IPARI SZAKKÖNYVTÁR
KOVÁCS GÉZA
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁ G:
FALFESTŐ ÉS MÁZOLÓMUNKÁK
BRETZ GYULA FODOR JÁNOS IZSÁK SÁNDOR MOLNÁR JÁNOS
MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1983
M Ű SZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST. 1983
TARTALOMJEGY Z ÉK
Lektor:
JASZENOVITS MIHÁLY
(C) Kovács Géza, Budapest, 1983 Előszó
I1
ETO: 698.12 I. Festőmunkák ISBN 963 10 4793 8 ISSN 0324-217X
Felelős szerkeszt ő : dr. Gilyén Nándorné Ott Éva okl. építészmérnök
Kiadja a Műszaki Könyvkiadó. Felel ős kiadó: Fischer Herbert igazgató Szedte és nyomta az Alföldi Nyomda A nyomdai rendelés törzsszáma: 6962.66-13-1 Készült Debrecenben, 1983. évben M űszaki vezető : Kőrizs Károly. Műszaki szerkeszt ő : Szekeres Géza A borítót tervezte: Sebes János A könyvOlgyait rajzolta: Olgyaí Géza AA5önyv formátuma: AS. Ívterjedelme: 26,25. Ábrák száma: 102. Példányszám: 22 200 Papír min ősége: 80 g ofszet. Bet űcsalád és -méret: Times, bg/gm Azonossági szám: 31 594 MŰ : 3416-h-8386. A kézirat lezárva : 1982. március. Készült az MSZ 5601 és 5602 szerint.
13
A) Általános kérdések 13 • 1. A falfest őmunkák tárgyköre 15 2. A falfestőmunkák felosztása 15 3. A falfestőmunkák terminológiája. A fontosabb szakmai fogalmak értelmezése 29 4. A falfestőmunkák műszaki szabályozási kérdései 31 B) A falfestőmunkák előtervezési és munkaszervezési kérdései 34 1. Színdinamikai hatáskeltés, a festett környezet kialakításának általános tervezési irányelvei 34 a) A lakószobák, belső terek festésének színdinamikai elvei . . . . 42 b) Munkahelyek, üzemcsarnokok beltéri festésének színdinamikai elvei 47 e) Kültéri falfelületek, homlokzatok festésének színdinamikai elvei 49 2. A falfelület felmérése, méretadatainak összeállítása 52 3. Az anyagszükséglet számítása 53 4. A munkaid ő-szükséglet számítása 55 5. A munkaműveletek elvégzésének feltételei 57 a) Általános feltételek 57 b) A munkakezdés építéstechnológiai feltételei 57 c) Légköri (klimatikus) feltételek 58 6. A falfestés tervezése környezeti igénybevételre 59 7. Munkaszervezési szempontok 59 C) Falszerkezetek és más szerkezeti anyagok fontosabb festéstechnikai jellem63 zői I . Általános kérdések 63 2. A falszerkezetek fontosabb fizikai, építéstechnikai tulajdonságai . . 63 3. A falszerkezetek fontosabb vegyi jelleg ű sajátosságai festéstechnikai 72 szempontból 5
4. A falszerkezetek és más alapfelületek festéstechnikai jellemz ői . 5. A légköri és egyéb környezeti tényez ők hatása az alapra D) A falfestőmunkák anyagai 1. Színezőpigmentek (színtestek) a) Általános szempontok, min őségi követelmények b) A színezőpigmentek felosztása 2. Kötőanyagok a) Általános követelmények b) A kötőanyagok felosztása c) A kötőanyagok oldásával kapcsolatos folyamatok d) A fontosabb köt őanyagok 3. Szigetelőanyagok 4. Felületkezelő szerek a) A szappanozás anyagai b) A timsózás anyagai e) Vakolatszilárdító felületkezel ő szerek d) Különleges rendeltetés ű vegyi felületkezel ő szerek 5. Használatra kész falfestékek 6. Különleges rendeltetés ű segédanyagok a) Töltőanyagok b) Rostosító és hatáskelt ő adalékok c) Tapadást javító adalékok d) Nedvesítőszerek e) Használatra kész kiegyenlít ő habarcsolt Repedésáthidaló, kasírozó anyagok g) Falfesték-eltávolító szerek 7. Az anyagok előkészítése a) A felületkezel ő szerek anyagainak el őkészítése b) A használatra kész falfestékek el őkészítése e) Saját készítés ű falfestékek összeállítása d) Felületkiegyenlítő és javítóhabarcsok keverése
6
.
87 93 94 95 95 111 129 129 141 142 148 156 158 158 159 159 161 165 169 169 173 173 I74 174 174 175 176 177 177 178 194
E) Kéziszerszámok, gépek, segédeszközök 1. Általános követelmények 2. Kéziszerszámok 3. Segédeszközök 4. Gépi berendezések, mér őeszközök, mér őm űszerek
195 195 195 202 202
F) A falfestés munkam űveletei 1. Előkészít ő munkam űveletek a) A munkakezdés feltételei b) A falfelület átvizsgálása, el őkészítése
213 213 213 213
213 e) Régi, lehámlásra hajlamos festékréteg eltávolítása kaparással 214 cl) A falfelület átdörzsölése, csiszolása 214 e) A falfelület folytonossági hiányainak javítása 215 f) A zavaró foltosodások szigetelése 217 d) Vakolatszilárdító felületkezelés 217 2. Falfestési munkam űveletek 217 a) Alapozó (vagy els ő) meszelés 218 b) Átvonó (második, harmadik) meszelés 218 c) Szappanozás 218 d) Az alapozó festékréteg felhordása (el ő festés) 218 e) Timsózás 218 f) A felületek elhatárolása, kijelölése csapózsinórral 219 g) A festés elvégzése 219 /1`) Mintázófestés, mintázás 219 i) Vonalazás 220 j) Az oszlatás m űvelete 220 3. Különleges és kiegészít ő m űveletek 220 a) Repedésáthidaló, sarok- és hajlater ősítő vászoncsík ragasztása b) Páralecsapódás miatt penészes falfelületek, h őszigetelt hőhidak fes221 tése 223 c) Tapadófelület képzése homokszórással 223 d) Plasztikus (a falsíkból kiálló) mintázatok készítése 224 e) Különleges falfestési módszerek 225 4. A falfestés munkam űveleteinek sorrendje G) Minőségellenőrzés 1. A falfest őmunkák minőségi követelményei 2. A minőségi hibák okai 3. A minőségi hibák javítási lehet őségei 4. A falfestés ápolása, karbantartása, tisztítása
231 231 233 234 235
H) Balesetelhárítás, egészségvédelem, környezetvédelem 1. Balesetelhárítás, munkavédelem 2. Egészségvédelmi óvintézkedések 3. Tűzrendészeti óvintézkedések 4. Környezetvédelmi óvintézkedések
236 236 237 238 238
II. Mázolómunkák A) Általános kérdések 1. A mázolómunkák tárgyköre 2. A korrózió fogalma és a korróziós tényez ők ismertetése a) Kémiai korrózió b) Elektrokémiai korrózió
240 240 242 242 243 243 7
e) Biológiai korrózió d) Mechanikai és egyéb korrózió e) A fontosabb korróziós tényez ők hatásmechanizmusa 3. A mázolómunkák terminológiája
244 244 245 247
B) A mázolómunkák el őtervezési és munkaszervezési kérdései 1. A színdinamikai elvek m űszaki jelleg ű hasznosítása
247 247 2. A festékbevonat-rendszerek tervezése környezeti igénybevételre 248 3. A festékbevonat-rendszerek felépítésének általános irányelvei . . 250 a) A bevonatrendszerek rövid jellemzése 250 b) A bevonatrendszerek hatékonysága 251 c) A festékbevonat-rendszerekre vonatkozó általános követelmények 253 4. A mázolómunkák felmérése 256 5. A mázolómunkák elvégzésének feltételei 256 a) Kapcsolódás más építési munkákhoz 256 b) A mázolómunkák elvégzésének környezeti (klimatikus) feltételei 257 6. Az alapfelületre vonatkozó általános követelmények 257 7. Fajlagos anyagfelhasználás, anyagnormák 258 8. A munkaidő-szükséglet számítása 260 9. Munkaszervezési teend ők 260
C) A mázolásra alkalmas fontosabb szerkezeti anyagok jellemz ő tulajdonságai 1. Faszerkezetek 2. Fémszerkezetek 3. Egyéb szerkezeti anyagok
D) A mázolómunkák anyagai és segédanyagai 1. Felület-előkészít ő és felületkezel őszerek a) Vegyi hatású felületkezel őszerek b) Korrózió ellen átmenetileg véd ő anyagok c) Tapadásjavító vagy tapadást létesít ő felületátvonó alapozók d) Tapaszok, kittek, felületkiegyenlít ő és pórustömít ő anyagok e) Zsírtalanító- és zsíroldószerek f) Festéklemaratószerek g) Csiszoló és fényező anyagok h) Pórustelítő (beereszt ő) impregnáló anyagok 2. Festékek, lakkok a) Alapozó festékek b) Közbenső és átvonó festékek, lakkok c) Lakkok és m űgyantaoldatok d) A vastagbevonatok anyagai e) Különleges rendeltetés ű festékanyagok
262 262 268 269 270 270 270 270 271 279 282 283 286 287 293 293 293 305 321 322
3. Adalékok a) Kencék és köt őanyagtartalmú hígítók b) Oldószerek, hígítók c) Szárító adalékok d) Tixotropizáló adalékok e) A felületi fényességet csökkent ő adalékok 4. Különleges rendeltetés ű segédanyagok a) Fapácok b) Fehérítőszerek c.) Lángrnentesítőszerek 5. A festékanyagok kezelése és tárolása 6. A festékanyagok minőségi ellenőrzése
324 324 328 337 338 339 345 345 346 347 348 349
E) Kéziszerszámok, gépi berendezések, segédeszközök
352 352 359 365 365
1. Kéziszerszámok 2. Gépi-kéziszerszámok, gépi berendezések 3. Mérőműszerek, segédeszközök 4. Egyéni munkavédelmi véd őeszközök
F) A mázolómunkák technológiája 1. A mázolás munkaműveletei és értelmezésük 2. A mázolás munkafolyamatainak el őtervezése 3. A mázolás munkafolyamatainak részletezése
G) Min őségellenőrzés 1. A mázolómunkák min őségi követelményei 2. A minőséghibákat előidéző okok 3. A minőséghibák javítási lehet őségei 4. A lakk- és festékbevonat-rendszerek ápolása, karbantartása
H) Balesetelhárítás, egészségvédelem, környezetvédelem 1. 2. 3. 4.
Balesetelhárítás, munkavédelem Egészségvédelmi óvintézkedések Tűzrendészeti veszélyforrások és a megel őző óvintézkedések Környezetvédelmi teend ők
367 367 387 387 407 407 410 410 411 411 411 413 415 417
9
ELŐSZÓ
A könyv többféle — látszólag ellentmondásosnak t űnő — célkitűzést kíván megvalósítani. A fest ő-, mázolómunkák sok, régebbi technológiája (technikája) ma már csaknem feledésbe merült. Célszer űnek látszik ezek egy részét nemcsak „szakmatörténeti" szempontból, hanem a felújítási munkákra vagy a kombinációs lehet őségekre való tekintettel átmenteni. Külön hangsúlyt helyeztünk a kész munka el őírt minőségét biztosító feltételek részletezésére, a minőség ellenőrzésére. Teljesen téves ui. az a felfogás, hogy pl. a falfest őmunka „csak" esztétikai igényt elégít ki. A kész falfestéssel szemben is sokrét ű , épületfizikai, higiéniai, állagvédelmi és egyéb funkcionális követelményeket kell támasztani, természetesen az esztétikai, színdinamikai szempontok érvényesítése mellett. Fokozottan vonatkozik ez a mázolási munkákra, amelyeknél a korrózióés állagvédelmi követelmények kielégítése alapvet ő követelmény. Éppen a min őségi munka feltételeinek biztosítására kellett sokkal részletesebben foglalkoznom a technológiai el őkészítő műveletekkel, annál is inkább, mert ezek jelent őségét sokan hajlamosak alábecsülni. Emiatt több olyan fontos kérdést is részletesen tárgyaltam, amelyek felületesen ítélve azt a benyomást keltik, mintha nem érintenék e szakmai területet. Igy pl. a falfest őmunkáknál szándékosan részleteztem a páralecsapódás és páradiffúzió hatására képz ődő penészképződést (amely eléggé elterjedt jelenség még új lakóépületeken is!), sókivirágzást (salétromos képz ődmények), olaj- és egyéb zavaró foltosodásokat, a nagyméret ű repedések (amelyek egyes új építési technológiák „járulékos" hibái) megbízható javítását stb. Ugyanígy a mázolómunkáknál a vegyi felületkezelés még kevésbé ismert lehetőségeit, a nagy tartósságú, egy m űveletben képezhet ő „vastagbevonatok" előnyeit emeltem ki. Mindkét szakmai területen külön hangsúlyt helyeztem az el őzetes tervezésre, a kombinációs lehet őségek hasznosítására, a gazdaságosság előzetes felmérésére, a munkaszervezésre és balesetelhárításra. Szándékosan és kötelességszer űen hivatkoztam a szabványokra, a kivitelezési szabályzatokra és egyéb joghatályos m űszaki előírásokra. A köztudatban kevésbé ismeretes az a tény, hogy els ősorban a falfest ő(esetleg a mázoló-) munkák min őségét nem lehet egyértelm űen meghatározni, 11
vagy értékelni. Az ebb ő l kiinduló ,szubjektív" értékelés gyakran jogviták, felesleges pereskedések forrása. Hazánkban még mindig eléggé elterjedt a rendkívül munkaigényes — ugyanakkor silány érték ű — ún. enyves festés, amelyet gyakran még beton falszerkezetre is készítenek! Külföldön ez már szinte sehol sem használatos. Ugyanakkor az újszerű , nagy tartósságú, ellenállóképes, sokrét ű esztétikai megjelenést is kínáló falfestési eljárásokat nálunk kevésbé ismerik. Ezzel kapcsolatban is néhány el őnyösen hasznosítható példát ismertet a könyv. Alapvető szempontnak tartottam egyes szakmai kérdések olyan mélység ű ismertetését, hogy a munkam űveleteket az érdekl ődők a „csináld magad" elv alapján, tehát el őzetes szakmai ismeretek hiányában is, teljes megbízhatósággal el tudják végezni, de ugyanakkor azok a szakemberek, mesterek, s őt ipari tanulók érdekl ődését is felkeltsék, és szakmai felkészültségük elmélyítését szolgálják. Végezetül ezúton őszinte köszönetet szeretnék mondani azoknak a kiváló mestereknek, fest ő-mázoló szakmunkásoknak, akik az Épületfest ő-Mázoló és Üvegezési Vállalat, majd Országos Szakipari Vállalatnál technológus fejleszt ő mérnökként eltöltött hosszú éveim alatt — a régebben még szakmai titokként kezelt — mesterségbeli tudásukat, egy emberölt őn át gyűjtött tapasztalataikat adták át nekem, önzetlen segít őszándékkal. Szakmaszeretetüket, alkotó- és kezdeményez őkészségüket példamutatónak tekintem. A szerz ő
I. FESTŐMUNKÁK
A) Általános kérdések
Az embernek az a tudatos tevékenysége, hogy környezetét, használati tárgyait festéssel, színezéssel a maga ízlése szerint tetszet őssé alakítsa, az emberi kultúra kezdetéig visszavezethet ő. Merészen hivatkozhatunk az ősember barlangi festményeire (altamirai, trois fréres-i, lascauxi barlangok), amelyek nemcsak a festéstechnika tényét, hanem az ember m űvészi alkotókészségének csíráit is félreérthetetlenül bizonyítják. 6...8 ezer évvel ezel őtt Egyiptomban, Babilóniában, Asszíriában már a természetben talált, viszonylag csekély számú földfestékkel is gazdag falfestészet virágzott. Az egyiptomiak dolgozták ki a forró viasz beolvasztásos falfestési technikát, az enkausztikát, amelynek több ezer éves maradványait épségben tárták fel a régészek. Az ókori görögök, etruszkok, de f őleg a rómaiak már mesteri színvonalon alkalmazták a m űvészi és díszít ő falfestést. Az ókorban meghonosodott egyes jellemző színezőanyagok jelent ősége napjainkig fennmaradtak (pl. egyiptomi kék, pompeji vörös stb.). A román és gótikus építészet szintén magas színvonalon alkalmazta a mű vészi és a mai értelemben vett fal-, illetve homlokzatfestést. A reneszánszban ezeket szinte ugrásszer ű minőségi változás követi, nemcsak művészeti, hanem technikai vonatkozásban is. E kor alkotó emberei nemcsak kiváló m űvészek, hanem olyan mesterek, szakemberek is voltak, akik a festészet mesterfogásait, technológiáját is páratlan alapossággal dolgozták ki, ső t a festékanyagokat, a színez ő pigmenteket is javarészt maguk készítették, vagy kutatták fel a rendelkezésükre álló, akkor még jóval sz űkösebb forrásokból. Szakmai szempontból érdemes felfigyelni arra, hogy pl. az e korszakban készült, javarészt mész-kazein-alapú falfestést (pl. templomok, tornyok, várak, de gyakran lakóházak homlokzatain, tehát kültéri igénybevétel mellett!) 150... 200 évig, s őt ennél hosszabb ideig sem kellett felújítani. Ez még akkor is elgondolkoztató — napjaink legkedvez őbb esetben is legfeljebb 20...30 éves (?) homlokzatfestésével összehasonlítva — ha figyelembe vesszük, hogy az id ő tájt a légköri szennyez ődés mértéke a maihoz képest elenyész ő volt. Az európai kultúrával egy id őben Ázsiában, s őt az amerikai kontinensen,
12
13
az inka, az azték birodalomban is virágzó falfestési technika emlékeit tárták fel. Ezek java részét azonban a barbár hódítók elpusztították. Mint mű szaki dokumentumot érdemes megemlíteni, hogy a nedves trópusi klímának gyakran több száz évig is ellenálló lakkozást készítettek, és fakonzerválást végeztek az el őbbi ázsiai országokban. A kínai faolaj alapanyaga a mindmáig közismerten legnagyobb tartósságú, kültéri igénybevételre alkalmas lakk, amelynek jelent ősége mindmáig megmaradt. Ebb ől készültek a néhány évtizeddel ezel őtt még használatos effekt-lakkok, így p1. a zsugor-, ráncos, repedeztetett stb. lakkok is. Hazánkban a festéstechnika a korra jellemz ő, élenjáró színvonalon virágzott a századfordulótól a második világháború kitöréséig terjed ő időszakban. Európában elsők között tartottak bennünket számon. A festő- és mázolószakma ekkor még teljesen kézm űipari jelleg ű , gépesítés nélküli volt. A mesterek nagy része még a festékanyagokat is maga készítette, gyakran kézi hajtású gépekkel — igaz, kiváló alapanyagokból. Az ekkor még szegényesebb ipari háttér ugyanakkor kiváló min őségű , nagy tartósságú festékanyagokat, lakkokat gyártott, kielégít ő választékban. Így pl. a BUDALAKK jogelődje, a mintegy 130 évvel ezel őtt megalakult Krayer-cég HIDROKALCID elnevezés ű , szilikátalapú, mintegy 40-féle élénk színben gyártott homlokzatfestéke 30...50 éves tartósságú volt. A mai TRINÁT lakk- és zománcfestékcsaládot e gyár 125 éves évfordulóján újította fel a BUDALAKK, eredeti receptúrák alapján. A hazai falfest ő- és mázolószakma fejl ődésében ugrásszer ű változás következett be a felszabadulás után. A nagy szakmai felkészültség ű festő-mázoló mesterek, szakmunkások állami építő ipari vállalatokba, szövetkezetekbe tömörültek, s így szervezetten nagyobb átüt őerővel vehettek részt a szocialista újjáépítés munkájában. A megnövekedett mennyiségi igények sürget ő hatására megkezd ődött e szakmák gépesítése. Egyidej űleg megszűnt az épít őipar eddigi „idényjellege", ami egyben a fest ő -mázoló munkák „téliesítését" is szükségessé tette. A gombamódra növekvő, új lakótelepeken a gyakran széls őséges, téli id őjárási viszonyok között elvégzend ő munkákhoz merőben új technológiai m űveletek, újszerű anyagok, gépek és szervezési feladatok szükségesek. Napjainkban a fest ő-mázoló szakma a múltbelihez viszonyítva az egész világon alapvet ő en átalakult. Jelenleg általános irányzat a szakmai munkaműveletek egyszer űsítése, a munkaid őszükséglet csökkentése, az él ő munkával való takarékosság. A korunkra jellemző technikai forradalom felgyorsult üteme miatt szinte kihaltak a régi, művészi jellegű, munkaigényes, de rendkívül gazdag mintázó eljárások. Ma már még az id ősebb generációból is kevés mester készít faerezést, díszítőfestést, márványozást, lazúr- és viasztechnikát, selyem- és plasztikus festést, dombormintázatot stb. Helyenként viszont a népm űvészeti tevékenység színvonalán virágzik -a 14
mintázó színes bútormázolás, a kézi mintázású díszít ő falfestés. (Pl. a „kalocsai pingáló asszonyok" világhír űek.) A festő-mázoló munkákat sokan sajátkez űleg — mesterségbeli felkészültség nélkül — végzik. Ezt a társadalmi igényt korántsem szabad lebecsülni, s ő t messzemen őkig támogatni kell, hiszen ennek révén a népgazdaságban sem jelentéktelen termel ői kapacitás, mintegy ,rejtett tartalék" szabadul fel. Újabban egyre terjed a „félkész lakóépületek" átadása, amelyeknél pl, a festő-mázoló munkákat maguk a tulajdonosok végezhetik el, ezáltal is csökkentve az építési költségeket. Ily módon korántsem jelentéktelen összeg takarítható meg, ha figyelembe vesszük, hogy a falfestési, mázolási, lakkozási munkák egy lakás teljes építési költségének 8...12%-át is elérhetik.
1. A falfestőmunkák tárgyköre A hétköznapi értelemben vett, képesítéshez kötött ipari tevékenység, a falfestőszakma széles körre kiterjed ő, sokrét ű , de mégis jól körülhatárolható tevékenység. Általában fest őmunkákon kizárólag a falszerkezetek különféle felépítés ű festékanyagokkal (festékekkel) való bevonását, az ezzel kapcsolatos munkaműveletek összességét értelmezik. Ezért els ősorban a kevésbé elterjedt, de talán pontosabb „falfestés" elnevezés tetszik kifejez őbbnek. Régebben a szobafest őmunkák, és ennek megfelel ően a szobafest őmester megnevezés volt elterjedtebb, amely természetesen ma is használatos. Ez arra utalt, hogy a falfest őmunkák legnagyobb része a beltéri falszerkezetek festésére irányult. M űszaki szempontból — részben a munkam űveletek eltér ő jellege miatt — a beltéri falfelületek festését szobafestésnek, a kültéri falfelületekét pedig homlokzatfestésnek nevezik. Ugyanígy a falfest őmunkák kifejezetten m űvészi jellegű területét díszítő fest őmunkák elnevezéssel különböztetik meg a szokásos, hétköznapi értelemben vett szoba-, illetve falfestőmunkáktól, bár a díszít ő mintázatok készítése az utóbbitól elválaszthatatlan. A díszítőfestő k — helyesebb elnevezéssel m űvészi fest ők — napjainkban lényegében a fest őrestaurátori tevékenységet, a régi m űemlékek felújítását, javítását, szükség esetén az ilyen jelleg ű falfestmények „másolását", eredeti alakban való helyreállítását végzik. A kifejezetten m űvészi falfestési munkákat, falfestmények készítését fest őművészek végzik.
2. A falfestőmunkák felosztása A falszerkezetek festése ma már egyre több funkcionális követelményt vet fel. Igy pl. a díszít ő, dekorációs, m űvészi, színdinamikai, térhatás keltése mellett, állagvédelmi, környezetállósági, világítástechnikai, egészségvédelmi, 15
rn
1. táblázat
A fontosabb falfestési eljárások köt őanyag szerinti csoportosítása és rövid jellemzésük Megnevezés
Fehér meszelés
Alkalmazási terület
Falfelületek kültéri és beltéri festésére egyaránt
Jellemzés, m űszaki kritikai értékelés
Kötőanyag: mészhidrát, oltott mész. A tégla vagy vakolt falszerkezet anyagával kiválóan összeépül, még több réteg esetén is légátereszt ő jellegű . Szén-dioxid-felvétellel szilárdul, azaz vegyi átalakulással szárad, s ez után már vízoldhatatlanná válik Minél régebbi oltású, annál nagyobb köt őképességű . Homlokzatok, kültéri falfelületek meszelésére legalább 6...8 hónapos oltású és el őírt tárolású oltott mész szükséges Vakítóan fehér, el őnyös fedőképesség ű . Nagy tartósságú. Sok esetben évtizedekig sem igényel felújítást. (Régi műemléképületek 150 éves fehér meszelése napjainkig is megmaradt)
Megjegyzés
Gombaölő, csírátlanító, penészedést gátló hatású A mész-cement habarcs felületét el őnyösen stabilizálja, szilárdítja Erősen lúgos, maró hatású. Olcsó, tartós, higiénikus, tisztító, fert őtlenítő hatású
Színes meszelés
Mint a fehér meszelés
Kizárólag lúgálló (mészálló) színez őpigmentekkel, pl. ultramarin, krómoxidzöld, kobaltkék, kobaltzöld, vasoxidpigmentek (sárga, barna, fekete, vörös), kadmiumnarancs, nikkeltitánsárga stb. színezhet ő Egyéb vonatkozásban, mint fehér meszelés
Mint a fehér meszelés
Javított kötés ű fehér és színes meszelés
Falfelületek kültéri és beltéri festésére, s őt beton, azbesztcement,
Az eljárás lényege, hogy a mész köt őképességének növelésére különféle m űgyanta-diszperziókat (pl, PVAc-akrilát stb.) adagolnak az oltott mészhez
Mint a fehér meszelés
cementkötés ű fafoggácslemez (pl. Durisol, Durinyp stb.) festésére
5...6%-nyi mennyiségben Egyéb vonatkozásban a fehér meszelésnél leírtak vehetők alapul
Enyves (állati vagy glutinenyves) festés
Kizárólag száraz légter ű , páralecsapódásnak nem kitett mészhabarcsvakolat alapú, beltéri falfelületek festésére. Betonfelületre nem alkalmas !
Ezen mindig az állati vagy glutinenyves (b őr-, csontenyves stb.) festést értik. Ma már korszerűtlen, elavult, rendkívül munkaigényes, csekély tartósságú, de ennek ellenére mindmáig elterjedt, olcsó falfestési eljárás. Nedvességre, falazatok lúgosságára érzékeny, penészedésre, bomIásra hajlamos. Légátereszt ő képességű
Az újabb, előnyösebb sajátosságú festési eljárások lassan kiszorítják
Növényi enyves festés
Mint az előző, de betonfelületre is alkalmas
Kötőanyaguk különféle keményít ők, vízoldható növényi gyanták (mézgák) és dextrin. Különösebb felület-előkezelést (pl. szappanozás, timsózás), mint az el őző, nem igényel Hazánkban nem terjedt el, ill. alárendelt jelent őség ű
Elvétve még ideiglenes jelleggel, pl. dekorációk, díszletek festéséhez stb. alkalmazzák
Cellulózenyves festés
Kizárólag beltéri, száraz légter ű, páralecsapódásnak ki nem tett helyiségek festésére. Beton, azbesztcement stb. festésére is alkalmas
Kötőanyaguk a cellulózenyvek (pl. metil-cellulóz, karboxi-metilcellulóz; márkanevekkel pl. Glutolin, CMC, Tylose stb.). Kevésbé munkaigényes, mivel felület-el őkezelést (timsózást, szappanozást) nem igényel. Olcsó, kielégít ő tartósságú, penészedésre, gombásodásra gyakorlatilag nem hajlamos. Lepattogzásra még túlenyvezés esetén sem hajlamos, mint az enyves festés. Bár régóta (80...100 éve) elterjedt festési eljárás, még a jelenlegi korszer ű igényeket is kielégíti, ennek ellenére hazánkban el őnyeit kevésbé hasznosítják
Külföldön kiterjedten használják főleg 'por alakú, használatra kész festékanyagok alakjában Hazánkban jelenleg ilyen felépítésű a Praktikolor falfesték (régebben ilyen volt a Vikolán, CMCfalfesték)
I. táblázat 1 folytatása Megnevezés
Alkalmazási terület
Jellemzés, m űszaki kritikai értékelés
Megjegyzés
Kazeines festés
Homlokzatok és egyéb kültéri falszerkezetek, műemléképületek beltéri falfelületeinek díszítő festése. Főleg a műemlékvédelemben elterjedt (Lényegében javított köfésű mészfestésnek tekinthet ő)
Igen előnyös eljárás. KülKötő anyaga lényegében mészkazein. A falazat földön mindmáig kitermész- és cementtartalmával vegyi kötést (mész- , jedten alkalmazzák, főkazeint képezve) létesít. Ezért els ősorban még el leg a műemlékvédelemnem karbonátosodott, új (friss) mész-, mész-ceben. Viszonylag költsément habarcs alapú vakolat esetleg beton, azges, de gazdaságosabb, • besztcement felület& festésére mint a többi festési elSzáradás után vízálló, penészedést'e nem hajlamos, járás gombamentesítő adalékokkal jól kombinálható. Kizárólag lúgálló pigmentekkel színezhet ő . Ada- A korszer ű, műgyantadiszperziós festések laslékanyagai miatt enyhén mérgez ő hatású is lesan kezdik kiszorítani het. Légátereszt ő jellegű nagy tartósságú! Egyes régi műernléképületeknél nem ritka a 150...200 éves élettartamú, s őt ennél régebbi kazeinfestés A kötő anyag pontos adagolására érzékeny
Cementfestés
Főleg homlokzatok, esetleg páralecsapódásnak kitett fal-, betonfelületek, műemlékek stb. festésére
Kötőanyaga főleg nagy szilárdságú fehércement, plasztifikáló és egyéb min őségjavító adalékok. Kizárólag lúg-, ill. cementálló pigmentekkel színezhető . Igen tartós (30...70 év), sajátságos megjelenésű festés, ill. festékvakolat. El őnyei ellenére hazánkban csak régebben alkalmazták, de jelentő sége ma már alárendelt
Külföldön még több helyen, főleg a műemlékvédelemben alkalmazzák
Vízüveges vagy szilikátfestés (Keim-festés)
Elsősorban homlokzatok és kültéri, ritkábban beltéri lalszerke-
Kötő anyaga a felületen vegyileg utókezelt és kicsapatott (fixált) kálivízüveg-oldat. A falazat mésztartalmával vegyi kötést létesít. Száradás után
Hazánkban nem terjedt el, közismert el őnyei ellenére sem
nem vízoldható, penészedésre, bomlásra nem hajlamos. Elsősorban még nem karbonátosodott, új mészhabarcs, mész--cementhabarcs vakolatokra alkalmas. Csak lúgálló-pigmentekkel színezhet ő, légátereszt ő jellegű Egyik legnagyobb tartósságú és ellenállóképesség ű, emellett igen olcsó festési eljárás
Külföldön főleg a műemlékvédelem területén eléggé elterjedt
Kötőanyaga kalcium-szilikátok elegye. Lényegében
Mint az előző
zetek, esetleg azbesztcement stb. festésére
Mész-szilikátos , festés
Mint az előző
Viaszfestés
Falszerkezetek beltéri festésére, még széls őségesebb igénybevétel esetén is
az előbbivel egyező felépítés ű eljárás, azzal az el. téréssel, hogy ennél a kálivízüveg-oldatot és a színezőpigmenteket el őzetesen oltott mésszel összekeverik, s az így képz ődő habarcsszer ű anyagot festékként hordják a felületre, majd a vízoldható reakcióterméket utókezeléssel eltávolítják. Sajátságos megjelenés ű , kristályos, lazúros festékréteget képez Előnyei az előbbivel egyez őek Kötőanyaguk elszappanosított méhviasz vagy egyéb viaszféleségek. Sajátságos megjelenés ű , víztaszító (hidrofób) jelleg ű , igen tartós, nedvesség hatásának is ellenálló festési eljárás. Kizárólag lúgálló pigmentekkel készíthet ő. Penészedésre, bomlásra nem hajlamos. Régebben hazánkban is elterjedt volt, ma esetleg m űemlékvédelmi területen, elvétve használatos
A műgyanta-diszperziós festési eljárások, ma már gyakorlatilag kiSzorították. Újabban a műviaszokat használják hasonló célra
N-
,
,..w
6
- ,.. -...
•-, y, ,_., 0 -1-• ,....•0, k. 0 Q) •••-•, Q) 0 ,.'c-t1 N ,, ,W .- ■ ■L'' ',.W CI) ''' Q S2Q Ct cii '') :"`"' .t 0 ° • , .0 '',-,y' •• CI) 73 3.4 0 .. .. <1 '., ..-,.., '" N i.'0" *•:.‘ ,--. 0 'V .' ..-Q) ' •,-■ s') 0 •,... N ''' 1.4 V7 N N ,..6 -C, 1.« .:) N •—‹ Q) Q) 0 Q. ,, 0 0 0 •• N "C)
s?zSafSaiN
g..-,
• r-, 773' , e.) > +-e:t Q I—,
NI ',',
c,
■
s?10,19).1 !u3TMIYI !,11,zsgaz ` sgzuloPf
..cr) .. agpal!spzeugmy
C4I
,. .... ,...y 0 ■-.... ..0 ,z:3 C7,4
,.,
5) C.,t .c,d • > rn. 0 •. .., ,,.,
N 0 a> cc$ .^,`...Z
6 ti 49 r)
,, ,,I. ()/)‘ 0 .,': 0) ;0
7-,>'
-cr)
0
45
N 4-4
my) b.0 •, •,-1
4 stb' ll,)' .W 43 ,L) 0 a-, to , 0 ... i-I
,.0
N
7.) -
N
•Ft 4 q '4 , .W "c"t"' &) 1:1,) ‘T., -
•,-,
.er> . ... ••-■ .
.4 .r cct Q'
N
'
L .___s ?zanau9 aw
20
... ',,t> ,,,, •,--,a
,.
korszerű festési eljárást tesznek lehetővé. Java részük betonfelületek, azbesztcement, cementkötésű farostlemezek, sőt faszerkezetekfestésére is alkalmas Bonyolult, munkaigényes felület-előkészítést nem igényelnek. Kiváló a kopásállóságuk és ellenálló képességük. Könnyen tisztíthatók, mosásállók. Java részüklégáteresztő képessége csekély, de kellő körültekinthető alkalmazás mellett ez ritkán zavaró. Festékanyagai rendszerint penészedésgátló (fungicid) adalékka lkészülnek
Z
0 ez:
._. QQ.,
Különféle műgyanta kötőanyagúfestékek, a szokásos szerve s oldószerekkel. Lényegében pigmentet, ill. töltőanyagdús festékanyagokat használnak e célra. (Régebben pl. olajfestékekkelis készítettekfalfestést, különleges rendeltetéssel. Afestékanyagok műszaki előnyei az előbbihez hasonlóak, de rendszerint tűz- és robbanásveszélyesek)
c'z 5a) .5 - N
.o ,•W,,s N QN —C
0
e-9 Cll ,..1 >-, ,.,
1.) -.5 N
,e)
Q) 0 0 4...,
ső t biztonságtechnikai és egyéb m űszaki követelményeket is támasztanak a falfestésre vonatkozóan. A kivitelezési technológiák viszont mindinkább egységes és alapos m ű szaki elő írásokra épülnek, az él őmunka-ráfordítás, a kivitelezési id őszükséglet csökkentése, ill. a termelékenység növelése mellett. Ez utóbbit a korszer űsített kéziszerszámok, a gépi-kézi berendezések, az ötletes segédeszközök, valamint a használatra kész, kiváló min őségű festékanyagok jelent ősen elősegítik. Ez azonban korántsem jelenti a falfestési munkák technológiájának egyszer ű södését. Így pl. egyre változatosabb a falszerkezet felépítése, s ebb ől adódóan a falfelület (alap) jellege. A vakolt tégla falszerkezetek mellett a betonelemek, panelek, gipszkarton-, faforgács-, azbesztcement-, cementkötés ű faforgács- stb alapú, továbbá h őszigetelt falszerkezetek festéséhez kell alkalmazkodnia a fest ő szakembernek. Ennek megfelel ően legtöbbször növekszik a járulékos — gyakran nem is a festő feladatát képez ő — munkaműveletek száma. Így pl. az illeszkedési, tágulási hézagok kiképzése, a felület-el őkészítés, a felületi egyenl őtlenségek, a folytonossági hiányok javítása stb. A falfest őmunkák felosztása — egyértelm ű megjelölése — a következőkben összégezhet ő : — rendeltetés szerint (p1. szobafestés, homlokzatfestés, díszít ő festés stb.); — a felhasznált festékanyag vegyi felépítése szerint (pl. enyves, cellulózenyves, műgyantadiszperziós, kazeinfestés, viaszfestés, meszelés, mészfestés stb.); — a jellemző technológiai műveletek szerint (pl. szórással, ecseteléssel, hengerezéssel és egyéb eljárással való festés stb.); — a festett felület megjelenése szerint (pl. mintázat nélküli, mintázott, szórt dombormintázatú, szemcsézett, selyemfestés stb.); — a kifejezetten m űvészi rendeltetés alapján, mint a díszít őfestés, és ezen belül a festési technika szerint pl. akvarell, freskó, szekkó, stukkólustró, enkausztik, plasztikus stb.; — egyéb, különleges, javarészt m űszaki rendeltetés szerint pl. biztonságtechnikai, utánvilágító, lurnineszkáló, foszforeszkáló stb.; — színdinamikai rendeltetés szerint, pl. gerjeszt ő, visszatartó, térnövel ő, magasságcsökkent ő vagy -növel ő stb. falfestési kombinációk. A falfest ő eljárásokat elsősorban a felhasznált festékanyagra jellemz ő (vegyi) felépítése, valamint a kivitelezési, festéstechnikai, illetve az arra jellemz ő díszítési megoldás szerint szokták csoportosítani. Ez utóbbi f őleg a művészi, díszítőfestő munkáknál szokásos felosztási szempont. Ennek megfelel ően a fontosabb falfest ő eljárásokat, a festékanyag felépíItése szerinti csoportosítását és rövid m űszaki kritikai értékelését az 1. táblázat, a díszítőfestő munkákat a 2. táblázat ismerteti.
0
21
2. táblázat
Fontosabb díszítő festési eljárások Megnevezés
Alkalmazási terület
Rövid jellemzés, min őségi értékelés
Megjegyzés •
Oszlatott és mintázott enyves festés
..akószobák és középületek száraz légter ű beltéri helyiségeinek festésére
Glutin- és cellulózenyves köt őanyagú festékekkel egyaránt készíthet ő . Igényesebb kivitel ű, változatos mintázatokkal készíthet ő, viszonylag nem költséges, eléggé elterjedt festési eljárás
Egyik legelterjedtebb, legolcsóbb, de ma már korszer űtlen festési megoldás
Viaszos—enyves festés
Mint az előző
Igen tetszet ős és sajátságos megjelenés ű vagy tartósságú, emellett még mindig korszer ű (de már nem használatos), változatos mintázatokkal készíthet ő falfestési eljárás. Régebben a kész viaszenyvet mint köt őanyagot is forgalmazták
Régen igen elterjedt volt. Ma már alárendelt jelentőségű
Viaszos beolvasztásos (enkausztika) festés
Nagyforgalmú középületek, csarnokok, műemlékek beltéri (esetleg kültéri) falfelületein
Több ezer éves technika! Az óegyiptomiak, babilóniaiak már alkalmazták. Igen nagy tartósságú (3...4 ezer éves emlékek mindmáig épségben fennmaradtak) eljárás. A pigmentekkel színezett felületet olvasztott méhiasszal rétegezik, majd azt forró acélsimítóval, a falfelület pórusaiba olvasztják. Így sajátságos megjelenés ű, színes felület képezhet ő
Mindmáig egyik legtartósabb festési eljárás. Jefentősége ma már alárendelt
Kazeines díszít ő festés (hidegvíz-festés)
Külső homlokzatokra, beltéri vakolt falfelületekre, gipsz, fa, azbesztcement felületekre
Tetszető s, bársonyosan matt, de kopásálló, nagy tartósságú festés. Nemes pigmentekkel sajátságos tüzes színárnyalatok képzésére alkalmas, változatos díszítőtechnikával. Szín6 mintázott bútorok, templomi berendezések festésére is kiterjedten alkalmazták. Lakkozással is kombinálható
Napjainkban kizárólag műemlékek, reprezentatív épületek díszít ő festésére használatos
Temperafestés
Kizárólag bels ő térben, művészi festőmunkák készítésére. Finom felületű alapot igényel
Kevert, vegyileg elszappanosított köt őanyagokkal készített festéstechnika. Elég költséges eljárás, ezért csak művészi díszítőfestésnél alkalmazzák. Viszonylag nagy tartósságú
Művészi festési eljárás. A műgyanta diszperziós festés lassan kiszorítja
Freskó festés (al fresco)
Főleg műemléképületek, templomok, múzeumok, műcsarnokok stb. beltéri festésére, mészvakolat alapra
Nedves, még új mészhidrát alapú, nyers vakolatalapra készített, nagy tartósságú, sajátságos megjelenés ű, művészi, ill. díszítő mészfestés. Nagyfokú ügyességet, szakmai gyakorlatot igényel. Több száz éves, ezzel készült m űalkotások napjainkig épségben fennmaradtak
A IX—XVI. századokban igen elterjedt m űvészi festési eljárás volt
Szekkó festés (al secco)
Mint az előző
Ma is használatos, az előbbihez hasonló, de kizárólag száraz mészvakolatra készített, javarészt mészkazeinnel javított, díszít ő Mészfestés. Kevésbé tartós az el őbbinél. A reneszánsz idején a kevésbé igényes helyeken alkalmazták
Általános megjelölés, tehát bármely száraz mészhabarcs alapra keszített festési eljárás idesorolható
Sgrafitto (karcoló festés)
Főleg műemléképületek, középületek homlokzatain, de belső falfelületein is
A mai modern építészetben is tetszet ős, igen tartós, nagy gyakorlatot igényl ő, sok helyen eléggé elterjedt, munkaigényes, viszonylag nem költsegéS díszítő eljárás. Lényegében tévesen sorolják a festőmunkákhoz, mivel a kompozíciót a több rétegű színes vakolatból kikapart mintázatok, alakzatok képezik
Inkább a műköves, kőműves, gipsz-szobrász mesterek tevékenységi területéhez áll közelebb
Emulziós festés
Mész-, esetleg mész— cementhabarcs vakolatokra, épületek beltéri felületein
Lényegében elszappanosított növényi olaj és enyvek (növényi, cellulózenyv) kombinációjával készített, sajátságos megjelenés ű, viaszfényű díszítő festési technika, jelent ősége ma már alárendelt
A korszer ű, műgyantadiszperziós festéstechnika ma már kiszorította
4=.
2. táblázat 1. folytatása Megjegyzés
Megnevezés
Alkalmazási terület
Rövid jellemzés, minőségi értékelés
Stukkó-lusztró (márványozás)
Főleg lépcs őházak, folyosók, járdák stb. beltéri vakolt falfelületein
Mészhidrát alapú és szappanos, ill. viaszos utókezeléssel készített, sajátságos megjelenés ű márványozási technika, ill. díszít ő fest őeljárás. Nagy tartósságú (80...100 év, s őt még több), viszonylag olcsó, de munkaigényes. Régen hazánkban is elterjedt volt
Ez is a gipsz-szobrász, műköves munkák határtelületét képezi. Jelentősége ma már alárendelt
Brokátfestés
Igényes helyeken, száraz beltéri helyiségekben. Lakószobák, középületek, színházak stb.
Rendkívül előkelő, sajátságos, a nemes textíliához, a brokáthoz hasonló megjelenésű falfestési technika. A selyem, ill. damaszt falfestéshez hasonlóan készül, a mintázatok, fény- és árnyékhatások tetszet ősségét ennél még különleges színes, nemes bronzfestéssel (brokátbronzok) fokozzák. Régen hazánkban is elterjedt, költséges, munkaigényes, nagyon tartós falfestési eljárás volt
Ma már nem használatos, az ilyen megjelenés ű nemes tapéták gyakorlatilag teljesen kiszorították
Gobelinfestés
Mint az előző
A gobelin-textíliának sajátságos textúráját és színezését, mintázatát utánzó, nagy tartósságú, falfestési eljárás. Rendszerint patronázással készítették
Mint az előző
Sávozott („telt", „celtezett”) falfestés
Száraz, beltéri helyiségekben, lakószobákban, presszókban stb.
Sávos (csíkos) textíliákat utánzó, sajátságos megjelenésű eljárás. Általában tejes, kazeinos köt őanyagú, tetszet ős, harmonikus színkombinációkkal készítették, 4, 5, 6 cm-es, tisztán kivona-
Sávozott tapétákkal helyettesítik
4
lazott sávokkal az egész falfelületen. F őleg a Biedermeyer-korban volt elterjedt falfestési eljárás hazánkban is. Jelent ősége ma már alárendelt, de elvétve még készítik. Igen munkaigényes Az előbbihez hasonló, fény- és árnyékszínb ől, jellegzetes megjelenés ű és mintázatú munkaigényes, nagy gyakorlatot igényl ő festés
Ma az ilyen jelleg ű tapéták kiszorították
Damasztfestés
Mint előző
Fűrészporos díszítő falfestés
Célszerűen cellulózenyves vagy m űgyanta-diszperSzáraz beltéri helyiséziós köt őanyagú falfestékekhez fűrészpor-adagogekben, esetleg lépcs őhálással készült, sajátságos, tetszet ős megjelenésű, zakban tartós festési eljárás. El őnye, hogy a falfelület egyenlőtlenségeit elfedi, álcázza. H őszigetelő képessége beton falfelületeken nem lebecsülend ő. Előnyei ma is hasznosíthatók. Elvétve jelenleg is készítik
Napjainkban a durva rostozatú, fűrészporos tapéták lassan kiszorítják
Szórt, síkszemesés falfestés („sima fröcskölés")
Főleg száraz beltéri helyiségekben, lépcs őházakban
Többféle színárnyalatú festékszemcsékkel, alapfestésen kialakított, álcázó festési technika. Olcsó, kevésbé munkaigényes, a festékanyagtól függ ő tartósságú. A mintázó színes szemcsék a fal síkjából nem domborodnak ki Ma is eléggé használatos eljárás. Kézi és gépi szórással egyaránt készítik
A falfelület egyenl őtlenségeit, síktól való eltérését jól álcázó falfestési eljárás
Szórt, domborszemcsés falfestés („durva fröcskölés”)
Száraz beltéri helyiségekben, továbbá lépcsőházakban, nagyforgalmú helyiségek falain
A festékanyag tulajdonságától függ ően beltéri és kültéri igénybevételnek kitett falfelületeken is képezhet ő, napjainkban is eléggé elterjedt álcázó festési technika. A mintázó színes festékszemcsék gyakran 3...5 mm-re is kiállnak a falfelület síkjából. Helytelenül karcoló, sérülést okozó szemcsézettel is készítik. Gépi, kézi szórással
Mint az előző
2. táblázat 2. folytatása Megnevezés
Alkalmazási terület
Rövid jellemzés, min őségi értékelés
Megjegyzés
Kombinált, szórt szemcsés díszítő falfestés (Kamellorféle falfestési technika)
Mint az előző
Javarészt enyves, cellulózenyves és m űgyanta-diszperziós festékanyagokkal, sík- és domborszemcsés kivitelben készíthet ő, sajátságos textília szövedékszer ű, pókhálószerű rajzolatos megjelenésű, rendkívül gazdag mintázatokkal és színválasztékban készíthet ő, álcázó falfestési technika. Kizárólag gépi szórással, a fúvókafejek cseréjével kombinálható a mintázatok nagy száma. Nem munkaigényes, durvább falfelületen is képezhet ő, modern, korszer ű festési technika. Kamellor József és feltaláló társai szabadalnía
Különleges, egyedi jellegű, művészi hatást keltő mintázatokkal készíthető. Hazai vonatkozásban komoly érdeklődésre tarthat számot jelenleg is
Dombormintázatú („cuppantott", vagy „tupfolt”) festés
Lakószobák, lépcs őházak, középületek, esetleg műemléképületek beltéri falépületei
Különleges mintázó segédeszközökkel, sajátságos felhordási technikával (tupfolással, cuppantással, stb.) jellegzetes, síkból kiálló dombormintázatot képeznek a bedermedésre hajlamos (tixotrop) festékanyagokból a falfelületen. Eléggé tartós, álcázó jelleg ű festési technika. Napjainkban is használatos, főleg folyosók lábazatain
A mai korszer ű festékanyagok egyszer űsítik a hagyományos technikát
„Plasztikus" falfestés
Beltéri helyiségek, folyosók, lépcsőházak stb. festésére
A színárnyalatokat, mintázatokat, fény- és árnyékhatást érvényesít ő, térbeli hatású mintázatokat és vonalazást készít ő, régen igen elterjedt falfestési technika. Szabadkézzel, segédeszközökkel, patronázással is készíthet ő. Jelentősége ma már csak műemléképületek helyreállítási munkáinál jöhet számításba. Nagy gyakorlatot, m űvészi érzéket, térlátást igényl ő falfestési eljárás. Igen munkaigényes
Manapság a tapétamintázatok is érvényesítik ezt a díszít ő megoldást
Dombormintázatú, relief-fes- , tés (Gesso duro)
Mint előző, de vakolatra, fára, gipszre stb. is készíthet ő
Az előbbitől eltérően itt a mintázatok a síkból kiállnak. Változatos, színes kivitelben és mintázatokkal készíthet ő az e célra alkalmas, bedermedélre hajlamos, habarcsszer ű festékanyagokból. Már az óegyiptomiak is készítették. Napjainkban is érdeklődésre tarthat számot. Kültéri igénybevételre, pl. homlokzatok díszít ő festésére is alkalmas
Egyes külföldi országokban még jelenleg is eléggé elterjedt eljárás
Dombormintázatú festés, pépvagy masszamunkával
Száraz légter ű beltéri vakolt falfelületen
Az előbbibe,, hasonló, de annál kevésbé igényes, olcsóbb falfestési eljárás. Enyves cellulózenyves, emulzi6s köt őanyagú, sajátkészítés ű tixotrop jellegu, hígfolyós habarcsszer ű állagú festékanyagokból készítették, fés űs és egyéb mintázó szerszámokkal. Jelent ősége ma már alárendelt
Régebben igen elterjedt eljárás volt
Üvegporos (pitur) plasztikus festés
Főleg homlokzatokon vagy díszvilágítás mellett érvényesül
A plasztikus mintázatot köt őanyaggal kevert, színes üvegdarával, ill. csillám őrleménnyel bevonták, esetleg üvegmázzal keverve utólag benzinlámpával be is égették. Igy igen tartós, sajátságos megjelenésű művészi kompozíciók készíthet ők. Jelent ősége ma már alárendelt
Átmenetet képez az üvegfestő (antik üvegező) munkához
Régen igen elterjedt, de jelenleg helyenként nálunk is feléled ő falfestési eljárás. Rendszerint enyves ; celuóznyvs,kaifetégolkszült, igen változatos, gazdag kombinációjú, m űvészi jelleg ű mintázatokkal. 3-féle eljárással készült: régi patronázással (durvább kivitel ű ecseteléssel), elmosó (wisch vagy sumírozó), ill. fixáló vagy permetez ő technikával. Ez utóbbit fúvott falfestésnek is nevezték. Változatos, m űvészi igényeket is kielégít ő, viszonylag kevésbé munkaigényes eljárás
Ma már á tapétázás gyakorlatilag kiszorította
Díszítő falfestés „patronázással" („patrontechnika")
Beltéri, száraz légter ű helyiségekben, főleg lakószobákban vakok falfelületen
.
3. A falfest őmunkák terminológiája. A fontosabb szakmai fogalmak értelmezése
0.) 1 . •05 , , i-, .•- ■ 0 > ,q) C ) ..W
snz,r2lap5 w
'V C N 0.) 11) '''' 0 ,-■ ce ti 0) 0 ..:■ <1.) - ,--e, ,—, 0 `g) i.., E •— v) , ,.,n,•- ,5, .0 Q .z, : N ., N ' 0 c..., • N cn ,-, ,0 0 4:-. • ,--, .0 C 'I?) •••' cn A..ce ,S):, ,U ° j2, :C 0 <+- ■ ,,, 0 01:1 N
c,
ezt ..0 013
o
Rövid jellemzés, minőségi értékelés
és beltériigénybevételre egyaránt készíthető. Elterjedtebb változatai p1. a virágfestés, csendélet-, drapériafestés, stilizálás, intarziafestés stb. A népművészeti jellegű díszítőfestés világszerte egyre terjed. Hazánkban csak elvétve alkalmazzák annak ellenére, hogy pl. a kalocsai pingáló asszonyok munkája világhír ű, s jelenleg is javarészt külföldön készítik gazdag, eredeti népművészeti mintázatú falfestésüket
F.T4-
6 ,
_. `2 6 ,
;a lma;!seze rniumv
... 4 --..— 0 cz: ,.0 .1.) 0 .. ''''' 43 c4 :z ,>43s.0 .0 '...) C3, a.) .W :1'..1.) 0 >,
.0 N0
0
S '' 0
Megnevezés
..)
`C N
''..5 . ., .0 ,:_15, N 0 -a.) ,+-
:0 ,::" ..W „. 5) e) cn ., „:..,. `0.) C ° Z 2 C‘I V3 •—■ V
6) +g
''')
A falfest őmunkák szakmai fogalmai között közismerten sok az idegen, első sorban német eredet ű szó, ill. annak rendszerint értelmetlenül elferdített változata. Ugyanez, természetesen több más kézm űipari szakmára, ill. mesterségre is fennáll. Ezt a körülményt sok esetben évszázadokra visszavezethet ő történelmi hagyományok és szakmai kapcsolatok indokolják. Közismert az a tény, hogy már Árpád-házi királyaink telepítettek hazánkba, az ércbányászat meghonosítására, pl. szász bányászokat, majd a kés őbbiek folyamán különféle mesterembereket. A céhkorszakban a kötelez ően el őírt szakmai vándorlások útvonala is a fejlett kézm űiparú németajkú országokba irányult. Ily módon az idegen szakmai kifejezések, apáról fiúra szállva, napjainkig fennmaradtak a közhasználatban. Jelenleg azonban már egyáltalán nem indokolt a gyakran alig felismerhető , elferdített, idegen eredet ű szakmai kifejezések használata. Sajnos a felületes, pongyola idegen kifejezések száma még napjainkban is feleslegesen gyarapszik e szakma területén, még szabványokban, m űszaki előírásokban és egyéb olyan közleményekben is, amelyekt ől a szabatos magyar szövegezés joggal elvárható volna. (Természetesen nem a nemzetközi méretekben meghonosodott tudományos kifejezésekr ől van szó.) A falfest őmunkáknak mind ez ideig joghatályos HISZ (Magyar Szabvány) szerinti terminológiai, azaz a szakmai kifejezéseket értelmez ő szabványa nincs. Ugyanakkor az ÉSZ-96 (Építésügyi Ágazati Szabvány) tartalmazza az Építő ipari festés, mázolás terminológiáját, azaz fontosabb szakmai kifejezéseinek értelmezését. Sajnos ez a szabvány éppen az el őbb említett, meghonosodott idegen, főleg német nyelv ű szakkifejezések magyarázatát nem tartalmazza; így meglehetősen hiányos. Több vonatkozásban már ez is elavult. Az alábbiakban néhány alapvető fontosságú szakmai fogalmat bevezetésképpen értelmeznünk kell. Festés: a festékanyag felhordásának általános m űvelete. Tágabb értelemben jelentheti magát a festéstechnikát, ill. a festési eljárást is. Igy p1. enyvesfestés, kazeines festés, díszít őfestés, freskófestés stb. (Lásd az I. és 2. táblázatban felsorolt festési eljárásokat.) Ha a festés jellemz ő műveletére is utalni kell, akkor a festékanyag felhordását is megadják. Igy p1. festés — ecseteléssel, — hengerezéssel, — szórással, szóróeljárással, permetezéssel, — merítéssel (bemártással), — locsolással, — elektroforetikus úton stb.
2
• 28
29
A gyakorlatban el kell határolni a falfestést a mázolástól (még akkor is, ha a sok -közös vonásuk szembeötl ő). Falfestésen azokat a fest őmunkákat (műveleteiknek összességét) kell érteni, amelyek els ősorban felületképz ő, ill. esztétikai (küllemi) rendeltetés űek. Ezeknél a festés felületvédelmi funkciója kisebb jelent őségű. Ezzel szemben a mázolás az a szakmai tevékenység (és azzal összefügg ő m űveletek összessége), amelynek feladata a felületvédelmet (állagvédelem, korrózió elleni védelem stb.) biztosító véd őréteg-, ill. festékbevonat-rendszer kialakítása. (Természetesen itt is felmerül az esztétikai, küllemi igény, de az másodlagos jelentőségű , ill. az előbbi rovására nem mehet. Legtöbbször azonban ezt a két különböz ő funkcionális igényt össze lehet hangolni.) Festék vagy festékanyag: minden esetben a festés m űveletének elvégzésére, a festékbevonat (festékréteg) kialakítására — legfeljebb hígítással, felkeveréssel és hasonló el őkészítő művelettel — alkalmas, színes és fed őképességű anyagot jelenti. Ilyen értelemben tehát a porfestéken is azt a por alakú (finomszemcsés) terméket kell érteni, amely vízzel (vagy egyéb hígító- vagy oldószerrel) elegyítve, közvetlenül alkalmas festésre, festékréteg képzésére. (Ilyen pl. á PRAKTIKOLOR falfesték, amely por alakban tartalmazza a megfelel ő köt őanyagot, a cellulózenyvet is.) Ezzel szemben a fest őanyagok a szakma terminológiai értelmezésében a fest ő által felhasznált anyagokat (beleértve a segédanyagokat is, pl. szappan, timsó stb.) jelentik. A színez őpigmentek, pigmentek vagy színtestek azok a finomszemcséj ű , saját színnel rendelkez ő, por alakú anyagok, amelyek megfelel ő kötőanyaggal (p1. enyv, glutolin, kence stb.) festékek készítésére alkalmasak. Ilyenek pl. az oxidsárga, oxidzöld, párizsi kék stb. Ezeket tehát helytelenül nevezik porfestékeknek, mivel csak festékanyagok készítésére alkalmasak, de közvetlen festésre nem. amelyek az utóbbi években, el őnyös sajátosságaik A színez őpaszták révén, egyre terjednek — szintén nem festékek, hanem nagy színez őképességű, pasztásított, paszta alakú színez őpigmentek vagy pigmentszínezékek. —
A színezékek (szerves színezékek, anilinszínezékek stb.) viszont azok a por alakú (esetleg folyékony) anyagok, amelyek megfelel ő közegben (pl. víz, olaj kence, lakkbenzin, lakkoldó szerek stb.) jellemz ő színnel teljesen old ődnak, nagy a színezőerejük, de fedőképességük nincs. Ezeket átlátszó színes lakkok, textíliák, élelmiszerek stb. színezésére használják. A fest ő munkamű veletek területén is elég sok érielthetlen és helytelen megnevezés akad. Néhány ilyen példát érdemes közülük is megemlíteni. Az alap (alapfelület) a fest ő munkák terminológiai értelmezésében a szerkezeti anyagnak, épületszerkezeteknek, falszerkezetnek az a felületi része, amelyen a festési mű veleteket elvégzik, azaz amelyekre a festékréteg kerül. EhhéZ kapcsolódóan viszont helytelenül honosodott meg az alapfestés (hiszen min30
den esetben az alap festésér ő l van szó) a szabatos alapozó festés helyett, amely az alapfelülettel közvetlen érintkez ő festékréteg képzését jelenti. Ugyanígy helytelen a porolás mint felület-el őkészítő munkaművelet megjelölése. Ez közismerten a porképz ődés előidézét, tehát éppen az ellenkez őjét jelenti a szakszer ű en használt portalanításnak, pormentesítésnek, azaz a por eltávolításának az alapfelületr ől. A falfest ő munkáknál helytelenül használatosak pl. az ilyen kifejezések : olajmázolás, olajlábazatmázolás stb. Helyesen, ill. szabatosan olajfestékkel való mázolásról, ill. a lábazat olajfestékkel való mázolásáról van szó. A felsorolt példák is szemléltetik, hogy a szabatos kifejezések használata semmivel sem kerül nagyobb fáradságba, mint értelmetlen, gyakran megtéveszt ő, pongyola változataiké.
4. A falfestőmunkák műszaki szabályozási kérdései A hatósági képesítéshez kötött ipari szakmai tevékenységet, így a falfest ő (szobafest ő ), mázoló, tapétázó stb. szakmákat már az 1884. évi XVII. ipartörvény szabályzata is mestervizsgához kötötte. Ugyanezt ma, az azóta már a társadalmi igényeink szerint továbbfejlesztett, jelenleg is módosítás alatt álló ipartörvény és rendeletek szabályozzák. Emellett a falfest őmunkák kivitelezésére vonatkozó szakmai, m űszaki feltételeket, a felhasználható anyagokat, továbbá a kész falfestés min őségi követelményeit a joghatályos el ő írások és rendelkezések egész sora tartalmazza. Ezek természetesen egymással összefügg ő , egységes logikai rendszert képeznek. Rajtuk keresztül tükröz ő dnek a szakmával, ipari tevékenységgel szemben támasztott társadalmi igények, valamint az állami akarat. A teljesség kedvéért a m ű szaki szabályozó rendszert és felépítését a 3. táblázat szemlélteti. Ebbő l látható az, hogy a legnagyobb joghatályú el őírások az MSZ szabványok. (Ezek értelem szerint minisztertanácsi rendelet hatályúak.) Az állami (MSZ) szabványok lehetnek kötelez ő hatályúak és ajánlottak. (Az el őbbiek a kisipari tevékenység keretében is kötelez ő előírást jelentenek.) Ezeket követik a Műszaki Irányelvek (MI), ha szabványok azon a területen nem állnak rendelkezésre. . Annak ellenére, hogy közvetlenül a falfest ő munkákra MSZ szabvány jelenleg nincs, de a fontosabb festékek, fest ő anyagok (beleértve a segédanyagokat is), kéziszerszámok, segédeszközök stb. java részére van MSZ szabvány, amelyek a festő mester, szakmunkás, ezen túlmen ő en a társadalom érdekeit védik. (Az állami és egyéb szabványokat nemcsak közületek, hanem magánszemélyek is megvásárolhatják a Szabványboltokban és arra kijelölt más üzletekben.)
31
3. táblázat A falfestő-, mázoló- (és egyéb építőmesteri) munkák műszaki-jogi szabályozásával összefüggő törvényes rendelkezések felépítési rendszere 1964. évi III, törvény az építésügyr ől
Minisztertanácsi (MT) rendeletek
Kormányrendeletek
Miniszteri rendeletek 19/1976 (VI.12.) MT sz. rendelet a szabványosításról a 30/1964. (XII. 2.) Korm. sz. rend. 27,par. MSZ szabványok (kötelező, ajánlott) (1) bek. alapján a 12/1980. (III. 14.),EVM MSZ KGST Szabványok sz. rendelettek közétett Országos EpítésMI Műszaki Irányelvek ügyi Szabályzat (OÉSZ) ÉSZ Építésügyi Ágazati Szabványok ÉSZKMI Építésügyi M űszaki Irányelvek a 16/1970 (VII. 23.) ÉVM—KGM—N1MKPM--OVH együttes rendelettel közéME Műszaki Előírások IME Ideiglenes Műszaki Előírások tett MF Műszaki Feltételek ÉPÍTŐ- és SZERELŐIPARI KIVITELEHSZ Házi Szabványok ZÉSI SZABÁLYZAT (ÉSZKSZ és nem TU Technológiai Utasítások ÉKSZ)* ITU Ideiglenes Technológiai Utasítások ÉSZKSZ IV. köt. 19. munkaneme (Falfestés TE, TI Tervezői Előírások, Tervezői és falkárpitozás) Utasítások ÉSZKSZ 11. kötet 10. munkaneme (MázoIgazgatói, Főmérnöki Utasítások lás) ÉKN Építőipari Költségszámítási Normák és egyéb bels ő (vállalati vagy szövetkezeti stb.) szakmai jelleg ű (IV. köt. 47, munkaneme) utasítások 6/1969. (II. 12.) ÉVM sz. rendelet az újfajta építőanyagok és megoldások min ősítése tárgyában az Építésügyi Min őségellen őrző Intézet (ÉMI) által kiadott M űszaki Alkalmassági Bizonyítványok Gyártók által kiadott felhasználási útmutatók (Felhasználási Utasítások stb.) ÉVM Közlemény (Ép. értesít ő, 1982. febr. 4.) alapján az ÉSZKSZ-t az MSZ 04.800, ill. MSZ 04.801/1-28 szabványsorozatként vezették be. Ennek megfelel őemuz MSZ 04.803/21 a mázolómunkákat, az MSZ 04.803/22 a festési (és tapétázási) munkákat szabályozza.
* Megjegyzés: Az 51/1981.
Az állami szabványok átmeneti helyettesítésére iparági vagy ágazati szabványokat bocsátanak ki az illetékes minisztériumok. Az épít őiparon belül ezeket ÉSZ jelöléssel (Építésügyi Ágazati Szabvány) adják ki, és sorrendi számozással látják el. Ilyen p1. az ÉSZ-96 is. (Ezeket az iparági szinten kötelez ő hatályú ágazati szabványokat — természetesen magánszemélyeknek is -- az Építésügyi Tájékoztatási Központ, ÉTK szaküzletében: Budapest VI., Rumbach Sebestyén utca 15/a lehet beszerezni.) Az építés területét érint ő (építőmesteri) szakmunkákat a 16/1970. (VII. 23.) ÉVM—KGM—NIM—KPM—OVH sz. együttes rendelettel kiadott Építő- és Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat (ÉSZKSZ) szabályozza. (Megjegyzés: régebben külön volt az ÉSZ, az Épít őipari Szerelési Szabályzat és az ÉKSZ, azaz Építőipari Kivitelezési Szabályzat. Ez utóbbi rövidítést helytelenül hasz-
32
nálják jelenleg is, amely értelemzavaró. Helyes rövidítés az el őbbi, vagyis ÉSZKSZ.) Az ÉSZKSZ lényegében országos hatályú kötelez ő el őírás, és 9 kötetben összesen 89 építési és szerelési munkaterületet, munkanemet (mn.) ölel fel. A falfest ő munkákat a IV. kötet (Épületszerkezetek) 19. munkaneme (Festés és falkárpitozás) tartalmazza. (Használatos rövidítéssel: ÉSZKSZ IV. k. 19. mn.) Ez egyértelm űen előírja a falfest ő- (és tapétázó-) munkáknál többek között a munkahely el őkészítését, a felhasználható festék- és segédanyagokat, mínő ségüket, a kivitelezés feltételeit, a felület-el őkészítő és egyéb munkam űveletek sorrendjét (vagyis a technológiát), a kész munka min őségi követelményeit, az elszámolás rendjét stb. Az ÉSZKSZ-ben foglalt el őírások lényegében a min őségi munka alapját képezik, ill. esetleges vitáknál, peres ügyekben az abban foglaltakat kell alapul venni. (Több vonatkozásban már ez a szabályzat is lényeges korszer űsítésre, továbbfejlesztésre szorul, amelyet a rendkívül gyors szakmai fejl ődés indokol.) Az egységárképzésnél viszont, az el őbbihez hasonló országos hatályú, a 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH sz. rendelettel kiadott Építőipari Költségszámítási Normákat (ÉKN) kell alapul venni. Ez 8 kötetben, összesen 88 munkanemet ölel fel, s a fest ő munkákra vonatkozó adatokat a 4. kötet 47. munkaneme tartalmazza. Ez a rész lényegében az adott rendeltetés ű festési munkákhoz felhasználható anyagok mennyiségét (anyagnormáját, fajlagos anyagfelhasználását), a felszámítható munkam űveletek részidejét és egyéb más, az egységárképzéshez szükséges adatokat tartalmazza. Az el őbbiek kiegészítésére olyan Műszaki Előírásokat (ME) és Műszaki Irányelveket adnak ki a minisztériumok, amelyek szintén iparági hatállyal érvényesek. Jelenleg a fest őmunkákra vonatkozó ilyen el őírások nincsenek. Egyes szabályozási kérdésekben a miniszteri rendeletek, a miniszteri utasítások, ill. közlemények irányadók lehetnek. Újabban egyre szélesebb körben terjed az a min őségszabályozási megoldás, hogy p1. a festékgyártó vállalatok (BUDALAKK, TVK stb.) a M űszaki Feltételekben közösen írják el ő az adott termékre vonatkozó min őségi jellemzőket, azok reális határértékeit, a tárolási id őt, a csomagolás módját stb. Az ilyen Mű szaki Feltételek mintegy ,házi szabvány" szerepét töltik be, s a kibocsátó (gyártó) és elfogadó (felhasználó) vállalatok között kötelez ő hatállyal érvényesek. Ugyanígy kell venni természetesen a gyártó vállalatok által kiadott festékanyagok esetében (gyakran a csomagolóedényeken) a termékismertet őket, felhasználási tájékoztatókat is. Az épít őiparon belül, így a fest ő-mázoló munkák területén is, a min őségvédelem érdekét szolgálják az Építésügyi Min őségellenőrző Intézet (ÉMI) által az új termékekre (így pl. festékanyagokra, szerkezeti anyagokra, épületszerke33
zetekre és elemekre stb.), valamint újszer ű, még meg nem honosodott m űszaki megoldásokra, technológiákra kiadott Műszaki Alkalmassági Bizonyítványok. Az ezekben foglalt min ő ségi és egyéb követelmények, az érvényességi id őn belül (általában 5 év), nemcsak az épít őiparban, hanem értelem szerint országosan hatályosak. Végül vállalaton, szövetkezeten belül kötelez ő hatályú műszaki el őírásként kell kezelni az ideiglenes vagy végleges technológiai és egyéb utasításokat és természetesen egy adott munkára, létesítményre vonatkozóan el őírt tervez ői utasításokat, munkamű veleteket és technológiai leírásokat stb. Ez utóbbiak mellőzéséb ől eredő esetleges hiányosságok, min őségi hibák, károsodások komoly peres eljárások el őidézői lehetnek, mivel lényégében szerz ődésszegésr ől van szó, s az el ő írásokra MT-rendelet vonatkozik. A kivitelező szakmai felel őssége igen fontos tényez ő . A helytelen, szakszer űtlen technológiai utasítás, mely végs ő fokon a munka eredményét befolyásolja, kárt okozhat vagy újrakészítést tesz szükségessé. A kivitelező kötelessége, egyben szakmai felel őssége a helytelen, szakszer űtlen utasítás megtagadása. Esetleges peres eljárás során — a bírósági joggyakorlatban is — ez az állásfoglalás meghatározó jelleg ű .
B) A falfestőmunkák előtervezési és munkaszervezési kérdései 1. Színdinamikai hatáskeltés, a festett környezet kialakításának általános tervezési irányelvei . Az ember közérzete, életm űködése és a környezet megjelenése között szoros összefüggés és egymásrahatás van. A falfelületek, bels ő terek festésénél külön kell foglalkozni a színes felületek környezetalakító hatásával. Napjaink rohanó életében a technika és a társadalmi forradalmak gerjesztő légkörében az emberek egyre jobban vágyódnak a harmonikus környezet iránt. Talán soha nem volt ilyen er ős a ,színéh.ség", de ugyanakkor a színgazdagság sem az ember környezetében, mint korunkban. Ez az igény párosul a környezet tárgyainak a rendeltetési célra való észszerű kialakításával, formagazdagsággal, az alakzatok jellemz ő vonalainak összhangjával, játékával, dinamikus mozgásával vagy kiemel ő hatásával. Ezek együtt jelentik érzékszerveink számára a környezeti ingerhatást. Az ingerszegény környezet lehangoló, nyomasztó vagy éppen idegesít ő, kellemetlen közérzetet teremt. A színes környezet, az egyes színárnyalatok ui. az ember lelkiállapotára, idegrendszerére hatnak. Tudományos vizsgálatokkal még azt is kimutatták, 34
hogy a színes környezet és változásai még az ember bels ő szerveinek életm űködésére is (fiziológiai) hatást fejtenek ki. Igy p1. a vörös és a zöld szín az étvágyat csökkenti, a sárga árnyalatok pedig fokozzák, és általában javítják az anyagcserét. A lila szín a mozgató idegek m űködését fékezi, ugyanakkor megnyugtatólag hat az idegbetegekre. A színes környezet még a betegek gyógyulására is jelentős hatású. Ismeretes az a tény is, hogy a hideg színekkel festett szobában (pl. vízkék, jégkék, általában a kék hidegebb árnyalatai) — ugyanazon h őmérséklet mellett — az emberi szervezet hidegérzete nagyobb, mint a meleg színekkel (naracssárga, vörös stb.) festettben. Még az állat- és rovarvilágban is létfontosságú hatása van a színeknek. Az élénksárga színárnyalatok szinte vonzzák az egyes rovarokat, s nem véletlen a természetben a virágpor, a bibék sárga színe. Régóta megfigyelték azt is, hogy pl. a kék szín hideg árnyalatai (pl. az ún. jégkék) rendkívül idegesít őleg hatnak a legyekre (és általában egyéb rovarokra), s így nem véletlenül terjedt el ez a színárnyalat a higiéniát fokozottabban igényl ő élelmiszeripari, húsfeldolgozó üzemekben. Az a tudományág, amely a színeknek az ember közérzetére, lelkiállapotára, idegrendszerére kifejtett hatásával foglalkozik, a színlélektan (vagy színpszichológia), a színdinamika feladata pedig a színes környezet, a színes felületek tudományos alapon való tervezése és kialakítása, azaz a színlélektan által feltárt tudományos eredmények hasznosítása. A festő szakember egyik fontos feladata az így feltárt eredmények gyakorlati megvalósítása, a színes környezet kialakítása falfestéssel. Színérzet szempontjából az egyes színek a következ ő két főbb csoportba sorolhatók. A semleges (vagy egydimenziós) színekre az a jellemző , hogy színjellegük egymással való keveréssel nem változtatható meg, vagyis csak világosabb vagy sötétebb árnyalatúvá tehet ők. Tehát csak a színmélység, a színintenzitás változik. Ide sorolhatók a fehér, a fekete és a kett ő keveréséb ől keletkező semleges szürke színek. A tarka (vagy háromdimenziós) színekre a színjelleg, a színer ősség (színmélység, színintenzitás), színárnyalat jellemz ő. Az alapszíneken kívül ui. bármely tarka színnek fehér-, fekete- vagy szürketartalma is van. Igy színárnyalatuk megváltoztatására 3 lehet őség is nyílik. Az alapszínekben az önálló színjelleg érvényesül, mert egyikben sem lehet a másik szín árnyalatát felfedezni. (E ténynek pl. közlekedésben a távközjelzésben használatos színeknél is nagy jelent ősége van, a színtévesztés kizárása vonatkozásában.) Az alapszínek: a sárga, a kék és a vörös. Az alapszínek egymással való keverése útján az elsőrendű mellékszínek (narancs, zöld, ibolya) keletkeznek. Az alapszínek az els őrendű mellékszínek35
kel keverve másodrendű mellékszíneket eredményeznek (pl. narancsvörös, kékeszöld, zöldessárga, kékesibolya, ibolyásvörös stb.). Színjellegük szerint a tarka színek — ahogyan a nap fehér fényét az üvegprizma a fényelhajlás törvényei szerint felbontja — önmagába visszatér ő , folytonos sorozatot, színkört képeznek. A színkör felépítését az 1. ábra szemlélteti. Itt látható, hogy a színkör úgy épül fel, hogy a szemben elhelyezked ő színek egymásnak kiegészít ő színei, azaz kiegészít ő színpárt képeznek. Ezek egymással keverve semleges szürkét, ill. fény esetében fehér fényt eredményeznek. Színlélektani (színpszichológiai) szempontból az egyes színek aktív (hatáskeltő) és passzív (hatást nem kelt ő , semleges) színekre oszthatók. A színek ilyen szempontból való csoportosítását a 2. ábra mutatja be.
11 A- Vörös
A különféle színek egymás mellett másképpen hatnak az ember közérzetére, mint külön-külön. Ismeretes az, hogy az egyes színárnyalatok egymás mellett kifejezetten idegesít ő , zavaró hatást keltenek a szemlél őben. Az egyes színek tehát zavarják, „ütik" egymást, ugyanúgy, mint a zenében a disszonáns (zavaró) zenei hangok. Ilyen esetben tehát a színek diszharmóniájáról van szó. Ezzel ellentétben, viszont egyes színárnyalatok összeillenek, kellemes, megnyugtató vagy élénkít ő hatásúak. Ekkor a színharmónia esete áll fenn.
Narancs Sárga Zöld Kék Kékes-
Példaképpen néhány elterjedtebb harmonikus színpár a következ ő :
ibolya
sárga, narancssárga sárga, narancssárga lilásvörös (bordó) türkizkék (zöldeskék) lombzöld, krómzöld fehér fekete szürke
Ibolya
— barna, vörösbarna — sötétszürke, fekete — barna, narancsbarna — okker, narancssárga okker, narancssárga - aranysárga -- világoszöld - cseresznyevörös
1. ábra. A színkép keletkezése és fizikai színkörök
a)
a) a fényszóródás és színkép (színspektrum) keletkezése: a a prizmára es ő fehér fénysugár; b a
prizmán szóródás nélkül áthatoló fénysugár; c a prizmában elhajlást és szóródást szenvedett fénysugár; v...i a vöróst ől ibolyáig terjed ő színkép (színspektrum); h) 3...6-részes (fest ő) színkör; az egymással szemben lev ők a kiegészítő (komplementer) színek ; c) 4...8-részes sz nkör; a szemben lev ők a kiegészít ő (komplementer) színpárok ; d 12...24-részes színkör : a szemben lev ők itt is kiegészít ő színpárt képeznek
Néhány háromszín ű színharmónia: narancs — kárminvörös — ultramarinkék bíborvörös — párizsi kék — nápolyi sárga narancs — sötétzöld — világosibolya barna — zöld — lila türkiz — narancs — fekete szürke — piros — narancs kadmiumsárga — barna — fekete fekete — fehér — szürke stb. A színek harmóniája vagy együtthatása a térkialakításban is jelent ős. Az egyes kiválasztott színek együttes hatásával a környezetünknek nemcsak esztétikai megjelenése, hanem térbeli arányai is el őnyösen befolyásolhatók. A különféle színárnyalatok és mintázatok színdinamikai hatása el őnyö36
37
Sárga
Lombzöld
Narancs
Tengerzöld
Vörös
Jégkék
lbolya
Kobaltkék
1. ábra folytatása
dJ
ird
Tq
Könnyed, élénkít ő hatást kelt ő
Co) tY. rm
Nyugtató, derűs hatást keltő e Békés Pihentet ő hatást keltő Hideg, isszatartó hatást kelt ő
ünnepélyes, meleg hatás keltő
Nild
sor
1=1■1
SÁRGA
Gerjeszt ő,
ti
irt o
'rá
hatást
ÖRÖS 2
64. Csendesító, hatást
kelt ő
"ó"
IBOLYA
kissé lehangoló
1.1 10 "
Pompás,
ünnepi hatást kelt ő
keltő
SEKK 2. ábra.
izgató
Színlélektani (pszichológiai) színkörfelosztása
z
-
N
sen hasznosítható a falfest ő- és mázolómunkák során, nemcsak sz űkebb környezetünk, p1. a lakóépületek bels ő terének, hanem egy egész városkép, utcasorok tetszet ős kialakításában is (pl. homlokzatok festésével). A színdinamikai elvek ismeretében, a színárnyalatok, mintázatok kiválasztásakor figyelembe kell venni pl. a beltéri falfestésnél a bels ő berendezési tárgyak, bútorok, padlóburkolat, esetleg nagyobb méret ű festmények stb. jellemző színárnyalatát, ill. megjelenését. Homlokzatok festésekor gondosan ügyelni kell az utca-, ill. városképre; a hangulatos, esetleg élénkít ő hatású kialakításra, és a már kialakult környezettel való harmonikus összehangolásra. Annak ellenére, hogy a színharmóniának nincsenek egyértelm űen meghatározott szabályai, az alábbi elveket a harmonikus színek összeállításakor hasznos támpontként lehet alapul venni. — A színképben (a nap természetes fehér tényének üvegprizmán való szóródásával nyert, alkotószíneire bontott, folytonos átmenetét képez ő színsorozat; lásd la) ábra) az egymáshoz közel es ő vagy egymás melletti színárnyalatok harmonikusan hatnak. — Az egyes színárnyalatok harmóniája megközelít őleg azonos színmélység (intenzitás) mellett biztosítható legjobban. Ez azt jelenti, hogy a tört színeknél, a „pasztell színárnyalatoknál" a fehérség vagy szürkeség mélysége lehetőleg azonos legyen. — Az el őbbibő l az következik, hogy a fehér, a fekete, ill. a szürke adagolásával az egymástól esetleg elüt ő — tehát kevésbé harmonikus, s őt diszharmonikus — színpárok is harmonikusabb egységbe hozhatók. — Az azonos fehér- vagy fekete-, esetleg szürketartalmú színárnyalatok még abban az esetben sem keltenek kellemetlen, idegesít ő érzetet, ha kifejezetten nem is hatnak harmonikusan. — Ebbő l az következik, hogy a sötét, tehát a nagy feketetartalmú, egymástól elüt ő színek, közéjük fekete vagy sötétszürke színek beépítésével harmonikusabb egységbe olvaszthatók. — A kiegészít ő színek (lásd az 1. ábrán lev ő színkeréken az egymással szembeni színeket), különösen, ha bizonyos fehér-, fekete-, esetleg szürketartalmuk is van, általában nem keltenek kellemetlen érzetet, harmonikusan hatnak. — Ugyanez világos színárnyalatoknál is érvényes, fehér vagy egészen világos szürke színek közbeiktatásával. Az elő bbi elvek alapján az egyes színek és színkombinációk bizonyos térk ialakító hatását már régóta tudatosan hasznosítják a fest ők, mázolók, tapétázók, továbbá az építészek, tervez ők stb. ,4 színek térkialakító hatására vonatkozóan, a fest ő-mázoló munkák során a következ ő általánosan ismert körülményeket és példákat lehet kiindulási alapul venni. 39
— A falfestés, mázolás (tapétázás) folyamán kialakított színkombinációknál figyelembe kell venni a színes felületek méretarányait (nagyságát) — különösen élénk színárnyalatok esetében —, továbbá felületi megjelenésüket, így elsősorban a fényes, viasz-, zsírselyem-fény ű vagy teljesen matt, továbbá sima, érdes, durva stb. jellegüket. Ismeretes az a tény, hogy p1. egy fényes zománcfestékkel mázolt falfelületen, ajtólapon a felület egyenl őtlenségei mintegy „felnagyítva" kirajzolódnak, ugyanakkor matt vagy viaszfény ű festésnél szinte eltűnnek, így tehát ezek a festési módok szép, egyenletesen sík felületet adnak a tárgyaknak. (Nyugaton pl. ezért elterjedt az ajtólapok, bútorok mázolása, a matt- vagy viaszfényű zománcfestékek használata.) — A színek, mintázatok kiválasztásakor tekintettel kell lenni a felületek megvilágítottságára (p1. napfényes, világos, er ősen árnyékolt felület stb.), továbbá mesterséges megvilágításnál a fényforrás jellegére. Különösen fénycsöves (helytelenül neon) megvilágítás esetén fordulhat el ő az, hogy a nem megfelelő színképű (hideg, semleges vagy meleg szín ű) fénycsővilágításnál zavaró lehet a festett falfelület (tapéta, mázolt tárgyak) eredetileg helyesen megválasztott színárnyalata. — Ismeretes, hogy egy adott nagyságú, hosszanti tagozódású fehér vagy világos színű felület mindig szélesebb hatást kelt, ha a környezet színét ől elüt. A sötétebb színek — különösen a sötétszürke és a fekete — ugyanazon felületet keskenyítik, sz űkítik, vagyis hosszanti tagozódását növelni látszanak. — A nagyobb méret ű helyiségeket a sötét és meleg színek kisebbítik, a kisebb méret űeket pedig a hideg, világos színek tágasabbá teszik. — A magas helyiségek magassága látszólag csökkenthet ő , ha a mennyezetet az oldalfalaknál sötétebb szín űre festik. — A túl szélesnek tetsz ő helyiségek sz űkíthetők, ha a falazat színét a mennyezetre is felviszik. Ezzel természetesen a szoba belmagassága növekedni látszik. -- Alacsony helyiségek magasíthatók, ha az oldalfalak festését egészen a mennyezet hajlatáig készítik, természetesen világos (nagy fehérségtartalmú) színárnyalatú festékkel. — Egy szűkebbnek, nyomasztóbbnak tetsz ő szobatér látszólag úgy nagyobbítható, hogy a kevésbé megvilágított (árnyékos) falfelületeket, a többiektől elütő en, világosabb árnyalatú színekkel festik. Természetesen egy sz űknek tetsző helyiséget a sötétebb színárnyalatok még sz űkebbé, nyomasztóbbá teszik. — Az előzőekben felsorolt hatások legjobban egyszín ű, mintázat nélküli falfestésnél érvényesülnek. Mintázott falak esetében az el őbbi térkialakító hatások kevésbé vagy egyáltalán nem jutnak érvényre. A falfelületek mintázatának tervezésekor tehát a következ ő térkialakító hatásokat kell figyelembe venni. — A hosszirányú színes elemek, mintázatok a felületet megnyújtják, tehát a hosszanti tagozódását növelni látszanak. 40
-- A vízszintes futású mintázatok, színes elemek szélesítik a felületet, aza7 hosszanti tagozódását csökkentik. — A függőleges sávozású festés tehát a szoba falfelületeit magasítja, a vízszintes csíkozás vagy ilyen futású mintázat viszont szélesíti, ill. a szobateret alacsonyítja. — A ferde vonalú, színes csíkok, sávok és mintázatok a felületet bizonytalanná, gyakran idegesít ővé teszik, zavaró hatást keltve a szemlél őben. (Ilyen mintázatokat általában mulatókban, tánctermekben, diszkóhelyiségekben alkalmaznak.) — Az olyan, többszín ű mintázatok, amelyek egymás kiegészít ő színét külön tartalmazzák, plasztikussá, térbeli jelleg űvé teszik a mintázatot.
a) 3. ábra. Szindinamikai térhatáskeltés falfestéssel a )...b) az erősen tagolt helyiség mennyezetének és oldalfalainak, a tagoltságot képez ő felületi neszeknek azonos világos szín űre festése a teret tágasabbá teszi; c) magas helyiségekben az oldalfalak színének a mennyezetre való felfestése a tér magasságát kisebbít ő hatást kelt; d) magas helyiségek mennyezetének színét célszer ű lehozni az oldalfalakra, s ezáltal a nyomasztó magasság el őnyösen csökkenthet ő ; e) mint c) alatt, de a sávozott festés még fokozza az el őbbi hatást; f) mint d) alatt, de a vízszintes sávozás még inkább fokozza a magasságcsökkent ő hatást; g)...h) azonos méretadatok esetében a nagy mintázat csökkenti, az apróbb pedig növeli a térhatást, ill. folyosóknál a mélységet; 1)...j) a vízszintes irányban futó, sávos minták magasságcsökkent ő, a hosszirányú, sávosak pedig magasságnövel ő hatást keltenek; k) kisebb méretű helyiségek falain a térbeli, festményszer ű képek (poszterek) a szobateret növelik, mélységét fokozzák ; 1) a sötétebb tónusú vagy zsúfoltabb mintázatú padlóburkolatos helyiségben a széles sávozású oldalfalak magasságnövel ő hatása még színes mennyezetnél is jól érvényesül; folyosók végfalán a nagy mintázat a tér alagútszer ű mélységét feloldják; m) a sötétebb vagy zsúfolt mintázatú padlóburkolatos helyiségekben a falakon és a mennyezeten képzett széles sávozású minták a teret tágasabbá teszik; n) a fehér vagy világos szín ű hátsó falak — különösen folyosókon vagy hosszirányú helyiségekben — és a vízszintes. keskeny sávozás az oldalfalakon még inkább fokozzák a hosszúság, alagútszer ű hatást; ilyen eset ben előnyösen hat a teret szélesíti a kockás mintázatú padlóburkolat, a szélesebb keresztirányú sávozású mennyezet; o) magas helyiségekben a sötétebb, színes mennyezet és a vízszintes, szélesebb sávozású falak a magasságot, a végfalakon pedig a sávos, nagy mintázat az alagúthatást csökkenti p) mint o) alatt, de a végfalon a széles sávozású mintázat a teret szélesíti; r) mint n) alatt, de a sötétebb tónusú hátsó fal (f őleg a folyosókon egyrészt magasságnövel ő hatást kelt, másrészt az alagúthatás nyomasztóbb lesz
41
~MM elemi«
oeimal
NeRiamie
10.111.11.510.
e)
f)
b)
g) c)
h)
d)
— Egy sötétebb színb ől világosabba való hirtelen, éles átmenetek (vagy fordítva) szintén térbeli (plasztikus) hatást keltenek, különösen, ha a színárnyalatok meghatározott mértani elemeket képeznek. (Pl. ha épülethomlokzatokon az erkélyeket más színűre festik, mint maga a homlokzat.) Néhány fontosabb hatáskeltési megoldást a 3. ábra szemléltet. Az el őbbi színdinamikai elvek alapján néhány gyakorlati példát érdemes megemlíteni az egyes területek falfestési munkáira.
a) A lakószobák, bels ő terek festésének színdinamikai elvei
.,,,, emi1"111^1erowN01011 sreasmoftweimmu11111•■___ 4-101111111WAIII•Mill "TeiroffilogiffigErfalricwit niummiemwmpitiperi wieroMmiReuemf~it Pifoofiaisimmwokolkt. •
4r.
A falfestéskor, a megfelel ő színárnyalatok, minták kiválasztásához általában a következő körülményeket és helyi (környezeti) adottságokat ajánlatos figyelembe venni. 42
43
Tájolás, megvilágítottság Ebben a vonatkozásban a hideg-meleg színárnyalatok nyújtotta lehet őségek jól hasznosíthatók. Olyan szobákban, ahol esetleg tájolás vagy árnyékolás, esetleg f űtési hiányosságok miatt nem biztosítható a kívánt szobah őmérséklet (vagyis hű vösebb szobáról van szó), mindenképpen tanácsos meleg, tüzes színárnyalatokat és mintázatokat készíteni. (Pl. narancssárga, okker, barnássárga, barnásvörös, lilásvörös, vörös stb.) Ugyanígy fordítva: ahol a lakóteret „h űteni" kell, tehát er ősen napsütötte vagy túlfűtött helyiségekr ől van szó, ott a hideg színárnyalatú falfelületek és mintázatok hatnak el őnyösen (mint p1. vízkék, jégkék, türkizkék, zöldeskék, kékesszürke stb.). Ha a lakóteret javarészt mesterséges fényforrás, különösen, ha fénycsövek világítják meg, tekintettel kell lenni az egyes színek fényvisszaver ő képességére. Ez nem utolsósorban energiatakarékossági, az emberi szem kímélése szempontjából pedig kifejezetten egészségvédelmi kérdés. Igy p1. egy 6 x5 m alapterület ű lakószobát, fehér mennyezet és világos krémsárga falfelület esetében, egyetlen 100 W-os izzó kifogástalanul megvilágít. Ha azonban sötét tónusú és mintázatú a falfelület, s esetleg a mennyezet sem fehér, akkor még egy 150 W-os izzóval sem érhet ő el ilyen kedvező fényhatás. A festett falfelületek fényvisszaver ő képessége jelent ős mértékben változik a különböző színárnyalatok esetében. Az egyes festett falfelületek (a szokásos, ill. átlagos felületi min őség, egyenletesség mellett) fényvisszaver ő képességé a k ővetkező :
s5“,, r).~.• 11111 111.11
■
M•11•1=1~
fehér világossárga, krémsárga világos sárgászöld világos (semleges) szürke világoskék okkersárga téglavörös olívzöld skarlátvörös sötétszürke fekete
80...85% 50% 50% 40% 35% 25% 20% 15% 10% 0,5...2%
Ha a fal érdesebb, pl. síkból kiemelked ő, szórt szemcsés felület ű, álcázó mintázatú, akkor az el őbbi értékek még csökkennek. Látható, hogy az egyes színárnyalatoknál 8...10-szeres, s őt 40-szeres ingadozás is fennállhat, amely már figyelemre méltó.
45
Térhatás-változtatás igénye A lakóterek harmonikus összhatásának kialakításakor mérlegelni kell azok látszólagos nagyobbításának, kisebbítésének, tehát térbeli arányai megváltoztatásának igényét. Ezzel kapcsolatban az el őbbiekben felsorolt elveket s a 3. ábra szemléltető példáit lehet érvényesíteni. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a falfelület nagy mintázatai mindig kisebbíteni látszanak a szobateret, esetleg a zsúfoltság, telítettség benyomását keltik. Kisméretű vagy berendezési tárgyakkal zsúfolt helyiségekben tehát világos színárnyalatú, mintázat nélküli vagy legfeljebb apró mintázatú falfestés a célszer ű . Ha azonban nagyméret ű szobát kell kisebbíteni, akkor élénk vagy meleg színű (piros, narancs), nagyobb mintázatú falfestés hat el őnyösen. Ma gyakoribb a kisméret ű lakóterek megnagyobbításának igénye, különösen akkor, ha a bútorok, beépített szekrénysorok még kisebbítik is, mintegy lezárják a teret. Ebben az esetben világos szín ű , esetleg hidegebb tónusú (pl. világoskék), apró mintázatú vagy mintázat nélküli falfestés ajánlatos. Nem szabad idegenkedni attól sem, hogy a beárnyékolt és sötétebb megvilágítású falfelületre eltér ő , világosabb árnyalatú, az er ősen megvilágított falfelületre pedig sötétebb árnyalatú festés és mintázat kerüljön. Igy bármilyen részleges helyi megvilágításnál is egyenletes tónusúnak, ill. megvilágításúnak tetszik a falfestés. A nagyméret ű szobaterek el őnyösen „csökkenthet ők" pl. szemléltet ő (esetleg kézi festés ű ) mintázatok kialakításával. (Újabban ilyen célra a teljes falfelületegységeket elfed ő , térlátású, festményszer ű tapétákkal, poszterekkel borítják.) A falfelület görbesége, kisebb-nagyobb felületi egyenl őtlenségei, esetleg kellemetlen tagoltsága lényegesen csökkenthet ő elmosódó mintázatokkal; lazúrfestéssel, ,álcázó, szórt, szemcsés felülettel, esetleg plasztikus mintázatokkal. Ez utóbbit még úgy fokozzák, hogy a mintázatot egymásnak kiegészít ő színeiből, a vezet ő vonalakat egymáson kissé eltolva állítják össze, s ily módon a síkból kiáltani látszó plasztikus mintázatú falfestés képezhet ő . A gyerekszobákban, ebédl őkben, konyhákban kellemesen hatnak az egyedi mintázatok, matricák, pl. saját készítés ű vagy festés ű állatminták, mesealakok, virágok, gépkocsik és ehhez hasonló motívumok.
