Kincses_2007

naptár

kincses kalendárium A 2007-es esztendŐre

112. évfolyam

cental kft. budapest

Kincses Kalendárium

a 2007-es esztendőre

naptár

Száztizenkettedik évfolyam Főszerkesztő: Bárd András Felelős szerkesztő: Csulák András Kiadja a Cental Kft. 1022 Budapest, Eszter u. 6/B Felelős kiadó: Villás Károly ügyvezető igazgató Címlapterv: Dombrádi Norbert A borítón Kovács Margit A Mag című művének fotója látható. Az eredeti alkotás a Kovács Margit állandó kiállításon, Győrött (Apáca u. 1.) tekinthető meg. Nyomdai előkészítés: Hírözön Bt. Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Felelős vezető: Máthé Sándor vezérigazgató Internet: www.szikralapnyomda.hu E.mail: [email protected] Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlen a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján. További információ: 06 80/444-444; [email protected] Árus terjesztés: Lapker Rt. Előfizetői ár: 560 Ft, utcai árusításban 590 Ft HU ISSN 0133-9613



naptár

A mi kalendáriumunk

I

mmár meglehetősen hosszú, s egy évtizede a Kincses Kalendáriumhoz is kötődő újságírói, szerkesztői pályafutásom során nem találkoztam olyan emberrel, aki ne hallott volna kiadványunkról. Lehet, hogy ez szerencsés véletlenek sorozata. Vagy talán mégsem. Hiszen olyasvalakivel se hozott még össze a sorsom, akinek ne lettek volna vidéki kötődései. Onnan származott, ott élt, dolgozott falun, vidéki kisvárosban, vagy ha mégsem, valahol a Duna, a Tisza, a Balaton partján, az Alföldön, a hegyekben van hétvégi háza, s keveredett barátságba, jószomszédi kapcsolatba a közeli falu lakóival. Tehát kötődik a vidéki Magyarországhoz. Aggódik, ha tarol a jég, ha hosszú a szárazság, kiönt a folyó, fakad a belvíz. S olvassa a Kincses Kalendáriumot. Ez utóbbi állítás akkor is meglepő lehet az olvasó számára, ha véletlenül tudja, hogy ez a legrégebben megjelenő magyar évkönyv, kalendárium, s példányszáma is a legmagasabb a maga műfajában. Régi újságírói babona, hogy egy eladott lapot néggyel kell szorozni, ha meg akarjuk tudni a valós olvasottságot. Ez persze eleve túlzás. Tapasztalatból tudom, hogy a nekem járó lapokat nem föltétlenül veszik kezükbe gyermekeim, s engem se érdekelnek a sztárokról szóló pletykák. Ezzel szemben azt tapasztalom, hogy egy-egy Kincses Kalendárium nagyon sokakhoz utat talál. Vannak, akik előfizetik, megveszik, s nem csak maguknak, hanem az egész családnak, hiszen mindenki talál benne magának olvasnivalót. Gondolom, azért mert szeretik. De azért is, mert ez a ceremónia egy családi hagyomány folytatása. Gesztus, főhajtás apáik, nagyapáik emléke előtt, akik szintén olvasták a Kincses Kalendáriumot. Ez a könyvecske és az olvasó gyakran úgy kerülnek kapcsolatba, hogy a városba költözött gyerek, rokon, jó barát hazatérve, látogatóban járva veszi kezébe a könyvet, mintha csak abból tudná meg, hogy mi történt idehaza, amíg ő távol volt. És reményeink szerint valóban megtudja. Ez a könyv ugyanis Magyarországról és a való világról szól. Önökről és arról, amire kíváncsiak, s amit valóban érdemes megtudni. Így születik évről évre a Kincses Kalendárium Önöknek és a magunk örömére. Tisztelettel: Csulák András felelős szerkesztő



tartalom A mi kalendáriumunk................................................................................................... 3 Naptár a 2007-es évre.................................................................................................. 6 Névnaptár................................................................................................................... 30 Hazai földön Új vidéki Magyarország születik............................................................................... 43 Interjú Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel Közkedvelt ,,madárijesztők” Mártélyon.................................................................... 46 Pinceváros a mélyben................................................................................................ 49 Egy igazi hungarikum................................................................................................ 52 Étkeink őre: az élelmiszer-biztonsági hivatal............................................................ 56 Megfontolt ökumené.................................................................................................. 59 Noszvaji szilvafaggató............................................................................................... 61 Önkéntes tűzoltók...................................................................................................... 65 Egy esztendő krónikája.............................................................................................. 68 Gazdálkodás Minta gazda a majorban............................................................................................. 72 Energiafüvet a határba!.............................................................................................. 76 Nem elég jó kertésznek lenni..................................................................................... 78 Többször kidobott tudás............................................................................................. 82 A méhek vonzásában.................................................................................................. 86 A puszta meghálálja a munkát................................................................................... 89 Tűzoltóból lett tanyasi gazda..................................................................................... 92 Birtok és befektetés egy holdon................................................................................. 95 Bozsik gazda és a hallgatói kérdések......................................................................... 98 Gazdálkodj webesen................................................................................................ 101 Tudomány, technika A tömeggyilkos influenza........................................................................................ 103 Ezek is magyar találmányok.................................................................................... 107 Dr. Béres József (1920–2006).................................................................................. 108 Határainkon túl Békehadművelet magyar katonákkal....................................................................... 109 A szeretet katonái..................................................................................................... 114 Diplomatáink a világban.......................................................................................... 117 Romák Európában.................................................................................................... 121 „Nevem Igor Jánosovics Wesselényi”..................................................................... 124 Hol domborulnak sírjaik?........................................................................................ 127 Japán esküvő............................................................................................................ 131 XXI. századi monarchiák......................................................................................... 136 Ez történt a világban................................................................................................ 140



tartalom Sorsok, emberek Egyszer csak itt volt a sok víz.................................................................................. 145 Kormányos a szekvesztumban................................................................................. 149 Vasvirágok álmodója................................................................................................ 152 A törzsőrmester nem vetkőzik................................................................................. 155 Vásárnaptár................................................................................................... 161 Család, otthon Fűben, fában orvosság............................................................................................. 162 Süssünk magunknak kenyeret!................................................................................ 166 Tócsni....................................................................................................................... 170 Az árvácskák családba vágynak............................................................................... 173 Földért életjáradék................................................................................................... 176 Kikapcsoló Lutri a lottó.............................................................................................................. 178 Egymillió forintot nyert........................................................................................... 181 Micsoda cirkusz!...................................................................................................... 182 Keresztrejtvény........................................................................................................ 184 Nyereménypályázat.................................................................................................. 186 Hagyományápolás, emberszeretet és mértéktartás.................................................. 187 Mulatós kórság, s ami mögötte van......................................................................... 191 A színészlord............................................................................................................ 196 Horoszkóp 2007-re................................................................................................... 199 Irodalom Krúdy Gyula: Fogadó a régi világhoz...................................................................... 202 Kaffka Margit: Társaságban..................................................................................... 205 Csáth Géza: Tor........................................................................................................ 206 Büki Attila: Száll a pára........................................................................................... 209 Jókai Mór: A jó ember.............................................................................................. 210 Ady Endre: Hajlongni emerre, amarra..................................................................... 213 Sport Képzelt riport világbajnok focistáinkról.................................................................. 214 Gólok helyett pofonok............................................................................................. 216 Súlyemelőélet eltiltás után....................................................................................... 218 A nők felé billen a mérleg........................................................................................ 220 Aranyfiú és bronzleány............................................................................................ 223 Olimpia Magyarországon......................................................................................... 227 Kis Kincses ....................................................................................................... 229



naptár

Január

Telihold Utolsó negyed Újhold Első negyed

Télhó, Boldogasszony hava

Mária, Isten anyja Vazul, Gergely

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 7.32 16.03 13.34 5.46 7.32 16.04 14.29 6.57

03 Sz Genovéva, Benjámin

Genovéva

7.32

16.05

15.35

7.54

04 Cs Titusz, Leóna

Angéla, Renáta

7.32

16.06

16.49

8.36

7.32

16.07

18.04

9.06 9.30

Nap 01 H 02 K

05 P

Névnap, ünnepnap Újév, Fruzsina Ábel

Szentek napja

Simon

06 Sz Boldizsár

Vízkereszt

7.31

16.08

19.18

07 V

Attila, Ramóna

Bálint, Rajmund

7.31

16.09

20.28

9.48

08 H

Gyöngyvér

Szeverinusz

7.31

16.11

21.35

10.03

09 K

Marcell

Juliánusz, Marcella

7.30

16.12

22.40

10.17

10 Sz Melánia

Vilmos

7.30

16.13

23.46

10.30

11 Cs Ágota

Ágota, Honoráta

7.30

16.14

–

10.44

7.29

16.15

0.53

11.00

13 Sz Veronika

Veronika, Hiláriusz

7.29

16.17

2.01

11.19

14 V

Bódog

Félix

7.28

16.18

3.12

11.44

15 H

Lóránt, Loránd

Mór, Pál

7.27

16.19

4.24

12.17

16 K

Gusztáv

Marcell

7.27

16.21

5.33

13.02

17 Sz Antal, Antónia

Antal

7.26

16.22

6.34

14.02

18 Cs Piroska

Árpádházi Szt. Margit

7.25

16.24

7.23

15.16

19 P

12 P

Ernő

Márta, Máriusz

7.25

16.25

8.00

16.37

20 Sz Fábián, Sebestyén

Sára, Márió

Sebestyén, Özséb

7.24

16.26

8.29

18.02

21 V

Ágnes

Ágnes

7.23

16.28

8.51

19.26

22 H

Vince, Artúr

Vince, Artúr

7.22

16.29

9.10

20.48

23 K

Zelma, Rajmund

Emerencia

7.21

16.31

9.27

22.09

Ferenc

7.20

16.32

9.44

23.30

7.19

16.34

10.03

–

Timóteusz, Paula

7.18

16.35

10.25

0.52

27 Sz Angelika

Angéla, Angelika

7.17

16.37

10.53

2.15

28 V

Károly, Karola

Tamás, Károly

7.16

16.38

11.30

3.35

29 H

Adél

Adél, Valér

7.15

16.40

12.19

4.47

Bosco-Szt. János

7.13 7.12

16.42 16.43

13.21 14.31

5.47 6.33

24 Sz Timót 25 Cs Pál 26 P

Vanda, Paula

30 K Martina, Gerda 31 Sz Marcella

3-án 14 óra 57 perckor 11-én 13 óra 44 perckor 19-én 5 óra 02 perckor 26-án 0 óra 01 perckor



naptár December 22-től január 20-ig Bak csillagjegy

Időadatok: Budapesten, közép-európai zónaidőben (óra, perc)

NAP-TÁR Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


1. 35 éve hunyt el Maurice Chevalier francia film- és revüszínész, akinek életművét 1958ban Oscar-díjjal ismerték el. 6.

Vízkereszt, a farsang kezdete.

200 éve született Petzval József mérnök, matematikus, a Petzval-lencse megalkotója, amelynek segítségével lehetővé vált a fényképezésnél a rövidebb idejű megvilágítás. 16. 160 éve született Mikszáth Kálmán, író és újságíró, aki regényeiben elsősorban a magyar nemesi középosztály, a dzsentrik világának hanyatlását ragyogó stílusban és elnéző szellemességgel örökítette meg. 17. 110 éve hunyt el Vajda János költő, író, publicista, a magyar szerelmi líra egyik legkiválóbb képviselője, a Gina-versek írója. 18. 125 éve született Alan Alexander Milne angol író, költő, a gyermekek egyik kedvenc mesealakjának, Micimackónak a megalkotója. 21. 20 éve (102 éves korában) hunyt el Dénes Zsófia írónő, akinek Ady Endréhez fűződő barátsága többször adott ihletet írásaihoz. 22. A magyar kultúra napja 25. 20 éve hunyt el Rodolfó (eredeti nevén Gács Rezső) bűvész, akit kézügyessége a kártyatrükkök világhírű művelői közé emelt. 31. 210 éve született Franz Schubert osztrák zeneszerző, a modern dal műfajának megteremtője.


naptár

Február

Telihold 2-án 6 óra 45 perckor Utolsó negyed 10-én 10 óra 51 perckor Újhold 17-én 17 óra 14 perckor Első negyed 24-én 8 óra 56 perckor

Télutó, Böjtelő hava Nap

Névnap, ünnepnap

Szentek napja

01 Cs Ignác 02 P Karolina, Aida

Brigitta

03 Sz Balázs

Balázs, Celerina

7.08

16.48

18.11

7.52

04 V

Ráhel, Csenge

András,Veronika

7.07

16.49

19.20

8.08

05 H

Ágota, Ingrid

Ágota, Etelka

7.06

16.51

20.26

8.23

06 K

Dorottya, Dóra

Pál, Dorottya

7.04

16.52

21.32

8.36

07 Sz Tódor, Rómeó

Richárd

7.03

16.54

22.38

8.49

08 Cs Aranka

Jeromos

7.01

16.56

23.46

9.04

09 P

Apollónia, Erik

7.00

16.57

–

9.22

Skolasztika,Elvira

6.58

16.59

0.55

9.43

6.57

17.00

2.06

10.12

Abigél, Alex

10 Sz Elvira 11 V

Bertold, Marietta

12 H

Lívia, Lídia

Lídia, Eulália

6.55

17.02

3.15

10.50

13 K

Ella, Linda

Katalin

6.54

17.03

4.19

11.42

14 Sz Bálint, Valentin

Szt. Cirill, Metód

6.52

17.05

5.13

12.49

15 Cs Kolos, Georgina

Georgina

6.50

17.07

5.55

14.07

16 P

Julianna

6.49

17.08

6.28

15.31

17 Sz Donát

Donát

6.47

17.10

6.53

16.58

18 V

Bernadett

Bernadett, Simon

6.45

17.11

7.13

18.23

19 H

Zsuzsanna

Zsuzsanna

6.44

17.13

7.32

19.47

20 K

Aladár, Álmos

Leó

6.42

17.14

7.49

21.12

Péter, Eleonóra

6.40

17.16

8.08

22.36

Julianna, Lilla

21 Sz Eleonóra 22 Cs Gerzson

6.38

17.17

8.29

–

Polikárp, Alfréd

6.37

17.19

8.55

0.01

24 Sz Mátyás

Szt. Mátyás apostol

6.35

17.21

9.30

1.24

25 V

Géza

Cézár

6.33

17.22

10.15

2.40

26 H Edina

Viktor

6.31

17.24

11.12

3.44

27 K Ákos, Bátor 28 Sz Elemér

Gábor, Leander Oszvald

6.29 6.27

17.25 17.27

12.20 13.33

4.33 5.10

23 P


Alfréd



naptár Január 21-től február 19-ig Vízöntő csillagjegy

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


NAP-TÁR 3. 250 éve született Kitaibel Pál természettudós, aki tudományos alapossággal vizsgálta Magyarország állatvilágát, ásványait és ásványvizeit, valamint a tájegységek ökológiáját. 4. Rákellenes világnap 60 éve született Máté Péter zeneszerző-énekes, akinek slágerei napjainkban is közkedveltek. 10. 95 éve született Mányai Lajos színművész. Jellemábrázoló ereje és szatirikus humora elsősorban a Talpalatnyi föld és a Ludas Matyi című filmekben maradt az utókorra. 11. A betegek világnapja 14. A szerelmesek napja 18.

farsangvasárnap 19. farsanghétfő 20. Húshagyókedd, a nagyböjt előtti utolsó nap. 21. hamvazószerda, a farsang vége, a nagyböjt kezdete 25.

böjtelő vasárnap

165 éve született Karl May német ifjúsági regényíró, az észak-amerikai bennszülöttekről szóló indiánkönyvek szerzője. 27. 1735 éve született Nagy Konstantin római császár, aki a kereszténységet államvallássá tette. 28. 95 éve született Alfonzó (Markos József), színész, artista, humorista, aki szerzőként, parodistaként és vígjáték-színészként számos filmben és tévéjelenetben alkotott maradandót.


naptár

Március

Telihold 4-én 0 óra 17 perckor Utolsó negyed 12-én 4 óra 54 perckor Újhold 19-én 3 óra 43 perckor Első negyed 25-én 19 óra 16 perckor

Tavaszelő, Böjtmás hava Nap

Névnap, ünnepnap


01 Cs Albin 02 P Lujza

Leontina, Lea Ágnes, Henrik

03 Sz Kornélia

Frigyes, Kornélia

6.22

17.31

17.07

6.15

04 V

Kázmér

Kázmér, Luciusz

6.20

17.33

18.14

6.30

05 H

Adorján, Adrián

Adorján, Kolett

6.18

17.34

19.20

6.43

06 K

Leonóra, Inez

Koletta

6.16

17.36

20.26

6.56

07 Sz Tamás

Perpétua, Felicitász

6.14

17.37

21.33

7.11

08 Cs Zoltán

János, Domonkos

6.12

17.39

22.41

7.27

09 P

6.10

17.40

23.51

7.47

10 Sz Ildikó

Emil

6.08

17.41

–

8.12

11 V

Szilárd

Konstantin

6.06

17.43

1.00

8.45

12 H

Gergely

Gergely, Maximilian

6.04

17.44

2.05

9.30

13 K

Krisztián, Ajtony

Patrícia

6.02

17.46

3.02

10.29

14 Sz Matild

Matild, Paulina

6.00

17.47

3.48

11.40

15 Cs Nemz. ünn., Kristóf

Kelemen, Lujza

5.58

17.49

4.24

13.00

5.56

17.50

4.52

14.24

16 P

Franciska, Fanni

Henrietta

17 Sz Gertrúd, Patrik

Patrik, Gertrúd

5.54

17.52

5.15

15.49

18 V

Sándor, Ede

Cirill, Sándor

5.52

17.53

5.34

17.15

19 H

József, Bánk

Szt. József

5.50

17.54

5.52

18.41

20 K

Klaudia

Alexandra

5.48

17.56

6.10

20.08

21 Sz Benedek

Benedek, Miklós

5.46

17.57

6.31

21.36

22 Cs Beáta, Izolda 23 P Emőke 24 Sz Gábor, Karina

Beáta, Katalin

5.44 5.42 5.40

17.59 18.00 18.02

6.56 7.28 8.10

23.04 – 0.26

5.38

18.03

9.05

1.36

Gábor, Karina

25 V

Irén, Írisz

26 H

Emánuel

Emánuel

5.36

18.04

10.11

2.32

27 K

Hajnalka

Lídia

5.34

18.06

11.23

3.12

Johanna

28 Sz Gedeon, Johanna

Szentek napja

5.32

18.07

12.36

3.42

29 Cs Auguszta

5.30

18.09

13.48

4.05

30 P Zalán 31 Sz Árpád

5.28 5.26

18.10 18.12

14.58 16.05

4.23 4.38

Benjámin


10


naptár Február 20-tól március 20-ig Halak csillagjegy A tavasz kezdete március 21-én 1 óra 8 perckor. (KözEI)

2007-ben a nyári időszámítás március 25-től október 28-ig tart – ebben az időszakban a táblázatban közölt időadatokhoz egy órát hozzá kell adni.

Jegyzet

NAP-TÁR

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

1. A polgári védelem világnapja 2. 190 éve született Arany János a magyar líra halhatatlanja.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


4. böjt másodvasárnap 7.

105 éve született Timár József színművész, aki a színpadon és filmekben is jelentős sikereket aratott. Legemlékezetesebb szerepét Arthur Miller: Az ügynök halála című drámájában játszotta. 8. Nemzetközi nőnap

11. böjt harmadvasárnap A magyar sajtó napja

15. 18.

süketvasárnap

75 éve született John Updike amerikai író, költő, esszéista, akinek Az eastwicki boszorkányok című világhírű regényéből George Miller rendezett emlékezetes filmet. 19. 25 éve hunyt el Jékely Zoltán költő, író, műfordító, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. 21. A rasszizmus elleni nemzetközi küzdelem napja 23. Meteorológiai világnap

25. feketevasárnap Színházi világnap

11

27.


naptár

Április

Telihold 2-án 18 óra 15 perckor Utolsó negyed 10-én 19 óra 04 perckor Újhold 17-én 12 óra 36 perckor Első negyed 24-én 7 óra 35 perckor

Tavaszhó, Szent György hava Nap

Szentek napjai

A Nap kel 5.24 5.22

A Nap nyugszik 18.13 18.14

A Hold kel 17.10 18.16

A Hold nyugszik 4.51 5.05

01 V 02 H

Hugó Áron

Hugó Áron, Ferenc

03 K

Buda, Richárd

Richárd

5.20

18.16

19.22

5.18

04 Sz Izidor

Izidor

5.18

18.17

20.30

5.34

05 Cs Vince

Vince, Irén, Teodóra

5.16

18.19

21.40

5.52

5.14

18.20

22.49

6.15

06 P

Vilmos, Bíborka

07 Sz Herman

Herman

5.12

18.21

23.55

6.46

08 V

Húsvét, Dénes

Dénes, Valér, Valter

5.10

18.23

–

7.26

09 H

Húsvét, Erhard

5.08

18.24

0.54

8.18

10 K

Zsolt

5.06

18.26

1.43

9.23

11 Sz Leó, Szaniszló 12 Cs Gyula 13 P Ida

Leó, Szaniszló Gyula

5.04 5.02 5.00

18.27 18.28 18.30

2.22 2.52 3.16

10.37 11.57 13.19

14 Sz Tibor

Tibor

4.58

18.31

3.36

14.42

15 V

Anasztázia, Tas

Anasztázia, Oktávia

4.57

18.33

3.54

16.06

16 H

Csongor

Bernadett

4.55

18.34

4.12

17.33

17 K

Rudolf

Izidóra, Dezső, Rudolf

4.53

18.35

4.31

19.01

18 Sz Andrea, Ilma

Apolló

4.51

18.37

4.54

20.31

19 Cs Emma

Emma

4.49

18.38

5.24

21.59

4.47

18.40

6.02

23.19

20 P

Tivadar

21 Sz Konrád

Anzelm, Konrád

4.45

18.41

6.53

–

22 V

Csilla, Noémi

Kájusz, Noémi

4.44

18.43

7.57

0.23

23 H

Béla

Adalbert, Béla

4.42

18.44

9.10

1.10

24 K

György

György, Fidél

4.40

18.45

10.25

1.44

25 Sz Márk

Szt. Márk

4.38

18.47

11.38

2.09

26 Cs Ervin

Ervin, Klétusz

4.37

18.48

12.48

2.29

4.35

18.50

13.56

2.45

27 P

Névnap, ünnepnap

Zita, Mariann

28 Sz Valéria

Valéria, Péter

4.33

18.51

15.02

2.59

29 V 30 H

Katalin Piusz, Zsófia, Katalin

4.31 4.30

18.52 18.54

16.07 17.13

3.12 3.26

Péter Katalin, Kitti


12


naptár Március 21-től április 20-ig Kos csillagjegy


NAP-TÁR

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


1. virágvasárnap

3. 80 éve született Székely Éva örökös magyar bajnok, olimpiai aranyérmes úszó, aki a magyar úszók közül az első között kezdett pillangózni, ezért kapta a Pillangókisasszony becenevet. 7.

nagyszombat, a nagyböjt vége.

Egészségügyi világnap 8. Az emberszeretet világnapja 10. Nemzeti rákellenes nap 11. A magyar költészet napja 165 éve hunyt el Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, aki gyalogosan indult útnak Belső-Ázsiába. 12. Az űrhajózás napja 15. 95 éve süllyedt el – első útján – Új-Fundland partjai közelében a Titanic óceánjáró. A katasztrófában a fedélzeten tartózkodó 2006 emberből 1503 vesztette el az életét. 17. 90 éve született Brachfeld Siegfried újságíró. Tört magyarsággal, német akcentussal előadott színpadi és tévébeli konferansziéit sokan kedvelték. 18. Nemzetközi műemléki nap 22. 70 éve született Jack Nicholson háromszoros Oscar-díjas amerikai filmszínész. 24. A magyar rendőrség napja

13


naptár

Május

Telihold 2-án 11 óra 09 perckor Utolsó negyed 10-én 5 óra 27 perckor Újhold 16-án 20 óra 27 perckor Első negyed 23-án 22 óra 02 perckor

Tavaszutó, Pünkösd hava Nap

Névnap, ünnepnap

Szentek napjai

01 K Munka ünnepe, Fülöp 02 Sz Zsigmond

Fülöp, Jakab, József Atanáz, Zsigmond

03 Cs Tímea, Irma

Fülöp, Jakab

4.25

18.58

20.39

4.20

04 P

Mónika, Flórián

4.23

18.59

21.47

4.49

05 Sz Györgyi

Irén, Gotthárd

4.22

19.01

22.48

5.26

06 V 07 H 08 K

Judit, Frida Gizella Mihály, Győző

4.20 4.19 4.17

19.02 19.03 19.05

23.40 – 0.21

6.14 7.15 8.26

09 Sz Gergely

Gergely

4.16

19.06

0.53

9.42

10 Cs Ármin, Pálma

Izidor, Ármin

4.14

19.07

1.18

11.01

Mónika, Flórián Ivett, Frida Gizella Mihály

Ferenc, Fábiusz

4.13

19.09

1.39

12.20

12 Sz Pongrác

Pongrác

4.12

19.10

1.57

13.41

13 V

Szervác, Imola

Szervác, Imelda

4.10

19.11

2.15

15.03

14 H

Bonifác

Bonifác

4.09

19.12

2.33

16.28

15 K

Zsófia, Szonja

Zsófia

4.08

19.14

2.54

17.56

16 Sz Mózes, Botond

János, Mózes

4.06

19.15

3.19

19.25

17 Cs Paszkál

Paszkál

4.05

19.16

3.53

20.51

18 P

11 P

Ferenc

Alexandra

4.04

19.17

4.39

22.04

19 Sz Ivó, Milán

Erik, Alexandra

Celesztin, Ivó

4.03

19.19

5.38

23.01

20 V

Bernát, Felícia

Bernát, Bernardin

4.02

19.20

6.50

23.41

21 H

Konstantin

András

4.01

19.21

8.07

–

22 K

Júlia, Rita

Rita, Júlia, Emil

4.00

19.22

9.23

0.11

23 Sz Dezső

Dezső, Renáta

3.59

19.23

10.36

0.33

24 Cs Eszter, Eliza

Eszter

3.58

19.25

11.45

0.50

25 P

Gergely, Orbán

3.57

19.26

12.52

1.05

Orbán

26 Sz Fülöp, Evelin

3.56

19.27

13.57

1.19

27 V

Pünkösd, Hella

Pelbárt, Ágoston

3.55

19.28

15.03

1.33

28 H

Pünkösd, Emil, Csanád

Vilma, Vilmos

3.54

19.29

16.10

1.47

29 K

Magdolna

Magdolna, Ervin

3.53

19.30

17.18

2.04

Johanna Petronella

3.53 3.52

19.31 19.32

18.28 19.37

2.25 2.51

30 Sz Janka, Zsanett 31 Cs Angéla, Petronella

A Nap A Nap A Hold- A Hold kel nyugszik kel nyugszik 4.28 18.55 18.20 3.41 4.27 18.56 19.29 3.59


14


naptár Április 21-től május 20-ig Bika csillagjegy


Jegyzet

NAP-TÁR

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

4. A magyar tűzoltók napja 5. Európa-nap 6. Anyák napja 7. 120 éve született Prokopp Sándor sportlövő, aki az 1912-es stockholmi olimpiára részben a saját költségén utazott ki, s ott olimpiai bajnoki címet nyert. 8. A nemzetközi Vöröskereszt napja 9. 130 éve hunyt el Entz Ferenc orvos, aki kertészkedőként intenzíven foglalkozott faiskolával, szőlészettel, borászattal, irodalmi tevékenysége a szaknyelv ésszerűsítését eredményezte. 10. A madarak és fák napja 110 éve rendezték az első hazai labdarúgó mérkőzést a BTC két csapata között. 15. Az állat- és növényszeretet napja 17. Távközlési világnap 18. A múzeumok nemzetközi napja 21. A magyar honvédelem napja 27. Nemzetközi gyermeknap 29. Hősök napja 31. Nemdohányzó világnap

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


15


naptár

Június

Telihold 1-jén 2 óra 04 perckor Utolsó negyed 8-án 12 óra 42 perckor Újhold 15-én 4 óra 13 perckor Első negyed 22-én 14 óra 15 perckor Telihold 30-án 14 óra 49 perckor

Nyárelő, Szent Iván hava

Nap

Szentek.napja

01 P Tünde 02 Sz Kármen, Anita

Jusztiniusz, Paulina Marcellinusz, Péter

03 V

Klotild

Károly, Klotild

04 H

Bulcsú

05 K

Fatime

A Nap A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 3.51 19.33 20.41 3.25 3.51 19.34 21.36 4.11 3.50

19.35

22.21

5.09

3.49

19.36

22.56

6.17

Bonifác, Reginald

3.49

19.36

23.22

7.32

06 Sz Norbert, Cintia

Norbert

3.48

19.37

23.44

8.50

07 Cs Róbert

Fülöp, Róbert

3.48

19.38

–

10.08

08 P

Medárd, Ágnes

3.48

19.39

0.02

11.26

09 Sz Félix

Efrém

3.47

19.39

0.19

12.45

10 V

Margit, Gréta

Margit

3.47

19.40

0.36

14.05

11 H

Barnabás

Barnabás

3.47

19.41

0.55

15.29

12 K

Villő

Medárd

János

3.47

19.41

1.18

16.56

13 Sz Antal, Anett

Antal, Antónia

3.46

19.42

1.47

18.22

14 Cs Vazul

Vazul

3.46

19.42

2.26

19.41

15 P

Jolán, Viola

3.46

19.43

3.19

20.46

16 Sz Jusztin

Jusztina, Auréliusz

3.46

19.43

4.26

21.34

17 V

Laura, Alida

Adolf, Laura

3.46

19.44

5.43

22.09

18 H

Arnold, Levente

Arnold

3.46

19.44

7.01

22.34

19 K

Gyárfás

Jolán, Vid

Gyárfás, Romuald

3.46

19.44

8.17

22.54

20 Sz Rafael

Rafael, Florencia

3.46

19.45

9.30

23.10

21 Cs Alajos, Leila

Alajos, Lujza

3.47

19.45

10.39

23.25

Tamás

3.47

19.45

11.45

23.38

23 Sz Zoltán

Etelka

3.47

19.45

12.51

23.53

24 V

Iván

Iván

3.47

19.45

13.57

–

25 H

Vilmos

Vilmos, Viola

3.48

19.45

15.05

0.09

26 K

János, Pál

Cirill, Dávid

3.48

19.45

16.14

0.28

27 Sz László

László, Sámson

3.48

19.45

17.24

0.52

28 Cs Levente, Irén

Iréneusz, Irén, Laura

3.49

19.45

18.30

1.23

29 P Péter, Pál 30 Sz Pál

Péter, Pál, Judit Szt. Emília

3.49 3.50

19.45 19.45

19.30 20.19

2.05 2.59

22 P

Névnap,.ünnepnap

Paulina


16


naptár Május 21-től június 21-ig Ikrek csillagjegy A nyár kezdete június 21-én 19 óra 7 perckor. (KözEI)


Jegyzet

NAP-TÁR

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

3. 40 éve született Darnyi Tamás, a magyar olimpiatörténet legeredményesebb férfi úszója, aki két olimpián négy aranyérmet nyert. 5. Környezetvédelmi világnap 8. Az óceánok világnapja 140 éve koronázták Ferenc Józsefet Magyarország királyává, Erzsébetet királynőjévé. 11. 85 éve született Mihalisz Kakojannisz görög filmrendező, a Zorba, a görög című mű alkotója. 12. A gyermekmunka elleni világnap 13. 35 éve hunyt el Békésy György, a magyar származású amerikai Nobel-díjas fizikus, biofizikus. 14. A véradók világnapja 16. A független Magyarország napja 20. A menekültek világnapja 21. A zene ünnepe 25. 120 éve született Karinthy Frigyes író, költő, a magyar szatirikus műfaj megújítója, aki a mindennapok részévé emelte a humor művészetét. A Tanár úr, kérem című karcolatfüzére életkortól függetlenül kedvenc olvasmány. 26. A közalkalmazottak napja 27. A cukorbetegek világnapja

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


17


naptár

Július

Utolsó negyed 7-én 17 óra 54 perckor Újhold 14-én 13 óra 04 perckor Első negyed 22-én 7 óra 29 perckor Telihold 30-án 1 óra 48 perckor

Nyárhó, Szent Jakab hava Névnap, ünnepnap

01 V 02 H

Tihamér, Annamária Ottó

Olivér, Áron Ottó

03 K

Kornél, Soma

Tamás, Kornél

3.52

19.44

21.49

6.38

04 Sz Ulrik

Erzsébet, Ulrik

3.52

19.44

22.08

7.57

05 Cs Emese, Sarolta

Antal

3.53

19.44

22.26

9.16

06 P

Mária

3.54

19.43

22.42

10.34

07 Sz Apollónia

Apollónia, Vilibald

3.55

19.43

23.00

11.53

08 V

Ellák

Edgár

3.55

19.42

23.21

13.14

09 H

Lukrécia

Veronika

3.56

19.42

23.46

14.38

10 K

Amália

Engelbert

3.57

19.41

–

16.02

11 Sz Nóra, Lili

Benedek

3.58

19.41

0.20

17.22

12 Cs Izabella, Dalma

Eleonóra, János

3.59

19.40

1.06

18.32

Henrik, Petronella

4.00

19.39

2.07

19.26

14 Sz Örs, Stella

Kamil

4.01

19.38

3.19

20.06

15 V

Henrik, Roland

Bonaventura

4.02

19.38

4.37

20.35

16 H

Valter

4.03

19.37

5.55

20.57

17 K

Endre, Elek

13 P

Jenő

András, Elek

4.04

19.36

7.10

21.15

18 Sz Frigyes

Hedvig, Frigyes

4.05

19.35

8.22

21.30

19 Cs Emília

Emília

4.06

19.34

9.30

21.44

Illés, Margaréta

4.07

19.33

10.37

21.58

21 Sz Dániel, Daniella

Lőrinc, Dániel

4.08

19.32

11.43

22.13

22 V

Magdolna

Mária Magdolna

4.09

19.31

12.51

22.31

23 H

Lenke

Brigitta, Apollinár

4.10

19.30

13.59

22.52

24 K

Kinga, Kincső

20 P

Csaba

Szentek napja

A Nap- A Nap A Hold A Hold kel nyugszik kel nyugszik 3.50 19.45 20.57 4.05 3.51 19.45 21.26 5.20

Nap

Illés, Margit

Kinga, Krisztina

4.11

19.29

15.09

23.20

25 Sz Kristóf, Jakab

Jakab, Kristóf

4.13

19.28

16.16

23.57

26 Cs Anna, Anikó

Joakim, Anna

4.14

19.27

17.19

–

27 P

Natália, Rudolf

4.15

19.25

18.12

0.46

28 Sz Szabolcs

Olga, Liliána

Ince

4.16

19.24

18.55

1.48

29 V

Márta, Flóra

Beatrix, Flóra

4.17

19.23

19.27

3.01

30 H 31 K

Judit, Xénia Oszkár

Péter, Judit Loyolai Szt. Ignác

4.19 4.20

19.22 19.20

19.53 20.14

4.20 5.41


18


naptár Június 22-től július 22-ig Rák csillagjegy


Jegyzet

NAP-TÁR

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

4. 80 éve született Gina Lollobrigida olasz filmszínésznő. Legemlékezetesebb filmjei: A párizsi Notre-Dame (partnere: Anthony Queen), Királylány a feleségem (partnere: Gérard Philipe). 7. Nemzetközi szövetkezeti nap 8. Vasutasnap 11. Népesedési világnap 18. 190 éve hunyt el Jane Austen angol írónő, „a női Shakespeare”, aki kifinomult stílussal ábrázolta az angol vidéki úri társaság életét. 21. 55 éve született Robin Williams, amerikai filmszínész , aki a Jó reggelt, Vietnam! és a Holt költők társasága című filmekben nyújtott maradandót. 22. 40 éve hunyt el Kassák Lajos, aki a magyar avantgárd nemzetközileg elismert képviselőjeként a próza, a líra és a festészet terén is korszakos jelentőségű műveket hagyott hátra. 24. 205 éve született id. Alexandre Dumas francia író, akinek a Monte Cristo grófja című kalandregénye máig megőrizte óriási népszerűségét. 26. 245 éve született Kelemen László színész, fordító, a magyar hivatásos színészet megalapítója, a Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság alapító tagja, majd később vezetője. 30. 60 éve született Arnold Schwarzenegger amerikai filmszínész, akinek legismertebb filmjei: A ragadozó, Terminator, Az emlékmás.


19


naptár

Augusztus

Utolsó negyed 5-én 22 óra 20 perckor Újhold 13-án 0 óra 02 perckor Első negyed 21-én 0 óra 54 perckor Telihold 28-án 11 óra 35 perckor

Nyárutó, Kisasszony hava Nap

Névnap, ünnepnap

Szentek napja

01 Sz Boglárka 02 Cs Lehel

Alfonz, Péter Özséb

03 P

Lídia, Hermina

Hermina

4.24

19.16

21.06

04 Sz Domonkos, Dominika János

4.25

19.15

21.26

11.03

05 V

Krisztina

4.26

19.13

21.50

12.26

06 H

Berta, Bettina

4.27

19.12

22.20

13.49

07 K

Ibolya

Krisztina

9.41

Sixtus, Kajetán

4.29

19.10

23.01

15.10

08 Sz László

Domonkos

4.30

19.08

23.55

16.22

09 Cs Emőd

Román

4.31

19.07

–

17.20

Lőrinc, Blanka

4.33

19.05

1.02

18.04

11 Sz Zsuzsanna, Tiborc

Klára, Zsuzsanna

4.34

19.04

2.18

18.36

12 V

Klára

Hilária

4.35

19.02

3.35

19.00

13 H

Ipoly

Ipoly

4.37

19.00

4.51

19.19

14 K

Marcell

Maximilian, Marcell

4.38

18.59

6.04

19.35

4.39

18.57

7.14

19.50

8.22

20.04

10 P

Lőrinc

15 Sz Mária

A Nap A Nap A Hold. A Hold kel nyugszik kel nyugszik 4.21 19.19 20.32 7.01 4.22 19.17 20.49 8.21

16 Cs Ábrahám

Ábrahám, Rókus

4.41

18.55

17 P

Jácint

4.42

18.53

9.29

20.18

18 Sz Ilona

Jácint

Ilona, Rajnald

4.43

18.52

10.36

20.35

19 V

Huba

Emília, Marián

4.45

18.50

11.44

20.54

20 H

Áll. ünn., István,Vajk

Szt. István

4.46

18.48

12.53

21.19

21 K

Sámuel, Hajna

Piusz, Sámuel

4.47

18.46

14.01

21.51

22 Sz Menyhért, Mirjam

Menyhért

4.49

18.44

15.05

22.35

23 Cs Bence

Róza

4.50

18.43

16.02

23.30

24 P

Bertalan

4.51

18.41

16.49

–

25 Sz Lajos, Patrícia

Bertalan

Patrícia, Elvira

4.53

18.39

17.26

0.38

26 V

Izsó

Natália

4.54

18.37

17.54

1.55

27 H

Gáspár

Mónika, Cézár

4.55

18.35

18.17

3.16

28 K

Ágoston

Ágoston, Mózes

4.57

18.33

18.36

4.38

29 Sz Beatrix, Erna

Beatrix

4.58

18.31

18.54

6.00

30 Cs Rózsa 31 P Erika, Bella

Félix, Rózsa Arisztid

4.59 5.01

18.29 18.27

19.12 19.31

7.22 8.45


20


naptár Július 23-tól augusztus 23-ig Oroszlán csillagjegy


Jegyzet

NAP-TÁR

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

6. A nukleáris fegyverek betiltásáért folytatott harc világnapja 8. 70 éve született Dustin Hoffman amerikai filmszínész, aki 1979-ben a Kramer kontra Kramer, majd 1988-ban az Esőember című filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat. 9. A világ őslakosainak napja 11. 45 éve lőtték fel a Szovjetunióban a Vosztok–3as, majd másnap a Vosztok–4-es űrhajót, így Adrijan Nyikolajev és Pavel Popovics szovjet űrhajósok páros űrrepülést végeztek. 18. Európa-nap Magyarországon 70 éve született Robert Redford amerikai színész, Oscar-díjas filmrendező (Átlagemberek, 1980). 20. 65 éve hunyt el a keleti fronton repülőgépszerencsétlenségben Horthy István kormány zóhelyettes, Horthy Miklós fia. 24. 30 éve hunyt el Kós Károly építész, író, akinek számos nevezetes épület, illetve kultúrtörténeti, néprajzi, építészeti írás őrzi az emlékét. 29. A magyar fotográfia napja 30. Eltűntek világnapja 31. 10 éve hunyt el Párizsban autóbalesetben Diana hercegnő, Charles herceg, a brit trónörökös volt felesége.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


21


naptár

Szeptember

Utolsó negyed 4-én 3 óra 32 perckor Újhold 11-én 13 óra 44 perckor Első negyed 19-én 17 óra 48 perckor Telihold 26-án 20 óra 45 perckor

Őszelő, Szent Mihály hava Nap

Névnap, ünnepnap

Szentek napja

01 Sz Egyed, Egon 02 V Rebeka, Dorina

Egyed, Noémi István, Renáta

03 H

Hilda

Gergely, Hilda

5.05

18.21

21.00

12.59

04 K

Rozália

Ida, Rozália, Róza

5.06

18.19

21.50

14.15

05 Sz Viktor, Lőrinc

Lőrinc, Viktor

5.07

18.17

22.53

15.17

06 Cs Zakariás

Zakariás, Beáta

5.09

18.15

–

16.04

07 P

Regina

5.10

18.13

0.05

16.39

5.11

18.11

1.21

17.05

Regina

08 Sz Mária, Adrienn 09 V

Ádám

Ádám, Péter

5.13

18.09

2.37

17.25

10 H

Nikolett, Hunor

Miklós

5.14

18.07

3.50

17.42

11 K

Teodóra

Jácint, Igor

5.15

18.05

5.00

17.57

12 Sz Mária

Mária

5.17

18.03

6.08

18.11

13 Cs Kornél

János, Kornél

5.18

18.01

7.15

18.25

5.19

17.59

8.22

18.40

5.21

17.57

9.30

18.59

10.38

19.21

14 P

Szeréna, Roxána

15 Sz Enikő, Melitta 16 V

Edit

Ciprián, Edit

5.22

17.55

17 H

Zsófia

Róbert, Zsófia

5.23

17.53

11.47

19.50

18 K

Diána

József

5.25

17.51

12.52

20.28

19 Sz Vilhelmina

Januáriusz

5.26

17.49

13.51

21.17

20 Cs Friderika

Zsuzsanna

5.27

17.47

14.41

22.19

Máté, Jónás

5.29

17.45

15.21

23.30

22 Sz Móric

Tamás, Móric

5.30

17.43

15.53

–

23 V

Tekla

Linusz, Tékla

5.31

17.41

16.18

0.48

24 H

Gellért, Mercédesz

Gellért

5.33

17.39

16.39

2.08

25 K

Eufrozina, Kende

Kleofás, Eufrozina

5.34

17.37

16.57

3.30

26 Sz Jusztina

Kozma, Jusztina

5.35

17.35

17.15

4.53

27 Cs Adalbert

Vince, Adalbert

5.37

17.33

17.34

6.17

28 P

Salamon, Pelbárt

5.38

17.31

17.56

7.44

Mihály Jeromos

5.39 5.41

17.29 17.27

18.23 18.58

9.13 10.40

21 P

Máté, Mirella

Vencel

29 Sz Mihály 30 V Jeromos



22


naptár Augusztus 24-től szeptember 22-ig Szűz csillagjegy Az ősz kezdete szeptember 23-án 10 óra 52 perckor. (KözEI)


Jegyzet

NAP-TÁR

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................

3. Bányásznap 50 éve hunyt el Heltai Jenő író, költő, újságíró, akinek legismertebb műve A néma levente című színdarab. 5. 65 éve hunyt el Móricz Zsigmond író, szerkesztő, a magyar novella és regény kiemelkedő művelője. 6. 485 éve fejeződött be a Föld első körülhajózása, amikor Magellán Victoria nevű hajója vis�szaérkezett Spanyolországba. 18. A rokkantak napja 20. Takarítási világnap 21. A magyar dráma napja 25 éve hunyt el Ungváry László, a népszerű jellem- és filmszínész. 22. Autómentes világnap 145 éve mondták ki az észak-amerikai államokban a rabszolgaság eltörlését. 23. Nemzetközi hulladékgyűjtő nap 27. Idegenforgalmi világnap 235 éve született Kisfaludy Sándor költő, aki a legismertebb művét, a Himfy szerelmeit Himfy álnéven tette közzé. 30. Helyi önkormányzatok napja

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


23


naptár

Október

Utolsó negyed Újhold Első negyed Telihold

Őszhó, Mindenszentek hava Nap 01 H 02 K

Névnap, ünnepnap Malvin Petra

Teréz

A Nap A Nap A Hold A Hold. kel nyugszik. kel nyugszik 5.42 17.25 19.45 12.02 5.44 17.23 20.45 13.11

03 Sz Helga

Évald

5.45

17.21

21.56

14.03

04 Cs Ferenc

Ferenc

5.46

17.19

23.11

14.42

05 P

Aurél

Placid, Attila

5.48

17.17

–

15.10

06 Sz Brúnó, Renáta

Brúnó, Renáta

5.49

17.15

0.27

15.32

07 V

Amália

Amália

5.50

17.13

1.40

15.49

08 H

Koppány

Simeon

5.52

17.11

2.50

16.04

09 K

Dénes

Ádám, János, Dénes

5.53

17.09

3.58

16.18

10 Sz Gedeon

Ferenc

5.55

17.07

5.04

16.32

11 Cs Brigitta, Gitta

Lajos

5.56

17.05

6.11

16.48

Miksa

Edvin

5.58

17.03

7.18

17.05

13 Sz Kálmán, Ede

Kálmán, Edvárd

5.59

17.01

8.27

17.26

14 V

Helén

Kallixtusz, Helén

6.00

16.59

9.35

17.52

15 H

Teréz

Teréz

6.02

16.57

10.41

18.27

16 K

Gál

Margit, Hedvig

6.03

16.55

11.42

19.11

17 Sz Hedvig

Ignác, Rudolf

6.05

16.53

12.35

20.07

18 Cs Lukács

Lukács, Jusztusz

6.06

16.52

13.18

21.13

19 P

12 P

János, Pál

6.08

16.50

13.51

22.26

20 Sz Vendel

Nándor

Vendel, Kleopátra

6.09

16.48

14.18

23.43

21 V

Orsolya

Orsolya, Celina

6.11

16.46

14.40

–

22 H

Előd

Szalóme

6.12

16.44

14.59

1.02

23 K

Nemz. ünn., Gyöngyi

János

6.14

16.43

15.17

2.22

24 Sz Salamon

Salamon, Antal

6.15

16.41

15.35

3.44

25 Cs Blanka, Bianka

Blanka

6.16

16.39

15.56

5.09

26 P

Armand

6.18

16.37

16.20

6.38

27 Sz Szabina

Szabina

6.19

16.36

16.52

8.08

28 V

Simon, Szimonetta

Simon, Júdás Tádé

6.21

16.34

17.35

9.37

29 H

Nárcisz

Melinda

6.22

16.32

18.32

10.54

Alfonz, Zenóbia Wolfgang

6.24 6.25

16.31 16.29

19.42 20.58

11.56 12.41

Dömötör

30 K Alfonz 31 Sz Farkas

Szentek napja

3-án 11 óra 06 perckor 11-én 6 óra 01 perckor 19-én 9 óra 33 perckor 26-án 5 óra 51 perckor


24


naptár Szeptember 23-tól október 23-ig Mérleg csillagjegy


NAP-TÁR

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


Az idősek világnapja Zenei világnap

1.

5. 90 éve született Szabó Magda, aki regényeivel (Régimódi történet, Az a szép fényes nap, Abigél stb.) a legtöbbet fordított magyar író. 6. Az aradi vértanúk napja – Nemzeti Gyásznap 120 éve született Le Corbusier svájci származású francia építész, városrendező, a funkcionális építészet egyik legkiemelkedőbb alakja. 8. 35 éve hunyt el Gózon Gyula színművész, aki drámai és komikus szerepekben is kiemelkedőt alkotott. 9. Postai világnap 10. A lelki egészség napja 12. 515 éve érte el az Újvilágot Kolumbusz Kristóf, az általa elnevezett San Salvador szigetnél. 80 éve született Roger Moore angol színész, Az Angyal és a Minden lében két kanál sorozat világszerte ismert főszereplője. 15. A fehér bot (látássérültek) napja Élelmezési világnap 17. Szegénység elleni küzdelem világnapja 21. Földünkért világnap 24. Az ENSZ napja 30. Takarékossági világnap

25


naptár

November

Utolsó negyed 1-jén 22 óra 18 perckor Újhold 10-én 0 óra 03 perckor Első negyed 17-én 23 óra 32 perckor Telihold 24-én 15 óra 30 perckor

Őszutó, Szent András hava Nap

Szentek napja


01 Cs Marianna 02 P Achilles

Mindenszentek Achilles

03 Sz Győző

Márton, Szilvia

6.30

16.25

–

13.56

04 V

Károly

Károly

6.31

16.23

0.41

14.12

05 H

Imre

Imre, Zakariás

6.33

16.22

1.50

14.26

06 K

Lénárd

Krisztina

6.35

16.20

2.56

14.40

07 Sz Rezső

Ernő, Florentin

6.36

16.19

4.02

14.55

08 Cs Zsombor

Gottfrid

6.38

16.17

5.09

15.11

09 P

Teodor

6.39

16.16

6.17

15.31

10 Sz Réka

Leó, András

6.41

16.15

7.25

15.56

11 V

Márton

Márton

6.42

16.13

8.32

16.28

12 H

Jónás, Renátó

Jozafát

6.44

16.12

9.35

17.10

13 K

Szilvia

Szaniszló, Szilvia

6.45

16.11

10.30

18.02

14 Sz Aliz

Huba

6.47

16.10

11.15

19.04

15 Cs Albert, Lipót

Albert

6.48

16.09

11.51

20.14

16 P

Margit

6.50

16.07

12.20

21.28

17 Sz Hortenzia, Gergő

Dénes, Hilda

6.51

16.06

12.42

22.43

18 V

Jenő

Jenő

6.52

16.05

13.02

23.59

19 H

Erzsébet, Zsóka

Erzsébet

6.54

16.04

13.19

–

20 K

Jolán

Zsolt

6.55

16.03

13.37

1.17

21 Sz Olivér

Olivér

6.57

16.02

13.56

2.38

22 Cs Cecília

Cecília, Filemon

6.58

16.01

14.17

4.02

7.00

16.01

14.45

5.30

23 P

Névnap, ünnepnap

Tivadar

Ödön

Kelemen, Klementina Kelemen, Kolumbán

24 Sz Emma

Emma, Flóra

7.01

16.00

15.22

7.01

25 V

Katalin, Katinka

Katalin

7.02

15.59

16.13

8.26

26 H

Virág

Konrád, Viktória

7.04

15.58

17.19

9.37

27 K

Virgil

Virgil

7.05

15.58

18.36

10.31

28 Sz Stefánia

Jakab

7.06

15.57

19.57

11.10

29 Cs Taksony 30 P András, Andor

Filoména András

7.08 7.09

15.56 15.56

21.15 22.29

11.38 12.00


26


naptár Október 24-től november 22-ig Skorpió csillagjegy

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


NAP-TÁR 2. Halottak napja 95 éve született Illyés Gyula költő, író, műfordító, szerkesztő, a XX. századi magyar irodalom jeles alakja. 3. A magyar tudomány napja 50 éve lőtték fel a Szovjetunióban a Szputnyik–2-es mesterséges holdat, Lajka kutyával – az első élőlénnyel az űrben – a fedélzetén. 9. 75 éve hunyt el Bauer Rudolf atléta, a magyar atlétika első olimpiai bajnoka, aki az 1900-as párizsi olimpián megnyerte a diszkoszvetést. 15. 85 éve született Francesco Rosi olasz filmrendező, akinek legismertebb munkái: Carmen, Három fivér, Krisztus megállt Ebolinál. 16. A magyar szentek emléknapja 20. Az ifjú zenebarátok világnapja 23. 550 éve hunyt el V. László, az első Habsburgházi magyar király, aki a Hunyadi-pártiak ellenfeleként kivégeztette Hunyadi Lászlót. 24. 105 éve született Latabár Kálmán táncos-komikus, aki operettekben és filmekben játszott szerepeivel rendkívüli népszerűségre tett szert. 25. 445 éve született Lope de Vega spanyol író, költő, a spanyol nemzeti dráma megteremtője, A kertész kutyája című színdarab alkotója. 27. Véradók napja 28. 105 éve született Neményi Lili színésznő, operaénekesnő, aki opera- és operettszerepekben, prózai darabokban naivaként, pódiumon sanzonénekléssel szerzett magának hírnevet.

27


naptár

December

Utolsó negyed 1-jén 13 óra 44 perckor Újhold 9-én 18 óra 40 perckor Első negyed 17-én 11 óra 17 perckor Telihold 24-én 2 óra 16 perckor Utolsó negyed 31-én 8 óra 51 perckor

Télelő, Karácsony hava Nap

Névnap, ünnepnap

Szentek napja

A Hold kel 23.40 –

A Hold nyugszik 12.17 12.32

01 Sz Elza 02 V Melinda, Vivien

Blanka Aranka

03 H

Ferenc, Olívia

Ferenc, Natália

7.13

15.54

0.47

12.47

04 K

Borbála, Barbara

János, Borbála

7.14

15.54

1.53

13.01

7.15

15.54

3.00

13.17

7.16

15.53

4.07

13.36

7.17

15.53

5.15

13.59

7.18

15.53

6.22

14.29

05 Sz Vilma 06 Cs Miklós 07 P

Miklós

Ambrus

08 Sz Mária 09 V

Natália

Valéria, Natália

7.19

15.53

7.27

15.08

10 H

Judit

Eulália, Judit

7.20

15.53

8.25

15.57

11 K

Árpád

Damazusz

7.21

15.53

9.14

16.58

12 Sz Gabriella

Johanna, Franciska

7.22

15.53

9.53

18.06

13 Cs Luca, Otília

Lúcia

7.23

15.53

10.23

19.18

14 P

7.24

15.53

10.47

20.33

15 Sz Valér

Valér

7.25

15.53

11.07

21.47

16 V

Etelka, Aletta

Adelaida, Albina

7.25

15.53

11.24

23.02

17 H

Lázár, Olimpia

Lázár, Olimpia

7.26

15.54

11.41

–

18 K

Auguszta

Gracián

7.27

15.54

11.58

0.19

19 Sz Viola

Anasztáz, Orbán

7.27

15.54

12.18

1.38

20 Cs Teofil

Teofil, Liberátusz

7.28

15.55

12.42

3.01

7.29

15.55

13.13

4.28

21 P

A Nap A Nap kel nyugszik 7.10 15.55 7.11 15.55

Szilárda

Tamás

22 Sz Zénó

Flórián, Zénó

7.29

15.56

13.56

5.54

23 V

Viktória

János, Viktória

7.30

15.56

14.54

7.12

24 H

Ádám, Éva

Szenteste, Adél

7.30

15.57

16.06

8.16

25 K

Karácsony, Eugénia

Urunk születése

7.30

15.57

17.27

9.02

26 Sz Karácsony, István

István

7.31

15.58

18.50

9.36

27 Cs János

János, Teodor

7.31

15.59

20.08

10.01

28 P

Aprószentek, vértanúk

7.31

15.59

21.23

10.20

29 Sz Tamás, Tamara

Tamás

7.32

16.00

22.33

10.37

30 V 31 H

Libériusz Szilveszter, Donáta

7.32 7.32

16.01 16.02

23.41 –

10.52 11.06

Kamilla Dávid Szilveszter


28


naptár November 23-tól december 21-ig Nyilas csillagjegy A tél kezdete december 22-én 7 óra 8 perckor. (KözEI) Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


NAP-TÁR 1. Az AIDS elleni világnap 2. Advent első vasárnapja 3. Fogyatékos emberek nemzetközi napja 40 éve végezte el az első szívátültetést Fokvárosban Christian Barnard dél-afrikai szívsebész. 10. 180 éve született báró Korányi Frigyes belgyógyász, a magyar orvostudomány egyik úttörője. Az ő kezdeményezésére hozták létre a budakeszi tbc-szanatóriumot. 14. A hűség napja Magyarországon 15. 435 éve hunyt el Méliusz Juhász Péter debreceni lelkész, reformátor, egyházi író, a kálvinizmus megszilárdítója. Herbariuma az első magyar nyelvű botanikai munka. 16. A magyar kórusok napja 125 éve született Kodály Zoltán zeneszerző, a magyar zeneművészet kimagasló alakja, a magyar népdal gyűjtésének vezéregyénisége. 17. 90 éve született Turán László zongoraművész, aki jelentős szerepet vállalt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió könnyűzenei műsorainak fellendítésében. 18. A kisebbségek napja 26. 35 éve hunyt el Domján Edit színművésznő, aki légies alakításaival és kellemes hangjával elbűvölte a közönséget. Művészetét számos film és tévéjáték is őrzi. 31. 80 éve született Ruttkai Éva színésznő, aki a drámai és könnyedebb műfajokban egyaránt otthonosan mozgott, színpadon és filmekben is nagy népszerűségnek örvendett.

29


névnaptár Aba 11. 12. Abád 4. 16., 11. 12. Abbás 8. 21., 11. 12. Abdiás 11. 19. Ábel 1. 2.*, 6. 2., 8. 5., 12. 9. Abelárd 1. 2., 4. 21. Abélia 1. 2., 8. 5. Abiáta 2. 5., 3. 8., 9. 6. Abigél 2. 9.*, 12. 5. Abod 11. 12. Abony 7. 12. Ábrahám 3. 16., 6. 15., 6. 16., 8. 16.*, 10. 9. Ábris 3. 16., 10. 9. Absa 9. 2. Absolon 3. 2., 4. 20., 9. 2. Achilles 4. 23., 5. 12., 11. 2.* Acicét 4. 17. Acsád 1. 2., 5. 8. Ada 7. 28., 12. 4., 12. 24. Adalbert 4. 23., 6. 25., 9. 27.*, 11. 15.* Adalberta 4. 23. Ádám 9. 9.*, 12. 24.* Adél 1. 29.*, 2. 5., 12. 17., 12. 24. Adelaida 1. 29., 2. 5., 6. 11., 6. 12., 12. 16., 12. 24. Adelgunda 1. 30. Adélia 12. 24. Adelina 7. 28., 8. 28., 12. 4. Adelinda 8. 28., 12. 4. Adelmár 3. 24., 5. 29., 7. 29. Adeodát 6. 19., 6. 26., 11. 8. Adina 7. 28. Adolár 4. 20., 4. 21., 5. 21., 6. 5., 8. 26. Adolf 2. 11., 5. 11., 6. 17., 9. 27., 11. 7. Adony 6. 26. Adorján 3. 4., 3. 5.*, 9. 8. Adrián 3. 4., 3. 5.*, 9. 8. Adriána 3. 4., 3. 5., 9. 8. * Főnévnap

Adrienn 3. 4., 3. 5., 9. 8.* Afrodité 8. 5., 8. 7. Agád 1. 10., 4. 1. Agapion 4. 1., 4. 29. Agáta 1. 11., 2. 5. Agaton 1. 10., 8. 22., 12. 7. Agenór 8. 18. Aggeus 1. 4., 7. 4., 12. 16. Aglája 2. 25., 5. 14., 6. 5. Agmánd 2. 6., 5. 28. Agnella 12. 14. Ágnes 1. 21.*, 1. 28., 3. 2., 3. 6., 11. 16. Agnéta 1. 21., 1. 28., 3. 6., 11. 16. Ágost 5. 28., 8. 3., 8. 8., 8. 17., 8. 28. Ágosta 3. 27., 3. 29., 12. 18. Ágoston 5. 27., 5. 28., 8. 3., 8. 28.*, 9. 1. Ágota 1. 11.*, 2. 5.* Áhim 3. 20., 8. 16. Ahmed 1. 16. Aida 2. 2.*, 4. 26., 8. 31. Ajád 3. 9., 9. 15. Ajándék 2. 6., 6. 25., 7. 17., 12. 31. Ajna 5. 10., 7. 17. Ajnácska 4. 25., 11. 15. Ajtony 3. 13.*, 4. 30., 6. 16., 7. 27. Akács 2. 27., 3. 31., 5. 8., 6. 22. Ákos 1. 2., 2. 27.*, 3. 31., 4. 9., 7. 28. Aladár 2. 20.*, 3. 11., 4. 18., 4. 20., 5. 26., 6. 21., 6. 29., 7. 8. Aladin 2. 9., 4. 20., 8. 8. Alajos 6. 21.*, 10. 17. Alán 9. 8., 10. 14., 11. 25. Alárd 9. 29., 10. 19. Alba 12. 16. Albert 4. 23., 4. 29., 5. 9., 5. 28., 8. 7., 8. 24., 9. 5., 11. 15.


Alberta 5. 9., 5. 28., 8. 7., 8. 24., 11. 15. Albertina 4. 29., 8. 7., 8. 24., 8. 31., 11. 15. Albin 2. 5., 3. 1.*, 6. 22., 10. 26. Albina 3. 1., 6. 22., 12. 16. Alda 4. 26., 5. 10. Aldán 8. 31., 9. 6. Áldáska 8. 13., 10. 8., 12. 29. Aldó 1. 10., 4. 15., 5. 31., 8. 24. Áldor 2. 6. Aléna 5. 29. Aletta 12. 16.* Alex 2. 9.*, 2. 17. Alexa 3. 18., 5. 18. Alexandra 3. 3., 3. 18., 3. 20., 5. 18.* Alexia 1. 9., 5. 10., 7. 17. Alfonz 1. 23., 8. 1., 8. 2., 8. 22., 10. 30.*, 10. 31. Alfonza 8. 1., 8. 2., 10. 31. Alfonzina 8. 2., 10. 30. Alfréd 1. 15., 2. 15., 2. 23.*, 7. 19., 8. 15., 8. 28., 9. 19., 10. 28., 11. 16. Alfréda 2. 23., 5. 20., 7. 19., 8. 2., 10. 28., 12. 8., 12. 30. Algernon 1. 12. Ali 8. 15. Alícia 5. 18., 11. 19. Alida 2. 5., 6. 17.* Alina 6. 17., 7. 28. Alinda 6. 17., 12. 4. Alinka 12. 24. Aliz 6. 29., 7. 4., 7. 8., 8. 24., 11. 14.*, 11. 19., 11. 25., 12. 1. Alma 7. 10. Almiréna 3. 24., 5. 29. Álmos 1. 1., 2. 20.* Alojzia 6. 21., 10. 17. Alóma 6. 21. Alpár 3. 24., 3. 27., 9. 5., 9. 15. Alvián 5. 19., 6. 30.

30

Alvina 6. 22., 12. 16. Amábel 6. 11., 7. 11. Amadé 1. 28., 3. 30., 8. 10. Amadea 1. 28., 3. 30., 8. 10. Amadil 9. 13. Amália 1. 28., 5. 4., 5. 6., 7. 10.*, 10. 7.*, 11. 20., 11. 21., 11. 30. Amand 2. 6., 10. 26. Amanda 2. 6., 5. 26., 10. 26. Amaranta 11. 7., 12. 7. Amarilla 5. 1. Amarillisz 5. 1. Amáta 1. 5., 2. 20., 9. 13. Amázia 1. 23., 12. 29. Ambos 3. 20., 12. 7. Ambró 12. 7. Ambrózia 12. 7. Ambrus 7. 19., 10. 16., 10. 18., 12. 7.* Amélia 1. 4., 6. 2. Amelita 8. 16. Ametiszt 10. 26. Amina 8. 31., 11. 27. Aminta 1. 30., 8. 17. Ámon 1. 14., 10. 4. Ámos 1. 14., 3. 31. Amrita 12. 7. Anasztáz 1. 6., 1. 8., 1. 22., 3. 10., 4. 21., 8. 17., 12. 5., 12. 19., 12. 25. Anasztázia 3. 10., 4. 15.*, 4. 17., 10. 28., 10. 30., 12. 25. Anatol 7. 3. Ancilla 3. 25., 12. 23. Anda 7. 23. Andor 2. 4., 4. 18., 5. 17., 5. 21., 7. 17., 10. 9., 10. 11., 11. 10., 11. 30.* Andos 2. 4., 7. 17. András 2. 4., 4. 18., 5. 21., 7. 17., 10. 9., 11. 10., 11. 30.* Andrea 2. 4., 4. 18.*, 5. 21., 7. 17., 10. 9., 11. 10., 11. 30. Anett 2. 9, 6. 2., 6. 7., 6. 13.*, 7. 26.


névnaptár Anetta 6. 13. Angéla 1. 4., 1. 27., 5. 31.*, 6. 1., 7. 21. Angelika 1. 27.* Angelina 7. 15., 7. 21. Angelus 5. 5. Angyalka 5. 31. Aniella 7. 26. Anikó 6. 2., 6. 13., 7. 26.*, 9. 1., 12. 22. Anilla 7. 1., 10. 29. Anina 7. 26. Anita 6. 2.*, 6. 13., 7. 26. Aniziusz 12. 30. Anna 2. 19., 6. 2., 6. 13., 7. 1., 7. 26.* Annabella 6. 9., 7. 1. Annamária 6. 2., 6. 9., 7. 1.*, 7. 26. Annunciáta 3. 25. Antal 1. 17.*, 6. 13.*, 7. 5. Antigon 2. 23., 2. 27. Antigoné 2. 27., 6. 13. Anton 6. 13. Antonella 5. 3. Antónia 1. 17.*, 2. 28., 4. 29., 5. 3., 5. 4., 5. 10., 6. 12., 6. 13., 7. 15. Antonietta 2. 28., 10. 27. Antos 5. 13. Ányos 4. 25., 11. 15., 11. 25., 12. 7. Anzelm 4. 21. Anzelma 4. 21. Apolka 3. 3. Apollinár 1. 8., 7. 23., 9. 2., 10. 5. Apollinária 1. 8., 7. 23., 9. 2. Apolló 3. 8., 4. 18. Apollónia 1. 28., 2. 9., 3. 8., 4. 18., 7. 7.*, 7. 23. Apor 2. 2., 12. 20., 12. 28. Apostol 1. 25., 6. 30. Appia 3. 23., 11. 22. Apród 12. 28. Arabella 3. 13., 8. 7. Aranka 2. 8.*, 7. 19., 10. 4., 10. 15., 10. 16., 12. 2.

Arany 6. 16., 7. 19., 10. 4. Archibáld 3. 20., 3. 27. Arétász 10. 24. Ariadné 6. 7., 9. 17. Arián 3. 4., 3. 8. Arianna 6. 7. Ariel 4. 11., 11. 10. Ariella 4. 11., 11. 10. Arika 2. 6., 8. 17. Arikán 8. 17. Arion 2. 3. Arisztid 4. 27., 6. 2., 8. 31. Arita 10. 24. Arkád 1. 12., 11. 13. Árkos 1. 12. Armand 4. 7., 5. 10., 10. 26. Armanda 4. 7., 5. 10., 10. 26. Armandina 4. 7. Armida 9. 14., 9. 22., 12. 4. Armilla 9. 14., 10. 24. Ármin 3. 17., 4. 7., 5. 10.*, 6. 2., 12. 28. Arnó 1. 24., 6. 18., 7. 13., 7. 18., 12. 1. Arnold 6. 18.*, 7. 8., 7. 18., 8. 22., 12. 1. Arnolda 7. 8., 7. 18. Arnót 6. 18., 7. 18., 12. 1. Áron 4. 2.*, 7. 1., 9. 1. Árpád 1. 5., 2. 10., 3. 26., 3. 31.*, 4. 7., 12. 11.* Arszlán 4. 19., 6. 23. Artemisz 1. 22., 6. 6. Artemíszia 1. 22., 10. 20. Artemon 10. 20. Artúr 1. 7., 1. 22.*, 1. 24., 6. 21., 9. 1., 10. 20., 11. 15., 12. 11. Árvácska 5. 5., 7. 27. Arvid 3. 23., 7. 8. Arzén 7. 19., 10. 30. Asszunta 4. 7. Aszpázia 1. 2. Aszter 1. 17., 3. 3., 4. 28., 8. 23., 10. 30., 11. 30. Asztrid 11. 12. Atád 11. 11. Atala 3. 10., 4. 15., 12. 3. Atalanta 3. 10., 7. 6.


Atália 12. 3. Atanáz 5. 1., 5. 2., 8. 14., 11. 26., 12. 21. Atanázia 8. 14. Aténé 1. 18., 5. 2., 7. 16. Atilla 4. 22., 10. 5. Atlasz 3. 10., 4. 6. Atos 3. 10., 5. 22. Attila 1. 7.*, 10. 5. Auguszta 3. 27., 3. 29.*, 12. 18.* Augusztina 3. 29. Aura 7. 19. Aurél 1. 15., 6. 15., 7. 15., 7. 20., 7. 27., 10. 5.*, 12. 2. Aurélia 7. 19., 10. 4., 10. 15., 10. 16., 12. 2. Aurélián 6. 16., 10. 20. Auróra 10. 4., 10. 15., 10. 16. Avarka 11. 5. Avenár 7. 30., 10. 10. Axel 9. 2. Azálea 6. 11., 6. 12., 12. 6., 12. 24. Azár 3. 20., 12. 16. Azucséna 4. 7., 7. 30. Azurea 5. 27. Babett 7. 4., 12. 4. Bács 1. 10., 6. 10., 6. 30., 11. 12., 12. 5. Bagamér 2. 8., 11. 8. Baján 4. 24., 12. 20. Bajnok 3. 4., 6. 24. Baksa 3. 29., 10. 7. Balabán 3. 23., 5. 20. Balambér 1. 26., 2. 23., 2. 26., 2. 27. Balár 1. 24., 3. 21. Balázs 2. 3.* Balbina 3. 31. Balda 2. 27., 12. 9. Baldó 2. 27. Baldvin 4. 12., 7. 15., 8. 21., 10. 16., 10. 26. Bálint 1. 7., 1. 14., 2. 14.*, 3. 16., 11. 3. Balló 6. 11. Baltazár 1. 6., 1. 11., 6. 20. Bán 2. 12., 6. 5., 8. 28.

31

Bandó 7. 7. Bánk 3. 19.*, 3. 21., 4. 16., 5. 1., 7. 17. Bános 1. 24., 4. 16. Barabás 6. 11. Baracs 3. 29. Barakony 8. 13., 8. 22. Barbara 12. 4.* Bardó 6. 10., 6. 15. Barlám 11. 19., 11. 27. Barna 6. 11. Barnabás 6. 11.* Barót 7. 15., 7. 16. Bars 1. 30., 7. 28. Bársonyka 5. 25., 6. 27. Bartal 8. 24. Bartó 8. 24. Bartos 5. 13., 11. 11. Bató 6. 17., 7. 31., 11. 2. Bátony 1. 26., 6. 15. Bátor 2. 27.* Bazil 1. 2., 6. 14. Bazsó 3. 22., 10. 1. Bea 7. 29. Beáta 3. 8., 3. 22.*, 5. 9., 6. 24., 6. 29., 9. 6., 12. 16., 12. 22. Beatrix 1. 18., 5. 11., 7. 28., 7. 29., 8. 29.*, 10. 14. Becse 4. 24., 9. 30. Bedő 5. 25., 10. 16. Begónia 9. 7., 12. 17. Béke 5. 5., 6. 5. Bekény 3. 21., 5. 14., 7. 10., 10. 7. Bekő 3. 21., 12. 29. Béla 1. 2., 4. 23.* Belián 5. 13., 9. 17. Belinda 2. 3. Belizár 2. 23., 12. 17. Bella 8. 31.*, 9. 1. Benáta 1. 4. Bence 3. 20., 3. 21., 8. 23.* Bende 4. 16. Bendegúz 3. 11., 5. 7., 10. 10., 10. 20. Bene 4. 14., 7. 7. Benedek 3. 21.*, 4. 14., 4. 16., 4. 18., 5. 1., 7. 11., 7. 17.


névnaptár Benedetta 8. 17. Benedikta 1. 4., 8. 13., 10. 8., 12. 29. Béni 3. 31. Benigna 5. 9., 6. 20., 11. 1. Benignusz 1. 13., 2. 13., 5. 1., 11. 1. Benjámin 1. 3.*, 3. 31. Benjamina 3. 31. Benke 1. 12., 11. 1. Benkő 1. 16., 3. 11. Bennó 6. 16., 7. 27., 8. 3. Benő 3. 31. Bercel 3. 29., 6. 3. Bere 8. 14., 10. 19. Berengár 5. 26., 6. 7., 10. 2., 11. 26. Bereniké 7. 9. Berény 10. 6., 10. 15., 10. 19., 12. 3. Berill 7. 26., 11. 4. Beriszló 12. 14. Bernadett 2. 18.*, 4. 16. Bernarda 2. 18., 5. 19., 5. 20. Bernát 5. 19., 5. 20.*, 6. 15., 7. 3., 7. 24., 8. 19., 8. 20., 8. 21., 9. 28. Berta 5. 1., 6. 4., 7. 4., 8. 6.* Bertalan 8. 24.* Bertilla 11. 5. Bertina 9. 5. Bertold 1. 2., 2. 11.*, 3. 29., 7. 27., 11. 3., 12. 13., 12. 14. Bertolda 3. 29., 7. 27., 11. 5., 12. 14. Bertram 1. 23., 1. 24., 10. 16. Bese 6. 30., 10. 27. Betta 7. 4. Betti 11. 19. Bettina 8. 6.*, 10. 8., 12. 4. Bianka 8. 10., 10. 25.*, 12. 1. Bibiána 12. 2. Bíbor 4. 6. Bíbora 4. 6.

Bíborka 4. 6.* Blandina 5. 10., 6. 2., 11. 4. Blanka 8. 10., 10. 25.*, 12. 1. Boáz 5. 22., 12. 23. Bocsárd 6. 25., 10. 14. Bod 5. 28., 6. 15. Bodó 1. 2., 2. 2. Bódog 1. 12., 1. 14.*, 2. 21., 5. 18., 6. 9., 7. 7., 11. 20. Bodomér 12. 21. Bodony 8. 30. Bodor 8. 18., 10. 4., 11. 19. Bogárka 5. 22. Bogát 7. 21., 11. 15. Bogáta 7. 21., 9. 15. Bogdán 9. 2., 11. 2. Boglár 8. 22. Boglárka 8. 1.*, 8. 22. Bojána 4. 24. Bökény 12. 29. Bolda 7. 29., 8. 29. Boldizsár 1. 6.*, 1. 11., 6. 20. Bolivár 2. 18., 6. 19. Bonaventúra 7. 14., 7. 15. Böngér 5. 12., 9. 7. Bonifác 4. 24., 5. 14.*, 6. 5., 10. 25., 11. 19., 12. 19. Bónis 4. 24., 5. 14., 6. 5., 10. 25., 11. 19. Borbála 2. 19., 12. 4.* Borbás 2. 19. Boriska 12. 4. Borisz 5. 2., 7. 23., 7. 24., 9. 15. Boróka 12. 4. Bors 1. 12., 3. 11. Borsa 3. 11. Borsika 3. 11. Botár 1. 27. Botond 5. 16.*, 7. 28., 12. 25. Bottyán 1. 25. Bozsidár 11. 9., 11. 11. Bozsóka 7. 15., 11. 9. Brigitta 7. 23., 10. 8., 10. 11.*


Britta 10. 11. Brúnó 2. 2., 2. 14., 5. 4., 5. 17., 10. 6.*, 10. 11., 10. 15. Brútusz 2. 2., 3. 4. Buda 2. 19., 4. 3.*, 5. 19. Bulcsú 4. 28., 5. 4., 6. 4.*, 11. 13., 11. 20., 12. 12. Buzád 4. 30., 10. 14. Buzás 12. 8. Cecília 6. 3., 9. 16., 11. 22.* Cecílián 4. 16., 6. 3. Celerina 2. 3. Celeszta 5. 19., 8. 14., 10. 14. Celesztin 4. 6., 5. 12., 5. 19., 7. 27. Celesztina 4. 6., 5. 12., 5. 19., 7. 27. Célia 6. 3. Celina 7. 17., 10. 11., 10. 21. Cézár 1. 12., 2. 25., 3. 25., 4. 15., 5. 15., 8. 27., 8. 29., 9. 25. Cezarina 1. 12. Cicelle 6. 3. Ciceró 2. 9., 3. 11. Ciklámen 11. 26., 12. 4., 12. 5. Cinnia 2. 1., 6. 12. Cintia 1. 22., 6. 6.*, 10. 20. Ciprián 9. 10., 9. 14., 9. 16., 9. 26. Cipriána 7. 5., 9. 16., 9. 26. Cirill 2. 9., 2. 14., 3. 9., 3. 18., 3. 29., 6. 26., 6. 27., 7. 7., 7. 17. Cirilla 7. 5., 7. 7., 10. 28. Cirjék 3. 16., 8. 8. Círus 1. 31., 6. 16., 6. 28. Csaba 4. 12., 4. 24., 7. 6.*, 10. 6., 12. 5. Csák 3. 20., 10. 11. Csanád 4. 12., 5. 28.*, 9. 6., 10. 11., 11. 15., 12. 5. Csát 4. 6.

32

Csatád 5. 25., 7. 8. Csatár 7. 8., 7. 29. Csató 7. 8. Csegő 4. 29., 7. 15. Cseke 8. 16., 8. 26., 10. 31. Csendike 7. 11., 11. 18. Csenge 2. 4.*, 7. 24. Csenger 11. 7. Csépán 8. 16., 9. 2. Csepel 5. 24., 12. 12. Cseperke 3. 1., 8. 7. Cserjén 5. 10., 10. 25. Cserne 2. 3., 5. 10. Csilla 3. 22., 4. 22.*, 6. 2., 8. 10., 11. 22. Csillag 3. 22., 8. 10. Csinszka 2. 3., 12. 6. Csobád 12. 5. Csobán 8. 6., 9. 3., 9. 8. Csombor 1. 1., 4. 9. Csongor 1. 13., 4. 16.*, 4. 17. Csörsz 1. 31., 5. 10. Dagobert 12. 23. Dagomér 9. 1., 12. 23. Dália 10. 25. Dalibor 7. 23., 7. 25. Dalida 4. 13., 5. 31., 7. 21. Dalma 5. 7., 5. 12., 7. 12.*, 12. 5. Damáz 12. 11. Damján 9. 26., 9. 27. Damos 9. 27. Dániel 1. 3., 1. 16., 2. 16., 7. 21.*, 7. 24., 10. 10., 11. 23., 12. 11. Daniella 7. 21.*, 10. 10. Daniló 2. 16. Dános 11. 23. Darinka 2. 24., 12. 31. Dárius 10. 25., 12. 19. Dávid 3. 1., 5. 1., 6. 26., 12. 29., 12. 30.* Dea 6. 20., 7. 31. Debóra 4. 24., 9. 15. Dejte 1. 18., 4. 20. Deli 1. 5., 6. 27. Délia 1. 22., 6. 6., 10. 20. Délibáb 8. 25., 12. 24. Delila 12. 9. Delinke 11. 10.


névnaptár Demény 4. 12., 4. 28. Demeter 9. 27., 10. 8., 10. 26. Demetria 6. 21. Demjén 9. 27. Dénes 2. 26., 3. 26., 4. 6., 4. 8.*, 10. 9.*, 11. 17., 12. 2., 12. 26., 12. 30. Deodát 6. 20. Ders 3. 25., 5. 23., 12. 14., 12. 18. Detre 5. 6., 7. 1., 7. 9., 8. 24., 12. 11., 12. 15. Dévald 5. 21., 7. 1. Dezdemóna 6. 18., 11. 28. Dézi 5. 23. Dezideráta 5. 8. Dezsér 12. 15. Dezső 2. 11., 5. 23.*, 5. 30., 11. 15., 12. 15., 12. 18. Diána 6. 9., 6. 10., 9. 18.* Dina 6. 20., 8. 12. Dioméd 3. 29., 8. 16., 9. 11. Dionízia 5. 15., 12. 6., 10. 9. Ditmár 1. 2., 5. 17., 8. 13. Ditta 5. 6., 9. 16. Dókus 12. 29. Dolli 2. 6. Dolóresz 9. 15. Doloróza 6. 18., 9. 15. Domán 3. 9., 3. 12., 8. 8., 12. 27. Döme 4. 9., 8. 4., 9. 27., 10. 25., 10. 26. Domicián 5. 7. Dominika 7. 6., 8. 4.* Domitilla 5. 7., 5. 12. Domokos 5. 9., 8. 4., 8. 8., 12. 20. Domonkos 1. 22., 3. 9., 5. 9., 8. 4.*, 8. 8. Domos 10. 14. Dömös 10. 9., 10. 25. Dömötör 4. 9., 6. 21., 9. 27., 10. 8., 10. 26.* Donald 2. 9., 7. 7. Donát 2. 17.*, 7. 5., 7. 7., 8. 7.

Donáta 7. 7., 7. 17., 12. 31. Donatella 7. 30., 8. 7. Döniz 5. 15. Dóra 2. 6.*, 9. 2., 9. 3. Dorián 1. 22., 9. 19. Dorina 2. 6., 9. 2.*, 9. 3. Dorisz 4. 28. Dorka 2. 6. Dormán 1. 22., 11. 30. Dorottya 2. 6.*, 6. 25., 9. 2., 9. 3., 9. 9. Dukász 5. 19. Dulcinea 5. 13., 8. 11. Dusán 3. 26., 4. 9., 9. 7. Éda 12. 13. Edda 9. 16., 12. 13. Ede 1. 5., 3. 10., 3. 18.*, 10. 13.*, 11. 16., 11. 17., 12. 1. Edgár 7. 8., 9. 10., 10. 13. Edina 2. 23., 2. 26.* Edit 9. 16.* Edmond 11. 16., 11. 20. Edna 2. 26. Edömér 1. 14., 2. 24. Édua 3. 10., 5. 9., 6. 23. Edvárd 3. 18., 4. 18., 10. 13. Edvarda 3. 18., 10. 13. Edvin 10. 4., 10. 12. Edvina 10. 4., 10. 12. Efraim 1. 28., 2. 1., 6. 18. Egbert 4. 24. Egberta 4. 24. Egmont 3. 12., 4. 24. Egon 4. 23., 4. 24., 5. 25., 7. 15., 9. 1.* Egyed 2. 17., 3. 13., 4. 23., 9. 1.* Elek 1. 12., 2. 11., 2. 17., 5. 10., 7. 17.*, 12. 1. Elektra 3. 15., 5. 26. Elemér 2. 20., 2. 28.*, 4. 28., 8. 25., 10. 9. Eleonóra 2. 21.*, 7. 9., 7. 11., 7. 12., 8. 21. Életke 8. 13., 11. 4., 12. 13. Elfrida 2. 8., 8. 2. Eliána 2. 16., 7. 4., 7. 20.


Éliás 2. 16., 7. 4., 7. 20., 8. 20. Eligiusz 12. 1. Elina 7. 21. Eliz 5. 6., 6. 18. Eliza 2. 19., 5. 24.* Elizeus 6. 14. Ella 2. 10., 2. 13.*, 3. 24., 9. 2., 12. 12. Ellák 1. 5., 6. 8., 7. 8.*, 10. 27. Ellina 1. 7., 11. 4. Elma 5. 4. Elmár 5. 29., 8. 28. Elmira 3. 9., 5. 28., 8. 25. Elmó 7. 29., 8. 28. Előd 6. 9., 7. 1., 7. 9., 10. 22.*, 12. 26. Elvira 2. 10.*, 3. 6., 3. 9., 8. 25. Elza 7. 4., 7. 8., 8. 24., 11. 14., 11. 19., 11. 25., 12. 1.*, 12. 13. Emánuel 3. 10., 3. 26.*, 5. 22., 5. 28., 7. 10., 7. 14., 9. 11., 9. 17., 11. 12. Emanuéla 3. 26. Emerencia 1. 23. Emerita 9. 14., 9. 22., 12. 4., 12. 14. Emese 1. 23., 3. 23., 7. 5.* Emil 3. 10., 5. 22., 5. 23., 5. 28.*, 9. 11., 11. 12. Emília 1. 5., 5. 3., 6. 30., 7. 19.*, 8. 19., 9. 19., 11. 20., 11. 24. Emilián 3. 10., 4. 3., 7. 18., 9. 11., 11. 12. Emiliána 1. 5., 5. 19., 6. 30., 8. 7., 8. 17., 11. 20. Emma 4. 19.*, 6. 27., 6. 29., 11. 24.*, 11. 25. Emmi 4. 19. Emőd 2. 17., 8. 4., 8. 9.*, 8. 13. Emőke 3. 23.*, 12. 8. Enciána 6. 9., 12. 11. Endre 2. 4., 4. 18., 5. 21., 7. 17.*, 10. 9., 11. 10., 11. 30.

33

Ené 4. 16. Éneás 2. 27., 10. 30., 11. 7. Engelbert 7. 10., 9. 8., 10. 7., 11. 7. Engelhard 3. 12. Enid 8. 13., 12. 1., 12. 13. Enikő 4. 16., 9. 15.* Enna 9. 8., 11. 13. Énok 6. 7., 11. 6. Eperke 7. 8., 7. 19. Erazmus 6. 1., 6. 2. Erhard 1. 8., 4. 9.* Erik 1. 24., 2. 9., 5. 18.*, 8. 21., 8. 31., 9. 10. Erika 1. 24., 2. 9., 5. 18., 8. 21., 8. 31.*, 9. 10. Erina 6. 28. Ermelinda 10. 29. Erna 1. 12., 5. 5., 8. 29.* Ernák 3. 25. Ernella 5. 5. Erneszta 1. 12., 7. 13., 8. 29., 11. 7. Ernesztina 1. 12., 8. 29. Ernő 1. 12.*, 7. 12., 7. 13., 11. 7. Ernye 3. 25. Ervin 4. 26.*, 5. 25., 5. 26., 5. 29., 12. 24. Ervina 4. 25., 4. 26., 5. 29., 12. 30. Erzsébet 5. 5., 5. 24., 7. 4., 7. 8., 8. 24., 11. 5., 11. 14., 11. 17., 11. 19.*, 11. 25., 12. 1. Estilla 7. 8., 7. 15., 7. 19. Eszmeralda 3. 16., 8. 8. Esztella 7. 14. Eszter 5. 24.*, 7. 7., 7. 8. Eta 1. 29. Ete 8. 1., 8. 17. Etel 2. 5., 2. 24., 6. 23., 10. 8., 10. 11., 12. 16. Etele 1. 7., 3. 10., 6. 2., 10. 5. Etelka 1. 28., 1. 29., 2. 5., 2. 21., 6. 11., 6. 12., 10. 7., 10. 8., 12. 16.* Eudoxia 1. 31., 3. 1., 9. 16.


névnaptár Eufémia 6. 18., 6. 27., 9. 16. Eufrozina 1. 1., 2. 11., 9. 25.* Eugén 6. 2., 7. 8., 7. 13., 11. 13., 12. 20. Eugénia 9. 16., 12. 25.* Eulália 2. 12., 12. 10. Euniké 4. 25. Euridiké 8. 6. Euszták 4. 14., 7. 16., 9. 20. Eutim 1. 20., 3. 11. Eutímia 1. 20., 3. 11., 8. 22. Euzébia 3. 16., 9. 2., 10. 29., 12. 16. Éva 7. 7., 12. 24.* Évald 10. 3. Evariszt 10. 26. Evelin 2. 12., 5. 26.* Evelina 5. 26. Evetke 5. 6. Ezékiel 4. 10., 4. 19. Ézsaiás 7. 6. Fábián 1. 20.* Fabiána 1. 20. Fabióla 12. 27. Fábiusz 5. 11., 5. 17., 7. 31. Fabó 5. 17. Fabrícius 3. 19. Fanni 3. 9.*, 10. 4. Farkas 6. 9., 7. 29., 8. 23., 10. 31.* Fáta 2. 23. Fatima 5. 13., 6. 4., 6. 5., 10. 13. Fatime 6. 4., 6. 5.* Fausztina 1. 18., 2. 15., 7. 9., 9. 20. Fausztusz 2. 15., 7. 16., 10. 13. Fedor 7. 12., 9. 2., 11. 9. Fedóra 4. 28. Fédra 5. 1., 7. 4., 9. 2. Fehérke 5. 9., 12. 16. Felícia 3. 6., 5. 20.* Felicián 6. 4., 6. 9., 11. 20. Feliciána 6. 9., 6. 20. Félix 1. 14., 2. 25., 3. 1., 5. 18., 5. 20., 5. 30., 6. 9.*, 6. 11., 7. 5., 7.

