Fülöp Mária – Szilágyi Ferencné
FOGALMAZÁS MUNKAFÜZET AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 4. OSZTÁLYA SZÁMÁRA
TIZENKETTEDIK, TIZENKETTEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS
CELLDÖMÖLK, 2004
Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II.18.) MKM számú rendelet 13.§. (1.) bekezdése alapján a 4. Fogalmazás munkafüzet címû kiadványt TTI-5454-KT/2002 szám alatt jóváhagyta és tankönyvvé nyilvánította. Lektorálta Dr. Vörös Ferenc Illusztrálta Bárány Zsuzsa Marton Magda Mohó Virág W. Szabó Zsuzsa Szerkesztette Esztergályos Jenô
AP 431/12
A kiadó a kiadói jogot fenntartja
Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ 525-000, 525-000, Fax: 95/ 525-014 Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Nyomdai elôkészítés:
Gyôr
Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II.18.) MKM számú rendelet 13.§. (1.) bekezdése alapján a 4. Fogalmazás munkafüzet címû kiadványt TTI-5454-KT/2002 szám alatt jóváhagyta és tankönyvvé nyilvánította. Lektorálta Dr. Vörös Ferenc Illusztrálta Bárány Zsuzsa Marton Magda Mohó Virág W. Szabó Zsuzsa Szerkesztette Esztergályos Jenô
AP 431/12
A kiadó a kiadói jogot fenntartja
Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ 525-000, 525-000, Fax: 95/ 525-014 Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató
Nyomdai elôkészítés:
Gyôr
BEVEZETÉS
Kedves ________________________________ ! (Írd ide a neved!)
Mielôtt átlapoznád a 4. osztályos munkafüzetet, olvasd el a századfordulón élt nagy magyar író, Mikszáth Kálmán sorait! „Ha az embernek valami mondanivalója van, vagy éppen sok mondanivalója van, az csak annyit jelent, hogy sok építôtéglája van. De még azokat a téglákat össze is kell rakni tudni, hogy emeletes, sôt két-három emeletes házak legyenek belôlük. A puszta téglák csak téglák; becsüket az építés adja meg.” A feladatok közti könnyebb eligazodást eligazodást szolgálják a számokat keretezô jelek. Ezek alapfeladatok, mindenki oldja meg! A gondolkodtató feladatokat jelöltük így. Otthoni munkára javasolt feladatok. A fogalmazásfüzetbe írjátok a megoldást! Egész évi munkádhoz sok sikert kívánunk!
A szerzôk és a szerkesztô
3
ISMÉTLÉS Kapcsolatteremtés 1.
a) Meséld el társaidnak, mi történt veled a nyáron! b) Remélem, szereztél új ismerôst, barátot. Mondd el megismerkedésetek megismerkedésetek történetét elôször szóban, majd írd is le!
2.
Vicces es oszt osztál ályy címû olvasmányából megtudod, hogy a tanító néni Nagy Katalin Vicc találkozott az utcán egy kislánnyal, késôbb pedig az egész osztállyal. a) Hogyan teremtett kapcsolatot egymással a tanító néni és a kislány? Játsszátok el a jelenetet! b) Képzeld el és meséld el, hogyan mutatkozott be a tanító néni a gyerekeknek!
3.
Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy kapcsolatot kell teremtenünk másokkal. A kapcsolatteremtést köszönéssel köszönéssel kezdjük. Vele a másik ember iránti tiszteletünket is kifejezzük. a) Kösd össze az alábbi köszönéseket azzal a személlyel, akihez szólhat!
Szervusztok! Szevasz! Szia! Kezét csókolom! csók olom! Jó reggelt kívánok!
egy gyereknek a tanító néninek az edzônek a barátomnak anyukámnak, apukámnak ap ukámnak
b) Írd le, te hogyan köszönsz az alábbi személyeknek!
A barátodnak: barátod nak: A tanítódnak: tanítód nak: Az igazgatónak: igazga tónak: Egy ismeretlen ismeretle n gyereknek: Egy ismeretlen ismeretle n felnõttnek: A nagyszüleidnek: nagyszü leidnek: A szomszédnak: szomszédna k: A barátod anyukájának: 4
____________________________________ __________________ ________________________ ______ ____________________________________ __________________ ________________________ ______ ____________________________________ __________________ ________________________ ______ ___________________________________ _________________ _________________________ _______ ___________________________________ _________________ _________________________ _______ ____________________________________ __________________ ________________________ ______ ____________________________________ __________________ ________________________ ______ ____________________________________ __________________ ________________________ ______
4.
a) Mit tennél, ha az osztályba új tanuló érkezne, és a tanító néni melléd ültetné? Hogyan kezdenéd az ismerkedést? Mit kérdeznél tõle? Írj le néhány kérdést! ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ Játsszátok el az ismerkedési jelenetet! b) Képzeld el, hogy új iskolába kerültél. Hogyan teremtenél kapcsolatot az új osztálytársakkal és a tanító nénivel? c) Mi a véleményed az alábbi bemutatkozásokról?
– Helló! Én Krisztián vagyok, de megengedem, hogy Krisznek hívjatok. Sopronból költöztem ide. Ott én voltam a legjobb tanuló az osztályban, sõt egyben az iskola legjobb focistája is. Remélem, örültök, hogy ebbe az osztályba fogok járni! – Dani vagyok. Eddig Pécsen jártam iskolába, ott engem mindenki nagyon szeretett, de sajnos el kellett költöznünk, ezért most ebbe az iskolába kell járnom. Remélem, nem sokáig! – Sziasztok! Én Molnár Dávid vagyok. Nemrég költöztünk ide Várpalotáról. Szeretek focizni, elég jó tanuló vagyok. Kedvenc tantárgyam a környezetismeret, mert nagyon szeretem az állatokat és a természetet. – Sziasztok, én Viki vagyok, és nagyon örülök, hogy ebbe az osztályba fogok járni, mert ti mindannyian nagyon aranyosak és kedvesek vagytok, és biztosan nagyon okosak is. A régi osztálytársaim bezzeg nem ilyenek voltak! Ja, és a tanító néni is nagyon szimpatikus. d) Melyik gyereket választanád barátodnak? Miért?
5
5.
A játszótéren számodra ismeretlen gyerekek labdáznak. Szeretnél beállni közéjük. a) Hogyan ismerkednél meg velük? Választhatsz az alábbi lehetõségek közül is:
Vágyakozva nézed ôket. Egyszerûen beállsz közéjük. Felajánlod a labdádat. Szabályosan bemutatkozol. Megkínálod a gyerekeket rágóval.
b) Melyik kapcsolatteremtési módot tartod helyesnek? Miért?
– Ugye beállhatok? – Figyeljetek csak! Az elõbb láttam, hogy az a hosszú hajú lány csalt. Szerintem állítsátok ki, majd én játszom helyette. Én nem fogok csalni. – Sziasztok! Ákos vagyok. Ezt a játékot én is ismerem. Beállhatok közétek? – Már jó ideje figyelem, hogy milyen ügyetlenek vagytok. Ide a labdát, majd én megmutatom, hogy kell ezt játszani! – Nagyon szépen kérem, engedjétek meg, hogy egy kicsit én is játszhassak! – Ha megengednétek, hogy én is játszhassak, holnap megmutatnám a tizennyolc sebességes bicajomat, és megengedném, hogy kipróbáljátok.
6
6.
A telefonálás is a kapcsolatteremtés egyik eszköze. a) Mondd el, milyen jó tanácsokkal látnád el telefonáló társaidat! b) Játszd el a társaiddal telefonbeszélgetés formájában a következõ jelenetet! A) Beteg vagy, felhívod az egyik osztálytársad, hogy megtudd, mi a lecke, és mi történt az iskolában. B) Unatkozol, szeretnéd, ha a barátod át jönne hozzád játszani, ezért telefonálsz neki. C) Felhívod az anyukádat a munkahelyén, mert délután szeretnél elmenni focizni a fiúkkal a sportpályára. D) Táborban vagy, felhívod a szüleidet, és megnyugtatod õket, hogy nincs semmi bajod, jól érzed magad. E) Egyedül vagy otthon a kistestvéreddel, mert a szüleid dolgoznak. A testvéred belázasodott. Felhívod a gyermekorvost. c) Pótold az alábbi telefonbeszélgetés hiányzó mondatait!
– Halló, Regina vagyok! Nikivel szeretnék beszélni. – ___________________________________________ – Szia Niki! – ___________________________________________ – Képzeld, ma volt az atlétikai verseny, és elsõ lettem futásban! – _______________________________________________________________ – Összetettben a csapatversenyt is a mi iskolánk nyerte. – _______________________________________________________________ – Egy csillogó aranyérmet akasztottak a nyakunkba. Holnap az iskolában megmutatom. No, csak ezért hívtalak, hogy elmondjam a jó hírt. – Regi, megírtad már holnapra a fogalmazást? – ________________________________________________ – Írhatsz a versenyrõl is. – Ez jó ötlet! Szia, holnap találkozunk! – ________________________________________________ 7
d) Mi a véleményed az alábbi telefonbeszélgetésekrõl? Milyen hibákat követtek el a telefonálók? Mit tanácsolnál nekik?
– Igen, itt Karesz. Szia Misi! De jó, hogy felhívtál! Már úgy unatkoztam. Hallottad, mi történt a suliban? Tesióránk volt, partizánlabdáztunk, már mindenkit kilõttek, csak Máté és Tomi csatázott. Máté dobott egy jó erõset, és Tomi olyan szerencsétlenül ugrott el a labda elõl, hogy esett egy nagyot, ráadásul a jobb karját úgy megütötte, hogy egybõl megdagadt. El kellett vinni a rendelõbe, ahol megröntgenezték, és kiderült, hogy van egy jó kis törése. Kapott is egy csinos gipszet, és képzeld, a mázlista legalább egy hónapig nem írhat. – Szia nagyi! Óriási hírem van! Ma hajnalban megszületett a kistesóm. Tegnap este még nyugodtan vacsoráztunk, apa finom melegszendvicset készített, anya is jól érezte magát. Aztán lefeküdtünk, de éjfélkor már hívni kellett az orvost. A mentõ egybõl a kórházba vitte anyát, apa is vele ment, én itthon maradtam, de nem féltem. Hajnalban apa telefonált, hogy megszületett a hugi, mivel kislány lett, és Rékának hívják. Ha fiú lett volna, a Botond nevet kapta volna. Anya és a baba jól vannak, ma suli után apával meglátogatom õket. Szia, rohannom kell, mert elkések az iskolából. – Szia Csilla! Szandi vagyok. Képzeld, ma anyuval megvettük azt a cipõt, amit a múltkor a kirakatban láttunk. Nagyon divatos és kényelmes is, sokkal szebb, mint a Vikié. Egyébként mit csinálsz most? – Semmi különöset. Az elõbb Viki hívott, hogy menjek át játszani, de semmi kedvem, mert csak irigykedik meg kényeskedik, ha ott vagyok. Inkább bekapcsolom a tévét. – Igazad van, én se mentem volna át. Holnap majd megpukkad, ha meglátja az új cipõmet. – Téged is meghívott Gergõ a szülinapi bulijára? – Igen, de még meggondolom, hogy elmegyek-e. Te elmégy? – Persze, már az ajándékot is megvettem. – Akkor lehet, hogy én is rászánom magam. Na szia! – Szia, holnap találkozunk a suliban! 8
7.
Írj rövid párbeszédet a köszönéstôl az elbúcsúzásig! Színhely: A fogászati várószoba A posta A bolt A vonat A könyvtár A fagylaltozó a) Gyerekkel beszélgetsz: ____________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ b) Felnõttel beszélgetsz: _____________________________________________ ______________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ _____________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ _________________________________________________________________ ______________________________________ ______________________________________
8.
Értelmezd az alábbi közmondást! Magyarázd meg, mi köze van a kapcsolatteremtéshez!
Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten! 9
Szó, mondat, szöveg 1.
a) „Építs” szavakat a megadott betûk felhasználásával! ____________________________________ ____________________________________ á h f ____________________________________ ____________________________________ t l r é ____________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ s
a
z
k
b) Írj összefüggô mondatokat az a) feladatban alkotott szavak felhasználásával! ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ 2.
a) Írd le az alábbi szavak ellentétét!
felépítették _________________ meghozták _________________ elkezdték _________________
emeletes __________________ világos __________________ pihentetô __________________
b) Gyûjtsd össze az alábbi szavak rokon értelmû megfelelôit!
ház:_______________________________________________ régi: ______________________________________________ épít: ______________________________________________
10
3.
4.
Hány tagból áll az épít és a fal szó családja? Segít a Magyar értelmezô kéziszótár. építkezik kôfal építmény építész ____________ ____________ épít fal ____________ ____________ ____________ ____________ ____________ ____________ Mit jelentenek az alábbi szavak? Állapítsd meg a szavak szófaját is!
villa vár 5.
jelentése szófaja _____________________ _____________________ _____________________ _____________________
fal terem
jelentése szófaja _____________________ _____________________ _____________________ _____________________
Bizonyára te is láttál már házépítést. a) Gyûjts a házépítéssel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket az alábbi kérdéseknek megfelelôen! Mit csinálnak? hordják, alapoznak, falaznak, __________ __________________________________ Hogyan? szorgalmasan, ______________________ __________________________________ Milyen? magas, emeletes, ____________________ __________________________________ Mi? fal, cserép, _________________________ __________________________________ Mikor? reggeltôl estig, ______________________ __________________________________ b) Készíts fogalmazást a házépítésrôl a gyûjtött szavak felhasználásával!
11
6.
Vajon mit mondhatnak egymásnak a gyerekek ezen a balatoni képen? Fejezd be a megkezdett mondatokat!
Hû, de ______________________________! Ugye _______________________________? Nagyon _____________________________. Bárcsak_____________________________! Ne _________________________________! 7.
Fejezd be az alábbi mondatokat a kötôszavaknak megfelelôen!
A nyáron sokat fürödtem, pedig _______________________________________ mert ________________________________________ Megtanultam úszni, de _______________________________________________ és _______________________________________________ Sokat napoztam, ezért _______________________________________________ de _________________________________________________ 8.
Használj a feleslegesen ismétlôdô szó helyett kötôszót vagy más szót! a) Gábor nem jött iskolába. Gábornak fájt a torka. ______________________, amikor b) Döme megizzadt. Döme megfázott.
___________________
______________________,____________________________ c) Egy füzetet vettem tegnap. Nem találom a füzetet.
Nem találom a füzetemet, amelyet ___________________________________ Egy füzetet vettem tegnap, de _______________________________________ d) Tibor nem jött iskolába. Ki viszi el Tibornak a leckét?
neki
12
. ?
9.
Mi a hibája az alábbi szövegeknek? Pótold a hiányzó szót, majd írd le a kijavított mondatot! a) Becsöngetett a postás. Anyukám kinyitotta az ajtót. Táviratot hozott. __________________________________________________________ _______________________________________________________ b) Ôsszel érik a gesztenye. István szedett egy kosárral. Pécsváradon sok terem. __________________________________________________________________ __________________________________________________________________
10.
