KEZDOK ,,
SPAIUYOL NYELvKöNYvE
lópcklcl lllurzlrált szótárai azzal a célla| ké9züllck, hogy mc'tka'[nyllNók ó$ kellemes időtöltéssé legyék a nyclvlanuláfl' Mlndogylkbcn lllbb mint kétezer/ a mindennapi éle(bcn 8y.lÍan hn8tnáll izó ór kiÍeje'é5található. A szavakal e8y-e8y lómn köró ciopoÍl(){lk'llul (A család, A Iest, Ház é5 lakás, Öhözködós, ÉltlmlszcÍck,BcvliÍÍlás, Autóval, Nyaralás, sPoÍl slb.), s a mulat$á8os lópol, ialonclck szinte su8alliák a szavak értelmét. A kllnyv vógón a lcgírlntrlrirllb tudnivalókat össze8zó néhány oldal kllvctkczik A nyclvlanÍ{'l dióhéjban cÍmmel. Beíe|ezósül pedig rzójogyzól lalÁlhnló. [bbfll a ma8yar ábécé rendiét kaivelvo azokal a ízavakal, klÍo|c'óickol és mondatokat adiuk közre, amelyek a kllnyv lllulrlráll oldalahr A világhírü U5BoRNI Kiadó szÍnes, szórakozlató
elófordulnak.
A sorozat klttetcl
:
KEzDÓK NÉMET NYEtVKÖNYVE KEzDlK ANcot NYEtvKÖNYVI KEzDÓK FRANclA NYELVKÖNYvE l(EzDÓ( sPANYoL NYEtvxÖNYVÉ KEZDóK otAsz NYELVI(ÖNYVE
339,- Ft
l{ogyan használd ezt a könyve l ' *rl,l
könyvben több mint kétezer, j8en syakran /lr,ill lpanyo] szót találsz' é5 a képek se8ítsé8éVel lll' i,]t'zva megtanu]hatod óket' Könnyíti a tanUlást és '' '/,jv,ll( (.resését, hosy a Íóneveket áló betúkkel, a7 l], .,'l' lnc]lékneveket é5 mondatokal dólt betú](kel írtuk.
l
€'
Á íiincvek \ lLlllyo] íóneveknek
Tartalom 3
6 8 10 12
14
Hogyan használd ezt a könyvet? Találkozáskor Külsó és belsó tulajdonsá8ok Ház és lakás Ebédló és nappali
15
16 18 2A
FeIkelés
22
Ökózködé5
24 26 2A 32 36 38 40 42
Élelmiszerek
46 48
Postán és bankban TeleÍonálás és levé íÍás Köz ekedés
50 52
Kikapcsolódás Hová menjünk? Állatkertben, parkban BeVá5árlá5
56 Repülón és hajaln 58 Vakáció 62 Vidéken 64 A ház körÚl 66 Fo8lalkozások 68 E8é5z5ó8, bete8sé8 70 lskola és taní!á5 74 Formák és méretek 75 számok 76 Sport 78 Ünnapek 80 Napok é5 dátumok a2 A.z ]dő 8a ldójáÍás és éVszakok 86 Földúnk é5 a Világegyetem 88 Politika 90 Mi mjlyen? 92 Színek 93 Benne, Íajta, alatta'.. 94 cse|ekvések 96 A nyelvtanról dióhéjban
108 Kifejezések 112 Masyar spanyol
szó]eByzék
a ma8ya]tól eltéróen nyelvtani lrril< Van' Ho8y rne]yjk milyen.emÚ, azt e8yéÉe]múen , '''l Íónév elótt ál]ó néveló mutatja mes' A hímnernfe 'l l/ el. a nónemre a la szócska uta]' Többes számban r;,'rban az el helyetr a los, a la helyett pedig a las .',!l1x]l' A könyvben röVidítésekel i5 haszná]unk, éspedig: rrn nónem; hn : hímnem' esz : e8yes szárn; tsz:
l/l)l]yos fo8la|kozáí jelöló fóneveknek a spanyol
\,'lVlX)n két alakjuk is Van' A képek me lett található ,,l,V(]( terrnészetesen áz ábr'o]t 5zemély neméhez l]'jl({ll).lk' de hátu], a ma8yar spanyol szóje8yzékben
,1lln ák)d mind a két a akot' .l),lnyo szavakná] álralában az urolsó elótti 5zóta8 L lr,ll]Blillyos' Az ertól e]téró esetekben a hosszÚ ékezeles ll|inhan8zó jelöli a han8súlyos szóta8ot (pl el balcón). ''' .\/ il(czetes ma8ánhan8zóval azonos aiakÚ szavakat i5 ll l.l]liiilijnböztetnek (pl',€uánto? : hány?; cuanto
''
r
,Ll,;iny).
Mc||éknevek ] '|'lnyol melLéknevek Vé8zódése aszeÍint Vá]tozik, ho8y
Vasy hímnemú személy, tár8y tUlajdonsá8át le8több mel|éknéV vé8zódése hímnemben -o, ]l,mben Viszont -a kerúl a helyére' A Íajzok melett 'n' l l'lvctlcnÜl a melléknéVmindi8 csak e8ylk a]akjában 1 ll]Ll cló A bekeretezett szószedetekb€n a melléknevek llr(l (ét alakját rnegtalálod' ",l]('nrÚ
|'l,]lk c A
lgí:k l'rl]yolul az i8ék ÍónéVi isenéVi alakját találod r,. ,\ hpa dp r p lelle ndSydrul d/ cEyFs,?dn r llliidik személyú alak szerepe]' A spanyo] j8ék Íónévi l],'íVr Vészódésük alaplán háíom csoPortba 5orolhatók' |V,l(]tesen az -aÍ, az -€. é5 az -ir Vé8úi8ék csoportjába'
\/
l](Jntsozás leslontosabb tudnivalóit a 99' oldalon,
'' l, l](lha8yó i8éket pedi8 a 103'
o dalon szedtük csokoÍba'
Találkozáskor lil
char/a
lgen
r
De acuerdo,
echarse a reír
el nombre
nombre néV pila élónév apellido UtónéV te llamas? Ho6Y hjvnak? |'t llamo... En']em ''' híVnak' 'cómo EI se llama... Ót.'' híviák' e! €I nombre de eI
nombre de pila
ilar
szeNusz| iHola! ViszontlátásÍa| iAdiós! kózeli ViszondátáÍa! iHasta pronto!* ^ kéZet Íog dár la mano megcsókol dar un beso
hombre muier el bebé el nióo la niía el
Ia
féíi nó
P.Ul Z
el apellida
kcbába
Me
kisÍiú
kÉlány
El se llana
..
.
pequeno que
la amiga díecinUeve'
el óm@o
presentar ia amiga el ami8o én.oniraKe .on
bemutat barátnó
barát talá kozik vkjvel
,Qué tal?
iMuy bicn, igracias!
Hogy Van? jól' Köszönöm,
'^ kiíe]ezÓsck és mondatok értelmczósót szavanként m.8találod a Kjíejezósc( c. íe]ezctbe| a 106 L09. olda]on
li cdad
kor
aíos'
lcuántos aóos riénes? Hány éVes Va8y? l.n8o didinueve áno\' li/pnl'lq l F\é' vdA)ol
|'.!ueho(a)
Íi"lJl
la mtsma edad mayor mayor que ' más pequeno(a' que lá mi(má ednd
idós
idósebb, mint
lblJlnbb' min. e8)'dú'
A család la
muieÍ
él marido los padrés
a los hijos los 8em€los el hiio úni.o querer
fele'é8 férj
szülók szér_ét
Byerckek jkÍék
eByszem gyerek
los qemelos la vido
familia padre la madr€ el h€rmano Ia h€rmana el abuelo la
eI
család apa anya fivér nóVér nágyapá
abuela la tía el tío la prina el primo la
.h(
na8ymama ná8ynén]
nocimiento
na8ybácsi unokatestvél (lány) unokatestvél (fiÚ)
-n.47--1
ffi F;;Ad
ser parientes él hijo
hija .riar él nieto lá
lokona vkjnek fia lánya neve| unoka
(fiú)
la
niétá
la
sobrina
ténérl€ .ariÍo a él sobrino
Lnoka (ány) kedves vkihez
Lno(aöcs
unokahÚ8
dolsozik halá]
Külső és belső tulajdonságok
qracl)sa
|á-
A test la er
cabeza
pero
la cara la piel el ojo la meiilla la nariz la oreja la boca
diente len8Úa labio el cuéllo la barbilla el
la el
í"j hnj
bór
Íül száj fog
nyélv ajak nyák áll
pesarse
el lado él lado
ser pesado
la muíeca
Jndardes.alzr(a) lnneBe de pie $tar de pie Jlrodillarse $lar de rodillas lL'mbaree .sialechado(á) scnlane l|(ar s€ntado(a)
mezítlát Íelál] ál]
letérdel
térdel
]eÍekszjk
íekszik leül i]l
izquierdo derecho
ba oldál ]obb
Ó]da]
Ház és lakás pisos piso casá. se8undo Piso la Pueda de enkada el limbre loca. eltimbre el buzón eI felPudo €l bál.ón Primer Piso él porléío venirsé a vivn Piso baio la casa de
la casa de p:tsos
eI Es fui
segundo piso lo puerta de entroda
lákóháZ lákár lft lákom'
úásodik emelet lákásájtó csen8ó csengel levélszek.ény lábtÓIló
eÍkély elsó emeler
h&meíer
bekóltözik íÖldszint
la casa
el timbre toca r
el timbre
la vacina
eI buzőn
la ?atrona el lelpudo
i:l) il'.:i
Pflmer Prso
el balc1n
el huésPed
el s'Lano
el porLero
la.asa casa la ve.ina ln Patrcna mudaBé el hué.ped el sótáno
vivir en una
/entrce a wvtr
ház házban lakik szomszédasszony tulajdonosnó költözik Vendé8 ala85oI
(1
A konyhában
Ebédlő és nappali
to3@191 la alacena
I
a "t'
í t) .3
{ I
il
/avar /a ropa la nevera
sÜló
8ú
tóról8et
A kertben la mar\posa
el crisanLemo
e! geraneo
el tulipán el clavel
la nomeolvides lds semrllos
uiLar los hierbajos
e) bulbo
lbcja nrariposa I' ivispa |)k'nr l,' rosa l'l(t bien lu'ilo(a) .l (íisanlemo .l [cíaneo l.'
l.'
móh lepke darázs me8szúr rózsa illatozik széP klzantém mus](átl]
dl
carreLilla
el desplanlador
tulipín nomeolvides el clavél las sémillas planlar el bÜlbo qüiiar los hierbaios el hierbaio el
la
tu|ipán
nefelelcs
szeaÍú
Világma8 últet Virághagyma gyomlá]
8yom
Kedvenc (nnarÍo PosaBe Íl ala .l pico l'' pluma rl hámíér (l crizo .l
el perro
a ?errera
el cachorro 'u8uetón
iATENCION PERRO!