7., 7. 9., 7. 11., 7. 12., 7. 29., 8. 30., 9. 11., 11. 20. Ferdinánd 5. 20., 5. 30., 6. 5., 10. 19. Ferenc 1. 24., 1. 29., 4. 2., 5. 11.*, 6. 4., 6. 16., 7. 14., 7. 15., 9. 17., 10. 4.*, 10. 10., 12. 3.* Fernanda 5. 30., 6. 5., 10. 19. Fiametta 2. 1., 5. 22. Fidél 3. 23., 4. 24. Fidélia 4. 24. Filemon 3. 8. Filibert 8. 20. Filippa 2. 16., 9. 20. Filoméla 7. 5., 8. 10., 8. 11., 11. 29. Filomén 8. 11., 11. 29. Filoména 7. 5., 8. 10., 8. 11., 11. 29. Filotea 11. 5., 12. 9. Fiorella 7. 29. Flávia 6. 22., 10. 5. Flavián 2. 18., 12. 22. Flóra 6. 20., 7. 29.*, 11. 24. Florencia 6. 20., 9. 27., 11. 10. Florentin 9. 27., 11. 7. Florentina 6. 20., 9. 27., 11. 10. Flórián 5. 4.*, 6. 4. Florina 5. 1., 5. 4. Flóris 5. 4., 8. 18. Fodor 8. 1., 8. 18., 9. 2., 10. 4., 10. 25. Folkus 6. 17., 7. 20. Fóris 1. 8., 5. 4. Fortuna 4. 23. Fortunát 4. 23., 6. 1., 7. 12., 10. 14. Franciska 3. 9.*, 8. 21., 10. 6., 12. 12., 12. 22. Frida 5. 6.*, 9. 20., 10. 19. Friderika 3. 3., 5. 6., 7. 18., 9. 20.*, 10. 19. Fridolin 3. 6. Frigyes 3. 3., 3. 5., 7. 18.*, 10. 6. Fruzsina 1. 1.*, 9. 25.


Fülöp 2. 16., 5. 1.*, 5. 3., 5. 11., 5. 26.*, 6. 6., 6. 7., 8. 23., 10. 20. Fulvia 4. 10., 10. 5. Fürtike 5. 15., 12. 5. Füzike 2. 13. Gábor 2. 27., 3. 24.*, 9. 29. Gábriel 2. 27., 3. 24., 9. 29. Gabriella 2. 4., 3. 24., 9. 29., 10. 17., 12. 12.* Gajána 1. 18., 7. 27. Gál 7. 1., 10. 16.* Galamb 5. 20., 9. 17. Galatea 4. 19., 8. 1. Galina 10. 5., 10. 11. Gálos 10. 16. Gara 2. 6., 9. 9. Gardénia 5. 10., 12. 9. Gáspár 1. 5., 1. 6., 8. 27.*, 12. 28., 12. 29. Gaszton 2. 6., 4. 24. Gazsó 8. 27. Gedeon 3. 28.*, 9. 1., 10. 10.* Gedő 9. 1. Gejza 2. 25., 5. 8. Gellén 7. 8. Gellért 1. 30., 4. 23., 5. 13., 9. 24.*, 9. 25., 10. 16. Gemella 6. 2., 12. 10. Geminián 1. 31., 6. 2., 9. 16. Gemma 4. 11., 5. 12., 5. 14., 6. 20. Génia 12. 25. Genovéva 1. 3.* Georgina 2. 15.*, 12. 9. Geraszim 3. 5. Gerda 1. 30.*, 4. 23., 5. 13., 9. 24., 10. 16. Geréb 3. 16. Gergely 1. 2., 2. 6., 2. 13., 3. 9., 3. 12.*, 3. 21., 5. 9.*, 5. 25., 6. 17., 9. 3., 11. 17., 11. 27. Gergő 1. 2., 3. 12., 5. 9., 5. 25., 9. 3., 11. 17.*, 11. 27. Gerjén 10. 9., 10. 10. Gerle 3. 29., 5. 20., 9. 17.

34

Germán 2. 21., 5. 7., 5. 12., 5. 28., 7. 31., 10. 11. Gerő 1. 2., 3. 12., 5. 9., 5. 25., 9. 3., 10. 10., 11. 27. Gerold 4. 19., 10. 7. Gertrúd 3. 17.*, 8. 13., 10. 3., 11. 15., 11. 16., 11. 27., 12. 18. Gerzson 2. 22.*, 7. 12. Géza 1. 16., 2. 25.*, 2. 26., 5. 8., 8. 6., 11. 23. Gibárt 6. 15., 8. 27. Gida 3. 28. Gilbert 2. 4., 6. 6., 10. 24. Gilberta 6. 6., 10. 24. Gilda 4. 19., 9. 1. Gilgames 10. 24. Gina 2. 15. Girót 10. 7. Giszmunda 9. 24. Gitta 2. 1., 10. 8. Gizella 5. 7.*, 5. 8. Glória 4. 11., 5. 13. Gobert 1. 26., 2. 2., 2. 13. Godiva 1. 28., 4. 11., 6. 7. Godó 1. 16., 5. 26. Godvin 5. 24., 10. 9. Gordon 5. 10. Gorgiás 9. 9. Gotfrid 1. 13., 1. 16., 7. 9., 11. 8. Gothárd 5. 4., 5. 5. Gotlib 3. 6., 6. 7. Grácia 6. 7., 6. 13., 7. 26., 8. 21. Gracián 6. 1., 12. 18. Graciána 6. 1., 12. 18. Graciella 6. 1., 12. 18. Gréta 1. 19., 1. 28., 2. 22., 6. 10.* Grizelda 9. 24. Grizeldisz 9. 24. Gujdó 1. 12., 1. 15., 3. 20., 3. 30., 3. 31., 5. 11., 6. 12., 9. 12. Gunda 3. 3. Günter 10. 9., 11. 28. Gusztáv 1. 16.*, 3. 10., 4. 14., 5. 7., 5. 27., 8. 1., 8. 2., 8. 3., 8. 6., 8. 8., 8. 28., 10. 7., 10. 9.


névnaptár Gyárfás 6. 19.*, 7. 6. Gyenes 12. 2. Gyoma 10. 20. Gyöngy 5. 12. Gyöngyi 1. 18., 5. 12., 5. 13., 5. 14., 6. 10., 7. 20., 10. 23.* Gyöngyvér 1. 3., 1. 8.*, 5. 26., 10. 23. Gyöngyvirág 4. 24., 5. 12., 5. 14. Gyopárka 3. 1., 12. 6. Györe 2. 21. György 2. 15., 2. 21., 3. 9., 3. 12., 4. 23., 4. 24.*, 5. 5., 5. 9., 5. 25., 7. 27., 11. 17., 12. 9. Györgyi 2. 15., 4. 24., 5. 5.*, 12. 9. Györk 7. 27. Győző 2. 26., 5. 8., 7. 28., 11. 3.* Gyula 4. 12.*, 5. 27., 6. 28., 7. 1., 12. 28. Hágár 8. 9., 12. 4. Hajna 6. 16., 7. 9., 8. 21.*, 10. 10. Hajnal 10. 4. Hajnalka 3. 27.*, 6. 19., 10. 4. Hamilkár 11. 12. Hanga 2. 9., 3. 18., 5. 18., 8. 31. Hanna 5. 20., 5. 24., 5. 30. Hannibál 5. 16. Hannó 8. 13., 9. 20., 12. 4. Harald 6. 27., 10. 24., 11. 1. Hargitta 6. 10. Harkány 9. 6. Harlám 2. 10., 8. 25., 10. 25. Harmatka 8. 3., 12. 18. Harri 3. 2. Hartvig 8. 8. Hasszán 2. 23., 10. 14. Havaska 8. 5. Hedda 2. 24. Hédi 2. 28. Hedvig 2. 24., 2. 28., 6. 14., 7. 18., 10. 15., 10. 16., 10. 17.*

Hektor 2. 4., 6. 28. Héla 4. 23. Helén 7. 21., 8. 18., 9. 23., 10. 14.*, 10. 24. Heléna 5. 22., 7. 31., 8. 13. Helga 6. 8., 7. 11., 9. 11., 10. 3.* Heliodor 7. 3., 10. 3. Héliosz 7. 3. Helka 9. 11. Hella 5. 27.*, 10. 14. Henriett 1. 25., 3. 2., 3. 16., 5. 16., 7. 15. Henrietta 3. 16.*, 5. 16. Henrik 1. 16., 1. 25., 3. 2., 3. 16., 7. 12., 7. 13., 7. 14., 7. 15.* Héra 6. 24. Herbert 3. 16. Herkules 7. 13., 7. 14., 9. 5., 12. 5. Herman 4. 7.*, 8. 28. Hermész 8. 28. Hermia 5. 31. Hermiás 5. 31., 8. 28. Hermina 4. 13., 4. 18., 8. 3.*, 8. 28., 12. 24., 12. 30. Hermiusz 5. 31., 8. 28. Herold 10. 24. Herta 3. 16., 6. 14., 8. 8. Hetény 8. 17., 9. 15. Hiador 7. 3. Hieronima 2. 8., 9. 30. Hilária 8. 7., 8. 12. Hiláriusz 1. 13., 1. 14., 1. 16., 3. 16., 8. 12., 10. 21. Hilda 4. 30., 8. 12., 9. 3.*, 11. 16., 11. 17. Hilmár 1. 13. Hippia 8. 13. Hippolit 8. 13. Hippolita 8. 13. Hódos 11. 8. Hófehérke 5. 9., 8. 5., 12. 16. Holda 4. 10., 4. 30., 7. 11. Holló 2. 4. Honoráta 1. 11., 4. 5. Honorátusz 1. 16.


Honória 4. 24., 9. 10., 9. 30. Honóriusz 1. 16., 4. 5., 4. 24., 9. 30., 12. 30. Hont 1. 9., 10. 11., 10. 20. Horác 5. 3., 5. 17. Horácia 3. 8., 6. 22. Hortenzia 6. 1., 11. 17.* Hóvirág 3. 21., 4. 3. Huba 8. 19.*, 8. 29., 10. 14., 11. 14. Hubert 3. 20., 4. 2., 10. 3., 11. 3. Huberta 3. 20., 11. 3. Hugó 4. 1.*, 4. 9., 4. 29., 7. 27., 11. 17. Humbert 3. 13., 3. 25. Hümér 4. 24., 11. 12. Hunor 4. 24., 9. 10.*, 9. 30., 12. 30. Ibolya 3. 20., 8. 7.*, 8. 13., 9. 8., 9. 12. Ibrány 10. 9. Ida 3. 13., 4. 1., 4. 13.*, 5. 6., 9. 4., 9. 6., 11. 3. Iduna 5. 5., 5. 6., 5. 8. Ifigénia 6. 6., 9. 21. Ignác 2. 1.*, 7. 31., 9. 1., 10. 3., 10. 17., 10. 23., 12. 15., 12. 20., 12. 30. Ignácia 7. 31., 10. 17. Igor 9. 11., 11. 1. Ila 7. 23., 8. 18., 9. 23., 10. 14., 10. 24. Ilárion 1. 14., 10. 21. Ildefonz 1. 22. Ildikó 3. 10.*, 4. 30., 9. 14., 9. 17., 11. 17. Ilián 10. 3., 11. 21. Ilka 4. 23., 9. 21., 11. 3. Illés 1. 16., 2. 16., 7. 20.* Ilma 4. 18.*, 4. 23., 7. 11., 7. 21., 8. 18., 10. 14., 11. 29. Ilmár 2. 28., 6. 18., 9. 10. Ilona 3. 6., 7. 21., 7. 31., 8. 18.*, 9. 23., 10. 14., 10. 24. Imbert 1. 15. Imelda 3. 13., 5. 13., 9. 15., 9. 16.

35

Immakuláta 12. 8. Immánuel 3. 26. Imogén 2. 1., 6. 19., 9. 16. Imola 3. 13., 5. 13.* Imre 11. 5.* Ince 1. 8., 4. 17., 5. 12., 6. 19., 7. 4., 7. 28., 8. 11., 8. 13., 12. 28. Indira 4. 3., 7. 30. Inez 3. 3., 3. 6.* Inge 7. 30., 10. 22. Ingrid 2. 5.*, 9. 2. Innocencia 2. 1., 9. 16. Ipoly 3. 10., 3. 20., 8. 13.* Irén 3. 25.*, 4. 3., 4. 5., 5. 5., 5. 28., 6. 28.*, 7. 28., 10. 20., 10. 23., 12. 15. Iréneusz 6. 28., 7. 3. Irina 3. 25., 5. 5., 6. 28., 10. 20. Iringó 6. 28., 10. 20., 12. 24. Írisz 3. 25.*, 9. 22. Irma 3. 3., 3. 20., 5. 3.*, 6. 2., 7. 16., 7. 17., 9. 4., 9. 8., 9. 12., 9. 14. István 8. 2., 8. 3., 8. 20.*, 9. 2., 9. 7., 11. 29., 12. 26.* Itala 1. 15., 3. 10. Iván 6. 24.*, 8. 29. Ivána 5. 12., 5. 13. Ivett 1. 13., 5. 6.*, 6. 29. Ivetta 1. 13. Ivó 4. 25., 5. 19.* Ivonn 5. 19. Ivor 9. 7. Ixion 3. 28. Iza 5. 21., 7. 8. Izabel 7. 4., 7. 8., 7. 12., 8. 31., 9. 1. Izabella 1. 4., 2. 26., 6. 8., 7. 4., 7. 8., 7. 12.* Izaiás 7. 6. Iziás 1. 23. Izidor 1. 16., 3. 30., 4. 4.*, 5. 15., 12. 21. Izidóra 4. 17., 5. 11. Izmael 4. 25., 6. 17. Izméne 3. 25., 9. 28., 9. 30.


névnaptár Izolda 3. 22.*, 6. 6., 6. 15., 8. 5. Izor 4. 30., 5. 10. Izóra 5. 1., 5. 15. Izrael 2. 5. Izsák 3. 25., 5. 15., 8. 16., 10. 19., 10. 29. Izsó 8. 26.* Jácint 7. 3., 8. 17.*, 9. 11. Jácinta 1. 29., 1. 30., 7. 3., 8. 17., 9. 11. Jagelló 3. 4., 10. 23. Jakab 5. 1.*, 5. 3., 5. 11., 7. 25.*, 10. 11., 10. 13., 11. 27., 11. 28. Jákó 7. 13., 10. 13. Jákob 2. 5., 5. 1., 5. 11., 7. 25., 10. 13., 11. 27. Jakobina 2. 8., 7. 25. Jakus 5. 1., 5. 11., 7. 25., 10. 13., 11. 27., 11. 28. Janina 1. 16., 3. 28. Janka 2. 4., 3. 28., 3. 31., 5. 30.*, 6. 17., 7. 9. János 1. 23., 1. 27., 1. 31., 2. 8., 2. 24., 3. 8., 3. 27., 3. 28., 5. 5., 5. 6., 5. 15., 5. 16., 5. 27., 6. 10., 6. 12., 6. 22., 6. 24., 6. 26.*, 7. 12., 7. 30., 8. 8., 8. 9., 8. 11., 8. 13., 8. 19., 8. 22., 8. 29., 9. 13., 10. 8., 10. 9., 10. 20., 10. 23., 10. 24., 10. 25., 11. 4., 11. 24., 11. 27., 12. 27.* Január 7. 10., 9. 19. Járfás 7. 6. Jarmila 3. 14., 7. 27., 11. 25. Jávorka 9. 7. Jázmin 2. 24., 5. 10., 7. 12. Jázon 3. 21., 7. 12. Jella 3. 24. Jenő 3. 25., 6. 2., 7. 2., 7. 13.*, 7. 15., 11. 13., 11. 18.*, 11. 28. Jeremiás 5. 1., 6. 7. Jermák 7. 27., 8. 28. Jerne 6. 28. Jeromos 2. 8., 7. 19., 7. 20., 9. 30.* Jetta 3. 16.

Joakim 3. 20., 4. 16., 7. 26., 8. 16., 8. 18. Jób 5. 10. Joel 7. 13., 10. 19. Johanna 2. 2., 2. 4., 3. 28.*, 3. 31., 5. 12., 5. 24., 5. 30., 8. 21., 12. 12. Jolán 6. 15.*, 7. 24., 11. 18., 11. 20.* Jolánta 6. 15. Jónás 1. 29., 3. 29., 9. 19., 9. 21., 11. 12.*, 11. 18., 11. 20. Jonatán 8. 24., 12. 29. Jordán 1. 13., 2. 13., 2. 15. Jozafát 9. 16., 11. 12., 11. 14. Jozefa 2. 14., 3. 19., 10. 3. Jozefina 3. 17., 10. 23., 11. 14. Józsa 3. 19., 6. 24., 9. 1., 11. 14. József 3. 17., 3. 19.*, 4. 7., 4. 16., 4. 18., 5. 1., 8. 25., 8. 27., 9. 18. Józsiás 2. 16., 6. 22., 7. 6. Józsua 6. 22., 9. 1. Judit 1. 13., 5. 5., 5. 6., 6. 29., 7. 30.*, 12. 10.*, 12. 22. Jukundusz 1. 8., 1. 9., 5. 29., 11. 14. Júlia 2. 16., 4. 8., 5. 22.* Julianna 2. 16.*, 4. 5., 5. 14., 5. 22., 6. 19., 12. 21. Juliánusz 1. 9., 1. 29., 3. 8., 5. 22. Julietta 7. 21., 7. 30. Julitta 5. 18., 6. 16., 7. 27. Júnó 2. 16., 6. 1. Jusztin 4. 14., 6. 1., 6. 16.*, 7. 18., 8. 4., 9. 5., 10. 25. Jusztina 6. 16., 9. 26.*, 9. 28. Jusztus 8. 6. Jusztusz 7. 14., 10. 18., 11. 10.


Jutas 1. 8., 1. 9., 2. 8., 11. 14. Jutta 5. 5., 7. 30., 12. 22. Juvenál 5. 3. Kabos 2. 19., 12. 25. Kada 2. 5., 3. 2., 3. 8., 3. 10., 5. 10. Kadosa 3. 10., 3. 11., 6. 1., 8. 25., 10. 25. Kajetán 8. 7. Kájusz 2. 5., 3. 10., 4. 22. Kál 4. 22., 11. 8. Káldor 5. 19., 8. 27. Kalliopé 6. 8. Kalliszta 2. 6., 4. 25., 5. 11., 9. 2. Kálmán 10. 13.* Kámea 3. 3., 5. 18., 7. 18. Kamélia 8. 3., 9. 16. Kamil 7. 14. Kamill 7. 14., 7. 18. Kamilla 2. 3., 3. 3., 3. 10., 5. 18., 7. 18., 7. 27., 8. 29., 12. 28.* Kamilló 7. 18. Kán 3. 10., 5. 29. Kandid 3. 10., 10. 3. Kandida 3. 10., 8. 29., 10. 22. Kanut 1. 19., 7. 10. Kapisztrán 3. 28., 10. 23. Kaplony 1. 12., 7. 13., 7. 24. Kapolcs 3. 24., 9. 29. Karácson 5. 13., 12. 25. Karácsony 12. 18. Karád 1. 16., 5. 28., 11. 8. Kardos 1. 3., 1. 11., 2. 23., 4. 24., 7. 15., 12. 30. Karina 3. 24.*, 4. 30., 11. 7. Karion 1. 12., 9. 1. Kármán 8. 17. Karméla 7. 16. Karmelina 7. 16. Kármen 6. 2.*, 7. 16. Karola 1. 28.*, 9. 25., 9. 27., 11. 4. Karolina 1. 28., 2. 2.*, 2. 3., 7. 14., 9. 27., 11. 4. Károly 1. 28.*, 6. 3., 9. 11., 9. 27., 11. 4.*

36

Karsa 7. 8., 12. 12., 12. 29. Kartal 3. 23., 7. 8. Kasszián 8. 13. Kászon 4. 24., 8. 13. Kasztor 1. 13., 2. 13., 7. 5., 7. 7., 11. 8. Kata 2. 2., 3. 24., 4. 29. Katalin 2. 13., 3. 9., 3. 22., 3. 24., 4. 29., 4. 30.*, 5. 3., 5. 9., 9. 15., 11. 25.*, 12. 31. Katapán 3. 28., 10. 23. Katinka 3. 9., 5. 9., 11. 25. Kató 9. 15. Kazimir 3. 4. Kázmér 3. 4.*, 7. 31. Keled 3. 15., 5. 1. Kelemen 3. 15., 4. 22., 11. 23.* Kelen 4. 22. Kemenes 8. 21. Kende 9. 1., 9. 25.*, 10. 21. Kenese 2. 15., 7. 10., 12. 13. Kenéz 1. 19., 12. 7. Kerecsen 12. 5., 12. 20. Kerény 3. 30., 4. 4., 6. 4., 7. 4. Keresztély 2. 13., 3. 13., 4. 3., 5. 14., 7. 27., 11. 12., 12. 20. Kerubina 6. 4., 8. 4. Kesző 1. 12., 1. 13., 6. 29. Keve 1. 8., 2. 22., 6. 29. Kilény 11. 13. Kilián 7. 5., 7. 8., 9. 8., 11. 13. Kiliána 7. 8. Kincső 2. 1., 7. 24.* Kinga 7. 24.* Kira 8. 3., 7. 7. Kirill 2. 9., 3. 18. Kisanna 7. 26. Kitti 2. 13., 3. 22., 4. 29., 4. 30.*, 11. 25., 12. 31. Klára 2. 10., 3. 25., 4. 17., 8. 11., 8. 12.* Klarissza 1. 15., 7. 12. Klaudetta 6. 6.


névnaptár Klaudia 3. 20.*, 5. 18., 6. 6., 8. 23., 10. 30. Klemencia 3. 15., 11. 23. Klementina 10. 21., 11. 14., 11. 23. Kleofás 8. 25., 9. 25. Kleon 3. 3., 9. 25. Kleopátra 8. 1., 10. 20. Klétus 4. 26., 6. 13. Klió 4. 11., 9. 25. Klotild 6. 3.* Kocsárd 4. 19., 5. 4., 5. 5., 6. 7. Koletta 3. 6., 5. 6. Kolombina 10. 21. Kolombusz 6. 9. Kolos 1. 15., 2. 5., 2. 15.*, 3. 10., 6. 6., 10. 30., 11. 8. Kolumbán 3. 24., 11. 21., 11. 23., 12. 12. Kolumbusz 12. 12. Konkordia 1. 1., 2. 18. Konrád 2. 14., 2. 18., 2. 19., 4. 20., 4. 21.*, 6. 1., 11. 26., 12. 14. Konstancia 2. 18., 5. 15., 9. 19. K o n s t a n t i n 3 . 11 . , 5. 21.*, 7. 27. Konstantina 3. 11., 4. 12., 5. 21., 9. 19. Kont 7. 16., 10. 17. Koppány 3. 28., 6. 20., 7. 9., 10. 8.*, 10. 23. Kordélia 10. 22. Koridon 5. 10. Korinna 10. 22. Koriolán 3. 6., 9. 8., 11. 20. Kornél 3. 3., 6. 2., 6. 3., 7. 3.*, 9. 13.*, 9. 16. Kornélia 3. 3.*, 3. 31., 9. 16. Korvin 2. 6. Kósa 9. 7., 9. 27. Kötöny 3. 20., 8. 7. Kozima 9. 26., 9. 27. Kozma 9. 26., 9. 27. Kreszcencia 4. 5., 4. 7., 4. 9., 6. 15. Kristóf 3. 15.*, 3. 25., 5. 9., 7. 25.*, 10. 31.

Kriszta 6. 22., 8. 5. Krisztián 2. 13., 3. 13.*, 4. 3., 9. 27., 11. 12., 12. 20. Krisztina 6. 22., 7. 24., 8. 5.*, 11. 6., 12. 5. Krizanta 10. 14., 10. 25. Krizosztom 1. 27., 9. 13. Kund 5. 29., 6. 1. Kunigunda 3. 3. Kunó 2. 19., 4. 19., 5. 29., 6. 1., 11. 12. Kurszán 11. 24. Kürt 2. 14., 2. 19. Laborc 7. 23., 9. 30. Ladiszla 2. 27., 6. 27. Ladomér 7. 14., 7. 15., 11. 15. Lajos 8. 19., 8. 25.*, 10. 9., 10. 10., 10. 11. Lambert 4. 16., 4. 18., 6. 22., 9. 17. Lamberta 4. 16., 9. 17. Lantos 2. 27., 7. 18. Larina 5. 24., 8. 12., 9. 5. Larion 1. 14. László 2. 27., 5. 4., 6. 27.*, 8. 8.*, 8. 28. Laura 4. 11., 6. 17.*, 6. 28., 10. 19. Laurencia 6. 28., 10. 8. Lavínia 4. 14. Lázár 2. 23., 11. 7., 12. 17.*, 12. 27. Lea 3. 22. Leander 2. 22., 2. 27., 3. 13. Léda 2. 5., 12. 24. Lehel 2. 5., 3. 26., 8. 2.*, 10. 16. Leila 2. 13., 6. 21.*, 6. 21. Lél 3. 2., 4. 9., 8. 2., 9. 7., 10. 16. Lelle 4. 9., 9. 7., 10. 16. Léna 7. 21. Lénárd 10. 6., 10. 9., 11. 6.*, 11. 26., 11. 27. Lenke 7. 22., 7. 23.*, Leó 2. 18., 2. 20., 4. 11.*, 4. 19., 6. 12., 6. 28., 7. 3., 7. 17., 7. 28., 10. 10., 10. 17., 11. 10.


Leon 2. 18., 2. 20., 4. 11., 4. 19., 6. 12., 6. 28., 7. 17., 10. 10., 10. 17. Leona 1. 4.*, 2. 20., 2. 21., 4. 11., 6. 15., 7. 3., 10. 10., 11. 10., 12. 9. Leonárd 11. 26., 11. 27. Leonarda 11. 6., 11. 26., 11. 27. Leonidász 4. 22., 6. 28., 9. 2. Leonóra 2. 21., 3. 6.*, 7. 15. Leontina 3. 1., 12. 6. Leopold 3. 29., 11. 15. Leopoldina 11. 15. Lestár 3. 29. Letícia 8. 12., 8. 30., 9. 8. Levendula 6. 18., 7. 22., 7. 24. Levente 2. 13., 6. 18.*, 6. 24., 6. 28.*, 8. 1., 11. 12. Lia 3. 22. Liána 6. 19. Liander 3. 13. Liberátusz 8. 17., 12. 20. Libériusz 9. 23., 12. 30. Libor 7. 23. Lídia 2. 12.*, 3. 22., 3. 27., 4. 8., 4. 14., 8. 3. Lili 7. 11.* Lilian 8. 11. Liliána 7. 27.*, 8. 11. Liliom 7. 27. Lilla 2. 12., 2. 16.*, 7. 11., 7. 27. Lina 9. 23., 11. 4. Linda 2. 13.* Lionel 6. 12. Lipót 4. 2., 7. 22., 11. 15.* Lívia 2. 12.*, 9. 23., 10. 14., 11. 12., 12. 10. Líviusz 9. 23., 11. 12. Liza 7. 8., 11. 25. Lizander 11. 20. Lizandra 1. 18., 3. 13. Lola 9. 15. Lolita 9. 15. Loránd 1. 15.*, 8. 10., 9. 15.

37

Lóránt 1. 15.*, 7. 15., 8. 10., 9. 13., 9. 15. Loréna 6. 28. Loretta 12. 10. Lőrinc 7. 5., 7. 21., 8. 10.*, 9. 5.* Lotár 1. 27., 4. 7., 6. 15., 9. 29., 12. 30. Lotti 11. 4. Luca 7. 7., 12. 13.* Lúcia 3. 25., 6. 9., 9. 16., 12. 13. Lucián 1. 7., 5. 28. Luciusz 3. 4., 8. 5., 10. 17., 10. 19., 12. 3. Ludmilla 9. 16., 9. 17. Ludovika 1. 31., 3. 15., 6. 9., 8. 25., 9. 13., 10. 1. Lujza 1. 31., 3. 2.*, 3. 15., 6. 20., 6. 21., 7. 9., 7. 24., 8. 11., 9. 13. Lukács 2. 17., 10. 18.* Lukrécia 3. 15., 7. 9.* Mabella 6. 11., 9. 7. Madléna 5. 25. Magda 5. 25., 7. 22. Magdaléna 5. 25., 5. 29., 7. 17., 7. 22. Magdolna 5. 25., 5. 29.*, 7. 17., 7. 22.* Magnusz 9. 6. Mahália 4. 8., 8. 1. Maja 3. 28., 5. 1. Majlát 5. 11. Makabeus 8. 1. Makár 1. 2., 1. 15., 1. 24. Malakiás 1. 14., 7. 27. Malvin 4. 19., 10. 1.* Mályva 5. 11., 10. 17. Manassé 1. 28., 5. 24. Manda 5. 29., 7. 22. Manfréd 1. 28. Manfréda 1. 28. Manna 4. 7. Manó 3. 26. Manon 8. 5. Manszvét 2. 19., 9. 3. Mánuel 3. 26. Manuéla 3. 26., 7. 15. Mara 6. 26. Marcell 1. 9.*, 1. 16., 1. 31., 4. 26., 6. 26., 8. 14.*, 12. 16.


névnaptár Marcella 1. 9., 1. 16., 1. 31.*, 6. 28. Marcellina 6. 2., 7. 17. Marcián 2. 9., 6. 17., 7. 2., 10. 25. Margaréta 1. 18., 1. 19., 2. 22., 6. 10., 7. 20., 10. 16., 10. 17. Margit 1. 18., 1. 19., 1. 28., 2. 22., 6. 10.*, 6. 20., 7. 9., 7. 13., 7. 20., 8. 26., 9. 2., 10. 16., 10. 17., 10. 25., 11. 16., 12. 30. Margitta 10. 17. Margó 2. 22. Mária 1. 1., 1. 23., 2. 2., 2. 11., 3. 3., 3. 25., 4. 2., 4. 7., 4. 8., 4. 26., 5. 8., 5. 24., 5. 29., 5. 31., 6. 15., 7. 2., 7. 6., 7. 7., 7. 16., 7. 17., 7. 22., 8. 2., 8. 5., 8. 9., 8. 15.*, 8. 16., 8. 22., 9. 8.*, 9. 12.*, 9. 15., 9. 19., 9. 22., 9. 24., 10. 3., 10. 6., 10. 7., 10. 8., 10. 11., 10. 22., 10. 24., 11. 21., 11. 27., 12. 8.*, 12. 15., 12. 18. Marián 2. 9., 4. 20., 8. 19., 12. 1. Mariann 8. 19. Marianna 4. 10., 4. 27., 4. 30., 5. 26., 11. 1.* Marica 7. 22. Marietta 1. 1., 2. 11.*, 3. 25., 4. 8., 5. 24., 5. 31., 6. 15., 7. 6., 7. 22., 8. 15., 8. 16., 8. 22., 9. 8., 9. 12., 10. 8., 10. 24., 12. 8. Marina 3. 16., 7. 6., 7. 9., 7. 20. Marinella 3. 25. Marinetta 8. 25. Márió 1. 19.*, 12. 31. Marion 9. 12. Marióra 5. 24. Marita 5. 29. Máriusz 1. 19., 12. 31. Márk 4. 25.*, 5. 25., 6. 18., 10. 7.

Markó 6. 18. Márkus 4. 25., 5. 25., 6. 18., 6. 30., 9. 7., 10. 7. Marléne 7. 16. Marót 3. 27., 9. 22. Márta 1. 19., 7. 29.* Martin 11. 11. Martina 1. 30.* Márton 4. 13., 11. 3., 11. 11.*, 11. 12., 11. 13. Martos 11. 12. Masa 8. 15. Máté 9. 21.* Matild 1. 11., 3. 14.*, 5. 31., 7. 6. Mátka 3. 25., 11. 10. Mátyás 2. 24.*, 5. 14., 12. 8. Maura 2. 13., 5. 3., 9. 21. Maurícia 9. 22. Maxim 4. 14., 6. 25., 8. 13., 11. 19. Maxima 5. 29. Maximilián 3. 12., 8. 21., 10. 12. Maximilla 3. 26., 6. 25., 7. 30. Medárd 6. 8.* Medárda 6. 8. Médea 5. 15., 8. 1., 9. 30. Megyer 1. 19., 4. 17., 11. 13., 12. 31. Melánia 1. 7., 1. 10.*, 12. 31. Melina 7. 10. Melinda 10. 29., 12. 2.* Melióra 4. 24., 5. 29. Melissza 9. 15. Meliton 4. 24., 9. 15. Melitta 3. 10., 4. 1., 4. 24., 9. 15.* Meluzina 9. 15., 11. 10. Ménás 10. 3., 11. 11. Mendel 3. 26. Menodóra 9. 10. Ménrót 4. 28., 8. 1., 11. 11. Menta 8. 14. Menyhért 1. 6., 1. 21., 8. 14., 8. 22.*, 9. 7. Mercédesz 9. 24.* Merse 8. 22., 11. 20.


Metella 1. 24., 5. 31., 7. 6., 8. 31. Metód 2. 14., 3. 9., 6. 14., 7. 5., 7. 7., 9. 18. Metta 3. 14. Mia 8. 2. Mietta 7. 2. Mihaéla 6. 19., 8. 24. Mihály 4. 10., 5. 8.*, 6. 19., 7. 5., 9. 29.*, 11. 8. Mike 1. 15. Mikeás 1. 15., 8. 14. Mikes 5. 23., 9. 29. Miklós 3. 21., 9. 10., 9. 25., 11. 13., 11. 26., 12. 6.* Mikolt 9. 10., 9. 25., 12. 6. Miksa 3. 12., 8. 21., 10. 12.* Milán 5. 19.*, 7. 18., 9. 11., 11. 26. Milda 7. 13. Milemon 11. 22. Miléna 5. 24. Miletta 7. 6. Milica 9. 16. Milla 7. 18. Milos 3. 8., 11. 22., 11. 26. Mimóza 8. 28. Mína 4. 13. Mínea 12. 24. Minerva 5. 2., 8. 23. Minna 4. 13. Míra 5. 10., 9. 21. Mirabella 7. 24., 9. 27., 10. 22. Mirandella 5. 11. Mirandola 5. 11. Mirandolina 5. 11. Mirella 5. 21., 9. 21.* Mirjam 8. 22.* Mirkó 3. 3., 7. 18. Miron 8. 8., 12. 10. Mirtill 2. 23., 8. 3. Modeszta 2. 5., 11. 4. Modesztusz 2. 5., 2. 12., 6. 15. Mónika 5. 4.*, 8. 27. Montika 8. 14. Mór 1. 15., 3. 20., 9. 4.,

38

9. 13., 9. 22., 9. 25., 10. 22., 10. 25., 11. 4., 12. 4., 12. 5. Morella 7. 6., 7. 19. Morgan 6. 9., 6. 26., 8. 28. Móric 1. 15., 3. 20., 9. 4., 9. 13., 9. 22.*, 10. 25., 12. 4. Mózes 5. 16.*, 7. 26., 8. 28., 9. 4., 11. 4., 11. 25. Muriel 5. 27., 9. 4. Múzsa 3. 3., 4. 2., 4. 3. Nadinka 8. 1. Nádja 8. 1. Nándor 5. 30., 6. 5., 10. 19.*, 10. 29. Nanett 6. 7. Nanetta 7. 26. Napóleon 5. 7., 8. 15. Napsugár 3. 21., 7. 3. Narcisszusz 3. 18., 10. 29. Nárcisz 10. 29.* Nárciusz 3. 18. Násfa 5. 12., 5. 14. Natália 7. 27., 8. 26., 10. 23., 12. 1., 12. 9.* Nátán 8. 24., 11. 9. Natasa 7. 27., 8. 26., 12. 1., 12. 9. Nauzika 7. 28., 12. 16. Nedda 4. 24., 7. 6., 8. 4. Nefelejcs 4. 17. Nelli 7. 11. Nemere 12. 19. Nepomuk 5. 16. Nerina 5. 12., 12. 25. Neszta 1. 22., 2. 28., 3. 10., 4. 15., 4. 17., 12. 25. Nesztor 2. 26., 9. 8. Netta 6. 13. Nétus 2. 22., 5. 2. Nikander 6. 17. Niké 1. 7., 4. 25., 11. 17., 12. 23. Nikétás 1. 7. Nikodém 9. 15. Nikodémia 3. 27., 8. 3., 12. 25. Nikodémusz 3. 27., 8. 3., 12. 25.


névnaptár Nikola 3. 21., 9. 10., 9. 25., 12. 6. Nikolett 3. 21., 9. 10.* Nilla 5. 31. Nimfa 11. 10. Nimród 8. 31., 11. 11. Nina 11. 4., 12. 22. Ninett 7. 26. Ninetta 7. 1. Ninon 7. 26. Niobé 9. 15. Noé 4. 22., 5. 31., 11. 18., 11. 29., 12. 24. Noel 5. 13., 12. 25. Noémi 4. 22.*, 9. 1., 12. 24. Nóna 3. 16., 3. 17., 8. 5. Nónusz 3. 16., 12. 2. Nóra 2. 21., 3. 6., 7. 11.* Norbert 6. 6.* Norberta 6. 6. Norina 10. 30. Norma 4. 13., 4. 23., 5. 23. Norman 6. 6. Nyék 5. 5., 5. 26. Nyeste 3. 10., 4. 15., 4. 17., 12. 25. Oberon 1. 26. Odett 4. 20., 10. 23. Odília 10. 23., 12. 13. Odiló 1. 1., 1. 2. Odisszeusz 1. 2., 9. 5. Odó 7. 4., 7. 7., 11. 18. Ödön 10. 20., 10. 26., 11. 16.*, 11. 18., 11. 20. Ofélia 5. 13., 9. 5. Oguz 11. 4. Oktávia 4. 15., 8. 6. Oktávián 3. 22., 8. 6. Olaf 7. 29. Olga 6. 21., 6. 27., 7. 11., 7. 27.* Olimpia 12. 17.* Olinda 7. 7., 11. 16. Olivér 3. 5., 3. 24., 7. 1., 7. 11., 11. 21.* Olívia 3. 5., 12. 3.* Omár 9. 9. Ompoly 5. 14. Ond 6. 10., 7. 17. Opika 2. 2., 7. 15. Orália 4. 19., 8. 12.

Orbán 4. 2., 5. 25.*, 6. 29., 7. 29., 12. 19. Orbó 6. 29. Orchidea 1. 10., 8. 1. Oresztész 1. 14., 7. 3., 11. 9., 12. 13. Orfeusz 2. 27., 6. 12. Orgona 1. 30., 9. 9. Oriána 6. 7., 9. 17. Orion 1. 14., 1. 18. Örkény 7. 15. Ormos 2. 4., 3. 26. Oros 1. 17., 12. 1., 12. 19. Örs 1. 17., 6. 26., 7. 14.*, 9. 30., 10. 2., 11. 16. Örsi 6. 26., 7. 14., 10. 2. Orsika 10. 21. Orsolya 4. 7., 10. 21.* Örzse 11. 19. Osszián 2. 28., 8. 5. Őszike 9. 23. Oszkár 2. 3., 3. 3., 7. 31.*, 12. 1. Oszlár 2. 3. Oszvald 2. 19., 2. 28., 8. 5. Oszvalda 2. 28., 8. 5. Otelló 1. 16., 12. 16. Otília 12. 12., 12. 13.* Otmár 11. 16. Ottó 2. 23., 3. 23., 7. 2.*, 9. 22., 11. 18., 12. 16. Ottokár 2. 26., 4. 2., 5. 8., 7. 2. Ovidiusz 5. 6. Oxána 4. 12. Őzike 3. 16., 6. 16., 8. 5., 10. 29. Ozmin 5. 21., 8. 20. Özséb 1. 18., 1. 20., 3. 5., 5. 5., 6. 20., 8. 2., 8. 14., 9. 26., 12. 16. Ozsvát 2. 19. Pál 1. 10., 1. 15., 1. 18., 1. 25.*, 2. 6., 2. 10., 2. 22., 3. 7., 4. 1., 4. 28., 5. 7., 6. 26.*, 6. 29.*, 6. 30.*, 8. 1., 10. 19., 11. 18. Pálma 5. 10.*, 5. 18., 8. 1., 10. 5. Palóma 9. 17., 9. 19. Paméla 6. 1., 9. 15. Pamfil 6. 1.


Pamina 8. 31., 9. 6. Panna 7. 26. Pantaleon 7. 27. Páris 3. 17., 4. 28., 8. 5. Paszkál 2. 10., 5. 14., 5. 17.*, 5. 27. Pasztorella 5. 17., 8. 6. Patony 2. 21., 4. 28. Patrícia 3. 13., 3. 17., 4. 28., 8. 25.* Patrícius 3. 17., 4. 28. Patrik 3. 17.*, 4. 28., 8. 30. Paula 1. 26.*, 2. 20., 6. 11. Paulina 2. 20., 3. 14., 6. 1., 6. 22.*, 7. 12., 7. 21., 8. 31. Pázmán 8. 30. Pelágia 5. 4., 6. 9., 8. 28., 10. 8., 12. 19. Pelágiusz 5. 4., 6. 9., 6. 26., 8. 28., 10. 8. Pelbárt 5. 27., 9. 28. Pellegrin 5. 1., 5. 2., 5. 16. Pénelopé 6. 26., 8. 1. Pentele 7. 27. Peónia 5. 1., 8. 1. Peregrina 4. 26., 5. 1., 5. 2., 5. 16., 8. 5., 10. 5. Perenna 6. 24., 11. 13. Periklész 7. 8., 8. 20., 10. 24. Perjámos 5. 28., 6. 9. Perpétua 3. 6., 3. 7. Péter 1. 25., 1. 28., 1. 31., 2. 5., 2. 21., 2. 22., 2. 23., 4. 27., 4. 28., 4. 29.*, 5. 8., 6. 2., 6. 16., 6. 29.*, 7. 30., 8. 1., 9. 9., 10. 19., 11. 18., 11. 26., 12. 4., 12. 5., 12. 9., 12. 21. Pető 1. 25., 11. 16. Petra 1. 28., 2. 21., 2. 22., 6. 29., 9. 9., 10. 2.*, 11. 18., 12. 21. Petronella 5. 31.*, 7. 13. Petrónia 5. 31., 7. 13., 10. 4. Petróniusz 5. 31., 10. 4. Petúnia 4. 27., 6. 28. Petur 3. 17.

39

Piládész 7. 11., 10. 5., 12. 9. Pintyőke 4. 27., 10. 11. Piramusz 5. 28., 6. 9. Piroska 1. 18.* Piusz 4. 30., 5. 5., 7. 11., 8. 21., 9. 3., 11. 20. Placid 7. 11., 10. 5. Placida 7. 11., 10. 11. Polett 2. 20. Polidor 4. 10., 9. 9. Pólika 3. 14. Polikárp 1. 26., 2. 23., 10. 27. Polina 7. 23. Polixéna 7. 30., 9. 23. Polla 2. 9., 7. 7., 7. 23. Pompilla 7. 15. Pompónia 9. 19., 10. 30. Pongor 5. 12. Pongrác 5. 12.* Poppea 1. 25., 4. 27. Porfir 2. 16., 2. 26. Primusz 6. 9., 7. 9. Priszcilla 1. 16., 3. 10., 7. 8. Rabán 2. 4. Radamesz 4. 8., 4. 10. Radiszló 1. 13., 3. 16., 4. 17., 7. 27., 10. 17., 10. 21. Radó 4. 14., 4. 17. Radomér 1. 13., 3. 16., 6. 21., 7. 27., 9. 24., 10. 17., 10. 21. Rados 11. 7. Radován 1. 13., 3. 16., 7. 27., 10. 17., 10. 21., 11. 7. Radvány 11. 7. Rafael 6. 20.*, 9. 29., 10. 24. Rafaella 1. 6., 6. 20. Ráfis 10. 24. Ráhel 2. 4.*, 5. 2., 7. 11., 10. 24. Rajmund 1. 7., 1. 22., 1. 23.*, 7. 4., 8. 31. Rajmunda 1. 7., 8. 31. Rajnald 1. 12., 2. 9., 7. 16., 8. 18. Ramón 7. 4. Ramóna 1. 7.*, 8. 31.


névnaptár Rápolt 11. 29. Rátold 11. 2. Raul 4. 17., 11. 7. Razmus 6. 2. Rázsony 4. 17., 7. 23. Rea 9. 7. Rebeka 3. 9., 8. 30., 9. 2.* Regina 9. 4., 9. 7.* Reginald 2. 12., 6. 5., 10. 13., 12. 4., 12. 5. Regő 6. 5., 8. 2. Réka 2. 6., 8. 17., 11. 10.* Relinda 2. 13., 3. 22., 8. 13. Rella 10. 15. Reményke 8. 1. Remig 10. 1. Rémusz 10. 1., 10. 13. Renáta 5. 22., 5. 23., 9. 2., 10. 6.*, 11. 12. Renátó 9. 2., 10. 6., 11. 12.* René 10. 6. Réta 7. 9., 10. 25. Rezeda 5. 17., 5. 27. Rézmán 6. 2. Rezső 4. 17., 7. 27., 10. 12., 10. 17., 11. 7.* Ria 7. 16. Richárd 2. 7., 4. 3.*, 9. 18., 11. 15. Rikarda 9. 18., 9. 25. Rita 5. 22.*, 8. 26. Riza 3. 11. Róbert 2. 4., 4. 29., 5. 13., 6. 6., 6. 7.*, 7. 17., 7. 18., 9. 17. Roberta 4. 29., 5. 13., 9. 17. Robertina 6. 7. Robin 4. 29. Rodelinda 2. 26. Rodion 9. 1., 10. 7. Rodrigó 3. 13., 10. 30., 10. 31. Rókus 8. 16., 8. 19. Roland 1. 15., 5. 31., 7. 15.*, 8. 9., 9. 15. Rolf 11. 7. Román 2. 28., 5. 22., 8. 9., 10. 1., 11. 18.

Romána 2. 23., 5. 22. Rómeó 2. 7.*, 10. 1., 11. 4. Romola 7. 6., 7. 23. Romuald 2. 7. Romulusz 7. 6., 9. 5., 10. 13. Rovéna 7. 10., 7. 19., 7. 30. Roxána 1. 17., 6. 11., 9. 14.* Róza 8. 23., 8. 30., 9. 4. Rozália 8. 23., 8. 30., 9. 4.*, 10. 3. Rozalinda 1. 17., 6. 11., 8. 30. Rozamunda 4. 30. Rozanna 9. 14. Rozina 3. 11., 3. 13., 7. 18. Rozita 8. 30., 9. 14. Rozmarin 4. 30. Rózsa 8. 23., 8. 30.*, 9. 4. Rozvita 6. 22. Ruben 4. 6., 4. 7. Rubina 7. 10., 7. 19. Rudolf 4. 17.*, 7. 27., 10. 17., 11. 7. Rudolfina 4. 17., 7. 27., 10. 17. Rufina 7. 10., 7. 19. Rufusz 11. 21., 11. 28., 12. 18., 12. 28. Rupert 3. 27., 5. 15., 9. 24. Ruperta 3. 27., 5. 15., 9. 24. Ruszalka 9. 4. Ruszlán 7. 17. Ruszlána 3. 22., 6. 15., 7. 17. Rusztem 10. 9., 11. 10. Sába 4. 12., 4. 24., 12. 5. Salamon 2. 8., 3. 13., 7. 28., 9. 28., 10. 17., 10. 24.* Sámson 6. 27. Samu 2. 16., 8. 20., 8. 21., 10. 10. Sámuel 1. 16., 2. 16., 8. 20., 8. 21.*, 8. 27., 10. 10.


Samuella 8. 20., 8. 21., 10. 10. Sándor 1. 15., 2. 26., 3. 18.*, 4. 22., 4. 23., 5. 3., 10. 11. Sára 1. 19.*, 7. 7., 7. 13., 7. 15., 10. 9. Sarolt 5. 31., 7. 5. Sarolta 1. 19., 7. 5.*, 7. 13., 7. 17., 11. 4. Saul 1. 25., 10. 20. Sebes 2. 3., 6. 7. Sebestyén 1. 20.*, 12. 5. Sebő 1. 20., 4. 12., 4. 24., 6. 12., 8. 29., 9. 19., 12. 5. Seherezádé 5. 3., 6. 7. Sejla 6. 3. Semjén 10. 8. Simeon 1. 5., 2. 18., 3. 24., 4. 21., 5. 24., 6. 1., 10. 8. Simon 1. 5.*, 2. 18., 4. 21., 4. 24., 5. 16., 7. 18., 10. 8., 10. 28.* Skolasztika 2. 10. Solt 3. 13., 5. 13. Sólyom 9. 25. Soma 7. 3.*, 9. 16. Stefánia 1. 2., 1. 16., 8. 20., 10. 23., 10. 30., 11. 28.*, 12. 26. Stella 5. 8., 7. 14.*, 7. 15., 7. 19. Sudárka 3. 15., 6. 18. Sugárka 3. 20., 8. 12. Surány 1. 22., 1. 24. Szabella 2. 26., 6. 8., 7. 4., 7. 8. Szabin 2. 9., 3. 13., 9. 29., 12. 7., 12. 11., 12. 30. Szabina 8. 29., 10. 27.* Szabolcs 6. 17., 7. 17., 7. 18., 7. 28.*, 9. 19. Szalárd 7. 17. Szaléz 1. 24., 1. 29. Szalók 1. 24., 1. 29., 5. 17. Szalóme 6. 29., 10. 17., 10. 22., 11. 17. Szalvátor 3. 18., 8. 5. Szalvia 1. 11., 10. 28., 10. 29.

40

Szalviusz 1. 11., 10. 28., 10. 29. Szandra 3. 18., 5. 18. Szaniszló 4. 11.*, 5. 7., 11. 13. Szavéta 5. 6., 11. 5. Szebáld 8. 19. Szecső 3. 1., 4. 9. Szederke 7. 11., 7. 19. Szegfû 7. 17. Szelemér 2. 8., 7. 17., 9. 12. Szelim 9. 28. Szelina 10. 11. Szellőke 4. 6., 8. 26. Szemere 2. 23., 5. 26., 10. 12. Szemirámisz 4. 22., 6. 1. Szemőke 7. 18., 7. 30. Szendike 2. 19., 3. 2., 7. 11., 10. 5., 10. 11. Szénia 7. 30. Szeráf 10. 12. Szerafina 3. 21., 7. 29., 9. 3., 9. 8., 9. 9., 10. 12. Szeréna 6. 28., 7. 28., 8. 16., 9. 14.* Szerénusz 2. 23., 6. 15., 6. 28., 8. 2., 8. 16., 9. 14. Szergiusz 9. 8., 9. 9., 10. 7., 10. 8. Szervác 5. 13.* Szevér 1. 8., 2. 1. Szeveréd 2. 15. Szeverin 1. 8., 5. 27., 10. 23. Szibilla 3. 12., 3. 18., 4. 29., 10. 9. Szidónia 6. 23., 8. 23., 11. 14. Szidor 1. 15., 1. 16. Szigfrid 1. 15., 2. 15., 8. 22. Szilamér 6. 20., 10. 17. Szilárd 3. 11.*, 4. 12., 5. 21., 12. 14. Szilárda 9. 19., 12. 14.* Szilas 7. 13. Szilvána 2. 6., 5. 4., 7. 10., 12. 2.


névnaptár Szilvánusz 2. 6., 2. 17., 2. 18., 2. 20., 3. 8., 5. 4., 7. 10., 7. 13., 8. 24., 11. 12., 12. 2. Szilveszter 11. 20., 11. 26., 12. 31.* Szilvia 11. 3., 11. 13.* Szilvió 11. 3. Szilviusz 4. 21., 10. 28., 11. 3. Szimóna 5. 16., 5. 24., 10. 28. Szimonetta 1. 5., 2. 18., 5. 16., 10. 8., 10. 28.* Szirén 1. 22., 2. 23. Szíriusz 1. 22., 11. 26. Szironka 2. 15., 6. 28., 8. 16. Szixtusz 3. 28., 4. 3., 4. 6., 8. 6. Szófia 4. 30. Szofron 3. 11. Szofrónia 3. 11. Szókratész 4. 19., 9. 17., 11. 28. Szólát 7. 13. Szolón 5. 17., 11. 13. Szonja 5. 15.*, 8. 1. Szonóra 5. 31., 9. 14. Szórád 7. 13., 7. 17. Szörénke 5. 27., 7. 20. Szörény 1. 8. Szorina 2. 10. Szovát 7. 13. Szulamit 6. 29., 10. 22., 11. 17. Szultána 1. 19., 6. 23., 7. 13., 10. 9. Szvetlana 5. 1., 7. 4., 11. 24. Tábita 4. 22., 7. 1. Tácia 1. 8., 4. 22. Tacitusz 2. 25., 3. 16. Taddeus 1. 24., 7. 26., 10. 28. Tádé 1. 24., 6. 26., 7. 26., 10. 28. Taksony 3. 29., 4. 6., 6. 6., 8. 24., 11. 29.* Talabor 7. 25. Talamér 1. 5., 7. 15. Tália 5. 20., 8. 26.

Tamara 1. 26., 5. 6., 9. 1., 12. 29.* Tamás 1. 28., 3. 7.*, 6. 22., 7. 3., 7. 6., 8. 25., 9. 22., 10. 2., 12. 21.*, 12. 29.* Tanázia 8. 14. Tankréd 5. 6., 7. 6. Taráz 2. 25. Tarcal 2. 25. Tardos 9. 10. Tarján 5. 26., 8. 11., 11. 30. Tárkány 4. 28., 9. 5., 9. 28. Tarzícia 8. 15. Tarziciusz 8. 15. Tas 1. 8., 2. 22., 4. 15.*, 4. 27., 6. 8. Tasziló 1. 11., 10. 11. Tatjána 1. 12., 4. 22. Tavaszka 3. 21. Tea 8. 3., 12. 19. Tekla 8. 19., 9. 23.* Telma 9. 23., 10. 15. Témisz 12. 21. Ténia 5. 3. Teó 9. 2. Teobald 5. 21., 7. 1. Teobalda 5. 21., 7. 1. Teodolinda 1. 22., 2. 11. Teodor 8. 16., 9. 2., 11. 9., 12. 27., 12. 28. Teodóra 2. 11., 4. 1., 4. 5., 4. 28., 9. 2., 9. 11.* Teodózia 4. 2., 5. 29. Teofánia 2. 2., 3. 12., 12. 22., 12. 27. Teofil 3. 5., 3. 10., 5. 5., 5. 10., 5. 21., 6. 17., 10. 2., 10. 13., 10. 29., 12. 20.* Teofila 5. 21., 6. 17., 12. 28. Teónia 8. 23. Tercia 4. 16., 4. 30. Terestyén 11. 28. Teréz 3. 11., 6. 17., 7. 8., 8. 3., 10. 1., 10. 3., 10. 15.* Terézia 3. 11., 6. 17., 7. 8., 8. 3., 10. 1., 10. 3., 10. 15.


Tertullia 4. 29., 4. 30. Tessza 6. 17., 6. 20., 7. 8. Tétény 5. 1., 11. 5. Tétisz 2. 6., 12. 19. Tézeusz 1. 11. Tibád 5. 21. Tibériusz 8. 11., 11. 10. Tibold 5. 21., 6. 1., 7. 1. Tibor 4. 14.*, 8. 11., 11. 10. Tiborc 4. 14., 8. 11.* Tícia 8. 11. Ticiána 2. 6., 3. 3. Tihamér 4. 20., 4. 26., 4. 29., 5. 26., 7. 1.*, 11. 9., 11. 12., 12. 16. Tilda 3. 14., 5. 31., 7. 6., 8. 31. Tilla 3. 14. Tímea 1. 20., 3. 11., 5. 3.* Timon 4. 19., 5. 3. Timót 1. 24.*, 1. 26., 5. 3., 5. 21., 8. 22., 12. 20. Timótea 1. 26., 8. 22. Timur 7. 25., 9. 18. Tina 6. 16. Tíria 8. 3., 9. 3. Tirzusz 10. 4., 10. 12. Titán 1. 26., 2. 6. Titánia 1. 26., 2. 6., 2. 11. Titanilla 2. 6. Titusz 1. 4.*, 1. 26., 2. 6., 9. 18. Tivadar 1. 27., 4. 20.*, 4. 30., 6. 28., 7. 1., 9. 9., 9. 19., 11. 9.* Tóbia 3. 1. Tóbiás 1. 1., 6. 13., 9. 2., 9. 12., 11. 2. Tódor 2. 6., 2. 7.*, 9. 4., 9. 15., 9. 19., 10. 11., 11. 2., 11. 11., 12. 28. Töhötöm 4. 20., 6. 14., 6. 17., 6. 22., 9. 2., 9. 15., 11. 5., 12. 18. Tomaj 1. 28., 3. 7., 7. 3., 7. 6., 10. 2., 12. 29. Tomázia 4. 14., 8. 25. Tomor 7. 25. Tömör 10. 28. Tonuzóba 12. 11. Törtel 8. 4. Toszka 5. 5., 5. 18.

41

Trajánusz 8. 11., 11. 30. Trisztán 2. 7., 11. 28. Tulipán 6. 11., 8. 1., 10. 5. Tullia 4. 27., 5. 21., 6. 22., 10. 5. Tünde 4. 2., 6. 1.*, 11. 10. Tuzson 5. 19. Ubul 3. 7., 5. 16., 12. 31. Üdvöske 7. 13., 12. 9. Ugod 5. 16. Ugor 7. 27., 8. 16. Ugron 5. 22., 11. 9. Ulászló 1. 27., 6. 27., 7. 29. Ulisszesz 1. 2., 9. 5. Uljána 5. 22. Ulla 7. 4. Ulpián 4. 3. Ulrik 3. 11., 6. 4., 7. 4.*, 7. 10., 7. 11., 8. 7. Ulrika 7. 4., 7. 11., 8. 6., 8. 7. Upor 5. 15., 6. 26., 9. 17. Uránia 5. 28., 8. 7. Urbán 4. 1., 5. 25., 6. 29., 12. 19. Urbána 5. 25., 7. 29., 12. 19. Uriás 1. 14., 6. 21. Uriel 1. 14., 5. 11. Uros 1. 14. Urzula 10. 21. Urzulina 4. 7. Uzonka 7. 12. Uzor 1. 15., 1. 16., 4. 18. Vajk 8. 20. Valdemár 2. 27. Valentin 1. 7., 2. 14.*, 7. 25. Valentina 2. 14., 7. 25. Valér 1. 29., 6. 14., 12. 15.* Valéria 4. 28.*, 6. 5., 12. 9. Valter 4. 8., 7. 16.* Vanda 1. 26.*, 2. 25., 11. 14. Vanessza 5. 24. Várkony 7. 2., 10. 22. Varsány 7. 19. Vaszilia 4. 22., 5. 31., 6. 11.


névnaptár Vászoly 1. 1., 1. 2., 1. 11., 5. 30. Vázsony 1. 19., 5. 30. Vazul 1. 1., 1. 2., 1. 11., 3. 22., 5. 30., 6. 14.* Velmira 5. 21., 10. 9. Vencel 9. 28.* Vendel 6. 5., 10. 20.* Vendelina 10. 7., 10. 20. Vénusz 6. 2., 8. 7. Vera 1. 13., 1. 24., 7. 9. Verbéna 7. 9., 7. 22. Veréna 7. 22., 9. 1. Verita 9. 1. Verner 4. 18. Veron 7. 9. Veronika 1. 12., 1. 13.*, 1. 19., 1. 24., 2. 4., 2. 27., 7. 9. Versény 7. 19. Veszta 3. 1., 7. 17. Véta 5. 24. Veturia 7. 17. Viátor 7. 5., 8. 5., 10. 21. Vid 6. 15.* Vida 6. 15. Vidor 1. 13., 1. 14., 3. 16. Vidos 6. 15. Viktor 2. 26., 4. 20., 5. 7., 5. 8., 5. 12., 7. 28., 8. 11., 9. 5.*, 9. 30., 11. 2. Viktória 1. 26., 11. 17., 11. 26., 12. 23.* Viktorina 9. 5., 11. 2. Vi l h e l m i n a 5 . 2 8 . , 9. 19.* Vilibald 7. 5., 7. 7., 10. 22.

Vilja 8. 23., 8. 27. Villő 5. 31., 6. 12.* Vilma 1. 10., 5. 23., 5. 28., 6. 25., 9. 19., 10. 15., 12. 5.* Vilmos 1. 10., 2. 10., 4. 6.*, 4. 28., 5. 23., 5. 28., 6. 8., 6. 25.*, 7. 5. Vince 1. 22.*, 4. 5.*, 4. 9., 5. 24., 7. 19., 9. 27. Vincencia 1. 27., 2. 1., 4. 20. Viola 5. 3., 5. 5., 5. 23., 6. 15., 6. 25., 12. 19.* Violetta 6. 15. Viorika 6. 15. Virág 1. 8., 2. 10., 7. 29., 11. 24., 11. 26.* Virgil 3. 5., 11. 27.* Virgília 1. 31., 3. 5., 11. 27. Virgínia 2. 1., 2. 2., 9. 13., 11. 10. Vita 6. 15., 12. 13. Vitália 8. 13., 12. 13. Vitális 4. 28., 10. 20., 11. 4. Vitéz 4. 28., 11. 2. Vitold 4. 20., 4. 28. Vitolda 4. 20., 4. 28. Vitus 1. 15., 6. 15. Viviána 12. 2. Vivien 12. 2.* Vladimir 7. 14., 7. 15., 8. 15., 11. 15. Volfram 3. 20. Vulfia 1. 31., 9. 9., 10. 31. Vulkán 1. 1., 5. 19. Xavér 12. 3.


Xavéria 12. 3., 12. 22. Xénia 1. 24., 7. 30.* Zádor 3. 16., 8. 8., 9. 1. Zágon 8. 23., 11. 17. Zajzon 12. 18. Zakária 2. 21., 3. 15., 9. 6., 11. 5. Zakariás 2. 21., 3. 15., 9. 6.*, 11. 5. Zakeus 8. 22., 8. 23., 11. 17. Zalán 3. 30.*, 7. 14., 9. 10., 12. 30. Zamfira 8. 26. Zámor 2. 16., 9. 5. Zaránd 6. 8., 10. 23. Zdenka 8. 23. Zdenkó 8. 23., 12. 14. Zebulon 8. 5. Zekő 4. 21., 8. 23., 11. 17. Zelinda 9. 22., 10. 17., 10. 21. Zella 9. 22. Zelma 1. 23.*, 4. 21. Zelmira 2. 21., 4. 21., 7. 9., 7. 12. Zenina 4. 12., 6. 5., 10. 11. Zénó 4. 12., 5. 12., 10. 29., 12. 22.* Zenóbia 10. 30. Zerind 1. 8., 10. 23. Zéta 12. 23. Zétény 2. 22., 12. 23. Zia 4. 17. Zilia 6. 3. Zina 3. 13. Zinajda 10. 30. Zita 4. 27.*, 12. 11.

42

Zoárd 4. 27., 6. 17., 7. 17., 12. 2., 12. 3., 12. 30. Zobor 5. 1., 7. 17., 11. 19. Zoé 5. 2., 6. 15., 7. 5. Zója 6. 15. Zöldike 5. 10., 9. 22. Zolna 6. 23., 10. 17. Zoltán 3. 8.*, 3. 13., 6. 23.*, 11. 20. Zoltána 3. 8., 3. 13., 6. 23. Zombor 8. 22., 12. 26. Zomilla 7. 18. Zóra 6. 19., 10. 4. Zorán 3. 4. Zotmund 3. 1. Zulejka 1. 9., 3. 1. Zsadány 8. 23. Zsaklin 5. 1., 7. 25. Zsanett 3. 28., 3. 31., 5. 12., 5. 30.* Zsanna 5. 20. Zselyke 4. 8. Zseni 12. 25. Zseraldin 4. 19. Zseraldina 4. 19. Zsigmond 5. 1., 5. 2.* Zsinett 2. 15. Zsófia 4. 30., 5. 15.*, 5. 24., 5. 25., 8. 1., 9. 17.*, 9. 18., 9. 30. Zsóka 5. 6., 7. 8., 11. 19. Zsolt 3. 8., 3. 13., 4. 10.*, 10. 21., 11. 20. Zsombor 4. 21., 11. 8.* Zsüliet 7. 21. Zsuzsa 2. 19., 8. 11. Zsuzsanna 2. 19.*, 8. 11.*, 9. 20.


hazai földön

Új vidéki Magyarország születik Interjú Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel Még folyik a társadalmi vita, de lényegében már elkészült a 2007-2014 közötti időszakra szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv. Célja a vidéki Magyarország gyökeres átalakítása, modernizálása, az emberek életminőségének javítása, egy olyan agrár és termelési szerkezet megteremtése, mely hosszú távon biztos megélhetést biztosít a kisvárosokban és falun élőknek. Ezt a folyamatot az Európai Unió 5 milliárd euróval támogatja. Milyen lesz a holnap vidéki Magyarországa, hogyan alakul az ott lakók élete? Erről beszélgettünk Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel. – A tervkészítők fogalmai szerint mit értünk vidéken? – Erre a legkézenfekvőbb válasz, hogy mindent, ami nem Budapest. A mi programunk azonban elsősorban a kisvárosokra, a nagyközségekre és az ennél kisebb településekre koncentrál. Azokra a térségekre, amelyek együtt élnek a mezőgazdasággal, a gazdálkodás megélhetési forma az ott élő emberek többsége számára. Ebbe persze beleértem nem csak a növénytermesztést és az állattenyésztést, hanem minden mást is, ami ehhez kapcsolódik, kezdve a termékfeldolgozástól egészen a falusi túrizmusig. – Ahhoz, hogy lássuk a holnapot, először azt kell tudnunk, hol áll ma a magyar mezőgazdaság, s milyen helyzetben van a magyar vidék? – Infrastruktúráját és a vidék állapotát tekintve az európai középmezőnyben, vagy egy kicsivel e fölött. Hogy ez az arány a fejlett országokhoz képest javuljon, nem csak a mezőgazdasági termelésben, de az úthá


lózat kiépítésében a közlekedés, a szállítás fejlesztésében, a csatornázásban, az ivóvíz ellátásban is jelentőset kell előre lépnünk. A valós megítéléshez az is hozzá tartozik, hogy vannak olyan régi uniós országok, amelyekhez képest infrastruktúránk például fejlettebb. Másfelől viszont a fejlett országokban a mezőgazdaság „csúcsra járatott”, a termelési kapacitások 90–95 százalékát kihasználják. Ezért az unió minden jogszabálya a szintentartást, a termelés visszafogását ösztönzi. Ez számunkra előnytelen, mert ebben a tekintetben mi most csak hatvan százalékon állunk, azaz lehetőségeinknek csak alig több, mint a felét használjuk ki. Ezért nekünk úgy kell az Európai Unióban élnünk és termelnünk, hogy az általános tendenciával szemben növeljük agrárgazdasági potenciálunkat. Ezt viszont csak úgy tudjuk megtenni, ha külföldi piacokat keresünk, ezért folytatunk tárgyalásokat például Oroszországgal, Horvátországgal, Szerbiával, mert az Uni43


hazai földön óban nem fogjuk tudni eladni ezt a többlettermékeinket. Jelentős a magyar mezőgazdaság technikai, hátránya is a fejlett európai országokkal szemben. Nálunk 2400 euró az 1 hektárra jutó eszközérték. Ez a mutató több mint 5 ezer Franciaországban, 10-11 ezer euró között van Ausztriában. Hogy a helyzet azért nem ennyire rossz, az annak köszönhető, hogy nálunk kétszer-háromszor annyi üzemórát teljesít egy gép, mint Nyugat-Európában. Az exportot illetően egészen jól állunk, hiszen 3,5 milliárd euró az évi kivitel, míg az import, csak 2,2 milliárd. Ezt nagyon kevesen tudják utánunk csinálni az unió országai közül. – A számok ugyan sokat mondóak, az emberek elsősorban mégiscsak arra kíváncsiak, hogyan változik az ő életük, mit és hogyan kell termelni azért, hogy tisztességes színvonalon megélhessenek? – Hogy honnan hová akarunk eljutni, arra egyelőre a mezőgazdaság területéről mondanék három adatot. A mezőgazdasági ágazat 2003-ban, összességében 7 milliárd forint veszteséggel zárt. Az azt követő évben, 2004-ben, már 19, 2005-ben 50 milliárd forint volt a nyereség. Ezt szeretnénk a következő hét évben legalább megduplázni. Ez persze nem egyenes arányban jelentkezik a személyes életszínvonalban, hiszen ebből jelentős részt fordítanak a termelők beruházásra, fejlesztésre, gépeket vásárolnak, adót fizetnek és így tovább. Én magam abban bízok, hogy ezt a célt már félidőben teljesítjük. Ahhoz ugyanis, hogy önfenntartó helyett egy igazán fejlődőképes mezőgazdaságunk legyen, az uniós és a nemzeti támogatáson kívül jelentős saját erő is szükséges. Ehhez kell ez a százmilliárd. Meg kell változtatni a jelenlegi termelési szerkezetet is. Azaz a 40–60 százalékos növénytermesztési és állattenyésztési arány


nak meg kell fordulnia, az állattenyésztés javára. A gabonatermesztésben megtartjuk a pozícióinkat, de ezt a termésmennyiséget kisebb területen kell elérnünk. Lényeges változás lesz a gabona felhasználásban is. A klasszikus élelmezési és takarmányozási hasznosítás helyett egyre nagyobb mértékben nyer teret a másodlagos energia előállítása, de nem csak gabonából, hanem más növényekből is, így például repcéből, energiafűből, új telepítésű erdőkből is. Így a mezőgazdaság a következő hét évben az élelmiszertermelés mellett igen jelentős energia előállító ágazattá válik. Ez hosszú távon biztos bevételt jelent. Nagy jövő előtt áll a kertészet és a gyümölcstermesztés is. A fogyasztói szokások ugyanis előnyünkre változnak, egyre nagyobb az igény a friss árú iránt. Ezért a következő tíz évben például meg kell duplázni az üvegház és fólia területet, és ezzel együtt széthúzni a termelési ciklust. – Aki évtizedek óta hagyományos módon, nemegyszer apró parcellákon, apjától, nagyapjától ellesett fogásokkal gazdálkodott, képes e váltani? 44


hazai földön – Generációváltásra is szükség van. Ez minden erőltetés nélkül, természetes módon fog lezajlani, de segíteni is fogjuk különböző ösztönzőkkel és támogatásokkal. Ilyen lesz például a korai nyugdíj és jövedelemtámogatás lehetősége azok számára, akik felhagynak a mezőgazdasági termeléssel. A fiatal gazdákat viszont kedvezményes hitellel és támogatással abban segítjük, hogy megvásárolhassák ezeket a földeket, s ideális birtokméretet alakíthassanak ki. De megváltozik maga az egész agrártevékenység, a földhözkötöttség is. Többféle forrású jövedelemre, több szabadidőre, pihenésre nyílik lehetőség. A jövedelemszerző képességen például azt értem, hogy az erőgépekkel felszerelt gazda részt vehet a vízelvezető árkok tisztításában, kaszálásában, az utak javításában, a hóeltakarításban, foglalkozhat falusi turizmussal, vendégeinek főzhet, saját borát, pálinkáját, a tavából fogott halat kínálhatja, és így tovább. Ezeket a tevékenységeket is jelentősen támogatjuk. De pályázni lehet minden olyan egyéb tevékenységre is, ami javítja a falusi élet komfortját. Van olyan pályázati lehetőség is, amely bármilyen olyan ötlet megvalósítását segíti, ami több ember céljait, kényelmét, hasznát szolgálja, és annak megvalósítása érdekében egy közösség, egy vagy több utca, falu, civil szervezet fog össze. – Hogyan változik a falukép, a vidék arculata? – Ha faluhelyen tisztességes jövedelmek lesznek, akkor jelentősen megnőnek az önkormányzatok bevételei is, tehát több pénz jut beruházásokra, tatarozásra, szolgáltatásokra, virágosításra, járdákra, utakra. A program a fenntartható fejlődésről, a környezetkímélő gazdálkodásról is szól. – A vidékfejlesztési stratégiai terv kínále megoldásokat olyan régi, akut problémák megszüntetésére, mint az elnéptelenedő


faluk, az alapvető infrastrukturális hiányokkal küzdő tanyák? – Azt tudomásul kell venni, hogy a fiatal generáció egy része mindig is eltávozott faluról. Régen is úgy volt a parasztcsaládokban, hogy a gazdaságot általában egy gyerek vitte tovább. Így van ez a fejlett országokban is. Javít az élet minőségén az útépítési program, a motorizáció, az elektronikus szolgáltatások terjedése. A falusi életnek vannak vitathatatlan előnyei is: az olcsóbb élet, a nyugalom, a jó levegő, s ez szintén azt jelenti, hogy egyre többek számára lesz érdemes falun élni. Még inkább igaz ez a tanyákra. Kisebbek a termelési költségek is, s ha összefognak, számukra is rendelkezésre áll minden uniós pályázati lehetőség, de készülnek nemzeti programok is, melyek kiaknázása szintén javíthat az ott élők sorsán. Ötlet, akarat, ambíció nélkül persze itt sem lehet eredményt eléri. – Egyenlő esélyeket nyújt-e a vidéki Magyarországon élőknek ez a társadalmi vitákon keresztül formálódó stratégiai terv?Tudjuk, vannak módos, fejlődőképes települések, de olyanok is, ahol a fő gond mindennapi betevő előteremtése, ahol nincsenek kellően képzett, ötletdús, pályázatíráshoz értő emberek. Nekik ki fog segíteni? – Az ő helyzetük sem reménytelen, hiszen a kistérségi menedzserek, a falugazdász hálózat egyik feladata éppen az, hogy segítsék, támogassák ezeket a településeket. Számukra a hiányzó önrész pótlására, de még a pályázatírásra, a tervezésre is biztosítunk külön pályázati kereteket. De azért nekik is tenniük kell saját magukért, lerázni a tespedtséget, gondolkodni azon, hogyan javíthatnak saját sorsukon. Erre a vidékfejlesztési program ezerféle lehetőséget kínál. Csulák András 45


hazai földön

Közkedvelt ,,madárijesztők” Mártélyon

A

mikor fölparcellázták Mártélyon a hullámtéri suhát, sok hódmezővásárhelyi értelmiségi, iparos bérelt ott pár száz öles birtokot, de a földnélküli helybeliek közül is többen. Gyönyörű gyümölcs és zöldség termett, mert az ár friss iszappal termékenyítette meg a talajt. Valóságos édenkert volt ez a múlt század derekáig. Csőszkunyhókat is építettek itt-ott, hogy megvédjék a termést. Nem volt teljes a siker. A csőszöket a téeszvilágban mezőőröknek hívták. Tevékenységük vegyes sikerrel járt. Ma polgárőrök védik a gyönyörű kis üdülőfalu határában megtermelt gabonát, takarmányt és zöldséget, no és az embereket. Tréfásan madárijesztőknek titulálják önmagukat, hiszen nem az a céljuk, hogy elkapják, hanem, hogy elriasszák a jómadarakat. Ezen a vidéken egyre kevesebb a mezei lopás, és ez sajátos módszereiknek köszönhető. Önvédelmi stratégia A rendszerváltozást követően ijesztően megnövekedtek a betörések a mártélyi üdülőövezetben, a faluban és a határban. Rendőr nem volt a községben, a vásárhelyi kapitányság ígérni sem tudta, hogy körzeti megbízottat alkalmaz. Magad uram, határozták el és egy itt élő nyugdíjas rendőr, Vida József hozzálátott az önvédelem kidolgozásához. Szerencsére éppen akkoriban vonult nyugdíjba az Alföldi Porcelángyár kemenceüzemének művezetője, Rózsa János. A tetterős ember a polgári szerveződés élére állt és 1995 januárjában


tizenöt társával megalapította a polgárőr és vagyonvédelmi egyesületet. Az alapítók közül nyolcan ma is polgárőrök. Mivel ’98 januárjában befogadták az önkéntes tűzoltókat, ma Polgárőr Tűz- és Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület a nevük. 2005-ben tíz diákpolgárőr – hetedik-nyolcadik osztályos fiúk – csatlakozott hozzájuk, így összesen negyvennégyen védik falujuk nyugalmát. Elkísérik a postást – Bárki csatlakozhat hozzánk, aki egyetért a mozgalom céljaival és vállalja az önkéntes, díjazás nélküli munkát, leteszi a szükséges vizsgát, részt vesz a továbbképzéseken. És, aki erkölcsileg feddhetetlen. Cserébe igen jó, baráti közösségre talál. Sőt családiasra, mert az ifjú feleségek is polgárőrnek álltak, nehogy valami ,,baj” történjék kedvesükkel – fogalmaz derűsen Rózsa János, az egyesület vezetője. Szerteágazó a feladatuk. Iskolakezdéskor vigyáznak a gyerekekre, mert forgalmas közút és vasút szeli át a falut. Árvíz idején segédkeznek a védekezésben. Az idei tavaszon, amikor 10 méter 60 centis rekordmagasságot ért el a Tisza, különösen sok volt a dolguk. Tűz esetén oltanak az 1,6 köbméteres fecskendős autóval, míg meg nem érkeznek az állami tűzoltók. Nyugdíjkifizetéskor elkísérik a postást, amúgy is együttműködési megállapodásuk van a postával, a takarékszövetkezettel. Mindezeken kívül járőröznek éjjel és nappal. Hogy kik, mikor és merre, azt sohasem lehet tudni. Ötletszerűen jelentkeznek a pol46


hazai földön gárőrök, hogy most elnéznének ide, vagy oda. Mindig ketten mennek. Emlékezett a kapáló tata – Ez a kiszámíthatatlanság bizonyult a legjobb módszernek. Az előre kidolgozott terv esetleg kitudódna, vagy kifigyelhető lenne. Így viszont egyetlen csibész sem érezheti magát soha biztonságban. A szervezet jó hatékonysága ezen kívül a lakosság együttműködésében rejlik. Mártélyon évek óta működik a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM). Ennek a receptjét Kopácsi Sándor, az 1956-os forradalom őrezredének parancsnoka hozta magával a kanadai emigrációból. Itthon is remekül működik. Persze csak ott, ahol baráti a szomszédok kapcsolata. Nálunk mindenki figyel a környezetére, és, ha a szomszéd portán valami gyanúsat észlel, telefonál a polgárőröknek. A Szélmalom dűlőben kapálgató öregember egy Trabantot látott. Nemcsak a színét, a rendszámát is megjegyezte. Másnap hallja ám, hogy a közeli tanyáról ellopták a birkákat. Telefonált, mi meg a rendőröknek és pár óra múlva megkerültek a tettesek és a birkák is. No, a mobiltelefon általános használata játszik még a kezünkre – jegyzi meg Rózsa János. Különös szerencse, hogy a két tanyagondnoknak affinitása van a polgárőri feladatokhoz, mindketten csatlakoztak a szervezethez. Hogy nagyobb legyen ennek a nyomatéka, autójukra is ráfestették a jelzést. – Tizenöt tanyán segítjük az embereket orvosi ellátással, élelmezéssel, a tüzelő, a takarmány beszerzésével. Az útvonalunkba ezen kívül még vagy harminc lakatlan tanya tartozik, legtöbbjében állatokat tartanak. Természetes, hogy nyitott szemmel járunk és felfigyelünk a szokatlan dolgokra. Tavaly, dinnyeérés idején láttam egy oda nem való lovas kocsit poroszkálni a konyhakertek felé. Nem tettem mást, csak mögé


A határban garázdálkodó alkalmi tolvajok és az erre szakosodott, gépesített bandák évente több milliárd forint kárt okoznak a gazdáknak. Egyáltalán nem ritka, hogy egész szőlő- és gyümölcsültetvényeket szüretelnek le a gazda előtt, letörik a kukoricát, profi fűrészekkel felszerelve kopaszra vágják az erdőt, az éj leple alatt lehalásszák a tavat. A mezőőrök tehetetlenek. A nagyobb ültetvények tulajdonosai betakarítási időszakban ezért gyakran biztonsági szolgálatot fogadnak fel az őrzésre. De örökké – már csak a költségek miatt sem – lehet őrizni a földet. Mert a tolvajok mindent visznek, amit csak lehet, például a frissen elültetett facsemetét, az istállóból a növendékállatot, vagy ha az éppen a legelőn van, akkor a fejőgépet. kerültem a terepjárómmal és szép tempósan kikísértem a kövesútra – meséli Szuromi Ernő tanyagondnok. Lovas lányok a dűlőutakon A csőszök, mezőőrök szerepét átvett polgárőrök tarsolyában sok történet van, de a titoktartási kötelezettség miatt csak a régebbi eseteket oszthatják meg velünk. Azt, amikor ellopták a fejőgépeket, a vákuum szivattyúkat a kétszázas állományú tehenészetből, vagy amikor a lábon álló kukoricatábla közepében sok mázsa terményt készített elő szállításra a tolvaj. Mindegyik epizód sikerrel végződött. Szuromi Ernő elmondja még, hogy sokan a nagyobb családi események alkalmával a polgárőröket kérik meg, vigyázzanak a házra, a portára. A múlt tavasszal társával egy tanyán töltötték az éjszakát, mert az egész család a városba utazott a rokongyerek ballagására. Ha temetés van, vagy esküvő, szól47


hazai földön

Milyen jól festenek, mégis tartanak tőlük

nia sem kell a családnak, a szertartás idején vigyázzák az üres házat. Két éve megalakult a mártélyi polgárőrség ,,lovas különítménye”. A huszonegy éves Farkas Virág így mesél erről: – Ketten vagyunk a faluban olyan szerencsések, akiknek saját hátaslovuk van. A barátnőm, Zsótér Márta joghallgató, én a mezőgazdasági főiskolán tanulok. A lovakat télen, nyáron járatni, edzeni kell, és sokkal kellemesebb a mezőkön lovagolni, mint az aszfaltúton. Gondoltuk, ha már úgyis kijárunk, miért is ne csapnánk föl polgárőrnek, hiszen nem esik nehezünkre, ha kicsit jobban figyelünk. Elterjedt persze a híre, hogy már lovas járőrök is vannak, akik lóhátról messze belátják a terepet. Tolvajt nem fogtunk, de elveszett kutyákat már találtunk. – Nem ijednének meg, ha rossz emberekkel találnák magukat szemben? – Miért? Telefonálnánk és máris jönne


Veréb Simon felvétele

a segítség. Nem az a feladatunk, hogy lefüleljük a kétes elemeket. A mi dolgunk a jelzés. Amúgy tanultunk már önvédelmet, nem ijedünk meg a saját árnyékunktól. Akkor működik jól a polgárőri szolgálat, ha kevés az eset, hiszen a megelőzésen van a hangsúly. Mártélyon rendkívül népszerűek a polgárőrök, szeretik és tisztelik őket az emberek. Aki megteheti, kisebb-nagyobb összeggel támogatja az egyesületet. Leginkább vállalkozók, intézmények, de magánszemélyek is, köztük festőművészek, akiknek kedvenc alkotóhelye e bájos vidék. Az adományoknak szinte minden fillérét üzemanyagra költik. A rendőrséggel is nagyon jó a kapcsolatuk, ami nem véletlen, hiszen a kezük alá dolgoznak. Évente egy falusi polgárőr egyesület kapja meg a Kopácsi-díjat. 2004-ben a mártélyiaknak ítélték oda. Lévay Györgyi

48


hazai földön

„Tévelyek Eger vize alatt…”

Pinceváros a mélyben

I

gaz kánikulai hőség, tombol a nyár. Mosolyognivaló a látvány, ahogy az egri Főutcán, a kábítóan lenge öltözetű hölgyek, rövidnadrágos urak között a turisták tömegében néhányan pulóvert szorongatnak a hónuk alatt. Az is feltűnő, hogy ezek az önkínzók egyfelé tartanak. Az Érsekudvar mögött csendes kis zsákutcában jövünk össze néhányan, előrelátó pulóveresek és mit sem sejtő külföldiek. Ez utóbbiak nemigen hiszik a több nyelven előadott figyelmeztetést, miszerint „hideg lesz odabenn”, hiszen tikkasztó a levegő idekinn, még árnyékban is. Velük együtt várunk bebocsátásra egy kőfalba vágott boltíves pince ráccsal elzárt bejárata előtt. A boltíven felirat: „Város a város alatt”. Kalauzunk pontosan érkezik, gyorsan számba veszi, kiknek, milyen nyelven is kell elmesélni a történetet a hozzá tartozó anekdotákkal. Elindulunk, hogy körülnézzünk, mi is rejtőzik Eger városa alatt.

például a múlt század elején készült leírás Soós Elemér nyugalmazott honvédezredes kutatásai nyomán. Ő a vár erődítményének rendszerét kutatta nagy szorgalommal, s tapasztalatait így összegezte: „Eger vár szintjén az első építkezés, a nagy darázskövekből szabálytalanul, nagy méretű falakkal és föld alatti tévelyekkel, folyosókkal épült pogány menhely a jazigoknak tulajdonítható”… „A föld alatti tévelyek első sorai a sziklaalakulathoz képest 4-9 méternyire vannak az Eger vize alatt. Ezek a tévelyek 5 méter széles és ugyanilyen magas boltívekből állnak…” Amit még hozzá kell igazítanunk e régi korok mozaikjaihoz: a közeli Eged hegyben 30 millió éves ős-szőlő levelének lenyomatára bukkantak a kutatók. Ez is jelzi, hogy a szőlő régtől kedveli e környék talaját, klímáját. A mállott tufakő ugyanis kiváló talaj a szőlőnek. Később aztán az is kiderült a bort kedvelő, borászkodó hely-

Szőlő alul, fölül A barokk építészet remekeivel büszkélkedő kisváros, a „borok városa”, a hosszasan itt vendégeskedő törökök szerint „Erdély arany almája” igazán szerencsés helyen alapíttatott. Amit ugyanis az itt letelepülők nem is olyan mélyen a föld felszíne alatt találtak, a könnyen megmunkálható forrásvízi mészkő, tufakő. Amit a föld alól kibányásztak, abból a felszínen házakat építhettek, alant pedig az így kialakított üregek ugyancsak sokféle célra voltak alkalmasak. Tudták ezt már a püspökséget alapító Szent István előtt itt lakók is. Erről tanúskodik

Végtelennek tűnő alagutak


49


hazai földön béliek előtt, hogy a tufába vájt föld alatti üregek meg különösen alkalmasak a nedű érlelésére, tárolására. Minden ok és lehetőség együtt volt tehát ahhoz, hogy az elmúlt évszázadok alatt egyedülállóan nagy kiterjedésű üregek, pincék hálózata épüljön ki. Akár védelmi, akár gazdasági célból a sok vihart megélt felszín alatt. bejárat Mátrának, Bükknek A megerősített és jelenleg köztulajdonban lévő pincerendszer egyik legjobb ismerője, gondozója Tietze Nándor Pál, az önkormányzat idegenforgalmi referense. Az ő ötlete nyomán hasznosul már most is ez a labirintus, megelőzve a „Város a város alatt” tervezett „nagyprojektjét”. – Amit az idegenforgalom, a kultúra számára hasznosítani igyekszünk a következő években, az a szűkebb belváros alatt húzódó egykori érseki pincerendszer – tájékoztat a turisztika szakértője. – A török kiűzése után a püspök már nem a várat választotta lakóhelyéül, így épült meg a székesegyház melletti palota, alatta pedig a tizedet tároló kiterjedt pincerendszer több bejárattal, olyan széles folyosókkal, hogy azok alkalmasak voltak lovas szekerek kétirányú forgalmára is. Északi, déli, keleti, nyugati irányból érkezett ide a bor, mindegyik tájegységnek külön bejárata volt. Hogy miért? Az egri egyházmegye már a török idők előtt is kiterjedt az egész Felvidékre: Szolnoktól Bártfáig, Tokajon át Máramarosig, a mai Ukrajna területéig. A tizedként begyűjtött bor mennyisége elérte az évi 260 ezer akót. Átszámítva ez 13 millió liter! A háború utáni államosításkor alakult meg az Állami Pincegazdaság az itt fellelt borra alapozva. Hogy miért volt szüksége ennyi borra az érseknek? Ennyit nyilván nem kortyoltak el a misék szertartásain, bár temp


A székesegyház környéki pincék alaprajza

lom is szép számmal épült a tufakövekből. Magyarázatért érdemes újra visszafelé lapoznunk az időben, II. András királyunk 1222-ben kelt Aranybullája ez irányban is ad útmutatást: „A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld hozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni…” Pénz és bankok híján az egyház jövedelme tehát döntően bor formájában jelent meg. Nem véletlen a gondos begyűjtés és tárolás, hiszen a földnek e kincse bizonyult leginkább értékállónak, sőt, idővel még nőtt is az értéke. Nagy tételekben szállították aztán innen a Bükk, a Mátra, a Tokaj-vidék termését Európa szinte minden szegletébe. A közelmúlt és a jelen dolgairól mindehhez újabb információkat hallunk Tietze Nándor Páltól: – Az államosítás után a belvárosi pincehálózat kihasználatlanul, üresen maradt. Nemigen foglalkozott vele az utókor, miként a város alatt húzódó, jórészt ismeretlen többi üreggel sem. A felszínen folytak az építkezések, nőtt a forgalom, míg aztán a hetvenes évek elején ezek az elfeledett pincék egyszeriben felhívták magukra ország-világ figyelmét. Sűrűn egymás után, 50


hazai földön hol az úttest szakadt be egy jármű alatt, hol egy-egy ház lakói alatt nyílt meg a padló nem kis riadalmat okozva. Parlamenti interpelláció, tárcaközi bizottság, kormánypénz, komolyabban kezdték kutatni, mi is rejtőzik a város alatt. Megdöbbentő tények kerültek felszínre: összesen 147 kilométernyi üreget, pincét tártak fel a kutatások! Porladó kövek, málladozó boltívek, hellyel-közzel eltömődött járatok, szakértők szerint közel sem az egész labirintust vehették már szemügyre. Nyilván nem a későbbi alkalmazhatóságra ügyelve, sokkal inkább a biztonságra törekedve kerestek megoldást az akkori szakemberek, nehogy alásüllyedjen az egész város. Tömedékeltek, ahol mást nem tehettek, betonfallal burkoltak még épnek mondható járatokat. Az így megmentett üregek bor tárolására már nem alkalmasak, hiszen a betonfalon nem nő meg a híres nemes penész, a víz összegyűlik a beton mögött, csorog, csöpög mindenfelé. Látványpark és tudáspince Az idegenforgalmi szakembertől megtudtuk, hogy a főszékesegyház környezetében húzódó mintegy háromezer négyzetméternyi megerősített pincerendszer látszik alkalmasnak egy nagyobb szabású program megvalósítására. Ez a tervegyüttes kapta a „Város a város alatt” nevet. Az 1990-es évek elején az egész pincerendszert felújították, az alagutakat megerősítették, vízelvezető csurga-hálózatot alakítottak ki. A terv része látványpark az érseki pincében, a közeli Líceumhoz kapcsolódóan „Tudáspince”, fórumtér kialakítása, a jelenlegi buszpályaudvar helyén kul-turisztikai központ (a kötőjel nem helyesírási baki!), mindezekkel együtt a helyi közlekedést javítandó mélygarázs is épülne. Az elmúlt esztendőben, amikor Eger is pályázott az Európa Kulturális Fővárosa


címre, a fejlesztési elképzelések egyik legfontosabbika volt pályázatában a „Város a város alatt” program. Azt már tudjuk, e büszke cím birtokosa Pécs lehet, ám a tervekről nem mondott le a város európai uniós támogatásban bízva. Esélye van rá, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Tervben is ott szerepel már ez a program. Három év múltán az erre látogató turistahad élvezheti majd Eger alatt a középkori város látványát, a néprajzi emlékek együttesével, a borászat egykori eszközeivel, a viaszfigurákból összeállított panoptikummal, ahol „megelevenedik” majd a török idők helybéli rabszolgapiaca is. Pénzverde is működik, felidézve a kort, amikor az egri frank konvertibilis pénz volt. Aki pedig maradandó emléket kíván magával vinni, a kazamatában szorgosan körmölő kódexmásoló szerzetessel oklevelet is kiállíttathat látogatása bizonyságaként. Csaknem egy órája barangolunk a város alatt, ahol egyelőre néhány régi mesterség tárgyi emlékei nyújtanak ízelítőt a jövő terveiből. – Itt például hétszer hét pinceág keresztezi egymást, magyaráz az idegenvezető egy óriás oszlopcsarnok közepén. Miért éppen így épült? Egyszerű logisztikai ötlet: egy-egy ágban a borok fajtáit, velük merőlegesen az egyes évjáratokat helyezték el. Nem lehetett eltéveszteni. Egy lépcsőzetesen kivájt, meglehetősen magas kürtőbe is bevilágít az elemlámpájával. Nem látjuk ugyan a végét, de megtudjuk, hogy fölöttünk éppen egy középiskolai kollégium található, annak pincéjébe vezet ez a kürtő. Régen itt lakott diákok tanúsíthatják, hogy nemcsak fölfelé, de lefelé is vezetett itt út: kapuzárás után ezen ereszkedtek le a kalandra áhítozó ifjak. Bizonyságul, hogy ezek a város alatti „tévelyek” valóban sokféle célra hasznosíthatók. Hekeli Sándor 51


hazai földön

Egy igazi hungarikum Nyolcszáz éve született a szolgáló szeretet szentje Idén ünnepeljük Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját. Az évszázadok mit sem koptattak életáldozata hitelességén, üzenete időszerűségén. Ő talán a legismertebb hungarikum, de mindenképpen világszerte a legtiszteltebb magyar nő. Erre akkor döbbentem rá, amikor néhány éve, sok ezer kilométerre hazánktól, a perui főváros, Lima XVII. században épült ferences templomában az egyik mellékoltár fölött megpillantottam életnagyságúnál jóval nagyobb, pompás barokk szobrát, jellegzetes atribútumával: ölében a kenyérből lett rózsákkal. Alatta spanyol nyelvű felirat: Santa Isabel – Reina de Hungria, vagyis Szent Erzsébet – magyar királylány.

