Joshua Shapíró-Blue Arrow Rainbow-Kritálykoponyák

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:

Joshua Shapiro-Blue Arrow Rainbow / Journeys of the Crystal Skull Explorers V J Enterprises

Fordította Béresí Csilla Szerkesztette Zsolnai Margit

Copyright © Joshua Shapiro, Blue Arrow Rainbow, 2 0 0 8 Hungárián translation © Béresi Csilla, 2 0 0 8 Hungárián edition © Neemtree Corporation A G . , 2 0 0 8 Cover design © Neemtree Corporation A G . , 2 0 0 8

Minden jog fenntartva. A könyv - a kiadó írásos jóváhagyása nélkül - sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető, semmilyen formában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést, a fénymásolást, a rögzítést vagy az információrögzítés bármely formáját.

Az 1. fejezet illusztrációinak megjelentetését a lengyel Studio Astropsychologii Kiadó engedélyezte

ÉDESVÍZ KIADÓ, BUDAPEST Felelős kiadó Nóvák András igazgató Főszerkesztő Molnár Eszter Műszaki vezető Erdélyi A n n a Tipográfia Alinea Kft. Borítót készítette Decoflex Kft. Nyomta Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. Felelős vezető Berki István vezérigazgató

ISBN 9 7 8 9 6 3 5 2 9 0 2 4 6

AJÁNLÁS

Anna Mitchell-Hedges és páratlan kristálykoponyája emlékére. Miss MitchellHedges utat nyitott előttünk, többiek előtt, akik kristálykoponyákkal dolgo­ zunk. Soha nem feledjük nagylelkűségét. Könyvünket F. R. „Nick" Nocerino emlékének is szenteljük, aki kutatásaival és munkálkodásával közelebb hozta ezt a témát a nagyközönséghez. Tevékenysé­ ge példát mutat mindannyiunknak, akik behatóan tanulmányozzuk a kristályko­ ponyákat. Megemlékezünk továbbá Adolfo („AJ") Ramirezről, az egyik legkedvesebb és legkülönösebb emberről, akit csak ismertünk. Ez a férfi maga volt a megtestesült életöröm. Máris nagyon hiányzik. Köszönjük Neked, Al, mindazt, amit „Ami­ ért" tettél; hogy újra összehoztál régi barátunkkal. Végül, de nem utolsósorban, mindazoknak a magánszemélyeknek és szerveze­ teknek ajánljuk könyvünket, akik így vagy úgy tevékenyen részt vállaltak a kris­ tálykoponyák aktiválásában. Köszönjük, hogy megosztották velünk tudásukat, és/vagy másoknak is lehetővé tették a kristálykoponyák (látható és láthatatlan) erőinek megtapasztalását. Szeretettel

emlékezünk

az

alábbiakra:

Frank Dorland, Li Greiner, Jósé Iniquez, Chuck Pelton, Paul Reifsnyder, Neville Rowe, Bernette Shapiro, Kedd Medve törzsfőnök, Marcel Vogel és ter­ mészetesen F. A. Mitchell-Hedgesü

TARTALOM

ELŐSZÓ (Szemerey Melinda) ... Q BEVEZETÉS

...11

1. FEJEZET: IDŐUTAZÁS A V É G Z E T FELDERÍTÉSÉRE . . . 17 Idő: 1 5 3 8 (valahol Yucatánban)

17

Idő: a mai Mexikó (Mexikóváros, hétfő reggel) Idő: 1 5 3 8 (valahol Yucatánban)

Idő: a mai Mexikó (Mexikóváros, ebédidő) A mese vége összegzés

19

20 21

23 24

2 . FEJEZET: M I A KRISTÁLYKOPONYA? . . . 2 5 Kvarckristályok

25

A kristálykoponyák fajtái

27

A kristálykoponyák története összegzés és áttekintés

30

36

3. FEJEZET: AZ ŐSI ÉS RÉGI KRISTÁLYKOPONYÁK . . . 38 A Mitchell-Hedges koponya, a „Szeretet Koponyája" ,Ami", az ametiszt kristálykoponya „ET"

39

55

63

További közismert ősi vagy régi kristálykoponyák Végkövetkeztetések és összegzés

71

74

4. FEJEZET: A JELENKORI KRISTÁLYKOPONYÁK ŐRZŐI . . . 75 Szemerey Melinda, Budapest, Magyarország Jaap van Etten, Arizona, USA

75

80

Blue Arrow Rainbow (Desirée Roodnat), Hollandia Joshua Shapiro, Illinois, USA „Kapu" kalandjai Tűnődések

84

90

100

106

5. FEJEZET: A JELENKORI KRISTÁLYKOPONYÁK KIFARAGÓI ...107 Carey Robbins, Oregon, USA

107

A „Fény Kapuja" készítője, Brazília

113

Georg Brandt, Idar-Oberstein, Németország összegzés

118

114

6. FEJEZET: SZEMÉLYES KALANDJAINK A KRISTÁLYKOPONYÁKKAL . . . 120 Joshua történetei

120

Blue Arrow Rainbow történetei összegzés

143

150

7. FEJEZET: H O G Y A N DOLGOZZUNK A KRISTÁLYKOPONYÁVAL? ...151 A kristálykoponya kiválasztása A koponya aktiválása

151

153

Hogyan dolgozzunk ősi vagy régi koponyákkal? Jelenkori kontra ősi koponyák

Javasolt módszerek a védekezésre Újabb ötletek a meditációhoz Végkövetkeztetések

8. FEJEZET:

161

762 165

167

169

KRISTÁLYKOPONYÁK MAGYARORSZÁGON

A Budapesti Kristálykoponya Fesztivál

...171

171

A kristálykoponyák és Magyarország - a szerzők személyes megjegyzései a magyarokhoz

181

Személyes élmények és kapcsolat a kristálykoponyákkal Összegzés

185

190

9. FEJEZET: A KRISTÁLYKOPONYÁK KUTATÁSA ...1Q2 A kutatás 2 0 0 0 előtt

192

World Mystery Research Center Egyéb vizsgálatok áttekintése

194

211

A kristálykoponyákkal kapcsolatos titkos kódok Végkövetkeztetések

216

224

1 0 . FEJEZET: ELMÉLETEK A KRISTÁLYKOPONYÁKRÓL . . . 22ő A kutatók nézetei A látók nézetei

226 231

A tizenhárom kristálykoponya

236

Bennszülött vélekedések a kristálykoponyákról

242

Mire jók manapság a kristálykoponyák Joshua szerint? Végső következtetések és tűnődések BÚCSÚZÓUL

253

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ELÉRHETŐSÉGEK

...

256

. . . 259

A J Á N L O T T IRODALOM . . . 271

251

249

ELŐSZÓ

A

kristálykoponyákat körüllengő misztikum sok embert foglalkoztat manapság.Talán nem véletlen, hogy épp ebben az időszakban növekedett meg

irántuk az érdeklődés. Napjaink egyik legnagyobb problémája a Földanyával szembeni bánásmód.

Annyira nem figyeltünk intő szavára, nem reagáltunk segélykérő kiáltásaira, hogy félő, nehezen orvosolható a baj. Nem érezte eléggé az emberiség azt a nemes fel­ adatát, amely a Föld védelmére és megóvására vonatkozott. A kristálykoponyák akkor érkeztek nagy intenzitással közénk, amikor a baj már elég nagy volt. Hihetetlen gyorsan terjedt el tudásuk és erejük Magyarországon is. Szerencsére nagyon sokunknak sikerült rövid időn belül felvenni velük a kapcsola­ tot. Megértettük a szinkronicitást, amely lehetővé tette a velük való megismerkedést. Természetesen ősidők óta - elképzelhető, hogy már Atlantisz idején is - létez­ tek kristálykoponyák, és folyamatosan jelen voltak valamennyi nagy kultúra ré­ szeként, de az emberiség jelen fázisában csak keveseknek jutott eddig az a meg­ tiszteltetés, hogy felvehették velük a kapcsolatot. Joshua Shapiro és Blue Arrow Rainbow azok közé a szerencsések közé tartoznak, akik már évtizedek óta kris­ tálykoponya-őrzőkként élik mindennapjaikat. Joshua rengeteget dolgozott a kezdetektől a kristálykoponyák rejtélyeinek fel­ tárásán. A magyarra is lefordított A kristálykoponyák rejtélye című könyvben is említik személyét, és hivatkoznak az ezen a téren betöltött fontos szerepére. Blue Arrow pedig csatornaként közvetíti a kristálykoponyák üzenetét, és gyó­ gyító energiáival segít az emebereknek megtalálni helyüket ebben a zűrzavaros vi­ lágban. Két olyan kivételes embert ismerhetünk meg személyükben, akik elhivatottan követik a kristálykoponyák útját. Amikor 2006 őszén levelet írtam Joshuának, hogy szeretnék egy, a holland kris­ tálykoponya-fesztiválhoz hasonló rendezvényt szervezni Magyarországon, azon­ nal készségesen és segítőkészen válaszolt levelemre. Megerősítette őt válaszában az a tény is, hogy egy hónapon belül két alkalommal is elhangzott ez a kérés, s mind­ két esetben hasonló indokkal: Magyarország energetikai szintjének felemeléséhez szükség van a kristálykoponyák rezgéseire. Ezt rajtam kívül Pintér Erika is el­ mondta neki, aki a holland fesztivál egyedüli magyar résztvevőjeként beszélt vele. Valóban nem véletlen, hogy két egymástól teljesen különálló helyzetben is megfogalmazódott ugyanaz a probléma. Magyarországon az emeberek nagy része

nem tudja kellőképpen megnyitni a szívét. A szeretet hiánya feldúl családokat, barátságokat, munkahelyeket. Szükség van a pozitív rezgésekre, hogy ismét vissza tudjon állni a bizalom és harmónia az emberek között. Hogy újra testvéri érzé­ sekkel közeledjünk egymás felé, és ne a gyanakvás, rosszindulat, irigykedés és sok esetben sajnos már maga a gyűlölet legyen az úr. Hogy emlékeztessük a magyarsá­ got arra a nemes feladatra, amelyet földrajzi elhelyezkedésünk is tükröz. Európa és az egész világ szívcsakrájában, Dobogókővel és a táltos hagyományokkal a bir­ tokunkban nagy feladataink vannak, amelyeket csakis a SZERETET vezérelhet. Innen, ebből a kis országból kell, hogy elinduljon a szeretet örökmécsese földkö­ rüli útjára, hogy bejárhassa az egész bolygót. De hogyan tudjuk ezt megtenni, ha nálunk a legnagyobb a káosz a szívekben? Meggyőződésem, hogy a kristálykoponyák jókor, jó helyre érkeztek a 2007. ok­ tóberi fesztiválra Magyarországra. A több mint száz, köztük sok ősi (maja) kristály­ koponya jelenléte hatalmas tömeget vonzott a Magyar Kultúra Házába. Sokan már be sem fértek, akiknek viszont sikerült részt venni a kétnapos rendezvényen, azoknak lehetőségük adódott megtapasztalni a kristálykoponyák erőteljes hatását. A második nap végén lelkesen ölelték egymást meg azok is, akik soha nem ta­ lálkoztak. Fény gyúlt az emberek szívében a közös meditáció alatt, amelyet re­ mélhetőleg sikerült továbbvinniük és átadniuk azoknak is, akik nem vehettek részt a fesztiválon. Régen nem láttam Magyarországon ennyi mosolygó embert. Az összetartozás és a közös feladat ereje járta át a termet és kerített hatalmába minden jelenlévőt. Amikor ezt láttam, éreztem, hogy mindaz a fél év, amit az előkészítésekbe fek­ tettünk, nem volt hiábavaló. Onkéteseink önzetlen segítsége szintén szokatlan je­ lenségnek bizonyult. Jöttek és segítettek, pedig tudták, hogy ez a rendezvény nem a pénzről szól. S talán ezért volt olyan hatalmas a szeretet rezgése is. Többen a meditáció során egy hatalmas, aranyból készült koponyát láttak a te­ rem felső részében, amely sokáig ott pulzált közöttünk. Csak bízni tudok abban, hogy bejutott a szívekbe ez a végtelen szeretetenergia. Hálával és tisztelettel köszönöm a fesztivál előadóinak, hogy lehetővé tették szá­ munkra. Szeretném megköszönni férjemnek, Istvánnak is, aki lelki társam és tá­ maszom ebben a földi létben. Külön köszönet Joshua Shapirónak, aki önzetlen munkájával és baráti hozzáál­ lásával összehozta a fesztivált, és atyáskodott felette. A könyv olvasása közben mindenkit megérint majd a kristálykoponyákból ára­ dó pozitív rezgés, amely az érdekes és hasznos meditációkkal és a fotók alapos tanulmányozásával pótolhatatlan kincset jelent. S ha alaposabban kapcsolatba ke­ rülünk a kristálykoponyák jelenségével, már nem tudunk elválni tőlük, sőt szá­ míthatunk arra, hogy hamarosan az első igazi kristálykoponya is megtalál ben­ nünket. S mint ahogy az már lenni szokott, itt nem áll meg a történet, hanem az elsőhöz egyre többen csatlakoznak, mígnem mi is részesei leszünk annak a szere­ tetkörnek, amely a Földanya védelmére épül ki. Szemerey

Melinda

BEVEZETÉS

M

anapság számos megmagyarázhatatlan tárgy és jelenség létezik, amelyek­ nek sem a meglétét, sem a keletkezését nem értjük. Hogyan épült pél­

dául az egyiptomi Nagy Piramis? És mi a helyzet a perui Nasca-vonalakkal vagy a szerte a világon fel-feltünedező gabonakörökkel? Ugyan miféle intelligencia ren­ dezte el ezeket így? Nos, a kristálykoponyák is ilyen rejtélynek számítanak, többek között ezért is foglalkoztatják az emberi képzeletet. Ezt az érdeklődést táplálta természetesen a negyedik Indiana Jones-film bemutatása is 2008 májusában. Könyvünkben mi mégsem a kristálykoponyák talányát faggatjuk elsősorban, hanem azt járjuk körül, mi a jelentőségük az emberiség jövője szempontjából. Erről azonban kicsi­ vel később. Kezdjük akkor az elején! Hallottak-e korábban a kristálykoponyákról? Miért vették meg ezt a könyvet? Talán, mert ez-az a fülükbe jutott vagy olvastak ró­ luk. Netán egy televíziós műsor vagy dokumentumfilm keltette fel a figyelmü­ ket, vagy épp a már emlegetett mozi, amelynek egy kristálykoponya a főszerep­ lője. Az is lehet azonban - miért is ne? -, hogy nem tudnak különösebb okot elő­

számlálni. Tegyék fel most maguknak a következő kérdést: „Végül is mi olyan különös egy kristálykoponyában?" Hiszen, ahogy közismert elnevezése is sejteti, nem egyéb emberi vagy állati koponya formájúra faragott kvarckristálynál. Mégis, e kötet lapjait olvasva hamarosan felfedezik, hogy a kristálykoponyák jóval többet jelentenek önmaguknál. Ki merem jelenteni, ahogy már az imént is céloztam rá, hogy legfőbb szerepük a világbéke megteremtése a közeljövőben. Az egyetemes harmónia letéteményesei. Merész állítás ez így, belátom, egy írásmű elején, kivált, ha meggondoljuk, milyen viszontagságos időket élünk az új évezred hajnalán. Mégis meggyőződésem, hogy ha folytatják az olvasást, legalábbis megértik, miért hiszünk ebben olyan szenvedélyesen mi, a kötet szerzői (Blue Arrow Rainbow és jómagam) meg sokan mások a világ minden táján. A kristálykoponyák kérdésköre fölöttébb bonyolult. Olyan, akár egy giganti­ kus útvesztő vagy kirakójáték, amelyen lassan kell átküzdenünk magunkat, dara­ bonként összeraknunk, már ahhoz is, hogy egyáltalán megértsük, mire valók ezek a zavarba ejtő kristályképződmények, ö n ö k persze azt is megkérdezhetik: „Mi olyan titokzatos bennük?" Nos, először is számos nagy múltúnak tekintett kris­ tálykoponya létezik. Ezekre rendszerint különböző ősi romoknál bukkantak,

zömmel Mexikóban vagy Közép-Amerika különböző részein, kivált ott, ahol a mezoamerikai kultúrák éltek és virágoztak. Ahogy a talányos tárgyakkal történ­ ni szokott, ezek eredete is igencsak kérdéses, miként az elkészítésük pontos módja is. Sok régész például úgy véli, hogy nem a szóban forgó lelőhelyek ősi népei fa­ ragták ki a koponyákat. írásos bizonyítékok nem igazolják sem ezt az állítást, sem az ellenkezőjét. Másfelől, ha szemügyre vesszük az egykori kultúrák leszármazottainak legen­ dáit (amelyek szájhagyomány útján, apáról fiúra öröklődtek), némi eligazítást ka­ punk. Ezek a legendák elismerik a kristálykoponyák jelentőségét, mi több, annak lehetőségét is, hogy technikailag fejlettebb, idegen civilizáció ajándékai. Aztán ott van az úgynevezett régebbi koponyákat övező számtalan különös je­ lenség, amelyek csodák csodája, egyre sűrűbben ismétlődnek a ma faragottak kö­ zelében is. Mi is sok személyes történetet szőttünk könyvünkbe olyanokról, akik közvetlen kapcsolatban álltak egy vagy több kristálykoponyával - némelyik ép­ pen magyar ismerőseinkkel esett meg. Ezek a jelenségek néha olyan képtelennek tűnnek, hogy az emberek merő fantazmagóriának vélik. Megesik, hogy jómagam is csak a fejemet csóválom, vagy meg kell csípnem magamat, nem álmodom-e. A hihetőség érdekében ezért szándékosan sokakkal beszéltünk, akiknek a sorsa szorosan összefonódik egy-egy ilyen koponyával a világ valamely pontján. A to­ vábbiakban tehát különböző őrzőkkel ismerkedhetnek meg, és néhány koponyakészítőről is hallanak. Hiszünk abban, hogy csak a kiegyensúlyozott megközelítés tud igazán képet adni arról, mit is képviselnek a kristálykoponyák. Ezért, ha a kedves olvasó való­ ban érteni kívánja mibenlétüket és jelentőségüket jövőnk szempontjából, meg­ kérjük valamire. Egyszerű kérés, nem kívánunk sokat, mindössze annyit, hogy maradjanak nyitottak e kötet lapjait forgatva. Még amikor elfogadott tudományos módszereket alkalmaztunk, vagy igazolt elméletekhez folyamodtunk, akkor is számolnunk kellett a véletlennel és a várat­ lannal. A kristálykoponyák szüntelenül meglepnek minket azokkal a különös je­ lenségekkel, amelyek a közelükben tapasztalhatók. Ilyen-olyan eseményekhez, személyekhez vagy információkhoz kapcsolódó sajátos szinkronicitások ezek, amelyek minden előzetes figyelmeztetés nélkül következnek be, folyvást új néző­ pontot kínálva e soha véget nem érő vizsgálódás során. Mi mégsem adjuk fel ab­ béli törekvésünket, hogy maradéktalanul megértsük, kik is a mi „kristálybaráta­ ink" (nevezzük őket így), és miért vannak itt közöttünk. Most pedig röviden tekintsük át a kötet felépítését. Az első fejezetet egy törté­ nettel kezdjük, pontosabban egy ötlettel, amely akkor fogalmazódott meg ben­ nem, amikor az 1990-es években Brazíliában jártam. Ügy véltük, ez a legmegfele­ lőbb indítás a kristálykoponyákkal való ismerkedésre. Hiszen ki nem kedveli az izgalmas történeteket? A figyelmes olvasó ugyanakkor bizonyára észreveszi, hogy már ebben a történetben is burkoltan elrejtettük, ami a kristálykoponyák hatal­ máról, képességeiről és céljáról tudható.

A második fejezet alapvető háttérismereteket közöl alapanyagukról, a kvarc­ kristályról. Röviden áttekintjük történetüket is: hogyan szerzett tudomást róluk a világ, és miként került napvilágra egyikük-másikuk. A harmadik fejezetben közelebbről is megismerkedhetnek a ma ismert három legfontosabb ősi kristálykoponyával és történetükkel. A tényszerű közléseket kö­ vetően azoknak a szerencséseknek a személyes tapasztalataiba adunk bepillantást, akik közvetlen kapcsolatba kerültek valamelyik nagyon régi koponyával. A feje­ zetben röviden leírunk néhány másik koponyát is, hisz mostanra szép számmal kerültek elő. A negyedik fejezetben sebességet váltunk, és az újabb keletű koponyákat és őr­ zőiket vesszük szemügyre. Találkozhatnak két ismerősünkkel, akik a kristályko­ ponyákról tartanak előadásokat, és saját koponyagyűjteménnyel büszkélkedhet­ nek. A fejezetet saját történetünkkel zárjuk, s elmeséljük, hogyan jöttek el hoz­ zánk kristálybarátaink. Az ötödik fejezetben három tehetséges koponyafaragóról hallanak. A hatodik fejezetben megosztjuk önökkel legkülönlegesebb, legbecsesebb pil­ lanatainkat, amikor szerencsénk régi koponyák közelébe vezérelt minket. E feje­ zetet lapozgatva bizonyára jobban megértik, miért hiszünk olyan elkötelezetten a kristálykoponyák jótékony, világjobbító hatalmában. A hetedik fejezet gyakorlati tudnivalókat közöl arról, ki-ki hogyan válassza ki a maga koponyáját, majd pedig miként aktiválja és keltse életre. Különböző mód­ szereket is ismertetünk, hogyan használhatják saját koponyáikat körülményeik javítására és személyes védelmükre. Elmondjuk azt is, mi zajlik magánkezelé­ seink során. A nyolcadik fejezetben beszámolunk, hogy mi történt Budapesten 2007 októ­ berében, az Első Nemzetközi Kristálykoponya Fesztiválon. A kilencedik fejezetben irányt váltunk, és áttekintjük a kristálykoponyákkal végzett mérvadó tudományos kísérleteket. Beszámolónk két részből áll. Először összefoglaljuk, mit végeztek e témában más szervezetek és magánszemélyek, az­ tán ismertetjük saját kísérleti eredményeinket. Mivel oly sokan számoltak be elektromos vagy másfajta erőtérről a kristálykoponyák közelében, elhatároztuk, hogy tudományos vizsgálat tárgyává tesszük, hogy egész pontosan hogyan hat­ nak az emberekre energetikai szempontból. Eredményeinket ebben a kötetben bocsátjuk az olvasó rendelkezésére. Kutatásaink során bizonyosfajta titkos kód­ ra, kódolt információra bukkantunk, amely a jelek szerint kapcsolatba hozható a kristálykoponyákkal. Talán ez adja majd kezünkbe azt a kulcsot, amelyet több mint húsz éve keresünk e titokzatos tárgyakat tanulmányozva. Ez ügyben is megosztjuk az olvasóval felismeréseinket, hadd döntse el maga, mit tart belőlük figyelemre érdemesnek. Az utolsó fejezet a kristálykoponyák céljára, küldetésére vonatkozó elmélete­ ket, elméletalkotókat és felvetéseket tekinti át. Sajátos nézőpontot kínálnak e tárgyban némelyik bennszülött kultúra vélekedései, mivel napjainkban minden jel szerint ezek értik igazán a kristálykoponyákat és azt, miért alkották meg őket

évezredekkel ezelőtt. Összegzésképpen itt elégedjünk meg annyival, érdemi meg­ ismerésükhöz a régi és az új világ nézeteivel szemben egyaránt nyitottaknak kell lennünk, s a tényeket és tudományos eredményeket ugyanúgy figyelembe kell vennünk, mint a paranormális jelenségeket.

Még

mielőtt

elkezdenénk...

Érdekfeszítő időket élünk, tele a belső fejődés és okulás egyedülálló lehetőségei­ vel. Ezzel együtt világunk egyre bonyolultabb és nehezebben átlátható. A magam részéről a jövőt a béke és öröm korának képzelem el. Egyelőre nem tudom, ho­ gyan jutunk el oda, de a lelkem mélyén érzem, hogy a kristálykoponyák kitünte­ tett szerepet játszanak az eljövendő, békés világ megteremtésében. A legkülönbö­ zőbb kristálykoponyákkal dolgoztam és kerültem kapcsolatba, s elmondhatom, nagyszerű tanítóim voltak, ahogy mindenkor arra ösztönöznek, hogy ne hagyjak fel napjaink legégetőbb kérdéseinek faggatásával. Pillanatnyilag talán hihetetlen­ nek tetszik egy ilyen csodálatos jövő, kivált viharos jelenünk idején, amelyet éles konfliktusok, faji, nemzeti és vallási nézeteltérések tépáznak. Mégis hiszem és re­ mélem, hogy ez a kötet arra ösztönöz majd, hogy közösen munkálkodjunk szebb jövőnkön — mert ha valóban összefogunk ennek érdekében, meg is valósulhat. Valamennyien társalkotói vagyunk világunknak, s mivel a Földanya rezgéseinek energiája egyre erősebb, amit hiszünk és gondolunk, az előbb-utóbb a szemünk láttára válik valóra. Ha valaki 2006-ban azzal jön nekem, hogy a következő évben háromszor is megfordulok Magyarországon a kristálykoponyák ügyében, hát bolondnak né­ zem. Mégis pontosan ez történt, amikor Blue Arrow Rainbow és jómagam segí­ tettünk barátunknak, Szemerey Melindának fesztivált szervezni a kristálykopo­ nyákról (vele és családjával mindenütt találkoznak majd a könyv lapjain). Arról már nem is beszélek, hogy új otthonomat és főhadiszállásomat is itt rendeztem be. Amint látják, a „Szellem" vezérelt ide, én pedig semmit sem tehetek ellene. Amúgy is elkápráztatott, milyen pozitívan reagálnak a magyarok a koponyák gyó­ gyító energiájára. Itteni tapasztalataim nyomán úgy vélem, hogy az önök országa kulcsszerepet játszik majd a kristálykoponyák áldásainak közkinccsé tételében. Az sem lehetet­ len, hogy egy nagyon régi koponya rejtőzik valahol magyar földben. Annak megvi­ lágítására, miért hatott rám ilyen mélyen ez az ország, s miért éreztem a szó szoros értelmében elhivatást arra, hogy a világnak ebben a szegletében munkálkodjam, szükségesnek vélem, hogy látogatásom élményeiről is beszámoljak a magyar ki­ adásban. Természetesen rendkívül hálásak vagyunk új családtagjainknak, az Édes­ víz Kiadó csapatának, hogy tető alá hozták a megjelenést. Várjuk olvasóink véle­ ményét könyvünkről. Ki tudja, talán anyagául szolgálnak egy későbbi kötetnek. Egyszóval, drága barátaim, köszönöm, hogy társunkul szegődnek ezen a le­ nyűgöző utazáson, amely nem más, mint a kristálykoponyák titkának makacs és

kitartó faggatása. Bárcsak ez a könyv választ adhatna egyik-másik személyes kér­ désükre, és segítségünkre lenne egy jobb jövő építésében. Az emberiség történe­ tének fontos keresztútjához érkeztünk. Most nagyon nem mindegy, mit teszünk és mit nem. A legjobbakat kívánom az előttünk álló utazáshoz: Joshua

Shapiro

A kristálykoponyák kutatója (egyúttal

bolygó

zsidó...)

Arlington Heights, USA, 2008 márciusa

I. FEJEZET

IDŐUTAZÁS A VÉGZET FELDERÍTÉSÉRE H O L VOLT, H O L NEM V O L T . . . Ehhez a fejezethez egy

brazil tévésorozat adta az ötletet,

tartózkodásom alatt írtam, Imitt-amott a legjobban

változtattam

rajta,

hogy a

ízelítőt adni az olvasónak,

A maga idejében nem is sejtettem, lesz majd.

amelyet ottani

1QQ4 őszén, bár (eddig) nem került adásba. könyvhöz

igazítsam.

így

tudok

mire számíthat e kötet lapjain.

hogy ez a passzus egy könyv kezdete

Nem is rossz! Igaz?

idő:

1538

(valahol

Yucatánban)

Történetünk kezdetén sűrű dzsungelben találjuk magunkat. A távolban füst kí­ gyózik az ég felé egy kezdetlegesnek látszó indián faluból. Közelebb lépve látjuk, hogy a falubeliek napi ténykedéseikkel vannak elfoglalva. Élénken szorgoskodnak, beszélgetnek és nevetnek az új nap kezdetén, amely úgy indul, mint az előzó'ek. Sardzsán szép reggelre ébred, frissen lát neki napi munkájának. Az ablakon ki­ kémlelve látja, hogy napsütötte, gyönyörű az idő. A húszas évei elején jár, izmos és övéihez képest szálas fickó. A haját rövidre nyírva, rendezetten hordja, ahogyan egy templomszolgához illik. A Jaguár templo­ mánál teljesít szolgálatot, amelyet népe mélyen tisztel, s amely hatalmas építmény a megszokott piramiselrendezésben. Sardzsán még nem dön­ tötte el, idó'vel maga is papnak áll-e, vagy meg­ nősül. Amikor épp nem a templomban tényke­ dik, a falu ellátása érdekében vadászik. Most tehát gyorsan elkölti reggelijét, és meg­ kezdi hosszú útját a templomhoz. Am épp, ami­ kor a főbejárathoz vezető kőlépcsőhöz ér, har­ sány, furcsa hangokat hall, amelyek leginkább a mennydörgésre emlékeztetik. Vad viharok so­ rán tapasztalt ilyesmit. Ezek a dörejek a falu fe­ lől hangzanak, ahol égből érkező, kerek fémgo­ lyók döntik romba a viskókat. Az emberek fej­ vesztve menekülnek, a harcosok pedig alakzatba rendeződnek. Sardzsán nem emlékszik hasonló­ ra népe történetében. Talán az istenek haragud­ tak meg az övéire, gondolja, ezért sietve tovább kapaszkodik felfelé a lépcsőn. Fölérve látja,

hogy fura, szakállas lovasok rontanak a falujára. Gondolkodás nélkül a templom­ ba siet, hiszen ki kell menekítenie a szent tárgyakat. A szakállas idegenek természetesen a spanyol hódítók, azok a konkvisztádorok, akik Mexikó és Yucatán aranyát és kincseit kívánják elragadni a spanyol király szá­ mára. Ez esetben azonban nem csupán aranyra ácsingóznak, hanem a Beszélő Fejnek nevezett látványos kincsre is, amelyről úgy hírlik, hogy varázsereje van. A konkvisztá­ dorok más meghódított falvak lakóitól hallották mindezt, s a különös tárgy termé­ szetesen felkeltette kíváncsiságukat. Azt is tudják, hogy a Jaguár temploma rejti. Templomszolgaként Sardzsán ismeri a templomot átszelő titkos átjárót és a föld alatti kamrákat. Mélyen behatol hát ebbe a labirintusba, ahol az istenek szent tár­ gyait őrzik, amelyekkel a papok a szertartásaikat végzik, ö ér elsőnek a terembe. Mégis habozik, melyik szent tárgyat mentse ki elsőnek? Melyik a legfontosabb a népe számára? Gyorsan kell döntenie, fogytán az ideje. A szeme sarkából észrevesz egy villanást. Arra fordulva a fény már kihunyt. Mégis megpillant egy nagydarab kvarckristályt magányosan a neki szentelt kőoltáron, a terem végében. Népe „Beszélő Fejnek" nevezi, s úgy tartják, az istenek ajándéka. Senki nem tudja, hogyan, miként készült, vagy honnan való. A legen­ dák szerint nemzedékről nemzedékre öröklődött, és nem messze a falutól, egy szent helyen találtak rá réges-régen. A papok szerint az istenek ajándéka, ezért mély tiszteletben tartották és védelmezték. A „beszélő" kristályfejjel szabályozták az időjárás kilengéseit, gyógyították a betegeket, mi több, a haldokló vének vagy sámánok tudását is így adták tovább a fiataloknak. Sardzsán tehát e pillanatban azonnal tudja, hogy az élete árán is el kell rejtenie a szent kristályt. A neki szánt kelmébe bugyolálja, és faládába helyezi. A közeli fal különböző részeit megnyomva kinyílik egy rejtekajtó. A fiú elindul a titkos átjá­ rón, amely föld alatti alagútba vezet, mélyen a templom alapzata alatt. Ez a szen­ tély legmélyebben fekvő és talán legtitkosabb része, voltaképpen üregek egymást követő sora, amelyről csupán a kiválasztott papok és templomszolgák tudnak. Ide siet hát Sardzsán, és mélyen a földbe ássa kincsét, nehogy bárki, aki erre vetődik, felfedezze. Gyorsan elrebeg egy fohászt az istenekhez, arra kérve őket, védjék meg a szent fejet a betolako­ dóktól, aztán visszatér a központi csarnokba, és előlopakodik a rejtekaj­ tó mögül. Azt reméli, lesz még ideje más szent tárgyakat is elrejteni, de mostanra különös néma­ ság honol a templomban. A fiú a fülét hegyezve meghall egy dühös kiál­ tást valahol a templom mélyén. Egy másik he-

lyiségben dárdára bukkan, és úgy határoz, ha muszáj, népe megmentése érdeké­ ben használni fogja a fegyvert. A bejárathoz közelebb lopózva immár a templom épületében látja viszont a szakállas idegeneket, akik foglyul ejtették a papokat és a templomszolgákat. Ezek a férfiak valamiféle fémöltözetet viselnek furcsa fejfedó'kkel. Sardzsán látja, hogy népe semmiképpen nem tudja megvédeni magát az ismeretlen, ám nagy erejű fegyverekkel felszerelt betolakodókkal szemben. Gyorsan kell haditervet kieszel­ nie. Megpróbálja kikerülni az idegeneket, elszaladni a következő' faluba segít­ ségért. Sikerül is észrevétlenül kilopakodnia a templomból, majd egyszer csak az egyik idegen rákiált a maga nyelvén. Ez a hang a lelke mélyéig felkavarja, és viszszaüvölt rá. Még azt is megérti, mit mondhatnak, és a nyakába szedi a lábát. Mö­ götte robbanás dörren, és néhány pillanat múlva érzi, hogy valami átfúrja a testét. Az egyik őt üldöző szakállas fegyvere találta el. Vér buggyan elő a hasából, iszo­ nyatos fájdalmak gyötrik, majd teste lassan teljesen érzéketlenné válik. Alig lát már, a szemére köd ül, és a vérzést sincs ereje elállítani. Aztán hirtelen lépéseket hall a háta mögött. Az egyik szakállas harcos jön oda hozzá. Megvetés ül az arcán, semmi más, ahogy a fiúra néz. Hosszú fémszerszámot húz elő. Olyan, mint egy kés, amelyet vadászatnál vagy egymással küzdve ők is használnak. A konkvisztádor habozás nélkül felemeli a karját, és a kardját Sardzsán szívébe döfi... idő:

a

mai Mexikó

(Mexikóváros,

hétfő reggel)

Mexikóváros, a világ legnagyobb településének forgalmas utcáit járjuk. A belvá­ rosban megpillantunk egy irodaházat, amely helyi mércével mérve is magasnak számít. Figyelmünket egy fiatalember kelti fel, aki most lép be az épületbe. Az üz­ letemberek öltönyét viseli, és roppant komoly a kinézete. Pedro Ramireznek hív­ ják, és annak a mexikói mobiltársaságnak az alkalmazottja, amelynek ebben az épületben van a központja. 0 a társaság egyik élvonalbeli programozója. Amikor Pedro a bejárat közelében elhelyezett lifthez indul, megpillantja Glória Martinezt, egyik munkatársát és igen jó ismerősét. Üdvözlik egymást, mialatt a liftre várnak, hogy felvigye őket a 17. szinten lévő irodájukba. Eltársalognak egy­ mással; elmondják, mivel töltötték a hétvégét. A liftben Glória megemlíti Pedrónak, hogy reggelinél az újságban a helyi múzeum érdekes kiállításáról olvasott, amely történetesen közel esik az irodaházhoz. Úgy tervezi, hogy ebédidőben elug­ rik a kiállításra, ahová Pedrót is elhívja. Azt gondolja, talán őt is érdekli, mivel egy újonnan feltárt maja romváros leletanyagát is bemutatja. Glória tudja, mennyire rajong Pedro a mezoamerikai kultúrákért. Véleménye szerint izgalmas kultúreseménynek ígérkezik, és a maga részéről alig várja, hogy megnézze. Pedro elkéri a cikket Glóriától, aki előkotorja retiküljéből az újságot. A fiú megköszöni, és az aktatáskájába gyömöszöli a lapot. Azt mondja Glóriának, hogy később, még ebéd előtt felhívja, csatlakozik-e hozzá. Ami a reggelt illeti, tele lesz dologgal. Azért mindenesetre megígéri az ebéd előtti telefont. A liftből kilépve

mindketten a maguk részlegéhez indulnak. Látjuk, amint Pedro még a könyvelés felé távozó Glória után néz. Már jócskán benne járnak a déleló'ttben, amikor Pedrónak eszébe jut a cikk. Miután elkészítette a kávéját, letelepszik az íróasztalához, hátradói a székén, és ol­ vasni kezd. „Á, ez is csak egy kiállítás a sok közül, nincs itt semmi érdekes" - gon­ dolja. A leletanyagot bemutató képeket szemlélve azonban egy különös, mégis roppant ismeró's jelképen akad meg a szeme. Arcára kiül az elképedés, homlokán veríték gyöngyözik, és minden ízében remegni kezd. Ez a jelkép lénye mélyéig felkavarja. Nem egészen érti, mi történik vele, egyvalamiben azonban biztos: lát­ nia kell a kiállítást! Rögvest fel is veszi a telefont, és felhívja a lányt: - Szervusz, Glória, én vagyok - szól bele a készülékbe. - Bizton számíthatsz rám. Délben érted megyek.

idő:

1538

(valahol Yucatánban)

Röviddel Sardzsán meggyilkolása után a konkvisztádorok felsorakoztatják a temp­ lom eló'tt a falubelieket. Egy másik falu lakója a tolmácsuk. A spanyol hódítók ve­ zére minden egyes fogoly eló'tt megáll, és megkérdezi: — Hol van a Beszélő Fej? De senki nem felel, hiszen ezzel a hitét árulná el. A spanyolok erre késsel és karddal kínozni kezdik az indiánokat. Időről időre lelőnek valakit, hogy megfé­ lemlítsék társait. A helybeliek hamar megértik, hogy nem számíthatnak méltányos bánásmódra. A csel beválik. Végül az egyik indián — egy templomszolga —, hogy megmentse felesége és kisgyermeke életét, elárulja, a templom melyik termében tartják a „Beszélő Fejet". A konkvisztádorok magukkal viszik ezt a férfit meg egyet a még élő papok közül, és a megjelölt terembe sietnek, ahol a helybeliek a szent tárgyakat őrzik. Odaérve természetesen nem lelik meg a „Beszélő Fejet". Vezérüket elönti a harag, és megfenyegeti a két indiánt, ám azok mindössze annyit tudnak mondani, hogy a fejet valaki elcsente, és ők nem tudják, hová tűnhetett. Mondanunk sem kell, a hódítók soha nem találják meg a „Beszélő Fejet" (azaz a kristálykoponyát). Tomboló haragjukban ezért nem csupán az összes papot és törzsi vezért ölik le, de ágyúikkal a templomot is addig lövik, amíg nem lesz egyéb egy rakás kőnél. Hogy útjuk mégse legyen teljesen hiábavaló, más, arany­ ból készült szent tárgyakat visznek magukkal. A többi maja kincset ízzé-porrá zúzzák. Lelkiismeretüket azzal altatják el, hogy ezek elvégre is a Sátán művei, po­ gány tárgyak, amelyek meggyalázzák a keresztények istenét. Sok életben maradt falubeli a spanyol hódítók rabszolgája lesz. Ettől a naptól kezdve a maják között új törvény uralkodik: ne bízz meg a fehér emberben, és semmit se árulj el az idegeneknek szent tárgyaidról! Ahogy híre fut a mészárlás­ nak az indián városokban és falvakban, a maják elrejtik szent kristálytárgyaikat (hiszen több kristálykoponya is épségben ránk maradt). Az őseiktől rájuk hagyo­ mányozott jóslatok szerint ezekre egyszer még nagy szükség lesz, s a földlakók

nem lehetnek meg útmutatásuk nélkül. Ez az idő azonban csak ötszáz év múlva érkezik el. idő:

a

mai Mexikó

(Mexikóváros,

ebédidő)

Délben Pedro és Glória gyorsan bekap egy szendvicset, és átmegy a múzeumba, hogy megnézze a különleges maja kiállítást. Miután Pedro belép az épületbe, Glória alig tud lépést tartani vele. Úgy viselkedik, mint egy megszállott: teremről teremre siet, és a kiállítást keresi. Végül meg is leli a múzeum megfelelő részében, és azonnal a vitrinek közé veti magát, az újságban látott jelképet kutatva. Végül megleli a kérdéses ruhadarabot, amelyen a jelet felfedezte, és a feliratot kezdi bön­ gészni: „Maja templom maradványai Yucatánból, feltehetően a kései posztklasszi­ kus korból. Maga a templom súlyosan megrongálódott, talán egy földrengés miatt..." A vitrint tüzetesen szemügyre véve, Pedro meglepetten látja, hogy egy kristályból készült tárgy csillogva veri vissza a terem fényeit. Gyönyörűen kifara­ gott koponya, amelynek anyaga tiszta kvarckristály, és amely teljesen lenyűgözi a fiút. Minden időérzékét elveszti... csak áll, és a koponyát bámulja. Glória odalép hozzá, és elcsodálkozik munkatársa különös viselkedésén. - Mit nézel? — kérdezi, kizökkentve a fiút megigézett állapotából, ö a kristály­ koponyára mutat, és hangosan olvassa a feliratot: - A kvarckristályból készült koponya eredete ismeretlen. A templom romjainak közelében találtak rá, a föld alá temetve. A régészek szerint a mixtékek vagy talán az aztékok faragták ki. A kormeghatározás lehe­ tetlen a műtárgy megsértése nélkül. Mindenkép­ pen Mexikó egyik nagyszerű kincséről van szó. Glória meglepetten felkiált, és ő is a koponya hatása alá kerül. Miután Pedro visszatér íróasztalához, nem tud többé a munkájára figyelni. Minden gon­ dolata a kristálykoponya körül forog. Hogyan készült, és kinek a keze műve? Mire használták? Alig várja, hogy a nap véget érjen. Hazatérve megvacsorázik, majd leül a tévé elé, hogy megnézze az esti híradót. Reméli, hogy köz­ ben megnyugszik, mert továbbra is minden tag­ ja remeg a múzeumlátogatás emlékétől. A tévébe­ mondó titokzatos, új betegség terjedéséről beszél országszerte, amelyet „hiperbolaláznak" nevez­ nek. Valamiféle új vírus terjeszti, és az orvosok ez idáig nem tudták megtalálni az ellenszerét. Ele­ inte csak kevesen betegedtek meg, most azonban a járvány futótűzként terjed. A betegnek először a láza szökik fel, ám a vírus később a belső szerveket

is megtámadja, s mintegy elevenen falja fel áldozatát. Az orvosok szerint a járvány cseppfertőzéssel terjed, ami különösen ragályossá teszi. Mexikó több szomszédja intézkedett, hogy lezárja határait, és más országok is leállították a légi közlekedést. Pedro a helyzet súlyosságát látva így kesereg magában: „Istenem, hová jut a világ?" Aztán elgondolkozik, mit jelenthet a „hiberbolaláz" a jövő szempontjából. Furcsa módon az aznap látott kristálykoponyára terelődnek a gondolatai. „Lehet­ séges-e, hogy kapcsolat van a kettő között?" - tűnődik el. Aztán pillanatnyi szü­ net után eszébe jut, amit a minap olvasott a maja kultúráról. Egy vitáról van szó a 2012-es évre (az ún. zéróévre) vonatkozó maja jóslatról. Pedro hirtelen talpra ug­ rik, és a könyvtárszobába siet, hogy kikeresse a kérdéses könyvet, mert ellenállha­ tatlan szükségét érzi, hogy újraolvassa a jóslatot. A könyvben a következő szöveg áll: „A »zéróév« előtt földrengések és különös időjárás sújtja majd a Földet. Hábo­ rúk törnek ki minden ok nélkül egyik pillanatról a másikra. Korábban ismeret­ len, halálos kórok támadnak a semmiből." Pedro hangosan megkérdi magától: - Vajon hogyan függhet össze ez a jövendölés a kristálykoponyákkal? Már tíz körül jár az idő, mire Pedrónak sikerül lecsillapítana elméje háborgá­ sát, és mély álomba zuhan. Éjjel élénk, nagy erejű álmot lát. Látja magát, amint visszamegy az időben a maják korába... egy falut lát, és önmagát, amint elvegyül a helybeliek között. Aztán álma romokban mutatja ugyanazt a falut és a közeli templomot... Közvetlenül ébredés előtt hangot hall, amely így szól hozzá: „Ta­ láld meg a sámánt, találd meg a sámánt, ő majd a segítségedre lesz. Pedro másnap a munkahelyéről felhívja a múzeumot, és az iránt érdeklődik, nincs-e kapcsolata a helybeli maja közösséggel, amely ismerheti a kiállított tár­ gyak történetét. A hivatalnok megadja egy köztiszteletben álló helyi maja vén nevét, aki több különböző régésszel is együttműködött már, akik a Mexikóban ismert ma­ ja lelőhelyeket tárták fel. Pedro megköszöni a felvilágosítást, és nyomban felhívja az öreget. Szerencséje van, mert épp otthon éri. Miközben a hívás okát magyarázza, igyekszik nem nagyon eszementnek látszani. Az öreg azonban meghallhat valamit a hangjában, és beleegyezik, hogy másnap este találkozzanak. Pedro nem győz ámulni, hogy ez a mélyen tisz­ telt vén maja szóba áll egy vadidegennel. Magá­ ban köszönetet mond az égnek a segítségért. Másnap este aztán átautózik az öreg hajléká­ ba, amelyet megtöltenék a mezoamerikai mű­ tárgyak, festmények és szent eszközök. Pedro tőle telhetően igyekszik megőrizni a hidegvérét, mialatt beszámol álmáról az öregnek, meg arról, mekkora hatást gyakorolt rá a kristálykoponya. Az öreg eztán elmondja mindazt, amit a maják tudnak a kristálykoponyák történetéről meg ar­ ról, hogy hitük szerint miként függ ez össze a jövendöléssel.

Pedrónak, miközben a szavait hallgatja, hideg árasztja el a tagjait. Ebben az ál­ lapotban nem tudja tovább fékezni magát, és felkiált: — Tudom már az okát!! Meg kell mentenünk a kristálykoponyát... az nem a múzeum tulajdona, viszont kigyógyíthat a hiberbolalázból. Bármi áron ki kell menekítenünk a koponyát a múzeumból!! (Zárójelben és pihenésképpen jegyzem meg: amikor ezt az ötletet papírra vetettem,

ér­

dekesnek találtam. Mivel azonban e könyv célja, hogy tényszerűbb információkkal lás­ sa el az olvasót a kristálykoponyákról, majd máskor fejezem be a történetet. Mégsem kérem önöktől, hogy várják ki, amíg egy napon viszontláthatják tévésorozatként, ezért röviden

mégis elvarrom

a szálakat.

A fejezetet néhány alapvető gondolattal zárom,

amelyek kulcsszerepet játszanak a kristálykoponyák mibenlétének megértésében. Vélhe­ tőleg Kos-voltomnak tudható be, hogy a szokásostól eltérő kezdetet választottam e kö­ tetnek, és hagytam, hogy egy kicsit elkalandozzon a képzeletem...)

A mese vége Pedro beszámolóját hallgatva a maja vén is úgy véli, hogy ki kell szabadítani a kristály­ koponyát a múzeumból. Közös barátaik segítségével (Glória itt ismét szerepet kap, nem véletlen, hogy ő látta meg a cikket) kiötlik, hogyan valósíthatják meg tervüket. Természetesen tudják, hogy ha rajtakapják ó'ket, börtönbe kerülnek, ám ha a kristály­ koponyának hatalmában áll legyőzni a halálos kórt, nem gondolhatnak önmagukkal. Ezzel egy időben, kéthetes időhatáron belül a világ egyéb pontjain mások is ti­ tokzatos felszólítást kapnak, hogy dolgozzanak kristálykoponyával. Néhányan bennszülött törzsekhez tartoznak, amelyek évszázadok, ha nem éppen évezredek óta őrzői ilyen vagy olyan kristálykoponyáknak. Mások életük során találkoztak már hasonlóval - vagy éppen a birtokukban van. A közös bennük az, hogy most valamennyien ellenállhatatlan késztetést éreznek, hogy meditációval vagy külön­ böző szertartásokkal tisztelegjenek a kérdéses kristálykoponya előtt. A szertartá­ sok célja a benne rejlő energia aktiválása, felébresztése. Az esemény lezajlása közben mindannyiszor szépséges, színes fénysugár árad szét a koponya közepéből, fel, egyenesen az ég felé. Ezt az összes jelenlévő jól látja. A fénysu­ gár minden esetben meghatározott célpontot - kőkört vagy építményt - talál el a vi­ lág szent helyein, amilyen Stonehenge, a Nagy Piramis, a Húsvét-szigetek szobrai stb. Amikor a színes fénykéve megérinti ezeket a kőképződményeket, sajátos föld­ energiákat hív életre e kitüntetett helyeken, amelyekről mindig is tudtak az itt élő ősi népek és bennszülött kultúrák, valamint leszármazottaik. Néhány perc elteltével a kőképződmények különleges elektromágneses hullámot sugároznak ki, amely két héten belül semlegesíti a vírust, szétrombolva annak molekuláris szerkezetét. Ilyen­ formán a járvány sem terjed el világszerte. Egyesek úgy vélik, ezt az eseménysort vala­ miféle magasabb rendű intelligencia irányítja, amelyik rajta tartja szemét Földün­ kön, hogy végszükség esetén a védelmére keljen. Ki tudja? Talán így is van.

Összegzés Hihetünk-e egy ilyen történetnek? Nehéz megmondani. Én amondó vagyok, hogy minden, amit elképzelünk, létezik valamiféle valóságsíkon. A történet mag­ ja nyilvánvalóan valóságos, s a kristálykoponyákra vonatkozó tényszerű adatokkal áll kapcsolatban. Némelyik ötletemet közismert legendákból vettem. Minden­ esetre sokan hisznek abban, hogy minden legendában van egy csipetnyi igazság. Másik célom e történet elmesélésével az volt, hogy játékosan felvezessem a könyv alapgondolatait. Lehetséges-e, hogy a kristálykoponyák kitüntetett szere­ pet kapnak a jövőben? Ha igen, ez lehet-e az oka, amiért némely bennszülött né­ pek és véneik vonakodnak közhírré tenni, hogyan illeszkednek a koponyák jö­ vendöléseikbe? A világ minden tájáról származó jóslatokat tanulmányozva azt ta­ láljuk, közös vonásuk, hogy drámai események kibontakozását ígérik a földtekén. Mesémben lehetséges kapcsolatot feltételezek Sardzsán és Pedro között. Ama olvasóim számára, akik nyitottak a lélekvándorlás tanaira, ez megmagyarázza, mi­ ért vonzódnak egyesek olyan szenvedélyesen a kristálykoponyákhoz, miért akar­ nak többet tudni róluk, vagy közelről is megismerni valamelyik ősi példányt. És ez lehet az oka, amiért bizonyos bennszülött kultúrák foggal-körömmel ragasz­ kodnak szent hagyományaikhoz és tudásukhoz, dacára annak, hogy a modern vi­ lág mindent elkövet ennek megakadályozására. Ezek a népek talán jobban értik, mi a jelentősége kristályból készült műtárgyaiknak, nem csupán kulturális szem­ pontból, hanem az egész emberiség jóléte érdekében. Meglehet, tudnak róla, hogy eljön majd az idő, amikor a kristálykoponyák sajátos szolgálatot tesznek a világnak egy eljövendő válság során. Mesém azt szemlélteti, miként ragaszkodik tudat alatt egy lélek - esetünkben Sardzsán/Pedro - egy koponyához, hogy egy világméretű katasztrófának vehesse elejét. Az is könnyen lehet, hogy a kristálykoponyák egyfajta próbatételt jelentenek az emberiség számára, hogy miként sikerül erejét egyesítve felhasználni egy va­ rázserejű ajándékot. Vajon képes lesz-e összefogni a világ javára, vagy az érintett személyek csupán a saját érdekeiket nézik, önnön hatalomvágyukat elégítik ki? Manapság olyan időket élünk, amikor minden eddiginél jobban össze kell tarta­ nunk, hogy meggyógyítsuk bolygónkat. Ez a gyógyítás természetesen sokféle for­ mában jelentkezhet. Mindenekelőtt tisztelnünk kell a planétát, amely életet ad nekünk, és önálló lényt kell látnunk benne. Meg kell tanulnunk összhangban élni vele, és felhagynunk a környezetszennyezéssel. Fontos továbbá, hogy a békés együttélésen munkálkodjunk, tekintet nélkül a kulturális és vallási-spirituális kü­ lönbségekre. Meglehet, ez az egyik fő oka a kristálykoponyák fölbukkanásának és a mind nagyobb érdeklődésnek. Nos, ugye, egyetértenek velem, hogy jó irányba tart ez a könyv? A következő logikus kérdés, amelyet fel kell tennünk és meg kell válaszolnunk, a kristálykopo­ nyák mibenléte. Mindenekelőtt vessünk egy gyors pillantást alapanyagukra, az­ tán beszéljünk a történetükről. Kezdjük is ezzel a következő fejezetet!

2. FEJEZET

Ml

A

KRISTÁLYKOPONYA?

M E G H A T Á R O Z Á S A É S TÖRTÉNETE

A

hhoz, hogy megértsük a kristálykoponyák mibenlétét, fontos, hogy közelebbi. ről is szemügyre vegyük és megtárgyaljuk, milyen alapanyagból készültek, s

melyek ennek - mármint a kvarckristálynak - az alapvető tulajdonságai. A feje­

zetben megemlékezünk a három különböző koponyatípusról is, amelyek jelenleg vizsgálat tárgyát képezik. Végül sorra vesszük a kristálykoponyák történetét egé­ szen napjainkig, olvasóink így arról is képet kaphatnak, rendszerint hogyan kerül napvilágra egy-egy koponya.

Kvarckristályok A tiszta kvarckristályok olyan ásványok, amelyeket a világ különböző pontjain bányásznak ki a föld mélyéből. Különösen sok kvarc található az Egyesült Álla­ mokban Arkansasban, továbbá a brazíliai Minas Geriasban. A kvarckristályok ve­ gyi összetételüket tekintve szilikon-dioxidból állnak, ami annyit tesz, hogy min­ den molekulájukban két oxigénatom kapcsolódik egy szilikonhoz. A kvarc akkor keletkezik a föld méhében, amikor megfelelő nyomáson és hőfokon a víz egyesül a homokkal. A kvarckristályok fellelhető fajtái közé tartozik az átlátszó, avagy színtelen, tiszta kvarc, a lila ametiszt, a szürke vagy fekete füstkvarc, a sárga vagy barna citrin és a rózsaszín rózsakvarc. A kvarc belső szerkezete tökéletesen szimmetrikus, mivel amikor a kristály a talajban növekszik, minden egyes szilikon-dioxid molekula a meglévők mintájára adódik hozzá az előzőekhez. Ezt a mértani pontosságú el­ rendezést kristályrácsnak is nevezzük. A kristály minden egyes eleme hatlapú. Amenynyiben csak egyik végén he­ gyesedik ki,

rövid prizmá­

nak, ha mindkettőn, bipiramisnak nevezzük. Számos oka van annak, miért fontosak a modern vi­ lágban a kvarckristályok. Leg-

jelentősebb tulajdonságuk az ún. piezoelektromos hatás, ami abból adódik, hogy nagy nyomáson a kristály csekély elektromosságot termel. Ehhez járul még, hogy amikor áramot vezetünk keresztül természetes kvarcdarabon, megnő az áram­ erősség. A kvarcon áthaladó áram amplitúdója változatlan, nem ingadozik, kiszá­ mítható. Maga az anyag rendkívül szilárd és tartós, nem fog rajta az idő. A fenti tulajdonságoknak köszönhetően a mai elektronika mindenestől a kvar­ con alapul, modern világunk a belőle készült eszközökkel működik. Nem csupán a pontos kvarcórákra gondolunk. A kvarcot megtaláljuk a mai számítógépek, vi­ deó- és CD-lejátszók meg a többi szerkezet alkatrészei között. Úgy is fogalmaz­ hatnánk, hogy a kvarc forradalmasította az elektronikát, és meghatározza kom­ munikációnk jelenkori állását. Mivel a természetes kvarckristály szennyezett lehet, ezek a szennyeződések be­ folyásolják áramvezető képességét. A tudósok ezért feltalálták a szintetikus kvar­ cot, amely tökéletesen tiszta és hibátlan. Ilyenkor az apró kristálymagot (a talaj­ ból származó természetes kvarckristályt) erre a célra kifejlesztett kamrába helye­ zik, amely oldatban tartalmazza a táplálásához szükséges anyagokat, majd megfelelő hőmérsékletnek és nyomásnak teszik ki. Napjainkban az elektronika mindenekelőtt ezt az ún. elektronikus kvarcot hasznosítja. Az alkalmazott hőfok­ tól és nyomástól függően a növekvő kristály színe is más és más lesz. Emlékezzünk meg egy új, fejlesztés alatt álló technikáról, amely mindennemű információ tárolását biztosítja a kristályon belül. A módszer lényege az, hogy a kristályszerkezetbe lézersugárral kódolják a betáplálandó adatokat. A megfelelő eszközzel ez az információ leolvasható és visszakereshető. Elmondhatjuk tehát, hogy a kristály mikroszkopikus szinten korlátlan mennyiségű adat rögzítésére al­ kalmas. Többek között ezért is választhatták eleink épp a kvarcot a kristálykopo­ nyák alapanyagául. Már akkor is felismerték, hogy ebbe rejthetik el titkos, szent ismereteiket. Nincs is másra szükség, mint a megfelelő technológia - mondjuk, erre szolgáló szerkezet - kifejlesztésére, és megfejthetjük az ősi tudástárat. A tudományos alkalmazás mellett a kvarc személyes használatra is szolgál. So­ kan megtapasztalták, hogy amennyiben kristályt viselnek magukon, vagy vala­ mely testrészükhöz szorítják, javul a közérzetük, és élénkebbek lesznek. Sok bará­ tunkról tudunk, akik saját kristállyal vagy kristályokkal meditálnak, ami ellazítja és tisztánlátáshoz segíti őket különböző élethelyzeteikben. Mások gyógyításra használják így nyert képességeiket. A kristályok energetikai egyensúlyba hozzák a szervezetet, hasonlóképpen, mint az akupunktúrával és meridiánokkal dolgozó keleti orvoslás. Széleskörű kutatás vizsgálja jelenleg is a kvarckristályok jótékony hatását, és számos könyv számol be az eredményekről. Akit közelebbről érdekel a téma, lapozza fel ezeket. Végül még egy gondolat. Amikor egy darab kvarc megszületik a föld méhében, tetemes idő szükséges ahhoz, hogy megnőjön. Nem ilyen-e az élet is? Az ásványok talán több titkot rejtenek, mint hinnénk. Amikor Joshua Amerikában utazgatott, abban a ritka szerencsében részesült, hogy megismerkedhetett az azóta elhunyt Marcel Vogellel, aki az 1980-as években Kaliforniában élt. Vogel úr nyugdíjas tu-

dós volt, aki huszonhét éven keresztül dolgozott az IBM-nek, és közel száz, Ame­ rikában beiktatott szabadalmat mondhat magáénak. Egyik-másik újítása a számí­ tógépes ipar élvonalába juttatta az IBM-et. Mi most azért említjük a nevét, mert az 1970-es években megigézték a kvarckristályok. Visszavonulása után saját kuta­ tóintézetet alapított, ahol rendkívül fejlett műszerekkel vizsgálta a kvarc tulaj­ donságait. Az általa feltalált kristály alapú eszközöket lépten-nyomon használjuk a mindennapi életben. Joshua képzeletét megragadta Vogel úr egyik nyilvános közlése, amelyben azt fejtegette, miért hat oly élénkító'en az emberre a kvarckristály. Szerinte a csonto­ kon keresztül befolyásolja a szervezetet. Felfedezte, hogy a hangok vagy elektro­ mágneses hullámok keltette vibrációk csontjainkban tökéletes összhangban áll­ nak a kvarckristályok hasonló frekvenciájú rezgéseivel. Amikor tehát valaki a ke­ zébe fog egy darab kristályt, az a csontvázán keresztül lép vele kapcsolatba, s ez utóbbi természetesen az egész testet mozgósítja. Vogel úrnak 1983-ban lehetősége nyílt, hogy egy nagyon régi kristálykoponyával („Amivel") dolgozzon. Kísérleti kommentárjait magnóra vette. Ezekben azt állította, hogy az elme is igen fontos szerepet játszik egy darab kvarc vagy kristálykoponya aktiválásában. Mondanunk sem kell, hogy a kvarc jótékony tulajdonságait hasznosító alter­ natív módszerek erősen vitatottak. Mi mindössze annyit javaslunk, hogy aki még nem dolgozott személyesen kvarckristállyal, tegye meg, s döntse el maga, megszó­ lítja-e. Fogják a kezükbe egy ideig, és várják ki, mit tapasztalnak. Könyvünk célja nem az, hogy részletesen értekezzünk a kvarcról. Mégis reméljük, hogy ez a rövid áttekintés felvillantotta a kvarckristályok jelentőségét társadalmunk és jövőnk szempontjából. Most pedig vegyük sorra a különböző típusú kristálykoponyákat, amelyek napjainkban léteznek.

A

krístálykoponyák

fajtái

A továbbiakban áttekintjük a koponya formájúra faragott kvarckristályok típusa­ it. Elsősorban azokkal foglalkozunk, amelyek az emberi koponyát veszik mintául. Itt jegyezzük meg, hogy a kvarc mellett napjainkban más drágakövekből is ké­ szülnek koponyák, céljainknak azonban szigorúan csak az előbbiek tanulmányo­ zása felel meg. A kristálykoponyák közössége tehát három csoportra különül el. Ezt a besoro­ lást először a Kristálykoponyák Nemzetközi Társasága alkalmazta (a szervezet székhelye Kalifornia). Eszerint megkülönböztetünk jelenkori (új), régi és ősi kris­ tálykoponyákat. Az alábbiakban röviden jellemezzük az egyes csoportokat. Jelenkori, avagy újonnan faragott koponyák - A mai mesterek elsősorban gyémánthegyű eszközöket használnak köszörülésre és csiszolásra. A kvarc kemény­ sége miatt a vésésre szolgáló anyagnak legalább olyan keménynek vagy kemé­ nyebbnek kell lennie, mint magának a kvarcnak. A Mohs-féle keménységi (karcolási) skálán a kvarchoz 6,5-ös érték rendelhető, a legkeményebb pedig a gyé-

mánt 10 ponttal. Hasonló kristálykoponyák fő­ ként Brazíliában, Kínában, Németországban, Mexikóban és az Egyesült Államokban készül­ nek. A jelenkori koponyákról pontosan tudjuk, hogyan, milyen technikával állították őket elő. Többségük felületén felfedezhetőek a megmun­ kálás nyomai. Lehet ez karcolás vagy kör alakú véset. A hasonló nyomokat nagy felbontóképes­ ségű mikroszkóp mutatja ki. Ugyanakkor, mint később még szót ejtünk róla, a mai mesterek bi­ zonyos eljárásokkal eltüntethetik ezeket az áruló jeleket, már amennyiben akarják vagy okuk van rá. Sok mai koponyát gépesített műhelyek gyár­ tanak le viszonylag rövid idő alatt. T ö b b ezer ilyen termék van forgalomban. Régi kristálykoponyák - Úgy tartjuk, hogy legalább száz-, de akár ezerötszáz évesek is lehet­ nek. Nem egy ősi romok közelében került elő, elsősorban Mexikóban és Közép-Amerikában. Mindegyik a megmunkálás más színvonalán áll: akad közöttük kezdetleges és bo­ nyolultabb darab. A magunk részéről úgy véljük, hogy a mai koponyakészítők esz­ közeik birtokában le tudják másolni a régi koponyákat. Az esetek többségében a megmunkálás nyomai jól kivehetők a kristály felületén. Egyesek feltételezik, hogy némelyik ilyen példányt a közelmúltban faragták ki tehetséges európai mesterek. Ami azt illeti, azt sem könnyű eldönteni, a szóban forgó koponya ősi, avagy csak régi-e. Ez idő szerint nem létezik megbíz­ ható módszer a kvarckristályok korának megha­ tározására, legalábbis anélkül, hogy egy részét tönkretennénk. A C l 4 - e s kormeghatározás - az egyik legfőbb módszer a régi tárgyak datálására — csupán szerves anyagok esetében működik. Ez a módszer a radioaktív szénizotóp felezési idejének és

bomlásának ismeretében

követ­

keztet a vizsgált anyag korára. Sajnos azonban a kvarckristály szervetlen vegyület. Másik eljárás a kormeghatározásra, ha a szó­ ban forgó régészeti réteg korát állapítják meg. A koponya környezetében már szinte biztosan találnak szerves anyagokat, így az előbbi akadály elhárul.

Ez azonban

csak

közvetett adalék.

T ö b b szakértővel is értekeztünk a kormeghatá­ rozás lehetőségeiről az interneten. Az egyik sze­ rint a kvarckristályok belsejében lévő szennye-

ződések vagy légbuborékok vizsgálata is fontos támpont lehet. Ezeknek a megméréséhez azon­ ban tönkre kellene tennünk a koponyát. Fontos forrásul szolgálnak továbbá a lelőhely környéké­ nek bennszülött népei, amelyeknek legendái többnyire a koponyákról is megemlékeznek. Később még szólunk róluk (lásd a nyolcadik fe­ jezetet). ö s i kristálykoponyák - Ezekről úgy tartják, hogy legalább

ezerötszáz-kétezer évesek,

ha

nem sokkal, de sokkal öregebbek. A nemzedék­ ről nemzedékre öröklődő legendák elregélik, hogy ezeket a koponyákat különböző civilizáci­ ók alkották meg, amelyek egykor planétánkon éltek, netalán más világokból kerültek át hoz­ zánk, amelyek technikailag és spirituálisán fejlettebbek, mint mai társadalmunk. Meglehet tehát, hogy némelyik ősi koponya akár több százezer éves, sajnos azon­ ban nem létezik módszer egy ilyen nagyon régi példány korának pontos megálla­ pítására. Az ősi koponyákról általában elmondható, hogy felületükön nem fedez­ hetők fel megmunkálás nyomai. Rendkívül erőteljes energiamezővel, mondhatni, spirituális „jelenléttel" rendelkeznek, amely sorsdöntőén kihatott a velük érintke­ ző népek életére. Némelyik nagy tudásra és bölcsességre tett szert ezáltal, ami va­ lamiképpen magában a koponyában is kódolva van. Rebesgetik, hogy máig rejteznek ősi kristálykoponyák különböző bennszülött népcsoportoknál, akik azonban nem árulják el szent tárgyaik hollétét a mai em­ bernek, nehogy visszaéljen hatalmukkal. A kristálykoponyák egyik-másik kutató­ ja azt állítja, hogy meg tudja állapítani, melyik az ősi darab, módszerét azonban makacsul titokban tartja. A tudós- és régészvilág jószerével rá se hederít ezekre az ősi kristálykoponyákra, mi több, némelykor azt is igyekszik bebizonyítani, hogy mind merő hamisítvány vagy újkori csinálmány. Meglehet, e merev ellenállás oka, hogy nem tudják elfogadni, esetleg magasabb rendű civilizációtól származ­ nak. Ki tudja? Könyvünkben mindhárom csoportba tartozó kristálykoponyákról szólunk, pél­ dákkal bőségesen megvilágítva, hogyan lépnek kölcsönhatásba az emberrel, és miféle élmények származnak egy ilyen összjátékból. Mint már mondtuk, annak eldöntése, hogy egy koponya régi, avagy ősi-e, embert próbáló feladat. A magunk részéről kétféle fogódzóhoz igazodtunk. Egyrészt ahhoz, hogy mit tud minderről a kristálykoponyákat kutató közösség; másrészt pedig, hogy mit tart a kérdésről maga a tulajdonos. Bár a hasonló kijelentéseket nem áll módunkban alátámaszta­ ni, és ez nem is célunk, tőlünk telhetően teljes képet adunk egy-egy példány tör­ ténetéről. Döntse el az olvasó, mit fogad el mindebből. Előszámláljuk emellett azok véleményét is, akiknek közvetlen tapasztalataik vannak egy adott ősi kris-

tálykoponyával, ez is latba esik az osztályozásnál. A pontosabb rendszerezés és azonosítás további kutakodást igényel. Azokat, akik történetesen egy vagy több (ősi, régi vagy új) kristálykoponya tu­ lajdonosai, könyvünkben mi „őrizőkként" emlegetjük. Annál is inkább feljogo­ sítva érezzük magunkat erre, mert ezek az emberek többségükben személyükben is átérzik felelősségük súlyát. Sokuknak az az alapélményük, hogy a koponya vá­ lasztotta ki őket, az lépett az életükbe ilyen vagy olyan módon.

A kristálykoponyák története — az elmúlt háromszáz év kulcsfontosságú

pillanatai

Az adott téma tanulmányozásához hasznos, ha időrendbe tesszük a kulcsfontossá­ gú eseményeket és fordulópontokat. Az olvasó itt találja meg a kristálykoponyák­ kal kapcsolatos köztudott vagy általunk feltárt események lajstromát. Ez az átte­ kintés korántsem teljes, mindenesetre kielégítő háttéranyag a kristálykoponyára vonatkozó jelen ismereteinkhez és felismeréseinkhez. Az 1990-es évek közepe óta mind több olyan koponya került elő, amelyet ősi­ nek vagy réginek tekintünk. Továbbra is hallunk emellett magánkézen lévő pél­ dányokról, amelyek hamarosan talán szintén közkinccsé válnak. Sokkal több ilyen állítólagos régiséget ismerünk manapság, mint az a kettő-három, amelyről a világ a 20. század elején tudott. A történelmi eseményeket időrendben ismertetjük. Az itt szereplő legtöbb ko­ ponyáról részletesebben is megemlékezünk a harmadik fejezetben. Jöjjenek hát, és csatlakozzanak hozzánk kis időutazásunk során, amikor is sor­ ra vesszük mindazokat az eseményeket, amelyek napvilágra hozták ezeket a titok­ zatos koponyákat... 1 8 . század • 1700-as évek eleje: Egy szerzetes napi sétája során a lengyelországi (ma ukraj­ nai) Lvovban nagydarab rózsakvarcot talál, amely egy ősi földhalomból türemkedik ki. A halom többi lelete az ősi szkítákhoz tartozik, ez a nép több mint ezer esztendeje lakta e vidéket. (A koponya sok más mellett jelenleg Miss Joky van Dieten tulajdona, ő „Luv". Egy hozzá tartozó okirat tanúsága szerint talán a kimmerekkel is kapcsolatba hozható, akik több mint 2000 éve éltek ezen a tájon.) • 1700-as évek vége: Egy vak kézműves együtt dolgozik egy helyi sámánnal az Amazonas-vidéken, hogy emberi méretű koponyát faragjanak ki egy jókora kvarctömbből. Az arra fogékonyak ismeretlen eredetű spirituális entitás jelenlétét sejtik a koponyán belül. (Ö a „Szél Dala". Jelenlegi őrzője Floyd Petri. Az infor­ máció egy, a koponya közelében tartózkodó érzékeny személytől származik.)

1 9 - század • 1840-es évek: A Redo család egy kisméretű kristálykoponya birtokába jut, amelybe készítői aranyból és kvarcból való feszületet dolgoztak. A kereszt a kopo­ nya tetején helyet foglaló kör alakú nyílásban található. A kristálykereszt születé­ sének dátumát - 1571 - rávéste a készítője. A család vagy a helyi plébániától kap­ ta a keresztet, vagy vásárolta. • 1860—1880-as évek: Eugéne Boban Mexikóban dolgozik a francia megszállás idején (1862-1867), s Miksa császár kinevezi a Francia Tudományos Bizottság élére. Nem tudjuk, vajon a tulajdonában lévő kristálykoponyákat különböző mezoamerikai romok környezetében találta-e, vagy - mint néhányan sejteni vé­ lik - ügyes kezű helyi mesterek faragták számára. Talán a Párizsi Múzeum kris­ tálykoponyájaként és a British Museum példányaként elhíresült darabok az ő szerzeményei, majd később tőle kerültek át másokhoz. • 1876—1910: Beszámolók tanúsága szerint Porfirio Díaz mexikói elnök egész gyűjteményt tart íróasztalán kristálykoponyákból. Az egyik, egy ametiszt példány (az „Ami", bár hogy valóban az-e, kérdéses), a másik talán egy jókora üreges kris­ tálykoponya, amelyik 1995-ben a washingtoni Smithonian Institute tulajdonába kerül. » 1878: Alphonse Pinart tiszta kvarcból való koponyát ajándékoz a párizsi Musée de l'Homme-nak (Trocadero Museum). Arról számol be, hogy Boban közvetítésével jutott szerzeményéhez. (Ezt a példányt nevezzük manapság a Pári­ zsi Múzeum kristálykoponyájának.) a 1881: Boban ez évi eladási katalógusában emberi méretű kristálykoponyát is felsorol. (Gyanítjuk, hogy ez lesz majdan a British Museum példánya.) • 1886: Egy New York-i újság hírül adja, hogy egy bizonyos Mr. Ellis nagymé­ retű kristálykoponyát vásárolt Bobantól. (Talán ez a British Museum tulajdoná­ ban lévő koponya.) • 1890: George Frederick Kunz Gems and Precious Stones című könyvében mind a párizsi koponyát, mind a British Museum példányát megemlíti. Először fordul elő, hogy egy kötet komolyan foglalkozik kristálykoponyákkal. Ugyanitt olvasni, hogy Mr. George Sission, New York-i lakos emberi méretű kristálykopo­ nya birtokába jutott (talán éppen ez a British Museum kincse). • 1897-1898: ATiffany & Co. New York-i ékszerkészítő nagyméretű kristály­ koponyát ad el a British Museumnak 120 fontért. A múzeum 1898 januárjában teszi közszemlére. 2 0 — 2 1 . század • 1906: Egy maja család guatemalai birtokát ássa fel, amikor az ásó kemény tárgyba ütközik. A felfedezett emberi méretű kristálykoponya füstkvarcból való, s felépítése valamelyest eltér az emberi anatómiától. (Később ő lesz „ET", miután 1991-ben Miss van Dieten tulajdonába kerül.)

* 1910: Helyi papok segédkeznek a régészeknek egy copani maja lelőhely fel­ tárásában. Egyikük tiszta kvarcból való kristálykoponyát talál, de elrejti a csoport vezetője elől. Később ezzel gyógyítanak meg egy közeli maja faluban dühöngő járványt. (Ez az információ egy Francisco Reyes nevezetű mexikói paptól szárma­ zik. Ő hozta a koponyát az Egyesült Államokba az 1980-as években. F. R. „Nick" Nocerino, a téma kutatója három hónapig vizsgálta mint „maja kristálykopo­ nyát". Az ametisztpéldány később az „Ami" nevet kapta.) • 1910: Amikor a mexikói forradalom eltávolítja Díaz elnököt, úgy tudjuk, hogy az „Ami" a mexikói Lascurian család tulajdonába kerül. • 1923-1927: E A. Mitchell-Hedges felfedező expedíciót vezet a Lubaantunnak (Lehullott Kövek városa) nevezett maja romvároshoz (a mai Belize), amikor fogadott lánya, Anna titkos kamrát vesz észre egy piramis alakú építményben. Itt találják meg a tiszta kvarcból készült koponyát 1924. január l-jén. (Később „Mitchell-Hedges koponya" néven válik ismertté.) • 1924-1926: Egy guatemalai maja sírban nagyméretű, 8,17 kilós kristályko­ ponyára bukkannak, amelyet egy ideig a helybeliek őriznek. (A koponya később egy Tibetben tanult vörös kalapos lámához kerül, ő „Max".) * 1936: Júliusban a MAN, Nagy-Britannia és Írország Királyi Antropológiai Intézetének folyóirata megjelentet egy cikket, amelyben összeveti a „Burney" kristálykoponya - ez idő tájt a Mitchell-Hedges koponyát nevezik így, mivel zá­ logban van Sydney Burney ügyvédnél és műgyűjtőnél -, valamint a British Museum példányának külső megjelenését. A cikk szerzői dr. G. M. Morant (elis­ mert antropológus) és a British Museum két munkatársa, Adrián Digby, továbbá H. J. Braunholtz. 8 1942: A tizenhét éves Jose Iniquez két kristálykoponyát fedez fel egy maja romnál tett osztálykirándulás során. Tanára megengedi, hogy megtartsa a tiszta kvarcból álló, kisméretű darabot. • 1943-1944: Mr. Burney aukcióra bocsátja a Sotheby's-nél a „Burneyt", de senki nem tudja kifizetni az általa kért árat. 1944 elején F. A. Mitchell-Hedges 400 fontért visszavásárolja a koponyát. • 1944: A The Shadow magazin címlapfotót közöl egy kristálykoponyáról, to­ vábbá egy cikket a következő címmel: A kristálykoponya talánya. • 1944—1945: F. R. Nick Nocerino New York és Kalifornia államban megala­ pítja a Nemzetközi Kristálykoponya Társaságot. Ez az első olyan társulás, amely megalapozott kutatásokat folytat a témában. * 1954: F. A. Mitchell-Hedges önéletírásának - Danger My Ally - első megje­ lenése Angliában. (Ebben a kiadásban látható a Mitchell-Hedges koponya fotója egy oldalnyi ismertetés kíséretében. A későbbiekből már hiányzik.) • 1959: F. A. Mitchell-Hedges elhunyta után lánya, Anna Mitchell-Hedges örökli a kristálykoponyát. (Úgy tudjuk, Mitchell-Hedges azt kívánta, vele temes­ sék el a koponyát, Anna azonban nem teljesítette végakaratát.) • 1964-1970: Frank és Mabel Dorland (Kalifornia) restaurátorok találkoznak Anna Mitchell-Hedgesszel New Yorkban (1964). Anna kutatási célból átadja

a koponyát Mr. Dorlandnak. Frank Dorland hat év alatt számos vizsgálatot végez el rajta, amelyekről aztán különböző könyvekben számol be. Amikor épp nem ta­ nulmányozza otthonában a koponyát, egy bank széfjében tartja. Látókkal dolgo­ zik együtt. Időközben rengetegen keresik fel, köztük híres személyiségek is, akik személyesen látni szeretnék a koponyát. • 1970: Frank Dorland és Richárd Garvin író-újságíró az észak-kaliforniai Hewlett Packardhoz szállítja a kristálykoponyát, ahol tudósok kísérleteznek vele. Az eredményekről Garvin 1973-ban megjelent könyvében számol be. • 1971: Februárban megjelenik egy cikk Összegzés címmel a Hewlett Packard belső hírmondójában, amely beszámol a kísérletekről. • 1970-es évek eleje (?): Egy vörös kalapos láma, Norbu Csen nagy kristályko­ ponyát kap ajándékba egy mexikói maja sámántól (ő „Max"). Később más tibeti szerzetesekkel közösen dolgozik a koponyával egy Texas állambeli, houstoni gyó­ gyító központban, ahol komoly betegségeket orvosolnak. • 1972-1973: A Museum of the American Indián, a Heye Alapítvány múzeu­ ma kiállítja a Mitchell-Hedges koponyát. Mellette a lubaantuni expedíció más le­ leteit is közszemlére teszi. • 1973: The Crystal Skull címmel megjelenik Richárd Garvin könyve. A könyv mindenekelőtt a Mitchell-Hedges koponyát, valamint Frank Dorland kísérleteit tárgyalja. Ez az első hivatalos kiadvány, amelyet mindenestől a kristálykoponyák­ nak szentelnek. • 70-es évek közepe: Frank Dorland nyilvános előadásokon teszi közszemlére a Mitchell-Hedges koponya másolatait, amelyeket személyes kutatásai során alkal­ mazott. Több tévéműsor is tárgyalja a koponyát (vélhetőleg Garvin könyve kel­ tette fel a közérdeklődést). • 1979: Francisco Reyes, a maja pap megvásárolja az „Amit" a mexikói Lascurian családtól. • 1979: A kaliforniai Hewlett Packard kutatásokat folytat az „Amival", vala­ mint a „maja kristálykoponyával". A két koponyát John Zamora, Mr. Reyes ügy­ nöke hozta el a cég székhelyére. Ez idő szerint ő mindkettő tulajdonosa. • 1980: John Zamora kölcsönt vesz fel egy állítólagos texasi ügyvédtől, a köl­ csön záloga pedig a „maja kristálykoponya". A kölcsönt soha nem fizeti vissza, így Mr. Reyes lemondhat a koponya birtoklásáról. • 1980: F. R. Nick Nocerino első nyilvános előadása a kristálykoponyákról. Ö a kaliforniai székhelyű Nemzetközi Kristálykoponya Társaság alapítója. • 1980: Norbu Csen halála után a „Max" néven ismert koponya a houstoni Carl és JoAnn Parksra száll Texas államban. • 1983: Kilenctagú üzleti csoport (köztük Al Ramirezzel és Stan Channel) te­ temes kölcsönt ad John Zamorának, amelynek záloga „Ami". A kölcsönt nem fi­ zeti vissza a megjelölt időre, így 1985-ben a csoport a koponya birtokába jut. • 1985: Az Anna Mitchell-Hedges Research and Exploration Association ki­ adja a The Skull Speaks című munkát. A könyv információi Carole Wilson látótól származnak, aki transzállapotba került a koponya jelenlétében.

* 1980-as évek közepe: Forgalomba kerül a jelenkori kristálykoponyák első nagy hulláma, amelyeket különböző mesterek faragtak ki (zömmel Brazíliában). • 1986: Frank Joseph történész szakíró, riporter és író kézhez kapja Frank Dorlandtól a Mitchell-Hedges koponya cementmodelljét. Peggy C. Caldwell tör­ vényszéki orvostani szakértővel, antropológussal és restaurátorral, továbbá Frank Domingo nyomozóval együttműködve a modell alapján rekonstruálják egy indi­ ánnak tűnő fiatal nő arcberendezését. * 1986—1987: George európai üzletember nagy kristálykoponyát kap ajándék­ ba egy idős dél-amerikaitól. (Később ez a koponya „Együttműködés" néven válik ismertté). • 1987: DaEl Walker kisméretű, tiszta kvarc koponyát kap egyik hallgatójától, amelyet „Szivárvány Nagyanyónak" nevez el. A kristálykoponyát állítólag a diák nagyapja kapta két guatemalai paptól. Mr. Walker meglehetősen réginek tartja a koponyát. • 1988: Ebben az évben mutatkozik be a nagyközönségnek „Max", a texasi kristálykoponya az Egyesült Államok nyugati felén. • 1989: Megjelenik Sandra Bowen, F. R. Nick Nocerino és R. Joshua Shapiro közös könyve, a Mysteries of the Crystal Skulls Revealed. A kötet több ősi koponyát taglal a rájuk vonatkozó kutatások és spiritiszta szeánszok tükrében. • 1991: A Costa Ricán élő Joky van Dieten a könyvet olvasva, annak jegyzéke alapján rábukkan egy Los Angeles-i kristályüzlet címére. Ösztönösen érzi, hogy fel kell hívnia az üzletet, mert ősi koponyát kínálhat eladásra. A tulajdonos napok múlva visszahívja, s megállapodást kötnek egy emberi méretű füstkvarc koponya eladásáról, amely később „ET" néven válik ismertté. a 1991: DaEl Walker emberi méretű koponyát szerez egy magángyűjtemény­ ből a tulajdonos elhunyta után. Amikor párja, Laurie meglátja a koponyát, men­ ten úgy érzi, beszél hozzá. Az asszony azt állítja, a neve „Madre". A koponya arra kéri, legyen az őrzője. Ilyenformán újabb igen régi koponya kerül a Walker család tulajdonába. • 1992: Megjelenik Frank Dorland könyve, a Holy Ice. A kötet a szerzőnek a Mitchell-Hedges koponyával folytatott kutatásait és tapasztalatait összegzi, emel­ lett bőséges anyagot közöl általában is a kristálykoponyákról. • 1992: A Farkasok Dala (Wolf Song) második tanácskozása Texasban. A ta­ nácskozást a seneca indián Twylah Nagyanyó szervezte, hogy a bennszülöttek vé­ nei megoszthassák egymással szent hagyományaikat. A második tanácskozáson „Max" is jelen van, s nagy tiszteletnek örvend a bennszülöttek vénei körében. (1998-ig összesen nyolc ilyen tanácskozást tartottak, többek között Ausztráliá­ ban, Puerto Ricóban és Hollandiában. 1992-től egészen az utolsóig a kristályko­ ponyák mindig is a „résztvevők" között szerepeltek.) * 1993: Floyd Petri felfigyel egy kristályüzletre, ahol emberi méretű kristály­ koponyát fedez fel. (ö a későbbi „Szél Dala".) * 1995: Miközben maja lelőhelyet tár fel a mexikói Guerro államban, F. R. Nick Nocerino paranormális kapcsolatba kerül egy kristálykoponyával, amelyre

egy föld alatti sírban bukkannak (az információ Morton és Thomas könyvéből származik.) A tiszta kvarc koponya később a „Sa Na Ra" nevet kapja. • 1995: A washingtoni Smithoniain Insitute nagyméretű, üreges kristálykopo­ nyát kap. A névtelen adományozó postán küldi el ajándékát. • 1990-es évek közepe: Mai mesterek kifaragják és piacra dobják a jelenkori kristálykoponyák következő hullámát. Sok köztük a kínai, ami Raven Youngman erőfeszítéseinek folyománya. Ezek a koponyák rendkívül hitelesek és kimunkál­ tak. A folyamat egészen napjainkig folytatódik. Évente több ezer koponyát készí­ tenek, s nem egyet az interneten árulnak. • 1996: A British Museum kísérletsorozatot folytat szép számú, igen réginek hitt kristálykoponyával. A kísérletsorozatban a BBC is részt vesz. Az eredmény: a legtöbb megvizsgált koponya mai gyártmány. A múzeum ugyanakkor nem volt hajlandó nyilatkozni a két ősinek mondott kristálykoponyáról (bővebben lásd a tizedik fejezetben). • 1996: A BBC Everyman sorozatában leadja a Mystery of the Crystal Skulls cí­ mű műsort, amelyet Morton és Thomas készített, s amely riportban számol be a British Museum kísérletéről is. A műsort 1997-ben az A & E kábeltelevíziós adó sugározza az Egyesült Államokban. Még ugyanebben az évben megegyező cím­ mel napvilágot lát Angliában a dokumentumfilm könywáltozatának első kiadása (sok új követi). A kötet korának legjobban fogyó könyve, amelyet számos nyelvre fordítanak le (magyarul: A kristálykoponyák rejtélye, Alexandra, 1998). • 1999: Az Arizona állambeli Sedonában megrendezik a Kristálygyógyítás Második Szimpóziumát. A szponzor dr. Chet Snow. Ez az egyik első olyan kon­ ferencia, ahol több új és régi kristálykoponya „ad egymásnak találkozót". A „résztvevők" között szerepel a „Szivárvány" és a „Madre" DaEl Walkertó'l és párjától, Laurie-től; „ET" meg még néhány más társa Joky van Dieten gyűjtemé­ nyéből; valamint Floyd Petri tulajdona, a „Szél Dala". Jelen vannak még Carol Wilson spiritiszta médium és a kutatók részéről Steve Mehler, Joshua Shapiro, va­ lamint dr. Snow. • 2000—2003: Az amerikai és európai illetőségű World Mystery Research Center kutatássorozata ősi, régi és jelenkori koponyákat, valamint elektronikus eszközöket alkalmaz. (Az eredményekről a nyolcadik fejezetben számolunk be részletesen. A kutatás megszakításokkal napjainkig folytatódik.) • 2001: Sherry Whitfield-Merrell egy George nevű európai üzletembertől nagy­ méretű kristálykoponyát kap ajándékba (a későbbi „Együttérzést") egy arizonai vá­ sár viszonzásaként. Évekig arizonai és michigani üzleteiben állítja ki a koponyát. • 2001: Az osztrák dr. Distelberg - ez a nemzetközileg elismert ékkőszakér­ tő - megvizsgálja a Miss van Dieten tulajdonában lévő kristálykoponyák egy ré­ szét, s kijelenti, hogy legalább félezer évesek. Miss van Dieten fellép az osztrák köztelevízióban, s engedélyt ad, hogy a Bécshez közeli Linz városi múzeumában kiállítsák a koponyákat. A kiállítás a világ megoldatlan rejtélyeivel foglalkozik. • 2004: Májusban eltávozik közülünk drága barátunk, E R. Nick Nocerino. Halálával az általa alapított társaság háttérbe kerül.

• 2004—2006: A Heyyaka Alapítvány támogatásával kis kristálykoponya-kon­ ferenciát rendeznek a svájci Courtemaiche-ben, amelybe a jelen könyv társszerzői is besegítenek. A tanácskozás több kristálykoponya „találkozóját" teszi lehetővé. Ebből a kezdeményezésből nő ki 2006-os kezdettel a Nemzetközi Kristálykopo­ nya Fesztiválok sora. • 2006: Hollandiában, a rillandi Klooster Hotelben megrendezésre kerül az Első Nemzetközi Kristálykoponya Fesztivál. A szponzorok között több holland társulás szerepel, köztük a Crsytal Skull World Foundation, a Heart Events, a World Msytery Reseach Center, a Frontier Sciences, a Cosmic & Flower Scien­ ces, valamint a Healing Arts. A találkozó célja, hogy megvalósítsa a kristálykopo­ nya-kutatók együttműködését, ellássa a legfrissebb információkkal a résztvevőket, s a jelenlévő koponyák segítségével közvetlen tapasztalatokhoz juttassa őket. A fesztivál sikere újabbakat hívott életre. • 2007: Ősszel Budapesten megrendezik az Első Magyar Kristálykoponya Fesztivált. Kisebb mérvű esemény ez a hollandnál, mégis több mint hatezren vesznek rajta részt. A rendezvény által gerjesztett speciális energiák két újabb ta­ lálkozóhoz vezettek Európában. A későbbiekben újabbakat tervezünk. • 2008: Májusban a mozikba kerül Steven Spielberg filmje, Az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága. A film nyomán számos tévéműsort és dokumentum­ filmet sugároznak a kristálykoponyákról. Az amerikai SciFi Channel kétórás do­ kumentumfilmje közvetlenül megelőzte a mozifilm bemutatását. Sok új műsor főszereplője az újonnan átnevezett Mitchell-Hedges kristálykoponya, a „Szeretet Koponyája". Összegzés

és

áttekintés

Tekintsük át ismét röviden a kristálykoponyák történetét, amely az Újvilág meg­ hódításával veszi kezdetét a l ó . században. Ekkoriban sok koponya kerül másho­ vá. Nem egyet különböző templomokból és sírokból zsákmányolnak a hódítók, hogy trófeaként magukkal vigyék Európába. A bennszülöttek kénytelenek elrejte­ ni előlük szent tárgyaikat. A 19. századtól kezdve kiszivárognak hírek, miszerint némelyik elrejtett koponya magánkézbe került, másokat nagyobb múzeumok kapnak ajándékba vagy vásárolnak meg világszerte, amelyek érdeklődnek az el­ múlt korok kultúrái iránt. Számos kristálykoponya kerül elő Mexikóban és Kö­ zép-Amerikában, mezoamerikai romok környékén. Ezért sok régész véli úgy, hogy a koponyák régi korok civilizációjának termékei. Mivel azonban ezek a né­ pek nem hagytak ránk írásos emlékeket, rendkívül nehéz megállapítani a kristály­ koponyák pontos eredetét. A 20. századba lépve kiújul az érdeklődés a kristálykoponyák iránt. Az embe­ rek arra is kíváncsiak, ki és hogyan készítette őket. A század elején régészek és ku­ tatók folytatnak bölcseleti vitákat keletkezésükről, kivált a múzeumokban kiállí­ tott példányok esetében. Az 1950-1960-as években az érdeklődés átmenetileg lanyhulni látszik.

Új korszakot nyit az 1970-es évek elején Richárd Garvin könyvének megjele­ nése, ami ismét a kristálykoponyák igézetébe vonja a nagyközönséget. Mindez részben a Mitchell-Hedges koponya (lásd harmadik fejezet) felfedezésével és a ve­ le megtapasztalt közvetlen élményekkel áll kapcsolatban. Ekkoriban zajlanak az első nyilvános előadások is a témában, amelyeket mindenekelőtt Frank Dorland és F. R. Nick Nocerino folytat. Új, komoly vizsgálatokra alapozott időszak veszi tehát kezdetét, amelynek során magánkutatók iparkodnak rájönni ezeknek a kü­ lönös tárgyaknak a titkaira. Az 1980-as évek során újabb ősi és régi koponyák tűnnek elő a semmiből, mintegy varázsütésre. Ezek eddig vagy magánkézen voltak, vagy bennszülött cso­ portok rejtegették őket. Ahogyan az újonnan felfedezett kristálykoponyák rátalál­ nak őrzőikre, ők is szükségét érzik a nyilvános felszólalásnak. Egyre többen mu­ tatják be a világnak koponyáikat, és újabb könyvek látnak napvilágot a témában. Az 1990-es években robbanásszerű változás következik be a kristálykoponyák frontján: ezrével készülnek friss példányaik, zömmel Brazíliában és Kínában. Újabb lépés, hogy az ún. ősi koponyák egyik-másik őrzője is szükségét érzi, hogy a világot járva közel engedje embertársait a tulajdonához, és megossza velük tör­ ténetét. Sokan az ő elkötelezettségüknek köszönhetik, hogy személyesen is egyegy ilyen koponya közelébe kerülhettek. Ezek a magánkezelések egyre népszerűb­ bé válnak. Az emberek kíváncsian lesik a koponyák rájuk gyakorolt hatásait, és sokan számolnak be jótékony eredményről, például gyógyulásról. Véleményünk szerint újabb kulcsfontosságú katalizátornak számít a kristály­ koponyák közismertté tételében Chris Morton és Ceri Louis Thomas televíziós dokumentumfilmje 1996—1997-ben, majd az ennek alapján írt könyv. Mai vilá­ gunk immár nem engedheti meg magának, hogy semmibe vegye ezeket a titokza­ tos tárgyakat. Néhány idős bennszülött, aki eddig hallgatott, ugyancsak most kezd el szabadon szólni arról, mit tud népe a kristálykoponyákról és történetük­ ről. Most, a 2 1 . század hajnalán nagy a várakozás; újabb ősi koponyák felbukka­ nására számítunk. Erősen az az érzésünk, hogy végre választ kapunk azokra a kér­ désekre, amelyeket ezeknek a titokzatos kristályképződményeknek a puszta léte is felvetett. Úgy véljük ezért, hogy izgalmas időknek nézünk elébe. Nehéz okát adni, de váratlanul a 2008-as év is további kapukat nyitott meg. Az új Indiana Jones-filmmel (külön köszönet illeti ezért Mr. Spielberget és Mr. Lucast) egyre több produkciós vállalat készített dokumentumfilmet a témában. Nehéz előre megjósolni, milyen hatással lesz a köztudatra az információáramlásnak ez az emeltebb szintje, ám úgy sejtjük, hogy amennyiben jól értettük némelyik benn­ szülött nép jövendöléseit, pontosan erre lehetett számítani. Nos, elérkezett az idő, kedves olvasóim, hogy a következő fejezetben közelebb­ ről is megismerkedjenek némelyik régi és ősi kristálykoponyával. Reméljük, hogy ezekhez a különleges koponyákhoz kapcsolódó történeteket olvasva megértik majd, miért tartoznak világunk legizgalmasabb objektumai közé.

3. FEJEZET

A Z Ő S I É S RÉGI K R I S T Á L Y K O P O N YÁK

A

kristálykoponyáknak, amelyekről ebben a fejezetben szót ejtünk, mind meg­ van a maguk sajátos története arról, hogyan fedezték fel őket, és milyen ha­

tással voltak gondviselőjük/őrzőjük életére, ök éppenséggel a világ legizgalma­

sabb egyéniségei, akiknek a társaságát mi is roppantul élveztük. A fejezetben első­ sorban a három legismertebb ősi koponyával foglalkozunk, amelyekkel volt alkal­ munk személyesen is megismerkedni. Bátran elmondhatjuk, hogy mindannyian szívbéli barátaink, akik kihatottak sorsunk alakulására. Az alfejezetek sajátos nézőpontból veszik sorra az egyes koponyákat. Kezdjük mindenekelőtt fizikai leírásukkal, amelyet történetük elbeszélése követ (már amennyit ismerünk belőle). Nem feledkeztünk meg az őrzők személyes megjegy­ zéseiről sem, amelyek közvetlen élményeikre vonatkoznak a gondjaikra bízott ko­ ponyákkal. Ezt követően azoknak az élményeiből merítünk, akik közvetlenül e koponyák közelébe jutottak, így önök is képet alkothatnak arról, milyen is egy ilyen „ráhatás". Végül saját gondolatainkat vetjük fel a témában minden egyes kristálykoponya jelentőségéről és végső céljáról. Az utolsó alfejezetben rövid leírást találnak néhány más kristálykoponyáról, amelyekről hallottunk vagy amelyekkel találkoztunk utazásaink során, s hitünk szerint az ősi vagy régi csoportba tartoznak. Célunk nem a maradéktalan számba vétel, mivel erre nincs elég helyünk ebben a kötetben, de hiszünk abban, hogy ér­ demes minél több kristálykoponyát megismertetni a nagyközönséggel, mivel az összes létezőnek csupán egy töredékéről van tudomása. Az ősi és régi koponyák közti fő különbség a külső megjelenésben és a kisugárzott energiában keresendő. Amint azonban önök is hamarosan értesülnek róla, végső soron mindegy, hogy a három csoport közül melyikbe is tartozik a szóban forgó koponya, mivel mind­ nek sajátos célja és küldetése van, s mind tökéletes harmóniában dolgozik össze. Ha érzékenyek a spirituális, természetfeletti erőkre, javasoljuk, töltsenek pár percet meditációval a fejezet kristálykoponyáiról készült képekkel, vagy koncent­ ráljanak azokra, amelyek valamiként megszólítják önöket. Úgy tudjuk, hogy a kristálykoponyák bármely képmása (beleértve a róluk készült illusztrációkat és fotókat) magában hordja a valódi tárgy rezgéseinek lényegét. Hadd ejtsünk el itt egy intő szót is: val,

Miután behatóan foglalkoztak a fejezet egyik vagy másik koponyájá­

időre lesz szükségük a visszatéréshez a valóságba.

Legyenek hát óvatosak!

A Mitchell-Hedges koponya,

a

„Szeretet Koponyája "

(őrzője: Bill Homann, USA; korábban Anna Mitchell-Hedges tulajdonában volt) Úgy véljük, hogy a Mitchell-Hedges kristálykoponya talán a legfontosabb az összes eddig ismert közül. Az elmúlt harminc év során sokak kerültek vele személyes kap­ csolatba, és számolhatnak be érdekes élményekről. Mindezt Miss Mitchell-Hedges nagylelkűségének köszönhetjük, aki szeretettel osztotta meg ritka kincsét embertár­ saival. Mostanra ez a feladat az új őrzőre, Bili Homannre hárult, aki az 1970-es évek óta szoros barátságban állt Miss Mitchell-Hedgesszel. Amióta csak a koponya léte a világ tudomására jutott az 1930-as években, megmozgatta az emberi képzeletet, s azóta is a világ egyik legnagyobb rejtélyének tekintik. Emberek tömegei csodálták meg tökéletes felépítését, mások meg sajátos erőt, kisugárzást tapasztaltak a közelé­ ben. Hiába azonban az eltelt tetemes idő, sok mindent nem értünk e koponyával kapcsolatban. Többek között, hogy honnan származik, és valójában mit is képvisel.

Fizikai megjelenés A kristálykoponya tiszta kvarcból készült, és két darabból áll: az egységes felső részből, amely magában foglalja a felső állkapcsot (cranium), továbbá a különvá­ lasztható alsó állkapocsból. Súlya 5,19 kiló. Rápillantva látni, milyen tökéletesen tiszta a kvarc, mintha csak üvegen néznénk keresztül. A koponya felépítése csak­ nem teljesen megegyezik a sajátunkéval. A ritka kivételek közé tartozik a pofa­ csontok nyitott fogantyúja. Oldalt a koponya lekerekítettebb, mint az emberé (ez kicsivel szögletesebb). Apró különbségek a fogazatnál is fellelhetők. Az arcvonások finoman és apró­ lékosan megmunkáltak. Az alsó állkapocsba két parányi lyukat fúrtak, ezenkívül azonban min­ den kicsiny szöglet és bemélyedés megegyezik az emberi csontozatéval. A koponya anyagán belül finom erezet és zárványok fedezhetők fel. Ha felülről tekintünk rá, szalag alakú prizma tükörképét vesszük észre a koponyaalapba vés­ ve. Ez a prizma belső lencse szerepét tölti be, megtörve és hátulra, avagy a felső tájékra vetítve a szemüregbe hulló fényt. Amint azt már a második fejezetben említet­ tük, Frank Dorland és Richárd Garvin szerző a kaliforniai Hewlett Packard cég laboratóriumá­ ba vitte a koponyát, ahol különböző kísérlete­ ket végeztek vele. A tudósok többek között be­ bizonyították (Mr. Dorland kérésére), hogy a koponya két különálló részét ugyanabból a da-

rab kvarckristályból faragták. A szakembereket különösen az állkapocs pontos megformálása lepte meg. Megállapították továbbá, hogy bárki is volt a koponya készítője, tökéletesen figyelmen kívül hagyta a kvarckristály természetes tenge­ lyét, mi több, ennek ellenére metszette ki a formát. 1990-ben Joshua abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Új-Mexikóban ta­ lálkozhatott egy közismert régésszel, aki elmondta, évekkel korábban megvizsgál­ ta a szóban forgó koponyát, s kicsiny hézagot fedezett fel az alsó és a felső állka­ pocs között. Egyúttal azt is állította, hogy az alsó egy fiatal felnőtté, és sehogyan sem tartozhat az eredeti kristálykoponyához (amint látjuk, a kérdés vitatott). A megmunkálás nyomaira a koponya felszínén egyedül néhány koncentrikus vé­ set enged következtetni a fogazaton, amelyeket Frank Dorland figyelt meg. Nem tudjuk, későbbi eredetűek-e ezek, mint maga a koponya.