Egyéb szempontok Az öszhatás, összkép kialakítása mindegyik lakótérben igen kényes, fontos probléma. Ilyen vonatkozásban jelent ős szerepet kap a padlózat színe. Újabban eléggé elterjedtek a sz őnyegpadlók, a PVC-, linóleum stb. padlóburkolatok. Főleg a szőnyegpadlókat készítik igen élénk, tetszet ős színárnyalatokban (élénkpiros, szilvakék, mangánkék, sárga, narancs, narancsvörös, olív46
zöld, barna, egérszürke stb.). Egyszer ű az eset, ha a sz őnyegpadló semleges szürke. Ezzel ui. minden színárnyalatú falfestés és mintázat összehangolható, hiszen a szürkével mindegyik szín harmonikus színpárt képez. Élénk szín ű sző nyegpadlóknál ki kell használni a festett falfelülettel összehangolt, kiemel ő jelleg ű hatásukat. A színárnyalatok kiválasztásakor különösen ügyelni kell arra, hogy nagy felületen másképpen érvényesülnek az élénk és sötétebb, nagyobb színmélység ű árnyalatok, mint pl: az 1...2 dm2 -nyi mintalemezen, másrészt a nagyobb méret ű , főleg élénk szín ű szőnyegpadló alapvetően befolyásolja a festett falfelület színárnyalatát. b) Munkahelyek, üzemesarnokok beltéri festésének színdinamikai elvei Munkatermek, üzemcsarnokok beltéri festésekor a következ ő szempontokat tanácsos érvényesíteni a festéstechnikában. Az egyhangúság feloldása A munkatermek esetleges egyhangúságát, az uralkodó fárasztó, lehang6lóan szürke, gyakran fekete tónusokat (pl. lakatosm űhelyek, szerel őcsarnokok) mérsékelten izgató, serkent ő hatású színekkel ellensúlyozni kell. Az üzemcsarnokok falait mindig megnyugtató hatású szín űre kell festeni. Legcélszer űbb a kékeszöld vagy az enyhén serkent ő hatású sárgászöld árnyalat. A vasipari üzemekben legel őnyösebb a sárgászöld, borsózöld szín, amely a szemet legjobban nyugtatja, tehát a fáradtságot leginkább csökkenti. Jól bevált a falakon a felül világos, az alul sötétzöld színezés, továbbá a mennyezeten a csontszín, az elefántcsontfehér, a jégkék és a vízkék. A túlzsúfolt jellegű , nagy forgalmú munkahelyeken lehet őleg minél többféle, természetesen ható, harmonikusan illeszked ő színárnyalatok hatnak el őnyösen. Ezzel ui. a nyomasztó hangulat ellensúlyozható, a zsúfoltság hatása feloldható. A jellegüknél fogva meleg üzemekben (p1. hengerdék, acélm űvek, kohászati üzemek, vegyi üzemek stb.) a h űtő, hidegérzetet kelt ő színárnyalatok (jégkék, égszínkék stb.) hatnak el őnyösen. Sárga és egyéb melegebb tónusú színeket csak kisebb felületeken tanácsos képezni. Célszer ű , ha a terem padlóburkolata világosszürke vagy világosbarna. Ez a világos tónusú mennyezettel együtt szinte átvilágítja a teret, másrészt érvényesül a világos színárnyalatok közismert „tisztaságra nevel ő" hatása. A lila, lilásbarna árnyalatú festés különösen a vas- és vegyipari üzemekben kifejezetten idegesít ő , kedélyrontó hatású.
Biztonságtechnikai szempontok Közvetlen az anyagmegmunkáló, különösen a forgó, mozgás alatti géprészeket, ahová a munkásnak a figyelmét állandóan összpontosítania kell, kiemel ő vagy elüt ő szín ű re kell festeni, ill. mázolni, de úgy, hogy az ne legyen idegesít ő hatású. Igy pl. az esztergagépeken a befogópofákat célszer ű a fehért ől alig eltérő vajszín ű re, csontszürkére vagy krémsárgára, citromsárgára stb. színezni. Így még kedvező tlenebb megvilágítás esetén is (amely természetesen ellentétes az MSZ 04.61/1 szabvány el ő írásaival) nagyobb figyelmet tud a dolgozó szellemi megerő ltetés, ill. kifáradás nélkül kifejteni. Azokat a felületeket, ahová hirtelen kell a figyelmet összpontosítani, élénkvörösre kell festeni, mert a vörös szín iránti fogékonyság a legnagyobb. Ebben a vonatkozásban a gépek, gépi berendezések, cs ő vezetékek stb. festését, mázolását külön kötelez ő hatályú szabványok rögzítik. Ilyenek pl. a következ ők: Csővezetékek. Cs ővezetékek színjelölése. MSZ 2980 MSZ 17 066 Biztonsági szín- és alakjelek. MSZ 04.61/1 Mesterséges világítás követelményei helyiségekben, épületekhez tartozó szabad területeken és szabadtéri munkahelyeken és több más hasonló tárgyú szabványel őírás. A jelenleg is joghatályos 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rend. 27. § a munkahelyek festésére vonatkozóan ezt az általános el őírást rögzíti: „A munkahely határoló szerkezeteit a várható igénybevételnek ellenálló kivitelben, a színdinamikai és tisztíthatósági követelményeket is figyelembe véve kell kialakítani." Munkahelyeken feltétlen ajánlatos a gépi berendezések, épületszerkezeti elemek (pl. oszlopok, korlátok, lépcs ő k stb.) kiálló részeit a környezett ől elütő , figyelmeztet ő , élénk színezéssel ellátni. Ezzel kapcsolatban kedvez ő a gerjedő (lumineszkáló) festékek használata, amelyek rikító árnyalatukkal rendkívül elütnek még a színes környezett ől is. Ilyenek p1. a Lumogen-festékek. Biztonsági szempontból gyakran célszer ű a foszforeszkáló festékek használata. Ezekkel bármilyen színárnyalatban, tehát pasztell, falfesték-színárnyalatokban is, akár a teljes falfelületen vagy oszlopokon, a közleked ő útvonalat és menekülési utakat határoló felületek mentén olyan biztonsági festési sávok létesíthet ő k, amelyek áramkimaradás esetén is 1,5...2 órán át is világítanak (foszforeszkálnak), s ily módon a biztonságos tájékozódást el ősegítik. Ilyen célra alkalmas p1. az Aqualux-Safelight, vizes díszperziós biztonsági festék.
Térkialakító hatás Természetesen üzemcsarnokokban is — ha szükségesnek látszik — érvényesíteni kell a festésnél a színek, mintázatok színdinamikai, téralakító hatáskeltését, ugyanúgy, mint a lakószobáknál. 48
e) Kültéri falfelületek, homlokzatok festésének színdinamikai elvei
Általános szempontok A nyomasztó sötét színek — különösen modern épületek homlokzatain — hátrányosan hatnak. A sötétebb színárnyalatok fokozást, kiemelést, tagoltságkeltést célozhatnak. A homlokzatokon, a színes festéssel tagolt felületek kiképzésénél ügyelni kell arra, hogy azok az épület alakjával, stílusával és építészeti tagoltságával összhangban álljanak. A festés „anyagszer ű ségére" külön tekintettel kell lenni olyan szempontból is, hogy a homlokzat felületi struktúrájához idomuljon. Így pl. egy olyan homlokzaton, amelynek felületi elemeit a durvább megmunkálás jellemzi, nem sima, egyenletes, esetleg fényes festést kell készíteni, hanem durva szemcsés, rostos struktúrájút, szükség esetén ilyen hatást biztosító adalékokkal (lásd a VII. fejezetet). Igy pl. a nyers beton, azaz a felületképz ő (helytelen elnevezéssel látszóbeton a német Sichtbeton után) betonelemeknél nem festést, hanem csak felületkezelést (legfeljebb lazúrfestést) célszer ű készíteni, azért, hogy az kidomborítsa a betonfelület anyagszer űségét. (Nálunk ennek éppen ellenkez ője terjedt el. Az ti., hogy óriási munkaid ő - és költségráfordítással — az esetleg kisebb helyi javítások elvégzése helyett — az egész betonfelületet simítóvakolással látják el, s így teszik festésre alkalmassá, amelyet a fest ő még tovább finomít. Majd erre kerül a jellegtelen, sokszor giccsesnek tetsz ő festés, amely tel' jesen elfelejteti azt, amit ki kellett volna hangsúlyozni. Emellett az így készült festést 1...2 év múlva újra kell készíteni, mert lepattogzik, összerepedezik stb. Igaz, készült már kockamozaik- (stift-) burkolat is nyersbeton-felületen, méghozzá betonszürke színben, mint pl. a DOMUS Áruház homlokzatán. Mű emlék épületeken a helytelenül összeállított, mesterkélt színárnyalatok, valamint a helytelen festéstechnika zavart keltenek, nem az eredetileg elvárt jelleget adják. Igaz, szó sincs arról, hogy ilyen épületek homlokzatfestéséhez nem lehet meggyőző erő vel, sikeresen felhasználni a modern m űgyantadiszperziós vagy egyéb hasonló festékanyagokat. (Jó példa erre a budapesti Keleti pályaudvar homlokzata, amely a TVK gyártotta Elasztolén festékanyaggal készült, s az kiváló minő ségben az épület eredeti jellegét adta vissza.) Műemléképületeknél bizonyos megkötöttség van a festékek színének kiválasztásában; ez azonban korántsem jelent zavaró korlátozást. El őnyösen hatnak, eredeti jelleget adnak a természetes földfestékpigmentek, de emellett néhány egészen új színez ő pigment is. Ilyenek pl. az umbrabarna, okker, szienna, földszürke, zöld föld, egyiptomi kék, továbbá oxidbarna, oxidvörös, oxidsárga, krómoxidzöld, krómoxidhidrát zöld, kobaltkék, kobaltibolya, ulttamarinok, kadmiumnarancs, pompeji vörös, nikkeltitanát-sárga, mangánkék 49
stb. Tehát a színválaszték — amelyek az eredetiséget biztosítják — egyáltalán nem szegényes. Homlokzatok színezésekor arra kell törekedni, hogy az épület ne bontsa meg a környezet vagy utca, esetleg városkép egységét, színharmóniáját. Ha az épület kiemelkedő, egyedülálló (pl. hegyvidéki, vízparti üdülő), akkor a környezet uralkodó színeit, a táj színpompáját kell figyelembe venni. Homlokzatok esetében igen fontos a tájolás szerinti megvilágítottságuk, vagyis az, hogy napos déli vagy árnyékos északi fekvés űek-e. Ez utóbbi esetben nagyobb fehérségtartalmú, világosabb, élénkebb színek, napos oldalon viszont a mértéktartóbb színárnyalatok jöhetnek számításba. A kedvez őbb hatás úgy is kialakítható, hogy a jól megvilágított felületre készített festékanyagot — azonos színjelleg mellett — világosabb és tüzesebb tónusúra lehet keverni, és azzal festeni az árnyékoltabb homlokzati részt. Egy adott környezetben a színezés a felület nagyságától függ ően is más hatást kelt, s ezt a tényt a magas épületek hatászónájában lev ő alacsonyabb épületek homlokzatfestésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni. Magas, 8...15 szintes épületek, azonos színárnyalatú festés mellett, közelről, alul és felül nem látszanak azonos szín űnek. Ilyen esetekben célszer ű a magas épületek homlokzatán, szakaszonként, azonos jelleg ű színek több tónusát összehangolva alkalmazni. Újabban világszerte terjed az a megoldás, hogy a homlokzatok egyhangúságát hatalmas méret ű , gazdag színösszeállítású, figurális vagy absztrakt kompozíciókkal megtörik, vagy m űvészi hatáskeltés céljából kiemelik. Erre a célra az igen tartós jestékvakolattal" készített „plasztikus" vagy relieffestés kiválóan alkalmas, amelyet maguk a fest őszakmunkások készítenek, el őzetes művészi összeállítás vagy tervek alapján. Előnyös, tetszet ős hatást keltenek az ilyen jelleg ű — mégis a falfest őmunkák közé sorolható — kézi festés ű kompozíciók, pl. óvodák, bölcs ődék, iskolák homlokzatán, tereket határoló oromfalakon, erkélymellvédeken, de házgyári paneleken is, egyszóval, majdnem minden esetben.
Min őségi m űszaki szempontok A homlokzatfestés fokozott mértékben van kitéve a légköri szennyez ődések (pl. savas, kénes gázok, korom stb.) és légköri tényez ők (intenzív napsugárzás, emiatt jelent ős helyi felmelegedés, UV-sugarak, csapadék, fagy, szél+ homokszemcsék koptatásának stb.) károsító hatásának. Azonos körülmények között, a napsugárzás hatására, a különféle színárnyalatú vakolatoknak, festékbevonatoknak eltér ő a felmelegedése (4...6. ábra). Éppen ezért homlokzatfestés céljára csak olyan felépítés ű festékanyagokat szabad felhasználni, amelyek az el őbbi széls őséges igénybevételek esetén is legalább évtizedes élettartamúak (20...40 év!). Kell ő körültekintéssel eljárva ez a követelmény nem50
60 •
NE IIIIIIM AIL 4~11:900:\ , ‚,. ;•,4~ ■ gio bi N,,,,
50 40
r. 30
_,./;,
20 10 0 7
9
11
13
15
17
19
21
23
1
s
s
7
Időpont, h
4. ábra. A színek hatása a felületi felmelegedésre, egy küls ő vakolatréteg példá_Km (30 cm rétegvastagságú tufabetonból készült, nyugati tájolású falszerkezet, a vízszintes síkra es ő, júliusban mért sugárzás átlagos er őssége=7908 W/m2/d. Az állandó hőmérsékletváltozás periodikus feszültség-ingadozást kelt a vakolatrétegben, amely károsodást idéz el ő I fekete; 2 erős (intenzív) színek; 3 világos színek; 4 fehér; 5 léghőmérséklet, °C
csak napjainkban biztosítható, hanem már évszázadokkal ezel ő tt is az volt. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a mészkazein-alapú (tehát a javított kötés ű) fehér és színes meszelés elég gyakran jóval 100 évet meghaladó tartósságú volt. 65 60 55 50 • 45 40 35 30 ?5 4, E 20 '° 15 10 5 0
ir 11 , -- - - \,\
e
1 2 3
k
0111111 MISIII~!IR= VIMMISIMIffin 40■11•11~11111w, ill 0111~. _ 7
3838 W/m2/d 151$3 jún. 22,
ei - -
,
---
19 3,14n.,23, „ 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 2021222324 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Id őpont, h
5. ábra. A napsugárzás befolyása, a különböz ő színű kerámiamozaik-burkolaton
mérve
I fekete fényes máz; 2 sötétkék; 3 téglavörös; 4 elefántcsont; 5 fed őfehér; 6 küls ő léghőmérséklet, °C; 7 napsütés az id őjárásnak kitett falon
51
Az épít ő ipari ágazatba sorolt gazdasági egységek számára a mindenkor érvényes árrendelkezés írja el ő a Felmérési és Elszámolási Szabályokat. Sem az ár, sem a felmérési és elszámolási szabályzat nem azonos a kisiparosokra vonatkozó szabályozással. A rendelkezés el őírja a munka (kivitelezés) kötelez ő bizonylatait (dokumentumait), így a — felmérési naplót, — építési (kivitelezési) naplót.
Fekete Zöld Kék Barna Vörös Világoskék Világoszöld Vakolat festés nélkül Sárga Rózsaszín Fehér' Külső levegő
Jelenleg 50 000 Ft értékhatártól kötelez ő az építési napló vezetése, a 14/1970. (VI. 6.) ÉVM sz. rendelet alapján. Ez írja el ő a felmérési napló vezeI
0
I
10 20 30 40 50
60 70
Légh őmérséklet, °C
6. ábra. A vakolatok felmelegedése a színárnyalatoktól függ ően Ugyanakkor a kb. 10...15 évvel, ezel őtt — nyomdafesték jelleg ű színezőpasztákkal (pl. GALAKOL) készült homlokzatfestékek már néhány hónap múlva elvesztették színüket, tönkrementek. Ennek oka kizárólag a teljes tájékozatlanság, a felületes szakmai szemlélet volt. A homlokzatfestékek egyrészt napfényálló pigmentekkel készüljenek (szerves pigmentszínezékek e célra nem alkalmasak !), az alap közismert lúgos kémhatására káros átalakulást ne szenvedjenek. Napjainkban — hazai er őforrásból — ezeket az alapvet ő követelményeket messze kielégít ő , széles skálájú választékban kaphatók a homlokzatfestékek. —
2. A falfelület felmérése, méretadatainak összeállítása A falfestési munkák elkezdése el őtt alapvet ő fontosságú a festésre szánt falfelület nagyságának pontos meghatározása, felmérése. A felmérési adatok ismeretében lehet ui. az anyagszükségletet, az átfutási (kivitelezési) id őtartamot, a munkaid ő-szükségletet stb. kiszámítani, egyszóval a szervezett munkavégzés feltételeit megteremteni. Ezzel kapcsolatban számítási problémák nem merülnek fel, hiszen a munkaterület adottságaitól függ ően lényegében egyszer ű vagy összetett (tagolt) falsíkok vagy görbületek által határolt terület (felület) számításáról és a felületek összesítésér ől van szó. Felmérésnél gyakran az er ősen tagolt alakzatok, díszítések, kiugró idomok, bonyolult formák stb. felületeinek pontos meghatározása, ill. kiszámítása jelenthet problémát. Sok esetben a nehezen elvégezhet ő mérések helyett célravezet őbb körültekintő szakmai becsléssel a felületet megállapítani. 52
tésénEekzeskzeatba munkaokmányokat okmányokat a rendelet szerint 10 évig meg kell őrizni. Az azokban foglalt megbízható és pontosan rögzített adatok az utólag felmerülő esetleges vitás vagy peres ügyek során bizonyító erej űek, és sok kellemetlen vitától kímélik meg a feleket. Természetesen nem kell felmérési naplót vezetni — az átalányáras szerz ődéseknél, ha a vállalkozó a megrendel ővel kötött ármegállapodás szerint lemondott a többletmunkák elszámolásáról, — ha az elvégzett falfest őmunkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy egyéb dokumentumokból megfelelő en megállapítható, ill. ellen őrizhet ő (ezek pl. a fest ő mesterek által magánszemélyek számára végzett munkák esetei), — ha a felmérési naplót értelem szerint a kivitelezési tervdokumentáció egyéb alapul vehet ő részletei tartalmazzák. A falfest ő munkák felmérésével és elszámolásával kapcsolatos feltételeket az ÉKN (Építőipari Költségszámítási Normák) 4. kötete 47.1 munkaneme (szobafestés) tartalmazza. A felmérési szabályzat fentiekben ismertetett alkalmazási módszere csak az építési tervdokumentációból készült költségvetés esetén alkalmazható. A karbantartási és felújítási munkáknál a helyiségek ténylegesen mérhet ő (vakolt) méreteit kell a felmérési naplóban rögzíteni.
3. Az anyagszükséglet számítása A festend ő falfelület nagysága, valamint a fajlagos anyagfelhasználási adatok (anyagnormák) ismeretében a munkaterületre es ő anyagszükséglet kiszámítható. A fajlagos anyagfelhasználást falfestésnél általában 100 m 2 felületre, ritkábban — igényesebb falfestési munkáknál — 1 m 2 felületre vonatkozóan szokták megadni. Az egyes fal fest őmunkáknál a hivatalos árszabályzat szerint felszámítható 53
117 —
enyves festékkel, oldalfal színes, durva szemcsézett fröcsköléssel, sima színfröcskölt menynyezettel
Z17 —
,.., , - 5 4$ =6 N "o ;-, 1) ,.'S 4 .8 6 4,1 '2 C se3
5L
0`2 9 41-: 8 8 c csicó r-!' (-4 ör ,; m en
,.
.0 0 .,-,- 0. N .0 0,
1.
,., Ó ' ' '.0 1..,1 ..., ,0 N --, „., ‘4? gj .0 .0 2 "1) '2
enyves festékkel, oldalfal színes, finom szemcsézett fröcsköléssel, sima menynyezette l
NI t-- Oh 00 0). .41 ON M 00 N 0 ,1' 0 ∎0 00 Nft",i(4.,;,-(0esfe4
rsi
C
,L, , o -06 ‘o .4, ›,,o0
r- O r-- o0 op N ,r) '.0
0 'I- 0 s.0
,e• • M 00
ir--
c5c5r4
6. t., 4 o- ' ...., .....ca,..,' ,.., .cd ce ',5 ,„., -..' .0
000 q•cir-- Qn 00 00 C;r4vir.j. <0C>C.-.-
co
t",1 r- O O 00 Out znM CN 00 00 0 7 0 C; C5 ':"; C'"-‘
0 e3 'el '-cii .1) b4 i.., ›, ,--. o. N 4 cn
, at
..o
1 0)1 )19S03
,
a)
,
N
-
,
..—g:ts.
0 00 0 kh wl h C", 00 GO 0 0 r,,Íkri c..j 0 C:r
-,-,
07
.0 e; 6' r, „-■-■ , 76' .O .0 .,-, 't:7 ,-,'" s-,
50/1 A10
II —
6 ,.., 4 . o o .0 ,... ›, ,.„ r.; 42.. a ICI Ti .r>, co
.,:.
ztu ooT?sx2ww-Invz t—Lt7
A munka részletezése : Anyagok mozgatása munkahelyen belül Anyagkeverés Falletisztítása, alapmeszelés és kigipszelés Szappanozás Timsózás Festés Záróvonalazás
ZI—
,6 .
,u,
N
fajlagos anyagfelhasználási adatokat az el őbb idézett ÉKN 4. kötete 47.1 munkaneme (szobafestés) tartalmazza. Ennek 4.1 pontjában felsorolt, alábbi segédanYagok költségeit külön nem szabad felszámítani (mert azok ellenértékei az építéshelyi általános költségben térülnek meg): — víz, — csiszolópapír, — szeg, — tűzifa, — idegen felületek megvédésére, takarására vagy ezek utólagos letisztításához szükséges anyagok, — olajfesték-hígító és — kis állványok anyagai. A normatáblázatok anyagmennyiségei a szállítási, rakodási, tárolási, bels ő anyagmozgatási és bedolgozási együttes veszteségeket tartalmazzák a következőképpen:
C,1 t-
0. 4 .0 ,-. "Z:$ .z..• s. a>
S
r.)r...00c->coo ■n,r■ en roo I
4 . 4
,r;‘
-5
Előírás hivatkozási számai:
enyves festékkel, oldalfal sima színfröcsköléssel, sima mennyezettel
iz-
SZOBAFESTÉS
-
7. 6. 5. 4.
3. 2.
z E- I
P zz-
54
N t-- Q Q. c0 0 .0 CfN c:1: ap 00 sO 00 c0 0;0> N cöNcr N cr>
N
c::«)‘
Megnevezés Szobafestés anyagai Mázolás anyagai Tapétázás segédanyagai Tapéta Korrózióvédelem anyagai
Veszteség, °/;) 5 2 5 14 2
Példaképpen az egyes falfestési munkákra vonatkozó fajlagos anyagfelhasználási normákat az ÉKN-b ől vett költségtételek alapján a 4. táblázat szemlélteti. Az egyéb fest őmunkákra vonatkozóan tájékoztató jelleg ű anyagszükségletet a VII. fejezet részletesen ismerteti.
■—r
22.%°,22222.',4)
4. A munkaidő szükséglet számítása -
A falfestés id őszükségletét — egyszer űnek látszó munkam űveletei ellenére — több tényez ő befolyásolja, így azt pontosan felmérni eléggé körülményes. Ezzel kapcsolatban a meghatározó jelleg ű tényezők a következők. — A felület-előkészítési műveletek. Régi vagy új felületr ő l van-e szó, felmerül-e a régi festékréteg eltávolításának szükségessége, vagy sem, festést zavaró javításokat (pl. rozsdafoltátütés, beázás, penészfoltok, sókivirágzások, repedések, folytonossági hiányok, sérülési helyek stb.) kell-e végezni és milyen Mértékben. • — A felület tagoltsága, a felületi érdesség és egyéb alaki tényez ők, pl. sok a sarokhajlat, mintázat, ívben hajló felület, beugrások stb.
55
— A felület szívóképessége, porozitása, nedvességtartalma, szilárdsága és egyéb sajátságos minőségi jellemzői. — A festéstechnika jellege, bonyolultsága, munkaigényessége. Így pl. hazánkban helytelenül terjedt el a glutin- (állati) enyves festés, amely szappanozást, timsózást (gyakran kétszerit is!) stb., tehát járulékos, id őt rabló munkaműveleteket jelent. Ehelyett p1. e két el őkészítő műveletet nem igénylő cellulózenyves falfestés sokkal el őnyösebb, kisebb munkaidő-szükségletű. Ugyanúgy helytelenül terjedt el nálunk a tükörsimára glettelt falfelületek iránti igény, amely gyakran műszaki szempontból is hiba, pl. BREPLASTA glettelés esetében. — A felhasznált festékanyag jellemz ői, száradási sebessége (adott feltételek mellett), a szükséges rétegszín, fed őképessége stb. — A légköri jellemzők. Ilyen szempontból els ősorban a munkatér h őmérséklete, a légáramlási sebesség, ill. zárt szobatérben a légcsere mértéke, a levegő relatív páratartalma stb. — A felületi helyek könnyű és biztonságos megközelítési lehet ősége, a munkatér tágassága. Igy p1. nyilvánvalóan megnehezíti a fest őmester munkáját az, ha zsúfolt, er ősen tagolt, az egyes falfelületi részeket nehezen megközelíthető , kényelmetlen testhelyzetben vagy segédeszközöket igénybe véve, esetleg személyi átmenő forgalomnak kitett helyen, egyszóval zavaró körülmények között kell elvégeznie a munkát. — A kéziszerszámok, segédeszközök esetleg gépi berendezések min ősége, ill. ezekben rejl ő hasznosításuk. — Szubjektív tényez őként természetesen a fest őmester, szakmunkás rátermettsége, kézügyessége, szakmai tapasztalata és gyakorlata. — Az anyagelőkészítés körülményei. Nyilvánvalóan a felhasználásra kész (helytelen szóhasználattal „el őregyártott") anyagok jelent ősen rövidítik a hagyományos, eléggé munkaigényes, helyszíni el őkészítést. — Egyéb hasonló jelleg ű , zavaró vagy a munka elvégzését el ősegítő körülmény. A szakmai gyakorlatban a fest őmunkákra vonatkozóan is jól megalapozott és kidolgozott munkaid őnormák állnak rendelkezésre. Ezeket a már idézett, fest őmunkákra vonatkozó ÉKN 4. kötet 47.1 alatti tételei tartalmazzák (a képzettségi és munkakörülményi fokozatok figyelembevételével). Ez utóbbit a 16/1976. (XII. 11.) MüM sz. rendelet részletezi (5. táblázat). (Az egyes festési eljárások tájékoztató jelleg ű, de reálisan alapul vehet ő munkaidő-szükségletére vonatkozóan a 32. táblázat közöl részletes adatokat.)
5. táblázat A képzettségi és munkakörülményi fokozatok a 16/1976. (X11. 11.) MüM. sz . rendelet szerint — Képzettségi fokozatok
Segédmunka
Egyszer ű betanított munka
a) Bonyolult betanított munka h ) Egyszerű szakmunka
1.
2.
3.
4.
5.
6.
1. Normál erőkifejtés, normál munkakörülmény
11
21
31
41
51
61
2. Normál erőkifejtés, kedvezőtlen munkakörülmény
12
22
32
42
52
62
3. Nagy erőkifejtés vagy különösen kedvezőtlen munkakörülmény
13
23
33
43
53
63
4. Nagy erőkifejtés és különösen kedvezőtlen munkakörülmény
14
24
34
44
54
64
Munkakörülményi fokozatok
Szakmunka
Összetett szakmunka
Különlegesen bonyolult szakmunka
5. A munkaműveletek elvégzésének feltételei a) Általános feltételek A festési munkák elkezdése el őtt el kell végezni a falfelület felmérését, és átvizsgálni az állagát olyan vonatkozásban is, hogy k őműves által elvégzend ő és hasonló javítások nem szükségesek-e? Meg kell határozni a környezeti hatásokra és egyéb igénybevételre alkalmas falfestési megoldást. Ugyanígy tanácsos elvégezni az el ő zetes színdinamikai tervezést is, ajánlott színmintával.
b) A munkakezdés építéstechnológiai feltételei A falfestés, meszelés el őtt a munkaterületen az egyéb befejez ő építési (építő mesteri) munkák készültségi foka legalább a következ ő legyen. — A homlokzati vakolatok, a küls ő díszítőkő- és műkőmunkák, valamint az egyéb befejez ő építési munkák készek legyenek.
56
57
— A k őművesmunkák a bels ő térben is befejezettek legyenek, beleértve az esetleg szükséges helyi javításokat is. A felület kivirágzásmentes, kell ő szilárdságú, ép és előírt simaságú legyen. — A lábazati és egyéb burkolómunkákat teljes egészében be kell fejezni, a hidegpadló, ill. aljzatbeton kész legyen. — A melegpadló burkolatoknál az aljzatbeton vagy az azt helyettesít ő aljzatbeton, továbbá a vakpadló és falléc (frízdeszka) elkészüljön. — A víz-, fűtés-, gáz- és villanyszerelési munkák — legfeljebb szerelvényezés nélkül, de — befejez ődjenek. — Az ablakszerkezetek és egyéb nyílászárók üvegezése kész legyen. — A nyílászáró szerkezetek acélpántjainak felszerelése, az illesztési m űveletek, takarólécek felszerelése befejez ődjék. — A lépcsőkorlátok, folyosó- és erkélyrácsok, ajtó- és ablakrácsok végleges elhelyezése, ill. felszerelése kész legyen. — Ipari üzemekben a festési munkák körletében lev ő gépi berendezések szabványos feszültségmentesítését el kell végezni, s azt a naplóban külön kell rögzíteni. — A falfestési munkák elkezdése el őtt a munkaterületr ől az összes hulladékot, munkaeszközt stb. el kell távolítani. A bútorokat, berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni és tárolni, hogy azok a munkát ne akadályozzák, baleseti veszélyforrást ne képezzenek, és ugyanakkor a káros festékszennyez ődésektől megvédhetők legyenek. Ugyanígy a padlóburkolatokat is, pl. fólia-, hullámpapír- stb. takarással, f űrészporhintéssel vagy egyéb módon meg kell védeni. Az előbbieken túl az ide vonatkozó ÉSZKSZ IV. köt. 19. mn. B 21. fejezete szerint a munkahely a falfestés elvégzésére akkor alkalmas, ha a megrendelő az alábbiakat biztosítja: — több lépcsőházas (szekciós) épületeknél egy teljes lépcs őházi szakaszt (szekciót), — függőfolyosós épületeknél egy teljes szintet (szintekhez tartozó folyosókkal és lépcsőházakkal együtt), — ipari épületeknél egy teljes szintet vagy olyan összefügg ő, elhatárolható munkaterületet, amely az elvégzend ő munkáknak legalább egyharmadát képezi.
c) Légköri (klimatikus) feltételek
— A helyiség hőmérséklete, a falak felületi h őmérséklete legalább +10 't legyen. Ezt a h őmérsékletet a kész falfestés teljes száradási idejéig biztosítani kell. — A beltéri helyiségben vagy a küls ő, légtérben csak olyan páratelítettség lehet, amelynél kizárt, hogy a festett falfelületekre a környez ő légtérből pára 58
csa pódjék le. Szükség esetén a légcserét természetes vagy mesterséges szell őztetéssel kell biztosítani (esetleg f űtéssel együtt). — A kész falfestést a páralecsapódástól és fagytól, meg kell óvni. A munkatérben az emberi szervezetet károsító vagy a festékbevonat száradását hátráltató huzat ne legyen. A festési műveletek közben a helyiséget az esetleg beáramló poros, szennyezett leveg őtől és egyéb elszennyeződést előidéző hatásoktól védeni kell.
6. A falfestés tervezése környezeti igénybevételre A festett falfelület, a falfestékbevonat a rendeltetés szerinti igénybevétel során sokféle, er ősen változó jellegű károsító hatásnak van kitéve. Végs ő soron ezek a károsító tényez ők határozzák meg a falfestékbevonat élettartamát, tartósságát. M űszaki és gazdaságossági szempontból nyilvánvalóan az a falfestési megoldás a hatékonyabb, amely minél hosszabb id őn át károsodás nélkül képes a környezet károsító tényez őinek ellenállni. A korrózióvédelem területén (lásd a 11. Mázolás c. fejezetet) a szabványok és vizsgálatok egész sora foglalkozik a környezetállóság, környezeti hatások kérdésével, s ennek megfelel ően egy adott igénybevételre alkalmas, korrózió ellen védő festékbevonat-rendszer tervezhet ő. A falfestésnél, rendeltetéséből adódóan, kevésbé szigorúak a követelmények, s ilyen vonatkozásban egyértelmű előírások, vizsgálatok egyel őre nincsenek. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban elég jó megközelítéssel csoportosíthatók, ill. körülhatárolhatók azok a környezeti hatások, amelyek a falfestékbevonat alkalmasságát — anyagi (vegyi) felépítése alapján — meghatározzák. Az ilyen szempontból meghatározó jelleg ű környezeti tényez őket, valamint a figyelembevételükkel kialakítható környezeti igénybevételi fokozatokat a 6. táblázat tartalmazza. Felhasználásával az adott igénybevételre alkalmas, ill. leginkább számításba vehet ő falfestési eljárás (falfestékbevonat) kiválasztható.
7. Munkaszervezési szempontok Az előbbi fejezetekben foglaltak egyértelm űen arra irányultak, hogy hatékony, gazdaságos, az adott rendeltetési célnak megfelel ő legyen a falfest ő munka. Emellett a helyi, építéshelyi viszonyok figyelembevételével, munkaszervezési intézkedéseket is kell foganatosítani. A termelékenység érdekében alapvet ő fontosságú a gondos, körültekint ő elő készítés, a munkam űveletek folyamatosságának biztosítása. Minden olyan zavaró körülményt el kell tehát hárítani, amelyek ezt akadályoznák. Igy pl. a festési munkák során a munkaterületen egyéb tevékenységet végezni nem 59
Ő. táblázat Környezeti igénybevételi fokozatok a falfestési eljárás alkalmasságának kiválasztására Igénybevételi fokozat
Számításba jöv ő falfestési eljárások
Jellemző károsító tényez ők
Gyakorlati példák
I. fokozat Száraz beltéri igénybevétel
A falfestés legfeljebb —5...+40 °C szélsó', de általában +10...+25 °C h őmérséklet-határok között, legfeljebb 40...80% relatív páratartalmú légtérben, esetleg átmeneti (10 óránál nem hosszabb ideig tartó) páralecsapódásnak van kitéve. Közvetlen napsugárzás a festékbevonatot nem éri, legfeljebb 2 órán át, ill. ablaküvegen keresztül. Zavaró vegyi légszennyez ődés kizárt
Száraz légter ű, rendszeresen fűtött és szellőztetett lakószobák, lakóterek, irodák, iskolák, óvodák, bölcsődék, szociális épületek stb.
Egyszerű fehér és színes meszelés, javított kötés ű fehér és színes meszelés, glutin (hagyományos) enyves festés, cellulózenyves festés, viaszos festés, m űgyanta diszperziós, WALLKYD festés stb.
II. fokozat Nedves beltéri igénybevétel
Az előbbit ől annyi az eltérés, hogy a falfestés ki van téve tartósabb vagy állandó páralecsapódásnak, +55 °C-nál nem nagyobb hőmérsékletű fröccsenő víz, vízpermet hatásának, gáztüzelésből eredő, füstgáz jelleg ű légszenynyeződéseknek
Fürdőszobák, zuhanyozófülkék, mosókonyhák, konyhák, étkezők, főzőfülkék, üzemi étkezőhelyiségek, egyes ipari létesítmények (pl. gőzmosodák)
Javított kötésü fehér és szines meszelés, mészkazein festés, viaszos festés, m űgyanta-diszperziós festés stb.
III. fokozat Váltakozó, átmeneti igénybevétel
Nem kifejezetten kültéri, mert a falfestés csak átmenetileg, rövid ideig van kitéve (legfeljebb 2...3 órán át) napsugárzás hatásának. Fagypont alatti, —15 °C-os hőmérséklet is tartósan számításba jöhet, páralecsapódás, mérsékelt csapadék, fröccsen ő víz, füstgáz jellegű légszennyeződések mellett. Jellemző a hőmérséklet-ingadozás, gyorsabb lehűlés, felmelegedés
Lépcsőházak, nyitott folyosók, kiállítási csarnokok, W. C.-helyiségek stb. falfelületein végzett festés
Javított kötés ű fehér és színes meszelés, mész-kazeinfestés, műgyanta-diszperziós festés, cementfestés, vízüveges festés, mész-szilikátos festés stb.
IV. fokozat Kültéri vagy szabadtéri igénybevétel
A falfestés ki van téve a földrajzi tájolás és helyi klimatikus tényezők szerinti károsító hatásoknak, így pl, — 25... +40 °C, de átmenetileg akár + 80 °C-os hőigénybevételnek, 40... 100% közötti páratelítettségnek, páralecsapódásnak, ill. csapadékvíz, tartós napsugárzás hatásának, gyors helyi felmelegedésnek és lehűlésnek, a jellemző légköri, esetleg vegyi jellegű szennyeződéseknek
Lakó- és középületek honilokzatain készült homlokzatfestés
Javított kötésű fehér és színes meszelés, mész-kazeines festés, cementfestés, vízüveges festés, mész—szílikátos festés, m űgyantadiszperziós, műgyanta alapú, oldószeres festékek stb.
V. fokozat Vegyi jellegű igénybevétel
Esetenként változó. A vegyi támadóhatások a meghatározó jelleg űek
Változó, pl. vegyi üzemek
Esetenként kell vizsgálni. Csak vegyileg ellenálló festés, pl. KLOROTEX. ELASZTOLÉ N stb.
VI. fokozat Hőigénybevétel
Esetenként változó. A h őhatás a meghatározó jelleg ű . Legfeljebb + 250 °C-os felmelegedés mellett
Kohóüzemek üveghuták, üveggyárak stb. falfestése
Esetenként kell vizsgálni Pl hőálló cementfestés, vízüveges festés stb.
VII. fokozat Egyéb, kombinált igénybevétel
Esetenként változó lehet. Az I.—VI. fokozatokban el őforduló és egyéb különleges hatások kombinációja
Változó, pl. ipari üzemek beltéri falfelületei és homlokzatai; pl. IV. -I- V. fokozat együttesen
Esetenként kell meghatá. rozni
Megjegyzés: Az előbbieken túlmen ően természetesen egyéb különleges igénybevételek, ill. környezeti hatások is el őfordulnak, s nem biztos, hogy minden esetben a falfestési megoldás a célravezető . Ebben az esetben falburkolatokat (p1. üveg, kerámiamozaik stb.) kell készíteni.
szabad. (Erre pedig különösen az építéshelyi munkák esetében csaknem rendszeresen sor kerül.) Ezt egyébként balesetelhárítási szempontok is indokolják. , A munkaterületen a szükséges, el őzetesen felmért anyagok teljes mennyisége előírt minő ségben rendelkezésre álljon, természetesen azok is, amelyekre esetenként váratlanul szükség lehet (pl. a különféle foltosodásokat szigetel ő anyagok). Ugyanez vonatkozik az edényekre, kéziszerszámokra, segédeszközökre és gépi berendezésekre is. Fel kell készülni — ha ez szükségesnek látszik — a légállapot-határozók megváltoztatására is (p1. f űtés, légcsere szellőztetés stb.), ha azok esetleg a festékbevonat száradási folyamatát késleltetnék. Különösen késő őszi, téli időszakban végzett munkáknál lehet ilyen körülményekkel számolni. A környezet megvédésére, így els ősorban a padlóburkolatok, mázolt, lakkozott tárgyak (p1. ajtók, ablakok, bútorok stb.), üvegezés, falburkolatok és egyéb berendezési tárgyak szennyez ődés elleni védelmére külön gondot kell fordítani. Építéshelyi munkáknál (a már régebben érvényben lev ő rendelkezések szerint) a festés utáni szennyez ődések eltávolítása, a takarítás elvégzése nem a fő- (generál)vállalkozó feladata, hanem a falfestést végz ő vállalaté, szövetkezeté vagy festőmesteré! Általános szabály: a szennyez ő dés elleni védelem és felkészülés sokkal kevesebb fáradságba, költségbe és id őbe kerül, mint a takarítás utólagos elvégzése a festéssel járó szennyezés után! A környezetvédelmi intézkedések is tiltják a környezet szennyezését. Szigorúan tilos festékanyagokat p1. él ővizekbe, szennyvízelvezet ő csatornákba (W. C.-öblítőkbe stb.) táplálni, füvesített, parkosított területre stb. juttatni, és azáltal környezetszennyez ődést okozni. Különösen homlokzatfestési munkáknál kell ilyen szempontból is körültekint ő és megel őző intézkedéseket foganatosítani. Építéshelyi festőmunkáknál előzetesen ellen őrizni kell azokat a munkaterületeket amelyek a festési m űveletek elvégzése szempontjából jelent ősek. A festési munkák során más épít őmesteri munkákat megrongálni vagy elszenynyezni nem szabad. Építéshelyi fest őmunkáknál nem szabad megfeledkezni — a 14/1970. (VI. 6.) ÉVM sz. rendelet utasítása szerint — az építési napló vezetésér ől sem, amelyben a munkaműveletek elvégzésével összefügg ő adatokat, termelési és egyéb tényez őket ajánlatos pontosan rögzíteni. A megrendel ő kérésére a falfelületen értékelésre alkalmas ajánlati falfestési (színárnyalati) mintát kell készíteni. A falfest őmunkák ápolására, karbantartására vonatkozóan a megrendel ő számára részletes utasítást (felvilágosítást) kell adni.
62
C) Falszerkezetek és más szerkezeti anyagok fontosabb festéstechnikai jellemz ői 1. Általános kérdések A falfest ő munkákat legtöbb esetben a hagyományos mészhabarcsból (mész—cementhabaresból) készült vakolatréteg felületén végzik. Újabban azonban a falfest őmunkák tevékenységi körébe tartozó, egyéb festési munkákat sok más szerkezeti anyag, így p1. a beton, gázszilikát, azbesztcement, cementkötésű farostlapok (DURISOL, DURINYP), gipsz, hőszigetelő vakolat, nagyporozitású, természetes épít őkövek (pl. sóskúti k ő ), farost-, faforgácslemez stb. felületén kell végezni. Festéstechnikai szempontból és értelem szerint is a festendő szerkezeti anyagok felületét alapnak (alapfelületnek) nevezik. A festékréteg az alappal, különféle kölcsönhatások eredményeképpen, szoros kapcsolatot létesít. Ez a kapcsolat elég gyakran nemcsak egyszer ű fizikai, hanem vegyi egymásra hatás eredménye (pl meszelés mész—kazeines, kazeines, vízüveges, cementfestés. stb. esetében). Ez a kapcsolat a festés eredményessége (hatékonysága), ill. tartóssága, minősége szempontjából megkülönböztet ő jelentőségű . A festéstechnika a fest ő szakember egyik legfontosabb és legnehezebb feladata. Emiatt tehát a fest ő szakember számára alapvet ő fontosságú a festés szempontjából számításba vehet ő különféle szerkezeti anyagok, mint alapok eltérő viselkedésének ismerete. A további alfejezetek ilyen szempontból a falszerkezetek fontosabb fizikai, építéstechnikai és vegyi sajátoságait mintegy példaképpen tárgyalják.
2. A falszerkezetek fontosabb fizikai, építéstechnikai tulajdonságai Egy téglafalszerkezet szokásos felépítését a 7. ábra szemlélteti. A vakolatréteg anyagát az MSZ 16 000/1 (Habarcsok. Habarcsok fajtái és jelölésük) írja elő , azok készítését az ME-48 (M űszaki Előírás habarcsok készítésére) szabályozza. A hagyományos vakolatréteg anyaga az idézett szabványban el őírt arányú oltott mész (esetleg cement) és vegyes szemszerkezet ű érdes szemcséj ű kvarchomok. A simító vakolatréteg (amelyen a falfestést kell végezni) felületi egyenl őtlenségeit a 8. ábra, jellemz ő keresztmetszeti felépítését, hajszálcs őrendszerét pedig a 9. ábra szemlélteti. Ezek alapján egy simított, bels ő vakolt falfelület vezet ősíkjából legfeljebb 0,3 mm méretű szemcsék állhatnak ki — simított homlokzati vakolatnál 0,... 0,6 mm, durvább vakolatnál pedig 1,0 mm (durvított felület ű vakolatok esetében ezek az értékek természetesen a megmunkálás jellege, ill. finomsága sze63
7. ábra. Téglafalszerkezet
rint változnak). Ugyanakkor számolni kell kisebb-nagyobb felületi egyenl őtlenségekkel és Mélyebb repedésekkel, amelyek szélessége nem haladhatja meg a 15 mm-t (Ennél nagyobb repedések kijavítására már k őművesmunka szükséges, kivéve ha tágulási hézagok kiképzésér ől van szó.) A falszerkezet vakolatrétege nem teljes térkitöltés ű , hanem kisebbnagyobb hézagokat, likacsokat, pórusokat tartalmaz. A hézagok és likacsok hosszúsága több cm is lehet, míg átmér őjük legfeljebb 0,5...1,0 cm. Leggyakoribbak a 0,2...0,5 mm vagy 1...30 p.m (1 [J.M. —1 mikrométer vagy 1 mikron=0,001 mm=10 -6 m) átmér őjű pórusok. Az 1 mm-nél kisebb keresztmetszet ű csövecskéket, pórusokat kapillárisoknak, hajszálcsöveknek nevezik. Festéstechnikai szempontból a hajszálcsövek és pórusok a vakolatréteg alábbi fontos jellemz őit befolyásolják:
felépítése hézag; 1 téglafal; 2 álló és fekv ő 3 alapvakolat; 4 simítóvakolat
— a vízfelvételt, a vízfelszívódás és a vízleadás sebességét, a fagyállóságot; — a légátereszt ő képességet, a páraátbocsátást, a vízg őzleadást, a páradiffúzió (páravándorlás) lefolyását, a hővezető , ill. hőszigetel ő képességet; — a térfogatsúlyt, s űrűséget, ill. tömörséget, azaz a térkitöltés mértékét; — a szilárdsági jellemz őket stb. Minél kisebb a hajszálcsövek átmér ője, annál nagyobb a vízfelszívódás mértéke. Azt, hogy milyen jelent ő s lehet a hajszálcsövekben a vízoszlop emelkedése, az alábbi mérési adatok szemléltetik.
8. ábra. Simítóhabarcs-réteg
felületi egyenl ő tlenségeinek (lakószobák szemléltetése belső felületén). A hajszálrepedések hossza 25...40 mm 1 adalékszemcsék; 2 mélyedések; 3 hajszálrepedés
likt;
82r 1, hP —1%0
011 4116~4. "7.41110.r ~es
—s■
_ 4_ 4,401 gb■
101141k444
B 9. ábra. A vakolatréteg keresztmetszete K külső ; B belső hatások; h hézag; p pórus
A hajszálcső mm 2,0 átmérője, A vízfelszívó- mm 14,9 dás magassága, m 0,0149
0,2 149,0 0,149
0,02 1490,0 1,49
0,002 0,0002 14 900,0 149,000 14,9 149,0
A hajszálcsövek hálózata teszi lehet ővé a festékrétegb ől a víz, ill. oldószer és hígító eltávozását. Ennek folyamatát a 10. ábra mutatja. A vízfelvétel mértéke vakolatoknál a következ ő határok között ingadozik: erő sen szívóképes (nagy porozitású) vakolat: 40...52 térfogatszázalék, közepes szívóképesség ű (átlagos) vakolat: 16...25 térfogatszázalék, csekély szívóképesség ű (tömör) vakolat: 4,5...12 térfogatszázalék. A szokásos mész-cementhabarcs vakolat vízfelvétele átlagosan 17...22 térfogatszázalék, amely szappanozás után 12 —14, timsózás után pedig 9,5...11 térfogatszázalékra csökken. Különleges, pórustelít ő felületkezeléssel ez még 3...5 térfogatszázalékra csökkenthet ő. Erő sen szívóképes vakolatok a vízmennyiség legnagyobb részét már az első órában felveszik, így ezeknél a víz rövid id ő alatt nagyobb mélységbe hatol be. Ez falfestésnél a festék oldószerének (víz, egyéb) elpárologtatása szem65
64
Tömörség: azt fejezi ki (térfogatszázalékban), hogy egy adott anyag egy-
ségnyi térfogatának ténylegesen hány %-át tölti ki az anyag. Tömörség= 100 .
fajlagos tömeg sűrűség
Porozitás = 100— tömörség %-ban, vagy 10. ábra. A víz és az oldószerek elpárolgása a falazat pórusaiból (a nyíl a nedvesség áramlásának irányába mutat) I vízzel töltött hajszálcsövek; 2 a hajszálcsöveknél nagyobb pórusok, ahol a felszívódott víz g ő zzé alakulva, majd ismét lecsapódva áramlik tovább
pontjából kedvez őtlen, mert az elpárolgás lényegesen kés ő bb következik be. A vízfelszívódás mértékét az alábbi mérési eredmények is szemléltetik (g/m 2 erő sen szívóképes (pl. perlit) vakolatok közepes szívóképesség ű vakolatok kis szívóképesség ű vakolatok szokásos mész—cement simítóvakolatok ugyanaz szappanozás után ugyanaz timsózás után
24h): 2000...2905 750...1600 88... 430 700...1400 600...1000 550... 850
Falfestésnél, a festék száradása szempontjából, szintén fontos jellemz ő a vakolatréteg felületi vízelpárologtató képessége. Egyes vízzel teljesen kitöltött pórusú vakolatrétegekb ő l 20 °C-on és 50% relatív páratelítettség ű , nyugvó légtér esetén a következ ő tömegű vízgő z képes elpárologni (g/m 2, 24 h): 640...785 gyorsan száradó vakolatok 290...560 közepes száradású vakolatok 58... 90 nehezen száradó (esetleg nedvszívó) vakolatok A szokásos mész- (—cement) -alapú beltéri vakolatoknál ez az érték , 2, 24 h. 20.4g/m További fontosabb jellemz ők a következ ők. Porozitás (hézagosság, lyukacsosság stb.). Azt fejezi ki, hogy az anyag hány %-át alkotják a pórusok, hézagok, ill. hajszálcsövek. Lényegében ez befolyásolja a falszerkezetek, vakolatrétegek el ő bbi viselkedését. Sűrűség a térfogategységben (m 3) levő teljes térkitöltés ű (tehát porozitás nélküli) anyag tömege. Értelmezése tehát kg/m 3 . Fajlagos tömeg (térfogatsúly) a térfogategységben lev ő anyagrnennyiség tömege eredeti állapotban, porszer ű anyagoknál szabványban el őírt feltételek között tömörítve. Ennek megfelel ően különböztetnek meg laza és tömörített (rázott) térfogatsúlyt. A térfogatsúly tehát a tömeg és térfogatának hányadosa, mértékegysége: kg/m 3 . 66
1
sűrű ség—fajlagos tömeg )
Il
sűrűség
A porozitás a fagyállóság szempontjából alapvet ő fontosságú jellemz ő . A pórusokba, hézagokba hatolt víz térfogata ui. a fagyásnál mintegy 10%-kal megnövekszik, és ezáltal feszít őerő t fejt ki. Ennek következtében a vakolat pórusai, nagyobb likacsai szétrepedeznek, így még több vizet képesek felszívni, s ez a roncsoló hatás egyre fokozódik. Igy keletkezik a fagykár. Egy vakolatréteg nedvességtartalma többféle összetev őből áll. Ezek az igénybevétel során egymástól eltér ően viselkednek. A hidrátvíz (vagy vegyileg kötött víz) a hidraulikus anyagok (mészhidrát, cement, gipsz stb.) szilárdulásához, kötéséhez szükséges vízmennyiség. Ez az összetételt ől függő en változhat a vakolatrétegben, de az igénybevétel során ugyanazon anyagnál gyakorlatilag változatlan. Ez a festékréteg száradását nem befolyásolja. Az egyensúlyi nedvességtartalom adott hő mérsékleten a leveg ő relatív páratartalmával egyensúlyban lev ő nedvességtartalom, amely a festékbevonat száradását alapvet ő en érinti. Ha pl. a vakolatréteg nedvességtartalma kisebb az egyensúlyi értéknél, akkor a különbözetet a környezetb ő l (légköri nedvesség, csapadék, festékanyag stb.) veszi fel. Ha viszont ennél több, akkor a különbözetet a légtérnek leadja, elpárologtatja. (Természetesen akkor, ha a légtér olyan páratelítettség ű , hogy adott hő mérsékleten még vízgőzt felvehet.) Ez tehát a vakolatokra és az összes hasonló felépítés ű szerkezeti anyagra jellemz ő érték. Néhány fontosabb vakolatréteg egyensúlyi nedvességtartalmát a 11. ábra szemlélteti. Nedvszívó jellegű (vagy higíoszkópos) a vakolatréteg vagy falszerkezet abban az esetben, ha anyagába, felületi rétegébe valamilyen káros átalakulás (pl. salétromos képző dmények, sókivirágzások) folytán nedvszívó anyagok kerültek vagy képző dtek. Ezekre az jellemz ő , hogy nedvességtartalmukat a légköri nedvességtő l függetlenül megtartják, ill. azt igen nehezen adják le. Ez a jélenség a falszerkezetek átnedvesedéséhez vezethet, így külön védekezni kell ellene. A légáteresztő képesség is a falszerkezet, a vakolatréteg felépítésével öszszefügg ő fontos jellemző . Ez biztosítja a falszerkezet kiszáradását, természetes „lélegzését", a bels ő és külső légtér közötti állandó kapcsolatot. 67
• épületfizikai jellemz ői (pl. a hő - és hangszigetel ő képesség felületi h őmérséklete stb.) romlanak. — Mindezek következtében a fal festékrétege gyorsan tönkremegy.
5,0 4,5 • 4,0
O 3,5 3,0
'2
t„
2,5
,1 2,0
11. ábra. Különböző vakolatok egyensúlyi nedvességtartalma
1,5 •
1,0 0,5 0 o
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Relatív légnedvességtartalom,%
1 mész—cementvakolat (30% cement +70% mészhidrát, y =1750 kg/m9; 2 cementvakolat (1 sr. cement +3 sr. homok, y=2000 kg/ m'); 3 mészvakolat (y =1600 kg/ m'); 4 gipszvakolat (v=1340 kg/ m'); 5 falazótégla (y=1600 ,kg/m.)
A hagyományos tégla falszerkezeteknek ez igen fontos követelménye. A téglafalszerkezetek légátereszt ő képessége nagyságrendileg sem lebecsülendő értékű . A légátereszt ő képesség mér őszáma 1 m2 falfelületen 2,491. 10 2 2 nyomáskülönbség hatására 1 óra alatt átáramló leveg ő mennyisége, Njrn m3-ben. Példaképpen egy 48 cm-es vastagságú, mészhabarcsvakolattal készült, hagyományos téglafalszerkezet esetében a légátereszt ő képesség átlagosan mintegy 0,69 m3/h, m2 1 N/m2 nyomáskülönbség hatására. (Ha figyelembe vesszük azt, hogy légáramlás — szélmozgás — miatt gyakran 10...60 mmv.o. nyomáskülönbség is kialakulhat a falszerkezet küls ő és belső felülete között, akkor az előbbi érték többszörösével lehet számolni.) Összehasonlításképpen egy jól záródó, közepes nagyságú, kétréteg ű üvegezésű ablakszerkezeten, ilyen feltételek esetén, 16...20 m 3 levegő áramlik át! A falszerkezetek légátereszt ő képességének megszüntetése vagy lényeges csökkentése a következ ő hátrányos következményekkel járhat. -- A falazat nem szárad ki, ill. az egyensúlyi nedvességtartalomnál sokkal több gyülemlik fel benne. — Állandóan nedves, nyirkos lesz a falszerkezet, ami egészségtelen; felületén penészfoltok, gombásodás támad, baktérium-képz ődmények telepednek meg rajta. — Különféle sók (pl. kalciumszulfát, azaz gipsz, mészhidrát stb.) oldódnak ki, és a nedves falszerkezetben sókivirágzás keletkezik. — A nagyobb nedvességtartalom csökkenti a falszerkezetek élettartamát, szilárdsági jellemző it, így komoly károsodással kell számolnunk. — A nedvesség kitölti a falazat pórusait, így a fal porozitással összefügg ő 68
Látható tehát, hogy a falszerkezetek nedvességtartalma a fest őmunkáknál rendkívül fontos. Szinte szabályként vehet ő , hogy ha pl. egy bels ő térben a vakolatréteg, ill. festett falfelület nedvességtartalma, bármilyen oknál fogva, a 12% határértéket eléri, ott a penészgombák, baktériumok szinte napok alatt megtelepednek, s így fellép a fekete penészfoltosodás. Ez a körülmény nemcsak a falfestést, tapétázást károsítja, ill. teszi tönkre a fest őmester munkáját, hanem egészségvédelmi szempontból is igen káros. Ez a jelenség a vasbeton paneles (házgyári), hiányos h őszigetelés ű lakóépületeknél elég gyakori, s utólagos elhárítása igen körülményes és költséges. (E rendkívül káros jelenségnek a falfestőmunkák tevékenységi körében való elhárítási lehet őségeit az F) fejezet részletezi.) Egy falszerkezet, falfelület festékbevonatot károsító átnedvesedését a következő okok idézhetik el ő . — Beázások, épületszerkezeti károsodások miatt (pl. vízvezetékcs ő-repedés, tető szigetelés meghibásodása, csapadékvíz-elvezetési hibák stb.). — Talajvíz-felszívódás, nem megfelel ő vagy meghibásodott vízszigetelés Nedves, gő zös helyiségekben (pl. konyhák, fürd őszobák, ipari üzemek stb.) tb tt— páralecsapódás P a falfelületen. in — Higroszkópos, er ősen nedvszívó szennyez ődések jelenléte helyenként pl. a vakolatrétegben, a falszerkezet anyagában. — Páravándorlás (páradiffúzió) a falszerkezetben. A festési m űveletek el ő tt a felület átnedvesedését el őidéző hibaforrást meg kell szüntetni, az arra illetékes szakmai tevékenység keretében. A felsorolt hibaforrások közül a páralecsapódás, a páradiffúzió a leggyakoribb, s elhárítása — bár nem a fest ő feladata — elvégezhet ő e szakma keretében is mint különleges felület-el őkészítő művelet. E hibaforrás felismerése azonban feltétlen szükséges a fest őszakember számára. A páralecsapódás és páravándorlásegyszerű jelenségeinek megértéséhez a _légtér páratartalmával, ill. állapothatározóival is szükséges röviden foglalkoz, ni. Ismeretes az a körülmény, hogy a leveg ő mindig tartalmaz kisebb vagy nagyobb mértékben vízg ő zt, párát. Minél nagyobb a leveg ő hőmérséklete, an. nál több vízgőzt képes felvenni. Adott h őmérsékleten, csak Meghatározott mennyiségű vízgőzt képes a levegő felvenni, azaz telítetté válik. Ha ekkor csök, ken a hő mérséklet, akkor ehhez a h ő mérsékleti értékhez már kisebb páratelítettség tartozik, így a felesleges pára a légtérb ől kicsapódik (légköri csapadék, képző dés, ködképződés esetei). 69
Látható, hogy a hő mérséklet és a páratartalom között szoros összefüggés van, melyet a gyakorlatban a pára- vagy légnedvesség diagramban szokás rögzíteni, és nyomon követni rajta a leveg ő állapotváltozását. A levegő nedvességtartalmát kétféleképpen lehet jellemezni. Abszolút páratartalom: egy adott hőmérsékleten a leveg őben ténylegesen jelenlevő vízgőz tömege, g/m3 . Pl. ha a +20 °C-os leveg ő 9,8 g vízgőzt (párát) tartalmaz m3 -enként, akkor az abszolút (tényleges) páratartalma tehát 9,8 g/m 3. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy egy adott h őmérsékletű levegőben jelenlevő páratartalom hány %-át teszi ki az ugyanolyan h őmérsékletű telített levegő páratartalmának. Pl. +20 °C-on a telített leveg ő páratartalma 12,3 g/m3. Ha ez csak 9,8 gjm 3 párát tartalmaz, mint el őző esetben, akkor a relatív páratartalom (q3):
Vízgőz (pára)
k
Lecsapódott vízgőz ill. pára Tk rn
9,8 • 100 80,0%.
(p=
t
12,3 Ez tehát azt jelenti, hogy ez a leveg ő 80%-os páratelítettség ű (relatív páratartalmú), mert csak 80%-át tartalmazza annak a páramennyiségnek, amelyet ezen a hő mérsékleten képes volna felvenni. Az ME-30 (Műszaki Elő írás Épületek és Épületszerkezetek h őtechnikai méretezésére) szerint, a bels ő levegő téli relatív páratartalma alapján, a helyiségeket a következ őképpen lehet osztályozni: go=50% (irodák, száraz üzemek, lakószobák stb.) Száraz légter ű : =65% (lakószobák, tantermek, kórtermek stb.) Normális (átlagos): q)=75% (fürd őszoba, konyha stb.) Nedves légter ű : Igen nedves légter ű : cp=75% felett. Páranyomás (vízgő z résznyomása). Egy gázelegy nyomását az azt alkotó egyes gázok résznyomásainak összege határozza meg. Igy pl. a leveg ő nyomását (a légköri nyomást) az oxigén, nitrogén, széndioxid stb. mellett az állandóan jelenlev ő vízgőzre eső résznyomás is befolyásolja. A leveg ő relatív páratartalma a résznyomások viszonyával is kifejezhet ő . Harmatpont az a hőmérséklet, amelyen h űtés közben a telítetlen páratartalmú levegő telítetté válik, és a vízg őz kicsapódása megkezd ődik. (Ekkor a relatív páratartalom: cp--=1,0, ill. 100%.) Falfestés esetén, ha p1. az alacsony hőmérséklet ű, magas páratartalmú levegőben a felületr ő l kevés nedvesség tud csak elpárologni (vagy egyáltalán semmi), s ennek következtében helyi páralecsapódások jönnek létre. Ilyenkor p1. a vizes diszperziós festés foltos lehet. A páradiffúzió (páravándorlás) jelensége is a harmatpontképz ődéssel függ össze. Ezt a folyamatot a 12. ábra szemlélteti. Röviden arról van szó, hogy pl. a lakóépület egyik helyiségét határoló falszerkezet két felülete (tehát a kültérrel, ill. a bels ő légtérrel érintkez ő felülete) mentén a légtér eltér ő páratartalmú. Mivel a két légtér páranyomása (g őznyomása) is lényegesen különböz0, 70
Bels ő légtér
Küls ő légtér
12. ábra. Páralecsapódás falszerkezetben R falszerkezet rétegvastagsága; G gő z-, ill. párazóna (száraz falrész); 1, páralecsapódási zóna (ned-
ves falrész); g 5, ípk a bels ő, ill. küls ő légtér relatív páratartalma, %; xb, xk a bels ő, ill. külső légtér abszolút páratartalma, g/m'; tb, tk a bels ő, ill. külső hőmérséklet pl. egy téli időszakban
lehát nyomáskülönbség jön létre. Ennek hatására — a nagyobb páranyomású tégréteg fel ő l a kisebb páranyomású légtér felé haladva — a falszerkezetben páravándorlás (páradiffúzió) indul meg. A téli idő szak gyakori esete ez a folyamat. Ekkor általában kívülr ől befelé irányuló, de pl. nedvesebb helyiségekben — fürd őszobák, konyhák, főző- fülkék stb. esetében — belülr ő l kifelé irányuló páravándorlás indul meg. A hiányos hő szigetelés miatt a falszerkezetben a nagy páratartalmú leveg ő egy hőfokhatárnál telítetté válik, azaz harmatpontra h ű lve a pára víz alakjában kicsapódik, s a falszerkezetben feldúsulva annak átnedvesedését idézi el ő. Ekkor a belső falfelületen rövid id ő n belül nedvességfoltok jelennek meg, amelyek a penészképző dmények miatt megbarnulnak, megfeketednek. El őször apró petytyekben, kisebb fekete penészfoltok képz ő dnek, amelyek ellepik az egész átnedvesedett falfélületet. A falszerkezet küls ő rétegében lecsapódott víz pedig megfagy, s ott az ismert feszít ő hatása révén fagykárokat (repedés, vakolatleválások stb.) idéz el ő. A hagyományostól eltér ő , pl. házgyári lakóépületek nagy tömörség ű (en.nek következtében jó h ővezető , azaz rossz hőszigetelő hatású) betonpaneleinél 71
nincs páradiffúzió (vagy csak igen jelentéktelen). Ebben az esetben — ha nincs kielégítő hő szigetelés — egy nedves, párás légter ű helyiségben (konyha, fürd őszoba) a párás leveg ő a hideg betonfelületen harmatpontra h űl le, a vízgőz kicsapódik, a felület átnedvesedik. El őfordulnak olyan széls őséges esetek is, hogy a beton falfelületr ő l szinte állandóan folyik lefelé a lecsapódott vízg őz. Ilyenkor a falfestés, tapétázás teljes tönkremenetelével lehet számolni. Végül a falszerkezetek festési, mázolási munkáinál fontos — a poroZitás mellett — a felület morzsalékossága, vagyis a szemcseadalékok rögzítésének szilárdsága. A nyomószilárdság a morzsalékosság mértékének kifejezésére nem alkalmas. Igen jó tájékoztató és összehasonlító alap lehet azonban, meghatározott körülmények esetén, az egységnyi falfelületr ől lekoptatott anyagmennyiség. A festési-mázolási munkák szempontjából a morzsalékosság mértéke kifejezhető az 1 m2 függőleges falfelületr ől, 10 perc alatt, egy 3 cm-es szálhosszúságú (rövidre nyírt) marokecsettel, közepes er őkifejtéssel ledörzsölt anyag mennyiségével, az alábbi értékelés szerint: A felület értékelése morzsalékosság szempontjából
1 m2 falfelületr ől lekoptatott anyagmennyiség laza térfogatban
Kiválóan kötött, nem morzsalékos Gyakorlatilag nem tekinthet ő morzsalékosnak Morzsalékos, laza kötésű Erő sen morzsalékos, laza kötés ű Festésre alkalmatlan
0,0...0,5 cm3/m2 alatt 0,5...1,5 cm3/m2 alatt 1,5...3,0 cm3/m2 között 3,0...5,0 cm3/m2 között 5,0 cm3/m2 felett
3. A falszerkezetek fontosabb vegyi jelleg ű sajátosságai festéstechnikai szempontból A falszerkezetek küls ő felületi rétegének vegyi tulajdonságai a festékréteg viselkedését, tartósságát, id őállóságát alapvet ően befolyásolják. Ismeretes, hogy a különböz ő festékeket, így a falfestékeket is vegyi jelleg ű alapanyagokból állítják el ő. Ezekre pedig jellemz ő, hogy egymással olyan kémiai kapcsolatba léphetnek, melyek a kiinduló vegyületek eredeti tulajdonságait megváltoztatják, ill. új vegyületek képz ődnek. A festékek és az alap közötti vegyi kapcsolat elég gyakran káros folyamatokat eredményez. Természetesen az egyes alapanyagok között is létrejöhet kellemetlen kimenetel ű vegyi kapcsolat, amely pl. a falfestékek keverésének jól ismert jelensége. Sok színező pigment (és azokkal készült festékanyag) egymással keverve nem a várt, fizikai színkeverést eredményezi. így pl. ólomfehér pigmentb ől kadmiumsárgával nem lehet krémszín ű árnyalatot keverni, mert a vegyi reakció eredményeképpen fekete, ill. sötétszürke termék képz ődik. Ugyanilyen okok miatt a párizsi kék pigmenttel színezett falfesték a vakolatrétegen vagy a beton- és azbesztcement-felületen sohasem lesz kék árnya72
latú, hanem jellegtelen, foltos, barnásvörös tónusú. Beton, azbesztcement alapfelületen a hagyományos enyves festés napok alatt elmállik, leporlik a vegyi egymásra hatás következtében. Sok ilyen példát lehetne még említeni, de ezek is arra intenek, hogy a festő szakembernek a falszerkezet és más alapfelületek vegyi viselkedését feltétlenül ismernie kell. Ellenkez ő esetben a kellemetlen meglepetések egész sorával számolhatunk. A falszerkezetek küls ő és belső hidraulikus kötőanyag alapú vakolatrétegei (de ugyanígy az azbesztcement, beton gázszilikát stb.) kémiai szempontból lúgos kémhatásúak. A hidraulikus kötő anyagok azok a természetes k őzetekb ől, rendszerint hő kezeléssel, mesterséges úton el ő állított anyagok vagy anyagkeverékek, amelyeket finomra ő rölt állapotban használnak fel, és amelyek víz hatására vagy más vegyi átalakulással, de víz közvetítésével, megszilárdulnak. Ilyenek pl. a mész, a gipsz, a cement stb. A hidraulikus anyagok kötési folyamata (amit hidratációnak neveznek) jelent ős hőfejlődéssel jár. Ez pl. a gipsz kötésénél, betonozási munkáknál stb. jól megfigyelhető , s ez utóbbi esetében kedvez ően hasznosítható (pl. a téli id őszakban). Vegyi jelleg, ill. kémiai viselkedés szempontjából az anyagok, így a festendő alapfelületek is savas, semleges és lúgos kémhatásúak (karakter űek) lehetnek. Semleges (tehát vegyi jelleg nélküli) felületek festéstechnikai szempontból a legelő nyösebbek, mert ezeken káros vegyi folyamatok lejátszódása vagy festékrétegre való hatása eleve kizárt. A szerkezeti anyagok, azaz a fest őmunkák szempontjából az alapok, alapfelületek savas vagy lúgos jellege kizárólag vizes k őzegben érvényesülhet! Ez a tény azzal függ össze, hogy a kémiai értelemben vett vegyületek vizes oldatban elektromos töltés ű elemi részecskékre bomlanak. Ez a folyamat az elektrolitos disszociáció. Maga a víz (H2 O) is disszociál, amit az alábbi kémiai egyenlet szemléltet: A pozitív töltés ű hidrogént (és más) elemi részecskéket (H+) kationnak, a negatív töltés ű hidroxil- (OH– ) és más -csoportot anionnak nevezik. A savakra, ill. a savas kémiai jellegre a H+ jellemz ő, a bázisokra, azaz a lúgos jellegre pedig az OH - -csoport. A savak ui. pozitív töltés ű (H+) kationból és negatív töltés ű anionból, savmaradékból (savgyökb ől) állnak. Így pl. a kénsav H2SO4-.-2 SO4– . A bázisok, vagyis a lúgos kémhatású vegyületek (a lúgok a bázisok vizes oldatai) viszont pozitív töltés ű kationból (fémek) és negatív töltés ű hidroxil anionból állnak. Igy pl. az oltott mész, azaz kalcium-hidroxid így disszociál: Ca(OH) Ca 2+ +2 OH– . 73
•
• •
A savak, ill. bázisok (lúgok) er őssége attól függ, hogy vizes oldatban milyen mértékben bomlanak, ill. disszociálnak. A vízben oldhatatlan anyagok természetesen semlegesek. (Így p1. egy vízben oldhatatlan k őzet vagy üveg összetételénél fogva hiába bázikus sajátosságú, vizes közegben is semleges marad.) A savak erőssége tehát a [H+] (hidrogénion-koncentráció), a lúgoké a [OH— ] hidroxilion koncentrációjával (töménységével) arányos. (A koncentráció a vízben oldott anyag mennyiségét jelenti. A szögletes zárójelek mindig ionkoncentrációt jelölnek.) A víznél a hidrogén- és a hidroxilion koncentrációja egymással pontosan egyenlő. Ez azt jelenti, hogy emiatt sem a savasság, sem a lúgosság nem érvényesülhet, vagyis a víz semleges kémhatású. (A savak és lúgok egymást sóképződéssel semlegesítik.)
15. «S 5 5 0 Y•1 es,
X rÁ g
• >•C';II
7,3
7;
2 ,ú
:4
•;4"
S
Ó
A közegek vegyi kémhatását tehát hidrogénion-koncentrációval lehet kifejezni; jelölése: [H+].
: 5
Tiszta (desztillált) víz esetében a [H1 pontos mérésekkel 10 -7 g/I értékű. (Ugyanennyi természetesen a [OH — ] értéke, azaz a hidroxilion-koncentráció is.) Ha ez a két jellemző csoport töménysége egymás rovására eltolódik, akkor a közeg (oldat) savas vagy lúgos jelleg ű lesz. Ha a [H1 növekszik, akkor a savas, ha pedig a [OH — ], ill. a [H1 csökken, akkor a lúgos kémhatás érvényesül. Ezt az eltérést természetesen a semleges határértékhez kell viszonyítani, ahol mindkét előbbi csoport töménysége egyenl ő egymással, azaz 10 -7 g/I= =0,000 000 1 g/1. Mivel ezzel a szakmai gyakorlatban kényelmetlen volna számolni, ennek negatív logaritmusát (hatványkitev őjét) használják, amelyet pH-val jelölnek, és ez pozitív érték ű. Ugyanis: 0'=
z
A szakmai gyakorlatban a festésre, mázolásra el őkészített szerkezeti anyag, ill. alap kémhatása igen gyorsan és megbízhatóan megállapítható különféle indikátor-oldatokkal vagy -papírokkal. A vegyészetben indikátoroknak nevezik azokat a vegyületeket (színezékeket), amelyek eredeti színüket savas vagy lúgos közegben (megfelelő erősségnél), jellemz ő mértékben, jól észlelhetően színátcsapással megváltoztatják. Néhány ilyen gyakrabban használt indikátort a 8. táblázat ismertet. Ezeket rendszerint oldat alakjában vagy sz űrőpapírra felitatva indikátorpapírként használják. Előbbi esetben néhány cseppet kell a vizsgálandó felületre ejteni, s a jellemző elszínez ődésb ől a savasság vagy lúgosság er őssége megállapítható.
mm "
co ., `6' c g :‘ II 9, Z,: .72: > ° ".:5 @•=, ii
od
>-c0
1 , ill. —Ig — 1 =7 107 107
A kémhatás ennek alapján való értelmezését és jelölését a 7. táblázat szemlélteti.
74
■' -).
II-
E
°
C•1
`>`• ,°33-9„,s
5: m 0. 0
I24 I 5' 6' :: ;',E;
N c,„0
11 m
11
5 '5‘ !',1)':-°, g>
75
8. táblázat Néhány használatosabb indikátor jellemz ői
Jellemző színátcsapás
Színátcsapásnál fellépő savasság vagy lúgosság, pH-érték
Timolkék Brómfenolkék Metilvörös p-Nitrofenol
vörös—sárga sárga—kék vörös—sárga színtelen—sárga
Fenolvörös Xilén Fenolftalein
sárga—vörös sárga—kék színtelen—lilásvörös sárga—narancs
Az indikátor megnevezése
Tropaeolin
A kémhatás, amelynek jelzésére alkalmas
Az indikátoroldat előnyös töménysége
1,2...2,8 3,0...4,6 4,4...6,0 4,0...7,0
erősen savas erősen savas savas savas
0,04% alkoholos 0,04% alkoholos 0,02% alkoholos 0,02% alkoholos
6,8...8,4 8,0...9,6
gyengén lúgos lúgos
0,02% alkoholos 0,04% alkoholos
lúgos erősen lúgos
0,05% alkoholos 0,01% vizes
8,3...10,5 11,1...12,7
Az univerzálindikátor papírcsíkot rövid ideig a vizsgálandó folyadékba kell meríteni, vagy desztillált vízzel megnedvesítve a felületre helyezni. Az elszínező dést az összehasonlító színskálasorozattal egyeztetve a pH-érték megállapítható. A falfestőmunkáknál számításba vehet ő falszerkezetek és szerkezeti anyagok, egyszóval alapok csaknem kivétel nélkül lúgos (bázikus) karakter űek, esetleg semlegesek. (Savas jelleg legfeljebb közvetve fordulhat el ő, p1. faforgácsszerkezeteknél, gyantatartalmú fák, valamint környezeti károsító szennyező dések és természetesen alap-, ill. segédanyagok, így pl. a timsó, rézgálic, gipsz stb. esetében) A falfestéssel kezelt szerkezeti anyagok, így els ősorban a mész és mészcement-vakolat, beton, azbesztcement, cementkötés ű faforgácslemez (p1. DURISOL, DURINYP stb.), gázszilikát (POROTON), meszes gipszvakolat, esztrich gipszvakolat stb. Kémiai viselkedésükben sok a közös vonás, amely az alábbiakban foglalható össze: a) a mész- és mész—cement-alapú vakolatok, a beton, a m űkő és egyéb cementkötésű szerkezeti anyagok, így pl. az azbesztcement (ETERNIT), a cementkötésű faforgácslapok, a gázszilikát stb. lúgossága idővel csökken, de gyakorlatilag mindvégig megmarad. Így pl. a 10...15 évesnél régebbi mész- és mész—cement-vakolat, beton m űkő , azbesztcement esetében lúgosságuk nedvesség jelenlétében, pl. fenolftalein indikátorral, határozottan kimutatható. Ez tehát pH ti 9,5-nél er ő sebb lúgosságot jelent.
az elő bbiekben részletezett okok miatt — minden b) A lúgos kémhatás esetben víz jelenlétéhez van kötve. Az előbbi hidraulikus köt őanyagú alapfelü—
76
letek esetében ez azt jelenti, hogy azok lúgossága csak akkor érvényesül, ha pórusaikban a vegyileg kötött, hidrát vízen kívül valamivel több víz van jelen. Ezek alapján látható, hogy a hidraulikus köt őanyagokkal készült építőanyagokban a lúgosság és a nedvességtartalom szorosan összefügg egymással. Ily módon p1. vakolatrétegek, azbesztcement, beton stb. nedvességtartalma teljes biztonsággal és jó közelítéssel megállapítható a lúgosságot jelz ő indikátorral (pl. a fenolftalein elszínez ődéséből). A nedvesség lúgosság észlelésével való meghatározási elvét a 13. ábra szemlélteti.
kb.
13. ábra. A falazat lúgossága és nedvességtartalma kölcsönhatásának szemléltetése 1 gyakorlatilag karbonátos, semleges, légszáraz vakolatréteg; 2 átnedvesedett felületi réteg; 3 lúgos vakolatréteg
Ha p1. a falazat felületére került víz nem éri el a mélyebben fekv ő lúgos vakolatréteget, a felületen a lúgosság gyakorlatilag nem észlelhet ő (13a) ábra). Vízbeszívódás hatására a mélyebben fekv ő réteg lúgossága a felületre vándorol. A falszerkezetek tartós átnedvesedésekor ezzel a folyamattal mindig számolni kell a mész- és mész—cement-vakolatok, valamint cementkötés ű szerkezeti anyagok esetében (13b) ábra). Így pl. egy hagyományos vakolatréteg lúgossága, ill. nedvességtartalma festéstechnikai szempontból a következ őképpen jellemezhet ő. Egy mész- vagy mész—cement-vakolatréteg új felületnek (er ősen nedvesnek) tekinthet ő akkor, ha aktív lúgosságú, vagyis a rácseppentett fenolftalein indikátoroldat 1 percen belül lilásrózsaszín ű lesz. Ezzel szemben régi felületnek (vagyis gyakorlatilag légszáraznak) tekinthet ő akkor, ha rejtett (vagy paszszív) lúgosságú, azaz rajta az el ő bbi indikátoroldat egyáltalán nem, vagy csak igen halvány rózsaszínre változik 20 percen belül. Természetesen ez a megállapítás a falazat, ill. vakolat legfeljebb 1 cm Vastagságú felületi rétegére vonatkozik. Ha a falazat bels őbb rétegei nedve77
végs ő soron kénsavvá alakulva fejtenek ki károsító hatást, továbbá a széndioxid (vízg őz jelenlétében mint szénsav) és hasonló vegyületek.
sebbek, és a száraz felületi rétegre került indikátoroldat a bels ő réteg nedvességtartalmával érintkezik, a lúgos hatásra jellemz ő elszíneződés néhány perc múlva jelentkezik. — Azonnal (1...5 másodpercen belül) lilásvörös színez ődés jelenik meg erősen nedves (12...15% körüli) és lúgos falfelületen, amely sok szabad meszet tartalmaz (új vakolat). — Késő bb (1...2 perc múlva) sötét lilásvörös színez ődés jelentkezik; a falazat külső rétege (legalább 10 mm-es mélységben) legfeljebb 8...10% körüli vagy ennél alacsonyabb nedvességtartalmú, és csak gyengén lúgos kémhatású, de az alsóbb vakolatréteg er ősen lúgos hatású és magasabb nedvességtartalmú (csak a felületén viszonylag száraz, •új vakolat). — Azonnal (1...10 máSodpercen belül) halványlilás színez ődés észlelhet ő , amely késő bb sem változik; a falazat nedvességtartalma 5% alatt van, és csak gyengén lúgos hatású. Ha vizes (desztillált víz!) nedvesítés után sem mélyül az elszínező dés tónusa, akkor a falazat csak enyhe lúgosságú. — Később (5...10 perc múlva) halványlilás színez ődés, amely nedvesítés hatására gyakorlatilag nem változik; a falazat 5...10 mm-es küls ő rétege legfeljebb 3...5% nedvességet tartalmaz vagy légszáraz, és gyakorlatilag semleges vagy enyhén lúgos kémhatású. Ebben az esetben az alsóbb vakolatréteg is alacsony (3...5%) nedvességtartalmú, és semleges vagy legfeljebb enyhén lúgos kémhatású. — Elszínező dés 10 perc múlva sincs, és utólagos nedvesítés hatására sem észlelhet ő ; gyakorlatilag légszáraz (tehát legfeljebb 2,5% körüli nedvességtartalmú) és semleges kémhatású (er ő sen elkarbonátosodott, régi vagy el őkezelt, fluátozott, timsózott stb.) vakolat. Ha vegyileg el ő kezelt vakolat gyanúja áll fenn, ez esetben a falazat nedvességtartalmát más módszerrel is ellen őrizni kell (pl. elektromos nedvességmér ő készülékekkel!).
e) A mész- és cementkötés ű szerkezeti anyagokra (de ezenkívül több építő anyagra, így pl. a tégla, a természetes épít őkövek, az égetett kerámiák, m űkő stb.), f őleg a falszerkezetek és vakolatrétegek anyagára jellemz ő, hogy kisebb-nagyobb mértékben vízben oldható sókat tartalmaznak. Ezek részint önállóan, részint egymással, vegyi egymásra hatás után, akkor okozhatnak a festékrétegen (a vakolatréteg anyagában is) károsodást, ha sószer ű képződmények, foltosodások, kivirágzások, lepedékek alakjában (amelyeket helytelenül s alétromosodásnak, salétromos képz ő dményeknek is neveznek) a felületen felgyülemlenek. Mivel ez a folyamat is a falszerkezetekben lejátszódó nedvességvándorláshoz van kötve, elég gyakran el őforduló jelenség. A falszerkezetek, igy fő leg a homlokzatok ugyanis jelent ős nedvességterhelésnek vannak kitéve. A festékbevonatok, falszerkezetek károsodását el őidéző , gyakoribb sókivirágzások anyagait a 9. táblázat, gyorsan elvégezhet ő azonosításukat, vegyvizsgálatukat pedig a 10. táblázat tartalmazza. A sókivirágzások — mivel elég gyakran megnehezítik a fest őmester munkáját — ellenük való védekezési lehető ségeket az F) fejezet ismerteti. A mészhabarcs-vakolat szilárdulási folyamatakor is megvan a sókivirágzást okozó vegyületek képZ ődésének lehet ősége. Festéstechnikai szempontból azért érdemes ezt a folyamatot áttekinteni, mert a festékréteg tartósságával, esetleges meghibásodásával közvetlen összefüggés áll fenn. A mészhabarcs kötésének az a lényege, hogy az oltott mész vagy mészhidrát, a leveg ő ben mindenkor jelen lev ő széndioxid hatására, kristályos szerkezetű kalcium-karbonáttá (mészk ővé) alakul át: Ca(OH)2 +CO2 —CaCO 3 ±H20.
c) A falazatok vakolatrétegének, továbbá a beton, az azbesztcement stb. lúgossága semlegesít ő vegyi kezeléssel véglegesen megszüntethet ő. (A felületkezel ő szereket és hatásmechanizmusukat a D) fejezet részletezi.) Mész- és cementkötés ű felületi és szerkezeti anyagok semlegesít ő (vegyi) kezelésére azonban ásványi savakat (pl. sósav, kénsav, salétromsav stb.) nem szabad használni, mert komoly károsodást idéznek el ő. d) A mész- és cementkötés ű szerkezeti anyagok felépítéséb ől következik, hogy azok a környezeti tényez ők, így elsősorban az agresszív (támadó) vegyi anyagok hatására károsodnak. Ezt a folyamatot gy űjtőnéven korróziónak ne- ; vezik.Afontsabgyözekiln,smpotbóvazálys
ÉSZ 88 szabvány tartalmazza. (Épületszerkezetek korrózió elleni védelme. Ag-: resszív vegyi közegek osztályozása.) Fontosabb ilyen károsító hatású közegek els ősorban a savas anyagok, így pl. a légköri szennyező dések, a kénes gázok (H 2S, SO2, SO3 stb.), amelyek'
78
Ezt a kötési folyamatot karbonátizációnak (szén-dioxid-felvétel hatására történ ő kalcium-karbonát képz ődés) nevezik. A mészhidrát kötését a leveg ő nagyobb szén-dioxidtartalma el ősegíti. A száraz, tiszta leveg ő átlagosan 0,05% szén-dioxidot tartalmaz. Új vakolási munkák esetében a bels ő helyiségekbe gyakran mesterséges úton (füstöléssel, koksz elégetésével stb.) juttatnak a légtérbe szén-dioxidot. Magasabb h őmérsékleten, p1. 18...22 °C-on a fenti kötési folyamat lényegesen gyorsabban játszódik le, mint 5...10 °C körül. 0 °C alatti hőmérsékleten karbonátizáció gyakorlatilag nincs. 1 kg mészhidrát teljes átalakulásakor mintegy 0,243 kg víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy egy szokásos 2 cm rétegvastagságú vakolóhabarcs 1 m 2 felülétéből mintegy 4,0 kg víznek kell elpárolognia (ha a légszáraz vakolatban 5% nedvességtartalom marad vissza). Ha a mészhidrát kötése lelassul, vagy a keletkez ő nedvesség eltávozását a légköri tényez ők megnehezítik, akkor a mészhidrát egy része oldatba kerül, részint vegyi átalakulás, részint egyszer ű oldódás útján (hiszen 1 1 víz 1,85 79
oo
9. táblázat
A falfelületeken képz ődő sókivirágzások áttekintése és jellemzése A sókivirágzás vegyi megnevezése
Vegyi képlet
A sókivirágzás képz ő désének körülményei, megjelenési formája, jellemz ő viselkedése
Megjegyzés
őanyagáFő leg vízüveges (szilikát)-falfestékek köt nak bomlástermékeként maradnak vissza a felületen. A kálium-karbonát er ő sen nedvszívó, ezért fehér sókivirágzást nem okoz, de a felületet állandóan nedvesen tartja
Fehér kivirágzást csak a nátrium-karbonát okoz
Ritkán, csak átmenetileg képz ő dik, istállók, W. C.-helyiségek stb. falfelületein
Bomlékony, a falfelületen átalakul
Kálium-karbonát Nátrium-karbonát
K2CO3 Na2CO3
Ammónium-karbonát
(NH4 )2 CO 3
Kalcium-hidroxid (mészhidrát)
Ca(OH)2
Kalcium-karbonát
CaCO 3
Főleg a kalcium-hidroxid vagy kalcium-hidro karbonát átalakulása révén képz ődik
Kalcium-alumíniumszulfát (cementbacilus ettringit)
3 CaO .Al203 3 CaSO4 . 31 H2O
Betonszerkezetek, cementvakolatok, azbesztcement anyagában képz ődik, fő leg szulfátos, savas, ipari szennyvizek, agresszív szulfátos talajvizek hatására. Vízben elég jól oldódik, így a felületen is fehér lepedéket okozhat, de képz ődése nagy térfogatváltozással jár. Így er ős duzzadása a cement szilárdságát rontja, morzsalékossá teszi, szétroncsolja (Gipsz ezért nem keverhető cementtel)
KáliUm-nitrát (kálium-
meglétrom) 1«fitriWüttit Nátrium-nitrát (nátronsalétrom) Nátrium-nitrit Kalcium-nitrát (mészsalétrom) Ammónium-nitrát (ammóniumsalétrom)
KNO3
Lényegében oltott mész, amely kismértékben oldódik ki a mészhabarcsokból a felületen, gyakran — fő leg a téli id ő szakban végzett vakolási munkánál — fehér lepedék alakjában -
' Jellemző laza, 'pehelyszerü, th álék ű kriStályos,
KNO2 NaO 3 NaNO2 Ca(NO 3)2 NH4 . NO3
Kálium-klorid Nátrium-klorid (kő só, konyhasó) Magnézium-klorid Kalcium-klorid
KCl NaCI
Kálium-szulfát Nátrium-szulfát (Glaubersó) Magnézium-szulfát (Keserűsó) Kalcium-szulfát (anhidrit, gipsz) Alumínium-szulfát Kálium-alumíniumszulfát (Timsó)
K2SO 4 Na2 S O4 2SO4 Na .10 H2O MgSO4 MgSO4 . 7 H2O CaSO4
Kovasavgél és vízben oldhatatlan szilikátok
Si02 .n H2O
MgCl2 2 Ca1
Al2(SO4)3 KA1(SO4)2 4)2KAI(SO .12 H2O
vízoldható képző dmények. F őleg nitrogéntartalmú, fehérjebomlásnak kitett helyeken (p1. W. C., istállók, állattartási épületek falfelületein stb.) keletkeznek. F őleg a mészsalétrom, de a többiek is eléggé nedvszívók, így a falazatok felületét állandóan nedvesen tartják. Az ammóniumsalétrom a fal felületén lassan elbomlik A sókivirágzásokat legtöbbször helytelenül hozzák összefüggésbe e vegyületekkel és nevezik „salétromos" kivirágzásnak
Jelenlétük --- nagyobb mennyiségben — eléggé ritka. F őleg a víz szennyez ő déseként kerülhetnek a vakolatba vagy talajvízfelszívódás útján, esetleg ipari környezetben A kalcium-klorid betonok, cementhabarcsok fagyásgátló és szilárdításgyorsító adalékaként is használatos. Er ő s nedvszívó jellege miatt kivijemágzást igen ritkán, de átnedvesedést okozhat
Rövid idő n belül kalcium-karbonáttá alakul
Lásd előz őt Képző dése igen káros!
' Jelenlétük eléggé ká- . ros, és az ellenük való védekezés nehéz feladat. Legtöbbször vízszigetelesi hiányosságokkal hozhatók összefüggésbe
Ritkán a színez őpigmentek (porfestékek) vízoldható szennyeződésként kerülhetnek a színes vakolatokba
Ezek közül első sorban a kalcium-szulfát okoz Mint az előző pehelyszerű, tű alakú kristályos kivirágzást, amelyet legtöbbször a salétrommal tévesztenek össze. Ezek a sók általában az alumínium-szulfátos agyagból alacsonyabb h őmérsékleten ' égetett téglákban vegyi egymásra hatás útján képző dhetnek. A végtermék rendszerint gipsz. Ilyen esetben a védekezés elég körülményes, gyakran a szulfátos téglákat a falszerkezetben ki kell cserélni Ilyen képző dmények, vízüveges (szilikát) festésnél alakulhatnak ki a falfelületen. Kivirágzást
Jelenlétük a festékréteg leveles leválását,
10. táblázat
10. táblázat 1. folytatása
A felületi sókivirágzasok hatástalanítására számításba vehet ő megoldások A sókivirágzás rövid jellemzése, el őidéző oka
A sókivirágzás rövid jellemzése, előidéző oka
A hatástalanítás módszere, illetve m űveleti sorrendje
Nem megfelelő vízszigetelés vagy teljes hiánya miatti szulfátos talajvíz-felszívódás következtében létrejött, főleg gipsz alapú, makacs Bókivirágzás falszerkezeten, műkő-, ill. kőburkolaton (ha a falszerkezet teljes keresztmetszete még súlyos károsodást nem szenvedett)
a) A megfelelő vízszigetelés javítása vagy elkészítése, b) a falszerkezet, k őburkolat kiszárítása, c) a sókivirágzás eltávolítása mechanikai úton, d) vakolat, műkő esetében pórustelítő felületkezelés, célszer űen műgyanta-diszperzióval, majd száradás után, e) hidrofobizáló felületkezelés természetes vagy mesterséges viaszoldattal vagy szilikonokkal
a) Kőburkolat esetében a d) alatti műveletet nem kell elvégezni, b) Ha a vakolatrétegen újra kivirágzás képződik, el kell távolítani és az egész vakolatot felújítani.
2. Fehér, enyhe lepedék vagy foltosodás kő-, műkőfelületen és műemléképületek vakolatrétegén. Anyaga főleg CaCO3 és kevés gipsz.
a) Vízszigetelés, csapadékvízelvezetés ellenőrzése, szükség esetén javítása, b) sókivirágzás mechanikai eltávolítása, majd vegyszeres leoldása (pl. Komplexon), c) alapos vizes öblítés; majd szárítás után d) mint 1/e alatt
savas és egyéb vegyszeres kezelés tilos!
3. Fehér lepedék vagy zavaró foltosodás felületképző beton vagy homlokzati betonelemek és lábazatok felületén. Anyaga: CaCO 3, esetleg gipsz
a) száraz állapotban a fehér lepedék mechanikai eltávolítása, portalanítás, majd b) betonlazúr vagy természetes vagy viaszoldat felhordása, kizárólag ecseteléssel, szükség esetén kétszer
Szükség esetén a fehér lepedék vegyszeres eltávolítása is beiktatható
4. Főleg műemléképületek kültéri vakolatrétegében, kisebb-nagyobb foltokban körülhatárolt, zavaró sókivirágzások. Anyaguk javarészt CaSO4.2H20, esetleg CaCO3
a) Mint 2/a alatt, b) mint 2/b, c és 1/e alatt Ha kb. 1 éven belül a sókivirágzás újra megjelenik, akkor c) a vakolatréteget a foltoknál valamivel nagyobb felületen teljesen el kell távolítani, d) az eredetivel azonos megjelenésű, műgyanta-diszperziós 5...6% BaCO3-adalékkal készült vízzáró habarccsal kell javítani; majd száradás után e) mint az 1/e alatt
Műemléképületeknél, ha a vízszigetelés hiányos, akkor célszerű felújításkor a vakolatréteget 5... 6% BaCO 3-adalékkal és vízzáró minőségben elkészíteni.
1.
82
Megjegyzése
A hatástalanítás módszere, illetve műveleti sorrendje
Megjegyzés
5. Megfelelő vízszigeteAgresszív ipari vagy nagyvárosi lés és csapadékvíz-ellégtér, sok kéntrioxid, esetleg vezetés esetén a vakoegyéb savas hatások. Ha a valatréteg, sókivirágkolatréteg még felújítást igézás, fehér foltosodás nyel, akkor mellett, rendkívül a) szárítás után pórustelít ő felügyorsan mállik, morletkezelés két-háromszori alkazsalékos. Ugyanez lommal, b) műviasz-, ill. vegyszerálló m űészlelhető műkő- és gyanta-oldattal való felületkekő burkolaton is. zelés, szükség szerint.
A vakolatréteg anyagában esetleg kloridok, nitrátok mutathatók ki, a sok szulfát mellett.
