között naponta in gázó repülőgépre; 6. 23 óra l perc (időeltolódás!). (A Fec!Ex párizsi járata leszáll Memphisben.) Kirako elás és újabb szkennelés következik, majd szortírozás a további járatok irányába. 7. 4 óra 7perc. (Memphis, FedEX SuperHub) A FedEx elevelaneli belföleli járata felszáll a SuperHubról; 8. 6 óra 37perc. (Cleveland, repülőtér) A FeciEx-gép leszáll. Kirakodás, szkennelés, be szállítás a helyi központba;
és szervezetet müköcltetnek, hogy a megbízók a csomagszállítás során felmerülő min den információs igényiiket telefonon vagy internetes úton kielégíthessék.
A DPD (Direct Parcel Distribution) széles szolgáltatási palettát kínál a cso magszállítás területén. Kiemelkedő technológiai rendszere- egyébként GLS technológiai rendszeréhez hasonlóan -lehetővé teszi a küldeményeknek a fel vételtől a kézbesítésig történő nyomon követését (track&trace). A cég szolgáltatásai több mint 30 országban érhetők el, 420 depót müködtet, és az egyik legnagyobb közúti szállítási hálózattal rendelkezik Európában. (Elsősorban a B2 B vi szonylatokra fókuszálja zárt logisztikai rendszerét. (Tranzit, 2005. március.)
A Magyar Posta Logisztikai Szolgáltatások Üzletága - a hagyományos postai szolgáltatásokon túlmenően - futár-, expressz, csomag-, valamint komplex szolgáltatásokat (például raktározás, csomagolás, kiszállírásra való előkészítés) nyújt. Ezek keretében vállalja az időgarantált futárszolgáltatásoktól kezdve a többtonnás egységrakományok háztól házig szállítását, továbbá disztribúdós feladatok megoldását az ország akár 3200 településén. Az MP-EMS (Express Mai! Service) gyorsszolgálata- két zónára osztva- 102 országgal áll kapcsolatban. A távolság és a küldemény saját tömege szerint 24, de legfeljebb 72 órán belüli időgaranciával vállalják a fuvarokat AZ EMS-szolgáltatás lényege, hogy minclen más küldeménytől elkülönítve kezelik és kézbesítik (természetesen magasabb díj ellenében) az így feladott külcleményeket. A belföleli külclemények legkisebb mérete 110 x 220 mm a legnagyobb saját tömege 20 kg, míg nemzetközi külclemények esetében ugyanez 185 x 140 mm, illetve 31,5 kg lehet.
9. 7 óra 55perc. (Brooklyn Heights, FedEx elosztó közpon t) Azonosítás, szortírozás, furgonra rakodás. A futár elindul a külcleménnyel a címzetthez. 10. 10 óra 7perc. (Ohio, a címzett irodája) A FeclEx futárja megérkezik a buclapesti kül deménnyel. (A feladat teljesítve!)
6.26 Az elosztási rendszerek áruáramlási folyamatainak korszerű irányítása, az áru nyomon követése
A FedEx 121hektáros SuperHubjára (Memphis) gyakran másfél percenként ér keznek a járatok. Minden repülőgép tartalmát (konténeres egységrakomá nyok) 17 perc alatt kirakják. Éjszakánként kb. 1,3 millió küldeményt dolgoznak fel. (Expresslnfo, 2005. szeptember 10.) A GLS (General Logistics Systems) nemzetközileg strukturált, egységes és szabványos hálózat. A hálózat (a rendszer) 16 ezer jármúből álló jármúflottát, 500 depót és 25 csomagfeldolgozó üzemet múködtet. A hazai GLS Kft. egész országot lefedő hálózata egy feldolgozóüzemből és 17 depóból áll. A cég levélnagyság feletti, ele belföldön legfeljebb 40 kg, nemzetközileg pedig 50 kg tö meghatárig terjedő, csomagszerü, egységméretü áruk belföldre, illetve a szomszéclos régiókba 24 óra alatt történő eljuttatását biztosító szolgáltatóként határozza meg magát. Minden esetben háztól házig teljesítést nyújtanak, és olyan kommunikációs eszközöket
A termelőhelytől a felhasználó/fogyasztóhelyig terjedő áruáramlás folyamata (az üzemi belső anyagmozgatást külön kezeive) a távolsági szállítás, a raktáro zás/készletezés és az ezekhez kapcsolódó rakodási részfolyamatokból tevődik össze. E részfolyamatok (a mozgási és a nyugalmi állapotok) időszükséglete az egész elosztási rendszer (ellátási lánc) múködésének hatékonyságát befolyá solja. Az egyes (közúti, vasúti, légi, vízi) szállítási módok kialakították a sajátos irányítási rendszerüket; ezek azonban elsősorban a szállító jármúvek mozgásá nak irányítására (nyomon követésére) helyezik a hangsúlyt. A raktározási/ készletezési szal terület egyre korszerúbb információs és irányítási rendszere ket múködtet; itt már az áruk, a tárolási/mozgatási egységek (helyi, nyugvási, mozgási, mennyiségi stb.) állapotának figyelemmel kísérése, illetve optimális stratégiák megvalósítása a cél.
310
311
Az elosztási (á(futási, eljutási) idők csökkentésére irányuló törekvések miatt az áruk áramlási sebessége, az ellátási-elosztási láncokbanmár olyanmértéket ér el, hogy a további növekedést az adatkezelés és a folyamatirányítás eszközei, módszerei hátráltatják. Az áruk (termékek) nyomon követésének (tracking&tracing) igénye is egy re több termék ellátási-elosztási láncában fogalmazódik meg (például a jöve déki termékeket már ma is az ellátástól a nagykereskedelmen, a raktáron át a kiskereskedő ig kell követni). Az áruáramlás sebességének további növeléséhez, az áruk nyomon követéséhez szük séges adatok (adatmennyiség) kódolására az egyébként széles körben elterjedt vonal kódtípusok már nem képesek, az optikai elvű automatikus azonosítási eszközök pedig nem elég hatékonyak, mert az adatgyűjtéshez vizuális kapcsolatra van szükség. A nyomon követés egyébként az ellátás/gyártás/elosztás teljes folyamatának átfogását igényli. Az adat- és információs rendszernek itt lehetövé kell tenni a termék "előéletének" visszakeresését, továbbá a folyamatban résztvevők számára az adatok, információk hoz záférhetőségét. A nyomon követésnek különös jelentősége van a gyógyszer- és az élelmi szeriparban, ele egyre gyakrabban igénylik - elsősorban minőségi követelmények növe kedésével összefüggésben - a tartós fogyasztási cikkek forgalmazási területén is.
A hagyományosnak tekinthető vonalkódtechnika és az optikai elvlí azonosítás hátránya- a teljes áruáramlási folyamat irányításának megvalósítása szempont jából-, hogy nem, vagy csak körülményesen kezeillető a távolsági áruszállítás rendszerében. Szükségessé vált tehát egy olyan adattároló, azonosító, az áru áramlás teljes folyamatában integrálható rendszer kifejlesztése, melynek segít ségével valós időben lehet nyomon követni a mozgásokat, minden termék bár mikor azonosítható, a termelőhelytől a felhasználáig terjedő útja irányítható és követhető. Ezen igények kielégítését, a logisztikai folyamatok optimalizálási le hetőségének megteremtését elsősorban a rádiófrekvenciás technológiára épü lő adatgylíjtési, adathordozási, illetve azonosító rendszer teszi lehetövé. A rádiófrekvenciás azonosítási és adatgyíijtési technológia az azonosító bélyeggel ellátott tárgyról rádióhullámok segítségéve!, automatikusan adja át az információkat az író/olvasó eszköznek. A müveletek során nem szükséges az optikai rálátás vagy a fizikai érintkezés. A rádiófrekvenciás technológia forra dalmasírja az adatbevitel t és az árukövetést, ezzel a logisztikai informatika kor szerü megoldását alapozhatja meg.
hető termékeken, egységrakomány-képző eszközökön, lényegében bármely tárgyon. A transponderek passzív változatának nincs belső energiaforrása. A műköclésükhöz szükséges energiát abból az elektromágneses mezőből veszik fel, amelyet az olvasó egység hoz létre és antennája sugároz. Egy rezgőkör segítségével (a transponder anten náján) keresztül töltődik fel az energiatároló egysége. Az aktív változataik saját tápellátással rendelkeznek, elemmel vagy akkumulátorral vannak ellátva. Az aktív transponderek erősebb visszairányuló jeleket sugároznak, és tá volabbi leolvasást tesznek lehetövé. A trransponclerek gyakorlatban alkalmazott változatai gyárilag programozott kivite lüek, részben feltöltött memóriájúak, és többször írható felülettel rendelkezők lehet nek Ez utóbbiak a logisztikai láncban újra használhaták
A transponderek a logisztikai (ellátási-elosztási) láncban mozgó csomagolási egységre (egyedi, gyüjtő, szállítási csomagolásra) erősíthetök (hiszen lapos és rugalmas, papír- vagy müanyag címkébe ágyazott elektronikáról van szó), a be táplált adatok móclosíthatók, kiegészíthetők (például a tárolás időtartalmával és helyével). A leolvasáshoz nem kelllátni a transpondert, egyiclejüleg több csomagolási egység adatai is leolvashaták (például egy rakodólapon levő kü lönböző termékek a rakomány megbontása nélkül azonosíthatók). Az olvasóegységek (röviden olvasák) funkciója az érzékelés, a transpon clerek energiával való ellátása, valamint az antenna segítségével az adatátvitel szabályozása. Alkalmazástechnikai szempontból fontos paraméternek tekinthető az olvasási sebes ség, az hogy az olvasókészülék egy időegység alatt hány transpanelert tud azonosítani. A jelenleg alkalmazott technika, technológia 600-1600 tag/s sebességgel képes kom munikálni. Az "okos címkékkel" ellátott termékek adatai - az alkalmazott frekvenciáktól füg gően 1...10 m távolságból is lekérclezhetők, olyan esetekben is, amikor nincs közvetlen rálátás a termékre (címkére). A rálátás nélküli olvasást befolyásolhatja a termék, a cso magolás, az állványok stb. árnyékoló hatása. Az olvasó és a transponder közötti kommunikáció a rádióhullámok terjedésének
elvén alapul. Amikor a (passzív) transponder belép az olvasó által generált elekt romágneses térbe, elküleli egyedi azonosítóját, majd e szükséges információkat tartalmazó jeleket. Ezeket az olvasó elekódolja további feldolgozás céljára.
A rádiófrekvenciás azonosítási rendszer felépítése, mliködése. A rádiófrekven ciás azonosítás (RFID =Radio Frequency Identification) technikáját három egység képezi: a transponder, az olvasó(író) egység, továbbá az antenna az olvasó(író) egységhez. A transponder (gyakran "tag"-nak is nevezik) legfeljebb néhány kilobájt kapacitású, emberi köröm nagyságú mikrochipből és a hozzákapcsolt anten nából áll (RFID-bélyeg vagy címke). Az adatokkal feltöltött bélyeg elhelyez-
Az RFID-rendszer alkalmazása, előnyei. Az elosztási rendszerek, ellátási láncokfo lyarnatai átfogó irányításának megvalósításához már az alapanyagokat (például a ral
312
313
újabb - a félkész vagy késztermékek jellen1Zőit tartalmazó - információkkallátják el. A készterméknek a raktárba érkezésétől az elosztóral<:tárakba, majd az értékesí tési végpontokra való továbbításig (tehát az egész elosztási folyamatban) egyeelileg irányítható, nyomon követhető a termék Automatizálható a raktári be- és kilépte tés, a raktáron belüli irányítás, a kilépétető rendszer real-time módon értesítheti a megrendelőt a szállítmány indulásáról (megfelelő GPS- elemek alkalmazásával a rakomány haladásárá l), továbbá automatizált azonosítással átvehető a szállítmány.
RFil)-technc:>lógia alkalmazásáyaltehát lehetővé válik a tefinékek érintés n.élküli egyedi azonosítása, irányitása, nyomon követése az ellátási lánc minden szakaszában, a termelőhelytől kiindulva a kereskedelmen át egé szen az értékesitésivégpontigterjedően. Az integráltváll latírányítás, va lamint .a kors erű raktárirányítási rendszerekmár e technológiaszerinti működtetéssel járulnak hozzá az ellátási láne<;:>k folya11}atai átfogó irányí tásának optimális megvalósításához. Az RFID-technológia szélesebb köni elterjedését éveidg még a viszonylag nagy beruhá zási költség nehezíti. De minél több területen alkalmazzák, annál nagyobb darabszám ban kell az egyes egységeket előállítani, és annál kisebb lesz azok fajlagos költsége. A passzív transponderek ára például típustól fi.iggően 10 OOO db gyártásáig 0,5... 1euró, míg ennél nagyobb darabszám esetében akár 10...20 eurócentre csökkenhet. A bevezetésben élenjárnak a nagyáruházak, melyek fokozatosan kötelezővé teszik a legnagyobb beszállítáiknak a termékek RFID-címkékkel való ellátását, illetve az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatást.
Az RFID-technológia alkalmazásánakfőbb előnyei a következőkben foglal hatók össze: ./ a transponclerben tárolt információk mennyisége elérheti a néhány ki lobájt nagyságrendet; az információk az ellátási lánc elvárásaihoz iga zíthatók; ./ egyenként megjelölhető és követhető a termék, illetve a csomagolási egy ség vagy rakomány, rakományegysé g; ./ az azonosításhoz, az információk átvételéhez nem kell megállítani és/vagy szétbontani a rakományt, az olvasó érzékeli valamennyi, az adott rakományban levő címke jeiét; ./ az adatok, az információk különböző csomagolóanyagokon (például fa, papír) keresztül is olvashatók, és egy olvasóeszköz egyszerre több transponder adatait képes gy(íjteni; ./ megrendelő szoftverek segítségével a címkében tárolt adatok integrálha ták különböző szaftverházak készletgazdálkoclási, vállalatirányítási stb. programrendszereibe.
314
Az RFID-technológia széles körű alkalmazása egységes, szabványosított elel<:t ronikus termékkód alkalmazását igényli. A GS I-rendszer, az elektronikus termékkód, a globál hálózat. A GS l globális szervezet az EAN (European Artide Numbering Association) és az UCC (Uni form Code Council) egyesüléséből az azonosítási rendszerek további egysége sitése érclekében 2005-ben jött létre. A GSI olyan termékeket, szolgáltatásokat és megoldásokat kínál, melyek elősegítik az ellátási láncok, elosztási rendsze rek hatékony müködtetését. Szabványaival, ajánlásaival ugyanis olyan egységes termék- és szolgáltatásazonosító, valamint kommunikációs rendszereket kíván megvalósítani, melyek lehetővé teszik az ellátási-elosztási csatornákban moz gó egységek (termékek, rakományok) irányítását, nyomon követését. A GSI tevékenysége elsősorban a vonalkód, az eCom-a GDSN- és az EPe rendszerekre terjed ki. A vonalkódok (jelképekkel megjelenített azonosító számok) - a megfelelő harelveresz közök alkalmazásával - lehetövé teszik az elektronikus leolvasást (például raktári átvé telnél, bolti pénztáraknál). Az általánosan használt termékazonosító vonalkódjelképek a GTIN-8 és a GTIN-13. Az eCom- az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabvány(ok)- ajánlásokat fogalmaz meg az adatok egységes szerkesztésére. Ilyen például a GS1 EANCOM szab vány, melyben az üzenetek a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódnak A GDSN (Global Data Synchronisation Network) internetalap ú, egymássalszoros kapcsolatban álló adatbázisból felépülő hálózat, amely lehetövé teszi, hogy az egymás sal kapcsolatban levő vállalatok szabványos módon tárolt adatokat cserélhessenek ki.
Az Elektronikus Termékkód (EPC = Elektronic Product Code) eszközt kínál azok nak a cégeknek, amelyek rádiófrekvenciás megoldást keresnek a meglevő EAN vagy UCC, illetve GSI típusú azonosítórendszer helyett. Az EPC-kód a GSl azono sító számai alapján képezhető, és egyediségét a számhoz kapcsolódó sorozat szám biztosítja. Akárminclen termék egyedileg azonosítható, ezáltal kihasználha tó a technológia egy& fontos előnye, a termékek nyomon követhetősége. Az ellátási láncban, az ellátási rendszerekben alkalmazásra kerülő EPC akkor kedvező a résztvevők számára, ha előnyeit az áruáramlás minden szakaszában kihasználják En nek egyik eszközeként kezdik kiépíteni az úgynevezett globál hálózatot Az EPC global Hálózat (EPCglobál Network)- RFID-technológiát alkalmazva
lehetővé teszi az elosztási rendszerben mozgó termékekkel kapcsolatos infor mációk gyors és pontos elérhetőségét. Az ellátási-elosztási láncban együttmü ködő szervezetek így gyorsabban reagálhatnak az ügyfelek, illetve a fogyaszták igényeinek változására. A GSI általlétrehozott EPCglobal Inc. vegyesvállalat feladata, hogy szabványok alkotásával támogassa az EPC global Hálózat létre hozását.
315
6.3 A városi áruellátás, a city-logisztika A városi áruellátás, áruszállítás sajátosságai, problémái. A lakosságfogyasztási igényeinek növekedésével összefüggésben egyre nagyobb árufolyam terheli a több tíz- vagy százezer, illetve milliós lakosú városokat, településeket Az áru folyamok a kereskedelem elosztócsatornáin keresztül több ágra szakadva és keveredve jutnak el az értékesítési végpontokig, különböző funkciójú és teher bírású gépkocsik segítségéveL A lakosság áruellátásával kapcsolatos szállítások mellett nem elhanyagolha ták a települési (kommunális) hulladékok eltávolításával, valamint- főleg a pe remkerületekben - a termeléssel, a szolgáltatásokkal kapcsolatos szállítások. Ezek együttesen városi áruszállításként értelmezhetők. A lakosság ellátásához szükséges áruk (fogyasztási cikkek) egy részét a város területén állítják elő, nagyobb részük azonban közúti szállítással (terítőjáratokkal) érkezik a város területére. A város területén előállított és felhasznált árukkal (fogyasztási cikkekkel) kapcsolatban elsősorban az iparterületekről és vegyes övezetekből a városközpontba, illetve a városrészközpon tokba irányuló áruáramlatokkal kell számolni. A termeléshez szükséges alapanyagok, alkatrészek túlnyomó része távolsági szállítás sal érkezik a város területére vagy az áruelosztó helyekre, vagy közvetletTül az iparterüle tekre és a vegyes övezetekben levő felhasználóhelyekre. Az áruelosztó helyekről a helyi szállítás jármüvei továbbítják a felhasználás ütemének megfelelően az ipari területekre és a vegyes övezetekbe a termelési anyagokat, alkatrészeket. A termeléshez kapcsolódóan azonban nemcsak a városba befelé, hanem onnan kifelé irányuló jelentős áruáramokkal is számolni kell. A város területén megtermelt termékek jelentős részét ugyanis a város te rületén kívül eső felhasználó- vagy fogyasztóhelyekre kell eljuttatni közvetlen ül a terme lési helyekről vagy az áruelosztó helyekről induló távolsági szállítássaL A város területén a különböző ipari területeken és a vegyes övezetekben levő termelővállalatok egymás kö zötti kapcsolatai is jelentős helyi szállítási feladatokat eredményezhetnek
A városi áruszállítás lebonyolításában fontos, meghatározó szerepük van az áruelosztó, gyűjtő- és átrakóhelyeknek, amelyek lehetnek: logisztikai közpon tok (ellátó-elosztó központok, áruforgalmi központok, áruforgalmi alköz pontok, illetve city-terminálok), vasúti teherpályaudvarok, kombiterminálok, postai csomagelosztók, vámudvarok, nagybani piacok, közraktártelepek stb. A városi áruszállítással kapcsolatos problémák elsődlegesen a forgalmi in tenzitásokhoz és a rakodási igényekhez kapcsolódnak. A városi áruszállítás, áruforgalom növeli az utak zsúfoltságát, leterheltségét, lassítja a forgaimat Növeli továbbá a közlekedés balesetveszélyességét, nem csak a kedvezőtlen forgalmi helyzetek előidézése, hanem a helytelen jármü megrakás, rakományrögzítés miatt bekövetkező esetleges áruleszóródás, áru leesés miatt is. A nagy terhelésú áruszállító jármúvek növelik az útkarbantartási igényt és szennyezik a környezetet (légszennyezés, zaj). A rakadások forgalmi torlódásokat okozhatnak (különösen a belvárosi te rületeken végzett rakadások esetében), csökkentik a parkolásra használható
316
területeket, akadályozzák a járdák gyalogosforgalmát, és ezzel baleseti veszély helyzetet teremtenek, különösen akkor, ha a gyalogosoknak a rakodás miatt le kelllépniük a járdáróL Nyugat-európai városokban végzett felmérés szerint az összes városi forgalomnak kb. 10...13százalékát teszi ki a városi áruforgalom Ehhez a viszonylag csekély részarányhoz képest azonban a városi áruforgalom mind optikailag, mind akusztikailag, mind az emisszió révén erősebben reprezentált. Az áruk átvételére (kezelésére) rendelkezésre álló egyreszükebb időintervallum (időablak) miatt ugyanis a forgalom egyre kisebb időszakra, zömében a délelőtti órákra koncentrálóclik Mivel a személy- és az áruforgalom ugyanazt a közlekedési infrastruk túrát veszi igénybe - ráadásul a személyforgalom szempontjából is a elélelőtt az egyik csúcsidőszak- egymást akadályozhatják. Freiburgban végzett felmérések szerit1t például a 9 százalék forgalmi részarányt ki tevő városi áruforgalom okozta a károsanyag-kibocsátás és a zajterhelés jelentős há nyadát (a N0 2 emisszió 47 százalékát, az S02 emisszió 58 százalékát és a poremisszió 82 százalékát). Ugyancsak német felmérések szerint a 100 ezer lakosnál nagyobb lélek számú városokban lakók 73 százaléka panaszkodik a tehergépkocsik okozta zajártalom miatt.
A lakosság áruellátásához kapcsolódó belvárosi tehergépkocsilorgalmat érzé kelhetően csökkentik a külső peremterületekre telepített hipermarketek, szak áruházak, raktáráruházak Ez azonban nem jár együtt a városi forgalom egészé nek csökkenésével, csupán a tehergépkocsi-forgalom kevésbé tervezhető, diszperz személygépkocsi forgalommá való átalakításával. Ezek az áruházak mentesítik a kereskedelmet az áruszállítás végső és kellemetlen fázisától, és azt átterhelik a vevőkre, akik a személyforgalomban végzik el az áruszállítás be fejező fázisát. Az áru utánpótlását végző tehergépkocsik ugyan nem közle kednek a városban, ezzel szemben naponta több ezer (forgalmas napokon 1520 ezer) személygépkocsi keres fel egy-egy hipermarketet, szakáruházat áruszállítás céljából. Ez a tervezhetetlen, szórt (diszperz) forgalom növeli a városi utak zsúfoltságát, forgalmi dugókat és kedvezőtlen környezeti hatásokat okoz. Egyes szerzők véleményeszerint a mai városi lakos egy önkéntes, türelmes és alkalmaz kodó szállító rabszolga. Kocsival elmegy a bevásárlóközpontba, a polcróllevett árukat elszállírja a pénztárhoz, a vásárolt árut berakja a sokszor erre alkalmatlan kocsiterekbe, majd hazahajt és lakása bejáratához közel parkolóhelyet keres, s mindazt, amit vásárolt, felcipeli a lakásába. Ebből indul ki a city-logisztika egyik koncepciója, amikor megálla pítja, hogy logisztikai szempontból mindez veszteséges (levágja az ellátási lánc utolsó fázisát), teljesítmény szempontjából alacsony szintü, ellenőrizhetetlen és időnként kao tikus. Számos esetben a magánjármüvek teljesen felesleges mozgását hozza létre a váro sokban. Abban az esetben, ha az elektronikus üzlet tért hódít, az áruk egyre növekvő arányát különböző házhoz szállító szolgáltatások fogják célba juttatni. Ez hangsúlyelto lódással jár az ellátási-elosztási (értékesítési) logisztika területén is.
A városi áruszállítás korszerüsítésének lehetőségei, a city-logisztikai koncep ciók és projektek A városi áruszállítás akkor tekintl1ető korszerünek, jól szerve-
317
zettnek, ha a felmerülő igényeket a legkisebb szállítási teljesítményekkel, kör nyezetbarát módon oldják meg. Ehhez olyan- az adott város, település sajátos ságait figyelembe vevő - projektek elkészítése szükséges, amelyek áttekintik az áruszállítással kapcsolatos teljes problémakört és megoldásukra közép-és hosszú távti terveket körvonalaznak A korszerűsítési terveknek a következő fő területekre kell kiterjedniük
6.15 ábra. A city-terminál szerepe a városi áruforgalom szervezésében
./ az átmenő távolsági forgalom leválasztása, települést elkerülő utak építése; ./ a kommunális hulladékok gyűjtésének, szelektálásának, újrahasznosítá sának és/vagy semlegesítésének megoldása; ./ az áruellátással és a termeléssei kapcsolatos áruszállítási feladatok logisztikai (rendszer) szemléletű megoldása, a logisztikai lánc ésszerű felépítése. Az utóbbi feladatok megoldását szalgálják a fejlett ipari országokban a nagy, a közepes és a kisvárosok (például Bázel, Bréma, Koblenz) áruellátásának kor szerűsítésére irányuló city-logisztikai koncepciók és projektek. A city-logisztikai koncepciók általában az áruáramlatok összefogását és inverz (visszafelé irányuló) megközelítését tekintik fő elvnek. Amíg a hagyományos lo gisztikai koncepciók az áruáramlatok feladó helyeiről (forrásaiból) indulnak ki, addig a city-logisztika a rendeltetési, a leadási helyekre, az értékesítési végpon tokra (a nyelő helyekre) helyezi a hangsúlyt, a fogadási oldal felől fogja össze és szervezi az áruáramlatokat A hagyományos járatszervezés alapelvét, amely sze rint az azonos árukat különböző rendeltetési helyekre szállítják, a city-logisztikai koncepciók úgy módosítjál\:, hogy a különböző áruk azonos vagy egymás köze lében levő rendeltetési helyre kerüljenek (inverz megközelítés). A city-logisztikában alkalmazott szállításszervezési koncepciók/ő jellemző je ezért az, hogy a különböző szállítási szolgáltatók (fuvarozók, szállítmányozó vállalatok) közösen szervezett terítőjáratokkal szállítják ki -lehetőleg környe zetbarát, városi áruszállító gépkocsikkal - az árut a sürün lakott városi területe ken egymás közelében elhelyezkedő leadási, rendeltetési helyekre (például az üzletekhez, áruházakhoz). Az egyes terítőjáratok rakományait vagy oly módon állítják össze, hogy a szállító jármü rendre felkeresi az egyes feladóhelyeket (például az egyes szál lítmányozók raktárait), vagy a küldeményeket egy átrakó-gyüjtő elosztóhelyre, úgynevezett city-terminálba szállítják, és itt rakják meg a kiszállíró jármüveket (6.15 ábra). Az utóbbi megoldás tekinthető gyakoribbnak, ugyanis ez illeszke dik a korszerü gateway-koncepciókba. A gateway-koncepció lényege az, hogy a nagy városokba irányuló, illetve onnan ki menő áruforgaimat olyan kapu(ko)n (gyújtő-elosztó- és átrakóhelyeken) "vezetik át", amelyek lehetőséget adnak a forgalom térbeli és időbeni összekapcsolására vagy szét választására.
318
l [iffi [iffi [iffi l l
A city-terminált a helyi adottságoktól függően az áruforgalmi/logisztikai köz pontba vagy alközpontba célszerü telepíteni, így a gyüjtési, elosztási, átrakási funkciókon kívül egyéb szolgáltatásokat (például raktározás, átmeneti tárolás, komissiózás, JIT-elvü áruutánpótlás, csomagolás, árazás, címkézés, üres egy ségrakomány-képző eszközök, többször felhasználható csomagolóeszközök gyüjtése) is nyújthatnak. A city-logisztikai projektek célja olyan együttmüködés kialakítása az érdekelt felek között- a city-logisztikai koncepció megvalósítása érdekében-, amely megfelel valamennyi résztvevő, illetve érintett érdekeinek. A projektek résztve vői általában: fuvarozó, szállítmányozó és egyéb szolgáltató (például csomagküldő) vállalatok, kis- és nagykereskedők, iparvállalatok, önkormányzatok. A city-logisztikai koncepciók és projektek megvalósításának kedvező hatá sai a következőkben jelölhetők meg ./ a városi lakosság számára: - csökken a városi áruszállítási forgalom, nő a közlekedésbiztonság; - csökken az áruszállítás környezetkárosíró hatása egyrészt az áruszállítási forgalom csökkenése, másrészt a környezetbarát áruszállító jármü vek alkalmazása révén;
319
./ az üzemeltetők, együttmüködők számára: - a szállító jármüvek kapacitásának jobb kihasználása következtében csökken a kiszállíró járatok száma, a létszámigény, és ezáltal a szállítási költség; - növelhető a vevőkiszolgálás színvonala (a szállítások gyakorisága, pontossága, megbízhatósága, minősége stb.); - csökkentheták a fajlagos logisztikai költségek, ezáltal az árak, javulhat nak a versenypozíciók; - lehetőség nyílik a]IT-elvü áru-utánpótlási stratégiák megvalósítására (megszüntethetők vagy csökkentl1etők az üzleti raktárterül etek); - lehetőség nyílik az ECR-technika, a Cross-Docking-rendszer szélesebb körü megvalósítására. A kedvező hatások mellett meg kell említeni, hogy a koncepciók, projektek megvalósítása viszonylag nagy szervezési munkaráfordítást kíván, az átmeneti tárolási idők hosszabbodhatnak, és - a city-terminálok területi elhelyezésével összefüggésben - a szállítási távolságok növekedhetnek Az elmult két évtízeclben Németországban mintegy 60 city-logisztikai projektet valósí tottak meg. Brémában már 1990 június a óta miíköclik egyiitt több szállítmányozó cég és a helyi Áruforgalmi Központ Fejlesztő és Üzemeltető Társaság a város áruellátását bizto sító szállítási feladatok megoldásában. Az egyes szállítmányozók nem külön-külön, rosszul kihasznált jármiíveken végzik az áruk kiszállírását az ügyfelekhez, hanem az azonos, illetve az egy útvonalon elérhető ügyfelek áruit összefogva környezetbarát szál lító jármiívekkel szállítják ki. Így nő a jármiívek kihasználtsága, kevesebb jármüre van szükség, és nő az egy leadási helyre kiszállítancló átlagos árumennyiség (Brémában pél clául az utóbbi érték a kilencszeresére nőtt). Kedvezőnek bizonyult az a berlini city-logisztikai projekt is, amelynek ereelménye ként- több fuvarozó- és szállítmányozócég egyiittmiíköclésével - sikerült a napi járatok számát 58-ról 20-ra, a megtett jármükilométereket pedig 3000-ről 450-re csökkentenie. A city-logisztikai projektek általában a szállítási feladatoknak csak egy szükebb körét fogják át. A Nürnbergben megvalósított Isolele (Innerstacltischer Service mit opti mierten logistischen Dienstleistungen für elen Einzelhanclel) nevú city-logisztikai pro jekt viszont már úgynevezett második generációs projektnek tekinthető, mivel ennél már a projektnek a teljes belvárosi áruszállítási forgalomra való kiterjesztését célozták meg. A projekt keretében egy kis belvárosi szaigáitató központot is kialakítottak Itt gyújtik össze a nürnbergi áruforgalmi központból - a különböző szállítmányozók, szolgálta tók, csomagkülclő szolgáltatók és más fuvarozók által- beszállított árukat. De ez a belvá rosi üzletek közös áruátvevő helye a nem az áruforgalmi központon keresztül érkező áruk szempontjából is. Az Isolele keretében a hagyományos gépkacsikon kívül környezetbarát villamosma toros autók (Isolcle-Mobil) is üzemelnek, amelyek rövid táví1 körjáratokban közlekeclve összesen 500 kiskereskedőt látnak el áruval. A villamos motoros gépkocsik zajszegény és emissziómentes múköclésüek, ezért egész nap üzemelhetnek, akár a gyalogoszóná ban is. Bevásárlási szaigáitatás keretében a kívánt parkolóházakba vagy házhoz szállít ják a vásárolt árut.
320
--
A városközpontok áruellátása. A városközpontok hagyományos áruellátásával kapcsolatos problémák a városközpont sajátos (kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, kormányzati, pénzintézeti stb.) funkcióival és az itt levő lakosság mindennapos igényeinek kielégítésével függnek össze. A városközpontban folyamatosan nagy a személyforgalom, ezért az általában szúk belvárosi utcák ban forgalmi, parkolási és rakodási nehézségek adódnak A problémák, felada tok operatív megoldásának lehetáségei a következő tennivalókban körvona lazhaták ./ az áruszállítás korlátozása; ./ a közös rakodóhelyek kijelölése; ./ a gyalogos zónák áruellátásának sajátos megoldása; ./ az üzletek, áruházak árufogadási feltételeinek javítása. Az áruszállítással kapcsolatosforgalom csökkentésének, illetve időbeni és térbeni
korlátozásának tehetőségei között elsősorban a belső városrészeket elkerülő te her forgalmi útvonalak kijelölését és a teherforgaimat szabályozó zónarendszer bevezetését kell megemlíteni (például Budapesten a Duna és a Kiskörút által hatá rolt területeken7-18 óra között 3,5 t össztömeg-korlátozás van érvényben). A közös rakodóhelyek létesítésének célja a közcélú rakadások elsőbbségé nek biztosítása az egyéb parkolási lehetőségek terhére. Ezek a rakodóhelyek (20...30 m hosszú, rakadást jelző táblákkal védett útszakaszok) 2-5 üzlet kiszol gálására alkalmasak úgy, hogy minden üzletbe a gyalogjárdán való 20...60 mé teres kézi vagy kézi eszközös anyagmozgatással eljuttathaták az áruk A gyalogos zónák áruellátása a következő lehetőségek szerint oldható meg: ./ teljes behajtás i tilalom, árubeszállítás a zóna peremén levő közös rakodó helyekről; ./ időszakos behajtási lehetőség megengedése korlátozott össztömegű tehergép kocsikkal; ./ árufogadó zsilip létesítése, melyet az éjszakai órákban töltenek fel áruk kal, az áruk terítését pedig nappal oldják meg kézi vagy villamos motoros szállítóeszközökkel; ./ a gyalogos utcák alatt létesítenek behajtási lehetőséget az áruszállító jár müvek számára. Az üzletek, áruházak árufogadásifeltételei müszaki és szervezési feltételekkel javíthatók Müszaki eszközök között említhető a sajátos kialakítású (például emelőhátsófalas) gépkocsik fogadási lehetőségeinek megteremtése, a raka dást és a kézi anyagmozgatást megkönnyítő eszközök alkalmazása, az egység rakományos szállítás és árufogadás.
321
Szervezési eszközként értelmezhető például a programozott áruszállítási rendszer megvalósítása (beszállítási időpontok előre tervezése), a nagy forgal mú üzletek, áruházak nyitva tartási időn kívüli (akár éjszakai) árufogadása sze mélyi feltételeinek megteremtése, illetve elegendő személyzet biztosítása a zökkenőmentes, gyors áruátvételhez. A városközpontok felértékelődése miatt az áruszállításnak olyan új szempontjai jelen nek meg, mint a magas ingatlanárból vagy bérleti díjból következő magas szintü területkihasználási követelmény. Ez együtt jár azzal, hogy az üzletek, éttermek, más szol gáltatást nyújtó egységek jelentősen csökkenteni próbálják az improduktív területek arányát, elsősorban az üzleti raktárak méretét. A nyugat-európai nagyvárosok központ jaiban egyre több helyen lehet találkozni az úgynevezett "percre szállítás" követelmé nyével, ami azt jelenti, hogy egy-egy üzletnek szinte egyáltalán nincs raktára. Ez azon ban együtt jár az üzletek, áruházak fokozott mértékü, gyakoriságú ellátásának problé májával.
A városok, főleg a városközpontok üzleteinek, gyógyszertárainak napi, esetleg naponta többszöri kiszolgálási igénye növeli ugyan a belvárosi forgalmat, de a kiszolgálás kis teherbírású (célszerüen villamos motoros) gépkocsikkal meg oldható, a rakadások pedig néhány perc alatt elvégezhetők, környezetkárosító, illetve befolyásoló szerepük tehát minimálisra csökkenthető. 6.16 ábra. Vázlat az 1. körzetben levö üzletek területi megoszlásának szemléltetésére
A vizsgált város területét - kiszolgálás szempontjából - több körzetre osztották. Az l. sz. körzet üzleteinek területi elrendezési vázlatát, valamint a köztük kialakított körjárati kapcsolatokat a 6.16 ábra szemlélteti. Feladat.
A kiindulási adatok ismeretében határozza meg: l. a kiszolgáló jármü egyes üzletekhez érkezésének legkorábbi és legkésőbbi idő pontját; 2. a körjárat legrövidebb és leghosszabb idejét; 3. az újonnan telepített iizletet (B) melyik meglevő üzlet után kapcsolná be a körjáratba, ha az csak l 8 után tudja fogadni a szállítmányt, és a 2. üzlettől lO perces, a 3. üzlettől pedig 8 perces átlagos meneticlővellehet számolni. Kiindulási adatok: ./ az azonos gyakorisággal mért legrövidebb és leghosszabb meneticlők az egyes üz letek között: KER l. üzlet 2. üzlet 3. üzlet 4. üzlet 5. üzlet
-l.üzlet -2. üzlet -3. üzlet -4. üzlet -5. üzlet -KER
25min 15min Smin 10min 14min 20min
30min; lSmin; 12min; 13min; 16 min; 26min;
./ az egyes üzletek rakodóhelyein azonos gyakorisággal mért legrövidebb és leg hosszabb rakodási idők (a leaelott konténerek és a felvett üres konténerek számát is figyelembe véve): l. üzlet 2. üzlet 3. üzlet 4. üzlet 5. üzlet
5min 6min Smin 9min 5min
7min; gmin; lOmin; llmin; 6min.
Megoldás. ad l. Legkorábbi érkezési időpont Legkésőbbi érkezési időpont
Legkorábbi érkezési időpont Legkésőbbi érkezési időpont
l. üzlet 600+ 25= 625 600+ 30= 630
2. üzlet 625 + 5 + 15 = 6'i5 630 + 7 + lg = 655
3. üzlet 645+ 6+ 8= 659 655 + 8+ 12 =7 15
4. üzlet 5. üzlet 659+8+10=717 717+9+14=740 715 + 10 + 13 = 738 738 + ll+ 16 = gos
KER 74o + 5 + 20 = gos gos + 6 + 26 = 837
Példa. Az egyik áruházlánchoz tartozó üzleteket központi elosztóraktárból (KER) szal
gálják ki napi rendszerességgel. A megrenelelt árukat gördíthető kereskedelmi kiskon ténerekbe összerakva szállítják az emelőhátsófalas gépkocsik.
322
323
ad 2. A körjárat legrövidebb ideje: A körjárat leghosszabb ideje:
gos _ 6oo 2os óra; 837 - 6oo 237 óra.
ad 3. Érkezési idő a 2. üzlet után: a 2. üzletnél a legkorábbi befejezési idő + a 2. üzlet és a B üzlet közötti átlagos menetidő: 645 + 6 + 10 7°1 óra; Érkezési idő a 3. üzlet után: 659 + 8+ 8 715 óra. A B idetet tehát a 3. üzlet kiszolgálásának befejezése után kell felkeresni.
6.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés sajátos feladatai 6.41 A visszutas logisztika értelmezése, csatornái A visszutas (inverz) logisztika (reverse logistics) az átmenetileg megüresedett szállítási segédeszközök (például rakodólapok, konténerek, rekeszel<:), újra használható csomagolóeszközök (például palackol<:), továbbá a végleg haszná laton kívülre került áruk, termékek, hulladékok és az ezekhez kapcsolódó in formációk áramlásának tervezésével, szervezésével foglalkozik. Az előbbit Return Managementként (RM), az utóbbit Waste Managementként (WM) is szokás emlegetni. A visszutas logisztika fogalmának bevezetésével, feladatainak behatárolá sával az ellátási lánc zárul (bővített, kiegészített ellátási lánc), mert ebben az esetben a logisztika nemcsak a beszállító, a termelő és a felhasználó/fogyasztó kapcsolatokat kezeli, hanem a láncba integrálja a fogyasztó/felhasználó, a ter melő és abeszállító irányú áramlatokat is. A visszutas tevékenységbe általában beletartozik a sérült termékek, a szezonális készletek visszavétele, továbbá a készletek megújításamiatti visszáru kezelése is. A visszajelé irányuló anyagáramok RST-folyamatai - elsősorban a szórt fel adóhelyek, az erősen sztohasztikus időbeni megjelenés, valamint a sajátos készletezés miatt - csak bonyolult eljárásokkal elemezhetőkés szervezhetők. A feladóhelyek (a küldök, a források) a termelési (gyártási), az elosztási és a fogyasztási (felhasználási) szférában egyaránt fellelhetők. A termelőhelyek esetében a magmaradt alapanyagok, a selejtes termékek, a hulladékok stb., míg az elosztási rendszerekben az értékesíthetetlen és/vagy hibás termékek, valamint a csomagolási hulladékok visszafelé áramlásával kell számolni. A fogyasztási
324
szférában az elhasznált csomagolóeszközök és az elhasznált (további haszná latra alkalmatlan) termékek képezik a visszafelé áramlás tárgyát A visszutas logisztikának kiemelkedő fontosságú szerepe van az erőforrás kímélése és a környezetvédelem területén is. Az elosztás és a fogyasztás szférá jából visszaáramló anyagok újrafelhasználása egyrészt az elsődleges természe ti erőforrások kitermelését, másrészt a természeti környezet használt anyagok kal való terhelését csökkenti. A visszutas logisztika fő csatornái: l. az újrahasználható eszközök, anyagok csatornái; 2. a feldolgozásra kerülő termékek, hulladékok csatornái. Az újrahasználható (többutas) eszközök, anyagok csatornáiban a körfor gásban lévő eszközök (például sík rakodólapok) vagy csomagalások (például üdítőitalos palackok) akkor válnak hulladékká (kerülnek a második csatorná ba), amikor már azok nem használhaták tovább. Az újrahasználat az adott eszköz, csomagolás elhasználódásáig tartó körforgás ban maradását jelenti. A körforgás (rotation) az a ciklus, melyben az eszköz a cso magolástól, a megrakástól, a töltéstől az újra rakodásig, illetve újra töltésig terjed. Az újrahasználattal foglalkozó szabvány (MSZ EN 13429:2004) háromféle újrahasználati rendszert különböztet meg: ../ zárt láncú rendszer, amelyben az újrahasználható csomagolást valamely társaság vagy társaságok kooperáló csoportja tartja körforgásban (például coca-colás for mapalackok); ../ nyitott rendszer, amelyben az újrahasználható csomagolás nem meghatározott társaságok között végez körforgást (például EUR rakodólapok, söröspalackok); ../ hibrid rendszer, amely két részből áll: a) az újra használható csomagolásból, amely a végfelhasználónál marad, és nem kerül be a kereskedelmi újraelosztási rendszer be (például a mosószeres palackok újratöltése a fogyasztónál tasakos csomagolási mosószerrel); b) az egyutas csomagolásból, amelyet a tartalom (a töltet) újrahasz nálható csomagolás ba való utántöltése céljából kiegészítő termékként használnak (például az a)-nál említett tasak). Az újrahasználható eszközöket, csomagolásokat ismételt használat előtt át kell
vizsgálni; szükség szerint javítani, mosni, tisztítani (azaz újrakondicionálni) kell. Az eszközök (rakodólapok, szállítóládák stb. általában szállítási csomago lások) körforgalmának főleg az áruszállításban és a raktározásban van szere pük, míg a gyüjtő és a fogyasztói csomagolás körforgalma a kereskedelmet (az elosztás-fogyasztás fázisait) érinti. Az újrahasználat (cserével, visszaváltással), az érintett szervezetek bevonásával, viszonylag zárt körben megszervezhető. Afeldolgozásra kerülő termékek, hulladékok csatornái szerteágazók, mert azokban heterogén összetételű anyagok, termékek áramlanak. Az egyes csator nákban sajátos technológiai műveleteket végeznek, hogy azok végeredménye ként keletkező anyagok, termékek a hagyományos ellátási láncba visszaforgat haták legyenek.
325
6.42 A hulladékkezelés és az újrahasznosítás feladatai A hulladékok fajtái, megjelenési formái. Hulladékkezelés szempontjából a kö vetkező főbb hulladékfajták különbözted1etők meg: ./ technológiai (termelési) hulladékok; ./ gépek, eszközök és alkatrészek elhasználódásából, cseréjéből eredő hulladékok; ./ elhasznált csomagolóanyagokból, -eszközökből eredő hulladékok; ./ kommunális hulladékok; ./ veszélyes hulladékok. A termelésifázisban keletkező technológiai (primer) hulladékok kezelése, újra hasznosítási feladatainak megoldása általában aszóban forgó termelési rend szerek (üzemek, vállalatok) hatáskörébe tartozik. A gépek, eszközök és alkatrészek elhasználódásából, valamint az elhasznált csomagolóanyagokbó l, -eszközökből eredő (secunder) hulladékok kezelése, újrahasznosítása jelenti a legnagyobb feladatot. Becslések szerii1t hazánkban például évente mintegy 120-130 ezer tonna elektromos és elektronikai berendezés válik használhatatlanná. A háztartásokban keletkező elektro mos hulladékok mintegy 50-60 százalékát a háztartási nagygépek (hűtőszekrények, hű tőládák, mosógépek stb.) teszik ki. A másik legnagyobb részt (növekvő tendenciával) az elektronikai hulladékok (például számítógépek és tartozékaik), a szórakoztató elektro nikai cikkek (televíziók, DVD-k stb.) és a mobiltelefonok alkotják (Ezek egyes részegy ségei veszélyes hulladékként kezelendők) A gépek, eszközök csoportjába sorolhatók a selejtezésre kerülő (használatba már nem vonható) gépjárművek Hazánkban évente mii1tegy 120-140 ezer gépjármüvet vonnak ki a forgalomból (az Európai Unió országaiban együttesen mintegy 8-10 millió tonna selejtezen jármüből eredő hulladék keletkezik). Hazai viszonylatban a csomagolási hulladékok mennyisége 840-850 ezer tonnára te hető. Ez amennyiség mintegy 150 ezer gazdálkodó szervezetnél és több mint három millió háztartásban keletkezik A csomagolási hulladékon belül meghatározó mennyi séget képvisel a papírhulladék (45-50 százalék) és a műanyag. Itt fontos szerepet játszik a szelektív gyűjtés.
Az újrahasznosítás feladatai elhasznált termékek esetében. Az elhasznált gé pek, eszközök, alkatrészek stb. újrahasznosításának következő fokozatai kü lönbözted1etők meg: ./ eredeti funkciójukban való felhasználás; ./ más funkcióban való újrafelhasználás; ./ alapanyagként való újrahasznosítás; ./ nyersanyagként való hasznosítás; ./ energianyerésre való hasznosítás . A FIAT torinói gyárában kidolgozott és alkalmazott rendszer (FIAT Auto Recycling System) akár modellként is jól érzékelteti az újrahasznosítás egyes fokozatait Az autógyár évente mintegy 2,4 millió tonna alapanyagat használ fel. Ebből a technoló giai hulladékok gyártásba visszavezetett részét és a szerves anyagokat leszámítva 1,8 millió tonna tömegü autó kerül forgalomba. A környezetvédelmi szempontok figyelem bevételével az autókba már nem építenek be olyan alkatrészeket, amelyek azbesztet vagy kadmiumot tartalmaznak, és a légkondicionálókban sem használnak klórfluorkar bont, amely a légkör ózonpajzsát vékonyítja. Mintegy 10-15 év elteltével (az elhasználódás t követően) egyedül a FIAT ugyanekko ra roncstömeggel számolhat (jelenleg ennek 60...70 százalékával). Az elhasznált autók ról a FIAT mint gyártó gondoskodik A keletkező hulladékokközüla fémek újrafeldolgozása nem okoz problémát (fém hulladékként kohászatban). Az akkumulátorok elemeit erre szakosodott vállalkozók dolgozzák fel környezetbarát módon. Az üveghulladékból italosüvegeket gyártanak, míg a gumihulladékat jelenleg speciális kazánokban égetik el. A míianyagok újrahasznosítása okozza a legnagyobb gondot (jelenleg az autók tö megének mintegy 10 százaléka műanyag). A koncepció szerint az 50 grammnál nehe zebb műanyag alkatrészeket már a gyártáskor anyagfajta szerint jelölik meg. A jelölés nek megfelelően szétválogatott homogén hulladék felhasználására - a műanyag tulaj donságaszerint - több technológiát dolgoztak ki. A 10-15 éves müanyag alkatrészből például olyan új alkatrészek készülnek, amelyekkel szemben sem szilárclsági, sem eszté tikai elvárás nincs (példáullégcsatornák, légszűrőfeclelek), másokból például padló burkoló készül. A már többször használt műanyagokból végül granulátumot készíte nek, és kazánban elégetve energiatermelésre használják
A kommunális hulladék mintegy 50-60 százaléka a háztartásokból, a maradék a gazdálkodó szervezetektől, intézményektől származik. Ennek gyüjtése, fel dolgozása, semlegesítése stb. sajátos feladatok megoldását kívánja. A veszélyes hulladékok az előző hulladékfajták szinte mindegyikében elő fordulliatnak. Például hütőgépek, elektronikai cikkek egyes részei, részegységei, aeroszolos palackok a kommunális hulladékokban stb. Kifejezetten veszélyes anyagok kategóriájába sorolhatók a robbanó anyagok, a gyúlékony anyagok, a mérgező anyagok, a maró anyagok stb. Ezeket kezelés, csomagolás, szállítás szem pontjából osztályokba sorolják. (Az ADR Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállí tásáról szóló európai megállapodás például kilenc osztályt különböztet meg.)
Az elhasznált autókat szét kell szerelni (inverz szerelési technológiát kell al kalmazni, figyelembe véve a 10-15 évvel korábbi összeszerelési technológiát). Erre a célra a FIAT Észak-Olaszországban 25 újrafeldolgozó központot (recyc ling centers) létesített, ahová az "öreg kocsikat" a tulajdonosok viszik be. A szétszerelő központba kerülő autókból először az összes folyadékot le eresztik, majd újrafeldolgozásra előkészítik. Ezt követően az autókat szétsze relő szalagra helyezik, és megfelelő célszerszámok alkalmazásával megkezdik a bontást, majd a szelektálást. Az anyagfajták szerint csoportosított rakományo kat a kooperációban dolgozó felhasználókhoz juttatják (zárt láncú folyamat).
326
327
Hasonló (zárt láncú) rendszerbe célszerú szervezni a tartós fogyasztási esz közök (háztartási gépek, eszközök) gyártását, illetve az elhasználódott gyárt mányok újrahasznosítását (6.17 ábra). 6.17 ábra. A zárt láncú gyártás újrahasznosítási modellje
- --------------
' :r·:-··-·'-··-··-··-··-·:- .._ .. l: :! l. l
-------------- ----- -.
l
'" l.
:i
A leválasztást, szétszerelést rendszerint manuálisan végzik, majd a maradék ter mék, részegység, alkatrész törőbe kerül. Ezt követően mechanikai eljárással szortírozzák a különböző anyagfajtákat, melyek másoellagos nyersanyagként visszakerülnek a gyártási folyamatba. Tekintettel az e-hulladékok veszélyességére és mennyiségének roha mos növekedésére, az Európai Parlament és Tanács által elfogadott irányelv (2002/96/EK) és az azt móclosító jogszabály (2003/108/EK) értelmében minclen tagországnak gondoskodnia kell ezeknek a begyüjtéséről és haszno sításáróL Hazánkban az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről
szóló 264/2004 (IX.23) Kor. rendelet alapján jött létre az Elektro-Waste Kht., amelynek feladata a hulladékok begyüjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának szervezé se és koordinálása. Az említett rendelet a gyártók számára visszavételi, begyüjtési, hasz nosítási és ártalmatlanítási és esetenkénti termékdíj fizetési kötelezettséget ír elő. A Kht. ezt a kötelezettséget díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett át vállalja; e feladatok megoldására több begyl.íjtéssel foglakozó és bontóüzemmel rendel kező céggel kötött szerződést. Az Electro-Coord Magyarország Kht. (ECM) például kiépítette az országos gyüjtóhá lózatát, melyhez eddig több mint négyezer müszaki szaküzlet csatlakozott. Az ECM 2005-ben 13,5 ezer tonna, 2006-ban 18,5 ezer tonna hulladékat gyl.íjtött vissza és dolgo zott fel. 2007-re 18 ezer tonna háztartási gép, 7 ezer tonna IT és szórakoztató elektroni kai eszköz, továbbá 400 tonna világítástechnikai eszköz és mobiltelefon begyííjtése és feldolgozása várható. (Logisztikai Hímdó, 2007. 5. sz.)