Az alábbiakban ismert olvasmányokból idézünk egy-egy részt. Pótold a hiányzó mondatot úgy, hogy összefüggô szöveget kapj!
A két gyerek benn kuksolt az asztal alatt. Lábammal éreztem a ruhájuk anyagát. ______________________________________ De nem ijesztettek.
Másnap úgy szökdöstem a járdaszegélyen, mint egy szöcske. ______________________ ____________________________________ Csak az utolsó órán!
Ott aztán hallottam én mindent. Azt is, amit magyaráztak, azt is, amit feleltek. __________ _____________________________________ _____________________________________ Akkor aztán uzsgyi, szaladtam vissza az utcára. 13
Az elbeszélõ fogalmazás 1.
Olvasd el az alábbi fogalmazást!
a) Milyen eseményt mesél el, mi a témája a fogalmazásnak? b) Adj találó címet a mesének! Írd a megfelelô helyre! c) Nevezd meg a helyszínt és a szereplôket! _________________________________________________________________ d) Írd le, milyen anyaggyûjtési módokat használt a fogalmazás írója! _________________________________________________________________ e) Milyen részekre tagolható az elbeszélô fogalmazás? Írd az egyes részek nevét a fogalmazás melletti keretbe!
14
2.
a) Sorold fel, milyen anyaggyûjtési módokat ismertél meg harmadik osztályban! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ b) Írd az alábbi címek mellé, hogy az írójuk milyen anyaggyûjtési módokat használhatott! Virágot ültettem ________________________________ Szüreteltünk ___________________________________ A szülinapom története __________________________ Begipszelték a lábamat __________________________ Megnyertem a bicikliversenyt _____________________ Feljutottam a világûrbe __________________________ Bicebóca ebédje _______________________________
3.
Állapítsd meg, milyen anyaggyûjtési módokat használtak az alábbi szövegek írói! a) _______________________________________ Olyan nagy kemencénk volt, hogy hat kenyér is belefért, és nekünk, gyerekeknek még két kis cipó. Milyen jó volt, még most is a számban van az íze. Mikor kenyérsütés volt, lángost is sütöttek az egész családnak. Sok kellett, mert sokan voltunk. Hat lángost sütöttek: mikor már jó tüzes volt a feneke, a megkelt tésztát a nagy sütõlapáton kinyújtották, ezt szépen betolták a kemencébe, ügyesen kirántották a lapátot a tészta alól. A lángosokat szép piros ropogósra sütötték. Nagy cseréptálba rakták, de elõbb tollseprõvel leseperték róla a hamut, és jó bõven megolajozták, sózták. Isteni eledel volt a mi szemünkben a jó olajos lángos. (Nagy Rozália karácsondi parasztasszony élettörténetébõl)
b) ________________________________________________________________ Élt egyszer egy híres mérnök, egy nagy feltaláló, aki éjjel-nappal boszorkányos szerkezeteken törte a fejét. Sok csudálatos gépet szerkesztett már. Egyszer aztán elhatározta, hogy szép és okos, értelmes lényeket fog alkotni vízbõl. Kiválasztott egy Naptól távol esõ bolygót, befagyott óceánjából jégtömböket hasított, és kifaragta belõlük a krionidákat. Azért hívták õket így, mert nem élhettek másként, mint naptalan sötétségben, csikorgó fagyban. A krionidák hamarosan jégvárosokat emeltek maguknak. Magas, átlátszó kelyhekbe gyûjtötték az északi fényt, azzal világították meg a jégpalotáikat, hiszen mindenfajta hõtõl elpusztultak volna. (Stanislaw Lem)
15
c) _____________________________________ Igen, a vonatról is láttuk már a tengert, de itt most szembetalálkoztunk vele, és elnéztük, ahogyan elterpeszkedik lustán, álmosan, csak itt-ott hányva habos hullámait. Csakugyan kék volt, csodálatosan kék, és az ég fölötte ezt a kékséget még hatalmasabban tükrözte vissza. Vitorlások ringatóztak a közelben, a távolban, egyik-másik olyan távol, hogy már csak egy fehér, mozdulatlan pontnak látszott. A tenger elõtt hatalmas, csillogó, szikrázó homok terült el, amelyet a napsugár úgy felhevített, hogy mezítláb nem is bírtuk másként, csak bakkecske módra ugrándozva. (Goda Gábor)
d) ________________________________________________________________ Egy újsághír így tudósított az elsõ villanyfényes bálról: Hat órakor felvillantak a Vigadó bejárata fölött a villanylámpák fényei, nappali világítást terjesztve körös-körül. A tereket és az utcákat ellepte a kíváncsi közönség hullámzó tömege. Az elõcsarnok is villanyfényben úszott, és tündéri látvány tárult elénk a lépcsõházban. Négy villanylámpa terjesztett vakító fényt, a folyosókat külön villanylámpa világította meg, a nagyteremben 4-4, a kicsiben 2-2, és a cukrászdában szintén két villanylámpa és sok csillár ragyogott. (Makoldi Mihályné) 4.
a) Melyik mese jut eszedbe az alábbi mondatokról? Írd a vonalra a mese címét!
Ki evett az én tányérkámból? _______________________________________ Nagymama, miért olyan nagy a szád? ________________________________ Forró vizet a kopaszra! ___________________________________________ b) Adj fel hasonló kérdést a társaidnak! _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ _______________________________________________________________
16
5.
Keress címeket az olvasókönyvedbôl a megadott szempontok alapján! A cím azonos a témával: ____________________________________________ A cím utal a témára: Melyiket a kilenc közül? ___________________________ A cím elárulja a fôhôs, tárgy, állat stb. nevét: ___________________________ A címben a fôszereplô beszélôneve áll: ________________________________ A címbôl megismerjük a helyszínt: ___________________________________ A címbôl megtudjuk a történet idejét: _____________________ A cím meseszerû: _____________________________________ A cím nem szó szerint értendô (jelképes): Az aranyparázs A cím megmutatja, kinek szánta az író a mûvet: Arany Lacinak A cím megjelöli a mûfajt: Himnusz
6.
Fogalmazz találó címeket a képhez! A cím legyen egyetlen szó: _____________________________________ több szóból álló: _____________________________________ ___________________________________________________ kérdés: __________________________________________ óhaj: __________________________________________ felszólítás: __________________________________________ Mondd el, mit tudsz a címek helyesírásáról!
7.
Az alábbi betûsorban címeket rejtettünk el. Ha megtaláltad, írd le õket helyesen! rifakétlottiuksptéliberekzivlávuktuzpéjjelatiszánbckimicimackókuckójartbambiük ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________
17
8.
a) Melyik mesét ismered fel az alábbi bevezetés alapján?
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, az Üveghegyen innen élt egyszer egy király. Volt neki három fia. b) Miért nehéz a választás? ____________________________________________ __________________________________________________________________ c) Fogalmazd meg szóban a mese tárgyalását! Használd az alábbi, mesére jellemzô szavakat, kifejezéseket!
felkerekedett; hét nap, hét éjjel; kacsalábon forgó kastély; a legkisebb legény; aranyhajú királylány; vasorrú bába; kirázta a lelket belôle; megszabadult a varázslattól d) Írj befejezést a meséhez! ___________________________________________ ___________________________________________ ___________________________________________ _________________________________________________________________ e) Az alábbi szavak felhasználásával négy mesebefejezést alkothatsz. Írd le õket helyesen! Folytasd önállóan is a meséhez illõ befejezések gyûjtését!
aki, boldogan, vége, haltak, fuss, nem, itt, a, utána, el, holnap, ha, hiszi, legyenek, a, élnek, meg, ti, nem, járjon, véle, vendégeitek ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ 18
9.
10.
Olvasd el az alábbi szöveget! Melyik része ez a fogalmazásnak? Írd meg önállóan a bevezetést és a befejezést! Adj címet is az így elkészült munkának! ____________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
Egyszer ez a varga elhatározta, hogy megajándékozza igazságos királyát. Egy pár csizmával Budára ment. Ott két ôr is útját állta a palota kapuinál. Mindkettô kapzsi volt. Csak a várható jutalom reményében engedték be a szegény mestert. Végre a király elé került. Ott elôadta, milyen ügyben járatos. Mátyásra éppen ráillettek a lábbelik. A leleményes varga ötven botütést kért értük. S mivel a király megértette és kedvelte a tréfát, „jutalomként” huszonötöt veretett mindkét ajtónállóra. _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ a) Fogalmazd meg, és írd is le, hogy mi lehetett a képen látható esemény elôzménye és következménye! ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ ______________________________ b) Gyûjts a tûzzel kapcsolatos kifejezéseket! a gyufa lobbant, lángra gyújt, gyorsan terjed, ___________________________ ________________________________________________________________ c) Mutasd be, hogyan kérnél segítséget telefonon! A hangod fejezze ki a veszély miatti félelmet és aggódást!
11.
Fogalmazz a tûzrôl egy mesés és egy valóságos történetet! A bevezetésbe az elôzmény, a befejezésbe a következmény kerüljön! Az egyik történetedet írd is le!
19
12.
Mi lehet a következménye az alábbi eseményeknek? Fogalmazd meg, és írd is le röviden! a) Gergô matematikaórán arról ábrándozik, hogy ûrhajós lesz. Közben a feladatlapja üres marad. Csengetéskor a tanító néni beszedi a dolgozatokat. _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ b) Emese palacsintát süt. Egy kanál tésztát csurgat a serpenyôbe. Ekkor megszólal a telefon, és ô elkezd csevegni a barátnôjével. ______________________________________________ _________________________________________________________________ c) Cirmi észrevesz az udvaron egy rigót. Óvatosan odalopakodik a közelébe. Ekkor megjelenik Cézár, a kutya. ____________________________________ _______________________________________________________________
13.
Olvasd el az alábbi eseményeket! Fogalmazd meg, és írd is le, vajon mi lehetett az elôzményük! a) _________________________________________________ _________________________________________________ _________________________________________________
Délután eleredt az esô. Karcsi csuromvizesen ért haza a kirándulásról. b) _________________________________________________ _________________________________________________ Andris megnyerte a városi matematikaversenyt. Az osztály nagyon örült a szép sikernek. c) ___________________________________________________ ___________________________________________________ ___________________________________________________ Villámgyorsan felöltözött, és rohant az iskolába. Szerencsére becsöngetésre éppen odaért. 20
14.
Nézd meg a képet! Rajzold le az elôzményt és a következményt, majd meséld el, hogy mi történhetett! Találj ki többféle befejezést, egyet írj le a füzetedbe!
15.
Olvasd el az alábbi mondatokat! Számozással állítsd idôrendbe az ismert mese eseményeit!
A bíró azt javasolja, hogy költsék ki éppúgy, mint ahogy a kotlóstyúk a tojásokat. Bevitte a tököt a faluházára. A szomszéd faluban rebesgetni kezdték, hogy a rátóti kupaktanácsra rázápult a csikótojás. A csôsz egy úritököt talált a mezôn. A záptojást felvitték egy hegyre, és a szomszéd falu felé gurították. Az elöljárók hosszas tanakodás után megállapították, hogy csakis csikótojás lehet. 16.
Képzeld magad A rátóti csikótojás c. népmese szereplôinek a helyébe! Mondd el úgy a történetet! Gondolkozz azon, kihez szól a mesélô!
– A csôsz nevében (Egyszer, amint a határban jártam...) – A bíró nevében (Egyik nap éppen elöljárósági gyûlés volt...) – Az egyik falusi nevében (A minap kidobolták...) – A szomszéd falu egyik lakójának nevében (Jót nevettünk, amikor hírét vettük...) – Az egyik elöljáró nevében (Együtt ült a kupaktanács, amikor...) 21
17.
a) Nézd meg a rajzot, és olvasd el Csoóri Sándor versét! Mindkettô az ôskorba kalauzol. Képzeld el, hogy te vagy az egyik „ôsgyerek”! b) Meséld el idôrendben, hogyan jutottál „vacsorához”!
Ôsember és ôsgyerek
Ôsember és ôsgyereke amikor még vadász volt, ki-kijárt az ôserdôbe, s naphosszat csak vadászott.
Ôsember és ôsgyereke ha pontosan célzott, minden este hazavitt és megsütött és meg is evett egy-két rinocéroszt.
c) Részletezd párbeszédes formában a vad elejtése elôtt történteket! Pl.: – Ott mozog! – mutatott az egyik vadász a völgy mélyére. ________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
22
18.
a) Kinôtted a cipôdet. Még egy kis ideig tudnál benne járni, de mindenképpen újat szeretnél. Mondd el, milyen módon próbálod rávenni anyukádat a cipôvásárlásra!
– De anyu, a régi már annyira szorít!... Folytasd! b) Olvasd el az alábbi hiányos párbeszédet! Írd a szöveg fölé, hol játszódik a történet! ______________________________________ – ______________________________________________________
– Tessék, próbáld fel! – Azt hiszem, ez pontosan jó lesz, édesanyám! – mondta Zsuzsa. – Én egy kicsit szorosnak látom – aggódott az anyuka –, ha vastagabb zoknit húzol, nem megy fel, szûk lesz. – ___________________________________________________ – Ez is nagyon tetszik. – Próbáld fel, Zsuzsa! _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ c) Egészítsd ki a párbeszédet! Alkalmazd, amit a párbeszéd helyesírásáról tanultál! 19.
Az alábbi szövegbôl könnyen alakíthatsz párbeszédet. Próbálkozz meg vele!
Az úgy volt, hogy hétfôn találkoztam a régi tornatanárunkkal, Bandi bácsival, aki kérdezte, hogy mi újság, mire elmondtam neki, hogy mi újság. No, és hogy megy a foci, kérdezte Bandi bácsi, mire mondtam, hogy nekem sehogy, mert én helyette Bunderral sakkozom, de már unom, mert mindig elmagyarázza, hogy mikor mit kell lépnem. És miért nem focizol, kérdezte Bandi bácsi.
23
20.
Pista, a városi fiú meglátogatta faluban élõ barátját. Fogalmazd meg, mit kérdezhetett a városi fiú, s milyen választ kaphatott!
Pista: Nem Ne m harap a kisborjú? kisborjú ? Jóska: __________________________________ _________________ ___________________________________ _________________________ _______ Pista: ___________________________________ __________________ ___________________________________ _________________________ _______ Jóska: __________________________________ _________________ ___________________________________ _________________________ _______ Pista: ___________________________________ __________________ ___________________________________ _________________________ _______ Jóska: ___________________________________________________________ 21.
Olvasd el az alábbi szöveget! Melyik mesére ismersz?