A

ngol pap ismerősömtől tudom, hogy Angliában is a középkor óta létezik több Magyarországi Szent Erzsébetről nevezett iskola, kórház és plébánia. Észak-Amerikában is sok templom viseli a nevét, Európában pedig se szeri, se száma. A prágai várban is nagy örömöt okozott, amikor egy szép szoborcsoportot nézegetve felfedeztem, hogy a fő alak nem más, mint a magyar Szent Koronát viselő Erzsébet. Kárpát-medence szerte ő az egyik leggyakoribb templomtitulus. Hazánk mai területén 61 templom védőszentje, és az elcsatolt részeken is közel ennyi neki szentelt istenházával találkozunk. Természetesen iskolák, szociális otthonok és intézmények is büszkén viselik nevét. Mivel Szent Erzsébet rövid életének nagy részét Türingiában töltötte, a német ajkú országokban népszerűsége hazánkéval vetekedik. A világszerte rendkívül elterjedt ferences rend is segített Erzsébet ismertté válásában, hiszen megözvegyülését követően ennek a rendnek ruháját öltötte magára. Így juthatott el a már említett és más latin-ame


rikai, afrikai és ázsiai templomokba is jellegzetes alakja. A legkülönbözőbb eredetű gyökértelen keresztnevek divatjával is dacolva Erzsébet még ma is az egyik leggyakoribb női név hazánkban, és világszerte az Erzsébetek nagy többsége, így az angol királynő is novemberben tartja névnapját, vagyis az Árpád-házi királylány ünnepén. Budapest huszonhárom kerülete közül kettő is kapcsolódik hozzá, a VII. és a XX. Erzsébetvárosban a szintén rá emlékeztető Rózsák terén épült fel Steindl Imre ter52


hazai földön

Varga Imre Szent Erzsébet-szobra Sárospatakon

vei szerint, a parlamenttel egy időben és annak stílusában a pazar Szent Erzsébettemplom. Pestszenterzsébet központjában is róla elnevezett templomot találunk. Itt a késő szecesszió mestere, Nagy Sándor nagyszerű freskói örökítik meg Szent Erzsébet életét. A Pestet és Budát összekötő híd is neki állít emléket, ha közvetve is, hiszen Ferenc József magyarokat szerető és Szent Erzsébetet védőszentjeként tisztelő felesége, Sziszi a híd első számú névadója. A Budavári Mátyás-templomban Lotz Ká roly tervezte hatalmas üvegablak ábrázolja életének legfőbb állomásait. A legújabb alkotások közül pedig meg kell említeni Varga Imre Sárospatakon felállított szép szoborkompozícióját, amely a Türingiából hazaérkező Erzsébetet ábrázolja, amint a hosszú út után lováról épp leszáll, azon a helyen, ahol egykor megkeresztelték. Az ősi rutunda, kerek templom alapfalai mellett, s mintha mondaná: „Végre hazaértem...”


Számos zenei és irodalmi alkotás is tiszteleg emlékének. Liszt Ferenc monumentális alkotását, a Szent Erzsébet oratóriumot 1865-ben mutatták be Pesten. Richard Wagner Tannhauser című operája is hirdeti: Erzsébet az egyetlen igazi női eszmény. A középkori krónikások után a romantika korában, a XIX. században is sokan megírták életét, többek között a magyar Toldy Ferenc, a francia Montalambert, a német Emil Horn. Ki volt hát ez a híres asszony? A Bánk bánból is ismert II. Endre magyar király, és hitvese, merániai Gertrúd harmadik gyermekeként, Sárospatakon látta meg 2007ben a napvilágot. Nővére a bolgár cár felesége lett, bátyja pedig IV. Bélaként lépett a magyar királyok sorába. A történészek sokáig vitatkoztak, hogy Pozsony, vagy Sárospatak a szülőhelye. Ma már bizonyosnak tekinthető, hogy a Bodrog-parti Patak várában, a királynék egyik középkori szálláshelyén látta meg a nap53


hazai földön

Peruban is szobrot emeltek tiszteletére

világot. A korabeli szokásnak megfelelően az uralkodócsaládok sarjait már gyermekkorukban, dinasztikus érdekeket szolgáló párválasztást követően eljegyezték. Erzsébet mindössze négyéves volt, amikor a pesti belvárosi plébániatemplomban királyi pompával odaígérték a türingiai tartománygróf fiának. Pozsony várában adta át a királyi pár ünnepélyesen Erzsébetet a türingiai küldöttségnek. A királylány a trónörökös családjánál nevelkedett Wartburg várában, együtt jegyesével, Hermann gróffal, aki azonban betegség következtében még gyermekkorában meghalt. Öccse, Lajos gróf azonban annyira megkedvelte a királylányt, hogy ő lett újabb jegyese,


majd férje, amikor Erzsébet az akkori viszonyok szerinti felnőttség köszöbét, 14. évét betöltötte. A német és a magyar krónikák feljegyezték, hogy az Árpád-házi sarj kicsi korától sokat imádkozott, és mindig örült, ha örömöt okozhatott társainak, és különös szeretettel viseltetett a szegények és a koldusok iránt. Szinte mindenét igyekezett szétosztani a nélkülözőknek. Leendő, majd tényleges anyósa ezt a szokását igen rossz néven vette. Igyekezett fiát is Erzsébet ellen hangolni, eredménytelenül. Ezzel kapcsolatos híres rózsacsodája: megtiltották neki, hogy támogassa a szegényeket. Ő titokban mégis hordta nekik, amit tudott. Egyszer éppen cipókat vitt kötényébe fogva. Mikor már-már rajtakapták, a cipók rózsává változtak. Csak az volt árulkodó, hogy február volt, amikor bizony „csak úgy magától” nem nyílik a rózsa... Ezért ábrázolják leggyakrabban, így a perui templomban is, kezében rózsákkal. A fiatal pár első gyermeke 1222-ben született, az Aranybulla kiadásának évében, és még ez év szeptemberében utólagos nászútra Magyarországra érkeztek. Erzsébet ekkor ismeri meg igazán szülőhazáját. A ferencesek 1223-ban Erzsébet segítségével telepedtek meg Türingiában. A rendalapító Ferenccel kortársak és rokon lelkek voltak, de személyesen sohasem találkoztak. Közös volt bennük a vágy: mindent magunk mögött hagyva Krisztus tanítása szerint élni. Erzsébet és Lajos gróf boldog házas ságban éltek. Mikor a férj a császár szol gálatában három évre Itáliába távozott, Erzsébet sikeresen kormányozta a tartományt. Tehetséges vezetőnek bizonyult, de – mai szóval élve – szociális érzékenységét ekkor sem palástolta: az 1226-os nagy járvány és éhínség idején gabonát osztatott, ingyen kórházat működtetett a wartburgi 54


hazai földön vár mellett. Feljegyezték, hogy naponta kilencszázszegényt étkeztetett. Ha elfogytak tartaléákai, saját ékszereit is eladta, hogy élelmet vehessen a rászorulóknak. Férje rokonait ez igen bőszítette, de a hazatérő Lajos megvédte feleségét a támadásokkal szemben. Harmadik gyermeküket várták, amikor újabb császári parancs érkezett: Lajos csatlakozzon a Szentföldre induló keresztes sereghez. Az ifjú férj azonban Itáliában járvány következtében életét vesztette. Erzsébet a gyászszertartást követően önként távozott Wartburgból, hogy özvegyi vagyonával szabadon élhessen szegényeket segítő hivatásának. Marburgban telepett le. Itt is kórházat alapított. A kórházat és kápolnáját a két évvel korábban elhunyt, de már kanonizált Assisi Szent Ferenc tiszteletére szenteltette, és magára öltötte a ferencesek egyszerű szerzetesi ruháját. Egyszerű parasztházba költözött. Főzött, mosott a rászorultakra, gyógyította őket. Mikor királyi apjának követei felkeresték Marburgban, csodálkozva állapították meg: királylányt nem láttak még gyapjút fonni. Társnőinek megtiltotta, hogy úrnőnek szólítsák. Azt kérte, hogy mindenki egyszerűen csak Erzsébetnek hívja, és tegezze. A gyász elmúltával uralkodói kérői voltak, de valamennyit visszautasította, hogy szegényeinek szentelhesse egész életét. Életszentségének híre gyorsan terjedt, és messze földről zarándokoltak hozzá segítségért, tanácsért szegények és gazdagok egyaránt. Erzsébet módszere egyszerű volt. Az érkező mellé telepedett, és együtt imádkozott vele, kérve Isten kegyelmét. Már életében csodás gyógyulásokat tu-


lajdonítottak közbenjárásának. Mindössze huszonnégy éves, amikor az özvegy háromgyermekes édesanya rövid betegség után, 1231 novemberében visszaadta lelkét a Teremtőnek. Feljegyezték róla: mosollyal az arcán fejezte be földi életét. Alig telik el négy év, mikor 1335-ben IX. Gergely pápa Peruggiában szentté avatja. Kanonizálások esetében a korábbi gyakorlat az volt, hogy az egyes püspökök saját hatáskörben dönthettek arról, kiket avatnak szentté, a nép által tisztelt és szentnek tartott elhunyt személyek közül. A visszaélések elkerülése végett a pápák a XIII. század végén fokozatosan megszigorították az eljárást, és végül a szentté avatás jogát saját maguknak tartották fenn. Erzsébeté volt az első ily módon, rendkívül körültekintő tanúkihallgatások nyomán megszülett döntés és szentté avatás. Éppen ezért nagyon korai életrajzai maradtak fenn az utókornak, amelyek természetesen tartalmaznak legendás elemeket, de az Árpád-házi királylány, a nehéz sorsú feleség és a szeretet erényét hősi fokon gyakorló özvegy alakja a maga eredtijében maradt ránk a szóbeli és az írott hagyomány által. Életpéldája elevenségének fényes bizonyítéka, hogy korunk olyan nagy alakjai, mint kalkuttai Teréz anya is Erzsébet példáján indult el a szolgáló szeretetben a világ nélkülözőinek méltóságát mindig szem előtt tartó útján. Idén nyolcszáz éve született ez az örök fiatal, mindig szép és ma is velünk élő nagyszerű teremtés, Árpád-házi Szent Erzsébet. Legyünk büszkék rá, és kérjük közbenjárását életünk nehéz pillanataiban. Szerdahelyi Csongor

55


hazai földön

Étkeink őre: az élelmiszer-biztonsági hivatal Csak a fogyasztókat nem ellenőrzik

A táplálkozás napjainkra szerteágazó tudományággá lett. Étkeink összetevőinek eredetét több hivatal is felügyeli, ellenőrzi. Az élelmiszer-biztonság megkövetelése garantálja, hogy elfogyasztott élelmi cikkeink nem okozhatnak nekünk betegségeket. E sokrétű munkáról dr. Szeitzné dr. Szabó Máriával, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatójával beszélgettünk.

P

ontos előírások határozzák meg, hogy az élelmiszert mi módon kell előállítani, kezelni, feldolgozni, csomagolni, árusítani. Az élelmiszer-biztonság történetében az 1996-os év mérföldkövet jelentett, amikor kiderült, hogy a kergemarhakórt, mely halálos kimenetelű emberi megbetegedésekhez vezetett, kereskedelmi érdekekből nem hozták nyilványosságra. Ekkor született a döntés a fogyasztók egészségének védelme érdekében az uniós intézményrendszer megváltoztatásáról, a független, átláthatóan működő Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról, s ettől számítjuk a nemzeti élelmiszer-biztonsági hivatalok megszületését is. EgÉszségügyi kockázatok Nálunk három évvel ezelőtt alakult meg ez a kis létszámú közalkalmazotti szervezet, mely az Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt ellenőrzési, hatósági jogosítványok nélkül dolgozik. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal elsősorban hiteles, naprakész információkkal, a veszélyhelyzetek gyors jelzésével, az egészségi kockázatok felmérésével, a hatósági intézkedések és a tudományos tevékeny


ség koordinálásával segíti a hazai élelmiszer- és takarmánybiztonság javítását, a fogyasztók egészségének és bizalmának megőrzését. Fontos feladatuk az egészségügyi kockázatbecslés. Meg kell szabni a határt, hogy egy-egy adalékanyagból, szen�nyezőanyagból legfeljebb mennyit tartalmazhat az adott termék. Ugyanígy az élelmiszer minősége is folyamatos ellenőrzés alatt áll. Munkájuk lényeges része a koordináció és a kapcsolattartás a nemzetközi és a hazai szervezetekkel. Az előbbiek közül például az Egészségügyi Világszervezettel, a WHO-val, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal. A hazai szervezetek közül pedig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, az állategészségügyi, növényegészségügyi hatóságot, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget kell megemlíteni. Valamennyien az ellenőrzésekben is aktívan részt vesznek. Az Élelmiszer-biztonsági Hivatal tudományos bizottságokat hozott létre, melyek az egyes szakterületek munkáját segítik. E területek szakértői olyan témakörökben tevékenykednek, mint az ivóvíz-biztonság, a kémiai élelmiszer-biztonság – közte az 56


hazai földön

ÁNTSZ-ellenőrzés egy menza konyháján

adalék- és szennyezőanyagok –, a mikrobiológiai élelmiszer-biztonság, a növényvédelem és a növényegészségügy; az állategészségügy és az állatjólét, a takarmánybiztonság, a genetikailag módosított élelmiszerek, a táplálkozás és a diéta. Újabb veszélyek Bár hatósági ellenőrzéseket nem végeznek, az élelmiszer- és takarmányellenőrző hatóságokat sem irányítják, ám javaslatokat tesznek a kiemelten vizsgálandó témákra, az összehangolt közös vizsgálódásokra, bekérik és összesítik az élelmiszer-ellenőrzés adatait. Tájékoztatják a kormányzatot, a hatóságokat és a fogyasztókat a felmerülő új veszélyekről, azok egészségügyi kockázatáról. Élelmiszer-biztonsági válság helyzet esetén pedig irányítják és koordinálják a teendőket. Az utóbbi időben a romlott húsok,


FOTÓ: MTI

az ételmérgezések miatt megnőtt az érdeklődés az élelmiszer-biztonság iránt. Az emberek joggal kíváncsiak arra, hogy Magyarországon az élelmiszer-biztonsági helyzet, rosszabb-e, mint az Európai Unió más államaiban? Dr. Szeitzné dr. Szabó Mária szerint a helyzet nem romlott és nem is rosszabb, mint az Európai Unió más államaiban, sőt a napi hírek ellenére talán kedvezőbb és mindenképpen javuló tendenciát mutat. Ugyanakkor világszerte fennáll a fenyegetettség: megváltozott, bizonyos mértékig elszennyeződött a környezetünk, ráadásul nagyobb jelentőségű a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem, mint régebben. Az élelmiszerlánc két végpontja térben földrészekre, időben pedig évekre került egymástól, s ez nagyon megnehezítheti egy-egy probléma, mondjuk a szennyeződések nyomon követését. Az exportra és az importra vonatkozó sza57


hazai földön bályok az unióban jócskán fellazultak, ezért a hangsúlyt a határellenőrzésekről át kellett helyezni a forgalomban lévő élelmiszerek vizsgálatára. Határozottan fel kell lépni a szándékos szabályszegőkkel szemben – a nagy sajtónyilvánosságot kiváltó események szinte kizárólag ebbe a kategóriába tartoznak. Az ellenőrző munka követi a szezonális változásokat. Így a nyári idegenforgalmi időszakban a szállodák, az éttermek, a büfék, a piacok, a vásárcsarnokok, illetve a nagy élelmiszer-áruházak, a tömegrendezvények helyszínei, de a nyári táborok, a bölcsődei és óvodai konyhák, az üzemi étkeztető helyek is bármikor számíthatnak váratlan ellenőrzésekre. Ennek során elsősorban az ételmérgezések megelőzését szolgáló higiénés rendszabályok betartását vizsgálják. Ellenőrzik az árakat Nagy figyelmet fordítanak az áruk eredetének és nyomon követhetőségének ellenőrzésére az iratok, azok hitelességének, valamint a dokumentumok és az áru ös�szetartozásának, beazonosíthatóságának vizsgálatával. Fontos szempont a fogyasztók érdekeinek védelme, megkárosításuk megelőzése is. Ezért ellenőrzik az ártájékoztatás, a jelölés, a reklámozás megfelelőségét, valamint próbavásárlással a mérések és a kiszámolt árak pontosságát. Vizsgálják a termékek minőségét, biztonságát is. A közegészségügyi szempontból fokozott kockázatot jelentő élelmiszercsoportok – húsok, húskészítmények, tejtermékek, fagylaltok, cukrászati és hidegkonyhai termékek –, valamint a sörök és a jégkrémek, továbbá a friss zöldségek, gyümölcsök minősége, illetve növényvédőszer-maradék tartalma is különösen alapos ellenőrzésen esik át. A termékek minőségi és biztonsági


jellemzőit helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokkal egyaránt kontrollálják. Ha szabálytalanságokat fedeznek fel, a különféle hivatalok pénzbírságot szabhatnak ki, zárolhatnak és megsemmisíthetnek élelmiszereket, becsukhatnak boltokat és vendéglátó-ipari egységeket. Magyarországon még nem szerveztek olyan nyomozóhatóságot, mely csakis az élelmiszerekkel kapcsolatos bűncselekményekkel foglalkozna. A biztonság megőrzése érdekében a fogyasztónak is éreznie kell a felelősségét a vásárlásnál, az élelmiszerek otthoni kezelésénél. Fontos megnéznünk a termék ös�szetevőit, tehát vigyük magunkkal a szemüvegünket is, hogy ha szükséges, megvizsgálhassuk a termék minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejét. Ez utóbbi határidő lejárta esetén a terméket már semmiképpen sem szabad elfogyasztanunk. Ellenőrizzük a csomagolást, hogy tiszta-e, nem sérült-e meg, nem írták-e át a lejárati időket. Figyeljük meg, hogy a terméken feltüntették-e a gyártó vagy a forgalmazó adatait. Alapvető következtetéseket vonhatunk le magának az üzletnek a tisztaságából, az eladók ruhájának gondozottságából is. Konyhai hűtőinkben mindenképpen 0 és 5 Celsius-fok között tároljuk az élelmiszereket. A maradék ételeket amilyen gyorsan csak lehet, tegyük be a hűtőszekrénybe. A következő étkezéskor nem elég, ha egyszerűen meglangyosítjuk, újra fel is kell forralni mindet. A húson nyers állapotában több baktérium is megtalálható, ezért mindig figyeljünk arra, hogy az ne érintkezzék olyan élelmiszerrel, amelyet közvetlenül elfogyasztunk. Sose vágjuk ugyanazon a vágódeszkán a zöldséget és a nyers húst. A sütés-főzés valamennyi baktériumot elpusztítja. A többszöri kézmosás fontosságát sem lehet elégszer hangsúlyozni. Horváth Petra 58


hazai földön

Hiányzó tagok a tanácsban

Megfontolt ökumené Ökumené a lakott Föld, amibe mindenki beletartozik. Ez a szó eredeti jelentése, melyet ma a keresztény egyházak közeledését, együttműködését elősegíteni hivatott törekvés megjelölésére használunk.

A

közeledésre valóban nagy szükség van. Történelmi tanulmányainkból emlékezhetünk a vallásháborúkra, melyeket az egy igaz Isten, egy igaz egyház nevében vívtak, s pusztítottak el Európában is sok százezer embert. Még a múlt században, a közeli huszadikban nálunk sem voltak ritkák azok a tragédiába torkolló esetek, amikor más vallású fiatalok szerettek egymásba. Családjuk kitagadta őket, földönfutók, esetleg öngyilkosok lettek. Késik a csúcstalálkozó Az ökumenizmus nem valamiféle újke letű mozgalom, egyidős a keresztény egyházzal. Ez sem változtat azonban azon, hogy a történelem során történtek egyházszakadások, s mint a legutóbbi évek példái is bizonyítják, a közeledés – elsősorban hitéleti és dogmatikai kérdésekben – meglehetősen hosszú folyamat. De halad előre. Ezt bizonyítják azok a tanácskozások, konferenciák, melyeket immár évről évre megrendeznek valamilyen európai országban, s ahol a legtöbb keresztény egyház képviselteti magát. Ezeknek persze korántsem olyan nagy a híre, mint annak, hogy az orosz ortodox egyház feje és a pápa között évek óta nem sikerül egy csúcstalálkozót összehozni. Bármilyen lassúnak is látja a laikus, a XIX. és a XX. században azért történt egy


és más. Először praktikus kérdésekben kezdődött meg a párbeszéd. Például arról, hogy melyik egyház hol, melyik gyarmaton, nyelvterületen folytasson missziós tevékenységet. Az ipari forradalom Európa nagy országaiban is szegénységet, embertelen életkörülményeket, erkölcsi züllést hozott. Az egyházak enyhíteni akartak a nyomoron, segíteni a bukott lányokon, az árvákon. Szükségszerű volt, hogy megosszák egymás között a munkát. A világ legnagyobb egyetemein a fiatal teológusok – tartozzanak akár különböző egyházakhoz is – nem vállalták a szembenállást, hitéleti, egyházi, dogmatikai kérdésekről is tudtak egymással baráti hangon beszélni. Ezzel kezdődött a mai értelemben vett ökumenizmus – tudom meg dr. Bóna Zoltántól, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkárától. E szervezet elnevezése hallatán joggal hiheti azt az ember, hogy nevéhez híven a szervezet valóban tömöríti a magyarországi keresztény egyházakat. Ez azonban tévedés. Megfigyelői státus A reformátusokon, az evangélikusokon, a baptistákon és a metodistákon kívül a szervezet tagjai a magyarországi orosz, román, szerb, bolgár és görög ortodoxok, és az anglikánok is. De a katolikusok és számos keresztény kisegyház csak megfigyelői státussal rendelkeznek, s például a Jehova Ta59


hazai földön

Ökumenikus imahét a Szent István bazilikában

túival, vagy például a Hit Gyülekezetével semmilyen kapcsolatban sem állnak. A főtitkár szerint nem azért, mert kiközösítették őket, hanem éppen ezek az egyházak tartják távol magukat az ökumenizmus eszméjétől. Úgy vélik, csak az övék az igaz, az Istenhez vezető út, s hitelveikkel lenne ellentétes a más vallásokhoz való közeledés. Más a helyzet a katolikusokkal. Náluk az ökumenizmus letéteményese, felelőse a Katolikus Püspöki Konferencia ökumenizmussal foglalkozó bizottsága. Velük viszont a kapcsolattartás folyamatos, szívélyes és naprakész. Az ökumenista törekvések megjelennek a hétköznapokban is. Tartanak közös istentiszteleteket, persze a szentségek kiszolgálása nélkül, merthogy ennek eltérő formája az egyházak között alapvetően eltér, s nagyon is kényes kérdés. Az egyházak számos kérdésben egyeztetik álláspontjukat például az állammal folyó tárgyalások során. Megtalálták a két alapvető ima, a Miatyánk és a Hiszekegy közös szövegét is. Általában is jellemző, hogy egymás megítélésében is az udvariasság, a megértés dominál. Téved azonban


Fotó: MTI, Kollányi Péter

az, aki azt hiszi, hogy a cél a keresztény egyházak összeolvasztása, egyesítése lenne. Liturgiai, dogmatikai kérdésekben még nagyon sokáig, talán örökre megmarad a különállás. Az ökumenizmus meglévő szervezeteinek nem feladata a kapcsolatok ápolása más világegyházakkal. Erre más formában és másféle keretek között azért van lehetőség. Eredményesen folyik a zsidó–keresztény párbeszéd, s hasonló törekvések jellemzik az iszlám és a keleti egyházak kapcsolatát. De ez még nem az igazi ökumené. Magyarországon ma már több ökume nista jellegű templom imaház működik. Ezeket általában a különböző keresztény gyülekezetek közösen tartják fenn és használják. Olyanról azonban csak egyről tudunk, ahova zsidó, keresztény, muzulmán és buddhista egyaránt betérhet, s imádkozhat az ő istenéhez. Ez a kápolna a Ferihegyi repülőtéren található, s általában kihalt. De talán ha megértőbbek leszünk egymással, hamarosan ez is benépesedik. Cs. A. 60


hazai földön

Főzik, aszalják, szárítják, isszák

Noszvaji szilvafaggató

H

iába, hogy számtalan fajtája ismeretes – a besztercei szilva, kékszilva, a magvaváló szilva, a ringló és a közős ős, a megvetett, de nagyon értékes mirebóna – a noszvajinak nincs párja. Hiába, hogy Penyigén (Kossuth u. 105.) létesült Magyarország első szilvamúzeuma, a Lekvárium, melyben a szatmár-beregi térség legősibb gyümölcsét, a penyigei szilvát és a belőle készült hagyományos termékeket, előállításuk eszközeit mutatják be, Noszvaj maga egy nagy lekvárium, ahol kora ősszel még szinte minden háznál előkészítik az üstöket, „faggatják” a szilvát, majd a kimagvazott gyümölcsből hagyományos, vagy gépi kavarással főzik a lekvárt. Hiába a híres szilvatermő Szatmár, ahol a lekvárt sok helyen még a mai napig is a kertben főzik, hatalmas üstben, és hiába a szarvasiak igyekezete, akik hagyományos szilvafesztiváljukon másfél tonna szilvalekvárt főznek és tizennégyezer-ötszáz szilvás gombócot készítenek – a noszvaji szilvanap jelentőségét mindeme mesterkedés sem kisebbítheti. Szilva bőven terem errefelé, még ha újabban szőlőültetvények kezdenek is terjeszkedni a szilvaligetek kárára. De gyerekkoromban, amikor a síkfőkúti nyári táborból átlógtunk ide, szinte minden porta előtt szilvafa kínálta érett gyümölcsét, a járdára lehullott „potyadék” pedig színes, foltos szőnyeget terített elénk, ameddig a szem ellátott. Dézsmáltunk, lakmároztunk rendesen. A szilva ugyanis Janus-arcú gyümölcs: hashajtó és hasfogó egyszerre. Az érett,


édes szilva olyan kiváló hashajtó, hogy néha akár hasmenést is produkálhat, ellentétben a savanykás, kissé éretlen gyümölccsel, amely éppenséggel ennek megszü ntetésére alkalmas, tehát székletfogóként fogyasztható. E megfontolást érdemes szem előtt tartaniuk a noszvaji szilvanapon torkoskodóknak is. Augusztus utolsó szombatján kora reggel megkezdődik a „szilvafaggatás”, és hatalmas üstöket állítanak fel a Gazdaház udvarán, a lekvárfőzés helyszínén. Amíg a lekvár megfő, az udvaron egy teknőből nyers szilvát csemegézhetünk. Dinnyényi porciók Ezenkívül bőven lehet itt kóstolni egyet s mást: ciberét – ez errefelé az üstben fortyogó alapanyag neve –, tavalyi lekvárt, melyet zsírpapírral bélelt faládákban tárolnak és vágókéssel kanyarítanak belőle dinnyeléknyi porciókat, továbbá kemencében sült finomságokat, szilvalekvárral készíthető ételeket, süteményeket, „mocskos” tésztát, derelyét, buktát, szilvás gombócot, hogy tárgyunk folyékony reinkarnációjáról, a jóféle szilvapálinkáról mélyen hallgassunk inkább. (Hallgatásunkat zárójelben megtörve, annyit azért elárulhatunk, hogy pálinkát a már augusztus elején érő szilvából főznek. Az kisebb, gömbölyűbb gyümölcs. Szatmárban a legjobb pálinka éppen a nagy magvú, kevés húsú szilvából készül a XVII. század óta. A pálinkának 1400-1500 forint literje, ám messze nem olyan híres és kapós, mint a noszvaji szil61


hazai földön

Így készül a töltött csík

valekvár, melynek kilójáért 2005-ben 800 forintot adnak.) A kétezer lelkes faluba minden nyár végén, ősz elején bámészkodók sokaságát csalja a rendszerváltozás óta évenként megrendezett szilvanap, s annak hőse, a bercencei szilva. Ennél igénytelenebb és praktikusabb növényt és gazdaságosabb gyümölcsöt nehéz volna találni kis hazánkban. A szilvafa nem igényel gondozást, metszést, permetezést, mégis megtermi gyümölcsét, legyen az akár ringló, akár kék héjú magvaváló vagy nem magvaváló. Bronzkori magok Régebben egy mázsa termést is adott egy fa. Mostanában – talán az időjárás miatt, tán a fák betegebbek, korosabbak – kevesebbet. Ennek ellenére ritka az olyan ház Noszvajon, ahol ne főznének lekvárt. Mátyus Ilonáék, Kiss Ernőék, Pintér Berciék nagy tételben – mázsaszámra – főzik, óriási, gulyáságyúra hasonlító nagy kondérban, két-három helyen is. A nagy üstöt ember már nem bírná kikavarni, amikor öregszik, ezért ott kavarógépek mű


ködnek. A Kossuth Lajos utca 92. szám alatt takaros kis porta, a frissen ásott kertben új ültetésű szilvafák. Nyissunk csak be ide! – Két év után termőre fordulnak – magyarázza a kölcsönös bemutatkozás után a ház gazdája, Pintér Sándor (74). Feleségével ketten tíz fát ültettek utánpótlásaképp a tagi dűlőnek nevezett határrész homokos talaján termő fáknak. A szilváról nem lehet pontosan tudni, honnan is származik valójában, de valószínű, hogy Kis-Ázsia és a Közel-Kelet vidékéről került Európába. Nem tartozik éppenséggel a fiatal gyümölcsök közé, hiszen régészek bronzkorból származó vadszilvamagokra bukkantak Svájcban, termeszteni azonban „csak” i. e. 3500 körül kezdték. Később az ókori rómaiak addig keresztezték, míg a maihoz hasonló fajokat sikerült létrehozniuk. Igazi népszerűséget azonban csak a középkorban szerzett magának e gyümölcs, hiszen ekkortájt vált divattá a főúri várak, paloták kertjébe szilvafákat ültetni. Később már hétszilvafás nemesnek 62


hazai földön sem kellett lenni ahhoz, hogy dédszüleink, nagyszüleink kertjében is mosolyogjon egy-két szilvafa. De a mosolygásból még nem lesz lekvár. Sőt, a mosolygásból nem lesz soha. Mert a reggel hattól este hatig tartó foglalatosság elején, a szilvát faggatva, azaz magvalva, még talán van kedvük tréfálkozni az asszonyoknak, dalra is fakadnak olykor. Hanem a tíz óra hosszat tartó főzés lehervasztja a mosolyt az arcokról. Hallgassuk csak Róza nénit: – Három-négy üst kell hozzá, olyan 50-60 literesek. Egy üstbe 60-70 kg szilva kerül. A lekvárfőzés egyszeregye, hogy 3 kg szilva kell 1 kg lekvárhoz. Egy üsthöz ketten kellünk, egyedül senki sem bírná kikavarni. – Elektromos kavaró? – Van olyan is, de ha elmegy a villany, megette a fene a kavarást. Az emberi kéz biztosabb, mert fáradhatatlan, feltéve, ha bírja a kar s a derék is. Mérhetetlen türelemmel Fával tüzelnek az üst alá. Vannak helyek, ahol az üst alját kívülről sárral kenik be, hogy elkerüljék a lekvár odaégését, de Pintéréknél ez elképzelhetetlen. A szilvalekvár nem ég oda, ha állandóan kavargatják. – Eleinte pirosas massza az egész, amíg el nem fövi a levét – mondja Albina néni. – Aztán ahogy a leve elpárolog, úgy barnul. A végén kiveszünk az üstből egy evőkanállal, és lefelé fordítjuk. Ha nem esik le a kanálról a lekvár, akkor van kész. Ekkorra már megfeketedik, megsűrűsödik, ahogy errefelé mondják, megciberésedik. Aki eddig azt hitte – mert azt olvasta valahol –, hogy a szilvalekvárfőzés hos�szadalmas műveletéhez az üstökön és a kavarókon kívül három dologra van szükség: szilvára, cukorra és mérhetetlen türelemre, az a cukrot sürgősen felejtse el. A noszvaji lekvárfőzés nagy titka ugyan


is az, hogy semmiféle titka nincsen, csak a tíz órai alapos kavargatás. Korábban a noszvaji lekvárt cserépedénybe, vászonfazekakba rakták – szomo lyai, tályai köcsögök készültek erre a célra –, aztán a praktikum kiszorította a tárgyi néprajz rekvizitumait: a műanyag vödrök, zománcos fazekak nem törögetnek. Egy vödörbe 24 kg lekvár fér. Ez bőven elég egy családnak egy évre, Pintéréknél legalábbis úgy tizenhárom kiló szokott elfogyni a következő főzésig. Bebőrösödik a teteje, hűvös kamrában két évig is eláll, ha levegő járja át. (Csavaros tetővel lezárt üvegben nem tartana ki ennyi ideig.) A többit háztól viszik el Pestre, Nyírábrányba, Egerbe, piacolni nem kell vele. A saját részre megmaradó készletet vödörből fakanállal szedik ki, ha a ház asszonya úgy dönt, szilvalekváros derelye, gombóc vagy bukta lesz ebédre. Róza néni a lekváros derelyét készíti leggyakrabban: – Meggyúrjuk a tésztát, liszttel, 1 tojással. Gyengédre gyúrjuk, hogy utána ös�sze tudjuk állítani. Elnyújtjuk, elvagdaljuk 5x5 cm-es darabokra, beletesszük a lekvárt, összehajtogatjuk, kifőzzük. Amikor a derelyék feljönnek a víz színére, kész is. Megszórjuk dióval, porcukorral. Albina néni a szilvás gombóc receptjét osztja meg velünk: – Héjában megfőzzük a krumplit, krumplinyomón átnyomjuk, utána lisztet keverünk hozzá, amennyit a krumpli felvesz, hogy jól gyúrható legyen. Ujjnyi vastagra elnyújtjuk, belehelyezzük a lekvárt, egy mokkáskanálnyit, majd a tésztát gombóccá gömbölyítjük össze. – Szoktak csinálni töltött csíkot is – toldja meg Róza néni –, édesanyám sokat készített, abba is szilvalekvár kell. Ugyanúgy kifőzte a tésztát, csak nem derelyének vágta, hanem csíknak, aranygaluska-sütőt vagy mit – ilyen rácsos valami – kizsírozott, be63


hazai földön letette a tésztát, annak tetejére a lekvárt, akkor megint egy réteg tésztát, annak a tetejére pedig diót, megint lekvárt és az egészet lefedte tésztával. Rakott tésztának is mondtuk akkoriban. Olyan finom volt, amikor megsült, hogy csak na… Noha szilva a közeli Szomolyán is terem, a noszvajiak annyira szilvásak, hogy szűkebb pátriájukat „szuszinkás” falunak csúfolják a környéken, a noszvajiakat meg „szuszinkások”-nak, mert az Egerhez közeli faluban a családok már-már nagyüzemi módon és méretekben foglalkoztak gyümölcsaszalással. Az aszalt gyümölcs – ezt nevezik errefelé szuszinkának – nagy részét eladták, Mezőkövesdre hordták az ily módon tartósított körtét, almát, szilvát. A szuszinka titka – Néha több hétig is eltartott, míg a szétvagdalt gyümölcsöt napon megszárítottuk. A szilvát a kemencében aszaltuk, kenyérsütés után betettük szikkadni, aztán pedig ki a napra, hogy hadd száradjon – osztja meg a titkot Róza néni. Nem szegem kedvét azzal, hogy idézzem neki A természetes életmód ételei című könyv szerzőjét, Ferencsik Istvánt (aki szerint a szilva „kitűnően szárad, de sohasem szabad kemencében, sütőben szárítani, mert az értékei hő hatására elvesznek. Szellős, hűvösebb helyen, esetleg szárítóállványokon aszaljuk.”), mert Róza néni szuszinkás, Ferencsikről meg nem tudom, hogy az-e. – A jó szuszinkának kétszer-háromszor be kellett fűteni – emeli a tétet Magyar Sándorné. – Kemence van a mi sorunkon is Szabó Eleméréknek, Mátyus Ilonáéknak, Vasas Lajoséknak, Etuséknak... Nemcsak kenyérsütésre és szuszinkához használják, hanem főznek is előtte, cserépedényben. Az aszalt szilvát – akár kemencében száradt, akár a napon – ne becsüljük alá: házasságokat mentett már meg. Amikor


Albina néni és Róza néni receptet cserél A szerző felvételei

a delejes szépségű Laborfalvi Róza rabul ejtette a fiatal Jókait, az író édesanyja vizitálni ment Komáromról Budára, hogy szemügyre vegye menyét, akit fia barátja, a frigyet ellenző Petőfi a lehető legrosszabb színben tüntetett fel előtte. A színésznő azonban kitett magáért: olyan ebédet rit�tyentett az anyós tiszteletére, hogy nem érhette szó a ház elejét. Laborfalvi Róza többek között aszalt szilvás orjalevessel kápráztatta el az anyósjelöltet. Elégedetten távozunk mi is Noszvajról, tarsolyunkban a Róza nénitől kapott bögrényi szilvalekvárral. Közben már körvonalazódik elménkben a kóstolóba kapott szilvalekvár várható sorsa. Íme: Szilvalekváros Hozzávalók: 1 pohár tejföl, 1 pohár olvasztott háj vagy zsír, 1 kanálnyi ecet, liszt (amennyit felvesz) és az ajándékba kapott noszvaji szilvalekvár a töltéshez. A hozzávalókból rétestésztát gyúrunk. Kinyújtjuk és kenőtoll segítségével megkenjük olvasztott zsírral. 3 rétegűre ös�szehajtjuk, majd hűtőszekrényben 3 óra hosszan pihentetjük. Ezután a nyújtást, kenést, hajtogatást megismételjük, majd művünket újra pihentetjük. Aztán ismét kinyújtjuk. Szilvalekvárral megtöltött kifliket formázunk, ezeket kizsírozott tepsibe tes�szük, s kisütjük. Végül porcukorban megforgatjuk. Juhani Nagy János 64


hazai földön

Családi örökség, kalandvágy, felelősség

Önkéntes tűzoltók

Az első magyarországi önkéntes tűzoltóság a debreceni kollégiumban alakult: az éjjeli tűzőrök, vagy vigilek háromórás váltásban működtek. Az első időkben csak az intézmény belső udvarán őrködtek, és csak később, az 1600-as évek vége felé kezdtek részt venni a városban támadt tüzek oltásában is. Magyarországon a XVIII. század derekán egyáltalán nem volt kielégítő a tűzrendészet szervezete és technikai felkészültsége. II. József 1788-ban ezért olyan országos tűzoltalmi intézkedést adott ki, amely négy csoportba osztotta a feladatokat: az első részt ma megelőző tűzvédelemnek nevezzük, a második csoport a tűzjelzés, riasztás intézkedéseit tartalmazta, a harmadik rész az oltáshoz adott utasításokat, a negyedik rész pedig a mai megelőző tűzrendészetnek felelt meg. Egyesületbe szerveződtek Egészen a XIX. század közepéig a tűzoltást az arra kötelezett céhek tagjai, majd mellettük az önkéntes egyesületekbe tömörült emberek végezték. Az önkéntes mozgalom atyja, motorja gróf Széchenyi Ödön volt. 1870-ben megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amely nem csak érdekvédelmet látott el, hanem egységesítette a tűzoltók életét meghatározó eszközöket, jelzéseket. Állami szabályozás először 1936-ban rendezte a szervezet működését. A II. világháború után, de főleg az állami tűzoltóság 1948-as létrehozása után az önkéntes tűzoltó testületek erőteljes hanyatlásnak indultak. 1973-ban rendelet írta


elő a testületeknek, hogy egyesületekké szerveződjenek át. Az ezt követő időszakban az egyesületeket a hivatásos tűzoltóságok kizárták a tulajdonképpeni munkából. A fellendülés a 80-as évek végén, a 90-es évek elején kezdődött. Ebben az időben pezsdült fel a pomázi önkéntes tűzoltóság élete is. Árvíz, avartűz, mentés A pomázi tűzoltóság a dokumentumok szerint 1903. október elsején alakult. Akkor harminc-egynéhány tagot számláltak, később a létszám folyamatosan változott, voltak száznál többen is, jelenleg 25 önkéntes tűzoltó dolgozik a működési területen. Öt település – Pomáz, Budakalász, Csobánka, Pilisszentkereszt és Pilisszántó – körülbelül 30 ezer lakosának jelentenek biztonságot. A parancsnok azt mondja, feladatuk sokrétű, hiszen ott folyik a Duna, tehát számolni kell az árvízzel, vannak bányatavak fürdőzőkkel, hegyek sziklamászókkal, siklóernyősökkel, erdők – néha eltévedő kirándulókkal, olykor lezuhanó helikopterekkel, gyakori avartüzekkel. Bevásárlóközpontokhoz, kórházakhoz, és még hosszasan lehetne sorolni, mi mindenhova riasztják a pomázi lánglovagokat. Volt olyan év, hogy háromszáznál többször vonultak, átlagosan 200-250 riasztásuk van egy esztendőben. A köztestületi tűzoltóknál az indíttatás igen vegyes képet mutat: van, akinek családi öröksége, van, aki kalandvágyból jött, vagy megérezte a füstszagot. A tűzoltóság élete a 80-as években pezsdült meg, amikor 65


hazai földön

Tűzoltási bemutató Pomázon

pályázati pénzből létrehoztak egy kondicionálótermet, ami becsábította a fiatalokat. 2002 decembere óta főállású tűzoltók is dolgoznak, ők adják a híradóügyeletet. Moziból laktanya Az önkéntesek otthon, illetve a munkahelyükön várják a riasztást. Azt azért szem előtt tartják, hogy ha nem szükséges, munkából nem hívnak be senkit, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a munkaadók a tűzoltóknak kiadott igazolás ellenére elbocsátottak önkénteseket. Azok, akik tényleg úgy gondolják, hogy tűzoltóként Pomázon vonulni akarnak, legalább a 40 órás tűzoltótanfolyamot el kell végezniük, és komoly egészségügyi vizsgálaton kell átesniük. A közelmúltban költöztek a tűzoltók: 2004. szeptember 23-án avatták a Pomáz mellett Budakalász, Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisszántó önkormányzati forrásainak ös�szeadásával, kistérségi összefogással a hatvanas évek első felében épült moziból átalakított, korszerű, négy szerállásos tűzoltólaktanyát.


Fotó: Hancsovszki János

A köztestület mellett nem szabad megfeledkezni az önkéntes tűzoltó-egyesületről sem. A 60 fős csapat sokszínű társadalmi életet él a településen. Havonta megjelenő, önálló újságjuk, a Pomázi Tükör foglalkozik a tűzoltóság népszerűsítésével is. Az egyesületen belül országos hírű filatelista és numizmatikai szekció működik, de van tűzoltózenekaruk is. Az önkéntesek fejlődésének újabb lökést ad a tűzoltóságok diszlokációjáról kidolgozott szakmai anyag, a tűzvédelem tízéves fejlesztésének koncepciója. A cél, hogy javuljon az ország tűzvédelmi lefedettsége, kevesebb legyen a fehér folt, a tűzoltók a jelenleginél rövidebb idő alatt, legfeljebb 15-20 percen belül érjenek oda a tűzesetekhez, kárhelyekre. A cél eléréséhez 10 év alatt 67 új önkéntes köztestületi tűzoltóságnak kell létrejönnie. Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület, amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, 66


hazai földön és önálló működési területtel rendelkezik. Magyarországon 2005. december 1-jétől már 56 önkéntes tűzoltóság lát el önállóan tűzoltási, műszaki mentési feladatokat. Az általuk védett 486 településen több mint 1,1 millióan élnek, vagyis minden tizedik lakos biztonságát tűzvédelmi szempontból önkéntesek őrzik. A köztestületiek az országban bekövetkező káresemények felszámolása során a beavatkozások több mint 13 százalékát önállóan teljesítik. Nyilván igaz rájuk, hogy minél nagyobb tapasztalatra tesznek szert, annál hatékonyabban tudnak beavatkozni. Kevesebb fehér folt Legutóbb 2005 júniusában kötött nyolc, új önkéntes tűzoltósággal együttműködési megállapodást és szerződést az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A tűzoltóságok december 1-jével kezdték meg működésüket Ruzsán (Csongrád megye), Jászkiséren (Jász-Nagykun-Szolnok), Baj nán, Ács-Bábolnán (Komárom-Esztergom), Kadarkúton (Somogy), Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton (Szabolcs-Szatmár-Bereg), illetve Zircen (Veszprém). A köztestületivé alakulni szándékozó tűzoltóságok alapos vizsgálat alá estek, bizottság vizsgálta, melyik jelentkező működik olyan területén az országnak, amely a mentő tűzvédelem szempontjából fehér foltnak számít, men�nyire felkészült az adott egyesület, mely településeken lehet a meglévő rendszerbe a legkisebb ráfordítással integrálni az önkéntes tűzoltóságot. A nyolc szerződéssel összesen 70 millió forint támogatást kaptak a testületek, amit a bizottság által feltárt hiányosság. A Somogy megyei Kadarkút önkéntes tűzoltósága 2005 novemberében új laktanyát avatott. A felújított és bővített épületben két szerállást alakítottak ki, valamint elkészültek a szociális és kiszol


gáló helyiségek is. Ekkor vették át azt a felújított IFA-t is, amivel önállóan megkezdhették december 1-jétől a munkájukat tíz településen. Számítások szerint, ha Kadarkúton a riasztást követően 10 percen belül megkezdik a kivonulást, akkor például Hencsére 21, Kőkútra 19, Kadarkútra 18, Hedrehelyre 15 perccel hamarabb érkezik tűzoltói segítség, mint az önkéntesek csatasorba állása előtt. Ami a jogi szabályozást illeti, az évtizedes előírások betöltötték kezdeti szerepüket, ám a gazdaságban, a társadalomban az elmúlt időszakban végbement változások miatt átalakult a települések veszélyeztetettsége, a szakmai környezet módosulásával, fejlődésével fokozódott a terület tűzvédelmi lefedettségének igénye. Vizsgálni kell az önkéntes tűzoltóságok létrehozásához szükséges felszerelések rendszerét is. A jogszabályi háttérnek elő kell segítenie a gyors kiérkezést, a minél előbbi beavatkozást. Megbecsülik munkájukat A működési területet ellátó önkéntes tűzoltóságok 2000 óta úgynevezett két elemű, tehát fix összegű és lakosságarányos normatív finanszírozási rendszerben kapnak állami támogatást. A fix összegű támogatás minden tűzoltóságot egyformán megillet, míg a költségvetési támogatásból fennmaradó részösszeget az egyes önkéntes tűzoltóságok a működési területükön élő lakosság számának arányában osztják el. A támogatás mértéke az elmúlt hat évben fokozatosan a többszörösére nőtt, míg 2000-ben 300 milliót kaptak az önkéntesek, 2006-ban ös�szesen több mint 1,2 milliárd forintot. Az önkéntes tűzoltóságok érdekvédelmét, szakmai közösségét két szervezet is fémjelzi: a Magyar Tűzoltó Szövetség, illetve a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége. Összeállította: Galántai Judit 67


hazai földön

Egy esztendő krónikája 2005. november Dél-koreai gumiabroncs-üzem épül Dunaújvárosban. Az 500 millió eurós gyár létrehozásáról szóló megállapodást Szöulban írta alá a Hankook részvénytársaság elnök-vezérigazgatójával a magyar gazdasági miniszter. Az új üzem 2007-től termel, 2010-ben már 10 millió gumiabroncsot gyártanak. • Minden ötödik elítélt szabotálja a bevonulást. A bűnüldözők szerint néhány hónap alatt rendre elfogják őket. • Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa szerint megkérdőjeleződik az euró magyarországi 2010-es bevezetése, ha a kormány nem intézkedik sürgősen. • Holló András, az Alkotmánybíróság leköszönő elnöke egy tanácskozáson azt mondta, hogy a testület döntéseit az elmúlt másfél évtizedben soha nem befolyásolta a politika. • A miniszterelnök meghívására politikai csúcstalálkozó volt a parlamentben. A megbeszélés után kiderült, nincs egyetértés sem a Fidesz garanciatörvénye, sem az MSZP nemzeti minimumra vonatkozó javaslatában. December Meghalt Urbán Árpád szocialista képviselő, mert vadászat közben bátyja mellbe lőtte. • Az MSZP listáján indult a 2006-os választásokon Mécs Imre, korábbi SZDSZ-es képviselő. • A történelmi egyházak közös sajtótájékoztatójukon azt kérték, a kormányzat ne tegyen különbséget a közszolgáltatást végző egyházi és állami intézmények között. Batiz András kormányszóvivő reagálásában elmondta, hogy az egyházak és más nem állami intézményfenntartók is kaphatnak a kistérségi, kistelepülési és a bejárók utá


ni kiegészítésekből. Ennek ellenére az egyházak tüntetést szerveztek a budapesti Felvonulási téren. • Bűncselekmény hiányában a Legfelsőbb Bíróság felmentette Sándor Istvánt, a Papa néven ismert egykori nyomozót, akit korábban hivatali vis�szaéléssel és okirat-hamisítással vádoltak. • Már Szegedig járható az M5-ös autópálya. • 66 év után befejezte működését a brit BBC magyar nyelvű adása. • Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve lett a Nagy könyv verseny győztese. • Átadták az M0 autóút újabb szakaszát, mely az M5-öst és a 4-es főút ugyancsak új, Vecsést és Üllőt elkerülő új szakaszát köti össze. • Megszületett az EU új, 2007–2014 közötti költségvetése. Magyarország hét év alatt 22,6 milliárd euró támogatást kaphat. 2006. január Túlzsúfoltak a magyar börtönök a 144,9 százalékos túltöltésnél rosszabb helyzet Európában csak Cipruson van. • Óvott a lejárató kampánytól, a teljesíthetetlen ígéretektől és az egyéni felelősségre hívta fel a figyelmet Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. • A független bíráló bizottság Demján Sándornak ítélte az Év üzletembere díjat. • Nemzeti vízumot igényelhetnek a határon túli magyarok. Az okmányért nem kell fizetni. • Negyvenhárom emberrel a fedélzetén, január 19-én este lezuhant egy Pristinából Kassára szlovák KFOR katonákat szállító AN 24-es katonai repülőgép a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sejcén. A pilóta hibájából bekövetkezett balesetet csak egy ember élte túl. • Nem alkotmányellenes és etikai vétségnek sem minősül, ha szervkivétel 68


hazai földön

Májusban adták át Gyál közelében a 4-es főutat és az M0 autópályát összekötő csomópontot MTI-fotó, H. Szabó Sándor

előtt az orvos nem kéri az elhunyt hozzátartozóinak hozzájárulását. Ez alól kivételt csak a gyermekek képeznek. Február Szabó István Oscar-díjas filmrendező elismerte, hogy 19 éves korától beszervezett ügynök volt, s jelentett évfolyamtársairól. Szerinte soha, senkinek sem ártott. • Ügynök volt Paskai László bíboros, korábbi Esztergom-budapesti érsek is.• Szabó Gyulát egyhangúan a nemzet színészévé választották a közelmúltban elhunyt Agárdi Gábor helyére. • Hosszú távú fejlesztési programot hirdetett a miniszterelnök az MSZP kongresszusán, ahol megválasztották az MSZP miniszterelnök-jelöltjévé. • Magyarországon a madárinfluenza. Emberre is veszélyes vírus fertőzött meg hattyúkat. Március A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelem urán felmentette Kristóf László egykori csendőrnyomozót, akit 1959-ben kivégeztek Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával. Az ítélet szerint 1944. július 27-én lőtték le a nyomozók tűzharcban. Az LB szerint a letartóztatást kezdeményező nyomozó törvényesen járt el. • Ellenérzését fejezte ki Sólyom László a kormány ál


tal március 15-én kitüntetni kívánt egyes jelöltekkel szemben, s módosíttatni szerette volna a listát. Miután nem talált meghallgatásra, aláírta a listát, ám egyúttal az alkotmánybírósághoz fordult saját jogait is tisztázandó. A kitüntetési ünnepégen Fekete János volt MNB elnökhelyettesnek és Marjai József volt miniszterelnök-helyettesnek nem nyújtott kezet. • Felavatták a csíkszeredai magyar főkonzulátust. Április Megegyezett az Európa kulturális fővárosa 2010 pályázaton befutott pécsi önkormányzat és a kormány a négy év múlva esedékes programsorozathoz kapcsolódó fejlesztések, beruházások finanszírozásáról. • Összesen 68 év fegyházbüntetést kaptak első fokon a kecskeméti maffiaper vádlottjai. A bíró 11 vádlott közül 9-et elítélt 2-őt felmentett. • Megérkezett Budapestre a sárospataki könyvtár újabb 10 kötete Oroszországból, ahová a II. világháború után hadizsákmányként vitték el. A magyar állam jelentős összeget fizetett a felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatványokért, bibliatöredékekért és más műtárgyakért. • Az MSZP nyerte a 2006-os országgyűlési választásokat. A szocialista párt egyedül 190, 69


hazai földön az SZDSZ 20 képviselői helyet szerzett. A Fidesz–KDNP 164 képviselőt küldhetett a parlamentbe, az MDF 11-et. Egy független képviselő is bejutott a parlamentbe. Május Több tízezer ember vett részt az MSZP városligeti majálisán. • Lendvai Ildikó az MSZP, Navracsics Tibor a Fidesz, Semjén Zsolt az önálló frakciót alakító KDNP, Kuncze Gábor az SZDSZ, Herényi Károly az MDF képviselőcsoportjának vezetője lett. • Demszky Gábor az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként indulhat a főpolgármesteri tisztért. • Őrizetbe vettek és a rendőrségre kísértek egy magyar turistacsoportot Pozsonyban azon a jogcímen, hogy nem fogadtak fel helyi idegenvezetőt. • A Duna és a Tisza minden idők legmagasabb vízállásával tetőzött. Az április 25-ig tartó védekezés 19 milliárd forintba került. Június Két évig kormánybiztosként vezeti Dras kovics Tibor az Államreform Bizottságot és Bajnai Gordon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. • Sólyom László köztársasági elnök megkövette a kitelepített svábokat. • Életveszélyes koponyasérülést szenvedett egy baleset során Toller László MSZP-s országgyűlési képviselő, Pécs polgármestere. • Meghalt Horváth Balázs országgyűlési képviselő, az Antall-kormány belügyminisztere. • Az özönvízszerű esők nyomán a karsztvízbe került emberi és állati ürülék okozott fertőzést Miskolc azon részén, melyet Tapolcáról származó vezetékes vízzel látnak el. Július Csepregi András 44 éves evangélikus lelkész lett az oktatási és kulturális tárca egyházügyi titkárságának vezetője. • Egyelőre


nem szűnnek meg a megyék, nem lesz regionális közigazgatás, nem hat, hanem csak négy esztendőre választunk önkormányzati képviselőket, s nem csökken a helyi képviselő-testületek létszáma sem, miután az ellenzék tartózkodott az erről döntő kétharmados többséget igénylő szavazáson. • Elhunyt Zenthe Ferenc Kossuth-díjas, a Nemzet Színésze. Augusztus A kormány 2007-ben megszünteti a minimálbér adómentességét. • Huszonhárom napos kampánykörutat tartott budapesti kerületekben Tarlós István, a Fidesz listavezetője, magát függetlennek nevező főpolgármester-jelölt. • Az augusztus 20-ai budapesti tűzijáték kezdetével egyidőben hatalmas felhőszakadás és vihar tört ki. A száz kilométer feletti széllökések fákat döntöttek ki. Négy ember lelte halálát, számos sebesültet ápoltak a kórházakban. Az eseményt követő vizsgálatok szerint politikai felelősség senkit sem terhel, de mind az Országos Meteorológiai Intézet, mind a katasztrófavédelmi ügyelet hanyagul végezte munkáját. szeptember A kormány döntései az egészségügyben: bevezetik a vizitdíjat, megszűnik az ingyen gyógyszer, liberalizálják a gyógyszerpiacot, átalakul a gyógyszer-támogatási rendszer, létrejön a biztosítás-felügyelet, megszűnik a kötelező kamarai tagság. • Orbán Viktor a Fidesz elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a népnek „joga van az ellenállásra”, még ha lázadnia nem is kell a kormány ellen. • Szeptember 24-én először a Magyar Televízió, majd másnap a napilapok is nyilvánosságra hozták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még májusban, Balatönöszödön egy zárkörű MSZP-s frakcióülésen elmondott beszédét, melyben el70


hazai földön

Az MTV székházának ostroma

ismerte, hogy kormánya folyamatosan nem mondott igazat az ország gazdasági helyzetéről, elsősorban az országgyűlési parlamenti választásokra tekintet. Ezt követően a parlament előtti Kossuth téren több ezres tömeg gyűlt össze, akik a miniszterelnök lemondását követelték. A tüntetők egy része a Magyar Televízió Sazabadság téri székháza elé vonult, autókat gyújtottak fel, a lángok átterjedtek az épületre is, amelyet a egy legfeljebb néhány száz főből álló garázda mag többször megrohamozott, majd betörtek az épületbe. • Közös nyilatkozatban ítélték el a Szabadság téri rendbontásokat a parlamenti pártok. október Az ellenzéki pártok jelentős sikerét hozta az október 1-jén megtartott önkormányzati választás; Budapesten Demszky Gábor szoros küzdelemben megőrizte főpolgármesteri tisztségét, de vidéken a nagyvárosokban és a megyei közgyűlésekben a Fidesz és szövetségesei jelentősen megerősödtek. Vidéken sok nagyvárosban,


Fotó: MTI, Beliczay László

ahol eddig MSZP-s vagy SZDSZ-es polgármester irányított, most fideszes győzelem született. A megyei közgyűlésekben szinte mindenütt a Fidesz és szövetségesei nyertek. A fővárosi kerületi polgármesteri helyekből a kormánykoalíció pártjainak jelöltjei tizenhármat szereztek meg, a Fidesz és szövetségesei nyolcat, két kerületben civil szervezet jelöltje nyert. Négy évvel ezelőtt a Fidesz és szövetségesei négy, az MSZP és az SZDSZ összesen tizenhét kerületben szerezte meg a polgármesteri széket, akkor egy-egy kerületben független, illetve civil szervezet által indított jelölt győzött. • Még az urnazárást követően Sólyom László köztársasági elnök kijelentette: a társadalmi bizalom helyreállítása a parlamenti többség kezében van. • Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: miközben meg kell hallani a választók szavát, vinni kell tovább a reformok politikáját. • Orbán Viktor szerint az önkormányzati választások eredménye azt mutatja, hogy a választók a kormányt nem tartják alkalmasnak a válság megoldására. 71


gazdálkodás

Tizenöt éves családi modellgazdaság

Mintagazda a majorban A Szent István Egyetem Józsefmajori Tangazdasága 15 éve kezdte meg működését Hatvan határában. Évente 610–620 ezer liter extra minőségű tejet állít elő. A 255 hektár szántón tömegtakarmányokat és árunövényeket termesztenek. Betakarítási bérmunkát végeznek, részt vállalnak a gyakorlati oktatásban és a szaktanácsadásban. A napjainkban a Nyugat-magyarországi Egyetem soproni Közgazdaságtudományi Karát és a gödöllői univerzitás üzemtani tanszékét vezető dr. Székely Csaba professzor beszélgetésünkben elmondja: a jövedelmező működés a családi gazdaságok mintájára a majorban lakó üzemvezetőnek is köszönhető. – A farm tervezésének idején százféle elgondolás született a mezőgazdaság jövőjéről. Jó részükről kiderült, hogy ábrándokat kergetett. Most sincs mindenki tisztában vele, ezért kérdezem, mit is értünk családi gazdaságon? – Versenyképes családi modellgazdaság kialakítása volt az álmom a rendszerváltozás idején. Holland és német kollégákkal abból indultunk ki, hogy a magyar mezőgazdaság struktúrája vegyes szerkezetű lesz. A családi gazdaságban többnyire egy család kezében összpontosul a termőföld, a tőke, az irányító és a kivitelező tevékenység. Elválaszthatatlanul egybeforr benne a háztartás és az üzem, a munka és a családi élet. Nagyfokú önállóságot és változatos elfoglaltságot kínál (ezért is sokszínűek ezek a gazdaságok), viszont a család viseli a vállalkozói kockázatot. Mérete tevékenységének jellegétől függ. Egy intenzív munkát, nagy szakértelmet igénylő farm – melyben spárgát, szőlőt vagy gyümölcsöt termelnek, baromfit vagy sertést tartanak – néhányszor tíz hektáros területtel is nagyméretű gazdaságnak fogható fel. De ugyanúgy családi gazdaság az az amerikai farm, amelyben az apa négy fi


ával 2500 hektáron termeszt kukoricát bérmunkások nélkül. – Józsefmajor külföldi tapasztalatokból építkező, tudományosan megalapozott modellgazdaság. Igazolták-e a magyarországi változások az eredeti elgondolást? – Igen, annak ellenére, hogy 1989 végén, 1990 elején csak sejtettük, milyen változások előtt állunk. Azt feltételeztük, hogy a nyugat-európaihoz hasonló fejlődési irány érvényesül. Ebből kiindulva mintáztuk meg a közepes méretű családi gazdaság modelljét, azzal az igénnyel, hogy versenyképességében is megfeleljen az európai színvonalnak. A mezőgazdaság átalakulása persze nem történt olyan simán, mint ahogyan azt elképzeltük. A kárpótlás és a privatizáció szétszaggatta a meglévő üzemeket. A tőkehiány, a kellő szakmai támogatás elmaradása és a szétszabdalt mezőgazdasági területek miatt a családi gazdaságok kialakulása csak lassan kezdődött el, de ma már fontos csoportját alkotják agrárstruktúránknak. A nemzetközi összehasonlítást nehezíti, hogy ami Magyarországon közepes méretű gazdaság, az a Lajtán túl nagyméretű családi farmnak vagy vállalkozásnak számíthat. Hazánkra a terjedelmesebb nö72


gazdálkodás

A József-majori gazdaság madártávlatból

vénytermesztő, Hollandiára a kertészeti és az állattartó gazdaságok a jellemzőek. Minden viszonylagos, mégis érzékelhető, hogy itthon is csökken a szétaprózott, nagymértékben egyéni munkára támaszkodó, önellátási céllal kialakított gazdaságok szerepe és az árutermelő, nagyobb méretű, jövedelmet produkáló gazdaságok kezdenek teret nyerni. Véleményünk szerint egy vegyes szerkezetű, tejtermelő, takarmány- és árunövény-termesztő mezőgazdasági üzem mérete 4-5 tagú családot feltételezve nem lehet kisebb 150–200 hektárnál. – Hogyan illeszkedik ezek sorába a tanüzem? – Józsefmajort egyetemi akarat szülte, ezért sajátos a helyzete. A korábbi tangazdasági rendszerrel szemben itt mi, oktatók és kutatók vittük a vásárra a tudásunkat, mert magunk határoztuk meg az üzem arculatát, termelési szerkezetét, egyszersmind korlátozások nélkül felhasználhatjuk vizsgálódásainkban és a képzésben a gazdaság működéséből nyert adatokat. Olyan közepes méretű farmot hoztunk létre, amely leköti egy család mun


káját, kielégíti a jövedelemigényét, amelyben ideális a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya, s amely gazdasági (ökonómiai) és természeti-környezeti (ökológiai) szempontok szerint is hosszú távú működésre képes. Bár a sok vihart megért majorság története az 1700-as években kezdődött, a rendszerváltozás után indult gazdaságok egy részéhez hasonlóan sem gépet, sem eszközt, sem tőkét, sem munkaerőt nem „örököltünk”, amikor a kincstári területet átvettük a Gödöllői Tangazdaságtól. Ahogyan a többé-kevésbé szervesen fejlődött és ma versenyképes családi gazdaságok jókora hányadának, úgy nekünk is pályáznunk kellett gépek és berendezések beszerzésére. Átéltük a pályázatok gyermekbetegségeit is. Egyszer például – valószínűleg fordítási hiba miatt – tárcsa helyett Afrikában használatos tárcsás eke érkezett. Napjainkban már a gazdálkodók széles körében elfogadott, hogy a pályázatokon való részvétel a jövedelmező gazdálkodás egyik feltétele. – Röviden egy új világot kellett teremteni a major területével együtt 270 hektáron. 73


gazdálkodás És belehelyezni egy olyan üzemvezetőt, akinek olyan a szemlélete, mintha ő lenne a tulajdonos. Ez is sikerült? – Harmadszorra. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy a tangazdaságot vezető szakember a majorban éljen. Ezt az üzemtípust nem lehet a „központból” küldött utasítások végrehajtásával vezetni. Olyan embert kerestünk, aki átlátja a vállalati folyamatokat, képes és kész önálló döntésekre, melyekkel úgy gyarapítja a vagyont, hogy azzal az utódok is boldogulni tudjanak. Tizenkét éve találtuk meg őt Zerényi Endre személyében. Családjával a majorban kialakított szolgálati lakásban kel és fekszik. Közvetlenül irányítja a hat dolgozó munkáját. Mellette nem kell éjjeliőrt fizetni. Letette az inszeminátorvizsgát, s ami egy téesz vagy állami gazdasági légkörhöz szokott agrármérnöktől alig várható el, végrehajtja a tehenek mesterséges megtermékenyítését. A hazai üzemek gazdálkodásának színvonalában tetten érhető különbségek véleményem szerint inkább a hozzáálláson múlnak, mint a természeti adottságok eltérő mivoltában. – Gyakran elhangzik, hogy egy gazdaságnak több lábon kell állnia. Ez a modellgazdaság megfelel ennek a követelménynek? – Józsefmajor harmonikusan kialakított gazdaság. Ágazatai jövedelmet hoznak, munkát adnak a főállású dolgozóknak. A több lábon állásnak is ebben az ös�szefüggésben van értelme. A növénytermesztésben télen kevesebb a feladat, míg az állattenyésztés folyamatos munkát és folyamatos bevételt ígér. Ha csak növénytermesztő vagy csak állattenyésztő gazdaságot fundáltunk volna, akkor a mögöttünk hagyott években az egyes ágazatokat érő kedvezőtlen piaci hatások nagyobb ingadozásokat okoztak volna. A növénytermesztés, a tejtermelés és az árunövény-termelés kielégítő biztonságot nyújt,


nagymértékben csökkenti a kockázatot. Ez nem jelenti azt, hogy örökké fenntartjuk ezt a struktúrát. Kiszámoltuk, hogy amikor a tejtermelés helyzete kedvezőtlenné vált, a legjobb lett volna abbahagyni. A veszteség elvonta a növénytermesztésben keletkezett jövedelmet, az időközben örvendetesen megnövekedett területalapú támogatásokat pedig tejtermelés nélkül is megkaptuk volna. Mégis úgy döntöttünk, fenntartjuk az állattenyésztést, mert hosszú ideig a tejágazat helyzete sem lehet kedvezőtlen, a piac korrigál. – Az üzem célkitűzéseinek megfelelően szakmai bemutatókat is tart. Milyen műhelytitkokat lehet önöktől ellesni? – Előrebocsátom, 28,8 átlag aranykoronás földeken, a közepesnél magasabb színvonalon gazdálkodunk, a korszerűbb technikának, a tudományos eredmények hasznosításának és a racionális szervezésnek köszönhetően olcsóbban és hatékonyabban termelünk. Kissé elfeledkezett az ország arról, hogy a mezőgazdaság nem fejlődhet kutatás és a külföldi tapasztalatok gyors átvétele nélkül. A szaktanácsadási rendszer is akadozik, pedig segítenie kellene, hogy az emberek zöldágra vergődjenek az ilyen típusú gazdaságok működésével. Nem biztos persze, hogy egy százhektáros gazda egyik pillanatról a másikra be tudja vezetni a precíziós növénytermesztést, amelyben a traktor és a kombájn műholdas kapcsolatban dolgozik a földeken. Azt viszont elmondhatom, a piaci környezetünk olyan, mint a többi gazdaságé. Bevált módszerünk, hogy egy-egy termék értékesítési lehetőségeinek mérlegelésekor nemcsak az árakat vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy milyen költségeket tudunk megtakarítani, ha az egyik vagy a másik vevőnek adjuk el. A kukoricát nem szárítjuk, hanem a szomszédos sertéstelepre szállítjuk, ahol 20%-os nedvességtartalommal is konzerválni tudják. 74


gazdálkodás

Zerényi Endre majorgazda tájékoztatót tart egy bemutatón a szerző felvételei

A zöldtakarmányt megtermeljük, csak az abrakokat vásároljuk meg. Versenyeztetéssel 20-30%-kal is csökkentettük az addig megszokott takarmányárakat. – Versenyképes lehet egy családi gazdaság a nagyobb területtel, nagyobb állatállománnyal rendelkező társaságokkal? – Számba kell venni, hogy a méret növelésével milyen költségek takaríthatók meg és melyek emelkednek. Három dolgozó – fejős, takarmányos és váltó – munkaerejét lekötve száz férőhelyes tehenészet a legkisebb egység, amelyben racionálisan lehet állatot tartani. Mi ezt valósítottuk meg és ez az állomány bármekkora teleppel versenyképes. Évente 80-90 borjúszaporulattal számolunk. A bikaborjakat 2-4 hetes korban értékesítjük, az üszőborjak felnevelése a dolgozók feladata. A takarmányozási, a fejési és a kitrágyázási rendszert automatizáltuk. Felvetődött előttünk a növekedés lehetősége, hiszen a mai eszközparkkal bérmunkát is végzünk. Ha lenne is a kö-


zelben egybefüggő eladó szántóterület, akkor sem emelnénk azonban a birtokméretet 300 hektár fölé, mert át kellene alakulnunk vállalkozási jellegű gazdasággá, amely bérmunkások alkalmazására kényszerül, akiknek a munkaszemlélete kedvezőtlenebb, mint az üzemben dolgozó családé. – Többen próbálkoznak vendéglátással, biotermékeik értékesítési hálózatának megszervezésével, különféle turisztikai programokkal bővíteni üzletágaikat. Milyen véleményt alkot erről a törekvésről üzemtani szemmel? – A mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és az egészség rokon területek, hiszen helyes táplálkozás nélkül nem lehetünk egészségesek. A földművelés és az állattenyésztés főként a természetben és a természettel végzett munka, szorosan összefügg a környezet megóvásával. A mezőgazdálkodás tehát harmonikusan összekapcsolható a turizmussal, ha léteznek az ehhez szükséges sajátos adottságok.Hogy ismét külföldi példát említsek, az osztrák mezőgazdaság egy része látványgazdasággá kezd átalakulni. Az alpesi legelőkön nem feltétlenül a tejért tartják a teheneket, hanem azért, mert hozzátartoznak a turisták által elvárt tájképhez. Néha persze könnyen megtréfálja az embert a látszat. A burgenlandi szőlősorok végét díszítő rózsatövek nem a gazdák szépérzékéről árulkodnak. A rózsa jelzi a lisztharmat megjelenését. De hogy hazai példát is említsek, az alföldi Mórahalmon felfedezték, hogy a homokon kiváló zöldséget lehet termeszteni, létrehozták az országban elsőként elismert termelési és értékesítési szövetkezetet. A termálvíz a fürdőt tölti, a paraszti kultúra, a népi kézművesség ápolása, a színes kulturális programok újabb és újabb piaci lehetőségeket kínálnak a gazdálkodóknak. Balázs Gusztáv 75


gazdálkodás

Egy igazán jó ötlet

Energiafüvet a határba!

E

gy jobbfajta falusi kocsmában alighanem számíthatna egy-két nevelő célzatú pofonra az, aki az ott iszogató gazdákat arról próbálná meggyőzni, hogy kukorica, búza, lucerna helyett termesszenek inkább energiafüvet. Mert szó ami szó, magyar ember számára nehéz elképzelni, hogy kimegy a határba, s gyönyörködik a szépen növekedő fásszárú növényben, ami nem hullámzik, mint a gabonatábla, nem zöldell, mint a lucerna, nem virít, mint a repce. Pedig láttunk már ilyen csodát. Egy időben, amikor nagy volt a keletje, ezer számra nevelték a ketrecekben a nyesteket és az ezüstrókát, millió számra a gilisztát. Aztán ki gondolta volna, hogy miközben rohamosan csökken a gazdaságokban a szarvasmarhák és sertések száma, egyre többen tartanak emut és struccot. Nem a szépségéért, nem a kedvességéért, hanem azért, mert jól fizet. Az energiafű alacsony aranykoronás földön is jól terem, ott is, ahova kultúrnövényt alig érdemes vetni. Ráadásul évelő, nincs sok gond, költség vele. Fogytán a kőolaj Az energiafű térhódításának kedvez a kőolaj és földgáz magas világpiaci ára is. Jellemző, hogy a legutóbbi gázáremelés után olyan sokan álltak át vegyes vagy fatüzelésre, hogy az erdészetek már nem voltak képesek kielégíteni az igényeket. Ennek a kimeríthetetlen tömegben termelhető évelő növénynek, az energiafűnek a fűtőértéke pedig megközelíti, illetve meghaladja a nyár-, a fűz-, az akácfa, va


lamint a magyarországi barnaszenek értékeit. Egymillió hektáron termelve fedezheti a magyarországi energiaigény 15 százalékát. Az Európai Unió energetikai célkitűzése az, hogy 2010-ig a megújuló energiák aránya az energiaforrásokon belül érje el a 12 százalékot, az összes áramtermelésen belül pedig a 22 százalékot. És ennek érdekében áldozatokra is hajlandó. Kiemelt támogatást nyújt az alternatív energiahordozó telepítéséhez és termesztéséhez. A megújuló energiaforrásoknak az energiagazdálkodásban való egyre nagyobb arányú felhasználása ma már szükségszerűség. Olyannyira, hogy a környezetvédelmi előnyökön, ágazati és stratégiai megfontolásokon túl szorosan kapcsolódhat a terület és különösen a vidékfejlesztés akut problémakörének megoldásához.. Várható, hogy a gyenge termőhelyi adottságú területeken a jövőben már csak mérsékelten gazdaságos vagy gazdaságtalan növénytermelés folytatható. Ez esetünkben a 700-800 ezer hektárt is elérheti. Nos ezek azok a területek, amelyek az energiafű termesztésére még mindig alkalmasak. Optimális esetben 2015-ig Magyarországon az energiafű iparszerű termesztésének területe elérheti az 1 millió hektárt. Az ebből a mennyiségből nyerhető energia éves mennyisége hektáronként 10 tonnás hozammal számolva a jelenlegi teljes magyarországi energiafelhasználás 15 százaléka. Az energiafű termesztése új piaci távlatokat, biztos jövedelmet és foglalkoztatottsági lehetőségeket ígér a ter76


gazdálkodás melőknek a kedvezőtlen adottságú térségekben is. A mezőgazdasági kormányzat kiemelten támogatja az energetikai célú növénytermesztés terjedését. Ehhez hektáronként mintegy 7000 forint támogatást nyújtanak. A sziken is megél Az energiafűből készített tömörítvény előnye, hogy eltüzelése esetén a kén-dioxid kibocsátás mértéke minimális. A növény a rossz termőképességű talajokon, kevés csapadék esetén is jó eredménnyel termeszthető. Az energiafű két méter körüli magasságú, a hagyományos felszereléssel jól betakarítható. Az energiafüvet speciális berendezések segítségével pellet illetve brikett formájúra tömörítik. A növény termesztése tehát a szállítási költségek miatt ilyen üzemek közelében lehet igazán gazdaságos. Bíztató, hogy az ilyen üzemek építéséhez szintén kapható állami támogatás, számuk tehát hamarosan megszaporodik. A késztermék eltüzelésére alkalmas égőfej valamennyi vegyes tüzelésű kazánban használható. A Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaság az 1980-as évek végén Európában elsőként kezdte meg az ipari hasznosításra (energetikai, papír-, rost-, építőipari alapanyag) alkalmas fűfélék nemesítését. A növényt eddig öt megyében telepítették. Ezek fűtőértéke megközelíti, illetve meghaladja a nyár-, a fűz-,


az akácfa, valamint a magyarországi barnaszenek értékeit. A nemesített energiafű évelő, hosszú ideig termeszthető, a tavaszi telepítést követő évtől teljes termést ad. Tapasztalataik szerint az energiafű csapadékszegény területeken is megél, elviseli az évi 250–2000 mm vízellátottságot, a hideg időjárást, a szikes, szódás, sós talajokat. Hosszú élettartamú, egy helyben 10–15 évig is termeszthető. A növényi betegségekkel ellenálló. Telepítési költsége az erdő telepítési költségének kevesebb, mint 20 százaléka. Újrahasznosítása évenként történik, szemben az erdő 20–70 éves, a fásszárú energiaültetvények 5–8 éves vágásfordulójával. Mindezek következtében rendszeres bevételt biztosít a termelőnek, termesztése, betakarítása nem igényel drága célgépeket, az a gabonafélék illetve a szálastakarmány növények géprendszerével megoldható. Családi fűtőanyag Termesztése nem jár művelési ág változással, bármikor megszüntethető, helyén más szántóföldi növénykultúra (napraforgó, kukorica stb.) termeszthető. Szárazanyag-termése a termőhelyi viszonyoktól függően hektáronként és évenként 10–23 tonna, amely meghaladja a hagyományos fafajok (tölgy, bükk, akác, nyár) évi területegységenkénti szárazanyag-termését. Számos felhasználási területen helyettesítheti a fát, mint ipari alapanyagot (papír-, rost-, építőipar), ezáltal nagy kiterjedésű erdők megmentésére nyílik lehetőség. Termesztésével egy-egy család, település is megoldhatja fűtőanyag-szükségletét, ráadásul új piaci távlatokat és foglalkoztatási lehetőségeket ad a mezőgazdaságnak, a vidékfejlesztési törekvéseknek. Dühöngés, pofozkodás helyett, tehát érdemes mindezen elgondolkodni. S. K. 77


gazdálkodás

Sok lábon álló gazdaság

Nem elég jó kertésznek lenni A bogyós gyümölcsű növények egyszer a mennybe repítik a gazdát, a magas jövedelemmel. Máskor pokolra száll a gazdaság, mert a túltermelés miatt lezuhannak a piaci árak. Benedek László jól tudja ezt. Ráadásul az elemi károk elhárítása érdekében (például jégkár, viharkár) egymástól több kilométerre lévő földeken gazdálkodik. Minden szakmai döntésével a biztonságot, a hosszú távú, kiszámítható gazdálkodást, az életben maradást szeretné elérni Nagyréde, Hort térségében.

B

enedek László szakmai kvalitásaira már a 80-as évek elején felfigyeltek még a Kertészeti Egyetemen is. Papp János professzor úgy döntött, hogy a Bogyós gyümölcsűek című könyvébe Benedek László írhatja meg a fekete szederről, vagyis a tüskementes szederről szóló fejezetet. A kiváló kertészmérnök ezt nem a szakirodalom „összeollózásával” oldotta meg, hanem a megélt valóságot tárta az olvasó elé. Ugyanis az akkori nagyrédei szakszövetkezetben úgy döntöttek, hogy korszerű támrendszeres tüskementes szederültetvényt hoznak létre, hiszen a hűtőház rendelkezésre állt, és a nyugati piacon nemcsak a nyári málnát tudták mélyhűtött termékként jól értékesíteni, hanem a szedret is. A piac másként ítélt A tüskementes szeder jól kiegészíti a málnát, hiszen a két gyümölcs egymás után érik. Amikor a málnaszezonnak vége van, akkor jöhet a szeder. És jött is! Szépen pénzeltek belőle a gazdák, akik a háztájiban jól megtalálták a számításukat. A szeder mennybe ment. Szinte sorban álltak az emberek, hogy kinek lehet még egy-egy sora, fél sora, hiszen hozta a pénzt. Aztán fordult egyet a világ, és a szeder ára lezuhant.


Pedig nem a fajták lettek rosszabbak. A Thornfree, a Dirksen, a Hull ugyanazt tudták, mint régen. De a piac már másként ítélte meg egy-egy kiló gyümölcs árát. Hiába jöttek az új óriás szedrek, mint a Jumbo és a Nessy, amelyek valóban bébi elefánt illetve skóciai óriás szörny méretűek, ezzel sem tudtak labdába rúgni a gazdák. Ma, ha az egykor csodálatos szedres mentén haladunk, szántóföldi növényeket lenget a szél. Az utolsó tőig kivágták a szederbokrokat. Az utolsó támoszlopot is kihúzták. Az idén nyáron már 500 forintba került egy félkilós doboznyi szeder Budapesten. Az idén már nehéz volt beszerezni a szedret a szeszfőzdéknek is, pedig a magyar szederpárlat Bécsben, Londonban és Klagenfurtban is érmes helyezéseket szerzett a világversenyeken. Nem is beszélve a szeder kiváló beltartalmi értékeiről, mint a szerves kötésben lévő vas, amely a hölgyeknek szinte „vérpótló” készítménynek számíthatna. Benedek László ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy valamennyi bogyós gyümölcs, amit termeszt, a szamóca, piros ribiszke, fekete ribiszke, őszi málna, valamint a csonthéjas kategóriában lévő magyar meggyek olyan pazar beltartalmi adottságokkal rendelkeznek, amelyeket a magyar fogyasztók egyszerűen nem tud78


gazdálkodás

A Benedek család

nak. Ki beszél arról, hogy a brit és az angol légierő pilótái például feketeribiszke- és feketeáfonya-levet ittak felszállás előtt, an�nyira jó látás fokozó hatása van mindkét gyümölcsnek. Az angolok a második világháborúban a német tengeri blokád idején fekete ribiszkével váltották ki a citromot, hiszen a fekete ribiszkében ötször, de akár tízszer annyi C-vitamin is lehet, mint a citromban. Hihetetlennek tűnik, ám mégis igaz, hogy tíz deka fekete ribiszke felér egy kiló citrommal. Az oroszok is jól tudták ezt, és a nyers cukrozott fekete ribiszke egész télen át kiváló vitaminforrás volt. Valamennyi piros színű gyümölcsben jelentős men�nyiségű antioxidánst találunk. Ezek pedig a daganatos betegségek kockázatát csökkentő vegyületek, köztük a leghíresebb a rezveratrol, amely a kék szőlőkben és a vörösborokban is ott van. A magyar meg�gyeket pedig, amikor belső értékeikre néz


ve, megvizsgálták az Amerikai Egyesült Államokban, azonnal több mint tíz szabadalmi bejegyzés született. Egészen megdöbbentő, hogy ilyen értékeket, amelyek itt születtek, mások kamatoztatnak. Kombájn a ribiszkésben Benedek László szerint, ha a magyar lakosság tisztában lenne ezeknek a gyümölcsöknek az egészségvédő hatásaival, akkor nem lenne gond azok értékesítése. Most azonban a legtöbb energiát ez viszi el. Nem elég jó kertésznek lenni, hanem üzletemberként is a csúcson kell állni, mert ha nem, akkor minden megtermett érték kárba vész. Benedek László a legnagyobb sikereit korábban a szamócatermesztésben érte el. Svájci példa alapján szalmával takarja a sorközöket, így az öntözővíz vagy éppen az eső nem tudja felverni a talajszemcséket az ízletes gyümölcsökre. Ezzel a módszerével 79


gazdálkodás a kiváló magyar áruk fórumán is szép eredményt ért el. A szamócák világában több tucatnyi fajta közül választhatunk. A fajtaválasztás pedig extra profittal vagy éppen anyagi csőddel is járhat. A gazdaságos termesztéshez több fajtát választott Benedek László, hogy a szedőket minél hosszabb ideig tudja alkalmazni. Ráadásul jól érzékelte, hogy a piac egyre kevésbé ismeri el a magas kézimunka-költséget. Egyedül talán a szamóca vagyis a földi eper jelent ez alól kivételt, és a málna. (Habár már a közelmúltban málna rázógépet is kipróbáltak a térségben. Ugyanis az idén elhunyt világhírű magyar málnanemesítőnek, Kollányi Lászlónak is az volt a véleménye, hogy még ennél a puha gyümölcsnél is a teljes gépesítés jelenti a jövőt.) Ám a többi gyümölcsöse, a több hektárnyi piros ribiszke, feketeribiszke és a meggy betakarítását már egyértelműen rázógépre tervezte Benedek László. Egy-egy masina több millió forintba kerül. Megnézte a gépkínálatot itthon és külföldön egyaránt. Uniós pályázatok révén sikerült beszereznie lengyel ribiszke kombájnt, és francia rázógépet. Ez utóbbit nemcsak a meggyesekben, hanem a szilvásokban és a kajszisokban is jól lehet hasznosítani. Nagy élmény látni ezeket a gépeket munka közben. Aki már próbált pirosribiszkét kézzel szedni, vagy akár csak meggyet is, az tudja, hogy egy-egy bokor vagy fa leszüretelése nem negyven másodpercig tart. Negyven másodperc viszont elegendő a gépnek egy jókora meggyfa szüretére, és több ribiszkebokor leszedésére. A tízes rekeszekbe gyűjtött meggy minősége pedig mind a konzervipari, mind a hűtőipari követelményeknek megfelel. Ugyanígy a kombájnolt piros ribiszke és feke teribiszke is tökéletesen megfelel az ipar elvárásainak.