Az újrahasznosítás feladatai csomagolási hulladékok esetében. A csomagolás
A rendszer megvalósítására már a termék tervezésekor gondolni kell. A ter vezetet nemcsak funkció- és szereléshelyesen, hanem szétszerelés-helyesen (design for dismontling) és az újrafeldolgozásnak megfelelően (design for recycling) kell elkészíteni. Hazánkban 2005. január elsejétőllépett hatályba a 267/2004 (IX.23) Kormányren
delet a hulladékká vált gépjármüvekről. A jogszabály kimondja a megosztott felelős ség elvét, mely szerint a gyártók és az importőrök a piac szereplőivel egyiitt felelősek. Előírja a roncsautókból származó hulladékok hasznosítási arányát, a bontó és hasz nosító telephelyekkel kapcsolatban a kötelező müszaki és bontási feltételeket. A Kor mányrendelet előírásaszerint visszavevő és kezelő hálózatot kell kialakítani. Ennek értelmében önállóan fejlesztve vagy szerződések megkötése útján biztosítani kell azt a rendszert, melyben 50 kilométeres körzetben az utolsó tulajdonos le tudja adni az autóját
A használhatatlanná vált elektromos és az elektronikai berendezések (HEEB) és hulladékok C e-hulladékok) a lakosságnál, intézményeknél, vállalatoknál stb. (általában decentralizált hulladékgazdáknál) keletkeznek. Ezeknek az új rahasznosításában sajátos feladatot jelent a veszélyes komponensek (például higanytartalmú kapcsolók, kondenzátorok, elemek) és a speciális kezelést igénylő alkatrészek (például képcsövek, monitorok) leválasztása és kezelése.
328
hoz felhasznált anyagok- fogyasztói, gyüjtő és szállítási csomagalások eseté ben egyaránt- előbb-utóbb hulladékká válnak. A lakossági és az intézményi fo gyasztás ok növekedésével összefüggésben a kommunális szilárd hulladékok jelentős részét is elhasznált csomagolóanyagok és -eszközök alkotják. A csoma golási hulladékok nagy tömege (hazai viszonylatban mintegy 850 ezer ton na/év), heterogén összetétele (papír, üveg, fém, múanyag) egyrészt az újra hasznosítás különböző technikai megoldását (például anyagában hasznosító, energetikai hasznosítás, szerves hasznosítás), másrészt az ezeket megelőző sa játos részfolyamatok összekapcsolásár (szelektív gyüjtés, válogatás, előkészítés hasznosításra) igénylik. A csomagolási hulladékok alapvető hasznosítási módja az anyagában való hasznosítás (reciklálás), amely papír esetében a rostok feltárásával, majd be clolgozásával, üveg és fém esetében újraolvasztással, múanyagok esetében többnyire regranulálással és újrafeldolgozással valósítható meg. A másocl nyersanyagként nem használható anyagok esetében az elégetéses hasznosítás a leggyakoribb.
329
A csomagolási hulladékok hasznosítására vonatkozó előírásokat szigorította az EU új cso magolási direktívája. Magyarországon például201 2 év végére el kell érni, hogy a hulladék ká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 60 százaléka hasznosításra kerüljön (ezen belül az égetéssel való energetikai hasznosítás legfeljebb 5 százalék lehet). Emellett Brüsszel az egyes anyagfajtákra külön-külön is kötelezettségeket ír elő az anyagában való feldolgozásra. Az üveg 60 százalékát, a papír 60 százalékát, a fém 50 százalékát, a müanyag 22,5 százalékát, míg a facsomagolás 15 százalékát kell anyagában hasznosítani.
A csomagolási hulladékok hasznosításának egyre szigorúbb előírásait a cso magalások kibontói úgy igyekeznek teljesíteni, hogy olyan nem profitorientált társaságokat hoznak létre, amelyek átvállalják tőlük hasznosítási kötelezett ségük végrehajtását. Az átvállalási szerződések értelmében a koordináló szer vezet a kibocsáták által fizetett hasznosítási díj ellenében megszervezi a kelet kező hulladékok feldolgozását. Hazánkban például az ÖKO-Pannon Kht. 2003-ban kezdte meg müköclését koordináló
szervezetként. Kezeletben 168 partnerrel, majd rövielesen ezer fölé emelkedett a partne rek száma. A szerződött partnerek által fizetett úgynevezett hasznosítási díjat az ÖKO Pannon Kht. a csomagolási hulladékok begyújtésének és feldolgozásának finanszírozá sára fordítja. A szervezet 2006-ban már 342 ezer tonna csomagolási hulladék begy(íjté sét és feldolgozásátszervezte meg, 58 százalékos hasznosítási arányt elérve. A társaság rendszeréhez csatlakozott kötelezettek száma 2007-ben már meghaladta a kétezret (A+CS, Anyagmozgatás-csomagolás, 2007. 5. sz.)
A hulladékkezelés logisztikai feladatai a begyüjtés, a tárolás/válogatás és a hasz
nosításra való elszállítás területén csúcsosodnak ki. E (logisztikai) részfolyama tok költségei a hasznosítási költségek 60-70 százalékát is kitehetik A koordiná ló szervezeteknek egyik fő feladata tehát a gyüjtés, a szállítás célszerü megszer vezése, az egyes csomópontokon jelentkező tárolási/készletezési igények csökkentése, általánosságban az átfutási idők minimalizálása. E részfolyamatok és a megoldandó feladatok jól követhetők például a vi szonylag homogénnek tekinthető hulladékok, használt gumiabroncsok keze lését koordináló szervezet esetében. A HUREC Abroncs Újrahasznosító Kht.-t a legnagyobb gumiabroncsgyártók, -forgalmazók alapították abból a célból, hogy az erre specializált szervezet levegye a vállukról az elhasznált abronesok hasznosításával kapcsolatos feladatokat. (Logisztikai Híradó, 2007. 3. sz.) Hazai viszonylatban közel 3,5 millió C 40-45 ezer tonna) abroncshulladék keletkezik éven te, és mintegy 2000 olyan hely van, ahol ezeket szabályosan gy(íjtik. A szük értelemben vett hasznosítás helyei adottak, a négy cementgyár (Beremend, Vác, Lábatlan, Hejőcsaba) és néhány (az országban elszórtan elhelyezkedő) anyagában hasznosító üzem. A logisztikai rendszer optimális múköclésének megszervezésekor a következő főbb kéreléseket kellmegválaszolni: l. hány begyújtőtelep kell az adott mennyiségú abroncs begyújtéséhez;
2. hollegyenek begyújtőtelepek, figyelembe véve a felhasználók földrajzi elhelyezke dését, illetve a közverlen szállítás lehetőségét;
330
3. mekkora legyen a telepek befogadóképessége, milyen legyen tárolási rendszere; 4. milyen gépkocsikkal és milyen időrenelben gyüjtsél( be az abroncsokat; 5. hogyan oldják meg a rakodási és válogatási feladatokat; 6. milyen gépkocsikkal és milyen időrenelben szalgálják ki a felhasználókat. Az adott hulladékfajták visszutas logisztikai feladatainak megoldása az optimá
lis müködtetés megszervezése - mint ahogyan az előző példa is érzékelteti legalább olyan, de gyakran bonyolultabb eljárások, módszerek alkalmazását kí vánja, mint a késztermékelosztás (disztribúció) szervezése.
7. FEJEZET
A logisztika és a vállalati szervezet 7.1 A logisztika helye a váHalati szervezetben Általános szempontok Amikor a logisztika stratégiai fontosságú vállalati funk cióvá válik, eredményessége nagymértékben befolyásolja a cég jövedelmező ségét, versenyképességét. Ez a súlypontáthelyezés viszont megköveteli, hogy az egyes logisztikai alrendszerek (logisztikai szervezeti egységek) a helyükön legyenek, azaz "logisztikakonform" legyen a szervezeti struktúra is. A logisztikai alrendszerek a "klasszikus" vállalaton belül szétszórtan helyez kednek el. Előfordulhat, hogy az alapanyagraktár a termelési igazgató hatáskö rébe tartozik, a késztermékraktárat (és a -készleteket) a kereskedelmi igazgató felügyeli, míg a szállításért a szolgáltatási igazgató felel. A különböző részlegek a "fő" tevékenységeiknek megfelelő sajátos érdekeket képviselnek: ezek az ér dekek elsősorban a saját főtevékenység (és nem a teljes logisztikai rendszer) optimalizálását szalgálják Ilyen parciális érdek lehet például, hogy a termelési igazgató elsősorban a termelés folyamatosságának biztosítására törekszik, és ennek megfelelően magas biztonsági készletszintet rendel el az alapanyagrak tárban. Az alapanyagraktárban lévő készletszintek csökkentése, és az ezzel járó költségmegtakarítás azonban összvállalati logisztikai érdek Többek között ez az érdekütközés is megnehezíti, hogy a költségek tekintetében tisztán lássunk: ez az egyik ok, amely megteremti az igényt a szervezeti integráció ra. Az elmúlt évtizedekben három tényező hatott a szervezetfejlesztésre: ./ A szervezési elvekben az az általános tendencia érvényesült, hogy a ko rábban külön-külön, elszórtan kezelt logisztikai tevékenységeket szer vezeti szinten is összevonták Emiatt a logisztikai szervezeti egységek a hierarchia magasabb szintjein jelentek meg. (A vállalatok szervezetileg is törekednek az anyagi folyamatok rendszerszerü, integrált kezelésére.) ./ Az 1.10 ábrán már bemutatott interface-tevékenységek érdekellentétei az időalapú verseny fokozódásával növekednek Ezzel önmagában is fel gyorsul a logisztikai szervezetfejlesztés.
333
./ A folyamatot azonban egy harmadik terület robbanásszerű fejlődése is elősegítette: nevezetesen az integrált vezetői információs rendszerek megjelenése és elterjedése. Ha egy vállalatnál bevezetik például a hazai piacon megtalálható tucatnyi színvonalas programok valamelyikét (ezek mindegyike tartalmaz anyaggazdálkodási vagy logisztikai modult), akkor azt meg kell hogy előzze a jelenlegi szervezet felülvizsgálata. A lo gisztikai modulok beillesztését/kihasználását gyakran az elavult szerve zeti struktúra nehezíti. (A folyamatok és a szervezetek összhangjának megteremtésére gyakran használatos módszer a BPR [Business Process Reengineering], az üzleti folyamatok újraszervezésének módszere.
kesítés stb.), (Dobák, 1996). Ebben a szervezeti formában, ha nincsen elkülö nült logisztikai funkció, a logisztikai alrendszerek a legkülönfélébb helyeken jelenhetnek meg. Nézzünk meg most egy konkrét példát - egy olyan tennelő (például tej ipari) vállalatot-, amelyik alapanyag-begyűjtést és késztermékterítést is végez. Kíséreljük meg logisztikailag elemezni a meglévő szervezetét és (egyeden köz benső lépcsővel) fejlesszük tovább!
A teljességre törekedve meg kell vizsgálnunk, hogy a jellemző szervezeti for mákban (funkcionális szervezet, divizionális szervezet, mátrixszervezet) mi lyen lehetőségek adódnak a logisztikai alrendszerek (újbóli) elhelyezésére. [Ezen szervezeti formák a közép-és nagyvállalatokat érintik. A kisvállalatnál azonban gyakran nem válnak szét szervezetileg a fő vállalati funkciók (például értékesítés és logisztika). Ekkor az értékesítési vezető- akire a logisztikát is bíz ták - "skizofrén" állapotba kerülhet: értékesítőként ugyanis nagyobb kész letszintet szeretne fenntartani, logisztikusként pedig éppen alacsonyabbat (Szegedi, 2007).] Nem foglalkozunk azonban e helyütt a szervezeti átalakulás egyéb (például stratégiai, marketing- vagy humán) szempontjaival, kifejezetten a logisztikai szempontokra koncentrálunk
A kiindulási esetben a logisztikai tevékenységek/alrendszerek szétszórtan he lyezkednek el az egyes szervezeti egységek között, és így ezek más-más érdekelt séggel tevékenykedő igazgató alá tartoznak. A logisztikai feladatok/alrendszerek természetesen "megvannak", ám a hierarchia alacsonyabb (osztályvezetői) szint jén jelennek meg. Egy ilyen szervezet lehetséges példáját mutatja a 7.1 ábra.
7.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetben A szervezeti formák alapvetően az elsődleges munkamegosztás kialakításakor alkalmazott elvekben különböznek. A munkamegosztás elsősorban a funkcio nális, a tárgyi vagy a regionális elv alkalmazásával alakítható ki. Funkcionális munkamegosztásról beszélünk akkor, ha többé-kevésbé ho mogén szainnai tevékenységeket különítünk el egymástól (például termelés, kutatás-fejlesztés, értékesítés stb.) Tárgyí munkamegosztás során a szervezet termékei (termékcsoportjai) vagy vevői (vevőcsoportjai) jelentik a csoport képző ismérvet: ezek alapján rendeljük a feladatokat a szervezeti egységeld1ez (például A termék, B termék, C termék). Regionális munkamegosztás esetén a feladatokat földrajzilag különítjük el egymástól. A hazai középvállalatokra jellemző funkcionális szervezetben a munkameg osztás a szervezeti funkciók szerint történik (például fejlesztés, termelés, érté-
334
7.21 A fejlesztendő szervezet
7.1 ábra. Funkcionális szervezet önálló logisztikai szervezeti egység nélkül
Gazdasági igazgató
Kereskedelmi igazgató
Üzemegységek
Esetünkben csak a témánkra koncentrálunk, és figyelmen kívül hagyjuk az egyéb, nemlogisztikai jellegű funkciókat. A vizsgált esetben a logisztikai típusú tevékenységek/alrendszerek helyét a 7.1 táblázat mutatja. A probléma itt is a már említett eltérő érdekek ütközése. Célszerű lenne egy integrált rendszer létrehozása, melyben egy, a többi funkcionális egységtől független (logisztikai) igazgató alá vonjuk össze mindezeket a szervezeti egy ségeket, illetve funkciókat.
335
7.1 táblázat. A logisztikai funkciók szarvezeti elhelyezkedése
Tli!RMELÉSH IGAZGATÓ
Beszerzés, illetve anyaggazdálkodás Termelésütemezés Szállítás
IDlRESKlllDELMlf IGAZGATÓ
ÜZEMEGYSÉGVEZETŐK
Megrendelések felvétele
Alapanyagraktárak
GAZDASÁGH IGAZGATÓ .
" .
Számlaellenőrzés · ..· •.
7.2 ábra. Funkcionális szarvezet részlegesen centralizált logisztikával
Késztermékraktárak . Számlázás
ERP:rendszer
:
Ennek a logisztikai szervezetoptimalizálásnak a gyors megvalósírását éppen az igazgatók eltérő logisztikai érdekeltsége nehezíti. Gondoljuk csak el, melyik termelési igazgató engedné kiszívesen a kezéból az inputkészletekkel való gazdálkodást. Hiszen az esetleges készletszüke kihatna a termelés folyamatos ságárai Ugyanez a kereskedelmi igazgatónál az outputkészletekkel kapcsolat ban jelenik meg, ő is a magas készletek tartásában érdekelt, hogy az értékesítés zavartalan legyen. Emellett számolnunk kell a szervezetfejlesztéshez kapcso lódó hagyományos hátráltató tényezőkkel (szervezeti tagok "bebábozódása", félelem az újtól és ismeretlentől, hatalmi-politikai játszmák stb.). A megoldást tehát vállalati szinten kell megtalálni, és jó megoldás esetén létrejön a logisztikai funkció és a többi funkció mellérendeltségi kapcsolata. Ez a logisztika magasabb (igazgatói) hierarchikus szintre kerülését jelenti. Ennek első lépcsője lehet az értékesítési logisztikai funkciók centralizálása, míg az ellátási logisztikai funkciók továbbra is a termelési igazgatónál marad nak [A fokozatos szervezetváltoztatással általában a szervezeti ellenállást is könnyebb legyőzni (a szervezet tagjai jobban alkalmazkodnak, ha a változtatás mindig csak egy "apró lépést" jelent).] A már centralizált logisztikai funkciók integrálása egy magasabb szintü szervezeti egység ("főosztály") létrehozásával biztosítandó. Ezt nevezhetnénk sokféleképpen, például integrált anyaggazdál kodási főosztálynak is (7.2 ábra).
7.22 A közbenső szervezeti forma A logisztikai tevékenységek integrálását tekintve a kiindulási helyzetnél jóval kedvezőbb szintet képvisel a 7.2 ábrán látható szervezet, amelyet a fokozatos ság elvének betartása- a belső feszültségek tompítása- végett hoznak létre. A 7.2 ábra szerinti szervezetben a logisztikai tevékenységek integráltsága jelentősen megnőtt. Példánkban az értékesítési logisztika önálló szervezeti egységként jelenik meg, ezáltal az idetartozó tevékenységek a hierarchia maga sabb szintjére kerültek Az (értékesítési) logisztikai igazgatónak most már meg van a lehetősége, hogy a logisztikai alrendszerek között erőforrás- vagy költ ségátváltásokat hajtson végre, optimalizáljon.
336
(Értékesítési) logisztikai ig.
- termeléstervezés és ütemezés
Kereskedelmi ig.
- megrendelések kezelése - késztermék készteíekkel való gazdálkodás - kiszállilás -számlázás
-stb.
l Integrált anyaggazdálkodás - anyagszükséglet tervezés -beszerzés - alapanyagkészlétekkel való gazdálkodás
Következő integrációs lépcsőnk az input- és az outputoldallogisztikai "össze vonása", vagyis együttes kezelése. Az itt kialakítandó szervezeti egységben jelentkezik majd az összvállalati logisztikai érdek: vagyis a teljes logisztikai rendszer, illetve a kapcsolódó erőforrások költség- és minőségoptimalizálása (például a kimen ó és bejövő szállítások összehangolása, az alapanyag- és kész termékraktárak kapacitásának közös kezelése stb.).
7.23 Az integrált logisztikai szervezet A továbbfejlesztett integrált logisztikai szervezet egy lehetséges példáját nm tatja a 7.3 ábra. Ez már a "végleges" szervezet. Ebben az esetben az összes logisztikai tevé kenység egyetlen, önálló igazgatói szintú szervezeti egységben, így a hierar chia magasabb szintjén jelenik meg. A teljes logisztikai rendszer optimumát egyetlen szervezeti egységnek kell biztosítania. A szervezeti struktúra önmagában is müködésjavulást ered ményez. A logisztikai igazgató mindamellett egyenrangú partnerként lép fel az összvállalati logisztikai érdekek érvényesítésében más területek igazgatóival való tárgyalásai során.
337
7.3 ábra. Funkcionális szervezet önálló, integrált logisztikai funkcióval
amelyek ellátása az egész vállalat szintjén indokolt. Vannak olyan feladatok is (decentralizált funkciók), amelyek a divíziók hatáskörébe tartoznak. A decent ralizált funkciók kezelése divíziónként eltérő lehet, ezért minden divízióban külön-külön látják el azokat (így elképzelhető, hogy a divíziókegymással pár huzamosan végeznek például marketing-, pénzügyi stb. tevékenységet). En nek megfelelően a logisztika megjelenhet centralizált funkcióként, illetve az egyes divíziók szintjén, mint decentralizált funkció. A 7.4 ábra egy élelmiszer ipari vállalat példáját mutatja. 7.4 ábra. Divizionális szervezet divíziónként kialakított logisztikai egységgel
7.3 A divizionális szervezet A divizionális szervezet a hazai nagyvállalatok és a globális cégek egy részére jellemző. A divizionális szervezetben a munkamegosztás lehet tárgyi vagy re gionális elvü, azaz általában ./ termékek, ./ vevők vagy ./ földrajzi értelemben vett piaci régiók szerint tagolják a szervezetet. Divizionális szervezet akkor alakítható ki eredményesen, ha a vállalat széles ter mékskálával, heterogén termékcsaládokkal rendelkezik: ekkor célszerü külön böző módon kezelni az egyes termékeket, vevőket vagy régiókat. Divizionális szervezet esetében is elképzelhető olyan megoldás, amikor a válla lat nem emeli ki a logisztikai tevékenységeket, tehát nem alakít ki logisztikai szervezeti egységeket. Ebben az esetben a logisztikai tevékenységek a vállala ton (és a divíziókon) belül szétszórtan helyezkednek el. Ez a megoldás ma már megszűnőben van. A továbbiakban azt az esetet vizsgáljuk, amikor a logisztikai tevékenységeket a divizionális szervezeten belül már integráltan kezelik, jólle het egy adott nagyvállalaton belül több önálló logisztikai szervezetet működ tetnek. (Ezt a megoldást alkalmazza több hazai nagyvállalat.) Az önálló logisztikai egység elhelyezésére több lehetőség is adódik, mivel divizionális szervezet esetében az elvégzendő feladatokat kétféle módon ke zelhetjük. Léteznek úgynevezett központi feladatok (centralizált funkciók),
33
A logisztikai funkciótakkor célszerű divíziónként külön telepíteni, amikor a vállalat logisztikai szempontból erősen heterogén termékskálával rendelke zik, illetve az egyes termékcsoportok piaci feltételei lényegesen eltérőek. Előző példánkból kiindulva: a konzervek és a gyümölcsök beszerzése, raktározása, szállítása stb. olyan mértékben különbözik egymástól, hogy indokolt teljesen eltérő szervezeti keretek között kezelni logisztikájukat. További feltétel a de centralizált logisztikai funkciók kialakításához, hogy a divízióknak el kell ér niük egy kritikus tömeget, azaz elég jövedelmet kell termelniük egy önálló logisztikai rendszer fenntartásához.
339
Ebből a példából is kitünik: ennek a szervezeti megoldásnak az az előnye, hogy megfelelően lehet kezelni a különböző divíziók eltérő specialitásait Ezenkívül egy divízió logisztikai rendszerének zavarai elszigetelten jelentkez nek, hatásuk lényegesen kisebb mértékben érződik összvállalati szinten. A megoldás hátránya: mivel párhuzamosan több helyen végeznek logisztikai tevékenységet, feltehetőleg több erőforrásra van szükség összvállalati szinten. A logisztikai funkció kialakítható vállalati szinten is (centralizált/központi funkció), mint azt az alábbi példa (7.5 ábra) is mutatja.
7.4 A mátrixszervezet A mátrixszervezet kialakítása a kezeletekben forraclalmian új ötletnek szá mított, ugyanis az elsődleges munkamegosztás szintjén két elvet alkalmaz nak egymással párhuzamosan. Fontos, hogy a mátrixszervezetben a két dimen zió rangja azonos, a döntéseket a két felelős közösen hozza meg. A 7.6 ábra egy multinacionális vállalat lehetséges szervezeti felépítését nmtatja (funkcio nális-regionális munkamegosztás).
7.5 ábra. Divizionális szervezet központi logisztikai funkcióval 7.6 ábra. A mátrixszervezet
Központi személyzeti és szociális irányítás
Központi vállalatvezetés Központi igazgatás, jog. Ellenőrzés
Központi Központi K+F
pénzügyek,
Központi logisztika
kontrolling
Központi marketing
l
Szolgáltat ó szervezetek
Fejlesztés
Gyáregységek vagy üzemek
Abban az esetben érdemes a logisztikát központi funkcióként kialakítani, ha a vállalat termékei (vevői, régiói) logisztikai szempontból kevésbé különböz nek egymástól, illetve ha relatíve alacsonyabb a divíziók jövedelmezősége. Ennek a módszernek az a fő előnye, hogy elkerüli a redundanciákat, ezáltal jelentős költségmegtakarítást eredményez. Ezzel szemben kevésbé veszi figye lembe az egyes divíziók logisztikai sajátosságait.
34
-l
A ország-
l
csoport
l
l
B ország-
l
csoport
l
C ország-
l
csoport
Termelésirányítás
Kereskedelem
Logisztika
.··
l
A fenti szervezetben a logisztikai elöntéseket a logisztikai funkció vezetője és a elöntésben érintett régió vezetője közösen hozza meg, és a felelősséget is kö zösen vállalják. Az, hogy a logisztika külön funkcióként jelenik meg, ebben az esetben azt jelenti, hogy minclen egyes régió kialakít egy logisztikai szerveze tet. Például a magyarországi leányvállalat logisztikai vezetője egyszerre tartozik beszámolni az anyavállalati logisztikai központnak és a kelet-európai régió ve-
341
zetőjének. E megoldás előnye a magas fokú rugalmasság, mivel a elöntésekben nemcsak egyoldalú (funkcionális vagy regionális) érclekeket vesznek figyelem be, hanem feloldják a döntésekből adódó természetes konfliktusokat is. A mátrixszervezet esetében azonban van olyan megoldás is, hogy a logiszti kai tevékenységeket integrálják (ilyenkor az egyes régiók nem alakítanak ki sa ját logisztikai szervezeteket). Az is előfordulhat, hogy egyes régiók kialakítanak logisztikai szervezetet, mások viszont nem. A mátrixszervezetben általában alacsony a szabályozottság, a vezetőknek nincs a "szájukba rágva", hogy mit kell tenniük: a megoldások a közös viták és megbeszélések során alakulnak ki. A mátrixszervezet elsősorban dinamikusan változó környezetben alkalmazható hatékonyan. Stabil piaci környezet esetén legtöbbször nincs szükség a különböző érdekek ütköztetésére, és fontos a elöntés gyorsasága (a mátrixszervezetben az egyeztetés miatt megnő a elön téshozatalhoz szükséges időtartam). A mátrixszervezet kialakításakor figye lembe kell vennünk a szervezet tagjainak együttmüködési képességeit is: ilyen szervezeti formában csak jól kommunikáló, kooperáló és konfliktustürő dol gozók tudnak eredményesen müköclni.
7.5 Logisztikai szervezet a globális vállalatoknál A globális vállalatok logisztikai renelszerei több szempontból is eltérő jellegze tességeket mutatnak a kisebb méretü vállalatokhoz viszonyítva. A globális cégek teljesítőképes logisztikai szervezettel rendelkeznek: ez ért hető, mivellogisztikai rendszereiknek igen szigorú, standardizált logisztikai követelményeknek kell megfelelniük Sok esetben találkozunk koncentrált gyártással és globális terítéssel. (Például a Heinz ketchupot Európában három helyen gyártják, de a világ minclen szegletében kapható.) A globális/multinacionális vállalatok jellegzetessége, hogy logisztikai tevé kenységeiket általában két szinten alakítják ki. Bizonyos tevékenységeket glo bális szinten kell megszervezni, míg a tevékenységek más csoportját a piachoz közel, helyi szinten kell ellátni. A globális vállalatok logisztikai rendszereiglobális szinten általában a követ kező feladatokat látják el: ./ a termelési és szállítási hálózat kialakítása; ./ az információs rendszer kifejlesztése és irányítása; ./ készletezési pontok meghatározása; ./ beszerzési döntések;
342
./ szállítási ágakról döntés, illetve ./ költségátváltási döntések és a teljesítmény költségeinek ellenőrzése.
A helyi szinten ellátandó feladatok általában a következők lehetnek: ./ rendelésmenedzsment, vevőkiszolgálás menedzsmentje; ./ raktárgazdálkodás és helyi szállítás megszervezése; ./ jövedelmezőségi elemzések és csatornaköltségek ellenőrzése; ./ kapcsolat kialakítása a helyi értékesítés és marketing között, illetve ./ humánerőforrás-menedzsment. Az ilyen logisztikai rendszer - mivel mind a globális célok, mind a helyi szinten történő gazdálkodás tekintetében optimalizálható - megfelelő módon alkal mazva nagyon hatékony lehet. Az optimalizálás feltétele természetesen a jogo sultságok megfelelő elosztása (például mennyire adnak szabad teret egy helyi vezetőnek, mennyire kötik a kezét a "mutatószámok" stb.). A multinacionális vállalatok logisztikai vezetőinek sikerét gyakran nemcsak a saját vállalatuk lo gisztikai tevékenysége, hanem az egész ellátási lánc tevékenysége határozza meg. Az úgynevezett ellátásilánc-menedzser funkciót - a szükséges helyi ismere tek miatt- legtöbbször már a cég megjelenésének kezdetétől hazai szakemberek töltik be. E vezetők új, innováciős megoldásai gyakran szalgálnak viszonyítási pontként (benchmark) más régiók menedzserei számára is.
7.6 A szervezetfejlesztés tehetőségei Általános szempontok. Számos iparági felmérésben fogalmaznak úgy a vállalatveze tők, hogy a termelési folyamatokban már nagyrészt kiaknázták a hatékonysági lehe tőségeket, de a logisztika és az ellátási lánc még jelentős tartalékokat kínál. Ezt arra alapozzák, hogy amíg a termék eljut a nyersanyagforrástól a kiskereskedelmi (vég ső) értékesítésig, hosszú idő telil( el. (Egy európai uniós felmérés szerint átlagosan ennek az időtartamnal( 2 százaléka volt maga a tényleges gyártás, 5 százaléka a szál lítás, a fennmaradó 93 százaléknyi időben a termék a raktárban volt a gyártási, illetve az ellátási láncbeli folyamat valamelyik stádiumában.) A cégek felismerték, hogy az eddig elkülönülten kezelt termékfeldolgozást, -raktározást, -szállítást és az infor mációáramlást összehangolt -lehetőleg vállala&özi - tervezéssei kell optimalizálni (8. fejezet). Csak így tárhaták fel a korszerü készletgazdálkodási koncepciókban és adattovábbírási technológiákban rejlő racionalizálási lehetőségek. Új, rugalmas stratégiájukban figyelmüket egyre inkább a készletek csökkentésére fordítják. Ezt a szervezeti és müködési funkciók logisztikai integrálásával érik el (7.7 ábra).
343
7.7 ábra. A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása
LOGISZTIKA
Működési funkciók Szaigáitatás
ció sikeres alakításának legfontosabb feltétele - bármely vállalat esetében a felső vezetői elkötelezettség, illetve a megfelelő kapcsolat kialakítása más funkciókkaL ügyeini kell arra, hogy ne legyenek átfedések a logisztikai funkció és más funkciók feladatkörében, de a funkciók hatékonyan tudjanak együtt működni. Az ellátásilánc-koncepció érvényesülésével a többi lánctagra is figye lemmel kell lenni. Fontos, hogy a logisztikai és az ellátásilánc-szemléletmódot összvállalati szinten is általánosan elfogadják, és ne csak egy szúk, a témával közvetlenül foglalkozó vezetői réteg értse és szorgalmazza azt. A vállalatok legfelső vezetői nek a felelőssége, hogy megfelelő stratégiai előrelátással ezeket a feltételeket megteremtsék.
Szállítás
7.7 Szervezet és szervezés: logisztikai koncepciók kialakítása és továbbfejlesztése
Készletek
Anyagi tervezés és ellenőrzés Információ és kommunikációs rendszer Adminisztráció és irányítás Anyagáramlás
A fejlett gazdaságok szervezetfejlesztési gyakorlatához viszonyítva Magyaror szágon az 1950-es évektől kezdve lemaradás volt megfigyelhető. A hazai vállala tok fő szervezeti formája a tervgazdálkodás céljait legjobban segítő lineáris és funkcionális szervezet maradt, egészen az 1980-as évek elejéig, miközben a vi lágban a fejlődés a divizionális és a mátrixstruktúrák irányába mozdult el. Az 1990-es években Magyarországon is egyre jobban előtérbe kerültek a nyugat európai vállalatokra jellemző szervezeti formák. A külföldi cégek magukkal hozták az integrált logisztikai rendszer működtetésének koncepcióját és nem zetközileg sikeres gyakorlatát, ami ezeknél a cégeknél több évtizedes fejlődés eredményeként alakult ki.
A logisztikai szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok stratégiáinak kialakítása kor ma már elengedhetetlen a témával való kiemeit foglalkozás, hiszen egyre inkább bizonyítható, hogy ma az optimális hely- és időhasznosság megterem tése a siker kulcsa, a vevők megszerzésének és megtartásának záloga. A gazdálkodó szervezetek "hagyományos" stratégiai céljait a profit vagy a piaci részarány növekedése (vagy általában a "növekedés") jelentette. Ma az a vállalat, amelyik csak ezenútjelzők alapján halad előre, könnyen tévútra térhet. Új útjelzők jelentek meg, s ezek gyakran "láthatatlanok", mivelnem rendelke zünk olyan mérőszámokkal, amelyek ezeket megbízhatóan mérnék. Ilyen stra tégiai útjelzők lehetnek (a teljesség igénye nélkül): ..í ..í ..í ..í ..í ..í
a rugalmasság (agility), a gyorsaság (emellett a gyakoriság és a pontosság), aminőség (például folyamatminőség), a partnerkapcsolatok (SCM), a vállalatikultúra vagy akár a vállalati folyamatok gazdasági tartalmának ismerete (controlling), befo lyásolási képessége is.
A hazai (elsősorban közép-) vállalatok szervezetfejlesztésében ma is nagy gaz dasági tartalékok rejlenek. Az integrált logisztikai funkció kialakítását vagy a meglévő finomírását azonban igen nagy körültekintéssel kell végezni. A funk-
Ezek mindegyike a vevői igényekre adható minél hatásosabb válasz miatt került előtérbe. Mindemellett a klasszikus hatékonysági szempontok is meg tartják stratégiai jelentőségüket, tehát a költségcsökkentés szempontja továbbra is érvényesül. Feltétel, hogy a költségcsökkenés a kitúzött vevőkiszol gálási irányelveket ne sértse.
344
345
A fejlett piacgazdaságok vállalatainak napjainkban egyre kevésbé vannak gyártás-, illetve termelésracionalizálási tartalékaik: ha a verseny költségeik csökkentésére ösztönzi őket, azt sokkal inkább csak a logisztikai és ellátási láncbeli rendszereik tökéletesítése révén érhetik el. Ez a megállapítás hazai vál lalatainkra is egyre inkább érvényes mégis - vizsgálataink szerint - a költség csökkentéssei sem minden cég foglalkozik súlyának megfelelően. Ennek okai feltételezhetően a következők: ../ a vállalati stratégia nem ösztönöz költségcsökkentésre, logisztikai rend szerek bevezetésére (vagy legalábbis a főbb logisztikai funkciók egy kéz ben való összpontosítására a termelő-, a kereskedővállalatoknál); ../ még nem alakult ki a vállalat ez irányú "felvevőigénye": a logisztika hiányának költségkihatásait (illetve az elmaradt hasznot) gyakrannem is merik fel, figyelmen kívül hagyjákvagy rosszul becslik meg (alulbecslés). Ebben sokat segíthet majd a logisztikai kontrolling előtérbe kerülése; ../ a szükséges beruházások erőforráskorlátai: a logisztikai rendszerek be vezetéséhez a rakodási/szállítási/tárolási, készletezési stb. folyamatok szabványosítására van szükség; ../ az információs rendszereket is jelentős mértékben kellene fejleszteni. Az informatikai beruházás - bizonyítottan- átlagon felüli megtérülést bizto sít a logisztikai (készlet-, szállítás- stb.) megtakarításokban. A vevői igények, az erőforrások, a vállalati környezet alapján meghatározott stratégia "lebontásakor" több eszköz is rendelkezésre áll; a stratégia kialakításá hoz a vállalatnak különböző alternatívái vannak. Ezek vitái gyakran elhúzód nak, hiszen különböző érdekek csapnak össze, az út kijelölése erőviszonyok, törésvonalak mentén halad. Ha a logisztikai szemléletmód egyes (felső) veze tők körében megvan, s azok megfelelő érdekérvényesítő képességgel rendel keznek, elindulhat egy folyamat, amely jelentősen megváltoztatl1atja az eddigi müködést. Itt lép be a logisztikai gondolkodásmód: ennek a követelménynek a kielégítéséhez át kell gondolni a vállalat logisztikai stratégiáját, a logisztikai reálfolyamatokat a szervezetet, a müködés feltételeit. Ha szükséges, el kell vé gezni a folyamatok újraszervezését (BPR) - kezdve ezt a beszerzési rendszertől a készletgazdálkodáson át a szállítási-disztribúciós rendszerek újragondolásáig. Gyakran más módon kell kialakítani a belső vállalati kapcsolatokat is. (A logisz tikai érdekellentéteket megfelelően szabályozni kell.) Hasznos, ha mindezeket megelőzően a cég logisztikai auditot végez. Ez a részletes felmérés és helyzetelemzés adja meg az alapot a cselekvési progra mok, fejlesztések kijelöléséhez. Napjainkban a vállalatokra általában igaz, hogy az erőforrások szükössége miatt az erők koncentrálására kell törekedniük. A fejlesztés egyik leghatéko nyabb területe lehet a komplex vállalati/logisztikai információs rendszerek fej-
346
lesztése. Az új informatikai technológia és a szoftverek lehetáségei nagymérték ben adottak, logisztikai all\:almazásukra a komplex vállalatirányítási szoftverek gaz dag arzenálja áll rencle&ezésünkre. A vállalatl\:özi logisztikai (SCM) információs há lózat bővítésére igen nagy szükség van, hogy közvetlen ül összekapcsolódhasson a vevő és az eladó, a stratégiai partnerek, vagy a feladó, a fuvarozó, a szállítmányozó és a fogadóvállalatok adatáramlása. Ezzellehetővé váll1at a vállalad<:özi ellátási lánc beli áruáramlási folyamatok optimális diszpozíciójéL Ez az a terület, ahol a legki sebb tőkebefektetéssellehet eredményeket felmutatni: például a kapcsolódási pontok (terminálok, logisztikai központok, egyéb ralmclóhelyek) gyors "átl1idalá sa", az úton lévő árukészletek csökkentése, a tőke forgási sebességének növelése. Részben a vállalati hatáskörbe tartozó akcióként kell említenünk azt is, hogy szükség van a nemzetgazdaság logisztikai infrastruktúráiának fejlesztésére is. Az ösztönző-támogató rendszer kialakítása - az elmúlt időszakkal ellentétben -már nem csak a gazdaságpolitika (jogszabályalkotás, költségvetés) feladata. A logisztikai szaigáitató közpon tok, a vertikális stratégiai szövetségek ma már jórészt vállalati kezdeményezésre és vállalati erőforrásokból jönnek létre (ter mészetesen szükség van beruházási támogatásokra, hitelekre is). [A logisztikai országstratégia kérdése időről időre napirendre kerül ("Magyarország mint a kelet-közép-európai régió fordítókorongja"). Ezt, nagyon helyesen, több szer vezet (LEF, MLE, MLBKT, MKTLSZ stb.) is forszírozza. A témának komoly szak irodalma van. E könyv keretein belül azonban ezzelnem foglalkozunk.] A jövőben új szervezeti formák kialakulását is megfigyelhetjük majd (példá ul szakértői szervezetek, holdingok, dinamikus szervezetek). Új trend a vállala ti határok elmosódása is (szövetségek, hálózatok, virtuális vállalatok). Ezekhez ajánlott szakirodalom a világháló (illetve Barabásné, 2008 és Anderson, 2006).
7.8 A logisztikai tevékenységek kihelyezési tehetőségei A mai változó gazdasági környezetben a vállalatoknak új gondolkodásra, új típusú üzleti kapcsolatokra van szükségük. Ez jó partneri viszonyt, őszinte, nyílt kapcsolatokat feltételez, ahol nincs helye a bizalmatlanságnak Ezek meg léte teremti meg a kiszervezésen alapuló logisztikai optimalizálás alapját.
7.81 Akihelyezés (outsourcing) koncepciója Outsourcing alatt általánosan elfogadott definíció szerint azt a folyamatot ért jük, mikor egy hagyományosan a vállalat által végzett tevékenységet a cég ki-
347
szervez, kihelyez, és azt a jövőben más, az adott tevékenységre szakosodott vál lalat látja el. Az outsomeing klasszikus értelemben személy- és eszközátadással is jár, ugyanakkor abban különbözik az egyszerű adásvételtől, hogyvan egyvállalko zási szerződés része is, mely szerint az erőforrás-kihelyezést végző szolgáltatást vesz igénybe az átvevőtőL A kiszervező cég számára létfontosságú, hogy a kihe lyezett tevékenységek és a szolgáltató felett kellő kontrollal rendelkezzen, ezért az együttműködés főbb paramétereit többnyire "Szolgáltatási szint szerződés" ben (Service Level Agreement = SLA) rögzítik Az outsomeing révén a vállalatok valamilyen üzleti céljukat kívánják elérni, melyek vállalattól függően különbözők lehetnek: például működési költségek csökkentése, szolgáltatási szint növelése, fő tevékenységre fókuszálás, létszám csökkentés, nagyobb rugalmasság elérése stb. 7.8 ábra. A kihelyezési modell
......
- ------------
-,.,..,.
'' '' J
Szolgáltatóvállalat (partner)
l l
core-közeli tevékenységek
A kiszervezés gondolata az 1990-es évek egyik legdominánsabb szervezetelméleti kon cepciójára épül. Ez az alapvető képességek (care competencíes) elmélete (Praha ladHamel, 1990).Eszerint a vállalatok tevékenysége több rétegből áll: legbelül helyezkednek el az alapvető képességek, amelyek a vállalat hosszú távú versenyképességének forrásai. Ezek azok a "mag"tevékenységek, amelyekhez a vállalat a legjobban ért, ehhez kapcsoló dóan van a szervezetben a legtöbb felhalmozódott tudás (know-how). Az alapvető tevékenységek "körül" helyezkednek el a kiegészítő tevékenységek, amelyek nem jelentenek hosszú távú versenyelőnyt ugyan, mégis fontosak a vállalati fo lyamatok elvégzése szempontjábóL A logisztíkának gyakran van ilyen kiegészítő jellege (például termelővállalatoknál). Azokat a tevékenységeket érdemes kihelyezni, amelyek nem tartoznak az alapvető képességek közé, és kiszervezésükből előnyök származnak (7.8 ábra). [Megjegyezzük, hogy a gyakorlat időközben részben rácáfolt a fentíekre. A vállalatok egyre inkább hagyományos core-tevékenységeket - például termelést - is kiszerveznek.]
348
Az outsomeing a vállalatoknál többnyire a kiszolgáló funkciók, például a köny
velés, a bérszámfejtés, az informatika, a karbantartás, az irodamenedzsment és a gondnokság, valamint a logisztika területén terjedt el. Ismert például, hogy az EDS ma már több száz világcég, illetve intézmény (köztük több hazai cég és bank) teljes számítástechnikai arzenálját müködtetí. Ez akihelyező számára is hasznos, mert olcsóbb, mint a saját eszközpark üzemeltetése és a szakértői gárda fog lalkoztatása. Emellett egyéb előnyöket is biztosíthat: például a tőkemenedzsment szem pontj ából, hiszen saját számítógépes rendszert üzemeltetve a vásárolt hardver mindig komoly beruházást jelentene. Outsomeing esetén a díjak folyó üzleti kiadásként jelen nek meg, így kevesebb a vállalat "holt tőkéje".
7.82 Insourcing, cosourcing, nearshoring, offshoring Az outsourcinggal ellentétes folyamat az insourcing (visszaszervezés, tevé kenység-visszavétel), mikor a már kiszervezett tevékenységet veszi vissza a vál lalat saját szervezeti keretei közé. Az insomcingra többnyire akkor kerül sor, mikor a vállalat elégedetlen a kiszervezés eredményeivel és visszatér a korábbi működési modellhez. Tágabb értelemben insourcingnak nevezzük azt a folya matot is, amikor a cég nem visszaszervezi a korábban kihelyezett tevékenysé gét, hanem vállalaton belül hoz létre kompetenciákat valamely új tevékenység végzésére (például szállítmányozási csoport létrehozása). Ha egy vállalkozás valamely tevékenységet mind belső, mind külső erőfor rásokkal végez (például a szaftverfejlesztés bizonyos részét kiszervezte, de bi zonyos fejlesztéseket házon belüllát el), akkor azt co-sourcingnak (cosourc ing) nevezzük A cosourcingra példa lehet, amikor egy vállalat rendelkezik ugyan belső auditrészleggel, de számosbelső auditfeladatot (például projek tek auditja, telephelyi auditok) külső szolgáltatóval végeztet el. Az üzleti működés globalizálódásával egyre több cég kezdte alacsonyabb bérszínvonalú országokbólmegvásárolni a kiszervezett tevékenységeket (pél dául call center szolgáltatásokat indiai szolgáltatóktól). Ezt a fajta outsaurein gat nevezzük offshare outsourcingnak, offsourcingnak vagy offsharingnak Amennyiben ezen szolgáltatásokat egy földrajzilag közelebb fekvő országból szerzik be, azt nearshore outsourcingnak (nearshoring, nearsourcing) hívjuk (Például ha egy angol cég a kiszervezett könyvelését Írországba vagy Man szigetére viszi, az nearsourcing, ha viszont Indiába, az offsourcing).
7.83 3 PL/4 PL A3PL (Third Party Logistics) kifejezés az 1990-es évek elején-közepén vált álta
lánosan elterjedtté. Ettől az időtől kezdték 3PL szolgáltatóként (Third Party
349
Logistics Provider) nevezni azokat a cégeket, amelyek a hagyományos fuvaro záson, raktározáson túlmenően egyre komplexebb, sokrétübb szolgáltatást nyújtottak ügyfeleiknek (például beszállítás, raktározás, készletgazdálkodás, komissiózás, disztribúció, átcsomagolás, komplettírozás, vevőszolgálat) több nyire hosszabb távú, partneri kapcsolat formájában. Ezek a logisztikai szolgáltatók - harmadik félként - sok esetben beéke lődtek a tradicionális vevő-szállító kapcsolatba, lehetővé és szükségessé téve a vevő-szállító viszony újraértelmezését és új - immár a 3PL szolgáltatókat is magába integráló - folyamatok kialakítását. A 4PL (Fourth Party Logistics) elnevezés az Accenture-től (volt Andersen Consulting) származik: egy 1996-ból származó tanulmányukban használták először a 4PL kifejezést, sőt azt védjegyeztették is. Ekkorra már közismertté és divatossá váltak a Supply Chain Management elméletek, melyek szerint "nap jainkban nem az egyes cégek, hanem az ellátási láncok versenyeznek egymás sal", és "a legnagyobb hatékonyságjavulást és költségcsökkenést akkor tudjuk elérni, ha a folyamatokat az ellátási lánc egészére optimalizáljuk". Ezt az ellátásilánc-koordinátor, -integrátor szerepet látják el a 4PL szolgálta tók, melyek saját és az ellátási láncban müködő többi cég erőforrásait és képes ségeit felhasználva megtervezik, menedzselik és kontrollálják az ellátási lánc folyamatait. A 4PL szolgáltatóknak olyan gyakorlattal, know-how-val és IT támogatással kell rendelkezniük, mely ezt az integrátor funkciót lehetővé teszi. 7.9 ábra. Logisztikai szolgáltató fejlödése
Külső szolgáltatóellátási lánc.integrátorként · rnenedzseli, kontrollálja az ellátási láncfolyamatait _., Külső szolgáltatók komplex logisztikai funkciókat , végeznek partneri vagy outsourcing kapcsolatban .
Bizonyos lqgisztikai alapfunkCiókat külső szolgáltatók végeznek tranzakciós jélleggel A logisztikai fÚnkciókellátása házon bélül, ' saját eszközökkel történik
Forrás: KPMG felmérés 2009 alapján.
kább a 3PL szolgáltatók pozícionálják magukat ebbe a supply chain integrátor szerepbe. Miután mind a 3PL, mind a 4PL kifejezések meghonosodtak, a szakiroda lomban- utólag- napvilágot látott az lPL és 2PL definíciója is. Eszerint 1PL-nek (First Party Logistics) nevezzük azt az üzleti modellt, mely ben a gyártó a logisztikai funkciókat egyedül, saját eszközökkellátja el. 2PL (Second Party Logistics) pedig az a konstrukció, amelyben bizonyos logisztikai alapfunkciókat (raktározás, szállítás) logisztikai szolgáltatók végez nek, de ezen múveletek komplexitása nem éri el a 3PL szintet, és a szolgáltató val nincs kialakult partneri viszony.
7.84 A kiszervezés előnyei és kockázatai Akihelyezésnek akkor van értelme, ha az mindkét fél részére - sőt lehetőleg az ellátási lánc összes résztvevője számára- előnyös. Az előny lehet költségmegta karítás, de bármilyen más társadalmi-gazdasági előny is, például piaci helyzet javulás, magasabb kiszolgálási színvonal, ellátási biztonság növekedése stb. Akihelyezés főbb előnyei a következők: l. Költségcsökkentés: a specializálódott szolgáltatók általában hatékonyabban
tudják ellátni a logisztikai feladatokat, mint a kiszervezést végrehajtó cégek. Ennek okai: ./ méretgazdaságosság Cegy szolgáltató akár több, hasonló profilú megbízó t is kiszolgál, így konszolidálni tudja azok raktározási és szállítási igényeit); ./ szakértelem (a fejlett know-how hatékonyságnövelést tesz lehetővé); ./ technológiai háttér (a szolgáltatók többnyire korszerú raktár- és szállítási technológiával rendelkeznek, mely költséghatékonyabb múködést ered ményez); ./ jobb kapacitáskihasználás (a kapacitásigény több cég eltérő időbeli igényei között oszlik meg). Az alacsonyabb költségszint mellett hasonlóan fontos tényező, hogy a meg bízó a teljesített szolgáltatásért fizet, mely gazdálkodási és cash flow szem pontból igen előnyös. Hasonlóan előnyt jelent, hogy a saját logisztikai szer vezet fix költségei (dolgozók bére, rezsi, eszközök amortizációja) helyett változó költségekkel számolhat a kiszervező cég, és pénzügyi erőforrásait nem kell beruházásigényes szállító- és rakodóeszközök beszerzésére, vala mint raktárak építésére fordítania.
Mivel ebben az üzleti modellben igen nagy az ellátási lánc résztvevőinek egy másra utaltsága és a 4PL szolgáltatótól való függése, elengedhetetlen, hogy a 4PL, a lánc kulcsszereplői (termelők, vevők) és a logisztikai funkciókat végző 3PL cégek között hosszabb távú, partneri viszony legyen. Bár a 4PL cégek elvi leg lehetnek eszközök nélküli, virtuális cégek is, a gyakorlatban azonban legin-
2. Magasabb kiszolgálási szint: a logisztikai szolgáltatók speciális szaktudású munkatársaik, kidolgozott folyamataik és korszerü technológiai eszközeik
350
351
révén magasabb kiszolgálási szint elérését teszik lehetővé (például időben történő szállítások aránya, rendelésteljesítési ráta). 3. Nagyobb múködési rugalmasság: a kihelyezéssel az eddig rugalmatlan rend szer flexibilissé válik, rugalmasan alkalmazkodik a szezonális igényekhez. Kielégíti a csúcsidőszakok igényeit, de nem köt le fölösleges erőforrásokat a szezonális mélypontokban. Emellett általában a logisztikai partner mint szállító sokkal nyitottabban, rugalmasabban reagál a megbízó ad hoc elvárá saira, mint egy belső logisztikai részleg. A megbízó ugyanis vevő pozícióból tárgyal a logisztikai szolgáltatóval, míg egy vállalat esetében a belső logiszti kai részleggel mint társosztállyai kerül kapcsolatba. 4. Fő tevékenységrefókuszálás: a vállalat a legnagyobb hozzáadott értéket adó kulcs kompetenciáira tud összpontosítani, nem vonnak el sem humán-, sem pénzügyi erőforrásokat a támogató tevékenységek. A logisztikai outsomeing előnyei között nem csupán a fentebb felsorolt közvet len előnyök említendők, de sok esetben a közvetett előnyök is számottevőek és hozzájárulnak a kiszervezést végző szervezet hatékonyságának növeléséhez. Ilyen közvetett előny, hogy mérhetővé válnak a logisztikai költségek és a lo gisztikai teijesítménynzutatók. Sok cégnél a logisztikai outsomeing teremti meg az átláthatóságo t, hiszen ezeket a mutatókat a szolgáltatási szint szerződésben (SLA Agreement) rögzíteni kell, és ezek teljesülése képezi az elszámolás alapját. Nyilvánvaló, hogy egy mutató javulásának előfeltétele, hogy az mérhető legyen, ezáltal megteremtődik a teljesítménymutató javításának lehetősége. További előnyt jelent, hogy a megbízó üzleti kockázatai egy részét a logisz tikai szolgáltatóra háríthatja át. Emellett karcsúsodik a szervezet, alacsonyabb központi személyzetre van szüksége, mivel a logisztikai folyamatok szabályo zására, logisztikai munkatársak HR-tevékenységeire kevesebb energiát kell for dítani. A fentiek fényében nem meglepő, hogy az outsourcing stratégiai céljait tekintve szinte valamennyi hazai és nemzetközi logisztikai outsomeing felmérésben a költségcsökkentés, a kiszolgálásiszint-növelés, a nagyobb rugal masság, a fő tevékenységre fókuszálás szerepelaz első négy helyen.