A koponya története Anna történetét valójában mostohaapjával, F. A. Mitchell-Hedgesszel kell kezde­ nünk, aki 1882-ben született Angliában. A felfedező-világutazó természet már a fiúban is megmutatkozott. Első expedícióján tizenhat évesen vett részt egy atyai jó barát közvetítésével: egy rézbánya feltárása volt ez Norvégiában. Könyvében - Danger My Ally — így ír kalandor véréről: ... veszedelmek nélkül nem lett volna értelme az életemnek, sem ok arra,

hogy egy szalmaszálat keresztbe tegyek.1

Ez a ka­

landszomj vezérelte egész életében. Égett a vágytól, hogy felkeresse Közép-Ameri­ ka ősi civilizációinak maradványait, köztük a maja, azték és tölték romokat, ame­ lyekről addig könyvekből olvasott. Mielőtt 1923-1927 között lebonyolította híres expedícióit Brit Hondurasba (a mai Belize), többször beutazta Észak-Amerikát és Közép-Amerika bizonyos te­ rületeit. Ezek a korai évek széles körű tapasztalatokhoz és jártassághoz segítették. A kor leggazdagabb üzletembereinek dolgozott ebben az időszakban. Amint arról önéletírásában is megemlékezett, 1913—1914-ben együtt utazgatott a híres mexi­ kói banditával, Pancho Villával. Amikor azután 1917-ben egy üzleti úton a kanadai Ontario államba, s ott is Port Colbourne-be vetődött, közbelépett a sors, és mindörökre megváltoztatta az életét. Ekkor találkozott egy félszeg, tízéves kislánnyal, Anna-Marie le Guillonnal, aki mindkét szülőjét elvesztette. Két kollégája ismerte a kislány családját, csak épp nem tudták, mivel lehetnének a segítségére. Mivel tudták, milyen jó szí­ vű Mitchell-Hedges, felvetették, hogy magához vehetné a lánykát. így azután Anna-Marie, aki épphogy csak törte az angolt, vonatra szállt az idegen bácsival. Az évek során a legjobb barátok lettek, és őszintén megszerették egymást. Mitchell-Hedgesnek gondja volt rá, hogy fogadott lánya az elkövetkező nyolc-kilenc

1

Mitchell-Hedges, F. A.: Danger My Ally. St. Catharines, 1 9 9 5 , Mitchell-Hedges & Honey.

évben jó nevelésben részesüljön, miközben ő tovább hódolt szenvedélyének, s folytatta felfedező útjait Közép-Amerikában. F. A. Mitchell-Hedges a British Museum maja bizottságának tagja volt. Hitt ab­ ban, hogy a modern civilizáció bölcsője nem a Közel-Keleten ringott, ahogy azt akkoriban sokan tudni vélték, hanem az elsüllyedt kontinens, Atlantisz volt az iga­ zi kezdet. Önéletrajzában is hosszan fejtegette a témát, azt bizonygatva, hogy At­ lantisz valamiféle természeti katasztrófa folytán került hullámsírba. Azt is remélte, hogy ennek a nagyszerű civilizációnak a nyomaira Közép-Amerikában bukkan rá. Természetesen elméletét is szerette volna bebizonyítani a múzeum segítségével. 1921-ben találkozott Lady Richman Brownnal, akivel orvosai közölték, hogy nem sok ideje maradt hátra, ezért vágyott még valami izgalomra. így szegődött Mitchell-Hedges útitársává a karib-tengeri szigetvilágba. 1923-ban híres útjukra indultak Brit-Hondurasba. Itt hallottak először egy elveszett városról, amelyet a helybeli bennszülöttek szerint benőtt a dzsungel. Liverpoolban hajóra szállva meg sem álltak Brit Honduras fővárosáig, Belizéig, ahol megismerkedtek Dr. Thomas Gann katonaorvossal, a maja civilizáció kiváló szaktekintélyével, aki szintén csatlakozott az expedícióhoz. Útjuk során felfedezték a maja-kiese indiánok egy törzsét, akik pontosan azok­ nak a romoknak a közelében laktak, amelyeket ők is kerestek, és hajlandóak vol­ tak segíteni őket ebbéli törekvésükben. A sűrű növényzeten átvágva több maja műtárgyra bukkantak, és végül magát a keresett várost is megtalálták. Sietve viszszatértek hát Belizébe, hogy Brit Honduras kormányzója elé járuljanak, aki húsz­ éves feltárási engedélyt adott a lelőhelyre. A helyi indiánok segítségével felégették a növényzetet, s lassan előtűnt alóla az elveszett város. „Lubaantunnak" nevezték el, ami majául azt jelenti: „a lehullott kövek városa". Területe hozzávetőleg 10-11,7 km 2 -t foglalt el, s piramisok, palo­ ták, teraszok, falak, valamint épületek alkották. Volt ott egy több mint 10 000 fé­ rőhelyes, hatalmas amfiteátrum is. Még abban az évben (1923-ban) Anna is csat­ lakozott a csapathoz (miután befejezte londoni, New York-i és párizsi iskoláit). A fiatal lány novemberben érkezett meg Brit Hondurasba. Most pedig hallgassuk meg Anna történetét arról, hogyan talált rá a kristálykoponyára.

Miss

Mitchell-Hedges

beszámolója

a

kristálykoponya

felfedezéséről

Egy novemberi napon már estébe hajlott a délután, s mindenki az aznapi fárasztó munkát pihente ki a tűző napon, amikor Anna felfedezőútra indult. A város leg­ magasabb építményét, egy piramist célozta meg, mert valami vonzotta oda. „On­ nan bizonyára szép a kilátás" - gondolta. Megtiltották ugyan neki, hogy meg­ mássza a piramist, mert a kövek lazák voltak, nem volt hát biztonságos rajtuk a járás. Most azonban sehogyan sem tudott ellenállni a kísértésnek. A tetőre érve mérföldekre ellátott maga körül. Úgy érezte, akármeddig szívesen ott maradna, csakhogy a Nap még így, estefelé is túl forrón sütött.

Ekkor fénysugár tűzött az arcába. Furcsa módon alulról érkezett. Egy rést vett észre a kövön, innen sugárzott elő a fény, mintha valami lenne odalent. Anna ek­ kor lefutott a papához, hogy elmondja, valami csodálatosat látott, ö egy szavát sem hitte, mi több, bosszankodott is a kislány engedetlenségén. „Csak egy üveg­ cserép, semmi egyéb" — mondta. Másnap mégis összegyűjtött egy csapat férfit - köztük néhány helybeli maját -, hogy mozdítsák el a nehéz köveket a piramisnak erről a részéről. Nem volt könnyű arra a pontra eljutni, amelyet Anna meglátott. Több hétbe került, mire a lyuk anynyira szélesre tágult, hogy beléphettek a piramisba. Amikor a nyílás már elég tág volt, Anna vállalkozott rá, hogy ő megy le legelőször, hiszen ő a legkisebb (mindez a tizenhetedik születésnapján, 1924. január l-jén történt). A felnőttek két kötelet kö­ töttek rá, és leengedték. Szuroksötét kamrában találta magát. Félt, hogy a földön ta­ lán skorpiók vagy kígyók másznak. Amikor talajt ért, ragyogó tárgyra lett figyelmes. A kezébe vette, és az ingébe bugyolálta, hogy megvédje, amikor felvonják a kötélen. A napvilágra érve látta, hogy a kezébe fogott tárgy csaknem átlátszó, életnagy­ ságú emberi koponya. Tiszta kvarckristályból készült, s bár a piramis súlyosan megrongálódott, minden jel szerint nem érte bántódás. Anna ekkor megmutatta a papának, mit talált. Apja elvette tőle a koponyát, és mindenki előtt felmutatta. A környékbeli ma­ ják mind ünnepelni, táncolni és nevetni kezdtek, a földet csókolgatták, akadtak, akik sírtak is. Az expedíció tagjai később megtudták, hogy a maják régi szent tár­ gyukat ismerték fel a koponyában, amely csodálatos módon megkerült. A maják­ nak külön legendájuk élt vele kapcsolatban. Tegyük hozzá, hogy ekkor még csak a koponya felső részét találták meg, az alsó állkapcsot nem. Nagyjából három hó­ nap múlva azt is felfedezték, szintén sértetlenül, egy oltár alá temetve, nagyjából 7,5 m-re az előző lelőhelyétől. Mr. Mitchell-Hedges hevenyészett kőoltárra helyezte a koponyát, amelyet a hely­ beli maják emeltek. Számos szertartással és tánccal tisztelegtek előtte. Doboltak, éne­ keltek és kántáltak körülötte. Tüzet is gyújtottak, amelyet éjt nappallá téve tápláltak. Néhány nap leforgása alatt sokan érkeztek — híre ment, hogy a koponya visszatért. A maja nép mély tiszteletét látva az apa nem akarta elvenni tőlük a koponyát, hanem úgy döntött, hogy visszaadja nekik. Ujjongva örvendeztek ajándékának. A felfedezést követően néhány napra abbahagyták az ásatásokat, miután azonban a koponyát visszaadták a majáknak, folytatták a munkálatokat.

Az expedíció befejezése,

és

ami utána

történt

1927-ben a lubaantuni ásatások is befejeződtek. Mitchell-Hedges egyezséget kö­ tött a British Museummal, valamint a Heye Alapítvány által New Yorkban fenn­ tartott intézménnyel (Museum of the American Indián), hogy leendő kiállítások­ ra nekik adják a leletanyagot. A brit kormány csak ezzel a feltétellel egyezett bele, hogy tovább munkálkodhat a kérdéses területen.

Ahogy közeledett az indulás pillanata, Anna egyre jobban elszomorodott, mert megszerette a maja családot, akiknél ott-tartózkodásuk idején lakott. A helybeliek úgy bántak vele, mintha a saját lányuk volna. Búcsúzáskor a maja törzsfónök egy batyut nyomott Mitchell-Hedges kezébe, amelyben a kristálykoponya lapult. Ez volt a maja nép ajándéka, viszonzásul a sok ételért, orvosságért és ruháért, ame­ lyet az expedíció az évek során nekik adott. Ha a koponya nem kerül ajándékként Mitchell-Hedgeshez, a British Museumot illette volna meg. Az emberek széles tö­ megei így nem láthatták és érinthették volna meg úgy, ahogy az évek folyamán Mitchell-Hedges nagylelkűségének köszönhetően megtehették. A kristálykoponya tehát 1927 óta a Mitchell-Hedges család tulajdona. Kivételt képez ez alól az 1930-as évek elejétől 1944-ig tartó időszak. F. A. MitchellHedges ugyanis egy új expedícióra kölcsönt vett fel egyik ismerősétől, Sidney Burneytől, s a kölcsön zálogát a koponya alkotta. Mr. Burney megígérte Anna pa­ pájának, hogy soha nem bocsátja eladásra a koponyát, és türelmesen megvárja, amíg visszafizeti a kölcsönt. Fia azonban már nem volt ilyen elnéző, és apja meg­ kérdezése nélkül 1943 szeptemberében a londoni Sotheby's egy régiségkereskedő­ jének közvetítésével aukcióra bocsátotta a koponyát. Mitchell-Hedges sietve meg­ tette a szükséges ellenlépéseket, és 1944 elején négyszáz fontért visszavásárolta. Ezért van, hogy a kristálykoponyát egyesek Burney koponyájaként emlegetik. 1936-ban, mialatt Mr. Burney tulajdonában volt, megengedte a Királyi Brit Antropológiai Társaságnak, hogy a British Muséum normál méretű kristálykopo­ nyájával együtt vizsgálatnak vessék alá. A társaság tudósai tanulmányban foglal­ ták össze véleményüket arról, szerintük ki készíthette a koponyákat, s összehason­ lították küllemüket. A British Muséum két szakértője úgy vélte, hogy mindkét koponya ugyanabból a kultúrából származik, s az egyik durva másolata a másik­ nak. Tegyük azonban hozzá, hogy a végkövetkeztetések a puszta látványon és ta­ lálgatásokon alapultak, nem pedig tudományos méréseken. Mitchell-Hedges a maga önéletrajzában - annak is csak az első, 1954-ben nap­ világot látott kiadásában - külön fejezetet szentelt a koponyának. Idézzünk ebből néhány részletet: Magunkkal vittük2 a Végzet baljós koponyáját is. Hogy hogyan került a birtokom­ ba, jó okkal hallgatom el...A Végzet koponyája tiszta kvarckristályból való. A tudósok szerint százötven évig dolgozott rajta több nemzedék,

türelmesen csiszolgatva homok­

kal a jókora darab kristályt, mígnem végül létrejött ez a tökéletes koponya... Megvan legalább háromezer-hatszáz éves, használta titokzatos szertartásaihoz.

és egy legenda szerint a maják főpapja

Ügy tartják, hogy akinek a halálát kívánta, arra

ez a koponya halált is hozott. Úgy beszéltek róla, mint minden rossz végső foglalatáról. Nem

óhajtom próbának alávetni és

továbbmagyarázgatni ezt a jelenséget.

A már említett 1947-es dél-afrikai útra Anna is elkísérte nevelőapját. Az expedí­ ció megkezdése előtt Mitchell-Hedges levelet kapott egy barátjától, amelyben fi­ gyelmeztette, hogy a zuluk úgy hiszik, a kristálykoponya az ő tulajdonuk, ezért legyen nagyon óvatos. Ez a kijelentés azért is fontos, mert alátámasztja abbéli véle­ kedésünket, hogy a Föld legkülönbözőbb pontjain élő bennszülött népek érzik sa­ játjuknak a kristálykoponyát. Erről az útról egy másik történet is fennmaradt. A ko­ ponyát a Zulu Házban állították ki, amelyet a törzs varázserejűnek tekintett. Az épületbe villám csapott, és földig leégett röviddel azután, hogy (nagyjából 1950 kö­ rül) otthont adott a koponyának. A zuluk ezért nagy hatalmat tulajdonítottak neki. Bár apja „a Végzet koponyájának" nevezte, Anna szerint ez csak tréfa volt. A maják elmondták Mitchell-Hedgesnek, hogy a koponya nem csupán halált hozhat

(Anna szerint egyfajta

eutanáziaként,

a fájdalmas haláltusa

megkönnyítése­

ként kell érteni), de a haldokló papok vagy sámánok bölcsességének megőrzésére is használták. Ilyenkor sajátos szertartást végeztek, amelyen részt vett az idős pap, a kristálykoponya meg egy fiatal férfi. A koponyát a földre helyezték a haldokló mellé, majd a fiatalember letérdelt, megérintette a koponyát, s ezzel átszállt rá az idősebb tudása. A rítus lebonyolításában egy másik pap is segédkezett. 1959-ben elhunyt F. A. Mitchell-Hedges, s ezzel Anna lett a kristálykoponya új tulajdonosa egészen 2007-ben bekövetkezett haláláig. 1964-ben a New York-i Vásáron találkozott Frank Dorlanddel, egy restaurátorral, s 1970-ig átadta neki tanulmányozásra a koponyát, mivel szeretett volna tisztábban látni annak külde­ tését illetően. Emellett 1972 és 1973 között a New York-i Heye Alapítvány múze­ umának is átengedte a koponyát, apja emléke előtt tisztelegve, akinek évekig szo­ ros kapcsolata volt az intézménnyel. Sok különböző történet kering azokról a szokatlan élményekről, amelyeket a koponya közelébe kerülők megtapasztaltak. Mialatt Mr. Dorland vizsgálta, szaba­ don látogathatták az emberek, és mély benyomást gyakorolt rájuk. Egy 1970-es tévéinterjúban Anna elmondta, hogy 1963 novemberében egy ízben észrevette, hogy a koponya elhomályosul, és víz szivárog belőle. Hiába törölgette, a víz to­ vább csorgott, s ő rendkívüli hideget érzett a helyiségben, ahol a koponyát tartot­ ta. Aznap a tévét bekapcsolva értesült Kennedy elnök meggyilkolásáról. Annának két további igen érdekes története is van a koponyát övező különös jelenségekről. Az egyik esetre Farley Castle-ben (apja angliai kastélyában), a má­ sikra évekkel később, Anna torontói otthonában került sor. Mindkét ízben lopási kísérletről volt szó, csakhogy a tolvaj vagy odaragadt a koponyához, vagy nem tu­ dott elmozdulni a helyéről. Miután a kristálykoponyát elvitték a közeléből, viszszanyerte mozgásképességét. Amióta a koponya Anna tulajdonába került, bárki szabadon megtekinthette ott­ honában, s emellett számtalan nyilvános előadáson is elébe járulhatott, akit érde­ kelt; Anna főleg iskolákban és gyermekkönyvtárakban mutatta be. A látogatók a vi­ lág minden tájáról elárasztották levelekkel, hogy megosszák vele különleges élmé­ nyeiket. Volt, aki egészségi állapota javulásáról számolt be, vagy arról, miként terelte jobb útra, és miként változtatta meg mindenestől az életét a kristálykoponya.

Miss Mitchell-Hedges 2007 januárjában ünnepelte századik születésnapját. Saj­ nos, ezután már csak néhány hónapig élt. 2007 áprilisától tehát új őrzó'je lett a ko­ ponyának: Bill Homann, Anna drága barátja, aki élete utolsó nyolc évében a gondját viselte. Amint késó'bb olvasni fogják, Mr. Homann komolyan veszi feladatát, s An­ na nyomdokain járva ő is megosztja az emberekkel a szépséges koponya csodálatát. Miss Mitchell-Hedges nagylelkű és kedves ember volt, aki szent küldetésének tekintette, hogy megosztozzon az emberekkel a kristálykoponya jótéteményei­ ben, örzó'jeként is komolyan vette feladatát, s bár rendkívül türelmes és elnézó' volt, nem engedte, hogy bárki ostobán viselkedjen a koponya jelenlétében. Mély tisztelettel adózunk annak az elkötelezettségnek, amellyel hivatását betöltötte. Joshua utoljára 2006 kora ó'szén látta, a kilencvenes évei végén. Dacára ennek, te­ le volt életkedvvel és határozottsággal. A magunk részéről ezt az életerőt természe­ tesen a koponya közelségének tulajdonítjuk. Most, hogy Anna eltávozott közü­ lünk, tudjuk, hogy a kristálykoponya jó kezekbe került, s tovább járja a világot az emberek megsegítésére. Végül bizonyára betölti majd hivatását, hogy békességet teremtsen számunkra. Ebben segíti Bili Homann és párja, Donna Demay.

Anna

Mitchell-Hedges

megjegyzései

A Miss Mitchell-Hedgesre vonatkozó szövegrész végén szeretnénk közreadni né­ hány megjegyzését, amelyeket Chris Morton és Ceri Louise Thomas dokumen­ tumfilmjében tett 1995-ben, s amelyet később könyv alakban is rögzítettek A kristálykoponyák rejtélye címmel. 3 Anna a következőképpen beszélt a koponyá­ ról és a hozzá fűződő viszonyáról: En csak a gondviselője vagyok, a koponya mindenkié. Férfias lényege sok boldogsá­ got adott az embereknek,

ezért a világ minden táján körbeviszem. Ezernyi felkérésem

van, jobb szeretem azonban, ha az emberek jönnek el hozzám, hadd lássam saját ott­ honomban

az örömüket...

A koponya egészséget,

boldogságot és életkedvet adományoz.

mindig a szobámban tartom, akkor is, amikor alszom.

Férfiasnak érzem, s

Tudom, hogy vigyáz rám.

Egész életemben vigyázott. Anna úgy vélte, a koponya jó okkal került hozzá és nevelőapjához, s minden megvilágosodik majd, ha eljön az ideje. így beszélt erről: A majáktól tudom, hogy a koponya fontos az emberiség számára. A maja nép aján­ déka ez a világnak.

Ők sokat tudnak. Határozott céllal adták nekünk a koponyát.

Nem ismerem pontosan ezt a célt, azt azonban tudom, hogy a koponya valami igen­ igen lényegesnek a része. Kicsoda

is

Bili Homann ?

Bili 1981-ben ismerkedett meg Anna Mitchell-Hedgesszel, s több mint huszon­ hat éven keresztül rendkívül szoros kapcsolatban álltak. O viselte gondját élete utolsó nyolc évében Indiana állam északi részén, Bili lakhelyén. Joshua először 1992-ben találkozott vele, amikor alkalma volt felkeresni Annát és a kristályko­ ponyát. Kristálykoponyákról szóló első könyvének 4 kiadója, a Ground Editoria révén került a kezébe Bili címe, a kiadó ugyanis a könyv végi függelékben sorolta fel a lehetséges információforrásokat. Ennek a látogatásnak a során Joshuát elkí­ sérte Joke van Dieten, „ET" őrzője és második felesége, Vera Lopez. Felejthetet­ len pillanat volt, amikor a két ősi kristálykoponya egymás közelségébe került (bő­ vebben lásd a hatodik fejezetben). Az elkövetkező években többször nyílt alkalom, hogy Bili és Joshua személye­ sen is találkozzanak, amikor is megvitatták a kristálykoponyák kérdését, és össze­ vetették személyes tapasztalataikat. Időről időre Miss Mitchell-Hedges is elkísérte Bilit, aki szemlátomást mindent elkövetett, hogy kényelmesebbé tegye az életét. Valahányszor a Mitchell-Hedges család kalandjairól beszélt, a szeme a szó szoros értelmében izzani kezdett. Bili maga azt állítja, ha a kristálykoponya nem az ő tár­ saságát óhajtaná, máshoz került volna. E könyv megjelenése idején ő és fia, Brett egy harcművészeti iskolát — Homann Karate Do — vezetnek az Indiana állambeli Crown Pointban. Joshua, csak hogy az olvasó a legfrissebb információk birtokába juthasson a Mitchell-Hedges koponyáról, interjút készített Bill-lel. így közelebb­ ről is megismerhetik ezt a kitűnő úriembert, aki az egész emberiséggel megosztja az új névre elkeresztelt kristálykoponyát, „a Szeretet Koponyáját". Az alábbiakban két beszélgetést olvasztottunk együvé, amelyeket 2008 elején folytattunk le Bill-lel. Az elsőben e-mailen küldött kérdéseinkre válaszolt, a má­ sodik egy dokumentumfilm forgatásán készült. Az utóbbit 2008 májusában su­ gározta az amerikai SciFi Channel, közvetlenül a negyedik Indiana Jones-film be­ mutatása előtt. Reméljük, egyetértenek velünk, miután közelebbről megismerték Bilit, hogy jogos gondviselője ennek a szépséges kristálykoponyának. Kérdés: Mr. Homann, beszélne nekünk egy kicsit az életéről és a nevelteté­ séről? Bili: Amióta az eszemet tudom, a spiritualitás és Isten életem középpontjában áll. Keresztény iskolába jártam, és a hittan volt a kedvenc tantárgyam. Miután vé­ geztem, tovább tanulmányoztam a világ vallásait és a különböző spirituális utakat. Mindig is nyitott voltam a holisztikus életvitelre és gondolkodásra. Az 1970-

1980-as években tanulmányoztam az Eckankart 5 , és itt találtam rá a végső igaz­ ságra. Azóta elköteleztem magam a rózsakeresztes tanok mellett, amelyek a mai napig hatással vannak rám. Kérdés: Mikor hallott először a Mitchell-Hedges koponyáról? Bili: Amikor a légierőnél szolgáltam Panamában, 1968-ban. Emlékszem, lát­ tam róla egy képet egy újságcikkben. Különösnek találtam, és alig tudtam levenni róla a szememet. Panamában a csatorna közelében volt az állomáshelyem. Kitűztem E A. Mi­ tchell-Hedges képét a falra, akiről különféle történetek keringtek. Az egyik sze­ rint azért hívták a csatornához, hogy megtisztítsa egy óriási poliptól, amely telje­ sen elzárta a forgalmat. Szigonnyal vadászta le, apró darabokra szabdalta, amiket a tengerbe vetett. Aztán egy bájos szigeten, Tobagóban időztem épp egy csodála­ tos hotelben, ahol a tulajnak is voltak történetei Mitchell-Hedgesről és a lányáról, Annáról. Ugyanebben a hotelben szálltak meg, amikor cápára vadászva kihajóz­ tak az öbölbe. Ezek a történetek sokáig kísértettek. Évekkel később hallottam Anna Mitchell-Hedgesről és a kristálykoponyáról chicagói barátaimtól. 1981-ben felhívtam Annát, és engedélyt kértem, hogy lát­ hassam őt meg a koponyát. Amikor először megláttam, olyan érzésem volt, mintha örök idők óta ismer­ ném, s azonnal a legjobb barátok lettünk. Ez az érzés csak tovább erősödött, ahogy egyre több időt töltöttünk együtt. Mindketten tudtuk, hogy kötelékünk karmikus. Amikor először pillantottam meg a kristálykoponyát, olyan volt, mintha egy régi barátomat láttam volna viszont. A tisztelet és a bensőséges kapcsolat érzése keveredett bennem. Úgy éreztem, valami titokzatos erő kényszerít arra, hogy a koponyával dolgozzam. Kérdés: Tudná-e részletezni ezt a bensőséges érzést, amely elfogta a kristály­ koponya megpillantásakor? Történt-e valami más is, vagy csupán ez az erős ér­ zés, hogy valahonnan ismeri a koponyát? Bili: Igen, történt egy s más. Visszagondolva úgy érzem, nem is kevés. Olyan álmokat kezdtem látni, amelyek visszavezettek a maja időkbe. Anna is szerepelt bennük a koponyával. Az egyik legerőteljesebb álmomban egyszerre voltam cse­ lekvő résztvevő és szemtanú egy szertartás során, amelynek a kristálykoponya volt a főszereplője. A koponyával való találkozás az egész életemet megváltoztatta, új irányba terelte. Kétséget kizáróan tudtam, hogy végzetem a kristálykoponyához láncol... olyan volt ez, mint egy szellemi ébredés, megvilágosodás. Kérdés: Mr. Homann, most, hogy a kristálykoponya őrzője lett, mit jelent ez az ön számára? Bili: Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy megoszthattam Annával élete utolsó nyolc évét, és a gondját viselhettem. A köztünk kialakult erős kötelék

miatt megbízott abban, hogy eleget teszek majd a kristálykoponyára vonatkozó kívánságainak. Legfőbb üzenete a világ számára az, hogy hagyjuk hátra önös érdekeinket, és fogjunk össze, támogassuk egymást feltétel nélküli szeretettel. Hiszen minden élőlény hozzájárul a nagy egészhez és mindenki szent. Nem különülünk el egy­ mástól, mindannyiunkat összeköt a szeretet. Ahelyett, hogy mindenki a maga kis szűk világában élne, meg kell tapasztalnunk a közös, egyetemes tudatot. Akadhatnak, akik csodálkoznak, ugyan miért én őrzöm a kristálykoponyát. Hitem szerint azért, mert a múltban is kapcsolatban álltam vele. A koponya ugyanis ott van, ahol kedve tartja. Bár én választottam ezt az utat mellette, ő is ki­ választott engem. Multidimenzionális, kölcsönös kapcsolat a miénk, amely akkor szűnik meg, ha már nem lesz ínyemre ez a valóság. Azt is érzem, hogy a kristálykoponya célja itt, a Földön, hogy magasabb rendű tudatállapothoz segítse az emberiséget. Akkor majd leomlanak azok a gátak, ame­ lyek megakadályozzák az egységtudatot és a szívbéli közös munkálkodást. Ez hoz­ za el a nagy gyógyulást, s ezért nevezzük őt „a Szeretet Koponyájának". Kérdés: Amikor azt mondja, mindenben Anna Mitchell-Hedges kívánságait óhajtja követni a koponyára vonatkozóan, s úgy megosztani a világgal, mint ő annak előtte, valami konkrét kívánságra is gondol? Elmondaná, miről van szó? Bili: A kristálykoponya volt Anna élete, s az irányította mindennapjait, hogy miként oszthatná meg a világgal. Bárki, aki közelebbről ismerte, részesült az ő szerény, soha nem követelőző szeretetéből. Aki egyszer látta, úgy érezte, öröktől fogva ismeri. Határozott kívánsága volt, hogy szabadon megossza az emberekkel a koponya áldásait, s mindenkinek módot adjon ezek közvetlen megtapasztalására. Én is hozzáférhetővé szeretném tenni mindazok számára, akik érdeklődnek iránta és a titkait kutatják, ami pontosan megfelel Anna észjárásának. Kérdés: Ez volt hát Miss Mitchell-Hedges kívánsága? Bill: Igen, ez. Nem szerette volna múzeumba zárni a koponyát, azt akarta, hogy mindenki a közelébe férkőzhessen, s személyes élményekre tehessen szert vele kapcsolatban. Kérdés: Milyen érzés, hogy több éve egy kristálykoponyát tart odahaza? Ön­ nek milyen élményei voltak vele kapcsolatban? Tapasztalt valami különöset az otthonában? Bili: Azt hiszem, megérti, amit mondani fogok, mivel ön is tart otthon kris­ tálykoponyákat... annyi a különös jelenség, hogy alig győzném elősorolni. Egy­ szerre különböző szinteket érintenek, ezeken zajlanak. Amikor erről kérdeznek, azt szoktam válaszolni: „Semmi különös nem történik. A régi nóta." Hanem ez a „régi nóta" igencsak vad dolgokat produkálhat. De megtanultam, hogy elfogad­ jam, egyensúlyba hozzam az efféle történéseket, és együtt éljek velük. Szerintem ez az „energia". Ahelyett, hogy harcolnék ellene vagy megkérdőjelezném, megta­ nultam követni az áramlását. Amikor így teszek, egyre-másra követik egymást a furcsábbnál furcsább események. Ha leülnék, és erről kezdenék el töprengeni, másra se jutna időm.

Kérdés: Eszerint a kristálykoponya valamiképpen szól önhöz? Bili: Igen. Mindig is kommunikált velem. Érzem a jelenlétét. Olyan, akár egy élő személy, nem pedig mint egy holt tárgy. Valóságos, élő entitás, akivel együtt dolgozom. Kérdés: Elalszik-e valaha is a koponya? Más szóval, mi a véleménye, szünet nélkül sugároz magából energiát? Bili: Nem, a működése rendszerint ciklikus. Például itt és most aludni látszik, mialatt másutt épp tevékeny. Egyszóval, ha a szóban forgó helyen nem is mindig éber, hitem szerint mindig az, csakhogy másutt, más síkokon és dimenziókban. Kérdés: Azt mondta, Anna Mitchell-Hedges évekkel ezelőtt beköltözött ön­ höz. Volt ennek valami határozott oka? Bili: Igen, nagyjából nyolc éve történt. Akkor épp Kanadában lakott egymagá­ ban. Rossz volt az egészségi állapota, és nem volt, aki segítse. Amikor telefonon beszéltem vele, a sír szélén állt. Miután hazahoztam Indianába, a támogatásom­ mal visszanyerte az egészségét. Igazán élvezte utolsó éveit, elégedett és boldog volt. Én pedig hálát adok a sorsnak, hogy részese lehettem örömének. Kérdés: Némelyik válaszából az derül ki, tud olyan előző életeiről, amikor szoros kapcsolatban állt a most tulajdonában lévő kristálykoponyával. Például említette egy maja korban játszódó álmát. Vissza tud-e emlékezni más életekre és kapcsolatokra is a kristálykoponyával? Jómagam hiszek abban, hogy amikor egy tárgy az ember közelébe kerül, ennek az az oka, hogy a szóban forgó tárgy felismeri a lelket a korábbi életekből. Bili: Én meg abban hiszek, hogy egy kristálykoponya nem csupán a fizikai sí­ kon rezeg, és nem csupán testi valónkban lát minket, hanem a lelkünk leglényegét is észleli, és olvas benne. Engem valami odavonzott ehhez a koponyához, és hiszem, hogy a régmúltban kapcsolatban állt velem, s önmagától jött el hoz­ zám. Egy kristálykoponya tehát azt vonz az életébe, akit csak akar, akire a válasz­ tása esik. A magam részéről megtiszteltetésnek veszem, hogy én lehetek a gondvi­ selője. Ügy érzem, ma is azért van velünk, velem épp itt, mert ez a jó neki. Ha nem így lenne, egyszerűen elmenne tőlem, és kész. Tőlem telhetően mindent el­ követek, hogy a javát szolgáljam. Amikor az ember így érez, minden a legnagyobb rendben van, és minden a helyére kerül. Kérdés: És mi a helyzet, Bili, más életekkel? Bili: Nos, megvan az esélye, hogy templomos lovag is voltam, mert rendkívül foglalkoztat ez a világ. Lássuk csak... ami a koponyát illeti... talán Atlantisz ide­ jén is kapcsolatban álltunk, meg többször a maja időkben. Azt hiszem, ezek vol­ tak a legfontosabb időszakok, amelyeket a koponya társaságában töltöttem. Kérdés: Tudom, hogy sokat szándékozik utazni a kristálykoponyával, hogy megossza az emberekkel jótéteményeit. Tervezi-e, hogy más módon is együtt munkálkodik vele? Bili: Igen, bizonyos kutatásokat tervezünk. Fel szeretnénk használni az ún. „fotonkamera" módszert, amely rögzíti a kristályokban zajló energiaáramlást.

Emellett szándékomban áll, hogy aki csak érdeklődik a koponya iránt, az sze­ mélyesen is láthassa. Egyre nő iránta az érdeklődés, ezért mindent elkövetek majd, hogy előadások, konferenciák, kutatás, műhelymegbeszélések, dokumen­ tumok és világ körüli útjaim során közvetítsem a koponyák üzeneteit. Anna volt az egyik kedvenc mesterem, egy nagy lélek, akivel minden együtt töltött nap áldást jelentett. Azt is tervezem, hogy jobban megismertetem a világot ezzel a két nagyszerű emberrel, vele és a nevelőapjával. Szeretném, ha minél töb­ ben tudnának az életükről, a kalandjaikról és mindarról, amit az emberiség javára tettek. Kérdés: M i t tud mondani nekünk ennek a kristálykoponyának az eredetéről? Ki készíthette és hogyan? Bili: Sok történet és hiedelem kering erről. Őszintén szólva nem tudom a vá­ laszt, ahogyan más sem. Döntse el mindenki maga, mit gondol és hisz erről. A leg­ jobb személyesen átélni a koponya közelségét, hogy az ember ösztönösen meg­ érezze, mit jelent számára. Ami engem illet, nem igazán érdekel, kinek van igaza. Fontosabb ennél, amit az ember belül érez. Ha valaki a kristálykoponya közelébe kerül, és megérez vala­ mit, tudni fogja, hogy itt rátalált valamire, mert áthatja a koponya energiája. Én nagyon ősinek gondolom ezt a koponyát. Talán Atlantiszról való, vagy még régebbről. Ennél fontosabb azonban számomra, hogy béke, szeretet és egyetemes harmónia van belekódolva. Amikor összehozzuk egymással a legfontosabb kris­ tálykoponyákat, felerősítjük ezeket a tulajdonságaikat. Valamennyiünknek, akik kristálykoponyák gondját viseljük, közös felelősségünk, hogy elősegítsük együtt­ működésüket, és mindent elkövessünk, hogy egyesített lényegük a lehető legtelje­ sebb mértékben áthassa a világot. Ha ez megvalósul, hiszek abban, hogy az éle­ tünk is jobbá válik. Kérdés: Van-e más üzenete is a kristálykoponyák őrzői számára? Bili: Az üzenetem ez ügyben a következő: hiszek abban, hogy valamennyien fontosak vagyunk, s hogy minden őrző tevékenysége fontos. Természetesen együtt kell működnünk. Én is szeretném ezt tenni mindenkivel. Remélem, ez a kívánság kölcsönös, s a csapatmunka szabadjára engedi majd a kristálykoponyák­ ban elraktározott közös erőket, amelyek előnyösen befolyásolják világunkat. A fejezet utolsó részében néhány olyan történetet adunk közre, amelyek azok­ kal estek meg, akik kapcsolatba kerültek „a Szeretet Koponyájával". Ezért, ha úgy döntenek, hogy elfogadják Mr. Homann meghívását, tudni fogják, mire számít­ hatnak.

Személyes élmények Sandra

Bowen,

(kutató,

Kalifornia,

1Q8S

USA

novembere)

Sandra Joshua első könyvének társszerzője. 1980-ban hallott először a kristályko­ ponyákról, amikor San Francisco környékén részt vett a téma szakértőjének, Nocerinónak az előadásán. Amikor meglátta a „maja kristálykoponyáról" készült diafelvételeket, egészen felkavarták, mert mélyen szunnyadó, előző életeiből szár­ mazó emlékeket ébresztettek benne. Végül Mr. Nocerino tanítványául szegődött. 1985 október-novemberében az általa felállított speciális kutatócsoport keretében módja nyílt rá, hogy együtt dolgozzon a Mitchell-Hedges kristálykoponyával. Sandra látó, s adottságát gyógyításra, tanácsadásra használja. Egy interjúban így beszélt a Mitchell-Hedges koponyával való 1985-ös találkozásáról: Az az ősi kristálykoponya,

amelyet az ég ajándékaként három hétig tanulmányoz­

hattam, a Mitchell-Hedges koponya.

Mivel véleményem szerint a tizenhárom eredeti

6

egyike, mindig is a szívemben fogom hordozni a rezgéseit. A láttára azonnal vissza­ emlékeztem Tibetre és a Portaiában (a dalai láma szent városában) töltött életeimre, amikor ugyanezzel a koponyával dolgoztam. Amikor most elkezdtem vele a munkát, elmondtam az„Om

mani padme hum" mantrát.7 Miközben Mr.

ajtón, hogy megmérje az energiamezőt,

Nocerino

kilépett az

rózsaszín fény kezdett el mérföldekre szétterjed­

ni. Ez alatt a három hét alatt úgy éreztem, hogy spirituális és dimenzionális lények programoznak be,

akik a jövőmet alakítva dolgoznak együtt a koponyákkal...

Képek, hangok és érzelmek formájában jelent meg előttünk a világ története: múltja, jelene és jövője. Mindezt a kristálykoponya sugározta a tudatunkba. Ügy éreztem magam, mint aki a víz alá került, a Belső Föld méhébe.8 Egyszerre éltem át a koponyával a múltat, a jelent és a jövendőt. Mondanom sem kell, ez alatt a három hét alatt egy másik világban lakoztam.

Örök hálával tartozom ezért Anna Mitchell-Hedgesnek, a koponya őrzőjének.

Az alábbiakban néhány további megjegyzést adok közre, amelyeket Sandra kö­ zös könyvünkhöz fűzött, még amikor a Mitchell-Hedges koponyával dolgozott. Kijelentette például, hogy telepatikus kapcsolatban áll a koponyával, amely elpa­ naszolta, mennyire hiányolja koponyafivéreit és -nővéreit, továbbá, hogy a ked­ venc színe a lila. Egyedül az bosszantotta fel, ha Sandra eltakarta a szemét. Hadd idézzem őt magát első könyvünkből: A kutatócsoport színes gélekkel állított elő villanófényeket (a géleket a fénysugár elé helyezték,

majd a koponyára irányították). Arra voltak kíváncsiak,

hogyan válaszol

a különböző színekre. Ha képeket keresünk a kristályok mélyén, ezt a műveletet kris­ tálynézésnek nevezzük. Amikor lila színt vetítettek a koponyára, a hátulján és bal ol­ dalán ufók váltak láthatóvá. A kutatók azt is felfedezték, hogy a narancs és a sárga kombinációja szívó hatást idéz elő saját orrjárataikban Walkerrel,

a kutatócsoport két tagjával)...

(ez történt Sandrával és DaEl

De bármilyen színt használtunk,

mindig

a koponyán belül arany fény áradt szét. A kristálynézés során Sandra kristályférfíakat és -nőket is látott még a kopo­ nyában, emellett vízi lényeket, bálnákat, halakat, szivárványszínű piramisokat és sok-sok ufót. Arra is rájött, hogy spontán kézjelekkel (hasonlítottak a tibeti buddhisták mudráihoz) képes társalogni a kristálykoponyával, és így aktiválhatja azt. Végkövetkeztetései a kutatásaival kapcsolatban a következők: Hiszek abban, hogy ez a kristálykoponya szerető, fejlett ürlények követe, akik a toltékoknak adták, s az ö emlékezetükre maradt közöttünk... Aki eltöltött egy időt a jelenlé­ tében, jobban tudatára ébred önnön lényegének. En is magabiztosabb lettem. Könnyebb a szívemre hallgatnom, és döntéseket hoznom... Nem kell féltenünk ennek a kristály­ koponyának a fivéreit és nővéreit, mert kódolt feljegyzések kíséretében a piramisok alatt találnak majd rájuk azok, akiket a koponyák felszólítanak, hogy keressék meg őket.9

Marcel Vogel,

Kalifornia,

USA

(magnóra

vett interjú,

1Q83)

Marcel Vogel az az IBM-tudós, akiről már megemlékeztünk a második fejezet­ ben. Nyugdíjba vonulása után saját kutatóközpontot hozott létre Kaliforniában a kvarckristályok tanulmányozására. Mint kiderült, egészen lenyűgözték a kristály­ koponyák, s többször is együtt dolgozott a Mitchell-Hedges koponyával. 1983ban egy ízben az „Amit" tanulmányozta, s ekkor beszélt korábbi kísérleteiről is. Néhány részletet közlünk ebből az interjúból: Első ízben,

amikor együtt dolgoztam

Miss Mitchell-Hedges

koponyájával (ponto­

sabban mindketten együtt dolgoztunk vele), az kigyúlt és kivilágosodott.

Úgy sziporká­

zott, akár egy tűzijáték. Aztán visszamentünk az időben, és én egy templomot láttam (még ma is előttem van). Kör alakú volt, benne a koponyával, amely egy középső, nagy emelvényen nyugodott. A templom tetején egy kör alakú bevilágító volt, amelyen át be­ sütött a nap. A papok a koponya mellett álltak, és várták, hogy a sugárkéve elérje. Amikor kigyúlt, ezzel fel is ébredt... A papoknak, akiket láttam,

mind borotvált volt a feje,

minden szál hajukat eltávolí­

tották. Ez azért volt, mert a koponya energiájának átvételét semmi sem akadályozhatta...

Az egyik pap mély levegőt vett, kezét a kristálykoponyára helyezte, majd kifújta a le­ vegőt, hogy feltöltse a koponyát. Aztán egy idősebb, nagy tudású férfi lépett oda, balját a kezelt személy fejére tette, a jobbját pedig a koponyára, hogy átadja az információt... Később fiatalokat láttam, fiúkat és lányokat, mindig világos ruhában, és mindegyik ugyanazt a medaliont viselte.

Ők megfordították a folyamatot, és a koponyában raktá­

rozott információt adták tovább az embereknek. Olyan volt, mint egy iskola, ám nem kellett évekig gürcölni a tudásért, az ember egy ültében hozzájutott mindenhez.

Sandra

D.

A.

Fcrreira,

(spirituális

Sáo Paulo,

Brazília

tanító/gyógyító)

Joshua egy közös barát brazíliai otthonában ismerkedett meg Sandróval 1994ben, ottani útja során. Mielőtt megérkezett, Sandro meditált már a MitchellHedges koponya fotójával, amelyet Joshuától kapott, mivel ennek segítségével szándékozott együtt dolgozni a kristálykoponya energiájával. A meditáció során sokatmondó látomása támadt: három fénylény jelent meg lelki szemei előtt. Látva a fotó iránti érzékenységét, Joshua természetesen kíváncsi lett, hogyan reagálna Sandro a Mitchell-Hedges koponya cementmásolatára, amely átmeneti­ leg a gondjaira volt bízva, s amelyet magával vitt Brazíliába. Sandro tehát leült, és negyedórát elmélyülten meditált a másolattal. Az alábbiakban az ő tapasztalatait foglaljuk össze. Azt állította, hogy röviddel a meditáció kez­ dete után asztrális utazásra indult, csakúgy, mint amikor a fotóval meditált. Azt mondja, először hidegnek érezte a másolatot, amikor hozzáért, ám alighogy mantraként az „Om" hangot kezdte ismételgetni, anélkül hogy a to­ vábbiakban a koponyához ért volna, érezte, mint árad szét annak közepéből az energia, amely hőhullámként borította el egész testét. Aztán ő maga jött mozgásba, s egy másik téridősíkra került. Egy négy fokból álló lépcsőn látta lemenni önmagát, ahonnan egy helyiségbe lépett. A falat nagy, kockára vágott kövekből rakták, mindegyik ugyanolyan alakú és méretű volt. Sandro így írt erről: Bal kezemben vittem a Mitchell-Hedges koponyát,

míg a jobb tenyeremet széttár­

tam. Nem láttam a saját arcomat, de a ruhám olyan volt, mint a szerzeteseké, hosszú, barna csuha. Járás közben éreztem, hogy magas növésű vagyok. A helyiségbe lépve sok egybegyűltet pillantottam mindférfiak.

A jobbomon

meg.

A jobbomon állók fehér köntöst viseltek.

térdepeltek,

s a fejüket lehorgasztották.

Éreztem,

hogy

Sandro úgy érezte, azért lépett ebbe a helyiségbe, hogy energiát adjon a jelenlé­ vőknek. Ez az energia a kezéből áradt, mialatt a kristálykoponyát tartotta. Ahogy elhaladt valamennyi földön heverő beteg mellett, megérintette és ezáltal gyógyító energiában részeltette őket. Miután ezzel végzett, átment a következő helyiségbe. Ebben a pillanatban azonban visszatért a testébe, és tudatára ébredt önmagának. Később ezt írta levelében: A testembe visszakerülve nagy erőt észleltem magamban. tudás birtokába kerültem a fenti élmény által,

mintha

Úgy éreztem,

hatalmas

bizony kapcsolatba kerültem

volna magasabb énemmel vagy Istennel. Legvégül ezzel zárta sorait: E két élmény - a fotóval és a másolattal — után már nincs szükségem arra, hogy mó­ dosult tudatállapotba kerüljek, hozzáférek tudatomnak ehhez a

s így tegyek szert információkra. tartományához.

Korábban

Mostantól azonnal

többnyire fáradtan

tértem

nyugovóra, ám a fotóval való első tapasztalatok után kevesebb alvásra van szükségem, és jobb a közérzetem. Nem fáradok el olyan hamar, megnőtt az életerőm.

Összegzés Anna Mitchell-Hedges azt állítja, hogy a szomszéd faluból származó agg maja sze­ rint a koponya igen-igen régi. A maja papok legalább háromezer-hatszáz évesnek mondják, s haj és homok segítségével csiszolták ki jelenlegi formájára. A papok azt is elmondták, hogy a koponya tud beszélni, de hogy hogyan, arról hallgattak. E A. Mitchell-Hedges személy szerint úgy érezte, hogy a koponya akár a legendás Atlantiszról is származhat, s felfedezésében az elsüllyedt kontinens bizonyítékát látta. Két dolog van ezzel a kristálykoponyával kapcsolatban, amiben mindenki egyetért. Egyrészt, hogy nagy szakértelmet igényelt az elkészítése. Másrészt, hogy sokan erős energiát érzékeltek és mélyreható tapasztalatokat éltek át a közelében. Joshua számára az összes kristálykoponya közül, amelyekkel személyesen dol­ gozott, beleértve a saját tulajdonában lévőket is, ez változtatott sok szempontból is a sorsán, éspedig hihetetlen módokon. Ennek ellenére csak igen rövid időt tölt­ hetett el a jelenlétében az évek során. Blue Arrow Rainbow-nak már jó ideje üzengetett a koponya, amikor 2008-ban végül közelről is láthatta. Az általa kül­ dött telepatikus üzenetek mindvégig szeretetteljesek és felemelőek voltak. Mire következtethetünk tehát mindebből? A Mitchell-Hedges kristálykopo­ nya kitartóan őrzi titkát. Máig követendő mérce a jelenkori koponyakészítők szá­ mára, akik mindent elkövetnek, hogy leutánozzák. A mai napig lenyűgözi az em­ beri képzeletet. Bizonyság erre a rengeteg elektronikus levél, amelynek írói arról érdeklődnek, hogyan kereshetnék fel személyesen is. És mindmáig általában erre

a koponyára gondolnak, amikor a témát említik. Az egyik legnagyobb hatású kristálykoponyáról van tehát szó, amely kitartóan beleszól az emberek életébe, és­ pedig szerető, segítő szándékkal.

„Ami",

az ametiszt kristálykoponya

(őrzői: Stan Chan, Eric Ramirez és mások, Egyesült Államok) „Amiről" (ejtsd: Éimi), az ametiszt kristálykoponyáról 1979-ben szerzett tudo­ mást a világ. Ez volt az első ősi kristálykoponya, amelyet Joshuának módja volt személyesen is felkeresni és megfigyelni 1983 áprilisában, közvetlenül azelőtt, hogy jelenlegi tulajdonosaihoz került. Blue Arrow Rainbow 2001 novemberében látta a koponyát (ennek ellenére igen régi barátjának tekinti) a kaliforniai San Josében, a koponya akkori „lakhelyén". Néhány tudományos vizsgálatot szándé­ kozott elvégezni vele (bővebben lásd a hetedik fejezetben). „Ami" az első nagymé­ retű ősi kristálykoponya, amely napvilágra került, s amely ametisztből készült. Je­ lenleg Kaliforniában tartózkodik egy csoport üzletembernél, akik 1985-ben sze­ rezték meg. Itt fejezzük ki hálánkat a csoportból Al Ramireznek (2006-ban elhunyt) és Stan Channak, akik engedélyezték, hogy megosszuk az olvasóval „Ami" történetét, és közreadjuk a fotóját. Nem sokat mondhatunk róla, minden­ esetre, amit keveset megtudtunk róla az évek során, azt közreadjuk. „Amit" mindketten nagy becsben tartjuk. Ez volt az a kristálykoponya, amely felhívta a témára Joshua figyelmét, Kék Nyíl Szivárványnak pedig egyenesen a szívéhez szól. Úgy emlékszik, hogy előző életeiben igen közel állt hozzá.

Fizikai megjelenés „Ami" nagy, csaknem emberi méretű kristálykoponya, amely egyetlen igen sötét ametisztből készült, s úgy tudjuk, hogy Mexikóban ásták ki. Halántéktájon kör alakú behorpadások láthatók, az állkapocs felső részén, közvetlenül a pofacsont alatt pedig kerek lyukak. Hátrafelé a fej enyhén megnyúlt. A fogazat és az orr inkább elna­ gyolt, mint a valóságot idéző, s korántsem annyira

részletezett,

mint

a

Mitchell-

Hedges koponyánál. A szemüreg kere­ kebb, és mélyen a kvarcba vág. A kristály maga márványos hatást kelt, imitt-amott különböző árnyalatú lilás foltokkal. A koponya teljes kerületét fehér, kígyó-

zó vonal fogja át, amely valamelyest az emberi koponyavarratokra emlékeztet. A vonal két oldalán az ametiszt a környezettől eltérő lilás árnyalatot ölt, ami arra utal, hogy a koponya esetleg kvarcfürtből készült. A tarkótájon, jobb oldalt kife­ jezett fehér folt látható, amint azt a mellékelt fotó is jól mutatja. Nem tudjuk biz­ tosan, miféle anyag alkotja. A kristálykoponya súlya hozzávetőleg 3,86 kiló. A könyv megjelenése idején 1999 óta hat befektetőből álló csoport árulja a kali­ forniai San Jóséban. A kristálykoponyát 1979-ben a Hewlett Packard vizsgálta. A kutatók állítása szerint nincs nyoma, hogy hidraulikus eszközök vagy nagy nyomás játszott volna közre az elkészítésében. Ezt a koponyát is természetes tengelye ellenében faragták ki, ami azt jelenti, hogy ha egy hidraulikus szerszám hozzáérne, azonnal rapityára törne. 1 0 A koponya története Az alábbiakról Al Ramirez, a volt tulajdonos révén értesültünk 1999-ben. Al 1998-ban került kapcsolatba Joshuával, és ez a kapcsolat egészen elhunytáig fenn­ maradt. Egészen haláláig Al volt a koponya fő képviselője a nagyközönség előtt. Jelenleg a befektetői csoport ügyvédet fogadott a képviseletére. Al volt az, aki 2001-ben, közös kutatásaink során az „Ami" nevet javasolta a kristálykoponyá­ nak (bővebben erről a hetedik fejezetben szólunk). „Amit" 1979-ben hozta az Egyesült Államokba két mexikói férfi. Francisco Marzano Reyes volt a tulajdonos, ügynöke pedig John Zamora. Mr. Reyes maja papnak, a Maja Testvériség tagjának mondta magát, s kijelentette, azért kínálja el­ adásra a koponyát, hogy a befolyó összeget faluja szegényeinek ajánlja fel Mexikó­ ban. A páros egyéb mexikói műtárgyakkal is rendelkezett, köztük több festmény­ nyel és egy elefántcsontból faragott feszülettel. Mr. Ramirez történetesen látta valamennyi eladásra bocsátott tárgyat, s végül egy befektetői csoporttal együttműködve megvásárolt tíz festményt, s kölcsönt is adott Mr. Reyesnek. Ennek a kölcsönnek a biztosítéka a kristálykoponya volt, amelyet Francisco Reyes átadott a befektetőknek egy festmény és a feszület társa­ ságában. „Amit" — akkor még csak ametiszt koponyának nevezték — kezdetben egy San José-i művészeti galéria páncélszekrényében őrizték (Joshua is ekkor látta először). Az 1980-as évek végén a koponya átkerült egy másik befektető házi széf­ jébe Kaliforniába. Bár Mr. Reyes megígérte, hogy egy éven belül visszafizeti a köl­ csönt, ígéretét nem tudta betartani, ezért a koponya 1985-ben a befektetők tu­ lajdonába került. Mr. Ramirez elmondta, szükségszerű, hogy egy ilyen értékes tárgyat csak egy csoport tudjon együttesen megvásárolni, egyetlen magánsze­ mélynek nem lett volna ennyi pénze. Francisco Reyes így számolt be Mr. Ramireznek a koponya történetéről:

Ügy hírlik, amikor 1876-ban Mexikó élére került, Porfirio Díaz tábornoké volt a koponya. Korabeli beszámolók szerint 1876és 1910 között elnöki íróasztala díszhe­ lyén tartotta. Mr. Reyes állítja, hogy több fotó is készült az elnökről és íróasztaláról, rajta a jól látható koponyával. 1910-ben kitört a mexikói forradalom és polgárháború, s egy évre rá Díaz tábornok elmenekült az országból. A kristálykoponya 1910-ben így a Lascurian család kezére került. Mr. Reyes szerint 1979-ig itt is maradt, ő akkor vá­ sárolta meg tőlük. Amit ezenkívül az „Amiről" tudunk, az egyedül Joshua közeli barátjától, Steve Mehler egyiptológustól származik. Régészként paranormális képességeit is kama­ toztatja. Az alábbi adatok tőle, a vele készített interjúból valók, amely első köny­ vünk írásakor készült 1986-ban. 1979 novemberében Steve a Rózsakeresztes Rend kutatási igazgatója volt a ka­ liforniai San Jóséban. Mr. Zamora ez idő tájt kereste fel a rendet, s újabb kristály­ koponya fényképeit hozta magával. 1 1 Steve engedélyt kapott, hogy 1980 január­ jában dolgozzon ezzel a tiszta kvarcból való koponyával, és pszichometrikus mé­ réssorozatot végzett vele. Ennek során egy látó vagy érzékeny kísérleti személy leül egy tárggyal, és feljegyzi ekkor támadt benyomásait vagy látomásait. Az egyik ilyen vizsgálat során a kristálykoponyát dobozba helyezték, így a kísérleti alany nem tudta, milyen tárgy hat rá. A kísérletek elsődleges célja a „maja kristálykopo­ nya" eladásának elősegítése volt. Steve mindenesetre így ismerkedett meg a maja pappal és ügynökével, akik felkérték, legyen a segítségükre tudósként és régész­ ként, s igazolja a szóban forgó kristálykoponya hitelességét. 1982-ben Mr. Zamora ismét felkereste Steve Mehlert, azzal, hogy újabb kris­ tálykoponya birtokába jutottak, amely ametisztből készült. Egyúttal azt is meg­ kérdezte, kívánja-e látni ezt a koponyát. O természetesen igent mondott, így négy teljes napig a házába fogadhatta „Amit". Később elmondta nekünk, hogy ez alatt az idő alatt alig jött álom a szemére, annyira felajzottnak érezte magát a ko­ ponya közelében. Ahhoz, hogy elalhasson végre, le kellett takarnia. Az alábbiak­ ban azokat az információkat közöljük, amelyeket Steve a maja paptól hallott „Amivel" kapcsolatban. Mr. Reyes azt állította, hogy a kristálykoponyát a Maja Testvériség papjai őriz­ ték nemzedékről nemzedékre. Azok közé a szent tárgyak közé tartozott, amelye­ ket Oaxaca környékén fedeztek fel, majd elrejtettek. A Testvériség később enge­ délyt adott némelyik tárgy nyilvánosságra hozatalára. Mr. Reyes azt is kijelen­ tette, az a darab ametiszt, amelyből a koponyát kifaragták, nem bolygónkról származik, noha itt készült. Megalkotása az ősidőkbe, Lemúria korába nyúlik vissza, s megvan vagy húszezer éves, ha nem sokkalta régibb. A koponya két kü­ lönálló ametisztkristályból áll, amelyeket valahogyan összeforrasztottak.12 Azt is

állította, hogy nem a maják faragtak egyetlen ősi kristálykoponyát sem. Steve-től viszont azt tudom, hogy a koponya eladásában pénzéhség játszott közre, ezért meglehet, hogy csak az árát akarták felverni a fantasztikus részletekkel. Azt is ész­ revették talán, hogy az imént elmondott történet valamelyest különbözik attól, amit Mr. Reyes a befektetőknek mondott.

Interjú

Al

Ramirezxel

Amikor 2001 novemberében a kaliforniai San Jóséban jártunk, tudományos ku­ tatásokat folytattunk az „Amivel". Jelen volt még Al Ramirez és párja, Stan Chan, akik a hotelszobánkba hozták a koponyát, és részt vettek a kísérletben. Ennek alapvetően az volt a célja, hogy megfigyeljük, milyen hatással van az „Amit" öve­ ző energiamező egy embercsoportra (esetünkben négyünkre - Alra, Stanre, a Blue Arrow Rainbow-ra és Joshuára -, valamint néhány barátunkra). Álnak ek­ kor jutott eszébe az „Ami" elnevezés, ami 'barátot' jelent. A koponya ennél alkal­ masabb nevet nem is kaphatott volna. A továbbiakban Allel készített interjúnkat közöljük, előbb azonban következzen róla néhány háttérinformáció. Al Ramirez tanárnak tanult, s tizenkét éven át tanított Kalifornia és Nevada ál­ lamban. Emellett tevékeny szerepet vállalt a helyi latino közösségben, mivel csa­ ládja Mexikóból származik. Élete során erős megkülönböztetést tapasztalt az amerikai latinókkal szemben, s ideje nagy részét annak szentelte, hogy ezt a nehéz kérdést a közvélemény elé tárja. Végül, de nem utolsósorban annyit mondhatunk róla, hogy hatalmas szíve volt, és ő volt a legkedvesebb, legjobb természetű ember a világon. Évekkel ezelőtt komoly egészségi problémákkal küszködött. így beszélt életének erről a szakaszáról: Ami engem illet, én mindig is élveztem a koponya közelségét. Sokat gondoltam rá, s a gyógyulásomban is segített.

Tudom, hogy erről muszáj az embereknek beszélnem, így

hát ezennel meg is teszem... Nos, egy napon (1991 végén) nem éreztem túl jól magam. Nem fájt a fejem, nem voltak testi fájdalmaim, egyszerűen csak rossz volt a közérzetem. Ezért a nővérem be­ vitt a kórházba, ahol alaposan megvizsgáltak, és érfejlődési rendellenességet fedeztek fel az agyamban. Az orvosok a műtét mellett döntöttek. Azt tervezték, hogy Las Vegasban vagy Nevadában hajtják végre,

esetleg elküldenek San Franciscóba. A lényeg, hogy a

műtétnek aznap este meg kellett lennie. Végül Las Vegas mellett döntöttek, nekem pedig elmagyarázták a tényállást: „Nehéz helyzetben van — mondták. — El kell távolítanunk a rosszul nőtt artériát. Nagyon ritka — tették még hozzá —, hogy idősebbeken végzünk ilyen beavatkozást, általában fiatalok kerülnek kés alá... " Megértettem a helyzet komolyságát,

beleegyeztem az operációba, amit el is végeztek.

Utána se beszélni, se mozogni nem tudtam. Képtelen voltam a karomat mozdítani, egyenesen járni, nem tudtam összeadni és kivonni, még beszélni sem. Ekkor lefeküd­ tem a földre, a koponyát közvetlenül a fejem mögé helyeztem,

és arra gondoltam,

nem-

sokára jobban leszek. A koponya pedig rám sugározta az energiáját. megismételtem a „kezelést". Most pedig újra beszélek,

Újra meg újra

mozgok, gondolkodom, számo­

lok, holott korábban minderre képtelen voltam. Ez volt tehát személyes tapasztalatom a koponyával. Ahogy a múltban segített, úgy most is a segítségemre van, csupán rá kell gondolnom, és kapcsolatba lépnem

vele. Az imént elmondott eset mindenképpen azt bizonyítja,

hogy la calavera1^ sokat tehet az emberért... Az orvosok később azt mondták: „Magának mostanra meg kellett volna halnia, nem pedig felgyógyulnia. "Ez volt hát az én különleges élményem. Amikor megkérdeztük Alt, szerinte mi „Ami" küldetése, a következő felisme­ réseket osztotta meg velünk: Nos, amióta csak felnőttem, úgy huszonéves korom óta érzem, hogy a világban bé­ kének kellene uralkodnia. Mindig is így éreztem. A koponyáról meg azt gondolom, hogy elhozza azokat a változásokat a világbéke érdekében,

amelyekre mindannyiunk­

nak szükségünk van. Ezért a továbbiakban is reménykedem abban, hogy megoszthat­ juk az emberiséggel ennek a koponyának a jótékony hatásait... A koponyával szemben semmit sem kell tennünk, csak természetesen kell viselked­ nünk, nyitottnak lennünk, és olyan módon kommunikálnunk vele, amelyik a legké­ nyelmesebbnek tetszik. ség: nyitottságra...

Tudom, sokak nem szoktak hozzá ehhez, pedig erre van szük­

arra, hogy osztozzunk a koponyával az érzéseinkben. Minél inkább

így teszünk, annál könnyebb együtt dolgozni vele... Ekkor a gondok is elenyésznek, hiszen nem csupán mi nézünk szembe velük, hanem rajtunk kívül a koponya és az összes többi ember is.

Személyes élmények Sandra

Bowen,

Kalifornia,

USA

(kutató,

2001

novembere)

Sandra abba a kutatócsoportba tartozott, amely ekkoriban az „Amit" vizsgálta. Joshua annyi év és első közös kötetük megjelenése után most újra együtt dolgo­ zott Sandrával. Előre örültünk tehát a közös munkának. Az alábbiakban azokat az információkat közöljük, amelyeket Sandra médiumként, megváltozott tudat­ állapotban kapott „Amitől". Először egy nagy maja sámán szelleme jelent meg Sandrának, aki már koráb­ ban, 1992-ben is jelentkezett nála, hogy arra ösztökélje, menjen el a mexikói Palenque-be. Az alábbi információk a sámántól származnak.

A sámán egy maja családot mutat nekem, akik nagyon egyszerűen élnek. A kopo­ nya eredeti őrzője egyszerű ember volt, tele szeretettel. Most látom, amint a koponyát elviszik a faluból. Azt az érzést sugározza felém, hogy megértette, el kell mennie innen, fontos, hogy máshová vigyék. Hasonló érzés, mint amikor egy gyermek tudja, hogy el kell hagynia az otthonát. Ez tehát valamiként a lélek bölcsességéből származik... A kristálykoponya sajátos programot tartalmaz, amellyel előáll majd a maga idején, hogy megossza velünk...

Tavaly augusztusban

a koponya meg akart nyilvánulni. (bele volt programozva),

tehát a

hogy valószínűleg tudott arról

mi történik a nagyvilágban. A koponya a mai napig szoros

kapcsolatban áll azokkal a Ley-vonalakkal, niáig terjednek.

(2001-ben) történt is valami, amiért

Ennek oka pedig,

amelyek Dél-Amerikától egészen Kalifor­

Eszerint egész Kaliforniát védelmezi és gyógyítja az energiájával.

Ez

koponya jelenlegi programozása...

Tavaly augusztus óta egyre többeket vonz magához (akik segítenek újraaktiválásában).

Pillanatnyilag gyönyörű arany fényt bocsát ki. A rezgései nagyon is földközeliek.

A gyógyítók és a hasonló képességekkel megáldottak a közelébe kerülve még jobban el­ mélyíthetik ilyen

irányú adottságaikat...

Al, most olyat látok, ami igazi családod alapja lehet. Ha odamész erre a vidékre (Mexikóban), jól teszed, mert így léphetsz kapcsolatba a koponyával. Ez a te otthonod. A koponya hálás neked, amiért meghallottad kérését, hogy a nyilvánosság elé akar lép­ ni.

Valamikor két darabból állt, amelyeket a Földanya forrasztott együvé. A bal oldala

elektromos, a másik mágneses.

Marcel Vogel, (interjú

az

Kalifornia,

„Aminál" tett látogatás

USA

során,

1Q83 márciusa)

Amint már a Mitchell-Hedges koponyával kapcsolatban említettük, Mr. Vogelnek 1983-ban alkalma nyílt közvetlenül is együtt dolgozni „Amivel". Az ülés so­ rán jelen volt még Mr. Ramirez és még néhányan. Mi rögzítettük Mr. Vogel kulcsfontosságú kijelentéseit a koponya jelenlétében. Mielőtt érdemben kapcsolatba került a koponyával, bemutatta a többieknek, hogyan lehet energiát nyerni tőle. A technika a légzést és a napfonatot hangolja össze. Most pedig hallgassuk meg, miféle információkhoz jutott Mr. Vogel a ko­ ponya történetéről... Menjünk most vissza abba az időbe, amikor a koponya készült, és figyeljük meg, miként munkálták meg...

szálljunk alá a kristálybányába...

látok egy darab kristályt,

amelyet egy hegy oldalából fejtettek ki Brazíliában... már a szagokat is érzem... léle­ gezzetek lassan... ket is érzem...

tartsátok vissza a levegőt... pézsmaillata van... figyeljétek

vel csiszolták a víz alatt...

most már a rezgése­

meg, hogyan munkálták meg a koponyát... Homokkal és kő­ speciális homokkal...

íme egy darab, egy igen nagy darab ametiszt... amikor szétvágták, kettéhasadt, ez csupán az eredeti egy darabja. Egy fehér ér mentén vágtak a kristályba, ott tört ketté...

van egy másik ilyen koponya is valahol. Nem egyedüli példány, mert a kristály párda­ rabját is kifaragták. Egyszer majd erre is rátalálnak. Ha megtalálják, beigazolódnak a szavaim, mert ez a másik koponya tökéletesen hasonló

fizikai

tulajdonságokat mu­

tat. .. már ami a kristályt illeti... egyezik a szemcsenagyság, az erezet és minden egyéb... Az eredeti kristály, amelyből ezt kifejtették, hatalmas volt, egy barlangban találtak rá. A padlatárólfejtették fel, amelyen úgy nőtt, mint egy sztalaktit. Most új információ jön... ez a koponya olyan, akár egy könyvtár, tele adatokkal... olyan civilizáció készí­ tette, amelyik megtanulta kőbe vésni, abban elraktározni az információt. A maja kul­ túra ennek egyik oldalhajtása, az eredeti Atlantisz korába nyúlik vissza. Atlantisz népe áramot fejlesztett kristály segítségével, és információtárolásra (igyfajta számítógépként) használta...

nem

volt szükségük szavakra,

elég volt a gondolatátvitel az információ

rögzítésére... Ha egyik ujjúnkat a koponya tarkójára helyezzük, gramokhozjutunk.

képi információkhoz, pikto­

Most látom magát a civilizációt. Az emberek tarka ruhákban jár­

nak. Mindenkinek kő lóg a nyakában a belevésett jellel. E kövek jádéból, ametisztből vagy kvarcból valók, s viselőjük társadalmi hovatartozását és rangját mutatják. A kő ugyanakkor sajátos rezgéseket is kibocsát, amelyek összekötik ezeket az embereket, és azonnali kommunikációs

lehetőséget biztosítanak a számukra...

A maják, a maja kultúra tudása Atlantiszból eredeztethető. A papok örökítették to­ vább egymás között.

Csupán néhány beavatott volt e tudás birtokában. A tanoncok a

nép segítségével végezték a kétkezi munkát, fejtették a köveket és így tovább. A többség mit sem tudott a templomokban őrzött rejtélyekről. Most a kristály kigyúl,

mélykék

színűre vált... Es, íme, amit feljegyeztek benne... ezek az emberek (a kristálykoponya készítői) nagyon, de nagyon sokat tudtak. Ismerték a levitációt (a levegőben lebegtettek hasonló típusú köveket)...

a lézerrel munkálkodás alapjait...

és az összetartó sugár­

nyalábok képzését. Ebben a kristályban rengeteg tudományos és technikai ismeretet halmoztak fel a kőépítmények emeléséről, amelyek még ma is állnak. Arról, hogyan vágták formára eze­ ket a köveket, és hogyan dolgozták ki őket. Mindezen tudásból a levitáció titka a leg­ fontosabb.

..

Ezt a követ laboratóriumban használták,

egyfajta notebook gyanánt. Eleink, akik

a követ őrizték, alig írtak valamit. Olyan kövekben tárolták az információt, mint ez is itt. Ez a koponya nem teljes... ahhoz, hogy maximális hatást fejtsen ki, emelvényre kell állítani, és megfelelően kiegyensúlyozni. zik,

különböző színekből,

Van egy párdarabja is. Egész csoportjuk léte­

amelyek együtt hatalmas erejű rezgéseket produkálnak...

A koponya egyik alkalmazása, amint látom, az volt, hogy piramis alakú építmé­ nyek,

templomok emelésében segédkezett. A tervrajzokat ebben az eszközben tárolták.

Aztán a helyszínre vitték, az építők pedig telepatikusan ráhangolódtak. így kaptak in­ formációt a pontos méretekről,

és építhették meg szerkezeteiket.

Irineu,

Martins,

Brazília

(levél,

1990)

Irineu Martins egy előadáson vett részt, amelyet Joshua 1990-ben tartott a brazí­ liai Sao Paulóban. Az első kötet angol nyelvű kiadásának is birtokában volt. Ké­ sőbb levelet írt Joshuának, amelyben beszámolt arról, miféle élményeket élt át a hátsó borítón elhelyezett fotó - „Ami" képmása - láttán. Adjuk át neki a szót: Nagyon kedvemre való volt a kristálykoponyák energiája a műhelymegbeszélés so­ rán. Ezért magam is kísérletezni kezdtem az ametiszt kristálykoponya fotójával. Rá­ nézve éreztem, hogy beleférne a saját koponyámba. Ezt képzeltem el akkor is, amikor nemrégiben influenzás lettem. Aztán elgondoltam,

hogy kapcsolatba kerülök az ibo­

lyaszínű lánggal, majd ezt az ibolyaszínű fényt saját koponyámban elkevertem a kris­ tálykoponya

lényegével.

Az eredmény

alighogy abbahagytam a fenti műveletet,

roppant érdekes: jobban

éreztem

magam,

ám

megint erőt vett rajtam a rossz közérzet. így

azután két napig folytattam, amit elkezdtem. Naponta többször is elismételtem, míg­ nem a harmadik napra kutya bajom sem volt... A másik élményem a

fiammal

kapcsolatos. Neki a feje fájt, a gyomra émelygett, és

szintén a kezdődő influenza jeleit mutatta. Elismételtem vele az előbbieket: saját kopo­ nyámba képzeltem bele az ametiszt kristálykoponyát, aztán jobb kezemet a gyerek tes­ tére és fejére helyeztem. Ereztem, amint az energia kezemből a testébe áramlik. Más­ napra ő is jobban lett. Összegzés Mint a többi ősi kristálykoponya esetében is, amelyekről tudomásunk van, 19821993 között sokan számoltak be A m i v e l " kapcsolatos személyes tapasztalataik­ ról, ekkor ugyanis már láthatta a nagyközönség. Az emberek hihetetlen és izgal­ mas történetekről adtak számot, amelyek akár egész életüket megváltoztatták. Amikor Joshua először találkozott „Amivel" 1983 áprilisában, csupán a kopo­ nyáról készült fotót láthatta. Mégis ez volt az a varázslatos pillanat, amely a ké­ sőbbiekben a kristálykoponyák kutatására késztette (lásd az ötödik fejezetet). Amikor azután 2001 novemberében vizsgálatokat végeztünk „Amivel", mindket­ ten éreztük erős jelenlétét (határozottan nőies). Annak is tanúi lehettünk, milyen mélységes hatással volt ez a koponya mindazok életére, akik részt vettek kutatása­ inkban. Újra meg újra bizonyságát adta gyógyító képességeinek, aminek legkifejezettebb példája Mr. Ramirez gyógyulása. Jelenleg, e kötet megjelenése idején „Ami" új otthonára vár, mivel épp eladásra kínálják. Reméljük, hogy bárhová kerül, betöltheti hivatását az emberiség sorsá­ nak jobbításában, amiként azt Mr. Ramirez megálmodta. Ezért is érezzük fontos­ nak, hogy a jelen kötetet drága és csodálatos barátunk, AI emlékének ajánljuk. Egyik álma az volt, hogy valamikor a közeljövőben valamennyi kristálykoponyát összehozzuk, s ezzel az egész világot megváltoztatjuk. Egy napon, tudjuk, megva­ lósul majd. Micsoda nap lesz az!

„ET" (őrző: Joky van Dieten, Hollandia) Az egyik legjelentősebb ma ismert kristálykoponya az „ET" nevet viseli. A körül­ mények, amelyek összehozták gondviselőjével, Joky van Dietennel, a szó szoros értelmében hihetetlenek. Joky azok közé az őrzők közé tartozik, akik megenge­ dik, hogy az emberek személyesen is megtapasztalják a régi vagy ősi kristálykopo­ nyák jótékony hatását. Az „ET"-n kívül legalább hét másik különböző alakú és méretű koponya van a birtokában, több drágakő mellett. Végső célja az, hogy egyszer összehozza a földtekén létező minden kristálykoponyát. Úgy érzi, ennek törvényszerűen be kell következnie, mivel a koponyák mágnesként vonzzák egy­ mást. Neki egyedül annyit engedélyeznek (amit megtiszteltetésnek érez), hogy a világban utaztassa őket (már ez is egy valóra vált álom).

Az „ET" egyetlen darabból álló kvarckristály. Jelenlegi ismereteink szerint ez egye­ düli olyan emberi méretű koponya, amely füstkvarcból készült. Színe a sötét- és vi­ lágosszürke között változik. Súlya 4,99 kiló, felső fogsora előreáll. A fejtető enyhén csúcsos, ugyanez mondható el az állkapocsról is (a koponya férfias jelleget sugá­ roz). A belseje szivárványos hatást kelt, s a magassága nagyobb a szélességénél. A fogazat és az orr rendkívül határozottan kör­ vonalazott, a szemüreg a kör alakhoz közelít. 1995-ben, mielőtt Joky csatlakozott volna Joshuához és volt feleségéhez, Vera Cruzhoz auszt­ ráliai útjukon és ottani kristálykoponya-bemu­ tatójukon, kutatási célra kölcsönadta a szóban forgó koponyát a Kristálykoponyák Nemzetközi Társaságának. A társaság székhelyén, Kaliforniá­ ban egy régész vizsgálta meg „ET"-t, és kijelen­ tette, hogy ilyen felépítésű emberi koponya nem került még elő egyetlen ásatásról sem.

A koponya története Itt azokat az információkat összegezzük, amelye­ ket Joky osztott meg Joshuával közös amerikai bemutatójuk alkalmával, 1999 és 2000 között. A kristálykoponya felfedezése egy guatemalai maja családhoz köthető. 1906-ban épp az udva­ rukban ástak, amikor az ásó kemény tárgyba üt-

között. Kiásva látták, hogy egy kristálykoponya. A család nyomban felismerte a ko­ ponya jelentőségét, azt azonban nemigen tudták, mit kezdjenek vele. Amikor „ET" 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett, még olaj maradványok voltak a „sze­ mén". Nagy valószínűséggel a család végezhetett valamiféle szertartást olajjal. Mivel pénzre volt szükségük, megkeresték egy kristályüzlet tulajdonosát Los Angeles kör­ nyékén, hogy segítségükre legyen az eladásban. Még abban az évben, kora tavasszal a tulajdonost felhívta egy Costa Rica-i hölgy, név szerint Joky van Dieten. Joky Joshua első könyvének függelékéből jutott hozzá a telefonszámhoz.14 Joky rendkí­ vül erős intuícióval bír, s mindig is hallgatott „belső hangjára" (ahogyan ő nevezi). Most is sajátos üzenetet kapott, hogy muszáj felhívnia a szóban forgó üzletet. így is tett, s megkérdezte a tulajdonost, van-e eladó kristálykoponyája. A tulajdonos nem tudta, ki az idegen hölgy, s azt gondolta, talán fel sem mérte, mekkora összeget kel­ lene leszurkolnia. Tudta, milyen kevés ősi kristálykoponya forog közkézen a világ­ ban, eladni meg egyet sem próbálnak. Meg is mondta ezt kerek-perec Jokynak, aki ennek ellenére megadta a tulajdonosnak Costa Rica-i telefonszámát, majd közölte vele (nem is tudta, miért mondja ezt), hogy rövidesen új koponyáról hall majd, s akkor kéri, hívja vissza. Nos, három-négy nap múlva a tulajt felkereste a guatemalai család, s ő megrökönyödve hívta vissza Jokyt. így kezdődik tehát „ET" története. Joky van Dieten Hollandiában született. Családja igen sikeres üzletet vitt: sportkocsikat importáltak és árultak. Az apa megengedte lányának, hogy beüljön ezekbe az autókba, mert Jokyt mindig is izgatta a sebesség. A húszas éveiben járt, amikor ő lett az első nő Európában, aki részt vett profi autóversenyen. Ma is nagy világutazó, és imádja a kalandokat. Az 1980-as években megpillantotta egy könyvben a Mitchell-Hedges koponya egy fotóját. Dániel Cohen 1985-ben megjelent munkája volt ez: The Encyclopedia ofthe Strange. A kötet különböző korok világra szóló talányait és megmagya­ rázhatatlan jelenségeit vette sorra. A képet nézegetve megszólalt Joky belső hang­ ja: „Egyszer még tied lesz ez a koponya" — mondta. Történetünkhöz visszatérve, Joky megkérdezte az üzlet tulajdonosát, létezik-e olyan módszer, amely igazolhatja, hogy a koponya, amelyet most kézhez kapott, valóban ősi, és nem a közelmúltban faragták. Az azt válaszolta, hite szerint van ilyen próba. Később elmagyarázták, hogy a tulaj vizes oldatba helyezte a kristály­ koponyát, majd mágnest merített a folyadékba. Amennyiben a koponyát fémesz­ közzel vésték, a mágnes a felületen maradt legkisebb fémszemcséket is magához vonzza. A tulajdonos a próba elvégzésekor nem talált ilyen fémszemcséket, ezért meglehetősen réginek ítélte a kristálykoponyát. Joky ekkor letétet küldött neki, hogy őrizze meg a koponyát a számára, aztán megbeszélt vele egy későbbi idő­ pontot, amikor Amerikába utazik, ott megtekinti a koponyát, és megvásárolja. 1991 májusában Los Angelesbe repült, hogy megnézze magának új szerzemé­ nyét. Joshua történetesen épp a környéken tartózkodott; előadást tartott a témá-

ban egy helyi tanácskozáson. Az üzlet tulajdonosa ilyenkor árulni szokott, így ta­ lálkoztak, és elmondták egymásnak a legfrissebb híreket, majd Joshua megláto­ gatta az üzletet is, ahol találkozott Jokyval. Ezután mindketten elfogadták a tulaj­ donos vacsorameghívását. Jokynak először volt alkalma megpillantani a csodála­ tos és nem mindennapi kristálykoponyát. Amikor a koponyát Joky elébe helyezték, nem is azt látta, hanem az édesapját, ő jött elő belőle. „Úgy éreztem, apám azt mondja, egyetért azzal, amit teszek. Ezt követően lassan elenyészett" — számolt be élményéről Joky. A koponyát alaposan megvizsgálva azonnal tudta, hogy „ET"-nek kell hívnia (ami 'földön kívülit' je­ lent). Aztán az üzlet tulajdonosánál hagyta a koponyát azzal a meghagyással, hogy később veszi magához. Szeptemberben tért vissza Los Angelesbe, hogy elvigye az „ET"-t. Úgy dön­ tött, magával viszi ausztráliai útjára, amelyet lányával, Michaelával tervezett. Néhány hónapra rá, még Ausztráliában, egyik reggel Joky szörnyű fejfájásra éb­ redt. Évek óta kínozták ezek a rohamok, a mostani azonban olyan heves volt, hogy azonnal orvoshoz akart menni. A kórházi CT-vizsgálat narancs nagyságú agydaganatot állapított meg a jobb szeme mögött. Azonnali beavatkozást java­ soltak, Jokynak azonban nem volt Ausztráliára érvényes egészségbiztosítása. Mi­ vel ez idő szerint kanadai állampolgár volt, az ottani ingyenes ellátásra számítha­ tott. Lánya tehát visszakísérte Kanadába, ahová az újév táján érkeztek meg (1992-ben). Joky a műtét előtt meg szerette volna nézetni magát egy fülöp-szigeti gyógyító­ val. Talált is egy Alex Orbito nevezetűt, akiről korábban olvasott, és aki Kalifor­ niában lakott. Megbeszélt vele egy találkozót, és hat kezelésben állapodtak meg. A kezelések végén Orbito hagyományos műtétet javasolt, hogy Isten egy képzett sebész segítségével a tumor maradványaitól is megszabadítsa a beteget. 1992 már­ ciusában Joky talált is Vancouverben egy jó nevű agysebészt, és két műtéten esett át. A prognózis nem volt éppen biztató: vagy a jobb szem látásának elvesztése, vagy a bal oldal lebénulása, a legrosszabb esetben pedig halál. Joky elmondta Ve­ rának és Joshuának, hogy a műtétek idején két testen kívüli élménye volt, mivel három napig feküdt kómában. Nos, ez az erős akaratú hölgy valóságos orvosi cso­ da, mivel egy héttel a műtét után a saját lábán távozott a kórházból, ráadásul rö­ viddel ezután végérvényesen és szövődménymentesen felgyógyult. Gyógyulása után Joshua meglepetten látta, hogy Joky tele van életerővel és energiával, sokkal többel, mint ami elvárható az ő korában, s a tetejében egy ilyen súlyos műtét után. Joky úgy hiszi, „ET" azért lépett pont ekkor az életébe, hogy a segítségére siessen, ahogyan később is bármikor, amikor szüksége volt rá. Úgy érzi, „ET" gyógyító koponya, ezért a világot járva lehetővé teszi, hogy mások is a közelébe kerüljenek, és közvetlenül megtapasztalják áldásos hatását. Elmondása szerint két évvel a műtét után újabb CT-vizsgálatot készítettek az agyáról. Az or­ vosok a csontok csodálatos gyógyulásáról számoltak be, a műtétnek és persze a daganatnak híre-hamva sem volt! Az orvosok alig hisznek a szemüknek... újabb kori csodának nevezve a történteket.

Az operáció után Joky Svájcba ment, hogy helyrejöjjön, s ott is maradt 1992 végéig. Felfedezte, hogy a koponyával meditálva kérheti tőle a következő felbuk­ kanását. Amint arról már könyvünk elején szóltunk, Miss van Dietennek mos­ tanra tekintélyes gyűjteménye van kristálykoponyákból. „ET"-t egy amazonitkoponya követte, amelyet Mongóliában fedeztek fel 1860 körül, s amely nagyobb az emberi méretnél. A neve „Sui Ting Ur". 1992 decemberében Joky Chicagóba ment, hogy meglátogassa Joshuát. Kará­ csony után megszervezték „ET" és a Mitchell-Hedges koponya találkozását, ame­ lyet ez idő szerint Bili Homann őrzött Indianában. Bili lakása mindössze kilenc­ ven perc kocsiút Chicagótól. 1992 és 1998 között Joky gyűjteménye tovább terebélyesedett. Megszerezte például azt a nagy rózsakvarc koponyát, amelyet Oroszországban találtak az 1700-as évek elején, s amely a „Bébi Luv" nevet viseli. Joky újabb, kicsiny kvarc­ koponyája (mérete az emberi koponya nagyjából 2/5-e) a „Jezsuita". „Darth Vadért", ezt a fekete obszidiánkoponyát német mesterek faragták Idar-Obersteinben 1926-ban. „Manszur" lapis lapuziból készült, amelyet Joky egy perui bennszülött törzstől kapott ajándékba. Végül ott van „Oceana", egy kékeszöld berillkoponya, amelyet az Amazonas-vidéken fedeztek fel, Brazíliában. Nincs a vilá­ gon még egy akkora kristálykoponya-gyűjtemény, mint Miss van Dietené. 2008ra tizenkét kristály- és több drágakő koponyát foglal magába. Bővebben a hölgy honlapján olvashatnak róluk (lásd a függeléket). 2000 nyarán Klaus Dona, a linzi városi múzeum munkatársa e-mailt írt Joshuának. 2001 nyarára kiállítást szerveztek a világ megoldatlan talányairól, és szerette volna, ha egy kristálykoponyát is bemutathat. Joshua azt javasolta, vegye fel a kapcsolatot Jokyval, aki beleegyezett a részvételbe. A kiállítás rendkívül jól si­ került. Miss van Dieten kristálykoponyáit az osztrák televízió is bemutatta. En­ nek nyomán találkozott Dr. Distelbergerrel, aki több érdekes vizsgálatot végzett Joky koponyáival, amelyeket tetemes korúnak ítélt. A tudós eredménye talán má­ sokat is arra ösztönöz majd, hogy tevékenyebben bekapcsolódjanak a kristályko­ ponyák kutatásába. A bécsi kiállítás másik folyománya, hogy Eric von Danikén is meghívta Jokyt, hogy mutassa be kristálykoponya-gyűjteményét az intarlakeni (svájci) Talányparkban. Erre 2004 vége és 2005 eleje között került sor. 2007 nya­ rától 2008 elejéig Joky koponyái hasonló bemutatkozáson vettek részt Koreában és Japánban. Látjuk tehát, hogy a világ egyre jobban megismeri őket.

Joky

van

Dieten

megjegyzései

1999 novemberében Joky beleegyezett, hogy részt vesz egy online párbeszédben a gyűjteményéről. A kérdezők a kristálykoponya-hírlevél címei közül kerültek ki, amelyekre Joshua az évek során tett szert. Joky alábbi válaszai képet adnak arról, hogyan tekint az „ET"-re és a többi kristálykoponyára.

Hogy hol készült az „ET"? Egyelőre nem tudjuk...

bár sok felvetés és elmélet létezik

ezzel kapcsolatban. Az egyiket egy indiántól hallottam, aki dolgozott a koponyával, és úgy érezte, hogy a Plejádokról került a Földre...

Személy szerint úgy vélem, hogy más

univerzumokból származó elmék együttes hatása hozta létre. A koponya az én szememben a gyógyítás segédeszköze. Másoknak is segítségére lehet, hogy vele dolgozva kapcsolatba kerüljenek saját lelkükkel. Hat másik koponyám van. tiszta kvarckoponya),

„ET" szoros kapcsolatban áll „Jezsuitával" (egy kisebb

mivel mindig együtt vannak németországi házamban.

Ügy hi­

szem, a két koponya ugyanazt az energiát testesíti meg. „Jezsuita" az alárendelt, „ET" pedig a mester. Tökéletes összhangban

vagyok velük...

ezért egy csöppet sem zavarnak...

velem

vannak a kis szobámban. Mindenki saját, személyre szabott, alkalomhoz illő üzenetet kap a koponyáktól. És mivel ez az üzenet magánjellegű, nem is kérdezek róla senkit.

Személyes élmények Vera Lopez, (benyomások

az

Illinois,

„ET" egyik fotója

USA kapcsán,

1QQ2)

Joky elküldte Verának és Joshuának „ET" kisméretű fekete-fehér fényképét. Köz­ vetlenül azeló'tt, hogy az év karácsonyán ellátogatott Chicagóba, Vera a képet néz­ ve transzállapotba került. Az alábbiakban az ő megjegyzései következnek, amelye­ ket Joshua magnóra vett. Az első, amit Vera mondott, a következő volt: Kapcsolatom „ET"-vel erősebb, mint bármely más kristálykoponyával. Ebben a pillanatban könnyen kapcsolatot teremtett az „ET"-n belül zajló élettel. Ezt mondta erről: Ő él, nem csupán egy né­ ma kristály. Mosolyog rám, kinyitja és becsukja a szemét. Mozog. „ET" három kép­ zeletbeli jelenetet is mutatott Verának: 1) „ET" egykor az óceán mélyén időzött. Ez még nagyon régen történt, mielőtt a mai ember megjelent a Földfelszínén. „ET" akkor már ott volt. ció gyermeke, amelyet nehéz jellemezni.

Ő egy másik civilizá­

Úgy festenek, mint a halak, holott nem azok.

Emberek, de egyetlen ma élő lényre sem hasonlítanak. Igen fejlett és kedves lények, és nagyon értelmesek is...

isteni természetüket latba vetve élnek. Mentesek a mai ember

negatív kisugárzásától. Hihetetlen faj ez. „ET" elmondta nekem, hogy a Földre kerül­ ve először őket látogatta meg.

2) „ET"-t halra — delfinre — emlékeztető emberek hozták ki az óceánból a száraz­ földre. Ekkoriban nagyméretű állatok (dinoszauruszok) lakták a Földet. „ET" sokáig köztük lakozott, még mielőtt az első emberi lények dolgozni kezdtek vele. 3) Ezután indiánok között láttam viszont, akik kristálykoponyákat használtak val­ lási szertartásaikhoz,

és istenként imádták a koponyát. „ET" valamennyi rítusukban

szerepelt. Megmutatta nekem, hogy az egyik ilyen ceremónia során az indiánok körül­ ugrálták a tüzet, amelynek a koponya volt a közepén. A lángok megvilágításában „ET" mintha belülről kigyúlt volna. Ezek az indiánok igen érzékenyek voltak a termé­ szetfelettijelenségekre.

Istenüknek (férfias jellegűnek) tekintették „ET"-t,

mert sok tele­

patikus üzenetet kaptak tőle. Amikor Vera még alaposabban megnézte „ET" fotóját, még több képet látott emberekről és helyekről. A legjellegzetesebb egy női rezgéseket kibocsátó entitás volt (lénynek nem lehetne nevezni), az első civilizáció leszármazottja - éppenség­ gel a vezetője is —, amelyik még a víz alatt élt. Transzából visszatérve Vera meghal­ lotta, amint „ET" azt mondja: Ez a nő, akit bennem láttál, Joky volt, és ma is ő. Ta­ lán ezért lehet Joky van Dieten ennek a koponyának az őrzője. Végül Vera el­ mondta, erősen az az érzése, hogy igen szoros kapcsolatban áll „ET" szellemével, amely hímnemű kristályentitás volt, mielőtt koponya alakját öltötte.

Beverly (spiritiszta

médium

és

Sydney,

reiki gyógyító,

Ausztrália,

1QQ5.

Test—Elme—Szellem

Fesztivál,

november 24.)

1995 novemberében Joshua és Vera Ausztráliába ment. Joky van Dieten, aki már járt a kontinensen, és szerette is, elhatározta, hogy csatlakozik hozzájuk. Magával vitte két koponyáját: „ET"-t és „Jezsuitát". Kedves barátunknak, Norm Hackernek köszönhetően sikerült a sydneyi tanácskozáson külön pavilont szereznünk. Egy Judith nevű reiki gyógyító jött a pavilonunkba. Először mindkét kopo­ nyával tartottuk a kezelést. Később Judith elmondta, ha két órán keresztül együtt dolgozhatott volna „ET"-vel,

hát teljesen egybeolvad a koponyával. Annyira fellelke­

sítették saját élményei, hogy elhozta a tanárát is, Beverlyt (aki reiki mester). Ot látva Joshuának az volt a benyomása, bármely tárggyal vagy személlyel könnyen paranormális kapcsolatot teremt, hogy olvasson a múltjukban. Ezen a napon Beverly „ET" szószólójává lett. Akik Joshuát látták a kezelés alkalmával, amint a szavait jegyzi, azt mondták, egészen átszellemült az arca. íme, egy része annak, amit Beverly transzállapotban mondott, mialatt „ET"-t fogta: „ET" egy olyan energia

fizikai

megnyilvánulása, amely egy tőlünk távoli (több

mint ezer létsíkra lévő) dimenzió szülötte. Nincs füle, mivel népe nem úgy hall, mint mi; ők gondolatátvitellel cserélnek eszmét.

Nem szavakat,

hanem jelképeket küldenek

egymásnak... mértani idomokat, továbbá színekhez és hangokhoz kötődő frekvenciá­ kat. „ET" létsíkján több entitás is élt, de kivetették őket otthonukból, és elvesztek a kü­ lönböző valóságsíkokon,

egyik dimenzióról a

másikra

bukdácsolva...

Végül „ET" energiája (az entitásnak nincs neve) valahogy belebotlott Földünk rez­ géseibe, és egy része azzá a koponyává szilárdult, amelyet mi is látunk. Nem fizikai lé­ tező, ezért kézzelfogható része, azaz a koponya csupán a földlakók által érzékelhető. Mivel azonban továbbra is telepatikusan kommunikál jelei segítségével, kevesen (az erre érzékenyek) értik őt. Nagyon magányosnak érzi magát, és szomorú, hogy senkivel sem beszélhet így, távol az otthonától... A

benne elraktározott információ a tarkótájon gyűlik fel.

sonló pontokkal

és

vonalakkal

kommunikál,

pontosabban

„ET"Morse-jelekhez ha­ az

ezeknek

megfelelő

fényvillanásokkal.15 Eszerint az információ a tarkótájról (Beverly is itt tartotta a te­ nyerét) áramlik felfelé a koponyán, és a harmadik szemen keresztül lövell elő. azt állította,

hogy energia-

(Beverly

vagy fényörvényt látott a koponyában kavarogni.)

Joshua

személyes

megjegyzése

Az az érzésem, hogy „ET" korábban megpróbált hozzám szólni, én mégsem hal­ lottam meg. Akkor észleltem eló'ször a mondandóját, amikor Beverly kapcsolatot teremtett vele, ezért váltam olyan elvarázsolttá. Az ülés alatt megszólalni sem bír­ tam, mert a hangszálaim teljesen felmondták a szolgálatot. Csupán Beverly szava­ ira tudtam odafigyelni, és leírni azokat. E találkozó idején egész jobb oldalamat eltöltötte valamiféle átütő energia, hogy teljesen beleszédültem. Ügy vélem, „ET" a segítségemre volt ezen a napon, hogy a későbbiekben jobban tudjak kommuni­ kálni más kristálykoponyákkal.

C.

„Ravenia"

(meditáció

Youngman,

idaho,

„ET" fényképével,

USA

1QQQ)

Ravenia Yougman és férje, Raven azok közé tartoznak, akik szeretnének saját je­ lenkori kristálykoponyához jutni. Mindkettejüket évek óta foglalkoztatja a téma. Ravenia egy napon „ET" képmásával meditált. Meglepték a fejlemények, és e-mailben elküldte beszámolóját: A közelmúltban kinyomtattam Miss van Diesen ősi kristálykoponyájának, „ET"-nek egy fényképét, hogy ezzel meditáljak. Ez idő tájt leginkább a származása érdekelt, s

15

Egy másik nő, aki részt vett ugyanezen a tanácskozáson, és kapcsolatba került „ET"-vel, hasonló ta­

pasztalatokról számolt be. Fényvillanásokat látott a belsejében és a harmadik szem tájékán, ami életre hív­ ta saját látomásait.

meg is kérdeztem tőle. Nem voltam teljesen biztos benne, hogyan kellene helyesen le­ folytatnom a meditációt, ezért azt tettem, amit helyesnek véltem. Korábban soha nem meditáltam

koponyákról

készült

fotókkal....

A jobb térdemre vettem 1,81 kilós füstkvarc koponyámat, s jobb kezemet a cranium tetejére tettem. Bal kezemmel ezenközben „ET" fényképét tartottam. Miközben a lég­ zésemre koncentráltam, azon kaptam magam, hogy lelki szemeimmel tekintek a fény­ képre. A belső kép ekkor megváltozott, s én láttam,

amely

leginkább

„ET" arcformáját,

nem

finoman

egy gyémánthoz voltak

azonban

megmunkált lapokból álló ékkövet

hasonlított. határozottan

Nagyjából megőrizte körülírt arcvonásai,

ugyan csupán

számtalan apró lapból állt. Az egyik ilyen a képmás jobb felső sarkában hirtelen szi­ porkázni és ragyogni kezdett. Ez annyira lefoglalta minden

figyelmemet,

hogy a gyé­

mánt/koponya többi része mintha eltűnt volna szem elől... Ezen a „képen"az első részlet, amelyet észrevettem, egy tájkép volt. Ritkás törpecser­ jékkel benőtt, félsivatagos vidék... a homokos talaj nagy része kopár. A háttérben csak­ nem függőleges falat pillantottam meg, és az volt a benyomásom, hogy egy völgy mélyé­ ből szemlélem a környéket. A fal fölött a kék ég makulátlanul tiszta volt, egyetlen felhő nélkül...

Ekkor mozgásra lettem figyelmes...

Valami emberforma ment át a kép bal oldaláról a jobbra. Ez a lény rendkívül érde­ kes volt, annál is inkább, mert rájöttem, hogy egyáltalán nem hasonlít a megszokott emberi alakra.

Mintha gólyalábakon járt volna meglehetősen ügyetlenül. A combcsont

hosszabb volt az átlagosnál. A túl hosszú láb hozzájárult a mozgás szokatlanságához. Minden mozdulat túlzó volt, dacára annak, hogy a lény lassan lépegetett előre... A másik rendhagyó ezen az alakon a fej ormótlansága volt (az emberi koponyával összemérve). A koponyatető lejtős volt, és megnyúlt, akárcsak „ET"-é, csak még kifeje­ zettebben. Az arcot magát nem láthattam,

mert oldalt álltam. A férfira emlékeztető

lénynek barnásvörös haja volt, amely elhanyagoltan tapadt a fejére. Azt is észrevettem, hogy a karja ugyanolyan hosszú, mint a lábal Kivált a váll és könyök közti távolság tűnt szokatlanul aránytalannak. A lény járás közben ugyanúgy lóbálta a karját, aho­ gyan mi, emberek... Az volt a benyomásom, hogy valamiért ez a lény közvetlen kapcsolatban áll „ET"-vel, akit faja valamiféle emlékeztetőnek, névjegykártyának hagyott itt nekünk. Hitem sze­ rint az ő rendkívül időszerű üzenete az lehet az emberiségnek, egyedül bolygónkon.

hogy nem vagyunk

Ugyanakkor az az érzésem, hogy ez csupán töredéke „ET" mon­

dandójának, amint arra a koponya tömérdek lapja is utal. Én csupán egyet láttam kö­ zülük.

Vajon miről szólhat a többi?

Összegzés Én, Joshua (Jokynak köszönhetően) sokkal több időt töltöttem együtt „ET"-veI, mint bármelyik másik ősi kristálykoponyával. Nincs kétségem afelől, hogy rend­ kívül öreg, s hogy Jokyt megbízhatósága, embersége és segítőkészsége miatt vá­ lasztotta őrzőjének.

„ET" határozottan nem emlékeztet az emberi koponyaalkatra. Hogy azután ez a körülmény földkönkívüliek létére utal-e vagy sem, azt döntse el ki-ki maga — Jokyt mindenesetre lenyűgözi a téma. Csodálatos felgyógyulására nincs magyarázat, hacsak nem feltételezzük „ET" közreműködését. Ismerve Joky ha­ tártalan életerejét, biztos vagyok benne, létrehozza azt a kristálykoponya-gyűj­ teményt, amely a sors rendeléséből együvé és mindenekelőtt hozzá magához tartozik. További közismert ősi vagy régi

kristálykoponyák

Mai világunkban jóval több régi vagy ősi kristálykoponya létezik az imént felso­ rolt háromnál. Ezért fontosnak tartottuk, hogy ezekről is megemlékezzünk ebben a fejezetben. Bár nem sikerül egyértelműen igazolni tetemes korukat, mégis jó, ha tudnak róluk. Ha kíváncsiak az itt felsorolt koponyák közül bármelyikre, kérem, vegyék fel nyugodtan a kapcsolatot gondviselőjükkel a függelék adatai alapján. Mivel e kö­ tet lapjain a későbbiekben is szó esik majd a most következő kristálykoponyákról, ez az alfejezet megismerteti önöket alapvető hátterükkel: külső kinézetükkel és valamicskét a történetükkel. A felsorolás rendje a koponyák típusát és nyilvános­ ságra kerülésük hozzávetőleges idejét veszi alapul.