Benedek László gyakran jár külföldön szakmai utakon, hiszen mint mondja: mióta az Európai Unió tagja lett Magyarország, ebben az összefüggésben kell gondolkodnunk, nem csupán az export, hanem az import szempontjából is. Az elmúlt másfél évtized bebizonyította, hogy a rendszerváltozás után sorra elveszítettük a külföldi piacainkat. Mára már a belpiacunk jelentős részét is elfoglalták a külföldiek, sokszor az uniós versenytársak. Itt van a görög őszibarack, a spanyol szamóca és sárgabarack, a lengyel ribiszke és meggy. A feldolgozót pedig egyetlen dolog érdekli, hogy az adott minőségű gyümölcsöt kitől tudja olcsóbban megvásárolni. A német konzervipari szakembert nem érdekli, hogy a német befőttes üvegbe milyen meggy kerül: lengyel, szerb vagy magyar? Őt az érdekli, hogy egy euró alatt ki tudjon vele jönni a piacra. Az üzletben nincs barátság, a kertészeti termékek világában sem. Benedek László ma is keresi az új megoldásokat. Ezért iratkozott be az egykori Kertészeti Egyetem direkt-marketing tanfolyamára. Sőt idén, szamócaérés idején saját maga is kipróbálta ezt a módszert. Sajnos most még nem sok sikerrel. Pedig magyaros szalmabábuk hirdették a forgalmas út mentén, hogy itt finom szamóca kapható. Pestiesen szólva: nem jött be. Szüret júniustól a fagyokig Benedek László most azon töpreng, hogy Ausztriában mitől működik ez a rendszer a szamócatermesztő gazdák körében, és itt nálunk miért nem? Mert ha egyszer egy üzlet beindul, akkor az csodákra képes. A direkt-marketing pedig az ő sok lábon álló gazdaságában a szamócával indulhatna, aztán jöhetnének a ribiszkék és a meggyek, majd végül a sort az őszi málna zárhatná. Az őszi málna vagy más szóval sarjon termő málna, vagy megint másként kétszer 80


gazdálkodás

Géppel szüretelik a ribiszkét is

termő, folyton termő málna az angolok és a skóciai kutatók újdonsága. Legalábbis, ami az új fajtákat illeti, (ilyen például az Autumn Bliss és a Golden Bliss nevű fajta), hiszen hazánkban is voltak korábban ilyen típusok, amelyek alapvetően eltérnek a hagyományos, vagy más szóval nyári málnáktól (mint például a Fertődi kétszer termő). Az őszi málnák fajtaköre ugyanis nem csupán egy hullámban a nyár közepén tudja hozni a terméseit, hanem júliustól a fagyokig több hullámban. Ez több előnnyel is kecsegtet. Az egyik az, hogy nagyon egyszerű a metszése. Elég ugyanis tarra vágni az ültetvényt, akár egy szárzúzóval. Nem kell hozzá metszési szakértelem, mint a nyári málnánál. Az őszi málnák, ahogy


A szerző felvételei

hozzák a sarjaikat, azonnal berakódnak virágrügyekkel és ontják a termést. Ez lehet olyan pompás, hogy a nemzetközi kertészeti seregszemlén aranyérmet adnak érte az egyik évjáratban. Ugyanakkor, ha olyan extrém az időjárás, mint az idén, akkor látja igazán az ember, hogy még sok mindent nem tud erről a növényről. Ugyanis a több hetes 35 fokos nyári időjárás hatására nem differenciálódott elegendő új hajtás, így nem folyton érő, hanem csupán kétszer termő lett az idei szezon. Benedek László ezért hangoztatja, hogy minél több lábon áll egy kertészeti vállalkozás, mint amilyen az övé is, annál biztonságosabb. Bozsik József

81


gazdálkodás

Agrármérnököket az energiaiparba!

Többször kidobott tudás

„Nincsen a világnak Még olyan csodája, Mint mikor a gödöllői gazdász Felül a lovára.” (részlet a Gazdászindulóból)

– A nyuszi! – vágta ki magát a pályakezdő gazdasági agrármérnök, amikor a felvételi beszélgetésen arról kérdezték, hogy szerinte mi lehet az összekötő kapocs mezőgazdasági diplomája és a kimeríthetetlen energiájú tapsifülessel reklámozott elemgyártó cég tevékenysége között. A Gödöllőn végzett marketingszakirányos hölgyet azonnal felvették. – Ki tud önök közül traktort és kombájnt vezetni? Kinek van 500 hektár földje? – kérdezték mezőgazdasági menedzserek a Szent István Egyetem (SZIE) hallgatóit egy kerekasztal-beszélgetésen, melyen utóbbiak az elhelyezkedési esélyeiket firtatták. Két véglet, amely között Magyarország agrárdiplomásai dolgoznak – egyre kisebb arányban agrárpályákon. Kinek kell ma agrármérnök? A hétköznapok árnyaltabbak az említett példáknál, hiszen néhány hektáros kertészetből is jól meg lehet élni, míg mások bevásárlóközpontok zöldség-gyümölcs részlegeit vezetik egyetemi oklevéllel – vagy éppen egy kistérség menedzserei. Külön csoportot képeznek azok, akik úgy gondolják, diploma kell a boldoguláshoz, a benne megjelölt szakma nem lényeges. csak minden tizedik – Az agrárértelmiség tudása két emberöltőnyi idő alatt is többször leértékelődött – emlékeztet dr. Vajdai Imre, a SZIE címzetes egyetemi tanára, a Gödöllői Egyetem


Volt Diákjai Baráti Egyesületének titkára. – 1945 után a nagyüzemi szakmát birtokló gazdatisztek kerültek utcára, felszámolták a nagy- és középparaszti gazdaságokat. Az agrárértelmiség a 60-as években vonult be újra a mezőgazdaságba. A téeszesítés ezen időszakára kialakult a nagyüzemi gazdálkodásra kiképzett új generáció. Lehetőség nyílt a műszaki fejlesztésre, korszerű gépeket hoztunk be. A szövetkezetek segítették a háztáji gazdálkodást, az agrármérnökök – akkoriban jellemzően agronómusok, gépészek, üzemgazdászok – tudása mindinkább hasznosult. A rendszerváltozás után megbomlott a képzési létszám és az elhelyezkedési lehetőségek közötti viszonylagos egyensúly. A Gödöllőn végzett évfolyamokból az öregdiákok bevallása szerint a közvetlenül a termelésben elhelyezkedő agrármérnökök aránya 1953-tól napjainkig 32-ről 10 százalék alá apadt. A termeléshez szorosan kapcsolódó szakintézményeknél 25-ről 10-12 százalékra, az oktatásban és kutatásban 27-ről 6-8 százalékra mérséklődött az arány. A végzettek 40 százaléka egyéb munkahelyeken kapott állást. Ezek a munkahelyek nagyon változatosak, csak bizonyos esetekben érintik a mezőgazdaságot; a bankok, biztosítók és kereskedelmi vállalkozások ugyanakkor mind nagyobb arányban alkalmaznak gazdasági vagy mezőgazdasági agrármérnököket. 82


gazdálkodás jóindulattal is csupán 40 százalék talál a szakmájához közel álló munkát. Ha feltételezzük, hogy 60 ezer szakember el tudja látni a feladatokat, akkor az országosan évente kibocsátott csaknem 4500 agrárdiplomás soknak tűnik, számításaink szerint 3000 is elegendőnek bizonyul – mondja dr. Vajdai Imre. – Az agrár-felsőoktatás végső soron milliárd forintos nagyságrendben képez más ágazatok számára szakembereket, akik közel állnak a biológiához, a természethez, a környezetvédelemhez – az élet alapvető feltételeihez – és ez elhelyezkedésük során előnyként jelentkezik.

Hová ballag?

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Képzési és Szaktanácsadási Intézetének adatai szerint több mint 90 ezer nappali és levelező tagozaton végzett aktív korú agrárdiplomása van hazánknak. A gödöllői egyesület 1997 óta vizsgálja az agrárértelmiség helyzetét, próbálja körvonalazni, vajon mennyi szakemberre van, lesz szükség az élelmiszergazdaságban és a vidékfejlesztésben, de erre ma senki nem tud megnyugtató választ adni. A 2006-ban megrendezett gödöllői állásbörzén két tucat cég és intézmény vett részt, köztük a magyar mezőgazdaság legnagyobb integrátoraként működő IKR Rt. és összesen 35 munkahelyet ajánlott a több száz végzősnek. A helyi munkaügyi kirendeltség vezetője – maga is mezőgazdasági agrármérnök – elmondta: tíz év alatt jó ha tíz kollégát kerestek a munkapiacon. Szerény vigasz, hogy Európa-szerte szűkül az agrárium diplomás igénye, a követelmények pedig egyre magasabbak. – Az összes agrárdiplomás szakmában történő elhelyezkedése szinte lehetetlen,


Esti iskola egyetemistáknak Negyven év után új kollégium létesült Gödöllőn, ami sejteti, van jövője az önmagát mindinkább természeti erőforrás-tudományi egyetemként meghatározó univerzitásnak. A most már felújításukat élő 1966-ban felavatott épületek első lakói a budapesti atlétikai EB-re érkező versenyzők voltak. Akkortájt el is hangzott a kritika: minek építenek csillogó kollégiumot az agrárhallgatóknak, ha utána csizmában kell a sáros földet járniuk? Dr. Bujáki Gábor egyetemi magántanár falusi miliőből nyert felvételt Gödöllőre 1971-ben. Húsz éve választották meg a kollégium igazgatójának, tíz éve vezeti a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt. Utóbbi minőségében elősegíti a hallgatók vállalkozóvá válását. Legutóbb mintegy százan vettek részt az alapítvány szervezte esti képzésen, amelyen gyorsan aprópénzre váltható pályázatírói ismeretekre tettek szert a legkülönbözőbb szakokon tanuló fiatalok. Doktorképzésben részt vevő diplomások is elvégezték a kurzust. – Hatéves koromban kötélterítőként dolgoztam az aratáson, a középiskola vé83


gazdálkodás gén a növényvédő agrármérnök pályát választottam. Diplomámmal a zsebemben egy tízezer hektáros téeszben kezdtem dolgozni, ahol külön főágazat-vezetője volt a kalászos növényeknek. Ez már a múlt, a mi sajátos magyar történelmünk része. A parasztok és az értelmiség „know-how-ja” segítségével nálunk sikerült a mezőgazdaság szocialista átalakítása, nemzetközi piacra termeltünk. Alapítványi munkám során szinte naponta tapasztalom, milyen kevés vidéki vállalkozó vallja be, ismeri el, hogy elégtelen a tudása. Amikor az emberek a háztáji gazdálkodáshoz láttak, tenyészanyagot és tápot kaptak, s ha a hízó elérte a 105 kilót, elvitték, az értékesítéssel már nem kellett foglalkozniuk. Naponta egy-egy órát etettek, trágyáztak és ezzel be volt fejezve a munka. Sokan ma is úgy gondolják, hogy az állam helyezze el az árujukat a piacon. Pedig annak kell megkeresnie a vevőt, aki termelni akar. Az ilyen gazdaságok számára még mindig sokat hozhat a konyhára, ha egy családtag agrárdiplomát szerez. Rekordoktól az ápolt környezetig A mezőgazdaság azonban nem szűnik meg, csak átalakul. Szükség van, szükség lesz agrárértelmiségre, ha más tudással is. Arra a kérdésre viszont, hogy milyen legyen az agrár-felsőoktatás, csak a piac adhat választ. Társadalmi-gazdasági átalakulásunk egyik következménye, hogy a korszerű agrár-felsőoktatásnak már nem a technológusképzés a feladata. Az oktatásnak – a gyakorlati és a tudományos ismeretek helyes kombinációjával – a teljes vertikumot át kell fognia az alapanyag-termeléstől a fogyasztók asztaláig. – Úgy látom, kevés a tudatosan választó fiatal és a munkaerőpiac igényeivel reálisan számoló, képzési kínálatát ahhoz igazító egyetemi vagy főiskolai kar – folytatja dr.


A gödöllői egyetem homlokzata A szerző felvételei

Bujáki Gábor. – Szerintem nagy jövője van a termékek szállításával, raktározásával foglalkozó agrárlogisztikus vagy az értékesítést vállaló agrármarketinges pályáknak. Kistérségi menedzsert sem tudok elképzelni korszerű agrárismeretek nélkül. Levelező képzésben, kertészeti szakon találkoztam olyan nagycsaládos anyákkal, akiknek a férje 50-60 hektáros gazdaságot vezet, ők meg azért tanulnak – ezt a fajta luxust megengedve –, hogy ismereteiket alkalmazva egészséges táplálékkal lássák el a háztartást. Az egyik gödöllői kollégiumi épület tetején működik az ország legnagyobb naperőműve. Az ott termelt áramot a villamos hálózatba táplálják. A hely szelleme is mondatja az igazgatóval, hogy a megújuló energiák gazdasági hasznosítása új fellendülést hozhat a mezőgazdaságnak. – A növénytermesztést folytató vállalkozások hamarosan eldönthetik, hogy a kukoricát és a búzát a takarmánypiacon vagy az energiapiacon értékesítik. Változik a mezőgazdasággal szemben támasztott társadalmi igény – de az energianövények termesztéséhez is agrármérnökök kellenek. Ruszkai Annát a gödöllői öregdiák egyesület konferenciáján ismertem meg – pedig akkor még nem is végzett. Egyszerűen érdekelték az előadások. Miután megszerezte 84


gazdálkodás gazdasági agrármérnök diplomáját, két félévet töltött külföldön. Előbb Franciaországból, majd Spanyolországból küldött e-mailt. Első állását az aszódi többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében találta meg. Bretagne, Kasztília, Aszód – Már egyetemistaként is külföldre készültem, hogy jobban megtanuljam az idegen nyelveket. Többen, de volt tanáraim szerint korántsem elegen igyekszünk európai tapasztalatokat gyűjteni, mielőtt elhelyezkednénk. Engem éppen ez a tipikus magyar probléma segített ahhoz, hogy a Fiatalok a Vidékért Egyesület segítségével kétszer is élvezzem az Európai Önkéntes Szolgálat előnyeit – fogad kartali otthonában. – A programot az Európai Bizottság indította a fiatalok társadalmi mobilitásának elősegítésére. A résztvevők külföldön működő non-profit intézmények, civil szervezetek mindennapos munkájába kapcsolódnak be. Először egy Bretagne-i ifjúsági szállón dolgoztam; esti programokat szerveztem, kiadványt szerkesztettem. Második alkalommal Kasztíliában voltam önkéntes a környék vizes élőhelyeinek állapotát óvó és javító egyesületnél. Elég változatos volt a munkám, fákat ültettem, madarakat gyűrűztem, társaimmal rendben tartottuk a vendégházat. Hetente kétszer nyelvórát adott egy fiatal tanítónő, aki bevezetett bennünket a helyi beszélt nyelv rejtelmeibe is. A hétvégeken kirándultam, végiglátogattam a képzésen megismert önkénteseket. A fél év alatt jártam Skóciában és újra Bretagne-ban is. Tetszett a kötetlen, szabad életforma. Évfolyamtársai közül elsősorban a pénzügyi és a marketing szakirányos agrárközgazdászok tudtak jól elhelyezkedni az élelmiszergazdaság, azon belül például a tejtermelés és a konzervipar területén.


Olyan is akadt, aki – mivel logisztikai és minőségbiztosítási tanfolyamot végzett – egy autóipari kábelköteget gyártó vállalatnál kötött ki. – Minden tapasztalatból lehet valamit meríteni. Szívesen járok szakmai tanácskozásokra is. Olykor persze kiderül és elszomorít, hogy vannak olyan perspektivikusnak mondott agrár- és vidékfejlesztési területek, amelyekre még nincsenek állások. Biztos ami biztos, az összes önkéntesi tapasztalatomat beleírtam az álláskereső pályázataimba. Azt sem rejtem véka alá, hogy sokakkal szemben előnyösnek tartom európai integrációnkat. Tudom, hogy ezt másképp ítélik meg a negatívumokkal naponta szembesülő gazdák. Az unió hosszú távon mégis több lehetőséget ad a fiatal agrárvállalkozóknak. Támogatja a szaktudást, motiválja a továbbtanulást, és ha tetszik, ha nem, csak ezen az úton lehet emelni a mezőgazdaság színvonalát. Beszélgetésünk során átsuhan a szobán Anna öccse, aki első évfolyamos környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató. Tudhatnám, hogy nem esik messze az alma a fájától, hiszen édesapa, Ruszkai János mezőgazdasági agrármérnök, jelenleg falugazdász… Kiismerhetetlen titok az emberi természet, az élővilág iránt érzett szeretet, amely a rossz tapasztalatok dacára is generációkat hajt a korszerű talajművelő eszközök ellenére is göröngyös talajú agrárpályákra. S miközben e sorokat írom, Szekszárdról hoz levelet a postás. Szakál László nagyapa fejezi ki benne afeletti örömét, hogy maga és fia után unokája, Balázs is a gödöllői egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karára készül. Ehhez első lépésként megnyerte a nyolcadikosok országos biológiaversenyét. Balázs Gusztáv 85


gazdálkodás

Nincs jobb a hazai méznél

A méhek vonzásában Kovács János Bukarestben az akkori központi egyetem főiskolai szakán gyógytornászként végzett. 44 éven át tanított különböző iskolákban, legutóbb az ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolában, ahol közel húsz éven át volt tornatanár. Időközben a román, majd az országos magyar birkózóválogatott edzőjeként dolgozott. Nyugdíjasként a budapesti Vasas Sportegyesület birkózószakosztálya utánpótlás csapatának edzője. Méhészettel gyermekkora óta foglalkozik. Vallja, hogy a sport és a természet szeretete révén vált méhésszé. Meggyőződése, hogy a méhészet tudomány is, amit megfelelő ismeretek birtokában lehet művelni. Ócsai otthonában beszélgettünk vele. – Mire kell figyelnie elsősorban annak, aki méhekkel foglalkozik? A méhésznek rendszeresen olvasnia kell a szakirodalmat. Például, aki nem kíséri figyelemmel az új méhbetegségeket, s nem kellően védekezik ellenük, nagy kár érheti. Napjainkban Amerikából terjed az úgynevezett új atkavírus, vagy a nozemus, mely hasmenéses betegséget okoz. A legveszélyesebbek egyike a költést akadályozza. Meszesedést, rothadást okoz. – Önnek hány méhcsaládja van? – Általában 110–120 családdal méhészkedtem. Amikor az Európai Unióba beléptünk – függetlenül méhésztársaimtól – állományomat csökkentettem. Jelenleg 52 családdal dolgozom. A csökkentés mellett azért döntöttem, mert a szakirodalomból tájékozódtam arról, hogy óriási felvevőpiaccal rendelkezik eme gazdasági szervezet. Nyilvánvaló volt, hogy a piac az olcsóbb termelői áron kínált mézet vásárolja, például a kínait. De említhetem Dél-Amerikát is: Argentínából ez évben Németország 50 ezer tonna mézet vásárolt. Kilóját megkapták 165 forintért. Mi magyarok ennél lényegesebben jobb


felvásárlói árat szerettünk volna elérni. Tagja vagyok a Pest Megyei Méhészek Egyesületének, mely nagyon jól működő szervezet. Az Európai Unióba való belépésünkkor nagyon nagy volt a bizakodás a tagság körében. A többség azt várta, hogy lesz piaca a magyar méznek. Akkor egy gyűlésünkön felszólaltam és elmondtam aggályaimat. Nem vették komolyan. Sajnos jóslatom bebizonyosodott. Mára már egyértelművé vált, hogy beszűkültek az amúgy is telített piacok. Másrészt köztudott, hogy Magyarországon nincs kialakult mézfogyasztási kultúra. – Úgy tudom, hogy a hazai méz jobb a kínainál… – Ez igaz. A kínaiak más technológiát alkalmaznak. A méhek által begyűjtött nektár még nincs mézzé érlelve, de ők már kipergetik, vagyis még a méhek nem keverték el enzimekkel, meg nem ők érlelték be. Tulajdonképpen emiatt nem olyan zamatos a mézük, mint a miénk. A laboreredmények kimutatták, hogy a behozott olcsó mézet magyarral ízesítik. – Milyen volt az idei mézhozam? – Az elmúlt húsz évben Pest megyének 86


gazdálkodás

Kovács János méhészetében Fotó: Katona Zsombori Mária

ezen a részén még ilyen rossz nem volt. Ismeretes, hogy az év eleji hűvös és rendkívüli időjárás miatt késve, május végén kezdődött az akácvirágzás. Az ezután következő forró napok pedig leperzselték a fák virágait. Az elmúlt években akácból 10–15 mázsát pergettem, most ennél lényegesen kevesebbet sikerült. – A magyar méhészet fel tudja-e venni a versenyt más országokéval? – Mi elsősorban az úgynevezett fajtamézekkel lehetünk sikeresek. Ilyen nálunk az akácméz. A mi akácunk zamatos, és a nektárja nagyon finom. A fejlesztésre akkor van lehetőség, ha új akácerdőket telepítenek, s a méz hasznosításához megfelelő piac áll rendelkezésre. – Hány méhcsalád biztosít egy méhésznek és családjának megélhetési lehetőséget? – Régebben száz méhcsalád elég volt ahhoz, hogy tisztességesen megéljenek. Manapság legalább hatszáz-nyolcszáz


méhcsaládra van szükség. Időközben a méhészet átalakult. Modernizálódott. Megnövekedtek a méztermeléssel kapcsolatos kiadások. A kutatások alapján új kaptárak kerültek forgalomba. Ilyen például a forgófészkes kaptár, mely a betelepítéssel együtt százezer forintba kerül. Egy rentábilis méhészeti telephely kialakításához körülbelül harminc millió forint szükséges. – Úgy tudom, hogy Ön is részt vett a méhészek brüsszeli tüntetésén. – Azt kívántuk volna elérni, hogy figyelembe vegyék a magyar méznek, s általában az európai termelőknek a piacait. Vagyis elsősorban európai országokban megtermelt mézet árusítsanak az Európai Unió országaiban. A tüntetés bizonyos értelemben nem volt haszontalan, ugyanis nemzetközi szinten felkeltette a méhészet, s egyáltalán az élelmezésügyi európai szakágnak a figyelmét. Ennek köszönhetően elindult a méz, illetve a méztermelés ellenőrzése. 87


gazdálkodás – Közelebbről ez mit jelent? – Brémában működik a nemzetközi mézvizsgáló központ. Magyarországon jelenleg 12 nagy mézfelvásárló központ van. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezen központokból mintákat küldött Brémába vizsgálatra. Kimutatták, hogy ezek között nyolcban találtak idegen anyagokat. – Milyeneket? – A mézhez a kereskedők hozzákevernek különböző anyagokat: cukorszörpöt s egyéb édesítő szereket. Például a vizsgált mézekben műanyag származékot is találtak. Ez pedig arra utal, hogy nem megfelelő műanyag edénybe palackozták. – Hogyan lehet változtatni e problémákon? – Úgy gondolom, hogy nem csupán ellenőrzésekkel. Elsősorban a méhészeti kutatás fejlesztését tartom fontosnak, mely új technológiák kidolgozását segíthetné. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület pedig jobban tájékoztathatna kiadványaiban a világban közzétett méhészeti kutatásokról, s örömmel vennék a méhészek, ha lehetőség adódna szakági konferenciákra, tanácskozásokra. – Ismeretes, hogy vannak professzionális és hobby méhészek… Ön hova sorolja magát? – Az úgynevezett álló méhészetet művelem. Van egy telepem Ócsán és Inárcson. Az utóbbiban elsősorban akácmézet termelek, de hársat is. – A méz értékesítését hogyan oldja meg? – A mézet magam palackozom erre a célra létrehozott helyiségben. Sajnos nincs az országban olyan üzem, mely a palackozáshoz üveget gyártana. Címke sem kapható, pedig lehetne olyan, mely logójában


Magyarországon számtalan mézelő növény van, de a legismertebb és külföldön kuriózumnak számít a sajátos aromájú akácméz. Kedvelt még a karakteres ízű, krémszerű repceméz, a gesztenyeméz és a selyemkóróból készülő selyemfűméz. A makói hagyma, tokaji bor stb. mellett a mézet, illetve a különleges méhészeti termékeket a magyar mezőgazdaság hungarikumaiként tartják számon. A méz természetes édesítőszer, több mint harmincféle ásványi sót és enzimet tartalmaz. Alkalmazzák sebek gyógyítására is, ugyanis gyulladáscsökkentő hatása van és véd a további fertőzésektől. Magyarországon évente tizenhathúszezer tonna mézet termelnek a gazdák. A megtermelt méznek nyolcvan százalékát exportálják. Az Európai Unió országaiban az egy főre eső mézfogyasztás egy kiló, míg hazánkban ennek a felét sem éri el. hordozná a nemzeti színeket, s az előállító, illetve értékesítő saját adatait tehetné hozzá. Így külön gond az üvegek beszerzése, illetve a címkék elkészíttetése. Mézem értékesítése kiskereskedőkkel, illetve piaci árusítással történik. Méhésztársaimnak problémát jelentenek az áruházláncok üzleti stratégiái. Az élelmiszeripari középvállalkozóknak ezek a cégek állandó likviditási gondokat okoznak. Késleltetve fizetnek és olyan promóciókat, garanciákat kérnek, sok esetben követelnek a beszállítóktól, hogy az teszi tönkre őket. Büki Attila

88


gazdálkodás

Hej halászok, halászok

A puszta meghálálja a munkát

N

em sokkal a rendszerváltás után az Antall-kormány mezőgazdasági államtitkára egy sajtótájékoztatón figyelmünkbe ajánlotta Szomor Dezsőt, a dömsödi virágkertészt, aki miután elvégezte a kertészmérnöki főiskolát, azon nyomban kiment az Egyesült Államokba, és beállt egy rózsafarmra segédmunkásnak. Elleste a rózsatermesztés nagyipari titkait, aztán hazajött, s létrehozta Pest megye egyik legnagyobb melegházi virágkertészetét, rózsák, szegfűk, gerberák százezreit vitte-küldte az ország különböző piacaira. Mindezt még a pártállam idején. Többszöri időegyeztetés után végre sikerült találkoznunk, s noha megmutatta a birodalmát, a túzokokról szemlátomást szívesebben beszélt. Szomornak szívügye ez a kihalóban lévő nagy magyar madár, ő az egyik védőangyaluk. Egy rozoga verdával kivitt a pusztára, de nem volt szerencsénk, egy fia túzokot sem láttunk. Akkoriban vízi madár is kevés volt, kormoránból pedig még hírmondó sem. Mit is kerestek volna a szikes pusztán? Ki gondolta volna akkor, hogy néhány év múlva merőben megváltozik ez a kép, hogy ott, ahol korábban nyáridőben még a szárazságtűrő gyep is kisül, négyszázötven hektárnyi vízfelület tükrözi vissza a változó égbolt képét, s ezer mázsákban mérik az innen kikerülő temérdek halat: pontyot, amurt, busát, harcsát, csukát és süllőt. Ezt a tógazdaságot – országos viszonylatban középpályás – Szomor Dezső álmodta meg, s ott, ahol nagyon meglódult a fantáziája, két nemzetközileg elismert halászati szakember terelte vissza a realitások világába. Később a gazdaság halászmestere,


Hubay Ádám azt mondta, Dezső egyik legnagyobb érdeme, hogy kiváló megérzéssel tudja megválasztani a tanácsadóit és munkatársait, nemcsak meghallgatja, de meg is szívleli a tanácsukat. Nem vitás, prof. dr. Vojnarovich Elek és Tölg István személyében megtalálta a legjobbakat. Együtt dolgozták ki az úgynevezett vízrekonstrukciós programot, ami a tótelepítés hasznán túl ezer hektárnál nagyobb vízi élőhelyet teremtett az elsivatagosodott Kiskunsági Nemzeti Park Pest megyébe áthúzódó részén, s még nagyobbat Bács-Kiskun megyében. Kísérletként egy 45 hektáros mélyedést töltöttek fel vízzel Csikó-telepen, amit a közeli 31-es számú csatornából nyertek. Ez 1994-ben történt, s az ott elért eredmények alapján pályáztak támogatásért az FM-nél a továbbiakhoz. Meg is kapták, azzal a feltétellel, hogy tíz éven belül négy ütemben kiépítenek egy 400 hektáros tórendszert. Mire az első ütem 100 hektárja elkészült, drasztikusan csökkent a hazai halak iránti kereslet, Ukrajna és Szlovákia olcsó, de rossz minőségű ponttyal árasztotta el Magyarországot. Megtorpant, leállni mégsem lehetett, Szomort kötelezte az FM-mel kötött szerződés. Ha nem fejleszt a program alapján, vissza kell fizesse az addig folyósított támogatást. Szomor kényszerpályán mozgott, s mert az egyéb forrásai kiapadtak, pénzzé kellett tegye a legféltettebb kincsét, áruba bocsátotta a magyar szürkemarha gulyáinak egy jelentős részét. Megérte. Együtt álltunk az újabb 100 hektáros tó töltésén, amit a böjti szelek barázdáltak. Ahol 1998-ban még napraforgó 89


gazdálkodás

Móló és esőbeálló a tavon

sínylődött a szárazságtól, aminek a termése még a szántás-vetés árát sem fedezte. Most, azaz akkor, 2000 tavaszán a menyasszonyi ruhába öltözött kökénybokrok felett héják, vércsék keringtek, pocokra vadásztak, amiket a víz űzött ki a fészkükből. A töltésen túl kezdődő vizes élőhelyeken százával szökdeltek, röpködtek a visszatért cankók és csérek, s már feltűnt két halászsas pár is, meg néhány hófehér hattyú. 2006 nyarán, amikor ezt a riportot írtam, a Szomor-tógazdaság újabb terjeszkedésre készült, a 450 hektár vízfelületet 600-ra bővítik. Ha megkapják végre valamennyi illetékes szerv jóváhagyását. – Az engedélyek beszerzése bonyolultabb, mint pályázaton pénzt nyerni a beruházáshoz – dohogja Vojnarovich professzor, majd kapásból felsorolja, hány helyen lehetne jövedelmező tógazdaságot létrehozni Magyarországon. – Szinte mindenütt, ahol jellemző a belvíz. Tavasszal fő a fejünk, hogy mit csináljunk a termőföldeket ellepő belvízzel, kivált ha télen sok volt a hó. Ezeket kön�nyűszerrel be lehet fogni tározókba, főként az Alföldön. De ha egy vállalkozó kedvű


ember megtudja, hogy az engedélyeztetési procedúra akár két évig is eltarthat, s mi pénzbe kerül a környezettanulmány, a vízminőség bevizsgálása meg a többi engedély, elmegy a kedve az egésztől. Ennek a mostani 150 hektáros terjeszkedésnek az engedélyeztetését közel két éve kezdtük el. Jó esetben 2009-re készülünk el a beruházással. Szomor Dezső szerint mindazonáltal sokat javult a helyzet, már ami a támogatásokat illeti. – A 2002-ben életbe lépett Agrár Környezetvédelmi Program kiemelten, hektáronként támogat minden olyan beruházást, ami vis�szaállítja a táj régi arculatát, beleértve a flórát és faunát. A tógazdaságok ebbe a kategóriába tartoznak. Az ornitológusok folyamatosan figyelik a változást tavaink környékén, a közelmúltban több olyan vízimadarat vettek lajstromba, amelyek az elszikesedést követően eltűntek. És két olyan egyedet is megfigyeltek, amelyek soha nem fordultak elő még „vendégként” sem nálunk. Az amerikai pettyes lillét és egy partfutó-félét. Ettől ugyan nem lesz olcsóbb a hal, de aki szereti az élővilágot, annak ez is egyfajta eredmény. 90


gazdálkodás – Ha már a halnál tartunk, érdekel, mennyi a hektáronkénti átlageredmény, és milyenek az árak a piacon. – Nálunk átlagosan öt mázsa pontyot halászunk le egy hektárról évente. Az eladási ár 450 forint, kevesebb, mint két évvel korábban. Ennek 8-10 százaléka a tiszta haszon. Az önköltségi árban első helyen a takarmány szerepel, egy szezonban hektáronként 500-600 mázsát etetünk szemes gabonából és tápból. Utána jön a munkabér, majd a vízköltség. Egy kiló hal előállításához 60 forint vízköltség tapad. Viszont a vízzel nem lehet spórolni, mert belejátszik a halhús minőségébe. A mi halaink nem iszapízűek, nem büdösek, ennek köszönhetően nincsenek értékesítési gondjaink, külföldi partnereink is vannak. Főleg busát exportálunk. – A sporthorgászoknak is van egy jó hírem. Elkezdtük az őshonos vadponty szaporítását. Szó szerint vad, kemény hal, vagy ahogy a horgászok mondják – zsinórszaggató. Kiváló kemény húsa van – mondja Vojnarovich professzor, miközben egy vadpontyból feji az ikrát, majd mikroszkóp alatt vizsgálja. Hasonló célokat szolgál az amurszaporítás is, ezt a halat hínárritkításra használják a horgásztavakban, lévén hogy növényevő, de emellett persze a horgon felkínált kukoricát is felveszi. A szürkeharcsán kívül ez a hal nő meg a legnagyobbra nálunk, s mint sporthal, igen kedvelt. Azzal kezdtem, hogy Szomor Dezsőt mint a túzokok patrónusát mutattam be. Ezzel is zárom. A tavak, a gulya és a halszaporító laboratórium megtekintése után elvitt „túzoknézőbe”. Egy lucernatábla mellett leállítja a terepjárót, s távcsővel pásztázza a tábla túloldalát. Aztán nekem adja a kezembe, s biztat, nézzek bele. – Látod azokat a lassan mozgó szürkésfehér foltokat?


Szomor Dezső, a halasgazda

Hubay Ádám halászmester a szerző felvételei

– Látom. Nyolc-tíz van belőlük. Azok a túzokok? – Igen – mondja Dezső átszellemült arccal. – Az ősszel több mint százat számoltunk belőlük össze. Ha minden jól megy, néhány éven belül megháromszorozódik a számuk. – Szóval a túzoknak van jövője Apaj pusztán. És az embernek, a halászoknak? – Azoknak is. A puszta meghálálja a munkát, akár búzát vetsz belé, akár halat nevelsz a tóban. Matula Gy. Oszkár 91


gazdálkodás

Merci, de nem luxusautó

Tűzoltóból lett tanyasi gazda Az egykori tűzoltó főhadnagy, Ólomi János és felesége Erzsébet asszony 1990-ben vette komolyan a régi francia gondolatot: vissza a természethez! Egy tanyát vásároltak Pest megye déli részén, három falu határában, és megpróbálnak megélni a két ősi mesterségből: a földművelésből és az állattenyésztésből. – Ne jöjjön be a földútra személygépkocsival! – ez Ólomi János első intelme, amikor az útvonal felől faggatom, hiszen valahogy el kellene jutnom a tanyához, amely felé nem jár sem busz, sem vonat. Jóllehet csupán néhány kilométerre van az ország közepéhez, Pusztavacshoz, mégis olyan érzés fog el, mintha távoli őserdőbe szerveznék expedíciót. – Tudja, azt szoktam tréfásan mondani, hogy ott a távolban van egy deszkakerítés, és ha nincs más dolgom, akkor ott lógatom le a lábamat a végtelen semmibe, mert az már tényleg a világ vége – mondja mosolyogva az egykori tűzoltótiszt, amikor beülünk a terepjáróba. Alig megyünk néhány száz métert, máris megértem, hogy miért kellett letennem az autót. Az esők és viharok hatására még az alföldi homoktalaj sem tudta elnyelni a csapadékot. Hatalmas kátyúkon hajtunk keresztül, amelyekben félméteres víz áll. Egy gépkocsi nem tudna továbbjutni, hiszen egyetlen nyomtáv széles az út. Jobb oldalt is erdő, bal oldalt is erdő. Akác és gledícsia, azaz krisztustövis. – Három falu területe találkozik itt a határban. Pusztavacs, Dánszentmiklós, Újlengyel. Szinte a senki földje. Az utakat nem tartják karban. Pedig egy tolólap elég lenne, hogy elegyengesse a földet, és megszűnjenek a kátyúk. Az emberek, akik erre járnak, kukoricaszárral próbálják betölteni a lyu


kakat. A kukoricaszár a tűzgyújtástól kezdve a komposztálásig sok mindenre alkalmas, de az útjavításra nem. Sokan ezt nem tudják, és a lerakott kötegek csak tovább rontják a helyzetet – mondja Ólomi gazda, miközben nagyokat huppan a dzsip. – Tizenöt évvel ezelőtt költöztünk ide. Ezek az erdők magánkézben vannak, de mégis úgy tűnik, mintha nem lenne gazdájuk – mutat a fák felé. Az erdőgazdálkodás sokaknak annyit jelentett, hogy a kárpótlás során megszerezte az erdőt, aztán tarra vágta, és ennyi. Itt a vége. Ráadásul a vékonyabb gallyakkal teleszórták az utat. A gledícsia tízcentis tüskéje még a legvastagabb autógumit is átdöfi, de ezzel sem törődnek. Pedig ez a mi utcánk, még ha csak több kilométerenként is találunk egy-egy tanyát. Nekünk nap mint nap itt kell járnunk. Feleségemnek személyautója van. Az egyik vihar után a szél több fát is az útra döntött. Nem tudott hazajönni. Fogtam a motoros láncfűrészt, betettem a dzsipbe és eléje mentem. Két-három combvastagságú fát is fel kellett darabolnom, míg elértem hozzá. Jellemző, hogy az erdők gazdái azóta sem jöttek ki. A farönkök úgy fekszenek az út mentén, ahogy otthagytam – folytatja a történetet, míg a tanyát körülvevő akácerdőhöz érünk. Bekanyarodunk a házhoz. Több kutya is őrzi a tanyát, hiszen sokféle veszély leselkedik errefelé. 92


gazdálkodás

Tizenöt éve költöztek a tanyára

– Az egyik nap meglepte a róka a tyúkokat – említi egyik friss élményét. Óraműpontossággal több reggelen is visszatért, de nem véletlenül nevezik ravaszdinak. Nem tudtam csapdába csalni. Végigjárjuk a tyúkól megerősített kerítését, amelynek az alját alaposan megerősítette. Éles tárgyakat is elhelyezett, hogy a betolakodó vadállatok ne tudjanak kaparni. Az ólat pedig valódi erőddé varázsolta, hogy a tanyasi tojást adó szárnyasok hiánytalanul megéljék a reggelt. Aztán mekegést hallok, hiszen már a kecskék karámjához érkeztünk. – Ott áll a Merci! – mutat előre. Huncutság csillan a szemében, hiszen semmilyen autó nincs ott. Kérdő tekintetemet látva így szól: – Mercike a legkedvesebb és legrégibb kecskénk. A beszédet hallván hozzánk csatlakozik Erzsébet asszony is, aki a kecsketej egészséget őrző csodáiról beszél. – A csontritkulás és az allergia szinte


a szerző felvétele

népbetegség – kezdi mondandóját. A kecsketej és a kecskesajt rendszeres fogyasztása megelőzi a csontritkulást, de erre felénk nincs felvásárlója a tejnek. Csak annyit tudunk értékesíteni, amennyit a piacon, mint őstermelők el tudunk adni. Pedig ez nekünk megélhetést biztosíthatna. A kecske megeszi a fiatal, zsenge parlagfüvet, és azt a hírt hallani, hogy a kecskék szervezetén át feldolgozva a tejbe kerülve, szinte védelmet ad a parlagfű-allergia ellen. Itt a tej nem kell szinte senkinek. A nagy áruházláncokban meg azt látom, hogy a francia kecsketej ott van a polcokon, egy-egy liter kilencszáz forintért. A szomorú gondolatsort az egyik kis unoka, Bence hangja töri meg, hiszen a kisfiú négy tyúktojást is hoz a kezében. – Olyan friss ez a tojás, hogy még meleg – üti el a kecsketej gondjait Ólomi János, akinek optimizmusa legyőzi a nehézségeket, pedig az akad bőven. Nincs villany a tanyán, pedig az egyik 93


gazdálkodás XXI. századi „bölcselet” szerint, ha áram van, akkor minden van. – Ha áram nincs, akkor semmi sincs? – kérdezem. – Az áram itt drága mulatság – válaszolja a gazda. A generátort hajtó motorunkhoz való üzemanyag hatszáz forintba kerül óránként. Így aztán meggondoljuk, hogy mikor „dőzsölünk” a villannyal. A mobiltelefonjainkat az autók 12 voltos töltőjéről működtetjük. Tévénk nincs. Az elemes kisrádiók viszont kapcsolatot jelentenek a világgal. A hírek ide is eljutnak. Hajnalban már fejjük a kecskéket, közben szól a rádió. – Hűtőgépünk sincs, de ez nem okoz gondot – veszi át a szót Erzsébet. Ezen alaposan meglepődöm, de eloszlatja aggódásomat. Itt minden frissen megterem a kertben. A paprikát, paradicsomot nem kell hűtenem. Ha hús kell, levágunk egy csirkét, nem a fagyasztóból veszem elő. A mosáshoz bekapcsoljuk a generátort. A főzést palackos gázzal és a konyhai tűzhellyel oldom meg. A fürdőszobai bojlerünk is fafűtésű. A villanymotor a saját kutunkból felhozza a vizet a fürdőkádig. A vasalást a tűzön hevített és az ősi parazsas vasalóval oldom meg. Életünk döntő részét olyan helyen éltük le, ahol volt áram. De az elmúlt tizenöt évben megtanultunk más módon élni. Persze jó lenne a villany, de több mint ötmillió forintba kerülne, ha ide szeretnénk vezetni. Egyedüli reményünk az a program, amely révén villamosítják a Pest megyei és a Bács-Kiskun megyei tanyákat. Talán európai uniós segítséggel nálunk is lesz villany a házban! A fúrt kútból kézzel is lehet vizet húzni, de jó ideig kell nyomni-húzni a kart, mire a vödörben megcsobban a víz. Az íze viszont nagyon finom. – Az eredeti ásott kút kiszáradt – mond-


ja Ólomi János. Annak a fenekén kezdtük a fúrást, és sikerült vizet találnunk. Ezzel látjuk el a kecskéket, a tyúkokat és önmagunkat, de annyi nincs, hogy öntözni tudnánk. Eközben elérünk a kertig, amely belesimul a szántóföldbe, hiszen mindent termesztenek, amire szükségük van. Kukorica, burgonya, paprika, paradicsom, fűszerek, gyógynövények, hagyma, din�nye szépen sorolnak. – A dinnyével idén nagy gondunk volt. Szinte kifagytak az első palánták, olyan hideg volt még júniusban is – mondják mindketten. Sárgadinnyét azért nem lát, mert az másodszorra is kipusztult, de a görögdinnye hozott termést. Igaz csak egy hullámban, de akkor óriási méretűre nőttek. – A szilva hálás gyümölcs – folytatja Erzsébet. Ez a potyókaszilva-sor, amit itt lát. Ontja a sok-sok gyümölcsöt. Befőttnek kiváló, önmagában is csemege, de a húsokhoz sem utolsó. De a savanyúságnak való is mind itt terem, ebben a kertben. A kukorica jól sikerült az idén. Mindkét unokánk, Bence és Doriszka is sokat evett a finom csemegéből. Nyaranta eljönnek ide, és örülünk, hogy velünk vannak. Egyúttal megtanulják azt az életformát, amelyet mára már sokan elfelejtettek. Gyermekkorunkban a mi nemzedékünk mindezt tudta, de a városi élet után, nekünk is újra kellett tanulnunk! – A tél a legnehezebb évszak itt a tanyán, főleg akkor, ha leesik a hó, és fúj a szél – folytatja a szót Ólomi János. Hófúvás idején napokig nem tudunk kijutni egyik faluig sem, de akkor sem ijedünk meg, hiszen minden fontos élelmiszer ott van a kamrában. Teljesen önellátóak vagyunk. Friss tej és tojás akkor is akad elég. Nem halunk éhen. Csak egészség legyen! Hála Istennek, az eddig megvolt! Bozsik József 94


gazdálkodás

Újra divatba jöttek

Birtok és befektetés egy holdon

Ú

jra divatba jött a tanyavásárlás, ami jó hír a jelentős számú, csak a megfelelő vevőre váró hazai tulajdonosnak. Lássuk, mi is az a tanya, men�nyibe kerül és miért jó befektetés. A tanya több mint földbirtok, mivel gyakran lakóház is áll rajta, nem is beszélve istállókról, üzemekről, vagy teljes lovardákról, vendéglátóhelyekről. A hivatalos meghatározás szerint a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és a hozzá tartozó, legfeljebb 6 ezer négyzetméter (1 katasztrális hold) területű föld együttese. Tanyákat ma is ki lehet alakítani egy épület körüli földek egyesítésével. A feltétel persze, hogy az említett egyholdnyi területnél több nem lehet egy-egy ingatlan mérete. Keletkezhetnek tanyák úgy is, hogy a zártkertek területére a szocializmus alatt lakó- vagy gazdasági épületet emeltek, többnyire engedély nélkül. Ezeket a földhivatalok nem bontatták le, hanem átminősítették tanyává, a zártkert pedig teljesen megszűnt létezni. Választék hitelre is A hazai kínálat meglehetősen bőséges minden árkategóriában. Néhány százezer forintért a tulajdoni lapon tanyaként feltüntetett, ám fizikailag már nem létező ingatlant kaphatunk, több százmillióért pedig luxus „tanyacsodát”. A legnépszerűbbek a lovak tartására kialakított, nagy területen kiépített, karámos lovasbirtokok, de egyre nagyobb az érdeklődés a falusi turizmusra alkalmas, vagy alkalmassá tehető épületekre is.


Az ár függ a legközelebbi nagyobb településtől vagy várostól való távolságtól, a megközelíthetőségtől, és ugyanilyen fontos a közművek megléte, az épület minősége és környezete. Mivel a tanya nem termőföld, ezért bizonyos bankoknál, például az FHB-nál lakásvásárlási hitel is felvehető megvá sárlására, forintban, euróban vagy svájci frankban. Ha nem lakásként, hanem befektetőként akarunk hasznot kicsikarni az ingatlanból, igénybe vehető a nemrégiben beindult agrárberuházási hitel. Ennek ös�szege 5–400 millió forint, amelyhez húsz százaléknyi saját erőt várnak el. A futamidő 15 év, a kamat 6,5 százalék jelenleg. Külföldi is szabadon vehet Amikor a tanyát eladják, a következő sorrendben elővásárlási jog illeti meg a haszonbérlőt, a helyben lakó szomszédot, a helyben lakót, a magyar államot (Nemzeti Földalap útján). Mivel a magyar belföldi magánszemélyek csak korlátozott mennyiségű termőföldet vásárolhatnak, nem lényegtelen, hogy a tanyának minősülő ingatlan nem számít bele ebbe a limitbe. Ez jó hír a tanyát eladóknak, mivel a külföldiek a tanyát a „termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra” vonatkozó külön jogszabályok szerint szerezhetik meg, vagyis nagyjából úgy, mint egy lakást. A termőföldvásárlás általános tilalma rájuk nem vonatkozik. A tanyapiac elsősorban ezen ingatlantípus jellemző helyszínén, az Alföldön jelentős. Azokat az elhagyott birtokokat, amelyeket nem fosztanak ki az építőanyag 95


gazdálkodás

lopására specializálódott bandák, elsősorban tehetősebb budapestiek veszik meg nyaralónak. Ők gondoskodnak az ingatlanokról, az évek sora alatt felújítják, megszépítik azokat. Ezen a területen az árak emelkednek, egyrészt azért, mert a tulajdonosok komoly összeget fizettek a villamosításért, másrészt pedig azért, mert az eladóknak ebből az ös�szegből kell új ingatlant venniük. A tönkrement tanyákat 2-3 millió forintért, a nagyobb területtel, felújított épületekkel rendelkezők épületeket 8-15 millió forint körüli összegért kínálják. Kecskeméten a helyi ingatlanközvetítők szerint a belföldi vásárlók a kisebb értékű ingatlanokat keresik, a külföldiek a lovastanyák iránt érdeklődnek. Ez utóbbiak ingatlanvásárlását gyakran segítik külföldi közvetítők, akik a környék tanyáit 3-4-szeres áron adják tovább.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint közel 200 ezer ember él az Alföld 6 megyéjében tanyán. Ezen belül csak Pest megye déli részét, Bács-Kiskun és Csongrád megyét magába foglaló Homokhátság 104 településén közel 600 ezer ember él, közülük minden 6. ember külterületen. A teljes külterületi népesség 35 százaléka inaktív (gyermekkorú, nyugdíjas, leszázalékolt stb.), 5 százaléka munkanélküli. A hagyományos mezőgazdasággal foglalkozók aránya az aktívak között 25 százalék. A Homokhátságon a komfort nélküli szükséglakások aránya eléri a 60 százalékot. A lakások 45 százalékában van folyóvíz, egyharmadukban vízöblítéses vécé, több mint kétezren élnek olyan lakásban, ahol nincs villany. A lakások 3 százalékában van internethozzáférés, 9 százalékában számítógép, 61 százalékában mobiltelefon vagy rádiótelefon. Minden második háztartásban van személyautó.

Gazdálkodás és befektetés A gazdálkodási célok dominálnak a második legnépszerűbb tanyahelyszínen, a Bakonyban, ahol inkább a magtárra vagy borospincére van igény. Más esetben az istálló és a megfelelő legelő szabja meg a ke


96


gazdálkodás

Hancsovszki János felvételei

resés irányát, néha pedig kifejezetten kastélyt, kúriát, ősfás parkot, vagy éppen vadászházat keresnek.

A Dunántúl talán legnépszerűbb része a Balaton-felvidék panorámás része. Magáncélból ezeken a területeken viszonylag ritkán vesznek tanyát, sokkal jellemzőbb, hogy turisztikai vállalkozás indításához keresnek területet. A vevők szakértői vélemények szerint elsősorban olyan emberek közül kerülnek ki, akik vállalkozásukban már „közel kerültek” a földhöz, művelték azt, vagy állatot tartottak, netán idegenforgalommal foglalkoznak. Sok vevőnek a befektetés lehetősége lebeg a szeme előtt, ezért a lovastanyákra nagy a kereslet: ezeket legelővel, 5-15 szobás panzióval 60-100 millió forint közötti összegért kínálják. A Dunántúl nyugati részén a 6 ezer négyzetméter körüli, családi házzal árult tanyát körülbelül 5 millió forintért kínálják, de egy 10 hektár körüli, lovastanyának alkalmas területért már 10-15 millió forintot is elkérhetnek. M. T.

Az Európában egyedülálló településszerkezet a történelmi fejlődésünk egyenes következménye. A XVI. században a törökdúlások miatt megváltozott Magyarország településhálózata, s ez földrajzi helyzeténél fogva elsősorban az Alföldet érintette. Az addig sem túlságosan sűrűn lakott rónaság népessége megritkult, a kicsiny falvakat felégették, a török elől az emberek a védelmet ígérő nagyobb falvakba menekültek. A török megszállás alatt pusztává lett az Alföld. Ugyanakkor kialakultak a nagy kiterjedésű, viszonylag sok embert magukba fogadó parasztvárosok, nagy kiterjedésű falvak. Buda 1686-os felszabadítását követően a mezővárosokból kirajzottak az emberek. Hogy a messze eső, elhagyatott földeket művelés alá tudják fogni, tanyát építettek. Kezdetben csupán nyári szállásként húzták föl a falakat, később, a gazdálkodási forma megváltozásával, a tanyák lakói végleg kiköltöztek a városokból. A tanyák építése különösen akkor kapott lendületet, amikor a rideg állattartást felváltotta a szántó-vető gazdálkodás, a növénytermesztés. A XVIII. századra már virágzó tanyák színesítették a végeláthatatlan magyar Alföldet. A tanyákhoz rövidesen sajátos világ is társult. Megjelentek a félelmetes hírű betyárok, a szomjat és éhséget oltó csárdák. A legnagyobb tanyavilág Szeged körül alakult ki, de jelentős lakott külterület keletkezett Kecskemét, Cegléd, Debrecen, Hódmezővásárhely, Szabadka, Nagykikinda körül is.


97


gazdálkodás

Bozsik gazda és a hallgatói kérdések A Kossuth Rádió hullámhosszán szerdánként hajnalban a Falurádió műsorában, és péntekenként délelőtt fél tizenegykor a Napközben műsorában válaszol Bozsik József, azaz Bozsik gazda a hallgatók kérdéseire, amelyeket interneten, üzenetrögzítőn, illetve levélben kap. Slágertéma a vakond elleni harc, a nyestűzés, a hangyák távol tartása, vagy éppen a csótányok elleni küzdelem. De a gyümölcsfajták kiválasztása is gyakran szóba kerül. Nem is beszélve a kórokozók és a károsítók elleni szakadatlan háborúról, amelyben csak a téli hónapok jelentenek tűzszünetet.

A

vakond hasznos és védett állat. Rovarevő. Ez garantálja, hogy nem eszik növényeket. Ám táplálékszerzés közben akaratlanul is felszántja a kertet, és a szép gyepen alkotott „vulkán” kúpjaival idegösszeomlásba taszítja a kerttulajdonosokat. Rengeteg hallgatói kérdés, és vakondűző jó tanács érkezett szerkesztőségünkhöz. Egy úr például kísérletet végzett egy elfogott vakonddal, és megállapította, hogy a földigilisztát szereti a legjobban. Arra rögtön ráveti magát, míg a cserebogárpajorra és a lótetűre csak akkor fanyalodik rá, ha már nagyon éhes. n Urbán Rudolf Ferenc zuglói kertész javasolta, hogy „vakondűző növénnyel”, azaz a nagy sárfűvel védekezzünk, de ez a riasztó hatású kutyatejféle növény nem minden kertben arat mindig egyértelmű sikert. Palkovics László Gödöllőn azt tapasztalta, hogy a nagy sárfüvet a vakond kitúrja „mérgében”, de nem távozik a kertből. Ezért a család úgy döntött, hogy élve


befogja a hívatlan vendéget. Ezt meg is tették olyan csapdával, amely nem más, mint egy földbe süllyesztett cső. Igen ám, de csapóajtós, és ez csak egy irányban működik. Ha csalit teszünk bele, például földigilisztát, akkor a vakond bemegy a csőbe, és kijönni már nem tud. A csapdát naponta figyelni kell, hogy a hasznos rovarevő el ne pusztuljon. A csőcsapdát biztonságosan kiemelhetjük a földből, és a rabul esett állatot kiengedhetjük egy parkban, vagy egy közeli erdőben. A szomszéd kertjébe akkor se dobjuk át, ha rossz szomszédság – török átokban van részünk, hiszen a vakond nem ismer határokat, kerthatárokat sem, így vissza is jöhet. A földbe süllyesztett sörösüvegek szája, amely a föld felszíne fölött van pár centivel, olyan huhogó hangot hallat a szél hatására, amely a legkevésbé sem zene a vakond füleinek, hiszen kiváló hallása van, és ez mintegy hajókürt szól, már a vakond szempontjából, így elvonul a zajtól. Ezt a jó tanácsot sokan egybehangzóan állítják. Elsőként Mikulás József főiskolai tanár beszélt erről. 98


gazdálkodás A férfi WC-ben gyakran használnak szagtalanító tablettát a speciális lefolyóknál. Többen állítják, hogy ezt az erős szagot nem bírja a vakond, és ha a járatába tesszük, akkor világgá megy. n A hangyák rendkívül sok kárt tesznek a kertben azzal, hogy megrágják a gyümölcsöket, és így utat nyitnak a monília nevű gombának. A levéltetveket is pátyolgatják, sőt mint testőrség elűzik a hasznos rovarokat, levéltetűpusztító katicabogarakat, fátyolkákat, és azok lárváit. Ráadásul erős szervezetük sok rovarölő szernek is ellenáll. Gazdaboltokban szolgálatot teljesítő növényvédő szakmérnökök szerint e legjobb megoldás, ha a hangyakirálynőt meg tudjuk mérgezni, mert ezáltal az egész boly kipusztul. Ugyanis a királynő ontja a „hangyatojásokat”, azaz petéket, ha őt elpusztítjuk, akkor nincs utánpótlás. Létezik olyan mérgezett csali, amelyiket a „stréberek” jó szándékkal visznek a felségnek, és nem csupán finom csemegét szállítanak, hanem egyúttal királynő-gyilkosságot is végrehajtanak. Ez a lakáson belüli hangyák ellen elsőrangú, de a kertben is beválhat. Ugyanígy hatásos hangyairtó szer az, ha egy csomag sütőport összekeverünk egy csomag vaníliás cukorral. A cukornak nem tudnak ellenállni a rovarok, ám a hangyasav és a rovarok belsejében lévő nedvesség hatására, a sütőpor akcióba lép: szétrepeszti a mohó hangyákat. Ugyanez a módszer sikeresen alkalmazható a csótányok ellen is. A sütőpor tehát cukorral ötvözve: rovarpukkasztó. Számukra olyan ez, mintha valaki sörrel venné be a pezsgőtablettát. n Az emlősállatok közül a padlások réme a nyest, a menyét és a pele. Sok ember álmát teszik tönkre randalírozásukkal. Elha


ló, álmos hangú emberek kérik a segítséget. A zaj a megoldás – mondják sokan. Tornyi Ferenc is ezt ajánlotta Debrecenből. A padlásra fel kell vinni egy táskarádiót, és a „tam-tam zene”, ha 24 órán át megszakítás nélkül üvölt, akkor véget vet az állatok jókedvének, és továbbállnak. Hétvégi házaknál is beválik ez a módszer. n Érdekesség, hogy a pele védett állat, tehát a törvény értelmében ellene nem szabad a fent említett módszerrel küzdeni, de a másik kettő ellen bevethetjük a hangágyút. Egy-egy gyümölcsfa, szőlőtőke ültetésével, az adott fajta kiválasztásával évtizedekre is meghatározhatjuk kertünk sorsát. Ha rossz fajtát választunk, akkor sok-sok bosszúságot szerzünk önmagunknak. Műsorainkban igyekszünk sorozatszerűen be99


gazdálkodás mutatni az újdonságokat csakúgy, mint a régi jól bevált értékeket, annál is inkább, mert nosztalgiahullám söpör végig a kertbarátok körében. n Vegyük például a sárgabarackot. Milyen fajtát válasszunk? – nagyon sokan felteszik ezt a kérdést, hiszen 2006-ban négyféle gombabetegség tizedelte a barackosokat, és a különböző fajták között óriási különbségeket tapasztalhattunk. Sajnos azt kell mondanunk, hogy ma már a sárgabarack sem termeszthető permetezés nélkül. Ugyanis virágzás idején támad a virágmonília, amely 100 százalékos virágpusztulást tud okozni. Érdekesség, hogy a sárgabarack különböző fajtakörei más és más módon érzékenyek. Teljes ellenálló képességű fajtáról nem tudunk, de a kajszi fajtakör ellenállóbbnak tűnik, mint a rózsabarackok csoportja. Tehát amelyik fajta nevében szerepel a kajszi szó, mint a Gönci magyar kajszi, az már egyúttal támpontot is ad. n Mády Rezsőné sárgabarack-termesztő műsorunknak elmondta, hogy 150 fájuk alapvetően négy fajtából került ki. Ezek közül a Gönci magyar kajszi az ászok-ásza. Jól szerepelt a francia eredetű Bergeron (ejtsd, berzseron) fajta is, amely kései érésű, tehát a két említett fajta sorozatot alkot, amivel széthúzható a betakarítás. Bevált a Mandulakajszi és a Ceglédi arany is. Sajnos a Kécskei rózsa nevű fajta, mint általában a rózsabarackok, nagyon érzékeny a himlővírusra, amely ma a sárgabarack egyik legnagyobb ellensége. A barackok életében olyan csapás a himlővírus, mint az emberiség életében az AIDS. A sárgabarackok életében is a „méret a

lényeg” – ezt állítja Szilágyi Krisztián, aki az óriásbarackok mellett tette le a voksát. A Ceglédi óriás és a Ligeti óriás idén is csodákat tett. A nyolc-tíz-tizenkét dekás óriási barackok még a kereskedőket is azonnal meggyőzik. Ráadásul ezek a barackok nem csupán óriásiak, hanem finomak is. Ám önmeddőek, tehát egy-egy fajta ha csak önmagában áll, vagy tiszta, homogén telepítésban, akkor nem hoz elegendő gyümölcsöt. A megfelelő porzópartnerről gondoskodni kell. Az önmeddő fajtákhoz mindig partner kell az almától elkezdve a körtén, a szilván át a sárgabarackig. De míg minden alma, körte, mandula önmeddő, addig a szilvák, a cseresznyék, a meggyek és a sárgabackok világában az önmeddőtől az öntermékenyig tart a fajták változatossága. Amikor oltványt vásárolunk, érdemes erre a tulajdonságra is rákérdezni, nehogy terméketlenek legyenek a fáink! n Sok embernek okoz allergiát az őszibarack molyhossága. A parányi szöszmöszök miatt sok kertbarát a kopasz, vagyis a csupasz héjú őszibarack, azaz a nektarinok felé fordult. Ma már érési sorozatot adnak az államilag minősített fajták, mint a Red June, az Independence, Andosa, Apolka, Fantasia, Harko, Nectared 4, Snow Queen, ez az egyetlen fehérhúsú nektarin, a többi sárgahúsú. A fehérhúsú és a sárgahúsú ősziba rackok ízvilága lényegesen eltér egymástól. Hogy melyik a jobb? Buchalla Botond tanár úr azt tanította, hogy az ízlésen nem szabad vitatkozni, hiszen a változatosság: gyönyörködtet. Így aztán érdemes elkalandozni a fajták színes világában!



100

gazdálkodás

A világhálón majdnem mindenre van válasz

Gazdálkodj webesen!

Jó lenne azt mondani, hogy az interneten minden megtalálható, amire az agráriumban csak szükség lehet. Ez azonban nincs így más szakterületeken, vagy tőlünk nyugatabbra sem. Arra viszont a térítésmentesen elérhető internetes források itt és most is kiváló lehetőséget kínálnak, hogy meghozandó döntésekhez háttérismereteket szerezzünk, eddig ismeretlen területeket, szempontokat járjunk körül, vagy főleg: meghatározzuk azokat a forrásokat, ahonnan a legfontosabb információkat szerezhetjük: szakemberek címét, telefonszámát, vagy más, hasonló helyzetben lévők tapasztalatait. Portálok az ágazat internetes feltérképezéséhez. http:// mezogazdasag.lap.hu/ (talán a legszerteágazóbb tájékozódási csomópont; időjárástól szakterületi portálokig, agrárinformatikától gépalkatrészekig és pályázati tanácsadásig böngészhetünk), hasonlóképpen a http://allat.lap.hu/, http://www.baromfiipar.lap.hu/, s hasonló linkformátumban a bor, dísznövény-, élelmiszeripar, feldolgozóipar, fűszer-, gabona-, háziállat-, húsipar, kert, kertigép, kukorica, lucerna, méz, napraforgó, növénytermesztés, sajt, szarvasmarha, szobanövény, zöldségbörze stb., természetesen mind ékezet nélkül. A www.fvm.hu, a minisztériumi hivatalos tájékoztatások oldala, a http://www. agrarkapu.hu/ -ról szintén sok irányban tájékozódhatunk. Ezeket az oldalakat érdemes időről időre átnézni, hogy tájékozódjunk a bennünket érintő újdonságokról. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium oldaláról könnyen elérhetők a Földmérésügyi és Távérzékelési Intézet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, az Állategészségügyi- és Élelmiszer-ellenőrző Állomások, a Földhivatalok vagy az FM-hivatalok. Tanácsadók. A http://www.bio. piac.net/szakt.php, http://www.agraroldal.hu/ online tanácsadást kínál. Szakértői névjegyzék lelőhelyei: http://www.fvm.hu/main. php?folderID=1273, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tanácsadói: http://www.kszi.hu/ cikk/229_1.xls, heti 20 órában szolgáltatnak térítésmentesen információt. Pályázatok és jogszabályok. A www.mezogadasag.lap.hu hosszú listát ad a pályázatíró cégekről, tanácsadókról, fordítókról. A http://gtr.uw.hu/ oldal hozza leggyorsabban a hazai és uniós jogszabályok anyagait. A törvényelőkészítési folyamat megismeréséhez, lobbizáshoz természetesen összetettebb elektronikus és szóbeli információ keresésére illetve ismeretre van szükség. Egyebek mellett az FVM www.fvm.hu is informál a pályázatokról, jogszabályokról. Szervezetek, érdekképviselet. Terméktanácsok, cégek http://www. agrarkapu.hu/cegadatbazis.php, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége http://www.gazdakorok.hu/, Fenntartható Mezőgazdasági Termelés Szövetsége http://www.fmtsz.org/, Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége


101


gazdálkodás http://www.mosz.agrar.hu/, Magyar Agrárkamara http://www.agrarkamara.hu/. Magyar Agrártudományi Egyesület http://www.agraroldal.hu/Magyar-AgrartudomanyiEgyesulet_intezmeny.html Céginformáció esetében (beszállító, ügyfél, konkurens) a várható kapcsolat fontosságától függően érdemes céginformációs szolgáltatásokban, illetve a napisajtó interneten is elérhető adatbázisaiban is informálódni. Termelés. Lényegében minden szakportál nyújt termeléssel kapcsolatos információt, pl. http://www.agronaplo.hu/, http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/index.html. Néhány specializált portál pl. az ökogazdálkodásról: http://www.biokontroll. hu, vagy a http://gportal.hu/portal/akecske/ (kecske), http://www.neoland.hu/index. htm (engedélyezett növényvédő szerek). Beszerzés. http://www.biopiac.net/biokellekek.php, http://foldmuves.hu/chemicals (vegyszerek), www.kertigepek.lap.hu, www.vetomag.lap.hu Értékesítés. http://www.fruit-web.hu/ (nemzetközi piactér), http://piackapu. fw.hu/ (Hajdú-Bihar), http://www.agrarkapu.hu/piac.php, http://www.gazdaforum. hu/, http://mezogazdasag.wb.hu/, http://www.termenypiac.hu/, árutőzsde: http://www. bet.hu/onlinesz/index.html. Képzés. Felsőoktatás pl.: http://www.agr.unideb.hu/, http://www.szie.hu/, http://www. georgikon.hu/, http://www.kaposvar.pate.hu/, http://www.kertesz.ro/, szakiskolák: http://www.kocsisp-mezg.sulinet.hu/, http://www.szepsi.hu/, tanfolyamok pl.: www. vetesforgo.hu Sajtó. Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság http://miau.gau.hu/, Agrárágazat http:// www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/index.html, Élelmiszer Online http://www. elelmiszer.hu/ AgrárUnió http://www.agrarunio.hu/ stb. (Sok lap nem érhető el elektronikus formában, szerkesztőségeik elektronikus cikkszolgáltatással még nem álltak elő.) Hírek. http://felvasarlo.hu/infocenter/, http://www.agrarkapu.hu/sajto.php, http:// www.agraroldal.hu/cikkek.php. Egyéb szolgáltatások. Növényvédőszer-kalkulátor, vetőmag-kalkulátor http:// www.agraroldal.hu, álláspiac: http://www.agraroldal.hu/munkahely.php. Webes eszközökről. A hétköznapi életben is, hasznos kapcsolatok építhetők hasonló dologgal foglalkozó emberek között is. Ilyen kapcsolatépítésre alkalmasak a sok portálon megtalálható fórumok (weben olvasható közösségi levélváltások sora, pl.: http://www. biopiac.net/forum.php, http://www.agroline.hu/, http://www.edenkert.hu/, ), szakmai levelezőlisták, hírlevelek, (rendszeresen megjelenő. emailen érkező hírek, például a MOSZ http://www.mosz.agrar.hu/sajto/hirlevel.htm vagy az FVM kiadásában), blogok (ahol egy szakember mondja rendre véleményét, tapasztalatait). A szakmai információkeresésnek is megvannak a fapados és kényelmi változatai is. Egyfelől a web általában, a könyvtári szolgáltatásokkal együtt, például az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ katalógusa http://www. omgk.hu/pages/alephkeret.htm, másfelől a testre szabottabb szakértői, szakkönytárosi http://libinfo.oszk.hu/, információbrókeri www.mibe.info szolgáltatások. Mikulás Gábor – Szabó Tibor


102


tudomány, technika

több áldozata volt, mint a világháborúnak

A tömeggyilkos influenza

A

téli turistaszezon 1918 februárjában a szokásosnál kissé jobb volt San Sebiastanban. Ebben az Atlantióceán partján fekvő spanyol városban a világháború borzalmai nagyon messzinek tűntek. De váratlanul influenzajárvány csapott le a városra, igaz nem látszott komolynak. Három nap láz, egy kis izomfájdalom és nátha – viszont nagyon fertőző volt. Mindenki, aki kapcsolatba került a betegekkel, megfertőződött és pár napon belül meg is betegedett. A betegség főként a gyermekeket, egészséges fiatalokat, valamint az időseket ütötte ki. Ez a járvány már első néhány hónapjában is több halálos áldozatot követelt, mint amennyi az I. világháború harcban elhunyt áldozatainak a száma volt. Az emberiség történetének egyik leggyilkosabb járványa, a „spanyol nátha” járvány vette kezdetét. 1928 áprilisában már azt hitték, már mindenki beteg lett, aki lehetett. XIII. Alfonz spanyol királlyal együtt Madrid lakosságának egyharmada influenzás volt. De az influenza – vagy ahogyan már ekkor hívták –, a spanyolnátha-járvány első hulláma nagyon sok országot elért a világon. A frontokon harcoló katonák „háromnapos láznak” hívták a járványt, s a kór szinte megbénította a csapatokat és a gazdaságot is. Csak március utolsó hetében a Ford Motor amerikai gyáraiban több mint ezer ember betegedett meg. A San Quentin börtönben 1900 fogolyból több mint 500 kapta el a betegséget. Az USA katonai kiképzőtáboraiban több mint 20 ezer katona esett ágynak. 1918 májusában maga V.

György angol király is megbetegedett. Az angol hadiflotta 3 hétig nem tudott tengerre szállni májusban, mert 10 313 tengerész lett beteg. A német hadsereg vezérkari főnöke, Erich von Luddendorf tábornok kénytelen volt átütemezni és módositani a májusi offenzívájuk terveit a tömeges megbetegedések miatt. A járvány ebben a szakaszában a betegség – bár súlyos tünetekkel járt – nem okozott sokkal magasabb halálozást az addig is ismert influenzához képest. A jól ismert tünetegyüttes – magas láz, izomfájdalmak és a felső légúti hurutos tünetek – több napos ágyhoz kötöttséggel jártak, de lázcsillapítókkal, bőséges folyadékbevitellel, vitaminokkal kézben tarthatónak tűnt a betegség. Az akkori orvostudomány nem igazán rendelkezett ismeretekkel a vírusokról és a védőoltások kifejlesztése is a Louis Pasteur által követett módszeren alapult. Nem léteztek antibiotikumok a szövődményes baktériumfertőzés kezelésére sem, az immunológia ebben az időben még gyerekcipőben járt. A járvány első hulláma – amely súlyos tünetekkel járt, de magas halálozást nem okozott – csillapodni látszott a nyár folyamán. Azonban a második hullám, amely augusztus végén kezdett kibontakozni, a fronton harcoló katonák között is elképesztő veszteségeket okozott és magas halálozással járt. Egy Franciaországban szolgáló katonai egységnél például szeptember 17. és október 26. között az influenza 444 embert ölt meg, miközben a harci cselekmények során meghalt, megsérült



103

tudomány, technika

vagy hadifogságba esett katonák száma 90. Ennek a megnövekedett virulenciának az okát 1918 nyarán kizárólag a külső körülményekben – nedves, hűvös, csapadékos idő – és a katonák hiányos táplálkozásában látták a katonaorvosok. 1918. október 26-án véget ért a háború, így szerencsére felcsillant a remény, hogy a katonák hazatérhetnek és minden vis�szazökken a rendes kerékvágásba, a spanyolnátha is csak egy marad a világháború rejtélyes és gyilkos velejárói közül. Megkezdődött – többek között – az amerikai csapatok kivonása is Európából, néhány csapat már augusztus során hazatért.

Egy ilyen egységben néhány hazatérő tengerész szállt partra Bostonban 1918. augusztus 27-én. Másnap 8 ember lett influenzás, két nap múlva 58, három nap múlva 91. Egy héttel később 119 katonai beteg volt a bostoni hadikikötőben és aznap az első civil beteget is beszállították a bostoni városi kórházba. Camp Devensben, a Boston melletti kiképzőtáborban 50 ezer embert ért el a járvány és 3 héten belül és oly mértékben legyengítette az ott tartózkodókat, hogy leállították a kiképzést. Szeptember folyamán a járvány olyan nagy méreteket öltött az USA keleti partjain, hogy a kormány orvosi munkacsoportot állított fel a katasztrofális járvány megfékezésére. Az említett Camp Devensi táborban 45 ezer ember zsúfolódott össze. És ekkor 24 óra leforgása alatt 66 beteg halt meg. A 2000 főre méretezett kórház nem bírta a több mint 8 ezer bentfekvő beteg okozta megterhelést és szinte semmilyen ellátást nem tudott nyújtani. Az akkori körülmények között szokatlannak számító kísérletre szánták el magukat – 10 egészséges, önkéntes, influenzán még át nem esett fiatal tengerészt közvetlenül és folyamatosan kontaktáltak súlyos betegekkel és testváladékaikkal. A cél a védekezés lehetőségeinek a feltárása volt. Mindent megtettek a kísérletben, hogy a légúti fertőzéssel átvigyék a betegséget. Az orvostudomány egyik rejtélye vagy talán a gondviselés kegye, hogy a 10 önkéntesből egyetlen egy sem betegedett meg. Az orvosok előtt továbbra is ott állt a titok – hogyan fertőződnek meg a betegek, és mi okozza a betegséget? A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az influenzavírus okozta megbetegedések egy része – 5–10 százaléka – végződik teljes gyógyulással, teljes tünetmentességgel, de aki meggyógyul az megfelelő védettséget szerez. Ennek a védettségnek a vizsgálata akkoriban nem volt lehetséges.



Mindenki rettegett a járványtól

104

tudomány, technika Történt 1918 késő őszén még egy érdekes esemény. Az USA középső részén egy új betegség ütötte fel a fejét – de ez a sertések között pusztított. A spanyolnátha-járvány fényében különösnek tűnt, hogy sertések nagy tömegei betegednek meg az emberi influenzához nagyon hasonló kór tüneteivel. A jelenség felkeltette több, a spanyolnáthával foglalkozó orvos érdeklődését is. Próbálták már 1918-ban is bizonyítani a két betegség összefüggését – azonban ez az akkori mikrobiológiai és immunológiai eszköztárral nem volt sikeres. Magát az influenzavírust egyébként 1933-ban izolálták először Puerto Ricoban és a spanyol náthát okozó variánsát csak 1997-ben sikerült. Napjainkban már elfogadott, hogy a spanyolnáthát okozó influenza vírus fertőzőképességét jelentős mértékben fokozta a sertésinfluenza vírusával történő találkozása, és kereszteződésük. Hogy ez hol és pontosan mikor történt, arra vonatkozóan nincs adat, de nagyon valószínű hogy az 1918 februárjában felbukkant spanyolnátha első hullámának vírusa ezen kereszteződés után vált a megismert tömeggyilkossá. Az influenza elleni védőoltások kifejlesztése az 1950-es évekre nyúlik vis�sza – ennek története is bővelkedik érdekességekben, izgalmakban és napjaink madárinfluenzája is szomorú aktualitást ad a kérdésnek. Az 1918-as spanyolnátha-járvány elleni védekezés vagy a kezelés céljára akkoriban maradtak a már akkor is ismert és alkalmazott járványügyi intézkedések, például területek zárlata, karantén alá vonása. A járvány ennek ellenére feltartóztathatatlanul terjedt világszerte – Európában, Ázsiában, Amerikában. A későbbi kísérletek már igazolták, hogy a fertőzés légúton át történik vagy a beteg köpetével, orrváladákával való kapcsolat útján, azon


Százezrek kerültek kórházba

ban sem a kórokozó, sem a gyógymód nem volt ismert. Milliónyi számban osztottak ki szájmaszkokat, kötelezővé tették ezek viseletét minden közterületen. Sok esetben azonban ezen maszkok szövése laza volt és semmilyen védelmet nem nyújtottak az aerosol méretű cseppek ellen. Több esetben bírósági eljárások indultak a szabályok be nem tartói ellen, ami persze nem tartotta vissza a renitenseket. Próbáltak különböző fertőtlenítési eljárásokat bevezetni a közintézményekben és a katonaságnál, de a legbiztosabb mégis az emberek tömeges együttlétének a megakadályozása volt. Ezért szüneteltek az iskolák, nem tartottak színielőadásokat, bezárták a mozikat, a hivatalokat, a bankokat, sőt a tömegközlekedési eszközökön szállítható személyek számát is meghatározták. Szükségkórházakat alakítottak ki a betegeknek és ideiglenes temetőket jelöltek ki az elhunytaknak. Aki tehette, biztonságosnak vélt városokba, nyaralóhelyekre vonult el. Mindez azonban nem sokat segített – legalábbis 1918 telén. A befejeződött világháború után katonák milliói indultak haza családjukhoz. Többségük rossz fizikai állapotban, legyengülve, elesetten, de a hátországban se voltak jó körülmények. Az éhezés, a gyümölcsök, zöldségek hiánya, a tüzelőanyag híján fűtetlen, egyébként is egészségtelen lakások mind-mind

105


tudomány, technika

Hazatérő katonák szájmaszkban

elősegítették a járvány terjedését. Szinte nem volt olyan család a földön, akit ne érintett volna a betegség. Példaként említve az USA akkori lakosságának 28 százaléka lett beteg és közel 3 százalékuk meghalt. A halálozások miatt a várható élettartam 12 évvel csökkent az akkori amerikai statisztikák szerint. Összehasonlítva, az első világháború mintegy 15 millió áldozata kö-

zül 9,2 milliónyian haltak meg a frontokon. A spanyolnátha-járványban több mint 21 milliónyi ember hunyt el a világon. És hogyan lett vége? Ahogyan minden járványnak a védőoltások kora előtt. A közegészségügyi intézkedések egyre jobban éreztették hatásukat és a gazdaság is lassan kezdett magához térni több országban, ami némileg javította az életkörülményeket és lakosság fizikai kondícióját. Az emberi immunrendszer megismerte ezt a kórokozót is, és kifejlesztette a szervezetet védő antitesteket ellene, így egyre kevesebb fogékony ember maradt, akit megfertőzhetett a vírus. Végül 1920-ban a járványt megszűntnek tekintették. A természet – mint annyiszor a történelemben – segített helyreállítani a megbomlott egyensúlyt, de több milliónyi ember élete árán. Dr. Mueller Otmár

A leleményes feltaláló A tizenkilencedik század végén Amerika feltalálási lázban égett. Olyanok, mint Thomas Edison vagy Alexander Graham Bell példája mutatta, hogy a feltalálók és pénzes támogatóik meggazdagodhatnak a tudományból és a zsenialitásból. Az egyedüli probléma csak a megfelelő feltaláló kiválasztása volt. 1874-ben Wall Street-i spekulánsok egy csoportja meg volt arról győződve, hogy egy bizonyos John Worrell Keely olyan ötlettel állt elő, hogy az érte kért 1 000 000 dollár a bo londnak is megéri. Mr. Keely bemutatta a jövendő vállalkozóknak felfedezése csodáit, rezgő energiát, éteri kigőzölgést és interatomos étert. Bármire lehetett következtetni varázslatos, teljesen üzemképes laboratóriumi modelljeiből. A vibrációs energia teljes kiaknázásakor csodákat művelhet a falakat átfúró ágyúgolyó, egy motor 800 fordulat/perces sebességgel forog 15 napig egy gyűszűnyi vízzel, vagy egy pinttel átszeli az Atlanti-óceánt stb. stb. Az emberek sorba álltak, hogy a tudomány és technika eme csodáiba pénzt fektessenek. 1898-ban, bezsebelve a millióját, Mr. Keely-t önelégültsége elvitte ebből az árnyékvilágból. Támogatói persze remélték, hogy a veszteségből még valami megmenthető, és alaposan átkutatták a laboratóriumát, remélve felfedik Mr. Keely csodáinak titkát. Így is lett… méghozzá egy sűrített levegős tartály formájában, melyből rejtett sárgarézcsövek vezettek a modellekhez, energiaellátás céljából…


106


tudomány, technika

Tudja-e?

Ezek is magyar találmányok

A

magyar tehetségnek és kreativitásnak legendás híre van. Legalábbis hajlamosak vagyunk ezt állítani magunkról. A magyarság sok mindennel ismertette meg a világot, melyeket a mai napig használ az emberiség. A felsorolt találmányok nem fűződnek személyekhez, hanem az összmagyarsághoz. a gomb, mely a magyarok megjelenéséig ismeretlen volt Európában. Ha honfoglalás kori sírban gombot találnak, a régész minden kétséget kizáróan tudja, hogy magyar sírról van szó. a fehérnemŰ, az ing használatát a magyarok ismertették meg az európaiakkal. A kovásszal kelesztett és dagasztott kenyér szintén őseink példája nyomán terjedt el. A tarhonyát bőrzacskóban vitte magával a hadba induló magyar katona. Az ugyanitt őrzött húsporral együtt felfőzte. Ez volt az egyik titka a magyarok gyors előretörésének és sok katonai sikerének. A szappan állítólag szintén magyar találmány és a magyar nyelvből került át a többi nyelvbe (soap, Seife, savon, jabon stb.) A vörösrezet (az Encyclopedia Britannica 1961-es kiadása szerint) Magyarországon fedezték fel. Acélrugó minden lovas kocsiban, hintóban, vasúti személy- és teherkocsiban van. Ilyen acélrugós járművet a XV. században készítettek először a Komárom megyei Kocs községben. Innen származik


a magyar kocsi elnevezés, ami más nyelvekbe is átkerült: németül kutsche, angolul coach, franciául és spanyolul coche. a kocsi „feltalálása” volt talán Magyarország lovas találmányai közül a legjelentősebb. Történetírók szerint a kocsi egy szekérkészítésből és fuvarozásból élő Bécs és Budapest között található kis magyar falu, Kocs után kaphatta nevét. A fogatolás szerszámainak: a hámok, sallangok, kantárok használatának, valamint a fogatolási- és hajtásmódok (kettes, négyes, ötös) kialakulására a magyar találmányok és módszerek szintén nagy befolyást gyakoroltak.

Néhány jelentős vagy érdekes közelmúltbeli magyar találmány: – a magyar művér, – a Rubik-kocka, – a hologram, – a kiemelős CD-tartó, – a légmotoros kerékpár, – leshelyzetjelző labdarúgáshoz, – kettős kardáncsukló.

107


tudomány, technika

Dr. Béres József (1920–2006) „Soha egyetlen embertársam életéről nem akartam, nem akarok és nem is tudnék lemondani. Más a dolgom a világban.” – üzente egész életével. Nehéz elhinnünk, nehéz elfogadnunk a megváltoztathatatlant: 2006. március 26-án, 86 éves korában elhunyt Béres József, a Béres Rt. alapítója, elnöke, a tisztelt és nagyra becsült tudós, a mindenkit szerető, és mindenki által szeretett ember, mindannyiunk Józsi bácsija. Dr. Béres József 1920. február 7-én, Záhonyban született. Szerette a természetet, vonzódott a növényekhez, ezért is választotta életcéljának a mezőgazdaságban való munkálkodást. 1938-ban Kecskemétre került tanulni, ahol szakkertészként végzett 1940ben. Tanulmányait a II. világháború megszakította, frontszolgálatra került. A halál gyakran szegődött a nyomába, sokszor csak csodával határos módon maradt életben. 1945-ben súlyos sérülésekkel, béna karral tért haza. Már 44 éves, meglett ember, mire a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen diplomát szerez. Hamarosan elkészült doktori disszertációjával is, 1968-ban általános élettanból és agrobiológiából doktorált. A következetesen és nagy szorgalommal végzett kutatómunka eredményeként 1972-ben megalkotta élete fő művét, a Béres Cseppet. Szemlélete tel-


jesen újszerű, és korát jelentősen megelőzi, amit azonban sem a tudóstársadalom, sem a politika nem ért, és nem is akar érteni. Elismerés helyett meghurcoltatás vár rá, eredményeit több mint másfél évtizedes ellenállás fogadja. A nagy előrelépést 1989, a rendszerváltozás hozza, amikor Magyarországon ismét lehetőség nyílt részvénytársaságok megalakulására. A Béres Részvénytársaság az elsők között jön létre és Béres Józsefnek megadatik, hogy sorsát saját kezébe vegye. A létrehozott vállalkozás töretlenül fejlődik, professzionális gyártó és kereskedő céggé növekszik, Béres Józsefet közmegbecsülés és tisztelet övezi. A Béres Cseppet 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré minősítik, megalkotóját pedig rangosnál rangosabb elismerésekkel tüntetik ki. Záhony és Kisvárda díszpolgárának fogadja, még életében kollégiumot neveznek el róla, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben, Magyar Örökség-díjban részesül, és 2002-ben megkapja az ország legmagasabb tudományos elismerését, a Széchenyi-díjat is. Élete utolsó 16 esztendeje békében, szeretetben, sikerekben telt. Dr. Béres József fizikailag már nincs köztünk. De velünk él szellemisége, példája, és fennmarad életműve. Emlékét családja, barátai, kollegái, tömérdek tisztelője mély szeretettel őrzi az idők végezetéig.

108


határainkon túl

Bátorság, nyelvtudás, túlélőképesség

Békehadművelet magyar katonákkal

A

II. világháború óta a szégyenletes csehszlovákiai bevonulást kivéve, magyar katona – a turistautazásoktól eltekintve – csak akkor lépett más ország földjére, ha valamely nemzetközi haderő részeként béketeremtő feladatokat látott el. Megsokszorozódtak ezek a felkérések, amióta hazánk tagja lett a NATOnak, az Európai Uniónak, az EBESZ-nek, s az ENSZ is hagyományosan számít a magyar katonákra missziói során. Évek óta 800-1000 magyar katona teljesít békeszolgálatot négy kontinens 28 különböző missziójában. Az igény ennél lényegesen nagyobb lenne, segítő szándékunknak gátat szab a hadsereg létszáma, az ilyen szolgálatra alkalmas, megfelelő nyelvtudással is ren-

delkező jelentkező, még inkább a költségvetési korlát. A katonai békemissziók jelentős részének költségeit ugyanis nekünk kell fedeznünk, s ezek a költségek meglehetősen magasak. Katonákat csak a legjobb felszereléssel, ha szükség van rá fegyverzettel, élelmezéssel lehet a világ nemegyszer zord tájaira küldeni. Az egyenlítő környékére, a sivatagokba, úttalan utakra, hogy sikerrel birkózhassanak meg a természeti körülményekkel is, hiszen csak így tudják ellátni feladatukat. Természetesen jelentős költséggel jár a külföldön szolgáló magyar katonák emelt illetménye is, mely lényegesen meghaladja ugyan a hazai átlagkereseteket, de koránt sem olyan mesés, mint ahogyan azt sokan hiszik.

Valahol Afganisztánban


109


határainkon túl

Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Emlékparkjában az Európai Unióhoz történt csatlakozás előtti napon, 2004. április 30-án leplezték le a Békefenntartás magyar hőseinek emlékművét. Az emlékmű a békét jelképezi. A központi részéhez vezető négy út a négy világtájat idézi.