Egyszer a burkus burku s király meglátogatta Mátyás királyt, kirá lyt, aki eldicsekedett azzal, hogy ho gy van neki egy aranyszõrû báránya és egy olyan juhásza, aki sohasem hazudik. A burkus király kételkedett ebben, s megígérte, olyan helyzetbe hozza a juhászt, hogy kénytelen lesz hazudni. Mátyás annyira bízott a juhászban, hogy fogadást ajánlott. Fele országát ígérte oda, ha elveszíti a fogadást. a) Szerkessz a szöveg alapján párbeszédet! A szereplôk: a burkus király és Mátyás király – _________________ __________________________ __________________ __________________ ___________________ ___________________ _________ – _________________ __________________________ __________________ __________________ ___________________ ___________________ _________ – _________________ __________________________ __________________ __________________ ___________________ ___________________ _________ – _________________ __________________________ __________________ __________________ ___________________ ___________________ _________ 22.
24
Folytass képzeletbeli telefonbeszélgetést telefonbeszélgetést egy mesehôssel! mesehôssel! Mit kérdeznél tôle? Vajon mit válaszolna neked? Írd le az elképzelt párbeszédet! párbeszédet! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ ______________________________________________ _______________________________________ _______________________________________ _______________________________________ _______________________________________ _______________________________________ _______________________________________
23.
a) Mi a hibája az alábbi szövegnek?
Ôsz van. A fákon már csak néhány levél van. Egyre hûvösebb van. Az emberek meleg ruhákban vannak. A fecskék és a gólyák azóta Afrikában vannak.
24.
b) Tedd hangulatosabbá, érdekesebbé a szöveget a hiba kiküszöbölésével! ________________________________________________ ________________________________________________ ________________________________________________ _______________________________ _____________________________ _______________________________________________ _______________________________________________ _______________________________________________ _______________________________________________ _______________________________________________ A következô fogalmazásban fogalmazásban „eltévedtek” a melléknevek. Írd le helyesen a kijavított szöveget!
A mentesítô talajt nagy megmunkálni. A felázott gépek ilyenkor megsüllyednek a nehéz talajban. Gyakran sáros traktorokra van szükség. Csíraképes akarat kell ahhoz, hogy az erôs magvak a földbe kerülhessenek. Helyesen: ________________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ 25.
A mesemondó összezavarodott. Mondd el a történetet helyesen!
... Találkozott a nyúl, a ragadozók királya a rágcsáló oroszlánnal. Sörényét rázva odakutyagolt a szúnyog is. Vitáztak. Egyszerre az oroszlán zümmögött egy hatalmasat, erre a szúnyog sem mert tovább bömbölni, a nyúl pedig ijedten fogta be apró fülét. fül ét. Fényes nappal történt, tehát jól láthatta mindezt a bagoly. Úszott azonnal jelentést csiripelni a madarak királyának, a hatalmas cinkének. 25
26.
a) Figyeld meg az alábbi képsort! Meséld el a történetet a képek alapján!
__________________ __________________ __________________ __________________ __________________ __________________
__________________ __________________ __________________ __________________ __________________ __________________
__________________ __________________ __________________ __________________ __________________ __________________
b) Gyûjts igéket a fenti képek alapján! Írd is le ôket! c) Írj önállóan elbeszélô fogalmazást a fenti képsorról! d) Olvasd el az elkészült fogalmazást, és ellenôrizd a munkafüzet 87. oldalán található szempontok alapján! 27.
Készíts önálló elbeszélô fogalmazást! Ahol a tartalom megengedi, használj változatos mondatfajtákat, és alkalmazz párbeszédet! párbeszédet! Választhatsz az alábbi címek közül is:
Hegyi túra Nyári utazás uta zás Megtanultam úszni úsz ni Két hét a nagyiéknál nagyiékná l Túracipôben Egy emlékezetes emlékezet es nap Tengerparti nyaralás Szüret a nagyszüleimnél Kertészkedünk Almaszedés 26
A vázlat 1.
a) Az alábbiakban ismert olvasmányok vázlatait írtuk le. Olvasd el ôket! Írd az olvasmányok olvasmányok címét a vázlatok fölötti vonalra! A) _____________________________ 1. A két király fogadást kötött. 2. A juhászt nem lehetett kincsekkel ki ncsekkel megvesztegetni. megvesz tegetni. 3. A burkus király királ y lánya a kezét ajánlotta a bárányért. 4. A juhász próbára prób ára tette önmagát. 5. Az igazmondás elnyerte eln yerte méltó jutalmát.
B) _____________________________ 1. Mit talált a csôsz a mezôn? 2. Hogyan döntött a kupaktanács? 3. Kik akarták kikölteni ki költeni a csikótojást? 4. Mit tettek a rátótiak a megzápult tojással? tojás sal? C) _____________________________ 1. A szegény iskola. 2. Az új tanuló. 3. Matyi, a legjobb diák. 4. A hirtelen változás. vált ozás. 5. Matyit hazaküldik. 6. Kiderül az igazság.
b) Fogalmazd meg, mit mutat meg a vázlat! Mit tudsz meg az egyes vázlatpontokból? c) Hasonlítsd össze az a) feladatrész vázlatait! Fogalmazd meg, milyen formai különbségeket veszel észre!
A jó vázlat rövid, találóan fejezi ki az egyes részek tartalmát. A vázlatpontok jelzik, hogy egy-egy rész mirõl szól. 27
2.
Olvasd el az alábbi tanulói fogalmazást! Készíts hozzá vázlatot! A talált kedvenc
Pista bácsi, az öreg vadász és bozontos kutyája, Betyár egy mozdulatlan ôzikét találtak a hóban. A vadász így szólt: – Nézd csak, Betyár! Mit gondolsz, hogy került ide ez a szegény pára? Mivel a kutya nem tudott beszélni, a válasz helyett erélyes farkcsóválással jelezte, hogy mit sem tud az ôzrôl. – No, jól van! Ha nem tudsz róla semmit, hazavisszük melegedni szegényt – azzal fölkarolta a gidát, és elmentek. Otthon a vadász felesége ijedten fogadta férjurát: – Jaj, lelkem, hol járt ilyen sokáig? Már úgy aggódtam maga miatt. – Jól van, Irma! Hanem most aztán jól fûtsd be a szobát, mert egy szegény ôzgidát hoztam! Ott feküdt a hóban mozdulatlanul, hát gondoltam, hazahozom. Irma néni rögtön abbahagyta a szemrehányást, és mindjárt az ôz körül forgott minden gondolata. Azonnal kész lett a teendôkkel, és meg is etette az ôzgidát. Telt-múlt az idô, és a kisgidából felnôtt lett. Egy nap így szólt az öreg vadász: – No, Irma, azt hiszem, hamarosan meg kell válnunk a kis „bestiától”. – Jaj, Pista, miért? Nem tagadhatjuk ugyanis, hogy Irma néninek nagyon a szívéhez nôtt a kis ôzike. Még sokáig folyt a vita az állat sorsáról, de végül is az öreg vadász meggyôzte feleségét. Egy tavaszi napon Pista bácsi végigvezette a kis falun az ôzet. Az erdôhöz érve megálltak. Az öreg vadász könnyezve bár, de beengedte a riadt kis állatot az erdôbe. Az ôz egy ideig még ott ugrándozott körülöttük, majd eltûnt a sûrûben. Ki tudja, kedvencük talán most indul el élete igazi útjára... (Hernádi Krisztina)
____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ______________________________________________ ______________________________________ _____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ ____________________________________ 28
Ha fogalmazást írsz, gondolataidat, a fogalmazás anyagát rendezned kell. Ebben a munkában segít a vázlatkészítés. a) Mondd el az alábbi vázlat segítségével, hogyan utaztál a vonaton! Adj címet a történetnek!
3.
Bevezetés: Elôkészületek. Tárgyalás: Az állomáson. A vonaton. Befejezés: Megérkeztünk. b) Játszd el társaiddal a jegyváltást! c) Írd le a kalauz bácsival folytatott párbeszédet! ____________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ d) Írd le az egész történetet! Próbáld beleilleszteni fogalmazásodba az elôzô párbeszédet! 4.
a) Írj önállóan vázlatot az alábbi témák egyikéhez! Témák: Állatkertben Kisbaba született Találkoztam egy robottal Pudingot fôztem
b) Írd meg a fogalmazást az elkészített vázlat alapján!
29
A tárgyalás tagolása 1.
Bizonyára észrevetted már, hogy a könyvekben található rövidebb-hosszabb történeteket nemcsak három részre (bevezetés, tárgyalás, befejezés) tagolják az írók. A tárgyalás is több bekezdésre bontható.
a) Az alábbi részleteket ismert mesék tárgyalásából írtuk ki. Olvasd el ôket!
No, a királyfi a levegôbe dobta a varjútollat. Jöttek a varjak seregestül, fölvitték egy magas hegy tetejére. De a királylány egyenesen odament, meg is találta, ki is nevette a királyfit. Másnap tóba dobta a pikkelyt. A partra úszott egy hatalmas hal, annak a hasába bújt a királyfi. De jött ám a királylány, merítôhálóval kifogta a halat meg a királyfit, és még ki is nevette. Harmadnap szélnek eresztette a két hajszálat. Jött az öregember, megcirógatta a királyfit, az nyomban tulipánná változott, és az öregember a kalapja mellé tûzte. Hazament, megtanakodta a feleségével a dolgot, aztán minden vagyonukat pénzzé tették, és macskákat vettek rajta. A palota kapujában ôket is megállították a katonák, de végül mégiscsak beengedték. Amikor a király elé kerültek, meg sem mondták, mi járatban vannak, gyorsan kioldozták a zsákokat, és kiengedték belôlük a kiéhezett, dühös macskákat. Azok meg neki a királynak. Harapták, karmolták, ahol érték. A testôrök alig tudták kikergetni, agyonverni a sok megdühödött macskát. Fogják az asszonyok a teli vedret, és elindulnak. Az öregember követi ôket. Három fiú vidáman szalad velük szembe. Egyik bukfencezik, cigánykereket hány, nagyon tetszik az asszonyoknak. A másik úgy dalol, mint a csalogány, hallgatják is az asszonyok. A harmadik az anyjához fut, fogja a két nehéz vedret és viszi. 30
Lassan, óvatosan magára vette nagyapó kabátját, aztán felhúzta cipôjét, és hogy sikere legyen, a görbe botot is a kezébe vette. Nekiszaladt a repülésnek, de ekkor jött csak a váratlan fordulat! Ahelyett, hogy felrepült volna, megbotlott a nagy cipôkben, és úgy elvágódott, hogy még a tenyerét is odacsapta a padlóhoz. A kalap ropogva gurult el a szobában. A bot nagyot csattant a padlón, és a cipôk is leestek a lábáról. b) Vizsgáld meg, mi az oka annak, hogy új bekezdésben folytatódik a szöveg! Válaszd ki az alábbiak közül a megfelelô kifejezést, és írd a számát az idézet melletti keretbe!
1. Megváltozik a helyszín. 2. Más szereplô is a színre lép. 3. Az eseményben fordulat következik be. 4. Az idô múlását érzékelteti. 2.
A következô regényrészletet tagolás nélkül írtuk le. Válaszd szét az új bekezdés jelével (L) az egy-egy helyszínhez tartozó mondatokat!
A gyerek a szoba sarkában állt büntetésbôl. A díványon a Nénike aludt. Egyszer csak Kavics telefonálása ébresztette fel. Neheztelt is a fiúra. Aztán kimentek a konyhába. A Nénike uzsonnához készülôdött. Jókedvûen, körülményesen dolgozott. Már el is felejtette a haragot. Mustáros kenyeret készített Kavicsnak. Ekkor az udvarról felhallatszott a gyerekek lármája. Kavics kenyerestôl, labdástól szaladt hozzájuk. Az öt fiú futballozni kezdett az udvar közepén. Csak az este vetett véget játékuknak. Írd le egy-egy szóval a helyszínek nevét! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ 3.
Keress az olvasókönyv eddig tanult meséi közül olyanokat, amelyeknek a tárgyalása több eseményt tartalmaz! Sorold fel a címüket! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
31
4.
a) Írd a képsor alá, milyen helyszíneken és mikor játszódnak az ábrázolt események!
________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ b) Figyeld meg az alábbi képsort! Nevezd meg a szereplôket és az esemény helyszíneit!
________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ ________________ c) Írj elbeszélést a fenti képsorok felhasználásával úgy, hogy a tárgyalást is több bekezdésre tagolod! Választhatsz az alábbi címek közül!
Eltévedtem Egy napom az iskolában Egyedül utaztam
Az elbeszélés tárgyalását általában akkor tagoljuk, ha fordulat következik be az eseményekben, ha megváltozik a helyszín, ha más szereplõ lép színre, ha az idõ múlását érzékeltetjük. A tárgyalás részeit új bekezdéssel jelölhetjük. 32
5.
a) Az alábbi képsor és a megadott igék egy számháború eseményeit idézik fel. Válaszd ki a képekhez tartozó igéket, és írd ôket a megfelelô rajz alá!
szétosztották, leolvasta, megkezdôdött, gyôztek, elhatározták, mentek, örültek, elbújtak, megszerezték, elindultak, lopakodtak
______________________ ______________________ ______________________ ______________________
______________________ ______________________ ______________________ ______________________
______________________ ______________________ ______________________ ______________________
b) Fogalmazd meg a képsor és az igék segítségével a számháború eseményeit! Tagold a tárgyalást az események változásának megfelelôen! 6.
Bontsd álló egyenesekkel bekezdésekre a tagolatlan szöveget! A párbeszédes részeket írd le a szöveg alá!
Elhatároztuk, hogy kerékpártúrára megyünk. Én elhívtam aput is. Szombaton 8-kor gyülekeztünk. Mindenkinek jó a jármûve? Igen! – harsogtuk valamennyien. Majdnem egy órán át tekertünk, mire egy erdei tisztásra értünk. Elô a bográcsokat! A lányok hámozzák a burgonyát, a hagymát, ti, fiúk, a tûzfelelôsök vagytok! Sok-sok száraz gally gyûlt össze. Hamarosan remek illatok terjengtek. Asztalhoz! – szólt a parancs. Otthon a legfinomabb étel sem ízlett ennyire, mint most ez. Utána gondosan eloltottuk a tüzet, és egy kis játszás után visszakerekeztünk. Úgy döntöttünk, hogy nemsokára megismételjük ezt a kirándulást. _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ 33
MI ÚJSÁG? 1.
a) Írd le, hogy milyen újságokat ismersz! ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ ____________________________________________ b) Hogyan juthatsz hozzájuk? A megfelelô választ húzd alá!
megveszem, postás hozza, kölcsönkérem, cserélem, könyvtárban keresem c) Iskolaújságotok címe: ____________________________________________ d) Kedvenc újságod címe: ____________________________________________ Kiadója: ________________________________________________________ e) Tudod-e, kik dolgoznak a szerkesztôségben? ___________________________ _______________________________________________________________ 2.
Keresd meg a lexikonban az újság, a napilap, a hetilap és a folyóirat címszót!
3.
a) Olvasd el az alábbi híreket!