Az outsomeing nyújtotta potenciális előnyök mellett a kiszervezést végrehajtó nak a lehetséges kockázatakat is mérlegelnie kell. A főbb kockázatok: l. Aki valamilyen funkciót kihelyez, bizonyos mértékben ki lesz szolgáltatva
a beszállítá cég megbízhatóságának, gyorsaságának, termékei, szolgáltatásai minőségének. A kiszervezést végzők legnagyobb kockázatnak a logisztikai szaigáitató nem megfelelő teljesítését és az ebből fakadó károkat (például kilistázás, kötbérek, piacvesztés) tekintik. Természetesenakihelyező meg osztva, több partnerhez is kihelyezhet, ez azonban gyakran költséges eljárás. Abeszállítók versenyeztetése ugyanakkor csökkenti a kockázatot. 2. További jelentős kockázatnak tartják a megbízók (hilönösen recesszió ide jén) a szolgáltató esetleges csődjét és a lopásokat, valamint az intellektuális javak eltulajdonításának lehetőségét. 3. A szolgáltatófeletti kontroll hiánya és a rejtett költségek szintén gyakran em lített kockázati tényezők. Előbbitől elsősorban azok a kisebb megbízók tar tanak, akik egy nagy logisztikai szolgáltató vevői, és úgy vélik, nincsenek kellően erős vevői pozícióban a szolgáltatóval szemben. A rejtett költségek elkerülését is a részletesen szabályozott szolgáltatási szerződések teszik lehetővé, ugyanakkor a túlszabályozott szerződések csökkentik az együtt müködés rugalmasságát. Bár sok cégnél nem kellően ismerik fel, vagy alábecsülik annak jelentőségét, de igen nagy kockázatot jelent a felek közötti kulturális eltérés és a nem megfe lelő kommunikáció. Fontos, hogy a logisztikai kiválasztás során ne csak a szal gáltató technológiai képességeit, hanem kultmális beállítóelását is mérlegeljék. (Magyarországon például néhány alapvetően fuvarozó profilú cég komplex logisztikai szolgáltatásokat kezdett nyújtani, de a kezdeti években súlyos prob lémát jelentett, hogy a vezetőkből és dolgozókból egyaránt hiányzott a vevő központúság.) Akihelyezés előnyeit és kockázatait stratégiai, pénzügyi és technológiai szempontból a 7.2 táblázat rendszerezi.
Az Internationaljournal of Physical Distribution & Logistics Management szaklapban megjelent tanulmány (2004, vol 34) öt logisztikai outsomeing-felmérés eredményét összesíti és értékeli. Ennek alapján a logisztikai outsomeing fő céljai: költségcsökkentés (40 pont), kiszolgálásiszint-javítás (27 pont), müködési rugalmasság növelése (26 pont), üzleti fókuszálás (17 pont). Hasonló eredményre jutott a KPMG 2009. évi felmérése, a magyarországi logisztikai outsomeing céljait illetően is.
352
353
7.2 táblázat. A kihelyezés előnyei és kockázatai
Az e[őny(kockázátjellege
ny
JEIő Kockázatok megósztása vagyáthárítása aszolgáltatókra
Kockázat
Stratégiai sebezhetőség · Vállalati szervezet intégritásának megbomlása Aszolgáltató és a folyamatok feletti kontroll elvesztése Működési biztonság Kulturális eltérés a felekközölt Tranzakciós költségek megugrása, r jtett költségek Szglgáltató nem )Jlegfelelő telje sítéséből fakadókárok (pl. kötbér) Szolgáltató csődjeés ebből adódó veszteségek
STRATÉGIAI
Rugalmasság az új technológiák alkalmazására
Jövőbeni növekedés alapjául szolgáló tevékenységeket helyez(kki A szervezet nem lesz képes tanulásra ·
7.85 A kiszervezés gyakorlata A logisztikai outsomeing megtervezése és megvalósítása jól egymásra épülő lépések sorozatán keresztül történik, melyek: ./ Vállalati stratégia megalkotása és stratégiai célok kijelölése; ./ A stratégiai célok lebontása logisztikai célokra; ./ Kiszervezendő tevékenységek meghatározása; ./ Szolgáltató kiválasztás szempontjainak összeállítása; ./ Szolgáltató kiválasztása; ./ Szerződéskötés (Outsomcing- és Szolgáltatási Szint Szerződés); ./ Müködési folyamatok és IT-támogatás megtervezése; ./ Implementálás; ./ Müködtetés; ./ Teljesítménymérés és visszacsatolás.
354
A logisztikai folyamatok kiszervezése a vállalatoknál stratégiai döntés, mely nek során a vezetés mérlegeli az outsomeing nyújtotta előnyöket és kockázata kat. A kiszervezésről szóló döntést többnyire hosszas vívódás előzi meg, hiszen a vállalat egy üzleti modellváltás előtt áll, melynek során sok esetben dolgozók tól is meg kell válni. Ugyanakkor számos vállalat esetében az outsomcingnak nincs igazi alternatívája, mert vagy az anyacég írja elő a kiszervezést, vagy az adott iparágban/ágazatban szinte minden versenytárs kiszervezett logisztiká val müködik. A stratégiai elvárásokkal összhangban kell meghatározni a logisztikai célo kat, melyek többnyire aminőségi mutatók (például időben történő szállítások aránya, mennyiségileg pontos szállítások aránya) javítása és/vagy a logisztikai költségek (például szállítási költség, raktározás i költség) csökkentése. Sok eset ben a kiszervezők egyszerre várnak el az outsomcingtól szolgáltatásiszint javulást és költségcsökkenést, ami gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a szolgáltatókat, de nem lehetetlen a kettős cél elérése, különösen ha a kiszer vező vállalat korábban nem kellően hatékonyan és nem jó minőségben végez te a logisztikai tevékenységeket. A kiszervezendő tevékenységek meghatározása általában nem túl bonyolult feladat. Magyarországon a leggyakoribb kiszervezett tevékenységek a KPMG 2009-es felmérése szerint: "Belföldi fuvarozás" és "Nemzetközi fuvarozás" (84%, illetve 81%), "Raktározás" (69%), "Belföldi szállítmányozás" (69%), ",mport/ex port vámkezelés" (63%). Ezen tevékenységek kiszervezettségi foka gyakorlatilag megfelel a nemzetközi átlagnak. Emellett a termelővállalatok egyre nagyobb mértékben szervezik ki az úgynevezett értéknövelő logisztikai folyamatokat pél dául összecsomagolás, kitting, címkézés, vonalkódozás, komplettírozás. A szolgáltatókkal szembeni elvárások közül a megbízhatóság, a rugalmas ság és a magas szintü vevőkiszolgálás az elsődleges, és napjainkra a kiválasztási szempontok közül az ajánlott kiszolgálási színvonal a legfontosabb, megelőzve az árat. Fontos, hogy a technológiai elvárások mellett a kiszervező cég a kultu rális preferenciákat is meghatározza . A szolgáltató kiválasztása - illetve annak megítélése, hogy a szolgáltató al kalmas-e a feladatra - az outsomeing egyik legkritikusabb lépése. Általában többlépcsős versenyeztetés eredményeként választják ki a szolgáltatót. Fontos, hogy a kiszervező cég pontosan meghatározza a kiírásban a partnerrel és a szolgáltatással kapcsolatos elvárásait (logisztikai teljesítménymutatók), to vábbá árufajtánként kellően pontos statisztikákat és előrejelzéseket tudjon adni a potenciális szolgáltatóknak a raktározás i és szállítási volumenekrőL A ki írásban kell azt is rögzíteni, hogy milyen eszközök, ingatlanok, munkaerők átvételét várja el a kiszervező. A szolgáltató logisztikai auditját érdemes szakér tővel elvégezterni a szerződéskötés előtt, hiszen ekkor van a megbízó a legerő sebb tárgyalási pozícióban, és a feltárt hiányosságokat a szolgáltató igyekszik mielőbb kiküszöbölni.
355
A szerződéskötés (Outsourcing- és Szolgáltatási Szint Szerződés) során rög zítik a felek a tevékenység-kihelyezéssei kapcsolatos jogokat, kötelmeket és fel adatokat (például hány dolgozó t kell átvenni, azokat minimum hány hónapig kell foglalkoztatni, eszközök, ingatlanok átadása vagy bérlésemilyen feltételek kel történik stb.). A Szolgáltatási Szint Szerződésben rögzítik aminőségi muta tókat, árakat, kötbéreket, a szerződés időtartamát, az együttmüködés és a kom munikáció folyamatait. Míg korábban a hosszabb távú 5-10 éves outsomeing szerződések voltak jellemzők, napjainkra a szerződések többnyire 1-5 évre szálnak és folyamatosan rövidülnek (2009-ben az átlag 2,4 év volt). Az árképzés az esetek túlnyomó többségében tevékenység alapú, viszonylag kevés az open book-alapú árelszámolás. A szerződéskötést követően történik a míiködési folyamatok és IT-támogatás megtervezése, majd implementálása. Igen kritikus lépések, de sok esetben a megbízók nem fordítanak elég figyelmet a folyamatok kidolgozására, azt szinte teljes egészében a szolgáltatóra hagyják. Emiatt a kezdeti időkben gyakran van nak működési nehézségek, és a problémák kiküszöbölése az éles müködés során történik. Ennek tudható be, hogy a megbízók az outsomeing folyamat leg nehezebb szakaszának ennek az átmeneti időszaknak a kezelését tekintik. A kiszervezett logisztika míiködtetése során fontos, hogy a megbízó és a szolgáltató között igazi partneri - egymás hosszú távú érdekeit figyelembe vevő -viszony alakuljon ki. A szolgáltató ugyanis ennek fényében tud és haj landó olyan beruházásokat végezni, mely a megbízó érdekeit is szolgálja (például raktári bővítés, csomagológépek vásárlása). A müködés során kiemelt fontos ságú a teljesítménymérés, hiszen a pénzügyi elszámolás is a logisztikai teljesít ményekhez és a minőségi mutatókhoz van kötve. Emellett a visszacsatolás te remti meg annak feltételét, hogy a szolgáltató folyamatosan javíthassa működé sét. Fontos, hogy a teljesítménymutatók mérése során a megbízó ne csupán a logisztikai partner adataira támaszkodjon, hanem saját nyilvántartására is.
Mára a kiszervezettség foka Magyarországon a legtöbb logisztikai tevékeny ség esetében megfelel a nemzetközi átlagnak, melyet a KPMG 2009-es logiszti kai felmérése is alátámasztott (7.10. ábra). 7.10 ábra. Kiszervezett logisztikai tevékenységek Magyarországon (2009) és a világban (2008)
Nemzetközi fuvarozás
Raktározás
Import/export vámkezelés
Szállítmányozás
Világ Ázsia, Ausztrália
liil
Észak-Amerika Látin-Amerika
liil
Európa
a Magyarország
Forrás: KPMG felmérés 2009 alapján.
A logisztikai outsomeing feltételei az 1990-es évek közepétől kezdtek megte remtőcini Magyarországo n, mikor az első nagy nemzetközi szolgáltatók meg jelentek a hazai piacon. Kezdetben csak néhány multinacionális termelőcég élt a tevékenység-kihelyezés nyújtotta előnyökkel, azonban az ezredfordulót kö vetően az outsomeing széles körben elterjedtté vált, jelentős igényt támasztva a logisztikai cégek ilyen jellegű szolgáltatásai iránt. A 2000-200 5 közötti időszakot a szolgáltatók jelentős beruházásai és az out someing-piacért folyatatott éles küzdelem (elsősorban árverseny) jellemezték Az ezt követő öt évben megtörtént az outsourcing-piac konszolidálódása, me lyet a piac tisztulása és jelentős koncentrálódása is elősegített.
A logisztikai szolgáltatások tekintetében kialakult a kínálati piac. A kiszervezést végzők 57 százaléka szerint sok logisztikai vállalkozás kínál magas színvonalú szolgáltatásokat, a kínálati verseny már létezik. 2003-ban akihelyezést végző cégek 38 százaléka vélekedett így. A logisztikai outsomeing-piacon is érzékelhető az a globalizáció, mely az el múlt évtizedekben markánsan meghatározta a világgazdasági folyamatokat. Ez a hazai logisztikai környezetre is jellemző, folyamatosan csökken a Magyar országra korlátozott outsourcing-szerződések száma, ezzel párhuzamosan nő a regionális, európai vagy globális együttműködések száma (7.11 ábra). A logisztikai outsomeing Magyarországon is sikeres üzleti koncepció. A ki szervezést végzők háromnegyede elégedett az outsomeing nyújtotta eredmé nyekkeL Hazánkban a 2009-es felmérésszerint 80% felettimértékben teljesültek a legfontosabb stratégiai és logisztikai célok, valamint a logisztikai szolgál tatókkal szembeni elvárások. Bár előfordul, hogy egy-egy kihelyezett tevékeny-
356
357
7.86 Logisztikai outsourcing Magyarországon
séget visszaszerveznek (insomcing), ez nem gyakori. A logisztikai outsomeing tartós tendenciának tünik, akik egyszer a logisztika kiszervezése mellett dön töttek, nem akarják házon belülre visszavenni a kihelyezett tevékenységeket.
7.12 ábra. A kiszervezés szintjei
7.11 ábra. Outsourcing-kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége (2003, 2009 és jövőbeli elvárások)
o lill
o o Dematerializált vállalat
Gyáron belüli beszerzés
Moduláris beszerzés
Hagyományos beszerzés
t,
------------- ------------- ------------- ------------- - ' > alacsony A beszállítá által végzett tevékenységek száma magas
" :,I
JJ
J
n
IC' _
Forrás: KPMG felmérés 2009 alapján.
Magyarországon a piac további jelentős bővülésére nem lehet számítani, csak olyan mértékben, ahogy a kiszervezést végrehajtó cégek növekednek Ennek oka, hogy a legtöbb cég esetében az elmúlt években megtörtént az üzleti mo dellváltás, és a működésükhöz szükséges logisztikai szolgáltatásokat a piacról szerzik be, nem pedig saját erőforrásokkal oldják meg.
f sz. Beszállítá 2: sz: beszállítá ::L.sz. bes állítá
Forrás: Arnold, 2002 alapján.
7.87 A termeléskiszervezés szintjei A kulcsfontosságú termelési folyamatok részleges vagy teljes kiszervezését ál talában nem tekintjük logisztikai outsomcingnak, bár sok esetben egyes lépé seit logisztikai szolgáltatók végzik Ugyanakkor a termelési lépések kihelyezése az outsomeing egyik legnagyobb területe, ezért külön alfejezetben szemiéitet jük annak szintjeit. Arnold (2002) egy termelési (illetve beszerzési) példán mutatja be, hogy a kiszervezés bonyolultsága attól függ, hogy a tevékenység mekkora részét szervezi ki a (termelő)vállalat. A különböző bonyolultsági fokozatokat a kiszer vezés szintjeinek nevezzük, és alapvetően négy szintet különböztetünk meg. Ezt mutatja be a 7.12 ábra.
358
A különböző szinteket a személygépkocsi-összeszerelő iparágon keresztülmutatjuk be. A hagyományos beszerzés azt jelenti, hogy az összeszerelő vállalat csak alapanya gokat vásárol beszállítóitól és maga "termeli" a gépkocsikat: vagyis minden összesze relő müveletet maga végez. Ebben az esetben a vállalatnak igen magas az úgyneve zett termelésipenetrációja, tehát a termelési folyamatokban való közvetlen részvétele. A hagyományos beszerzést lehet fejleszteni azzal, hogy standardizálják a beszerzen dő alapanyagat (erősen szabályozzák a termék paran1étereit, minőségét stb.). Ezzel ugyan megmarad a termelési penetráció (tehát a kiszervezés szintje sem változik), szükség esetén azonban könnyebbé válik a szállítók közötti váltás. Ki.üönösen igaz ez akkor, ha ugyanazt az alkatrészt vagy alapanyagat több szállítótól is vásárolják. A moduláris beszerzés nagy előrelépést jelent az előbbi rendszerhez képest. Ennek lényege, hogy a termelési folyamatok egy részét kiszervezik a beszállítá-
359
nak Az a szállító például, aki idáig az ajtónyitó szerkezetet és a kilincset szállí totta, mostantól a teljes C összeszerelt) ajtó szállításáért lesz felelős. Ennek a szál lítónak kell ezentúl megszerveznie az összeszerelést, tehát koordinálnia kell az ellátási láncnak azt a részét, ami amodul C ebben az esetben ajtó) összeszerelé séig tart. Az összeszerelt ajtókat legtöbbször ]IT-rendszerben szállítják a végső összeszerelő üzembe, ahol a kiszervező vállalat szereli készre a gépkocsikat. (Megjegyezzük, hogy a késztermék-összeszerelő cégek általában rendszerin tegrátari szerepet töltenek be az ellátási lánc "upstream" és "downstream" irá nyában egyaránt (vö. 8.17 ábra). Az ellátási láncban betöltött kulcsfontosságú szerepüket az is bizonyítja, hogy ha egy autógyár dolgozókat bocsát el, az az el látási lánc más tagjainál három-négyszeres elbocsátást okoz. (Ezen cégek angol rövidítése a szakirodalomban OEM- Original Equipment Manufacturer.) A kiszervezés kapcsán az összeszerelő vállalatnak el kell gondolkoznia azon, melyek az alapvető (care) képességei. Az autógyártó esetében ezek leg inkább a bitatás-fejlesztéshez és a marketingtevékenységhez kapcsolódnak A legtöbb fizikai Ctermelési) folyamatot már kiszervezték Egyre inkább terjed gyár-a-gyárban koncepció is. Ennek lényege, hogy a kü lönböző modulokat a szállítóvállalatok a kiszervező vállalat területén (vagy akár üzemében) szerelik össze. Tehát a szállító az összeszerelő üzem területén alakít ki saját termelőeszközöket (például szerelőszalag). Ezáltal a kiszervező vállalat még több termelési folyamatot tud a szállítóira bízni, és a just in time megvalósítása is gördülékenyebb a kis távolságok miatt. A gyár-a-gyárban egyik alfaja a gyáron belüli beszerzés, ahol a végső össze szerelő gyártósort a kiszervező vállalat irányítja. Az ő tulajdonában vannak a termelési eszközök, és ő fizeti a végső összeszerelés t végző alkalmazottakat is. Gyáron belüli beszerzési rendszert valósított meg a Smart kiskocsit gyártó Micro Car Campany (MCC), amelyik a DaimlerChrysler leányvállalata. A franciaországi üzemük ben csak a végső összeszerelésért felelősek A sajtolást, a festést, a motorgyártást, a ka rosszéria, az ajtók és az ülések gyártását, az utastér kialakítását a szállítók végzik kis "elő gyárakban", de szintén az üzem területén. A gyár-a-gyárban koncepció másik alfaja a dematerializált vállalat koncepciója, ahol a kiszervező vállalat még a végső összeszerelést is kiadja beszállítóinak Ebben az esetben a kiszervező csak azokat a tevékenységeket tartja meg ma gának, amelyekben a legfontosabb számára a know-how (például kutatás-fej lesztés, marketing vagy értékesítés) .. brazíliai teherautó-gyártó üzemében a cég alkalmazottai egyáltalán nem vesznek részt a termelés fizikai folyamataiban. Hét beszállítá bonyolítja a termelési és összeszerelési folyamatokat (minden beszállítá felelős az általa szállított vagy gyártott termék beszereléséért). Az üzemben dolgozó 1500 alkalmazott közül csak 200 tartozik a VW-hez. Feladatuk a minőségbiztosítás, a marketing és az értékesítés.
7.9 A váUalatJi szervezet és az ellátási lánc kapcsolata A nagyobb cégek logisztikai vezetőinek kettős feladata van. Egyrészt felelnek a vállalati logisztikai feladatok integrálásáért, és ezen keresztül a vállalati lo gisztikai optinzum megtalálásáért Másrészt van egy ellátásilánc-menedzser funkciójuk is: ebben a minőségben a teljes ellátási láncon belüli integráció és az ellátási lánc szintíi (logisztikai) optimum megtalálása a feladatuk A vállalatok továbbra is önálló egységek maradnak, ám ellátási láncokba szerveződnek Manapság egyre szarosabb kapcsolatok alakulnak ki az ellátási láncokon belül (stratégiai partnerkapcsolat, vertikális integráció). A "hagyomá nyos" egydimenziós ellátási lánccal szemben a jövő ellátási lánca egy szene ágazó kapcsolati háló (7.13 ábra). 7.13 ábra. Az ellátási lánc rendszere (kapcsolati háló)
Egyszerű kapcsolat
"Upstream"
Rendszer integrátor cég
"Oownstream"
A kapcsolati háló koncepció egy-egy vállalat döntéshozóit arra ösztönzi, hogy ne csak a saját vállalatuk, hanem a teljes ellátási lánc versenyképességének nö velését tüzzék ki célul. Hosszú távon az igazi piaci verseny nem vállalat és vállalat között fog lezajla ni, hanem ellátási lánc és ellátási lánc között. Ebben a versenyben kiemelt sze repet kap az ellátásilánc-menedzsment, mert az a versenyelőny egyik legfőbb forrása lehet.
A Volkswagen
360
A felvázolt koncepciónak komoly következményei lesznek az ellátási láncbeli vállalatok logisztikai szervezetére és annak vezetőire nézve. Aszoros partner kapcsolatokban müködő ellátási láncoknak rendszerszinten kell optimalizálni uk a logisztikai folyamatokat. Ez csak rendszeres megbeszélések, egyeztetések
361
útján lehetséges, ahol a szereplők nyitottak, figyelnek egymás problémáira és jó a konfliktuskezelő képességük. Ilyen értelemben a jövő vállalataiban a lo gisztikai vezetőt célszerű ellátásilánc-koordinátornak nevezni, hiszen ez lesz a legfontosabb funkciója. Az ellátásilánc-koordinátorok számára a legfőbb kihívás, hogy ne csak saját vállalatuk érdekeit képviseljék. Nem szabad n1indenáron előnyös pozíciót kiharcolni vállalatuk számára, ha az a többi vállalat számára aránytalan hátrány nyal járna. Néha kénytelenek lesznek bizonyos előnyöket átengedni má soknak, ha ezzel például javul a teljes ellátási lánc vevőkiszolgálási színvonala (azonos költségek mellett). A nagy kihívást majd a nyereség "igazságos" (az egyes csatornatagok (költség)hozzájárulásának arányában való) redisztribú ciója jelenti. Erre a 8. fejezetben részletesen kitérünk
8. FEJEZET
Az ellátásilánc=menedzsment
A vállalatok versenyképességét az 1980-as években még az határozta meg, hogy ki milyen minőségű áruval tudott megjelenni a piacon. Az 1990-es évekre jól megfi gyelhető átalakulás ment végbe a termék- és szolgáltatás piacon egyaránt. A piac telítődött, aminőség és a vevőkiszolgálás "képesítő kritériummá" vált (azaz olyan versenyelőnnyé, amely a piacra lépés vagy a versenyben maradás feltételét jelent heti). A tömegtermelés helyett egyre inkább a személyre szabott termelés, az egye di fogyasztói igények kielégítése került előtérbe. Ennek hatására a szervezetek és a folyamatok rugalmasságára, a folyamatok irányítására helyeződött a hangsúly. A 21. század első évtizede a nemzetközi verseny erősödésének, a termék életciklus rövidülésének, a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb árakon történő fogyasztói igénykielégítésnek a jegyében telt el. Az új trendekre a vállalatok rugalmasan reagálnak: karcsúsítanak, összpontosítanak az alap vető képességeikre, kiszerveznek. Olyan beszállítókat keresnek, akik kiváló minőségben, ugyanakkor alacsony költségen képesek ellátni az adott felada tot. Erősödik a hálózatosodás, a vállalatközi kapcsolatok jelentősége. A 7. fejezetben láthattuk, hogy a szervezetek felismerték a tevékenységek kombinálásából adódó megtakarítások jelentőségét. Nagy fontosságot tulajdo nítanak a specializáció azon előnyének, hogy szűkebb területre, kevesebb fel adatra koncentrálva nagyobb felkészültség, több szakismeret és teljesebb, biztosabb háttér teremthető. A kiszervezési döntések során előtérbe kerül az értéklánc elemzése, mivel a kiszervezés megváltoztatja a vállalatok közötti kap csol<, -tokat. Ebben a fejezetben az ellátási láncon belüli kapcsolatokat tanulmá nyozzuk Kiindulási pontként az értékláncot használjuk (8.1 ábra). Az értéklánc eredetileg az értéktermelő folyamat modellezésére készült, ám gondolkodási keretet adhat a logisztikai területek kiszervezéséhez, sőt a válla lathatárokon átnyúló logisztikai tevékenységek integrálásához is. Amikor ugyanis a vállalatok az alapvető képességeikre (azaz olyan szakis meretekre, technológiákra és egyéb know-how-képességekre, amelyekre ver senystratégiájukat építik) koncentrálnak, a kapcsolódó tevékenységeiket, ame lyeket mások náluk jobban el tudnak végezni, vállalaton kívülre helyezik, és ez által megnövekszik a beszerzendő anyagféleségek száma, az ellátási lánc össze tettebbé, bonyolultabbá válik.
363
./ a termékéletciklus rövidül, melynek hatására a szervezeteknek a folya matos innováció érdekében gyorsabban és hatékonyabban kell az új ter mékeket kifejleszteniük és piacra vinniük; ./ nő a "tudásintenzív" tevékenységek szerepe, és az információ is egyre fontosabb termelési tényezővé válik A legmodernebb termékek és szal gáitatások nyújtásához szükséges tudás meglehetősen szétszórtan van jelen, ami felértékeli a vállalatok közötti tudástranszfer szerepét; ./ az új információs és kommunikációs technológiák lehetőséget nyújta nak a földrajzi távolságok áthidalására, egyre bonyolultabb rendszerek irányítás ára, valamint a gyors és pontos információáramlásra.
8.1 ábra. A Porter-féle értéklánc
Irányítás és adminisztráció Emberi erőforrások Technológia fejlesztése Beszerzés
Befelé irányuló logisztika
Termelés
Kifelé irányuló logisztika
Marketing és értékesítés
Szerviz, utógondozás
A fenti okok miatt jelentősen változott (és napjainkban is dinamikusan válto zik) a gazdaság szereplőinek értékrendszere.
8.11 Az értékrendszer Forrás: Porter, 1991 alapján.
Ennek következtében a vállalatok egyre nagyobb mértékben függnek a beszál lítóiktól, ezért szükség van a partnereikkel való szaros kapcsolat kialakítására, teljesítményük folyamatos értékelésére és fejlesztésére, hogy minél tökéle tesebben elégíthessék ki a partnereik ellátási igényeit. Gyakran csökkentik beszállíróik számát, hogy a megtartott beszállítáikra nagyobb figyelmet fordít hassanak és hosszabb távú kapcsolatokat építhessenek ki.
A végső fogyasztó számára előállított érték általában több vállalat összekapcsoló dó tevékenységeinek eredménye. Az értéklánc így nemcsak egy vállala tra, ha nem egy-egy, néhány céget magában foglaló vállalati láncolatra is értelmezhető. 8.2 ábra. A Porter-féle értékrendszer
Szállító értéklánca
Termelő értéklánca
Csatorna értéklánca
8.1 A váUalati környezet változása és következményei Az utóbbi évtizedben a fejlett gazdaságok vállalatainak (mint egy adott ellátási
lánc tagjainak) a müködésében egyre fontosabb szerepetkapott a teljes ellátási hálózat menedzselése és teljesítményének optimalizálása. Az ellátási lánc tér hódításának magyarázatát a korábban indokként felhozott fő ok - az értéklánc elemeinek fokozott kiszervezése - mellett a vállalatok környezetének változá sában is kereshetjük A jelentősebb környezeti változások a következők: ./ a beszerzési és értékesítési piacok a globalizáció következtében bővül nek (jóllehet a verseny egyre intenzívebbé válik); ./ a kereslet egyre változékonyabb, kifinomultabb, avevőkegyre szigorúbb követelményeket támasztanak minőségben, árban és szállítási határidőben;
364
Fogyasztó értéklánca
Forrás: Porte r, M., 1991 alapján.
Porter a vállalati értékláncok összekapcsolóelását értékrendszernek nevezte el, amellyellerakta az ellátásilánc-koncepció elméletének az alapjait. Az érték rendszer magában foglalja a beszállítá, a gyártó vállalatok, az értékesítési csa torna és a végső fogyasztó értékláncát (8.2 ábra). A szállítók a késztermék-előállítáknak továbbítják a nyersanyagokat és al katrészeket, akik az értéket tovább növelik, majd a következő lépcsőben a ke reskedők járulnak hozzá a termék vagy szolgáltatás értékének gyarapo dásához, míg végül az a végső felhasználóhoz kerül. A 8.3 ábra az értékláncot továbbgondolva a kapcsolódó folyamatokat is ábrázolja.
365
8.3 ábra. Az értéklánc kapcsolódó folyamatai
i\<=ooM
ll1::;::=l'"\
. •.
ll=C i
oo
$$ on
Az elméleti keretek ezzel megteremtődtek Ugyanakkor számos elemző (pél dául Bőgel-Salamonné Huszty, 1998) arra hívja fel a figyelmet, hogy napjaink ban a versenyelőny megszerzése egyre inkább attól függ, hogyan sikerül ezt a teljes rendszert irányítani, koordinálni. Az értékteremtő folyamatok integrált müködése ugyanis csak akkor valósulhat meg, ha a vállalaton belül mind az egyes funkcionális területek között, mind a lánc szereplői között szoros, haté kony és összehangolt együttmüködés jön létre.
8.12 Az ellátási lánc értelmezése
A rendszer eredményessége attól függ, hogy a teljes lánc outputjamilyen mérték ben képes megfelelni a végső fogyasztó igényeinek Emiatt a vállalatnak a piaci partnereket ezentúl nem szabad ellenfélként kezelnie, akivel szemben a hagyo mányos zérusösszegü játékot kell játszania, sokkal inkább olyan partnernek, aki vel egyiitt kell törekednie aminél nagyobb végső fogyasztói érték elöállítására. (8.4ábra). 8.4 ábra. Versenyelőnyök elérésének módjai az értékláncban
Az előzőekben láttuk, hogy az értékláncelmélet alapján a vállalatoknak teljesen újfajta kapcsolatokat kell kialakítaniuk egymással ahhoz, hogyvezető piaci po zíciótérhessenek el. Ebből az egyre intenzívebb piaci versenyből azok a válla latok kerülhetnek ki győztesen, amelyek felismerik a vevő és szállírószerveze tek közötti kölcsönös függőségi viszonyt, és egyiittmüködnek annak érdeké ben, hogy az adott láncolat a vevőnek a legnagyobb értéket kínálhassa. A vállalati értékláncok ilyetén összekapcsolódása az értékrendszer, s ez alkotja a logisztika "kibővítésének", az ellátásilánc-koncepció elméletének az alapjait. Ebből az elméletből kiindulva, annak szellemét követve ugyanis a logisztiká hoz kapcsolódó tudományterületeknek ilyen kiterjesztését a szakirodalom ellátásilánc-menedzsmentnek nevezte el. Az elméleti kialakítás s a gyakorlati megvalósítás első példái az Egyesült Államokhoz kötődnek A Supply Chain Council1997-ben az ellátási lánc fogalmát a következőképpen határozta meg:
"Azellát
366
367
1. "Az ellátási lánc a szervezetek olyan hálózata, amely azokat a folyamatokat és tevé
8.5 ábra. A cégek logisztikai "rálátásának" a kiterjedési köre
kenységeket foglalja magában, melyek termék és szaigáitatás formájában értéket te remtenek a fogyasztónak." (Christopher, 1999).
A "tradicionális" ellátási lánc
2. "Az ellátási lánc berendezések, eszközök, elosztási alternatívák hálózata, amelyben megvalósul az anyagbeszerzés, az anyagok félkész- és késztermékké alakítása és a késztermék fogyasztóhoz juttatása" (Ganeshan-Harrison, 1995).
A definíciók azt "sugallják", hogy az egymással kapcsolatban lévő és egymástól kölcsönösen függő szervezetek láncolatának úgy kell működnie, hogy az kielé gítse a végső fogyasztó igényeit. Ez a cél határozza meg az eszközt, azaz az anyag- és információáramlással kapcsolatos összes tevékenység és folyamat in tegrált működtetését. Egyes szakemberek - köztük Martin Christopher professzor - az ellátási lánc komplexitásamiatt jobbnak találják az "ellátási hálózat" kifejezést: a sok tag ugyanis mintegy pókhálószerűen kapcsolódik össze, hiszen egy-egy ter mék előállításához a tevékenységek bonyolult hálózatát kell kiépíteniük A há lózatból aztán mindig kiválasztható egy-egy olyan "lánc", amelynek mentén egy termék útját végigkövethetjük Az ellátási láncot ezáltal a hálózat egy-egy "kritikus útjaként" foghatjuk fel. Az előbbi meghatározások alapján az ellátási lánclényegéta 8.1 táblázat fog lalja össze. 8.1 táblázat. Az ellátási lánc főbb jellemzöi
az elsődleges él fogyasztói igények kiszolgálása; ezt kellegyensúlyba hozni a költségekkelés az eszközök megtérülésével ateljes folyamatot átfogj a termék vagy szolgáltatás előállításától avégső fogyi!Sztóho történó eljuttatásig
szervezeti h tárgkór1fvelát; ]hinda szervezeten belüli, mind l1szemzetek közötti kap olatgkiqemelk:edő" nfontpsak · · · .ako pert'lciót és koordinációf olyá):l info rnációs rendszeren kéresztülvalósítja rrieg;runelyben atl1gok addig titkosan kezelt infol1tlációíkatosztjákmeg,
Az ellátásilánc-koncepció általában horizontálisan hatja át a gazdaságot, amelyet korábban vertikálisan szerveztek A koncepció lényege éppen az, hogy elmossa a hagyományosan meglevő funkcionális és szervezeti határokat. Az anyag-, az információ- és a pénzáramlási folyamatok mintegy vállalatha tárok nélküli összehangolása az elkülönült vállalati érdekek miatt bonyolult fel adat. A tradicionális vállalatok fogalomtárában meghonosodott "ellátási lánc" kiterjedési köre emiatt gyakran meglehetősen szűk, napjaink átlagvállalatánál főként csak a megelőző és a követő csatornatagra korlátozódik (8.5 ábra).
368
Anyage (Ellátási logisztika) Beszerzési forrás o
o o o o o o o
EI . "l . "k osztas1 og1szt1 a
Gyárak/ tevékenységek Szállítás Készletkarbantartás Rendelésfeldolgozás Akvizíció Védőcsomagolás Raktározás Anyagmozgatás Információk karbantartása
Szállítás Készletkarbantartás o Rendelésfeldolgozás o Termékek ütemezése o Védőcsomagolás • Raktározás • Anyagmozgatás • Információk karbantartása o o
A vállalatnak a defenzív autóvezető példáját követve nemcsak a megelőző autó féklámpáját kell figyelnie, hanem az előtte lévő, több kocsiból álló forgalmi helyzetet is látnia kell. Sőt, ha a távoli forgalmi lámpa pirosra vált, időben le kell vennie a lábát a gázpedálróL Ha tehát az előttünk lévő valamelyik - például a második - csatornatagnál magasak a készletek, jobban tesszük, ha nem túl óráztatjuk a gyártósorokat A defenzív vezetés elve a visszapillantó tükörreis érvényes: ha látjuk, hogy netán csak harmadikként- egy erőszakos kamion repeszt utánunk, mi is job ban járunk, ha nem vészfékezünk Látnunk kell tehát, hogy mi történik a termékcsatornában mind előttünk, mind mögöttünk (8.6 ábra). Az integrációnak természetesen buktatói, nehézségei is vannak, hiszen az integráció egyben a vállalati önállóság egy részének feladásával jár. Mértéke egyenesen arányos az önállóság feladásának mértékével (utalunk itt a kiszer vezési dilemmákra). A szakirodalom gyakran a vállalatok határainak elmosódá sáról is beszél. (A határ elméletileg addig tart, ameddig a tulajdonosok "teljes körű ellenőrzése" kiterjed. Ezen a határon túl már más tulajdonosok más válla latokat tartanak ellenőrzésük alatt). A jó együttműködéshez a tulajdonosi ha tárok elmosódása is szükséges lehet. Ez a probléma egy-egy szoros (például ]IT-rendszerű) integráció esetén gyakran felmerül. Találkoztunk már hazai "gyár a gyárban" rendszerrel (lásd 7.8 alfejezet), ahol a könyv vizsgáló nem volt hajlandózáradékolnia mérleget. A multinacionális cég termelőegysé gének beszállító hazai középvállalat készleteinek egy része ugyanis folyamatosan "ka pun kívül", a vevő cég telephelyén volt, holott még nem volt átadási bizonylat. Az ellátási lánc racionális (pufferkiegyenlítő) lépését a számviteli racionalitás nem tudta követni.
369
8.6 ábra. A logisztikai "rálátás" kiterjedési körének bövítése (Az ellátási lánc több vállalatot fog(jon) át)
8.7 ábra. Áramlások az ellátási láncban
Termék- és információáramlás
Forrás: Lee-Tang, 2000 alapján.
8.13 A folyamatok az ellátási láncban Az értékteremtő tevékenységek hosszabb összefüggő láncolatot képeznek, amelyeket folyamatoknak nevezünk Mivel az ellátási lánc egy adott főfolya matra szerveződik, amely az alapanyagforrástól indul ki és a végső fogyasztóig tart, a lánc ténylegesen több párhuzamos vagy fordított irányban futó tevé kenység és folyamat integrációját jelenti. Az anyagi folyamatokhoz tartozik a termék vagy a szolgáltatás áramlása a beszállítától a végső fogyasztóig, valamint a fordított irányú termékáramlás (például javítás, újrahasznosítás, hullaclékfeldolgozás), az információs fo lyamathoz pedig többek között a renclelésfelaclás, -továbbítás, -feldolgozás, míg a pénzügyi folyamatokhoz a számlakiegyenlítés, a számlaforgalom inté zése, a hitelnyújtási és fizetési feltételek stb. Láttuk, hogy a folyamatok túlnyúlnak a vállalat határain, sőt gyakran az ipar ág határait is átlépik. Avevők és a szállítók is a folyamat szerves részei. Mivel a folyamat nem áll meg a szállítók és a vevők vállalatainak határainál sem, tovább kelllépni a szállítók szállítóihoz, illetve a vevők vevőihez. Az ellátási lánc a természet biológiai körforgásához hasonlítl1ató (8.7 ábra).
Az ellátásilánc-menedzsment megközelítés azt hangsúlyozza, hogy elméleti szempontból a vállalathatárok csupán mesterséges bukkanák az ellátási lánc menti anyag- és információáramlásban, és a végső cél a teljes lánc teljesít ményének fokozása. Ezért lényeges feladat a tevékenységek, folyamatok vállala ton belüli és vállalatok közötti oly móclon történő integrációja és koordinációja, hogy a folyamatok a vállalatok határain minél simábban lépjenek át. A menedzsmenttudományok a folyamatok vállalatok közötti integráció jának és koordinációjának egyre nagyobb teret szentelnek. Esetünkben erre példaként az ostorcsapás-effektus elméletét mutatjuk be.
8.2 Az ostorcsapás-effektus 8.21 Az ostorcsapás-effektus értelmezése, okai Az ostorcsapás-effektus értelmezése. Az előző fejezetek a logisztikával mint "kapun belüli" tevékenységgel foglalkoztak. Napjaink logisztikája azonban már nem a cégkapun belüli készletek és a szállítás optimalizálása, netán a cég
370
371
saját raktárainak földrajzi elhelyezése körül forog, a nagy kihívást egyre inkább az jelenti, hogy
8.8 ábra. A megrendelések (és a vásárlás) alakulása az idő függvényében 45,----------------- ---------------------- ------------
a) mely csatornákon (beszállítókon) keresztül, milyen költséggel és feltételek kel érkezik a szükséges input, illetve b) mi történik a kapun kikerül ő outputtal: a termékek mely közvetítőkön ke resztül jutnak el a végső felhasználó hoz.
40
A készletek ilyetén "bumeránghatására" éppen az elektronikus információáramlás hívta fel a figyelmet. Az 1990-es évek elején a Praeter & Gamble elemzői érdekes dolgot ész leltek ellátási láncuk vizsgálata közben. Vezető termékük, a Pampers papírpelenka vég ső fogyasztási igénye viszonylag állandónak volt mondható, ám a kiskereskedők meg rendelései nem mutattak ilyen stabil képet. Amikor a nagykereskedőknek a gyártó felé leaelott megrendeléseit elemezték, az eltérések még nagyobb hullámzást mutattak (8.8 ábra). Megállapították, hogy az ellátási láncbanfe{felé haladva a kereslet egyrejelentő sebb kilengéseket mutat. A jelenséget ostorcsapás-effektusnak (bullwhip effect) nevez ték el, hiszen a korábbi bizonytalanságok a lánc végén lévő partnernél kumulálóclnak, azaz a sor végén "csattan az ostor".
372
==============
354----------------------- --Hr
Nem mindegy például, hogy a termék szívásos vagy nyomásos csatornába ke rül, vagy hogy a csatorna tagjai közül melyik szereplő dominál, azaz ki szabja a feltételeket. A logisztikai vezető például nem tisztán "készlethatékonysági" szempontból dönt a készlet nagyságáról, hanem abba a partnerek is "bele szálnak", s gyakran az optimumnál magasabb készlettartásra "kényszerítik" a partnert. (Egy nagy áruházlánc beszállítójaként például a készletek rugalmas "lehívásakor" is a tőlük kapott feltételekhez kell igazodni.) Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a jövőben már nem annyira az egyes tenné kek versenyeznek majd más hasonló termékekkel, hanem az egyik elosztási csatorna a másik elosztási csatornával. Az a termék lesz a nyertes, amelyiknek az elosztási csatamája gyorsabban és megbízhatóbban juttatja el az adott ter méket a fogyasztóhoz, illetve amelyik csatorna kisebb költséggel képes mind ezt realizálni. (Általában igaz, hogy a termék gyártási önköltsége a fogyasztói árnak legfeljebb a fele, a maradék hányad a csatornában rakódik rá.) Ezért egy re fontosabbá válik a csatornatagok közötti információs kapcsolat, az úgyneve zett elosztási informatika. Az elosztási informatika legfőbb mérőszáma az információáramlás gyorsa sága és pontossága, valamint a készletek alakulásának megfigyelési lehetősége a teljes ellátási vagy elosztási csatornában. Az információ a csatornában felhal mozódott készleteket helyettesítheti. Ha az adott (például gyártó-nagy kereskedő-kiskereskedő) csatornában az egyes tagok nem teszik lehetővé egymás számára a készletinformációik terítését, akkor egyes tagoknál jelentős hiány, más tagoknál jelentős többlet merülhet fel egyidejüle g.
t-------------------ll
so+----------------;--
Fogyasztó Kiskereskedő Nagykereskedő Gyártó a beszállítához
==================
25 4--------------------
Q)
cn Q)
204--- ---------••-••7"7... •Jn
Az ostorcsapas
l
effektus
l
o 1 2 3 4 5 6 7 8 g 10 1112 13 14 15 16 17 18 19 20 21 2223 24 25 26 27 28 29
1ctü
Az ostorcsapás-effektusnak szinte minclen iparágban tanúi lehetünk. Ez nem más, mint
a piaci szereplők racionális viselkedésének a következménye, amit egy egyszerü mócl szerrel könnyen be is lehet bizonyítani. A móclszer neve a logisztikai tréningekről is mert úgynevezett sörösjáték. A játék lényege, hogy a tréning résztvevőit 3-4 fős csoportokra osztják. Ezek egy-egy csoportja képviseli aztán a) a sörfogyasztókat, b) a kiskereskedőket (italboltokat), c) a nagykereskedőket (clepókat), valamint cl) a gyártókat (sörgyárakat vagy importőröket).
A szereplőknek úgy kell a megrendeléseikről döntést hozniuk, hogy csak az ellátási láncban közvetlenül alattuk elhelyezkedő játékosok elöntéseit ismerik meg (amikor azok feladják rencleléseiket). Más információ nem áll renclelkezésükre. Ezután a tréning vezetője minclen rendelési ciklus után számba veszi az egyes cso portoknál meglévő készleteket A játék bünteti a túl magas készletet felhalmozott csoportokat, duplán bünteti azonban a készlethiánnyal rendelkezőket. Az ereelmény 6-8 ciklus után magáért beszél: a csoportok nem tudnak "jó" döntést hozni. Az viszont jóllátható, hogy a magasabban elhelyezkedő szereplők megrendeléseinek szórása min clig nagyobb, mint a fogyasztóhoz közelebb esőké.
373
Az ostorcsapás-effektus okai. Az ostorcsapás-effektus káros következményei nek elkerüléséhez a kiváltó okokat kell azonosítani. A kereslet egyre torzabb becslésének fő okai a szakemberek szerint a következők l. 2. 3. 4.
a keresJeti előrejelzések pontatlansága, a megrendelések periodikus feladása, az áringadozás, illetve a hiánytól való félelem.
A keresleti előrejelzések pontatlansága abból adódik, hogy a kereskedő meg rendeléseit általában a hozzá beérkezett múltbeli megrendelések statisztikáira alapozza. Ha új megrendelés fut be, akkor saját becsléseibe ezt is belekalkulál ja, majd kiegészíti azt egy biztonsági készlettel, és az így megnövelt mennyiség gel igazítja ki becsléseit Ha két megrendelés között sok idő telik el, akkor a biz tonsági készlet nagysága akár több ciklusidőnyi szükséglet felhalmozódásához is elvezetl1et. Az így született becslés alapján a kereskedő elkészíti a saját megrendelését, amit továbbít szállítójának A szállító a biztonsági készlettel növelt megrende lést kiegészíti az általa szükségesnek vélt pótlólagos mennyiséggel, és ezt to vábbítja a gyártónak Minél hosszabb az ellátási lánc, annálnagyobb biztonsági készletek halmozódnak fel a raktárakban. A gyártók, a kereskedőkhöz hason lóan, szintén előre felbecsülik a keresletet, és ehhez gyakran bonyolult madel leket állítanak fel. Minél bonyolultabb módszereket használnak, annál erőseb ben jelentkezhet a biztonsági készlettelnövelt becslések okozta torzítás, annál nagyobb az ostorcsapás-effektus. A megrendelések periodicitása is az ostorcsapás-effektus okozója lehet. Ha a közbenső és a végső felhasználők - jelen esetben tehát ideértve az ellátási láncba tartozó kereskedőket is - nem folyamatosan, hanem adott időszakon ként adják fel megrendeléseiket, akkor nagyobb tételt rendelnek egyszerre, és raktárkészletet halmoznak fel. A gyártó felkészül az időszakonkénti nagyobb tételes megrendelésre, és ennek megfelelő árukészletet tart raktáron, illetve ennek megfelelő ciklikussággal szerzi be a megfelelő alapanyag-mennyiséget. Minél nagyobb a két rendelésfeladás közötteltelt idő, annál nagyobb készletre van szükség, annál kevésbé lehet pontosan megbecsülni a "valóban" szükséges rendelési mennyiséget A megrendelés összegyüjtésének egyik fő oka, hogy a rendelések meglehe tősen költségesek A kereskedők természetesen költségeik minimalizálására törekednek és inkább ritkábban, de nagyobb tételeket rendelnek a folyamatos készletfeltöltés helyett.
374
A gyártók időszakos megrendelései mögött a költséghatékonyságon túl egy másik ok is rejlik: megrendeléseiket akkor adják fel, amikor a beszerző éppen úgy gondolja, vagy amikor egy-egy nagyobb cég például az anyagigény-tervezési (MRP - Material Require ment Planning) rendszerét futtatja. Ha ez, moncljuk, havonta történik, akkor a havi ren delésekre szorítkoznak. A periodikus megrendelések mögött emellett a szállítók saját értékesítési renelszere is állhat: ha az értékesítési osztály tervét (annak teljesítését) ne gyedéves vagy éves bontásban mérik, akkor a határielőhöz közeleelve az eladók- bizal mas piaci kapcsolataikat kihasználva- gyorsan előre eladják a terméket, csak hogy meg legyen a rájuk szabott "kvóta", s felvehessék a kitúzött prémiumot. A következő perió dus elején az értékesítés emiatt természetesen visszaesik. Az árak változása szintén befolyásolja a keresletet Ha az árak stabilak, a fogyaszták
nem halmoznak fel felesleges készleteket, de ha árváltozásra számítanak, akkor megváltozik a kereslet is. Áremelés előtt megnő a kereslet, áremelés után pedig visszaesik egészen addig, amíg be nem áll az egyensúlyi helyzet. Az ingadozást az árváltozás miatti várakozások még jobban felerősítik, mert mindenki még a régi áron szeretne hozzájutni a termékhez, s ezért jelentős készletet halmoz fel. Alnikor az áremelés ténylegesen bekövetkezik, akkor a fogyasztők/kereskedők ezeket a már meglévő készleteiket használjál<: fel, és amíg van készletük nem ren delnek újat, azaz a fogyasztás -látszólag- jelentősen visszaesik. Ugyanez a pszichológiai hatás érvényesül az akciós árak alkalmazásakor is. Mind a közbenső, mind a végső fogyaszták igyekeznek kihasználni a mennyi ségi kedvezmények, kuponok, árcsökkentések jelentette előnyt, és valós igé nyeiknél jóval több terméket vásárolnak, azaz megnövelik raktárkészleteiket Amikor az akció véget ér, a kereslet visszaesik, egészen addig, amíg a tartalékok el nem fogynak. Gyakori probléma a vállalkozásoknál, hogy egy-egy akciót csak marketing szempontból gondolnak végig. Az előbbiekből azonban látható: ha nem fektet nek kellő súlyt ennek logisztikai átgondolására, a fegyver visszafelé sülhet el! A hiánytól való félelem régi keletű, hiszen mindenki fél attól, hogy nem tudja kielégíteni már megszakott szükségleteit (a hiánygazdálkodás évtizedei ré giónkban ezt a félelmet csak fokozták). A szállítói láncban felfelé haladva a hiány tól való félelmet felváltja avevőkelvesztésétől való aggódás: a gyártók és a ke reskedők is jól tudják, hogy csak úgy tudnak megmaradni a piaci versenyben, ha vevőik igényeit kielégítik Ennek érdekében a "valósnál" nagyobb inputren deléseket adnak fel, hogy a szükséges termékeket biztosítani tudják a kereslet esetleges meglendülésekor is. Ez történik például a karácsonyi "divat"-termé kekl<:el (olcsó, lapos TFT-monitor, akciós mobiltelefon stb.), amikor a gyártó cé gek - a karácsonyi akciójuk beharangozása után - hatalmas megrendeléseket kapnak a viszonteladóiktól, vagy háborús várakozás esetén. Ezek a viszont eladók még korántsem biztosak abban, hogy az adott termék slágereikké válik (nem is volt még idejük piackutatást végezni), ám attól félnek, hogyha például nem jut elég Harry Potter-könyv az üzleteikbe, az presztízsveszteséget jelent
375
majd számukra. A fenti okok együttes hatása eredményezi a vásárlási igények hez viszonyított nagy amplitudójú kilengéseket (8.9 ábra). Korábban már tár gyaltuk, hogy a kilengés azoknál a csatornatagoknál nagyobb, amelyek a lánc ban hátrább helyezkednek el.
8.10 ábra. Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ostorcsapás-effektus
8.9 ábra. Az ellátási lánc dinamikája
Idő
Forrás: Ballou, 1998 alapján.
8.22 Az ostorcsapás-effektus következményei, hatásai A kereslet pontatlan ismeretének számos káros következménye van. Az ostorcsa pás-effektus, ezt a pontatlanságot felerősítve, az ebből eredő problémákat az ellátá si lánc kezdő- és végpontjaközött nagyságrendekkel megnövel11eti (8.10 ábra). Vizsgáljuk meg a következményeket részletesebben. l. A túl nagy készletszint negatív gazdasági kihatásait már elemeztük Az ostor csapás-effektus miatt a kereskedők nem tudják egyértelműen megbecsülni a termékekből szükséges mennyiséget, ezért inkább felülbecsülik azt. A meg rendelések nagyobbak lesznek a valós keresletnél, és minél feljebb haladunk az ellátási láncban, annál nagyobb egységekről beszélünk.