Régi kristályk oponyab „Feszületet magában foglaló koponya" — Tiszta kvarcból való, egy darabból álló kicsiny kristálykoponya, amelynek kristálykeresztjét arany betét fogja össze, a rá­ vésett dátummal (1571). A kristálykoponya 1940 óta a mexikói Redo család tu­ lajdonában van, amely vagy megvásárolta, vagy ajándékba kapta az egyháztól. Párizsi kristálykoponya - Egyetlen darab homályos kvarckristályból áll, súlya 2,48 kiló, 10,95 cm magas és 14,92 cm hosszú. Az arcforma rendkívül kezdetle­ gesen kidolgozott, a kerek szemüreg kúpban végződik, és a fogazatot szemláto­ mást vésték. A kvarcba teljes hosszában méretes lyukat vágtak. Stilizált mivoltá­ val a koponya a régészeti lelőhelyekről előkerült azték és mixték faragványokra emlékeztet. Valószínűleg egy mexikói sírból rabolták el, úgy került Boban, egy francia régiségkereskedő tulajdonába. Úgy tudjuk, hogy 1878-ban Alphonse Pinart a párizsi Musée de l'Homme-nak ajándékozta, s egy ideig ez az intézmény állította ki. 2006-ban átszállították a párizsi Musée du quai Branlybe, s jelenleg is itt őrzik. A British Museum kristálykoponyája - Tiszta kvarcból való, emberi méretű ko­ ponya, amely valamelyest a Mitchell-Hedges koponyára emlékeztet, noha az arc

megformáltsága kezdetlegesebb, és a cranium kissé megnyúlt. A kvarc igen tiszta, bár erezetek és szennyeződések találhatók benne. Súlya 5,45 kiló, hossza 21 cm, szélessége 13,6 cm és ma­ gassága 14,8 cm. Valahol Mexikóban találtak rá. Ez is a régiségkereskedő Boban tulajdonába, majd több magánember után TifTanyhoz, a hí­ res New York-i ékszerészhez került. 1897-ben eladták a londoni British Museumnak. Először 1898 januárjában állították ki. Ez az első embe­ ri méretű koponya, amelyet nyilvánosan köz­ szemlére tettek. „Szél Dala" (Windsong)

- Tiszta kvarcból való,

emberi méretű koponya, súlya 6,304 kiló. Floyd Petri tulajdona. A nyugdíjas rendőrfőnök és CIDügynök 1 6 Texas állam délkeleti részén lakik. 1993-ban késztetést érzett, hogy felkeressen egy videokölcsönzőt Austinban, amely egyúttal kvarc­ kristályokat is árult. Itt vásárolta meg ezt a nagy­ méretű kristálykoponyát (ő azt állítja, hogy a ko­ ponya kérésére). Több látó, aki a bolt közvetítésé­ vel kapcsolatba került a koponyával, úgy véli, egy „Szél Dalának" nevezett Fénylény lakik a belsejé­ ben. Lelke az univerzum olyan részéből származik, amely igen távol fekszik Földünktől. A Petri család két tagja folyamatosan fogja a koponya üzeneteit.

Ősi kristályk-oponyál? „Maja kristálykoponya"

- Egy darabból álló, tiszta kvarc kristálykoponya, súlya

3,95 kiló. Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen.

1979-1980-ban Francisco

Reyes maja pap tulajdonában volt, s négy hónapon át a Nemzetközi Kristálykopo­ nya Társaság (egész pontosan Nocerino) is tanulmányozta. Állítólag helybeli maja indiánok találták meg 1910-ben egy ősi maja városban, Copanban (Honduras). „ M a x " - Egy darabból álló, tiszta kvarc kristálykoponya, súlya 8,17 kiló. Carl és JoAnn Parks őrzi Texas államban. A házaspárra egy vörös kalapos lámától szállt át 1980-ban, annak elhunyta után. A láma 1970 körül kapta egy mexikói maja sá-

mántól, és hathatós segédeszköze volt egy gyó­ gyító központban. Úgy tudjuk, egy guatemalai maja sírból került elő 1924 és 1926 között. Jelen­ leg Miss Parks társaságában utazza be a világot. „Együttműködés" (Synergy) - Egyetlen darab félhomályos kvarckristályból készült. Nagyobb az emberi koponyánál, súlya 7,05 kiló. Enyhén csapott, az arc túlméretezett és előreugró, s egy­ általán nem tűnik emberinek. Igen részletesen kidolgozott, a szemüreget azonban nem vájták mélyre. Belsejében több helyütt kisebb csomó­ sodások láthatók a kristály anyagában. Úgy tud­ juk, hogy egy női misszionárius adományozta a kristálykoponyát egy ecuadori családnak az 1700-as évek elején, mondván, hogy ősi civilizáció terméke. Az 1980-as években egy európai üzletember ismerkedett meg a családdal, aki a kör­ nyéken utazgatott, ékkövek után kutatva. A családfő úgy érezte, neki kell adnia a koponyát, amely 2001-ben jelenlegi őrizőjéhez, Sherry Whitfieldhez került Ari­ zona államban. 2006 óta Sherry a világ különböző pontjain mutatja meg az em­ bereknek. „Szivárvány Nagyanyó" és

„Madre"

—

Két egy darabból álló, tiszta kvarckopo­ nya, amelyekre a tanár és író DaEl Walker és felesége, Laurie vigyáz. „Szivárvány Nagyanyó" gyermekkoponya, amelynek súlya 2,04 kiló, hossza 16,25 cm, széles­ sége 9,37 cm és magassága 10,62 cm. „Madre" 5 kilót nyom, hossza 17,25 cm, szélessége és magassága egyaránt 15 cm. DaEl, „Szivárvány Nagyanyó" gondvise­ lője egyik diákjával cserélte el a koponyát 1987-ben. Úgy tudjuk, a diákra a nagy­ apjáról szállt át, aki két mexikói paptól kapta. „Madre" őrzője Laurie, aki a kris­ tálykoponyát egy magánszemélytől vette meg 1991-ben. A Walker házaspár nyilvános előadásain és műhelymegbeszélésein dolgozik a koponyával. „ S a N a R a " - E z i s egy darabból álló tiszta kvarckoponya, amelynek hozzávetőle­ ges súlya 5,9 kiló, s amely a Nocerino család tulajdonában van Kaliforniában. E R. Nick Nocerino interjújából - amely Morton és Thomas könyvében jelent meg - tudjuk, hogy a kristálykoponyát 1995-ben fedezte fel egy mexikói sírban,

ahová természetfeletti erők kormányozták. „Sa Na Ra" társaihoz hasonlóan szin­ tén a világot járja, hogy segítségére legyen az embereknek. A múltban többször együtt mutatták be „Maxszel". „El-Aleator" és „El Za Ra" - Két igen kicsiny, egy darabból álló, tiszta kvarc kris­ tálykoponya, amelyek elférnek egy tenyérben. Az „El-Aleator" lelőhelyét egy ma­ ja sámán mutatta meg az amerikai Susan Isabelle-nek egy fa odvában, amikor 2000-ben Belizében járt. A sámán akkor ezt mondta: „Vedd el, tudni fogod, mire használd." A két koponya alja lapos, s teljes agyat tartalmaznak, amely alulról lát­ ható a belsejükben. Voltaképpen kis kristályarcok benyomását keltik. Susan egyéb kristályok és kristálykoponyák aktiválására használja őket. Ezek az újonnan aktivált darabok talán a „Maja Fényurakkal" állnak kapcsolatban. Susan Isabelle több könyv szerzője. Utjai során bemutatja a koponyákat a nagyközönségnek, de magánszemélyeket is kezel velük.

Végkövetkeztetések

és

összegzés

Áttekintve a fejezetben megemlített kristálykoponyák őrzőinek történeteit és él­ ményeit, lassan ráébredünk, hogy a koponyák környezetében szinte mentrendszerűen következnek be titokzatos események. Azt is láttuk, hogy varázslatos módon képesek megváltoztatni és jobbá tenni azoknak az életét, akikre hatással vannak, akkor is, ha nem hisznek ebben a hatásban. A gondviselők beszámolóiban ismét­ lődő motívum, hogy a koponyák különös és szokatlan körülmények között ma­ guk találnak rá őrzőikre. A többségük nem kereste őket, egyszerűen csak megje­ lentek az életükben. Ha valaki kíváncsi a kristálykoponyákra, a legcélszerűbb, ha személyes kapcso­ latot keres velük. Kezeskedünk arról, hogy azután minden további mondandónkat megérti e könyv lapjain. Az évek során tömérdek levelet kaptunk a világ minden tájáról olyanoktól, akik bámulatos tapasztalatokról számoltak be a koponyákkal kapcsolatban. Nem tekinthetjük őket futóbolondnak, és nem söpörhetjük félre történeteiket merő kitalációkként. Ennek fényében meglepő kissé, hogy a leg­ több tudós és régész tartózkodik a kristálykoponyák érdemi tanulmányozásától. Talán, ha jobban felfigyel rájuk a közvélemény - mint most, 2008-ban, a negye­ dik Indiana Jones-£\\m bemutatása után is -, végre megkapják az őket megillető figyelmet. Bárhogy légyen is, ideje rátérnünk az utolsó csoportra, a manapság készült, je­ lenkori koponyákra. Tekintsük át először őrzőik történeteit, s hasonlítsuk össze ezeket az ebben a fejezetben tárgyaltakkal. Az ezt követő fejezetben pedig néhány rátermett mesterről is említést teszünk. E következő két fejezet tehát hozzásegít majd a koponyák szerepének megértéséhez, és annak felismeréséhez, hogy miért olyan fontos minden egyes koponya életünk nagyobb összefüggéseinek szem­ pontjából.

4.

FEJEZET

A JELENKORI KRISTÁLYKOPONYÁK ŐRZŐI

E

bben a fejezetben a kristálykoponyák utolsó csoportjával foglalkozunk, az újonnan faragott, azaz jelenkori koponyákkal. Mivel nem szólhatnak a ma­

guk nevében, a legtöbbet úgy tudhatjuk meg róluk, ha meghallgatjuk ó'rzó'ik tör­ téneteit. Az olvasók így képet kaphatnak arról, milyen érzés egy koponya tulajdo­ nosának lenni, és hogyan hat ez ki az ember életére. Mindezt személyesen is meg­ tapasztalhatják, mivel manapság viszonylag könnyű kristálykoponyákhoz jutni.

Akár van már ilyenjük, akár fontolgatják a beszerzését, ebbó'l a fejezetből megtud­ hatják, hogyan használhatók fel a mindennapi életben. Sokszor megesik, hogy miután valaki kapcsolatba került egy kristálykoponyával - személyesen vagy úgy, hogy olvasott róla -, végül maga is keresni kezdi azt, amelyik őt magát szólítja meg, és senki mást. Az alábbiakban bemutatott személyek mindegyike több kristálykoponyára is vigyáz. Jaap van Etten barátunknak és feleségének például több mint száz van a birtokában. Valamennyiükre jellemző, hogy elkötelezetten népszerűsítik a kopo­ nyákat: könyveket és cikkeket írnak róluk. Végül ebben a fejezetben hallanak ró­ lunk is, a mi sajátos élményeinkről a birtokunkban lévő néhány kulcsfontosságú koponyával kapcsolatban, amelyek elfogadtak minket gondviselőjüknek. Azt is felismerhetik, hogy minden egyes koponya aktiválása megismételhetetlen folya­ mat, kivált, amikor rátalál igazi őrzőjére. Igyekeztünk a legjellemzőbb példák kö­ zül szemelgetni, hisz manapság ezrek rendelkeznek egy vagy több kristálykopo­ nyával. Ez a szám a jövőben valószínűleg csak nőni fog.

Szemerey Budapest,

Melinda, Magyarország

Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy közeli barátunkkal, Melindával kezdhet­ jük ezt a fejezetet. Az ok pofonegyszerű: az ő segítsége nélkül nem született volna meg ez a könyv. A magyarok sem tapasztalhatták volna meg — ahogyan pedig megtörtént 2007 óta - a kristálykoponyák energiáinak és lényegének megosztásá­ val járó jótéteményeket. Közvetlenül azután, hogy 2006 őszén befejeződött a hol­ landiai Kristálykoponya Fesztivál, lelkes e-mailt kaptunk Melindától, aki a lelke mélyén úgy érezte, rendkívül fontos, hogy a kristálykoponyák Magyarországra is eljussanak. Ezért elhatároztunk, hogy együttműködünk vele, és 2007 áprilisában

ellátogattunk ide. Melinda egy teljes hétig vendégül látott minket a családjával, ami nem kevés fáradságába került. Gondjainkra bízott kristálybarátainkkal sike­ rült néhány nyilvános előadást rendeznünk, és magánkezeléseket is tartottunk. Ez alatt az idő alatt Melinda minden kényelmünkről gondoskodott, nekünk nem maradt más dolgunk, mint hogy a feladatunkra koncentráljunk. A Szemerey csa­ lád valóságos családtagjainak érezhettük magunkat. Látogatásunk végén Melinda és férje úgy határozott, hogy ők szponzorálják az első Budapesti Kristálykoponya Fesztivált (lásd bővebben a nyolcadik fejezetet). A rendezvényre 2007 októberében került sor, alig fél évvel az első látogatásunk után. Nekünk a hasonló találkozó megszervezése Hollandiában több mint egy évünkbe került, ezért itt mondunk köszönetet Melindának, amiért ilyen gyorsan te­ tő alá hozta az eseményt. Ezek után magától értetődő, hogy ő maga is beszerzett egy kristálykoponyát. Az alábbi interjúban elmondja majd, hogyan történt mindez. Először azonban szóljunk néhány szót róla magáról, továbbá arról, mi a köze a spirituális témákhoz és a New Age-hez. Tapasztalt feng shui szakértő, szerző és ta­ nácsadó, aki elismert mesterektől tanulta ezt a tudományt. Számos televíziós mű­ sorban szerepelt, és könyvet írt a témában. Ö a Magyar Feng Shui Szövetség elnö­ ke és a Feng shui Magazin főszerkesztője. Személyes fejlődése során intuitív gyó­ gyítóvá lépett elő, felfedezte és mélyrehatóan tanulmányozza a rezgések gyógyító erejét. Több, a világbékét előmozdító programban vesz részt.

Interjú Kérdés: Melinda, mikor hallottál először a kristálykoponyákról? Melinda: Úgy tíz éve, Morton és Thomas könyvéből. Akkoriban sok minden­ nel foglalkoztam egyszerre, így ez a téma nem keltette fel különösebben az érdek­ lődésemet. Természetesen hidegen sem hagyott, ezért amikor ismét kapcsolatba kerültem a koponyákkal, már nem voltak idegenek számomra. K: Mi vonzott ezután a kristálykoponyákhoz? M: 2006-ban ismét rátaláltam erre a könyvre, és olvasni kezdtem. Ezúttal egé­ szen magával ragadott a téma, és azonnal éreztem, tennem kell valamit a kristály­ koponyák ügyéért. Érdekes, milyen hamar meg is teremtődött erre a lehetőség. Röviddel azután, hogy befejeztem a Morton-Thomas-könyvet, a férjemmel Pá­ rizsba mentünk, hogy részt vegyünk egy konferencián. Itt módom volt személye­ sen is megtekinteni a párizsi kristálykoponyát. Hazaérve szükségét éreztem, hogy a londonit is lássam a British Museumban. El is utaztunk ezért Londonba. A két koponya annyira fellelkesített, hogy tovább kutattam a témában az interneten. Ekkor fedeztem fel Joshua Shapiro és partnere, Blue Arrow Rainbow honlapját. Arról is értesültem, hogy az egyik hétvégén megrendezik Hollandiá­ ban a Kristálykoponyák Fesztiválját. Azonnal e-mailt küldtem Joshuának, hogy szívesen szerveznék hasonló találkozót Magyarországon is O menten válaszolt, s közösen elhatároztuk, hogy 2007 áprilisában egy héten keresztül igyekszünk

megismertetni a magyarokat a kérdéssel. Arra voltunk kíváncsiak, kellőképpen nyitottak, eléggé érdeklődnek-e a kristálykoponyák iránt. Ennek a hétnek a során férjemmel rendkívül élénk érdeklődést tapasztaltunk honfitársaink részéről. Szemlátomást vonzotta őket a kristálykoponyák energiája. így döntöttük el Joshuával és Blue Arrow Rainbow-val, hogy megrendezzük az első Budapesti Kris­ tálykoponya Fesztivált. K: Mennyi információ állt korábban a magyarok rendelkezésére a témával kapcsolatban? M: 2007 előtt nem sokat tudtak a kristálykoponyákról. Mindamellett roppant érdekesnek tartom, hogy alig kezdtük el tájékoztatni a közvéleményt, tömeges lelkesedést tapasztaltunk. Ennek okát mindenekelőtt a múlt magyar sámánjaiban látom. Másodsorban úgy vélem, honfitársaim roppant nyitottak az ezotéria és a spiritualitás irányában. A magam részéről gyanítom, hogy nekünk is van valahol elrejtve egy kristálykoponyánk, amelyet egy szép napon bizonyára felfedeznek, s hogy ennek az energiája máris mélységesen érezteti hatását. Az idő majd megmu­ tatja, helyes volt-e a megérzésem, vagy sem. K: Beszélnél nekünk arról, hogyan jutottál a saját kristálykoponyáidhoz? M: Az első Párizsban érkezett az életembe, miután - amint már említettem — személyesen is megtekintettem az ott őrzött kristálykoponyát. Másnap történt, hogy betértem egy üzletbe, amely ásványokat és kvarckristályokat árult. Mindössze azért mentem oda, hogy találjak egy gyógyításra alkalmas kristályt. Ekkor találtam rá első saját kristálykoponyámra, amely tiszta kvarcból való. Érdekes történet ez, mert nagyon úgy tűnik, hogy a koponya talált rám, nem pedig fordítva. Több szép ásvány mögött rejtőzött az üzlet sarkában. Éreztem, hogy mindenképpen oda kell men­ nem. Hirtelen farkasszemet néztem vele. Azonnal tudtam, hogy haza akarom vinni. Még ebben az évben ellátogattam Londonba, ahol interjút készítettem Susan Kittsszel, egy másik kristálykoponya-őrzővel. E látogatás során két kisebb kopo­ nyát kaptunk Sue-tól ajándékba, mert ösztönösen érezte, hogy szükségünk van rájuk. Az egyiket a férjemnek adta, a másikat nekem. Olvastam valahol, hogy amikor valaki kapcsolatba kerül egy kristálykoponya energiájával, ez egyre újab­ bakat vonz az életébe. Amint megkaptuk Sue-tól ezeket a koponyákat, azonnal beszélni kezdtek hozzánk. Nemsokára elutaztunk Peruba a férjemmel. Aqua Calientesben, ami egy kis fa­ lu annak a hegynek a lábánál, amelynek a tetejére Machu Picchu ősi inka városa épült, több boltot is felfedeztünk. Az egyikbe belépve, amely ékszereket árult, nagyszámú, különböző méretű kristálykoponyát fedeztem fel. Nagy meglepetés volt ez számomra, mivel semmi ilyesmire nem számítottam Peruban. Alaposan megnéztem magamnak a koponyákat, és kiválasztottam kettőt, amelyekről úgy éreztem, hogy velem akarnak jönni. Mielőtt elhagytuk Perut, írtam egy ismerős sámánnak, és megkérdeztem, nem tudna-e rózsakvarc kristálykoponyát beszerezni számomra Brazíliából, ahol akko­ riban a szertartásait végezte. A sámán eleget tett kérésemnek, s végül gyönyörű koponyát kaptunk tőle. Aztán egy újabb kristálykoponyánk újfent Sue-tól szár-

mazik. Akkor adta nekünk, amikor részt vett a magyar fesztiválon. A második nap végén adta ajándékba ezt a rózsakvarc koponyát. 2007 decemberében meghívtak Mexikóba, hogy részt vegyek a Chichen Itza maja romjainál rendezendő téli napfordulós ünnepségen. Érkezésem napján az ősi romok között sétálgattam, amelyeket nem győztem csodálni, és amelyeknek energiája jótékonyan átjárt. Sok helybeli árulta itt a portékáját. Az árusok között járkálva három gyönyörű obszidiánkoponyára lettem figyelmes. Amikor az egyi­ ket a kezembe fogtam, éreztem, hogy haza akar jönni velem, és kiválasztott őrző­ jének, így gyűlt össze ez idáig nyolc koponyám. K: Mesélj nekünk azokról a kristálykoponyákról, amelyeket a legközelebb érzel magadhoz! Hogy hívják őket? Milyen kvarcból készültek, és honnan szár­ maznak? Milyen élményeid voltak velük kapcsolatban? M: Az egyik kristálykoponya, amelyet Párizsban kaptam, a „Szivárvány". Kö­ zepes méretű, tiszta kvarcból készült, és belül üreges. Mivel ez volt az első kris­ tálykoponyám, mély közösséget érzek vele (nem tudom, milyen nemű). Abban is bizonyos vagyok, hogy a koponya neve eljövendő utamra figyelmeztet. A mexikói obszidiánkoponya szintén kivételes példány, ö a „Sötétség Fénye", avagy a „Maja Sas". Szurokfekete és elég furcsa a külleme. Ha azonban dolgozni kezd vele az ember (a nemét szintén nem érzem), átjárja a benne felhalmozódott szenvedély és szeretet. K: Hogyan változtatták meg az életedet a kristálykoponyák? M: Amióta csak megkaptam az elsőt, az életem mindenestől más fordulatot vett. Négy gyermekem van, és mindig is boldog családi életet éltünk. Mégis, ami­ óta a kristálykoponyák az életünkbe léptek, bizton állíthatom, jobban átlátom a céljaimat, és hogy hogyan érhetem el azokat. Például általában hetente többször meditálok együtt az összes kristálykoponyával. Ilyenkor pontos eligazítást kapok, mi a következő teendőm. Sajátos felismerések ezek, amikor tetteim okait is meg­ értem. A koponyákkal dolgozva mélyebb kapcsolatot érzek a mindenséggel, egyúttal azt is észlelem, hogy mikor cselekszem helyesen, és mikor nem. Az is a tudomásomra jutott, hogy bárhol járjak a világban, egyik fő feladatom megoszta­ ni másokkal a kristálykoponyákra vonatkozó tudásomat. Ezek folyvást beszélnek hozzám, és akkor is érzem, hogy energiát küldenek felém és segítenek, amikor épp nem meditálok velük. K: Miért gondolod, hogy olyan sok magyar érdeklődik mostanság a kristály­ koponyák iránt, vagy akar közelebbi kapcsolatba kerülni velük? M: Az első, 2007-es fesztivál idején is éreztem, hogy kapcsolatom a kristályko­ ponyákkal nem csupán személyes létem szempontjából fontos, hanem a magya­ rok miatt is. A kristálykoponyák visszatükrözik azt a mélységes kapcsolatot, amely hozzájuk fűz minket. Bár sok résztvevő számára ez volt az első találkozás, és vadonatúj élményként élték át, valami mindannyiukat mélyen felkavarta. Hihe­ tetlen volt, hogyan hatott a szívükre, hihetetlen és bámulatos. Napjainkban Magyarországon mindenki agyonhajszolja magát, fáradt és de­ pressziós. Alig látni nevető vagy tréfálkozó embert. A fesztiválon azonban - cso-

dák csodája - összeölelkeztek a résztvevők, mégpedig minden ok nélkül. A szere­ tet hatalma, a kristálykoponyákból áradó erő volt az, ami megérintette a szívüket. Tudom, hogy Magyarország bolygónk szívcsakrájában foglal helyet, ezért a magyarok felelősek azért, hogy szeretetet sugározzanak szét a világon. Kötelessé­ günk változtatni személyes kapcsolatainkon, hogy az egész planéta rezgései meg­ változzanak. Ezért — no meg az ősi magyar kultúra sámánisztikus hagyományai miatt is - érzem, hogy a magyaroknak nyitottabbnak kell lenniük a kristálykopo­ nyákhoz hasonló, ezoterikus témák iránt. K: Mások is dolgoztak a kristálykoponyáiddal? Ha igen, milyen tapasztalato­ kat szereztek? M: Az elmúlt hónapokban (2007 vége és 2008 eleje) meglehetősen sokan megtették, s a tapasztalataik hasonlóak voltak az enyémekhez. Többen, akik kap­ csolatba kerültek valamelyik koponyánkkal, mélyen elmerültek a tudattalanjuk­ ban, és pontosabban megértették életcéljaikat. Másoknak a múltról támadtak lá­ tomásaik, vagy az egészségük javult, esetleg a gondjaik megoldására támadtak jó ötleteik. Szinte mindenki kapott valamiféle választ. A legkedvesebb egy hétéves kislány élménye volt, aki nem akarta visszaadni a „Szivárványt". Azt mondta, szüksége van a kisugárzására, ezért hagytam, hogy annyi ideig maradjon nála, ameddig csak akarja. K: Miért érzed vagy tartod fontosnak a kristálykoponyákat? Szerinted mi a küldetésük? M: Hiszek abban, hogy körülöttünk mindennek célja és jelentése van. Amúgy az események időzítése sem mellékes. Meggyőződésem, hogy a kristálykoponyák azért pont napjainkban fedik fel magukat, hogy segítsenek visszahozni Földünkre a szeretetet és az összhangot. A legtöbb ember híján van ennek, ahogy bolygónkat sem védjük és óvjuk valami fé­ nyesen. A környezetszennyezés vagy a génmanipulációhoz hasonló új technológi­ ák komoly problémákat jelentenek mindennapi életünkben. Tennünk kell vala­ mit, amivel véget vethetünk a káros folyamatoknak, amelyek a közeljövőben ka­ tasztrófába torkollhatnak. A kristálykoponyák megtanítanak, hogyan őrizzük meg lelkünkben a szerete­ tet és a békességet, és megmutatják, hogyan védjük meg a Földet. Valamennyi hi­ bánkért felelősek vagyunk, ugyanakkor a kristálykoponyákból áradó jótékony, vi­ lágos energiák jóra fordíthatják a rosszat, és helyreállíthatják az egyensúlyt. Meg­ változtathatják a világot. K: M i k a terveid a kristálykoponyákkal kapcsolatban? M: Szeretnék expedíciót szervezni Dél- és Közép-Amerikába (Guatemalába, Hondurasba, Peruba és Mexikóba), hogy dokumentumfilmben rögzítsem a sá­ mánokkal és különböző törzsfőnökökkel folytatott beszélgetéseimet. Ők meg gondját viselik egyik-másik eredeti kristálykoponyának, és együtt dolgoznak ve­ lük. Erősen az az érzésem, hogy sajátos információkhoz juthatunk általuk, ame­ lyek utat mutathatnak az emberiségnek, hogyan vethet véget az erőszaknak és a háborúknak, és hogyan gyógyíthatja meg a Földet. Egy ilyen út megszervezésével

fel szeretném ébreszteni az ősi kristálykoponyák szellemeit, és a világ elé tárni őr­ zőik tudását és bölcsességét. Reményeim szerint a dokumentumfilmet több tele­ víziós csatorna is bemutatja majd világszerte, hogy közelebb hozzák a nagyközön­ séghez a kristálykoponyákat és a bennszülött sámánok szent tudását. K: Van-e valami más is, amit szeretnél megosztani velünk? Van-e a kristály­ koponyáknak olyan sajátos üzenetük, amelyet nyilvánosságra szeretnél hozni? M: Úgy érzem, arra várnak, hogy mindenki elfogadja, amit ők képviselnek az emberiség számára. Aki egyszer kapcsolatba került velük, nem hagyja el őket. Az emberek így felismerhetik, mi az életcéljuk, a küldetésük, ahogyan nekem is sike­ rült. Megtapasztalhatják a koponyákból áradó pozitív energiák jótékony hatását, amivel nem csupán a saját életüket tehetik jobbá, de bolygónk meggyógyítására is jobban felhívhatják a figyelmet. Hiszek abban, hogy ha megadjuk ezt a figyelmet a kristálykoponyáknak, egyre több mutatkozik meg a világ előtt, hogy szerető energiával vegyék körül az embereket. Minél többeket gyógyítanak meg, annál egészségesebb lesz az emberiség, ami elejét veheti a Föld egészére kiható, régi jós­ latok által is beígért katasztrófáknak.

Jaap

van Htten, Arizona,

USA

A holland Jaap és amerikai felesége, Jeanne azok közé a házaspárok közé tartoz­ nak, amelyek egy emberként beleszerettek a kristálykoponyákba. Nekik van az egyik legnagyobb általunk ismert gyűjteményük. Ügy ismerkedtünk meg, hogy Jaap felkereste a honlapunkat, aztán több elektronikus levelet váltottunk. 1999ben részt vettek Joshua Las Vegas-i előadásán. Jaap példája azért is érdekes, mert inkább kutatóként foglalkoztatja a téma. Tömérdek lenyűgöző felismerését, el­ méletét és kísérleti eredményét osztotta meg velünk. Ezek a kísérletek a kristály­ koponyák energetikai működését iparkodtak feltárni. 2007-ben Jaap kiadta könyvét e tárgyban Crystal Skulls: Interacting with a Phenomenon címmel. Itt van hát az ideje, hogy tőle magától hallják a továbbiakat.

Interjú Kérdés: Jaap, miért van a feleségeddel ilyen sok koponyátok?

17

Jaap: Az igazat megvallva ezt a kérdést manapság mi is rengetegszer feltesszük magunknak, mivel kevesebb koponya, amelyekkel rendszeresen dolgozik az em­ ber, könnyebben tartható. Sokhoz alig nyúltunk hozzá, csak alkalmanként hasz­ náljuk őket a maguk sajátos energiája miatt.

A válaszom tehát ez: a koponya sajátos energia-erőtere az ok. Mi gyógyításra használjuk fel az ilyen erőket közös meditációinkon, amelyek a földenergiákat is bevonják. Igazából mindegyik koponyánk beszerzésekor belső késztetést, valami­ féle felszólítást éreztünk. Vásárlásaink nem esztétikai szempontokhoz igazodnak. Csak akkor veszünk meg egy kristálykoponyát, ha erős a kisugárzása. Százával, ha nem épp ezrével láttam és fogtam a kezembe más koponyákat, ám csupán néhá­ nyuk adta le azokat a jelzéseket, amelyek engem érdekelnek. Vegyünk erre egy példát: évekkel ezelőtt meg akartam venni egy vörös jáspis koponyát. Többféle méretben is árulták. Hanem egészen a mai napig egy olyat sem láttam, amelyik mérvadó energetikai jelzést adott volna. Nem is vettem meg egyet sem. Pedig egyszer ingyen is kaphattam volna egyet. Koponyáink különböző ásványokból és kristályokból valók. Mindnek megvan a maga jellegzetes energetikai lenyomata. Az én szememben a kristálykoponyákat közös energiamező köti össze. 18 Mindegyik koponya a maga sajátos módján teszi lehetővé ennek az energiamezőnek a megközelítését. Sokat tanultam különböző kristálykoponyáinkat felhasználva, és megérzem a belőlük áradó más-más típusú energiákat. Ugyanakkor az a benyomásom, hogy sok mindent kell még ezen a té­ ren megtapasztalnom.

Különben ha több koponyát egymás mellé helyezünk, az sajátos energiamezeit gerjeszt. Valahányszor magunk meditálunk vagy gyógyítunk kristálykoponyák­ kal, ösztönösen is azokat válogatjuk ki, amelyek optimális energetikai viszonyo­ kat teremtenek az adott alkalomhoz. K: Hogyan döntőd el, melyik kristálykoponyával munkálkodj? J: Egyszerre csak eggyel szoktam dolgozni, egészen addig, amíg nem végeztem vele. Az esetek többségében nincs tudatos visszajelzésem a hatásról. Mindössze azt veszem észre, hogy jelentősen megváltoztam, amióta az első kristálykoponyám­ mal találkoztam. A koponyák segítettek ráhangolódni energiáikra és „olvasni" in­ formációikból. Nem egy félelmemet is felszínre hozták, és ez jó is így, mert muszáj volt szembenéznem velük. Mostanra, remélem, legalábbis részben sikerült túljut­ nom rajtuk. A legjobban a „hatalomtól" féltem. Hiszek abban, hogy a kristálykopo­ nyák nem csupán információforrások, de hatalomhoz is juttathatnak a körülöttük kialakuló rendkívüli erőterekkel. Amikor ráhangolódom egy-egy ilyen koponya harmóniáira, segít kapcsolatba kerülnöm a magasabb rezgésű erőkkel. így a kérdé­ seimre is könnyebben kapok választ, ami nem egy személyes gondomon átsegített. K: M i t gondolsz a jelenkori koponyák jelentőségéről? J: Szerintem minden új koponya két szempontból is fontos. Egyrészt, mert kristály, azaz rendelkezik a kristályok általános tulajdonságaival. Másrészt a kopo­ nyaforma magasabb energiaszintre emeli a kristályt. Ezáltal rákapcsolódhat a kris­ tálykoponyák közös energiamezőjére, lehetősé­ get adva őrzőjének, hogy hozzáférjen ehhez a mezőhöz. Eleinte ez a lehetőség csak korláto­ zott, minél tovább dolgozik azonban valaki a koponyájával, s minél több lehetőséget ad szá­ mára, hogy kapcsolatba kerüljön a többiekkel, netalán elviszi a nagy erőterű (szent) helyekre, annál erőteljesebben aktiválódik. Egy új kristálykoponya megtaníthatja az őr­ zőjét, hogy fokozatosan hozzászoktassa szerveze­ tét a magasabb energiaszintekhez. Ilyenkor nem egy csapásra zúdulnak rá ezek az energiák, mint az ősi kristálykoponyákkal szembekerülve. Sokan ezért nem is állnak készen, hogy az utóbbiakkal dolgozzanak. Akinek saját, új koponyája van, az a maga tetszőleges ritmusában fejlesztheti képessé­ geit, és szokhat hozzá a magasabb frekvenciákhoz. K: Elmondanád nekünk az egyik élménye­ det, amelyet a kristálykoponyáiddal éltél át? J: Minden ülés egy vagy több saját kristály­ koponyával önmagában is külön élmény. Hi­ szek abban, hogy mindnek megvan a maga lét­ jogosultsága, akkor is, ha látszólag „semmi nem

történik". Szerintem ugyanis mindig adódik valami. Nem olyan könnyű szavakba önteni ezeket a tapasztalatokat. Szerintem a megfogalmazás nem is olyan fontos, mint a primer élmény. Mindamellett léteznek bizonyos típusú tapasztalatok, amelyek szinte kiabálnak. Lássunk erre egy példát: Sokat dolgoztam a „Samnek" nevezett kristálykoponyával, amelyik egy nagy darab kvarcból való koponya a gyűjteményünkben. Valahányszor a Föld energia­ vonalait (a Ley-vonalakat) tanulmányoztam, ezt a koponyát is felhasználtam a kí­ sérleteimhez. „Sam" nagyszerű tanárnak bizonyult. Egy ízben egy bizonyos fafajta által termelt energiavonalakat vizsgáltam. Többször is felvetó'dött bennem, fel­ erősíthetik-e a kristálykoponyák az ilyen típusú energiavonalakat. Érzésem sze­ rint igen, de a tulajdon szememmel szerettem volna látni, hogy beigazolódik-e a feltevésem, meg persze arra is kíváncsi voltam, hogy milyen mértékű ez a ráhatás. Ezért visszamentem a már emlegetett földenergia-vonalhoz, és „Samen" kívül magammal vittem „Lanara" nevű koponyámat is, egy kisméretű, tiszta kvarc bra­ zil példányt. Cövekekkel és mérőszalaggal mértem ki a távolságokat a vizsgált energiavonalhoz, majd „Lanarát" letettem a földre, a két végpont közé. Leültem mellé, és meditációval, valamint koncentrációval aktiváltam (nőneműnek érzem a lényegét). Kivártam, amíg állandónak érzem a Ley-vonal energiáját. Amikor két végpontján újramértem az energiát, izgatottan vettem észre, hogy számottevően megnövekedett. Sokkal nagyobb volt, mint amikor csak a fával dolgoztam. „Lanara" eltávolítása után legalább negyedórát kellett várnom, amíg a Ley-vonal energiája az eredetire csökken. Aztán ugyanezt végigcsináltam „Sammel" is. Vára­ kozással eltelve fogtam neki a mérésnek, de csalódnom kellett. A növekedés töre­ déke volt annak, amit „Lanaránál" mértem. Ezért odamentem „Samhez", amely továbbra is a Ley-vonalon ült, és meditálni kezdtem vele (ő férfiúi lényegű). Megkérdeztem tőle, mi történt. Ezt felelte: „Mi­ ért érzed magad csalódottnak? Elvégre is nőtt az energia, vagy nem?" 1 9 Elmondta még, hogy ilyen erős energiákkal dolgozva fontos, hogy nagyon pontosan adjam elő kéréseimet, és előzőleg tisztázzam a szándékaimat. A kérések valamennyi ho­ zadékával is tisztában kell lennem. Miután meghallgattam „Samet", megkértem, növelje optimálisra a Ley-vonal energiáját. Negyedóra elteltével ismét elvégeztem a mérést. Meglepetésemre ezút­ tal ugyanannyit nőtt az energia, mint „Lanaránál". Szemernyi különbség sem volt közöttük. Csalódottnak éreztem magam, mert többet vártam „Samtől". Vissza­ néztem hát rá, és csaknem ráüvöltöttem: „Ez minden, ami tőled telik?" Ekkor ezt a választ kaptam: „Nem, végezd el újra a mérést!" Azon nyomban megéreztem az energia áramlását. Futottam a varázsvesszőmmel, hogy kövessem az energia moz­ gását, amíg meg nem állt. A növekedés mértéke ezúttal nem 200, hanem 300 szá­ zalék volt - a jin és jang erők tökéletes egyensúlyával a Ley-vonal mentén.

Ezután ezt hallottam: „Ez a szint a maximum, amit ez a vonal elérhet, de ko­ rántsem tesz neki jót. Sokáig el sem bírja. Ezért most visszaviszem az energiát az optimális értékre." Megint éreztem, hogy változik az eró'tér. A varázsvesszó'vel ellenó'rizve láttam, hogy az energia visszacsökkent arra a korábbi értékre, amelyet „Lanaránál" és „Samnél" egyaránt mértem. K: Mi mást tanultál még a kristálykoponyáktól? J: A kristálykoponyák amellett, hogy adatbankként szolgálnak, szinte mindig kommunikációs eszközök is. A legtöbbnél érzem, hogy más dimenziók lényeihez kapcsolódik. Eleddig csak szeretó' lényekkel teremtettem kapcsolatot, akik taníta­ nak és tudatosabbá tesznek minket. Amúgy meggyőződésem, hogy alapjában vé­ ve nincs különbség a régi és a jelenkori kristálykoponyák között. Ez különösen akkor igaz, ha az utóbbit jócskán megdolgoztatják, s így számos alkalma nyílik információgyűjtésre. Fontos tényező emellett a szoros kötődés a koponya és őrző­ je között. Amennyiben ez érdemben elmélyült, határozottan megnöveli a kopo­ nya teljesítményét. Úgy vélem, a kristálykoponyák a belső (lelki) fejlődés csodálatos segédeszközei, hiszen tükröt tartanak elénk. Megmutatják, kik vagyunk. Persze nem mindenki néz szívesen sem tükörbe, sem önmagába. Figyelmeztettek már, hogy legyek na­ gyon óvatos, milyen szavakat ejtek ki vagy mit gondolok egy-egy koponya jelenlé­ tében. Felfedeztem, hogy senkin nem segít, ha gondolatban vagy szóban korlátoz­ za önmagát. Ha például azt mondom, tisztánlátó képességeim meglehetősek, ezzel be is szűkítettem Istennek ezt a nagyszerű ajándékát. Ha ehelyett bátran kijelen­ tem: „Rendelkezem tisztánlátó képességekkel", ezek teljes spektrumát kapom viszsza a töredékük helyett. Tehát amikor az ember kristálykoponyákkal dolgozik, na­ gyon kell vigyáznia a szavaira és a gondolataira. Aki pozitív érzésekkel közelít ezek­ hez a csodálatos segédeszközökhöz és barátokhoz, optimális hatásra számíthat.

Blue A rrow Rainbow

(Desirée Roodnat),

Hollandia Blue Arrow Rainbow és Joshua a legeslegelső előadáson találkoztak, amelyet Joshua Hollandiában a kristálykoponyákról tartott. Erre 2001 márciusában ke­ rült sor Apeldoornban, régi barátunk, Bert Sits otthonában. Joshua egy 1999-es kristálykoponya találkozón ismerte meg Bertet az Egyesült Államokban, s ettől kezdve folyamatosan leveleztek. Bert saját koponyáját ugyanaz a brazil mester fa­ ragta, mint a „Fény Kapuját", Joshua tulajdonát. Blue Arrow Rainbow holland állampolgár, de ereiben indonéz, kínai (és kevés­ ke ír) vér is csörgedez. Mivel Joshua nem ismerte behatóan Hollandia történetét, nem tudott arról, milyen sok indonéz lakik az országban. Amikor először meglát­ ta Blue Arrow Rainbow-t, hawaii származásúnak hitte, aki mosolygós arcával ki­ rítt a jelenlevők közül ezen a különleges napon — többségük ugyanis szőke, szálas hollandus volt.

Bárhogyan légyen is, az előadás végén Blue Arrow Rainbow odament Joshuához, és megkérte, dedikálja első könyvét, amelynek társszerzője volt, s amelyből néhány példányt elhozott az előadásra. Alig egy percet beszéltek, Joshua mégis azonnal érezte, hogy ráismert Blue Arrow Rainbow lelkére. Első látásra beleszere­ tett hát, bár nem tudta volna okát adni. Meg is kérte, hogy írja be a naptárába az elérhetőségét, hogy felhívhassa, ha legközelebb Hollandiában jár. Blue Arrow Rainbow is útmutatást kapott: az ő lelki vezetői azt súgták neki, hogy a későbbi­ ekben szorosan együtt fog működni Joshuával. Amikor már együtt éltek, és viszszaemlékeztek előző életeikre, felfejtették közös múltjukat. Miután Joshua visszatért Chicagóba, Winter nevű barátja tarot-kártyából jó­ solt neki. Ez a barát boszorkány-dinasztiából származik, ő az ötödik nemzedék. Winter a jóslás során elmondta Joshuának, hogy a nyáron az életébe lép egy kü­ lönleges nő, aki mindenben erős támasza lesz a későbbiekben, kivált spirituális te­ vékenységében. Winter leírta a nő külsejét, s Joshua lelki szemei előtt azonnal megjelent Blue Arrow Rainbow arca. Ezután két telefonhívás és sok-sok e-mail következett. Amikor Joshua azév júniusában visszatért Hollandiába, hogy további előadásokat tartson, találkoztak Blue Arrow Rainbow-val Amszterdamban, és az­ óta csaknem elválaszthatatlanok. Még egy érdekes adalék arról, hogy kettejük szövetsége a sors rendelése. 2000 októberében, amikor Joshua Brazíliában utazgatott, találkozott a „Fény Kapuja" készítőjével (bővebben erről a következő fejezetben). Valamiért késztetést érzett, hogy beszerezzen egy kisméretű rózsakvarc koponyát. A mester már várta is egy alig fél kilós példánnyal. Valahányszor azonban Joshua dolgozni próbált a csinos kis koponyával, képte­ len volt kapcsolatot teremteni lényegével (amelyet nőneműnek érzett) és feléb­ reszteni. Ösztönösen tudta, egy erre alkalmas nőnek kell odaadnia a koponyát, aki segíthet a felébresztésében. Várt tehát, hogy megkeresse, ki legyen az. Amikor Amszterdamban találkozott Blue Arrow Rainbow-val, tudta, hogy oda kell adnia neki a rózsaszín koponyát. Blue Arrow Rainbow csodát művelt vele, s a kicsiny kristálykoponya hamarosan életre kelt. A nevét - „Egység" - is közölte Blue Arrow Rainbow-val, aki ezentúl együtt vigyázott rá Joshuával. Valósággal az anyukája lett neki is, meg a nagy füstkvarc koponyának, „Kapunak" (röviden csak így hívják maguk között). Az alábbiakban arról is hallanak majd, mi történt Blue Arrow Rainbow és egy másik tiszta kvarc kristálykoponya között, amelynek büszke gondviselője. Aján­ dékba kapta Joshuától, hálából mindazért a segítségért, amelyet 2001 nyarán Hollandiában nyújtott a kristálykoponyákkal munkálkodva. Joshua maga részé­ ről ezt találta a köszönet legtalálóbb módjának. Felhívta hát azt a brazil ügynököt, aki a két imént említett koponya készítőjét is képviselte, és elküldetett vele Blue Arrow Rainbow-nak egy 1,36 kilós tiszta kvarcból való kristálykoponyát, amely az év őszén érkezett meg. Blue Arrow Rainbow alább megosztja önökkel legérde­ kesebb élményeit a szóban forgó koponyával, és azt is elmeséli, hogyan adott neki nevet.

Bár jelenleg leginkább vele dolgozik, több más is tartozik személyes gyűjtemé­ nyébe; mindegyikük sajátos feladatot lát el. A kötet megjelenése idején három kört alakított ki tizenhárom (tizenkettő, plusz egy) kristálykoponyából. A legbel­ ső kört a kisebbek alkotják, a külsőt a nagyobbak. Van azután egy különálló kör is, amelybe kizárólag rózsakvarc koponyák tartoznak.

Blue A r r o w Rainbow esete „Béke Mózesével" Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy személy szerint szívesebben mondok kris­ tályfejet kristálykoponya helyett, mivel a „fej" szó rezgéseivel sokkal mélyebb a közösségem. Egészen 1998-ig a kristályfej számomra egy kristályarcot jelentett, amellyel többedszer találkoztam gyermekkori asztrálutazásaimon, amelyek során a világ legkülönbözőbb pontjaira jutottam el. Tény és való, hogy a kristálykopo­ nya megjelölés sosem volt igazán ínyemre. 2006-ban azután barátunk, Apolonario Chile Pixtun, egy guatemalai maja pap elmondta nekünk Svájcban, a Kristályko­ ponyák Világmissziójának Konferenciáján, hogy a maják is mindig „kristályfej­ nek" nevezik kristálybarátaikat. Amikor ezt meghallottam, igen erőteljes, aranyló energia árasztotta el egész valómat. Nyomban tudtam, hogy mostantól én is így nevezem majd nagyszerű, szerető kristálybarátainkat. Szenvedélyes csodálójuk va­ gyok, és érzésem szerint így volt ez számos előző életemben is, de erről később. 2001 nyarán igen közel kerültem a kristályfejekhez, amikor közreműködtem Joshua európai kutatásaiban. Egy napon megkérdezte, szeretnék-e saját kristályfe­ jet, mert adna egy kristálybarátot, akivel együtt dolgozhatnék. Természetesen megtiszteltetésnek éreztem ezt a nagylelkű gesztust. Mindig is úgy gondoltam, hogy ha majd elérkezik az az idő, amikor a sors egy kristályfejet rendel mellém, hogy az őrzője legyek, az legyen rózsakvarcból, mivel szeretem ennek az ásvány­ nak az energiáját. Mégis, amikor Joshua megkérdezte, miből legyen a nekem szánt kristályfej, azonnal rávágtam, hogy tiszta kvarcból. Még napok múlva is azon töprengtem, vajon miért pont ezt a választ adtam. Hiszen nem is ilyen típu­ sú kvarcra vágyom! Miközben kristálybarátom érkezésére vártam, egy látomásban elém tárult, va­ lójában miféle kvarckristályból faragták „Mózest". Ez a kristályfej megmutatta nekem arcát (Mózes szellemét), aki így szólt hozzám: „Ez leszek én, amikor kris­ tályfejként nyilvánulok meg." Elmondta még, hogy DNS-em rezgéseinek kódját jó ideje betáplálták már ebbe a darab kvarcba... ősidőkkel a mai életem előtt. A kristály tudta, hogy végül emberi koponya alakjára faragják ki, s eltalál majd egy lányhoz, akinek lelki erői alkalmasak arra, hogy közösen segítsenek az embe­ reken a világ bármely pontján. Azt is hallottam még, hogy a rózsaszín kristályfej, amelyre vágytam, egy napon még az enyém lesz, amikor eljön az ideje. 2001 szeptemberében megérkezett tiszta kvarcból való új barátom. Alig cso­ magoltam ki a brazil papírosból, alig fogtam a kezembe, úgy éreztem, hogy szere­ tet áraszt el iránta. Mintha csak egy régi barát tért volna vissza hozzám. Azonnal

megéreztem a kristályfej férfias energiáját. Szélesen mosolygott (vagy talán vi­ gyorgott), s gyönyörű, szivárványos erek futottak a belsejében. Mindenekelőtt azonban hadd jegyezzem meg, hogy az én szememben ez a kristályfej élő személy, az én drága barátom, akit szeretek, becsülök és tisztelek. Úgy éreztem a láttán, mintha régi barátommal találkoztam volna, holott csak egy újonnan kifaragott kristályfej. Énekelni kezdtem neki, ami szemlátomást kedvére volt. Amikor befe­ jeztem az éneklést, így szólt hozzám: „A nevem Mózes, Mózes van Vrede (hollan­ dul). A segítségedre leszek, hogy embermilliók jussanak át a határon (eszméljenek magasabb tudatosságra). A nevem végül a Béke Mózesére változik majd, mert er­ re könnyebben emlékeznek majd világszerte az emberek." Ugyanazt a szeretetet éreztem „Mózes", mint korábban „Egység" és „Kapu" iránt. Azt is elmondta, hogy egyelőre nem kíván idegeneket látni, és idegen hely­ zetekben helytállni, inkább velem és a családommal időzne. Azt hiszem, kivárta, amíg együvé kerül fivérével, „Kapuval" és nővérével, „Egységgel", akik Joshuával utazgatva Amerikában már változatos energiákat gyűjtöttek magukba. „Mózes" tehát rettenetesen megörült, amikor Chicagóban találkozott a másik két fejjel, s magába szívhatta „Kapu" és „Egység" energiáit. Mindez rendkívüli mértékben se­ gítségére volt saját aktiválásában. Néhány héttel azután, hogy megkaptam „Mózest", eljött az ideje, hogy csatla­ kozzam egy meditációs körhöz, és az őszi napéjegyenlőség alkalmával közösen meditáljunk. „Mózes" közölte (akkor ez meglepett), hogy szívesen velem tartana. A meditáció során megfigyeltem, hogy tőle telhetően minden energiát magába fogadott. 20 Azt nem tudtam csak, hogy a „Mózest" betöltő erőteljes energia a Fe­ hér Testvériségtől származik; fejlett mesterek egy csoportja ez, amelyik bolygónk fejlődésének szenteli tevékenységét. Lucytól értesültem róla, hogy (évekkel ko­ rábban) sajátos energiaörvényt hoztak létre az otthonában, hogy ez a típusú ener­ gia eljusson az emberekhez. „Mózes" másik energetikai változására 2001 őszén került sor, amikor Joshua, barátnőnk, Maggie Fox (amerikai kutató) és jómagam a kaliforniai San Jóséba re­ pültünk, hogy megvizsgáljuk az „Ami" nevezetű ősi ametisztkoponyát. Egy éjsza­ kát Amivel" közös szobában töltöttünk. Megengedték, hogy ebből az alkalom­ ból mellé helyezzük a másik három magunkkal hozott kristályfejet. Reggelre kel­ ve láttam, hogy „Mózes" belső állaga teljesen megváltozott. Sokkal tisztább lett, mivel visszaszorultak a kvarcszerkezet tarkótáji felhősödései, s csupán a koponya másik fele maradt homályos. E beavatás eredményeként „Béke Mózese" jelenleg több fejlett mester erőit közvetíti a gyógyulni akaróknak. Első alkalma akkor adódott nyilvános szereplésre, amikor 2001 novemberében Svájcban és Lengyelországban jártunk. Végül mindhárom kristályfej, amely ak­ kor a tulajdonunkban volt, együtt dolgozott. A kezelések során megfigyelhettük,

ki hogyan vesz részt a hozzánk érkezők gyógyításában és energetikai kiegyen­ súlyozásában (lásd a hetedik fejezetet). A fejek együttes energiái valóban minden jel szerint sokat segítenek: jobban megnyitják a szíveket (eltávolítva belőlük a bá­ natot és a káros indulatokat); orvosolják a szervi bajokat, s megnyugtatják a pá­ cienseket. Lengyel utunk során például sok olyan beteggel találkoztunk, akiknek pana­ szait érzésünk szerint a kommunista uralom idején átélt méltánytalanságok okoz­ ták. Meglepve figyeltük, mint oldják fel kristályfejeink lelki blokkjaikat és rom­ boló indulataikat, amelyek jó ideje dúltak bennük az elnyomás korában. Sokan mintha percek alatt kicserélődtek volna, miután kezükbe fogták egyik vagy másik kristályfejet, hogy meditáljanak vele. Véleményem szerint „Mózes" egyik kulcsszolgáltatása az, hogy segít felismerni a vele dolgozóknak, honnan származik a lelkük. Hitem szerint jelenleg sok Csil­ laglény él közöttünk, az ő otthonuk ugyanis nem a Föld, hanem egy másik boly­ gó. „Mózes" segítségükre van, hogy kapcsolatot találjanak valódi spirituális ott­ honukkal, így az életük is boldogabb lesz, mert immár nem hiányolják szülőhazá­ juk energiáit. Hadd folytassam elbeszélésemet onnan, hogy „Mózes" az őt ért változatos energiahatások következtében ébredezni kezdett. Amikor kristályfejekkel dolgo­ zom, általában látom és érzem az energiáikat. Más aktivált fejekben megfigyeltem például a teljesen éber harmadik szemet és a koronacsakrát. Ugyanezt tapasztal­ tam „Béke Mózesénél" is, amelynek maradéktalanul megnyílt a tobozmirigye és az agyfüggeléke. Amikor a kezembe fogtam, éreztem a belőle áradó erőt. Újdonsült gondviselőként kristályfejeim sajátos segítségét is megtapasztaltam. Valahányszor felszínre került ilyen-olyan érzelmem vagy indulatom, menten a há­ rom fej - „Mózes", „Egység" és „Kapu" - energiagyógyításában volt részem, amely azonnal átsegített az érzelmi válságokon. Gyakran együtt is aludtam a kris­ tályfejekkel, ami mindig csodálatos élmény volt! Amikor „Béke Mózese" együtt dolgozik egy pácienssel, gyakran változtatja a súlyát. A kezelés közben nehezebb lesz a magába szívott idegen rezgésektől, amelyeket később aztán szabadjára enged. Ugyanígy viselkedik fivére, „Kapu" is. Újabban azt is észrevettem, hogy „Mózes" is meg tudja változtatni a színét. Ami­ kor például a történelmi Mózes képmása elé helyeztem - olyan kép volt ez, amely a Tízparancsolat átvételekor ábrázolta —, a mi „Mózesünk" rózsaszínűre változott. A kristályfej ezután arra kért, helyezzem a közelébe a Mózes-képmást. Itt köszönöm meg hát neki, hogy gondviselőjének választott! A többi fejünk­ höz hasonlóan rettentően sokat segített nekem. Mellesleg imádja a vizet, hisz ne­ ve — „akit a vízből emeltek ki" — is erre utal. Gondolom, mindenki ismeri a bibliai történetet. 2002 februárjában részt vettem Londonban egy Vortex® Healing elnevezésű tanfolyamon, amely nagy segítségemre volt, hogy megnyíljak az „isteni szeretet" előtt. Olyan energiafajta ez, amely szinte mindenféle bajt képes orvosolni, amikor eljön az ideje. Úgy döntöttem, hogy „Mózest" és „Egységet" is magammal vi-

szem, mivel mindketten szeretnek elkísérni a hasonló gyógyító kurzusokra. Sok résztvevő hálás is a jótékony energiákért, amelyekben a kristályfejek jelenlétében részesül. Mások csupán újfajta élményekre vágynak. Ilyenkor vagy megengedem, hogy leüljenek egyik fejünkkel, vagy odaadom nekik, hogy aludjanak együtt. Nos, a jelzett eseményre sokan összegyűltek a világ minden tájáról, ök azt a spirituális üzenetet kapták, hogy világunk a „felemelkedésnek" nevezett változás elébe néz. Magam is éreztem a világ átalakulásának energiáit a tanfolyam idején, amelyek magasabb frekvenciára emelték a Földanyával összeköttetésben álló élő­ lények rezgéseit. Csodálatos ajándéknak éreztem, hogy egy ilyen különleges tan­ folyamon vehetek részt három kristálybarátom társaságában. íme, néhány bejegy­ zés akkori naplómból: 2 0 0 2 . február 1 1 . , hétfő — Együtt fürödtem „Mózessel", aki sárgára színeződött, noha semmi sárga nem volt a fürdőszobában, és a lámpákat is leoltottam. Ma láttam „Nicket". Ezt a kisméretű fejet egy kínai mester faragta, és Glastonburyben vásárolták. A kristályfej egy másik tanuló tulajdona volt. Azt hiszem, „Mózes" energiát adott át „Nicknek",

mert szinte testileg érzékeltük az energiaátvitelt. Azt is észrevettük,

hogy

„Nick"felélénkül, miután másfél órát töltött el „Egységgel" és „Mózessel" közös zsákban. 2 0 0 2 . február 12., kedd, 9:40 — Hatalmas erő költözött a harmadikszem-csakrámba, amely őrült forgásba kezdett a „felemelkedés" idején. Ezzel egy időben „Béke Mózese" rózsaszínűre színeződött, és sokat vesztett a súlyából (olyan érzés volt, mintha műanyagból lett volna).

Csak néztem rá csodálkozva: „Ez tényleg Mózes?"— kérdez­

tem magamtól. Később megtudtam „Nick" tulajdonosától, hogy kora reggel ő is rózsa­ színű lett. A „Mózes" körüli csodák a „felemelkedés" teljes ideje alatt folytatódtak. íme, még egy bejegyzés a naplómból, amelyet Hollandiába hazatérve vetettem papírra: 2 0 0 2 . február. 1 7 . — Miután vagy hét percigmeditáltam „Mózessel", úgy éreztem, ugrálni és forogni kezd az ölemben. Aztán a belsejében, tarkótájon egy másik kristály­ fejet pillantottam meg. Nem tudom,

miféle volt, csak abban vagyok biztos, hogy egy

fej. Bár az évek során „Mózes" sokkal tisztább állagú és átlátszóbb lett, ez a fej tovább­ ra is látható benne. Személyes tapasztalataim alapján a következőket mondhatom tehát el a kris­ tályfejekről: mindegyik a maga sajátos módján segíti az embereket (és a növénye­ ket, az állatokat, sőt az ásványokat is). Ezért azt javaslom, valahányszor csak lehe­ tőségük nyílik, hogy egy kristályfejjel találkozzanak, s kezükbe fogva meditálhas­ sanak vele, ragadják meg az alkalmat. Ez a legjobb módja annak, hogy megértsék, mit jelentenek az önök számára. A szavak alkalmatlanok annak leírására, milyen egy személyes találkozás, és hogyan hat ki ez valakinek az életére. Csak a közvet­ len tapasztalat érzékeltetheti csodálatos kristálybarátaink jelentőségét. Úgy vélem, nem számít, mikor és hol készült a fej. Valamennyi szépséges energiákat áraszt

a maga különleges módján, és sajátos élményekhez juttat, ha módunk van dol­ gozni velük. Segítségükkel feloldhatjuk blokkjainkat, és mélyebben átélhetjük, hogy valójában mind „Fénylények" vagyunk. Mindez azért is fontos, hogy felké­ szülten és kiegyensúlyozottan várjuk azokat a világméretű változásokat, amelyek 2012-ben, a maja „zéróévben" köszöntenek ránk.

Joshua

Shapiro,

Illinois,

USA

Könyvünkben többször emlegettünk egy „Fény Kapuja" nevű kristálykopo­ nyát (röviden csak „Kapu", eredeti nevén „Portai de Luz"). Ez az a csaknem em­ beri méretű füstkvarc koponya, amelyet a második fejezetben a jelenkori ko­ ponyák példájaként mutattunk be. Egyúttal az első nagyméretű kristálykopo­ nya is, amely a tulajdonomba került. Sok mindent tanultam tőle. Itt van hát az ideje, hogy hivatalosan is bemutassuk olvasóinknak kristálycsaládunk eme jeles tagját. Legelőször is hadd mondjam el, hogyan került az életembe „Kapu", aztán be­ számolok vele megesett kalandjainkról. Sajátos felvilágosításokat is adott a kris­ tálykoponyákról általában, szükségét érzem hát, hogy ezeket is megosszam önökkel. 1999 végén mi ketten (a koponya meg én) utazgatni kezdtünk a világ­ ban, hogy népszerűsítsük a kristálykoponyákat (ekkor váltak igazán közismert­ té). Már alig emlékszem arra a tömérdek helyre, ahol jártunk. 2001-től szorosan együttműködtem Blue Arrow Rainbow-val és kristálygyűjteményével. Az embe­ rek szerint nagyszerű csapat vagyunk, mivel mindegyikünk mást lát meg a kris­ tálykoponyákban. Ahogyan Blue Arrow Rainbow va­ lós személynek tekinti „Mózest", úgy vagyok én „Kapuval". Partnerként se­ gít minket abbéli fáradozásunkban, hogy népszerűsítsük a kristálykopo­ nyákat. Jómagam felvállaltam a szó­ szólójuk szerepét (néha tényleg szó szerint „Kapu" helyett beszélek), hogy beszámoljak küldetésükről és közös üzenetükről a világnak. Útjaink során „Kapu" mindent elkövetett, hogy a vele érintkezők megtapasztalják, mi­ lyen az érdemi kapcsolat egy kristály­ koponyával. Mondhatni, nagyköveti szerepet tölt be a kristálykoponya­ család képviseletében, és sokakat ké­ szít fel a találkozásra a régebbi kopo­ nyákkal.

„Kaput" hímneműnek tartom, mivel (akárcsak „Mózesnél") úgy érzem, hogy férfiúi energiákkal rendelkezik. 21 Telepatikus kapcsolatunk folytán időről időre kérésekkel fordul hozzánk, például hogy vigyük el meghatározott helyekre vagy rendezvényekre. Hogy azután ki beszél ilyenkor, nem tudnám megmondani. Vagy valamiféle intelligencia, aki a kristálykoponya segítségével érteti meg magát, vagy szellemlény(ek), aki(k) így lép(nek) kapcsolatba velünk. Bárhogy légyen is, határozott személyiséget sejtünk „Kapuval" kapcsolatban, aki meglehetősen kü­ lönbözik más koponyáinktól vagy azoknak a régi/ősi kristálykoponyáknak a „la­ kóitól", amelyeket a két szemünkkel láttunk. Ezért megtiszteltetésnek érzem, hogy bemutathatom önöknek „Fény Kapu­ ját", a jelenkori kristálykoponyák újabb példáját. A fejezetben a születéséről is szót ejtek, mivel 2000 októberében találkoztam a készítőjével Brazíliában. Kezd­ jük tehát mindjárt a születéssel.

A kezdet kezdetén Valamikor 1998 körül azt a darab füstkvarcot, amelyből „Kaput" faragták, egy kristálybánya mélye rejtette a brazíliai Minas Gerias államban. Innen átkerült le­ endő kifaragójához, aki ezen a vidéken munkálkodott. Van azonban egy kérdés, amelyre nem tudom a választ: Sejtette-e ez a kvarcdarab (valamilyen szinten) a ké­ sőbbi sorsát? Most pedig hadd magyarázzam el, miért nem árulhatom el, ki „Kapu" készítő­ je. Az ügynöke (akinek a segítségével rátaláltunk) ugyanis határozottan erre kért. Ennek pedig az az oka, hogy ez idő szerint mindössze néhány tehetséges mester foglalkozik kristálykoponyák kifaragásával. Nagy tehát az igény a szolgáltatásaik­ ra, ami bizonyos fokú versenyt szül. Ezért nem nevezhetem meg ezt a harmincas évei végén járó brazil urat (a vele készült interjút lásd az ötödik fejezetben). „Kapu" semleges állapotban, amikor nem dolgoznak vele, s nem vesz részt sem meditációban, sem más szertartásokban, 4,54 kilót nyom. A készítője legalább háromszor-négyszer ekkora (azaz 13,62-18,16 kilós súlyú) kvarckristályból fa­ ragta ki. Elképzelésem szerint tehát a mester 1998 őszén jutott hozzá a jókora füstkvarc tömbhöz, és ekkor kezdett hozzá a tényleges munkához. Személyes találkozásunk alkalmából elmondta, hogy mielőtt munkához látna, minden egyes kvarckristályt megkérdez, milyen formát óhajt magának. A képze­ letében megszülető kép (talán a válasz) alapján kezdi el kifaragni a koponyát. Az arcformát gyémánthegyű szerszámokkal vési ki, majd csiszolja. Elmondása szerint a mi koponyánk megmunkálása két napjába került, ezután látott hozzá segédje a csiszoláshoz, ami újabb két napig tartott. Az üzletben egyedül a mester végezhe­ ti el a vésés műveletét, és alakítja ki a végleges formát.

„Kapu" fotóján jól látható a brazil mester tervei alapján készült kristálykopo­ nya, szögletes, csapott állkapoccsal (ezen a késó'bbiekben változtatott kissé, éspe­ dig 2002-ben). Elkészülte után az ügynök az Egyesült Államokba vitte a kopo­ nyát, ahol az megtalálta magának a Swanson családot.

„Kapu" rálel új családjára (2000.

május-szeptember)

1999 elején Peruban utazgatva erősen az volt az érzésem, hogy augusztusban haza kellene vinnem innen egy kristálykoponyát. Gondolkozni kezdtem, milyen típu­ sú lenne a legmegfelelőbb. „Lehetőleg ne legyen túl nagy, és álljon tiszta kvarc­ ból" - határoztam el végül. Döntésembe belejátszott, hogy magas hegyek között bóklásztam, ahol kényelmesebb lett volna kisméretű, mondjuk 1,5-2 kilós kopo­ nyával közlekedni. Aki ugyanis nem szokott hozzá a magashegyi viszonyokhoz, az hamar kifárad az oxigénhiányos levegő miatt. Volt feleségemmel, Verával április végén az Arizona állambeli Sedonában részt vettünk egy Kristálykoponya Konferencián, amelyet dr. Chet Snow szervezett. Több régi és ősi koponyát is elhoztak a gondviselőik, eljött emellett néhány kris­ tálykoponya-kutató meg bennszülött előadó is. Mit ad isten, amikor a rendez­ vényen felállítottuk a pavilonunkat (történt ez egy pénteki napon, április 30-án), ki más volt a szomszédunk, mint Joe és Marylee Swanson! A sátruk pedig telis­ tele volt a legkülönbözőbb méretű és formájú kristálykoponyákkal. Több mint ötvenet hoztak magukkal, nem csupán kvarckristályból, hanem más ásványból valókat is. Május elsején, egy szombati napon, a tanácskozás első napján kerültem először kapcsolatba „Kapuval". Emlékszem, aznap az egyik előadó meditációt vezetett. Azt gondoltam magamban: egyik koponyát,

Talán kölcsön kellene kérnem innen a szomszédból az

hogy azzal meditáljak. Annyira szeretném'. Az asztalukra sandítva

éreztem, hogy az egyik különösképpen vonz a sátor sarkában: egy takaros füst­ kvarc koponya. Elkértem tehát Joe-tól és Marylee-től, akik minden további nél­ kül kölcsönadták. Együtt meditáltunk, majd a végén óvatosan visszatettem a he­ lyére, megköszönve a Swanson házaspárnak a kedvességüket, és nem gondoltam többet a dologgal. Úgy egy óra múlva Vera belső üzenetet kapott ugyanettől a kristálykoponyá­ tól, hogy haza szeretne jönni velem, amiről én egészen addig, amíg haza nem ér­ tünk Chicagóba, nem tudtam. Vera tehát kézbe vette a koponyát, az orrom elé dugta, és megkérdezte, tetszik-e. Nos, én általában olyanokkal szeretek dolgozni, amelyek a leginkább emlékeztetnek az emberi koponya felépítésére, és azt sem bánom, ha az arcformát pontosan kidolgozza a mester. A párbeszédünk nagyjából a következőképpen zajlott: - Joshua, mit gondolsz erről a kristálykoponyáról? Együtt tudnál élni vele? — H m m . . . szép darab. Azt hiszem, igen.

- Akkor a tied! - Micsoda? Hogy érted ezt? Tudod, milyen drágák ezek a kristálykoponyák, és ez jókora darab. Nem hinném, hogy meg tudnánk fizetni! - Nos, a perui út bejött nekem, van pénzem megvenni. Akkor meg is veszem neked! Itt a vége, fuss el véle... így került hát a birtokomba „Fény Kapuja": ajándékba kaptam. Általában nem szeretek kvarckristályokat vásárolni, ám ha egy ilyenformán kerül a közelembe, hát üsse kő! Hanem máris szembe kellett néznem a következő problémával: mi­ hez kezdjek egyáltalán ezzel a koponyával? Először azt gondoltam: „Ez is csak egy jelenkori koponya... de legalább megmutathatom rajta keresztül az embereknek, milyen csinos tud lenni egy ilyen darab... nem is olyan rossz!" Csak később gon­ dolkodtam el azon, vajon sejtettem-e a lelkem mélyén, mi vár rám, amikor köl­ csönvettem a koponyát a meditációhoz? Tényleg találomra esett-e rá a választá­ som, vagy a koponya már akkor is szólt hozzám, és nem tetszett neki, amikor visszatettem a helyére? Úgy döntöttünk, hogy a nap hátralévő részére új családtagunkat otthagyjuk Joe és Marylee pultján. Volt „Kapunak" egy csinos doboza, amelyre ha ráültették, az alulról vörös-zöld, váltakozó sugarakkal világította meg a koponyát. Ügy gon­ doltuk hát, jó helyen lesz ott. Ismerkedésünk első napján amúgy sem éreztem, hogy „Kapu" túl sok energiát sugárzott volna. Ezért arra jutottam, hogy minél több ráhatásnak és helyzetnek teszem ki a konferencián. Annak is szükségét érez­ tem, hogy a jelenlévő ősi és régi koponyák társaságában legyen, ami sikerült is gondviselőik nagylelkűségének köszönhetően. Amikor az első este hazavittem „Kaput" a szállodába, az éjjeli asztalkára helyez­ tem, az ágyam mellé. Másnap roppant izgalmas gondolatra ébredtem arról, hogy valamennyi kristálykoponya kapcsolatban áll egymással. Lelki szemeim előtt egy­ fajta energetikai (avagy éteri) háló jelent meg, amely Földünk valamennyi kris­ tálykoponyáját összekötötte, függetlenül attól, melyik csoportba tartoztak. Arról is ekkor értesültem, hogy létezik valamiféle sík vagy szint, egy dimen­ ziók közötti (vagy nem evilági) tanács, amelynek az a feladata, hogy világunkkal is megossza a spirituális tudást. Ezen a tanácson belül, ha úgy tetszik, működik egy bizottság, amely közvetlenül aktiválja és vigyázza valamennyi kristályko­ ponyát. Úgy tűnt, hogy ez a bizottság igazgatja némelyik jelenkori példányt is, ők vezérlik a koponyákat meghatározott személyekre (vélhetőleg olyanokhoz, akik előző életeikben már dolgoztak velük). Ok irányítják észrevétlenül ezeknek a gondviselőknek a tetteit, koponyáik aktiválására serkentve őket. A felsőbb ha­ talmak azért alkalmazzák ezt a stratégiát, mert jelenleg csak kevés ősi koponya vált közkinccsé. Ahhoz tehát, hogy egyre többen ismerkedjenek meg a kristály­ koponyák energiájával és lényegével, az újonnan készülteket és aktiváltakat is fel kell használni. Sedonában fogalmazódott meg bennem új könyvem vázlata is, azé, amelyet most a kezükben tartanak. Visszanézve látom, hogy bizony három teljes évnek

kellett eltelnie, mire időm és módom nyílt leülni, és elkezdeni az írást. 2 2 Amikor azonban istenigazából nekiláttam, abba se tudtam hagyni. Egyik ötlet a másikat követte a szerkezetet és a megszövegezést illetően. írás közben a szavak és monda­ tok a legkisebb erőfeszítés nélkül ömlöttek a számítógépbe. Nehézséget csak a he­ lyi kiadások tető alá hozása jelentett, ez vette el a legtöbb időt, jóval többet, mint amennyit az eredeti kötetre fordítottam. Váltsunk most témát. Röviden arról szeretnék még szót ejteni, miféle hatások­ nak tettem ki a konferencián „Kaput". A legelső este, amikor a tulajdonunkba ke­ rült, elvittük egy Bell Rockban 2 3 rendezett csoportos meditációra, amelyen né­ hány régi és ősi kristálykoponya is részt vett (az őrzőjével együtt). Csatlakoztunk azután egy másik meditációhoz is több más kristálykoponyával együtt egy másik erőteljes energiaörvény helyén (Airport Vortex) a konferencia legutolsó napján. A tanácskozás másnapján meglehetősen korán ébredtem, hogy „Kapuval" együtt megjelenjünk egy napfelkelte-szertartáson, közvetlenül a szállodánk előtt. Két maja harcos pap vezette, a guatemalai Maja Tanács képviselői. Megengedték, hogy bárki egy takaróra helyezze a földön a maga kristálykoponyáját, mivel mindegyik jelenlétének külön örültek. Kulcsfontosságú esemény volt ez „Kapu" tudatának (energiájának) felébresztésében. A papok különböző szent növényeket, gyertyákat és kődarabokat rendeztek körbe a földön a maják spirituális szimbólumai szerint. Ezután füstölővel meg­ tisztították a résztvevőket és a jelenlévő koponyákat. Spanyolul szóltak hozzánk (ezt fordította angolra a tolmács), és több száz éves imákat kántáltak. Sorra intéz­ ték szavaikat mind a négy égtáj felé. A koponyák a szertartás valamennyi mozza­ natában részt vettek. Ez nagyjából másfél órát vett igénybe. A résztvevők száma hozzávetőleg hetven volt. A tanácskozás során „Kapunak" módjában állt „találkozni" „ET"-vel, „Szivár­ vány Nagyanyóval", „Madréval" és „Szél Dalával". Részt vett egy sajátos szeán­ szon is, amelyet Mr. Petri hotelszobájában folytattunk le „Szél Dala" meg egy te­ hetséges kanadai tisztánlátó, Carole Davis-Wilson jelenlétében. Nagy megtisztel­ tetésnek éreztem, hogy „Kapu" effajta élményekhez juthatott ébredésének ebben a korai szakaszában. Még a tanácskozáson tovább dolgoztunk Carole Davis-Wilsonnal, aki a kezé­ be fogta „Kaput". Carole Anna Mitchell-Hedges jó barátja volt, aki látó képessé­ geinek segítségével bűnügyek megoldásában segédkezett. A Mitchell-Hedges ko­ ponyában lakozó intelligenciára, avagy a koponya lényegére is ráérzett, amikor módosult tudatállapotba került a jelenlétében. Ilyen alkalmakkor hangosan ki­ mondja, közvetíti azt az információt, amelyet állítólag a kristálykoponyák mélye rejt, akárha egy rádióvevő lenne. A The Skull Speaks című kötet több részlete szól

ezekről a szeánszokról (lásd a tizedik fejezetet). Amikor tehát Carole felajánlotta, hogy olvas „Kapuban", boldogan igent mondtam. Mialatt Carole kezébe vette a kristálykoponyát, láttam, hogy nagyon finom, könnyed mozdulatokkal végigsimítja a koponya teljes felszínét. Úgy észlelte, hogy „Kapu" rávigyorog. Azért olyan boldog, tette hozzá, mert rátalált új gondvi­ selőjére. Ez a koponya arra ösztönöz majd, mint új tulajdonosát, jósolta Carole, hogy többet írjak a misztikáról, a mágiáról, a piramisokról és a világenergiáról. Aztán elmagyarázta, hogy a kristálykoponyát valamiként előprogramozták szá­ momra (talán DNS-molekuláim révén), hogy együtt dolgozzon lényegemmel... minderre még a születésem előtt került sor. Carole azt is elmondta, hogy amikor elkezdek majd dolgozni a kristálykopo­ nyával, segítségével változatos információkhoz jutok a világmindenségről, már amennyiben el tudom altatni tudatos gondolkodásomat, és átengedem a terepet a tudattalannak. Azt is közölte velem, hogy „Kapu" kapcsolatban áll „Kék Kopo­ nyával", amelyet perui tartózkodásom, 1990 óta megálmodtam magamnak. 2 4 „Kapu" egyfajta előgyakorlat hozzá. Nos, egyelőre még nem került elő.

A koponya elnevezése és más korai események Eddig mindvégig „Kapuként" emlegettem, azt azonban még nem mondtam el, hogyan kapta a nevét. A keresztelőre arizonai tartózkodásunk utolsó napján került sor, amikor már hazafelé készülődtünk Chicagóba. A phoenixi hotelben azt talál­ gattuk Verával, vajon milyen nevet adjunk új kristálykoponyánknak. Vera portu­ gál elnevezést javasolt, mivel a kvarc és a mester brazil volt. ö vetette fel a „Portalt", ami portugálul 'kaput' jelent. Valamiért azonban nem éreztem teljesnek a nevet, ezért hozzábiggyesztettem a „de Luz" birtokos szerkezetet, ami azt jelenti: 'a fényé'. Amint látják tehát, mindketten részt vettünk a megtisztelő névadásban. Hazaérkezésünk másnapján vettem észre, hogy „Kapu" valamiért nehezebb, mint az előző nap. Amikor először állítottam mérlegre, 3,86 kilót nyomott, ám mostanra a súlya 4,54 kilóra nőtt. „Talán tévedtem volna?" - gondolkodtam. Hi­ ába mértem azonban meg újra, megint csak 4,54 kilót mutatott a mérleg. Lehet­ séges-e, hogy eleddig ismeretlen okból a kristálykoponyák változtatják a súlyukat? Ennél is fontosabb kérdés, hogy vajon mindegyik rendelkezik-e ezzel a képesség­ gel? „Elképzelhető - gondoltam -, hogy amikor „Kapu" sajátos energiákat közve­ tít, és éberebb, veszít a súlyából." Az évek során azt is megfigyeltem, hogy mások-

kai dolgozva megnő a súlya, talán, mert ő veszi fel azokat a káros energiákat, ame­ lyektől megszabadítja a pácienst vagy auráját. Egy-egy kezelés során a színe is el­ sötétül. Mi több, a súly- és a színváltozás összefügg: amikor könnyebb lesz, a színe is kivilágosodik, világosabb szürke árnyalatot ölt, már ha nem éppen teljesen át­ látszó. Ilyenkor hatalmas energiákat közvetít, és a lélek síkján kapcsolódik össze azzal, akivel együtt dolgozik. Az első néhány hónapban naponta meditáltam vele, rendszerint közvetlenül lefekvés előtt. Ilyenkor különböző, általam kedvelt zenéket hallgattam. E meditá­ ciók során vagy a kezembe fogtam „Kaput", vagy más-más testtájamra helyeztem, ahol fájdalmat éreztem. Ilyenkor hatalmas erőteret érzékeltem magam körül, amely bizsergést vagy enyhe nyomást váltott ki a bőrömön, az elmém ellenben kristálytiszta maradt. Egy ilyen meditáció során igen tiszta kép jelent meg lelki szemeim előtt arról az éteri, belső dimenziós hálózatról, amelyről már szóltam korábban; a működé­ séről és arról, miként kapcsolja egybe a világ összes kristálykoponyáját. E látomás legfontosabb eleme valamiféle antenna volt, szemlátomást ennek a hálózatnak egy kulcsfontosságú összetevője, a működését azonban nem értettem. A legin­ kább arany bothoz hasonlított, amely felfelé és lefelé a végtelenbe nyúlt. Nos, néhány heti közös munka után megértettem „Kapu" ittlétének legfőbb okát, vagyis hogy tanítson, és titkokat tárjon fel előttem. Akkor még nem tud­ tam, mit tartogat számunkra a sors, hisz ebben a korai szakaszban egyelőre csak ismerkedtünk. Idáig nem is mutogattam nagyon, hanem egyedül dolgoztam vele. Ez a korszak azonban hamarosan, 1999 nyarán lezárult, mert egyik látogatót a másik után kaptuk, akik „Kapu" látására siettek. Elsőnek barátném, Kristy érke­ zett. Chicagóban ugyanannál a mobiltársaságnál dolgoztunk korábban, s ő akko­ riban melegen érdeklődött a kristálykoponyák iránt. Több alkalma is nyílt ősi kristálykoponyákkal találkozni, amelyeket átutaztattak Chicagón. Még mielőtt most felkeresett, e-mailen elküldtem neki „Kapu" fotóit. Válaszában leírta, ho­ gyan hatott rá: Hadd írjak most a „Fény Kapuját" és „ET"-t ábrázoló fényképről. Odahaza képer­ nyővédőnek raktam föl a fotót, és meditáltam előtte. Hihetetlen, mekkora energia sugár­ zott felém! Bámulatos!...

Azonnal transzba estem,

és gyors

mozdulatokat végeztem

a karommal. Mintha valaki állt volna mellettem, hogy mozgassa, ahogy a szülők tanít­ ják mozogni a gyerekeiket. A kezemet a számítógép képernyőjétől a harmadik szemem­ hez,

majd a szívcsakrámhoz emeltem. Ezt hatszor megismételtem,

nyomtattam színesben a képet, a földre hevertem,

végül megálltam. Ki­

és különböző testtájaimra helyeztem

a nyomatot. Aztán valami arra késztetett, hogy a tarkómra és a derekamra tegyem. Ez után a meditáció után izgatottan várom a személyes találkozást „Kapuval". Mielőtt rátérnék arra, hogyan meditált Kristy az otthonunkban „Kapuval", engedjenek meg egy rövid kitérőt. Kristy tudatos emlékekkel rendelkezik arról, hogyan rabolták el többször is az ún. szürke földönkívüliek (ezt egy szakember is

megerősítette, aki olvas az előző életekben). Kristy elmondta, hogy ezek a nem túl kedves lények általában elalvás előtt jelennek meg előtte. Természetesen hevesen vitatják, valóban léteznek-e ilyen elrablások. Nem célunk itt és most dönteni eb­ ben a kérdésben, annyit mindenesetre megjegyzünk, hogy sokan számoltak be hasonló találkozásokról földönkívüliekkel. Jelenleg is komoly vizsgálatok folynak e tárgyban. Nem akarjuk megijeszteni az olvasót, mégis szükségét éreztük, hogy előrebocsássuk e megjegyzést Kristy meditációjának leírása előtt. Mikor tehát nálunk járt, közvetlenül a távozása előtt éles fájdalmat érzett a há­ tában. Ó ezt azzal az elektromos szerkezettel magyarázza, amelyet a szürkék ültet­ tek el a testében. Ezért a meditációt fájdalmai megszüntetésére koncentráltuk, miközben a kezébe fogta „Kaput". Az alábbiakat jegyeztem le a történtekről: Alig fogtunk hozzá, hangos csattanás hallatszott a helyiségben. Valahogy magától le­ esett a laptopom (de úgy, mintha lökték volna). Szerencsére volt alatta egy zsák, ami felfogta az esés lendületét.

Úgy éreztük, valamiféle külső erő lépett közbe, mert nem tet­

szett neki, amit művelünk (hogy megszüntessük a fájdalmat vagy eltávolítsuk a beülte­ tett szerkezetet). gárzott volna,

Mialatt Kristy „Kapuval" dolgozott,

a kvarckristály mintha fényt su­

és egészen kivilágosodott közben. Kristy természetes energiái teljesen fel­

ébresztették a kristálykoponyát, mivel most első ízben gyulladt ki így. Bármi történt is, a fájdalom

véglegesen

megszűnt.

Kicsivel később, még azon a nyáron felkeresett minket egy pár: Theresa és Martin, akik Wisconsin államban laktak. Rövidesen Mexikóba készültek, s ösztö­ nösen is érezték, hozzátartozik az előkészülethez, hogy megnézzenek maguknak egy kristálykoponyát. Meghívtam hát őket, tekintsék meg „Kaput". Emlékszem, milyen hamar került Theresa módosult tudatállapotba, miközben „Kaput" a ke­ zébe fogta, és egész testében reszketett. A pár szemlátomást élvezte a kristálykopo­ nyával eltöltött időt, s úgy érezték, aznap mindketten sajátos energiában részesül­ tek. Látogatásuk engem is ráébresztett „Kapu" egyik lehetséges hivatására. Meg­ sejtettem, hogy talán több rejlik benne, mint gondoltam. Elhatároztam hát, hogy e pillanattól kezdve alkalomadtán megosztom kincsemet másokkal. Amikor (néhány hónap múltán) Martin és Theresa ismét felkeresett, a „Kapu­ val" történő meditáció után Theresa elmondta, hogy koponyája egybeolvadt „Ka­ pu" kristálykoponyájával. Nem érezte a különbséget a kettő között: hol végződik az egyik, és hol kezdődik a másik. A kristálykoponya mintha kiemelte volna ön­ magából, s ő fölöttünk lebegett. A meditáció végén szinte lehengerelte a hatalmas energia, amelyet önmagában és maga körül észlelt. Ugyanennek az ülésnek a so­ rán rózsaszín koponyát is látott, amely érzése szerint Atlantiszról származott, és (valahol) a víz alatt tartózkodott. Mind ő, mind Martin látta, amint eközben „Kapu" színe is rózsaszínre változik.

A legújabb fejlemények 1999 szeptemberében alkalmam volt visszatérni Peruba. Az ún. „Kék Koponyát" keresve magammal vittem „Kaput", aki mintegy az összes kristálykoponya energi­ áját képviselte együttvéve. Másodjára indultam el a rejtélyes koponya nyomában, hisz már vagy kilenc éve éreztem a jelenlétét az aurámban. Három barátommal indultam útnak. Több szent (vagy annak tekintett) helyre is ellátogattunk, ame­ lyek az inka és preinka kultúrákkal álltak kapcsolatban. Mindegyik helyen zené­ vel egybekötött meditációt folytattam „Kapu" jelenlétében. Úgy vélem, Peru erő­ terei folytatták a koponya kvarcanyagába ágyazott belső csatornák megnyitását és aktiválását, és előkészítették a kristálykoponyát eljövendő küldetésére: az embe­ rek szolgálatára. Az Egyesült Államokba hazatérve, amikor egyszer „Kapuval" meditáltam, azt a határozott üzenetet kaptam tőle, hogy mostantól az időm 100 százalékát spiri­ tuális munkára kell, áldozzam. Azóta sem hagytam fel azzal, hogy megosszam az emberekkel a kristálykoponyákra vonatkozó ismereteket és élményeket, dacára annak, hogy időről időre mással voltam kénytelen keresni a kenyeremet. Ne kér­ dezzék, hogyan sikerült ezt elérnünk („Kapunak" és nekem), valami mégis min­ dig adódott, ami megkönnyítette küldetésünk teljesítését. Ami a közös spirituális munkát illeti, ez abból állt, hogy a világot járva bemutattam koponyáimat az em­ bereknek, és népszerűsítettem a kristálykoponyákra vonatkozó legfrissebb isme­ reteket. Fontos volt továbbá, hogy közvetlenül is megtapasztalhatták ezek ener­ giáit. „Kapu" javasolta, folytassunk vele egyfajta konzultációt, mialatt a páciensek a kezükbe fogják, hogy személyesen is megérezzék energiáját. Mindemellett jó­ magam saját megérzéseimre (és a szellemektől kapott üzeneteimre), valamint a felsőbb energiák iránti érzékenységemre támaszkodva életvezetési tanácsokat adtam, és válaszoltam a hozzám fordulók kérdéseire. A hetedik fejezetben részle­ tesen leírjuk ezeket a kezeléseket. Munkánk kiterjedtebbé vált, amióta együtt dol­ gozunk Blue Arrow Rainbow-val és az ő kristálybarátaival. De térjünk vissza tör­ ténetünkhöz. .. Amikor „Kapu" azt javasolta, hogy minden erőnket ennek a típusú spirituális munkának szenteljük, eleinte kételkedtem javaslata kivihetőségében. „Ugyan ki kíváncsi egy jelenkori kristálykoponyára?" — kérdeztem magamban. Mivel azon­ ban nem volt vesztenivalóm, azt gondoltam, miért ne próbáljuk meg. Nos, miután 1999 vége óta több mint száz kezelésen vettem részt „Kapuval", el kell ismernem, hasznavehető tanácsot adott. 1999 végén és 2000 elején alkal­ munk nyílt együtt dolgozni Joky van Dietennel, és együtt utazgatni „ET"-vel. 2001 végétől — amint ezt már elbeszéltem — együtt munkálkodtam Blue Arrow Rainbow-val és a kristálykoponya-körök több tagjával, ami valóban magas szintre emelte kezeléseinket. Munkánk a világ minden tájára elvitt minket: bejártuk az Egyesült Államokat, Kanadát, Dél-Amerikát meg több európai országot. Sok pá­ ciensünk csodálatos gyógyulásokról és sorsfordulatokról számolt be, miután a ke­ zelés során kezébe fogta egyik vagy másik kristálykoponyánkat. Maga Blue Arrow

Rainbow is hihetetlenül hatékony gyógyító. Pácienseink — többnyire nagyszerű emberek — ugyancsak sokat segítenek a kezelések során. Munkánkat a továbbiak­ ban is folytatni szándékozunk bárhol a világon, ahol csak alkalom adódik arra, hogy együtt dolgozzunk a kristálykoponyák őrzőivel és a téma oktatóival. A világot járva Blue Arrow Rainbow-val úgy éreztük, nagyon fontos, hogy fo­ lyamatosan kitegyük valamennyi kristálykoponyánkat a szent helyek erőtereinek. Ezért Peru mellett felkerestük Stonehenge-et, Glastonburyt (a Tort), valamint az angliai Avebury kőköreit. Szintén Angliában és Hollandiában 2001 nyarán hét gabonakört látogattunk meg, azután az évek során másokat is. 2002 tavaszán ba­ rátunk, Moonhawk közreműködésével indián vének felavatták három koponyán­ kat: „Kaput", „Mózest" és „Egységet". A beavatási szertartást különleges meditá­ ciók és rítusok kísérték. Az évek során tehát mindent elkövettünk, hogy minél több szent helyre vigyük el kristálybarátainkat, és megismertessük őket családjuk tagjaival, legyen szó igen régi vagy új koponyákról. Hogy egy pillanatra visszamenjünk az időben, 2000 elején szintén érdekes fej­ leményeknek néztünk elébe. Új lehetőségek sora nyílt meg előttünk. Egyik pilla­ natról a másikra különböző kutatási projekteket indíthattunk a kristálykoponyák vizsgálatára. Olyan tudósokkal találkoztunk, akiknek a legkülönfélébb elektroni­ kus mérőműszerekhez volt hozzáférésük, és akiket szenvedélyesen érdekeltek vizs­ gálataink. Alapvető célkitűzésünk az volt, hogy megértsük, miért hatnak olyan erősen az emberekre a kristálykoponyák, és hogyan segítik őket. Például hogyan gyógyítanak vagy adnak át energiát? Vagy miért nyitnak meg spirituálisán hirte­ len egy sereg embert, akik a velük való találkozás után ébrednek rá velük született teremtő képességeikre? „Kapu" kulcsszerepet játszott ezekben a vizsgálatokban. Legfőképpen vele teszteltük le, miként hat kísérleti alanyainkra egy-egy aktiváltnak mondott új kristálykoponya. Természetesen nem hagytunk ki a kísérletből más új és ősi ko­ ponyákat sem, hogy megfelelő összehasonlítási alaphoz jussunk. Meglepve tapasztaltuk, hogy a vizsgálatok során „Kapu" energiája egyre növekedett. 2003 vége felé, a vizsgálatok befejezéséhez közeledve azt találtuk, hogy „Kapu" kö­ vetkezetesen képes kiegyensúlyozni a kísérleti alanyaink meridiánjain és csakrarendszerén mért energiákat. A végeredmény független volt kortól, vallástól, filo­ zófiai meggyőződéstől: a kristálykoponya szinte mindenkire egyformán hatott. A kilencedik fejezetben majd részletesen ismertetjük magát a folyamatot és az eredményeket is. Természetesen nem azt bizonygatjuk itt, hogy egyedül a mi kristálykoponyá­ ink használnak az emberiségnek. Reméljük ellenben, hogy történeteink arra ösz­ tönöznek másokat, vegyék gondjaikba egyik-másik új kristálykoponyát. Úgy tart­ ják, hogy egy kristálykoponya bizonyos mértékig gondviselőjét tükrözi. Ezért fel­ ébresztése közvetlenül összefügg az őrző személyiségével. Nos, a fejezet lezárása előtt elmesélek még néhány bámulatos esetet, amelyek „Kapuval" állnak kapcso­ latban, hogy önök is láthassák, hogyan hat másokra.

„Kapu "

kalandjai

Las Vegas, 1 9 9 9 november 1990-199l-ben Las Vegasban laktam, s ez idő tájt azon munkálkodtam baráta­ immal, hogy nonprofit szervezetet hozzunk létre a kristálykoponyák kutatására. Az egyik új ismerősöm egy Cattel nevű hölgy volt, aki kiváló látó és csillagjós, s volt egy rádióműsora, amelyben érdekes emberekkel készített interjúkat paranormális jelenségekről. Engem is meghívott a műsorába, amelyet videoformátumban az internetre is feltettek, nem csupán a városi rádióadó sugározta. Közvetlenül a beszélgetés megkezdése előtt a műszakiak alaposan megvizsgálták a videofelvevőt, működik-e, és mindent a legnagyobb rendben találtak. Érthetetlen okokból azonban alig kezdtünk bele az interjúba, a videokamera felmondta a szolgálatot. A program rádiórésze eközben hibátlanul lezajlott. Alig ért véget a műsor, a ka­ mera megjavult. Többen tanúsíthatják, hogy az ősi kristálykoponyák környezeté­ ben néha elromlanak az elektromos felszerelések, „Kaputól" azonban nem vártam ezt. Bocsánatot is kértem Catteltől a nevében.

Denver (Colorado), 2 0 0 1 áprilisa 2001 elején alkalmam nyílt interjút készíteni a híres parafenoménnel, Uri Geller­ rel, a nagy kanálhajlítóval. Halottam ugyanis, hogy Mr. Geller felismerte a kristá­ lyok hatalmát, és hogy miként segíthetik elő spirituális fejlődésünket. E-mailben elmagyaráztam neki, hogy könyvet írok a kristálykoponyákról, és felkértem a szó­ ban forgó interjúra. Beleegyezett. Londonban találkoztunk, s a beszélgetés kitű­ nően sikerült (bővebben lásd később). Közvetlenül a távozásunk előtt meglepett Mr. Geller kérése, hogy szerepeljünk Paratudomány és ami ezen túl van című rádióműsorában, amelynek ekkoriban a házigazdája volt. Egy áprilisi időpontban (a születésem napjában) állapodtunk meg. Geller rádióműsorát számos állomás sugározta az Egyesült Államokban, s az Internetre is feltették, ahol azonban csak a hanganyag hallható. Az interjú idején Coloradóban tartózkodtam egy barátommal, ezért Geller te­ lefonon kérdezgetett. És lássanak csodát, megint bezavartak az elektromos szer­ kentyűk. Alig kezdődött el az interjú, Geller sógora, a műsor gyártásvezetője, a helyiségbe rohant azzal, hogy az internetes hangfelvevő felmondta a szolgálatot. Fogalmam sincs, miért zavarja „Kapu" az internetes adásokat. Több más interjút is készítettem egyéb rádióállomásokkal vagy kábeltévékkel, ahol ő is jelen volt, mégsem történt semmi. Nem lehet - csak találgatás -, hogy a kristálykoponyák valamiért ódzkodnak az Internettől? Végezetül következzen néhány történet erről a nagy darab füstkvarckoponyá­ ról, amely barátaimmal esett meg utazásaink során.

Almok, 2 0 0 0 n y a r a — 2 0 0 1 márciusa 2000 nyarán Joshua barátja, Juditha sorozatban szokatlan élményeket tapasztalt. Végül ezek vezettek el az Uri Gellerrel való találkozáshoz. Ahogy így utólag végig­ követjük az események sorát, bámulatosan célszerűnek tetszenek, mintha egy is­ meretlen eró' rendezte volna meg ó'ket. Odüsszeiánk azzal a szeánsszal vette kezdetét, amelyet Juditha tartott közös barátnó'nkkel, Angéla Garett-tel. Juditha kiváló látó, aki tisztán hallja szellemvezetó'i útmutatásait. Az ülés során a kristálykoponyákról hallott tőlük. Angéla hiánytala­ nul magnóra vette az elhangzottakat. Juditha jókora kristálykoponyát látott, amely a földteke középpontjában forog, a megolvadt magma feltételezett helyén. Valamivel később Juditha elmondta nekem látomását, amelyet nem tudott mire vélni. Korábban nem hallottam erről a feltevésről. Félre is tettem az új informáci­ ót a ki tudja, milyen távoli jövőbe, amikor talán jobban összeállnak a titokzatos kirakós játék elemei. Néhány héttel később Juditha a QVC-t nézte (egy teleshop-csatorna), amikor hirtelen feltűnt a képernyőn Uri Geller, aki kristály ékszereket reklámozott. Mr. Geller minden átmenet nélkül beszélni kezdett egy új elméletről, amelyet a Föld középpontjáról olvasott. „Két közismert szeizmológus állítja - mondta -, hogy nem tartják kizártnak, hogy egy nagy darab (talán éppen Hold nagyságú) kristály forog a Föld középpontjában." A két szeizmológus Mr. Lars Stixrude, a Georgia Institute of Technology munkatársa, és Ronald E. Cohen, a washingtoni Carnegie Institute-tól. A Science magazinban terjesztették elő elméletüket önálló cikk formájában. A két tudós a földrengéshullámok sebessége alapján vonta le következtetéseit. Felfedezték ugyanis, hogy a szeizmikus hullámok gyorsabban terjednek a földteke középpontjában, mint várható volna a bevett tudományos ismeretek szerint. Amennyiben elfogadjuk a feltételezést, hogy a Föld középpontját teljesen szilárd anyag (jobbára vas) alkotja, akkor ez a típusú hullám az előre számított sebesség­ gel terjedne a középpontban. Stixrude és Cohen tehát ennek alapján szögezte le, hogy csupán egy nagymére­ tű kristály lehet felelős a hullámok fokozott terjedési sebességéért. A lenyűgöző elméletet a szakma más képviselői is komolyan veszik. Amikor Juditha meghal­ lotta Uri Gellert erről beszélni a tévében, természetesen neki is eszébe jutott, hogy akkor talán az ő látomása sem merő őrültség. Arra gondolt, hogy a nagyméretű kristály, amelyről a szeizmológusok értekeznek, esetleg éppen egy óriási kristály­ koponya. Azonnal kapcsolatba lépett velem, és a lelkemre kötötte, hogy okvetle­ nül keressem meg Mr. Gellert. Csak hát felmerült a kérdés, hogyan közelíthető meg egy ilyen híres és elfoglalt ember? Hogyan győzhető meg, hogy fontos lenne a találkozásunk? Nos, a következőképpen jártam el: megtaláltam Mr. Geller e-mail címét a hon­ lapján, és küldtem neki egy személyes elektronikus levelet. Kaptam ugyan választ, ám csupán Mr. Geller kiadványainak és tanfolyamainak jegyzékével. Aztán egy

napon, amikor Brazíliában a barátom számítógépe előtt ültem, és a levelezésemet rendezgettem, ezt súgta egy belső hang: Miért nem kérdezed meg, készíthetnél-e ve­ le interjút a kristálykoponyákról szóló új könyvedbe? „Végül

is mi vesztenivalóm

van?" — gondoltam, és elküldtem a felkérést. Nos, amint tudják, Mr. Geller haj­ landó volt találkozni velem. A találkozóra London egyik belvárosi szállodájában került sor, közvetlenül azután, hogy Judithával és Angélával közösen megnéztük a British Museum kris­ tálykoponyáját (két barátném aznap mindenhová elkísért). Az interjú során Mr. Geller megerősítette, hogy valóban hisz az elméletben. Mint kiderült, szenvedé­ lyesen érdeklik a kvarckristályok, és meggyőződése, hogy kulcsszerepet játszanak a paranormális képességek kifejlesztésében. Nagyon kedves volt velünk, s még egy kanalat is hajlított Judithának, amelyet ő a mai napig őriz. Történetünknek ezzel azonban koránt sincs vége... A következő láncszem az elmélettel összefüggő események titokzatos sorában Németország,

München környéke. Az időpont 2001

februárja.

Ekkoriban

Judithával utazgattam, ő volt a tolmácsom. Épp visszatértünk a szállodánkba, ahol bemutattunk egy kristálykoponyát egy helyi csoportnak, amikor Judithának hirtelen kedve támadt „Kapuval" meditálni. Korábban nem érdeklődött igazán ez iránt a kristálykoponya iránt, meditálni pedig még kevésbé akaródzott vele. Most azonban valamiért megjött rá az ihlete. Mialatt ő „Kapura" koncentrált, és ráhan­ golódott energiájára, nekem leragadt a szemem, és elaludtam. Miközben én aludtam, Juditha előtt megjelent a Föld középpontjában forgó, igen nagy kristálykoponya. Később elmondta — mennyire sajnáltam, hogy nem voltam ébren —, hogy a kristálykoponya a szó szoros értelmében betöltötte a ho­ telszobát, és beszélt is hozzá. Valami ilyesmit mondott: „Most már tudja." Juditha azt állítja, én is megszólaltam ekkor (bár semmire nem emlékszem), és ezt mond­ tam: „Hú, egyre nagyobb az energia a szobában!" Ezt követően két másik ismerősömnek is kölcsönadtam „Kaput", hogy vele aludjanak. Az egyik egy fiatal német nő volt, akivel elektronikus levelezést folytat­ tam, és aki el akart jönni lindaui előadásomra. Mielőtt továbbutaztunk volna, úgy éreztem, muszáj odaadnom ennek a hölgynek egy éjszakára „Kaput", ö később emailben írta meg Judithának, hogy röviddel elalvása után álmot látott a kristályko­ ponyáról. Nem „Kapu" volt az, jelentette ki, hanem egy nagyon nagy másik kopo­ nya. Amikor válaszoltam a fiatal hölgynek, mennyire igaza van, ezt írta: Több energiaálmom volt — ahogy ezeket nevezem — az Ön koponyájával.