A KÖRTEMUZSIKA DÍJ ÁTADÁSA ELMARAD
A DVENTI KÉZMÛVES SOKADALOM ÉS VÁSÁR A M ILLENÁRISON
Betegség miatt sajnálatos módon elmarad a díjátadás 2003. december 19-én, 17 órától a központi Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár gyermekkönyvtárában. Eddig 837 szavazat érkezett, a január közepéig érkezõ szavazatokat még elfogadjuk. Várhatóan január végén adjuk át a díjat. A Csodaceruza szerkesztõinek célja, hogy a gyermekekkel közösen megalapítsák a Körtemuzsika díjat. A díjat minden évben az a könyv kapja, amelyre a legtöbb gyermek szavazata érkezik.
November 29-tõl december 21-ig minden hétvégén 10—20 óráig a Fogadóban és a Parkban A karácsonyi várakozás idõszakában, a hétvégi programokhoz kapcsolódóan népi- és iparmûvészek mutatják be mesterségeik fortélyait, az Ördögszekér szervezésében. A nyitott mûhelyekben mesteremberek kínálják portékáikat: fazekas, porcelánfestõ, nemez- és textiljáték-készítõ, szövõ, hímzõ, ruhakészítõ, hangszerkészítõ, kosárfonó, mézeskalácsos, kürtõs-kalácsos, fafaragó, gyékényfonó, gyertyás, fajáték-készítõ, üvegfestõ, bõrdíszmûves.
(Csodaceruza, 2003.)
(Csodaceruza, 2003.)
b) Húzd alá a hírekben a következô adatokat: helyszín, idôpont, esemény, szereplôk! 4.
34
Keress az újságokban érdekes híreket! Olvasd fel társaidnak az egyik hírt, vagy meséld el röviden!
5.
Figyeld meg Tamkó Sirató Károly versbe foglalt híranyagát! Rajzold le a különös esetet! Örömhír Íme a hír az örömhír kikeltek a gulipánok ugyanúgy a tulipánok tojásból a gulipánok hagymából a tulipánok csipognak a gulipánok pompáznak a tulipánok
6.
Mi hiányzik az alábbi hírekbôl? Húzd alá a megfelelô választ a hír után zárójelben felsorolt tények közül! a) A múzeumi világnapon Veszélyben a csend világa! címmel gyermekrajzkiállítás látható. (hely, idô, esemény, szereplô) b) Halfogó versenyt rendeznek. A verseny gyôztesei értékes díjakat kapnak. (hely, idô, esemény, szereplô) Pótold a hiányzó részeket!
7.
8.
Egészítsd ki az alábbi hírt! A(z) ____________________________ futballpályán ___________________ ________________________ nagyszabású ____________________________ _______________ rendeztünk. A(z) __________________________________ ____________________ nagy tetszést arattak botgyakorlataikkal. Állíts össze hírt az osztályban vagy az iskolában történt eseményekrôl! _______________________________________________________ ________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
A hír valakirõl vagy valamirõl szerzett értesülés rövid, tömör közlése, a helyszín, az idõpont, az esemény és a szereplõ(k) megjelölésével. 35
A LEÍRÓ FOGALMAZÁS 1.
a)Olvasd el az alábbi szövegeket! Fogalmazd meg, miben hasonlítanak és miben különböznek!
Kele ezen a reggelen is kivezette a récéket a rétre, és lustán álldogált, bár a begye még üres volt. Felnézett az égre, lenézett a patak elszíntelenedett vizébe. A gólya összekapkodott pár darabot a nagyhangú dalnokokból, aztán felrúgta magát a levegôbe, és lassan-lassan felkapaszkodott olyan magasra, ahol már ura volt a szélnek, a végtelen láthatárnak. Nézte az alatta összefolyt rétet. Hóna alját kellemesen hûsítette a magasság levegôje. Nem is szállt le, amíg csak újra meg nem éhezett. (Fekete István)
____________________________________________________
A gólyák termetes madarak, de csôrük, nyakuk és lábuk hossza miatt elég karcsúak. Fekete-fehér tollruhájukban méltóságteljesen lépkednek a zsákmány után, amely mindenféle apró gerinces és ízeltlábú állat. Szárnyaik hosszúak, szélesek, ezért képes a gólya kitartó távrepülésre és játékos vitorlázásra. Márciusban a tavasz hírnökeként érkeznek, s augusztus végén vonulnak el. Gallyakból épült fészkébe a tojó 3-4 fehér tojást tojik. A fiókák nevelésében hûségesen osztozik mindkét szülô. ___________________________________ Hasonlóság: _______________________________________________________ _________________________________________________________________ Különbség: ________________________________________________________ _________________________________________________________________ b) Húzd alá az a) feladatrész szövegeiben az igéket! Melyik részlet tartalmaz több igét? Vajon miért? c) Nevezd meg a két részlet mûfaját! Írd a szöveg alatti vonalra, hogy melyik a leírás, melyik az elbeszélés! 36
2.
Negyedik osztályban új mûfajjal, a leírással ismerkedhetsz meg. a) Olvasd el az alábbi leíró részleteket! Figyeld meg, hogy mit mutatnak be ezek a szövegek! Válaszd ki és írd alájuk az alábbi szavak közül a megfelelôt!
tárgy, táj, növény, állat, személy A Duna közepén valóságos kis paradicsomkert a budapestiek legkedvesebb pihenôhelye, a Margitsziget. Nevét IV. Béla királyunk leányáról kapta. Terebélyes öreg fák, nagy pázsitmezôk, rózsaligetek és sziklakertek között kígyóznak árnyas sétaútjai. (Antalffy Gyula)
A hosszú farkú kakas csak úgy csillog-villog, egyik tolla szebb, mint a másik. A fácántyúk nem ilyen tarkán színezett, tollazata egyszerû barna, de neki éppen erre van szüksége. Amikor a földön, a gaz között készült fészkében tojásait költi, úgy beleolvad a környezetbe, hogy senki sem veszi észre. (Schmidt Egon)
Édesapám állt az ágyam mellett. Kezében a sarkantyús csizma, de milyen csizma! Orra csukaorrú, sarka magas sarkú, hát még a sarkantyúja! Csillogott-villogott a napsugárban, hogy káprázott bele a szemem. (Móra Ferenc)
A fekete bodza mindenhol elterjedt cserje vagy néha fa. Virágzata az ágak végén álló, szétterült, dús virágzatú bogernyô. A virágok aprók, sárgásfehérek, jellemzô, kellemes illatúak; május–júniusban nyílnak. (Rápóty–Romváry)
Kis gömbölyû öreg volt ez a bûbájos Küsmödi, fehér hosszú szakálla leért a derekáig, télen-nyáron ködmönben járt és báránybôr sapkában, ami alól azonban a fülei mindig kimaradtak. Szép nagy szélfogó fülei voltak, mint a túri kancsónak, tömpe kis orra és olyan szemöldökei, mintha tévedésbôl a homlokán nôtt volna ki a bajusza. (Móra Ferenc)
b) Húzd alá a fenti szövegekben azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek segítségével az író bemutatja, leírja az élô és élettelen dolgokat! 37
A leírás lehet tárgyak, növények, állatok, személyek és tájak bemutatása, jellemzõ ismertetõjegyeik, tulajdonságaik alapján. 3.
Olvasd el az alábbi idézeteket, amelyeket Fekete István Kele címû mûvébôl írtunk ki! Melyik érzékszerve segítette az írót a leírások elkészítésében? Írd az érzékszerv nevét az idézet alatti vonalra! Csendet rakott a hó a tájra, nagy, fehér csendet, és ennek a csendnek hátán pengve táncolt a szánkók csengôinek gyöngyözô kacagása. __________________________________ A patak-, a nád-, a sás- és a mocsárszag eltûnt, de bôségesen ömlött a kukorica édeskés illata, a diófák fanyar lehelete, a szalmakazal késôi nyárszaga és a távoli szôlôk szélhordta, mámorító párája. __________________________________ Sötét az erdô. Kivirágzott végtelen, derengô, kék bolthajtása az égnek. Felhô sincs, a Fiastyúk maga köré gyûjtötte már csibéit. Sötétbe borult már az udvar is. __________________________________
4.
a) Ismered a kitalálós játékot (barkochbát)? A feltett kérdésekre csak igennel vagy nemmel, esetleg is-is válasszal szabad felelni.
A játék leírása Egyvalaki az osztályból valakire vagy valamire gondol. Persze olyanra, akirôl, amirôl sok és pontos ismerettel rendelkezik. A többiek kérdéseket tesznek fel neki, s ô csupán igent, nemet, is-ist válaszolhat. (Amit megtudtatok már, arra újra ne kérdezzetek! Figyeljetek nagyon oda a válaszokra!) Próbajáték Kérdések: Válaszok: – Tárgy? – Nem. – Személy? – Igen. – Nô? – Nem. – A XIX. században élt? – Igen. – Ô volt a legnagyobb magyar? – Nem. Tehát mit tudunk eddig? Azt, hogy valamelyik az 1800-as években élt híres férfiról van szó. Néha ti is összegezzétek a már meglévô ismereteiteket! – Az egyik legnagyobb költônk volt? – Igen. – Bem seregében szolgált? – Igen. – Akkor a válasz: Petôfi Sándor. b) Barkochbázz te is társaiddal!
38
Bemutatjuk a tárgyakat 1.
Olvasd el az alábbi leírásokat! Vajon mit mutatnak be? Ha kitaláltad, rajzold le ôket!
Mûbôrbôl készült, akár háton is hordható. Sok holmi elfér benne. Kék színe miatt különösen kedvelem. Könnyû. Azért is igyekszem óvni, mert nem volt olcsó. Csillog-villog az aranytól, középen a Megváltó képét, körben pedig az apostolokét mutatja. A Megváltó feje fölött a nap, a hold és a csillagok képe ragyog, mellette két élõ fa áll. Két üvegedénybôl áll, melyek közt vékony átfolyónyílás van. A felsôben levô finom homok a nyíláson át „lepereg” az alsóba. 2.
a) Melyik tárgy leírásához használhatod a megadott szavakat? Jelöld összekötéssel!
pöttyös hosszú puha pattogó gyapjú sárga csíkos
gömbölyû kemény meleg mûanyag kötött rugalmas piros
b) Írj néhány mondatos leírást az egyik tárgyról a kiválasztott szavak felhasználásával! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
39
3.
Készíts játékos leírást osztályod egy-egy tárgyáról, de csak mellékneveket használj! Pl.: fontos, hasznos, fekete vagy zöld, vonalas, négyzetrácsos, krétás = a tábla _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
4.
Olvasd el az alábbi szöveget! Készítsd el a vázlatát! A csodálatos radírgumi
Kaptam apukámtól egy radírgumit. Ha ceruzával írok valamit, és el akarom tüntetni, csak jól meg kell vele dörzsölni, és volt írás, nincs írás. Mint a varázslatban. Csak nagyon kell vele vigyázni, nem szabad túl sokat radírozni vele, mert kilyukad az irka. De én olyan csodálatos radírt szeretnék, amivel nemcsak azt lehet kiradírozni, amit leírtam, hanem azt is, amit kimondtam. Mert ha volna egy ilyen radírom, akkor kiradíroznám azt, hogy a Ferinek azt mondtam, hogy „te utálatos hülye”. Meg: „te irigy kutya”. És azt is kiradíroznám, hogy „nem fogok játszani veled, és add vissza a focimat.” De az ilyen csodálatos radírgumival se szabad nagyon sokat radírozni, nehogy kilyukadjon a barátság. (Fehér Klára)
a) Bevezetés: ______________________________________________________ Tárgyalás: ______________________________________________________ Befejezés:_______________________________________________________ b) Figyeld meg a radírgumidat! Mutasd be a következõ szempontok alapján: alakja, színe, mérete, anyaga! Mire használod? _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ _______________________________________________________________ c) Melyik leírás tetszik jobban? Miért?
40
5.
Mutasd be a legkedvesebb játékodat (pl. egy babát, autót, kabalatárgyat)! a) A leíráshoz gyûjts adatokat az alábbi szempontok szerint!
alakja: _______________________________________________ mérete: ________________________________________________ színe: _________________________________________________________ anyaga: _________________________________________________________ részei: __________________________________________________________ sajátos ismertetôjegyei: ____________________________________________ Miért kedves neked? _______________________________________________ ________________________________________________________________ b) Készítsd el a leíró fogalmazást a gyûjtött adatok felhasználásával!
____________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ 6.
„Szólaltasd meg” a tárgyakat! Mutatkozzanak be részletesen! (Dicsekedhetnek, panaszkodhatnak ...)
Az ellenôrzõ Egy fél pár kesztyû Az árva fogkefe A csoki
A kispárna A szánkó A mesekönyv A kilyukadt labda 41
Kedvenceink, az állatok 1.
a) Olvasd el Rónay György versét! Mi a véleményed? Mondd, szereted az állatokat?
Mondd, szereted az állatokat? A kutyát, macskát, csacsit, lovat s a madarakat: a verebeket, rigót, galambot, pintyeket, akik a Földön veled élnek, s bundájuk, tolluk melegében nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek? Mondd, szereted az állatokat, s figyelted ôket néhanap: hogy mit csinálnak, hogyan élnek, s a maguk nyelvén mit mesélnek, vagy mirôl hallgatnak, mikor komor csöndjükbe burkolódzva ülnek, és titokzatos, hallgatag külön világukba merülnek?
Én szeretem az állatokat. Elnézem ôket, ha játszanak, alszanak vagy tünôdnek titkaikon és a világon. Hidd meg, barátom, nekik is vannak titkaik, s csak annál nehezebb talán számukra ez a sok talány, mert nincsenek rá szavaik. Tégy próbát, hisz ember vagy: értsd meg a bennük szorongó miértet; segíts nekik, mondd ki helyettük azt, ami ott ködlik a testük vaksi lelkében – vidd közelebb az állatokhoz az embereket, hogy megértsenek végre minket. S mi is ôket, kisebb testvéreinket.
b) Sorold fel, milyen állatok szerepelnek a versben! Írd a nevüket a vonalra! ________________________________________________________________ ________________________________________________________________
2.
c) Válassz a vers állatszereplôi közül egyet, és mondj el róla mindent, amit tudsz! Fejezd be az állatokra vonatkozó hasonlatokat! Tudsz-e hasonlókat?