6. Tű szerű, színtelen kristályos felületi kivirágzások, vakolatréteg mállása. A kivirágzás anyaga: nitritok, nitrátok, ammónia és alkáli-karbonátok
Főleg istállóknál, állattartási épületeknél fordul elő.
a) Mint az 1/a, b, c alatt, b) pórustelítő kezelés mint az 1/d alatt; majd c) felületkezelés mint az 5/b alatt; ha az eredménytelen d) a vakolatréteg teljes felújítása és az 5/b, e alatti felületkezelése
Ca(OH)2-ot old). A vakolatréteg, esetleg festékbevonat felületére kerülve ott kifoltosodásokat okozhat. A káros átalakulás az alábbi módon megy végbe: Ca(OH)2 +CO2 --> CaCO3 + H20; CaCO3 + H20+ CO2 ---Ca(HCO 3)2. Ez utóbbi vegyület vízben jól oldódik, de idővel a felületen vízoldhatatlanná alakul át, és jellegzetes fehér lepedéket, foltosodást okoz: Ca(HCO3)2 CaCO3 + H2O+CO2. A mészhidrát kötésekor a felület pórusai jelent ősen összezsugorodnak, ezért a vakolatréteg belsejében a szén-dioxid felvétele lényegesen lassúbb. Vizsgálatokkal megállapítható, hogy a vakolatréteg mészhidrát-tartalmának mintegy 75%-a karbonátizálódik, mérhet ő időn belül (30 nap), míg a maradék mészhidrát szén-dioxid-felvétele gyakorlatilag még évek múlva sem fejező dik be teljesen (14. ábra). A mészhidrát szén-dioxid-felvételének a vakolat rétegvastagságától való függését a 15. ábra tünteti fel. Jól látható, hogy pl. mm-es rétegvastagságú vakolatnak 28 nap múlva mintegy 77%-a karbonátizálódik, míg 20 mm-es rétegvastagságban a karbonátizáció csak 25%. Új vakolat szén-dioxid-felvéte- • lét nagymértékben befolyásolja a vakolatréteg felületére felhordott festékbe83
°A. E . 7 6 • 5 4 ▪ 3-
N
75
75 ° - 50
■
«.*: O
2
- 25 -.t. 2
0
0 '‘,4 4., 0 2 4 6 8 101214161820222426283032 0 t "1' Karbonátosodás ideje napokban
vona tkozta tva
0
10 0 4;
50
3
25
14. ábra. Mészhabarcs szén-dioxid felvétele (karbonátizációja) az id ő függvényében (20 °C-on, 60% relatív légnedvességtartalom esetén)
0 0 2 6 101214161820222426283032
/ 20 mm vastagságú mészhabarcs vakolat szén-dioxid felvétele, 2 mm felületi rétegben; 2 átlagos szén-dioxid felvétel 20 mm teljes rétegvastagságban
Karbonátosodási id ő napokban
16. ábra. 20 mm vastagságú új mészhabarcs-vakolat szén-dioxid felvétele eredeti
7
5 4
75
3
50
2
25
von a tkozta tva
állapotban és 120 gin rétegvastagságú PVAc diszperziós falfesték bevonat alatt (20 °C-on és 65% relatív légnedvesség-bevonat esetén)
1 0 20 15 10 Va ko la t-ré tegvastagság , mm
5
15. ábra. Új mészhabarcsvakolat szén-dioxid felvétele, a rétegvastagság és az idő függvényében (20 °C-on, 65% relatív légnedvességtartalom esetén) I CO, tartalom 3 nap múlva; 2 7 nap múlva; 3 14 nap múlva; 4 21 múlva; 5 28 nap múlva
vonat légátbocsátó képessége. Ha a bevonat kis porozitású, vagyis légátereszt ő
képességű , akkor a szén-dioxid-felvétel lényegesen csökken, a mészhidrát kötése lassul. Ezért kisebb légáteresztés ű festékbevonatokat (pl. Emfix, Wailkyd) a vakolat elkészítését ő l számított 30 napon belül nem tanácsos felhordani. Az egyes festékbevonatoknak a vakolat kötésére vonatkozó hatását a 16. ábra, a vakolatréteg száradásának folyamatát pedig a 17. ábra mutatja be. Végül meg kell említenünk, hogy a vakolatok, azbesztcement, beton és egyéb hidraulikus kötő anyagú alapfelületek lúgos karaktere milyen károsító
O
/. .Q
16 • 14 E 12 10 • 8 ó 6
0
10 0 "0 N
75 50 %s
›. c
4
•
° 0122
84
1 mészvakolat festékbevonat nélkül; 2 festékbevonat felhordása 3 napos korban; 3 7 napos korban; 4 14 napos korban
25 05 -a, a, 2 -o o 0 0 0 2 4 6 8 1012141618202224262830 /1, Száradási idő napokban
2
N
1..
17. ábra. 20 mm rétegvastagságú, új mészvakolat ( I ; 3) nedvességleadása az idő függvényében ( + 20 °C-on 65% relatív légnedvesség-tartalom esetén) 1 vakolatszáradás festékbevonat nélkül; 2 a vakolat száradása, ha elkészítése után 24 órával I réteg PVAc diszperziós festékkel (pl. Emfix) vonták át (kb. 40...50 ism vastagságban)
hatást fejt ki különféle falfestékrétegekre. Ezt röviden a következ ő példák szemléltetik. — A festékbevonat színez ő pigmentjeinek eredeti színárnyalatát az alapfelület lúgossága hátrányosan megváltoztatja, ami helyi foltosodásokban mutatkozik. Ismeretes, hogy pl. a citromsárga árnyalatú krómsárgák (p1. baltimore-sárga), de ugyanígy a kadmiumsárga, kadmopon (kadmiumlipoton stb.) ;a falazatok lúgosságának hatására narancssárgára változtatják színüket. Ez (természetesen, az átnedvesedést ől függően, foltos elszíneződés alakjában je85
lentkezik. Hasonlóképpen viselkedik a párizsi kék, a krómzöld, a horganyzöld stb. is, amelyek lúgos felületen piszkosszürkére, ill. barnásvörösre változtatják eredeti színüket. A szépített falfesték-pigmentek, a színez őpaszták egy ődik. része (p1. GALAKOL) is lúgosság hatására foltosan elszínez anyagát vegyileg elroncsolja (elszap— A lúgosság egyes festékfélék köt ő panosítja). Ennek következtében a festékréteg a falfelületen teljesen elmállik, lepattogzik, vízben oldhatóvá válik, azaz rövid id őn belül teljesen tönkremegy. Ez következett be pl. a homlokzatfestésre helytelenül propagált WALLKYD festék esetében is, amely a homlokzaton — mivel ott a csapadékvíz hatására a lúgosság azonnal hat — helyenként, néhány hónapon belül, teljesen tönkretérben kiválóan ment. Ugyanakkor a WALLKYD száraz falfelületen, bels ő bbihez hasonló helyzet állő szobákban ismét az el alkalmas falfestésre. (Fürd ő .) Emiatt nem szabad p1. betonfelületen (házgyári paneleken) hagyomáhat elő nyos (glutin-) enyves festést készíteni, mert ez a köt ő anyag napok alatt elbomli•, s a festékréteg a felületr ől leporlik! — A falfelületek lúgossága, az el őbbiek mellett, még egyéb káros hatás is okozhat a festési m űveletek során. Igy pl. a lúgosság a festékanyag egyenlet tes felhordását, eloszlatását megnehezíti, esetleg kicsapódást, dermedést okozhat, és a kész festékrétegen fokozottabb mértékben idéz el ő lepedékesedést, foltosodást, sókivirágzást stb. Ilyen okok ra visszavezethet ő károsodást szemléltet a 18. ábra.
O
0 0 00 0
O 0 0° 0 o0 0 0 0 0 0
OQ 0 0 .000
o
.
0 0 o 00 0 0 00 0
:°4011°"‚"~"'111NINFIF"'"WINIrt,
18. ábra. A fénysugár útja a fest ők: bevonatokban b)
86
a) fedő bevonat; b) lazúr, fedő bevonat
4. A falszerkezetek és más alapfelületek festéstechnikai jellemz ői Az el ő bb ismertetett fizikai és vegyi jellemz ő k mellett több olyan összetett (komplex) sajátossággal is számolni lehet, amelyek festéstechnikai szempontból jelent ő sek (11. táblázat). Egyéb ilyen megkülönböztet ő jellemző pl. az új és a régi alap. Mészhabarcsvakolatok esetében ezt a kérdést az el őző fejezet részletesen tárgyalta. Elő fordulhat a szakmai gyakorlatban olyan még nem festett, régi vakolatréteg, amely már lazán kötött (morzsalékos) vagy mállékony. A falfestéshez ezt külön vakolatszilárdító, pórustelít ő kezeléssel kell alkalmassá tenni. Tehát ilyenkor a hagyományostól eltér ően még kiegészítő előkészítő műveletek is szükségesek. Ez természetesen festett alapfelület esetében is el őfordulhat, sőt nem megfelelő minőségű új felületnél is. Lehetnek a mészhabarcsvakolat anyagában és felületi rétegében olyan inhomogenitások (anyagi eredet ű egyenlő tlenségek), amelyek gyakran a kész falfesték károsodását idézik el ő , s természetesen a festés min őségi hibájának kell tekinteni azokat. Pedig ezek els ő sorban vakolási hibák. Ilyenek pl. az 1 mmnél nagyobb mész- (égetett mész) szemcsék, „mészkukacok", amelyek, az alapozó meszelés vagy esetleg a festés befejezése után, megduzzadva, kagylós kicsorbulásokat okoznak a vakolat felületi rétegében. Ilyen vakolaton nem szabad a festést elvégezni. Mész—cementhabarcs vakolatréteg esetében hibát jelentenek az üveges simaságúra dolgozott felületi foltok, amelyeken a festékanyag megcsúszik, esetleg amikrő l a festékréteg lepattogzik. Ez el ő fordulhat más alapoknál is. A már festett alapok esetében természetesen a legutolsó festékréteg viselkedése a meghatározó jelleg ű . Ez dönti el, hogy milyen köt őanyagú újabb festés készíthető rá. Igy pl. egymással nem fér össze a Wallkyd festékrétegre készített enyves, cellulózenyves festés (vagy természetesen fordítva), az enyves cellulózenyves festésre az EMFIX, DISZPERZIT, TILATEX stb., vagy fordítva. A régi festékréteget mindig el kell távolítani az alapról. Lehet az alap tiszta és szennyezett. A leggyakrabban elő forduló szennyező dések, amelyek általában foltátütésként jelentkeznek, pl. a kátrányos koromfoltok, bitumen-, rozsdafolt, olaj-, zsír-, anilinszínezékes festékfoltok, penészfoltok, a beázási helyek jellemz ő szennyez őfoltjai stb. Homlokzatfestéskor gyakran zavaróan hat — pl. vizes diszperziós falfestékeknél — a szilikonos (hidrofobizáló) felületkezelés. Egy ilyen rétegre új festékbevonat nehezen vagy egyáltalán nem is hordható fel. Biológiai eredetű szennyez ődések általában bármilyen régi alapfelületen elő fordulhatnak. Ilyenek pl. az alga, penész, gombabaktériumok, rovarok életfunkciójával összefügg ő, szennyez ő foltok stb. Ezek eltávolítása a festés megkezdése elő tt a festő mester dolga, ami gyakran nem is olyan egyszer ű feladat. Az alapfelületek ilyen jelleg ű felület-előkészítő műveleteit az F) fejezet részletesen ismerteti. 87
11. táblázat
Vakolatrétegek, szerkezeti anyagok mint fest őalapok fontosabb festéstechnikai jellemz ői és összehasonlító értékelésük Megnevezése, minőségi jelzés, szabvány
oo
■.0
A szerkezeti anyag viselkedése és értékelése festéstechnikai szempontból
Ajánlott, ill. számításba vehet ő festési (felületkezelési) eljárások
Megjegyzés
Alabástromgipsz (mint álmennyezeti kazetták, gipsz válaszfalelemek, beltéri faldíszítések stb.) MSZ 57, MSZ 16 000
Nagy porozitású, szívóképes, nedvességre, vegyi hatásokra érzékeny, homogén (egynemű , ill. egységes) felület. Semleges, legfeljebb igen enyhén savas kémhatású lehet
Igen finom szemcsés, tölt őanyagmentes, cellulózenyves, kazeines, esetleg műgyanta-diszperziós kötőanyagú, továbbá temperafestékekkel vékony rétegben ecsetelhető. Timsóoldattal kezelve felületi szilárdságuk növelhető
Vízüveggel, vízüveges kötőanyagú festékekkel kezelni és festeni tilos!
Stukatúr (stukkó) gipsz (mint gipszvakolat, homlokzatdíszítések stb.) MSZ 57, MSZ 16 000
Kisebb porozitású és szívóképességű, mint az előbbi, adalékszemcsés, durvább felületi megjelenésű, viszonylag homogén felület. Vízre, vegyi hatásokra kevésbé érzékeny, mint az el őző. Lúgos kémhatású is lehet, mert mészhidrát-adalékkal is készül
Mészkazein alapú, m űgyanta-diszperziós homlokzatfestékek, beltérben mint az el őző, de töltőanyagtartalommal
Mint előző
Mészvakolat (beltéri vakoló mészhabarcs) MSZ 16 000
Erősen lúgos kémhatású, nagy porozitású, viszonylag homogén, mérsékelten érdes, gyakran torzsalékos tapintású, er ősen víz7, szívófelütkép.Gyarn felületszilárdító kezelést igényel
Színes és fehér meszelés, javított kötésű meszelés, kazein, enyves, cellulózenyves, műgyanta-diszperziós stb. falfestés
Enyves festésnél dmsózás, szappanozás szükséges!
Mész-cementvakolat (beltéri és kültéri vakolatok) MSZ 16 000
Erősen lúgos kémhatású, az előbbinél kisebb porozitású, törnörebb szerkezetű, nagyobb felületi szilárdságú, nem morzsalékos tapintású, kevésbé vízszívóképes felület
Fehér és színes meszelés, javított kötésű meszelés, cellulózenyves, kazein, vízüveges, cement, műgyanta-diszperziós falfestés stb.
Enyves festés nem ajánlott l
Cementvakolat (főleg kültéri vagy különleges rendeltetésű beltéri vakolatok) MSZ 16 000
Erő sen lúgos kémhatású, nagy felületi szilárdságú, az adalékszemcsékt ől függő en egyenletes megjelenés ű, csekély mértékben vízszívó, gyakran túlzott felületi tömörségű és simaságú („üveges") felületet képez
Csak javított kötés ű meszelések, cementfestés, mész—kazeinfestés, műgyanta-diszperziós és szilikátfestés, továbbá lúgosságra nem érzékeny, műgyanta alapú festések (pl. KLOROTEX, UREX stb.)
Festése kellő körültekintést igényel
Beton, felületképz ő beton MSZ 4719, MSZ 4720
Erősen lúgos kémhatású, nagy szilárdságú, nem szívóképes, igen csekély vízfelvétel ű, a szemcseadaléktól függően inhomogén, nem egynem ű szerkezetű
Festése kivételes esetben merül fel. Ajánlott: cementfestés, szilikátfestés, műgyanta-diszperziós festés és mint el őző
Lazúr felületkezelése ajánlatos festés helyett
Azbesztcement (ETERNIT, műpala mint tet őfedő sík- és hullámlemez, burkolólemez, beltéri és kültéri igénybevételre) MSZ 1197, MSZ 1198/1. 2
Erősen lúgos kémhatású, el őnyös felületi simaságú, viszonylag tömör, csekély vízfelvétel ű, egyenletesen szívóképes, rostos szerkezetű, csekély porozitású. Esetenként fehér lepedékes réteg borítja, amely mechanikusan eltávolítható. Ez festésnél nem zavaró
Beltérben cellulózenyves, műgyanta-diszperziós, viaszos festés, ill. külön e célra készült azbesztcementfesték javasolható. Kültérben: vízüveges, kazeines, műgyanta-diszperziós és e célra készített, lúgosságra nem érzékeny műgyanta alapú festés
Az igénybevételre alkalmas, bármilyen lúgosgágra nem érzékeny, lakk vagy zománcfesték használható
11. táblázat 1. folytatása Megnevezése, minőségi jelzés, szabvány
A szerkezeti anyag viselkedése és értékelése festéstechnikai szempontból
Ajánlott, ill. számításba vehet ő festési (felületkezelési) eljárások
Gázszilikát habosított beton (főleg h őszigetelő falszerkezetként, kültéri és beltéri igénybevétel mellett; kültérben vakolatréteggel használatos) MSZ 11 404
Lúgos kémhatású, zárt, ill. vegyes pórusú, mikropórusos, likacsos szerkezetű , kis felületi szilárdságú, erősen szívóképes, nagy vízfelvételű anyag. Festés előtt célszerű pórustelítő és felületszilárdító kezelést végezni rajta
Közvetlen festésére beltérben cellulózenyves, műgyanta-diszperziós, esetleg javított kötés ű me-, szelés ajánlható. Kültéri igénybevételkor csak kivételes esetben festik közvetlenül. Ilyen esetben javított kötés ű meszelés, vízüveges, műgyanta-diszperziós festés javasolt
Közvetlen festéssel ritkán készül
Szívóképes épít őkövek pl. sóskúti kő (kültéri és beltéri falszerkezetek építélére) MSZ 1991
Semleges kémhatású, morzsalékos tapintású, kis felületi szilárdságú, nagy porozitású, egyenletes (homogén) szerkezet ű, erősen szívóképes, nagy vízfelvétel ű, mészvakolathoz hasonló szerkezeti felépítésű anyag
Beltérben: cellulózenyves, mű-
Festés el őtt pórustelítő és felületszilárdító kezelést igényel
Duzzasztott perlit alapú (és egyéb) h őszigetelő vakolat (bels ő térben) MSZ 16 000
Mész—cementkötés ű, erősen lúgos kémhatású, erősen szívóképes, nagy porozitású és vízfelszívású, morzsalékos tapintású, lazább kötés ű, viszonylag egyenletes szerkezet ű
Cellulózenyves, műgyanta-diszperziós, javított kötésű fehér és színes meszelés javasolható, rostosító adalékkal (pl. azbesztpehely)
Rendszerint durva felületi megjelenésű
Gipszperlit (p1. válaszfalelemek, ALBAFAL stb.)
Finom felületi simaságú és szilárdságú, gyakorlatilag semleges kémhatású, nagy vízfelszívású, viszonylag egyenletes szerkezeti felépítésű
Cellulózenyves, műgyanta-diszperziós festés javasolható
Pórustelítő alapozó festést igényel!
Téglafalszerkezet (vakolatréteg nélkül) MSZ 552, MSZ 109
Közepes porozitású, mikropórusos, egyenletes szerkezet ű, nagy vízfelszívású, semleges kémhatású, érdes felületi tapintású, gyakran sókivirágzásra hajlamos. Pórustelít ő alapozást igényel
Beltérben: javított kötésű mesze-
Tömörre égetett (pl. klinker) tégla falszerkezet MSZ 109
Nagy szilárdságú, csekély porozitású, érdes tapintású és felületi finomságú, kis vízfelvételű, egyenletes szerkezet ű. Semleges kémhatású. Sókivirágzásra nem hajlamos
Beltérben: céllulózenyves, mű-
Mészhomoktégla (kvarchomok mikroporit) MSZ 554 .
Lúgos kémhatású, tömör, nagy szilárdságú, mikropórusos, érdes tapintású, közepes vízfelszívású, sókivirágzása esetenként számításba vehet ő. Mivel színezett minőségben is készül, festése ritkán merül fel
Beltérben: cellulózenyves, m ű-
gyanta-diszperziós festés javasolható, míg kültéri igénybevételnél vízüveges, mészkazein, műgyanta-diszperziós, esetleg javított kötésű meszelés
lés, cellulózenyves, műgyantadiszperziós festés Kültérben: cementfestés, vízöveges, műgyanta-diszperziós stb. festés
Megjegyzés
Közvetlen festése ritkán merül fel, lazúr felületkezelése gyakoribb igény
Mint az előző
gyanta-diszperziós olaj és m űgyanta alapú zománcfestékek, lakkok Kültéri festése nem javasolt
gyanta-diszperziós festés, javított kötés ű fehér és színes meszelés Kültérben: vízüveges, kazeines, műgyanta-diszperziós és lúgosságra nem érzékeny m űgyanta alapú zománcfestékek (pl. UREX , ELASZTOLEN stb.)
Lazúr és víztaszító felületkezelése célszerűbb, mint"festése
5. A légköri és egyéb környezeti tényez ők hatása az alapra
N ...
festése nem javasolt ! Víztaszító, lazúr felületkezelése ajánlatos
°
Változófelépítésűek, rostos szerkezetűek, víz hatására általában alakváltoz ást szenvednek. Gyakorlatilag semleges kémhatásúak, de vegyi jellegű hatóanyagokat tartalmazhatn ak, amely festéstechnikai szempontból zavarólehet Rétegelt falemez (MSZ49) Pozdorjalapok (MSZ 6784/ 1-6) Faforgácslap (MSZ6784/ 1-4) Furnérleme z (MSZ 6793). fűrészelt falemezek stb.
NY P , BETONYP)
Erősen lúgos kémhatású, sima felületű, nagy szilárdságú, tömör szerkezetű, csekély vízfelvételű, azbesztceme nthez hasonló sajátosságú
•
Cementkötés ű farostlemezek (mint beltéri, kültéri falelemek stb. DUR I-
letes (inhomogén) struktúr ájú, helyenként eltérő szívóképes ségű, közepes vízfelsz ívású, simára csiszolt vagy durvára megmunkált felületű . Erősen lúgos kémhatású
WIRUI" J LGr1SGLG Lu, uo1.4. 1a
beltéri es kuiteri m óazatok, falelemek, mellvédelemek stb. ) MSZ 2505
A szerkezeti anyag viselkedés e és értékelése festéstechnika i szempontból Megnevezés minőségi jelzés, szabvány
73
luatuaótzsaqzuzalutIN
Ajánlott, ill. számításbavehe tő festés i (felületkezelési) eljárások
Q21
Falfestési alapként kizárólag belső térben (p1. válaszfalszerkezet, színházidíszletek, felvonulási épületek stb.) jöhetnek számításba. Célszerű előzetes próbafestést végezni!Ajánlhatófestési eljárások: cellulózenyves, műgyanta- diszperziós és bármilyen olaj-, ill. zománcfesték, lazúr lakkok
drfe tsatsajsoÁuoiauoSI
.0 4-■ ',C) '1 ■7-,' N 0
A falfestési technológia els ő szakmai lépését akkor teszi meg a szakember, amikor az alapfelületet átvizsgálja, és annak állapota (állaga), ill. jellemz ő sajátosságai ismeretében eldönti, hogy milyen festési eljárás a legel őnyösebb. Elő fordulhat természetesen olyan helyzet is, hogy egy adott alapfelületen m űszaki okokból festést már nem szabad végezni. Ilyen pl. az er ősen elmállott vakolatréteg. Ekkor is a fest őszakembernek kell javaslatot tennie az ésszer ű megoldásra, adott esetben pl. a vakolatréteg k őműves általi felújítására, új vakolat készítésére. Másik példa. Egy penészes, gombaképz ődményes vakolaton kell új falfestést készíteni. Látható, hogy ennek a hiányos h őszigetelés következtében létrejött páralecsapódás az el őidézője, ill. egy vasbetongerenda által kialakult nőhíd (hideg felület, lásd a 12. ábrát). Ez esetben tehát a megfelel ően méretezett hőszigetelést kell elhelyezni — szükség esetén azt a kés őbbiekben ismertetett újszer ű megoldással magának a fest ő szakembernek. A légköri tényezők, így elsősorban a csapadékvíz, a fagyhatás, a napsugárzás, a vízg őz, a szél eróziós koptató hatása stb. jól ismert változásokat idéznek el ő a különféle alapfelületek anyagában. A környezeti szennyez ődések is gyakran igen kellemetlen meglepetéseket okozhatnak. El őfordult p1., hogy egy só őrlő-üzem közelében (áramlási légterében) lev ő épület homlokzatán kellett festést végezni. Látszólag ép vakolatrétegről volt szó, amelyen semmiféle károsodásra, ill. elszennyez ődésre utaló hibajeleket nem lehetett közvetlenül észlelni. Az új homlokzatfestés elkészítése után már néhány nap múlva olyan zavaró mérték ű sókivirágzás mutatkozott, amely a festékréteg teljes elértéktelenedését, tönkremenetelét jelentette! Ok: a vakolatréteg pórusaiban a só őrlő-üzemb ől származó sólerakódás jött létre: (Ezt a falfestés elvégzése el őtt többszöri alapos vizes öblítéssel lehetett volna eltávolítani.) Gyakran el őfordulnak — vegyi üzemek körzetében — olyan jelleg ű szenynyeződések, amelyek a légtérb ől a falfelületre vagy egyéb fest őalapra lerakódva közvetlen vagy közvetett károsító hatást fejtenek ki. A közvetlen károsító hatásnak az az „el őnye", hogy a festés elvégzése el őtt felismerhet ő, tehát a hatástalanítás stb. az előkészít ő műveletek során foganatosítható, vagy a falfestés helyett más megoldás javasolható. A légszennyez ődés közvetett hatása csak a festési m űvelet elvégzése után, a festékbevonat károsodásakor fedezhet ő fel. Lúgos technológiájú vegyi üzemekben (pl. timföldgyár ak, üveggyárak, szóda- és trisógyárak stb.) külön feladatot jelent a falfestés elvégzése, a falfelület pórusaiba lerakódott lúgos szennyez ődések miatt. Ilyen helyeken (pl. még az irodaépülete beltéri helyiségeiben is!) a hagyományos enyves falfestés számításba sem jöhet, mert néhány hét alatt teljesen tönkremegy, mivel a lúgok el93
92
roncsolják a falfesték köt őanyagát, az enyvet és a festékréteg leporlik az alapról. A nagyvárosok légterében, ipari légtérben a kénes gázokból származó cseő . A kénsav a vakolatrékély mennyiség ű kénsav károsító hatása is számottev teg felületén gipszlepedéket képez, amely a homlokzat festékrétegén is átüt (vagy azon képz ő dik), s jelent ő s szilárdságcsökkenést okoz. Gáztüzelésű helyiségekben közismert az enyves festés, meszelés gyors tönkremenetele. Ennek az a magyarázata, hogy gáztüzelésnél (pl. gázt űzhez és szén-dioxid kerül a léglyek üzemeltetésekor) jelent ős mennyiség ű vízgő térbe. Ez áthatol a festékrétegen (pl. enyves, glutolinos festés, meszelés stb.), alatta a vakolatréteget szénsavként megtámadja, s az így meglazult, szilárdságát vesztett alapról a festékréteg lepattogzik, levelesen leválik. Ez a jelenség még a gázkonvektorok esetében is megfigyelhet ő . Pl. egy mészk ő - és márványburkolatú homlokzaton a gázkonvektorokból felfelé áramló füstgázok (szén-dioxid+ úgy, vízgő z, azaz szénsav) még a nagy szilárdságú márványt is elmállasztják ő dik. A vegyi fo, laza, fehér lepedék képz ő hogy felületén kézzel leseperhet lyamat CaCO3+CO2+1420----"-Ca(HCO3)2, ill. CaCO3 +S02 +H20,------'Ca(HS03)2, esetleg CaCO3 +SO3 --.-CaSO4, s őt .- 2SO4 SO3 + H20 -H CaCO 3 +H2SO4
CaSO4+ H 20 ± CO2.
Ezeken túl természetesen még sokféle vegyi légszennyez ő dés károsító hatásával lehet számolni. Komoly károsodást idéztek el ő a vakolatrétegek anyagában, és egyúttal a falfestésben az olajtüzelés ű kályhákból elpárolgó és a vasorban a kéménycsatorkolatrétegbe felszívódó olajg ő zök. Ez a károsodás els ő , gyakran helyrehozhatatlan mértékben. ő nák közvetlen körzetében fordul el
D) A falfestőmunkák anyagai munkák korszer űsítéséA bevezető fejezet már utalt arra, hogy a falfest ő készítő műveje a felület-elő ő nek, jelenlegi fejl ő désének egyik fontos jellemz űveletek rabló munkam őt sítése, az indokolatlan, felesleges, id letek egyszer ű ségi követelmények csökkemellő zése, ami természetesen nem vezethet a min ő néséhez. Igy pl., ha a hagyományos enyves festés helyett a fest őmester cellulózűen mellőzhet ő enyves vagy m ű gyantadiszperziós falfestést készít, akkor ésszer a timsózás, szappanozás (gyakran ismételten elvégzett) munkam űveletei, s emellett mégis tartósabb, hatékonyabb festés készíthet ő . 94
Hasonló előnyt jelentenek a-használatra kész, kereskedelmi forgalomban beszerezhet ő festékanyagok. Ezek megbízható, egyenletes min ősége, kiadóssága a hagyományos, helyszínen kézi keveréssel, fáradságos:munkával készített festékanyagokénál nyilvánvalóan sokkal el őnyösebb. Mindezek ellenére még jelenleg is eléggé elterjedt hazánkban a hagyományos festési technológia, amelynek az az egyik jellemz ője, hogy alapanyagokból a helyszínen maga a fest őmester készíti a festékanyagot. Természetesen ennek során is, kell ő ésszer ű séggél, komoly m ű szaki és gazdaságossági el őnyök biztosíthatók. Mivel még ilyen igény felmerül — az el őbbi szakmai fejl ődés hangsúlyozásával —, szükséges a fest ő anyagok hagyományos szempontból való tárgyalása, amely az általános szakmai ismeretekhez is alapvet ően hozzá tartozik.
1. Színezőpigmentek (színtestek) a) Általános szempontok, min őségi követelmények A pigmentek vagy színtestek azok a vízben, szerves oldószerekben, köt őanyagokban oldhatatlan, finómszemcsézet ű , por alakú, jellemz ő saját színárnyalatú és meghatározott tulajdonságú anyagok, amelyek köt ő anyaggal rögzítve színes felületek képzésére alkalmasak. A színezőpigmentek lehetnek egynem ű (homogén) vagy összetett (keverék, elegy) anyagok. Az egynem ű pigmentek meghatározott tulajdonságú és összetételű vegyületek (pl. a kadmium-szulfid, higany-szulfid, ólom-kromát, krómoxid stb.). Ezeket azonban ilyen alakban ritkán használják, rendszerint valamilyen hordozó- vagy hígítóanyaggal (szubsztrát, tölt ő anyag stb.) elegyítik őket, az előnyösebb felhasználhatóság érdekében (pl. baltimore-sárga, amely sulypátra csapatott ólom-kromát). A tölt őanyag sok esetben javítja a pigment eredeti sajátosságait, ill. gazdaságosabbá teszi a felhasználását (pl. Kadmopon vagy kadmium-lipoton). A megfelel ő hordozóanyag kiválasztása f őleg természetes, ásványi eredet ű földfestékeknél vagy szépített falfestékeknél fontos. A színez ő pigmenteket több szempont szerint lehet csoportosítani: — felhasználási terület szerint: pl. fal-, homlokzat-, olaj- és zománcfestékek stb. pigmentjei; — eredetük, vegyi felépítésük alapján: pl. ásványi, mesterséges, szervetlen, szerves (vegyi), növényi, állati és egyéb eredet ű pigmentek; — színárnyalatuk szerint: pl. semleges fehér, fekete, szürke, azaz színjelleg nélküli és tarka azaz színjelleggel rendelkez ő , kék, zöld, sárga stb. színez őpigmentek ; — a kötőanyaggal vagy egymással szembeni viselkedés, ill. vegyi reakcióképesség alapján: pl. semleges vagy inaktív, Mert, azaz átalakulásra, vegyi 95
reakcióképzésre nem hajlamos, és aktív, azaz reakcióképes, átalakulásra, vegyi kapcsolatok létesítésére hajlamos pigmentek ; — ásványtani, ill. kristályszerkezeti (morfológiai) szempontból: amorf (azaz nem kristályos) és kristályos (azaz meghatározott, az illet ő pigmentre jellemző kristályrács szerkezet ű) pigmentek; ) szempontjából: nagy- ill. közepes — fedő- és színez ő képesség (színez őerő festékréteg képzésére alkalfedőképességű vagy nem fed ő , azaz lazúr (áttetsz ő pigmentek mas) pigmentek, ill. nagy, közepes és gyenge színez őképesség ű , gyakorlatban ki(egymástól való elhatárolásuk elég nehéz és nem egyértelm ű alakult fogalmak); — vegyi felépítés, hatóanyagtartalom szempontjából: egynem ű , töltő anyagmentes, ill. töltött vagy hordozóanyagtartalmú (vágott, hígított stb.) pigmentek ; — a jellemző színező -(kromofor-) csoport alapján: azo-, nitrozó-, indantrén, fenantrén stb. pigmentszínezékek, végül világító — jellemző sajátságos viselkedés vagy tulajdonság alapján: pl. ő (fungicid), lumineszkáló, foszforeszkáló), h őjelző (termokolor), gombaöl rozsdásodásgátló stb. pigmentek. őpigmentek Építő ipari felhasználás szempontjából, de általában a színez ségével kapcsolatban az alábbi követelményeket kell figyelembe venni. minő *J' pigmentek nem tartalmazhatnak — Mechanikai szennyez ődés. A színező déseket (pl. papír-, rozsda-, reve-, k őő zavaró, idegen mechanikai szennyez darabok stb.), összeállott csomókat stb. — Csomagolás. Szennyező dés és káros átalakulás szempontjából a szíőírt, gyors, nező pigmentek egyik min őségi követelménye a szabványokban el kényelmes, veszteségmentes felhasználást és tárolást biztosító csomagolás. , — Nedvességtartalom. A színező pigment (a vegyileg kötött hidrát- vagy kristályvízen kívül) nem tartalmazhat a vonatkozó szabványokban engedélyezett, általában 0,3...3,0% feletti nedvességet, amely nemcsak gazdaságossági kérdés, hanem tárolás, felhasználás stb. szempontjából is igen fontos tényez ő . A 3% feletti nedvességtartalmú pigmentek csomósodásra, összeállásra, esetleg káros átalakulásra stb. hajlamosak. A pigmentek egyik fontos jellemz ő sajátossága, — Színárnyalat, színjelleg.
amelyet a kereskedelmi forgalomban ajánlati (etalon-) mintával (újabban szabványos színmér ő szárnokkal, színkoordinátákkal) jellemeznek. Az egyes szállítmányokban legfeljebb olyan színárnyalat-eltérés engedhet ő meg, amely a ő l a szempont színező pigment folyamatos felhasználását nem korlátozza. Ebb ból fontos az — egynem űség (homogenitás) követelménye is, azaz az egyes vagy ugyan azon szállítmányokon belüli csomagolási egységekben nem fordulhatnak el ő olyan színárnyalati és egyéb min ő ségi ingadozások, amelyek bármilyen vonatkozásban zavaró hatásúak lehetnének. 96
— Színez ő
képesség vagy színez őerő. A pigmenteknek az a jellemz ő sajátossága, hogy milyen mértékben képesek az összehasonlítás alapját képez ő (etalon) pigment eredeti színárnyalatát megváltoztatni. Általában a rutil-rácsszerkezet ű titán-dioxid színez ő képességét veszik 100-nak (egységnek), és ehhez viszonyítják a többi pigment színez őerejét. Pl. a horganyfehér (cink-oxid) színező képessége 11. Ez azt jelenti, hogy adott fekete pigmenthez (p1. gázkorom), bizonyos meghatározott szürke színárnyalat elérésére, csaknem tízszer akkora tömegű (súlyú) horganyfehéret kell adagolni, mint titán-dioxidot. Ez egyben magyarázatot is ad arra, hogy pl. a titánfehér alapú festékanyagok színárnyalatának megváltoztatásához (p1. a színek keverésekor) miért kell viszonylag sokat adagolni más festékanyagokból. — Fedőképesség. A szinező pigmenteknek az a tulajdonsága, hogy milyen
mértékben képesek a bevonandó felület eredeti színét takarni. A fed őképesség egysége az a legkisebb anyagmennyiség, amely 1 m 2 szabványos (fekete-fehér sakktáblaszer ű en kialakított kontraszt etalon) felület lefedéséhez szükséges. Ennek nagyságát g/m 2 egységben adják meg. A fed ő képesség a pigmentekre jellemző sajátosságoktól (szemcsenagyság, szemcsealak, p1. gömbalak, lemezes stb. törésmutató stb.), valamint a felhasznált köt ő anyag tulajdonságaitól, első sorban törésmutatójától függ. A kevésbé fed ő képes pigmenteket lazúrnak nevezik. Ezekb ő l áttetsző (transzparens) festékek (pl. fapácok) készíthet ők. A pigmentek ilyen szempontból való viselkedését a 19. ábra szemlélteti. Fajlagos tömeg (1. a C/2. fejezetet). — S űrűség (1. a C/2. fejezetet). — Keverhet őség (vagy összeférhet ő ség). A pigmenteknek felhasználás
szempontjából fontos sajátossága. Ha ui. a pigmentek mint kémiai vegyületek egymásra vegyi hatást gyakorolnak, akkor a színkeverés ismert törvényszer űségei nem állnak fenn, mert új vegyületek keletkeznek, amelyek színárnyalatai (és egyéb sajátosságai) mer ő ben eltérnek a, kiindulási anyagokétól. Igy p1. ha ólommíniumot kevernek össze litoponnal, akkor nem világosabb árnyalatú rózsaszínes vörös elegy, hanem jellegtelen szürke tömeg keletkezik. Ennek oka, hogy a két pigment vegyileg hatott egymásra és fekete szín ű ólom-szulfid jött létre. Egyes pigmentek a napsugárzás hatására hátrányosan reagálnak egymásra, ill. napsugárzás jelenlétében a pigment olyan káros átalakulást szenvedhet, amely rendeltetésszer ű felhasználásra, és így összekeverésre is teljesen alkalmatlanná teszi. Ez a jelenség a fotokémiai aktivitás. Ilyen tulajdonságú pigmentkeverékek pl. a párizsi kék — horganyfehér, titánfehér — szerves pigmentszínezékek stb. Az épít ő iparban használatos színez ő pigmentek egymással való keverését új színárnyalatok létrehozása céljából éppen ezért körültekintéssel kell végezni. Ehhez nyújt tájékoztatást a 12. táblázat. — Fényállóság (napfényállóság, színtartóság). Igen fontos követelmény,
97
Levegő ( No :1,00) Kréta ( No :1,58 I
06 co .0 ,. oN
co^m^ rsir,-,
e.,1 m 4n
•zr
a)
O
Olaj (N0 :1,4 8 1 Titánfehér (No:: 2 ,76
C)
képességé 19. ábra. A pigmentek fed ő
nek szemléltetése
a) a kréta olajban azért lazúr, mert a csekély törésmutató-különbség (0,10) hatására fénytörés a kréta vizes gyakorlatilag nem keletkezik; b) ően fed, (pl. enyves) köt ő anyagban már kielégít mert a nagyobb törésmutató-különbség (0,58) c) a tisebb fénytörés keletkezik; hatására er ő tánfehér olajban is kiválóan fed, mert a nagy törésmutató-különbség (1,28) következtében erő s fénytörés keletkezik
sorban kültéri, közvetlen napsugárzás hatásának kitett igénybevétel mellett első (p1. homlokzatok). hogy a pigmentek színüket ne veszítsék el, azaz ne fakuljaő részben leírtak alapján, fokozott követelményenak ki. Ezen a téren, a bevezetipari célra alkalmas pigmentekkel szemben. Ezt ket kell támasztani az épít ő nagy tömegben terjedtek el egyrészt az is indokolja, hogy általában világszerte tszínezékek. Ezek köa szintetikus (helytelenül szerves vagy anilin stb.) pigmen zül sok olyan akad, amely már néhány órai napsugárzás hatására elveszíti színét, de legnagyobb részük néhány hónap alatt hátrányos változást szenved. Pl. a „kiváló napfényállóságúnak" hirdetett gyártmányok tartóssága is legfeljebb ipar szempontjából nem kielégít ő . Itt természe1...4 évre tehet ő , amely az épít ő tesen figyelembe kell venni a klimatikus viszonyokat, a napsütéses órák száő , hogy Angliámát, a napsugárzás erejét (intenzitását) stb. (Ugyanis elképzelhet ű , „kiváló márkaelnevezés Heliogénblau ban vagy a skandináv államokban pl. a napfényállóságú"-nak propagált pigmentszínezék egy épülethomlokzaton rzi szinte változás nélkül a színét, de hazánkban ugyanaz 10...12 évig is meg ő ő kőlegfeljebb 2...3 évig, ami a légköri viszonyokkal magyarázható. Alapvet őpigmentek a napvetelmény tehát, hogy a kültéri igénybevételnek kitett színez sugárzás (ill. kozmikus sugarak) roncsoló hatásával szemben ellenállóak legye-
Y
ző
-t' A d aa E "
42..2
,c\I 7.`-. , c, : : " ^ c: ("4: ,\, , . , ,n,-.'-,' yDCÓ C . , <,-7«,\ 1 ■- -. " • " .■,:,-,,-. :NI es1 06 cr., 00 r1 007 0'M:l' ,10 \: cs, --, cv co írí
- rr í •0 .3, cí cx5'esf oc;'
öső
r:; ír:: :'--‹ ~ "-' CO
—'--,,rí r- ,-,
m 1. ri ,_< ,..,
nek.
(diszperzitás). Egy bizonyos határértékig minél ki(és egyéb — Szemcsefinomság pigment, annál nagyobb fed ő képesség ű sebb szemcsékb ő l áll az illet ő 99 98
egy szemcsenagyság, amelynél nyei is vannak). Minden pigmentre jellemz ő őpigelő bb, és színárnyalata a legélénkebb. A színez ő égé képessége a legkedvez t és mennyist ő fedő űrűségé-mentkszcloá,i.aegnybszmcátér és s . A pigmentek szemcsenagyságával általában szabványok írják el ő jelensége, amely pig mentkevekiúszás vagy szételegyedés vel függ össze az ún. z zavaró. Falfestérékek, általában olaj- és zománcfestékek esetében stb. lehet kis szemcsekeknél ez ritkán okoz problémát. A jelenség lényege, hogy a igen pigmentek kiúsznak a festékés kis s űrűségű, az ereti színárnyalattól elüt ő átmér őjű (0,1...1,5 ezred mm) de l vizsgálva, jellemz ő réteg felületére, és közelr ő mzöld, amely krómsárga rajzolatokat hoznak létre. Ilyen pigmentkeverék a kró és párizsi kék elegye.
Gyakorlatilag mindegyik pigment tartalmaz olyan — Vízben oldható rész. ő déseket, amelyek egy járulékos, vízben kioldódó sókat vagy egyéb szennyez bizonyos határérték felett már zavaróak lehetnek, mert esetleg felületi sókiviő . Különösen rajzolatok kialakulását idézik el ű ő , hogy rágzást, folto sodást, térképszer ű pigmenteknél fordul el a vegyi, valamint a természetes, ásványi eredet a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak vízben oldódó szennyeő dés zavaró hadéseket. Általában 0,5...1,0% felett már vízoldható szennyez szerves színezékző ségi szempontból a ő tású lehet. Ehhez hasonlóan fontos min , hogy különlegesen értékes, nemes ő Gyakran fordul el tartalom kioldódása. pigmentek színárnyalatát szerves színezékkel teszik élénkebbé, vagy szerves pigmentszínezékekkel elegyítik. Ez gyakorlatilag „hamisítás", mert kültéri igénybevétel esetén a szerves színezékek elroncsolódnak, és a nemes pigment őrzése céljából kevés szíszínjellege hátrányosan megváltozhat. Ennek ellen ben acetonnal, ciklohexanonnal, esetleg nitrohigítópigmentet egy kémcs ő nező val kell kezelni, majd ülepedni hagyni. Ha a pigment teljes leülepedése után az dik, akkor az szerves színezéket (vegyi pigmentszínezékeket) oldószer elszínez ő tartalmaz: iparban használatos pigmenteknél ez a követelő — H ő állóság. Az épít zománcfestékek esetében vagy közvetlen nagy h őmény ritkán, esetleg beéget ő őer őművek, mesugárzásnak, felmelegedésnek kitett helyeken merül fel (pl. h őPigűtőtestek stb.)• Egyes színez legüzemek, kazánházak, gázkonvektorok, f mentek, helyesebben szerves pigmentszínezékek már 170 °C felett szublimációra (szilárd halmazállapotban való elpárolgásra) hajlamosak. Ezek gyakorlatilag azonos köveLúg-, mész-, cement-, vízüvegállóság. telmények. Az építési munkák területén használatos pigmentek legtöbbször a betonfel ület, az falszerkezetek, a vakolatréteg, mész- és cementhabarcsok, a alapvet ő köazbesztcementlemez stb. lúgos kémhatásának vannak kitéve, s így átalakulást dést vagy káros ő vetelmény, hogy ennek következtében elszínez elroncso lódnak (pl. a citromne szenvedjenek. Lúgos hatásra átalakulnak, ill. , ga, krómzöld, párizsi kék, baltimore-sárga sárga kadmium-szulfid, krómsárga,
mangánkék, továbbá egyes szerves pigmentszínezékek stb.). Néhány pigment hatóanyaga, bár lúgálló, a hordozóanyagokkal. pl . a vízüveggel jellemz ő vegyi reakcióba lép, amelynek következtében zavaró sókivirágzás keletkezik. Ilyenek pl. a gipsztartalmú pigmentek, pl. oxidpompeji-vörös stb. — Savállóság. Követelménye ritkábban merül fel, de ipari üzemekben, a kkumulátor-helyiségekben, egyszóval, ahol savg őzökkel, savas hatásokkal számolni kell, ott csak saválló pigmentek, ill. azzal készült festékanyagok használhatók fel. — Ülepedési hajlam. A pigmentszemcsék s űrűsége, szemcsenagysága, alakja, csomósodási hajlama, de els ősorban a köt őanyag belső súrlódása, azaz folyékonysági állapota (viszkozitása), h őmérséklete stb. befolyásolja. Ez az épít őiparban használt falfestékek igen fontos tényez ője, mert ilyen célra viszonylag durva szemcsés, ülepedésre fokozottan hajlamosabb pigmenteket, ill. töltő anyagokat használnak (pl. bécsi fehér, budai föld, ásványi színez őpigmentek stb.), s emiatt esetleg a festékszuszpenzió szétfajtázódása stb. következik be, amely színárnyalati eltérésekhez, foltosodáshoz, azaz festéstechnikai hibákhoz vezethet. Újabban ennek elkerülésére egyre több festékanyaghoz ülepedésgátló, esetleg tixotropizáló (a festékszuszpenzió megdermedését el őidéző) adalék okat elegyítenek, amelyek egyben növelik tárolhatósági idejüket is. — Csomósodási hajlam. Egyes pigmentek a tárolás során — esetleg vegyi átalakulás miatt — csomósodásra, összeállásra (rögösödésre, gombásodásra stb.) hajlamosak. Jellemző példa erre a horganyfehér, azaz cink-oxid, amely a levegő szén-dioxidját megköti, s eközben cink-karbonáttá alakulva csomókat képez. Ez a jelenség els ősorban falfestékek készítéséhez használatos pigmenteknél lehet fokozottan zavaró. Sok esetben a színez őpigment csomósodása káros átalakulásra utal, s emiatt esetleg nem is használható fel. — Nedvesíthet őség, diszpergálhatóság. Az építési munkák terülétén a pigmentek jelent ős részét színes habarcsok, betonkeverékek, falfestékek készítésére stb., tehát vizes közegben használják fel. Az e célra alkalmas pigmentek, töltőanyagok stb. igen fontos követelménye, hogy vízzel jól nedvesíthet ők, ill. diszpergálhatók, azaz egyenletesen szétoszlathatók legyenek. Újabban az egyes építőipari célra alkalmas pigmenteket külön vegyi felületkezeléssel látják el, hogy könnyen diszpergálhatók legyenek (pl. a BUDALAKK gyártmányú, ún. felületkezelt oxidpigmentek, ill. cementpigmentek). Ilyen szempontból el őnyös a színezőpaszták használata is. — Olajszám. Kizárólag a festékgyártáshoz, az olaj- és zománcféstékek készítéséhez, felhasznált színez őpigmentekre jellemző . Az olajszám az a rendszerint grammokban kifejezett lenolaj-mennyiség, amely 100 g pasztaszer ű, ill. mázolásra kész folyékonyságú festékanyag el őállításához szükséges. Az olaj-
101 100
ő ték. Hasonlóan , szám az egyes pigmentekre adott határokon belül jellemz ér kell venni a pigsorban a gyártás, de a felhasználás területén is figyelembe első őanyamentek hatását. Egyes aktív pigmentek ui. a köt — szárítási (szikkativáló) gokkal vegyi reakcióba lépnek (elszappanosodnak), azaz olyan fémszaPPano katépezn,mlyoxigéfevtszáradóknygo ást ősegítő
gyorsítják, vagyis vegyi katalizátorként (a folyamat végbemenését el adalékként) viselkednek. Az ilyen tulajdonságú fémszappanokat szikkatívokólomnak (helyesebben szikkatívumoknak), szárítóknak nevezzük. Ezek p1. az , emberi szervezetre Mérgez ő mínium, ólomfehér, cink-oxid, mangánfekete stb. ő az egyes A felhasználás szempontjából igen fontos tényez olyan esetben, ártalmas hatásúak. hatása. Általános irányelv, hogy minden pigmentek mérgez ő ség van, a mérgez ő hatású pigmente amikor erre lehet ő kevésbé ártalmas pigmentekkel kell helyettesíteni. Egyes esetekben a szíombásol. hatása külön követelmény. Ilyenek p a g őpigmentek mérgez ő nez dást, penészedést vagy pl. a hajófenék-lemezeken az algák megtelepedését megakadályozó (fungicid, algicid vagy antivegetatív) pigmentek. k alapján, az építési munkák területén, a felhasználásra Az el őbbi jellemz ő ő általános m űszaki követelalkalmas színez őpigmentekkel szemben a következ ségét anyagszabványok rögő mények támaszthatók (a színez őpigmentek min zítik). ű inségi jellemz ő k zavaró mérték min ő legő a) A színárnyalat és más fontos ségi követelmények még megengedhet gadozást ne mutassanak. A min ő nagyobb eltérését általában a vonatkozó anyagszabványok rögzítik. pigment olyan színtartóságú legyen, hogy eredeti színjellegét, b) A színez ő ől függ ő en, egy bizonyos kültéri igénybevétel esetén, a felhasználási területt ideig feltétlenül őrizze meg (13. táblázat). bbi tartóssági követelmények egyáltalán nem megalapozatlanok; Az el ő ő séget ad. Nem a jelenleg rendelkezésre álló nagy termékválaszték ui. erre lehet és élénk színárnyalatokban gyártható szerves pigmentszía nagy színez őerej ű nezékeket kell pl. homlokzatfestés céljára felhasználni, hanem azokat a nagy tartósságú, szervetlen pigmenteket (pl. króm-oxidzöld, króm-oxidhidrát zöld, nikkel-titanátsárga, kadmiumnarancs, vas-oxidpigmentek, kobaltkék, ultraők marin stb.), amelyek a színjelleg megváltoztatása nélkül évtizedekig kitehetid őszínjellege pigmentek e ő nmes a kültéri igénybevételnek. A homlokzatképz . Ezt azonban nem vel jelentéktelen mértékben (10...25%) változik ődések, ill. a ő , hanem a légköri szennyez kal összefügg ő sajátosságok idézik el dés a homlokzaton stb. hatására kialakult lepedékképz ő mállasztó tényez őkpigmentek a falszerkezetek, habarcsok, mész, cement, vízc) A színez ő változtassák meg színüüveg stb. lúgosságára ne legyenek érzékenyek, ill. ne ket, legalább pH 10...11 lúgosságig teljesen ellenállók legyenek. ő déseket A pigmentek nem tartalmazhatnak olyan járulékos szennyez d)
13. táblázat
A színezőpigmentek színtartósságának ideje Színtartósság ideje
Homlokzatfestékek, kültéri felületképző habar-
csok, vakolatrétegek, m űkövek, azbesztcement lemezek színezése. Felületképző betonok, falelemek, padlóburkolatok színezése (pl. magnezitesztrich réteg, öntött m űgyantaréteg, mozaiklapok stb.). Kültéri mázolási munkákhoz alkalmas festékanyagok pigmentjeí. Beltéri falfestési munkák pigmentjei. Beltéri mázolási munkákhoz alkalmas festékanyagok pigmentjei. Ideiglenes, rövid tartósságra tervezett létesítmények (pl. ipari vásárok, kiállítások, idény jellegű nyaralók stb.) kültéri festési és mázolási munkái stb.
Legalább 30 év, legfeljebb 20%-os színárnyalat-változással 35 év (10%-os eltéréssel). Legalább 15 év, legfeljebb 20%-os színárnyalat-változással, krétásodás Legalább 12 év, legfeljebb 20%-os színárnyalat-változás megengedhet ő . Legalább 20 év, legfeljebb 30%-os színárnyalat-változással. Legalább 2 év, legfeljebb 30%-os színárnyalatváltozással.
Megjegyzés: Ezen színárnyalat eltérésen belül a színjelleg megmarad, ill. az eltérést a megadott id őtáv-
latban az emberi szem már nem érzékeli.
(vízoldható sókat, anilin-színezékeket stb.), amelyek a felületen, kioldás útján, sókivirágzásokat, foltosodást, egyszóval a tervezett színjelleg megváltozását idézhetnék el ő . Hasonló követelmény, hogy ne lépjenek vegyi reakcióba hidraulikus kötőanyagokkal (mész, cement, gipsz stb.) sem. Homlokzatfestés és felületképző habarcsok színezésére csak azok a pigmentek alkalmasak, amelyeknek vízben oldható sótartalma 0,3, de legfeljebb 0,5% alatt van, és szerves színezéket, ill. pigmentszínezéket nyomokban sem tartalmaznak. e) A színezőpigmentek a szabványel ő írásokban, vagy azok hiányában az etalonminta alapján rögzített fed őképességgel, színjelleggel (színárnyalattal) és színezőerő vel, szemcseeloszlással és s űrűséggel, célszer űbben fajlagos tömeggel rendelkeznek. Ugyanazon pigmentre az el őbbi jellemzők értékei, szállítmányonkénti és egységenként, 5...6% feletti eltérést nem mutathatnak. f) Alapvet ő követelmény, hogy a színez ő pigment vízzel jól nedvesíthet ő és
a kötő anyagban egyenletesen diszpergálható (szétoszlatható) legyen. Gyakran egyes pigmentek a gyártáskor olajos kezelést kapnak (s színárnyalat elmélyítése, élénkítése céljából), ami egy bizonyos mérték felett megnehezíti a pigment falfestékekbe, habarcsokba való elkeverését, diszpergálását. Szükség esetén ilyenkor nedvesítő szereket kell a köt őanyaghoz adagolni.
103
102
14. táblázat
Fehér színű pigmentek és tölt őanyagok , Fedő, képesség
.8
L
I
""2
.8j
2to `9
II I 300
1. Bólusz (fehér anyag, kaolin, porcelánföld stb.)
Változó összetétel ű alumínium-hidroszilikát
Igen
gen
Igen
Igen
Tapaszhoz
II
2. Bécsi fehér (bécsi mész, Putzlakk)
Finoman égetett, vasmentes mészhidrát és kalcium-karbonát
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
—
3. Budai föld (piktortégla)
Vasmentes, változó összetétel ű meszes anyag mint bólusz
Nem
Igen
Igen
Nem
Nem
4. Lenzin (gipszkő, alabástrom-fehér stb
Kristályos gipsz,
Igen
Igen
Igen
Nem
Rit- I I kán
I
5. Csillámpor (csillámőrlemény)
Lemezes szerkezet ű kálium-alumínium-magnézium-szilikát
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
I
I
6. Talkum (zsírkő, szteatit, federveisz)
Magnézium-hidroszili kát, 3 Mg0.4 SiO2. H20
Nem
Igen
Igen
Igen
Igen
I
7. Hegyi kréta (bolognai, iszapolt kréta)
Laza szerkezet ű, agyagos mészkő
Nem
Igen
Igen
Igen
Tapaszhoz
—
CaS0 4 . 2 H20
Megjegyzés
Hőállós ág, °C
Vegyi összetétel, felépítés
Megnevezés
olaj, műgyanta
Felhasználás I Köt őanyag
,III
Nem
I
400
I ; III
Nem
II
300
I
III
Nem
I
I
60
I
III
Ne
II
II
400
III III
II
I
400
III III
—
300
I III
Nem
I
—' 1 ; 400
I. III
Nem
I III
Nem
Vízüveggel óvatosan
Vízüvegben nem használható
Nem
I
8. Mészkőliszt, márványliszt
Kristályos mész őrlemény
9. Dolómitliszt, dolo mitőrlemény
Kristályos kalciumI Igen -magnézium-karbonát
Igen Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem I I Igen
I
I
350
I 100 Í —
Gipsztartalmú magnézium, alumínium és kalcium-hidroxid elegye
Í Igen
Igen
Nem I Igen
Nem
I ; I
—
11. Sulypát (baritfehér, permanens-fehér)
Ásványi bárium-szulfát I Igen őrlemény, BaSO4
Igen
Igen
Igen
I : I I
I
12. Blanc-fixe (festőfehér, Bakolaveisz)
Vegyileg gyártott báriumszulfát, BaSO4
13. Litopon (kever őfehér, fed őfehér)
Igen
: Igen i Igen
Igen
Igen
Vegyileg gyártott 15...60% cink-szulfid és 40...85% bárium-szulfát elegye
Nem' I Igen
Igen
Nem , Igen
14. Sachtolith
Gyakorlatilag 98% cink-szulfid, ZnS
Igen
Igen
Nem
Nem
Igen
I
15. Szulfopon
A litoponhoz hasonlóan gyártott gipsztartalmú porfesték, ZnS +CaSO4
Nem
Igen
Igen
Nem
Ritkán
II
II
95-99 % cink-oxidtartalmú pigment
Igen, ; Igen
Igen
Nem
Igen
I
Bázikus ólom-karbonát, 2 PbCO3•Pb(OH) 2
Igen' I Igen j Nem
Nem : Igen
Nem j Nem I Igen
,
17. ólomfehér (Kremsikamara-fehér, Cerusa) 18. Szulfát, ólomfehér (ólom-szulfátfehér)
'
Bázikus ólomszulfát, 2 PbSO4•Pb(OH)2
Igen'
19. ólom-oxidklorid (Pattinson fehér)
I
Bázikus ólom-klorid, PbC12•Pb(OH)2
Igen'
Igen
Igen
I
—
10. Magnézia (fehér, ásványi fehér)
16. Horganyfehér (cink-oxid, cinkveisz)
O
Igen
I
I
—
Nem
1000 I II Í III
Nem
I
I I I I I I I
1000
I III ; Nem'
800
1.
I
Enyhén
800
I
I
Igen
80
1
I
Igen
I
300
I
I
Igen I Rozsdagátló
I
I
200
I
Erő- I Rozsdagátló sen
I
I I-
200
—
I Í Erő- I Rozsdagátló sen
200
—
I I Erő-
I — —
—
I
Igen
Nem I Nem
Vízüveggel nem
Igen . I
I
—
—
Seri
Rozsdagátló
14. táblázat 1. folytatása
C
C
55
.1
Alumínium-hidrát. Al(tx-1)3
21. Sulypátos timföld (Tonerde-Blanc-fixe)
18...20% alumínium-hidrát és 80...82% sulypáttartalmú termék
22. Szatinfehér (papírtöltő fehér)
Kalcium-aluminát és gipsz elegye, Al2Ca306 + +3 CaSO4.2 1120 Vegyileg antimon-oxidklorid, 2SbOC1-Sb2 03
Igen
Igen
Nem
Nem
Igen
1
1
300
23. Antimonfehér
24. Bizmutfehér (gyöngyspanyol fehér)
Bázikus bizmutnitrát, Bi(OH) 2 •NO3
Igen
Igen
Nem
Nem
Igen
I
I
301)
25. Ónfehér (ön-dioxid-fehér)
Vegyileg tiszta ón-dioxid, Sn02
Igen
Igen
Igen
Nem
I
1
1
1000
Kétféle összetétel ű lehet: ólom-volframát (PbW04) és bárium-volframát) (BaW04)
Igen
Igen
Igen
Csak az utóbbi
I
1
I
400
26. Volfrámtehén
Vegyileg tiszta (vagy Blancfixszel, vagy horganyfehérrel megfelelő arányban kevert rutilrács szerkezetű titán-dioxid, TiO2
300
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen Igen
Igen
Nem
Hordozóanyag
III
Nem
Hordozóanyag
Nem
Papírgyári töltőanyag
Igen
M ű vészfesték
1
Igen
M űvészfesték
I
I
Enyhén
M űvészfesték
l
1
Erosen
müDrágazfesték vés
1
1200
Megjegyzés;
1. 2. 3. 4.
Megjegyzés
III
500
20. Timföldhidrát (timföldfeher)
27. Titánfehér (titándioxid)
Mérgező hatás
Vegyi összetétel. felépítés
Fedőképesség
Kötőanyag
Hőállóság,
Megnevezés
külső térben
Felhasználás
A tiszta termék nem mérgez ő, de szennyeződésként kevés mérgez ő anyag kerülhet bele. Újabban világszerte kültéri igénybevételnek is kitehet ő, idő- és fényálló litopont hoznak forgalomba. Egyes horganyfehérek fotokémiailag aktívak, kikrétásodásra er ősen hajlamosak, így kültéri igénybevételre ezek nem használhatók. Kénes, gázos környezetben barnulásra, feketedésre er ősen hajlamosak. A fedőképesség rovatban I=kiváló fed őképességű II=közepes fed őképességű III lazúr vagy nem fed őképes
Nein
15. táblázat te és szürke színű pigmentek és tölt őanyagok Fedőképesség
Kötőanyag olaj, m űgyanta
Napfényállóság
Igen
Igen
Igen
Nem
I
I
29. Szürke kréta (ásványi szürke), palaszürke (filling-up), fekete kréta
Széntartalmú agyagpalák, amelyek nyomás következtében jellegzetes réteges szerkezet űvé alakultak
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
30. Grafitszürke (grafitpor)
Jellegzetes, fémesen csillogó szénmódosulat
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
31. Horganyszürke (konverterszürke)
Főleg cink-oxidból álló, fémes cink, ólom-szulfát, ólom, esetleg réz-oxid-tartalmú cinkkohászati melléktermék
Igen
Igen
Nem
Nem
Igen -
I
I
—
32. Ilmenitfekete (vastitanát-fekete)
Vas-titanáttartalmú (FeO.Ti02) érc finomra őrlése, esetleg vegyi kezelés útján nyert termék
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
I
33. Barnako (mangán -
Fontos mangánérc,
Igen
M Igen
Igen
400
1
III
Nem
Bányatermék
I
I
500
I
III
Nem
Bányatermék. töltőanyag
I
l
600
II
II
Nem
Bányatermék
Igen
Korróziógátló hatású
Nem
Mérsékelten korróziógátló hatású
Időállóság
I
2 Vs9 I1V2TI
I
fi VS9II VAUS
swnetioza2.1m
Igen
Megjegyzés
sofs io
saRóituas `són,Suó
Ferro-oxid és ferro-szilikát tartalmú anyag
Vegyi összetétel, felépítés
SZ IA ` SaAX IM
tlacw1 9,sP,1
28. Földszürke (szürkeföld)
Megnevezés
,). .
uócp?Ioslnx
mész, cemen t, vízüveg
Felha nálás
fekete, piroluzit)
Igen
Igen
amely fő tömegében mangán-dioxidot (Mn02) tartalmaz 40-80% mennyiségben
II
I
1
I
I
700
1
1
700
34. Oxidfekete (vas-oxid-fekete)
Gyakorlatilag tiszta vas-oxid (Fe304). Mesterséges úton állítják el ő
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
1
—
35. Cementfekete
Mészkőliszttel, pernyefeketével és korommal hígított vas-oxidfekete
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
I
I
—
I
500
36. Kobaltfekete
Vegyileg tiszta (kb. 95%-os) kobalt-oxid, 00304
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
II
1
800
37. Pernyefekete (karbonfekete) venyigefekete (frankfurti fekete)
Az előbbit erőművek hamujából, az utóbbit szőlővenyige, törköly, csonthéjas magvak, száraz desztillációs maradékának elszenesítése útján nyerik. Mindkettő 35...40% szenet tartalmaz
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
I
I
I
I
38. Fest ő koksz ( MesselGrunde koz)
Barnaszenek és bitumenes palák száraz desztillációs mellékterméke, 40% feletti széntartalommal
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
1
I
I .1
39. Csontfekete (csontszén, spódium, lakkfekete, elefántcsontfekete)
Csonthulladékok, ill. elefántcsont-hulladékok elszenesítése útján nyert 10...35% szén és 65...90% kalcium-foszfát-tartalmú, finomeloszlású pigmentek
Igen
I Igen
Igen
Igen
Igen
1 I
I
I
700
II
I
800
I
I
I
II
Eny-
hén
1
Nem
III
Nem
I
I
Nem
600
1
II
Nem
I
600
I
1
Nem
1
600
I
I
Nem
firtékes m űvészfesték
O'I .—.
sk-,luy UlD71.13 [A!
1 Tas -sada)! -9P3A
sofrio SZIA S3AÁUZ)
009
.).,
2 ‘,5911 ,.,291 5,., s911AIS
'31.','s911P1 MsoliwÁu?icírNi ITtirRnw •ftlo ao a ,
C C,
RaMiZIA luatua3 ' zsaw
5
sz,.9aiwas sw.Sua
E E
uq.il 9sppi
T.:
bh
1'-
Fenyőfák, gyantahu l40. Gyantakorom ladékok, ásványolaj (fenyőkorom, kin kátrányféleségek, rusz) n afta lin, földgázokés Lángkorom hasonló anyagok töLámpakorom kéletlen elégetése útGázkorom ján nyert, igen finom eloszlású, legalább 90% széntartalmú, értékes, nagy színezőképességű pigmentek
uay ial 9, Spq
Igen
, ci
a
N
g) A színezőpigmentek olyan egységcsomagokban kerüljenek forgalomba, amelyek lehetővé teszik veszteségmentes, gyors, ésszer ű , biztonságos kezelésüket és tárolásukat. Ez a követelmény nemcsak m űszaki, hanem gazdaságossági szempontból is jelent ős követelmény. h) A színezőpigment ne legyen hajlamos penészedésre, ill. szerves bomlásra. Ez igen ritkán, els ősorban természetes ásványi eredet ű, földpigmenteknél fordulhat el ő, ha azok kevés szerves szennyez ődést (p1. humuszsavakat stb.) tartalmaznak. Az ilyen pigmentek esetleg penésztelepek, mohák, algák stb. táptalajává válhatnak. Erre a gyakorlatban több példa fordult már el ő, nedvességnek kitett, északi fekvés ű homlokzatok vakolatán, ill. festékbevonatán. i) Fontos követelmény, hogy ugyanazon rendeltetési, ill. felhasználási célra forgalomba hozott színez őpigmentek (pl. beltéri falfestési munkák pigmentjei, cementpigmentek, homlokzatfestési célra alkalmas színez őpigmentek stb.) egymással, a fizikai színkeverés törvényszer űségei alapján, elegyíthet ők legyenek, azaz egymásra káros vegyi hatást ne gyakoroljanak. Sok esetben ezt természetesen nem lehet elérni, de sz űkebb felhasználási területen lehet őség van rá. A gyártó, forgalmazó vállalatoknál viszont megkövetelhet ő, hogy a pigmentek egymással való elegyíthet őségének esetleges feltételeit ugyanazon termék-, ill. gyártmánycsoporton belül felhasználási utasításban közöljék. j) Egyéb vonatkozásban (pl. hő- és savállóság és ehhez hasonló) különleges követelmények nem támaszthatók. Ilyen esetben sajátosságait alapul véve kell az igénybevételre alkalmas pigmentet kiválasztani. Ugyanezt kell figyelembe venni a mérgez ő hatás szempontjából, ill. a pigmentek egészségvédelmi szempontból való kiválasztásakor is. Általános irányelv, hogy minden olyan esetben, amikor erre lehet őség van, a mérgező pigmenteket teljesen ártalmatlan vagy kevésbé ártalmassal kell helyettesíteni. (Pl. a mérgez ő baltimore-sárga használata falfestékhez ma már nem indokolt.)
b) A színezőpigmentek felosztása A színezőpigmenteket a fest ő-, mázolószakkönyvekben s őt a szakmunkástanulók tankönyveiben is eredetük, gyártástechnológiájuk szerint szokták csoportosítani. Ez azért nem célravezet ő, mert a fest ő szakmunkást elsősorban a színezőpigmentek alkalmassága, felhasználási területe, min őségi jellemzői stb. érdekli, s teljesen érdektelen (legfeljebb általános tájék ozottságként lehet érdekes) el őállításuk és gyártástechnológiájuk. Ezen alapvet ő szempont figyelembevételével kézenfekv őnek látszott a viszonylag nagyszámú, jelenleg használatos színez őpigmentnek a következő csoportosítás szerinti ismertetése. Színez őpigmentek. Ezeket a 7 jellemz ő színárnyalatuk szerint ismerteti a 14...20. táblázat.
111 110
16. táblázat
I
Sár g a és narancsszínű pigmentek
Fed őképesség
Kötőanyag
Felhasználás
Igen
Igen
Igen
Igen
I
43. Oxidokker (lakk-oxidokker)
8...20% vas-oxid-hidrát-tartalmú (Fe0.011) mészk őliszt, esetleg kevés agyagtartalommal
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
44. Marssárga
Krétára, agyagra, esetleg gipszre csapatott vas-oxidsárga
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
45. Oxidsárga (vasoxidsárga, ferritsárga)
Gyakorlatilag tiszta vas-oxidhidrát (Fe0.0H), tölt őanyag nélkül
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
-tp. ...,ementsarga knomlokzatsárga)
35...43%
vas-oxidsargával színezett mészkőliszt vagy silányabb összetétel ű okker, esetleg szatinóber
Igen
Igen
Igen
Igen 1 Nem \ I
47. Sziderinsárga (vas-krómsárga)
Vegyileg töltőagyagmentes tiszta vagy bázikus vas-kromát, FeCr04
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
II
II
48. Baritsárga (sárga ultramarin)
Vegyileg tiszta bárium-kromát, BaCrO4
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
49. Stronciumsárga
Vegyileg tiszta stronciurn-krornát, SrCrO4
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
50. Krómsárga (ólom-kromátsárga)
55...63% ólom-szulfát (PbSO4) és 37...45% ólom-kromát (PbCr04) elegye
Igen
Igen
Nem
Nem
51. Krómnaracs (ólom-kromátnarancs)
Bázikus ólom-kromát, PbO•PbCrO4
Igen
Igen
Nem
Vegyileg 99%-os tisztaSágú ólom-ciánamid____ ból (PbCN2) áll --- --53. Ólom-jodidsárga Tiszta ólom-jodidból (P1372) áll
Igen
Igen
Nem
54. Auripigment (arzénsárga, opernment, Rauschgelb)
Ásványi eredet ű arzénérc. Vegyileg arzén-triszulfid (As23S)
55. Antimonsárga (nápolyi sárga)
56. Antimon-szulfidsárga (kénarany)
9 !,s91 1?9 P1
2 /117Z IA
ola j, m ügya n ta
Igen
kü lső tér ben
8...20% vasoxidhidrát tartalmú meszes anyagokból, esetleg földpátból álló földfesték
r
Megjegyzés
so t 9
42. Okkersárga (okker, aranyokker)
saz !ASan,C ua
Nem
21, S9 11,19FI
Igen
9s 9111.? 9 ry1
Igen
ffif s9 II? Ans
Igen
9res91113XualcIr N
Igen
•
'saWsluisssanX ua
Változó összetétel ű vas-oxid-hidrát-tartalmú agyag
Vegyi összetétel, felépítés
-13
9-1?1, 95109
1 1
41. Sárgaföld (sárga agyag)
Megnevezés
I I I
300
I
III
Nem
Bányatermék
I
I
300
f
I
Nem
Bányatermék
I
I
300
I
I
Nem
I
1
I
300
I
III
Nem
I
I
I
300
1
I
Nem
—1 I
300 ' I
III
Nem
—
300
I
III
Igen
Akvarellfesték
700
I
III
Igen
Művészfesték
III, Igen
Művészfesték
—
I
Vízüvegben a gipsztartalmú nem használható
700
I
Igen
— I —— I I — I —— I I II —
700
I
I
Erősen
Korróziógátló hatású
Nem
Igen
I
I
—
II
700
I
I
Erősen
Korróziógátló hatású
Nem
Nem
Igen
I
I
—
—
200
I
I
Igen
Korróziógátló hatású
Igen
Igen
Nem
Ritkán •
800
I
III
Igen
Hőfokjelző pigment
Igen
Igen
Igen
Nem
Ritkán
— — I — —— I I — —
200
I
III
Igen
Művészfesték
Vegyileg tiszta ólom-antimonát, Pb(Sb03)2
Igen
Igen
Igen
Mész, Igen cement
I
I
—
—
1000
I
II
Igen
Művészfesték, vízüvegben nem használható
Vegyileg antimon-pentaszulfid, Sb2S5
Igen
Igen
Igen
Nem
I
I
—
—
300
I
II
Igen
Ritka művész-
52. Ólom-ciánamid
Igen
•
16. táblázat 1. folytatása
Megnevezés
I
F
.6)
eo
1.
S)5
ea
:9 ) ,s1 ..r-;
i 2
74 •
Mérgező hatás
Vegyi összetétel, felépítés
Fedőképesség
Kötőanyag
Felhasználás
00 -ect
5
2 Igen
Igen
Igen I Igen
57. Uránsárga (uranátsárga)
Vegyileg nátriumdiura- \ Igen nát, Na2U202.7 1-120 Vegyileg bázikus higany-szulfát (2 HgO•HgSO4)
Nem
Igen
Igen
Igen
58. Merkursárga (Turpethsárga)
Vegyileg cink-tetroxikromát, az alábbi megközelítő összetétellel, 4 Zn0.2 ZnCr0 4. •K20 4 Zn0.4 Cr03• .K20.3 H20
Nem
Igen
Nem
Nem I Igen
59. Horganysárga (cink-krómsárga, cink-kromát, cink-tetroxikromát)
Vegyileg nem tisztázott összetétel ű cink-oxid-mangán-oxid elegykristály
60. Cink-mangánsárga
Igen
Igen nem tisztázott 61. Ónsárga (ónszulfid- IVegyileg összetétel ű ón-oxidsárga) -króm-oxid elegykristály (vagy ón-diszulfid) _ Kaolinnal vagy mészk ő- Nem 62. Baltimore sárga liszttel hígított, bárium-szulfátra csapatott 20...30% krómsárgát • tartalmaz
I
Kadmiumnarancs
64. Kadmopon (kadmium lipoton)
65. Kasseli sárga (patent sárga, veronai vagy Turner-sárga)
.ee.., ....
n.e.egoen mesa -
patott kadmitirn-szulfid (citrom). Lúgos közegben lecsapott kadmium-szulfid (CdS) (narancs) A litopon mintájára gyártott, kadmium-szulfid és bárium-szulfáttartalmú porfesték, CdS -1-BaSO4 Tiszta vagy sulypáttartalmú bázikus ólom-klorid és krómsárga elegye PbC12.7 Pb0• •PbCr04
Igen
Igen
Nem
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
Nem
Igen I Nem I Igen
I
III Igen
180
Igen.
_ 900
Igen
!—
I
I I Nem
900
I
Igen ritka m űvészfesték
Erősen
III
I
100
Igen
Igen
Igen
600
Megjegyzés
III
100
Kiváló gombaölő pigment Korróziógátló hatású
Ritka m űvészfesték
Ritka mű vészfesték
Erősen
Nem
I
1 ;— ;
I
1200
I
III I Igen
Művészfest é. k
I 1 1000
I
III
Igen
Művészfesték
I
I
Erős en
Ritka m űvészfesték
I
Erősen
Korróziógátló hatású
II
Enyhén
Igen kiváló tulajdonságú pigment
! I Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
Nem
I
I
—
Nem
Nem
Igen
I
I
—
II
400
,
1 I
! i
66. Ólomgelét (ólom-oxidsárga, ólommázag, újsárga, kristálysárga, masszikót)
Vegyileg tiszta ólom-oxid PbO
Igen
Igen
Nem
Nem
Igen
I
I
—
—
700
67. Nikkelsárga
Vegyileg változó összetételű nikkel-foszfát, 3 Ni0•P20 5
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
II
I
800
I
68. Nikkel-titanátsárga (titánsárga)
Töltő anyagmentes nikkel-titanát, NiO•TiO2
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
I
I
800
I
I I; Nem
Kiváló művészfesték
69. Kobaltsárga (indiai sárga)
Vegyileg fő tömegében káliumkobalt-nitrit,
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
—
I
200
I
I
Kiváló,művészfesték
K3 [CO(NO2)6]
Megjegyzés: A fed ő képesség rovatban I, II, II mint a 14. táblázatban.
tn
4
Enyhén
17. táblázat
Vörös színű pigmentek
O
8
bo N^?-
Mérgező hatás
.B
D
Hőállóság, °C
E
olaj, műgyan ta
enyves, semleges
Megnevezés
Vegyi összetétel, felépítés
Fedőképesség
Kötőanyag
Felhasználás
Se
z II
I
70. Vörös bólusz (vörös agyag)
Magas vas-oxidtartalmú agyag
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
71. Spanyolvörös (perzsavörös)
Magas vas-oxidtartalmú meszes agyag
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
Magas vas-oxidtartalmú őrölt bauxit
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
72. Bauxitvörös
50...90% (Fe 203)-tartalmú vasércb ől előállított pigment
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
73. Vasmínium (Rötel, vaspapír, angyalvörös) 74. Vas-oxidvörös (angol, indiai, pompeji vörös, polírvörös, vascinóber)
Töltő anyagmentes mesterséges vas-oxidvörös, Fe203
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Természetes el őfordulású, 70-80%-os vasérc
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
75. Csillámos vas-oxidvörös 76. Oxidpompeji vörös
Mészkő lisztre csapatott vas-oxidvörös (10-15%) ,Fe203
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
Gipszre csapatett vas-oxidvörös
Ritkán
Igen
Igen
Ritkán
Nem
II
II
77. Égetett pompeji vörös
vas-oxiavörössei (30...60%) kevert mészkőliszt
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
I
I
79. Marsvörös
Gipszre csapatott, mészkőliszt-tartalmú vas-oxidvörös
Ritkán
Igen
Igen
Igen
Nem
II
80. Saturnusvörös (t űzvörös, újvörös, biztonsági vörös)
Rendszerint meszes vagy krétával kevert agyagra csapatott magas (30...50%) vas-oxidtartalmú, élénkvörös porfesték
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
81. Caput-mortuum (halálfej)
Mesterségesen el őállított, lilás tónusú vas-oxidvörös
Igen
Igen
Igen
Igen
82. Krómvörös, krómcinóber, Liebig-féle
Vegyileg tiszta, bázikus ólom-kromát, Pb0•PbCr04
Igen
Igen
Igen
83. Kadmiumvörös, kadmiumbordó -szelénvörös
Vegyileg kadmium-szulfid kadmium-szelenid elegykristálya. A színárnyalata a kettő arányától függ
Igen
Igen
84. Realgár (arzénrubin, arzénvörös)
Szulfidos arzénérc vagy mesterséges arzén kohászati termék
85. Cinóber (cinóbervörös Vermillon, Vermilloncinóber)
II
Nem
500
Ii
Nem
500
II
Nem
Rozsdagátló
Nem
Rozsdagátló
600
I
II
Megjegyzés
I
700
700
I
Nem
600
II
Nem
700
II
Nem
II
700
II
Nem
--- ! I
500
II
II
I
700
I
III
Nem
Vízüvegben nem hasznátható
I
I
—
I
700
I
II
Nem
Nem gipsztartalmú
Ritkán
I
I
II
I
600
I
I
Nem
Művészfesték
Igen
Igen
I
I
—
—
800
II
I
Erősen
Korróziógátló hatású
Igen
Igen
Ritkén
I
I
—
I
400
I
III
Igen
Értékes m űvészfesték
Igen I Igen
Nem
Igen
Rit kán
I
I 1 —
I
II
Erősen
Értékes m űvészfesték
Vegyileg a higany-szulfid (HgS) kristályos módosulata
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
II
II
I
I
200
I
I
Nem, de lehet
Értékes iilűvészfesték
86. Antimoncinóber (antimonkármin)
Antimon-szulfidvörös kristályos módosutata, főleg mesterséges úton állítják el ő
Igen
Igen
igen
Nem
Igen
I
I
I
I
500
I
I
Igen
Művészfesték
87. Higanyjodidvörös
Vegyileg higany-jodid, IISJ2
Nem
Nem
Nem
Nem
Ritkán
—
—
—
—
150
I
I
Erősen
Csíraölő hőjelző festék
/o.
vernernvoros
krómvörös
.
II
I
II
I
I
I
400
Vízüvegben nem használható
Nem
17. táblázat folytatása Fedőképes ség
Kötőanyag
Megnevezés
Megjegyzés
19›.
Vegyi összetétel, felépítés
50
'2 tiD NN
I I
I I Er ősen
900
fI
Nem
600
I
Erősen
Ritka művészfesték
Erősen
Kizárólag korróziógátló pigmentként
Erősen
Értékes m űvészfesték
Nem
Igen értékes művészfesték, de főleg porcelánfesték
41 4,4
Megjegyzés
Vegyileg kobalt-arzenát (3 CoO•As205), amely a természetben ásványként fordul elő, de főleg mesterségesen állítják el ő
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
89. Magnéziás kobalt-vörös
Magnézium-oxidra csapatott és izzított kobalt-oxid
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
90. Ezüstvörös (Rouge Pourpre)
Vegyileg tiszta ezüst-kromát, Ag2Cr04
Nem
Igen
Nem
Nem
Igen
91. Ólommínium (mínium, ólompír)
Vegyileg kettős ólom-oxid, Pb304=Pb02• 2 PbO
Igen
Igen
Nem
Nem
Igen
Vegyileg ólom-molibdát (PbMo04), ólom-szulfát (PbSO4) és bázikus ólomkromát (Pb0 .PbCr04) elegye vagy tiszta ólom-molibdátból áll
Igen
Igen
Ritkán
Ritkán
Igen
I
II
600
92. Molibdén-vörös
Ón-oxidra csapatott, igen finom elosztású (kolloid) fémarany
Igen
Igen
Igen
Nem
Ritkán
I
I
850
93. Aranybíbor-vörös (nemes bíbor, Cassius-féle bíborvörös)
II
II
500
II
I
Csíraöl ő hatású
800
88. Kobaltvörös (Erythrinvörös Erithrin)
I
Megjegyzés.. A. fedőképesség rovatban I, II, II mint a 14. táblázatban.
18. táblázat Kék, lila pigmentek
Fa
; 1 ›,
..
l5
q
2 45
Eig i
b'. g' ° :%'
3 B
e
Igen
Igen
Igen
,
N tq 2 ->
a
Nem
,4"
a
z
Igen
I —
95. Kobaltibolya (kobaltlila)
Vegyileg tiszta kobalt-foszfát vagy karbonát, Co3(PO4)2 vagy CoCO3
Igen
96. Ultramarinibolya
Savas kezeléssel készült ultramarin
Igen
97. Ónibolya (ásványi ónlakk, pinkibolya)
Óndioxidra csapatott krómvegyületek izzításával nyert pinkfesték
Igen
98. Brémai kék (hegyi, neuburgi, réz-, kasseli, egyiptomi, mész-, Payen-féle kék stb.)
A természetben ásványként is elő forduló, újabban mesterségesen is elő állított réz-hidroxid [Cu(OH) 2 jésbázikusréz-karbonát [Cu(OH)2• •CuCO 3], esetleg kevés mészhidrát keveréke
Igen
Igen
RYs9IIPAg S
•E
to 'g ,0
,(7)
Ti
, 2"
.74 es
•ai Z
a
I 1
9
•Cl2 '`>, .0 •0
9I1V9PI
«:.
21
Fedőképesség
4
Y2
Tiszta, finom eloszlású mangán-foszfát, Mn3(PO4)2
C
45 .'ó•
2
94. Mangánlila (mangán vagy nürnbergi ibolya)
Vegyi összetétel, felépítés
—
Megnevezés
I
Kötő anyag
I—
I
Felhasználás
—
400
I
II
Igen
Mű vészfesték
I
350
I
III
Igen
Mű vészfesték
—
Igen
Nem
Ritkán
I
Igen
Igen
Igen
Ritkán
I
I
II
I
700
I
III
Nem
Mű vészfesték
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
I
II
900
I
I
Nem
Ritka művészfesték
Igen
Igen
Ritkán
I I I
—
I
300
I
Erősen
Freskófesték, a levegőn megfeketedélre hajla-
Igen
•
II
mos
18. táblázat folytatása Felhasználás
I Fedő képesség
Kötő anyag.
Vegyi összetétel, felépítés
Megjegyzés
Megjegyzés
.5 ro 5
F°,
Nem
Igen tartós földfesték
I
Nem
Több színárnyalatban gyártják
I
Nem
Fő leg paszták alakjában, bedörzsölve használják. Por alakban gyúlékony!
I
Nem
Igen
II
Igen
Nem, fényálló
Igen
I
Igen
Fényálló
Ferro-foszfát tartalmú vasércek átalakulási mállásterméke
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
I
I
99. Kék okker (Vivianit)
A természetben ásványként elő forduló, de mesterségesen gyártott, nem tisztázott összetételű , kéntartalmú nátrium-alumínium-szilikát
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
I
100. Ultramarinkék (azúrkék, lazúrk ő, lapis lasuli stb.)
Vegyi úton gyártott, bonyolult összetétel ű, vascián-komplex, Fe4rFe(CN)6/3
Igen
Igen
Igen
Nem
Igen
101. Párizsi kék (acélkék, Milorikék, biztonsági kék, bronzírókék, Turnbull-kék stb.) 102. Berlini kék (porosz kék)
Sulypáttal, krétával vagy tonerde-blancfixszel töltött párizsi kék
Igen
Igen
Igen
Nem
Ritkán
103. Horganykék (cinkkék)
Cink-oxidra csapatott párizsi kék
N611
Igen
Igen
Nem
104. Divatkék
15...25% párizsi kék és litopon keveréke
Igen
Igen
Igen
Nem
105. Égszínkék (égkék)
10...15% párizsi kék és sulypát vagy blancfixe keveréke
Igen
Igen Igen Nem Ritkán
106. Keverőkék
Lenzinnel vagy bécsi
Igen
Igen Igen Nem Igen
Timföldhidrátra csapatott és izzítással h őkezelt, kevés kovasavtartalmú, kobalt-oxidos pigment, CoO•Si02
Igen Igen
gen Igen Igen
108. Coelinkék (cölinkék) bn-dioxidra csapatott és hőkezelt, lilás tónusú kobaltkék
Igen Igen
Igen Igen
109. Szilikátkék (Smalte, Lényegében változó Zaffer, Zaffer-kék összetételű kálium-kobaltszilikát, K20. Co0 -2 Si02
Igen
Igen
Igen
Igen Igen
110. Olajkék
Igen Igen
Igen
Nem
Igen
Bárium-siulfátra csapatott bárium-manganát, BaSO4•BaMn04
Igen
Igen
Igen
Nem
Ritkán
112. Antimonkék
Fő tömegében antimon-ferricianid (antimon-oxidra csapatott párizsi kéknek is tekinthető ), Sbe[Fe(CN)6]4
Igen
Igen
Igen
Nem
Igen
113. Krómkék
A kobaltkékhez hasonló összetételű bárium-
Igen
Igen
Igen Igen Igen
Különleges hőkezeléssel előállított, kristályos
I
— I 200 I
III
Nem de az lehet
fehérrel kevert ultramarin 107. Kobaltkék (kobalt-ultramarin, királykék, leydeni kék, T henárd-kék)
I
I I 400
Nem Kizárólag színegyenlítésre használják I
Igen
I
I
I
1000
I
I
I
1000
I
I Mint kobaltkék
Művészfesték
I 1200
I
III Nem
Régi, kiváló művészfesték
600
I
II Igen
Ritka művészfesték
400
I III Igen
Művészfesték
250
I
Ritka művészfesték
I
II Ha Igen értékes arzénművészfesmenték tes, nem mérgező
kuproszulfid, Cu2S
111. Mangánkék
'
oxid,
tirnföldhidrátbál és króm-oxidból álló kékeszöld szín ű pigment
—I
I
I 1200
I Igen
II 1 Esetleg enyhén mérgező lehet
Értékes tulajdonságú pigment
18. táblázat folytatása
enyves, semleges
be lső térben
Vegyi összetétel, felépítés
kü lső térben
Megnevezés
114. Tessie du Wotayféle kék
Lényegében ónsavas volfrám-oxidra csapatott párizsi kék, igen ellenállóképes, színtartó, mélykék szín ű pigment
Igen Igen
115. Volfrámkék
Nem tisztázott összetételű , mélykék, fémes csillogású, kristályos volfrámoxidok
Igen
[ Fedőképesség
Kötőanyag
Felhasználás
Megjegyzés
S
ro
59 , ect
to)
zro
8 ,7;t '154 .
cti `s
I
I
I
bo
8 °>.
,r
Igen Nem
Igen
Mérgező
— 200 I
lehet
Igen
Igen
Igen
600
I
Igen
I I, III
Értékes, nemes művészfesték
Nem Értékes m űvészfesték
Megjegyzés: A fed ő képesség rovatban I, II, III mint a 14. táblázatban.
19. táblázat
Zöld pigmentek
.•
m
.4
külső térben
belső térben
sornm
Megjjegyzés
SZIA `S321,D:M
"4
,
ba
,1,›
'6)
116. Zöld föld (veronai föld), zöld okker (seladonzöld)
Változó összetétel ű ferroszilikáttal • • SiO2) színezett agyag vagy földpátféleség. A zöld okkert mesterségesen állítják elő
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
I
I
II
I
600
I
III
Nem
Kiváló min őBégű hordozóanyag
117. Vegyi zöld (azurit, malachit, fény, olaj, tiroli, magyar, auersbergi zöld)
A természetben is el őforduló rézásvány (azurit, malachit) vagy mesterségesen előállított, bázikus réz-karbonát, Cu(OH)2•CuCO3
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkén
I
I
—
I
900
I
III
Erősen
Olajos, műgyantás kötőanyagban elsősorban mint csíraöl ő pigmentek használatosak
118. Grünspan (zöldpát)
A réz felületén ecetsav hatására képz ődő vagy mesterségesen előállított, kékeszöld, bázikus réz-acetát, Cu(OH)2• • Cu(CH3COO)2
Igen
Igen
Igen
Nem
Ritkán
I
I
—
II
200
I
III
Erősen
Mint az előző
E
g >
1:1 r, u
8' N, '''
.' r
. ,ó.,:,. .-76'
gPs9IIVAgS
ts.)
Vegyi összetétel, felépítés
Fedőképesség
Kötőanyag
`sPs9uv,911
Megnevezés
Í
I
Felhasználás
. ..
''E ^
1
`6) '
72,'
4 2
2
19. táblázat 1. folytatása
• B
Hőállóság, °C
Napfény állóság
'a'
enyves, semleges
ep
belső térben
Megnevezés
Vegyi összetétel, felépítés
Fedőképesség
Kötőanyag
. Felhasználás
e() b i i
I
Erősen
Felhasználásukat hazánkban törvény tiltja!
200
III
Erősen
Mint az előz ő
I
III
Enyhén
Ritka művészfesték
I
III
Igen
Időálló művészfesték
III
Nem
Átalakulásra hajlamos
II
Nem
Kiváló művészfesték
Igen 1 Ritkán
120. Mészarzénzöld (ásványi, brémai, braunschweigi, Scheele-féle vagy Neuwteder-zöld)
Mesterségesen el őállított, bázikus réz-arzénklorid vagy -szulfát. Vegyi összetétele erő sen változó
Igen Igen
Nem
N em
Ritkán
Mesterségesen el őállított, esetleg pikrinsavval élénkített rézarzenát-acetát, Cu(CH3C 00)2• •3 Cu(As02)2
Igen Igen
Nem
Nem
Igen
I
I
121. Schweinfurti zöld király- , papagáj - , lipcsei, mitiszzöld)
Igen Igen
Igen
Nem
Ritkán
I
II
II
600
Bárium-szulfát tartalmú kristályos bárium-manganát, BaSO4•BaMn04
I
122. Baritzöld (mangánzöld, Böttger-féle zöld)
Igen Igen
Igen
Igen
Nem
I
II
I
700
Kristályos rézborát, 2 Cu0•13203
I
123. Réz-borátzöld (rézzöld)
II
11
—I
600
125. Kobaltzöld (tinóberzöld, Riemannféle zöld)
126. Króm-oxidzöld (oxidzöld)
Az uttramarmkékkel
nagyjából egyező összetételű, de annál kevésbé állandó pigment
Cink-oxid és kobalt-karbonát (vagy szulfát) keverékének izzitásával nyert, esetleg csekély timföldhidrát tartalmú pigment Tiszta króm-oxid, Cr203 _____
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
Mint az elő ző
III
Igen
(zöld ultramarin)
1-5
300
Igen Igen
.a.,... .., ..rauntonzOla
O
5
III I Er ő-
Mesterségesen el őállított bázikus réz-szulfát vagy réz-klorid CuSO4.3 Cu(OH)2 vagy CuC12. •3 Cu(081)2- 4 H2O
I
Megjegyzés
200
119. Casselmann- és Kuhlmann-féle zöld
—
!
I \
1
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
II
I
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
1
I
I
I
1100
I
900 , I
I ‚Nem
Hő- és vegyszerálló pigment
127. Cementzöld
Mészkőliszttel hígított 30...60% króm-oxidtartalmú porfesték. (A T jelű kátrányfesfékkel színezett króm-oxidmentes termék)
Igen
Igen
Igen
Igen
Nem
I
I
—
I
500
I
III
128. Krómzöld (lombzöld)
Párizsi kék és krómsárga keveréke
Igen
Igen
Ritkán
Nem
Igen I;
I
I
II
—
150
I
I
129. Króm-oxidhidrátzöld (permanent, Viktória, Guignet, Pametier, natúrzöld)
Tisztadatóm-oxidhidrát, Cr403(OH)6
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
I
I
400
I
III
Nem
130. Horganyzöld (cink-
Párizsi kék és horganysárga keveréke
Igen
Igen
Ritkán
Nem
Igen
I
II
II
—
20
I
III
Igen
131. Gellért-féle zöld
A kobaltzöld analógiájára készült, cink-oxidra csapatott kobalt-oxid izzításával nyert, élénkzöld színű pigment
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
II
I
900
I
I
Enyhén
Freskófestésre használják
132. Önzöld (rézónzöld, Gentele-zöld)
Ón-oxidra csapatott, bázikus réz-karbonát, Cu(OH)2•CuCO3
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
—
I
300
‚ I
I
Igen
Művészfesték
zöld)
Nem
A T jelű kültéri igénybevételre nem alkalmas!
Erő-
sen
19. táblázat 2. folytatása
Igen
133. Plessy-féle zöld
Króm-foszfát, CrPO4, króm-oxid, Cr203 és kalcium-foszfát, Ca3(PO4)2 elegye
Igen
134. Dinger-féle zöld
Króm-foszfát, CrPO4 és kalcium-foszfát, Ca3(F04)2 elegye
Igen Igen
135. Schnitzer-, Armandau-féle zöld
Króm-foszfát, CrPO4 és kevés króm-oxid, Cr203
Igen
136.Titánzöld
137. Türkizzöld (Thenard-zöld)
I Rutiltitándioxidra csapatott titánvas-cián komplex Timföldhidrátra csapatott és izzított króm-oxid és kobalt-oxid
8 9,
Igen
Igen
Igen Igen
Igen
500
Igen
Igen
500
200 1, I
!
I I I
Napfényállós ág
Igen
15
Megjegyzés
olaj, műgya nta
S
enyves, semleges
külső térben
Megnevezés
Vegyi összetétel, felépítés
Fedőképesség
Kötőanyag
Felhasználás
Igen
Igen
Igen
Igen I Igen Nem
Igen
Igen
Igen
Igen Igen
Igen
12
Nem Mű vészfesték
II
Nem M űvészfesték
Nem
II Nem
1000
I: I
I
Nem Mű vészfesték
II
500
I
I
1.`?5 ;' 45
Értékes színtartó pigment Mű vészfesték
Megjegyzés: A fedő képesség rovatban I, II, II mint a 14. táblázatban.