Olyan érzés volt,

amióta kapcsolatba kerültem

mintha valami felemelt volna. Meleg energia

járt át és töltötte el a törzsemet... Nem minden energia származott „Kaputól" vagy akár egy másiktól. Az egyik ál­ momban például a Mitchell-Hedges koponyára vagy egy ahhoz nagyon hasonlóra em­ lékeztetett. .. Egyáltalán volt,

nem

ami áthatott...

tudom,

mit jelent mindez,

mégsem féltem,

mert jófajta energia

A másik ismerősünk, aki szintén nagyméretű koponyáról álmodott, a holland Bert Smits. Amikor 2001 elején meglátogattam Bertet, szintén együtt alhatott „Kapuval". Később e-mailben értesített arról, hogy röviddel Angliába való vissza­ térésem után ő is jókora koponyáról álmodott. Mielőtt 2001 telén visszautaztam Hollandiába, hogy a könyv ottani kiadásán dolgozzam, nem volt lehetőségem mindezt elmesélni Blue Arrow Rainbow-nak. 2002 tavaszán, amikor barátainkat láttuk vendégül lakásunkban, szóba hoztam egy jókora kristálykoponya létezésének lehetőségét. Blue Arrow Rainbow rop­ pant izgatott lett, és elmondta, hogy neki is hasonló élménye volt „Kapuval". Közvetlenül azután esett meg vele, hogy látta a koponyát Apeldoornban az én előadásomon, azaz az első találkozásunk után. íme, saját beszámolója: Amikor először beszéltél a nagy koponyáról, azonnal visszaemlékeztem az egyik ál­ momra „Kapuról". Elvitt egy helyre, ahol nem nagy, hanem óriási, tiszta kvarc kopo­ nyát láttam.

Olyan gigászi nagyságú volt, hogy alig hittem a szememnek, ahogyan

nem is hallottam soha ekkora kvarckristályról. Azt gondoltam, csupán a képzeletem játszik velem, noha az álom nagyon is valóságosnak tetszett. Holtbiztos vagyok abban, hogy nem találhattam ki az egészet. „Kapu" parányi porszem volt ehhez a toronymagas óriáshoz képest, amely mellett jómagam is eltörpültem. A koponyából valósággal árad­ tak a szeretethullámok, ez volt a legszeretőbb energia, amellyel valaha is találkoztam. Miféle következtetéseket vonhatunk hát le ezekből a beszámolókból? És ha lé­ tezik ez a nagyméretű kristálykoponya, ugyan mi köze van „Kapuhoz"? A fenti ti­ tokzatos események közti egyetlen kapocs Uri Geller személye. Ott volt először Juditha látomása a Föld középpontjában lévő jókora kristálykoponyáról. Aztán Mr. Geller is szükségét érezte - ki tudja, miért -, hogy a QVC képernyőjén meg­ említse az elméletet, miszerint egy nagy kristály forog a Föld középpontjában. Va­ jon a véletlen műve-e, hogy Juditha pont akkor nézte a tévét, amikor Mr. Geller ezt a teóriát fejtegette? És ott van még az interjúnk Gellerrel. Hanem várjunk csak... egyvalamit elfelejtettem megemlíteni, holott kulcsfon­ tosságú lehet. Mielőtt elkezdtük az interjút, Geller megkérdezte, nincs-e velünk kristálykoponya. Ekkor természetesen átadtam neki „Kaput", amelyet a félórás interjú teljes időtartama alatt a kezében tartott. így valószínűleg „Kapu" energiáit is átvette. Nem telt bele négy-hat hét, és összesen négyen álmodtak nagyméretű kristály­ koponyáról vagy támadt róla látomásuk. Mindegyik álomnak vagy látomásnak valamiként köze van a „Kapuval" létesített személyes kapcsolathoz. Elképzelhető, hogy Geller tudattalanja átadta a gondolatot „Kapunak" a Föld középpontját el­ foglaló kristály (vagy kristálykoponya) létezéséről, amikor a kezében tartotta. Nos, meglátjuk, hová visz minket a későbbiekben ez a kis közjáték! Egyelőre bíz­ zuk olvasóinkra annak eldöntését, miféle bizonyító ereje van ennek az esemény­ sornak a gigantikus kristálykoponya létezésére!

J e n n y Smedley, Anglia, 2 0 0 1 júliusa 2001 nyarán rendkívül elfoglalt voltam: előadásokat tartottam, miközben Ang­ liát és Nyugat-Európát jártam. Jenny Smedley, a Taunton TV Napközben Jennyvel című műsorának házigazdája, meghívott a műsorába, hogy beszéljek a kristályko­ ponyákról. A stúdióba érkezve kivettem a zsákjából „Kaput", és nyomban megmutattam Jennynek, mivel szerettem volna, hogy még az interjú előtt lássa. Elmondta ne­ kem, hogy személy szerint igen szeret kvarckristállyal dolgozni. Egészen belesze­ retett „Kapuba". Ahogy a kezébe fogta, azonnal könnyebb lett, és a színe is csak­ nem teljesen világosra váltott. Ez a változás a szemem előtt játszódott le. Ezután Jenny átadta a koponyát egyik munkatársának, egy úrnak, aki kétkedéssel szokta fogadni a műsorban szereplő ezoterikus témákat. „Kapu" azon nyomban sötétebb és nehezebb lett. Az interjú kitűnően sikerült, mivel Jenny nagyszerű műsorveze­ tő, akinek a jelenlétében a vendégek ellazulnak és otthon érzik magukat. Nos, elmondhatnom, hogy aznap aligha szerezhettem volna vissza „Kaput" Jennytől. Ezért inkább engedtem, hogy vele aludjon, annyira ragaszkodott hozzá. Ezzel háláltam meg, hogy vendégül látott aznapra az otthonában. Jenny fölöttébb érdekes álmokról számolt be az „együttalvás" után. Ezt írta: Bevallom,

egészen addig semmit sem tudtam a kristálykoponyákról,

amíg interjút

nem készítettem Joshua Sbapiróval. Joshua a téma titokzatosságát is érzékeltetve szá­ mos felvilágosítással szolgált.

Hamarosan nagy rajongója lettem „Kapunak", a tulajdo­

nában lévő koponyának. Az interjút jól fogadták, és azt hiszem, őszintén érdekelte az embereket. Angéla Jones, Anglia, 2 0 0 0 áprilisa Angéla szintén drága barátunk, nagyon érdekes ember, akit az Internet közvetíté­ sével ismertem meg. Azért kereste fel a honlapunkat, mert szenvedélyesen érdek­ lik a kristálykoponyák, majd küldött nekünk egy e-mailt. Később kulcsszerepet játszott első érdemi angliai előadásom megszervezésében. Az eseményt a Yeovil Psychic Society hozta tető alá 2000 tavaszán. Az Angéláéhoz hasonló nagylelkű segítséget azzal szoktuk meghálálni, hogy engedjük a szóban forgó ismerőst együtt aludni valamelyik kristálykoponyánkkal, már ha igényt tart rá. így hát An­ géla hazavitte az előadás után „Kaput". íme, beszámolója a vele töltött éjszakáról: 25 Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy hazavihettem „Kaput" egy éjszakára. Ez volt az első alkalom, hogy egy aktivált kristálykoponya közelében lehettem. A nap­ paliban rendezkedtem be vele, gyertyákkal és füstölőkkel körülvéve.

Egész éjjel tartó

fejfájással jutalmazta. Egy szemhunyást sem aludtam! Ki-be ugráltam a testembe, kü­ lönös zajokat hallottam a szobában, tem őket számolni.

és annyi szellem jött el hozzám, hogy nem győz­

Idemásolom jegyzeteimet erről az éjszakáról:

„Spirituális vezetőim azonnal megjelentek,

nagyon tisztán láttam őket. Egész éjjel

több tucat arc villant felelőttem. Egyiket sem ismertem fel, de tisztán érzékeltem. Lát­ tam aztán egy repülő csészealjat (arra emlékeztetett, amelyről egy svájci földműves, bi­ zonyos Billy Meier számolt be az 1970-es években, azt állítva, hogy a Plejádok lakói látogatták meg).

Miközben „Kapuval" meditáltam,

két lény fogott közre. A legmara­

dandóbb élményem, hogy folyvást kikerültem a testemből, aztán szinte nyomban vissza is zuhantam.

Ez addig ismétlődött,

amíg csaknem

belebetegedtem! Nagyon

idegesítő

volt! Vagy kint, vagy bent — ezt szerettem volna. Gyönyörű, színes sugárözönt is láttam, re csak egy színt öltött,

úgy permetezett, akár egy szökőkút. Egyszer­

majd végigment az egész spektrumon, amíg végül megállapo­

dott a kéknél. Ezután már folyton csak kék záporozott rám. Mindez csodálatosan meg­ nyugtatóan

és gyógyítóan

hatott.

Egész éjjel olyan zajokat hallottam, amelyek nem a házból eredtek. Nehéz leírni ezeket a zörejeket. A legjobban talán arra emlékeztetett, ahogyan a régi sci-fi filmek­ ben megnyikordul az űrhajó ajtaja... fémes hang volt. Még utoljára meditáltam egyet,

mielőtt visszavinném a koponyát Joshuának.

kor, hajnali hatkor vijjogni kezdett az autónk riasztója. Megkértem „Kaput",

Ek­

hallgat­

tassa el. Nem telt bele öt perc, és a riasztó elhallgatott, de úgy, hogy napokig nem mű­ ködött! Korábban soha nem romlott el!" Azt hiszem,

a

„Kapuval" folytatott

semlegesítette a negatívokat. felemelő érzés.

hogyan

energiáimat,

Mivel amúgy is pozitív személyiség vagyok,

Mostantól úgy érzem,

csak kedvem szottyan rá. És valóban, beszélgettünk,

meditáció felerősítette pozitív

és

ez csodálatos,

bármikor kommunikálhatok „Kapuval",

amikor

néhány napja meglátogatott álmomban. Arról

lehetne felhasználni a

kristálykoponyákat a gyógyításban.

É s a folytatás... Amint arról többször is megemlékeztem ebben a könyvben, „Kapu" nagyszerű útitárs és oktató. Az összes többi gondozásunkban álló kristálykoponyával együtt családtagunknak tekintjük. Nem is sejtjük, miféle közös élményeink lesznek még kristálybarátainkkal, de ha az eddigiekre fognak emlékeztetni, hát nem fogunk unatkozni! El nem cserélnénk e ritka pillanatokat semmiért a világon! „Kapunak" mostanra két útitársa is akadt, mindkettő' Blue Arrow Rainbow ajándéka. 2005-ben, amikor Walesben jártam, egy másik sötét, mégis a körülmé­ nyekhez képest világos, nagyjából 0,5—1 kilós füstkvarc koponya szólt hozzám. Értésemre adta, hogy csatlakozni kíván világ körüli útjainkhoz. A koponyát Blue Arrow Rainbow kapta Brazíliából (ugyanaz a mester faragta ki, mint „Kaput"). Végül nekem adta a koponyát, amely a „Geronimo Arany Sasszem" nevet kapta. A név elsó' része - a „Geronimo" - megint csak magától ötlött az eszembe, a má-

sodikat Blue Arrow Rainbow biggyesztette hozzá. A védelmemet szolgálja, és a magyarországi magánkezeléseken (2007 decemberétől 2008 januárjáig) őt ked­ velték legjobban a pácienseim. Mindennek ellenére máig nem tudom, hogyan se­ gít az embereken. Mellénk szegődött aztán egy rózsakvarc koponya, akit „Kis In­ dián Hercegnőnek" neveztem el, kifejezve ezzel elsősorban Blue Arrow Rainbow lényegét. Úgy éreztem, szükség van női kisugárzásra (a rózsakvarcéra) a két „fiú" - „Kapu" és „Geronimo" — mellé, részben az egyensúly kedvéért, részben pedig, hogy saját női energiáim is érvényesüljenek. Ez a kristálykoponya is Blue Arrow Rainbow-hoz talált el, aki közvetlenül azelőtt adta nekem, hogy elhagytuk Ma­ gyarországot. A „Kis Indián Hercegnő" talán, ha negyed kilós, ennek megfelelően kicsi is, ám annál csinosabb és szeretetre méltóbb. Tegyük ugyanakkor mindjárt hozzá, hogy nem mindenki, aki köreinkben meg­ érintett egy koponyát, élt át ilyen erőteljes és szokatlan tapasztalatokat. Mindamel­ lett egyeseknek érdekes változások következtek be az életükben a koponyákkal való személyes találkozás után. A világot járva bizton állíthatjuk, hogy mindig becsú­ szik valami váratlan, ami izgalmassá teszi az életünket. Ezért úgy tartjuk, fontos, hogy továbbra is megosszuk kristálykoponyáinkat az érdeklődőkkel.

unodesek Nos, amint arról a fejezet jelenkori koponyaőrzőinek történetei árulkodnak, egy­ értelmű, hogy nem csupán a nagyon régi kristálykoponyák érintik meg az embe­ reket, és hoznak változást az életükbe, de öccseik és húgaik is (bár persze kicsit másként). Valamiért, valamiképpen most ébredeznek ezek az újabb példányok, most nyerik el sajátos arculatukat, és lépnek a saját útjukra. Valamennyi jelenkori koponyaőrző egyöntetűen állítja, hogy koponyája egyedi, csak rá jellemző stílust fejlesztett ki az emberek megsegítésében. Mindenben egyetértünk Jaap van Etten véleményével, miszerint egy jelenkori koponya aktiválása őrzője személyiségét tükrözi. E folyamat sarkalatos pontja a gondviselő elkötelezettsége. Csupán a sa­ ját javára óhajtja-e fordítani, vagy megosztja koponyáit az emberiséggel? Olyan személyes döntés ez, amelyet minden őrző maga hozhat csak meg. A következő fejezetben, a jelenkori koponyák vizsgálatát kiteljesítendő, talál­ kozunk néhány tehetséges koponyakészítő mesterrel. Noha az őrzők személyes beszámolói is lelkesítőek, úgy érezzük, akkor értjük meg igazán, mit is képvisel­ nek a koponyák, ha többet megtudunk azokról, akik a tulajdon két kezükkel fa­ ragták ki őket. Folytassuk tehát utazásunkat a kristálykoponyák világába, és is­ merkedjünk meg kifaragóikkal...

5. FEJEZET

A JELENKORI KRIS TÁL YKO P O NYÁK KI FARAG ÓI

N

agy megtiszteltetésnek érezzük, hogy bemutathatjuk önöknek korunk leg­ hozzáértőbb kristálykoponya-faragó mestereit. Nem könnyű foglalatosság

ez, nagy tudású és ügyes kézművest igényel, aki óriási türelemmel győzi le a ne­ hézségeket. Őket hallgatva meglepetten értesültünk, hogy gyakorlatilag bármely eleddig felfedezett kristálykoponyát le tudnak másolni, még a legősibbeket is, fel­ téve, ha elég idő és megfelelő szerszámok állnak a rendelkezésükre. Ami azt je­ lenti, hogy bár egy kristálykoponya korának meghatározásakor mindenekelőtt a megmunkálás nyomait kell keresnünk a felületén, ez a fentiek okán mégsem bombabiztos módszer. Ismerjük meg hát a világ legügyesebb kezű mestereit.

Carey Robbins,

Oregon,

USA

Joshua 1989-ben hallott először Carey Robbinsról, egy észak-kaliforniai konfe­ rencián, ahol egy kristálykoponyáról szóló beszélgetés moderátora volt. Több résztvevő az első kötet társszerzői közül került ki. Aznap este, mikor a társaság együtt vacsorázott, hozzájuk lépett egy ismeretlen, és megmutatott egy videoka­ zettát egy kristálykoponya képmásával. A vacsorázók megtudták, hogy a kopo­ nyát a közelmúltban készítették. Mindenki csak ámuldozott a mester rátermett­ ségén. Ez a kristálykoponya sok szempontból hasonlított a Mitchell-Hedges ko­ ponyára. Készítőjét Carey Robbinsnak hívták, s akkoriban a közelben lakott San Franciscóban. A társaság megpróbálta előkeríteni Careyt, de ez valamiért nem si­ került. Csupán évekkel később, az Internet beköszöntével lépett vele kapcsolatba Joshua. 1999-ben aztán személyesen is találkoztak a Második Kristálygyógyító Szimpóziumon, az Arizona állambeli Sedonában, ahol Carey egyik legutolsó munkáját állította ki Joshua pavilonjában. Semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy Carey bolygónk legjobb mai kopo­ nyakészítői közé tartozik. És mintha minden egyes évvel tovább csiszolódna a tu­ dása - egyre újabb és újabb mestermunkával áll elő. Mindegyiknek védjegye a különálló állkapocs. A Carey által faragott koponyákat szemlélve az olvasó képet alkothat magának kimunkáltságukról. Az alábbi, Careyvel készült interjú egy ízig-vérig nagyszerű mestert állít elénk.

Személyes káttér Carey jelenleg az Egyesült Államokban lakik, a Csendes-óceán északnyugati part­ ján. 1974-től foglalkozik kristályfaragással, amikor is szkarabeuszokat készített. Első ízben 1978-ban próbálkozott kristálykoponyával. Azóta több mint hét élet­ nagyságú kristálykoponyát alkotott, közülük legalább hatot külön állkapoccsal. 1987 és 1991 között utazgatni kezdett: bejárta Nepált, Burmát, Ladakhot, Pa­ kisztánt, Afganisztánt, Sri Lankát és Thaiföldet. Tanulmányozta a buddhista kul­ túrát, és több szent helyet keresett fel a Kathmandu völgyében, Burmában, vala­ mint Ladakhban. Interjú Kérdés: Hogyan kezdett el érdeklődni a kristálykoponyák iránt? Carey: 1974-ben elolvastam egy róluk szóló könyvet, 2 6 amelyik azt állította, hogy mai technikával képtelenség a Mitchell-Hedges koponya színvonalán álló példányt előállítani. Mivel nem volt hatszáz évem, hogy ez alatt fejlesszek ki mí­ ves módszereket, elfogadtam a kihívást, és úgy két évtized elteltével, meg számos életnagyságú kristálykoponya után talán kijelenthetem, igenis tudok ilyen kopo­ nyát készíteni. Hitem szerint mikroszkopikusan egyező másolatokat lehet készíte­ ni, bár nem tudom, megéri-e a fáradságot. K: M i t élvez a legjobban a koponyakészítésben? C: Élvezem, hogy tudatot adhatok egy kristálynak, amellyel a jelek szerint ko­ rábban nem rendelkezett. K: Honnan támad ötlete, hogy milyen fajta kristálykoponyába fogjon? C: Nepálban utazgatva valódi koponyákat tanulmányoztam. Ott van azután a képzeletem, az álmaim, vagy amit meglátok egy darab kristályban lappangani (ez a legfontosabb mozzanat). K: Mi teszi a jó mestert? C: Rögeszmésen ragaszkodik a kitűzött célhoz; alapos; elég erős ahhoz, hogy forgatni tudjon egy közel húszkilós kristályt egy csiszolókorongon; nem takaré­ koskodik sem a szerszámokkal, sem az alapanyaggal. Arról nem is szólva, hogy több ezer órán át szembe tud nézni egy koponyával. K: Előfordulhatnak nehézségek munka közben? C: Ha valaki nem elég türelmes, könnyen balesetet szenvedhet. (Ilyenek velem is előfordultak: eltört kristályok, kicsorbult szerszámok és sérülés kísérték a mun­ kámat. Egyszer az áram is csaknem megrázott.) Egy-egy ilyen eset után az ember­ nek vállat kell vonnia, és folytatni a munkát. K: Miféle szerszámokat és eljárásokat alkalmaz a kristálykoponyák készí­ tésekor?

C: Van egy 45,7 cm hosszú gyémántfűré­ szem a durva kinagyoláshoz és az állkapocs k ü ­ lönválasztásához. Ott van azután egy 60-as for­ dulatszámú, 20,3 cm átméró'jű köszörűkő, amely szintén a kinagyoláshoz k e l l . Az ezzel v á ­ gott mély horzsolásokat egyre finomabb tárcsák­ kal, dörzsszíjjal, csiszolókorongokkal és erre al­ kalmas szerszámokkal távolítom el. Mindeköz­ ben egyre finomodik az a forma, amelyre a kristály ad utasítást (a koponya nagyon követe­ lőző tud lenni végső megjelenését illetően).

(i.fcíp)

Munka közben V a l ó d i koponyákat és anatómiai ábrákat veszek alapul.

„A Nagy Bölcs", egy emberi méretűnél nagyobb A

f

W

c

koponya,

mozgatható

j£g£j

muníáia

A legfinomabb részleteket nagy sebességű fo^ gászati fúrókkal dolgozom k i . A csiszolást j o b bára kis sebességgel végzem. Erre sajátos technik á k alkalmasak, amelyekkel homorú felületeket lehet részletezően megmunkálni (a mai koponyák szemüregét nem csiszolják ki olyan mélységben, mint például a British Museum példánya vagy a Mitchell-Hedges koponya esetében vagy akár a saját munkáimon). Ez ugyanis roppant fáradságos és anyagigényes. K: Mi a véleménye a ma készülő kristálykoponyákról? C: A nagyobbak többsége Kína vagy Brazília üzemeiben készül. Bármilyen te­ hetségesek is a mesterek és míves a végső kidolgozás, ezek a gyárak mégis taka­ rékoskodnak az anyaggal, bár a világon a legjobb minőség á l l a rendelkezésükre. A ráfordított időt ugyancsak szűken mérik. A kész példányok arcán kevés a kidol­ gozott homorú képződmény, nem elég részletezettek, és néha a szimmetriával is bajok vannak. K: Miben különböznek az ön kristálykoponyái a többi jelenkori példánytól? C: Nos, azt hiszem, a többségük gyári termék, nem önálló mester műve. Mert a mesterember büszkén és öntudatosan végzi a dolgát, s a tőle telhető legjobb da­ rabokat készíti. Nem a pénzt hajszolja, b á r természetesen egy ilyen vállalkozáshoz pénzre van szükség. K: Az a mester, aki a „Fény Kapuját" faragta, négy nap alatt készült el. ő mondta, hogy meglehetősen gyorsan dolgozik. Azt vettük észre, hogy az ön munkája valamivel időigényesebb. Mi erről a véleménye? C: A „Fény Kapujába" ön lehelt lelket. Nem hinném, hogy lett volna neki, amikor kézhez kapta. Az én példányaimban benne van a szellemem egy része is, akár tetszik, akár nem. Ha olcsó koponya készítése mellett döntenék (még megér­ hetem azt is), valószínűleg néhány h é t vagy hónap alatt összehoznék egy életnagy­ ságú, rögzített állkapcsú darabot. Ám még a leghanyagabb munkáimnál sem h o z ­ nám meg azokat a technikai áldozatokat, amelyek annyira felgyorsítják a brazil mesterek ténykedését. Kisméretű koponyákat néhány nap vagy h é t a l a t t tudnék kifaragni.

K: Mit gondol a mai kristálykoponyák feladatáról? Milyen érzés arra gon­ dolni, hogy amit ön kifarag, azzal egyszer másvalaki dolgozik, másvalaki hasz­ nálja? C: Az újabb koponyák feladata meggyőződésem szerint a kristályjóslás (képek keresése a kristályon belül) és a koncentráció (a kristályra, sajátos energiák vagy felismerések befogadása érdekében). Talán kommunikációs eszköz is embertársa­ ink felé. Némelyek sajátos tudás letéteményeseinek tekintik a koponyákat, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik. Jómagam kiválasztom a legszebb kristályt, amelyben életnagyságú kristálykoponya rejtőzhet. Aztán több ezer dollárt költök a kifaragására. K: Mit gondol, miért élnek át emberek sajátos élményeket az újonnan kifa­ ragott kristálykoponyákkal? Észlelt-e valaha is bármi szokatlant a koponyák ké­ szítésekor? C: Természetesen igen, ahogy hitem szerint sokan mások is. Vegyük például a kristályokból származó látomásokat. Ilyenkor a delikvens végső soron saját képze­ lete képeit látja. Akár tudatában van, akár nem, arra használja a kristályt, hogy önmagába nézzen. Hogy azután kristályok segítségével rá lehet-e hangolódni más dimenziókra és idősíkokra, vagy hogy raktároznak-e sajátos információt, nos er­ ről inkább nem bocsátkozom találgatásokba. K: Mit gondol, Carey, a mai mesterek el tudják-e készíteni az ún. ősi kris­ tálykoponyák hiteles másolatait? C: Jómagam formában és technikában le tudok utánozni bármely állítólagos ősi kristálykoponyát. És ismerek német mestereket, akik képesek ugyanerre. Szép munkák kerülnek ki a kezük alól. És láttam egy remekbe sikerült koponyát, ame­ lyet a közelmúltban faragtak ki Mexikóban. K: Azt mondják, az ősi kristályko­ ponyák kvarcfelszínén nincsenek vé­ sőnyomok, ön is el tudja távolítani ezeket a nyomokat, ha akarja? C: Számos ősinek mondott kris­ tálykoponyát tartottam már a kezem­ ben vagy néztem meg, és nem látok rajtuk olyan eljárást, amelyet ne tud­ nék lemásolni. Ez nem azt jelenti, hogy könnyű lenne, vagy akár megér­ né a fáradságot. Különösen igaz ez a megmunkálás nyomainak eltünteté­ sére. A legtöbb gondot a fémvésetek, a végső kidolgozás nem fémes csiszo­ lóanyagai és az esetleges motoros esz­ közök jelentik. Kérdés továbbá, hogy az aprólékos­ ság milyen szintjéről beszélünk. Tíz-

szeres, százszoros, tízezerszeres nagyításról? Ahhoz, hogy a szerszámok nyomait mikroszkopikus szinten és azon túl is eltávolíthassuk, igen finom kézi csiszolásra van szükség mikroszkóp alkalmazásával, ezt talán egy centrifuga követheti, aztán homokkal történő csiszolás, végül az utolsó kör a végső eldolgozás. Azt hiszem, mindez nagyobb vesződség, mint amennyit az ügy megérdemel, hacsak nem ha­ misítványok gyártása a cél. Nekem semmiképpen nem az. A kész munkát mik­ roszkóppal kell ellenőrizni, eltűntek-e a koncentrikus vésetek. Minden csiszoló­ szerszám, amely nyélen forog, ilyen nyomokat hagy, akár áram, akár pedál hajtja. Ráadásul ehhez a feladathoz különösen nagy gondot kell fordítani a faragás kez­ detére és végére. A kezdeti faragást legjobb durvább gyémántszerszámmal végez­ ni. Ez olyan ütésnyomokat hagyhat maga után, amelyek a felszín alá hatolnak. Szabad szemmel nem olyan könnyű észrevenni ezeket, megfelelő műszerekkel (például elektronmikroszkóppal) azonban annál inkább. Aki a részletek kialakítá­ sához finomabb szerszámokkal fog hozzá, kiküszöbölheti ezt a problémát. Ez az egész ügy különben is csupa kétely. A fenti nyomokat kicsiny köszörűkö­ vek hagyják maguk után, amelyeket kövek megmunkálására szokás használni. Ezek meg a korongok több száz, ha nem éppen több ezer éve ismertek. Jóval a motorizált eszközök megjelenése előtt kézzel, lábbal vagy pedállal hajtották őket. A köszörűkövek készülhettek fából, rézből, bronzból vagy vasból. Manapság ugyanezek az alapanyagok. És ugyan jómagam acélszerszámokat használok a for­ mázáshoz, a végső kidolgozásnál mégis elhagyom őket. így a kész munkán nem hagy nyomot a vas. K: Elképzelhető-e, hogy az ősi kristálykoponyákon talált egyik-másik vésetet egy jelenkori mester hagyta maga után az utóbbi néhány száz évben? C: Igen, ha valaki mai szerszámokkal nyúl egy ősi koponyához, akkor igencsak bezavar a hitelességébe. K: Rájöttek, hogy több ún. ősi kristálykoponyát a tengelye ellenében farag­ tak ki. Egy mai mester is meg tudja ismételni ezt a mutatványt? Amúgy honnan tudhatja, hogy a koponya így készült? C: Szerintem ez az egész felvetés légből kapott. Egy szabad kvarctöredék bár­ mely irányban faragható. Az irányt úgy lehet megállapítani, hogy megvizsgáljuk a nyers kristály lapjait. Az optikai tengelyt polarizációs szűrőkkel is meg lehet ha­ tározni, de egyéb olcsó módszerek is léteznek. K: Repedezik-e az a koponya, amelyet a tengelye ellenében faragnak ki? Az alapkérdés itt az, hogy le tudják-e utánozni a mai mesterek azt a precizitást, amelyet az ősi koponyáknál, például a Mitchell-Hedges koponyánál tapaszta­ lunk? Ezen állítólag egyetlen vésőnyom sem látható, a kvarckristály természetes tengelye ellenében faragták ki, és mintha prizmákat meg lencséket építettek volna a belsejébe. Mi a véleménye minderről? C: Más mesterek nevében nem szólhatok, de úgy vélem, elég a centrifuga és a kézi kidolgozás a gépi nyomok eltávolítására. Jómagam is helyezek lencséket az általam készített koponyák szemüregébe. Emellett egyéb optikai trükköket is al­ kalmazok, hogy fény és energia hatoljon a koponyába. Olyan belső szerkezeteket

is kifaragtam, amelyeket akár prizmához hasonlónak is tekinthetünk. Prizmáról mégis inkább akkor beszélünk, ha az idomot több, optikailag laposnak számító lap határolja, amelyek összjátéka megtöri és a színkép színeire bontja a fényt. Én még nem próbálkoztam ezzel, de meg tudnám csinálni. Kérdés, vajon ilyen-e a szerkezete a Mitchell-Hedges koponyának? Erről semmit sem mondhatok, mivel nem láttam. Nem hiszem azonban, hogy ennyire kritikus szemmel vizsgálták vol­ na a szóban forgó koponyát. Ha igen, megbukott volna a vizsgán. Olvastam, hogy koncentrikus vésőnyomok láthatók a felszínén, olyanok, amilyenek a mai szerszámoktól is származnak.

27

K: Eszerint úgy véli, el tudná készíteni a Mitchell-Hedges koponya pontos mását; a különálló és eltávolítható állkapcsot, továbbá az arc rendkívül pontos részleteit is beleértve? C: Igen. A részletek kidolgozása és a pontosság nagy kihívás lenne, de idővel és megfelelő szerszámokkal mindez megoldható. Ha valaki megfizetne, meg tud­ nám csinálni. Kellene hozzá vagy 250 ezer dollár. Ebben benne lenne az új eszkö­ zök ára is, amelyek a munkához és annak ellenőrzéséhez szükségesek. Amint látja tehát, a munkámat akár a Mitchell-Hedges koponya technikai színvonalán is végezhetném. Ez esetben a kidolgozás olyan minősége kerülne sok­ ba, amely eltüntetné a köszörűkő nyomait, hogy még egy törvényszéki orvos se vegye észre. Am ha egyáltalán belefognék ilyenbe, csakis teljes nyilvánossággal tenném. Ez és a kézjegyem gondoskodna arról, hogy csalásról szó se lehessen. Van egy nagy különbség a Mitchell-Hedges koponya és az én munkáim kö­ zött. Ismerek valakit, aki sok időt töltött az előbbivel. Ugyanő a legjobb koponyá­ im tulajdonosa is. Nos, ő mondja, hogy amíg a Mitchell-Hedges koponya ősi ese­ mények hangjait és képeit sugározza, az én koponyáim eddig nem szolgáltak ilyen látványossággal. Személy szerint úgy vélem, ha az ember nagyon hisz valamiben, arra az eredményre jut, amire szüksége van. K: M i t gondol, képesek-e a majákhoz és az aztékokhoz hasonló primitív né­ pek olyan szintű megmunkálásra, amilyet a Mitchell-Hedges koponyán tapasz­ talunk? C: Nem láttam hiteles, hozzá fogható maja és azték koponyákat. Nem hin­ ném, hogy egy primitív törzs képes lenne erre, tekintetbe véve a rendelkezésükre álló szerszámokat. Ugyanakkor a németek meg tudták csinálni minimum száz­ ötven éve és az olaszok is négyszázötven évvel ezelőtt. A gyémántszerszámok nem nélkülözhetetlenek, bár sokat segítenek. Egy szakértő éppenséggel azt mondta nekem, hogy a szóban forgó koponyát akár az olasz reneszánsz idején is faraghat­ ták volna.

A

„Fény Kapuja" készítője,

Brazília

Az alábbi interjút 1999. október 8-án készítette Damian Quinn, egy kristálykoponya-kereskedő. Ő képviselte több kristálykoponyánk - „Fény Kapuja", „Béke Mózese", „Egység" és „Xian Adonáj" - brazil készítőjét. Az interjú előfeltétele volt, hogy ne említsük a készítő mester nevét. Ezért egyszerűen csak brazil mesterként emlegetjük. Interjú Kérdés: Mondana-e egyet-mást önmagáról? M i t csinált fiatalon, és mi ér­ dekli személy szerint? Brazil mester: Agronómusnak készültem, szeretek növényekkel foglalkozni. Gyakorlom a harcművészeteket. Szeretek nevetni, társalogni és gitározni, mivel kedvenc időtöltésem a zene (annak különféle fajtái). Szeretem a gyerekeket, az ál­ latokat és általában a természetet. K: Mióta foglalkozik faragással, és mióta készít kristálykoponyákat? BM: Tizenöt éve faragok, ebből tizenegy éve kristálykoponyákat. K: Személy szerint is érdeklődik irántuk, vagy ez csak kenyérkereset az ön számára? BM: Szívesebben készítek koponyákat, mint kristályállatkákat. Mindennek természetesen az anyagi oldala is érdekel, mivel tudom, hogy a kristálykoponyák igen felkapottak. K: Hány kristálykoponyát faragott eddig? BM: Több mint ezret, a kisméretűeket is beleértve. K: Le tudja írni részletesen a módszert, ahogyan dolgozik? BM: A nyers kristályt először széles és megnyúlt, téglalap alakú tömbbé alakí­ tom. Ez azután a köszörűkőre kerül, ahol (a kőre szorítva) kinagyolom az általá­ nos formát. Az arc részleteit - a szemet, az orrot és a fogazatot — erre szolgáló ko­ rongokkal dolgozom ki. Miután a részletekkel megvagyok, átadom a koponyát a csiszolóknak, akik négy különböző csiszoló eljárásnak vetik alá, egyre finomabb eszközökkel. K: Mennyi idő alatt farag ki egy-egy koponyát? BM: Egy egy-három kilós darabbal egy nap alatt készülök el. A nagyobbak el­ készítése három napot vesz igénybe. K: Egyszerre csak egy koponyán dolgozik, vagy többel is foglalkozik? BM: Amikor egy egész csoport kisméretű koponyát munkálok meg, párhuza­ mosan dolgozom velük. Nagyobb darabnál egyedül arra koncentrálok. Mi a leg­ könnyebb és a legnehezebb egy koponya elkészítésében? A legkönnyebb a lekere­ kített fejtető, a legnehezebb a szem, a fogazat és az állkapocs kialakítása. K: Nehéz kifaragni egy kristálykoponyát? Miféle készségek szükségesek a si­ keres munkához?

BM: Igen, nagyon nehéz. Erre születni kell. A koponyakészítő másként látja a dolgokat... olyan művész ő, aki meglátja a formát a kőben. Az alakot és a méretet a nyers alapanyag határozza meg. K: Voltak-e szokatlan élményei a kristálykoponyák kifaragása közben? B M : Néha koncentrált transzállapotba kerülök bizonyos részek — mondjuk, a szem és a fogazat — kifaragásakor. Ilyenkor eggyé válok a koponyával, minden gondolatomat rá irányítom. Gyakran álmodom kristályokról, rendszerint na­ gyobbakról, és álmaimban szoktam meglátni a formát a kristályban, még a kifaragás előtt. K: M i t gondol, mi a kristálykoponyák feladata? B M : Védenek minket... lekötik az adott személy negatív energiáit... felügyel­ nek ránk. K: M i t tudna még a figyelmünkbe ajánlani az elhangzottakon kívül? B M : A kristálykoponyák készítése közben tanultam meg elfogadni a halál té­ nyét. Többé nem félek az elmúlástól. Az életemre visszanézve csak a boldog idők­ re emlékezem. A koponya az átalakulást testesíti meg a szememben. Mindenki ugyanúgy végzi. Georg iáar-Oherstein,

Bran át, Németország

Jó ideje hallunk közszájon forgó történeteket azokról a kristálykoponyákról, ame­ lyeket a németországi Idar-Oberstein rendkívül rátermett mesterei készítenek. A legérdekesebb bennük hibátlan anatómiai pontosságuk. Morton és Thomas a könyvében bemutatott egy bizonyos Mr. Hennt, aki az egyik helyi műhely tu­ lajdonosa. Ennek a mesternek az egyik faragója gyönyörű kristálykoponyát készí­ tett tökéletes pontossággal. Az arcforma mindenben megegyezik az emberi kopo­ nyáéval. 2 8 Blue Arrow Rainbow-val ezért szükségét éreztük, hogy ellátogassunk erre a vi­ dékre, és felkeressünk egy mestert (akkoriban Hollandiában laktunk, nem messze a német földtől). Egyik közeli barátunk, Boris Schneickert, aki Idar-Oberstein közelében lakik, talált is nekünk ilyen mestert, egy bizonyos Georg Brandtot. így tehát 2004-ben, egy nyári napon Boris, Blue Arrow Rainbow, a lánya, Marcella és én ellátogattunk Idar-Obersteinbe, ahol Georg az otthonában fogadott minket (itt van ugyanis a műhelye). Néhány éve Georg kifaragta saját kristálykoponyáját, amelynek mérete nagyjá­ ból egyharmada az emberi koponyának. Közvetlenül érkezésünk előtt az egyik helyi üzlet váratlanul megkereste azzal, hogy valaki kristálykoponyát szeretne vásárolni. A szóban forgó kristálykoponya most tehát érkezésünkkor az üzletben

várakozott, ezért nem láthattuk közelről. Georg azonban mutatott róla fotókat (lásd később a fejezetben). Csak bámultunk, milyen gyönyörű darab. Az év végé­ re azonban az üzlet fuccsba ment, így a koponya visszakerült Georghoz. 2005 ele­ jén azután egy kedves angol házaspár Essexből, Neil és Zena Hammond felvette a kapcsolatot Georggel, miután meglátták a kristálykoponyát az Interneten. Nyomban meg is vásárolták. (Később, 2006 elején mi is megnéztük a kristályko­ ponyát, immár Angliában. Szépséges darab, amely az emberi koponya mintájára készült.) Georgra visszatérve, körbevezetett minket a műhelyében, és megmutogatta hi­ hetetlen szépségű munkáit, amelyeket az évek során faragott ki. Láttunk míves ál­ latszobrokat, természeti jeleneteket és emberi alakokat. Aztán büszkén megmu­ tatta a felszerelését, amelyekkel világhírű ékköveit faragja. Volt olyan nagylelkű, és egy holdkő ékszert ajándékozott Marcellának. Blue Arrow Rainbow meglátott egy kvarckristályt, amely az étkezőasztalon állt, és több mint félórán keresztül a kezében tartotta. Igen erős energiát érzett benne. Georg később elmondta, hogy ez annak a kvarctömbnek a része, amelyből a kristálykoponyát kifaragta. Az alábbiakban olvashatják a mesterrel készült interjút. Georg elmondta, ho­ gyan alkotta meg a már emlegetett kristálykoponyát, és milyen eljárásokat alkal­ mazott az elkészítésekor. Rövid háttéranyagot nyújtunk a városról és történetéről is, továbbá hogy miért a legfelkapottabb helyek egyike azok számára, akik érdek­ lődnek az ékkövek iránt.

Háttérismeretek Georg pályája 1971-ben vette kezdetét, tanára ugyanis felfigyelt arra, hogy kü­ lönleges képessége van a tárgyak térbeli leképezésére. Ajánlotta, forduljon IdarOberstein egyik ékkőkészítő mesteréhez, nem tudná-e tanoncként alkalmazni. Ez roppant nagy megtiszteltetésnek számít, és csak a legtehetségesebbeknek jut ki. Két hét múlva a mester megnézte magának a fiatalembert, és felfogadta. Egy mes­ ter egy időben csak egyetlen tanoncot foglalkoztat. Három és fél éven keresztül Georg hetente kétszer járt a mesterhez. A faragóis­ kolát este járta ki mellette. A német törvények szerint csupán ilyen előképzés után lehet valaki önálló ékkőfaragó. Az iskolában Georg nem csupán a szakma csínjátbínját tanulta ki, de mindent megtanult a kövek megjelenéséről, súlyáról, ke­ ménységéről és származásáról. A tanulók művészettörténettel is foglalkoznak, hogy megismerjék a helyes arányokat. Mielőtt német földön valaki saját műhelyt nyitna, mestervizsgát kell tennie, amihez mestermunkát kell készítenie. 1988-ban, miután tizenhét éven keresztül tanult, majd dolgozott helyi cégeknek, Georg is letette a vizsgát. Hihetetlen szép­ ségű mestermunkája igen ritka achátból készült. A kő kívül lángvörös, belül szür­ ke. Georg a szürke részből egeret faragott, amely egy fél alma belsejében gubbaszt (az alma a vörös rész), és a gyümölcsből falatozik. Georg elmondása szerint mes-

termunkája jelenleg az idar-obersteini Német Ékkőmúzeumban látható. Nem­ igen hiszi, hogy valaha is meg tudná ismételni korábbi teljesítményét a sajátos kő ritkasága miatt. Georg munkái a világ minden táján keresettek pontosságuknak és minőségüknek köszönhetően. A kámeakészítés 2 9 és a térbeli tárgyak készítésé­ nek mestere. Interjt Kérdés: Georg, el tudná mondani, miért kezdett el emberi méretű koponyá­ kat faragni? Georg: 1996-ban Madagaszkáron jártam, és a helybeliek között híre ment, hogy van itt egy német, aki drágakövek után kutat. így keresett meg egy bennszü­ lött, aki először különös formájú kvarckristályt ajánlott fel ajándék gyanánt. Ké­ sőbb visszatért, és jókora nyers kristálytömböt mutatott, amelyet megvettem tőle. Hazatérőben felvittem magammal a repülőre, hogy ne rongálódjon meg az úton. A kvarctömbre rápillantva már láttam benne a koponyaformát. Tudtam hát, hogy valamikor ki is faragom. Aztán a kvarc évekig érintetlenül hevert a raktáramban, mielőtt ösztönzést éreztem, hogy kristálykoponyát készítsek belőle. Amikor végül nekiláttam, eleinte hetekig mással sem foglalkoztam. Mégis csak nagy sokára, négy vagy öt éve fejeztem be. Az is ösztönzően hatott rám, hogy megtekintettem a British Museum kristály­ koponyáját. Szakemberként nyomban láttam, hogy köszörűkővel készült. Úgy érez­ tem, én ennél jobbat is tudok, ezért adtam végül a fejemet erre a dologra. K: M i k a méretei és a súlya az ön kristálykoponyájának? Le tudná írni a fizikai sajátságait? G: A hossza 4,5 cm, a magassága 9,5 cm és a szélessége 9 cm. A súlya 1600 gramm. A kvarctömb, amelyet Madagaszkárról hoztam, 12,5 kilót nyomott. A kristálykoponya ponto­ san követi az emberi koponya aránya­ it. A részletesen kidolgozott fogazat valóságosnak hat. A faragáshoz hasz­ nált kristály csaknem teljesen tiszta és átlátszó. Néhány hosszú, egyenes turmalintű mégis beágyazódott az anya­ gába. Ez alulról, az állkapocs felől lát­ ható. Egyéb zárványok is előfordul-

nak a kvarcban. A végső kidolgozás és csiszolás maga a tökély. Szerintem kevés mester akad Idar-Obersteinen kívül, aki képes lenne ilyen kimunkáltságra. K: Le tudná írni részletesebben, milyen módszereket és szerszámokat hasz­ nált a kristálykoponya kifaragásához? G: Igen, mindenekelőtt a megfelelő felszereltségre van szükség a szaktudás mellé. A mesternek tudnia kell például, milyen irányból metsszen a kőbe, hogyan távolítsa el a zárványokat és a repedéseket, különben az anyag töredezni kezd a részletek kialakítása során. Mint valamennyi szaktársam világszerte, én is különböző gyémánt köszörűkö­ veket és különböző méretű fűrészeket használok. Ha az ember hozzájut egy kőhöz, az rendszerint szabálytalan formájú. Ezeket a darabokat le kell vágni róla, mielőtt a faragásba kezdenék. Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek megmarad az eredeti anyag egy­ harmada, még mielőtt nekilátna a részletek kimunkálásának. Ha előzőleg nem tá­ volítja el az ember a belső repedéseket, amikor belevág a szerszámával, a kő felfor­ rósodik, és ilyenkor szokott eltörni. Sokszor alig venni észre a drágakövekben eze­ ket a belső repedéseket és zárványokat, egészen addig, amíg vágni nem kezdjük őket. Ez esetben át kell igazítani a faragást és annak arányait, hogy a végső, tetsze­ tős forma egy darabban maradjon. A nagyobb kődarabok levágásához vékony gyémántfűrészeket használok. A kö­ szörűkövek a formálásban és a finomabb részletek kimunkálásában segítenek. A nagyobbak70 cm vastagok, ebből 20 mm gyémántréteg, a többi fém vagy acél. Elülső, 2-3 cm-es élükkel szoktam jobbról vagy balról rézsút belevágni a kőbe. Ez a köszörűkő leghatékonyabb része. Ez a fajta vágás hasonlít a favágó munkájához, ő is ferdén vág a fába. Aztán egyre apróbb részletek következnek, mind kisebb (20-30 cm-es) tárcsákkal. A végső feladat olyan speciális szerszámokra marad, amelyeknél a gyémántréteg vastagsága nem haladja meg az 1 mm-t. Ilyen fino­ mabb kidolgozást igényel például a fogazat, egy madár csőre vagy szeme. Ennek a kristálykoponyának a kifaragásához fogorvosi fúrót is használtam a fo­ gazathoz, hogy pontos és élethű legyen. A csiszolás maga órákat vesz igénybe. Ah­ hoz, hogy a végeredmény pontosan megfeleljen egy emberi koponyának, igen ki­ csi fakorongokat alkalmaztam. A rákent paszta finomra őrölt gyémántport tartal­ mazott. Ezzel munkáltam meg az arc részleteit. K: Milyen más fontos tényezők játszottak közre a munkában? G: Nos, naponta két óránál többet nem tudtam foglalkozni a koponyával. En­ nek pedig a súlya az oka. Az ember faragás közben a két kezében cipeli a kristályt, és bizony egy idő után belefárad. Azt mondhatom, ha nem lenne más elfoglaltságom, és folyamatosan dolgozhatnék egy ilyen darabon, nagyjából fél év alatt készülne el. Egy ilyen koponyához ráadásul jó mintára van szükség. Nekem kettő is volt. Az egyik egy valódi emberi koponya, továbbá egy porcelán az 1920-as évekből. Az orvostanhallgatók ebből itták a sörüket. A porcelánkoponya mérete nagyjából fele az emberének, de tökéletes darab. Emellett fényképeket is nézegettem, mert rengeteg albumom van a könyvtáramban.

Következő lépésben az ember mértéket vesz a szemével. Ilyenkor muszáj térben gondolkozni. Ráadásul mindent méretarányosan le kellett kicsinyíteni, mivel a kvarckoponya nagysága közel 40 százaléka az emberinek. Amint tehát látja a vála­ szaimból, nem mindenki tud kristálykoponyát faragni. Szakértelem, tehetség és megfelelő felszereltség szükséges hozzá. Ez utóbbi pedig igencsak drága manapság. K: És a kő kérte meg rá, hogy faragja ki koponyává? G: Amint már mondtam, évek óta forgatom a fejemben, hogy készítek egy kris­ tálykoponyát, de ki kellett várnom, amíg a kezem közé kerül az a kő, amely ezt várja tőlem. A forma már benne rejlik az anyagban, és a mesternek meg kell ezt lát­ nia. Magától értetődően minden követ a természet alakít olyanra, amilyen. Az em­ bernek tekintetbe kell vennie a meglévő repedéseket és zárványokat, hogy eljusson a kívánsága szerinti formához. Ezért határozottan igennel válaszolok a kérdésére: a kristály, amelyből a koponya lett, valóban ezzé és nem mássá akart alakulni. Mellesleg az is bámulatos, hogyan lett koponya ebből a darab kvarckristályból. Először az az ötletem támad, hogy készítek egy koponyát, és lássanak csudát, elém kerül egy darab kvarckristály! Az imént elfelejtettem mondani, hogy Afrikából ha­ zatérve kitört rajtam a malária. Ezt intő jelnek vettem, hogy vigyáznom kell ma­ gamra, éspedig a kvarckristály segédletével, amely már akkor különlegesnek tet­ szett. Amikor hazahoztam, senkinek nem mutattam meg. Egyszer megkeresett egy amerikai vevő, de sokallotta az árat. Aztán közvetlenül azután, hogy a kristálybolt­ nak adtam oda a koponyát, felhívott az ön barátja, Boris. A bolt által közvetített vevő elállt a vásártól, így a koponya visszakerült hozzám. Ez az egész történet kész őrület. Amúgy pedig tudtam, hogy a kristálykoponya a megfelelő vevőre vár. így ez év (2005) januárjában, mikor Hammondék felkeresték a műhelyemet, menten tudtam, hogy a koponya otthonra talált. Úgy éreztem, örök idők óta ismerem ezt a házaspárt, habár még soha nem találkoztunk. Mindössze annyit tudok róluk, hogy imádják a koponyát, és soha nem adnák tovább senkinek.

Összegzés Mint egyéb alkotó tevékenységek (az írás, a zene, a színészet stb.) esetében, sajátos tehetségre van szükség egy valamirevaló kristálykoponya kifaragásához. Az ilyen ember hivatásának kell, tekintse a mesterségét. Nagy türelemre is szüksége van, hogy olyan kemény és nehezen megmunkálható anyaggal dolgozzon, mint a kvarc­ kristály. Napjainkban kétfajta mester létezik. Az első csoportba azok tartoznak, akik fáradságosan, idejüket nem kínélve sajátították el szakmájuk fogásait, amelye­ ket aprólékos gonddal alkalmaznak. A második csoportot gyári alkalmazottak al­ kotják, akik rövid idő alatt, nagy tömegben állítják elő a kristálykoponyákat. A fenti interjúk azt a benyomást keltik, hogy a legtöbb mester érez valamiféle láthatatlan jelenlétet, amely utat mutat, és segítségére van a munkafolyamatban. A szóban forgó kvarckristály „tudatát" is érzékelik, amely a végső formába kíván­ kozik, és meghatározza azt.

A fejezetben bemutatott mesterek közül kettó' legalább egy olyan kristálykopo­ nyát kifaragott már, amely felépítésében és arányaiban pontosan igazodik az em­ beri koponyához, csakúgy, mint a Mitchell-Hedges koponya. Carey Robbins úgy véli, ha elegendő' idő és megfelelő erőforrások állnának rendelkezésére, bármely ma ismert ősi kristálykoponyát le tudna másolni. Alapvető kérdés azonban, vajon ezzel együtt az eredeti darab energiái is átszármaznának-e az utánzatba? Egyik ba­ rátunk, Steve Mitchell, aki Angliában farag kristálykoponyákat, váltig állítja, hogy léteznek olyan speciális eljárások, amelyeket csak kevés szakmabeli ismer; amelyek gondoskodnak a kész munka pontosságáról, és évszázadok-évezredek óta változatlanok. Ezek a fogások apáról fiúra szállnak egy családon belül, és hétpe­ csétes titoknak számítanak. Ügy tűnik tehát, hogy az ősi kristálykoponyák tökéle­ tes megjelenését igenis meg lehetne ismételni, ha valakinek oka lenne rá. Ugyan­ akkor egy kristálykoponya sokkal többet jelent a külleménél. A kristálykoponyák megalkotásának folyamata ezért ugyanolyan fontos, mint az őrző személyisége. Kézenfekvő, hogy a végső tulajdonságokat a mester szaktu­ dása és az általa alkalmazott módszerek is megszabják. Maga a munkafolyamat nem ötletszerű, hanem tervszerűséget és meggondoltságot igényel. A mai kopo­ nyák készítését azért is érdemes tanulmányozni, mert ezzel közelebb jutunk a rej­ télyhez, hogy miként faraghatták ki elődeiket. A továbbiakban azokat a történeteket osztjuk meg önökkel, amelyek az ősi kristálykoponyákkal estek meg, s amelyekről útjaink során hallottunk. Ha valaki hasonló élményeket él át, nem csoda, hogy ezek után másokkal is meg óhajtja osztani kristálybarátai sorsfordító jótéteményeit. Induljunk hát, kalandra fel!

6.

FEJEZET

S Z E M É L Y E S KALANDJAINK A KRISTÁLYKOPONYÁKKAL J O S H U A É S BLUE A R R O W RAINBOW ELBESZÉLÉSÉBEN

M

ostanra olvasóink fogalmat alkothattak arról, miért érdekló'dnek olyan sokan a kristálykoponyák iránt. Azt is megkérdezhetik éppen: és a szerzőket mi­

ért izgatja mindez? Miért szentelik minden idejüket és pénzüket annak, hogy megis­ mertessék az emberekkel a kristálykoponyákat? A negyedik fejezetben saját koponyá­ inkhoz fűződő kapcsolatunkról beszéltünk, emellett azonban régebbi koponyák­ kal is volt alkalmunk találkozni. Az alábbiakban néhány sajátos tapasztalatunkról számolunk be, amelyek azzá formáltak minket, akik ma vagyunk, és a továbbiak­ ban is irányítják sorsunkat, úgy is, mint elkötelezett kristálykoponya-kutatókét. Talán észreveszik majd, hogy nők és férfiak másfajta élményeket élnek át, ak­ kor is, ha egyidejűleg hat rájuk ugyanaz a kristálykoponya. Blue Arrow Rainbow például vizuálisabb típus Joshuánál, és különböző valóságsíkok között képes ván­

dorolni. Joshua erőssége a tudatos megértés. Érzi az energiákat, és a szavakkal is ügyesen bánik. Dőljenek hát hátra, és lazuljanak el! Rúgják le a cipőjüket! És le­ hetőleg képzeljék maguk elé az alábbi jeleneteket...

Joshua

történetei

(1983-2003)

„Ami", az ametiszt UristályUoponya ( 1 9 8 3 március—áprilisa, 2 0 0 1 novembere) 1983 márciusában (a kaliforniai San Jóséban) meglátogattam

drága

barátnőmet,

Françoise

Beaudoint, a Ram Metafizikai Könyvesbolt tu­ lajdonosát. Épp arra jártam, ezért gondoltam, beköszönök, s egyúttal megkérdem, kér-e pár példányt első könyvemből, amelynek címe Jour­ neys of an Aquarian Age Networker. Nem sejtet­ tem, mi történik velem azon a végzetterhes na­ pon. Françoise ugyanis váratlanul elővette egy ametiszt kristálykoponya fotóit. Hallottam ugyan már kristálykoponyákról

(kivált a Mitchell-

Hedges koponyáról), azt azonban nem tudtam, hogy ilyen nagy darab ametisztpéldány is van

a világon. A koponya valamikor az előző év decemberében került át Mexikóból San Jóséba. Határozottan emlékszem első reakciómra a fényképek láttán. Olyan volt, mintha fejbe kólintottak volna. Lényem legmélyéig felkavart, s egész testem­ ben beleremegtem. „Talán előző életeimben dolgozhattam ezzel a koponyával" gondoltam. Arra is emlékszem, hogy felkiáltottam: „Ennek a koponyának még nem lett volna szabad előkerülnie!" Fogalmam sincs, mit értettem ezen. Mind­ össze annyit tudok, hogy valami történt velem, valami megváltozott bennem, mi­ után a fotókat láttam. Mintha ezt a különleges pillanatot valakik előre eltervezték volna, hogy felébredjen lényemnek az a része, amelyik tudott a kristálykoponyák­ ról. Közben egyre azt kérdeztem magamban: „Miért éppen én?" Úgy egy félóra múlva, miközben még mindig a fotókat nézegettük, hatalmas rengés rázta meg a földet, amelynek az epicentruma mintegy száz—százötven mér­ földnyire volt tőlünk. Azt az asztalt is megrázkódtatta, amelyen az ametisztkopo­ nya fényképei hevertek. Most, hogy egyszerre éltem át belső és külső földindulást, mindezt egyértelmű jelzésnek vettem, hogy a kristálykoponyák nyomába kell eredjek, és kiderítsem létezésük célját. Ez volt új életem és kalandjaim első napja, akkor azonban még nem jöttem rá erre. (Felismerjük-e ezeket a pillanatokat a ma­ guk idejében?) Az is megfordult a fejemben - a szokatlan formájú koponyát szemlélve -, hogy különböző világjóslatok megtestesítője és mementója lehet. Hirtelen nagyon is lehetségesnek látszott, hogy amit ezek a jövendölések állítanak a világvégéről és nagy horderejű kataklizmákról, az be is teljesedhet. Bár csupán a kristálykoponya fotóját láttam, ugyanúgy hatott rám, mint az eredeti. Françoise ekkor elmondta, hogy beadott a fotóshoz egy köteg előhívandó filmet a koponyáról, de az elvesz­ tette a negatívokat. Ez egyike annak a tömérdek különös történetnek, amely az ametisztkoponyát övezi. Egészen felvillanyozott, hogy Françoise adott nekem egy fényképet a koponyá­ ról. Akkor még nem tudtam, hogy néhány nap múlva megtekinthetem a neveze­ tes kristálykoponyát abban a San José-i galériában, ahol a maja sámán hagyta. Áprilisban mutatták be a koponyát a nagyközönségnek, amikor egy vevő is je­ lentkezett. Françoise-nak és barátjának, Steve Mehlernek köszönhetem, aki be­ mutatta nekem a koponyát Amerikába hozó maja papot, hogy én is részt vehet­ tem a bemutatón. Az ametisztkoponyát széfben őrizték a galériában. A tulajdonos kelmébe bu­ gyolálva hozta elő. Nagyjából tízen ültük körül az asztalt, amelyen a koponya nyugodott. Jobbára hallgattam. Csak ültem ott, és átadtam magam az élmény­ nek, a koponya energiájának. Végül engedélyt kaptam, hogy megérintsem. Köz­ ben olyan érzésem volt, mintha egy tudatos élőlény előtt ülnék, aki most alszik, mégis elég éber ahhoz, hogy tudomást szerezzen a jelenlétünkről. Sokan közü­ lünk szerető rezgéseket és érzéshullámokat érzékeltek, amelyek betöltötték a he­ lyiséget. A koponya határozottan nagy erőket őrzött magában. Ahogy megérin­ tettem, éreztem, mint árad át az energia a jobb kezembe, hogyan áramlik végig a karomon, majd áll meg a vállcsúcsomnál. Úgy hiszem, örök kötés létesült akkor

közöttünk. Ez azért is igaz lehet, mert valahányszor „Amire" gondolok, lelki sze­ meim előtt azonnal megjelenik a kristálykoponya, és ellebeg a jobb vállam fölött. Néha meg úgy érzem, mintha a fejembe helyeznék, mialatt agyam fogadja az át­ ültetett információkat. A mai napig hiszem, hogy „Ami" egyike az engem védel­ mező és irányító erőknek világkörüli vándorlásaim során. Ezt követően érdekes változást tapasztaltam az életemben: egyre több emberrel találkoztam, akinek köze volt a kvarckristályokhoz. Mind szenvedélyesebben ér­ deklődtem irántuk. „Ami" volt a katalizátor, aki felébresztette a mindig is ben­ nem szunnyadó érdeklődést. Ha valaki 1983-ban azt mondja nekem, hogy máso­ dik könyvem a kristálykoponyákról szól majd, hát a szemébe nevetek. Visszate­ kintve azonban a jelek világosnak tűnnek. Mind arról beszél, hogy részint ezért születtem ide. Köszönöm hát „Aminek", hogy elindított utamon. Az első viharos találkozás után bárkinek szívesen megmutattam a Francoise-tól kapott fotót. Rögtönzött előadások voltak ezek még ekkor. Sokakat lenyűgözött a fénykép, és úgy érezték, sajátos erőt áraszt. Azt is érdekesnek tartom, hogy az utolsó ősi kristálykoponya, amelyet e kötet írá­ sa előtt módom volt személyesen látni, 3 0 ugyanaz, mint amelyik mindennek a ki­ váltója volt. Azok az események, amelyek a második találkozáshoz vezettek, 1999ben kezdődtek azzal, hogy levelet kaptam Al Ramireztől, akit már megismertettem önökkel. Mint tudják, az üzlettársaival megpróbálták eladni a kristálykoponyát, amelyre véletlenül találtak rá 1983-ban, röviddel azután, hogy én is belebotlottam. 2001 novemberére beszéltem meg találkozót Állal és partnerével, Stan Channal San Jóséban, hogy tudományos vizsgálatokat végezzünk „Amivel". Örültünk, hogy Maggie Fox, a chicagói kutatások kulcsembere is csatlakozott hozzánk eb­ ből az alkalomból. Magammal vittem azt a három kristálykoponyát is, amelyik akkor a tulajdonomban volt: „Kaput", „Egységet" és „Mózest". Mind Blue Arrow Rainbow, mind én izgatottan vártuk a viszontlátást „Amivel". Személyesen is meg akartam köszönni, hogy segített a kristálykoponyák kutatójává válnom. A vizsgálatot San Jósé egyik szállodájában folytattuk le, ahol megszálltunk. Mr. Ramirez egy szobában aludt velünk. Sandra Bowen, a kristálykönyvekről szóló el­ ső könyvem társzerzője, aki ekkoriban Kaliforniában élt, részt vett a vizsgálatban, s két barátját is magával hozta. Valamennyien türelmesen vártuk hát, hogy a kris­ tálykoponya megérkezzen a hotelbe. Emlékszem, miután Stan Chan bekopogtatott hotelszobánkba, és elővette tás­ kájából „Amit", első pillantásom a tarkóján látható fehér foltra esett. Azóta ejtett gondolkodóba ez a folt, hogy évekkel korábban először megláttam „Amit". Vala­ hányszor a koponyáról készült fotókat nézegetem, mindig erre a foltra téved a te­ kintetem. Most, hogy lehetőségem nyílt tanulmányozni, és ráhangolódtam a rez­ géseire, nem éreztem az ametisztkoponya szerves részének. Idegen testnek érez­ tem, amely valamiként beágyazódott a koponyába, éspedig valószínűleg jó okkal.

Hirtelen különös gondolat ötlött a fejembe: Mi történne, ha valamiféle eszközzel aktiválnánk ezt a foltot? Hanem hogy pontosan milyen eszközzel, arról sejtelmem sem volt. A kristálykoponya valamivel kisebbnek tetszett, mint emlékeimben élt, és az állkapcsának egykori rongálódását is megfigyeltem. „Ami" közelében az a benyomásom támadt, hogy a kristálykoponya kifejezetten örül - mondhatni, örömhullámokat bocsát ki -, ha más koponyák társaságában lehet, vagy ismét emberekkel dolgozhat együtt, akik megérintik és kézbe veszik. Nem tudom, hogyan jellemezhetném pontosan az érzést, de határozottan női je­ lenlétet érzékeltem a helyiségben. Ezt az örömteli érzést bennem magamban ész­ leltem, holott tudtam, hogy a női jelenléttől vagy szellemtől származik. Aztán úgy tűnt, mintha egy láthatatlan valaki átölelt volna. Hogy azután ezek az élmények valamiféle szellemlénynek tulajdoníthatók-e, aki a koponyán keresztül fejti ki ha­ tását, vagy ez „Ami" lényege, azt már nem tudnám megmondani. Viszont minden, amit most elmondtam, valóban lezajlott abban a bizonyos hotelszobában.

1

Nem volt kétséges, hogy „Kapu" és „Ami" a kísérletek mindkét napján eszmét cserélt egymással. Éreztem a köztük áramló energiát. Olyan volt, mint amikor két gyereket figyel az ember, akik az imént találkoztak, és tudják, hogy új barátra ta­ láltak. Mindkét koponyát tiszta fénykörből álló energiaburok övezte. Az első nap végén Maggie átfutotta a teszteredményeket. „Ami" adatait össze­ hasonlítva azokkal, amelyeket Chicagóban mértünk „Kapun", azt láttuk, hogy az utóbbi rendelkezik több energiával, ő az aktívabb. Ez az értelmezés felveti annak a lehetőségét, hogy amennyiben egy ősi koponyát (tizennyolc hónapnál) hoszszabb időre félretesznek, és alig érintkezik emberekkel, eltart egy darabig, amíg újra teljes mértékben aktiválódik, feltöltődik és alkalmazkodik az új helyzethez őrzői közreműködésével. A nap folyamán lezajlott többi kísérletről a kilencedik fejezetben számolunk be. Másnap reggel, miután „Ami" oldalán töltöttük az éjszakát hotelszobánkban, Blue Arrow Rainbow-val meditációt végeztünk vele (én továbbra is nőneműnek érzékeltem). Hallottam másoktól, akik korábban együtt dolgoztak az ametiszt koponyával, hogy kedvezően reagál a zenére, ezért a meditáció során Pachelbel d-moll kantátáját hallgattam, miközben egyszerre tartottam a kezemben mindkét koponyát. Nehéz szavakkal kifejezni megrendülésemet ebben a pillanatban, és mély tiszteletemet e két különleges koponya iránt, akik egyszer és mindenkorra megváltoztatták az életemet. Úgy éreztem, mindkettőt kellemesen érinti a zene. A meditáció során megköszöntem „Aminek", hogy megnyitotta előttem a kris­ tálykoponyák világát, s közben elárasztott a két koponyából áradó, a zene hatásá­ ra tovább növekedő energia. Annyira lehengerelt mindez, hogy ringani kezdtem a zene ütemére, nem törődve mások véleményével. Legmerészebb álmaim váltak

Hirtelen különös gondolat ötlött a fejembe: Mi történne, ha valamiféle eszközzel aktiválnánk ezt a foltot? Hanem hogy pontosan milyen eszközzel, arról sejtelmem sem volt. A kristálykoponya valamivel kisebbnek tetszett, mint emlékeimben élt, és az állkapcsának egykori rongálódását is megfigyeltem. „Ami" közelében az a benyomásom támadt, hogy a kristálykoponya kifejezetten örül - mondhatni, örömhullámokat bocsát ki -, ha más koponyák társaságában lehet, vagy ismét emberekkel dolgozhat együtt, akik megérintik és kézbe veszik. Nem tudom, hogyan jellemezhetném pontosan az érzést, de határozottan női je­ lenlétet érzékeltem a helyiségben. Ezt az örömteli érzést bennem magamban ész­ leltem, holott tudtam, hogy a női jelenléttől vagy szellemtől származik. Aztán úgy tűnt, mintha egy láthatatlan valaki átölelt volna. Hogy azután ezek az élmények valamiféle szellemlénynek tulajdoníthatók-e, aki a koponyán keresztül fejti ki ha­ tását, vagy ez „Ami" lényege, azt már nem tudnám megmondani. Viszont minden, amit most elmondtam, valóban lezajlott abban a bizonyos hotelszobában. 31 Nem volt kétséges, hogy „Kapu" és „Ami" a kísérletek mindkét napján eszmét cserélt egymással. Éreztem a köztük áramló energiát. Olyan volt, mint amikor két gyereket figyel az ember, akik az imént találkoztak, és tudják, hogy új barátra ta­ láltak. Mindkét koponyát tiszta fénykörből álló energiaburok övezte. Az első nap végén Maggie átfutotta a teszteredményeket. „Ami" adatait össze­ hasonlítva azokkal, amelyeket Chicagóban mértünk „Kapun", azt láttuk, hogy az utóbbi rendelkezik több energiával, ő az aktívabb. Ez az értelmezés felveti annak a lehetőségét, hogy amennyiben egy ősi koponyát (tizennyolc hónapnál) hoszszabb időre félretesznek, és alig érintkezik emberekkel, eltart egy darabig, amíg újra teljes mértékben aktiválódik, feltöltődik és alkalmazkodik az új helyzethez őrzői közreműködésével. A nap folyamán lezajlott többi kísérletről a kilencedik fejezetben számolunk be. Másnap reggel, miután „Ami" oldalán töltöttük az éjszakát hotelszobánkban, Blue Arrow Rainbow-val meditációt végeztünk vele (én továbbra is nőneműnek érzékeltem). Hallottam másoktól, akik korábban együtt dolgoztak az ametiszt koponyával, hogy kedvezően reagál a zenére, ezért a meditáció során Pachelbel d-moll kantátáját hallgattam, miközben egyszerre tartottam a kezemben mindkét koponyát. Nehéz szavakkal kifejezni megrendülésemet ebben a pillanatban, és mély tiszteletemet e két különleges koponya iránt, akik egyszer és mindenkorra megváltoztatták az életemet. Úgy éreztem, mindkettőt kellemesen érinti a zene. A meditáció során megköszöntem „Aminek", hogy megnyitotta előttem a kris­ tálykoponyák világát, s közben elárasztott a két koponyából áradó, a zene hatásá­ ra tovább növekedő energia. Annyira lehengerelt mindez, hogy ringani kezdtem a zene ütemére, nem törődve mások véleményével. Legmerészebb álmaim váltak

valóra ezzel a meditációval, amelytől azt reméltem, hogy újra felébreszti „Amit", és szorosabbra fűzi kapcsolatát a világ többi kristálykoponyájával. Amikor szembefordítottam egymással a két koponyát, olyan volt, mintha tényleg beszélgettek volna. Később ösztönszerűen mindkét koponya szemüregébe helyeztem az ujjamat, s éreztem, hogy nagy mennyiségű információ jut át egyik­ ből a másikba. „Ami" szemét megérintve hasonló rezgést érzékeltem, mint ami­ kor „Kaput" a kezemben tartottam. Ez fordítva is igaz volt: „Kaput" fogva érez­ tem, hogy lényegének egy része átkerült „Amibe". A két koponya talán azt mutat­ ta be, hogyan adtak át egymásnak a régmúltban energiát a kristálykoponyák. Többek között ezért is vallom, hogy az újabb koponyáknak okvetlenül szükségük van a régiek közelségére, hogy azután a világot járva (amit ők szabadabban tehet­ nek) átadhassák ősi vagy régi társaik energiáját az embereknek. Amint arról már a harmadik fejezetben megemlékeztem, „Ami" e látogatás so­ rán kapta a nevét. Szakítsunk ennek kifejtésére egy pillanatot. Miután Blue Arrow Rainbow-val kimentünk a reptérre, Sandra Bowen - aki igen tehetséges látó és mé­ dium - szeánszot tartott Mr. Ramireznek (saját beszámolóját lásd a harmadik feje­ zetben), aki ennek ösztönzésére nevezte „Amit" a „barátjának". Blue Arrow Rain­ bow-val nagy megtiszteltetésnek éreztük, hogy ott lehettünk a névadás előestéjén. Ügy tetszett, valamennyi résztvevő kellemes élményekkel távozik a nagy ese­ ményről és A m i " közelségéből. Külön hála illeti ezért Alt és Stant, akik szemé­ lyesen is alávetették magukat a kísérleteknek. Csodálatos nap volt ez!!

A Mitchell-Hedges kristálykoponya ( 1 9 8 6 május—júniusa, 1 9 9 2 decembere, 2 0 0 8 márciusa) 1986 tavaszán különböző konferen­ ciákon kétszer is volt alkalmam látni a Mitchell-Hedges kristálykoponyát. Első találkozásunkra felkészülve két könyvet is tanulmányoztam, amelyek háttérinformációkat közöltek a kopo­ nyáról. A The Skull Speaks (a kötet anyagát Carole Davis-Wilson szolgál­ tatta transzban) olvasása felforgatóan hatott rám, s a jelek szerint felébresz­ tette előző életeim élményeit a ko­ ponyával kapcsolatban. A második könyv Richárd Garvin 1983-as köte­ tevolt, The Crystal Skull címmel. Mi­ közben a könyv fotóanyagával medi­ táltam, érdekes látomásom támadt, amelyet le is jegyeztem:

Emlékszem, egy ízben lelki szemeimmel egy fiatal fiút láttam, aki egy mezon üldö­ gélt, és egy kristálykoponyába bámult. Nem tudtam volna megmondani, én voltam-e ez a fiú távoli közös múltunkban, vagy egyáltalán, mi lehetett a helyszín. (Akár egy másik bolygó is, igen, ez is elképzelhető!) Ebben a világban bárki kikölcsönözhetett a tudás könyvtárából egy kristálykoponyát, mélyes fejlődése előmozdítására. get adhatott tovább

elvihette magával,

és dolgozhatott vele sze­

Egy ilyen kristálykoponya tömérdek tudást és bölcsessé­

telepatikusan.

Amúgy a két konferencia, amelyen az évben részt vettem, az Első Nemzetközi Kristály Szimpózium és a Kristály Kongresszus volt. Anna-Mitchell Hedges mindkét rendezvényen jelen volt, s közel engedte az embereket a koponyához, akik meg is érinthették. Az alábbiakban azokat a kulcsfontosságú élményeket írom le, amelyekben ekkor részesített ez a szépséges és nagyszerű koponya.

Első

Nemzetközi

(Dallas,

Kristály

Texas állam,

W8Ó.

Szimpózium május 24.)

1986. május 1.: A konferencia előadói számára rendezett kis összejövetelen mu­ tattak be Anna Mitchéll-Hedgesnek. A tanácsterembe érkezve nem vettem észre a hölgy kristálykoponyáját, amely tőlem közvetlenül jobbra foglalt helyet az asz­ talon. Amikor volt társszerzőm, Sandra Bowen megmutatta nekem, a szó szoros értelmében hátrahőköltem, és izgatottan felkiáltottam. Annyi fotót láttam már erről a kristálykoponyáról, hogy arra számítottam, megérzem majd a jelenlétét, de nem így történt. Ahogy lassan a közelébe merészkedtem, megérinteni sem mertem, annyira megbénított az áhítat. A másik meglepetés, ami ezen az első találkozáson ért, hogy nem bombázott különleges energiákkal. Semmi ilyesmit nem éreztem. Különösen akkor hökken­ tem meg, amikor a szimpóziumról este hazatérve Sandra elmondta, hogy velem ellentétben ő erős energia jelenlétét észlelte. 3 2 Fokonként arra a következtetésre jutottam, hogy ez a kristálykoponya mindenkivel másféle kapcsolatot létesít. Ve­ lem lassan kezdte, időt hagyva az ismerkedésre. A Sandrával való kapcsolata pedig mintha erősödött volna, és onnan folytatódott, ahol abbahagyták. A koponya hatása aznap éjszaka, elalvás előtt ért el. Be nem állt a szám, egyre csak róla és más spirituális felismeréseimről magyaráztam Sandrának. Valósággal elözönlötték a gondolatok. A későbbiekben is ugyanezt tapasztaltam: ennek a ko­ ponyának a közelsége újra meg újra közlékennyé tett. Alig lehetett leállítani. A konferencia rég remélt lehetőséget adott a kezembe: hogy közelről is tanul­ mányozhassam a koponyát. Megcsodáltam míves kidolgozását, amely az emberi

anatómia tökéletes ismeretéről tanúskodott. Távolról az volt a benyomásom, hogy átlátszó műanyagból készült, megérintve azonban észleltem, hogy kvarckris­ tályból van. Ám valahányszor a közelébe jutottam, soha nem volt teljesen tiszta. Mindig találtam a belsejében pöttyöket vagy vonalakat. Az a hamis benyomásom is támadt róla, hogy az állkapocs összefügg a felső résszel, holott különvált tőle. Mint felfedeztem, a cranium tökéletes pontossággal illeszkedett az állkapocshoz, megült rajta. Anna Mitchell-Hedgesnek van egy peckekkel felszerelt állványa, amelyek az állkapocs alján lévő két kis lyuk segítségével rögzítik a koponyát. Úgy éreztem, ezek a lyukak nem voltak rajta eredetileg, hanem egy későbbi civilizáció fúrta oda őket. A fényképeken a nyitott pofacsont sem látszik, amely apró fogan­ tyúnak hat az arc két oldalán. A konferencia hivatalos megnyitásának napján megálltam az asztal közelében, amelyen Anna Mitchell-Hedges kiállította a koponyát. Kicsivel később meg is érinthettem. Először arra éreztem késztetést, hogy az elülső fogsort simítsam meg, amelyről Sandra már említette, hogy kissé kicsorbult. A konferencia egy pontján Anna Mitchell-Hedges megkért, vigyázzak a koponyára, amíg ő visszamegy a ho­ telbe. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy ennyire megbízik bennem. Ennél is fontosabb azonban, hogy most kezdtem megérteni, igenis szerepet játszom abban, hogy megismertessem a kristálykoponyákat embertársaimmal. Úgy éreztem, a Mitchell-Hedges koponya beszélt hozzám a konferencián, és határozottan felszó­ lított erre a feladatra. A fentiekből világosan megértettem, hogy korábbi életeim­ ben dolgoztam már ezekkel a koponyákkal, talán valamiként védelmezhettem őket. A Mitchell-Hedges koponya szemébe pillantva éreztem, amint hihetetlen szeretet árad felém. Ebben a pillanatban kapcsolatba kerültem egy másik dimen­ zióval, amely végtelen és hatalmas. Amikor kétoldalt a halántékánál megfogtam a koponyát, és meditáltam vele, úgy éreztem, kiapadhatatlan energiaforrás van benne. Később észrevettem, hogy belső erőm megnőtt, s magabiztosabban értettem szót másokkal. Mivel hiszek ab­ ban, hogy ez a kristálykoponya kommunikációs és információtároló eszköz más világok és dimenziók számára, egyenesen a szemébe néztem, mert az az érzésem, hogy a szemüreg raktározza a legtöbb adatot, és magamban így szóltam: „Teljesen tudatos ufó találkozást kérek tőled!!" Biztos vagyok benne, hogy üzenetem célhoz ért. Egyelőre még várom a választ. Mindamellett hiszek abban, hogy az ember szabadjára engedheti a fantáziáját, és jól érezheti magát ezekkel az ősi tárgyakkal, feltéve, ha tisztelettel bánik velük. Anna Mitchell-Hedges tele van életkedvvel, ezért igen kellemes társaság. Min­ den szavát élveztem, ahogy a kalandjait mesélte, de az is tetszett, ahogy a koponya közelébe engedi az embereket. Tényleg elmondhatom róla, hogy kedves személyi­ sége visszatükrözte a koponya életörömét és gyógyerejét. Neki is volt miért örven­ deznie, hisz e gyönyörű koponya érdekes helyekre és emberek közé vezérelte. Egyesek szerint maga a koponya is sokat mosolyog. Megemlítettem Annának, csodálom a türelmét, hogy órák hosszat elüldögél a koponya mellett, amíg mások elébe járulnak. Azt felelte erre, ha az ember kedvvel csinál valamit, akkor szó sincs

türelemről. Mennyire értettem a szavait, hisz az a rövidke idő, amelyet a kopo­ nyájával eltölthettem, az is mélységes és kedvező változásokat hozott az életembe. Egy nappal azelőtt, mielőtt Texasba indultam, segítettem átrendezni irodám bútorzatát. Egy írógépet megemelve bal csuklóm a falnak horzsolódott. A konfe­ rencia idején észrevettem, hogy csuklóm a várható ütemnél kétszer-háromszor gyorsabban gyógyul. Akkori kaliforniai otthonomba hazatérve még mindig éreztem a koponya ha­ tását. Szélsőséges érzelmek között ingadoztam: hol nevettem és örültem, hol meg a depresszió mélyére zuhantam, vagy haragudtam. Mikor azután leültem, hogy papírra vessem a konferencián tapasztaltakat, lelkiállapotom kiegyensúlyozottabb lett, a szívem megkönnyebbült, és megnyugodtam. Texasban végig azt súgta egy belső hang, hogy ez az út gyógyítóként is jobban megnyitja belső csatornáimat, ami megérzőképességem kiélesedésével jár majd. Ilyen hatásai vannak tehát a ko­ ponyával való fizikai kapcsolatnak.

A (San

Kristály

Francisco,

Kongresszus

Kalifornia,

Ennek a tanácskozásnak a nyitóünnepségén a Mitchell-Hedges koponya közvetlenül az emel­ vény előtt trónolt. Sandrával nagyjából tíz mé­ terre ültünk tőle, ám még így is éreztük a ránk sugárzó energiát. Olyan ereje volt, hogy nem tudtam odafigyelni a felszólalókra. Mindegyre az volt az érzésem, hogy a kristálykoponya ma­ gába húz. Ahogy ott ültem, hirtelen látomásom támadt: maja indiánokat láttam, amint imád­ kozva térdepelnek előtte. Másnap ismét a koponya elé járulhattam. Sandra csatlakozott hozzám, és elmondtunk egy rövid imát. Alig tudtam otthagyni a koponyát, mert éreztem az engem körülvevő szerető ener­ giát. Ezért gondolatban megkérdeztem a kopo­ nyát: „Mindenekelőtt arra lennék kíváncsi, ho­ gyan alkotsz képeket a bensődben,

amikor

olyan tiszta vagy?" 3 3 Aztán belül a következő szavakat hallottam: „Figyelj!" Ekkor láttam, hogy a koponya éteri mása lebben elő a valódi-

1Q8Ó júniusa)

ból, és felette lebeg. Azután ezt hallottam: „Most pedig nézd meg a koponyát, és figyelj oda az érzéseidre!" A felszólításnak engedelmeskedve a koponyát kezdtem nézni, de üresnek éreztem, mintha közönséges kvarcdarabbá alakult volna, ame­ lyen immár semmi különös nincs. Beszéltünk már arról, hogy a kristályok jól ve­ zetik a magasabb szintű energiákat, s a koponyaforma határozottan megnöveli ebbéli képességüket. Én mindamellett azt hiszem, a koponya aznap azt akarta ér­ tésemre adni, hogy valamiféle külső" tudat felügyeli a működését, amely rajta ke­ resztül fejti ki hatását. A másik lelki üzenet, amelyet a koponyától kaptam, további válasz volt kérdé­ semre. Apró buborékokat láttam keletkezni a belsejében, amelyek alig észrevehe­ tően változtak. Olyan parányiak voltak, hogy - hacsak nem vadászott rájuk az ember - szabad szemmel alig lehetett látni őket. A kvarc mégis az orrom előtt vál­ tozott. Aztán ezt hallottam: „Látod, hogy tetszés szerint bármikor változtatni tu­ dunk ezen a kristályon. Hogy megértsd a történteket, gondolj előbb folyékony, majd pedig bármely tetszőleges halmazállapotára!" A Mitchell-Hedges koponya tehát kimerítően megválaszolta a fenti fontos kérdést, miközben felejthetetlen él­ ményben részesített. Az asztaltól ellépve, amelyen a koponya ült, határtalan, ujjongó öröm töltött el. Szerettem az egész világot. Képzeljék el, akkor mi történne, ha összeereszte­ nénk néhány ilyen koponyát! Miféle szeretetáradatban lehetne részünk? Könnyen lehet, hogy ezek a koponyák azonnal semlegesítenék a világban uralkodó rosszat, és eljönne a világbéke. Miközben az imént leírt beszélgetést folytattam a kristály­ koponyával, minden másról elfeledkeztem magam körül, az időt is beleértve. A mögöttem álló sor kicsit ideges is lett, annyira elnyúlt a látogatásom. Soha nem felejtem el ezeket a kitüntetett pillanatokat Anna koponyájával. Hat év múlva láttam csak újra, röviddel azután, hogy 1991-ben megismerkedtem Joky van Dietennel Kaliforniában. 1992 karácsonya táján látogatott meg ben­ nünket - Verát és engem - Chicago környéki lakásunkon. Nos, amint hallani fogják, ez is érdekes történet...

A

Mitchell-Hedges (Chicago

és

kristálykoponya

Valparaiso,

Indiana,

találkozása

„ET"-vel

1QQ2 decembere)

1992 végén jó barátunk, Joky van Dieten elhatározta, hogy Amerikába jön, és utánajár néhány ufóbeszámoló hitelességének. így esett, hogy karácsony táján vendégül láthattuk Chicagóban. Egy barátjával érkezett, a német Heinzcel, és magával hozott egy ősi kristálykoponyát is: az „ET"-t. Joky nagylelkűen megen­ gedte, hogy „ET" négy éjszakára a mi otthonunkban szálljon meg. Elalvás előtt az ágyunk mellé helyeztük. Egyik éjjel Vera csodálatos álmot látott, amelyben „ET" együtt repült a levegőben a Mitchell-Hedges koponyával. Amikor később el­ mondta az álmát Jokynak, eszembe jutott, hogy a kristálykoponyákról szóló első könyvünk brazil kiadásában szerepel Anna Mitchell-Hedges címe. Nem lakott

messze tőlünk: az Indiana állambeli Valparaiso alig két óra kocsiút Chicagótól. Amikor megemlítettem ezt Jokynak, azonnal Indianába akart menni. Ügy hatá­ roztunk hát, hogy karácsony másnapján átugrunk Annához. Telefonszám nem állt a címe mellett, ezért rábíztuk magunkat a szerencsére, hogy épp otthon találjuk. Alighogy megérkeztünk Anna ideiglenes hajlékába (Bili Homann otthonába), Joky kiugrott az autóból, és kezében szorongatva „ET"-t, kopogtatott a bejárati ajtón. A háziak tárt karral fogadtak mind a négyünket, „ET"-t is beleértve. A lá­ togatás roppant kellemesen sikerült. Mindig megrendítő élmény (akkor is az volt), ha az ember egy nagyon ősi kris­ tálykoponya közelébe kerül. Amikor pedig egyszerre két ilyen koponya is jelen van, hát az egyszerűen hihetetlen! Tökéletes bizonyossággal éreztem, hogy a két tárgy nem idegen egymásnak. Talán azért volt ez az érzésem, mert mai tudásunk szerint a két kristálykoponyát Közép-Amerikában, Belize, Guatemala környékén találták meg. Nagyjából egy órát töltöttünk együtt Miss Mitchell-Hedgesszel és házigazdáival, Homannékkel. Beszélgetés közben elmondta, hogy egy alapítvány létrehozásán dolgozik, amelynek célja a koponyával végzendő kutatások folytatása. Ami engem illet, éreztem, hogy a Mitchell-Hedges koponya egész látogatá­ sunk alatt meglehetősen aktív volt. Emlékszem, hogy a kvarcba nézve megint csak az az érzésem támadt, hogy egy ismeretlen erő húz a koponya belsejébe. Va­ lamiféle energia- vagy információcserét is érzékeltem a két kristálykoponya kö­ zött, ahogy ott trónoltak egymás oldalán Miss Mitchell-Hedges kávézóasztalán. Méreteik nagyjából megegyeznek, bár a Mitchell-Hedges koponya kicsivel nehe­ zebb „ET"-nél. Úgy érzem, érdemes itt feljegyeznem Miss Mitchell-Hedges néhány megjegy­ zését, amelyeket Jokyhoz intézett „ET"-ről. Anna igen ősinek érezte őt, sőt hozzá­ tette, hogy egy földrengésnek is tanúja volt a régmúltban. Gyógyhatásúnak érezte „ET" energiáját, és jóindulatúnak magát a koponyát. Megköszöntük a szíves fogadtatást. Emlékszem, amikor távozáskor kézbe vet­ tem az „ET"-t, és elbúcsúztam Annától, homlokon csókolt. Nos tehát, mielőtt rátérnék Joky és „ET" velünk átélt kalandjaira, még valamit a Mitchell-Hedges koponyáról. Amikor könyvemnek ezt a változatát írtam az Édesvíz Kiadónak, módom nyílt egy magánmeditációra Mr. Homann házában. Istenemre, az sem volt akármi! Hadd mesélem el, mi történt...

Meditáció

a

(Indiana,

Mitchell-Hedges USA,

2008.

kristálykoponyával március

13.)

Érdekesnek találom, hogy amióta csak belehabarodtam a kristálykoponyákba, az­ az 1983 óta, egyszer sem volt alkalmam leülni, és egymagamban meditálni ezzel a koponyával. Amint a fejezet elején már olvastak róla, többször is jeles barátom közelébe kerültem, de soha nem maradtam vele „négyszemközt", mindig egy se­ reg ember nyüzsgött körülöttünk. Ebben az évben aztán haza kellett térnem szü-

ló'városomba, Chicagóba, hogy elintézzek egyet-mást. Ekkor mutatták be a negye­ dik Indiana Jones-filmet, és az ezt övezó' érdeklődés során alkalmam volt találkozni és együtt dolgozni Mr. Homann-nel. Ügy éreztem, a sors hozott össze minket, amikor két új dokumentumfilmnek adtunk interjút. E találkozás során megbeszél­ hettük későbbi lehetséges együttműködésünket. Felfedeztük, hogy egyformán vé­ lekedünk arról, miszerint a kristálykoponyákat nyíltan meg kell osztani a nagy­ közönséggel. Ekkor kérdeztem meg Bilit, meglátogathatom-e az otthonában, és ő igent mondott. Sejtelmem sem volt, mi vár rám. Egyszer azonban még Hollandiában, röviddel Anna elhunyta után, a hölgy megjelent előttem szellem alakban, és a szívemtől balra megérintette a mellkasomat. Közben az volt az érzésem, valamiért fontos, hogy kapcsolatba lépjek Bill-lel, és lássam a kristálykoponyát. Azt is éreztem, hogy talán saját koponyáim is tartogatnak információt vagy energiát a „Szeretet Koponyájának", arról nem is beszélve, mennyit kaphatnának tőle. Emlékszem is, hogy amikor február 12-én kutatásokat folytattunk a SciFi Channel felkérésére (lásd a kilencedik fejezetet), három kristálybarátom - „Kapu", „Geronimo" és „Kis Indián Hercegnő" - történetesen a közelében tartózkodott. A nap végén ha­ zatérve nem kaptam tőlük többé energetikai jeleket, és ez napokig eltartott. Most, a négyszemközti találkozásra készülve is tudtam, hogy természetesen magammal kell hoznom három kristálykoponyámat, s az ő jelenlétükben végez­ nem a meditációt. Mellesleg hónapok óta készültem arra, hogy veszek egy kicsi, hordozható MP3-lejátszót. Végül kaptam egyet az apámtól az ötvenharmadik születésnapomra (kicsivel előrehoztuk), amikor a Bill-lel megbeszélt találkozó előtt meglátogattam. így közvetlenül, mielőtt dolgozni kezdtem volna a „Szeretet Koponyájával", letölthettem a lejátszóra kedvenc zeneszámaimat. Nem volt kü­ lön tervem a meditáció lefolytatására, gondoltam, lesz, ahogy a helyzet hozza. (A kedves olvasónak is ugyanezt ajánlom - ősi kristálykoponyákkal semmit ne tervezzenek előre.) Aznap két fiatalember lefolytatta Bill-lel és velem a rövid videóinterjút. Az in­ terjú után természetesen az ősi, különleges kristálykoponya közelébe engedtük a fiatalembereket és a producereket. Miközben csöndben figyeltem, mint mé­ lyednek el, igen erős energiát éreztem a koponyából kisugározni, és elözönlötték a gondolatok, mit teszek én, ha sorra kerülök. Közvetlenül előtte támadt az az ötletem, hogy mi lenne, ha három kristályko­ ponyámat háromszög alakban rendezném el a „Szeretet Koponyája" körül. Szem­ beállítottam hát vele „Kaput", s „Geronimo" és „Kis Indián Hercegnő" mögé ke­ rült, így szabályos háromszöget alkottak. Érzékeny vagyok az energiákra, ezért ad­ dig igazgattam a négy koponyát, amíg tökéletes egyensúlyt éreztem közöttük. A „Szeretet Koponyája" saját forgó álványán ült Bili kávézóasztalán (lehet, hogy Miss Mitchell-Hedgesé volt), Bili és Marcos barátom pedig - aki elkísért ezen a napon - a velem szemközti szófán foglalt helyet az asztal túloldalán. Nem nyúl­ hattunk a kristálykoponyához, ez azonban nem számított, hiszen amúgy az erőte­ rében ültünk. Lótuszülésben letelepedtem a földre a meditációhoz, aztán feltet-

tem az MP3-lejátszó fülhallgatóját, és sorra hallgattam a zeneszámokat, ahogyan belső' sugallatom diktálta. A zene mindig is hatásos segédeszköze volt a kristály­ koponyákkal folytatott meditációimnak, mivel elmélyültté tett, és segített befelé tekinteni. A meditáció kezdetén éreztem, hogy Anna Mitchell-Hedges szelleme össze­ kapcsolódik a kristálykoponyával, s a túloldalról figyeli az eseményeket, abból a dimenzióból, ahová a halálunk után távozunk. Tőlem jobbra, a kristálykoponya mögött férfias szellemlény jelenlétét éreztem. Úgy hiszem, ő az egyik kalauzom, egy mai vagy volt tibeti láma és a kristályok mestere, Li mester (amúgy két másik könyvünk szerzőivel és Blue Arrow Rainbow-val is kapcsolatban áll). Néhány ismerősöm szeánszán már hallottam Li mestert, akinek igen szoros a kapcsolata a kristálykoponyákkal, ezért most hálás voltam a jelenlétéért. Nos, fölöttébb nehéz jellemeznem az energiát, amely e meditáció során eltöl­ tött, de ennél átütőbbet még nem tapasztaltam egyetlen kristálykoponya közelé­ ben sem. Közben roppant kiegyensúlyozottnak éreztem magam. Néha mintha a súlyomat is elvesztettem volna, s testetlen tudattá váltam. Pillanatokra a „Szere­ tet Koponyája" is súlytalanná lett, mintha csak tiszta energiából és fényből állna, s mintha beleolvadnánk ebbe a fénybe. Végtelenül békés és szeretetteljes érzés volt. „Ilyen lehet - gondoltam -, amikor elmegyünk egy másik dimenzióba, s itt­ hagyjuk a földi életet." Kristálykoponyákkal meditálva máskor határozott szemé­ lyiség vagy intelligencia jelenlétét érzem. Ez most elmaradt, mindössze az ener­ giát és a szerető együttérzést érzékeltem. Egy ilyen elmélyült meditáció esetén nehéz mindenre visszaemlékezni, hiszen ezekben a pillanatokban nem számít, kik vagyunk és hol időzünk éppen. Az idő érzete is megszűnik. Olyan, mintha az ember a béke és nyugalom időtlen szige­ tére kerülne. A meditáció eleje felé széttártam a két kezem, mintha mindegyikre egy-egy kristálykoponya súlya nehezedett volna. Bal kezemben égszínkék példányt tartot­ tam (azt, amelyiket Peruban kerestem), jobbomban egy rózsaszínt. Úgy véltem, ez az a koponya, amelyet Blue Arrow Rainbow szokott látni látomásaiban, és amely iránt mély rokonszenvvel viseltetik. Éreztem, hogy ez az ő üzenete: hogy spirituálisán bekapcsolódik a meditációmba, amelyről tudott. Egész idő alatt igen erősen érzékeltem a jelenlétét (amikor ezt később megbeszéltük, igazolta, hogy ő is észlelte a kapcsolatot, dacára annak, hogy én Amerikában tartózkodtam, ő pe­ dig Hollandiában). Mindketten hiszünk abban, hogy a két színes koponya létezik valahol, meglehetősen régiek, kapcsolatban állnak egymással, és a közeljövőben elő is kerülnek majd. Bizonyos pillanatokban egész testemben remegtem, és némely zene alatt feltar­ tóztathatatlanul ömlött a könnyem. Ám ezek az öröm könnyei voltak, meg talán azé az érzésé, hogy hazataláltam valódi, belső hajlékomba. Úgy vélem, valamennyiünknek van ilyen kristálykoponyája egy másik dimen­ zióban. Miközben ezt gondoltam, a fejemet a „Szeretet Koponyája" felé kellett billentenem, s ez az információ akkor sugárzott át az elmémbe.

A meditáció során később úgy éreztem, meg kell fordítanom a MitchellHedges koponyát, hogy derékszöget zárjon be velem. Aztán a két kezembe fog­ tam „Kaput" a szívem fölött, mire újabb energialöketet kaptam a „Szeretet Kopo­ nyájától". Ugyanezt cselekedtem „Geronimóval" és „Kis Indián Hercegnővel" is. Mindegyik esetben másfajta energiában részesültem. Az én szememben „Kis In­ dián Hercegnő" Blue Arrow Rainbow-t képviseli. Kértem a Mitchell-Hedges ko­ ponyát, küldjön neki e kis rózsakvarckoponya közvetítésével energiát. Nos ez is igen erőteljes volt, és egészen felvillanyozott. Az volt a benyomásom, hogy bármi, amit csak elgondolok e meditáció során, azonnal meg is valósul. A végtelenségig tudtam volna folytatni ezt a meditációt. A világ legcsodálato­ sabb állapota volt, végtelenül békés. Tudtam azonban, hogy rövidesen ebédelni kell mennünk. Szerencsére minden káros mellékhatás nélkül törtem meg a va­ rázst. Néha, amikor az ember nagy töltésű erőtérben tartózkodik, s módosult tu­ datállapotban van, belekerül egy időbe, amíg visszanyeri az egyensúlyát. Én azon­ ban ezúttal könnyen, minden erőfeszítés nélkül be tudtam fejezni a meditációt. Amúgy most, miután együtt dolgoztam a „Szeretet Koponyájával", szemernyi kétségem sem volt afelől, hogy igen régi kristálykoponya. Űgy éreztem, régi isme­ rősöm, és bármilyen volt is vele a kapcsolatom korábban, igen mély lehetett, s ta­ lán több életem is megpecsételhette a múltban. Az évek során sokan firtatták, nem mai kreálmány-e a Mitchell-Hedges kopo­ nya. Én a magam részéről tanúsíthatom, hogy újonnan faragott koponya soha nem sugárzott rám ilyen tömény energiát. Amikor megérkeztem barátom, Maarit otthonába (nála szálltam meg Chicagóban, és onnan intéztem az ügyeimet), azonnal elnyomott az álom. Már a kocsiúton hazafelé is alig tudtam nyitva tarta­ ni a szemem. Mindez teljesen rendjén való, amikor valaki nagy energiájú tárgy közelébe kerül, vagy ilyen helyen jár. A szervezetnek időre van szüksége, amíg idomul az új energiákhoz és frekvenciákhoz, és együtt él az aktivált testtájakkal. Érdekes módon, amikor Chicagóba visszatérve energetikailag ismét ráhangolód­ tam három kristálybarátomra, rajtuk is változást észleltem: mindhárom sokkal nyugodtabb és békésebb lett. Amikor néhány nap múltán együtt aludtam velük, mély és nyugodalmas volt az álmom. Az ülés során értettem meg azt is, miféle kapcsolatban állhatok Mr. Homannnel. Határozottan az az érzésem támadt, hogy a „Szeretet Koponyája" összefügg Atlantisszal, valamikor megfordult Tibetben is, s ez a két hely az, ahol előző élete­ imben találkozhattam Bill-lel. Végül hadd említsem meg, hogy most néztem meg először felülről a „Szeretet Koponyáját". Nos, az agykamrákat igen tágnak talál­ tam, sokkal tágabbnak, mint a tényleges méretük. Szerintem ez csak optikai illú­ zió, az átlátszó kristály torzító hatása. Bili korábban említette, hogy a koponya egyszerre több dimenzióban is hat és jelen van. Maradéktalanul egyetértek vele. Az én rákapcsolódásom sem testi volt, hanem inkább az elme kitágulása. Olyan tudatra hangolódtam rá, amely egyetemes tudás és bölcsesség letéteményese (ez­ úttal nőiesnek éreztem lényegét). Tökéletesen tudatában volt annak, hogy ki és mi vagyok; lelki rezgéseim alapján azonosíthatott.

Nos, soha nem fogom elfelejteni ezt az élményt. Alig várom, hogy valamikor a jövőben újra találkozzam kitűnő barátommal. Meglátjuk, mi történik akkor. Bilinek roppant hálás vagyok, hogy lehetővé tette számomra mindezt. Ügy érez­ tem, a meditáció nagyon sokáig tart, holott valójában csak húsz-huszonöt percig tartott. Nézzenek utána a függelékben Mr. Homann elérhetőségének és honlapjá­ nak, mivel szüntelenül a világot járja. Ha módjukban áll találkozni ezzel a kris­ tálykoponyával, kezeskedem róla, hogy egész életüket megváltoztatja.