Al
fl oné|illo de lndias
VlcYÁZZ, HARÁPo5 KUTYA
el pelo
I
Juguelon 8rÜóir
wp
el rabo
Salo él.€.to
el
maL+a
gatilo maÚllar estirár la sara encántador(d
dorombol kiscica nyávo8 nyújtÓzkodik karom puha báios
el
el gaLtto
l"(ár
_t
suave la qarra
encan
tador
PaPa8áj gubbászt szál^y csól toll hólcsijg rún
ten8eÍimalac
cone'o tortlaa la iaula dar de comer el Pez de colores el ratón el cuenco de cristal el
h
nyúl
téknóc
ketrec etet arányhal e8éÍ úVeBedény
Felkelés desperLarse
desPértaree Buenos dias! lrotarse los hojos bosrézar etdeperlador i
iBuenos días !
felébled
]ó re8gelt! dÖIzsÓli a szemét á5ít
éb.e'ztóóÍa
frolarse lot cJas
nlt'ih6e CsPciÓ '.l
boÍotvá]kozik tÚkór
l'llíciladoraeléctrica Villanyborolva l.l
l'l 'naquinilla NPUna de
de
aÍeitar boÍotvakés2úlék
aíeilar
boÍotváhab
rl aqua rliente
r
eI griío
el despertador
la espuma de aÍejLar
descorrer /as cortinas
lcvantae dscorrer las cortinas la batá
Íelkel
elhúzzá a Íügsönyt kóntös
la pasLa de dientes el cePillo de úenLes
linpiarse los dientes
el 8rifo el a8ua (nd* calienle el a8ua Íría la pasta de dicnles el cepillo de dientes limpiaree los dientes
VízcsaP meles víz hide8 víz
fosíém
fogkefe fogat mos
secorse e/ Pe/a
l'l sccadora elé.tricá fésúlkódik
el cepillo el peine
maqui/la rse
d
rimel pe/ncJ
a barra de labios
el perfume
cepi//arse
rse
maquillarse el rímel la .r€ma básé la barla de labios eI peíume
€/ pe/o
széPítkezik szempjllaÍesték a
aPozóíém
ajakrÚzs kö|ni lczd('jdó
nónemú
21
olt0zkodés él lotardo el sostén las bra8as
haÍi5Óyanadrá8 me]ltártó
enaEuas los cal.etines la camiseta Iá combinación loscalzoncillos lis
butsvl
al\nszoknya zokni tr]kó
8yúIÚ
komblné alsónadlág
ie8y8yúrú
los calcetines
la camiseta
los calzoncillos el sombrero
la CamíseLa
el impermeable
la buÍanda la chaqueLa
los guantes
Ia cremallera
el cinlurón
el botón
el mono
vesliBé la blusa Ia Íalda el vestido llevar la Chaquelá de punb lo\ uqusc la camisa
Óltózkódik blÚz szoknya ruha Vi'el ld'dlBdn l.'Í"índdld8 ing
corbala jeBey de lana lrs pantalon€s lá.amisela de.l8odön el mono la el
nyakkendÓ
óveÍ cyopjú nadlá8 pólójng pU
p'n ll o\'"ll
.l
lbrigo
Íl sombÍéro
botsillo 8uanles tl cinruÍón d borón l''s botas .l
k'$
kabát kalap zseb kesztyú öV somb csizma
los zapatos
las botas
las sandalios
goÍá sapka imPerméable esókabát sál la bufandá dzseki Ia chaqueta la.rémalléra cipzál los zapatos ciPó las saídalias szandá la el
Lefekvés la ho.a de öcosliBé a lefekvés ideje íel8yújtja a Vilanyt en.endé. Ia luz
caís'do(d Poner ordén quitae la repa sta.
tco.tta rse
acostarse piiama camisón las zapatillas
€l el
Íáladt
rendei rak
lefekszik Pizsama há]óin8
papucs
levetkózik
a canción de cuna
h canción de cuna altátódal lc.r un cuenlo mesét olvas
lá .0na dormrse
l
8yeÍmeká8y élák7ik
Hasta maiana! ioué duernas bien;
la almohada Ia sábana
la colchn
maóana! bien! soÍar dormir npa8aí la lámpara jHasta
IQue dueíma
éjszakát] |o : á]modik alszik leok lámpa
]ó
\ludi
la m6illa dé noche éjjeliszekrény
él duvó
@mJ la almohada la sábana la colcha lá
papjan dB)
horkol PáÍna lepedó á8ytakaró
-|
Asztalnál poner la ,raesa
el desayuno
el désayuno el iú8o de frutas el café el té
la el
el platillo
vila
8yűmölcs
el almuerzo te/4er sed
ensalada
el queso
--:----------'
el aqua mrneral
re88eli
8yúmö]cíé káVé
tea
mantequilla uj pan kenyér
L
Élelmiszerek a carne el
-la
rErle
pcscado l'csÜ8o l|)s mariscos l.' m.rluza .I bncálao .l .l
.d-chodzo
charilo
el $lchichón la pierna de cordero
el salchíchőn
el pescado
hal
lePényhal kasyló her nS
tókeha
el bacalao
besugo
la merluza
virsli
la pierna de cordero
el jamőn
la chuleLa de cerdo
a ternera el filet e
la uva
lo sa1chícha
el ?a)lo
Ia frambuesa
Ia cpreza
la fresa las verduras
el guisante
Ia ensalada
la zanahoria
as es?tnacas a coütlar
la cebolla |d\
verdulá\
frG;E-!4s9l el aio la-€blb .!s!:4!!" lá las'.náhoriá espinac8
eI me'|őn
el limón
a
la
káposÍa íokha8yma há8yma bol'" .dl8d'ePd
la
coliflor
Bru\elá\ Jad'salada c.udo(a) elt!'E!q la iudiá lerde. h pálat4 Iá
(olde
,t,r plátano
('"
el
m
la ciruela la vnanzana
e]ocolón
judía verde
col de Bruselas
zold.ep
spenót
el LomaLe
el albaricaque
Io paLaLa kdÍlol
la naran ln Írvtg
8yÚmÖlcs
ag.io(a)
le|hlÍh^ salátá nyeÍs
páradicsom /o dbdo
bu'dua)d
ul p-4q!9
madÁ(a)-
láí*
la pera
Élelmiszerek (hocolate 8alletá lnrla d huóuelo l lorta ol hclado fl paíel .l
l.l l.l
csokoládé teasÜtemény 8yúmÓlcskosál
íánk
toÍta
f*ylak
sütemény
Kikapcsolódás televisión cad€na elproSrama escuchar l. radio losauri.ular€s zapatear mirar la la
ha.ér punto
nirar /a te/evtslőn
téVétnéz csatorna m[]sor
la cadena
fádjót hall8at íejhállEató veri a ritnrust
köt kötótú.
a8u'as el patrón la lana las
minta
íona
el programa
escuchar /a rad/:o Ias auriculares
lela tiieras rl Íilo .l nlíiler l.l {uia l.' dnta elásti.a l.l
l.ts
escuchar műstca
la qrobodora el tocadiscos
la tela
anyá8
olló
cérna 8ombostÚ
VaÍótÚ
nádrággumi
el hilo
el cassette
el d isco la música pop
la música clásica
música 8rabadora el cósétlé el to.adiscos el dis.o la música Pop la fuúsica clásica escuchar la
Ia heraína
la novela
leer la novela la heroína el héroe el periódico la revhta el tebeo la poesía 32
e1 héroe
ma8nÓ
kazetta lémezjátszó lémez popzene komo]yzene
/,is
tiieras
la aguja
el olfiler
a carpinLería
el ínarLil o
hábi/ el tornillo
el atnrnillador
la revisLa
cnípintería hábil la 9ieÚa hacer el martillo r€Parar el toÍnillo elatornillador la
la sterra
hós ú]sá8
kötészet
zenét hall8at
el periódi co
olvas rcsény hósnó íolyó nt képle8ény
|6 cinLa elásLíca
e| Í'ebeo
asáalo'mUnka üEyes fúÍész
Ginál
ka aPács
]avít
csavarhÚzó
Kikapcsolódás la Íoto8laÍÍa tomar una Íoto
la máql na
Iot'oaráÍica
fotózás leÍényképez la máquinaÍoto8ráÍica íényképezó8ép la máquina de vídeo Vdeokamera la Película fm la foto íénykép en Íoco éles
fu.rá d.