20. táblázat
Barna színű pigmentek
Felhasználás
Megnevezés
i
Kötőanyag
Vegyi összetétel, felépítés
Fedőképesség I
,,:f ffi
01)
>,
b0
55
1
..1
,
'O
''"
Z
∎4
rii
■-a4
I
I
II
I
400
I IV
138. Umbra (umbraföld, bársonybarna, őzbarna)
Magas mangán-oxidhidrát tartalmú vas-oxidos anyag, változó összetételű
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
139. Kasseli barna (kölni barna, Van Dyck-barna, aszfaltbarna)
Igen tiszta, humuszsavas, fiatalkori barnaszénféleség
Nem
Igen
Nem
Nem
Ritkán
140. Terra di Sienna (siennai föld, palabarna, vörös okker)
Vas-oxidhidráttal színezett, agyagos földfesték
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkán
I
I
II
141. Égetett okker (berlini vörös)
300 °C körüli hőmérsékleten égetett természetes okker
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
I
142. Mangánbarna (gesztenyebarna, dióbarna, barna)
Igen finom eloszlású, mesterséges úton el őállított mangán-dioxid
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
I
143. Vasbarna
Okkerből, konyhasóból hőkezeléssel előállttott porfesték
Igen
Igen
Igen
Igen
Ritkén
144. Vas-oxidbarna (oxidbarna)
Vas-oxidvörös fekete és sárga elegye
Igen
Igen
Igen
Igen
Igen
Megjegyzés
eő
7.1
h Z ,
I
I
Enyhén
300
III III
Nem
I
400
I III
Nem
V
I
400
I
I
Nem
I
—
I
600
I
I
Igen
Olcsó művészfesték
I
I
V
I
600
I
I
Nem
Művészfesték
I
I
V
I
600
I
I
Nem
—
i
Fapácfesték
Szépített színez őpigmentek („szépített földfestékek"). Ezek vegyi felépítésükből adódóan kevésbé igényes célra alkalmasak, f őleg beltéri falfestésre. Jellemzőiket a 21. táblázat ismerteti. Fémpigmentek, bronzok. Ezeket a 22. táblázat ismerteti. Színez őpaszták. Kizárólag a falfestési célra használatos színez őpasztákat ismerteti a 23. táblázat. Ezen túlmenően a színezőpigmentek jellemző és fontosabb felhasználási területük szerinti összeállítását á 24. táblázat tartalmazza. Az első csoportba sorolt színez őpigmenteket a 14...20. táblázat azért tartalmazza folyamatos sorszámozással, hogy egymással való összeférhet őségük (keverhet őségük) a 12. táblázatban azonosítható legyen. Az ismertetett színe zőpigmentek között természetesen több olyan is szerepel, amelyek napjainkban már alárendelt jelent őségűek. Régi szakkönyvekben ezek viszont még szerepelnek. így a teljességre való törekvés szándéka miatt ismertetésük is indokoltnak látszott. Végül a színez őpigmentek eredet szerinti felosztását a 25. táblázat foglalja össze.
2. Kötőanyagok a) Általános követelmények
A falfest őmunkák kötőanyagai kett ős feladatot teljesítenek. A falfestékek kötőanyagának az a feladata, hogy a színez őpigmenteket, töltőanyagszemcséket tartósan és kell ő tapadóer ővel az alaphoz úgy rögzítsék, hogy rendeltetési célra alkalmas, kell ő kopásállóságú és ellenállóképességű falfestékréteg legyen képezhet ő . A javító, felidetkiegyenlít ő habarcsok készítéséhez használatos (javarészt hidraulikus) köt őanyagok (gipsz, cement, mész, m űgyantadiszperziók stb.) más rendeltetés űek. Ezek feladata, hogy az alapfelülethez kell ő szilárdsággal, tartósan tapadjanak, s a továbbiakban falfestésre alkalmas alapot képezzenek. A falfestékek készítéséhez használatos köt őanyagokkal szemben a következő általános minőségi (műszaki) követelmények támaszthatók. — A köt őanyag a pigment- és tölt őanyagszemcséket olyan szilárdsággal rögzítse az alaphoz, hogy az el őbbi igényeknek megfelel ő festékréteg legyen készíthető. — A kötőanyag tapadóerejét (tapadási szilárdságát) tartósan őrizze meg, a környező beltéri és kültéri légköri és egyéb károsító tényez őkkel szemben. (Beltéri falfestékeknél legfeljebb 6...8 éves, míg homlokzatfestékeknél legalább 25...30 éves tartósság a megalapozott követelmény!). — A falszerkezetek lég- és páraátereszt ő képességét ne csökkentsék 20... 40%-nál nagyobb mértékben, mert ellenkez ő esetben páradiffúziós károsodással lehet számolni. (Általános elvként kimondható, hogy a párazáró festék129 128
•
21. táblázat Az építő iparban használatos szépített színez ő és fontosabb jellemz ői Angolvörös 8502 + Autóbordó M Azúrkék 409 M Azúrkék 4007 + M Bársonybarna Bengesárga arany 601, 6191 Bordó 8801 Bordóspeciál 8840 M Borvörös 335, 803 1804, 911 M Brémai kék 400, 4526 Búrvörös 347, 384 Cementzöld 582, 8922 8859,9031 + Címtáblavörös 8402, 8670 + Cinóbervörös 371, 380, 8918 Díszítményzöld 7806 Éjkék 7050 Faliviola 425 Falzöld 502, 503
pigmentek színválasztéka
Falikék Freskózöld + M Ferromin + M Havannabarna Koronazöld 7811 7317, M Krapprózsa 1- Lakkvörös 3781 + Lakkvörös 371, 381 + Lakkzöld + Lombzöld Lazúrsárga 8592 M Mészrózsa 6958 + Mínium pótló + Nyomdapiros 3074, 3074/a + Nyomdalila 12 773 + Nyomdasárga 12 739, 12 729/a M Olívzöld Odolkék + M Palabarna + Törökvörös 376, 386 Türkizkék Ultrakék pótló 415
Megjegyzés; M=mészálló pigment (bázikus színezékkel készült, p1. Rodamin
• C0 04 (N 7c
:o
tn. 07)
Térfogattömeg: Fedőképesség: Vízoldható rész: Kioldódás: Szemcsefinomság: Nedvesíthet őség:
Sinporok fontosabb tulaj
k5 t%)
-0 ,0
• of, o -65 0
N
N
,w
• *9 • 111 ,g •••9■
tts
-
;; ,,j ;
0
1 cs, >-0
: 51 ',";•1« C
z
5
v-) .h. N
0 ..., kp —,-,
o
`.0
";-'d 1.0 on cn 1" >
N
a. M co) a >, 0 g
'Q) r/5 >1
C
<
ci (-4: C 0 N • • ,N
0.) E ,'"'. ,,-
.
a.) a
• -174
I
7'1) 0 Q Q ;;;: rsi ' 61)
•
•
oci csi" :
„w 0
•r.
..-4 g to
o .. 0
e‘
co .e
' '1 "ő <, C ,..-
- 0,0 xvi 0 0 0 .' 0 :0 0 bii ,_ d.)
sz
0 •0 ,... >, 0 C
., & o ■0 .1›. a)-..... ...-,, ■ ›, 4 '` :a '-.'s-,2 w 2 C '> 7.8,..8 N ....; :0 ,,,, g,:4
c•I
• c •gL) • ocs ",:a2
E -ki kr> 5 3 2 ,!0 „ , 0 r>>>-
:2
rn
Q g' .W C bLI
a 0 g; v fq ra C C a "n :L' o 0'■" <1:1
•
;.., cl., — : :.É, ct x 06 9, 'E 'cl- -ci rEci ed . 0 to .0 ,k.' ..o O bn C 4 , N 0 vO 4 .
'''" °.,
— 0 .0
'',5'
',2 'I) kg
-
'4 •..-,
0 ci, ,--, 0 ''''0t N cl) °00 >1 ,t,'"0 0 0 C - -' ,.0)'0 73 .17.1 „ C '0 4, i..,
>, 0 }4 0 x O ,4 ..cii 0 ,.W "•""1),.WO. N ° ,r,,, „.'›4••-■ g< „w C ,1) .7;4 ■ 03 {3 :=■
,-.. 0 ,,a2
.,
0 ,,,j
s 9., <.) '0 e a „W . 0 g N 't To :.w•
,-0 '9-) ..r) 0.0 N
t)
s...
ce Q
.0 0
2 41 o 8,
,s5) N 8, 41E •-w••W,%..),..w0 C'' .OZ4e, •
a bi>— ..,,, 0, E N 9)..:P+ E5 ,.._. . 2 . ■aN ' M '0 '?, ? %° "..' ..' 9 .l, a ,0 ,,,.. ,,, a .0.> ed ^0 ".• ',.. ■ .:.
'=( 0Q a ": 0.0'.?- ,) N ',S) C cct iji, . 0 C tO " C ..0 " 0 :Q a > ,C
E ,,,,, c.) ;....o ,„ ,..w 'cj".w't" ; Of '-'1".! 0 ~- '9 j >bc›.7: 1) '" .W 71) g ,r. '"" O ,==1 er;' ,0 ,N «,
oes
22. táblázat
Felhasználási terület:
•
c• ••-■ •-2
t4,) ■D'">
' 0 .0 0)
<1.)
N
es es ;1,;)
1)
Fontosabb minőségi jellemz ők
„.., 4) 0 N ■ccl
E 0 E>•óE:óó°' C Td
•2E
▪
,0 es p >-■ C
p
N
,,
-8.t)
_ >
C 'C
...
, e+D°
,.'83 8
B, metilibolya, Auramin
nagy fajlagos felület ű hordozóanyagra (pl. tufa, kréta, timföldhidrát) az eredetileg vízben oldható színezékeket (pl. Fukszin, EOZIN stb.) különféle fémsókkal (pl. ónklorid, alumíniumklorid stb.) vízoldhatatlanná kicsapatják, lakkosítják. belső térben, semleges, enyves, cellulózenyves, diszperziós anyagokban. A falkötő anyagban, esetleg olaj, lakk köt ő felület lúgosságát célszer ű előkeieléssel megszüntetni. Mészhez, cementhez nem adagolhatók, legfeljebb a mészálló minőségű ek. 0,75...1,24 kg/dm2. 135...170 g/m 2 között (vizes köt ő anyagban) 100...140 g/m2 a + -tel jelölteké olajos köt őanyagban. legfeljebb 1% megengedett. forrásban lev ő vízben kioldódás nem megengedett. 0,25 mm-es lyukb őségű szitán maradék nem megengedett. 0,10 mm-es szitán legfeljebb 1% maradék megengedett. vízzel 1 percig tartó érintkezés után teljesen, kiúszásmentesen nedvesíthet ő legyen.
6
cr-s
stb.) jó fed őképesség ű + =olaj, mű gyanta, lakk köt ő anyagban is alkalmas,ő k, ezt azonban célszer ű előzetesen kiegymással keverhet elvileg pigmentek szerinti színező A táblázat próbálni.
Vegyi felépítés :
•
a
aa
131 130
z>
22. táblázat i. folytatása Megnevezés
Vegyi felépítés, felhasználási terület, általános jellemz ők
Megjegyzés
CMC, tilose, gumiarábikum stb. (A V. ép. jelzés ű paszta gázszilikátok, gázbeton készítésére alkalmas) NTO 1, 2, 3, 4 jelzés ű paszták paszták, ugyanúgy használhatók, mint az el őbbi TO 1, 2, 3, 4 jelzés ű azzal az eltéréssel, hogy ezekkel kissé matt, nem tükröz ő felületű bevonat képezhet ő M I , M2 jelzésű paszták ő felületek kiszíntelen átlátszó m ű anyagokhoz adagolva, nem tükröz alakítására KU, B jelzés ű paszta beéget ő kalapácslakkokhoz (kb. 5...10% mennyiségben) használhatók, középfinom szemcsenagyságúak (T 2) KU, N jelzésű paszta nitro alapú, leveg ő n vagy hidegen száradó kalapácslakkokhoz (kb. 5-10% mennyiségben) használhatók KU, R jelzés ű paszta anyagú kalapácslakkokhoz rezisztán és egyéb reakciós m űgyanta köt ő (kb. 6...10% mennyiségben) adagolhatók Vt és VK jelzés ű paszta fényes bevonatok képfinom szemcsézet ű matt, ill. durva szemcsézet ű zésére használhatók, vizes diszperziós köt ő anyagot tartalmaznak TK és Tap jelzés ű paszta korróziógátló adalékospeciálisan tükröz ő paszta, míg a Tap jelzés ű ő anyaggal ideiglenes , színtelen lakk köt ő kat is tartalmaz, s megfelel passziváló, rozsdagátló bevonat képzésére alkalmas, acélszerkezetek felületén számok a fed ő képességgel arányosak, így pl. 0=00'4..0,0 m2/g Megjegyzés: az egyes finomságjelz ő 2=1,0...1,9 m2 /g 3=1,3...1,7 ni 2/g 4=1,7...2,3 m 2/g fedő képességet jelentenek, az el ő
írt vizsgálati körülmények esetén.
Fúvatott arany- és ezüstbronzok
Tiszta ezüstöt vagy ötvözött ezüstbronzot a kénes gázokra való rendkívüli érzékenységük és feketedési hajlamuk miatt általában ritkán használnak. Ezüst helyett ón-, bizmut-, higany-ötvözetb ő l, mechanikai aprítással készítenek bronzot, amelyet utólagos h őkezeléssel, esetleg felületi színezéssel (fúvatással, futtatással) látnak el. Ugyanígy színezhető k bizonyos határon belül a rézbronzok is. Ezek is kevésbé ellenálló, olcsóbb bronzok
Kizárólag bels ő térben használhatók, semleges köt őanyagban
Muschel-féle aranybronzok (valódi aranybronzok)
Aranytartalmú hulladékok mechanikai aprítása vagy vegyi úton nyert, tiszta arany vagy ötvözött aranylemezkék, színárnyalatuk az ötvöz őanyagoktól függ ő en változtatható. Igen ellenállóképesek, savra, lúgra, kénes gázokra, légköri szennyez ő désekre nem érzékenyek, de ennek ellenére semleges köt ő anyagban kell használni őket. Igen értékes, költséges bronzok
Külső és belső térben egyaránt használhatók
Rézbronzok, hamis aranybronzok
Vörösréz és ötvözeteib ő l mechanikai aprítással és utólagos fényezéssel készítik. Kénes gázok és légköri szennyez ő dések hatására eredetileg kellemes színárnyalatukat és fényüket hamar elveszítik. Savra, lúgra érzékenyek, így csak semleges köt őanyagban használhatók. A legkevésbé ellenállóképes, olcsó bronzok. Kéntartalmú pigmentekkel nem keverhet ők
Felhordás után felületüket színtelen, semleges lakkréteggel védeni tanácsos
(5n-szulfid-bronz (brokátbronz, musszívarany stb.)
Vegyileg különleges kezeléssel kristályosított ón-szulfid (SnS 2). Fényálló, idő állá, kénes gázok hatására nem feketedik meg. Híg savaknak és lúgoknak teljesen ellenáll. 300 °C-ig h ő álló. Igen szép, magasfény ű, aranysárga szín ű, tartós bronz. Küls ő és belső térben, bármilyen kötő anyagban használható. Rézbronzokkal, ólomtartalmú pigmentekkel nem keverhet ő, mert azokat megfeketíti
Igen értékes tulajdonságú bronz. Fő leg díszít őfestő munkáknál használják
Volfrámbronzok (Safranbronzok)
Nem tisztázott szerkezet ű , alkáli és alkáliföld volfrámsókból, különleges redukcióval nyert, igen kellemes csillogású, sárga, narancs, kék, lila, vörös színű bronzok. Kifogástalan a napfény- és vegyi elleállóképességük, s kb. 500 °C-ig teljesen h őállóak. Teljesen savállók, s őt lúgállók is. (Tömény lúgokkal is csak melegítés hatására veszítik el fényüket.) Enyhén mérgez ő hatásúak lehetnek
Bármilyen kötő anyaggal és pigmenttel keverhetők, külső és belső térben egyaránt használhatók
Megnevezés
Megjegyzés
Vegyi felépítés, felhasználási terület, általános jellemz ők
Különleges vegyi eljárással nyert, jellegzetes, fémes csillogású, eléggé ellenálló, acélkék, zöldeskék stb. szín ű , nem tisztázott összetétel ű vanádiumvegyületek (vanadátok, vanádiumsav stb.). Mérgez ő hatásúak. Mérsékelten sav- és lúgállóak. 300 °C-ig h őállóak is Különleges vegyi kezeléssel nyert, kristályos króm-oxid (Cr 203). Igen Krómbronzok (krómállandó, sav- és lúgálló, s ő t kb. 900 °C-ig hőálló, kékes-feketés-zöldes aventurin) csillogású lemezkék. Vegyi hatásokra gyakorlatilag teljesen érzéketlenek. A legellenállóképesebb bronzféleség. Nem mérgez ő ! Alumíniumbronzot, alumínium-pigmentet (vagy ritkábban lemezes szerAnilinbronzok kezetű , szerves anyagokat, pl. sellakk, benzoésav stb.) élénk színárnya(Patentbronzok) latú anilinszínezékkel megszíneznek, s a színezéket a bronz felületén, vegyi kezeléssel, pácolással rögzítik. (Oldhatatlanná alakítják.) Igy igen változatos, élénk színárnyalatú, fémes csillogású bronzok nyerhetők, amelyek bels ő térben elég tartósak, elszínez ő désre nem hajlamosak Egyes színez őnövények (pl. kékfa, vörösfa stb.) színez őanyagai (pl. HaNövényi bronzok matoxilin) színtelen szappanemulzióban, megfelel ő rögzítőanyagokkal (pl. alumínium-szulfát, kálium-bikromát stb.) kezelve, a felületre történő felhordás után fémes, bronzírozó megjelenés ű bevonatot eredményeznek. A színárnyalat kialakításához anilinszínezékeket is gyakran adagolnak. Igen szép, tartós színezést adnak, nem mérgez ők! Igen finom eloszlású fémólompor. Lenolajkencés köt ő anyagban kizáróÓlompor (fémólomlag acélszerkezetek korróziógátló alapozó mázolására használják. Az por) ólommíniummal egyenérték ű védelmet nyújt, azonban használata a míniumhoz képest különösebb el őnyt nem jelent. Erő sen mérgező ! nagy fajlagos felület ű , kékesszürke fémcink. Vizes, Cinkpo (horganypor) Igen finom eloszlású,anyagban nem használható. Kizárólag semleges m űsavas, lúgos köt ő gyanta kötőanyagban (pl. klórkaucsuk), acélszerkezetek korróziógátló alapozó mázolására használják. Az ólommíniumos alapozókkal csaknem egyenérték ű védelmet biztosít. El őnye, hogy annál kevésbé mérgező . Külföldön igen elterjedt
Vanádium-bronzok
Fő leg tapéták, díszít őfestő munkák területén használják Bármilyen kötőanyaggal és pigmenttel keverhet ő. Külső és belső térben egyaránt alkalmas Kizárólag belső térben, semleges köt őanyagban használhatók
Kizárólag belső térben, tapéták, papírok stb. színezésére használják
Ülepedésre igen hajlamos! r
Jelenleg hazánkban is eredményesen kísérleteznek bevezetésével
23. táblázat Falfestékek színezésére alkalmas hazai gyártmányú színez ő paszták Megnevezés
EMFIX színező paszták
GALAKOL színező
paszták
TILATEX színező-
paszták
Vegyi felépítés, felhasnállási terület, általános jellemz ők
Nágy színezőerej ű pigmentszínezékeket, pigmenteket, nedvesít kevés tölt őanyagot tartalmazó vizes szuszpenziók. Bármilyenőszereket, m űgyanta-diszperziós, enyves, cellulózenyves köt őanyagú falfestékekhez adagolhatók. Egymással keverhet ő k. Homlokzatfestés céljára csak az oxidpigrnenttartalmúak alkalmasak. Mészfestéshez nem alkalmasak. Színválaszték: fekete 300, piros 820 oxidsárga, okker stb. Nagy diszperzitású (igen finom szemcsés), viszonylag kedvez ő napfényállóságú, nagy színez őerej ű , vízben enyhén oldódó, els ő sorban nyomdafestékek célra készült pigment-diszperziók Ellentétben a szakmai közvéleménnyel nem mészállóak, így mészhez (cementhez, vízüveghez stb.) nem szabad adagolni, ill. a falfelület lúgosságára érzékenyek Nem napfényállók, homlokzatfestés céljára nem alkalmasak. Színválaszték: citromsárga, narancssárga, aranybarna, világosvörös, sötétvörös, világos- és sötétkék, világos- és sötétzöld, ibolya, fekete, fehér stb. Egymással keverhet ők. Bármilyen semleges, így enyves, cellulózenyves, műgyanta-diszperziós köt ő anyagú falfestékekhez adagolhatók Az elő bbiekhez hasonló vegyi felépítés ű , nagy színez őerejű , kiadós színezőpaszták. Bármilyen m ű gyanta-diszperziós, cellulózenyves, hagyományos enyves falfestékhez adagolhatók. Els ő sorban a TILATEX falfesték színezésére kerülnek forgalomba, kék, zöld, sárga, piros, fekete stb. színekben, amelyek egymással keverhet ők. Mészfestéshez nem alkalmasak
Megjegyzés
Elsősorban beltéri igénybevételre
Kizárólag beltéri igénybevéteke alkalmas Hiányos felület-el őkészítés esetén kifoltosodásra hajlamos
Első sorban beltéri igénybevételre alkalmasak
23. táblázat folytatása Vegyi telepítés, felhasználási terület, általános jellemz ők
Megnevezés
WALLKYD
paszták
színező-
Megjegyzés
en nem vizes diszperzió, hanem lakkbenzines alkid- Mint az előző Az előbbiektől eltérő gyanta-oldatba dörzsölt, finom szemcsés, nagy színez őerejű , egymással minden arányban elegyíthet ő paszták sorban WALLKYD falfesték színezésére készült, de alkalmas olajElső és egyes zománcfestékek színezésére is. Szárítóadalékkal elegyítve mint nagy színtartalmú festék magában is felhasználható. Természetesen vizes hígítású falfestékekhez nem adagolható. Kizárólag beltéri igénybevételre alkalmas Színválaszték: sárga, vörös, kék, zöld, fekete, oxidvörös, oxidsárga, okker stb. Tű zveszélyes, gyúlékony
24. táblázat A fontosabb színez őpigmentek felhasználási terület szerinti csoportosítása Beltéri falfestésre, kevésbé igényes célra használatos pigmentek, töltőanyagok
1. Bólusz, fehér agyag 2. Bécsi fehér 3. Budai föld 7. Hegyi kréta 8. Mészkőliszt 13. Litopon 20. Timföldhidrát 28. Földszürke 37. Pernyefekete 41. Sárgaföld 42. Okkersárga
Homlokzatfestésre alkalmas, mész-, cement-, lúgálló és napfényálló pigmentek
5. Csillámőrlemény 11., 12. Sulypát, Blanc-fixe 27. Titánfehér 33. Barnakő 34. Oxidfekete 35. Cementfekete 43. Oxidokker 45. Oxidsárga 46. Cementsárga 67. Nikkelsárga 68. Nikkel titanátsárga
62. Baltimore sárga 70. Vörös bólusz 76. Oxidpompeji vörös 117. Zöld föld 127. Cementzöld 139. Kasseli barna 140. Terra di Sienna 146. Marsbarna és a 21. táblázatba foglalt, szépített pigmentek, továbbá a 23. táblázat szerinti színezőpaszták
71. Spanyolvörös 74. Vasoxidvörös 78. Cementvörös 99. Kék okker (vivianit) 100. Ultramarinkék 111. Mangánkék 126. Krómoxidzöld 138. Umbra 141. Égetett okker 144. Vasoxidbarna 145. Cementbarna 147. Poroszbarna
Olaj- és zománcfestékek készítéséhez használatos színez őpigmentek
14. Sachtolith (Liopon) 16. Horganyfehér 17.Ólomfehér 27. Titánfehér 31. Horganyszürke 32. Ilmenitfekete 38. Festőkoksz 40. Gyantakorom 50. Krómsárga 51. Krómnarancs 52. Ólomcianamid 59. Horganysárga 66. Ólomgelét 72. Bauxitvörös 73. Vasmínium 75. Csillámos vasoxidvörös 91. Ólommínium 101. Párizsi kék 117. Vegyi zöld (azurit zöld) 130. Horganyzöld 151. Ólombarna (SUBOX)
Értékes, nemes sajátosságú művészfestékek (pl. kazeintempera, olajos köt őanyagban stb.)
23. Antimonfehér 24. Bizmutfehér 25. Ónfehér 26. Volfrámfehér 36. Kobaltfekete 39. Csontfekete 47. Sziderinsárga 48. Baritsárga 49. Stronciumsárga 54. Auripigment 55. Antimonsárga (nápolyi sárga) 56. Kénarany 57. Uránsárga 60. Cink-mangán-sárga 61. Ónsárga 63. Kadmiumsárga és nárancs 64. Kadmopon 65. Kasseli sárga 69. Kobaltsárga 81. Caput-mortuum 83. Kadmiumvörös 84. Realgár 85. Cinóber 86. Antimoncinóber 88. Kobaltvörös 90. Ezüstvörös
24. táblázat folytatása Beltéri falfestésre, kevésbé igényes célra használatos pigmentek tölt őanyag
Értékes, nemes sajátosságú mű vészfestékek (pl. kazeintempera, olajos köt őanyagban stb,)
Olaj- és zománcfestékek készítéséhez használatos színez ő pigmentek
Homlokzatfestésre alkalmas, mész-, cement-, lúgálló és napfényálló pigmentek
92. Molibdátyörös 93. Aranybíbor 94. Mangánlila 95. Kobaltibolya 96. Ultramarinibolya 97. Ónibolya 98. Brémai kék 107. Kobaltkék 108. Coelinkék 109. Szilikátkék 113. Krómkék 115. Volfrámkék 122. Baritzöld 123. Rézborátzöld 124. Zöld ultramarin 125. Kobaltzöld 129. Krómoxid hidrátzöld 137. Türkizzöld 143. Vasbarna 148. Rézbarna 149. Krómbarna 150. Kobaltbarna
Megjegyzés: a sorszámozás a 14...20. táblázatra való hivatkozást jelenti.
titánfehéret (27.) beltéri falfestésre, továbbá A felhasználási terület természetesen szigorúan nem határolható el, hiszen a kiváló fed őképesség ű olaj- és zománcfestékek készítésére egyaránt felhasználják.
25.
táblázat
A színezőpigmentek (színtestek) eredetük szerinti felosztása
Szinezőpigmentek
!Szervetlen (anorganikusieredet űek
Szerves (organikusJeredet ű ek
Mesterséges (szintetikus)
FöldfestékekII
Pl. okker umbra szienna zöld föld stb.
] Hordozó és II Mesterséges II Vegyi töltőanyagok földfestékek porfestékek
Pl. kréta tufa kovaföld anhidrit stb.
Pl. oxidokker cementzöld cementsárga stb.
Pl. cinkoxid litopon ultramarin krómsárga stb.
I
Természetes (natur)
I Szépített
II porfestékek
Pl. faliviola autobordé püspöklila stb.
1 II
Növényi eredetű
Pl. indigó krapplakk stb.
Mesterséges
(szintetikus)
I il
Állati eredetű
1
Pl. kármin Pl. pigmentzöld szépia heliogénkék bíbor permanentvörös stb. stb.
bevonatokkal — p1. m ű gyantadiszPerziós falfestékek — vegyileg kötött, ill. légszáraz állapotnak megfelel ő nedvességtartalomnál több vizet a falszerkezetbe nem szabad zárni.) — A beltérben, lakóterekben felhasznált falfestékek köt őanyagai egészségvédelmi szempontból teljesen ártalmatlanok legyenek, ne legyen „tapadó szaguk", rendeltetés szerinti igénybevétel során ne szenvedjenek olyan káros átalakulást (pl. szerves bomlást, gombásodást, zsugorodást, repedezést stb.), amely az emberi szervezetre ártalmas lehet. ő pigmentekre és a — A kötő anyag ne legyen károsító hatással a színez falazat, vakolatréteg alapanyagára. Természetesen az egyes köt őanyagok (pl. mész, cement, vízüveg, akrilát-diszperziók stb.) jellegüknél fogva lúgos kémhatásúak, s ebben az esetben a pigment anyagát kell ennek megfelel ően kiválasztani. — Ugyanígy az is követelmény, hogy a köt ő anyag károsodás nélkül ellenálljon a falszerkezet vakolatrétegének (és egyéb alapok) anyagi felépítéséa hagyományos bő l adódó lúgosságának. (Ismeretes, hogy pl. betonfelületen sem alkalmas homlokenyves festés nem készíthet ő , ugyanígy pl. WALLKYD ő alatt zatfestésre, mert mindkett ő kötőanyaga a lúgosság hatására rövid id elroncsolódik. — Fontos követelmény, hogy felújításnál a köt ő anyag, ill. a falfestékréteg eltávolítása (semlegesítése, lemosása stb.) könnyen elvégezhet ő legyen. űszakilag Mílgyantadiszperziós falfesték, WALLKYD esetében ez mindmáig m megoldatlan, s komoly technológiai nehézségeket jelent. ségben legyen beszerezhet ő, — A kötő anyag egyenletes, megbízható min ő s felhasználása gazdaságos legyen. — A falfesték köt ő anyaga a felülettel olyan tartós kapcsolatot létesítsen, hogy a festékréteg lepattogzása, leválása a reálisan tervezett élettartamon belül ne következzék be. El ő nyös, ha az esetleges túladagolás során nem idéznek elő lepattogzást (zsugorodás következtében), mint az pl. a hagyományos enyves festék anyagára (ill, enyvre) jellemz ő . — Célszer ű , ha a kötő anyag viselkedése olyan, hogy a vele készített falfesték a korszer ű gépi festékszóró berendezésekkel is felhordható. Ugyanígy ű (dermedésre) mérsékelten előnyt jelent az is, ha a köt őanyag tixotrop jelleg hajlamos, mert az ilyen sajátságú festékanyagok egyenletesen, igen csekély veszteséggel (elcsepegés nélkül) felhordhatók a mennyezetre. Természetesen azt, hogy adott igénybevételre melyik köt ő anyag biztosítja őzetesen a festékréteg legel őnyösebb sajátosságát és legnagyobb tartósságát, el szakember feladata. Ehhez ő ill. a fest ő, gondosan mérlegelni kell. Ez a tervez sajátosságainak azonban feltétlen szükséges az egyes köt őanyagok jellemz ő södik annak következtében, ismerete. Napjainkban ez meglehet ősen leegyszer ű nyös tulajdonságú, használatra kész fal= hogy festékgyáraink igen korszer ű, elő ű ségben. A saját készítés ő festékeket készítenek, megbízható egyenletes min anyagok tulajdonságainak ismerete nélkülözhetetlen. falfestékek esetén a köt ő
140
b)
A kötőanyagok felosztása
A kötő anyagok eredetük alapján így csoportosíthatók. Ásványi vagy szervetlen köt őanyagok: mész, gipsz, cement, vízüveg, kausz-
tikus magnézia (sorel cement) stb. Ezeket hidraulikus köt ő anyagoknak is nevezik, mivel víz megkötésével (hidrátvíz-felvétellel) vagy víz közvetítésével szilárdulnak. Természetesen ezeket el őzetes mesterséges beavatkozással (h őkezelés, feltárás vízg őzzel stb.) teszik felhasználásra alkalmassá. Szerves, növényi eredet űek: pl. keményít ő k, dextrin, inulin, gumifélék, tragant, mézgák, növényi nyálkák vagy pektinek, cukrok stb. Ezek egy része ma már alárendelt jelent őségű . Ide sorolhatók a legel őnyösebb sajátosságú festő kötő anyagok közül a cellulózenyvek: karboxi-metil-cellulóz (CMC), ennek nátriumsója, továbbá etil-cellulóz, cellulóz-glikolátok, ismertebb kereskedelmi elnevezéssel pl. GLUTOLIN, TYLOSE stb. (Ezek már a szintetikus vagy mesterséges, m űgyantaszer ű kötő anyagok csoportjába is sorolhatók.) Szerves, állati eredet űek:
pl. csontenyv, b őrenyv, halenyv (zselatin), vizahólyagenyv (gyűjtő néven glutinenyvek), kazein, kazein hidegenyv, tojásfehérje (albuminenyv), véralbumin stb. Műgyantadiszperziós köt
őanyagok (diszperziók). Ezek a2.. egyik legkorszerűbb, nagy köt őképességű , előnyös sajátosságú köt őanyagok, amelyeket diszperziós beltéri falfestékek és homlokzatfestékek gyártásához használnak (pl. EMFIX, DISZPERZIT, TILATEX, MUROVIL stb.). Fontosabbak a PVAc. (poli- vinibacetát) diszperziók (ismertebb márkanéven MOWILITH, RAVEMUL, VINNAPAS, SCHKOPAU, BOVINIL U stb.), az akrilát diszperziók, pl. PLEXTOL B, ACRONAL stb. [Az ezekkel készült falfestékeket több országban gy űjtő néven, a latex (nyers gumitej)-hez hasonló megjelenésük miatt latex-festékeknek is nevezik.] -
-
Egyéb különleges, vegyes eredet
ű kötőanyagok p1. a gyantaszappanok, az olaj—viasz-emulziók, a m ű viasz-emulziók stb., a növényi olajok és gyanták, a mű gyanta-oldatok stb. Ez utóbbiak a mázolóanyagok csoportjába tartoznak. A festő -kötő anyagok egyik fontos sajátossága az oldhatóságuk, ill. száradás utáni viselkedésük. Mindmáig legel őnyösebbek a vizes (vízzel elegyíthet ő ) falfestékek (annak ellenére, hogy ritkábban szerves oldószeres m ű gyanta-alapú festékeket is használnak falfestéshez, mint p1. a WALLKYD). Ezek száradás szempontjából a következő két csoportra oszthatók. Reverzibilisen (visszafordíthatóan) száradnak,
ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a már megszáradt festékréteg vízre érzékeny, azaz vizes mosással feloldható (fellágyítható), ill. eltávolítható. Bizonyos szempontból ez el őnyt jelent, mert felújításkor a már zavaró mértékben vastag, régi festékréteg nedvesítéssel, vizes lemosással maradék nélkül eltávolítható. Ilyenek p1. a hagyo-
141
mányos enyves, cellulózenyves stb. falfestékek, amelyek köt őanyagai tehát reverzibilisen száradnak. Irreverzibilisen (nem visszafordíthatóan) száradnak. Ezekre az jellemző, hogy száradás, vízleadás után a festékréteg vízre gyakorlatilag nem érzékeny (legfeljebb enyhén duzzad), így felújításkor nem is távolítható el úgy, mint az el őbbiek. Ilyenek p1. a helytelen elnevezéssel „moshatónak", „lemoshatónak" hirdetett műgyantadiszperziós és egyéb falfestékek (pl. EMFIX, DÍSZstb.). A kötőanyagok ilyen és egyéb szemPERZIT, TILATEX, WALLKYD pontból való viselkedését a 26. táblázat foglalja össze.
ra czt
9
c) A kötőanyagok oldásával kapcsolatos folyamatok
— a szuszpenziókban (pl. olajfesték-szuszpenziók) az eloszlott, lebeg ő : őanyagszemcsék stb.), míg anygszilárdhmpotú(.igen-ésöl a diszpergált közeg folyékony halmazállapotú; — az emulziókban (pl. olaj-, zsír-, viaszemulziók) az eloszlott, lebeg ő anyag és a közeg egyaránt folyékony halmazállapotú (pl. a tej). Kétféle típusú 142
1. .13
ra
A r éteg vise lke dése
A falfestékek készítéséhez használatos köt őanyagok oldásával kapcsolatban néhány alapvet ő fogalmat kell tisztázni, mert e téren a szakmai gyakorlatban téves ismeretek is meghonosodtak. A 26. táblázatban ismertetett köt őanyagok, annak ellenére, hogy vizes közegben használhatók, mégsem oldódnak vízben (vagy csak jelentéktelen mértékben). A köt őanyagok vízzel mint oldószerrel szembeni viselkedésük alapján az alábbi csoportokba oszthatók. Vízben gyakorlatilag egyáltalán nem oldódnak, de azzal pépszer ű állapotban feldolgozásra alkalmassá tehet ők, és kötésükhöz a víz jelenléte feltétlenül szükséges, mert a kötés során meghatározott mennyiség ű vizet (hidrátvíz) vesznek fel. Ezek a hidraulikus köt őanyagok, pl. a mész, gipsz, cement. Különféle diszperz rendszert képeznek. Ide sorolható az összes többi köt őanyag. Az olyan rendszert, amely valamilyen közegb ől (diszpergáló közeg, oldószer) és abban igen apró részecskék alakjában eloszlott másik anyagból (diszpergált, oldott anyag) áll, diszperz rendszernek nevezik. Az eloszlott anyag és a közeg halmazállapotától függ ően 9-féle diszperz rendszer lehetséges (27. táblázat). A diszperz rendszerek állandósága (stabilitása) els ősorban az eloszlott részecskék méretét ől, vagyis diszperzitálásától függ. A részecskék méretét ől függően a diszperz rendszerek az alábbi csoportokba oszthatók. Durva (makroszkopikus) diszperz rendszerek. Ezekben a diszpergált részecskék legnagyobb átmér ője 0,1 mm, tehát szabad szemmel, mikroszkóppal jól láthatók. Ezek az eloszlott anyag halmazállapotától függ ően két nagy csoportba sorolhatók
czc
`3 ra 1. `CC1
C‚)
c
CO ct
0.0 •cct
,
7c3
7,3‹
`0)
CO C/)
z 143
26. táblázat folytatása Megnevezés Jellemzők
Kémhatás
Állati enyvek (p1. bőr-, csont-, halenyv stb.)
semleges
Kazein (savkazein)
lúgos
Gyantaszappanos olaj- és viaszemulziók
P Tojásfehérje, VAc-diszpervéralbumin
semleges
enyhén savas
enyhén savas
2
3 Kötő képesség
A réteg viselkedése Elöregedési hajlam
enyhén lúgos
1 rugalmas
merev
rugalmas
rugalmas
nincs
nincs
IR
Száradás
2
Napfényállóság
1
Vízállóság
2
Savállóság Lúgállóság Felhasználás külső térben belső térben Romlékonysági hajlam Mérgező hatás, ártalmasság
kifejezett nincs
nincs
kifejezett
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
nincs
EM 13
Megjegyzés
A jelölések értelmezése:
0 — nem alkalmas, adott igénybevételnek nem tehet ő ki, pl. nem vízálló, nem lúgálló stb. 1 — gyenge; 2 közepes; 3 kiváló; pl. a megfelel ő rovatban kiváló vizállóságú. — adott igénybevételre alkalmas, kitehet ő . REV — reverzibilisen szárad (száradás után vízoldható vagy visszalágyul). IR — irreverzibilisen szárad (száradás után nem vízoldható). M — maró hatású (pl. oltott mész, vízüveg). EM — enyhén maró hatású (pl. cement). MÉRG — mérgező hatású is lehet (p1. kazein, az adalékanyagaiból kifolyólag). Megjegyzések: 1 — A legrégebben ismert köt ő anyag. Használata több ezer éves múltra tekint vissza. 2 — Homlokzatfestésre is használatos, de jelent ő sége habarcsok, betonok készítésénél van. 3 — Festésre nem, de festékek adalékául, gipszhabarcsok készítésére használják. Lehet savas, de lúgos jelleg ű is. Kültérben megfelel ő védelem mellet t alkalmas. 4 — Hidrolízise után saválló. Igen el ő nyös homlokzatfesték-köt ő anyag, de nálunk nem terjedt el. 5 — A dextrin lehet erősen savas kémhatású is. Az inulin igen el őnyös festő kötő anyag, de költséges, ezért nem terjedt el. 6 — Első sorban akvarellfestékek készítéséhez, élelmiszeripari célokra használatosak. 7 — Igen értékes tulajdonságú falfesték köt ő anyag. Használata ilyen célra már kb. 80...100 évvel ezel őtt elterjedt volt. 8 — Egyik legelterjedtebb, de legel ő nytelenebb sajátosságú falfest ő kötő anyag. A vizahólyagenyvet tiszta, rugalmas tulajdonsága és semleges kémha tása miatt aranyozási munkáknál is használják. 9 — A mészkazeinnek kiváló a vízállósága. Maga a kazein nem mérgez ő , de adalékai rendszerint mérgez ő hatásúak (pl. nátrium-fluorid). 10 — Falfestésre nem használatos egyik sem. A véralbumin faipari ragasztószer. 11 — Fontosabb márkanevei pl.: MOWILITH, RAVEMUL, VINNAPAS, GERALITE, BOVINIL U, SCHKOPAU, RHODOPAS 12 — Ismertebb márkanevek pl. PLEXTOL stb. B, ACRONAL, MATEPRINT stb. 13 — Fő leg beltéri falfelületek vízálló (hidrofobizáló) kezelésére, továbbá viaszos falfestésre használatosak. A kereskedelmi forgalomban por alakban paszták és emulziók alakjában beszerezhet ők. Az elszappanosító közeg miatt lúgos kérnhatásúak is lehetnek.
tn
27. táblázat
nyák) alkotják. Ezek a szófoktól abban különböznek, hogy állandó alakjuk van, de a diszpergált részecskék mozgása már igen nehézkes, a rendszer már nem folyékony, hanem átmenetet képez a szilárd és folyékony állapot között. Jellegzetes kolloid rendszert képeznek az állati enyvek vizes közegben (maga a kolloid szó is az enyv latin elnevezéséb ő l származik: colla=enyv). Enyhén melegítve, vízben az enyv er ő sen duzzad, majd az egyes molekulacsoportok kisebb egységekre szakadnak, s a diszpergáló közegben (víz), különösen h ő hatására folyékony halmazállapotot képeznek. Ez az állapot különféle adalékanyagokkal (p1. ammónium-rodanid, salétromsav) állandósítható, tehát az enyv nem kocsonyásodik meg, mindig folyékony marad. Lehű lés után, egy bizonyos id ő múlva, a diszpergált molekulacsoportok már a kolloid méreteket meghaladó, nagyobb egységekbe tömörülnek, gélesednek (kocsonyásodnak), majd szabad szemmel is látható pelyhekben, csomókban válnak ki. Ez a jelenség a koaguláció (kicsapódás). A kolloid diszperz rendszerek a köt ő anyagoknál igen fontosak, tulajdonságaikkal külön tudomány, a kolloidfika vagy kolloidkémia foglalkozik. A legfinomabb kolloid diszperz rendszerek már homogénnek (egynem űnek) tekinthet ők.
Disz erz rendszerek A diszperz rendszer megnevezése
Gázelegy (pl. leveg ő) Köd Füst Hab Folyadék-elegy Szilárd anyag oldata Szilárd hab (pl. tufa) Folyadék oldata szilárd anyagban Szilárd anyag oldata szilárd anyagban
A diszpergált anyag halmazállapota
A diszpergálószer halmazállapota
gáz folyékony (pl. víz) szilárd (pl. koromszemcsék) gáz (pl. leveg ő) folyadék (pl. víz) szilárd (pl. sók) gáz (pl. levegő )
gáz gáz (p1. levegő) gáz (pl. leveg ő)
folyadék (pl. víz) szilárd (pl. k ősó, fémek)
szilárd (pl. zsír) szilárd (p1. fémek, kristályok)
folyadék (pl. víz) folyadék (pl. aceton) folyadék (pl. víz) szilárd (pl. szilikát, fémek)
emulzió van, amelyek felépítését a 20. ábra szemlélteti. Az olaj- és viaszemulziók kiváló tulajdonságú köt ő anyagok is, amelyeket a falazatok víz elleni szigetelésében, valamint különleges m űvészi hatású festésre el őszeretettel használnak. Az egyes m űviaszemulziók sokkal eredményesebben használhatók külső homlokzatok víztaszító hatású kezelésére, mint p1. a sokkal költségesebb szilikonok. Az emulziók állandóságát különféle vegyi anyagokkal, emulgátorokkal (pl. trietanol-amin) növelik. a részecskék átmér ője 1... A szubmikroszkopikus diszperz rendszerekben 500 mp. (millimikron, 1 mikron=0,001 mm, 1 mg=0,001 mikron), tehát sem szabad szemmel, sem közönséges nagyítású mikroszkóppal nem láthatók, hanem csak ultramikroszkóppal, átes ő fényben. Ide tartoznak a kolloid diszperz rendszerek (a kolloidok), amelyek lényegében átmenetet képeznek a durva diszperz rendszer és a valódi oldatok között. A kolloid diszperz rendszerek egyik csoportját szóloknak nevezik, a másik nagy csoportját a gélek (kocso-
Atomos és molekuláris (amikroszkopikus) diszperz rendszerek
Ezek a valódi oldatok, amelyekben a diszpergált részecskéket sem optikai úton, sem mikroszkóppal észlelni nem lehet. Ezek átlátszó oldatot eredményeznek (21. ábra). Itt már oldott részecskékr ő l lehet beszélni, mert a részecskék átmérő je 1 mg alatt van. Ilyen oldatot képeznek vizes közegben p1. a timsó, rézgálic, sók, cukor stb. A köt ő anyagok közül egyedül a vízüveg képez valódi oldatot, amely hosszabb állás után vagy savas hatásra igen hajlamos a gélesedésre, azaz kocsonyaszer ű vé alakul, majd teljesen kicsapódik a kovasavgél, az oldat megdermed. Kötő
anyagok elkészítésekor, a felületen való tapadás (tehát köt ő képesség) érdekében, igen fontos, hogy a festékszuszpenzió szilárd szemcséit a köt őanyag molekulái olyan mennyiségben vegyék körül, amennyi a tartós rögzítéshez feltétlenül szükséges. Ilyen szempontból három állapot különböztethet ő
1
2
m
111111111111451111111111lial 20. ábra Emulziók felépítésének szemléltetése oiv, azaz olaj—víz típusú emulzió: az olajcseppecskék finom el oszlásban lebegnek a vízben (pl. tej), m ű gyanta-diszperzióknál az olajcseppek helyett finom eloszlású mfigyantaszemecskék lebegnek a vízben v/o, azaz víz—olaj típusú emulzió: az el őbbi fordítottja, itt vízcseppecskék lebegnek az olajban (ilyen felépítés ű pl. a vaj) / víz; 2 olaj
146
21. ábra. t
ennininumm
Egyes diszperz rendszerek optikai viselkedése
I valódi oldat: átes ő fényben az , oldat); 2 kolloid oldat: átes ő oldott részecskék nem láthatók, Tynda//-effektus nincs (p1. timsófényben az oldatban lebeg ő részecskék láthatók, fel (p1. enyv, vízben diszpergálva); 3 Tyndall-effektus lép fényforrás (fehér fény)
147
amely az elméleti vízmennyiséggel, jelent ős hőfejl ő dés mellett, porrá oltott meszet, mészhidrátot [Ca(OH)2 , mikromész stb. MSZ,108/4], ill. nagyobb vízmennyiséggel oltott mészpépet (MSZ 108/5) alkot: 22. ábra. Kötőanyaggal rögzített pigmentszem-
Ca0+H2 0 -"-Ca(OH)2.
csék három állapota amelynél a pigmenta) kedvez ő kötés ű festékbevonat, szemcsék teljesen a köt ő anyagba vannak ágyazva (falfestékeknél az ilyen bevonat dörzsöléssel szemben ellenálló, nem kopik; zománcfestékeknél az átvonó, fényes felülettel száradó bevonatok ilyen felépítés űek); b) köően kötött bevotő anyagban szegényebb, de még kielégít nat; a pigmentszemcsék a felület síkjából kiemelkednek, anyaghártya veszi körül (falfestékekde mindegyiket köt ő nél az ilyen bevonat még elfogadhatóan kötött, de csekély mértékben a pigmentszemcsék esetleg dörzsöléssel eltávolíthatók; zománcfestékeknél a közbens ő — helytelenül alapozó — réteget kell így felépíteni; az ilyen zománcok matt- vagy zsírfény űek); c) lazán, nem kielégítően kötött, kopásra, krétásodásra hajlamos bevonat;, a pigment- szemcsék a bevonat síkjából kiemelkednek, de kötő anyag nem veszi körül őket 1 pigmentszemcsék; 2 kötő anyag
23. ábra. A diszperziós réteg leveles leválása
(morzsalékos) 1 diszperziós festékbevonat; 2 laza kötésű vakolat
ől a kötőanyagdús meg (22. ábra). A laza kötés ű , morzsalékos vakolatrétegr diszperziós réteg levelesen leválik (23. ábra). A festékszuszpenziók elkészítésekor igen fontos követelmény a felület tulajdonságainak (szívóképesség, felületi érdesség stb.) megfelel ő legkedvezőbb anyag arány szigorú betartása. Ezt a követelpigment (és tölt ő anyag) -köt ő regyártott, használatra kész festékszuszpenziók bevezetéményt elsősorban el ő sével lehet kielégíteni. d) A fontosabb köt őanyagok Ásványi vagy szervetlen eredet ű köt őanyagok köt ő anyagoknak. ÁtMész. Egyike a legrégebben ismert és legfontosabb tömegében kalciumkarbonát alakulási fokozatai: a mészk ő (MSZ 3297) fő
(CaCO3). Ez a természetben hegységeket alkot (pl. Bükk, Gerecse stb.). 5..(MSZ 108) kalcium-oxiddá (Cad) vítve 800...1100 °C között égetett mésszé alakul: CaCO3 woo Ca0+CO2, 148
Falfestési célokra minél régebbi, de legalább 6 hónapos oltású meszet kell használni. A freskók festéséhez több éves, s ő t 15...20 éves oltott mészpépet is használtak. Az oltott mészpép ui. a tárolás során el ő nyös kristályszerkezeti átalakuláson megy keresztül, s köt ő képessége rendkívül megnövekszik. Az oltott mész felületét állandóan vízréteggel kell elzárni, nehogy a leveg őből szén-dioxidot vegyen fel, mert ebben az esetben morzsalékossá válik, köt őképességét elveszíti. Az oltott mész er ősen lúgos kémhatású, ezért színezésére csak lúgálló pigmentek használhatók. Köt őképessége fokozható kazein (tej), lenolaj, lenolajkence (0,2...0,35%), napraforgóolaj, továbbá múgyantadiszperziók (els ősorban PVAc-diszperziók, akrilátdiszperziók stb.), esetleg cellulózenyvoldat (p1. GLUTOLIN) adagolásával. Általában lenolajat, lenolajkencét adagolnak. Lenolaj helyett ásványolaj (mészolaj) is használható, amely a vakolat pórusaiba való beszívódást, a könnyebb ecsetelhet ő séget segíti el ő . Mindegyik kötésjavító adalék a mészfestés dörzsöléssel szembeni ellenálló képességét, kopásállóságát A meszes köt ő anyagú falfestéket vékonyan, inkább több rétegben érdemes felhordani. Az oltott mész vízben nem oldódik, ezért a szembe került, erő sen maró hatású meszet (cementet, habarcsot stb.) cukoroldattal kell alaposan kiöblíteni, majd csak ezután vízzel. Ugyanígy lehet a mészlepedékeket is eltávolítani. A cukor ui. a meszet vegyileg sóképz ő déssel oldja, azaz a mészpépbő l színtelen, vízben jól oldódó kalcium-szacharát (kalcium-cukor) képződik. A cement (MSZ 4702) mesterséges úton, magas h ő mérsékleten (1400... 1620 °C) mészk ő és mészmárga (agyagos mészk ő), valamint egyéb ásványi anyagok keverékéb ől elő állított, finomra ő rölt, víz hatására keményed ő, hidraulikus köt ő anyag. Különféle kalcium-, alumínium-, vas-szilikátok és aluminátok elegye. Ezek víz hatására különféle összetétel ű , de erősen lúgos kémhatású, kristályvíz-tartalmú cementásványokat képeznek. Ebb ő l következik, hogy a cementek is csak lúgálló pigmentek kel színezhet ők. A cementeket els ő sorban habarcsok, betonok készítésére használják, de homlokzatfestés is készíthet ő pl. a fehér cementekkel. A gipsz (MSZ 57) üledékes kőzet. Vegyileg kristályos kalcium-szulfát: CaSO4 2 H2 O. A kristályvíz nélküli gipszk ő az anhidrit. Az égetett gipsz kötése azon alapszik, hogy vízzel keverve bizonyos id őn belül ismét felveszi kristályvizét, és megszilárdul. A gipszpép kedvez ő tulajdonsága, hogy kötés közben el ő ször összehúzódik, majd a kötés befejezése el őtt újra kiterjed, és így pl. a lyukba behatolva azt teljesen kitölti. 149
Az égetési hő foktól függően a következ ő gipszfajtákat használják. — Modellgipsz (formagipsz) 107...150 °C között égetett félhidrát, f őleg kerámiai és orvosi célokra. — Alabástromgipsz (stukkó-stukatúrgipsz). Ezt a fajtát 130...170 °C-on égetik, s főleg homlokzatok díszítésére, padozatok, mennyezetek burkolására, vakolatok készítésére, lyukak, felületi egyenl ő tlenségek kitöltésére használják, kötése 4 percen belül elkezd ő dik, és kb. 20 perc múlva fejez ődik be. — Oldható anhidrit 180...300 °C között égetett gipsz, köt őanyagként nem használják. — Agyon égetett gipsz (anhidritgipsz) 300...317 °C között égetett gipsz, amelyet fő leg anilinszínezékek hordozóanyagául használnak. Mivel vizet rendkívül nehezen vesz fel, 15...40%-nyi mennyiségben alabástromgipszhez adagolják, mert annak kötési idejét lassítja és keménységét ő— Gyorsan köt ő anhidrit 317...450 ° C között égetett vakoló vagy épít leg falazatok, mennyezetek vakolására használnak. ipari gipsz, amelyet f ő — Lassan köt ő anhidrit 450...750 °C között égetett gipsz, amelyet kizárólag alabástromgipszhez adagolva, a kötési id ő növelésére használnak. — Esztrich gipsz 750...1000 °C közötti h őmérsékleten égetett gipsz, amelytermékként bázikus kalnél már a CaSO 4 bomlása is megindul, s így végs ő pép, amely rendkícium-szulfát (CaO•CaSO 4) keletkezik. Igen gyorsan köt ő vül kemény, tömör masszát képez. Ez a nedvességet nem szívja magába és a leg melegpadló-burkolatok készítéhőmérséklet-ingadozásokat is jól bírja. F ő sére használják, linóleum, gumipadló-lemezek alá. A kötési id ő kezdete 5...6 perc, a kötés befejezése 30...40 perc. Lúgos kémhatású, amelyre színezésénél ügyelni kell. — Agyonégetett anhidrit az 1000...1200 °C között égetett, rossz köt őképességű anhidrit. Kötéslassítóként adagolják. — Anhidritcement 1200 °C felett égetett, bázikus gipsz. Fehércementként, nemes vakolatok készítésére használják. Ez lényegében igen lassan köt ő anhidrit, agyonégetett gipsz, égetett mész vagy mészhidrát finomra őrölt keveréke, amely er ősen lúgos kémhatású. A gipsz kötési ideje enyves vízzel, oltott mésszel, bóraxszal, mésztejjel és bármely semleges tölt ő anyag (p1. kvarcliszt, homok, súlypát, kréta stb.) adagolásával csökkenthet ő . Az oltott mész repedezésre hajlamos felületet ad. A gipszvakolatok keménysége, szilárdsága alumínium-szulfát, timsó-, rézgálicstb. oldatos kezeléssel fokozható. Ezek a gipsz kötését is gyorsítják. A cellulózenyv, a műgyantadiszperziók plasztifikálják a gipszet, és növelik tapadókéős pességét. Gipszvakolatra vízüveges köt ő anyaggal közvetlenül festeni, az er kivirágzás miatt, nem szabad! Vízüveg (MSZ 928, vízüvegoldat MSZ 929). Régóta ismert kiváló tulajdonságú köt ő anyag. Vegyileg kálium- vagy nátrium-szilikát. A vízüveg szirupsűrűségű vizes oldat alakjában kerül forgalomba. Er ő sen lúgos kémhatású. 150
Festés céljára a kálivízüveg alkalmas, mert kötéskor zavaró kivirágzást okozó termék (K2CO3 ) nem észlelhet ő . A kötés er ő sségét a keletkez ő kovasavgél befolyásolja, amely szinte üvegszer ű , vízben és savakban oldhatatlan képz ődményt hoz létre. A kötés folyamata a leveg ő szén-dioxidja hatására lassan játszódik le, az alábbi módon: Na2SiO 3 +H20+ CO2 --,- H2SiO 3 + Na2CO3 ; n H2SiO 3 SiO 2 n H2O; K2SiO3 +H20 +CO2 H2SiO3+ K2CO3 ;
nH2SiO3 -›-Si0 271H20. (A kivirágzást nátronvízüveg esetén a keletkezett szóda okozza.) Ezt a folyamatot különféle vegyi adalékokkal (pl. ammónium-szilikofluorid vagy klorid) meg lehet gyorsítani, oly módon, hogy felhordása után a vízüveges festék már néhány órán belül teljesen vízoldhatatlanná válik: K2SiO3 + 2 NH 4C1 H2SiO3 +2 KC1+2 NH 3 ; K2SiO3-F(NH4 )2SiF6 -›-H2SiO3 +2 KF+ 2 NH 3 + SiF4
;
n H2SiO 3 -,-Si02n H2O. A szilikát-, azaz vízüveges köt őanyagú homlokzatfestéshez kizárólag lúgálló pigmentek használhatók. A vízüveges festékek új, tehát még tökéletesen el nem karbonátosodott falfelületekre el őnyösen felhordhatók, mert a mészhidráttal is nagy szilárdságú kötő anyagot képeznek: Ca(OH)2+K 2SiO3 CaSiO3 + 2 KOH. 2 KOH+CO 2 --.K2CO 3 +H20. 1...2 napos vakolatokra is felhordhatók, és mivel légátereszt ő k, biztosítják a falazatok kiszáradását.
Szerves, állati eredet ű kötőanyagok Állati enyvek (MSZ 9622). Nagy molekulasúlyú fehérjetartalmú anyagok, amelyek vízzel melegítve viszkózus, ragasztóképes folyadékot képeznek. Táblákban, őrölt vagy szemcsés formában kerülnek forgalomba. Fontosabb enyvfajták: Bőrenyv. Háromféle min ő ségben, barnássárga és átlátszó táblákban vagy 3...4 mm-es szemnagyságú, őrölt állapotban kerül forgalomba. Csontenyv: Az 1. minőségű 150 x 75 x 5...6 mm vagy 180 x 180 x 6 mm méretű táblákban vagy ő rölt állapotban kerül forgalomba. A táblák sima, fényes felület ű ek, egyenletes szín űek legyenek. A 2. min őségű bármilyen 151
és egyenetlen színárnyalatú. méretű táblákból állhat, lehet matt felület ű A csontenyv nem tartalmazhat penésznyomokat, idegen szennyez ődéseket. Forró oldata nem lehet rothadt vagy kellemetlen szagú. hideg vízbe Az enyvet célszer ű legalább 1 nappal a használata el őtt beáztatni. Az enyvoldatot forralni nem szabad, mert kb. 70 °C felett veszít kötőképességéb ő l. Az enyv megszáradás után rideg filmet ad; éppen ezért a túlenyvezett festék lepattogzik a falakról, míg a kevés enyvtartalmú leporlik, lekopik. Igen jól bevált az enyves festékek alá az alábbi összetétel ű alapozó oldat, amely ma már alig használatos: 10 kg víz, 0,2, 0,3 kg rézgálic, 0,25 kg táblaenyv és 0,2, 0,3 kg kemény nátronszappan. Az így keletkez ő vízoldhatatlan rézszappan gátolja a víz és festék beszívódását a falazatba, továbbá megakadályozza az enyves festék esetleges penészedését. Az enyves festékbevonat ridegsége csökkenthet ő tehéntej, cukor, esetleg glicerin adagolásával. Az enyvoldat a romlástól, penészedést ő l fenol, szalicilsav vagy rézgálic adagolással óvható meg. Nem kocsonyásodik, ha hozzá kb. 6...8% ammóniumrodanidot adagolnak. Ez a „hideg enyv" azonban mérgez ő vegyület, tehát használata esetén fokozott óvatosság szükséges. Használata előnyös, mert nem kell hosszabb ideig tartó melegítéssel elkészíteni. Falfestéshez azonban nem alkalmas. Az enyvoldatba adagolt konyhasó — mint azt tévesen állítják — téli munkánál nem véd a foltosodás ellen. , 35...45% sulypáttal, horOrosz enyv. Lényegében kiváló min őségű ganyfehérrel fehérített csontenyv, amelynek feloldása aránylag gyors. Halenyv (Nobel-zselatin). Igen tiszta, rugalmas, vízben az összes állati enyvek közül a legjobb duzzadó, színtelen oldatot adó enyv. A halak pikkelyeib ő l és a nagyobb ragadozó halak (delfin, bálna, cápa) csontjaiból készítik, a csontenyvhez hasonlóan. Vizahólyagenyv a tokhal (Acipenser) hólyagjaiból készített enyv. Ez régóta használt, átlátszóan tiszta, rugalmas enyvfajta. F ő leg aranyozáshoz használják. A halenyvek 0,3...1% káliumbikromát hatására fényérzékennyé válnak, úgy, hogy megvilágítás után vízben többé nem oldódnak (króm-zselatin). fehérjevegyület, ameKazein (savkazein, MSZ 3694). Bonyolult összetétel ű . A tehéntej 3...4% kazeint ő lyet sovány (zsírtalanított) tehéntejb ől állítanak el tartalmaz. sen nedvszívó, sárgás A kazein savas tulajdonságú, vízben duzzadó, er ő fehér por. Szerves oldószerekben nem oldódik. Oldásához lúgos közeg szük-
152
Béges. A gyakorlatban erre a célra szódát, trisót, bóraxot, káli- vagy nátronlúgot, ill. mészhidrátot, oltott meszet használnak. A mészhidrát kivételével, a többi lúgos anyaggal készült kazein megszáradás után vízben ismét oldódhat. Víz hatásának kitett kazeines homlokzatfestékekhez legcélszer ű bb mészhidrátot, bóraxot vagy szódát használni. A kazeinfestés a lehet ő legfrissebb mészvakolaton a legel ő nyösebb, amikor a falazatban lev ő , még szabad messze] vízoldhatatlan, nagy köt ő képességű mészkazein képz ődhet. A kazeinoldatoknak legkedvez ő bb a viszkozitása 9 pH lúgosságnál, ami legcélszerű bben bóraxoldattal (76,32 g/1 kristályos bórax vizes oldata) érhet ő el. Ilyenkor a legnagyobb a kazein köt ő képessége és szilárdsága, valamint legkisebb a ledörzsölhet ősége. A kazeinoldatok gyorsan romlanak, penészesednek, éppen ezért konzerválásukról gondoskodni kell. A formaldehid kedvez ő cserző hatással van a kazeinfilmre, azaz id ő állóságát lényegesen növeli. A mész, bórax és horganyfehér is növelik a kazeinos oldatok állandóságát. A kazein nem mérgez ő , de a konzerválószerekkel — pl. nátrium-fluorfiddal — készített kazeinoldatok mérgez ő k lehetnek. Tehéntej. Első sorban kazeintartalma miatt kerül köt ő anyagként felhasználásra. Enyves festékekhez adagolva, javítja azok tulajdonságait. Önálló kötőanyagként hengerfestékekhez használják. Kazein - hidegenyvpor (MSZ 12 252). Savkazein, mészhidrát, nátrium-fluorid, szóda stb. és petróleum keverékéb ől készült, por alakú termék. Használat elő tt hideg vízzel keverve olyan enyvoldatot ad, amit f ő leg az asztalosiparban nagy szilárdságú ragasztásokhoz használnak. Tojásfehérje. A tyúktojásfehérje tartalmazza a legtöbb, vízben legjobban oldódó albuminfehérjéket. Régóta ismert köt őanyag, fő tempera- és egyéb mű vészfestékekhez. Rugalmas, gyorsan száradó, de nem leg véglegesen átalakuló filmet ad, vagyis vízoldhatósága mindig megmarad. Ragasztó-köt őképessége az állati enyvekénél sokkal kisebb.
• Növényi eredet ű köt őanyagok Keményít ők. Szénhidrátokból felépült szerves anyagok. A szénhidrátok szénbő l, hidrogénb ől és oxigénb ő l állnak, s bennük a hidrogén és oxigén aránya ugyanaz, mint a vízben. Legfontosabb: a búza-, kukorica-, rizs- és burgonyakeményít ő. A keményít őket köt ő anyagként csak száraz leveg őjű , beltéri helyeken használják. Merev, rugalmatlan, vízben duzzadó és penészedésre, gombásodásra hajlamos köt ő anyagok. Főleg ragasztóanyagként használatosak. El őnyük, hogy semleges kémhatásúak.
153
160...200 °C-on hevítve dextrinné Dextrin (keményít őgumi). A keményít ő alakul. Savak hatására ez az átalakulás már 110...130 °C-on végbemegy. A dextrin barnássárga szín ű termék, por alakban kerül forgalomba. Nedves levegő n összecsomósodásra, penészedésre hajlamos. Hideg vízben is csirizesedik, meleg vízben még jobban. Köt őképessége jobb a keményít őénél. Szintén merev, rugalmatlan filmet ad. Filmje penészedésre hajlamos, a száradás után száraz, páramentes leveis vízoldható. Kizárólag bels ő térben használható, , helyiségben. Mivel a savas módszerrel készült dextrin esetleg visszamagőjű radó savtartalma bizonyos esetekben (pl. bronzok lekötésekor) károsodást okozhat, célszer űbb az egyszer ű hevítéssel készült dextrin használata. őhöz hasonló, azInulin. Egyes trópusi növényekben el ő forduló, keményít ű anyag. Vízszénhidrát. Sárgásfehér, porszer zal csaknem egyez ő összetétel ű ben csirizesedés nélkül oldódik. Filmje rugalmasabb és penészesedésre nem hajlamos. Száradás utárí sokkal nehezebben oldódik, mint pl. a dextrin. Igen költséges, falfestési jelent ő sége nem túl nagy. Gumifélék és növényi enyvek. Amorf (nem kristályos szerkezet ű), vízben kocsonyásan oldódó, a keményít ő höz hasonló összetétel ű anyagok. A gumiők: félék növényi eredet ű gyanták (mézgák). Leggyakoribbak a következ — Gumiarábikum afrikai, ill. arábiai akácfa izzadmánya. Barnássárga, tojás nagyságú darabokban kerül forgalomba. F őleg művészi és akvarellfestékekhez használják. Törésmutatója majdnem egyezik a lazúr pigmentekével, . Filmje rideg, rendszerint glicerinnel lágyítják. ami művészfestékeknél kedvez ő Megszáradás után is oldódik. Penészedésre kevésbé hajlamos. , a gumiarábikum mi— Cseresznyegumi a cseresznyefák kérgén keletkez ő mézga. Hasonlóképpen alkalmazhatók a barack- és körnőségét megközelít ő , valamivel rugalmasabb mézgák is. ő tefák kérgén keletkez Növényi nyálkák (pektinek). Szénhidrátok, amelyek egyes gyümölcsökben, leg a magházak körül halmozódnak fel, és vízzel f őzve kocsonyaszer ű, kis fő ragasztóképesség ű terméket adnak. Leggyakoribb a birsalma-, citrom-, cseresznye-, szilva- stb. pektin. Akvarellfestékekhez, különleges m űvészfestékekhez használják ő ket. Filmjük eléggé rugalmas, száradás után, adalékok hatására, vízben nem oldódik és nem penészedik. őCellulózenyvek. Vízoldható cellulózszármazékok, amelyeket a szobafest iparban köt ő anyagként használnak fel. Metikelfulóz (glutolin, TYLOSE S, SL). Enyhén összeálló, morzsalékos azbesztpehelyszer ű , szürkésfehér, szagtalan anyag. Már hideg vízben duzzad lassan oldódik, sűrűn folyó, rugalmas, pattogzásra nem hajlamos, kielégít kötőképesség ű bevonatot ad, amely száradás után, különösen pigmentált állapotban, vízzel szemben is viszonylag ellenálló. Penészedésre, gombásodásrli nem hajlamos. Saját súlyának többszörösét képes vízb ől felvenni, anélkül, 154
hogy kötő képessége csökkenne. Túlenyvezése is szinte teljesen kizárt, ami állati enyvekkel szemben óriási el őny. Semleges köt őanyag, tehát bármilyen pigmenttel összefér. Használat közben állapota változatlan marad, nem öregsZik, nem válik rideggé. A szobafestés területén kívül emulziós fatapaszok köt őanyagául is használják, emellett közkedvelt, kiváló min őségű tapétacsiriz. El őregyártott falfestékek bevált köt ő anyaga. Nátrium (karboxif-metilcellulóz)- (TYLOSE KN, HB, MGC stb.). Vízben kiválóan oldódik, a fő zéssel szemben ellenálló, lúgok, sóoldatok hatására sem csapódik ki. Falazatok festésére, tapéták ragasztására, emulziók készítésére használják. Semleges kémhatású, penészedésre, bomlásra nem hajlamos. Karboxil-metikellutóz (CMC) tulajdonságaiban és küls ő megjelenésében a metilcellulózhoz hasonlít. Kiváló tulajdonságú, semleges kémhatású köt őanyag. Por alakban vagy 18...25% testanyagtartalommal vizes pasztaként kerül forgalomba. Tapétaragasztó, el őregyártott falfestékek köt ő anyaga. Műgyanta-diszperziós köt őanyagok Műanyagoknak vagy m űgyantáknak a kémiai eljárással el ő állított, óriásmolekulájú szerves vegyületeket nevezzük. Az óriásmolekulák az alapmolekulák különféle kapcsolódása útján keletkeznek. A falfestékek köt őanyagául a műgyantákat legtöbbször diszperzió alakjában használják. A diszperziókban a m űgyanta nem ténylegesen oldott állapotban van jelen, hanem a vízben csak diszpergálva van, azaz kb. ezred-, tízezred mm átmérőj ű szemcsék alakjában, igen finom eloszlásban, a tejhez vagy pl. gumitejhez hasonlóan. Az EMFIX falfesték köt ő anyaga pl. poli(vinil-acetát)diszperzió. A diszpergáló közeg (helytelenül oldószer) legtöbbször víz, de lehet más oldószer is. A vizes m ű gyanta-diszperziók testanyaga 30...55%. A diszperziók még émulgeátorokat tartalmaznak — amelyek a diszperzió állandóságát fokozzák, `illepedését megakadályozzák —, továbbá lágyító adalékokat is. Ez utóbbiak a műanyagfilm ridegségét csökkentik, rugalmasságát fokozzák. A stabilizátorok a diszperziót megvédik a kicsapódástól, vagyis szintén az állandóságot biztosítják. Ilyen célra néha fehérjéket, zselatint, dextrint, glutolint stb. használnak. Egyes m űanyag-diszperziók gyakran öregedésgátló adalékokat is tartalmaznak. Ezek feladata, hogy a már kész festékfilm használat közbeni káros tidegedését gátolják, a filmet eredeti rugalmas állapotában meg őrizzék. )i A fest ő ipar legfontosabb m űgyanta-alapú diszperziói, ill. köt őanyagai: Poli(vinil-acetát, PVAc) diszperziók (kereskedelmi elnevezései: MOWI LITH D, VINNAPAS, RAVEMUL, SCHKOPAU, BOVINIL, MULTIPLAST RHODOPAS stb.). A legelterjedtebb m űgyanta-alapú köt ő anyag. Fehér, tej155
szer ű , enyhén savanyú szagú, vízzel jól hígítható, s űrűn folyó anyag. A diszperzióban a szemcsék 0,2...3 mikron méret űek. Gyengén savas kémhatású. Filmje beszáradás után színtelen, kiválóan tapad, rugalmas, szinte gumiszer ű , fényálló és öregedésre nem hajlamos. Alkoholok, észterek, ketonok (pl. aceton), benzol oldják, tömény savak, lúgok melegítve megtámadják. Pigmentekkel színezve hazánkban pl. EMFIX , DISZPERZIT stb. elnevezéssel, jó minőségű falfestékként használják. Akrilát diszperziók. Az előbbiekhez hasonló küls ő megjelenés űek, de lúgos kémhatásúak, és kültéri id őjárásállóságuk kedvez őbb, ezért főleg homlokzatfestékek és habarcsok köt őanyagaként használják őket. Ilyen hazai festékek pl. a TILATEX DEKTON stb. Ismertebb akrilát-diszperziók pl. ACRON AL, PLEXTOL B, MATEPRINT stb. Poli(vinil-klorid, PVC) -diszperziók, polisztirol- (PS) diszperziók, alkiddiszperziók stb. jelent ősége alárendelt. A műgyanta-diszperziókat saját készítés ű falfestékek köt őanyagaként, vászoncsík ragasztóanyagaként (piklingezéshez), tapadásjavító adalékként, vakolatszilárdítóként stb. használják a falfest ő (tapétázó-) munkáknál, mint értékes segédanyagokat. -
,
Olaj és viaszemulziók. Rendszerint lúgos kémhatásúak, ritkán semlege sek, s részben vagy teljes egészében elszappanosított olajat, természetes és mesterséges viaszokat tartalmaznak. Els ősorban homlokzati és beltéri falfelületek víztaszító (hidrofobizáló) kezelésére vagy különleges (pl. zsírfény ű, viaszfény ű stb.) hatások kialakítására, ritkábban falfestékek köt őanyagaként használatosak. Saját kezűleg is megbízható min őségben előállíthatók. -
3. Szigetelőanyagok A falfest őmunkáknál a szigetelőanyagokat a különféle zavaró foltátütések hatástalanítására használják. A vakolatréteg felületi kérgében, de rendszerint teljes keresztmetszetében elég gyakran olyan sajátságos szennyez ődések fordulnak el ő, amelyek a falfestékrétegen átütve zavaró elszínez ődéseket (átütés, átvérzés stb.), lényegében festési hibákat idéznek el ő . Ezek rendszerint jól körülhatárolható, ritkábban elmosódó foltok alakjában jelentkeznek. Az ilyen felületi (vagy réteg-) szennyez ődéseket a falfestési műveletek elvégzése el őtt el kell távolítani vagy hatástalanítani kell. Jellegzetes ilyen foltátütést el őidéző szennyez ődések a következ ők. Rozsdafolt, átrozsdásodási nyomok. A vakolatrétegbe került szennyez ődé7 sek vagy a falszerkezetben a beázások, építési hibák idézik el ő (pl. cs őrepedés, nedvesség elleni hiányos szigetelés stb.). Olajfoltok, olajfelszívódások. Gyakran fordulnak el ő beton-falelemeke(}, a zsaluzatken ő anyagokból eredően. A közvetlen olajtüzelés ű kályhák járuló-
kos, gyakran maradandó falszerkezeti károsodást (olajkorróziót) idéznek el Az olaj jelent ős része ui. a t űztérb ő. ő l egyszer ű en elpárolog, a kéménycsatornákban lecsapódik, s ezen át felszívódva az azt határoló vakolatréteget, s őt a falszerkezetet egyre nagyobb foltokban olajjal telíti! Kátrányfoltátütések. A ké ménycsatorna-rendszerb en a füstgáz-szennyez dések (korom, kátrányos víz stb.) lecsapódásai és felszívódása következtébenőképződnek. Bitumenes foltok. A vízszigetelés során vagy egyéb úton kerülhetnek a falfelületre. Sókivirágzások (salétromos képz ő dmények). A falszerkezet átnedvesedése következtében vagy a 10. táblázatban felsorolt okok miatt fordulhatnak elő . Színezékátvérzések (anilinszínezék foltok). A szépített színez ő bő l, nagy diszperzitású pigmentszínezékekb pigmentekő l, egyes színez őpasztákból (pl. GALAKOL) a színezékkioldások okozhatnak foltos elszínez ő dést. Penészfoltok (alga, mohaképz ő dmények stb.). Lakóépületekben legtöbbször a hiányos h őszigetelés (h ő híd) következtében kialakult páralecsapódásos falfelületen képz ő dnek. Az el ő bbieken felül még egyéb, különleges eredet ű dulhatnak. foltátütések is el őforAbban az esetben, ha az el ő bbi szennyez őfoltok vegyi hatástalanítására nincs lehet ő ség (lásd F/3. fejezetet), akkor azok szigeteléssel is semlegesíthetők. -
A szigetelés lényege, hogy a foltátütés helyén a vakolatréteg pórusait telíteni kell, majd felületét folytonos, filmszer ű záróbevonattal le kell zárni. Erre a célra a következ ő anyagok alkalmasak. — Mű gyanta-diszperziók, vizes diszperziós falfestékek (pl. TILATEX, EMFIX, DISZPERZIT stb.). — A vakolatréteg lúgosságára nem érzékeny m űgyanta-alapú lakkok (pl. KLOROTEX, REZISZTÁN, BUDALUX, GEMINI, UREX alapozólakk stb.). — Ugyanilyen tulajdonságú m ű gyanta-alapú zománcfestékek, így első sorban az ELASZTOLÉN, KLOROTEX, UREX tixotróp, UREX elasztikus stb., de fő leg az oldószermentes, vastag rétegben képezhet ő zománcfestékek az el őnyösek. Vegyileg ellenálló, lúgosságra nem érzékeny m tok (p1. űgyanták, m űgyanta-oldaTIPDX, ARALDIT, BENZEPOL, NOVEPDX , epoxi gyanták stb.). Alumíniumfóliák. Pl. az egyszer ű háztartási célra készült, vékony alumíniumfólia, esetleg az öntapadós alumíniumfólia stb. Az el ő bbit mügyantadiszperziós (p1. TIVEBOND, MOZAIK, PÁLMAFLUID, WEGINOL oldószeres ragasztóval (pl. stb.) vagy PÁLMATEX , PÁLMAREKORD, PÁLMAFIX kell a szennyez ő stb.) folt felületére ragasztani, és gondosan rásimítani, mintegy „rákasírozni". —
—
-
Ilyen célra mlíanyagfóliák nem alkalmasak!
156 157
b) A
4. Felületkezel ő szerek szerek feladata a vakolatrétegnek A falfest ő munkáknál a felületkezel ő vagy egyéb alapok felületének stabilizálása, ill. alkalmassá tétele tartós festékréteg képzésére. Az újszerű falfestési technikáknál a felületkezelés (pl. szappanozás, timsózás stb.) megtakarítása, ill. csak legszükségesebb esetekben való elvégzése a cél. s része vegyi folyamatok eredményeképpen A felületkezel ő szerek jelent ő fejti ki hatását. szereket haszA jelenlegi falfestési eljárásokhoz a következ ő felületkezel ő nálják. a) A
szappanozás anyagai
Kenőszappan (káliszappan, MSZ 3665) sárgásbarna vagy zöldesbarna, ke-
nőcsszer ű konzisztenciájú, vízben jól oldódó, lúgos kémhatású anyag. Kemény vízben több-kevesebb túrós csapadékképz ő déssel oldódik (a kalciumszappan kicsapódik), ezért a kemény vízhez 2...3 g/I mennyiségben célszer ű a nátriumszappant 6...8 liter -hexameta-foszfátot adagolni. Szappanozáshoz 1 kg ken ő meleg vízben kell feloldani. Nátronszappan (MSZ 3663) fehér vagy sárgásfehér csúszós tapintású, lágyabb vagy keményebb szilárd anyag. Vízben az el őbbinél lassabban oldódik, felforgácsolni, és úgy oldalúgos kémhatású. Ezért szappanozás el őtt célszer ű ni fel a vízben. 1 kg nátronszappant 8...101 meleg vízben kell oldani. A szappanok a zsírsavak alkálisói. A szappanozás hatásmechanizmusa abban rejlik, hogy a szappanok a falfelület lúgosságát Ca-szappan képz ődéssel lekötik, ill. a pórusokat tömítik, ezáltal a vakolatréteg szívóképességét egyenletesebbé teszik, s bizonyos felületszilárdító hatást is kifejtenek. Ennek eredményeképpen kellemes, zsíros, csúsztatóhatású felület képz ő dik a vakolatrétegen, amelyen a festékanyag (pl. enyves festék) egyenletesen szétoszlatható. A falfelület szívóképességét ől függő en gyakran többszöri szappanozás is szükséges. Új vakolatrétegen, meszelt falfelületen gyengébb szappanozás indokolt.
075, ill. 10 Bórax (nátrium-tetraborát, MSZ 3291, Na 2B4
H20). Fehér
por alakú vagy kristályos, vízben enyhén lúgos kémhatással, lassan oldódó termék. Gipszvakolatok, gipszfalelemek festés el ő tti felületkezelésére (a gipszhabarcsok, cementhabarcsok kötésének késleltetésére) használatos. Ehhez 1 li ter langyos vízben 80...100 g bóraxot kell feloldani. Nátrium-hexametafoszfát (Na6(P03)6. Fehér, por alakú, vízben semleges kémhatással gyorsan oldódó, er ő sen nedvszívó termék. A víz lágyítására, pl szappanok kemény vízben való oldásához el őnyös kevés (0,5...3 g/l) nátriurrit hexameta-foszfát adagolása. 158
timsózás anyagai
A timsók (MSZ 6061) vegyileg kett ő s szulfátok. Fest ő munkáknál timsózáshoz a kálium-alumínium-szulfátot KAI(SO 4)212 H2 O használják. Színtelen, kristályos anyag. Hideg vízben kevésbé (114 g/l, 20 ° C-on), meleg vízben jól oldódik. Timsózáshoz 1 kg kristályos timsót 7 liter meleg vízben kell feloldani, majd 0,5 dl-nyi enyvoldatot hoizákeverni, a „gyöngyözés" elkerülésére. A timsó vizes oldatban savasan hidrolizál: 2 KA1(SO4)2 +6 H20,=-'K2SO4 + 2 Al(OH) 3 + 3 H2SO4, azaz kénsav hasad le bel őle. Ezért a timsót célszer ű mű anyag edényben oldani, s annak maró hatásától a natúr lakkozású bútorokat, parkettát stb. óvni. A timsó savas hatása révén semlegesíti a szappanozásból visszamaradó — esetleg zavaró mértékben lúgos sókat —, továbbá a falfelület lúgosságát. A timsó a mészhidráttal, elkarbonátosodott vakolatréteggel vegyileg reagálva gipszet képez, s így vakolatszilárdító hatást is kifejt. Timsóoldattal a gipszfelületek esetében is jelent ős szilárdságnövel ő hatás érhet ő el. Ugyanakkor a timsóból lehasadó alumínium-hidroxid (kocsonyaszer ű csapadék) a pórusokat tömíti, így a vakolatréteg szívóképességét csökkenti, ill. azt egyenletessé teszi. Timsózást általában enyves festés alá készítenek. Alumínium-szulfát (MSZ 1013) [Al2(SO 4)3.9, ill. 18 H 2 0]. A timsóhoz hasonló megjelenés ű, erő sebben savas oldatot képez, emiatt azzal egyez ő, de erő sebb hatást fejt ki. Használata kevésbé terjedt el, bár indokoltabb volna. Réz-szulfát (rézgálic, MSZ 1016) és cink-szulfát (cink-gálic, MSZ 973) az elő bbiekhez hasonlóan savas kémhatással oldódik. Vízben a timsóval lényegében megegyez ő hatásmechanizmust fejtenek ki, azzal az eltéréssel, hogy kifejezetten csíraöl ő , penészedésgátló (fungicid) hatásúak. Ennek megfelel ően a penészfoltok hatástalanítására használatosak. Mindkett ő enyhén mérgez ő hatású.
c)
Vakolatszilárdító felületkezel ő szerek
A lazán kötött, morzsalékos, esetleg régi, mállott vakolatréteg falfestésre alkalmatlan. Legtöbbször az ilyen vakolatréteg szilárdító felületkezelése szükséges. Enélkül a falfesték lepattogása elkerülhetetlen volna. Különösen fontos p1. homlokzatfestésnél a megfelel ő szilárdságú vakolatréteg, hiszen itt a fagy károsító hatására is tekintettel kell lenni. Különleges rendeltetés ű vakolatszilárdító felületkezel ő szer azonban nincs ! Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert hazánkban is feleslegesen hoz forgalomba a kereskedelem — rendszerint import forrásból származó — igen költséges, szinte „varázsszerként" propagált vakolatszilárdító felületkezel ő szere159
ket (p1. Indula Putzhdrter, Vliesin Fixativ, Sandsteinverfestiger Cehalin Tiefszaki ok nem indokolja. Adott eset grund stb.). Ezek használatát semmilyen m ű ben arról van szó, hogy erre a célra minden olyan köt ő anyagtartalmú folyadék alkalmas, amely a vakolatréteg anyagát nem károsítja, ill. annak lúgosságára nem érzékeny. (Lényegében ilyen célt szolgál p1. az alapozómeszelés, az alapozófestés, a timsózás, szappanozás stb.) A szakmai gyakorlatban, a beltéri fal- és homlokzatfestési munkák során vakolatszilárdító felületkezelésre el ő nyösen felhasználható anyagok a következők. —
ű ek a PVAc-diszperMűgyanta diszperziók. Beltéri falfestéshez célszer -
ziók, míg homlokzatok vakolatszilárdító felületkezelésére az akrilát-diszperziók alkalmasak (lásd a F/1. fejezetet). Természetesen minden ilyen köt őanyagú falfesték, ill. ragasztó is felhasználható. A kereskedelmi forgalomban elterjedPÁLMA FLUID, MOZAIK, TIVEBOND, tebb ilyen felépítés ű ragasztók pl. a gyanta-diszperziókat mindenkor a falfelület ű WEGINOL stb. Ezeket, ill. a m en, mintegy 8...15% diszperzió-tartalmú, vizes olő szívóképességének megfelel datban kell használni. Általános szabályként kimondható; hogy a többszöri hígabb (kisebb köanyagtartalmú) oldattal való felületkezelés a célszer ű . A nagy szárazanyagtő tartalmú diszperzió vagy egyéb felületkezel ő szer használata elég gyakran káros következményekkel járhat! A vakolatszilárdító felületkezel ő szerek hatásmechanizmusát a 24. ábra szemlélteti. UREX alapozólakk, Műgyantaoldatok. Hazai gyártmányok pl. az KLOROTEX, ELASZgyantaoldatok, EPAMIN lakk, BUDALUX lakk, epoxi —
-
-
-
TOLÉN, poliuretán-m ű gyanta-oldatok stb. Ezek — ellentétben az el őbbiekkel — t ű zveszélyesek (oldószertartalmuk miatt), így felhasználásukkor körültekintéssel kell eljárni. Vakolatszilárdító kezelésre csak fokozott igénybevétel, ill. ellenálló képesség; vízállóság stb. követelménye esetében javasolhatók. Egyéb anyagok. - Beltéri falfestés el ő tti vakolatszilárdító kezelésre kiválóan alkalmasak a cellulózenyvek (GLUTOLIN, TYLOSE, CMC stb.) vizes oldatai. Az állati (glutin-) enyvek (p1. b őr-, csontenyv stb.), bár jelenleg még elterjedtek, de penészedési, bomlási hajlamuk miatt nem javasolhatók. Régebben kazeinoldatot (bóraxos oldatban) is használtak e célra. Az el ő bbiek alapján az INDULA vakolatszilárdító, a VLIESIN FIXATIV stb. használata nem indokolt, mert egységáraikhoz viszonyítva korántsem nyújtanak az el ő bbi anyagoknál többet. —
d) Különleges rendeltetés ű vegyi felületkezel ő szerek
A falfestési munkák során következ ő vegyi felületkezelő szerek lehetnek szükségesek. Penészedésgátló, konzerválószerek. Régebben a hagyományos enyves festékhez adagolták a penészedéses bomlás késleltetése vagy megakadályozása céljából. Ilyen célra
— fenol (karbolsav MSZ 776), nátrium-fenolát, — krezol (MSZ 777) stb. adagolása terjedt el. 10 liternyi enyves festékhez 1...2 g-nyi mennyiséget adagoltak. Mindkét anyag erősen mérgez ő , vízben alig oldódó, kristályos, ill. folyékony, jellemz ő átható szagú. Ezek helyett el őnyösebb az oxidáló és sokkal hatékonyabb a klór amin (AKTIVIN) és a KLOROGÉN adagolása, 0,5...1 g/10 1 használatra kész falfesték. Jelent ő ségük ma már alárendelt, mert a korszer ű falfestékek ilyen penészedésgátló (fungicid) adalékokat általában tartalmaznak. -
Roncsoló hatású penészfoltot eltávolító szerek. A falfelületeken képz ődő penész-, moha-, baktériumképz ő dmények hatástalanítására, szerves színezékek elroncsolására, a falfestési munkák felület-el őkészít ő műveleteihez használatosak. Erre a célra alkalmas termékek a következ ők:
a) 24. ábra. A as.órustelít ő és vakolatszilárdító felületkezelés szemléltetése
a pórustelítő , ill. vakolata) a morzsalékos vakolat szemcséit a köt ő anyag lazán ágyazza körül; b, körülágyazza, s így nagy szilárdító felületkezel ő szer mélyen beszívódik, a köt őanyag a szemcséket szilárdságú felületi kéreg alakul ki fm=beszívódási mélység: 0,5...50 mm, s őt nagyobb is lehet
160
Klórmész (MSZ 9792). Fehér, vajszer ű állapotú, vízben jól szuszpendálható (eloszlatható), nedvszívó. Er ősen roncsoló, maró hatású. Vegyileg a kalciumhipoklorit (Ca0C1 2 ) vízzel klórt ad le, amely vízzel további reakcióban aktív oxigént fejleszt, és ez oxidáló, fehérít ő , ill. roncsoló hatást fejt ki :
Ca0C1 2 CaO + C12 2 + H2 0 ->2 HOC1C1 2 HOC1 2 HC1+ 02 161
HYPO (MSZ 9793). A nátrium-hipoklorit (NaOCI) 10%-os oldata. Enyhén sárgás, klórszagú, maró, roncsoló hatású. A klórmészhez hasonló hatást fejt ki, de elő nye, hogy vízben jól oldódik, így kényelmesebben felhasználható. Ilyen hatásúak az el őbb említett klór-amin és KLOROGÉN is, azzal az eltéréssel, hogy ezek nemcsak er ő sen oxidáló, roncsoló hatásúak, hanem fert őtlenítő (baktericid és gombaöl ő , azaz fungicid) hatásúak is. Hidrogén-peroxid (MSZ 906). Víztiszta, szirups űrűségű folyadék. Bomlását lúgos adalékok (célszer ű en kevés, kb. 1 ev ő kanálnyi szalmiákszesz 1 literhez elegyítve) segítik el ő , s ekkor ez is atomos oxigént ad le, amely er ős oxidáló hatást fejt ki: H 202=11 20 + 1 /2 02
Elő nye, hogy visszamaradó mellékterméke csak víz. A nátrium-perborát (NaBO3) és a nátrium-perszulfát (Na2S208 ), vízben oldva, hidrogén-peroxidot adnak le, s így azzal egyez ő hatást fejtenek ki. Ezek 5...10%-os vizes oldatban használatosak.
— Víztaszító (hidrofobizáló) felületkezel ő szerek. Újabban elterjedtek a hidrofobizáló, víztaszító felületkezel ő szerek. Ezeket a fal- és homlokzatfestési munkák befejező mű veleteként szokták használni, abban az esetben, ha a festett falfelület (vagy vakolatréteg) nagyobb vízterhelésnek van kitéve. A víztaszító (hidrofobizáló) kezeléssel ellátott felületet a víz nem nedvesíti, arról mintegy lepereg, tehát pl. a vakolatréteg pórusaiba sem szívódik fel, s ezáltal, kültéri igénybevétel mellett, a fagyásveszély is csökken. Továbbá az ilyen felület bizonyos mértékig „öntisztuló" sajátosságú lesz, kés őbb szennyez ő dik el. Látható, hogy az ilyen felületkezel ő szerek els ő sorban a homlokzatfestéshez el őnyösek, de természetesen számításba jöhetnek p1. fürd ő szobákban vagy egyéb helyeken is. A víztaszító felületkezelés hatásmechanizmusát a 25. és 26. ábra, a hidrofobizálás feltételeit a 27. ábra szemlélteti. A víztaszító felületkezelés nem újszer ű megoldás, hanem több ezer éves múltra tekint vissza. Jelenleg hazánkban is nagyszámú víztaszító felületkezel ő szer áll rendelkezésre, de azokkal egyez ő tulajdonságú, s ő t hatékonyabb szerek
— A penészfoltok, baktériumképz ődmények stb. megtelepedését gátló szerek. Meggátolják, ill. átmenetileg megakadályozzák a RASCHIT (para-meta-krezol) és a PREVENTOL PN (pentaklór-fenol-nátrium). Ezek vízben, len-
olajkencében, lakkbenzinben stb. oldódó, kristályos vegyületek, és így olyan falfestékekhez adagolhatók (kb. 3...5 g/10 1 festékmennyiségben), amelyek esetleg a penészfoltok megtelepedésének ki vannak téve. (Természetesen ilyen esetekben a D/3. fejezetben leírtak szerint a falszerkezetet els ősorban kellően méretezett h őszigeteléssel kell ellátni.) — Rozsdafolt-eltávolító szerek. Elő fordulhat, hogy a falfelületen és más alapfelületen, s ő t a kész festékbevonaton is olyan rozsdafolt-átütések vannak, amelyek eltávolítása vegyi kezeléssel eredményesen megkísérelhet ő . Ilyen célra a következő anyagok javasolhatók:
-o
aJ
— heresó (kálium-bioxalát), — oxálsav (sóskasav); továbbá az ezekb ől készített, — rozsdafolt-eltávolító rudacskák, — a rozsdaeltávolító folyadék (Rosthexe), — ammónium-bifluorid, továbbá a — CR-25, — EVIPASS, FERROPASSIT
stb. rozsdaeltávolító, ill. rozsdamentesít ő folyadékok. (Bővebben lásd a II. fejezetben.)