„ET", egy ősi füstkvarc kristálykoponya ( 1 9 9 1 májusa, 1 9 9 2 decembere, 1 9 9 4 augusztusa) 1991 májusában meghívtak, hogy tartsak elő­ adást a kristálykoponyákról az Egészséges Élet­ mód Expón, Los Angelesben. Mr. Hank Krastmannek, a rendezvény szervezőjének és szpon­ zorának saját kristálykoponyája van, amelyet már 1988-ban láttam. Ezt a koponyát egy Los Angeles-i kristályüzleten keresztül szerezte be. Az előadásom idején Mr. Krastman megenged­ te, hogy a jelenlévők megnézzék a tulajdonát (ő „Kopavi koponyának" nevezi). Miután végeztem, körbesétáltam, a pavilo­ nokat nézegettem, és üdvözöltem az eladókat. Meglepetten vettem észre, hogy Mr. Fintzinek is van egy sátra a konferencián, ahol a legkülön­ félébb kristályokat és ékköveket árulta. Elbeszél­ gettünk, s közben Mr. Fintzi elmondta, hogy épp most jutott egy új kristálykoponyához. Meghívott a boltjába, hogy nézzem meg. Más­ napra, a konferencia lezárulása utánra beszél­ tem meg vele időpontot. Ericnek szerteágazó kapcsolatai vannak a világ minden táján, és többször mondogatta már nekem, hogy előteremt ő bármiféle kristálykoponyát, amit csak valaki megkíván. A leg­ több portékája újonnan faragott, jelenkori koponya volt, de minden jel szerint másokhoz is volt hozzáférése magángyűjtők révén. Minden beszélgetésünket ta­ nulságosnak éreztem, mert sokat tanultam belőlük a kristályok (és kristályko­ ponyák), valamint az egzotikus ékkövek eladásáról. Alig vártam hát, hogy megint ellátogassak az üzletbe, mivel az ember soha nem tudja, mi történik Eric körül a következő pillanatban.

A meditáció során később úgy éreztem, meg kell fordítanom a MitchellHedges koponyát, hogy derékszöget zárjon be velem. Aztán a két kezembe fog­ tam „Kaput" a szívem fölött, mire újabb energialöketet kaptam a „Szeretet Kopo­ nyájától". Ugyanezt cselekedtem „Geronimóval" és „Kis Indián Hercegnővel" is. Mindegyik esetben másfajta energiában részesültem. Az én szememben „Kis In­ dián Hercegnő" Blue Arrow Rainbow-t képviseli. Kértem a Mitchell-Hedges ko­ ponyát, küldjön neki e kis rózsakvarckoponya közvetítésével energiát. Nos ez is igen erőteljes volt, és egészen felvillanyozott. Az volt a benyomásom, hogy bármi, amit csak elgondolok e meditáció során, azonnal meg is valósul. A végtelenségig tudtam volna folytatni ezt a meditációt. A világ legcsodálato­ sabb állapota volt, végtelenül békés. Tudtam azonban, hogy rövidesen ebédelni kell mennünk. Szerencsére minden káros mellékhatás nélkül törtem meg a va­ rázst. Néha, amikor az ember nagy töltésű erőtérben tartózkodik, s módosult tu­ datállapotban van, belekerül egy időbe, amíg visszanyeri az egyensúlyát. Én azon­ ban ezúttal könnyen, minden erőfeszítés nélkül be tudtam fejezni a meditációt. Amúgy most, miután együtt dolgoztam a „Szeretet Koponyájával", szemernyi kétségem sem volt afelől, hogy igen régi kristálykoponya. Ügy éreztem, régi isme­ rősöm, és bármilyen volt is vele a kapcsolatom korábban, igen mély lehetett, s ta­ lán több életem is megpecsételhette a múltban. Az évek során sokan firtatták, nem mai kreálmány-e a Mitchell-Hedges kopo­ nya. Én a magam részéről tanúsíthatom, hogy újonnan faragott koponya soha nem sugárzott rám ilyen tömény energiát. Amikor megérkeztem barátom, Maarit otthonába (nála szálltam meg Chicagóban, és onnan intéztem az ügyeimet), azonnal elnyomott az álom. Már a kocsiúton hazafelé is alig tudtam nyitva tarta­ ni a szemem. Mindez teljesen rendjén való, amikor valaki nagy energiájú tárgy közelébe kerül, vagy ilyen helyen jár. A szervezetnek időre van szüksége, amíg idomul az új energiákhoz és frekvenciákhoz, és együtt él az aktivált testtájakkal. Érdekes módon, amikor Chicagóba visszatérve energetikailag ismét ráhangolód­ tam három kristálybarátomra, rajtuk is változást észleltem: mindhárom sokkal nyugodtabb és békésebb lett. Amikor néhány nap múltán együtt aludtam velük, mély és nyugodalmas volt az álmom. Az ülés során értettem meg azt is, miféle kapcsolatban állhatok Mr. Homannnel. Határozottan az az érzésem támadt, hogy a „Szeretet Koponyája" összefügg Atlantisszal, valamikor megfordult Tibetben is, s ez a két hely az, ahol előző élete­ imben találkozhattam Bill-lel. Végül hadd említsem meg, hogy most néztem meg először felülről a „Szeretet Koponyáját". Nos, az agykamrákat igen tágnak talál­ tam, sokkal tágabbnak, mint a tényleges méretük. Szerintem ez csak optikai illú­ zió, az átlátszó kristály torzító hatása. Bili korábban említette, hogy a koponya egyszerre több dimenzióban is hat és jelen van. Maradéktalanul egyetértek vele. Az én rákapcsolódásom sem testi volt, hanem inkább az elme kitágulása. Olyan tudatra hangolódtam rá, amely egyetemes tudás és bölcsesség letéteményese (ez­ úttal nőiesnek éreztem lényegét). Tökéletesen tudatában volt annak, hogy ki és mi vagyok; lelki rezgéseim alapján azonosíthatott.

Nos, soha nem fogom elfelejteni ezt az élményt. Alig várom, hogy valamikor a jövőben újra találkozzam kitűnő barátommal. Meglátjuk, mi történik akkor. Bilinek roppant hálás vagyok, hogy lehetővé tette számomra mindezt. Úgy érez­ tem, a meditáció nagyon sokáig tart, holott valójában csak húsz-huszonöt percig tartott. Nézzenek utána a függelékben Mr. Homann elérhetőségének és honlapjá­ nak, mivel szüntelenül a világot járja. Ha módjukban áll találkozni ezzel a kris­ tálykoponyával, kezeskedem róla, hogy egész életüket megváltoztatja.

„ET", egy ősi füstkvarc kristálykoponya ( 1 9 9 1 májusa, 1 9 9 2 decembere, 1 9 9 4 augusztusa) 1991 májusában meghívtak, hogy tartsak elő­ adást a kristálykoponyákról az Egészséges Élet­ mód Expón, Los Angelesben. Mr. Hank Krastmannek, a rendezvény szervezőjének és szpon­ zorának saját kristálykoponyája van, amelyet már 1988-ban láttam. Ezt a koponyát egy Los Angeles-i kristályüzleten keresztül szerezte be. Az előadásom idején Mr. Krastman megenged­ te, hogy a jelenlévők megnézzék a tulajdonát (ő „Kopavi koponyának" nevezi). Miután végeztem, körbesétáltam, a pavilo­ nokat nézegettem, és üdvözöltem az eladókat. Meglepetten vettem észre, hogy Mr. Fintzinek is van egy sátra a konferencián, ahol a legkülön­ félébb kristályokat és ékköveket árulta. Elbeszél­ gettünk, s közben Mr. Fintzi elmondta, hogy épp most jutott egy új kristálykoponyához. Meghívott a boltjába, hogy nézzem meg. Más­ napra, a konferencia lezárulása utánra beszél­ tem meg vele időpontot. Ericnek szerteágazó kapcsolatai vannak a világ minden táján, és többször mondogatta már nekem, hogy előteremt ő bármiféle kristálykoponyát, amit csak valaki megkíván. A leg­ több portékája újonnan faragott, jelenkori koponya volt, de minden jel szerint másokhoz is volt hozzáférése magángyűjtők révén. Minden beszélgetésünket ta­ nulságosnak éreztem, mert sokat tanultam belőlük a kristályok (és kristályko­ ponyák), valamint az egzotikus ékkövek eladásáról. Alig vártam hát, hogy megint ellátogassak az üzletbe, mivel az ember soha nem tudja, mi történik Eric körül a következő pillanatban.

Az

első találkozás

„ET"-vel és Joky

(Los Angeles,

1QQ1

van

Dietennel

májusa)

A boltba belépve öreg hölgyet fedeztem fel az üzletben. Mint megtudtam, Joky van Dietennek hívták, és holland volt. Azért jött a városba, hogy megvegye azt a kristálykoponyát, amely miatt Eric engem is meghívott. Joky elmondta, hogy ismeri első könyvemet a kristálykoponyákról, sőt, ennek a segítségével talált rá Ericre és az üzletére. A következő emlékem az, hogy Eric autója után hajtok, mert meghívott magához vacsorára. Ekkor még fogalmam sem volt, miféle meglepe­ tést tartogat számomra. A házát betöltötték a műtárgyak és a legkülönfélébb szobrok, Eric ugyanis szenvedélyes műgyűjtő. Miközben Jokyval a kanapén társalogtunk, előhozott egy öreg faládikát, benne a kelmébe bugyolált kristálykoponyával. Ahogy elő­ vette és megmutatta nekünk, kezdtem kapiskálni, hogy nem közönséges pél­ dányról van szó. Emberi méretű füstkvarc koponya volt. Soha nem láttam még hozzá foghatót. Első látásra észleltem, hogy más a formája, mint az emberi koponyának. A fel­ ső fogsor előreállt, amit sehogyan sem értettem. Emlékszem, ahogy ott ültem a koponyával szemben, megosztottam Jokyval a rá vonatkozó benyomásaimat. Az első - megfellebbezhetetlennek tűnő - gondolatom az volt, hogy a kristályko­ ponya kicsit úgy fest, mint egy földönkívüli. Emellett az az erős érzésem támadt, hogy szívesen venné más kristálykoponyák jelenlétét, s női energiára (és segítség­ re) van szüksége ahhoz, hogy megnyíljon. Eric megemlítette, hogy amikor elő­ ször hozzájutott a koponyához, sokkal világosabb volt a színe. Az a benyomásom támadt, hogy Joky előző életeiben szorosan együttműködött a koponyával, és az most ezért tért vissza hozzá. Ügy éreztem, a koponya e pillanatban nincs teljesen aktivált állapotban, ami talán annak tudható be, hogy jó sokáig a földbe temetve rejtőzött, mielőtt egy maja család kiásta. Vagy az lehet az oka, hogy a család nem igazán tudta, mihez kezdjen vele. Mindketten olajmaradékot fedeztünk fel a ko­ ponya szemüregében, amelyet minden bizonnyal a család hagyott ott valamiféle szertartás során, amelyet „ET"-vel végeztek. Eric nem sokat mondott az előtörté­ netéről, mindössze annyit, hogy Közép-Amerikában találták. Amikor másnap visszatértem, hogy „ET"-vel dolgozzam, minden erőmmel azon voltam, hogy jótékony gondolatokat és energiát adjak át neki. Ugyanakkor éreztem, hogy a koponya energiájának szabad áramlása ez idő szerint korlátozott. Az volt az érzésem, akkor nyílik majd meg energetikailag, ha szorosabban együtt­ működik Jokyval. A kezembe fogva az volt a benyomásom, hogy korábban gyó­ gyításra használták. Reméltem, hogy visszanyeri ezt a képességét, miután őrzője új életet lehel belé. Kicsit csalódott is voltam, hogy egyelőre nem tehettem érte többet. Különben is első ízben nyílt módom arra, hogy magamra hagyva, elmé­ lyülten foglalkozzam egy ősi kristálykoponyával. Ugyanakkor valami belül azt súgta, lesznek még újabb találkozások a jövőben. Jokyval megfogadtuk, hogy tartjuk a kapcsolatot. Az elkövetkező években rengeteg levelet váltottunk, ame-

lyekben közös érdeklődésünktől hajtva megosztottuk egymással a kristálykopo­ nyákra vonatkozó tapasztalatainkat. Miután együtt lehettem „ET"-vel, köszöne­ tet mondtam Ericnek, és visszahajtottam Las Vegasba, ahol akkoriban laktam.

Joky

látogatása

(Chicago,

chicagói

Illinois,

otthonunkban

1QQ2 decembere)

Ahogy már a „Szeretet koponyájáról" szóló fejezetben említettem, Joky és barátja, Heinz ekkoriban látogatott meg minket chicagói otthonunkban. Még mielőtt a Mitchell-Hedges koponya látására indultunk, Verával mindkettőnknek rendkí­ vül különös élményeink voltak „ET"-vel kapcsolatban. Következzenek a látogatás legizgalmasabb pillanatai. Miután felvettük Jokyt és Heinzet a chicagói reptéren, elvittük őket a laká­ sunkhoz közeli szállodájukba. A hotelszobába lépve Joky azonnal elővette „ET"-t a nagy kézitáskából, és megmutatta Verának. Emlékszem, hogy mialatt mi né­ gyen - Joky, Heinz, Vera és én - „ET"-t nézegettük, férfias entitás jelenlétét érzé­ keltem társaságunkban, s mintha ez a lény telepatikusan szólt volna hozzánk. A „szellem" közölte velem, nagyon örül, hogy így összegyűltünk a koponya körül, mivel ez (bizonyos szinten) új korszak kezdetét jelenti „ET" számára, amikor is megoszthatja az emberiséggel jótéteményeit. Joky ezután a világ legszebb karácso­ nyi ajándékával lepett meg bennünket: megengedte, hogy a látogatás idején ma­ gunknál tartsuk „ET"-t. Még e találkozás előtt Vera sokat dolgozott a koponya fekete-fehér fotójával, amelyet Joky küldött el nekünk. Úgy érezte, előző életeiben is együtt munkálko­ dott már „ET"-vel valamiféle víz alatti civilizációban (lásd a harmadik fejezetet). Annak a néhány napnak a során, amíg vendégül láttuk a koponyát, mindig az éjjeli szekrényre helyeztük, hogy közel legyen a fejünkhöz. Emlékszem, Verának több mozgalmas álma volt, mint például az is, amelyet a Mitchell-Hedges kopo­ nyával kapcsolatban említettem. Ami engem illet, én úgy ébredtem reggelente, mintha áttornáztam volna az éjszakát. Gyakran vagyok ezzel így, amikor magas szintű energiának teszem ki magam. Különös jelenségekről nem számolhatok be „ET" látogatása idején. Azt mégis észrevettem, hogy valahányszor a koponyára koncentrálok (azaz ráhangolódom lényegére), mindig egy férfiarc jelenik meg előtte. Mintha ez a férfi (vagy „szel­ lem") belépett volna „ET"-be annak szemén, száján és orrán keresztül. Nem tud­ tam, ugyanaz az entitás-e, akinek a jelenlétét korábban a hotelszobában érzékel­ tem. Azt is megfigyeltem, hogy valahányszor a kristálykoponyával meditálok, az szinte teljesen kitisztul. „ET" közölte velem, hogy nem szeret rejtőzködni; kapcsolatba akar lépni az emberekkel. Ezért Joky látogatása idején közös meditációt szerveztünk az ottho­ nunkban, amelyre meghívtam a legközelebbi barátaimat. Nem hinném, hogy Joky korábban részt vett volna a kristálykoponyájával hasonló csoportos meditá-

ción, mindenesetre később elmondta, hogy nagyon élvezte az összejövetelt, ame­ lyen jótékony erőket érzékelt. A meditáció során szerető energiákat küldtünk szét Chicagóban és az egész bolygón az új évre, 1993-ra. Még ugyanaznap, miután Anna Mitchell-Hedgestől visszatértünk Chicagóba, az az ötletem támadt, hogy vigyük el Jokyt és „ET"-t a bahai templomba, amely Chicago északnyugati részén található. A bahai vallás sok világvallásból merít, ami liturgiájában is visszatükröződik. Éjjel, amikor a templom ki van világítva, makulátlan hófehér színben fürdeti az éjszakai égboltot. Úgy éreztem, „ET"-nek is látnia kell ezt, mi pedig együtt meditálhatunk (vagy imádkozhatunk) a temp­ lomban a koponyával. A templombelső energiája csodálatosan békés. Nagyszerű volt, hogy kezembe foghattam „ET"-t, és együtt végezhettük el rövid meditáción­ kat. Képzelhetik, milyen fantasztikus volt ez a különleges nap! Aztán eljött a búcsú ideje. „ET"-t visszaadtuk Jokynak, megköszöntük a nagylel­ kűségét és a társaságát, amelyért szívünk mélyéből hálásak voltunk. Csodálatos al­ kalom volt ez arra, hogy közelebbről megismerjük „ET"-t és kitűnő őrzőjét. Vera, aki ügyesen fényképez, készített a koponyáról néhány jó fotót, ezeket könyvünk lapjain láthatják viszont. Összességében tehát mindannyiunknak remek karácso­ nyunk volt 1992-ben, s később Vera Joky egyik legközelebbi barátjává lépett elő.

Egymagamban (Miami,

Joky

Florida,

kristálykoponyáival 1QQ4

augusztusa)

Ez év nyarán háromnapos találkozót hoztam össze Jokyval Miamiban, ahol akko­ riban lakott. Meg akartuk vitatni egy közös könyv lehetőségét (sajnos a terv ku­ darcba fulladt). Én egyúttal megragadtam az alkalmat, hogy elmélyülten elidőz­ hessek Joky kristálykoponyáinak társaságában. Ekkortájt összesen öt különleges koponya fölött rendelkezett. Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy velük alhattam az éjszaka. Az alábbiakban azokat az információkat osztom meg önök­ kel, amelyeket közvetlenül tőlük kaptam meditációim során. Érkezésem napján, augusztus 11-én Joky betekintést engedett azokba a fel­ jegyzésekbe és okiratokba, amelyeket a koponyák volt tulajdonosai adtak át neki, s amelyek rendre leírták előtörténetüket. Miközben este ezeket a papírosokat böngésztem, magam elé állítottam Joky íróasztalára a kristálykoponyákat, balról jobbra a következő sorrendben: „Bébi Luv" (rózsakvarc), „Jezsuita" (nevezik „Ör­ vény Atyának" is, tiszta kvarc), „ET" (füstkvarc), egy fekete obszidián koponya (a közelmúltban készült Németországban), valamint „Sui Ting Er" (amazonit). Mi­ közben a jegyzeteket olvasgattam, hatalmas energiát éreztem a fejem körül, amely megbizsergette a fejbőrömet. Aztán nyomás keletkezett mindkét vállamban, és láthatatlan lények jelenlétét érzékeltem a hátam mögött: két férfias és egy nőies jelenlétet, de nem tudtam, kicsodák (amikor 1992 decemberében vendégül lát­ tuk „ET"-t az otthonunkban, szintén észleltem valamiféle jelenlétet a koponya körül, ám ezek a lények egészen másféléknek tűntek).

Végül elalvás előtt meditáltam „ET"-vel. Bal kezemet rátettem a koponya tetejére, s forróság járta át a tagjaimat. Az energia a jobb fülemtől elindulva átáramlott a fejemen, majd a bal fülemen keresztül távozott. Azt találtam, hogy az öt koponyával szemben ülve minden emlékem sokkal élesebb, mint máskor. Akárha újraéltem volna a múltbeli pillanatokat, vagy ott és akkor estek volna meg velem. „Miért ülök én itt, és ki vagyok, hogy együtt lehetek ezekkel a koponyákkal?" — tettem fel magamnak a kérdést. Nyomban megjelent előttem egy kép, minden jel szerint egyik előző életemből, Tibetből (erről az első könyv írásakor szereztem tudomást). Egy barlangban voltam, és tizenhárom kristálykoponya előtt térdepel­ tem, amelyeket sajátos rend szerint ültettek körbe (lásd bővebben a harmadik fe­ jezetben). Az volt a benyomásom, hogy ez a korábbi énem ígéretet tett, hogy va­ lamiképpen segítségére lesz a koponyáknak. Tovább néztem „ET"-t, és közben úgy éreztem, kitágul a tudatom. Mintha csak beleköltöztem volna a koponyába, vagy ebben a pillanatban az lett volna az enyémmé, és most egymásba olvadnánk. Aztán azt találtam, hogy pofonegyszerű hozzáférni a kristálykoponyában elraktározott tudáshoz. Ekkor értettem meg, miért bizseregtek a tagjaim, amikor először letelepedtem az öt koponya elé. A se­ gítség egy fajtája volt ez, amely szorosabbra fonta fizikai és étertestem kapcsolatát. Közvetlenül ez előtt az élmény előtt olvastam egy könyvet a témáról, amely azt ál­ lította, ha egyesülünk étertestünkkel, testi benyomásokhoz és látomásokhoz is könnyebben juthatunk. Lenyűgözött hát, hogy e meditáció célja fizikai testem rezgésszintjének megnövelése, s így könnyebben léphetek kapcsolatba energiates­ teimmel. Mindez végső soron azokkal a kristálykoponyákkal is jobban összefűz majd, amelyekkel a jövőben együtt dolgozom. Másnap meglehetősen korán ébredtem, elhatároztam hát, hogy újra meditálok „ET"-vel. Az első kép, amely a koponya megérintése után a tudatomba nyomult, egy hullámok ostromolta tengerpart volt. A vidék - ki tudja, miért — Atlantiszt juttatta eszembe. Közvetlenül a parton valamiféle házikó állt. Aztán láttam, hogy félig ember, félig hal lények emelkednek ki a vízből, s átadják a parton egy ember­ nek „ET"-t. Ez a valaki hazavitte, és egy oltárra helyezte. A sziget egész népe öszszesereglett a koponya látására. „ET"-nek híre kelt, és végül saját templomba köl­ töztették. Miután Atlantisz elpusztult, 3 4 „ET" a közép-amerikai gyarmatokra került, s végül a maják használták. Amikor a spanyolok meghódították a térséget, és elfoglalták Guatemalát, a koponya biztonságáért felelő maja sámán mélyen a földbe temette, nehogy illetéktelen kezekbe kerüljön. Meglehetősen érdekesnek találtam azt is, miféle helyzetet vesz fel mintegy ma­ gától a kezem, mialatt „ET"-vel dolgozom. Azon kaptam magam, hogy a kopo­ nya halántékát simogatom. Ekkor két hüvelykem a harmadik szemre tévedt, a bal alul, a jobb felül. Ezt kérdeztem a koponyától: „Találkoztunk mi már, „ET"?"

34

Az alvó próféta, Edgár Cayce szerint úgy tízezer éve.

Az ekkor tudatomba nyomuló képek Atlantisz és a maják korából valók voltak, mások meg talán az űrből. Az az érzésem támadt, hogy „ET" legalább harminc­ ötvenezer éves. Azt is megfigyeltem, hogy a fogazata lekerekítettebb és szabályo­ sabb, mint a Mitchell-Hedges koponyáé. Joky elmondta, hogy amikor a kristálykoponyái közelében felteszi nekik a kér­ dést, hogy mikor kapja meg a következőt, lelki szemei előtt rendszerint megjele­ nik ennek a koponyának a képe. Talán én is kérdezhetek akkor a „Kék Koponya" felől, gondoltam, amelyet 1990-es perui látogatásom óta folyvást elképzelek ma­ gamnak. Úgy határoztam hát, hogy a meditáció végén felteszem ezt a kérdést. Alighogy megtettem, és behunytam a szemem, hideg futkározott végig a tagjai­ mon. Felszólítottam hát a „Kék Koponyát", hogy jelenjen meg előttem. Meg is jelent: „ET" és én fogtuk közre. A kezemmel jelöltem meg a helyet, ahol a kopo­ nyát lebegni láttam. Először csak a bal profilját fordította felém (mivel mindezt csak a képzeletemben láttam, valóságos fogódzót nem tudok említeni). A „Kék Koponya" valamivel nagyobbnak tetszett „ET"-nél. Erős és rendkívül kiegyensú­ lyozott volt az energiája, s szinte a bőrömön éreztem a jelenlétét. Ez az energia szemlátomást tökéletes összhangban áramlott együtt Joky koponyáival, amelyek ott sorakoztak előttem. Hirtelen az a gondolatom támadt, hogy a „Kék Koponya" nem tartózkodik mindig a földi létsíkon, hanem néha más dimenzióban is. Mint­ ha a megfelelő időpontra várna, hogy maradéktalanul testet öltsön (anyaggá sű­ rűsödjön), és leköltözzön világunkba. A „Kék Koponya" ekkor megosztotta velem előtörténete egy részét. Egy olyan lény gondolatának kivetülése ő, aki egy sajátos Szellemtanács tagja. E lény ener­ giájának egy része látható koponya (és talán a hozzá tartozó test) alakjában kris­ tályosodott ki. A „Kék Koponya" kapcsolatban áll a földönkívüliekkel, meg talán a Plejádok lakóival, akiknek titkos bázisuk van Peruban. Járt már Lemúriában, Atlantisz égi városaiban, a Góbi-sivatagban (ahol valaha nagyszerű civilizáció la­ kott), s megfordult a brazíliai Mottó Grossón. A koponya belsejébe programoz­ va fellelhető egy csillagtérkép, amelyen a menny és más világok is fel vannak tüntetve. Végül a „Kék Koponya" felvilágosított, hogy soha nem hagyta magát befolyásolni az emberi galádságtól. Megköszöntem neki, hogy megjelent előt­ tem, és megosztotta velem felismeréseit. Úgy tűnt, hogy amíg ezt a párbeszédet folytattuk, „ET" végig a segítségemre volt, hogy minél egyértelműbb felvilágo­ sításokat kapjak. Az olvasó ebből is láthatja, hogy a régibb kristálykoponyákkal való munkálko­ dás felér egyfajta beavatással, belső ébredéssel. Rendkívül hálás voltam Jokynak és koponyáinak, amiért felkészítettek a kristálykoponyákkal való kapcsolatom köz­ vetkező lépcsőfokára. Utóirat: 1995 és 2000 között Joky és „ET" többször ellátogatott hozzánk, amikor Chicago környékén laktunk. Valahányszor csak módunk nyílt rá, magán­ kezeléseket folytattunk „ET"-vel (lásd Kristy élményét a harmadik fejezetben). 1999 végén Joky Németországból Amerikába települt át, és néhány hónapra ná­ lunk hagyta két koponyáját: „ET"-t meg egy lazuritból valót. „Kapu" így tetemes

időt tölthetett „ET" társaságában („Nagyapónak" nevezte). A legfenségesebb él­ ményünk ebben az időben az új évezred beköszönte volt. Vera és én ebben az ün­ nepélyes pillanatban a világbékéért meditáltunk Joky két koponyájával és „Kapu­ val". Imádkoztunk, és azt is elképzeltük, hogy egy napon, a közeljövőben a legkü­ lönbözőbb (ősi, régi és új) kristálykoponyák összejönnek majd, hogy békét sugározzanak a világra. Az este betetőzéseként meghallgattuk a dalai láma beszé­ dét az Interneten, amellyel az új évezredet üdvözölte.

A British Museum kristálykoponyája (London, 2 0 0 0 áprilisa, 2 0 0 1 januárja é s 2 0 0 3 márciusa, Blue A r r o w Rainbow-val) Többször is találkoztam e kristálykoponya kurátoraival, és számos alkalommal voltam a közelében. Kétszer az Embertani Múzeumban, ahol 2004 óta őrzik, egyszer pedig a British Museumban, ahol jelenleg közszemlére teszik. Mind­ egyik esetben érdekes tapasztalatokat szereztem, s új felismerésekhez is jutottam. 2003-ban, utolsó látogatásom alkalmával Blue Arrow Rainbow is elkísért. Ekkor igazán figyelemre méltó ajándékban volt részünk, amint erről mindjárt olvashat­ nak is. íme, mi minden történt velünk az első olyan emberi méretű koponya kö­ zelében, amelyet kiállítottak.

2001

januárja,

British

Január közepén Angliában folytattam elő­ adásaimat és gyógykezeléseimet. Úgy gon­ doltam, kihasználom az alkalmat, és ellá­ togatok a British Museumba. Mint bizo­ nyára emlékeznek, barátnőim, Angéla és Juditha is velem tartottak, mert ugyanezen a napon találkoztunk Mr. Gellerrel. A mú­ zeum ideiglenes kiállítása „Az ember ar­ cai" címet viselte, és nagyjából még egy hónapig tartott nyitva. Valamennyien magunkkal hoztuk sa­ ját kristálykoponyánkat, hogy a British Museum példánya közelében lehessenek. Tartottunk attól, hogy ránk szólnak a te­ remőrök, de semmi ilyesmi nem történt. Akkoriban

három

kristálykoponyával

utazgattam: „Kapuval", „Egységgel" és egy nagyméretű tiszta kvarc koponyával, ame-

Museum

lyet ugyanaz a brazil mester készített. így tehát sorban a kiállított koponya elébe járultunk, és a tárlón keresztül meditáltunk a jelenlétében. Ezt a látogatást megelőzően számos fotót láttam róla, ám a valósághoz semmi nem volt fogható; a koponya szebb volt, mint remélni mertem. A kvarc zöme igen-igen tiszta, bár előfordulnak az anyagában pettyek és erek. Azt is megfigyel­ tem, hogy a tarkó nyúltabb, mint az emberi koponyáé (vagy akár a MitchellHedges koponyáé), és a szemüreg mélyen benyomul a kristályba. A halánték for­ mája is különbözik attól, mint amit más kristálykoponyákon láttam: csapottabb, és félbevágott kúpra emlékeztet. Még egy érdekes történetem van erről a látogatásról. Valamennyien észrevet­ tünk a tárló alján egy hőmérőt. Nem értettük az okát. Juditha körbejárt a terem­ ben, mi a helyzet más kiállítási tárgyakkal, de máshonnan hiányzott ez a műszer. És bár senki nem szakította félbe ténykedésünket a koponya előtt, közvetlenül azután, hogy „Kaput" visszatettem a táskámba, odajött az egyik teremőr, és ellen­ őrizte a hőmérőt. Nem gondolhatok mást, mint hogy a koponya társai jelenlé­ tében változtatja a hőmérsékletét.

2003

márciusa,

Embertani

Múzeum

Még Angliába érkezésünk előtt Blue Arrow Rainbowval ráakadtunk a British Mu­ seum honlapjára, ahol megtaláltuk a múzeum kristálykoponyájáról szóló hírt. Fellel­ kesültünk, amikor megtudtuk, hogy február közepétől június közepéig az Emberta­ ni Múzeum tanulmányi termében hetente egyszer, kedd délutánonként előzetes be­ jelentkezéssel látni lehet a koponyát. Sietve átszerveztük teendőinket, hogy március 27-én kedden Londonban legyünk. A bejelentkezést Jim Hamill-lel, a néprajzi rész­ leg tantermi szolgálatának kurátorával intéztük e-mailen. A múzeumba érve öt isme­ rősünket találtuk a koponya előtt, akik walesi és manchesteri előadásaink hű résztve­ vői voltak. Jonathan és Nikki magukkal hozták két kristálykoponyájukat. A British Museum példányának tehát ezen a napon jó dolga volt: hét társával találkozhatott. Miután rajtunk és egy helyi riporternőn kívül mindenki más távozott a terem­ ből, Mr. Hamill engedélyével megérinthettük a koponyát, és rövid ideig meditál­ hattunk vele. A 2000-es születésnapi ajándékom így késett valamelyest: egy hó­ nappal a negyvennyolcadik előtt kaptam meg. Blue Arrow Rainbow és én egyaránt fontos momentumnak éreztük, hogy megoszthattuk koponyáink vándorúton fel­ szívott energiáit a múzeum példányával. Mr. Hamill a következő hivatalos feljegy­ zést készítette látogatásunkról, amelyet e-mailben juttatott el hozzánk: Biztonsági okokból és a kiállított tárgy védelme érdekében a koponyát a múzeum személyzetén kívül senki más nem veheti kézbe. Ez esetben mégis kivételt tettünk, ha szigorúan ellenőrzött körülmények között is. Joshua Shapiro és Blue Arrow Rainbow különleges engedéllyel benyúlhattak a tárlóba,

és kezüket a koponyára helyezhették.

Mindezt a kurátor felügyelte, aki mindvégig jelen volt. így tehát a koponya biztonsága

egyetlen pillanatra sem került veszélybe.

Ugyanakkor valamennyi érintett értésére ad­

juk, hogy hasonló kéréseknek semmilyen körülmények között nem teszünk eleget. Nos, bizonyára kíváncsiak, mi történt velünk e múzeumlátogatás során. Kötkezzék tehát mindkettőnk beszámolója.

Blue

Arrow

Rainbow

Amikor először beléptünk a tanulmányi terembe,

élményei

ahol a kristálykoponyát őrizték,

ha­

talmas energia jelenlétét éreztem. A fejet nem láttam meg azonnal (mint kiderült,

ket­

ten álltak a kicsiny tárló előtt). Azt hittem, egy másik helyiségben őrzik. Magamban tehát kérdéssel fordultam hozzá: „Hol vagy?" Alig fogalmaztam meg a kérdést, az em­ berek elléptek a vitrintől. Leülhettem hát a szépséges kristály elé, s most teljes egészében az enyém volt. Azonnal sírni kezdtem,

és módosult tudatállapotba kerültem.

Hagytam, hogy a kristály fej energiája átjárja a testemet. Erősen az volt az érzésem, hogy az egyik előző életemből ismerem. Aztán olyan nyelven üdvözöltem, amelyen soha addig nem beszéltem. Magamban megkérdeztem tőle, elárulná-e, mikor formálták fej alakúra a kvarckristályt, ő erre a 462-es számot adta meg, de egy l-es is megjelent a 4-es előtt (azaz a dátum: 1462). Mielőtt felkeltem volna a koponya elől, elébe he­ lyeztem „Béke Mózesét".

Láttam,

hogy energia áramlik át „Mózes" harmadik szemé­

ből a British Museum kristálykoponyájának ugyanazon csakrájába. Miután mindenki más elment, Jim megengedte Joshuának és nekem,

hogy meg­

érintsük a kristályfejet. Amikor rám került a sor, letelepedtem elé, és a halántékára he­ lyeztem a két kezemet. A kristályfej beszélni kezdett hozzám: „ Végre itt vagy, újra ta­ lálkoztunk hát. Olyan régóta várok erre. " Es igen, megint könnyek gördültek végig az arcomon.

Amikor megérintettem

a kristályfejet,

éreztem a

belőle sugárzó energiát:

igen-igen békés és ismerős volt. Ez megint csak megerősített abbéli hitembe** hogy egy másik időből ismerem őt. Aztán a tarkóját kezdtem simogatni,

majd két hüvelykemet

igen gyöngéden a szemüregbe helyeztem, de csak miután engedélyt kértem erre tőle. Végül kórkörös mozdulatokkal simogattam a koponya oldalát.

Ezt követően megkért,

hogy érintsem meg a saját kristályfejemet („Béke Mózesét") ugyanazokon a pontokon (azaz harmadik szem, halánték, a szemüreg külső pereme stb.), mint őt,

mivel ezzel

felgyorsítom az energiaátadást közöttük. Miközben ezt cselekedtem, éreztem, mint jár­ ja át a múzeumi koponyát érintő jobb kezemet az energia, hogyan áramlik a karomon keresztül a szívembe, majd a bal karomba és „Mózesbe". Ekkor megkérdeztem a kristályfejet: „Mit üzensz még nekem?" A fej erre azt felelte: „Kérd meg a kedvesedet (Joshuát), hogy ossza meg veled tudását (azt hiszem, a Vízön­ tő-kori átalakulással kapcsolatos tanulmányaira,

olvasmányaira,

kutatásaira,

interjúi­

ra és e-mailjeire gondolt)." Valamikor a közeljövőben neked is szükséged lesz ezekre az ismeretekre, hogy velük gazdagítsd meglévő bölcsességedet. Ez azért fontos, mert az „Is­ teni Szív Tudásával" dolgozol, és ezzel állsz kapcsolatban. Ezután azt mondtam neki: „Olyan ismerős vagy nekem.

Együtt dolgoztam veled talán egy másik életben?"Nyom-

ban válaszolt: „Kedvesgondviselőm,

hát visszatértél. "Lelki szemeim előtt ekkor megje­

lent egy másik életem. Egy menet élén lépkedtem, és én tartottam kezemben ezt a fejet. Ereztem,

mennyire szeretem

(amit különösnek,

ugyanakkor roppant természetesnek is

véltem). Aztán láttam, hogy ebben az elmúlt életemben felkel a Nap. Ebből tudtam, hogy a jelenet napkelte-szertartás lehetett.

Joshua

élményei

A tanulmányi terembe lépve először nem éreztem erős energiát sem a helyszínen, sem magamban.

Keresni kezdtem a kristálykoponyát.

amely mozgatható volt,

Egy kicsiny tárlóban találtam rá,

mert kerekeken gurult. A koponya közelébe kerülve sem érez­

tem erőteljes rezgéseket, sem azt, hogy ráhangolódtam volna. Jobb híján szemügyre vet­ tem hát külső megjelenését,

kivált az arcberendezést. Annak az időnek a zömében,

amíg a teremben tartózkodtunk,

saját koponyáink vették körül az üvegszekrényt.

Aztán, miután mindenki más távozott, Mr. Hamill megengedte, hogy meditáljunk a kristálykoponyával, sőt,

meg is érinthettük. Amikor először kerültem vele fizikai kapcso­

latba, továbbra sem észleltem benne erős energiát. Eleinte csak a halántékot és a tarkót si­ mogattam. Aztán ösztönösen körbe kezdtem mozgatni a kezemet.

Szintén belső sugal­

latra két hüvelykemet kereszt alakban a harmadik szemre helyeztem. Nem tudtam, miért teszek így, de emlékeztem, hogy már „ET"-vel is esett hasonló. Aztán a múzeumi kopo­ nyával egy időben „Kaput" is megérintettem.

Előbbinek a jobb halántékát simogattam.

Ekkor éreztem, hogy erős rezgés járja át testemet... ez annyira megzavart, hogy nem tudtam a jelenre figyelni. Aztán mintegy sugallatra az összes általam látott (régi és új) kristálykoponyára gondoltam.

Miközben

ezt cselekedtem,

mintha a British Museum

kristálykoponyája is sietve ráhangolódott volna valamennyi nővére és Ennek az energiaátvitelnek a során a szemhéjam is hevesen rezgett.

fivére

lényegére.

Ügy éreztem, ezért

engedte meg a sors, hogy leülhessek a British Museum kristály koponyája elé, és vele dol­ gozhassak; az volt a feladatom, cseréjét.

„Kapu" egész

hogy előmozdítsam a koponyák különböző energiáinak

idő alatt,

úgymond,

médiumként közvetített ama spirituális

(más dimenzióbeli) lények felé, akiknek a jelenlétét a hátam mögött éreztem, s akik az energiaátadást felügyelték. Meditációm hozzávetőleg tíz percig tartott. Még egy furcsaságot hadd említsek erről a találkozásról. Blue Arrow Rainbow a me­ ditációja közben különös hangokat hallatott.

Ezt mondta nekem: „ Te fehéringes, ké­

szíts felvételt!" Ezt akkor mondta, amikor mögötte álltam, és a meditációját figyeltem. Es valóban fehér ing volt rajtam aznap. A hang utasítását követve készítettem is róla vagy három fényképet. A hang csaknem férfihangnak tetszett. Aztán úgy fél perc múl­ va Blue Arrow Rainbow is megkért, hogy fotózzam le, csak épp a rendes beszédhang­ ján. Az egész nagyon fura volt. Utolsó megjegyzésem erről a napról „Kapura" vonatkozik.

Máskor,

amikor kris­

tálykoponyák társaságába kerül, színt vált, és a súlya is könnyebb lesz. Most azonban egész látogatásunk alatt sötétszürke maradt. Museum

koponyájának segédkezett a

Talán arról van szó,

megtisztulásban

és

energiái

hogy a British kiegyensúlyozásá-

ban. Hasonló állapotba azután szokott kerülni, hogy több páciens is kézbe fogja ma­ gánkezeléseink

során.

Zárszóként csak annyit, hogy nagyszerű meglepetés volt számunkra ez a nap, habár Blue Arrow Rainbow azt állítja, „szellemkalauzai" egy kora reggeli meditáció során megjósolták

a

történteket.

Mindamellett

megtiszteltetésnek

éreztük,

hogy

érdemben

együtt lehettünk a múzeum kristálykoponyájával. Határozottan éreztem, hálás nekünk, amiért oly sok, a kristálykoponyákkal bánni tudó látogató jött elhozza. Meglehet, tény­ kedésünk a hajdan volt szertartásokra emlékeztette. Bárhogy légyen is, Blue Arrow Rainbow-val együtt csodálatos élményt tartogatott nekünk ez a nap régi barátunkkal.

Blue Arrow

Rainbow

történetei

(1QQ8—2002)

Farkasok Dala Tanácskozás (Hollandia, 1 9 9 8 ) Jelen életemben először a hollandiai tanácskozáson kerültem kapcsolatba kristály­ fejjel. Mindenáron ott akartam lenni, akárha kötéllel húztak volna. Most, évek múltán értem meg csak igazán az okát. Az volt az érzésem, különleges élmények várnak rám ezen a gyűlésen, bár hogy pontosan milyenek, azt nem is sejtettem. Már érkezésemkor észleltem, hogy igen magas szintű, erős energia árasztja el a helyszínt. Valójában már akkor mintha energiafalba ütköztem volna, amikor még csak 1,5 km-re jártam onnan. Érthető módon kíváncsi voltam, honnan származik ez a tömény energia, de először sem­ mi különöset nem vettem észre. Mindamellett azt mondtam Linda nevű barát­ nőmnek, aki elkísért az összejövetelre, hogy ez a nap egyszer és mindenkorra meg fogja változtatni az életemet. Még soha nem érzékeltem olyan erős energiát, mint azon a napon. Ráadásul bennem magamban ez az erő mintha folyvást változott, átalakult volna. Délután a különböző ősi kristályfejek őrzői a közönség elé helyezték egy asztal­ ra a tulajdonukat. Ott volt „Madre", „Szivárvány" (DaEl Walkeré, lásd a harma­ dik fejezetet), „Végtelenség" (nem tudom, kik a gondviselői), „Icabod" és „Sa Na Ra" (az azóta elhunyt Nocerino). A kristályfejeket meglátva önkéntelenül is ezt mondtam: „Jó, itt vannak ezek az arccal rendelkező kristályok. Innen, a közönség soraiból érzem az erejüket, nem muszáj közelebb mennem hozzájuk." így marad­ tam is a helyemen, és ott meditáltam róluk. Sejtelmem sincs, miért mondhattam ezt, amikor még életemben nem láttam kristályfejet. Megérintenünk aznap nem volt szabad a kristályfejeket. Mivel akkor még nem tudtam, hogyan kell bánni velük, nem is volt ez ellen kifogásom. Gondoltam, szent tárgyak, nyilván védeni kell őket. A jelenlévők közül azonban sokan zúgo­ lódtak, hogy nem szerezhetnek közvetlen benyomást a fejekről. Roppant felvillanyozott és hálás voltam, hogy módom nyílt látni ezeket a kris­ tályfejeket, amelyek olyan erős energiát sugároztak magukból. Távolról is érzékel-

gó'ből. Azt is éreztem, hogy az óta a nevezetes nap óta „Fény Kapuja" energiája is gyakran velem van. Valahányszor erre a kristályfejre és ó'rzó'jére gondoltam, meg­ jelent előttem „Kapu" képmása. Fantasztikus volt! Ekkortájt épp anyámnak segítettem költözködni. Az imént leírt élmények olyan valóságosak voltak számomra, hogy megkérdeztem anyámat, ő nem lát-e a levegőben lebegő fejeket. „Ugyan már, ne butáskodj" — szólt rám, mert sejtelme sem volt, miről beszélek. Emlékszem, mennyire fáradékony voltam ebben az idő­ szakban, kivált, amikor anyám nehéz holmijait kellett cipelnem. Valahányszor azonban megjelent előttem „Kapu" képe, fáradságom elillant. Bámulatos volt! Az elkövetkező hónapokban többször megjelent álmomban „Fény Kapuja", nemritkán más kristályfejek társaságában. Űgy hiszem, azért hozta őket magával, hogy kapcsolatba lépjek velük. Joshua később megkérdezte, nem mutatott-e be nekem „Kapu" egy világoskék fejet, mire én azt feleltem: „De igen. Nagyobb volt, mint ő." Magamban mégis furcsálltam a dolgot. „Életemben nem láttam még kék kvarcot vagy drágakövet" - gondoltam. Itt mondom el, hogy „Kapu" meg­ erősítette egy korábbi látomásomat, miszerint a Szfinxben is el van rejtve egy kris­ tályfej, a gízai piramisok mellett. Ügy éreztem, könnyen lehet, hogy ez a fej az eredeti „gyülekezet" tizenharmadik koponyája, amelyet némelyek „vezérkopo­ nyának" neveznek. 36 Szellemkalauzaim azt mondták, hogy ez a kristályfej talán csak majd az idők végén kerül elő, a „zéró évben" (ahogy a maja hagyomány neve­ zi), már ha azt az időpillanatot és körülményeit alkalmasnak találja. Hiszek ennek a látomásnak, mert még igen fiatalon, egy asztrális utazás során eljutottam ugyan­ ehhez a piramishoz, és végigjártam, vagy inkább csúsztam-másztam szűk folyosó­ it. Egy ízben a Szfinx mancsai között találtam magam. Ott ült előttem a kristály­ fej, s a megnyilvánulás megfelelő idejét várta. 2001. június 17-ére vártam Joshuát az amszterdami Schiphol reptérre. Az ezt megelőző éjszaka különös élményben volt részem. Tökéletesen éber voltam, ami­ kor furcsa látogatók érkeztek a hálószobámba. Nem tudtam megmozdítani a tag­ jaimat, csak a fejemet voltam képes elfordítani, így megláttam az órát az ágy mel­ lett. A testem egésze teljesen lebénult. Hasonló érzés volt ez, mint amit testen kí­ vüli élmények vagy ébredés után tapasztal az ember. Három lényt láttam az ágyam körül. A bal oldalamon álló igen hosszú szakállt és hozzá barettsapkát viselt. Tőlem jobbra alacsony lény állt szögletes fejjel és ked­ ves tekintettel. Az ágyam végénél, a lábfejemhez közel egy E.T.-re hasonlító vala­ kit vettem észre, nagy fekete szeme és hosszú, ezüstös termete volt (egy ehhez ha­ sonló lény tizenkét éves korom óta lakott az aurámban, s ott is maradt negyven­ egy éves koromig; talán ugyanő volt, bár ebben nem vagyok biztos). A lények energia-háztartásomat hozták egyensúlyba, éreztem, amint a zsigereim körül

ténykednek. Ezt a gyógykezelést — nevezzük így — nagy szeretettel és odafigyelés­ sel végezték. Ezenfelül tettek is valamit a karomba, valami fémrúd-félét, ami he­ tekkel később aktiválódott, s időről időre éreztem a forgását. Miközben rajtam dolgoztak, éreztem, hogy mélységes szeretet árad felém a szívükből. Ezért végig egy szikrányit sem féltem, inkább érdekelt, mit művelnek. Úgy egy óra múlva be­ fejezték a munkálkodásukat, és ismét megnyitották a tagjaimat. Telepatikusan ér­ tésemre adták, hogy most igazították hozzá testemet a kristályfejekkel való mun­ kához, hogy jobban rá tudjak hangolódni az energiájukra. Azt is tudatták velem, hogy az elkövetkező években szorosan együttműködöm majd Joshuával mások megsegítésében és abban, hogy az emberek közvetlenül is megtapasztalhassák eze­ ket a kristályfejeket. 37 Másnap Joshua könyvében találtam rá a szakállas öregre, Li mester néven. Egé­ szen meghökkentem. Mostanra tömérdek kérdés rajzott az agyamban: Voltakép­ pen mire készítettek elő? Miért jelenik meg előttem újra meg újra „Fény Kapuja"? Miért vonzanak olyan erősen a kristályok? Miért mutatkoznak előttem ezek a kü­ lönféle kristályfejek? Miért pont velem történik mindez? Miért, miért, miért? Miután megérkezett Joshua repülőgépe, és mielőtt visszatért az Egyesült Álla­ mokba, sokat voltunk együtt. Közben többször nyílt alkalmam meditálni vagy együtt aludni „Kapuval" és nővérével, „Egységgel", akit Joshua 2000 októberében kapott Brazíliában. Időközben egészen beleszerettem a kristályfejekbe. Rajongok értük! Mindkét fej nagy segítségemre volt érzelmeim kiegyensúlyozásában. „Egy­ ségnek" külön hálás vagyok, amiért felszabadította a szívcsakrámban felgyűlt ér­ zéseket. 2001 nyarán és kora őszén az átalakulás spiráljába kerültem, s megszaba­ dultam a sok-sok élet során rögzült karmikus mintáimtól. Joshua megkért, aktiváljam azt a rózsaszínű rózsakvarc fejet, amelynek ő volt a gondviselője, s amelyet jelenleg „Egységnek" nevezünk. A fej tudatta velem, hogy ébredéséhez női együttműködésre van szüksége. Egy meleg júliusi napon hazavit­ tem, és leültem vele. Első látásra beleszerettem ebbe a szépséges kicsi rózsakvarc koponyába. Mindig női energiát sugároz felém, ezért én nőneműnek tekintem. Közöltem vele, megtiszteltetésnek érzem, hogy részt vehetek a felébresztésében, csupán azt nem tudom, hogyan fogjak hozzá. Erre azt felelte: „Kérlek, vigyél ki a napfényre, és énekelj nekem!" így is tettem. Rekkenő hőség volt aznap, én azon­ ban éreztem a felém áradó energiát. Hollandul énekeltem el neki az Ave Mariát. Utána elaludtam a napon, kezemben a kristályfejjel. Amikor úgy egy óra múlva felébredtem, éreztem, hogy a fej energiája megvál­ tozott. A színe az elképzelhető legvilágosabb rózsaszín volt. „Vajon jót tettem ve­ le?" — kérdeztem gondolatban. Azt felelte: „Kizárólag Joshua felesége tud megfe­ lelően aktiválni. Néhány nap múlva elnevezni is ő fog." Örültem a válasznak,

mert Joshua megkért, találjak nevet a kristályfejnek. Körülbelül három nap múl­ va együtt meditáltam vele, amikor azt mondta: „Szeretném, ha „Egységnek" hív­ nának." Úgy éreztem, ez a név tökéletesen ráillik. Javasoltam hát Joshuának, és ő egyetértett velem. Ezen a nyáron, mint korábban említettem, Joshuával Walesben és Hollandiá­ ban vizsgálatokat végeztünk a kristályfejekkel. Kutatásaink révén kicsivel jobban értettük már, milyen egyéni módokon segíthetik az emberiséget. „Kapunál" pél­ dául észrevettem, hogy szent helyektó'l vagy ősi fejektől nyer energiát, majd ezt más kristályfejeknek adja tovább, hogy feltöltse őket. Az emberi szervezet és szer­ vek energiaháztartását is kiegyensúlyozza, s együtt munkálkodik a Föld-energiák­ kal. Erre akkor figyeltünk fel, amikor sorra felkerestük Anglia gabonaköreit. „Egység" inkább érzelmi kérdésekben segít. Megtanít szeretni. Nemhiába készült rózsakvarcból. Emellett felszabadítja a szívcsakrába — a negyedik csakrába — gyűlt érzelmeket. „Ami", az ametiszt kristálykoponya ( S a n Jósé, Kalifornia, 2 0 0 1 novembere) Napokkal azelőtt, hogy útnak eredtünk Kaliforniába, hogy ott kutatásokat végez­ zünk ,Amivel", igen gyakran furcsa energiákat éreztem magamba áramlani. Meg­ győződésem, hogy ez készített fel a kristályfejjel való találkozásra. Mind a fizikai, mind az étertestemben éreztem a változást. Nos, volt is miért előkészülnöm, mert amikor végre megláttam ezt az ametiszt kristályfejet, elöntötték az érzelmek, és ömlött a könnyem. A jobb karom is reme­ gett. Az az eszköz vagy rúd is forgott benne, amelyet galaktikus barátaink ültettek egykor ide. Olyan érzés volt, mintha valami nekem ütközött volna, és igénybe vette volna az energia-háztartásomat. Kitűnő kristálybarátom karmatestemet is energetizálta, s ez az energia végigáramlott a gerincemen. Meggyőződésem, hogy azért rendültem meg annyira „Ami" láttán, mert régi barátra ismertem benne. Éreztem, milyen magányos és szomorú most, hogy alig találkozik társaival és ér­ zékeny emberekkel. Aztán meghallottam ezeket a szavakat: „Ennyi idő után végre ismét viszontlát­ juk egymást. Mostantól újra együtt dolgozunk." Megdöbbentett, és boldoggá tett ez a közlés. Ugyanaz az érzés volt, ami akkor fogott el, amikor először pillantot­ tam meg „Kaput". Sokan, nagyon sokan munkálkodtak közülünk kristályfejekkel előző életeikben. Miközben a vizsgálatokban segédkeztem, 38 éreztem, hogy ez a kristályfej rengeteget tesz a szívek megnyitásáért. Kicsit el is szomorodtam, amiért olyan régóta nem dolgoztam együtt vele. Miután Joshuával „Ami" meg a többi kristályfej közelében aludtunk, észrevet­ tem, hogy két fejünk külleme megváltozott. Amint korábban már említettem,

„Béke Mózese" kitisztult, s „Kapun" is hasonló változásokat észleltem. Bár aznap éjjel semmi különöset nem álmodtam, álmaim színei sokkal élénkebbek voltak, és minden tárgyat színes fénykör vett körül.

„Kék Csillag Leány" és „Borostyán Nagyanyó" (Colorado Springs, Colorado, őrző: G a r y „Moonhawk" Butler) 2000 tavaszán Joshuával Chicagóból Coloradóba autóztunk, hogy meglátogassuk barátunkat és lelki testvérünket, Gary „Moonhawk" Butiért. Moonhawk ereiben részben indián vér csörgedezik. Képzett gyógyító és mesteri mesemondó. Több mint harmincöt év óta viseli gondját egy pipának. Több mint negyven éve farag pi­ pákat és fétiseket erre való kőből, de agyagból is megformálja őket. Emellett néhány különleges kristályfejet is készített. A szertartásokban leginkább két tiszta kvarcko­ ponyával: a 7,26 kilós „Kék Csillag Leánnyal" és a 4,99-5,44 kilós „Paluluconnal" dolgozik együtt (ez utóbbi a Mitchell-Hedges koponya mintájára készült). Moonhawk meghívott a heti rituális kántálásra. Ezekre a szertartásokra törzse vénei tanították, s többnyire kristálykoponyák is jelen vannak. Belement, hogy elmondja nekünk, hogyan dolgoznak együtt a bennszülöttek a kristályfejekkel. Egyszersmind szerettünk volna közelebbről is megismerkedni két kristályfejével, s bemutatni a magunkéit. Az egyik a már említett „Kék Csillag Leány" volt, a má­ sik „Borostyán Nagyanyó", amely szent copali kövekből készült, és Moonhawk ajándékba kapta. Ennek a fejnek különálló az állkapcsa. Úgy tartják, hogy a ma­ ják faragták, és nagyon régi. Moonhawk előszeretettel alkalmazta „Borostyán Nagyanyót" kántáló szertartásai és tanfolyamai során. Bemutatott minket barátnőjének, Carol Lambertnek, aki vendégül látott láto­ gatásunk idején. Az ő kivájában töltöttük az éjszakát a hátsó udvarban. Szombat délután

átjött hozzánk Moon­

hawk, hogy megáldjon minket. Erre a rítusra a törzs vénei taní­ tották, akikkel szorosan együtt­ működik. A szertartásban részt vett „Kék Csillag Leány", „Bo­ rostyán Nagyanyó" és a mi há­ rom koponyánk: „Kapu", „Egy­ ség" és „Mózes". Célja az volt, hogy átadja kristályfejeinknek a vének tudását, amelyet aztán to­ vábbadhatnak társaiknak utazá­ saink során. Moonhawk egyúttal indián

neveket

adományozott

nekünk, a vének majd e néven ismernek ránk, mondta.

A jelenlévő kristályfejeket szent saspipájával áldotta meg (a pipa fejét ő faragta sas formájúra). A pipafüstöt egy üreges sascsonttal sorban ráfújta a jelenlévő kris­ tályfejekre. Miközben ezt cselekedte, lelki szemeimmel láttam, hogy a füst meg­ nyitja a kristályfejek energiacsatornáit. Mindegyik körül rózsaszínű fény derengett. A szertartás végén Moonhawk megmutatta, hogyan aktiváljuk máskor a kris­ tályfejeket a lélegzetünkkel. Ilyenkor az idegen koponyát háttal kell fordítani a sa­ játunknak, aztán ráfújunk a velünk szemközti koponyára. A sor túloldalán álló személy magába szívja ezt a lélegzetet. Moonhawk azt mondta, ismételjük ezt meg négyszer. Ha sikerült, a lélegzet és a kristályfej együttes energiája segít akti­ válni az idegen fejet. Moonhawk szertartása mélyen hatott rám, s egy sereg látomásom támadt köz­ ben. Több jelképet is mutattak nekem, amelyeknek előző indián életeimben sze­ mélyes jelentősége volt számomra. Láttam egy fehér sast, egy kicsi és egy nagy fe­ hér baglyot, aztán egy nagy fehér farkast (olyan állatszellemek és útmutatók ezek, akikkel együtt dolgozom), továbbá „Fehér Bölényborjú Asszony" szellemét. 3 9 Lelki szemeimmel azt is láttam, amint „Kék Csillag Leány" energiája átáramlik a jelenlévő kristályfejekbe és más kvarctárgyakba. Ennek az energiának a színe a gyöngyéhez hasonlított, s arany fénysugarak szőtték át. Később Moonhawk a kezembe adta „Borostyán Nagyanyót". Bár tudtam, mi­ lyen könnyű, mégis meglepődtem, hogy szinte súlytalan. Bevallom, amikor elő­ ször megláttam, nem éreztem vele közeli rokonságot. A szertartás során azonban valami megváltozott bennem, mert láttam, hogy a kristályfej harmadik szeméből - hatodik csakrájából - tömény energia árad az enyémbe. Éreztem, hogy a testem befogad valamiféle információt, amelynek átadását a kristályfej szükségesnek érezte. Ahogy kézbe vettem, szép, tágas mezőre vitt (nem tudom, hová). Értésem­ re adta, hogy szoros kapcsolatban áll „Béke Mózesével". Javallottá is, szerezzek be egy kis borostyántársat „Mózesnek". Egyúttal megígérte, hogy segít majd az akti­ válásában, ha egy ideig Moonhawknál, azaz az ő közelében hagyom. Ezután Moonhawk megengedte, hogy kézbe vegyem „Kék Csillag Leányt", ezt a gyönyörű kristályfejet, akit azonnal közel éreztem magamhoz. Erőteljes, magas szintű energiát sugárzott. A kezembe fogva azonnal elhagytam a testemet, és (ha úgy tetszik) sok más galaxist felkerestem. Feltárult előttem a Mindenség a maga tökéletes szépségében, miközben a kristályfej gyönyörűséges, szerető energiahul­ lámokat sugárzott magából. Ezt szemlélve teljesen önmagámon belül kerültem. Aztán megkérdeztem „Kék Csillag Leányt", van-e nekem szóló üzenete. Máris vá­ laszolt: „Az ajtó kitárul, eljött az idő." Lelki szemeim előtt ekkor megjelent egy aj­ tó, amely résnyire nyílt. Éreztem a közelében a természet zöld erőit, és a hely is valahogyan nedves volt. Azonnal tudtam, hogy „Kék Csillag Leány" Peruról be­ szél. Épp akkoriban beszéltük meg Joshuával, hogy ősszel elmegyünk oda. 4 0

Blue A r r o w Rainbow búcsúja Valamennyi kristályfej iránti nagy tisztelettel azt szeretném még mondani, hogy: Megtiszteltetés és csoda, ha az ember ősi, régi vagy akár jelenkori kristályfejjel dolgozhat. Hálás vagyok a Teremtőnek a múlt- és jövőbeli alkalmakért. Rengeteg megosztani valójuk van velünk ezeknek a kristályősöknek, akiknek nincs lábuk, hogy járjanak, se karjuk, hogy öleljenek, se fülük, hogy halljanak, mégis segítenek és tanítanak minket. Persze csak akkor, ha őszinte, nyitott és tiszteletteljes szívvel hallgatjuk őket, ahogy minden rokonunkkal szemben viseltetnünk illene. Aho Mitakuje Ojaszin (indiánul: tiszteletben tartom minden rokonomat')

Összegzés Mi (Blue Arrow Rainbow és Joshua) roppant szerencsésnek érezzük magunkat, hogy olyan társra találtunk, aki ugyanúgy érti és becsüli a kristálykoponyákat. Jó tudni, hogy van az embernek ilyen drága és közeli barátja, aki nem tartja sültbo­ londnak, csak mert szokatlan élményeket él át a kristálykoponyákkal, és rájuk hangolódik. E fejezetben közös tapasztalatainknak csak egy töredékét tudtuk megosztani önökkel. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy spirituális küldetésünket folytatva új élmények várnak ránk. Mondanunk sem kell, nem ez az utolsó köny­ vünk ebben a témában. És nem csupán magunkról beszélünk. Sokan vannak, akiknek az élete más for­ dulatot vett a kristálykoponyák hatására. A következő fejezetben azt boncolgatjuk majd, hogyan fedezheti fel valaki a saját kristálykoponyáját, ha pedig a barátjává szelídítette, mit is kezdhet vele? Hogyan keltheti életre, és hogyan bánjon vele? Lapozzanak tovább, hogy választ találjanak ezekre a kérdésre, meg persze sok egyébre is...

J.

FEJEZET

H O G Y A N DOLGOZZUNK A KRISTÁLYKOPONYÁVAL? S Z E M É L Y E S TECHNIKÁK É S GYAKORLATOK

E

z a fejezet egyszerű gyakorlati útmutatóul szolgál a kedves olvasónak, hogyan dolgozzon együtt egy vagy több kristálykoponyával. Sok itt közreadott öt­

letünk személyes tapasztalataink hozadéka, továbbá azé a gyakorlaté, amelyet a koponyák irányításával fejlesztettünk ki. Többek között az alábbiakról olvas­

hatnak: - Hogyan választhatják ki a megfelelő' kristálykoponyát? - Egyszerű módszer a koponya vagy koponyák aktiválására - Példák arra, hogyan oszthatják meg másokkal kristálykoponyájukat - Meditációs technikák kristálykoponyával - A védekezés módszerei (kristálykoponyával) Az itt ismertetett technikák és gyakorlatok többségét bármely, a tulajdonukban lévó' kvarckristályra alkalmazhatják. Nem törekszünk teljességre, csupán az indulásnál segítünk, és talán a helyes irányt is megmutatjuk. Ahogy egyre szorosabb kapcsolatba kerülnek saját kris­ tálykoponyájukkal, látni fogják, hogy magától mutatja meg a hozzá illó' módsze­ reket. Ez a kapcsolat egyre mélyebb és megalapozottabb bizalomra épül, ugyan­ akkor fokozatosságot is igényel. Fontos, hogy számítsanak a hirtelen változásokra kristálybarátaikkal dolgozva, mert ilyenek bármely pillanatban eló'fordulhatnak.

A

kristálykoponya

kiválasztása

Hiszünk abban, hogy bármely kvarckristály - akár koponyaalakra faragták, akár nem - kiválasztja magának az ó'rzó'jét, gondviselőjét. Mire gondolunk? Nos, a kvarc­ kristályok rezgései rezonálnak más energiákra, amelyeket bizonyos személyek su­ gároznak. Ezért a kristálykoponya (vagy kvarckristály) kiválasztásának legjobb módja, ha engednek zsigeri megérzéseiknek és kristálybarátjuk hívásának. így ta­ láltak ránk a mi kristálykoponyáink is. Ismerünk olyanokat, akik megálmodtak egy kristálykoponyát — vagy látomásban jelent meg előttük —, mielőtt az életükbe lépett, éspedig szinte mindig szokatlan, furcsa körülmények között. Ez az ese­ mény természetesen kinél-kinél más és egyedi. Pontosan ezért is olyan izgalmas az együttlét egy kristálykoponyával.

Fontos szempont még a választásnál a kristálykoponya színe. A kvarc minden színárnyalata jótékony hatású, és a segítség sajátos formáját ajánlja a kölcsönkapcsolat során. A második fejezetben öt különböző' színt írtunk le, amellyel a kvar­ cot a föld mélyéről eló'ássák, emellett azonban egyebek is léteznek. Az alábbiak­ ban ismertetjük a legelterjedtebb kvarctípusok előnyös tulajdonságait: Tiszta (színtelen) — Ez a fajta a szivárvány minden színében képes tündökölni, és sokoldalúan felhasználható, úgymint: gyógyítás, meditáció, a tudat megtisztí­ tása, energetizálás és kiegyensúlyozás, a negatív energiák eloszlatása és pozitívvá alakítása. Ametiszt (lila) - Ez spirituálisabb szín, amelyet érzelmi gyógyításra használnak, hogy egyensúlyba hozzák az érzéseket a lélekkel. Ez a fajta kristály a tobozmiri­ gyen és az agyfüggeléken keresztül hat, és kitűnő vértisztító. Citrin (a sárgától a narancsos-barnásig) - Ez a fajta kő segít a szervek regenerá­ lódásában, elejét veszi az önpusztításnak, reményt és bőséget hoz. Rózsakvarc (rózsaszín)— Napjainkban különösen fontos és népszerű, mert segít megnyitni a szívcsakrát, és ráhangolódni a szeretet rezgéseire. Itt a mások iránti szeretetre és önmagunk szeretetére egyaránt gondolunk. Feloldja az érzelmi blok­ kokat, előmozdítja a megbocsátást, és fokozza a mások iránti együttérzést. Javítja a veseműködést és a vérkeringést. Füstkvarc (szürke vagy fekete) - Energetikailag kiegyensúlyozottabbá és gyakor­ latiassá tesz. Élénkíti az álomtevékenységet, és elősegíti a spirituális energiák (vagy információ) befogadását. Megszabadít a hibás érzelmi mintáktól, amilyen a harag, a bánat vagy a depresszió. Kiegyensúlyozza a nemi energiákat, és meditáció során a valósághoz rögzít. Zárványos kvarc — Ilyenkor idegen anyagból való kisebb erek, szalagok vagy rostok ágyazódnak a kristály belsejébe. Az ilyen kvarckristály erőteljes gyógyhatással rendelkezik, amely feloldja a szellemi, érzelmi és lelki blokkokat. Növeli az életerőt, élénkíti a szellemet, és szorosabbra fűzi a kapcsolatot magasabb énünk­ kel (azaz a lelkünkkel). Ne feledjék, bármilyen kvarckristály kerül is az útjukba, előkészíti a terepet a következő számára. Ha például első kristályuk kicsinyke — akkora, mint egy sző­ lőszem vagy egy márványgolyó —, előgyakorlat ez egy nagyobb méretű és hatáso­ sabb darab számára, amellyel majd együtt dolgoznak. A kristálykoponyák mérete és külső megjelenése nem számít. A lényeg az, hogy rezonáljanak a szóban forgó kristályra, az majd úgyis megkéri önöket, hogy vigyék haza.

A

koponya

aktiválása

Miután kölcsönösen egymásra találtak, a következő' lépés a kristálykoponya feléb­ resztése, életre keltése. Megint számtalan módszer létezik erre, amelyet különböző' oktatók tanítanak is. Mi a fenti címszó alatt négylépéses, háromszakaszos eljárást ajánlunk, amelyet hosszú gyakorlatunk során alakítottunk ki, kivált „Kaputól" tanulva. Ne feledjék azonban, hogy valamennyi kristálybarátunk szüntelenül új arcát mutatja, amivel közelebb visznek a kristálykoponyák megértéséhez. Azt szeretnénk tehát mindenekelőtt, ha tudnák, hogy ez egy olyan folyamat, amelyik teljesen spontán, nem lehet előre eltervezni. Mi is napról napra halad­ tunk előre, nem tudva, mit hoz a holnap, miközben fokonként kikristályosodott előttünk egy alapvető rendszer. Időnként — mondhatnánk — sugallatot is kap­ tunk, hogy egyik vagy másik kristálykoponyával így vagy úgy dolgozzunk, vagy vigyük el különböző helyekre (aktuális tartózkodási helyünk közelében). Ezek a lépcsőfokok egytől egyig segítségére voltak valamennyi koponyánknak, hogy ön­ magává váljon. Mindez több mint hat esztendőbe telt. A jelszó tehát a spontaneitás! Ne féljenek kísérletezni kristálybarátaikkal! Idő­ vel visszaválaszolnak, éspedig világosan és érthetően adják az önök tudtára kíván­ ságaikat. A párbeszéd formája függ az önök személyes értékrendjétől, spirituális útjától és életfilozófiájától. Függ továbbá belső adottságaiktól (a ráérzés, gondo­ latátvitel vagy épp a jelekben és álmokban olvasás képességétől). Ilyen-olyan kész­ ségei mindenkinek vannak, akár tudunk róluk, akár nem. A tulajdonukban lévő kristálykoponya vélhetőleg világosabban felméri képességeiket. Biztosíthatjuk önöket, ezeket felhasználva szól majd önökhöz! Az ilyesmi néha a legmeglepőbb és legváratlanabb formában valósul meg. Javasoljuk (feltéve, ha megtetszik önöknek ez az egyszerű rendszer), hogy a megadott sorrendben kövessék az egyes lépéseket. Figyelem, a legutolsó tetszőle­ gesen választható vagy elhagyható, és teljes mértékben a gondviselők egyéni kö­ rülményeinek függvénye. I. szakasz: Személyes kapcsolat és tapasztalatok 1. lépés: E kezdeti szakaszban ismerkednek meg kristálykoponyájukkal. Idővel megérzik, hogy nőies vagy férfias-e a kisugárzása. Megeshet, hogy hol az egyik, hol a másik. Javasoljuk, hogy ebben a szakaszban naponta fogják kézbe a kopo­ nyát, tartsák a közelükben, vagy meditáljanak vele (nem muszáj sokáig, elég öt-tíz perc). Ennek a szakasznak a lényege tehát az ismétlődő fizikai kapcsolat a kopo­ nyával, ahogy azt az idejük megengedi. A magunk részéről azt találtuk, hogy meghálálják a figyelmet, és valósággal kivirulnak az együtt töltött érdemi idő nyomán. Ennek az ellenkezője is igaz: az elhanyagoltság végtelenül elszomorítja őket, amit önök is megéreznek majd, legyenek tehát óvatosak. Az első szakaszhoz nincs egyetlen üdvözítő tanácsunk, tegyék azt, amit a szívük sugall! A kézbevétel

pontos módját is kikísérletezhetik. Idővel rájönnek, melyik módszer felel meg a legjobban önöknek, s hogyan-miként alakíthatnak ki szoros kapcsolatot kris­ tálybarátjukkal. Többféle testhelyzetet is javaslunk, amelyeket az alábbi képeken mutatunk be. Ülő helyzetben vegyék ölükbe a kristálykoponyát. Az arc nézzen önök felé, de ki­ felé is fordíthatják. Kéztartás is többféle lehet. Helyezzék például a hüvelyk- és/vagy a mutatóujju­ kat a halántékra, miközben az alsó ujjakkal az állkapcsot támasztják meg és tart­ ják egyensúlyban. Vagy nyúljanak be a szemüregbe a hüvelykkel, esetleg a muta­ tóujjal (van koponya, amelyiknek ez nem tetszik). Mások tölcsért formálnak a te­ nyerükből, ezen nyugtatják a koponyát. További lehetőség, ha az ölükbe veszik, s az arca felfelé néz. Megint másik módszer, amikor egyik vagy másik csakrával emelik egy magasságba. Lehet ez a napfonat, a szívcsakra vagy a harmadik szem. Heverő testhelyzetben népszerű megoldás, hogy a koponyát a fejükre helyezik, éspedig úgy, hogy a tarkók fedjék egymást. Mások fájdalmas testtájaikra fektetik

a koponyát (már ha nem túl nehéz). A földön fekve könnyű arra a csakrára tenni, amelyet energiával szeretnének feltölteni vagy egyensúlyba hozni. Ajánlunk mindehhez háttérzenét, tegyék fel kedvenc zeneszámaikat! Saját tapasztalatunk az, hogy a fülhallgató hatásosabb a sztereó hangforrásnál, mert ilyenkor biztosan el tudnak zárkózni a zavaró hatások elől. Ebben a kezdeti szakaszban nem tanácsoljuk, hogy másokkal is megosszák kristálykoponyájukat, hacsak nem ez a határozott kívánsága, és nem jelez, hogy nincs ellenére. Nincs előírt recept, hogy meddig tartson ez a szakasz: néhány nap vagy pár hónap egyaránt lehet. A legbiztonságosabb, ha adnak maguknak egy bő hónapot, s csak ezután merészkednek veszedelmesebb vizekre. A koponyát nem zavarja, ha együtt alszanak vele, vagy magukkal viszik utazásaikra (hacsak nem túl nehéz vagy nagy). A magunk részéről úgy véljük, fontos időről időre kivinni a szabadba a kris­ tálykoponyát, kitenni a napsütésnek vagy a természeti erőknek. „Fény Kapuja" például közölte velünk, miután egy ideje már együtt dolgoztunk, hogy szeretne megtisztulni. Mindössze annyit kért, hogy fürdessük meg (természetes vagy csap­ vízben). A sós vizet nem kedveli. Némelyik kristályoktató a sót ajánlja tisztítás­ hoz, szerintünk azonban kárt tesz a kristályszerkezetben. Blue Arrow Rainbow különböző gyógyfüvek és tömjén égetésével szokta meg­ tisztítani a koponyákat. Az indiánok is hasonlóképpen jártak el szertartásaik so­ rán. Aki magával viszi a kristálykoponyáját, tegye őket táskába. Nekünk a fotótás­ ka vált be. A lényeg az, hogy tisztelettel bánjanak a tulajdonukban lévő koponyá­ val, és töltsék vele jókedvűen az időt. Ne feledjék: él. Sokan érzik úgy, mintha koponyáik a gyermekeik vagy kedves családtagjaik lennének.

II. szakasz: A kristálykoponya és a különleges energiák E szakaszhoz két alapvető lépés köthető. Ha ezeken végigmennek, aktiválni tud­ ják koponyájuk energiáját, és az szinte ragyogni fog (ha nem éppen mosolyogni). 2. lépés: Nyilván vannak kedvenc helyeik a földtekén. Vagy azért vonzódnak hozzájuk, mert a hely erőteljes energiáira rezonál a lelkük és teljes valójuk, vagy azért, mert pontosan ez az energiafajta ébresztheti fel és aktiválhatja a kristályko­ ponyát. Ilyen helyszínek lehetnek ősi civilizációk romjai vagy olyan helyek, ahol erőteljes az energiaörvény. A természetrajongók menjenek ki az erdőkbe, hegyek­ be vagy egy közeli vízpartra. Bármelyik hely, amely lenyűgözi önöket, jót tesz a koponyának is. Eleinte gondoljanak csak önmagukra. Egy idő után úgyis javas­ latokkal él majd, milyen helyszínekre van szüksége céljaihoz vagy aktiválásához. A kitüntetett helyszínre érve javasoljuk, hogy meditáljanak vagy végezzenek el valamiféle személyre szabott szertartást. Fogják kézbe kényelmesen a koponyát a meditáció során, vagy helyezzék a gyógyító kör középpontjába. A lényeg az, hogy az emberileg lehetséges legváltozatosabb energiahatásoknak tegyék ki. Ez azért

fontos, mert a kvarckristály mindent magába szív, ami a jelenlétében zajlik. Ezek az energiák idővel tehát beépülnek saját energetikai rendszerébe, és sokat tesznek felébresztéséért, bármely célra is használják majd a későbbiekben. 3. lépés: Olyan alkalmak keresése és teremtése, amelyek során kristálykopo­ nyájuk találkozhat fivéreivel s nővéreivel. Nem számít, a koponyák ősiek, régiek vagy újonnan készültek-e. Megfigyeltük, hogy hajlamosak egymás között kicse­ rélni tudásukat és energiáikat. Joshua meglepődött, amikor a nyilvánosság elé állt „Kapuval", milyen gyakran vonz magához más kristálykoponyákat, akár szándé­ kosan, akár akarata ellenére. A 3. lépés kívánalmait úgy is teljesíthetik, hogy több koponyára tesznek szert (esetünkben a kezdetekkor „Egység" csatlakozott „Béke Mózeséhez" és „Kapuhoz"). De önök is elmehetnek oda, ahol egy vagy több kris­ tálykoponya tartózkodik. Azt tapasztaltuk, hogy a kristálykoponyák kifejezetten kedvelik a „családi talál­ kozókat", ami aktiválásuk lényeges eleme. A fiatalabbak szívesen tanulnak idő­ sebb és tapasztaltabb testvéreiktől, vagy vesznek át tőlük energiát. Miután aktivá­ lódtak, felcserélődhetnek a szerepek, és ők segíthetnek társaikon. Napjainkban könnyebb a világot járni jelenkori kristálykoponyával, amely így szabadon gyűjtheti magába a Föld különböző pontjainak erőit. Az ősi koponyák helyváltoztatá­ sát némely országban ilyen-olyan vámszabályok akadályozzák. A harmadik lépés teljesítése után némelyik gondviselő úgy dönt, hogy komo­ lyabban is együtt szeretne dolgozni az őrizetére bízott koponyával, és hivatalos formában is segíteni szeretne ezzel embertársain. Ha önök is közéjük tartoznak, javasoljuk, hogy minél hamarabb kerüljenek egyik vagy másik ősi kristálykopo­ nya közelébe. Amennyiben gazdája megengedi, mi sem természetesebb, mint hogy magukkal vigyék a sajátjukat, s a két koponya együtt töltsön bizonyos időt. Ne feledjék, nemritkán csodálatos módon, egyik napról a másikra jön létre egy ilyen találkozó. A koponyák nagy szervezők — ahogy azt már többször megjegyez­ tük -, miközben felkészítenek minket spirituális fejlődésünk következő szintjére. Készüljenek fel hát hasonlóra önök is! Blue Arrow Rainbow arra inti önöket, fogadják nyitott szívvel és lélekkel a kristálykoponyának a saját aktiválására vonatkozó javaslatait.

Őrizzék meg

ugyanakkor a józan eszüket, mert bár ezek az ötletek néha csodálatosak, az adott pillanatban nehezen kivitelezhetőek vagy anyagilag megterhelőek. Ne menjenek bele tehát semmibe meggondolatlanul!

III. szakasz: Osztozzanak másokkal a koponyán (lehetőség szerint)! 4. lépés: Néhány kivételes esetet leszámítva az elsődleges ok, amiért egy kristály­ koponya őrzőjéül választ valakit, az, hogy a segítségére legyen az emberiség ügyé­ nek szolgálatában, egyedül vagy más koponyákkal. Számtalanszor megfigyeltük, hogy a nyilvános bemutatók nem csak a mi szívünket melengették meg (a hálás

visszajelzések miatt), de kristálykoponyáink is őszintén élvezték azokat. Egy ko­ ponyánk van mindössze, amelyik „kényes" arra, ki érinti meg vagy fogja kézbe, a többi izgatottan várja az ilyen találkozókat. Azt is megfigyeltük, hogy minél többször osztjuk meg másokkal kristálykopo­ nyáinkat, annál inkább megnő a gyógyhatásúk, és valósággal felturbózzák, meg­ sokszorozzák az energiát. Több mint valószínű, hogy ezek a lények, akiket mi kvarckristályként tartunk számon, sajátos szimbiotikus kapcsolatban állnak ve­ lünk, emberekkel. Némelyik nagyon is készségesen munkálkodik együtt ember­ rokonaival, ezért is vágyik annyira a testi érintésre. Rendszerint már az első sza­ kaszban kiderül, erre a fajta szolgálatra ösztönöz-e a koponya vagy sem. (A csont­ jaikban érzik majd!) Még egy intő szót a kristálykoponyák őrzőihez: ha kitették már koponyájukat nagy energiájú helyszíneknek (amilyenek az ősi romok vagy a szent helyek stb.), figyelmeztessék az esetleges veszélyekre mindazokat, akik kíváncsiak rá, és a köze­ lébe szeretnének kerülni. Ennek az az oka, hogy ezek a kristálylények gyakorlati­ lag mindenfajta energiát magukba szívnak, s így drámai változásokat indíthatnak el az őket megérintők életében. Ugyanakkor azt találtuk, hogy ha egyszer egy kristálybarátunk megfelelően aktiválódott, automatikusan védeni fogja magát az ártalmas befolyásoktól, és így nem veszít annyi energiát emberi kontaktussal sem. Önöknek ez ügyben mindössze annyi a dolguk, hogy időről időre a fent javasolt módszerekkel megtisztítsák a koponyát. Másfelől azt se hallgassuk el, hogy a kristálykoponya (koponyák) megosztása másokkal embert próbáló feladat. Amint már szóltunk róla, kristálykoponya őri­ zőjének lenni nagy felelősség. Ámbátor mi, akik évek óta dolgozunk koponyáink­ kal, el nem cserélnénk ezt a fáradságosnak mondott munkát semmiért a világon! Más szóval, ha önök is eldöntötték, hogy erre az útra lépnek, készüljenek fel egy roppant különleges és kiszámíthatatlan utazásra, amely világvándorrá avatja önö­ ket. Olyan változatos, új élményekben lesz részük, amilyenekről nem is álmod­ tak! A kristálykoponyák különös szokása, hogy megválaszolják legfontosabb, leg­ személyesebb kérdéseiket (ráadásul akkor, amikor a legkevésbé várják). Higgyék el, mindez az utolsó szóig igaz!

mi

hogyan

Néhány

példa

osztottuk

meg

arra, kristálykoponyáinkat

Úgy véltük, itt fejtjük ki bővebben, miféle nyilvános munkát is végzünk kris­ tálykoponyáinkkal. Mi a magunk részéről személyes gyógyításnak és intuitív konzultációnak nevezzük. Tevékenységünkkel ötleteket szeretnénk adni az új kristálykoponyák őrzőinek, hogyan dolgozhatnak együtt másokkal, és hogyan segíthetik őket. Itt jegyezzük meg: ha valakinek komoly egészségügyi panaszai vannak, először is forduljon szakemberhez. A spirituális gyógyítás bármely fajtája vagy a kristály-

koponyák oldaláról érkező segítség csak kiegészítő terápia lehet a betegségek gyó­ gyításában. Legelőször is hadd írjuk le, hogyan készülünk a kezelésekre. Rendszerint van a konzultációs helyiségben egy asztal, amelyre valamennyi kristálykoponyánkat elhelyezzük, arccal előre, közvetlenül a páciens elé. A koponyákat erre kiszemelt anyagra állítjuk (egy időben nyúlszőrmét használtunk). Blue Arrow Rainbow szellemkalauzai sugallatára némelykor más gyógyító kristályokat is a koponyák mellé állít. A helyiséget zsályával vagy tömjénnel tisztítja meg az aznapi első páci­ ens előtt, majd némán elmond egy imát. Be szoktunk még hozni egy hordozható CD-lejátszót fülhallgatóval. Pácien­ sünk így, ha akarja, zenekísérettel meditálhat, miközben közvetlen kapcsolatba ke­ rül a kezébe fogott kristálykoponya energiájával. Arra is meg szoktuk kérni, hozza magával saját kvarckristályát (a méret nem számít), aminek rövidesen okát adjuk. A konzultáció során háromféle szolgáltatást ajánlunk. Az első, hogy a páciens személyesen is megtapasztalhatja a kristálykoponya energiáját. Ennek elősegítésé­ re meg szoktuk kérni, vegye fel az egyik vele szembenéző koponyát (mindegyik másféle energiával rendelkezik, és eltérő segítséget nyújt). A továbbiakban az egész kezelés alatt ez lesz nála. Aztán a koponyát az ölébe helyezi, bármely hely­ zetben, amelyet kényelmesnek érez. A koponya megérintése felgyorsítja az ener­ giaátvitelt. A kezelés második részében a páciens kívánságára egyetemes gyógyító energiá­ ban részesül. Blue Arrow Rainbow gyakorlottan közvetíti ezt, éspedig különféle módszerek kombinációjával. Szorosan együttműködik az angyalokkal és a belső dimenziók több mesterével, akik a helyiségbe lépve felajánlják gyógyító erőiket a páciens megsegítésére. Igen gyakran megengedtetik számára, hogy lássa ezeket a szellemeket és éteri segédeszközeiket, amelyeket az isteni beavatkozás során hasz­ nálnak. A páciens ilyenkor egy időre gyakran teljesen mozgásképtelenné válik. Blue Arrow Rainbow számos sajátos gyógyító módszert kitanult, s ezeket is fel­ használja „személyes fénykalauzainak" útmutatásai és a kristálykoponyák segítsé­ ge mellett. Munka közben mindig megnyitja magát egy tiszta csatornának, ame­ lyen keresztül befogadja a páciens számára megfelelő gyógyító energiát. Ilyenkor félreállítja éber tudatát, miközben a befogadott energia a koronacsakrán keresztül beleáramlik, innen a szívbe, majd a karba jut, és átsugárzik a páciensre. Mivel az évek során számtalan karmikus blokktól szabadult meg, emellett kitanulta az energiaörvény-gyógyítást, a fehéridő és az egyetemes energia gyógyítást meg egy sereg egyéb módszert, látja a páciens auráját, s megtisztítja azt az energetikai blo­ kádoktól. A gyógyítás mikéntje függ a páciens testi panaszától, s megint más érzelmi vagy szellemi blokkok és ezekhez kapcsolódó karmikus helyzetek esetében. Mon­ danunk sem kell, a páciens nyitottsága mértékében befolyásolja, hogy mennyi és milyen szintű jótékony energiát tud befogadni. Blue Arrow Rainbow megérinti a páciens vállát meditációja során, a ilyenkor megérzi, melyik testrész kiegyensú­ lyozatlan, és mi zajlik a csakrarendszerben. Megtudja, hol alacsony az energia

szintje, hol akadályozott az áramlása, és hol van szükség ehhez szabott beavatko­ zásra. Ezután a kapott energiát a kérdéses helyekre - csakrákra vagy testtájakra irányítja, hogy az egész szervezet egyensúlyba kerüljön. Mindez beindítja az ön­ gyógyító folyamatokat. Mindannyian rendelkezünk ezekkel, csupán nincs min­ denki a tudatában. Azt szoktuk ajánlani pácienseinknek, hogy kezdjék a kezelést zenés meditáció­ val. Megfigyeltük, hogy a zene rendkívüli mértékben ellazítja az embereket (ki­ vált azokat, akik nagy fájdalmaktól szenvednek). Miután a beteg alkalmassá vált a gyógyító erők befogadására, a minket segítő szellemek és koponyák megadják a pillanatnyilag szükséges energiát. Sokszor ennek időre - napokra vagy hetekre — van szüksége, hogy hatni kezdjen. Néha Joshua is közbelép, mialatt Blue Arrow Rainbow gondoskodik a gyógyító energiáról. Korábban megemlítettük, hogy pácienseink magukkal hozhatják a saját kristá­ lyukat. Ez azután magába issza a kezelés során megnyilvánuló energiákat, amelye­ ket a jelenlévő kristálykoponyák bocsátanak ki. Odahaza, otthona magányában a páciens tovább dolgozhat a kezelés során kapott energiákkal. Sok esetben javasol­ juk, hogy otthon ismételje meg a meditációt, s ha lehet, hordja magával saját kris­ tályát, a testéhez közel, elalvás előtt pedig tegye a párnája alá. A meditáció meg­ kezdése előtt Blue Arrow Rainbow kezelésbe szokta venni ezt a kristályt, hogy megnyíljon és/vagy ráhangolódjon a felajánlott gyógyító energiákra. A meditáció során Joshua ügyel arra, hogy a páciens saját kristálya az asztalra helyezett vala­ mennyi koponyával érintkezésbe lépjen, így az összes energiát átvegye. A kezelés harmadik lehetősége Joshua intuitív elemzése a meditáció befejezése után. Sok esetben Blue Arrow Rainbow is hozzáadja ehhez a szellemektől vagy a meditáció során kapott információkat. Végeredményben a páciens választ kap azokra a kérdéseire, amelyeket az életével és személyes gondjaival kapcsolatban feltesz, s amelyeket Joshua és Blue Arrow Rainbow telepatikusan felfog. Joshua együtt meditál a pácienssel, ez is további információkhoz juttatja. Mivel szem­ közt ül vele az asztalnál, energetikailag is ráhangolódik. Saját testében érzékeli a páciens rezgéseinek eszenciáját, jelenlegi egészségi állapotát, csakrái milyenségét és azok esetleges elzáródását. Mindennek tudtában magyarázatát adhatja a sajátos élethelyzeteknek és kihívásoknak. Az információ gondolatok alakját ölti, amelyeket egy belső hang fogalmaz meg ben­ nem. Amennyiben a páciens súlyos beteg, szólok az érintett testrészhez, és megpróbálom megérteni, egyáltalán miért merült fel ez a probléma a páciens életében, miért pont ezt vonzotta magához. Hisz minden betegség alkalmat ad a továbbfejlődésre, a spirituális gyarapodásra és végső soron az egészségre.

Ilyenkor általában életvezetési tanácsokat is

adok a testi, lelki és szellemi gátak feloldására, amelyek nemritkán karmikus eredetű­ ek. A tanácsok közé különböző gyakorlatok és meditációs technikák tartoznak, amelye­ ket elvégezve

a páciens felgyorsíthatja

önnön gyógyulását.

Joshua nem feledkezik meg a rejtett képességek felszínre hozásáról sem, ame­ lyeknek a páciens vagy nincs még tudatában, vagy nem aknázott ki. Mindezt a spontaneitás jellemzi, s néha Joshua ugyanúgy meglepődik a fejleményeken, mint maga a páciens. Mindig érzékeli láthatatlan személy vagy személyek jelenlétét ma­ ga mellett, rendszerint a jobb vállánál. Barátai a fülébe súgják mindazt, amit to­ vább kell adnia a páciensnek. Néha úgy érzi, az információ egyenesen annak kala­ uzaitól származik. Megesik, hogy az elmúlt életek eseményeire is fény derül, ami legtöbbször kitűnő magyarázattal szolgál a jelenre. Mindennek tudatában a pá­ ciens bölcs változtatásokat eszközölhet, és békében, harmóniában léphet tovább. Felmerülhet önökben a kérdés: „Pontosan miféle szerepet játszanak a konzul­ tációk során a kristálykoponyák?" A látszat ugyanis arra utal, hogy minden mun­ kát Blue Arrow Rainbow és Joshua végez. Nos, úgy véljük, koponyáink energiái nyugodalmas, védett környezetet teremtenek a gyógyítás helyszínén. Tisztábban látunk segítségükkel, és a lehető legmagasabb szintű, legmegfelelőbb gyógyító energiákat, információkat adjuk tovább pácienseinknek. Abban is hiszünk, hogy valamennyi jelenlévő kristálykoponyánk a maga mód­ ján segít a páciens energetikai kiegyensúlyozásában és megváltoztatásában. Bár ő egyetlen koponyát fog kézbe, a többi is összedolgozik. Az asztalon maradtak a ki­ választott koponya közvetítésével vagy önhatalmúlag küldenek rájuk jellemző, jó­ tékony energiákat a páciensnek. Mint már említettük, valamennyi kristálykoponyánk energiája egyedi, ezért az általa nyújtott szolgáltatás is csak rá jellemző. „Kapu" a jelek szerint azokkal dol­ gozik együtt, akik világos útmutatásra várnak, és határozott célt keresnek az élet­ ben, de azokon is segít, akiknek agyi panaszaik vannak. „Mózes" a súlyos betegsé­ geket - például a rákot - orvosolja. „Egység" a szívet veszi kezelésbe, és az érzelmi életet hozza egyensúlyba. Más koponyáink is részt szoktak venni a kezeléseken (általában öt-nyolc dolgozik egyszerre), a maguk sajátos energiáját és segítségét kamatoztatva. Megesik, hogy pácienseink, amikor kézbe fogják a kiválasztott koponyát, sajá­ tos testi reakciót tapasztalnak. Lehet ez a kéz vagy más testtájak bizsergése, meleg­ ségérzés vagy hideglelés. Mások paranormális élményeket élnek át meditációjuk során, például látomásaik támadnak. Sokszor voltunk tanúi érzelmi túláradásnak is, mivel Blue Arrow Rainbow és a kristálykoponyák gyógyítói energiái együtte­ sen heves érzelmeket szabadíthatnak fel. Némelyik konzultáció során egyik-másik kristálykoponya is szokatlanul visel­ kedik. „Kapu" és „Béke Mózese" például számtalanszor változtatta a súlyát és/vagy a színét. „Kapu" semleges állapotban átlagosan szürke. Amikor zavaró energiáktól szabadít meg másokat, elsötétül, és a súlya is nehezebb lesz. Ha olyas­ valakivel dolgozik együtt, aki teljes valójával ráhangolódik, látomása vagy netalán testen kívüli élmény van, „Kapu" könnyebb lesz, és szinte teljesen kitisztul. „Béke Mózese" ugyanígy változtatja a súlyát. Amikor magas szintű energiákat közvetít, ez a tiszta kvarcból álló koponya, ha lehet, még átlátszóbb lesz. Ami „Egységet" il­ leti, az ő színe a hófehér és a rózsaszín között váltakozik. Máskor megfigyeltük,

hogy nedvesség vagy víz szivárog a felszínéről. Vannak betegeink, akiket később (spirituálisán vagy éterikusan) meglátogat az a koponya, amelyet a kezükbe fogtak. Ilyenkor további telepatikus üzeneteket kapnak tőle, amelyek a javukra válnak.

Hogyan dolgozzunk ősi vagy régi kristálykoponyávaí? Eddig azt taglaltuk, hogyan dolgozhat valaki saját új vagy jelenkori kristálykoponyá­ jával. Tudjuk ugyanakkor, hogy sok olvasónk ég a vágytól, hogy felkeressen és köz­ vetlenül lásson egy ősi vagy régi példányt. Úgy gondoltuk tehát, hasznos lehet felké­ szíteni önöket egy ilyen találkozásra. Manapság számos őrző utazgat szerte a világ­ ban, akik megengedik, hogy egyénileg vagy csoportosan megtekintsék a kincsüket. A legjobban úgy lehet megérteni, miben áll egy régi kristálykoponya lényege, ha személyes tapasztalatokat szereznek. Alábbi tanácsainkat tekintsék útmutató­ nak. Tegyük azonban mindjárt hozzá, hogy a kristálykoponyákkal való találkozás mindig személyre szabott élmény. Meg se próbálják ezért összehasonlítgatni őket egymással. Ráadásul az egyes látogatások is tökéletesen másként végződhetnek. Javaslataink mindenesetre a következők: 1) A legfontosabb szabály: Viselkedjenek spontánul a koponya jelenlétében (akármilyen nemű). Bármit terveztek is látogatásuk idejére, garantáljuk, hogy minden másként történik majd, mint gondolták (akár legvadabb álmukban is). 2) Ha a koponya gondviselője engedélyezi, hogy megérintsék a tulajdonát, ke­ zük magától rátalál a megfelelő fogásra. 3) Ügyeljenek arra, mit gondolnak és éreznek a koponya jelenlétében, mert ő valamennyi gondolatot és érzést felerősít. Ez azt jelenti, hogy ha valóban kíván­ nak valamit, az egy ilyen találkozás után hamarosan meg is valósul. A nemkívána­ tos lelkiállapotokat tartsák távol, nehogy bajt kavarjanak. 4) Érezzék jól magukat a koponya közelében, nincs előírt viselkedési kódex, amit követniük illik. Legközelebb, amikor ugyanezt a koponyát látják, vagy egy másikat, egészen mást tapasztalnak majd. Ez azért is igaz, mert önök is megvál­ toznak közben, és épp a koponya hatására. Tudott dolog, hogy a kristálykopo­ nyák módosítják az ember erőterének rezgéseit. 5) Ha van olyan kristályuk vagy drágakövük, amelyikkel dolgozni szoktak, vi­ gyék ezt is magukkal. Amennyiben a kristálykoponya őrzője megengedi, helyez­ zék el a közelében, hogy feltöltődjék. Ilyenformán odahaza is folytathatják a munkát, s tovább dolgozhatnak azokkal az energiákkal, amelyeket mi is a rendel­ kezésükre bocsátunk konzultációink során. 6) Javasoljuk, hogy ősi kristálykoponyák jelenlétében csakis a legfontosabb kíván­ ságaikra gondoljanak. Lehet ez egy betegségből való kigyógyulás; egy gyümölcsö­ zőbb életforma, amelyet elképzelnek maguknak a kezelés során; de lelki szemeik­ kel izgalmas, új lehetőségek beköszöntét is maguk elé vetíthetik. Legyenek nagyon világosak kéréseikkel és elképzeléseikkel kapcsolatban, mert csak így teljesülhetnek.

7) A kristálykoponyák előszeretettel hozzák felszínre a lelki, érzelmi elfojtáso­ kat, amelyek akadályozzák a továbblépést. Mindez kiegyensúlyozottabb, boldo­ gabb élethez vezet. Ez a megtisztulási folyamat meglehetősen sokáig — akár hetekig vagy még tovább - elhúzódhat a kezelést követően. Talán nincsenek is tudatában ezeknek a belső gátaknak, csakhogy a kristálykoponyák mindent visszatükröznek a lélekben és a testben, ami kibillent egyensúlyából. Nézzenek ezért magukba a ke­ zelés előtt, és készüljenek fel egy esetleges érzelmi viharra. 8) Végül, de nem utolsósorban arra kérjük önöket, hogy tartsák tiszteletben mind a kristálykoponyákat, mind gondviselőiket. Az előbbiek is élnek a maguk módján. A kezelések során nem csupán ők segítenek, de ezáltal tovább is fejlőd­ nek, gazdagítva meglévő képességeiket. Az utolsó fejezetben hallani fognak benn­ szülött kultúrákról, amelyek a lehető legnagyobb tiszteletben tartanak minden kristálykoponyát. A kiegyensúlyozott energiacsere érdekében ezért javasoljuk, hozzanak magukkal kisebb ajándékot a kezelésre a koponyának és/vagy a gondo­ zójának. Sokak számára az ősi koponyákkal való találkozás egész életüket megváltoztat­ ta és jobbá tette. Ezek a koponyák mini energiaörvényként működnek, amelyek gyors változásokat hoznak kinek-kinek az életébe. Minden személyes tapasztalás teljesen kiszámíthatatlan és egyedi. Nagyon úgy fest, hogy mindenki azt kapja egy kezelés során, amire a leginkább szüksége van élete adott pillanatában, nem többet és nem kevesebbet (vajon hogyan mérik ezt fel a koponyák?). Egy ősi vagy régi koponyával való találkozás tehát izgalmas, lelkesítő élmény lehet, azt tanácsoljuk azonban, hogy ne várjanak tőle túl sokat. Megeshet például, hogy első ízben semmi különös nem történik. Várják azonban meg a második al­ kalmat. Hú, hogy fognak csodálkozni! Az is lehet, hogy a kérdéses koponyával nem éreznek erős közösséget, egy másik azonban elvarázsolja önöket. Bárhogy legyen is, reméljük, tanácsaink a javukra válnak, s hasznosítani tudják őket, mielőtt első ízben vagy többedszerre találkoznak egy ősi vagy régi kristály­ koponyával. Nem muszáj azonban ezt kivárni. A könyv lapjain végig azt han­ goztattuk, hogy az újonnan faragott, aktivált és talán könnyebben hozzáférhető példányok is hihetetlen kalandok forrásai lehetnek. Mindez átvezet a következő alfejezethez, amelyben e kétféle koponyatípus különbségeit, szerepét és „szolgál­ tatásait" tárgyaljuk.

Jelenkori

kontra

ősi

koponyák

Sokan csupán az ősi kristálykoponyákat tartják valamire. Vajon miért él ez az el­ képzelés? Úgy tudjuk, hogy az ősi koponyákba rég letűnt civilizációk tudását és magasabb frekvenciájú energiáját programozták, amelyek technikailag és spiritu­ álisán is fejlettebbek voltak a miénkénél. Ezek az ősi koponyák emellett kozmikus törvények tárházai.

Mi, ennek a könyvnek a szerzői igaznak érezzük a fenti kijelentéseket, mégis meg kell állapítanunk, hogy jelen technikai ismereteinkkel nem tudjuk dekódol­ ni a tárolt információt. Egyik-másik bennszülött vén ugyanakkor azt állítja, hogy hozzáfér ehhez a bőségszaruhoz azokkal a szertartásokkal, amelyek apáról fiúra öröklődtek. A fentiek fényében érthető, miért állnak olyan nagy becsben az ősi kristálykoponyák, miért fontosak közös jövőnk szempontjából, és miért vonzzák annyira az embereket. Felmerül a kérdés, elképzelhető-e, hogy a jelenkori koponyák is hasonló ener­ giákat tartalmaznak, amelyekkel az emberiség segítségére lehetnek? Saját kopo­ nyáink, de a másoké is arra buzdítanak, hogy határozott igennel feleljünk. Ho­ gyan is van akkor ez pontosan? Mindenekelőtt úgy véljük, hogy minden egyes kvarcdarab széles spektrumban vesz fel és ad le energiákat. A kulcskérdés itt az aktiváltság foka. Nem lehetséges-e, hogy bizonyos ősi népek és civilizációk rendelkeztek olyan (mára elveszett) mód­ szerekkel, amelyek birtokában meg tudták nyitni és fel tudták tölteni ezeket a kristályokat, ráadásul beléjük kódolni tudásuk alapjait? Kutatásaink alapján a vá­ laszunk újra igen. Talán ezért olyan erős az ősi kristálykoponyákat övező erőtér. De átadhatja-e ezt a benne lakozó energiát, avagy titkos tudást egy ősi kristály­ koponya egy újnak? Miután számos találkozást végignéztünk saját koponyáink és idősebb testvéreik között, bizonyosak vagyunk abban, hogy ez megtörténhet. Lehetséges-e továbbá - amint azt Jaap van Etten is felvetette a negyedik fejezet­ ben —, hogy egy új kristálykoponya elevenebb lesz, ha gondviselője különböző energiáknak és ténykedéseknek teszi ki? Bizony, hogy igen, amit saját tudomá­ nyos vizsgálatainkkal is alátámaszthatunk. Mi van aztán akkor, ha valamiként az újonnan aktivált kristálykoponya közvetlenül kapcsolatba kerül egyfajta közös kristály-energiamezővel (hálózattal), amely tovább növeli a kérdéses példány ha­ tásfokát? Ebben már nem vagyunk olyan biztosak, mégis határozottan az az érzé­ sünk, hogy amikor több koponya van egy helyen, valamiképpen összedolgoznak. Ezért ha a már emlegetett kvarcdarab rákapcsolódik a hálózatra, bármely kristály­ koponya információihoz hozzáfér. Nem lehetséges-e például, hogy valamifajta dimenzionális ajtó nyílik meg (bizonyos szinten) a kvarcon belül annak aktiválása után, amely közvetlen kapcsolatot eredményez más dimenziók lakóival? Talán ép­ pen ők változtatják meg azután a szóban forgó kvarckristály energiáját és termé­ szetét. Nos, ez persze csak találgatás. A magunk részéről úgy sejtjük, effélék tör­ ténhetnek a jelenkori kristálykoponyákkal, így tesznek szert felébredve újdonatúj képességekre, s ezért következik be a környezetükben oly sok szokatlan esemény. Azt valljuk továbbá, hogy amennyiben választ találunk a fenti érdekfeszítő kér­ désekre, ez valamennyi kristálykoponya működésébe bepillantást nyújthat. Az új példányok tanulmányozása ezért ugyanolyan fontos, mint a régieké. Am ha ezek­ re a kérdésekre érdemi választ várunk, határozottan kiterjedtebb vizsgálatokat kell végeznünk. Reméljük, egy napon a közvélemény is mellénk áll, és támogatja fára­ dozásainkat. Talán azért sem volt hiábavaló az iménti fejtegetés, mert egyeseket elgondolkoztat, netalán támogatásunkra késztet.

