gyogynovenytermesztes

GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS I Általános rész Vadonterm Vadonterm gyógynövények  Követelmények  Tartalom

Tartalom Bevezetés A gyógynövények felhasználásának f  bb területei A drog A drog kémiai összetétele A hatóanyagok biogenetikai rendszere A gyógynövények gy4 gy4 jtése A vadonterm vadonterm gyógynövények jelent jelentsége A vadonterm vadonterm gyógynövények gy4 gy4 jtésének és felvásárlásának a rendszere A szakszer 4 gy4  gy4 jtés feltételei A védett és veszélyeztetett gyógynövények helyzete a Vajdaságban A gyógynövények és drogok kereskedelme A gyógynövények feldolgozása A gyógynövények szárítása Az illóolajok kinyerése Az illóolajlepárlás Szuperkritikus extrakció ( SCFE ) A gyógynövények tisztítása és aprítása A drogok tárolása és csomagolása Min Minségbiztosítás A gyógynövények felhasználása ( fitoterápia )  Népi gyógyászat Galenusi készítmények  Aromaterápia Homeopátia Fitoterapeutikumok  Izolált természetes anyagok 

Tartalom Bevezetés A gyógynövények felhasználásának f  bb területei A drog A drog kémiai összetétele A hatóanyagok biogenetikai rendszere A gyógynövények gy4 gy4 jtése A vadonterm vadonterm gyógynövények jelent jelentsége A vadonterm vadonterm gyógynövények gy4 gy4 jtésének és felvásárlásának a rendszere A szakszer 4 gy4  gy4 jtés feltételei A védett és veszélyeztetett gyógynövények helyzete a Vajdaságban A gyógynövények és drogok kereskedelme A gyógynövények feldolgozása A gyógynövények szárítása Az illóolajok kinyerése Az illóolajlepárlás Szuperkritikus extrakció ( SCFE ) A gyógynövények tisztítása és aprítása A drogok tárolása és csomagolása Min Minségbiztosítás A gyógynövények felhasználása ( fitoterápia )  Népi gyógyászat Galenusi készítmények  Aromaterápia Homeopátia Fitoterapeutikumok  Izolált természetes anyagok 

A legfontosabb vadonterm vadonterm  gy  gyógynövén ógynövények  yek  virágdrogok

termésdrogok

levéldrogok

herbadrogok

gyökérdrogok

egyéb drogok  

Kökény

Gyepürózsa

Nagy csalán

Mezei zsurló

Fekete nadályt 

Fekete nyár 

Hárs

Közönséges boróka

Útif 4 

Pemetef 4

Tavaszi kankalin lin

Fehér f 4z

Egybibés galagonya

Mezei cickafark

Gyermekláncf 4 

Fekete bodza

Aran vessz 

Fát olvirá

Szöszös ökörfarkkóró

Közönséges párlóf 4 

 

Kis ezerjóf 4

Vérehulló fecskef 4

Orbáncf 4

 

Vadgesztenye

Kut aben e

Fehér fagyöngy

BEVEZETÉS 

  

 





A gyógynövények felhasználásának évezredes hagyományai vannak, hosszú idn keresztül ezek képezték a gyógyítás alapját. Javarészt a lakóhely környezetében fellelhet fajokat használták fel. Alkalmazásuk során a gyógyítást sokszor  kultikus elemekkel ötvözték, amire egyes növények neve is utal: ördögrokolya, sárkányf 4, vasf 4, stb. Egyes fajok a gyógyító hatásuknak köszönheten idvel termesztésbe kerültek, a középkori kolostorkertekbe így került és terjedt el mindenfelé sok faj például a  Lamiaceae családból. Nagyobb mérték 4 árutermelés csak a XIX. század végén kezddött, amit azonnal követett bizonyos fokú feldolgozás is. Ezt a folyamatot er sítette az els világháború gyógyszerhiánya. Magyarország az els világháborút követ idszakban fokozatosan gyógynövény nagyhatalommá vált, amit folyamatosan követett a feldolgozás fejldése. A második világháborút követen a gyógynövények gy4 jtése illetve termesztése centralizált volt ( mint sok más ágazat is ), de mégis sikerágazattá fejldött, sok növény “nemzeti termékként” jelent meg a külföldi piacokon. Úgy a gy4 jtés mint a termesztés is, éghajlati és más okokból körzetekhez kötdik, mindegyik körzetnek megvan a maga  jellegzetes faja: pl. a kamilla az alföldi szikesek jellegzetes növénye. A szintetikus gyógyszerek elterjedésével egy ideig úgy t4nt, hogy a gyógynövények felhasználása lecsökken, az 1980-as évektl azonban a felhasználásuk ismét terjed, úgymond reneszánszuk van. Egyaránt felhasználják  ket a fitoterápiában, aromaterápiában, alternativ gyógyászatban, gyógyszeriparban és élelmiszeriparban is. Felhasználhatják magát a növényt, a belle kivont hatóanyagot illetve a kivont hatóanyag alapanyagul szolgálhat különféle gyógyszerek  elállításánál. A gyógynövények felhasználásának bvülése több okra vezethet vissza: egyrészt pszichés okokra (úgy tartják, hogy kevésbé szervezetidegenek, kevésbé toxikusak illetve nincs annyi mellékhatásuk–ezeknek nics mindig racionális alapja). Másrészt racionális okai is vannak (kiválóan alkalmazhatók az betegségmegelzésben, alkalmasak egyes enyhe lefolyású betegségek kezelésére, utókezelésre, pszichoszomatikus betegségek megelzésére illetve kezelésére). A felhasználás növekedését korlátozzák a mind szigorúbb minségi követelmények, nem minden esetben elég hatékonyak, valamint a természetvédelmi elírások .

A gyógynövények felhasználásának f  bb területei   

    

A világ számos vidékén a mai napig a növényi és más eredet4 drogok illetve készítmények képezik a gyógyítás alapját, ezeken a vidékeken nem lehet a gyógynövények reneszánszáról beszélni. Az önkezelést célzó felhasználás ma már elssorban nem a saját gy4 jtés4 drogokon, hanem a különféle szaküzletekbl és más forrásokból történ beszerzésen alapul. A fitoterápia magában foglalja a tradicionális vagy népi gyógyászatot és a gyógynövények korszer 4 alkalmazási formáit is. A felhasznált fitomedicinára érvényes kell hogy legyen három szempont: 1. A biológiai aktivitás tudományos módszerekkel igazolható legyen. 2. A dózis és a hatás között legyen összefüggés. 3. A kezelés hatékonysága az orvosi gyakorlatban nyomon követhet legyen Aromaterápia. Az ókor óta ismert gyógymód, az illóolajok farmakológiai hatásán ( antibakteriális, gyulladásgátló, nyugtató, görcsoldó, stb. ) alapul. Problemát jelent az illóolajok pontos adagolása. Élelmiszeripar. Részben gyógyélelmiszerek, részben adalékanyagok ( aroma, színezék ) formájában alkalmaz különféle gyógy- és f 4szernövényeket. Kozmetikai ipar. Elssorban illóolajokat alkalmaz a különféle kozmetikai készítményekben. Háztartásvegyipar. Elssorban a különféle tisztítószerekben alkalmaz illóolajokat a kellemetlen illatok álcázására. Gyógyszeripar. Eredetileg elssorban a növényi eredet4 anyagokat használta, ma ismét eltérbe kerültek sok területen a természetes eredet4 anyagok: 1. A gyógynövények hatóanyagának gyógyszerként való feldolgozása – pl. szívglikozidok. 2. A gyógynövényekbl izolált molekulák félszintetikus átalakítása – pl. növényi szteroidok. 3. Modellvegyületek. 4. Gyógytermékek – pl. tökmagolaj-pasztillák. 5. Gyógykozmetikumok. 6. Növényi eredet4 peszticidek – pl. piretroidok.

A DROG 

 

 

A drog definíciója ( Bernáth, 2000 ) “A növényi drog: 1. A felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot ( hatóanyagegyüttest ) tartalmazó része, melyet többnyire szárítással tartósítanak és esetleges hámozáson, tisztításon, aprításon kívül más mechanikai feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem részesül; 2. A növényi nyersanyagból elállított termék (pl. illóolaj, zsírosolaj, gyanta, balzsam ); 3. A növényi nyersanyagból átalakítással nyert anyag ( pl. orvosi szén, kátrány ).” A drogok elnevezése. Elssorban latin nyelven történik, kisebb részüknek görög vagy a termhelyükön használatos nevük van. (A nemzetközi kereskedelemben ma már nemritkán az angol elnevezéssel lehet találkozni.) Els helyen a növény latin nevének birtokos esete szerepel ( a nemzetségnév illetve a fajnév is ha a nemzetségben több faj is adhat drogot ), második helyen pedig a felhasznált szerv ( esetleg termék ) tudományos neve alanyesetben. Pl.: Sambuci flos,  Altheae folium,  Plantaginis lanceolatae herba, Thymi aetheroleum. Egyes esetekben az elnevezés régebbi állapotot tükröz: Liquiritiae radix, Cynosbati pseudofructus. Máskor viszont egyéb adatokat is tartalmaz a drogról: Pl. Calendulae flos sine calycibus.

A drog kémiai összetétele 

  

A növényi szervezetben egyidej4leg igen sokféle vegyület képzdik illetve van jelen. Ezek közül egyesek terápiás hatással rendelkeznek illetve biológiailag aktívak, ezeket hatóanyagnak nevezzük. A hatóanyag lehet egyetlen vegyület, de sokkal gyakoribb, hogy a drog hatóanyag-együtteseket tartalmaz. Ezek a vegyületek lehetnek hasonló szerkezet4 vegyületek, eltér  szerkezet4 vegyületek csoportjai illetve olyan vegyületek, amelyek majd a feldolgozás során válnak aktív vegyületté. A hatóanyagokon kívül a drog tartalmazhat olyan vegyületeket, melyek önmagukban nem mutatnak kifejezett élettani hatást, de elsegítik a hatóanyagok hatását. Ezeket kísér!anyagoknak nevezzük. A drog tartalmazhat olyan anyago(ka)t, mely nem feltétlenül azonos a hatóanyaggal, de jelenléte és mennyisége a drog azonosságát és minségét jelzi. Ez a  vezet!anyag.

A hatóanyagok biogenetikai rendszere 



A hatóanyagokat többféle módon lehet csoportosítani, itt a Vágujfalvi-féle rendszerezés kerül bemutatásra ( Vágujfalvi,1990 in Bernáth, 2002 ): , ,  prekurzoraik szerint. Öt hatóanyagosztályt különböztetünk meg: 1. Szacharidok, 2. Fenoloidok, 3. Poliketidek, 4. Terpenoidok és 5. Azotidok  Ezeknek a részletes bemutatását illetve a speciális anyagcsereutak vázlatát a következ két ábra mutatja be.