A felsorolt anyagok kristályos, vízben jól oldódó, er ősen mérgező hatású vegyületek. A rozsdaeltávolító folyadékok is savas, maró hatásúak, rendszerint foszforsav-tartalmúak. Az anyagok a rozsdafoltokat színtelen sóképz ődéssel vegyileg oldják. Használatuk kell ő körültekintést igényel. A rozsdafolt er ősségét ől függően hígabb vagy töményebb vizes oldatban használatosak. 162
cl 25. ábra. A szilikonos felületkezelés szemléltetése a) kezeletlen felület; a csapadékvíz a vakolatréteg pórusaiba hatol, majd vízg ő zként távozik ; b) festett felület; a festékbevonat folytonos vízzáró réteget képez, a csapadékvíz egy része nem hatol be a pórusokba, a csekély behatoló csapadékvíz pára alakjában távozik; c) szilikonos kezelés; folytonos vízzáró bevonat nincs, a csapadék mégsem hatol a pórusokba; a felület vízg őzátereszt ő képessége gyakorlatilag változatlan marad; d) az elő bbi állapotok szemléltetése; 1 kezeletlen vakolat réteg; 2 szilikonnal kezelt réteg; 3 póruszáró festékkel bevont réteg
163
16 14 12
4
o
01
44
24
74
Vizb em e r ítés , h
26. ábra. A Szilikoféb
7607 hatása a vakolatréteg vízfelvételére
5%-os szilikonátoldattal kezelt; 4 3,5%-os szilikongyantával kezelt; 3 alapvakolat; 2 20%-os23%-os szilikonátokláttal kezelt vakolatréteg vízfelvétele 5 szílikonoldattal kezelt;
— A földi viaszok közül a paraffin (MSZ 13 245), a cerezin (MSZ 13 243), az ozokerit (földi viasz), esetleg az oxidált paraffinok javasolhatók, az el őbbihez hasonlóan szerves oldószeres (xilol, toluol, esetleg lakkbenzin stb.) alakban. — Mesterséges (vagy szintetikus) viaszok. Nagy számuk szinte áttekinthetetlen. Pikkelyes por alakban, tömbökben, esetleg paszta alakban kerülnek forgalomba. Felületkezelésre szerves oldószeres alakban, vizes emulziók alakjában, elszappanosítva használhatók. Erre a célra alkalmas a háztartási boltokban beszerezhet ő padlóviaszok egy része is. — Zsírsavak és zsírsavas sók. Ilyenek a sztearin vagy a sztearin-sav (MSZ 3733) és a palmitinsav. Fehér, kagylós törés ű , ill. gyöngyházszer ű , kristályos, por alakú termékek. Szerves oldószeres alakban (lakkbenzin, petroléter stb.) vagy elszappanosítva, vizes emulzióként, használatosak. Fémsóik közül p1. az alumínium-, magnézium-, cink-, ammónium-, króm-alumíniumsztearát stb. javasolható, szerves oldószeres alakban, mintegy 5...10%-os töménység ű ol- , datként. — Szilikonok. Az utóbbi években használatuk széles körben elterjedt, bár hatékonyságuk az el ő bbiekhez képest korántsem meggy őző. A szilikonok poli(metil-sziloxánok), olyan felépítés űek, hogy SiO-molekulacsoportjuk a vakolatréteghez, az alap felületi rétegéhez köt ő dnek, míg a víztaszító jelleg ű CH3(metil)-csoport kifelé fordulva helyezkedik el, s így víztaszító felület képz ődik. A szilikonokat vizes, szerves oldószeres alakbán, emulzióként, pasztákként stb. hozzák forgalomba. A hazai gyakorlatban ismertebb gyártmányok pl. a SZILIKOFOB 7607, SZILOR CI, EH, TM stb.; SZILORLAKK, WACKER-
szilikonok stb. Ez utóbbiak kiváló min őségűek. A felsorolt anyagok nem mérgez ő hatásúak, de szervesoldószer-tartalmúak, tűz- és robbanásveszélyesek, az emberi szervezetre ártalmasak. A szilikonokat és az egyéb hidrofobizálószerek oldatait permetezéssel, esetleg ecseteléssel hordják fel a kezelend ő alapra. - 6 <0 6A 48
A
- 6 < 0 (liofáb)
a)
b)
27. ábra. A folyadékok peremszöge
ő); h ) ha a peremszög , az anyag hidrofil (vízzel nedvesíthet a) ha a vízzel bezárt peremszög cc 90° (víztaszító) a . - 90° az anyag hidrofób
sajátkez űleg is készíthet ő portok használatosak.
k. Erre a célra els ősorban a következ
ő anyagcso-
ősorban a méhviasz (MSZ — Természetes viaszoldatok. Ezek közül els használatos 5...8%-os lakkbenzines (egyéb szer6949) vagy fehérített méhviasz ves oldószeres) oldatban vagy elszappanosítva, emulgeálva vizes alakban is használható. Ez utóbbi a viaszfestés egyik alapanyagát is képezi. (Az ehhez hasonló tulajdonságú sellakviasz, fehérített montánviasz, karnauba-viasz stb. használata alárendelt.) 164
5. Használatra kész falfestékek Az utóbbi években hazánkban is elterjedtek a gyári termékként forgalomba hozott, felhasználásra kész falfestékek. El őnyeik a saját készítés ű , helyszínen kevert falfestékekkel szemben a következ őkben összegezhet ők. — Gyakorlatilag igen csekély veszteséggel használhatók fel. (Igy pl. míg a hagyományos enyves festékek mintegy 25...30%-os anyagveszteségével lehet Számolni, addig a gyárilag készült falfestékek legfeljebb 3...5% vesztesége vehető alapul.) — A kész falfestékek megbízható, egyenletes min őségű ek, gazdag választékban készülnek. — A kész falfestékek meghibásodási lehet ő ségei nagymértékben csökkenthetők. 165
28. táblázat
Beltéri igénybevételre alkalmas hazai gyártmányú festékanyagok Tárolási, biztonság-
Megnevezés
PRAKTIKOLOR (por alakú falfesték) Gyártó: BUDALAKK
EMFIX beltéri falfesték Gyártó: BUDALAKK
DISZPERZIT falfesték Gyártó: BUDALAKK
Felépítés, színválaszték, rövid jellemzés
technikai jellemz ők
Átnedvesedést ől védve korlátlan ideig tárolható Nem mérgez ő, nem gyúlékony
Cellulózenyves (GLUTOLIN, karboxi-metil-cellulóz) köt őanyagú, bécsi fehér, kaolin, kréta, kevés titánfehér és színez őpigment tartalmú, vízben feliszapolható, használatra kész falfesték. Timsózás, szappanozás nélkül felhordható. EMFIX, TILATEX, GALAKOL és egyéb vizes diszperziós színező pasztákkal színezhet ő Színválaszték: fehér 100, mennyezetfehér 101, világosszürke 200, krémsárga 400, pasztellzöld 600, pasztellkék 700, rózsaszín 800 Csak száraz, páralecsapódás-mentes felületen használható! Belső leg lágyított poli(vinil-acetát, P VAc-)-diszperziós köt őanyagú, titánfehéret, tölt ő anyagokat, penészedésgátló adalékot, színez őpigmenteket tartalmazó vizes szuszpenzió. EMFIX, GALAKOL színezőpasztákkal tetsz őlegesen színezhet ő. Ső t megrendelésre külön tömény, mélytónusú árnyalatokban is készül Szappanozás, timsózás nélkül bármilyen beltéri beton, azbesztcement, vakolt falfelületre, továbbá farost- és faforgácslemezre stb. felhordható. Szennyez ődések a felületér ő l mosószeres ruhával való enyhe dörzsöléssel eltávolíthatók. Kopásálló bevonatot képez, ezért nagyforgalmú helyeken, pl. lépcs őházakban, középületek, folyosók, iskolák stb. falfelületeinek festésére is alkalmas Az EMFIX-hez hasonló felépítési P VAc-diszperziós kötőanyagú beltéri falfesték. Fehér alapszínben készül, amely EMFIX, GALAKOL, TILATEX stb. színező pasztákkal színezhet ő. Az előbbivel egyezők a sajátságai és a felhasználási területe
—5 °C-ig károsodás nélkül tárolható, célszerűen műanyag edényekben Nem mérgező, nem t űzveszélyes
Mint EMFIX
s., ,, ?:':.''.- :.•,.~.-, • . . • . ..: :
TILATEX beltéri fal-
festék Gyártó: TVK
WALLKYD falfesték Gyártó: TVK
--. ., •.' -•"•-•'....'7".:.; '•
',,, ...':7•.'..!•, -:•-: ,::.'.'::.•k.':.:.7.::::::. -.:.."'' .
Akrilát diszperziós köt ő anyagú, rutil titán-dioxid és egyéb nemes tulaj donságú szmezommenteket és tölt ő anyagokat tartalmazó falfesték.
-
''''
''
' ''''' ..
Mint EMFIX
Bármilyen lúgos kémhatású felület (beton, azbesztcement stb.) festésére alkalmas. Saját színez ő pasztáival (citromsárga, kamillasárga, piros, zöld, kék, fekete) bármilyen tetszet ős színárnyalat képezhet ő belőle
Alkidgyantás köt ő anyagú, lakkbenzin oldószeres, '11 hígítású (tehát nem diszperziós!), gazdag titánfehér tartalmú, kiválókép lfed ő ességű falfesték. Kizárólag száraz, páralecsapódás-mentes, vábbá fa-, farost, faforgács-, furnérlemezek festésére olajfestékkel elegyítve). Régebben helytelenül homlokzatok omlokzatok festésére is használta az épít ő ipar, de erre a célra felépítésénél fogva nem alkalmas. Mintegy 6-féle saját színezo"paszta'val, továbbá UNIKOLOR, POLIKOLOR stb. színez őpasztával tetszet ő színárnyalatokban készíthet ő . Külön megrendelésre mély tónusú, stömény színekben is készül
Nem fagyveszélyes, akár —15 °C-ig is tárolható, ztűze ly e sé Irobbanás r Io. t ), veszélyes s (II. fokozat), emellett bódító, mérgező hatású
Megjegyzés: a felsorolt falfestékek nemcsak a szokásos sima kivitel ű festésre alkalmasak, hanem pl. teddy-beerrel, szivacshengerrel készített, m rajzolatos kivitelben is, továbbá f ű űbőrszer facsiszolat, textilszálvagdalék, azbesztrost, kvarchomok stb. adalékkal a síkból kiálló, plasztikus ésű , struktúrázott, sajátságos megjelenésrészpor, ű , a falfelület egyenl ő tlenségeit elfed ő kell készíteni. , álcázó falfestésre is alkalmassá alakíthatók. Ehhez el őzetes próbát
•
0 0 0 O 0 0 a.> 0 0
O On ön öl) ön ön
9
00
•o
D IS ZPERZ IT
ti
0 0 cl>
0
ön
C C C C
a> Q> 0 0 bn ön 0 0) ön <+-■ • ■•-,
vi 00
O 0
+ I
ön
O
0
0)
"L>
0 0 0,1 ön 0
E E4.)
C
EE
PRA KTOK OL OR
0 0 0 0 0 0 bl) ön Siu 0 0 0
C
ts0
sc:), N
bl) 0
5 cá)
5
N
N
:0 0 co
6. Különleges rendeltetés ű segédanyagok Az előbb ismertetett anyagokon kívül f őleg a saját készítés ű falfestékek előállításakor, a felület-el őkészítés során merül fel a következ ő fontosabb adalék-, ill. segédanyagok szükségessége.
o
r.
on c0
A gyári falfestékek javarészt m űgyanta-diszperziós (PVAc és akrilát-diszperziós köt őanyagú) alapúak (a PRAKTIKOLOR és TAPETLON kivételével, amelyek cellulózenyvesek). Ennek megfelel ően vízzel hígíthatók, tehát nem tű zveszélyesek, ill. ártalmas alkotórészeket nem tartalmaznak. Egyedüli hátrányuk, hogy némelyiknek csekély mérték ű a lég- és páraátereszt ő képessége. Ez azonban, kellő körültekintéssel való felhasználás mellett, csak a legritkább esetben okozhat zavart. Jelenleg rendelkezésre álló hazai gyártmányú használatra kész beltéri falfestékek fontosabb jellemz őit a 28. táblázat, a homlokzatfestékekét pedig a 29. táblázat foglalja össze. A gyári falfestékeket fehér és kellemes színes kivitelben készítik, de a 23. táblázatban ismertetett színez őpasztákkal bármilyen pasztell színárnyalatban sajátkez űleg is el őállíthatók. -
9
00
-- Hosszadalmas felület-el őkezelést (pl. szappanozás, timsózás stb.) a gyári falfestékek nem igényelnek, továbbá nagy fed őképességük miatt kevés (1...2) rétegszámmal képezhet ők. Emiatt többször felújíthatók a régi festékréteg eltávolítása nélkül, végs ő soron, azonos feltételek mellett, sokkal kisebb idő ráfordítással készíthet ők. — A gyári falfestékekkel növelhet ő a falfelület tartóssága és ellenálló képessége, ugyanakkor a színdinamikai, esztétikai igények is messzemen őkig kielégíthet ők velük.
§ 0
") 2 E E '1'), `
4> •-", 0 0 T; b4 4) 0
a) Töltőanyagok Ide sorolhatók azok a finom szemcséj ű, rendszerint természetes eredet ű , por alakú anyagok (bányatermékek, ásvány őrlemények), amelyek festékek készítésére alkalmasak. Ezek képezik lényegében a festékréteg „testét", annak vastagságát, de egyben az anyagköltséget is csökkentik. Fontosabb ilyen töltőanyagok a következ ők: bécsi fehér: agyagos kréta; őrölt és darabos alakban kerül forgalomba; kaolin: fehér agyag (porcelánföld. bólusz stb.); por alakban vagy iszapolva, darabos, táblás alakban használatos; budai föld: kevés márgával és homokkal szennyezett, de falfestés céljára alkalmas, szürkésfehér agyag, iszapolt min ősége közel áll a kaolinéhoz; —
bn 4'25 scd sel ni
—
—
O
0
N
169 168
.... •
7 7-
.
29. táblázat
Hazai gyártmányú homlokzatfestékek Megnevezés
EMFIX homlokzatfesték Gyártó: BUDALAKK
Felépítés, színválaszték, rövid jellemzés
P VAc-diszperziós kötő anyagú homlokzatfesték. A következ ő színválasztékban készül: fehér 100 okker 450 drapp 650, 651, 652, piros 820* szürke 200 zöld 600 kék 700* fekete 300 sárga 400* zöld 601* vörös 800, 801, 802 Megjegyzés: A *-gal jelöltek napfényállósága nem kielégít ő . 6...8 hónapon belül kifakulnak
Tárolási, biztonságtechnikai jellemz ők
—5 °C-ig nem károsodnak, fagyra érzékenyek. Nem mérgez ő hatásúak, nem tű zveszélyesek
MODAKRIL homlokzatfesték Gyártó: BUDALAKK
Akrilát-diszperziós köt ő anyagú, nemes pigmenteket és tölt őanyagokat tartalmazó, többféle színárnyalatban el őállítható, nagy tartósságú homlokzatfesték
Mint az EMFIX
Az elő bbihez hasonló felépítés ű , de tixotropizáló adalékot és durvább szemcseadalékokat tartalmazó, vékony vakolatrétegként, változatos struktúrában felhordható, tartós homlokzatképz ő anyag. (Átmenet a festék és vakolat között, „festékhabarcs")
Mint az EMFIX
MURO VIL homlokzatfesték Gyártó: BUDALAKK
A MURO V/L-hoz hasonló telepítés ű , durvább és finomabb szemcseeloszlású kvarchomok-adalékkal készült, mintegy 16 féle választékban: a 7111 jelű finomszemcsés (0,0...0,2 mm) 7112 jel ű középszemcsés (0,2...0,5 mm) 7113 jel ű durvaszemcsés (0,5...2,0 mm)
Mint az EMFIX
ő felAkrilát-diszperziós köt ő anyagú, az elő bbiekkel gyakorlatilag egyez így alkalmas építésű , finomabb és durvaszemcsés kivitelben készül.mélyalapozója durvaszemcsés és simább felületképzésre. Pórustelít ő is forgalomba kerül
Mint az EMFIX
Akrilát-kopolimer-diszperziós köt ő anyagú, finom szemcsés ásványi töltő anyagokat, nemes színez ő pigmenteket tartalmazó nemes homlokzatfesték. Alkalmas beton, azbesztcement, gipsz festésére is. DEKOLIT alapozó változata is forgalomba kerül, amely vakolatszilárdító és pórustelít ő alapozásra alkalmas, a festékanyag felhordása el őtt
Mint az EMFIX
DEKTON homlokzatfesték Gyártó: BÉKE MGTSZ (Örkény)
„Vékony" vakolatként is használatos
CEHALIN homlokzatfesték Gyártó: BUDALAKK
DEKOLIT
homlokzatfesték Gyártó : BUDALAKK
BUDAKRON 100 fehér homlokzatfesfesték
Gyártó: BUDALAKK
Az elő bbivel egyez ő felépítésű , nagy fed őképesség ű finom szemcsés homlokzatfesték. Nemes színez ő pigmentekkel készül ő változatai külön megrendelhet ők. Fafelületek, s ő t korróziógátló alapozóval ellátott
Mint az EMFIX
acélszerkezetek átvonó festésére is alkalmas
TILATEX homlokzatfesték Gyártó: TVK
Akrilát- kopolimer-diszperziós köt ő anyagú, nagy fed őképességű , finom szemcsés pigmenteket és tölt ő anyagokat tartalmazó gyártmány. Fungicid (penészedésgátló) adalékot is tartalmaz. A fehér festék TILATEX színező pasztával külön is színezhet ő
VLIESIN homlokzati festékhabarcs Gyártó: KEMIKA1
Akrilát-diszperziós köt ő anyagú, kvarclisztet, nemes pigmenteket és azbesztrostot tartalmazó, jellegzetesen tixotrop, gazdag színválasztékú gyártmány. Eredeti állapotában 1...1,5 mm-es rétegvastagságban, egy rétegben kell felhordani, sajátságos, „bökdös ő " ecseteléssel vagy kisnyomású szóróberendezéssel. Bizonyos értelemben átmenetet képez a festék és a vékony vakolat között. Kedvez ő lég- és páraátereszt ő képességű
ELASZTOLÉN Gyártó: TVK
Szulfoklórozott polietilén-m űgyanta köt ő anyagú, xilolos ill. benzolhomológos oldószerben. Nemes, finom szemcsés pigmenteket tartalmaz. 0,3...1,0% ólom- vagy mangán-naftenáttal gyorsítható a filmképzési folyamata. Vékony rétegben képezhet ő , így pl. homlokzatoknál legalább 3...4 réteget kell felhordani. Els ő sorban vegyszerálló festékbevonatképzésre kiváló. Használatos a korrózióvédelem területén, de homlokzatfestésre is jól bevált, f őleg ipari, szennyezett légtérben. Vele készült a Bp.-i Keleti pu. homlokzata is. Korlátozott színválasztékban gyártható
Mint az EMFIX
Mint EMFIX
Fagyra nem érzékeny, de tű z- és robbanásveszélyes (I. fokozat), valamint bódító, mérgez ő hatású
•:
••
•
5 5 EEEE
N
••••• 0 0 0 0
5(9),§ ‹) .„
— kréta: hegyi kréta (hazai, neuburgi, ramsaui stb.), sárgásfehér, kissé agyagos, homokos; ásvány; helyette igényesebb célokra is alkalmas p1. mészk őőrlemény 00-s vagy márványőrlemény 00-s minőségű ; a csapatott (vagy precipitált) kréta már teljesen hófehér, igen finom szemcsés, laza tömeg ű ; — kvarcliszt: 00, ill. 000-s; javarészt hazai és import forrásból származik, homlokzatfestékekhez is kiválóan alkalmas; — kvarchomok: homlokzatfestékekhez, plasztikus „festékhabarcsokhoz" a hófehér, finom szemcsés, fehérvárcsurgói (üvegipari) kvarchomok alkalmas; — talkum (zsírk ő , szteatit, fédervejsz stb.) hófehér vagy szürkésfehér, zöldesszürke, lemez szerkezet ű, jellegzetesen zsíros, csúszós tapintású, viaszos falfestéshez el őnyös.
b1)
g )g 5 5 E E 5g > 2 2 2 k• ?404) 1)
ów
00000 O 00000 0 a)r 0) 000 Q> O 0 00 0 0 O,4n cn oA OOOn _ a^ _ bA _ oAaAai 0 0 0 0 O 0 0 0 0 0 00000 O 0)000 oA . bo oAai baA w
(1) coon bp
bn
0 0 4) Q> 0 el> o Q) 0 co • CO CA0000 oon . oAOn aO öA
szték, rövid jellem zése
>
so 2 -11 -o Q 5 `c',S — 4.)
U
tl 1,3
Azbesztrost. Rostos, tixotropizáló (bedermeszt ő) hatású, ásványi eredet ű adalék. Lehet rövid (2...3 cm), ill. hosszú (6...8...10 cm) szálas. Azbesztpehely (mikroazbesZt). Az el őbbinek tisztított, finomított változata, amelyet borderítésre is használnak. Igy a borászati szaküzletekben szerezhet ő be legegyszer űbben, FILTROX B, BRILLANT szűrőazbeszt stb. néven. Fűrészpor, facsiszolat. Rostosító adalékok, amelyek fűrészporos falfestéshez előnyösen használhatók. Adagolás el őtt megfelelő lyukbőségű szitán át kell őket ereszteni.
474 N ›, ›,,„ >, ›,
re5
-ezt
'412
.2.2:o ..›; 2 2 x 2U2 uxuu
4 4 MNNM vn vn vive>
Perlit. A duzzasztott perlit osztályozott frakciói, ill. a legfinomabb szemcsé-
CD CD CD CD CD CD CD CD CD co ,0 r- CD v", •fl s.0 -E 1- -E 1- 11- 1- -E 4- 4-
.•-••
zetű, ciklonperlit alkalmas falfestékekhez, pl. a légátereszt ő képesség növelése céljából. Csillámőrlemény. Különleges, selyemfény ű festéshez használatos. Erre a célra kereskedelmi forgalomban a homlokzati vakolatokhoz adagolt, durvább csillámlemezeket (pl. kávédarálóval) lisztfinomságúra kell őrölni. Erre a célra újabban import forrásból színes csillám őrleményeket, ill. velúrszál-rostokat (poliamidszál-vagdalék), selyemporokat stb. is hoznak forgalomba a VEGYTEK útján.
CD ,n(D, CD CD CD ,nCDCD cst en MM
‘:(
1111111
a
1111
vn vn vn vn vn vn vn vnvn vn' vn • (,) es] N eq e ,1 eq e‘l e‘,1 e, (-q -t 1- 1- -t -I-F -t -t
c)31
../) V, NM v, N +++++++++++
co v,v, hv,
Karborundum (szilícium-karbid), korundszemcsék.
áblázat fo ly tatása
••••.; N CZt el> N N ,-••• ••-• C'd 4 e: 0 ,n ,r) E ,.„1 ••0.> N ,r) ›•• 03 •••-• bA,.0
O
b) Rostosító és hatáskeltő adalékok
vn st, en on
'8 E " 0> g 8 .,3so 5 >-,,■ 0.) o
+
<-,„
vi ce
'-`0
›N
bi) cn :0 c . 5`,1›bJ)
v) 0 0 >
'lel
en4 esice ■e
7,5 7,35 {1„) :o
0J
Q
0000
v-,CD
,t
,o E '5 E r,(3
rq ei en cq • • •es1 •••-■
en
Csiszolókövek és papírok, vásznak gyártására használják, de finomszemcsés frakcióját jellemz ő, fémes, zöldes, kékes, lilás stb. csillogása miatt, különleges falfestési célra is el őnyösen lehet felhasználni.
Tapadást javító adalékok C)
.>
t
C
C1
,
.
Használatukra akkor van szükség, ha nagyméret ű folytonossági hiányokat, sérülési helyeket, nagy résszélesség ű tágulási (illeszkedési) hézagokat, esetleg repedéseket stb. kell kijavítani a vakolt falfelületen, vagyis amikor várható,
C C2 q L4
173 172
sen javított habarcsréteg utólag esetleg lepattogzásra hajlamos. hogy az er ő ő sítések, hajlatok kiképIlyen rendeltetés ű adalékokra szükség van a saroker zésénél (pikling) is, a ragasztóhabarcs készítéséhez. Erre a célra a következ ő anyagok jöhetnek számításba, tapadásjavító adalékként, f ő leg cement—gipsz- és mész—cement-habarcsoknál. sorban a PVAc-diszperziók (pl. RAVEMUL, Műgyanta diszperziók. Első stb.), vagy ilyen alapú ragasztók (pl. MOWILITH, BOVINIL U. VINNAPAS stb.) jöhetnek számítás-
— a mennyezeti födémelemek közötti tágulási (illesztési) hézagok kitöltése (erre a hagyományos gipszhabarcs nem alkalmas, ide repedésáthidaló habarcs szükséges, esetenként megfelel ő csomóponti kialakítással); — sarok- ill. hajlatok er ősítése vászoncsík ragasztásával (piklingezéssel); — hőszigetelő réteg ill. falszerkezet falfestés el ő tti elkészítése, olyan esetekben, amikor a rosszul méretezett h ő szigetelés miatt a falfestést károsító páralecsapódással, penész- ill. gombaképz ő dményekkel kell számolni. Ilyen célokra a következ ő anyagokat használják.
ba. Ezeknek kb. 10%-os vizes elegyével a felületet be kell ecsetelni (lásd a vabbi bármelyik típusú hakolatszilárdító felületkezel őszereknél) , majd az el ő ősítések készíbarcshoz mintegy 10...15%-ot kell bel ő lük adagolni. A saroker téséhez használatos ragasztóhabarcsokhoz 20...25% is adagolható (lásd a
Molinóvászon. 1...2 mm-es lyukb őségű , szitaszövetszer ű len- vagy kendervászon textilszövedék. Van lágy (jól illeszthet ő , idomítható) eredeti állapotú és
-
WEGINOL, MOZAIK, TIVEBOND, PÁLMAFLUID
D/2. fejezetet). CMC, TENAX stb.). Els ősorban Cellulózenyv (vagy ilyen alapú ragasztók, pl. adagolni, 8...10%-os vizes olgipsz-, ill. meszes gipszhabarcsokhoz célszer ű datból mintegy 25...30%-ot (lásd D/2. fejezetet). d) Nedvesítőszerek őpigment-szemEzeket a saját készítés ű falfestékek készítésekor a színez csék vízben való csomómentes szétoszlatására (diszpergálására) használják. szert adagolnak, majd a por 1 liter vízhez legfeljebb 1 evőkanálnyi nedvesít ő alakú pigmentet a vízhez keverik, s az így nyert pasztaszer ű szuszpenziót, durva ecset segítségével, kb. 0,25 mm-es lyukb őségű szitán átdörzsölik. barnássárga, olajAz ilyen célra alkalmas nedvesít őszerek: a SOLOVET EVILUX , EVAMIN CC, EVIVUL , TIP 67, ULTRAszerű folyadék, valamint az és egyéb hasonló, szintetikus mosószerek. Alkalmazásukkor csekély habVILL zással számolni lehet, ami azonban nem zavaró.
e) Használatra kész kiegyenlít ő habarcsok gyanta-diszperziós alapú simítóA hazai gyakorlatban a BREPLASTA mű sége és költségessége miatt széles ő habarcs ismeretes, azonban ingadozó min körben nem terjedt el. , tapadásjavító adalékkal készült A KOLLAPLASZT késleltetett kötés ű gipszhabarcs, amely gipszkarton-lemezek javítására, átvonására is alkalmas.
f) Repedésáthidaló, kasírozó anyagok Használatukra a falest ő munkákhoz közvetlenül nem tartozó, de azokat veletek során van szükség, mint' kiegészítő , különleges felület-el őkészítési m ű például:
174
vízüvegoldattal vagy m ű gyantákkal impregnált, merevített minő ségben. Különféle sávszélességben, végtelen folyóméter-tekercsekben forgalmazzák, textilszaküzletekben.
Rostos textilszövedék (vlies). Textil- és poliamidszálak rostos, lágy vagy merevített szövedéke. Igen jól idomítható, ellenállóképes, olcsó, de értékes tulajdonságú segédanyag. A hazai gyártmányok (L őrinci Textilgyár) kiváló minőségűek. Az el ő bbihez hasonló alakban, de többféle színárnyalatban is gyártják. Üvegszövedék-hálók. A Tolnai Selyemszöv őgyár termékei, legalább 50-féle választékban kerülnek forgalomba, lágy vagy impregnált, merevített min őségben, a 0,5 mm-t ő l a 10...15 mm-es lyukb őségű és különféle szálvastagságú kivitelben, 0,70...1,5 m-es sávszélesség ű , végtelen folyóméter-tekercsekben. Homlokzatképzési célokra is alkalmasak. Üvegrostszövedék hálók. A Sajószentpéteri Üveggyár termékei. Kb. 1,3 m es sávszélességben, végtelen folyóméter-tekercsekben készítik őket. Az el őbbiektől annyiban térnek el, hogy az üvegszálak nem szabályos négyzethálós, hanem szabálytalan ágas-bogas keresztszálas, rostos elrendezés űek, mint a „vlies"-ek nél. Az el ő bbiekkel szemben, bár nehézkesebben kezelhet ő k, jóval olcsóbbak, és a repedésáthidaló képességük is nagyobb. Homlokzatképzési célokra is alkalmasak. -
-
Az egyes repedésáthidaló anyagok szerkezeti felépítését a 28. ábra szemlélteti, míg felhasználási területüket az F/3. fejezet tartalmazza.
g) Falfesték-eltávolító szerek A hagyományos, enyves és cellulózenyves köt ő anyagú, régi festékrétegek eltávolítása a szokásos vizes visszalágyítással, kaparással, majd vizes lemosással könnyen elvégezhet ő. Ez a mű velet a különféle vegyi adalékokkal lényegesen leegyszer űsíthet ő , ill. meggyorsítható. Mindmáig nem megoldott azonban a nagy tapadóerej ű és köt őképesség ű , mű gyantadiszperziós alapú (pl. EMFIX DISZPERZIT, TILATEX stb.) és m gyanta alapú (p1. WALLKYD) régi falfestékrétegek eltávolítása. Erre a fest űők175
eammaniesmaleama am mmuumaseeomme isima o alamiamoolljar : o urzamnimmum i 11111111111an mama' .....emmonmeoneem onianiummomeaung. ■■ ien111111151111• 11119 1011 Ileaimunow litter"ffifinali
mumegirap
30. táblázat Régi falfestékrétegek eltávolítására alkalmas mosófolyadékok összeállítása Jelölés
Összetétel, keverési arány
00000
1. 10 1 víz 0,5 kg BIOPON 0,2 kg cellulózenyv (CMC. glutolin)
effifill111111"1111111 ■1111 ffiaa■■m■■ m■■ mmeu le■
alims.mummuUmeia laallffilawamemmeeme • mm. ammi•11111111111111111 ■ um ime.menI•MIN Welmeneemenall•
Alkalmazási terület
■ inffemime
C)
dl
28. ábra. A sarok- és hajlater ő
Megjegyzés sítés (piklingezés) anyagai
(Tolnai Selyemszöv őgyár); c) rostos lyukb őségű üvegszövedék-hálók a, b, d) kisebb és nagyobb poliamidszálszövedék, rostos szerkezet ű (Sajószentpéteri Üveggyár): e) szerkezet ű üvegszövedék molínóvászon (lágy- és merevített) (L őrinci Textil fonógyár ); f)
nem dolgoztak ki még olyan lemosó, festékréteg-eltávolító készítményeket, amelyek segítségével e fontos feladat könnyen megoldható volna. szakember tehát magára hagyatott. (Máshol már széE problémában a fest ő les választékban állnak rendelkezésére e célra készített vegyszerek•) k olyan segédanyagok (pl. háztarA hazai piacon azonban beszerezhet ő tási boltokban, vegyszerboltokban, vegyianyag kereskedelmi vállalatoknál l olyan tisztító- ill. mosófolyadékok állíthatók össze, amelyekstb.), amelyekb ő kel a régi falfestékrétegek könnyedén eltávolíthatók. Néhány ilyen összeállítást a 30. táblázat tartalmaz, míg részletes felhasználásukat a F/1. fejezet isgyárak
merteti.
7. Az anyagok el őkészítése ségi munka egyik fontos felÁltalános elvként rögzíthet ő , hogy a min ő őtétele az adott rendeltetésre alkalmas alapanyagok kiválasztása és gondos el - és mázolómunkákra áll fenn. készítése. Ez különösen a falfest ő ű veletek elvégzését jelent ősopt Az anyagok gondos el őkészítése a munkam ő ven megtériM lerövidíti, megkönnyíti. Az ebbe fektetett id ő és fáradság tehát b 176
2.
10 1 víz 0,5...0,8 kg BIOPON
vagy ULTRA VILL 0,3 kg cellulózenyv 1...3 1 aceton*
Enyves, cellulózenyves, esetleg kazeines kötő anyagú falfestékek lágyítására
EMFIX, DISZPERZIT, TILATEX
A cellulózenyv s űrítés céljából szükséges. Biopon helyett ULTRA VILL, EVILUX, EVIVUL, TIP 67 is adagolható
* Az aceton t űz- és robbanásveszélyes, ezért az egész folyadékot annak kell tekinteni és kellő körültekintéssel kell felhasználni
stb. eltávolítására
3.
10 1 víz 0,5 kg BIOPON 0,3 kg trisó 2...3 1 aceton* WALLKY D, régi olajfestékrétegek stb. eltávolítására
* Mint a 2. alatt.
Szükség esetén az aceton mennyiségét növelni lehet
a) A felületkezelő szerek anyagainak el őkészítése A timsó, szappan, rézgálic, bórax és az egyéb hasonló rendeltetés ű, fe lületkezel őszerek elő készítésének nincs különösebb követelménye, csak az, hogy az ismertetésükben leírt mennyiség ű vízben kell feloldani, és az ott megadott töménységben felhasználni őket.
b) A használatra kész falfestékek el őkészítése Felhasználásuk jelent ős időmegtakarítást, megbízható (egyenletes) min őséget és gazdaságosságot biztosít. Id őtrabló előkészítő műveletet nem igényelnek. Felhasználási útmutatót a gyártó vállalat mindig köteles mellékelni, amelyet rendszerint a tárolóedényzeten tüntetnek fel. A por alakú használatra kész falfestékeket (pl. PRAKTIKOLOR, TAPETLON stb.) az előírt mennyiségű (rendszerint egyenl ő tömegarányú) langyos vízbe kell áztatni, majd csomómentesre keverni, s közvetlen felhasználás el őtt 0,5'inm-es (de célszer ű 0,25 mm-es) lyukbő ségű sárgaréz-szitán ecset segítségé177
Minden esetben víz *
vel, a laza csomókat óvatos dörzsöléssel át kell sz űrni, végül vízzel a szükséges folyékonyságú állapotra (konzisztenciára) hígítva beállítani. Fehér festékekhez rozsdásodásra hajlamos acélhuzal-szitát nem szabad használni, mert utólag zavaró rozsdafoltos elszínez ődést okozhat a kész falfestésen! A pasztaszerű, sűrűn folyós kész falfestékek esetében lényegében ugyanígy kell eljárni. Ezeket — szükség esetén kevés vízzel hígítva — tanácsos gondos felkeveréssel egynem űsíteni (homogenizálni), majd az előbbiekhez hasonlóan szitán átsz űrni. Közvetlen felhasználás el őtt szabad csak azonban vízzel a megfelelő konzisztenciájúra hígítani őket. Átmeneti tárolásnál arra kell ügyelni, hogy ne száradjanak be (a beszáradt csomók, b őrképző dmények már vízben nem oszlathatók szét), mert egyrészt anyagveszteség, másrészt a festésnél zavaró szennyez ődések képződnek.
c) Saját készítés ű falfestékek összeállítása A hátrányok és nehézkességek ellenére a saját készítés ű falfestékek elterjedésével hazánkban mindmáig számolni kell. Az ezekben rejl ő gazdag kombinációkat, esetleg a m űszaki (minőségi) és az esztétikai többlethatást els ősorban a kisiparosok tudják ötletesen hasznosítani és azok, akik a „szakmai szórakozás" szintjén, saját kez űleg végzik el a falfestési munkákat. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy napjainkban már olyan gazdag termékválaszték áll rendelkezésre a saját készítés ű falfestékekhez, alap- ill. segédanyagként, hogy összeállításuk lényegesen egyszer űsíthető. Gazdaságossági, s őt népgazdasági szempontból az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a saját készítés ű falfestékekhez javarészt olcsó, hazai eredet ű, gyakran más célra nem is alkalmas alapanyagokat használnak, míg a gyári falfestékek legnagyobbrészt import alapanyagokból készülnek. E takarékossági szempontok miatt még a nagyüzemi falfestésnél is komoly „rejtett tartalékokat" kínálna a saját készítés ű falfestékek hasznosítása. A saját készítés ű falfestékek felépítését a 31. táblázat szemlélteti. Ennek megfelel ően az összeállítás (anyagkeverés) m űveleti sorrendje a következ ő .
...:. N
."5 g) ,.() W
a) rn ,
E,
a) 4-,
—
,..
C
5 ^>",
,-, .c, "c ',:$' NQ., od ,,,,, „ 1.) 0) ,.3 4 1-7. •2 ug, á> ........
.0
:'
‘'sn' •.-■
cl) -4.,
t.)
c■ .0 .-N
,...., cd ,.• ,.W
A köt őanyag előkészítése Hagyományos, enyves (glutin vagy állati enyves) kötőanyag előállítása. Az őrölt (vagy felaprított táblás) csontenyvb ől 1 kg-ot 6...8 liter langyos vízbe be kell áztatni, majd néhányszor megkevergetni. Kb. 6...8 órai áztatás (duzzasztás) után zománcozott edényben (vagy horganylemez-fazékban), a már duzzadt enyvet állandó kevergetés közben, 70...80 °C-ra kell melegíteni. Fel178 179
forralni, az edény fenekére leégetni az enyvoldatot nem szabad, mert veszít a kötőképességéb ől. Nyári időszakban az enyvoldat legfeljebb 2...3 napig tárolható, ezután bomlani kezd, és kellemetlen szagot áraszt. Az ilyen enyvet már nem szabad felhasználni. Az enyv kolloid oldatot képez, s az el őbbinél töményebb alakban kocsonyaszer űen megdermed. Az enyvet tehát felhasználás el őtt 1 nappal vízben meg kell duzzasztani, ill. be kell áztatni. Az enyvezést, vagyis az enyvoldat adagolását mindig meleg (45...60 °C-on) oldattal kell végezni (az esetleges csomósodás elkerülése végett). Cellulózenyv (vagy Glutolin) oldat készítéséhez 1 kg Glutolint 7...8 liter langyos vízben, kevergetés közben fel kell oldani, majd az oldatot 10 liternyire vízzel fetölteni, és gondosan felkeverni. (Ha a Glutolin nedvesebb tapintású, 10 dkg-mal többet kell bel őle feloldani.) Műgyanta-diszperziók (p1. Bovinil U, Mowilith, Multiplast G, Vinnapas, Ravemut, Schkopau stb.) használatra kész állapotban állnak rendelkezésre. Ezeket felhasználás el őtt vízzel 1: 1 arányban kell hígítani, egyenletesre elkeverni, és a továbbiakban az el őírt mennyiségben adagolni.
lik. A fed ő vel lezárt edényt legalább 20 ° C-os helyiségben 10...16 órán át állni kell hagyni. Ily módon ragadós, nyálkás, pépszer ű termék (kazeinenyv) képződik. Ezt kevés vízzel hígítva szitán át kell sz űrni, és mint köt őanyagot szükség szerint adagolni. — Mész—kazein-köt őanyag úgy készíthet ő , hogy a savótól mosással megtisztított tehéntúrót azonos mennyiség ű oltott mészpéppel összegyúrják, majd alaposan csomómentesre eldörzsölik, és kevés vízzel pépszer ű tömeggé hígítják. Falfesték-tempera köt őanyagok is több változat szerint készíthet ők : — ecet-tempera: 1 db tojást kb. 0,25 dl ecettel el kell keverni, és 8...10 csepp terpentint hozzáadagolva elegyíteni; — tojás—tej-tempera: 1 liter sovány tejbe 3...4 db tojást kell habarni, és gondosan átsz űrni; — 1 liter kazeinenyv-oldathoz kb. 2,5 dl lenolajat kell elegyíteni, és gondosan elkeverni, majd szükség szerint vízzel hígítani (ehhez célszer ű a bóraxos kazeinenyvet használni; lásd el őbb); — viaszos tempera: 0,5 kg terpentinben kb. 0,5 kg méhviaszt kell oldani, és hozzákeverni 1 kg-nyi kazeinenyvet (mint az el őbbinél). Alapos egyszer űsítés után kb. 0,5 liternyi vízzel felhígítható.
Viaszos enyvoldat készítése: 1 kg méhviaszt késsel felforgácsolva kell felaprózni, és ezután 4 liter víz+0,30 kg hamuzsír oldatához adagolni, majd lassú keverés közben felforralni. Így a méhviasz elszappanosodik, azaz vízben oldhatóvá válik. Hamuzsír helyett a méhviasszal egyez ő mennyiségű fehér háziszappan (nátronszappan) is használható, amelyet a viaszhoz hasonlóan el őzetes felforgácsolás után kell a vízben feloldani. Ezt kell adagolni az enyv vagy cellulózenyv oldatához. Mész-köt őanyag: kb. 100 kg fehér oltott mészpépbe 1 kg lenolajat (vagy lenolajkencét) kell gyúrni, ill. az elszappanosodásig gondosan elkeverni. (Alapozó meszeléshez ugyanígy kell eljárni, de 2%-nyi lenolajkencét vagy mészolajat kell adagolni.) Javított kötésű mész-köt őanyag készítése egyszer űbb, mivel a használatra kész hígítású oltott mészpéphez az el őírt mennyiségű (3...6%) PVAc-diszper-
A tempera köt őanyagokból csak annyit kell készíteni, amennyit 2...3 napon belül felhasználnak. Szükség esetén kevés konzerválószer is adagolható, hűvös helyen való tárolás mellett.
ziót kell adagolni. Kazeines k őtőanyag készítésére többféle megoldás is kínálkozik. A kazein-hidegenyvport az el őírt mennyiségű meleg vízben fel kell duzzasztani, majd állandó keverés közben feloldani. 1 kg kazein-hidegenyvport mintegy 3...4 liter vízben célszer ű feloldani, s a továbbiakban az el őírt mennyiségben adagolni. — A sovány tehéntúrót vízzel alaposan ki kell a savótól öblíteni, majd műanyag vödörben 2 cm rétegvastagságú túróra ugyanilyen rétegvastagságbajt• kristályos bóraxot rétegezni; ezt felváltva megismételni, míg a vödör megte180
Pép- vagy masszamunkák köt őanyaga (fondin). Kb. 6 liter vízben 1 kg el őző leg vízben duzzasztott enyvet, 0,5 kg lenolajkencét, 0,15 kg ken őszappant és 0,20 kg olcsó mész—gyanta-lakkot (Express-lakk vagy belső kopállak, csiszolólakk stb.) állandó keverés közben össze kell f őzni. Ugyanez egyszer űbben olcsóbb anyagokból a következ őképpen készíthető : kb. 10 kg el őzetesen vízzel felfőzött rozslisztpéphez 1 kg lenolajkencét és 0,30 kg Express-lakkot vagy egyéb olcsóbb lakkot kell keverni. A cellulózenyv (CMC) kötőanyagokkal egyszer űen és könnyedén használható massza készíthet ő dombormintázatok céljára (masszamunkák). A feloldott, kb. 8...10%-os CMC-oldatba el őző leg beáztatott hegyi krétát kell elegyíteni, a szükséges, pépes állapot elérésére. Ezután káliszappan-oldatot kell kisebb adagokban hozzákeverni, addig és csak annyit, hogy a massza folyásmentes (tixotrop) legyen. A szappan gátolja meg a massza megfolyását, megereszkedését a függ ő leges falfelületen. Spatulya-márványozás köt őanyaga: 5 kg porrátört csontenyvet, 3 kg lenolajkencét, 1 kg Express- (vagy egyéb olcsóbb) lakkot, 1 kg ken őszappant kb. 18...20 liter vízhez kell adagolni, és állandó keverés közben össze kell f őzni, tníg csomómentes, pépszer ű kötő anyag képző dik. Közvetlen felhasználás el őtt éhhez csak vízben el őzetesen pépszer ű áztatott hegyi krétát és a szükséges Mennyiség ű színezőpigmentet kell keverni.
181
Keményít ő enyv köt őanyag: 1 kg marónátront (lúgkövet) óvatosan 100 liter vízben fel kell oldani, majd 10 kg keményít őt és 2 kg lenolajkencét hozzá kell adagolni, gondosan csomómentesre keverni és 12...16 órán át állni hagyni, míg az anyag sűrűn folyós, pépszer ű tömeggé alakul. (Vigyázat: a lúgkő méregengedélyhez kötött, er ősen maró hatású termék!) A többi köt őanyag előkészítését lásd a festékek összeállításánál. A tölt őanyagok előkészítése A bécsi fehéret, piktortéglát (budai földet), hegyi krétát, kaolint (bóluszt) és az egyéb tölt őanyagokat beáztatva (iszapolva) használják. A darabos anyagokat pl. a piktortéglát, kaolint stb. el őzőleg apróra össze kell törni. Beáztatás céljából az áztatóedénybe lehet őleg annyi vizet kell tölteni, amennyiben az áztatásra kerül ő töltőanyag teljesen elmerül. Az anyagokat kell mindig a vízbe szórni, és nem utólag a vizet önteni rájuk. A már beáztatott anyag tetejér ől a felesleges vizet le kell önteni. (A túlzottan híg iszap ugyanis csak kevés köt őanyagot képes felvenni.) Az egyes töltőanyagokat külön-külön kell beáztatni, mert a keverési arány más pl. a fehér mennyezetnél és a színes falfestéknél. A bécsi fehér kevés, a piktortégla sokkal több köt őanyagot képes felvenni. Ezt mindig figyelembe kell venni a festékanyag elkészítésénél. Az anyagok keverését gumikeszty űben célszer ű elvégezni, mert így jól érzékelhető a kívánt folyékonysági állapot, a csomómentesség, a köt őanyag. adagolás (enyvezés). Ugyanígy kell eljárni természetesen a színez őpigmentek (és porfestékek pl. PRAKTIKOLOR) elkészítésénél is, azzal az eltéréssel, hogy azokat vízben való áztatás után nem kell átsz űrni. (Ezt a fontos m űveletet későbbiekben kell elvégezni.) A színezőpigmentek vizes szuszpenziójához az egyenletes eloszlatás céljából (a D/6. fejezetben ismertetett) valamelyik nedvesít őszert kell csekély mennyiségben adagolni (literenként csak 5...10 cseppet). A tixotropizáláshoz vagy a rostos jelleg ű falfestéshez az azbesztrostot (pl. FILTROX B) kb. 2...3-szoros térfogatú vízbe egyszer űen csak be kell áztatni, majd jó félóra elteltével csomómentesre kell keverni, ill. az összetapadó csomókat szétoszlatni. (Ezt a továbbiakban természetesen sz űrés nélkül kell a: szükséges mennyiségben a kész falfestékhez adagolni.) A hasonló rendeltetés ű, töltőanyagok esetében ugyanígy kell eljárni. A különleges rendeltetésű adalékokat (pl. fűrészpor) közvetlen a kész falfestékheZ kell adagolni. A színez őpaszták szintén a kész falfestékhez adagolhatók, el őzetesen azonban kevés festékkel alaposan szét kell oszlatni őket, és úgy elkeverni az alapfestékkel. Közvetlen felhasználás el őtt az átszűrés ebben az esetben is ajánlatos, mert festés közben az el nem oszlatott színez őpaszta-csomók kellemetlené; foltosodást, színárnyalat-eltérést okozhatnak a kész falfestésen.
182
Az alapanyagok összemérése, festékanyag keverése
Ha a továbbiakban megadott mennyiségben az alapanyagok és az egyes alkotórészek el őkészített állapotban rendelkezésre állnak, sor kerülhet a felmért vagy számított falfelületre tervezett falfesték összekeverésére. Néhány falfesték összeállítása bizonyos megkötöttséget igényel, míg legnagyobb részük egyszer ű keveréssel el őállítható. Kialakult szakmai gyakorlat szerint p1. az elő írt mennyiség ű bécsi fehérhez mintegy 25...30% budai földet kell adagolni. Ezután az alapfestékhez adagolhatók a szükség szerinti színez őpaszták (EMFIX , GALAKOL stb.) vagy a már vízben szuszpendált (az el ő bbiek szerint vízben áztatott és csomómentesre elkevert) színez őpigmentek. (Mindkett őt célszer ű elő zetesen kis edényben kevés alapfestékkel összekeverni, és egy 0,25 mm-es lyukb őségű szitán ecsettel átdörzsölve adagolni.) Az így nyert színes festéket még gondosan össze kell keverni, és az egészet egy 0,50 mm-es lyukb őségű szitán átsz ű rni. Állandó keverés közben a köt ő anyagoldat a keverékhez adagolható. Cellulózenyvek (pl. GLUTOLIN , CMC stb.) és mű gyanta-diszperziók esetében az el őírt mennyiséget egy adagban is a tölt ő anyagokhoz lehet elegyíteni. A csontenyv-oldatot azonban kisebb adagokban, apránként kell adagolni. Elő ször ui. az enyvoldat összes űríti („összekapja", megdermeszti) a keveréket, amelyet ezután alaposan össze kell gyúrni (kézzel, gumikeszty űben), majd további annyi enyvoldatot adagolni, míg a festékiszap (szuszpenzió) ismét megfolyósodik. A hagyományos enyves festék akkor megfelel ően „enyvezett", ha az a kézfejr ől csomósodás nélkül lefolyik, és az ujjak között vékony filmszer ű hártyát képez. Ezt az érzékszervi vizsgálatot tanácsos elvégezni. Néhány elterjedtebb, saját kez űleg elkészíthető falfesték tájékoztató jelleg ű összetétele a következ ő . Hagyományos, enyves falfestékek: mennyezetfehér (nagy fedő képesség ű)
15,0 kg bécsi fehér 5,0 kg litopon (vagy horganyfehér) 4,0 kg csontenyvoldat (1 : 8, azaz 1 kg enyv 8 liter vízben) 25,0 1 víz 15...20 csepp lenolajkence mennyezetfehér (nagy fed őképesség ű) 10,0 kg bécsi fehér 5,0 kg titánfehér 4...5 1 csontenyvoldat (1 : 8) 20,0 1 víz 15...20 csepp lenolajkence szürkésfehér (tört fehér) 20,0 kg bécsi fehér 183
6,0 kg kaolin, ill. budai föld 4...5 1 csontenyvoldat (1: 8) 25...30 1 víz 15...20 csepp lenolajkence Színezett enyves falfestékek Az alábbi összetétel ű fehér falfestékhez a megfelel ő Emfix vagy Galakol színező pasztákat, vagy annak híján színez ő pigmenteket kell keverni, az el őbbiekben leírt irányelvek szerint. 20,0 kg bécsi fehér 6,0 kg budai föld 4...5 1 csontenyvoldat (1: 8) 15...20 1 víz 15...20 csepp lenolajkence krémszín 2...3 dkg sárga színez őpaszta 4...5 dkg baltimore-sárga, bengesárga, festéksárga citromsárga 3...4 dkg sárga színez őpaszta 6...8 dkg elő bbi sárga pigmentek enyhén barnássárga 5...6 dkg vasoxidsárga (oxidsárga) vagy 8...10 dkg cementsárga mogyoróbarna 3...4 dkg vasoxidbarna (oxidbarna) okkersárga 4...5 dkg okkersárga szatinóber 10...25 dkg szatinóber pasztellzöld (sárgás) 3...4 dkg sárga színez őpaszta 1...3 dkg zöld színez őpaszta Megjegyzés: tiszta tüzes szín a rendelkezésre álló por alakú pigmentekkel nem keverhet ő ki. Ehhez GALAKOL vagy EMFIX színező paszta szükséges! pasztellzöld (zöldeskék) 2...4 dkg zöld színez őpaszta (szükség esetén kevés sárga) vagy 6...8 dkg falzöld, ill. freskózöld 184
világoskék (vízkék, jégkék) 2...5 dkg kék színezőpaszta vagy 8...10 dkg azúrkék vagy 6...8 dkg brémai kék sötétkék (ultramarinkék) 6...10 dkg ultramarinkék pótló (lakószobákba az ilyen tónusú színárnyalat nem előnyös) meggyvörös (világos) 5...10 dkg krapprózsa vagy 5...6 dkg autóbordó világos (semleges) szürke 2...5 dkg vasoxidfekete (oxidfekete, cementfekete). (Attól függ ően, hogy vöröses-, barnás-, kékes-, esetleg zöldesszürke tónusú falfestékre van szükség, csekély mennyiségben (0,5...1,0 dkg) vasoxidvörös, vasoxidbarna, brémai kék, freskózöld vagy még kisebb mennyiségben piros, kék, ill. zöld színez őpaszta adagolható. Ügyelni kell arra, hogy a szürke szín ne legyen nyomasztó.) narancsvörös (pasztell) 3...5 dkg GALAKOL aranybarna vagy narancsvörös színez őpaszta Cellulózenyves (glutolinos) falfestékek mennyezetfehér 15,0 kg csapott kréta 5,0 kg litopon (vagy horganyfehér) 8,01 GLUTOLIN-oldat (1: 10, azaz 1 kg GLUTOLIN 10 liter vízben) 15...20 csepp lenolajkence+ víz, szükség szerint Megjegyzés: nagy fedőképességű, tehát vékony rétegben felhordható, vakító fehér falfesték. Mennyezetfehér (nagy fedőképességű, igen kiadós) 10,0 kg csapott kréta 5,0 kg titánfehér 8,01 GLUTOLIN-oldat (1: 10) 15...20 csepp lenolajkence-f-víz, szükség szerint. Olcsóbb, de igen el őnyös tulajdonságú fehér falfesték, amely a színes falfelületek festésére is alkalmas, az alábbi színez őpasztákkal: 10,0 kg csapott kréta 10,0 kg bécsi fehér 6,0 kg budai föld 10,0 1 GLUTOLIN-oldat (1: 10) 15...20 csepp lenolajkence-víz, szükség szerint krémsárga 1...3 dkg BAFIX vagy GALAKOL sárga színezőpaszta 185
citromsárga 4...8 dkg EMFIX sárga vagy 3...4 dkg GALAKOL sárga színez őpaszta okkersárga 3...8 dkg EMFIX okkersárga színez őpaszta narancssárga 3...4 dkg GALAKOL aranybarna vagy narancssárga színez őpaszta vagy 4...5 dkg EMFIX sárga és 1...2 dkg EMFIX piros színezőpaszta élénk sárgászöld 3...4 dkg EMFIX sárga és 2...3 dkg EMFIX zöld színező paszta pasztellzöld 4...5 dkg EMFIX zöld színezőpaszta (szükség szerint kevés sárga vagy kék EMFIX színezőpaszta) világoskék (égkék) 2...3 dkg EMFIX kék színezőpaszta (esetleg kevés zöld paszta) rózsasziii 4...6 dkg EMFIX piros színező paszta (szükség esetén kevés sárga vagy kék színez őpaszta) mogyoróbarna 3...5 dkg GALAKOL aranybarna és 0,5...1,0 dkg fekete színez őpaszta vagy 3...4 dkg EMFIX sárga és 2...3 dkg EMFIX piros és 1...2 dkg EMFIX fekete színez őpaszta világosszürke 0,5...1,0 dkg EMFIX fekete színezőpaszta (szükség szerint kevés piros, kék vagy zöld színez őpaszta) Megjegyzés: mivel a cellulózenyves falfesték nem költségesebb, de jóval értékesebb, mint a hagyományos enyves falfesték, feltétlenül el ő nyösebb a szísebb árnyalatú színezőpaszták használata, mivel azokkal tisztán és tetszet ő nek keverhet ő k ki. Éppen ezért a színez ő pigmentek felhasználásáról nem tettünk említést, bár azok itt is ugyanúgy számításba jöhetnek, mint a hagyományos enyves falfestékeknél. 186
Műgyanta-diszperziós falfestékek: mennyezetfehér 10,0 kg csapott kréta 5,0 kg litopon vagy horganyfehér 2,0 kg műgyanta-diszperzió+víz, szükséglet szerint Megjegyzés: a műgyanta-diszperziót el ő bb vízzel kb. 1 : 2 arányban hígítani kell, és ehhez kell adagolni a tölt ő anyágot, ill. pigmentet. Nagy fed őképesség ű mennyezetfehér 10,0 kg csapott kréta 6,0 kg titánfehér 2,0 kg műgyanta-diszperzió +víz, szükséglet szerint fehér és színes falfestékekhez 10,0 kg csapott kréta 5,0 kg litopon vagy horganyfehér 5,0 kg kaolin vagy budai föld 3,0 kg műgyanta-diszperzió +víz, szükséglet szerint Megjegyzés: a műgyanta-diszperziós falfestékek színezéséhez feltétlenül ajánlatos az EMFIX vagy GALAKOL színező pasztákat használni, vagyis cellulózenyves falfestékeknél leírtakat alapul venni. M űgyanta-diszperzióként beltéri falfestés céljára gyakorlatilag bármelyik gyártmány megfelel. Így p1. az ismertebb márkák : MOWILITH D 50, WINNAPAS, MULTIPLAST G és S, BOVINIL U, RAVEMUL M II, SCHIWA stb. Meszeléshez, ill. mészfestéshez: beltéri meszeléshez 20,0 kg fehér oltott mészpéphez 4...5 dkg lenolajkencét adagolni és egyenletesen eldörzsölni, majd 2,5 kg előre beáztatott budai föld 1,5 kg csapott kréta 0,5...0,6 kg műgyanta-diszperzió (BOVINIL U) +víz, szükséglet szerint beltéri meszeléshez: 20,0 kg fehér oltott mészpéphez 2...3 dkg lenolajkencét adagolni, és egyenletesen eldörzsölni, majd 5,0 kg fehér EMFIX falfestéket elegyíteni hozzá, és szükség szerint vízzel hígítani. Színes meszeléshez mindkét összetételt alapul lehet venni, de ez utóbbi legfeljebb azért alkalmasabb, mert a hozzá szükséges EMFIX fehér falfesték (ez beltéri, ill. kültéri célra egyaránt alkalmas min őségű , könnyebben be is szerezhet ő). Színezőpigmentként kizárólag csak az alább felsorolt mész- ill. lúgálló pigmentek használhatók. Ellentétben a több helyen fellelhet ő, helytelen szakmai állásponttal, mészhez nem szabad EMFIX és GALAKOL színezőpasztá187
kat, és szépített színez ő pigmenteket (pl. falizöld, brémai kék bengesárga stb.) és egyéb vegyi pigmenteket (pl. baltimore-sárga, krémsárga, krómzöld, párizsi kék stb.) adagolni. A mész színezésére kizárólag az alábbi színez őpigmentek jöhetnek számításba: vasoxidfekete vasoxidsárga krómoxidzöld vasoxidvörös okkersárga vasoxidbarna ultramarin stb. szatinóber bauxitvörös
Ez főleg világosabb, ill. pasztell, azaz nagyobb fehérségtartalmú színekhez ajánlható. Sötétebb, ilLnagyobb színtartalmú színekhez ajánlható az alábbi összetételű festék : 15,0 kg bécsi fehér 4,0 kg kaolin vagy budai föld 12...14 1 cellulózenyv-oldat (1: 10) színez őpaszta vagy színez őpigment és víz, szükséglet szerint selyemfényű mintázatok készítéséhez:
Felhasználható mész színezésére továbbá az összes cementfesték néven forgalomba kerül ő pigment is (pl. cementsárga-barna-vörös-fekete -zöld stb.). Ezek között azonban akadnak olyan min őségűek is (pl. cementzöld), amelyek foltosodásra, elszínez ő désre hajlamosak, mivel szerves színezéket is tartalmaznak. Célszerű tehát a valódi oxidpigmenteket felhasználni. A felsorolt színez őpigmentek egymással keverhet ők, és azokat legfeljebb 3...4%-nyi mennyiségben szabad a mészhez adagolni. (Falfestéshez ennél több egyébként sem szükséges!) Nagyobb mérték ű adagolás esetén a meszelés kopásra hajlamos lesz. Meszeléshez legalább 6 hetesnél régebbi oltású, vermelt, oltott mészpépet kell használni. Ismeretes ui., hogy a mész minél régebbi oltású, annál nagyobb kötőképességű . Mivel ez a követelmény napjainkban legtöbbször nem teljesíthető, a mész köt őképességét megfelelő kötőanyagok adagolásával kell biztosítani. Ezt a célt szolgálja a lenolajkence is, de els ősorban műgyanta-diszperziók, valamint az Emfix fehér falfesték is. Ez utóbbi a leginkább hozzáférhet ő, s emellett javítja a mész fed őképességét. Homlokzatok színes meszeléséhez a mészfestékek is alkalmasak azzal az eltéréssel, hogy ehhez mindig EMFIX külső fehér festéket (vagy m űgyanta-diszperziót) kell adagolni, a felsorolt színez ő pigmentekkel együtt. Napjainkban a színes meszelést a rendelkezésre álló m űgyanta-diszperziós homlokzatfestékek szinte teljesen kiszorították.
Megjegyzés: az I. jelű kevésbé selymesfény ű , de jobban fed, míg a II. jel ű gyakorlatilag lazúr, de selymesebb fény ű. A csillámőrlemény többféle színárnyalatban is beszerezhet ő (VEGYTEK, Bp. V. Kozma Ferenc u. 3.), de saját kez űleg is előállítható a következ őképpen. A csillámhulladékot elő ször húsdarálón át kell hajtani, majd az így el őaprított csillámlemezeket a háztartási vágólemezes kávédarálón finomra (0,3...10 mm) kell őrölni. (Gyakorlatilag egyik készüléket sem károsítja a csillám!) Színes csillámpor el őállítása végett a csillám őrleményt olyan REZISZTÁN (vagy GEMINI) parkettlakkal kell keverni, amelyben el őzetesen különféle szerves színezékeket oldottunk fel, így pl.
Különleges rendeltetésű falfestékek mintázatok kialakításához (pl. hengerléshez) legegyszer űbben a színes • (vagy pasztával színezett) Emfix, ill. Diszperzit falfesték használható. Alkal-
(Ezek a színezékek beszerezhet ők az Anilinfesték Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat Kisipari Áruelosztójánál, Bp. VIII., Bacsó Béla út 12.). Az így
mas ilyen célra a hagyományos enyves festék is, azzal a kiegészítéssel, hogy kb. 8...10 liter térfogatú, használatra kész hígítású falfestékhez 4...5 dl-nyi tejet ; (sovány tejet) kell elegyíteni. Ez a megoldás azonban sok hibalehet őséget rejti magában, így helyette lényegesen egyszer űbb és megbízhatóbb összetétel ű, szinte elronthatatlan falfesték az alábbi: 10,0 kg bécsi fehér vagy csapott kréta 6,0 kg litopon (vagy horganyfehér) 10,0 1 cellulózenyv-oldat (1 : 10) színez őpaszta vagy színez őpigment és víZ `'U' szükséglet szerint. 188
bécsi fehér vagy csapott kréta, kg csillámőrlemény (0,3...1,0 mm), kg cellulózenyv-oldat (1: 10) 1 színezőpaszták, víz
1. 10,0 1,5 1,0 1,5 6,0 5,0 szükséglet szerint
vörös =Sudanrot, Somaliarot, Zaponechtrot stb. barna =Sudanbraun sárga = Sudangelb kék =Wofanolechtblau, Zaponechtblau zöld =Zaponechtgrün stb.
megszínezett, pépszer ű csillámőrleményt műanyagfóliára kell rétegezni, majd teljes száradás után szétmorzsolni, ill. a kávédarálóval ismét felaprítani. Ez már közvetlenül használható színes selyemfény ű mintázatok készítésére, csak a GLUTOLIN-oldattal kell elegyíteni és kész a selyemszer ű falfesték.
Ezüst és bronz mintázó festékek Az előbbihez hasonlóan ezüst mintázatokhoz szükséges falfestékként az
ulumíniumpigment-pasztát (vizes diszperzitásút, VO. jel űt) egyszer űen csak celIulózenyv-oldattal (1 : 10) kell keverni. (Erre a célra egyesek vízüvegoldatot 189
ajánlanak, mert a vízüveg vegyileg oldja az igen finom szemcsés alumíniumpigmentet. Bár ez a folyamat azért nem játszódik le hevesen, mert az alumíniumpigment felületét a gyártás során paraffinnal vonják be, amely a vízüvegnek ellenáll, de ennek ellenére gyakran élénk pezsgéssel és hidrogéngáz-fejl ődéssel oldja a vízüveg az alumíniumpigmentet.) Cellulózenyv-oldat esetén az alumíniumpigment lepattogzása és megszürkülése eleve kizárt dolog. Ugyanígy kell eljárni a különféle bronzok lekötésénél is, azaz e célra is a cellulózenyv-oldat ajánlható leginkább.
cellulózenyv-glutolin) oldat (1 : 10), 1 EMFIX fehér falfesték, kg azbesztpehely, kg* alabástromgipsz, kg* *
10,0
10,0 3,0
1,0
0,2
10,0 4,0 0,6
10,0 2,0 0,4
Megjegyzés: * Az azbesztpehely beszerezhet ő a borászati szaküzletekben. Ezt
előzetesen kevés vízben kell duzzasztani, és úgy hozzákeverni a festékhez. ** Az alabástromgipszet csak közvetlenül a felhasználás el őtt kell a festékhez elegyíteni.
Fű részporos falfestékek
Tetszető s megjelenés űek a fűrészpor-adalékkal készült falfestékek is. Erre a célra a feny őfafű részpor 1,0...1,5 mm közötti szitafrakcióját szokták használni, bár ennél durvább és finomabb szemcsézet ő fűrészpor is számításba jöhet. Az ilyen falfesték elfedi a falfelület egyenl őtlenségeit, kellemes megjeleképessége révén csökkenti a falfelületek hidegnésű , s kifejezett h őszigetel ő leg betonfalak esetében el ő nyös. Ilyen falfestéket feltétlenül ő sugárzását, ami f cellulózenyves (glutolinos) vagy m ű gyónta-diszperziós köt ő anyaggal kell készíteni. Ilyen falfestékek összetétele az alábbi: I. 12,0 6,0 10,0 1,5
bécsi fehér vagy csapatott kréta, kg litopon (vagy cinkoxid), kg cellulózenyv-oldat (1: 10), 1 fűrészpor (1,0...2,0 mm), kg EMFIX fehér festék, kg színezőpaszta, víz
II. 10,0
10,0 3,0 6,0 szükséglet szerint
Szórt szemcsés festék
A helytelenül „durva fröcskölés"-nek nevezett festéshez (ahol a fal síkjából kiálló, de legömbölyített szemcséj ű szórt felületet kell készíteni) tixotrop tulajdonságú (vagyis megdermedésre hajlamos) festékanyagot kell készíteni. Néhány ilyen célra alkalmas festékanyag összetétele az alábbi: bécsi fehér, kg budai föld, kg csapatott kréta, kg fűrészpor (0,2...0,5 mm), kg 190
12,0 6,0
-
10,0 4,0 2,0 1,0
12,0 6,0 2,0
Elmosódó mintázatú falfesték
bécsi fehér vagy csapatott kréta, kg 10,0 10,0 6,0 budai föld, kg 4,0 litopon vagy horganyfehér, kg 4,0 4,0 8,0 fűrészpor (0,2...0,5 mm), kg 0,6 0,6 azbesztpehely, kg 0,4 0,6 cellulózenyv-oldat (1 : 10), kg 10,0 10,0 15,0 EMFIX fehér falfesték, kg 2,0 6,0 színező paszta, esetleg csillám őrlemény, víz szükséglet szerint A falfestéket teddy-hengerrel kell a felületre felhordani, s így kellemes megjelenésű , a felület görbeségét, javítási helyeit, folytonossági hiányait jól elfedő, rajzolatos, m űbőrszer ű festés készíthet ő . A festékhez 10...15 csepp lenolajkence is adagolható. Tejfestékek: a sötétebb színárnyalatokhoz (fekete, vörös, kék, zöld, barna stb.)
hígítatlan sovány tejet, míg a világosabb árnyalatokhoz kb. 50%-ban vízzel hígított tejet lehet használni. (Napjainkban kisebb jelent őségű , de régen igen elterjedt volt.) Vonalazási színekhez azonban még ma is kiterjedten használatos. Töltő anyagként nemesebb anyagok (pl. csapatott kréta, bécsi fehér) és színezőpigmentek (p1. titánfehér, litopron stb.) adagolása el őnyös. Enyves viaszos falfesték:
25...301 vízben 4...5 kg csapatott krétát 1...2 kg titánfehéret 1...2 kg talkumot 3...4 kg kaolint 3...4 kg bécsi fehéret be kell áztatni, majd a leírtak szerint iszapolni. Az iszapot két egyenl ő részre kell osztani, és egyik felét a szokásos módon megenyvezni. Ezzel kell a falat festeni, majd szükség szerint könnyedén csiszolni, 191
és szappanozni. Ezután a keverék másik felét viaszoldattal kell elegyíteni (kb. 3...4 liternyit adagolva), majd szükség szerint ezt is enyvoldattal enyvezni. A fedő festést ez utóbbival kell elvégezni. Relief (plasztikus) festékmassza:
10,0 1 vízben 25,0 kg finom krétát beáztatni, majd 5...8 kg kazeinnel, enyvvel vagy m űgyanta-diszperzióval leenyvezni, majd 1,0 kg lenolajkencével (vagy olcsóbb mészgyantalakkal (p1. EXPRESSlakk) elegyíteni. Pép- vagy masszamunkákhoz festékanyag. Vízben elő zetesen péps űrűségűre beáztatott hegyikrétát, az enyves festék készítésénél leírtak szerint, fondinnal, állandó keverés közben, meg kell enyvezni. Ebb ő l csak annyit kell kivenni, amennyit 25...30 percen belül feldolgoznak. Ehhez mintegy 1/8-ad tömegrész alabástromgipszet kell adagolni, és jól összegyúrni. El őzetesen litopon, titánfehér vagy színező paszták is adagolhatók. Ugyanígy kell eljárni a rozslisztes kötő anyagú fondin használatánál is. Plasztikus festékhabarcs:
10,0 kg tixotrop jelleg ű műgyanta-diszperzió (pl. PLEXTOL B, VINNAPAS CLF stb.) kb. 15,0 kg fehérvárcsurgói kvarchomok (0,1...1,2 mm) 1,0 kg talkum pigmentek vagy színez őpaszták szükség szerinti mennyiségben adagolhatók. Rostos festékhabarcs:
10,0 kg előbbi típusú mű gyanta-diszperziót 1...2,0 kg előzetesen vízben beáztatott, de a felesleges vízt ől leszűrt azbesztrosttal gondosan összekeverni, majd 8...10 kg fehérvárcsurgói kvarchomokot (vagy kvarclisztet) hozzákeverni. Pigmentek, színezőpaszták szükség szerint adagolhatók. (Mindkettő , akár 3...4 cm-es rétegvastagságban is, felhordható a falfelületre.) Festékpép, hagyományos, szórt szemcsés (dombormintázatú) festéshez („durva fröcsköléshez"): 60% bécsi fehér, 30% budai föld (vagy hegyi kréta) és 6...8% oxidpigment keverékét a szükséges mennyiség ű enyv- vagy cellulózenyv-oldattal meg ketl enyvezni, majd a kb. tejfelszer ű konzisztenciájú iszaphoz, közvetlenül a felhasználás el ő tt, 2...3% alabástromgipszet kell elegyíteni. Szükség szerint színezőpaszták, színez őpigmen,tek is adagolhatók. 192
A falfestékek sajátkez ű készítésének általános szempontjai
A falfestékek színárnyalatát, teljesen száraz állapotban, általában a falfelületen, de legalább egy 20 x 20 cm-es méret ű próbalemezen, természetes nappali szórt fényben vagy az eredeti megvilágítás mellett meg kell szemlélni. (Próbalemezként farost- és HUNGAROCEL -lemez, esetleg kartonpapír stb. is megfelel.) Külön ügyelni kell arra, hogy ha a falfestés p1. fénycs ő világítást kap, akkor színárnyalatát ehhez a megvilágításhoz kell beállítani. (Ezt a körülményt esetleg villanyvilágításnál is figyelembe kell venni.) A falfestékek kopásállóságát mindig a falfelületre felhordott és teljesen száraz festékréteg kézfejjel való enyhe dörzsölésével kell megállapítani. Alapvető szabály, hogy különösen az enyves, cellulózenyves falfestékek bizonyos idő múlva (2...6 hónap) veszítenek a kopásállóságukból. Ez azt jelenti, hogy az új állapotban még kielégít ő kopásállóságú falfestékréteg, rövid id ő múlva, már enyhe dörzsölés hatására is kopni fog. Éppen ezért a falfestékhez a szükséges, nél valamivel több köt őanyagot kell adagolni. Az enyves köt őanyagú falfestékeknek viszont kellemetlen tulajdonsága, hogy ha több köt őanyagot (enyvet) tartalmaz, akkor száradás után zsugorodik, s emiatt utólagos lepattogzásra er ősen hajlamos lesz. Ez a meghibásodás viszont a festés befejezése után 3...6 hét múlva mutatkozik, ami gyakorlatilag a festés tönkremenetelét jelenti. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy enyves falfestésnél a köt őanyag adagolását (az ,,enyvez,ést”) nehéz eltalálni, s az már emiatt is kevésbé alkalmas a saját kez ű falfestéshez. Ezzel szemben a cellulózenyves (glutolinos) falfestékekre viszont az jellemző , hogy azok még túlzott mérték ű kötőanyagadagolás esetén sem hajlamosak zsugorodásra, ill. lepattogzásra. A falfestéket felhordás el őtt még akkor is tanácsos legalább 0,5 mm-es (de célszer űbb 0,25 mm-es) lyukbőségű szitán átszűrni, ha az finomszemcsés alapanyagok keverékéb ől készült. Ezt a m űveletet első sorban a feStékanyag egynemíísítése (homogenizálása) igényli. A szitán átsz űrt festék színe jelent ős mértékben megváltozik ! Bármely rendellenesség mutatkozik a falfesték készítésekor vagy felhordásakor (pl. kocsonyásodás, kicsapódás, megfolyás stb.), a festéket nem szabad felhasználni. A gyanús jelenség okát tisztázni kell. Szükség esetén a festék, szaküzletek, szakember véleményét kell kérni. Általános elv az, hogy minden' anyaggal közvetlen, mintegy „él ő kapcsoJatba" kell kerülni, azaz próbafestéssel, megfigyelésekkel, érzékszervi úton való vizsgálatokkal meg kell ismerni az alapanyagok, a kész festékanyag viselkedését. Az el ő zetes, tájékoztató jelleg ű, kisebb mennyiségű anyaggal végzett próbavizsgálatoknak a festékek készítésekor (de a falfestési munkáknál általában) azért ,van megkülönböztetett jelent ősége, mert az e célra felhasznált anyagok kö,,
193
zötti vegyi egymásra hatás, ill. vegyi átalakulás lehet őségével is számolni lehet. Ebben az esetben nem áll fenn a fizikai színkeverés törvényszer űsége, Igy pl. elő fordulhat, hogy egy piros és egy kék szín keveréke nem lilát ad, hanem feketét, vagy egészen más árnyalatú színt eredményez. Ez a jelenség egyébként bekövetkezhet a kész falfestékbevonatok esetén is, gyakran néhány nappal vagy héttel elkészültük után. Éppen ezért ismeretlen eredet ű alapanyag felhasználását eleve kerülni kell! A falfestékek hígítását közvetlenül a felhordás el őtt kell elvégezni. A szükséges hígítás mértékét minden esetben a falfelület szívóképességének (porozitásának) megfelel ően kell beállítani, amit gyakorlati falfestési próbával lehet megállapítani. Ugyanis, amilyen hátrányos a túlhígítás, annyira káros a nem elegendő hígítás. Túlhígításkor csekély fed őképességű , foltosodásra (térképszerű képződményekre) hajlamos, egyenl őtlen színárnyalatú festékréteg képezhető . Csekély hígításkor pedig vastag, nem egyenletesen eldolgozható, esetleg lepattogzásra hajlamos festékréteg keletkezik.
d) Felületkiegyenlítő és javítóhabarcsok keverése A falfelület egyenl őtlenségeinek, folytonossági hiányainak javítására különféle használatra kész habarcsgyártmányokat (pl. BREPLASTA stb.) vagy az MSZ 16 000 szerinti mész, mész—gipsz, gipsz és glettanyagokat használnak. A fontosabb ilyen rendeltetés ű habarcsok a következ őképpen keverhet ők
E) Kéziszerszámok, gépek, segédeszközök 1. Általános követelmények
-
A falfestőinunkák elvégzéséhez szükséges kéziszerszámok viszonylag nem költségesek, hosszú id őn át használhatók, s ő t egy részük saját kez űleg (házilag) is_elkészíthet ő (pl. műanyaglemez-spatulyák, masszakaparók, mintázólemezek stb.). Külön el ő ny az is, hogy a költségesebb kéziszerszámok, gépi berendezések java része már a Belkereskedelmi Kölcsönz ő Vállalat Szaküzleteiben (pl. szórópisztolyok, festékkever ők, kefék stb.) bérelhet ő . Fontos követelmény, hogy a kéziszerszámok, gépi berendezések állapota megfelel ő legyen. Hibás, sérült kéziszerszámokkal és segédeszközökkel nem szabad dolgozni, mert váratlan veszélyforrást képezhetnek, így súlyos baleseteket is el őidézhetnek. Hasonló követelmény továbbá az is, hogy a kéziszerszámok, segédeszközök, edények stb. tiszták, jól karbantartottak legyenek. Ezáltal nemcsak élettartamuk növekszik, hanem megbízható munkát is csak így lehet végezni velük. kégebben a fest ő mesterek egy-egy értékesebb kéziszerszáma akár egy generációt is kiszolgált, s őt a „bejáratott" ecseteket és egyéb eszközöket különös becsben tartották, a mester nem vált meg t őlük szívesen. A falfest ő munkákhoz a következ ő kéziszerszámok, segédeszközök, gépi berendezések, esetleg mér őmű szerek stb. szükségesek.
Egyszer ű gipszhabarcs. Vízhez állandó keverés közben annyi gipszet kell ada-
golni, míg pépszer ű tömeg képződik. Mindig csak annyit kell bel őle keverni, amennyit a gipsz kötési ideje alatt felhasználnak.
Homokos gipszhabarcs. 0,5...1,5 mm közötti frakciójú, agyagmentes kvarchomokot gipsszel, szárazon, 1: 1 arányban összekevernek, majd az el őbbiek szerint vizet adagolnak hozzá. Késleltetett kötés ű enyves gipszhabarcs. 1 liter vízhez 1 dl csontenyv-oldatot kevernek, és ehhez elegyítik a gipszet (vagy homokkal el őzetesen kevert gipszet).
Gyorsított kötés ű, nagy szilárdságú gipszhabarcs. 1 liter vízben 0,1 kg timsót kell feloldani, és ehhez adagolni a gipszet (vagy homokkal kevert gipszet), állandó keverés közben.
Plaszti fikált, tapadásjavítóval készült gipszhabarcs 2 kg cellulózenyvoldat (1 : 10) vagy 2 kg PVAc-diszperzió (vízzel 1: 1 arányban hígítva) alabástromgipsz, szükséglet szerint molinóvászon, üvegszövedékháló stb. sarokerősítésekhez falfelületre való kasírozásához.
194
2. Kéziszerszámok Az ecsetek, fest őkefék stb. közül a következ ők használatosak: — korongecset vagy korongkefe, — szögletes oszlató ecset, — tupfoló kefék, — marokecsetek, — lapos (lyoni) ecsetek, — gömbecsetek, — mintázó (sablonáló) kefe, — vonalzó ecsetek, — a különleges falfestési technikákhoz néhány sajátos kialakítású ecset, így pl. hegyes- és laposhegy ű ecsetek, nyeles tupfoló kefe, festékszóró kefe, sávos oszlatók, kályhakefe, radiátorecset stb. A fontosabb ecsetfajtákat, valamint helyes és helytelen kezelésüket a 29...35, ábra szemlélteti.
195
71111 1 1
Íi
l^i I I
I
31. ábra. 29. ábra. Festőkefék
...
d)
el
a) oszlatóecset; b) tupfolókefe; e) szögletes ecset; d) lapos korongecset (fest őkefe); e) korongecset
31. ábra.
Gömbecset
Használatosabb gömb-
felépítése
ecsetfajták
I disznószőr-sörte; 2 fémlemez szorítógy űrű, ragacságyazattal; 3 el őkötés; 4 parafabetét;.5 fanyél
1 gömbecset, fémlemezgy űr ű előkötéssel; 2 gömbecset, kúpos előkötéssel; 3 háromcsomós kötésűgömbecset; 4, 5 egyszer ű előkötésű gömbecset
3
11 4
5
6
7
33. ábra. Gömbecsetek helytelen kezelésük miatti tönkremenetele 1 túl szorosan kötött gömbecset; 2 lazán kötött gömbecset, a festéket szórja, egyenletes felhordást nem biztosít;3 egyáltalán nem kötött, mázolásra teljesen alkalmatlan ecset; 4 kötött, de nem egyenletesen használt ecset, amelynél a parafabetétet a kopás szerint sem rövidítették meg; 5 használat közben nem egyenletesen nyomott, ill. féloldalasan koptatott, gyakorlatilag használhatatlan ecset 6 a parafabetétt ől megfosztott, festékanyaggal hamar telít ődött, és emiatt rövid id ő után használatra alkalmatlanná vált gömbecset; 7 az el őkötéstő l megfosztott gömbecset mázolási munkára teljesen alkalmatlan, esetleg mész-, vízüveges falfesték felhordására alkalmas
30. ábra. Mintázószerszámok
mintázóbenger; a)...c) fésű ; d) gumihenger; e) szivacsos mintázó henger; f) két színezőtartályú g) mintázott sávokat húzó henger; h) vonalhúzó
196
34. ábra. Ecsetek és fest őhengerek helyes tárolása la víz vagy oldószer szintje; 2 festékhulladék
197
3 35. ábra.
Ecsetek szakszer ű tisztítása oldószerben
1 víz vagy oldószer szintje; 2 bő lyukú szita; 3 festékmaradék
Egyéb kiegészít ő kézi festőszerszámok: — festékfelhordó (teddy-bear, m űanyag, perlon, orlon stb. szőrme) hengerek, — min.tázóhengerek, — festékszemcseszóró berendezés (kézi m űködtetési)), — különleges munkák mintázószerszámai. A fontosabb szerszámokat és használatukat a 36...41. ábra szemlélteti.
b)
C) Műanyagszőrme- (perlon-) henger es alkalmazási területe 37. ábra.
a) perlonhenger; b) festéldehúzórács; c) létrára szeret-
hető festéklehúzó edény, rácsozattal
36. ábra.
Festőszerszámok
b)
a) fest ő- és mintázóhenger-nyél; b) radiátor-mázolásra alkalmas mázolóhenger; c), d) festékfelesleget lehúzó rácsok
198
39. ábra.
Mintázóhengerek
C)
38. ábra.
Bepattintós, csavarmenetes festő - és mintázóhengernyelek
b)
a) festő- és mintázóhenger; b) anyagfelhordó szivacshenger
199
a) 40. ábra. PAJARITO-féle kézi szóróberendezés durva, szórt szemcsés festéshez a) kézi szóróberendezés cserélhet ő szájnyílásokkal; b) gumi-. rozsdamentes acél- és rézhuzaltilskés
hengerbetétek a szóróberendezéshez
41. ábra. PAJARITO-féle vonalhúzóberendezés és tartozékai
201
A felület-kiegyenlít ő (glettelő), valamint a régi festékréteg eltávolításáhöz használatosabb szerszámok — spatulyák (spachtlik), — simítóacélok, — kaparószerszámok stb. Néhányat ezek közül a 42...44. ábra mutat be.
3. Segédeszkőzők — Vonalzó vagy vonalzóléc (ehelyett újabban a vonalhúzó henger használata terjed), — kicsapó vagy jelölőzsinór; erre a célra vékony er ős kenderzsineg használatos, amelyet korommal vagy egyéb fekete porfestékben áthúzva megszíneznek; legalább 10...15 m hosszúságú zsinór szükséges (a helyiségek jellemz ő falméreteit ől függően); — függősúly, — festőlétrák, — bakok, bakállványok, — mozgatható állványszerkezet, — enyvfőzőfazék, — edények, vödrök (előnyösek a különféle műanyag edények, pl. gipszhabarcs keveréséhez), — adagolóedények, tölcsérek, — keverőfák, — sziták (különösen jók pl. a műanyag vödrökbe jól illeszthet ő, alumíniumperemes sárgarézhuzal-sziták, 0,25, 0,50, esetleg 1,0 mm-es lyukbőségű nyílással), — csiszolókövek. Néhány fontosabb segédeszköz látható a 45...47. ábrán. A fentiek még további ötletes segédeszközökkel is kiegészíthet ők (48. ábra).
4. Gépi berendezések, mérőeszközök, mérőműszerek A falfestőmunkákhoz az utóbbi időszakban egyre többször alkalmaznak különféle gépi berendezéseket, nemcsak a festékanyagok felhordására, hanem pl. a falfelület csiszolására, a régi festékréteg lekaparására, továbbá a festékanyagok keverésére, s őt a felület-kiegyenlít ő habarcs (glett) felhordására is. Káros lenne ezek jelent őségét alábecsülni. Azonban rá kell mutatni arra, hogy gyakran korántsem biztosítják azokat a m űszaki és gazdasági többletel őnyö-
CI)
bi
.111" UNLAI 14.11.11 LEJ. c) 42. ábra. Különféle fogazású gumi- és m ű anyaglemezek (spatulyák), plasztikus massza- és pépmunkákhoz a) durva; b) finom; c) különleges fogazások
202 203
d)
b) f) 43. ábra. Rozsdamentes acélsimítók a), e), j) falazatsimítók; b), c), d) hajlat- és saroksimítók
cJ 45. ábra. Kézi segédeszközök a) acél mér őszalag; b) kicsapó-, ill. jelölőzsinórok; c) sárgaréz és acél függ ősúlyok; (1) festékes vödröt a létrára rögzít ő acélkapocs; e) kézi hajtású csiszolótárcsa, spatulyák és simítóacélok stb. tisztítására és élesítésére; f) spatulyalehúzó segédeszköz
d)
e)
f)
g)
44. ábra. Sgrafittó munkák szerszámai a) zsebkés; b) kaparóacél (fugázó—hézagoló acél vagy spatulya); c) acélspatulya (spachtli); d) rövidnyelű karcolóacél; e) kaparóacél; f) kaparóacél-hurok; g) karcolótű, ill. hosszúnyelű szurkáló—bökdös ő—kopogtató-acél
204
46. ábra. Gipszhabareskever ő gumi- és mű anyagedények
205
49. ábra. Chiron féle kis nyomású, forrón szóró pisztoly -
pótlevegő-vezeték; 2 hőszigetelt, belül elektromos f űtőtesttel ellátott festéktartály (kb. 1,5 1) ; 3 6 fokozatban a tartályban levő festékanyag h őmérsékletét szabályozó, elektromos fűtőellenállás; 4 elektromos fűtőellenállásokat tápláló, szigetelt kábel, alacsony nyomású, els ősorban magas viszkozitású lakkok, zománc- és olajfestékek, szórótapaszok stb. szórására alkalmas szórópisztoly ; 6 fogószár; 7 levegőt szállító gégecs ővezeték
c) 47. ábra. Festékszűrősziták a), b) festékszűrősziták, cserélhet ő rézhuzal-szita-betéttel; c) rézhuzalszita-betétek; d ecsettároló kosár
48. ábra. Ötletes kéziszerszámok menynyezetfestéshez a) teleszkóprendszer ű csőtoldatos nyél; b hoszszú nyélre helyezhető acél (vagy m űanyag) simítólemez; c) hosszú nyélre felerősíthet ő festékfelhordó teddy-henger ; d) sarokhajlatok megközelítésére alkalmas, szintén hosszú nyélre helyezhető festőecset
ket, amelyeket velük kapcsolatban propagálnak. Így pl. régebben elterjedt az egyszerű kézi permetez ővel vagy festékszóró berendezéssel végzett, „gépi" meszelés. Ez természetesen sokkal nagyobb teljesítményt tett lehet ővé, mint a kézi er ővel végzett. Az el őbbi azonban olyan felmérhetetlen környezetszennyezést okozott a padlózatba, nyílászáró szerkezetekbe stb. szívódott, egyébként is maró hatású oltott mész révén, hogy az okozott kár és a takarítás költségei messze meghaladták a vélt el őnyök értékét. Ugyanakkor a kézi meszelés meszsze jobb minő ségű , mint a gépi, hiszen a mésznek a felület pórusaiba való bedörzsölése minőségi szempontból is fontos. Legtöbb esetben ez az alapozó festésnél is így van! Hasonló negatív jelleg ű volt az a kezdeményezés, hogy nagy teljesítmény ű habarcsszóró berendezéssel a szobafalak teljes felületére 1...2 mm-es színes simítóhabarcsot (glettet vagy habarcsszer ű festéket) hordtak festés helyett. Ezek a példák arra intenek, hogy falfestésnél a gépi berendezéseket kell ő körültekintéssel kell alkalmazni. 206
Saját kezű (házilagos vagy kisipari) falfestésnél nem minden esetben jelent előnyt a gépek használata. (Ugyanakkor pl. a porelszívásos, nagy teljesítményű falcsiszoló, ill. kaparógép, a régi falfestékréteg eltávolítására — amely ezt a rendkívül nehéz fizikai munkát megkönnyítené —, hazánkban nem terjedt el.) Hazai vonatkozásban a következ ő típusú, főleg festékszóró berendezések ismeretesek. — A Harmath , Pomosa típusú, egyszerű, permetezővel, ill. légsűrítővel kombinált festékszórók nehézkesek, ma már teljesen elavultak. — A kisnyomású (1,96...4,90 • 10 4 N/m2), újabban már porszívókkal is kombinált (p1. VÉNUSZ, RAKÉTA, ETA stb.) festékszóró berendezések használata igen előnyös a kisipari és saját kez ű kivitelezésű falfestésnél. Külföldön ezeket néhány kg tömeg ű forgólemezes vagy membránkompresszorokkal üzemeltetik. Szórt szemcsés felületképzés is végezhet ő velük. Néhány ilyen berendezést a 49...51. ábra mutat be. — Az elektrovibrációs (membrándugattyús) kézi festékszóró (pl. MISTRAL B), amely azonban kizárólag igen finom szemcsés falfestékek (pl. TILATEX, BUDAKRON stb.) felhordására alkalmas (52. ábra). — A közép- vagy nagy nyomású (2,94...5,88 • 10 5 N/m2), levegős porlasztású (tehát kompresszoros) festékszóró berendezések. Hazánkban néhány ilyen elterjedtebb festékszóró p1. a VOLUM AIR (6143, 6180, 6145), KREMLIN (R30, P30), CHIRON M S1, HAJDU 1301 stb. (53. ábra). — A nagy nyomású (6,24...29,42 • 10 6 N/m2), de hidraulikus porlasztású (tehát sű rített levegő nélkül üzemeltethet ő !), nagy teljesítmény ű festékszóró -
-
207
52. ábra. A Mistral B-típusú, rezgődugattyús szórópisztoly felépítése 1 elektromos csatlakozó kábel; 2 fogantyú, belül fázisjavító kondenzátorral; 3 nyomógomb ; 4 fedéllemez, alatta elektromágnessel; 5 anyagszabályozó gomb, belül szorítórugóval; 6 a porlasztást szabályozó, forgatható kerék; 7 rögzít őcsavar; 8 anyagtartályt és porlasztófejet öszszeköt ő foglalat; 9 fúvókafej; 10 anyagtartály fedél; 11 osztással ellátott, rugalmas, lecsavarható műanyag tartály, belül hengerben mozgó dugattyúval.
50. ábra. Kis nyomású, univerzális szóróberendezés 1 segédlevegő csatlakozó könyök; 2 segédlevegő-vezeték; 3 tartályfedél tömítéssel; 4 anyagtartály; 5 tűszelep; 6 működtetőszelep (ravasz); 7 rugóház; 8 cs őfoglalat; 9 állítócsavar; 10 tűszelep; 11 levegőmennyiséget szabályozó csavar; 12 tűszeleprugó; 13 levegő elzáró- és nyitócsap 14 légszabályozó szelep; 15 bajonettzár csatlakozású léggy űrű ; 16 fúvóka; 17 közcsavar; 18 szelepház.
51. ábra. Kézi pumpás festékszórók • a) Grüno-; b) Gerster-gyártmányú.
208
53. ábra. Falfestés Volum Air szórógéppel 209
berendezések. Ezek teljesen éles vonalban, festékköd nélküli, pontos szúrósugárral, jól irányíthatóan m űködnek. Néhány, hazánkban is jól ismert ilyen típusú festékszóró pl. BEDA AIRLESS, VYS A I, 2, WAGNER 2600 H, 4000 H, és 7000 H, 5000 P, 5000 PH, KOPPERSCHMIDT AIRLESS C3050, C620, Ilyen berendezést mutat az CA 5685, CA 6076, PRESIDENT HYRA SRAY. 54...56. ábra. — Végül néhány szemcsés, ill. habarcsszer ű festékanyag szórására alkalmas, felsőtartályos és csavarszivattyús gépi berendezés pl. a PUTZMEISTER PGN, PNE, továbbá az ÉPGÉP REKORD, WAGNER SP20, SP40 típusú gyártmányok. A tölcséres szórópisztoly szerkezeti felépítését az 56. ábra szemlélteti. A falfestési munkák elvégzéséhez a mér őeszközök, műszerek igénye gyakorlatilag alig merül fel. Kivételes esetben szükség lehet a GANN HYDROMETTE elektronikus falazatnedvesség-mér őre (57. ábra), továbbá célszer ű, ha hőmérők, esetleg légnedvességmér ők (higrométerek) is rendelkezésre állnak. Ezek elsősorban nagyüzemi falfest őmunkáknál lehetnek szükségesek.
55. ábra. Dugattyús AIRLESS festékszórógép szörófejének szerkezeti felépítése. A nyilak a festékanyag áramlási irányát jelölik
54. ábra. Falfestés AIRLESS szórógéppel 210
211
F) A falfestés munkaműveletei 1. Előkészítő munkaműveletek
3 6
Tágabb értelemben ide sorolhatók a B) fejezetben részletesen ismertetett tervezési, munkaszervezési tevékenységek is, beleértve a felület méretadatainak meghatározását („felmérés"), az anyagszükséglet számítását stb. Ezen túl azonban még a következ ő munkaműveleteket kell elvégezni.
4
5 7 6
a)
A munkakezdés feltételei
A falfestési és homlokzatfestési munkák elkezdése el őtt a megel őző és kapcsolódó munkák állapotát, az id őjárási vagy belső légköri (környezeti vagy mikroklimatikus) feltételeket figyelembe kell venni. A meszelés, falfestés el őtt a munkaterületen az egyéb befejez ő építési munkák állapota (készültségi foka) legalább a következ ő legyen: — a vakolaton esetleg szükséges, k őműves áltál végzett munkák befejező djenek; — a lábazat, a hidegpadló, ill. aljzatbeton kész legyen.