Hûséges, mint __________________________ Szorgos, mint __________________________ Gyors, mint __________________________ Hízelgô, mint __________________________ Saját gyûjtésem: __________________________________________________ ________________________________________________________________ 42
3.
a) Olvasd el Galambosi László versét! Beszéld meg a társaiddal, miért hatásos ez a leírás! Bíborban dolgozó
Lesem a harkályt. A körtefa rejtô hajlatában palakék csôrrel fúr, farag, vés, kopácsol. Szeméig húzott kucsmája piros ragyogással tüzel. Tanult forgácsot pattintani munkálkodó ácstól? Kerekre, sugarasra csiszolja odúját, mocorog mohával koszorúzott pehelyben, árnyékolt melegben. Munka közben fiókákat etet, itat; becézi is, szereti is ôket, a vidám röptetésre lassan felnövôket. A harkály mellénye arannyal-szegett bársony, nadrágja élénkzölden lebben. Parányi csizmáját is látom, mintha sarkantyú rezdülne rajta. Kukacot kapdos tarkára pöttyözött ágon. Csillag-nyílású odújába röppen. Bíborban dolgozik, föl-le cikázik csipogástól zajos, mennyet és földet ölelô körökben. b) Húzd alá a fenti versben azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek segítenek abban, hogy a harkály külsô tulajdonságait megismerd! c) Az állatok belsô tulajdonságait legjobban a viselkedésükbôl, cselekvéseikbôl ismerhetjük meg. Mondj példákat a versbôl arra, amikor a költô a harkály belsô tulajdonságait érzékelteti viselkedésének leírásával! 4.
a) Az állatokat közvetlenül megfigyeléssel is megismerhetjük. Írd a vonalra, hogy az alábbi helyeken melyik állatot figyelheted meg! a lakásban: __________________ az akváriumban: ____________________ az udvaron: __________________ a terráriumban: ____________________ az erdôben: __________________ az állatkertben: ____________________ a vízben: __________________ a szafariparkban:____________________ b) Mutasd be élményszerûen szóban közülük az egyik állatot! A bevezetésben utalj arra a helyre, ahol megfigyelhetted!
43
5.
a) Felismered-e, melyik állatról készült a leírás? Rajzolj róla egy képet!
Az erdôk fürge légtornásza, minden gyerek kedvence. Vannak vörhenyes bundájúak és szürke színûek is. Amikor végigfutnak egy vékony ágon, lompos farkukkal egyensúlyoznak, ugrás közben ejtôernyônek használják azt. Üde zöld színe miatt sokan kedvelik. Lábujjai végén tapadókorongokat visel, ezekkel kapaszkodik meg, ha a magas ágak között egyik levélrôl a másikra ugrik. Petéit tavasszal a vízbe rakja, amelyekbôl ebihalak kelnek ki. b) Készíts hasonló leírást a képen látható állatokról! Mutasd be külsejüket, életmódjukat! _________________________________________ _________________________________________ _________________________________________ _________________________________________ _________________________________________ _________________________________________ ____________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ ____________________________________________________ _______________________________________________________ _______________________________________________________ _______________________________________________________ _______________________________________________________ _______________________________________________________
44
6.
Írj leírást kedvenc állatodról az alábbi vázlat alapján! Bevezetés: Tárgyalás:
Miért ôt választottam? Milyen a külseje? Hogyan viselkedik? Mi volt a legemlékezetesebb kalandom vele kapcsolatban?
Befejezés: _________________________________________________________ 7.
a) Olvasd el az alábbi fogalmazást! Melyik állat nevében mutatkozott be az írója? _________________________________________________________________ Milyen vagyok?
Bizonyára te is ismersz engem. Nem? Akkor bemutatkozom. A veteményeskertben nem látnak szívesen, mert gyakran kitúrom a palántákat. Persze véletlenül. Az emberek azt mondják, hogy olyan vagyok, mint egy valóságos bányász. Ez azért van, mert a mellsô lábaim kifelé állnak, és egész életemet a föld alatt töltöm. Alig látok. A föld alatti labirintusban persze erre nincs is szükség. Bársonyos barnásfekete bundámról lepereg a föld. Gyors és türelmetlen vagyok, de a kicsinyeimre mindig éberen vigyázok. Alig gyôzöm hordani nekik a sok csigát, gilisztát és pajort. Hegyes fogaimmal gyorsan elpusztítom a zsákmányomat. Az a véleményem: több a hasznom, mint a károm. (Gyenes Bernadett)
b) Készíthetsz te is hasonló fogalmazást úgy, hogy valamelyik állat helyébe képzeled magad. Munkádban segíthet az alábbi vázlat.
I. 1. Mi az emberek véleménye rólam? 2. Hol élek? II. 1. Milyen a külsôm? 2. Mivel táplálkozom? 3. Melyek a belsô tulajdonságaim? III. 1. Mi a hasznom? 2. Hogyan vélekedem önmagamról? 45
8.
a) Miért érdekes az alábbi leírás?
A víziló igen szép állat. Sudár termete, ôzlába, karcsú dereka, remek barna színe és sikkes járása egyaránt elbájolók; az ajkai csókra termettek, karószerû fogai miatt a fogorvosok kedvence, apró, kidülledô szemei igazi tükrei a víziló szelíd, tiszta lelkének. (Nagy Lajos)
Hasonló leírásokat olvashatsz Nagy Lajos Képtelen természetrajz címû könyvében. b) Készíts te is hasonló, humoros leírást! 9.
a) Az alábbi leírást szintén Nagy Lajos könyvébôl írtuk ki. Rajzold le, milyennek képzeled ezt az állatot! A búvár hencser
Háromlábú állat, melynek a bal szárnya hiányzik. Elôfordulási helye ismeretlen. Rendes nagysága két arasz és három hüvelyk, de a fejlettebb példányok olykor a húsz-harminc litert is elérik. Csôre barna, tollazata ezüstszürke, hupikék pettyekkel, csupasz bôrét pikkelyek borítják, homlokán dudor, feje tetején búb van, hosszú nyaka ellenben meztelen. b) A mesékben is gyakran találkozunk képzeletbeli állatokkal. Mutasd be, milyennek képzeled a hétfejû sárkányt vagy más nem létezô lényt! ________________________________________________ ________________________________________________ ________________________________________________ ________________________________________________ ________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
46
Leírás készítése növényekrõl 1.
Olvasd el a Gárdonyi Gézától idézett szöveget! A madártejfû
– Nini, mi van itt, milyen szép fehér virág! Olyan fehér, mint a tej. A nagyapó megállott a virág mellett, és így szólt: – Jól mondod, fiam, hogy olyan, mint a tej, mert úgy is hívják ezt, hogy madártejfû. Érdekes virág ez. Csak délben nyit. Máskor bezárja virágát. Úgy is hívják, hogy úrivirág, mert régente az urak ezzel gyógyították sebeiket. Meg úgy is hívják, hogy vadhagyma, mert a gyökere olyan, mint a vöröshagyma, és az íze is hasonlít hozzá. a) Húzd alá azokat a mondatokat, amelyekbôl megismered a virág tulajdonságait! b) Gyûjtsd ki a szövegbôl a virágra jellemzô adatokat!
Milyen a színe? __________________________________________________ Mikor nyitja ki virágát? _________________________________________ Hogy nevezték? _________________________________________ Mire használták régen? _________________________________________ Mihez hasonlít a gyökere? _________________________________________ 2.
Gyûjts növényekkel kapcsolatos szólásokat, szóláshasonlatokat, közmondásokat! ___________________________________________________________ _________________________________________________________ ____________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ ___________________________________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________
47
3.
a) Egy növény leírását olvashatod az alábbiakban. Rajzold le!
A tavasz legelsô virága. Föld alatti hagymája van. Onnan bújik elô zöld ruhácskája. Levele kard alakú. Lelógó, üde fehér virága szirmokra válik szét. Sokszor a hó alól bukkan elô fehér sapkás fejecskéje. Nônapkor a fiúk borostyánlevelek közé kötik, úgy adják át a lányoknak. b) Készíts leírást a képeken látható növények közül az egyikrôl! Gyûjts anyagot a fogalmazás elkészítése elôtt! Búvárkodj! Mutasd be a választott növényt az alábbi szempontok alapján!
Élôhelye Mérete Részei és azok jellemzôi Felhasználása
________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
48
4.
a) Az alábbi ábrában négy növény nevét rejtettük el. Ha minden harmadik betût összeolvasol, megtudhatod, melyek ezek a növények. 1. 2. 3. 4.
_____________________ _____________________ _____________________ _____________________
b) Válaszd ki a fenti növények közül az egyiket, és készíts róla leírást úgy, hogy a növény helyébe képzeled magad! Segíthet az alábbi vázlat.
I. Élôhelyem II. Ilyen vagyok Külsôm Színeim Egyéb tulajdonságaim III. Hasznom _______________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________
49
Ahol élek (A hely és a táj leírása) 1.
Olvasd el az alábbi tanulói fogalmazásokat! Figyeld meg, hogy milyen rendezési elvet követett az írójuk! Írd az alábbi mondatok megfelelô betûjelét a fogalmazások elôtti keretbe!
A) Távolról halad a közeli felé. B) Elôbb a közelebbi részleteket mutatja be, majd a távolabbit. C) Egy pontból körbenézve mutatja be a tájat. A Szabadság-szobor elôtti kilátóból lenézve elôször a Dunát és a rajta átívelô hidakat pillantottam meg. Aztán a pesti oldalon feltûnt néhány szép és nevezetes épület. Távolabb, a házak között csak sejteni lehet a Városliget üde zöld foltját. A külvárosok apró házai már szinte beleolvadnak a Pesti-síkság szürkeségébe. Amikor a Gellérthegy tetejérôl körbepillantottam, szinte egész Budapest elém tárult. Balra a Várnegyed épületei tûntek fel. Elôttem a Duna ezüstös szalagja és a pesti városrész látható. Sokáig gyönyörködtem a szebbnél szebb hidakban és épületekben. Legjobban a Lánchíd és a Parlament tetszett. Jobbra a Lágymányosi hidat és a Csepel-szigetet láttam, amint a kettévált Duna közrefogja. Mögöttem magasodott a Szabadság-szobor és a Citadella. Amikor felértem a hegyre, csodálatos látvány tárult elém. A távolban Pest külvárosainak kisebb-nagyobb házai, mint apró építôkockák sorakoznak. Velem szemben a zsúfoltan beépített városrész néhány ismert épülete tûnik fel: a bazilika, a Parlament, a Magyar Tudományos Akadémia. A pesti rakparton kocsik sora igyekszik ide-oda. Alattunk hömpölyög méltóságteljesen a Duna, karcsú hídjaival összekötve a két városrészt. 2.
50
Figyelmes olvasás után állapítsd meg Petôfi A Tisza címû versérôl, hogy melyik leírási módot választotta a költô a fentiek közül! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
3.
Életed jelentôs részét zárt térben (lakásban, szobában, osztályteremben) töltöd. Mutass be egy olyan helyet, ahol szívesen tartózkodsz, ahol jól érzed magad! Melyik rendezési elv szerint célszerû elkészítened a leírást? ________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ 51
4.
a) Olvasd el az alábbi tanulói fogalmazást! Mit mutat be az írója? Milyen érzések fûzik lakóhelyéhez? b) Mivel egészítenéd ki a szöveget? Pótold a címet, és írj a fogalmazáshoz illô befejezést!
c) Mutasd be te is azt a települést, ahol élsz! Fogalmazásod tartalmazzon véleményt, és fejezze ki érzéseidet is!
52
5.
Mutasd be kedvenc kirándulóhelyeidet a közelebbitôl a távolabbi felé haladva! Használj jelzôs szószerkezeteket (melléknév + fônév) és hasonlatokat!
__________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ___________________________________________________________________
53
6.
7.
Írj egy különleges történetet úgy, mintha te lennél a sárkányrepülô, aki fölülrôl lát mindent! Fogalmazd meg érdekes, meglepô kifejezésekkel, szókapcsolatokkal, milyennek látod a tájat föntrôl!
Készíts önállóan leíró fogalmazást! Választhatsz a felsorolt címek közül is.
Mit látok a szobám ablakából? A mi utcánk A játszótér Kiülök a dombtetôre Egy középkori várban A jövô iskolája 54
Leírás készítése személyrõl (Jellemzés) 1.
a) Kik ôk? Felismered-e tulajdonságaik alapján korábbi olvasmányaid szereplôit?
öles termetû, széles vállú, erôs, határozott, büszke ______________________________________________________ apró termetû, dühös természetû, ôsz hajú, bölcs _________________________________________________________________ b) Készíts te is hasonló feladványt társaidnak! 2.
Olvasd el, milyennek látta Mátyás királyt udvari történetírója, Bonfini!
Mátyás király a közepesnél valamivel magasabb termetû, szép növésû ember volt. Arca piros volt s a haja szögszínû, szemöldöke ívelt, szeme élénk, sötétbarna. Ifjúságától fogva csodálatos volt fürgesége és testi ereje, semmiféle szellemi vagy testi munka nem bírta kifárasztani. Semmit sem kedvelt annyira, mint a harci fáradtságot, semmit sem gyûlölt annyira, mint a tétlenséget. Ritkán kezdett meg valamit, amit szerencsésen végre nem hajtott volna. Az összes szépmûvészeteket szeretettel ápolta, minden kiválóságot nagyon megbecsült. Országába hívta a mûvelt életmód mestereit. Nem volt benne királyi gôg. Rendesen egyszerû háziruhában járt, de ha valami különös alkalom követelte, igen gondosan öltözött. Beszéde lassú, komoly, rövid, de mély tartalmú volt. Sok nyelvet tudott. Nagyon kedvelte a tréfákat. Nem haragudott, ha valaki nyíltan megmondta az igazat. Barátaihoz igen jó volt a szíve, ellenségei iránt rettenetes. a) Húzd alá a fenti szövegben azokat a mondatokat, amelyek elárulják Mátyás király külsô tulajdonságait! b) A fenti leírásból Mátyás király belsô tulajdonságait is megismerheted, illetve következtethetsz rá. Gyûjtsd össze és írd le ezeket a belsô tulajdonságokat! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
55
3.
Kire illenek az alábbi belsô tulajdonságok az ismert olvasmányok szereplôi közül? Írd a tulajdonságok után a nevüket! mûvelt: __________________________________________________________ jószívû: __________________________________________________________ kitartó: __________________________________________________________ bátor: __________________________________________________________ igazságos: ______________________________________________________ önfeláldozó: ______________________________________________________ szorgalmas: ______________________________________________________
Jellemzést készíthetünk kitalált vagy élõ személyrõl, külsõ és belsõ tulajdonságai alapján. A jellemzés tükrözi az író véleményét, érzéseit. 4.
Húzd alá azokat a tulajdonságokat, amelyek valakinek a külsejét mutatják be!
köpcös, érzékeny, nyakas, szöszi, félénk, gonosz, alacsony, együgyû, langaléta, sudár, nagylelkû, akaratos, lángész, tömzsi, mogorva, konok, karcsú, éltes 5.
Folytasd a külsõ tulajdonságok gyûjtését a megadott szempontok szerint! Haj: gesztenyebarna, bronzszínû, _______________________________________
__________________________________________________________________ Szem: zöldeskék, világosbarna, ________________________________________ __________________________________________________________________ Termet: telt, nyurga, _________________________________________________ __________________________________________________________________ Mozgás: fürge, lassú, ________________________________________________ __________________________________________________________________ 6.
Keresd a kakukktojást! Indokold a választásodat!
a) kevély, gõgös, dölyfös, elbizakodott, erõs, büszke b) szorgos, csökönyös, serény, igyekvõ, törekvõ, buzgó c) edzett, kemény, ellenálló, óriási, kisportolt, szívós d) agyafúrt, hiú, fortélyos, ravasz, cseles, furfangos 56
7.