A kereslet nem megfelelő előrebecslése abból is adódhat, hogy a termelők, illetve a nagykereskedők előrejelzéseiket vevőik, fogyasztóik megrendeléseire alapozzák. Minél magasabbra jutunk az ellátási láncban, annál kevésbé lehet pontos előrejelzéseket készíteni, mert az ostorcsapás-effektus miatt megnő a bizonytalanság a megrendelésekben. Az az információ, ami a gyártóknál megjelenik, már nem a valós végső fogyasztói keresletet tükrözi. 2. Az erőforrás-kihasználás hatékonysága csökken, mert az egyre nagyobb mér tékben ingadozó kereslet miatt a gyártók nem tudják egyenletesen kihasználni erőforrásaikat Amikor a kereslet megnő, akkor kapacitáshiánnyal küzdenek (ke vés a gép, a munkás, a jármü és a raktár), a visszaesés időszakában pedig kmasz nálatlanul maradnak ugyanezen erőforrásaik Minél nagyobb ingadozásoknak vannak kitéve, annál nagyobb veszteségeket szenvednek el emiatt. A külföldi szakirodalom a gyártó cégekre vonatkoztatva ezt gyaluan "hokiütő"-effektus nak is hívja. Azt érti alatta, hogy a hónap folyamán alapjáraton müköcltetett gépsorokat a hónap utolsó napjaiban fel kell turbósítani, hogy az utolsó pillanatban beérkező ren eleléseket a hónap utolsó napjára legyártsák. Az egyenletes termelési görbe tehát az utolsó héten felfut, s a termelési grafikon egy hokiütő formáját veszi fel. A periodicitás tehát nemcsak a készletekre igaz, hanem minclen más erőforrásra, a gépekre vagy a clol gozókra is, mivel a periódus végén gyakran tiHórázniuk kell.
Több iparági tanulmányban kimutatták, hogy a láncban-például a gyártótól a kiskeres keelőig terjeelő csatornaszakaszon - gyaluan akár 100 napnál nagyobb raktárkészlet is felhalmozóelhat Minclez azért, mert a lánc minclen tagja fel akar készülni a kereslet inga dozásaira, és biztosítani akarja magát az információhiányból származó bizonytalanság ellen.
3. Növekednek a szállítási, a raktározási és egyéb logisztikai költségek A szaká sosnál nagyobb tételek raktározásának, kezelésének, szállításának és a károk valószínűsége növekedésének következményeit a költségek növekedése jelzi. Abban az esetben, ha a készletváltozás hirtelen követl<:ezik be, akkor a raktárak
376
377
gyors utántöltésemiatt a szállítási időt le kell rövidíteni. A rendkívüli esetekben felmerülő gyorsasági szükséglet általában extra felárat von maga után. 4. Csökken a kiszolgálási színvonal, mert a termelők nem tudják j ől megtervez ni gyártási müveleteiket, csak lassabban tudnak szállítani. A hosszú átfutási idő, ami a megrenelelés feladásától a termék leszállításáig eltelik- ismert móclon -, nem vevőbarát Az ügyfelek inkább átpártolnak azokhoz a cégekhez, amelyek nél nem kell annyit várniuk a termékekre. A karbantartási, javítási munkákat is ugyanígy lelassítja a hosszú átfutási idő. Ezt ismerte fel például több, nagy érté kü berendezéseket gyártó és forgalmazó cég (például repülőgépek, felvonák vagy egy adott hőerőmüvet ellátó bánya egyetlen óriási markolája esetében), amikor úgy biztosítja piacvezető helyét, hogy garantálja a 24 órán belüli alkat részellátást a világ bármely pontján.
8.23 Az ostorcsapás-effektus hatásainak csökkentése Az ellátási lánc tagjai leginkább a birtokukban lévő információ egymás közötti kölcsönös megosztásával hiszöbölhetik ki vagy csökkenthetik ezeket a nega tív hatásokat. Ez azonban nem egyszerü. A lánc tagjai ugyanis önálló cégek, ki sebb vagy nagyobb vállalatok, amelyek piaci-gazdasági érdekei egymással el lentétesek is lehetnek. Egy-egy jelenleg partnernek tekintett cég gyakran kon klu·ens cégekkel is kapcsolatban áll (vagy állhat a jövőben). Ennek ellenére fel kell ismerni és el kell fogadni azt a tényt, hogy egy többé vagy kevésbé "integ rált" ellátási lánc tagjaként versenyelőnyre lehet szert tenni. A vezetői dilemma, amit meg kell oldani, az, hogy ez a stratégiai szövetség több eredményt hoz-e a cég számára, mint az ismertpiaci, üzleti információ megtartása a saját válla lat számára. Az ostorcsapás-effektus hatásainak csökkentéséhez felhasználhatjuk az alább felsorolt lehetőségeket. l. Az információmegosztás. Az informatikai technológia fejlődésével ez ma
Az online adatátvitelnek több előnye van: a) mivel az adatok elektronikus úton jutnak át az egyik rendszerből a másikba, ezért nincs szükség ismételt rögzítésre. Ez egyrészt csökkenti a rögzítési költségeket, másrészt kikliszöböli a téves rögzítésből ereelő hibákat is. A rendszer megbízható: nincs esély arra, hogy a bizonylatok elkeverednek a továbbítás során; b) az elektronikus adatcsere bevezetésével párhuzamosan pontosabb cash.flow meneclzsment is megvalósítható. A számlák azonnali kiküldésével az adósoknak is gyorsabban kell kiegyenlíteniük tartozásaikat, leröviclül a termék forgási ideje; c) a változó kereslethez való felkészülésben nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Vezetői dilemmát jelent a magas belépési költség is. Nehéz felbecsülni, mikor éri meg beruházni, mikor fedezi a folyamatos használat miatti költségmegtakarítás a kezdeti ma gas kiadásokat. A szakirodalom erre azt a választ adja, hogy "navigare necesse est", parafrazálva: az elektronikába beruházni szükséges. Szükséges még akkor is, ha a fel gyorsult technológiai fejlődés miatt az avulási idő drasztikusan lecsökken, a fejlődés fo lyamatosan igényli a számítástechnikai fejlesztést. Ha az információcsere interneten valósul meg, akkor előtérbe kerül az adatbiztonság kérdése is. Az információáramlás felgyorsítására több móclszert is ismerünk. Hazai szakmai kö rökben is elfogadottá vált például a már tárgyalt VMI. Ennek a vevő/beszállító mene dzselte készletezésnek- mint folyamatos készletfeltöltési programnak- jellegzetessége, hogy a kereskedő a beszállítá számára rendelkezésre bocsátja az üres áruházi polcokat, valamint a POS segítségével azonnal eljuttatja a valós ic\ejü értékesítési adatokat az adott beszállítának Ezek alapján a beszállítá határozza meg, hogy mikor, mennyi utánpótlást hoz és rak fel a rendelkezésre álló polcra. A leglényegesebb azon optimum megtalálás a, hogy terméke soha ne váljon hiánycikké, ugyanakkor csak akkora utánpótlást hozzon, hogy az elférjen az adott polcon. Tehát a beszállítá saját maga kontrolláll1atja saját ter méke készletének nagyságát a kereskedőpartnerének a területén. Ez által nem csupán pontosabban tud tervezni, hanem a két partnernél összességében meglévő készletek nagysága is jelentős mértékben csökkenthető.
2. Az ellátási lánc karcsúsítását célzó prograrnak Ha a gyártó közvetlen ül vagy legalábbis kevés közvetítőn át juttatja eláruita fogyasztóhoz, akkor nagymér tékben lecsökkenti a biztonsági tartalékok miatt felhalmozott felesleges készle teket, mivel pontosan érzékeli a végső keresletet A karcsú keresletilánc azon ban üzleti szempontból ennél többet jelent: ha az ellátási láncot integráljuk, az így elért szinergiahatás nem csupán a tranzakciós költségeket csökkenti, ele a vevőkiszolgálás színvonalát is megnöveli.
már költséghatékonyan megoldható. Mindkét irányú információ megosztása fontos. Elsődleges szerepe van a végső fogyasztói információnak. Az értékesí tési pontnál kapott adatok fontos információkat tartalmaznak minden csator natag számára. A POS-terminálok alkalmazása nemcsak a kereskedők informá cióáramlását gyorsíd1atja meg. Amikor a pénztáros leolvassa a vonalkódo t, az eladott áru adatai automatikusan a számítógépes nyilvántartó rendszerbe ke rülnek. Minden pillanatban tudni lehet az aktuális raktárkészletet, és pontosan fellehet mérni a kereslet változásait. A POS-adatok terítése más csatornatagok számára is pontosabb trend ek, statisztikák készítését teszi lehetővé.
Mivel a megrendelések periodicitásának döntő oka a magas rendelési költség, ennek le szorításával sokat lehet javítani a kereslet folyamatossá tételén. Az elektronikus adatcse re alkalmazásával a költségek lényegesen csökkenthető!<, a megrendelési folyamatok egyszerüsítésével és automatizálásával a renelelések sokkal gyakoribbá tehetők. (Meg oldás lehet a dinamikus hálózatokon alapuló renelszerek alkalmazása, azaz az elektroni kus kereskedelem.) A másik tényező - a fentiekkel ellentétes méretnagyság kérdése - szintén a költség hatékonysághoz kapcsolódik: a termékek ára általában kedvezőbb, ha a megrendelő nagyobb tétel (például egész konténer/kamion) árut rendel. Ezzel a vevő gyakran egész hónapra elegenelő raktárkészletet halmoz fel, és csak nagyon hosszú idő múlva fog új rendelést feladni. A szállítónak fel kell mérnie, hogy ez mennyiben befolyásolja saját nyereségességét, és esetleg móclosítania kell az ilyenfajta árképzésen, vagy egy külső lo gisztikai cégre kell bíznia az áru szállítását. A külső logisztikai cég alkalmazása segíthet:
378
379
a cég összegyüjti a környezetében található kisebb cégek igényeit, és ezeket összegezve kedvezőbb áron tudja szállítani a kívánt termékeket.
8.24 Az ostorcsapás-effektus hatása a logisztikai rendszerre Korábban már tárgyaltuk, hogy a készletek gyors mozgása felfedi a feleslege ket, láthatóvá válik a szükségesnél magasabb készletszint, amelynek a rend szerből történő kivonása csökkenti a készlettartási költségeket Nem véletlenül állítják a folyamatszervezők, hogy: "Ha háromszor-négyszer gyorsabban szál lítod az árut, mint versenytársaid, akkor háromszor gyorsabban fogsz növe kedni, kétszer nagyobb haszonra teszel szert és a költségeid is csökkenni fognak!" Tekintettel arra, hogy a kereskedők is optimalizálni szeretnék logisztikai rendszerüket ahhoz, hogy széles termékválasztékot nyújtsanak, kisebb tételek ben, de nagyobb gyakorisággal, gyors és pontos szállítást igényelnek. Ehhez megfelelő logisztikai eszközökre van szükség: megfelelő disztribúciós háló zatra, megfelelő kapacitású jármüvekre és megfelelő méretü, megfelelően fel szerelt raktár(ak)ra a megfelelő hely(ek)en. Ha a készleteket csökkenteni akarják, azonos vevőkiszolgálási színvona lat feltételezve, akkor előre jelezni kell a vevők által később megrendelendő cikkek mennyiségét és összetételét, illetve szarosabban kell együttmüköclni a vevőkkel. Ehhez nagy segítség, ha a vevő megengedi, hogy "belelássunk" a kész letnyilvántartásába és az értékesítési adataiba.
gáltatások igénybevételével is megvalósulhat A szolgáltatást végezheti az ellá tási lánc valamelyik szereplője, ele ny(1jtl1atják azt jogilag elkülönült szervezeti egységek, amelyek logisztikára specializálódtak. Magyarországon ma a logisz tikai tevékenységek (elsősorban az elosztás) külső szolgáltatóhoz történő ki szervezése a jellemző trend (8.11 ábra). Ha nyílt, stratégiai partnerkapcsolatok alakulnak ki a lánc tagjai között, ak kor a lánc egy-egy tagjánál a készlet akár meg is szüntethető. Optimális esetben a végső fogyasztó által a kiskereskedésben megvásárolt árucikk vonalkódjának beolvasásakor (POS-információ) a termelő közvetlenül kap jelzést a fogyásróL Korábban láttuk, hogy a POS-információ a végső fogyasztóhoz eljuttatott ter mék mennyiségi, minőségi, időbeli és térbeli adatait online móclon akár az el látási lánc összes megelőző tagjához visszajuttathatja. Az ostorcsapás-hatást ezzel jelentősen mérsékelhetjük (8.12 ábra). 8.12 ábra. Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ideális állapot
8.11 ábra. Az ellátási lánc egy lehetséges modellje
;--------------
------------- -1 l
'
=:>
1
Logisztikai szaigáitatás
l
'
;------------ -l
'
=:>
=:>
1
1
Logisztikai szaigáitatás
Logisztikai szaigáitatás
;--------------1 l
'
Idő
=:>
1
Logisztikai szaigáitatás
Az ellátási lánc információáramlásának jó szervezésével a láncból egy-egy tag
akár ki is iktatható, így csökken a lánc hossza, felgyorsulnak a folyamatok és csökkennek a költségek. (Lásd még 9. fejezet.)
A hagyományos értékesítési csatornában az ellátási lánc minden tagjánál fel halmozódnak készletek Az egyes tagok között az áruáramlás logisztikai szol-
Felmerül a kérdés, hogy melyik szereplő válik dominánssá az ellátási láncon belül. A fo gyasztási cikkek (FMCG) területén Magyarországon az a jellemző, hogy a multinacioná lis nagykereskedelmi csoportok diktálnak Ez abból is látható, hogy számukra nagyon kedvező, a szállítástól számított 30-90 napos fizetési halasztást kérnek (és kapnak) a be szállítóktól. Mi lehet ennek az oka? Hajlamosak vagyunk ezt a kérdést a láncolatok mére tével, óriási tőkeerejével magyarázni. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy a mé retükben a nagykereskedelmi láncolatokkal nemcsak vetekedő, hanem azokat túlszár nyaló vasúttársaságok, logisztikai szolgáltatók, multinacionális termelőcégele miért kénytelenek meghajolni a kereskedelmi cégek akarata előtt. A válasz abban keresendő,
380
381
---· =:>
Információáramlás
Anyagáramlás
hogy a nagykereskedelmi vállalatok információs csomópontokként müködnek, ők játsszák az ellátási láncon belül a rendszerintegráto rak szerepét. A klasszikus, erőt je lentő értékek (tőke, méret, létszám) az elektronikus kereskedelem révén inflálódnak, míg az információ felértékelődik Beszállító-gyártó viszonylatban a dominancia elté rően alakul (lásd 8.5 alfejezet).
A logisztikai informatika kikényszeríti a partnerkapcsolatok fejlesztését. Az in formatika fejlődése persze visszahat a logisztikai szolgáltatók tevékenységére is, mintegy "megtermékenyíti" azt. Az árukövetési rendszerek segítségével pél dául a feladó folyamatosan figyelemmel kísérheti küldeménye útját és bár mikor megváltoztathatja annak útvonalát is: átirányíthatj a, visszaküldheti, kés leltetheti a kiszolgálást stb. A felgyorsult üzleti kapcsolatokban ezek az eddig mellékesnek számító tényezők felértékelődnek Az árukövetési rendszereknek két alapvető fajtája van. Az egyszerübb megoldás eseté
ben az áru útjának állomásain feljegyzik azt, hogy az áru az adott ellenőrzési ponton át haladt. Az információ valamilyen úton eljut a logisztikai szaigáitató információs rend szerébe, így az érdekeltek mindig tudják, hogy az áru éppen mely állomások között ha lad. A fejlettebb megoldás müholdas (GPS) árukövetést jelent: az árun elhelyeznek egy olyan mikrochipet, amely müholdon keresztül folyamatosan tartja a kapcsolatot a lo gisztikai szaigáitató információs rendszerével, így az áru pontos helye is ismert minden időpillanatban. Az áru ütvanalát és aktuális helyzetét a feladó (esetleg a címzett) a meg felelő jelszó ismeretében a logisztikai szaigáitató honlapján vagy a saját telephelyén el helyezett terminálo n ellenőrizheti (lásd 9. fejezet).
8.3 Az eUátási lánc tagjainak együttműködése Az ellátási lánc versenyképessége annak függvénye, hogyan képesek a lánc tagjai érdekellentéteiket feloldani. Változatlanul figyelni kell a vállalaton belüli tevékenységekre, emellé azonban belép a vállalatok beszállítói és vevői közötti partnerkapcsolatok, illetve a lánc (hálózat) egészének a menedzselésési igé nye is. A vállalathatárok "elmosódásával", az anyag-, az információ- és a pénz áramlás zökkenőmentesebbé, áramvonalasabbá tételével a partnerek is köze lebb kerülhetnek mind fogyasztóikhoz, mind szállítóikhoz. A legnagyobb problémát a szervezetek közötti kapcsolatok szervezeti-müködtetési rendsze rének hatékony kialakítása és müködtetése jelenti. Az egyes láncok müködési hatékonyságának mérése igen bonyolult. Ehhez megfelelő mérőszámok, illetve hosszabb időszakon átnyúló méréssorok kelle nek A hatékonyan müködő ellátási láncok egyes vállalatai müködésének elem zésére a következő mérőszámokat alkalmazhatjuk:
382
l. abeszállítók és a vevők között mennyit változott az információ megosztás;
2. a horizontális üzleti folyamatok milyen mértékben váltják fel a vertikális funkciókat; 3. a szállítók számának csökkentése növekvő bizalmat jelent-e a vásárolt anya gok és alkatrészek iránt; 4. a szervezeteknek és a folyamatoknak mekkora a rugalmassága (nehéz objektíven mérni); 5. a folyamatok koordinálása hány szinten valósul meg; 6. változott-e az új termékek piaci bevezetésének időtartama stb. A mutatók objektív mérése nagy szakmai kihívást jelent. A mérés azért is ne héz, mert a láncok ugyanakkor nem statikusak, hanem folyamatosan változ nak, a piaci igényekhez igazodva fejlődnek. Ha a partnerek hosszabb távon tudnak sikeresen együttmüködni, az egyes tagok olyan gazdasági előnyöket érhetnek el, mint például ./ az alacsonyabb készletbefektetés, ./ a rövidebb átfutási és rendelésteljesítési idő, ./ a gyorsabb megtérülés, ./ az alacsonyabb beszerzési és müködési költségek, ./ a magasabb munkahatékonyság, ./ az alacsonyabb logisztikai költségek, ./ a fogyasztói igények gyorsabb kielégítése stb. Gyakran előfordul azonban, hogy az egyik lánctag befektetésének gazdasági eredménye egy másik lánctagnál jelenik meg. A haszon "újraelosztása" - pon tos mérőszámok híján- az együttmüködésben rejlő bizalom kérdése.
Asiker lé!gfőbh atog azons erve;r;etfképess g, amelyafolyatiÚltok, az esz özök éq a nm.llk:aerő ko1U1JI x h:mnbináláqáf1 és int grációján alapul, s. így hoz l tre.plyan rték t(a ersenytársak általnehezenutánozható know howt), amely a láfl;Céqaz e.zt alkotőszervezetekversenyelónyforráSalehet ·
383
Ez a szervezeti képesség csak hosszabb időszak távlatában alakulhat ki, s ez előnyt és hátrányt egyaránt jelent:
globalizációjára, a kutatási-fejlesztési költségek növekedésére vagy a technikai technológiai haladás felgyorsulására.)
a) előny, hogy más vállalatok ilyen integrált ellátási láncot nem tudnak egyik napról a másikra kialakítani; b) hátrány, hogy az adott vállalat számára is hosszú évek szükségesek, míg sike rül felhalmozni azt a tudást, kapcsolatrendszert, képességeket és a bizalmat, amit egy ilyen komplex rendszer megvalósítása/müködtetése feltételez.
A stratégiai szövetség fő típusai. A stratégiai szövetség kialakulására a tranzak ciósköltség-elmélet ad magyarázatot. Ez azt vizsgálja, hogy ha a vállalat gazda sági tevékenységeit tranzakciók sorozatának fogjuk fel, akkor milyen koordiná ció teszi lehetővé, hogy a tranzakciók a legkisebb költséggel valósuljanak meg. A tranzakciósköltség-elmélet az ügyletek lebonyolításának két alapvető területét, a piacot és a hierarchiát különbözteti meg. A piac olyan nyílt versenyt je lent, ahol az ügyletek alkalmanként kötött, rövid távra szóló szerződések révén mennek végbe az egyének, illetve a vállalatok között. A hierarchia ezzel szem ben a tökéletes tevékenységi integrációval azonosítható, ahol a tranzakciók le bonyolítására ugyanazon szervezeti, tulajdonosi struktúrán belül kerül sor.
A láncok létrehozásának feltétele az áttérés a versenyeztetői/versenyzői mo dellről az együttmüködési modellre (8.13 ábra). A modell tehát bizalmon alapuló, hosszú távú, integrált, kölcsönösen elő nyös müködést feltételez. Ezt a tekintjük át a következőkben. 8.13 ábra. Az ellátási láncok létrehozásának szemléletmódbeli modellje
A két szélsőséges eset között az egyes szervezetek együttmüködhetnek. Ilyen közbenső együttmüködési forma a stratégiai szövetség (8.14 ábra). A szövetségben résztvevők megegyeznek, hogy ügyleteiket részben egymás között, és nem a piac közvetítésével végzik. Ilyen megegyezés akkor jöhet létre, ha aszövetség keretein belül alacsonyabb költséggel tudják a tranzakciókat végrehajtani, mint akár a piac, akár a felvásárlás koor dinációja mellett. Az együttmúköclés révén lehetővé válik a piaci és a hierarchikus ele mek arányának rendszerszintü optimalizálása, a verseny és a kooperáció előnyeinek kihasználása, valamint a tagok különféle kompetenciáinak integrálása. 8.14 ábra. A vállalatközi kapcsolatok fő típusai
A beszállítá partner (bizalom) egy vagy kevés közép- v. hosszú távú rugalmas, keretet ad lényeges területeken integrált, összekapcsolt gyakori, kis tételben kölcsönösen előnyös tárgyalás kétoldalú, kapcsolatértékelés
8.31 Partnerkapcsolatok, stratégiai szövetségek Alacsony
A vertikális integráció foka
Magas
Alacsony
Kölcsönös függőség, egymásrautaltság foka
Magas
Az ellátási láncok elemzésének egyik lehetséges módja, hogy a partneri viszo
nyokat elemezzük. Ennek fő kérdése, hogyan viselkednek a vállalatok az el adó-vevő kapcsolataikban. Az ellátási láncok csak stratégiai szövetségben képzelhetők el. (A stratégiai szövetségek az utóbbi két évtizedben terjedtek el a fejlett ipari országokban, ami akár válasznak is tekinthető a verseny világméretüvé válására, a piacok
384
385
A stratégiai szövetség a következőképp definiálható (Tari, 1998):
,1A stratégiai szövetségek olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szó ló vállalati összefogásoknak adnak intézményes formát, amelyben az együttmüködés során a partnerek megőrzik stratégiai önállóságukat, ugyanakkor kialakítják-,; aszövetség rendelkezésére bocsátott erőfor rások egyesítése vagy kiegészítése révén- szarosabb tevékenységi integ rációjukat"
A stratégiai célú vállalati együttmúködéseknek - a partnerek egymáshoz való viszonya alapján- három típusát különböztetjük meg: l. horizontális szövetség: az azonos tevékenységi szektorban múködő ver
senytársak vagy potenciális versenytársak közötti stratégiai együttmúködés. Az ilyen cégek közötti megállapodás leggyakrabban a termelést megelőző kutatás-fejlesztésre vagy az ennek eredményeképpen előállított termék kö zös piacra vitelére vonatkozik; 2. vertikális szövetség: azok a nem versenytárs vállalatok kötnek szövetséget hosszú távon, melyek szállító-vevő kapcsolatban állnak egymással. A leglé nyegesebb motivációs tényezők között szerepel, hogy az együttmúködéssel csökkenthetök vagy elkerülhetők az információs aszimmetria hátrányai, az erőforrás-függőségből adódó problémák, valamint kiküszöbölhetők az in putokhoz való hozzájutás bizonytalanságai; 3. diagonális szövetség: azok az eltérő tevékenységi szektorhoz tartozó vállala tok alakítanak ki stratégiai együttmúködést, melyek között nincs szállító-ve vő kapcsolat. Ennek mozgatórugói vegyesek, a horizontális és vertikális stra tégiai szövetségek motivációi a megállapodás céljai szerint ötvöződhetnek A vállalatok közötti stratégiai szövetségek kialakításában meghatározó szerepe van a bizalomnak A bizalom azt a meggyőződést jelenti, hogy a partner tisztességesen fog viselkedni és elkötelezettségének megfelelően cselekszik Gazdasági szempontból abi zalomnak háromféle típusát különböztetjük meg:
3. a "nyitott elkötelezettségbevetett bizalom" esetében azt feltételezzük, hogy a partner többre is hajlandó, mü1t amire a szerződés formálisan kötelezi. A nyitottelkötelezettségbevetett bizalom kialakításához szükséges a legtöbb meneclzs menticlő. A vállalatok az egymás iránti bizalmat folyamatos kommunikációval, müszaki, technológiai erőforrások és információk megosztásával, közös stratégiatervezéssel, hosszú távú előrejelzésekkel vagy pénzügyi információk kicserélésével alakíthatják ki.
Szervezeti jogi szempontból informális és formális stratégiai szövetségeket kü lönböztethetünk meg. Az informális szövetségek esetében a partnerek úgy folytatják a kooperáció t, hogy a felek írásos dokumentumban nem rögzítik az együttmüködés tényét. Ahhoz, hogy az informális kapcsolat hosszabb távon életképes legyen, a már tárgyalt bizalomra van szükség. A formális stratégiai szövetségek tagjai ugyanakkor aláírásukkal ellátott do kumentumban rögzítik a hosszabb távú együttmúköclés szándékát és jövőbeli elképzeléseiket. Ezzel igyekeznek kivédeni a jövőbeni üzleti kockázatot. A dokumentumban a következő szempontokra érdemes kitérni: ../ aszövetség célja, jellege, ../ aszövetség jogi, szervezeti formája, ../ a partnerek által rendelkezésre bocsátott eszközök és ismeretek, felaclatmegosztás, felelősség és hatáskör a szövetségben, ../ az együttmüköclés iclőhorizontja, ../ a kommunikációs csatornák, ../ a vitás kérelések rendezésének mechanizmusa, ../ aszövetség müköclésének ellenőrzése.
A kooperáció jellege és szarossága azonban itt sem csupán az együttmúködés formalizáltságától függ. Ez esetben az úgynevezett harmaclik típusú (nyitott el kötelezettség be vetett) bizalom kiépítése kell ahhoz, hogy a partnerek maxi maiizálhassák az együttmúköclésből ereelő előnyöket. "A stratégiai szövetség olyan házasságlevéllel megpecsételt vagy házasság nélküli együttéléshez ha sonlítható, amelynek sikerességében a felek kölcsönös jóakarata és kockázat vállalási hajlandósága játssza a főszerepet" (Tari, 1998). A stratégiai szövetség fenti formái közül szempontunkból azok a leglé nyegesebbek, amelyek az ellátási lánc különböző szintjein a lánc hatékony müköclése végett jönnek létre. A továbbiakban ezeket tárgyaljuk
l. a "szerződési bizalom" feltételezi, hogy a szerződéses partner olyan etikai szinten áll,
hogy szándékában áll a szerződésben megfogalmazott ígéreteket betartani;
2. a "kompetenciabizalom" alapján a szerződéses partner képes az általa vállalt felada tot megvalósítani, a szállítási és minőségi előírásokat teljesíteni (a minőségbiztosítási rendszerek ezt a fajta bizalmat erősítik);
386
8.32 Az ellátási lánc tagjai közötti kapcsolatok alapvető formái A távolságtartó és az elkötelezett viszony jellemző i. A kapcsolat tartóssága és si keressége az egymással kapcsolatban álló cégek közötti viszonyban fellelhető
387
bizalom fokának függvénye. A bizalom értékkel bír, hiszen a jövővel kapcso latos bizonytalanság csökkentésének üzleti értéke van. A vállalatok közötti viszonyoknak két (szélsőséges) formája a "távolságtartó" és az "elkötelezett" viszony. A távolságtartó viszonyban a megrendelő és a beszállítá közötti hagyomá nyos kapcsolat ellenséges. Nincs bizalom. A megrendelőnek és a beszállítának különbözőek a céljai és az érdekei. A kapcsolatot zérusösszegü játéknak tekin tik, ami azt jelenti, hogy csak egymás rovására érhetnek el hasznot: amit az egyik megnyer, azt a másik elveszíti. Ennek a kapcsolatnak a középpontjában általában egy-egy adott, tartalmában és időbeli terjedelmében korlátozott gaz dasági tranzakció áll. A felek feladatait és kötelezettségeit világos és részletes szerződés határozza meg. Ha váratlan esemény követl<:ezik be, a vitát jogi vagy etikai szabályok alapján döntik el. A tranzakciókat "tisztes távolságból" bonyo lítják le, hogy elkerülhessék az összefonódásokat A beszállítókat csak minimá lis információvallátják el. Ha a kapcsolat egyes pontjai rosszul definiáltak, akkor koordinálatlan áru- és/ vagy adatáramlás alalml ki. A szerződés lejártával a másil<: fél könnyen lecseréll1ető.
../ a szerzőclésben inkább eljárási szabályokat, mint konkrét kötelezettségeket rögzí tenek; ../ a termék és a termelési eljárás korszerüsítését, fejlesztését a felek közös ércleknek tekintik; ../ a váratlan külső események folytán előálló problémákra méltányos megoldást ke resnek.
A 8.15 ábra a távolságtartó és az elkötelezett viszonyra épülő kapcsolatot szem lélteti. A távolságtartó modellben a két fél közötti egyetlen kapcsolódási pont az "A'' vállalat beszerzési és a "B" vállalat értékesítési részlege között alakul ki. A hangsúly a tranzakció teljesítésén van. Az információáramlás csak ezeken a funkciókon keresztül valósul meg. Ez törékeny kapcsolatot jelent, mely köny nyen megszakadhat, ha egy másik "B" típusú cég jobb ajánlattal áll elő, vagy a másik "N típusú cég többet hajlandó fizetni az adott jószágért 8.15 ábra. Vállalatközi kapcsolatok
Aeég
Beég
Aeég
Beég
A távolságtartó szerzőcléses viszony jellen1Zői a következők lehetnek: ../ ../ ../ ../ ../ ../ ../ ../
a kapcsolat általában rövid távú; a felek arra törekszenek, hogy minél kevésbé függjenek egymástól; a megrendeléseket erős árverseny kíséri; a felek között minimális a kommunikáció; a vevő több beszállítótól szerzi be ugyanazt a term éket, szolgáltatást; abeszállító csak írásos megrendelésre kezeli el a termelést; a beszállított termékeket a vevő részletesen ellenőrzi; a szerzőclés "minclen" részletre kiterjed.
Az elkötelezett viszony a kölcsönös bizalmon alapul. Az egyes tranzal<:ciók előtt a felek nem állapodnak meg részletesen minden egyes feltételben, a szerződés inkább csak az együttmüködés keretéül szolgál. Még ha van is részletes szerző dés, a felek akkor is érdekeltek abban, hogy többet tegyenek annál, mint ami kö telező, mivel azt feltételezik, hogy a többletteljesítmény hasonló reakció t vált ki a partnerbőL Belép tehát a nyitott elkötelezettségen alapuló bizalom. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok megosszál<: egymással bizalmas információikat is.
K+F
K+F
Logisztika
Inform. rendsz.
Szállító
Inform. rendsz. rendsz.
Vevő
Szállító
Vevő
Forrás: Christopher-Jüttner, 2000 alapján.
Az elkötelezett, "gyémántmodellben" a hasonló funkciójú egységek között ala kulhat ki közvetlen kapcsolat. Ez azután az intenzív öszefonódások miatt tartó sabb viszonyt eredményez.
Az elkötelezett kapcsolatot a következőképpen jellemezhetjük: a kapcsolatok hosszú távúak; egyik fél sem törekszik arra, hogy elkerülje a másik féltől való függést; aminőség és a megbízhatóság fontosabb, mint az ár; folyamatos és részletes az információáramlás a partnerek között; a vevő általában kevés (vagy egyetlen) beszállítótól szerzi be ugyanazt a terméket, szolgáltatást; ../ a kapcsolat több ágon fut, folyamatos együttműködés jellemző;
../ ../ ../ ../ ../
388
A távolságtartó és az elkötelezett viszony előnyei és hátrányai. A távolságtartó kapcsolat előnye, hogy kialakítása viszonylag kevés erőforrást igényel. A válla lat könnyen, alacsony költséggel le tudja cserélni beszállítóit, ha az árak és a költségek szükségessé teszik. Hátránya, hogy a minimális kommunikáció át tételes csatornákon halad, s félreértésekhez vezethet, így a kapcsolat nem nő fel a lehetőségekhez .
389
Az elkötelezett partneri viszony mind a beszállítót, mind a vevőt előnyökhöz juttathatj a: v' v' v' v' v'
a vevő és szállítója kölcsönösen megérthetik, tisztelhetik egymást; hatékonyabban használhatják ki közös erőforrásaikat; optimalizálhatják kapcsolódó folyamataikat; minclketten növelhetik nyereségüket (az egyik partnernél keletkezett nyereséget megoszd1atják); az együttmüködés révén lehetőségük van a folyamatos javításra, fejlődésre.
ruházási) tranzakciós költségrész magasabb ugyan, viszont alacsonyabb a fo lyó tranzakciós költség. Költségoldalról szemlélve hosszú távon itt jelentkezik az elkötelezett viszony előnye. A hosszú távú partnerkapcsolatban is adódhatnak azonban problémák. Egyrészt a partnerkapcsolatok életciklusa nehezen tervezhető, másrészt az is előfordul, hogy nem a legalkalmasabb partnert sikerül kiválasztani, s kényszer egyi.Htmüködés szükséges. Az elválás sokszor nem csupán az elhatározástól függ, ugyanis gyakran jelentős költséggel jár a kapcsolat megszüntetése és új partneri viszony kialakítása (partnerváltási költség). Harmadszor, a szervezet ellenállhat, ami meghiúsíthatja a váltást.
A fenti előnyök csak akkor érhetők el, ha a beszállítá és vevő magatartása a "mi és ők" szembenállásból a "mi és mi" együttmüködéssel nyerő-nyerő pozícióra változik. A partnerkapcsolatok lehetséges előnyeit müködtetési, technológiai és gaz dasági szempontból is vizsgálhatjuk Míiködtetési szempontból a kisebb beszállítói bázist könnyebb menedzsel ni. A kölcsönös függőség nagyobb beszerzési stabilitást biztosíthat. Magasabb kiszolgálási színvonal, megbízhatóbb és rövidebb átfutási idő érhető el, problé mák felmerülése esetén pedig a felek fokozottabb figyelmet fordíthatnak egy másra. Csökken az új ajánlatok összegyüjtésére és a beszállítók kiválasztására fordított idő. Abeszállítók nagyobb szerepet vállalhatnak a vállalati stratégia kialakításában. A folyamatos kommunikáció segítségével a partnerek folyama taikat jobban összehangolhatják Technológiai szempontból a partnerek hajlandók részt venni a termékterve zési és -fejlesztési folyamatokban. Ha a beszállítá t bevonják a termékfejlesztésbe, javulhataminőség és csökkenhet az új termék fejlesztési és bevezetési ideje. Pénzügyi szempontból csökkenthető, illetve megosztható a kockázat a kö zös beruházásokon és a kutatás-fejlesztésen keresztül. Az információmeg osztással alacsonyabb készletszint érhető el, ami csökkenti a költségeket A hosszú távú együttmüködés stabilabb árakat eredményezhet. Távolságtartó kapcsolat esetén a vállalat a beszállítókat versenyeztetve alacsonyabb beszerzé si árat érhet el, ugyanakkor tranzakciós költségei (például a partnervállalat megkeresése, az áralku lebonyolítása, a szerződés megfogalmazása, a szer ződés betartásának folyamatos ellenőrzése, a piaci események hatására szük séges szerződésmódosítás, a szállítás és a raktározás folyamatos szervezése, aminőség folyamatos ellenőrzése stb.) magasabbak lesznek, mint a bizalmon alapuló viszonynáL A tranzakciós költségek kezdeti (beruházás jellegü) részéhez a vállalatok közötti ismerkedési időszakban felmerült, a kapcsolat kiépítésével összefüggő költségek tartoznak. (A szerződéses megállapodás létrehozásával, az informá ciószerzéssel, valamint a tárgyalás és a szerződés kidolgozásával kapcsolatos költségek.) A folyó tranzakciós költség a kapcsolat fenntartásából, a piaci változásokra történő reagálásból származik. Az elkötelezett viszony esetében a kezdeti (be-
A lehetséges helyzeteket a vevő-szállító függőségi rács mutatja be (8.16 ábra). Míg a távolságtartó szállító-vevő kapcsolatokban az egymástól való függetlenség fenntartására törekednek a vállalatok, az elkötelezett partnerkapcsolat a szaros együttmüködésre épít, melyben a felek kölcsönösen függnek egymástól.
390
391
Az ellátási láncbeli kapcsolat kialakítását befolyásoló tényezők. A 8.3 alfejezet elején már bemutattunk egy mérőszámsor-rendszert, amely a láncok egyes vál lalatainak müködési hatékonyságát mérte. E helyütt a lánctagok közötti kap csolatok milyenségét vizsgáljuk. A szállítókkal való együttmüködés szarossága a következő mérőszámokkal mérhető: a) a lánctól valóji"iggőség mértéke azt mutatja, hogy a szállító erőforrásai nak mekkora hányada van lekötve az ellátási láncban (ez aszint befolyá solni fogja hozzáállását és elkötelezettségét az együttmúködéses fejlesz tési programokban); b) a kapcsolatok tartóssága az együttmüködés idejével mérhető (az idő múlásával a bizalom foka is nő); c) a technológiai vagy gyártási kapcsolatok szarossága a közös tervezés és fejlesztés mértékével, azok kölcsönös függőségével mérhető; d) a jogi kapcsolatok szintje is lehet mérőszám: megvizsgálható, hogy mi lyen típusú szerződések, közös szabadaltnak vagy más jogilag kötő meg oldások vannak a szervezetek kapcsolatában; e) a lánc hossza és összetettsége itt is fontos mérőszám lehet. E tényezők közül e helyütt csak a közvetlen ül kapcsolódó csatornataghoz való függőség mértékére téri.ink ki. (A más csatornatagok közötti viszony - például az OEM-TIER-kapcsolat (lásd 8.17 ábra- tudományos elemzése még várat ma gára.) Minden vevő-szállító kapcsolatnak két viszonylagos fontossága van: a) a vevő viszonylagos fontossága a szállító számára, illetve b) a szállító viszonylagos fontossága a vevő számára.
8.16 ábra. Vevö-szállító függőségi rács
8.2 táblázat. Szállítók és vevök közötti stratégiai szövetségek alakulása
100%
A szállító meghatározó (fogoly vevő)
Kölcsönös függőség
O%.
Alvállalkozói kiválasztás beszerzési marketing alapján
Nagyszámú alvállalkozó versenyeztetése
13. beszállítói
Rövid távú szerzódéses kapcsolatok
A szállítótól érkezett áru a vevő beszerzé sének száZalékában A partnerek megőrzik függetlenségüket
Hagyományos alvállallmzóiIJeszállitói rendszerek
Végtermékgyártók megrendeléseinek végrehajtása
A vevő meghatározó (fogoly beszállítá)
A vevőnek szállított áru a szállító bevételének százalékában
100%
Kölcsönös bizalom hiánya, ellen()rzési mechanizmusok működtetése az alárendeltségi viszonyban "Zémsösszegű" játék
árajánlat nem egyedüli kritérium akiválasztásnál Alvállalkozók átvilágítása, átláthatósága '
Közös célok kiaiakulatlansága A megrendelő domináns pozícióból dih.iál Éeszállítóktól való fe1használói fűggetlenség nem módosul
,JóHdőzített" termelésikooperáció
Just in time rendszer érvényesítése a beszállítónál, alkalmazkodás a megrendelő folyamataihoz Alkatrészek, részegységek műszaki dokumentációita vevő készíti el; a. beszállítók Önálló lllÚSZaki fejlesztése nélkűl Beszállítókegyoldalú ralctárózási kockázatvállalása
A vevő és a beszállítá között annál nagyobb valószínüséggel alakul ki elkötelezett viszony minél, ./ specializáltabb technika és tudás jellemzi a vevő vállalatot; ./ nagyobb piaci érdekek füzőclnek a termékéletciklus leröviclítéséhez, az új termék gyorsabb piacra viteléhez; ./ ügyfélspecifikusabb terméket szállít a beszállítá, illetve minélnagyobb részvételt biztosítanak a beszállítának a tervezési és kutatásfejlesztési folyamatban; ./ gyorsabban nő a termékek iránti igény, illetve ./ elterjedtebb a termékek differenciáltságán alapuló minőségverseny.
A szállítók és a vevők közötti stratégiai szövetség fejlődése. A stratégiai partner kapcsolatok alakulása jól megfigyelhető az autógyártás területén az alvállalko zói-beszállító rendszerek fejlődésén keresztül. A 8.2 táblázat a vevő-szállító kapcsolatok fejlődési periódusait mutatja be a hagyományos alvállalkozói-be szállítói rendszerektől az elkötelezett partnerkapcsolatig. A táblázatban nyomon követhető, hogy a hagyományos alvállalkozói kap csolatokat távolságtartó viszony jellemezte, a domináns pozícióban lévő meg rendelő nagyszámú alvállalkozóval kötött szerződéseket, és a legalacsonyabb árat ajánló szállító kapta a megrendeléseket (lásd 3. fejezet). A következő fázis ban abeszállítók kiválasztási eljárása finomodott, az áron kívülmás értékelési szempontokat is figyelembe vettek. Abeszállítók átvilágításával, auditálásával a megrendelő információkat szerezhetett az alvállalkozóróL Kölcsönös bizal mon alapulóegyüttmüködés azonban még nem alakult ki, a vevő még mindig az erő pozíciójából diktált.
392
Tömegtermelés (mass production)
Verilluilis partnerség konszellZIJS alapján
Hosszú távra kiválasztott beszállítók, önálló múszaki fejlesztéssel Koncepciomí.lis együttműködés a közös célok, akölcsönös bizalom éselőnyök alapjáh Feladatok és felelósségek meg sztástl, folyamatos kommunikáció Felhasználói fűggőség a kevésszámú. beszállítától
Karcsúsított termelés Forrás: Tari, 1998 alapján.
Az igazi jelentős változást a japán autóiparban kidolgozott termelési elvek el terjedése hozta meg: fejlődésnek indult az alvállalkozói viszony és megjelen tek a szállító és a vevő közötti stratégiai szövetségek. A Toyota által elsőként al kalmazott karcsúsított termelési rendszer - (lean production) melynek célja az anyag-, a bér- és az egyéb költségek szisztematikus csökkentése, az átfutási idők lerövidítése, az átfogó minőségbiztosítás és a készletek nélkül megvaló suló gyártás - a részegységszállítók piramisszerúen kialakított hierarchikus beszállítói hálózatára épül. Az az elve, hogy a hierarchiábanmagasan lévő el sődleges beszállítók (TIERl Suppliers) komplett részegységekkellátják el az autógyárat A második szinten elhelyezkedő partnerek az elsődleges szállítók nak gyártanak alkatrészeket és így tovább (8.17 ábra, vö. 6.4 ábra). Az összesze relést végző késztermék-kibocsátó cég (OEM) jelentős jogosultságokkal ren delkezik a teljes láncot illetően. (Bármikor ellenőrizheti például a TIER3 beszál lító gyártási folyamatainak minőségét.) A beszállítói struktúra összetétele megváltoztatja a szállítótól elvárt szolgálta tásokat és hozzájárulásokat A folyamat az ellátási láncon visszafelé halad. A felső szinteken a végösszeszerelő közelében a döntő tényező a minőség, a szolgáltatás szintje és kiterjedtsége, a technológiai tartalom és a szállító integrációs képessé ge. Az alsóbb szinteken azonban a költségé a nagyobb prioritás. A japán vállala-
393
tok sikereit jelentős részben ennek a partneri viszonynak tulajdonítják (Megje gyezzük, hogy aszoros együttműködéstjapánban a keiretsu is támogatja azáltal, hogy az összeszerelő vállalatok a főbeszállítók tőkéjének egy részét birtokolják) Az 1980-as években a japán tapasztalatok hatására kezdtek kialakulni és el terjedni az amerikai és nyugat-európai vállalatok szállítói és vevői közti straté giai szövetségek is. 8.17 ábra. Egy autógyár ellátási láncának kapcsolati rendszere
3. szintű beszállíták
2. szintű 1. színtú beszállílók baszállíták
1. szintű
Z. ·színtll
vevök
vevök
3. szlntú vevök/ végfogyaszlók
A tranzakció-orientált üzleti tevékenységeket felváltotta a kapcsolatalapú integrált ellátásilánc-koncepció, amely az egyes folyamatokat integrálja a láncban felfelé és lefelé egyaránt. A folyamatok integrációján a beszállítók, a termelők és a fogyaszták közötti olyan együttműködéseket értjük, mint például a közös terméktervezés, termékfej lesztés, munkavégzés, információmegosztás. A kapcsolat a fejlesztéstől a kiszállírásig át fogja a teljes értéldát1Cot. Ezek a vállalatok a kiterjesztett szervezet filozófiáját alkalmaz va a tevékenységeket egy zökkenőmentes folyamatba szervezik, együttesen keresik a termelékenység növelésének és az összköltség csökkentésének lehetőségeit.
Az 1980-as években a japán autógyárak (Toyota, Nissan, Honda) 300-340, az amerikaiak (General Motors, Ford, Chrysler) 1800-2500 első vonalbeli beszállí tóval dolgoztak, az európai gyárak nagy szóródással közbenső értékeket mu tattak (A japán cégek emellett ismerték partnereik gyártási költségeit, közös célokat dolgoztak ki és megosztották a kockázatot) Az utóbbi évtizedekben jelentős változás ment végbe az autóiparban. A cé gek nagyságrendekkel csökkentették beszállítóik számát. Ezekabeszállítók egyre inkább részegységeket, komplettebb modulokat szolgáltatnak A fejlő dés iránya mindinkább a specializált gyártóegységekből álló hálózatok, a "gyár a gyárban" rendszerek, valamint a dematerializált vállalat kialakítása felé nmtat (lásd 3. fejezet).
8.4 A stratégiai partnerkapcsolatok gyakorlata
Irányított folyamali kapósolaták
Központi cég (OEM)
Alapesetben a vállalat és a beszállítá szorosan együttműködve tevékenykedik. Amennyiben problémák merülnek fel, azok megoldása közös érdek Ezeket a problémákat, kérdéseket gyakran közös problémamegoldó teamek kezelik, amelyek azonosítják az okokat, kikísérletezik a megoldásokat és végre is hajtat ják a szükséges feladatokat.
Monilmizált folyamali kapcs. Irányítás néJkűlí. folyamati kapcs. ---- •"'.- Külsö.tagok folyamati kapcs..
cég ellátási láncának tagjai D AAközpbnli központi cég ellátási .láncának nem tagjai
8.41 Abeszállító bevonása a fejlesztésekbe
A jól időzített termelési kooperáció aJIT-elveit érvényesíti az alvállalkozónál, a megrendelő azonban még maga készíti el a részegységek műszaki dokumen tációit, abeszállítók pusztán végrehajtják a technológiai utasításokat. A vertikális partnerség a közös célok, a kölcsönös kockázat- és felelősségvál lalás jegyében folytatott szállító és vevő közötti stratégiai távlatú kooperációt jelenti. Erre a kapcsolatra az elkötelezett bizalmon alapuló viszony jellemző.
Az autóiparban számos innováció abeszállítóktól származik (például az ABS vagy amotorvezérlési rendszerek). A beszállítá járatosabb a saját szakterületén alkalmazott eljárásokban, ezért ha megkapja a lehetőséget, hogy közreműköd jön a termék tervezésében és fejlesztésében, bővíthető a fejlesztési ötletforrá sok száma. A központi cég elláthatja beszállítáját pusztán teljesítményspecifi kációkkal, jelezve, hogy a terméknek mit kell tudnia, sőt a teljes tervezést is átadhatja. Ha azonban a beszállítót bevonják a fejlesztésbe is, csökkentheták
394
395
a fejlesztési költségek, rövidülhet a fejlesztéshez szükséges idő, ami egyben az új termékek piacra jutási idejét is csökkenti. A technológia-intenzív számítógép-chipipar szaigáitatta példák azt is mutatják, hogy gyakran érdemes beruházni egy kapcsolatba. Az OEM-gyártók bizonyos beszállítókat, értékes mlíszaki tapasztalataik miatt annak ellenére megtartottak, hogy minőségi és szállítási gondok voltak velük A gyártók inkább segítettek ezen rövid távú hiányossá gak leküzdésében, mivel úgy látták, hogy a szállítófejlesztési költségek - amelyek ugyan rövid távon magasabbak, mint az egyszerlí szállítócsere - alacsonyabbak azokhoz az előnyökhöz képest, amelyek a kapcsolatok fenntartásában rejlenek Amint megszüntet ték a problémákat, a vevők profitálni tudtak abeszállítók technológiai képességeibőL
Fontos, hogy a beszállítói fejlesztési programokat olyan tapasztalt vezetők irá nyítsák, akik segítséget tudnak nyújtani a beszállítának a kitüzött célok elérésé ben, ismerik a beszállítá gyártási folyamatait és cégkultúráját.
8.42 A partnerkapcsolatok dilemmái A hosszú távú partnerkapcsolatot sem szabad azonban egyetemes megoldás nak tekinteni. Ahhoz, hogy egy vállalat a beszállítóinak az erőforrásait és ké pességeit a leghatékonyabban kihasználhassa, a beszállítókat stratégiai céljai szerint csoportosítania kell. A kooperáció nem lehet azonos mértékü minden beszállítá esetében. Különbséget kell tenni azok között a partnerek között, akik valóban stratégiai jelentőségüek, és e szállítók fejlesztésére kiemel t figyel met kell fordítani. Külön kell kezelni azokat, akiket leginkább a költségcsök kentéshez lehet használni, és nem érdemes hosszú távú stratégiai kapcsolatot kialakítani velük. Ha egy vállalat arra törekszik, hogy minden partnerével stra tégiai szövetségre lépjen, a tranzakciós költségek jelentősen megnövekednek Ha a szállítói kapcsolatokat a különböző stratégiai célok szerint osztályozzuk (például ABC-elemzés segítségéve!), elegendő lehet, ha szállítóinknak csak kisebb hányadával létesítünk stratégiai szövetséget.
8.43 Az erőviszonyok alakulása Már tárgyaltuk, hogy az integrált ellátási lánc kialakításához hosszabb időre van szükség. A bizalom mellett ennek másik oka, hogy a partnerek közötti piaci erőviszonyok gyakran eltérőek. Az integrációs folyamat az utóbbi ok miatt különböző szinteken mehet végbe.
sabb vevőkés szállítók, akikkel először kezdeményez a vállalat hosszabb távú kapcsolatot. Amint ezek a partnerek megtapasztalják az együttmü ködésben rejlő előnyöket, ők is kialakíthatnak szarosabb kapcsolatot sa játvevőikkel, illetve szállítóikkaL A partnerkapcsolatok így a lánc mentén páronként alakulhatnak ki az egymással szállító-vevő kapcsolatban álló vállalatok között. (A külfölcli szakirodalomban erre az úgynevezett dyaclic management kifejezés honosodott meg.) ./ A csatornaintegrátor által kezdeményezett kapcsolatoknál a láncban irá nyító szerepet betöltő vállalat szervezi a folyamatot és alakítja ki az ellátá si lánc stratégiáját, s a tagokat a kapcsolatba bevonva gondoskodik az együttmüköclés folyamatos fenntartásáról. A csatorna- (vagy rendszer-) integrátornak közvetlen kapcsolata van a lánc kulcsszereplőivel. (Láttuk, hogy az amerikai és európai autóiparra napjainkban ez a szerveződés jel lemző. Itt az összeszerelést végző autógyárak (OEM-ek) játsszák a csator naintegrátor szerepét.) ./ A keiretsu japán integrációs forma, amely az együttmüköclésen, koüt·cli náción és kereszttulajdonláson alapul. A csatorna vezető vállalatának a többi tagvállalatban lévő részleges tulajdoniása biztosítja a koordiná ciót és a felügyeletet.