Íoco
he8edül 8itárcz k
]a műstco
homjlvoc
trlrr I
la máquína de video
tacar ld guitdrra
tocar /a trompeta
mÚVészeti 8á]éria pintar el pjncel festó festmény la pinlurá
la galería de aíé el pintor el cuad.o la exposición
la aa|ería
de,
Íest
la orquesta
ecset íesték
dir€clor
de orquesta
el insLrument"o tocar
t!!!,,
)a película
eI
e/
plano
tocar /os tambores
t"ccar e/ wa/once/o
eI dírecLor de orquesta
kiállítás
arte
el cuadro
melodía
el pince)
la exposiclón ordenar peSar .ole.c'onar sellos la.olección
el ptnLar
la pinLura Válo8at ragaszt
bélyeset 8yÚ]t 8yú]temény
co/eccionar se/los
líx iue8os
j(gar a las carlas j(8ár a las damas jllgar al ai€drez
]átékok (ártyázik dámát játszik
Jugar a /as cartas trugar a /as damas
sak
l''s jue8os de tablero táBasjáték
los
pegos
tablero
lugar al ajedrez
Hová menjünk? el .ine ir al cine la película la butaca la acomodadola la
laquilla
ir a/ cine
moz ba me8y film Ü]óhely
a pelicula
je8yszedónÓ pénztáI
el canLante
bailarí n
la acomodadora
la t"aquilla
Ja buLaca tr a una sa/a de frestas
el disc lockeg
el
resLorán
fl
servlcio no está inc/uido.
el canarero
el
e/ servlcio.P
ir a una salá dé Íiestas diszkóba megy
jockey bailar la pisla de baile
lemezovas
él disc
tánco]
el teaLra
j
r
baila
táncparkert
la cuenLa
é Esű inc/uído
men'u
Qué van
la pisÚl de baile
la obra de LeaLro
el rlecorado de
escena
la proptna
la bandeia
la acírtz el acLor
el teatro la obra de teatro el decÓrado de es.ena el íoco
a escena el pűbli co a pla
u
actÍiz a.tor la egcena él Público aplaudir tuíarle a uno iBravo!
la 'el
dir gusta r/e a uno
sz|\ház színdarab
dí'zlet
rei]ektor
színésznó sziÓész
színPad kÓzönsés rapsol tetsz k neki Na8yszerú]
para empezar
rslorán .ámarero .l menú lQué \an á lom.ia P.dir lervir Para empezar cl Primer plato d
(l
el primer plaLo étterem pincér ét]ap M l pd ol ..o ] el dP íehzol8ál eóéte/ fóéte
'
el postre
Poslr€ cuenta incluido el lervi(io? 'Está ll lerticio no e{á incluido. la Propina la band€ia el
la
éde*é8
szám a Fe]szolEálási díi]al
"sy'i'' "l _o'8.l.' nélkül'
boÍava]ó
táca
dl]
Állatkertben canquro
camella
h
ipopótamo
városb
ii
BevásárIás h.cer una lista listát készít la brlsa de compras bevásárlÓszatyol
lls
Liendas
iambreúa
el carnrcero
el panodero ultra marinos
Ia pescadería
la pasLelería
la farmacia
la libreiía
el altavoz
/r a/ superh4ercado
e! uost:rador
rl I
'l í
a ?eluquela a +lorisLeria
a üenda de discos
a carreLilla
a Uenda de ffiodas élelmiszeráruházba
las ti€ndas h dé ti€ndas él carnic€rc la íiambrería
ultramarinos el panadere la Pastelería la Pesad€Íía
Úzletek Vásárolni me8y henteg cseme8éÚzlet fÚszerÚzlet pék cukászda halsakÚzlet
la la la
libre.ía 'a.mcia mercería Ia ílo]istería la p€luqu€ría la li€nda de discG la licnda de modas
8yógyszertár könyvesbolt rövidárUÚzlet Virá8Úzlet
fodrászúzlet lemezbolt butik
el boLe
el ?aquete la botella la enLroda lo salido de caja a bolstLa
ÚVé8
kiiálaL
Bevásárlás es.áparats kirakatokat nézégetuna 8anga 6caparat€ kirákat la clÉnri No es (áro. Nét oldsJ' comPrar Es ál8o (áro' 17 la d.pendiénla ^l'sp d q' sÁrDos (hn^sz] AFLLs1Alln"8J' vendeí ir de
el
la könyvesbok é5 la tarieta pGtal PnPele.ía Papírkereskedés éI bolíErafo d libro könyv el lápiz li édición de bolsillo zsebkönyv el pápél de cartas tl sobr€ horílék lá libréríá y
alkálmi vétel VásárlÓ (nó)
VJ.d'nl
AlJdUaÖ pldd
képeslap 8olyóstoll
levélpapíl
la libreria g
la paPelería
el sobre
la tarieLa
el libro
postal
el bolíqrafo a edicíon de bols jllo
el pa?el de cartas
gastar
I
dinero
bs4mndes a,nracenes I:-
-::]]ffiET -.-
ta+;,ttffiffi;o r-
t-
t;
i' o"
el lápiz
Postán és bankban
tneter dtnero en el banco --l
Telefonálás és levélírás hacer una /lamada
e
.:scrÍbir una cantestar a/ teléfono
Le)érana
el aurictlar
i
Or--..
,-"t'ou oo. ? tqrn
Dígane!
''aq
r.". '"ot
'i^carr'"*
-rb.-' .
) ot
ao...o -' fst,;^ dn .
""i"'*.").?rl;.
,"-***:::*",^
i
e/
t.g
caLlén habla? Soy
Juanta.
Te
la ciÍra
regional
llano
el nÚmero
más tarde'
el nÚmero
iAdíos!
de' t'elóÍana
Melléke]ten küldöm
/:/*)
llamada teleíonál csen8 teléfono teleíon contestar aI teléfono beeszól a tele{onba €I auriculár telefonkasyló iDí8ame! Hállól dés.oltáí felveszi a ka8ylót iQuién hablaa Ki beszé|? maÍ.ar eI númérc tárcsáz soy Juanita. ]ÜáÓita va8yok' el número del teléfono teleíonszám Te llamo más tarde. Ké!óbb visszahíVlak' la cifra re8ionll körzeti hívószám iAdiós! ViszonthalláÍa] la suía de teléÍonostelefonkönyv col8ar eteszi a kaEy]ót
felbontja a
levelet
la cabina de teléÍono teleíoníülke la u.8encia sürgós eset la llamada d€ se8é]yhívás
Te mando
por
separado... Juanitai Kedves lLanital eí.aÍtó tenér Nagyon örÜtem, hogy Unabrdode..'
Querida
Me noticias
tuyas.
hírt kaptam lólad'
nahdar una postal
)a urgencia
Ia llamada de trqencia
!;-*Í!";;1""*,,}|';;
:"#:::::;:%
hacér una
€I
la cabina de Í'eléÍono
''
Szívélyesüdvózlettel''
tarba
Ia E)ía de Le|élÓnas
'
KÜlön kt]ldóm
neked a ...
Ólelésse]''.
nahdar un telegratua
",:-':,;á
í;;1)x,ii2'Ii"^'
':l :",,,tntn "'o"e'
'<-,
a
mandar una poslal levelezó]apot kúLd manda. un téle8rama táv Étot kú]d Pásándolo muy bién. Na8yon jól ézem Recado ur8ente íop sÜI8ós Üzenet stop magam. lel€íon€a a cóa hívi fel otthon Deseando verte Várom, ^li8ho8y lá$a]ák. Pronto.
Közlekedés
el ciclomoLor
ir ninos iPor dónde está'..? Prcguntaí el camino cl co.h€.ilo
dc
?fI
ByeÍelko.s
N1eÍéva. Úlbai3nzitást
?
"':' '
<él
')\/
l
s:: @
coger e/ bus el pasajero
:!at: \rP r',irs la moLocicleLa
rápida
i
el embaLel|amíenLo
s,
''' ' . . :.;.-,'.' ': óajarse "f é* '.'.:,"',,' -' :' '".,{. ir)':l: : p,fncioa rle merro
meLra
bus €l P ajelo baÉEe subi6e el billete coger el
50
i.
sub'
..r,..i!tjri-- ;i.;. :'. , '''- ' bÚszlá
!tJ'
szl]l]
]eszá l íeszáll
me.étje$'
t/d"fu\
b's L' -lr' l6-*e -' á _-'-'*-:*l'-l " la
''
'
r{\'
/
-tai'e
I'
(S-
e|
.
: i
:
pa:
oaa ae oLlloollses
parada de
'','1
',
1 I
4
.
parar un taxi : .. r.'",",'"-,',...']:
- r.:
él bus la Parada d. autobus€s la €stación dc metro el fuetro
t
'b!5z al]toblsz nregj metlóá lomáa
|)éiíj
(,)
en bícic/eta
LixliU('n.is li]xi |l_ég.i it eBy L1x t v t_" díi
-r:'-
'tj{ ^l
;.
-,
Precro
.,
I
I
el choque
'.:"4{::; rr
carre,tera
ace/erar 4S
\ ii el indicador las lu(es de
tráíico _
]clzÓlámPa
se'auir todo
der€cho
cEyenesen ha]a.l
la (arr€tera Íóút toÍ.eÍ a la izqui€rda balra iold! tor.er a la dErecha jolrbLi íoldll
el Íaro Ia matrÍcula
la rueda ,leshnchada el aparcamiento
hacia atrás
.