56. ábra. Tölcséres szórópisztoly szerkezeti felépítése 1...2 pisztolytest; 3 fúvókatárcsa; 4...7 rögzítőcsavar; 5 vezetőfúvóka; 6 tárcsarögzít ő anya; 8 légfúvóka; 9 gumimembrán; 10 levegővezetők; 11 ravasz; 12...13 szárnyascsavar (anyagmenynyiség szabályozásához); 14 tölcsér; 15 tölcsért rögzít ő szorítóbilincs; 16...17 szorítógyűrű és nyomórugó; 18 levegővezeték csapja; 19...20 rögzítőcsavar-anya; 21 fogantyú.
b) A falfelület átvizsgálása, el őkészítése A felület előkészítésének célja a zavaró szennyez ődések feltárása, eltávolítása, az egyenletes felületi réteg kialakítása, a foltosodások elszigetelése, és szükség esetén a régi, lehámlásra már hajlamos festékréteg eltávolítása. Ez fontos műveletcsoport, amely a festékréteg tartósságát és min őségét elsősorban befolyásolja. Természetesen különböz őképpen kell eljárni régi felület, különleges alapok, beltéri falfelület és homlokzat esetében, és a következ ő feladatokat, ill. tevékenységeket kell elvégezni.
c) Régi, lehámlásra hajlamos festékréteg eltávolítása kaparással Fáradságos, időigényes, de egyik legfontosabb m űvelet. Gyors és hatékony elvégzésére az alábbi új megoldás javasolható: 5...6 liter langyos (35... 40 °C) vízben — lehet őleg műanyag vödörben -- mintegy 8...10 dkg BIOPON t vagy ULTRAVILL t kell feloldani. Ezzel az oldattal, felülr ől lefelé haladva, egyenletesen meg kell nedvesíteni mintegy 10...15 m 2 felületet úgy, hogy a régi festékréteg teljesen átnedvesedjék. Erre a célra egy hosszú nyélre (kefeseprő, ,partvis") erősített teddy-henger, de természetesen fest őkefe, széles -
S7. ábra. HYDRO GANN típusú elektronikus falnedvességmér ő műszer
212
-
213
laposecset, sőt kis kézi permetezőkészülék, vagy éppen a Mistral B vibrációs szórópisztoly is használható. Kb. 1...3 perc elteltével a festékréteg egyenletesen átnedvesedik, s ekkor kb. 30...45°-os szög alatt a felületre nyomott széles (görbe, nem egyenletes falfelület esetén keskeny) spatulyával vagy kaparó acéllemezzel a festékréteg teljesen és főleg porképződés nélkül, könnyedén lehántható a felületr ől. Régi WALLKYD vagy EMFIX falfestékréteget a 30. táblázatban ismertetett eltávolító (lemosó) szerekkel kell kezelni. Mindig akkora szakaszokat kell benedvesíteni, hogy amíg az egyik szakaszt kaparjuk, a másik egyenletesen megpuhuljon. Ezután a falfelületr ől a még visszamaradt festékréteg nyomait le kell mosni. Erre a célra kopott, rövid szőrű korongecset vagy kefe használható. Új vakolórétegr ől, ill. falfelületr ől spatulyával, acélsimítóval vagy durva szemcsés csiszolók ővel, cseréppel, esetleg érdes k ődarabbal, téglával, pl. samott-téglával való dörzsöléssel kell eltávolítani a zavaró érdes szemcséket, a síkból kiálló vakolatrészeket. Természetesen nem indokolt túlzott igényeket támasztani a falfelület simaságával szemben, hiszen ez nem alapvet ő követelmény. A szinte üveges simaságú, „tükörsima", azaz tömör vakolatréteg nem is el őnyös falfestéshez.
d) A falfelület átdörzsölése, csiszolása
e) A falfelület folytonossági hiányainak javítása A zavaró repedéseket, sérült részeket festés el őtt feltétlenül ki kell javítani, a mállékony, meglazult vakolatréteget pedig el kell távolítani, és felújítani. (Ha ez a meghibásodás már nagymérték ű, akkor a vakolatréteget k őművessel kell kijavíttatni, vagy új vakolatot készíttetni) A kisméret ű repedéseket teljesen ki kell a spatulya élével vagy kaparóeszközzel mélyíteni, durvaszőrű ecset segítségével vízzel meg kell nedvesíteni, majd gipszhabarccsal kitölteni. A nagyméretű (3...4 mm-nél szélesebb) repedéseket, tágulási hézagokat ugyanígy kell kijavítani, azzal a különbséggel, hogy a gipszhabarcshoz azbesztrostot vagy fűrészport kell adagolni. El őzetesen a repedést határoló falfelületet 5...10%-os PVAc-diszperzióval, MOZAIK vagy PÁLMAFLUID ragasztóval, cellulózenyv-oldattal többször is be kell ecsetelni. Ez különösen fontos lazán kötött, morzsalékos felületek esetében. Betonfelületek javításához esetleg a kereskedelmi forgalomban beszerezhet ő kész habarcs vagy az alábbi összetétel ű gipsz-, ill. cementhabarcs javasolható: Gipszhabarcs: 1 rész Mozaik- vagy Pálmafluid ragasztó és 2 rész víz elegyéhez a szülcsé214
ges mennyiségű gipszet kell adagolni, majd az egészet gondosan összekeverni. Cementhabarcs: 1 rész Mozaik- vagy Pálmafluid ragasztó és 2 rész víz elegyéhez a szükséges mennyiségű, 1 rész 500-as cement és 1 rész kvarchomok (0,5...1,0 mm) száraz keverékét kell adagolni. Természetesen a javított helyeket az el őbb leírtak szerint simára kell dörzsölni, majd portalanítani kell.
f) A zavaró foltosodások szigetelése Festés előtt a falfelületen minden olyan foltot, szennyez ődést el kell távolítani vagy hatástalanítani kell, amely a kész festésen zavaró foltátütést idézhetne elő. A gyakorlatban legtöbbször az alábbi szennyez ő foltok fordulnak elő . Nedvességfoltok. Minden esetben célszer ű előbb az átnedvesedés okát megállapítani, és azt megszüntetni. Els ősorban tető-, ill. födémbeázások, vízvezetékrepedések,. lefolyócs ő-repedések és hasonló meghibásodások okozta nedvességfoltok elhárításakor kell körültekint ően eljárni. Ilyenkor legtöbbször a hiba elhárítása után, a falfelület alapos, több napig tartó szell őztetésével a nedvességfolt teljésen el is tüntethet ő . A falazat átnedvesedése miatt azonban más foltosodások is keletkezhetnek, amelyeket a festés el őtt hatástalanítani kell. Penészfoltok, gomba- és algaképz ődmények. Ezek rendszerint különböző kórokozók telephelyei is. Viszonylag könnyen eltávolíthatók, ha az átnedvesedés nem a hőszigetelési hiányosságok miatti páralecsapódással függ össze (lásd a 13. ábrát). (Ebben az esetben ugyanis a penész- és nedvességfoltok a kész festésen kés őbb megjelennek.) Hatástalanításuk úgy végezhet ő el, hogy a foltokat durva kefével való dörzsöléssel, kaparással stb. eltávolítjuk, és a felületet HYPO és víz 1 : 1 arányú elegyével esetleg többször is beecseteljük. (Vigyázat! E m űveletet körültekintéssel kell végezni, nehogy a HYPO a szembe kerüljön!) Ha a felület már megszáradt, akkor tömény rézgálic (rézszulfát)-oldattal kétszer be kell ecsetelni (legalább 10 dkg rézgálicot kell oldani 1 liter meleg vízben!). Az így kezelt felületet néhány órán át száradni kell hagyni. (Hiányos hőszigetelés esetén természetesen a megfelel ő hőszigetelést el kell végezni.) Rozsdafolt-átütések. A felületet kaparással, csiszolással lehet őség szerint el kell koptatni, az elszíneződött vakolatréteget eltávolítani, majd vízzel megnedvesíteni. Ezután a nedves felületet rozsdafolt-eltávolító rudacskákkal vagy egyéb vegyszerekkel kell kezelni, dörzsölni mindaddig, míg a rozsdafolt teljesen elhalványul. A makacs rozsdafoltokat, amelyek megjelenése esetleg elháríthatatlan okok miatt a kés őbbiekben is várható, úgy lehet hatástalanítani, hogy dörzsö-
215
léssel és szigetel ő lakkal való beecsetelés után a felületre alumínium fóliát ragasztunk rugalmas, vízálló ragasztóval. Az alufólia felületét el őzetesen lakkal be kell ecsetelni, és a lakk megszáradása el őtt finom homokkal be kell hinteni, hogy ily módon a falfelület többi részéhez legyen az is hasonló. Sókivirágzások, salétromos képz ődmények. Ezek is kizárólag a nedvességvándorlással hozhatók összefüggésbe. (Ennek okát és körülményeit a C) fejezet részletesen tárgyalja, ill. a gyakoribb sókivirágzásokat a 10. táblázat ismerteti.) A sókivirágzások elleni hatékony védelem gyakran elég körülményes, megbízható megoldások nem mindig állnak rendelkezésre. A teend ők a következőkben összegezhetők. — A sókivirágzás okát legtöbbször fel kell tárni, a nedvesedést meg kell szüntetni, a falfelületet ki kell szárítani. (El ő fordulhat olyan eset, hogy a sókivirágzást a falba beépített szulfátos tégla idézi el ő, amit ki kell cserélni.) — Ezután a száraz felületr ő l a sókivirágzást kaparással, csiszolással (pl. drótkefével) el kell távolítani. Ha alatta a vakolatréteg már elmállott, azt mindaddig le kell kaparni, amíg megfelel ő szilárdságú vakolatréteghez vagy alaphoz nem érünk. — E művelet után a mállékony rétegt ől megtisztított felületet durvasz őrű ecsettel portalanítani kell, majd megnedvesíteni, és gipsz- vagy cementhabarcscsal a fal vezet ősíkjával megegyezően kijavítani, és megszáradni hagyni.
— Befejezésül a javított és kiszáradt felületet le kell csiszolni, majd az előbbi szigetelő lakkok valamelyikével legalább kétszer be kell ecsetelni. A lakkot elő ször legalább 1 : 1 arányban, tehát alaposan fel kell hígítani. Igy mintegy 25...30%-kal nagyobb felületet kell beecsetelni, mint a sókivirágzás góca. — Ha szükségesnek látszik, a felület alumínium fóliával is leragasztható, az előbb leírtak szerint. Természetesen alapvet ő feltétel, hogy az így javított falfelület további beázást, „nedvességutánpótlást" ne kapjon. Füst-, kátrány- és koromfoltok. Legtöbbször a nem kell ően tömör falazatú kéményjáratok mentén keletkeznek. Itt is a foltokat kaparással, csiszolással lehető leg teljesen el kell távolítani, majd a folt helyét híg, oltott mésztej és telített rézgálicoldat 1 : 1 arányú elegyével legalább 2...3-szor be kell ecsetelni. Az így kezelt, kiszárított felületet azután még 2...3-szor szigetel őlakkal be kell ecsetelni. Ehelyett gyakran elegend ő a 3% lenolajkencét tartalmazó oltott mésszel való kétszeri meszelés is. Ha szükségesnek látszik, alumíniumfólia-ragasztással kell a foltot hatástalanítani az előbb leírtak szerint. Olajfoltok. Egyre gyakrabban jelennek meg az olajkályhával való tüzelés kellemetlen velejárójaként. A nem elég tömör szerkezet ű kémények szivacsos falazatán az elpárolgó olajg ő zök egyre mélyebben felszívódnak, és növekv ő foltként jelennek meg a festett falfelületen. Ezáltal nemcsak esztétikai hibát idéznek elő , hanem a vakolatréteg, falszerkezet jelent ős károsodását is (olaj-
216
korrózió). A védekezés lehet őségei eléggé korlátozottak, mert a lakk szigetelés nem mindig vagy csak átmenetileg használ. Olajfoltosodást idézhetnek el ő a házgyári és egyéb technológiával készült (pl. OUTINORD, PEVA stb.) épületelemeken az acél zsaluszerkezetek (sablonok) kezelésére használatos formaleválasztó olajok is. Ennek a hibának, bár a kivitelező rovására írható, megszüntetése mégis gyakran a fest őszakember feladata. Az olajfoltátütéseket megbízhatóan alumínium fóliával való szigeteléssel lehet hatástalanítani (az el ő bb leírtak szerint). Anilinszínezék foltok, színezék-átvérzések. Főleg régi festékrétegek átfestésekor, ill. ezek felújításakor fordulnak el ő . Az ilyen színezékfoltokat a lehet őség szerint csiszolással, kaparással el kell távolítani, majd a foltos felületet (legalább kétszer) tömény vagy 1 : 1 arányban vízzel hígított Hypóval be kell ecsetelni. Teljes száradás után a felületet még — a biztonság kedvéért — esetleg er ősen hígított szigetel őlakkal is 1...2-szer be kell kenni.
g) Vakolatszilárdító felületkezelés
A régi vagy lazán kötött vakolatrétegeket, de más alapokat felületszilárdító kezeléssel szükséges festésre alkalmassá tenni. Különösen ajánlatos ezt elvégezni a régi, morzsalékos, lazán kötött (csekély szilárdságú) vakolatrétegek, homlokzatok stb. esetében. Erre a célra a D/4. fejezetben felsorolt anyagok használatosak, de legjobbak a PVAc és az e célra alkalmas m űgyanta-diszperziók kb. 5...10%-os vizes hígítású elegyei. Minél hígabb a köt őanyag—víz elegye, annál nagyobb a beszívódás mélysége, de ebben az esetben a kezelést többször meg kell ismételni. A tömény, kötő anyagdúc oldatok ugyanis filmet képeznek, s a kés őbbiekben szinte bőrszer űen leválnak a lazán kötött vagy nagy porozitású alapról. A szilárdító köt őanyagelegy ecseteléssel, a pórusokba való alapos bedörzsöléssel, de igen lazán kötött alapoknál szóróeljárással is felhordható.
2. Falfestési munkam űveletek a) Alapozó (vagy elsó) meszelés
Új vakolaton, esetleg a régi, eltávolított festékréteg lemosása után kell elvégezni, minden esetben hígfolyós oltott mésszel és durvasz őrű meszelővel. Követelmény ugyanis, hogy a hígfolyós mészpép minél mélyebben szívódjék be a vakolatrétegbe, és ezáltal azt szilárdítsa.
217
b) Átvonó (második, harmadik) meszelés Új vakolatrétegen feltétlenül elegend ő a kétszeri meszelés, a közölt összetételű, javított kötésű mésszel. A rétegek számát feleslegesen növelni nem szabad, mivel az a lepattogzás veszélyét rejti magában. A meszelést min őségi, ill. műszaki szempontból tanácsos meszel ő vel (tehát ecseteléssel), nem pedig szórással végezni. (Végleges meszeléshez — pl. színes meszeléshez — sokszor kgfeljebb 2 réteg is elegend ő.)
c) Szappanozás A falfelület egyenletes beecseteléséhez mintegy 8...10%-os káliszappan(vagy kenő szappan-) oldattal 1 kg ken őszappant 10...12 liter meleg vízben kell oldani. A szappanozás rendeltetése a falfelület lúgosságának lekötése, a pórusok telítése.
d) Az alapozó festékréteg felhordása (el őfestés) Az előkészített felületre hígfolyósabb (vékonyabb), a pórusokat kitölt ő, a végleges színárnyalathoz közelít ő, töltő anyagdúsabb, kevesebb nemes színező anyagot tartalmazó festékanyagot kell használni. Az alapozó festékréteg szórással való felhordása nem el őnyös, mert így a festékanyag csak megtapad a felületen, de nem hatol a pórusokba, mint ecsetelésnél. Az előfestés anyaga, a felhordás min ősége (amit fest őkefével ajánlatos elkészíteni) együtt biztosíthatják a végleges fed őfestés megbízható alapját.
e) Timsózás A falfelület timsó-oldattal való egyenletes átitatása. Ezt a m űveletet célszerű ecseteléssel elvégezni, de lehet permetezéssel is (pl. Mistral G-szórópisztollyal). Ha a felület nagyon szívóképes vagy lazán kötött, akkor az el őírt töménységű timsó-oldathoz 5...10%-nyi mennyiségben csontenyv- vagy cellulózenyvoldatot kell adagolni. A timsózás szilárdítja a vakolatréteget, annak szívóképességét egyenletessé teszi, lúgosságát leköti, s ezáltal mintegy szigetel ő hatást is kifejt. Legtöbbször a hagyományos enyves festés el őtt kell ezt a műveletet is elvégezni.
f) A felületek elhatárolása, kijelölése csapózsinórral Alapozó festés után a mennyezetet, ill. a más színben kialakítandó falfelületeket pontosan ki kell jelölni, ill. el kell egymástól határolni. Ez legtöbb218
szőr az egyenes vonalvezetéshez, a függ őleges és vízszintes festett falfelületek kialakításához is szükséges. A kijelölést előzetes mérések után, csapózsinórral célszer ű elvégezni. Ez lényegében egy vékony, er ős zsineg, amelyet fekete porfestéken (pl. korom stb.) áthúznak. A falfelületen a két kijelölt (bemért) pontra helyezik egy kicsit feszesen a zsinórt. A falra pattintott zsinór vékony fekete vonalat ejt a felületen.
g) A festés elvégzése Erre a mű veletre az el őfestés teljes száradása után kerül sor. Ez is szappanozással kezd ődik, s ha az megszáradt, a timsózás követi. A mennyezetfestést a világosságtól (ablaktól) befelé távolodva, s a falfestést is ugyanígy kell végezni. A festés ideje alatt — szükség esetén az ajtók, ablakok csukva tartásával -- kerülni kell a huzatot, a nagy légáramlást, s emiatt a gyors száradást (a behúzást). A festést lehetőleg párban kell végezni. Mennyezeten a felez ővonalig, oldalfalakon pedig egy ember alul, a másik pedig felül végezze a festést. A leírtak szerint készített alapozás (el őfestés), a felület-el őkészítés, az előírt anyagkeverés a biztosíték arra, hogy egyenletes és olyan felületi simaságú festés képezhet ő , hogy azon kb. 2 m-es távolságról szemlélve az ecsethúzás szálai, rajzolatai nem láthatók. A festés minőségét az egyenletes színárnyalat és tapintás, valamint a kopásállóság bizonyítja.
h) Mintázófestés, mintázás A mintázatokat a teljesen kész, színesre festett falfelületen alakítják ki. Napjainkban, csaknem teljes egészében, hengermintázatot, szórt szemcsés felületképzést, vonalazást, esetleg kézi mintázatú festést használnak.
i) Vonalozás A vonalazás a különböz ő helyzetű , esetleg színárnyalatú falfelületek egymástól való elhatárolása, esetleg kiemelése. A mintázat nélküli, esetleg többféle színárnyalatban készült falfestésnél a vonalazást legtöbbször el is szokták hagyni. A saját kezű falfestés esetében tanácsos a vonalazást elhagyni, mert komoly gyakorlatot, megfelel ő szakmai tapasztalatot és érzéket igényel.
219
Újabban erre a célra érintésre ragadó, színes papír- vagy m űanyag szalagokat hoznak forgalomba, amelyeket egyszer űen a csapózsinórral kijelölt vonalra kell helyezni és rásimítani. A vonalazáshoz megfelel ő nagyságú vonalzóecsetet (attól függ ően, hogy milyen sávszélesség ű vonalat kell húzni) és mintegy 1,0 m hosszúságú vonalzót vagy simára gyalult lécet kell használni. Külön festéket vonalazáshoz nem szükséges készíteni, de nem felel meg a köt őanyaggal feljavított falfesték sem. Célszer ű az Emfix- és egyéb mű gyanta-diszperziós vagy cellulózenyves alapú festéket használni. Célszerű a vonalazás m űveletét el őzetesen kisebb felületen gyakorolni. Vonalazásnál az ecsetet mindig a haladás irányába kell húzni. Vonalazás helyett számításba jöhetnek természetesen a zárószegély vagy a szegélylécek, szegezéssel, esetleg ragasztással feler ősítve.
j) Az oszlatás művelete Végezetül meg kell említeni az oszlatás m űveletét is, amelyre azonban a saját kezűleg végzett falfestésnél ritkán kerül sor. Az oszlatás a festékréteg egyenletes eldolgozása a felületen. Egyébként ez legtöbbször felesleges is, ha jól előkészített falfelületr ől van szó, és kis lyukb őségű (0,25...0,30 mm) szitán átszű rt, azaz finom szemcsés falfestéket használnak. Az oszlatást igényes, díszítő falfestő munkáknál szokták elvégezni, az e célra készített oszlatókefével.
3. Különleges és kiegészítő műveletek a) Repedésáthidaló, sarok- és hajlater ősítő vászoncsík ragasztása A fokozott igénybevételnek kitett falsarokrészeket, továbbá a repedésre hajlamosabb hajlatokat, ajtó- és ablaktokok és a falfelület közti csatlakozási hézagokat stb. repedésáthidaló er ősítéssel célszer ű ellátni. Ezt a következ őképpen kell végezni. — A nagyobb hézagot, repedést (3 mm szélesség felett), a D/6, f) pontban leírtak szerint, azbesztrostos gipsz- vagy cementhabarccsal ki kell tölteni, majd — a hajlat vagy a sarok középvonalától számított 10...12 cm-es sávszélességben mindkét oldalon a vakolatréteget 1...2 mm-es mélységben ki kell kaparni; — ezt a felületet 5...10%-os m űgyanta-diszperzió vagy cellulózenyv (I : 10 arányú) vizes oldatával be kell ecsetelni, majd így nedves állapotban -- az el őbbi sávszélesség méretére el őzetesen leszabott er ősítő anyagot (molinóvászon, m űszálas textilszövedék vagy üvegszövedék-háló stb.) enyv220
vagy cellulózenyvoldattal, vagy mügyanta-diSzperzióval plasztifikált, gipszvagy cementb ől készített ragasztóhabarccsal az el őkészített mélyedésbe be kell ágyazni, végül — az el őbbi ragasztóhabarccsal az er ősítősáv felületét a fal vezet ő síkjával egyezően el kell simítani, ill. el kell dolgozni. A továbbiakban ez a felület falfelületként kezelend ő. A sarok-, a hajlat-, ill. repedésáthidaló er ő sítés elvét az 58. ábra mutatja.
b) Páralecsapódás miatt penészes falfelületek, h őszigetelt hőhidak festése A falfelületr ől a régi mállékony, lepattogzásra hajlamos festékréteget el kell távolítani, ill. szükség szerint vakolatszilárdító (pórustelít ő) felületkezelést kell végezni (171. c) és g) pontok). Az így előkészített falfelületre 3, 4, 5 cm vastag, habosított polisztirol hőszigetelő lemezt (HUNGAROCELL, NIKECEL, STRYROPOR stb.) ken ragasztani, pontszerű kötéssel, kb. 80...120 x 50...70 cm-es táblákban, a következő összetételű ragasztóhabarccsal: 1 tömegrész PVAc-diszperzió, 2 tömegrész portlandcement (350-es, szükség esetén a diszperziót 5...10 % vízzel előzetesen hígítani lehet). A ragasztóhabarcs elosztása az 59. ábrán látható. A hőszigetelő lemezeket szorosan egymáshoz kell illeszteni, s szükség esetén (pl. a mennyezetnél) a ragasztóhabarcs teljes szilárdulásáig (12...24 óra) léccel meg kell támasztani. Ragasztóhabarcsként megfelel az 1 tömegrész MOZAIK ragasztó és 1 tömegrész portlandcement keveréke is, csekély vizes hígítással. A ragasztóhabarcs teljes megszilárdulása után a h őszigetelő lemez felületére, az előbbi összetételű ragasztóhabarccsal, a molinóvásznat, m űszálas textilszövedéket, esetleg az üvegszövedék-hálót fel kell „kasírozni" (rétegezni), a ragasztáhabarcsba jól be kell ágyazni, és a falfelület síkjáig gondosan el kell simítani. Az erősítő szövedékháló-sávokat, a nehéz tapétákhoz hasonlóan, illesztéssel kell a felületre rétegezni, s a saroker ősítéseket, hajlatokat, csatlakozási hézagokat az el őbbi, a) pontban leírtak szerint kialakítani. Szükség esetén a szövedékháló-sávok felragasztásához 1 tömegrész cellulózenyv-oldat (1 : 10) és kb. 2 tömegrész gipsz elegyéb ől készített ágyazóhabarcs is megfelel. Az ágyazóréteg megszilárdulása és teljes száradása után a felületet falfelületként kell kezelni, ill. a falfestést az el őírtak szerint elvégezni.
221
▪
0 0
"ti
a2
a1
'`) ¥""'V>U Gy Z8`543:‹A y
•-.1
04
N R:24 rf: t ■)0 ,9 ',;,) Ó • .0 .5 Cl
ez41A. .."g?.?iFk 7,4 14 .z °ó 12
a6
Ug,0 o 0
>— • >,43 c'"b,'2‘1!) .: 0-0 .x
59. ábra. Hőszigetelő lemezek (pl. HUNGAROCELL, NIKECELL
ragasztásának elve
‘> b .44 ." '3 • 2. ' 1.?) > N
stb.) falra
A lemez felülete: F=a • b legfeljebb 0,4...0,8 m 2, a falfelület egyenességét ől függően; d a ragasztóhabarccsal bevont felület átmér ője, a lap méretét ől függően (mintegy 8...15 cm ei-j ű foltokban); 61, a2, a3 stb. a ragasztós kötéáek felülete, száma és elhelyezése.
1:47.)
Javasolt feltétel: 1
S
Q
5
. F
v1 a hőszigetelő lemez méretezett rétegvastagsága, általában 3, 4, 5, legfeljebb 6 cm; e, a ragasztó-
>
habarcs átlagoss rétegvastagsága, a falfelület egyenl őtlenségeitől függően, célszerűen 1 1 vr ) • ai (átlagosan 2...6 mm). 10
'g.! ..,1:711.5A .41.1
,r4
• sA- Pj 2 --,vjii."4 r:
c) Tapadófelület képzése homokszórással
1;r13 eo -;9:
W?1 ,3,I
"c;
1
o 7/Tágsn
':;,th 'z.z. "g g L').,? ,p
Ezt akkor szokták elvégezní, ha pl. egy el őzetesen már olaj- vagy zománcfestékkel mázolt falfelületet újra a hagyományos (pl. enyves, cellulózenyves, esetleg műgyanta-diszperziós) falfestési technikával kell felújítani. Ebben az esetben a sima felületű olaj- vagy zománcfestékkel mázolt falfelületet csiszolók ővel (vagy -papírral stb.) érdesítik, jól tapadó lakkal (pl. UREX alapozólakk 005, BUDALUX stb.) beecsetelik, és 0,3...0,5 mm-es frakciójú (szükség esetén durvább szemcsézet ő), száraz kvarchomokkal egyenletesen behintik. Teljes száradás után a lazán kötött homokszemcséket, enyhe dörzsöléssel, el kell távolítani. Az így el őkészített felületre bármely vizes hígítású falfesték közvetlenül felhordható.
z51&`'. ,7 <74 d) Plasztikus (a falsíkból kiálló) mintázatok készítése tu...%4,%11 .48'
Vonalszerű mintázatok különféle célszerszámokkal, kinyomóedényekkel készíthetők. Néhány e célra alkalmas, saját kez űleg összeállítható segédeszközt a 60. ábra mutat be. 223 222
e) timsózás,
30
5 -..• t 57
120 50
f) g) h) i)
35
színes festés, majd száradás után, festékszemcse-szórás, szükség szerint csillám őrleményes szórás, záróvonalazás.
A cuppantott festés ./ ».__
a) felület-előkészítés a...e) mint előbbinél, b) festés félig kopott vagy tupfoló kefével, sajátos kézmozdulatokkal elrántva, darázsfészekszer ű struktúrát kialakítva, c) szükség szerint patinázás (színes bronzokkal, brokátbronzzal, aranybronzzal stb.). Megjegyzés. Sűrű n folyós tixotrop, pépszer ű festékanyaggal kell végezni. Enyves, cellulózenyves, m űgyanta-diszperziós falfestékeket célszer ű gipsszel készíteni, esetleg azbesztrostot adagolni. Az enyves falfestékhez 4...6-szoros meny .nyiségű lenolajkencét kell adagolni, mint az egyszer ű falfestés esetében.
\\___.........
J 120'
.—
80
4. A falfestés munkaműveleteinek sorrendje
60. ábra. Mű anyag- vagy gumi-kinyomóedények, csavaros fedéllel, változó mé-
retű szájnyílással, a síkból kiálló, relief- és dombormintázatok készítéséhez.
Az elterjedtebb falfest ő munkák m ű veleti sorrendjét (technológiáját) a jelenleg joghatályos Építő- és S'zerel őipari. Kivitelezési Szabályzat (ÉSZKSZ) IV. kötete 19. munkaneme (Falfestés és Falkárpitozás) E. 2. fejezete írja el ő . Ennek alapján az egyes falfestési eljárások kivitelezésének m űveleti sorrendje (technológiája) a következ ő.
Fontos, hogy a kinyomó „festékhabarcs" tixotrop, csomómentes, a felü-, letre jól tapadó és ülepedésre ne legyen hajlaMos. A kiváló min őségű „festék habarcs" összetétele pl. a következ ő : 1 tömegrész tixotrop köt őanyag (pl. PLEXTOL B), 2 tömegrész fehérvárcsurgói kvarchomok (0,1...1,0 mm), színez őpaszta vagy színez őpigment , (szükégletrin), 5.6%alkumcsúztóerén. őanyaggal is. Hasonló összetétel ű festékhabarcs készíthet ő cellulózenyves köt (kefeszerszámoktupfolással festékhabarcs („fondin", massza) A pépszer ű kal való ütögetéssel), hengerezéssel, reliefnyomókkal, szemcseszóró berendezéssel is felhordható a falfelületre.
e) Különleges falfestési módszerek Szórt szemcsés felületképzés (durva fr őcskölés) a) b) c) d)
224
csiszolás, a felület pormentesítése, alapozó meszelés (esetleg javított kötés ű mésszel), szükség szerint a folytonossági hiányok kijavítása (gipszelés), szappanozás, majd száradás után,
A) Fehér meszelés belső térben, új vakolaton a) A felület átkaparása spatulyával, a kiálló habarcscsomók, durva szemcsék, esetleges szennyez ődések eltávolítása, portalanítás. b) A zavaró szenriyez ő dések eltávolítása, a foltosodások szigetelése, hatástalanítása. c) Alapozó meszelés. d) A folytonossági hiányok, repedések kijavítása habarccsal. e) Közbens ő (második) meszelés. f) Átvonó (harmadik vagy befejez ő) meszelés.
B) Színes meszelés bels ő térben, új vakolaton Az a)...d) műveletek mint A) alatt. Az e) és f) műveleteket színes mészszel kell végezni. C) Fehér meszelés bels ő térben, régi meszelt vagy festett falfelületen a) A régi, feltáskásodott, leveles lepattogzásra hajlamos festékréteg vagy meszelés eltávolítása, szükség szerint a felület vizes lemosása, a festéknyomok 225
eltávolítása vízbe mártott durva sörtéj ű (kopott) fest őmeszelővel (korongecsettel). b) Az esetleges falátütések szigetelése, hatástalanítása. c) Alapozó meszelés. d) A folytonossági hiányok, repedések kijavítása habarccsal. e) A közbens ő (második) meszelés, majd száradás után. f) Átvonó (befejező vagy harmadik) meszelés. D) Színes meszelés bels ő térben, régi, meszelt vagy festett falfelületen A C) alatt leírtak szerint kell elvégezni, azzal az eltéréssel, hogy az e) és f) alatti mű veletekhez nem fehér, hanem színezett meszet kell használni. E) Fehér és színes meszelés, új homlokzaton a) A felület átvizsgálása, a kiálló habarcscsomók, a durvább szemcsék eltávolítása, portalanítás. b) A zavaró mechanikai szennyez ő dések eltávolítása, foltosodások hatástalanítása, szigetelése. c) A repedések, folytonossági hiányok, sérülések stb. kijavítása mészcement habarccsal (gipszhabarcs használata tilos). d) Alapozó meszelés. e) Közbenső (második) fehér vagy színes meszelés. f) Átvonó (harmadik vagy befejez ő) fehér vagy színes meszelés. Megjegyzés. Ilyen célra csak hathetesnél régebbi oltású meszet szabad használni, amelyhez legalább 5...6% lúgálló m ű gyanta-diszperziót (pl. Bovinil U, Mowilith D50, Vinnapas 450 stb.) vagy 10...15% Emfix külső festéket vagy 3...4% kazeinport kell adagolni. F) Fehér és színes meszelés, régi, festett vagy meszelt homlokzaton Itt a műveleteket az E) alatt leírtak szerint kell elvégezni, azzal az eltéréssel, hogy előzetesen a mállott, lepattogzásra hajlamos, régi mész- vagy festékréteget, kaparással vagy egyéb úton, maradék nélkül el kell távolítani. G) Hagyományos enyves festés, új falfelületen a) A felület átvizsgálása, csiszolása, portalanítása. b) A zavaró mechanikai szennyez ő dések eltávolítása, foltosodások szigetelése, hatástalanítása. c) Alapozó meszelés. d) A repedések, folytonossági hiányok javítása gipszhabarccsal. e) Szappanozás. f) Timsózás. g) Alapozó festés enyves festékkel. h) Átvonó festés enyves festékkel. i) A vezet ővonalak kijelölése csapózsinórral, majd záróvonalazás. Megjegyzés. Ilyen festést beton falfelületen (pl. házgyári lakásokban) nem szabad végezni. 226
H) Mintázott enyves festés, új falfelületen Az a)...i) alatti mű veleteket a G) fejezetben leírtak szerint kell elvégezni, majd j) a mintázás elvégzése p1. hengerezéssel. k) Záróvonalazás vagy a szegélylécek feler ősítése szegezéssel vagy ragasztással. I) Hagyományos enyves festés, régi festett felületen a) A régi, leválásra hajlamos festékréteg és a mechanikai szennyez ődések eltávolítása vizes nedvesítéssel és kaparással. b) Régi festéknyomok eltávolítása (összemosása) vizes kefével (meszel ő vel) való ledörzsöléssel. c) Az esetleges foltosodások szigetelése, hatástalanítása. d) Alapozó meszelés. e) Folytonossági hiányok, repedések javítása gipszhabarccsal. f) Szappanozás. g) Timsózás. h) A vezető vonalak kijelölése csapózsinórral,- a fal és a mennyezetfestés elválasztásához. i) Alapozó festés. j) Átvonó festés. k) 'Mintázás, záróvonalazás vagy a szegélylécek feler ősítése. J) Cellulózenyves falfestés, új vakolaton és régi, festett felületen a) A felület tisztítása, átcsiszolása, portalanítása. b) Az esetleges szennyez ődések eltávolítása, foltátütések szigetelése. c) A repedések, folytonossági hiányok javítása gipszhabarccsal. d) Alapozó meszelés vagy alapozó festés cellulózenyves festékkel (p1. Praktikolor, Tapetlon, saját készítés ű). e) A felületrészek kijelölése csapózsinórral. f) Közbenső (és átvonó, tehát kétszeri) festés cellulózenyves falfestékkel. g) Szükség esetén mintázás, záróvonalazás vagy a zárószegély feler ősítése. Megjegyzés. Ha a d) alatti mű veletet cellulózenyves falfestékkel végezzük, rendszerint elegend ő az f) alatti festést csak egyszer elvégezni. Ez a festési megoldás beton falelemeken (pl. házgyári lakások) is alkalmazható. Régi festett falfelületen az egyes m űveletek sorrendje megegyezik a leírtakkal, de az a) művelet helyett a régi festékréteget nedvesítéssel és kaparással, majd vizes lemosással el kell távolítani, és a d) műveletet tanácsos meszeléssel elvégezni. K) Múgyanta-diszperziós falfestés, új vakolaton és betonfelületen a) A vakolatréteg átdörzsölése, a zavaró, durva felületi részek, mechanikai szennyező dések eltávolítása, portalanítás. b) A repedések, folytonossági hiányok, falsérülések javítása gipszhabarcscsal (betonfelületen cementhabarccsal). 227
c) Az esetleges foltátütések eltávolítása, hatástalanítása, szigetelése. d) Alapozó meszelés mű gyantadiszperziós vagy ilyen alapú falfestéket tartalmazó hígfolyós, oltott mészpéppel (meszel ővel, ecseteléssel). e) Ha szükséges, a falfelületek elhatárolása és kijelölése csapózsinórral. f) Közbens ő mű gyanta-diszperziós falfestékréteg felhordása (ecseteléssel vagy teddy-hengerrel). g) Átvonó mílgyanta-diszperziós festékréteg kialakítása (ecseteléssel, hengerléssel vagy szórással). h) Szükség szerint mintázás, záróvonalazás vagy a szegélyléc felszerelése. Megjegyzés. Hengermintázás esetén a g) alatti művelet gyakran el is maradhat, ha a d) és az f) művelettel kialakított festékréteg jól fed. Ide sorolható falfestékek azok, amelyek vízzel hígíthatók, így pl. az Erdfix, Enndsol, Díszperzit, Mateprint, Tilatex stb. M ű gyanta-diszperziós falfestékek alá közepes szívóképességű , nem morzsalékos és nem mállékony, hanem nagy szilárdságú, mérsékelten érdes vakolatréteg szükséges. A fényesre simított (glettelt) alap teljesen felesleges és nem is megfelel ő, mert a falfestékréteg leválását idézheti elő . Ehhez a festéshez vakolt, beton-, s őt fa-, faforgács-, gipsz-, HUNGAROCEL, azbesztcement-felület egyaránt alkalmas. A d) alatti m ű velethez, a fal szívóképessége szerint, mész helyett az alaposan felhígított m ű gyantadiszperziós falfesték is megfelel. L) Műgyanta-diszperziós falfestés, régi, festett vagy meszelt falfelületen a) A régi festékréteg eltávolítása vizes nedvesítéssel és lekaparással, ill.
rövid szőrű festő kefével végzett utólagos vizes lemosással, ezután a 6) ...h) műveleteket a K) fejezetben leírtak szerint kell elvégezni, a Megjegyzés rovatban közöltek figyelembevételével. M) Falfestés WALLKYD-festékkel, új vakolaton és régi, festett falfelületen Új mész- (cement-) habarcs vakolaton, a felület lúgosságának semlegesí-
tése végett, el ő nyös az egyszeri, esetleg kétszeri pórustelít ő kezelés, 8...10%-os timsóoldattal (1,0...1,5 kg timsót 10...12 liter vízben kell oldani), azaz a kétszeri timsózás. Ez a vakolatréteg szilárdságát jelent ősen növeli, de szívóképességét alig csökkenti. A többi műveletek értelem szerint megegyeznek a K) és L) alatti festési megoldással, függetlenül attól, hogy a WALLKYD nem diszperziós, hanem oldószeres falfesték. Az előbb leírt timsózás esetén a K—d) alatti mű veletet, vagyis az alapozó meszelést nem kell elvégezni, hanem helyette mindjárt alapozó festés készíthető, jól felhígított WALLKYD falfestékkel. A WALLKYD festés betonfelületen (p1. házgyári lakások) egyáltalán nerik, vakolaton is csak olyan esetben készíthet ő , ha az még átmenetileg sincs kit&& páralecsapódás és átnedvesedés lehet őségének.
228
N) A különleges falfestési eljárások m ű veleti sorrendje, új vakolaton és régi, festett falfelületen
Ide sorálhatók pl. a szórt szemcsés (durván fröcskölt), f űrészporos, selyemfényű, elmosódó mintázatú, saját kez űleg készíthet ő , a 2. táblázatban ismertetett öszetétel ű falfestékkel végezhet ő festési megoldások. Ezek m űveleti sorrendje teljesen megegyezik a K) és az L) fejezetekben ismertetett festési eljárások alapm űveleteivel, azzal a kiegészítéssel, hogy a festékanyagot a 2. táblázatban közölt eljárással (teddy-hengerrel, esetleg szórással stb.) kell felhordani a felületre. 0) Homlokzatfestés, új és régi felületen A homlokzatok saját kez ű festésére általában kis családi házak esetén is ritkán kerül sor. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a balesetek elkerülése végett a homlokzatfestési munkákat csak akkor szabad elvégezni, ha az állványszerkezetet annak biztonságos elkészítéséért büntet őjogilag is felel ős vállalat, szövetkezet vagy mesterember szerelte össze. A homlokzatok festésére az alábbi megoldások jöhetnek számításba: — meszelés, színes meszelés, javított kötés mésszel; — homlokzatfestés használatrakész festékkel, esetleg — homlokzatfestés saját készítés ű festékkel. Az első, megoldást az E), F) fejezetek ismertetik. A második esetben a használatra kész hazai és esetleg kereskedelmi forgalomban beszerezhet ő, import eredet ű homlok zatfestékek jöhetnek számításba: A WALLKYD festék homlokzatfestésre nem alkalmas. Ha már régi, festett homlokzatról van szó, akkor els ő lépésben a lepattogzásra hajlamos festékréteget nedvesítéssel és kaparással, maradék nélkül el kell távolítani, majd a felületet portalanítani kell. A mállékony, sérült, meglazult vakolatréteget szintén el kell távolítani, szükség esetén foltokban (vagy teljes felületen), a vakolást k őművessel el kell végeztetni, ill. saját kez űleg el kell végezni. A folytonossági hiányokat, a repedéseket kizárólag mész—cement habarccsal szabad kijavítani. Erre a célra a gipszhabarcs használata tilos. Ezután teljesen hígfolyós, a pórusokba mélyen beszívódó, javított kötés ű mésztejjel kell az alapozó (vagy pórustelít ő ) felületkezelést elvégezni. Ha a vakolatréteg kisebb szilárdságúnak ítélhet ő , akkor ezt a m űveletet még egyszer el kell végezni, az előző kezelés teljes száradása után (3...4 óra múlva). Ilyen célra vakolatszilárdító felületkezel ő mű gyantaoldatokkal is lehet pórustelít ő alapozást végezni. Természetesen ez a pórustelít ő alapozás nemcsak meszeléssel, hanem hígított homlokzatfestékkel (kivéve a VLIESIN - t és a MUROVIL - t) is elvégezhet ő . Az elő bbi megoldással jelent ős költségmegtakarítás érhető el. Az alapozó felületkezelés teljes száradása után (24...48 óra múlva) kétszer kell a homlokzatfestést elvégezni úgy, hogy közben a teljes száradási id őt, 229
de legalább 4...6 órát kell biztosítani, még kedvez ő száradási feltételek esetén is. A harmadik réteg felhordása rendszerint felesleges. Itt is alapvet ő szabály, hogy a rétegek számát feleslegesen nem szabad növelni. A nagy porozitású, szívóképes vakolatok többszöri (2...3-szori) pórustelít ő kezelését (alapozást) tanácsos elvégezni (ez jóval olcsóbb és célravezet őbb megoldás is!), s ezután kétréteg ű festést végezni. Végs ő soron a homlokzatfestés így sokkal tartósabb lesz. VLIESIN ből (és MUROVIL ből) a megfelelő pórustelítő kezeléssel ellátott vakolatra egyetlen, de vastagabb réteget kell felhordani. Homlokzatfestés saját készítés ű festékkel. Újabban egyre nagyobb a lehetősége annak, hogy a homlokzatfestékek céljára alkalmas köt őanyagokat, így elsősorban a m űgyanta-diszperziókat a kisiparosok, a kereskedelem útján, közvetlenül is beszerezhessék. Mivel az ilyen célra számításba jöhet ő kötőanya gok java része import termék, így a beszerzés eléggé korlátozott. Ilyen köt őanyagokat a D/2. fejezet ismertet. A töltőanyagok, színez őpigmentek viszont már könnyebben hozzáférhetők. A saját kezűleg készített festékkel a homlokzatfestés igen olcsó, s emellett legalább 15...20 éves tartósságú. - Az alábbiakban csak a lehet őséget tárjuk fel, mintegy ötletet kínálván a saját kez űleg előállítható és nagy tartósságú homlokzatfestésre, amely a társas és egyéni családi házak, hétvégi házak, nyaralók stb. állagvédelmi és ugyanakkor tetszet ős esztétikai hatást kelt ő felületképzésére alkalmasak. Néhány ilyen saját keverés ű homlokzatfesték tájékoztató összetétele a következő : -
-
1.
Műgyanta-diszperzió, % Márványliszt, % Kvarcliszt, % Titánfehér, % Színezőpigment, % Keverővíz, % - Azbesztpehely, %
15,0 48,5
1,0 35,0 0,5
16,0 60,0 3,0 0,5 20,0 0,5
15,0 20,0 35,0 5,0 0,3 24,2 0,5
A saját készítés ű homlokzatfestékeket minden esetben durva sörtéj ű (esetleg kopott) ecsettel kell felhordani. Az egyes festési eljárások átfutási ideje a körülményekt ől függően jelentős ingadozást mutat. Erre vonatkozóan tájékoztató jelleg ű adatokat a 32. táb-). .; lázat közöl.
230
32. táblázat Néhány falfestési eljárás átlagos átfutási ideje új vakolatrétegen a szükséges munkamű veletek elvégzésével Falfestési eljárás megnevezése
Fehér meszelés (beltéri) Homlokzati fehér meszelés Beltéri színes meszelés Homlokzati színes meszelés Kazeines homlokzatfestés Enyves falfestés Cellulózenyves falfestés Viaszos falfestés Vliesines homlokzatképzés Homlokzatfestés EMFIX , TILATEX és hasonló felépítés ű festékanyagokkal Homlokzatfestés ELASZTOLÉN-nal Homlokzatképzés durvaszemcsés festékvakolatokkal pl DEKTON, CEHALIN, MUROVIL stb.
Átfutási idő, óra (+10...+20 °C h őmérsékleten)
24 24...36 24...30 24...36 36...48 24...30 12...16 24...36 12...16 36...48 24...36 16...24
G) Minőségellenőrzés 1. A falfestőmunkák minőségi követelményei A festett falfelületek min őségellenőrzésének általános szabályait az Építőés Szerelőipari Kivitelezési Szabályzat (ÉSZKSZ) IV. kötet 19. munkaneme (Festés és falkárpitozás) F) fejezete írja el ő. A festett falfelületet érzékszervi úton kell megvizsgálni, és a hibásnak talált helyeken kívül a következő felületnagyságokban kell a részletes vizsgálatokat, minőségi értékelést elvégezni: — 100 m2 alatt a teljes felületen, — ha a festett falfelület 100...500 m 2, akkor a felület 40%-án, de legalább 100 m2-en, — 500 m2 felett a felület 20%-án, de legalább 150 m 2-en. Az idézett ÉSZKSZ E. 5.21.1-5.21.6. fejezetei írják el ő a minőségi osztályozástól független és azoktól függ ő követelményeket (33. táblázat). Ezek alapján a minősítés, azaz min őségi osztályokba való sorolás a következőképpen rögzíthető : F. 51. I. osztályú az a munka, amelynél — az E. 51. szerinti követelményeket (32. táblázat) minden vizsgálati adat kielégíti, — az E. 52. szerinti I. osztályú minőségi követelményeket — vizsgálatfaj231
33. táblázat
Két festékbevonat-rendszer hatékonyságának kiszámításához szükséges alapadatok 1. festékbevonatrendszer (pl. TR/NÁT-zománcfesték)
Költségtényezők
A festékanyag egységára, Ft/kg Fajlagos anyagfelhasználás, kg/m 2 Szükségertám Hígító mennyisége, kg/m 2 Hígító egységára, Ft/kg Felület-előkészítés összes költsége, Ft/m 2 Felület-elő kezelés összes költsége, Ft/m 2 Mázolási munkabérköltség, Ft/m 2 Állványozási költségek, Ft/m 2 Gépköltségek, energia stb. Ft/m 2 Egyéb járulékos költségek, Ft/m 2 2/évKarbntásikölége,F/m A bevonatrendszer élettartama, év
60,0 0,30 3 (1 alapozó+ I közbenső + 1 átvonó) (15%) 0,05 12,0 14,5 10,0 10,0 1,5 1,0 3,0 0,5 6,0
2. festékbevonatrendszer (p1. UEEX tixotrop bevonat)
110,0 0,44 2 (1 alapozó+ +1 átvonó) nincs 14,5 10,0 6,0 1,5 1,0 2,0 0,2
beltéri fehér és színes meszelés javított kötés ű beltéri fehér és színes meszelés kültéri fehér és színes meszelés kazeines meszelés kültérben kazeines meszelés beltérben kültéri javított kötés ű fehér és színes meszelés hagyományos (glutin-) enyves festés cellulózenyves falfestés. (pl. PRAKTIKOLOR) beltéri műgyanta-diszperziós festés (EMFIX stb.) kültéri műgyanta-diszperziós festés (pl. TILATEX BUDAKRON, MUROVIL, DEKTON stb.) VLIESIN homlokzati festékhabarcs ELASZTOLÉN festés homlokzaton saját készítés ű diszperziós homlokzatfestés
3...4 év 6...7 év 7...8 éV: 15...20 év 40...50 év 15...18 év 3...4 év 4...5 év 6...7 év ,
7...8 év 20...22 év legalább 20 év 10...12 év
Hibásnak vagy alkalmatlannak tekinthet ő az a falfestés is, amelynek az előbbiekben megadott tartóssága (élettartama) nincs, ill. ezen belül tönkre-
megy.
2. A minőségi hibák okai
15,0
A kész falfestés min őséghibáit előidéző okok általában a következők. tánként — az összes vizsgálati adatnak legalább 90%-a kielégíti, és legfeljebb 10%-a II. osztályú. F. 52. II. osztályú az a munka, amelynél — az E. 51. szerinti követelményeket minden vizsgálati adat kielégíti, — az E. 52. szerinti I. vagy II. osztályú min őségi követelményeket — vizsgálatfajtánként — az összes vizsgálati adatnak legalább 90%-a kielégíti, és legfeljebb 10%-a III. osztályú. F. 53. III. osztályú az a munka, amelynél — az E. 51. szerinti követelményeket minden vizsgálati adat kielégíti, -- az E. 52. szerinti I., II. vagy III. osztályú min őségi követelményeket — vizsgálatfajtánként — az összes vizsgálati adatnak legalább 90%-a kielégíti, és a többi adat legfeljebb 20%-kal rosszabb a III. osztályú min őségi követelményeknél. Értelem szerint azt a falfestést, amely az E. 51. szerinti követelményeket (32. táblázat) nem elégíti ki, rendeltetési célra alkalmatlannak (alkalmatlan szolgáltatásnak) kell tekinteni. Ezen túlmenő en a kész falfestés legyen mente a 33. táblázatban felsorolt, leggyakrabban el őforduló hibáktól vagy meghibá•-; sodások tól . Az egyes falfestési eljárások nál, a rendeltetés szerinti igénybevétel és kar bantartás mellett, az alábbi tartósság (élettartam) vehet ő alapul:
s
232
Mechanikai sérülések, pl. ütés, dörzsölés stb. Ezek általában a festés, takarítás elvégzése után a bútorok, berendezési tárgyak visszahelyezésével, elrendezésével járó munkák során fordulnak el ő . Kellő figyelemmel az ilyen sérülések szinte teljesen elkerülhet ők. Javításukra célszer ű kevés (0,5 kg-nyi) eredeti színű falfestéket tárolni.
Anyaghibák. Javarészt a festékanyag helytelen felépítésével vagy esetleges káros átalakulásával hozhatók összefüggésbe. Ilyen lehet pl. a hagyományos enyves festésnél a festékanyag „túlenyvezése" következtében a festékréteg jellemző kagylós, leveles lepattogzása vagy ellenkez ő esetben a köt őanyagszegény festékréteg lekopása, már enyhe dörzsölés hatására is. Ez utóbbin kell ő utókezeléssel (pl. hígfolyós, színtelen köt őanyaggal, mint a cellulózenyvoldat, az erősen hígított m ű anyag-diszperzió stb.) lehet segíteni — teljes érték ű minőség mellett —, míg az el őbbi minő séghiba már csak újrafestéssel javítható. (Saját készítés ű falfestékeknél mindkett ő lényegében kivitelezési hiba is.) Ugyanilyen jellegű hiba a festékanyag túlzott vagy nem kielégít ő mérték ű hígítása is. - Kivitelezési hibák. Végeredményben szakmai mulasztásra, felületességre, hiányos szakmai felkészültségre vagy tájékozatlanságra stb. visszavezethet ő minő séghibák. Sokféle változatával lehet számolni. Leggyakoribb válfajai pl. a következő k. 233
— Adott rendeltetési célra, környezeti igénybevételre nem alkalmas festékanyag vagy festési eljárás megválasztása. — Hiányos felület-el őkészítési m űveletek elvégzése vagy azok egy részének elhagyása. — A kivitelezés klimatikus és egyéb feltételeinek mell őzése (pl. fagyveszélyben vagy t űző napon végzett homlokzatfestés). — Az .alapépület fizikai, kémiai sajátosságainak figyelmen kívül hagyása, olyan értelemben, hogy azok és a festékréteg között káros egymásra hatás jött létre (pl. azbesztcement-lemezen, betonfelületen, homlokzaton stb. nem lúgálló színezőpigment, ill. kötőanyag alapú festékek használata). — Festéstechnikai hibák (pl. szemcsés festékanyag, nem megfelel ő felhordás, ill. eldolgozás, hibás mintázatok, görbe, nem egyenletes sávszélesség ű vonalazás stb.). — Zavaró mérték ű esztétikai összhatás, diszharmónia, helytelen kiemel ő hatás, idegesítő mintázatok kiválasztása stb. — Az előbbi hiányosságok kombinációja. A kivitelezési hibák mértékét ől, ill. súlyosságától függően minőségileg leértékelhető (II., III. oszt.) vagy rendeltetési célra alkalmatlan falfestésr ől lehet beszélni. Ez utóbbi esetben a festést — megfelel ő minőségben — újra el kell végezni. Rejtett hibák. Az el őbb felsoroltaktól eltérő jellegű olyan minőséghibák, amelyeket előre nem látható vagy utólagos közrehatás következtében fellép ő , ő . Pl. a falszerkezet átnedvesedése, beázása, esetleg hiá- hibaforáskdéztel nyos vízszigetelése miatti salétromos képz ődmények, sókivirágzások a kifogástalan minőségű falfestést károsítják, de ugyanígy pl. cs őrepedés, páralecsapódás stb. miatt rozsdafoltátütések, olajkályha-tüzelésnél a kés őbb jelentkez ő olajfoltok megjelenése, és ehhez hasonló károsodások létrejötte. Szerkezeti hibából, az épület mozgásából adódó falhibák, repedések következtében el őálló hibák sorozata.
3. A minőségi hibák javítási lehet őségei Az előbb felsorolt hibák jellegéb ől, előidéző okaiból az következik, hogy egy részük — az előírt vagy elvárható min őségi követelmények csökkenése nélkül — javíthatók. A hiányos felület-előkészítésre, el őírt munkaműveletek elhagyására vagy nem megfelel ő minőségű festékanyag felhasználására visszavezethet ő meghibásodások legtöbbször nem, ill. csak teljes újrafestéssel javíthatók. Teljes érték ű, ill. kifogástalan minőségű munkát nem eredményeznek.
234
4. A falfestés ápolása, karbantartása, tisztítása Bármilyen szokatlanul is hangzik, de a festett falfelület is megfelel ő ápolást, karbantartást, szükség esetén tisztítást igényel, egy-egy felújítási perióduson belül. Csak ézáltal biztosítható a kész falfestésre jellemz ő élettartam, ill. tartósság, amelyhez végs ő soron gazdasági értékek f űződnek. Fokozottabb mértékben fennáll ez nagyforgalmú vagy nagyobb igénybevételnek kitett helyeken készült falfestés esetében (pl. óvodák, iskolák, áruházak, pályaudvarok, hivatali középületek stb.). Ennek megfelel ően a kezelési, karbantartási tájékoztatót mindig az igénybevételnek és a falfesték sajátosságainak alapos ismeretében kell megadni. Egy adott rendeltetési célra készített falfestés kezelési, karbantartási utasításának általános irányelvei a következ ők. — A falfestést óvni kell a durva mechanikai hatásoktól, a koptató igénybevételtől (dörzsöléstől), sérülésekt ől, vegyi szennyez ődésektől, páralecsapódástól, átnedvesedést ől stb. (Ez utóbbi természetesen homlokzatfestésnél nem lehet követelmény.) — A beltéri falfestést — az elszennyez ődéstől, a porlerakódás mértékét ől függő en — célszer ű legalább évenként egySzer porszívózással (a kefés szívófejjel) megtisztítani, a portól, pókhálótól és hasonló lerakódásoktól. — Szükség esetén árnyékolóelemek elhelyezésével is meg kell akadályozni, hogy a hőáramlási helyek mentén (pl. f űtőtestek felett, a kályhacs ő terében, légelszívó nyílások körzetében stb.) gázkorom-lerakódási sávok képz ődjenek. Éppen ezért a téli id őszakban, a korommal eléggé telített nagyvárosi légtérre való tekintettel, közvetett természetes szell őztetéssel célszer ű a légcserét biztosítani. — A mechanikai sérülés helyeit, az utólag keletkezett folytonossági hiányokat a falfestés befejeztével, az e célra félretett záró festékréteg anyagával, mintegy foltokban lehet javítani. — Szükség esetén a 2...3 éves (vagy régebbi), már kissé elszennyez ődött falfestést falradírozással lehet tisztítani. A „falradír" a következ őképpen készíthet ő. Zománcozott edényben 1 liternyi forrásban levő vízben mintegy 5...6 dkg kristályos rézszulfátot (rézgálic) kell feloldani. Ezután forrás közben, állandó keverés közben, 1 kg nullás lisztet (vagy rozslisztet) kell az így elkészített oldatba adagolni, és azt gondosan csomómentesen elkeverni, majd további liszt-hozzáadagolással gyurmát készíteni bel őle. A gyors kiszáradás végett nedves ruhába vagy műanyag fóliába célszer ű csomagolni. Kihűlés után a „falradír" használatra alkalmas. A „falradírozás" abból áll, hogy az el őbbi képlékeny anyagból egy ökölnyi nagyságú darabot a szennyezett felületre kell nyomkodni és gyengén végigdörzsölni úgy, hogy a szennyez ődést a falradír anyaga magába vegye. Egy ilyen falradírdarab addig használható, amíg képlékeny, és nem szedett magába annyi szennyez ődést, amely a falfestékrétegen már esetleges szennyez ő nyomot hagyna maga után. 235
— A festett falfelületet óvni kell a 150 °C feletti, közvetlen felmelegedéstől és sugárzó hő forrástól (pl. villany- és gázt űzhelyek közelében lev ő falfestés), mert ennél nagyobb h ő igénybevétel hatására a _festékréteg elszínez ődik, esetleg lepattogzik.
H) Balesetelhárítás, egészségvédelem, környezetvédelem A falfestési munkák során sem szabad lebecsülni a baleseti veszélyforrásokat. A kisebb-nagyobb „jó szándékú" elnézés, lazaság, esetleges hanyagság még veszélytelennek látszó tevékenység közben is igen kellemetlen, esetleg jóvátehetetlen következményekkel járhat. Éppen ezért az alábbi, általános, megelőző jellegű óvintézkedéseket minden esetben a helyi adottságoknak megfelelően, körültekint ően foganatosítani kell.
1. Balesetelhárítás, munkavédelem a) A munkaterületet úgy kell el őkészíteni, hogy a falfelület minden pontja a munkaműveletek elvégzése során kényelmesen, biztonságos testhelyzetben megközelíthet ő legyen. b) A bútorokat, berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy a botlás, megcsúszás és összeütközés veszélye kizárt legyen. c) A fest őlétrát külön ellen őrizni kell, hogy ép, sérülésmentes és szilárdan (stabilis helyzetben) rögzíthet ő -e. A rozoga, ütött-kopott, rögzít őlánc nélküli létrát nem szabad használni. d) A csúszásveszélyt ki kell küszöbölni, szükség esetén a padlózat száraz fű részporral való felhintésével. Különösen csúszásveszélyes a PVC-, a gumi-, a magnezit, az öntött m űgyantaalapú padlóburkolat, k őburkolat, keramit, a mázas kerámiapadló stb., különösen, ha agyagos festék (p1. budai föld, de általában az enyves falfestékek) vagy általában bármilyen festék kerül rá. A padlóra helyezett m űanyag fólia is csúszásveszélyt jelent. e) Az elektromos vezetékek, kapcsolók közelében óvatosan és körültel 3 kintreldogz,maviesflték(yroina,zámvezet ő közegnek tekinthet ő) a kapcsolódobozba szivárogva áramütést okoz , ű a fes- hat,ésezidgplóybenétvszlh.Iyenkorcész tésre kerül ő helyiséget teljesen áramtalanítani. A zárlatos kapcsolókat, vez% téket falfestés el ő tt szakemberrel át kell vizsgáltatni, és megjavíttatni. Ugyan,-, így szigorúan tilos a zárlatos vagy sérült, esetleg nem tisztázott érintésvédelemmel ellátott elektromos kéziszerszámok, gépek és segédeszközök hasi nálata. 236
f) Homlokzatfestési munkákhoz kizárólag arra illetékes szakember által készített ék biztonságtechnikai szempontból ellen őrzött, szabványos állványszerkezetet szabad használni. g) Kültéri homlokzatfestési munkáknál külön ügyelni kell az emberi forgalomnak kitett helyeken arra, hogy a járókel ők bármilyen jelleg ű veszélyeztetése kizárt legyen. h) Szigorúan tilos sérült, elhasználódott vagy házilag „összetákolt" kéziszerszámokat és segédeszközöket használni. A m űanyag vödröket biztosító acélhuzalból készült függeszt ővel szabad a létrára helyezni.
2. Egészségvédelmi óvintézkedések a) A falazat kaparásakor, régi festékréteg eltávolításakor a porképz ődést vizes nedvesítéssel kell kikiiszöbölni, és ügyelni kell arra, hogy a por és egyéb szennyező dés a szembe ne szóródjék. A portalanítást porszívózással célszer ű végezni. b) A munka befejeztével — de szükség szerint munka közben is — a mész, timsó stb. maró hatása miatt kirepedezett kéz- és arcb őrt zsíros (lanolinos) krémmel kell kezelni. c) Külön ügyelni kell az oltott mész (és Hypo) maró hatására, amely a szembe jutva igen súlyos sérülést (s ő t megvakulást) okozhat. Véd őszemüveg, arcvéd ő műanyag lemez használata feltétlen indokolt. Az esetleg szembe került oltottmész-nyomokat 2...3%-os cukoroldattal (amely vegyileg semleges sóképződéssel — kalciumszacharát — oldja a meszet) azonnal ki kell mosni, majd tiszta vízzel kiöblíteni és orvoshoz fordulni. d) Az oltott mészt ő l még átmeneti tárolás közben is óvni kell a kisgyermekeket. A meszes gödröt gondosan le kell fedni, és úgy elkeríteni, hogy ember, gyermek (s ő t állatok) semmilyen körülmények között ne kerülhessen bele. e) A festékanyagok összeállításakor eleve kerülni kell a mérgez ő hatású adalékok és alkotórészek felhasználását. f) A „kemizációs" ártalmak megel őzésére általános elvként kell rögzíteni a következő ket. -- Minden ismeretlen eredet ű anyagot eleve mérgez ő hatásúnak kell tekinteni mindaddig, amíg azt az arra illetékes szakember megbízhatóan nem azonosítja: — Minden ismeretlen eredet ű anyagot nemcsak mérgez őnek, hanem t űzés robbanásveszélyesnek kell tekinteni, és ennek megfelel ően kell tárolni az azonosításig. 237
— Az import eredet ű anyagok esetében a göngyölegükön feltüntetett tájékoztatót még kellő nyelvismeret mellett sem szabad elegend őnek tekinteni, mindaddig, míg azt a hazai el őírásoknak megfelelően hivatalosan nem adaptálták. (A kereskedelmi vállalatok kötelesek ennek megfelel ően szabatos, egyértelmű, magyar nyelv ű egészségvédelmi tájékoztatót mellékelni az egészségre ártalmas import termékekhez. Természetesen a hazai gyártmányoknál is ugyanez a követelmény.)
3. Tűzrendészeti óvintézkedések
d) A festési (és azt kiegészít ő) mű veletek során arra kell törekedni, hogy semmiféle környezetszennyezés ne fordulhasson el ő . A nagy forgalmú, emberi tartózkodásnak kitett helyeken végzett falfestési munkáknál, szükség esetén, védőberendezéssel kell megakadályozni, hogy a járókel ők ruházata elszennyező djék. Ugyanígy kerülni kell a zavaró mérték ű zajkeltést, lármázást. Szükség esetén a zajos üzem ű gépeket zajvédelemmel kell ellátni. e) Közvetve a környezetvédelem célját szolgálja a falfestési munkák B/l. fejezetében részletezett színdinamikai hatáskeltés, amely p1. homlokzatfestés esetén az utca és a városkép kialakításában megkülönböztetett jelent őségű .
A falfestőmunkák területén t űz- és robbanásveszélyes anyagokat általában csekély mennyiségben, elvétve használnak. Ennek ellenére, még kisebb mennyiség felhasználása esetén is, az alapvet ő tűzrendészeti óvintézkedéseket foganatosítani kell. a) A tűz- és robbanásveszélyes anyagok (pl. WALLKYD festék és hígítószerek, szigetel ő lakkok, műgyanta oldatok stb.) felhasználásakor a munkatérben nagy légcserét (légszell őzést) kell biztosítani. A dohányzás, a nyílt láng használata, villamos kapcsolók m űködtetése tilos. Alapvető szabály, hogy az ilyen anyagokból igen kevés mennyiséget kell a helyszínen tárolni és felhasználni, hogy a robbanásveszélyes oldószerek, hígítók g őzei ne telítsék a munkateret. b) Ha a tűz- és robbanásveszélyes anyagok (pl. festékek, hígítók) nagytömegű felhasználása elkerülhetetlen, akkor a területileg illetékes t űzrendészeti hatóság helyi viszonyokra kiadott óvintézkedéseit kell foganatosítani.
4. Környezetvédelmi óvintézkedések A falfestőmunkákhoz általában több olyan anyagot használnak fel, amelyek környezetszennyezést idézhetnek el ő. A festékanyagok kivétel nélkül ilyen jellegűek. Ennek megfelel ően a követkeZő általános környezetvédelmi óvintézkedéseket kell foganatosítani. a) Szigorúan tilos festékanyagokat a közvetlen él ő környezetbe (pl. élővizekbe, patakokba, folyókba, tavakba stb. parkosított területre, erd őkbe stb.) juttatni, és így környezetszennyezést el őidézni. b) A szennyvízcsatorna-hálózatba (pl. W. C.-öblít őkbe, lefolyókba stb.) csak olyan mennyiségben szabad és csak eltöm ődést, dugulást elő nem idéz ő szennyezőanyagokat juttatni, amennyi még nem esik szennyvízbírság alá. c) Mérgező hatású anyagokat kizárólag csak az arra kijelölt lerakóhelyekre szabad továbbítani, vagy az el őírás szerint kell őket hatástalanítani. Ugyanígy kell eljárni kellemetlen szagú, b űzös anyagok esetében is. 238
239
II. MÁZOLÓMUNKÁK
A) Általános kérdések A különféle szerkezeti anyagoknak a környezeti támadó tényez ők hatására bekövetkezett károsodása (korróziója) világszerte jelent ős anyagi értéket képvisel. Hazánkban az évenként keletkez ő korróziós károkat mintegy 2,5...3,0 milliárd forintra becsülik. A megel őző jellegű korrózió elleni védelemre fordított költségek ennek többszörösét teszik ki. A szinte áttekinthetetlenül nagyszámú felületvédelmi eljárások (pl. galvanizálás, t űzi horganyozás, ónozás, zománcozás, foszfátozás stb.) közül még mindmáig a lakkokkal, festékbevonatokkal végzett védelem, a mázolás (festés) a legelterjedtebb, még fémes szerkezeti anyagok esetében is. Újabban ennek korszer űsített váltoatai, így p1. a beolvasztásos m űanyagbevonat (szinterezés, pl. rilzánozás, OXYPLAST stb.), beégetéssel vagy hideg úton készült vastagbevonatok is egyre nagyobb tért hódítanak. A korrózió elleni, ill. állagvédelem egyre terjed ő, költségesebb, de jóval hatékonyabb megoldása pl. a faszerkezetek — mázolást, további felületvédelmet nem igényl ő --műanyagszerkezetekkel való helyettesítése (pl. PORTPLAST nyílászárószerkezetek), vagy a rozsdásodó acélszerkezetek korrózióálló acélokkal, alumíniumszerkezetekkel való helyettesítése. Hazánkban az összes felületvédelmi eljárások közül csak a máZolás mintegy 60...65%-ot tesz ki. Egy új lakóház összes építési költségének — a végleges elhasználódásig szükséges karbantartási költségeket figyelembe véve — a mázolás (lakkozás, festés) mintegy 12...18%-a. Annak ellenére, hogy a mázolással (lakkozással) végzett felületvédelem több ezer éves (!) múltra tekint vissza, tudományos alapon való vizsgálatára, ill. továbbfejlesztésére csak az utóbbi évtizedekben (mintegy 60...70 éve) került sor. A korróziós folyamatok megfelel ő tudományos vizsgálata pedig még rövidebb múltú. Egy festékbevonat-rendszer hatékonyságát (élettartamát) pedig legalább 25...30-féle tényező befolyásolja. A hatékony és eredményes felületvédelemben ezek ismerete, helyes kombinációja sokkal fontosabb, mint a kézügyességgel összefügg ő tevékenység (bár ez sem lebecsülend ő). A mázolási munkák népgazdasági szempontból való eredményességét nem a termelési érték jellemzi el240
ső sorban, hanem az a körülmény, hogy minél kés őbb kerül sor a felújításra, lehet őleg hiánypótlási és garanciális munkák nélkül. A mázolási, munkák minőségi színvonalának fejlesztését nagyban segítik a korrózió elleni védelem (állagvédelem) területét érint ő szabványok, m űszaki irányelvek, amelyek az utóbbi években örvendetesen nagy számban jelentek meg, komoly hiányt pótolva. Az építőipar területén még mindig joghatályos m űszaki és min őségi előírás, az Építőipari Kivitelezési Szabályzat (helyes rövidítéssel : ÉSZKSZ) már elavult, b ővítésre, korszer űsítésre szorul, a megnövekedett jogos társadalmi igények figyelembevételével. Hátrányosan érezteti hatását az a körülmény is, hogy a hazai (és import) festékgyártmányok, korrózióvédelmi anyagok tartósságát (élettartamát) adott bevonatrendszer és környezeti hatások függvényében nem rögzítik anyagszabványok vagy egyéb m űszaki el őírások, s őt még az ÉMI által kiadott ún. m űszaki alkalmassági bizonyítványok sem utalnak erre az alapvet ően fontos jellemz őre! Ennek hiányában pedig a korrózió elleni védelmet megtervezni (mintegy igénybevételre méretezni), eredményességét, népgazdasági hasznosságát tervszer űen kiszámítani eleve lehetetlen. Ilyen körülmények között pedig a lelkiismeretesen megtervezett és kivitelezett mázolási munka is bizonytalan kimenetel ű kísérletezésnek tekinthet ő, amely a jelenlegi m űszaki ismeretek színvonalán nem engedhet ő meg. Ez a tény meglehet ősen visszás helyzetet teremt a min őség terén vállalt társadalmi (és jogi) felelősség vonatkozásában is. Ugyanis a kivitelez ő építőipari vállalatoknak, szövetkezeteknek, kisiparosoknak olyan festékbevonat-rendszerre (mázolási, lakkozási munkára) kell, kültéri igénybevétel mellett — az újabb rendelkezések szerint már nem három, hanem öt év — szavatossági kötelezettséget vállalni, amely tartósságát semmiféle el őírás vagy törvényes rendelkezés nem szavatolja! Több példát lehetne idézni olyan festékek széles kör ű bevezetésére — anélkül, hogy tartóssági jellemz őiket ismerték volna —, amelyek több száz milliós Ft összegű népgazdasági kárt okoztak. A festékeket ugyanis nem az adott rendeltetési célra propagálták. A kivitelezés területén is elég sok a hiányosság. Ez gyakran már a tervezésnél kezdődik, ahol helytelenül a festékbevonat-rendszert kizárólag minél kisebb egységára szerint választják ki. Egy festékbevonat-rendszer gazdaságossága független az egységárától, hiszen azt az elhasználódási tényez ője: az egységár és élettartam hányadosa jellemzi. Ebbő l következik, hogy általában a nagyobb tartósságú bevonatrendszer gazdaságosabb. A kivitelez ő vállalatoknak az az érdeke — els ősorban tervteljesítés szempontjából —, hogy minél nagyobb egységárú bevonatrendszert készíttessen a megrendel ő. Erre — a kedvez őbb tartósság reményében — gyakran sor is kerül. Ez vezet aztán az olyan visszás helyzetekhez, hogy pl. egy vegyileg ellenállóképes festékbevonat-rendszer kerül kültéri. igénybevételre — ter241
mészetesen igen kedvez őtlen tartóssággal —, ahol egy olcsó olajfesték-bevonattal sokkal nagyobb időállóság lett volna biztosítható. Gyakran nem veszik figyelembe a felület, a környezet és a festékanyag kölcsönhatását, amely pedig a mű szakilag megalapozott kivitelezés alapja. A helyes álláspont kialakításához kíván segítséget nyújtani ez a könyv is.
A legjobban ellenálló festékbevonat kialakításához ismerni kell a károsító tényez ők festékbevonatokra gyakorolt hatását. A fontosabb korróziós jelenségek eredetük szerint négy csoportba sorolhatók.
a) Kémiai korrózió
1. A mázolómunkák tárgyköre „Mázoláson" vagy „mázolómunkákon" azt a felületvédelmi eljárást, egyben azon munkam űveletek összességét értjük, amelyek során a különféle szerkezeti anyagok, használati tárgyak állagát a felületükön képzett folytonos, filmszerű védőréteggel (lakk- vagy festékbevonat-rendszer) védjük a környezet károsító hatásai ellen. A mázolás, a mázolási munkák tehát nemcsak kizárólag a festékanyagok felhordását jelentik, hanem magukban foglalják a felület elő készítését (pl. rozsdamentesítését, passziválását, tisztítását stb.) és az egyéb munkafolyamatokat is. A szakmai gyakorlatban a mázolási munkák célja: — a felület védelme a környezet károsító (korróziós) hatásaival (pl. nedvesség, napsugárzás vagy szennyezések stb.) szemben, egyszóval állagvédelem; — díszítő hatáskeltés; — a felület tisztításának, karbantartásának stb. megkönnyítése; — különleges mű szaki vagy egyéb követelmények kielégítése. Mivel elsősorban a környezeti hatásokhoz és a felület adottságaihoZ, tulajdonságaihoz kell a legalkalmasabb bevonatrendszert kialakítani, amely bizonyos mértékig a mázolás technológiai lehet őségeit is meghatározza, a továbbiakban ezt tárgyaljuk.
2. A korrózió fogalma és a korróziós tényezők ismertetése A korrózió a szerkezeti anyagok környezeti tényez ők hatására bekövetkező károsodási folyamata. A korrózió legtöbbször több folyamat és kölcsön hatás eredménye. Ezért a korrózió megjelenési formája is igen sokféle lehet. A fémek korróziós fogalmát az MSZ 4386/1, vizsgálatukat az MSZ 4388/1.2. és további szabványsorozatok ismertetik. Épít őipari szempontból fontosabb korróziós közegeket, valamint az épületszerkezetek korrózió elleni védelmét az ÉSZKMI 88/13-75 M űszaki Irányelv tartalmazza. A mázolással képzett festékbevonatok legfontosabb rendeltetése a szetikezeti anyagok védelme a környez ő károsító (korróziós) hatásokkal szemben. 242
A szerkezeti anyagoknak az anyagok vegyi egymásra hatására bekövetkezett káros átalakulása. Ilyenek a — rozsdásodás (pl. vasanyagokon, oxigén és víz hatására), — patinaképző dés (pl. rézanyagokon szén-dioxid és vízg őz hatására), — reveképződés (a fémek hő hatására és következ ő oxidációja, pl. vas), — füstgáz-korrózió (a füstgázok S0 2, S03, H2S, CO2, vízgőz és egyéb szennyeződéseinek vegyi támadó hatására (p1. acél cs ő vezetékeken), — atmoszferikus korrózió (ipari légköri szennyez ődések támadó hatása pl. vegyi üzemek közelében), — vízgőz okozta korrózió (p1. cs ővezetékekben), — savak, lúgok, sóoldatok stb. közvetlen támadó vegyi hatása, hidrogén okozta korrózió (a hidrogén az acélok elridegedését okozhatja, főleg magasabb hő mérsékleten, hidrogénridegség), — talajkorrózió (a talajban lev ő hatóanyagok pl. humuszsavak stb. szerkezeti anyagokat károsító, vegyi hatása), — fázishatár-korrózió (az egyes közegek határfelületein kialakuló korrózió, pl. vízfelszín közelében lev ő fémszerkezet).
b) Elektrokémiai korrózió A szerkezeti anyagok érintkezésénél, helyi galvánelem képz ődés következtében, létrejött elektrokémiai folyamatok károsító hatása. Ezek a — galvánelem képző dés (elektrolit, pl. víz, sósavoldat stb. jelenlétében egyes fémek között, elektród-potenciálkülönbség hatására, elektromos áramlás indul meg, s az egyik fém oldatba jut, pl. vas—cink, vas—ón, vas—réz stb. étkezésénél); kontakt korrózió (az egyes fémek tartós érintkezése közben az egyik km teljes károsodást szenved, pl. vas—alumínium); — kristályközi korrózió (fémek és fémötvözetek kristályszemcséinek határfelületein, esetleg küls ő vegyi vagy helyi galvánelem-képző dés hatására bekövetkező káros átalakulás); 243
— szelektív korrózió (a fémötvözetekb ől az egyik alkotórészt oldja ki a támadó közeg; p1. sárgarézb ő l a cink gyakran eltávozik korróziós hatások következtében), — kóboráram okozta korrózió (kóboráram hatására bekövetkez ő , elektrolízishez hasonló, káros elektrokémiai folyamat), — sugárzási korrózió (radioaktív és egyéb nagy energiájú sugárzások hatására fémötvözetek kristályrácsaiban káros átrendez ődés indul meg).
c) Biológiai korrózió Az egyes szerkezeti anyagok növényi, állati él őszervezetek életm űködése következtében beálló káros átalakulása. Ilyenek a — baktériumok okozta korrózió (baktériumok, baktériumtelepek, pl. fa falszerkezeteken okozott károsító hatása); — gombák, penészgombák okozta korrózió (főleg a fafelületeket károsítják életműködésük során, p1. revés korhadás); — növények okozta korrózió (pl. a borostyán és egyéb futónövények megtelepedése fa falfelületeken jelent ős károsodást okozhat); — rovarok és egyéb él ő sdiek okozta korrózió (pl. fa falfelületek szuvasodása stb.).
d) Mechanikai és egyéb korrózió Szerkezeti anyagok mechanikai és dinamikus er ők hatására történ ő károsodása. Ezek a — dörzskorrózió (az egymással érintkez ő fémrészek felületein a gyakori elmozdulás, pl. rezgések hatására bekövetkez ő káros helyi roncsolódás); — erózió (áramló gázok, g őzök és a bennük lebegő szilárd alkatrészek mechanikai koptató hatása, pl. a szél, ill. leveg ő +porszemcsék koptató hatása); — abrázió (áramló folyadékok és a bennük lebeg ő szilárd alkatrészek mechanikai koptató hatása, pl. folyóvízben lebeg ő homokszemcsék koptató hatása); — kifáradási korrózió (váltakozó mechanikai igénybevételnek, rezgésnek stb., esetleg egyidej űleg vegyi hatásnak kitett szerkezetek károsodása); — feszültségi vagy ű-korrózió (fémek hideg alakítása vagy hegesztés!; közben kialakult, belső húzófeszültségek hatására keletkez ő, főleg repedések alakjában jelentkez ő, káros szerkezeti változások),
244
— kapilláris vagy réskorrózió (üregekben, illeszkedési hézagokban keletkező jellegzetes károsodási folyamat). Bár a korrózió folyamata fémeknél jobban elhatárolható, általában ,más szerkezeti anyagok károsodását is korróziónak nevezik. A korróziós károk megel őzése és csökkentése nemcsak gazdasági, hanem műszaki, sőt biztonságtechnikai kérdés is. Ugyanis nemcsak a szerkezeti anyag közvetlen károsodása jelent ős, hanem gyakran ennél nagyobb lehet a szerkezeti korrózióra visszavezethet ő károsodása, tönkremenetele. Pl. súlyos korrózió esetén egy acél tartószerkezet teljes tönkremenetelekor más berendezések (pl. gépek) is károsodhatnak, és ilyenkor baleseti veszélyforrással is számolni kell. Jelentős károsodást okozhatnak a korróziós képz ődmények a kész termékek elszennyezésével is (pl. vegyipari berendezéseknél, gyógyszergyártásnál stb.). Hazánkban a korróziós károk évenként mintegy 2,5...3 milliárd forintra tehetők, ami a korrózió elleni védelem jelent őségét külön aláhúzza. A korróziós károk megel őzésére jelenleg az alábbi megoldások használatosak: — ellenállóképes szerkezeti anyag kiválasztása, véd ő, ellenállóképes fémbevonat kialakítása (t űzi úton, fémszórással, galvanizálással vagy egyéb úton); — a felületen szilikát zománcbevonatok kialakítása, filmképz ő, festékbevonat-rendszerek képzése; — a felület kémiai stabilizálása (pl. eloxálás, pácolás stb.); — katodikus vagy anodikus védelem, korróziógátló inhibitorok felhasználása, egyéb különleges megoldások segítségével. E könyvben kizárólag a festékbevonatok kialakításával végzett korrózió elleni védelmet tárgyaljuk.
e) A fontosabb korróziós tényezők hatásmechanizmusa A légköri vagy klimatikus tényez ők Lényegében az id őjárásra jellemző levegő állapotát kialakító fizikai sajátosságok. Ezek bizonyos határértékeken belüli átlagos vagy széls ő értékei alapján klímaterületeket (égöveket) különböztetnek meg (így pl. hideg, mérsékelt, trópusi nedves, trópusi száraz, magaslati klímaterületek stb.). A leveg ő hőmérséklete. Igen széles határértékek között változik. Hazánkban, tehát a mérsékelt égöv alatt is —30...+40 °C-os hőmérséklet-ingadozással lehet számolni. A h őmérséklet-ingadozás, különösen a hirtelen h őmérsékletváltozás a festékbevonatok elöregedését, rugalmasságának csökkentését idézi elő. Itt jelent ős az alap pórusaiban lev ő vízgőz és levegő hőingadozás hatására történő kiterjedése és összehúzódása, ami a festékbevonat-rendszert lefeszíteni igyekszik. Kell ően nem telített pórusú felületr ől a festékbevonat gyorsan le245
válik. A gyakorlatban a festékbevonat, a h őelnyelés miatt, lényegesen jobban felmelegszik, mint a légh őmérséklet. Igy pl. egy fekete (tehát h őelnyelő) festékbevonat felülete 30 °C-os légh őmérsékleten 60...65 °C-ra is fölmelegedhet. Páratartalom. Egyes festékbevonatokra (pl. olajfestékekre) különösen káros, mert duzzadásukat idézi el ő , s ez gyakran a bevonat folytonosságának megbontásához (hólyagosodás, repedezés stb.) vezethet. A bevonat alá került nedvesség vízgőz alakjában vagy fagy hatására szintén a bevonat leválását, felhólyagosodását okozza. A napsugárzás, kozmikus sugárzás rendkívül roncsolja a festékbevonatokat. A nagy energiájú kozmikus sugárzás bármely rétegvastagságú festékbevonaton áthatol, míg a napsugarak (az ultraibolya sugárzás tartománya) f őleg a színtelen lakkokat és a sötét színárnyalatú bevonatokat károsítják, elöregedésüket okozzák. A fotokémiai aktivitás egyes pigmentek (pl. titánfehér és szerves pigmentek, horganyfehér és párizsi kék stb.) kifakulását, színváltozását idézi elő. A légmozgás (szél) károsító hatása is jelent ő s, bizonyos körülmények között. így pl. orkánszer ű viharos szél esetén (18...35 m/s szélsebesség) néha tekintélyes tömegű (0,1...20 g) éles homokszemcsék vagy jégdarabok üt ődnek a festékbevonatok felületére.
Biológiai károsító tényez ők
Közülük meg kell említeni a festékbevonatokon megteleped ő gomba-, penész-, baktérium- stb. képz ődményeket és egyéb él ősdieket, amelyek pl. trópusi környezetben nem egy alkalommal a festékbevonatok igen gyors tönkremenetelét idézték el ő . A festékbevonat rendszer és az alap vagy a különböz ő festékrétegek közötti egymásrahatás révén keletkez ő károsodás
Ilyen pl. az alumínium felületére felhordott higanytartalmú pigment vagy lúgos hatású, falfelületen nem lúgálló festékbevonat kialakítása stb. Különleges károsító tényez ők
Ezek közé tartozik p1. a radioaktív sugárzások roncsoló hatása, amelyek a kozínikus sugárzáshoz hasonlóan hatnak.
3. A mázolómunkák terminológiája Vegyi jelleg ű korróziós tényez ők
Ide tartoznak az ipari kőrnyezet (újabban a nagyvárosi légkör) gáz-, g őz-, folyadék és szilárd halmazállapotú vegyi szennyez ődések. Széntüzelés ű berendezések, járm űvek üzemeltetése során a levegőbe tekintélyes mennyiség ű kén-dioxid, kén-hidrogén kerül, amelyek végs ő oxidációs termékként kénsavvá alakulnak, és károsító hatást fejtenek ki a festékbevonatokra. Egyes festékbevonatokra (pl. horganyfehér-tartalmú olajfestékek) még a kevésbé agresszív szén-dioxid is károsító hatású lehet. Jelentős a légköri szennyez ődés vegyipari üzemek területén vagy közvetlen környezetében, ahol er ős savas, lúgos hatású g ő zök, gázok és szilárd lebeg ő alkatrészek (sók, hamuk stb.) kerülhetnek a leveg őbe, amelyek egy helytelenül kiválasztott festékbevonat-rendszer teljes tönkremenetelét okozhatják.
A mázolómunkák szakmai kifejezéseinek értelmezését az ÉSZKMI 96/1 tartalmazza. Lényegében a mázolással azonos elv ű és felépítés ű korrózióvédelmi eljárás, ill. szakmai tevékenység a fényezés (szórófényezés, dukkózás, szórólakkozás stb.), ami javarészt a gépkocsik karosszériájának védelmére korlátozódik. Mivel munkaműveletei valamelyest eltérnek a mázoláséitól, ill. a fényezést kizárólag szóróeljárással végzik, ezt a tevékenységet külön szakmai képesítéshez kötik. Ide tartoznak pl. a beéget ős típusú (azaz h őkezeléssel képezhet ő) bevonatrendszerek (p1. AMOX zománcfesték, kalapácslakk — helyesebben zománc — stb.). Ezek részletes tárgyalása nem tartozik könyvünk témakörébe.
B) A mázolómunkák el őtervezési és munkaszervezési Mechanikai tényez ők
Szintén jelent ős hatásúak a koptató igénybevételnek kitett festékbevonatok tartósságában. Ilyen mechanikai hatásnak vannak kitéve a folyadékokat szállító cs ővezetékek, reaktorok, silók, vegyipari berendezések, de pl. a padlólakkok és zománcok is.
kérdései
1. A színdinamikai elvek műszaki jellegű hasznosítása A mázolómunkák területén a Falfestőmunkák c. rész B) fejezetében leírt színdinamikai elveket és tapasztalatokat értelem szerint itt is hasznosítani lehet. Mivel a mázolómunkák olyan jelleg űek, hogy jelent ős részük — a nagyméret ű, 247
egybefügg ő falfelületekkel szemben — kisebb méret ű (p1. nagyobb méret ű felületekkel, elemekkel határolt épületszerkezetekre, berendezési tárgyakra, gépekre, jármű vek, ipari csarnokok szerkezetei, cs ővezetékekre, hídszerkezetekre stb.) a színdinamikai hatáskeltést a környezeti jellemz ők fokozott figyelembevételével kell megtervezni. A mázolással, színes lakkozással és annak különféle változataival készült bútorok, bels ő berendezési tárgyak, gépi berendezések stb. felületképzése már az ipari formatervezés, bels őépítészet, lakásberendezés, kirakatrendezés önálló tevékenységi köreivel is köZvetlen kapcsolatban áll. Az ipari üzemekben p1. a cs ővezetékek szabvány színben el őírt mázolása, továbbá a biztonsági szín- és alakjelek stb. kifejezetten a munkavédelem, ergonómia, munkalélektan területét érintik. Ezzel kapcsolatban több szabványelőírás említhető , így pl. a fontosabbak a következ ők. — MSZ 499/1 Acélok színjelölése. Általános m űszaki előírások. — MI 499/2 Acélok színjelölése. Színjelek összefoglalása. — MSZ 12 399/1 Színes fémek színjelölése. Általános m űszaki el őírások. — MI 12 399/2 Színes fémek színjelölése. Színjelek összefoglalása. — MSZ 2980 Cs ővezetékek. Cs ővezetékek színjelölése. — MSZ 9618 Köt őanyaggal készült festékek színárnyalatai. — MSZ 17 066 Biztonsági szín- és alakjelek. Érdemes megfigyelni, hogy a korszer ű vegyipari, gépipari, könny űipari, élelmiszerfeldolgozó ipari üzemek mázolt szerkezeti elemei, színes felületei színdinamikai összhatásukban nemcsak kedvez ő 'megjelenést, esztétikai benyomást keltenek, hanem a kellemes munkahelyi, „komfort érzetet" is, s ezáltal a munkakedvet növel ő termelési tényezőként is hatnak. Ugyanígy egy városkép, lakóépület, üdül őövezet stb. kialakításában, esztétikai formálásában is megkülönböztetett kifejez ő hatásúak a nagy számban elő forduló, tagoltabb mázolt felületek és épületszerkezetek, p1. nyílászáró szerkezetek, ajtók, ablakok, rácsok, ereszcsatornák stb. A mázolás els ősorban műszaki rendeltetés ű állag-, ill. felületvédelem, de az esztétikai jelleg ű igények ezzel az alapvet ő követelménnyel mindenkor összehangolhatók.
2. A festékbevonat-rendszerek tervezése környezeti igénybevételre Mivel a mázolásra vonatkozó els ő dleges követelmény az állagvédelem (a szerkezeti anyagok élettartamának, tartósságának növelése), így indokolt a környezeti (károsító) hatások gondosabb felmérése, mint p1. falfestés esetén. Ezt az a körülmény is indokolja, hogy a mázolás sokkal többféle, egymástól erősen eltérő szerkezeti anyag védelmét érinti, mint a falfestés. Igy a korróziós folyamatok is sokkal szerteágazóbbak. Erre már az el őző fejezet is utalt. Első sorban ez a magyarázata annak, hogy a környezeti hatások rendszere248
zését, körülhatárolását és ezek vizsgálatát egész sor szabványel őírás és műszaki irányelv szabályozza. Közülük fontosabbak a következ ők. — MSZ 8881/1 Környezetállóság fogalmai. Alapfogalmak és rendszerezésük. — MSZ 8881/2 Gyártmányok környezetállóságának terminológiája. — MSZ 8881/3 A gyártmányok környezetállóságának jelölése. — MSZ 8882/1 Környezetek és tényez ői. Technikai klímafelosztás. — MI 8883/1 Környezeti hatások és igénybevételek. Kölcsönhatások összetett környezetben. — MI 8888/1-26 Környezetállósági vizsgálatok. Ez a 26 tagból álló szabványsorozat tartalmazza a számításba vehet ő öszszes fontosabb környezeti hatások vizsgálatát, így pl. a hidegállóság, tartós nedves meleg-állóság, penészállóság, valamint a h ő mérséklet-változás, a napsugárzás, ipari légtér, kéndioxid-baktériumok stb. hatásának vizsgálatát. A hétköznapi gyakorlatban azonban a lakk- és festékbevonat-rendszerek lényegében a következ ő egyszerűsítettebb károsító fokozatoknak vannak kitéve, a rendeltetés szerinti igénybevételük során. L fokozat: egyszerű , száraz beltéri igénybevétel. II. fokozat: nedves beltéri igénybevétel, +5... + 60 °C közötti h őterhelés
mellett, 100%-os relatív páratelítettség ű légtérben, tartós páralecsapódás, fröccsen ő víz hatásának van kitéve a bevonat. III. fokozat: egyszerű szabadtéri (kültéri) igénybevétel, —30...+40 °C lég-
hő mérséklet, 50...100%-os páratelítettség ű légtér, tartós napsugárzás, légköri csapadékok (es ő , köd, jég, hó stb.) mellett, poros, homokszemcsés áramló légtér koptató hatásának van kitéve a bevonat; legfeljebb kis szennyez ődésű ipari légtérrel lehet számolni. IV. fokozat: szabadtéri vegyi igénybevétel. Környezeti hatások mint el őzőnél,
de kifejezett vegyi jelleg ű légszennyeződések (pl. SO2, S03, H2S, H2SO4 , HCI, NH3 , sók, lúgok, esetleg oldószerg őzök, mechanikai — lebeg ő — szennyeződések stb.) mellett. (Vegyipari üzemek technológiai m űveleteivel összefügg ő környezeti szennyeződések.) V. fokozat: víz alá merül ő szerkezetek lakk- és festékbevonatai. Pl. tengeri
sós víz, ipari szennyvizek, zagyok, szennyvízderít ők stb. VL fokozat: mint el őző , de élelmiszeripari követelmények mellett, azzal a
feltétellel, hogy a festékrétegb ől károsító, mérgez ő vagy kellemetlen mellékízt adó alkotórészek tartós igénybevétel esetén sem oldódhatnak ki. 249
VII. fokozat: hőigénybevétel, kétféle változatbán:
a) száraz h őigénybevétel: +80...+300 °C-os (esetleg +450 °C. ig) hőmérsékleten legfeljebb 35...50%-os páratelítettség ű légtérben, nem kifejezetten vegyi szennyez ődések esetén, páralecsapódás nem jöhet számításba; b) nedves hőigénybevétel +80...+300 °C-os h őigénybevételnél, 100%-os páratelítettség ű légtérben, átmeneti vagy tartós páralecsapódás mellett. VIII. fokozat: különleges igénybevételek, az el őbbi hatások kombinációja
(pl. nedves vagy száraz szubtrópusi, tengerparti klíma), penészés baktériumtelepek stb. kifejezetten mikrobiológiai korróziója, mechanikai koptató hatás (pl. parketta lakkrétege), radioaktív és egyéb nagy energiájú sugárzás károsító hatása stb. Mindezek természetesen nem pontosan körülhatárolható, hanem egymást átfedő , együttesen vagy váltakozva érvényesül ő környezeti igénybevételt képeznek, esetleg egyéb más károsító tényez őkkel kombinálódva.
3. A festékbevonat -rendszer felépítésének általános irányelvei a)
A bevonatrendszerek rövid jellemzése
A szerkezeti anyagok felületén a több réteg ű mázolással vagy egyéb útOn kialakított bevonatot festékbevonat-rendszernek nevezik. A bevonatrendszer kialakítását (amely a mázoló feladata) az alábbi tényez ők befolyásolják: — a környez ő korróziós tényez ők (p1. hő, nedves, párás meleg, savas, lúgos, oldószeres stb. igénybevétel); — a felület vagy alap fizikai, kémiai tulajdonságai (pl. porozitás, kémhatás stb.); — a felület érdessége, egyenl őtlenségei ; — a szerkezeti anyag, ill. festékbevonati rendszer mechanikai igénybevétele (pl. hajlító, koptató, dinamikus stb.); — a tárgy vagy szerkezet alakja, ill. rendeltetése (pl. nagyméret ű beépített tet őszerkezeten beéget ő bevonatrendszer nem jöhet számításba); — a festékbevonat-rendszerre vonatkozó egyéb különleges követelmények (pl. tisztíthatóság és színezés esztétikai vagy jelzési célzattal); — a bevonatrendszer kialakításának egyéb helyi lehet őségei (pl. élelmiszeripari üzemekben mérgez ő hatású festékanyagokat még abban az esetben sem, szabad használni, ha azok m űszakilag a legel őnyösebb megoldást jelentenék); — a bevonatrendszer kiválasztásának mindig az az alapvet ő szempontja, hogy azt, ill. az ahhoz szükséges festékanyagokat kell a felület és az igénybevétel körülményeihez alkalmazni, nem pedig fordítva. 250
A gyakorlatban a fenti körülmények el őzetes mérlegelése után kiválasztott festékbevonat-rendszer felépítésének legfontosabb szempontja stabilitásának (állandóságának), tartósságának biztosítása. A festékbevonat-rendszerek tartóssága (stabilitása) az alábbi követelmények kielégítésével biztosítható: a) a festékbevonat-rendszer az adott mechanikai, vegyi, korróziós és egyéb igénybevételeknek a legteljesebb mértékben álljon ellen; b) az alap felülete és az alapozó festékbevonat közötti tapadás teljes (100%-os) legyen; c) az alap felületi rétegét kémiailag is stabilizálni (semlegesíteni) kell, úgy hogy az alap a festékbevonatra káros vegyi hatást ne fejthessen ki, és természetesen a festékanyag, ill. hígítószerei sem az alap anyagára; d) az egymás után következ ő festékrétegek sem felhordáskor, sem pedig á későbbiek folyamán egymásra káros hatással ne legyenek; e) az egyes festékrétegek egymással mechanikai és fizikai tulajdonságaik (pl. rugalmasság, h ő tágulás, ütésszilárdság stb.) tekintetében is összeférjenek. Ennek érdekében az alábbi szempontokat kell érvényesíteni: — az alaptól a bevonat küls ő felülete felé haladva az egyes festékrétegek mindig kötőanyagdúsabbak, ill. rugalmasabbak legyenek az alattuk lev ő réteghez képest (a hajlítási rugalmassággal mért 2. fokozatnak megfelel ő eltérés esetén már repedezéssel, zsugorodással lehet számolni); — a rugalitas alapozó vagy közbens ő rétegben merev, rugalmatlan átvonó festékbevonatot nem szabad képezni (olajfestékalapra merev gyantalakk, pl. EXPRESS lakk); — a fényes, igen sima felület ű alapozó vagy közbens ő rétegre, matt, er ősen túlpigmentált átvonó réteget felhordani nem szabad; f) a festékbevonat-rendszert (bizonyos mértékig a felület adottságaitól függően) egyenletes rétegekb ől kell felépíteni; g) a festékbevonat folytonossági hiányoktól mentes legyen. Minden kiálló szemcse, kihagyás stb. a bevonat leválását, meghibásodását el őidéző sérülés kiindulóhelye lehet.
b)
A bevonatrendszer hatékonysága
Hazánkban a festékbevonat-rendszerek m űszaki gazdaságossági száml;tásokkal végzett el őzetes mérlegelését a tervez ők és beruházók általában nem úiindig mellőzik. Egy szerkezet védelmére készült festékbevonat-rendszer gazdaságosságát kizárólag az elhasználódási tényez ő (e) értéke dönti el. Ez az 1 m2 felületen 251
képzett festékbevonat-rendszer 1 év alatt bekövetkezett kopását, elhasználódását fejezi ki, Ft-értékben. Az elhasználódási tényez ő értelmezése a következ ő :
e=
Ai+Mi+Ki
Ft/m 2, év,
nál gazdaságosabb, minél kisebb az elhasználódási tényez ő értéke. A példában szereplő értékek még mindig magasak, bár hazai vonatkozásban — egyes festékbevonatok csekély id őállósága miatt — még ezeknél lényegesen magasabb (15...20 Ft/m2 év) elhasználódási tényez ők is el őfordulnak. Egyes igen ellenállóképes külföldi festékbevonat-rendszerek e értéke 1 Ft/m 2 évnél is kisebb.
e az elhasználódási tényez ő, Ft/m2, év; Al a bevonatrendszer felépítéséhez 1 m 2 2 ; felütrszkégöfeany(hígtókisbelérv),Ft/m M1 az 1 m2 felület el őkészítési, el őkezelési és festési összes költségei, Ft/m 2 ; KI esetleges külön költségek, amelyek az egyes festékbevonat-rendszernél nem minden esetben merülnek fel (pl. állványozás, különleges anyag el ő készítés, szállítás stb.), Ft; i a bevonatrendszer id őállósága, tartóssága, tehát az el őkészítése és felújítása közötti id ő , év. Ezeken túl figyelembe kell venni azt is, hogy a bevonatrendszerek felújítása során esetleg milyen költségtöbblettel kell számolni (pl. egy olajfesték-bevonat oldószeres eltávolítása nem ütközik-e nehézségekbe, vagy pl. a REZISZTAN-bevonatot kizárólag égetéssel vagy a költségesebb mechanikai úton lehet csak eltávolítani). A fenti képlet alapján is belátható, hogy a festékbevonat-rendszer gazdaságosságában a tartóssága, ill. id őállósága a legfontosabb tényez ő. Az előbbiek alapján a gazdaságossági számítást sokszor az akadályozza, hogy a hazai festékanyagok tartósságát, az adott igénybevételek, felhordástechnikai feltételek, rétegvastagság stb. mellett, legtöbbször még megközelítően sem tudják a gyártó vállalatok, min őségellenőrző intézetek stb. megadni. Példa. Két különböz ő festékanyagból kell bevonatrendszert felépíteni, egyszerű kültéri igénybevétel céljára. Az egyes festékbevonat-rendszerek költségadatait a 33. táblázat tartalmazza. Kérdés: melyik bevonatrendszer az el őnyösebb, vagyis melyiknek kisebb az elhasználódási tényez ője? Az adatokból kiszámítható, hogy az 1. festékbevonat-rendszer összes el őállítási költsége 61,2 Ft/m 2, a 2. bevonaté 96,2 Ft/m 2. Ezek alapján az elhasználódási tényez ő értéke az 1. bevonatrendszer esetén e1=
61,2 -10,22 Ft/m 2, év, 60
a 2. bevonatrendszernél pedig e2
96,20 —5,70 Ft/m2, év 15
Látható, hogy annak ellenére, hogy a 2. bevonatrendszer el őállítása mintegy 40%-kal költségesebb, mégis az a gazdaságoSabb, mert kisebb az elhaszná= lódási tényezője, amely évenként mintegy 4,52 Ft/m 2 megtakarítást is eredmó nyez. Mikor gazdaságos egy festékbevonat-rendszer? Általában a bevonat an252
c) A festékbevonat-rendszerekre vonatkozó általános követelmények A festékbevonatokat a már el őzőkben megadott körülmények figyelembevételével választják meg. Minthogy a gyakorlatban igen sok tényez ő hatását kell mérlegelni, így az egyes bevonatrendszerekre vonatkozó követelmények is igen sokrét űek. Gyakran ellentétes követelmények is felmerülnek. A festékbevonat-rendszerekkel szemben az alábbi általános követelményeket támasztják: — adott — mechanikai, légköri és korróziós — igénybevételnek minél tovább, meghibásodás nélkül ellenálljon; — a felületet vagy szerkezetet minél nagyobb mértékben védje a korróziós hatásokkal szemben; — a bevonat védőhatása és élettartama (tartóssága) el őállítási költségével arányos, azaz elhasználódási tényez ője minél kisebb érték ű legyen; — az esztétikai — higiéniai és egyéb követelményeket — a bevonat elégítse ki; — meghibásodás esetén a bevonat felújítása, javítása különleges nehézségekbe ne ütközzék. Azt, hogy milyen mértékben képes a festékbevonat ezeket az általános igényeket kielégíteni, az alábbi, csoportokba foglalt követelmények vizsgálatával lehet értékelni.