Osztálytársairól mondta egy fiú a következô mondatokat. Írd a vonalra, hogy milyen tulajdonságokra következtethetsz belôlük!
a) Tudom, hogy a szobájában a játéksarok mindig rendes. b) Szabadidejében szinte mindig könyvet tart a kezében. c) Ha rászólnak vagy figyelmeztetik valamiért, azonnal leszegi a fejét. d) Semmi pénzért nem adná oda a játékát. e) Nagyon nehéz szót érteni vele. f) Meg sem kottyan neki, ha a focimeccsen elesik. a) ___________________________ c) ___________________________ e) ___________________________ 8.
b) ________________________________ d) ________________________________ f) ________________________________
Szólások használatával színesebbé, változatosabbá teheted a jellemzést. Írd le egy-egy szóval, milyen tulajdonságú személyre illenek az alábbi szólások!
Nem ismer se Istent, se embert. ______________________________ Olyan, mint a háromnapos esôs idô._________________________ Elôre iszik a medve bôrére._______________________________ Nem ijed meg a maga árnyékától. _________________________ Fenn hordja az orrát.______________________________________ Nem esett a feje lágyára. __________________________________ 9.
Mutasd be a legjobb barátodat! Készíts jellemzést róla! Munkádban segíthet az alábbi vázlat.
1. Ki a legjobb barátod? 2. Milyen a külseje? (Termete, haja, szeme, mozgása stb.) 3. Milyen belsõ tulajdonságai vannak? (Viselkedése, érdeklõdési köre, iskolai eredményei, hobbija, erényei, hibái, szokásai stb.) 4. Miért szereted?
57
10.
Készíts jellemzést egy számodra kedves személyrôl (édesanyádról, édesapádról, nagyszüleidrõl, testvéredrõl)! A bevezetésben mutasd be a személyt, akirôl írni fogsz. A tárgyalásban részletezd a külsô és belsô tulajdonságait. A befejezésben fogalmazd meg véleményedet, érzéseidet!
11.
Írj hangulatos, ôszinte jellemzést önmagadról! Fogalmazhatsz humorosan is. Válassz az alábbi címek közül!
Ilyen vagyok Tükröm, tükröm, mondd meg nékem! Önarckép Milyennek lát, aki szeret? Ilyennek lát, aki haragszik rám
58
Az elbeszélés és a leírás összekapcsolása 1.
a) Olvasd el az alábbi két fogalmazásrészletet! Melyik részlet a leírás, melyik az elbeszélés? A) A strand nagy területen fekszik. Két homokozó és három hinta várja a kisebbeket. Tavaly csónakkölcsönzôt is építettek hozzá. A bejáratnál sorakoznak a büfék. A pecsenyétôl a fôtt kukoricáig minden kapható. A víz ezen a részen sekély, az úszni nem tudók is mélyen begyalogolhatnak. B) Délelôtt tízre már ott voltunk. A tûzô nap miatt azonnal a vízbe menekültünk. – Labdázzunk! – javasolta valaki. – Én vízibicikliznék inkább – mondtam. – Az jobban illik a vízhez. Délben halat ettünk, jólesett a fagyi is. – Gyertek a fa alá, mert nagyon leégtek! Hatra baj nélkül hazaértünk. b) Szerkessz az alábbi két részletbôl egy történetet úgy, hogy a leíró és az elbeszélô részt összekapcsolod! Ha szükséges, néhány mondattal ki is egészítheted a fogalmazást.
Az elbeszélésben is gyakran találkozunk leíró részletekkel. Ezekben legtöbbször az események színhelyét, szereplõit mutatják be. 2.
Keress olyan elbeszéléseket az olvasókönyvedben, amelyben leíró rész is található! Írd le az olvasmány címét, és nevezd meg a benne található leírás fajtáját is! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
59
3.
a) Alakítsd át az alábbi zsúfolt, dagályos szöveget úgy, hogy a felesleges részeket kihúzod! Törekedj az egyszerûségre!
b) Bôvítsd elbeszéléssé a javított szöveget úgy, hogy a leírás legyen a fogalmazásod bevezetése! Keress a leíráshoz illô témát!
______________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ ________________________________________ _________________________________ _____________________________ _____________________________ _____________________________ _____________________________ 60
4.
Figyeld meg a képet! Készíts egy fogalmazást, amelybôl kiderülhet, hogy te helyteleníted a szemetelést, a környezetszennyezést! Elôzetes vázlat alapján dolgozz! Vigyázz az elbeszélés és a leírás arányára! Vázlat: Bev.: __________________ ______________________ T.: ____________________ ______________________ ______________________ Bef.: __________________ ______________________ ______________________ ______________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
5.
Írj elbeszélést leíró és párbeszédes részekkel egy téli vagy egy tavaszi élményrôl!
61
A LEVÉL 1.
Sorold fel, kinek, miért írtál már levelet!
2.
Kaptál-e már levelet? Ki írt neked?
3.
Címezd meg az alábbi borítékot annak a személynek, akinek szívesen írnál levelet!
4.
Az összekevert szótagokból rakd össze, milyen fajtái lehetnek a levélnek! a) ta, hi, va, los = _________________ (intézménynek, szervezetnek szóló) b) gán, ma = _____________________ (családi, személyes)
62
5.
a) Olvasd el a következõ két levelet! Állapítsd meg, melyik milyen fajtájú! A) SZIVÁRVÁNY HETED 7 HATÁRON Szerkesztõség Celldömölk Széchenyi u. 18. 9500
Tisztelt Szerkesztõség! A SZIVÁRVÁNY 2004. szeptemberi számában azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy folytassák az újságban megkezdett mesét. Az osztályunkban minden tanuló készített egy változatot a Minden jó, ha jó a vége címû mese folytatásához. Ezek közül az általunk elbírált legjobb hármat küldjük el önöknek. A kis mûveket szívesen illusztrálták is a gyerekek, hogy munkájuk érdekesebb legyen.
Tisztelettel: Dunakeszi, 2004. IX. 25.
..................... Székely Miklósné osztályfõnök a Bárdos Lajos Ált. Isk. 4.a osztálya nevében
63
B)
b) Hasonlítsd össze az elôbbi két levelet! Miben hasonlítanak? ________________________________________________ _________________________________________________________________ Miben különböznek? ________________________________________________ _________________________________________________________________ c) Figyeld meg a B) jelû levél szerkezeti felépítését! Írd az alábbi szavakat a levél mellé a megfelelô vonalra!
megszólítás, elbúcsúzás, bevezetés, tárgyalás, befejezés, aláírás, keltezés 64
A levél a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás írásos eszköze. Távol lévõ személyekkel így közölhetjük gondolatainkat. A levél szerkezeti felépítése A levél mindig megszólítással kezdõdik, melynek végére felkiáltójelet kell tenni. A levelet is általában bevezetésre, tárgyalásra és befejezésre tagoljuk, benne elbeszélõ és leíró részek váltakozhatnak. A levél végére kerül a búcsúzás, az aláírás és a keltezés.
6.
Mely elköszönések, aláírások illenek az alábbi megszólításokhoz? Írd a megfelelô számot és betûjelet a megszólítások utáni vonalra! Megszólítások:
Drága Szüleim! Édes Jó Nagymama! Szeretteim! Kedves Tanító Néni! Kedves Barátom! Egyetlen Komám, Cimborám! Szeretett Apukám! Tisztelt Asszonyom! Uram!
Elköszönések:
_________________ _________________ _________________ _________________ _________________ _________________ _________________ _________________
Elköszönések, búcsúzások:
1. Tisztelettel... 2. Baráti öleléssel... 3. Sok puszival... 4. Válaszát postafordultával kérjük... 5. Várom mielôbbi válaszát... 6. Kezét csókolja... 7. Üdvözli... 8. Ölellek...
Aláírások:
__________________ __________________ __________________ __________________ __________________ __________________ __________________ __________________
Aláírások:
a) ...Pista b) ...Janika c) ...Anita d) ...Feri e) ...Kovács Erzsébet f) ...a Kiss család Bajáról g) ...Nagy Ede, Érd, Kossuth L. u. 4. h) ...Takács Tamás igazgató
65
7.
a) Bizonyára neked is vannak kedvenceid. Nevezd meg ôket!
1. sportoló: ______________________________________ 2. zenekar: _______________________________________ 3. futballcsapat: __________________________________ 4. színész, színésznô: _______________________________ 5. énekes, énekesnô: _______________________________ 6. író, költô: _____________________________________ 7. híres ember: ___________________________________ b) Vajon melyiküknek írhatták a következô mondatokat? Írd a mondat után a megfelelô számot!
– Elküldöm legutóbbi kötetét, hogy szíveskedjék aláírni. – Gratulálok újabb lemezetekhez! – A lélegzetemet is visszafojtottam a múltkori atlétikaversenyen, amikor ön futott. – Tisztelettel kérek a fiúk aláírásával egy csapatfotót! – Ahogy a bácsi Petôfi verseit mondja, az számomra varázslatos. – Már sok-sok számát felvettem, mert nagyon szeretem a hangját. c) Írj egy-egy megszólítást az a) feladatrészben felsorolt személyekhez! 1. ___________________________________________________________ 2. ___________________________________________________________ 3. ___________________________________________________________ 4. ___________________________________________________________ 5. ___________________________________________________________ 6. ___________________________________________________________ 7. ___________________________________________________________ d) Fogalmazz levelet egyik kedvencednek! 8.
66
Szerezz címeket az újságokból, és levelezz Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Burgenlandban vagy Délvidéken élô magyar gyerekekkel! Sok örömet szerezhettek egymásnak.
9.
Fekete István Tüskevár címû regényében egy vakáció története elevenedik meg. Két pesti diák – Ladó Gyula Lajos (Tutajos) és Pondoray Béla (Bütyök) – a KisBalaton sás- és nádtengerében tölti a szünidõt. a) Olvasd el a Tüskevárból kiválasztott levélrészleteket!
Kedves Bütyköm! Itt ülök ebben a kis szobában, és már megint írok, mert leégtem, és Nancsi néni bekent liliomolajjal. Nagyon jó szaga van, ez Nancsi néni találmánya. Hajnalban indultunk Matula bácsival, aki ellenõr a berekben, mindenhez ért, szóval csõsz. Gyönyörû volt minden, a sás összevágta a vádlim, de a szandál nem ide való (ha jössz, hozzál gumicsizmát, nem baj, ha rongyos), és otthon felejtettem a szúnyogolajat és a napolajat is. Aztán fogtam 7 (hét) keszeget, és Matula bácsi fogott egy óriás pontyot, ami majdnem háromkilós volt. Ezt is tulajdonképpen én fogtam meg, de aztán átadtam a nyelet, mert Matula bácsi kérte… Bütyök, muszáj, hogy elgyere! Aztán halászlét ettünk. Matula bácsi kutyájának Csikasz a neve. A kunyhó is gyönyörû, „szelemenek“ tartják, és Csikasz õrzi éjjel-nappal. Ha azt mondod neki: ott maradsz, ott is marad. A halból Csikasz is kapott meg csontot is.... Megnézte már a doktor a mamád lábát? István bácsi is írt apámnak, hogy nézze meg a doktor… Bütyök, írj, mamád kezét csókolom, ha õ megy a fürdõre, te itt szállsz le. Írj!! Hûséges barátod: Tutajos Kedves Gyula! Tudatlak, hogy azt sem tudom, hol a fejem, olyan örömben vagyok. Mamát a doktor beutalta fürdõre, nem kerül semmibe, még össze is szidta, hogy mért nem szólt eddig. Aztán képzeld! Száz forint jött nekem, hátul a feladó helyén írva: „Gyere, Bütyök, Tutajos barátod megették a szúnyogok, és meg is sült, egyébként jól érzi magát“ — aláírás: István bácsi; hát mit szólsz hozzá?… Mához egy hétre érkezünk azzal a vonattal, amivel Te is mentél, Mama továbbmegy a fürdõre a lábaival, de én kiszállok, és várjál. Szombaton. Szüleid csókolnak és Piri mama is. István bácsi kezét csókolom, és köszönöm a százast, majd megadom. Ölel hû barátod Bütyök b) Kell-e válaszlevélben a kapott levél tartalmára visszautalni? Válaszolj aláhúzással! a) Igen, de csak ha kérdeztek benne. b) Soha nem kell, anélkül is van mit írni. c) Visszautalhatunk, így ebbôl is látható, hogy elolvastuk a levelet. d) Szükségszerûen utaljunk vissza, a kérdés(ek)re mindig válaszoljunk! 67
10.
a) Válaszolj a kérdésekre az alábbi levélrészlet elolvasása után! Indokold is meg a válaszodat! Ki a levélíró? Ki a címzett? Milyen a kapcsolat közöttük? Milyen célból íródott a levél?
Az új fényképedet köszönöm, s nagyon örültem kedvenc együttesem poszterének is. Igazán sajnálom, de névnapodra nem mehetek el, mert anyukáék már programot szerveztek arra a napra. A jegyeiden próbálj javítani, egyébként együtt érzek veled. Hozzánk is megjött a tavasz, tegnap én is napoztam már. Nagymamádnak ôszinte szívvel kívánok javulást! b) Írd le a fenti válaszlevél részlete alapján, hogy mit tartalmazhatott a kapott levél! A kapott levél a következôket tartalmazhatta: _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ 11.
Olvasd el és fogadd meg az alábbi tanácsokat! Ne olvasd el a másoknak szóló levelet! Rövid idôn belül válaszolj a kapott levélre! Ne legyen maszatos, gyûrött a levélpapír és a boríték! Írásod legyen tetszetôs, olvasható! Mielõtt elküldöd, olvasd át a levelet, és javítsd ki a helyesírási hibákat!
68
12.
Írj önállóan levelet! Választhatsz az alábbi témák közül is:
1. Bemutatod lakóhelyedet távoli barátodnak. 2. Te magad mutatkozol be új levelezôtársadnak. 3. Beszámolót küldesz egy szép kirándulásról a nagymamádnak. 4. Mindent megköszönsz édesanyádnak anyák napján. ___________________________________ _______________________________________________ ____________________________________________________ ______________________________________________________________ __________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ ______________________________________________________________ __________________________________________________________ ______________________________________________________________ _____________________________________________ _____________________ _________________________________
69
13.