Veszélyes missziók Ezeket az információkat dr. Isaszegi János mérnök vezérőrnagytól, a Magyar Honvédség Műveleti Irányító Központ parancsnokától tudom meg egy meglehetősen szaggatott beszélgetés során. Közben ugyanis egymás után csörögnek a telefonok, nyílik az ajtó, s robban be valamelyik kiküldetés helyi referense, hazai felelőse a legújabb jelentéssel. Úgy látszik zajlik a világban az élet, vibrál az irányító központ, a hely és az időpont nem igazán alkalmas a diskurálásra. De alighanem így lenne ez máskor és más időpontban is, hiszen az eltérő időzónák ellenére is együtt kell élni a nagyvilágban szolgálatot teljesítő magyar katonákkal. Isaszegi János személyes élményei alapján is képes arra, hogy átérezze a „kintiek” mindennapi gondjait, hiszen kétszer is szolgált a talán legveszélyesebb misszióban, Irakban.

Felsorolni is hosszú, hogy hány országban igyekeznek saját biztonságuk kockáztatása árán is megteremteni és megőrizni a békét magyar katonák. Cipruson Nicosiában, Grúziában, Szuhumiban és Tbilisziben, Koszovóban Pristinában, Nyugat-Szaharában, Tadzsikisztánban, Bosznia-Hercegovinában Szarajevóban, Kongóban Kinshasszában, Egyiptomban a Sínai-félszigeten, Irakban, Albániában Tiranában, Afganisztánban. A felsorolás nem teljes, hiszen magyar katonák dolgoznak különböző irányító törzsekben, vesznek részt külföldön tartott szakmai felkészítő tanfolyamokon, kiképzéseken is.



Pszichológiai felkészítés Milyen az élet ezekben a táborokban? A válasz korántsem egyértelmű. Annak ellenére, hogy kiküldetésük előtt a katonák igen alapos kiképzést kapnak, fel-

110

határainkon túl készítik őket az adott ország szokásaira, a várható feszültségekre, ellenséges megnyilvánulásokra, tudják, hogy életük mindig veszélyben forog. A szolgálatot, a pihenőidőt, az esetleges kimenőt, eltávozást a mindenkori misszió általában külföldi parancsnoka határozza meg. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a lehetőségek egyre inkább beszűkülnek, a helyzet a legtöbb helyen kiélezett, a katonák még szabadidejükben is a tábor biztonságos falai közé szorulnak. Itt viszonylag kényelmes körülmények között élnek. Általában egykétágyas szobákban laknak, magyar szakács főz számukra, rendszeresen jön otthonról olyan ellátmány, amit helyben nem lehet vagy nem érdemes beszerezni. Van rádió, műholdas tévé, internet, s hasonló szórakoztató eszközök. Ettől azonban az élet még nem igazán változatos, a hangulat a család, a barátok hiánya és a honvágy miatt nemegyszer nyomott. A katonákat ugyan a kiküldetés előtt abból a szempontból is szű-

rik, hogy mennyire bírják az ilyen jellegű lelki megpróbáltatásokat, pszichológiai felkészítésen is részt vesznek, legalább félévente otthon eltölthető szabadságot is kapnak, rendszeresen hazatelefonálhatnak, elektronikus leveleket küldenek, de azért az élet nem könnyű számukra. Ennek ellenére sokan akadnak közöttük, akik újra és újra jelentkeznek külszolgálatra. Humanitárius küldetés A békehadműveletekben számos nő is szolgál. Kérdésemre, hogy nincs-e ez rossz hatással a fegyelemre, ugyan nemleges a válasz, sőt a parancsnok szerint életszerűbbé teszi a táboréletet. Szavaiból mégis, mintha azt érezném, hogy azért a férfiak és nők közötti kapcsolatok szabályozása nem is olyan egyszerű. Nem tilos egymásba szeretni, s a vállalt kapcsolat még nem ok a hazavezénylésre, vagy a párok elszakítására. Született is már a kint bimbódzó szerelemből – no nem kisbaba –, hanem házasság. Tilos vi-

Nagy szükség van a páncélozott járművekre


111


határainkon túl

Nemzetközi eszemecsere

fotók: a HM archívumából

szont – még nappal is – különneműeknek egymás körletébe belépni. Ez ugyebár katonai példával élve maga a 22-es csapdája. Mert azért arra mégsem gondolhatunk, hogy az első csók, az első egymásba borulás egy csillagfényes, romantikus járőrözés közben eshetne meg. Az ilyen emberi problémák kezelése, megoldása alighanem a helyi magyar parancsnokra hárul, s hogy ez a törekvés sikeres, azt bizonyíthatja, hogy ilyen ügyből botrány még nem tört ki. A kiküldött katonai egység magyar parancsnokának szerepe egyébként is kulcsfontosságú. Mert ugyan a békehadműveletek „harcászati” részét általában nem ő irányítja, de az ő kötelessége fenntartani a fegyelmet, állománya harckészültségét, edzettségét, képességét a túlélésre minden

helyzetben. Ha szükséges fegyelmeznie kell, másfelől azonban ismernie valamen�nyi beosztottjának emberi tulajdonságait, problémáit, s ő katonái szószólója is. Mit hoz Magyarországnak részvételünk a békehadműveletekben? Egyrészt többnyire szövetségesi kötelezettségeinket teljesítjük azért cserébe is, hogy a NATO és az Európai Unió legfőbb biztosítéka függetlenségünknek. Másrészt azonban humanitárius küldetés, hiszen a béketeremtés, a nyugalom biztosítása százezrek életét mentheti meg. Ezek a missziók erősítik hazánk nemzetközi tekintélyét, jó irányba befolyásolják külkapcsolataink alakulását is. Számos egyéb pozitívum mellett nem kell elhallgatni azt sem, hogy a külföldi, háborús körülmények közötti szolgálat elő-



112

határainkon túl segíti a honvédség hadrafoghatóságát, képzettségi szintjét is. Olyan katonai tapasztalatokra tehetünk szert, amelyekre itthon a leggondosabb kiképzés mellett sem nyílna lehetőség. A magyar katonákat szívesen fogadják külföldön. Szövetségeseink, a békeküldetésben részt vevő társaink azért, mert katonáink megbízhatóak, fegyelmezetten,

szakszerűen látják el a rájuk bízott feladatokat. Az egymással szemben álló felek azért, mert nincsenek velünk szemben előítéleteik. Kis ország vagyunk, nem kell tartaniuk attól, hogy a segítő szándék mögött valamilyen politikai érdek húzódna meg, hogy burkoltan valamelyik fél pártján állunk. Tudják, csak segíteni akarunk. Cs. A.

Békefenntartói küldetés során ismereteink szerint eddig 28 magyar katona halt hősi halált 1897–1914 között: – Martinák Ferenc sorhajóhadnagy a Mária Terézia csatahajó tisztje: 1897. március 10-én, Krétán. – 1900 augusztusában, Kínában, Peking Peitang negyedében, a boxerlázadással kapcsolatos nemzetközi békefenntartói küldetés során 12 ismeretlen nevű és rendfokozatú magyar állampolgárságú tengerészgyalogos és Papp Lajos tengerész hadapród. Ott is temették el őket. – Koszovóban: 1904. július 23-án, Kazasban Schindler Károly huszárszázados. – 1907. március 9-én, a macedóniai Strnovacban ketten vesztették életüket. – 1907. május 12-én, Podrisban 2 katona. – 1908. június 20-án, a törökországi Karatasban 1 katona. 1971–2004 között 8-an lettek hősi halottak – Dilszky Aurél százados Vietnamban, az ICCS misszióban, 1973. – Cziboly Csaba százados 1973. április 7-én, az ENSZ által felállított Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottság tagja, helikoptere lezuhant Lao-bang-ban. – 1998. február 18-án, MFO misszióban, a Sinai-félszigeten halálos gépjárműbal esetet szenvedett Hídvégi Attila őrmester és Molnár Lőrinc törzsőrmester. – Balázs Péter mérnök őrnagy az ENSZ UNIKOM misszióból (Kuwait) Magyarországi szabadsága alatt tragikus hirtelenséggel hunyt el. Halála összefüggésbe hozható a stressz és hőmérsékleti viszonyok jelentős változásával. – 2001. október 8-án, Grúziában lelőtték az ENSZ UNIKOM missziós ellenőrző tevékenységét folytató helikopterét. A fedélzetén lévő dr. Török László dandártábornok társaival együtt meghalt. – Nagy Richárd szakaszvezető 2004. június 17-én, Irakban halt hősi halált bé kefenntartói küldetése során. – Radics Tibor Zoltán szerződéses törzsőrmester 2004. szeptember 29-én, Bosznia-Hercegovinában békefenntartói küldetése során lett hősi halott.


113


határainkon túl

Hálával gondolnak rájuk a fél világban

A szeretet katonái

A

közelmúltban ünnepelte alapításának tizedik évfordulóját a Magyar Baptista Szeretetszolgálat. Erről a jubileumról alighanem csak kevesen hallottak, hiszen a szeretetszolgálat nem ünnepeltette és nem ünnepelte magát, az alkalom ellenére sem volt kitüntetéseső, nem tartottak díszes fogadásokat. Pedig akár így is történhetett volna, hiszen az ötven hivatásosból és több száz, bármikor bevethető önkéntesből álló csapat működése során ezrek életét mentette meg, és sok tízezerre tehető azok száma, akiket az emberhez méltó élethez segítettek: árvákat, drogosokat, alkoholistákat, hajléktalanokat, magukra maradt leányanyákat, éhhalállal küszködőket, sérülteket, betegeket. Tevékenységükkel, segíteni akarásukkal olyan jó hírét keltették Magyarországnak, amit semmiféle reklám, hirdetés nem pótolhat, s felér bármilyen tudományos, vagy szellemi teljesítménnyel. Életek ezrei Tíz esztendő alatt több mint húsz országban mentettek életeket, gyógyítottak, teremtettek szálláshelyet a földönfutóknak, építettek árvaházat, lakásokat, osztottak élelmiszert, gyógyszert, többnyire maguk is életveszélyben Csecsenföldtől Srí Lankáig, Észak Koreától Irakig, Törökországtól az Egyesült Államokig. Igen, az Egyesült Államokig, mert a természeti katasztrófák ezt az országot sem kímélik, legfeljebb abban következetesek, hogy mindenütt a szegény embereket sújtják leginkább. Hamarabb összedöntik a fá-

ból, lemezből tákolt kalyibát, mint a betonból és acélból épített villákat. Mindezt Gál Dáviddal, a szeretetszolgálat munkatársával vesszük számba. A fiatalember az év nagyobbik felét egy meglehetősen rumlis irodában tölti, s intézi szervezete pénzügyeit, előkészíti az expedíciókat, de néhány hónapra összepakol, mentőcsapatot szervez, s oda utazik csapata élén, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A segítség is pénzbe kerül, de a Baptista Szeretetszolgálatnak valahogy mindig sikerül az adományokat összegyűjteni. Felerészben külföldről, a 110 millió baptista egyház alapítványaitól, nemzetközi humanitárius szervezetektől, az ENSZ és az Európai Unió ilyen célt szolgáló alapjaitól. De nekünk sem kell szégyenkeznünk, hiszen az adakozó magánszemélyek száma is meghaladja a húszezret, ami annál is érdekesebb adat, mert a magyarországi baptisták mindössze tízezer főt számlálnak. A jó célra adakoznak tehát katolikusok és reformátusok, s az egyik valláshoz sem tartozók. Hasonlóan van ez a szeretetszolgálat hivatásos és önkéntes munkatársaival is. Nem előírás, hogy csak baptisták jelentkezhetnek, s még keresztlevelet sem kérnek tőlük. Csak segíteni akarást, emberi tisztességet, szolidaritást, s ha kell önfeláldozást. Az évi, mintegy 5 milliárdos büdzséhez jelentősen hozzájárulnak a részvétlenséggel, profitéhséggel gyakran nem is minden ok nélkül vádolt hazai gazdasági szervezetek is, elsősorban természetbeni adományokkal. S ebben az esetben még csak a nyilvánossághoz sem ragaszkodnak.



114

határainkon túl Miért csinálják? Ez a kérdés bizonyára sokakban felvetődik, s talán akadnak közöttük olyanok is, akik élnek a gyanúperrel, hogy a jótékony akciók mögött talán ott van a keresztény hit, a baptista tanítások, a térítés szándéka is. Gál Dávid szerint meg se fordul a fejükben ilyen szándék, a feltételezés egyébként is életszerűtlen. Nem tennék lehetővé a nyelvi korlátok, s egyébként is balgaság lenne azt hinni, hogy vérző, zavarodott, éhes muzulmán tömeg közepén valaki ilyesmivel próbálkozzon. A Baptista Szeretetszolgálat az egyházától jogilag független szervezet, s ala-

pító okiratában is a humanitárius szolgálat a megnevezett cél. Külföldön végzett munkájuk általában nagy publicitást kap, kevesebben tudják, hogy az egész országra kiterjedő hazai humanitárius tevékenységet is folytatnak. Foglalkoznak kábítószerfüggőkkel, leányanyákkal, hajléktalanokkal, éhezőkkel, idős, beteg emberekkel egyaránt. Erre a célra fordítják bevételeik 40 százalékát. Számos intézményt tartanak fenn, közülük a legnagyobb Budapesten van, ahol tevékenységük szinte minden formája egy épülettömbben megtalálható. Cs. A.

Éhhalál, nyomor, földrengés, cunami Tisch Ferenc Gyertyaláng című kötete volt a 2005-ös könyvhét egyik sikere. A szerző a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi igazgatójaként megfordult Iránban, Kambodzsában, Srí Lankán. Látta a földrengés, a szökőár pusztításait. Segített újraindítani az életet, eltüntetni a pusztítás nyomait, gyógyítani a fájdalmat, meglelni a reményt. – Könyvének alcíme: Híd a cunami felett. Első pillanatban azt hinnénk, beszámolót olvashatunk a szökőár utáni pillanatokról. De nekiülve a könyvnek, hamar rájövünk: más és több ez. – Én a töprengéseim közé iktattam be az élményeimet! Volt, akinek a sztorik tetszettek, másnak az őszinteségem: nem a világ keserves, hanem én magam… Úgy vélem, világunkon nem a megreformálás vagy a tűzoltás segít igazán – bár éppen ilyesmit tettem jómagam is a segítségnyújtással. Csupán egyetlen állomás a gondolkodásodban, ha takarókat viszel valahová, ahol földrengésben meghalt harmincezer ember, máshol pedig cunamiban kétszázharmincezer. Odamész száz takaróval, s vár rád ezer üvöltő-zokogó ember, de ha ezerrel mész, akkor találsz tízezret – de nem csak a pokrócot kérik számon rajtad, hanem az összedőlt házat, az összeborult életet, a meghalt gyerekeket, szülőket, rokonokat, barátokat, ismerősöket. S eljön a pillanat, amikor rájössz, hogy nem tudsz segíteni… Ott áll előtted egy gyerek, akinek átadtad egy magyar kislány kedvenc játékmaciját, előtted az árva, akinek nincsenek már szülei, akire a világnak azon a részén havonta úgy négy-ötezer forintnyi összeg jut, amibe beletartozna az élelmezés, az orvosi ellátás, a taníttatás – minden! Ennek a csemetének a távolabbi kilátásai azt jelentik, hogy gyermekkorában ruhát varrhat reggeltől estig, eladhatják prostituáltnak, de lehet belőle éppen bűnöző is. De ha akár csak egyetlenegynek is odaadsz egy játékmacit, azt az üzenetet közvetíted, hogy van valaki a világ másik végén, aki gondol rá. Ez vajon hány forintot érhet…?


115


határainkon túl

A magyar árvaház új épülete Srí Lankán

Fotó: Tisch Ferenc archívumából

– Tudhatjuk-e egyáltalán, hogy mi az igazi szegénység, elesettség? – A Földnek az a távoli fele leírhatatlan nyomorban él – ami persze összefüggésben van a mi jólétünkkel. Ezt azért is mondom, mert itthon gyakran felteszik a kérdést: miért ott segítünk, miért nem Magyarországon? A szegénységet ma három kategóriába szokták sorolni. Az első a közvetlen életveszélyt jelenti, ennek a szegénységi küszöbét napi egy dollárban határozták meg – ez azt jelenti, hogy ezek az emberek havi hatezer forintnyi jövedelemből tengődnek. A Földön élő mintegy hat és félmilliárdnyi emberből egymilliárd egyszázmilliónyian élnek ilyen kevés pénzből. A második kategóriába tartoznak a tengődők. Az ő jövedelmük az előző százmilliókénak a kétszerese, tehát havi tizenkétezer forintnak felel meg. A számuk pedig több mint a duplája a legszegényebbekének: kétmilliárd hétszázmillió. Évente 18 millió ember hal éhen szerte a világon, a természeti katasztrófákban százezrek veszítik az életüket. Számtalan hajléktalan ázik-fázik, szűkölködik. De előbb-utóbb belátod, hogy ez így tarthatatlan. – Merre tovább? – Megtalálhatjuk a nekünk alkalmas területet, ahol hozzájárulhatunk a jobbításához. Nem szükséges mindenkinek a humanitárius segélynyújtásban tevékenykednie. Van, aki kutyákat ment, másvalaki vért ad, megint más biciklire ül, hogy ne szennyezze a levegőt. Ha ezek az erők valamilyen apropóból összeadódnak, megváltozhat a világ. Úgy tapasztalom, hogy Magyarország – minden panaszkodás, pesszimizmusellenére – a hídverők hazája. A cunami idején megtapasztaltam: soha előtte annyi ember nem akart segíteni valamiképpen a bajbajutottakon, soha ilyen sok adomány nem gyűlt össze, soha en�nyi önkéntes nem jelentkezett. Bazsali József


116


határainkon túl

Diplomatáink a világban Kívülről misztikus világ, belülről kemény munka

B

ergengócia a vele szembeni, általa barátságtalannak minősített lépések miatt konzultációra hazahívta nagykövetét. A diplomáciai státussal ös�szeegyeztethetetlen tevékenység miatt kiutasítottak két óperenciai diplomatát. Az érintett ország tiltakozott és válaszul három diplomatát szólított fel az ország 24 órán belüli elhagyására. A követ tabu Ilyen és hasonló hírekkel, ha nem is minden nap, gyakran találkozunk a sajtóban. Írhattam volna valódi országneveket, de nem akartam úgy járni, mint egykoron az egyik szinkrontolmács, aki, amikor a szovjet nagykövet egy meglehetősen nehezen lefordítható szólást használt, egy másikkal helyettesítette azt. A kertünkben bodzafa van, a nagybácsi meg Kijevben – mondta a szovjet, arra utalva, hogy a két dolog között semmilyen összefüggés nincs. A tolmács viszont Shakespeare-t idézte, miszerint „Valami rothad Dánia államában”. (Valami bűzlik Dániában, mondjuk mi magyarul Arany János nyomán.) Több sem kellett Dánia képviselőjének, azonnal hevesen tiltakozott, és csak azért nem lett botrány a dologból, mert a tolmács haladéktalanul jelezte: ő hibázott, rajta tessék elverni a port. A fentieket annak bemutatására szántuk, mennyire érzékeny dolog is a diplomácia. Még nem létezett tételes nemzetközi jog, de már az etikettnél parancsolóbb szabály volt a fejedelmi, uralkodói udvarokban, hogy egymás követeit nem bántjuk. Akkor

sem, ha rossz hírt hoznak, fenyegető közlést, akár hadüzenetet adnak át. Valahol innen számítható a civilizált államközi kapcsolatok kezdete. Ma nem kell semmiféle kétoldalú szerződés két állam között, igazából még diplomáciai kapcsolatban sem kell állniuk, hogy tiszteletben tartsák egymás diplomatáinak státusát. Ez egyszerűen normává vált. Talán emiatt övezi annyi titokzatosság, legenda a diplomácia világát. Sokan úgy hiszik, szüntelenül makulátlan ruházatban járó, golfozó, lovaspólózó, jeges whiskyt szürcsölgető, fogadásokra, koktélpartikra járó urakként és hölgyekként kell elképzelni a diplomatákat. Ha viszont lecsupaszítjuk a valóságot, kiderül, hogy lényegében különleges jogállású tisztviselőkről van csupán szó. A későbbiekben beszélünk majd erről is, meg arról is. Eredetileg a diplomáciai szolgálat a más országokba menesztett követséget jelentette. Az uralkodók egymás közti üzenetváltásának hordozói voltak a követek, akik uraik nevében léptek fel, és ezért övezte őket – őszinte vagy kényszerű – különleges tisztelet. A követeket a fogadó országban megbízatásuk szerint bocsátották az uralkodó elé, aki különleges üzenettel, meghatalmazással érkezett, megelőzte a sorban a többit. Ennek őrződött meg a nyoma abban, hogy ma „rendkívüli és meghatalmazott” címet viselnek a nagykövetek, rangjuk alapján ők már nem megkülönböztethetők. Ma a diplomáciai testületben a legrégebben az adott állomáshelyen szolgáló nagykövet a „rang-



117

határainkon túl

New York-i főkonzulátusunk épülete

idős”, a doyen, aki bizonyos különleges alkalmakkor a szóban forgó fővárosban akkreditált diplomatákat képviseli. Jól elkülöníthető országcsoportok (például az EU- vagy az EBESZ-tagállamok) nagyköveteinek is van doyenje. A mai diplomaták ragja már csaknem olyan széles skálát képez, mint a katonai rendfokozatoké. Diplomáciai státusban lehet már a titkár-irattáros, de az első igazi rang a segédattaséé, akit az attasé követ, majd három titkári fokozat következik. Utána jönnek a tanácsosok, a követtanácsosok, akik között a meghatalmazott miniszterek (az ügyek önálló intézésére feljogosított beosztott diplomaták) állnak az élen. A számosabb létszámú nagykövetségek első beosztottjainak általában ez a rangja. Most már csak annak meghatározása marad hátra, hogy mi is a diplomácia. A diplomácia nem a külpolitika, hanem az annak alakításához szükséges informá-

ciók begyűjtését, elemzését végző szakapparátus tevékenysége. A diplomácia előkészítője a külpolitikai döntéseknek, egyben az egyik leghatékonyabb végrehajtója azoknak.



kapcsolatokat teremteni Ennek a tevékenységnek több formája van. A diplomata ülhet hivatali szobájában, bújhatja a fogadó ország sajtóját, elemezheti az abban megjelent cikkeket, tanulmányozhatja a meghozott törvényeket és a többi hivatalos dokumentumot. Máskor vehet részt hivatalos rendezvényeken, parlamenti üléseken, tájékoztatókon, párteseményeken. Fogalmazhat jegyzékeket és elemezhet átvett üzeneteket. Kifejezett feladata ismeretségeket kötni, kapcsolatokat teremteni és ápolni az adott ország befolyásos köreiben. Politikusokkal, a gazdasági élet jeles szereplőivel, újságírókkal, művészekkel. Ezt a feladatot végzik fo-

118

határainkon túl gadásokon, ebédeken, partikon, sport, kulturális és társadalmi eseményeken. A lényeg, a diplomata legyen minél jobban tájékozott, tudjon minél többet az adott ország életéről, terveiről, gondjairól, polgárainak véleményéről. A magyar diplomácia tevékenységét bíráló, az új Gyurcsány-kormány megalakulása idején íródott egyik újságcikk szerint a magyar diplomáciának ki kell bújnia „a diplomáciai protokoll és a nagykövetségi élet operettvilágából”. Ehhez arra van szükség, hogy „kemény és reális helyzetelemzéseket” várjanak tőle és „valódi, vérre menő stratégiai feladatokkal” szembesüljön. Nem kell a bírálat tartalmáról állást foglalnunk, de érzékelhető belőle, mi is a diplomácia, a diplomaták feladata. konzuli szolgálat Ezt a munkát a 2006 nyár eleji állapotnak megfelelően 71 más országokban működő, továbbá kilenc önálló, nemzetközi szervezetekhez (például ENSZ, EU, NATO, WTO, Európa Tanács) rendelt nagykövetségen végzik a magyar diplomaták. Huszonhat önálló magyar főkonzulátus is működik világszerte, többségük a környező, illetve a magyar szempontból leginkább frekventált országok fontos városaiban. Ott, ahol sok magyar él vagy sok a magyar turista, ahová fontos üzleti érdekek kötik országunkat, amely városokkal, régiókkal erősek a kulturális vagy tudományos kapcsolataink. A főkonzulátusok nem egyszerűen konzuli, hanem korlátozott mértékben politikai-diplomáciai tartalmú munkát is végeznek. Nagyköveteink további 58 olyan országban képviselik Magyarországot, ahol nem működik állandó képviselet, de akkreditálva vannak, vagyis átadták megbízólevelüket és elfogadták őket az ország hivatalos diplomáciai képviselőinek.


Berlini nagykövetségünk

Az, hogy éppen hol nyílik és hol zár be (mert az adott anyagi lehetőségekhez és feladatrendszerhez mérten „feleslegessé válik”) egy-egy képviselet, pontosan mutatja a küldő ország külpolitikai és külgazdasági törekvéseit, azok fő irányát. Legutóbb, 2006. tavaszán a mongóliai Ulánbátorban, a perui Limában és a Kolumbiai Bogotában zárt be magyar nagykövetség (feladataikat a szomszédos országban működő mis�sziók vették át), továbbá megszűnt a Ho Si Minh-városi (Vietnam), a montreali (Kanada), a bonni és stuttgarti (Németország) főkonzulátus, miközben Düsseldorfban megnyílt a főkonzuli képviselet. A konzuli szolgálat elsődleges feladata

119


határainkon túl az érdekvédelem. A konzulok lényegében a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok „kirendelt jogi képviselői” magán- és hivatalos ügyekben. Ide kell fordulni, ha valakinek külföldön születik gyermeke, ott kíván házasságot kötni, ne adj’ isten, ha elhalálozik egy magyar állampolgár külföldön. De akkor is a konzul az illetékes, ha bűntényben, balesetben érintett az illető, akár elkövetőként, akár áldozatként. Az elveszett, ellopott úti okmányok pótlásáról is a konzulok gondoskodnak, ők látják el a károsultat hazatérési igazolvánnyal és pénzsegéllyel, ha erre lenne szükségük. A tiszteletbeli konzulok világa talán a legegzotikusabb. Ők olyan, az általuk képviselt ország kultúrája, gazdasága iránt érdeklődő, hazájukban köztiszteletben álló személyek, akiket felkérnek a kétoldalú kapcsolatok segítésére, támogatására, bizonyos esetekben konzuli jószolgálat ellátására, és ehhez megkapják a tiszteletbeli konzuli státust. Lehetnek köztük csendes

Prágai külképviseletünk


fotók: MTI

szobatudósok és igazi világfiak, valóban golfozó, lovaspólózó, szüntelenül partikat adó élet császárai. Így vagy úgy, hatékony lobbistái ők a képviselt országnak a fogadó államban. Magyarországnak 83 országban 189 tiszteletbeli konzulja működött 2006 nyarának elején, de számuk szinte állandóan változik. Emlékezetes, hogy Kulcsár Attila, a brókerbotrány kulcsfigurája a kirgiz tiszteletbeli konzul autójával hagyta el az országot és menekült Bécsbe a magyar igazságszolgáltatás elől. A határőrizeti szerveknek nem kellett volna tisztelegniük a „diplomata” gépkocsija előtt, nyugodtan kiemelhették volna a menekülő Kulcsárt. A diplomaták jogállását szabályozó bécsi konvenció értelmében a tiszteletbeli konzulokat ugyanis csak akkor és addig illeti meg diplomáciai mentesség, amikor hivatali minőségükben járnak el. Kedvezményeket nem élveznek. Nem hozhatják be vámmentesen az általuk használt gépkocsit, nem tarthatnak igényt az áfa visszatérítésére, jövedelmük nem adómentes, kivéve azt az összeget, amelyet a tevékenységük ellátásához költségtérítésként kapnak a küldő, pontosabban őket felfogadó országtól. A diplomaták világa kívülről olykor titokzatos, néha érthetetlen, előfordul, hogy irigyelt is, a valóságban azonban bizonyos szabályok, kötöttségek betartása mellett végzett alapos és kitartó aprómunka. E sorok születésének időszakában leginkább az foglalkoztatja az ezen a pályán dolgozókat, hogy a közeli jövőben kevesebben lesznek. Közel kétszázötven fővel csökken a külügyminisztérium állományába tartozók közel kétezres száma, akik közül 1159-en dolgoznak külföldön és 735-en itthon. M. Lengyel László

120


határainkon túl

Romák Európában A hagyományok, a kulturális tradíciók ápolása, illetve a kirekesztés mindennapos élménye. E törekvések és folyamatok egyszerre jellemzik az Európai Unió legnagyobb kisebbségi csoportját: a romákat. Európai körképünkből kiderül: Bulgáriától Finnországig, Angliától Oroszországig általánosnak és intézményesültnek mondhatók a diszkrimináció módozatai – legyen szó oktatásról, lakhatásról vagy éppen foglalkoztatásról.

N

apjainkban az európai kontinensen közel 15 millió roma él. Az Európai Unióban 8 millióra becsülhető a cigány népesség lélekszáma – s ezzel a romák az európai közösség legnagyobb kisebbségi csoportját alkotják. Különösen magas a résznépesség arányszáma Közép-Kelet-Európában: Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában és Magyarországon. Noha napjainkban a romák jogilag valamennyi európai ország teljes jogú állampolgárai, ennek ellenére többségük „másodrendű” polgárként éli hétköznapjait. A problémák egyik forrása, hogy a csoport tagjai számára nem minden országban garantálják az etnikai és nemzetiségi kisebbségi státuszt, amely – többek között – a kisebbségi nyelvhasználatot, oktatást vagy éppen politikai önrendelkezést tenné lehetővé. Az efféle tendenciáknak jól meghatározhatók a történelmi előképei, az üldöztetés előzményei. Mindamellett még ma is csak viszonylag kevéssé ismert az a tény, hogy a XX. század legsötétebb fejezetének, a holokausztnak mintegy félmillió roma áldozata is volt; a meggyilkolt magyarországi romák száma több ezerre tehető. A vészkorszak borzalmaira egy 1972-es határozat óta augusztus 2. napján emlékezik a cigányság. A dátum szimbolikus, hiszen

1944-ben ezen a napon számolták fel az auschwitzi cigánytábort – mintegy 3000 romát küldve a halálba. A vészkorszak eseményeinek szisztematikus feltárása Magyarországon a rendszerváltás után kapott új lendületet. E folyamat, egyszersmind a múlt feldolgozása szempontjából is fontos mérföldkő a fővárosi Nehru Parkban nemrég felavatott roma holokauszt emlékmű. Romániában még kevésbé előrehaladott a történelmi szembenézés folyamata; ám a közelmúlt komoly eredménye, hogy 2006 tavaszán olyan kisebbségi törvényt fogadott el a bukaresti parlament, amely a romákról mint a holokauszt áldozatairól is említést tesz. Noha a törvénykezés kulcsfontosságú, önmagában nem elégséges. Legalább en�nyire lényeges lenne a jogszabályok betartása és a társadalom szemléletének, hozzáállásának megváltozása. Ennek hiányában ugyanis a kirekesztés módozatai az élet csaknem valamennyi területére kiterjednek. A sorból élre kívánkozik az oktatási rendszer szelektivitása. Sokatmondó adat, hogy például ma Magyarországon 900 párhuzamos cigány osztály működik; míg a homogén cigány iskolák száma 160. Ezekben az intézményekben és úgynevezett „c” osztályokban a roma származású tanulókat elkülönítve oktatatják – rosszabb



121

határainkon túl körülmények között, gyarországon a roma négyakran nem megfelelő pesség átlagéletkora tíz pedagógiai módszerekévvel rövidebb, mint a kel. E tényezők gyanem romáké. Csehorkorlatilag lehetetlenné szágban és Szlovákiában teszik a hátrányos helya roma nők kényszerstezetű, szegény családból rilizációjának, meddővé érkező gyermekek szátételének közelmúltbeli mára a továbbtanulást, a nyilvánosságra kerülépiacképes szakmák megse okozott komoly felszerzését. A roma gyeháborodást. A roma nők rekek iskolai sikertelenhelyzete egyébként etségéhez nagymértékben től függetlenül is joghozzájárulnak a negatív gal nevezhető különösen sztereotípiák, az előkritikusnak, hiszen egyítéletek – állapította meg Bulgáriai roma gyerekek szerre szenvedik el az etegy bécsi székhelyű nemzetközi szervezet nikai és a nemi diszkriminációt. is nemrég készült éves jelentésében. A roma sajtóorgánumoknak ugyancsak Pedig – állítják az oktatási szakemberek állandó hírei közé tartoznak a lakhatási – az elkülönítés a társadalom valamennyi körülményekről szóló tudósítások. Matagja számára negatív következményeket gyarországon elsősorban a budapesti kirejt magában. Nemcsak a szegregált gye- lakoltatások, és a 700 vidéki romatelep emrekek személyiségfejlődésében okoz élet- bertelen viszonyai szolgáltatnak újra és újra re szóló károkat, hanem a többi diákban témát. A hazaiak mellett számos európai is, akikben azt a rossz tapasztalást rög- eset tanúskodik arról, hogy a hatóságok és zíti, hogy társai egy része elkülöníthető. az önkormányzatok megalapozott indokok Mindennek fényében különösen fontosak nélkül rendelkeznek a kilakoltatásról. Az azok a küzdelmek, amelyeket civil szer- Oroszországhoz tartozó Kalinyingrád tevezetek vívnak a fennálló állapotok felszá- rületén például az elmúlt hónapokban molása érdekében. Történelmi léptékű si- többtucat család házát rombolták le, amiker, hogy Bulgáriában és Magyarországon nek következtében 150 roma került utegyaránt olyan bírósági ítéletek születtek cára. A görögországi Athénban nemrég kea közelmúltban, amelyek megállapították rült nyilvánosságra, hogy futballstadiont a szegregáció tényét. építenének a romák által sűrűn lakott váAz oktatási rendszer szelektivitásának rosrész helyén. A tervezett beruházás csakcsökkentése a foglalkoztatási mutatók ja- nem teljesen bizonytalanná teszi a jelenleg vítása miatt is fontos lenne. Különösen an- itt élő 500 roma fiatal jövőjét. nak ismeretében, hogy Magyarországon a Európa-szerte gyakran éri panasz a szórendszerváltást követően éppen a romák rakozóhelyeket és vendéglátóegységeket vesztették el legnagyobb számban mun- is. Még a példás kisebbségpolitikájáról híkahelyeiket. res Finnországban is megtörténhetett, hogy Komoly aggodalomra ad okot a ro- a roma vendégektől megtagadták az éttermi mák egészségügyi állapota is. Több mint belépést. A magyarázatok Európa-szeraggasztó például az a tény, hogy Ma- te feltűnően hasonlóak: gyakran teljesen


122


határainkon túl alaptalanul tagsági igazolványt követelnek a tulajdonosok a betérni szándékozóktól, míg máskor arra hivatkoznak, hogy nem tudnák garantálni a vendégek biztonságát. Magyarországon különösen az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2005. februári megalakulása óta ismertek nagyobb számban az efféle esetek. Az áttekintés ismeretében talán már érthető, hogy az Európai Parlament 2005-ben miért is deklarált egy állásfoglalást a romák európai unióbeli helyzetéről, amelyben hangsúlyosan hívta fel a figyelmet Európa legnagyobb etnikai kisebbségének emberi jogi problémáira. Ugyancsak komoly nemzetközi lépés, hogy 2005 februárjában elindulhatott a Roma Integráció Évtizede Program. A nyolc ország – köztük hazánk – részvételével zajló kezdeményezés célja, hogy 2015-ig látványosan javítsa a romák életkörülményeit, segítsen a közösség tagjainak beilleszkedni a társadalomba. A problémák napirenden tartása mellett azonban legalább ennyire lényegesek azok a kulturális törekvések is, amelyek a cigányság kulturális hagyományainak megőrzésére irányulnak. Az előzetes tervek és remények szerint mielőbb termőre fordulhat például az európai roma televízió gondolata, amelynek megvalósítását szem előtt tartva

A brno-i múzeum


Görögországi roma asszonyok

a közelmúltban kétnapos konferenciát szerveztek Budapesten. Ugyancsak régóta dédelgetett álom a roma múzeum létrehozása. E téren átemelhető európai példa is akadna a csehországi Brno városának Roma Múzeuma révén, amelyet roma és nem roma értelmiségiek, szakértők alapították 1991-ben. A kulturális központként is funkcionáló intézmény központi törekvése, hogy olyan tárgyi emlékeket és művészeti alkotásokat állítson ki, amelyek bemutatják a romák szellemi és tárgyi kultúráját, valamint a többségi társadalomhoz fűződő viszonyát a kezdetektől napjainkig. Nem szabad megfeledkezni azonban a Magyarországon már most is jelentékeny képzőművészeti gyűjteményekről (Magyarországi Roma Parlament Balázs János Galéria, Magyar Néprajzi Múzeum) sem, melyek várják a kortárs roma festőművészet iránt érdeklődőket. Emellett legalább ennyire fontosak a roma kulturális rendezvények is. Minden évben tízezreket vonz a csehországi Khamorro Fesztivál, illetve szintén közkedvelt a Budapesti Cigány Fesztivál. E rendezvények nemcsak a kulturális hagyományok, hanem a modern törekvések (pop, jazz, világzene) népszerűsítését is lehetővé teszik – romák és nem romák felé egyaránt. Rácz Attila

123


határainkon túl

„Nevem Igor Jánosovics Wesselényi”

Orosz tengeralattjárón szolgált az árvízi hajós ivadéka – Nevem Igor Jánosovics Wesselényi – mutatkozik be egy nemes arcélű, előkelő tartású, kárpátaljai férfi Munkácson, a szláv logika szerint a keresztnév és az úgynevezett apai név (otcsesztvo) után illesztve a magyar történelemből jól ismert vezetéknevet. Felmenői jeles alakjai a magyar arisztokráciának és történelemnek. A Wesselényi nevet viselte többek között nádor és báró. Wesselényi Ferenc nádor 1667. március 23-án hunyt el, ifj. Wesselényi Miklós báró (1796–1850), a magyarországi reformellenzék vezetője – Széchenyi István gróf évekig legjobb barátja, sok tekintetben harcostársa – többet tett a haza gyarapodásáért, mint kortársai zöme. Az árvízi hajós vakon érte meg az 1948–49-es szabadságharcot, s röviddel utána elhunyt. Az egyik legszervezetlenebb főúri szervezkedés Wesselényi-összeesküvés néven rögzült históriánkban, résztvevői a XVII. században a stubnyai fürdőben és Sárospatakon éppúgy találkoztak, mint az alábbi interjú helyszínén, Munkácson, ahol az interjúalany édesapja, Wesselényi János 1885-ben született. – 1938. február 16-án születtem Munkácson – kezdi önéletrajzát Wesselényi Igor. – 1945-ben bejöttek az oroszok, magyar iskola akkor még nem volt, muszáj volt ukrán iskolába járnom. 1955-ben fejeztem be, akkor felvételiztem az ungvári Orvostudományi Egyetemre, de nem kerültem be. Rá egy évre elutaztam Szentpétervárra, az akkori

Leningrádba. Ott kitűnően felvételiztem és ott is avattak orvossá 1962-ben. – A magyaron és az ukránon kívül ezek szerint beszél oroszul is… – …és franciául. Cirill betűs okmányaimban elég furán festett a nevem, hiszen a szláv nyelvek a dupla W-t nem ismerik. – Melyik nyelven beszélt legtöbbet élete során? – Természetesen magyarul, édesanyám, nemes Fábry Erzsébet nyelvén. De nem mindig tehettem. A sors kegyetlen iróniája volt, hogy ugyanabban az évben, amikor dr. Wesselényi lettem, besoroztak katonának, mégpedig a legkeményebb alakulatok egyikéhez, az orosz haditengerészethez. – Ha nem hadititok, hol katonáskodott? – Murmanszktól még négyszáz kilométerre északra kerültem egy orosz tengeralattjáróra, ahol öt évet szolgáltam. Görnyedve, kúszva közlekedtünk, lehajolva és guggolva dolgoztam, kushadva étkeztünk. Egy bizonyos fülke – benne villanytűzhelyekkel – volt a konyha. Egy másik, valamivel tágasabb fülke az „ebédlő”. Dízelmeghajtású hagyományos tengeralattjárón volt mindez. 1967-ben át akartak vezényelni atom-tengeralattjáróra – olyanra, mint a tragikus sorsú Kurszk –, de a szüleim kezdeményezték az áthelyezésemet ide, Kárpátaljára. Apám akkor már fekvőbeteg volt, anyukám is beteg. Az elintézés módja tipikusan szovjet volt: Moszkván keresztül kellett bonyolítani mindent, de végül mun-



124

határainkon túl kácsi szomszédunk, egy befolyásos ezredes közbenjárása mozdította elő az ügyet. Áthelyeztek Lembergbe, a szárazföldi alakulatokhoz – végre fölegyenesedhettem szolgálat közben –, s még ugyanabban az évben hazakerültem Munkácsra. – Nyilván itt is tudják, hogy az ön egyik felmenőjét, báró Wesselényi Miklóst az 1838. évi pesti árvízi mentésben szerzett érdemeiért árvízi hajósként emlegetik. – Az elárasztott pesti utcák csónakos hőse a mentési munkákban való áldozatkész részvételéért és példamutató helytállásáért kapta az „árvízi hajós” nevet. Nagy lélekjelenlétről és bátorságról tanúságot téve, százakat mentett ki a márciusi jeges árból, amikor 1838-ban a megáradt Duna tengerré változtatta Pestet. Nekem a víz alatt kellett helytállnom. 170 métertől 210 méterig merültünk le a Jeges-tengerben. Az orvos ott sokféle feladatot teljesít. Én mint logisztikai parancsnok, az egészségügyi és az élelmiszerellátás felelőse is voltam. Az orosz ellátás kitűnő volt. A hidegháború éveiben, amikor 69 kopejka volt egy amerikai dollár, a tengeralattjárón egy főre 25-26 rubel, vagyis majdnem harminc dollár élelmezési norma jutott – naponta! – A „mélyvízi életforma” után hogyan alakult a további a pályája? – Sokféle alakulatnál szolgáltam. Voltam egy dandár főorvosa, a munkácsi hadosztály egészségügyi parancsnoka. 1978tól kineveztek a munkácsi katonai kórház parancsnokának. Egészen 2004 júliusáig ezen a poszton dolgoztam. Huszonhét év után orvos-ezredesként mentem nyugdíjba, de azóta is bejárok a kórházba, van ott egy statiszta orvos állásom. Papírmunka. – Eddigi élete során előnye vagy hátránya származott-e abból, hogy ily patinás történelmi nevet visel? – Előny. Habár ezt a határon sem a vá-

mosok, sem a határőrök előtt nem éreztem. Igen drasztikusan bánnak ott olykor az emberrel. Mint orvos mondhatok egy példát: vittem egy súlyos beteget Debrecenbe, próbáltam soronkívüliséget elérni az ügyeletes századosnál. Gőgösen végigmért, majd kurtán utasított: „Forduljon vissza, álljon be a sor végére!” – A százados utasította az ezredest? – Az ukrán a magyart. – Mikor járt először Magyarországon? – Már deresedő fejjel. Tíz évvel ezelőtt lehetett, de a tiszteknek akkor is külön engedély kellett, Kijevből, még akár egy üdüléshez is. A bátyám, János megbecsült magyar állampolgár Kiskunhalason, nyugalmazott mérnök, kedvtelésből családfánk kutatásával foglalkozik. Ő áttelepedhetett, én mint ezredes a független Ukrajna kikiáltásáig nem léphettem át a Szovjetunió határát. Ha egy beteget akartam vinni, mondjuk Debrecenbe, klinikai kivizsgálásra, ahhoz is a titkosszolgálat engedélyére volt szükség. – Mennyi ma Kárpátalján egy orvosezredes nyugdíja? – Nekem ötszáz dollár (kb. 107 ezer fo-



125

határainkon túl rint – a szerk.). Magyarországon kaptam volna hatszázat? Sokan elintézik, hogy ott kapják a nyugdíjukat – és itt élnek. Minden hónapban átjárnak a nyugdíjukért. Én itt élek, a munkácsi vár tövében. Szeretek horgászni, pihenésképpen pedig Hajdúszoboszlóra járunk nyaranta, minden hónapban kétszer eltöltünk ott 2-3 napot. – Milyen élményei, emlékei vannak a határ túloldaláról? – Magyarországon, beljebb, mindenki csodálkozott: honnan jelent meg egyszeriben ez a híres, nemes név? Mondom, Kárpátaljáról! Leírhatatlan érzés volt végigsétálni Budapesten a Wesselényi utcában, de jártam ilyen nevű utcán Debrecenben és Hajdúszoboszlón is. Tóth Csaba professzor, a debreceni urológiai klinika igazgatója, akit prosztatabántalmaim miatt kerestem fel, amikor meghallotta a nevemet, azt mondta, ő semmiféle Wesselényi Igort nem ismer és Wesselényi Miklósként táplált be a számítógépébe. – A kárpátaljai magyarság különböző szervezetei használják-e a Wesselényit afféle „húzónévként”? – 1998-tól négy évig megyei képviselő voltam. A nevemet jól ismerik a járásban, akármelyik faluba elmegyek, ismerősként üdvözölnek az emberek. Még kórházi főorvosként az ungvári egyetemen az egyik vizsgabizottság elnöke voltam a hadi egészségügy tanszékén, ennélfogva is sokan ismernek. A legutóbbi tavaszi választásokon kértek, hogy induljak képviselőként. De nem kerültem be a megyei tanácsba, mert hetedik voltam a listán, és csak az első négyet delegálták. A kárpátaljai magyarság összesen 240 ezer lélek. Becsléseim szerint nyolcvan-százezer magyart ukránként anyakönyveztek – mert úgy kellett. Mondom is a mi politikusainknak: fiúk, minek kellett erre a maroknyi létszámra két pár-

tot alapítani? Most ugyanis egymással háborúzik a KMKSZ (Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége) és az UMDP (Ukrajnai Magyar Demokrata Párt), hogy kié legyen az elsőség. Egyetlen, de erős párt több képviselőt juttathatott volna följebb. – Mivel telnek egy Wesselényi nyugdíjas évei? – Amikor főorvos voltam, jóformán több szabadidőm adódott a szolgálat mellett, mint most, amikor egy-egy könyv elolvasására is ritkán jut időm. Van ugyanis egy gazdaságom... – Bárói nagyuradalmat képzeljünk el? – Dehogy – nevet a bajusza alatt Igor Jánosovics. – Csak a saját udvaromban, a ház körül. Kisgazdásznak mondanám magamat. Szeretem a gazdaságot, sertéstenyésztéssel foglalkozom. Évente levágok és saját kezűleg feldolgozok legalább húsz disznót. – Wesselényi ezredes mint sertéstenyésztő? – Ha hamarabb váltok, persze más. De mint kórházfőparancsnok nem foglalkozhattam mással. A Néva partján nősültem, leningrádi orosz nőt vettem el. Olyan magyaros hurkát, kolbászt nem tud csinálni, mint én. – De húsz disznóból? – Szétosztom a családnak, barátoknak. Bár nagybátyáim, nagynénéim mind apám oldaláról, mind anyai ágról valamennyien meghaltak már, unokatestvéreim – öcséim, bátyáim – megvannak. Egyik unokaöcsém, Fábry professzor tanszékvezető az ungvári orvosi egyetemen. A lányom matematikus, két unokám van, az egyik 20, a másik 10 éves. S mivel a gyökerek is, a gyerekek is itt vannak, minek mennénk ki Magyarországra? Már a hatvankilencedik évemet taposom. Juhani Nagy János



126

határainkon túl

Hol domborulnak sírjaik?

Magyar katonatemetők Szicíliától a Kola-félszigetig

A

volt Szovjetunió területén mintegy nyolcszáz olyan hadifogolyláger volt, ahol magyar katonák is raboskodtak. És ahol ilyen tábor volt, ott halottak is voltak. Közülük az egyik több ezer kilométerre Moszkvától, Dagesztán és Indusföld vidékén található, olyan kietlen vidéken, ahova út sem vezet. Itt járt pár hónappal ezelőtt munkatársa és egy orosz ezredes kíséretében dr. Holló József Ferenc altábornagy, a Hadtörténeti Múzeum és a Hadisírgondozó Iroda vezetője, hogy leróják kegyeletüket a frissen felújított magyar temetőben. Szerény megemlékezés volt. Leütöttek négy karót, hogy jelezzék, mettől meddig tart a sírkert. Meggyújtottak egy gyertyát, nemzeti színű szalagot helyeztek el a táblán, ahova a kétszáz katona nevét vésték fel. Egy közeli, nyomorúságos tanyáról egy idős néni figyelte ténykedésüket, s amikor visszaindultak, megkérdezte: honnan jöttek, mi járatban vannak? Elmondták. Erre az idős asszony is elpanaszolta, hogy két rokona Magyarországon esett el a II. világháborúban. Kérdezte, vajon azok sírhantjait ápolja-e valaki? Őszinte, megnyugtató választ kaphatott. Amikor elbúcsúztak, az idős asszony beszaladt a kunyhóba, egy csupor mézet hozott ki ajándékba. A kegyeletre, egymás tragédiájának átérzésére hozhatnánk számtalan magyar példát is. A halottak napi esti sötétségben a temetőkben még az ötvenes években is mindig akadt valaki, aki gyertyát gyújtott az elesett német katonák sírjánál, s ki tudja honnan, de most is jut mécses az orosz katonákéra is.

Furcsa paradoxon, de az évszázadok, évezredek során még nem sikerült semmiféle szerződéssel megtiltani a háborút, az öldöklést, de az elhunyt katonák sírjainak gondozásáról számos nemzetközi és kétoldalú szerződés született. Ezek közül alapvető dokumentumok a Genfi egyezmények. Közülük az 1949-ben született harmadik, máig érvényes, s ennek egyre inkább érvényt szereznek az első és a második világháború során egymással még ellenséges országok. A hadisírok gondozásáról az országok kétoldalú szerződéseket is kötnek egymással. Magyarországnak ilyen egyezménye van Németországgal, Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával és Olaszországgal. A közeljövőben Szlovéniával, Romániával, Szlovákiával és Szerbiával is aláírnak hasonló megállapodásokat. Ezek részletesen megfogalmazzák a felek kötelezettségeit, a hadisírok és katonatemetők karbantartásának módját. Hasonló megállapodásra törekszünk Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával is. Ezeknek a megállapodásoknak közös és alapvető tartalma, hogy mindig annak az országnak a kötelessége a hadisírok és temetők gondozása, ahol a halott nyugszik. Csak megbecsülni lehet, hogy mennyien tűntek el a háború forgatagában. Tudjuk, hogy talán nincs is olyan magyar család, amely ne vesztett volna az első és a második világháborúban apát, fiút, testvért, rokont. Az első világháborúból például csak minden második magyar katona térhetett haza. A veszteséglistát tekintve mindkét háború során a negyedikek voltunk Európában.



127

határainkon túl Tudjuk például, hogy az 1943-as Donkanyari vereség után csupán a II. Magyar Hadsereg 208 ezer katonájából 125 ezer nem tért haza. Elhunytak, hadifogságba kerültek, eltűntek, tehát nincs róluk adat. Többségük a rutkinói és a bordirevkai központi katonatemetőben alussza örök álmát. Tudjuk, hogy 54 országban vannak magyar katonák eltemetve. Például még Törökországban és Izraelben is. Ez utóbbiban, 1915-ben 21 magyar tüzér esett el a Sion-hegyen, s közülük 12 sírját már sikerült megtalálni az angol temetőben. Az első és a második világháborúban egyaránt 300 és 400 ezer közötti katonát vesztettünk. Különösen a II. világháborúban a bombázások és deportálások következtében ennél is jelentősebb volt a polgári áldozatok száma. Gondot okozhat a kutatóknak, hova sorolják azokat a tízezreket – férfiakat és nőket –, akik ugyan nem voltak katonák, mégis elhurcolták őket hadifogolytáborokba, „málenkíj robotra”. Csupán a hadifogolytáborokban a mintegy 514 ezer magyar közül szovjet források szerint mintegy 56 ezren, a hazai kutatók véleménye szerint több mint 66 ezren haltak meg. Intézményes hadisír-gondozási törekvésekről 1993 óta beszélhetünk. Ekkor alakult meg a Honvédelmi Minisztériumon belül a Honvéd Hagyományőrző Iroda, 2000-ben a Hadisírgondozó és Honvéd Hagyományőrző Osztály. Ennek utódja a Hadisírgondozó Iroda. Meglepő, de Magyarországon éppen a hazai földön elesett magyar katonasírok helyzete a legsiralmasabb. Mint az Holló tábornok tudományos dolgozatában szerepel, az itt eltemetett negyedmillió katona sírjának túlnyomó többsége eltűnt az idők folyamán. Csak példa gyanánt. Miskolcon a valamikori 300 katonasírból, ma már csak 2, Egerben 113-ból 3, Komáromban a 280 sírból már valamennyi jeltelen.


Emlékmű a Don-kanyarban

Árnyalja a képet, hogy 2000 óta a településeken egymás után avatják a II. világháborús emlékműveket, amelyeken általában az elesettek nevét is megörökítik. Szombathelyen, Kaposváron, Székesfehérváron, Veszprémben Fényeslitkén, Berettyóújfalun, Balatonföldváron példamutatóan gondozzák a magyar katonák sírjait. Jobb helyzetben vannak a nálunk elesett külföldi katonák sírjai és temetői. Ezek rendben tartására nemzetközi egyezmények kötelezik Magyarországot, hazai jogszabályok az önkormányzatokat. A szovjet hadisírok fele jó, negyede megfelelő állapotban van, csak a fennmaradó hányad elhanyagolt. A solymári brit katonai temető példásan rendben tartott. Az amerikai katonák földi maradványait hazaszállították, itt lévő, rendben tartott temetőik csak jelképesek. A román és a bol-

128


határainkon túl gár temetők helyzete már korántsem ilyen ideális, bár 2000-ben a rákoskeresztúri Új Köztemetőben létesített Román Központi Hősi parcella gondozott, s ugyanez mondható el a szombathelyi, az ostffyasszonyfai, kaposvári, soproni és székesfehérvári hadifogoly-temetőkre is. Példamutató az a 2002-ben emelt budapesti emlékmű, mely az Örményországban elesett magyar, és az itt elhunyt örmény katonáknak állít közös emléket. A néhány olasz és jugoszláv katonatemető, valamint a rákoskeresztúri török hősi parcella megfelelő állapotban van. Nincs teljes nyilvántartás arról, hogy hol hány elesett katona fekszik magyar földben. Ezért kérték fel a több mint háromezer magyar önkormányzatot, hogy tájékoztassák a Hadisírgondozó Irodát a náluk lévő sírokról. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása után teljesebb lesz a kép. Az országban mintegy kétezer szovjet hősi emlékmű található. Ezek túlnyomó többségét az elmúlt években a települések központjából a katonasírokhoz helyezték át. A rendszerváltás óta számos kérelem érkezik szovjet katonasírok, emlékművek áthelyezésére, mert azok akadályozzák az utak, lakóparkok építését, az infrastruktúra bővítését. Az orosz fél az esetek túlnyomó részében ehhez hozzájárul. A külföldi magyar katonasírok és temetők helyzete, állapota változó. Oroszországgal a megkötött kétoldalú egyezmény eredményeként megkezdődött a katonatemetők rendbetétele, újak kialakítása. Eddig 359 emlékhelyet létesítettek Szibériától a Kola-félszigetig. Ezekben márványtáblákon, gránittömbökön tűntetik fel az ott eltemetett magyar katonák nevét. Legutóbb Beregszászon nyitottak meg egy magyar katonai sírkertet, ahova elzarándokolhatnak kegyeletüket leróni a hazai hozzátartozók. Lengyelországban 200, Olaszországban 100, Szlovákiában 50, Szlovéniában 20 katonatemető ismert. Ezek-

ben az országokban és Ausztriában kellő gondot fordítanak rendben tartásukra. Hasonló a helyzet a határon túli magyarlakta területeken. Törökország és három balti ország odafigyel a magyar emlékhelyekre. Nem számolták fel a magyar katonatemetőket Csehországban, Horvátországban, Belorussziában, Kazahsztánban és Bosznia-Hercegovinában, de állapotuk elhanyagolt. Ennek ellenére a történelmi Magyarországon már a magyar katonatemetők harmada lett az enyészeté. Franciaországban minden magyar katonatemetőt felszámoltak. A hadifogoly-temetők gondozása példás Németországban, Spanyolországban és Dániában. Kifejezetten baráti a hadisírgondozói együttműködés Olaszországgal. Volt például egy első világháborús magyar ha-



Magyar és örmény hősi halottak ermlékműve Budapesten Hancsovszki János felvétele

129

határainkon túl

Rutkino – központi emlékmű

difogolytábor Szicília egyik legtávolabbi pontján, Viktória városa mellett. Példásan rendben tartott temetőjében 118 magyar katona nyugszik. Bejáratánál márványtábla hirdeti, hogy itt magyar katonák alusszák örök álmukat. Egy megmaradt barakkban olasz–magyar hadtörténeti múzeumot rendeztek be, egy kápolnát is emeltek, amit a ragusai püspök szentelt fel. Az idősebb nemzedék bizonyára emlékezik még, hogy a rendszerváltás előtt a magyar közméltóságok, a kormány és a diplomáciai testület képviselői lerótták kegyeletüket a Magyarország felszabadításában részt vett szovjet, angol, amerikai, bolgár, román katonatemetőkben. Mára ez a rítus is megváltozott. Manapság ilyen eseményre csak évfordulókon, vagy delegációk látogatásakor kerül sor. Nagyon szép megemlékezést tartanak viszont minden esztendőben a várbéli Hadtörténeti Intézet udvarán, ahol egy jelképes első

és második világháborús temetőrészletet emeltek. A kutatások és a külföldi társintézményekkel fenntartott kapcsolatok eredményeként évről évre bővül a külföldön elesett magyar katonák adatbázisa, melyből nem csak bizonyosságot lehet szerezni, de a nyughelyekről is egyre több információt lehet szerezni a Hadtörténeti Múzeum honlapján. Most 69 ezer név szerepel a listán, de az még most is gyarapodik évente úgy kétszáz névvel. Legutóbb a német hadisírgondozó szolgálat adta át mintegy száz magyar katona azonosító jelvényét, akiket német katonák exhumálásakor találtak meg az oroszországi Belovinyica környékén. Kun György és Albert Ferenc azonosító lapocskáját magam is kezembe vehettem. Olyan ez, mintha egy kicsit hazatértek volna. Hatvan évvel a II. világháború után. Csulák András



130

határainkon túl

Japán esküvő A menyasszony többször átöltözik „Úgy tűnik, a nyugati divat szélsőségeire olyannyira hajlamos mai japán ifjúság már teljesen szakított az idősebb nemzedék erkölcseivel és szokásaival. Ám amikor itt a házasodás ideje, ezek az önmagukból kivetkőzött, magafeledten tomboló fruskák egytől egyig a jámborság, az alázatosság és az engedelmesség mintaképeivé lesznek. Az eljegyzés után mintha újra felesküdnének az ősök törvényeire. Ruházatuk és hajviseletük – dacolva minden divattal – mint a 18. században élt japán művész, Utamaro színes fametszetein ábrázolt szüzeké.” Vajon mennyire helytálló a pár évtizede tett megállapítás? Vszevolod Ovcsinnyikov „A cseresznyefa ága” (Bp. Kossuth 1973) című könyvéből idézett sorait vessük össze Japánban szerzett friss tapasztalatainkkal!

gítették. A feudalizmus Japánban 1870-ben megszűnt, egyes családoknál azonban még ma is lehet találkozni házasságkötéskor a szülők „beleszólási jogával”. Sőt nem is kevésszer: az összes házasságok nagy részét ma is ilyen hagyományos, miai-módszerrel kötik. A miai lényegében „kényszerházasságot” jelent, vagyis gyermekük jövendőbelijét a szülők szemelik ki – a fiatalok megkérdezése nélkül.

Hagyománytisztelet A házastárs szabad megválasztása még ma sem teljesen általános a Felkelő Nap országában. Az erősen hagyománytisztelő japán társadalomban a harmadik évezred elején is a szülők, illetve az apák választják ki gyermekeik jövendő házastársát. A régi idők hagyományaihoz való hűség egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a szülői akarattal szembeni engedelmesség. A szülői párkijelölés a feudalizmus korában azt a célt szolgálta, hogy erősítsék a családok helyzetét az új házassággal is, és egyúttal megalapozzák az új pár anyagi helyzetének stabilitását. Ezt a közvetítést a falu vagy település urai, vezetői is se-

Társkeresés, párválasztás A japán közmondás, amely szerint „a házasság a szerelem kezdete”, a gyakorlatban ritkán következik be, mivel a szülők választotta házasfelek nem ismerik egymást; lényegében idegenként, a férj akaratától függően élnek együtt. Az öltözködés és hajviselet részleges európaizálása mellett olyan vívmányok is kezdenek meghonosodni, mint a fiatalok közvetlen ismeretsége és közös akarata alapján létrejövő házasság, sőt az egyenlő munkamegosztás a háztartás ellátásában. A végletek országában jól megfér egymással az évezredes tradíció és a szupermodern technika. Ez utóbbit, többek között, a számítógépes társkeresés képviseli. Van olyan cég, amely 35 ezer ügyfél személyenként több mint ezer adatát tartja nyilván. A kérdések egyebek között kiterjednek az ügyfél kedvenc színeire, vércsoportjára, iskolázottságára, képzettségére, magasságára, súlyára, italozási és dohányzási szokásaira, egyéb szenvedélyeire, hobbijaira, életvitelére, rokonaira és a há-



131

határainkon túl zasságról alkotott véleményére. A cég a két évre szóló, ugyancsak borsos (330 ezer forintnak megfelelő) „tagdíj” ellenében vállalja, hogy az előfizető hetente legalább egy olyan személy adatait kapja meg – természetesen a név elhallgatásával –, aki a komputer szemével nézve megfelelő partnernek ígérkezik számára. Leánykérés Hagyományosan az apák megegyezése alapján történik. A férjjelölt atyja eljegyzési ajándékot küld a lányos házhoz; ez rendszerint friss hal, rizsbor, egy kimonó-öv (obi) és több-kevesebb pénz. Az egyik legrégebbi ceremónia, amikor a házasságközvetítőnek megválasztott személy különféle szerencsetárgyakat visz a lányos házba (például szárított halat, ez a hosszú és szerencsés élet jelképe.) Az esküvő előtti napokban a menyecskejelölt ágyát és személyi holmiját átköltöztetik a férj házába, majd a házasság estéjén ő is odamegy ajándékok és leánykérők kíséretében. Amikor közeledik a nagy nap, a japán lányok közül sokan felkeresnek egy kozmetikai klinikát. Sokan – hogy nyugati szemhéjat kapjanak – még műtétnek is alávetik magukat. S bár minden 10 húszesztendős nőből 8 hajadon, alig több mint negyedmillió forintért – műtéti úton, persze – az ártatlanság állapota is visszavarázsolható. A férfiak szerint a nőnek 6-10 centiméterrel alacsonyabbnak és 4-5 évvel fiatalabbnak kell lennie, mint a férjnek. Legyen középiskolai vagy annál magasabb végzettsége, ne legyen beteges, kezelje ügyesen a háztartási pénzt, és udvarias gyermekeket neveljen. A férfiúi kívánalmak sorrendjében csak ezek után jön, hogy a feleség jól főzzön, gyengéd és bizalmas, finom és szelíd legyen. A menyasszonyt mindenekelőtt a hajviseletéről lehet megismerni: a szüzek fej-

dísze ékesíti haját. Az esküvői frizurában minden tűnek, hajcsigának, fürtnek megvan a maga rendje, akárcsak a teaceremónia mozdulatainak. A leányzó haját feltornyozzák, feldíszítik, homlokánál háromszögűre hajtott fehér kendővel kötik körül. Ez a kendő a cuno-kakusi, magyarul: „szarvakat elrejtő”. Értelme, szerepe az volna, hogy a menyecske ne növessze a kelleténél nagyobbra féltékenysége csúf szarvait. A japán férjek szerint nincs rosszabb, mint amikor egy nő fösvény és lusta, pletykás, siránkozó, ráadásul még féltékeny is.



Az ifjú pár hagyományos viseletben

A vőlegény A japán hajadonok előnyben részesítik azt a férfit, aki jó kiállású, harminc év körüli, kedves és érzékeny, szemben azzal, aki szórakoztató, de néha bizony érzéketlen. A férfi legyen határozott, de könnyed, szerény és magabiztos – így a japán női óhaj –, legyen a nőnél 4-5 évvel idősebb, 16-20 centiméterrel magasabb, jövedelme pedig érje el az állami hivatalnokok keresetét. Az

132

határainkon túl álomlovag lehetőleg éljen külön a szüleitől, de azért ne legyen elvált ember. Ceremóniák Sokszor előfordul, hogy a fiatalok esküvőjükön találkoznak először. A tradicionális szertartáson a két család tagjai is háromszor isznak – más-más csészéből – rizsbort, és ezt legtöbbször esküvői lakoma követi, amin az ifjú párnak már nem kell részt vennie. Az esküvő pillanatától a nő elszakadt hozzátartozóitól, férje családjának tagja lett, azok mindenben teljes engedelmességet követelhetnek tőle. Ily módon a fiatalasszonynak nemcsak a férj parancsol, hanem annak testvérei és szülei is. Japánban a statisztika szerint évente 7-800 000 párt jegyeznek be a házassági anyakönyvbe. Az esküvő a távol-keleti szigetországban is nagy esemény. Fényes ünnep keretében rendezik. Sokféle házassági ünnep létezik: régiek, hagyományosak, újak és még újabbak. A házasulóknak 90 százaléka a sinto vallás szerint, 5 százaléka keresztény templomban és 3 százaléka buddhista vallási szertartás szerint esküszik. Egyes házaspárok (feltevés szerint talán 2 százalék) szerencséjük biztosítására mindhárom helyen megesküsznek. A házassági szertartás előtt és alatt a menyasszonyon rendszerint több – általában három – kimonó van: a belsők fehérek, a külső fekete, gazdag selyemhímzéssel. A sintoista rítus szerint az igazán előkelő esküvőn a menyasszony hétszer öltözik át, mindig más színű kimonóba. De még a legegyszerűbb esküvőn is három ruhát illik viselni: esküvői kimonót, utána lakodalmi ruhát, majd nászutas-köntöst. A ceremónia előtt a menyasszony a lakásához közel, valamelyik szépségszalonban öltözik fel díszes ruhájába, és onnan megy az esküvőre. Az öltözködési etikettel szemben mára lényegesen egyszerűsödött, azaz prak


A szertartás

tikusabbá vált a nászajándékozás szokása: felírják egy papírra, hogy név szerint ki mit ajánlott fel az esküvőre, és másnap ezt a lakásra szállítják. Újabban készpénzt is szoktak adni nászajándék gyanánt. Lakodalom Hagyományos körülmények közepette már csak a parasztlányok lakodalma zajlik le. A falusiak ezt gyakran a vetés és az aratás közötti időben rendezik, amikor időt tudnak szakítani ilyesmire. Az esküvőt követő 2-3 napos mulatságot mindig nagyobb ünnepekre időzítik. A szertartásokat többnyire nem templomban, hanem egy szabad téren tartják, hogy az érdeklődők láthassák, amint a fiatal pár szakéval (rizspálinkával) koccint. Előbb azonban a menyasszony felkeresi rokonait, szüleit, hogy elbúcsúzzék tőlük. A fiatal pár díszes felvonulással érkezik az ünnepségre. Elöl a hagyományos nagamuchi (a menyasszony holmiját szállító zárt kocsi) halad. Az esküvői ebéd vidéken hagyományos, ősi japán ételekből készül (városokban in-

133


határainkon túl

Az esküvői terem, középen a hatalmas tortával

kább kínai és nyugati ételeket tálalnak az esküvők alkalmával). A falusi lakodalmi ebéden az asztalokat piros és fehér szalagokka1 díszítik, amelyek szerencsét hoznak a népi hiedelem szerint. A vendégek tatamin (gyékényszőnyegen) ülnek, tálcán kapják az ételt, így egy esküvői ebéden gyakran 100 tálcát is felhasználnak. Mindenki annyi mochit (süteményt és italt) fogyaszthat, amennyit csak akar. A lakodalomnak ez az elengedhetetlen kelléke a néha 5 méter magas torta, ennek azonban csak kis része valódi sütemény, a nagyobbik része cukorhab-dísz. Az ilyen látványos édesség 4000 dollárba kerül. Az esküvő a japán fiatalok számára is emlékezetes ünnep. Arról, hogy valóban szép legyen, az ünnepségek megszervezésére szakosodott vállalatok gondoskodnak. Csodálatosan feldíszített termek, néhol az új pár szinte szó szerint az „égből száll alá”, egy gondolában helyezkednek el, majd lassan leengedik őket az ünneplő vendégek közé. Máshol színes lézersugárral teremtik meg a látványt, vagy a menyasszony sorra

Költségek S ha már a költségeknél tartunk: az esküvő igen sok pénzbe kerül. A japán családok életében kevés olyan fontos (és anyagilag tönkretevő) esemény van, mint a gyermekek lakodalma. Nem csoda ezért, hogy a szülők, abban a pillanatban, amikor lányuk megszületik, elkezdik gyűjteni a hozományt. A pontosan megtervezett és megünnepelt esemény a vőlegény és a menyasszony szüleit egyaránt adósságtömeggel



látogatja az asztaloknál ülő vendégeket, és mindegyik vendég tiszteletére ő maga gyújt meg egy-egy gyertyát az asztalnál. A tulajdonképpeni esküvőt több száz vendéggel fogadás követi egy nagy szállodában vagy egy „esküvői teremben”. Ez gyalázatosan drága szórakozás. De valamennyi fiatal pár álma, hogy egyszer az életben a vendéglátó szerepét játszhassa. A vendéglátás költsége ezeken a fogadásokon vendégenként átlagosan 25-30 ezer forint – az ajándékokról, amelyeket a vendégek kapnak, nem is szólva.

134

határainkon túl borítja e1, amelynek részleteit, kamatait sokszor egész életükben törleszteniük kell. „Aki három lányt férjhez ad, koldusbotra jut” – tartja egy japán közmondás. A költségek már csak azért is magasak, mivel egy-egy esküvőre átlagosan 70 vendégre számítanak. Hallottam olyan esetről is, hogy 238 millió forintba került a boldogító igen kimondását követő haddelhadd. Ebből csak a menyasszony – több kiló súlyú – esküvői kimonója volt 48 millió forintnak megfelelő japán yen. Amúgy egy tisztaselyem, hagyományos menyasszonyiruhakészlet „már” háromszázezer forinttól is kapható. Az arany- és ezüstszállal hímzett esküvői kimonó – amit egyébként csak egyszer viselnek – 655 ezer forinttól 13 millióig terjedő összegbe kerül. A szokásos költségekhez járulnak még a külön kiadások: például ismert politikusok vagy sztárok ünnepi beszédei – természetesen készpénz ellenében. Egyszerű formula: minél ismertebb a szónok, annál drágább, még ha mindezt ajándéknak nyilvánítják is. Bármilyen sok is azonban a lakodalomra, stafírungra, nászajándékra szánt pénz, senki sem sajnálja. Japánban az a vélemény, hogy minél szebb és drágább az esküvő, annál jobban megmutatkozik a szülők szeretete, egyszersmind pedig a két család között szükséges egyetértés. Külön ipar fejlődött ki az ajándékok (ruhák, háztartási felszerelések, bútorok stb.) előállítására. A szolgáltatók közt nagy a verseny egy-egy esküvői rendezvény megszervezéséért, s ennek érdekében komoly árengedményekre is hajlandók. Néhány esküvői terem szabályos tömegesküvőkre és futószalag-bankettekre (20 percenként egy fogadás) specializálta magát. „Olcsó esküvőik” reklámjára évente rengeteget költenek, de úgy látszik, így is megéri.

A szabadgondolkodású fiatalok, akiknek még ez is túl sok, az ünnepség elől a tengerentúlra szöknek – mind többen –, és hagyják, hogy Európában, főleg Svájcban, egy-egy szálloda, amely rájuk specializálta magát, kifossza őket. De ez még mindig olcsóbb, mint az otthoni ünnepség. Természetesen Japánban is van lehetőség arra, hogy fiatalok szerényen, vagy minden költség nélkül házasodjanak össze.



Lakodalom után A második világháborút követően Japánban is divattá vált a nászút, amely mindenütt csak egy hétig tart. Mindössze hét nap a romantika. A legdivatosabb nászút: Hawaii. Aki az országhatáron belül akar nászutat tenni, az gyakran valamelyik kis szigetet választja, ahol sok a napfény, jó a levegő és ott a tenger. Nászút után a fiatalok 12 százaléka a szülők lakásába költözik, a házasok 60 százaléka saját lakást bérel, míg körülbelül 20 százaléka új vállalati lakásban kezdi önálló életét. Csupán 8 százaléka az, aki saját házat vásárolhat magának. A házasság intézménye ugyan még mindig szilárdan tartja magát, de egyre több nő választ magának életre szóló hivatást, és a fiatalok egyharmada szerint a fő cél az élet élvezete. Úgy vélekednek, hogy közvetlenül az esküvő után kell mindent megvásárolni, ami az új élethez kell, és fizetni ráér később is az ember, részletenként. Noha Japánban a hagyományosan rendkívül kevésről a nyolcvanas években tízszeresére emelkedett a válások száma – volt olyan év, hogy elérte a 200 ezret is –, négy férfiból három még ma is azt állítja, hogy boldogan él feleségével – persze általában minél fiatalabb a feleség, annál nagyobb a férj boldogsága. Juhani Nagy János

135

határainkon túl

Uralkodók, akik már nem hiszik istennek magukat

XXI. századi monarchiák

U

ralkodónak születik az ember. Meghalt a király, éljen a király. Így van ez az európai monarchiák többségében, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Monacóban, vagy éppen Japán esetében, ahol császár ül a trónon. Ha valakinek mégsem volt ilyen szerencséje, megszerezheti a koronát erőszakkal. Megöli, megöleti, elkergeti, száműzi az addig volt uralkodót. Vagy ellopja a koronát! Mint tette ezt Kábusz bin Szahid, aki az 1970. július 23-ára virradó éjszakán beosont közutálatnak örvendő atyja, a szultán szobájába, kilopta az államkincstárt és a koronaékszereket, s azokat magára öltve jelent meg a tömeg előtt, akik kitörő örömmel üdvözölték az új uralkodót. Előfordulhat, hogy idegen hatalmak segítségével kerül valaki hazája, vagy éppen egy idegen ország trónjára. Van, ahol választják az uralkodót, mint például a Vatikánban, ahol a pápa sok egyéb címe mellett egyúttal Vatikán Állam legfelsőbb uralkodója, abszolút monarchája is, vagy Kambodzsában, ahol Norodom Szihanuk 1993-ban, másodszor már választások eredményeként lépett a trónra. Előfordul, hogy életének egyszerű emíri szürkeségét megunva, valaki magát koronázza királlyá, mint tette azt II. Hammad bahreini uralkodó. Azon államformák neve, melyeket egy uralkodó vezet: monarchia. Király, császár, szultán De mit is értünk, uralkodó, uralkodói cím alatt? Azoknak az államoknak (vagy országoknak) a vezetőit, akik tisztségüket

(az erőszakos cselekményektől eltekintve) örökléssel, beházasodással, vagy a rendi országgyűlés által megválasztva nyerték vagy nyerik el. Feltétel, hogy legalább nemesi vér, ún. kékvér folyjék ereikben. Malajzia, például, egy körforgásos rendszert használ, mely a helyi öröklött nemesek közül választ uralkodót. Az uralkodók elnevezésére számos változat alakult ki. A legismertebbek: császár, cár, szultán, király, fáraó, fejedelem, despota, kalifa, kán, sahinsah, sah, emír, sejk, maharadzsa, rádzsa, kagán, padisah, négus, mogul, inka, stb. Azért ha levelezésbe kezdenénk valamely ország uralkodójával, esetleg személyes találkozás alkalmával kellene hivatalosan megszólítani, jó lesz vigyázni a megszólítással. III. Rainier monacói uralkodónak például a következő titulus dukált: III. Rainier Monaco uralkodó hercege, Valentinois, Estoteville, Mazarin, Mayenne és Chateau-Porcien hercege, Baux, Chilly és Gouiscard márkija, Carladés, Torigni, Ferette, Belfort, Thann, Rosemont és Longjumeau grófja, Buism Saint-Lo, Luthumiere, Hambye, Alt Kirch és Massy bárója, Saint-Remy, Matignoin és Isenheim örökös főura. Ehhez képest rövidke a lichtensteini uralkodó címe. II. János Ádám fejedelem, Troppan és Jagendorf hercege, Ritburg grófja. Vigyázni kell Szváziföld uralkodójának. III. Mswati nem csupán Szváziföld királya, de egyben nagyoroszlánja is. Nem is csoda: az anyakirálynőt Szváziföld Nagy Nőstényének illik nevezni. De egyikük sem



136

határainkon túl veheti fel a versenyt II. Erzsébettel, akinek még a gyarmatbirodalom felbomlása után is annyi címe és titulusa van, hogy bizonyára külön hivatalnokot alkalmaznak arra is, hogy karbantartsa a listát. Merthogy ő Antigua és Barbuda Királynője, Ausztrália Királynője, Bahama-szigetek Királynője, Barbados Királynője, Belize Királynője, Kanada Királynője, Grenada Királynője, Jamaica Királynője, Új-Zéland Királynője, Pápua Új-Guinea Királynője, Saint Kitts és Nevis Királynője, Saint Lucia Királynője, Saint Vincent Királynője, A Salamon-szigetek Királynője, Tuvalu Királynője, az Egyesült Királyság Királynője, Észak-Írország királynője, Normandia Hercegnője, Man Lordja. Csoda, hogy olyan sok a dolga? Korona és oroszlánbőr No de miről ismerszik meg az uralkodó? A válasz kézenfekvőnek kínálkozik, hiszen ismereteink szerint az uralkodó koronájáról ismerszik meg. Persze léteznek erre utaló jelképek is: a koronázási palást, jogar (a bírói hatalom jelképe), kard, szablya, lándzsa, buzogány (a katonai erő jelképei), a keresztény hagyományú országokban: országalma, feszület (kereszt) stb. Persze ahány ház annyi szokás. Délkelet-Ázsiában jobb uralkodó a világért sem jelenne meg népe előtt gyaloghintó nélkül. A hagyományokhoz ragaszkodás ez esetben korántsem könnyű dolog IV. Taufa’ Tonga uralkodója ugyanis 206 kilót nyom, s felesége se sokkal marad el tőle. Talán ez az oka, no meg a távolságok, hogy Londonban, II. Erzsébetnél tett látogatására autót vitt magával, melynek rendszáma 1 TON volt, amiről persze az angol bulvárlapoknak nem az ország neve Tonga, hanem a tonna szó jutott eszükbe. Szváziföld királya hivatalos alkalmakkor szandálban, színes szoknyában és meztelen testére bo


rított oroszlánbőrben szokott megjelenni. Igaz viszont, hogy ilyenkor még a miniszterelnök is csak mezítláb lehet. Persze az uralkodói jelképeket ma már csak kivételes alkalmakkor használják. Az uralkodócsaládok tagjai jellemzően polgári ruhában járnak, úgy öltöznek mint mások. S mert sok sportember is akad közöttük, aki nagyon kíváncsi rá, akár rövidnadrágban, dresszben is láthatja őket. Kivétel ez alól természetesen a koronázás és néhány rendkívüli helyzet. Amikor Antonio Tajero puc�csal akarta megbuktatni a demokráciát, II. János Károly spanyol király, a fegyveres erők főparancsnoki egyenruhájában szólította fel népét és a katonaságát az uralkodó és a demokratikus államrend iránti hűségre. A puccs megbukott. Hasonló példával találkozunk a II. világháború idejéből, amikor a dán és a norvég király személyes példamutatásával biztatta kitartásra és ellenállásra népét. Az egyetlen belga Ezek a történelmi tettek is hozzájárultak ahhoz, hogy a világ uralkodóinak többsége tekintélynek örvend hazájában. Így van ez II. Erzsébet angol, Okihoto japán, II. Margit dán, Beatrix holland király, János luxemburgi nagyherceg esetében is. II. Albertről az az adoma járja, hogy országában ő az egyetlen belga. Utalva arra, hogy a flamandok és a vallonok egyaránt magukénak vallják, körükben tekintélynek örvend. Pedig a felsorolt uralkodócsaládok valóságos hatalommal nem rendelkeznek. Csupán megtestesítik a nemzetet, kívül állnak a napi pártharcokon, jelképezik a folyamatosságot. Tekintélyükkel, képzettségükkel általában a nemzetközi színtéren is használnak hazájuknak, hiszen mindig szívesen látott vendégei államfőknek, miniszterelnököknek, a világ gazdasági hatalmasságainak. Jó, hasznos, népüket felvirágoztató ki-

137


határainkon túl

II. Erzsébet brit királynő alattvalói körében

rályok azonban azok között is akadnak, akik valóságos uralkodói országuknak. Közéjük sorolhatunk több, az Arab-öböl országaiban működő uralkodót, a jordániai és marokkói királyt, s a sort folytathatnánk tovább is. A magyarázat egyszerű. Fiatal korukban ezek a trónörökösök a legjobb egyetemekre járnak, kiforrott demokráciákban élnek le éveket, társadalomtudományokat tanulnak, s hazatérve igyekeznek a közállapotokon jobbítani. Persze a királyi családok se élnek mindig mintaszerűen, néha „koccan” a tányér, akadnak családi perpatvarok, fekete bárányok, akik botrányaikkal, válásaikkal rombolják az uralkodócsalád tekintélyét. A tapasztalatok szerint az alattvalók mégis elnézik nekik a kisebb botlásokat, talán azért, mert ettől válnak igazán emberszerűvé. Ma már mindössze 29 monarchia van a

Csak semmi udvartartás? A világ legszerencsétlenebb királyi családja a nepáli, ahol egy merénylet és az ezután röviddel bekövetkező helikopterbaleset elpusztította szinte a teljes királyi családot. A világ talán legpuritánabb uralkodója V. Herald norvég király, akitől gyakran idézik egyik mondását: Csak semmi udvartartás. Tartja is magát ehhez. Nem palotában, hanem családi házban lakik, a palotát csak hivatalos alkalmakkor használja. Gyakran jár kerékpáron. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy vitorlás világbajnok. A legek közé sorolhatjuk, hogy a monacói nagyherceg, III. Rainier és Grace



világban, mégis megannyi érdekességgel, leggel elégítik ki a téma iránt érdeklődők híréhségét. Lássunk ezek közül néhányat.

138

határainkon túl

I. János Károly spanyol király és felesége, Zsófia imakönyvet olvas

fotók: MTI

Kelly házasságkötésekor a menyasszony esküvői ruháját 260 méter brüsszeli csipkéből varrták, s Onassis, a görög hajómágnás helikopteréből 25 ezer szál vörös szegfűt szórtak a násznép közé. A szertartás után 21 ágyúlövés köszöntötte az ifjú párt, ami nem önmagában szenzációs tény, hanem azért, mert a berozsdásodott fegyvereket egyáltalán meg tudták szólaltatni. Liechtenstein ugyan a világ egyik legkisebb állama, mégis itt a legkiterjedtebb az uralkodó rokonsága. Csupán hercegnőből és hercegből van több mint száz, akinek havi ellátmány jár. Marokkó királya közvetlenül Mohamed prófétától származtatja magát, európai kollégája, a monacói III. Rainier viszont 1962-ben lemondott isteni jogairól. Uralkodónak lenni nem rossz foglal kozás a XXI. században sem. Európa legvagyonosabb uralkodója a liechtensteini nagyherceg, Hans-Adam, aki hárommilliárd eurós vagyonnal rendelkezik. Mögötte Rainier monacói herceg jön, kétmilliárd

euróval, s csak harmadik helyen szerepel végre egy királyi fő: II. Erzsébet brit uralkodó a maga 1,8 milliárd eurósra becsült vagyonával. Ami a belga királyt, II. Albertet illeti, ő valósággal koldusszegény: „csak” néhány ingatlannal rendelkezik, s így 12,5 millió eurós a vagyona. Az európai hercegek és királyok mindenesetre még így is elbújhatnak harmadik világbeli kollégáik mögött: Brunei szultánja például hosszú ideig a világ leggazdagabb emberének számított, a maga 24,4 milliárd eurós vagyonával, s bár azóta megelőzte őt Bill Gates, a Microsoft tulajdonosa, azért még mindig van mivel töltenie napjait, hiszen csak a palotája 1788 szobás. A szaúd-arábiai Fahd király vagyonát 16,2 milliárd euróra becsülik, a kuvaiti emírét 13,8 milliárdra, a japán császárról pedig annyit tudni, hogy csak az udvartartása 1090 embert foglalkoztat: benne 4 személyi orvossal és 46 történésszel, akiknek az uralkodó minden tettét, lépését meg kell örökíteniük. A. Cs.



139

határainkon túl

Ez történt a világban 2005. november Az Európai Unió egyik vezető szervének, a Bizottságnak az érdeklődését is felkeltette az a hír, amely szerint az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) a földrész keleti felének demokratikus országaiban, titkos börtönökben al-Kaida terroristákat tart fogva. • Kuba 79 éves diktátora, Fidel Castro Parkinson-kórban szenved – állítja a CIA. • Angela Merkelt, a Német Kereszténydemokrata Unió elnökét kancellárrá választották. Ő a második világháború utáni nyolcadik kancellár a Német Szövetségi Köztársaságban és az első nő ezen a poszton Németország történetében. • Rendkívül kevés, az arra jogosultaknak csupán a 18,02 százaléka vett rész a megyei önkormányzati választásokon Szlovákiában, ahol a szlovák pártok magyarellenes szövetkezése nyomán a Magyar Koalíció Pártja az eddigi mandátumaihoz képest 25 megyei képviselői helyet veszített.

lapotot, melyet még novemberben az utcai zavargások megfékezése érdekében vezettek be. • Bocsánatot kért a cseh miniszterelnök azoktól a magyaroktól és németektől, akik a II. világháború alatt szembeszálltak a német megszállással, később a Benes-dekrétumok nyomán meghurcolták, kitelepítették őket. • Sikertelen bombatámadást hajtott végre az amerikai légierő az al-Kaida vezérkara ellen az afgán–pakisztáni határon. Tizennyolcan meghaltak, de al-Zavari terroristavezér nem volt közöttük. • Szabadon bocsátották Ali Agcsát, aki 1981-ben merényletet kísérelt meg II. János Pál pápa ellen. • A síiták nyerték az iraki parlamenti választásokat, de az új kormányban szunnita és kurd miniszterek is lesznek. • Elhunyt Ibrahim Rugova albán elnök. • A hó súlya alatt beomlott egy sportcsarnok teteje a lengyelországi Katowicében.

2006. január XVI. Benedek pápa újévi beszédében a terrorizmust, a fanatikus fundamentalizmust és a nihilizmust nevezte az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélynek. • Feloldották Franciaországban a szükségál-

Február A Családok Ligája és az Önvédelem Pártja bevonásával biztos többséget szerzett a lengyel Kaczynski-kormány. • Nagyszabású al-Kaida merényletet hiúsítottak meg – jelentette be Bush elnök. A terroristák Los Angeles legmagasabb házát akarták felrobbantani. • Az izraeli kormány leállította a Hamas-kormánynak az adókból befolyó pénzösszegek havi átutalását. • A líbiai Bengáziban legalább tízen haltak meg az olasz konzulátus elleni támadás során. A tiltakozás azért tört ki, mert az olasz reformügyi miniszter Roberto Calderoni arabellenes kijelentéseket tett, s Mohamedkarikatúrával ellátott trikóban jelent meg a nyilvánosság előtt. A miniszter lemondott. • Vallási zavargások törtek ki Irakban. Elő-



December Tony Blair brit miniszterelnök kevesebb pénzt adna a tíz új tagállamnak a 2007-2014 közötti költségvetésben. • A moszkvabarát Egységes Oroszország, az eddigi kormánypárt győzött az igen csekély részvétellel megtartott csecsen választásokon. • Faji zavargások voltak Ausztráliában, Sydneyben. Rasszista fehér fiatalok arab kinézetű embereket inzultáltak.

140

határainkon túl

XVI. Benedek pápa Lengyelországban

ször egy síita mecsetet akartak felrobbantani Bagdadtól északra, majd Bagdadban támadtak meg szunnita mecseteket.

alakítani a munkavállalási törvényt. • Világszerte béketüntetéseket tartottak az iraki háború megkezdésének 3. évfordulóján. • Az oroszbarát Viktor Janukovics pártja kapta a legtöbb szavazatot az ukrán parlamenti választásokon.