.
iProhibido el €slacionamienloI
elaparcamiento
parkokllrely
I '
ut ';$?
el neumőt ico
.'l
ll
V o n a to n
Repülőn és hajón salidas la lienda tibre de impu6tos h recépción tl billéae la etiqÚela la .árrelilla iAbrccharee el cinrurón!
aeroPuerto repúlótél avjón répüló8éP volar repÜl Lle8adas Erkézés la Pisla de aierrizaié leszállóPálya alerizar leszáll despesat Íelszáll
el aeroVuerLo
al €l
el avi6n
Teqaaas
a p)sta
de
despeqar
aLerrizaje
aterizar
J-.
til
la aduana
la Líenda ltbre de impuesLos
nada que dec/arar
la recopctón
ol
la bandera
e! barco
la el camaroLe
la porLilla
traatlántico la bandera la Portilla el
lé8ikisasszony beszál] a
Íepú]ó8épbe bórönd kézip
iAbrocharse e/ cinturón !
el
piloLo
abordar e/ aujőn
el billete la etiqueta
el equipaje de mano
la carreLilla
trasat:'l á nLico
el puerto ir en bar.o el bar.o
p]lóta 9zemélyzet
d€ mano
la maleta
aduana Vám ] ] aduanélo Vámos nada que declarar n ncs elvámolnjva]óm el pasaporte Útlevél
ir en barco
I
lie!!
los muelles )a
chimonea
traveia
ma rearse
el capitan
la carga
la cubierta e)
la
la azaÍata
liHI
lá el
el püerLo
piloto tripulación la azafata abo'dar el avióí la malcta él equipai€ el
la Lripulaciőn
,ld1r;
el aduanero
el pasaporLa
lndULás Vámmentes üzlet uraslista rcpúlójegy csoma8cédula kézikocsi Kapcsolják be biztonsási öveiketl
ancla
kjkÖtó hajÓn utazj< hd, ' Óceánjáró zá'zlÓ hajóab]ak
la pasarela el án.la (nn) él cama@le
hor8ony kaiüt
chimenea él .aPitán la póaéla
kémény kapitány ha]ópalló
l. (ubierla la
Íerry lravesía los muélles la car8a ca€ar décar8ar la bode8a el marinero el
la
komp átkelés
descargar
Léngeribetes
dokk
Íákomány beÍakÓdik
ki.akodlk Íakodótér tengerész
Ia bodega
el marinero
-4:====
Vakáció Ir
de vacacianc-s
la plaga
s
charca de plaga
t
Vakáció há.er el alPinismo lá monldna
cima vista ehpinado(a) es.alar el alpinilt. Ia mochila lá
la
el centra de esauí hacer el a/pinismo de oscenso
la manLuila
ir de ramping
heByet mászjl hes\
.. '
.
l.' lienda de campaóa
kiláLás m-"redek
má'zik
Jtp nNrr
h:r
^r.
t-
r,i
la cimc
de dormir
la vista /t de pesca
el alpinista la moch)la
insLrucLor
barca de pesca
lo pis tnbogán
[-ar;-:
€l (cnlro de e9qu'
cager un Pez
el bastőn
il
.1.
!
rl laso
el inslru.tor de esquí
Ias botas de es(tuí
Ia Iibélula
háó
Á ,#
Vidéken
.4í'jt:t'
#
#t,
titgylr
ri:
ag
,,,:{
,,,i
la ardilla
la casiLa gorrran
+
el prado
e{ mirlo la
ardilla
|;;iQsü --"
lA Arqnd
flores dd canpa coger flores un manojo de Ílores :"r
la mar4ariLa
-
'l:::
la amapola
)
A ház körül cam Po
i
el rebaF,o
;.1
ú' .ii
c.ffpo rébaho la oveja el cord€ro él 8laniero la pÜerta él pero pastor el
el
mezó Óyáj
luh
bárány paraszt kápU
pásztol(Utya
el cordero
r.l'.,B*
ita .F l"#
ff* !JÉlt]
)a puert a
el perro pastor
gra
szóóhcsy
la viita
FogIalkozások /legar tarde
la hora de comer
munkábá megy e|késik idóben élkezik
la hoÍn de horas
bÍó
ú8yvédnó
la periodisLo el quardía
újsá8Íónó rcndór
horas
egar a trbmpo h a trabaiar Ilesar tarde lle8a. a ti€mpo
cljuéz la abo8ada la periodistá clguardia
exLraordinorias
comer
el PáÍoco él lotó8rafo
ebédjdó
é{Íaordinarias tÚlÓra
téndera elrepBentanle ln
lelkész fénykép_Ász
Üzlettllájdonos
(nó)
Üz]etkÖtó
el rePresentÁnte
jubilarse
comercial
la disefradora el soldado
el peh.:,qtero
despedr a a/guien
el empleado
oficina iroda lórdlr; ieÍá 'lla'nó lá se(relaria émPlear a .l8uien á |a Td \(il el empleado allaimdon la lá
["
trabaiadoíd pe.e,osorar iubildbe délPedil a
al8uien
dol8os
tu'ia
n)u8ol bd mp8) elbo' 5dl \kjl
el fonLanero
P.f".]_ó-l
maíinero soldado lödiséíadora el P€luquero Ia hodelo el el
(
el
iT rl
malnero el basurero
ten8eÍész katona Íormatervezó(nó) íodrász manÓken
el LaxisLa el piloto |a azaÍaLa
el albaíil la el el el
prolesión albaíil Íoníanéro arquilecto
la uodelo
ío8lalkozás kómúVes
yíZzeleló építész
el
atquiLecto
el camionero el bombero
el el el el el la
basurero taxista camionero bombero pilolo aaÍata
lzemétes taxisoíór teherautó sofóÍ túzoltó pi]óta
lé'jikisa$zony
Egészség, betegség aentirse nejor
la quemadura
el hospitol
disloca rse
/a nuöeca
I
:t
urgencias
rl
el
lr
Í mómetrÓ
la contusión
la PasLÍl|a
malÓ(a) rosszul érz] ma8át la ré.erá tomar ázat méÍ la temperatura la pastilla el termóm€tro ]ázméró senlirsé fuéior lener Íiebre ]áza Van sano(d Ia médica doktÓmó sentirse
i
el esparadrapo la venda
recept meggyó8yít tabletta jobban élzi ma']át
hospilal kórház trí8en.'as baeseti osztáy lompeBe la pierna e]tói a lábát li c''ntusión Véra]áÍLtás h .ortadura Vá8ás ol
e8észsé8e5
tener do/or de estómago
la
quemadura
el la
€sparadraPo venda
dislocaFe la
mune.a
é8ésseb kficamjtja
a csuk óját se|rtaPasz (öté5
la ambulancia
ettornudar desrnaga rse
la corLadura
romperse
tener do/or de cabeza eájUl
el ?aciente
'' í,' rí'' el auirőÍano
I
laambulanciá PUl9o la camilla el paci€nle
la camilla
tomar el
l
a
jnLe I v enci on
ci
mentóautó megméri a pulzusát hordágy beteg íJr qica
la enÍermera él dentista
foEorvos
ihyé..ión tener dolor de
n|elClU íáj a foga
empóláBe un dienle lá
quiróÍano ciruiano Ia inle.vención el el
bétÓmen a fo8al
|
.l .i."Jr'-
la
eníermera
mÚtóterem sebósz
mútét
áPolónó
lskola és tanítás eI
jardín infar,til
l'l bolí8rafo
calegio
,r !.,r.,:,.:
l'1
cap de laPlces
1.
a:?,:.-
-',- . 'j::Á
la ?luma
!*ttzijt|f'r:r, . I el boligrato
\.,
i:
-, i,'
;'
iuBar
'má8enes játsz
k
cl lttpiz
el alumno
'l
,ti en el iardín iníanlil d óvodában játék el iuslete el lápiz de color szines celuzá el libro de kéPeskónyv
el proÍesor el maDa l:* '
la
de color
;;i$u{r;tS
el libro de vnóqenes
difíci/
l| Patío de juego
la campano
el guardarrapa .1r -
it:t
escrlbir Íá.il difícil
70
\r'
lskola és tanítás
fek-,.-
hacer cttentas
I aAn*,,l;--]t F;;; q,,L,A lv
la computadora
.
el Leclado
-@/lip/iríf
la calculadora _ból' ból dividir
la fraccíon uR cua(La Úna t'ercera ParLe
fél
Lres cuartas 10
el examen
esLudianLe
iBuena suerte! exan/narse diáklány I zsqa
!izsgázik
Számok noven
ochen
seten ses9
rl
iíe
ÚeinLa
el cuadrado
trejnLa U
el tr!ánqÚto
Ú
veinLtci
veinLicu
qrtn dieciseis .
-
va\nLidós
:??
''
' \.
:.
\
I
diecinueve
cinco
el kilo él vo|úmcn
el lilro m€dio litro
úndnd|om hlfl félljter
€' p6o l€ lilo
médir liln
^{
medio kilo súly kiló
'
1,
21,31 sib' véBzódés€ méBvákozik a nónemÚ fónevek
^z Pl rréinta y úÉninaa (harmin@By ,'lólt
lány).