A gyógynövények gy% jtése 1.

A vadonterm! gyógynövények jelent!sége



Az európai gyógynövénypiacon 1200-1300 féle drog szerepel, ezek 90 %-a gy4 jtésbl ered. A gy4 jtött drogok  túlnyomórészben a dél- és kelet-európai országokból származnak. Ennek okai: tulajdonviszonyok, tradíciók, az élmunka költsége A legtöbb ország néhány növényre specializálódott: Spanyolország-kakukkf 4, Törökország-szurokf 4, Albánia-orvosi zsálya A legnagyobb felvev piac Nyugat-Európa, ahol a gy4 jtés elenyész mérték 4 Magyarország ( és Szerbia is ) igen széles fajsprektummal rendelkezik. A magyarországi gyógynövényfajok 60-70 %a ( 120-130 ) faj illetve a felhasznált drogmennyiség kb. 50 %-a ( 10000-15000 t/év ) gy4 jtésbl ered. Ezzel az aránnyal köztes helyzetet foglal el a nyugati illetve a déli és keleti országok között. A magyarországi gyógynövényexport jelents részét szélesen elterjedt vadonterm gyógynövények alkotják. Ugyanez érvényes a magyarországi belföldi forgalomra is.

  

2.

A vadonterm! gyógynövények gy% jtésének és felvásárlásának a rendszere



A II. világháború eltt a gyógynövények gy4 jtése és felvásárlása az ún. Hangya Szövetkezetek keretében folyt. Kés bb elkülönült a három f  terület: gy4 jtk, felvásárlók és nagykereskedk/exportrök. Az 1970-es években néhány nagyvállalat szervezte ezt a tevékenyságet ( Herbária, Mátradrog, Erdei Termék Vállalat ), a felvásárlók az alkalmazásukban voltak és országos hálózatban m4ködtek. Így a gy4 jtk is szervezettek voltak. Az 1990-es évektl ez a rendszer megsz4nt, ma a felvásárlók saját vállalkozásban m4ködnek, leggyakrabban a felvásárlást és a nagykereskedelmet együtt végzik. Magyarországon a gyógynövények gy4 jtése hatósági engedélyek nélkül folytatható, de figyelembe kell venni a különböz környezet- és természetvédelmi elírásokat. A felvásárlás engedélyekhez kötött: szakmai képzettség, telephely, regisztráció. A felvásárló feladata a sokszor képzetlen gy4 jtk munkájának irányítása, az áru átvétele, minsítése, esetleg elsdleges feldolgozása, tartósítása, csomagolása, tárolása. Amennyiben nagykereskedelmi tevékenységgel is foglalkozik, a felvásárló feladata a különböz minségi bizonyítványok beszerzése. Szerbia területén a gyógynövények többségének gy4 jtése engedélyhez kötött. A felvásárlásra és a kereskedelemre hasonló rendszabályok vonatkoznak mint Magyarországon.

  





.  

sza szer gy

s e

ee

A friss növénybl csak akkor nyerhet minséges drog, ha azt szakszer 4en gy4 jtik, kezelik, szárítják, csomagolják és tárolják. A gy4 jtési folyamatot ezért közelíteni kell a termesztésben alkalmazott minségbiztosítási rendszerhez. Ehhez szükség van bizonyos elfeltételekre, mint amilyenek a következk: -biztos morfológiai ismeretek  -az er s hatású és mérgez fajok ismerete -a veszélyeztetett és védett fajok ismerete -a gy4 jtend növényi rész ismerete -a megfelel gy4 jtési id pont ismerete -élhelyismeret -a megfelel gy4 jtési mód ismerete

A védett és veszélyeztetett gyógynövények helyzete a Vajdaságban A gyógy- és illóolajtartalmú növényekbl elállított és forgalmazott drogok jelents hányada ma is természetes állományokból származik. Az össz drogtömeg kb.30-40 %-a ered a gy4 jtött növényekbl. Ez Magyarországon évi 10-15 ezer tonna drogot jelent. Az ellenrizetlen gy4 jtés nagy ökológiai és biológiai terhelést jelenthet a természetes társulásokra illetve magukra a gyógynövényfajokra. Ma már sok, egykor gyakori faj megritkult, veszélyeztetetté vált mint például a tavaszi hérics ( Adonis vernalis ), kálmos ( Acorus calamus), stb. A gyógy- és aromanövényeket veszélyeztet tényezk a következk: -túlterhelés: ha a természetes populációkat átgondolatlanul, csak a pillanatnyi gazdasági érdekeket figyelembe véve hasznosítják, végveszélybe kerülhetnek egyes fajok, különösen ha más okok is közrejátszanak mint pl a kálmos ( Acorus calamus) esetében. -az élhelyek megsz4nése (erdirtás, mocsarak lápok lecsapolása, a m4velési mód megváltozása) sok faj hasznosítható faj sodort veszélybe. Ilyenek a kankalinfajok  ( Primula spp. ), a  vidraf % ( Menianthes trifoliata ) vagy a . -a minségi követelmények szigorodása: a szennyez forrásoktól ( utak, ipari létesítmények ) mind messzebb gy4 jthetk csak a növények, ezzel nagyobb teher nehezedik a többi populációra. -a szennyezés hatása: egyes kevésbé t4r képes fajok a szennyezések hatására ritkultak meg, mint pl. az áfonyák  ( Vaccinium spp. ). -peszticidek: maradványaik megjelenhetnek a drogban illetve némely ruderális élhelyre jellemz faj megritkulását is okozták: szarkaláb ( Consolida spp. ),  pipacs ( Papaver rhoeas ), stb. A gyógynövények esetében nem csak magának a fajnak a megrzése fontos, hanem azon belül a különböz morfológiailag nem elkülöníthet kemotaxonok fenntartása is szükséges. Ezt több módon érhetjük el: -fajok védetté nyilvánításával a helyzet további romlásának megakadályozására. Ezt kiegészítheti a faj mesterséges felszaporítása majd visszatelepítése az eredeti termhelyre. -területi védelemmel, amely nem csak a gyógy- és aromanövények, hanem az egész ökoszisztéma védelmét

-területi védelemmel, amely nem csak a gyógy- és aromanövények, hanem az egész ökoszisztéma védelmét szolgálja. Megfelel szakmai ellenrzés mellett akár hasznosíthatók is az itt elforduló gyógynövények. -kemotaxonómiai él gy4 jtemények létrehozása, melyek a botanikus kertekhez hosonlóan m4ködtethetk  -génbankok létrehozása. Ennek több akadálya van: több száz faj több ezernyi változatát kellene tárolni, de hiányoznak a megfelel biológiai ismereteink. -merisztéma- és hajtástenyészetek tárolása, különösen azoknál a fajoknál, melyek csak vegetativ módszerekkel szaporíthatók. -termesztésbe vonás. Ezzel a vadonterm populációkra nehezed nyomás csökken, viszont a biodiverzitás csökkenését okozhatja ( hibridizáció révén ). Minden esetben óvni kell a vadonterm gyógynövények állományait, mert szükség lesz rájuk a jöv ben is. Csak  az állomány egy részét szabad begy4 jteni, nem szabad feleslegesen irtani, st el kell segitenünk a szaporodásukat is. A levéllel ne gy4 jtsük be szükségtelenül a föld alatti részeket, a felesleges rizómát, gyökérfejet helyezzük vissza a földbe, hogy újabb növények fejldjenek bellük. A magvaikat szórjuk szét alkalmas helyen. A kiásott növények után símitsuk  el a földet. A fák, cserjék ágait ne tördeljük, tépjük feleslegesen, csak a szükséges részeket szedjük le. A vadonterm gyógynövények védelmével két rendelet foglalkozik hazánkban: a. Rendelet a természeti ritkaságok védelmér!l (  -./012 3 4256767 8.7.3097: ./6;3<67, VWXYZ[\] ^W_`\]a b[cXZW]a[ VdZ]e[ Zd.50 fg 09.07.1993., 2342.-2348.oldal ) b.  Rendelet a vadonterm! növények és állatok felhasználásának és kereskedelmének szabályozásáról ( =2./012 3 <62>?2@A 830 ;396.3BA ;3.75C/@2 7 8.3D/62 07>?7: 17?97: 7 E7>367@<;7: >.<62, VWXYZ[\] ^W_`\]a b[cXZW]a[ VdZ]e[ Zd. 16 fg 05.04.1996., 484-486. oldal ) A természeti ritkaságok védelmér l szóló kormányrendelet ( a.  ) értelmében tilos a védett fajok egyedeinek  vagy részeinek a megsemmisítése, letépése, vágása, kiásása, gy4 jtése, kiszállítása, kereskedelme, kereskedelmi célú  bemutatása illetve az élhelyeik veszélyeztetése vagy megsemmisítése. Ez alól csak a külön miniszteri engedéllyel rendelkez kutató- illetve természetvédelmi intézmények lehetnek mentesek. A törvény megsértése pénzbirságot illetve

A gyógyászati célokra felhasználható védett fajok közül Vajdaság területén a következk fordulnak el: tavaszi hérics ( Adonis vernalis ), kökörcsinek ( Pulsatilla spp.), vidraf 4 ( Menyanthes trifoliata ), tárnicsok ( Gentiana spp. ), kálmos ( Acorus calamus ) valamint a kosborok ( Orchis spp. ). A vadonterm növények és állatok felhasználásával és kereskedelmével foglalkozó miniszteri rendelet ( b  ) nem vonatkozik a benne felsorolt fajoknak a termesztésbl vagy tenyészetekbl származó egyedeire. Célja a vadonterm  populációk megóvása. Csak az elég népes populációkban folyhat gy4 jtés, korlátozott mennyiségben. A gy4 jtés során ügyelni kell arra, hogy fölöslegesen ne sértsük meg a növényeket, a gy4 jtés a megfelel id pontban történjen, ne gy4 jtsük be az adott területr l az összes egyedet, ugyanarról a területr l ne folyjon minden évben a gy4 jtés, hogy megújulhasson a populáció. Hogy melyik fajból hol és mekkora mennyiség gy4 jthet be engedélyhez kötött. Az engedélyeket pályázatokon lehet elnyerni. A pályázatok évente háromszor jelennek meg: február, június és október  elején. Az engedélyek a következ év márciusáig érvényesek. A rendelet hatálya alá es fajok listája az 1. mellékletben található.  Néhány faj a listáról: szappanf 4 ( Saponaria officinalis ), fátyolvirág (  Gypsophila paniculata ), orbáncf 4 ( Hypericum perforatum ), orvosi ziliz (  Althaea officinalis ), fekete bodza ( Sambucus nigra ), közönséges aranyvessz (Solidago virga-aurea ), fekete nadályt (  Symphitum officinale ), kutyabenge ( Frangula alnus ).