Március Leonyid Brezsnyev adott parancsot a II. János Pál pápa elleni merényletre. Az utasítást a keletnémet és bolgár titkosszolgálatok hajtották, végre – derül ki egy olasz szenátusi vizsgáló bizottság jelentéséből. • Nyilvánosságra hozták 317 Guantanamóban őrzött fogoly nevét. • Bush elnök és Manmohan Szingh indiai kormányfő Újdelhiben a békés célú nukleáris együttműködésről írt alá megállapodást. • Ismét zavargások törtek ki Franciaországban, mert a kormány a fiatalok számára hátrányosan akarta át-

Április A lengyel ügyészség vádat emelt Wojciek Jaruselski tábornok ellen. A volt kommunista vezetőnek felelnie kell a több tucat halálos áldozattal és ezrek bebörtönzésével járó 1981-es statárium bevezetéséért, mel�lyel Lech Walensa szakszervezeti mozgalmát akarta eltiporni. • Az Ariel Saron volt miniszterelnök által alapított Kadima párt nyert az izraeli parlamenti választásokon. A Kadima és a Munkáspárt együtt



141

határainkon túl

Kivonulnak az izraeli katonák Libanonból

alakított kormányt. • Franciaországban új munkavállalási törvényt fogadtak el az utcai zavargások után. • Olaszországban a Romano Prodi vezette balközép koalíció kétharmados többséggel nyerte a szenátusi választásokat. • Oroszország és Irán közös uránelőállításról állapodott meg. • Csin Tao kínai elnök hivatalos látogatást tett az USA-ban.

fotók: MTI

A politikus tagja volt az Olasz Kommunista Pártnak, és helyeselte Magyarország 1956-os megszállását. • A baromfivírus felbukkanása miatt vesztegzárat rendeltek el Bukarest több kerületében. Június Kilenc palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, amikor – állítólag izraeli – hadihajók lőtték a partvidéket. • Törökország nem hajlandó megnyitni kikötőit a ciprusi hajók előtt, pedig ez az egyik feltétele annak, hogy megkezdődjenek a felvételi tárgyalások az Európai Unióval. • Timosenko lett az ukrán kormányfő, aki beiktatásakor kijelentette, megkezdik a harcot a korrupció ellen. • Csehországban a jobboldal és a baloldal is egyaránt 100 helyet szerzett a parlamenti választásokon, egyelőre nem sikerült koalíciót kötni.

Május Ázsia-szerte hatalmas tömegek vonultak az utcákra május 1-jén, tisztességes béreket, kollektív szerződést követelve. • Kis többséggel nyertek az önállóságpártiak Montenegróban, hamarosan függetlenségüket is kikiáltották. • Szigorú intézkedésekkel próbálták megakadályozni a madárinfluenza terjedését Romániában. • Csaknem egymillió ember előtt mutatott be szabadtéri misét Lengyelországban XVI. Benedek pápa. • A voksok alig 26 százalékát kapta a Munkáspárt a helyhatósági választásokon, nem csak a konzervatívok, de liberálisok is megelőzték. • Giorgio Napolitanót választották az Olasz Köztársaság elnökévé.

Július Béketárgyalásokat kezdett a spanyol kormány az ETA-val. A baszk tartomány elszakadásáért küzdő szervezet az utóbbi időben csak jelképes akciókat hajtott végre. •



142

határainkon túl Októbertől Magyarország veszi át az egyik északi afgán tartomány újjáépítésének irányítását. A csoport működése évente 1 milliárd forintba kerül. • Metrószerencsétlenség volt a spanyolországi Valenciában. Hat ember meghalt, negyven megsérült. Szakértők kizárják a terrormerénylet lehetőségét. • Ikertestvérét Jaroslaw Kaczynskit jelölte ki Lengyelország kormányfőjének az államfő. • Megölték Samir Baszajevet a csecsen lázadók vezérét Ingusföldön. • Lengyelországban nyilvánosságra hozzák valamennyi volt ügynök nevét.

Szeptember Terrorriadó volt Németországban, mert a hatóságok három hete gazdátlan, robbanóanyagokkal tele bőröndökre bukkantak a dortmundi és a koblenzi pályaudvaron. •

Robert Fico szlovák kormányfő váratlan látogatást tett Irakban, és bejelentette, hogy visszavonják a katonákat. • Szlovák televíziós műsorban fejtette ki véleményét Göncz Kinga magyar és Ján Kubis szlovák külügyminiszter az elmúlt hónapok feszültségkeltő eseményeiről. • Magyarország 12 határőrt és 6 katonaorvost ajánl föl az ENSZ libanoni békefenntartó erejébe. • A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szingapúri közgyűlésén elfogadták, hogy négy tagállam, Kína, Dél-Korea, Törökország és Mexikó szavazati arányát soron kívül felemelik. A döntést azzal indokolták, hogy az ő esetükben a legkirívóbb a különbség gazdasági erejük és az IMF-ben kiosztott voksok között. • Sorozatosan csökkent az olaj ára a világpiacon, ennek következtében a magyar kutaknál is 280 forint alá csökkent a literenkénti ár. Az Európai Bizottság figyelmeztette Szerbiát, hogy fogytán a Ratko Mladics háborús bűnökkel vádolt tábornok letartóztatására adott haladék. • Ezer fősre emelete békefenntartó csapatainak létszámát Libanonban Kína. Ezzel övék a legnagyobb ilyen kontingens. • A brit és a spanyol, valamit a gibraltári kormány történelmi jelentőségűnek mondott egyezményt kötött a gibraltári repülőtér közös használatáról. • Románia és Bulgária 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja lehet. • Robert Fico szlovák kormányfő bejelentette, hogy a nyitrai magyarverés a rendőrségi vizsgálatok szerint hazugság volt. • Kínában szigorúan korlátozták a külföldi hírügynökségek tevékenységét. • Jövőre sem szűnik meg a határellenőrzés az EU régi és új tagállamai között, mert technikai okok miatt későbbre halasztják – például az ujjlenyomatok számítógépes továbbítására is alkalmas – a Schengeni Információs Rendszer üzembehelyezését.



Augusztus Az ENSZ-megfigyelők halála utáni légi csapásban hatvan menekült, közöttük harminc gyermek vesztette életét Liba nonban. • Az európaiaknak még több emberáldozatra és hosszú küzdelemre kell felkészülniük, miután a NATO átveszi a békefenntartást és ezzel a tálibok elleni harcot Afganisztánban. • Megszavazta a Fico-kormány programját a pozsonyi parlament, s ezzel bizalmat kapott a Slota-féle Nemzeti Pártot is magába foglaló kabinet. • Fidel Castro öccse, Raúl vezeti ideiglenesen Kubát, amíg a gyomorpanaszok miatt megműtött Fidel lábadozik. • Tűzszünetet kötött Libanonban Izrael és a Hezbollah. A tűzszünet végrehajtását nemzetközi katonai erők ellenőrzik az ENSZ égisze alatt. • Huszonhat ember, köztük tíz brit turista sebesült meg, amikor négy bomba robbant a dél-tötökországi Marmaris üdülőhelyen illetve Isztambulban.

143

hirdetés


144


sorsok, emberek

Rózsa Sándor alagútja

Egyszer csak itt volt a sok víz „A krónika inkább csak a tragikus lefolyású küzdelmeket jegyzi föl részletesebben, azokat, amelyekben a pusztító elemé a diadal: míg azok fölött, amelyben az emberi ész, kitartás és önfeláldozás lett a győzelmes, napirendre tér. Pedig hány példáját jegyezhetné föl a hősiességnek, a csodálatos bátorságnak, a békés foglalkozások ez egyszerű katonáinak küzdelmeiből.” (Törs Kálmán, 1891.) Ezt az idézetet nyomtatták azokra az oklevelekre, amelyeket a múlt tavaszi árvízvédelem ,,egyszerű katonáinak” nyújtottak át, amikor már ismét békések voltak a folyópartok. 2006 áprilisa, májusa minden bizonnyal bevonul a hazai természeti katasztrófák kalendáriumába. A Dél-Alföldön március 31-től május 19-ig tartott a küzdelem. Először a Duna áradt, a történéseket, a védekezés momentumait aggodalommal kísérték végig a Tisza és annak mellékfolyói partján élők, mert tudták, hasonló napok, hetek várnak rájuk is, csoda lenne, ha őket elkerülné a csapás. Nem kellett sokáig várni, érkeztek az első hírek a Tisza felső szakaszáról, a Körösökről, a Marosról… Vacsoránál a családi asztal körül, baráti társaságokban, a munkahelyeken, az utcai kispadokon mindig akadt valaki, aki az 1970-es nagy tiszai árvízről mesélt, hiszen „mintha csak tegnap történt volna”. A fiatalok a maguk természetes derűjével mosolyogták meg a rémtörténeteket, mondván, azóta nagyot fordult a világ, fejlődött a technika, nem lesz itt baj, nem lehet. Visszafelé folyt a Tisza Aztán egyszer csak itt volt a sok víz. A nagy víz. Soha nem látott magasságokban nyaldosta a mércéket. A szegediek – érthetően – különös érzékenységgel reagáltak. Úgy kapaszkodtak minden megnyugtató szóba, mint fuldokló a szalmaszálba. A bal-parti

védekezés „öreg motorosának”, Tóth József gátőrnek a szavait úgy itták, mint homok a vizet. – Mit mondhattam volna? Bizonygattam, hogy kibírják a töltések a nyomást, hiszen tizenkét méter széles a gát alapja, három hétig is bírja, ha kell. Mondtam, most az is jól jön, hogy az elmúlt évek szinte mindegyikében öt-hat méterre is feljött tavasszal a Tisza, ezzel alaposan tömörítette a védővonalat, nincsenek hézagok, tömör, homogén massza az egész gátrendszer – idézi önmagát. Igen ám, de voltak, akik számoltak és még idegesebbek lettek, mert ’70-ben, amikor ennél jóval kisebb volt a vízállás és a Duna nem is áradt, csak a Maros duzzasztotta a Tiszát, az apadás jóval több, mint három hétig tartott. Most meg, a Duna olyan mértékben duzzaszt, hogy visszafelé folyik a Tisza. Tóth Józsefnél, aki napi 12, sőt néha ennél is több órát dolgozott, időnként elszakadt a cérna és ráripakodott a siránkozófaggatózó emberekre: – Nem jajgatni kell, hanem csatlakozni amazokhoz – intett a homokzsákokat töltögető civilek – diákok, professzorok, nyugdíjasok, családanyák – vegyes csapatára.



145

sorsok, emberek

Ismét sokat segítettek a katonák

Ahogy a gátőrt, az önkéntes segítőket is roppant módon irritálta a katasztrófaturisták jelenléte, akik autóikból kiszállva. kacarászva fotózták, videózták a különös látványt nyújtó folyót és a megfeszített erővel dolgozó katonákat és civileket. Felkutatták a kitelepítetteket A legtöbben a gátakon dolgoztak, ám voltak, akiknek a saját irodájukban kellett állniuk a sarat. Oberna Béláné Klára, a kunszentmártoni postavezető azt mondja, élete legnagyobb próbatételét élte át azokban a hetekben. – 2000-ben is kiöntött a Körös, akkor is megszenvedtük az árvizet, de az idei katasztrófa után mondhatjuk, az csak gyakorlat volt a mostanihoz képest – szögezi le. A Körös-zugban április 14-én hirdették ki a vészhelyzetet, egy hét múlva pedig, mivel megcsúszott a töltés, a kitelepítést rendelte el a védelmi bizottság. Azon a napon, 21-én láttak hozzá a veszélyben lévő három

község – Szelevény, Csépa, Tiszasas – postájának értékmentéséhez. Minden értékcikket, pénzt, eszközt a kunszenti postára menekítettek, és attól kezdve ide érkezett a három falu küldeménye is. A kitelepített lakosság a szélrózsa minden irányában szétszóródott. Csak Kunszentmártonon három helyet rendeztek be számukra, a sasiak Cserkeszőlőn kaptak menedéket, de igen sokan költöztek rokonokhoz, barátokhoz szerte a környéken. – Az első napok voltak a legnehezebbek, de mindenki segített, senki sem nézte az órát, a pénztárosok, rovatolók addig dolgoztak, amíg szükséges volt, pedig közülük is nem egynek veszélyben volt a saját otthona – emlékezik a postavezető. Mert a postások már a kitelepítés másnapján megkezdték a kézbesítést, felkutatták a kitelepítetteket. Mindenki megkapta a nyugdíját, a pénzküldeményét, de a leveleit és az előfizetett újságjait is. Pedig ezt nem is remélték a bajba jutottak. Volt, aki indokolatlanul nagy örömmel, volt, aki



146

sorsok, emberek

Épületek a vízben

sírva, és volt, aki mély apátiába süllyedve írta alá az elismervényt. Régészet az árvízvédelemben A középkorra szakosodó fiatal régésznek, Törőcsik Istvánnak sokat köszönhetnek a vízügyi szakemberek és főleg a szegedi lakosok. A történet az 1879-es, tragikus árvízig nyúlik vissza, amikor néhány nap alatt ötezer házat vitt magával a Tisza. Az újjáépítés előtt rengeteg, 5-6 méter vastagságú földet hordtak a területre, hogy feltöltsék, magasítsák az új város alapját. Ezért aztán keresztet is vetettek sokan Szeged középkori emlékeire, hiszen olyan mélységben már nem lehet, nem érdemes ásni. Csakhogy nem mindenki hitte el ezt. Horváth Ferenc, a régészet egyetemi tanára és Törőcsik István hallgató elment „hátramozdítónak” a Dégáz és a vízművek

1998-as közmű-rekonstrukciójához. Gondolták, ha már kiássák azokat az árkokat, ők körülnéznek. Kiderült, nem valós az állítás, hogy Szeged egész területét feltöltötték, nincs feltöltve többek között a Palánk, vagyis a Dóm tér és környéke. Ennek az információnak köszönhető, hogy Horváth Ferenc egy év múlva megtalálta a szegedi vár templomát. A középkori leletek után kutató régészek a középkori kőfaragványok, cserepek mellett – mintegy hozadékul – néhány árokban megtalálták azokat a 19. századi, téglából épített csatornákat is, amelyek a szenny- és csapadékvíz elvezetéséül szolgáltak. Mindezeket természetesen lefényképezték, lerajzolták, dokumentálták. – Legendák keringtek egy időben ezekről a csatornákról, miszerint Rózsa Sándor alagútja volt, amely a várból a Tisza alatt a szőregi monostorokhoz vezetett – moso-



147

sorsok, emberek

Katasztrófaturisták Szegeden

Veréb Simon felvételei

lyog Törőcsik István, majd elmondja, e dokumentációk mellett a város újjáépítésének korából való műszaki irodalmat is eljuttattak a vízügyi szakembereknek az árvízkor. Kozák Péter, aki a jobb-parti védelmet irányította, azt mondja, a régészek segítsége felbecsülhetetlen volt. – Sok olyan árvízi jelenséggel találkoztunk a partfal mentén, amelyet nem tudtunk magyarázni. A Törőcsik Istvántól még aznap megkapott anyag rávilágított az okokra, így a Roosevelt tér és környéke azonnali védelmében segített. Teljesen más védekezési technikát vetettünk be és az sikeresnek bizonyult, a város fenyegetettsége csökkent. Másnap a vízműves kollégák korszerű műszerekkel vizsgálták végig a régészek által jelzett területet és igen nagy pontosságú térképet kaptunk tőlük – meséli.

A régészet tudománya – mint már an�nyiszor – a ma emberének a javára vált. A védelem, esetünkben az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei még sok olyan személyt tudnának felsorolni a saját gárdájukból, illetőleg a lakosság köréből, aki erőn felül teljesített, vagy a saját szakmájának területén nyújtott kimagasló teljesítményt a nagy baj idején. Dobi László igazgató így fogalmaz: – Nekünk, vízügyeseknek kihívás volt 2006 tavasza, ilyet, hála isten nem minden korosztály élhet meg. A szakmai siker kellemes érzését állampolgári büszkeség sokszorozza meg, hiszen régen látott, példaértékű összefogást láttunk a folyók mentén, mindenütt. Lévay György



148

sorsok, emberek

Kormányos a szekvesztumban Messzebbről indultunk, de azért már sokat jöttünk „Kapitány vagyok egy tutajon, amin sokan utaznak. Figyelnem kell arra, hogy ne billenjünk fel, és lehetőleg haladjunk is, miközben esetleg többen másfelé mennének. Rakosgatom tehát a balanszírozó súlyokat, és annak örülök, ha egyensúlyban marad a tutaj.” Valahogy így próbálja kormányozni faluját, a Tolna megyei Bogyiszlót, egy nagydarab, jó humorú, korán megőszült fiatalember, Tóth István, aki egyébként 1966-ban született. Vízépítő mérnöki, környezetgazdálkodási szakmérnöki, államigazgatási főiskolai diplomája van. Nős, feleségével egy 15 és egy 12 éves fiút nevelnek.

H

a a rá jellemző iróniával akarunk fogalmazni, akkor úgy is mondhatjuk: a bogyiszlói közéletben való feltűnését szinte egy egész ország kísérhette figyelemmel. Történt, hogy a bogyiszlói képviselők 1990. október 23án a helyi református templomban tették le az esküt, köztük a 24 évesen alpolgármesternek választott Tóth István is. A ceremóniát pedig – valamiért így alakult – a Magyar Televízió közvetítette. Aztán az akkori polgármesternek kicsi lett Bogyiszló, három év múlva elment a szomszédos városba jegyzőnek. Az időközi polgármester-választáson pedig Tóth István meggyőző fölénnyel nyert. Nem állítható, hogy mérnökként erre a pályára készült. De amikor már ott ült a bakon, volt elképzelése arról, hogy miként irányítsa a szekeret. Az ő szavaival élve a falu „ketté volt törve”, amikor ’93-ban megválasztották. A különböző oldalon álló emberek nem is igen beszéltek egymással. Először ezt a törést akarta begyógyítani. – Bizonyos fokig konfliktusgerjesztő vagyok. Kipiszkálom az emberekből a ki nem beszélt feszültségeket. Ebből ugyan többnyire látványos konfliktus lesz, de

ezzel el is rendeződik az ügy. Olyan ez, mint egy kelés, amit felvágsz: fáj egy kicsit, de kijön az anyag, és meggyógyulsz. Szeretek ilyen dolgokat megoldani. Nagyobb sikernek érzem, mintha mondjuk nagyot tudnék fütyülni. Ha annak idején Paks helyett Bogyiszlót választják ki a tervezett atomerőmű helyszínéül, akkor a falu neve ma valószínűleg nem bírna már-már pejoratív jelentéssel a szomszéd településeken. De Paks lett az atomváros. Bogyiszló viszont, a kanyargós Dunának köszönhetően a külvilágtól néha félig, máskor egészen elzárt falu. Még ha kinyílva is, érezhetően más, mint a többi. Megmutatkozik ez az errefelé olykor sajátosan értelmezett KRESZ-ben éppúgy, mint néhány „dúvertében” levő porta képében. Tóth István a „szekvesztum” kifejezést is találónak tartja Bogyiszlóra, még a saját e-mail címében is szerepel ez a szó. Ami valami olyasmit jelent: ös�szevisszaság, amiben értékek is vannak. A kétezerötszázas lélekszámú Bogyiszlót, amit sokan külön „köztársaságként” tartanak nyilván, leginkább a paprikájáról ismerik, de Európa-hírű néptánc együttessel, kiváló cigányzenészekkel is büsz-



149

sorsok, emberek

Poharazgatás baráti körben

Gotwald Károly felvétele

Bogyiszlói Goelro Egy polgármesternek sok mindenhez értenie kell, de hogy egy faluvezető a saját településén folyó beruházás műszaki ellenőre is legyen, az viszonylag ritka. Tóth István viszont megszerezte a műszaki ellenőri képesítést, és így vezényelte le a gázvezeték-építést, 1993-ban. Vettek egy árokásó gépet, a földmunkát az önkormányzat végezte, így ezzel is spóroltak.

A szennyvízberuházás már nem ment ilyen könnyen. Abban az időben a csatornaépítéshez még hetven százalék saját anyagi vállalás kellett. 450 milliós önerő „aláírásához” pedig nagy bátorság. Hogy mekkora, azt mutatta: pár évvel később környékbeli polgármestereket csúnyán meghurcolták az ottani szennyvízberuházás kapcsán, bizonyos önerő ígérvények miatt. – Rengeteg időt töltök azzal, hogy az információkat az összes döntésben résztvevővel részletesen megismertessem. Ezért hosszú testületi üléseink vannak. Frakciózás, direkt betartások viszont nincsenek. És nyugodtan is alszom. Sokáig „szekvesztumban és dúvertében” volt az élő Duna mellett spontán, jórészt engedély nélkül létrejött üdülőterület is, amit a hősidőkben még kiszuperált buszokból átalakított „tanyák” népesítettek be. A ma már ötszáz ingatlanos nyaralóhely áramellátásának kiépítése is a Tóth-éra első éveire esett. A polgármes-



kélkedhet. Festői szépségű a holtága, védett őstölgyese és orchideás erdője van. A település lényegéhez hozzátartozik a birkapörkölt, a tejfölös kalács és a sok száz fős lakodalmak. Volt bogyiszlói, aki versben fogalmazott kérvényt a polgármesternek. Az meg szintén rímbe szedve írta meg rá a választ. – Viszont mondjuk a virágos Magyarországért mozgalomba még nem tudnánk benevezni – jegyzi meg Tóth István. – Mi egy kicsit messzebbről indultunk. De azért már sokat jöttünk.

150

sorsok, emberek ter ezt a beruházást egyszerűen csak a bogyiszlói GOELRO-tervnek nevezi. – Nekem nem a Dunán, hanem Szekszárdon van „nyaralóm”, szőlőstanyám. Nagyon szeretem a fizikai munkát, például az építkezést, az ásást, na meg a disznóvágást, amit viszont más szempontból is élvezek. Nagyapám nagy erejű ember volt, apámban és öcsémben is voltak virtus hajlamok. Bennem kevesebb. De nem szoktam elmenni onnan, ahol valamit meg kell emelni. Egyébként pedig olyan evős-ivós-mulatós ember vagyok, de soha nem munkaidőben. Ha olyan a hangulatom, még nótázni is szeretek. Igaz, a nóta akár az Amuri partizánok dala is lehet. Norvég vízutánpótlás Az egy lakosra eső külföldi partnertelepülések számában Bogyiszló az országos élbolyban lehet. Egy német, két erdélyi és egy vajdasági községgel állnak baráti kapcsolatban. Most viszont éppenséggel egy norvég és egy holland szálat fon a polgármester. A település legnagyobb kincse, a holtág vízutánpótlása érdekében ugyanis a norvég kormányhoz pályázik az önkormányzat. Egy holland világcég képviselői pedig nemrégiben az iszapkotrási terv elkészítése miatt voltak Bogyiszló vendégei. – A külföldi kapcsolatokat az itteniek szempontjából azért tartom fontosnak, hogy minél többen eljussanak más vidékekre, és az ottani értékekből legalább egy keveset mentsenek haza is. Mondjuk, ha beszívnak egy kis erdélyi, vagy délvidéki levegőt, egészen másképp gondolkodnak majd a hazafiságról. Ellenfél nélkül indult a ’94-es és a ’98as választáson, 2002-ben viszont két riválisa is akadt. Ekkor a korábbi 100 százalékos támogatottsága 87 százalékra „zuhant”. Indul a következő választáson


is, mert sok még a befejezetlen dolog, és a lakosságot is maga mellett érzi. Úgy gondolja viszont, ha a nagy pártok is állítanak jelölteket a faluban, a korábbinál sokkal kevesebben szavaznak majd rá. – Van persze nekem is politikai meggyőződésem, de polgármesterként ragaszkodom a függetlenséghez. A mostani választáson is igyekeztem mindegyik erős képviselőjelölttől azonos távolságot tartani. De például amikor egy bogyiszlói folklórműsor előtt az egyik megkérdezi, hogy parkolhatna-e a mi udvarunkban, erre nyilván csak azt mondhatom, hogy persze. De akkor már ezzel a jelölttel kell bemennem az ünnepségre. A másik jelölt meg ebből következtetéseket von le. Szóval, hogy úgy mondjam, a függetlenségnek még a látszatát is nehéz fenntartani. Bogyiszló viszonylagos elzártságát a 2003ban átadott új Duna-híd oldotta fel teljesen. A büszke falu egy idő után még azt is megemésztette, hogy nem Bogyiszlóról nevezték el a közeli átkelőt. A híd és a hozzá kapcsolódó M9-es autóút által egyébként a tolnai megyeszékhely, Szekszárd is jóval „közelebb” került a községhez. Aminek köszönhetően már elfogyott az összes építési telek Bogyiszlón. Osztani kettővel A polgármester szerint azonban az önkormányzat anyagi lehetőségei ennyire szűkek még soha nem voltak, mint most. – És nem azért, mert tékozlás folyik. A fejemben viszont megvan, hogy mit kellene tenni. Persze, ha sikerülne is belevágni, a végére akkor is el kellene osztani kettővel, mert menet közben a különböző érdekek szépen levagdosnak belőle egy-egy darabot. De én azért megpróbálom továbbra is minden rakétámat a célba juttatni. Steinbach Zsolt

151


sorsok, emberek

Vasvirágok álmodója

M

ikor a lovakat patkolta, még álmában sem jutott eszébe, hogy valamikor az általa tervezett és kovácsolt vaskorona kerül majd egy szép lány, Drigán Brigitta fejére a X. Lőrinciek Találkozóján megrendezett szépségkirálynő választáson. Az sem fordult meg a fejében Nagy Pongrácnak, hogy olyan ereklyetartót fog készíteni, amelyet majd különböző egyházak lelkipásztorai áldanak meg Hatvanban, ahol a II. világháborúban elhunyt vasutasokra emlékeznek. Mikor a lovakat patkolta 14 éves korában büszke volt, hogy tanulóként másodéves korában a téesz aranyérmes kancáját is ő patkolta. Most Domonyvölgyben, a fogathajtó világbajnok Lázár testvérek fogadójában is látható a keze munkája, még a patkóból készült csillárok is az ő keze munkáját dicsérik. – Büszkék vagyunk arra, hogy mind gyakrabban veszünk részt műemléki kovácsoltvas-szerkezetek helyreállításában. Ilyenkor a száz éve, vagy még korábban élt kovácsmesterek és céhek munkáit kell korhű módon, esetleg az eredeti technológiával felújítani, restaurálni, sőt újra elkészíteni. Ezek a leghálásabb feladatok, hiszen sokszor magunk is új fogásokat lesünk el elődeinktől, melyeket később mi is alkalmazunk és tanulóinknak továbbadunk – mondja Nagy Pongrác. A mester Hatvanban tizenkét embert foglalkoztat hatalmas kovácsműhelyében. A ma már nemcsak a megyében, az országban, de külföldön is ismert díszkovács a gépészeti szakközépiskola elvégzése után letette a technikusi vizsgát, megnősült és

Jánoshalmáról Hatvanba költözött. Az ipart 1986-ban váltotta ki, ekkor végigjárta a környékbeli ácsokat, és bemutatta, mit tud csinálni egy vasdarabból, milyen vasvirágok nyílnak a keze alatt. – Igazán a rendszerváltás után lendült fel az ipar, volt fizetőképes kereslet, házakat építettek, kellett hozzá a kapu, a betörésbiztos védőrács, a díszesebb kerítés, a kertben a lámpák, a gyertyatartók is. Bővítettük a műhelyt. Ma öt kovács, hat lakatos és egy fémforgácsoló dolgozik velem – mondja. Reggel hatkor kezdi a munkát és este hatkor fejezi be. Első nagyobb megrendelésük az Agrobank országos hálózata számára készített a cégérek voltak. Következtek, a fővárosi Royal szálló díszes vaslámpái és a Corvin mozi reklámtáblái. Valamennyi míves munka. Hatvanban évek óta rendeznek kovácsoltvas kiállításokat, ezekből is megnyert néhányat. Közel húsz éve dolgozik, ország- és világszerte láthatóak a munkái. Három csillárt most készít egy szlovákiai vendéglőnek, de termékeit Kínába is kiviszik. Amikor Hatvanban megnyílt az első expo, benevezett, és az éppen elkészült, Hollandiába szánt sírkereszteket és egy zárda kapuját vitte el, ezekkel nyerte el a fődíjat. Két fia viszi tovább a mesterséget, ők intézik a szállításokat is. Egyikük, Zoltán az interneten szép honlapon mutatja be termékeiket. Péter, a kisebbik fiú veszi majd át az üzemet, ő lép apja nyomdokaiba. Felesége építészként dolgozott, de már csak a vállalkozásukban könyvel, ő veszi fel a



152

sorsok, emberek

Vasvirágos gyertyatartók

rendeléseket, költségvetést készít, mindemellett még jut ideje a pályázatok írására is. – Sok pénzt meg tudunk így megspórolni. Képzelje el, ha ki kellene fizetni a könyvelőt, az anyagbeszerzőt is! 1994-ben kezdtem el írni a pályázatokat, volt sikeres regionális, munkahelyteremtő, rehabilitációs pályázatunk. Figyeltünk arra is, hogy munkanélkülieket foglalkoztassunk, ehhez is kaptunk pályázat útján segítséget – ös�szegzi Nagyné Siraky Szilvia, a mester felesége az elmúlt esztendők munkáit. – Nem minden megy persze ilyen szépen, például az egyik kastélyba megrendeltek több százezer forint értékben vasmunkát, csillárokat, ebből még pénzt nem láttunk, a kastélynak most nincs gazdája, nem fizet senki – teszi hozzá a mester.

Az eddigi legnagyobb feladatként a hazai kastélymentési program keretében megszépülő hatvani Grassalkovich-kastély kerítését, kapuját, és egyéb belső díszeit is ők készítették el. Hatalmas munka volt, már áll a kerítés és a kapu is, de pénzt nem látott eddig belőle. Hazánk egyik legnagyobb, kastélyok helyreállításával foglalkozó fővállalkozója tönkrement. Jelentős, több milliós ös�szeggel maradt adósa Nagy Pongrácéknak, akik már az áfát is kifizették, amit pedig – a felszámoló biztos szerint –, egy újabb APEH rendelkezés értelmében nem igényelhetnek vissza. A munkásokat és az anyagot is állniuk kellett, most, hogy tovább tudjanak dolgozni, árulják a nyaralójukat. Úgy látszik nincs szerencséjük a kastélyokkal.



153

sorsok, emberek

A kovácsmester maga kalapálta ki háza kapuját

a szerző felvételei

– Majdnem belerokkantunk, de majd talpra állunk, szerencsére van még megrendelésünk, ha nem is ilyen nagyságrendű – monda csalódottan Nagy Pongrác. A raktárban finoman megmunkált gyertyatartók, állólámpák, falikarok, dísztár-

gyak, karnisok, korlátok, vasvirágok várnak szállításra, Nagy Pongrác pedig most egy ideig nem újabb karcsú vasvirágokról álmodik, hanem arról, hogy megkapja a munkája bérét. Bódi Ágnes



154

sorsok, emberek

A törzsőrmester nem vetkőzik Megkoronázzák a legszebb magyar rendőrlányt

A

z ember nem győzi kapkodni a fejét, hogy hány helyen, és milyen címen rendeznek szépségversenyeket szerte a világon, s természetesen Magyarországon is. Először is, világversenyből is van legalább kettő. Ezeken évek óta indulunk mi is. Vannak területi döntők, országos megmérettetés, hol szerényebb, hol gazdagabb külsőségekkel és jutalmakkal. Megválasztja a maga szépségét ma már szinte minden nagyobb település és tájegység. Rendeznek szépségversenyt molett hölgyek, kismamák és nagymamák, transzplantáltak, HIV-vírussal fertőzöttek számára is. És a kínálatnak még mindig csak csekély hányadát emlegettük fel, merthogy kiírnak ilyen versenyeket szakmák szerint is. Keresik például a legszebb ápolónőt, légiutas-kísérőt, pincérnőt is. A szépségversenyek divatja futótűzként terjed. Mi mással magyarázhatnánk, hogy a mezőgazdasági kiállításokon megválasztják a legszebb disznót, marhát, tevét, struccot és így tovább. No de ezek természetesen extrém esetek, melyekkel részletesebben foglalkozni aligha érdemes. Legalábbis e sorok szerzője aligha tudna ódákat zengeni egy kecske sudár alakjáról, egy tehén formás tőgyéről, egy sertés kerekded tomporáról. Térjünk vissza tehát eredeti témánkhoz. Mert akár hiszik, akár nem, immár ötödik esztendeje, a Zsaru Magazin kezdeményezésére megkoronázzák a legszebb rendőrlányt is. Ha jól belegondolunk, nincs ebben semmi különös. A rendőri pálya egyre népszerűbb a gyengébbik nem körében

is, s immár a testület sem zárkózik el foglalkoztatásuktól. Ráadásul nem csak íróasztalok mögé ültetik őket. Akadnak közöttük nyomozók, találkozunk velük utcai járőrszolgálatban, a körzetekben. Talán nem véletlen, hogy amióta a testületbe kerültek, megújult a rendőrség ruhatára, s megjelenésük kifejezetten vonzza a férfiszemeket. Ami pedig külsejüknek azt a részét illeti, amit a papától és a mamától örököltek, legtöbbjüknek van mire büszkének lenni. Tehát ott tartottunk, hogy van rendőr szépségkirálynő is. A versenybe bárki benevezhet, a szabályok nem túl szigorúak, legfeljebb a férfiízlés szerint túlságosan szemérmesek. A jelentkezés önkéntes, az egész alakos kosztümös, vagy egyenruhás fotók megjelennek a lapban és az interneten is. Az olvasók szavaznak, s az indulók közül a legszebb tíz jut döntőbe. A nő akkor is nő, ha rendőr. A magyar lányok általában nagyon szépek. Mert vannak közöttük bombázók, vannak közöttük helyesek, aranyosak, s persze akadnak olyanok is, akikre azt szokták mondani, lelkiekben gazdag. Az férfiember már csak olyan, hogy megmustrálja a nőket az utcán. Az egyenruhásakat különösen. Nem egyet, nem kettőt láttam közülük, akik a siker reményében vehettek volna részt a megmérettetésben. De nem voltak ott. Beküldte viszont fotóját sok gyönyörű és nem kevés mutatós lány. Meg olyan is, aki ebbe a két kategóriába nem fér bele. Akire rosszindulatú, durva lelkületű férfiak azt szokták mondani, hogyha lemegy a bányába, fel-



155

sorsok, emberek

A döntőbe jutottak estélyi ruhában

jön a szén. Én az ilyen nemtelen kritikától elhatárolom magam. Dicsérném például a bátorságot, hogy a nyilvánvaló hátrány ellenére elindultak a versenyben, márpedig egy rendőrnek bátorságra szüksége van. És különben is ízlések és pofonok. Van, akinek éppen az ilyen nő tetszik. És egyébként is. Biztosan nagyon jó rendőrök. Node az a tíz lány, aki bejutott a döntőbe, igazán mutatós. Nyugodtan tarthattak volna például fürdőruhás bemutatót, erre azonban nem került sor. A szervezők alighanem attól féltek, hogy ezzel rombolnák a testület tekintélyét. Szerintem tévedtek, s az elmulasztott látványt, aligha pótolta, hogy a verseny során afféle intelligenciateszten kellett átesni a zsűri és a közönség előtt. A bíráló bizottságot két közismert férfiú ,Garamvölgyi László a rendőrség és Sipos Jenő a Vám- és Pénzügyőrség szóvivője, valamint egy hölgy, dr. Kincses Ildikó, a Magyar Rendőrnők Egyesületének elnöke, az ORFK Igazgatásrendészeti Főosztá-

lyának vezetője alkotta. Természetesen a hölgy volt a bizottság elnöke is. Azt szokták mondani, hogy a zsűri nehéz helyzetben volt. De ez az állítás ez alkalommal nem biztos, hogy helytálló. Mert a bírálók és a közönség véleménye egyértelmű volt. Egy bájos, szerfelett csinos és tűzről pattant lányt kiáltottak ki győztesnek: Egri Judit főtörzsőrmestert, aki Budapest III. kerületében a Mocsarasdűlőnek elnevezett kültelki városrész körzeti megbízottja, tehát igazi rendőr. Volt alkalmam találkozni vele, s mondhatom, kétféle tulajdonságot nem véltem fölfedezni benne. Nincs benne semmi „szépségkirálynős”, s nincs benne semmi „rendőrös”. Kedves, csinos, intelligens, jó humorú leányzó, aki komolyan veszi hivatását. Nem ijed meg az árnyékától, úgy véli, éppúgy ellátja feladatát, mint bármelyik férfikollégája. Arra a kérdésre, hogy mutatós külleme, szolgálat közben nem sodorja-e kényes helyzetekbe, nemmel válaszol. A kör-



156

sorsok, emberek zetben szinte mindenki ismeri, részben az utcáról, részben azért, mert a kerületi tévében ő szokta beolvasni a bűnügyi híreket. A szolgálatot egyébként is férfikollégával látják el, ami szintén elriasztja az esetleges szemtelenkedőket. De most már beszéljünk olyasmiről, amiről egy szépségkirálynővel beszélni szoktak, nos Egri Judit 170 centiméter magas, 58 kilós. Egyéb méretei 89, 63, 89 centiméter, mely számok, mint tudják a mell, a derék és a csípő kerületét jelzik centiméterben. (Kedves Férfi Kollégák! Most tessenek felsorolni feleségük, barátnőjük hasonló méreteit! Aki nem tudja a választ, az rosszpontot kap.) A hajadon leányzó gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a kétéves rendészeti szakközépiskolát. Korábban is vett részt hasonló versenyeken, s nem is sikertelenül, hisz 3. helyezett volt a Miss Internet, 2. a Miss Uniformis versenyen. Tekintettel arra, hogy köti a testületi fegyelem, minden ilyen alkalommal engedélyt kell kérnie elöljáróitól, akik mérlegelik, hogy a fellépés nem rombolja-e a testület tekintélyét. A gyakorlat szerint például vetkőzni nem szabad. Tehát Egri Judit lett a 2004-es szépségverseny győztese. Egy évig ő volt a


Nem csak szépségvizsga andó csaba felvételeI

reprezentatív rendőrségi versenyek háziasszonya. Külföldi utazást és háztartási gépeket nyert, az utazás idejére egy luxus kölcsön gépkocsit és gazdagabb lett egy jó balhé élményével. Elmesélheti majd unokáinak. Cs. A.

157


hirdetés


158


hirdetés


159


hirdetés


160


vásárnaptár Vásárnaptárunkat – amely terjedelmi okokból csak az országos állat- és kirakodóvásárokat tartalmazza – a településekről kapott előzetes információk alapján állítottuk össze, ezért lehetséges, hogy nem minden adatunk pontos, és a lista bizonyára nem teljes. Konkrét érdeklődés esetén feltétlenül javasoljuk, hogy tájékozódjanak a helyi önkormányzatnál, illetve annak internetes honlapjáról. Abádszalók – 04. 17., 06. 24., 08. 26., 10. 14. Aszód – március, április, október, november harmadik szombatján. Battonya – március, június és október második vasárnapján. Bátonyterenye – minden páros hónap első keddjén. Cegléd – 03. 06., 04. 03., 04. 15., 05. 08., 06. 05., 07. 03., 08. 07., 09. 04., 10. 02., 10. 21. Csongrád – minden hónap első csütörtökén, kivéve novemberben, amikor a második csütörtökön. Dombóvár – minden hónap harmadik vasárnapján (decemberben, januárban, februárban nincs!) Edelény – 01. 18., 02. 15., 03. 22., 04. 19., 05. 17., 06. 21., 07. 19., 08. 16., 09. 20., 10. 18., 11. 15., 12. 20. Fertőszentmiklós – minden páros hónap harmadik keddjén. Gyomaendrőd – minden hónap (januárban nincs!) második vasárnapján Jánoshalma – 03. 21., 04. 18., 05. 16., 06.20., 07. 18., 08. 15., 09. 19., 10. 17., 11. 21., 12. 19. Jászapáti – minden hó első vasárnapján. Jászberény – minden hó második szombatján. Kapuvár – minden páros hónap utolsó szombatján. Kecel – 03. 26, 05. 07, 10. 29. Kiskunfélegyháza – minden hónap második vasárnapján. Kiskunmajsa – 02.10., 05. 12., 08.11., 11.10. Kóka – 02. 04., 04. 15., 06. 03., 08. 05., 10. 07., 11. 18. Kondoros – 04. 28, 07. 28, 10. 27.

Kunhegyes – április és szeptember utolsó vasárnapján. Kunmadaras – 01. 28, 05. 27., 07. 22., 10. 28. Lajosmizse – minden hónap első vasárnapján (januárban nincs!). Mezőcsát – 01. 10., 02. 14., 03. 14., 04. 11., 05. 09., 06. 13., 07. 11., 08. 08., 09. 12., 10. 10., 11. 14., 12. 12. Miskolc – minden hónap első szerdáján. Mórahalom – minden hónap harmadik vasárnapján. Nagyecsed – március, május, június, augusztus, október, december első keddjén. Nagykőrös – 03. 04., 04. 29., 05. 27., 06. 24., 07. 29., 08. 26., 09. 30., 10. 28., 12. 02. Nagyrábé – április és szeptember harmadik szombatján. Pincehely – minden páros hónap (decemberben nincs!) utolsó keddjén. Polgár – március első, június második, szeptember harmadik, november negyedik szerdáján. Simontornya – 05. 05, 09. 01. Szarvas – március első vasárnapján, május utolsó vasárnapján, július második vasárnapján, szeptember és november első vasárnapján. Szécsény – 01. 22., 03. 26., 04. 23., 05. 21., 06. 25., 08. 27., 09. 24., 10. 29., 11. 26. Szekszárd – minden hó második, negyedik és (ha van) ötödik vasárnapján. Tokaj – 03. 25., 04. 08., 06. 17., 07. 15., 09. 16., 10. 28., 11. 18., 12. 16. Túrkeve – 04. 01., 06. 17., 08. 05., 10. 14. Vác – 01. 21., 02. 18., 03. 18., 04. 15., 05. 20., 06. 17., 07. 15., 08. 19., 09. 23., 10. 21., 11. 18., 12. 16. Vésztő – minden hónap első csütörtökén, kivéve ünnep esetén.



161

család, Otthon

Fűben, fában orvosság Menyhárt doktor természetpatikája

A

z erdők, mezők virágai, növényei nem csupán szemet gyönyörködtetnek, vagy a táplálkozást szolgálják, hanem orvosságot is készítenek belőlük. Manapság virágkorát éli a gyógynövény, a hasznosabbak és ismertebbek megjelentek a kiskertekben is, az erkélyládákban pedig bazsalikom és citromfű vegyül színes egynyári virágokkal. Menyhárt Miklós családorvossal a régi gyógyhatású növényekről beszélgettünk, arról, hogy a vidéki emberek manapság is szívesen használják a régi praktikákat. A bőnyi körorvos az olvasók számára elmondott néhányat hasznos tapasztalatai közül. Sokan küzdenek a székrekedéssel. Számukra néhány jó tanács: segíti a bélműködést, ha este lefekvés előtt egy evőkanál lenmagot 2 dl vízzel, vagy kamillateával lenyelünk. Ha szilvabefőttet, aszaltszilvalét, vagy a savanyú káposzta levét megisszuk, biztosan nem kell hashajtót bevenni. Vannak olyan növények is, amelyek a puffadást és a gyulladást csökkentik, és enyhítik a fájdalmat, ilyen a kamilla, az ánizs, az édeskömény, az articsóka, a gyömbér, a borsmenta és a lenmag, a körömvirág és a cickafarkból készült tea pedig nyugtatja a bél nyálkahártyáját. Az allergia nem csak a fővárosban élőket, hanem a vidéki embereket is elérte. Készíthetünk macskakarom, kasvirág, hársfa, legyezőfű és csipkebogyó keverékéből gyógyhatású, immunerősítő teát. A szénanátha tüneteinél jó eredményeket le-

het elérni a szöszös ökörfarkkóróból készült teával. Sokan dolgoznak már számítógéppel. Szemük nagy igénybevételnek van kitéve, fárad a szem. Szemvidítófűvel borogathatjuk a gyulladt kötőhártyát is, és napi 1-2 pohár frissen préselt sárgarépalé elegendő béta-karotint tartalmaz a nyálkahártyák védelméhez. A fokhagymát nem hagyhatjuk ki a felsorolásból, ez a kéntől szagos növény egyszerre csökkenti a dugulást a hörgőkben és az arcüregben, tisztítja az orrot, és enyhíti a torokfájást is. Nyers változatában olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek pusztítják a baktériumokat és vírusokat, és bizonyíthatóan jól hat az érrendszerre is.



Angyalgyökér

162

csalÁd, otthon A vöröshagyma a népi gyógyászatban is az asztma gyógyszere, segít a betegen, és C-vitamint is tartalmaz. A kipréselt hagymalevet gyümölcslével is ihatjuk, de enyhén lesózva, zsíros, vagy vajas kenyérrel is kiváló. Ha meghűléskor az összevágott vöröshagymát egy percig mélyen beszívjuk, az oldja a hörgők görcsét, és tisztítja a tüdőt. Felfázásra, hólyaghurutra a bő folyadékivás a legfontosabb, mert a sok folyadék átöblíti a vesét, a húgyvezetéket, a hólyagot és a húgycsövet. Ilyenkor ne igyunk alkoholt, és ne fogyasszunk erős, izgató fűszereket. A medveszőlőlevél a leghatékonyabb a hólyaghurutra, de legyünk óvatosak, a szárított leveléből vagy a teából 1-2 teáskanál elég, mert ennek többszöröse émelygést okozhat. Hólyaghurutnál sikeresen alkalmazhatjuk a káposztalevelet. Törjünk puhára néhány, bármilyen színű káposztalevelet, tegyük több rétegben az altestre, és valamilyen kötéssel rögzítsük, hogy ne essen le. Arcüreggyulladásra körömvirág, diólevél, zsurló, orbáncfű, somkóró teát kell inni. Az orrüregeket angyalfűgyökér, bazsalikom, levendula, majoránna és szegfűszeg vizes kivonatával érdemes öblíteni. Gyógynövényes átöblítés után célszerű az arcot infralámpával melegíteni, vagy me-

Gyógynövények ecetben, olajban...


Hársvirág

leg sót kössünk zacskóba. Ne túl forrón tegyük az arcra. Az egyik legjobb fűszer a megfázás gyógyítására az erős paprika. A hörgőkben és az arcüregekben lévő dugulást enyhíti azzal is, hogy többet kell orrot fújni. Menyhárt doktor esküszik a gőzölgő tyúkhúsleves gyógyító hatására is. Mint mondta, a húslevest már több száz évvel ezelőtt is nagy becsben tartották. Különböző szaklapokban értékelik hasznosságát, az orvosok szerint a benne lévő hatóanyag csökkenti a köhögési ingert is, de a háziorvos szerint a tyúkhúslevesnek nem elhanyagolható szerepe van abban is, hogy szerető kezek gondoskodnak a betegről. A gyömbér újra a toplistán szerepel. Enyhíti a köhögést, csökkenti a torokfájást, hatóanyagai a hányingert is csökkentik, így a gyomorrontás vagy terhesség korai szakában fellépő émelygés esetén is segíthet. Kiváló szer megfázás ellen, mézzel és citrommal ízesítve a gyömbértea. Egy darabka friss gyömbért tegyünk forrásban levő vízbe, majd hagyjuk ázni öt percig..

163


család, Otthon

Apró munkák a lakásban, a ház körül

Ötletek ezermestertanoncoknak

M

inden apró hiba, sérülés, meghibásodott szerkezet javításához nem lehet mesterembert hívni. Először is azért, mert nem szívesen vállalnak ilyen munkát. A titok nyitja az, hogy ezek a reparálások nem igazán mutatósak, így aztán nem lehet értük szemérmetlenül sokat kérni. Pontosabban lehetni lehet, de annak kárát pénztárcánk látja. Jobb tehát, ha magunk készülünk fel az ilyen feladatokra. Igaz, ehhez minimális szerszámkészlettel rendelkeznünk kell. Családi házban egy kis házi műhely amúgy is nélkülözhetetlen, de a kisebb javításokra fel kell készülni még a szerényebb méretű lakásokban élőknek is. Kalapácsnak, fogóknak, akkumulátoros, vagy elektromos fúrónak, csavarhúzó- és villáskulcskészletnek, vízmértéknek minden családban kell lennie. A többi meg előbb-utóbb utóbb amúgy is összejön. Két jó tanács: ne becsüljük alul, de túl se értékeljük képességeinket. A legegyszerűbb javításokat még a „botkezű” ember is képes elvégezni, ráadásul egy kis sikerélménnyel is gazdagabb lesz. De ne fogjunk olyan munkákba se, amihez valóban szakember szükséges. Csempézni, burkolatot lerakni, falazni, vízvezetéket szerelni mindenki megtanulhat. Némi gyakorlat nélkül azonban szinte biztos a kudarc, s a kisebb-nagyobb balesetet is nyugodtan meg lehet előlegezni. Az apróbb javítások trükkjeire általában mindenki magától is rájön, s másodszorra már kön�nyedén elvégezné a feladatot. Ezekből az apró fogásokból szeretnénk ízelítőt adni az ezermestertanoncoknak.

Meglazult csavarok Ezekből, akár felfigyeltünk rá eddig, akár nem, rengeteg van a lakásban. S előbb utóbb néhány közülük meglazul. Billeg, vagy leszakad a polc, himbálódzik az ágy, a szekrény. Legjobb ilyenkor először egy nagyobb méretű sróffal helyettesíteni a régit. Ha ez nem használ, más praktikához kell folyamodnunk. Bútor esetében – különösen, ha forgácslapból készült – faragjunk be egy facsapot, azt kenjük be ragasztóval, s enyhe kalapálással helyezzük be a lyukba. Száradás után ebbe srófoljuk be a facsavart, ha szükséges, fúrjunk be egy, csavar méreténél kisebb méretű lyukat. A fali csavarok esetében a tipli szokott kilazulni. Ez általában magától is kön�nyen kijön, ha nem, csavarostól együtt kihúzató. Ebben az esetben használhatunk tömítőanyagként ragasztót, vagy gipszet. Ebből csak keveset keverjünk be, mert nagyon rövid a kötési idő. A facsavarokat 24 óra után csavarjuk a helyükre.



Lyukak, sérülések Ezek a sérülések keletkezhetnek a napi használat során, de okozhatja például a szú is. Az élősködőt megfelelő szerrel először ki kell irtani. A bútor megerősítésére használt szegek és facsavarok helyét is el lehet tüntetni, de azok fejét a felületnél beljebb kell ütni, vagy csavarni. A javításhoz a fa színével megegyező viaszos tapaszt használunk, melyek a szakboltokban beszerezhetők. A viaszt tűzálló tálban (például mécsestartóban, viaszrúd esetében öngyújtóval felhevítjük, majd egy sima falemezlap segítségével bedolgozzuk úgy,

164

csalÁd, otthon hogy sima felületet kapjunk. Végül a felületet terpentinnel átitatott ronggyal, száradás után száraz ruhával dörzsöljük át. A natúr fa kisebb sérüléseit gyakran vasaló és nedves ruha segítségével is megszüntethetjük.

a szövés szálirányára kell ügyelnünk. A sérült darabot éles késsel kivágjuk, szőnyeg vagy gumiragasztót kenünk az új szőnyegdarabra és a ragasztandó felületre. Felhelyezés előtt pár percet várunk, addig, amíg a ragasztó már majdnem száraz.

Ha súrolja az ajtó a padlót Tapasztalatlan barkácsoló ilyenkor vagy asztalosért szalad, vagy gyalut kér kölcsön. Pedig általában egyikre sincs szükség. Ilyenkor az ajtót emeljük le a helyéről, az ajtópántok csapjaira helyezzünk méretüknek megfelelő gyűrűt. Az ajtót vis�szaemelve az már nem fog súrlódni.

A csempe pótlása A sérült csempét kalapács és véső segítségével, finom ütögetéssel távolítjuk el, s pár milliméter vastagságban felszedjük az aljzatot is, hogy a csempe (padlólap) egy szintbe kerüljön a szomszéd burkolatokkal. A ragasztóanyagból kis mennyiséget keverünk, s azzal a csempét és az aljzatot egyaránt bekenjük. A fölösleges anyagot azonnal eltávolítjuk a fugaanyagot pótoljuk. Először nedves, majd száraz puha ruhával tisztítjuk meg a csempét.

Felengedett a tapéta Ha a szemet bántó pukli, puffadás nem túlságosan nagy felületű, akkor injekciós tűvel pótolhatjuk a ragasztót, s a fölösleges levegő is – körkörös simogatással – ezen a lyukon távozik. Nagy levegőbuborékoknál a tapétát X irányban be kell metszeni, s visszaragasztani. Ha folttal pótolunk, a kivágott régi tapétát kell az újra réhelyezni, s azt pontosan körberajzolni. Ha ügyesek vagyunk a kivágott darab hajszálpontosan illeszthető. Ebben segít, hogy a ragasztóval átitatott tapéta kézzel, kefével kicsit nyújtható, de tömöríthető is. A szőnyegpadló javítása A sérült rész pótlása hasonló a tapéta javításához. Míg azonban ott a mintára, itt

A dugulás megszüntetése Először próbálkozzunk a szűrő megtisztításával. Bevethetjük a gumipumpát is, de használata előtt tömjük be a túlfolyónyílást.. Ha egyik sem eredményes, szereljük le a bűzelzárót, ürítsük ki a koszt, majd egy vödröt, mosdótálat helyezzünk a lefolyó nyílása alá, s bőséges vízzel öblítsük át a vezetéket. Különösen a műanyag szerelvények esetében összeszerelés után a pontatlan illeszkedés miatt csepegést tapasztalhatunk. Ilyenkor körbetekerhetjük az illesztést szigetelő szalaggal, ami ugyan nem szép, de eredményes eljárás.



165

család, Otthon

Süssünk magunknak kenyeret! A forró kőtől a kerti kemencéig Az első kenyeret parázzsal fűtött kövön sütötték, de a kelesztéssel, kovásszal készülő kenyér csak sokkal később, zárt térben készülhetett. Ez valószínűleg Egyiptomban történt, ahol kerek és kúp alakú formákban, pékműhelyek százaiban készítették a mindennapi betevőt a piramisépítő munkások tízezreinek. A görögök a Krisztus előtti utolsó évezredben kezdtek el kovászolt kenyeret sütni és valóságos művészi tökélyre vitték a pékszakmát. Több mint hetvenféle formában és ízben árusították és fogyasztották a kenyeret, melyhez az alapanyagot, a gabonát a szicíliai városok és az észak-afrikai hajósok biztosították. Az ősi Római Birodalomban is igen változatos módon és sokféle kenyér készült, hogy milyenek voltak, arról ma is megbizonyosodhatunk, Szicíliában ugyanis máig kapható pontosan olyan kenyér, mint amilyet ők ettek. Ahogy a kenyérsütés elterjedt a világban – és ez párhuzamosan történt a

A legegyszerűbb kenyérsütési mód egy korai ábrázoláson


tönkölybúza alkalmazásával, hiszen csak abból lehetett magas, szivacsos bélű kenyeret sütni – úgy fejlődött, alakult a kenyérsütés legfontosabb eszköze, a kemence is. Eleinte a forró kőre helyezett tésztára tálat borítottak, mert ahhoz, hogy a tészta megemelkedjen, nem elegendő a búzában található sikér, a kovász élesztőgombái, hanem gőzre is szükség van. A földbe vájt kemencétől a ma ismert kemencékig hosszú volt az út, de viszonylag hamar kialakult a nálunk leginkább ismert és elterjedt úgynevezett földkemence, vagy búbos kemence. De ne szaladjunk előre, hiszen a jó kenyér készítéséhez jó minőségű alapanyag, biztos szaktudás szükséges és csak a munka befejezéseképpen kell a jó sütőkemence. Az első kenyér biztos, hogy keletlen volt, mert az árpa és az első búzafajták lisztjéből készült tésztából csak lepény készülhetett. A tönkölybúza megjelenésével jött el a kelesztett kenyér ideje. A tönkölybúza már tartalmaz sikért, ami nélkül a tészta képtelen lenne megemelkedni. Ahhoz azonban, hogy a gabonából kenyér lehessen, még egy lépésre szükség van, ez pedig az őrlés folyamata. Őrölnek a malmok A gabonaszemeket már Egyiptomban és Mezopotámiában is állati meghajtású malmokkal őrölték, felváltva ezzel a kézi erőt. A Római Birodalomban a Krisztus előtti III. században szamarak, majd lovak erejével meghajtott malomkerekek dolgoztak.

166


csalÁd, otthon

Először készül a vesszőváz

Augustus császár idejéből szól az első híradás a vízimalmokról. Vagyis ez a műszaki megoldás több mint kétezer éves. A szélmalmok jóval később, vagy ezer évvel ezután jelentek meg. Készültek olyan szerkezetek is, melyek képesek voltak a helyüket változtatni, ilyenek voltak a hajómalmok, sőt kerekekre szerelt, vontatható malmok kísérték a katonákat a XVI. század utolsó harmadától. 1784-ben, Londonban kezdett dolgozni az első gőzmalom, mely pár évtizeddel később jelent meg Európa többi részén. A villanyáram megjelenése minőségi ugrás volt a malomszerkezetek meghajtásában, mert a működés most már nem függött sem az állatok erejétől, sem pedig a természettől, mint a víz és a szél esetében. A malomkövek helyettesítése acélhengerekkel már a XIX. század elejére tehető, és a korszerű malom megalkotása két magyar mérnök: Mechwart András és Haggenmacher Ká roly találmányaival tökéletesedett a XIX. század végére és nyerte el mindmáig működő technikai alapját.


Vesszőből, sárból A kenyérsütés legfontosabb eszköze a sütőkemence. Magyarországon hagyományosan elterjedt a ma búboskemence néven ismert alkalmatosság. Erről összegzi ismereteit a kolozsvári Nemzeti Társalkodó című lap 1830-ban. „Az alföldi sütő- és fűtőkemence neve bogja kementze, melynél hasznosabb kementze egész Európában egy sints.” Az újságban Jóakaró Dániel írja le a kemence készítését, melyet igen egyszerűnek tart. „A készítés kevésből áll. Vesszőből kosár módjára megfonnják a’ kementzét, ezt feljűlről megtapasztják jól meggyúrt földdel, elsőbben vékonyan, minekutánna megszáradott, más rendbéli főldet tapasztanak reá, mindaddig, amíg elegendő vastagságú, circiter egy tenyérnyi lészen, akkor gyenge tüzet tesznek belé, hogy tökéletesen kiszáradjon és a’ repedezéseket bé tapasztják mindaddig, amíg egy massává válik és sehol repedése nem láttzik. Ezután megsikárolják és olyan tüzet raknak belé, hogy a’ vesszőfonás ki égjen; mely meglévén belőlről is meg

Sparhelt, kályha, kemence

167


család, Otthon

Beltéri kemence Franciaországban

kell tapasztani, sikárolni, külső oldalát is megtsínosítani és megmeszelni.” A ma is ismert alföldi kemence a XV. század második felétől ismert. Az építés módja szerint megkülönböztetünk hatféle alapanyagból készült kemencét. A sárkemence elkészítését a fent már idézett Jóakaró Dániel remekül leírja, a lényege, hogy sövényből, karóból, nádból, kóróból vázat készítettek, majd ezt kívülről, később belülről sárral vastag falúra tapasztották. Égetéskor a belső vázszerkezet kiégett és lényegében csak a sárfal maradt. Ezt aztán kívülről meszelték. sárral tapasztották Az agyaghurkákból épített kemencékhez nem volt szükséges vázat építeni. Finom, tiszta agyagból készült hurkákat raktak

egymásra úgy, hogy kötésben legyenek, és fakalapáccsal egyenletesre verték. Így készült a kemence fala. Az agyaglepényből készült kemencék alapanyaga szürke agyag volt. Ebből pelyva és törek segítségével tepsi méretű lepényeket készítettek. Először a kemence vázát építették fel karók segítségével, melyek közét vesszővel fonták be. Erre „burogatták” az agyaglepényeket, amiket aztán jól hozzátömködtek, veregettek a vázhoz. A váz kiégetése után sárral tapasztották be a kemence falát. A cserépkemencék igen népszerűek voltak, mert egyszerű volt elkészíteni, tartós volt és a cserép remekül felfűthető. Hódfarkú cserepet használtak hozzá, amit téglalap alakúra törtek úgy, hogy a szélessége legyen a kemence falvastagsága,



168

csalÁd, otthon ahogy a kenyérsütés is. Annak, hogy saját kemencénk legyen, ma már rengeteg módja van és jószerével csak a pénztárcánk szabhat gátat a vágyainknak. Lehet készen venni, építtetni és magunk is kialakíthatunk – akár elemes változat összeszerelésével, akár a régi hagyományokat követve, akár ötvözve a kettőt. Ismerünk földre épített, vagy lábazattal készített, egyszerűbb és bonyolultabb kerti kemencét.

5-7 centiméter. Agyagot használtak kötőanyagnak és csak kívülről tapasztották sárral. A XX. századtól használták kemence építésére a vályogot – bár az alapját, és a padkát már azelőtt is sok helyütt ebből készítették. Tégla méretű kis vályogtéglát vetettek és abból élére állítva készült a kemence fala, amit aztán pelyvás sárral tapasztottak. Téglából – ez már a kemenceépítés legutolsó korszaka – négyszögletes kemencéket raktak, bár próbálkoztak sokfelé a boglyaforma utánzásával. Igazán azonban a hasáb alakú téglakemencék terjedtek el. Pelyvás sárral, agyaggal tapasztották. Kerek alapú kemencéket is készítettek a XX. század fordulója idején, ezekhez speciális, úgynevezett kifli-téglákat gyártottak. Az ezekből készült kemencék drágák voltak, ezért nem sok készült belőlük. Ma újra reneszánszát éli a kemence,

Lelke a samott A kertben építhető mai kemencék lelke a samottból készült sütőkamra, melyet öntöttvas kemenceajtó zár le. Ezen keresztül tesszük be a fát, amivel felfűtjük a kemencét, majd a hamut kihúzva ugyanide, a forró tűztérbe rakjuk a kenyértésztát. Ha kétkamrás kemencét építünk, akkor az alsó kamrában tüzelünk, és a felette levő kamrába tesszük a kenyeret. Lehet készen kapni úgynevezett kemenceépítő-készletet, melynek részei a sütőtér és a tűztér samott-elemei, a füst elvezetésének szabályozására szolgáló füstcsappantyú és annak rudazata, a hamuláda és az öntöttvas ajtókeret. Jó, ha tartozik a készlethez huzatcsappantyú és sütőhőmérő is. Az építés során a samott sütőkamrát minden oldalról körülvesszük szigetelőgyapottal és körülfalazzuk. Hátulra kerül a kémény, amit a tűztérrel cső köt össze. Természetesen a teljes építményhez kellően mélyre süllyesztett betonalapot kell készítenünk és a sütőkamrát – vagy kamrákat – kívül beépítjük téglával. Fisch Gábor László



169

család, Otthon

Tócsni

V

alaki olvasta valahol, hogy a krumpli elkészítésének világcsúcsát egy magyar szakácskönyv vezeti, több mint háromszáz krumplirecepttel. Ha ez igaz, akkor ezeket a krumplis ételeket el is kell nevezni valahogyan. E krumpliételek egyike a tócsni. A lényege a reszelt, nyers krumpli. A krumpliból és lisztből készült, olajban sült lepényféle tájanként más-más fűszerezéssel gazdagítja a magyar konyhát. Van, aki csak egy kevés lisztet tesz bele. Van, aki lisztet és tojást, estleg tejfölt ad hozzá és lisztet. Van, aki csak sóval ízesíti, s van, aki borsot, hagymát, fokhagymát, sőt petrezselyemzöldet is társít hozzá. Van, aki mustárt rak bele, más petrezselymet vagy egyiket sem. Mindenki tudja, aki kóstolta már: a tócsni finom eledel. Receptleírások gyakorta burgonyalepény név alatt szerepeltetik. Ha több tojást és lisztet adunk hozzá, akkor fánkszerű vagy palacsintaszerű lesz, ha csak egészen keveset, akkor jobban érvényesül a krumpli íze. Van, aki gombával készíti, mások káposztával. Akadnak olyanok is, akik cukkinivel vagy gombával együtt keverik a krumplit. Ebben a régóta egységtelen országban az adagolás sem egységes. Annyi bizonyos csupán, hogy a legtöbb a krumpliból kell a tócsniba. A krumplit általában tisztítás után, nyersen reszelik egy nagy edénybe, többnyire fazékba. Ha elegendő men�nyiség gyűlt össze, jöhet a liszt meg a tojás. A mennyiséget úgy határozzák meg, hogy addig kell adagolni, amíg kevergetéssel sűrű, tésztaszerű állaga nem lesz a tócsni masszájának. Közben különféle fűszereket

szórogatnak bele ízlés szerint, főképpen és többnyire sót. De őrölt bors, pirospaprika, kakukkfű, tárkony, petrezselyem, hagyma, fokhagyma éppúgy szóba jöhet, mint mindama fűszerek, melyekről tudatlanságunk miatt most nem tettünk említést. Ha Észak-Magyarországon kérdezünk rá a tócsnikészítés mikéntjére, ezt a választ kapjuk: kell hozzá körülbelül egy kiló krumpli, amit nyersen lereszelünk. Ehhez adunk 2 tojást, 2-3 evőkanál lisztet, sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint lehet még hozzákeverni különböző fűszereket. Olajban sütjük, több részletben, az olajban aztán szépen szét kell lapítani a masszát, majd mindkét oldalát megsütni. A Mátrában azt mondják, krumpliból, lisztből, tojásból és egy kevéske olajból áll – no meg persze a különböző fűszerekből és az elengedhetetlen sóból – a macok, merthogy errefelé így hívják. Szabolcs-Szatmár-Beregben a krumplilángos fokhagymás, kapros tejföllel az igazi, de sült szalonnát is szoktak a tetejére rakni. Ez a lepcsánka. Vannak vidékek, ahol, ha vékony, palacsintatészta-szerű a lepény, akkor krumpliprósza névre keresztelik, ha pedig tenyérnyire lapított, kanállal szaggatott, akkor cicege lesz a neve. (A cicegébe nemritkán húst is kevernek.) A krumplis-lisztes masszát mindkettőnél tejföllel keverik ki, ám ha ehelyett tojást használ az illető és reszelt fokhagymát, akkor a tócsni alapanyagát készíti. Van, aki úgy tesz különbséget, hogy a tócsniban nyersen reszelt, a lepcsánkában, rösztliben pedig főtt krumpli van. A rösti esetében hajával együtt megfőzik a burgonyát, utána reszelik le.



170

csalÁd, otthon

Ahol kislyukú reszelő dukál hozzá (újabban kislyukú elektromos darálón küldik le a krumplit), ott az eredményt krumplibabának hívják. Nagylyukú reszelőn a gyors változat készül: hamar megvan és ropogósabbra sül. Így valahogy: nagylyukú reszelőn lereszelünk kb. 5-6 közepes krumplit, beleütünk két tojást, fűszerezzük sóval, borssal, majoránnával, és annyi lisztet keverünk hozzá, amennyiből galuskatészta-sűrűségű kevercs lesz. Kanállal beleszaggatjuk forró olajba, kicsit meglapogatjuk benne, és ha piros, megfordítjuk. Veszprémben van, aki csak úgy egyszerűen tócsinak hívja a tócsnit, és a cicege nevet életében először zalai nagynénjétől hallotta. Ők egyébként csak egy kevés liszttel, sóval, fokhagymával alakítják a reszelt krumplit. A nagynéni 1-2 evőkanál tejfölt is tesz bele, ettől a krumplimassza sem barnul meg annyira állás közben. Deviáns nüánszok: az egyikbe liszt helyett néhány kanál zsemlemorzsa kerül, a másikba a fele burgonyát sajtreszelőn, a másik felét durvább reszelőn reszelik le. Ha a krumplin kívül vöröshagyma, feketebors van benne, valamint tördelt macesz, akkor a neve latke, és mellé tejfölt vagy almaszószt esznek. A Szigetközben

karalábéból is készítik, de akkor már (ci)bere a neve. Hogy ki mit tesz még bele, rá, melléje, az már az ő dolga. Ízlések és pofonok, ahogy mondani szokás. Ízlések és tócsnik. Szegényebb vidékeken önálló étel. Van, ahol főzelék mellé szeretik feltétnek. Van, ahol krumplis jellege és alakíthatósága miatt főként köretnek tálalják. Van, ahol a tócsnira fokhagymás apróhúst halmoznak meg egy kis tejfölt, s máris kiadós egytálételt varázsoltak az asztalra. Végül van, ahol – tócsni zöldcsütörtök módra (párolt parajjal kenve, tükörtojással a tetején) vagy tócsni szűzérmékkel töltve – főfogás. A világ legegyszerűbb étke, de kóstoltam már pisztrángos változatát is. Kész tócsnipor is kapható nálunk (pl. Mátraszentimrén), egy zacskó tartalma három embernek is elég. Külföldi gyártmány, de hogy mennyire magyar, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a feliratozáson tócsni, macok, lapcsánka egyaránt szerepel. Van, akit zavar az elkészítési módok és elnevezések sokfélesége, ezért a maga módján (az interneten) ekképp igyekszik rendet vágni a nagy összevisszaságban: „Ezt a Mátrában és környékén macoknak vagy (Egerben) mackónak ismert csemegét a balatoni hiénabüfék nagy részében tócsni néven árusítják az egynyári sütödések, a Bakonyban tócsi a neve, Vas megyében cicege, Szabolcsban, Szatmárban és Beregben lapcsánka, Zentán pedig német lepény. Közeli s távoli rokonai az üzbég külcse (lángosféle), az ausztriai Kartoffelpuffer (krumplilángos), a cseheknél utcai étel a papírba csomagolt krumplilángos. Újvidéken, ha a tésztából kisebb karikát készítenek, megsózzák és köménymaggal megszórják, ez lesz a sovány bodag.”



171

család, Otthon Na, gyerekek, foglaljuk össze, mit tanultunk! Diktálom a szócikket, írjátok. Cím: tócsni. Krumplilángos, krumplis palacsinta, lapcsánk(a); még a Mátrában is többféle néven ismerik. Hús nélküli alaprecept, amelyet krumpliból, lisztből, tojásból, olajból a legszegényebbek is el tudtak készíteni. Hajdanán főételnek számított, ma gyakran köretként kerül az asztalra. Az idők folyamán számtalan változata alakult ki, többféle ízesítéssel készül. Míg például a tócsni eredeti alapreceptje tojást és fokhagymát tartalmaz, a névrokon krumpliprószához és cicegéhez tejfölt használnak. Mindenkinek megvannak a saját tócsnivariációi, sőt akadnak, akik magát a tésztát is különböző alakzatban, vastagságban sütik ki, attól függően, hogy milyen töltelékkel, feltéttel készítik. A tócsni ugyanaz, mint a toksa (ÉszakMagyarország), macok (Mátra), cicege, tócsi (Veszprém megye), lapcsánka (Nyírség) gánica (Őrség), matutka (Közép-Magyarország), krumliprósza (Zala megye), görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), lapotyka (Vas megye), vagy recsege, lapótya, matutka (Magyarország különböző vidékein), illetve rösztike, harula, röstiburgonya, lepkepotyi (némely tájegységünkön), valamint rösti (Svájcban),

placki (lengyel nyelvterületen), bramborák, babagudovica (cseh, néhol a tót falvakban), latke(sz), hremzli (zsidó közösségekben). A tócsni név, amely talán a legelterjedtebb, az egyik legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki. Kicsengettek ugyan, de azt azért még elmondom, hogy van, ahol zsírban sütik a szlovák hagymás-krumplis lepény megmagyarosodott változatát. Van, akinek a nagyanyja azt mondta, hogy a zsír beszívását úgy lehet megakadályozni, ha egy kevéske pálinkát vagy rumot gyúrunk a tésztába. Nem sokat, legföljebb 1 evőkanálnyit. Az édes tésztához (pl. fánk) rumot, a sóshoz pálinkát. Nem kell kipróbálnotok, de az eredmény akkor is pazar, ha a pálinkát vagy rumot nem a készítménybe, hanem a készítőbe gyúrjuk bele. Nem sokat, legföljebb 1-2 pohárnyit. Juhani Nagy János

Nincs elrontott étel Ha a pecsenye leve leég, néhány karikára vágott burgonyát tegyünk bele, amely az égett ízt magába szívja. l Ha nagyon zavaros lesz a hús-, vagy a csontleves, egy tojás fehérjét egy kanál vízzel gyenge habbá verünk, és azt a levesbe öntjük. Addig forraljuk,, amíg a tojásfehérje megtúrósodik és a zavarosságot magába veszi. Ha utána sűrű szitán leszűrjük, szép tiszta levest kapunk. l Ha elsózzuk a levest, vagy a pörköltet, kis késhegynyi szódabikarbónát adjunk hozzá, ez elveszi a só ízét. l Ha a tejszín nem verődik fel, újra hűtjük, az alját leöntjük. l Amikor a piskótatészta annyira leég, hogy majdnem használhatatlan, a használható részeket összevágjuk, rummal meglocsoljuk, darált dióval, porcukorral, lekvárral összekeverjük és más süteményekhez tölteléknek felhasználhatjuk, vagy diónyi golyókat formálhatunk belőle, majd kakaós cukorban megforgatjuk.


172


csalÁd, otthon

Szőke baba vagy mongoloid kamasz?

Az árvácskák családba vágynak

Hatalmas máglya áll a kiskundorozsmai Sziksósfürdő sátorvárosának főterén. Tábortűz lesz belőle, ha feljönnek az augusztusi csillagok. Gyerekek, fiatalok veszik majd körül a nagy tüzet, tíz nap múlva pedig nekik bomlanak ki a tűzijáték virágai. Háromszázötvenen vannak itt, a gyermekvédelmi gondoskodásban élők létszámának töredéke. A legutóbbi statisztikai összegzés szerint 17 568 árva gyerek él köztünk, akiről a társadalom gondoskodik.

A

z Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány (ÁGOTA) munkatársai és segítői azon vannak, hogy ez a nyár emlékezetes maradjon a kiskundorozsmai táborlakók számára. Az ÁGOTÁ-t Kothencz János hozta létre tíz évvel ezelőtt. A katolikus teológusi, tanári diplomás férfi csecsemőkorától 24 éves koráig állami (ma már úgy nevezik, gyermekvédelmi) gondoskodásban nőtt fel, pontosan tudja, mire van szükségük az árva gyerekeknek. Többüknek él anyja, apja, aki nem tudja, vagy nem akarja nevelni utódját. S van egy hosszú lista, melyen azoknak a házaspároknak a neve sorakozik, akiknek minden vágyuk, hogy hazavigyenek és nevükre véve, saját gyermekükként neveljenek, örökbe fogadjanak közülük valakit. Hogy mégis oly kevés gyerek talál szerető szülőkre, annak több oka is van. Tíznapos mennyország – Frusztráltak valamennyien. Úgy gondolják, őket nem lehet szeretni, mert ők nem olyan értékesek, tehetségesek, mint családban élő társaik. Mi a szakembereinkkel, az

önkéntes segítőinkkel együtt ezt szeretnénk elfeledtetni velük évközi rendezvényeinken és a nyári táborokban. Engem jó nevelőszülőkkel, kiváló gyermekotthoni vezetővel áldott meg az ég, ráadásként összeismertetett az izsáki plébánossal, Podmaniczki Imre atyával, akinek sokat köszönhetek. Szerencsém volt, mert szerettek. Arra tettem föl az életemet, hogy minél több gyereket érjen ilyen szerencse, és bár a szülőket nem tudjuk pótolni, annyi szeretetet kapjanak, amennyi csak lehetséges. Tíznapos mennyország lesz a táborunk – ígéri. A mérhetetlen szeretetéhségről beszél a tábor egyik önkéntes segítője, dr. Szántó Andrea orvos is: – Van, aki belázasodik, holott nincs semmi baja, csakis azért produkálja a tünetet, hogy simogassuk, kényeztessük. Barcsi Antal, a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságának vezetője az utolsó teljes, 2004-es adatokkal érzékelteti a képet. Az arányok nem változtak: – Miközben tizenhét és félezer gyerekről gondoskodott a gyermekvédelem, mindössze hétszázötven örökbefogadás történt. Ugyancsak abban az évben öt-



173

család, Otthon

Kothencz János az alapítványával segít

százötven örökbe adható gyerekre kétezer kétszáznyolcvanhat alkalmas szülő várakozott. Két és fél, három év a várakozási idő. Általában gyermektelen házaspárok, vagy olyan családok szeretnének örökbe fogadni, ahonnan már kirepültek a saját csemeték. A magyar szülőaspiránsok azonban – ellentétben a külföldiekkel – nincs rá jobb szó, válogatnak. Legtöbbjük szőke, kékszemű és minél fiatalabb, mindenképpen három év alatti babát szeretne.

a vér szerinti szülő–gyermek kapcsolatban sem ritkaság a szakítás. Több azonban a megindítóan szép családtörténet. – Tizenhat éves, problémás kislányunk Kanadába került egy olyan családba, ahol öt vér szerinti gyerek mellé hét idegent fogadtak be örökre. Bea nemrég, tíz év múltán meglátogatott minket mexikói férjével. Szépen, jól élnek, lányunk a média világában dolgozik. Más: alföldi család öt gyereket vett örökbe, sorban, ahogy a lehetőségek megengedték. Előzőleg is ők nevelték a gyerekeket nevelőszülőkként. Az apa több helyen vállalt munkát, hogy mindenük meglegyen. Szépen éltek, ám az anya váratlanul meghalt. Azóta is együtt vannak, az apa, gondolhatni milyen áldozatok árán, a munkája mellett hibátlanul gondozza, neveli és végtelenül szereti a kicsiket – sorolja Kossa István.

Küldetésnek tekintik – Mi nem a szülőknek keresünk gyereket, hanem a gyereknek alkalmas szülőt – ez az alapelv. Nyugat- és Észak-Európában, Amerikában ellenben életcélul tűzik ki házaspárok, Isten által kijelölt feladatnak, küldetésnek tekintik, hogy beteg, sérült gyerekeket neveljenek föl, és állítsák talpra, iskoláztassák, amennyire lehetséges. Nekik nem számít a bőr színe, a szem formája, és örömmel veszik magukhoz a tízévesnél idősebb, ,,elrontott” gyerekeket is, mert az még nagyobb kihívás, még nagyobb áldozatot kíván – meséli az igazgató. Kossa István örökbefogadási tanácsadó kudarcok és sikertörténetek sokaságáról tudna mesélni. A felbontott örökbe fogadások száma nem túl magas, 2004-ben 17 ilyen eset történt. Ha belegondolunk, sajnos

Kölcsönkért játszótárs Örökbefogadás mindig is volt. Elhalt szülők gyermekeit, vagy a sok testvér közül valamelyiket a családon belül vette magához valaki: nagybácsi, keresztszülő, vagy éppen a nagyszülő. Az állam nem volt jelen, a katolikus egyház tartotta számon ezeket a történéseket és az egyházközségi Historia Domusban örök időkre feljegyezte. Ez a szép keresztény hagyomány, hogy rokon lép a szülő helyébe, ma is él, de most már jogszabályi keretek között történik. Működik a nyílt örökbefogadás ,,intézménye”, amikor találkoznak a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők, vagy azok egyike. Az egymásra találásokat nem túl régen féllegális, de jó szándékú szervezetek intézték, ma már több alapítvány teljesen legálisan működik, és ,,összehozza” mondjuk a nem óhajtott babát megszülő gimnazista lányt és az örökbefogadókat. A gyermekvédelem azonban csakis a titkos örökbefogadásban vesz részt. Ebben a formulában még szigorúbbak a sza-



174

csalÁd, otthon

Minden jó szót tapssal köszönnek meg

Fotók: Veréb Simon

bályok. Csakis az a gyerek adható örökbe, aki teljesen árva, vagy a bíróság, a hatóság kimondta vérszerinti szülei alkalmatlanságát, illetve az, akiről lemondanak a szülei. Egyébként azért ilyen kevés az örökbe adható gyermek, mert a gyámhivatal a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem találja meg a szülőket, akik lemondó nyilatkozata nélkül az eljárás nem folytatható le. Ezek a nők (anyák?), ha belegondolnának: csak az aláírásukon múlik, hogy soha nem látogatott gyermekük valóságos családban felnőve, ép lélekkel érje el a felnőttkort. Mindig is körültekintő vizsgálódás előzte meg az örökbe fogadást, de a kritériumok 2003. január 1-jétől szigorodtak. Cselekvőképes, nagykorú személy lehet örökbefogadó, olyan ember, aki 16 évvel idősebb a gyermeknél, de nem töltötte be a 45. életévét. Környezettanulmány előzi meg az aktust és a leendő szülőnek el kell végeznie egy tanácsadó, felkészítő tanfolyamot is. Ez alól vannak kivételek, a nagymama, vagy a nagynéni természetesen idősebb is lehet. A magyarok előnyben vannak a külföldi aspiránsokkal szemben. A gyermekvédelmi szakemberek kihangsúlyozzák, hogy a vagyoni jólét, mond-

juk így, a gazdagság nem feltétlenül előny. Természetesen egyetlen gyerek neve mellé sincs odaírva a származása, de azért tudják, például a nevéről, hogy ez a pici hatéves koráig egy romatelepen nevelkedett, tehát már kialakult az identitása. Senki se higgye, hogy ez a gyerek jól érezné magát ügyvédék villájában a Rózsadombon. Más kérdés, hogy ügyvédék a Rózsadombról nem is igen fogadnák őt örökbe. Barcsi Antal, Kossa István és alighanem valamennyi gyermekvédelmi szakember szívét történetek nyomják, akár a kövek. Például a dúsgazdag főorvos esete, aki telefonált, hogy akkora terepasztalt vett a kisfiának, mint egy egész bérházi lakás alapterülete, csak az a baj, a gyerek egyedül unja már a vasutazást, kellene valaki, akivel játszhatna. Kéri hát az igazgató urat, ,,mosdasson ki egy állami gyereket” és adja kölcsön pár napra. Tudja Isten, mi vezérel a gyermekvédelembe magasan képzett embereket, hiszen a fizetések átlagon aluliak, a szívük, idegrendszerük idő előtt tönkremegy, mert ők nem aktákat tologatnak, hanem gyerekek, emberek sorsáról döntenek. Isten tudja. Lévay Györgyi



175

család, Otthon

Ismét lesz pályázat

Földért életjáradék Négy fordulója már sikerrel lezajlott a Földért életjáradék programnak, amely 2007-ben várhatóan újra indul. Mennyi pénzt remélhetnek földjükért cserébe az idős birtokosok, ha jelentkeznek a pályázatra?

A

z állam oly módon is bővíti területeit, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján életjáradék fizetése ellenében megvásárolja a 60 évnél idősebb személyek földtulajdonát. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pályázat alapján úgy vásárolhat az állam javára legalább egy hektár, legfeljebb 20 hektár külterületi termőföldet, összesen nem több mint 3 millió forint értékben, hogy annak ellenértékeként életjáradékot fizet. Az életjáradék alapjául szolgáló összeget a vételár másfélszerese alapján állapítják meg. Az életjáradék összege függ az életjáradék alapjául szolgáló összegtől, valamint a jogosult életkorától.

adni, hanem életük hátralevő éveikben a kapott életjáradékból nyugdíjukat kiegészítve akarnak könnyíteni életükön.

Kis parcellából birtokot Az állam, amikor döntött a „termőföldet életjáradékért” program beindításáról, abból indult, hogy az 1–20 hektár közötti földtulajdonok esetén piaci, és nem hatósági eszközökkel próbálja meg elérni, vagy legalább érdemben befolyásolni a versenyképes birtokméretek kialakítását, tájékoztat a pályázatról szóló jogszabály értelmezéseként a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írásos anyaga. E program reális alternatívát kíván adni azon 60. életévüket betöltött földtulajdonosoknak, akik életkoruk, sajátos élethelyzetük, vagy bármilyen más okból a jövőben nem kívánnak gazdálkodni, földjüket sem akarják haszonbérbe

Mennyi jár? Mennyivel lesz könnyebb az élet a program résztvevői számára, azaz mennyi életjáradékhoz lehet hozzájutni? Táblázatunkban az tüntettük fel, hány forint jár egy földbirtok értékének minden százezer forintja után. Nézzünk egy példát, hogy e táblázatot értelmezni tudjuk. Ha egy 68 éves férfi 10 hektár földjét szeretné életjáradék fejében „eladni” az államnak, 250 ezer forint/hektár adásvételi ár esetén 79 328 forintot kap életjáradékként havonta. Mivel a 10 hektáros ingatlan 2,5 millió forintot ér, az állam a vételi ár másfélszeresét veszi alapul, ez pedig 3,75 millió forint. Utóbbi összeg 37 darab 100 ezer forintos részre osztható, és minden 100 ezer forintos rész után 2144 forint jár, tehát 37x2144 forint a képlet, amely havi 79 328 forint. Nem csoda tehát, hogy a földért életjáradék koncepció sikert aratott. Az első három pályázat alapján elmondható, hogy a programban részt vevők átlagéletkora közel 70 év, a megítélt életjáradék pedig átlagosan havi 31 425 forint. Eddig több mint 19 ezer szerződést kötöttek meg, vagyis ennyi tulajdonos földjét, 64 ezer hektárt vásároltak meg.



176

csalÁd, otthon Életjáradék egységekben* számolva Életkor (év) 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 és felette

Férfi 1430 1497 1566 1643 1727 1820 1921 2027 2144 2269 2454

Nő 1139 1194 1255 1322 1393 1471 1556 1648 1749 1859 1979

Feltételes indulás Az életjáradéki konstrukció keretében csak olyan termőföld ajánlható fel, amely egyébként is a Nemzeti Földalapba tartozna. Így nem ajánlható fel olyan föld, amely védett, vagy védelemre tervezett természeti terület, tanya, belterületi föld, lakóingatlan, pince, présház, állattartó telep, takarmányszárító. Ha kétséges, hogy a felajánlani tervezett ingatlan megfelelő, a földhivatalok, a falugazdászok, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet munkatársai adják meg a szükséges tájékoztatást. A jogszabály értelmében nem szükséges, hogy a felajánlott termőföld egy tagban legyen, azt több földrészletben is fel lehet ajánlani. Azon földrészletek birtokosai is jelentkezhetnek, amelyek közös tulajdonúak – Magyarországon több tízezer hektár ilyen státusú. Ha a tulajdonos részt akar venni a programban, megkeresi a többieket, hogy azok adják el tulajdoni illetőségüket az államnak annak érdekében, hogy a földrészleten a közös tulajdon szűnjön meg. Ha belemennek, indulhatnak a pályázaton,

a zavaros hazai birtokviszonyok pedig folyamatosan tisztulnak. Információink szerint a költségvetési szigorítások miatt 2006-ban csak egy pályázat volt az év első felében, de 2007 elejétől ismét érdemes figyelni a híradásokat. A pályázati felhívást az Nemzeti Föld Alap (NFA) internetes oldalán (www.nfa.hu), a sajtó útján (első sorban vidéki napilapok, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő) valamint más szokásos módon (külön kiadványok formájában teszik közzé, amelyek beszerezhetők többek között a körzeti földhivatalokban, a falugazdászoknál, az NFA ügyfélszolgálatán, valamint megyei irodáiban). M. H. T.



*A birtok értékének minden 100 ezer forintja után járó összeg. Forrás: NFA

177

kikapcsoló

Lutri a lottó

Egyetlen számmal is lehetett nyerni Egy átlagos magyar átlagkeresetből több mint háromezer esztendő alatt lehetne félretenni a lottófőnyeremény összegét. Ezzel szemben e szerencsejáték története még négyszáz éves sincs. Lottó néven pedig éppen fél évszázada ismerjük. Évforduló-naptárak szerint 1957. január 17. a magyarországi lottójáték születésnapja.