A levél témája, kifejezésmódja attól is függ, melyik korban írták, illetve milyen volt a kapcsolat a levél feladója és címzettje között. Olvasd el az alábbi leveleket! Fogalmazd meg, mi a különbség közöttük! Zrínyi Ilona levele fiához:
Édes Fiam! Férjem-uram magához hív engem. Rettentô nagy út áll elôttem, de azért sietek uramhoz és hûséges férjemhez. Kötelességem hozza ezt magával. Semmi sem esik nekem olyan súlyosan, mint tôled elszakadni, mert te nekem bánatot sohasem okoztál. Csak tanulj szorgalmasan, és rajta légy, hogy a dicsôség koroná ját elnyerjed! Nincs a világon szebb és dicsôbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. A földi javak elveszhetnek, de aki becsületét vesztette, mindenét elvesztette. Becsüld az embereket! Aki másokat megbecsül, magát becsüli. Anyai áldásommal minden jót kívánok neked. Bárhová vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te forrón szeretô anyád: Zrínyi Ilona István bácsi levelei a Tüskevár címû regénybõl:
Kedves Ákos és édes Húgom! Tudatlak benneteket, hogy fiatokkal – és Bütyökkel is – a legteljesebb mértékben elégedett vagyok. Erõsödik a fiú, amint a doktor mondja, mert mindkét fiút megvizsgáltattam. A számtannal is foglalkoznak, és fiatok múlt héten fogott egy óriási harcsát, mert itt-ott – természetesen szigorú felügyelet alatt – a folyóhoz is kieresztem õket. Tegnap nagy jégesõ volt nálunk, most nagy a sár, ezért itthon tartottam õket. Nem árt, ha heverésznek egy kicsit. Most voltam náluk, kézcsókjukat küldik. Nancsinak küldjetek majd valamit, kendõt vagy harisnyát, vagy bánomisén mit, eteti a kölyköket, mint egy kotlós. Csókol benneteket István Kedves Bütyök és Tutajos! Úgy látszik, a berekben nincs naptár, mert úgy viselkedtek, mintha ott akarnátok megöregedni. De Pesten van naptár, és szeretve tisztelt Szüleitek látni akarnak benneteket, és az iskola is megkezdõdik tíz nap múlva. Búcsúzzatok hát el nevelõapátoktól, gyertek pótapátokhoz (mielõtt végleg kitöritek a nyakatokat), hogy elküldhesselek benneteket valóságos szüleitekhez. Holnap este hat órakor a kocsi a hídon lesz. Tutajozzatok oda összes holmitokkal, és szombaton vonatra raklak benneteket. Egy kis idõt még itt is tölthettek, hogy Nancsi néni kivakarjon benneteket, és felvarrja a gombokat a nadrágotokra. Örültök, mi? Szeretõ bátyátok 70
István
14.
Petôfi Sándor és Arany János barátsága közismert volt. Gyakran leveleztek egymással. A rejtvény megfejtésébôl megtudhatod, hogyan szólította egyik levelében Petôfi a barátját.
Megfejtés: ____________________________________________
1. Szófaj, amelynek használata általában gyakoribb az elbeszélésben, mint a leírásban. 2. Eseményre hívó írásos üzenet. 3. A levél végére kerül. 4. A szereplôk beszélgetése az elbeszélésben. 5. Anyaggyûjtési mód. 6. Ezzel kezdôdik a levél. 7. A fogalmazás fô része. 8. Leírást készíthetünk róla. 9. Ilyen levelet többnyire intézmények, hivatalok küldenek. 10. A fogalmazásban is használható nyelvi eszköz, amellyel valakit, valamit máshoz hasonlítva teszünk szemléletesebbé. 11. Szófaj, amelynek használata általában gyakoribb a leírásban, mint az elbeszélésben. 12. Az elbeszélés is tartalmazhat ilyen részt, amely élô vagy élettelen dolgokat mutat be. 13. Általában utal a tartalomra, amirôl olvasni fogunk, többnyire rövid, érdeklôdést kelt. 71
Üzenetek röviden 1.
Sorold fel, hogy a levélíráson kívül milyen módjait ismered még az üzenetküldésnek! Gondolj a legkorszerûbb lehetôségekre is! _______________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________
2.
a) Beszéld meg társaiddal! Miért jó levelet vagy üdvözlôlapot kapni? Mik az azonosságok és különbségek a levél és az üdvözlôlap között? Melyiket milyen alkalomból küldjük? b) Te milyen alkalomból és kinek küldtél már üdvözlôlapot? ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ ____________________________________________________________ c) Ragassz be ide egy üdvözlôlapot, amelyet a családod kapott! Ha gyûjtô vagy, hozd el és mutasd meg a többieknek a kollekciódat!
72
3.
a) Képzeld el, hogy táborban, erdei iskolában vagy többnapos kiránduláson vagy. Milyen szöveget írnál egy képeslapra, ha az alább felsorolt személyeknek küldenéd azt?
szüleidnek: ____________________________________________ _____________________________________________________ barátodnak: ___________________________________________ _____________________________________________________ nagyszüleidnek: ________________________________________ _____________________________________________________ a tanító nénidnek:_______________________________________ _____________________________________________________ a szomszéd gyereknek: ___________________________________ _____________________________________________________ b) Írd rá az egyik szöveget az alábbi üdvözlôlapra is! Címezd meg pontosan az üdvözlôlapot!
Nyílt levelezõlapra, üdvözlõlapra ne írj bizalmas, személyes jellegû közlendõket, hiszen bárki elolvashatja. Fogalmazz tömören, választékosan! 73
4.
Sorold fel, milyen alkalomból kaphatsz vagy küldhetsz meghívót! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________
5.
Egészítsd ki az alábbi születésnapi meghívót!
Meghívó születésnapi bulira
K edves ..........................! Sok szeretettel meghívlak 2005. ................... hó ......-n tartandó születésnapi bulimra, amelynek helye: ..................................
Várlak! .................................
a) Fogalmazz egy kedves anyák napi meghívót édesanyádnak! _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ _________________________________________________________________ b) Készítsd el a meghívót külön lapon! Rajzzal is díszítheted!
Mielôtt elküldöd, ellenôrizd a meghívó adatait és a helyesírást! Ügyelj a formai kellékeire és a küllemére is! 74
6.
a) Fehér Klára Álom és valóság címû elbeszélésében az anyuka ezt üzente lányának:
Kedves harmadikos nagylányom! Korán kellett elmennem, mert ma délelôttös vagyok. A kávéd és a reggelid a konyhaasztalon van. Jó tanulást! Csókol: Anyu b) Nálatok is szoktak-e üzenni a családtagok hasonló módon egymásnak? Írj le néhány családi üzenetváltást!
7.
Hernádi Sándor azt kérdezi, hogy milyen üzenet lapul ebben a néhány „egyhangúsított” mondatban? a) . A . Á . . O . U . . b) .
8.
SZ.N.TB.N
.É.U.Á.
Ö..O.
M.GB.SZ.L.ST
A
.U.A-.A..O.! T.RT.NK!
A legkedvesebb üzenetet (ellenôrzôbe írt tájékoztatást) Pákolitz István Vargabetûi között találtuk:
„Értesítjük a T. Szülôket, hogy az ôszi, téli, tavaszi és nyári szünetet összevontan adjuk ki; ennek folytán szept. hó 1-tôl a köv. év aug. hó 31-ig iskolánk zárva tart.”
75
A NAPLÓ Naplót akkor érdemes vezetni, ha egy-egy jelentôsebb nap (vagy napok) eseményeit szeretnénk megörökíteni magunk vagy mások számára. A naplóban az eseményeket tömören, a lényeget kiemelve írjuk le. Tartalmazhat személyes véleményt, érzéseket, titkokat is. a) Híres íróink közül többen már gyermekkorukban is vezettek naplót. Olvasd el Karinthy Frigyes gyermekkori naplójából idézett részletet, melybõl kiderül, hogy a kisdiák helyesírása bizony nem volt tökéletes. (Részletek a Tanár úr kérem címû kötetbõl)
1.
1899. deczember 31. Most még századvégiek vagyunk; nemsokára századeleiek leszünk. Úgyám! No ez a századvég ép nem a legjobb volt. Papa alszik már – egy századot alszik keresztül. Elza Eta Cerlin néninél murin vannak. Gizi naplót ír. Juj de különös most pár percz választ el egy másik századtól. Kitudja mit hoz a jövendô mi lesz a XXik századról a történelemben. Várom várom... 12 percz múlva itt lesz a nagy idô. Hej haj sellyem az élet. Ha a XX ik századba iskolába megyek, egy szép rajzot adhatok az öregnek. Múlt évbe ilyenkor épen naplót írtam; de akkor az ebédlôbe most a kis szobába. Hopp hopp hopp A benti óra 12 ütését várom mely a nagy fordulót jelenti. Ebben a pillanatban 1900 Január 1. XX század Boldog uj századot kivánok Éljen XX Ágyô! Hogy 1900.!!! volt!
76
b) Karinthy Frigyes gyermekkori élményeire visszagondolva, már felnõttként írta a következõ naplórészleteket, melyek a Tanár úr kérem címû kötetben jelentek meg. Olvasd el figyelmesen a következõ három részletet!
NAPLÓM szept. 5.
Új év, új napló, új élet... Ma volt az elsõ nap a suliba. Osztályfõnök Lenkei, de még nem biztos, azaz rendõr. Tanarak általában a régiek, majd meglát juk, mi lesz. Egyelõre a harmadik padban ülök. Az a hülye Benkõ jött oda, hogy lépjek be a körbe, majd bolond vagyok. Elhatároztam, hogy ezentúl mindent pontosan megírok. Este voltunk az Angi néninél, de snasz volt, nap kél 6 óra 15 perckor, nyugszik 5 óra 45. Ebédre: húsleves, leveshús, tökfõzelék. Most itt ülök az utcai szobába, a lámpa alatt és írok. nov. 2.
Elhatároztam, hogy ezentúl fontosabb dolgaimat titkos írással írom. Minden betû helyett az ábécében az utána következõ második betût írom. Oc dgfcekbvco hkbkmcdrn. Vagy esetleg fordítva írom a szavakat. Matpak lótápap totnirof aráinél ed mettötlökle. (...) Ma nagyon röhögtünk, Prém azt mondta, hogy micsoda marhaságot olvasok én, mialatt õ magyaráz, mire kivittem, mire kiderült, hogy az õ könyve volt, amit õ írt. Mértanból jól állok, de még javítani fogok karácsonyig, magyarból egy felesre állok, dolgozat kétharmad, de még lesz egy iskolai dolgozat. Nagyon kíváncsi vagyok a bizonyítványomra. febr. 14.
Ma beírtak az osztálykönyvbe, mert a Jákó rám fogta, hogy a manzsettámra írtam a puskát, pedig nem is természetrajzból írtam, hanem németbõl. Annyi baj legyen, majd megkérem az osztályfõnököt, hogy húzzon ki. (...) Arra gondoltam, hogy milyen kár az ifjúságért, mely elmúlik, és hogy én már sohase leszek olyan vidám és elégedett, mint a harmadikban. Hiába! az élet nem olyan víg dolog!... de hagyjuk!...
77
2.
Próbálkozz te is naplóírással! Írd le egy hét jelentôsebb eseményeit tömören!
Hétfõ
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap
3.
78
Vezess naplót az erdei iskola, egy kirándulás vagy a nyári tábor eseményeirõl!
A FOGALMAZÁSI ISMERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA
I. A fogalmazás szerkesztése 1. A téma megválasztása 2. Az anyag összegyûjtése Anyaggyûjtési módok: tapasztalat, megfigyelés, emlékezés, elképzelés, olvasás stb. 3. A cím meghatározása A jó cím többnyire rövid, érdeklôdést kelt és utal a tartalomra, amirôl olvasni fogunk. 4. Az anyag elrendezése Vázlatkészítés A fogalmazás tagolása bevezetésre, tárgyalásra, befejezésre. A bevezetés és a befejezés általában rövid, a tárgyalásban pedig részletesen kifejtjük a mondanivalónkat. 5. A fogalmazás kidolgozása
II. A fogalmazási mûfajok 1. Az elbeszélô fogalmazás Elbeszélésnek nevezzük azokat a fogalmazásokat, amelyekben eseményeket mondunk el vagy írunk le. Az elbeszélô fogalmazás bevezetése általában rövid, az a célja, hogy felkeltse az érdeklôdést. Bemutathatja a szereplôket, az esemény helyszínét, idejét, okát, utalhat a tárgyalásban kifejtendôkre. A tárgyalás az elbeszélés fôrésze, amely leírja az eseményt. A lényeges eseményekrôl részletesen, a kevésbé fontosról röviden írunk. A tárgyalás több bekezdésre is tagolható. A befejezés lezárja az eseményt. Tartalmazhat megállapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot.
79
2. A leíró fogalmazás Tájak, tárgyak, állatok, növények, emberek stb. színes, hangulatos bemutatása a leírás. Benne az író érzelmei is megnyilvánulnak. A leírás anyagának lehetséges elrendezése: egy pontból kiindulva haladunk a térbeli sorrendet követve, vagy az általánostól indulunk ki, és haladunk a részletes felé (külsô, belsô tulajdonságok). 3. A jellemzés Jellemzést készíthetünk kitalált vagy élô személyrôl külsô és belsô tulajdonságai alapján. A jellemzés tükrözi az író véleményét, érzéseit. 4. A hír A hír valakirôl vagy valamirôl szerzett értesülés rövid, tömör közlése, a helyszín, az esemény, a szereplô(k) megjelölésével. 5. A levél Levelet akkor írunk, ha távol van tõlünk, akivel közölni akarunk valamit, ezért személyesen nem mondhatjuk el neki.
III. Az írásmû megfogalmazásának fõbb követelményei 1. Törekedj a gondolatot legmegfelelôbben kifejezô szavak megválasztására! 2. Minél változatosabb mondatfajtákat alkalmazz! 3. Egyszerûen, érthetôen fejtsd ki gondolataidat! 4. Színesebbé teheted a fogalmazásod jelzõvel, hasonlattal.
IV. Az írásmû külsõ alakja 1. Tagold a fogalmazásod bekezdésekre! 2. Legyen mindig olvasható, áttekinthetô az írásod! 3. Tartsd be a helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat!
80
Útravaló Lassan befejezôdik a tanév. Reméljük, amellett, hogy fogalmazási ismereteid gyarapodtak, az alkotás örömét is megtapasztaltad. Ha lesz idôd és kedved, készíts fogalmazásokat a nyári szünetben is! Választhatsz az alábbi témák közül:
Végre itt a nyár! Ötödikbe készülök A hétpecsétes titok Tengerparti nyaralás Példaképem Az én cicám Találkozás egy földönkívülivel
Nyári reggel A nagymama virágoskertje Állatkerti séta Táborban Szemben a tükörrel A kaktusz Ha én felnôtt lennék...