Sport mantenerse en farma
útbol
la sudade.ra
el canpo de Íutbo)
el árbiLro ?arLero
ju8ar al lútbol l€ árbilro
el
)os zapaLos da carredor
eI ba!ón
el traie de enLrenami enLo mJnlencre .n
enlr.náhe ha.cr íúlin8 ld \udáderJ
luqar
íormJ
-d (o ' '|''
l'l "|
'
'''l
'e
.sapat
el campo de Íútbol ÍULba lpáya kapls el Porleío ÍUtlra l labda el balón maÍ.ar un gol Bót ló
IÚ' /Jpálo' de
corr..|or el lrJic de enlrennhienlo
''
|-E' ÁlL '
' ::- 'É'.--'
a/ tenis
ten
',''.Y,
is
Juqar a/ stua(
,:
h
hac€r la brMa dc
;
hacer el
\l'.]
trs
Fuera
,:-
Carreras de Caballos
,
lll
.-l
c.ol
tiraEe el tramPolín
Dentro
,
equipo
lltbnllozi]( j.llékvezctÓ
I
t
.;!!al
li
l.6 careras d€ .aballos !]l .'reras d€ .oches
Pe.ho
zrt _"
len úsz]k
8yÓ6Ú9zik
!8ljk
(Í_"jeí)
üt]Íódeszka
Unnepek elcümpléaíos születésnap
Ia f6ta €l8lobo iFelicidad€s! invilar div€rtiBe la larla la v€la la tarjeta €l .€galo laenvoltura
pani
lé88ömb
BoldogyÜIetésnapot| me8hív
jól mulat torta
syertyá
L]dvózlóláP
aiándék csomagolás
e| cumPleaÁos
Napok és détumok la aqenda
de iunio... €I primero el dos €l tr€s €l cuatro .l .in.o martes, dos
abril
el
mes
feb rnarz
julio
július
iÚnjus másodika,
kedd
else]e
másodika harmadjka ne8yedike
la fecha
ótödike
martes, dos dejunio
abril
el cuaLro
mago
junio julio
el ctnco
hét
el aáo
hétvé8e
agosta
pasado mafrana
seLiembre
ocLubre ,,
'
an
/a senana prőxima
oche
noviembr+
,diciemE,re
al día siguÍent'e
esta mABana lunes
teSnap re8Bel
a..marLes ma reggel
JUEVES
vlernes
r:,
^-&
'ffi1
sabado
Ia semana
jf
holnaP Íe88el
et lin de s"mono
damtnqo
b*..
CI
..-:--=-">
=,---
jóVó hétfón
ontear,/er
Az idő
[tr]ffiffi l i;aiie^
el mínuto
las drez menos cuarto
I g c''ca
ffi.tffi /as diez media
! nediodía las ocho de las diez menos cuarto
E8y óra van' dé
éÍél
el pasado
l.rde sol oscurec€. la
la puesta del
la no.he
délUtán nap emente sótéled k'
estrellas luna Es de no.h€. las
la
csil]a8ok
hold
Este Van'
lás ocho de la noche
las ocho de
I
Az időjárás és az évszakok la
eslación
ln primavera él véráno él otono
el
invierno
la estaciőn
évszak tavasz
la primavera
nyál ősz
ié
clima cl.pÍonóíicodel .l
lQué tiempo
el ttenpa
hacel
el clima
é8hájlát jdójárásjélentés
e! pron'stica de) Liempo
Milyen idó Vana
Hace bueno.
el hvierrto
('oUé tl:empo
-q-_>z
)a lluvia
/b^g
q'
la tr,rmenLa
el verana
^ el aLaio
la nube
bueno. sol. sudál Tén8o calor' Hace
Blilla el
Ios relámpagos los lruenos
el paraguas
cl vienlo Há.é vienlo.
Hace viento.
szé|
Fúi a szé köd Köd Van'
h niebla Bly niebla'
Hace' frío'
la
Ia nieve
niebl a
estar helada
ei charco
e) granizo
idójárás
la lluvia
a escarcha el hombíe
íelhó
vjllám
el Carómbano
de nieue
Hicé írío'
jé8esó
ll]de8 van'
helado(d át Van íaByvá la es.aÍ.ha fusy el .alámbano ]éscsap la nieve hó el hombre de íieve hóemb€r Nieva. Havazik deshelar o vad eslar
)a inundaclón
zad
Melesem van'
el d.coiris
las boLas de gama
Ia qoLa de lluvia
szép idó Ván' süt a nap'
Politika tos medios
d€
médják
enlrevist& imPoÍanre interesante él Periódico lás noti.is los lifulaB el artícu|o vérdaderoo Íalso(a)
los medios de comunicaciőn
inteliÚt készít
entrettistar
íonros
erdeke'
importante
uj5á8
hlrek címsor Újsá8cikk
i8-
hamis
el periődico paíido jela PoPular el miembro el la
Ias noticías párt
los tiLu la res
€lnöknó
népsze{
el arLiculo
tag (hn/nn)
Í;a"cíad el salario los impuestos
I la sociedad
el sindicato la elección votar tanar perder de izquiérdas
választás nyer Veszít baloldali
centro derechas asociaree Peíenecer a
de de
denocrática centrista jobboldali belép VhoVá tartozik vhová
políli(á iotiedad democrálico(a) el salálio lá
ta
P^llll.J Ldl.JdJ om demokratikus bér
imPue.ls 5indi(álo eI paro los
el
.d9
-7d|'\/p
\elrl
munkanélkúlisé8
-l
Mi milyen?
llll
largo(a)
Íövid
I'
új nuevolJ régi vieio(d nyitva abieío(d záNa cerradod mély profundo(J PocoproÍundo( sekély.
anticuados
bó
de
de de de de de
Pláslico madera oro metal Plata
plástico
de madera
mÚanyag
Ía'
aÍány
íémezÚst
de
netal
Színek
Benne, rajta, alatta
el color
desd e
ban, _ben ra' Je, -on, en,
en sbre
débáio de por en(ima
i""r" íuera tado d€ 'lentre cér.a de léios de d;hnté de
dé
dlaLl Ío|öll benne be'Ul kjn! k;vúl mellá mellett közé kózótt kózel Vmihez távol vmitól elótt
áld
Íö]e
'Ón
detíás dé
contÍa por enlr€ hdcia desde aÍíiba aba'o fr€nte a sin
mögórt háttal vminek
lö7e ló/öll loz'elo8ld Íélé
el vmitól felfelé lefelé
szemben
'val, -Vel nélkúl
CseIekvések tuchichear
tirar
tf
aP)garse en
cuchi.hear 8ritar bus.aÍ esperar apoyaBe lener
suftog kjabál keres
váI támaszkodik rnrt
resbalar
,lra, 1 1:,.''=.l1
i
ti
r.
I
i, r::l
.':
escapar
..; 'r1;. Yt,
-l fyit
I I
me8tók kiÚrít
I
_l
I
esconderse
T A nyeIvtanróI dióhéjban Ha i8azán jól akarsz beszélni spanyolul,
akkoÍ nem íeledkezhecz meg a nyelvtanról sem. olyan használati utasításhozjutsz általa, amely kőzliveled, hogy
ha e8y személy minósé8éq íoglalkozá5át jelöli:
el
amiso ami8a
a barát
milyen szabályok szerint rakhatod egyla a barátnó má5 mellé a mestanult szavakat' épít- el estudiante a diák la eslÜdiante a díáklány hetsz kerek mondatokat. A kóVetkezó oldalakon azokat a nyelvtani ismerete el a tuÍista ket sajátíthatod el, amelyek nélkűl la a turista(nó Vasy ]ány)
nemi8en boldo8uÍnál a spanyol nyelvVel sem szóban, 5em írásban. Nem kell esyszerre átrásnod ma8ad az egészen' Elé& ha fejezetról fejezetre haladsa ám ú8y, ho8y gyakoÍlással meg is tanulod, miképp alkalmazd azokat a szabályokaí amelyeket me8értettél'
I
turista turista
A képek mellett található Íónevek ter mészetesen az ábrázolt személy nemc hez igazodnak, de hátul, a ma8yarspanyol szóje8yzékben me8találod
A spanyol fónevek kivétel nélkÚl Vasy
hímnemúek, vagy nónemúek' A hímne' mú fónevek elótt az€l, a nónemÚ fónevek elótt a la néveló áÍl':
az ltca
bes számban
elótt
tgy, néhány
többes száma elé a los, a nónernú Íónevek elé a las keÍúl:
mesa
az asztal
Á lestóbb o Vészódésúfónév hímnei.
mú, az -a vé8zódésÚek pedi8 jórészt
Ha e8yüft eml€8etúnk hímnemúés nó-
nemú Íóneveket, akkoÍ elótti]k |os áll:
nónemúek. Ha e8y fónév vé8zódése -e, akkor az lehet hímnemú is, nónemú is: la
calle
el parqu€
az utca a park
Néhány Íónévnek van ki]lón hímnemÚ és külön nónemú alakja. Jobbára akkor'
'
Van aonban néhány kivétel: p ' el a8ua
:
A fónevek tóbbes 5ámÚ alakját általában ú8y kapod meg hogy a magánhangzóra véEződő szavakat ,,s'|szel, a
€sa, többes
számban
esas:
Van a spanyolban egy harmadik mutató néVmás is' az aquel.
lónevek e]ótt az un, a nónernÚ Íónevek clótt az una fee me8:
Alakra ez j5 változik aszerjn! ho8y e8y Va8y löbb, hím Va8y nónemÚ személyre' rálgyÍa utaLunl( e Ve]€:
lük. Ennek a spanyo|ban a hímnernú
rne8hatáÍozat]an számú'
azaz,,néhány" do]o8rólesiL( szó' akkor a hímnemÚ lónevek elé unos, a nónemú
lónevek eé unas keÍü]: unas
mesas
arn€]y k tó ünk é5 beszó]8etótársunktól is távol Van, Vagy éppen n]ncs js ja]en'
aqu€lla
vaso
mesa
aquellos vasos
aquellas mesas
Enyém, tied
Ha magyarul azt akaÍom rnondan],
ho$' Va ami az én rulajdonom, í8y fejezem ki: Ez az én ceruzám. E5 így to'
néhány pohár néhány as^a
Ha két dolo8 kijzÜl a közelebbjró be szélünk, azt mondjuk, ho6y,,ez"; ha a
táVolabbiról, akkor Ú8y utalunk
rá,
ho8y ,,a1'' Ezek aZ Ún' ml]ta]:ó néVmá sok a spanyo]ban a fónevek neméhez és szárnához Bazodnak. VesyÜk ó(er: iorra| ,,Ez": hímnemÚ ÍónéV elótt esle;
r]óncmú ÍónéV eótt
használ
jUk, amkor olyan do]sot ^kkoremii!ün<,
aquel
Ez, az, amaz la
'
Ncrncsak,,a" pohátróL, hanem,,e8y" Po ]:tÍÍó] is beszélhetunk az ,,eBy" szót Lyen(orhatározatLan névelónek neve7
llá több' de Amikor e8ynél több személyról Va8y dologról beszélűnk, akkor a néveló me8változjk, é5 a hímnemú fónevek
ótt ese, töb esos; nónemÚ ÍónéV
,,A1': hímnemú ÍónóV e
aZ utcák a Város a Városok
mind a két alakot'
A Íőnevek tiibbes száma
Fónevek
la calle las calles la ciudad las c'udades
Vább: Ez a te ceÍLrzád' ez az ó ceruzája' Vasy]s esy szerné yes nóVmást (én, te stb') _Ás esy Véczódést ( m, d), a bjrtokos jelet használom. spanyo U U8yan ezt az Ú8ynevezett b]rtokos névmások kal tudom
esta. Tölrbes
számban estos, ]letve estas.
mássaIhan8zóÍa Vé8zódó szavakat pedi8 ,,es" szel toldod mes:
v'z; eI áauil. = sas
-
Pedi8 mind á két s2ó nónemú.