J

ó játék, szó se róla. Napi 640 ezer forint kamat üti a markát annak, aki minden idők harmadik legnagyobb magyar lottónyereményét bankokban fiaztatja. A második legnagyobb hazai lottónyeremény, 2 milliárd 815 millió forint hónapokon át halmozódott 2003-ban, ugyanabban az évben, amelynek márciusában 2 milliárd 980 millió forintot fizetett a telitalálatos szelvény. Ennyi pénzről ki ne álmodnék szívesen? Lottó – olaszos hangzású név. Nem véletlenül, hiszen az első hiteles feljegyzések a szerencsejátéknak erről a változatáról olasz földről származnak. Amikor az itáliai városállamok veszítettek a kereskedelemben addig meghatározó pozíciójukból, és jelentős eladatlan árukészletek halmozódtak fel, egy bolognai kereskedőnek jutott eszébe először, hogy áruját kisorsolja. Ennek lebonyolításához csekély értékű, számozott sorsjegyeket bocsátott ki. A leleményes kalmár hamar felismerte, ha több pénz folyik be a sorsjegyek eladásából, mint a kisorsolt áru értéke, vagyis a tevékenység nyereséget hoz. Viszonylag gyorsan megfordult tehát az irány: csakhamar a sorsjáték a cél, a nyeremény pedig csupán eszköz. A játékos kedvű taljánok szinte mindenre fogadást kötöttek: a kikötőkbe érkező hajók befutási idejére,

egyházi méltóságok kinevezésére, a pápaválasztás eredményére és a magisztrátusi választások kimenetelére egyaránt. Genovában az 1620-as években a köztársaságot kormányzó nagytanács tagjainak évenkénti kooptálásakor a kialakult hagyományok szerint előbb 120, később 90 jelölt közül öt került be – sorsolással – a Nagytanácsba. A sorsolás eredményére, vagyis az új tanácstagok személyére fogadásokat kötöttek a polgárok. A szenátorjelöltek egyegy számot kaptak, ezek „megjátszása” politikai véleménynyilvánítás is volt. Ha valaki egy bizonyos szenátorjelöltre fogadott, annak sikere, szerencséje esetén a feltett pénzének a tizenötszörösét kapta. Ha azt is sikeresen eltalálta, hogy az illetőt hányadiknak húzzák ki, akkor a boldogsága talán nagyobb volt, mint a politikai karrieristáé, hiszen kockáztatott pénzének hatvanszorosát nyerte vissza. Igen népszerűek voltak a feltett tétek több ezerszeresét (!) ígérő, két-három szenátorjelölt együttes sikerére való fogadások. A lottó szó akkori (és mai) olasz jelentése nem egyéb, mint „részesedés”, hiszen politikai kedvencének sikeréből részesedett a játékos. A lottótörténet első állami húzását 1620-ban rendezték meg Genovában. Az évenkénti sorsolásokért felelős Benedetto Gentile szenátornak támadt az az ötlete,



178

kikapcsoló

Külön kereset nyugdíjasoknak: szelvényellenőrzés a 70-es években

hogy a sorsolások haszna ne a vállalkozókat gyarapítsa, hanem közcélokat szolgáljon. Ő dolgozta ki a játékszabályokat is. Kellő számú játékos esetén a lottó sohasem volt veszteséges, hiszen a nyertesek között a tétek meghatározott arányát osztották fel. A genovai játék mint sikeres vállalkozás más városállamokba, más régiókra is átterjedt, rohamosan tért hódított Velencében, Pármában, Milánóban, sőt, a pápai államban is rendeztek sorsolásokat. Az olasz lottó gyorsan hódított, és igen népszerűvé vált Európa más országaiban is. Nálunk egy 1751-es császári pátens által

Megnyíltak az első lottózók


honosodott meg, persze, olasz vállalkozók révén. Ők a fogadásokat koncessziós engedélyek alapján, bizományi hálózatban szerezték. Budán és Pozsonyban működött először lottéria. Az első budai húzást 1770. szeptember másodikán rendezték a Bomba (ma Batthyány) téri jövedéki épületben. A legrégibb magyar fogadójegy 1780-ból, Gyöngyösről származik. Lehetett fogadni a kilencven számból kihozott öt nyertes szám egyikére, vagyis egyetlen számmal is lehetett nyerni. Fogadhattak a sorrendre, az ambóra (számpárokra) és ternóra (számhármasokra); ez a többi játékos sikerétől vagy sikertelenségétől függetlenül, előre közölt arány szerint, a befektetett összeg sokszorosát kínálta nyeremény gyanánt. Az egyes társaságok között ádáz harc dúlt a koncessziós jogokért. II. József, megelégelve a kialakult helyzetet, megszüntette a bérleti rendszert, és a lottó szervezését 1787-ben állami irányítás alá helyezte. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt szünetelt a szerencsejáték, később a Bach-korszak hazafias érzelmű közönsége bojkottálta az osztrák lottót.

179


kikapcsoló A kiegyezés után 1868-ban vált önállóvá a Magyar Királyi Lottóigazgatóság. A rendszer teljesen megfelelt az osztrák mintának: a sorsolásokat kéthetente rendezték. A kislutri a szegények játéka és az államkincstár jelentős bevételi forrása lett. A szegény néprétegek felfokozott játékkedve komoly szociális feszültségeket okozott: sokan utolsó filléreiket tették fel a lutrira (ezt a fogalmat a magyar nyelv nem egy szólásmondása is megörökítette). 1897-ben a képviselőház pénzügyi bizottságának jelentésében ez állt: „Az eddig fennállott kislutri kizárólag a babonát, a tudatlanságot és a nyomort tette kincstári jövedelem forrásává.” Az állam azonban nem mondhatott le a szerencsejáték jövedelméről, és az osztálysorsjátékot vezette be a lutri helyett. 1897-től így kerek hatvan évet kellett várni a következő lottósorsolásra, amikor 1957. március 7-én másfélmillió szelvénytulajdonos próbálta ki szerencséjét. A lottójáték hasznát akkor a lakásépítés finanszírozására fordították. Telitalálat az 1958–59-es években ötvennyolc hétig nem akadt. A fél évszázada újjászületett lottó első esztendejében, 1957-ben – akárcsak 1969-ben, 1978-ban, 1981-ben és 1982-ben – harminc hétnél több idő telt el két ötös között, pedig 1989-ig csak ötös lottót és totót játszhattak a fogadók. A lottó és a hozzá kapcsolódó tárgynyeremény-sorsolások is egyre népszerűbbek lettek. A munkahelyeken sorra alakultak a lottózótársaságok, országszerte épültek lottózók. A sorsolások pénteken zajlottak, kisebb „vándorcirkusz” járta a városokat, esztrádműsorokat is szerveztek. A hetvenes évek elejére a hetente eladott szelvények száma elérte a tízmilliót. A 70-es és a 80-as években hétről hétre átlagosan 10 millió szelvény fogyott. Megjelent a havi lottó, a TV-lottó, a hatos lottó és – mintegy ismé


Kézi számhúzás a hőskorban Fotók: Szerencsejáték Rt.

telve a történelmet – visszajöttek az osztrákok. Amikor a lottószelvények árát kétszeresére – húsz forintra – emelték, hetente átlagosan 6-7 millió lottószelvény fogyott. Azóta többször is drágult a gazdagsággal kecsegtető papír, de ennek ellenére egyre többen álmodoztak – heti 10-12 millió szelvényen – a szerencsét hozó öt számról. Ezeket évente átlagosan öt-hat fogadó találta el. Párját ritkította az 1990-es esztendő, amikor egyetlen héten 13 ötöst is találtak. S már történelem az is, amikor az egyik esztendő 40. játékhetén 579 millió forint ütötte egy szerencsés lottózó markát – holott megnyerésében hónapokon át milliók reménykedtek. Azóta nőtt az összeg, a lottózótábor és a nyerési vágy egyaránt – csak a szerencse nem mindig. Benedetto Gentile szenátor úr – aki nemcsak a mai lottó alapját teremtette meg, hanem a játék állami monopóliumát is – tudta, milyen játékot kell kitalálnia. Juhani Nagy János

180


kikapcsoló

Egymillió forintot nyert A 2006-os Kincses Kalendárium nyereménypályázatában a feladvány így szólt: Ki az a magyar vívónő, aki Sidney-ben és Athénben egyaránt olimpiai bajnoki címet nyert? Ötezernél is több pályázati szelvény közül igen sokra írták rá a helyes választ: Nagy Tímea. A beküldők közt Fortuna döntött: nyereménypályázatunk győztese 2006-ban Gutai Ferencné nyugdíjas, Jászdózsáról! Villás Károly, a Kincses Kalendáriumot kiadó Cental Kft. ügyvezető igazgatója családias hangulatú összejövetelen köszöntötte a nyertest, akit Ferenc fia (aki állásközvetítéssel foglalkozik) is elkísért a nyeremény átadására. Gutainétól megtudtuk, hogy a kisebbik fiú, Gergely főiskolás, és Angliában vállalt munkát. A leánygyermek, Gabriella pedig egyetemista Veszprémben, s ő nógatta a mamát, hogy küldjék be a pályázati szelvényt a kiadóba.

Az egymilliót érő nyertes szelvény

No, rá máskor is érdemes lesz hallgatni, az már biztos… Gutai Ferencné azt is elmondta, hogy szintén a nyugdíjas éveit töltő férjével együtt régóta olvassák a Kincses Kalendáriumot. S hogyan tudták meg, hogy szerencsével jártak? Falubelijük kérdezte, tényleg ők-e a nyertesek? Hamar utánajártak, s valóban: tisztán egymillió forint a jutalom! Amiből majd jut erre is, arra is – tervekben nincs hiány. S jó néhányat valóra is lehet majd váltani a nyereményből…

A dr. Székelyi Margit budapesti közjegyző jelenlétében történt sorsolás eredménye A nyereménypályázat megfejtése: Nagy Tímea. Nettó 1 000 000 Ft készpénzt nyert: Gutai Ferencné, 5122 Jászdózsa. Egyenként nettó 50 000 Ft készpénzt nyertek: Plejszer Tamás, 9700 Szombathely; Bálint Józsefné, 6771 Szeged; Orbán Lászlóné, 4956 Kispalád. 1-1 könyvcsomagot nyertek: Bancsiné Árnyas Judit, 3000 Hatvan; Tóthné Ambrus Gabriella, 8878 Lovászi; Tóth Tiborné, 3383 Hevesvezekény; Török Mária, 5510 Dévaványa; Nagy Lajosné, 9561 Tokorcs. 11 db FOREL rágcsálóriasztót nyertek: Nagy István, 1238 Budapest; Berekszászi Katalin, 6600 Szentes; Sterczer Dávid, 2800 Tatabánya; Bobaly Barnabásné, 3762 Szögliget; Horváth Sándorné, 6440 Jánoshalma. 1–1 kétszemélyes MAHART retúr bécsi szárnyashajójegyet nyertek: Koncz Istvánné, 5331 Kenderes; Koczúr György, 2655 Kétbodon. A Kincses-pályázatok nyerteseinek teljes névsorát a http://www.kincses.hu honlapon olvashatják az érdeklődők.


181


kikapcsoló

Porondon a Richter család

Micsoda cirkusz

A

z idősebb generáció emlékeiben ma is elevenen élnek az első cirkuszi élmények. A kis 100-150 személyes vándorcirkuszok, melyek eljutottak az ország legkisebb településeire. Hozták a fényt, a csillogást, a falun túli világ híreit. Csemetéik mindig ott jártak iskolába, ahol tábort vertek, s ha összebarátkoztál velük, segítettél a majmokat, a kutyákat, a medvét, elefántot etetni, akár ingyen is megnézhetted az előadást. Persze nem mindenki volt ilyen szerencsés. Annak tejjel, túróval, tojással is lehetett fizetni. Évtizedek múltán aligha lehetne reálisan megítélni ezeknek a műsoroknak a művészi színvonalát, az azonban bizonyos, hogy minden egyes ilyen – jórészt családi – trupp a szervezés és a rendezés magasiskoláját művelte. Mert hogy kevesen voltak, s mindenkinek mindenhez kellett értenie. Ha kellett beültek a zenekarba, kicsik és nagyok egyaránt tudtak zsonglőrködni, bohóckodni, sátrat szerelni, autót vezetni, szekeret hajtani. Mindenki éppen ott termett, ahol szükség volt rá.

És voltak az ötvenes, hatvanas években a magyar cirkusznak felejthetetlen sztárjai is. Ki nem emlékeznék Eötvös Gábor felejthetetlen poénjára, arra, hogy „Van másik!” A híres zenebohóc ezzel a műsorával – joggal mondhatjuk – megnevettette az egész világot. Vagy a borotváló elefántra, mely a közönség szűnni nem akaró kacagása közepette úgy csinált bolondot a lelkes önként jelentkezőből, hogy az még csak meg sem sértődhetett a produkción. Voltak persze világhírű légtornászaink, akiknek repülése láttán infarktus kerülgette a nagyérdeműt, állatidomáraink, akik az oroszlán torkába dugták a fejüket. Emlékeznek ugye rá, hogy itt volt nálunk KIO, az illuzionista, s máig sokan találgatják, hogyan varázsolhatott az egyik pillanatról a másikra hullámzó búzamezőt. Egy időben sokan azt jósolták, a cirkusz kimegy a divatból. A televíziós műsorokban a világ legjobb produkcióit láthattuk, fényt, csillogást, amellyel a kis



182

kikapcsoló cirkuszok nem tudtak versenyezni. És a cirkusz mégis él és virágzik. Közülük az egyik legismertebb magyar utazó cirkusz a Richter család tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Cirkusz. Történetét, az utazó társulat mai életét özv. Richter Józsefné osztotta meg velünk. Ő maga olasz származású, a Mangaruci Reno család ivadéka. Magyarországra pedig úgy került, ahogy az artista családoknál lenni szokott. Valamelyik külföldi cirkusz műsorában szerepeltek együtt későbbi férjével, és egymásba szerettek. Aztán együtt járták a világot, s emelkedtek a cirkusz legnagyobb sztárjai közé. Pályafutásuk elismeréseként kiérdemelték a Jászai Mari-díjat, a Monte Carló-i és a Római Cirkuszfesztivál nagydíját és számos más művészi elismerést. Férje 58 évesen, 1979-ben hunyt el. Fia, Richter József döntött úgy, hogy követve a családi hagyományokat, létrehozza álmai cirkuszát. Erre költötte a család minden pénzét, amit addig kerestek. Igaz nem minden előzmény nélkül vágtak bele a vállalkozásba, hiszen ősei már a XIX. században is nagy sikerrel járták a világot. A Magyar Nemzeti Cirkusz premierjét 1995-ben tartották Budapesten, a Hősök terén. Azóta minden esztendőben a nyarat Balatonlellén töltik, tavasszal és ősszel pedig járják az országot, s gyakran utaznak vendégszereplésre külföldre is. Richter Józsefné ugyan már túl van a hetvenen, mégsem tud elszakadni az utazó társulattól. Saját lakókocsija és persze fia és unokája, az egész kiterjedt család várja nyaranta a hétvégeken. Most hetvenen vannak a társulatban, de a műsor felét most is a család állítja ki. A cirkusz bonyolult szervezet. Hozzá tartoznak az artisták, a

zenészek, az állatsereglet, a műszakiak. Minden évben jó előre meg kell szervezni a társulatot, folyamatosan gondoskodni a 32 ló, 8 púpos teve, a zebrák, a lámák, az elefánt és a 11 fehér tigris ellátásáról. Időben lekötni a fellépőhelyeket, irányítani a pakolást, a költözést. Aztán az ő dolguk a kamionok karbantartása, a világítás biztosítása, a precíz könyvelés. Na és persze meg kell rendezni az attrakciót, amire nem csak bejön, de amin ámul, csodálkozik, megijed és nevet a közönség. De ez ma már a Monte carlói Cirkuszfesztiválon nagydíjat nyert unoka, Richter Flórián feladata. Van-e jövője a cirkusznak? Richter Józsefné szerint a cirkusz örök. Ezt a művészetet fogják művelni dédunokái és azok unokái is. Mert megvan bennük az a képesség, hogy el tudják varázsolni az embereket. J. A.



183

kikapcsoló

keresztrejtvény

2007-ben van nagy költőnk, Dsida Jenő születésének 100. évfordulója. Ebből az alkalomból egyik verséből idézünk a jelzett sorokban. A megfejtés beküldendő a CENTAL Kft. nevére (1509 Budapest, Postafiók: 44.). A címzés alá írják fel: „Keresztrejtvény”. Beküldési határidő: 2007. március 31. A megfejtést beküldők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: Fődíj: nettó 100 000 forint készpénz. További nyeremények:3 megfejtőnek 10–10 000 Ft, 10 megfejtőnek kozmetikai ajándékcsomag, 5 megfejtőnek könyvcsomag, további 5 megfejtőnek FOREL rágcsálóriasztó, 1 megfejtőnek zalakarosi hétvége. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a Népszava 2007. április 25-i számában tesszük közzé. Sudoku – ezt játsszák már az egész világon Indiától kezdve Európán, Dél-Afrikán át egészen Amerikáig. A logikai fejtörő megjelent az újságok rejtvényrovataiban, szakkönyveket írnak róla és természetesen internetes fórumokon cserél eszmét a megszállottak egyre népesebb tábora. A Sudoku lényegében egy mágikus négyzet, amelynek minden sora és oszlopa csak egyszer tartalmaz egy bizonyos számsort, ez a probléma már a korai századokban is foglalkoztatta a matematikusokat. Az ezen alapuló fejtörőt egy japán rejtvénycsináló – Nobuhiko Kanamoto – találta ki még 1984-ben, s nevezte el Sudokunak. Az elmúlt húsz évben a játék csak lappangott, hogy idén hirtelen a felszínre törjön s járványszerűen megfertőzze a világ szinte valamennyi rejtvénykedvelőjét. Most mi is közreadunk ízelítőül két – egy kön�nyebb és egy nehezebb – feladványt. A játék lényege: a 81 mezőből álló négyzet 9 sort és kilenc oszlopot tartalmaz, valamint 9 kisebb, 3 x3 mezőből álló kisebb négyzetet. Néhány mezőben előre megadott számokat találunk (minél kevesebbet, annál nehezebb a feladvány), a többi mezőt úgy kell kitölteni, hogy minden sorban és minden oszlopban, illetve a kisebb négyzetekben csak egyszer forduljanak elő a számok 1-től kilencig. Tessék kipróbálni!


184

sudoku 1 7 8 3 5 2 8 3 9 2 5 9 3 1 5 7 6 4 1 5 2 4 6 7 5 1 5 2 7 9 4 1 7 9 3 5 6

8

5 7 1

4 2 6 6

8 1

2

4 6 7

1

2 5 9 3 8 1

6


7

kikapcsoló

Dsida Jenő (1907–1938)


185


kikapcsoló

Nyereménypályázat Hagyományos pályázatunkon mindenki részt vehet, aki a helyesen kitöltött pályázati szelvényt kivágja, és 2007. március 31-éig címünkre visszaküldi. A címzés alá kérjük, írják fel: Nyereménypályázat. Cím: CENTAL Kft., 1509 Budapest, Postafiók: 44. A helyes választ beküldők közül – közjegyzõ jelenlétében – sorsoljuk ki a nyertesek nevét. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses. hu) és a Népszava 2007. április 25-i számában tesszük közzé. A fŐdíj: nettó egymillió forint készpénzben. További nyeremények: 3 beküldőnek fejenként nettó 50-50 ezer forint 5 megfejtőnek egy-egy könvcsomag 5 megfejtőnek egy-egy FOREL rágcsálóriasztó 1 megfejtőnek zalakarosi hétvége

PÁLYÁZAT Melyik társadalmi szerveződés nevének rövidítése a BOM betűszó? A megfejtést írják be a pályázati szelvény „Megfejtés” rovatába. Beküldendő a kitöltött pályázati szelvény. Csak a szelvényen beérkező megfejtések vesznek részt a sorsoláson.

&------------------------------------------------------------------------------------------------PÁLYÁZATI SZELVÉNY Megfejtés: ...........................................................................................................

................................................................................................... Név:………………………………………………………………… Lakcím:………………………………………………………………..


186


kikapcsoló

Hagyományápolás, emberszeretet és mértéktartás Kovács Margit (1902–1977) művészete Százöt éve született Kovács Margit, a győri származású kerámiaművész. Bár tanulmányai befejezését követően Budapestre költözött, s ott hozta létre minden fontos művét, szülővárosáról sohasem feledkezett meg. Az 1970-es évek elején Győrnek ajándékozott alkotásai ma ugyanott láthatók, ahova jóváhagyásával kerültek: a Kreszta-házban rendezett, életművét összegző állandó kiállításban, amely 1981-ben a Ferenczy Múzeumból letétbe kért alkotásaival egészült ki.

K

ovács Margitot évtizedeken át a magyar kerámiaművészet egyik megújítójaként tisztelték, pedig eredendő alkotói vágya csupán az volt, hogy olyan egyedi és sokszorosított tárgyakat készítsen, amelyek bármely otthonba kerülve örömet okoznak tulajdonosaiknak, és melegséget, derűt, szelíd szépséget sugároznak környezetükbe. Pályáját a gazdasági világválság idején kezdte, miután Jaschik Álmosnál, a Wiener Werkstätte-ben és a müncheni Állami Iparművészeti Iskolában magas szinten elsajátította a mintázás fortélyait, a korongozást, a különféle máztechnikák használatát és az agyag szeretetét. Alkotói célul egyrészt a hagyományos képző- és iparművészeti nyelv szintetizálását, másrészt a terrakotta sorozatművek egyedivé tételét tűzte maga elé. 1929-ben tért haza Münchenből. Hihetetlen energiával és elszántsággal kezdett munkához, hogy kialakítsa saját formanyelvét, felépítse önálló művészetét. Új formai lehetőségekkel, a legkülönfélébb mázakkal kísérletezett, közben régi mesterek műveinek titkát kutatta. A magyar és európai kerámiaművészet hagyományaiból indult ki, s a műfaji, formai tanulságokat le-

szűrve fejlesztette tovább saját művészetét. Gazdag fantázia, nagy beleélő- és kiváló jellemábrázoló képesség birtokában, a mestereitől tanult mértéktartással alkotott, műveire azonnal felfigyelt a szakma és a közönség egyaránt. A kerámia hagyományos díszítő funkcióját, a puha agyag szobrászi megmunkálhatóságának változatos lehetőségét és saját természeti megfigyeléseit ötvözte figuráiban, alakos edényeiben, gazdag ornamentikájú reliefjein. Korai művei többnyire rusztikus edények, dísztárgyak, reliefek, és a 30-as évek elejétől figurális körplasztikák, fülkereliefek. Valamennyi kisméretű, tömören összefogott, színt kezdetben csak az edény és néhány fülkerelief hordozott. A Jákob álma (1929) című terrakotta dombormű – e korszak egyik legfontosabb alkotása – magasplasztikájú, máz nélküli munka. Mintázásakor a művész az érzékeny figuraformálás mellett a fény-árnyék hatásokra épített. A kompozíció három motívumra egyszerűsített: az ifjú Jákob ülve alszik egy fa alatt, mellette angyal fúj ébresztőt. A lényegre koncentráló jelenet a kora reneszánsz hangulatát idézi. Az életszerűséget a téglány alapba feszített három figurális elem erőteljes plaszticitása és az



187

kikapcsoló üresen hagyott háttér síkja közötti feszültség teremti meg. Ugyancsak vallásos tárgyú a Mária feliratú, korai terrakotta relief, amelyen a szűz két siratóasszony között látható. E mű expresszívebb az előbbinél, érzelmi telítettsége előrevetíti a drámát, amely gyermeke születésével és halálával Mária életében sorsszerűen bekövetkezik. Az ugyanezen időben készített használati és dísztárgyak között már megjelentek a kakasos vázák, a különféle figurákkal vegyített, korongolt edények és a folyatott vagy ecsettel lazán felhordott, csillogó, végül matt mázak. Kovács Margit e korszak végén Sčvresben a samottal ismerkedett, amely a zsánerszobrok felé irányította figyelmét, s amely anyag az 1950-es évek második felétől vált igazán fontossá számára a forma továbbegyszerűsítéséhez és a mondanivaló tömörebb, absztraktabb megfogalmazásához. A népi fafaragások, mézeskalács- és kuglófsütőformák és a bizánci művészet hatását mutatják alacsony plasztikájú, áttört reliefjei, apró fülkeplasztikái, melyeket a művészetére később is oly jellemző sárga-fehér-vörös-kék (vagy türkiz) színekkel gazdagított. Gyermekeket ábrázoló alakjainak visszatérő modellje egy kötényes kisfiú, és egy tágra nyílt szemű lánygyermek (Bámészkodó-ülő kislány, 1933 k.; Kisfiú/Ülő kisfiú, 1934). Következő alkotói korszakát a monumentális dekorativitás erősödése, valamint új vázaformák (Halas váza, Nyilazó váza), alakos gyertyatartók (Nőalakos gyertyatartó), vallásos, népművészeti indíttatású, vagy mitológiai témájú művek sokasága és a népi kerámiával rokon szellemű, a formakezeléssel szervesített ornamentika-használat jellemez (Bűnbeesés, 1943; Krisztus, 1948; Jó Pásztor, 1942; Királykisasszony, 1944; Ülő nő/Párka,


A győri Kovács Margit Múzeum

1947–48 k.). Arcábrázolásai a portréművészet irányába fejlődtek (Anyám, 1948), amely a korábbi, tipizáló jellemábrázolásra hatva, kerámiaszobrászatát az egyénítés irányába terelte (Ülő lány, 1948). A gótikus és perzsa miniatúrák, és bizánci ikonok forma- és színvilága jelent meg első falkép-kísérletein, amelyek többsége sík alapba karcolt, egymás mellé és fölé helyezett életképekből állt, amit stilizált növényi díszítményekkel, valamint a mozdulatok, formatagoló vonalak ritmusával fűzött egybe. Ekkor készült kiemelkedő alkotása, a nagyméretű Díszkályha (1936) is, melyet fülkereliefek és körplasztikák egyaránt díszítettek. A mű a középkori csempeművészet lényegének megértéséről és virtuóz szobrászi tudásról vall – nem véletlen, hogy a VI. Milánói Kerámia Triennálén ezüstéremmel jutalmazták, és megvették. Ide sorolhatjuk a 30-as évek végének egyik legjelentősebb magyar épületkerámiáját, a győri Szent Imre-templom kapubejáratát is, amely ugyancsak az ő műve.

188


kikapcsoló

Jákob álma

Szabadon formált figurái korongolt alkotásainak megoldásához közelítettek: a henger vagy kúp alakra redukált, zárt körvonalú testből csak a kezek és a fejek emelkedtek ki (Nővérek, 1942; Siratóas�szonyok, 1944). Harmadik alkotói periódusa kezdetén – 1948-ban – a Fényes Adolf Teremben rendezte harmadik önálló tárlatát, amelyen már kitapintható volt művészi fejlődésének új iránya, a korábbi, sok szálon kialakult egyéni stílusjegyek összeolvadása, és a fokozódó stilizálás. Témáinak fő ihletője a magyar népművészet lett, vallásos tárgyú figurái helyére az ikonográfiai típusok megtartásával a mindennapi életből vett jelenetek alakjai kerültek (pl. Szoptató, 1948). Ezt az irányt ötvözte az állami megrendelésekre készített, nagyméretű, barokkosan mozgalmas, gyakran túlzsúfolt, festett vagy mintázott, mázas falképein a szocialista realizmus formai követelmé-

nyeivel és az új társadalomban felmerült aktuális témákkal, amely olyan művek születéséhez vezetett, mint a Magyarország térképe, a Balaton térképe, az Úttörő Áruházba megrendelt Szökőkút díszmedence, vagy az Üvegfúvó, a Martinász és a Gyapotszedők. A dekorativitás, stilizálás és mintázás harmonikus összekapcsolása a rá jellemző őszinte bensőségességgel és intimitással ezekben az években a kerámia falképein valósult meg, amelyekhez a szecesszió és a reneszánsz vált elsődleges ihletforrássá (Mese, 1950; Szépséges virágszál, 1951; Virágének, 1955; Áll előttem egy virágszál, 1950-es évek vége). Körplasztikus alkotásai a gyermekkori élmények, mesék világát idézik, amely új kihívást jelentett számára, és az addigi vis�szafogott színhasználata megélénküléséhez vezetett. Mesebeli lényekké formálta a paraszti és polgári világ jellegzetes alakjait, a



189

kikapcsoló

piaci kofát, a kanászt, a királylányt, a kispolgári fruskát és a szájhőst (Nő kosárral, 1952; Esőleső, 1953; Pacsirta, 1955; Fésülködő dáma, 1957; Háry-sorozat, 1962). Hangvétele hol ironikus, hol realista, nemritkán szokatlanul nagy felületekkel dolgozik, és a mozgásban való ábrázolásra koncentrál (Fonó, 1953). Már az 50-es évek második felétől kimutatható figurakezelésében egy újabb, erős formaredukciós törekvés, ami a samott újrafelfedezésének köszönhetően egy absztraktabbnak tűnő, tömörebb nyelv, rusztikusabb alakítás, és különösen a 60as években, szomorú érzelmek, negatív élmények – pl. árulás, aggódás, öregség, betegség, halál – kifejezésre juttatásához vezetett. Témavilága a drámai érzelmek ábrázolásával gazdagodott (Júdás csókja, 1956; Öreg csősz, 1958; Betegápolás II., 1966). Korongolt alakjainak zárt formáit expresszív érzelem és drámai erő járja át (Korongolt sirató, 1958; Gyász I., 1960; Gyász II., 1960; Fáradtság, 1966; Anya és leánya, 1967; Virrasztó, 1968). A 60-as évek 3. negyedétől kezdődő, utolsó alkotói korszakában az allegorikus ábrázolásmód vált dominánssá művészetében (Hommage Szentendre, 1968; Hagymatornyok patrónája, 1968; Halászasszonyok, 1968). Többalakos figura-

csoportjaival és többjelenetes, összefüggő falképeivel az emlékezés, a várakozás, a múlt összegzése és az élet értelmének – születés, család, szeretet, halál – a sommázása kerül a művészi mondanivaló előterébe, mintha féltő gondossággal üzenni kívánna az őt követő generációknak! (Legyetek jók!, 1966; Születés, 1968; Házasság, 1968; Halál, 1968; A Mag, 1969; A Jó és a Rossz tündér, 1970). Monumentálisak az élet értelmét kutató, évszázados bölcsességeket figurákkal megfogalmazó művei, köztük számos ismert mitológiai és bibliai téma újraalkotása (Odysseus, 1967; Szirének, 1968–69; Salome tánca, 1969; Noéék, 1968–70; Philemon és Baucis, 1970), az elmúlástól való félelmet megörökítő páros szobrok (Melyik immár az anya és melyik a gyermek, 1974) és a reménytelenséget pszichikai hitelességgel ábrázoló alakos művek (Horgászok, 1968; Cantata Profana, 1969–70; Halotti beszéd, 1970). Kovács Margit művészetének lényegét a közérthetően megfogalmazott realista, szimbolikus és allegorikus nyelvhasználat, a hagyománnyal átitatott, egyszerű, lényegretörő forma keresése és a szenvedélyes életszeretet hirdető, őszinte kifejezésmód jellemzi. Munkásságát akkor értékeljük helyesen, ha a modernség és a hagyomány kérdése mellett – ami szüntelenül foglalkoztatta magát a művészt is – azt vizsgáljuk, milyen indíttatás mellett hova jutott. Szellemtársait ne az üres formai utánzók, az eredményeit felhígító keramikusok között keressük, hanem mesterei, kortársai és azon 70-es évek végén induló fiatalok körében, akik szintén az archaizálást választották a világban való eligazodáshoz, még ha természetszerűleg más utat is jártak be. N. Mészáros Júlia



Betegápolás

190

kikapcsoló

Lagzi Lajcsi már klasszikusnak számít

Mulatós kórság, s ami mögötte van

A

nehezen meghatározható szórakoztató zenei stílus a nyolcvanas évek elején mulatós, vagy lakodalmas rock néven robbant be a köztudatba. Olyan rétegzene, melynek tíztől úgy nyolcvan évesig vannak kedvelői, sőt még rajongói is. A mulatós zene a Vajdaságból indult kelet-európai hódító útjára. Ami azt is jelzi, az ott élő magyarok ilyen formában is őrzik nemzeti hovatartozásuk tudatát. Kitalálói: a Bugyi fivérek Zoltán, János és Gyula, azaz a 3+2 nevű, 1982-ben alakult együttest. Az elnevezés igen prózai, a felállásra utal, a három Bugyi mellett Bobok Attila és Táncos Jancsi voltak az együttes tagjai. Pillanatok alatt hihetetlen népszerűségre tettek szert, minden faluban az ő zenéjükre roptak a bálokon, a lagzikon. A megalakulás évében megjelent első lemezük, a Halvány őszi rózsa több mint egymillió példányban fogyott csupán Jugoszláviában, sőt azonnal ausztráliai turnéra kaptak meghívást, természetesen az ott élő magyaroktól. A lakodalmas rock stílusmeghatározás Bugyi Zoltántól származik, akinek korábban az újvidéki rádiónál volt rockzenei műsora. A 3+2 együttes Kicsiny falum ott születtem én című egykori magyar nóta átdolgozása kiirthatatlan volt az ottani rádiókból, egy kívánságműsorban másfél óráig sorolták azok neveit, akik ezt a számot kérték. A mulatós ipar nagy üzletnek bizonyult, Zoltán 1992-ben 3+2 Bugyi Index néven saját kiadót indított, azzal a cél-

lal, hogy saját lemezeik mellett új mulatós előadók lemezeit is kiadják. Hamarosan hozzánk is beáramlott a lakodalmas rock. Elsőként a népdalénekes Kadlott Karcsi kapcsolt, felismerte a népdalokat, és a magyar nótákat csupán „mulatósítani” kell. Az üzletben rejlő igazi lehetőséget azonban a Zeneművészeti Főiskola tanárképző szakán végző Galambos Lajos látta meg, aki azonnal feladta soroksári sramlis múltját, s létrehozta máig tartó vállalkozási és zenei birodalmát. Lajcsi karrierje szinte amerikai sikersztori. Mivel szülei nem akarták, hogy családi néven szerepeljen, felvette a Lagzi Lajcsi művésznevet. Hamar felismerte, az emberek szeretik azt a hangulatot visszaidézni a hétköznapi életben, az utcán, (szinte bárhol), amit egy vidám lagziban átéltek, hallottak, akár képzetlen előadók tolmácsolásában is. Lajcsi azonnal felfedezte a szórakoztatás azon szeletét, ahol nem kell sokat bíbelődni a dalokkal, nincs szükség igényes hangszerelésre. A mulatós zenét a szakmabeliek többsége lenézi. Az ok egyszerű: ezek a dalok meglehetősen képzetlen zenészek termékei. Megszólaltatásához minimális hangszeres tudás kell, az improvizálás ebben a műfajban ismeretlen. A mulatós zene sokáig „tiltott” volt idehaza. A Hungaroton, azaz a Hanglemezgyártó Vállalat mereven elzárkózott az effajta zenéktől. Idővel azonban látva az illegálisan terjesztett mulatós kazetták el-



191

kikapcsoló

Televíziós fellépés Szegeden, Lagzi Lajcsival

adási mutatóit, beadták a derekukat. Azonban ahelyett, hogy a gombamód szaporodó hazai zenekarokkal készítettek volna felvételeket, behozták a 3+2 és a SogoA mulatós zenét játszó zenekarok felvételeit. Hazai együttesek lemezeket csak reklám céljából készíthettek, de el nem adhatták. Lagzi Lajcsi egy ügyes húzással a Sugár áruház elé költözött kicsiny zenekarával. Az élő mulatós hakni megtette hatását. Az emberek mint az ingyen cukrot vitték a kazettákat. Mulatós zene nem hangozhatott el sem a rádióban, sem a tv-ben. Miután Lajcsi már több mint egymillió kazettát forgalmazott, a Hungarotonnal létrehozta a Qualiton-Maestro Egyesületet, majd Lajcsi testvére, István a mindmáig egyik legtermékenyebb mulatós kiadót, a Kadenciát. E kiadó a számtalan mulatós anyag mellett különféle humoros anyagot

is kiadott, többek között Sas József (Privát izélek), Kabos Laci (élő műsor), Gugyerák (Bárdy György), a Sowder Duó és a Markos–Nádas–Boncz humortrió több kazettáját. A Holdex kiadó már valamiféle stílusi ötvözeteket próbált létrehozni, így jelenhetett meg a Diszkó Csárdás sorozat, s a jobb sorsra érdemes Csuka Mónika (a Beatrice együttes alapítója) eklektikus rockdiszkómulatós lemeze.



Szerzők A rendszerváltás után – alighanem a büntetéstől félve és az adózást elkerülendő –, számos olyan feketén árult hanghordozó, főleg kazetta jelent meg, amelyen nem tüntették fel a szerzőket. Például egy „rogyásig használt” nótáról, a Hosszú fekete hajról, csak sok év után derült ki, hogy annak szerzője az ettől a műfajtól ugyancsak

192

kikapcsoló

Egy ifjúkori kép: Galambos és sramlizenekara

távol eső zenei világú Deák Bill Gyula, a magyar blueskirály. A mulatós világban igen ismert szerzővé vált Eisemann Mihály, Erdélyi Mihály, de Zerkovits is. A Kék a szeme című sláger bejegyzett szövegírója és zeneszerzője Kiss Tibor, aki ezt a dalt távolról sem mulatós stílusban írta, de minden egyes lagzi egyik legkedvencebb dala. A Dupla Kávé duó által sikerre vitt Se veled, se nélküled című dal sem mulatósnak született, melyet, a mulatós világtól távol eső szerzőpáros,Dobos Attila és Joós István (az egyik legnagyobb hazai popkiadó, a Warner Magneoton kereskedelmi igazgatója) neve fémjelez. De a zenekarok akár száz éve született dalokat is feldolgoztak. Ilyen az ismeretlen szerzőjű Halvány őszi rózsa. Játsszák az ötvenes évek kupléit (Duna parti séta, El kell

menni katonának, A Dohány utca sarkán), a hatvanas évek Németh Lehet táncdalokat (Fogj egy sétapálcát, Reszket a hold, Lehel, hogy szép nem vagyok), filmbetétdalokat (A muzsikusnak dalból van a lelke, A Villa Negra románca, Egy Duna parti csónakházban), a hetvenes évek beat és rock dalait (Citromízű banán, Petróleumlámpa, Kisleány, Gondolj majd rám). Természetesen százával születtek új mulatós dalok is (Bye-bye bébi, Álmaim királynője, Kis csacska lány, Fekete lány, Ellopom a szíved). A mulatós zene számtalan, a hetvenes és nyolcvanas években született pop- és rockslágert is felhasznál. A legnépszerűbb szerző Demjén Ferenc. Ezeket az „átformált” dalokat ugyan nem tudják kiadni, de esténként több száz előadó énekli Rózsi dalait, elsősorban a Szerelemvonat című dalt..



193

kikapcsoló

A mulatós rock „hőskora”: a 3+2 együttes

Előadók Lajcsi frenetikus sikere nyomán sorra alakultak a mulatós zenekarok, az elnevezések olyanok voltak, mint a múlt században divatos falvédőszövegek. Kadlott Karcsi megalapította a 3+1 Kópé elnevezésű mulatós triót (Karcsi, Hajós Jani, Gatya Maca), Galambos István létrehozta azt a Sunda Bunda Banda elnevezésű formációt, amely később e műfaj elhíresült tévés műsorának, a Dáridónak kísérő zenekara lett. A korábban szólista énekes, Csínnya Jóska (csínnyaságok-csúnyaságok) létrehozta a Bandát. Bácskában ők játszottak a legnagyobb lakodalmakon, sőt eljutottak a Vajdaságba is. A héttagú Koktél és az öttagú Csalogató zenekarok „kiszélesítették a műfajt” a sramlival. A szólisták, többek között Miki, Szloszi, Hagyma, a Janik, Postás Jani, Nyakas Jani és Sörös Jancsi a kilencvenes évek közepéig tucatnyi sö-

rös mulatós anyagot adtak ki. Igen szép eladási sikert ért meg a Betli, majd az ebből a formációból létrejött Terített Betli zenekar. „Nem ismerjük a kottát, elővesszük a Bibliát”, volt a jelszava az 1991-es Rákóczi tehetségkutatón feltűnt Romapop elnevezésű együttesnek. A cigány nyelven előadott mulatós lemezeiken megpróbáltak „újítani”, nem használták a kocsma és az anyós szavakat. „Terveinkben szerepel egy templom létrehozása, ahol miseszerű koncertjeinken Isten igéjét hirdetjük”, nyilatkozta akkoriban a csapat vezetője, Barna Gyula. A Dáridó és a kor egyik legmenőbb mulatós csapata a Feri meg az Anyósa elnevezésű duó volt. A duó elnevezése és a dalok a férfi és az anyós mindenkori ellentétjéről szóltak, mindezt a fellépéseken egy az anyós kezében lévő laskanyújtóval illusztrálták.



194

kikapcsoló Dáridó A mulatós stílus fénykorát a TV2 kereskedelmi adón élte, péntek esténként a Dáridót a „király”, Lagzi Lajcsi dirigálta. Hogyan kerülhettek a mulatós Dáridóba a legnevesebb pop- és rockzenei sztárok? Bármi furcsa is de évekig egyetlen hazai tévében sem szerkesztettek semmilyen popzenei műsort, így a művészek – tévés csatorna híján – ha kényszeredetten is, de elvállalták a Dáridós fellépést. Fura látvány volt, a csápolós közeghez szokott popsztárok kikapós műcigánylányokkal és buja nótaénekesekkel ontják és fogadják a tapsot. A fogadtatás azonban nem volt egyértelmű. Több ezer fiatal pártolt el korábbi kedvencétől, amikor fekete nemezkalapban meglátták a képernyőn a „mulatozó” Eddavezért, Pataki Attilát. Új előadók is bemutatkoztak a Dáridóban, többségükre azonban ma már senki sem emlékszik. De néhányan, mint például Márió a harmonikás, szép karriert futottak be. A Dáridó és Lagzi Lajcsi által képviselt zenei vonal ma is nagy népszerűségnek örvend, amit a Dáridó-turnék páratlan sikere is igazolni látszik. Sikerlista A Dáridó műsor és az azóta megjelent hanghordozókra felvett számok gyakorisága szerint, felállítható a mulatós slágerlista első tíz dala: 01. Aranyeső 02. Kombiné 03. Hosszú fekete haj 04. Se veled, se nélküled 05. Kék a szeme 06. Halvány őszi rózsa 07. Van nekem egy csíkos gatyám 08. Egy késő üzenet 09. Hosszú barna haj 10. Bolond a szerelem

Magyarországon a mulatós zenét ma is csak elvétve hallani a közszolgálati és a kereskedelmi rádiókban és televíziókban. Talán egyetlen kivétel, az ATV-n futó Fásy Mulató. Szólni kell még a műfaj különlegességéről, a nyugdíjas éveiben járó Uhrin Benedekről, aki casió sercegéssel kísért Rebeka-szerű dalaival „tarolt”. Emlékezetes volt a 2003-as Sziget Fesztiválon való fellépése, igaz ma sem érti az öregúr, miért „tombolt” dalaira a jelen lévő több ezer rockzenét kedvelő fiatal. Manapság egyre több techno és dance csapat ad ki mulatós jellegű lemezt, hiszen a dübörgő monotonság lett a divat. Ezen előadók közé tartozik az Mc Haver és a Teknő, kik a dance és a techno alapra, a népzenéből átvett malackodó szöveggel „hódítanak”. Bódy Guszti is a diszkó illetve a dance stílusjegyeit ülteti át a cigány folklórba. Ő volt az elsők egyike, aki felismerte: a kíséretbe be kell vonni a cigányfolk hangszereit, a tamburát, a bőgőt, a szájbőgőt, a kannát, illetve a cigány nyelvet. Sajátságos mulatós világa kialakításában Kaszás Péter dalszerzővel dolgozik, aki Zámbó Jimmy dalainak szerzőtársa is volt. A dance és a cigányfolk egyfajta ötvözésével próbálkozik Győzike is, az ő „népszerűsége” adott, a kereskedelmi televíziózás történetében is páratlan cirkuszt mutat be. A mulatós zene előadói minden különösebb erőlködés nélkül, többnyire fergeteges jókedvet hagyva maguk után keresnek sok, nagyon sok pénzt. Tehetik, mert ráéreztek az emberek dalos természetére, melynek kiélésére hosszú ideig még a presszók, kocsmák mélyén sem volt lehetőség. Nem gondolom, hogy ez tragédia lenne, de azért szólhatna sokkal szebben is a nóta. Zoltán János



195

kikapcsoló

A színészlord

P

ótolhatatlan emberek általában nincsenek. Felülmúlhatatlanok már annál inkább. A páratlan tehetség azonban ritkán „reinkarnálódik”, elvétve ismétlődik és nem klónozható – ezért is emlékezetes örökre. Arany Jánosnak Széchenyiről írt sorai: „Nőttön nő tiszta fénye, amint időben és térben távozik” a legnagyobbakra is vonatkoztathatók. Nőttön nő tiszta fénye a XX. század egyik legnagyobb színészének és legkitűnőbb Shakespeare-interpretátorának is. Laurence Olivier (1907–1989), a hang- és filmfelvételeknek köszönhetően, máig lenyűgöz legendás teljesítményével, amelyet eddig senkinek sem sikerült túlszárnyalnia. Tehetsége titkának megfejtésére nem volt elég élete 82 esztendeje sem. Kritikák, tanulmányok, könyvek rengetege kísérli meg az eligazítást a zseniális és professzionális színész világában; eredményeik összefoglalása újabb kötetet töltene meg. A legtömörebben és legtalálóbban Charles Bennett angol drámaíró jellemezte. Szerinte Olivier olyan természetességgel mondta el Shakespeare sorait, mintha csak a színpadon vagy a felvevőgép előtt jutnának eszébe. Be is skatulyázták mint Shakespeareszínészt, holott nem véletlenül érdemelte ki kortársaitól az „ezerarcú” jelzőt. Tragikus és komikus jellemszerepek felejthetetlen alakítója. Mélyről fakadó, magával ragadó drámai ereje cseppet sem teátrális, a vígjátékokban pedig könnyedén, derűs eleganciával formálta meg a figurákat. Nyolcvan vagy száz darabban játszott, attól függően, hogy a kezdeti idők statisztaszerepeit színészi teljesítménynek

számítjuk-e, avagy sem. Alakított gránátnyomásos rendőrtisztet, királyt, mexikói papot, királyfit, volt Stuart Mária szeretője, Rómeó, Mercutió, Jagó, Asztrov doktor, Burgayne tábornok és Titus. A harmincas és negyvenes évek színpadi sztárja, később a Shakespeare-művek legendás megfilmesítője így ír vis�szaemlékezéseiben: „Olyan gyakran kérdezték már meg tőlem, hogy mi a sikeres színész legfontosabb tulajdonsága, hogy a gyors válasz helyett: »Természetesen a tehetség«, kénytelen voltam mélyebben elgondolkodni. Most már azt mondanám, a jó színésznek három egyformán fontos tulajdonsága van: 1. Tehetség: Ennek szakmai tudássá kell fejlődnie. 2. Szerencse: Bár ez nyilván változó, annyi szükséges belőle, hogy az ember önmaga is higgyen benne. Az embernek éreznie kell, hogy szerencséje a megfelelő pillanatokban a megfelelő lehetőségekhez juttatta. 3. Kitartás: Ezt a képességet látszólag nem befolyásolja még a betegség sem, hacsak nem támad folyamatosan.” Az Oscar-díjas angol színész és rendező 1907. május 22-én született Dorkingban. Apja, Gerard Olivier tiszteletes szigorú vallásosságban nevelte három gyermekét. A legkisebb Olivier, Laurence, aki később mindvégig kínosan ügyelt nevének francia írás- és ejtésmódjára, ötévesen már házi színielőadásokat rögtönzött egy faláda tetején, anyja és nővére nagy tetszésére. Amikor anyja 1920-ban meghalt, Larry már túl volt az első félig nyilvános színi bemutatkozáson. A Julius Caesar karácsonyi iskolai bemutatóján Brutust alakította. Az előbb egyházi énekkarban szólistáskodó,



196

kikapcsoló

majd az iskolai színjátszással ismerkedő Laurence-ből az apa teológust szeretett volna faragni. Tanára, Geoffrey Heald azonban a színpad, a színjátszás szeretetével oltotta be tanítványát. A kisiskolás Olivier 12 éves korában Máriát játszott a „Jelenetek a Vízkeresztből” című produkcióban („A szereposztás az Erzsébet-kori hagyomány furcsa variációja volt: fiú játszott lányt, és lány is játszott fiút”), majd egy év múlva A makrancos hölgy Katáját alakította. Ez már nyilvános szereplésnek számított. „Az előadás olyan sikert aratott, hogy meghívtak bennünket Stratford-upon-Avon-be, a Shakespeare Emlékszínházba … akkor szagoltam először igazi színházi levegőt a rivalda másik oldaláról.” Ez 1922-ben történt. Négy év múlva, az oxfordi iskolaévek és a Fogertynél folytatott színi tanulmányok után Laurence már egy birminghami színházhoz szerződik, majd csakhamar londoni társulatokhoz kerül. Hamarosan feladatokhoz jut, főszerepet is kap, Amerikába utazik, megköti élete első házasságát Jill Esmonddal – éli a huszonévesek pergő, boldog életét.

Pályájának fordulópontja mégis csak 1936-ban érkezik el, amikor – akkor még Rómeó és Mercutio sikeres megformálójaként – a híres Old Vice társulatának tagja lesz. Ehhez az időszakhoz és ehhez a társulathoz fűződnek élete legendává vált nagy alakításai: a Hamlet, V. Henrik, Machbeth, Coriolanus, Othello Jagója és Sir Toby Belch a Machbethben. „Épp a legjobbkor végleg megalapozódott a hírem mint vezető szerepekre alkalmas fiatal karakterszínészé” – írja Egy színész vallomásai című visszaemlékezésében. A kritika hamar észrevette, hogy Shakespeare hősei Laurence Olivier megszemélyesítésében a mindenkori nézőhöz, a jelen érző és gondolkodó emberéhez szólnak. A második világháború idején Olivier valósággal „ingázik” a londoni West End és New York között, többször megfordul és forgat Hollywoodban is. Több tucatfilmben játszik tucatszerepet 1930 óta, de az Üvöltő szelek, A Manderley ház asszonya, a Lady Hamilton, az V. Henrik vagy a Túlsó part filmszínészként is emlékezetessé teszi. Ő maga évtizedekkel később, az érett művész bölcsességével így vonja meg a mérleget: „Akkoriban a színpadi színjátszást és a filmszínészetet két teljesen különböző szakmának, sőt, hivatásnak tartották. Most már tudjuk, hogy a helyzet sokkal bonyolultabb. Ugyanezek az összetevők szükségesek mindkettőhöz, csak az arányok különbözők. Évekbe is telhet, míg az ember pontosan felméri ezt, és az egyéni esetekben is sok finom variáció lehetséges a színész karaktere szerint. Nálam évekig tartott, míg megtanultam filmen játszani…” 1947-ben filmre vitte a Hamletet („biztos voltam benne, hogy ez a film életem legfontosabb munkája”), saját rendezésében, s maga játszotta a címszerepet is. Minden idők egyik legérdekesebb Hamlet-interpretációja ez, méltán jutalmazták Oscar-díjjal.



197

kikapcsoló Laurence Olivier a háború után az épület nélkül maradt Old Vice társigazgatója lett. A társulat sikeresebbnél sikeresebb évadokat produkált, színre vitték egyebek között Ibsen Peer Gyntjét, a III. Richárdot, Csehov Ványa bácsiját, majd a IV. Henriket és az Ödipusz királyt. Az ekkor már „ezerarcú” színészként emlegetett Oliviert – a színjátszás első lordjaként – nemesi rangra emelték. A társulat sikeresen vendégszerepelt ausztráliai turnén és a „vasfüggöny” mögött, a színművész filmrendezőként, impresszárióként, színházi intendánsként is egyre népszerűbbé vált. Ő kapta a megbízást 1962-ben az újjászerveződő Nemzeti Színház igazgatására. Tevékenységének erről a vitatott, de kiemelkedő előadásokat és emlékezetes szerepeket eredményező évtizedéről John Elson és Nicholas Tomalin írt könyvet. Ez volt az Othelló, a Szent Johanna, a Solness építőmester időszaka és a híres moszkvai vendégszereplésé, amikor (1965-ben) 35 perces vastaps zúgott a Kreml Színháztermében. 1970 nyarán Sir Laurence Olivier – bármilyen udvariasan igyekezett is vis�szautasítani a kitüntetést – Lord lett, 1971ben mutatták be a felsőházban mint bárót. 1975-ben megkapta az Order of Merit-et, a legmagasabb értelmiségi kitüntetést. 1975-től 1981-ig húsz filmben szerepelt. Halála előtt néhány évvel eljátszotta Lear királyt, tolmácsolásában az öregség esendőségét, megalázottságát bontva ki súlyosan, meggyőző eszközökkel. Talán az egyetlen színész volt, aki leleplezhette saját emlékművét: egy bronz dombormű 28 leghíresebb szerepében ábrázolja. Pályatársak, színészbarátok vallomásaiból tudjuk, nem volt könnyű természet. Barátságtalanságát, mogorvaságát sokan megszenvedték, s amikor jó ivó hírében állt, nem volt ritka vendég a botránylapok

pletykarovatában sem. Különösen zaklatott volt második házassága az Elfújta a szél Scarlett O’Hara-jával, Vivien Leigh-vel. A kétszeres Oscar-díjas színésznőn furcsa baj hatalmasodott el, a valóságban is olyanná vált, mint amilyennek az idegbeteg, egzaltált Blanche-t alakította A vágy villamosában. Két évtizednyi közös életük az 1960-ban bekövetkezett válásig a férj szerint „egy expressz-lifthez hasonlított; hol felfelé rohant az égbe, hol meg lefelé zuhant, őrült iramban, megállíthatatlanul.” Magánélete, művészi pályája szempontjából is egyaránt megváltás volt tehát Olivier számára az a pillanat, amikor megnézte William Wycherley A falusi feleség című színdarabját: „Miss Joan Plowright igencsak elbűvölt Margery Pinchwife szerepében; már nevének hangzása is elég volt hozzá, hogy gyengéd gondolatokat ébresszen bennem.” Később, amikor A komédia című darabban Joan a lányát játszotta, Olivier beleszeretett. Első gyermekük 1961-ben született, aztán még kettő. Olivier-nek egyre jobban szüksége volt a családi közegre és a brightoni ház, illetve londoni otthon nyugalmára. Dermato-polymyositis (több bőrizom egyidejű gyulladása) támadta meg és egyéb nyavalyák kínozták, mind gyakrabban került kórházba. Ám a kór kitartó volt, és az évek múltával győzedelmeskedett. Az atléta külsejű férfiú, aki fiatalabb éveiben több súlyos betegséget is kihevert, élete alkonyán mindinkább megfáradt. Nyolcvanadik születésnapja már visszavonultan és betegen találta brightoni otthonában. Sir Laurence Olivier, a brit színház legjobb hagyományainak megtestesítője, az első színész, aki a Lordok Házának tagja lett, 1989. július 11-én, élete 82. évében nem ébredt fel többé álmából. A „Talpig úriember” öröklétre szenderedett. J. N. J.



198

kikapcsoló

Horoszkóp 2007-re KOS (III. 21.–IV. 20.) Ez az év a váratlan helyzetek éve lesz az ön számára. Sikerek a munkahelyén, de a tervei megvalósításában előre nem látott nehézségek akasztják meg közismert lendületességét. Ennek csak egyik oka, hogy vékonyabb a pénztárcája, mint gondolta, a másik ok, hogy bár a gyökeres változtatásokra most is hajlandó, belső feszültségek gátolják szokásos mozgalmasságát. Kicsit hagyja magára saját gondjait, nézzen szét környezetében, s ha látja, hogy a szomszéd kerítését sem kolbászból fonták, talán könnyebben megoldódnak a gondjai. A többieké is, hiszen ön közösségi ember. S bár sosem kap an�nyi viszonzást, mint amennyi megilletné, az önbizalma helyreáll, a stressz elillan. BIKA (IV. 21.–V. 21.) Tempó a munkában, tervek gondolatban és papíron, alapozás ezek kivite lezéséhez, s persze az anyagiak körültekintő gyűjtögetése – ön az idén valami nagy dobásra készül. Ez legyen az ön titka. Sok a barátja, tisztelője, elismerik a közösségért végzett munkáját, s idén még inkább fogják csodálni, hogy erre az eddigieknél is több ideje jut, hiszen ráér a készülődés, tervezgetés közben. Viszont ez is jó befektetésnek bizonyul: ha eljön a megvalósítás ideje, a segítőtársak önként jelentkeznek. Szüksége lesz rájuk, hiszen ön mindig másoktól eltérő megoldásokat keres, s ehhez kellenek azok az emberek is, akik nem értik mindjárt, mire megy ki a játék.


IKREK (V. 22.–VI. 22.) Megfeszített szellemi munkája közben az elmúlt évben az érzelmeknek is teret engedett. Okosan tette, az ön környezetében élők már-már azt hihették, elhidegült tőlük, csak a munkájába szerelmes, csak a pénzkereset hozza lázba. Ha sikerült érzelmeit kimutatnia, akkor most áldoznia kell kapcsolatainak oltárán. Házasságában aktivitást várnak öntől, a gyerekei minden érzelmi ígéretét számon kérik. Ön persze egy kicsit csapdában érzi magát, hogy engedte a szíve által vezetni magát az utóbbi időben, de most már haladjon a megkezdett úton. Elméje így is csillogni fog, viszont több dicséretet kap szellemi teljesítményéért szeretteitől. Előbb-utóbb bezárul a kör, s ön rájön, hogy a szív is van olyan nemes testrész, mint az agy, s hogy legjobban együtt működnek. RÁK (VI. 22.–VII. 22.) Az újjáéledés vár önre ebben az évben. Úgy érzi, hogy valami nem stimmel sem belül, sem kívül. Türelem, egy alapos lelki leltár, jó néhány borongós nap megértő családi körben – s megtisztulva kerül ki a hullámvölgyből. Újjáéledve, tele tapasztalattal, erővel, energiával kezdheti eltakarítani az útjából azokat a dolgokat, amelyek búsították, amelyek pezsgő személyiségének gátját jelentették, amelyek lefékezték lendületét. De vigyázzon, szárnyalását kevesen viselik el, a falak újabb testi-lelki sebeket ejthetnek, s kezdődhet minden elölről.

199


kikapcsoló OROSZLÁN (VII. 24.–VIII. 23.) Oda önnek az oroszlánt is. Bár az állatok félnek a tűztől, önnek ez az életeleme. Minden forr maga körül, mindenkit megérint, fölizzít, megperzsel, megéget. Társakra talál ebben az izgalmas életben, akik segítenek az ön álmait kergetni, de nézzen a lába elé is. Ne hagyja cserben azokat, akik kevésbé oroszlánok, akik éghető anyagból vannak. És hát, önnek sem árt néha egy kis pihenés, egy korty a realitásokból. Hallgassa meg a környezetében élőket, sikereikből, kudarcaikból is meríthet erőt, a hideg józanság is lehet vérforraló. Megnézheti magát a környezete tükrében: tényleg olyan király-e, amilyennek hiszi magát, avagy esedékes a sörény igazítása. SZŰZ (VIII. 24.–IX. 23.) A tisztázások éve vár önre. Alighanem ideje már, hiszen ön rengeteg tapasztalatot gyűjtött az utóbbi időben, de ezeket még nem rendszerezte. Nem volt ideje rá, szűnni nem akaró kíváncsiságát próbálta kielégíteni. Az örök kíváncsitól is várnak azonban válaszokat, például a családja. Ebben az évben, a rendszerezés közben, megtalálja ezeket a válaszokat, amelyek önt is meg fogják nyugtatni. Hiszen ön szereti a rendet, a megbízhatóságot – a válaszokat nem mindig. De honnan jönnének az újabb kérdések egyébként?

új évben próbatételek sorozata vár önre. Próbatételek sorozata vár önre. Szerelmi, családi életében sűrűsödnek a civakodások, az eddiginél komolyabb veszekedések. Az anyagiakkal is haragban van, a mínusz sehogy nem akar átcsapni pluszba. Csak abban talál vigaszt, hogy mások gondjait hallgatja, mások lelkét ápolja, másoknak ad tanácsot, segítséget. Holott, most éppen ön szorulna rá a leginkább. Ön, aki a társaság középpontja általában, otthon marcangolja magát és családját. Ön bölcs ember, tudja, hogy a kapcsolatok a legdrágábbak az életben, s ön nem akar veszíteni. Talán, ha fölkeresne egy másik Mérleget, s tőle kérne tanácsot, segítséget? SKORPIÓ (X. 24.–XI. 22.) Önnek a sikerek éve jut. Határozott föllépése eddig is segítette, de most már önmagának is bizonyítani akar. Kilépve a hétköznapokból, önmaga korlátai mögül, az illem szabályainak résein, önt a csillagok és a szerencse kíséri. Új embereket, helyszíneket, érzéseket fedez föl, ismer meg, él át, s mire a kalandozások végére ér – mert ön azért inkább a magány, az elmélyült szellemi felfedezések embere – döbbenten tapasztalja, hogy saját magával is közelibb viszonyba keveredett. Sikeresen.

MÉRLEG (IX. 24.–X. 23.) Nem úgy sikerült az éve, ahogy szerette volna. Talán nem abba fektette energiáit, amibe kellett volna, talán olyan célokért küzdött, amelyekért nem kellett volna. Az

NYILAS (XI. 23.–XII. 21.) Új szakasz kezdődik életében, s persze egy régi lezárul. Semmi forradalmian új, csak a színvonal emelkedik. Egy-két grádiccsal magasabbról messzibb célokat kutat a szeme. Onnan, a magasból átlát az erdőn, át a falon, az útjában állókon. De ha már ott van, vessen egy pillantást hát-



200

kikapcsoló ra. Ön ugyan éles szemmel átlát a káoszon, de ha új utakra indul, hagyhatna hátra rendet is. Az új életet is – amely vitán kívül kedvére lesz, hiszen ön alakítja, ön keresi – megkoronázhatná a renddel, az áttekinthetőséggel. Ön úttörő típus, sokan számítanak arra, hogy követhetik. Ön lenne a legbánatosabb, ha néhányan közülük eltévednének az összevisszaságban, vagy éppen hátra maradnának rendet rakni. BAK (XII. 22.–I. 20.) Társasági élet minden menynyiségben – ez az ön jelszava az idén. Minden érdekli, ahol sokan vannak. Ön lesz az állandó szereplője a munkahelyi ös�szejöveteleknek, a családi, nagyszabású eseményeknek, a kirándulásoknak, ön lesz az, aki nem marad ki a parkosításból, a batyubálból, gyermeke iskolájának szépítéséből. Talán nem is gondol jobban bele, de lehet, hogy ez az életforma menekülés saját zárkózott világából, gyógyír a melankólia ellen. Éljen hát így bátran, s fordítsa előnyeit a saját javára. Értékelje barátaihoz, családjához, üzletfeleihez fűződő viszonyát, melyiket érdemes megerősíteni, melyiket nem érdemes tovább ápolni. Ha felszabadult, őszinte kapcsolatokat talál a külvilágban maga körül, önmagával is kiegyensúlyozottabb viszonyba kerül.

szebb. Valami mindig visszahúzza, valami mindig visszatartja. Pedig önnek a levegő az éltető eleme, a röghöz kötöttséget nem viseli. Dehogynem. Viseli, mert élni kell, s itt a Földön kell élni. Ön a csillagoknál kopogtat energiáért. Jól teszi, az idén nyűg és teher lesz a munka, vagy inkább a rutin, amellyel azt végzi. Az égiek a segítségére sietnek, földíszítik a mókuskereket. Ön gigászi erőfeszítéssel belátja, hogy olyan alantas földi dolgok, mint a pénz, hajtják előre a világot, s hogy bizony az álmok megvalósításáért is fizetni kell. A holdutazásért még többet. Fordítsa saját javára előnyös tulajdonságait, önnek nem gond a hétköznapi robot közben is álmokat szőni, a régieket továbbfejleszteni.

VÍZÖNTŐ (I. 21.–II. 19.) Fárasztó évet hagyott maga mögött, nemcsak a sok munka, a házi tennivalók merítették ki a tartalékait, hanem a reménytelenség. Az, hogy hiába kapkod, hiába ugrál, nem jut magasabbra. A föld mindig közelebb van, s az ég egyre mes�-

HALAK (II. 20. – III. 20.) Hallgatag évnek néz elébe. Tavaly a Halakat meghazudtolóan aktív életet élt, de most már érzi, hogy szüksége van a saját társaságára. Föltöltődni, nézni új külsőjét, ezt az immár nagyobb halat a víz tükrében. Az idén nem tölt sok időt a parton, éppen annyit, hogy karbantartsa új és régi kapcsolatait. Lubickol a vízben, próbálgatja erősebb uszonyait, erőt gyűjt. Valamire készül. Talán a víz alatti világ szépségeit akarja újra fölfedezni, talán azt méricskéli, milyen mélyre hatol a napsugár. Ne hagyja, hogy fölkészülés közben bármi is elbizonytalanítsa, hiszen ez bárkivel előfordulhat, önnel egy kicsit többször, vegye elő a rutinját, amivel ezt a helyzetet szokta kezelni. Bírjon szóra egy kagylót például, kergesse meg a kisebb halakat, lesse ki a nagyobbak fortélyait. Élményekkel gazdagon tér vissza a szárazföldi világba, megvalósítani azt, amire fölkészült.



201

irodalom

Krúdy Gyula

Fogadó a régi világhoz 1914-ben még korcsmaillat volt Magyarországon. Származott a korcsmaillat a különböző borjú- és marhapörköltöktől, amelyek paprikától pirosan, hagymától szagosan, frissen csapolt, aranyhajú, csipkefodros ser társaságában várták gábelfrüstökre az utazót, a legkisebb vendégfogadóban is. Az önmagába révült nászutasok; a boldogtalanság elől futó tétova utazók; az életet, nőt és játékot meguntak; a szórakozottak; a hangulatosak; a nők után csavargó kalandosok; a szilajok és a melankolikusok; valamint az ínyesek, akik azért utaztak, mert tudtak egy korcsmát a Felvidéken vagy dél felé, ahol valamely ételt valamely különösséggel készítettek – de a mesterségből, pénzkeresés céljából utazók is: nyugodtan szállottak meg a magyarországi fogadókban: enni, inni mindig lehetett e helyeken, amelyek a Magyar Koronához, az Arany Bikához, a Zöldfához, a Bárányhoz, Hungáriához, a Tiszához és egyéb ser- és virstliillatú, kedvderítő nevekhez voltak címezve. Az utazás nemcsak annak ígért változatosságot, aki Sir John Falstaff módjára papirosdarabokra jegyezte fel a korcsmárosnék és szobalányok nevét az északi kerületekben, hanem elmulattatta akár a nagyehető Pickwick úr társaságát, akár pedig azt a méla fiatalembert, aki női ideálokat keres a vidéki fotográfus kirakatában, a fogadó előtti térség hetivásárjában, a Nepomuki szobra körül a felvidéki hidakon és az esti korzó ismeretlen hölgyei között. A messzi történelmi időkben, a háború előtt, vidékre utazni még akkor is szívringató cselekedet volt, ha nem várta az embert a gólyafészkes ház és a lugasban pipázó atyafi (a régi Vasárnapi Újság címlapjáról). Az elmúlt vidéki vendégeskedésről majd írunk egyszer, ha élünk, most csak a fogadóknál maradjunk, amelyeknek cégére, setétes folyosója, döngő kapualja, bolthajtásos ebédlője, kipirult arcú fogadósnéja, vendégsége olyan mes�sze van tőlünk, mint egy emlékkönyv megfakult sorai. A régi utazó, aki a magyarországi vendégfogadókban oly ismerős volt, hogy setét éjszaka is névszerint köszöntötték a pályaudvaron a nyalka hotelportások, az omnibuszok aranysapkás hivatalnokai; a tekintélyes derekú, fehérmellényes „főurak” a kávéházban felszólítás nélkül átnyújtották a frakkjuk zsebéből a házi cigarettacsomagot; az ezüstfejű, tiszta fehérneműs, borukat nyelvükön szürcsölgető, konyhájukra hiú, üzleti becsületességükre féltékeny fogadósok kis selyemsapkájukat a közükbe vették, és örvendeztek a parolának; a bérszolgát többnyire Antonnak nevezték, és az ablak ódon templomra nyílott, ahol vasárnapi reggelen oly tiszta áhítattal szólaltak meg a harangok, hogy az ember feloldozva érezte magát régebbi bűnei alól, és a városbeli elbolondított nők helyett inkább szentéletű lelkész ismerőseire gondolt – a régi utazó, ha manapság megszáll a Bikában, Bárányokban, Koronákban, éjfél táján bízvást úgy érezheti magát, mint Boz félszemű vigécének a nagybátyja az edinburgh-i kimustrált postakocsik között. Itt is életre kelnek a kísértetek órá-


202


irodalom


203


irodalom jában a fehérre terített asztalokon a hatalmas sültek a hízott ökör húsából, sárga, zsírral bőven öntözött kappanok szaladgálnak a tévelygő lábai alatt, a virágkosárral ékesített porcelán levesestál párologva száll át a levegőn, és a kékszegélyű tányér hátán megfeni az evőkést a kiéhezett utas, miután a szalvétát gallérjához dugta. Egyszerre megnépesedik a terem a jókedvű ebédelőkkel. Különböző asztaltársaságok gyülekeznek össze a város szétszórt részeiből. A sarokasztaloknál tisztaarcú, színes nyakkendőjű agglegények ülnek immár húsz esztendeje, akik a pecsétgyűrűt a kisujjukon viselik. Mindig ugyanazzal a tréfás megszólítással köszöntik egymást, és a malacfejjel, szárnyassal díszített étlapot nyelvcsettintve veszik a kezükbe, míg a régi pincér előhozza a fogvájóval megjelölt savanyúvizes üveget, az ebéd előtt vagy ebéd után beveendő orvosságot, a megszokott mustárt és a törzsvendég többféle szertartásos eszközét, mint a betűvel ellátott poharat, a karikával átfűzött asztalkendőt, a háromdeci borok csillogva elfoglalják helyüket, míg a megyei és városi urak hosszú asztalánál a ser járja, amelynek szőkesége ilyenkor szebb bármely asszonyi hajnál. A „ringlik”, hagymás halak, félvirstlik zaftban, perecek, sóskiflik és császárzsemlyék vidám tréfák, gondtalan évődések között fogyasztatnak. Föllebbvaló és alantas: szívbéli jóbarát; polgármester és felesketett írnok tegeződnek; az alispán nem csak bírája tisztviselőinek, de atyja is. A déli sernél elsimulnak a hivatalbéli súrlódások; barátok, testvérek ők valamennyien. Amott jön zöld kalapjában, macskanadrágjában, agarával a falusi földbirtokos, akit hangos örömmel fogadnak mindenfelé. Szívélyesen nyúlnak elébe a kezek, a fogadós személyesen hozza a frissen csapolt sert. Ő elmondja, hogy milyen lesz a termés – sohase elég jó –, majd meghallgatja a városbeli újságokat. Amott egyéb asztaltársaságok helyezkednek el. Van „Dugó”-asztal, színészek, hírlapírók, széplelkű polgárok asztala. A tanárok külön ülnek. És a katonatisztek ünnepélyesen és feszesen köszöntik egymást. Vidám ebédlő kedv, gondtalan, elsimult arcok, jókedvű kupecek, elméskedő vigécek, megelégedett kereskedők: mindenfelé. És egyre szól a fogadó harangja. Még mindig jönnek új vendégek a Biasini gyorskocsijával, az omnibusszal, a falusi kocsival, a lóvonattal; jönnek a vidám törzsvendégek vissza a messzi csataterekről, a nedves sírokból, volhiniai nádasokból; szomjasok és éhesek, tehát nyomban jóillatú kenyeret sóznak és paprikáznak, amíg a májgombócos levest az asztalra hozzák a megszokott, kedves pincérek. Midőn pedig egyet üt az óra, a régi utazó felnyitja szemét a régi fogadóban. Ehetetlen kenyérbe ütközik a keze, idegen katonák ülnek a régi törzsasztalnál, sovány, zsírtalan a konyha, és a szél süvölt, mint a temetőben. A fogadói szobában fényes délben kukorékol a kakas, mert már ő sem tudja, hány óra van.


204


irodalom

Kaffka Margit

Társaságban – „Jó estét asszonyom! A bálon Hiányzott, mondhatom!” – „Nem gondoltam, hogy itt találom, De – örülök nagyon!”

– „Az öreg urat láttam tegnap, Haragszik még reám?” – „Dehogy! Mióta férjhez adtak, Jobbkedvű az apám!”

– „Egy zugból oly régóta nézem. A férje nincsen itt?” – „Az uram? Igen – a vidéken Valahol utazik!

– „És mióta nem jártam arra Mi újság a tanyán?” – „Ottkinn? Csak a lugastól balra Kidőlt a körtefám.”

De... holnap délre visszavárom!” – „Ki hitte valaha... Hogy megszépült a lagunákon!” – „Milyen gyerek maga!”

– „A virágos? hisz nincs egy éve, Hogy ott ültem veled!” – „Valami titkos betegsége Már akkor lehetett.”


205


irodalom

Csáth Géza

Tor

A téli éjszakának vége volt... és messze, a fekete háztömegeken túl: ott, ahol a mező homályos vonalban végződik – egy szürke csík jelent meg az ég alján. Fönn még a csillagok pislogtak. És lenn a házak között, a mély, árnyéktalan sötétségben, ahol az alvó emberek lélegzése hallatszott, még semmit se tudtak arról a szürke csíkról. Maris megfordult az ágyában, kinyitotta a szemeit, és kinézett az ablakon. Azután gondol¬kodás nélkül hamar kiugrott az ágyából, és végigment a konyha hideg tégláin. Még a lábait se fázította. Meggyújtott egy kénes gyufát, s a haját a képéből elsimítva várta, míg fölgyullad a láng. Mikor ez megtörtént, meggyújtotta a konyhalámpást, és munkához fogott. Öltözködnie nemigen kellett, mert ruhástul aludt, csak éppen a réklijét vetette le. Végigfésülte a haját, nagy gyorsan összefonta, és feltűzte két hajtűvel. (Kicsiny, szőke haja volt, mint a kóc, nem kellett sokáig bajlódni.) Megvizezte és megdörzsölte piros, tizenöt éves leányarcát, megszappanozta erős, vörös, de finom szőke pelyhekkel borított kezeit. Mindezt gyorsan, lélektelenül csinálta, mint valami gép. Végre előkereste a papucsait, összerakta az ágyat és kiment a konyhából. Künn gyenge dér esett, s az udvar kövei sikamlósak voltak. A lány majd elvágódott. – Haj-né! – sikoltott a fogai között. Az udvar végén röfögött és turkált a koca, amelynek ma leendett a tora. Odament hozzá Maris, és megsimogatta: – No, te is fölkeltél már, kocám, abbahagytad az alvást, ne neked, szegény kocám, levágunk máma, elgyön az az ember a nagy késsel, sutt le a nyakadra, szegény árva. A koca röfögve dörgölődzött a lányhoz, aki csakhamar a mosópincébe sietett, tüzet gyújtott a kondér alá. A januári kemény hideg itt se volt enyhébb, sőt, mintha a fagy befészkelte volna magát a falakba és a padlóba. Marisnak gyengén öltözött, erős, gyönyörű teste mégse didergett. Letérdelt a hideg kőre, fújta a tüzet, és rakta rá a szalmát, a fát, míg csak a tűzhelyen cikázva nem dübörgött a láng. Azután a szakácsnét keltette föl, előkészítette az élesre fent késeket, és visszasietett a tűzhöz. A koca beröfögött a mosókonyha ajtaján, Maris felelt neki: – Bizony, akárhogy beszélsz, leölnek téged máma. Jön a hentes a nagy késsel, beüti a torkodba, sírhatsz, sírhatsz!... Mialatt a tüzet rakta, szürke lett az udvar, s az égen csak néhány csillagot lehetett látni. Az udvarra bejött egy ember. A hentes volt. Ragyás arcú, szép bajszú, izmos parasztember, amilyenről nem lehet tudni, hogy huszonöt vagy negyvenéves-e. Bement a konyhába. – Jó reggelt! – Adjon az isten!


206


irodalom


207


irodalom Szótlanul szétrakta a késeit, levetette a kabátját, fölgyűrte az inge ujjait, és kötényt kötött. Mindezt lassan, módosan tette, és míg tette, le nem vette a szemét a lányról. Azután megnézte a tüzet, belemártotta az ujját a melegedő vízbe. – Jól van, nagylány – mondotta, és ráütött Maris vállára. Maris nem fordult hátra, csak dacosan, kényesen megrázta a fejét, és rakta a szalmát tovább. Egy óra múlva fönn volt a ház. Az udvaron a gyerekek, az ifiurak és a kisasszony. A kocát hamarosan előterelték. A hentes meg csak odament, lefogta a fejét, a lábai közé szorította, egy-kettő, szépen végzett vele. Maris eltakarta kötényével az arcát. A gyerekek kiabálni kezdtek: – Ujjé, a Maris fél! A disznó nem sokáig sírt. Egy óra múlva már kisebb-nagyobb darabokban a konyhában volt. A ház megtelt disznóhússzaggal. A konyhában az asztalokon szalonnák, húsok hevertek, az edények színig álltak, s a tűzön forrott a víz. A hentes, a szakácsné és Maris keményen dolgoztak. Délre már csak a kolbászok és a hurkák voltak hátra. A hentes, aki benn ebédelt az asztalnál, kissé sok bort ivott, és jókedvűen vágta a töltelékhúst. A lányok a beleket mosták. Mikor elkészültek, Maris odavitte a hentesnek, megmutatta. – Nem jó még – mondta a hentes, amikor megvizsgálta – ne kíméld a kezedet, nagylány (megcsiklandozta Marist), mert akkor sose lesz semmi. – Kíméli a fene – kiáltotta a lány, és ráütött a hentes hátára – ököllel –, és elpirult. Estefelé kész volt minden. A kolbászrudak, a sonkák, a szalonnák az éléskamrában pihentek; a hentes dolgozott csak még lenn a mosópincében, a serték tisztításán. – Hó, Maris, gyere ide! – kiáltott. A mosópincében nem volt senki más. Fönn a szakácsné a vacsorát főzte. A disznóölés minden érdekessége elmúlott, csak a fáradtság maradt meg, melyet a sok munka okozott, és a bágyadtság, amely az erős vér- és hússzaggal lopódzkodott a fejekbe. Künn hideg téli este volt, míg a konyhában a tűz melegsége terpeszkedett. Alig lépett be Maris a konyhába, a hentes átkarolta a derekát, és magához szorította egész testében. Megölelték őt már mások is, de sohasem érezte az ölelést –- kisiklott, ütött és továbbszaladt. De most ránehezedett az izmos kar, megkötözték és megbénították a hatalmas húskötelek. A lélegzete is majd elállott, kiáltani sem tudott. Félóra múlva szemre húzott kendővel járt az udvaron. – Majd adna nekem anyám, ha tudná. Elpusztítna, úgy is kellene. Nem megmondta édesszülém, hogy úgy járok, ha buta leszek... megmondta édesszülém, mint a Kovács Julcsa... mint a Julcsa... Azután behítták. Ágyazni kellett, és a vacsorát fölszolgálni. Sok dolog volt. Neki kellett elaltatni a kicsit is. Hempergőzött a gyerekkel és csókolta. Csak amikor az ágyba feküdt, jutott eszébe újra a dolog, a gyerekről, akit az imént elaltatott. – Nekem is lesz... nagy baj is a... – vigasztalta magát; mégis elkezdett csendesen sírni. De igen rövid ideig tartott a sírás, mert Maris csakhamar könnyen, a fáradtak tiszta, nagy lélegzésével – elaludt.


208


irodalom

Büki Attila

Száll a pára száll a pára halványodnak a túlsó partok lebegnek a sirályok a víz szőlőlevélszínű fodrain felfehérlik a lábad megérintlek mint gordonkát a vonó feledem hajszálaim hulltát és minden időt mely horgonyt vetett közénk miként a párhuzamosaival összeszorító ágyakat csak benned létezem merítem mélységeim hálóját érted hogy el ne fogyhass a feljövő Hold alatt mezítelenségünkre mikor ruhát ölt a part


209


irodalom

Jókai Mór

A jó ember Adándy úr igen visszavonult életet élt valami felföldi kis városban. Valaha földesúr volt, hanem egyszer csak eladta minden jószágát, s tőkepénzei kamatából élegetett. Kevés ember nevezte ismerősének, s akik tudtak is felőle valamit, mindössze annyit adhattak tovább, hogy valaha, tizenöt, húsz év előtt, valami nagy fátuma volt a feleségével, s azóta egészen visszavonult a világtól. Hogy mi baja volt? Azt egészen bizonyossággal nem tudta senki. Egy nedves, ködös őszi este nagy társzekér áll meg Adándy lakása előtt, melynek ernyőjéből egy kaucsukköpenyeges utazó száll le, s meggyőződve a ház száma felől, bezörget, kérdezi Adándy urat, itthon van-e. Mondják neki, hogy odabenn van. – Jól van. – Azzal leemeltet egy hosszú deszkaládát a társzekérről; a szekeres szörnyen panaszkodott az inasnak, hogy rettenetes nehéz az, lehetetlen, hogy ágyú ne legyen benne. Azt az utazó beállíttatá a folyosó alá, s azzal bekocogott Adándy úr szobájába. – Jó estét, uram. – Jó estét. – Ön Adándy György? – Szolgálatjára. – Én pedig lord Davidson vagyok; csodálkozik ön, hogy én magyarul beszélek? Annak igen rendes oka van: valakinek a kedvéért megtanultam. Akarja ön, hogy leüljünk? – Biz az jó lesz. – Nekem volt egy feleségem, aki magyar nő volt. Annak én csodálatos módon jutottam a birtokába. Akarja ön meghallani, hogyan? – Ráérek. – Hát egyszer Pesten utaztam keresztül, az már nagyon régen volt. Még akkor fahídon jártak át Budára. Egy este a hídon jöttem át, előttem ment sebesen egy fiatal női alak. Amint jól elhagyott, egyszer csak hirtelen keresztülbújt a híd karfája alatt, s beleugrott a vízbe. Én rögtön utána. Még a víz fenekére sem ért, már megkaptam, s öt perc alatt kiúsztam vele a partra. Megnéztem az órámat: öt perc volt. Ott bérkocsira emeltem; mondtam, hogy hajtson valami orvoshoz, mert a hölgy eszméletén kívül vala. Az orvos életre hozta; hanem az lett a baj, hogy a nő meg volt tébolyodva. Ez igen sajátságos történet, uram. Egy nőt kifogni a vízből, aki aztán tébolyodott marad. Ilyenformán még csak azt sem lehetett kitudnom, hogy kinek hívják. Akkor azt felelte szegény, hogy ő Medea, az a hajdani görög asszonyság; de amit én nem hittem el neki. Különben csendesen viselte magát, s én elhatározám magamban, hogy elviszem Angliába, s ott nagyhírű orvosaink ápolására bízom. Szép. Hanem mikor megérkeztem vele Londonba, akkor vettem észre, hogy a hölgynek még egy más baja is van. Az, hogy nem tud más nyelven, mint magyarul. Mit lehetett tennem? Mestert fogadtam, hogy tanítson meg magyarul, hogy tol-


210


irodalom


211


irodalom mács lehessek közte s az orvos között. Ez így ment egy esztendeig. Egy esztendő múlva a hölgy egészen fölgyógyult; egy kis melankólián kívül semmi sem látszott rajta és az jól illett az arcához. Unja ön a történetet, uram? Gyújtson pipára. Adándy úr csakugyan nem bírta elképzelni, hogy miért kelljen neki ezt a történetet meghallani. A mylord folytatá nyugodt szavakkal: – Mikor a hölgy egészen visszanyerte lelki tehetségét, én azt mondám neki: „Mylady, van önnek valakije, akihez visszakívánkozik?” Ő azt felelte: nincs. – „Van önnek valami oka valahová elmenni?” – Semmi sincs. – „Tud ön rendelkezni jövendő sorsa iránt?” – Hogy ő nem tud. – „Tehát akarja, hogy elvegyem önt feleségül, mylady?” – Lesüté szemeit, s azt mondá: igen. Nagyon szép szemei voltak, uram. Adándy úr nagyot vont a vállán. – Bánja is ő. – Én tehát nőül vettem az ismeretlen myladyt és igen boldogul éltem vele; annak már tizennyolc esztendeje. Kérem, kérem, csak várja végét! Én egy kicsit furcsa ember vagyok, de nem vagyok őrült. Most két hónapja és három napja, hogy a mylady meghalt. Nagyon sajnáltam. Jó asszony volt. Mikor haldoklott, odahívatott engem, s azt mondta nekem: „Mylord, uram, én nagy hibát követtem el, midőn önhöz nőül menék, mert én nem voltam hajadon leány, hanem férjes asszony; férjem most is életben van; kérem, ha meghalok, küldjön hozzá vissza, címét megtalálja tárcám belső pergamentjére írva.” És aztán meghalt. Adándy úr felugrott székéről e szóra, mintha vipera csípte volna meg. Az angol hidegvérrel vonta elő a mylady tárcáját. – Ez volt-e az? Tessék átvenni. Nem tudom, mi van azon kívül benne. A myladyt elhoztam magammal, bebalzsamozva és ólomkoporsóba téve; itt van a folyosón. Köszönöm; igen jó asszony volt. Azzal megszorítá Adándy kezét, mint ki valami szívességért hálálkodik, s mielőtt az bámultából magához térhetett volna, már ismét kocsiján ült és tovahajtatott. Adándyt csak a kocsizörgés verte fel kábultából; kisietett, a folyosón útját állta a hosszú deszkaláda. Csakugyan neje volt benne, kit húsz év előtt oktalan szerelemféltésből elüldözött, ki azóta más országban, más világkörben élt nála nélkül, s kit végre mint halottat kapott vissza.


212


irodalom

Ady Endre

Hajlongni emerre, amarra Hajlongni emerre, amarra: Bús sorsot mértél, Uramisten, A magyarra S még búsabbat reám. Hiszen, jó, jó: nem vagyok semmi És mégis muszáj minden fajnál Jobbnak lenni; S mit ér, ha jobb vagyok? Nekünk kevés pünkösdöt hoztál, Kevés szentlelket, Uramisten S ostoroztál, Bár véresek valánk. Körülvettél balgákkal minket S méltatlanul, kínzott fejünkre Sohse hintett Kegyed sugarakat. Önnön-valónktól félve félni S elvegyülni törpe gyávákkal, Halva élni: Ezt adtad, Te, nekünk. Hajlongni emerre, amarra, Bús sorsot mértél Uramisten, A magyarra S még búsabbat reám.