Eleddig számos érdekes beszámoló és történet tanúsítja könyvünkben, hogy a jelenkori koponyák környezetében is hasonló jelenségek fordulnak eló', mint az ó'si példányoknál, bár nem ugyanolyan hatásfokkal és mértékben. Elmondhatjuk, hogy egy idő után valamennyi mai koponya képes erre, miután felébredt. Ezzel persze nem akarjuk aláásni az ó'si koponyák becsületét - távol álljon tó'lünk. El kell azonban ismernünk, hogy újabb társaik körül is történik egy s más. Ne gon­ dolják ugyanakkor, hogy amint megvásároltak egy új koponyát, máris Csodaor­ szágba kerülnek. Erró'l szó sincs. Nagyon úgy fest, hogy bármely kristálykoponya aktiválásának kulcsa gondvi­ selője jó szándéka és figyelme, odaadása koponyája iránt. Minden őrzőnek fel kell tennie a kérdést, miként kíván együttműködni a tulajdonában lévő koponyával. Példának okáért segíti-e vele embertársait? Hajlandó-e együtt munkálkodni más gondviselőkkel és mesterekkel, hogy jótékony, tápláló energiákat küldjenek a Föld védelmére? Vagy csupán a maga hasznát nézi, amikor a koponyát aktiválja, és annak hatalmánál fogva a saját befolyását kívánja növelni? Bármely ösvényre lépjen is a koponya gondviselője, ez az ő személyes útja, sen­ ki másé. Egy idő után kristálybarátja úgyis felméri, őszinték-e a szándékai. Érti-e egyáltalán, kivel-mivel áll szemben? Ha igen, a csodák sem váratnak sokáig ma­ gukra. Bármelyik típusú kristálykoponya gondviselőjének lenni mindenképpen nagy felelősség, amelyet nem szabad félvállról venni, de a jutalma sem csekély. Hogy azután hogyan tovább, azt a koponya maga mutatja meg. Másik lehetséges magyarázat a jelenkori kristálykoponyák élénk ténykedésére a hozzáférhetőségük. Ha e könyv megjelenése idején valaki látni szeretne egy ó'si koponyát, nemigen válogathat, bár időről időre felröppennek híresztelések ma­ gánkézen rejtegetett, ó'si példányokról. A fentiek okán sokkal könnyebb mai ko­ ponyával találkozni, mint régivel. Találkozzanak hát előbb annak az új koponyá­ nak a tulajdonosával, amelyhez ösztönösen vonzódnak, aztán a döntésnél - vajon ez-e az igazi, amelyikkel dolgozni akarnak vagy kapcsolatba óhajtanak kerülni hagyatkozzanak a megérzéseikre. Grandfather Tue Bear is a vele folytatott interjúnkban (lásd a tizedik fejezetet) hangsúlyozta, hogy voltaképpen valamennyi kvarckristály ősinek tekinthető, hi­ szen végtelen idők óta növekszik a föld gyomrában. A belőle készült koponyákkal sem lehet ez másként. Az egyetlen különbség a jelenkori és a régebbi koponyák között tapasztalataik mennyiségében, valamint aktiválásuk milyenségében rejlik. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy egy ősi kristálykoponya, amely több ezer éve létezik mostani alakjában, sokkal több tapasztalatot, információt és ha­ tékony energiát gyűjtött magába, mint fiatalabb társai. A magunk részéről min­ den egyes ó'si kristálykoponyánál, amellyel közvetlenül találkoztunk, sajátos ener­ giaszintet, avagy frekvenciát érzékeltünk (úgy is fogalmazhatnánk, hogy a lé­ nyükben). Ugyanezt nem tudtuk kimutatni és nem is érzékeltük az általunk látott vagy ismert jelenkori koponyáknál. Valójában az összes koponya együttmű­ ködésére lenne szükségünk ahhoz, hogy mindenestől kiaknázhassuk jótékony ha­ tásaikat.

Bármely koponya esetében az aktiváltság szintje egyenes arányban növekszik az emberekkel való kapcsolattal. Még egy ősi kristálykoponya energiái is szunnya­ dozhatnak, ha jó ideig nem érintkezik emberekkel. Úgy gondoljuk, hogy amikor egy régi koponya húgával vagy öccsével találkozik, magától a segítségére lesz, hogy felébressze, és kihozza belőle teljesítménye legjavát. Az sem lehetetlen, hogy ilyen-olyan készségeit is - amelyekre az idők folyamán szert tett - megpróbálja át­ adni neki. Mint már említettük e fejezet elején, mi is ezt tapasztaltuk a saját ko­ ponyáinknál. Mindez azonban a gondviselő hozzáállásától is függ, azaz hogy haj­ landó-e együtt dolgozni a koponyájából kisugárzó nagy frekvenciájú energiákkal. A mi jelszavunk mindamellett az, hogy egyetlen kristálykoponya sem jobb vagy különb a többinél. Egyszerűen mindegyik a csak rá jellemző rezgésekkel és küldetéssel rendelkezik. Azt is megfigyeltük, hogy nem mindenki kerül egyfor­ mán a hatásuk alá. Ugyanúgy „ízlés" dolga ez is, mint az, hogy milyen zenét szere­ tünk, melyikre perdülnénk táncra a legszívesebben. Ugyanez a helyzet a kristály­ koponyákkal. Az ember akár százat is végignézhet, amíg azzal az eggyel találkozik, amelyet aztán soha többé nem felejt el. Végezetül gondolkodjunk el azon: ha egy kristálykoponyákkal dolgozó sze­ mély javára válhat embertársainak, számít-e, hogy régi vagy új a koponyája? Azt mindenki döntse el maga, készen áll-e egy ilyen találkozásra. A kristálykoponyák nem valók mindenkinek. Egyfajta segédeszközt képviselnek a sok közül a világbé­ ke megteremtésére. Természetesen sok más út is elvezethet ugyanide. Ha egy kris­ tálykoponya véletlenül önök elébe kerül, legegyszerűbben úgy tudhatják meg, van-e közük hozzá, ha leülnek a közelében, és kivárják, mi történik.

Javasoít

módszerek

a

védekezésre

Az alábbiakban néhány egyszerű módszert ismertetünk, amelyekkel a másoktól származó kártékony energiáktól, nehéz helyzetektől vagy kellemetlen gondola­ toktól védjük magunkat munkánk során. Az első rendszert maguk a kristályko­ ponyák sugallták, és miután napi rutinunkba is beemeltük, elmondhatjuk, hogy bevált. A háromdimenziós doboz (tizenhárom hristályhoponya) Amint arról később (a tizedik fejezetben) még bővebben szót ejtünk, sokan hiszik azt azok közül, akiknek közük van kristálykoponyákhoz - őrzők, kutatók vagy bennszülött törzsek vénei —, hogy eredetileg tizenhárom koponya dolgozott öszsze. A tizenhármas misztikus szám, amelynek több világvalláshoz is köze van. Fel­ merül a kérdés, létezik-e olyan módszer, amely tizenhárom koponyával teremt vé­ delmező energiamezőt valaki vagy valakik körül? „Kapu" sugallt ilyen rendszert Joshuának. Egy kocka alakú dobozba sajátos felállás szerint elhelyezett kristályko-

ponyákról van szó. Miután Joshua naponta használja ezt a módszert, elmondhatja, hogy fö­ löttébb hatékony. íme, a működése: A bal oldali ábra segít elképzelni a tizenhá­ rom kristálykoponya egymáshoz viszonyított helyzetét. Amikor Joshua ezzel a rendszerrel dolgozik, kezével rajzolja fel a levegőbe a kopo­ nyák pontos helyzetét a dobozon belül, majd arra kéri őket, segítsék energiájukkal. Lássuk, hogyan működik ez az „őrszolgálat"! Először is képzeljék maguk elé a kocka alakú dobozt úgy, ahogy az ábrán is látják. A felső négy sarok mindegyikébe ( T C 1 - T C 4 ) helyez­ zenek el gondolatban egy-egy kristálykoponyát, amelyek az óramutató járásával ellenkező irányban forognak. Lehetnek ezek bármilyen alakúak, méretűek és szí­ nűek (vehetnek példát bármelyik, a kötetben látott példányról, de a képzeletükre is támaszkodhatnak). Mi általában a külső tizenkét koponyának átlátszóakat használunk, amelyek küllemükben a Mitchell-Hedges koponyára emlékeztetnek, tehát az állkapcsuk is különálló. Most helyezzenek kereszt alakban négy koponyát a doboz közepére ( C 1 - C 4 ) , forogjanak ezek is az óramutató járása ellenében. Vé­ gül az alsó négy sarokba (BC1-BC4) kerül négy ugyanerre forgó koponya. Ez ed­ dig összesen tizenkettő, s valamennyi a doboz szélein foglal helyet. A tizenharmadik (Bközép) a térben lebeg, a doboz mértani középpontjában, ahol annak átlói metszik egymást. Ez a vizualizáció legfontosabb eleme, s ehhez kell a legközelebb érezniük magukat. A középső rendszerint különbözik a szélső tizenkét koponyától, s lehet náluk nagyobb is. A középső koponya forgása megegyezik az óramutató járásával. Amint látják, ez az energetikai doboz kereket forgat egy keréken belül (a belső energia mozgatására külön erőhatás szükséges). Ez így együtt hatékony energetikai barikádot képez, amely visszaver a személyünk ellen irányuló bármiféle rontó, ká­ ros behatást. Most, hogy világosan látják maguk előtt a dobozt, képzeljék magukat a köze­ pére, ahogy mindenünnen koponyák energiái fogják körül önöket. Minél élén­ kebben képzelik maguk elé a fenti rendszert, annál könnyebben találják magukat a dobozon belül. Egy napon már mást sem kell tenniük, mint kérni a dobozt, hogy jelenjen meg, és önök máris a közepében ülnek.

A rózsaszín kör Egyszerű módszer még, amelyet pácienseinknek is ajánlani szoktunk, a rózsaszín kör. Lássuk, hogyan is működik! Miközben kézbe veszik kristálykoponyájukat, képzeljenek el egy rózsaszín kört, amely teljesen körülfogja önöket. Azért java-

soljuk épp ezt a színt, mert a szeretet és béke rezgéseit hordozza, egész pontosan azét a szerető energiáét, amellyel a Teremtő megalkotta és táplálja gyermekeit. Hisz nem ez az energia lappang-e mindenfajta létezés mélyén (nem az isteni szikra tüze ég-e minden lélekben)? A fenti módszerrel tehát meghívják maguk­ hoz ezt a szerető energiát, s előbb-utóbb érezni is fogják az önöket övező teljes békét. Ha mostantól sötét energiák vagy ártó gondolatok irányulnak önökre, miközben ebben a rózsaszín körben (vagy buborékban) ülnek, vagy lepattannak róla, vagy ha nem, akkor is átalakulnak a szeretet rezgéseivé, mert csak így ma­ radhatnak meg az önök közelében. Hisszük és valljuk, hogy ezt a módszert maga Krisztus, Isten fia tanította.

Újabb ötletek a meditációhoz Ha valakinek nincs saját kristálykoponyája, dolgozhat fotóval vagy bármely más képmással. Használhatják például ennek a kötetnek a képeit is. Üljenek vagy feküdjenek le kényelmesen, és koncentráljanak a képmásra. Amellett döntse­ nek, amelyik megragadja a képzeletüket, vagy amelyikhez erősen vonzódnak. Némelyek úgy vélik, feltölthetik kvarckristályaikat valamelyik koponya energiá­ jával, ha ráállítják a fotójára. Akármelyik módszer beválik, és segíteni fogja me­ ditációjukat. Mindenekelőtt hadd bocsássunk előre néhány általános megjegyzést, amelyek segítségével kellemessé és békéssé tehetik meditációjukat. Mielőtt nekilátnának, javasoljuk, hogy gondolják át alaposan a céljaikat. Például gyógyító energiákat szeretnének kapni, mert fájdalmaik vagy egészségügyi panaszaik vannak? Vagy éppen megváltó felismerésekre van szükségük az életükről általában? Meditáció közben kérdéseket tehetnek fel. Némelyik gondviselő ismerősünk ezzel kezdi a meditációját, hogy közelebb kerüljön a kristálykoponyájához. Sokan vannak olyanok is, akik csoportos vagy egyéni meditációval gyógyító energiákat külde­ nek bolygónknak. Általánosságban leszögezhetjük, hogy nekünk azok voltak a legjobb meditá­ cióink, amikor semmiféle elvárásunk nem volt. Számunkra mindegyik vadona­ túj, megismételhetetlen élmény forrása. Különben is a meditáció olyan, mint bár­ mely más készség, ahol a gyakorlat teszi a mestert. Minél többet meditálnak te­ hát, annál elevenebb és erőteljesebb lesz meditációjuk. Ha hajlandóak kísérletezni, rövidesen felfedezik, milyen módszer illik a legjobban önökhöz. Például ülhetnek vagy állhatnak közben, meditálhatnak némán vagy valamilyen megindító zenére. Közös meditációinkat mi mindig egyszerű légzőgyakorlatokhoz kötjük. Ez segít ellazulni a jelenlévőknek, s így jobban magukba tudják fogadni a meditáció során felébredő energiákat. A légzőgyakorlat a következő: Először helyezkedjenek kényelmes ülő helyzetbe. Lábuk biztosan érintse a ta­ lajt. Ezután lélegezzenek be mélyen, lehetőleg hasi légzéssel, miközben hatig szá­ molnak. Tartsák bent a levegőt ugyanennyi ideig, majd lélegezzenek ki, szintén

hatig számolva. Kilégzéskor eresszék ki a nap minden szorongását és aggodalmát. Fújják ki erősen, hangos „psss" hang kíséretében a levegőt. Ez az erőteljes kilégzés megszabadítja önöket a testükben felgyülemlett feszültségtől. Befejezésül tartsa­ nak hatütemnyi szünetet, majd kezdhetik újra az egészet. Nyolcszor-tízszer ismé­ teljék meg a fenti légzőgyakorlatot, amíg teljesen ellazulnak. Természetesen mindeközben kezükbe is foghatják kristálykoponyájukat. Hogy meddig számol­ nak, mi a legkellemesebb önöknek, maguk dönthetik el. A lényeg: belégzés, a le­ vegő benttartása, erős kilégzés, majd szünet a választott ütem szerint. Lépjünk most tovább! Az alábbiakban néhány egyszerű javaslattal élünk, ho­ gyan végezzenek alapfokú meditációt egyik saját kristálykoponyájukkal. Minde­ nekelőtt döntsék el, hogyan kívánják tartani a koponyát. Mindezt persze az is megszabja, ülnek-e vagy fekszenek. Mi mindenképpen abban hiszünk, hogy fon­ tos fizikai kapcsolatba kerülni a koponyával a meditáció alatt. Ezután javasoljuk, hogy végezzenek lazító gyakorlatot, akár a sajátjukat, akár a fönt leírtat. A lényeg, hogy ne tegye megilletődötté önöket a kezükbe fogott koponya. Ne gondoljanak semmi másra, csak a maguk elé tűzött célra, és legyenek nyitottak bármiféle él­ ményre. Az alábbi egyszerű meditáció közelebb hozhatja önöket koponyájukhoz. Idővel egyfajta kalauzzá lép majd elő az életükben, aki belső utazásra hívja önö­ ket, s újfajta tapasztalatokkal ismertet meg, éspedig minddel a maga idejében, amikor felkészültek rájuk. Egynémely

dologra

eleve

számítaniuk

kell, ezért most röviden ezekről is szólunk, hogy ne lepődjenek meg túlságosan. Minde­ nekelőtt heves álmosság törhet önökre. Ne aggódjanak, sokan így kapnak energiát, nem evilági információt és útmutatást a meditá­ ció során. A tudat félreállítására azért van ilyenkor szükség, hogy ne korlátozza fogé­ konyságukat, amellyel magukba isszák a megfelelő információt/energiát. Amúgy is időbe kerül, amíg hozzászoknak koponyájuk frekvenciasávjához. Haladjanak előre fokon­ ként, s hagyjanak időt arra is, hogy élvezzék a meditáció áradását. Várható fejlemény lehet még a látomás vagy erős energia érzékelése a közelben, eset­ leg önmagukban. Némelyek testen kívüli él­ ményt élnek át, s isten tudja, merre járnak ilyenkor. Mások számára ez a fajta meditáció a megnyugvás réve, az aggodalmaktól men­ tesülés szigete. A helyiségben észlelt erős energia a hő­ mérsékletet is felmelegítheti. A kristályko-

ponya néha katalizátorként működik, amely megnyitja a kaput más dimenziók felé. Esetleg segítőkész szellemekkel találkoznak, akik érdeklődnek az önök sorsa iránt, s felajánlják útmutatásaikat és tanácsaikat. Meditáció közben öntudatlanul is változtathatnak a kéztartásukon. A koponya más-más részeihez érve eltérő energiák és tudás birtokába juthatnak. Egyszer láttam, amint a tisztánlátó Carole Wilson gyorsan és könnyedén mozgatta a kezét „Kapu" felszínén. Szemlátomást ez volt az ő módszere a koponyába rejtett információ leolvasására. Bízzanak meg ösztöneikben, s hagyják, hogy minden egyes meditáció sajátos energiája legyen vezérlő kalauzuk (később is kapcsolják ki a logikát, mert nem idevaló, ne próbál­ janak semmit megmagyarázni). Végül említsünk meg újra egy sajátos antennát, amelyről már a negyedik feje­ zetben szóltunk (a módszert „Kapu" tanította meg Joshuának). A helyzet az, hogy vasárnaponként közös meditációra szoktunk összegyűlni, amikor is a világbékéért meditálunk ennek a sajátos „antennának" a bekapcsolásával (a részleteket lásd a függelékben). Ez az éterikus antenna fogja annak a belső dimenziós kristályhá­ lózatnak az adását, amely a planétánkon jelenleg előforduló valamennyi kristály­ koponyát egybekapcsolja. Úgy véljük, ha valaki hasznosítani tudja ezt az anten­ nát a kristálykoponyákkal meditálva, a kristályhálózatban tárolt többletenergiák­ hoz és információhoz is hozzájut. Az itt látható ábra ennek az antennának a működését szemlélteti. Síkban ábrá­ zoltuk, önök azonban térben is elképzelhetik. Lássák most maguk előtt az anten­ nát, amint felfelé nyúlik a végtelenségig, az egek magasába, s lefelé is, a föld mé­ lyébe. Ahol a helyiség padlóját érinti, képzeljenek el egy 45°-os szögben kinyíló kis darabot. Ahogy elmélyül a meditációjuk, egyre jobban érzik majd a kapcsola­ tot önmaguk és az antenna, továbbá az utóbbi és a kristálykoponya között. Az antenna adóvevőként működik. Átadja például az éteri kristálykoponya-há­ lózat energiáit önöknek és koponyájuknak. Ennek a fordítottja is igaz: felfogja és továbbítja meditációjuk energiájának lényegét, amelyet kiküld a nagyvilágba. Mi is így meditálunk vasárnaponként a világbékéért. Barátaink vagy saját kristályko­ ponyájukat, vagy energetikailag feltöltött kvarckristályukat hozzák el, amelyet egy koponya képmására helyeznek. Javasoljuk, hogy tíz—tizenöt percet szánjanak erre a fajta meditációra. Próbálják ki, ismerkedjenek meg vele!

Végkövetkeztetések Reméljük, ez a fejezet használható javaslatokat és háttérinformációt adott, ame­ lyek segítségével nagyszerű kapcsolatot építhetnek ki kristálykoponyájukkal. Saját koponyáink sokat tettek azért, hogy felfedezzük lelkünk eddig ismeretlen tarto­ mányait, vagy épp túllépjünk bizonyos korlátainkon. Mindössze annyit állítunk, hogy amióta kristálykoponyáink örökbe fogadtak bennünket, az életünk sokkal mozgalmasabb és izgalmasabb lett. Blue Arrow Rainbow-val nem is álmodtuk, hogy egyszer még ilyen közel kerülünk kristálybarátainkhoz, s azok új utakat

nyitnak meg számunkra, egyebek között világ körüli utak lehetőségét kínálva. Nem beszélve arról, hogy egyszerűen csak érdeklődésünknek áldozva, életre szóló társat találtunk magunknak. Bámulatos, nem? Ha bármelyik kedves olvasónk olyan technikát fedezett fel a kristálykoponyák­ kal dolgozva, amely jótékony és hatásos, szívesen hallanánk róla. És kérjük, sajá­ tos élményeiket is tudassák velünk, amelyeket e fejezet gyakorlatait elvégezve megtapasztaltak. A nyolcadik fejezetről elöljáróban annyit, hogy eddig még könyvünk egyetlen kiadásában sem jelent meg. Drága magyar barátainknak és lelki családtagjaink­ nak írtuk, akiket 2007-ben és 2008-ban az országban járva ismertünk meg. Elő­ ször itteni látogatásaink személyes benyomásairól beszélünk, majd olyan magya­ rok élményeiről, akik részt vettek a 2007-ben Budapesten megrendezett Nemzet­ közi Kristálykoponya Fesztiválon és a kezeléseinken.

8.

FEJEZET

KRISTÁLYKOPONYÁK MAGYARORSZÁGON

N

em is álmodtuk 2007 előtt, hogy egy év leforgása alatt többször is megfor­ dulunk majd Magyarországon, hogy a nagyközönség előtt bemutassuk

kristálykoponyáinkat. Ám alig ért véget a hollandiai Kristálykoponya Fesztivál (2006 októberében), két magyar barátunk is szükségét érezte, hogy elhozzuk ha­ zájukba a kristálykoponyákat: Pintér Erika (aki a holland fesztiválon beszélgetett Joshuával), valamint Szemerey Melinda, akivel már találkoztak a negyedik feje­ zetben. Örömmel tapasztaltuk, mennyire érdeklődnek a magyarok e téma iránt, és milyen erősen hat rájuk a koponyák energiája. Talán oka is van annak, hogy kristálybarátaink ennyire otthon érzik magukat ezen a földön, de erről kicsi­ vel később. A jelen fejezetet három alfejezetre osztottuk. Legelőször is megbeszéljük a Bu­ dapesten 2007 őszén megrendezett Kristálykoponya Fesztivált. Ezután ezzel a gyönyörű országgal kapcsolatos saját tapasztalatainkról és felismeréseinkről beszé­ lünk olvasóinknak. Végül elmondunk néhány érdekes esetet, amelyek kezeléseink során fordultak elő, s egytől egyig azt tanúsítják, milyen érdekes kapcsolatban áll a magyar nép a kristálykoponyákkal. A kötet első megjelenésének idején újabb fesztivál zajlik majd Budapesten 2008 októberének első hétvégéjén. Ez lesz az első eset, hogy egy országban kétszer is szervezünk hasonló rendezvényt. Emellett azon szorgoskodunk, hogy 2009 már­ ciusában elhozhassuk ide a híres Mitchell-Hedges koponyát, a „Szeretet Koponyá­ ját". Amint látják, a közeljövőben a magyaroknak bőven kijut a kristálykoponyák­ ból. Magyarország tehát kitüntetett szerepet játszik kristálybarátaink népszerűsí­ tésében. A

Budapesti (2007.

Kristálykoponya október

Fesztivál

13-14.)

A rendezvényt Szemerey Melinda és István (valamint családjuk) szervezte a ma­ gyar Feng Shui Magazin munkatársaival és harminc önkéntes közreműködésével. A helyszín a patinás Budai Vár volt, a magyar királyok egykori székhelye. A ma­ gyar csapat méltányos áron bérbe vett egy különben méregdrága helyet (lásd alább) a Mátyás-templom közelében, amely előtt az egyik híres magyar király szobra áll, fején a híres ékköves koronával. Az épület maga a Magyar Kulturális Alapítvány székháza volt.

A 2006-os holland fesztivál hat előadója ezúttal is jelen volt: Blue Arrow Rainbow: Több kristálykoponyáját hozta magával Hollandiából. E jelenkori példányok között természetesen jelen volt „Béke Mózese" és „Egy­ ség". Mindkettőről szóltunk korábban. Sue Kitts: Londonból érkezett. Számos újonnan faragott kristálykoponya őr­ zője. Annak idején médiumként közvetítette a British Museum koponyájának üzeneteit, többek között azt, hogy „Akasának" hívják. Kathleen Murray: Skóciából jött. Ő és partnere, Clive zenét is alkalmaz a kris­ tálykoponya-meditációkhoz. Ezúttal kvarckoponyáikat - „Kalifot" és „Mahászamátmant" - hozták magukkal több ősi jádekoponyával együtt, amelyek Mongó­ liában kerültek elő. André Siegal: Németországból érkezett. André érdekes segédeszközöket alkal­ maz kvarckristályai mellé. Ezúttal három igen régi példányt hozott magával: „Nagyapót" (4,5 kg), „Kleiner Schelmet" (jelentése: „Kis Csirkefogó", 1,6 kg), valamint „Senoahot" (2 kg). Joshua Shapiro: A fesztivál idején Hollandiában élt, jelenleg az Egyesült Álla­ mokban tartózkodik. „Fény Kapuját", valamint „Geronimo Arany Sasszemet" hozta magával, mindkettő füstkvarc koponya. Lydia Trauttenberg: Guatemalából jött több kristálykoponyával. Állítása sze­ rint kettő a guatemalai majáktól való, tehát igen-igen régi. Magyarországon első ízben gyűltek össze ezek a kristálykoponyák, vagy ahogy a maják nevezik kristálybarátainkat, kristályfejek. Kis számú nézőközönségre szá­ mítottunk, ám a rendezvény közeledtével Melinda több mint ezer érdeklődő tele­ fonhívást kapott. Melindának és csapatának voltaképpen fél éve volt az esemény megszervezésé­ re (a holland fesztivállal szemben, amelyre egy kerek évünk adatott), mégis min­ den — mintegy varázsütésre — elrendeződött!

Előzmények Melindának először felajánlottak egy ingyenes helyszínt, csakhogy ez olyan távol esett a városközponttól, és olyan körülményes lett volna a közlekedés, hogy nem érte meg odamenni. Mivel azonban mindössze két-három hónap volt októberig, sietve más helyet kellett találni. Szerencsére - Melinda szerint a kristálykoponyák is beledolgoztak ebbe — jól ismerte a Magyar Kultúra Háza tulajdonosát. Ez a ter­ jedelmes épület a Várnegyedben található, tehát kitűnő a közlekedése. A nevezett úriember rajongott a Feng Shui Magazinért, és most baráti árat kért ezért a mé­ regdrága, fényűző helyszínért. Melinda szerint az épületet hónapokkal korábban le szokás foglalni; megint csak kész csoda, hogy jutott nekünk hely. Az előadók az alapítvány szállodai szobáiban szálltak meg. Ez több szempontból is kényelmes volt, például, mert magánkezeléseiket a hotelszobákban tarthatták.

A Magyar Kultúra Háza természetesen a Mátyás-templom szomszédságában található. Itt áll az egyik leghíresebb magyar király szobra, és itt terül el a Halász­ bástya is. A Magyar Kulturális Alapítvány palotára emlékeztető épületében szá­ mos jeles rendezvényt tartanak az év minden szakában. A fesztivál zöme az alag­ sori étteremben zajlott, amelyet erre a célra alakítottak át. A nézőtér nagyjából 400-500 férőhelyes volt, a meghívott előadók dobogóról szóltak a hallgatóság­ hoz. Mindenki egy előadást és egy műhelymegbeszélést tartott. Melinda munkáját harmincfős önkéntes gárda segítette, akik vagy az előadó­ kat igazították el (mindegyiknek két asszisztense volt), vagy a résztvevőket kalau­ zolták, fordítottak, esetleg az ajtónál posztoltak. Melinda a magazinjában hirdette a rendezvényt, de igénybe vette sajtókapcsolatait is. A szervezők száz-kétszáz résztvevőre számítottak, mivel ez idő szerint a kris­ tálykoponyákat nemigen övezi nagy hírverés Magyarországon. A kétnapos ese­ ménysorozat mindamellett több mint hatszáz fő részvételével vette kezdetét. Me­ linda és csapata valóban csodákat művelt, és minden a legnagyobb rendben zaj­ lott. Kis ijedelemben azért volt részünk egy nappal a kezdés előtt, mert Kathleen Murray jade- és kristálykoponyái nem érkeztek meg csütörtökön a reptérre, ami­ kor ő meg a partnere befutott. A londoni Heathrow-n ugyanis lerobbant a köz­ ponti számítógépes rendszer, ami káoszba fullasztotta a poggyásztovábbítást. Sze­ rencsére péntek estére a reptér leszállította a koponyákat, így azután a szombat reggeli kezdésre az összes kristálykoponya a helyén volt.

A fesztivál fénypontjai A fesztivál hivatalosan péntek este vette kezdetét egy, az önkéntesek számára tar­ tott eligazítással. Ugyanezen alkalommal együtt meditáltunk a kristálykoponyák­ kal a világbékéért, miközben a többiek a központi előadótermet készítették elő. Pintér Erika, az egyik önkéntes (később még találkoznak vele a fejezetben) be­ mutatta Melindát a magyar sámán dobosoknak, akik szívesen csatlakoztak a fesz­ tivál közönségéhez. Gyönyörű régi dalokat és dobszólókat játszottak nekünk, ki­ vált a nyitó- és záróünnepségen, a fesztivál fénypontjai között van a helyük. Az előadások angolul és németül (André Siegel) zajlottak, természetesen magyar tol­ mácsok részvételével. A kétnapos előadássorozat a következő témákat taglalta: 1. A kristálykoponyák mibenlétének meghatározása és rövid történetük 2. Vetítés a világ legismertebb kristálykoponyáiról 3. Személyes élmények és történetek 4. A résztvevők ismerkedése a koponyákkal 5. Hogyan lesz az ember egy koponya őrzője, és hogyan változtatja ez meg az egész életét? 6. Meditációk a kristálykoponyák energiájával 7. Mi köze a zenének a kristálykoponyákhoz, és hogyan hat ki a gyógyításra?

8. A koponyák energiájának átadása közvetítővel a résztvevőknek 9. Az alapanyagul szolgáló kvarckristály jelentősége 10. A kvarckristályokkal és kristálykoponyákkal folytatott tudományos vizsgá­ latok 11. A maják és a koponyák kapcsolata Közép-Amerikában 12. A kristálykoponyák és a bennszülött jövendölések 13. Milyen sorsdöntő szerepet játszanak a kristálykoponyák a világbéke megte­ remtésében? Október 1 4 . , szombat: Délelőtt tíz órakor hivatalosan is megnyitottuk a fesz­ tivált. A rendezőket meglepte, milyen sok az érdeklődő — egyre jöttek az új érke­ zők, és a sornak sehogyan sem akart vége szakadni. A kezdésre már csak állóhely maradt. Az emelvényen elhelyezett asztalnál ültek az előadók, és itt tették köz­ szemlére a magukkal hozott kristálykoponyákat is. A színpad bal oldalától indult és az egész termet körbevette egy asztalsor, ahol különböző csoportok és szerveze­ tek árulták portékáikat. Minden egyes szónok külön asztalt kapott. Ezeknél az asztaloknál két-két önkéntes segítette az előadókat munkájukban: az előadás, műhelymegbeszélés és a magánkezelések lefolytatásában. A kezdés előtt sokan szerettek volna a központi asztalhoz járulni, megnézni, megfogni vagy lefotózni a koponyákat. Melinda azonban nem érezte ezt kivihető­ nek, mert félő volt, hogy az érdeklődők előbb-utóbb feldöntik az asztalt. Ezért arra kérte a felajzott publikumot, várják meg a műhelymegbeszéléseket és a ma­ gánkezeléseket, amikor módjuk lesz egyenként a koponyák közelébe kerülni. Fontos eleme volt a fesztiválnak, hogy minden érdeklődőnek lehetőséget terem­ tettünk erre, nem határoztunk meg semmiféle tilalmat. Csodálatos volt nézni, milyen áhítattal vegyes tisztelettel közeledett mindenki a koponyákhoz, mintha csak megérezték volna a kristálybarátainkat körülvevő különleges erőteret. Az aznapi műsor egy dallal zárult, amelyet Joshua adott elő gitáron. Ő szerezte a dalt (értő zenész), s előző évben Hollandiában is lejátszották. Kathleen és part­ nere, Clive - akik szintén kitűnő muzsikusok, s programjaikban felhasználják a zenét — kísérte Joshua gitárszámát. Mondanunk sem kell, a sámándobosok sem maradtak tétlenek. A dal utolsó fordulata az volt: „egy közös család". Joshua itt kipattant a nézők közé, és velük együtt énekelt. Egy újabb mozgalmas nap után az összes szónok összegyűlt az előadóterem­ ben, s visszatették az asztalra kristály- és jádekoponyáikat. Egymás után köszön­ tek el a hallgatóságtól, megköszönve a részvételt. Amikor Joshuára került a sor, megkérdezte: — Kinek volt alkalma megérinteni valamelyik kristálykoponyát vagy együtt dolgozni vele? A jelenlévők körülbelül 85 százaléka emelte fel a kezét. — És hányan jönnének el a jövő évi újabb fesztiválra? Kezek erdeje emelkedett a magasba. Ennek a lelkes fogadtatásnak köszönhet­ jük a következő összejövetelt, amelyre 2008 októberében kerül sor.

A magyar fesztivál zeneszóval zárult, mivel újra színre léptek a dobosok. A do­ bogóra sereglett eló'adók és szervezők mind a kezükbe kaptak valamilyen zene­ szerszámot, és ők is játszottak. A nézőközönség tapssal és lábdobogással verte az ütemet. Ezzel ért véget az Első Budapesti Kristálykoponya Fesztivál. Amint azt valaki megjegyezte, a közönség jókedvűen és felvillanyozva távozott, mosoly ült az arcokon. Mondanunk sem kell, sokan maradtak a központi asztal körül, hogy még egy pillantást vethessenek a kristálykoponyákra vagy lefotózhassák őket. Másnap, hétfőn az előadók - akik valamennyien tovább maradtak - magánke­ zelést tartottak koponyáikkal, majd részt vettek a külön nekik rendezett összejöve­ telen, amelynek Lydia volt a háziasszonya. Erre a Szemerey család otthonában ke­ rült sor, ahol a hátsó udvarban Lydia Trauttenberg maja szertartást hajtott végre. Illő befejezés volt ez, amellyel a magyar föld különleges energiái előtt tisztelegtünk. Aznap délelőtt mindenesetre becsúszott valami furcsaság, ami említést érdemel. Egy nővér, Istvánnak, Melinda férjének a munkatársa - ő maga sebész -, az egyik önkéntes szervező, megjelent Blue Arrow Rainbow és Joshua rendelésén. Szokatlan dolog történt vele, amit nem értett, és ami megijesztette. A jobb karja bőrén, köz­ vetlenül a csukló fölött ugyanis tisztán olvasható betűsor jelent meg. Blue Arrow Rainbow és Joshua nem tudta megfejteni, milyen nyelvről van szó, a betűk azonban folyton változtak, ahogy a számítógép képernyőjén gördül le egy szöveg. A hölgynek nem voltak fájdalmai, aggódni viszont aggódott kissé. Joshuáék megpróbálták kide­ ríteni, nem egy rosszindulatú szellem incselkedik-e velük, az üzenetnek azonban se­ hogyan sem akart vége szakadni. Mindenesetre legalább a hölgyet sikerült megnyug­ tatniuk, aki az esti összejövetelre is elment - a betűk a karján amúgy az egész nap fo­ lyamán nem tűntek el. Ezúttal Melinda egyik barátja, Dino, aki a legtöbb előadónak fordított angolul, elkezdte leírni a szöveget, nem tartalmaz-e értelmes üzenetet. Mint kiderült, magyarul volt, és - Dino szerint legalábbis - valahogy így hangzott: Nagy sírás volt a világban, de most több a fény! Nem tudtuk pontosan, mit is akar ez jelenteni, vagy összefüggésben áll-e a fesztivállal, mindenesetre érdekesnek találtuk, és biztatóan hangzott. Mint ké­ sőbb értesültük róla, a szöveg egy ideig feltartóztathatatlanul tovább írta magát a hölgy karján. Később több visszajelzést kaptunk a résztvevőktől, mi történt velük a fesztivá­ lon. Adjuk át most nekik a szót:

Csabi Csaba, résztvevő Csaba nehezen jött el a fesztiválra, de nem tudott ellenállni erős belső késztetésé­ nek. Szombat este közös meditációt rendeztünk a kristálykoponyákkal. Csaba megjegyezte, milyen erős a helyiségben az energia. Amikor Joshua előadásán be­ mutatta a Mitchell-Hedges koponya diáját, heves szívdobogása támadt. Csaba

nem hitt a természetfeletti erőkben, a kristálykoponyák azonban meggyőzték, hogy lehet ebben valami, hisz a tulajdon szemével látta, hogyan csitítja le a töme­ get a koponyák energiája. Mint megjegyezte, olyan nagy lelki nyugalom töltötte el a fesztiválról hazafelé menet, amit szinte hihetetlennek tartott.

Práger Éva, önkéntes szervező A 2007-es magyar fesztivált illetően annyit mondhatok,

hogy szombat reggel, ami­

kor megérkeztem, nagyon magam alatt voltam, mivel a házunk porig égett.

Vasárnap

este mégis teljesen újjászületve távoztam. Elég volt két nap a kristálykoponyák társaságá­ ban, és egészen más ember lettem. Derűsen néztem a jövőbe, és ami teljesen meglepett, fizikailag is felfrissültem. Nem tudom pontosan, melyik koponya okozhatta ezt és az ese­ mények melyik pontján. Mindössze annyira emlékszem, hogy a nap végén végtelen nyu­ galommal léptem ki az épületből, mintha ragyogó, új élet várna rám. Olyan érzés volt, akárha levedlettem volna és újjal cseréltem volna fel a régi testemet. Itt köszönöm meg Kathleen Murraynek,

hogy rendelkezésemre bocsátott néhány fotót a

kristálykoponyái­

ról. Beszélgetni szoktam velük, és arra kérem őket, segítsenek nekem és másoknak is.

Marika és János, Szemerey Melinda barátai és kristálykoponya-tulajdonosok Előbb dióhéjban összefoglalom Marika történetét, hogy jobban megértsük a fesz­ tiválra vonatkozó megjegyzéseit. Miután megözvegyült, és megfordult egy kris­ tályüzletben, olyan erős közösséget érzett a kristályokkal, hogy végül ebben az üz­ letben helyezkedett el. Egészen beleszeretett a kristályokba, s megtanult velük gyógyítani. Melindával a feng shui iránti érdeklődése hozta össze. Amikor Melin­ da egy rádióműsorban beszélt a fesztiválról, a pár felvette vele a kapcsolatot. Me­ linda akkor épp Peruba készült, hogy beavatott kristálykoponyákat vásároljon. Marika és János is vágyott egyre. Pontosan elmondták Melindának a kívánságu­ kat, egyebek között, hogy a koponya tiszta kvarcból legyen. Melinda talált nekik egyet, ők pedig „Misunak" nevezték el. „Misu" aztán közölte velük, hogy el akar menni a fesztiválra, méghozzá mindkét napra. íme, néhány megjegyzésük: Ez a két nap tele volt meglepetésekkel. Egyetlen ideges embert sem láttunk a fesztiválon,

mindenki mosolygott, és figyelme­

sen hallgatta az előadásokat. Bár néha szűkösen

voltunk az előadóteremben,

mindenki nagyon türelmes volt.

A kellemetlen körülmények dacára is egymás szemébe nézve kértünk bocsánatot. Igen tetszett a tökéletes szervezés. Az előadók — a szónokok és a zenészek — arcáról su­ gárzott a szeretet. Az előadók ihletett szavain átütött személyes kapcsolatuk kristályko­ ponyájukkal.

Hálásak vagyunk a Feng Shui Magazin nak fáradozásáért és a tökéletes szervezésért. Kü­ lön köszönet jár a kitűnő tolmácsolásért és a rendezvény során végig tanúsított türelemért. Megtisztelőnek érezzük, hogy együtt láthattuk az összes híres koponyát, és megérinthet­ tük őket. Valamennyi ott van a Teremtés könyvében, s most így közösen munkálkodhattak a világbékén. Mindez rendkívül lelkesítő volt, s egészen megújultunk az élménytől! Az első napon Blue Arrow Rainbow előadása közben bement a közönség soraiba, majd azt mondta: „Sok ismerős arcot látok itt. "Ez elgondolkoztatott bennünket. Marikának az volt az érzése, hogy ők ketten találkoztak már valahol. Sajnos nem maradt idő magánke­ zelésre, ami megerősíthette volna ezt a megérzését. Erre a találkozásra még várni kell. A fesztivál során két kristálykoponya is eljött hozzánk. Az egyik lazuritból készült, a másikat tiszta kvarcbólfaragták. „Misu" többé nincs egyedül. Eddig különböző egészségügyi és más problémákkal küzdöttünk, tálykoponyák az utunkba kerültek,

de amióta a kris­

életünk minden területén javulást tapasztalunk.

Pintér Erika, önkéntes szervező Pintér Erikának hívnak. Az igazságot keresem,

mint mindannyian.

zásom az anyagi világhoz köt, szabadidőmben szenvedélyesen valójában,

hogyan

kerültünk a Földre,

firtatom,

honnan származunk,

Noha foglalko­ kik is vagyunk

mi módon juthatunk

vissza igaz lelki hazánkba, és mi végre vagyunk ezen a bolygón. A

múltat kutatva regressziós analízisen vettem

a terapeutám.

részt 1996-ban; P. Erzsébet volt

Ekkor mondta első ízben magamról a magasabb rendű tudatom/énem:

„Atlantiszban

másokkal együtt rejtettük el és védelmeztük a kristálykoponyákat meg

a bennünk tárolt tudást, hogy akkor táruljon fel az emberiségnek, amikor eljön az ideje. " „Hát ez meg mi?"- kérdeztem magamtól. Atlantiszról már hallottam, de ezek a kristály­ izék ugyan mi fán teremnek? Akkoriban alig lehetett Magyarországon hallani a témá­ ról. Végül találtam egy könyvet, amelyet egy ültő helyemben kiolvastam az utolsó betű­ ig. Tudtam, hogy előbb-utóbb ebben az életemben is belebotlom a koponyákba. Az In­ terneten is böngésztem utánuk, és egyre többet tudtam meg róluk. így hozta a „véletlen", hogy felkerültem Joshua Shapiro hírlevelére. Erről a tényről aztán jó ideig elfeledkeztem. 2003-ban

találkoztam

először kristálykoponyával Párizsban,

amelyik nagyon

közel

került a szívemhez (ez volt a „Párizsi kristály koponya"). Hosszú órákig gubbasztottam előtte egy széken. Igyekeztem nem ügyelni a teremőrökre, hanem rá összpontosítani, mintha csak ketten lennénk. Fogalmam sincs, mi történt velem akkor, mindössze anynyit tudok, hogy ujjongtam a viszontlátás felett érzett örömömben. 2006 tavaszán

több e-mail üzenetet kaptam,

hogy azon az őszön Hollandiában

kristálykoponya-fesztivált rendeznek. Egy hét leforgása alatt sikerült jegyet szereznem a rendezvényre,

továbbá szállást és repülőjegyet foglalnom. Nem tudtam,

mi lesz velem,

ha megérkezem, csak annyit, hogy muszáj ott lennem. Semmi kétség, a kristálykopo­ nyák szólítottak el Hollandiába, ahová különben szívesen és gyakran járok. 2006 őszén,

egy héttel a fesztivál előtt felgyorsultak az események.

árasztott el — nem nevezhetem őket másként.

Csodák özöne

Csaknem valamennyi álmom egyszerre

vált valóra, ahogy Krisztus is mondja: „Kérjetek, és megadatik néktek. "Megveszek egy házat, és kibérelek egy kávézót, mindkettőről jó ideje álmodoztam. Mindez egy héttel a fesztivál kezdete előtt zajlott. 2006őszén, a hollandiai Kristálykoponya Fesztiválon én vagyok az egyetlen magyar résztvevő.

Sikerül kiszakadnom üzleti gondjaim közül,

és ráhangolódnom a kristályko­

ponyákra. Három nappal a kezdés előtt érkezem,

rég bevált módszerem ez. Először

mélyreható beszélgetést folytatok a maja sámánnal.

Nem beszélünk közös nyelvet, de

szavak nélkül is értjük egymást. Este részt veszek a maja tűzszertartáson, több, meglehe­ tősen régi kristálykoponya is jelen van. Alom ez vagy valóság? A fesztivál csodálatos. Csupa új dolgot hallok, mégis minden olyan ismerős. szóról szóra igazak,

Tudom, hogy az itt elhangzottak

mindig is tudtam...

Mindenki nagyon kedves, tele vannak szeretettel és segítőkészséggel. Mégsem vagyok beszédes hangulatban. Talán a nyelvi gát az oka, túl sok energiát követelne, mégis igyek­ szem belefolyni az eseményekbe és alkalmazkodni. A reggelinél leül mellém foshua, hogy kikérdezzen, ki vagyok, és honnan jöttem. Elő­ ször udvarias, pallérozott idegenként válaszolgatok a kérdéseire, aztán ömleni kezd belőlem a szó, és csak beszélek, beszélek. A legjobban én magam lepődöm meg azokon, amiket mondok. Először tényként közlöm

vele,

hogy a kristálykoponya-fesztivált 2007-ben

nül meg kell rendezni Magyarországon, foshua ettől a pillanattól érzékelhetően fogottabbá válik.

Láthatóan meglepődik kitörésemtől,

szerre több rendezvényben

mindenesetre biztosít,

is gondolkodik a világ különböző pontjain.

okvetle­ vissza­

hogy egy­

Igen,

egyszer

hozzánk is eljönnek, csak még nem tudja, mikor. PEDIG ITT VOLT ENNEK AZ IDEJE, CSAK ŐMÉG NEM TUDTA!!! Hazaérve már várt Joshua e-mailje. Felsőbb erők követének nevezett, és elmondta, hogy időközben Szemerey Melinda, a Feng Shui Magazin főszerkesztője is ugyanezzel az ötlettel állt elő. Ideje hát a kristálykoponyákat Magyarországra hívni. Mélyen megrendített a hír. 2007: Az egész életem fenekestül felfordult. Minden szétesik, de ennek így kell len­ nie.

Nem szabad ragaszkodnom semmihez,

el kell engednem,

aminek távoznia kell.

A koponyák nagy változásokat és tisztulást hoznak az életembe. 2007. január 1.: Első találkozásom a pilisszántói pálos kővel. Ettől fogva sorra já­ rom a régi pálos kolostorokat,

részben az ösztöneim sugallatát követve, részben tudatos

elszánással. Annyit szeretnék megtudni róluk,

amennyit csak lehet.

A fesztivál szervezése idején találkozom Melindával.

Bár egy közös barátunk már

réges-régen megpróbált minket összehozni, végül Joshua és a kristálykoponyák ismertet­ nek össze bennünket. programját.

Elvállalom,

hogy megszervezem az előadók néhány szabadidős

Természetesen elviszem őket a kezdés előtt kedvenc gercsei templomomba,

és Szőnyi József volt polgármesterhez Pilisszántóra. Az ősi kövek, amelyek a templomban hevernek, épület,

maga a szeretetből és fényből emelt

és a nagyszerű volt polgármester (Szőnyi József) lenyűgözik a kristálykoponyá­

kat és gondviselőiket. Hetekkel a fesztivál után adását.

meghallgattam a pálos rendbe tartozó Szántai Lajos elő­

Ő mutatta meg azt az utat a Pilisben, amely kristálykoponyát formáz. Mint

mindannyian jól tudjuk,

semmisem

véletlen.

Vajon mi lehet az összefüggés a pálos rend, a Pilis és a Föld szívcsakrája, a magyar nép és a kristálykoponyák között? Azt hiszem, tömérdek megválaszolatlan kérdés és iz­ galmasfelfedezés vár még ránk.

Bessenyei Krisztina Első találkozásomat a kristály koponyákkal barátnőmnek, Pintér Erikának köszönhe­ tem. Ő volt az, aki ragyogó, elkerekedett szemmel mutatta nekem a cikkeket, amelyeket az Internetről töltött le ezekről a csodálatos teremtményekről és a körülöttük keringő fan­ tasztikus történetekről. Bevallom, eleinte kissé szkeptikus és tartózkodó voltam velük szem­ ben. Azóta igen közeli barátaim, akikre a rajongás és áhítat egyfajta keverékével tekintek. 2007 októberében férjemmel abban a megtiszteltetésben volt részünk,

hogy az első

magyar kristálykoponya fesztivál idején egy napra otthonunkba fogadhattunk egy cso­ dálatos kristálykoponyát. De mi minden történt annak előtte! Fogjuk rá, hogy a „vélet­ len műveként". Egy nappal a kezdés előtt, mivel önkéntesek voltunk, azt a feladatot kaptuk, hogy szerezzük vissza az egyik előadó (Kathleen Murray) elveszett poggyászát.

Olyan izga­

tottak voltunk, mint a gyerekek, amikor a nehéz poggyászt - tele súlyos koponyákkal— végre a kezünkbe adták a reptéren. Mintha bizony felbecsülhetetlen értékű műkincse­ ket bíztak volna ránk, hogy szállítsuk őket rendeltetési helyükre. Fontosságunk tudatát csak izgalmunk múlta felül. Aztán megmagyarázhatatlan jókedv tört ránk, fülig ért a szánk.

Ugyanakkor erősnek és magabiztosnak is éreztük magunkat, és magától értető­

dőnek vettük, hogy ilyen fontos feladattal bíztak meg minket aznap este. Miután a poggyászt visszaszolgáltattuk jogos tulajdonosának,

váratlanul ért minket

a kedves Kathleen ajánlata, aki mosolyogva közölte, a világ legtermészetesebb dolga, hogy aznap éjjelre hazavisszük az egyik koponyáját. Egyedül annyit kért, hogy reggel időben legyünk ott vele a konferencián. Ez az ajánlat zavarba ejtően nagylelkű volt, olyannyira, hogy először alig hittünk a fülünknek. Hisz Kathleen egy napja, ha ismert minket! Mindössze pár szót váltottunk, és tessék, égi derűvel ránk bízza legdrágább kincsét! Mondanunk sem kell, éreztük, hogy ennek így kellett történnie, és nem másként. Bárcsak mindig ennyire kezünkre játszanának az események! Sajnos azonban a leg­ több ember nem hallgat a belső hangjára, amely a helyes útra vezérli. A jádekoponyát választottuk

vendégnek,

úgy is

mondhatnám,

őurasága jött hozzánk

vendégségbe.

Megrendítő volt arról értesülni, hogy e különleges ősi koponyát hangok közreműködésé­ vel alkották. Megható tudni, hogy a zene, a hangok és a különböző zeneszerszámok ilyen kitüntetett szerepet kapnak az életünkben... Hazatérve oltárunkra helyeztük a kristálykoponyát — angyalok, és távol-keleti jelképek közé,

Krisztus-relikviák

mivel mind egyformán fontos nekünk. Aztán tisztelettel

néztük a koponyát, és közben arra gondoltunk, hogy csodák az élet bármely pillanatá­ ban történhetnek. Az egész éjszaka valahogy nem evilágian izgalmas és örömteli volt. A

teljesség kedvéért gyertyákat gyújtottunk,

majd hirtelen

ötletnek engedelmeskedve

kézbe kaptuk az összes komoly és komolytalan zeneszerszámot, amit csak találtunk a

ház körül: volt köztük gitár, tibeti csengő és afrikai kálimba. Igazi „ünnep" volt ez. Ké­ ső éjjel tértünk nyugovóra. Az ősi koponyát az ágyunk mellé helyeztük, mély álomba

majd nyugodt,

merültünk.

Másnap reggel elképedve láttam, hogy a koponya alapszíne és rezgése megváltozott. Láthatóan világosabb lett, és amikor kézbe vettem, melegebb, nyugodtabb érzés járt át. Bennünk magunkban és körülöttünk könnyű,

harmonikus energiát érzékeltünk,

mint­

ha ketten együtt valami csodálatos, mély élményt éltünk volna át. Az eszem mindeköz­ ben semmi ilyenre nem emlékezett. De nem is ez a fontos. A lényeg az, hogy valamiféle földöntúli boldogság állapotába kerültünk, amelynek a lefestésére nem találok szavakat. Belső sugallatnak engedelmeskedve ezúttal más

úton

közelítettük

meg a fesztivál

színhelyét. A hosszabbik utat választottuk, a Városligeten keresztül mentünk. A Hősök terére érve késztetést éreztem, hogy kibontsam a koponyát a csomagjából, és megmutas­ sam neki a teret. Egész pontosan az arkangyalt kellett megmutatnom neki, amely a Honfoglalás emlékművét koronázza meg. sebességével vezetett —

Ezután — mialatt a férjem egy turistabusz

én fejem fölé emeltem a koponyát, és hagytam, hogy rámosolyog­

jon Budapest szívére, népünk e fontos, védelmező jelképére. Emlékezetes, boldog pilla­ natai voltak ezek a fesztiválnak! E rövid városnéző séta után visszaadtuk mélyen tisz­ telt

vendégünket gondviselőjének,

Kathleennek

és partnerének,

hogy folytathassák

munkájukat, és segíthessenek a rászorulókon. A rendezvényen a vártnál jóval többen vettek részt. Az ország minden szegletéből sereglettek az érdeklődők. Az előadók lelkesen és odaadóan adták elő mondandójukat, s tartották meg a műhelymegbeszéléseket és a páratlan tanácsadásokat. Személy szerint két műhelymegbeszélésen vettem részt. Két szélsőséges stílust és megközelítést képvisel­ tek,

mindazonáltal mindkettő nagy élmény volt,

meg bennem.

és mély érzelmi húrokat pendített

Kathleen Murray összejöveteléből a felszabadító meditációt emelném ki,

amelyet sámándobok kíséretében varázslatos hatását.

vezetett,

emellett pedig a jelenlévő kristálykoponyák

Sue Kitts a British Museum régi kristálykoponyájának üzenetét

fejtette meg a számunkra. Ismételten

köszönünk mindent! Hamarosan

újra

találkozunk!

Szemerey Melinda kiegészítő megjegyzései Kérdés: Melinda, miért érezted, hogy meg kell rendezned ezt a budapesti fesztivált? Melinda: Ügy látom, hogy a magyarok roppant nyitottak a kristálykoponyák energiájára. Azt is tudom, hogy hazánk a világ szívcsakráján foglal helyet. Ezért éreztem azt, hogy a koponyák nem csupán a magyarok szívét érintik meg, de az összes földlakóét is,

hogy szeretetet és békét sugározzanak szerte a világon.

K: M i t vártál az első magyar fesztiváltól? M: Igyekeztem minél több embert elérni, ezért szerencsésnek érezzük magun­ kat, hogy a fesztivál nagyobb léptékű lett, mint álmodtam. Két-háromszáz főre számítottunk, a végén pedig ennek több mint a kétszerese jött össze!

K: És mi a helyzet a szép számú önkéntessel? Ok honnan érkeztek? M: Az előkészületek közben rengeteg olyan emberrel találkoztam, aki önkén­ tesnek ajánlkozott, némelyeket korábban nem is ismertem. Ezek a kitűnő embe­ rek mind készségesen és nagylelkűen segítettek, hiszen pénzt nem kaptak. Annyi volt a jutalmuk, hogy ingyen vehettek részt a rendezvényeken, és egy nappal ko­ rábban találkozhattak az előadókkal meg a koponyáikkal. K: Történt valami említésre méltó a fesztivál befejezése után? M: Tömérdek csodálatos eseményről számolhatok be. Találtak például egy új kristálybarlangot a budai hegyekben. Ezek a hegyek a város szívében terülnek el, és sok értékes kristályt zárnak magukba. Mindezt mostanában kezdik kutatni, de egyelőre a kristályok kora nem ismert. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy több mint ezerévesek. Amúgy sok visszajelzést kaptunk a fesztivál részvevőitől arról, milyen jól érezték magukat, és hogy a találkozás a kristálykoponyákkal az egész életüket megváltoztatta. A fenti tények arról tanúskodnak, hogy a magyarok nyi­ tottabbak lettek a kristályenergiákkal szemben. Tökéletes hely ez arra, hogy fényt és szeretetet küldjünk szét minden földlakónak. Melinda felvette DVD-re a fesztivált, hogy azok is láthassák, akik nem lehettek jelen. Fellelhetőségéről bővebben a függelékben.

A kristály koponyák és Magyarország — a szerzők személyes

megjegyzései

a

magyarokhoz

B l u e A.r row R a i n h o w Drága magyarok! Először 2007-ben jártunk az önök gyönyörű országában. Azon­ nal otthon éreztem magam, úgy is mondhatnám, otthonos energiákat érzékel­ tem. Némelyik országgal így vagyok; bizonyára egyik korábbi életemből tűnik olyan ismerősnek. Többek között ezért vágytam olyan régóta Magyarországra, amely már kislányként, kilencévesen az utamba került. Az iskolában színdarabo­ kat adtunk elő a felsősökkel együtt. Én csak kis szerepet kaptam, az egyik favágó feleségét alakítottam. A lányok mind eredeti német ruhát kaptak jelmeznek, de az enyém rövidnek bizonyult. Belebújtattak hát egy, a többiekétől merőben külön­ böző és sokkal szebb öltözékbe, ami nekem is jobban tetszett. Más választás nem is nagyon volt, a lényeg azonban az, hogy a ruha Magyarországról származott. És én voltam az a szerencsés kislány, aki viselhettem! A darab végén alig akartam visszavenni a saját ruháimat. Valószínűleg élhettem magyar földön, hogy mindez ennyire vonzott. Még ma is, több mint negyven év múltán, kedves emlék nekem ez a „magyar kapcsolat". 2007-ben azután módomban állt a jelen életemben is visszatérni ebbe az or­ szágba, mivel Szemerey Melinda Joshuával együtt meghívott a kristályfejek csa­ ládjának tagjaként az önök gyönyörű országába. Sok kristálybarátunk szívesen ve-

lünk jött volna, de mivel legfeljebb húsz kilót vihettünk magunkkal, választa­ nunk kellett, melyiküket ajánljuk fel az önök szolgálatára. Persze az otthon ma­ radtak is munkálkodtak valamennyiük javára, csak éppen Hollandiából. Izgatottan vártam a „viszontlátást" az önök hazájával, s éreztem, mint növek­ szik szívemben az iránta érzett szeretet. Már hetekkel az utazás megkezdése eló'tt egész lényemet átformáló energiákat kaptam a Mindenségtó'l. Ezek készítettek fel, hogy visszatérjek a világ egyik legdrágább és legszeretteljesebb vidékére, ame­ lyet most Magyarországnak neveznek. Amikor április 20-án megérkeztünk, az volt az érzésem, hogy hosszú távollét után végre hazaértem. Nagy békesség töltött el, és könnyekre fakadtam a reptér­ ről Melinda és István otthona felé tartva, akik egy hétre láttak vendégül minket. Repestem az örömtó'l, hogy végre magyar földön lehetek. Olyan boldog voltam, hogy meg kellett csípnem a karomat, nem álmodom-e. Csaknem ugyanolyan ér­ zés volt, mint amikor 1999-ben először látogattam el Finnországba. Mindkét esetben otthonos energiákat éreztem, amelyek boldoggá tettek, s a legszívesebben tovább maradtam volna. Elsó' magyarországi látogatásunk egyszerűen mesés volt, hála az itteniek ven­ dégszeretetének. A legbámulatosabb az volt, hogy a magyarok roppant nyitottak kristálybarátainkkal szemben. Eló'adásainkon a közönség kíváncsian hallgatta a közismert, régebbi kristályfejek történetét, és örvendeztek a magunkkal hozottak látásának. A kezeléseken élvezték, hogy magukra maradhatnak velük. Mi is elsó'sorban ezért jöttünk Magyarországra. Ahogyan a kristályfejek is örültek, hogy segíthet­ nek az önök népének jobban megnyitni a szívét, megnyílni önnön kiteljesedése számára, és emlékezni arra, hogy mindannyian egyek vagyunk a teljesség felé ve­ zető Fényúton. Joshuával rengetegszer megtapasztaltuk, milyen szeretetteljesek és együttérzőek tudnak lenni ezek a kristálylények, milyen készségesen segítenek kinek-ki­ nek visszaemlékezni a lényében lakozó szeretetre és igaz valójára. Ha beszélhetek egyáltalán kristálybarátaim nevében, hát elmondhatom, hogy azok, akik ezúttal velünk tartottak, imádtak magyar földön lenni, és találkozni az önök vendégsze­ rető népével. Élvezték azokat a szent helyeket is, ahová a kedves Pintér Erikával és az ő két ismerősével ellátogattunk. Elvittek minket, Joshuát, a kristályfejeket és engem Budapest környékének egyik nagy energiájú helyére, Pilisszántóra. A mai napig kellemes emlékeket őrzünk erről a kirándulásról. Amikor elérkezett a búcsú ideje, magamban azért fohászkodtam, hogy ne utol­ jára járjak ebben a gazdag múltú országban. A kívánságom már ugyanezen év ok­ tóberében teljesült, mert Melinda és önkéntesei csodálatos kristályfej fesztivált rendeztek, amelyre minket is meghívtak (ahogyan erről korábban már volt szó ebben a fejezetben). Rajtunk kívül számos gondviselő szerepelt a meghívottak kö­ zött ezen a kétnapos közös ünnepen. Második látogatásunk szintén csodálatos, különleges esemény volt. Egy hétig laktunk egy szállodában a Várnegyedben, ami olyan volt, mint egy álom. Kristály-

barátaink, Joshua és én nagyszerűen éreztük magunkat a sok új ismerős társaságá­ ban, nekem különösen a sámán dobosok tetszettek. Hálás voltam, hogy előadáso­ kat és kezeléseket tarthatok ezen a fesztiválon, amelyre váratlanul sokan jöttek el. Természetesen alig várom, hogy újból Magyarországra jöhessek, és viszontlás­ sam időközben megismert nagyszerű barátainkat. Mindenki önök közül, akivel személyesen találkoztam, mélyen megérintette a szívemet. Nagy az önök spirituá­ lis öröksége. Olyasvalami ez, amire büszkék lehetnek, és amit táplálniuk, nevelni­ ük kell magukban. Kérem, vigyázzanak nagy energiájú helyeikre, mivel ezek való­ di kincsek, amelyekkel nem sok ország dicsekedhet. Kivált a mai időkben, amikor az ember kizsákmányolja és kizsigereli bolygónk nagy részét, elpusztítva a termé­ szet energiáit. Még annyit szeretnék mondani, hogy remélem, folytatják ezt a gyönyörű munkát: belső Énjük, az önökben élő szeretet és igazság megnyitását. Osszák meg ezt a szívbéli tudást mindazokkal, akiknek van fülük a hallásra, és bölcsen fel tud­ ják használni az önök szívből és lélekből fakadó bölcsességét. Osszák meg mások­ kal felismeréseiket és élményeiket, látomásaikat és álmaikat, és ezzel nagyot lép­ nek előre a magasabb rezgések felé vezető csodálatos, személyes útjukon. Olyan út ez, amelyet manapság valamennyien végigjárunk. Kérem, segítsék egymást, s működjenek együtt szeretetben és egyetértésben, hogy béke és világosság legyen erőfeszítéseik jutalma. Vezérelje önöket ez abban a nagy átalakulásban, amely az egész világra vár. Dolgozzanak csoportokban, mert a csoport erősebb, mint az egyes ember. Már maga a közösség vállalása is bizton megnöveli majd az önök gyönyörű országának rezgésszámát, amely máris ízig-vé­ rig spirituális. Személy szerint úgy érzem, ezzel segíthetjük a Földanyát is, aki most vajúdja ragyogó új jövőnket. Végül, de nem utolsósorban a világ kristálycsaládja nevében köszönöm, hogy magyarul is megjelenhet ez a kristályfejekről szóló könyv. Szívembe fogadtam va­ lamennyiüket, önöket, olvasókat és a magyar népet, ahogyan a kristályfejek köré­ nek tagjai is. Hálásan köszönjük, hogy ellátogathattunk hazájukba, és e kötet ré­ vén elmondhattuk önöknek magyarul a kristályfejekről szóló történeteket. Hálás szeretettel: Blue Arrow Rainbow - Sas Asszony

Joshua S h a p i r o A magyarokra és Magyarországra vonatkozó érzéseimet jószerével már tolmácsol­ ta önöknek társam, Blue Arrow Rainbow. 0 a mi kristálykoponya (kristályfej) csapatunk érzelmi felelőse, én inkább a gondolkodó vonalat képviselem. Min­ denképpen el kell azonban mondanom — bármilyen hihetetlenül hangzik is (re­ mélem nem) —, hogy bár bejártam Európát, mégis itt éreztem magam a leginkább itthon. Hadd fejtsem ki a magam elemző módján, miért.

Érzékeny vagyok az energiákra... ez első számú spirituális képességem. Van néhány hely a világon, ahol nagyszerűen érzem magam, s ahol belső adottságaim is megsokszorozódnak. Nagyon vonz például Anglia délnyugati része, a maga ősi köveivel, romjaival és gabonaköreivel. Dél-Amerikában Perut és Brazíliát kedve­ lem, kivált Brazíliában érzem magam otthon (2008 májusában jártam itt). Szere­ tem, ahogy az emberek egymással viselkednek, amilyen nyájasak és barátságosak, ahogyan összeölelkeznek. Minden gesztusuk a szívükből fakad. Magyarországra érve, amelyről amúgy alig tudtam valamit, szintén igen erős energiákat érzékel­ tem, amelyek leginkább a földből, a Földanyából sugároztak. Három látogatásom alkalmával csaknem ugyanolyan meleg fogadtatásban részesültem, mint Brazíliá­ ban: szívből jövő, baráti energia volt ez. Emlékszem, a gépen, a fesztiválról hazafelé menet még a mécses is eltört. Igen, férfitársaim, néha mi is sírhatunk bánatunkban vagy örömünkben. Szomorú vol­ tam, hogy el kell hagynom Magyarországot, amelyet mélyen megszerettem. Cso­ dálatos élmény volt találkoznom a fesztivál résztvevőivel, az önkéntesekkel, a sá­ mán dobosokkal, valamint a szervezőkkel (Melinda és hozzátartozói tágabb csalá­ dunk tagjai). Külön szomorúság volt, hogy ez az egész mindössze néhány napig tartott. Az azonban örömmel töltött el, hogy láttam, amint az emberek moso­ lyogva távoznak a fesztiválról. Nekünk is nagyszerű érzés volt együtt dolgozni új magyar barátainkkal, akikkel első ízben működtünk ilyen szorosan együtt, s kö­ zösen létrehozni ezt a nagyszerű összejövetelt, amely minden jelenlévőt felvilla­ nyozott. Ami engem illet, sokakat felismertem a lélek szintjén. Hogy honnan tu­ dom ezt? Ilyenkor azonnal megnyílik a szívem, és nagy öröm tölt el. Eszerint lélekcsaládomból sokan élnek magyar földön. Egy napon talán itt rendezhetem be európai székhelyemet, létrehozva kutatóközpontunk egy képviseletét. Az én sze­ memben tehát Magyarország Európa Brazíliája (egyébként is úgy érzem, sajátos kapcsolat áll fent e két ország között). Különösen lenyűgözött, milyen hevesen érdeklődnek a magyarok a kristályko­ ponyák iránt. 2007 decemberében és 2008 januárjában, amikor különböző össze­ jöveteleken vettem részt, úgy éreztem, nagy hibát követtem el, amikor magam­ mal hoztam öt koponyát, mert nem élvezhettem látogatóként a rendezvényeket, ehelyett a koponyákkal kellett dolgoznom és róluk beszélnem. Bárhol fordultam meg azonban az országban, kíváncsian és érdeklődve fogadtak. Köszönöm bará­ tomnak, Eszternek (nővérem volt ő egy előző életben), hogy elvitt a Pilis szent hegyeibe, Dobogókő környékére, vagy az ún. „verőkőhöz" (egy korábbi látogatá­ som során, egy másik barátom közreműködésével ide helyeztem az összes kris­ tályfejet, hogy dolgozzanak össze, és egyesítsék erőiket). Amikor együtt meditál­ tam az öt kristálykoponyával, Eszter előtt megjelent egy „arany" koponya. Én ugyan nem láttam, de hatalmas energiák jelenlétét éreztem, és arra gondoltam, ez az aranykoponya valahogyan eljön a fesztiválra. Az egyik résztvevő szintén látta egy látomásban, és Blue Arrow Rainbow is közel érezte magához. Emlékszem, amikor a Crystal Skull Chronicles című íráson dolgoztam az Enterprises nevű hon­ lap számára (lásd függelék) — ez a tizenhárom koponya világbékét elhozó egybe-

gyűléséről szólt -, valamiért úgy döntöttem, hogy az egyik Magyarországon le­ gyen elrejtve. Hiszek tehát abban, hogy részben azért szólított ide a sors, mert valószínűleg egy vagy több meglehetősen régi kristálykoponya rejtőzhet valahol errefelé. Talán e föld sajátos energiái miatt hozták őket ide egykor. Talán e vidék különleges spi­ rituális központ lehetett Atlantisz idejében. S bár az önök földjét sokszor meg­ szállták, mégis erősen kötődnek ősi sámánisztikus hagyományaikhoz és eleik hit­ világához. Néha kételyeim támadnak, ugyan mit tud tenni egy kis ország a világ­ békéért. Belső hangom mégis azt súgja, Magyarország igen fontos szerepet játszik majd a jövőben, és rendkívüli feladatok várnak rá. Tehát, drága magyar családom! Én ugyan csak kívülálló vagyok, mégis el kellett mondanom mindezt, és higgyék el, van igazság a szavaimban! Végül, igen, én is éltem korábban magyar földön. Akkori apámat ma spirituális vezetőmnek tartom. Helyszűke miatt rövidre fogom a mondandómat, s majd későb­ bi előadásokon fejtem ki bővebben. Ki tudja, talán csak a képzeletem játszik velem. Legyen elég annyi, hogy a nevezett férfiú volt az apám az 1800-as években, aki ma is kalauzom, amikor zenélek. Van például egy dal, amelyet el szoktam énekelni az elő­ adásaimon, s ami a fesztivál dala is lett. A végén a közös, nagy családról énekelünk, s az új dallam közvetlenül a holland fesztivál előtt született meg bennem. Amikor idá­ ig érünk, rendszerint annyira magával ragad a muzsika, hogy muszáj a közönség közé mennem (aki ott volt a fesztiválon, bizonyára emlékszik rá). Szóval, az az ér­ zésem, ezt az új dallamot spirituális atyám sugalmazta nekem, aki magyar földön született. Budapesten járva meg szeretném nézni az emlékmúzeumát. Két akkori nővéremmel is találkoztam, mindkettőt Máriának hívják. Az egyik el tudja játsza­ ni a zenét, amit apám írt, s még arcvonásai is hasonlítanak hozzá. Valahányszor te­ hát magyar földön járok, apám ott van körülöttem. Remélem, büszke a fiára, fő­ ként, mert igyekszem felébreszteni honfitársai szívét. Kitalálták már, kiről van szó? Egyszóval szeretem Magyarországot és a magyarokat. Egyik spirituális hazám ez a földgolyón. Bárcsak mindazok nevét beírhatnám a köszönetnyilvánításba, akikkel itt találkoztunk, de kevés erre a hely. Bízzanak és higgyenek magukban, nagy szolgálat vár önökre: meg kell osztaniuk szeretetüket a világgal. Köszönöm, hogy befogadtak minket tágabb családjukba. De miért olyan nehéz a nyelvük? Tudom, hogy ősi eredetű... nos, valamit csak megtanulok pötyögni rajta. Mele­ gen ölelem valamennyiüket!

Személyes élmények és kapcsolat a kristály koponyákkal Amikor Joshua 2007 végén és 2008 elején Magyarországon járt, magánkezelést tartott az őt elkísérő kristálykoponyákkal. Könyvének tervezett magyar kiadására gondolva rendre lejegyezte a történteket, hogy önök is értesüljenek honfitársaik reakcióiról. Az alábbiakban a kezelések kivonatait adjuk közre. Az adatok védel­ me érdekében csak a keresztneveket adjuk meg.

2 0 0 7 . december 1 9 - r Fényudvar Eleonóra,

kristálykoponya:

„Kis

Indián

Hercegnő"

Rózsaszínű fényt látott, meg egy haldokló öregember arcát, s rózsaszín szeretet töl­ tötte el a szívét. Ügy érezte, szereti az egész világot. A meditáció során „Geronimo" szólt hozzá, hogy fogja meg. Közben melegség járta át a tagjait. Ügy érezte, nem először látja ezt a kristálykoponyát, amely valahonnan ismerősnek tűnt számára. Bár nem ezt a koponyát választotta, a továbbiakban is erős energia kisugárzását érezte „Geronimo" felől.

Gyula,

kristálykoponya:

„Geronimo"

A meditáció érdekes volt, mert képeket és szimbólumokat látott. Honvágy fogta el, mint a csillaglényeket. A képek igen szépek voltak - többek között csodálatos fest­ mények élénk színekkel —, s őt közben átjárta a harmónia érzése. Bármilyen tájat lá­ tott, úgy érezte, már járt ott; akár a Földön, akár más világokban. Miközben a ko­ ponyát a meditáció során kezébe fogta, az volt az érzése, hogy igen gyorsan forog jobbról balra. Éva,

kristálykoponya:

„Geronimo"

A meditáció jól sikerült, bár fájdalmas volt. Éva először szépséges tengerparton ta­ lálta magát, ahol delfinekkel játszott. A víz alá merült velük. Látta, milyen szép az óceán mélye, ám a vízből kijutva örült, hogy ismét süt rá a nap, amely éppen le­ nyugvóban volt. Nagyon elszomorodott a gondolatra, hogy elpusztítjuk ezt a sok szépséget. Közben elzsibbadt a csuklója, s egész testét erős energia járta át. Felné­ zett az égre, és tudta, hogy odatartozik (ez a védőpajzsa).

2 0 0 7 . december 2 0 . , Fényudvar Tamás,

kristálykoponya:

„Fény

Kapuja "

Először a zene felmondta a szolgálatot (Joshua szerint a koponya lépett közbe). A meditációt elkezdve ismerős érzés járta át, mintha egyszerre kívül és belül is lett volna. Mindez a jelenbe hozta, nem gondolt a jövővel, a szíve erősen remegett. Delfineket látott, a meditáció idején szívében érezte a világot. Milyennek látta a kristálykoponyákat? Nagyon érdekesnek és különösnek. Olyan érzése volt, mintha gombokat nyomogatna, és a keletkezett erőtér a kopo­ nyák elrendezésétől függne. Felismerte, hogy ennek változtatása más és más ener­ giacsatornát nyit meg. Forgó korongot látott.

Ildikó,

kristáiykoponya:

„Geronimo"

Sajnálta, hogy a meditáció túl hamar véget ért. Ismerte Pachelbel kantátáját, me­ leg energiahullámokat érzett, közben azonban nyugodt maradt. Édesapjára gon­ dolt a meditáció közben. Lilás fényfoltokat látott, mint máskor is meditációi so­ rán, most azonban világosabb árnyalatúak voltak. Ezúttal a foltok azonnal megje­ lentek. A lila foltok nagyobbak lettek. Csak a balján érezte az energiát, holott mindkét kezével fogta a koponyát. A jobbján mégsem észlelt semmit. A szíve eró'sen kala­ pált, még a meditáció után is.

2 0 0 8 . január 3 . , Fényudvar Sára,

kristáiykoponya:

„Geronimo"

Jó érzés volt együtt dolgoznia zenére a koponyával. Úgy érezte, hazaérkezett, mintha réges-régen már ismerte volna a koponya energiáját. A kezelés alatt mé­ lyen el is szomorodott, amiért nem értik meg. Siratta bolygónk jövó'jét. Ö ezért küzd és a világot elrontó gonoszság ellen — mondta. A meditáció során úgy érezte, hogy napjainkban sokan születnek újjá Atlantiszból, hogy elsajátítsák a helyes életvitel alapjait.

Ilona,

kristálykoponya:

„Kis

Indián

Hercegnő"

Először vizet vagy óceánt látott, érezte a hullámok ritmusát. Aztán egy jelkép je­ lent meg előtte, amely vagy Németországhoz, vagy Pachelbel német zeneszerzőhöz köthető. Ekkor nagy békesség töltötte el. A testét és a száját melegebbnek, az ujjait ellenben hűvösebbnek érezte. A teljes koponyája felforrósodott a meditáció alatt. A kezelés során meglátogatták galaktikus testvérei, a jobbján érezte őket. Megnyi­ tottak előtte egy csillagkaput. Szellemalakban átadtam neki egy tárgyat, jobb ke­ zemmel helyeztem az ő jobbjába. Talán élt Pachelbel idejében, fiú alakban.

Károly,

kristáiykoponya:

„Samballa"

Tengert látott, amelyen fehér kristály közeledett feléje. Ennek a kristálynak a fé­ nye a Földből származott. Különböző nézőpontokból látta a Földet. Az egészet egy szikláról figyelte. Aztán bement a Föld belsejébe, onnan pedig fel az égre. Amikor innen meglátta a Földet, az középen lebegett. Érezte kezében a koponyát, és az volt a vágya, hogy megvédelmezze. A meditáció messze vitte a testétől.

Ildikó,

kristálykoponya:

„Asgard"

Igen érzelmes volt a kezelés során: hol sírt, hol nevetett, hol meg sóhajtozott, és a szívére szorította vagy a karjában dajkálta a koponyát, máskor megérintette vele a szívét és a torkát. Csak a meditáció végére nyugodott meg, ekkor magában ne­ vetgélve egy dalt zümmögött. A vízben látta magát, de félt a víztől, olyan érzés volt, mintha fulladozna, alig kapott levegőt. Nem látott képeket, haza akart men­ ni, el is indult, de visszafogtuk. Egyszerre érzett szomorúságot, fájdalmat és bol­ dogságot, táncolni vagy mozogni akart. Ö lepődött meg a legjobban ezeken a re­ akciókon.

(Joshua:

nagyon érzékeny volt a kristálykoponya energiájára.)

2 0 0 8 . január 4 . , Fényudvar József,

kristálykoponya:

„Samhalla"

Kellemes volt a meditációja. Tágas tengerparton járt, ahol fehér falat látott magas tornyokkal, ilyen lehetett Atlantisz fővárosa. Egy másik élet fordulópontja volt ez valami életre szóló döntéssel, de akkor rosszul döntött, a belső béke helyett a si­ kert és a hatalmat választotta. Jelenleg is hasonló, keserű döntéssel szembesül. A koponya idővel erősen felmelegedett. Feketén, ezüstösen és kéken villódzó fény­ köröket látott. Miután egy ideje dolgozik képességei fejlesztésén, megkérdezte a koponyától, hogyan folytassa a munkát. Az szelíden válaszolt, hogy jó úton jár.

Kriszti,

kristálykoponya:

„Geronimo"

A meditációját csodálatosnak érezte. Először „Kis Indián Hercegnőt" akarta vá­ lasztani, végül mégis „Geronimo" mellett döntött, mert egész éjjel vele álmodott (Joshua: szemlátomást már a kezelés előtt látta a koponyákat). Az üzenete az volt a számára: „O szabad... én szeretek, és őt is bármikor szeretet várja." Gyönyörű arany madár jelent meg előtte, amelyet egy másik életből ismert. A madár (ő ma­ ga) felrepült a Napba, ahol találkozott Krisztussal. Atszüremlő fényben meditált, ez a fény Krisztus volt. Enyhe rezgéseket érzett a koponya irányából. A kezelés idején a szívcsakrájára helyezte „Geronimót".

Akos,

kristálykoponya:

„Geronimo"

A kezelés fölöttébb zavarosan zajlott. Ákos zöld és fehér villanásokat látott, majd egy vitorlás orrában állt, mint valamiféle hadvezér. Innen vezényelt egy hajóha­ dat, amely egy új földdarab meghódítására érkezett. Aztán egyedül volt a hajón, szélcsend és némaság fogta körül. Ekkor meglátta Krisztust, de csak a fejét, amely

feléje közelgett, majd beleolvadt a koronacsakrájába. Aztán a víz alá merült, meg­ fulladt, majd újjászületett. A következő kép az volt, hogy egy erdőben járt, és tisz­ tást keresett. „Geronimóban" zölden villogó, sötét szempárt látott.

Január 6-i kezelések, előadás Budapest környékén Zsuzsi,

kristálykoponya:

„Samha 11a"

A koponya, akit korábban egy másik alkalommal látott, arra ösztönözte, hogy új­ évkor menjen el egy indián izzasztókunyhóba. Ügy érezte, a koponyáknak közük van Dél-Afrikához. Miközben fogta őket, repülni látta magát. Egy másik korban elfutott egy koponyával, hogy elrejtse. Az előadás során késztetést érzett, hogy megérintse „Samballát". Eközben bizsergett a feje búbja, a szívét pedig nyugalom töltötte el. Orsi,

kristálykoponya:

„Geronimo"

Erős fájdalmat érzett, és felkiáltott. Úgy érezte, a koponya energiát ad át a napfonatának, és ez az energia egyre tovább növekszik; annyira, hogy a végén már fájt. Mindez hozzásegítette, hogy repüljön. Miután a fájdalmát kikiáltotta, az elenyé­ szett. A koponya segítette a repülésben (belül, más dimenziókban).

Detti,

kristálykoponya:

„Kis

Indián

Hercegnő"

Segített lecsillapítani az idegeit, mivel gyakran van migrénje. A koponya feloldott benne egy kellemetlen érzést, segített megszabadulni a fejfájástól, megtisztította a gondolatait, feloldotta belső feszültségét és bizonytalanságait. Szüksége van erre az energiára személyisége erősítésére.

Január 1 2 . , kezelések Gyöngyösön Marika,

kristálykoponya:

„Samballa"

Igen érdekes élményeket élt át. A meditáció kezdetén úgy érezte, mintha önma­ gával harcolna. A végén repült és kiterjedt, a fény útját követve. A koponya kelle­ mesen megmelengette a tagjait. A fényenergiák körkörösen áramlottak a belsejé­ ben, ő pedig eggyé vált mindenfajta erővel.

Katalin,

kristálykoponya:

„Geronimo"

Fölöttébb kellemesen érezte magát, mintha repült volna. Egyszerre háromféle szagot érzett. Kétszer szél csapta arcul (a teremben nem volt semmi ilyen). A ko­ ponya közben felmelegedett (a szél miatt?).

Zoli

(tulajdonos), „Fény

kristálykoponya: Kapuja"

A meditáció alatt szelet érzett, aztán tengerparti fövenyen sétált, s lába a homok­ ba süppedt. Ahogy jobbról balra, majd balról jobbra fordult, zöld és lila színfolto­ kat látott. Először úgy érezte, hideg futkározik a hátán, és még a kezelés után is remegett. Zsóka

(tulajdonos), „Fény

kristálykoponya:

Kapuja "

Erősen pislogott, s maga körül maják és más indiánok energiáját érezte. (Már nem tudom,

beszélt-e erről, de azt hiszem, köze volt Atlantisz papnőihez, s talán még

a feje is átváltozott kristálykoponyává.

Ekkor úgy éreztem,

hasonló a formája,

mint

a Mitchell-Hedges koponyáé.) Nagy találkozásnak érezte ezt, csakhogy nem ember­ rel találkozott, hanem koponyával. Nagy szeretet töltötte el a meditáció során. Is­ merte Pachelbel zenéjét. Visszaemlékezett egy három nappal korábbi álmára, amikor előre megálmodta látogatásunkat. Aztán erősen verni kezdett a szíve, és elsírta magát. Nem tudta, miért sír, de jó érzés volt, és kellemesnek érezte a maga számára a kezelés energiáit. Valamiféle anya-gyermek kapcsolat is szóba került.

Összegzés Nos, reméljük, tetszett ez a fejezet, amelyet külön a magyar kiadás számára írtunk, s másutt nem is tesszük közzé. Mindkettőnk számára világos, hogy Magyarország a világ legfontosabb helyei közé tartozik, amelynek különleges kapcsolata van a kris­ tálykoponyákkal. Izgatottan várjuk a hazájukkal kapcsolatos új fejleményeket. Egy szikrányit sem kételkedünk abban, hogy a kristálykoponyák - akik maguk is élnek és éreznek — szeretnek ide jönni. Előbb-utóbb arra is választ kapunk, van-e itt el­ rejtve egy vagy több igen régi vagy ősi kristálykoponya, vagy sem. Ha szeretnének segédkezni későbbi rendezvényeink lebonyolításában, kérjük vegyék fel velünk a kapcsolatot (elérhetőségünkről a függelék tájékoztat). Azok­ kal is szívesen váltunk eszmecserét, akik élményeiket, tapasztalataikat és felisme­ réseiket szeretnék megosztani velünk. Ha eddig még nem láttak közelről kristály­ koponyát, pedig erős késztetést éreznek erre, vegyenek részt valamelyik rendezvé-

nyünkön, vagy jöjjenek el magánkezelésünkre. Még egyszer szívünk mélyébó'l kö­ szönjük, hogy megismerhettük hazájukat, és ilyen nyitottan fogadták kristályba­ rátainkat meg bennünket. A következő fejezetben egészen más irányban indulunk el. A személyes él­ mények immár tudományosan megalapozott vizsgálatoknak adják át a helyü­ ket, amelyek segítenek megérteni, miért hatnak ilyen átütően a kristályko­ ponyák az emberekre. Mi is magunkra öltjük most a tudósok fehér köpenyét, hogy választ találjunk erre a kérdésre. Lássuk, mit mond a tudomány a kristály­ koponyákról!

9- FEJEZET

A

E

KRISTÁLYKOPONYÁK KUTATÁSA

leddig arról számoltunk be könyvünkben, miféle élményei voltak azoknak a legkülönbözó'bb embereknek, akik a kristálykoponyák közelébe kerültek.

Felmerül azonban a kérdés, megvizsgálta-e valaki is tudományosan a velük kapcso­

latos furcsa jelenségeket, hogy jobban megértsük ó'ket? A válasz: néhányan igen, bár nem túl sokan. A tudós- és régészvilág érdekló'dése csaknem a nullával volt egyenló'. Ezért a magunk részéró'l személyes ügyünknek tekintettük az ilyen irányú vizsgálódást. Több mint három év leforgása alatt (2000-tó'l 2002-ig) néhány ame­ rikai és európai szponzor nagylelkűségének hála, különböző' elektronikus eszkö­ zökhöz fértünk hozzá, így számos kísérletet végezhettünk a World Mystery Research Center égisze alatt. Ezekkel természetesen 2002 után sem hagytunk fel. A fejezet elején röviden áttekintjük mások — magánszemélyek és csoportok — kulcsfontosságú kutatásait 2002-t megelőzően, majd rátérünk saját eredménye­ inkre, s összegezzük az ezekből levonható következtetéseket. Nem lehetetlen, hogy ez a fejezet könyvünk legfontosabb lapjait foglalja magában.

A

kutatás

2000 előtt

Az első érdemi vizsgálatra Angliában került sor 1936-ban. A Nagy-Britanniában és Iroroszágban működő Royal British Antropological Society megvizsgálta az akkor egyedül ismert két emberi anatómiájú kristálykoponya - a British Museum koponyája és a Mitchell-Hedges koponya - alakját és küllemét. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy mezoamerikai kultúrák munkái. Véleményünk szerint ez merő találgatás volt, s nem is kellett hozzá túl sok fantázia, mivel mindkét ko­ ponya - a látszat szerint legalábbis - Közép-Amerika indián lakta területeiről ke­ rült elő. Elkészítésük pontos módjára a kutatóknak nem volt válaszuk. Formai je­ gyekre alapozva úgy vélték, először a British Museum koponyáját alkották meg az indiánok, majd amikor kézművességük magasabb fokra jutott, akkor faragták ki a Mitchell-Hedges koponyát. Szempontunkból ennek a tanulmánynak az érdeme mindenekelőtt az, hogy a tudós- és régészvilág egyáltalán figyelemre méltatta a kristálykoponyák rejtélyét. A következő jelentős vizsgálatokat 1964 hozta el. Anna Mitchell-Hedges, a Mitchell-Hedges koponya tulajdonosa hat évre átadta vizsgálódás céljából a ko­ ponyát Frank Dorland múzeumi kurátornak. 1970-ben Mr. Dorland a San

Francisco-i székhelyű Hewlett Packardhoz vitte a koponyát elemzésre. Ez idő tájt ez volt a világ egyik élvonalbeli kristálylaboratóriuma. A cég kutatói különböző vizsgálatok elvégzése után kijelentették, hogy a Mitchell-Hedges koponya csodá­ latos példány. Azt is megállapították, hogy mind az alsó állkapocs, mind pedig a cranium ugyanabból a kristálydarabból származik. Számításaik szerint a modern kor technikai színvonalán is legalább háromszáz évet venne igénybe a megmun­ kálása. Néhány év múlva aztán megjelentek a gyémánthegyű köszörűk. Napja­ inkban ezért az ősi koponyák viszonylag rövid idő alatt lemásolhatók. Kérdés azonban, hogy a természeti népek hogyan faragták ki a maguk kezdetleges szer­ számaival az ősi kristálykoponyákat? Frank Dorland tanulmányozás céljából több öntvényt is készített a gondjaira bízott koponyáról. 1986-ban elküldte az egyiket egy szabadúszó írónak, történe­ ti művek szerzőjének, Frank Josephnek. Mr. Joseph úgy érezte, amennyiben ar­ cot - egyfajta „fantomképet" - lehetne felvázolni az öntvény alapján, az sokat el­ árulna a koponya alkotóiról. Ezért elküldte az öntvényt egy New York-i törvény­ széki orvosszakértőnek és nyomozónak, Frank Domingónak. Mr. Domingo ennek alapján egy fiatal indián nő arcát rajzolta meg. Az arc alátámasztotta Mr. Joseph feltevését, miszerint a Mitchell-Hedges koponya modellje talán egy pri­ mitív kultusz papnője lehetett. Itt jegyezzük meg, hogy Domingo nyomozó raj­ za a megszólalásig hasonlított ahhoz az archoz, amelyhez Mr. Dorland termé­ szetfeletti sugallatként jutott, és később le is rajzolt a Mitchell-Hedges koponyá­ val meditálva. 1996-ban Chris Morton és Ceri Louise Thomas dokumentumfilmesek és szer­ zők speciális kísérletsorozatban vettek részt a londoni British Museum szervezésé­ ben, amely az odagyűjtött közismert kristálykoponyákat vizsgálta. Megengedték nekik, hogy a kutatások idején filmezzenek, s ezt az anyagot közismert televíziós dokumentumfilmjükbe - Mystery of the Crystal Skulls — is beépítették. Több kris­ tálykoponya - „Max", „Sa-Na-Ra", valamint a British Museum példánya - is sze­ repelt a kísérletben, továbbá egy nagydarab, üreges koponya, amelyet névtelenül küldött el valaki a washingtoni Smithonian Museumnak. És ott volt még a „Fe­ szület koponyája", egy kisebb, tiszta kvarcból való mexikói darab, amelynek öreg­ lyukába kristályfeszület illeszkedett. A kontrollkoponyát a németországi IdarOberstein egyik mestere faragta ki a közelmúltban. A vizsgálat gerincét a koponyák felületéről készült műanyag öntvény jelentet­ te. Az öntvényen nagy felbontóképességű mikroszkóppal keresték a megmunká­ lás nyomait. A kutatások lezárása után a múzum személyzete minden egyes meg­ vizsgált kristálykoponyát külön értékelt. A legtöbbet mai készítménynek mond­ ták ki, csupán a „Feszület koponyáján" találtak régebbi vésőnyomokat az újak mellett. A fent említett két ősi koponyáról a múzeum nem volt hajlandó véle­ ményt mondani. Morton és Thomas könyvükben megírták, hogy a vizsgálati eredmények megválaszolatlan kérdéseket hagytak maguk után, s különben is, az alkalmazott eljárások nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy érdemben nyilatkozza­ nak a koponyák koráról.

Végül röviden szólni szeretnénk a Nemzetközi Kristálykoponya Társaság érde­ meiről is, amelyet az azóta elhunyt „Nick" Nocerino alapított 1944-ben. A társa­ ság volt a világ első olyan szervezete, amelyik komolyan megkezdte a kristályko­ ponyák tanulmányozását, s az évek során változatos kísérleteket kezdményezett a témában. Az eredmények egy részéről a Mysteries ofthe Crystal Skulls Revealed cí­ mű kötet is röviden beszámolt, amelynek társszerzői Mr. Nocerinón kívül Miss Sandra Bowen és Joshua voltak. A társaság kutatásainak egy részét nem hozta nyilvánosságra, ez még várat magára. Mielőtt rátérnénk kísérleti eredményeink taglalására, ejtsünk néhány szót az in­ dítékainkról is. Legfőbb célkitűzésünk, kérdésfeltevésünk az volt: Vajon mérhető-e a hatás, amelyet egy-egy kristálykoponya gyakorol a jelenlétében tartózkodó vagy őt megérintő emberre? Az évek során számtalan visszajelzést kaptunk a világ minden tájáról mindazoktól, akikre mély hatással volt az aktiváltnak mondható koponyákat övező erőtérféleség. Kérdéseink megválaszolására olyan elektromos mérőműszerek­ kel dolgoztunk, amelyeket napjainkban az orvosi diagnosztikában alkalmaznak. Va­ lamennyi kísérleti alanyunkat kitettük egy kristálykoponya hatásának, majd felje­ gyeztük a kísérleti eszközök által jelzett statisztikai eredményeket. Reméltük, hogy a kísérletsorozat előmozdítja a kristálykoponyák működésének mélyebb megérté­ sét, és közelebb visz a rejtély megoldásához, hogy vajon miért segítenek oly sok emberen fizikailag, érzelmileg és szellemileg, felébresztve spirituális adottságaikat. A fejezet szokatlan véget ér. Beszámolunk ugyanis arról, hogy titkos kódokat, rejtjelezett üzeneteket fedeztünk fel a kristálykoponyákkal kapcsolatban. Nem akarjuk itt lelőni a poént, annyit jegyzünk meg mindössze, meggyőződésünk, hogy egyszer majd a meglévőnél fejlettebb eszközökkel közelebb férkőzhetünk a kristálykoponyák talányához, és megérthetjük, valójában mit is képviselnek. Ejtsünk mindenekelőtt néhány szót kutatóközpontunkról.

World Mystery

Research

Center

Ez a nonprofit szervezet 2001 januárjában jegyeztette be magát. Székhelyünket az Amerikai Egyesült Államokban, Illinois államban rendeztük be. Célunk, hogy megismertessük a nagyközönséggel tudományos kutatásaink eredményeit. Min­ denekelőtt a nagyvilágban fellelhető rejtélyek titkait kutatjuk, részben hagyomá­ nyos kísérleti, részben paranormális módszerekkel. A kristálykoponyák mellett földönkívülieket, bibliai kódokat, gabonaköröket, jóslatokat is tanulmányozunk. Jótékonysági intézményként, alapítványként működünk, mert ebben a formá­ ban kapjuk a legnagyobb támogatást programjainkhoz és sokoldalú tevékenysé­ günkhöz. Hiszünk abban, hogy a megcélzott talányok sajátos tudást és informá­ cióhalmazt rejtenek, amelyek valamiért az idők kezdete óta hozzájuk kötődtek. Ha megértjük és megfejtjük ezeket a titkos üzeneteket, reményeink szerint végül békésebb világot teremthetünk. Abban is bízunk, hogy a közeljövőben testvérin­ tézményeket hozhatunk létre a világ több pontján.

Kísérleteink és mérőműszeink részletes ismertetése előtt az alábbiakat bocsát­ juk előre: Kutatásaink egyelőre kezdeti fázisban

vannak. A

kristálykoponyák érdemi tesztelé­

séhez több száz vagy több ezer kísérleti személyt kell megvizsgálnunk a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből és korcsoportokból. A rendelkezésünkre áll idő és anyagi források korlátai miatt egyelőre mindössze feltevéseink vannak, amelyek igazolására a kísérletek számottevő kiterjesztését ajánljuk. adományozóinak,

s

Itt

ne feledkezzünk

mondunk

köszönetet az

meg kísérleti

alanyaink

elektromos

műszerek

nagylelkűségéről sem.

Azért is tudtuk nyélbe ütni kutatásainkat, mert viszonylag rövid idő alatt tömeges ön­ kéntes segítette munkánkat.

Nehézségeink dacára máris roppant izgalmas és sokatmon­

dó eredményekkel büszkélkedhetünk,

ami további serény munkára sarkall.

Reméljük,

hogy beszámolóink a tudományos világ érdeklődését is felkeltik majd, akár, hogy alátá­ masszák, akár, hogy megcáfolják azokat. Végül határozottan kijelentjük, hogy az adatok, amelyekre hivatkozunk, egy­ től egyig valósak, és semmiféleképpen nem módosítottuk vagy kozmetikáztuk azokat. Kutatásainkat egy gyermek kíváncsiságával kezdtük, aki megkérdezi: „Mi történik, ha ezt vagy azt kipróbálom?" 4 1

Merid ián stresszvizsgáló készülékek Hogyan

műhödneh?

A teljesebb megértés érdekében meg szeretnénk vitatni Dennis W. Remington amerikai orvos: A History of Electrodermal Testing című értekezését. A munka át­ tekinti a meridiánokon alapuló orvoslás történetét. Az alábbiak talán megvilágít­ ják, miért koncentráltuk vizsgálataink legjavát erre a fajta műszerre. Dr. Remington elmondja, hogy a 19. század közepén számos orvos gyógyította betegeit elektromossággal (delejezéssel). Az orvostudomány ezt követően újra meg újra felfedezte az eljárás eredményességét, akár valamiféle kórfolyamatról, akár fizikai sérülésről volt szó. A 20. század eleje megkérdőjelezte a módszert, amely ellen a hivatalos orvoslás heves támadásokat intézett, erkölcstelen kuruzslásnak bélyegezve. Az amerikai orvosi kamara, az M D A végül mindenestől be is tiltotta ezt a kezelési módot. Az 1950-es évek elején egy német orvos, Reinhold Voll azután kifejlesztette az első elektromos mérőműszert, amelynek a segítségével ki lehetett mutatni a kéz-

és a lábfej akupunktúrás pontjait. Mondanunk sem kell, hogy a kínaiak és a japá­ nok évszázadok óta gyyógyítanak akupuntúrával és akupresszúrával. Amint lát­ tuk, a nyugati orvostudomány csak rövid ideig volt hajlandó tudomásul venni a meridiánrendszer létezését. Dr. Voll azonban kimutatta, hogy amikor ezeket az akupunktúrás pontokat gyenge elektromos áramnak teszi ki, eltérő ellenállást ta­ núsítanak a behatással szemben, mint a környező bőr. Dr. Voll olyan belső rend­ szer meglétét is feltételezte, amely megfelel ezeknek a külső pontoknak, vagyis az utóbbiak állapotáról adott szervek vagy testtájak egyensúlyi helyzetére és egészségére-betegségére lehet következtetni. Dr. Voll kutatásai nyomán fejlesztették ki azt a műszert, amelyik az akupuntúrás pontok milyenségét méri. Ennek az eszköznek a külső megjelenése és össze­ tettsége az évek során egyre fejlődött, s mára Európa-szerte alkalmazzák a gyakorló orvosok. Többféle elnevezése is létezik, mint például Voll-féle elektroakupunktúra vagy EAV (Voll-készülék). Ez a műszer tehát az akupunktúrás pontokat és me­ ridiánokat teszi ki enyhe elektromos áramnak, majd válaszaikból következtet a páciens egészségi állapotára. Mivel a szervezet sosem hazudik, s képtelen leta­ gadni a benne zajló folyamatokat, a pontos diagnózis alapján megállapított keze­ lés többnyire igen hatékony. Mi három meridiánalapú eszközt használtunk fel kutatásainkhoz. Működési elvük nagyjából megegyezett. Mindegyikhez feszültségmérő (voltméter) tarto­ zott, amely a vizsgált meridiánpontok elektromosságát rögzítette. A meridián­ pontokat a kísérletvezető a feszültségmérőkből kiágazó elektródokkal érintette meg. A mért értékek 0 és 100 között mozogtak. A kéz- és a lábfej meridiánpont­ jait vizsgáltuk. Az újabb keletű műszerekhez mikrokompjúter is csatlakozik. Ez nem csupán rögzíti és kinyomtatja a leolvasott értékeket, de tárolja is az egyes meridiánokra jellemző frekvenciákat, nagy­ jából ugyanúgy, ahogy nap­ jaink számítógépei a zenei, hang- vagy videofelvételeket. A fejlettebb rendszerek számí­ tógépes programja hatalmas adatmennyiség

megőrzésére

képes, s ezt a mért értékekkel összehasonlítva kidobja a di­ agnózist és a javasolt gyógy­ módokat. Kimutatja például, ha valaki allergiás bizonyos ételféleségekre vagy a környe­ zetben előforduló anyagokra. A javallott kezelés lehet ho­ meopátiás, étrendi, fogászati vagy gyógyszeres.