A hálózatosadás központi mozgatója a szervezeti tanulás. Az információszerző és tudásgeneráló kapcsolatok akkor bontakozhatnak csak ki igazán a vállalat közi térben, ha a kapcsolat nem csupán "alkalmi". Ismétlődő együttmüködés esetén az információszerzés (a tanulás) sokkal hatékonyabb lehet, mint az eset leges kapcsolatokban. Ugyanakkor az ismétlőelő vállalatközi érintkezésben ki sebb a kockázata annak is, hogy a cégek téves vagy szándékosan meghami sított információkat adnának át egymásnak. A hosszú időn át fennálló kap csolatokban radikálisan csökkennek a tudás megszerzésének költségei, mert - a partnerek közötti bizalom alapján - elmaradhat a megszerzett tudás minő ségének meglehetősen körülményes vizsgálata. A hagyományos vállalatlogisztika jóllehet igen bonyolult rendszer, a rend szerelméleti besorolást alapul véve mégis csak egy "gépezethez" hasonlítl1ató. Az ellátási láncok hálózatára már inkább az "élő rendszerek" analógiái illenek. Ezek a rendszerelmélet egy magasabb szintjén, mintegy "vállalatpopulációk ökológiai rendszereként", kisebb és nagyobb vállalatok szerves együttélése ként, szimbiózisaként foghatók fel.
./ Az úgynevezett páronkénti menedzsment esetében az integrációs folya mat első lépéseként a figyelem azokra a partnerekre irányul, akik a válla lattal a legközvetlenebb kapcsolatban vannak. Ezek általában a legfonto-
396
397
8.5 Az ellátási lánc sikertényezői a gyakorlatban Gyakorlati tanulságok, tapasztalatok is megerősítik azt az alaptételt, amely sze rint az ellátási lánc hatékonyságát a tagok közötti együttmúködés foka határoz za meg. Az együttmúködés fokát elemezvén tehát kiemelhetők olyan sikerté nyezők, amelyek szem előtt tartása jelentős mértékben befolyásolja az adott csatorna múködésének eredményességét. A láncbeli folyamatok szervezése során a következőket kell szem előtt tartani: ./ el kell ismerni az információs rendszer elsődleges szerepét; ./ állandóan ellenőrizni kell a folyamatok tervszerinti múködését, és szük ség esetén azonnal be kell avatkozni; ./ hangsúlyt kell fektetni a munkatársak motiválására, képzésére, és nem szabad elfelejteni, hogy csapatmunka néll<:i.il nem lehet sikeres láncot múködtetni; ./ hosszú távú, nyílt, bizalmon alapuló stratégiai partnerkapcsolatokat kell kiépíteni; ./ a stratégiai partnerekkel kötött szerződésekben szabályozni kell az együttmúködés módját, jogilag be kell biztosítani saját bizalmas informá cióink "kiadását", és lehetőleg mérhető elemeket kell rögzíteni, hogy a helyes teljesítés ellenőrzése a későbbiekben ne okozzon nehézséget Mindezeket csak úgy lehetséges megvalósítani, ha a) a tagok egyéni érdekeiket képesek alárendelni egy általános ellátási lánc beli érdeknek, illetve b) lehetőség szerint egy "rendszer-integrátori" funkciót alakítanak ki a láncban.
8.51 Az értéklánc és az ellátási lánc gyakorlati megközelítésben Kevés olyan jellemző van, amely - mérettől, tevékenységtől függetlenül - szin te kivétel nélkül minden vállalatnál megfigyelhető, de a vezetők növekedés iránti csillapíthatatlan vágya biztosan ezek közé tartozik. A következőkben sor ra vesszük, hogy ennek jegyében milyen tipikus stratégiai játszmák folynak a vállalatokon kívül és belül, majd rátérünk arra, hogyan próbálják meg a cégek az irányítói lánc nyújtotta lehetőségeket kezelni. A stratégiában gondolkodó vezető a környezetre úgy tekint, mínt olyan kö zegre, amely információkat nyújt számára a változtatásokhoz, ameZyből ötle-
398
teket meríthet sajátjövőjénelJ megalapozásához. Az elmúlt években a vállalatok tágabb és szúkebb környezetét vizsgálva a legizgalmasabb és legtanulságosabb játszmák az egyes iparágakon (üzletágakon) belül folytak, ezért a sokféle kör nyezeti "hadmúvelet" közül e helyütt ezekre összpontosítunk Az egyes ipar ágakban jellemző mozgások és azok mozgatórugóinak megismerése ötleteket, támpontokat adhatmind a kisebb, mind a nagyobb vállalatok számára, hogy fel mérjék, hol vannak esélyeik a térnyerésre, a növekedésre, kikkel érdemes verse nyezniük és mely üzleti partnerekkellehet előnyös az együttmúködés. Már volt szó róla, hogy kik az egyes üzletágak szereplői, miképpen állítják elő azt a ter méket, szolgáltatást (azaz azt az értéket), amit az üzletág végső felhasználója megfizet. Más megközelítésben kik, milyen tevékenységek egymáshoz kapcsolőcló láncolatában látják el a végső felhasználót. Az előbbi megközelítés az iparági értéklánc szemszögé ből, az utóbbi pedig az ellátási lánc szemszögébőllátja ugyanazt a folyamatot.
Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy az adott vállalatmilyen "hely"-pozíciót foglal el a folyamatban. Láttuk, hogy a beszállítóké az első láncszem, akik a nyersanyagokat és az alkatrészeket állítják elő, majd továbbadják a gyártóknak, szolgáltatást végzőknek A gyártók az érté ket a saját tevékenységükkel tovább növelik, majd a következő lépcsőben a közvetítők (például kereskedők, logisztikai szolgáltatók stb.) járulnak hozzá a termék vagy szaigái tatás értékének gyarapodásához, amely az ő tevékenységük révén végül a végső felhasz nálóhoz kerül. Minclen szereplő legtöbbször csak egy láncszemben tevékenykedik, az értékteremtés során hozzáilleszti a tevékenységét az előző láncszemben képződött ér tékhez.
A növekedni szándékozó vállalatok célja azonos: minél kedvezőbb pozíciót ki vívni az ellátási láncban, ezzel minél nagyobb részesedésre szert tenni az ipar ág által előállított C és a végső felhasználó által megfizetett) értékből. A terjesz kedés irányát tekintve a megvalósításnak két típusát különböztethetjük meg: ./ a horizontális te1jeszkedést, amikor az adott vállalat a "saját láncszemén" belül próbál meg növekedni (a gyártó a gyártók láncszemében tör ura lomra, a szállító a szállítók láncszemében) és ./ a vertikális tetjeszkedést, amikor az adott cég más láncszemek szereplői nek rovására próbálja megvalósítani a célját (a gyártó a szállítók vagy a kereskedők részesedését akarja megszerezni). Minclkét típusnál elterjedt, sőt a nagyvállalatok körében uralkodó trend az összeolvaelás és a felvásárlás. Különösen a horizontális terjeszkedést választólmái jelenhet meg a fú ziós láz. Néhány üzletágban (például az autóiparban, a gyógyszeriparban, az élelmiszer iparban és még folytathatnánk a sort) a gyártók az elmúlt években olyan étvággyal kebelezték be versenytársaikat, hogy már világméretekben is csak néhány vállalat ural kodik az érintett üzletágak gyártói láncszemében. A távközlési üzletágban a szállítói láncszemben (a készülékek előállítóinál) lehet felfedezni hasonló tendenciákat. A vertikális
399
irányban terjeszkedőiméi feltúnik, ele még kevésbé jellemző ez a móclszer. Ilyen volt például a Time Warner és az America Online - AOL - egybekelése, aminek külön ércle kessége, hogy a kisebb, internetszolgáltató cég vásároita meg az óriási mécliabiroclal mat, s ilyen móclon növelte részesedését az üzletágban.
A fúziók mellett a terjeszkedésnek van egy másik, kevésbé látványos - ennek következtében kevésbé publikált - módja, amikor az egyes vállalatok megvál toztatják az ellátási láncban kialakított kapcsolatrendszert és egészen más össz játékot alakítanak ki. Tekintsük át közülük a legjellegzetesebbeket
8.52 Az ellátási lánc nyújtotta üzleti lehetőségek Valamelyik szereplő kiszorítása az ellátási láncbóL Ez a törekvés főleg a gyártó (termékeket, szolgáltatásokat előállító) vállalatok stratégiájában figyelhető meg, akik a közvetítőket próbálják meg kiiktatni a láncolatból, részben azért, hogy megszerezzék azok részesedését, részben pedig azért, mert ily módon közvetlen kapcsolatokra tehetnek szert a termékeiket, szolgáltatásaikat felhasz nálókkaL A szakértők prognózisai szerint a jövőbenszámos iparágban a gyorsaság és a testresz abottság lesz a legfontosabb versenytényező. Azok a gyártók, akiknek sikerül közvetlen kapcsolatot kiépíteni a felhasználókkal, lekörözhetik a többieket, mivel gyorsabban és pontosabban értesülhetnek a felhasznáJók igényeinek változásairóL Az ellátási lánc ha gyományos formájában a gyártók csak a kereskedők közvetítésével szerezhetnek tudo mást a vevőik igényeiről, ami meghosszabbítja a reakció idejüket, és kiszolgáltatottá is teheti őket, hiszen a számukra fontos információkat a kereskedők birtokolják A ter melők közül ezért egyre többen próbálkoznak azzal, hogy átvegyék a kereskedelmi funkciót, kiiktassák a folyamatból a közvetítő ket.
E stratégia alkalmazásában élenjárnak az informatikai cégek. Amíg a PC-gyártók többsége közvetítökön keresztül juttatja el a terméket a vevőkhöz, a Dell már 1996-ban - az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva- közvetlen kapcsola tokat épített ki a végső felhasználókkal. Ez komolyversenyelőnyöket hozott szá mára (lásd 9. fejezet). Vannak azonban kevésbé radikális megoldások is. Más ellátási láncbeli szereplő(k) támogatása. A gyakorlatban erre is több példát tah'í lunk Az ázsiai TAL inggyár a kereskedők kiiktatása helyett azok támogatását választotta. Felvállalta a kereskedő Penney cég ingkészleteinek meneclzselését, rácsatlakozva annak aclatbázisára. Ilyen móclon a TAL minclen amerikai áruházban nyomon követi az eladá sok alakulását. Hongkongi raktárából ma közvetlen ül szállít minclen amerikai Penney bázisra. Ha egy áruházból valamelyik méret vagy szín kifogy, a TAL négy órán belül gon doskodik az utánpótlásróL
ni vagy inkább mindkét formát alkalmazzák (ekkor viszont a vállalaton belül lesz verseny, a két párhuzamos csatorna egymás konkurensévé válik, s kanni balizálhatja egymást). Valószín ü, hogy a választásban nagy szerepet fognak ját szani a versenytársak és az üzleti partnerek (például ha versenyben mara dáshoz korlátozni kell az elektronikus kereskedelem használatár, mert csak így lehet elnyerni a fontosabb ügyfelek megrendelését).
8.53 Új partnerkapcsolatok létesítése Azokban az üzletágakban, ahol a gyorsaság és az alacsony költségek állnak az élen a versenytényezők között, a termelővállalatok - annak érdekében, hogy a végső felhasználó igényeit versenytársaiknál gyorsabban és alacsonyabb költ ségszint mellett elégítsék ki - a versenyeztetés helyett partnerkapcsolatokat építenek ki a beszállítóikkal és ebbe a kapcsolatba gyakran bevonják a kereske dőket is. A kapcsolatok kiépítését az internet használata könnyíti meg. Az iparág más szereplőivel való szaros együttmúköclés kialakítása többek között a gép iparban és a textiliparban volt megfigyelhető. Minclegyik gyártó jelentősen lecsökken tette abeszállítók számát: a Chryslernél öt év alatt 36 százalékkal csökkentabeszállítók száma (akiket költségcsökkentési javaslataik révén rangsorol tak), a Levi's-nél a korábbi 12 helyett négy-öt cég szállítja a vásznat. A megmaradókkal igyekeztek a lehető legszo rosabbra fúzni a kapcsolatokat. Egyes autógyártók, repülőgépgyártók a tervezési, a tesztetési folyamatba is bevonták a partnereiket, ennek révén rengeteg javaslatot kap tak tőlük a technikai újításokhoz, a költségek csökkentéséhez. A Levi's a szállítókan ld vül a kiskereskedőkkel is szoros kapcsolatot épített ki, hogy minél gyorsabban megis merje és kielégíthesse a vevői igényeket.
Megfigyelhető, hogy a partneri együttmüködést favorizáló cégek legtöbbször csatornaintegrátori szerepre törekednek, azaz hogy az egész ellátási lánc me nedzselését átvegyék, és így előzzék meg konkurenseiket "Ma másképp látjuk az üzletágunkat- monclja a Levi's elnök-vezérigazgatója -, először is inkább értékesítőnek tekintjük magunkat, mint termelőnek Másoelszor pedig egy kölcsö nös felelősségi és együttmúköclési hálózat közponljának. A végső felhasználóval csak úgy lehet javítani a kapcsolatot, ha valaki a teljes együttmüköclési lánccal foglalkozik"
A jövőben több vállalat számára az egyik legnagyobb dilemma az lesz, hogy ér demes-e a közvetítőiket kikapcsalni a folyamatból, ezzel felszámolni a régi, jól bevált üzleti kapcsolatokat, s csak elektronikus kereskedelem révén értékesíte-
Ez a stratégia azonban rengeteg veszélyt is rejt magában, ahogyan ezt az ameri kai autógyártók az 1990-es években megtapasztalták Abeszállítók csökkenté sére tett kísérletük integrálódási folyamatot indított el azok körében. A beszállí ták láncszemében létrejött fúziók hatására ezért ma már mindössze néhány cég szállítja a világ fékrendszereinek, ablaktörlő-rendszereinek, lengéscsillapí tóinak stb. jelentős részét. Az OEM-cégek azért már attól kezdtek tartani, hogy alkuerejük csökkeni fog, az értékláncban: megnő a hatalma a beszállítóknak, s ezáltal a pozíciók és a térhódírási esélyek átrendeződhetnek. Így a három nagy
400
401
autógyártó - a GM, a Ford és a DaimlerChrysler - stratégiát váltott: alkatrészbe szerzéseik összehangolására internetes börzét hoztak létre, amelyen beszállí tóik a megadott feltételek alapján versenyezhetnek a megrendelésekért Mind ez bizonyítja azt a korábban tárgyalt tételt, hogy az egy-egy üzletágat jellemző ellátási láncok időben változhatnak, az erőviszonyok idővel átrendezőclhet nek. Az egyes iparágakban ezért is igyekeznek többféle kapcsolatrendszert is alkalmazni (lásd 8.3 fejezet).
8.54 Az ellátási lánc feletti ellenőrzés eltolódása A termelők és kereskedők lehetőségei, összefonódásai. Az OEM-gyártók felis merték jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, ha megszerzik az egész ellátási lánc menedzselését. A közvetítők azonbannéhány iparágban gyorsan reagál tak. Az előzőekben láttuk, hogy több üzletágban fenyegetett helyzetbe kerül tek, hiszen őket szorították ki, illetve akarják kiszorítani az ellátási láncbóL Az elektronikus kereskedelem terjedésével pedig fenyegetettséglik egyre nő. (Bill Gates szerint könnyen bekövetkezhet a "közvetítők halála", ha azok csak "bo nyolítók" maradnak, és nem lesznek képesek változtatni.) A kereskedők közül néhányan még időben felismerték a fenyegető tendenciákat, sa többieknél ha marabb váltottak Sikerült olyan módon átalakítani együttmüködésüket a part nereikkel, hogy uralják ezt a kapcsolatrendszert. E stratégia jól ismert megvaló sítója az IKEA. A cég olyan móclon tett szert hatalomra, hogy teljes mértékben átalakította a bútorgyártási üzletágat, megváltoztatta a szerepeket és az együtt működési módokat, alapvető en új üzleti szisztémát alakított ki. Az IKEA mint bútorkereskedő cég tehát nem úgy pozícionálta magát, mint ha egy adott ponton értéket adna az előzőkhöz, hanem inkább az egész bútor üzlet irányítására koncentrált. Arra késztette a beszállítóit és a vevőit, hogy ki lépjenek a megszakott szerepből: a vevők "vállalják fel" a szállítást és a gyártás utolsó fázisát, az összeszerelést, abeszállítók gyártsanak alkatrészeket, ám emellett legyenek a cég üzleti, technikai szolgáltatásainak a vevői. (A beszállí ták lízingelhetik a gyártóeszközöket az IKEA-tól, s technikai tanácsokat kaphat nak.) Az IKEA pedig nem egyszerüen kereskedő, hanem a szolgáltatások rend szerének központi, vezérlő alakja. Az ellátási lánc ily módon történő rendszer integrátod müködtetése tehát sikert hozott, nemcsak az IKEA-nak, hanem a lánc többi szereplőjének is. Kevésbé ismert Hongkong egyik legnagyobb exportkereskedelmi vállalatának, a Li Fungnak a példája, amely az ellátási lánc menedzselésében szintén az újítók közé tarto zik. Mivel ázsiai példában nem bővelkedik a szakírodalom, nézzük ezt egy kicsit részle tesebben. Kövessük nyomon, hogyan vált a Li-Fung egyszerü ügynökből ellátási láncot uraló szereplővé.
402
Kezeletben klasszikus közvetítő cég volt, ügynöki jutalékot számított fel azért, hogy a vásárlókat és az eladókat összehozza. Közvetítőként azonban mindinkább szaronga tott helyzetbe került a vásárlók és a gyárak növekvő hatalma miatt. (Számos nagy- és kis kereskedő cég érezheti ezt napjainkban.) Először úgy próbálták megtartani megbízói kat, hogy földrajzilag kiterjesztették a vállalkozást, így pótlólagos információk birtoká ba jutottak. A világkereskedelmi kvóták ismeretében és szaktudásuk alapján tudták, hol milyen anyagokat érdemes vásárolni. Forrásügynökökké váltak, ele még minclig csak ügynökök voltak. A második lépésben teljesen új tevékenységbe kezdtek: felvállalták a gyártási progra mok meneclzselését. A vevőnek csak a következő szezonban kért készáru jellen1Zőit (a színt, amennyiséget stb.) kellett megadnia, és a Li-Fung felkutatta a beszerzési piaco kat, megalkotta a termelési programot, lekötötte az erőforrásokat, felügyelte a termelést és időben leszállította a kért árut. Az 1990-es években ismét váltottak Felbontották az ellátási láncgyártási lánc:,-zemét, a különböző fázisokat különböző telephelyekre helyezték ki. Például a termelés mun kaigényes részét Dél-Kínába telepítették Miután ott a munkaigényes müveletekkel végeztek, a készterméket visszaszállították Hongkongba, ahol a végellenőrzés történt. Később elkezdtek Dél-Kínán túlra is terjeszkeclni, újabb és újabb beszállítói-gyártói kör után kutatva. A határok nélküli gyártásnak ez a hongkongi moclellje a térség új paraelig mája lett. A vállalatok körbeutaztatják Ázsián a nyersanyagokat és félkészárukat (Min dent a legkedvezőbb helyen vásárolnak és gyártatnak, minden egyes lépéshez a legjobb megoldást keresik meg. Arra törekszenek, hogy az a legjobban illeszkedjen a vevő elvá rásaihoz). A kereskedők nem bonyolítók, akik irodáikban ülnek s mintákat mutogatva ügynökökkel tárgyalnak, hanem irányítók, részeire bontják az ellátási láncot és lépésen ként optimalizálnak A Li-Fung vezetője szerint minclen, időre érzékeny iparágban azok tesznek majd szert versenyelőnyre (s ez nem csak a kereskeclőkre vonatkozik), akik ké pesek lesznek saját ellátási láncuk irányítás ára.
A közvetítői tevékenység megújítása. Az előzőekben bemutatott példa már je lezte, hogy korai még a "közvetítők halálával" számolni, sőt ez a szerep még vonzóvá is válthat azon kereskedők számára, akik a közvetítésnél többet kíván nak és tudnak nyújtani a vevőknek. Óriási változások történtek afogyasztási cikkeket előállító iparágakba n, a nagy bevásárlóközpontok, illetve a cash & carry és a szupermarket-hálózatok belépéséveL Ezek kétfélemódon próbálnak meg pozíciót szerezni az iparágakban: egyrészt igyekeznek kiszorítani a ha gyományos módon kereskedőket a láncolatból, másrészt a gyártók kárára pró bálnak meg - gyakran sikerrel- terjeszkedni. A végső felhasználők számára új érték hozzáadásával teszik vonzóvá ma gukat: a városokba települt központokban a vevők egy helyen, a minőséget és az árat tekintve egyaránt viszonylag széles választékból, kényelmes körülmé nyek között (az időjárás viszontagságaitól védett területen, légkondicionált üz letekben) vásárolhatnak. A plazák előnyei még, hogy nemcsak vásárlási lehető séget nyújtanal<:, hanem egyre inkább úgy épülnek, hogy a szabadielő eitöltésének, a szórakozásnak is színterei legyenek. A városok szélére telepített központok "hozzáadott értéke", hogy termékcsoportokra szakosodva, óriási választékot kínálnak magas színvonalú infrastruktúrával. Egyes központok [elismerték, hogy az ellátási lánc feletti uralom verseny előnyt jelenthet, ezért nem elégednek meg a gyártók alkupozíciójának csök-
403
kentésével, hanem megszervezik (mondhatnánk azt is, az IKEA mintájára) a sa ját termékek gyártását, saját márkanéven történő forgalmazását. A közvetítői szerep ugyanakkor a kicsik számára is vonzó lehetőséget jelent. Számos iparágban előfordul, hogy a végső felhasználó támogatásra szarul, mert például olyan komplex szolgáltatást kíván megvásárolni, amihez nem ért, vagy annak időigényes volta miatt nem akar a beszerzéssel, a megvalósítással foglalkozni. Itt juthatnak szerephez azok a szaktudással rendelkező kisebb cé gek, amelyek segítik a vevőt a választásban és a vásárlásban. Múködésük a gyár tók számára is előnyös: "telefonközpontként" múködve összeköthetik őket az ügyféllel, átvállalva a kapcsolatteremtés idő- és energiaigényes feladatát. Mind két fél nyer, a kommunikációs és a tranzakciós költségek mindkét oldalon csökkennek, a személyes terhelés és a kockázat is mérséklődik.
vállalatunk termékét vagy szolgáltatását egyre áttételesebben - az adott ellátási lánc minősítésén keresztül - értékeli. A 2009-2010-es évek pénzügyi és gazdasági világválsága az ellátási láncok kapcsolatrendszerét is jelentősen megtépázta. Ez jól mutatja, hogy a döntési dilemmákat egy eddig ismeretlen, új aspektusból is tanulmányoznunk kell.
8.6 A nyomon követhetőség mint az eUátási láncok versenytényezője
A környezeti "hadmúveletek" nem hoznak tartós sikert, ha nem hangoljuk ösz sze azokat a vállalaton belüli folyamatokkal, és ha nem tudjuk ehhez megsze rezni a legfontosabb munkatársaink támogatását. Az ellátási lánc müködtetése nem C csak) vezetői feladat. A vállalati alrendszereknek, a belső folyamatok szervezőinek, az alkalmazottaknak is tisztában kelllenniük azzal, hogy a piac
A folyamatellenőrzés iránt megnövekedett igény, a lehető legrészletesebb visz szakereshetőség (főként az autóiparban és a repülőgépiparban), a lopásgátlás, az elmúlt évtizedek élelmiszerbotrányai, a nagyobb biztonság, az elszámoltatha tóság (felelősség megállapítása) mind olyan tényezők, amelyek következtében a nyomon követhetőség az ellátási láncok egyik legnagyobb kihívásává vált nap jainkra. Jelentőségének felértékelődésében fontos szerepet játszik, hogy a ter melésorientált kínálati piacok (push-rendszer) folyamatosan alakulnak át keres letorientált keresleü piaccá (puli-rendszer), ahol a vevői igények, illetve az azok nak történő megfelelés egyre meghatározóbbá válnak. Az ISO 8402:1994 szerint a nyomon követhetőség egy bizonyos termék életútjának, a rajta végre hajtott müveleteknek és térbeli elhelyezkedésének követési képessége rögzített információk alapján. Fontos különbséget tenni a tracking (követés - előrefelé) és a tracing (nyomon követés- visszafelé) fogalmai között. A követés lényege, hogy egy adott dolgot (tételt, terméket vagy információt) a termelési folyama ton, illetve az ellátási láncon keresztül követünk az értékesítési vagy a szolgáltatási pont felé. A nyomon követés esetében a megtett út állomásainak ismeretében le hetőségünk van az adott dolog származását meghatározni. Egy jól müködő nyo mon követési rendszer a két funkciót egyidej"(íleg betölti. A nyomon követhetőségnek a repülőgépiparban óriási a jelentősége, hi szen kiemeit szerepet játszik az utasok biztonsága, egy esetleges katasztrófa esetén az okok (hibás alkatrészek) megállapítása, valamint a rendkívül sokféle alkatrész hatékony azonosítása. Ebben az iparágban a nyomon követési rend szereknek nagyon pontos és részletes információt kell szolgáltatniuk a leg kisebbtől a legnagyobb alkatrészekre vonatkozóan. Az amerikai Boeing 2005-ben vezette be az RFID-rendszert, és azóta számos beszállítáját győzte meg arról, hogy a rendszer bevezetése kölcsönösen előnyöket hordoz magá ban (gyorsabb és pontosabb információcsere a lánctagok között, a költségek csökkenése, a karbantartási és javítási feladatok hatékonyabb elvégzése stb.). Az ellátási láncbeli információ menedzselésének alapvetően két változata lehetséges a nyomon követhetőséggel kapcsolatosan. Az első esetben a külön-
404
405
8.55 Döntési dilemmák Az adott iparágban folyó "játszmákat", illetve a csatornában uralkodó erőviszo
nyokat bizonyos döntések meghozatala előtt alaposan tanulmányozni kell. Az ehhez kapcsolódó lépések a következők: l. azonosítsuk üzletágunk ellátási láncának szereplőit; 2. derítsük fel, hogy iparágunkban a szereplők milyen összjátékai révén valósul meg a végső felhasználők kielégítése, milyen játszmák (kapcsolat rendszerek) tipikusak, kik a nyertesek és kik a vesztesek; 3. ismerjük meg, hol, mekkora nyereség csapódik le; 4. gondolkozzunk el azon, milyen "játszmák", erőeltolódások várhatók a jövő ben, kik és miért lehetnek a nyertes ek; 5. fontoljuk meg, milyen lehetőségünk van az üzletágban cégünk erőviszo nyainak növekedéséhez: ./ érdemes-e (és ha igen, milyen módon) a jelenlegitől eltérő együttmúkö dést kiépítenünk az üzleti partnereinkkel, ./ inkább más partnerekhez és együttmúködési láncolathoz lenne-e előnyös csatlakoznunk; 6. ne feledkezzünk meg felmérni, hogy jelenlegi pozíciónkat nem fenyegeti-e veszély, nem akarja-e másik játékos éppen ezt a pozíciótelhódítani vagy ép pen ki akar-e szorítani bennünket a láncbóL
böző információkat az ellátási lánc egyes pontjain tárolják, és a termék csak a termék azonosítására szolgáló információkat "hordozza". Ezáltal a termék lé pésrőllépésre nyomon követhetővé válik visszafelé a lánc mentén. A második esetben minden információ követi a terméket a lánc elejétől a végéig. Ez utóbbi akkor fontos, ha a lánc kezdeti szakaszaira vonatkozó információkra van szük ség a végtermék-értékesítési pontokon, a fogyasztóknál (például "genetikailag módosított anyagokat nem tartalmaz"). Ide sorolható egyes logisztikai szolgál tatók (DHL, UPS) által kínált nyomon követési lehetőség is, melynek során a fel adó az interneten a fuvarlevélszám megadásával azonnal megtudhatja külde ménye aktuális helyét és a szállítás részleteit. A gyakorlatban a legtöbb informá ciót helyileg tárolják, és csak kevés követi a terméket a lánc teljes hosszában. A napjainkat jellemző egyre komplexebbé váló hálózati gazdaságban jól müködő nyomon követési rendszerek nélkül elképzelhetetlen a termékek ha tékony azonosítása és visszahívása, amelyre az információs technológia jelen legi fejlettségi szintje számos lehetőséget kínál (vonalkód, RFID). Egy szal<:sze rüen kialakított és müködtetett nyomon követési rendszer nemcsak a fogyasz ták bizalmát növeli, de hozzájárulhat az érintett ellátási lánc versenyképességé nek növeléséhez. A nyomon követhetőség által biztosított előnyök az ellátási lánc valamennyi pontján megjelenhetnek, melyeket a 8.18 ábra szemléltet. 8.18 ábra. A nyomon követhetőség előnyei
- "'
·•O·
2
•o
Ql
•o
w
.c
"""''
•::>
El
• Biztos felvevópiac. • Hozzáadolt értéket 'képét;
• Hatéi<öhyabb beszállító-kiválasztási rendszer: • A beszállítók integrálása a vallalat stratégiájába. • Lehetővéteszi a terinék-előállítási folyamatban meglévő problémák elemzését.
• Kevesebb, egyszerűbb ellenőrzés.
• A vevői elégedett,ség,. a bizalom növekszik. • Biztosítja a káros alapanyagok elkerülését (allergia, élelmiszer intolerancia). • Válásztési lehetőséget biztosít a különbözö módon elŐállított élelmiszerek között
Beszállítá
• Termklékenysé • Kevesebb kártérítés. g javulása. . , . ·Akészlethiány • Kevesebb álapanyag kockázata alacsonyabb, visszaszállítás ••.Alacsonyabb. {minóségi probléma). f?iztonsági készlelszint ·.;: Hatékonyabb termelési • folyárn'!L • Aké$zlethi?nil • kockázata'alacsonyabb. ·· • AlaGsonyabb biztonsági késilelszint
406
• Nővékszik az értékesítés:
A nyomon követés által a teljes ellátási lánc számára biztosított előnyök Számszerilsíthető előnyök ../ felgyorsítja a lánc folyamatait; ../ alacsonyabbak a lopásokból és egyéb veszteségekből adódó veszte ségek; ../ kedvezőbb erőforrás-kihasználás; ../ minimalizálja a visszahívandó termék mennyiségét és az ebből adódó veszteségeket. Nem számszeríisíthető előnyök ../ a vállalatba fektetett bizalom, amely a hosszú távú partnerkapcsolatok kialakulását segíti; ../ a folyamat szarosabb ellenőrzésének lehetősége; ../ nagyobb rugalmasság a termékválaszték terén; ../ lehetőséget teremt a termékek haladéktalan visszahívására; ../ hozzájárul a márka/lánc jó hírnevének megőrzéséhez; ../ egyszerübb a felelősség megállapítása; ../ visszakereshetőség közlekedési balesetek, élelmiszereredetíí megbete gedések stb. esetén. Számos vállalat promóciós eszközként használja nyomon követési rendszerét úgy, hogy azzal "igazolják" élelmiszer-feldolgozási folyamataik megbízhatósá gát. Egy jó nyomon követési rendszer a megfelelő mennyiségü és minőségü in formációt szalgáltatja a vállalati hierarchia megfelelő szintjén, viszonylag ala csony költségek mellett. A termékek nyomon követése a megkülönböztetés eszközeként is számos előnyt hordoz magában: a nyomon követhetőség előse gíti a disztribúciós rendszer müködésének megértését, pozitív hatást gyakorol a termelővállalatok és a fogyaszták kapcsolatára, hosszabb távon hozzájárulhat kedvezőbb tulajdonságú termékek kifejlesztéséhez, azaz a termékfejlesztés hez, végül pedig megerősíti az ellátási lánc tagjai közötti együttmüködés fokát. A nyomon követési renelszerek bevezetése és fejlesztése a fenti előnyök mellett költségekkel jár. Egy nyomon követési rendszer bevezetésének költ ségei jelentősen eltérhetnek az egyes vállalatok, illetveszektorok között, az ellátási lánc komplexitásától, a tárolandó információ mennyiségétől és a tech nológiai követelményektől függően. A nyomon követés költségeit Lehota et al. (2008) alapján a következő három csoportba sorolhatjuk: ../ az adatnyilvántartás költségei: az adatok mérésének, rögzítésének, tárolásá nak, feldolgozásának, továbbításának és visszakeresésének a költségei;
407
,/ a termékdifferenciálás költségei: minőség szerinti eltérések (fajta, mi nőségi osztályok), kiszerelési egységek (fogyasztói, kereskedelmi és lo gisztikai) költségei; ./ a termékelkülönítés költségei: a termékszegregáció (fajta, minőségi osz tály stb.) és a termékazonosság megőrzésének költségei. A nyomon követési renelszerek megfelelő műköclésének alapvető feltétele az úgynevezett szemléltetési egység meghatározása (TRU: Traceable Resom·ce Unit), amelyet a lánc mentén nyomon kívánunk követni. Folyamatos feldolgo zás esetén a szemléltetési egység meghatározása nehéz lehet. Ha például az ereeletileg nyomon követett egységet több, különálló egységre bontják az ellá tási lánc mentén, akkor a "szétbontási ponton" új TRU-t kell meghatározni, amelyet új, az ereeletitől eltérő azonosítóval kell ellátni (kivéve ha az új szemiéi tetési egységek ugyanazon tevékenységlánc mentén haladnak végig). Szem léltetési egységek lehetnek például szállítási egységek (raklap, cikk stb.), vágó állatok, ele akár állatcsorclák is.
9. FEJEZET
Az e=logisztika az ellátási láncban Manapság sokan figyelik az elektronikus gazdaság fejlődését üzletemberek, politikai döntéshozók, oktatók, kutatók tanulmányozzák, hogy az elektroni kus eszközök alkalmazása milyen változásokat hoz az üzleti életben, azok ho gyan befolyásolják egy-egy gazdálkodó egység, egy ágazat vagy (netán az egész világgazdaság) jövőjét. Az elmúlt éveknek az elektronikus technológia alkalmazásából adódó egyik legszembeötlőbb változása bizonyára az ellátási lánc területén következett be. Emiatt tárgyaljuk önálló fejezetben az e-logiszti ka kérdéseit.
9.l A hatékony információáramlás igénye 9.11 A technológia és az ellátási lánc fejlesztésének informatikai igényei A jelenlegi "ipari" megközelítés szerint, ha egy cég növeini akarja hatékonyságát és meg akar felelni a növekvő versenynek, fejlesztenie kell alaptevékenységeit Igen ám, ele folyamatosan újabb és újabb megközelítési móclok formálóclnak. Ezek kapcsolódhatnak a technológiához (például automatizálás), a szervezés hez (például szervezeti egységek, profitcenterek), a különböző móclszerekhez (pélclául]IT, ECR, VMI, késleltetés, Cross-Docking stb.) vagy a termékekhez (pél dául értékelemzés). Néhány megközelítés a társadalmi változások függvénye, mások a gazdasági feltételektől függenek, ugyanakkor a technológiai fejleszté sek (például az információs rendszerek) más megközelítési móclot igényelnek Míg az 1980-as években a főllangsúly a tevékenységek koorclinálásán volt, ma a magasabbszintű ellátási láncok inkább a vállalatok közötti együttmükö clésen alapulnak Ez az együttműködés a specializációra ösztönöz. A koordinációs megközelítés elsősorban a cégen belüli átszervezést érin tette, melynek megvalósítása viszonylag könnyü volt. A kooperációs megköze lítés azonban gyökeresebb változtatást követel.
l i
l
l
409
....J.
A szervezetek közötti kooperáció minden szinten közös tervezést, adat- és információcserét igényel. Ez a különbözó kultúrájú, filozófiájú, vezetési elvű cégek együttműködésében gyakran okoz problémát. A folyamatorientált megközelítés az ellátási láncban - ahol a kooperáció a siker előfeltétele - mégis csak akkor sikeres, hogy ha hosszú távon minden szerepiőnek nyereséget hoz.
9.12 A2 információmegosztás Korábban már tárgyaltuk, hogy az ellátási lánc tagjai leginkább a birtokukban lévő információ megosztásávallehetnek sikeresek. A lánc tagjai közvetlenül nem kapcsolódó partner számára is kell hogy információt juttassanak, sőt gyakran konkurens vállalatokkal is kapcsolatban állnak. Fel kell ismerniük és el kell fogadniuk azt a tényt, hogy integrált ellátási lánc tagjaként "láncbeli" ver senyelőnyre tesznek szert, és ez több eredményt hoz számukra, mint az általuk ismert információ megtartása. Az információmegosztás legsikeresebben elektronikus úton történhet A POS terminálok alkalmazása a kiskereskedők által szerzett primer információk áramlá sár gyorsítja meg. Ainikor a vevő a kasszál1oz lép és fizet, az eladó leolvassa a vonal kódot, és ezzel az eladott áru adatait a számítógépes nyilvántartórendszer auto matikusan leolvassa, és "visszaküldi" azt a nagykereskedő nek, sőt a gyártónak A gyártó ezáltal minden pillanatban tudja, mit adtak el, pontosan online módon értékeli a kereslet változásait, s ennek megfelelően alaldtja a gyártásütemezést Az információ gyorsabb áramlása lehetővé teszi új logisztikai módszerek alkalmazását. Ezek közül kiemeljük a vevő/beszállító menedzselte készletezést (VMI). A módszer jel legzetessége, hogy a vevő/beszállító határozza meg a készletek nagyságát, és ezáltal nem csupán pontosabban lehet tervezni, hanem a készletek nagyságát is jelentős mér tékben lehet csökkenteni. Ezt szemlélteti az ADS példája is, melyet a 3. fejezetben részle tesen ismertettünk
A hagyományos renelszerekben a megrendelések perioclikusak, egyszerre nagyobb tételeket rendelnek. Ennek oka a magas rendelési költség Az informá ciómegosztás révén sokat lehet javítani a kereslet folyamatossá tételén. Az elekt ronikus adatcsere alkalmazásával, a megrendelési folyamatok egyszerűsítésével és automatizálásával ezeket a költségeket is jelentősen lecsökkenthetjük.
9.13 A2 e-gazdaság hatása a logisztikai rendszerre Elektronikus üzletvitel és kereskedelem alkalmazásakor a vállalati logisztikai rendszert is az elektronikus beszerzési, illetve értékesítési folyamatok szolgála tába kell állítani, ezen területek igényeihez alkalmazkodva kell felépíteni. Az elektronikus kereskedelemnek egy megfelelő logisztikai rendszerrel összekapcsolt alkalmazása önmagában is növeli a vevőkiszolgálási szintet, és csökkenti a költségeket a következők miatt: ../ az interneten vagy az online rendszeren keresztül könnyen hozzáférhe tővé válik a vevő számára a vevőkiszolgálási politika; ../ a vevő gyorsabban értesül az őt érdeklő vásárlói akciókról, változásokról, eseményekről; ../ növekszik a megrendelési kényelem; ../ a számítógépes feldolgozás segítségével kiszűrhetők a megrendeléskor vétett hibák; ../ az elektronikus formában kapott ajánlatkérések és megrendelések egysze rüsítik az adatfeldolgozást, így rövidebb lesz a megrendelési ciklusidő; ../ a vevő gyorsan és pontosan tájékozódhat arról, hogy mit tudnak neki azon nal szállítani, esetleg milyen helyettesítő termékeket tudnak ajánlani; ../ a vevő követheti az általa megrendelt árucikkek útját, értesülhet a várható kézbesítési időpontról; ../ az elektronikus adatfeldolgozás és ellenőrzés segítségével a rendszerben elkövetett hibák a nullára csökkentl1etők; ../ egyszerübb lesz a vásárlói panaszok kezelése; ../ a panaszok elektronikus beérkezése által természetes móclon létrejön a vásárlói követelések, panaszok, visszatérítések adatbázisa; ../ a vevőkiszolgálási mutatók egy részét az elektronikus kereskedelmi rendszer is rögzíti stb.
A 8. fejezetben részletezett, az ellátási lánc egyes tagjai által kezdeményezett karcsúsítást célzóprogramokegy-egy lánctag kiiktatására irányultak. Ott a kiik tatott tag nyereségének a megszerzése volt a cél. A kiiktatás révén elért infor mációmegosztás azonban költségcsökkenés t is eredményez. Ha a gyártó köz vetlen ül vagy kevesebb közvetítőn át juttatja el áruit a fogyasztóhoz, akkor lecsökkenti a készleteket (megszűnnek akiiktatott csatornatag készletei), sőt pontosabban érzékeli a végső keresletet (hiszen "közelebb" kerül a fogyasztó hoz). Mérséklődik az ostorcsapás-effektus. A karcsú keresleü lánc más előnyökkel is jár. Az így elért szinergiahatás nem csupán a tranzakciós költségeket csökkenti, de a vevőkiszolgálás színvonalát is növelheti.
Ahogy az a fenti felsorolásból kitünik, az elektronikus kereskedelem és a lo gisztika egymáshoz illesztésévellehetővé válik a vevők gyorsabb kiszolgálása. A gyorsaságnak köszönhetően a vállalat pótlólagos előnyöket realizálhat. Ko rábban láttuk, hogy a gyors és pontos szállítót a vevők megbecsülik, magasabb árat is hajlandók fizetni, és stratégiai szövetségben hosszú távon is együttmű-
410
411
ködnek vele. Mivel a vevőt könnyebb megtartani, mint megszerezni, a tranzak ciós költségek csökkennek. A készletek gyors mozgása felfedi a feleslegeket lád1atóvá válik a szükségesnél magasabb készletszint, amelynek a rendszerből történő kivonása csökkenti a készlettartási költségeket Magyarországon az a tapasztalat, hogy Budapest közelében kell kialakítani egy központi raktárat, és innen kell 24 vagy 48 órán belül kiszolgálni az egész országot. Ez azt jelenti, hogy a korábban jellemző, 10-28 tonnás kapacitású te hergépjármü-parkot le kell cserélni kisebb, 1-5 tonnás kapacitású jármüvekre. A kisebb, de gyakoribb szállítások bevezetésével tehát az elektronikus kereske delem átalakítja a gépjármúparkot is (SZIE-ÁVF felmérés, 2003). A fentiekben az elektronikus kereskedelem és a logisztika összehangolásá nak mérhető eredményeivel, a költségekkel, a vevőkiszolgálási mutatókkal és az idővel foglalkoztunk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a folyamatok ja vítása mérőszámokkal kevésbé mérhető pozitív eredményeket is hoz: javulnak a kapcsolatok az ellátási láncon belül, megváltozik az egyes résztvevők hozzá állása a közös munkához és növekszik a szervezetek rugalmassága, adaptációs készsége. Végső soron ezek a pozitív tényezők is növekvő nyereséggé konver tálóelhatnak Látható, hogy az elektronikus kereskedelem kikényszeríti a logisztil ai in jonnatil a fejlesztését, ez pedig visszahat az elektronikus kereskedelemre, mintegy "megtermékenyíti" azt. Ha az árukövetési rendszerek segítségével pél dául a feladó folyamatosan figyelemmel kísérheti az áru útját, bármikor meg változtathatja az áru útvonalát is: átirányíthatj a, visszaküldheti, késlelted1eti a ki szolgálást stb. A felgyorsult üzleti kapcsolatokban ezek az eddig gyakran mellé kesnek számítő tényezők felértékelődnek A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak olyan sikertényezők, amelyek szem előtt tartása döntően befolyásolja az elektronikus kereskedelem bevezetésének sikerét a logisztikai folyamatok kialakítása révén, nevezetesen: l. az elektronikus kereskedelem múködtetését szolgáló informatikai rendszer
2.
3. 4. 5.
mellett el kell ismerni a logisztikai információs rendszer elsődleges szerepét a folyamatok szervezése során; a logisztikai alrendszer számára elérhető (és nem eltúlzott) célokat kell ki tüzni; állandóan ellenőrizni kell a folyamatok terv szerinti müködését, és szükség esetén azonnal be kell avatkozni; az e-kereskedelem és a logisztikai részleg között nyílt, bizalmon alapuló partnerkapcsolatot kell kiépíteni; részletesen szabályozni kell az együttmúködés módját, és mérhető elemeket kell rögzíteni, hogy a helyes teljesítést később egyszerübben tudjuk ellen őrizni.
412
9.2 Az e-business logisztikai kihívása Külföldi felmérések szerint az internet lehetőségeit kihasználó vállalatoknak ke vesebb mint a fele mondta azt, hogy az interneten értékesített minden terméken nyereséget realizált volna. A probléma az, hogy számos vállalat"túlságosan kevés figyelmet fordít a háttérkiszolgáló eljárások állapotára, amikor kimegy a webre". A fő különbség a hagyományos és az internetes ellátási láncokban a gyártó és a végfelhasználó közötti távolság. Kiindulásként gondoljuk át újra a hagyo mányos lánc struktúráját (9.1 ábra). 9.1 ábra. A klasszikus ellátásilánc-struktúra
Beszállítá
Gyártó
Nagyker.
Kisket
Fogyasztó
Ezzel szemben az elektronikus kereskedelem bevezetésével kiiktatható egy-egy láncszem, esetünkben a hagyományos kiskereskedő (9.2 ábra). (A 8. fejezetben láttuk, hogy az ellátási lánc tagjai közötti "játszmák" során e-keres kedelem nélkül is kiiktathatók egyes szereplők. Itt azonban ennek nagyobb a valószínúsége.) Az előbbi logika továbbgondolásával a csatornából a hagyományos nagyke reskedő is kiiktatható (9.3 ábra). Megjegyezzük azonban, hogy a kiskereske dők az e-kereskedelmi láncokban is megtarthatják erőpozícióikat, különösen értéknövelt logisztikai szolgáltatások nyújtásával. Amikor a fenti ábrákat tanulmányozzuk, figyelembe kell vennünk a csator natagok közötti játszmák elméletét A gyártó az internetes kereskedelem felvál lalásával közelebb kerül a vásárlóhoz, és több olyan tevékenységet kell ellátnia, melyeket korábban a disztribútorok, a nagy- és kiskereskedők végeztek. A 9.1 táblázat összefoglalja, hogy a hagyományos logisztika miben különbö zik az e-kereskedelem logisztikájától. A hálón kereskedő cégek nem gondolják át, nem tervezik meg a különbségek miatt eltérő múködést, gyakran észre sem veszik, hogy az e-business kudarcának oka az e-logisztika gyengeségében ke resendő.
413
9.2 ábra. A kiskereskedelmi lépcső kiiktatása az elektronikus kereskedelem révén
Nagyker.
Fogyasztó
9.3 ábra. A nagykereskedő és a kiskereskedő kiiktatása az elektronikus kereskedelem révén
Gyártó
Szállító
Fogyasztó
9.1 táblázat. Összevetés: a hagyományos logisztika és az e-kereskedelem logisztikája
Sajátosságok Tipikus arunerií Vevő Csatorlia típúsa ··· Készletek/rendelési folyamat Átlagos tehdefési tételnagysái • · Szállítás iránya· •· · .. Vevői igények
.
Termékelérhetőség
..
Hagyományos logisztika ömlesztett és darabáru stratégiai ·...... ...· ··· nyomásos Cimsh) és szívásos(pull) egyirányú •·.·· kŐncétitrált, illetVe kerékagy-ldilló viszonylag stabilak, állandók egyadótthely n; rneghatátoioft időszakban··
E-logisztika darabáru·· gyakran ismeretlen szívásos (puli) kétírányú alacsony szétszórt, körjárát jelleg szezonális jelle ek teriileti lefedettséi.bárme!y ·· időszakban • ·
.
Ahogyan a vállalati online értékesítések mértani arányban növekednek, a lo gisztika (a teljes ellátási láncbeli logisztika!) egészen új megközelítésére van
414
szükség. Az e-logisztika lényegében nem más, mint az "e-végrehajtáshoz" szük séges három alapvető háttérkiszolgáló eljárás: l. a raktározás, 2. a kézbesítés és szállítás, és 3. a vásárlói interakció
müködtetése. Tartalmi vonatkozásaiban ugyanazon logisztikai alrendszereket kezeli, mint a hagyományos logisztika. A különbség az ellátási lánc hosszában, amindenkor puH-rendszerben való múködésben, a gyorsabb, pontosabb ve vőkiszolgálásban, a partnerekkel való más stílusú kapcsolatrendszerben, azaz összefoglalva: az eltérő szemléletmódban van. A piacon már megjelentek az e-logisztikai szolgáltatóvállalatok is. Az ilyen tí pusú vállalatok tevékenységét az Electron Economy példáján keresztül mutat jukbe. Példa: komplex e-logisztikai megoldás az Electron Economynál. Az Electron Economy az e-kereskedelmi logisztika teljes háttérkiszolgáló eljárásának szállítójaként pozícionálja magát- a "megrenclelem" gombtól a legutolsó lépésig. Ez megszabadítja a vállalatokat attól, hogy komplex múköclési kérelésekkel kelljen törődni ük, és helyette az ügyfélkapcsolatok erősítésére, az értékesítés növelésére és egyéb stra tégiai kérelésekre összpontosíthatnak Az Electron Economy "megoldása" öt alapkomponensből, valamint számos értéknö velt szolgáltatásból áll:
Alapkomponensek tanácsadói szolgáltatások tranzakciók irányítása irányító központ stratégiai partnerek ügyfélműveletek
Kiegészítő szolgáltatások szükségletek összegzése és tervezése globális partnerkiválasztás partnerek felké zítése az internetre adatbányászat e-marketing e-üzlet elemzése
Integrációs jellemzők Az Electron Economy számos kulcsfontosságú technológiai és teljesítményfeltételt azo nosított be, melyeket megolclásaild<:allefeelnek: l. A legszükségesebb minimumként az alapszolgáltatókat össze kell kapcsolni, és a te vékenységben részt vevő összes fél számára ki kell alakítani a renelelések teljesítésére és a készletgazdálkodásra szolgáló üzleti folyamatokat: a) összekapcsolandó egységek: ../ e-kereskedelmi alkalmazás, ../ ERP (vállalati erőforrás-tervezési program) pénzügyi szoftvercsomag, ../ raktárak, személyre szabás, komissiózás/csomagolás és kiszállítás,
415
től összegyújti az információt, és azt minclen jogosult fél számára azonnal elérhetővé te szi. Az irányító központ koordinálja a feltöltési folyamatokat, gyújti avevőktől a vissza jelzést, integrált számlázást biztosít, megbecsli a jövedelmezőséget és egy sor más tevé kenységet végez, és így egy teljes csapatnyi munkaerőt helyettesít.