.

2. sz. melléklet

A gyógynövények és drogok kereskedelme Belkereskedelem 



 



Már a kezdetektl a nagykereskedelmi cégeknek meghatározó szerepük volt Magyarországon: felvásárlás, termeltetés, feldolgozás.Ez a rendszer a rendszerváltásig a szerzdéses viszonyokon keresztül biztonságos, elrelátható és igényes termeltetést illetve gy4 jtést eredményezett. A 80-as évek végén, a 90-es évek elején ez a rendszer felbomlott, a nagykereskedelmi vállalatok száma megsokszorozódott.A konkurencia bels versenyt eredményezett, aminek következtében egyrészt a ráfizetéses cégek  elt4ntek, másrészt viszont sok esetben a biológiai háttér/vadonterm populációk túlzottan ki lettek használva. Lassan kiválnak a nagyobb cégek, melyek forgalma évente 1000 tonnában mérhet. Ez a jelenség megegyezik a világtendenciákkal és egyben megfelel szakmai hátteret valamint stabil, kiszámítható gazdálkodást tesz lehetvé. A gyógynövények forgalmazása a kiskereskedelmi egységekben folyik ( gyógyszertárak és szakboltok ). 1989-ig ezeknek a száma korlátozott volt, ami lehetvé tette a minségi követelmények betartatását illetve ellenrzését. A máig tartó idszakban a kiskereskedelmi forgalmazók száma a sokszorosára ntt, akik f - vagy mellékprofilként növényi drogokat, illóolajokat forgalmaznak. Ennek hátrányai: -Az üzemeltetk hiányos képzettsége miatt a termékek egy része minségi tanúsítvány nélkül kerül forgalomba -Toxikus termékek is forgalomba kerülnek  -Mivel nehéz kielégíteni a keresletet, “feketén” gy4 jtött valamint engedély nélküli készítményeket is forgalmaznak  -Hiányzik a megfelel ellenrzés A helyzet Szerbiában is hasonló, azzal, hogy nálunk még sok a mindenféle, piacokon forgalmazott drog illetve készítmény is.

Külkereskedelem 



A magyarországi és szerbiai gyógynövények forgalmazásában mindig is fontos szerepet töltött be az export. A rendszerváltásig jelenlev monopolhelyzet megsz4nt, számos cég foglalkozik külkereskedelemmel. Mivel hiányos közöttük a koordináció, sokszor egymás ellenében jelennek meg a nyugati piacon, ami gyengíti a pozíciójukat, ugyanakkor versenyezniük kell a dél- és kelet-európai konkurenciával is. Az exportszférában is csökken ben van a vállalkozások száma és kialakulóban vannak a profiljaik, de a piac szerepli

A GYÓGYNÖVÉNYEK FELDOLGOZÁSA 

A gyógynövényeket két szinten dolgozhatjuk fel: 1. Els!dleges vagy primer feldolgozás: az eliratoknak megfelel drog elállítása. Ide tartoznak a gy4 jtés vagy  betakarítás, tisztítás, szárítás, minsítés, illóolaj-lepárlás, stb. 2. Másodlagos vagy szekunder feldolgozás: melynek során a növényi drogból további feldolgozással valamilyen forgalmazásra kész terméket állítanak el.



Az els!dleges feldolgozást megfelel módon el kell készíteni: -a betakarítást illetve a gy4 jtést a megfelel technikai/technológiai érettség fázisában kell elvégezni -csak az értékes növényrészeket kell begy4 jteni -a betakarított részeket a legrövidebb idn belül, kíméletesen a feldolgozás színhelyére kell szállítani -a beszállított alapanyagot minsíteni kell – fajazonosság, egészséges/beteg részek, idegen anyagok, stb. alapján. , , , , , , . -szárítás, lepárlás vagy más feldolgozás eltt az alapanyagot aprítjuk, fosztjuk, a fölös részeket eltávolítjuk 

A gyógynövények szárítása  

A szárítás célja, hogy az alapanyag nedvességtartalmát a tárolhatóság szintjére csökkentsük valamilyen technikai  berendezés ellenrzött alkalmazásával. A szárítandó növényi rész nedvességtartalma technikai szempontból több csoportba sorolható: -kémiailag kötött víz – szárítással nem távolítható el -fizikokémiailag kötött víz – adszorpciósan kötött víz - szárítással nem távolítható el

2. ábra ( Bernáth, 2000 )







A gyógynövények szárítása többféle módon történhet, ezek a következkben különböznek egymástól: - a szárítóleveg hmérséklete - a szárítóleveg nedvességtartalma - a szárítóleveg áramlási sebessége - a szárítóleveg iránya - a szárítás idtartama - a szárítás gazdaságossága A szárítás folyamatát a mellékelt ábra mutatja be. Gyakorlati szempontból kétféle szárítási módot különböztetünk  meg: 1. Természetes szárítás. Történhet napon ( csak egyes drogok  esetében va árn ékban le többször . Elnyei: olcsó, külön henergiát nem igényel Hátrányai: függ az id járástól, hosszú szárítási id ( hetek ), nagy helyigény, nagyobb a szennyezdés, károsodás lehetsége 2. Mesterséges szárítás. Alapveten három fajtáját különböztetjük  meg, a szárításhoz használt leveg hmérséklete szerint: -hideg levegs szárítás: a leveg hmérséklete 15-25oC, a szárítás idtartama 8-12 nap. Leggyakrabban a TSZP-szárítóban ( Termény Szárító Padozat ) alkalmazzák, melynek mellékcsatornáira a növény részeitl függen különböz vastagságban ráhelyezik a növényanyagot. -meleg levegs szárítás: a leveg hmérséklete 30-80oC, a szárítás idtartama 4-12 óra. Használható a TSZP-szárító, szekrény

-forró levegs szárító : a leveg hmérséklete 2001000oC, a szárítás idtartama 2-5 perc. Elssorban gyógyszeripari, alkaloidtartalmú drogok szárítására használják. Hátránya, hogy a drog a szárítás során különböz égéstermékekel - füstgázokkal szennyezdik. Erre a célra elssorban a mezgazdasági üzemekben megtalálható különféle olajtüzelés4, forgódobos gyorsszárítókat alkalmazzák.

5. ábra ( Bernáth, 2000 )

2. fotó: Horák K.

1. fotó: Horák K.

Az illóolajok kinyerése Az illóolajok különböz mono- szeszkvi- és diterpének, valamint ezek oxigéntartalmú származékainak ( alkoholok, aldehidek és ketonok ) elegyei. Szobahmérsékleten általában folyékonyak, intenzíven párolognak,  jellegzetes ( általában kellemes ) illatúak. A növény különböz részeiben, küls ( exogén ) illóolajtartókban vagy bels ( endogén ) illóolajjáratokban halmozódnak fel. A növényekbl való kinyerésükre többféle módszer létezik: -extrahálás -sajtolás -enfleurage -desztilláció Extrahálás Oldószeres kivonás. Történhet alacsonyabb vagy magasabb hmérsékleten, általában több lépésben. Illóolajokon kívül a kivonat tartalmazhat más, az oldószer(-ek)ben oldódó anyagokat is ( gyanta, zsír, viasz, festékanyagok ). Általában akkor alkalmazzák amikor a vízgzdesztilláció nehezen vagy nem alkalmazható. Sa tolás A Citrus-féléknél alkalmazott módszer. Mivel illóolajuk már 100oC-on is károsodik, ezért desztillációval nem nyerhet bellük jó minség4 illóolaj. Az illóolajat hideg úton sajtolják a termésfalból, vagy pépesítéss után centrifugálással nyerik ki. Enfleurage ( ejtsd: enflörázs ) vagy pomádés eljárás Általában a liliom, tubarózsa, erdei ibolya, narancsvirág, jázmin, stb. illóolajának kivonására használják. Üveglapokat 1-2 mm vastagon bevonnak sertészsírral, erre rakják a virágszirmokat. Egy-két nap után ezeket eltávolítják, majd újabb sziromréteget raknak rá. Ezt többször megismétlik, majd végül a felvett illóolajat a zsírból alkohollal kivonják. Desztilláció Ez a legelterjedtebb módja az illóolajok kinyerésének. Lényege, hogy a folyadékokat gzzé alakítjuk a forráspontjukon, majd a keletkez gzt h4téssel folyadékká alakítjuk. A hidrotesztillációnak három fajtája van: -vízdesztilláció ( a növényi részt vízbe teszik és együtt melegítik )

Az illóolajlepárlás Elkészítés A betakarított növényi részeket a lepárlás eltt aprítjuk, ezzel lehetvé tesszük a lepárlóüst jobb kihasználását, illetve az illóolaj jobb kinyerését. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített növényi részek ne akadályozzák túlzottan a gz áramlását ( túlnyomás! ), illetve hogy a gz ne tudjon akadálytalanul áthatolni a növénytömegen. A lepárlást általában a betakarítás után azonnal ( 1-2 órán belül ) el kell végezni a veszteségek és a minségromlás elkerülése végett.

A lepárlás folyamata Háromféle lepárlóberendezést szoktak alkalmazni: szakaszos, folyamatos és konténeres lepárlókat.