A műszerhez még egy ún. interceptor is csatlakozik (így nevezik az Omega Acubase rendszerben). Lehet ez különálló egység, de egybe is építhetik a mérőesz­ közzel. Az interceptor tetején nyitott kontaktlap foglal helyet, amely kétféle célt szolgál. Egyrészt képes elektromosan feltölteni egy vizes vagy alkoholos alapú ol­ datot olyan frekvenciájú árammal, amelyre a betegnek szervezete egyensúlyba ho­ zásához szüksége van. Másodszor — és vizsgálataink szempontjából ez a fontosabb funkció — az interceptor megméri bármely, a lapra helyezett tárgy energiáját (frek­ venciáját). A számítógépes program ilyenformán az adott tárgyra való válaszkép­ pen rögzíti a meridiánok állapotát. A gyakorló orvos is így ellenó'rizheti, milyen hatással van betegére egy bizonyos orvosság. A műszerek leolvasása a következó'képpen történik. A tökéletes egyensúlyt az 50-es érték jelzi. Ez esetben elfogadott még az 5 pontos ide-oda ingadozás, azaz egyensúlyi állapotról tanúskodik a 45-55 pont is. 45 alatt már betegségró'l, avagy alacsony energiaszintró'l ad hírt a műszer a vizsgált meridiánpontnak megfelelő testtájon. 55 pont fölött túl sok a szervezet energiája, feszültebb a kelleténél, amit egyik-másik szerv vagy testrész működése is megérez (lásd a vonatkozó táblázatot). Adjuk most át a szót egyik amerikai kollégánknak, aki kutatóközpontunk igaz­ gatótanácsának tagja és a Harmony Health egykori alkalmazottja. Maggie Fox ékesszólóan világítja meg a meridiánalapú mérőműszerek működését: Ez az eszköz egyszázad erősségű áramot vezet a testbe, amely ellenáll a külső beha­ tásnak. A szervezet egészséges működés esetén csupán az elektromos áram 50 százalékát engedi át.

Egyensúlyvesztésnél vagy nem

enged át elegendő áramot az energiablokkok

miatt, vagy egyfajta rövidzárlat részeként túl sokat vezet tovább. A 100-as érték a rö­ vidzárlatot jelzi, amikor is a beteg túlterheli az áramkört. A túl alacsony érték az erős gátoltság jele, ekkor az energia nem áramlik szabadon. Néhány szervrendszer és szerv, amelynek működése ellenőrizhető a fenti mű­ szerrel: immunrendszer, húgyhólyag, zsírszövet, szív, vékony- és vastagbél, máj, tüdő, nyirokrendszer, hasnyálmirigy, gyomor, Hármas Melegítő.

Hogyan

értelmezzük

a

vizsgálati

eredményeket?

Ezekkel a mérésekkel az volt a célunk, hogy megértsük, egész pontosan hogyan hatnak a kristálykoponyák kísérleti alanyaink egészségi állapotára és ennek muta­ tóira? Meghatározott akupunktúrás pontok értékeinek leolvasásával energetikai­ lag meg tudtuk állapítani, javult-e a különböző belső szervek és szervrendszerek állapota, ugyanolyan maradt-e, vagy rosszabbodott a behatás nyomán. Módszere­ ink idővel finomodtak, s 2001 nyarán már nagyobb tudományos megalapozott­ sággal dolgoztunk. Következő feladatunk az volt, hogy következetes eljárást fejlesszünk ki eredmé­ nyeink elemzésére és összevetésére, ami nem is volt nehéz, mivel műszerünk szá-

mos értéket táplált a számítógépbe. Nem kellett mást tennünk, mint a kísérleti alanyok különböző körülményei között elvégezni a leolvasást ugyanazon a meri­ diánon. Például, amikor a kristálykoponya jelen volt és amikor nem. Most szánjunk egy pillanatot arra, hogyan döntöttük el, melyik érték a jó, és melyik nem. Mint korábban már elmondtuk, a tökéletes egyensúly állapotát az 50-es pontszám jelzi. Azt kellett tehát megmérnünk, mekkora a kilengés mértéke ehhez viszonyítva. Valójában tehát a különbségeket mértük meg 50 pont alatt vagy fölött, s ezeket vetettük össze az egyes meridiánok esetében. Lássunk egy példát erre a viszonyító számításra. Tegyük fel, hogy ,A" kísérleti személynél alapállapotban (azaz, amikor nem éri külső hatás, nem helyezünk el a közelében kristálykoponyát) a vesére 49-es értéket jelzett a készülék. A koponya közelében már 51-et mutatott ugyanennél a meridiánnál. A két eredményt nagy­ jából egyenrangúnak tekinthetjük, mivel az 50 ponttól való viszonylagos (plusz, mínusz) eltérés mindkét esetben 1 pont. Eddig, ugye, minden világos? Minél kö­ zelebb esik egy érték a varázslatos 50-es számhoz, annál egészségesebb a vizsgált személy és szerv/szervrendszer. Kérjük, vessenek egy pillantást a fentieket szemléltető táblázatra, amely egy 2 0 0 2 tavaszán lefolytatott vizsgálat eredményeit összegzi. Az első rubrika három meridiánpontot mutat alapállapotban (felül) és kristálykoponya közelében (alul).

Ha átekintjük a táblázat adatait, a következőt találjuk: a kísérleti személy torokmeridiánja a bal testfélen 8 pontos javulást mutatott ( 5 0 pontot mértünk a koponya jelenlétében, 4 2 - t nélküle). Ezzel szemben a jobb testfélen nem észlel­ tünk változást. A vesemeridián szintén érzékenyebb volt a koponyára, csak épp rosszabbodott az állapota ( 4 6 pont 52 helyett), míg a jobb testfél ezúttal is érzé­ ketlennek mutatkozott. Az epehólyagnál mindkét testfélen javulás állt be: a bal oldalon 45 pont a 40 helyett, a jobbon 43 a 38 helyében. Ha most megnézzük, melyik meridián volt alapállapotban az egészségesnek nevezhető egyensúlyi tarto­ mányban, akkor ezt egyedül a veséről mondhatjuk el. A kristálykoponya jóté­ kony közbelépésére a 6 mért értékből 5 tanúskodott egészségről.

Az előbbiek szerint négy csoportba soroltuk a teszteredményeket: Jobb állapot - A kristálykoponya hatására az adott meridiánnál általában leg­ kevesebb 2 pontos javulást tapasztaltunk (azaz a második érték közelebb volt 50hez, mint az első). Részleges javulás - A javulás mértéke 1-1,5 pont (ennyivel volt közelebb az egyensúlyi állapothoz a második mérés eredménye). Változatlan állapot — A változás mértéke 0,5 pont vagy ennél kevesebb volt. Rosszabbodás - A koponya jelenléte kibillentette az adott meridiánt egyensú­ lyi helyzetéből. Ezek után számítást végzünk, amelynek eredménye az általunk BMS-mutatónak nevezett százalékos arány, amely azt mutatja, hogy a teljes leolvasás hány szá­ zaléka volt ugyanolyan vagy jobb, amikor a kísérleti alany kapcsolatba lépett a kristálykoponyával, majd amikor nem voltak a koponya közelében. Ez az arány minél közelebb esik a 100-hoz, a kísérleti alany annál érzékenyebben reagál a ko­ ponya energiájára - pozitív módon. A leolvasott adatok statisztikai kiértékelésekor még a következő három számí­ tást végeztük el. Az 50-es pontszámtól való eltérések átlaga — Összeadhatjuk, majd átlagolhat­ juk ezt egy adott kísérleti alany összes meridiánjára. A végeredmény az egyensúlyi állapot mutatója. Minél kisebb ez az érték, annál jobb a statisztika. Amennyiben ez az átlagérték kevesebb 5-nél, általános egyensúlyi állapotot jelez. Az ezen belüli eltérésekre az alábbi mutatók vetnek fényt. Egyensúlyi értékek átlaga (a jobb és bal testfélre) - Kiszámíthatjuk, hogy a vizsgált tesztcsoportokban átlagosan hány mutatott egyensúlyt. Minél nagyobb ez a számadat, annál jobb. Mi mindkét testfélre 20-27 mérést szoktunk végezni. Plusz/mínusz 1 eltérések mértéke az 50-től — Ez a statisztikai adat arról árul­ kodik, hogy a vizsgált tesztcsoporton belül hány mutatott minimális egyensúlyi kilengést. Minél nagyobb ez a mutató, annál közelebb vannak a meridiánok a tö­ kéletes egyensúlyi állapothoz. Statisztikai ismereteinkkel felszerelkezve továbbléphetünk tehát a tényleges kí­ sérleti eredmények megvitatására. Reméljük, nagyjából értik a lényeget. Ne esse­ nek kétségbe, ha ez-az nem világos, elvégre nem mindenki matematikai lángelme, nem igaz? A fejezetet tovább olvasva meglátják, minden egyre átláthatóbb lesz. Az alábbiakban időrendben számolunk be kutatásainkról, így módszereink finomo-

dását is felmérhetik. Kezdjük akkor első, még nem hivatalos vizsgálatainkkal, amelyekre Brazíliában kerítettünk sort.

Előzetes

vizsgálatok

(Brazília, Joshua

1QQ4 és

1QQQ,

Mora-készülók,

beszámolója)

Először 1990-ben jártam Brazíliában, ahol nagy nemzetközi tanácskozáson szólal­ tam fel, bemutatva a kristálykoponyákat. Ekkor ismerkedtem meg második felesé­ gemmel, Verával, továbbá ifj. Miguel Ferrarival, akit szenvedélyesen foglalkoztat­ tak a kristályok. Amikor Verával 1994-ben visszatértünk az országba, megtudtuk, hogy Miguel saját holisztikus központot üzemeltet, ahol egy Mora-készüléknek nevezett, Németországban kifejlesztett szerkezettel gyógyítja a betegeit. Valójában az EAV elvein alapuló készülék volt ez, amely még nem csatlakozott számítógép­ hez. A diagnózis után Miguel különböző drágaköveket helyezett a szerkezetbe, hogy egyensúlyba hozza a szervezet működését. Utunkra magunkkal vittük a Mitchell-Hedges koponya másolatát, amelyet Frank Joseph bocsátott a rendelkezésünkre kutatásainkhoz. Megkértem Miguelt, mérje meg a Mora-készülékkel, hogyan reagálok a másolatra. Többek között azt szerettem volna bebizonyítani - sokakkal egyetértésben —, hogy a másolatok meg­ őrzik az eredeti koponya lényegének egy részét. Alapállapotom felmérésekor Miguel háromféle betegséget állapított meg ná­ lam: allergiát, prosztata- és bélproblémákat. Ezután megkért, vegyem ölembe a Mitchell-Hedges koponya másolatát, és fogjam meg az egyik kezemmel. A méré­ seket újra elvégezve azt találtuk, hogy a koponya eltüntette a prosztata- és bélpa­ naszokat, nem segített viszont az allergiánál. 1999-ben, amikor a „Kék koponyát" kutatva jártam Peruban (másodszor, oly sok látomás után), Brazíliába is visszatértem. Ezúttal azonban már magaménak mondhattam „Fény Kapuját". Megkerestem Miguelt, aki beleegyezett, hogy újra megvizsgáljon e koponya jelenlétében. Antonio, legjobb barátom is velem tartott. A Mora-készülék 44 különböző adatot ad ki a diagnózis során. Az alábbiakban két táblázatban összegzem a vizsgálati eredményeket, értelmezésüket hagyjuk va­ lamivel későbbre.

A Az

táblázatok

magyarázata

első táblázat oszlopai:

Vizsgálat típusa

(alapállapot— nincs külső behatás;

koponya

neve).

Átlagos eltérés az 50-től (az összes leolvasott érték átlagában).

Egyensúlyra az 5

vagy ennél kisebb érték utal. Egyensúlyi állapot mutatója (az egyensúlynak ítélt értékek összege a két testfélre, összes

az

mérés feltüntetésével).

Egypontos eltérés az 50-től (hány leolvasott érték tökéletes vagy tér élettől mindöszsze 1 ponttal). A

második

táblázat oszlopai:

Vizsgálat típusa kristálykoponya,

(mindig feltünteti,

akár közönséges

milyen

tárgy hatott a

kísérleti alanyra,

akár

kvarckristály).

Javulás I részleges javulás I változatlan

állapot I rosszabbodás

(hány leolvasott érték

került az egyes csoportokba). BMSI összes százaléka valamennyi

mérés

(a javulás,

részleges javulás

és

változatlan

állapot összege

százalékában).

A vizsgálati eredmények kiértékelése: Amikor Antonióval megérintettük „Fény Kapuját", az 50 ponttól való eltérésünk közel 4 ponttal csökkent. A koponyával dolgozva 88-ból 43 mérési eredményünk (azaz csaknem a fele) lett kiegyensúlyo­ zott, ezzel szemben alapállapotban csak 12. Amint látják, alapállapotban egyetlen adatunk sem közelítette meg a tökéletest, „Kapu" hatására azonban 5 ilyen adódott. Végül kettőnknek együtt adataink 85,4 százaléka javult vagy maradt változatlan a koponya érintése után. Bár mindössze ketten vettünk részt ebben a kísérletben, kez­ detnek nem volt rossz. Egy évre rá összetettebb kutatásokat is végeztünk.

Az

érdemi

vizsgálatok

kezdete

(USA

és

Európa,

2000-2002)

2000január-március (USA) - Miközben Joshua előadást tartott chicagói otthona közelében, az egyik résztvevő, Alenka hírt adott neki egy Maggie Fox nevű hölgy­ ről, aki a Mora-készülékhez hasonló szerkezettel dolgozik. Felvettük tehát

Maggie-vel a kapcsolatot, aki nagylelkűen beleegyezett, hogy segédkezik első kí­ sérletsorozatunknál, amelyet 2000 márciusában végeztünk el. Szerencsénkre ép­ pen barátunkat, Joke van Dietent is vendégül láttuk chicagói hajlékunkban. Joke hét koponyája közül hármat magával hozott, ezeket használtuk hát fel vizsgálata­ inkhoz. Közéjük tartozott „ET", az ősi fustkvarckoponya; „Jezsuita", ez a régi, tiszta kvarc példány; valamint „Lazuli", egy régi lazuritkoponya, amelyre egy pe­ rui rézbányában találtak rá. Joshua a maga koponyáját, „Fény Kapuját" ajánlotta fel a kísérlethez, barátnője, Krisry pedig a sajátját, „Tejutat", ezt a tiszta kvarcko­ ponyát, amelyet ugyanaz a mester faragott, mint „Kaput". Volt tehát egy ősi kris­ tálykoponyánk, két régi és két új példány, továbbá kilenc önként jelentkező kísér­ leti alanyunk. Az Omega Acubase meridiánrendszer, amellyel Maggie dolgozott, 27 mérést adott ki mindegyik testfélre. Úgy döntöttünk, hogy a jelen kísérletnél a brazil módszert alkalmazzuk, azaz először leolvastuk az alapállás adatait, majd mindenki megérintette azt a kopo­ nyát, amelyiket a legrokonszenvesebbnek talált. Néhány kísérleti személynél két koponyára is elvégeztük a méréseket, hogy lássuk, mutatkozik-e szignifikáns elté­ rés. A vizsgálati eredményeket ismét két táblázat foglalja össze:

A vizsgálati eredmények kiértékelése: Összesen tizenkét önálló kísérletsoroza­ tot végeztünk. Nyolc esetben javult a kísérleti személyek általános állapota. A leg­ jobb kilengési értékeket az 50-től „ET" adta egyik kísérleti alanyunknál 3,17-es pontszámmal, egy másiknál azonban neki volt legrosszabb a teljesítményátlaga: 16,31. Ha a kísérleti alanyok megérintették a koponyákat, az egyensúlytól való átlagos eltérés méró'számai mindhárom koponyatípus esetében javultak az alapál­ láshoz viszonyítva. A legkiemelkedó'bb teljesítményt a régi kristálykoponyák nyújtották. Általában a régi és ősi koponyák valamivel jobban kitettek magukért, mint az újak, ám amint az a fenti eredményekből kitűnik, a különbség nem volt szignifikáns. Később Maggie és Joshua kiértékelte az adatokat annak eldöntésére, valóban ez-e a legcélravezetőbb kísérleti módszer. Észrevettük ugyanis, hogy néhány kísér­ leti személy igen rosszul teljesít, miután kézbe vesz egy kristálykoponyát. Úgy vél­ jük, ennek az az oka, hogy lehengerelte őket a kristálykoponya energiája, vagy túlérzékenyek voltak rá. Olyan ez, mint amikor valakit forró vízbe küldünk anél­ kül, hogy hozzászokott volna ehhez a hőmérséklethez, vagy előzetes edzés nélkül parázson járatnánk másokat. Az előbbiekhez igazodva elhatároztuk, hogy legközelebb nem azonnal tesztel­ jük le azokat, akik megérintenek egy koponyát. Ezúttal időt adunk, hogy hozzá­ szokjanak a helyzethez, s csak utána látunk neki a méréseknek. A spirituális beál­ lítottságúak, vagy akik dolgoztak már korábban kristályokkal, a teszteredmények tükrében érintésre jobban ráhangolódtak a koponyák energiájára, akik azonban nem szoktak az efféléhez vagy nem volt saját kvarckristályuk, nehezen birkóztak meg a koponyák befolyásával, amihez hozzá kellett szokniuk. A fenti változtatá­ sokat ezért 2000-ben foganatosítottuk Chicagóban. 2000 május-december (USA) — Ezek a változtatások jelentős különbségekhez vezettek. Az alkalmazott új kontrolinál több időt hagytunk a koponyákkal való ismerkedésre. Egy javaslat alapján, amelyet Joshua egyik angliai előadása során kapott, egy darab kvarckristálynak is kitettük a kísérlet résztvevőit, amelynek nem volt koponyaformája. Ezzel igazoltuk, hogy a mérési eredmények változását nem csupán a kvarc anyaga, hanem a koponya mint olyan jelenléte idézte elő. Azt is megnéztük, nem következetesebbek-e az adatok, miután a kísérleti személyek meditáltak a kvarcdarabbal. Ilyenformán hozzászokhattak a kristályok energiájá­ hoz, s eztán mértük meg, hogyan reagálnak a koponyákra. Velünk együtt tizenha­ tan vettek részt a kísérletben (némelyik alany ugyanaz volt, mint márciusban), s öt különböző jelenkori koponyával dolgoztunk.

A vizsgálati eredmények kiértékelése: Amennyiben kísérleti alanyaink medi­ táltak a kristálykoponyákkal, az eredmények is következetesebbek lettek. Szinte valamennyi résztvevő jobban teljesített, miután kitettük egy darab kvarc vagy kristálykoponya energiájának. A kvarcdarab és a koponya hatásait összemérve, az utóbbiak adtak kiegyensúlyottabb eredményeket, noha a különbség nem volt szignifikáns (5-10 százalékon belül maradt). E ponton nem tudunk dönteni ebben a kérdésben. Ugyanakkor vegyük azt is figyelembe, hogy a fenti vizsgálatokat öt különböző új (jelenkori) kristálykopo­ nyával végeztük, azt azonban nem tudtuk, az egyes gondviselők hogyan aktivál­ ták koponyáikat, vagy hogyan foglalkoztak velük. Az egyik koponyának még tu­ lajdonosa sem volt. Az adatok egységesítése érdekében elhatároztuk, hogy legközelebb, 2001-ben ugyanarra a kristálykoponyára szorítkozunk. A „Fény Kapuját" választottuk ki er­ re a célra, mivel mind ez ideig igen serényen dolgozott, és szinte az egész világot

beutazta. Ezenközben rengeteg érdeklődővel találkozott, és számos szent helyre látogatott el, emellett néhány ősi kristálytestvérével is megismerkedett. Úgy érez­ tük, ő képviseli leghathatósabban magángyűjteményünket és az aktivált kopo­ nyákra adott emberi reakciókat, legyen szó ősiekről, régiekről vagy újakról. Az alábbiakban „Kapu" 2000-es teszteredményeit közöljük, annak alátámasz­ tására, miért pont rá esett a választásunk a későbbi kísérletek számára. Ö tanúsí­ totta a legkisebb átlagos eltéréseket az egyensúlyi állapottól (az 50-es pontszám­ tól), úgymint 1,35; 1,63; 1,74 és 1,94. A tíz vizsgálatból, amelyben részt vett - ebből nyolc volt meditáció és kettő érintés - a fenti érték tíz esetből nyolcszor 5 alatt volt. Az eltérések összátlaga 3,38. Ez annyit tesz, hogy bebizonyította, ké­ pes következetesen egyensúlyban tartani a szervezet energiaháztartását. 2001—2002 (USA és Európa): Miután számos meridiánmérést végeztünk az Egyesült Államokban, és Joshua és Blue Arrow Rainbow is egyre több időt töltött Angliában és Hollandiában, úgy döntöttünk, hogy Európában is elvégezzük az imént leírt kísérletsorozatot. Az alapkérdés itt az volt, vajon hasonló eredmények­ re jutunk-e egy másik kontinensen. Amikor Joshua 2001 júniusában Hollandiá­ ban járt, megismerkedett egy Harriet Algra nevű hölggyel, aki részt vett az egyik előadásán. Harriet hasonló meridiánkészülékkel dolgozott, mint ő, melyet BESTnek (legjobbnak) nevezett el (Bioenergy Meridián Stress Tester). Szívesen vállal­ kozott rá, hogy segítségünkre lesz kísérleteinkben, amelyekhez még azon a nyá­ ron hozzá is fogtunk Hollandiában. Az év elején Bili Homann, a Mitchell-Hedges koponya új őrzője fontos javas­ latot tett Joshuának, amikor egyszer együtt ebédeltek. A kísérleti személy szemét be kellene kötni, tanácsolta, így nem tudná, kiteszik-e vagy sem kristálykoponya közelségének. Ezzel a vizsgálatok is tudományosabb színezetet öltenének, s kikü­ szöbölnék a személyes elvárásokat, mondjuk arról, hogy a kristálykoponyák jelen­ léte jobb eredményeket hoz. Most már csak azt kellett kitalálnunk, hogyan titkoljuk el a kísérleti alanyok elől, hogy épp vizsgáljuk őket. Először abban gondolkodtunk, hogy bekötött szemmel nem tudják majd eldönteni, a kvarcdarabhoz értek-e, avagy a koponyá­ hoz. Ez azért nem működött, mert másvalakinek kellett kézben tartania vagy az egyiket, vagy a másikat, s az ő energiája is belezavart az eredménybe. Végül Harriet állt elő a tökéletes megoldással. Ha a BEST-készülék interceptorára helyezzük a kvarcdarabot vagy a koponyát, az leolvassa mind ezek energiáját, mind pedig a kí­ sérleti alanyok reakcióit, s nem kell kézbe venniük a tárgyakat sem. E két változta­ tással - a szemre helyezett kendővel és az interceptorral - tehát hibátlan tudomá­ nyos módszert vezettünk be, hisz a kísérleti személyek nem tudták, a három hely­ zet - alapállás, kvarcdarab vagy koponya — közül melyikbe kerülnek éppen. Hollandia, 2001. július—augusztus - Kísérleteinket ezúttal két hónapig folytat­ tuk huszonkét jelentkezővel. Kvarcdarabként olyan füstkvarcot alkalmaztunk, amelyet Brazíliában bányásztak ki, s ugyanaz volt az anyaga, mint a vizsgálati

kristálykoponyának, „Fény Kapujának". A kísérleti alanyok második csoportja, akikkel augusztusban dolgoztunk, azok közül került ki, akik elvégezve egy tanfo­ lyamot, megtanultak energiaörvénnyel gyógyítani. A tanfolyam azt tanítja a hall­ gatóknak, hogyan hozhatják egyensúlyba a karmájukat, s hogyan adhatják tovább másoknak a mindenség gyógyító energiáit. Nem meglepő' talán, hogy e képzett gyógyítóknál alapállapotban is 5 pontnál kevesebb volt az egyensúlytól való elté­ rés. Ez a csoport tehát igencsak próbára tette „Kaput". Ám még az ő meridiánrtékeik is javulást mutattak, miután kitettük őket a koponya hatásának. A BESTkészülék 20 meridiánmérést adott mindkét testfélre (azaz összesen 40-et). í me, a teszteredmények:

A vizsgálati eeredmények kiértékelése: Először esett meg, amióta elkezdtük meridiánalapú kísérleteinket, hogy ezeket maradéktalanul tudományos alapokra helyezhettük. Az eredmények egyértelműen elárulják, hogy „Fény Kapuja" meg­ növelte a kísérleti személyek energiaszintjét, s valamennyi meridiánjukat számot­ tevően közelebb vitte a tökéletes egyensúlyi állapothoz. Az összesen 40 mérésből mindössze 2-3 nem esett az egyensúlyi tartományba. A mérések több mint 40 százaléka tökéletes állapotot jelzett, maximum 1 pontos eltéréssel. A kísérletek emellett jelentős különbséget hoztak a kvarcdarab és a kristálykoponya hatása kö­ zött. Ezek után izgatottan tértünk vissza az Egyesült Államokba, hogy ott is elvé­ gezzük a kísérleteket, igazolva, hogy az eredmény független a helyszíntől.

Chicago (USA), 2001. szeptember-november - Maggie Fox ismét beleegyezett, hogy ezúttal is ő végzi a méréseket. Néhány kísérleti személy ugyanaz volt, akik­ kel egyszer már próbálkoztunk. A kísérleteket két különböző napon végeztük ki­ lenc jelentkező részvételével. Megint egy kvarcdarabbal és „Fény Kapujával" dol­ goztunk, íme, az eredményeink:

A vizsgálati eredmények kiértékelése: A hollandiai és amerikai eredményeket összevetve jól látható, hogy a statisztikai irány szinte ugyanaz. „Kapu" megintcsak kiegyensúlyozott állapotba hozta a meridiánrendszereket. Most, hogy immár a ke­ zünkben volt egy megismételhető és megbízható eljárás, csöndben kértük Istent, segítsen ősi kristálykoponyáknál is alkalmazni. Novemberben teljesült a kérésünk. San Jósé,

Kalifornia,

2001

novembe­

re— Megállapodtunk az azóta elhunyt Al

Ramirezzel

és

Stan

Channal,

„Ami" két tulajdonosával, hogy elvé­ gezhetjük kísérleteinket a koponyá­ jukkal. Maggie Fox Chicagóból re­ pült a helyszínre, hogy ugyanazzal a készülékkel mérjük az eredményeket, mint az előző alkalmakkor. Talán em­ lékeznek még, említettük már e kötet lapjain, hogy többen vettünk részt

A kísérleti eredmények kiértékelése: A tesz­ telésre felhasznált kvarc megint ugyanabból az anyagból volt - ametisztbó'l -, mint a kris­ tálykoponya. Az adatok a kísérleti személyek energiájának jelentős

növekedéséről

tanús­

kodnak „Ami" hatására. Mindkét tulajdonosa (Al és Stan) részt vett a kísérletben, és az ő meridiánértékeik kicsivel javultak csak saját koponyájuk hatására. Stan Chant „Kapu" ha­ tásának is alávetettük, és azt vettük észre, hogy jobban reagál a mi koponyánkra, mint a sajátjára. (Ezeket a vizsgálatokat csillaggal je­ löltük az első táblázatban.) Mindez arra utal, hogy ha egy ősi kristálykoponya sokáig nem

érinkezik emberekkel (1983 óta „Ami" is csak kétszer hagyta el a széfjét), időbe telik, amíg újra feltöltődik, és ismét teljesen aktiválódik. Könyvünk írása idején, 2008 februárjában sikerült elvégeznünk pár vizsgálatot a híres Mitchell-Hedges koponyával is. Egek! Amit láttunk, az egyenesen bámu­ latos volt! Olvassanak csak tovább! Valparaiso, Indiana, 2008 februárja - 2008 elején sok tévétársaság rákapott a kristálykoponyák témájára, amelyet az új Indiana Jones-i\\m állított az érdeklő­ dés homlokterébe. Az Egyesült Államokban ezért a Sci-Fi Channel készített egy kétórás dokumentumfilmet a kristálykoponyákról. A népszerű tévécsatorna mint neve is mutatja elsősorban a science fiction mozikra és műsorokra állt rá. Joshuát is felkérték egy interjúra - aki ezért elment Indianába -, valamint arra, hogy Bili Homann-nal együttműködve mutasson be egy meridiánalapú kísérletet a Mi­ tchell-Hedges koponyával. Joshua a mérések elvégzésére ezúttal Dr. Heather Wisniewskit, a Chicago környékén működő Restorative Health Care Center munka­ társát kérte fel, mivel régi barátja, Maggie Fox most nem volt elérhető. Dr. Hea­ ther készüléke modernebb, s praxisa részeként alkalmazza. Az interceptor ez esetben a gép része volt, nem pedig különálló egység. Mivel a kísérlet bemutató jellegű volt, s mindössze egy nap állt rendelkezésünkre, kevesebb - hat - kísérleti személlyel dolgoztunk, és csupán kilenc meridiánpontot mértünk meg a jobb testfélen (a dokumentumműsor végső változatából kísérletünk sajnos kimaradt), összességében mégis izgalmas nap volt - hogy miért, az mindjárt kitetszik a teszt­ eredményekből :

A kísérleti eredmények kiértékelése: Amint azt az első táblázat adatai is mu­ tatják, a Mitchell-Hedges koponya bámulatosan egyensúlyba hozta a legtöbb kí­ sérleti személyt, mindössze 2,96-os átlagos eltéréssel a tökéletes egyensúlyt muta­ tó 50-es értéktől. A kilenc kísérleti alanyból nyolc egyensúlyban volt. Az újonnan faragott „Fény Kapuja" mérőszámai közel álltak a tökéleteshez, hogy miért, arra mindjárt rátérünk. Egyik kísérleti alanyunknál nem sikerült elvégeznünk az alap­ állapot felmérését, ezért a második táblázatban mindössze öt személyt tudtunk összehasonlítani a kontrollal. Meglepő módon összeségében egy tiszta kvarcból való, piramis alakú kristály - amelyet tipikus kvarcdarabként használtunk - javí­ tott leginkább a mérőszámokon, nyomban utána pedig a Mitchell-Hedges kopo­ nya következett. Az adatok azt is elárulják, hogy a piramis alakú kvarckristály és „Fény Kapuja" akkor adott jobb eredményeket, ha a kísérleti személyek előbb a Mitchell-Hedges koponya közelébe kerültek. Úgy tűnik, olyan átütő energiacsomaghoz jutottak ilyenformán, amely a kísérlet végéig hatott. A 18 mérésből ekkor 13 mutatott egyensúlyt (azaz 72 százalék). A „Fény Kapujánál" a Mitchell-Hedges koponya után végezve a vizsgálatot 27 esetből 23-ban (85,2 százalékban) mértünk egyen­ súlyi állapotot. Amikor Bili Homannt vizsgáltuk saját kristálykoponyájával, az összes mérés egyensúlyról tanúskodott. Ezt követően kétszer is megvizsgáltuk a piramis alakú, közönséges kristállyal. Első ízben kilenc mérésből nyolc mutatott egyensúlyt, má­ sodjára pedig valamennyi. Végkövetkeztetésünk tehát az, hogy miután kitettük a kísérleti személyeket a Mitchell-Hedges koponya hatásának, ez olyan erős volt, hogy a vizsgálat egész idejére kitartott. E „zavaró" befolyás miatt más kristályok hatását nem tudtuk érdemben felmérni. A későbbiekre ezért olyan kísérletet ter­ vezünk, ahol a régi vagy ősi kristálykoponyát csak egy idő - mondjuk egy hét után követi majd más behatás.

Végkövetkeztetések

a

meridiánalapú

kutatásról

Hiszünk abban, hogy a több mint három év alatt elvégzett kísérleteink - ame­ lyekhez különböző kristálykoponyákat használtunk, s amelyeknél a meridián­ pontok töltését mértük — egyértelműen bizonyítják, hogy egy aktivált kristályko­ ponya jótékony hatással lehet arra, aki kapcsolatba kerül vele. Természetesen bőven akad még kutatni való ezen a területen. Szerencsére nonprofit kutatóközpontunk alapítványi adományokból folytatni tudja ezeket a kísérleteket (ha önök is vállal­ ják támogatásunkat, ne habozzanak kapcsolatba lépni velünk). Azért is fontos ezeknek a kísérleteknek a továbbvitele, hogy jobban megértsük, miként javít a kísérleti személyek egészségi állapotán a kristálykoponyák energiá­ ja. Ezért a jövőben további koponyákat szándékozunk megvizsgálni, minél több résztvevő toborzásával. Az összehasonlítás kedvéért talán másfajta meridiánmérő műszerekkel is megpróbálkozunk. Mindig célszerű újabb és újabb megközelítésekkel és eszközökkel is élni, vajon így is ugyanarra az eredményre jutunk-e. A fenti gondolatmenet alapján a koráb­ bitól eltérő utakon is elindultunk. A következő két alfejezetben egyéb izgalmas kísérletekről is beszámolunk, amelyekhez másfajta elektronikus műszereket vet­ tünk igénybe abbéli törekvésünkben, hogy jobban megértsük, hogyan befolyásol­ ják az embert a kristálykoponyák.

Egyéb

vizsgálatok

áttekintése

Az emberi aura Mi is az az emberi aura? Az évezredek során írt ezoterikus szövegek szerint min­ den ember testét láthatatlan erőtér veszi körül, amelyet aurának neveztek el. Az aura különböző színű rétegekből áll, amelyek állandó mozgásban vannak az aktu­ ális érzelmi, szellemi és fizikai állapotnak megfelelően. Számos készüléket szer­ kesztettek az évek során az aura kimutatására vagy lefényképezésére (tegyük hoz­ zá, hogy megbízhatóságuk erősen vitatott). Napjainkban kétféle szerkezettel szokás lefényképezni az aurát. Mindkettőt Kirlián-kamerának nevezik feltalálója, egy orosz mérnök után. Az első fajta a szí­ neket mutatja ki, a második az aura minőségére koncentrál, s egyszínű képet ad a kéz- vagy lábujjak körül. Az első típusnál a sötétebb - kivált a vörös, fekete vagy barna - színfoltok árulkodnak az egészség megingásáról. A kérdés, amelyet feltettünk magunknak, kézenfekvően a következő volt: vajon kihat-e a kristálykoponyákkal való kapcsolat az aura erőterére, s mérhetők és rögzíthetők-e ezek a változások? Helyhiány miatt most nem térünk ki az elő­ zetes vizsgálatok részleteire, amelyeket a kísérlet e szakaszában tömegével elvé­ geztünk, mindössze rövid áttekintésre szorítkozunk, hogy képet kapjanak, miről is van szó. + 211

+

Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a Kirlián-fotókat csakis szubjektíven lehet értékelni. Helytálló mivoltuk a műszert kezelő szakember hozzáértésétől és érzé­ kenységétől függ. Ez minden, csak nem egzakt tudomány. Az aura leolvasójának éles szemre van szüksége, hogy olvasni tudjon készüléke adataiban, meg persze megfelelő előképzettségre, hogy meg tudja különböztetni az aurafotók ilyen­ olyan változatait. A magunk részéről mégis hiszünk abban, hogy fontos felismeré­ sekhez juthatunk az emberi aura tanulmányozásával. Minket mindebből a kris­ tálykoponyák hatására bekövetkező változások érdekeltek. Chicago, USA, 1995 - Ezúttal Jane Dohertyvel dolgoztunk, egy tisztánlátóval, aki szeánszaira azt a kisméretű, tiszta kvarckoponyát viszi be, amelyet Mexikóban vásárolt. Mind az ő, mind Joshua esetében azt találtuk, hogy aurájuk a narancs színről — a szellemi tevékenység jele - pasztellesebb árnyalatokra váltott, amikor kezükbe vették a „Maja" nevű kristálykoponyát. St.-Willebrord, Hollandia, 2001 júniusa — Itt ismerkedtünk meg dr. de Bruynenel, aki csodálatos holisztikus gyógyközpontot vezet. Közös ismerősünk, a belga Jos Kestens révén szereztünk tudomást munkásságáról, aki a doktor asszisztense. Jos meghívta Joshuát a gyógyközpontba. A cél néhány új kísérlet elvégzése volt, mivel dr. de Bruyne egy Krilián-videográfnak nevezett készülékkel (Ba9z modell) dolgozott akkoriban, ezzel diagnosztizálta betegeit. A szerkezet a lábujjak körüli aurát mutatja ki, s vetíti rá a számítógép képernyőjére. Jos Kestens másik eszköze a Tansley-stimulátor, amely a tárgyakba kódolt elekt­ romágneses jeleket azokba az elixírekbe táplálja, amelyeket a gép készít. Arra gon­ dolt, át lehetne ültetni némelyik elixír frekvenciáit abba a két kristálykoponyába, amelyet aznapra magunkkal vittünk, azaz „Kapuba" és „Egységbe". Ennek a for­ dítottját is el akarta végezni, azaz átvinni a két koponya energiájának eszenciáját az elixírjeibe. A következőképpen folytattuk le a kísérletet. Először is megnéztük, hogyan re­ agálnak kísérleti alanyaink a koponyákra (alapállapot). Jos a Tansley-stimulátorra helyezte a koponyákat, amely új frekvenciatartománnyal gazdagította kristályba­ rátainkat. Ezután megvizsgáltuk, tapasztalunk-e változást. A statisztikai elemzés ugyanaz volt, mint a meridiánméréseknél. Az alábbiakban az eredményeket öszszegezzük. Blue Arrow Rainbow vese- és epehólyag-meridiánja alapállapotban energiablo­ kádot jelzett. Miután azonban kézbe fogta „Egységet", ez a blokád eltűnt. A ko­ ponyát ezt követően Jos a Tansley-stimulátorral kezelte. Blue Arrow Rainbow tü­ dejének állapota jelentősen javult az ismételt vizsgálat során (élete nagy részében nehézlégzéssel küzdött). Tovább folytatva a kísérleteket „Egység" átprogramozott energiáival, Blue Arrow Rainbow tüdeje, veséje és epehólyagja idővel további ja­ vulást mutatott. Conny, dr. de Bruyne titkárnője soha nem hallott még a kristálykoponyákról. Alapállapotban nem volt elég jin energiája, és életereje összességében is kevésnek

mutatkozott. Miután négy percig tartotta kezében „Kaput", a jobb oldala szépen ja­ vult, a balon azonban továbbra is zavart maradt az energia. Aztán újra megfogta a Tansley-stimulátorral átprogramozott koponyát. Dr. de Bruyne kijelentette, hogy Conny aurafotói csaknem tökéletes bal és jobb oldali állapotról tanúskodnak. Végül Joshuát is megvizsgáltuk. Dr. de Bruyne alapállapotban jelentős zavart állapított meg a jobb tüdő és vese működésében. Az átprogramozott „Kapuval" dolgozva Joshua jobb tüdeje sokat javult, veséje és epehólyagja ellenben nem mu­ tatott tökéletesen egészséges állapotot. Miután néhány percig még a kezében tar­ totta „Kaput", aurafotóin a bal oldal is fokozatos javulásról tanúskodott. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az aznap megvizsgált három személy egészségén jelentősen javított a két kristálykoponya, éspedig észrevehetőbben, miután átprogramozták őket a Tansley-készülékkel. (A történet tanulsága, hogy a kristálykoponyák tulajdonosai lehetőleg minél több új energiának tegyék ki kristálybarátaikat, ez ugyanis segíti őket a megnyílásban és fejlődésükben.) Apeldoorn, Hollandia, 2001 augusztusa — A következő kísérletsorozatra, ami­ kor auraalapú készülékkel dolgoztunk, a hollandiai Apeldoornban került sor. Kö­ zös ismerőseink bemutattak minket Anneke Coopmannak, akinek AuraStar 2000/Biopulsar elnevezésű gépe teljesen más, mint az előzőekben ismertetett ké­ szülék, ő ezt használja a gyógyításban. Anneke beleegyezett, hogy a segítségünkre lesz, és izgatottan várta a teszteredményeket. Az AuraStar 2000 a bőr és a reflexzónák (akupresszúra zónák) ellenállását méri a tenyéren. A pácienst megkérik, hogy helyezze egyik kezét egy fémlemezre, amely mindhárom tenyérzónával érintkezik. A készülék voltaképpen ugyanúgy a meridiánok állapotát méri fel, mint korábbi felhasznált műszereink. A lemez to­ vábbítja az adatokat egy számítógépes programnak, amely értelmezi és kivetíti a képernyőre az auraszíneket. A rendszer a hét alapcsakra állapotát is kijelzi grafi­ kus ábrázolásban. A zöld szín az aurában kiegyensúlyozott erőtérről árulkodik. A túlfűtöttség vibráló színei a türkiz- és indigókék, továbbá a fukszia (bordós-piros) és a fehér között váltakoznak. Az energiahiány jele a sötétebb szín, ami lehet sötétzöld, sár­ ga, narancssárga, vörös, barna, szürke vagy fekete. Az AuraStar 2000 programja biofeedback-grafikont is tartalmaz, amely a belső szervek állapotát jelzi ki. Ennek a skálája is 100 pontos, akár a meridiánmérőnké, itt azonban a 60 pontot tekintik a tökéletes egyensúlynak. A kísérlet menete ez esetben is ugyanaz volt, mint a meridiánméréseknél, azaz elvégeztük a leolvasást alapállapotban, egy darab kvarckristállyal és a vizsgálatra behozott kristálykoponyával. A kísérleti alanyok szemét bekötöttük, majd külön­ böző kristályok hatásának tettük ki őket. A kvarckristályt drót kötötte össze az AuraStar 2000-rel. Anneke a következőképpen összegezte tizenkét önkéntessel gyűjtött adatain­ kat: „Általánosságban a z r. mondhatom, hogy „Kapu" kitűnően egyensúlyozza ki a szervezetet. Az életerőnek ez az összhangba hozása azonnal meg is látszik az aura

színein." Alapjában véve azt láttuk, hogy amikor valamelyik kísérleti alany kap­ csolatba került „Fény Kapujával", az aurában megnövekedett a zöldek aránya. „Kapu" emellett két vagy több szervrendszerre koncentrált, amely nem működött tökéletesen, ezeket hozta helyre. Amikor engem vizsgáltak a koponyával, Anneke megfigyelte, hogy lassan rendbe jön a szervezetem, mert mind több türkizkék je­ lenik meg az aurámban. „Kapu" elmém lecsöndesítésében is segített (ez látszik az agy grafikonján), s megalapozottabbá tette a gondolkozásomat.

A Q E E G mérőműszer Colorado Springs, Colorado, USA, 2000 — Joshua a Global Sciences denveri tanács­ kozásán ismerte meg Jack Stuckit 2000 decemberében, ök ketten voltak a rendez­ vény előadói. Jack új készülékét ismertette, amelyhez speciális kamera tartozott: ezzel fényképezte le az adott személy köré gyűlt szellemeket. Joshuának nem volt igazán ideje eltársalogni vele a konferencián, de a véletlen furcsa szeszélyének kö­ szönhetően még abban az évben újra találkoztak Colorado Springsben, Jack irodá­ jában. Joshua megtudta tőle, hogy a párjával, Judy Talabával van egy EEG alapú szerkezetük, amellyel mérni tudják az agyhullámokat. Együtt elhatározták hát, hogy decemberben új kísérletet végeznek az EEG segítségével annak eldöntésére, kihat-e a kristálykoponyák energiája az agyhullámokra. A QEEG szupermodern mérőműszer, amelyet rákapcsolnak egy, az agy egészét leképező számítógépre. Az eszköz nem csupán a nyers agyhullámokat rögzíti, de színes ábrákon fel is dolgozza az így felvett információt. A QEEG sapkába össze­ sen tizenkilenc elektróda ágyazódik, ezt helyezik fel a fejre. Mindegyik elektródá­ ba az agyhullámokat vezető gélt fecskendeznek. A kísérletek során tehát tizenki­ lenc különböző nézetből figyelhettük meg az agyhullámokat. A készülék bonyolultsága miatt lassan dolgoztunk, ezért naponta csupán két kí­ sérleti alanyra jutott idő. Férfi önkéntesünkről kapott adataink balszerencsénkre használhatatlanná váltak (a kísérleti személynek tökéletesen mozdulatlanul kell ül­ nie a szerkezet érzékenysége miatt), ezeket tehát sajnos nem használhattuk. Női ön­ kéntesünk, egy ötvennégy éves fehér hölgy ellenben sikeresen eleget tett feladatá­ nak. Egyetlen kísérleti adat közel sem elegendő megfellebbezhetetlen következte­ tések levonásához, ám a hölgy agyhullámainak változásai olyan látványosak voltak, hogy Judy a későbbiekre további vizsgálatokat javasolt. A hölgyet először „Fény Ka­ pujával" teszteltük le, aztán egy másik nagyméretű jelenkori koponyával, amelyet Joe Swansontó'l kaptunk kölcsön, aki történetesen Colorado Springsben lakott. Eredmények: Az agyhullám-tevékenységet mikrovoltban (mv) mértük. Minél nagyobb értékeket kaptunk egy-egy elektródán, annál aktívabb az általa feltérké­ pezett agyrészlet. Először felmértük a kísérleti személy alapállapotát, ekkor a hölgy agyhullámainak feszültsége 35,4-75,7 mv volt. Ezután meditálni kezdett „Ka­ puval", aminek során ismét megmértük az agyhullámait. Feszültségük ekkor 80,8-105,5 mv-ra nőtt. Más szóval minden egyes elektróda átlagosan 44 mv fe-

szültségnövekedést mutatott. Rövid szünet után azzal a nagydarab, tiszta kvarc koponyával ismételtük meg a kísérletet, amelyet Joe-tól kaptunk, és amely Brazí­ liából származott. Ezt is ugyanaz a mester faragta, mint „Fény Kapuját". Újra le­ olvastuk a második meditáció előtt is az agyhullámokat (alapállapot), most a 42,3-55,5 mv-os tartományban mozogtak. Ez az eredmény arról tudósított, hogy az elsó' kristálykoponya hatására elektródáról elektródára kiegyensúlyozottabb lett az agyi tevékenység. A második koponya bevetésével az agyhullámok megint az egekbe szöktek: 119,6—188,9 mv (az átlagos növekedés 115 mv volt elektródán­ ként). Az eredményt azzal magyarázhatjuk, hogy „Fény Kapuja" valamiként felké­ szítette a hölgyet a második kristálykoponya energiáinak befogadására, ezért ami­ kor dolgozni kezdett az utóbbival, agyhullámai a csillagokat verték. Judy értelmezése a következő: „A koponyák bevezetésével határozott változás volt tapasztalható az agyhullámok aktivitásában. Ez a változás nem csupán a mikrovoltos tartományban volt érzékelhető, de a kilengések, rendellenes hullámok előfordulási aránya is lecsökkent."

Lecher-antenna Antwerpen környéke, Belgium, 2001 augusztusa — Joshua 2001 júniusában, belgiumi első nyilvános előadásán találkozott Marc van de Veidével. Később elektronikus le­ veleket váltottak, így értesült Joshua arról, hogy Marc egy olyan kutatócsoportot ve­ zet, amely a Lecher-antenna nevű készülékkel dolgozik. Ezt a mérőműszert az 1950-es években fejlesztette ki egy Reinhard Schneider nevezetű német tudós. Egy osztrák fizikusról, Ernst Lecherről (1856—1926) nevezték el, mivel az antenna Lechernek az energiarezonanciára vonatkozó felismerésein és kutatásain alapul. Külső megjelenését tekintve a Lecher-antenna leginkább varázsvesszőhöz ha­ sonlít, azzal a különbséggel, hogy az oldalán skála húzódik. A műszer sajátos hul­ lámhosszúságú és frekvenciájú elektromágneses erőterek mérésére alkalmas. A kí­ vánt frekvenciát mozgatható rúddal lehet beállítani az oldalán. Amikor az anten­ na megbillen, ez azt jelzi, hogy beállt a vizsgálni kívánt energiatartományra. Minden frekvencia (és a hozzá tartozó számérték) sajátos erőteret képvisel az em­ beri testben vagy annak környezetében. A műszerrel a belső szervek frekvenciáját mérik annak ellenőrzésére, hogy egyensúlyban vannak-e. Azon a nyáron Marc meghívott minket az otthonába, ahol megismerkedtünk kutatócsoportja hat másik tagjával. A rövid bemutatkozás után a csoport máris munkához látott, s egész nap „Fény Kapujával" kísérleteztek. Először azt vizsgál­ ták meg, milyen energiatartományban sugároz. Marc így számol be tapasztalatai­ ról: „Dióhéjban összefoglalva a lényeget, a kristálykoponya 100 százalékosan úgy viselkedett, akár egy emberi koponya. Azaz bármi, ami embernél megmérhető,

42

azt nála is le tudtuk olvasni. A csakrák közül meg tudtuk határozni a koronacsakra és a harmadik szem energiáját, továbbá az aura milyenségét. Aktivitást mutatott még a kéregállomány és a fültájék (noha fül nem látható ezen a koponyán). Azt ta­ láltuk ezenkívül, hogy a kerek tárgyakhoz hasonlóan a koponya a negatív energiát azonnal a földbe vezeti a kvarc alatti középpontból. A legkülönösebb felfedezésünk egy tellúrcső volt a koponya alatt (egyfajta kapu ez a szellemeknek más dimenziók felé). Ami azért is rendhagyó, mert a csó' a földből nyúlt fel, így csatlakozott a ko­ ponyához. Igen erős erőteret mértünk körülötte, olyan volt, akár egy aura." A kezdeti mérések után kivittük „Fény Kapuját" Marc hátsó udvarába, hogy lássuk, hogyan hat rá a Földanya energiája. Jó erőterű helyet kerestünk hát a kris­ tálykoponyával végzendő meditációhoz. A kutatók antennáik segítségével megta­ lálták két energiavonal metszéspontját, 9-es frekvenciával (ez az emberi tudaté is). Amikor azonban „Kaput" ide helyezték, szemlátomást rosszul érezte magát, és szürkülni kezdett. Joshua ekkor felvette, és ösztönösen elvitte egy másik helyre a hátsó udvaron, amelyik már jobban megfelelt neki. Ezen a ponton a kutatók Mária-energiavonal jelenlétét érzékelték (7,6-os frekvenciával). Ez jótékonyan megsokszorozott földenergiát jelent. Aki fölé áll, azt ez az energia tölti el. Amikor a kutatók méréseket végeztek „Kapu" környezetében, azt találták, hogy nagyjából 10 m-es körzetben semlegesítette a negatív Ley-vonal hatását, amelyre először he­ lyeztük, a jó hatásokat ezzel szemben felerősítette. (Néhányan másként emlékez­ nek az aznapi mérésekre. Marc meg én határozottan hallottuk, amint az egyik ku­ tató megjegyzi, hogy „Kapu" új helyén valamiként létrehozott egy ideiglenes energiavonalat. Marc kijelentette, hogy ez lehetetlen. Mégis, amikor 2002-ben Angliában egy gabonakört vizsgáltunk vele, valahogy akkor is jól kivehetően megtörte a föld egyik energiavonalát. Nem tudjuk pontosan, hogyan hat a Leyvonalakra, valami furcsaság azonban határozottan történik körülötte.) Ezután belehelyeztük „Kaput" abba a piramis alakú építménybe, amelyet Marc fabrikált, s szintén a hátsó udvarban kapott helyet. Az antennával megmér­ tük, hogy „Kapu" kiegyensúlyozta az energiát a piramis körül és benne magában. Nem egészen értettük aznap, hogyan befolyásolhatja ezeket a természeti erőket. Határozott szándékunk ezért, hogy folytatjuk majd a Lecher-antennával végzett kutatásainkat. Amúgy, ha egy jelenkori koponyától ennyi minden telik, képzeljék el, mit várhatunk egy ősi kristálykoponyától!

A

kristálykoponyákkal kapcsolatos

titkos

kódok

A Biblia kódja Az ősi zsidó hagyomány szerint a Tórát — az Ószövetség első öt könyvét — az Úr diktálta Mózesnek, éspedig szóról szóra, szóközök nélkül. Ezután meghagyta a prófétának, hogy egyetlen betűt se változtasson. Több mint háromezer évig válto­ zatlanul adták hát tovább a Biblia könyveit. Az Úr azt is Mózes tudtára adta,

hogy a Tórába rejtette a világtörténelem és a mindenség titkait, meg azt a végső üzenetet, amely segít az emberiségnek túlélni egy végzetes katasztrófát. Egy héber próféta a Szentírás titkos könyvének felfedezését jövendölte. Nos, ezt a könyvet megtalálták, csakhogy talányát megfejteni eddig senki nem tudta, maga Sir Isaac Newton sem, pedig a fél életét erre áldozta. A biblia kódfej tői rejtett utalásokat fedeztek fel az Ószövetségben az első és második világháborúról, ahogyan Diana hercegnő haláláról és a Titanic elsüllye­ déséről is. Még John Kennedy meggyilkolásáról is találtak említést. Hogyan vo­ natkozhatnak azonban ilyen ősi szövegek a közelmúlt eseményeire? 1994-ben három izraeli matematikus - Rips, Witztum és Rosenberg - olyan számítógépes programot fejlesztett ki, amelyik matematikailag és statisztikailag igazolta a feltételezett bibliai kód meglétét. A kód nyomában átfésülték a Szent­ írást a harminckét híres izraeli próféta nevei után. Mindegyik próféta életéről ta­ láltak kódolt részleteket, méghozzá mindet a nevezett próféta nevéhez közel. A kutatáshoz felhasznált rendszer az ELS (Equidistant Letter Sequence — egymás­ tól egyenlő távolságra lévő betűk rendje). Amikor a kódfejtő meghatározott sza­ vak/kifejezések/mondatok után kutat a héber szövegben, X számú héber betűt ki­ hagy (X értéke 1-től 1000-ig terjedhet). A bibliai számítógépes kódfejtő progra­ mok azért fontosak, mert gyors keresést tesznek lehetővé. Az igazi próba azonban az, hogy az összes megcélzott szót (számuk 50-től 100-ig terjed) megtaláljuk egy­ más közelében, a Biblia (avagy a Tóra) viszonylag szűk részletében. A kutatások végeredményét a mátrix foglalja össze, amely a héber betűk rendje oszlopokba és sorokba rendezve. Nem célunk elmélyülni ebben a kérdésben. Elégedjünk meg azzal, hogy erősen vitatják. Ugyanakkor más matematikusok - az NSA (az amerikai nemzetbizton­ sági hivatal) emberei és egyetemi kollégáik - megismételték az izraeliek vizsgála­ tait, ugyanazzal az eredménnyel. Hogy jobban értsék a kód működését, bemutat­ juk önöknek a bibliai kód mátrixát a kristálykoponyák témájában. A legfonto­ sabb kérdés itt ugyanis az: említi-e őket a Szentírás? A kérdés eldöntésére a CodeFindernek nevezett számítógépes programot hasz­ náltuk. Joshua Roy Reinholdtól szerzett tudomást a létezéséről. 2000 nyarán, Coloradóban találkozott a téma jeles kutatójával. Az interneten fedezte fel Roy igen alapos honlapját, amely a kóddal kapcsolatos valamennyi információt tartal­ mazza. Valójában az itt bemutatott mátrix is tőle származik. Kutatóközpontunkat egy másik tudós, Móse Aron Sak is segítette (Mr. Reinhold ajánlotta be hozzánk), ö saját mátrixot készített, amely véleménye szerint cáfolhatatlanul kimutatja, hogy igenis szó esik a kristálykoponyákról a bibliai kódban. Az itt közölt mátrix Mózes harmadik könyve 27. fejezetének 6. versétől és an­ nak 57. betűjétől a negyedik könyv első fejezetének 46. verséig és annak 3 1 . betű­ jéig fogja át az Ószövetséget. Kulcsszava a „koponya" héber megfelelője, amely a fontosabb kifejezéseket bemutató ábra közepén foglal helyet nagybetűvel. Amint látják, mind Joshua, mind Blue Arrow Rainbow (becenevén Desy) is meg­ található a mátrixban, éspedig a Shapiro szomszédságában. A „kristály" és „kvarc"

szavak jobbra foglalnak helyet, a másodjára felbukkanó „koponya" közelében. A „bennszülött" szó érintkezik a „Desyvel", nemhiába, mivel Blue Arrow Rainbow-t igen szoros szálak fűzik az indiánokhoz. Más érdekes szavakat is kiad a mátrix. Ilyen a „számítógép" és a „kutatás" (érintve Joshua kereszt- és családi nevét). Az „ó'si" átfedi a „jövendölést", ez utób­ bi pedig áthalad a központi szón, a „koponyán". A „maja" szó is megjelenik a mátrixban, főnévként és melléknévként egyaránt, éspedig több mint százszor. Olyan bonyolult mondatokra is bukkantunk, mint „Shapiro emlékszik a világos­ kék koponyára". (Mivel a „világoskék" szóösszetétel érinti a második „koponyát" és Joshua családnevét, utalás ez arra a Kék kristálykoponyára, amelyet Joshua 1991 óta keres Peru északi részén.) A lényeg tehát az az egészben, hogy meggyőződésünk szerint rátaláltunk a Szentírás egy kulcsfontosságú részletére, ahol igen fontos információk vannak el­ rejtve a kristálykoponyákról. Mindaddig azonban, amíg nem tudunk együttmű­ ködni héberül folyékonyan tudó segítőtársakkal, nem számíthatunk a kód tökéle­ tes megfejtésére. Most pedig következzenek a megtalált szavak, statisztikai muta­ tóikkal együtt. Ez utóbbiak azt jelzik, mi a valószínűsége annak, hogy egy ilyen szűk szövegrészletben mindez együtt fellelhető.

A fenti táblázatban a héber szót magyar fordítása követi. A következő' oszlop azt mutatja, hány héber betűt kellett ugrani a szó vagy kifejezés előállításához (a negatív szám fordított sorrendet jelöl). Az R faktor annak valószínűsége, hogy a keresett szót megtaláljuk a mátrixban. A faktor mutatószáma a hatványra vonat­ kozik. Ha például 1, ez azt jelenti, hogy a szó előfordulásának valószínűsége 10', az­ az 1 a 10-hez. Ha a mutató értéke 2, akkor a valószínűség 10 2 , vagyis 1 a 100-hoz. A mátrix teljes valószínűségét úgy számíthatjuk ki, hogy összeadjuk az összes szót, amelynek pozitív az R faktora, majd ennek a gyökét vesszük. Esetünkben annak va­ lószínűsége, hogy valamennyi szót és kifejezést felleljük ebben a bibliai részletben, nagyjából egy a trillióhoz ( 1 0 3 2 9

6 6

) . Az utolsó két oszlop azt mutatja, hogy a Biblia

mely könyvében, fejezetében és betűjében fordul elő a kérdéses szó vagy kifejezés. Említettük már Mr. Móse Aron Sak nevét, aki a bibliai kódok egyik élvonalbe­ li kutatója. Mr. Sak nagy segítségünkre volt a témára vonatkozó vizsgálódásaink­ ban. Móse Izraelben született (jelenleg Kanadában él), s mivel tud héberül, olyan szavakat is meglát a mátrixban, amelyeket más nem vesz észre. Eleget tett felkéré­ sünknek, hogy járjon utána, szól-e valamit a bibliai kód a kristálykoponyákról. Saját szerény vizsgálódásaink egyik-másik szavát ő javasolta, amikor önálló kuta­ tásai során rájuk bukkant. Három különböző mátrixot dolgozott ki, és ezeket kombinálta. A „koponya" helyett más alapszavakat is használt a kutatáshoz, úgy­ mint „kvarc" és „Belize". Az egyik mátrixa a Bibliának ugyanazt a részletét fedte le, amelyet az előbb bemutattunk, azaz Mózes harmadik könyvét és a negyedik elejét. Móse rendkívül szigorú kritériumokat állít fel mátrixai számára, biztosí­ tandó, hogy a valószínűségi mutatókat a tudósvilág is elfogadja. Ahhoz, hogy egy kulcsszót felvegyen a mátrixba, előfordulási valószínűsége legalább 1 a 20-hoz kell legyen. Három mátrixában, amelyet felkérésünkre készített, az R faktor értéke 3 4 1 , ami olyan magas, hogy nem is érdemes belemennünk a részletszámításokba. Helyszűke miatt nem tudjuk itt bemutatni a teljes mátrixot és a szavak tábláza­ tát, amelyet Móse a rendelkezésünkre bocsátott. Szorítkozzunk ehelyett arra, ho­ gyan értelmezi a felfedezett szavakat: Amikor megkértek, sem

tudtam,

mi fán

hogy járjak

utána a

teremnek.

Miután

kristálykoponyák néhány

órán

témájának,

keresztül

utána

először azt olvastam,

agyamban egymást érték a gondolatok. A legelső, amely mintegy adta magát, az volt, hogy ez az egész egy humbug. valami szupermodern hogy a mégis

Végül is honnan tudhatnám,

laborban gyártották

válaszok megtalálhatók a találtam:

„nem

le

ötletes

bibliai kódban,

humbug",

szólta

üzenetet kerestem feltevésemre.

a

kristálykoponyák

elméletét.

igen ősiek és ma is léteznek.

Kezdjük

amelyek véleményem szerint alátá­ mindjárt

ezzel:

a

kristálykoponyák

Ez kizárja a hamisítás lehetőségét. A kód emberi lép­

tékre utal: emberi méret/mérték/arány, amelyet kölcsönvettek. azt sugallja,

És

mondat.

Eztán számos olyan szót és kifejezést találtam, masztják

hogy a koponyákat nem

eszközökkel? Mivel hiszek abban,

hogy a koponyák maja eredetűek.

Ilyen

Több minden is

vagy olyan formában a kód azt

üzeni, hogy a koponyák (spirituálisán felfogott) erők magjai. Olyan hatalom ők, amely elveszett, amelynek vége. 1) A koponyával és gyógyítással kapcsolatos mondat: Gyógyereje van, és nem­ zetként gyógyít. 2) Velem összefüggő, igen hosszú mondat: Shapiro ott egy csoda. Nos, akár tet­ szik neki, akár nem, végzete,

olyan,

mintha enyvvel ragasztották volna hozzá a témához. Az a

hogy ezt boncolgassa (tegyük hozzá,

színűsége 1 a

ennek a mondatnak az előfordulási való­

196 millióhoz). Joshua neve ugyan önállóan bukkan fel, de igen közel

áll hozzá a „partner" kifejezés (Desy?). Valamiként a „partner" megjelölés még fon fá­ sabbnak

tetszik a Joshuánál.

Olyasfélét jelenthet ez,

annyi a hitele, mint neki (vagy: ami

figyelmet

hogy Joshua partnerének

ugyan­

ő megérdemel, azt a partnere is meg­

szolgálta). 3) Információ a Mitchell-Hedges koponyáról: Alapvetően szembeszökő a mát­ rixban,

ezért az elsősorban erről a koponyáról szól.

4) A koponya mint számítógép: Számítógéped a mérce.

Tudjuk, hogy napja­

inkban a kvarcot órákban használják. A fenti fura fordulat arra

utal,

hogy a

koponyát

valamiféle számítógépnek

tekint­

hetjük. Legalábbis nekik azt jelentette, amit nekünk ma a számítógép. A pontos jelen­ tés további vizsgálatokat igényel. számítógép,

Felmerült bennem,

szintén összefügghet a koponyákkal.

A

hogy egy ilyen kulcsszó,

mint a

kód alátámasztja sejtésemet,

a pon­

tos összefüggések azonban egyelőre nem világosak. 5) Mi a Kék Király? Az a benyomásom,

hogy rejtőzhet valahol egy kék koponya,

talán mind közül a legfontosabb. Valószínűleg fontos kifejezés ez a történet szempont­ jából (azaz a

kód által közölt információkban).

6) Hogyan értelmezi Móse az „ősi", avagy „ősi romok" előfordulását? Mindket­ tő ugyanarra utal. Az ősi romok,

ahol a koponyákat találták.

Nos tehát, beszél-e a Biblia a kristálykoponyákról? Móse Sak úgy véli, egyértel­ műen igen. Szerintünk eleddig mindössze a kód parányi részletét sikerült megfej­ tenünk, amely azonban kulcsfontosságú információkat tartalmaz a kristályko­ ponyákról. Reméljük, ha több idő és pénz áll majd a rendelkezésünkre, újabb fel­ ismerésekhez jutunk ezen a rendkívül izgalmas kutatási területen. Újabban Mr. Reinhold is együttműködik a CodeFinder programozójával, hogy térben ku­ tassanak tovább rejtett kódok után a korábbi kétdimenziós megjelenítés helyett. Érdekes, ugye? A fordított kép módszere 1996 márciusában Joshua megismerkedett egy bizonyos J. W. Voakes nevű úrral, aki Seattle környékén él az Egyesült Államokban. JW, ahogy magát nevezni szok­ ta, számítógéppel előállított, furcsa képeket küldött, amelyek a „Max" nevű ősi kristálykoponya digitális leképezésein alapultak. JW fogta a nevezett kristályko­ ponya fotóját, majd ennek fordított mását vetítette rá. Az egyenesen álló és a for­ dított kép együttese bámulatos formákat, jelképeket és jeleneteket eredménye­ zett, amelyeket a hétköznapi képmásokon nem látunk. Joshua ekkor úgy döntött, hogy felteszi a honlapjára ezeket a sajátos, négydi­ menziós tükörképeket. Per pillanat nem érdekelte különösebben a téma, és nem is értette pontosan, mire jött rá JW. O amúgy azt írta neki egyik korai emailjében, hogy ezt az eljárást a maják is alkal­ mazták. Ezt tette Maurice Cotterell maja kutató és szerző is, hogy megfejtse a pacali koporsófe­ dél jelképeit (ősi űrhajósként szokás őket emle­ getni, akiket Palenque maja városában fedeztek fel). Adjuk át most a szót JW-nek: Egész pontosan mit is látunk? Ügy vélem, eleink ezeket a tárgyakat (az ilyen kristálykoponyákat) egy­ fajta

memóriabankként

alkalmazták.

Négydimen­

ziósán kódolták beléjük a képeket, hogy csak akkor tudjuk megfejteni őket, amikor már készen állunk rá.

Talán megsejtették egy eljövendő világégés lehe­

tőségét, és vizuális emléket kívántak állítani maguk­ nak... Úgy gondolom,

ezeknek a képeknek több rétege

van...

és ezek a rétegek jelentenek valamit.

mit...

nem tudhatom...

Hogy

úgy vélem, az egyenlet má­

sik oldalát nem ismerjük, ami további vizsgálódáso­ kat

igényel... Mellesleg ezeket a képeket nem én fabrikáltam, de

nem is maguktól valók.

Egy végtelenül fejlett létfor-

ma plántálta őket a kristálykoponyákba, amelyről egyelőre semmit sem tudunk.

Bárkik legyenek is,

megmutatták nekünk az „arcukat"...

Most túl

kell látnunk ezen az arcon, bele egyenesen a lelké­ be ezeknek a csodálatos lényeknek, akik ezt hagy­ ták hátra maguk után számunkra. Amikor Joshua 2000 tavaszán előadókör­ úton járt Angliában, valamivel közelebb került a tükörkép-eljáráshoz. Az egyik előadásán elé állt egy fiatal grafikus és honlapkészítő, bizo­ nyos Steve Abunac. Ez volt Joshua utolsó napja Londonban, de Steve meghívta magához, és a

számítógépén

hasonló

képeket

mutatott

Joshuának. Ezek különböző kristálykoponyák köztük a „Fény Kapuja" - felvételein belül mu­ tattak újabb fotókat. Mostanra Joshua felmérte e fordított képek teljes jelentőségét. Steve meg­ mutatta, hogyan készíthet számítógéppel maga is ilyen tükörképeket, amit meg is tett az Álla­ mokba visszatérve. Az itt látható képek csak egy kis ízelítőt je­ lentenek. Amikor előadásainkon bemutatjuk őket, mindig meglepett kiáltásokat kapunk ju­ talmul.

Néhány útravaló, amin érdemes elgondolkodni ezekkel a képekkel kapcso­ latban: • Valamiféle programot vagy kódot képviselnek tán a kristálykoponyákon belül? • Mit jelentenek: a) Kapcsolatot más intelligenciákkal (földönkívüliekkel)? d) Olyan fajokat ábrázolnak, akik előttünk éltek a Földön? c) Arról szólnak, hogy bármi, amit elképzelünk, létezik egy másik való­ ságban? • Lehetséges-e, hogy ezek a tisztán kivehető képek a véletlen szüleményei? Őszintén kételkedünk ebben. Tökéletesen egyetértünk J. W. Voakesszel, hogy valamiféle kifinomult üzenet lehet ez, amelyet akkorra időzítettek számunk­ ra, amikor már fejlett technikával rendelkezünk. Ujabb rejtett információ te­ hát ez a koponyákban. A képek jelentésének megfejtéséhez tömérdek időre és erőfeszítésre lesz még szükségünk, de hát ezt mondhatjuk el a kristályko­ ponyák kutatásának egyéb részterületeiről is. Joshua a maga részéről hisz ab­ ban, hogy egy napon kifejlesztünk majd egy olyan segédeszközt, amelyik megfejti a koponyák híradását, és akár a tévében, levetíti előttünk. Alig várja, hogy elérkezzen ez az idő, ahogyan bizonyára önök is valamennyien.

Végkövetkeztetések Ebben a fejezetben áttekintettük azokat a kutatásokat, amelyek az évek során a kris­ tálykoponyákra vonatkoztak. Összefoglaltuk a legfontosabb kísérleteket, amelyek tudományosan vizsgálták a koponyák jelenlétében lejátszódó furcsa jelenségeket. Mi eredetileg úgy hittük, hogy csak az úgynevezett ősi koponyák mutatják fel ezeket, csakhogy az új koponyák elterjedésével is hasonló élmények tömegéről ér­ keznek beszámolók. Kutatóközpontunk vizsgálatai tudományosan is bizonyították, hogy a kristály­ koponyák láthatatlan energiái (jobbára) jótékonyan hatnak azokra, akik kapcso­ latba kerülnek velük. Azt is kimutattuk, hogy létezik valamiféle titkos kód (avagy információ) a koponyákon belül, amelyet a beléjük rejtett képek tárolnak. Hi­ szünk továbbá abban, hogy a talányos bibliai kód tanulmányozása egyszer s min­ denkorra megváltoztathatja a kristálykoponyákról kialakult képet. Úgy tetszik, bármiféle vizsgálatba fogtunk, mindegyik újfajta megértéshez se­ gített hozzá a kristálykoponyákkal kapcsolatban. A fenti eredmények után egyetlen értelmes ember sem állíthatja, hogy nem többek egy darab kvarcnál. Kerül, amibe kerül, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megvizsgáljuk az öszszes új kaput és utat, amely megnyílik előttünk a koponyák kutatásában. Hi­ szünk abban, hogy kitartó fáradozásaink olyan létfontosságú információkhoz juttatnak majd minket, amelyek az egész emberiség sorsán változtathatnak. Az sem lehetetlen - bár így lenne -, hogy egy napon a kristálykoponyák maguk

szólnak hozzánk... és osztják meg velünk titkaikat. Hogy így lesz-e, az egyeló're a jövő titka. Az utolsó fejezethez érkeztünk. Ideje elgondolkoznunk a kristálykoponyák mi­ benlétéről és végső céljáról. Hogyan készültek az ősi példányok? Miért gyártanak manapság annyi újat? Miért nyűgöz le annyi embert ez a téma, miért akarnak egyre többet tudni? Végül, de nem utolsósorban hallgassuk meg néhány bennszü­ lött véleményét. Talán épp ők adják meg azokat a válaszokat, amelyeket oly rég­ óta firtatunk. Mindig is úgy véltük, ha létezik egyáltalán embercsoport, amelyik maradéktalanul birtokolja a kristálykoponyák titkát, akkor e természeti népek sá­ mánjai és vénei azok. Legfőbb ideje, hogy átadjuk nekik a szót...

I O . FEJEZET

ELMÉLETEK A KRISTÁLYKOPONYÁKRÓL

E

lérkeztünk könyvünk utolsó fejezetéhez. Mostanra bizonyára valamennyien egyetértenek velem abban, hogy roppant furcsa jelenségeknek lehetünk ta­

núi a kristálykoponyák jelenlétében. Végig e kötet lapjain azt bizonygattuk, mi­

lyen látványosan (néha egészen drámaian) változott meg sokak élete, amikor sze­ mélyes kapcsolatba kerültek egy ilyen koponyával. Állításunkat az a tömérdek visszajelzés támasztja alá, amelyet az évek során a világ minden tájáról kaptunk, s amely ősi, régi vagy új koponyákkal kapcsolatos. Most azonban ideje mélyére ásnunk három alapvető kérdésnek: Ki készítette a koponyákat, hogyan készültek, és miért? Igyekszünk a legjobb (leghihetőbb) fel­ tevéseket tálalni az olvasó elé korábban publikált forrásokból és közvetlen inter­ júkból. Az itt összegyűjtött anyag alapján azután levonhatják saját következtetése­ iket a kristálykoponyák mibenlétéről és szerepéről, az őket övező miértekről és hogyanokról, továbbá arról, vajon miért éppen napjainkban nőtt meg ennyire az érdeklődés irántuk; miért foglalkoztatják ilyen hevesen a közvéleményt, az írott sajtót és az elektronikus médiát. A fejezet elején több kristálykoponya-kutató véleményét olvashatják, akik ugyan­ ezeket a kérdéseket tették fel maguknak. Majd meglehetősen szokatlan információ­ forráshoz folyamodunk: megszólaltatjuk a paranormális jelenségekre érzékeny embe­ reket (látókat) és médiumokat. Hiszünk abban, hogy értékes szempontokkal szolgál­ hatnak nekünk. Szó esik továbbá egy olyan legendáról, amely sehogyan sem hajlandó kiveszni a köztudatból. A történet a tizenhárom eredeti kristálykoponyáról szól, ame­ lyek a valóságban vagy a mesék világában léteztek. Folytatásképpen meghallgatjuk né­ hány bennszülött vén vagy mester megjegyzéseit. Végül, de nem utolsósorban Joshua meglátásai következnek arról, miféle szerepet töltenek be a kristálykoponyák a mai világban. Olyan valóságok lehetőségével szembesülhetek hát, amelyekről eddig nem is álmodtak... A kutatók nézetei C k e t Snow, Arizona, U S A Dr. Snow világhíres szerző, szónok, regressziós terapeuta és gabonakör-kutató. Amint azt könyve - Moss Dreams ofthe Future— is elárulja, szenvedélyesen érdek­ lődik az ősi és bennszülött próféciák iránt, különös tekintettel a kristálykopo-

nyákra és a jövőben betöltendő szerepükre. Dr. Snow feleségével egy citrinkoponya tulajdonosa, amelyet spirituális munkájuk során használnak fel. Több konfe­ renciát szerveztek már a kristálykoponyákkal történő gyógyításról, amelyek során kutatók és gondviselők sorát hozták össze. Az alábbiakban dr. Snow érzéseit és meglátásait adjuk közre a kristálykoponyákról. Az én szememben

két legfontosabb feladatuk az energia tárolása és szétosztása.

Emellett elősegítik a belső fejlődést és a gyógyulást egyénenként és egész kultúránkban egyaránt.

Úgy érzem, a koponyák egy nagyobb játszma részei. Egy utat képviselnek

a sok közül a felépülés és megújulás felé. Az egész világnak égető szüksége van erre, ahogy a 2012-es év közeleg. Azért kerültek ők (vagy az energia, amelyet hordoznak) közénk, hogy átitassák a földteke legősibb és legstrukturáltabb objektumait, a kvarckristályokat. Könnyen meglehet egyébként,

hogy valahonnan máshonnan származnak.

Tudjuk,

hogy az életcsírák galaxisunk más tájairól kerültek ide. Nemhiába beszélnek a világ minden pontján a természeti népek csillagőseikről.

Ügy vélem, mivel emberi koponyá­

ra hasonlítanak, a kristálykoponyák a tudattalanhoz szólnak a belső gyógyulás egyfajta segédeszközeként,

ami sokkal erőteljesebb a közönséges kristályok gyógyhatásánál.

A kristálykoponyák összehozása tovább növeli ezt a hatást, kivált, ha szent helyen történik. Az ő energiájuk olyasvalami, világosan kell tudnunk,

amit nem szabad könnyen vennünk. Nagyon

mi a szándékunk velük, mert a bennünk lappangó kártékony

erőket is megsokszorozhatják ugyanúgy, ahogyan a jótékonyakat. Maga a kristálykopo­ nya semleges.

Igen fontos,

hogy amikor csoportos találkozókat szervezünk,

egyszer­

smind gyógyító és tisztító munkát is végezzünk a puszta eszmecsere mellett. Hiszek a kristálykoponyák gyógyerejében,

s feleségemmel ezt próbáljuk

hasznosítani.

Meggyőződésem, hogy az ősi kristály koponyák iránt támadt közérdeklődés nem a véletlen műve, hanem szorosan összefügg a maja naptár jelenlegi 5200 éves ciklusát le­ záró dátummal, 2012. december 21-ével. Ekkor lép át Földünk a Halak világkorsza­ kából a Vízöntő-korba. A világkorszakváltások mindig is felfordulással járnak, mivel ilyenkor a környezeti körülmények szélsőségesek, s a régi társadalmi-hatalmi struktú­ rák is összeomlanak. A tiszteletre méltó kristályfejekbe rejtett bölcsesség megfelelően ki­ kérdezve és felhasználva felbecsülhetetlen értékű lehet az elkövetkező években,

az egyé­

nek és a közösség életében egyaránt.

DaEl ^(^lker, Kalifornia, U S A DaEl Walker közismert kristályszakértő és szerző. Több mint egy negyedszázada foglalkozik finomenergiákkal, kristályokkal, gyógyítással és az érzékenység fejlesz­ tésével. Nocerino hallgatója volt, s az évek során több kísérletsorozatban vett részt, amelyeket a Kristálykoponyák Nemzetközi Társasága kezdeményezett. Há­ rom kristálykoponya - „Madre", „Szivárvány Nagyanyó" és „Zar" - tulajdonosa, amelyeket feleségével, Laurie-val ősinek tartanak. Az alábbi anyag vele folytatott levelezésünkből és beszélgetéseinkből származik:

Kérdés: Hogyan csoportosítsuk a kristálykoponyákat? DaEl: Ügy vélem, a koponyák felosztása ősire, régire és újra mindössze azért fontos, mert így tudjuk megállapítani a beléjük kódolt információ szintjét, azaz a programozottságukat. Hiszek abban, hogy minden kvarc értékes, szép és tuda­ tos. Ha valakit vonz egy jelenkori kristálykoponya, igyekezzen megtartani, mert tanulni fog tőle. Amennyiben ősi koponyákat összehozunk hasonszőrű társaikkal, sajátos információcsere zajlik le közöttük, mintha csak külön erre szolgáló kom­ munikációs csatornával rendelkeznének. Gondoljanak úgy rájuk, mint széles sávú adókészülékekre; mások frekvenciasávja körülhatároltabb. A jelenkori koponyák sikeresen veszik át az információt az ősiektől, miközben gondozóikat is segítik tudatuk kitágításában. Ezért ha valakit vonz egy ilyen koponya, azt tanácsolom, vegye meg. Az ősi koponyák kódolt információt hordoznak, és számítógépként működ­ nek. Jókora mennyiségű információt tárolnak a különböző korokról és helyekről, eseményekről és emberekről. Ezeket képek formájában tudják lejátszani, amelyek bámulatba ejtenek és megzavarnak minket. A régi koponyák néha szintén ilyen krónikások, adatrögzítők, 4 3 de az információhoz való hozzáférés esetükben korlá­ tozottabb. K: M i t értesz azalatt, hogy a koponyák kristály adatrögzítők? D: Tapasztalataim szerint az én különleges kvarckristályaim adatokat rögzíte­ nek. Úgy vélem, némelyik kristálykoponya is felvesz és lead infotmációt, ha meg­ kapja erre a megfelelő (külső) jelzéseket. Feltételezem, hogy a rejtett képek 4 4 fénynyalábok formájában rögzülnek. Érzésem szerint némelyik koponya több mint félmillió éves. Meggyőződésem szerint a kristálykoponyák azért vannak itt, hogy segítsenek átlépni az emberiségnek a tudatosság új korszakába, amelynek a küszöbén állunk. Mindez csak megérzés, bizonyítani semmivel sem tudom. Többször volt alkalmam találkozni különböző hatásfokkal dolgozó adatrögzí­ tő kristályokkal, mielőtt kristálykoponyát láttam volna. De csak az utóbbiaknál tudtam jól kivehetően lefényképezni ezeket a különleges képeket. Korábban csu­ pán lelki szemeimmel láttam őket. Ezt nevezik kristályjóslásnak. Most pedig beszéljünk az ősi kristálykoponyákról. E kifejezés F. R. 'Nick Nocerinótól származik, aki így különböztette meg ezt a csoportot. Amióta a MitchellHedges koponyát vizsgálgattuk (1985-ben), számos új keletű példány is előkerült. Közben folyamatosan kaptuk a nem evilági üzeneteket, hogy valaha tizenhárom koponya volt, és csoportjuk különleges jelentőséggel bírt. Az általunk tanulmá­ nyozott koponyák több közös ismérvvel bírtak, jelesül: Mindet kézzel faragták ki; adatokat rögzítettek; készítőjük a kvarc természetes tengelye ellenében dolgozott,

amivel szét kellett volna törnie a kvarcot, ez mégsem következett be; végül a meg­ felelő kód/külső jelzés hatására látható képek jelentek meg a belsejükben. Az ősi koponyák mindegyikében megmutatott tárgyak leginkább a ma látott repülő csészealjakra emlékeztetnek. Valamennyi koponya belsejében egy főpapnő lakozik. A jelek szerint ő irányítja a koponyát, ő bocsátja ki vagy zárja el az infor­ mációt, mindez az ő döntésén múlik. Nem befolyásolhatjuk a koponyákat és használhatjuk fel energiájukat, ha főpapnőjük másként akarja. Ha valaki egyszer együtt dolgozott bármelyik kristálykoponyával, mindig ha­ sonló energiák jelenlétét érzékeli majd más koponyák esetében is. Olyan ez, mint egy jellegzetes illat vagy más észlelet. Nem tudom pontosan meghatározni, mégis ott van. Hogyan lehet azután eldönteni, hogy egy koponya ősi-e, vagy csak régi? Sok ilyennel munkálkodtam együtt - a Mitchell-Hedges koponyával, „Szivár­ vány Nagyanyóval", „Sa Na Rával", „Madréval" és „Zárral" -, nos, mindegyik fel­ színe egyenetlen, ami a kézzel történő megmunkálás biztos jele. K: Véleményed szerint hogyan készültek az ősi kristálykoponyák? D: A tisztánlátók többsége - akik együtt dolgoztak ilyen koponyával - a követ­ kezőképpen vélekedik erről. Az első sorozatot földönkívüliek egy csoportja, az ún. „Figyelők", avagy „őrzők" alkották meg a Földön található anyagokból. A köveket bennszülött művészekkel faragtatták ki, éspedig kézzel, mindenféle szerszám nélkül. A kvarc keménysége miatt megtanították őket, hogy bizonyos hangokat kiadva a kvarcatomok meggyöngülnek, mígnem az anyag egészen meg­ puhul. Miután kialakították az általános formát, a kvarc megkeményedett. Ez­ után már csak finomra csiszolták. A különböző koponyaformák eltérő humanoid fajokat képeztek le. Mindegyik koponya olyan információtartályként működött, amely automatikusan rögzítet­ te, ami elé került. így sok különböző kultúra és embercsoport fejlődésének lett a krónikása. Mindegyik ősi koponya más és más, s feltehetően csontkoponyákról másolták őket. „Szivárvány Nagyanyót" a tudósvilág Homo erectusnak mondja. Ezzel szemben sem „Madre", sem „Zar" előképét nem sikerült azonosítani az em­ beri evolúció történetéből. A koponyákban élőlények laknak. Egy látó szerint speciális dimenzionális adó­ vevők, amelyek a szellemvilág és Földünk között teremtenek összeköttetést. Mindegyik kristálykoponya meghatározott küldetést tölt be. Komoly kutató be­ pillantást nyerhet ennek természetébe képek formájában. A koponyákat több ezer, ha nem épp több millió évvel ezelőtt alkották, legalábbis erről tanúskodik jelzéseik paranormális olvasata. Bárki elméjét és szívét megnyitják, aki kapcsolat­ ba kerül velük, akár fizikailag, akár az általuk sugárzott belső képekkel. Aggaszt, hogy nem látok elegendő összehangolt erőfeszítést a napjainkban előkerülő új ke­ letű koponyák érdemi vizsgálatára. Megértésükhöz mind megérzéseinket, mind pedig a tudomány eszköztárát mozgósítanunk kellene. K: Mi a koponyák küldetése? D: Egyebek között planétánk öntudatra ébresztésében segédkeznek, miközben mi fokozatosan Fénylényekké fejlődünk. Egész bolygónk átalakulóban van. Vagy

követjük ennek a változásnak az ütemét, vagy lemaradunk róla. Nem lehet vélet­ len, hogy annyi új keletű koponya kerül most elő, sokkal több, mint valaha. Ez a jelenség egy világméretű átalakulás hozadéka, éspedig a legnagyobb léptékűé, amelyre csak sor került írott történelmünk során. Ilyenek az időjárás drámai vál­ tozásai, a földrengések és a vulkánkitörések, amelyek átformálják a földfelszínt; az óceán mélyén emelkedő és süllyedő kéreglemezek; végül, de nem utolsósorban pedig az emberiség tömeges spirituális ébredése. A koponyák kulcsszerepet játsza­ nak ezeknek a változásoknak a levezénylésében. Mi akkor a pontos küldetésük? Egyelőre senki nem tudja.

F. R. „Nick" Nocerino, Kalifornia, U S A Mr. Nocerino volt a világ első számú kristálykoponya-kutatója. Több mint hat­ van éven keresztül vizsgálta őket, ezért abban a kitüntetett helyzetben volt, hogy értékes felismerésekkel szolgálhatott viselkedésükről. Az alábbiakban abból az anyagból idézünk, amelyet Mr. Nocerino Joshua első kristálykoponyákról készü­ lő könyve rendelkezésére bocsátott 1989-ben. Kérdés: M i k is azok az ősi kristálykoponyák? Nick: Hitem szerint bonyolult számítógépek. Mindnek köze van az ufótevé­ kenységhez. Hiszek a tizenhárom ősi kvarc kristálykoponya létezésében. Vala­ mennyi koponyát színek és hangok kódjaival lehet aktiválni. Egyiküket sem álta­ lunk az emberiség történelme során ismert társadalmak készítették. 45 Az alábbiakban Mr. Nocerino egyedülálló felismeréseit idézem közös köny­ vünkből: (13. oldal, a Mitchell-Hedges koponyáról) Ügy gondolom, hogy ezt a koponyát er­ ről a világról való ősi elmék vagy entitások (energiák) rakták össze az emberek irányítá­ sára. A mai napig betölti feladatát... Ha a szemem után ítélek, nehéz elhinnem, hogy ezt a koponyát ember készítette. Inkább úgy tűnik, mintha mentálisan állították volna össze. Könnyen lehet, hogy valahol másutt... (16. oldal)

egy másik dimenzióban vagy planétán.

Ügy gondolom, hogy ők (a kristálykoponyák) egy jóval magasabb szin­

ten álló civilizáció segédeszközei voltak, mint a sírok, amelyekben megtalálták őket. (32—33. oldal) Szerintem a kristálykoponyák a gyógyítást szolgálják. Azoknak az útját keresztezik, akiknek szükségük van erre... Abban is hiszek, hogy a kristálykopo-

nyák változtatni tudnak a jövőn.

Valójában jobbá teszik az emberiséget, főként, ha egy

napon valamennyi ősi kristálykoponya együvé kerül. (43. oldal:)

Úgy vélem, küldetésük a békén való munkálkodás, az elemek irányítá­

sa és a világ jobbítása. Nagy hatóképességű számítógépek ők,

igen kicsiny hardverrel.

Más kövekkel,

kivált pedig elménk erejével információt vonhatunk ki belőlük,

juttathatunk a

belsejükbe.

vagy

Végezetül idézzük megint Mr. Nocerinót, ezúttal a Kristálykoponyák Nemzet­ közi Társaságának honlapja alapján: Két okból tudom megkülönböztetni az ősi,

régi és új kristálykoponyákat.

már bizonyított pszichometriás képességem miatt,

Egyrészt

ám ennél is fontosabb az az eligazí­

tás, amelyet 1947-ben egy közép-amerikai sámántól kaptam. Egy egész jegyzéket adott nekem, milyen tulajdonságokat keressek, továbbá több ősi kristály koponya leírását. Ez az információ azóta pontról pontra helytállónak bizonyult. Az ősi koponyáknak meg­ vannak a maguk ismertetőjegyei, amelyekről senki nem beszél. Egyedül 1993 óta több mint száz kristálykoponyát vizsgáltunk bizonyult ősinek,

meg,

közülük azonban

ezeket volt érdemes behatóbban

mindössze

tizennégy

tanulmányozni.46Mégis mik az ősi

koponyák ismérvei? Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, mindennek a színekhez, a fényekhez és a hangokhoz van köze, továbbá olyan fizikai tényezőkhöz, mint a véső­ nyomok, a faragás stílusa és a tárgy állítólagos eredete. A

metafizikai szempont akkor kerül előtérbe,

amikor azt akarjuk meghatározni,

mennyi rituális gyógyításban vett részt a koponya. Ez a legjobb különbség ősi és újkori koponyák között.

Több évszázados rituális gyógyítást nem lehet hamisítani vagy oda­

hazudni. Egy koponya különben is az egész történetét elárulja, ha rendelkezünk olyan eszközökkel,

amelyekkel hozzáférünk ehhez az információhoz.47

A látók nézetei S a n d r a Brown, Kalifornia, U S A Amikor együtt dolgozott Miss Bowennel első közös könyvükön, Joshua szám­ talanszor megfigyelte, hogyan kap üzeneteket szellemi vezetőitől (némelyek dimenzionális lények voltak, mások földönkívüliek), éspedig nemegyszer épp a kristálykoponyák kérdésében. Úgy éreztük hát, ideje újra megkeresni Sandrát, és kifaggatni, nincsenek-e új felismerései a koponyákról. Az alábbiakban ezek kö­ zül szemelgetünk:

Kérdés: M i t gondolsz, mi a kristálykoponyák küldetése? Miért kerül elő nap­ jainkban sokkal több, mint valaha? Sandra: Azt hiszem, a koponyák aktiválják belső memóriabankjainkat, és megváltoztatják RNS-ünk, valamint DNS-ünk szetkezetét. Ilyenformán újra sze­ retetet és békét teremthetünk a Földön. Úgy vélem, az ősi koponyákat földön­ kívüliek készítették, akik sajátos programot és információt helyeztek beléjük. Az­ tán szétszórták őket a Föld különböző pontjain, hogy egy napon rájuk találjunk. Azért „lépnek most elő", mert a Vízöntő-korba értünk, azaz a változás és együtt­ működés kotába. Egy ilyen időszakban egyre jobban emlékszünk lelkünk erede­ tére. Amikor a koponyákkal dolgozók összejönnek - a különböző konferenciá­ kon, amelyeket dr. Chet Snow és mások szerveznek -, rá tudunk hangolódni a koponyák rezgéseire, ami a tudatunkat is megváltoztatja. Egyszer volt egy láto­ másom egy különleges múzeumról (valamikor talán meg is épül): óriási kristályo­ kat állított ki, s a látogatók közöttük sétáltak. Volt ott egy vetítőterem, amelyben egy film pergett a kristálykoponyákról. Végül olyan termeket láttam, ahol min­ denki magára maradhatott az ősi koponyákkal. K: Hallottál valamit a kristálykoponyákkal kapcsolatos jövendölésekről? S: Fehér Medve (egy hopi indián vén) beszélt nekem a tizenhárom koponya összegyűléséről, ahogyan Harley Gyors Szarvas is. Phoenixben a dalai lámát hal­ lottam nyilatkozni a kristálykoponyák eljövendő szerepéről. Azt mondta, ők köz­ vetítenek más dimenziók felé, olyan számítógépek, amelyek a múltra, a jelenre és a jövőre vonatkozó információkat tárolnak. Annyira szerteágazó téma ez, tette még hozzá, hogy nincs ideje benne elmélyedni. K: Érzésed szerint mi közöd van a kristálykoponyákhoz? S: Több életen át dolgoztam együtt velük ezen a bolygón és másokon, kivált az Uránuszon, itt programozzák ugyanis beléjük a nekünk szóló, jövőnkre vonatko­ zó információt. Hozzáfértem ehhez, mivel én is a programozók közé tartoztam, mielőtt leszülettem a Földre. Akkor még az Uránuszon éltem. 4 8 Uránuszi vezető­ im emlékeztettek, hogy részben az a küldetésem, hogy felvilágosítsam a földlakó­ kat az ufókról és a kristálykoponyákról. K: Milyen javaslataid és tanácsaid vannak azoknak, akik szeretnének szemé­ lyesen is kristálykoponyával dolgozni? S: Megtehetik a kristálykoponyát meditációjuk középpontjának, de gyógyíthat­ nak is vele, vagy az útjukról kérdezhetnek. Egy kristálykoponyával kapcsolatba le­ het lépni fizikailag - lehet dolgozni a róla készült rajzzal vagy fotóval -, de tudato­ san (étersíkon) is magunkhoz hívhatjuk az energiáit. Végső soron mi magunk va­ gyunk a kristálykoponyák. A béke és szeretet tudata máris közöttünk van, kérhetjük tehát ettől a rezgéstől (a koponyákétól), hogy mutassanak utat a béke felé.

S t a r Johnsen-Moser, Missouri, USA/Mexikó Star Johnsen-Moser több mint harminc éve spirituális gyógyító és médium. Az 1990-es évek elején együtt dolgozott a „Maxként" emlegetett kristálykoponyával és gondviseló'jével, JoAnn Parksszal. Ekkortájt közösen munkálták ki az „aktivá­ lásnak" nevezett szertartást (avagy meditációt). Star emellett külön is gyógyít, és ún. „finomtest-ébresztéseket" végez. Az alábbiakban az ó' meglátásai következnek a kristálykoponyákról. Kérdés: Hogyan jellemezné a „Max" nevű kristálykoponyát? Star: Úgy vélem, ő egy élő könyvtár, egy holografikus számítógép, amely az idők kezdetétől gyűjti magába a kozmikus információt. Ezt a „Vének" táplálták bele, minden tudás és bölcsesség ősi őrizői, hogy az eljövendő nemzedékek is okuljanak belőle. Am csak azok férnek hozzá, akikben megvan az ehhez szükséges érzékenység, tudatosság és spirituális kifinomultság, ők használhatják fel az em­ beriség épülésére. „Max" a tolmácsa a „TAK"-nak nevezett kozmikus lénynek is hatalmas bolygóközi Úr ő az Orionról. K: Mi a kristálykoponyák küldetése? S: Szerintem végső céljuk az, mint „Maxnek", hogy ők is élő könyvtárrá és a kozmikus információ tárházává váljanak. Mindegyik kristálykoponyánál, ame­ lyikkel dolgoztam, éreztem, hogy megvan(nak) a hozzájuk tartozó kozmikus lény(ek), aki(k) rajtuk keresztül kommunikál(nak). Úgy vélem, a kristálykopo­ nyák egyfajta öntőformaként fejtik ki hatásukat, szent geometriává szervezve energiáikat, mert az emberi koponyák így könnyebben átveszik azokat. Azt is ér­ zem, hogy a kristálynak tökéletes arányúnak kell lennie, hasonlóan az emberi ko­ ponya szent méreteihez, és semmiképpen nem torzulhat el, csak így fejtheti ki maximálisan a hatását. Kristálykoponyákkal megnövelhetjük az emberek és he­ lyek energiaszintjét, így eljuthatunk más dimenziókba és tudatszintekre. Több mint tíz éve végzek spirituális munkát és szertartásokat Mexikó és Gua­ temala különböző maja piramisainál. Ezeken a helyszíneken a kristálykoponyák közvetítik számomra azt a több dimenziót átfogó tudatot, amely egyszerre van jelen étersíkon és e szent kultuszhelyeken. Saját kristálykoponyám közreműködésével to­ vábbra is együtt dolgozom „TAK"-kal. Nemrég mutatkozott meg előttem, hogy „Tak" és „Csak" ugyanannak a hatalmas csillagközi lénynek a különböző arca.

50

K: Most, hogy van saját (újkori) kristálykoponyája, és együtt dolgozott a vi­ lág különböző ősi koponyáival, véleménye szerint mi a különbség az ősi és az új példányok között?

S: Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy a saját kristálykoponyám Brazília Galoliának nevezett tájegységéről származik, és Marcio Venturin, a világ egyik él­ vonalbeli mestere készítette. 6 kilót nyom, míves munka, amelynek méretei és arányai megegyeznek a Mitchell-Hedges koponyáéval, amúgy pedig tele van szi­ várványos fényjátékkal. Amikor megérkezett a koponyát tartalmazó doboz, érez­ tem a belőle kiáradó isteni szeretetet, ami annyira megindított, hogy könnyekre fakadtam. Tudtam, hogy egyszer hozzám is eljön a nekem szánt kristálykoponya. Az általa kisugárzott energia határozottan egy istennőé. Első aktiválási szertartá­ sán tudtam meg a nevét: „Xamuk'u". Amikor megkérdeztem Humbatz Ment, mit jelent ez a név, azt felelte: „Röviden elmagyarázom, mit fejez ki ez a szent ma­ ja szó, s miért lett ez a neve a te fénykristályodnak. A XA MU K' U jelentése te­ hát: Minden ősi szent? Szent és ősi-e Lemuria? Ha e nevet egy kristálykoponyára vonatkoztatjuk, ez annyit tesz: ö s i és szent-e az emberi koponya fénye? Szent-e a kristálykoponya fénye a maga szent arányaiban? Nagyjából ezt jelenti tehát ez a maja szó. A maja nyelvben ugyanis a XA jelentése „szellem", a MU — Lemúria, a K'U pedig Isten neve. Az ősi és „mai" kristálykoponyák összevetésekor mindenekelőtt gondoljunk ar­ ra, hogy minden kristály nagyon, nagyon ősi! Az ősi koponyák hatása természete­ sen erősebb, hiszen a „vének" programozták be őket, és számtalan szertartáson vet­ tek részt. Emellett kettőség is jellemezheti őket, hisz korábbi tulajdonosaik nem mindig a „Világosság" oldalán álltak. Szerintem jobban körül kellene járni, milye­ nek is valójában. Az új koponya ezzel szemben olyan, akár egy újszülött... ártatlan és friss, egyenesen a Föld szívéből érkezett, tele van bölcsességgel és tudásvággyal. Ha úgy tetszik, akik napjaink kristálykoponyáival dolgoznak, most programozzák be őket a jövő számára, ők a mai idők „Vénei". A ma elvégzett munkát magukba isszák szent köveink, hogy eljövendő nemzedékek fedezzék fel őket maguknak. Humbatz Men elmondta nekem, hogy amikor egy kristályt az emberi kopo­ nya szent arányai szerint faragnak ki, könnyebben férünk hozzá a benne őrzött tudáshoz. Talán ez a tudás fontosabb, mint hogy ki vette kezébe a vésőt. És ha így van, akkor az is mindegy, hogy ma vagy az ősidőkben készült-e egy-egy kristály­ koponya. Minden nagyobb darab kristály ősi, és ősi tudást zár magába. Ezek bolygónk élő könyvtárai.

Carole Davis-Wilson (Toronto, Kanada) 1985 novemberében az Anna Mitchell-Hedges Research and Exploration Asso­ ciation kiadta Brian Hadley-James könyvét The Skull Speaks címen. A könyv anya­ gát egy Carole David-Wilson nevű médium közvetítette transzállapotban. Miss Davis-Wilson atlantiszi lények tudatát adta át. A jelek szerint technikai fejlettsé­ gük lehetővé tette számukra, hogy mintegy konzerválják önmaguk egy részét, s a kristálykoponyákba zárják ezt az élő tudatot. Nos, hallgassunk bele e szeánszok legizgalmasabb pillanataiba.