./ pénzügyi szolgáltatók, ./ kézbesítő fuvarozók, ./vevőszolgálatotellátók b) integrálandó folyamatok: ./ renelelésirányítás és pénzügyi feldolgozás, ./ készletgazdálkodás és szinkronizálás, ./ visszárukezelés, ./ szállításirányítás, ./ vásárlói interakció és kommunikáció, ./ kivételek kezelése. 2. Az üzleti követelmények és a piaci kereslet változásának függvényében a vállalatok nak szükségük van arra, hogy tevékenységüket több lényeges szempont figyelembe vételével méretezzék és növeljék- új egységeket és résztvevőket adva ezekhez az üz leti folyamatokhoz: c) a kommunikációban (integrálva az új partnereket és azok kommunikációs keres kedelmi alkalmazásait), cl) a munkafolyamat-irányítási szinten (üzleti folyamatok javítása, az üzleti folyama tokat kiterjesztése, új üzleti folyamatok hozzáadása, a kivételkezelési folyamatok megváltoztatása, a funkcionalitás hozzáadása), e) a háttérben (új beszállítók és háttér-raktárgazdálkodási rendszereik és/vagy érték növelt szolgáltatási alkalmazásaik integrálása). Technológiai jellemzők Az Electron Economy által teljesített technológiai kihívások a következők: ./ arányos méretezés az egyre magasabb munkaterheléshez mind a rendszer, mincl a tevékenység szintjén, ./ biztonság és megbízhatóság biztosítása a felek közötti üzenetkezelésben, ./ komplex, vállalatok közötti munkafolyamat-irányítás alkalmazása, melyet új keres kedelmi partnerek integrálására különféle technológiai bonyolultsági szinten könnyen ki lehet bővíteni, ./ vevők és az egyes vezetők pontos informáltságának fenntartása a rendelések álla potáról és a készletek rendelkezésre állásáról, ./ a tranzakciós szintü részletek összegzése és "kommunikálása" a vevők felé több csatornán keresztül - az információknak a vevőszolgálati megbízotthoz, illetve avevőkhöz e-mailen vagy vezeték nélküli eszközön keresztül való eljuttatása, ./ hozzáférés biztosítása a valós iclejü adatokhoz a megaelott jogosultak számára, és annak lehetővé tétele, hogy üzleti folyamataikat egy központi helyről javítsák és újakat adjanak hozzá, ./ a szolgáltatási hibák és rendszerkivételek proaktív és automatizált beazonosítása, és olyan alkalmazott megoldási útvonalak kezdeményezése, melyek biztosítják, hogy vevők elvárásait mindig teljesítik
Gazdasági előnyök Az Electron Economy kiszervezett e-logisztikai szolgáltatásainak kínálatából számos konkrét előny származhat: ./ magasabb bevételi potenciál };;- jobb vevőkapcsolatok/nagyobb vevőelégedettség és húség a termékek rendel kezésre állásáról, kézhezvételi idejéről és a szolgáltatásokról alkotott reális elvá rások miatt; nagyobb vevőmegtartás és vonzás, };;- új termékek és partnerek online kínálatha történő integrálásának kényelme, };;- potenciál a valóban kiegyensúlyozott e-marketingre, az üzlet növelésére. ./ alacsonyabb költségek };;- csökkentett infrastrukturális költségek (nem kell kiépíteni és múköcltetni egy azonos IT-infrastruktúrát), };;- átláthatóság a jobb döntéshozatalhoz az olyan tranzakciós költségek esetében, mint a kiszállítás, a pénzügyi feldolgozás stb., };;- az eladók teljesítményének nyomon követése a fogyasztóvezérelt/piacra te kintő kritériumok alapján, };;- kisebb igény a vezetőség figyelmére, mivel a kivételek kezelésének automati kus javítása idővel kiküszöböli a problémákat és optimalizálja a rendszer telje sítményét. ./ alacsonyabb tőkeberuházás hozzáférés az üzleti folyamatok programkönyvtáraihoz, csökkentett készletszint a kulcsfontosságú ellátásilánc-tevékenységek matban lévő optimalizálásán és automatizálásán keresztül, };;- gyorsabb piacra jutás- bizonyított megolclás, tapasztalt csapat. };;};;-
./ nagyobb méretezhetőség, rugalmasság és alkalmazkodási képesség - a partner cég nincs bezárva egy adott disztribúciós csatornába, mely nem képes az üzleti igényeivel együtt növekedni vagy fejlődni };;- átláthatóság és jobb adatok a clöntéshozatalhoz. ./ összességében nagyobb befektetési hozam. Ebben az áttekintésben az az izgalmas, hogy az Electron Economy-féle megolclásra vo natkozó minden előny, költség és egyéb hajtóerő nagyjából ugyanaz minden kiszerve zett e-logisztikai megoldás esetében. Ezért úgy véljük, hogy ez az internetrőllevett pél ela viszonyítási pontként bármely e-logisztikai fejlesztésre felhasználható.
Funkcionális áttekintés Egy hatékony e-logisztikai megoldásnak le kell fednie a jelzett összes folyamatot (a be szerzést, a részt vevő feleket, az ellátási láncbeli alfolyamatot egy e-kereskedelmi web helyről) mincl a kommunikációs felületen, mincl a háttérkiszolgálásban. Az irányító köz pontnak információs fejállomásként kell müköclnie, mely az ellátási lánc minden részé-
416
folya
417
9.3 Az e-logisztika szervezése
l. szakasz: Elektronikus jelenlét. Ez már internettechnológia, de ez esetben
9.31 Az e-technológiák fejlődési szakaszai, hatásai A vállalati e-technológia fejlődésének egyes fokozatai részben "történelmi" sorrendiséget jelentenek, részben stratégiai megközelítéseket is tükröznek (9.4 ábra). 9.4 ábra. Az e-technológiák fejlődési szakaszai
5. Partnerhálózatok
@ Business - vállalati szereplö, termelő
4. Elektronikus piactér'
© Customer - (vég)fogyasztó szerepi ó
l l l
l
3.'l Elektronikus tranzakció
@ Supplier - beszállítá
2. szakasz: Elektronikus együttm(íködés. Lényege a kétirányú kommunikáció, de a vállalat szélesebb körben a vevőivel, a beszállítóival és a partnereivellé tesít együttmúködést, kihasználva az internet adta lehetőségeket és eszkö zöket. Jellegzetessége az interakció és a párbeszéd. A vállalat beszállítói hoz záférnek a készletinformációkhoz, a vevők termékkatalógushoz jutnak és elmondhatják észrevételeiket, visszajelzéseiket stb. Az elektronikus együtt müködés elengedhetetlenül szükséges alapja az olyan korszerü logisztikai rendszereknek, mint a just in time vagy a nullakészletelvü termelés és ki szolgálás. 3. szakasz: Elektronikus tranzakció. Ebben a szakaszban a piaci szereplők az elektronikus csatornák lehetőségeit kiterjesztik a kereskedelmi tranzak ciókra is. Az interneten online felkínált árukat és szolgáltatásokat elektroni kus formában is meg lehet rendelni, tehát az üzlet elektronikus formában jön létre.
2. Elektronikus: együttműködés :1. Elektronikus jelenlét O. Bilaterális EDifkapcsolatok, Extranel
(8) l
"Integritás"
(8)
a honlapok még kizárólag marketingcélokat szalgálnak Az alkalmazott megoldások nem mutatnak túl egy új kommunikációs csatorna lehető ségein. A vállalatok az új csatornán egyirányú kommunikáció! folytatnak Ennek tipikus megjelenési formája az elektronikus katalógus, kiegészítve elérhetőségi információkkal és reklámokkaL
Forrás: Kápolnai-Nemeslaki-Pataki-Suri 2002 alapján.
Tekintsük át ezen szakaszok jellemzőit:
Fejlettebb eseteiben a megrendelést követő szakaszok is megvalósulhatnak elektroni kus formában. A megrendelést követő online és offline formában is megvalósítható szakaszok a következők lehetnek: rendelés-visszaigazolás, szerződéskötés,jlzetés vagy átutalá termél ek utágondozása, kiegészítő szolgáltatások nyújtása, beüzemelés kar bantartás, ellenőrzés, termékszállítási közremíiködés, termék nyomon követés. Digitá lis termék esetében a termék "szállítás" maga is történhet onlineformában.
Ebben a szakaszban a logisztika számára az anyagáramlási rendszerek szer vezésében már meghatározák az e-technológia adta speciális igények (A korábbi szakaszokban elsősorban még csak információszervezési meg oldásokra volt szükség.)
O. (megelőző) szakasz: Bilaterális extranetes EDI-kapcsolatok. Az 1990-es éve ket megelőzően is voltak - főként nagyvállalatok - között elektronikus kap csolatok. A tőkeerős nagyvállalatok saját, illetve bérelt, interneten kívüli há lózatokon az EDI-szabvány alkalmazásával kétoldalú kommunikációs és standardizált tranzakciókból álló információs kapcsolatot tartottak fenn. A kapcsolat mindig két stratégiai partner, vagy szoros kereskedelmi kapcso latban álló vállalatpáros között jött létre.
4. szakasz: Elektronikus piactér. Az e-technológiák negyedik szakasza napja inkban is alakulófélben van; egyrészt az egységes elektronikus piactér meg teremtésével áll összefüggésben, másrészt az jellemzi, hogy harmad- és ne gyedszintü elektronikus partnerszolgáltatók Cúgynevezett kiberközvetítők) is megjelennek a folyamatban. Az elektronikus piactér a valódi piacterektől eltérően mind földrajzilag, mind időben szétszórt résztvevőket is egyesíteni tud. Sajátossága a nagyfokú automatizáció, ami a logisztikai rendszerekre is komoly hatással van.
418
419
5. szakasz: Elektronikus partnerhálózatok Ez a hálózati gazdaság jelenleg is mert legmagasabb állomása, amelynek a csírái már megjelentek A minősé gi fejlődés a különböző hálózatok, piacterek, platformok összetett partneri együttmüködésével és összekapcsolódásával jön létre. A lokális és a regio nális hálózati elemek összekapcsolódásával a kereskedelmi partnerek szá ma ugrásszerüen nő, és egy kritikus méret után a résztvevők mennyisége többletelőnyöket nyújt. (A hálózatok ereje a tagok számának növekedésé vel mértani arányban nő.) Előnyös iparági együttmüködést tesz lehetővé a különböző hálózattípusok összekapcsolódása, melyek között egyaránt
9.5 ábra. Az e-logisztika folyamatának szerkezete
:·---r IE!id;-nj;g-··-·: - .:-::.:::-.::::.::.:-.::.:.::_- .::.=-1
Promóció Fizikai áru, anyag
' Terméket kísérö információk L
A virtuális termék összefoglalja mindazokat a digitális információkat, amelyek az interneten a termék digitalizált formájaként jutnak el a fo gyasztóhoz vagy a potenciális fogyasztóhoz.
(Be
'"'_r-;ir
",.?@ ·
szállí tók)
''l_ @ . ·
uog
Raktározás
·N:·'\
',(Nagyker',, ..
'·'L:J !:J-v' / nagyfo-
_
J
Szállítás,..-------
H. (Hulladék újrahasz nosítók)
.
/ ·"'L-:1 .:_r-v·
Kib r- ,jy_a_ t?_k)" Ki r- gyasztók közvetítök közvetítök
közvetítők
Raktározás
Raktározás
Raktározás
c:RJ
HHBHMMMil Logisztikai funkciókat aktivizáló információk MHHHMMMMi1 -Elektronikus megrendelés -Elektronikus igényfelmérés -Elektronikusan aggregált kereslet -Azonnali visszacsatolási információ
9.32 Az e-technológia kihatása a logisztikai folyamat szerkezetére Az e-business kapcsán gyakran hangoztatják, hogy az értékesítési csatorna je lentősen megváltozik Újabb irodalmak szélesebb összefüggésben a teljes ér téklánc átalakulásáról beszélnek Láttuk, hogy az elektronikus folyamatok ki szélesedése a logisztikai folyamatokra is jelentős hatást gyakorol mind annak szerkezetét, mind résztvevőit vizsgálva. Az egyes folyamatok hálózatokat alkot nak A cél ezen hálózatok "átlátása" az elektronikai technológia segítségéveL A 9.5 ábrán megfigyelhetjük, miként módosul a hagyományos logisztikai fo lyamatok láncolata az e-logisztikai megoldások alkalmazásával. Az e-logisztikai folyamatok szerkezeti ábráján látható, hogy az infonnáció áramlási irányajellemzően inkább kétirányú. Új információs jelenség, hogy a termékkel szinkronban megjelenik a "virtuális termék" is, amely a termék internetes vetülete.
Szállítás-,:···
Kiber- , ű közvetítök
!
-----J
noc&z.c:>
Szállítás,..-----
B.
Természetesen a fenti szakaszok nem jelentenek igazi történelmi határvonala t,
----------------
uocSZ":'::>
UG eSC'>
megtaláljuk a B2B, B2C, B2A, C2C és C2A kapcsolatokat. A logisztika számá ra az automatizált partnerkapcsolatok és a logisztikai szolgáltatók össze hangolása jelent minőségileg új szintet.
az egyes szakaszok a leváltás helyett átfedik egymást, és pusztán a meghatározó hangsúlyokat fejezik ki.
1
- ---------------------------------------------- - .
A virtuális termék tartalmazza a termék: if if if if if
if
digitális leírását (adat, szöveg, kép, animáció); müszaki jellemzőit (digitális leírás, bemutatás, például 3D megjelenítés); a felhasználó számára megkülönböztetett fon tosságú jellemzőket ("elvárt termék" ígérete); marketinginformációkat (termékkialakítás, de sign, reklám-jelleg); a terméket kiegészítő digitális szolgáltatásokat (installáció, up-grade, termék-utógondozás, fejlesztési hírek, "vevőbehálózás", kedvezmé nyek stb.); a termék testreszabását elősegítő internet funkciókat (egyedi jelleget kölcsönző lehetősé gek, kiszerelés, sajátos összetétel stb.).
Virtuális termék
A kísérő (szekunder) információk továbbra is együtt mozognak a termékkel (például a termék csomagolásán szereplő információk, vonalkód, szállítólevél stb.), de a virtuális termék mint információ többre képes ennél. Egyrészt a ter-
420
421
méktől elkülönülten is tud mozogni, valamint "messzebbre" is eljut, globális in formációt hordoz. A elektronikus marketingben és logisztikában a termékek lokális jellege egyre inkább megszűnik C egyre nehezebb a különbséget észre vennünk). A visszafelé irányuló információk az e-logisztika esetében szintén megvál toznak Visszafelé olyan információk mozognak, amelyek haladásuk közben különböző logisztikai funkciók "beindulását" eredményezik. Ezeket primer vagy aktivizáló információknak is nevezzük. Az aktivizáló il jormációk jelen tik a szívásos (puli) rendszer vezérlő jeleit. Ezek hatására egész logisztikai lán colat indul be, és juttatja el a terméket a fogyasztóha z, pótolja a készletetvagy indítja be a gyártást. Az e-logisztika segítségével az elektronikus megrendelési információn túl - a statisztikák, felmérések és becslések helyett - valós keresteti informá ciókhoz juthatunk a végső eladás pontjánál keletkező POS-információk köz ponti aggregálásával. Az e-logisztikai eszközök alkalmazásának további nagy lehetősége az igé nyek elektronikus regisztrálása, melynek segítségével a termelés előre felké szíthető a szükségletekre. A regisztrált igények azonban nemcsak mennyiségi jellegűek lehetnek, hanem részt vehetnek a termékkialakítás folyamatában is, vagyis a vevői igényeknek jobban megfelelő "termék-designban" és a szarosan kapcsolódó termelésirányításban. A vevői igények egyre erőteljesebben integ rálódnak a szállító (gyártó) tevékenységébe (9.6 ábra). 9.6 ábra. Az e-logisztika termelésirányítást, termelésszervezést befolyásoló szintjei
1. ®-: ·.
g (/J
q: · . ·.
készletre gyártás =========3sfét=: összeállitás rendelésre
,. c==:
gyártás rendelésre
3.
panyapC_· -:--:---'---:--:--"'>'
A 9.6 ábra l. folyamata tisztán push-rendszert takar: a vevő rendelését a szállító késztermékkészletről teljesíti, azaz előre legyártja azokat a tételeket, amelyeket később értékesít. Mivel a push-rendszer jelentős tőkeigénnyel jár, és a szállító jóvalnagyobb kockázatot vállal, mint ha a logisztikai folyamat csak a vevő ren delésének ismeretében indulna el, érclekében áll a folyamatot átalakítani. A ter mék jellege és a piaci helyzet határozza meg, hogy milyen mértékben tud a gyártó puli-rendszerben működni. A 2. folyamat esetében a gyártó félkészter mék-készletet tart, és a vevő rendelésének ismeretében állítja össze a készter méket, a 3. folyamatnál csupán alapanyagkészlete van, amelyből a beérkezett renelelés alapján gyártja le a készterméket A 4. folyamat esetében a push-puli határ már annyira eltolódik hátra, hogy a csatornatagok egyike sem tart készle tet, s a termék tervezése is csak a vevő rendelésére indul meg. Ebben az eset ben a tőkeigény és a gyártó kockázata a minimálisra csökken. Az elektronikus csatorna lehetőséget teremt a tranzakciót követő (tercier) információ visszajuttatására is. Ezek az információk fontos szerepet kapnak a vásárlói elégedettség mérésében, vagy felhasználhatók a termék vagy szaigál tatás továbbfejlesztésében is. Előnyük, hogy azonnali és közvetlen visszacsato lást adnak. A poszttranzakciós információk további előnye, hogy a piaci folya matokba is bevonhatók egyfajta promóciós eszközként. Egyes elektronikus áruházakban a vásárlói vélemények, tapasztalatok, értékelési pontszámok az egyes termékekkel kapcsolatban megtekinthetők, ezzel is erősítve a "szájpro paganda" szerepét. Vonalkód és RFID. A vonalkódos áruazonosítás napjainkban már általánosan elterjedt módszer az ellátási láncban mozgó készletekkel kapcsolatos admi nisztratív műveletek hatékonyságának javítására (lásd 5.83 fejezet). Úgy tűnik azonban, hogy a jóval sokrétűbb felhasználást lehetővé tevő új technológia, az RFID (Radio Frequency Identification) előbb-utóbb felváltja a vonalkód-rend szereket A rádiófrekvenciás azonosítási technológia úgy műköclik, hogy a ter mékeken, egységrakomány-képző eszközökön elhelyezik az RFID-chipet, ami elektronikus formában tárolja az azonosításhoz szükséges adatokat. A vonal kód-rendszerekhez képest a jelentős változás abban áll, hogy a chipen tárolt adatokat távolról is "el lehet olvasni" egy antennával összekapcsolt RFID olvasó segítségéve!, nincs szükség fizikai rálátásra vagy emberi beavatkozásra. További előnye, hogy az olvasó környezetében sok címke egyidejű és azonnali leolvasásátteszi lehetővé, valamint az, hogy a chip nagyobb mennyiségű infor mációt tartalmazhat, mint egyvonalkód.
tervezés.rendelésre
Az RFID-címkéknek több fajtája van, közös jellemzőjük, hogy van antennájuk A címké ket elsősorban energiaellátásuk alapján különböztethetjük meg. Passzív RFID: a passzív címkéknek nincs saját energiaforrásuk Az olvasó által kibo csátott rádiófrekvenciás jel elegendő áramot indukál az antennában. Az antenna tehát speciális tervezést igényel: nem elég, hogy összegyüjti a szükséges energiát, a válaszjelet
422
423
is közvetítenie kell. A válaszjel általában egy egyedi azonosítószám, de előfordul, hogy a címke egy kisméretü memóriát is tartalmaz, és lekérdezéskor ennek tartalmát is továb bítja az olvasónak. A passzív lapkák rendkívül aprók, jelenleg a 0,4 x 0,4 milliméteres felületü, papírnál is vékonyabb címke a kereskedelemben kapható legkisebb darab. A passzív lapok hatótávolsága 2 millimétertől néhány méterig terjed, azaz ekkora távol ságból olvasható ki a tartalmuk a használt frekvenciától függően. A passzív RFID fel használásának célja ugyanaz, mint a vonalkódé. Félpasszív RFID: a fél-passzív azonosítók annyiban térnek el a passzív társaiktól, hogy tartalmaznak egy apró, beépített elemet. Nincs szükség az antenna energiagyüjtő kialakí tására, ezért azt adásra optimalizálják Ennek köszönhető, hogy az ilyen típusú azonosítók válaszideje jobb, és az olvasási hibák aránya kisebb, mint passzív társaik esetén. Aktív RFID: az aktív RFID-címkéknek vagy jeladóknak beépített energiaforrásuk van, amely elegendő energiát biztosít. Nagyobb hatótávolságot (akár 10 métert) és memória kapacitást adnak passzív változatuknál, némelyik még a vevő által küldött adatok rögzí tésére is képes. Néhány aktív címke impulzusszerüen üzemel, hogy takarékoskodjon az energiával, így akár 10 évig is képes üzemelni. A jelenleg kapható legkisebb aktív RFID jelző nagyjából fémpénz méretü. Az RFID-technológia egyik legkézenfekvőbb előnye a kiskereskedelemben példá
ul a pénztáraknál történő fizetéskor jelentkezne. Ahelyett hogy a vevő először kipa kolná, majd a vonalkódos azonosítást követően visszapakolná a bevásárlókocsi tel jes tartalmát, elegendő lenne csupán áttolni a kocsit a pénztár mellett elhelyezett RFID-olvasó "látóterén", így néhány másodperc alatt ell(észülhetne a számla. Az RFID-technológia bevezetése azonban nemcsak a logisztikai folyamatok hatékonyságát javíthatja, hanem más területeken is jelentős előnyöket hozhat (különleges felhasználási területek például egy szórakozóhelyi belépő beülte tett RFID-chippel, atlétikai események időmérése, sajtgurigák követése a gyár tási folyamaton keresztül, útlevelek követése, vakok közlekedésének támogatá sa, "okos" tárgyak (például a női kézitáska, ami szól, ha a rúzs otthon maradna). Az ábrán példaként a gyógyszeriparban várható előnyöket foglaltuk össze. 9.7 ábra. Az RFID néhány lehetséges előnye a gyógyszeripari cégek számára
Gyűjtócsomag/ Raklap szinten
Fogyasztói egység szinten
Forrás: RFID Journal Live! Europe, 2005 alapján.
424
Strukturális változások Az e-logisztika hatására a hagyományos sokszerep lős értékláncok, disztribúciós csatornák szerkezete jelentősen átalakul. A válto zások háromféle irányban történhetnek. Dezintermediációnak azt a jelenséget nevezzük, amikor az értéklánc egyes tagjai kiiktatódnak vagy teljesen megszúnnek. A reintermediáció fogalma azt fejezi ki, hogy már meglévő szereplők a ko rább inál erősebb vagy gyengébb központosító szerepet töltenek be: például ha a termelő, a kiskereskedő vagy a szállító átvállalja a nagykereskedő szerepét, illetve amikor eltolódik a rendszerintegrátori funkció. Az intermediáció azt fejezi ki, hogy teljesen új közvetítő típusok is megje lenhetnek: például az úgynevezett kiberközvetítők. A kiberközvetítők a logisz tikai lánc több pontján is megjelenhetnek és interface-ként kapcsolják össze az egyes tagokat. A kiberközvetítők a logisztikai lánc szerves részét képzik, hol az információ áramlásban, hol az anyagáramlásban vesznek részt mint harmad- vagy negyed szintú szolgáltatók.
A kiberközvetítők mindazok a szolgáltatók, akik az elektronikus termék csere megvalósításán közremííködnek.
Attól függően, hogy az adott kiberközvetítő a logisztikai szolgáltatóhoz kap csolódik-e vagy fordítva, a logisztikai szállító kapcsolódik az informatikai szol gáltatóhoz - beszélhetünk harmad- vagy negyedszintú szolgáltatóról. A megváltozott ellátási lánc ellentmondásai. Az e-technológia terjedésével kap csolatban számos tendencia megítélése ellentmondásos. Az ellátási láncok átstrukturálódása következtében több, egymással ellentétesnek látszó jelenség is megjelent. A legmarkánsabb ellentmondások a következők: ./ az ellátási láncok dezintermecliációja (a hagyományos közvetítők megke rülése) mellett a reintermediáció is folyamatban van, valamint teljesen új közvetítőkis megjelenhetnek; ./ az elektronikus beszerzés szabadabb lehetőséget teremtabeszállítók megválasztására és váltogatására (szabadabb üzleti partnerváltás), ele a logisztikai folyamatok hatékonyságának növelése érdekében a stra tégiai hosszú távú kapcsolatok jelentősége növekszik; ./ a kiszervezési törekvésekkel szemben - melyek a vállalati tevékenység leegyszerúsöclésére, specializálására fokuszálnak - az ellátási lánc stra tégiai integrálóelása szükségessé teszi a vállalati határok elmosódását, a menedzsment külső összehangolását és komplexitásának növelését;
425
./ a virtuális piac sokkal szélesebb (globalizáltabb) értékesítési lehetőséget nyújt, amí uniformizált tömegtermelésí, méretgazdaságossági és standar dizált minőségí megfontolásokat helyez előtérbe, ugyanakkor az egyedi vásárlói igények, a lokalizált és regionalizált érdekek egyre nagyobb fokú testreszabást igényelnek stb. A termékek tekintetében a tartalom és a forma párharcából az e-logisztika hatá sára egyre inkább a tartalom kerül előtérbe. Az emocionális és vizuális megol dások az internet fejlődésével újra előtérbe kerülhetnek (impulzusvásárló), a tudatos vásárló számára azonban a virtuális környezet információbősége ideális közeget jelent. A termékek értéke (ára) még jobban eltávolodik az előállítási értékétőL Ko rábban láttuk, hogy a termék gyártási költsége a termék árának legfeljebb öt ven százalékát teszi ki. Ez még tovább csökken, ami nemcsak a marketingkölt ségek növekedésének köszönhető, hanem a termék "kiszélesedésének" is. A termék kiszélesedése a formahasznosságra ráépülő szolgáltatások révén jön létre, amely így "megfelelőbb" lesz a fogyasztó számára. (A beépülő szolgáltatá si érték kapcsán jelentős versenyelőny is keletkezik.) Az e logisztika további "értékrétegeket" hoz létre, és lehetővé teszi a termék fogalmának újabb kibőví tett értelmezését. A hagyományos értékeket e-logisztikával bővítve a fogyasztó további két hasznosságtípushoz is jut: egyrészt magasabb termékbiztonságot kap (stabilitás, minőségi szabványok, hitelesség, bizalom stb.), másrészt a ter mék egyeeli jellegével-a virtuális termékhez kötőelő szolgáltatások révén- sa játos individuális személyiségi igényét is kielégítheti. Ez a testreszabási vagy egyediséghasznosság. A termékre épülő szolgáltatások és az e-szolgáltatások új dimenziói előse gítik, hogy a marketing és a logisztika együttesen, fokozottabban járuljon hozzá a vevőorientált vállalati funkciók kiépiHéséhez (9.8 ábra). Láttuk, hogy a termékeket kísérő szolgáltatások lehetnek elektronikus szolgáltatások is, illetve bízonyos esetekben maga a termék is lehet digitális. Míndezek alapján megkü lönböztethetünk ../ valós vagy kemény termékeket, melyek nem dígítalizálhatók. Ilyen termék például a számítógép, melynek értékesítése történhet elektronikus katalógusokból, sőt vir tuális számítógép-összeállító szolgáltatás segítségével is, ahol a készletínformációk, a beszerzés és az összeállítás nyomon követése is elektronikus (például a Compaq esetében). A logisztika feladata itt a szükséges anyagáramlás automatizált biztosítása; ../ digitalizálható termékeket vagy szolgáltatásokat (puha termékeket). Idetartoznak azok a termékek melyek jól clígitalizálhatók, például a különböző információk, adatok, adatbázisok, kutatásí eredmények, szövegek, programok, filmek, hangál lományok, zenék, de azok a termékként forgalmazott szolgáltatások is, melyek nem személyrevagy tárgyakra irányulnak, és ereclményük digitalizálható. Ezek ben az esetben az internet nemcsak információs csatornaként funkcionál, hanem érékesítésí csatornaként is. A csatorna jellegzetessége, hogy nincs földrajzi korlát, ele hagyományos értelemben vett logisztikai probléma sincs;
426
9.8 ábra. Vállalati funkciók az e-logisztikában
../ csak digitális formában létező termékeket. Ezek olyan szolgáltatásí tevékeny ségek, melyek tipikusan az internethez kötődnek. Ezek a többnyire online szol gáltatások a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, mínt például a bank online, a ranelivonal vagy az on-line termékkövető rendszer a FeclEx esetében.
A termékek kapcsán az e-technológiák további lényeges hatása, hogy a ter mékek átlagos életciklusa is jelentősen lecsökken. Minél rövidebb a termék életciklus, annál gyorsabbá kell válnia a termékfejlesztési ciklusnak is, ami iclőalapú versenyhelyzetet is teremt. Az e-technológiák alkalmazása tovább fo kozza az időalapú versenyt.
9.33 Az ellátási folyamat megváltozott helyzete A bemutatott változások általános hatásaimellett a vállalatok közötti logisztikai rendszer egyes szereplőinek sajátos új kihívásokkal is szembe kell nézniük (Minclezek a hatások megmutatkoznak a hagyományos logisztikai funkciók szervezésében is, az e-jelleg azonban erőteljesebben kiclomborítja ezeket.) Az e-beszerzés. Régebben az elektronikus kereskedelem jelentőségét abban látták, hogy a partnerváltás és -keresés, valamint a beszerzés költségeit jelentő-
427
sen csökkenteni lehet az elektronikus eszközök segítségével (elektronikus aukció, -tendereztetés, -tőzsde). Ma ez a szempont elsősorban a partnerek meg találásakor kívánatos, majd a stratégiai partnerség kiépítése válik elsőcllegessé. Egyes iparágak és termékek esetében csak az egyik vagy csak a másik stratégia is megfelelő lehet, például alapnyersanyagok beszerzése esetén. Az elektronikus partner kiválasztásávallehetővé válik:
v a világméretü piacok és kínálat elérése, a földrajzi távolságok áthidalása, v a szállítói lánc egyszerübbé válása, lépcsőinek csökkenése, a kínálataggregálás a nagyfogyasztók számára, ./ az árak és a szolgáltatások elektronikus összehasonlítása, konkurens ajánlatok igazi versenyeztetése, illetve v az elektronikus döntéstámogató eszközök bevonása a beszerzési dönté sekbe.
v
Az elektronikus partnerek kiválasztása alapvető en az elektronikus piactereken történik. A semleges piactéren mincl a szállítói oldalon, mind a vevői oldalon sok résztvevő van. Ebben az esetben a piacteret jellegzetesen egy harmadik fél, azaz egy informatikai szolgáltató biztosítja. A vevőcentrikus piactéren a vevők száma relatíve alacsony. Ezekben az esetekben az elektronikus piacteret egy egy kitüntetett beszerző alakítja ki. A szállítócentrikus piactereket viszont a ve vők relatív magas számamiatt egy bizonyos domináns nagy szállító uralja. A ki egyensú(yozott piactéren mincl a szállítói, mind a vevői oldalon kevés szereplő van, mint például a hadi vagy kormányzati szállítások esetén, és ennek megfe lelően a piactér is többnyire központi kialakítású. Az elektronikus eszközök alkalmazásának hatására csökken az összes be szerzési költség, amely az első esetben elsősorban az elektronikus módszerek nek, például a fordított aukciónak vagy az információs aszimmetria csökkené séből ereelő vevői alkupozíció növekedésének köszönhető, míg a második esetben inkább a rendszeres automatizált kapcsolatból fakadó újrarendelési költség csökkenése az ok Az elektronikus beszerzés további előnyei közé tarto zik, hogy lehetővé teszi a non-stop automatizált 24 órás beszerzést. A bemutatott elvi lehetőségek nagymértékben függnek attól, hogy milyen konkrét termékről van szó. A kis értékü és nagy mennyiségben szükséges alapanyagok beszerzése esetén inkább az első típus (elektronizált beszerzési móclszerek) jellemző, míg a nagy értékü és kisebb mennyiségben szükséges anyagok esetében a második (elektronizált stratégiai kapcsolatok). Itt is jól al kalmazható az ABC-elemzés és a beszállító-minősítés. Az e-disztribúció. A disztribúciós csatorna átalakulásának szembetünő jelensé ge a csatornaintegráció folyamata. Az új típusú csatornaintegráció során a tu lajdonosi integráció t egyre inkább felváltja az információs integráció. Az egyes
428
csatornatagok, a tulajdonosi viszonyok változása nélkül, megosztják egymás között irányítási rendszereiket Az információs rendszer koordinációja vevői oldalról és szállítói oldalról egyaránt megvalósítható. Ha például a beszállítá felügyeli a vevő raktárkészle tét is (VMI), a vevő/eladó csak üzemelteti a rendszert, a rendszer automatiku san regisztrálja a készleteinek fogyásait, és az így keletkezett információkat azonnal átadja a beszállítónak, aki előkészíti a pótlást. Az új disztribúciós láncokban nemcsak az információk, hanem az erőforrás ok megosztása is jellen12ővé válik A"vevőifelhatalmazás" fogalma azt a fo lyamatot fejezi ki, hogy szállítók is egyre több hatáskört adnak át vevőiknek a vásárlási ponttól a leszállításon keresztül egészen a termelésig és a tervezésig . E logisztikai eszközök segítségével például a Fec!Ex lehetővé teszi, hogy vevői az inter neten keresztül ne csak figyelemmel kísérhessék szállítmányaikat, hanem bizonyos szállítókapacitásokat is átcsoportosíthassanak (rendelkezzenek az erőforrásokkal). A Compaq viszont még termékeinek egyeeli összeállítását is lehetővé teszi internetes szolgáltatásai révén. A clisztribúciós hálózatok további lehetősége a közvetlen (gyártói) értékesítés. A vevő számára ez alacsonyabb árat, a gyártó számára magasabb profitot ered ményez. A clisztribúciós csatorna e-logisztikájának kialakítása során figyelemmel kell lenni az úgynevezett csatornakonfliktus-jelenségre is, amely akkor jelentkezik, ha egy csatornatag azonos piacottöbb csatornán keresztül is kiszolgál, például a hagyományos disztribúciós hálózatmellett az interneten is. Az ebben az eset ben felléphető "önkannibalizmusra" a tapasztalatok szerint a cégek kevés figyelmet fordítanak. Az új típusú clisztribúciós hálózatok megváltozott logisztikai igényei a kö vetkezők:
v
online 24 órás müköclés, ./ a megrendelések valós idejü feldolgozása és visszaigazolása, ./ magas fokú automatizálás, termék nyomon követése, rencleléskövetés, v a kiszolgálási idő jelentős csökkentése.
9.34 Az e-ellátási lánc szereplői Az e-logisztika eszközeinek köszönhetően a vállalatok belső renelszere is nagy mértékben átalakul, alkalmazkodik az új igényekhez. Az elektronikus eszközö ket jelentős mértékben igénybe vevő vállalatokat "e-vállalatnak" nevezi a szak irodalom.
429
Az e-vállalat. Az e-vállalatok esetében is igaz, hogy a verseny a hatékonyságról fokozatosan áthelyeződik előbb a szolgáltatásokkal kibővített termékmegkü lönböztetésre, majd a tényleges testreszabásra. A termelési technológia terén egyre nehezebb jelentős versenyelőnyre szert tenni, ezért különösen fontossá válik az a tétel, amely szerint a megkülönböztetés egyre inkább a vevőkiszol gálási szintben kereshető. Egy elektronikus eszközöket használó vállalat számára például két lehetőség kínálkozik. Az egyik lehetőség, hogy tudatosan felhasználja az interneteszközök adta egyeeli kész ségeket és egyeeli erőforrásokat valóeli versenyelőnyök eléréséhez. Versenyelőnyét eb ben az esetben felhasználhatja arra, hogy mesterségesen lassítani tur{ja az üzleti ciklust, ami lehetővéteszi a hagyományos méret- és volumengazdaságossági elvek érvényesíté sét mincl a termelésszervezésben, mincl a logisztikában (piac- és iparág- vezető cégek nél gyakran megfigyelhetjük ezt a magatartást, például Intel, Nokia stb.). A másik lehetőség, hogy az elektronikus és interneteszközöket elsősorban arra hasz nálja, hogy alkalmazkor{jon afelgyorsult iizleti ciklushoz, illetve versenytársaihoz azzal, hogy saját üzleti ciklusát is felgyorsítjét Ez utóbbi stratégiávalminclen téren alkalmazkodik az egyre rövidülő termékéletciklusokhoz (tervezés, termelés, értékesítés és logisztika). Hasonlóképpen a termékdefiniálás is "kiszélesedik", kevésbé marad vállalaton belül. Ez a folyamat globális termékfelelősségként jelenik meg a világszerte szétszórt termékfejlesztő csapatok között. Mivel a terméket személyre szabottan, a végfogyasztók egyéni igényeinek megfelelően gyártják (állítják össze), ezért a vevőkis egyre fonto sabb szerepet töltenek be a fenti folyamatban. A vevőt is egyre szarosabban bev01 ják az értéklánc és a termelés folyamatába is, sőt bizonyos esetekben még irányítási jogosult ságokat is kaphat. Az elektronikus eszközök alkalmazása lehetővé teszi, hogy a gyártók megfeleljenek a kis termelési szérianagyság, a mocluláris tervezés és gyártás, a rendelésre gyártás és rendelésre tervezés támasztotta igényeknek Ehhez az irányító és a kommunikációs rendszerek hatékony összekapcsolására van szükség. Ezek az online internettech nikákat is integráló e-ERP rendszerek. Az online kapcsolat hangsúlyozására az alábbi fo galmak terjedtek el: OLTP - On-line Transaction Processing és OLAP - On-line Analytical Processing, mely már a folyamatok optimalizációjára is lehetőséget nyújt. Az on-line ERP-renclszerek főbb előnyei a következők: ../ egyszeri adatbevitel (az információ végigfut a vállalati információs rendszeren, illetve a teljes logisztikai és ellátási láncon egyaránt); ../ könnyedén és olcsón megoszthatják az információkat, tudásukat; ../ a különböző meneclzsmentterületek szükségszerúen integrálóclnak; ../ automatizált irányító és beavatkozási lehetőségek növelik a rugalmasságot és a ha tékonyságot; ../ online folyamati és hálózati múköclés jön létre.
a spekulatív stratégiával szemben, nem raktárra termel, hanem sokkal inkább a rendelésre termeléssei van szoros összefüggésben] jegyében a késztermék készletek helyett a félkésztermék-készletek vagy- még hátrább - az alapanyag készletek kerülnek fókuszpontba. Elsődleges cél a készárukészletek megszün tetése, majd ha ez sikerült, akkor léphetünk hátrább a félkésztermék-készletek és az alapanyagkészletek minimalizálása felé. Az eddig főként minőségi rugalmasságot eredményező elvek mellett nagy fokú mennyiségi rugalmasságra is fel kell készülni. A kis termelési szérianagyság lehetővé teszi a logisztika számára amennyiségek széles skálán történő vál toztatását. Az e-fogyasztó. Az e-értékesítés alapvetően két szinten valósulhat meg: értékesítéstámogatással vagy teljesen elektronikus értékesítéssel. Az első eset tipikus eszköze az online katalógus, mely az interneten keresz tül, elektronikus formában megjelenő kategorizált termékinformációkat je lent. Az elektronikus környezet lehetővé teszi a gyors árösszehasonlításokat és az elektronikus licitálást. Az eljuttatásta hagyományos logisztika végzi. A második eset főleg abban különbözik az elsőtől, hogy az online kataló gusrendszer mellett maga az értékesítés és a fizetés is elektronikus formában jön létre további kiberközvetítők bevonásávaL Az online katalógusok alapvetően értékesítő oldalúak, mégis három fő for mában jelennek meg aszerint, hogy (l) az értékesítő, (2) a vásárló vagy (3) egy köztes harmaclik fél hozza létre őket. Az értékesítő általlétrehozott online katatágusok informatívak, interaktívak, általában teljes körúek és minclig aktuális árakat közölnek Vevő általlétrehozott online katalógust nagy beszerzők alakítanak ki (például a Ge neral Motors, amely saját katalógust fejlesztett ki nagy mennyiségú beszerzéseinek biz tosítására). A harmadikfél (közvetítő) általlétrehozott online katalógus révén a közvetítők olyan internetes találkozóhelyet üzemeltetnek, ahol a vevőkés az eladók találkozhatnak.
A moduláris felépítés megvalósítása kulcsszerepet kap az új típusú termelés ben, hiszen úgy teremti meg a különbözőség, az egyediség és a komplexitás le hetőségét a végtennék esetében, hogy közben az azt felépítő elemeket, alkatré szeket továbbra is a tömegtermelés előnyeivel állíthatja elő. A készletek a vállalaton belül is egyre hátrébb tolódnak. A rendelésre gyár tás során a készárukészletek szünnek meg legelőször. A halogató stratégia [en nek értelmében a végterméket a lehető legtovább részeiben tartják meg és csak az utolsó pillanatban állítják össze a rendelő igényei szerint; ez a stratégia,
Az e-értékesítés során a vevőszerep jelentős átalakulása miatt kell a hagyomá nyos értékesítési móclszereknek megváltozniuk A vevőszerep átalakulásával kapcsolatban emlegetett legfőbb változás a vevő alkupozíciójának emelkedése és a szállító számára kedvező információs aszimmetria csökkenése. Az alkupo zíció erősödése az egyeeli vásárlók tömegszerü (aggregált) megjelenésével, a piaci korlátok csökkenésével (belépés, kilépés) és a figyelemmegkötés új elektronikus móclszereivel (az internetes vásárló könnyen "odébb áll") ma gyarázható. Az információs aszimmetria csökkenése annak köszönhető, hogy a vevő informáltsága az internetes eszközök használatával mincl a termékről (virtuális termék), mincl a piacról (kereső gépek, tartalomszolgáltatók) jelentő sen megnövekszik, így nem forelulhat elő, hogy a piaci szereplő saját előnyére kihasználja azt, hogy ő ismeri a piaco t.
430
431
Az úgynevezett begubódzási effektus (cocooning) kapcsán a végfogyasztó otthona nemcsak a pihenés, a szórakozás, hanem a munka és a vásárlás színterévé is válik. Eb ben az új helyzetben a vevő lakása lesz az eladótér (POS), és magánszférájában zajlik le a vásárlás. Ez a marketing számára új, jól érzékelhető kihívásokat jelent. Mindehhez azonban szükség van a B2C e-logisztikájára, amely egyénre szabott szolgáltatásokkal képes biztosítani a szükséges "láthatatlan hátteret", vagyis az elektronikusan irányított fizikai árumozgatást, "finomterítést".
Az értékesítő vállalat oldaláról az elektronikus értékesítés és a vevők elektroni kus kezelése jól integrálható. A vevőkezelés a CRM-rendszer elektronikus irá nyítási alrendszere, amely lehetőséget teremt a dinamikus és a testreszabott árazásra. Informatikailag még az egységes katalógusrendszeren belül sem jelent különösebb problémát avevőkmegkülönböztetett kezelése, illetve a vá sárlás jellegétől vagy a vásárlás mennyiségétől függő dinamikusan változó ára zási rendszer kialakítása. Láttuk, hogy a felhatalmazás révén a vevő figyelem mel kísérheti a termelési folyamatot vagy a szállítást, beavatkozhat az összesze relésbe, esetleg a tervezésbe is. A végfogyasztók esetében az elektronikus értékesítés során különösen nagy jelentősége van annak, hogy bizonyos mértékú áruvisszavételi garanciákat is biztosítsunk. A sikeres elektronikus kereskedelemben kulcskérclésnek számít a bizalom, ezért a megszakott nál nagyobb figyelmet kell fordítani az áruvisszatérítési garanciákra, ami logisztikai többletkapacitásokat követel meg. Az elmúlt időszakban sok elektronikus kereskedel mi vállalkozás éppen amiatt bukott meg, hogy a vártnál nagyobb arányban jelentkezett a visszáruigé ny. A bevétel elmaraelása mellett visszlogisztikai (hulladékkezelési logiszti kai) többletköltségek tették gazdaságtalanná a tevékenységet. Tanulságos tapasztalat, hogy a probléma kezelése elsősorban nem a termékminőség változtatásával, hanem bi zonyos informatikai fejlesztésekkel (virtuális termék), valamint elektronikus fizetési és visszaigazolási megoldások továbbfejlesztésével (e-bankok, e-hitelesítők) érhető el.
Az elektronikus értékesítés során a fontossági preferencia áthelyeződik a vevő megszerzéséről a vevő megtartására, melyet az értéknövelt logisztika analógiá jára értéknövelt elektronikus szolgáltatások segítenek elő. A személyre szabott elektronikus szolgáltatáscsomag a termékkel szarosan összekapcsolódva olyan komplex egységet hoz létre, amely tartósan a vállalathoz köti a partnert vagy a végfogyasztót (ez a tartós kötődési kényszer az úgynevezett "bezáró dás", vagy "foglyul ejtés"). Ilyen bezáródást elősegítő, személyre szabott szol gáltatások például az elektronikus regisztráció és információs szolgáltatás, az elektronikus karbantartási rendszer, a tanácsadói és elektronikus szakértői rendszerek biztosítása, a regisztrált termék-utógondozás stb. Mindezek az elektronikus vevőkezelést és -kiszolgálást támogató eszközök egyben speciális érdekhordozák is, amelyek az alacsony piaci kilépési korlát ellenére biztosítják a vásárlói lojalitást. Ennek pótlólagos logisztikai vonzatai vannak. Az e-logisztikai szolgáltatók. A lánc egyik legköltségesebb szakasza az áru ki szállítása. Az e-logisztikai szolgáltatók olyan logisztikai szolgáltatók, melyek
432
nemcsak alkalmazzák, de üzletmenetükben központi, stratégiai eszköznek is tekintik az elektronikus megoldásokat. Az ilyen logisztikai szolgáltatások sza rosan integrálódnak az elektronikus kereskedelmi tevékenységhez. Az ao:azon.com óriási raktáraiban például az interneten leaelott "klikkelés" hatására egy lampacska gyullad fel az adott termék tárolóhelyén, és egy dolgozó érkezik, aki szállító szalagra helyezi a kiválasztott termékegységet Innentől a folyamat automatikus komis siázó rendszené változik, és a termék szállítószalagról-szállítószalagra halad, majd egy csúszdára jut, ahol találkozik az ugyanazon vásárló által rendelt többi termékkeL Ezután közös csomagba kerül, ha egy másik lámpa jelzi, hogy a rendelési tétel összeáll t. A fenti példában testreszabott logisztikai (rendelési) egységek jönnek létre, míg más esetben (például a megrenelelés alapján összeállított Compaq számítógépek) maga a termék is egyeeli összeállítást kap. Ez a termékkonfiguráció azonban nem csak fizikai értelemben teljesülhet, hiszen az internet nagy előnye, hogy az elektronikus szolgáltatá sok és a digitalizálható termékek közvetlen ül is eljuttathaták a felhasználókhoz.
Ebben az értelemben beszélhetünk egyedi igényekre szabott szolgáltatáscso magról is. Az E-trade nevű internetes szolgáltató például egyedi igények szerint csoportosított információkat, adatokat kínál vásárlóinak. Vevői így ténylege sen csak azokért az információkért fizetnek, melyekre valóban szükségük van. A testreszabott rendelési egységek, az egyedi igény szerint összeállított termé kek és az egyedi szolgáltatáscsomagok egyaránt újrakonfigurálást, vagyis a már meglévő elemekből egyéni igények szerinti összeállítást jelentenek (re bundling). Ez jelenthet egyszerü újracsomagolást vagy változást a termékkonfi gurációban. A korszerü raktárakban a hagyományos tározási és komissiózási feladatok gyakran kiegészülnek termelési jellegü feladatokkal is. Például a rak tár lehet a helyszíne annak is, ahol a számítógép-konfigurációkat véglegesen összeállítják vagy elvégzik a szükséges installációkat, esetleg a szükséges javítá sokat. Ezekben az esetekben a termelővállalat az adott logisztikai tevékenység gel együtt gyártási feladatokat is kiszervez (késleltetés). A logisztikai és az e-logisztikai szolgáltatók a következő kapcsolati formákat alakíthatják ki: l. a logisztikai szolgáltató szerződéses kapcsolatba lép az e-szolgáltatást folyta
tó vállalkozással, és logisztikai szolgáltatásávallehetővé teszi, hogy a fizikai termékek eljussanak a fogyasztókhoz. (Ebben a kapcsolatban az e-szolgálta tó az áruk fizikai kezelését és a teljes értékesítési tevékenységet kiszervezi a logisztikai szolgáltatóhoz); 2. az e-szolgáltató cég csak szelektíven helyez ki néhány logisztikai funkciót, mert maga is rendelkezik a fizikai világban bizonyos értékesítési infrastruk túrával; 3. az e-szolgáltató cég teljes egészében maga rendelkezik a szükséges logiszti kai infrastruktúrával. (Előfordulhat az is, hogy a logisztikai szolgáltató cég maga hozza létre az elektronikus értékesítési rendszert.)
433
Az e-logisztikai szolgáltatók révén a logisztikai lánc mentén a többszintú rak tárhierarchia leépül és nagyobb raktárakban központosoclik, melyet rugalmas, kis mennyiségekre tervezett, ám teljesítőképes szállítási kapacitás egészít ki. A logisztikai szolgáltatók tevékenysége során egyre gyakrabban merül fel az az igény, hogy az elektronikus azonosító- és nyilvántartórend zerü kiterjeszt s v:l. folyam_at. sá tegyék a szállítmányok vagy raktári tételek helyzete 1ek es 1:x:m os lGser mfo_rmactm nak nyilvántartását. A katonai eredetü alkalmazásokbolyolg tr; celok:a n!ocl?s1 ?tt G ) (Global Positioning System) lehetővé teszi az egesz vllagra loteqedo folclraJZl helyzetmeghatározást A helyzetmeghatározás és az nlin_e informatika_i renelszerek kombinációjávallehetővé válik a folyamatos nyomon kovetes, amely egyreszt a m mka folyamatok jobb, rugalmasabb szervezését teszi lehetővé, másrészt azzal, hogy az mf?r mációkat megosztja a vevőkkel, értéknövekedés is létrejön, hiszen 1 1agasabb v v:ok iszolgálási szint érhető el. Ma már az is lehetővé vált, hogy a GSM (mob!ltelefon) halozat segítségével végezzünk hasonló helymegh31tároz st_ és köve és , hason}ó hat_ékonys_á-? gal. A nyomon követő renelszerek alkalmazasa a hatterben mmcltg legalabb barom halo attípus (GPS vagy GSM hálózat, vállalati kommunikációs hálózat, internet hálózat) szoros együttmüköclését kívánja meg, melyben a különböző informatikai megoldások jelentik a kapcsoló interface elemeket. Egy f v roz_óv llal t a_gy tlmr ltban e l et a komplex hálózatokat további rendszerekkelts klegesztthetl, peldaul kozle.k e:"1 t_n formációs rendszerrel, járat- és szállítmányoptimalizációs renclszerekkel, chgttallster kép-renclszerekkel stb. Minclezen eszközök hatására a lényegesen jobb járatkihasználás és a rugalmasság a fuvarozóvállalat jutalma.
Összefoglalva tehát az e-logisztikai szolgáltatókkal szemben támasztott általá nos követelmények a következők: ./ a logisztikai feladatok és az online irányítási renelszerek integrálása; ./ az egyeeli konfigurációk kezelése (méret, mennyiség, kiszolgálás); ./ a hagyományos logisztikai feladatok (komissiózás, szállítás stb.) informa tikai támogatása; ./ a raktározási és a termelési funkció átlapolásának meneclzselése (késlel tetett gyártási folyamatok, "mozgó tárolás" stb.); ./ a szállítás, a konlissiózás és a tárolás automatikus azonosító- és nyomkö vető rendszereinek kialakítása és múköcltetése (GPS, GSM).
9.35 Raktározás, szállítás és készletezés az e-logisztikában A raktárak. Az e-logisztikában a raktárakat jellemzőennem a termelő, hanem a lo gisztikai szolgáltató üzemelteti. Miközben egyrészt arra törekszünk, hogy olyan kis egységeket tároljunk és olyan rövid ideig, amilyen rövid ideig csak lehet, más részt azt is elvárjuk raktáraktá l, hogy igazoeljanak a megrenelelő igényeillez. AJIT-típusú renelszerek esetében már nem is hagyományos raktárra van szükség, hanem egyfajta felvevő- és továbbadó helyre (Cross-Docking); ilyen kor a rendelési tételek szinte közvetlen ül a "folyamatba" érkeznek.
434
A hagyományos raktári funkciók mellett nő a jelentősége a komissiózásnak és a kiegészítő felaclatoknak, például az átcsamagolásoknak (rebundling). Minclezeket a feladatokat egyre gyakrabban éjszaka, illetve non-stop üzemben kell végezni. A szállítás. Az e-logisztikában a szállítókapacitást szintén a logisztikai szalgálta ták biztosítják. A szállított tételek kicsik és változóak. AJIT-típusú renelszerek ben a túl korai szállítás épp úgy elfogadhatatlan, mint a késedelmes. Az online árukövető renelszerek miatt a szállítások során az elektronikus tétel azonosítás, valamint a nyomon követés megkívánja az informatikai renelszerek és az elektronikus kommunikációs renelszerek (GSM, GPS) összehangolását. A nyilvántartási rendszer fejlesztésével és a szállítások pontosabb összehan golásávallehetövé válik a mozgó tárolás. A készletezés. Ahogy ebben fejezetben láttuk, az e-logisztikában a legjelentő sebb változások a készletezés területén következnek be. A digitális és a digitali zálható termékek esetében a fizikai készlet megszúnik, helyét az elektronikus formában tárolt adatok, információk veszik át, amelyek készlettartási költsége a nullához közelít. A szállító gyakorlatilag "végtelen" választékot tarthat ala csony készlettartási költséggel. "A végtelen választék átírja az üzlet szabályait..., megváltoztatja a jövő piacát... A sikertermékek már nem képviselnek akkora hatalmat. De hovamennek akkor a bútlen fogyasztók? Nem mincl egy helyre" (Anclerson, 2006). A "hosszú farok" általleírt új üzleti moclell hatalmát csak most kezeljük megtapasztalni, amikor szembetúnővé válik, hogy "a világ összes terméke és szolgáltatása elérhetővé válik minclenki számára... a játékpiactól kezelve a reklámozáson keresztül a konyhai kisgépekig." A könyv nem tárgyalja ezen "hosszú farok" logisztikáját, ám a szükséges logisztikai-informatikai eszközök ma már rendelkezésre állnak. Az adott vállalaton múlik, hogy ezen új igényeket felismeri-e és beépíti-e stratégiájába. A fizikai termékek esetében a gyors információáramlás lehetövé teszi, hogy a push-pull határ az ellátási láncban egyre előrébb tolócljon, vagyis azonos -vagy akár rövidebb - renele lésteljesítési idő mellett egyre kevésbé feldolgozott formában kelljen készle teket tartani.