7. ábra ( Bernáth, 2000 )

8. ábra ( Bernáth, 2000 )

9. ábra ( Bernáth, 2000 )

Szakaszos üzem4 lepárló A gzt a berendezéstl független kazánban állítják el, nyomása 0,4-0,7 Mpa, hmérséklete 150-170oC. Az üstbe vezetett gz elveszíti túlnyomását és leh4l, a növényanyagot kb. 100oC-ra hevíti fel. A túl magas hmérséklet károsíthatja az illóolajokat. A lepárló üst leggyakrabban lefelé sz4kül, hogy folyamatosan elzárja a gz útját. Anyaga vas vagy réz. Lehet fix vagy billen rendszer 4, ez utóbbit könnyebb üríteni. A lepárló részei még a kivezetcsvel ellátott sisak, a gzkoszorú, anyagtartó rostély, gzgy4 jt, a kondenzvíz elvezetésére szolgáló csap, a páracs, kondenzátor és florentini edény. A lepárló üst térfogata éltalában 3-5 m3. Töltése kézzel vagy géppel történik, közvetlenül a szecskázás után. A növényanyagnak egyenletesen kell eloszlania, hogy a gz egyenletesen járja át. Nem szabad túlzottan tömöríteni sem, mert akkor gz járatokat nyit benne. Az anyagon a gz általában egy  percnél rövidebb id alatt halad át. Folyamatos üzem4 lepárló Az üst 4-6 m magas állóhenger, melyben a növény felülr l lefelé, a gz pedig alulról felfelé mozog. A töltés és az ürítés folyamatos, sebességét úgy szabályozzák, hogy a növény kell ideig tartózkodjon az üstben. Elnyei: folyamatos üzemelés, kis élmunkaigény, kedvez bb fajlagos térfogat-kihasználás, kisebb gzigény. Hátrányai: kevésbé alkalmas virágok, termések, gyökerek  lepárlására, kevésbé hatékony az illóolaj-kinyerése. Konténeres lepárló Ebben az esetben a szállítóeszköz egyben lepárlóüst is. A kerekekre szerelt vontatható tartály a betakarító géphez kapcsolható, az aprított növényanyag közvetlenül bele kerül. A tartály térfogata 2535 m3, köbméterenként 150-250 kg növény tölthet bele. A megtelt és lezárt tartályhoz gzbevezetés és páraelvezet cs csatlakoztatható. M4ködése a szakaszos lepárlóhoz hasonló. A

4. fotó: Horák K. Szakaszos, kis teljesítmény4 illóolaj-lepárló  berendezés a bácspetr ci Gyógynövénykutató Intézet en

A lepárlás idtartama Úgy kell megválasztani, hogy minél tökéletesebb és gazdaságosabb legyen. Függ a növény tulajdonságaitól ( hol helyezkednek el az illóolajtartók, milyen növényi rész ), az üst típusától, a gz mennyiségétl és áramlási sebességétl, az illóolaj fajtájától. A lepárlás idtartama lehet rövid ( levendula – 1 óra ) és lehet hosszú ( kamilla –  24 óra ). El bbi esetben az illóolaj károsodhat a hosszú hkezelés hatására, utóbbi esetben a hosszú hkezelés hatására alakul ki a megfelel illóolaj-összetétel. H4tés és elválasztás A kondenzátor leggyakrabban spirálcsöves vagy csköteges szerkezet4, rézbl, aluminiumból vagy rozsdamentes acélból készül. A h4tést áramló víz végzi. Áramlását, hmérsékletét úgy kell beállítani, hogy a kifolyó párlat hmérséklete ne haladja meg a 25-30oC-t, mert magasabb hmérsékleten nagyobb a veszteség és kémiai változások   játszódhatnak le. Az illóolaj és a víz keverékébl az ún. florentini edények segítségével választhatjuk el az illóolajat. Az illóolajok  általában kisebb fajlagos tömeg4ek a víznél, ezért úsznak a felszínén, néha azonban nagyobb a fajlagos tömegük ( lestyángyökér ), ezért a megfelel edényt kell választani. Mivel ez az elválasztás lassú és nem tökéletes, ezért több, nagyméret4 florentini edényt is sorbakapcsolható. Lepárlás utáni m4veletek  A nyers illóolajat meg kell tisztítani a lebeg szennyezésektl. Erre legalkalmasabb az elzetes ülepítés, majd a sz4rés, mert az üledék  könnyen eltömítheti a sz4r  pórusait. Az olajban található vizet vízmentes nátrium-szulfát ( kb. 0,5 % ) segítségével lehet kivonni, melyet azután ülepít centrifugával, Seitz-sz4r vel vagy sz4r  papírral távolítunk el. Ezután az illóolajokat fénytl és levegtl elzártan, h4vösön kell tárolni. Régebben a lepárlás után visszamaradó növénytömeget állati takarmányként hasznosították, ma már ezt veszélyes hulladéknak 

Szuperkritikus extrakció ( SCFE ) Szuperkritikus állapotban egy folyadék vagy gáz nem tekinthet sem folyadéknak, sem gáznak. A szuperkritikus fluid ( SCF ) akkor jön létre, amikor a nyomás és a hmérséklet meghalad egy bizonyos kritikus értéket. Ebben az állapotban ugrásszer 4en megn az oldóképessége. A SCFE-hoz leggyakrabban apoláris gázokat használnak ( CO2, metán, etán, stb. ) melyek f leg az apoláris vegyületeket oldják. Ha azonban poláris anyagokat – segédoldószereket – is hozzáadnak a rendszerhez ( víz, etanol, aceton, stb. ), lehetvé válik a poláris anyagok extrakciója is. Megfelel kombinációjukkal a kivonás igen szelektív lehet. A SCFE elnyei: - az oldószerként használható gázok többsége olcsó -a technológia egyszer 4 és jól szabályozható, az extrahálószer hmérsékletének és a nyomásnak a változtatásával az oldóképesség folyamatosan változtatható -alacsony üzemeltetési költségek  -az oldott anyag és az oldószer elválasztása egyszer 4, utána az oldószer tisztítás nélkül újra felhasználható, minimálisak  a veszteségek  -mentes az egészségre káros szerves oldószerektl -a kevésbé illékony illetve a hérzékeny anyagok alacsony hmérsékleten is kivonhatók  -az inert atmoszféra védelmet nyújt az oxidáció ellen A SCFE hátrányai: -magas beruházási költségek  -a SCF-ok oldóképessége a szerves oldószerekétl kisebb Leggyakrabban a CO2-t alkalmazzák, mert nem toxikus, nem szennyezi a környezetet, nem robbanás és t4zveszélyes, nem lép reakcióba az élelmiszerek összetevivel, tiszta, olcsó, könny4 hozzá segédoldószert találni, nagy mennyiségben elállítható és kedvezek az extrakciós jellemzi. A technológiát felhasználják illóolajok kivonására ( kamilla, szegf 4szeg, kapor, majoránna, stb. ), olajfinomításra, kávé koffeinmentesítésére, komlókivonat készítésére és egyéb anyagok kivonására is. Felhasználási területe egyre bvül, elssorban a fejlett országokban.

A gyógynövények tisztítása és aprítása Magtisztítás A termesztett gyógynövények szaporítóanygát megfelel minségben kell elállítani ( tisztaság, csírázóképesség, fajtaazonosság, stb. ). A vetmagtisztítás célja: - a vetmag fizikai tisztaságának biztosítása - a csírázóképesség javítása A magtisztítás eszközei: rosták, szelelk, trirök, koptató és morzsológépek, szeparátorok, horizontális és vertikális szalaggépek, mágnesgépek, szín szerinti osztályozógépek.

Gyógynövénytisztító és -aprító berendezések  5. fotó: Horák K.

6. fotó: Horák K.

A magtisztításnál alkalmazott elvek és berendezések nagyrészt alkalmasak a gyógynövények tisztítására illetve a homogén méretállományú drogtételek elállítására is. Ezek a berendezések a következk: válogatószalagok, vágógépek ( sima illetve kocka ), morzsológépek, rlgépek ( kalapácsos, vágva rl, turbórl, csapos rl ), rostagépek, trirök.

A drogok tárolása és csomagolása A növénydrogok  A drogok tárolása Csak jól szellz, száraz helyiségek jöhetnek számításba, mivel a drogok általában higroszkóposak. A raktározó helyiséget állandóan tisztán kell tartani, idnként ferttleníteni kell. Meg kell akadályozni a kártevk bejutását és elszaporodását ( rovarok, rágcsálók ). A mérgez illetve az átható szagú drogokat elkülönítve kell tárolni.

A drogok csomagolása A drog jellegétl, mennyiségétl, a szállítás módjától, távolságától, a vev kívánságától függen különféle módok léteznek a drogok csomagolására: bálák, bálazsákok, papír vagy m4anyag zsákok, fa vagy kartondobozok,  papírbéléssel vagy anélkül.

Mivel ezek a vegyületek nagyon bomlékonyak, illetve könnyen lépnek kémiai reakciókba, ezért a tárolás során meg kell akadályozni hogy az illóolajok oxigénnel, nehézfémvegyületekkel, vízzel érintkezzenek. Az edényeket légmentesen le kell zárni és alacsony hmérsékleten, fénymentes helyiségben kell tárolni. A tárolás leggyakrabban fémkannákban illetve –tartályokban történik. Az edény anyaga horganyzott vaslemez vagy aluminium, kis mennyiségeknél esetleg barna üvegedény. M4anyag edények, gumidugók a tárolásra nem alkamasak, mert anyagukat a legtöbb illóolaj megtámadja

MINkSÉGBIZTOSÍTÁS Minsítés A minsítés a gyógy- illetve f 4szernövénybl készült produktum ( termék ) valamilyen elirathoz viszonyított megfelelségének bizonyítása. Magyarországon minsítést csak a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. ( GYNKI ) végezhet, ami elavult gyakorlat. Szerbiában a minsítést elvégezheti minden, ún. akkreditált laboratórium, ami inkább megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. A minsítés célja: -egészségvédelem -a visszaélések megakadályozása -fogyasztói érdekvédelem -termeli és kereskedelmi érdekvédelem A minsítés követelményeit elssorban a hatályos gyógyszerkönyvek ( a Ph. Hg. VIII. Magyarországon illetve a Ph. Jug. 2000. Szerbiában ), egyéb országos ( MSZ illetve JUS ) vagy nemzetközi ( ISO, EU ) szabványok , más országok korszer 4 gyógyszerkönyvei ( pl. DAB 10 ) és nemzetközi szervezetek ( ESCOP, WHO ) által kiadott ún. .

A drogok minsítése A drogok minsítése több fokozaton keresztül történik, amint az alábbiakban látható: 1. Származás - elnevezése, származási helye 2. Azonosság – makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatok, kémiai vizsgálatok, m4szeres analitikai vizsgálatok  ( vékonyréteg-kromatográfia, gázkromatográfia, spektroszkópia, stb. ) 3. Tisztaságvizsgálat – küllemi vizsgálat, idegen növényi részek, más idegen anyagok, nedvességtartalom, hamu- és homoktartalom, peszticidmaradékok, nehézfémek, mikrobiológiai szennyezettség 4. Tartalmi meghatározás – kivonatanyagtartalom ( vizes vagy alkoholos ), duzzadási érték, keser 4anyag, cserzanyag, hemolitikus index, alkaloidtartalom, illóolajtartalom, stb. Illóolajok esetében fontosak a s4r 4ség, törésmutató, optikai aktivitás, oldhatóság, savszám, észter-, alkohol-, aldehid-, ketontartalom, érzékszervi vizsgálatok ( illat, íz ).