'Kól biltokol réVmá!
'
nu€sko
1ménb é5 a vuoííollialck] nlmben s iBazÓdik a fónévrez.
a
la m€sa 8rand€ a na8y aszta] el vestido gris a szüÍkc íUha Ia corbata gris a szür](e nyakkendó
i
Néhány mc lé(néVazonban alakot Váh
Az aább, nemzetisé8eket jelöló mel-
léknevek hímnemben mássalhan8zóra Vé8zódnek u8yan' nónemben azonban ,,a" Vé8zódéssel e8é5zülnek kj:
alemán alemana espaóól sPaíola francés francesa inglés in8lesa
irlandés irlandesa holandés holandesa
német spanyo Írancia angol íÍ
holland
héz rnunka' MondhatjUk az! ho8y zöld almák, barna ÍiÚk, a magyarban a me ]éknévalakja rné8sern Vá]tozik' A spa-
nyol nyelvben Viszont igen, és nem mindegy, ho8y nónomÚ Vagy hímne
Az
,,e" re va1y mássalhanszóra Végzódó mellé(nevek nónemben s me8taÍtják a Végzódésüket:
eI vaso
grande a
nagy pohár
rosszabb a legrosszalrb
srande mayor
nagy
nagyobb
Az ,,én", .te',
ma8ánhan8zóra Végzódó meló(ne
hez ped 6 ,,es":
,í járu,
a Vé8zódó mellékneVek-
los vecinos simpáticos las corbalas grises
A melléknevek hason|ító íoka
Ella es tan alta, como 5u hermano. Ó
olyan ma8a5, mint a fivére. Yo soy más alto que ella. En magasabb Va8yok' mint ó' Yo soy el más alto. En Vagyok a legma gasabb.
bályos j8éknek háÍom nasy csoportjuk Van arzelint, ho8y fónéVj i8cneves alakiukban mi a Végzódésük' MeskÜlönböztetÜnk u8yanis ,,aí' ,,er' és ,, r' Vé8Ú i8é ket' Most pedi8lássunk pé]dákat mind a háÍom Íajta i8e jeen idejÚ Íagozására:
mayoí a legnagyobb
A
mú, egyes Vagy tóbbes 5zámú íónéVre Vonatkozik e' A ]€8tóbb meléknéV Kél Va8y több dolo8 összehason ításála hímnemúa]akja Végzód]k, nóne a spanyolban a köVetkezó szaval<, sző "oara mú a|akja pedi8,,a'|ra: párok szo]sálnak: tan lalto] como (o]yan tmagas], mint); más lalto] que (Írnasas]abb, mint)i el, la, los Vagy las Un vecino simPático e8y rokonszen' más talto, alta, altos Va8y ahas] (a leg una película aburrida egy unalmas tmaSaslabb): film
peor p€ol
bonyolult' Van rródjuk, ldejük és ra8o zásuk' s ennek me8Íeelóen Változtatják E a Vé8zódésüket' Ezekben a Változásol(ban mindi8 dz a rne8határozó, ho8y
személyes névmások
mássalhan8zóra
A Íónevek tulajdonságait mel ó(nevek ke íIjuk le: zöid ama, barna lány, ne
meioí a le8jobb
el
el
Az j8ékkel fejezÚnk kj mindenfajta cse ]ekvós! történés! mozgást, létezést' Nem cgoda há! ho8y a rendszerül( is
poÍtugué9 Portu8uesa poftU8á
Vekhez többes szárnban
Mel|éknevek
el
,,ő", ,,."'i", ,,tI",
,,6k"
Vásárol
szemó
lyes néVmások' Mjnt m|nden névmás' ezek j, fóneveket he yettesítenek' A spanyolban a számuk hattal tijbb, mint a ma8yarban, rnert az,,ó" névmás Vagy él (hn)' Va8y ella (nn), illetve ellos Va8y ellas a többes számban' U8yaní8y a,,mj" és a,,tl" névmások j5 kjÍ€jezik az! ho8y hímnemÚ Vagy nónemÚ Íón€Ve' ket helyettesítenek-e: pl' nosotros (hn' nosotras (nn)' A ma8ázó formájú me8 szó ítás usted és ustedes, íÍásbeli röVidítósük pedi8 vd. és vds.
yo lú él ella usled
nosotros/as vosotros/as
ellos ellas
ustedes
(vds.)
te ó (hn) ó (nn)
ön, ma8a
mi (hn/nn) ti hnr'nn) ók (hn)
ó(
Vásárolsz Vá5árol
VásáÍolUnk VásároInak
subir
fe megy
subimos subís
én
(vd')
lgék
(nn)
.inii<, ma8lk
Néhány 8yakorta haszná]t i8e azonban
kibúiil( az iménti ra8ozásj szabályok
aló ' Ezek a rendha8yó i8ék. llyen péLdáu az haber. Az haber amú8y i5 kú ón]e ges i8e, me.l csakjs a mú]t idó képzésé re szol8á], önálló i8ekónt nem használa-
tos' ]elen idóben így ragozuk:
he subido
siguen
enconhaÍ
habéis subido
ha habéis han
Na8yon 8yakoli lendha8yó i8e mé8 a ser és az esta.. Mind a kettó Valanrinek (tulajdonsá8nak, áliaPotnak, télbeh helyzetnek stb.) a létezésétiejezi k ' Mé8is me8 kel] Válo8atnunk, ho8y rni kor rne]yjket haszná]juk' A ]andó,
tatós
tUlajdonsá8ok, á]lapotok stb. kíejezé_ séÍea seÍ Va]ó (Pl' Te ma8as Vagy' Mi tanulók Va8yunk' Ti dánok Va8ytok'), átmenet, mú ó ál]apotot, h€]yzetet stb' pedig az estaí ral (pl. ráÍadt Va8yok' Te otthon Vasy.) érzékeltetÚnk. jsy ragozzUk óket jelen idólren:
A múltban vé8bement cselekvések ki fejezésérea magyar nyelv egy Íormát
haszná] (aludtál, aludtunk stb'). A 5pa nyo ban az j8éknek többfé e mÚlt ideje is létezk' a le8syakoribb azonban az Ún' összot€tt mÚlt idó' Ezt ú8y képez' zük, hosy az haber segédigét jol€n idó ben ragozzuk és mol ó]e Vesszúk valame]y]k ge bc'fejezelt melléknéVi lseneVót' Az utóbbit hjába olyan bonyolU]t a neve jsen esyszerúen (apjLlk me8. Az 8e íónéVi i8€nóVi Vé8zódését(,'a/', ,,e/' vagy ,,r") elha8yjuk, és másfajta Vé8Zódór5el helyettesítjúk: FÖNÉV LctNiV
sub ir
sois
5e8uís
A tóbbi rendhasyó lse rasozásáIól 103. oldalon ta1álható áttekintés.