FÜGGELÉK
logisztikai központok a hálózati gazdaságban (A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok menedzsmentje) A termék-előállítás és a piacglobalizációjaa valós áruáramlási (anyagmoz gatási, szállítási, raktározásO rendszerek korábbi évtizedekben kialakult gyakorlatát is megváltoztatta. A termelési folyamatok alapanyago kkal, al katrészekkel, részegységekkel való ellátása (a térben kiterjedt ellátási kör nyezettelvaló kapcsolat megteremtése), továbbá a késztermékek ugyan csak térben kiterjedt felhasználói, fogyasztói környezetbe való eljuttatása bonyolult hálózati rendszerek keretében valósul meg. Az előzőekkel ösz szefüggésben fokozatosan alakultak ki (és formálódnak, bővülnek ma is) az ellátási láncok és hálózatok, összefoglaló néven a hálózati gazdaságok. E hálózatokban sajátos (gyűjtő, elosztó, rendszerező, különböző értéknö velő szolgáltatásokat nyújtó) szerepet töltenek be a logisztikai (ellátó-el osztó, szolgáltató) központok
l.A logisztikai központok kialakulásának
háttere
A fejlett ipari országokban már az 1970-es évek elején felvetődött a logisztikai központok létesítésének igénye. Kezdetben a termelési, majd a forgalmi (érté kesítési) folyamatok integrációja váltotta ki, az abban az időben még külön legesnek tekintett szervezetek, objektumok létrehozását. Az 1980-as évektől pedig a termeléshez és az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások iránti igé nyek, és azok hatékony kielégítésére irányuló törekvések gyorsították fel e sajá tos központok további mennyiségi és minőségi fejlesztését.
437
A logisztikai központok kialakulását tehát - az előzőekkel összefüggés ben- fólega következőterületeken bekövetkezett változások, illetve telve tődő igények segítették eló: ../ az anyag és áruáramlások strúktúrájánakmégváltozása; ../ újs:;-;erű ért kes tési, disztribúciós csat?rnák létrejötte, a termékek ér tékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások iránti igények növekedése; ../ a profilidegen feladatok megoldása kihelyezésének, kiszervezésé nek igénye.
Az anyag- és áruáramlás területén - a gyártási mélység csökkenésével párhuza mosan- az ellátási (input) oldalakon a korábbi többé-kevésbé lineáris kapcso latok fokozatosan kanfúziós kapcsolatokká alakultak. Ilyen kapcsolati rend szerekben az ellátási csatornák optimális müködtetése (aJIT-elv szerinti ellátás megszervezése, a revalving stock módszer alkalmazása stb.) csak akkor lehet séges, ha a csatornák egy központba csatlakoznak, és ezek a központok az in put igényekhez igazodva a készletezési, a raktározási és a szállítási költségeket együttesen kezelve szalgálják ki a felhasználókat. Ugyanakkor- a termelési volumenek növekedésével összefüggésben egyre több és egyre nagyobb távolságra levő értékesítési végpontokra kellett (kell) a végterméket eljuttatni. Ez azzal járt, hogy az elosztási (output) oldalon diffúziós kapcsolati rendszerek váltak meghatározóvá. Ezekben a kapcso lati rendszerekben az értékesítési csatornák készleteinek minimalizálása, a ve vők színvonalas kiszolgálása, a szállítások egyszerü megszervezése stb. az áru -és információáramlást együttesen kezelő, irányító központból valósít ható meg. Az egyébként decentralizált termelési modell szerint müködő terme lési rendszerek telephelyeinek jól áttekinthető és kezelhető anyag (alkatrész, részegység) áramlási kapcsolatai mellett tehát egyre bonyolultabbá váltak az ellátási és az elosztási csatornák, illetve azokon belüli áramlatok. Az áramlatok ésszerü kezelése az ellátási láncokba, hálózatokba sajátos csomópontok be illesztését igényelte, amely végül is a logisztikai központok kialakulását segí tette elő. Az újszerü értékesítési, disztribúciós csatornák a forgalmi/értékesítési fo lyamatok integrációjának következményei. A hagyományosnak tekinthető (termelő nagykereskedő kiskereskedő fogyasztó) értékesítési csator nák a nyugat-európai országokban az elmúlt negyedszázadban, hazánkban pedig az elmúlt tíz-tizenöt évben fokozatosan kiegészültek, illetve megvál toztak azáltal, hogy egyre nagyobb számban épültek hipermarketek (például
438
Tesco, Cora, Auchan), illetve szakáruházak (például Brico Store, Praktiker, Media Markt). Ezek az üzletközpontok jellegükben átrendezték az érté kesítési csatornastruktúrákat, hiszen 50-60 ezer árucikket viszonylag ked vező áron forgalmazva magukhoz vonzották a vásárlók nem jelentéktelen részét. A nagyforgalmú hipermarketek, szakáruházak a közvetlen kiszolgálás (üzleti raktárba szállítás) rendszeréről folyamatosan tértek át az elosztó köz pontból való kiszolgálás rendszerére. Ez lehetővé tette a beszállítók és az áruházak között korábban kialakult diszperz (nehezen áttekinthető és kezel hető) kapcsolatok ésszerü, a készletezés/raktározás és a szállítás egységes ke zelésen alapuló átszervezését, és egyben avevőkkiszolgálási színvonalának növelését. Az elektronikus ! ereskedem fokozatos térnyerése is újszerü értékesítési és elosztási csatornák kialakítását igényli. Az e-kereskedelem (például business to-consumer kapcsolat esetében) elektronikus úton összeköttetést hoz létre a kereskedő és a vásárló között. A termékek bemutatása és az árukkal kapcsola tos tájékoztatás, a megrendelés és a fizetés elektronikus úton mehet végbe, de a megrendelt áru vásárlóhoz való eljuttatása már valós kapcsolat megvalósítá sár kívánja. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az esetben is elke rülhetetlen a sajátos szolgáltatásokat is nyújtó logisztikai elosztó központok há lózatba kapcsolása. A profilidegen feladatok megoldásának kihelyezését (outsourcing) egyrészt azok gazdaságosabb végzésére irányuló törekvések, másrészt a szolgáltatási színvonalnövelésével kapcsolatos további igények indokolják A profilidegen feladatok (például raktározás, csomagolás, szállítás) költségkímélő megoldá sát, a jobb minőségü szolgáltatást az erre szakosodott szolgáltatók tudják vi szonylag olcsóbban kínálni, mert több megbízóval állnak kapcsolatban, és az igények összegyüjtésével kapacitásuk jobb kihasználását tudják elérni, majd továbbfejleszteni. A profilidegen feladatok kihelyezésének növekvő igénye felgyorsította a különböző szolgáltatásokat végző szervezetek megalakítását, és ezek együtt müködését elősegítő koncentrált telepítését. Ez nyitotta meg a későbbiekben a sokfunkciós logisztikai szaigáitató központok telepítésének lehetőségét és a szolgáltatási paletták szélesítését. Az ellátási láncokban, hálózatokban ma már több logisztikai szaigáitató is közremüködik, gyakran átvéve az ellátási lánc egyes részterületeinek irányítá sát is, így a rendszerszolgáltatókká vagy más néven harmadik szektorbeli lo gisztikai szolgáltatókká (3PL =Third Party Logistics Provider) válnak.
439
A logisztikai központok kialakulásának lépcsői. A logisztikai szolgáltatások szé les skáláját nyújtó központok kialakulásának hosszú folyamatában négy sza kasz különböztethető meg. Ezek:
./ .kihelyezett raktárak létesítése, működtetése; ../ ellátó-elosztó központok létesítése; ./ logisztikai szolgáltató központok kialakítása; ./ logisztikai parkok létesítése. A kihelyezett raktárak kezeletben a felhasználó, majd az ellátó raktározás i feladatait is át vették; megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy egy-egy ilyen kihelyezett raktár idővel önálló szervezeti keretben múköcljön, ellátó-elosztó központtá fejlődjön. A kihe lyezett raktár, illetve azt múköcltető szervezet tehát mincl az ellátótól, mincl a felhasználó tól olyan (termelés- idegen) feladatokat vett át, amelyek centralizált megoldása mindkét fél szempontjából hatékony. Az ellátó-elosztó központokat több ellátó és felhasználó összekapcsolásával, az ipari és kereskedelmi vállalatok térben kiterjedt egységeinek kiszolgálására, a megtermelt tenné kek térbeli elosztására létesítették, illetve létesítik. A dm-drogerie markt európai elosztó központja például Felső Ausztriában, Ennsben van. Ez a központ közvetlen áru- és infor mációáramlási kapcsolatban van többek között a Törökbálinton levő hazai elosztó köz ponttal, amely viszont több mint 120 üzletet szolgál ki renelszeres terítő járatokkaL A logisztikai szolgáltató !?.özpontok kialakulását - a termelési és a forgalmi folyama tok integrációjával összefüggésben- a szolgáltatások iránti növek"Vő igények sokfélesé ge és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok, vállalkozások hatékony múköclésére irányuló törekvések segítették elő. A termelési és az értékesítési folyamatokhoz kapcsolódó szal gáltatási igények kielégítésére egyre több szervezet alakult, hatékony együttmúködé sük azonban csak az igények felmerülésének körzetébe telepített (a szolgáltatási folya matokat is integráló) központokban valósítható meg. A logisztikai parkok?- az ipari parkold1oz hasonló kialaldtásban- a logisztikai szalgálta tó központok olyan továbbfejlesztett (esetenként több mint 100 hektár területre telepített) változatai, amelyek- gyártási analógiával élve - szolgáltató kombinátokként múköclnek.
A négy változat mindegyikével találkozunk az európai gyakorlatban. A logiszti kai központok igazi szerepe azonban az utóbbi három esetben domborodik ki, annak ellenére, hogy esetenként a termelő vagy forgalmazó vállalatok kihe lyezett raktáraikat is logisztikai központként említik.
2. A logisztikai központok funkciói, szolgáltatásai
részegységekkel való ellátását szervezik, és az adott gyártási, szerelési fázisok által megkívánt szolgáltatásokat nyújtják. A térben kiterjedt gyártóhelyekről, a beszállíróktól az alkatrészeket, részegységeket begyűjtik, a megkívánt sor rendbe csoportosítják, egységrakományokba összeállítják, szükség szerint csomagolják, címkézik stb. A logisztikai ellátó központok nem közhasználatú ak, önálló vállalatként, leányvállalatként stb. vagy logisztikai szolgáltató bevo násával működtethetők. A BMW személygépkocsigyár például Dingolfingben Dynamikzentrum néven műköcl tetett ellátó közpon tot. Az idetelepített 125 ezer m 2 alapterületú, 18m belmagasságú rak tárban 240 ezer fajta alkatrészt, részegységet kezelnek A mil1tegy 1800 beszállítával kapcsolatban levő központból naponta átlagosan 150 rakott kamion távozik, és mint egy 40 rakott konténert vasúton továbbítanak a tengeri kikötők felé. A németországi ke reskedőket és az Európán belüli elosztó központokat is innen látják el alkatrészekkeL
A logisztikai elosztó központok (disztribúciós központok) a késztermék( ek) fogyasztóhoz való eljuttatási (áruáramlási) csatornáinak gyűjtő és elosztó cso mópontjai. Általában szervezik a gyártóhelyekről való beszállítást, a készlete zést/raktározást és az értékesítési végpontokra való kiszállítást. E folyamatban mindazokat a szolgáltatásokat elvégzik, amelyeket az adott elosztási csatorna megkíván. Ilyen szolgáltatások az árufogadás (mennyiségi, minőségi ellenőr zés), biztonságos tárolás, komissiózás, csomagolás, kiszállírási egységek össze állítása, címkézés, kiszállítás, rakodólap (göngyöleg) visszagyűjtés, elszámolá sok bonyolítása stb. Az elosztó központok viszonylag egyszerűbb feladatokat oldanak meg homogén ter mékstruktúrák (például gépkocsik, hútőszekrények) elosztási csatornáiban, és lényegesen bonyolultabb feladatokat kell megoldaniuk üzletközpontok, áruházak, hipermarketek kiszolgáló renclszereiben. A Spar hálózat magyarországi szuper- és hipermarket áruhá .ait korábban például aBicskén létesített elosztó központ szolgálta ki (időközben már Ullőn is létesült Spar logisztikai központ). A több tízezer árucikket forgalmazó hálózat e központon keresztül szerezte be és terítette az áruk mintegy 90 százalékát. Az elosztó központ jelenleg is közvetlen kapcsolatban van a beszállítókkal, koordinálja a szállítási időpontokat, szervezi a komissiózást és a kiszállítást.
A logisztikai elosztó központok szintén nem közhasználatúak; konkrét elosz tási csatornákban konkrét értékesítési végpontok kiszolgálói. Az adott há lózat saját létesítményeiként vagy logisztikai szolgáltató bevonásával mű ködtedletők.
A logisztikai ellátó központok a decentralizált termelési modell szerint műkö dő vállalatok gyártó- és szerelőegységeinek alapanyagokkal, alkatrészekkel,
A logisztikai szolgáltató központok a szolgáltatási szférához tartozó vállalatok, vállalkozások, szervezetek közös infrastrukturális bázisra épülő telephelyei. Szolgáltatásaik egy-egy nagyobb földrajzi régió ipari parkjainak, termelőinek, kereskedőinek, felhasználóinak, fogyasztóinak és további szolgáltatóknak az igényeit elégítik ki.
440
441
Az intermadális logisztikai szolgáltató központok (országos jelentőségü központok) egy-egy országrész, nagyobb ípari- kereskedelmi régióinak igényeit elégítik ki. Közvet len kapcsolatban vannak más országok hasonló központjaival és koordinálják a közeli regionális központok tevékenységéL A Buclapesti Intermadális Logisztikai Szolgált
A logisztikai ellátó és/vagy elosztó központok is gyakran részei a logisztikai szolgáltató központoknak (oda telepítik azokat, vagy erre a célra ott bérelnek létesítményt), ezzel elősegítve a szolgáltatások koncentrációját. 1. táblázat. Az ellátási láncokhoz, hálózatokhoz kapcsolódó főbb logisztikai szolgáltatások csoportosítása
Az ellátási, termdési
Az értékesítési,
Az áruszállitási
forgalmi
Akisegítő
folyamatokhoz kapcsolódó logisztikai szolgáltatások • anyagbeszerzés • aikatrész-beszerzés • készletezés • raktározás • csoportosítás • konfekcionálás • csomagolás • címkézés • ER-képzés • ]IT-kiszolgálás • ]IS-kiszolgálás • göngyölegkezelés • elszámolások • információkezelés
• árubeszerzés • készletezés • raktározás • komissiózás • csoportosítás • cross'docking • csomagolás • címkézés • ER-képzés • terítés • polera szállítás • göngyölegkezelés • elszámolások • információkezelés
• ER-képzés • szállítási mód megválasztás • fuvarozó kiválasztás • jármű megválasztás • járműrendelés • megrakási terv • megrakás • fuvarszervezés •.]IT-szállítás • konténerkezelés • kombinált fuvarszervezés • szerződéskötések • elszámolások • információkezelés
• informatikai • banki • postai • szállodai • biztosítási • vámkezelési • vámudvari • ÁFA raktározás • szervizelés, szerelés • bérbeadás • konténer-tárolás • konténer-javítás • tanácsadás • SC menedzselés • üzemanyag-ellátás
A logisztikai parkok a szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalatok, vállalkozá sok, fuvarozók, szállítmányozók, vámkezelők stb. logisztikai kombinátként működő koncentrált telephelyei. A szolgáltatások széles skáláját nyújtó, a szal-
442
gáltatók vertikális együttmüködésén alapuló nagy forgalmú szolgáltató köz pontok ma már logisztikai parkként kezelhetők. A konkrét logisztikai központok általnyújtott szolgáltatások palettája mindig a kör nyezet Cellátási lánc, régió, ipari park stb.) igényeihez igazodik. Az ellátási láncok hoz, hálózatákhoz kapcsolódó főbb logisztikai szolgáltatásokról az l.táblázat nyújt áttekintést.
3. A logisztikai szolgáható központok létesítésének fehételei, a hálózati szemlélet megvalósítása A logisztikai szolgáltatások területén - főleg a disztribúciós rendszerek fejlesz tésével összefüggésben - mind mennyiségi, mind minőségi szempontból új szerü igények, elvárások fogalmazódtak meg az elmúlt években. Az újszerü igények elsősorban az ellátási-termelési, az értékesítési-forgalmi és az áruszállí tási folyamatokhoz kapcsolódnak (lásd l. táblázat). Amennyiségi és minőségi igények növekedése vezetett (vezet) egyrészt a logisztikai parkok, kombinátok kialakulásához, másrészt a harmadik (3 PL= Third Party Logisztics Provider) és a negyedik (4PL=Fourth Party Logisztics Provide) szektorbeli szolgáltató szer vezetek létrejöttéhez. Az utóbbiak már olyan integrátorok, amelyek IT-szolgál tatást is biztosítva az ellátási-elosztási folyamatok teljes menec!zselését végzile
Mind a klasszikusnak tekinthető alap, kiegészítő és egyéb szolgáltatást nyújtó szervezetek, mind az újszerű integrációs szolgáltatók (megoldás szállítók, disztribúciós szolgáltatók stb.) célszerű telephelyei a logisztikai szolgáltató központok
A logisztikai szolgáltató központok létesítésének természetes feltétele az adott környezet (régió) logisztikai szolgáltatások iránti kereslete. A kereslet nagysága és szerkezete pedig a következő főbb jellemzőkkel hozható összefüggésbe:
./ a vizsgált régió ipari fejlettsége, az ipar struktúrája; ./ a vizsgáltrégió kereskedelmi forgalma, fogyasztása, felhasználása; ./ a vizsgált régió helyi, helyközi, nemzetí és nemzetközi áruforgal ma.
443
Az adott régió, körzet szolgáltatások (szolgáltatáscsomagok) iránti keresle tét, szerkezetét, nagyságát, növekedési ütemét tehát a gazdaság fejlettsége, koncentrációja és az általa generált anyag- és áruáramlás intenzitása hatá rozza meg.
1. ábra. Vázlat a több telephelyes (kooperatív) logisztikai szaigáitató központ kapcsolati rendszerének szemléltetéséhez
Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az utóbbi két évtizedben új gazdasági tér van kialakulóban; egymással kapcsolatban álló termel ők, felhasznáJók slírú térbeli kon centrációi jönnek létre. Számos közgazdasági iskola tette vizsgálat tárgyává a gazdaság eme úgynevezett "csomósodási" jelenségeit. P. Krugman (1991) például agglom erálódásnak nevezte el ezt a folyamatot, megállapítva, hogy különböző - egymással piaci vagy ellátási kapcsolatban álló - termelők szívesen települnek egymás közelébe (hólabda-effektus), ezáltal síírúsödési pontokat hoznak létre a térben. M. Porter (1990) a ldasztereket (a fürtösödést) értelmezi úgy, mint egymással összekap csolódó szervezetek, intézmények földrajzi koncentrációját. A térbeli klasztereket olyan szerveződéseknek tekinti, melyek alkalmasak arra, hogy kisebb térségeken belül - sok szállal kapcsolódva egymáshoz- sajátos termelési, szolgáltatási profil t hozzanak létre.
Ha az ipari termelés, a kereskedelem és ezzel összefüggésben az áruszállítás (a jól behatárolható, de az adott viszonyoknak megfelelően bizonyos határig bővíthető vagy szükíthető régión belül) jelentős szolgáltatási keresletet invol vál, akkor fennállhat a logisztikai szolgáltatások szempontjából "síiríisödési ponttá '; centrummá válás lehetősége, azaz logisztikai szolgáltató központ léte sítésének feltétele. Az így kialakuló centrum ok méretgazdaságossági előnyöket, nagyobb haté konyságot, az információhoz való jobb hozzáférést, a szakismeretek koncent rált jelenlétét, a szolgáltatási kínálat bővülését, színvonalának növelését bizto síthatják. A koncentrált telepítésü (valós) logisztikai szolgáltató központok feladatait a fejlesztés első szakaszában gyakran a virtuális, a több telephelyes (kooperatív) logisztikai szolgál tató központok oldják meg. A virtuális központok az adott régióban már korábban bete lepült szolgáltatókat fogják össze (1. ábra). Ez a megoldás tehát nem jelenti az erőforrás ok térbeli koncentrációját, ele a piacon képesek olyan komplex logisztikai szolgáltatáso kat nyújtani, amelyeket egyébként csak például multinacionális szolgáltatók tudnak megvalósítani. A szolgáltatások igénybevevője komplex logisztikai szolgáltatással - mint termékkel - találkozik, amit a logisztikai közpon t, mint virtuális vállalat állít elő. Az igényeket meghatározó tényezők közvetve vagy közvetlen ül az infrastruk
túra fejlettségével is összefüggésbe hozhatók Hiszen nagy volumenü ipari és kereskedelmi teljesítmények, valamint az azok által involvált szolgáltatási igé nyek (egyéb szükséges feltételek mellett) csak jól kiépített (elsősorban kor szerü közlekedési) infrastruktúra esetén realizálhatók, illetve elégíthetők ki. A logisztikai szolgáltató központok létesítésével összefüggésben is szá mítani kell a telepítés szívóhatásaival. A "hólabda-effektus" (mely szerint egy egy központ létesítése odavonzza a további szolgáltatókat, illetve igénylőket) eredményeként jelentek meg a nagy logisztikai szolgáltató kombinátok, logisz tikai parkok
444
A, B, C. 8L:olgáltatóválla,lkozások; alközpontok Vk Virtuális (irányító) központ
O
küiső válialkotó (például fuvarozó)
+ -- -ll>-
Információáramlás Áruáramlás
A logisztikai szolgáltató központok hálózati rendszerbe való szervezését már az 1990-es évek elején kezdeményezték az Európai Unió illetékes bizottságaL Ezt az elgondolást az európai (termelési, forgalmi) integrációs folyamatok áru szállítási rendszerekre gyakorolt hatásai is erősítették Ezek a hatások a követ kezőkben nyilvánultak meg: ../ az áruszállítás fel- és leadóhelyei zömében nagy forgalmú csomópontok ra (gazdasági centrumokra, nagy vállalatok telephelyeire stb.) kezdtek koncentrálódni; ../ a diszperz (nehezen áttekinthető és szervezhető) szállítási struktúrák he lyett jól tervezhető, áttekinthető kapcsolatok formálódtak a csomópon tokközött; ../ a csomópontok közöttí áruszállítási feladatok megoldására - a nagy szál lítási intenzitások miatt- környezetbarát közlekedési alágazatok (vasút, vízi út) bekapcsolása vált (válik) lehetővé.
445
Célszerünek bizonyult tehát azoknak a gazdasági (termelő, felhasználó, fo gyasztó) centrumoknak a megvizsgálása, kijelölése, amelyek logisztíkai szal gáltató központok (azon belülívagy önállóan telepítendő áruforgalmi közpon tok) létesítése szempontjából számításba vehetők. A németországi Bundesforschungsanstalt für Landeskunde und Raumordnung által 1994-ben ilyen célból készült tanulmány már 194 olyan gazdasági centrumot jelölt meg Európa-szerte, amelyek között a jövőben is kiemelkedő áruforgalommal, tehát akár lo gisztikai szolgáltató központok létesítésévellehet számolni.
A tervszerü telepítés, a hálózatba szervezés, a központok együttmüködésének szükségességére ráerősített az Európai Unió bővítése, és ezzel összefüggésben a nagy európai disztribúciós hálózatok kialakulásának felgyorsulása, a növek vő áruszállítási szükségletek logisztíkai elvárásoknak (például a 7M-elvnek) megfelelő, környezetkímélő és energiatakarékos megoldási igénye.
4. A logisztikai szolgáltató központok szerepe az áruszállítási feladatok hatékony, környezetkímélő és energiatakarékos megoldásában A fenntartható fejlődés, a fenntartható közlekedés (mobilitás). Afenntartható j jlődés fogalmát a közgazdasági iskolák közel azonos tartalommal értelmezik. A fogalom ugyanis olyan fejlődést fejez ki, amelynek lényege, hogy a müszaki fejlesztés ütemét, a növekvő fogyasztói igények kielégítését, a Föld nyersanyag készleteinek és erőforrásainak felhasználását, továbbá a természeti környezet rísztaságát úgy kell egyensúlyban tartani, hogy közben ne akadályozzuk a jö vendő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében (intergenerációs szolídaritás).
A közlekedés, ezen belül az áruszállítás a gazdasági fejlődés katalízátora (az EU GDP-jénekmintegy 4 százalékát adja, és töbq mint 6 inillió ember számára biztosít munkát), de egyben a körhyezettöbbtényezős kárasitája is. Ezért kiemelten kell foglalkozni az áruszállítási feladatok ésszerü, a fenntartható fejh)dést elősegítő megoldásával.
446
A közlekedés környezetkárosító hatásait részletes vizsgála tok, adatok támaszt ják alá. Ezek közül néhány jellemzőt kiemelve a következők állapíthaták meg: ./ a közlekedési ágazat energiafelhasználásának tulajdonítható az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának 28-35 százaléka, melynek jelentős része (80-90%) közúti eredetü. A közútí közlekedés a levegő egyik legna gyobb szennyezője, a települések és a nagy forgalmú csomópontok élet minőségének egyik meghatározója; ./ az európai térség teljes energia-felhasználásának mintegy 30 százaléka a közlekedéssel függ össze, és a felhasználás - a többi szektor 6-7 százalékos növekedésével szemben - 21 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben; ./ az áruszállítás veszi fel az össz-közlekedési energiafogyasztás mintegy 43 százalékát, és ez további negatív hatásokkal jár együtt; ./ a zajterhelés helyzete sokban hasonló a légszennyeződéshez. A szállítási volumenek növekedése (hazai viszonylatban a ma még mindig korsze rütlen jármüállomány, valamint az utak állapota), illetve a közlekedési du gók miatt európai viszonylatban a megengedettnél (65 dB egyenérték 24 órára) 10-20 százalékkalnagyobb a zajterhelés. Hazaimérések szerint a főforgalmi utak mentén, illetve az autópályák bevezető szakaszain pél dául75-80 dB értéket is elérheti; ./ a közlekedési infrastruktúra (elsősorban a közútí infrastruktúra) egyre több aktív zöldterületet vesz igénybe, miközben a természeti környeze tet, az ökoszisztémát károsítja, elarabolja a tájat; ./ közlekedési balesetekben évente százezrek vesztik életüket (csak közúti balesetben mintegy félmillió ember halmeg évente), és a WHO jelentése szerint Európában 19 éves koráig minclen harmaclik gyermek megbeteg szik a közlekedés által is okozott egészségtelen környezet miatt. A fenntartható fejlődés a közlekedés, az áruszállítás területén az előzőekben említett tényezők negatív hatásainak közép- és hosszútávon való csökkentésé re fókuszálva valósítható meg. Az európai áruszállítási volumenek és te[jesítmények mintegy 60-70 százaléka jelenleg a közúti, míg 10-15 százaléka a vasúti közlekedés teljesítéseihez kap csolható. E két kiemeit fontosságú közlekedési alágazat néhány- a fenntart ható mobilitás követelményeinek teljesítését is értékelő - becsült mutató számai, illetve jellen1Zői a következők: ./ a közúti áruszállítás fajlagos (l tkm-re jutó) energiafelhasználásamintegy 6-8-szorosa a vasútí áruszállítás fajlagos energiafelhasználásának; ./ a vasúti áruszállítás fajlagos (l tkm-re vetített) károsanyag-kibocsátása a közúti áruszállítás fajlagos értékének 30-35 százaléka;
447
../ zajhatás szempontjából 8-12 tehergépkocsi egyenértékú egy vasúti sze relvénnyel; ../ az áruszállítás szempontjából kétvágányú vasútvonal kapacitásának (át bocsátóképességének) 2-4 nyomsávú autópálya kapacitása felel meg (az autópálya igénybe vett területe ugyanakkor többszöröse a vasúti pálya által igényelt területnek); ../ a közúti közlekedés torlódásaiból eredő szállítási zavarok kedvezőtlenül hatnak a termelési QIT-elv,JIS-elv) és a forgalmi (puli típusú ellátás) folya matokra, azokat a gazdasági előnyöket veszélyeztetik, amelyeket a rugal n1asnak tartott közúti szállítás és a legkisebbre csökkentett raktárkészlet kombinációjától reméltek (röviden: a zsúfoltság rontja az ellátási láncok hatékonyságát); ../ a közúti áruszállítással összefüggő balesetek és árukárok többszörösei a vas úti áruszállítás tetiiietén bekövetkezett baleseteknek, illetve árukároknal<:.
A közlekedési csomópontokban létesített áruforgalmi központok, a fejlett régi ókban telepített interrnodális logisztikai szolgáltató központok és a hozzájuk kapcsolódó alközpontok hálózati rendszerben való múködtetése (2. ábra), költség- és környezetldmélő megoldások mellett, jelentősen rövidítik a szállítá si (eljuttatási) időket is. 2. ábra. Logisztikai szeigáitató központok/áruforgalmi központok elvi hálózati kapcsolati rendszere
A felsorolt jellemzőknek a közúti áruszállítás területén való egyre hátrányosabb alakulá sát, valamint a két alágazat (szállítási mód) közötti kiegyensúlyozatlanságát felismerve, az Európai Tanács göteborgi határozata az egyensúly kialakítását, a kapcsolódó Marco Polo program a közúti áruszállítás visszaszorítását, a "vasutak újjáélesztését" jelölte meg a fenntartható fejlődés stratégiai elemeként. Ennek a stratégiának megvalósításában kiemelkedő szerepet töltenek be a logisztikai szolgáltató közpon tok, illetve az árufor galmi központok
A logisztikai szolgáltató központok mint a kiegyensúlyozott (konszolidált) áruáramlatok megvalósítói. Napjaink anyag- és áruáramlási folyamatait a rövi debb rendelési ciklusok, ezzel összefüggésben a kisebb volumen ú és nagyobb gyakoriságú szállítások jellemzik. A szállítások száma tehát gyorsabban nő, mint a szállítások volumene, ez pedig a szállítási költségek (ezzel egyl.itt a lo gisztikai költségek) és a környezetterhelés növekedését vonja maga után. Ugyanakkor- a beszerzés és az értékesítés térbeli kiterjedése, valamint a termelés és a készletezés koncentrációja következtében- az átlagos szállítási távolságok növekednek, a több napig vagy több hétig úton lévő (mozgó) kész letek időarányos költségei pedig a termékeket terhelik.
•. b.át: iszá1lítdsi ig ,w kzo trztíkatélvrtr soknak megfelelő ki Mgt ésea .fyladatQkkömye tkínr lő ésenergiat karéJ.l
448
Az előző elvek alapján létesített, hdlózati rendszerben míiködő logisztikai szal
gáltató központok- amellett hogy a szolgáltatások széles skáláját nyújtják - az áruáramlatok és a szállítási módok csatlakozási, illesztési pontjai, továbbá az alábbi kedvező hatásokat fejtik ki az áruszállítási rendszerekre: ../ elősegítik a közlekedési alágazatok közötti optimális munkamegosztás kialakulását, a környezetbarát közlekedési alágazatok és a kombinált szál lítás forgalmának növelését, és ezáltal a közutak tehermentesítését; ../ a kisebb küldemények nagyobb egységekké való összefogása révén egy séges szállítási láncok kialakítására nyílik lehetőség; ../ jobban kihasználhaták a szállítási kapacitások (optimális gyújtő-terítőjá ratok szervezésével, a hub&spoke = kerékagy-küllő és a hub-satellite= központ-alközpont elvek megvalósításával), a szállítási feladatok kisebb teljesítménnyel és ezáltal kisebb költséggel oldhatók meg.
449
5. Nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakítása logisztikai/ áruforgalmi központok létesítésével 5.1 Az áruáramlatok átrendeződése Európában Az áruszállítás, a tárolás és az egyes részfolyamatokat összekapcsoló rakodás az
áruk (alapanyagok, alkatrészek, részegységek, késztermékek) hely- és időko ordinátáinak változását, azoknak a "forráshelyekről" a "nyelőhelyekre" való eljuttatását teszi lehetővé. Ezeknek a többlépcsős, térben kiterjedt helyváltozta tásifolyamatoknak a lebonyolítása tekinthető logisztikai szolgáltatásnak, de megvalósító ik szempontjából kiemelten is vizsgálhatók. Ezért szokás például szállítási vagy raktározási logisztikáról beszélni.
Az áruszállítás, az áruforgalom jelleg ét, volumenét, irányát - ezzel összefüggés
ben a logisztikai szolgáltatások iránti igények szerkezetét - jelentősen átfor málta a korábbi 15 EU-taghoz csatlakozott tíz (majd újabb két) ország. Az utób biak jelentős termelő beruházások színterévé váltak, kibővítették az értékesítési piaci teret, és adaptálták (illetve folyamatosan telepítik) az új ellátási-elosztási technikákat. A vámhatárok megszüntetésével a cégek méretgazdaság alapján igyekeznek a piaci igényeket kielégíteni, az ellátási láncokat, elosztási csatorná kat ehhez igazítva kialakítani. Ez azt is jelenti, hogy a globális vállalatok C cégek) a térségben eltérő konjunktúrához és piaci kereslethez igazodva több telephe lyen fejtik ki tevékenységüket, sőt a beszerzési C ellátási) és az értékesítési háló zatok kontinenseket is átívelő kiterjedésűekké kezdenek válni. A termelővállalatok és az ellátási láncok (hálózatok) mint az áruszállítási igények indukálói folyamatosan alakítják az európai szállítási rendszereket Ha tásukra például olyan szervezeteket hoztak (hoznak) létre, melyek a szolgálta tási színvonal növelése mellett a költségek csökkentését hívatottak elősegíteni. A rakományegységek (elsősorban a cserefelépítmények) további szabványosítása, az áruszállítási koordinátorok és az intermadális fuvarintegrátorok megjelenése a szállítá si piacon például már az ilyen jellegű hatások eredménye. A koordinátorok, integráto rok tevékenysége kiterjed a szállítási módok ésszeríi kombiná/ására is. E szervezetek nek (melyeket szokás rakományintegrátoroknak is nevezni) tehát képeseknek kell len-
450
niük európai és további kontinensekre kiterjedő szinten minden szállítási mód sajátos ságainak, előnyeinek összehasonlítására úgy, hogy az ügyfeleknek az elvárások szeri11t legjobb szolgáltatást nyújtsák
A fordítókorong szerepét is betöltő logisztikai/áruforgalmi központokban-az említett szervezetek közremüködésével - meg lehet növeini a küldemények nagyságát, a nagy tételek, illetve a kezdhetőbbé tett (konszolidált) áruáramla tok pedig alkalmasabbak a vasúti és a kombinált szállítás megvalósítására. Az áruszállítási teljesítmények, az áruszállítási munkamegosztás. Az áruszállí tási igények, illetve teljesítmények az EU -15 országaiban (átlagértékként) mint egy 35 százalékkal nőttek 1990-2000 között, miközben a GDP kb. 25 százalék kal volt nagyobb. Egyes elemzések azt mutatják, hogy az áruszállítási igények a nemzeti össztermék növekedésével összefüggésben- 2000-2020 között mintegy 68-70 százalékkal növekedhetnek a korábbi tizenöt tagállamban, és közel 90 százalékkal az újonnan csatlakozott tagállam okban. Az áruszállítási teljesítmények köztekedési alágazatolJ (szállítási móclok) közötti megoszlását (az áruszállítási munkamegosztást) vizsgálva megállapít ható, hogy ugyanebben az időszakban (1990-2000 között) a szárazföleli szállí tási móclok esetében folyamatosan (bár a korábbinállassúbb ütemben) csök kent a vasúti alágazat, és növekedett a közúti alágazat részaránya. Az EU -15 or szágainak átlagában például2000-ben 14 százalékot képviselt a vasúti és 74 szá zalékot a közúti áruszállítás, az új tagállamokban (akkor még tagjelöltekben) pedig 28-30% a vasút és 58-60% a közút részaránya. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban 1970 és 2000 között a vasúti áruszállítás részará nya közel 40% volt.)
Az utóbbi évtized tendenciáját figyelve kijelenthető, hogy az árttszállítást
munkamegosztás kedvezőtlenül alakult a térségben; Miközben a közúti áruszállítás teljesítmény kqzel60 százalékkal nőtt, .a vasúti áruszállítás részaránya l6 százalékkal csökkent. Elsősorban a közúti szállítási mód logisztikai elvárásokhoz való rugalmas alkalmazko dása vezetett a szállítási teljesítmények alágazatok közötti aránytalan eltolódásához. A transz-európai közúthálózat több ezer kilométeres szakaszain naponta kialakult torló dások, közúti közlekedési clugók azonban már az EU gazdaságának versenyképességét veszélyeztetik. Az EU Bizottság megállapítása szerint"a köztekedési dugók nemcsak elkeserítőek, de Európa a termelékenységét tekintve is drágá nfizet értük". Röviden megfogalmazva: a közúti közlekeclés torlóelásaiból ereelő szállítási zavarok azokat a gaz dasági előnyöket veszélyeztetik, amelyeket a rugalmasnak tartott közúti szállítás és a leg kisebbre csökkentett raktárkészlet kombinációjától reméltek.
451
Mincl gazdaságossági (ellátási lánc hatékonysági), mincl a fenntartható mobili tási szempontból inclokolt tehát új megoldások, alternatívák keresése. Az EU fontosabb irányelvei, ajánlásai az áruforgalom konszolidálására. Európa áruszállítási rendszerének egyre fokozódó problémáit felismerve az Európai Bizottság a 2001-ben kiadott- 2. Fehér Könyv néven ismert (az első 1992-ben jelent meg) -Európai Köz/ekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni címü kiadványában foglalta össze a közösségi közlekecléspolitika legfontosabb stratégiai elemeit és ajánlásait Az "itt az idő dönteni" címkiegészítés különös figyelemfelhívás arra, hogy elönteni kell a jelenlegi állapotok konzervá lása és a változtatás elkerülhetetlenségének elfogadása között; hangsú lyozva, hogy az első lehetőség veszélybe sodorhatja Európa versenyké pességét. Az alágazatok (a szállítási módok) közötti egyensúly megteremtése a vál toztatások egyik stratégiai eleme. Ennek a stratégiának a célja - az Európai Tanács göteborgi határozatával összefüggésben - a közúti áruforgalom nak erőteljes visszaszorítása, és annak 2010-ig az 1998. évi szintre való vissza állítása. Itt tehát a közlekecléspolitika - a közösségi gazdaságpolitikával összhangban - a környezetbarát szállítási móclok elsőbbségének érvényesülé sét tüzte ki célul. Az interoperabilitás gyakorlati megvalósítása (a közlekedési alágazatok összehangolt együttmüködésének megteremtése, a kombinált árufuvarozás továbbfejlesztése) az előbbi stratégiához kapcsolódó kiemeit cselekvési program, amelynek megvalósírását jelenleg két támogatási forma segíti elő. A Marco Polo közösségi támogatási program (1382/2003/Ek sz. rendelet) egyik célja a közúti áruforgalom közvetlenül és azonnali átterelése vasútra, folyami vízi útra, rövid távolságú tengeri vízi útra, illetve azok interrnodális kombinációjára (forgalomátterelésí akció). A 2004-ben indult Marco Polo II. sz. program pedig elsősorban a közúti-vasúti kombinált szállítás megvalósírását támogatja. Mindkét program jelentős pénzügyi tá mogatást nyújt a megvalósítóinak
A vasutak újjáélesztése az áruszállítási munkamegosztás ésszerü átrendezésé nek egyik feltétele. A vasútüzem - az eljuttatási idők csökkentése céljából- szá mos technikai, technológiai, szervezési beavatkozással fejleszthető. Ilyenek pélcláulnagysebességü tehervonatok intermadális logisztikai központok vagy áruforgalmi központok közötti renelszeres (menetrenclszerü) közlekecltetése, a több országon áthaladó nemzetközi szállítási útvonalakból származó elő nyök kihasználása, a megállás nélküli határtechnológiák alkalmazása (azaz a vonatok müszaki-kereskeclelmi átvételének célállomásokra, áruforgalmi köz pontokra helyezése). A transzeurópai köz/ekedési hálózatfelépítése, illetve fejlesztése a korszerü áruszállítás megvalósításának egyik feltétele, ezért az Európai Közlekecléspoli tika egyik fő célkitüzése is.
452
Az EU Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága 2007-ben megvizsgálta a Fehér Könyv ben megfogalmazott célkitüzések teljesítésének helyzetét A megállapítások alapján Bizottság cselekvési terv elkészítését javasolta, többek között az igazgatás, az intelli gens közlekedés, az infrastruktúra, a szabványosítás és a képzés-oktatás fejlesztésének területére.
5.2 Áruszállítási hálózatok, áruáramlási infrastruktúra kialakítása, fejlesztése Európában A közlekedési l áruszállítási hálózatok átvitt értelemben az európai gazdaság áruáramlását lehetövé tevő olyan "érhálózataként" kezelhetők, melynek szer kezete, állapota, jósága a gazdaság müköclőképességének, életereje növelésé nek egyik feltétele. Ebben a hálózatban az áruáramlás fő csatornáinak, a góc pontoknak és a mellékcsatornáknak jól behatárolható feladatai vannak. Ennek a fontosságát ismerte fel az EU illetékes bizottsága, amikor a hálózat fő csatornáinak és részben a csomópontok helyének (régióinak) kijelölését ké szítette elő. Az európai köz/ekedési hálózatok és csomópontok összehangoltfejlesztése érclekében a 2. Páneurópai Közlekeclési Konferencia (Kréta, 1994) jóváhagyta a transzeurópai közlekeclési folyosók, illetve hálózat (Trans-European Net work, TEN) jövőbeni fejlesztésének irányelveiről szóló helyzetjelentést. A kl·étai helyzetjelentés kilenc intermadális szállítási folyosó t (korriclort) jelölt ki a jövőbeni infrastruktúra fejlesztési munka bázisául, a közép- és kelet európai, továbbá a Független Államok Közössége országaiban. A 3. Páneurópai Közlekeclési Konferencia (Helsinki, 1997) megerősítette a krétai elhatározást, és az elágazások kiterjesztése révén kialakította a 10. fo lyosót Salzburgból indulva, az akkori]ugoszlávián keresztül, egészen Thesza loníkiig (3. ábra). Ezekhez a korridorokhoz kapcsolható - a környezetkímélő és energiataka rékos áruszállítás megvalósírását lehetövé tevő - áruáramlási infrastruktúra (hálózatok és csomópontok) fejlesztése, a 2. ábrán szemléltetett koncepció megvalósítása. A hálózatifejlesztés első lépéseként - az EU Bizottság 1996-os Fehér Köny vében foglaltak szerint- Transzeurópai Gyorsforgalmi Áruszállítási Vasútvo nalakat kell létesíteni. Ezeken a megerősített vagy épített vonalakon nagy se bességü, minőségi tehervona ti közlekeclés valósítható meg, a fejlesztésre szintén kijelölt csomópontok között.
453
:........
3. ábra. Transzeurópai (kretai, illetve helsinki) közlekedési folyosók
Folyosók
1. 2.
3. liiiik&i§#% &
•
. 5ttfh
4.
Duna 7. 8. 9.
---íillll>
10.
Forrás: www.kti.hu
Aminőségi nemzetközi tehervonatok (mint a már egyes vonalakon működő Europ Unit Cargo) a kocsirakomány(1 áruk csomópontok közötti menetrendszerű szállítását, illetve (mint például a Trans-Europ-Combiné vonatok) kombinált forgalmi külclemények kom biterminálok közötti gyors, pontos és megbízható eljuttatását valósítják meg. A LIM egyezmény (áruszállítási menetrendkönyv) az európai tehervonati összeköttetések mellett megnevezi a határállomásokat és a csomópontokat, a kombiterminálokat is.
A fejlesztési koncepciókra,. valamint a prognosztizált áruforgalomra alapozva körvonalazódnakaz európai országok, illetve régiók közötti riagytéí:ségi logísztikai mndszedaapcsolatok megvalósításának elvei. Cél kitűzés-;, á hub & spokejellegű.átváltásoklegmesszebbtnenő. figyelembe vételével.'- az áruszállitások,a logisttikaiszolgáltatások hatékony, környe zetkíméló, energiatakarékos megvalósításának elősegítése.
lesztése. Ekkor azonban a telepítés, a fejlesztés még nem vagy csak részben iga zodott az 1990-es évek elején megfogalmazott elvekhez. A csomóponti hálóza tot az egyes országok részben eltérően, egymással nem mindig összehangol tan, a helyi érdekeknek alárendelve alakították (Ezeknek a hibának az elkerü lésére hívja fel a figyelmet több tanulmány is az újonnan csatlakozott országok esetében). Németországban, a Szövetségi Közlekedési-infrastruktúra Fejlesztési Tervbe illesztve, már az 1980-as évek végén elkészítették az áruforgalmi/logisztikai központok hálózatá nak koncepcióját. Ennek lényege, hogy a fontosabb gazdasági és szállítási csomópont okba logisztikai szolgáltató központokat kell telepíteni, amelyek között az áruáramlást vasúti kapcsolattal kell megvalósítani. 1995-ben már 22 áruforgalmi, illetve logisztikai szolgáltató központot, ebből hetet a volt NDK területén (Drezda, Glauchau, Lipcse, Ber lin, Erfurt, Magdeburg, Rostock) működtettek. Franciaországban az első jelentősebb logisztikai szolgáltató központ a Párizstól elél re fekvő Sogaris és az észak-keleti Garaner volt. A jelenleg érvényes koncepció szeril1t kilenc intermoclális és 16 regionális központ létesítését tervezik; ezek például Lyon és a nagyobb kikötővárosok körzetében már meg is valósultak. Olaszországban eddig mintegy 40 áruforgalmi központot (centro merci) telepítet tek, amelyek elsősorban a kombinált fuvarozással kapcsolatos feladatokat oldják meg. Hollandiában- az ország közlekeclés-fölclrajzi adottságai, területi kapcsolataimiatt a logisztikai szolgáltató központok fő feladataként a tengerikikötőkbeérkező áruk kon tinentális elosztását, illetve a tengeri hajózással továbbításra kerülő áruk gyűjtését, rendezését, a rakodási feladatok gyors megoldását jelölték meg. Ilyen szempontból ki emelkedő a rotterelami kikötő, illetve áruforgalmi központ, továbbá a nijmegeni és a groningeni-veenclami központ szerepe. Az Egyesült Királyságban aszigetet a kontinenssei összekötő - a La Manche csatorna alatti- vasúti alagút megnyitását követően (1994-től) indult meg az intenzív fejlesztés. A "Freight Village" koncepció szeri11t a vasúti infrastruktúrára telepített többfunkciós áruforgalmi központokat és logisztikai szolgáltató központokat létesítenek (például Liverpool Freeport, Manchester Trafforcl Park). Mediterrán logisztikai szolgáltató központokként szokás emlegetni a Spanyolország ban, Portugáliában és Görögországban létesített (létesítendő) központokat A spanyolországi húsz központ közül három Madridban van (Baraj as, Coslada, Valle eas központ). Kiemelkedő még a sevillai, a malagai, a barcelonai, a zaragozai és a bilbaói központok szerepe. Portugália egyetlen központját (Zona de Activiclade Logistica elo Vela ele Tejo) Lissza bontólllO km távolságban létesítették, és 22 hektár területen nyújt szolgáltatásokat. A tíz hektár területű konténerterminál mellett három hektár átrakó- és tárolóterület van. Egyébként a logisztikai szolgáltatások szinte teljes skáláját ny(Ijtja. Görögország csak a volt szacialista országokon keresztül tud szárazföleli kapcsolatot létesíteni az EU többi államával, ezért a fejlesztés is később indult meg. Az 1998-ban ké szült koncepció szerint tíz központot létesítenek. Ezekközüla legjelentősebb lesz a pi reuszi kikötőhöz kapcsolódó logisztikai szolgáltató közpon t.
Főbb logisztikaijáruforgalmi központok, csomópontok Európában. Az EU-15 országaiban a nyolcvanas évek második felében indult meg a központok fej-
Távol-keleti és ázsiai kapcsolatok. A globalízácíós folyamatok hatásaként szá mos multinacionális cég keletre (például Oroszországba, Kínába) telepíti gyá raitJellemző példa erre az Electrolux Csoportnak a következő évekre tervezett stratégiája (gyáráttelepítése).Jelenleg a Csoport 43 gyáregységében gyártanak fehérárukat, valamint porszívókat, és a vizsgálatok szerint ezen gyáregységek
454
455
közül csak 16 termel alacsony költségü országban. Az új stratégiai koncepció szerint a közeljövőben az Electrolux-gyárak felének áttelepítésére kerülhet sor. Számításba vett célországok többek között Oroszország és Kína is. Hasonló stratégiát valósított meg számos textil- és divatárugyártással foglal kozó multinacionális cég is. Ugyanakkor a keletre telepített gyárak termékei nek 30-50 százalékát továbbra is Európában értékesítik. Fokozatosanfelérté kelődnek tehát a keletí, ázsiai szárazföldi áruszállítási/logisztikai kapcsolatok. Amíg tengeri, majd szárazföldi szállítással30-40 nap alatt érkezik a küldemény Európa országaiba a Távol-Keletről, addig vasúton 15-18 napra csökkenthető a szállítási idő. Az európai szállítási folyosók Távol-Kelettel, Ázsiával való kapcsolódásait a 4. ábra szem lélteti. A távol-keleti szállítási folyosók közül már a köze(jövőben kiemelkedő szerepe lesz a Vlagyivosztokig húzódó transz-szibériai vasútvonal nak, amely lehetővé teszi Kí na keleti tartományainak és Korea északi részének Európával való vasúti összekötteté sét is. Ezen a vasúti szállítási folyosón jelenleg]ekatyerinburg (amely Oroszország har maclik legnagyobb városaként jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik) és Moszkva bázissal terveznek intermadális logisztikai szolgáltató központot 4. ábra. Az európai szállítási folyosók távol-keleti és az ázsiai kapcsolatai
További vonalak
ii1.
Nyomtáwáltási helyek
-Északi nemzetközi vasúti fővonal -Középsé nemzetközi vasúti fővonal · Déli nemzetközi vasúti fővonal -Európa-Kaukázus-Ázsia szállítási folyosó
Forrás: www.kti.hu
6. Magyarország a logisztikai
hálózati kapcsolatokban
6.1 Magyarország helye az európai hálózatban Magyarország geopolitikai helyzete Közép-Európában. Magyarországnak a Kárpát-medence központi részén való fekvése kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a medence peremrészeit körülölelő hegyvidéken átvezető szarosokon érkező forgaimat fogadja, értéknövelő logisztikai szolgáltatások nyújtásával rendezze és a célrégiókba továbbítsa. A fordított irányú forgaimat pedig kon szolidálja, kezelje, majd a szállítási csatornákon továbbítsa. (Egyes szerzők ezt a potenciális lehetőséget úgy emlegetik, hogy hazánk "tölcsér szerepet" tölthet be Nyugat és Kelet, valamint Észak és Dél között). Magyarország jelenleg négyEU-tagországgal (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Ro mánia), valamint három nem EU-tagországgal (Ukrajna, Szerbia és Horvátország) szomszédos, és az újonnan csatlakozó országok közül csak Lengyelországon halad át több közlekedési folyosó, mint hazánkon. Magyarországot a 4-es, az 5-ös, a 7-es és a 10-es közlekedési folyosók metszik, összeköttetést teremtve Nyugat-Európa, vala mint a Balkán, Ukrajna és Oroszország, illetve a Közel- és a Távol-Kelet között (3. ábra). Nemzetközi (közúti és vasúti) folyosók keresztezil< egymást az ország terü letén, és a vasúti vona111álózat 28 százaléka része a páneurópai korridornak. Ezek a közlekedési folyosók megteremtik annak a lehetőségét, hogy nyom vonaluk mentén, illetve az EU-s határok ki- és belépési pontjain olyan közpal1tok müködjenek, melyek belföldi és határokon átnyúló régiók logisztikai igé nyeit nemcsak tranzit jellegü, hanem értéknövelő szolgáltatások nyújtásával is ki tudják elégíteni. A határok mentén tervezett, illetve formálódó gazdasági eurorégiók is kedvező lehetőséget nyújtanak erre. A közlekedési folyosókhoz kapcsolódva így egyfajta logisztikai szolgáltató hálózat is kialakítható.