Minségbiztosítás a drogelállításban és feldolgozásban ( GAP, GACP, GMP, GLP, HACCP )

11. ábra ( Bernáth, 2000 )

A GAP ( Good Agricultural Practice = Jó Termelési Eljárás ) illetve a GACP (Good Agricultural an Collection Practice = Jó Termesztési és Gy4 jtési Gyakorlat ) a gyógynövények gy4 jtésével, termesztésével és elsdleges feldolgozásával foglalkozók részére kialakított minségbiztosítási rendszer, mely a minséget nem csak a végtermékben keresi, hanem az egész elállítás folyamán vizsgálja, ellenrzi. Egyenlre csak ajánlott, nem kötelez az alkalmazása. Három alapelemre épül: - végtermékre specializálódott termesztés ( meghatározza a termesztéstechnológiát, az eszközöket, módszereket, taxonokat, termhely tulajdonságait, stb. ) - minden e es tételt, lé ést me felel dokumentáció kell ho kísérjen - rendszeres ellenrzés az egész folyamat során Ennek elvi vázlatát mutatja be a mellékelt ábra.

A növényi drogok másodlagos feldolgozására elég szigorú belföldi és nemzetközi elírások vonatkoznak. A gyártás során leggyakrabban a GMP ( Good Manufacture Practice = Jó Gyártási Gyakorlat ) és a GLP ( Good Laboratory Practice = Jó Laboratóriumi Gyakorlat ) minségbiztosítási rendszereket alkalmazzák. Ezek az elírások folyamatosan szigorodnak. Az élelmiszerek biztonságos gyártásának nemzetközileg elismert leghatékonyabb eszköze a HACCP rendszer ( Hazard Analysis Critical Control Point = Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok ). Ez egy többszörös biztonsági rendszer, amely az élelmiszer-elállítás egész folyamata során igyekszik azonosítani, megelzni és elhárítani a veszélyeket. Kritikus értékeket határoz meg a szabályozási pontokra, ami megakadályozza, hogy ellenrizetlen termék haladjon át a rendszeren. Ez a rendszer több elemében megegyezik az ISO 9000 minöségbiztosítási rendszerével. Magyarországon a HACCP rendszer 2002 óta kötelez minden élelmiszer-feldogozó üzemben, Szerbiában a bevezetése most van folyamatban, néhány üzem már alkalmazza.

A gyógynövények felhasználása ( fitoterápia )  Népi gyógyászat Évezredes hagyományokkal rendelkezik, általában a bevált gyógyeljárások maradtak fenn. Elssorban növényi részeket illetve bellük elállított háziszereket alkalmaz, de felhasznál állati illetve ásványi eredet4 anyagokat is. A keleti ( indiai, kínai, japán ) ún. tradicionális gyógyászat is a népi gyógyászatból fejldött ki, de ma a hivatalos orvosi gyakorlatban is alkalmazzák. Az európai gyógyászat másként fejldött és így elváltak egymástól a népi és a hivatalos orvoslás. A népi és a hivatalos gyógyászatban alkalmazott növényeket a követkaz csoportokba lehet sorolni: -mindkét területen azonos célból használt növények ( cickafark, hársfa, fekete bodza, stb. ) -régóta használt gyógynövények, melyeket ma a hivatalos gyógyászat nem használ ( deréceveronika, fodros lórom ) -olyan növények, melyeket a hivatalos és a népi gyógyászat más-más célra használ ( apróbojtorján, orbáncf 4 ) -a népi gyógyászat használja egyes hivatalos gyógynövények rokonfajait is ( peremizsek – örvénygyökér ) -a népi gyógyászatban ismeretesek olyan felhasználások, melyeket még a tudomány nem kutatott ( jezsámen, molyhos napvirág ) A mai hivatalosan elismert gyógynövények jelents része a népi gyógyászatból került a hivatalos gyógyászatba, ez az út ma is járható, a következ szakaszokból áll: -a népi gyógyászat adatainak gy4 jtése -az adatok kritikai elemzése -kísérletes vizsgálatok  -új gyógyszer elállítása A népi gyógyászat egyik szempontja a könny4 elérhetség, ezért gyakran használ termesztett fajokat vagy gyomnövényeket a szántóföldekr l, kertekbl. A vizsgálatok során külön figyelmet kell szentelni az olyan fajok  felismerésére, melyek káros hatásai csak hosszabb id után észlelhetk.

Galenusi készítmények  A hivatalos gyógyszerkönyvekben szerepl, megfelel receptúrák alapján egyszer 4en elállítható készítmények:  porok, gyógyteák ( 3-5 növénybl ), forrázatok, f zetek, hideg vizes áztatással készült kivonatok, oldatok, szeszes kivonatok, kencsök, tabbletták. Készülhetnek házilag, gyógyszertárakban, üzemekben. Meg kell különböztetni az er s hatású ( forte ) és az enyhébb hatású ( mite ) készítményeket. Az el bbieket csakis óvatosan, elírásszer 4en szabad alkalmazni.

Aromaterápia Így nevezzük azokat a gyógyítási eljárásokat, melyek során illóolajokat használnak. Nem minden illatos növény tartalmaz illóolajokat: orvosi somkóró, szagos müge, fekete mustár, torma. Az illóolajokra jellemz az illékonyságuk és a jellegzetes illatuk. Vízben nem vagy csak gyengén oldódnak. Általában több alkotórészbl állnak, összetételük  változhat egyedenként, id járástól, talajtól és egyebektl függen is. Különböz területeken alkalmazhatók, lehet antibiotikus ( hegyi csombor ), féreg4z ( mirhaf 4 ), gyulladásgátló ( kamilla ), expectoráns ( erdei feny ) , szélhajtó ( kömény ), étvágyjavító ( római kamilla ), vízhajtó ( kubeba bors ), nyugtató ( levendula ), izzasztó, stb. hatásuk. Alkalmazhatók belsleg és külsleg is. Óvatosan kell ket használni kisgyerekek, vesebetegek illetve epilepsziások  eset en.

Homeopátia A tapasztalati gyógymódok egyike. Szelíd gyógymód, a kezelés során nem lépnek fel mellékhatások. Felhasznál ásványi anyagokat, növényi és állati termékeket, kóros váladékokat, egyes szerves vegyületeket. Olyan szereket alkalmaz, melyek egészséges személynél a betegséghez hasonló tüneteket okoznak, igen nagy, gyakran alig mérhet hígításban. Tételei egyenlre nem tekinthetk bizonyítottnak. Alkalmaz igen mérgez, veszélyes növényeket is ( bürök, farkasalma ), de a nagy hígítás miatt ezek sem okoznak mérgezést.

Fitoterapeutikumok  A fitoterápia gyógynövénnyel, annak részeivel vagy készítményeivel folytatott kezelés. A természettudományos gyógyászat része, nem alternatív gyógyászat. Önnállóan vagy a terápia részeként felhasználják akut és krónikus  betegségek kezelésére, megelzésre. A készítmények általában több anyagból állnak: hatóanyag, kísér anyag(ok), stb. Ide sorolhatók galenusi készítmények és az izolált, koncentrált természetes anyagok is. Nagyon fontos a megfelel adagolás. Meg kell különböztetni a “forte” és a “mite” hatású fitoterapeutikumokat. A növényi eredet4 anyagok is lehetnek veszélyesek! Felhasználási területei: -a gyomor és bélrendszer m4ködési zavarai: étvágytalanság, szélhajtók, hashajtók, stb. -a máj- és epem4ködés zavarai -hólyag-, vese- és prosztatabetegségek  -reuma és köszvény -nyugtató, görcsoldó és élénkít hatású, az idegrendszerre ható készítmények  -szív- és érrendszeri betegségek  -me h4léses bete sé ek  -brbetegségek  -geriátriai alkalmazások  -roboráló ( er sít ) készítmények 

Izolált természetes anyagok  A gyógyszeripar gyakran alkalmaz a gyógynövényekbl kivont tiszta hatóanyagokat, melyeket különféle gyógyszerek készítésére használnak fel változatlan vagy részben átalakított ( félszintetikus ) formában. Hatásuk gyakran er s ( forte ).Gyakran a szerkezet megváltoztatása sokkal hatékonyabbá tesz egyes hatóanyagokat, esetleg megváltoztatja hatásukat. A természetes anyagok átalakításához gyakran használnak fel mikroorganizmusokat is. A növényekbl kivont vegyületek gyakran szolgálnak modellként az egyes szintetikus vegyületek elállításához.

Kökény

7. fotó: Horák K.

• • • •

• • • • • • 8. fotó: Horák K.

•

Szerb neve: odp]\_ Latin név: Prunus spinosa Család: Rosaceae ( Rózsafélék ) Leírás, életforma: 1-2 m magas, tövises ágú, lombhullató cserje. Levelei nyelesek, 2-3 cm hosszúk, elliptikusak vagy fordított tojásdadok, csipkésen f 4részes szél4ek. Virágai lombfakadás eltt nyílnak, egyesével vagy többesével, fehérek. Termése csonthéjas, kb. 10 mm átmér  j4, hamvaskék  vagy fekete, fanyar. Elfordulás: erdszéleken, legelkön, utak mentén Drog: Pruni spinosae flos, fructus Gy4 jtési id: virág-lombfakadás eltt( 3.-4.), terméssszel(10.-11.) Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: flavonoidok, szénhidrátok  Felhasználás: enyhe hashajtó, vizelethajtó, vérnyomáscsökkent Megjegyzés: termése, ha a dér megcsípte elveszíti fanyarságát

Hárs • • • • 9. fotó: Horák K.

• • • • • • •

Szerb neve: W]c_ Latin név: Tilia cordata, T. platyphillos, T.argentea ! Család: Tiliaceae  ( Hársfélék ) Leírás, életforma: Lombhullató, magas  fák. Egyszer 4, asszimetrikus,tagolatlan leveleik f 4részes szél4ek, váltakozó állásúak. A virágzati tengelyhez hozzántt a hártyás murvalevél. A virágok hímnsek, kellemes illatúak, a termés gömbölyded tok. A kislevel% hárs leveleinek színe élénkzöld, fonáka szürkés, az érzugokban rozsdavörös szrökkel. A virágok száma 5-15. A nagylevel% hárs leveleinek mindkét oldala élénkzöld, a fonák  rzuga an e r vagy s rga sz rö e . v r go sz ma - , a murvalevelek kopaszak. Az  ezüstlevel% hárs leveleinek fonáka csillagszröktl nemezes, a murvalevél csillagszrös! Elfordulás: meleg erdk, fasorok, díszfák  Drog: Tiliae flos, Tiliae inflorescentia Gy4 jtési id: június-amikor a középs bimbók kinyíltak  Elsdleges feldolgozás: szárítás, válogatás Hatóanyagok: flavonoidok, illóolajok, nyálka Felhasználás: megh4lésre, izzasztó és nyálkaoldó Megjegyzés: Az  ezüstlevel% hárs a csillagszrök allergén hatása

Egybibés galagonya 10. fotó: Horák K.