Amikor fogalmazást készítesz, törekedj arra, hogy gondolataidat, mondanivalódat mások (a hallgatók, illetve olvasók) is megértsék, érzéseidet átérezzék, élményeidet veled együtt átéljék. A hivatásos írók célja is ez, amikor elbeszélést (novellát), mesét, regényt írnak. S az írás egyáltalán nem könnyû mesterség. Ennek bizonyítására idézünk néhány ismert író vallomásából. Olvasd el, hogyan írnak ôk! Janikovszky Éva
Reggel nem tudok dolgozni, délután, este könnyebben megy, de idônként így is felugrálok, töltök egy kis szódát, kiviszem a kávéscsészét, miközben a fejemben jár a történet. Ha írni kezdek, elôször tudnom kell a címet, és hogy mi lesz a történet vége. Muszáj kitalálni a jellemeket, hogy mirôl, miért, mit akarok mondani. Lektor voltam világéletemben, talán ebbôl maradt fenn az a foglalkozási ártalom, hogy mindent ötször, tízszer átírok. Leírom, elteszem, másnap már ismeretlen szövegként vagyok képes átolvasni, aztán húzni, húzni, húzni, míg a lehetô legkevesebb szóval mondom el azt, amit akartam. 81
Szabó Magda
Pontos munkarend szerint dolgozom, nyolc-kilenc óra között elkészülök, aztán nekilátok. Ha magával ragad a történet, képes vagyok estig írni, de olyan nap is van, hogy egész délelôtt nyolc-tíz sornál nem megy több. Gondosan fel szoktam készülni, hogy amikor leülök, már csak szerkesztési problémáim legyenek. Az utolsó mondatot mindig tudom elôre. De mindenekelôtt az kell, hogy egy probléma, egy gondolat annyira nyugtalanítson, hogy kénytelen legyek írni róla. Soha nem érzem, hogy elkészültem, és azt sem tudom, kinél mit értem el azzal, amit írtam. Hiszen a téma az én ügyem, engem izgatott, én éreztem szükségét, hogy megírjam. És mi, írók, mind a betû szolgái vagyunk. Lázár Ervin
Amíg fiatal voltam, éjjel írtam, mostanában inkább kora reggel. Mindig kézzel dolgozom, egy nagy füzetbe, töltôtollal, aztán szövegszerkesztôbe másolom az egészet. Nem tudom, ki hogy van ezzel, én akkor ülök neki, ha fejben elkészült a történet. Nem biztos, hogy olyan lesz, amilyennek kitaláltam, közben változhat és változik is. Addigra a figurák már ott vannak a fejemben, nem kell kitalálni ôket. És tévedés azt hinni, hogy bármit megtehetek velük. Ez nem így van, még a mesefigurák esetében sem. Igazából az elsô mondattal szokott meggyûlni a bajom, ha az kész, utána már könnyebben megy. Legkönnyebben abbahagyni tudom, és nagyon irigylem azokat, akik nem kínlódnak írás közben. (Népszabadság Magazin)
82
Javítási jelek hiányjel: szó, szavak, gondolatok hiánya. (Fontos szó vagy mondat maradt ki.)
(
)
zárójel: oda nem illô szó, kifejezés, gondolat. (Felesleges szó vagy mondat.) hullámvonal: az ezzel aláhúzott szó nem megfelelõ. hullámvonal: a lap szélén tárgyi tévedést jelent. (A témához nem kapcsolódó, tartalmilag helytelen mondat, mondatok.) szaggatott vonal: egyeztetési hiba, rosszul egyeztetett szavak. (Pl.: A lányok és a nagymama palacsintát sütött a konyhában.)
2
1 3
számozás: szórendi hiba, a szavak fölé írt számok jelölik a helyes szórendet; a mondatok sorrendjét is jelölhetik. nyomtatott nagy L : az új bekezdés jele. az egybeírás jele: a szavakat egybe kell írni. a különírás jele: a szavakat külön kell írni. egyszeri aláhúzás: a követelményekben nem szereplô hiba. Átírással, föléírással javítandó. kétszeri aláhúzás: a követelményekben szereplô súlyos helyesírási hiba.
Mindig javítsd ki a helyesírási hibákat! A hibásan írt szavakat írd le helyesen a füzetedbe a fogalmazás alatti sorokba vagy a tanítód által megjelölt helyre! A javításhoz használd A magyar helyesírás szabályai címû könyvet!
83
Az önellenõrzés szempontjai 1. Milyen a fogalmazásod tartalma? Megfelel-e a valóságnak (a megadott témának)? Tartalmaz-e a téma szempontjából minden lényegeset? Van-e benne a témához nem tartozó gondolat? Nem hiányzik-e belôle valami fontos? Tartalmaz-e eredeti, egyéni gondolatot?
2. Milyen a fogalmazásod szerkezete? Van-e tartalmi kapcsolat a mondatok között? Helyes-e a tagolása? Van-e benne bevezetés, tárgyalás, befejezés? Illik-e a témához a bevezetés, illetve a befejezés? Megfelelô-e a részek aránya?
3. Milyen a fogalmazásod nyelvi kifejezésmódja? Mennyire egyéni? A saját gondolataidat írtad-e le? A legmegfelelôbb szavakat, kifejezéseket alkalmaztad-e? Használtál-e rokon értelmû szavakat? Nem tartalmaz-e fogalmazásod felesleges szóismétlést? Helyes-e mondataid szórendje?
Felhasznált irodalom: Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban. Tankönyvkiadó, Bp., 1983. Gyermekekrôl mindenkinek: A Tanítók a Gyermekekért Egyesület kiadványa A mi iskolánkban. (1997) Erkel Ferenc Ált. Isk., Budapest, Andrássy út 68. Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, Bp., 1999.
84
TANULÓI SZÓKINCSTÁR áll: álldogál, ácsorog, vár, rostokol, várakozik, strázsál álnok: alattamos, csalárd, hamis, gonosz, hazug, ravasz, képmutató, fondorlatos alszik: aluszik, nyugszik, nyugovóra tér, álomra hajtja a fejét, durmol apró: aprócska, csöppnyi, kis, kicsi, kicsiny, kicsike, parány, pici, picike, piciny, icipici, picuri, picurka, parányi, pinduri, pirinyó, csepp, cseppnyi, pöttöm, mákszemnyi aranyos: bájos, kedves, kellemes, megnyerõ, rokonszenves, nyájas, barátságos, szeretetre méltó, helyes, jóságos, meleg szívû autó: személygépkocsi, személyautó, gépkocsi, kocsi, gépjármû azonnal: hamarosan, mindjárt, gyorsan, nyomban, haladéktalanul, sietve, máris, tüstént, sürgõsen, rögvest, rögtön, késlekedés nélkül, menten, azon melegében barát: jóbarát, cimbora, társ, szövetséges, pajtás bátor: vakmerõ, merész, hõsies, rettenthetetlen, tettre kész, rendíthetetlen, elszánt, derék, magabiztos csodálatos: csodás, csodálatra méltó, bámulatos, bámulatra méltó, bûvös, bûbájos csökönyös: akaratos, makacs, önfejû, konok, hajthatatlan, kérlelhetetlen, hajlíthatatlan, makrancos, dacos, nyakas csúnya: rút, csúf, ronda, ocsmány, rusnya, pocsék, visszataszító, riasztó, formátlan, éktelen dölyfös: gõgös, öntelt, felfuvalkodott, pöffeszkedõ, kevély, rátarti, hetyke,
büszke, elbizakodott, beképzelt, fölényes, nagyképû, fenn hordja az orrát edzett: kemény, erõs, jó állóképességû, ellenálló, keménykötésû, kisportolt, szívós egyfolytában: egyvégtében, folyvást, folyton, folytonosan, szüntelen, megszakítás nélkül, mindig, egyhuzamban, szakadatlan, állandóan, vég nélkül elbújik: elrejtõzik, meghúzza magát, megbújik, meglapul, meghúzódik elfut: elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, megfutamodik, eliszkol elhatároz: eldönt, elszánja magát, elgondol, megfogad, fejébe vesz, ráadja a fejét elõtte: ezelõtt, korábban, azt megelõzõen ember: halandó, teremtmény, emberi lény, teremtés, egyén, illetõ, személy épít: emel, rak, felrak, felhúz, készít, csinál, alkot, szerkeszt épület: építmény, objektum, ház, létesítmény eszik: étkezik, táplálkozik, fogyaszt, táplálékot vesz magához, fal, harap, rágcsál, falatozik, eszeget, csipeget, lakmározik ezután: ezentúl, mostantól, mostantól fogva, mostantól kezdve, ezt követõen, a késõbbiekben, ettõl kezdve, a jövõben, a továbbiakban folyik: folydogál, csörgedez, patakzik, áramlik, hömpölyög, özönlik, zúdul fürge: élénk, gyors, lendületes, sebes, friss, szapora, mozgékony, eleven, serény, tûzrõlpattant, virgonc
85
gondolkodik: elmélkedik, bölcselkedik, töpreng, tûnõdik, fejében forgat, használja a fejét, jár az esze, töri a fe jét, latolgat, spekulál, morfondíroz, gondolatokba merül gömbölyû: gömb alakú, gömbölyded, kerek, kerekded, golyó alakú, golyóforma, gömbszerû gyerek: gyerkõc, kisember, csöppség, palánta, csemete gyõz: nyer, diadalmaskodik, gyõzelmet arat, célba ér, véghezvisz, érvényesül hallgatag: kevés beszédû, szûkszavú, kevés szavú, szótalan, magának való, szótlan, csöndes, szófukar, zárkózott, tartózkodó haragszik: mérgelõdik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, dohog haza: szülõhaza, szülõföld, szülõhely, hon, anyaföld, pátria, otthon hegy: magaslat, bérc hív: szólít, rendel, hivat, idéz, invitál, meghív, szól, kér, értesít hord: visz, hoz, cipel, hordoz, szállít, fuvaroz, továbbít hosszú: magas, nyurga, nyúlánk, langaléta, hórihorgas, lakli, nyakigláb hûséges: hû, megbízható, ragaszkodó, állhatatos, kitartó, odaadó, tántoríthatatlan, rendíthetetlen hûvös: hideg, hûs, friss, árnyékos, árnyas igazságos: jogos, méltányos, megérdemelt, pártatlan, elfogulatlan, jóhiszemû, korrekt ijedõs: félénk, félõs, gyáva, bátortalan, nyúlszívû indul: felkerekedik, felszedelõzködik, rajtol, startol, ered, kászálódik, útra kel
86
jár: megy, halad, gyalogol, kutyagol, talpal, sétál, lépdel, baktat, ballag, cammog, vonul jószívû: jóságos, jólelkû, melegszívû, aranyszívû, lágyszívû, vajszívû, galamblelkû, csupa szív, megértõ, emberséges kemény: könyörtelen, kíméletlen, kegyetlen, kõszívû, szívtelen, érzéketlen kitartó: elszánt, eltökélt, állhatatos, fáradhatatlan komoly: megfontolt, érett, higgadt, felelõsségteljes, tisztességes, rendes, tisztes, jóravaló, szolid, megbízható könyörög: kér, kérlel, kérve kér, eseng, esedezik, rimánkodik lány: kislány, leányka, leányzó, fruska, lányka lát: tekint, szemlél, néz, észlel, észrevesz, megfigyel látható: látszó, megtekinthetõ, szemlélhetõ, szembetûnõ látványosság: érdekesség, különlegesség, látnivaló, látvány, nevezetesség lopakodik: lopózik, lopódzik, lopódzkodik, óvakodik, settenkedik, surran lusta: tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevõ, semmirekellõ, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülõ mászik: kúszik, csúszik, araszol meleg: forró, tikkasztó, perzselõ, rekkenõ, égetõ merész: bátor, vakmerõ, elszánt, talpraesett, belevaló, vagány messze: messzi, távol, a messzeségben, a távolban mond: kifejez, közöl, kijelent, állít, szól, nyilatkozik, beszél, említ, kifejt, elõhoz mûvelt: tanult, képzett, jártas, iskolázott, intelligens, nagy tudású
nagy: nagyobb, nagyobbacska, nagyocska, nagyobbfajta, öles, jókora, óriási, terjedelmes, kiterjedt, nagyméretû, nagyalakú nyaral: üdül, vakációzik, pihen okos: eszes, nagy eszû, jó eszû, jófejû, értelmes, nyílt eszû, éles eszû, éleslátású, éles elméjû, eleven eszû, van sütnivalója, zseniális, észkombájn önfeláldozó: áldozatos, áldozatkész, odaadó, önzetlen öreg: idõs, agg, megvénült, hajlott korú, koros, vén örül: örvend, örvendezik, repes, ujjong, lelkendez, örömét leli, boldog, vigad puha: lágy, gyenge, pihepuha ravasz: ravaszdi, ravaszkás, agyafúrt, furfangos, álnok, cseles, fortélyos, csalafinta, ördöngös, körmönfont, rafinált, ármányos, furmányos régen: rég, régebben, egykor, hajdan, hajdanán, hajdanában, korábban, valaha, valamikor, azelõtt, réges-rég, annak idején, régi: réges-régi, õsrégi, õsi, ódon, elavult, ósdi, agg, ó, öreg, vén, hajdani rohan: fut, szalad, siet, üget, száguld, rohangál, vágtat, robog, viharzik, lohol, iramlik, szedi a lábát, nyaka közé kapja a lábát, nyargal, iszkol rövid: rövidke, arasznyi, nyúlfarknyi, kis rugalmas: hajlékony, hajlítható, képlékeny, alakítható ruha: öltözet, öltözék, ruházat, viselet, gúnya sáros: pocsolyás, lucskos, latyakos sír: sírdogál, könnyezik, pityereg, szepeg, szipog, zokog, bõg, bömböl, sír-rí szabadidõ: kimenõ, pihenõidõ, ráérõ idõ, pihenõ
szép: tetszetõs, szemrevaló, mutatós, jóképû, csinos, takaros, gyönyörû szoba: helyiség, lakószoba, terem szorgalmas: szorgos, dolgos, törekvõ, dolgos kezû, serény, buzgó, igyekvõ, iparkodó, hangyaszorgalmú található: lelhetõ, leledzõ, levõ tetszik: kedvére van, ínyére van, imponál, elbûvöl, gyönyörködtet tud: ért, fölér ésszel, felfog, érzékel, érez, észlel úszik: lebeg, úszkál, sodródik ül: üldögél, csücsül, ücsörög, kuksol, gubbaszt, gunnyaszt, kucorog, kuporog, ügyetlen: esetlen, setesuta, kétbalkezes, fakezû, kétballábas, félszeg, járatlan, gyakorlatlan, mafla, ügyefogyott, tutyimutyi vidám: jókedvû, derûs, víg, örömteli, kedélyes, jókedélyû, mókás, tréfás, mulattató saját gyûjtésem: ___________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________
87
Tartalom Bevezetés ................................................................................................................. 3 ISMÉTLÉS Kapcsolatteremtés............................................................................................ 4 Szó, mondat, szöveg...................................................................................... 10 Az elbeszélô fogalmazás ............................................................................... 14 A vázlat.......................................................................................................... 27 A tárgyalás tagolása ...................................................................................... 30 MI ÚJSÁG? ........................................................................................................... 34 A LEÍRÓ FOGALMAZÁS ................................................................................... 36 Bemutatjuk a tárgyakat.................................................................................. 39 Kedvenceink, az állatok ................................................................................ 42 Leírás készítése növényekrôl ........................................................................ 47 Ahol élek (A hely és a táj leírása)................................................................. 50 Leírás készítése személyrôl (Jellemzés)........................................................ 55 Az elbeszélés és a leírás összekapcsolása..................................................... 59 A LEVÉL............................................................................................................... 62 Üzenetek röviden........................................................................................... 72 A NAPLÓ .............................................................................................................. 76 A fogalmazási ismeretek összefoglalása ............................................................... 79 Útravaló ................................................................................................................. 81 Javítási jelek........................................................................................................... 83 Az önellenõrzés szempontjai ................................................................................ 84 Tanulói szókincstár ............................................................................................... 85
88