mé|yrasokkal bóVítj]
Van a spanyol igékne]( egy olyan cso' lxrrtja, ame]yeknél az utolsó tóhan8
lne8Vátozik a je]en jdejú Ía8ozás soÍán VéVe . töl]bes s7ám második és har lnadi< szemóyét)' Eze(et az igéket ta-
Visszaható igék
lryomon találkozni fo85z velü k, akár be \Zél5z, akár hsz spanyolu ' Ehhez 5e8ít
Vet taLáLsZ' amelyil(ne( a Vé8zódése jgéhcz Van sze ,,5e", akkol Vjsszaható
l](
nácsos me8tanulnod, meÍt ópten
AmikoÍ a szótárban
lásd a 1o3' oldalt' Ha az utolsó li)han8 ,,e", akkor az a ra1ozáskoÍ ,,ie" lc' néhány esetben pedi8,,j" re Változ]k. másik Vá]tozékony harczó az ,,o": ^ lX]|óla,,U€ " lesz' LássL]nk példát mind-
Íencséd']ó néhány van be ólúk, é5 azt Íejezjk ki, ho8y Va]arnilyen cselekvést önmagán Vé8ez el az ernbel, Vagy éppen ma8ától megy végbe:
'ó8ul
cerrar
{ie)
és a subir ige mÚ t ideiú ragozása:
lavarse
o
yan fónévi i8ene-
mosakszik
p€inarse aÍeitaís€
fésü ködik
dormirs€
elalszik
boÍotválkozik
Ám ezeket ar igé
llyenkor a se Visszaható névmás heLyze te megvá]tozik, és a személytó] fü88óen rnás és más a]akiában lelenik meg:
a
A jöVó idó kiÍe]azésí]rea ma8yarban €gy ,egédi8étra8ozunk, és me]]é Íakjuk a Íónévi ]8enevet: Mlndennap Ío8unk Gesédige) enni (ÍónéVi i8e néV)' A spanyol i, a fónéVi isenevet Veszi alapU], de nem sesédi8étragoz mellette, hanem ú8ynevez€tt sze
ta á
Változó tóhangok
Most pedi8 á ljon ]tt a comprar/ a coser
estamos estáis
(ue)
habéis comprado
seguiÍ 6) sigo*
si8u€s sigue
(öVel
yo me lavo tú t€ lavas él, ella se lava ust€d se lava nosotros nos lava-
maga mosakszik
ha cosido habéis cosido
'l]a,,g''bctút',e'VaBy,'''kóvet,ak(olakie]téseme8!áltozi(,é5',h"tmordunl]elyett€Ále8uir \lóban az szeÍepe csak a]rnyi, ho8y n€8órizze a eredel (e]lósaL A si8o. i(b.n eÍe .i.cs '/úk5é8'
',U"
"8"
vosolros vos laváis mosakodtok
€llos, elIas se lavan mosa<5zanak ust€des se lavan ma8a mosakszi(
Tagadás Ha va amit tagadlin(, akl(or a no taga dószót rnindi8 az ise elé tesszük' Arnikol V sszaható az i8e, olyankor a tagadószó a Visszaható néVmást is mo8oló zi:
No hablámos
l!nl
anBolul
inglés' Mi nem
baszó
No ha pagado. Ö ncm Írzeten No se lava las manos. Ó nem mos
ay€r.
No s€ han baóado ródte( te8nap'
Ók nem
fÜ
A
szernó yes néVmások tár8yesetéVel azoknak a szemé]yeknek és dolgoknak
nevét heyettesítjük,
a(iíe Va8y
amjkre a cselekvés irányu]]
Yo PrefieÍo €l queso. retem a sajtot.
Yo lo pretiero.
tu jobban sze-
Er]
A spanyolban a következó
néVrnások
tálgyesetéVel ta á kozhatUn (:
te Io la lo,
té8ed ót, az! ün)
la
ót' azt (nn) ónt (hn/nn)
ilnnep?
Hány '. '?
]8éÍó Van 5zó, akkor a Visszaható néVmás és az ge (özé:
to busco. Azt keresem. No lo encuentro. Nem találom azt' to he comprado' Megvásároltam azt.
Me lavo las manos. Mosom kezelmet. Me las lavo. Mosom ó](at'
Kérdezés spanyol beszédb€n cgy kérdéshez 15
e e8endó:
áQuieres otra ceíveza? KéÍszmég e$/ siirt? has empezado aún? Még nem )
zto has
es esto? 'cuánto...?
'cuánto'..? zDónd€
hozzá?
perdido?
Ez mennyi?
Elvesztetteda
Hol. ' '?
eso?
[ óbb azok kóVetkezre<' arnolyekben az ,,e" ,,ie"-Íe,
az ,,o" pedia ,,ue" re Változ k:
a€ostarse
gondol
pre{erir
lemblaí
leíekszi<
bezAt {őz
kóstol em é(5zik eül érzi ma8át vho8y
álmodjk
ónt
repűl
leldönt
Íorsat Ezután pedig azokat az i8éket soro juk Íel, amelyekben az ,,e" tóhan8 a ra8ozáskor,,i'|le változik, millt a s€8uir i8é né ' (A példát láSd a 101' oldalon')
deshelar
fe o
devolver
visszaad
encender
me88yújt
corregi. despedirse pedir reír Í€íií rePetiÍ s€guir sonreír vestirse
envolver
b€csomagol dórzsól
Rendhagyó igék
vasa
despertarse fe]ébred
helar
Ho8yan csi-
kezdő o-bó] hue lesz)
laBozáskor megvá toztatiák az Lltolsó lajhang]ukat, két csoportlra soro tU(
Íregar
hecho
(a
Azokat az i8éket, amelyek a ielen dejú
d;veÍti.s€
Ho8yan' ''?
mozog
qué...? Miért '. '? 'Por iPor quó no nos encontramos lue- recordar 8o? MiéÍtnem talál](ozLrnk rnárjs? sentarse
Létezik azonban a spanyo]ban ]ó nó hány <érdó néVmás i5' Kérdó néVmássa lép:
meghal
Zett elsónek?
colgar
kezdódó mondatban a szórend me8Változ]k, és az ál]ítrnány aZ alany elé
llover
.a
eslado? Ho] Vo]tál? Mi.'.? Mit.''? 'Dónd€ ;Qué...? hace Pablo? Mit csinál Pál? zQué Ki'''? ha ll€8ado PÍimero? K] érke'Quién...? IQuién has
Am kol a kérdésírásban ]elenjk m€g, akkor a mondat elejére esy feje tetejé' re á]Ított kéÍdójel keÍü]' lu8yani]yen he yzetben ta]á]ható a Íe kjáltóje i5 fe szó ító é5 íel(iáltó mondatok elótt')
'cómo...? ,Cómo has
Mennyj'
az
Tóhan8zót változtató igék
már a (érdó han85ú y
tárgyesete
iCuándo...? MikoÍ?''' icuándo es la fiesla? Mik.jÍ lesz
óket, azokat (hn) óke! azokat (nn) önöket (hn/nn)
A spanyo] szernélyes nóVmás tárgyese te az i8e elé (erÚl, ha pedi8 Visszaható
A
A személyes névmások
a
los las los, las
iugal (az
szóla(ozil(
fagyaszt
]álszik
u b(tl lcsz ue)
kjjavít bÚcsÚz]k
kér
nevet
sz.l
ismétel
kóvet
rnosolyo8
öközköd
k
A következó néhány o]da|on a |eggyakolibb rendhaByar ]gék j_. _.n ido]Ú raso
I zá5át írjUk e kije entó módban, azonkG Vú] me8adjuk a jöVó és mÚlt idejüket
e8ye5 szám elsó szemé]yben' Me8éri a fáradságot, ho8y me8tanuld óket, mert j8en 5(rkszoÍ ]esz fá]uk szÜksésed'
hal
]öVó idó: querré mÚLt jdó] he querido
orSo
jöVó idó: seré mút idó: he sido
tener digo dices
jöVó ]dó: oiré rnÚlt dó: he oído
dice
hat. -het lepes !rnire
jeen idó| diré múlt idó: he dicho
jóvó ]dó. Podré múlt idó: he podido
hacéis jóVó idó: haíé mú]t jdó: he hecho
ir
megy
tengo
jöVó dó| reiÍó
mÚlt idó: he reído
tenóis
jővó idó: t€ndré podéis pu€d€n
hago
van vrnije
PonSo
ponéis jóVó idó: pondré mÚlt idó:
múlt idó: he tenido
sé
valet sabéis
valgo
]ajvó idó: sabré mÚ t jdó: he sabido
valéis
salir
kimegy
jöVó idó: valdÍé
ldó. h€ valido
salgo
mÚLt
sal€
venir
salís
vengo
salimos
ér Vmennylt
jőn
ji]Vó idó: saldré mú]t ]dó: h€ salido
vais
jóvó jdó: iré
jöVó idó: vendré mÚlt ldó: h€ v€nido
mÚlt idó: he ido queréis
I ]át
A
köVetkezó j8éknek csak az esyes
szárn e só személyú a]akja rendha8yó a
Kifejezések
ieen idóben:
Ha
.ai8o
ii
jóVó idó|
dar doy estar estoy
van vhol vagyok
lraigo
hozok
ad
adok
Íi8ye m€scn
tanulmányoztad a
könyv képei! bizonyára fekún! hogy nemcaal( szavakat találtála Íajzok me ett, de egész kifejezéseket Vagy akár te jes mondatokat is. Mindennap hasz-
nálatos szer
(lfejezé9 majd a magyarfordírása köVetL
. iHaía pronto! A :
. Ten8o diecinueve aÍos. Tize|k le|c tén8o = nekem Van]diecinueve = tiz€|ki
r2. olda Es mj ceá. ltt akom. es : van: mi casa = az é| házam.
.
. iAlención al perro!
la aiención = |gye]em; al (a+ el) PéÍro =
.
iBüenos
De acuérdo. Szed|tem
:
-ból, _bó
. icómo 'cómoa
l
.
aHaía maóana| ]ó é]szakátl : i8; la daíana : rec8el/ho nap' . lQue duermas bién! A ud] jól| que duermas : hoEy á !dj' bien : jó ' hasta
'elacu€rdo
ho8y?; t€ llamas
meBégyezési
=
hÍVnak té
. Me llamo... Ez
.
már; eslá
=
Van'
szolEád ki ma8adat GiBé = szolsáld;le = ma8adat' Figyeid me8, hogy
sírvele
5
:
:
. isírvele! VegyélI :
té llamas? llo8y híVnák?
=
re8BeltL
',a"
ya de
días| ló
buenos = jó ftn^sz)' díó = napo< (meg je8yzendó, hosy a dla 5zó az Végzódés
25. oLda köze ] vGzont átáya
haía -ig' pronto = hamar' . lal? HÓgy van? aqué? 'Qué: mi/miyen?' lal : yen, lyesmi. . Muy bi€n, igra.ias! = Köszönónr' jól. muy : na8yon' bien : jól; 8raciő =
.
V Byázz' harapós
a róVd' ha|85úylaLar néVmás írásban is e8ybekapcsolódik áz j8éVe )' . tstá muy rico' Ez na8yo| fnom' eslá : van] muy = na8yon r;co = 8d_
Engem... hivnak. Ltán a k]fejezés !lán mondod a nevedet
acuánlos ano9 ri€nesa Hány éves vaEy? : hányi; aíos = évek; tiénés
'cuántos?