11. fotó: Horák K.

• • • •

• • • • • • •

Szerb neve: ^Wf^ Latin név: Crataegus monogyna Család: Rosaceae ( Rózsafélék ) Leírás, életforma: Tövises, lombhullató cserje vagy alacsony  fa. A levelek szórt állásúak, egyenltlenül mélyen szeldeltek. A virágzat sokvirágú bogas sátor. A virág öttagú, a csésze maradó, a sziromlevelek fehérek (szárítva sárgásak ), 1 bibe. , . Elfordulás: legelk, erdszélek a sík és dombvidékeken Drog: Crataegi summitas Gy4 jtési id: 5.-6. ( a virágzás kezdetén ) Elsdleges feldolgozás: óvatos szárítás Hatóanyagok: flavonoidok, triterpén szaponinok  Felhasználás: szívritmuszavarok, vérnyomáscsökkent Megjegyzés: gy4 jtik még a leveleit illetve a terméseket is,

Fekete bodza 12. fotó: Horák K.

• • • •

• 13. fotó: Horák K.

Sam bucus nigra

• • • • • •

Szerb neve: qfr_ Latin név:  Sambucus nigra Család: Caprifoliaceae ( Bodzafélék ) Leírás, életforma: Lombhullató  cserje vagy fa, az egyéves ágak zöldek, az idsebbek szürkésbarnák, sok kiemelked  paraszemölccsel, belsejük puha, fehér állományú. Levelei keresztben átellenesek, páratlanul szárnyasan összetettek, kellemetlen illatúak. A virágzat dús, lapos álerny. A virágok  sárgásfehérek, kellemes illatúak, a porzók sárgák. Termése csonthé as, fén es fekete bo ó, benne 2-3 ma . Elfordulás:Erdszélek, bolygatott területek. Kedveli a nyirkos, nitrogéndús talajokat Drog:Sambuci flos, Sambuci fructus Gy4 jtési id: virág:5-6, termés:8-9 Elsdleges feldolgozás: óvatos szárítás Hatóanyagok: flavonoidok, szaponinok  Felhasználás: megh4lésre,vizelethajtó, izzasztó Megjegyzés: Ma már termesztik is. Felhasználják a levelét is (Sambuci folium ). Nem szabad összetéveszteni a földibodzával( Sambucus ebulus  ), mely ével lágyszárú,

Szöszös ökörfarkkóró • • • •

15. fotó: Horák K.

• • • • •

Szerb neve: g]r]qs_ Latin név:  Verbascum phlomoides Család: Scrophulariaceae ( Tátogatóvirágúak ) Leírás, életforma: Kétéves faj, létezik  egyéves változata is. Gyökere vastag, nem túl elágazó. Els évben tlevélrózsát fejleszt, melyet nagy, nyeles, csipkésszél4 levelek alkotnak. A második évben fejleszti 1,5-2 m magas, ötszöglet4 szárát, melyen szórt állású, szrös levelek fejldnek. A füzérvirágzat a szár fels r sz n e . ny s rga v r go - - s ve csom san fejldnek. A porzók hozzánttek a pártacshöz. Termése kétrekesz4 tok, apró magvai barnák. Elfordulás: Gyomtársulások, töltések, elssorban szárazabb helyeken Drog:  Verbasci flos  - csésze nélküli párta Gy4 jtési id: 6.-9., déleltt Elsdleges feldolgozás: szárítás t4z napon vagy m4szárítóban Hatóanyagok: flavonoidok, szaponinok, nyálkaanyagok 

Gyepürózsa

17. fotó: Horák K.

• • • •

• • 18. fotó: Horák K.

•

• •

Szerb neve: t]c_a, g]ru_ dXY_ Latin név:  Rosa canina Család: Rosaceae ( Rózsafélék ) Leírás, életforma: Tüskés vessz j4, lombhullató cserje. A levelek szórt állásúak, kifejezett, hozzáforrt pálhával,  páratlanul szárnyaltak, rajtuk mirigyek és tüskék lehetnek. A virágok fehérek, rózsaszín4ek vagy bíborszín4ek, kellemes illatúak, szirmaik szabadok, sok porzóval és termvel. A szrös, fás termések a csipkebogyó áltermésben fejldnek. , , Drog:  Cynosbati pseudofructus Gy4 jtési id: 9.-11. az érett, piros és kemény álterméseket kocsány nélkül Elsdleges feldolgozás: az egész terméseket szells helyen szárítják. Értékesebb a csipkehús, melyet a kettévágott, kimagozott friss áltermésekbl nyernek 80-90° C-on, mert így megrzdik a C-vitamintartalma. Hatóanyagok: C-vitamin, karotinoidok, szerves savak  Felhasználás: roboráló ( er sít hatású )

Közönséges boróka • • • •

20. fotó: Horák K.

• • • • • •

Szerb neve: aW[a_ Latin név: Juniperus communis Család: Cupressaceae (Ciprusfélék) Leírás, életforma: Örökzöld kétlaki cserje vagy fa. Levelei ár alakúak, szúrósak, hármasával örvöket alkotnak. Virágai jelentéktelenek, a hamvaskék  álbogyók 2-3 év alatt érnek be. , , erdkben is. Ültetve is elfordul. Drog: Juniperi galbulus Gy4 jtési id: 8.-10. az érett tobozbogyókat Elsdleges feldolgozás: tisztítás, szárítás Hatóanyagok: illóolaj, cukor  Felhasználás: vizelethajtó, f 4szer, szeszes italok ( gin ) Megjegyzés: Felhasználják az illóolaját ( Aetheroleum

Mezei zsurló • • • •

21. fotó: Horák K.

• • • • • • •

22. fotó: Horák K.

Szerb neve: cfu`a] d_`o_r]w Latin név:  Equisetum arvense Család: Equisetaceae ( Zsurlófélék ) Leírás, életforma: Gyöktörzse fekete, elágazó , ével # .  Tavasszal belle nem elágazó barna száron 1-4 cm-es spórafüzér fejldik. Kés bb fejldik ki a tagolt, medd zöld szár, melyen örvösen helyezkednek el az ágak. A zöld száron sohasem fejldik spórafüzér! Az ágak barázdáltak, négyél 4ek, szintén tagoltak, durva tapintásúak. A szár maximum 5 mm vastag, 20-40 cm hosszú. or u s: r er e e en, ne ves r e en, sz n on. Drog:  Equiseti herba Gy4 jtési id: 06.-09. a medd hajtásokat Elsdleges feldolgozás: árnyékban szárítjuk  Hatóanyagok: kovasav, flavonoidok  Felhasználás: vizelethajtó, külsleg reuma, izületi bántalmak  ellen Megjegyzés: Hasonló hozzá a mocsári zsurló(  Equisetum  palustre ), melynek a zöld szárán fejldik a spórafüzére, ágai selymes tapintásúak, ötél4ek. Nem szabad vele összetéveszteni

Orvosi pemetef 4 • • • •

23. fotó: Horák K.

Marrubium vulgare

• • • • • • •

24. fotó: Horák K.

Szerb neve: ^fdy]a_, fy_e\]z_ Latin név:  Marrubium vulgare Család: Lamiaceae ( Ajakosok ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú növény. Gyöktörzse többfej4. Négyél4 szára 40-60 cm magas, elágazó, fehéren gyapjas. Levelei keresztben átellenesek, tojásdadok vagy kerekek, fonákuk fehéren gyapjas. Virágzata a szár végén, a levelek hónaljában örvökben fejldik. Virágja fehér. A termés világosbarna, tojásdad makkocska. Elfordulás: száraz parlagok, legelk elssorban lösztalajon, termesztik is. Drog:  Marrubii herba Gy4 jtési id: 05.-06. – a virágzás kezdetén Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: keser 4anyagok, illóolajok  Felhasználás: epehajtó, nyálkaoldó, köhögéscsillapító Megjegyzés: Gyakran használják gyógycukorkák  készítéséhez. Mivel vadon megritkult, inkább termesztett állományból származó drogot használjunk! A drog nem tartalmazhatja a rokon  Marrubium peregrinum  vagy

Mezei cickafark  • • • •

• 25. fotó: Horák K.

• • • • • •

Szerb neve: {_egXya_ od_r_ Latin név: Achillea collina Család: Asteraceae ( Fészkesvirágzatúak ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú növény. Gyöktörzse tarackol, szára 50-80 cm magas, levelei szórt állásúak, szárnyasan többszörösen szeldeltek. Virágzata sok apró fészekbl álló sátorozó buga. A  párta fehér. Termése apró, lapított kaszat, bóbita nélkül. or u s: gyomt rsu so , napos ege , kaszálók  Drog: Achilleae herba (  Millefolii herba ) Gy4 jtési id: 06.-08.-teljes virágzásban Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: illóolajok, flavonoidok  Felhasználás: görcsoldó, epehajtó, gyulladáscsökkent, kozmetikai készítmények  Megjegyzés: Drog még az Achilleae flos illetve az

Közönséges aranyvessz • • • •

26. fotó: Horák K.

Solidago virga-aurea

• • • • • •

Szerb neve: qW_o\]z_ Latin név:  Solidago virga-aurea Család: Asteraceae ( Fészkesvirágzatúak ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú, a gyöktörzsével telel át. Tlevelei tojásdadok, szárlevelei lándzsásak. A szár ritkán szrös, 20-100 cm magas. Bugás fészekvirágzata karcsú, térben rendezett. Virágai sárgák. Termése apró bóbitás kaszat. , Drog:  Solidaginis virgaureae herba, Virgae aureae radix Gy4 jtési id: 7.-8. – herba, sszel vagy tavasszal - gyökér  Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: flavonoidok, szaponinok, illóolaj Felhasználás: gyulladásgátló, vese és húgyúti fertzések, vizelethajtó, immunstimuláns Megjegyzés: Hasonlóképpen felhasználható még a két másik behurcolt  Solidago faj is: a  S. gigantea és a S.