A Mitchell-Hedges koponyában lakozó tudatok kijelentették, hogy a koponya tizenhétezer éves. Sok-sok nemzedék birtokolta, miközben homokkal és szó'rrel gondoskodott simaságának megó'rzéséró'l. E kristálykoponya Atlantisz nagy kris­ tályának része volt. A kontinens hanyatlása idején lakói a közeli véget várták. Mi­ vel tovább akarták adni tudásukat, és nem kívántak többé a Földre születni, kris­ tálytárgyakba rejtették azt. Először Biminit szemelték ki erre a célra Atlantisz szívében, itt őrizték az akko­ riak szent bölcsességüket. Ugyanakkor azt is tudták, hogy túl veszélyes mindent egyetlen helyre összpontosítani, hiszen rossz kezekbe is kerülhet. Ezért kisebb tar­ tályokban osztották szét ismereteiket - ezek a kristálykoponyák. A belső hangok így folytatták: Ez a tartály [a koponya] nem lakozhat olyan helyen, amelyet nem használnak. Arra való, hogy társaihoz hasonlóan átadja tudását a világ vezetőinek, akiket ti tudósoknak meg gyógyítóknak neveztek. Ha rossz kezekbe kerül,

megsemmisíti önmagát. Ne félj

azonban, időtlen idők óta őrzik és vezérlik, nem lehet bántódása. Ez a tartály közvetí­ tő, és ha a megfelelő elmék együvé kerülnek, az „informátor" [a közvetítő elme] kilété­ től függetlenül — mivel sokan képesek arra, amire ő — átadjuk itt kikristályosodott tu­ dásunkat. Mindenki azt kapja, amit fel tud használni, és amire szüksége van, de nem lesz senki olyan — sem elme, sem entitás —, aki egyedül megkapna mindent.51 A koponyában lakozó tudatok azt is kijelentették, hogy Atlantisz az egy közös elmét jelképezi. 5 2 Napjainkban ennek a közös tudatnak a különböző drágakövek­ ben elhelyezett részei ismét szolgálatba állnak, mivel a Földnek kétségbeejtően szüksége van egyensúlya visszanyerésére és az emberiség összhangjának visszaállí­ tására. 5 3 Carole azt is állította e szeánszok során, hogy a Mitchell-Hedges kopo­ nya ugyanúgy működik, mint napjaink számítógépei. Akkor aktiválódik, amikor a megfelelő rezgés megjelenik a közelében. Ez történik akkor, amikor információt ad át az embereknek. Értelmezésünk szetint a kristályban lakozó tudatok azt su­ gallták, hogy amikor jó szándékú (szeretetteljes, a Földet segíteni akaró) és arra al­ kalmas személyek gyűlnek össze, mindenestől napvilágra kerül a koponyákba rej­ tett szent tudás. Mindenki annyit kap belőle, amennyi saját spirituális fejlődésé­ hez szükséges, és amennyit be tud építeni hétköznapjaiba. Ugyanakkor, ahogy azt már megpendítettük, nem lesz egyetlen valaki, aki minden tudást egyszerre meg­ kap a koponyától. Az atlantisziak biztosító szelepeket helyeztek el valamennyi kristályból készült tárgyba, amelyek az egyetlen közös tudat részleteit tartalmazták. Nem akarták,

hogy illetéktelenek és időnek előtte hozzáférjenek a titkos tudáshoz. A benne la­ kozó tudatok azt is sugallták, hogy a kristálykoponya soha nem kerülhet olyan helyre, ahol nem méltóképpen használják. Az évezredek során tengernyi látható és láthatatlan erő kormányozta ezt a koponyát, amiként a tudás többi edényét is. A szeánszokon lejegyezték, hogy idővel más ősi kristálykoponyákat is találnak majd. Bár sok a tudást tároló edény, szögezték le a tudatok, némelyik még nem aktiválódott, és emberi kéz sem érintette. A formájuk sem mindig koponyára em­ lékeztet. Eljön azonban az idő, amikor valamennyien egymás oldalára kerülnek. Amikor ez elkövetkezik, az emberiség hatalmas vezetőre lel, és óriási tudás birto­ kába jut, amely jelentős tudati változást idéz majd elő bolygónkon. „Ennek a vál­ tozásnak még nem jött el az ideje, de nem várat sokáig magára" - jelentette ki a koponya 1985-ben.

A

tizenhárom

hrístályhoponya

Az elmúlt néhány évben heves viták folytak a kristálykoponya-közösségen belül a tizenhárom nagyon-nagyon régi koponya legendájáról, amelyek évszázadok, ha nem éppen évezredek óta rejtőznek valahol. Természeti népek több jóslata is szól arról a világ minden táján, hogy amikor ezek a koponyák ismét egymásra talál­ nak, teljesen új - békés és harmonikus - korszak köszönt az emberiségre. Imitt-amott már ejtettek szót erről egyesek e könyv lapjain, ideje hát, hogy bő­ vebben szóljunk a titokzatos legendáról, amelyben oly sokan hisznek világszerte, és amelynek fontos szerepe van a kristálykoponyákról kialakított felfogásunkban. A Mysteries ofthe Crystal Skulls Revealedírása idején mindhárom szerzőt erősen foglalkoztatta ez a feltevés, s bőven ki is fejtették erre vonatkozó véleményüket. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit állít minderről a könyv.

F. R. 'Nick' Nocerino Először ő - a koponyák első érdemi kutatója - vetette fel nyilvánosan a tizenhá­ rom koponya lehetőségét. Fiatalabb korában több látomása is együtt mutatott egy csopott koponyát. Ezt írta minderről a kötetben: Igen, hiszek a tizenhárom nagy hatalmú kő létezésében, bárhogy is nevezzük őket. Tizenkettőnek talán meghatározott alakja van (mint a kristálykoponyáknak), egy pedig (ha valaha is megtalálják) megad minden információt, ami el van rejtve a többiben.54

Mr. Nocerino vezérkoponyának nevezte ezt az egyet. így ír tovább a tizenhá­ romról: Hiszek abban, hogy amennyiben mind a tizenhárom koponya együvé kerül, hatal­ mas tudás birtokába jutunk,

amely segíti majd az emberiséget.55

S a n d r a Bowen Sandra részt vett abban a kutatássorozatban, amelyet tanára, Nocerino folytatott, s amely hipnotikus regresszióban faggatta a kísérleti alanyokat eló'zó' életeikró'l. Sandra hipnózisban újra meg újra visszatért Tibetbe, s akkori életében tizenhá­ rom kristálykoponyával dolgozott. Ezt az időt ő maga 435-re teszi. Hivatalos cí­ me a „kristálykoponyák őrzője" volt. Egy kolostorban élt a lhássszai Potala kör­ nyékén vagy magában a Potalában. A koponyákat a szerzetesek biztonsági okok­ ból föld alatti üregekbe rejtették, hogy ne lopják el őket. Sandra úgy érezte, a csoport valamennyi koponyája tiszta kvarcból való, s küllemükben a MitchellHedges koponyára emlékeztettek. Amint megfigyelte, „vezérüknek" más volt az anyaga (talán földön kívüli eredetű). E koponyák aktivált állapotban különböző színű fénysugarakat bocsátottak ki magukból. A velük végzett munka részben gyógyításból állt, részben pedig a gyermekek spirituális és alkotó készségeinek fej­ lesztéséből, hogy az új nemzedék is közelebb kerüljön belső valójához, lelkéhez.

Joshua Shapiro Joshuának is volt Tibettel és a tizenhárom koponyával kapcsolatos látomása, ami­ kor közös könyvüket írta. Kivilágított föld alatti barlangban találta magát, ahol egy sor koponya előtt térdepelt, összesen tizenhármán voltak. A koponyák sajátos rendben sorakoztak fel, éspedig így: egy - négy — nyolc. Azaz a legközelebb ah­ hoz, ahol ő térdelt, egyetlen koponya foglalt helyet, mögötte félkörben bizonyos távolságra a következő sor, majd ugyancsak félkörben nyolc koponya. Joshua lát­ ta, hogy mindegyik színes. Az volt a benyomása, hogy itt, Tibetben bárki felke­ resheti a barlangot. A látogató csak leült a koponyák elé, hogy kifejezze hódolatát, vagy meditált a jelenlétükben, amivel magába itta tudásukat és energiájukat. Joshua emlékszik, hogy amint ott térdelt, arccal a földre borulva, megfogadta ma­ gában, hogy mostantól minden erejével a koponyák igazságának elterjesztésén munkálkodik, meg azon, hogy megértesse embertársaival, miért fontos ez az em­ beriség számára. Ami azt illeti, ma is ennek a fogadalomnak a jegyében él.

Michael K a n t Az 1980-as években a társszerzők szép számú levelet kaptak egy Michael Kant ne­ vezetű úrtól, aki azt állította, rengeteget tud a kristálykoponyákról, ezért találkoz­ tak vele Kaliforniában, ahol több interjút is készítettek. Michael tudatos mé­ diumnak vallotta magát, aki számos szellemlénnyel, földönkívülivel és angyallal tartja a kapcsolatot, köztük a Szoláris Hierarchia tagjaival. Ezek több ízben elvit­ ték az űrhajójukra is, egyszer pedig megjárta a Belső Földet, ahol találkozott az ott élő néppel. 5 6 Az interjúkban Michael kifejtette, hogy igen szoros a kapcsolat a Belső Föld lakói és a tizenhárom kristálykoponya között. Ez utóbbiakat - az első­ ket a maguk nemében — egy Elsznek vagy Elóhimnak 5 7 nevezett faj hozta plané­ tánkra nagyjából tízmilliárd évvel ezelőtt, „apportként", a magasabb rendű vilá­ gok közvetlen kivetüléseként. E galaktikus faj (az Elsz) tizenhárom törzsre külö­ nült el. A tizenharmadik törzs klánja fogta össze az összes többit. Ezek a lények lakják a mai napig a Belső Földet, s rezgésszintjük magasabb a miénknél. Michael azt is elmondta nekünk, hogy mindegyik törzsnek saját kristályfeje volt, amely­ hez egy egész kristálytest is tartozott. E kristálytestekbe programozták a kozmikus bölcsességet, valamint a szóban forgó törzs genetikai kódjait. Michael arról is beszámolt, hogy amikor ezek a galaktikus fajok először a Föld­ re jöttek, föld alatti várost építettek maguknak a mai Négy Sarok területén (ahol Colorado, Utah, Arizona és Új-Mexikó államok sarkai egyetlen pontban találkoz­ nak). Később aztán a tizenhárom koponya szétszóródott a világon. Egy időben Atlantisz gyógyító szentélyeiben őrizték őket, ám amikor az atlantisziak rosszra használták technikai fejlettségüket, és kizsigerelték a Földet, a koponyákat máso­ latokra cserélték, az eredetieket pedig átvitték Potala alá. Michael még azt is állította, hogy a tizenhárom kristálykoponya interdimenzionális természetű, s ide-oda változtatja jelenlétét a földi és az éteri valóságszin­ tek között. Jamie S a m s Mindegyik észak-amerikai indián törzs saját (apáról fiúra szálló) szájhagyománnyal rendelkezik, amely többek között eredetét és történetét regéli el. A mai világ nehezen fogja fel ezeknek a legendáknak a jelentőségét, valódi üzenetét. Sokak szerint egysze­ rűen csak gyönyörködtetnek vagy elgondolkoztatnak természeti és spirituális jel­ képeikkel. Mi a magunk részéről hiszünk abban, hogy e legendáknak, regéknek igenis van valóságmagjuk, és kiérdemlik figyelmünket, mivel mindből okulhatunk.

Nem véletlen ezek után, hogy egyik-másik indián tanítás épp a kristálykopo­ nyák egy kitüntetett csoportjáról beszél, szám szerint tizenháromról. Egészen a közelmúltig az indiánok mélyen hallgattak a kristálykoponyákról. Mivel azonban némelyik jövendölés szerint az „idó'k végén" járunk, e legendák és szájhagyomány is előtérbe kerülnek, hisz ilyen szorongatott helyzetben meg kell őket osztani az egész emberiséggel. Jamie Sams The 13 Originál Clan Mothers című könyvében azokra a szóbeli ta­ nításokra hivatkozik, amelyeket az 1970-es évek elején két kiowa „nagyanyótól" hallott; mindkettő betöltötte a százhúsz évet. E nagyanyók a tizenhárom kristály­ koponyáról is beszéltek neki. Miss Sams első mesterétől, a mexikói Joaquin Muriéi Espinosától is hallott róluk. Maga is tagja a Farkasok Nemzetsége Oktató Páholyá­ nak, és több könyvet is írt az indián kultúráról, valamint tanításokról. 0 az első szerző, aki könyvében az indiánok szemszögéből tárgyalja a kristálykoponyákat. Az indián szájhagyomány szerint réges-régen létezett egyTeknőc-szigetnek neve­ zett föld a mai Észak- és Dél-Amerikának megfelelő területen. A „második világ" idején, amely jégkorszakkal kezdődött, a „Holdanya" és a „Földanya" megegyezett egymással, hogy az utóbbi fogja különböző részeit, s nyilvánítsa ki őket az anyagi valóságban. Legyen ő az emberiség spirituális tanítója, aki gyermekeinek (az embe­ reknek) a „teljesség álmának tizenhárom darabját" adományozza. A „Földanya" lé­ nyegének ezek a különálló részei tehát emberi testbe öltöztek. Felnőtt nőként jelen­ tek meg a világban, akik nem lettek öregebbek. Ók a „nemzetségek anyjai", s mind­ egyik külön tanítást tartogat a világ számára. Röviden elég annyi, hogy e legendák szerint mindegyiknek külön kristálykoponya készült, amelyek magukba zárták az anyák lényegét és tudását. A tizenhárom kristálykoponyát először a „Teknőc Ta­ nácsháznak" nevezett szent helyen őrizték. Ha a fal résein keresztül betűztek a nap­ sugarak a kunyhóba, s ráhullottak a kristálykoponyákra, mindegyikük a megfelelő nemzetséganya lényegét sugározta szét magából az épület belsejében. Az indiánok azt is állítják, hogy ha alulról világították meg a koponyákat, szivárványhíd emelke­ dett fel a fejtetőről. A szivárvány - az „örvénylő szivárvány álom" — ama jóslat fogla­ lata, miszerint az ötödik (elkövetkező) világot a béke uralja majd. Miután a „nemzetséganyák" betöltötték hivatásukat, visszatértek a Föld gyom­ rába, a tizenhárom kristálykoponyát viszont maguk mögött hagyták, ezek őrizték egyfajta könyvtárként az anyák bölcsességét és spirituális lényegét. Aztán ahogy telt-múlt az idő, s mi átléptünk a harmadik és negyedik világkorszakba, a kopo­ nyák is szétszóródtak a „Teknőc-sziget" különböző szent helyein, ahová a nők gyógyítani jártak. Más indián mesterek elmondták Jamie-nek, hogy az eredeti kristálykoponyák később a maják, toltékok, aztékok, inkák és észak-amerikai indián törzsek kezére jutottak. Néhány koponya elveszett ama földindulás során, amikor a két Amerika egyes területei elsüllyedtek a „harmadik világ" végén. 5 8

Végül a kiowa „nagyanyók" így zárták elbeszélésüket: Ha valamelyik eredeti kristálykoponyát az emberek meg is semmisítették, nem veszett el annak tudása, mert az összes többi megőrizte. A tizenhárom koponya közös ismeretei arról szól­ nak, hogyan kapcsolódik bolygónk a többi égitesthez (a csillagokhoz, planéták­ hoz, naprendszerekhez stb.), ahogy a Föld teljes történetét is magukba foglalják. A „kiowa nagyanyók" azt is elmondták, hogy amikor valaki lélekben készen áll erre, vagy megálmodja, hogyan találkozik a tizenhárom „nemzetséganyával", vagy a tizenhárom kristálykoponya kezdeményez vele belső párbeszédet. Napjainkban ez a tizenhárom eredeti koponya a „béke örvénylő álmát" testesíti meg az emberi­ ség számára, amely a jövendölések szerint a közeljövőben valósul meg világunk­ ban a sors rendeléséből. Manykorses Manyhorses nagyapó wetsuwesten sámán és gyógyító Kanadában. Népe hagyo­ mányai szerint nagyapja és nagyanyja adta át neki tudását, akik segítettek kibon­ takoztatni természet adta képességeit, kivált gyógyítóként. Még mielőtt a Nagy­ apó bármit megtudott volna a modern világról (a rezervátumban, ahol felnőtt, nem volt sem televízió, sem újság), több látomása volt a kristálykoponyákról. Ké­ sőbb elmondta nekünk, hogy a nagyanyja sokszor beszélt a tizenhárom kristály­ koponyáról, akik a mai napig a törzsi szájhagyomány fontos elemét alkotják. Ad­ juk most át a szót magának Manyhorsesnek: Nagyanyámtól tudom,

hogy ezeket a

koponyákat egy

izzasztókunyhóhoz hasonló

helyen őrizték, amelynek ajtaja a négy égtájra nyílt (a szent hely mindig is ott állt, hogy befogadja a „hazajáró lelkeket"). A keletre és nyugatra nyíló ajtók állandóan nyit­ va voltak. A tető közepébe is volt vágva egy huszonnyolc ujjnyi négyszögletes nyílás, ez is mindig szélesre tárva, hogy a szellemek ki-be járhassanak rajta... E különleges építmény közepén egy kristálykoponya foglalt helyet,

a fal mellett pedig

óraként körberakva tizenkét társa. Amikor a nap fénye rátűzött a középső koponyára, majd visszaverődve a többiekre, a kunyhóban állók a négy falra vetítve látták a jövőt és a küszöbön álló változásokat. „Minden energia. Minden bölcsesség. Az energia olyan, mint a mágnes, amely visszavonzza magához mindezt" —ez a bölcsesség ragyogott fel a fényben. A kristálykoponyákba rejtett tudás arra való, hogy segítsen az emberiségnek rá­ találni önmagára, hogy békében és a mindenséggel összhangban élhessen. A jövő meg­ változtatásához csupán arra gondolkodását,

van szükség,

hogy pozitívra fordítsuk valamennyi ember

így a jövő nem emészti fel önmagát. A fenti tanítások arra is intenek,

hogy anyag és szellem, látomás és természetfeletti nem idegen egymástól, hanem összetar­ toznak. Az ember a mai napig csak az anyagot hajlandó tudomásul venni... Nagyszüleim nekem.

a „tizenhárom

nagyanyó" legendájának

másik

változatát is átadták

Ügy érzem, ők hordozzák a legősibb igazságokat, az abszolút tudást. E„nagy­

anyók" lábnyomai egyenesen a szív közepébe vezetnek. Itt lakik minden válasz, itt ta­ lálunk rá önmagunkban a feltétel nélküli szeretetre és a mindenséggel való alapvető kö-

zösségre. íme, mit meséltek nekem a nagyszüleim: Réges-régen bölcsességünk sok hordo­ zóját levadászták,

mert az emberek féltek az olyanoktól,

akik szót értettek a „szelle­

mekkel", és különös dolgokat műveltek. Démonok művének vélték az éjfélét. A tizen­ három nemzetséganya ezért elhatározta, hogy a hegyekbe rejti az abszolút igazság és a legősibb bölcsesség eme letéteményeseit (a koponyák az emberiséget segítő lényekkel kap­ csolatba lépve is hozzáférnek ehhez a tudáshoz). A helyzet javulásával a tizenhárom nagyanyó (azaz kristálykoponya) visszakerült a törzshöz, amely a föld alá rejtette őket mindaddig, amíg az emberiség készen nem áll a fogadásukra. A mai napig láthatatla­ nul a föld alatt rejtőznek,

mert a társadalom megtagadja őket.

Végk övetkeztetések a tizenhárom kristályk oponya eredetéről Nos, mit mondhatnánk zárszó gyanánt a tizenhárom kristálykoponyáról? Csupán egyetlen ősi készlet létezik vagy több is? A fejezetben közölt legtöbb forrásunk egyetért abban, hogy e koponyák földön kívüli, avagy galaktikus eredetűek. Va­ jon az indiánok védelmezik őket, vagy a Belső Föld népe, esetleg mindkettő egyszerre? Valóban létfontosságú-e Földünk jövője szempontjából a koponyáknak ez a csoportja? Miféle kozmikus tudást zárnak magukba, és hogyan hat ez ki boly­ gónkra? Igaz-e, hogy amikor ismét együvé kerülnek, egyesített energiáik sorsfor­ dító pillanatot hoznak el az emberiség történetében, a világbéke korát, az „ör­ vénylő szivárvány álmának" megvalósulását? Az évek során többen felvetették, hogy egyik-másik közismertebb (állítólagos) ősi kristálykoponya is része az eredeti tizenháromnak. Ilyennek mondják a Mi­ tchell-Hedges koponyát, „Maxet", „ET"-t, „Amit" és talán még „Sa Na Rát". Jó lesz azonban vigyáznunk az efféle találgatásokkal, mert ez oda vezethet, hogy né­ melyik kristálykoponyát fölébe emeljük a többinek. Címkézni pedig mindig sok­ kal könnyebb, mint elfogadni minden egyes kristálykoponya sajátos jellegét a ma­ ga egyediségében. Amikor 1996-ban napvilágot látott Morton és Thomas könyve, ők is szót ej­ tettek a tizenhárom eredeti kristálykoponya indián legendáiról. Épp ennek a kö­ tetnek köszönhetően megnőtt az általános érdeklődés e legendák iránt, s minden­ ki arra volt kíváncsi, valóban létezik-e a tizenhárom koponya. Nekünk régóta az az érzésünk, hogy az ún. „eredeti", „legősibb" kristálykoponyák (legyenek bár­ mennyien) egyelőre nem kerültek elő. Úgy véljük, az emberiség mindmáig nem áll készen, hogy szembenézzen velük és átütően erőteljes energiájukkal, mert ezt csupán a tisztaszívűek tudnák elviselni. Ezeknek a koponyáknak a kisugárzása olyan öldöklő lehet, hogy egy átlagember egyszerűen szétporladna a jelenlétük­ ben, vagy épp súlyosan megbetegedne. Amint azt többször elismételtük e könyv lapjain, az „eredeti kristálykoponyák" szolgálata túl értékes az emberiségnek ah­ hoz, hogy a rájuk ügyelők őrizetlenül magukra hagyják őket. Ezért ezek csak ak­ kor adnak hírt magukról, ha eljött az ideje.

Az sem lehetetlen, hogy több koponyakészlet is létezik, amelyek összedolgoz­ nak, s megjelenésükben, stílusukban és kiképzésükben rokonságot mutatnak egy­ mással. „Ami" például a megszólalásig hasonlít a „Maja kristálykoponyához". Nocerino beszámolt arról, hogy amikor az 1940-es években Közép-Amerikában utazgatott, egyszer látott egy olyan rózsakvarc koponyát, amely küllemében és ki­ alakításában a Mitchell-Hedges koponyára hasonlított, s szintén levehető volt az állkapcsa. A mi látomásainkban három kristálykoponya — egy kék, egy zöld és egy rózsaszín - jelent meg Peruban, amelyek szintén a Mitchell-Hedges koponyára hajaztak, még az állkapcsuk is ugyanolyan volt. A fejezetet figyelmesen végigol­ vasva látni fogják ugyanakkor, hogy bár a legtöbb megszólaló tizenhárom kopo­ nyáról beszél, küllemükben és eredetüket illetően nem értenek teljesen egyet. Talán nem is a kristálykoponyák száma a leglényegesebb szempont - legyen szó tizenháromról, huszonnégyről, negyvennyolcról, avagy hetvenkettőről. Sokan hisznek abban, hogy amikor ezek a sajátos koponyacsoportok újra megkerülnek és egymásra találnak, beteljesednek a próféciák, s ma ismert világunk egyszer s mindenkorra megváltozik. Várjuk ki hát türelemmel az elkövetkezőket. Több mint valószínű, hogy amikor egyik vagy másik fejlettnek mondott kristálykopo­ nya előkerül, senkinek nem lesz kétsége a mibenléte felől, mivel nem győzünk majd ámuldozni a körötte (köröttük) bekövetkező csodákon. Természetesen semmiképpen nem tudjuk bebizonyítani egy ilyen kitüntetett „gyülekezet" létezését, akkor sem, ha egyre többen álmodnak róluk, vagy megje­ lennek a látomásokban. Sokan, amikor erről hallanak, beleborzonganak, mintha a lelkük mélyén visszaemlékeznének valamire. Ahogy az indiánok mondani szok­ ták:

Idővel minden megmutatkozik, ahol!

Bennszülött

vélekedések

a

kristálykoponyákról

Ebbe az alfejezetbe azokat az interjúkat gyűjtöttük, amelyeket indián vénekkel és mesterekkel folytattunk, akik saját, mással össze nem téveszthető vélekedésüket osztották meg velünk. Újabb szempont ez az olvasónak, hogy összemérje az új ke­ letű kristálykoponyákat az ősiekkel.

Tue Bear törzsfőnök Az azóta elhunyt Tue Bear törzsfőnök csiroki indián, akit népe szent látnokként tisztelt. Több ismert ősi koponyát is látott közelről, s ő is gondját viselte egy jelen­ kori példánynak. Az alábbiakban vele folytatott interjúnk egy részletét adjuk köz­ re, melyet a Négy Égtáj konferencián rögzítettünk Texasban 2001 októberében.

Kérdés: Eddigi közvetlen élményei alapján mit gondol, Nagyapó, mi a kris­ tálykoponyák végső küldetése? Hogyan segíthetik hozzá az emberiséget egy bé­ késebb világhoz? Tue Bear: Nos, a maga kristálykoponyája, amelyet a kezembe adott, 5 9 roppant érdekes dolgokra tanított. Egészen lenyűgözött az energiája, s beszélt is hozzám (férfinak érzékeltem). Többek között azért helyezték ide, a Földre, mert az új év­ ezreddel új világ is jön... A maga koponyája tehát értésemre adta, hogy társai azért épp most kerülnek elő, mert a világ jelenleg a pusztulás és a béke határmezs­ gyéjén áll. A magához hasonló gondviselők feladata, hogy az emberek közé vezes­ sék koponyájukat. A kristálykoponya az emberekkel egyenként dolgozva erőt önt a szívükbe és vi­ lágosságot az elméjükbe. Miközben erőt ad nekik, fel is ébreszti őket. Tudatja ve­ lük, hogy a csillagokból és a mennyekből származó lények máris itt élnek és jár­ nak közöttünk, csupáncsak a túloldalon, egy fátyol által elválasztva. A kristályko­ ponyák pedig energiával töltik fel az embereket. Nem programozást mondok, ne értsen félre! Energiával töltik fel a bolygót a világbékéhez. Ez tehát a küldetésük. Eljönnek az emberek közé meg a szent helyekre... minden olyan hely fontos ne­ kik, ahol két vagy négy lábon járó, kúszó-mászó vagy szálló élőlények találhatók, bármi, aki és ami él és mozog Földünkön. Amint az előbb mondtam már, a magáé igen nagy hatalmú koponya; fölöttébb nagy a hatalma. Noha jelenkori, az anyaga, a kvarc ősi. És ez számít igazán. Tisz­ telnünk kell az ősi koponyákat, de az új keletűek is megérdemlik a megbecsülést, mivel olyanok, akár az érzékeny csápok. Mindegy, hogy a harmincötezer éves „Maxről", „Sa Na Ráról" vagy erről az új koponyáról beszélek, avagy bármelyik másik társukról, amelyik újfent előkerül. Mindegyik egyformán fontos. Ezek az újabb koponyák hajtják végre a központi agy akaratát, annak csápjai, így töltik fel energiával a rácspontokat (bolygónk elektromágneses, avagy energia­ vonalait, a Ley-vonalakat). A nagyok, az ősi koponyák, legyenek bárhol, kötődnek ezekhez az újabbakhoz, és leküldik energiáikat nekik a csillagokból, vagy ha úgy tetszik, a mennyekből. Az ősi koponyák a Földre hozzák, felerősítik és átalakítják az energiát, majd kinyúlnak új koponyáink felé, és beléjük áramoltatják ezt a ha­ talmas erőt. Duke Josepk Bigf Featker Duke Joseph csiroki indiánnak született, de kevés lakota és német vér is folyik az ereiben. A Két Toll Gyógyító Szövetség spirituális vezetője, továbbá a Négy Égtáj Páholy indián felekezetének vándor törzsfőnöke. E két szervezet a törzsek felett áll, s a 19. században alakult, hogy megvédje az indián szertartásokat — például a szellem- és a naptáncot - a misszionáriusok és a szövetségi kormány üldözteté-

sétó'l. Itt annak az interjúnak egy töredékét adjuk közre, amelyet 2001 végén foly­ tattunk l e . 6 0 Kérdés: Duke, el tudnád mondani, mit gondolnak az indiánok a kristályko­ ponyákról? Duke: Nos, per pillanat roppant érzékeny téma ez. Nekünk pedig (Duke tör­ zsének) soha nem volt sok kapcsolatunk a kristálykoponyákkal. Fiatal koromban senki egy szóval sem említette őket, sem azt, hogy egyetlen is a birtokunkban len­ ne. Kristályokról és varázserejükről annál több szó esett. Ezeket a világ különböző pontjaira szétszórt energiaforrásoknak tekintjük, amelyek egy napon együvé ke­ rülnek. Fiatalabb éveimben, aki talált egy kristálykoponyát, arra utasították, hogy rejtse el, és hallgasson róla. Azt mondhatnám, az volt az embernek a benyomása, hogy véneink egyike-másika sokat tud ezekről a koponyákról. Most még inkább így van ez, mivel a koponyák egyre-másra kerülnek elő. Az általam ismert öt-hat vén, akikkel erről beszéltem, nem szívesen osztaná meg a nyilvánossággal a kristálykoponyákra vonatkozó tudását, noha nem is zár­ kóznak el ettől határozottan. Ez az embertípus rendszerint amúgy is igen szűksza­ vú és száraz. Erősen az az érzésem, hogy a többségük nem akar elhamarkodottan nyilatkozni, mert mindennek a jóslatokhoz, továbbá meghatározott csillagállás­ hoz van köze. A vének ugyanakkor a koponyákhoz kötődő erőterekről is beszél­ nek, továbbá arról, hogyan lehetne ezeket aktiválni. Az erőterek ugyanis arról szólnak, hogy bizonyos csillagok és planéták ráhangolódnak a Földre. Az egyik koponyákról szóló legenda szerint egy előre meghatározott időpontban több is megmutatkozik majd egyszerre, és ez lesz az intő jelek egyike (hogy beszélni kell a koponyákról és a velük kapcsolatos jóslatokról). Azt is hallottam, hogy a koponyák összefüggenek más kristályokkal és egyéb drágakövekkel, továbbá, hogy különböző feladatokat töltenek be. Hiszek abban, hogy kapcsolatban állnak más dimenziókkal, továbbá, hogy némelyik kristályko­ ponyát szándékosan hagyták ott, ahol rátaláltak. Egyre közeleg az idő, amikor a kristálykoponyák szót kívánnak érteni bizonyos emberekkel, hogy találják meg őket energiájuk nyomán, és tárják őket a világ elé. Eleve elrendelt, melyik kristálykoponya mikor jelenik meg. Ezt a rendet fent kell tartani, nem lehet felforgatni, mert ha igen, a szóban forgó koponya már nem lenne ugyanaz. A színek megmutatkozásának sorrendjéről is sokat beszélnek. A koponyák megjelenése azért is fontos, mert ez időnek előtte nem fordulhat elő. K: Talán éppen ez a rend szabja meg a véneknek, hogy mikor beszélhetnek és mikor nem. D: Pontosan. Emellett az Északi- és a Déli-sark is kapcsolatban áll a koponyák­ kal, mi több, ahogy korábban már említettem, a Hold, a csillagok és más bolygók

is (sokkal több létezik, mint hinnénk)... Alapjában véve tehát minden összefügg velük. Legalábbis a bennszülött jövendölésekben. Ezek a jóslatok ilyen vagy olyan formában mind visszavezetnek a koponyákhoz és az általuk igényelt vagy kisugár­ zott energiához, meg ahhoz, hogy végső soron hogyan segítenek majd bennün­ ket. Gondoljunk emellett a különböző idődimenziókra, mivel a kristálykoponyák nem csupán a jelen dimenzióban léteznek. A vének, kivált délen, többször utaltak arra a tudásra, amely ezekben a fajta kristályokban és kövekben el van raktározva. Pontosan ez a koponyák dolga is. Ám még mielőtt feltöltődnének, és magukba gyűjtenék a szükséges energiát, meghatározott csillagállásnak kell elkövetkeznie, ahogy az embereknek is rendezniük kell soraikat. Per pillanat a világ nem a lehető legjobb hely, és ezzel keveset mondtam. Mindez kihatással lesz az eseményekre és az elrejtett koponyák megmutatkozásának idejére.

Leon Secatero Mr. Secatero navaho vén és spirituális vezető, egy szekta krónikása a törzsében, amelyet hodzsájliknek neveznek. A szekta Új-Mexikó középső részén él, Albuquerque-től mintegy hatvan mérföldre. Mr. Secaterót és törzsét Morton és Thomas is említette könyvében, amelyben egy vele készült interjút is közreadtak. Eb­ ben kijelentette, hogy a törzsnek van egy kristálykoponyája, amelyet hét lakattal őriznek. Ezért is nevezték őket a spanyolok a „koponya népének". 2000 novem­ berében Joshua az interjútól fellelkesülve néhány barátjával Új-Mexikóba utazott, s felkereste Mr. Secaterót a hodzsájli rezervátumban. A látogatás során Mr. Secatero megmutatta a vendégeknek a rezervátum tér­ képét, amely valóban koponyára emlékeztetett. Megerősítette, hogy tényleg van egy kristálykoponyájuk, amelyet elrejtettek a közeli hegyekben. Soha egyetlen idegennek sem mutatták meg. Amikor Joshua megkérdezte Secaterót, nem kí­ vánják-e összehozni a maguk koponyáját ismert ősi példányokkal, azt felelte, nem, mert tisztán akarják tartani a koponya energiáját. Aztán Mr. Secatero hosszan elbeszélgetett csoportunkkal anyanyelvéről és tör­ zse írásáról. Példákkal igazolta, hogy ez a nyelv nemcsak hogy nagyon régi, de fö­ löttébb összetett is. Csoportunkból mindenkinek nehezére esett átlátni a logiká­ ját, cáfolhatatlanul igazoljuk hát, hogy igen-igen nehéz. Ezután Mr. Secatero elvitt minket egyik szent helyükre, ahol szép számú szik­ larajzot mutatott a kőbe vésve. Volt ott egy földönkívülire vagy űrhajósra emlé­ keztető figura is. Egyik keze (a jobbja) emberi volt, míg a másik olyan, mint egy földönkívülié. Aztán Mr. Secatero felszólított minket, hogy helyezzük kezünket a falra rajzoltakra. Amikor néhányan a bal kézre tettük a magunkét, az elfehére­ dett. Joshua két perc múlva el is kapta a kezét, mert akkora erőt érzett beleáramlani, hogy attól tartott, mindjárt szétveti. A továbbiakban röviden idézni szeretnénk annak az interjúnak egy részét, amelyet Mr. Secatero a Morton—Thomas kötet számára adott. Ilyen mélyen-

szántó felismeréseket nem is hallottunk más indián vén szájából. Igazán párjukat ritkítják. Leon Secatero elmondta a szerzőpárosnak, hogy az eredeti kristálykoponyákat fejlett lények - a „Szentek" - egy csoportja készítette. Egyfajta öntőforma vagy tervrajz szerepét töltik be, magukba gyűjtve az emberiség eszenciáját, s meghatá­ rozva, kik vagyunk valójában. Leon azt állította, hogy ez a tervrajz egy másik di­ menzióban létezik. Itt készül minden létező előképe, többek között az emberé is. A koponyák feltérképezik az ember lehetőségeit, kijelölik határainkat, megszabják, mik vagyunk,

és mivé lehetünk.

Emberi képességeink teljes tárházát magukban foglalják...

Mindaddig, amíg a helyükön maradnak, az emberiségé marad a Föld. A megfelelő ösvényre terelnek minket.

Ők gondoskodnak arról, hogy a hegyek, a folyók és a patakok

vagy akár a földrészek is a helyükön maradjanak. Ha a kristálykoponyák megváltoz­ nak,

velük változik az emberiség is.61

Ugyancsak Mr. Secaterótól származó, roppant érdekes gondolat, hogy a kris­ tálykoponyák sajátos hangot hallatnak, amelyet azonban az emberi fül nem képes érzékelni, csupán „belső fülünk": Minden emberi lény kapcsolatban áll a kristálykoponyákkal, nem hallható hangja átrezeg belőlük a mi koponyánkba,

mert a Teremtés füllel

és befészkeli magát gondola­

taink közé. Annak a láthatatlan erőnek része ez, amely egyben tartja az életet. Olyan rezgés, amely mindenbe beleszövődik. Egy hang, amelynek zengése soha nem hagy el bennünket. A Teremtés ajándéka ez, amely emberi alakba öltöztetett minket, s min­ denkit külön-külön képességekkel és készségekkel ruházott fel. Azért adta az életet a ke­ zünkbe, hogy élvezzük. A kristálykoponyák által kiadott hang hangol rá a Teremtés rezgéseire. A koponyák bölcsessége akkor lesz a miénk, ha megnyílunk e talány előtt, és hagyjuk, hogy a hang áthasson minket.

Hunhatz Men Hunbatz Men Nap-pap és maja vén, aki a nagy Nap-misztériumokba végez be­ avatási szertartásokat. Maja „Napőr" a mexikói Itzá hagyományai szerint. Emel­ lett nemzetközileg ismert előadó, oktató és tehetséges látomásos festő is. 2002 szeptemberében Star Johnsen-Moserrel megszervezte az első mexikói összejöve­ telt, amely a kristálykoponyák energiájával szentelte újra a Jucatán-régió maja templomait, hogy ezzel is eleget tegyen a maja jövendöléseknek. Az összejövetel

jelentőségének érzékeltetésére Hunbatz Men hírlevelet tett közzé. Ebben hozta először nyilvánosságra, amit mesterétől és nagybátyjától, Don Betótól a kristály­ koponyákról megtudott. íme ennek részletei: Visszaemlékszem

egyik-másik

bölcs tanítására.

Egyszer például,

amikor Wenk'al

sírboltjának vizeinél jártunk, nagybátyám hirtelen felkelt, és megállt a hátam mögött. Megkért,

nézzem egy ideig a vízben tükröződő képmásomat. Azt is mondta, ő majd

a távolból figyel engem... A legijesztőbb pillanat az volt, amikor egy másik arc jelent meg az enyém mellett a víz felszínén. Első gondolatom szerint mégis a nagybátyám állt mellettem, de megfor­ dulva láttam, hogy Don Beto tőlem balra, mintegy tizenöt méterre üldögél, rám várva. Bár féltem, és semmit nem értettem, mégis visszanéztem a víztükörre. Akkor lepődtem csak meg igazán! Az arcom ugyanis koponyává változott. Az volt a furcsa, hogy ugyan­ ebben a pillanatban földöntúli boldogság és nyugalom töltött el.

Néhány perc múlva

láttam, amint a koponya áttetszővé válik, és káprázatos fényt sugároz. Néha megmoc­ cant az állkapcsa,

mintha csak a száját nyitogatná. A szemüregében több piramist vet­

tem észre... Úgy is mondhatnám, útnak indultam ezen a szempáron keresztül, és sok mindent láttam közben. Talán a saját koponyám vitt el erre a csodálatos utazásra, ebben nem vagyok teljesen biztos... Még mindig ebben a dimenzióban bolyongtam, amikor vala­ ki váratlanul megverette a vállamat,

és így szólt: „Hunbatz! Hunbatz! Hunbatz! Térj

vissza! Térj vissza! Térj vissza!" Akkor megpillantottam a nagybátyámat,

Don Betót,

aki nyájasan mosolygott rám, és azt mondta: „Hunbatz, ma abban a dimenzióban jár­ tál, ahonnan a kristálykoponyák kapcsolatot szoktak létesíteni velünk. Ha idősebb le­ szel, sok olyan emberrel találkozol majd, aki ilyen koponyákat mutat neked, ám vala­ hányszor csak megérintesz egyet, mindig emlékezz vissza erre a varázslatos pillanatra, amelyet itt átéltél!" Aztán

így folytatta: „Ma a

kristálykoponyák dimenziójában jártál.

Ha majd egyszer a jövőben szertartásokat végzel, gondolj erre a csodálatos pillanatra, s a koponyák maguktól visszahoznak Wenk'al szent helyére... "Nos, ha maja nevet akar­ nánk adni a koponyának, SK'UL LEM-nek neveznénk, én, Hunbatz Men azonban szívesebben emlékszem rá úgy, ahogyan a nagybátyám megjelenítette előttem Wenk'al szent sírboltja mellett. Jobban megőrzöm így a pillanat varázsát, s közelebb férkőzhetem a bölcsességhez, amelynek valamennyi kristálykoponya a letéteményese. mutatják,

hogyan hozzuk helyre emberi gyarlóságainkat,

és teremtsünk jobb világot...

Sokat kell még vizsgálódnunk a téma jobb megértése érdekében. kell a szent rítusokat,

Ők majd meg­

Tanulmányoznunk

végrehajtanunk azokat a szertartásközpontokban.

Mindezt kí­

sérje meditáció, mert csak így férhetünk hozzá a kristálykoponyákba zárt bölcsességhez. Kizárólag ezen a módon kapcsolhatjuk össze csontból való koponyánkat e kristályreme­ kekkel. A kristálykoponyák csak a megfelelő pillanatot várják,

hogy feltárják előttünk

a mindenség és az emberiség történetét... Van egy maja jövendölés, amely a következőket mondja: ,^Amikor a kristálykopo­ nyák visszatérnek a szent maja földre, akkor zárul be az idők köre, akkor hurkolódik önmagára a kozmikus maja tudat.

Chilam Balam Chumayelből való szent könyvének

IV. fejezete a próbákról beszél, alátámasztva az általam mondottakat: „Fiam, menj, és hozd el nekem az éjszaka kristálykoponyáját... " Valamiféle felsőrendű eró' parancsa ez, amelynek muszáj engedelmeskedni. Es miért épp az „éjszakáét"? — kérdezhetjük. Nos, köztudott, hogy a kristálykoponyák jó ideje, több száz éve a sötétség mélyére hullottak. Alaposabban meggondolva az elhangzottakat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ma a kristálykoponyák nem adnak át annyi tudást, mint évezredekkel ezelőtt. Amikor tehát a Nagy Szellem erre utasít minket, voltaképpen a koponyák újraébresztésére szólítfel... Ez a legfőbb oka, hogy ezt a nagy találkozást (a 2002 szeptemberi konferenciát) megszerveztük. Meghívtuk az összes létező koponyatulajdonost (öten jöt­ tek el) a mexikói szent maja földre, hogy segítsenek teljesíteni a Nagy Szellem parancsát, így teljesedhet be a maja jóslat a kristálykoponyák visszatéréséről; így ébredhet rá az em­ beriség a bölcsesség világosságára, amelyet e kristálykoponyák a világ minden részén ma­ gukba gyűjtöttek. Erőfeszítésünk nem lesz hiábavaló, mert a koponyák világszerte el­ árasztanak majd minket kozmikus bölcsességük fényével, amely a belsejükből sugárzik. Star Johnsen-Moser, Hunbatz Men munkatársa is megosztja velünk mestere néhány gondolatát: Hunbatz Men elárulta, hogy négyezer kristálykoponya létezik, s mindegyik boly­ gónk egyik vagy másik szent helyéért felel. Azt mondta, akkor jönnek majd elő, ha e helyeket aktiváljuk... Arról is beszélt, hogy amennyiben egy kristályt emberi léptékű koponyává formálnak, ezzel szabaddá válik az emberiség számára a kristályokba rejtett információ. A kristály a természet nagy rejtélye, mert ebbe van beágyazva a mindenség emlékezete. Amikor az­ tán egy kristályt emberi koponya alakúra faragnak, az emberiség emlékezete is megjele­ nik a belsejében. A kristálykoponyák tervezőinek rejtélye azok közé a nagy titkok közé tartozik, amelyeket homályba borított az idő. Egyesek úgy vélik, hogy földön kívüli technikáról tanúskodnak. A legfontosabb mégis az, hogy egyszer ismét együvé kerülnek.

Tlakaelel, tölték indián, Mexikó Tlakaelel tolték-csicsimeka vén és mester a mexikói Teotihuacanból. A szájhagyo­ mány (az egyetlen igaz történet) továbbvivője és őrzője, emellett író és spirituális vezető. Különböző vallási szertartásokat végez (az ősi hagyomány szellemében), és műhelymegbeszéléséket tart világszerte a toltékok tanításairól és intéseiről. Akkor találkoztunk vele személyesen, amikor részt vettünk a texasi Négy Égtáj tanácsko­ záson. Tlakaelel meglátásait a toltékok és a kristálykoponyák kapcsolatáról szóvi­ vője, Bert Gunn tolmácsolásában közöljük: Hogy mit jelentenek számunkra a kristálykoponyák... nos, a történelmünket. Spa­ nyolul „cargamento de la herenciának" nevezzük ezt a történelmi örökséget és ősi ha­ gyományt. Ezt testesítik meg tehát a kristálykoponyák. Szentként tiszteljük őket, hisz

bennük látjuk örökségünket mi, a Nap gyermekei. Örök jelképei ők a múlt, jelen és jö­ vő spirituális

egységének.

Maestro Tlakaelel még a következőket mondta: ... egy kristálykoponya kifaragása éveket vehet igénybe. gezni, mert a kő szétforgácsolódik. magukban.

Géppel ezt nem lehet elvé­

Tudjuk, hogy a koponyák óriási energiát rejtenek

Egy napon majd teljes mértékben ki tudjuk ezt aknázni, hogy szeretetet

sugározzunk, javítsunk a gyógyítás színvonalán,

és makkegészségesek legyünk...

A mexika-toltékok (toltekák) szemében a kristálykoponyák személyesítik meg a Te­ remtőt, akit „ Teotlnak" neveznek. Ügy tartják, hogy a halál után a lélek egy központi energiatartályba jut, ez a „ Teotl". A kristálykoponyák ezért létüknél fogva emlékeztet­ nek a „ Teotl" varázshatalmára, amely mindent magába ölel, ami volt, van és lesz... A kristálykoponyák elárulják, ben ugyanolyan természetes volt, meg,

ahogy ma is.

hogyan gondolkodtak őseink a halálról. Az őszemük­ mint a születés,

és számos ábrázoláson jelenítették

Koponya alakú cukorkákat és csontvázakat formáló süteményeket

készítünk stb. Ezek a jelképek segítenek hozzászokni a halál gondolatához, hogy ne fél­ jünk tőle se mi, se a gyerekeink.

Mire jók

manapság Joshua

a

kristálykoponyák

szerint?

Eleddig a múlt szemszögéből vizsgáltuk ebben a fejezetben a kristálykoponyák ere­ detét és küldetését. Fordítsuk most figyelmünket a jelenre. Ezeknek az ősi és szent kincseknek a jelenkori kutatójaként számtalan emberen figyeltem meg hatásukat szerte a világon. Hogy tehát bezáruljon a kör, a jelenről szeretnék most szót ejteni. Mindenekelőtt eszembe jut az az idő, amikor Kaliforniában szemtől szemben álltam életem első kristálykoponyájával, „Amivel". Akkor úgy éreztem, a kristály­ koponyák intő jelei világunk mélyreható átalakulásának. Puszta létükkel arra em­ lékeztetnek, hogy e változás lényegében az ősi próféciák szerint zajlik majd. Úgy vélem, ez a legfőbb oka, amiért annyi ősi kristálykoponya bukkant elő az utóbbi években. E koponyák hírvivők, küldöncök, a küszöbön álló világméretű változás beharangozói. Arra figyelmeztetnek, hogy külön-külön is szerepünk van az Aranykor elérésében s egy békés, harmonikus világ megteremtésében. Aztán időről időre azt vettem észre, hogy a kristálykoponyák tükröt tartanak elénk, visszasugározva valódi lényünket. Ugyanakkor az őket övező erőtér révén meg is gyógyíthatják a közelükben tartózkodókat. Energiamezejük testi, érzelmi és karmikus blokkokat oldhat fel, megtisztítva a jelenlévők belső csatornáit, s megnyitva az utat önnön lelkük felé. Egy ilyen reakció szinte nyomban lejátszód­ hat a koponyák környezetében. Másokban felébreszthetik rejtett képességeiket, amelyekről addig tudomásuk sem volt. Ezen azt értem, hogy vagy a megérzést élesíthetik, vagy zenei, művészi

stb. képességeket élesztenek fel. Ez is munkálkodásuk része tehát: felszínre hozni mindazt a jót, ami rejtve van. A kristálykoponyák további áldásai közé tartozik, hogy kinek-kinek világosab­ ban megmutatják az életcélját. Többletenergiájukkal arra serkentenek, hogy való­ sítsuk meg álmainkat, mégpedig „kristálytiszta" céltudatossággal. Bizonyos ese­ tekben azoknak, akik készen állnak erre, világjobbító küldetésüket is felfedik. Ez már jóval az illető születése előtt eldöntetett, a kristálykoponyák csak emlékezte­ tik rá a lelket. Valójában nagy hatású katalizátorok ők, akiknek felszabadító hatá­ sára közelebb kerülünk belső lényegünkhöz és spirituális életünkhöz. Azok közé az ősi eszközök közé tartoznak, amelyeket hajdani civilizációk használtak, s most újra visszatérnek hozzánk, hogy segítsenek közösen felkészülni azokra a nagy erő­ próbákra, amelyek a jövőben várnak ránk. Ugyanakkor alaposan fel kell vértezniük magukat, amikor ősi vagy aktivált ko­ ponyával kívánnak találkozni. Előszeretettel változtatnak ugyanis a sejtek rezgése­ in, ezért tudniuk kell, hogyan kezeljék ezeket az utóhatásokat. Többen számoltak be belső hívásról, amely egyik-másik kristálykoponyához vonzza őket, holott ko­ rábban még csak nem is hallottak róla. Akik meghallják e hívó szót, azok számára talán elérkezett az ideje egy ilyen találkozásnak. Akik még nem láttak ősi kristály­ koponyát, igyekezzenek ezt nyélbe ütni. Talán könyvünk történetei és élménybe­ számolói is segítik majd önöket a felkészülésben. A legfontosabb azonban, hogy megértsék: amennyiben engednek a hívásnak, egész életük egyszer és mindenkor­ ra megváltozik. Azt szoktam mondani, hogy akik nem kívánnak több örömöt és boldogságot maguknak, azok tartsák távol magukat a kristálykoponyáktól! Hogyan magyarázzuk azután azokat a szinte mágikus és érthetetlen jelensége­ ket, amelyek menetrendszerűen előfordulnak ősi vagy aktivált kristálykoponyák jelenlétében? Talán ez a bizonyíték arra, hogy valóban kapcsolatuk van más di­ menziókkal, s minket is párbeszédre késztetnek az itt lakozó szellem- vagy ener­ gialényekkel. Ha pedig a kristálykoponyák tényleg efféle közvetítők, gondolják el, miféle magasrendű tudás és felismerések várományosai lehetnek önök is, s mi­ ként használhatják fel ezt az információt a világ jobbítására. Érdekes megfigyelnünk, hogy az elmúlt néhány évben amellett, hogy egyre többen vállalják magukra jelenkori vagy újonnan faragott koponyák őrzését, hogy személyesen is együtt munkálkodjanak új barátjukkal, arra is belső készte­ tést éreznek, hogy embertársaikkal osztozzanak tulajdonukon. Sokan közülük közös meditációkon vesznek részt a világbékéért, a kristálykoponyák energiájával gazdagítva ezeket az összejöveteleket. Mások a földanya szellemének ajánlják fel támogatásukat, és segítenek egyensúlyba hozni a bolygónkat uraló természeti erő­ ket. A kristálykoponyák őrzői pénzzel és fáradsággal nem törődve szükségét érzik, hogy szent helyekre vagy ősi kultúrák romjaihoz vigyék el kristálybarátaikat. Ilyenkor az itt felhalmozódott ősi energiákat élesztik újra, ami újabb módja an­ nak, hogyan hozhatjuk egyensúlyba a Földanya energiáit. Végső soron elmondhatjuk, a ma ismert és aktív kristálykoponyák szolgálatai és sajátos energiái ugyanolyan fontosak az emberiségnek, mint az elődök eseté-

ben. Egyebek között ők készítenek fel minket egy hihetetlen jövőre, amelyet a szent könyvek „Aranykornak" neveznek. Úgy vélem, ez a fajta kölcsönkapcsolat épphogy csak elkezdődött. Rengeteget tanulhatunk még tőlük, s arra számítok, hogy egyre többet látjuk majd őket a nyilvánosság előtt. Máris sokan éreznek késztetést arra, hogy tanítsák embertársaikat, és megosszák velük a kristályko­ ponyákra vonatkozó tudásukat. Most, hogy 2008 májusában kijött az új Indiana Jones-£Am, amelyben kristálytestű koponyák szerepelnek szép számmal, elképzel­ hető, hogy ez a hajlandóság mértani haladvány szerint nő tovább. Hát nem nagy­ szerű időket élünk?

Végső következtetések

és

tűnődések

Gyakran hallani, hogy egy könyvben mindig az utolsó fejezet a legjobb. Szerkezeti szempontból várnunk kellett a végső magyarázattal. Csak most szólhatunk hát arról, mit is képviselnek a kristálykoponyák. A feltevések és tények kavalkádjából, ame­ lyekkel ebben a fejezetben és végig az egész könyvben találkoztak, talán már jobban értik, miért olyan fontosak a kristálykoponyák az ember jövője szempontjából. Végül is bámulatos, hogy egy ilyen egyszerű tárgy, egy emberi koponyára haja­ zó kristálydarab miért ösztökél ilyen beható vizsgálatokra, egyetemes léptékű kö­ vetkeztetésekre, amelyek az emberi felfogóképesség határait súrolják. E könyv szerzőiként nem tudnánk megmondani, melyik hipotézis a helytálló, melyik ősi történet igaz. Természetesen nekünk is megvan minderről a véleményünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy a mi érzéseink és gondolataink egy jottányit is kü­ lönbek lennének azokénál, akik e kötet lapjain megszólaltak. Talán az összes felte­ vésből igaz valami, talán mind hamis. Ügy véljük, csak akkor juthatunk közelebb az igazsághoz, ha a kristálykoponyákra vonatkozó összes információt összegyűjt­ jük, így az sem lehetetlen, hogy mintegy varázsütésre összeáll a kép. Egyvalami biztos: kristálybarátaink régóta beleszólnak már az emberiség történetébe, most pedig visszatérnek, hogy beteljesítsék küldetésüket. Mintha valamiféle köldökzsi­ nór fűzte volna őket mindig is az emberhez az idők hajnala óta, s mára ez a köte­ lék csak tovább erősödött. Az alábbiakban dióhéjban összefoglaljuk a fejezet kulcsfontosságú vélekedéseit a koponyák eredetéről és céljáról: Minden jel arra mutat, hogy az ősi koponyákat valamiféle magasabb rendű értelem készítette. Gondolhatunk itt egy vagy több hajdani civilizációra, amelyek a miénknél magasabb technikai fejlettségre tettek szert, s a kozmikus törvények és tudás jobban áthatották cselekedeteiket. Könnyen elképzelhető az is, hogy a kris­ tálykoponyák „istenek" ajándékai, ahogy azt oly sok bennszülött legenda tartja. De hát kik is ezek az istenek? Talán valamiféle földönkívüliek, dimenzionális lé­ nyek, akik azért adták a koponyákat az emberiségnek, hogy felébresszék tudatos­ ságát? Vagy éppen ők a „magas istenek", akik a Föld mélyében (üregrendszeré­ ben) lakoznak? A fenti lehetőségek közül bármelyik igaz lehet.

Szinte valamennyi forrásunk egybehangzóan állítja, hogy a kristálykoponyák egyetemes tudás ó'rzó'i, tartályai, amelyeket eleink számítógép gyanánt használtak. Kérdés, miféle információt tartalmaznak? Nem tudjuk a pontos választ, bár a bennszülött népek legendái eligazítanak valamelyest. Eszerint az emberiség egy­ kor birtokában volt ennek az ó'si tudásnak, s a közeljövőben is szüksége lesz rá a fennmaradása érdekében. Sokak szerint a kristálykoponyák megnövelik a földi anyag rezgésszámát, ami végül elvezet a béke és összhang korához, s egy vadonat­ új dimenzióhoz. Számos látó és bennszülött vén beszél kristálykoponyák egy sajátos csoportjá­ ról, a legelsőkről. Hogy ismerünk-e egyet is közülük, csakis találgatások tárgya le­ het. Mintha valamiféle menetrendre, külső jelre várnánk, hogy ez a titokzatos csoport elénk kerüljön. Meglehet, egy előre megírt helyen és időben ez a nagy vi­ szontlátás hívja életre a katalitikus pillanatot, amikor bekövetkezik a rezgésszá­ mok már emlegetett módosulása. Vajon tényleg tizenhárom koponyából áll az eredeti készlet? Hogy igen, indián legendák és személyes látomások sora tanúsítja. A tizenhármas jelképes erejű szám, amellyel több világvallásban is találkozunk. Gondoljunk Krisztusra és a tizenkét tanítványra, a héber papokra vagy Izrael tizenkét törzsére. Elképzelhető tehát ez a nagy hatású tizenhármas gyülekezet. Ám a pontos számtól függetlenül úgy tet­ szik, egy napon (a nem túl távoli jövőben) ezek az ősi koponyák ismét a világ elé állnak, hogy az ember visszataláljon a Földhöz, s egyetlen nagy család legyünk. Mindent megtettünk, hogy az olvasó elé tárjuk, amit a legizgalmasabb és leg­ inkább gondolatébresztő adaléknak vélünk a kristálykoponyákról, s amire rész­ ben utazásaink során jöttünk rá. Nem várjuk el, hogy mindennel egyetértsenek, hisz oly sok nézet lehetséges. Nem könnyű ennek a hatalmas tudásanyagnak a megemésztése sem egy ilyen összetett témában. Azt tanácsoljuk, koncentrálja­ nak azokra az információkra, amelyekkel a legnagyobb közösséget érzik. Hát ak­ kor, ideje, hogy elbúcsúzzunk...

BÚCSÚZÓUL...

\ bban a megtiszteltetésben és szerencsében volt részünk, hogy ennek a kötetÍ J L nek a lapjain megoszthattuk önökkel több mint huszonöt év információs anyagát a kristálykoponyákról, amely a legkülönbözőbb forrásokból származik. Reméljük, mostanra teljesebb képük van arról, mennyire összetett is a kristály­ koponyák problémaköre. Tanulmányozásuk egyelőre a végtelenbe mutat. Jóllehet mára többet tudunk róluk, mint régebben, mondjuk harminc éve, tovább kell mennünk ezen az úton. Változatlanul nem értjük egészen pontosan, miért is van­ nak ezek a koponyák akkora hatással az őket megérintőkre. Ugyanakkor évről év­ re közelebb jutunk az igazsághoz, ahogy egyre újabb és újabb kristálykoponyák jelennek meg a színen, s különböző típusú tudományos vizsgálódásokra is sor ke­ rül. Minél többen lépnek a nyilvánosság elé, megosztva velünk a történetüket, annál több rejtélyt sikerül megfejtenünk. Ha az ősi kristálykoponyák valóban szentek, s olyan ajándékok, amelyeket föl­ dönkívüliek (avagy a föld mélyének lakói) adományoztak nekünk, akkor értékük felbecsülhetetlen az emberiség számára. A világ minden táján született bennszü­ lött próféciák sejtetni engedik, hogy a legnagyobb hatású kristálykoponyák nyil­ vános bemutatkozása egyelőre még várat magára. Különben is az az érzésünk, hogy jelentősen megnövekedhet még a nyilvántartott ősi koponyák száma, mivel megjelenésük közvetlenül összefügg azoknak a világméretű erőpróbáknak a súlyá­ val, amelyekkel ma a földlakóknak szembe kell nézniük. Ezeknek a nehézségek­ nek a súlyosbodása készteti hát ilyen-olyan közbelépésre és megmutatkozásra az eddig ismeretlenségben rejtőzködő ősi koponyákat. Mi, e kötet szerzői hisszük és valljuk, hogy a kristálykoponyák kézzelfogható bizonyítékai - úgy is mondhatnánk, előhírnökei — az idők hajnalán kinyilatkoz­ tatott bennszülött próféciák beteljesedésének, amely itt és most zajlik a szemünk előtt. Úgy véljük, senki sem kerülheti el, hogy részt vegyen egy békés jövő építé­ sében. Nem ülhetünk tovább ölbe tett kézzel, nem várhatjuk, hogy más cseleked­ jék helyettünk. A kristálykoponyák egyenként szólítanak, bátorítanak és emlé­ keztetnek minket, hogy valamennyien előmozdíthatjuk egy jobb világ megte­ remtését. Mindehhez nem kell mást tennünk, mint követnünk szívünk szavát, kibontakoztatnunk és a közösség érdekében kamatoztatnunk természet adta ké­ pességeinket, s megosztanunk egymással felismeréseinket. Engedjék szabadjára egy pillanatra a képzeletüket. Emlékezzenek vissza: az első fejezetben, a kötet elején felvetettük annak a lehetőségét, hogy sajátos meditációt

végezzünk a kristálykoponyákkal. Mi lenne, ha (lehetőleg egyszerre) együtt me­ ditálnánk az egész világon, a legkülönbözőbb nemzetiségű csoportok, s minden csoporton belül ki-ki a maga koponyájával? Meditációnk során a világbékét vizualizálnánk, és szerető-gyógyító energiákat küldenénk szét Földanyánk vala­ mennyi teremtményének. Ezzel egy időben a legkülönbözőbb bennszülött nép­ csoportok és törzsek is csatlakozhatnának hozzánk, elvégezve egyik szent szertar­ tásukat. Közben bármiféle kristálykoponyával dolgozhatnának, amely a tulajdo­ nukban van, és amely felett őrködnek. Elképzelhető, hogy egy ilyen meditáció fordíthatna valamit a világ sorsán? Az évek során, együtt munkálkodva a kristály­ koponyákkal, bámulatos eseményeknek voltunk tanúi jelenlétükben; nem győz­ tünk ámuldozni, milyen mélyrehatóan befolyásolták egyesek életét. Ezért hiszünk abban, hogy egy ilyen meditáció ténylegesen jobbra fordíthatja bolygónk jövőjét. Valójában egyik álmunk éppen az, hogy kutatóközpontunk tevékenységével ezen dolgozzunk. Mivel tudjuk, hogy a kristálykoponyák képesek megsokszorozni a gondolatok erejét, azt sem tartjuk lehetetlennek, hogy olyan szerető, békehozó energiát sugároznak világunkra, amely mindenkinek a lelke mélyére hatol, feléb­ reszti tudatosságát és annak közvetlen tudatát, hogy közel vagyunk a Teremtőhöz. Donald Keyes The Hundredth Monkey című könyvében morfogenetikus erőte­ rekről beszél, és arról, hogyan hatnak ezek a kollektív tudattalanra. Mr. Keyes a következőképpen írja le ezt a jelenséget: amikor egy adott emberfajtából egy bi­ zonyos kritikus számú egyed szert tesz valamiféle tudásra, vagy megismer egy gon­ dolatot, akkor ez az információ innentől már mintegy magától vándorol át elmé­ ről elmére, tudatról tudatra az adott rasszon belül. Nem lehetséges-e, hogy a kris­ tálykoponyák is katalizálhatnak ilyen tömeges láncreakciót, felébresztve minden emberben a testvéri szeretet érzését, amely valamennyiünk szíve mélyén ott él? Most pedig, mivel könyvünknek ezt a kiadását Magyarország számára írjuk, szeretnénk néhány szót szólni a magyarok és a kristálykoponyák kapcsolatáról. Nem láttunk még országot, ahol azonnal ilyen rokonszenvet és megbecsülést ta­ pasztaltunk volna a koponyák irányában, mint Magyarországon. Előadásaink és kezeléseink során nem győztünk csodálkozni, milyen kíváncsiak és nyitottak az itteni emberek. Egyszer Joshua írt valami regényfélét a kristálykoponyákról, amelyben valamiért Magyarországon is elrejtett egyet. Amint azt már a nyolcadik fejezetben említettük, többen is úgy érzik, talán itt rejtőzik valahol egy aranyko­ ponya. Semmi kétségünk hát afelől, hogy ez az ország szorosan kapcsolódik kris­ tálybarátainkhoz. Ezért is tartottuk különösen fontosnak a magyarországi megje­ lenést. Ráadásul másodszor is rendezünk itt kristálykoponya fesztivált. Könyvünk végére számos kérdés megválaszolatlan maradt. Vajon miféle új kristálykoponyák kerülnek még elő, és hogyan hatnak világunkra? Mikor fedik fel a kristálykoponyákba zárt titkos tudásukat a bennszülött népek, amelyet egy­ előre féltőn őriznek? Melyik vén indul világ körüli útra, hogy másokkal is meg­ ossza egy ősi kristálykoponya áldásait? Végül vajon megérjük-e, hogy megmutat­ kozik és összekerül az eredeti koponyagyülekezet? Vajon miféle tudást rejteget­ nek? Hogyan fogadjuk mi ezt a tudást, és miként változtat a világ sorsán?

Elképzelhetó'-e, hogy a koponyák átütő energiája katalizátorként hat majd, a béke aranykorába kormányozva az emberiséget? Történelmünk egyik legviszontagságosabb korszakát éljük, világunknak váloga­ tottan nehéz erőpróbákkal kell megbirkóznia. Mi (sokakkal együtt) hiszünk ab­ ban, hogy megvalósul a maja naptár jövendölése, és 2012-re beköszönt a világbé­ ke. Ez az időpont nincs már olyan messze. A technika mai szintje közelebb hozza egymáshoz a földlakókat. Meg kell tanulnunk, hogy mindenki kapcsolatban áll mindenkivel. Lassan, de biztosan leomlanak önkényesen felállított korlátaink, amelyeket az országok, a különböző kultúrák és vallások közé emeltünk, mi pedig egyre közelebb kerülünk egymáshoz, hogy végül egyetlen nagy embercsaládot al­ kossunk. Annyi mindent tehet ezért ki-ki, ha hisz magában és álmaiban! Köszönjük, hogy megosztották velünk és barátainkkal, a kristálykoponyákkal ezt a belső utazást. Megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy a legérdekesebb anyagot és történeteket tálaljuk könyvünkben mindabból, amit eddig összegyűj­ töttünk. Tudjuk, hogy utunknak még nincs vége, lesz még hová mennünk kris­ tálybarátainkkal. Reméljük, e kötet új felismerésekkel ajándékozta meg önöket, amelyek talán az életükre is kihatással lesznek. Bármi kérdésük, megjegyzésük vagy megosztani való élményük van, kíváncsian várjuk. Örökké békében és fényben, az önök kristálykoponya-felfedezői Joshua Shapiro és Blue Arrow Rainbow Egyesült Államok és Hollandia, 2008 júniusa

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

N

em mindig gondoljuk végig, hányan és hányan formálják életünket, és segí­ tenek azzá válni, akik épp vagyunk. Hasonló a helyzet egy-egy könyv szüle­

tésénél, amely fölött oly sokan bábáskodnak. A szerzőnek van valamiféle elgon­ dolása, mielőtt leül a számítógéphez, ám alig kezd el írni, a könyve önálló életre kel. Ez a kötet nem jöhetett volna létre az alább felsoroltak közreműködése nél­ kül. Valamennyiüknek hálásan köszönjük tehát, hogy hozzásegítettek minket a kristálykoponyák mibenlétének mélyebb megismeréséhez. Az évek során oly sok támogatónk gyűlt össze, hogy nem tudunk itt minden­ kit név szerint megemlíteni. Akik kimaradtak, azoknak is üzenjük, hogy ott élnek a szívünkben. Az alábbi felsorolás azért sem hiábavaló, mert ezzel is érzékeltetni kívánjuk az olvasónak, milyen hihetetlenül sokan fejtenek ki áldozatos tevé­ kenységet a kristálykoponyák ügyéért e kötet megjelenésének pillanatában. Hi­ szen összetartásban az erő! Mindenekelőtt említsük meg Anna Mitchell-Hedges nevét: neki szenteljük ezt a munkánkat, ö volt az első kristálykoponya-gondviselő, aki nyíltan megosztotta édesapjától rászállt kincsét a nagyközönséggel. Amikor a többség a kristálykopo­ nyákról beszél, a Mitchell-Hedges koponya jut az eszébe. Nemes gesztusa közve­ tetten segített minket vizsgálódásainkban. Másodsorban köszönetet mondunk Nocerinónak, a világ első számú kristály­ koponya-kutatójának és szaktekintélyének. Az általa 1944-ben alapított Nemzet­ közi Kristálykoponya Társaság páratlanul megnövelte a kristálykoponyák közis­ mertségét. Hálás szeretet illeti meg Blue Arrow Rainbow-t, e könyv társszerzőjét és hat éve Joshua feleségét, drága barátját és hű társát az életben csakúgy, mint a kristály­ koponyák kutatásában. Ha léteznek angyalok, ő minden bizonnyal ilyen keze műve a Teremtőnek. Minden segítséget megkaptam tőle, amire csak szükségem volt írás közben: időt, figyelmet és teret az alkotáshoz, ö készítette el fáradságos munkával e kötet holland fordítását. Értékes javaslataival és visszajelzéseivel sokat javított a tartalmon. Köszönöm Neked, lelkemnek jobb fele! Joshua édesapja, Albert Shapiro is mindig készségesen rendelkezésre állt a kü­ lönböző részfeladatok megoldásában. Hogy mi mindent kaptam tőle egy életen át, azt össze sem tudnám számlálni. Hálás köszönet, apu! Köszönjük az Édesvíz Kiadónak, hogy felismerte egy ilyen munka jelentősé­ gét, és lehetőséget teremtett a magyar nyelvű megjelenésre. Köszönjük Nóvák

Andrásnak, a kiadó vezetőjének, valamint Eszternek és Zsófiának hathatós segít­ ségüket az anyag összeállításában és megszerkesztésében. Vera Lopez Joshua második felesége, akivel tíz évig élt együtt, s aki ma is drága barátja, ahogy annyi előző életükben. Nincs szó kifejezni, mit kapott tőle az évek során, a jó és rossz időkben egyaránt. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a harmadik fejezet anyagát szolgál­ tatták: Sandra Bowennek; az azóta elhunyt Marcel Vogelnek; Sandro Ferreirának; Irienu Martinsnak; Beverlynek; valamint Ravenia Youngmannek. Itt fejezzük ki hálánkat Szemerey Melindának és Jaap van Ettennek, akik kris­ tálykoponyák őrzőiként a negyedik fejezet anyagához járultak hozzá. Kristálykoponya-készítő mesterek nélkül nem lenne ennyi koponya a világon, s nem tudnánk oly sokat ezekről a különös lényekről. Ezért köszönet illeti azokat a mestereket, akik megosztották velünk hatalmas tudásukat: Carey Robbinst s természetesen Georg Brandtot. A személyes tapasztalatainkról szóló hatodik fejezetben Jim Hamill volt a se­ gítségünkre, amikor lehetőséget teremtett a British Museum koponyájának meg­ tekintésére. Gary „Moonhawk" Butler megmutatta az általa kifaragott koponyát, „Kék Csillag Leányt", s 2002-ben nagyszerű szertartást tartott nekünk. A hetedik fejezet anyagához drága barátunk, Maciek Trojanowski és Henryk Sfodkowski segített hozzá, akik megszervezték lengyel utunkat és ottani gyógy­ kezeléseinket. Köszönjük pácienseiknek, hogy engedélyezték történetük közre­ bocsátását. A nyolcadik fejezetről szólva ismét köszönetet mondunk a Szemerey család­ nak, akik hozzásegítettek minket magyar látogatásainkhoz, hogy a magyar nép is megismerkedhessen a kristálykoponyák csodálatos energiáival. Köszönjük a 2007 októberében megrendezett Első Budapesti Kristálykoponya Fesztivál szervezői­ nek fáradságos munkájukat: Szemerey Melindának, valamennyi önkéntesnek, Fehérholló Öskünek és a sámán dobosoknak. Pintér Erikának köszönjük, hogy megmutatta nekünk Pilisszántót. Ne feledkezzünk el Cseh Csilláról sem, aki Joshua tolmácsa magyarországi látogatásai során. Köszönjük továbbá Fekete Andrea, Práger Évi, Pásztor Krisztina, Serrano Mása, Botka Zsuzsa, Kiss Andrea Emese, Vasa Zoltán, Györgyi Diána, Nagy Eszter Anna, Pásztor Krisztina, Benke József és dr. Bognár Ilona — a budapesti Mária Szolgálat munkatársai — támogatá­ sát. Akiknek a nevét helyszűke miatt nem említettük, rájuk is hálás szeretettel emlékezünk. A tizedik fejezet megírásában Chet Snow, DaEl Walker, Sandra Bowen, Star Moser, Carole Wilson és Michael Kant kristálykoponya-kutatók és médiumok voltak a segítségünkre. Bennszülött barátaink közül köszönjük Tue Bear Nagy­ apó, Joseph Big Feather, Leon Scatero, Hunbatz Men és Tlakaelel mester közre­ működését. Végül maguknak a kristálykoponyáknak is hálával tartozunk. Koruktól függet­ lenül mind arra emlékeztetik az emberiséget, milyen hihetetlen is az élet! Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy figyelnek ránk és segítenek minket. Külön kö-

szönjük azoknak, akik Desyt és engem választottak gondviselőjüknek. Bár a több­ ségük újonnan készült, valamennyi különleges a maga nemében, s szerető társunk! Akik többet kívánnak megtudni a kristálykoponyákról, azoknak számos könyv áll a rendelkezésükre (lásd a függeléket). Mi pedig a World Mystery Research Center közreműködésével továbbra is kutatjuk a kristálykoponyák titkait, s amit megtudunk, ígérjük, megosztjuk a nagyközönséggel. Olvasóinknak köszönjük nem lankadó figyelmüket. Biztosak vagyunk abban, hogy még a közeljövőben sok újat megtudnak csodálatos kristálybarátainkról. Áldja isten önöket, és hozzon békét a világnak!

ELÉRHETŐSÉGEK

A

Függelék a kötetben szereplő emberek elérhetőségét sorolja fel. A telefon­ számoknál megadtuk az ország hívószámát, valamint zárójelben a körzetszá­

mot is. Ősi vagy régi kristálykoponyák gondviselői The British Museum, Ethnography Department, Anglia Jim Hamill, 6 Burlington Gardens, London W 1 X 3EX, England Telefon: +44 (0) 20 7323 8044 E-mail: jhamill@ thebritishmuseum.ac.uk Honlap: www.thebritishmuseum.ac.uk A British Museum kristálykoponyáját évekig a londoni Embertani Múzeum őrizte, a British Museum egyik kirendeltsége, amely a Néprajzi Múzeum felügye­ lete alatt áll. A részleg jelenleg átköltözött a British Museumba, s könyvünk meg­ jelenése idején a koponya az állandó kiállítás részeként látható. További részlete­ kért böngésszék a múzeum (ezen belül is a néprajzi részleg) honlapját. Boyton, Susan Isabelie, USA Shambhala Ministries, P. O. Box 1093, McCloud, CA 96057, USA Telefon: +1 (1) 530-958-3500 E-mail: [email protected] Honlap: www.shambhalatemple.com A Shambhala Ministries „El Aleatorral" - a világ eme ajándékával - és „El Za Ra"-val dolgozik. A szervezet tanfolyamokat indít kristálykoponya aktiválására és gyógyításra. Kézikönyve a maja Sastun-módszer elsajátításához nyújt segítséget.

Az ajándékboltban jelenkori kristálykoponyák kaphatók. Cheong, Denove, Rowell & Bennett, U S A W. Cheong, 10100 Santa Monica Boulevared, Suite 2460, Los Angeles, CA 90067, USA Telefon: +1 (1) 310 277 4857 E-mail: [email protected]

Ez a jogászcég képviseli jelenleg „Amit", az ametiszt kristálykoponyát, amelyet eladásra is kínálnak. Vásárlási szándékukkal forduljanak Mr. Cheonghoz, aki megbeszéli ezt a tulajdonosokkal. Lebensquelle, Németország André & Mónika Siegel, Unterweide 12, 63697 Merkenfritz, Germany Telefon: +49 (0) 6045 950061 E-mail: [email protected] Honlap: www.kristallschaedel.net André kristály- és kristálykoponya-oktató, segédeszközei kvarckristályból ké­ szültek. Feleségével együtt három régi kristálykoponya tulajdonosa, amelyeket előadásaikon és tanfolyamaikon mutatnak be. Mitchell-Hedges kristálykoponya, USA c/o Bill Homann, P. O. Box 293, Valparaiso, IN 46384, USA E-mail: [email protected] Honlap: www.mitchell-hedges.com A híres Mitchell-Hedges kristálykoponya új gondviselője, Mr. Homann, amennyire ideje engedi, járja a világot, hogy az emberek személyesen is találkoz­ hassanak kincsével. Ujabban kutatásokat is végez a koponyájával. Mr. Homannnel e-mailje és honlapja révén vehetik fel a kapcsolatot. Musée du Quai Braly, Párizs, Franciaország Időről időre kiállítja a 19. században előkerült párizsi (azték) kristálykoponyát. Eredetileg a párizsi Musée de l'Homme-ban volt látható 1878 és 2006 között. Petri, Floyd, USA POB 315, Chester, TX 75936, USA E-mail: [email protected] Mr. Petri „Szél Dala" őrzője. Elnöke egy ufókutató központnak (Center for Instrumented UFO and Paranormal Research). Van Dieten, Joky, Hollandia E-mail: [email protected] Honlap: www.jokys-peacemission.com „ET" és sok más kristálykoponya gondviselője. Ms. Van Dieten időről időre beengedi otthonába az érdeklődőket, máskor koponyái a világ különböző múzeu­ maiban vannak kiállítva. Walker, DaEL, USA Crystal Awareness Institute, P. O. Box 348, Sunol, California 94586, USA Telefon: +1 (1) 925 862 2232 Email: [email protected]

DaEl Walker a Crystal Awareness Institute igazgatója, s számos, a témával fog­ lalkozó kötet szerzó'je. Energiagyógyítási módszere a kristályterápia. Feleségével, Laurie-val három ősi kristálykoponyára vigyáznak, ezek „Szivárvány", „Madre" és „Zar". Idó'nként világkörüli útra indulnak koponyáik bemutatására. Whitfield, Sherry, Arizona, USA E-mail: [email protected] Honlap: www.Crystal-Skull.com Sherry spirituális tanító, aki angyalokkal és a szellemi fejlődéssel, valamint te­ hetséges látókkal foglalkozik. Az „Együttműködés" nevű koponya őrzője.

Kristálykoponya-készítők és -árusok Butler, Gary (Moonhawk), USA Colorado Springs, CO, USA E-mail: [email protected] Honlap: http://groups.yahoo.com/groups/BlueStarMaiden Szertartási pipákat és koponyákat farag. Izzasztókunyhó-énekes, indián- és sá­ mánszertartások oktatója, ő faragta „Kék Csillag Leányt", s azóta újabbak is ké­ szültek. Georg Brandt, Németország Georg Brandt, 55758 Schauren, bei Idar-Oberstein, Germany Telefon: +49 (0) 67 86 74 42 E-mail: [email protected] Honlap: www.brandtcarvings.de Georg ékkőfaragó, s rendelkezik a német hatóságok által előírt mesteroklevél­ lel. Természetes ásványokból bármilyen szobrot vagy kisplasztikát kifarag. Eddig egy — anatómiailag hiteles — kristálykoponyát készített. Krystals, USA Joe & MaryLee Swanson, 835 Carlson Drive, Colorado Spring Colorado 80919, USA Telefon:+1 ( 1 ) 7 1 9 5 3 1 7203 E-mail: [email protected] Kristálykoponya-őrzők, akik vásárlóikra várnak. Ajánlanak még gyógyító esz­ közöket, varázsvesszőket, geometriai idomokat és köröket. Robbins, Carey, Oregon, USA E-mail: lapicary@ bendnet.com Életnagyságú koponyákat farag, levehető állkapoccsal. A keleti kultúrák és szent helyek hatottak rá.

Talisman Trading Company, Brazília Damian Quinn, Governador Valadares, MG, Brasil Telefon/Fax: +55 (0)33 3276 1863 E-mail: [email protected] Honlap: www.talisman.com.br/tradco Egyedülálló ékkó'faragványokat készítenek: koponyákat, angyalokat, szíveket, köröket és energiagerjesztó'ket. ők képviselik „Fény Kapuja" készító'jét is. Thought and Memory, USA Ravenia Youngman, Idaho, USA E-mail: [email protected] Honlap: www.thoughtandmemory.com Kitűnó' minó'ségű kristály- és ékkő-koponyákat árulnak a legkülönfélébb alap­ anyagokból és stílusban. Ravenia kiterjedt saját gyűjteménnyel is rendelkezik új keletű koponyákból. Szorosan együttműködik férjével, Raven Youngmannel, aki a legnagyobb nagybani kristálykoponya-árus.

Jelenkori kristálykoponyák őrzői Blue Arrow Rainbow, Twello, Hollandia E-mail: [email protected] Blue Arrow Rainbow gyógyító fényenergiákat közvetít. Különböző tanfolya­ mokon frissítette fel más életekben elsajátított gyógyító képességeit, amelyek arra emlékeztetnek, hogy mindannyian Fénylények vagyunk. Emellett gyakorló mű­ vész is, aki Fényvezetői segítségével alkotja meg festményeit. Ezek modelljei fény­ kép alapján érzékelt energetikai lényegét tükrözik. Több mint ötven kristályko­ ponya tulajdonosa. „Béke Mózese" 1,5 kilós tiszta kvarc kristályfej Brazíliából, főként ennek a segítségével gyógyít. Tizenhármas kristályfejkörökkel is dolgozik. A kötet társszerzője. Donizete, Sandro, Sao Paulo, Brazília Telefon: +55 (0)11 3885 0040 E-mail: [email protected] Honlap: www.reikimikaousui.com.br Spirituális oktató és gyógyító, reikimester, tisztánlátó médium, regressziós te­ rapeuta, kristálykoponya-kutató és -gondviselő. Johnsen-Moser, Star (Missouri) USA / Mexikó E-mail: [email protected] Honlap: www.angelfire.com/mo2/CosmicEducation/cahokia_001 .htm Több mint harminc éve foglalkozik spirituális gyógyítással. Hunbatz Mennél ő alapította a Cahokia Mystery School for Cosmic Education nevű céget. A „XA-

MU-K'U" nevű kristálykoponya gondviselője, az 1990-es évek közepén sokat dol­ gozott együtt „Max"-szel, ezzel az ősi kristálykoponyával. Murray, Kathleen, Skócia Galactic Publications (Earth). P. O. Box 11511, Huntly, Aberdeenshire, AB54 4WG, Scotland Telefon: +44 (0) 1464 861 584 E-mail: [email protected] Honlap: www.crystal-keys.com Kathleen a kristályok és kristálykoponyák tudatával gyógyít. Hisz a szeretet mindent átformáló erejében. Két kristálykoponyája „MAHASAMATMAN" és „Kalif". Több jádekoponyával és egy teljes jade csontvázzal is dolgozik. Partneré­ vel, Clive-val a zenét is beépítik munkájukba. Speciális kezeléseket folytat a kopo­ nyákkal. Shapiro, R. „Joshua", Bloomington, USA Telefon: (+1) (1)312 473 2790 E-mail: [email protected], [email protected] Honlap: www.v-j-enterprises.com/cs.html, www.whoisjoshuashapiro.com Kristálykoponya-felfedező, előadó, szerző és kutató, „Kapu" és több új kristály­ koponya gondviselője. Foglalkozik még ufókkal, a bibliai kódokkal és gabonakö­ rökkel. A World Mystery Research Center igazgatótanácsának elnöke. Vízöntő­ kori hálózatépítő. A Mysteries ofthe Crystal Skulls Revealed társszerzője Bowennel és Nocerinóval, Blue Arrow Rainbow-val pedig a jelen köteté. Segít jelenkori kopo­ nyát találni annak, aki ilyet keres. Részt vesz egy most készülő film munkálataiban, amely arról szól, hogyan járulnak hozzá a kristálykoponyák a világbékéhez. Szemerey Melinda, Budapest Telefon: +36 20 960 6894 (mobil) E-mail: [email protected] Honlap: www.fengshuimagazin.hu Szemerey Melinda feng shui szakértő és tanácsadó, aki elismert mesterektől ta­ nult. Sokszor szerepel a televízióban, és a közelmúltban jelent meg könyve a feng shuiról. A Magyar Feng Shui Szövetség elnöke és a Feng Shui Magazin főszerkesz­ tője. Aromaterápiás gyógyító, akit szenvedélyesen foglalkoztat, hogyan küldhe­ tünk szét szeretetet és békét a világon. Több mint két éve foglalkozik kristályko­ ponyákkal, és jelenleg nyolcra vigyáz, ö volt a 2007 októberében megrendezett Első Magyar Kristálykoponya Fesztivál legfőbb szervezője. Van Etten, Jaap & Michaels, Jeanne, USA Lemurantis Center, Sedona, AZ, USA Telefon:+1 (928) 649-1460 E-mail: [email protected]

Honlap: www.lemurantis.com/index.html A Lemurantis Center finomenergiákkal és kristálykoponyákkal foglalkozik. Célja az önki teljesítés és az ezt akadályozó korlátok megszüntetése. Mindeközben segít kapcsolatba kerülni a mindenséggel, s átváltani a kettó'sség világából az egy­ ségébe. Mr. Van Etten a Crystal Skulls: Interacting with a Phenomenon című kötet szerzője, előadó és kristálykoponya-kutató.

Kristályk oponya-kutatók Bowen, Sandra, USA Calistoga, CA USA. 94515 Telefon: +1 (1)707-942-5194. Sandra Bowen tisztánlátó, parapszichológus és regressziós terapeuta. Az Institute of Psychic and Hypnotic Services nevű intézményben tanult, s a Mysteries of the Crystal Skulls Revealed társszerzője. Személyes és telefonos tanácsadással szol­ gál, tanfolyamokat indít és előadásokat tart. Joseph, Frank, Wisconsin, USA E-mail: [email protected] Honlap: www.ancientamerican.com Az Ancient American című, kéthavonta megjelenő népszerű régészeti folyóirat főszerkesztője. A kiadvány a tengerentúli hódítók hatásával foglalkozik a prekolumbiánus kultúrákra. Morton & Thomas, Chris & Ceri Louise, USA c/o Inner Traditions, USA Telefon: +1 (1)800-246-8648 E-mail: [email protected] Független filmesek, akik filozófiai, spirituális és környezetvédő témákat dol­ goznak fel. A The Mystery of the Crystal Skulls című dokumentumfilm és könyv alkotói. Jelenleg ennek folytatásán dolgoznak Mexikóban, időnként előadásokat tartanak. Snow, Dr. Chet, USA P. O. Box 1738, Sedona AZ 86339, USA Telefon: (928) 204-1962; fax: (928) 204-1955 E-mail: [email protected] Honlap: www.ChetSnow.com Dr. Snow nemzetközileg elismert szerző, előadó és regressziós terapeuta. Fele­ ségével ő szervezi a Crystal Healing Symposium című rendezvényt, amely ősi kristálykoponyák kutatóinak és gondviselőinek a találkozója. A házaspár saját ko­ ponyája „Gaia Luz", amelyet gyógyító munkájában is felhasznál.

Society of Crystal Skulls International, USA, alapító: F. R. „Nick" Nocerino POB 302, Pinole, CA USA. 94564 1944-ben létesült ez a nemzetközi szervezet a kristálykoponyák kutatására. Élén az azóta elhunyt F. R. „Nick" Nocerino állt, a parapszichológia kutatója, előadó és szerző. World Mystery Research Center, USA Joshua Shapiro, Bloomington, IL 61701 USA Telefon: +1 (312) 473-2790 E-mail: [email protected], joshuashapiro@ worldmysteryrg.org Honlap: www.worldmysteryrg.org 2001-ben alapított nonprofit kutatóközpont, amely a világ talányait kutatja paranormális és hagyományos kísérleti eszközökkel. A kutatások célja, hogy meg­ fejtse az olyan rejtélyekbe kódolt titkos üzeneteket, amilyenek a kristálykoponyák, a gabonakörök, a Biblia kódjai, az ufók, a spirituális gyógyítás, a próféciák, vala­ mint a bennszülött vének tudása. Kirendeltségei jelenleg Hollandiában és az Egye­ sült Államokban (Coloradóban és Illinoisban) működnek, de a tervek között sze­ repel újabbak létesítése szerte a világon. Projektjeit adományokból finanszírozza.

A kutatások segítői Algra, Harriet, Hollandia c/o Totál Health Clinic, Arnhemsestraat 2 1 , 6971 AG Brummen, Netherland Telefon: +31 (0)575 560670 E-mail: info @totalhealthclinic.nl Honlap: www.totalhealthclinic.nl A Totál Health Clinic a szervezet védekező képességét és erőtartalékait mozgó­ sítja a betegségek ellen. Ehhez rendezi a test energiavonalait, méregtelenít, és ét­ kezési tanácsokat ad. Coopman, Anneke, Apeldoorn, Hollandia Telefon: +31 (0)55 5330 488 E-mail: [email protected] Anneke Coopman az életerőt méri fel az Aurastar/Biopulsar nevű készülékkel, s aurával és biofeedbackkel gyógyít. A számítógépes diagnózis után elmagyarázza pácienseinek, mi történik a szervezetükben, érzelmi, mentális és spirituális éle­ tükben, s mi okozza testi panaszaikat. A tanácsadás holland, angol, német és fran­ cia nyelven folyik. de Bruyne & Kestens, St. Willebrord, Hollandia Dr. Tony & Jos, c/o Medisch Centrum Zuid, Pastoor Palstraat 4, 4711 CN Telefon: +31 (0) 165 389 376 E-mail: [email protected] (Jos)

Jos 1987 óta akupunktúrás gyógyító és oktató (orvosokat és fogorvosokat képez). Dr. de Bruyne általános orvos, aki alternatív módszerekkel állítja fel a diagnózist. Fox, Maggie, Illinois, USA Telefon: +1 (1) 708 870 1815 (mobil) E-mail: [email protected] Elektrodermális bioenergetikai vizsgálataival és tanácsadásával Maggie az egész­ ség kiegyensúlyozására és tudományos kutatóeszközként alkalmazza meridián­ vizsgáló készülékét. Energiagyógyítással is foglalkozik, és spirituális életvezetési tanácsokat ad. Merkaba Research and Healing Institute, USA Jack Stucki and Judy Tabala Colorado Springs, CO, USA Telefon: (719) 634-6795 E-mail: stuck @fone.net(Jack); [email protected] (Judy) A Merkaba Research and Healing Institute szupermodern biofeedback műsze­ reivel méri fel a szervezet állapotát, és oktat a jobb önvezérlés érdekében. Igyek­ szik kapcsolatot teremteni a hagyományos és az alternatív orvoslás között, s olyan életszemléletet hirdet, amely a test, lélek és elme teljességét veszi alapul. Reinhold, RoyA., USA 1221 Buttonwood Drive, Fort Collins, CO 80525, USA Telefon: +1 (1) 970 221 2763 E-mail: [email protected] Honlap: http://ad2004.com/Biblecodes/indexA.html Roy a világ egyik élvonalbeli bibliai kódfejtője. Több létező kódfejtő program kifejlesztésében segédkezett. Kidolgozott honlapja a jelenlegi kutatások számos vonatkozását taglalja a legújabb hírek mellett. Kutatóközpontunk őt kérte fel ta­ nácsadónak a témában. Restorative Health Care, PC, USA. Dr. Heather Wisniewski 751 Roosevelt Rd. Suite 100, Glen Ellyn, IL, USA Telefon: +1 (1) 630 942 1234 E-mail: [email protected] Honlap: www.rhcpc.com Dr. Heather Wisniewski 2001 óta praktizáló okleveles kiropraktor, habár ho­ lisztikus orvosi szemlélete meghaladja szakmája kereteit. A fizikoterápia és a kéz­ zel gyógyítás legjavát nyújtja, emellett természetes vitaminokat és étrendi kiegé­ szítőket ajánl betegeinek. Shak, Moshe Aaron, Montreal, Kanada E-mail: [email protected] Honlap: www. thebiblecodes.com/shak Shak Rav.

Shamuel Schick halmazelméleti fejtegetéseire alapozva, statisztikai megalapo­ zottsággal, szigorú tudományos ismérvek alapján kutatja a Biblia kódjait. Eköz­ ben nekünk is segítségünkre van annak eldöntésében, utal-e a Szentírás a kristály­ koponyákra. Az izraeli születésű tudós számos kutatóprogramban vett részt. Ké­ résre kimunkált mátrixokat dolgoz ki.

A könyvben megszólaló személyek Davis-Wilson, Carole, Kanada E-mail: [email protected] A brit születésű Carole Davis-Wilsont világszerte ismerik és elismerik tisztán­ látó képességeiért. Kristálytárgyak segítségével olvas a múltban és a jövó'ben. Először ő fejtette meg a Mitchell-Hedges kristálykoponya titkait az 1980-as évek kö­ zepén. Ijesztő és megdöbbentő jövendölései azóta beigazolódtak. Ö a médiuma a The Skull Speaks című könyvnek. Kapcsolattartó: Brian Hadley-James, E-mail: [email protected] Geller, Uri, Anglia E-mail: [email protected] Honlap: www.uri-geller.com A híres izraeli parafenomént „kanálhajlítóként" ismeri a világ. Fellépései mel­ lett tanítja is a természetfeletti képességek kibontakoztatását. A Standford University vizsgálta képességeit. Számos könyv szerzője. Golden Roads Utazási Iroda, Magyarország Cseh Csilla, 1054 Budapest, Szabadság tér 7. (Bank Center) E-mail: [email protected] Honlap: www. spiritualis-utazasok.hu, www. goldenroads.hu Az utazási iroda szent helyekre, például Peruba, Egyiptomba, Görögországba stb. visz el. Speciális oktatógárdával rendelkezik. Több spirituális rendezvényt szponzorál Magyarországon. A 2008 októberében megrendezésre kerülő Második Budapesti Kristálykoponya Fesztivál legfőbb szervezői. Jones, Angéla, Somerset, Anglia E-mail: [email protected] Több mai kristálykoponya tulajdonosa, spirituális gyógyító, a Wicca-kultusz követője. Lopez, Vera, USA 9324 Home Court, Des Plaines, IL 60016, USA Telefon: +1 (1)847 699 9905 E-mail: [email protected]

Honlap: www.spiritsoftheearth.com Vera Brazíliában született látó, fantasztikus megérzésekkel és látomásokkal. A világhírű brazil parafenoméntól, Luiz A. Gasparettótól tanult, majd vele dolgo­ zott tizennégy éven keresztül. 1989 óta csoportos és egyéni spirituális utakat szer­ vez Peruba. Szorosan együttműködik a Földanya szándékaival. Lund, Eli, Norvégia Svelvikveien 38, 3040 Drammen, Norway Telefon: +47 (0) 92 44 33 03 E-mail: [email protected] Honlap: www.elilund.com; www.elilund.foto.no ,A világon mindenkinek van elmesélni való története. Én a fotóimmal mesé­ lek. Az álom az én szememben valóság, s a valóság álom. Ha valaha sikerül lekap­ nom a láthatatlant, tudom, elértem végső célomat." Smedley, Jenny, Taunton, Anglia Telefon: +44 (0)1823 250 800 E-mail:

j enny.smedley@tvtaunton. co. uk

Honlap: www.tauntontelevision.co.uk, www.jennysmedley.com Jenny Smedley a Ripples című könyv írója. Ebben beszéli el spirituális ébredé­ sét, előző életének tapasztalatait, valamint azt, hogyan találta ki újra magát, s vált depressziós, túlsúlyos háziasszonyból díjnyertes dalíróvá, forgatókönyvíróvá, szer­ zővé és televíziós személyiséggé. Ö a Daytime with Jenny című televíziós műsor háziasszonya. Studio Astropsychologii, Lengyelország ul. Antoniuk Fabryczny 55, skrytka pocztowa 42, 15-950 Biafystok 2, Poland Telefon: +48 (0) 85 654 78 06 E-mail: [email protected] Honlap: www.studioastro.com.pl A spirituális és metafizikai könyvek legnagyobb lengyel kiadója. Iskolája szá­ mos tanfolyamot szervez. Kötetünk némelyik illusztrációját a kiadó belső mun­ katársai készítették. Trojanowski, Maciek, Varsó, Lengyelország Telefon: +48 (0) 501 762 906 E-mail: [email protected] Mr. Trojanowski volt a lengyel l-es csatorna Nie Do Wiary című műsorának moderátora, amely négy évig jelentkezett rendszeresen. A műsor több mint száz paranormális jelenségnek eredt a nyomába lengyel földön csakúgy, mint az Egye­ sült Államokban, Mexikóban, Brazíliában és Nagy-Britanniában. Maciek mindig a következő kalandon töri a fejét. O volt elsődleges kapcsolatunk Lengyelor­ szágban.

Uitgeverij Akasha, Hollandia Brammershoopstraat 8/16, 7858 TB Eeserveen, Netherland Telefon: +31 (0)599 28 72 45 E-mail: info @uitgverijakasha.nl Honlap: www.uitgeverijakasha.nl Közismert spirituális és New Ages-es kiadó Hollandiában, amely két könyvet is megjelentetett a kristálykoponyákról, köztük a jelen kötet holland változatát.

Indián közreműködők Austin, Frank J . , Kanada Box 2877, Smithers, B.C. VOJ 2N0, Canada. Telefon: +1 (250) 847-5653 Honlap:

hrtp://www.dowser.ca/Manyhorses.htrnlwww.dowser.ca/Manyhorses.html

Manyhorses hagyományos lélekgyógyász, aki a test-lélek-elme egyensúlyát ren­ dezi, hatástalanítja a bennünk lakó káros energiákat, látomásos sámánutazásokon vesz részt a szellemvilágba, szót ért szeretteink szellemi vezetőivel, visszahozza a lelket, és elmúlt életek hatásait kutatja. Duke Joseph Big Feather, USA c/o Native American Church of the Four Directions 26915 Woodlawn, Crete, IL 60417, USA Telefon: +1 (1) 708-672-7617 Duke szervezete a vének szent szertartásainak hagyományait őrzi, továbbá az indián életszemléletet és ceremóniákat oktatja. Ősi próféciákat tanulmányoznak, amelyek még a Vének ideje előtt keletkeztek, azaz több mint ezer évesek. Megta­ nítanak, hogyan kerüljünk kapcsolatba a szellemvilággal és más dimenziókkal a szent orvosságok és gyógyfüvek segítségével. Hunbatz Men, Mexikó Apdo. Postai 7-014, Mérida 7, Yucatan, México. E-mail: mayan20prodigy.net Honlap: http: //www. itzmal.com.mx/www. itzmal. com. mx Hunbatz Men maja „Napőrző", aki az Itzá hagyományt képviseli. Spirituális oktató és szerző, aki a világot járva tanít. Szertartásokkal tiszteleg Mexikó szent helyei előtt, betöltve a kristálykoponyákra vonatkozó maja jövendölést, miszerint újra fel kell ébreszteni e kultuszhelyeket. Maestro Tlakaelel, Mexikó Calle Artesanos B S/N., Co. San Diego, Mno San Martin de los Piramides, Edo de Mex. c.p. 55850, Mexico Telefon/Fax: +52 (0) 552 680 3116 E-mail: [email protected]

Tlakaelel tolték-csicsikema vén, szerző és spirituális oktató. Több szervezetet alapított és igazgat, amelyek célja a bennszülött kultúrák védelme Mexikóban és a világ más tájain. A Tekpan Tonantzin, az új Békepiramis és Indián Egyetem spi­ rituális vezetője. A világot járva előadásokon és műhelymegbeszéléseken beszél a toltékok szent tanításairól. Ügynöke: Bert Gunn, Chaplin, CT, USA; E-mail: [email protected] Ocie Wolffe (Grandfather Tue Bear), USA 18 Delar Parkway #A-6, Franklin Park, NJ 08823, USA Telefon: (732)951-1864 E-mail: [email protected] Tue Bear csiroki békefőnök volt, a Négy Égtáj szervezet vezére s a Szivárvány negyvennégy választott harcosának egyike. Szent embernek tartották, aki számos indián szellemet, emellett csillaglényeket és más elhunytakat idézett meg. Felesé­ ge, Ocie Wollfe szintén lakota származék, aki segítette férjét spirituális munkájá­ ban. Okleveles masszőr, s férje elhunyta után ő beszél a nevében.

A J Á N L O T T IRODALOM

Bowen,

Sandra-Nocerino,

F.

R.

„Nick"-Shapiro, Joshua:

Mysteries of the

Crystal Skulls

Revealed. Pinole, 1 9 8 7 , J & S Aquarian Networking (első kiadás); 1 9 8 8 , Pacifica (átdolgo­ zott kiadás). Místérios dos Cránios de Cristal Revelados. Sáo Paulo, 1 9 9 2 , Ground Editora (Brazíliában megjelent portugál kiadás). Bryant, Alice-Galde, Phyllis: The Message of the Crystal Skull. St. Paul, 1 9 8 9 , Llewellyn Publi­ cations. Dorland, Frank: Holy Ice. St. Paul, 1 9 9 2 , Galde Press. Garvin, Richard: The Crystal Skull. New York, 1 9 7 3 , Doubleday & Co. James, Brian Hadley: The Skull Speaks. Ontario, 1 9 8 5 , Kitchener. Meadows, Kenneth: The Medicine Way. London, 1 9 9 0 , Element. Milewski, John-Virginia Hartford: The Crystal Sourcebook. Sedona, 1 9 8 7 , Mystic Crystal Publi­ cations. Mitchell-Hedges, F. A.: Danger My Ally. 1 9 9 5 , Mitchell-Hedges & Honey. Morrill, Sibley: Ambrose Bierce,

F. A. Mitchell-Hedges and the Crystal Skull.

San Francisco,

1 9 7 2 , Cadleon Press. Morton, Chris-Thomas, Ceri Louise: The Mystery of the Crystal Skulls. London, 1 9 9 7 ; Santa Fé, 1 9 9 8 . Shapiro, Joshua-Blue Arrow Rainbow: Journeys of the Crystal Skull Explorers, (tervezett angol megjelenés: 2 0 0 8 nyarán) Van Dieten, Joke: Messengers of Ancient Wisdom. Van Etten, Jaap:

1995.

Chrystal Skulls: Interacting with a Phenomenon.

Sedona, 2 0 0 7 .