Mechanikai követelmények Tapadás. A bevonat az alappal tartós kapcsolatot létesítsen. Kopásállóság. Különösen a dörzsölésnek, súrlódó, koptató igénybevételnek kitett bevonatok esetében jelent ős (pl. padló-, parketta-lakkoknál stb.). A gyakorlatban nem mindig a keményebb bevonatok a kopásállóbbak. Ütésállóság (ütésszilárdság). Az a joule-ban kifejezett üt őmunka, amelyet a bevonat meghibásodás nélkül elvisel. Különösen a mechanikai igénybevételnek kitett szerkezetek festékbevonatának fontos követelménye. Rugcdmasság, szívósság stb. Főleg az utólagosan, alakváltozással járó megmunkálás esetén fontos tulajdonság (pl. mázolt lemezek).
253
Fizikai, esztétikai követelmények Megjelenés. A festékbevonat egyenletes, folytonossági hiányoktól mentes legyen, kiálló szemcséket stb. ne tartalmazzon. Színárnyalat. Egyenletes, az el őírt mintával egyező legyen. Ma már a színtartalmat szabványos színkoordinátákkal, számokkal írják el ő, a fehérségtartal= mat pedig százalékban pontosan meg lehet adni. Felületi fényesség. Számokkal jellemezhet ő vagy ajánlati (etalon) mintával való összehasonlítással értékelhet ő . A bevonat lehet fényes, zsírfény ű vagy matt felületű . Keménység. A bevonat számokkal is jellemezhet ő tulajdonsága; els ősorban a kopás- és nyomásállóság szempontjából fontos követelmény. Rugalmasság (képlékenység, elasztikusság). A bevonat utólagos alakváltozás sokkal szembeni viselkedésére jellemz ő. A rugalmas bevonatok a h ő hatására bekövetkezett tágulást, összehúzódást sokkal inkább elviselik, mint a merevek; kevésbé rugalmasok. Elöregedési hajlam. A bevonat tartóssága szempontjából egyik legfontosabb követelmény. Összetett károsodási folyamat eredménye. Értéke különféle szabványos vizsgálati módszerekkel meghatározható. Az öregedési hajlamot általában a bevonat rugalmasságának csökkenése jellemzi. Porozitás (lyukacsosság). A festékbevonát lyuk acsosságát fejezi ki. Minél nagyobb valamely bevonat porozitása, annál kisebb a véd őhatása. A porozitás egyes festékbevonatok esetében (pl. falfestékeknél) fontos követelmény. Vízátereszt ő képesség. Csökkent véd őhatás mellett a bevonat meghibásodását (pl. hólyagosodását) idézi el ő . Különösen fontos p1. víz alá merül ő acélszerke; zetek korrózió ellen véd ő festékbevonat-rendszereinél, hogy azok ne legyenek vízátereszt ők. Víz-, g őz- és páraáteresztő képesség. Szintén a porozitással összefügg ő jellemző, amely a falfestékek igen fontos követelménye. Duzzadási hajlam víz hatására. Különösen a kültéri vagy párás helyiségekbe% levő festékbevonatoknál fontos követelmény, hogy azok minél kisebb vízfel, ,5 vevő képességűek és duzzadási hajlamúak legyenek. Hőállóság. A bevonat fontos jellemz ője. Az öregedési hajlamot is h őkezeléses vizsgálattal lehet legegyszer űbben megállapítani.
Időállósági követelmények Első sorban a kültéri festékbevonatok esetében fontos szempont, hogy azols, a légköri, klimatikus tényez ők hatására milyen mértékben károsodnak. A ter il mészethaáoklbnieóépsg(vaytrá)éelmsz 254
rűen a viharállóságot is jelenti. A kültéri id ő állósági vizsgálat körülményeit szabványok írják el ő. A vizsgálat el őnye, hogy az egyedüli megbízható eredményt adja a festékbevonatok kültéri id őállóságára vonatkozóan. Hátránya viszont, hogy idő ben évekig elhúzódik. Éppen ezért összetett, gyorsított laboratóriumi ciklusvizsgálattal próbálják az eredményeket rövid id őn belül kiértékelhet ővé tenni. Mindenesetre az alábbi vizsgálatokból a festékbevonatok kültéri idő állóságára lehet következtetni. Napfényállóság (fényállóság). Azt fejezi ki, hogy a bevonat színárnyalata (esetleg felületi fényessége) napsugárzás hatására milyen mérték ű , zavaró változást szenved. Kvarcfényállóság. Vizsgálata az adott teljesítmény ű higanygőzlámpa (kvarclámpa) megvilágítására bekövetkez ő szín- vagy egyéb elváltozást értékeli ki. Bevonatonként el ő írható, hogy hány órán át tartó sugárzás hatására nem változhatnak vagy fakulhatnak ki. Laboratóriumi ciklusvizsgálat. Pontosan el őírt követelmények között elvégzett összetett, gyorsított vizsgálat. A ciklusok számából lehet következtetni arra, hogy a vizsgált festékbevonat kültéri igénybevételre használható-e, vagy sem. Sajnos sem a szabványos kültéri, sem a laboratóriumi ciklusvizsgálat egyértelm ű összehasonlítási alapját képez ő kiértékelési el őírás nincs. A festékbevonat-rendszer vegyi ellenállóképességére vonatkozó követelmények E követelmények els ősorban a vegyi igénybevételnek kitett festékbevonatoknál fontosak. E csoporton belül általában az anyagok következ ő tulajdonságait szokták vizsgálni: vízállóság, sóoldatokkal szembeni ellenálló képesség, savállóság, lúgállóság, oldószerállóság. Aktív gázokkal, g őzökkel szembeni ellenálló képesség stb. A vizsgálatok során a festékbevonat-rendszereket különböző hőmérsékleten és töménység ű oldatokkal vizsgálják, és figyelik a bevonat károsodását. Ide sorolhatók természetesen a különféle gyakorlati vegyszerállósági próbák is, amelyeknek a bevonat használat közben is ki van téve (p1. mosószerállóság, ásványolaj-, benzinállóság stb.). A vizsgálatok körülményeit szabványok írják el ő . A festékbevonat gombásodási, penészesedési hajlamára vonatkozó követelmények Adott körülmények között gyakran fontos követelmény lehet (p1. ebédlőkben, konyhákban, élelmiszeripari üzemekben stb.), az, hogy a festékbevonat gombásodásra, penészedésre ne legyen hajlamos. Ez a követelmény általában nedves, trópusi klíma hatásának kitett bevonatoknál csaknem mindig felvet ődik. 255
4. A mázolómunkák felmérése A mázolómunkák felmérési el őírásai valamelyest eltérnek a falfest őmunkákra vonatkozóan megadott irányelvekt ől. Ezt az Építőipari Költségszámítási Normák (ÉKN) 4. kötete 47. fejezete (szobafestés, falkárpitozás, mázolás és egyéb korrózió elleni véd őbevonatok) írja el ő. (Ebből a következőket érdemes kiemelni.) A költségszámítási normák n pontja szerint építésvezet őségi, általános költségben kell elszámolni a következ ő mázolási segédanyagokat (ezeket az egységárvetésbe nem szabad külön beépíteni): víz, csiszolópapír, szegek, tűzifa, idegen felületek megvédésére, letakarására használt, vagy ezek utólagos letisztításához szükséges segédanyagok, olajfesték hígító és kisállványok anyagai. A mázolás, korrózióvédelem anyagaira 2% veszteséget vesz figyelembe az ÉKN anyagnorma.
5. A mázolómunkák elvégzésének feltételei a) Kapcsolódás más építési munkákhoz
A mázolás el őtt minden olyan befejez ő építési (épít őmesteri) munkát teljesen el kell végezni, amelyek egyrészt akadályozhatnák a mázoló munkam űveleteket, másrészt a kész festékbevonatot károsíthatnák. így pl. — az üvegezett szerkezetek üvegtábláinak beépítése, a horony tapaszolása kész legyen, (tapaszolás el őtt az üvegtábla tartószerkezetét alapozó mázolással kell ellátni); — fűtőtestek (radiátorok) és cs őszerelvények, cs ővezetékek mázolása el őtt a rendszer nyomáspróbáját is el kell végezni; az összes szerelési munka teljesen kész állapotban legyen; — a homlokzati nyílászáró szerkezetek mázolásakor a végleges felületképzés és beltéri szerkezeteknél a falfestés teljesen kész legyen; — parkettázott helyiségekben a parketta lerakását, felgyalulását, készre csiszolását (esetleg alapozó lakkozását vagy pórustelít ő beeresztését) a mázolás elkezdése el őtt el kell végezni; — szükség esetén — ha utólagos szerelési munka (pl. üzemzavarelhárítás) elvégzése elkerülhetetlen — a kész mázolás papír- vagy m űanyagfólia-letakarással megvédhet ő ; 256
— általában kerülni kell az olyan porképz ődéssel (vagy egyéb szennyez ődéssel) járó munkákat, amelyek a mázolást károsíthatnák; — villamds feszültség alatti berendezések (pl. távvezetéktartó acélszerkezetek, gépek, vwetékek stb.), egyéb üzemeltetésben lev ő szerkezetek mázolását mindaddig nem szabad elkezdeni, míg szabványos feszültségmentesítésüket (áramtalanításukat) el nem végezték, s ezt hitelesen vezetett naplóban nem rögzítették. b) A mázolómunkák elvégzésének környezeti (klimatikus) feltételei
Mázolási munkát kizárólag olyan környezetben (munkatérben) szabad elkezdeni, ahol a festékréteg képzéséhez szükséges m űveletek akadály nélkül elvégezhet ők, és a kész bevonat károsodása nem fordulhat el ő . Nem szabad mázolási munkát végezni a következ ő körülmények között. — Poros, huzátos helyiségben vagy olyan kültéri környezetben, ahol a még meg nem száradt bevonat szennyez ődésével számolni lehet (pl. a homokszemcsék beleragadnak a festékrétegbe). — Oxigénfelvétel száradó festékekkel és lakkokkal (ilyenek pl. az olajfestékek, olaj-, gyantalakkok és zománcfestékek, egyes m űgyantaalapú lakkok és zománcfestékek stb.). Nem szabad mázolást végezni olyan dohos, nyirkos, roszszul szell őztetett helyiségekben, ahol a száradáshoz (filmképzéshez) szükséges légcsere és kb. 15...20 °C körüli h őmérséklet nem biztosítható. — Különösen acél- és fémszerkezetek mázolását nem szabad akkor végezni, amikor a felületen (alapra) páralecsapódással lehet számolni (pl. a nagy páratelítettség ű levegő jelentősen lehűl); általános követelmény, hogy a festékbevonat (vagy alap) teljes száradás el őtt ne legyen kitéve csapadékvíz vagy bármilyen eredet ű nedvesség hatásának. — Nem szabad elkezdeni a festék- vagy lakkréteg felhordását olyan környezetben (munkatérben) sem, ahol a mérgez ő hatású és robbanásveszélyes oldószergőzök légcserével (szell őztetéssel) nem távolíthatók el. (Egyes lakkokból, pl. VILUPÁL parkettalakkból, még mérgez ő gázok is képződhetnek az oldószerg őzök mellett.) Különösen gyorsan száradó lakkal, zománcfestékkel nem szabad er ős huzatban mázolni, mert az oldószerek, hígítók gyors párolgása következtében a felület erősen lehűl, emiatt a légtérb ől pára csapódik a filmrétegre, s az foltosan kifehéredik vagy „bemattul".
6. Az alapfelületre vonatkozó általános követelmények A mázolást csak olyan szerkezeti anyag felületén szabad elkezdeni, amelyen a lakk- és festékbevonat-rendszer képzéséhez szükséges munkam űveletek megbízhatóan elvégezhet ők. 257
Fontosabb követelmények a következ ők. — Az alapfelület tiszta vagy megtisztítható legyen a zavaró mechanikai és vegyi szennyez ődésekt ől. — A mázolásra szánt szerkezet (alap) felülete ne legyen hajlamos olyan utólagos átalakulásra, amely a festékréteg károsodását el őidézhetné (közismerten ilyen szerkezeti anyag pl. a nedves fa, amelyen a festékbevonat felhólyagosodik és lepattogzik). — Az alapfelület ép és sérülésmentes legyen; sérüléseket, folytonossági hiányokat csak olyan mértékben tartalmazhat, amelyek a mázolás el őkészít ő műveletei során megbízhatóan kijavíthatók (szükség esetén a szerkezeti anyagot kell kicserélni megfelelő épségűre). — Az alapfelület stabil vagy kezdéssel stabilizálható legyen, olyan értelemben, hogy a határfelületen (vagy a szerkezeti anyag bels őbb rétegében) a festékbevonatot károsító vegyi (vagy fizikai) folyamatok ne mehessenek végbe. — A mázolásra, lakkozásra tervezett felületen azokat az általános min őségi követelményeket is biztosítani kell, amelyeket az anyagfelhasználási (gyári) útmutatók is el őírnak.
7. Fajlagos anyagfelhasználás, anyagnormák A fontosabb mázolási munkák fajlagos anyagfelhasználására vonatkozó adatokat az el őbbiekben már említett Építőipari Költségszámítási Normák (ÉKN) 4. kötetének következ ő költségtételei tartalmazzák : 47-3 Rozsdamentesítés. 47-4 Alapozó mázolások. 47-5 Fed ő (szín) mázolások. 47-6 Lakkozás. 47-7 Vegyes mázolómunkák. 47-8 Egyéb korrózió elleni védőbevonatok. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy a fajlagos anyagfelhasználást igen sok tényez ő befolyásolja, s így azokat szinte esetenként a helyi körülmények figyelembevételével célszer ű kísérleti (gyakorlati) próbával meghatározni. A fajlagos anyagfelhasználást pl. egy olaj- vagy zománcfesték, ill. lakk esetében a következ ő fontosabb tényez ők befolyásolják. — A lakk- vagy festékanyag oldószertartalma (a hígítás mértéke). Minél nagyobb az oldószertartalom, annál kisebb rétegvastagságú bevonat készíthető . — A lakk- vagy festékanyagra jellemz ő fajlagos s űrűség, ill. fajlagos tömeg. Minél kisebb fajlagos s űrűségű (töltőanyagszegény) egy festékanyag, an258
nál nagyobb felület lefedésére elegend ő bel őle 1 kg-nyi vagy liternyi menynyiség. — A lakk- vagy festékanyag tixotrop jellege. Minél tixotrópabb a festékanyag, annál kisebb a felhordási anyagveszteség. — Az alapfelület porozitása, szívóképessége. Minél nagyobb a porozitás, annál nagyobb a szívóképesség, tehát nehezebben (több anyaggal!) telíthet ők a pórusok, így ennek megfelel ő en nagyobb a fajlagos anyagfelhasználás. — Az alapfelület tagoltsága, ill. fajlagos felülete. Az alapfelület méretadatainál figyelembe kell venni a felület egyenl őtlenségeit, tagoltságát (p1. díszes rács esetén). — A lakk- és festékanyag felhordásának küls ő körülményeit, továbbá a mázolási technika, a mázoló gyakorlottsága, lelkiismeretessége, szakmai tapasztalata stb. — A szükséges rétegvastagság kialakítása. A szakmai gyakorlatban többféle számítás ismeretes a lakk- vagy festékanyag el őírt rétegvastagságra vonatkoztatott anyagszükségletének kiszámítására. Ezek elméleti jelent őségűek, csak megközelítő értéket adnak, így realitásuk kétséges. 34. táblázat A mázolómunkák fajlagos anyagfelhasználásának fontosabb adatai Anyagok (munkam űveletek) megnevezése
Fajlagos anyagfelhasználás, kg/m
Vegyi rozsdaeltávolítószerek pl. FEROPLASSIT. EVIPASS, FERROFIXOL stb.
0,10...0,12
Felületkezelőszerek pl. WASH-PRIMER, REAKTÍV PRIMER, FERRITUTOR stb.
0,12...0,15
Alapozó olajfestékek, acélszerkezeten
0,16...0,22
Alapozó olajfestékek, faszerkezeten
0,18...0,25
Zománcfesték, fémszerkezeten
0,17...0,20
Zománcfesték 2 rétegben, faszerkezeten (közbens ő és átvonó)
0,26...0,30
Pórustelítő beeresztés, fa-, farost-, faforgácsszerkezeten, szükség szerinti rétegszámban
0,28...0,52
Vastagbevonatok 1 rétegben (pl. a tixotrop KLOROTEX, UREX stb.)
0,25...0,40
Oldószeres festéklemarók (pl. KROMOFÁG) fa- és fémfelületen készült festékrétegek lemaratására
0,4...0,6 259
Tájékoztató jelleggel, a szakmai gyakorlat alapján figyelembe vehet ő fajlagos anyagfelhasználás értékeit a 34. táblázat ismerteti. Az el őbbi körülményeket is figyelembe véve a reális fajlagos anyagfelhasználást a következ őképpen kell megállapítani, s azt a megrendel ővel (beruházóval) egyeztetni. A pontosan körülhatárolt, lemért és el őkészített felületű alapot (p1. acélszerkezet) egy el őzetesen legalább ± 5 g pontossággal lemért, használatra kész konzisztenciájúra hígított festékanyaggal be kell mázolni (ecseteléssel vagy szórással stb.), a jellemz ő üzemi körülmények között. A kiindulási és a lemért felület mázolásának elvégzése után visszamaradt festékanyag mennyisége közötti különbség adja a felületre es ő anyagszükségletet, természetesen az elhullási veszteséggel együtt. A festékréteg vastagságát száradás után méréssel kell meghatározni.
8. A munkaidő-szükséglet számítása A mázolási munkák időszükségletét az ÉKN el őbb idézett fejezetei, ill. az Általános előírás 3.5 fejezete tartalmazza. A Falfest őmunkák c. részben említett 16/1976. (XII. 11.) MüM sz. rendeletben (1. a 6. táblázatot) el őírt képzettségi és munkakörülményi fokozatokat itt is figyelembe kell venni. Különleges mázolómunkáknál vagy olyan esetben, amikor a helyi adottságok miatt nehezebb az egyes munkam űveletek elvégzése, feltétlenül szükséges a munkaid ő-szükséglet meghatározása helyszíni mérésekkel és beépítése az egységárelemzésbe. A mázolási munkák fontosabb m űveleteinek időszükségletét tájékoztató jelleggel a 35. táblázat ismerteti.
9. Munkaszervezési teend ők A mázolómunkák alapvet ő követelménye a munkaterület gondos el őkészítése, a munkam űveletek zavartalan elvégzésének lehet ővé tétele. Ennek érdekében a következ ő szempontokat kell figyelembe venni. — Különösen építéshelyi mázolási munkáknál kell ügyelni arra, hogy azok más épít őipari munkák elvégzését ne zavarják, szennyez ődést stb. ne idézzenek el ő, ill. megfordítva: a mázolást a közelben végzett más munkák ne akadályozzák, ill. károsodását ne idézzék el ő. — Az anyagokat el őírás szerint kell tárolni. Gondoskodni kell a festékanyagok, oldószerek, hígítók, segédanyagok károsodás nélküli tárolásáról úgy, hogy azok folyamatosan a közvetlen felhasználás helyére legyenek továbbíthatók. 260
35. táblázat A mázolás fontosabb munkaműveleteinek tájékoztató jelleg ű (átlagos) időszükséglete Időszükséglet , munkaóra/m'
Munkaművelet megnevezése
Rozsdamentesítés drótkefézéssel (er ős és gyenge rozsdarétegnél)
1,0...3,5
Rozsdamentesítés homokszórással kevésbé tagolt felületen
0,6...1,2
Vegyi rozsdátlanítás
0,12...0,15
Lakkbenzines lemosás
0,25...0,40
Fafelület beeresztése pórustelít ő alapozóval
0,30...0,50
Lakkréteg felhordása fafelületen
0,20...0,25
Parketta lakkozása
0,10...0,12
Alapozó olajfesték felhordása acélszerkezetre
0,25...0,35
Olajfesték-mázolás fafelületen
0,15...0,20
Zománcfestékréteg képzése ecseteléssel
0,10...0,15
Zománcfestékréteg képzése szórással
0,08...0,12
Tixotrop zománcfestékréteg képzése ecseteléssel (pl. UREX
.
KLOROTEX)
0,15...0,20
Festékréteg oldószeres lemaratása fémfelületr ől pl. KROMO-
FÁG-gal
0,8...2,0
— A munkamű veleteket úgy kell ütemezni, hogy folyamatosan legyenek elvégezhet ők. Ezt az építéshelyi körülmények, az egyéb helyi adottságok jelentősen befolyásolják. Ennek érdekében a munkam űveleteket úgy kell megszervezni, hogy időszükségletükbe az alapozó, közbens ő és átvonó stb. rétegek száradási idejét is be kell építeni, munkafázis-eltolódással. — Gondosan el ő kell készíteni --- szükség esetén megfelel ő segédeszközök igénybevételével —, hogy a mázolási, valamint az el őkészítő műveletek a környezetben más felületek, berendezési tárgyak stb. szennyez ődését ne idézhessék el ő .
261
C) A mázolásra alkalmas fontosabb szerkezeti anyagok jellemző tulajdonságai Mázolástechnikai szempontból megkülönböztetett jelent őségűek a szerkezeti anyagoknak mint alapoknak a felépítése és jellemz ő viselkedésük. Ilyen vonatkozásban a következ ő szerkezeti anyagcsoportok ismerete fontos a •mázolószakember számára.
1. Faszerkezetek A fa növényi sejtekb ől felépített, természetes szerkezeti anyag. A természetben el őforduló több ezer fafajta közül mintegy 400-félét használnak szerkezeti anyagként. Az egyes fafajták tulajdonságai felépítésük, helyi el őfordulásuk szerint nagymértékben változnak. A fa sejtjei általában 45...50%-ban cellulózmolekulákból állnak. Ez hoszszú láncú, kristályos szerkezet ű szerves vegyület. A rostokat merevít ő, tehát a fatest szilárdságát növel ő másik építőanyag a még nem tisztázott szerkezet ű lignin 20...30% mennyiségben található a fában. Hasonló a szerepük a pen, tozánoknak is, lombos fákban 20...30%-ban, feny őfélékben 9...15%-ban vannak jelen. A fa anyagában el őfordulnak még keményít ők, cukrok, fehérjék, zsírok, olajok, gyanták és balzsamok (pl. a feny őfákban mintegy 6...14%-nyi mennyiségben!), csersav és hasonló. szerves vegyületek, továbbá kalcium-oxalát, kalcium- és kálium-karbonát és egyéb szervetlen vegyületek. A fatestet felépít ő sejtek méretét ől, felépítését ől és vegyi összetételét ől függ elsősorban a faanyag legtöbb jellemz ője, p1. fajlagos tömeg, szilárdsági értékek, porozitás stb. A faanyag bonyolult felépítését a 61...62. ábra szemlélteti. A fák rostjainak pórusátmér ője a fa vízfelvételét és -leadását, valamint alakváltozását nagyban befolyásolja. A rostok pórusátmér ői alapján megkü lönböztetnek bőpórusú (p1. tölgy) és tömörpórusú (pl. mahagóni) fákat. Az előbbiek pórusai nehezen zárhatók le, emiatt pl. lakkozásnál különleges kezelésre szorulnak. Egyes t űlevel ű fák (p1. vörösfenyő, erdeifenyő) anyagát a gyantajáratok hálózzák be. Ezeket a gyantával kitöltött metszeteket mázolás el őtt el kell távolítani. Ehhez hasonlóan viszont több lombos fa (pl. tölgy, nemes gesztenye) járatai sok csersavat és pirogallolt tartalmaznak, amelyek lakkozásakor zavaró elszínez ődés keletkezhet. (Pl. a tölgyfa parkettát savra keményed ő VILUPÁL lakkal átvonva kékeslilás-fekete elszínez ődés keletkezhet, a sósavas edzőoldat vasszennyez ődése miatt.) A természetes fafajták felosztását a 36. táblázat ismerteti. Az egyes fafajták m űszaki jellemzőit az évgy űrűk, ill. sejtjeiknek méretei és elhelyezkedése határozza meg. Ezek alapján a fa anizotrop közeg, mert az 262
61. ábra. Lombosfa törzséb ől ki-
62. ábra. Fenyőfa törzséb ől kimet-
metszett kocka
szett kocka
I edény (trachea); 2 edény lépcsős áttöréssel; 3 szilárdító (libriform sejt; 4 alapsejtekből (parenchim) felépül ő bélsugár (200 : 1).
I áledény (tracheida); 2 bélsugár; 3 gyantajárat; 4 évgyűrűhatár (200: 1).
36. táblázat
A faanyagok felosztása
Fák
Keményfák
(lassan nőnek, apró pórusúak)
Savat tartalmaznak
tölgyfa diófa csertölgy
\
Puhafák
(gyorsan nőnek, nagyobb pórusúak)
/ 1
Savmentesek
Gyantatartalmúak
alma körte szilva juhar bükk kőris cseresznye
erdei fenyő vörösfeny ő lucfenyő jegenyefenyő
\
Gyantamentesek
hársfa nyírfa fűzfa égerfa
263
37. táblázat A különböző fafajták szilárdsági jellemz ői Műszaki jellemzők
63. ábra. Fatörzs fontosabb metszési síkjai A sugárirányú hosszmetszet; B hosszmetszet; C keresztmetszet (bütümetszet); D húr- vagy érint ő irányú metszet.
egyes jellemzők értéke a mérés irányától függ ően változik. Az ilyen szempontból megkülönböztetett irányokat, ill. metszési síkokat a 63. ábra mutatja. Igy p1. az egyes fafajták szilárdsági jellemz ői a 37. táblázat értékei szerint változnak, attól függ ően, hogy azokat szálirányban vagy arra mer őlegesen mérték. A faanyag jellegzetes hajszálcsöves felépítéséb ől következik, hogy er ősen nedvszívó, higroszkópos tulajdonságú. Mivel a rostok, járatok elrendez ődése szabálytalan (64. ábra), a nyersfa víztartalma, ill. a szárazfa vízfelvétele a faszerkezet különböz ő részeiben nem egyenletes. Az él ő- a szárazfa súlyához viszonyítva mintegy 30...150% vizet tartalmaz (nettó nedvesség). A víz eloszlása a fa egyes részein belül nagy eltéréseket mutat. A ned 7vességtartalom m űszaki szempontból igen fontos, mert a fa nedvességfelvétel hatására dagad (térfogata nő), míg száradáskor zsugorodik. A dagadás és zsugorodás nem minden irányban azonos. A faanyagok vízfelvétel okozta dagadása az alábbi átlagértékek között ingadozik:
rostirányban sugárirányban érintőleges irányban
0,6... 2,7%, 3... 5%, 6,5...13%.
A mázolásos felületvédelem egyik célja éppen az, hogy a faszerkezeteket a nedvesség okozta káros elváltozásoktól megvédje. A faszerkezetek nedvességtartalma (ha csapadék nem éri) els ősorban a leveg ő relatív páratartalmától függ. Adott relatív légnedvesség esetén a faanyagokra jellemz ő higroszkópos egyensúlyi állapot alakul ki, amelynél a faszerkezet nedvességet nem ad le, de nem is vesz fel (38. táblázat). A levegő n tárolt, ázásnak ki nem tett, légszáraz faszerkezetek nedvességtartalma általában 12...18%, míg a mesterségesen szárított és legfeljebb 50% 264
Nyers sűrűség (nedvesség=0%), kg/m3 Nyers sűrű ség (nedvesség 2...12%), kg/m3 Hosszirányú zsugorodás, % Sugárirányú zsugorodás, % Érintőleges (tangenciális) zsugorodás, % Térfogat-zsugorodás, % Hővezetési tényező a rostokra merőlegesen, W/(m • °C) Nyomószilárdság (12% nedvesség), MPa rostokkal párhuzamosan rostokra merőlegesen Szakítószilárdság (12% nedvesség), MPa rostokkal párhuzamosan rostokra merőlegesen Hajlítószilárdság (12% nedvesség), MPa rostokkal párhuzamosan rostokra merőlegesen
Lucfenyő
Erdei fenyő
Bükkfa
Tölgyfa
0,430
0,490
0,680
0,650
0,460 0,3 3,6
0,511 0,4 4,0
0,710 0,4 5,8
0,681 0,4 4,0
7,8 11,9 0,083 (12% nedvesség)
7,7 12,1 0,120 (15% nedvesség)
11,8 17,9 0,127 (15% nedvesség)
7,8 12,2 0,130 (12% nedvesség)
50 5,7
55 7,7
62 —
90 3,8
119 3,0
135 10,7
90 9,0
78 4,6
100 5,7
123 14,2
110 13,5
65 11
38. táblázat Faszerkezetek nedvességtartalma
Faszerkezetek
Külső nyílászáró szerkezetek Kerti bútorok Fűtött belső helyiségek bútorai Központi fűtésű helyiségek bútorai Rétegelt falemez
Relatív légnedvesség tartalom,
A faszerkezet egyensúlyi nedvességtartalma,
84 70 60...65 45...50 30...35
22 16 12...15 10...12 5...6
265
relatív páratartalmú légtérben tárolt faszerkezeteké 8...12%. A faszerkezetek nedvességtartalma igen lényeges mázolástechnikai szempontból is. Egy festékbevonat-rendszer ui. a faszerkezetek felületén biztosari tapadó réteget csak akkor képezhet, ha a fa anyaga egy bizonyos egyensúlyi nedvességtartalomnál több nedvességet nem tartalmaz. A faanyag nedvességtartalmára az egyes festékanyagok nem egyformán érzékenyek (39. táblázat). 39. táblázat
A nedvesség hatása a festékanyagra Festékanyag
PVAc diszperziós festékek
Olajfestékek Olajgyanta és alkidgyanta-lakkok Klórkaucsuk-lakkok és -zománcok Nitrozománcok és nitrolakkok REZISZTÁN lakkok és zománcok Poliészter lakkok és zománcok
d)
e)
f)
A fa legnagyobb megengedhet ő egyensúlyi nedvességtartalma,
Gyakorlatilag érzéketlenek! 16 15 14 12 10 8
Műszaki szempontból tehát igen fontos a mázolási m űveletek el őtt a faszerkezetek nedvességtartalmának ellen őrzése. A faszerkezetek nedvességtartalmának meghatározására fémtüskés, elektromos fanedvességmér őket használnak. A faanyag gyakran igen veszélyes károsodását különféle növényi és állati kártevők is okozhatják. Egyes penészgombafajták elszínez ődést, mások korhadást, biológiai korróziós folyamatokat idéznek el ő . Egyik legveszélyesebb ilyen károsító a könnyez ő házigomba, amely igen gyorsan terjed, és rendkívül nehéz ellene védekezni. Mázolástechnikai szempontból a következ ő mesterséges faanyagok a természetesekt ől gyakran eltér ő tulajdonságúak. Rétegelt (enyvezett) falemez (MSZ 49, MSZ 6793). Természetes faanyagokból előállított, furnér rétegekb ől álló, mindig a két szomszédos réteg szálirányára merőlegesen összeragasztott lemez. Hazánkban f őleg bükkfából, ritkábban éger-, hárs- és cserfából készül, 3...5...7 stb. réteggel. Faforgácslap (MSZ 6748 6748/1-4). Cellulóztartalmú anyagok aprított hul-
g)
h)
64. ábra. Néhány fontosabb keményfa jellemző faerezési rajzolata a) ciprus; b) cédrus; c) szilfa; d) sárga feny őfa; e) angol kőrisfa; f) magyar kőrisfa; g) amerikai diófa; h) rózsafa.
266
ladékaiból (pl. faforgács kenderpozdorja, rizsháncs stb.) m űgyanta-alapú ragasztókkal mesterségesen el őállított faanyag. Tulajdonságai a lap minden irányában azonosan változnak. Légnedvesség ingadoZására kevésbé érzékeny, ezért zsugorodásra, dagadásra kevésbé hajlamos. Ezzel szemben vízfelvétele sokkal nagyobb a természetes faanyagokénál. A lap szélrészei különösen érzé267
kenyek a vízfelvételre, légköri hatásokra, így mázolásakor külön nedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni. Nedvességtartalma 8...12% között-'változik. Jóval nagyobb pórusai miatt, mázoláskor különleges kezelést igényel. Pozdorjalap (MSZ 6758/1-6). Kenderfeldolgozási melléktermékb ől, a kenderpozdorjából nyert, nagy szilárdságú, rostos szerkezeti anyag. Tulajdonságai a faforgácslapéhoz állnak közel. Farostlemez (MSZ 7806, MSZ 13 356/1-2). Növényi, főleg farostokból, kötő anyaggal vagy anélkül, nagy nyomással sajtolt, kiváló tulajdonságú, mesterséges szerkezet ű faanyag. El őállítása jelenleg is igen biztató fejl ődés alatt áll. Tulajdonságai függetlenek a lap irányától; ezért a természetes faanyagokat el ő nyösebben helyettesíti minden olyan esetben, amikor a fa rajzolata nem követelmény. Felhasználási területe igen sokféle. A 100...300 kg/m 3 (vagy ennél kisebb) fajlagos tömeg ű lemezeket főleg hang- és hő szigetelésre, a félkemény, kemény és különlegesen kemény 500...1050 kg/m 3 fajlagos tömeg űeket pedig a bútoriparban, faszerkezetek, padlóburkolatok készítésére, s őt házak építésére is el őnyösen használják fel. A félkemény és kemény farostlemezek nedvességtartalma általában 5...7%, gyakorlatilag teljesen érzéketlenek a környez ő légtér páratartalmára. Még 24 órai vízben áztatás után is legfeljebb 10...18% nedvességet vesznek fel, vagyis lényegesen kevesebbet, mint a természetes faanyagok a környez ő légtérből! A farostlemezek mázolásakor ügyelni kell arra, hogy felületük gyakran olyan járulékos szennyez ődéseket (pl. paraffinolaj, fenolnyomok stb.) tartalmaz, amelyek a festékbevonatok száradását, tapadását gátolják, vagy egyéb bevonat-meghibásodásokat idézhetnek el ő. Szigetelésükr ől vagy eltávolításukról gondoskodni kell. A farostlemezek gombamentesítése általában nem szükséges, mert a kötéshez leggyakrabban felhasznált fenolgyanta er ősen gombaölő hatású.
2. Fémszerkezetek A szerkezeti anyagok egyik legnagyobb csoportját a fémek alkotják. Mázolástechnikai szempontból az alábbi fontos közös sajátságuk fontos. — A fémek felületén általában, a feldolgozás (pl. hengerlés) és a légköri tényezők hatására, jellegzetes, az egyes fémek szerint eltér ő tulajdonságú, laza vagy nehezen eltávolítható korrodált réteg képz ődik, amely a festékbevonat tapadását bizonytalanná teszi. Ilyen korróziós képz ődmény a közismert hengerlési reveréteg, amely az acélok felületén a megmunkálás közben h ő hatására keletkezik. F őleg vas-oxidokból áll. A rozsdaréteg a légköri tényez ők (elsősorban oxigén, vízg őz és szén-dioxid), valamint a vegyianyagok hatására alakult vas-oxid-hidrátokból, esetleg -karbonátokból áll. Ezek eltávolítása nemcsak a felület stabilizálása és a bevonat megakadályozása miatt szükséges. A nemesfémek felületvédelmére nincs szükség. 268
— A fémek felületén, pl. a megmunkálásuk során lerakódott olyan egyéb szennyező dések (pl. zsírok, olajok stb.) is találhatók, amelyek eltávolítása szintén szükséges a festékbevonat tapadása érdekében. — A fémek felülete általában egyenletes, elhanyagolható porozitású, tehát a festékanyag a pórusokba nem szívódhat be, mint p1. a fa- és falszerkezetek esetében stb. Éppen ezért a fémek felületének gondos letisztítása fokozottabb követelmény. — Egyes fémek felületén nemcsak fizikai tapadást kell a festékbevonat számára nyújtani, hanem vegyi kezeléssel a felületet stabilizálni is kell. A gyakorlatban az alábbi fémszerkezetek felületét szokták általában véd őmázolással ellátni: acél, horganyzott acél, horgany, alumínium és ötvözetei, esetleg réz és rézötvözetek. Az acél- és fémszerkezetek felületi szennyez ődéseit különféle fokozatokkal jelölik, amelyet az MSZ 1891/1 tartalmaz, a felület-el őkészítési műveleteket az MSZ 1891/2 szabály őzza. A hidraulikus kötő anyagú épít ő ipari anyagok közé tartoznak a falszerkezetek, vakolatok, azbesztcement lemezek és egyéb hasonló felépítés ű anyagok, amelyeket az el őző rész már ismertetett.
3. Egyéb szerkezeti anyagok Sík üvegek mázolására nem felületvédelmi, hanem rendszerint díszít ő céllal kerül sor. Általában a huzalhálós, a homokfúvással vagy savmaratással mattírozott, valamint a közönséges gépi húzású és hengerelt síküvegeket mázolják. Tartós kapcsolat a festékbevonatok és a síküveg felületei között nem hozható létre. Alapvet ő szabály, hogy az üveg felületét el őzetesen gondosan zsírtalanítani kell. Viszonylag tartós festékbevonatot kizárólag igen rugalmas tulajdonságú festékanyagokkal (p1. olajfestékek, DUROL stb.) lehet elérni. Papír, műbőr, textíliák stb. festését általában a feldolgozó üzemek végzik, így ezek mázolása tulajdonképpen nem sorolható az általános mázolási munkákhoz. Bevonásukra különleges festékanyagokat hoznak forgalomba, amelyek felhordásához a gyártóm űvek által megadott követelmények betartása szükséges.
269
D) A mázolómunkák anyagai és segédanyagai 1. Felület-előkészít ő és felületkezelőszerek a) Vegyi hatású felületkezel őszerek
Az e csoportba tartozó anyagok els ősorban az acélszerkezetek korrózió elleni védelmére használatosak. Közös jellemz őjük a következők : — Vegyi hatást fejtenek ki, azaz a rozsdaréteget vegyi úton átalakítják. A felületet mintegy stabilizálják, azáltal, hogy azon vízben nem oldható, a további festékrétegeket nem zavaró, sószer ű réteget képeznek. Hatóanyaguk rendszerint foszforsav (esetleg kevés sósav és korróziógátló inhibitor-adalék, pl. kálium-kromát, nátrium-nitrit stb.). A foszforsav ui. a rozsdát vízben oldhatatlan ferrofoszfát alakjában eltávolítja, ill. átalakítja:
ra) átmenetileg megbízható védelmet nyújtanak a korróziós károsodások ellen. Az e csoportba sorolható anyagok fontossága korántsem lebecsülend ő. Ezek a gyártmányok ásványolaj-származékok (zsírok, viaszok), olcsóbb mű gyanták és rendszerint tartalmaznak még különféle inhibitor-adalékokat is. A rájuk vonatkozó általános követelmények röviden így foglalhatók össze: — könnyen feiliordhatók és nyom nélkül eltávolíthatók legyenek; — a végleges korrózió ellen véd ő réteg kialakítását ne nehezítsék meg; — a védett szerkezeti anyag felületét ne károsítsák, azt zavaró mértékben ne szennyezzék, s végül — hatékonyak legyenek, azaz a tervezett id őn belüli védelmet megbízhatóan teljesítsék. A használatosabb ilyen termékeket a 41. táblázat ismerteti.
2Fe0(OH)-1- Fe+6H 3PO4 =3Fe(H2PO4 )2+4H20, Fe(H2PO4)2 = FeHPO4 + H3PO4, 3FeHPO4 =Fe3(PO4)2 +H 3PO4. — Alapvető en abban különböznek a korróziógátló alapozó festékekt ől, hogy a felületkezel ő szerek nem képeznek jellemz ő vastagságú véd őréteget, mivel az alapot csak 10...15 mikronos rétegvastagságban stabilizálják, és így legfeljebb néhány (4...8) napig gátolják a felület rozsdásodási folyamatát. Ez azt jelenti, hogy a velük kezelt felületet ez id őn belül még megfelel ő alapozóréteggel vagy korrózió ellen véd őréteggel kell ellátni. — Több felületkezelő szer alkalmazásakor esetleg zavaró melléktermékek (pl. rideg, szívós réteg) is keletkezhetnek, amelyeket vizes öblítéssel vagy egyéb úton el kell távolítani. — A vegyi felületkezelő szerekhez természetesen nem szükséges fémtiszta (KO—KI fokozat, MSZ 1891/1) felület, hanem csak a laza (szálló-) rozsdát, reveréteget stb. kell eltávolítani a felületr ő l, vagyis K1—K8 fokozatig is használhatók. — Sok esetben (pl. tagolt acélszerkezetekhez) a vegyi felületkezel ők eredményesen és előnyösen használhatók, bár gondos körültekintést igényelnek. A hazánkban elterjedtebb vegyi felületkezel ő és rozsdaeltávolító szerek fontosabb jellemz ő it a 40. táblázat ismerteti.
b) Korrózió ellen átmenetileg véd ő anyagok A korrózió elleni védelem területén egyre nagyobb mértékben alkalmaznak ideiglenes rendeltetés ű védő bevonatokat. Ezek viszonylag rövidebb id őtartamra (hetekre, hónapokra, pl. egy szállítási, készletezési, tároláSi id őszak270
e) Tapadásjavító vagy tapadást létesít ő felületátvonó alapozók
Az építési munkák új m űszaki megoldásainak bevezetésekor gyakran felmerül az a követelmény, hogy egymással nehezen vagy egyáltalán nem köthető szerkezeti anyagok között kell tartós kapcsolatot létesíteni. Leginkább felvetődnek ezek a problémák pl. a ragasztásos kötés, a hézagtömítés, tapaszolás, felületátvonás, korrózió elleni védelem, burkolómunkák stb. esetében. Ismeretes, hogy a nagy porozitású szerkezeti anyagokat, m űanyagokat és egyes fémeket (p1. horgany, horganyzott acél, réz, ón, alumínium stb.), az üveget, mázas kerámiákat stb. igen körülményes ragasztóréteggel, tapaszolással ellátni, mert felületükön olyan er ők hatnak, melyek a kapcsolatot teljesen bizonytalanná teszik. Egyes m űanyagokat, elektrosztatikus feltölt ődésük miatt, nem lehet közbens ő tapadásjavító réteg kialakítása nélkül p1. ragasztott kötéssel rögzíteni. Ez a probléma irányította a figyelmet arra, hogy olyan tapadásjavító közvetítő réteget képez ő alapozóanyagokat dolgozzanak ki, amelyek egyes egymástól eltér ő sajátosságú szerkezeti anyagok és elemek közötti kapcsolat megbízható kialakítását hozzák létre. Ilyen rendeltetés ű hazai anyagok jelenleg csak elvétve kaphatók, bár igényük vitathatatlan. Korrózió elleni védelemre néhány gyártmány forgalomba került ugyan, tehát nem kimondottan tapadásjavító rendeltetéssel, de ezt a követelményt is betölti pl. a WASH PRIMER, a cink-kromátos könny űfém alapozó, a PELLIKOR könnyű fém alapozó, a REAKTÍV korróziógátló alapozó stb., amelyek segítségével új horgany- és horganyzott acéllemez-felületen is megbízhatóan tapadó festékbevonat-rendszer építhető fel. A tapadásjavító átvonó (vagy alapozó) anyagokra vonatkozó általános követelmények a következ ők. 271
40. táblázat A rozsdaeltávolító felületkezel őszerek jellemzői Külső megjelenés, felhasználási terület, adagolás, fontosabb jellemzők, vegyi felépítés
Tárolási biztonságtechnikai jellemzők
Savas hatású, felületet jól nedvesít ő, sárgásbarna tónusú folyadék 15...20 percen belül a rozsdaréteget feloldja, ill. ferrofoszfáttá alakítja. Néha sóréteg marad vissza a felületen, amelyet vizes öblítéssel el kell távolítani
Tár.= 0 (fagyálló — 15 °C-ig) Tox.—mh (s) Tűzv. =0
Mint az 1. Tűzv.=III.
GY=mint az 1.
Az előbbihez hasonló felépítés ű, nagy hatékonyságú inhibitoradalékot, zsírtalanítószert is tartalmazó gyártmány. Még vízzel hígítva is gyors hatást fejt ki
3.
FERROTAN B= VEGYTEK GY=EVM
Sötétbarnás lila, csersav hatóanyagú folyadék. A vékony (5...20 g.rn) rozsdaréteget lilásfekete, vas(II)-tannát alakjában leköti, ill. átalakítja. Mechanikai rozsdátlanítás és zsírtalanítás után használata eredményes
Mint az 1.
4.
EVIPASS B= VEGYTEK GY =EVM
Foszforsavalapú, inhibitort és zsírtalanító adalékot is tartalmazó, világosbarna folyadék. Kiváló rozsda- és vízk ő oldó hatású. Acél- és alumíniumfelületek passziváló kezelésére, vízk ő eltávolítására alkalmas. Átmenetileg (1...2 hét) védelmet nyújt a rozsdásodás ellen
Mint az L
5.
ZSIPA adalék B=VEGYTEK GY =EVM
Savas pácoldatokhoz (5...10% sósav+ 3...6% foszforsav) mintegy 25 térfogatszázalékban adagolva el őnyös inhibitor és zsírtalanító hatást fejt ki. A zsíros, olajos réteg a pácoló fürd ő felületére kiúszik, amely arról könnyen eltávolítható
Tár.= 0 Tox.= mh (1) Tüzv.=0
6.
MAVEBIT AZP B-= VEGYTEK GY — Egyesült Fa-
Hígfolyós barna folyadék. Semleges (pH= 6,5...7,0) kémhatású, vízzel jól elegyedik. Inhibitort tartalmazó, alkil-amin- és zsírsavészter-tartalmú szerves oldósz,eres elegy Felhasználható acél-, ónozott acél, sárga- és vörös-
Tár.=0 (fagy — 15 °C-ig) Tox.= +
Megnevezés
Sor-
B= beszerzési forrás
szám
GT= gyártó vállalat
FERROFIXOL B= VEGYTEK,
1.
háztartási boltok
GY =Ferrokémia ISZ FERROPASSIT B= mint az 1.
2.
!"' -
'
"',4"
és Vegyipari Szövetkezet
7.
MA VEBIT VAP B= mint a 6. GY=mint a 6.
...
' .
. .
réz, alumínium felületek zsírtalanítására, passziválására és hidegfoszfátozó alapozásához. Különösen el őnyösen használható acélcs ő-vezetékek kezelésére. Hőkezelésnél legfeljebb 40 °C-ig szabad felmelegíteni. Acél(alumínium)-szerkezetek mázolás el őtti zsírtalanítását és rozsdátlanítását MAVEBIT AZP és MA VEBIT VAP 1:1 arányú elegyének, 2 : 1 arányú vizes hígításával lehet (ecseteléssel, merítéssel) elvégezni
Tűzv.----I.
Korróziós inhibitort tartalmazó, kondenzációs amin- és ásványi sav (H3PO4 HC1) alapú, felületi rozsdaeltávolító és passziváló hatású, nagy hatékonyságú felületkezel őszer. Hígfolyós, vörösbarna szín ű termék. Felhasználás előtt 5...6% MAVEBIT AZP zsírtalanítószerrel kell elegyíteni. Alumínium-felületek 20...30 °C-on való passziválásához 5...60 g/I Cr03-ot, vagy K2Cr2O7 -ot is célszer ű hozzáadagolni. MA VEBIT AZP-vel 1 : 1 arányban elegyítve a vele kezelt acélszerkezetnek kb. 1 éven biztosítja a felületvédelmet alapozó festés nélkül is, páralecsapódásnak nem kitett, szárazabb légtérben. Mintegy 5...10% MAVEBIT AZP-vel és 30...40% WASH PRIMER A-komponensével elegyítve (edz ő nélkül) acél- és alumínium-felületre közvetlenül is felhordható
Tár. = 0 (fagy —10 °C-ig) Tox.=mh (s) Tűzv.= II.
8.
MA VEBIT CCC B= VEGYTEK GY =EVM
Enyhén sárgásfehér tónusú, opalizáló, vízzel jól elegyed ő folyadék. Különféle, kondenzációs aminok elegye. Kiváló zsírtalanító és nedvesít ő, mérsékelten passziváló hatású készítmény. 10...15%-ban sósavval elegyítve és kb. 1 : 1 arányban vízzel (esetleg 3...5%-ban foszforsavval kombinálva) hígítva, kiváló rozsdaeltávolító és pasziváló felületkezel őszer. Bármilyen savas pácolókhoz adagolva kiváló inhibitor, amely megvédi a fémfelületet az utólagos károsodástól. Nagy hatékonyságú segédadalék!
Tár.=0 (fagy —5 °C-ig) Tox.=0 Tűzv.=0
9.
ERALGIT
Inhibitortartalmú, foszforsavas rozsdaeltávolító, ill. passziváló felületkezelőszer. Elsősorban acél-, alumínium-felületek kezelésére alkalmas
Mint az 1.
Az elő bbihez hasonló sajátosságú, nemcsak acélfelületek rozsdátlanítására, hanem sok más egyéb területen rozsdaszennyez ődések, vízkövek, kazánkőréteg, fehér mészlepedék stb. eltávolítására is alkalmas
Mint az 1.
B=mint a 8. GY=mint a 8. 10.
CR...25 rozsdaoldó B= mint a 8. GY=mint a 8.
40. táblázat 1folytatása Megnevezés
Sor-
B= beszerzési forrás
„ám
Külső megjelenés, felhasználási terület, adagolás, fontosabb
jellemzők,
Tárolási biztonságtechnikai
vegyi felépítés
jellemzők
GY= gyártó vállalat
FOSZFATIN RA és RE
11.
B=mint a 8. GY=mint a 8.
HIPOFOSZ 10 B= mint a 8.
12.
GY=mint a 8. 13.
FERRITUTOR PT B=VEGYTEK, Háztartási Boltok GY=TVK
14.
FERRITUTOR TS B= mint a 13. GY=mint a 13.
15.
REAKTÍV PRIMER WP (Wash Primer ), MSZ 21 110
B= mint a 13. GY=mint a 13.
Hidegen, ill. meleg fürd ő ben (60...90 'C) használható foszfátozószerek. A nagyobb rétegvastagságú rozsdát, revét el őzetesen mechanikai úton. vagy az el ő bbi rozsdalemarószerekkel el kell távolítani. Zsírtalanított, fémtiszta felületen eredményes
Mint az 1.
Hideg úton ható foszfátozószer, amely az oldat savasságára igen érzékeny (pH= 2,4± 0,1). Ez a körülmény felhasználását némileg korlátozza, mivel csak telepített üzemben használható
Mint az I.
Foszforsavalapú rozsdaálló, rozsdaátalakító és passziváló felületkezel őszer, amely oldószert, nedvesít ő szert és fémreaktív inhibitort tartalmaz. + 10 és +50 °C közötti hő mérsékleten használható. 10...100 perces kezelési idővel. Barna színű folyadék. A vele kezelt acélfelületen (fedett zárt térben) több hónapon át nem képz ődik rozsda
Tár.=0 (fagy —5 °C-ig) Tox.= 0, mh (s) Tűzv.= II.
Savas kémhatású (pH=1,7...2,0) csersavat, oldószereket nedvesít ő adalékot, katalizátort, rozsdaoldó savat tartalmazó rozsdaeltávolító, ill. átalakító felületkezelő szer. Alapozó festés el ő tt, a vele kezelt felületet célszer ű REAKTÍV PRIMER SP-vel átvonni. A kialakított passzivált réteg 230...250 °C-ig hőálló
Mint az 1.
Kétalkotós, 5...12 [I.M rétegvastagságot képez ő , reaktív, foszforsavas, cinktetraoxi-kromát felületkezel ő szer. Az A-komponense poli(vinil-butirál)műgyanta-oldat és cink-tetraoxi-kromát kevés tölt őanyagot tartalmaz, a B-komponens pedig 10%-os foszforsavas izopril-alkohol és inhibitor elegye. Felhasználás el ő tt 1 : 1 arányban kell elegyíteni, esetleg saját hígítóval hígítani. Vas-, acél-, alumínium-, horgany-, horganyzott acélfelületre ióidővel hordható fel kiválóan alkalmas. Mintegy 30 perces el ő-reakc
Mint az 1.
• -'"
...'"".?.'1.:.::...•••!.;-; .?:.P;'::.:••,;.:;•:•''
16.
REAKTÍV
PRIMER SP B=mint a 13. GY=mint a 13.
',.
'.- ::•.
'
.
.
Az előbbihez hasonló felépítésű , de egyalkótós foszforsavalapú inhibitortartalmú mű gyanta-kombinációs reaktív felületkezel őszer. Mintegy 38...42% testtartalmú gyártmány. El ő zetesen rozsdamentesített, legfeljebb 5...10 p.m-es vastagságú futórozsdás felületen hatásos. El őtte célszerű FERRITUTOR rozsdaátalakító használata. Nitro-cellulóz- és klórkaucsuk alapú festékekkel való átvonása el őtt, közbens ő bevonatként 1 réteg TIPDX 1000 korróziógátló alapozóréteg képzése ajánlatos
.,
.
Mint az 1.
17.
BUDAPRIMER B= VEGYTEK, Háztartási Boltok GY-=- BUDALAKK
Egyalkotós, inhibitort tartalmazó, m ű gyanta alapú reaktív felületkezel ő. Acél-, alumínium-, horgany-, horganyzott acélfelület alapozó mázolás elő tti bevonására alkalmas. Agresszív oldószeres alapozókkal is átvonható
Tár.=0 Tox.= ± Tűzv. = II.
18.
TEROSON MO
Aerozolos permetként kerül forgalomba. A legkisebb résekbe is behatolva, fellazítja a rozsdás csavarokat, súrlódó felületeket, zárakat, csavarokat, csapszegeket stb. és egyben korrózió ellen véd ő réteget is képez, átmeneti védelmet biztosít
Tár. = 0 Tox.= 0 Tűzv.=II.
rozsdalazító és olajozó B= mint a 13. GY=mint a 13.
Megjegyzés: a tárolás, biztonságtechnikai jellemz ők rovatban a jelzések értelmezése: Tár. (=Tárolás) 0=a tárolás körülményeire nem érzékeny fagy —15 °C = 15 °C-ig fagyálló (A további jellemző k külön részletezve)
TOX. (= Toxicitás, mérgez ő hatás), fokozatok:
0=nem mérgező , ártalmatlan + =mérgező hatású + + = erősen mérgező hatású mh =maró hatású: (1)=1úgos, (s)=savas Tűzv. (=T ű zveszélyesség), fokozatok: 0=nem gyúlékony, nem éghet ő L. II., III., IV., V. =a hivatalos t ű zveszélyességi fokozatok
41. táblázat
Korrózió ellen átmenetile g védő, ideiglenes, lefejthet ő bevonatok jellemz ő adatai Sor-
sz ám
1.
Megnevezés
Tárolási biztonságtechnikai jellemzők
Külső megjelenési, felhasználási terület, adagolás, fontosabb jellemz ők, vegyi felépítés
B= beszerzési forrás
GY= gyártó vállalat
ALHIBIT K...175, MSZ 10 860/1
B= VEGYTEK, ÁFOR GY=ÁFOR
Vörösbarna, olajszer ű folyadék. Emulgeátorokat, tapadásjavító adalékot, kevés vizet és denaturált szeszt tartalmaz. Acélfelületen 25...30 tm-es rétegvastagságban jól tapadó, vízálló, szabad térben 4...6 hétig, zárt térben néhány hónapon át nyújt korrózió elleni védelmet. A felületr ől a védőréteg zsíroldószerekkel eltávolítható
Tár.-= O (sugárzó hőtől óvni) Tox. = + (ingerlő hatású) Tűzv. = III.
2.
KORROLARD KK-18 B=ÁFOR, VEGYTEK GY ----ÉMV
Korróziógátló inhibitorokat tartalmazó ásványolaj-alapú ken őzsír. Szabad térben 6...9 hónapon át, beltérben 12...14 hónapon át teljes védelmet nyújt. Az acélszerkezetek, zsaluszerkezetek állagvédelmére is kiválóan alkalmas. Gő zsugárral, zsírtalanítószerekkel a felületr ől eltávolítható
Tár.=0 Tox.= 0 Tűzv.=IV.
3.
KORROLARD ALF-7 B= mint a 2.
Az elő bbihez hasonló felépítés ű , de kisebb hatékonyságú véd őolaj. Szabad térben használata nem célszer ű , de fedett, szabad és beltérben 3...6 hónapos védelmet nyújt
Mint a 2.
Inhibitorokat tartalmazó, szerves oldószeres viasz- és ken őolaj alapú véd őanyag. Szórással is felhordható. Optimális rétegvastagság: 200...350 fim. 12...16 hónapig nyújt védelmet még trópusi klíma esetén is
Mint a 2.
Tixotrop, fekete színű , pasztaszerű konzisztenciájú, de jól ecsetelhet ő termék. Egyszeri mű velettel 2..:3 µm-es rétegvastagságban képezhet ő a felületen. Bár első sorban gépkocsik alvázszerkezetének tartós korrózió elleni védelmére, sőt zajcsökkent ő (zajelnyelő ) rétegként használják, de az épí-
Tár. = 0 (sugárzó hőtől óvni) Tox.--0 (b őrfelületet ingerelheti)
GY=mint a 2. 4.
KORROVAX B-47 B=mint a 2. GY=mint a 2.
5.
TEROTEX P ecsetelhet ő alvázvédő
B= VEGYTEK,
.
.•5...:
' .. :>-!•:;:'
TVK Minta
-
bolt GY = TVK 6.
TEROTEX EXTRA szórható alvázvédő
B= mint az 5. GY=mint az 5.
7.
TEROTEX H V ürégvédő tapasz B-= mint az 5. GY=mint az 5.
8.
TEROLAN-2105 ATMOSIT (lefejthető tömitőanyag) B= mint az 5. GY = mint az 5.
-"''
`fi
a-
¢, r.,,z1` .e., k.,, , .
-
.
tőipari gépeknél és szerkezeti elemeknél széles körben hasznosíthatók el ő
y.-
-
nyös tulajdonságai. Kezelés el ő tt, a felületet megtisztítás után célszer ű FERRITUTOR TS-sel rozsdátlanítani, esetleg alapozó mázolással ellátni. Legalább 4 éven át biztosít védelmet
,
Tűzv.="III.
Az előbbivel egyező felépítésű , azzal az eltéréssel, hogy tixotrop jellegénél Mint az 5. fogva szórással is képezhet ő 1,5 gm-es rétegvastagságban. 1,0...1,5 µm-es rétegben is tartós védelmet (4...6 év) nyújt a korrózió, s őt eróziós igénybevételek ellen, emellett zaj-, f ő leg rezgés- és vibrációs zajelnyel ő hatású Ecseteléssel felhordható, els ő sorban a gépkocsik karosszériáiban és egyéb üreges részeiben fellép ő belső korrózió megszüntetésére, ill. csökkentésére alkalmas gyártmány. Az épít ő iparban kiválóan és eredményesen használható bármilyen fémszerkezet (hidak, könny űszerkezetek, tet ő-, nyílászárók stb.) nehezen hozzáférhet ő üregeinek, rejtett korróziós gócainak megszüntetésére, a káros galván-elempárok (pl. vas-alumínium) szigeteléssel való megszüntetésére és káros rezgési felületek, illeszkedések szigetelésére. Kiváló kúszóképesség ű
Mint az 5.
A kisebb-nagyobb résekkel, üregekkel illeszked ő acélfelületek tömítésére és korrózió elleni védelmére alkalmas, ecsetelhet ő, spatulyázható, gyorsan száradó, utólag lefejthet ő, —25 °C-tól +200 °C-ig h őálló, víz-, benzinés ásványolajálló termék. Eredetileg a gépjárm űiparban használatos, de az építőiparban hidak, acélszerkezetek, könny űszerkezetek rejtett korróziós gócainak tömítésére és védelmére alkalmas
Tár. = 0 Tox. = + + Tűzv.=0 (Triklór-etiléntartalmú)
— Rendeltetésüket káros átalakulás nélkül töltsék be a tervezett tartóssági időn belül. — Kezelésük egyszer ű , gyors, veszteségmentes legyen. Ilyen értelemben elő nyösek az egyalkotós (fizikai úton száradó), esetleg a kétösszetev ős átvonóanyagok. — A tapadást létrehozó átvonóanyagok rövid id őn belül (15...20 perc) száradjanak, átvonhatók, ill. rendeltetésszer űen igénybe vehet ők legyenek. — Széls őséges körülmények között, de legalább —5 °C alsó h őmérséklethatárig felhasználhatók legyenek. — Ne legyenek mérgező és egészségre ártalmas hatásúak. — Legalább 6...8 hónapos szavatosságú tárolási idejük és biztonságos, veszteségmentes felhasználást lehet ővé tevő csomagolásúak legyenek. — Szórással, ecseteléssel, hengerléssel, esetleg merítéssel stb. egyenletes rétegben felhordhatók legyenek. — Minél több szerkezeti anyag felületére alkalmasak, de egyben jól elhatárolhatók legyenek. A hazai épít őiparban számításba vehet ő tapadásjavító átvonó, ill. alapozó anyagok fontosabb min őségi jellemző it a 42. táblázat ismerteti. 42. táblázat Tapadásjavító felületkezel ő anyagok Az alap megnevezése
Az alkalmas tapadásjavító felületkezel ő alapozó megnevezése
Horgany, horganyzott acél, alumínium
REAKTIV PRIMER WP (régebben WASH PRIMER, MSZ 21 110) REAKTÍV PRIMER SP BUDAPRIMER
Alumínium, horgany, acél
PELLIKOR alapozó, esetleg REAKTÍV PRIMER WP-s felületkezelés után
Fa-, farost-, faforgács-, cementkötés ű farostlemezek (DURINYP )
UREX alapozólakk 005 BUDALUX lakk (megfelelő hígításban) UPC mű gyantaoldat
Beton, azbesztcement, esetleg műkő
UREX alapozólakk 005, esetleg IZOFIX vagy ELASZTOLÉN
Vakolatréteg, gipsz, nagyporozitású faforgácslemez stb.
Bármilyen lágyítómentes vagy bels ő lágyítású P VAC-diszperzió, alcrilátdiszperzió stb., megfelelő vizes hígításban
(Haftprimerek) Megjegyzés: a fentieken túl, esetenként, különféle import forrásból származó termékek is forgalomba kerülnek, ezek jelent ősége azonban alárendelt.
278
d) Tapaszok, kittek, felületkiegyenlít ő és pórustömítő anyagok A tapaszok (vagy kittek, helytelenül gittek) azok az anyagok, amelyek az alapozott (vagy el ő kezelt) felületre felhordva az egyenl őtlenségeket (hézagok, lyukacsok, repedések stb.) kitöltik. A tapaszokat csoportosíthatjuk : — konZisztenciájuk (megjelenési állapotuk), ill. felhordási lehet őségük szerint, pl. késtapaszok, szórótapaszok (fröccskittek stb.), — köt ő anyaguk, vegyi felépítésük szerint (pl. olajos, nitroalkidgyantás, epoxi- stb. alapú tapaszok), — felhasználási területük szerint (p1. faátvonó, fémtapasz, korróziógátló stb. tapaszok). A tapaszokra vonatkozó általános követelmények a következ ők. — Az alaphoz kifogástalanul tapadjanak, arra káros vegyi hatást (pl. rozsdásodást, maró hatást stb.) ne fejtsenek ki. — A hézagokat, lyukakat gyakorlatilag térfogatváltozás nélkül töltsék ki, repedésre, zsugorodásra ne legyenek hajlamosak. — Legalább olyan rugalmasságúak legyenek, ami a felület igénybevétele során (hajlító, mechanikai, rezg ő stb. igénybevétel) repedésre, az alaptól való elváláshoz nem vezet. — Száradás, kötés, felhordás, kezelés, tárolás szempontjából a termelékeny felhordás, utólagos kezelés (pl. csiszolás) és felhasználás, gazdaságosság stb. általános követelményeit is elégítsék ki. A fontosabb hazai tapaszok min ő ségi követelményeit, jellemz őit a 43. táblázat foglalja össze. Különösen veszélyes hibák forrása lehet a felületet egybefügg ően borító vastag tapaszréteg, amely pl. faszerkezetek, járm ű vek stb. mázolásakor gyakori jelenség. Mázolás szempontjából az a felület a legel őnyösebb, amely tapaszolásra egyáltalán nem szorul. Ezzel ellentétben sok technológiai utasítás — helytelenül — a teljes felület egybefügg ő tapaszréteg átvonását írja el ő (pl. bútorok mázolásakor). A pórustömít őket első sorban lakkozással készült pórusos fafelületek átvonására használják, egyrészt a felület szívóképességének csökkentése, másrészt a fafelület jellegzetes rajzolatainak kiemelése érdekében. Világos színű felületen pl. a sötétebb pórustömít ő a rajzolatokat kiemeli, vagy fordítva. Hazánkban világos és sötét diófa szín ű pórustömítőt hoznak ilyen célra forgalomba. Ezek finom szemcséj ű pigmentekb ől, valamint növényi olajos vagy m űgyanta-alapú köt őanyagokból állnak, 70...80% testtartalommal. Simítóacéllal hordhatók fel, s 20...24 órai száradás után csiszolhatók és nitro- (REZISZTAN) lakkal átvonhatók. A pórustömít ők tapaszok helyett nem használhatók. A tapaszolás elvét a 65. ábra szemlélteti. 279
43. táblázat
(+15... +20 °C között)
Olaj-műgyanta alapú csekély o szeres tapaszok. Alapozott fa- és fémfelületek átvonására alkalmasak. Oxidatív úton száradnak
+15... +25
24
6. 7.
Olajos késtapasz 200 Olajos késtapasz 100, 500 Olajos faátvonó tapasz Olajos szórótapasz
8.
Alkidos szórótapasz
Alkidgyanta kötőanyagú tapasz
+10...+75 24
—20...+80
0,73
9. 10.
Nitro késtapasz Nitro szórótapasz
Nitro-cellulóz, alkidgyanta-alapú, tapaszok gyorsan szár
+10... +25 + 10... +25
—20...+45 — 20... +45
0,41 0,40
11. 12.
UNIFLEX késtapasz UNIFLEX szórótapasz
Klórkaucsuk—múgyantával kc binált olajos kötőanyagú, gyorsan száradó tapaszok. Els ősorban fémfelületekre
+10...+120 +10...+120
—20...+120 —20...+120
14. 15.
NEOFLEX javítótapasz
16.
DEKOL simítótapasz
17.
RAPID szórótapasz WALLKYD kitt
0,1...0,3
4,0
—
II.
1,2
3 3
0,1...0,2 0,1...0,2
3,3 3,0
— —
I. I.
1,3 1,2
1,2 1,2
10 10
0,5...1,0 0,5...1,0
3,2 2,7
— —
II. II.
1,2 1,2
8...12
—20...+220
3,68
10
1,5...4,0
9,0
+
II.
1,2
+5...+35 +10...+75
24 4...6
—25...+60 —20...+80
0,27 0,5
1 3
1...10 0,4...1,5
8,0 2,8
— —
0 II.
1,2 1,2
0
1,2
B
—
II.
1,2
B
—
II. II.
1,2 1,2
TV TVK
II.
1,2
TVK
24
—20...+60
0 , 27
3
1...5
8,0
—20... +60
0,28
3
0,5...3
3,0
+10...+35 +10...+35
6...8 24
—10... +60 —15... +60
0,28 0 , 35
10 10
0,3...2,0 0,2...0,3
1,5 5,5
+15...+35 2...4
—25... +170
3,3
10
0,5...10
14,0
Szerves peroxid hatására gyorsan keményedő telitetten poliésztergyanta tapasz
22.
POLIKITT L 10 kitt
23.
TIVE késkitt T1VE szórótapasz TIVE gyorsjavító késkitt
26. 27. 28.
TIPDX késtapasz TIPDX mélyedéstapasz TIPDX korróziógátló tapasz TIPDX szórótapasz
Epoxi-poliamid műgyantaalapú, kétalkotós, gyorsan szilárduló, kiváló tapadóképességgel rendelkez ő tapaszok. Felfiletekre (Al, Fe) el őnyösen használhatók
+15...+35
0,5...1,0
—25...+170
3,5
0,5...10
14,4
+ 15... +80 +15...+80 +15...+80
5...6 5...6 1,5...2,0
—10...+60 —10... +60 —10...+60
0,48 0,35 0,53
0,3...0,5 0,2...0,4 0,3...1,0
4,0 3,5 4,2
+10...+80
15 °C/24 80 °C/0,5
—20... +220
3,67
10
0,5...10
11,8
+
+
— —
++
+ ++
24. 25.
Mint a 11., főleg fémfelületre (Al, Fe) Műgyantaalapú, rugalmas, gyorsan szárad Mint a 23. Mint a 23.
II. II. II. II.
+10...+100
3...4
POLILUX lcéstapasz POLILUX szórótapasz
— — — —
6...8 o...8
+5...+35
20. 21.
29.
3
+ 10... +35
T1VE faátvonó kitt
II. II. II.
0,2...0,8 0,2...0,6 0,1...0,6 0,1...0,2
Diszperziós alapú, beton-, mészvakolatokra Gyorsan száradó, múgyanta alapú, fal, fafelület Fehér színű alkidgyantás kitt, fa, fémfelület Olajjal módosított alkidgyantás kitt
19.
+ ++ ++
+
18.
Kétalkotós epoxi-poliamid, fém felületekre Múgyanta-diszperziós, homlokzati tapasz Alkidgyanta alapú, gyorsan szárad
0,36 0,44 0,32 0,58
3,5 11,5 11,5
kej
METALIT fémtapasz EMULKITT késtapasz
—20...+60 —20...+65 —20...+50 —20...+60
0,5...1,0 0,1...10 0,2...10
o
13.
0,32 3,5 3,0
' `),
o
4. 5.
—20...+60 —20...+200 —20...+70
:i.,'11
I ce
24
b8 '24
!(1
+15...+25 +15... +65 +15...+65
Mélyedéstapasz DUOKITT EPOKITT
■
Olaj-alkidgyanta köt őanyagú tapasz mid tapasz Kétalkotós epc Mint a 2.
1. 2. 3.
Kialakítható legnagyobb rétegvastagság, mm
erzési 1
Felhasználási hőmérséklet. határ, °C
S n., Hőigénybevétel határa, C
ves oll lóság
Vegyi felépítés, felhasználási ter űlet, rövid jellemzés
Szilárdulás ideje (kötésid ő ),
különleges rendeltetés ű tapaszok jellemzői
;almas issal, n
Megnevezés (márkanév)
használatos felületátvonó és egyéb
' 91,x9IP
Sorszám
Az éj
II. II. II. II.
II.
1,2
TVK
1,2 1,2 1,2
TVK TVK TVK
1,2
TVK
Rövidítések: I =VEGYTEK 2=Háztartási Boltok B=BUDALAKK TVK=Tiszai Vegyi Kombinát Lakkfesték és M űgyantagyára, Leninváros
280
281
ben kiválóan oldódó por. 10...15%-os oldatban a trisóval közelít őleg azonos zsíroldó hatású.
1
2
3
4
5
65. ábra. A tapaszolás elvének szemléltetése I vastag tapaszréteg; 2 vékony tapaszréteg; 3 ferde, egyenl őtlen vastagságú tapaszréteg; 4 árkos, homorú tapaszréteg; 5 ferde, egyenl őtlen tapaszréteg.
Hamuzsír: kálium-karbonát (K2CO3 ). Bár a nátriumkarbonátnál valamivel erősebb maróhatású, használata mégsem terjedt el, mert er ősen nedvszívó, összeálló, kristályos anyag, és Igy kezelése is nehézkesebb. Emulziós zsírtalanítók. Egyrészt fizikai úton oldják a zsiradékszennyez ődéseket
(mint az oldószerek), majd emulgeáló hatásuk folytán habképz ődéssel eltávolítják azokat. Igen el őnyös zsírtalanítók. Használatuk most kezd elterjedni.
Kedvező tulajdonságú pl. a következ ő összetétel ű emulziós zsírtalanító: e)
Zsírtalanító és zsíroldó szerek -
Ezeket a mázolási munkák területén els ősorban és csaknem kizárólag fémalapok tisztítására, a zsír, olaj, bitumen, kátrány stb. alapú szennyez ődések eltávolítására használják. Ilyen célra a következ ő anyagcsoportok alkalmasak. Oldószerek. Egyszer ű fizikai úton oldják a zsiradékokat, s oldat alakjában távolítják el a felületről. Használatukkor — különösen er ősen tagolt szerkezetek esetében — ügyelni kell arra, hogy az oldott zsiradékot ne továbbítsák egyik helyről a másikra. Fontosabb zsíroldószerek pl. a lakkbenzin, középbenzin, foltbenzin, petroléter, benzol, xilol, szolventnafta, triklór-etilén, szén-tetraklorid, aceton és a külön erre a célra készített oldószerkeverékek. Lúgos kémhatású sók vagy lúgok. Ezek vizes oldatban a zsiradékok egy részét
vegyileg vízoldható sóvá (szappanokká) alakítják (elszappanosítják), s így a felületről eltávolítják. Ilyen zsiradékeltávolítók pl. a marónátron, marókáli, trisó, szóda, hamuzsír stb. Marónátron: nátrium-hidroxid (NaOH), vizes oldata, a nátronlúg. Er ősen nedvszívó (higroszkópos), fehér, sószer ű tömeg. Rendkívül veszélyes, maróhatású, vízben er ős hőfejl ődéssel oldódik. Használatakor véd őszemüveget, gumikesztyűt és védőruhát kell viselni. Zsírtalanításra 10...15%-os oldatát használják. Ügyelni kell arra, hogy a horganyt (cinket) és az alumíniumot heves hidrogénfejlődés közben oldja, amely adott esetben robbanási veszélyforrás lehet (ugyanez a többi lúgos anyagra is fennáll!). Marókáli: kálium-hidroxid (KOH). Tulajdonságai az el őbbiével meg-
egyeznek. Trisó: trinátrium-foszfát (Na 3PO4). Enyhén sárgásfehér, ipari vízben opálosan oldódó, kristályos anyag. Lúgos kémhatással oldódik, de kevésbé maró hatású, mint az el őbbiek. 10...12%-os oldatát használják zsírtalanításra. Szóda (ammóniákszóda): nátrium-karbonát (Na 2CO 3). Ipari célokra els ősorban a kristályvízmentes terméket használják, amely laza, fehér szín ű, víz-
282
80...85% triklór-etilén, 3...5% víz, 4...5% aceton, 5...6% nátrium-oleát (olajsavas nátrium). Szintetikus mosószer alapú zsírtalanítók. Újabban terjedtek el, és a szakmai gyakorlatban kiválóan beváltak, így els ősorban a következ ők: ULTRA, ULTRAVILL, BIOPON, EVILUX, EVIVUL, EVAMIN CCC, MOS 6 stb.
f)
Festéklemarató szerek
Régi vagy meghibásodott festékrétegek eltávolítására használják. Vegyi felépítésük szerint oldószerekként feloldják, meglazítják, maróanyagokként elroncsolják a régi festékbevonatokat. (Az elnevezés nem következetes, mert az oldószeres készítményeket is festéklemarónak nevezik.) A festékbevonat felépítése, ill. a fed ő réteg anyaga szabja meg, hogy melyik csoportba tartozó festéklemaróval távolítható el legel őnyösebben (44...45. táblázat). A festéklemaró anyagok felépítésük szerint a következ ő csoportokra oszthatók. Oldószeres festéklemarók. Különféle oldószerkeverékekb ől állnak. Elsősorban
acetont, benzol-szénhidrogéneket (pl. toluol, xilol), klórozott szénhidrogéneket (pl. triklór-etilén, szén-tetraklorid stb.), esetleg alkoholokat (metilalkohol, denaturált szesz stb.), ritkábban észtereket (pl. etil-butil-acetát) tartalmaznak. Kevés olyan anyagot is tartalmaznak, amelyek az oldószer párolgását azáltal csökkentik, hogy felületén hártyát képeznek. Igy az oldószer hosszabb ideig hat a festékfilmre Hátrányuk, hogy a felület zsírtalanítása körülményesebb. Ilyen ismert oldószeres festéklemarók pl. a KROMOFÁG, LAKKLE, HEKTOR WAl, FAI stb., amelyek gyúlékony, er ősen tűzveszélyes, bódító és mérgező hatású anyagok. F őleg aceton, toluol és triklór-etilén, diklór-metén stb. elegyéb ő l állnak, és paraffinadalékot tartalmaznak. Ismertebb külföldi márkák pl. PER VALIN, NEOVALIN stb. 283
45. táblázat
44. táblázat Festékréteg eltávolítására használatos oldó-, ill. lem
Javarészt aceton, toluol és triklór-etilénbő l álló oldószerelegy. A párolgás csökkentése végett jelent ős mennyiségű paraffint tartalmaz. Fémeknél ez problémát is okoz, mert emiatt a felületet zsírtalanítani kell
+
I I.
1, 3, 4
Gyártó vá lla lat
Tűzveszélyesség
Sorszám
A lakkok és festékbevonatok eltávolítasának lehet őségei A festékbevonat megnevezése
5.1 .10jIS92.10ZSda
KROMOFÁG tűzveszélyes
Hatóanyag, hatásmechanizmus, rövid jellemzés
gzaSJaN I
1.
Megnevezés (márkanév)
I
j ellem zői
fontosabb
B
2.
KROMOFÁG nem gyúlékony
Klórozott szénhidrogéneket, tetralint stb. tartalmazó oldószerelegy, párolgáscsökkentő adalékkal
++
0*
1, 3, 4
B
3.
KROMOFÁG SZUPER
Mint a 2. alatt, de fokozott oldó, ill. lemaró hatású oldószereket tartalmaz
++
0*
1, 3, 4
B
1, 3, 4
B
0*
4.
LAKKLE festéklemaró
Javarészt klórozott szénhidrogéneket, ketonokat tartalmazó oldószerelegy, párolgáscsökkent ő adalékkal
++
5.
COLOREX festékeltávolító
Mint a 4. alatt
++
6.
HEKTOR WA lakk- és festékeltávolító oldószer
Fő leg klórozott szénhidrogéneket és hasonló, régi lakk- és festékréteget feloldó, ill. duzzasztó hatású oldószereket tartalmaz. Párolgáscsökkent ő adaléka nem okoz utólagos zsírtalanítási problémát
++
7.
FESTÉKOLDÓ 003
Mint a 4. alatt
++
0*
1, 3, 4
TVK
8.
FLOROVIT festékeltávolító
Ketonokat, észtereket, alkoholokat és aromás szénhidrogéneket tartalmazó oldószerelegy, amely a régi FLOROVIT parkettabeereszt ő (PVAc-diszperziós és kevés műviasz elegye) eltávolítására alkalmas
+
1.
1, 3, 4
B
9.
VILUPÁL ecsetmosó
Xilol és izopropil-alkohol-tartalmú oldószerelegy. A még nem teljesen megkeményedett VILUPÁL-lakk ecsetből való eltávolítására
+
L
1, 3, 4
0*
1, 3, 4
B
1, 3, 4
TVK
2 évesnél nem régebbi olajfesték
KLOROTEX, nitro-hígító, KROMOFÁG
2 évesnél régebbi olajfesték, olajgyantazománcok, DUROL, SZINTALIN
Ha KROMOFÁG-gal nem oldható, lúgos festékmarókkal
Nitro-lakkok Nitro-zománcok KLOROTEX lakk és zománc PVAc diszperziós festékek (pl. EMF/X) Szeszlakkok Aszfaltlakkok
KLOROTEX, vagy nitro-hígító (MA VESOL IVH ), KROMOFÁG
Szintetikus (alkidgyantás)
Lúgos vagy kombinált festéklemarók, 12 évesnél nem régebbi bevonatot esetleg KROMOFAG-gal
ALKATEX PROGRES PERSINT-zománcok EPAMIN REZISZTÁN AMOX VILUPÁL ELASZTOLÉN KATEPDX, NEROLIN, KATESZIL
Kizárólag égetéssel (pl. benzinlámpával, gázlánggal stb.) vagy mechanikai koptatással (pl. csiszolással) lehet eltávolítani
Poliészter stb. UREX stb.
Megjegyzés: a régi olajfestékek olajgyantalakkok, alkidgyantás lakkok lemaratására régen a következ ő maratószereket használták: a) 10...20%-os töménység ű lúgkő-(nátrium-hidroxid-) oldat, b) 15%-os töménység ű trisó-(trinátrium-foszfát)-oldat, c) 15...20%-os töménység ű ammóniákszóda-(nátrium-karbonát)-oldat, d) oldott mész Ca(OH)2+trisó(Na3PO4) vagy oltott mész és nátrium-karbonát (Na 2CO3) elegye. Mindkét esetben lúgk ő (NaOH) képz ődik, amely a maró hatást kifejti. Ezek a megoldások részint balesetveszélyesek, nehézkesek és így javarészt elavultak. Biztonságtechnikai szempontból a nem gyúlékony, oldószeres festéklemarókat is tüzes robbanásveszélyeseknek kell tekinteni, és úgy kell kezelni. A jelölések értelmezése: mint az el őbb.
284
A festékbevonat eltávolítására alkalmas megoldás
Lúgos festékmarók. Ilyen célra káli- és nátronlúgot, trisót, hamuzsírt, ammóniákszódát és vízüvegoldatot, vagy ezek keverékét szokták használni, 10... 15%-os vagy töményebb oldatban. Használatukkor ügyelni kell er ős maróhatásukra, így kizárólag véd ő szemüvegben, gumikeszty űben és véd őöltözetben szabad dolgozni velük. Alumínium, horgany és horganyzott acélfelületre felhordott festékréteg maratására nem használhatók ! Szükség esetén a kezelt felületet ecetsav vagy ammónium-klorid (szalmiáksó) 4...5%-os vizes oldatával le kell mosni, és így semlegesíteni. Kombinált festékmarók. Lúgos hatású maróanyagokból és oldószerekb ől állnak, vagyis az el ő bbi két csoportba tartozó anyagok kombinációi. Az oldószeres festéklemarók hatását a 66...67. ábra szemlélteti.
285
Jelölés
1. durva
I. Lágy I/1. II/1. II. Kemény III. Igen kemény III/1.
2. közepes 3. finom 1/2.
1/3.
11/2.
11/3.
111/2.
111/3.
4. igen finom szemcsézet ű ' 1/4. 11/4. 111/4.
Például: III/2. jelzés ű csiszolók ő közepes szemcsézet ű, igen kemény min őségű . A habköveket száraz és nedves csiszoláshoz egyaránt használják.
66. ábra. Az agresszív oldószer els ő fázisában sugár irányú, jellegzetes repedéseket hoz létre a bevonaton
' ‘,. Z:
',F."'"C.1 ;1;1"
4.:a -.':,N1Zkt, ' a • l :r4` ibi i't:- , q ;41 ‘-..1 ' '14' . ...,74, ,.:...1.4,,
,',. IIIZI,4.,1,■t,s,:<\::,w,',2.4,.f, )
... „,....,,,,,,,'"<„:+i J41,1r.:-,,,,...
'f4‘-'i si.:..i:t.:■‘r."M'z'S'i‘",:if,i,--
•
67. ábra. A megbontott régi festékbevonat további oldószer hatására er ősen duzzad, ráncképz ődés közben öszszeugrik, fellazul és ilyen állapotban spatulyával egyszer űen eltávolítható
g) Csiszoló és fényez ő anyagok
A csiszolóanyagok a mázolás el ő tti felület (alap) vagy tapaszréteg egyenletessé koptatására vagy az egymás után következ ő rétegek felületi érdesítésére valók. (Kedvez őbb a tapadás.) A csiszolóanyagok természetes és mesterséges eredet űek, ill. megjelenésük szerint csiszolószemcsék, csiszolókövek, csiszolólapok (papír, vászon, m ű anyag stb.) lehetnek. Fontosabb közülük: A természetes habkövek laza szerkezet ű , vulkanikus eredet ű, habosított szilikátok, tufák. Els ősorban fafelületek, faátvonó tapaszok csiszolására alkalmasak. Zománcfestékkel mázolt, lakkozott felület csiszolására a legjobbak. A mesterséges csiszolókövek és habkövek szervetlen, javarészt ásványi eredetű , különféle szemcsenagyságú csiszolószemcsék mesterséges ragasztóanyagokkal kocka vagy téglalap alakúra sajtolt idomok. Méretük általában 12 x x 8 x 6 cm. A csiszolószemcsék finomságát négy fokozatban, arab, a kötés szilárdságát (keménységét) pedig római számokkal jelölik. 286
A csiszolószemcsék olyan érdes, rideg, nagy keménység ű természetes vagy mesterséges anyagok, amelyeket els ősorban gépi úton, sűrített leveg ővel végzett csiszoláshoz, vagy megfelel ő ragasztóanyaggal papírvászon stb. lemezekre rögzítve mesterséges csiszolólemezek gyártására használnak. Fontosabb csiszolószemcsék: kvarchomok, gránit, üvegpor, meteoritszemcse, szilícium-karbid (karborundum), elektrokorund, bór-karbid vagy bór-nitrid, ipari gyémánt (karbonádó, bort) stb. A csiszolópapír vagy csiszolóvászon az előbbi szemcsékb ől készül oly módon, hogy meghatározott szemcsenagyságú frakciót (szitálással osztályozott részt) papírlemezre vagy textilszövedékre ragasztanak. A ragasztóanyag és papír, ill. textil min ő sége alapján a csiszolópapír vagy -vászon lehet vízálló (tehát nedves csiszolásra is alkalmas) vagy nem vízálló. Szemcsenagyság szerint általában öt finomsági fokozatot jelölnek meg (46. táblázat). Az igen durva min őségű csiszolóvásznat kizárólag fa- és fémfelületek, a durva és közepes finomságút f őleg tapaszrétegek, a finomszemcséset az egyes festékrétegek tapadását biztosító érdesít ő csiszolásra, az igen finom szemcsézet űt pedig kész zománcfesték-bevonatok polírozás (fényesítés) előtti csiszolására fényezési munkákhoz használják. A csiszolópaszták finom szemcsézet ű csiszolóanyagok műviasz- és ásványolaj-szuszpenzióban. F őleg nitro- és nitrokombinációs zománcfesték-bevonatok finom felületi csiszolására alkalmasak. Kézi és gépi csiszoláshoz egyaránt használatosak. A polírozó (fényez ő) paszták az előbbivel teljesen azonos felépítés ű, igen finom csiszolóanyagot tartalmazó vagy azoktól mentes, különféle márkanéven forgalomba kerül ő készítmények (pl. SZUPERPOLIT, LAKKFÉNY, AUTÓFÉNY, SZILIPOLIT, AUTOPOLISH stb.). A zománcfesték-bevonatok felületi simaságát, fényét fokozzák. Hasonló rendeltetés ű termék a polírvíz is. 11) Pórustelítő (beeresztő) impregnáló anyagok
A pórustelít ők azok a folyékony halmazállapotú anyagok, amelyeket a pórusos szerkezeti anyagok teljes keresztmetszetén vagy bizonyos felületi rétegében levő pórusok kitöltéséhez, átitatásához használnak, az alapozó festék287
46. táblázat
A szilíciumkarbid (SIC) csiszolószemcsék finomsági fokozatainak hazai és külföldi számozásai Általános megjlöés
GOSZT szabvány
DIN* szabvány
MSZ* szabvány
FEPA szab_ vány (új)
Szemcseméret, mikron FEPA
MSZ
Alapfinomság, .7D
Igen durva
250 200 160
8 10 12
250 200 160
8 10 12
2830_2380 2380._2000 2000. _1680
3200. _2500 2500 _.2000 2000. _1600
40...60 40._60 40...60
Durva
125 125 100 80 80
14 16 20 24
125 125 100 80 80
14 16 20 22 24
1680._1410 1410._1190 1190...1000 1000. _840 840._710
1600. _1250 1600. _1250 1250 _.1000 1000 _.800 1000._800
40_.60
63 50 40 40 32 - 25
30 36 (40) 46 50 60
63 50 40 40 32 25
30 36 40 46 54 60
710_.590 590...500 500._420 420_.350 350._297 297._250
800_.630 630._500 500._400 500._400 400...320 320...250
20 20 16 16
70 80 90 100 120
20 20 16 16
70 80 90 100
250. _210 210._177 177...149 149...125
250...200 250._200 200...160 200. _160
- (V CD 1-1,-. 00 00 '4 VJso,n0oop•cto
120 150 180 200 220 240 280. 320 400 500 600 800 1000
Közepes finomságú
Fi szemcsés
Ig
finom szemcsés
,4;)
150 180 200 220 240 280** 320** 400** 500** 600**
* MSZ 4506 és MSZ 12792/2 és DIN 4189 ** Polirozó (tényező) fokozatok
288
125._105 105._86 86_.74 74...63 63...53 53 -----__ --
160. _125 125._100 100...80 100._80 80._63 80...63 63...50 40...28 28...20 20._14 14._10 10...7
40...60
33...57
33...57
33...57
27...57
17...57
17...75
bevonatok felhordása el őtt. A beereszt őanyagok helyes vagy helytelen használatától az egész bevonatrendszer élettartama, tartóssága függ. (Helytelenül a beeresztőanyagokat alapozóknak, alapozó oldatoknak, „grundoknak" is nevezik, amelyek. a technológiai el őírásokban gyakran súlyosabb megtévesztést ok ozhatnak .) A telítő- vagy beereszt őanyagokra vonatkozó követelmények : - A mázolandó szerkezeti anyag pórusait - térfogatváltozás nélkül legalább olyan felületi mélységben töltsék ki, amely kizárja, hogy a pórusokban levő levegő , gáz, vízgőz stb. hő okozta kiterjedése és összehúzódása a bevonatra káros, feszít ő, lazító hatást fejtsen ki. - A felületi réteg pórusaiból a leveg őt, vízgőzt, gázokat szorítsák ki, és minél mélyebb rétegbe szívódjanak be. - A felületi réteg pórusaihoz teljesen és rugalmasan tapadjanak ; elválásra ne legyenek hajlamosak. - Az alap felületi rétegének pórusait a felület síkjával egyez ően töltsék ki, de határozott filmréteget ne képezzenek. - A pórusokban és a felületen lev ő, portalanítással esetleg nehezen eltávolítható, lazán tapadó részecskéket szilárdan rögzítsék. - Penészedésre, gombásodásra ne legyenek hajlamosak. - Vízfelvételük, ill. víz hatására bekövetkez ő duzzadási hajlamuk minél kisebb legyen, ill. a légköri páratartalom ingadozására ne legyenek érzékenyek. - A felület- vagy tapasz-festékréteg anyagára káros vegyi hatást ne fejtsenek ki. - Egészségvédelmi, gazdaságossági és egyéb szempontból is kedvez ő eredménnyel legyenek felhasználhatók. A telít őanyagok a fenti követelmények kielégítésével biztosítsák a tapaszréteg- és festékbevonat felülethez való tapadását, ez pedig a bevonat élettartama szempontjából alapvet ő követelmény. Természetesen ezeket a követelményeket nem minden beereszt őanyag elégíti ki. Ebb ől következik, hogy az egyes szerkezeti anyagok mázolás el őtti beeresztéséhez a felület porozitása, szilárdsága, vegyi felépítése, nedvességtartalma, valamint környezeti igénybevétele stb. szerint más és más tulajdonságú anyagokat kell felhasználni. A műgyanták elterjedése ellenére, p1. fafelületek beeresztésére mindmáig legalkalmasabb anyag a lenolajkence vagy más hasonló tulajdonságú, száradó növényi olaj, 15...20%-os lakkbenzines hígításban. Ennek egyrészt az az oka, hogy a lenolajkence viszonylag hígfolyós (alacsony viszkozitású), tehát jelentős hígítása nem szükséges ahhoz, hogy a pórusokba mélyen beszívódjék (szemben a műgyantákkal). Ezt a lényeges eltérést a 68...73. ábra szemlélteti. Ugyanakkor a lenolajkence oxigénfelvétellel szárad, tehát térfogatát növeli, ezért az elpárolgó oldószer helyét a megnövekedett térfogat foglalja el, s ez gyakorlatilag a pórusok térfogatának teljes kitöltéséhez vezet. Bár a vízzel, 289
68. ábra. Fontosabb beeresztőanyagok
molekulaméreteinek szemléltetése
* a)
a) egyes molekulákból álló kötőanyag (pl. lenolaj), b) kevés molekulából álló molekulacso-
b
port, azaz alacsony polimerizációs fokú köt őanyag (pl. lenolajkence, esetleg standolaj); c) óriás molekulájú, azaz magas polimerizációs fokú molekulacsoport (pl. alkidgyanta, általában a m űgyanták).