Közönséges párlóf 4 • • • •

14. ábra (Koji|, M. et al., 1999)

• • • • • • •

Szerb neve: c[odfr_z, d_p[\]a Latin név: Agrimonia eupatoria Család: Rosaceae ( Rózsafélék ) Leírás, életforma: Ével #  lagyszárú. Gyöktörzsébl akár  100 cm magas, szröktl érdes szár fejldik. Váltakozó állású szárlevelei sötétzöldek, szaggatottan szárnyasan összetettek. Apró, fényes sárga virágai végálló füzért alkotnak. Áltermését többsoros horgas töviskoszorú veszi . Elfordulás: Cserjések, bolygatott helyek  Drog: Agrimoniae herba Gyüjtési id: 6.-8. – teljes virágzásban Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: csersavak, flavonoidok  Felhasználás: adsztringens ( összehúzó hatású ), epehajtó Megjegyzés: Hasonlóan használják az A. procera-t is, de az

Kis ezerjóf 4 • • • •

15. ábra (Koji|, M. et al., 1999)

• • • • • • •

Szerb neve: a]y]z_ Latin név: Centaurium erythraea Család: Gentianaceae ( Enciánfélék v. Tárnicsvirágúak ) Leírás, életforma: Egy vagy kétéves lágyszárú növény. Gyökere vékony, gyéren elágazó. A szár 10-40 cm magas, négyél4, kopasz, csak a fels részében elágazó. Szárlevelei keresztben átellenesek, hosszúkás tojásdadok, ép szél4ek. Virágzata sátorozó álerny. Virágai rózsaszín4ek, forrt szirmúak. Termése két kopácsra nyíló tok, melyben sok apró . Elfordulás: Erds, bokros helyeken, tisztásokon Drog: Centaurii herba Gy4 jtési id: 6.-8. – teljes virágzáskor  Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: glikozidok, alkaloidok  Felhasználás: étvágygerjeszt – növeli a gyomornedvelválasztást Megjegyzés: Hasonlóan felhasználhatók még a C.

Vérehulló fecskef 4 • • • •

27. fotó: Horák K.

• • • • • •

Szerb neve:  df`fc_` Latin név:  Chelidonium majus Család: Papaveraceae  ( Mákfélék ) #  lágyszárú  lágyszárú növény. Gyöktörzse Leírás, életforma: Ével #  elágazó. A szár 30-110 cm magas, szögletes, csomós, törékeny, csöves, elágazó, enyhén sz sz rös, színe kékeszöld. A levél szárnyasan szeldelt, csipkés, a színe világoszöld, a fonákán kékeszöld, puha sz szrös. A t tlevélrózsa levelei hosszúnyel4 hosszúnyel 4ek, a szár levelei akár ül ül k is lehetnek. A virágzat 3-8 virágú erny erny . v r g sz rm , aranys rg rga. erm s ec sz szer o , so fekete maggal. Az egész növény narancssárga tejnedvet tartalmaz, mely a leveg leveg n egykett egykettre megpirosodik. El Elfordulás: ruderális területeken, nitrogénkedvel nitrogénkedvel  gyom Drog:  Chelidonii herba Gy44 jtési id Gy id: 5.-8. – teljes virágzásban Elsdleges feldolgozás: szárítás Ható Ha tóan anyag yagok ok:: alka alkalo loid idok  ok  Felhasznál Felhasználás: ás: Máj és epepanasz epepanaszokra okra,, fájdalomc fájdalomcsillap sillapító, ító,  baktériumöl  baktériumöl. Tejnedvét szemölcsitásra is használják.

Orbáncf 4 • • • •

28. fotó: Horák K.

• • • • • •

Szerb neve:  a_\o_d]f\ Latin név:  Hypericum perforatum Család: Hypericaceae ( Orbáncf 4félék ) #  lágyszárú  lágyszárú növény. A többfej4 Leírás, életforma: Ével #  többfej 4 gyöktörzsb gyöktörzsbl számos hajtás képz képz dik. A szár 50-100 cm magas, fels fels részén dúsan elágazó. A száron fekete pettyek láthatók. Levelei keresztben átellenesek, ül ül k megnyúlt tojásdadok, ép szél4 szél4ek. Fény felé tartva rajtuk áttetsz áttetsz  pontok-illóolajtartók  pontok-illóolajtartók  láthatók, a szélükön pedig fekete mirigypontok. Virágzata összetett sátorozó bogerny bogerny . Virágai aranysárgák, az aszimmetrikus . Termése háromrekesz háromrekesz 4 tok, benne sok apró sötétbarna maggal. El Elfordulás: tisztásokon, legel legel kön, réteken Drog:  Hyperici herba Gy44 jtési id Gy id: 6.-7. – teljes virágzásban Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóan Hatóanyago yagok: k: flavo flavonoi noido dok, k, illóola illóolajj Felhasználá Felhasználás: s: nyugtató, nyugtató, antidepre antidepressziv ssziv,, máj- és epepanasz epepanaszokra okra,, gátolja a virusok szaporodását, égési sebekre, fekélyekre, kozmetikai ipar.

Mezei kakukkf 4 • • • •

29. fotó: Horák K.

• • • • • • •

Szerb neve: s_ey]\_ gXt]z_ Latin név: Thymus serpillum Család: Lamiaceae ( Ajakosok ) #  félcserje  félcserje. Gyökere sokfej4 Leírás, életforma: Ével #  sokfej4, fásodó. Földre terül terül szára fásodó, négyél4 négyél4, 10-30 cm magas. Levelei keresztben átellenesek, változó alakúak. Virágzata a hajtások végén álörvökb álörvökbl álló összetett füzérvirágzat. Virágai bíborrózsaszín4 bíborrózsaszín4ek. Termése a . El Elfordulás: pusztai rétek, napos, száraz helyek  Drog: Serpylli herba Gy44 jtési id Gy id: 5.-9. – teljes virágzáskor  Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóa Ha tóany nyag agok ok:: illó illóol olaj aj Felhasznál Felhasználás: ás: köhögéscsilla köhögéscsillapító, pító, enyhe görcsoldó, görcsoldó, f 4szer  Megje Megjegyz gyzés: és: Felhas Felhaszná ználjá ljákk illóol illóolajá ajátt is –Aetheroleum

 Nagy csalán • • • •

15. ábra (Jávorka, S., Csapody, V., 1991)

• • • • • • •

Szerb neve: afcd]r_ Latin név:  Urtica dioica Család: Urticaceae ( Csalánfélék ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú. Hosszú, hengeres, elágazó gyöktörzsébl fejldik a szára, mely 20-150 cm magas, négyél 4 és nem elágazó. Levelei keresztben átellenesek, nyelesek, f 4részes szél4ek. Az egész növényt serte és csalánszrök   borítják. Zöld virágzatai a levelek hónaljában illetve a szár  csúcsán fejldnek laza álfüzérben. Termése sárgás makkocska. Elfordulás: Vízparti ligetekben, erdei vágásokban, elssorban n rog n s a a o on. Drog:  Urticae folium Gy4 jtési id: 6.-9. – egész évben Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: klorofill, sók, vitaminok  Felhasználás: Vizelethajtó, gyulladáscsökkent, reuma ellen, kozmetikai ipar  Megjegyzés: Gy4 jtik és felhasználják a hajtását-  Urticae herba, gyökerét -U.radix és termését is -  U. fructus.  Használják még az egyéves aprócsalánt is –   Urtica urens. Védett az  U. kiovensis,

Lándzsás útif 4 • • • •

31. fotó: Horák K.

Plantago lanceolata

• • • • • 32. fotó: Horák K.

Plantago maior 

•

Szerb neve: X`afW]`\_ Zfar]z_ Latin név:  Plantago lanceolata Család: Plantaginaceae ( Útif 4félék ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú növény. Rövid gyöktörzsébl tlevélrózsa és a virágzatot hordozó tkocsány ered. Levelei hosszúkás vagy keskeny lándzsásak, 3-5  párhuzamos hosszanti érrel. Egy t általában több tkocsányt hajt. A virágzat kúpos vagy gömbös, kés bb hengeres füzér. Az apró murvalevelek barnák, a porzók sárgásfehérek. To ásdad toktermésében két sötétbarna ma fe ldik. Elfordulás: Rétek, legelk, utak mentén Drog:  Plantaginis lanceolatae herba Gy4 jtési id: 5.-9. Elsdleges feldolgozás:szárítás Hatóanyagok: glikozidok, cseranyagok, nyálkaanyagok, flavonoidok  Felhasználás: gyulladáscsökkent, hörghurut kezelésére, nehezen gyógyuló sebekre, aranyeres bántalmakra

• • • •

33. fotó: Horák K.

• • • • • • •

Fekete nadályt

Szerb neve: ^_r[q Latin név:  Symphytum officinale Család: Boraginaceae  ( Érdeslevel4ek ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú növény. Gyökerei répaszer 4en megvastagodtak, húsosak, kívül feketék, belül szürkésfehérek. Gyöktörzse arasznyi hosszú, 1-3 ujjnyi vastag, többfej4. Tlevelei nyelesek, tojásdadok vagy lándzsásak, szárlevelei hosszúkásak, a száron lefutók. Az egész növényt apró szrök borítják. Virágzata a levelek hónaljából ered, 5-20 virágú kunkor. A párta liláspiros, de lehet más szín4 is. A termés 4 sötét makkocskára esik szét. Elfordulás: vízpartok, mocsárrétek, árterek  Drog:  Symphyti rhizoma et radix Gy4 jtési id: 10.-4. – a nyugalmi idszakban Elsdleges feldolgozás: tisztítás, darabolás, gyors szárítás m4szárítóban vagy napon Hatóanyagok: cseranyagok, nyálkaanyagok, alkaloidok  Felhasználás: nehezen gyógyuló sebekre, törésekre, kozmetikai készítményekben. Megjegyzés: A gyökér mérgez alkaloidokat is tartalmaz,  belsleg nem használható. A levelekben ezeknek az

Tavaszi kankalin • • • •

34. fotó: Horák K.

Primula veris

• • • • • • •

Szerb neve: e_^fdy[r]\_ Latin név:  Primula veris Család: Primulaceae ( Kankalinfélék ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú. Rizómája ferde, sötétbarna és kissé göcsörtös. Gyökerei 1 mm vastagok és 20-25 cm hosszúk. Levelei trózsát alkotnak, megnyúlt tojásdadok, ráncos felület4ek, fonákjuk szrös, a levelek széle csipkés. A virágkocsány levéltelen,15-25 cm magas, a csúcsán egyszer 4 ernyvirágzattal. A virágkocsányok tövén 1 cm hosszú murvalevelek vannak. Virá ai bókolók sár ák a árta forrtszirmú, ötkaréjú. A termés tok, az apró magok barnák. Elfordulás: Hegyvidéki erdk, bozótosok, napos tisztások  Drog:  Primulae radix et rhizoma Gy4 jtési id: 9.-4. Elsdleges feldolgozás: mosás, szárítás – akár napon is Hatóanyagok: szaponinok, glikozidok, flavonoidok  Felhasználás: Expektoráns, görcsös asztmás köhögésre Megjegyzés: Használják a levelét –   Primulae folium illetve a

Gyermekláncf 4 • • • • 36. fotó: Horák K.