. iRiquísimo! Pompás]
:
nacyon-na8yon cazda8/Íinom, a legfno_
.
aQué va. á lomara rt1it Parancso]? = mr'Í]il?' van n tomar : fo8na<
'qÜé?
.
incluido el sérvicio? rekzolsáiási díjialegyL]lt? 'Está eíá = Va.] incluido = beleéltve] el servi-
.
.
Elservicio no está incluido. te5zol8álá
aQuántÓ es
iguánto?
:
lodo?
Men ny Vel tarlozom ? es Van]
_
hány?]me|ny]?;
todo = mirrd,rmind.n . Todo es... Az anny, m nt. . P Todo es cien pcsetas : Az annyi. mint
.
No es
.
caro.
Nem drása' : van; caro
.'qué?: icuánto .uesta...? Me.nyibe . Cuesta... Ez.. bai be kerLil
(Ón).
:
kerü
. iDígame! llalló di8a
:
mondial' me = nekem la névmás és az i8e tt s e8vbekapcso]ódjk: ] 26 o' isírvelel)' A kÍejezésttéeíoÓááskoÍ hasz |álják, és abban u érteemben s/ ho8y: .Mjt kíVánl'
. iQuién habla? K
b'észé]?
= kj?' hablá =
.'quién? soy ]uanila. .
bészé
llanjlá vág}()k
: Vagyok' Juanila = lánynéV. Te llamo más tard€' Ké5óbb visszahi\'
soy
t€ = téged' llamo = híVo(; má5 iarde
.
MUy seÁoÍ mío:/Estimada telt UramrAszony()mL
la llamada dé ur8éncia seAé]yhíVás
seíora: lisz-
= nagyor; seóor : úr; mío (hn) : enyém' estimada (nn) : tiszteltj seóora = a$zony, hö8y. ]vlnd
evele( zájó k feiezése. . Me encantó ten€r noti.ias tuyas. NJ_ 8yo1ölútem' ho8y hírl kaplarn fujlad me : e|8cm; en.antó = ebi]Vijlt' r€n€. = van Vmije; noticjas : híre<' tuyis (nn/ Pasandolo muy
bien.
Nagyon jóléÍzefu
:
tóllve azl (]nár
muy : na8yon; bien = jó' . Deseando verte pronto.
kerÜ]?
icuántoa = hánv]ménnyi?; cueía
ból,/bó/miatt;
mintaz idÓt)lig€ és néVmás egybékáp.íl(' d](, mi|t a jsírvete! kilejez.Ásb_"n l26 o');
:
N1t palancso ? mi?]mit?] desea = kí\,ár
:
5ú18Ó5 esct'
Pasándolo (Pasando lo)
Es al8o caro. Ez k$é drága. algo va ami,\'alamelyest.
. iQué desea?
= hivás;d€
.
. = dlága'
||amada
|a
uigen.ia =
:
^]B
Várcm,
. iProhibido el eslacionamientoI Vára- dad] = karácsony (a Pascua 57í') h;.o'n ](oznj t LÓs] eÍjyházi L]nnep nevébe| s elófordu : Pascuas dé Navidad : kalácsony] Pas.U6 de el estacionamiento : palkolás Résufe..ión : hÚsvót: Pascuas e P€nlecostés = pn n (ósd' A relices Pascuas ! ]a) {í' 5.l' ok]. L .El tren para/desde''. ' ' ba ind!ó,] Vánságot le8Syakrabban
^ tok
.
Íumal ]'i]os
Plohibido =
.
nada que declarar n ÓG
nada
:
d.clarar
.
e Vámoln
'
va
semm: qué = ho8y lkötóSzó)]
:
bejeLenln
:
i]zlet; libr€
iAbrochaBe
:
szabad]menles;
elcintulón!
Káp.solják be
deseando : VáByva' vérte (ver te) : látni té8ed; pronto = hán1a. . Recado ur8ente sÚlgós úzenet' ' recado = L]Zenet' Ur8ente : 5úr8Ós
abro.haBe : be
50. oldal
.
. iPor dónde eslá.'.a M_"re var. '? : hol?/ Por : ná' né]/lelé] . iA
quó dislan.ia
'dónde? eslá.'.? Milyen
messze
a:
ra] fe: = mlmiye|?;distancia : távoság' ésrá = Van 'qUé? 52.
.
oda
direc.ión únic. e8y Íáiyú utca dirección = iÍány;única (nn/esz) : e8yet len,/e8yedúli
.
dire.ción Prohibida behajtani tjos
proh'bida inn/ész) : tikrs/t t.Ít'
hacer la maleta csomagol ha.er = csjnál; la maleta : (5l)mJB' . visilar los lu8ares de inlerés v_Á8iBl.Íja a nevezetes helyeket
visitar : láto8at; los lugares : h_"ye(' de inlerés = érde(es1nevezetes'
. DénÍo'tsent Volt' . Fuéra' Kint Voh' .
Es de
.
F. Íle n..hé Fr é ván
es
:
día. Nappál
(out')
iFelic€s Pas.Uas| tsok]og karácÍJnytL Íelices (nn/tsz) = boldo8; Pas.uas (de Nnvi
éV'
.
V.n; de
=
van'
bó' bÓ]' día :
di . iQué ho.a es? 81. o
la tienda libre d€ impuéslos Vámmen
litienda
.
a dohányzás likÁ' fumat = dohányozn
:
íeliz = bodog' aóo
l(elik spanyolotszáslran'
Prohibido
Hány óra van? mi?/m y_"n/]Íreyik?; hota
nap]
:
'qué: . Es la una. Et]y Ó.a ván' es : van la Una = áz eBy
óra;
(a (ét nó|enrú néveló az hora szÓrá Ulal) . son laslles. Hórom l'a Va. son : Vannak] las (nn/tsz) = a (né!eó)]
.
las diez menos cua{o
diez = tiz' mcnos
:
:
háfumn_A-
hí]á|] cuarto
=
n_"'
8ved.
.
lasdiez y cinco/cuaío/medio tizóra
perc]neEyed t ze|e8y/f
y = és; cinco
:
é tiz_éneEy
ijt; cuarto
=
óL
.é8yed'
.las
ocho de la manana/noche re8Bell
ocho
:
maliana
nyolc; de : iak a, -nek Ie88e; Ia noche : '.slé
:
.
Hace
.
BÍillá el
bueno' szép idó van'
ha.e = csnáitesz; bueno
sol'
stjt a nap'
:
ió.
á'
la
= : ragyo8i el sol : nap Ten8o calor. Mele8em van. t€n8o : reke]n v.n; el calor : nree8]hó (a calor szó elé olv(or a nÓnenrú la néveló brilla
.
.
Hace viento/Írío Fúj a szé /h des Van
hace = .s ná /tész; el viento
=
.
:
szé j elÍrio
htdec
Hay
hay
:
niebla. Kód van'
van (egyes és többes számbán j'
használják akkor' am tszámÚ]
<Í m_ABhátéÍ.rzatla|
dolo8lól Van sZó)' la niéblá = kijd.
Magyar_spanyo l szóje gy zék A
<)Vetkoza]' ma8yaÍ ábócó szcÍinti ]egyzékbcn rnc8találod m]ndazo](aL a szava(at' mondato](at és kifejezéseket' ame]yek kón)'Vünk színes lészébor sz(!.Pc]nol(.
Va]stjl Ía]Vidcn a spanyol bctú( és szavak ](iejtéséÍó],iL]etve,,(iolvasásáról"I
a betúket sorc]ju( le, amelyck nincí]nek meg a más](epp ejtik óket:
. . . . . . . . . . .
a úgy (e]l elLeni, m nt a ma8yar á-t. c c és i ela)tt lz ni:( ojt]Úk' más(ü]önbo] k nak' ch ú8y ejtjÚk, mint a masyar .s t' 8 e é5 l elótt h nak ejtjük, máskÚ.jnben g-nek' h nem ejtjÜk' j ú8y cjtjűk' mjnr a ma8yaÍ h-t' ]l // nc< ojt]Úk' mint ahogyan aZ é/ien 9zóban nÚndju(' n ejtése e8yezik a magyar ny nytll' s szrlek ejtjük. V többó ke\,ésbó a b nek Íele] rneg' z 52 nek ejtjúk'
A,^ l
Azokat
magyarban, Vag)' spanyoiu
c
E,É
I
.so\a Ja J
fJr mÓllr
el rabo
L^S ^RLEsZÁlll
D
cs EBy
ül
B
112
(ió'''
c
8ók ló
CY
F ÍÜE8ó.y
l,í
8yúÍú
H
sí'
jóvó l
i
juh
K
l
117
me8
lan fázva ten€r un re$ íriado
lrr
,lry
L la libreria la librería y la
pap€l€ría
ki8yó
abda ábfej ábtinLi) ábU]j
nap'cmüVe8
las 8aias de
.vl8at fyuBdiln
el oeíe
.vt
el coneio
o,Ó
iubihtsc
ÖL hiv]á( El se llama''. ötódic €l cinco ötven cinque'la ol .inturón öv P
.é8i
N
NY
Ö'Ó R
sz T
s
'123
L]zlctr!]aido
VúzÓ.rhallis
!atend€ra
iÁdiósI
Vál
z VlcYAzz, HÁ
iATENCION
U,Ú Ú,Ű
viá8
!j
VÍá8á8y
ujj
zs 4eb zs.b(ó.y! vé8i8]áÍja
zsiráÍ zsijmle
el botsilb la €dición d€ bÓhilto la jihla l€ pane.illo