Magyarország Európa térképén elfoglalt helye, stratégiai földrajzi helyze te potenciális lehetőség arra, .hogy hazánk a logisztikai szolgáltatások te rületén központi szerepet töltsön be Közép-Kelet-Európában. Ezt a meg állapítást- az ország központifekvésén kívül- az európai áruáramlatok fő irányai, továbbá az áruáramlatokés logisztikai ígényekdél, délkelet és kelet irányába való fokozott eltoládásai is alátámasztják
A Magyarországot érintő áruáramlások fő irányai. A nemzetközi szervezetek adatai szerint a következő évtizedben a világkereskedelem nagyobb mértékben
456
457
nő, rnint a világterrnelés. Ebből, valamint a decentralizált modell szerint mükö dő termelési rendszerek sajátosságaiból adódóan a szállítási igények és a szállí tási távolságok (összességében a szállítási teljesítmények) jelentős növekedé sével kell számolni. Ez igaz akkor is, ha - egyes megállapítások szerint- a transz nacionális társaságok vállalaton belüli és vállalatok közötti forgalma már nem fog olyan gyorsan növekedni, mint az elmúlt másfél-két évtizedben. Hazánk - geopolitikai helyzetéből adódóan - az Európai Unió és a Közel Kelet közötti áruforgalomban szinte megkerülhetetlen. Európa középső és dél nyugati részéből Ukrajna, Oroszország és a Távol-Kelet felé irányuló forgalom egyik természetes útvonala szintén hazánkon vezet keresztül, mint ahogyan - az adriai kikötők bővítésével összefüggésben- az észak-déli irányú forga lom egy része is érintheti a hazai hálózatot
A fejlesztés, a létesítés azonban - anyagi források hiányában - nehézkesen in dult, így a multinacionális kereskedelmi és szolgáltató cégek betelepülése megelőzte a logisztikai szolgáltató központok, illetve parkok fogadókészségé nek megteremtését. A korábbi koncepció t némileg módosítva néhány kiemelt fontosságú körzetre kellett (kell) koncentrálni, és nagyobb teret kellett (kell) adni a magánvállalkozások fejlesztésben való közreműködésének. Az elmúlt években létesített, fejlesztett, illetve fejlesztés alatt álló logisztikai központoknak (a hálózati kapcsolatuk, szerepük alapján) három csoportja kü lönböztethető meg:
6.2 Logisztikai központok Magyarországon
Kiemeit fontosságú logisztikai szolgáltató központoknak azok tekinthetők, amelyek elsősorban a nemzetközi és az export-import áruáramlás természetes szakadási pontjainál, továbbá a "külső körgyürü" mentén töltenek be átrende ző, illetve ki- és beléptető szerepet. Az országos jelentőség-ü logisztikai szolgál tató központok (OLSZK) közül így Budapest és térsége, valamint Záhony, Szeged, Baja, Nagykanizsa és Sopron emelhető ki.
Több éves kutatási munka eredményeként 1995-ben készült el a magyar országi logisztikai szolgáltató központok hálózatának koncepciója. Ezt követően a közlekedési szaktárca (1998-ban) határozatot fogadott el az európai hálózat hoz kapcsolódó országos jelentőség-ü logisztikai központok létesítésérőL A koncepció, illetve a határozat megnevezte azt a tizenegy körzetet, amelyek ilyen központok létesítésére számításba jöhetnek (5. ábra). 5. ábra. Országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központok létesítésére számításba vehető körzetek (a szaktárca 1998-as határozata alapján), azok hálózati kapcsolatai, a fejlesztési fázisban levő központok megjelölésével
l. kiemelt fontosságú logisztikai szolgáltató közpon tok;
2. körzeti logisztikai szolgáltató központok; 3. regionális ellátó-elosztó és egyéb szolgáltató központole
A Budapest körzetében telepített logisztikai szolgáltató központok (BILK, Csepeli Szabad Kikötő, Harbor Park) a szolgáltatások szinte teljes skáláját tudják nyúj taní. Amintegy 100 hektáron elterülő Budapesti Intermadális Logisztikai Központ (BILK) a SaroksárTerminál pályaudvarral, a Kombiterminállal és a Logisztikai terminállal például Közép-Euró pa egyik legnagyobb logisztikai parkjal<ént kezelhető.J elenlegi és tervezett áruszállítási (logisztikai) kapcsolataiszinte egész Európára és Távol-Keletre is kiterjednek (6. ábra). 6. ábra. A BILK jelenlegi és tervezett áruszállítási (logisztikai) kapcsolatai
Hol:>inlllfolyo11ók
v.utit Vizfűt
=
-
tocndö TEN klcghzJMeolt Kótlit:.:::::::=:=:::
Lo!]t;;ztrMti
'tln.zö::;hóaeló!lt
A TINA hóldUlt ldllgl1: zit6olcmol
Kő:zút::::::.::==
VJ1HII
V/C, FOLYOSÓ
Forrás: www.ktí.lzu
458
Forrás: www.mavkombi.hu
459
Záhony a Kárpátok Eurórégió szervezeti keretein belül központi szerepet tölt be, továb bá az Európai Unió egyik keleti kapuja, a széles és a normál nyomtávú vasutak (vasúti szállítások) csatlakozási helye. A Szegeden fejlesztés alatt álló központ és a kiskundorozsmai Ro-La terminál egy egy séget képezve a IV. TEN-folyosó áruáramlatait hívatott kezelni és az ezzel kapcsolatos szolgáltatási igényeket kielégíteni. Baján található a DMR víziút-rendszer második legjelentősebb országos közforgal mú kikötője. Elsődleges szerepe az Al-Duna, illetve a Duna, torkolati átrakással a tá volkeleti irányú forgalomban nyilvánul meg. A logisztikai szolgáltató közpon t, amely el sődlegesen mezőgazdasági centrum szerepet tölt be, a kikötő területéhez kapcsolódik (trimodális kiépítésü). Nagykanizsa - az V. sz. TEN-folyosó mentén - természetes kapocs a Balkán és az észak-olasz térségek felé, de 50-70 kilométeres körzeten belül elérhetők Horvátország, Szlovénia és Ausztria jelentékeny ipari-kereskedelmi területei is. Sopron a West-Pannon Eurórégió központjaként tölt be fontos szerepet, annak el lenére, hogy TEN-folyosók közvetlenül nem érintik A GYSEV Rt. által üzemeltetett központ a régió számára teljes kön:í logisztikai, kombitermináli szolgáltatást végez, és közvetlen vasúti összeköttetése van az észak-német kikötőkkeL
Körzeti logisztikai szolgáltató központként kezdhető az országos jelentőségű logisztikai központok közül a további öt (már működő, illetve fejlesztés alatt álló) csomópont. A Székesfehérvári Logiszti/Jai Szolgáltató Központ a SóstóIpari Parkhoz kapcsolódik, ahol ismintegy 21 cég (ebbőliO multinacionális nagyvállalat) tevékenykedik A kom biterminálja, a vasúti rakoclóvágányai, a közúti rakaelói lehetővéteszik a közlekeclési alágazatok közötti gyors váltást, a raktárak, a szabadtéri tárolók és más létesítmények pe dig a további szolgáltatások nyúj tását. A DELOG Debreceni Logisztikai szolgáltató Központ főleg közúti-vasúti szállítmá nyozási, raktározás i, vámügyintézési szolgáltatásokat kínál. A Szolnokí Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ az ipari és szolgáltatási igényekhez alakítja profilját, együttmüköclve az ÁTI DEPO Rt. szajoli telepével, a MÁV Rt.-vel és a Tisza Kikötővel. Az észak-keleti körzetekben a miskolci ÁTI DEPO telepe az országos jelentőségü köz pontok sorába került. Egyelőre informatikai fejlesztéssel kívánják megteremteni a kör zet településein elszórtan müködő kisebb központok összefogását, szolgáltatásaik koordinálását (virtuális központ kialakítását). Az észak-dunántúli körzeten keresztül (Győrt érintve) halad a IV. TEN-folyosó. A kör zet ipara rendkívül fejlett és sokrétü, azonban az egyescégek korábban kiépítették a sa já tos logisztikai kapcsolatrendszerüket Ezzel magyarázható a fejlesztés viszonylagos lassúsága.
A regionális ellátó-elosztó és egyéb szolgáltató központok egy-egy multinacio nális vállalat termékeinek közép- és nagytérségi elosztását szervezik, illetve azokat - az ország gazdasági fejlődésében bízva - a szolgáltatási szférában jár tas nemzetközi, esetenként hazai társaságok létesítették Ezek közül csak né hány nemzetközi elismertségü céget említünk meg. A National Instruments Corporation tennékeit többek között a gyártási folyamatok pa ramétereinek mérésére, a gyártmányok fejlesztésére használják A cég egyik gyáregysé-
460
ge az Egyesült Államokban, a másik Magyarországon található, a regionális disztribúci ós központja pedig Amszterdamban müködött. A társaságnak több mint 30 országban van értékesítési irodája. Az elosztó központot 2004-ben Magyarországra (Debrecenbe) telepítették, ahonnan naponta 250-300 csomagot külclenek az európai országokba. A saját müköcltetésü központban a clisztribúción kívül a hibás, sérült termékek javítását is elvégzik, a külcleményeket a vevő igényei szerint állítják össze és címkézik, a megfe lelő szaftverrel felinstallálják stb. A Philips CE (Consumer Electronics) európai szórakoztató üzletágának regionális clisztribúciós központja a székesfehérvári Sóstói Ipari Parkban müköclik. A 25 OOO m 2 alapterületü raktárbázis logisztikai szolgáltatója a DHL. Az elosztó központból évente 700 ezer köbméter árut szállítanak ki az európai és a helyi körzeti központokba, illetve az értékesítési végpontokra. Az elosztó központokban elvégzik minclazokat a müvelete ket (csomagolás, címkézés, egységrakomány-képzés stb.), amelyeket az ellátási láncba érin tett szervezetek igényelnek A Renault és a Nissan Győrbe telepítette a új Európai Disztribúciós Központját A központ 19 OOO m 2 alapterületen biztosítja a tároló és szolgáltató tevékenységet, a kö zép-európai értékesítők alkatrész-ellátását. Európa egyik legnagyobb kapacitású alkat részközpontjában 47 ezer Renault, 20 ezer Nissan és 2300 Dacia alkatrészt kezelnek. A Ceadis francia cégcsoportnak Magyarországon már hét telephelye van. A Geoclis Magyarország Logisztikai Kft. budaörsi logisztikai központja több ügyfél esetében is az európai elosztó központ szerepét tölti be. Az Indesit számára például biztosítja az olasz országi, a portugáliai, a lengyelországi és a törökországi gyárakból érkező és a piacokra szánt termékek raktározását, továbbá a megrendelések előkészítését és lebonyolítását a magyar, a cseh, aszlovákés a román bevásárlóközpontok, valamint szakáruházak számára. A Giraud Logistics Hungary Kft. - a francia GIRAUD Csoport tagjaként- Szigetszent miklóson, az MO körgyürü mellett müköcltet logisztikai központot Szolgáltatási ajánlá sai: szállítmányozás, raktározás, disztribúció, csomagolás, címkézés, vámügyintézés és banki szolgáltatás, valamint egyéb "érték-hozzáadott" szolgáltatás. A New Wawe Logistics Hungmy Kft. - a világ legnagyobb szolgáltatójaként ismert NYK cégcsoport tagjaként- Gyálon, az M5-ös autópályamellett létesített logisztikai szolgáltató központot (majd a további fejleszrések eredményeként a BILK-ben is). Hazai viszonylatban a Sony, az Alpin e, a Clarion és a Shinwa számítanak főbb megbízóinak, ele a közel 500 partner között megtalálható a TESCO, a Whirlpool, valamint további kis- és közepes vállalkozás is.
A hazai logisztikai központok címelnyerési feltételeit a Magyarországi Logiszti kai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) határozta meg. A szigorú fel tételek alapján elnyerhető címek: intermadális logisztikai szolgáltató központ, regionális logisztikai szolgáltató közpon t, helyi logisztikai szolgáltató központ és vállalati logisztikai közpon t. Aminősítő eljárás első fázisában például a következő logisztikai szolgáltató központok kaptak tanúsító oklevelet (A +CS, Anyagmozgatás-Csomagolás, 2007. 4. sz.). -/ Intermadális logisztikai szolgáltató központ kategóriában: - Bajai Országos Közforgalmú Kikötőmüködtető Kft. (Baja), - BILK Logisztikai Zrt. BILK Kombiterminál Zrt. (Budapest), - Buclapest Szabaclk:_ikötő Logisztikai Zrt. (Budapest), - GlobalLog Kft., MAV Kombiterminál Kft. (Szeged), - DELOG Kft. (Debrecen),
461
- GYSEV Zrt. (Sopron), - LOGISZTÁR (Székesfehérvár). ../ Regionális logisztikai szaigáitató központ kategóriában: - ATI Depo Zrt. (Miskolc), - Bertrans Zrt. (Kecskemét), - Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft. (Budapest), -Győr-Gönyü Kikötő Zrt. (Győr), -Trans-Spec! Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. (Tiszaújváros), - TÉKISZ Zrt. (Tuzsér). ../ Helyi logisztikai szaigáitató központ kategóriában: - Rakspeci Kft. (Tata), -Real-Amon Kft. (Sormás), -R. Quebenberger Speclition Kft. (Győr).
A fejlesztések várható irányai. Egyre gyakrabban vetődik fel az a kérdés, hogy Magyarországon fejleszthető-e tovább, és ha igen, milyen irányba a szolgáltatá si szféra, illetve fejlődhet-e a következő évtizedben olyan mértékben, hogy a lo gisztikai/szállítási tevékenység (a jelenlegi mintegy 6% helyett) a GDP 12-15 százalékát tegye ki. A kérdés felvetése jogos, hiszen az EU bővítésével össz hangban számos nyugat-európai gyártó létesít új telephelyeket és szervezi át logisztikai hálózatát. A korábbi években például az európai elosztó központok elsősorban a Benelux államokban, Németországban és Franciaország keleti ré szében voltak, ma már - a geopolitikai helyzetből adódóan - Magyarország vagy Lengyelország kedvezőbb lehetőséget nyújt mind a logisztikai költségek, mind a helyi piacok növekvő felvevő képessége szempontjábóL Magyarország azonban (a földrajzi elhelyezkedéséből és a TEN-folyosókból adódóan), célirányos koncepció megvalósításának elmaradása esetében egy szerú tranzitországgá is válhat. A tranzitcsatornák nagyipari létesítményekként értelmezhetők, és káros hatásai dominálnak. A tranzitcsatornákban rejlő po tenciális lehetőségek, pozitív térségi hatások csak a csomópontokban használ hatókki.
Az ország számára igazielőnyt a tranzitcsatornákmentén a csomópont okban és további .körzetekben létesített logisztikai központok .értéknöve lő szolgáltatásai jelentenek. A cél tehát olyan állapot elérése, melyben ha zánk az üzleti szféra lokális, regionális és globális logisztikai igényeinek, keresletének kielégítésére versenyképes szolgáltatásokatkínál. Ehhez azonban (vonali és csomópönti) infrastruktúra fejlesztés, célirányos sza bályozás (vámszabályozás, adórendszer stb.) és .szfnvonalas logisztikai kultúra (oktatás) szükséges.
A vonali és a csomóponti infrastruktúra-fejlesztés koncepciói a 2003-2015 kö zötti időszalua szóló - az Országgy{ílés határozatával 2004-ben jóváhagyott -
462
Magyar Közlekedéspolitika, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) doku mentumaiban követhetők nyomon . A köz/ekedéspolitikai dokumentum (amely a Közlekedéspolitika és a Közle kedésfejlesztés programja címú fejezetekből áll) távlati fejlesztési programokat tartalmaz, míg a prograrnak megvalósírását célzó intézkedési terv - a rendel kezésre álló anyagi források figyelembevételével - a szükséges tennivalókat fogalmazza meg. A vonali és a csomóponti infrastruktúra fejlesztését célzó főbb programok, illetve intézkedési tervek a következők: ./ a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával; ./ a páneurópai hálózat magyarországi bővítése, a gyorsforgalmú úthálózat fejlesztése; ./ a magyar vasúd1álózat bekapcsolása az európai nagy sebességú hálózatba; ./ a környezetkímélő kombinált áruszállítási módok arányának növelése; ./ az interrnodális logisztikai szolgáltató központok hálózatának bővítése. A köztekedési és a logisztikai fejlesztés azonban gyengén érvényesült a NFT eddigi szakaszaiban. Ezért is fontos, hogy a következő (2010-2015 közötti) években kiemelten kezeljék a termékáramlások és a logisztikai szolgáltatások korszerú, versenyképes megvalósírását elősegítő fejlesztéseket.
Irodalom Ackermann Zoltán - Szalay Zsolt- Zölc y Máté (2006): Flottmameneclzsment rendszerek felépítése és funkciói. Log!J?lo, l.sz. Anderson. C (2006): Hosszú farok. HVG Könyvek, Budapest. Arnold, D. - Isermann, H - Kuhn, A. - Tempelmeie1; H (2002): Handbuch Logistik. Springer Verlag, Berlin.
Arnold, U. (2002): New Dimensions of outsourcing: A Combination ofTransaction Cost Economics and the Core Competendes concept. (Kézirat, UniversWir Stuttgart).
Ba ily, P - Farme1; D. (1994): Beszerzés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Ballou, R. H (1998): Business Logistics Management. 4!1' Edition, Prentice Hall. Barabási Albert-László (2008): Behálózva. Helikon, Budapest. Bárány Ildikó (2005): Szolgáltatási szegmens vagy életforma? Suppl)' Chain Monito1; november.
BenkőJános-H usti István (2001): A mezőgazdasági logisztika sajátos feladatai: a növénytermelési ráfordítások racionális tervezése és nyomon követésre. In MLE Logisztikai évkönyv, Budapest. Bodnár Péter (2006): RID: egy biztonságosabb gyógyszerellátás alapja. TDK-dolgozat-tanulmány. BGF Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Kar. Bokor Zoltán (2006): Intermodális áruszállítási lánc meneclzsment. Közlekedéstudományi Szem/e, 5. sz. Bána Krisztián- Molnár László (2002): Darabárus raktárak áruforgalmi jellemzőinek meghatározása szimulációval. Tmnspack, 3., 4., 5. sz. Bőget CJ:J!ÖI:g)i- Salamon né Huszty Anna (1998): Vállalatvezetés felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest. Bőget Györg)' (2000): Verseny az elektronikus üzletben. Melyik békábóllesz herceg? Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Cap Gemini (2008) Third-party Logistics - results and finclings of the 13'h anmwl stucly, Cap Gemini. CEMS (2000): Council of European Management Schools: Global Supply Chain Management (Commonly Defined Advanced Course). (Kézirat, szerzők: Delfmann, W., Grando, A., Hertz, S., Inkalain en, A.,Jörnsten, K., Kerbache, L., de Koster, R., Ro ig, C., Rutkowski, K., Sabater,]. H., Sema!, P., Skjott-Larsen, T., Szegedi Z., van ele Velde, S.) Chikán Attila- Demeter Krisztina (szerk.) (1999): Értékteremtő folyamatok meneclzsmentje (termelés, szolgáltatás, logisztika). Aula Kiadó, Budapest. Chikán Attila (1983): Készletezési moclellek. Közgazdasági ésJogi Könyvkiadó, Budapest. Chikán Attila (2006): A magyar gazdaság, azon belül a logisztika jövője. Tranzit, május. Christophe!; M. -Jüttne1; U. et al. (2000): The Determinants of Relationship Manager Performance: Customer, Peer an SelfPerceptions. University College, Dublin. Christophe!; M. (1999): Logistics and Supply Chain Management. Financial Times Prentice Hall. CselényiJózsef-Kovács László (2003): A gördíthető állványostárolás változatai és alkalmazási lehetőségeL Transpack, l., 2. sz. CselényiJózsef-Illés Béla (2004): Logisztikai renelszerek I.Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc. Dobák iviiklós (1996): Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági ésJogi Könyvkiadó, Budapest. Duleba Szabolcs (2008): A magyar FMCG szektor logisztikai trendjei. In MLE Logisztikai évkönyv, Budapest.
465
Duma László (2008): A logisztikai teljesítménymérés kérdései a hálózatosodó gazdaságban. In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest. Egri Imre (2010): Logisztikai, kereskedelmi és értékfolyamatok az élelmiszergazdaságban (Egy komprehenzív megközelítés). In MLE Logisztikai évkönyv, Budapest. Ei/er Olga (2004): A transzponder-technika növek-vő szerepe az ellátási láncban. A +CSAnyagmozgatás. Csomagolás, 3. sz. Eszes István- Bányai Edit (2002): Online m@rketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Fe{foldi László (1982): Rakodástechnika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Fleischer Tibor(20l0): Logisztika- trendek és mítoszok. In MLE Logisztikai évkönyv, Budapest. Fodor Zita - Gábriel Mónika (2008): Kettő az egyben - Bellona Rt. In Logisztikai esettanulmányok Kossuth Kiadó, Budapest. Fodor Zita (2000): Győri Extra- avagy az értékesítés és a logisztika átszervezése a Győri KeksznéL In Szegedi Zoltán- Marer P. (szerk.): Vállalati esettanulmányok Aula Kiadó, Budapest. Földesi László (1982): Rakodástechnika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Földesi Péter- Kóczy T.László- Batzheimjános (2008): Fuzzy solution for non-linear quality models. Proceedings of the 12th International Conference on Intelligent Engineering Systems. Miami, Florida. Ganes/zan, R. -Harrison, T.P (1995): Introduction to Supply Chain Management. Pennsylvania State University. Gelei Andrea (1997): A logisztikai menedzserment szerepe a vállalati versenyképesség biztosítá sában: A logisztika alprojekt zárótanulmánya. BKE Vállalati gazdaságtan Tanszék, Budapest. GeleíAndrea (2005): Magyarország mint logisztikai közpon t. Logisztikai Híradó, 2. sz. Gilmow; P (1992): Customer Service: Differentiating by Market Segment. International journal ofPhysical Distribution andMaterials Management, No. 3. Gudehus, T.- Kotzab, H (2010): Comprehensive Logistics. Springer, Heidelberg-London- New York. Gyenge Balázs (szerk.) (2002): Logisztikai alapismeretek Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar (KVA), Gödöllő. Halászné Sipos Erzsébet(l998): Logisztika (szolgáltatások, versenyképesség). LFK és Magyar Világ Kiadó, Budapest. 1-leizet;] -Rendet; B. (2001): Operations Management. Prentice Hall, Upper Saddle River, New jersey. Honti Péter- Tóth Lajos (2002): Fehér Könyv. Az EU közlekedéspolitikája 2010-re. Közlekedéstudományi Szemle, 10. sz. Hustí István (2008): Új kihívások az agrárlogisztikában. In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest. Illés B. Csaba- Garcia, M. - Lehotajózsef- Poole, N - Skimw1; C. (2003): Az értéklánc és az ellátási lánc benchmarkingja az Egyesült Királyság és Magyarország friss zöldség-gyömölcs import piacán. Gazdálkodás, Nr. l. Illés Béla (2010): Érzékenységi vizsgálat használata komplex logisztikai rendszerekre. In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest. Inkalainen, A. (2000):- CEMS (1998-2003): Global Supply Chain Management. Internationaljournal of Physical Distribution & Logistics Management (2004): "Customer Perceptions on Logistics Outsomeing in the European Consum er Goods Industry". Vol. 34. No.8. Iván Péter (2004): GPS alapú járműkövető-és irányítórendszer az elosztási logisztika területén. Logisztikai Híradó, 2. sz. Kápolnai András- Nemeslaki András- Pataki Róbert (2002): e-business stratégia vállalati felsővezetőknek Aula Könyvkiadó, Budapest. Kertész Béla (2006): A csomagolás és a csomagolási hulladékkezelés szabályozása. Logisztíl
466
Klaus P - Krieget; W (szerlc) (2000): Gabler Lexikon Logistile 2 Auflage, Gab!er Verlag. Wiesbaden. Komáromi Nándor- Sánta Sándor (2002): Az ellátási lánc menedzsment elvei. In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest. Komáromi Nándor (2006): Marketinglogisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest. Kortschak, B. (1983): Logistik, Materialmanagement oder Strategie-Element. Harvard Business Manager III. Kovács Á1pád László (2005): Elektrohulladék visszagyűjtésének szervezése. Logisztikai Híradó, l. sz. Kovács Ferenc (2007): Közlekedéspolitika és közigazgatás. Közlekedéstudományi Szemle, 4. sz. Kovács Zoltán (2004): Logisztika. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. Lambert, D. M- StockJ R. (1993): Strategic Logistics Management. Irwin, Homewood-Boston. Lee, H L. - Tang. C. S. (2000): The Valu e ofinformation Sharing in a Two-Level Supply Chain. Management Science, Nr. 5. Lehotajózsef(2001): Élelmiszer-gazdasági marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Lehotajózsef- Komáromi Nándor- Lehota Zsuzsanna (2008): Elektronikus adatrögzítéserr és adatkezelésen alapuló élelmiszer nyomon követési és élelmiszerbiztonsági rendszer kifejlesztése. Gödöllő. lVIagyar intermadális logisztikaifejlesztési koncepció (2006): Tranzit, február-július. Magyarország mint logisztikai központ (2005). Qavaslat a II. Nemzeti Fejlesztési Terv egy kiemelt programjára.) Készítette az MLBKT Munkacsoportja, Budapest. Martin, H (1995): Transport-und Lagerlogistik. Viewag & Sohn Verlagsgesellschaft mbH., Wiesbaden. Mészáros Péter (2004): Fenntartható közlekedésfejlesztés a globalizáció világában. Közlekedéstudományi Szem/e, 2. sz. Módly Zoltán (2005): RFID termékazonosítás: technológiai és informatikai háttár. A +CS Anyagmozgatás. Csomagolá.1 l.sz. Mondovicsjános (2004): Az európai disztribúciós központok problémája, stratégiai esélyek. Logisztikai Híradó, 2. sz. Néma n Zoltán (2002): Raktárirányí tás. Transpack, 4. sz. Oláh Ferenc (2002):Járműazonosító rendszerek. Köz/ekedéstudományt Szem/e, 7. sz. Outsourcing Logistics (2000): The transitiorr to 4•11 party partnership in Europe. KPMG- Financial Times. Outsourcing Logistics (2001): Status, issues and trends in partnership. KPMG Financial Times. Pakw·ár Míklós- Méhesné Berek Szilvia (2010): A logisztikai funkció helye a vállalati szervezetben. In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest. Pfohl H-Ch. (2001): Supply Chain management- Logistik Plus? Erich Schmidt Verlag, Darmstadt. Porter M. (1991): Strategy: Seeking and Securing Competitíve Advantage. HBR Book Series, Boston. Pozsonyiné BátYlos Krisztina (1999): Eurologisztika. FőiskolaiJegyzet Külkereskec!elmi Főiskola, Budapest. Pralahar:l, C. K -Hamel, G. (1990): The Core Competences of the Corporation. Harvard Business Review, May- June, Boston. Prezenszki józsef(2001): Nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakulásának háttere, a megvalósításának gyakorlata. Közlekedéstudományi Szem/e, 8. sz. Prezenszkíjózse.f(2004): Logisztikai rendszerkapcsolatok az ellátási láncok, hálózatok mentén. A +CSAnyagmozgatás. Csomagolás, 6. sz. Prezenszkíjózsef(2004): Raktározástechnika. Műegyetemi Kiadó, Budapest. Prezenszkijózsef(2005): Áruáramlási csatornák az elosztási logisztikai rendszerekben. A +CS Anyagmozgatás. Csomagolás 2., 3. sz. Prezenszki]ózse.f(szerk.) (2005): Logisztika I. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest. Prezenszki]ózsef(szerk.) (2005): Logisztika II. Logisztikai Fejlesztési Közpon t, Budapest.
467
Prezenszkijózsef(2005, 2006): A logisztikai ellátó-elosztó és szolgáltató központok helye és szerepe a hálózati gazdaságban. I-IV. A +CSAnyagmozgatás. Csornagolá 2005. 5., 6.; 2006. 1., 2. sz.
Ruppert László (2001): A közlekedési igény és a gazdaság kapcsolata. In Logisztikai Tudományos Füzetek l.MTA Logisztikai Albizottsága, Budapest.
Sebestyén László (2003). Minőségbiztosítás. Felsőoktatási tananyag. Logisztikai Fejlesztési Közpon t, Budapest.
Simei-Levi, D. - Kaminsky, P. - Simchi-Levi, E. (2000): Designing and Managing the Supply Chain. Irwin, McGraw-Hill.
Skjott-Larsen, T.- Schary, P. -MikkolaJ fL - Kotzab, H (2007): Managing the Global Supply Chain. Handelshojskolens Forlag, Copenhagen.
Stalk, G. -Hout, T. (1996): Competing Against time: How Time Based Competition Is Reshaping Global Markets. Boston.
Straube F.- Pfohl, H-Ch. (2008): Trends and Strategies in Logistics (BVL-Stucly), Berlin Institute of Technology, Berlin.
Surijózsef(2002): Exact Vállalatirányítási Rendszerek, Exact Globe, E-synergy. Exact Hungary Kft. Budapest.
Szegedi Zoltán (1998): Logisztika meneclzsereknek (2. kiadás, 1999). Kossuth Kiadó, Budapest.
Szegedi Zoltán -Fodor Zita (2002): Az ostorcsapás-effektus az ellátási láncban. CEO Magazin, 3. sz. Szegedi Zoltán- Illés B. Csaba (2002): Neecls ofLogistics Services of the Foocl Supply Chain. Buletinul USAMV:CJv; AcaclemicPres, Cluj-Napoca. Szegedi Zoltán -juhászné Áb1y Ilona (2002): Készletgazclálkoclás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem Gazdasági- és Társadalomtudományi kar, Gödöllő.
Szegedi Zoltán (2007): Logisztikai évkönyv: 2007-2008. Magyar Logisztikai Egyesület, Budapest.
Szegedi Zoltán (szerk) (2008): Logisztika-meneclzsment esettanulmányok l Case Stuclies to Logistics Management. Kossuth Kiadó, Budapest.
Szép Krisztina (2005): A kiselejtezett gépjárművek visszagyű j tése és kezelése. Logisztikai Híradó, l.sz. SZIE ÁVF(2003): A vállalatok ellátási láncokhoz való kapcsolóclásai. A Szent István Egyetem és az Általános Vállalkozási Főiskola Logisztika szakirányos hallgatóinak kérelőíves felmérése. (Kézirat.) Gödöllő-Budapest. Szucsákné ónodi Ágnes (szerk) (2002): Kereskeclelemszervezés és technológia (fuvarozás, szállítmányozás). BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai kar, Budapest. Tánczos Lászlóné (2002): A logisztikai központok szerepe az európai integrációban. Csomagolástechnika, 5. sz. Tari Emő (1998): Szervezetvezetés stratégia. Stratégiai szövetségek az üzleti világban. Közgazdasági ésJogi Könyvkiadó, Budapest. TarnaiJúlia (2005): A városi áruszállítás fejlesztésének időszerű kérdései. VárosiKözlekedés, 3. sz. Tamaijúlía (2004): Globalizáció és logisztika. Pack+Log., l.sz. Tátrai Anna- Torma Imm (szerlc) (1997-2003): Gyakori szállítmányozási és fuvarozási kézikönyv. Verlag Dashöfer, Budapest. Teleki Károly (szerk) (1997-2003): Logisztikai Outsourcing Magyarországo n. KPMG, Budapest. Teunter, R. H (2001): Economic Ordering Quantities for Recoverable Item Inventory Systems. Naval Research Logistics. Vol. 48. Tomcsányi Pál (1997): A haszonelv vagy hasznosságelv dilemmája a piacon. Marketing & ivienedzsment, 2. sz. Tostman, St. (2004): Kihívások és lehetőségek az ellátási láncok meneclzselésében. Pack+Log., 4. sz. Tóth Lajos (2004): Fenntartható fejlődés - fenntartható mobilitás. Közlekedéstudományi Szemle, 12. sz.
468
Vánd01j'(y István (2005): Elektrohulladékok begyűjtése, újrahasznosítása. Logisztikai Híradó, l.sz. Verbóczky]ános (2006): Magyarország és a kombinált árufuvarozás. Ti·anzit, március. Viszkei GyÖIIDJ (2006): Csomagoló anyagok inverz logisztikája. Logisztikai Híradó, l. sz. Vörösmarty Gyöngvi (2008): Szállítóértékelés, mire is jó ez? In MLE Logisztikai Évkönyv, Budapest.
Wagner Z. (2003): Az Európai Unió törekvései a környezetbarát közlekeclés érdekében. Közlekedéstudományi Szemle, 7. sz. White Paper-European transport policy for 2010. Time to elecicie. Zsirai István (2004): Magyarország célszerű fejlesztési stratégiája (kombinált szállítás és a logisztikai szolgáltató központok területén). Közle/;wdéstudományi Szemle, 6. sz.
www.ameropa.hzt www.bilk.hu www.electroeconomy.com www.ghibli.hzt www.l ti.hu www.logisztikameJzedzsment.hu www.mkt.hu
www.nyfhu www.optasoji:hu www.praelog.hu www.ssi-schaeje1:hu www.szie.hu www.tranzitonline.hu www. webtan.hu
Tárgymutató A ABC-elemzés 248-249, 264, 276-277 adat- és információtovábbírási móclszerek 266-271 ADR-áruk fuvarozása 188-189 aktivizáló információk 422 alapvető képességek (core competencies) 348,360 állványok nélküli tárolás 225-226 állványos, dinamikus tárolási renelszerek 229-233 állványos, statikus tárolási renelszerek 227-229 anyagmozgató renelszerek 233-238 áruáramlás irányítása 311-345, 453-457 áruáramlási csatornák 290-295 áruelhelyezési stratégiák 245-250 árufuvarozás 179-181 árukövetés 311-315 áruszállítás 117-192 áruszállítás szervezése 166-168 áruszállítási munkamegosztás 385 áruszállítási renelszerek 117-125, 131, 139 áruszállítási teljesítmény 121 átlagos készlet 204
beszerzési információs rendszer 102-103 beszerzési koordináció 86-87 beszerzési piackutatás 90-91 beszerzési politika 91-92 bimoclális szállítási rendszer 150 BPR- Business Process Reengineering 334,346
c C2A- Custom er to Aclministration 420 C2C - Customer to Custom er 420 centralizált beszerzés 87 CEP- Courier, Express, Parcel167, 306-311 CÍM Egyezmény 184-185, 188 CÍM fuvarlevél185-188 city-logisztika 316-324 CMl- Co-Managecl Inventory 114 CMR Egyezmény 188 CMR fuvarlevél 188 co-sourcing 349 CR- Continuous Replenishment 113-115 CRF- Cost and freigl1t 192 CRM- Customer Relationship Management 432 Cross-Docking 103, 112-113,295-297, 320, 409, 434
B B2B- Business to Business 307, 309, 420 B2C- Business to Customer 307, 311, 420 begubóclzási effektus (cocooning) 432 belső szállítás 119 berakási terv 168-170 beszállítási aclatlapminta 95 beszállítói meneclzsment 90-99 beszállítók által meneclzselt raktárak 219-220 beszállítók komplex minősítése (értékelővezető) 97 beszállítók minősítése 93-98 beszerzés 85-90, 100-103, 359 beszerzésgazela rendszer 87 beszerzési igények kezelése 87
cs csatornakonfliktus 429 csereszekrényes rendszer 147-148,158 csomagolás 153-166, 330, 461 csomagolás szerepe és jelentősége 153-166 csomagolástechnológia 165 csomagolóeszköz újrahasználata 163-166 csővezetékes áruszállítás 136-137
D darabáruraktárak műköclési folyamatai 241-245 darabáruraktározás 186,224-225,271 darus anyagmozgatás 237-238
470
elecentralizált beszerzés 87 dematerializált vállalat 360 determinisztikus moclellek 200-203 clezintermecliáció 425 eliagonális szövetség 386 clisztribúciós központok 441 elivizionális szervezet 334,338-340 clownstream 360 döntési dilemmák 404-405 DRP- Distribution Requirement Planning 304-305
E e-beszerzés 427-428 e-business 413-417, 420 ECR- Efficient Consumer Response 296,298-299 EDI- Electronic Data Interchange 115,418 e-disztribúció 428-429 e-e llátási lánc szereplői 429-434 e-fogyasztó 431-432 egységrakományok az áruszállításban 153-159 egyszerű kategorikus móclszer 94-95 egyutas csomagolás 163-165 elektronikus adatcsere (EDI) 115, 418 elektronikus együttműködés 410, 416-419 elektronikus jelenlét 419 elektronikus partnerhálózatok 420 elektronikus piactér 419 elektronikus tranzakció 419 elkötelezett viszony 387-391 ellátás 103-107 ellátás korszerű megoldásai 103-104 ellátási lánc értelmezése 367-370 ellátási lánc folyamatai 370-371 ellátási lánc koncepciója 299-305 ellátási lánc sikertényezői 398-404 ellátási lánc szereplői 429-434 ellátási logisztika 287-289, 317-318, 334-335, 360-361,414,442,449 ellátási-elosztási renelszerek 285-290 ellátásilánc-koordináció 300, 371, 397, 409 ellátásilánc-koorclinátor 350 ellátásilánc-meneclzsment 350, 363-364, 350, 401-402 e-logisztika 409, 418-435 e-logisztikai szolgáltatók 414,432-434 elosztási erőforrás-tervezési rendszer (DRP) 304-305 elosztási logisztika főbb feladatai 289-290
elosztási renelszerek 290-315 EOQ - Economic Order Quantity 200 e-raktározás, szállítás és készletezés 434-435 ERP- Enterprise Resource Planning 415, 429-430 értékesítési csatornák 115, 286, 289-301, 420, 426, 438-439 értékrendszer 365-370 értéktermelő folyamat 363 e-technológiák hatásai 418-427 EUTELTRACS-rendszer 178 e-vállalat 429-430 expresszáru 184,305,306-310
F FAS- Free alongsicle ship 192 fejlesztendő szervezet 334-337 félpótkocsis rendszer 147-150 felrakógép 272-273 felrakótargonca 272-273 fenntartható fejlődés 446-447, 463 fenntartható közlekeclés 446-447 flottameneclzselés 176-178, 309-310 FMCG- Fast Moving Consumer Goocls 32,299,381 FOB - Free on Boarcl192 folyamatos készletfigyelés 49 Fourth Party Logistics Service Provider (4PL) 349-351 funkcionális szervezet 334-335, 338 fuvardíj 167-168, 179, 184,187-188 fuvarintegrátor 168, 450 fuvarokmányok 187-190 fuvarozás és szállítmányozás 179-192 fuvarozási szerzőclések 178-190
G gateway-koncepció 318 gazdasági renelszerek moclelljei 286 gazdaságos (optimális) rendelési tételnagyság 200-206 gépjármű fuvarlevél186-187 globalizáció 34,356-358,363,437, 455-456 GPS- Global Positioning System 177-178 GSM - Global System forMobil Communication 177,434-435
471
GY gyár"a"gyárban koncepció 360 gyáron belüli beszerzés 360
H hagyományos áruszállítási rendszerek 125-138 hagyományos beszerzés 359 halmazolási tényező 244 hasznosság 42, 50, 55-57, 344, 425-426, 261 helynyilvántartás 248-249,260 hokiütő"effektus 377 hólabda"effektus 444 horizontális szövetség 386 horizontális terjeszkedés 399 hulladékkezelés és újrahasznosítás 324-331 hulladékok fajtái 326
I INCOTERMS 191 információmegosztás 378-379,383,389, 394, 410-411 informatikai technológia 347,378-380 INMARSAT"rendszer 178 insourcing 89, 218,345,349 integrált járattervező rendszer 174-180 integrált logisztikai szervezet 43, 336-338 integrált tároló"komissiózó rendszerek 256,270-271 integrált vezetői információs renelszerek 214, 217, 334 intelligens csomagolás 165 intermecliáció 425 intermodalitás 141 interoperabilitás 123
J JIT- Just In Time 32, 49, 52, 104-108, 122-128,166,288,409,434,438,448
K kanban"termelésirányítás 103, 108-109 kapcsolatmenedzsment 98-101
kapcsolatorientált moclell90, 98-99 KÁSZ 187 keiretsu integrációs forma 394 késleltetés 116, 409 készletek csoportosítása 196-197 készletek értelmezése 193-196 készletezési költségek 86-88, 104, 196-197, 214,294-295,302-303,435 készletezési mechanizmusok 197-200, 211-212 készletezési maclellek 194, 197-198, 200-214,277 készletezési rendszer 197-200, 210-213, 219 készlethiányköltségek 197 készletnyilvántartás 261, 264, 294, 305, 380 készlettartási költségek, 40, 45-48, 51, 75, 83, 105, 167, 197,200-201, 208,214,380, 411-412, 434, 435 kiberközvetítők 425 kihelyezés (outsourcing) koncepciója 347-349 kiszervezés 52,88-89,218,347,348-351, 354-356,363-364 kiszervezés előnyei és kockázatai 351-354 kiszervezés gyakorlata 354-356 kocsiraimmányú áru 125, 454 kombinált áruszállítási rendszerek 139-142,422,449,452 kombinált szállítás termináljai 152-153 komissiózás 217,225,234,242,295-298, 350,415,432-434,441 komissiózási renelszerek és stratégiák 250-258,298 komissiózó eszközök 28, 79, 233 komissiózó targonca 234 kommunikációs funkció 83-84 konszignációs raktár 289 kanténeres áruszállítás 132,139, 142-145 költségigény móclszer 95-96 körjárattervezés 35 közbenső szervezeti forma 336-337 közlekeclés és áruszállítás 117-119 közlekeclés operatív program 122 köz!ekedési kapcsolatok 225, 240 köz!ekedéspolitika 121-123, 451-452, 462-463 közúti áruszállítás 123, 127-131, 144, 174, 188,287-289,307-308,311,326,448,451 közúti áruszállítás szervezése 171-177 közúti"vasúti kombinált áruszállítás 146-150
472
közúti"vízi kombinált áruszállítás 150-152 közvetítők halála 93, 402, 403 KPI - Key Performance Indicator 78 Kraljic"mátrix 99-100 kritikus út 368
L LEF - Logisztikai Egyeztető Fórum 347 légi áruszállítás 134-136 létesítményrendszer 238-240 lineáris vonalkódos azonosítás 266 logisztika céljainak változása 26 logisztika elvének érvényesülése 52-53 logisztika értelmezése 27-30 logisztika felértékelőclése 49-52 logisztika helye a funkcionális szervezetben 334-335 logisztika helye a vállalati szervezetben 333-334 logisztika külcletése 31-36 logisztika rövid története 25-27 logisztikai áruszállítási renelszerek 123-125,288 logisztikai célfüggvény 43 logisztikai célok elérésének eszközei 27 logisztikai és marketingfunkciók kölcsönhatásai 37-40 logisztikai költségek integrálása41-43 logisztikai központok 141-143, 152-153, 217,316,319,341,347,437-443 logisztikai központok Magyarországon 458-463 logisztikai mix 292 logisztikai outsomeing Magyarországon 356-358 logisztikai park 440-444 logisztikai szervezetfejlesztés 333 logisztikai szolgáltatások 26, 50-58, 63-64, 69, 72, 84, 116, 182, 311, 345, 353,357-358,381,413,417,433,440, 443,444,450,454-457,463 logisztikai szaigáitató központok 443449 logisztikai termék 55-58 logisztikai vevőkiszolgálás 55-84
Magyarország a logisztikai kapcsolatokban 457-463 make or buy 88 mátrLxszervezet 334, 341-342 maximális készlet 196, 204, 208 minőség megítélésének összetevői 34 MKT- Magyar Közgazdasági Társaság 347 MLBKT- Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezés i Társaság 347 MLE - Magyar Logisztikai Egyesület 347 mocluláris beszerzés 359-360 mozgó tárolás 298, 434-435 MRP - Material Requirement Planning 103,110-112,304,375
N nagytérségi irányítórendszerek 177-179 nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakítása 450-456 naturális szolgáltatási színvonalmutatók 74 nearshoring 345,348-349 nyomon követés 165-168, 177, 197, 213, 266, 299, 311-315, 392, 405-408, 416, 419, 426, 429, 434- 435, 463
o OEM- Original Equipment Manufacturer 360,391-397,401-402 offsharing 349 OLAP- On"line Analytical Processing 430 OLAP- On"line Transaction Processing 430 online 82-84, 108, 115-116, 264, 379, 381, 400,410-419,427,429-435 ostorcsapás"effektus 219,371-382,410 ostorcsapás"effektus következményei 376-378 ostorcsapás"effektus okai 374 outsomeing 88, 182, 218, 345-349, 352-358,439 összeolvaelás és felvásárlás 399
M
p
7M"elv 31-32 9M"elv32 magasraktározási renelszerek 271-276
3PL/4PL 349-351 paritás 180, 190-192 páronkénti meneclzsment 396-397
473
partnerkapcsolatok, stratégiai szövetségek 384-397 Pick to Light 267 Porter-féle értéklánc 363 Porter-féle értékrendszer 365 postponemen t 104, 116 prioritási elvek 250 proaktív beszerzés 90, 101-102 puli-rendszer 58-60, 112, 405, 415, 423 push-puli határ 423, 435 push-rendszer 58-60
Q QR- Quick Response 115
R rácliófrekvenciás azonosítási technika 266-267 rakadók 240-242,245-247 rakodólapos tárolás 227 raktár átbocsátóképessége 223-224 raktár befogadóképessége 223-224, 247-248,277-278,282-284 raktári folyamatok irányítása 258-261 raktári szolgáltatások minőségi mutatói 220-222 raktározás 214-222,434-435,439-441 raktárterület meghatározása 278-284 reintermecliáció 425 renelelésfeldolgozás 28, 43-47, 52, 68, 81-84,367 rendelési ciklus 62, 69, 71, 75, 79-83, 107-108, 373, 448 rendelési készlet 196, 199-206,212-214 rendelési költségek 197,200-204,379, 411 rendelési tételnagyság 195-196, 201-206, 208 rendszerintegráto r 360, 382, 398, 402, 425 RFID - Raclio Frequency Identification 312-315,266-267,405-406,423-424 Ro-La - RoUenele Lanclstrasse 146, 148 RoRo - Roll on - Roll off 150-151 RST- rakodási-szállítási-tárolási folyamatok 119-120, 156,264,324 rugalmasság (agility) (mennyiségi, minőségi) 53, 75, 127, 167, 222, 302, 342, 345,352-353,363,383,417,430, 431-434
s SAP - Systems Applications Products 214, 264,270,304 SCM- Supply Chain Mamagement 30-31,345,347 SLA- Service Level Agreement 348,352 soros tárolás 245-248 stratégiai partnerkapcsolatok 98-102, 113, 309, 347, 361, 381, 392, 395-398, 418 stratégiai szövetség 347,378,384-387, 392-396,411
sz szállítás 117-139, 139-153, 159-161, 166-177,316-324 szállítási készlet 196-197, 303 szállítási láncok 123-125, 139, 154, 216 szállítmányozási megbízás 182 szállítmányozási szerzőclések 181-182 számítógépes irányítás 262-265 számítógépes készletgazdálkodás 211-214 szervezetésszervezés345-347 szervezetfejlesztés lehetáségei 343-345 sztochasztikus moclellek 198,203-208
T targoncás anyagmozgató rendszer 233 tárolási renelszerek 225-233 tárolótéri alapfolyamatok irányítása 262-265 távol-keleti és ázsiai kapcsolatok 455456 távolságtartó viszony 387-391 teljesköltség-koncepció 40-41 termékpálya 300-303 termelési penetráció 359 termeléskiszervezés szintjei 358-360 terminál152-153, 176, 319, 459-461 Thirel Party Logistics Service Provider (3PL) 349-351, 439 TIR- Transports Internationaux Routiers 189 többutas csomagolás 163-164 tömbtárolás 163-164,245-247 transponder 266-267,312-313
474
tranzakció-orientált moclell98-99 tranzakciósköltség-elmélet 385 Tranzit Egyezmény 189-190 TRU - Traceable Resource Unit 408
u újrahasznosítás 59, 164, 318, 326-330, 370 upstream 360 üzleti folyamatok újraszervezése (BPR) 334,346
v vállalati funkciók az e-logisztikában 427 vállalati környezet változása 364-365 városi áruszállítás 316-324 vasúti áruszállítás 121, 125-127, 141-142, 150,166-168,447-448,451 vegyes tárolás 245-247
vertikális marketingrendszer 291-292 vertikális szövetség 347,386 vertikális terjeszkedés 399 vevői felhatalmazás 429 vevőkiszolgálás 60-61 vevőkiszolgálás elemei 64-67, 69 vevőkiszolgálás értelmezése 62-64 vevőkiszolgálási normák 67-68 vevőkiszolgálási stratégia 69-73 vevőkiszolgálási szintek 60, 61, 67-69, 72 vevőkiszolgálási teljesítménymutatók 74-78,411-412 vevő-szállító függőségi rács 392 virtuális termék 420-421, 426, 431-432 visszutas logisztika 324-325 vízi áruszállítás 131-134, 144, 150, 311 VMI- Vendor Manageci Inventory 114 vonalkód 312-315,423-424
z zérusösszegű játék 366, 388
Megbízhatóság- Gyorsaság- Elérhető áron A Ghibli Kft 1996-ban alakult, teljes körű logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalat. Telephelyünk Bu dapesten, a csepeli Szabad kikötőben, egy vízi, vasúti és közúti csatlakozással is rendelkező lo gisztikai központban helyezkedik el. Specialitásunk az olaszországi szállítmányozás, amellyel gyorsan, megbízhatóan és elérhető áron szalgáljuk ki ügyfelei nket. Ezen kívül pontos és rugalmas szolgáltatást nyújtunk egész Európa területén. Folyamatosan mérjük szolgáltatásunk színvonalát, amely lehetövé teszi az állandó minőségi fejlődést és a magas színvonalú kiszolgálást. 2009 elején a cégünk egy 21. századi igényeknek tökéletesen megfelelő, új raktár- és iroda épületbe költözött a Szabadkikötőben, így még hatékonyabban és professzionális szinten tudjuk ügyfeleink logisztikai megbízásait teljesíteni.
A nyilvántartó táblázatokból nem derm ki, mit és mikor lenne érdemes rendelni?
A Ghibli Kft. szolgáltatásai • • • •
Olaszországi szállítmányozás Belföldi szállítmányozás és disztribúció Vámügyintézés és Intrastat Szállítmányok biztosítása
• • • •
Raktározás Környezetvédelmi termékdíj Logisztikai tanácsadás Szállítmányozás Európában
IRaktárlogisztikai szolgáltatások Aruja gondos kezekben van - mintha a saját raktára lenne • 5 km-re az MO-s autópályától • Behajtási engedély nélkül Budapest város központjához legközelebbi raktárbázis • 7500 m2 alapterületű, 12m belmagas raktár
• • • •
Korszerű raktár technológia Raktári értéknövelő szolgáltatások On-line készletfigyelési lehetőség Kedvező árak
Optimalizáló szaftver segítségével ideálisan ütemezhető: .. a gyártás, .. a készletezés .. az alkalmazottak terheltsége .izaiással elérhető ere«:imérnyek: .. átlagos profitnövekedés: 30-50% .. átlagos befektetés: az árbevétel 2-3%-a .. átlagos megtérülési idő: 6 hónap
Nagyvállalatok logisztikai Vezetőinek Klubja A Ghibli Kft. kezdeményezésére 2009-ben alakult meg a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek Klubja. A szakmai összefogás ma már több mint 60 tagot számlál, nagyvállalatok logisztikai, raktá rozási, supply chain vezetői alkotják. A Klub alapvető célja, hogy a tagok gyakorlati segítséget kap hassanak egymástól, megosszák tudásukat, tapasztalatukat, és bővítsék szakmai ismeretségei ket Az aktív klubéletet rendszeres rendezvények, találkozók és egy saját honlap, fórum biztosítja.
Ha kívánesi rá, hogyan tudja az Ön cége optimalizálni folyamatait, keressen minket: Optasoft Kft. 1117 Budapest, Bölcső u. 5... Tel.: 06 1 209 7652 [email protected] .. www.optasoft.hu
Ha hatékonyabban működtetné vállalatát, iratkozzon fel Ghibli Kft. H-1211 Budapest, Petróleum u. 2. Tel: +36-1-801-8600 1 Fax: +36-1-801-8601 E-mail: [email protected] Web: www.ghibli.hu
Ingyenes minitréningünkre A minitréning hat e-mailből álló oktatóanyag, amelyből megismerkedhet az optimalizálás alapjaival
Az ingyenes minitréningre itt jelentkezhet: WWW. optasoft h U