• • • •

37. fotó: Horák K.

• • •

Szerb neve: s_`W_y_a Latin név:  Taraxacum officinale Család: Asteraceae ( Fészkesvirágzatúak ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú. Fgyökere egyenes, a függleges, többfej4 rizómában folytatódik, 20 cm hosszú, 1-3 cm vastag. Színe kívül barnás, belül fehér, fehér tejnedvet tartalmaz, akárcsak a növény többi része. Levelei tlevélrózsát alkotnak, ülk, lándzsa alakúak, többé-kevésbé mélyen egyenl tlenül hegyesen fogazottak, nagyon változékonyak. Fészekvirágzata tkocsányon fejldik, sárga, nyelves virágok alkotják. Termése . Elfordulás: utak mentén, megm4velt területeken mint gyom, nedves réteken Drog:  Taraxaci radix, T. folium, T. herba cum radix Gy4 jtési id: gyökér-9.-4., levél-4.-9., herba- 9.-4. Elsdleges feldolgozás: gyökér: mosás, hosszában kettévágják, szárítás, levél: szárítás Hatóanyagok: triterpének, keser 4anyag, vitaminok  Felhasználás: Epe- és májbántalmak, méregtelenítés, vizelethajtó Megjegyzés: Fiatal, friss levelei salátaként fogyaszthatók.

Fátyolvirág • • • •

16. ábra (Koji|, M. Et al., 1999)

• • • • • •

Szerb neve: Z[W_ `_cXp_y_ Latin név:  Gypsophila paniculata Család: Caryophyllaceae  ( Szegf 4félék ) Leírás, életforma: Ével #  lágyszárú. Karógyökere akár 2 m hosszú is lehet, 8-15 cm vastag, kívül világosbarna, belül sárgásfehér. Több, dúsan elágazó kopasz szárat nevel, melyek 40-100 cm magasak. Levelei szürkészöldek, keresztben átellenesek, lándzsásak, kihegyezettek, épek. Virágzata dús buga. Virágai aprók, fehérek. Termése tok, benne kerek barnás- vagy szürkésfekete magok. , , , Drog:  Saponariae albae radix Gy4 jtési id: 9.-5. Elsdleges feldolgozás: Hámozás, szeletelés vagy darabolás, szárítás akár a napon is. Nagyon kell ügyelni a tisztaságra, hogy fehér színét megrizze. Hatóanyagok: szaponinok  Felhasználás: nyálkaoldó, expektoráns, borotvaszappanok, fogkrémek  Megjegyzés: Fzete használható finom kelmék mosására is szappan

Fekete nyár  • • • •

38. fotó: Horák K.

• • • • • • •

Szerb neve: zd\_ ofcfW_ Latin név:  Populus nigra Család: Salicaceae ( F4zfélék ) Leírás, életforma: Nagy termet4, kétlaki, szélbeporzású, lombhullató fa. A törzs kérge fiatalon szürkés-zöldesfehér, sima, kés bb mélyen repedezett és sötétszürke. A rügyek végállók, csavarvonalban helyezkednek el, hosszúkás lándzsa alakúak, kihegyezettek, barnák és gyantásak. Levelei deltoidok vagy háromszöglet4ek, f 4részfogasak. Barkavirágzata van. Termése . Elfordulás: fényigényes, üde talajon, ültetik  Drog:  Populi gemma Gy4 jtési id: 1.-3.-rügyfakadás eltt Elsdleges feldolgozás: szárítás pormentes helyen Hatóanyagok: illóolaj, flavonoidok  Felhasználás: antibiotikus hatású, segíti a húgysav kiürülésétköszvény, reuma, aranyér gyógyításánál, égési sérüléseknél. Megjegyzés: Felhasználhatók a gyakran telepített, hibrid eredet4

Fehér f 4z • • • • 40. fotó: Horák K.

• • • • • •

Szerb neve: Z[W_ rdZ_ Latin név: Salix alba Család: Salicaceae ( F4zfélék ) Leírás, életforma: Kétlaki, szélbeporzású, lombhullató fa. Kérge a fiatal ágakon vörösszürke vagy zöldes, az ids fákon szürkés-barnás, mélyen repedezett. Vöröses vagy szürkés rügyeit két rügypikkely borítja. Levelei max. 10 cm hosszúk és 1,5 cm szélesek, rövid nyélen, színük  fényeszöld, fonákjuk fehér, szélük finoman f 4részes.

Elfordulás: árterek, vízpartok  Drog: Salicis cortex Gy4 jtési id: 1.-3. – rügyfakadás eltt Elsdleges feldolgozás: a kéreg lehántása, szárítás Hatóanyagok: fenolglikozidok, flavonoidok  Felhasználás: Láz és fájdalomcsökkentés, bels vérzések  csillapítása • Megjegyzés: Felhasználják a levelét is –   Salicis folium.

Vadgesztenye • • • •

42. fotó: Horák K.

• • • • • •

Szerb neve: g]ru] a[`o[\ Latin név:  Aesculus hippocastanum Család: Hippocastanaceae ( Bokrétafafélék ) Leírás, életforma: Magas, lombhullató  fa. Kérge sima, kés bb lemezekben leváló, szürkésfekete. Rügyei nagyok, kúposak, ragadósak, vörösbarna szín4ek. Levelei keresztben átellenesek, a levéllemez 5-7 levélkébl tenyeresen összetett. Virágzata kúp alakú, felálló buga. A sziromlevelek fehérek, a tövükön sárga majd pirosló folttal. Termése húsos, éretten felnyíló . , , gesztenyebarna, nagy, szürkésbarna köldökfolttal. Elfordulás: Díszfaként mindenfelé ültetik. Drog:  Hippocastani folium, H. cortex, H. semen Gy4 jtési id: levél: 6.-7., kéreg: 2.-4., mag: 9. Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: szaponinok, flavonoidok, cseranyagok  Felhasználás: Csökkenti az érfalak törékenységét,trombózis illetve visszér elleni készítmények, összehúzó hatású, brvéd

• • • •

44. fotó: Horák K.

• • • • • • •

Kutyabenge

Szerb neve: adafr]\_ Latin név:  Frangula alnus Család: Rhamnaceae  ( Varjútövisfélék ) Leírás, életforma: 2-4 m magas lombhullató  cserje, kevéssé elágazó, az oldalágak közel vízszintesek. Kérge ólomszürke, fénytelen, paraszemölcsös. A friss kéreg undorító szagú. Levelei szórt állásúak, nyelesek, épszél4ek és elliptikusak, hirtelen kihagyesed csúccsal, az erek ferdén futnak. A virágok kicsik, sárgászöldek, a levelek hónaljában  bogvirágzatban. Termése több csonthéjas magot tartalmazó lapított bogyó, mely éretlenül piros, éretten ibolyásfekete. Elfordulás: Liget és láperdk, patakok mentén, árterek. Drog:  Frangulae cortex Gy4 jtési id: 4.-8. – a nedvkeringés beindulása után Elsdleges feldolgozás: szárítás és egy évig tartó tárolás, vagy hkezelés 100° C-on 1-2 órát, majd szárítás Hatóanyagok: antraglikozidok, flavonoidok  Felhasználás: enyhe hashajtó, epe és májbántalmakra is használják  Megjegyzés: Terhes és szoptató anyáknak nem ajánlott a használata. Frissen hánytató hatású. Kéregdrogja

Fehér fagyöngy • • • •

45. fotó: Horák K.

•

46. fotó: Horák K.

• • • • • •

Szerb neve: ]s[W_ Latin név:  Viscum album Család: Loranthaceae  ( Fagyöngyfélék ) Leírás, életforma: Fás, félél #s  köd # ,  örökzöld, kétlaki bokor , melynek átmér  je akár 1 m is lehet Az ágai álvillás elágazásúak, zöldek, csupaszok, a csomóknál könnyen törnek.Levelei átellenesek, sárgászöldek, brnem4ek, ép szél4ek, csúcsuk  lekerekített, lándzsásak vagy tojásdadok, 5 párhuzamos f érrel. Ül zöldessárga virágai bogernyt alkotnak, nem felt4nk. Termése borsó nagyságú, fehér, áttetsz ragadós álbogyó 1-2 zöld szín4 ma al. Elfordulás: Különböz, elssorban puhafájú lombosfák ( és fenyk ) koronájában Drog:  Visci stipes et folium Gy4 jtési id: 11.-4. Elsdleges feldolgozás: szárítás Hatóanyagok: toxikus polipeptidek  Felhasználás: Vérnyomáscsökkent, citosztatikus hatású. Megjegyzés: Könnyen vált ki allergiás reakciót, ezért óvatosan kell alkalmazni. Hatóanyagtartalma nagyon függ a gazdanövény fajtájától, ezért célszer 4 azt is feljegyezni a drogon.

Felhasznált irodalom és egyéb anyag: • • • • • • • • • • • • • • • •

Bernáth, J. ( szerk.)(1997 ): Vadon term és termesztett gyógynövények, Mezgazda Kiadó, Budapest Bernáth, J. ( szerk. )(2000 ): Gyógy- és aromanövények, Mezgazda Kiadó, Budapest Bernáth, J., Németh, É.( 2007 ): Gyógy- és f 4szernövények gy4 jtése, termesztése és felhasználása, Mezgazda Kiadó, Budapest Bernáth, J., Zámboriné Németh, É.(2003):Gyógy- és aromanövények gy4 jtése és termesztése, Budapesti Közgazdaságtudományi éa Államigazgatási Egyetem Kertészettudományi kar, Budapest Dános, B. ( 2006 ): Farmakobotanika – a gyógynövénytan alapjai, Argumentum, Budapest Jávorka, S., Csapody, V.( 1991 ): Iconographia florae partis austro-orientalis Europae centralis, Akadémiai kiadó, Budapest Josifovi|, M.( szerk.)(1972): Flora SR Srbije III, SANU, Beograd , . . , “Srbija”,Beograd Luki|, P. ( szerk. )(1989):Priru~nik o lekovitim biljkama, Savez Farmaceutskih društava Jugoslavije, Beograd Rápóti, J., Romváry, V.(1987): Gyógyító növények, Medicina Könyvkiadó, Budapest Šili|, •.(1983): Atlas drve|a i grmlja, Svjetlost, Sarajevo Šili|, •.(1983): Šumske zeljaste biljke, Svjetlost, Sarajevo Tóth, L. ( 2005 ): Gyógynövények – Drogok - Fitoterápia, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Službeni glasnik Republike Srbije 50/93, 2342-2348. oldal Službeni glasnik Republike Srbije 16/96, 484-486. oldal Saját fényképek