A rovatot illusztrálta budai tibor


213


sport

Képzelt riport világbajnok focistáinkról Ez az írás nem jöhetett volna létre, ha a krónikás nem álmodja azt, hogy a németországi labdarúgó-világbajnokságot a magyarok nyerték. Minden szép és jó volt – egészen az ébredésig…

A

míg korábban többször is úgy mentünk ki a világbajnokságra – például az 1954-es vagy az 1986-osra –, hogy kár izgulni, mert ott csakis mi nyerhetünk, addig az idén (ne csapjuk be egymást) akadtak gondok a felkészülés során. Pedig a selejtezőcsoportból oly simán jutottunk tovább, hogy ennyire könnyű dolga talán csak a rendező jogán a 32 részvevő hely egyikét lestoppoló Németországnak volt… Csakhogy jöttek a rosszindulatú pletykák, hogy az elitklubok vezetői és játékosai így meg úgy adták és vették a meccseket, a hiszékeny nyomozók meg lecsaptak a témára. Edzés helyett jó néhányan kihallgatásra jártak, a szövetségi kapitány helyett az ügyvédek okosították őket. Kész szerencse, hogy elindult a vb, mert a végén a fiúk még a nemzeti dressz helyett a fekete-fehér csíkos szerelést húzhatták volna magukra. Ehhez képest a Ghána elleni nyitó meccs sétagalopp volt, úgy nyertünk 2:0ra, hogy a helyzetek alapján akár 3:1 is lehetett volna a vége. Azért nem kis szó, hogy ilyen lazán elintéztük a „Fekete Sasokat” – veregettük egymás vállát a lefújást követően –, hiszen hozzánk hasonlóan ők is a kontinens legjobbjai közé tartoznak (hogy nem Európában, hanem Afrikában, az most mindegy). Aki látta, tanúsíthatja: amit ez az Essien-gyerek tud a labdával, az alap-

ján akár hozzánk is beférne, hiszen szerelt, indított, kiismerhetetlenül cselezett, bátran lőtt – már csak az hiányzott, hogy a kaput eltalálja… Lényeg a lényeg: három pont a zsebben (fityisz nektek, nyomozók!), aztán még egy. Az amerikaiak ellen talán magunk is többet vártunk a döntetlennél, de ha beszámítjuk, hogy a ki tudja, honnan érkezett játékvezető, valami Jorge Luis Larrionda (a nevét már csak azért sem jegyezzük meg, mert fene hosszú) gyakorlatilag a semmiért, az ellenfél arcát vérbe borító csip-csup könyöklésért kiállította az egyik védőnket, akkor kifejezetten jó az iksz. Tessék? Hogy a 47. perctől, Mastroani és Pope piros lapja után már mi játszottunk emberelőnyben? Ezzel is csak minket akartak megzavarni: az egyik pillanatban még tizenegyen vannak ellenünk, aztán meg kilencen – futballista legyen a talpán, aki egyik percről a másikra tud ehhez alkalmazkodni. Nekik nem sikerült, maradt az 1:1, ami senkinek nem rossz. Manapság miközben a nemzetközi helyzet fokozódik, az Egyesült Államokkal különben sem árt jóban lenni. Az utolsó csoportmérkőzésen jöttek a csehek. Csakúgy, mint 1969-ben, habár akkor a szlovákokkal együtt jöttek, Marseille-be. Akkor kikaptunk, volt is nagy riadalom odahaza, mindenki azt hitte, vége a focinknak, aztán mégse: azóta is ott va-



214

sport gyunk az összes komoly tornán, a világ- és Európa-bajnokságokon, a Bajnokok Ligájában, az UEFA- és az Intertotó-kupában (a Libertadoresben csak azért nem, mert azt a dél-amerikai csapatok számára írják ki). Szóval: jöttek a csehek, majd mentek is. Laza 2:0 ide, mi első helyen léptünk tovább (csodálkozott ezen valaki?), Nedved mehetett haza knédlit enni. Közben hallottuk, hogy a nyomozók továbbra is nyomoznak, de megint jól becsaptuk őket, úgy csináltunk, mintha nem foglalkoznánk az otthonról érkező információkkal, miszerint vége a vb-nek, és a bundázók közül páran mennek a sittre, mi mást sem szajkóztunk, minthogy minket nem érdekelnek a hírek, csak az ausztrálok. Na, szép, még ezek akarnak minket megverni a nyolcaddöntőben! Igaz, ahhoz képest, hogy az ausztrál futballt kézzel is játsszák, tehát nyilvánvalóan közük sincs a valódi labdarúgáshoz, akad egy-két ügyes srác köztük (kettőnél semmiképp sem több!), az a Kewell gyerek még BLgyőzelemmel is dicsekedhet majd a kengurumintás pólóban feszítő unokáinak. Azzal persze nem, hogy minket legyőzött. Holott megkapták a sanszot: Luis Medina Cantalejo (ezt a nevet sem véssük örökre az agyunkba) olyan ártatlan belépőért mutatta

Zidane és Materazzi párbaja: a játékmester „győzött”, csapata veszített


Ronaldinho: csak a jókedv maradt…

fel a piros lapot az egyik védőnknek, hogy az okosok azonnal új fejezetet nyitottak a bírók számára alkotott szabálykönyvben: miért nem jár kiállítás?! Majd’ egy félidőt izzadtunk emberhátrányban az auszik ellen, akik már a hosszabbításra izzították magukat, amikor a rendes játékidőt (bár rendetlen játékidőről még nem hallottunk…) követő ráadásban eldöntöttük a meccset egy tizenegyessel. Hogy az ellenfél vitatta a büntető jogosságát? Említettük már: nem értenek hozzá. Jól értettük, az ukránokkal játszunk a négy közé jutásért? Hát ők meg hogyan kavarodtak ide? Ja, úgy könnyű, ha valaki Szaúd-Arábiával és Tunéziával kerül egy csoportba, a nyolcaddöntőben pedig Svájcot kapja… Bezzeg mi Ghánával, az USA-val, Csehországgal és Ausztráliával küzdöttünk meg idáig, nálunk jobban tehát senki sem érdemli meg, hogy az elődöntőbe – majd a döntőbe, aztán pedig a csúcsra – jusson. Oké, van ott ez a Andrej (vagy Andrij?) Sevcsenko, évekkel ezelőtt állítólag Nyíregyházán próbálkozott, ám nem kellett, végül be kellett érnie a Milannal. Érthető persze, hogy a Nyír-

215


sport ségből elzavarták, amit ellenünk is művelt, tragédia, egy normális szurkolótábor már az ötödik percben szidta volna. Ami azt illeti, a többiek csöppet sem voltak jobbak nála, így végül boldogok lehettek, hogy 3:0-val megúszták. Hát a FIFA nem a németeket vezényelte az utunkba?! Azok azt hitték, hogy mert ők a házigazdák, majd megállítanak minket? Amúgy jópofák voltak, a találkozó előtti napokban mást sem hallottunk, mint hogy 1954, 1974 és 1990 után 2006-ban újra világelsők lesznek, még a slágerlista élére is felugrott az ezt hirdető dal, hogy aztán az elődöntőt követően át lehessen írni a refrént: 1954, 1974 és 1990 után 2010-ben is világbajnokok lesznek. Vagy nem, de ez legyen az ő bajuk. Meg az is, ha nem tudják, hogy egy meccs addig tart, amíg a bíró le nem fújja. Ha hosszabbításba torkollik, akkor minimum a 120. perc lejártáig kell koncentrálni, mert ha nem, akkor már a 119-ben gólt kapsz. Eztán összeesel, és kapsz még egyet a 120-ban. Így megy ez – legalábbis nekünk ilyen könnyen ment. És még valami: az összecsapás előtt nem kell „csalózni”, „parazitázni” és „anyukakedvencézni”, mint azt a német sajtó tette. Lám, a fináléban a franciákkal semmi gond nem akadt. Ők nem tiszteletlenek,

nem szóltak be, csak az a kopaszodó játékosuk fejelte le az egyik bekkünket. Mellbevágó jelenet volt, ez kétségtelen, világbajnoki fináléhoz méltatlan, el sem tudjuk képzelni, hogy, mondjuk, Puskás Öcsi ilyesmire vetemedett volna Uwe Rahnnal szemben, pedig Öcsi bácsi szabályos gólját meg sem adták ’54-ben. Na de vissza a jelenbe: 2006., július 9., Berlin. Jól néz ki az Olimpiai stadion, telis-tele emberekkel, vagy 69 ezerrel, habár nem sokkal vannak többen, mint egy Fradi–Jászapátin. Ilyen sima egyetlen döntő sem volt az eddigi 17 közül, noha elhúzzuk a mézesmadzagot a franciák előtt azzal, hogy a 7. percben lőhetnek egy gólt, az egyenlítés és a tizenegyesrúgások után minket ünnepel a világ – még a fránya nyomozók is. Ott állunk az emelvény tetején, már nyújtják is át a földkerekség legjobb válogatottjának járó trófeát, a hangosan beszélő hangosan beszél: „Hölgyeim és uraim, világbajnok: Magyarország!... …Hol vagyok? Hány óra? Kisfiam, hagyd aludni az apát, hajnalban jött haza Németországból. Hogy mit kérdezel, kicsim? Ki lett a világbajnok? Hogy-hogy ki? Hát Magyarország! Ja, nem. Olaszország. Pietsch Tibor

Gólok helyett pofonok Az azért túlzás, hogy minden idők legros�szabb futball-világbajnokságát láttuk volna 2006 nyarán, hiszen az 1990-es olaszországi még szörnyűbbnek tűnt, ám a második helyre már sikerrel pályázhatna a németországi torna. Kevés gól, sok botrány – röviden így jellemezhetnénk a vb-t, hol ott a fordított megoszlásnak valamivel jobban örültünk volna.

Lehet dicsérni az olaszokat, akik a második sorból előrelépve és néha szépen játszva nyerték meg a világbajnokságot; le a kalappal a franciák előtt, hogy nyugdíjaskorú válogatottjuk is ezüstérmesként zárt; jár a gratuláció Németországnak, mert képes volt a házigazdát nyomasztó hatalmas lelki teherrel is sokáig jól és eredményesen futballozni; és szerettük Ghánát, amely a tor-



216

sport

Olasz öröm aranyérmes fokon

Fotók: MTI

na meglepetéscsapatává vált. De szép nyarat tudhat maga mögött Miroslav Klose, hiszen gólkirály lett; Fabio Cannavaro, mert szürke, de megbízható vízhordóból ünnepelt klasszissá vált; Patrick Vieira, hiszen középpályás létére ő szerezte az igazán fontos gólokat – vagy éppen Ronaldo, aki nagy erőfeszítések közepette mégsem érte el a mázsát… De ez a világbajnokság mégis inkább az ügyekről marad emlékezetes. Volt bíró, aki csak a harmadik sárga lap után állította ki a horvát játékost; a portugál–holland nyolcaddöntőn Cristiano Ronaldo combjában maradt a holland védő fél stoplisa; Daniel De Rossi egy

laza könyökmozdulattal a tarkójába tolta az orrát az amerikai legénynek; méltó befejezés gyanánt pedig Zinedine Zidane stukkolta mellbe a francia sztár húgának szexuális eltévelyedését fennhangon hirdető Materazzit. A pofonok és játékvezetői bakik közepette azért feljegyezhettünk néhány gólt is, ám azoknak ezen a világbajnokságon (azaz a négy közé jutott csapatokat – Olaszország, Franciaország, Németország, Portugália – tekintve: Európa-bajnokságon) inkább csak mellékszerep jutott. De becsüljük meg az apró örömöket is. Ki tudja, négy év múlva mi vár ránk… K. Z.



217

sport

Súlyemelőélet eltiltás után Szúrós szemek itthon, baráti fogadtatás külföldön A rossz útra tévedő, lebukó, majd bűnéért meglakoló ember élete végéig magán viselheti a bőrébe égetett bélyeget: vele nem előnyös egy társaságban mutatkozni, s így ferde szemmel néznek vagy mutogatnak rá, kirekesztik, tartják vele szemben a távolságot. Csak lassan olvad az őt elszigetelő jég. Valami hasonlót érezhetnek át a doppingoláson rajtakapott, majd eltiltott sportolók.

V

étkük jelentősen rontja a sportág vagy általában a sport megítélését, a gyanú árnyéka végigkíséri őket pályafutásuk hátralévő szakaszában – azaz hitelüket vesztik. Ám nem en�nyire szigorú a megítélésük az úgynevezett doppingérzékeny sportágak (kerékpár, atlétika, súlyemelés) háza táján. Az athéni olimpián három magyar emelő követett el doppingvétséget (s most ne taglaljuk, hogy sok ellentmondás lengte körül a vizsgálatokat). Tény: hárman (Gyurkovics Ferenc, Kecskés Zoltán, Kovács Zoltán) vétkeztek, és miután a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) szabályzata úgy rendelkezik, hogy ha három (vagy több), azonos országot képviselő versenyző egy naptári évben fennakad a rostán, az adott nemzet szövetségét akár két évre is eltilthatják a nemzetközi szerepléstől. A magyar súlyemelést egy évre száműzték az athéni incidens után, így legközelebb csak a 2005. októberi ifjúsági Európa-bajnokságon indulhattak emelőink. A szövetség akkori elnöke azonban lemondta a részvételt, így a visszatérésre a novemberi felnőtt világbajnokságig kellett várni. S hogy miként fogadtak minket? Röviden szólva, barátian. Ezt erősítik meg Zsuga Imre szakmai alelnök szavai, aki a teljesen átalakult magyar csapatot irányította Katarban:

– Örültek a visszatérésünknek, hogy úgy mondjam Amerikától Zambiáig szívélyesen fogadtak minket. Az idén tavasszal megrendezett Európai Unió-bajnokságon rengetegen gratuláltak, hogy milyen tehetséges csapatunk van. Zsuga szerint legfeljebb a farizeusok óvakodtak mutatkozni a mieinkkel, azok, akik az IWF környezetéhez tartoznak, s talán túlságosan is meg akarnak felelni a „felsőbb igényeknek”. A magyar szövetség szakmai elnöke, aki lassan húsz éve, hogy bekapcsolódott a nemzetközi vérkeringésbe, nem emlékszik olyan esetre, hogy valakit is (akár egy országot) érezhetően kiutáltak volna a doppingesetek miatt. Az athéni csapat tagjai szinte egytől egyig visszavonultak, így tett Tancsics László is, aki hetedikként végzett az olimpián. Aztán meggondolta magát, újra felbukkant, és a tavaszi Európa-bajnokságon összetettben bronz-, szakításban ezüstérmet szerzett. Ő sem tapasztalt előítéletet a magyarokkal szemben. – Teljesen normálisan fogadtak a társak, aki korábban haver volt, most is jó fej, aki pedig mufurcnak számított, az sem változott meg – mondja a BKV Előre sportolója. – De közvetlenül Athén után sem volt bennem gátlás, egyetlen kellemetlen élményem sem származott az athéni esetekből.



218

sport

Nehéz helyzetben…

Fotó: MTI

Vagyis a nemzetközi színtéren senki sem mutogatott a magyarokra, senki sem nézett szúrós szemmel rájuk. Annál inkább itthon. Súlyemelőink és dobóatlétáink doppingesetei nyomán „Tisztán akarunk látni!” mottóval kezdeményezett doppingellenes mozgalmat a Nemzeti Sporthivatal, amelynek súlyát élsportolók, sportvezetők edzők aláírásai növelték. A sportág vezetői lépten-nyomon érezhették, hogy kiestek a pikszisből, csak a kertek alatt járhatnak-kelhetnek. Akkor kezdett olvadni a jég, amikor tavaly szeptemberben Fehér Tamást választották meg az MSSZ élére, a következő hónapban pedig Halász István került a főtitkári székbe. A két fiatal sportvezető tiszta lappal indult, és józanul elemezve a helyzetet, belátták: a sportágnak vezekelnie kell, nekik pedig minden pillanatban éreztetniük kell, hogy mindent megtesznek a szennyes tisztára mosása érdekében. – Üres volt a kassza, talán a nullánál is lejjebb kezdtük el a munkát – mondja Halász

István főtitkár. – Támogatást remélve mentünk el a Nemzeti Sporthivatalba és a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, mindkét helyen mértéktartó bizalommal fogadtak minket. De inkább segítettek, és idén tavasztól már nem érzem azt a visszafogottságot, amelyet korábban még tapasztalhattam. Így is sok gonddal küzd a szövetség, amelyet továbbra sem vet fel a pénz, ráadásul a sportág megjelenése drasztikusan csökkent a médiában. Az elöljárók azonban nem adják fel, az iskolákban például országszerte osztogatják a figyelemfelhívó, rajzos plakátokat, amelyekkel azt igyekeznek bizonygatni, hogy a súlyemelés nem egyenlő a doppinggal. Fontos lenne a kampány sikere, hiszen jelenleg úgy fest a helyzet: éppen csak annyi versenyző üti meg a nemzetközi szintet, amennyit el lehet indítani a világversenyeken. De legalább barátként fogadják őket – Athén ide, doppingesetek oda… Szabó Gábor



219

sport

A nők felé billen a mérleg

A

magyar kézilabdázás valóban gazdag tradíciókkal rendelkezik. A mindenkori legjobbak legtöbbször ott voltak a sportág világbajnokságain. Ha az eredményességet nézzük, akkor a nők felé billen a mérleg nyelve, hiszen a sportág mindmáig egyetlen magyar világbajnoki címe a „gyengébb nem” legjobbjaihoz kötődik. 1965-ben az akkori Német Szövetségi Köztársaságban Török Bódog tanítványai ugyanis kiharcolták a mindmáig egyetlen magyar világbajnoki címet. A nők egyébként az utóbbi tíz év eredményei alapján is jobban állnak férfikollegáiknál: a 2000-es, Sydney-ben megrendezett olimpián nyertnek hitt meccset vesztettek el a dánokkal szemben, s lettek végül másodikok. Ugyancsak ezüstérmet vehettek át 2003-ban, amikor Horvátország adott otthont a világbajnokság küzdelmeinek. A zágrábi döntőben megint végig jobban álltunk, de végül a franciáké lett az aranyérem. A balul sikerült athéni ötkarikás játékok (méltatlan ötödik hely) után kapott megbízást Németh András a kapitányi teendők (Zsiga Gyula segítségével) ellátására. Németh Andrással – aki egyben 1992 óta a Ferencváros élvonalbeli női együttesének is az edzője – először az eltelt csaknem két esztendő tapasztalatairól beszélgettünk. – Jó körülmények közepette vehettük át a válogatottat – hangsúlyozta Németh –, ugyanis a nemzetközi versenynaptárhoz igazodva, nyolc hetet készülhetünk közösen a kiszemelt játékosokkal. – Sokat jelent, hogy az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) döntése értelmében tavasszal és ős�szel is adott egy-egy hét, amikor minden klub köteles játékosait országa válogatott-

jának rendelkezésére bocsátani. A másik óriási előrelépést a szövetség főszponzora, a Pannon GSM biztosítja: egy évben két nemzetközi tornát is rendezhetünk a válogatottnak, ahol versenyrutint szerezhetnek legjobbjaink, jól követhető formájuk, a fejlődésük, s ami legalább ennyire fontos: egyre jobban összeszokhat a nemzeti együttes. Ha még azt is megjegyzem, hogy a magyar bajnoki pontvadászat a dánoké után a második legjobb a világon, akkor az is érthető, miért kerülnek felszínre folyamatosan jó játékosok nálunk. Németh András mindenesetre jól mutatkozott be a magyar válogatott élén: a 2005 decemberében, Szentpéterváron megrendezett vb-n az igen előkelő harmadik helyet szerezték meg tanítványai. – Nagyon sokat tanultunk ezen a világbajnokságon, ahol a később a világ legjobbjának megválasztott Görbicz Anita sérülése a legrosszabbkor jött. Ez is „benne volt” abban, hogy az elődöntőben kikaptunk a románoktól. Ám az elért harmadik helynél sokkal fontosabb, hogy a kialakult csapat rendkívül jó szellemű játékosokból áll, akik többször tudtak vesztett állásból is fordítani és végül győzni. Magyarország úgy tudta megtartani helyét a világ legjobb hat csapata között, hogy közben Norvégiának a kilencedik, a 2003-as világbajnok Franciaországnak pedig csak a tizenkettedik hellyel kellett beérnie. – A világ kézilabdás elitje egyre gyarapodik. Olyan csapatok kerülnek mindinkább a fókuszba, mint Hollandia, Brazília vagy éppen Angola. Ma már legalább tizenöt olyan válogatott van, amely szinte bárki ellen képes meglepetést okozni. – Világbajnokságon még csak-csak adó-



220

sport

dik olyan ellenfél, akivel szemben biztosra lehet menni, mivel a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) a sportág népszerűsítése érdekében minden földrésznek biztosít részvételi helyeket. A december 7–17. között, Svédországban esedékes kontinensbajnokságon viszont sokkal kisebb lesz a csapatok közötti tudáskülönbség. A mi négyesünknek például tagja az a szerb válogatott, amely a selejtezők során az egykori világklasszis, edzőként pedig rendkívüli túlkapásairól híres dán, Anja Andersen vezetésével búcsúztatta a vb-má-

sodik románokat. Mellettük Ausztria és Macedónia legjobbjaival kell majd csatáznunk a három, továbbjutó helyért. A másik ágon Norvégia, Németország, Szlovénia és Lengyelország csapatai küzdenek egymással. A kétszer három válogatott Göteborgban folytatja, onnan pedig majd az első kettő jut Stockholmba, a legjobb négy közé. Remélhetőleg Magyarország is ott lesz az éremért csatázók között. A férfiak eredményesség dolgában valamelyest szerényebb mérleggel rendelkeznek, mint a nők. Ők „csak” világbajnoki



221

sport ezüstig jutottak (1986, Svájc), olimpián viszont csak két negyedik hely a legjobb eredményük (1988, Szöul; 2004, Athén). Érdekes módon náluk már hatodik éve kapitánykodik Skaliczki László, aki előzőleg két bajnoki címmel is felhívta magára a figyelmet: 1996-ban a Szeged, 2000-ben pedig a Dunaújváros csapatát vezette a hazai bajnoki címig. – Nagyon nagy tétje volt a 2006 júniusában, Szlovákia legjobbjai ellen lejátszott két világbajnoki selejtezőnek – emlékeztetett a történtekre Skaliczki. – Mást ne mondjak, bukás esetén már én sem állnék a válogatott élén. Így viszont 2008 végéig tervezhetem-szervezhetem a magyar válogatott programját. A jelenleg is a Békés megyei Újkígyóson élő kapitány nagyon fontosnak tartotta az októberben együtt töltött egy hetet, az izlandiakkal Miskolcon és Ózdon vívott két előkészületi mérkőzést, amelyet követően már csak decemberben találkozhat a kiszemeltekkel. – Az igazi izgalmakat a január elején kezdődő, konkrét világbajnoki felkészülés ígéri – hangsúlyozta a kapitány. – Ekkor tíznapos, közös gyakorlásra lesz időnk, amelynek során a rendkívül erős német válogatott két mérkőzésre látogat el hozzánk. Ebben az időszakban szeretnék odáig jutni a játékosok kiválasztásában és a csapatépítésben, hogy már egyértelműen megjelölhessem a tizenhat utazó és a két tartalék személyét. Érthető módon Skaliczkinak minden gondolata a 2007. január 20-án, Németországban megkezdődő világbajnokság körül forog. Az a verseny foglalkoztatja, amelyet a labdarúgó-vb hatalmas sikere után egészen biztosan hasonló színvonalon ren-

deznek majd meg Európa legnépesebb, s legtöbb igazolt kézilabdázót foglalkoztató országában. – Mi északon kezdünk, Kiel városa ad otthon a négy, egymással rivalizáló csapatnak, Dánia, Norvégia, Angola és Magyarország legjobbjainak. Ez ugyancsak izgalmas körmérkőzés lesz, hiszen Dániától éppen az idei kontinensbajnokságon szenvedtünk érzékeny vereséget, Norvégia válogatottja pedig két világversenyen való részvételtől is elütötte legjobbjainkat a közelmúltban. Innen az első két helyezett kerül tovább a legjobb tizenkettőbe, ahol két, hatos csoportban megy tovább a játék. Persze az első sípszó felharsanásáig a kapitány igyekszik minden egyes percet kihasználni, hogy minél egyértelműbb és megnyugtatóbb döntéseket hozhasson. – A kapuban Fazekas Nándor, a mezőnyben pedig Buday Dániel, Nagy László, Gál Gyula, Ilyés Ferenc és Iváncsik Gergő számítanak a legbiztosabb pontoknak. Természetesen sok függ majd az úgynevezett kiegészítő- (más szóval csere) emberektől. Attól, hogy Laluska Balázsra, Császár Gáborra, Tombor Csabára, vagy éppen Mocsai Tamásra mennyire számíthatok majd éles helyzetben. Nagyban segíti a munkámat az olimpia óta velünk dolgozó pszichológus, dr. Lénárt Ágota, aki rendszeresen eljön hozzánk, megnéz meccseket, s a látottak alapján beszél az egyes emberekkel. Természetesen én is állandó teljesítménykényszer alatt dolgozom, bár lassan kezdem megszokni ezt a fajta pluszfeszültséget. A németországi világbajnokság ugyanis kapitányságom hetedik évében ez már sportágunk ötödik világversenye lesz. Kép és szöveg: Jocha Károly



222

sport

Aranyfiú és bronzleány A 2006-os budapesti úszó Európa-bajnokságot a pazar szervezés jellemezte, s bár jöttek az érmek is, mégis pici hiányérzetünk maradt, lévén a női és a férfi szakág is manapság egyemberesnek tűnik. A pekingi olimpia pedig közeleg…

K

étségtelen, jó tíz, tizenöt éve nagyon el voltunk kényeztetve: Darnyi Tamás, Güttler Károly, Rózsa Norbert, Czene Attila, Egerszegi Krisztina mind-mind világklasszis úszó volt. Barcelonában, 1992-ben öt arany, négy évvel később Atlantában három olimpiai bajnoki cím volt a termés, ami legalábbis fantasztikus eredménysornak számított egy ilyen kis nemzettől, mint a magyar. Aztán minden megváltozott: míg Darnyi és Egerszegi képes volt egy fél uszodahosszt verni az ellenfelekre, a következő generáció számára már jóval nehezebb volt a győzelem. Persze, az ellenfelek is megerősödtek, úszásban addig soha nem jeleskedő országokból érkeztek jobbnál jobb versenyzők, és a magyar műhely elapadni látszott. Természetesen Kovács Ágnes is szenzációs úszó, miként az örök második, már vis�szavonult Risztov Évára, aztán Zubor Attilára, újabban Boulsevicz Beára vagy Verrasztó Evelynre, Jakabos Zsuzsára, Hosszú Katinkára, illetve Kerékjártó Tamásra, Gyurta Danira is lehetett, lehet számítani, ám az elmúlt évtized alatt immár nem az aranyérem, hanem a dobogó, sok esetben pedig a döntőbe jutás lett a fő cél. Bár kétségtelen, hogy ezektől a zömükben tizennyolc-huszonkét éves fiúktól, lányoktól csodás eredmény Európa vagy a világ legjobb versenyzői közé kerülni, ám a korábbi dőzsölést bizony vis�szasírjuk.

A budapesti Európa-bajnokságon bebizonyosodott, amit nagyjából eddig is tudtunk: van egy Cseh László a férfiaknál, aki olimpiai aranyesélyes, és van egy Kovács Ágnes a lányoknál, aki odaérhet a dobogóra – már ha egyáltalán ott lesz még Pekingben. A többiek fiatalok, jópofák, a lányok szépek, tehetségesek, de tőlük már minden döntős helyet nagyon meg kell becsülnünk.



Cseh Laci persze külön szám, igazi Darnyi-utód. Most nyert két aranyat, 200 és 400 vegyesen akkora fölénnyel győzött, hogy míg a többiek megszakadtak a vízben, ő a hátúszás közben a nagy kivetítőn saját magát nézte… Klasszisáról mégis a 200 hát szól a legékesebben, ahol ezüstérmes lett. Ezüstérmes egy Európa-bajnokságon úgy, hogy soha életében nem indult

223

Az Európa-bajnokság magyar dobogósai: Aranyérmes: Cseh László (200 vegyes, 400 vegyes) Ezüstérmes: Cseh László (200 hát), Kovács Rita (hosszútávúszás, 10 km) Bronzérmes: Kovács Ágnes (50 mell, 100 mell, 200 mell), Kerékjártó Tamás (200 vegyes) Barta Nóra (műugrás, 3 m)

sport

Cseh László győz, s már Pekingre gondol…

még felnőtt versenyen ebben a számban. A halásztelki srácnak egyetlen balszerencséje van: Amerikában feltűnt egy ugyancsak szemtelenül fiatal, nemkülönben tehetséges srác, bizonyos Michael Phelps, aki ugyancsak a vegyesúszás királya akar lenni. Sőt, egyelőre az is, hiszen az athéni olimpián mindkét távon ő nyert (igaz, Cseh László a lábtörése után még nem lehetett csúcsformában), ám a tavalyi montreali világbajnokságon a 400 vegyest már kihagyta, nem akart (mert…?) megmérkőzni a végül nagy fölénnyel diadalmaskodó magyarral. Úgyhogy ha Cseh Laci a pekingi olimpiára történő felkészülést nem egy lábtöréssel kombinált kutyasétáltatással fejezi be, az

egész magyar küldöttség legbiztosabb aranyesélyese lehet.



Több klasszisunk viszont nincs. Az athéni olimpia után persze egyből kineveztük Gyurta Dánielt is sztárrá, ám a tavalyi vb és az idei Európa-bajnokság alapján nagyon úgy tűnik, hogy az az ezüstérem egyszeri és megismételhetetlen bravúr volt. Jelen állás szerint Gyurta ugyanis semmivel sem jobb Kerékjártónál, Verrasztónál, Boulsevicznél, Jakabosnál, csak éppen ügyesebben menedzselték. Azaz még menedzselni sem kellett, az olimpiai ezüst olyan hatalmas felhajtást generált körülötte a médiában, amely már sok volt neki. Az addigi csendes, rendes, szorgalmas úszócsillag srác csendes, rendes, ám a legkevésbé sem szorgalmas médiasztár lett, aki – nyilván nem

224

sport

Kovács Ági: a három bronzzal új szakasz kezdődött a karrierjében

Fotók: MTI

szándékosan – feláldozta karrierjét néhány címlap kedvéért. És nem is az volt az igazi baj, hogy a tavalyi melbourne-i világbajnokságon nem állt rajthoz szörnyű eredményei miatt, hanem az, hogy ebben az évben, amikor végre megint az úszás volt a lényeg, amikor ismét napi hat-nyolc órát edzett kőkeményen, nem tudott döntőbe jutni az Eb-n. Mert most látszik igazán, hogy az eltékozolt 2005-ös esztendő milyen sokba került. Nagy talány, hogy a még mindig tinédzser Gyurta Dani képes lesz-e újra az elitbe férkőzni, avagy tőle is fájó búcsút vehet az úszósport, mint nemrégen Risztov Évától. Pedig Risztov Évának kimondva-kimondatlanul az lett volna a feladata, hogy átvegye Kovács Ági örökét. Egerszegi

Krisztina után ugyanis Kovács tartotta életben a női szakágat, ám az ezredforduló után – amikor Amerikába ment tanulni – nagyon visszaesett. Immár más edzésmódszerekkel készült, mint idehaza, és ez nem igazán jött be neki (persze, ez nem meglepő: az amerikai élet egyedül Kerékjártónak fekszik, minden más úszó rosszul jött ki belőle). A nemzet Ágikája felcseperedvén immár képtelen volt megközelíteni korábbi eredményeit. Az olimpiai és kétszeres világbajnok Kovács Ágnes közepes úszóvá esett vissza, holott alig múlt húszéves. Csúnya ilyet mondani, de Ágit mindenki leírta – csak éppen Ági nem írta le saját magát. Hosszú, elképesztő szenvedésekkel



225

sport teli munkával 2006-ra újra a kontinens egyik legjobb úszója lett. A budapesti Európa-bajnokságon három bronzot nyert: a régi Kovács Ágitól ez gyatra teljesítmény lett volna, a mostanitól viszont szenzációs. És ezt tudta a margitszigeti uszodát megtöltő nyolcezer szurkoló is, hiszen Kovács ugyanolyan hihetetlen ünneplést kapott, mint Cseh László. Holott úszásban (mint ahogy kajak-kenuban is) a drukkerek általában csak az aranyat tudják értékelni, ám az imádnivaló kislányból lett imádnivaló hölgy újra közkedvenc lett. És a legszebb talán az volt Ágiban, hogy olimpiai és világbajnokként is képes volt úgy örülni egy Eb-bronznak, mintha életében most szerepelt volna először nagy versenyen, és fülig érő szájjal újságolta mindenkinek, hogy végre megint megközelítette 2001-es eredményeit. Valószínű, hogy sosem lesz

már olyan gyors, mint hajdanán, könnyen lehet, hogy visszavonul az olimpiáig, vagy ott csak a hatodik-nyolcadik helyen végez, de ezt a leányzót akkor is nagyon lehet tisztelni. Persze, egy Cseh és egy Kovács még nem változtat azon a szomorú tényen, hogy Magyarország már egyáltalán nem úszónagyhatalom. A hazai rendezésű Eb éremtáblázatán is csak a tizedik helyen végeztünk két arany, két ezüst és öt bronzéremmel, úgy, hogy például a lengyelek, az olaszok, az ukránok egyaránt öt elsőséget szereztek. Hogy mégsem lesz olyan nehéz dolga a magyar küldöttségnek Pekingben, arról az előző olimpia tehet: ha Cseh László megnyeri a 400 vegyest, az aranyak számát tekintve máris jelentősen túlszárnyaljuk az athéni szereplést… Kun Zoltán



226

sport

OLIMPIA MAGYARORSZÁGON Hazai olimpiára történő pályázat benyújtását kezdeményezte a tavaly alakult Budapesti Olimpia Mozgalom nevû civil egyesület. A BOM létrehozásával 21 jelentős hazai vállalat (MOL, OTP Bank, Magyar Telekom, Richter Gedeon, Synergon, Budapesti Értéktőzsde, TriGránit, Aegon Biztosító, SAP, Magyar Villamos Művek, Concorde Értékpapír, RTL Klub, Danubius Rádió, Sanoma Kiadó, Malév, Budapest Airport, Mammut Üzletház, SPAR, Főmterv, Winterthur Biztosító, HP Magyarország) és 100 magánszemély a 2003-ban téli álomra szenderült magyar olimpia ügyét kívánta felébreszteni. A cél az volt, hogy ezt a nemzeti ügyet pártérdekektől függetlenül helyezzük ismét az érdeklődés középpontjába. Pályáznunk kell a 2016-os játékok megrendezésére, annak érdekében, hogy a Londont követő első európai rendezésű ötkarikás játékok házigazdája Budapest lehessen. A folyamatnak több szakasza van. A pályázás első fázisa az ötlet felmerülésétől a jelentkezés beadásáig tart. Ez Magyarország esetében gyakorlatilag 1953 (ekkor voltunk utoljára versenyben a rendezési jogokért, amit azután Róma elnyert előlünk) óta tart, ami végre lezárulhatna 2007 nyarán, amikor is lejár a 2016-os nyári játékok megrendezésére való jelentkezés határideje. A második szakasz 2008 közepéig, a szűkített lista meghirdetéséig tart. Ekkor közel 1 milliárd forintot kell elköltenie a vállalati szektornak és a költségvetésnek közösen azért, hogy Budapest bekerüljön a páratlan országimázst jelentő 5 kandidáló város elitista csoportjába. A pályázati szakasz ezen fázisában a NOB a jelentkező városok meglevő infrastruktúráját értékeli és osztályozza. A harmadik szakasz a kandidálás periódusa, ahol már csak öt, a rostán fennmaradt város küzd egymással újabb egy éven át. A kandidáló városok ekkor körülbelül 5 milliárd forintot kénytelenek elkölteni a pályázatra a siker érdekében. Ez az összeg azonban

már nem csak promóciós és marketing költségeket kell, hogy takarjon, hanem valamely olimpiai sportlétesítmény felépítését is, mely bizonyítja a pályázó város elszántságát. Ebben a fázisban egyébként elsősorban egy nemzetközi diplomáciai erő-demonstrációban kell sikeresnek lenni. A döntés a közel 110 NOB-tag kezében van, akik közül a többfordulós titkos szavazásban a pályázó városéval azonos nemzetiségű társaik ki vannak zárva. Nincsen számukra semmiféle betartandó írott szabály, csak azt tudják, hogy mind az öt kandidáló város a pályázati anyagokat és a terepszemléket elvégzendő technikai bizottságok szerint alkalmas a rendezésre. Ekkor emberi érzések és a NOB-tagok adott városokkal és nemzetekkel kapcsolatos személyes tapasztalataik alapján fognak dönteni. Ez a szavazás a 2016-os játékok vonatkozásában 2009 nyarán, Koppenhágában lesz. A győztes városnak még két további szakasszal kell majd szembenéznie: a 7 éves felkészüléssel, majd a gazdasági utó-



227

sport hatásokkal. A versenyeket követő időszakhoz kapcsolódó bevételek körülbelül tíz éven át jelentkeznek, és főként az olimpia utáni turizmus tartja életben őket. Hos�szabb lehet ez az időszak, ha speciális turisztikai vonzerőt jelentő beruházásokat valósítanak meg, mint például ahogy azt tették 1972-ben Münchenben az olimpiai parkkal. St. Moritz, az 1928. és 1948. évi téli olimpia házigazdája például még ma is profitál az akkori sportrendezvények imázsából. Turistalátványosságok hiányában (Los Angeles és Atlanta) pedig ez az időszak nagyon lerövidül. Így elmondható, hogy az utolsó szakasz fejezi ki a Játékok valódi hagyatékát. De mit is kell tudni a rendezésről és annak hatásáról? Az olimpiát elnyert városnak a győzelmi mámorból felébredve fel kell tudnia állítani egy 500 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó Olimpiai Szervező Bizottságot, az adófizetők pénzének a bevonása nélkül. Az említett összeg felét a NOB bocsátja a győztes város Szervező Bizottságának a rendelkezésére a nemzetközi olimpiai mozgalom globális szponzoraitól befolyt pénzekből. A fennmaradó másik 250 milliárd forintot pedig a jegyeladásokból, tévés közvetítési jogokból, promóciós termékek eladásából valamint a nemzeti szponzor vállalatok hozzájárulásaiból kell majd fedezni. Az állam finanszírozó szerepe „pusztán” az egész országra kiterjedő infrastruktúra fejlesztésében és kialakításában van, melynek költségvetési terhei hét évre kell, hogy szétterüljenek. Azonban egy 2016-os magyar olimpiára is a szükséges fejlesztési igények nagy része a budapesti és nemzeti fejlesztési és egyéb programok keretében nagyrészt megvalósul az olimpiától függetlenül.

Melyek a várható gazdasági hatások? Közvetlen hatásaként megemlítendő a sportlétesítmények építésének beruházásai, és a játékok szervezéséből és az olimpiai turisták százezreinek a fogyasztásából származó pénzáramlás. A közvetett hatásnak számítanak a lakásépítési, a távközlési és a szállítást korszerűsítő beruházások, valamint a játékokat követő turizmushoz köthető költekezés. Az olimpiára ellátogató külföldi vendégek száma általában 400 és 800 ezer között mozog, ami erősen függ a rendező város földrajzi fekvésétől. Ez a fajta turizmus meghatározó gazdasági tényező, hiszen hatalmas mennyiségű pénzeszközt képes a rendező országba vonzani. A város megnövekedett ismertsége aztán komoly és nagyon pozitív hatást gyakorol a játékok utáni turizmusra is. Az előző olimpiák tapasztalatai szerint a megnövekedett ismertségből és a javuló imázsból származó hosszú távú előnyök sokkal jelentősebbek, mint magának a kéthetes sporteseménynek a rövid távú hatásai. A rendezvényeket – néhány kivételtől eltekintve – az olimpiai falu 50 km-es körzetében kell megrendezni. De azért ez egy „magyar” olimpia lenne és vidéki helyszínek is bevonásra kerülnek. A labdarúgó-selejtezőknek Debrecen, Győr, Székesfehérvár és Szeged, a lovaglás és az íjászat versenyeinek Gödöllő, a vitorlásversenyeknek Balatonfüred adhatna otthont. Továbbá az olimpiához kapcsolódó infrastrukturális beruházások 40%-a országos fejlesztést jelent (a közút és vasúthálózat fejlesztése), ennek révén a vidéki városok fejlődése is jelentős lehet. Esélyünk már most reális. Ha mégsem sikerülne, pályázatunk még esélyesebb lesz egy későbbi időpontban. Nem szabad kudarcként felfogni, ha elsőre nem nyerünk: tanulnunk kell, és másodszorra győzni. Dr. Baranyai Ákos főtitkár, BOM



228

kis kincses

MIKSZÁTH KÁLMÁN

Aussi brebis

E

gyik olvasóm azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy a Németke és az Az én pohárom után még valamit szeretne olvasni a gyerekeimről – mert azt mondja: omne trinum perfectum –, és minthogy azt írtam volt, bőbeszédűvé tesznek a gyermekeim, hát legyek bőbeszédű. Nem szívesen teszek önnek eleget, tisztelt olvasóm, mert még azt hiszik majd ezek a kölykök, hogy ők adják nekem a témát, de miután tényleg bőbeszédűvé válok, ha őróluk van szó, hát nem tudok ellenállni, hogy ne fecsegjek egy kicsit. Egy kurta esztendő előtt itt járt Párizsból a francia fordítóm, egy hajdani magyar képviselőnek az öccse, és meglátogatott engem is. Nagy csodálkozás fogta el, hogy én nem tudtam vele franciául beszélni, tágra dagadtak a szemei, összecsapta a kezeit. Én is csodálkozhattam volna, hogy ő meg nem tudott velem magyarul beszélni, de én nem csodálkoztam. Mert ez még barbárabb színben tüntetett volna föl. Pedig mellettem van a logika, mert én nem akarok tőle franciából magyarra fordítani semmit, míg ellenben ő magyarból fordítja franciára a munkáimat. De hát a logika is csak a hatalmasabb szájában logika. A kisebb nemzetekében ilyen esetben a tudatlansággal való hivalkodás lenne. Miután szótár segítségével kibeszélgettük magunkat, és a folytonos szégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogy mindjárt holnap franciára kezdem taníttatni a gyermekeimet. Ő pedig azzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat is lefordítja. Hát igen, hadd tanuljanak a gyerekek. Ha már én szamár maradtam, legalább ők legyenek okosak. Hiszen azt is mondhatnám ilyen szégyenletes eset után, hogy ide azt a grammatikát, nekivágok annak a francia nyelvnek, de hát az ember jobban szereti a gyerekeit magánál, inkább azokra gondol, de meg kényelmesebb is, hogy mások tanuljanak, ne maga az ember. Ez egyszer így van. Hát tanulni fognak, punktum. Fölkiabáltam összes ismerőseimet valami francia fiú vagy leányka után, akitől játszva sajátítsák el a gallok nyelvét. Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Éppen abban a korban vannak (az idősebbik gyerek Rákóczinál tart a históriában), amikor a mi fajtánk azt hiszi, hogy az egész világ nem áll csak magyarokból és németekből. És hogy a németek pusztán csak azért vannak, hogy a magyaroknak legyen kit verni. Sőt az a nézet is beléjük van már csöpögtetve (mert ellenzéki képviselők is megfordulnak nálam), hogy már talán ez idő szerint se lenne eleven német a földgolyóbison, ha nem azon múlna, hogy Bánffy nem enged hozzájuk nyúlni.


229


kis kincses Mikor előhoztam a fiúknak, hogy franciául fognak tanulni, nemigen lelkesedtek; ők is kiálltak a maguk ellenvetéseikkel. – Minek az? – Hát mert az igen szép, ha valaki franciául tud. – De mire való? – kérdezte Bercike. – Beszélgetni fogtok a francia gouvernante-tal. – De mi nem akarunk vele beszélgetni. – Hát akkor egymással fogtok beszélgetni. – De egymással csak magyarul szeretünk beszélgetni. – Hát akkor a franciákkal fogtok franciául beszélni. – Hol vannak? (Ti. a franciák.) – Otthon az országukban. Majd ha nagyok lesztek, elviszlek egyszer Franciaországba, beutazzuk, és akkor ti lesztek ott a tolmácsaim. – Igazán van ország, apa, ahol a parasztok is franciául beszélnek? – kérdé Bercike bámész szemekkel. – Hogyne. Mégpedig nagyobb Magyarországnál. – Igaz, Laci? – Kérdé ismét Bercike Lacira tekintve. (Nekem nem akarta hinni a kis zsivány) – Hát nem láttad a mappán, te vaksi? – förmedt rá a gimnazista szuverén fölényével. – Én inkább nem megyek. Hadd tanuljon a Laci. – Én se megyek – csökönyösködött Laci. Láttam, hogy most már csak ravaszsággal lehet dűlőre vinni az akaratomat. – Ej, pedig jó volna, ha tudnátok valami extra nyelvet, hogy mikor valami titkos dologról akarnátok egymással szót váltani, ne értsék a pajtásaitok, se a Gyuri, se a Miska, se a Pali. Teringette, hogy enné ezeket a méreg, de még mi se értenők, hogy mit beszéltek, ti. a mama és én. Az volna a nagy parádé. Ez tetszett nekik. Összepislogtak a barna szemecskéikkel, és ez a megegyezést jelentette. Igen, az nagy parádé volna. – Hát nem bánom, apa – jegyzé meg Laci. – És te, Berci? Vállat vont, hogy ő se bánja. Ezzel átestünk az első nehézségeken. Harmadnapra megvolt az első grammatika is, egy francia nyelvmesternek a leánykája, egy gyönyörű kis leány, azon a mezsgyén, mikor a bimbó már fesleni kezd, de még nagyobb a zöldje. A rózsából, vagyis a leányból csak a szélek kezdenek kihasadozni, de még túlnyomóan gyerek. Bizonyosan beszélget még otthon a bábuival is, de már a tükrével is szóba áll. Szóval, egy kedves kis bakfis a Karolin, aki játszadozni és hancúrozni is fog még a fiúkkal. S az ilyen az igazi ternó. Az is nagy előnye volt, hogy jól beszélt magyarul, mert ő már itt Pesten született (vagy tizenöt év előtt). Ha nem tudna jól magyarul, kinevetnék, és nem lenne semmi tekintélye előttük. Ezeket az argumentumokat hoztam föl a magyar volta melletti magamban, de voltaképpen a nemzeti sovinizmus rosszalkodott bennem – örültem, hogy a kisleány nem francia földön termett. Irigylem a szépet az idegenektől.


230


kis kincses A fiúknak persze nem volt szabad tudni, hogy a Karolin magyar leány: előttük ez teljesen aláásná a szupremációját. Abban semmi gyanúsat nem találtak, hogy jól beszélt magyarul. Magyar gyerek előtt természetesnek látszik, hogy magyarul még a rézbőrű indián is tud. Mert akárhogy dicsérjük mi, apák, a gyermekeinket, az ő logikájuk, érvelésük, okoskodásuk, amelyiké jól indul is, nagyon primitív fokon áll. Két éve sincs, amint figyelmeztettem egyszer a Bercit, ki az ágy szélén fölállt: „Leesel, pajtás”, mire ő fölénnyel felelt föl: „Hát nem látod, hogy fogom az ingemet?!” Valóságosan belefogódzkodott az ingébe, és azt hitte, hogy most már le nem eshet. De magukhoz való eszük nekik is van. És az első társalgási óra éppen ezért nem jól sikerült. Pedig szép és ünnepélyes dolog volt az, mikor a három gyermek letelepedett az asztal körül, az enyimek nevetgélve egymásra, de ellenséges szemmel méregetve a liliputi nevelőnőt, a harmadik gyermeket, ki fülig pirulva ült köztük, komolyra torzítva vékony, eleven arcocskáját, mint egy anyóka. Ő még jobban félt szegényke, mint a tanítványai, szíve bizonnyal hangosan dobogott a hótiszta, fehér blúz alatt, mert először ült ma a katedrán. Az én kölykeim csak a francia nyelvbe fognak bele, de a kis Karolin megindul egy nyomorult úton, félénken, bizonytalanul, talán szepegve is, mint a kis csirke, mikor először kezdi kikaparni a saját napi élelmét. Szegény kis mamzell, bizonyosan mindent tudsz, és mindent elő fogsz tárni, amit a mamád a harmincéves házi tanítás griffjeinek raktárából belégyömöszölt fejecskédbe, talán el


231


kis kincses is próbáltad otthon, és kezded is egymás után kibontogatni az első óra alapvető tudnivalóit, de te ezeknek a tanítványoknak a fickándozásaira nem számítottál, kik ugrálnak tárgyról tárgyra, mint a verebek, kérdezősködnek, kíváncsiságból, dévaj kötekedésből, és tréfának vesznek mindent, még a te rettenetes, kacagni való komolyságodat is. A szobában lévő tárgyak francia neve csakhamar kimerül. Az asztal, a lámpa, a szék, a könyv neve mind tudomásul vétetik, utána mondani ugyan nem akarják (mert nevetségesen hangzik), hanem most már ők kezdenek kérdezni újakat. – Nem, az nem – kiált közbe Berci –, hanem hogy hívják a juhot? – Brebis – mondja Karolina. – Brebi! Brebi! Bolondság. Igazán Brebinek hívják? – Ha egyszer mondom – felelé a kis tanítónő tettetett szigorral. – És hogy van a bárány? Karolin zavarba jön, de a mai nap nagy szerepe nem tűri meg a hosszú habozást. – Aussi brebis – felelte. – Az is brebis. De már erre kitört a hahota, ujjongás. A kis fickók fölkerekedtek az asztaltól, s diadalmas arccal, táncolva, ugrálva rohannak a szobába. – A kisasszony nem tud franciául. Nem tud. Nem tud. Hidd meg apa, nem tud! – Hujjujú! – ordítozta a kisebbik. – Semmit se tud a kisasszony! – Ejnye, mit beszéltek! Mordizom adta, hol a nádpáca? Már hogyne tudna? Laci állásba teszi magát, mint egy igazi férfi. – Ha én egyszer azt mondom, hát az úgy is van. Tudod, apa, hogy én sohase szoktam hazudni. A leány csakugyan nem tud franciául. Azt kérdeztük, hogy hívják a juhot, azt mondta brebis. Erre aztán kérdezzük, hogyan hívják a bárányt, és azt mondta: aussi brebis – hogy azt is juhnak hívják. Hát mondd meg már most, hogy lehet-e olyan bolond ország, ahol egyformán hívják a juhot és a bárányt. Hogy kérne ott Stempliné (a szakácsnénk neve) egy kiló bárányhúst és egy fél kiló juhhúst a mészárszékben? A gyerekeknek tökéletesen igaza volt, mindjárt is átláttam, hogy a kis Karolin bizonyosan sohase járt falun és nem látott még se eleven bárányt, se eleven juhot, legföljebb sült alakjában kerülhetett eléje a juhcsalád, s nem vigyázta meg az egyes családtagokat, a kost és a jerkét, az ürüt, a juhot, a bárányt, egyenkint. Hanem hát ki nem szolgáltathattam a tudatlanságát prédának, inkább Franciaországot fosztottam meg az egész juhállományától. – Szamarak vagytok! – rivalkodtam rájok. – Tudnotok kellene, hogy Franciaországban nincsenek juhok. Még szép a kisasszonytól, hogy ennyit is tudott. Olyan állatoknak, amik nincsenek, ugye, ti sem tudjátok a nevüket. Kétkedő arcokat vágtak. – De hát miért nincsenek ott juhok? – Hja, mert nincsen mit legelniök. Ott minden földet szántanak és vetnek. Szóval, kivágtam nagy nehezen Karolint, de azért a fiúk nem említették egymás közt más néven, csak Aussi brebis-nek. Egész nap hallani lehetett: Aussi brebis ezt mondta, Aussi brebis úgy tartja a száját, Aussi brebis hajában ilyen fésű van. Aussi brebis-nek le volt szakítva a mellényéről az egyik gombja. Sőt annyira ragadós az efféle, hogy mi is csak Aussi brebis-nek hívjuk attól a naptól kezdve.


232


kis kincses Este az ágyban levetkőzve (különben is mindennap tanácskozás szokott közöttük folyni) hallottam őket sokáig petyegni. Berci kezdte: – Hidd meg, Laci, mégsem tud az Aussi brebis franciául. – Én is azt mondom. – Ne tanuljunk tőle. – Ne tanuljunk. Másnap megint eljött az Aussi brebis; az anyjuk csak nagy nehezen bírta a lázadókat behajtani a tanuláshoz, és most megint megfogták a szegény kis Aussi brebis-t. Nem volt szerencséje. Azt kérdezték, hogy hívják a lovat. – Cheval. – De hát a csikót? – Petit cheval. Hurrá! Hurrá! Sohase hallott még az Aussi brebis ilyen diadalordítást. Az a hahota, ami megcsendült, mintha tíz csengettyű csilingelne, az a rohanás ki a szobából: – Éljen, éljen Aussi brebis! Semmit se tud Aussi brebis! (Majd hogy el nem süllyedt szégyenletében a boldogtalan leányka.) Szerencsére nem voltam otthon. Vártak, nagyban vártak az új leleplezéssel, és előadták szörnyű prozopopeával, mint olyan emberek, akiknek az igazságára végre rásütött a napfény. No, ugye hát hogy mégse tud az Aussi brebis franciául? Végighallgattam a kínos affért. Az öreg győzze őket új ötletekkel. Most már a lovakat konfiskáltam el a franciáktól.


233


kis kincses – Ó, ti kis incifincik! Hiszen persze, hogy más a ló, meg más a kis ló és más a csikó; de Franciaországban nincs ló semmilyen. Még szép az Aussi brebis-től, hogy tud felőle, okos leányka. – Hát hova lettek a lovaik? – Ott már olyan magától járó szekere van mindenkinek, amit egyszer láttatok az Erzsébet téren, amit ti úgy híttok, hogy a „polgármester ördögszekere”. Összenéztek nagy komolyan. No, ez bizony igaz lehet. Hanem azért azt követelték, hogy vegyek nekik most mindjárt egy magyar–francia szótárt. – Mit akartok a szótárral? – Meg akarjuk fogni az Aussi brebis-t. Mert biztos, hogy nem tud franciául. A szótárban majd előre kinézzük, és úgy kérdezősködünk. Mert ha szótárunk nincs, mindent mondhat. Nosza, mit volt tenni, mint rögtön szalasztani a cselédet a Carrier János szótáráért. – Hát csak fogdossátok az Aussi brebis-t! Hanem iszen volt is dolga a szótárnak! Ki nem bocsátották szinte reggeltől estig a kezükből, búvárolták, turkálták, kikeresték, bevágták a legkülönösebb szavakat, és keresztkérdésekbe fogták a kis brebis-t, aki most már több szerencsével siklott ki a körmeikből. Amely nap ráértem, mindig kikérdezgettem. – Mennyire vagytok az Aussi brebis-vel? – Majdnem megfogtuk vagy kétszer, de ledisputálta a hibáit. Pedig biztos, hogy nem sokat tud. – Hát csak süssétek ki rá. – És mi lesz a jutalmunk? – Megverem. – És még? – És nem fog kelleni tanulnotok. – Jól van. Még csak nagyobb szenvedéllyel, kedvvel folytatták a hajszát. Végre egy napon kezdték belátni, hogy mégis sok szót tud a kis brebis. A Bercike megsimogatta az államat: „Ne verd meg, apa”. Játszott is velük, tehát megszerették. Most már én kezdtem őket bíztatni. – Tudjátok mit, fiúk, hát nem verem meg az Aussi brebis-t. Hanem most már én is gyanakszom, hogy meg lehet fogni, de nem szavakban, hanem a szabályokban. Amelyiktek megfogja, kap egy biciklit. Mind a kettő bizonykodott, hogy megfogja, hanem hozassam meg nekik a nyelvtant, hogy előre készülhessenek. Meghozattam nekik a nyelvtant is, vastag, erős disznóbőrbe kötve. Most is itt hever az asztalon, ahol e sorokat írom, de csupa rongy már, csupa foszlány… Ki kell a szemétre hajítani. Addig-addig fogdosták vele az Aussi brebis-t, míg mind a fejükbe szaladt, ami benne volt, s egy nap csak azon vették észre magukat, amint tizennégy hónapig üldögéltek délutánonként a nagy ebédlőasztal körül, hogy az ördög se ösmeri már meg, hogy a há-


234


kis kincses rom gyerek közül melyik beszél jobban franciául, az Aussi brebis-e, vagy az én porontyaim. Az Aussi brebis maga is sokat tanult egy év óta, valóságos nevelőnővé képződött a nagy ellenőrzésben és hajszában, azonfelül szebb lett, nyúlánkabb, nagylányosabb. A fickók is nőttek valamit, de keveset, és még nem annyit, hogy… Pedig – de ezer bocsánat, semmit se szóltam. A történetben előforduló, ma már kevéssé ismert kifejezések magyarázata: Argumentumok – érvek Szupremáció – felsőbbség, tekintély Liliputi – törpe Mamzell – kisasszony Dévaj – csintalan, pajkos, incselkedő Prozopopeával – megszemélyesítéssel Konfiskálni – elkobozni Disputa – szóbeli vita, fecsegés

Omne trinum perfectum (latin) – az a tökéletes, ami három részből áll Gouvernante – nevelőnő Grammatika – nyelvtan História – történelem Mappa – térkép Bakfis – serdülő leányka Ternó – főnyeremény

Koróhegedű Lombfűrésszel vágj két darabot a már megkeményedett kukoricaszárból úgy, hogy a végein a „csomók” megmaradjanak. Hegyes késsel vagy bicskával hasíts egy kb. 5 mm széles szalagot, vigyázva, hogy egyik végén se szakadjon fel. A résbe az ízesülésig mindkét oldalon tegyél be egy-egy 3 cm-es ves�sződarabot. Ezek emelik ki a húrokat. Kész is a vonód! A hegedű is ugyanígy készül, csak két hasítékot készíts egymáshoz közel. Késsel, csiszolópapírral elvékonyíthatod a


húrokat. Nedvesítsd meg a hegedűt, és hadd szóljon! Bal kezed ujjait finoman rányomva a húrokra változtathatod a hang magasságát. Ha elég türelmes vagy dallamot is kikereshetsz rajta.

235


kis kincses

JÓKAI MÓR

A fehér angyal

F

ehér angyal, fehér angyal!... Csillagos éj álomképe… Halvány rezgő ködtünemény holdsütötte távol halmon… Mint ül ott mozdulatlanul… Lelke egy magános csillag, mely rajta keresztülragyog. Tiszta az éjjeli ég, sem felhő, sem madár nem repül át rajta. A hold, félig elfogyva, nézi altató világgal a kedves, szép ködalakot, s lassan, észrevétlenül merül el az átelleni láthatáron domboruló zöldes halom mögé. Balról komor, vén vár sötét düledékei feküsznek az erdős pusztaságban volkán alakú hegytetőn, félig árnya, félig csontváza egy ledűlt óriásnak, mely öntudatlanul, holt nyugalomban mered fel az égre. Jobbról gondolatfárasztó síkság. Avar tér, néhol domb, néhol folyam, itt-ott fa és bokor s egyes fehér tanya. Az egész aluszik. Az egész néma… Fehér angyal, fehér angyal!... Csak te virradsz meg álmatlan. Egyik csillag lemegy a másik után pihenni. Az egész ég fordul, csak te ülsz ott, láthatatlan léleknek az égre vetett fehér árnyéka a halványzöld távol dombjai felett; fehér ködruhádon csillaglelked fényesen átvilágol. Meg-meglebbensz – meg-meglebbensz. Mint a délibábnak éjszakára ottfeledt leánya. Mikor te megjelensz, ünnepe van a természetnek. A fákon egy levél sem mozdul. A tengeren megállnak a hajók. De a legelső szellő szétleheli alakod, s csillagod messze megy ragyogni a mérhetetlen égbe. Fehér angyal, fehér angyal!... Voltál egykor piros rózsa. Ékes piros földi angyal. Áldva volt, aki rád nézett, áldva volt, akire néztél, s bűnbocsátó erő volt ajkaidra ruházva. Mi szép, mi vonzó vagy még holtod után is; milyen lehettél életedben!… Most is áldás vagy a népen. Csöndes tavaszi éjszakán szoktál olykor megjelenni. Lágy harangszó csendül meg ilyenkor szerte a vidéken. A nép Istenét megy dicsérni, ki téged elküldött. Lesz aratás, lesz borszüret, telni fognak pincék, vermek, dicsértessék az ég ura, a fehér angyal megjelent… Mi bánat hoz téged tavaszonként a földre, mikor a fehér rózsa és liliom kezd virulni? Nem nyílhatnak-e azok nálad nélkül? vagy tán látogatni jársz ide valakit, ki sírjából hozzád emelkedni nem bír?… * Múlt év júliusában Miskolc felé járt a magyar vezér. Egy nem messze eső faluban hált meg seregével együtt.


236


kis kincses Szállását az uradalmi kastélyban vevé, hol a nagyúri családból csak a társalkodónő volt jelen őt elfogadni. A forradalmi vezér kevés alkalmatlanságot szokott csinálni, ahová szállt; a mívelt lelkű hölgy pedig örömest teljesítendette minden kívánságát. Három nap óta nem volt újra bekötve a vezér sebe, féleszméletlenül vették le szekeréből, s midőn lefektették, kitört rajta az erős sebláz, mely eddig folytonos csaták küzdelmei közt nem férhetett hozzá. A hölgy segíteni kívánt az orvosoknak a sebkötözésnél. Elszörnyedett, midőn meglátta az iszonyú mély vágást, mely hosszan vonult át a szép főn egész a homlokig. – Istenem, milyen szörnyű seb! – Volna bár halálos, csak a hon lenne megmentve általa – felelé az, egyetlen jele nélkül a fájdalomnak. Pár órai nyugodt álom után felébredt a vezér: Ágya mellett a halvány, szomorú hölgy ült, lesve minden mozdulatát, álma pihegését, szemei felnyíltát. A vezér segédeit szólítá; kérdezé, hogy nem érkeztek-e vissza a nyargoncok. Kielégítő feleletet kapott minden kérdésére. Az ellenség mindenünnen hátravonult, seregének minden része között helyre volt állítva az összeköttetés, az út nyitva volt egész a Tiszáig.


237


kis kincses – Menjünk tova – kiálta fekhelyéről felemelkedve a vezér. – A seregnek elég volt a pihenés. – Elég a seregnek, de nem önnek – szólt orvosa visszaerőltetve őt vánkosaira, s kényszeríté, hogy ha aludni nem akar is, néhány óráig ne hagyja el fekhelyét, s ne gondolkozzék haditerveiről. A vezér kibámult az ablakon, a csillagos éjbe, a hanyatló holdvilágba, az erdős hegyekre, s amint tekintetével a horizontra jutott, meglátta ott a halvány fehér ködöt, mely ott ült mozdulatlanul a szélcsendes éjszakában. – Mi lehet az? – kérdezé. – Olyan, mint valami távoli égés jele, csakhogy inkább fehér, mint vörös. Ha tél volna, éjszakfénynek tartanám. Mi lehet az? Az ábrándos hölgy ágya-fejénél megszólalt: „az a fehér angyal”. A vezér kérdőleg tekinte rá. Mese van róla, mit a köznép jól ismer. Azt hiszik, hogy ez igen jót jelent. A vezér kérte a hölgyet, hogy ismertesse meg e mesével, mit igen szívesen fog most hallgatni, miután két óráig haditervekről gondolkoznia nem szabad. A hölgy mosolyogva engedett a kérelemnek, s viszont kérte, hogy ki ne nevessék, amit mondani fog, mert hisz az úgyis csak mese. * Egymás vérét ontotta a magyar. Egyik forrásoknál tisztelte Istenét, másik kereszt előtt, azért viaskodtak. A keresztyén király hadat izent azoknak, kik fehér paripákkal áldoztak Hadúrnak, s hosszú, véres csata után leverte őket, vezérüket elfogta, megölé, seregeiket szétverte, oltáraikat ledöntögeté. Csupán egy, számra nem nagy, de elszántságban erős csapat menekült meg épen a Bükk rengetegeibe, hol kapitányának vára állott magas, meredek volkán alakú bércre fölépítve. A várúr nevét rég kitörölte az emlékekből az idő, de vára még most is áll, csonka falai még küzdenek az idővel és a zivatarokkal, s ha éjféleken a haragos vihar átsüvölt nyitott ablakain, a völgyben lakó azt hiszi, a pogányok lelkei süvöltenek ottan.


238


kis kincses A várúrnak volt egy szép leánya, kit a vidék jótevő nemtőjének tartott, ki a szegényeket ápolni, betegeket gyógyítani eljárt faluról falura, ki nem alhatott, ha valakit sírni hallott. Pedig a szép leány nem volt keresztyén. Ő is apái istenét imádta, s míg a vad harcfiak fenn az Örvény-kövön mutatták be Hadúrnak égő áldozataikat – hol most is látni a széthányt oltár roppant bemohodzott kődarabjait, – míg az ősz táltos a Szentlélekkő alatt most is látható csodás alakú fülkékben bocsátá ki a hófehér mén piros vérét: azalatt az úrleány a környék ifjú szépeivel a Harica forrásához hordá liliomból és fehér rózsából font koszorúit, virágáldozatul a nagy szellem mohos oltárára. A vitézek legjobbika, legszebbike volt a leány kedvese. Nevét annak sem tudja senki, de legjobbnak és legszebbnek kellett lennie, mert hisz a legjobb és legszebb leány volt bele szerelmes. E várhoz húzódott Kupának szétverése után a megmaradt pogány sereg, remélve, hogy itt sokáig fogja tarthatni magát, s kedvező alkalommal kironthat ismét, s újra kezdheti a harcot oltáráért, ősi istenéért. A várúr azonban nagyot gondolt. Elképzelé, hogy mi lesz e harcnak vége. Beláthatatlan nyomor az egész hazára, soha ki nem alvó lángja a polgárháborúnak, unokáról unokára szálló fogyhatatlan gyűlölet, és semmi kilátás a győzelemre, a békére, a boldogságra a hazában. És megszánta a népet, mely így elveszne a kettős harc között, s egy napon kezébe adva magát a királynak minden seregeivel, minden hadnagyaival együtt, kívánva, hogy essék áldozatul ő, legyen kegyelem seregeinek és hadnagyainak. De megfordítva történt. Kegyelmet ő kapott, hadnagyait lefejezték. Azok között leánya vőlegényét is, a legszebbet, a legjobbat minden vitézek közt. Másnap meghalt a leány is, harmadnap eltemették, negyednapon éjjel megjelent apjának álmában, halvány, halott-arccal. Szép hosszú, fekete haja, mely soha befonva nem volt s térdein alul ért, egészen megfehéredett a sírban, ragyogott mint az ezüst, kezei, arca, halotti ruhája, mindene fehér volt mint a napsütötte felhő. Homlokán koszorú liliomból és fehér rózsából. Így jelent meg alvó apja előtt.


239


kis kincses Nem szólt semmit, csak egy levelet adott neki által, melyben mindazon hadnagyainak neveit olvasá, kiket ő adott kézbe, s kiket miatta lefejeztek. A várúr megőrült álmában, felugrott ágyából s amint futna kifelé, a bástya ormáról hanyatt-homlok a meredek sziklákra lerohant. A vár azután puszta maradt örökre, minden év lebont egy követ ormairól, minden tavasz egy virággal többet tenyészt meg kipusztult falain. És ha olykor a babonás pór hallgatag éjszakán végignéz a láthatáron s lát mes�szünnen libegő fehér tojásdad fényt: a fehér anal lelke az ott, suttogja magában, s jó jelnek tekinti, és azután egész éjjel tündérekkel álmodik, mosolygó túlvilági arcokkal, kik hosszú ezüsthajjal, fehér arccal, fehér ruhában, mint napsütötte fölleg, kápráznak el álmodó lelke előtt. * Ígyen szólt a mese. A tábornok megköszönte a hölgy szívességét, s nyugtalan lelke nem hagyva pihenni, indulót veretett azonnal az egész seregnek, s lázban, kimerülten kocsijába viteté magát, szép szőke fejét fantasztikus burkolattal kék selyemkendő födé, oly jól illő halavány, szenvedő arcához. Mikor jól tovament, visszatekintett, s még akkor is látta háta mögött, messze a kék láthatáron a különös halvány légtüneményt, melynek csodálatos neve: fehér angyal. Ősz volt, lehullott minden virág. Szűk, sötét szobában egyedül feküdt a magyar vezér. Egyedül, nyomorban, betegen, távol honától. Milyen jó lett volna meghalnia… Ott feküdt beteg lázas ágyán. A fájó seb nehezen gyógyult fején, de százszor nehezebben gyógyult az, mit szívében viselt, és százszor jobban fájt. Egy éjfélen mélységes álmában, amint kórágyán feküvék, egy fehér alak jelent meg előtte. Úgy érzé, mintha régi ismerőse volna az, de nem tudta, honnan. Hosszú ezüsthaja térdein alul ért, kezei, arca, ruházata, mindene fehér volt mint a napsütötte felhő. Homlokán koszorú liliomból és fehér rózsából. Kezében egy levelet hozott. Letette a beteg asztalára, azután még sokáig ottmaradt előtte szótlanul, ott ült egész éjjel, s csak akkor tűnt el előle, mikor az ébredő szemeit fölnyitá. Még akkor is úgy tetszék neki, mintha a távoztában repülő ezüsthaját látná futtában lebegni. Reggel volt. Asztalán egy levél hevert, mit azalatt hoztak neki, míg aludt. A levél költe honából szólt. Bágyadt reménnyel vevé föl azt, feltöré és elolvasá. Azt olvasá benne, hogy tizenhárom tábornokát halálra ítélték és kivégezék, egyedül ő kapott kegyelmet… Fehér angyal, fehér angyal!...


240


kis kincses

ARANY JÁNOS

A tudós macskája Nagy lett volna a tudósnak Az ő tudománya, De mi haszna, ha kevés volt A vágott dohánya. Könyvet irt a bölcsességről – S hajna! Akkor esett ez a bolond História rajta. Nem szeretett ez a tudós Semmit a világon, Járt legyen bár égen-földön, Két avagy négy lábon: De a kendermagos cicát – S hajna! Éktelenül megszerette, Majdhogy fel nem falta. Szolgája is volt; a háznak Ez viselte gondját, Hogy lába ne keljen és a Szelek el ne hordják. Hű cseléd volt félig-meddig, – S hajna! Koplalás lőn este reggel Bőséges jutalma.


241


kis kincses Máskülönben ment a dolga A kedves cicának: A reggelin gazdájával Ketten osztozának. Búsan nézte ezt a szolga – S hajna! Fél zsemlére, pohár téjre Nagyokat sóhajta.

De a macska nem üdűlt fel, – S hajna! Elfogyott a fogyó holddal, Sarlóvá hajolva. Kendermagos szegény cica Nyavalyába esvén, Fölvette a `néhai` nevet Egy szép őszi estvén. „Átszellemült kedves állat – S hajna! Falatom megosztom vele Mégis meg van halva!”

Mert tudósunk a magáét Ha fölreggelizte: Felét a cicának adni Volt a szolga tiszte. Úriasan élt a macska, – S hajna! Csak nem akart, csak nem akart Meglátszani rajta.

„Mi tagadás” – mond a szolga, „A cicus nem vétett: Én evém meg ő helyette Reggel az ebédet. Mondtam, menjen egérfogni, – S hajna! Nem tanyáz ám ott egér, hol Üres minden kamra.”

„Hé... izé... mi baja lehet Annak az állatnak? Szőre borzas, csontja zörgős, Szédelegve ballag.” „Jaj, uram, hát a sok éhség! -– S hajna! Kétszereznők csak a tartást; Mindjárt lábra kapna.”

Nagy volt, mondok, a tudósnak Az ő tudománya, De mi haszna! Kevés hozzá A vágott dohánya. Könyvet irt a bölcsességről – S hajna! Ilyen ápró dőreségek Gyakran estek rajta.

S az napságtól itce tej járt, Kapott egész zsemlét: A tudós csak lesi, várja Hogy ha nekitelnék.

Töröksíp Vágd le a lopótök két végét lombfűrésszel úgy, hogy az öblösebb végén hagyj meg egy kis tölcséres részt. Tisztítsd ki a belsejét. A gabonasípból 4 cm-es részt illessz a vékonyabb részbe méhviasz segítségével, s már ki is próbálhatod megszólal-e. A dallamjátszó lyukakat a tölcséres rész felől kezdd el kifúrni 10 cm-re a végétől. A többit 2,5–3 cm-enként. Összesen 6-ot. Lyu-


kanként, ha a hang nem elég magas, akkor tűreszelővel a síp felé tágítjuk, ha túl magas, akkor a lyuk felső részét betömjük egy kis méhviasszal. Ha mind a hat lyukat befogod, és erősen megfújod, megszólal a felső oktáv!

242


kis kincses

Ki mit szeret, szép az annak Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy katona. Messze földön szolgálta a királyt sok-sok éven át, de haza sohase engedték, pedig az esküvőjéről vitték el. Egyszer úgy adódott, hogy megmentette a kapitánya életét, mire végre megkapta a szabadságos levelet, és nekivágott az országútnak. Amikor ráesteledett, meglátott egy házat az úr szélén, s oda bekopogott. Megkínálták vacsorával, és mialatt evett, a szemét, fülét nyitva tartotta. Látja, hogy ott van egy öregember, mindenki beszél, de az egy árva szút sem szól. Azt gondolta, beteg. Megkérdezte hát: – Mi baja az öregnek? – Nincs annak semmi baja – válaszolt a gazda. – Azért kérdem, mert hogy nem szól. – Ingyen nem szól soha. Adj neki egy aranyat, mindjárt megszólal. – Ugyan milyen bölcsességgel szolgálhatja meg az öreg az aranyat? – gondolta a katona. Sok szót hallott már életében, de aranyat érőt még soha. Volt neki három aranya. Gondolta, próbát tesz. – Hallod-e, öreg – mondta – szólj egyet, kapsz egy aranyat – azzal már nyomta is a markába. Az öreg eltette az aranyat, aztán csak annyit mondott: – Ki mit szeret, szép az annak. Méregette a katona, megért-e egy aranyat, amit hallott. De akárhogy is forgatta, okos mondás volt. Elővette a második aranyat, s az öregnek adta azt is, hogy szóljon még egyet.


243


kis kincses – Kinek mije van, el ne tagadja – mondta az öreg. Ez még jobban tetszett a katonának. – Majd lesz még pénzem – gondolta, és odaadta a harmadik aranyat is. Harmadjára az öreg ezt mondta: – Az esteli haragot hagyd reggelre. Ez a mondás még a másik kettőnél is jobban tetszett. Sajnálta is, hogy nincs több pénze. – Sose sajnáld, fiam, hogy nincs több pénzed. Mert nekem meg bölcsességem nincs több. Igaz ugyan, hogy ennyi elég az élethez. Reggel a katona útnak indult. Egy patakhoz ért, ahol egy szép hímes rét terült el. Ott olyat látott, majd hogy gyökeret nem eresztett a lába. Egy gyönyörű szép leány sétálgatott a réten egy loncsos, vedlő, lógó fülű szamárral. De nem csak sétálgatott, hanem megölelte a szamarat, hol simogatta, hol csókolgatta. A botjához kapott, hogy megtréfálja őket, nagyot súlyt a szamárra. Megérdemli az a lány, hogy széplány létére ilyen ocsmány szamárral kedveskedik. De eszébe jutott az öregember mondása: – Ki mit szeret, szép az annak. – No ha szép neki, minek bántsam, ő sem ártott nekem – gondolta, s folytatta az útját. De a szamár utána szólt: – Állj meg, katona! Mikor megállott, a szamár elmondta, hogy nem igazi szamár ő, hanem elvarázsolt királyfi. Azzal megajándékozta egy tarisznya arannyal, amiért nem űzött gúnyt belőle, mint a többi vándor. A katona ment tovább. Beért egy sötét erdőbe. Egyszer csak körülfogta egy csapat zsivány. – Mit viszel a tarisznyádban? – kérdezték. A katona emlékezett a második mondásra: – Kinek mije van, el ne tagadja –, így aztán az igazat válaszolta: – Aranyat! Ahány zsivány, mind hahotára fakadt. – Bolond vagy – mondták – ugyan bizony honnan lenne egy szegény katonának egy tarisznya aranya?


244


kis kincses Azzal a zsiványok tovább mentek, s az aranya megmaradt. Este befordult a falujába. Nehéz lett a szíve, úgy megörült, hogy mindjárt megölelheti édes feleségét. Eszébe jutott, hogy van neki egy jó puskája, vajon meg van-e még? – Mielőtt bemegyek a házba, benézek az ablakon – gondolta. Hát mit látott odabenn? Azt, hogy a felesége az ő szép puskáját odaadja egy legénynek. A legényt megcsókolja, az meg kiugrik az ablakon, s elmegy. Olyan haragra gerjedt a katona erre, hogy lekapta a puskát a válláról, hogy lelövi a feleségét. De eszébe jutott a harmadik mondás: – Az esti haragot hagyd reggelre! Eltette hát a haragját másnapra, s bekopogott. Örült az asszony, mikor meglátta, csókolta egyre, nem fáradt bele. A katona azt mondta, fáradt. Le akar nyugodni. De az álom elkerülte. Szüntelenül arra gondolt, hogy a felesége másnak adta az ő drága puskáját. Meg arra, hogy azt a legényt megcsókolta. Reggelre kelve megkérdezte: – Hol a puskám, édes feleségem? – Odaadtam az öcsémnek, hogy rejtse el. Rablók tanyáznak az erdőben. Üzenték, hogy elrabolják. Elszaladok érte. Megörült a katona. Most ő csókolta a feleségét. De akármennyit csókolta, nem fáradt bele. (magyar népmese)

Gabonasíp

Szalmaszálból úgy vágj le egy 10–15 cm-es darabot, hogy az egyik végén legyen csomó, a másikon nem. Ügyelj rá, hogy repedés ne legyen a szalmán!

szúnak kell lenni, hogy könnyen mozgatható legyen. Már nem maradt más hátra, mint megszólaltatni! Csomós végét a hasítás végéig vedd a szádba

A csomó felőli végén késsel kissé behasítod a szalmát ferdén, hogy nehogy átvágd a falát, majd szálirányban lefelé hasítod a nyelvet. Ennek olyan hos�-

és fújd meg jó erősen az ajkaidat ös�szeszorítva.


Szilveszterkor kiváló trombita!

245


kis kincses

Rejtvény

Az egyes sorok kockáiba a meghatározásokból hiányzó, a kipontozott vonalra kerülő szót kell beírni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szemere …, belügyminiszter Deák Ferenc az … minisztere Báró … József, vallás- és közoktatási miniszter Herceg … Pál, külügyminiszter Mészáros Lázár, …miniszter Andrássy …, miniszterelnök Klauzál … földművelés-, ipar-, és kereskedelmi miniszter Kossuth Lajos, …miniszter Gróf … István, közmunka- és közlekedésügyi

Amennyiben helyesen válaszoltál, akkor a satírozott oszlopban annak a személynek a vezetéknevét fogod megtalálni, akiről 2007-ben emlékév keretében emlékezünk meg. Figyelem! A feladványok között található egy kakukktojás, aki nem volt tagja a forradalmi kormánynak, hanem a kiegyezés utáni magyar kormányt tagja volt. Beküldendő a satírozott oszlopban található név és annak a személynek a neve, aki nem volt a forradalmi kormány tagja. A megfejtés beküldendő a CENTAL Kft. nevére (1509 Budapest, Postafiók: 44.). A címzés alá írd fel: „Kis Kincses”. Beküldési határidő: 2007. március 31. A megfejtést beküldők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: Fődíj: nettó 20 000 forint készpénz. Továbbá: 2 megfejtőnek 10–10 000 Ft, 5 megfejtőnek Turizmus kártyacsomag, 5 megfejtőnek családi MAHART-hajójegy. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a Népszava 2007. április 25-i számában tesszük közzé.


246


kis kincses

GARAI JÁNOS

Az obsitos Az obsitos és Napoleon Hárman valának együtt, a potrohos bíró, Egy obsitos vitéz, és a furfangos író; A többi asztaloknál együtt és szerteszét, Vidám paraszt legények itták a hegy levét. Ott ültek iddogáltak vecsernye óta már, Keringett és fel is dőlt a bujdosó pohár; Mátyás király sem nyert tán több éljent a Dunán, Mint mennyit Háry János, az obsitos magán. S volt is miért e nagy zaj, ez éljen-háború, Az obsitosnak párját nem látta hat falú, A szem, a száj elállott merész beszédein, Ország-világ csodálta vitézi tettein. Most is kezébe kapván az öblös meszelyest, Kalandos életéből regét regére kezd; Hol s merre járt, mit látott, mit tett ő s társai, S hallgatva függtek rajta mindnyájok ajkai. Ő, ki ármádiákat vert széjjel egy magán, Túl jára hadnagyával az Operenczián, Ki franczia fejekkel sátrát körül raká, És a világ végénél lábát lelógatá. «De még ez mind csak semmi» szokása mondani, S közelb csoportosulnak a többit hallani. «Mit! semmi? – mond a bíró – a soknál is sokabb, Igyék, komám!» és isznak mindnyájan mint a csap. «Nem addig van – kiált most a furfangos diák, A legjavát elhagyta – és most őt hallgaták – Kendtek még mit sem tudnak, ha egyet el nem mond, Hogyan fogá el bátyó a nagy Napoleont.»


247


kis kincses «Hm! mond az obsitos hős, – a nagy Napoleon! Nagy ő a francziák közt – és vállán egyet von, De engem úgy segéljen, nem a magyar között, S hát még – veté utána – magyar huszár előtt!» És itt magát értette az obsitos baka, Ámbár lovon soh’sem volt éltében jó maga: De annyit emlegette és annyiszor lovát, Hogy végre is huszárnak kellett hinni magát. «Hol volt, hol nem, bizonnyal már meg nem mondhatom, Kétszázezer vitézzel jött ránk Napoleon, Mi tán mindössze százan, vagy kétszázan valánk, Mind nyalka szép huszárok, mind tűz és annyi láng.» A furfangos diák itt szörnyet prüsszente rá, De Háry ő beszédét tovább is folytatá: «Kétszázezernek ellen kétszáz, az angyalát! Mit gondol kend, bíró úr, ki adta meg torát?» «Ki adta volna, hát ki!» viszonz a kérdözött, Csak volt a kapitányban ész, és nem ütközött?» «Volt ám, de volt kurázs is, komék, és mekkora; Megütközénk biz, és hogy!» kiált a vén baka. «Magam valék az első, ki közbe vágtaték, Hullott a francziája mint húll a fű, a jég! A nap megállt fölöttünk bámulni a csodát, Kétszázezret hogy vert meg kétszáz, az angyalát!» És a diák ujonta szörnyet prüsszente rá, De Háry ő beszédét tovább is folytatá; «Futottak már a franczok, mint szélben a katáng, Utánok a magyarság, hogy szinte fulladánk!


248


kis kincses S ím a futóknak közte meglátom a vezért, Arany kengyelben lába, lovával szél sem ért, De én is paripámat utána rúgtatom, S egy sűrű erdő szélén – vitézül elfogom. «Az angyalát! kiálték, s megcsípem őt nyakon, Most valld meg, úgy-e, hogy te vagy a Napoleon?» «Való, a mi való – szólt – vitéz, hogy az vagyok, Csak éltemnek kegyelmezz, adós nem maradok. Kérj tőlem a mi tetszik, vitéz magyar legény, A francziák császára kincsekben nem szegény!» «Az angyalát! – kiáltám – uram, nem addig a! De jősz a kapitányhoz lánczhordta franczia.» És a diák ujonta szörnyet prüsszente rá, De Háry ő beszédét tovább is folytatá: «Mentünk és mendegéltünk, s kiérvén a síkon, Egy hat lovas hintó áll előttünk gazdagon. A hat lovas hintóban egy úri asszony ült, Aranytól és gyémánttól ruhája nehezült, A mint reánk tekinte: Oh Jézus Mária! Kiálta; mert hogy ő volt Mária Luiza. «Így kell-e téged látnom, oh nagy Napoleon! Én nagy felségű férjem, kegyetlen lánczokon? S ki vagy te, jó vitézem, ki őtet elfogád?» «Vitéz Joannes Háry, – mondám – az angyalát!» «Halld, a mit én tenéked itt mondok, jó vitéz; – Szólt most az úri asszony, s mélyen szemembe néz – Te oly vitézi tettet követtél itten el, Minőt még egy magyar sem, mely nagy díjt érdemel. Ha őt te elbocsátod, ígéretet teszünk, Hogy holtom- s holtodiglan enyém tiéd leszünk.» – «Az angyalát! kiáltám, felséges asszonyom, Tudom, mi a becsület, legyen szabad rabom.


249


kis kincses Szép asszonyért, szép lányért az igazi vitéz Tüzet vizet kiállni, pokolba menni kész, Vitéz Joannes Háry igaz magyar nevem, Üljön fel a császár úr, – itt van reá kezem!» És a diák szörnyűen s nagyot prüsszent közé; De Háry ő beszédét ekképen végezé: «Mondottam és a császár legott elvágtatott, De két kezembe két szép arany órát nyomott. Az egyiket, gondoltam, kapitányomnak hagyom, A másikat későbben elkérte hadnagyom; Az angyalát! csak egyet tartottam volna meg. Mert most el is hihetik, nem is, kigyelmetek.» De ők hitték mindannyin, a potrohos bíró, A vígadó legények, még a gonosz író, A furfangos diák is nagyot hörpentve szólt: Nincs oly vitéz a földön, mint Háry bátya volt. Az obsitos látogatása Ferencz császárnál Nagy, derék vitéz kend, vitéz Háry János, A sereg kend nélkül bizony nagy hiányos. Vajh! sokat beszélt el sok vitéz dologról, A mit ember nem hall hetvenhét országról, Elbeszélte nekünk: Francziaországban, A tengernek partján hogy járt Padovában, Látván ő nagy partján óriási rákot, Ollójával felvett egy lovas kozákot. És midőn bejárta szép Tirolországot, A stájer hegyekben oly magasra hágott: Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja, A hegyet végiglen, csak hason mászhatta. Máskor Mantovában kedvre táborozván, Hétfejű sárkánnyal vítt mint egy oroszlán. És ki tudná végét, és ki tudna mindent, Vitéz Háry János, vajmi nagy vitéz kend.


250


kis kincses De ha még ezerszer oly vitézlő volna, Mint a mekkorának tudja kendet Tolna, Azt nem engedjük meg, ily jó kedvben lévén, Hogy ne mondatnók el e vidám tor végén: Mint s hogyan járt el kend Bécsnek városában, Király ő felsége látogatásában. És az obsitos hős, társin eltekintvén, Megsodorja bajszát, kettőt is köhintvén, Kémlelődve, nincs-e tán diák körötte, A ki elprüsszentse jó magát fölötte. De diák ez egyszer nem volt a bokorban, Mind igaz hivő vett részt az éji torban. S vitéz Háry János isten-igazában, Elveté a sulykot ő bátorságában. «Bécsbe – kezdé – Bécsbe, hát no hébe hóba, Kedvem szottyan menni kis látogatóba. Sok barátom él ott, s nem egy generális, Sőt valót beszélve, maga a király is. Kinek ő felségét a halál torkából Én mentettem meg, nem messze Padovától. Mentem mendegéltem – vagy mit is beszélek? Gyors fakóm vitt hátán, mint igaz, hogy élek. Hej ha élne, most sem látná senki párját, S mint a szél elértem rajta Bécsnek várát. És hogy a hajnallal a városba értem, A király házára mindjárt ráismértem Kétfejű sasáról, mely a háztetőn űl, S mindennap egy tulkot költ el egy ebédűl. Ott fakó lovamról kényesen leszöktem, A sövény fájához, mint illik, kötöttem:


251


kis kincses Magam végig mentem az isterázsákot, Egytől egyig ismert, régi jó barátot. Végre eljutottam a tornácz végére, Kezem egy ajtónak tevén kilincsére. Vasból volt az ajtó, de nem nyílt szobába, Szép fehér ezüstből másik nyílt nyomába. Az ezüst után a harmadikba buktam, Tiszta színaranyból, ott be is nyitottam. Hát nem is hogy én, de a mint rám tekinte, Maga ő felsége szólt s magához inte. «Isten hozta kendet, régi jó barátom, Nos, hogy állunk – kérdé – frissen a mint látom.» «Hála isten – mondám – megvagyok biz ott még! Még a régi bőrben, mint láthatja fölség. Jó fakóm is, az no, melyen ő felségét Egykor megmentettem; járja, de a végét.» S jó hogy említettem a szegény páráját, Mert legott a jó úr így kezdé mondását: «Hát ugyan hol hagytad a szegényt? azonnal Istállóba vele, parádés lovammal: Egy azon jászolból kapjon eleséget, Még pedig aranyból» – s küldte a cselédet.

A rovatot illusztrálta szeredi merse pál


252


kis kincses «Hát te már ettél-e?» kérdezé jósággal. «Nem bizony még, felség! kérem átossággal.» «Semmi no, csak ülj le – mondá és leültem, – Van még vacsoráról egy darabka sültem.» S asztala fiából egyben ki is vette, S egy fehér czipóval én elém letette. Erre bekiálta a mellék szobába, «Van-e még, hej anyjuk, a slivoviczába?» «Nincs bizony, felséges férjem és királyom, Most kapá utolsó kortyát a lokájom!» Szólott a királyné. «Ej no, küldjön el hát, A zsidóhoz át, itt a pénz, egy gárdistát!» Dictum factum, úgy lett, hej de nem hiába Hogy királynak hozta, gyorsan is járt lába. S Mózsi, nem hiába, hogy királynak mérte, Fínomul kitellett, mondhatom, mértéke. És a mint ekképen ittunk, eddegéltünk, Régi harczainkról jóizün beszéltünk: Hát köröttünk egyszer oly sikoltozás van, Mint mikor két tábor van hadakozásban. A királyi urfik (most látám őket meg) Czifra tarsolyomért összeverekedtek. «Gyermekek! – kiálta rájok édes apjok – Hát ki van a háznál, hogy ti hajba kaptok?


253


kis kincses Hát az angyalát is, vitéz Háry bácsit Egy sem látja? mindjárt parolát és pácsit.» Dictum factum, a kis urfik rendre jöttek, Vas markomba pompás parolát ütöttek, Én pedig benyúltam czifra tarsolyomba, S egy-egy karajczárkát vettem a markomba. «Nem, barátom, ezt nem engedem neked meg, – Szólott a király – pénz nem való gyermeknek. Pénzre több szükséged van neked, vitézem.» Mire markomat már tömve, dugva érzem. Szépen megköszöntem, rája elbúcsúztam, Jóllakott fakómat aklából kihoztam. S a királyi abrak nem is volt hiába, Mert alig került be huszonnégy órába, S Bécsből itthon voltam, megcsinált gavallér, Mert a pénz ezüst volt, s mind meg-annyi tallér. Tallér, az angyalát! még pedig lázsiás, Hej, hogy elfogyának, mint ezernyi sok más! De azért az Isten tartsa meg királyom, Soh’ se lesz nekem több olyan jó barátom. Az 1,7 m-es bronz szobor Varga Imre 1982-ben készült munkája. De kit ábrázol, és hol található? És milyen kapcsolat lehet az előbbi vers és a szoboralak között? Ha tudod a választ írd meg a következő címre: CENTAL Kft. (1509 Budapest, Postafiók: 44.). A címzés alá írd fel: „Zeneszerző”. Beküldési határidő: 2007. március 31. A megfejtést beküldők között 5 darab, a zeneszerző műveit tartalmazó CD-t sorsolunk ki. A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a Népszava 2007. április 25-i számában tesszük közzé.


254


hirdetés


255


hirdetés


256


Kincses_2007

Recommend Documents