)
71. ábra. A beeresztőanyag behatolása a pórusokba
Sűriinfolyós Híg folyós
a) magasabb h őmérsékleten a beereszt ő hígfolyósabbá válik (viszkozitása csökken), s így a pórusokba mélyebben szívódik be; b) gyorsan száradó beereszt őanyag a felületen hamar filmet képez, vagy bes űrűsödik és nem képes a pórusokba hatolni; c) csak a kell ő mennyiségben adagolt beereszt őanyag töltheti ki a pórusokat.
Kapillárisok
a)
A száradás Gyors
Lassú
69. ábra. A kis molekulasúlyú beeresz-
tőanyag a fa pórusaiba képes hatolni (pl. lenolaj, lenolajkence), a nagy molekulasúlyú műgyanta (pl. alkidgyanta, szintetikus lakk) mintegy fennakad a pórusok felületén, alig hatol a pórusokba
Kapillárisok
Beeresztő anyag Kevés
Víz
800
tn
0 E 0 III. E '7
0,2 - 94 ; 0,3 vs 0,4 -,, 0,5 co E 0,
c
Sok
Beereszti,' anyag
1500 3000 10000
"EME M.15 ■■•■ 11
11.\ BIZEEINE NEM EM EMMEN IIEEEEINIEIE INEEEEMIEN EGENCYJE ENNEM
72. ábra. Nedves pórusú alap beeresz-
tése 70. ábra. A molekulák behatolási mély-
sége a fa pórusaiba, a molekulasúly függvényében
Kapillárisok
C)
A beeresztőanyag (grund) csak abban az esetben képes kell ő mélységben a pórusokba hatolni, ha azokat más anyag (rendszerint víz) nem tölti ki.
lenolaj; b) lenolajkence; c) lenstandolaj; d) alkidgyantalakk (a behatolás a fák pórusaiba
a telítőanyagok molekulasúlyának növekedésével csökken).
73. ábra. A duzzadó és nem duzzadó beeresztőanyag használatának következményei a) nem duzzadó beereszt őanyag viselkedése: az alapból elpárolgó nedvesség csak a határterületen talál el őször ellenállásra, és ott s gőznyomás a festékbevonat felhólyagzását, leveles leválását idézi el ő (ilyen pl. alkidgyanta fafelületen); b) duzzadásra hajlamos telít ő anyag viselkedése; itt a fa pórusaiba beszívódott nedvesség nem kerül a felületre és nem okoz hólyagzást, hanem mérsékelt duzzadást idéz el ő.
290
b)
b) 291
légköri nedvességgel szemben a lenolajkence kevésbé ellenálló, mint sok m ű-
gyanta, ez nem jelent túlzott hátrányt. A lenolajkence vízfelvétel hatására ui. erő sen duzzad, egyben térfogatát is növeli, és így a fa pórusait még inkább kitölteni igyekszik. Ezáltal a faszerkezetek vízfelvételét lényegesen csökkenti, tehát mintegy szabályozó szerepet játszik. Érdekes, hogy hasonló az el őnye faszerkezetek beeresztésénél a poli(vinil-acetát)-m ű gyanta vizes diszperziójának is, amely még nagy nedvességtartalmú (27...30%) fa pórusaiba is beszívódik, és emellett a faanyag lassú, el őnyös kiszáradását is el ősegíti. Az egyes beereszt ő anyagokat a 47. táblázat ismerteti.
47. táblázat Fontosabb beereszt ő (pórustelítő , impregnáló) alapozók felhasználási terület szerinti áttekintése A beereszt ő alapozó megnevezése
A számításba jöhető alapok, ill. szerkezeti anyagok megnevezése
Beeresztő alapozó olaj
Mintegy 45...50% lenolajkence, ill. olcsóbb növényi olaj és lakkbenzin elegye. Beltéri fa, farost, faforgács kezelésére.
Félolaj (normál hígító)
50% lenolajkence és 50% lakkbenzin elegye; fa, farost, faforgács pórustelít ő beeresztésére.
Kövér vagy zsíros hígító és lenolajkence, lakkbenzines hígítással
65% lenolajkence és 35% lakkbenzin elegye. Felhasz. nálási terület: mint az el őző.
Lenalkid-hígító
Kb. 50% lenalkid-műgyanta és lakkbenzin elegye. Beltéri és kültéri faszerkezetek pórustelít ő kezelésére.
UREX alapozólakk 005 IZOFIX zománcfesték
Beton, műkő , azbesztcement, cementkötés ű farostlemez (DURINYP), gipszelem pórustelít ő kezelésére.
Mészhabarcs, mészcementhabarcsvakolat, gipsz, azbesztcement (esetleg
PVAc- és akrilát-m űgyanta diszperziók (pl. MOW/-
DURINYP)
292
LITH, RAVEMUL, BOVINIL U, VINNAPAS, WEGOPÁS stb.), megfelelő vizes hígításban
2. Festékek, lakkok a) Alapozó festékek
Az alapozó festékanyagokkal az alappal közvetlen érintkez ő, azzal tartós kapcsolatot létesít ő rétegeket alakítják ki. Fa-, beton-, vakolat és azbesztcement-felületek vagy hasonló tulajdonságú hajszálcsöves szerkezeti anyagok mázolásakor az alapozóknak csak a pórusok telítése és légzárása, esetleg a felületi réteg szilárdítása a feladata. Fém-, de els ősorban az acélszerkezetek mázolásakor az alapozókkal szemben korróziógátló, passziváló, inhibitor (késleltet ő) hatás követelménye is felmerül. A szakmai gyakorlatban sokféle ilyen vegyi hatást kifejt ő pigmentekkel (pl. ólommínium, ólom-ciánamid, horganyfehér, cink- és tetroxikromát, bauxitvörös stb.) készült alapozófestéket használnak. Az egyes korróziógátló anyagok hatásmechanizmusát nem minden esetben tisztázták. Az alapozó festékeknek az alábbi általános feltételeket kell kielégíteniük. — Az alapot passziválják, ill. az azon végbemen ő korróziós folyamatot állítsák meg, vagy fékezzék. Ez els ő sorban az acélszerkezetek esetében követelmény. — Olyan védőréteget képezzenek, amely meghatározott ideig (8...10 naptól 6...8 hónapig, s őt tovább) á korróziós folyamatot megállítja. — A további (közbens ő és átvonó) lakk- vagy festékrétegek tapadását, ill. kapcsolatát lehetővé tegyék. — Lehető leg minél kisebb rétegvastagságban fejtsék ki rendeltetés szerinti hatásukat. — A bevezet ő részben leírt általános követelményeket elégítsék ki. A használatosabb korróziógátló alapozó festékek fontosabb min őségi és műszaki jellemző it a 48...49. táblázat tartalmazza. b) Közbenső és átvonó festékek, lakkok Az e csoportba sorolható festékanyagok és lakkok közvetlenül nem érintkeznek az alappal (esetleg a lakkok), hanem vagy közvetít ő , átmeneti réteg képzésére alkalmasak az alapozó és átvonóréteg között, vagy a festékbevonatrendszer legküls ő , azaz a légtérrel vagy támadó közeggel közvetlen érintkez ő (átvonó) rétegének kialakítására valók. Ez utóbbiak rendeltetéséb ől adódik, hogy fokozottabb igénybevételnek vannak kitéve, mint a bevonatrendszer többi rétegei. Kültéri igénybevétel esetén pl. a csapadékvíz, napsugárzás, vegyi anyagok stb. els ősorban az átvonóréteget károsítják, ill. támadják meg. A közbenső rétegre vonatkozóan fontos követelmény, hogy mind az alapozó, mind az átvonó réteghez tapadjanak, azaz átmeneti, közvetít ő kapcsolatot hozzanak létre, ne váljanak le.
293
48. táblázat Korróziógátló hatású és egyéb alapozófestékek min őségi jellemzői Sorszám
Megnevezés
Testtartalom,
Illó-
rész,
Kiadósság, m'/kg
Felépítés, jellemzés
1.
Kohómíniumos olajfesték, MSZ 9069/7
99
0,5
6...7
Lenolajkencés, 88% Pb 304-tartalmú
2.
Súlypátos míniumos olajfesték-alapozó STABIL míniumos olajfesték-alapozó. MSZ 9069/7 RAPID míniumos alapozó
99
0,5
6...7
Mint az 1, de 35% súlypáttal készül
99
0,8
6...7
Mint az I., de ülepedésgátlóval készül
92
8
6...7
KLOROTEX míniumos
70
30
5...6
70
30
5...6
Mint az 1., de lenolaj-m űgyanta kötőanyagú Klórkaucsuk-műgyanta kötőanyagú mínium Ciklizált kaucsuk kötőanyagú mínium
3. 4.
alapozó
6.
ALKATEX míniumos
Megjegyzés
Mindmáig az egyik leghatékonyabb korróziógátló alapozók
alapozó Alkidgyantás míniumos alapozó Ólomfehér-tartalmú vörös alapozó, MSZ 9069/3 TIXOLIN alapozó, MSZ 21 111
85
15
5...6
Alkidgyártás köt őanyagú mínium
98
2
7...8
80
20
7...8
Olaj—műgyanta-alapú, ólomfehéres alapozó Cink-tetraoxi-kromátos, bauxitvörös, olaj-múgyanta alapozó
10.
PROMET szürke alapozó
25
75
7...8
Vinil-polimer-műgyanta alapú reaktív alapozók
—
11.
PROMET fekete alapozó PROMET vörös alapozó
25 25
75 75
7...8 7...8
Bármilyen felületre alkalmasak és bármely lakkal, festékkel átvonhatók
—
75
75
25 25
8...9 ! Sűrített növényolaj és fenolgyantával 8...9 L módosított kötőanyagú, vas-oxid-vörössel pigmentált alapozó
65
35
6...7
Cink-tetraoxi-kromát+alkidgyantaoldat
7. 8. 9.
12.
13.
PRIMER vörös alapozók
14.
PRIMOL barna alapozó
15.
Cink-kromátos könny ű-
fém-alapozó 16.
Cink-tetraoxi-kromátos bauxitvörös alapozó
65
35
7...8
Cink-tetraoxi-kromátos, bauxit-vörös-adalékos, olaj—m űgyanta-alapú festék
17.
Cinkporos alapozó
65
35
4...5
Változó
18.
Reaktív korróziógátló alapozó
60
40
6...8
Kétösszetevős, epoxi alapú cink-tetraoxi-kromátos, REZISZTAN B vagy EPAMIN B-vel térhálósodó, agresszív oldószeres festékek alá alkalmas alapozó
19.
Hőre keményedő fehér alapozó
65
35
6...8
20.
Hőre keményed ő szürke alapozó Hőre keményed ő fekete alapozó Hőre keményed ő vörös alapozó
65
35
7...8
65
35
6...8
65
35
6...8
21. 22.
Alkid-amin-gyanta köt őanyagú, 120... 130 °C-os hőkezelés hatására keményedő, kül- és beltéri igénybevételhez egyaránt használható alapozók
— — Tixotrop!
—
—
A teljes száradás h őkezelésre következik be
48. táblázat 1. folytatása Sorszám
Megnevezés
lom,
Illórész,
Kiadósság, n'/kg
Testtana-
Felépítés, jellemzés
Megjegyzés
23.
KORROLÉN alapozó
75
25
7...8
Elsősorban járművek, építőipari gépek stb. alvázainak tartós korrózió elleni védelmére létesített, kétalkotós, 1A : 1B arányban keverhet ő gyártmány
24.
ORKÁN esőcsatorna-
65
35
6...8
Elsősorban horganyzott felületek, acél, alumínium festésére alkalmas. Alapozó mázolást nem igényel. 9-féle színben készül
65
35
6...8
Száradó olajjal módosított, ammóniával semlegesített, vízzel hígított m űgyantaoldat, korróziógátló pigmentekkel. Acél, horganyzott acél, ónozott bádog, esetleg alumínium alapozó mázolására
85
15
5...6
Alkidgyantás köt őanyagú, ólommíniumos alapozó vas-, acélszerkezetek Mázolására
Erő s korróziónak kitett szerkezetek alapozó mázolására
90
10
6...7
Kétalkotós, epoxi-poliamid m űgyanta alapú, inhibitorpigmenteket tartalmazó korróziógátló alapozó. Felületkiegyenlít ő kittként is használható
Kis hőmérsékleten, hideg időben is kikeményedik
10
6...7
A 27. alattihoz hasonló felépítésű, tixotrop sajátságú korróziógátló alapozó. A BI, B2, B3 jelű térhálósítóival a kikeményedési idő 5...30 óra között pontosan szabályozható
Fokozott vegyszerállóságú
90
10
r 2...6
Kétalkotós, epoxi-oligoamido-poliamid műgyanta alapú, nagy tisztaságú cinkport tartalmazó, passziváló hatású, az alározsdásodást gátló alapozófesték
festék
25.
TIVEKORR vízzel hígítható korróziógátló alapozó
26.
PLUMBIN míniumos rozsdagátló alapozó
27.
TIPDX korróziógátló töltőalapozó
28.
TIPDX 1000 korrózió-
gátló alapozófesték
29.
TIPDX 1000 cinkporos alapozófesték
Alapozó- és átvonófesték
A bevonat elektromosan vezető, így villamos ponthegesztéssel hegeszthet ő
30.
I TISZAKORR korróziógátló alapozófesték
75
25
6...8
Vinil-kopolimer műgyanta alapú aktív és inert pigmenteket (cink-oxid, cink-tetraoxi-kromát) tartalmazó, szürke, sárga és vörös színekben gyártott alapozófesték
31.
T1SZAMATT alapozó-
70
30
7...8
Gyorsan száradó, nagy olajhosszúságú alkidgyanta köt őanyagú, fehér, szürke, sárga, zöld, kék, piros színárnyalatban gyártott alapozófesték
Lenalkid-hígítóval beeresztett falfelületek és TISZAKORR-ral alapozott fémfelületek átvonására alkalmas
80
20
5...7
Vinil-kopolimer műgyanta köt őanyagú, ólommínium-tartalmú, korróziógátló alapozó
Fokozott korróziónak kitett acélszerkezetek alapozására alkalmas
ELASZTOLÉN míniumos 40
60
6...8
Klór-szulfonált polietilén és epoxi-műgyanta alapú, ólommíniumos alapozó. Gyorsítóadalékkal (ólom-mangán-naftenát-oldat) kell elegyíteni
Fokozott vegyi igénybevételnek és korróziónak kitett acélszerkezetek alapozó mázolására alkalmas
festék
32.
ORKÁN míniumos alapozófesték
33.
alapozófesték
48. táblázat 2. folytatása Sorszám
Megnevezés
Testtartalom,
Illórész,
Kiadósság, m2/kg
Megjegyzés
Vinil-klorid—vinil-acetát, valamint karboxilcsoportokat tartalmazó vinil-klorid-vinil—propionát kopolimer műgyanta alapú, korróziógátló inhibitortartalmú alapozófesték
Csak TÁJFUN közbenső és átvonófestékkel vonható át
75
25
5...6
35.
TIVEMAIL rozsdagátló alapozófesték
75
25
8...12 Műgyanta kötőanyagú, cink-tetraoxi-kromátot és egyéb korróziógátló pigmentet tartalmazó, acél-, horganyzott acél, alumíniumfelületre alkalmas alapozó-, Astralin-hígítóval elegyíthet ő
Ólomvegyületet nem tartalmaz
36.
ALAPLAST univerzális alapozófesték
70
30
8...10 Műgyanta köt őanyagú, gazdag titánfehér-tartalmú, tölt őanyagos alapozófesték. Els ősorban beeresztett fa-, faforgács-, farostfelületek és beltéri száraz igénybevételnek kitett fémfelületek alapozó mázolására használatos
Kültéri igénybevételre nem alkalmas
37.
TIVEMATT vízzel hígítható közbenső alapozó
65
35
6...7
Száradó olajjal módosított, ammóniákkal semlegesített mű gyanta, vízzel hígított szuszpenziója. Korróziógátló alapozóval ellátott vas, acél esetében közbenső , míg fa-, farostfelületen közvetlen alapozó
Vízzel hígítható
38.
TIVELIN pórustöltő alapozó
40
60
4...5
J_Ágyított cellulóz-nitrát köt őanyagú pórustelítő alapozó. Natúr, pácolt fák, furnér stb. alapozására alkalmas. Gyorsan szárad. F őleg natúr lakkozás előtti felületkezelésre használatos
Jól csiszolható, kiváló pórustelít ő hatású
TIVELIN gyorscsiszoló alapozó
35
65
5...7
Az előbbivel egyez ő felépítés ű gyártmány, de csiszolást megkönnyít ő, különleges adalékot is tartalmaz
Mint az előző .
DULUX alapozófesték
65
35
6...8
Hófehér szín ű, alkidgyanta köt őanyagú, fa-, farostlemezek, fémfelületek alapozó mázolására alkalmas
41.
PRIMEZOL alapozó fehér 100
60
40
6...8
Vinil-kopolimer alapú, titánfehérrel pigmentált, fafelületek alapozására alkalmas festék
42.
RAPID CINK-KROMÁTOS alapozófesték
65
35
7...8
Egyező felépítésű a 15. alatti termékkel, de gyorsan szárad és agresszív oldószeres festékekkel is rövid id ő után átfesthet ő
43.
EPAMIN korróziógátló alapozófesték
60
40
6...8
Kétalkotós, epoxigyanta köt őanyagú, korróziógátló pigmenteket tartalmazó alapozófesték. Vegyszerálló bevonatrendszerek alá készült
44.
TRINÁT univerzális alapozófesték
65
35
6...7
Fehér színű (titánfehérrel pigmentált), töltőanyag-tartalmú alkidgyanta köt őanyagú gyártmány. Fa-, falfelületek, esetleg korróZiógátló alapozóval bevont fémfelületek alapozó mázolására alkalmas
,,-)
TÁJFUN rozsdagátló alapozófesték
?
Felépítés, jellemzés
34.
39. c■
ts.) ■t:) VD
s
—
—
48. táblázat 3. folytatása Sorszám
Megnevezés
TesttarM l om,
illó,-" resz,
Kiadósság, m'/kg
Felépítés, jellemzés
Megjegyzés
Vinil-kopolimer műgyanta alapú termék. Fa-, fém-, üveg- és betonfelületek stb. korróziógátló és tapadásjavító alapozására alkalmas
—
45.
VIKOPOL alapozó
60
40
8...9
46.
BUDAPRIMER alapozó
40
60
7...10 Egyalkotós, reaktív hatású, m űgyanta alapú, vas, acél, alumínium, horganyzott acél stb. felületkezel ő alapozására használatos
47.
CEHALIN mélyalapozó K
45
55
6...8
Elszappanosodásra nem érzékeny m űgyantaoldat. Beton vakolatok, azbesztcement, gipsz, műkő stb. pórustelítő , felületi réteg szilárdító kezelésére alkalmas
48.
PARKETTA alapozó lakk 001
40
60
5...8
Egyalkotós, légnedvesség hatására szilárduló poliuretán-mű gyanta-oldat. Kizárólag fafelületek natúr lakkozás előtti pórustelít ő alapozására használatos
Faforgács, farost, azbesztcement kezelésére is alkalmas
49.
UREX alapozólakk 005
55
45
5...8
Egyalkotós, légnedvességre térhálósodó poliuretán-mű gyanta-oldat. Fa, beton, azbesztcement, vakolatok, m űkő stb. pórustelít ő és tapadásjavító alapozására alkalmas
Hézagtömít ő tapaszolásnál a horony el őkezelésére is használatos
UREKORR bevOnóanyag
Fekete színű , kátrányadalékos, a leveg ő nedvességére térhálósodó poliuretánkaucsuk-mű gyanta-oldat. Korróziógátló hatású, tehát külön alapozást nem igényel, de betölti a közbens ő és átvonóréteg szerepét is. Igen vegyszerálló Pórustöltő és csiszolásjavító adalékokat tartalmazó nitrolakk. Fa, furnér, farost, faforgács stb. beltéri alapozó lakkozására használatos
O
Tapadásjavító felületkezelő szerként is alkalmas
Acél-, fém-, fa-, beton-, falfelületek bevonására alkalmas
A 39. alattihoz hasonló tulajdonságú gyártmány
49. táblázat Az alapozófestékek m űszaki jellemzői
Sorszám
10. 11. 12. 13. 14. 15.
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
Megnevezés
Kohómíniumos olajfesték, MSZ 9069/7 Súlypátos míniumos alapozó STABIL míniumos olajfesték, MSZ 9069/7 RAPID míniumos alapozó KLOROTEX míniumos alamó ALKATEX míniumos alapozó Alkidgyantás míniumos alapozó Ólomfehér-tartalmú vörös alapozó, MSZ 9069/3 TIXOLIN alapozó, MSZ 21 111 PROMET szürke alapozó PROMET fekete alapozó PROMET vörös alapozó PRIMER vörös alapozó, MSZ 21 109 PRIMER barna alapozó, MSZ 21 109 Cink-kromátos könny űfém-alapozó
Cink-tetraoxi-kromátos bauxit-vörös alapozó Cinkporos alapozó REAKTÍV korróziógátló alapozó Hőre keményed ő fehér alapozó Hőre keményed ő szürke alapozó Hőre keményed ő fekete alapozó Hőre keményed ő vörös alapozó KORROLÉN alapozó ORKÁN esőcsatorna-festék TIVEKORR vízzel hígítható alapozó PLUMBIN míniumos alapozó TIPDX korróziógátló töltőalapozó TIPDX 1000 korróziógátló álapozó TIPDX 1000 cinkporos alapozó TISZAKORR korróziógátló alapozó TISZAMATT alapozófesték ORKÁN míniumos alapozó ELASZTOLÉN míniumos alapozó TÁJFUN rozsdagátló alapozó TIVEMAIL rozsdagátló alapozó
Szükséges rétegvastagság,
Porszáraz
Teljesen száraz
Átfesthető
Higitószer
Felhasználási hőmérséklethatár, "C
Tüzveszélyességi fokozat
Mérgező hatás
Beszerzési forrás
Gyártó vállalat
+15...+20 'C-on, h
40
16
36
72
1, zs
+10...+30
II.
+++
I, 2
B
45
16
36
72
1, zs
+10...+30
II.
+++
1, 2
B
45 45
16 8
36 24
72 36
1, zs lb, sz
+10...+30 +10...+30
II. II.
+++ +++
1, 2 I, 2
B B
50
2
8
12
s
—5...+25
I.
+++
1, 2
B
4
12
12
lb, sz
-.- 5... + 25
II.
+++
1, 2
B
50
4
24
24
lb, sz
+5...--25
II.
-=++
1, 2
TVK
50
10
24
48
1, zs
+10...+30
II.
++
1, 2
50
B
55 40 40 40
8 2 2 2
24 6 6 6
24 8 8 8
lb, sz
+ 10...
s s s
30 +5...+25 +5...+25
II. I.
++
+5...4.25
L
1, 2 1, 2 1, 2 1, 2
B B B B
1
5
8
lb, sz
-10...+30
II.
1, 2
B
40
1
5
8
lb, sz
—10...4-30
II.
1, 2
B
40 60
6
24
24
lb, sz
+10...+30
II.
1, 2
B
50 45
6 3
20 24
24 24
lb, sz ib, sz
40
3
24
24
s
1
s
+
50
++
+
+10...+30 +10...+30
1, 2 1, 2
TVK TVK
—5...+25
I, 2
B
130
1, 2
B
I, 2
B
I, 2
B
1, 2 1, 2 1, 2
B TVK TVK
1, 2
TVK
1, 2
TVK
50
1
I
s
+ 130
50
1
1
s
+ 130
50 45 50
1
1
6 4
24 24
24 48
s sz s
+ 130 + 10... + 30 +10...4-30
50
0,5
24
24
víz
+10 +30
40
4
24
24
sz
4 10 + 30
24
72
s
+10...+80
3...30
71
s
+10.. +80
11.
1, 2
TVK
36
s
4- 10. . 4 80
11.
1, 3
TVK
+10 . + 80 + 10... + 30 +10 + 30
II.
1, 2 1, 2 1, 2
TVK TVK TVK
1, 2
TVK
1, 2
TVK
1, 2
TVK
50
3...5
50
3...10
50
6...8
24
50 50 45
4 3 1...2
24 8...12 3...4
40
. 30 Astr, 8...12 sz 6...8 s
3
8
s
—5...+25
50
0,5
2
2
s
+10 — 30
50
0,5
2
3
Astr.
+10... +30
I.
r-
-
11.
+ +
+
11.
++
11. +
1, 2 TVK
- -4 .3
6'5
a a a k k k
a k r:g
04
.:Q
Ircg .:g or■ c.:■ cg:
I:g Pg J:g
Cr.
.
es4
N
N
NN
r-I
4,1
N eN eN N N
N c-1 r‘l N
04 1
4-:
4-:
.-- •
.--:',-:
-7
,--7
.--7.-:,' ..4',-7 -7
,-4'.-7,--7 .-:
+
++
+
+
+ + +4
+
+
++++ + +++
.4 .4 .4 .4 .-, .4 ■-i
.4 .4 .4 .4
czooó en en en en + + 4- +
'
co ...'41.2 ..,4 ‘›
0
■
+ +
+
+T
m
Az átvonó réteggel szemben viszont alapvet ő követelmény, hogy a bevezető részben felsorolt környezeti hatásoknak és mechanikai igénybevételnek tartósan, a tervezett id őtartam teljes idején át, meghibásodás nélkül ellenálljanak. A közbens ő és átvonó réteg képzésére sokféle vegyi felépítés ű festékanyagot és lakkot használnak. Ezek közül ''z elterjedtebbek fontosabb min őségi jellemzőit az 50. táblázat ismerteti.
e-4
ti
'C
N
,: 1:1 Ié ,::, ,,,2„ E' >-' >,' 'ó hőmérséklethatár, °C ..(:) ..
.4
.4 .4
.4 ..,
.4 ..,
O ó ó m rn rn + + 1
co en rn
o en +
ó oc000 on en en en m
± +
c;
ó ó
ó
cS
ó cS ,r; vi
+
+
++7++
.
N
-c vc>
oo
00
-zr -zr Woo -:r N
‘el-.
‘41-.
oo
00
oo
00 00
`zt
rn
••6
VG -,:t 4 •zt ,46
v6. .46
ce-;
heq : Ó r-I •-■
'el: re;
I ••:t• N : : ,-. ■-. en ,•-•■
el *el. .... .. m
2
2 '4", 4 I
,.., .-.
,
O
ó
Ó
4
+
++
+
„,-
,..
-95 ,:i> -
.:-.3. c•I ,z1-
-I- -I- + + +
• 00
.0 4-4.
N
f•i
00
M
,r, MÓ
." ,n c5
9:,
++++
0; 0; 0;
•••,=;
N
,n -
rn +
c) Lakkok és műgyantaoldatok
(N
o -4- O
~ .. eN
N N
et:
■
4.....
N.
N.
,--; c•,;
.--
N
\e:4 44-4 ,n
•
o0
2 2 2 .0 .,;:, 4 4.,
,
N 8,1-.)
,k,
O
k
ön'
.•-, C) N
>
-0
cct ,
:C2 0
p.,
g-.
";,-_-, Z ••-+ cn
N -^: c.) cn
-W -.0
5.
0
8.,
..c4,
o 76
..s4
cn N 42 -0 ,,,, N
0 I..,
k
-8,
,>,.0
„1 ,-.1,n, .54
Er
g
g
q 0.,
r-: en
06 en
o:
ó -: .dt.
'-'
:`,.d. 00 9
,)t., GQ.
0
0 t s "1
f:1,. 0 :.5 -6- ,,1 7., &
4'2 ..r., 03 g' N
N -0
I. Cl,
,.0 ,0
•. 5 (z., - ‘
;.
Ce ca
•.-
N '0 ••W
03
c''
I '4c.,8 ?
›...,5 W 7:), co 0 co ,__ .,•_,
re`.
C› 0 .0
0 cil N .0 0 4,,, g f:1„,
-- > -,-d
',9, ,8 ,.. 8,,z ,...1
oo
k4
5. "" •••• C•4 74 L.) Z ó 4.1 .0 ,_ .0 [..
d
,
en
304
'
' 01
,_ .', N `,1 N .G .--■
1
Megnevezés
''' :-c'cl
2
en
••zr
_ ri
V.
(,.; .4-
•zi. ,r; v:i r- 06 .4'4. .7.4' .4.
ci ■ a■ .4. ,r) v-■ -
A felületvédelem m űszaki gyakorlatában lakkoknak nevezik a színtelen vagy színes, de minden esetben átlátszó (legfeljebb áttetsző) fényes vagy matt (selyemfény ű, zsírfény ű, viaszfényű stb.) filmképző anyagokat. Igen lényeges, hogy a lakkréteg alatt az alapfelület eredeti megjelenése (p1. a faanyagok erezete, rajzolata) - ellentétben a zománcfestékekkel - megmarad, ill. felismerhet ő . A lakkréteg felhordási m űvelete a lakkozás. A lakkok már ősidők óta (2...3 ezer éve) fontosak voltak az emberiség kultúrtörténetében. Ezek közül sok lakk (pl. kopállakk, japán lakk, kínai fahéj stb.) használata napjainkig fennmaradt. Ugyanakkor a vegyipar, els ősorban a m űanyagkémia gyors fejl ődése következtében sokrét űen felhasználható, vegyileg igen ellenállóképes, nagy h őállóságú, kopásálló stb. lakkok is piacra kerültek. A jelenlegi legnagyobb tartósságú m űgyanta alapú lakkok élettartama - kültéri igénybevétel esetén - 15...20 évre tehet ő, ami kielégít ő. Sajnos a hazai gyakorlatban, az újabban egyre nagyobb mértékben terjedő kültéri faburkolatokon, ill. faszerkezeteken készült lakkozás élettartama legfeljebb 2...3 év. Ennek els ődleges oka azonban nem a hazai lakkgyártmányok nem kielégít ő minőségében keresend ő, hanem a helytelen, ill. hiányos felület-előkészítési műveletekben. A jelenlegi hazai lakkgyártmányok között jó néhány olyan minőségű is akad, amelyek élettartama - kültéri igénybevétel esetén - legalább 12...15 év (természetesen megfelel ő technológiai műveletek elvégzése után!). Ennél nem tartósabbak az import lakkok sem. Közismert, hogy egy lakk élettartama - azonos igénybevétel és felület esetében - mindig kisebb, mint a bel őle készült zománcfestéké. Hazai vonatkozásban viszont hiányoznak az olyan (ventillációs hatású) lakkok, amelyek viszonylag nagy nedvességtartalmú faszerkezetekre felhordva nem pattognak le, mert nagy páraátereszt ő képességük révén a faanyag késleltetett kiszáradását lehet ővé teszik. A lakkokra vonatkozó általános min őségi követelmények lényegében megegyeznek a festékanyagoknál leírtakkal. A hazai gyakorlatban elterjedtebb lakkok jellemz őit az 51...52. táblázat ismerteti. . 305
50. táblázat
O
Az építőiparban használatos közbenső és átvonófestékek fontosabb jellemz ői Jellemző Sorszám
1.
8.
Rozsdagátló közbenső olajfesték SABIN olajfesték LINOLIT olajfestékek STANDOLIT olajfestékek KOLORIT olajfestékek RODUR olajfestékek Olajos iskolatáblafesték TITÁN olajfesték
9.
Aszfaltlakk 67
10.
Aszfaltlakk 211
11.
Aszfaltlakk 311
12.
Szintetikus ezüst zománcfesték
13.
Hőálló ezüstfesték Jégcella zománcfesték STERINOL festék Szeszes iskolatáblafesték CELLOXIN nitrozománcfesték CELLODAL zománcfestékek
2. 3. 4. 5. 6. 7.
14. 15. 16. 17. 18. 19.
CELLAMIN zománcfestékek
20.
KLOROTEX zománcfesték ALKATEX zománcfesték PERSZINT zománcfesték
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
tó.)
O
Megnevezés
VIKOPOL zománcfesték NEOLUX zománcfesték EPAMIN zománcfesték REZISZTÁN zománcfesték REZISZTÁN öntőzománclesték
Vegyi felépítés, kötőanyag szerint
száradi (filmképzési) folyamat
Testtartalom, %
Illó-
rész,
%
Szükséges réteg' vastagság, 1=
Ki_ adósság, meikg
Por-
Teljesen sza_ raz
szá-
raz
Á' tfesthet ő
+10...+20 °C közötti hőmérsékleten
FelhaszHálási alsó hőmérséklethatár, ' °C
Hőigénybevétel határa, °C
Színválasa_ ték
Lenolajkence
OX.
99
1
80
5...6
12
24
48
+10
—25...+60
4
Lenolajkence Lenolajkence
OX. OX.
99 99
1 1
80 80
5...6 5...6
12 12
24 24
48 48
+10 +10
—25...+60 — 25...+60
6 32
Lenolaj+ standolaj Lenolajkence
OX.
99
1
100
5...6
12
24
48
+10
—25...+60
16
OX.
99
1
100
6...7
12
24
48
+10
— 25...+60
23
Maleinát-kence
OX.
97
3
80
5...6
3
24
24
+10
—10...+60
6
Lenolajkence
OX.
58
42
—
8...10
6
24
24
+ 10
—10...+60
2
Módosított lenolaj Aszfalt, bitumen Aszfalt, bitumen Aszfalt, bitumen Alkidgyanta
OX.
98
2
80
6...8
8
24
24
+10
—25...+60
8
F+ OX.
60
40
100
5...6
3
12
24
+5
—15...+120
1
F
65
35
100
5...6
3
12
24
+5
—15...+120
1
F+ OX.
65
35
100
5...6
3
12
24
+5
—15...+120
1
F+ OX.
68
32
70
6...7
4
24
24
+10
— 25...+70
1
Kumarongyanta + Al Olaj + bitumen
F+H
17
83
20
12
0,5
3
3
+5
+500
1
F+ OX.
40
60
100
5...6
6
20
24
+8
— 30...+70
1
Zsírsavszurok+ kence Szeszlakk
F+ OX.
88
12
100
5...6
4
14
24
+8
—20...+80
F
40
60
Nitro-cellulóz
F
60
40
Alkidgyanta+ + nitrocellulóz Amingyanta+ + nitrocellulóz Klórkaucsuk
F
60
'
10
0,5
3
3
—5
—10...+80
1 (3) 1
85
5...6
0,2
1
3
+10
—30...+50
31
40
85
6...7
0,2
1
3
+10
—30...+60
33
1 60
40
85
7...8
0,2
1
3
+10
—30...+60
33
F
65
35
120
5...6
0,5
6
24
+5
—30...+ 70
6
Ciklizált kaucsuk Alkidgyanta+ + klórkaucsuk Vinil-klorid-kopolimer Alkid + egyéb műgyanta Epoxigyanta
F+OX.
70
30
120
5...6
0,5
6
24
+5
— 30... + 70
16
F+OX.
65
35
120
5...6
2
12
24
+5
—30...+70
6
F
60
40
100
5...6
0,5
6
24
+5
—25...+60
11
F+ OX.
65
35
100
6...7
0,5
8
12
+10
—30...+70
12
F+R
70
30
100
6...7
3
24
24
+10
—30...+95
22
Poliuretán-diizocianát Mint a 26.
F+R
65
35
100
6...7
2
24
24
+10
—30...+80
10
F+R
70
30
150
5...6
2
24
24
+10
— 30...+80
10
F+S
50 táblázat I. ol tatára 00
Sorszám
28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
Megnevezés
Vegyi felépítés, kötő anyag szerint
Mint a 26. REZISZTÁN SZUPER zománc Alkidgyanta Zsugor zománcfestékek Jégvirág zománc- Alkidgyanta festékek KALORFIX fehér Alkidgyanta zománc 1000 CELLOXIN fém- Mint a 17. hatású zománcfesték Klórkaucsuk KLOROSZIL zománcfesték DULUX zománc- Alkidgyanta festék Akrilát-műBUDAKRON gyanta fehér 100 zománcfesték SZUPRÉN L víz- Akrilát-műgyanta zel higított zománcfesték Poliuretán UREPÁN zo-
Teljesen szá_
Átfesthető
Felhasznál asi ' a ls é, hőmérséklethatár, °C
Hőigénybevétel habára, °C
Színválaszték
10
Testtartalom, %
Illórész, %
Szükséges rétegvastagság, tím
F+R
70
30
120
6...7
2
12
12
+10
-30...+90
H+ OX.
65
35
150
4...5
1
1
1
+ 80
- 15... + 160
2
H+ OX.
50
50
160
4...5
0,5
1
1
+40
-15...+160
9
F+ OX.
70
30
120
5...6
2
6
24
+10
-10...+85
1
F
40
60
100
6...7
0,5
4
4
+10
-20...+50
21
F
45
55
120
5...6
6
24
J-5
-20...+50
6
F+ OX.
60
40
100
5...6
4
24
24
+10
- 20... -60
16
F
60
40
100
6...7
1
6
12
+5
-25...+70
1
F
65
35
140
5...6
-
8
12
+20
-20...+60
10
F+R
65
35
100
5...6
24
24
.4-10
- 25...+80
12
Jellemző száradási Mm' képzési) folyamat
Ki_ adósság, m 2/kg
Por-
szá-
raz
raz
+10... +20 °C között hőmérsékleten
máncfesték
38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. '53. O
TRINÁT zománcfestékek TRINÁT selyemfényű vörös zománcfesték UREX tixotrop zománcfesték EDIPDX zománcfesték PANOPLASZT zománcfesték Nitro kalapácszománcfesték REZISZTÁN kalapácszománcfesték Wire keményed ő zománcfesték EXOL domborzománcfesték REZOFLEX zománcfesték AMOX zománcfesték MELAKON zománcfesték EXOL fehér zománc MODUR zománcfestékek FORTAMIN zománcok POLAKROL E zománcok
Módosított alkidgyanta Mint a 38.
F+ OX.
65
35
100
6...8
4
24
24 I +10
-25...+60
18
F+ OX.
60
40
100
6...7
4
24
24 I +10
-25...+60
1
Poliuretán-izocianát Epoxi-poliamid
F+R
88
12
100
5...6
5
24
24 I +10
-25...+80
6
F+R
80
20
100
5...6
3
8
24
+15
-10...+80
12
Műkaucsuk
F
60
40
140
4...5
1
3
8
-5
-25...+50
6
60
40
130
6...7
0,5
3
4
+10
-5...+50
24
0,5
6
24
+15
-10...+60
16
120
-10...+60
16
+15
-15...+60
13
Mint a 17.
I
Mint a 26.
F+R
65
35
100
5...6
Alkid-amin-gyanta Alkid-amin-nitro Fenolgyanta
F+H
60
40
140
5...6
F
65
35
100
6...7
F
70
30
100
5...6
2/180
180
-10...+180
8
Karbamidgyanta Alkid-amin
F+ H
60
40
140
5...6
1/120
120
-20...+120
26
F+H
60
40
120
5...6
1/140
140
-20...+140
13
Mint a 46.
F
65
35
110
5...6
1/150
150
-20...+150
Alkid-amin
F+H
65
35
120
5...6
,1/150
150
-20...+150'
28
Alkid-amin-nitro Akrilát-kopolimer
F
60
40
100
6...7
4/80
80
-20...+80
12
F
55
45
100
5...6
1/160
160
-20...+130
10
1/120 0,5 24
24
50. táblázat 2. folytatása
Sorszám
54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.
67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. th)
Megnevezés
HELUX zománcok VULKOSZIZ zománcfesték TERMOSZIL zománcfesték KATEPDX KATEPDX SPECIAL KATESZIL NEROLIN (vastagbevonat) Tetőpépmáz IZOTEX zománcfesték IZOFIX zománcfesték POLIFLEX zománcfesték INTERLUX zománcfesték SZINTALIN zománcfesték
PA VOLIN
zománcfesték PA VOMATT zománcfesték ALGALIT zománcfesték ELASZTOLÉN zománcfesték Radiátorzománcfesték PROGRESS zománcfesték Padlózománc KEMPING zománcfesték DUROL zománcfesték CHEMAKRIL prészománc CHEMAKRIL ezüstlakk DISCORSIN domborzománc BINARIN zománcfestékek CAROL vízzel hígított beégetőzománc TIFFEKTIN domborzománc TISZALUX zománcfesték BETKITT univ. betonfesték
Vegyi felépítés, kötőanyag szerint
Jellemző száradási (filmképzési) folyamat
Testtartalom, .v., -
Szükséges Illó- rétegrész, vas% tagság, gni
Ki. adósság, ma/k,, °
Porszáraz
Teljesen száraz
, Atfesthető
+10...+20 °C közötti hőmérsékleten
Felhasználási alsó őmérh séklethatár' °C
Hőigénybevétel határ, °C
Színválas,. ték
Alkid-epoxi-amin Epoxi-zsírsav-szilikon Szilikongyanta
F+H
58
42
100
5...6
-
0,5/150
150
-20...+120
6
F
60
40
80
6...8
-
1/180
180
-20...+160
4
F
60
40
120
6...7
-
1/230
230
-20...+200
4
Kátrány-epoxipoliamid Mint az 57.
F+R
75
25
150
4...5
2
24
48
+15
-25...+60
1
F+R
80
20
150
4...5
2
24
48
+16
-25...+60
1
Kátrány-epoxi-poliamid Mint az 57.
F+R
75
25
200
4...5
2
24
48
+15
-25...+80
1
F+R
90
10
200
4...5
2
24
24
+15
-25...+80
1
Lenolajkence Klórkaucsuk
F+ OX. F
70 60
30 40
300 110
3...4 6...7
6 1
24 4
24 4
+10 +5
-25...+80 -20...+65
6 11
Vinil-klorid-izobutiléter Modifilált műgyanta Olaj+műgyanta Alkidgyanta+ + olaj
F
60
40
100
6...7
0,5
4
6
-5
-25...+70
11
F
65
35
90
5...6
6
24
24
+15
-20...+60
8
F+OX.
65
35
120
5...6
4 • 24
48
+15
-5...+55
16
F+ OX.
70
30
100
5...7
4
24
24
+10
-25...+55
12
Alkidgyanta
F+OX.
65
35
100
6...7
4
24
24
+10
-25...+60
16
Mint a 67.
F+ OX.
70
30
100
6...7
4
24
24
+10
-25...+60
6
Alkidgyanta+ +fungicid Szulfoklórozott polietilén Alkidgyanta
F+OX.
55
45
100
5...6
3
24
24
+10
-10...+50
3
F+R
40
60
120
6...8
1
12
24
+10
-30...+90
6
F+ OX.
60
40
100
5...7
4
12
24
+10
-5...+80
6
Sztirolozott alkid Alkid + olaj Alkid + olaj
F+OX.
65
35
100
6...7
2
6
12
+10
-20...+60
14
F+ OX. OX.
65 65
35 35
100 120
7...8 7...8
2 2
10 6
24 12
+10 +10
-5...+50 -20...+50
8 14
Sűrített növényi olaj+ alkid Akrilgyanta
F+ OX.
65
35
100
7...8
3
24
24
+10
-25...+50
12
F+ H
60
40
20 35...40
0,1/200
200
-5...+100
6
Akrilgyanta
F+H
60
40
20 35...40
0,3/180
180
-5...+100
1
Zsírsavas alkid-melamin Alkid+izocianát Alkid+maleinátgyanta
F+H
60
40
20
6...8
0,5/130
130
-5...+100
5
F+R
60
40
80
6...8
F+H.
65
35
80
6...8
Zsírsavas alkidgyanta Olaj + alkidgyanta Szulfoklórozott polietilén+ +epoxi
F+R
55
45
300
3...5
4
24
36
+25
-20...+81
1
F+ OX.
60
40
100
5...7
4
24
24
+10
-25...+61
6
F+R
65
35
200
1...3
6
24
24
+10
-25...+81
3
4
24
12
+10
0,5/130
130
-25...+61
6 7
50. táblázat 3. folytatása
Sorszám
84.
Megnevezés
ORKÁN zo-
Vegyi felépítés, kötőanyag szerint
Jellemző száradái (filmképzési) folyamat
NITRAPID
86.
NITRAPID SK
zománcfesték
87. 88.
matt bútorzománc Vastag réteg ű útjelző festék T1VELUX vízzel hígított festék
89.
BINARIN SZUPER
90.
ARDIN-80
zománcfesték zománcfesték 91.
ARDIN-120
Szükséges rétegvastagság, 'ma
Kiadósság, mz/kg
8...9
3
48
4
+10
—25...+61
6
Nitro-cellulóz+ +alkidgyanta Mint a 85.
F
60
40
100
7...9
1
5
5
+10
—20...+51
16
F
65
35
100
6...7
1
5
5
+ 10
—10...+ 51
16
Vinil-kopolimer
F
60
40
200
3...5
0,5
1,0
2
+5
—25...+61
2
Olaj + alkidgyanta Telítetlen poliészter+izocianát Zsírsavas alkid+ melamin Mint a 90.
F+ OX.
65
35
120
5...6
1
24
24
+10
—20...+51
12
F+R
70
30
100
6...7
1
24
24
+15
—20...+81
12
F+H
70
30
80
7...8
— 0,5
180
+80
—10...+81
3
F+H
75
25
80
7...8
— 0,5
140
+140
—10...+81
3
10
+15
—20...+60
1
+160
—20...+80
6
+15
—25...+65
12
—25...+60
10
— 25...+60
12
F+ OX.
65
35
85
7...8
2
93.
Szilikongyanta
F+H
60
40
80
6...7
—
6
10
8
8
+5
8...10 5...6
1,5 6 4 12
12 24
+5 +15
—10...+500 —10...+80
1 6
150
5...6
4
24
+15
—10...+80
10
30
120
5...6
+160
—10...+80
6
98
2
120
6...8
6
+15
—25...+60
2
65
35
100
5...7
0,3
+5
—25...+60
6
Műgyantakombinációk
F+ 0
85
15
100
4...6
4
95.
KEROLUX 80, 800 RESPOREL
Klórkaucsuk
F
60
40
120
6...7
0,5
Múgyanta-diszperziós Szilikongyanta Telítetlen poli észter Telítetlen poliészter Alkid-amin
F+0
85
15
120
4...6
3
F
F+R
80 88
20 12
40 150
F+R
88
12
F+H
70
OX. F
zománc 100. 101. 102.
ELFORET
zománcfesték ATLAS rozsdaLenolaj + standgátló olajfesték olaj TÁJFUN zoVinil-klorid-vimáncfesték nil-acetát
Megjegyzés:
1/ 60 24
GERANOL Yentillationstop
festék
10
24
94.
DEGLIMAL
C
Színválaszték
100
Alkidgyanta
99.
Hőigénybevétel határa,
30
zománcfesték TIVESZIL hőálló zománc
ALUTHERM 501 LUPOL zománc-
Felhasználási alsó hőmérséklethatár, °C
70
TIVEVIT
97. 98.
festhető
+10... +20 °C közötti hőmérsékleten
92.
zománcfesték
Át-
F+ OX.
zománcfesték
96.
Teljesen szá._ raz
Por" száraz
Alkidgyanta
máncfesték 85.
Test_ tarta- Illóom, l rész, % %
'
12
1/160 24 1,5
24 2,5
F =fizikai úton szárad F + OX. =fizikai úton és oxigénfelvétellel szárad H+ OX=hőkezeléssel és oxigénfelvétellel szárad F +H =fizikai úton és h őkezeléssel (beégetéssel) szárad F +R=fizikai úton és vegyi reakció útján szárad F+ S =fizikai úton, savkatalizátorral szárad OX. = oxigénfelvétellel szárad F + 0= fizikai úton, vízleadással (irreverzíbilisen) szárad 20* tixotropizált változatban is készül 59* nedves betonfelületre való felhordhatóságát tévesen propagálják! 63* azbesztcement- és betonmedence-festék 69* algicid, azaz algaöl ő hajófenékfesték 76, 77* beégetős tubuszománcfesték 94, 96* ventillációs hatású festékek, pl. nedves fafelületre felhordva, a fa kiszárad alatta, a bevonat lepattogzása nélkül 100* elektroforetikus festék
51. táblázat Az építőiparban használatos lakkok fontosabb jellemz ői
4. 5. 6.
BOROSTYAN csiszolólakk KOPÁLLAKK beltéri KOPÁLLAKK kültéri SIRÁLY csónaklakk
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
MATRÓZ csónaklakk PRESZTOL lakk PROMTIN lakk MINTA lakk Szeszlakk POLITÚR natúr PROLU X lakk
14.
Papírlakk
15. 16. 17.
Izzólámpa-lakk Nitrolakk 040 Nitrolakk önt ő
18.
CELLMATT nitrolakk
19.
Nitro vászonfeszít ő lakk CELLAMIN lakk
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
ULTRASTABIL bútorpolitúr ACETIL vászonfeszítőlakk TRINÁT lakk UREX alapozólakk 005 Parketta-alapozólakk 001 NEPTUN lakk BUDALUX parkettalakk
31.
GEMINI parkettalakk REZISZTÁN parkettalakk VILUPÁL parkettalakk KLOROTEX lakk
32.
ALKATEX lakk
33. 34. 35. 36. 37. 38.
FOLORO VIT 67 lakk AKROL lakk AKRILÁN lakk VIKOPOL lakk VINIKOR lakk TIVELIN bútorlakk
39.
PILVAX P VC-lakk
28. 29. 30.
69
40
80
9...11
8
+5
-2...+50
F+ OX. F+ OX.
55 60
45 40
60
8...9
24 24
+5 +5
-2...+50 -2...+50
F+ OX. F+ OX.
60 60
40 40
80 80
8...9 8...9
48 48
+5 +5
-2...+50 -15...+60
F+ OX. F+ OX. F+ OX. F+ OX. F F F
60 65 60 60 50 50 20
40 100 35 100 40 80 40 80 50 60 50 35 80 20
7...8 7...8 8...9 8...9 8...10 10...12 12...14
24 24 48 12 1 1 25
F+ OX.
55
45
25
11...12
F F F F
55 30 30 40
45 70 70 60
20 20 20 40
12...14 12...14 10...12 8...10
F
40
60
20
10...12
Mint a 16. Alkid-amin-nitro-cellulóz
F
40
60
15
F+ S
45
55
Múgyanta+nitrolakk
F
25
Cellulóz-acetát-butirát Alkidgyanta
F F+ OX.
Poliuretán
sználási :.rsékletha
artalom,
3.
F+ OX.
Meszezett feny őgyanta Fenyőgyanta + alkil-fenol-gyanta Fenol+fenyőgyanta+ + olaj Mint a 3. Kopálgyanta Faolaj+módosított fenolgyanta Alkidgyanta Mint a 6. Mint a 6. Szeszoldható gyanta Manilakopálgyanta Akaroidgyanta Műgyanta-kombinációs Olaj+múgyanta (szeszolaj) PVAc-rnúgyanta Nitro-cellulóz Mint a 16.
+15. . +20 °C kózötti hőmérsékleten, h
Hőigénybevétel határa, °C
+5 -15...+60 +5 -15...+60 +5 -15...+60 +5 -15...+60 -2...+40 +5 -2...+40 +5 -5...+40 +10
2,5 +10
-2...+50
1 3 3 3
+5 +10 +10 +10
-2...+40 -2...+85 -5...+50 -5...+50
0,5
3
+10
-5...+50
11...12
0,5
2
+10
-10...+50
30
8...10
0,3
2
+10
-5...+50
75
20
12...14
1
2,5 +10
-2...+40
30 40
70 60
15 80
12...14 6...8
0,3 4
F+R
70
30
15
11...12
Poliuretán Alkidgyanta
F+R F+OX.
50 60
50 40
20 80
Poliuretán-izocianát
F+R+ +N F+R
65 65
35 35
F+R
65
F+S
Mint a 16.+ mattítatóadalék
Poliuretán-diizocianát Mint a 28. Savra keményed ő amingyanta Klórkaucsuk-múgyanta Ciklizált kaucsuk+ alkil PVAc-diszperzió Poliakrilát-m űgyanta Mint a 34. Vinil-klorid kopolimer Vinil-kopolimer Nitro- és nitrokombinációs Poliuretán
I
EXPRESS (Bőgő) lakk RAPIDOL*
Kiadósság, n2/kg
Vegyi felépítés kötőanyag szerint
,he h
1. 2.
arrf 'Sps9 4at?.1sa2?
Megnevezés
.
Jellemző száradási (filmképzési) folyamat
%
Sorszám
TelPorjesen száraz, száraz átvonható
2 24
+10 +5
- 15...+50 -20...+60
2
6
+8
-20...+60
11...12 6...8
2 4
8 24
+8 +5
-20...+60 -20...+60
60 60
8...9 8...9
3 2
24 +10 24 +10
- 20...+60 - 20...+60
35
60
8...9
2
24 1 + 10
-20...+60
60
40
60
8...9
4
24
F
50
50 100
6...7
1
F+ OX. F+ VL F F F F
60 60 65 50 50 45
40 100 40 20 35 60 50 30 50 40 55 30
6...7 10...12 6...8 7...9 7...9 7...9
4 0,5 0,5 0,5 1
F, F
65
35 60
6...8 7...9
0,5 1,5
40
50 50
I
I
+10
-5...+50
8 +5
- 20...+60
-5
- 20...+60 +15...+40 -10...+50 -15...+50 -15...+50 -15...+50
4 I +5 6 I -5
-5...+50 -20...+60
24 6 4 24 3 6
+5 +15 +5 -5 -5
Sorszám
40. 41.
Megnevezés
Jellemző száradási (filmképzési) folyamat
Kiadósság, m2/kg
Epoxi-poliamid
F+R
50 50 160
Mint a 28. Fenolgyanta Karbamidgyanta Alkid-amin Akrilát-kopolimer Epoxi-fenol-gyanta
F+R F+H F+ H F+ H F+ H F+ H
50 45 50 50 45 45
48. 49. 50. 51.
EPOREZIT KI, K2 lakk FLEXODUR lakk LUPOL poliészterlakk FLEXODUR öntőlakk PARANOL DE lakk
Epoxigyanta Telítetlen poliészter Telitetlen poliészter Mint a 48. Epoxi-fenol-gyanta
F+ H F-I-R F+R F+R F+H
52. 53. 54. 55. 56. 57.
EUPOL MMA lakk POLIFLEX bútorlakk SZINTALIN lakk DUROL lakk PROGRESS lakk PERSZINT lakk
Telítetlen poliészter Mint az 52. Alkid + növényolaj Alkid + növényolaj Sztirolozott alkid Alkid + klórkaucsuk
F+R F+R F+ OX. F+ OX. F+ OX. F+ OX.
42. 43. 44. 45. 46. 47.
58. 59. 60. 61.
EPAMIN lakk REZISZTÁN szigetelőlakk REZOFLEX lakk AMOX lakk MELAKON lakk POLAKROL E lakk TIPDX aranylakk 4500 K1
Vegyi felépítés kötőanyag szerint
Testtartalom, %
51. táblázat folytatása
Szintetikus matt lakk Szintetikus kövér lakk ETINOL lakk Japán lakk
Megjegyzés:
Alkidgyanta Alkidgyanta Butadién—sztirol Alkidgyanta
F=fizikai úton szárad F+0X.=fizikai úton és oxigénfelvétellel szárad F+11=fizikai úton és h őkezeléssel (beégetéssel) szárad F +R =fizikai úton és vegyi reakció útján szárad OX. = oxigénfelvétellel szárad F +0 =fizikai úton, vízleadással (irreverzíbilisen) szárad F+VL=fizikai úton, vízleadással szárad 20* tixotropizált változatban is készül
F+ OX. F+OX. F+ OX. F+ OX.
6...8
Tel• Por- jesen száraz, száraz átvonható +15..+20 °C közötti hőmérsékleten, h
2
T., :g. 15
Hőigénybevétel határa, °C
L1441
24 +15
—20...+60
50 20 55 60 50 100 50 80 55 30 55 30
11...12 6...8 5...6 6...7 10...11 10...11
3 12 +10 1/170 °C 1/120 °C 1/140 °C 1/160 °C 15 p erc/200 °C
—20...+60 —2... + 120 —2...+80 —5...+100 —5...+100 —10... + 120
60 80 85 88 65
40 30 20 100 15 120 12 100 30 35
10...11 5...6 4...5 5...6 11...12
— 10...+100 —5...+100 —5...+100 —5...+100 —5...+100
90 90 65 60 50 45
10 100 10 100 35 80 40 80 50 80 55 80
5...6 5...6 6...7 6...7 6...7 6...7
1/180 °C 1 24 + 15 1 24 + 15 1 24 + 15 15 perc/200 °C 1 24 + 15 1 24 +15 4 24 + 5 6 24 +5 1 12 —5 1 24 +5
60 60 75 60
40 40 25 40
80 80 80 80
6...7 6...7 6...7 6...7
.6 6 0,5 4
— 5...+100 —5...+100 —20...+60 —20... + 60 —15...+60 —15...+60
24 +10 —15...+60 24 +10 —15...+60 2 — 25 —40...+70 24 +8 —10...+60
12 IMIVA 91,,YD
a
4 04 04 04 0; 0; E., 0; 0; 0; 0; a; 0ó'00 0; 0=1 00 Og 00 °0 °0 °0 °01
0
" j I,j ! ,,,z,,,,„§-ja u9insaIaianagSuait 11919f2atus `uacplan9 Sns -s917ntglatizannitinsooll
PC2"
l'i ?/P cit'z s
11111111111111111111111 1 1 1
1 c."'""'
!.44I04
,. 1
112..!1: 1s
N 1,..ee Un 00
ozolipA
.
itn0310.1
ISassaSiazwatany
8512q9z3gj9N
82191sq" `te103[UA `cro4aq
$9$93 110I IsYlnuzsm113.1 litrpazslainiajdniszy
9
est,, e , est., est est., est. est., est est est eses4. el, el, est est et esl es1 est., est est., els
3144u44-34zsaqzu
" 7°snina
sDy8iopj
est en
kr) oo 00
'''
r) ,,r
1
0 000
1 11 1 1 1 1 1 1 r'l ''-' 1 <-"I° 1
I
1 ,. 1
1 eq cs1 eq on -4-
1 m00
M) 1 / 1 CM V1 / V1 M V/ ,t M1 V1 •et
■••-i1-1-.-1.41-(mmim-1)-,--ii-.1 m-ii-i1.:(1-m-im-11--11-4»,-; mm 1-4 ,.. m .4 1-m 1- ■ m ,....,
4-
- 4- --- --1FE -i.' -- 4- 4. 4- 4- 4. 4. -F -F 1--'
- 41[-- 1: 1: 1: A1-
11111111111111111111111 111111111111 11111111[11
•
1:1; E-■ 00 E-, 0; 0; 0:1 0; 0; 0:1 0; 00 0; E-, EN 0;
0; 0:1 0:1 0:1 0:1E-. E-1, 0:1 00 0Q 0:1 0:1E-,
N N N c`1N N estN N N es.1N N
est es1 N est <,1N N estN N est esl el est N
"m I "1. '1" ""1. rq "1"
r.,■ I on on on eq
I es4 4
EN E-. Q; E-,
4 eq e..1 est on oo on on onc4 on on
en
4 00
1V1
MD V) 111 '7 00
1 MD
V) «1
/
/
C) O MD 0 0 0 co CO CO I CD OC1 00 V) CO e1 CD V) V:> MD VD V) 1
est cwoc) ,-.ococ> ,..c3c:,,nrs1 v3 ,00000 v1O o0 est ......
•
■-■
■
-;
1-7
■-■
■
-7
/ CO Q. CO 0) Me1
1/
H
■-■
I
1-1
I
VI c.,1 0 0
1
cs1 rvoc)ccDoNcs000
I
co 0 0 0 00
......
t
■
■-4
■-■
1-4 1••• 1-1
F-1
+ -E+ + + -E -E -E +0 -E + -E -E -E -E + ++++++++++++++++++ -E -E -E -E 1- + +++++++ +++++ + ++ + + + 1 + + + 1 ++1 1 11 1 1 1 + 1-
1- 1+++1++1+++11
) -114.t
+ 1 1 11111111
1 1 1 1+1
+111111111111111+1
++++++++++++ 1 1 1 + +++++++
1- -E 1- + + 1- -E + -E + + 1- -E -E 1- 1- 1- + 1- + 1 1 1 -E -F 1- 1 1- -E -E + 1- 1- -E
+++++++++++ 1 + 1 -E +++++ 1 1- 1-
+ -E + -E -E -E 1 1- 1- 1 1- -E + -E 1 -E +
-E + -E -E 1- -E -E 1 1 1 -E 1 1 -E + 1- -E +
+++++++++++ 1+ 1 1 1 1- -E -E 1- 1 -E -E
+ -E 1- -E -E -F 1 -E 1- 1 + 1- -E -E 1 1- +
24°7"(u2ff."
+ 1- -F 1- -E + 1 1 1 -E 1 1 + 1- -E 1- -E
1932'1"
+++++++++++I++++++± +++++++++++
+ -E + 1- + 1- 1 1- -E 1 1- + + 1- 1 -E +
1- -E 1- -F -E -E -E 1 1 1 -E 1 1 -E + 1- -E -E
'Is°j ‘/ ‘.1ausni 'EJ
w11
"1"11' 190E
Az igénybevétel szerinti felhasználásilehetőség
,Sinflioq
4.51
á>, 1.,
318
1111111 1 1 1 1111+1111 1111
1111111 -E 11111111
?.:
111 1 1 1 1 111 1 1 1 1 1 1 1 1 11111
+ 1- 1 1- -E -E 1 -E -E 1 1 1- -E 1- 1 -E -E
+ 1 -E 1 -E + -E 1- 1- 1- -E 1- 1 1 1
,...1
11111- -1- -F 1- -1-111111111-F -F1 -1- -1-
+++ ++ ++1 + 1+++ + 1 1
+ 1 1+ 1 11 1 11 1 11 + + + + +
el
1 1 4- 1- -F 1- + + +111111111+ +1+ -E
+ + + + + 1- -E + -E 1 + + -E + + -E + -E + -E + + -E -E -E -E -E + -F -E -E -E -E +
..
+++++++++++++++++++++++
+ + + 1- -F + -E -E -E -E -E 1- -E 1- -E +
,-.1 <-4 Ni .4. v; ,43 t-: «3 cr;c5 ,-; t-4 er; .4
vi
.-, c.ii egl v:', c-: oő cr; c; c‘i <-4 c.4 <-4
ad cr; c3
N csi N ev esi (-,1 M on on on en
v3 od cr∎ on on en on en
(..)11- -E 1- -E 1- -E -E 1- -E -E -F111111 1 E 1 -
+++++++++++++++++ + Ncn eh vi wS oS ao7
'7 v 'ct '1- .1. .1- "1- "r N h mn
S
vn vn h v1
319
• d) A vastagbevonatok anyagai 1V IU NV A 03 .T V. £D
A műszaki felületvédelemben az utóbbi években egyre gyakrabban alkalmazzák a korszer ű, nagy tartósságú „vastagbevonatot". Ezek a hagyományos korrózió elleni lakk- és festékbevonat-rendszerekt ől elsősorban nem a rétegvastagság méreteiben, hanem a véd őréteg anyagi (vegyi, molekuláris) felépítésében térnek el. Minden lakk-, ill. festékbevonat-rendszerre egy optimális rétegvastagság jellemző . Bizonyos határérték felett ennél nagyobb rétegvastagság már m űszakilag nem megfelelő , mert lepattogzásra, gyors tönkremenetelre hajlamos. A hagyományos festékbevonatok optimális rétegvastagsága — szinte függetlenül a felépítő festékanyagoktól — viszonylag sz űk határértéken belüli, általában 120...150, de legfeljebb 200 fim. A felújított festékbevonatok új festékrétege az alapon maradt régi réteggel együtt megnövekedik ugyan, de egy bizonyos határ felett a régi festékréteget már maradék nélkül el kell távolítani. Ellenkező esetben kellő védőérték ű és tartósságú bevonatrendszer nem képezhet ő. A vastagbevonatok az említett hagyományos festékbevonat-rendszerekt ől Általában a következ őkben térnek el.
SV . .II01 ! S:J:1132 508
palid 0Z03.IVA 1.1.419el ZEJVZS
00
0 0
WZ03[01 1W9SSCdp.ZS3AZUI
I. -.I
1--1 ).jf M M
svirq gza2.19w
2919.1s3nqrg `uolaq `Iumren
2,
=§
.cns 7ostuna watuamzsaqzu
s3y2Jojuj `40.mj `.1.it3 `r3
I +
I+I
" 5
+++
á^ .1 tsb'g L'" • ,bo] S S 4, T ,4, 4z.:2 "5
+++
•
unlluytuni I93u uozÁmEtioq `XuuSioq
-zs
+++ 11+
A 2; ,°?: g .5.72
Wac
>,ae g-75
z eobak
43. •
1 +1
+++
+ ++ +++
e■ ■c+
320
— Legfeljebb alapozó festés vagy vegyi és egyéb felületkezelés után, egyetlen (legfeljebb kétszeri) mű velettel alakítják ki a végleges vastagságú bevonatot. - A vastagbevonatok rétegvastagsága szélesebb határértékek között választható meg, mint a hagyományosaké. Általában vastagbevonatoknak azok nevezhet ők, amelyek teljes rétegvastagsága az el őbbi pontban felsorolt jellemzőkkel rendelkezik, így els ősorban nagy mechanikai szilárdság (ütésállóság, kopásállóság), vegyi ellenálló-képesség, villamos átütési szilárdság, esetleg h őállóság stb. Ennek megfelel ően széls őségesebb környezeti igénybevételnek is kitehetők. Néhány elterjedtebb vastagbevonat anyagát az 53. táblázat ismerteti.
•;., ,9 t°,21 ,& ii u II II II coa.
ti
e)
Különleges rendeltetés ű festékanyagok
Iskolatábla-festékek (helytelenül lakkok vagy mázak). Kevés köt őanyagot tartalmaznak. Hígfolyós állapotban olyan hígítóval kell felhordani őket, hogy a fal pórusaiba beszívódjanak, filmet ne képezzenek, intenzív, egyenletesen matt, foltosodásmentes feketére színezzék a felületet. Feltétel, hogy víz hatására (24 órai vízben áztatás) ne foltosodjanak, ne oldódjanak ki. Újabban nemcsak fekete, hanem kellemes pasztellzöld vagy más élénk szín ű iskolatábla-festékeket is használnak.
Hőálló ezüst festék (helytelenül zománc). Lényegében néhány százalék kumarongyanta benzolhomológos oldatához adagolt, tükröz ő vagy felületre úszó alumíniumpigment-paszta. Kizárólag száraz, páralecsapódásnak nem, de 400... 321
Módosított, oldószermentes epoxi-poliamid-gyanták, PX, K minőségjelzéssel. A G jelű a térhálósító
+
+
változó
REPOL
+
víz alatti
+
+
+
+
+
+
+
FelhaszHálási lehetőség, alapfelület szerint
FelhaszHálási hőmérséklethatár, °C
b, ac, v, Fc, Al, f, fa, e
+ 10... ...+ 30
Mint az 1.
+10... ...+ 30
TIPDX KT 1000 P
Epoxi-kátrány, poliamidműgyanta kombináció, csekély oldószerrel. Minőségi választékát a táblázat külön tartalmazza
+
+
+
+
+
Mint az I.
4.
TIPDX BB
Gyakorlatilag oldószermentes, tölt őanyag-tartalmú, fényes, matt, sima,
+
+
+
+
+
b, ac, v, mag, Fe, Al, e
•
110
Mérgező hatása
ing. mh
Gyártó vállalat
III.
B
III.
1,2
B
(1) 150
ing. mh
(1)
3.
betonPadlóbevonat
A hőigény_ bevétel határa, .C
r•I
Oldószermentes epoxi-poliamid gyanta Töltőanyagmentes
1,2
EPAMIN III
tóban
1.);:rezs H
_L_
2.
Vegyi felépítés
yi9naq
1IIVZSIOS
1.
Megnevezés (márkanév)
S'?.1.10.1ts?ziazsaa
Felhasznalási lehetőség, igénybevétel szerint
Tűzveszélyességi fokozat
53. táblázat Az építőiparban korrózió elleni védelemre és hasonló célra használatos oldószermentes (vagy oldószerszegény) műgyanta alapú, „vastagbevonatok" anyagainak fontosabb jellemz ői
N
... + 30
– 25... ... +85
ing. mh (1)
II.
1,2
TVK
+10... ... + 30
–15... ...+ 110
ing. mh
III.
1,2
TVK
+5...
(1)
, . • . .
Csúsziaarickentes Icarctelben készíthető
epoxi-poliamid-ala-
pú vastagbevonat-
rendszer
S.
BETKITT beton védő bevonat
+
+
+
+
+
b, ac, v, mag.
+10... ...+30
– 20... ...+100
Mint 4.
II.
1,2
TVK
+5... ...+ 30
– 30... ... + 80
ing. +
II.
1,2
TVK
+ 8...
– 35... ...+ 90
ing. +
II.
1,2
B
6.
TEROTEXP-Extra
Oldószerszegény, m űkaucsuk-bitumenazbesztrost alapú, egyszeri ecseteléssel 1,5...2,0 mm-es rétegvastagságban képezhető rugalmas, olajálló, korróziógátló bevonóanyag
+
+
–
–
+
Fe, Al, c, esetleg b, ac, fa
7.
UREX K
Kétalkotós, poliuretán-diizocianát-kátrány alapú vastagbevonatképző. Igen jól tapadó, szívós, rugalmas, vegyileg igen ellenálló és korrózióvédő bevonatot képez. Oldószerszegény
+
+
+
+
+
Mint az 1. továbbbá vízszigetelésre, tetőfedésre stb.
elasztikus bevonóanyag
-
t•-)
Töltőanyag-tartalmú, oldószerszegény, epoxi-szulfoklórozott polietilén-poliamid-gyanta-rendszer, 1-3 mm-es rétegvastagságban képezhető
Rövid'tések: + = az adott igénybevételre alkalmas, ellenálló — =adott igénybevételre nem alkalmas ac= azbesztcement Al =alumínium, könnyűfémötvözetek b =beton, műkő, cementhabarcs c=egyéb szerkezeti anyagok (pl. tégla, kerámia)
... + 30
Fe=acél (vas) mag. =magnez't köt őréteg v=vakolat, mész-, mész—cementhabarcs vakolat ing.= az emberi b őrfelületet, légutakat, nyálkahártyákat ingerl ő hatású mh (I)=Iúgos kémhatású, maró hatású 1= VEGYTEK
500 °C-os hőhatásnak is kitett, el őzetesen rozsdátlanított acélszerkezetek mázolására használják. 200...250 °C köröli h őmérsékleten a kumarongyanta er ős füstképződés mellett, hólyagzás nélkül kiég, ill. elpárolog, és így csupán a pigmentpaszta képezi a bevonatot. A kalapácszománcok általában nitro-, REZISZTÁN, PAVOLIN és egyéb műgyantás köt őanyaggal készülnek; színjelző pasztákkal színezhet ők. Tulajdonságaik felépítésük szerint változnak. A jellemz ő és tetszet ős kalapácsütésszer ű rajzolatokat az alumínium-pigmentpasztához vagy köt őanyaghoz kevert, felületi feszültséget el őidéző szilikonolaj- vagy egyéb adalékok okozzák. A hatáskelt ő adalék nem elegyedik a köt őanyaggal, ill. oldószerrel, hanem kisebb-nagyobb cseppecskék alakjában kiválik, az alumíniumpigment paszta szemcséi pedig a cseppek széleire úszkálnak. Nagy mintázatú rajzolatot kevés, apró mintázatút több pigment adagolásával lehet elérni. A pigment mennyisége általában 5...14%. Kizárólag szórással hordható fel. Zsugorzománc. Sok színárnyalatban gyártott, alkidgyanta-alapú, jellegzetes ráncosodással száradó zománcfesték. Toluollal hígítható, 80...90 °C-on 1 órán belül ráncosodik és 120...130 °C-on 2 óra alatt beégethet ő. Szórással kell felhordani, s felhasználás el őtt 4% K 116 jel ű kobaltszikkatívot kell hozzáadagolni. Kiadóssága 6...8 m2/kg.
d)
b)
Jégvirágzománcok. Elsősorban fekete, de más színárnyalatokban is el őállítható, ricinénalkid-műgyanta köt őanyagú zománcfesték, amelyet az el őbbihez hasonló területeken használnak fel. Meglehet ősen rugalmas, de fémfelületeken nem eléggé tapadó, jellegzetes jégvirágrajzolatú bevonatot képez. A rajzolat 40...60 °C körüli h őmérsékleten szén-dioxidban gazdag légtérben alakul ki, majd ezután 150...160 °C között 1 órán át kell h őkezelni. Jellemzői általában a zsugorzománccal egyez ők. Néhány fontosabb effekt- (rajzolatos!) lakk-, ill. zománcbevonat megjelenési formáját a 74. ábra szemlélteti. A különleges rendeltetésű festékanyagokat az 54. táblázat ismerteti.
3. Adalékok a) Kencék és kötőanyagtartalmú hígítók
■
,r4:14V.I,k,War-11,045t4;:41174:.4".`j, 0315, b' ■ :."4 • 41" .. • 11 ■‚ 40 1! si• o.-,•",•„;'1:,■,1b,• ••...w ■Avob o• #,!4•01),, —;:b
A mázolómunkák egyes festékanyagait kencékkel vagy köt őanyagtartalmú hígítókkal kell elegyíteni. A kencéket, ill. a köt őanyagtartalmú hígítókat azonban nemcsak az el őbbi célra, a festékek konzisztenciájának beállítására, hanem az alap előkészítésére, a hajszálcsöves szerkezeti anyagok (pl. fa, farost, faforgácslemez, beton, azbesztcement stb.) pórusainak telítésére, beeresztésére is használják. Ez a m űvelet fokozott jelent őségű (pl. a kültéri és a beltéri igénybevételnek kitett faszerkezetek mázolási munkái során). Erre a célra mindmáig a lenolajkence az egyik legel őnyösebb anyag (ill. 10...15%-ban 324
fi
• %..,.■.:•-sw`:-",":
¥0;11/ ',1:1P.• • gke•li'lkiLb.,,1„1 :k •■■47g*:.‘..- Ws■' • 1 Sk%r&t‘ ..•11
74. ábra. Különböző lakkmintázatok
gi
a) kristálylakk; b) jégviráglakk; c) ráncos lakk; d) szövedékes lakk; e) repedezett lakk; f) márványlakk; g) kalapácslakk.
325
i F
54. táblázat
Az építőiparban használatos néhány különleges rendeltetés ű festékanyag Sorszám
Megnevezés
Vegyi felépítés, rövid jellemzés, műszaki adatok
Elsődleges felhasználási terület, alkalmazási példák
Tárolási, biztonságtechnikai jellemzők
1.
LUMOGÉN=pigmentek B= VEGYTEK, CHEMOLIMPEX GY= Különféle importforrásból
Lumineszkáló sajátságú, élénk lila, vbrös, narancs, sárga, zöld és fehér színű pigmentek. Napsugárzás, UV-sugarak hatására felt űnő, a környezett ől élesen eltűnő színárnyalatban szinte világítanak. Olaj, műgyanta kötőanyagban lazúr, diszperziós köt őanyagban pedig fed őfestéket képeznek. Tartósságuk 3...4 év
Biztonságtechnikai jelz ősávok, figyelmeztet ő feliratok, távközjelzésekre, pl. üzemekben, építéshelyeken, állványszerkezeteken, korlátokon stb. Kültérben akrilát- vagy PVAcdiszperziós köt őanyagban használatosak
Tár.=0 Tox. -= + Tűzv. = III.
2.
BUDATERM K ' és D jelű tűzvédő festék B= VEGYTEK, Háztartási Boltok festékszaküzletei, ÉPTEK GY=BUDALAKK (Bp.) '
Kellemes krémsárga szín ű festékszuszpenziók. A Kjelű klórkaucsuk műgyanta köt őanyagú (xilollal hígítható); a D jelű műgyanta-diszperziós köt őanyagú festék. Mindkett ő viszonylag gyorsan szárad, tixotrop jellege miatt vastag réteget képez. T űz hatására a benne levő gázosodó adalékok, vastag (10...25 fim) h őszigetelő réteget képeznek, amely a védett fémszerkezetek hőhatására bekövetkez ő alakváltozását, deformációját késlelteti. Ennek megfelelően, 40...45...60 perces tűzvédelmi határértékkel rendelkeznek. 1500...2700 gm-es rétegvastagságban kell kialakítani a bevonatot
Korróziógátló alapozómázolással ellátott acél-, alumíniumszerkezetek (faszerkezetek stb.), legfeljebb 60...90 perces beltéri tűz védelmére. Az eredeti EMI-féle műszaki alkalmassági bizonyítvány helytelenül javasolta kültéri igénybevételre való alkalmasságukat. Kültéri (szabadtéri) felhasználásukat az ESZKMI-130 nem javasolja. Beltéri igénybevétel melletti tűzvédő bevonatként alkalmazhatók
Tár.=0 Tox.=0 Tűzv.=0 a D jelű esetekben K jelűnél Tox.= + + Tűzv.=II.
3.
PYREX tűzvédő festék B=Mint a 2. GY=
A BUDATERM D jelű termékhez hasonló felépítésű , PVAc-diszperziós kötőanyagú, EMFIX színezőpasztával tetszőleges színárnyalatokban képezhető. Tűz hatására er ősen habosodó, hőszigetelő réteget képez, ezáltal 60...90 perces t űzkésleltetést biztosít
Elsősorban faszerkezetek, legfeljebb korróziógátló alapozómártással készült acél-, alumíniumszerkezetek tűzvédő mártására alkalmas, kizárólag beltéri (legfeljebb védett kültéri ) igénybevétel mellett
Tár.=0 (-5 fagy) Tox.= 0 Tűzv.=0
4.
SUN-RETARD nap- és hősugarak ellen védő bevonat, ablaküvegre
Gyorsan száradó, 1...2 nap múlva karcérzékeny réteget képez a vegyileg zsírtalanított üvegfelületen, amely az arra jutó napsugárzásból ered ő hősugarak jelentős részét visszaveri, így az ablakfelületen a helyiségbe jutó (napsugárzásból ered ő) hőmennyiséget csökkenti. Szórással 2 rétegben vagy öntéssel hordható fel. Színválaszték : áttetsz ő fehér (amely beállítható színtelenre, sárgára, kékre, zöldre, füstszürkére), ill. átlátszó színes típusok az előbbi színezéssel
Az áttetsz ő fehér típus ipari csarnokok, üvegtet ők, raktárhelyiségek, tet ő-felülvilágítók stb. külső üvegfelületének bevonására, az átlátszó színes típusok pedig lakó- és középületek, irodák, szállodák, óvodák, bölcsődék stb. üvegfelületeinek bels ő bevonására alkalmasak Kiadósság: 0,20...0,25 kg/m 2
Tár.=0 (+sug. hő) Tox. = + Tűzv.=- I.
Különböző színű jelzőkréták vagy felületen képezhet ő festékbevonatok, amelyek meghatározott h őmérsékleten (1...2 °C pontossággal), ugrásszer űen jellemző színváltozással reagálnak. Ily módon +20 °C-tól csaknem a vörösizzás hőmérsékletéig színjelz ősorozat állítható össze bel őlük
Melegüzemekben vagy egyéb ipari létesítményekben, különféle helyszíni vizsgálatoknál, a felületi hőmérséklet érzékelésére, biztonsági rendeltetés ű színjelzésekre használatosak
Tár.=0 Tox.=O+ (változó) Tűzv.=0
B= VEGYTEK, CHEMOLIMPEX GY= importforrásból
5.
TERMOKOLOR festék B= Mint a 4. GY=
iMMIVA 91.1 .V0
1.,
N , ■
—I
9q .9p! lyssoluAS
,,c,
∎0
,
: ,n c.N .—, +
9_,' +
,_,., ,tz,
)--i ..4
("4 0 ei
_
a) .W ? 0
65% lenolajkence és 35% lakkbenzin elegye Fenyőgyantát nyomokban sem tartalmazhat Mint az 1.
Laparanyozó munkához az „aranyfüstlemezek" beágyazására, az alap beeresztésére, átvonására
Hőkezeléssel polimerizált, legalább45% testtartalmúlenolajkence, balzsamterpentines oldatban. Követelmény, hogy 24 órai száradás után tapadóképes legyen
+
Kövér vagy zsíros hígító
0 C.> 0
I.
p
Megnevezés
muzal!swuzsalliag
328
t)
0
Mixtion (aranyozókence)
Tgreq 9 ZOR.IM
Aranysárga, üledékmentes Jellemzői: nem kellemetlen szagú, 0,928. ..0,950 sűrűségű folyadék. Savszáma legfeljebb 1 70, elszappanosítási száma 185... 200között legyen. Gyantasavat nem tartalmazhat. Teljes száradásiideje 20°C-on 24 h. Színszáma : 289 mg/J2/ 100 ml
Irzwicu
Faszerkezetek, pórustelítő beeresztésére, olaj festékek hígítására stb.
:1 `101)WRign9r1 IsWolVI
b) Oldószerek, hígítók Az oldószerek olyan illékony folyadékok, amelyek a filmképz ők oldására alkalmasak. Ezek felhordás után a festékbevonatból maradék nélkül eltávoznak. Az oldószereket nemcsak a filmképz ő műgyanták oldására, hanem a késztermék felhordásához szükséges folyékonysági állapot (viszkozitás) beállítására is használják. hígítók csupán annyiban különböznek az oldószerekt ől, hogy azokkal ellentétben nem minden esetben c a filmképz őt, de a festékanyaggal bizonyos arányban elegyítve, a fest folyékonyságát szabályozzák. A hígítók gyakran filmképz ő anyagot is tartalmaznak (pl. zsíros hígító, lenalkidhígító stb.). Az oldószer tehát minden esetben hígító is, de a hígító nem mindig oldószer ! Az oldószerek és hígítók a festékbevonat kialakításában igen fontosak, s egy-egy helytelenül megválasztott vagy nagyobb mennyiségben adagolt hígító súlyos hibák forrása lehet. Az oldószerekre, hígítókra vonatkozó általános követelmények:
0:
sViioj paz.4Zrag
Felépítés, fontosabb minőségi jellemzők
lakkbenzinnel hígítva). Újabban azonban az egyes m űgyanta-alapú lakkokkal és festékanyagokkal végzett mázoláshoz különleges míígyantaoldatokat használnak. A szakmai gyakorlatban kencéknek nevezik a száradó növényi olajokból mesterséges úton, vegyi adalékokkal (szárítókkal) el őállított termékeket. Általában jellemző rájuk, hogy oxigénfelvétellel száradnak, bár vannak ett ől eltér ő viselkedésűek is. A kencésítéskor a lenolajat vagy más száradó és félig száradó növényi olajokat ólom-, mangán-, kobalt- stb. vegyületekkel keverik és h őkezelik. Így képződnek az oxigénfelvételt el ősegítő vegyületek (szikkatívok), másrészt a növényi olajok is el őnyös átalakuláson mennek keresztül. Az egyes olcsóbb növényi olajokat kén-dikloriddal f őzve kencésítik. így készül a gyorsan száradó, igen vízálló, de kellemetlen, átható szagú, stox-kence, amelyet kevésbé igényes mázolási munkákhoz, els ősorban olyan helyeken használnak fel, ahol átható szaguk nem zavaró. Az egyes kencékhez különféle javítóadalékokat (pl. tallolaj, uretán-olaj, alkidgyanta, standolaj stb.) is adagolnak. Némely anyag, amelyet a kencékhez hasonlóan pórustelítésre használnak fel, a levegő nedvességtartalmának vagy éppen a szerkezeti anyag (alap) nedvességtartalmának hatására köt, ill. képez filmet (pl. UPC-mfigyanta, BUDALUX, UREX-alapozó stb.). A kencék és köt őanyag-tartalmú hígítók általános min őségi követelményeit a vonatkozó termékszabványok írják el ő ; ezek általában megegyeznek a lakkokra és festékanyagokra vonatkozó követelményekkel. A mázolási munkák területén használatosabb kencék és köt őanyag-tartalmú hígítók min őségi jellemzőit az 55. táblázat foglalja össze.
H1
329
I
Mint az 1.
50% lenolajkence és 50% lakkbenzin elegye. Fenyőgyantát nyomokban sem tartalmazhat
+
II.
— 10... +22
6
1,2
B
5.
Beereszt ő alapozóolaj
Beltéri igénybevételnek kitett faszerkezetek pórustelítő beeresztésére, kevésbé igényes munkához
Mintegy 45...50% lenolajkence és egyéb hulladék, száradó növényi olajok, kevés feny őgyanta stb. lakkbenzines oldata. Kültéri szerkezeteknél nem szabad felhasználni
+
II.
— 10... + 22
6
1,2
B
6.
Maleinátkence
Mint az 1. alatt, esetleg RODUR olajfestékek hígítására
Maleinsavanhidriddel észterezett gyantasavas lakkbenzines oldatban, mintegy 50% testtartalommal. Savszáma 15...25, ill. színszáma 30...50 mg/J2/ 100 ml
+
II.
— 10... + 22
6
1,2
TVK
7.
Kén-dikloridos kence (Stoxkence)
Kültéri, párás igénybe- Átható szagú, sűrűn folyó, barvételnek kitett faszernássárga folyadék, esetleg kekezetek pórustelít ő vés lakkbenzinnel hígított alakbeeresztésére és mában. Gyorsan (4...5 óra) százolására radó, rugalmas vízálló filmet képez. Csak kültérben és kevésbé igényes helyeken tanácsos felhasználni
+
II.
—10... + 22
6
1,2
B
Felépítés, fontosabb minőségi jellemzők
Felhaszn ilási terület
',
,.
- ;
,
t;,,,,-4y4,FZ.•':i. ,,,
.
'
r
I
‘'`,~:,
Gyártó vállalat
synojgz)ziazirag
Félolaj (normál hígító)
Megnevezés
`PPI?sigu.911 Isytorgy
4.
Sorszám
sywq
Szavatossági idő, hó
I
TűzveszélyességiI fokozat
55. táblázat folytatása
' 8.
Standolaj (sűrített növényi vagy lenolaj)
Olajfestékekhez és olajfesték-hígítókhoz kencéhez (3...10% mennyiségben) adagolják minőségjavítás céljából
Sűrűn folyó, enyhén sárgás árnyalatú, jellemző szagú folyadék. 3-féle minőségben és nagy viszkozitással készül. Színszáma 70...170, savszáma 11...18 között változik, elszappanosítási száma 185...200 között van. Gyantasavat nem tartalmazhat. Teljes száradási ideje 48...72 óra (15...20 °C-on)
0
IV.
— 5... + 25
12
1,2
B
9.
Lenalkidhígító
Lenalkidos alapozófestékek hígítására, faszerkezetek pórustelítő beeresztésére stb. használják
Barnásvörös, s űrűn folyó mintegy 45...55% lenalkidműgyantát és ugyanennyi lakkbenzint tartalmazó műgyantaoldat. Teljes száradási ideje 24 órán belül legyen
+
II.
—5... + 25
12
1,2
B TVK
Aszfaltlakk I. hígítására, ill. folyékonysági állapotának beállítására
Hígfolyós, átható szagú, fekete, átnézetben vörösbarna színű, 0,72...0,73 sűrűségű 2...5% aszfaltot tartalmazó folyadék. Az oldószer szolventnafta és lakkbenzin elegye
II.
—10... + 22
6
1,2
B
Mint 10., de alkalmas jégcellazománc hígítására is
Mint a 10.
II.
—10... + 22
6
1, 2
10.
11.
Aszfaltlakkhígító
Aszfaltlakk, 67-es hígító
.
Megjegyzés: a rövidítések értelmezése a 49. táblázat szerinti.
+
- Oldják a filmképzőt, és elegyedjenek a többi illó alkotórésszel, maradék nélkül párologjanak el a bevonatból; káros alkotórészt ne hagyjanak vissza. - A filrnképzőre, pigmentekre káros vegyi hatást n fejtsenek ki, szagtalanok legyenek, ill. szaguk ne maradjon vissza az elpárolgás után.
- Ne szenvedjenek tárolás közben káros vegyi átalakulást, hígító (azaz viszkozitáscsökkent ő) hatásuk minél nagyobb legyen. - Tűzrendészéti szempontból lehet őleg kis veszélyességi fokozatúak legyenek, ne legyenek gyúlékonyak. Az építő iparban használatos oldó- és hígítószereket az 56. táblázat ismerteti.
56. táblázat Az építőiparban használatos homogén oldó-
Megnevezés
Tapasztalati képlet
Sűrűség (20 °C-on)
Molekulatömeg
es hígítószerek fontosabb jellemzői
Gő znyomás (20 °C-on), Pa
Lobbanáspont, °C
Párolgási szám, éter =1,00
Alsó Felső robbanási robbanási határ határ
634 442 380...440 540 422 420 427 340...450 360 470 482 452 445 268 590 580 490 180 320 413 424 484 188 450 440 320 480
I. II. II. I. II. II. II. II. II. II. II. II. I. II. II. II. III. I. II. I. I. I. I. I. I. II. III.
térfogatszázalék
Acqton (dimedl-keton) Amil-alkohol (n) Amil-acetát (n) Benzol Butil-acetát (n) Butil-acetát (i) Butil-acetát, 85%-os Butil-alkohol (n) Butil-alkohol (i) Butil-glikol Ciklohexanol Ziklohexanon Ziklohexán Dekalin 3iaceton-alkohol 3ipentén Diglikol 3ioxán 3iklór-benzol (orto) 3iklór-etán 3til-alkohol =_Ltil-acetát .',til-éter .,'tilén-klorid itil-benzol =.;til-glikol :flikol 332
CH3-CO-CH3 C5 H 11 0H CH3C00•(CH2)2CH(CH3)2 C4H6 CH3COOC4H CH3COOCH2CH(CH3)2 CH3 COOC4H9 C4H 9-0H (CH3)2CHCH2-0H C4HO-CH2-CH2-0H (CH2)5-CH-OH (CH2)5-CO C6 H I2 C10-18 H (CH3)3-C-OH--CH2-CO C 10 H 16 C4H 1 -0 3 C4H 802 C6 H4C12 CH2C1-CH2Cl c"-OH CH3 COO•C2H5 C2116 CH 3 CH2C1 C8 H 10 C2H5 -CH2-CH2-O H C21-16
0,792 0,8128 0,873 0877 0,8789 0,8700 0874 0,8098 0,803 0,903 0,81510 0,946 0,778 0,896 0,9386 0,846 1,118 1,034 1,304 1,245 0,789 0,899 0,714 1,245 0,876 0,930 1,118
58,1 88,09 118,1 78,1 116,16 116,16 116,16 74,12 71,42 118,17 100,09 98,08 84,2 138,2 116,3 136,2 106,1 88,1 147,0 98,97 46,10 88,10 46,10 64,1 106,2 90,2 62,1
23 994 1 093 600 19 595 1 330 3 466 3 999 733 1 146 133 134 800 10 264 96 133 227 1 400 133 8 664 5 865 10 264 59 852 8 298 933 507 5
17,9 +57,0 + 34...43 -8 +38...39 +34 +44 +54 +27 +60 +68 +54 -18 +57 +45 +46 +124 +12,5 +66 +13,5 +18 -4 -48 +11 '+15 +40 +124
2,1 65 13 2,5 12,0 8,0 14,0 33 25 163 28 40 3,5 185 125 94 625 7,3 57 1,9 8,3 2,9 1,0 4,1 19 43 600
15,3 10,5 10,2 8,2 15,0 14,6 14,7 18,2 9,8 10,6 12,0 9,0 8,3 6,8 12,6 18,6 22,0 12,2 16,0 19,0 11,4 48,0 14,0 -
Munkatérben megengedhető felső határtöménység (MAK), mg/m.'
§8 8 en
Tűzveszélyességi fokozat
8(9 es1 88 888888 8 s) 8 8 8 8 (9 88 es1es1 es1es1 es! es1 es1 es!
Gyulladási hőmérséklet, °C
333
56. táblázat folytatása
Megnevezés
Tapasztalati képlet
Sűrűség (20 °C-on)
Gőznyomás (20 °C-on), Pa
Molekulatömeg
Lobbanáspont, °C
Párolgási szám, éter =1,00
Alsó Felső robbanási robbanási határ határ
Gyulladási hőmérséklet, °C
Tűzveszélyességi fokozat
térfogatszázalék
. . . .
104,1 96,1 6009 102,1 112,6 74,1 32,0 100,0 72,10 76,10 84,9 100,2 98,1 114,0 61,0 60,1 60,1 102,1 102,1 152,0 132,2 78,1 131,4 72,1 102,1 165,9 144,4 139,1 138,4
.
1,110 1,160 0,7862 0,888 1,1061 0,935 0,792 0,925 0,805 0,963 1,323 0,801 0,857 0,910 1,139 0,804 0,785 0,888 0,873 1,592 0,973 0,872 1,468 0,888 1,054 1,623 0,881 0,866 0,861
.
334
C4H803 C5H402 (CH3)2-CH-OH C5H 1002 C6H5C1 CH3COOCH3 CH3OH CH3(CH2)4-CH-0 CH3-CO-CH2-CH3 CH30--CH2-CH2-0H CH3C12 C6 H 120 C6Il10° C 7 11 150 CII3 02N C31-17---OH C3H7OH C5H 1002 C5H 10 02 CCI4 C 10H 12 C 7H8 CHC1-CC12 C4H80 C51-4 002 C2C14 C8H10 41-110 C8H10
,
Glikol-monoacetát Furfurol Izopropil-alkohol Izopropil-acetát Klór-benzol Metil-acetát Metil-alkohol Metil-ciklohexanon Metil-etil-keton Metil-glikol Metilén-klorid Metil-izobutil-keton Mezitil-oxid Metil-ciklohexanon Nitro-metán Propil-alkohol (n) Propil-alkohol (i) Propil-acetát (n) Propil-acetát (i) Szén-tetraklorid Tetralin Toluol Triklőr-etilén Tetrahidrofurán Tetrahidrofurfuril-alkohol Tetraklór-etilén Xilol (orto) Xilol (meta) Xilol (para)
100 148 4 198 6 132 1 174 21 728 12 797 104 9 611 1 000 47 455 667 1 066 813 3 46.6 1 866 4 266 3 333 6 132 10 264 29 2 799 7 998 17 462 33 1 866 667 933 933
+92 +60 + 23 +4 + 28 -13 +11 +68 -14 + 37 -5 +14 +31 + 68 + 36 +23 +12 +10 +4 + 77 -7 -17 +74 +30 +25 +25
600 75 10 6,1 12,5 6,1 6,3 46 6 34 1,8 6 12,6 53 63 16 10 6,1 4,2 4 190 6,1 3,8 2,3 29 11 13,5 13,5 13,5
13,5 12,0 8,0 8,0
460 390 367 440 470 508 465 460 468 445 640 425 490 480 490 427 407 458 448
II. II. II. II. II. I. I. II. I. II. I. II. II. II. II. II. I. I. I.
5,0 7,0
522 530...780
III. I.
12,0 9,7
370 460
I. III.
7,6 7,0 7,0
495 520 550
II. II. II.
7,8 2,1 2,1 1,7 1,3 3,1 5,5 2,1 1,8 2,5 8,3 1,4 1,6 1,6 8,0 2,1 2,0 1,7 1,8
28,0 19,3 13,4 8,0 11,0 16,0 26,5 8,2 11,5 20,0 22 7,5
0,8 1,2 7,9 1,5 1,5 1,0 1,1 1,1
6,3
Munkatérben megengedhető felső határtöménység (MAK), mg/m8
50 10 200 200 50 200 50 200 200 50 20 200 50 200 100 200 200 200 200 20 100 50 50 50 50 50 50 50 50
335
A hígítók, oldószerek felhasználásához és min őségi értékeléséhez következő tulajdonságaik ismerete szükséges. A forráspont az a hőmérséklet (°C), amikor küls ő légköri nyomásnál a folyadék bels ő gőznyomása eléri a küls ő nyomást, és a folyadék forrni kezd. A forrpont alapján megkülönböztetnek alacsony (fp=3...70 °C között), közepes (fp=70...110 °C) és magas forrpontú (fp=110...170 °C) oldószereket. A párolgási szám azt fejezi ki, hogy a vizsgált oldószer id őben hányszor lassabban (vagy gyorsabban) párolog el, mint az egységül vett (etalon) oldószer. Lobbanáspont az a °C-ban kifejezett h őmérséklet, amelynél az oldószer már olyan erőteljesen párolog, hogy a folyadékfelszín feletti légteret g őzeivel az alsó robbanási határig olyan mértékben -Lenti, hogy szikra vagy nyílt láng hatására az oldószerg őzök robbanásszer ű hevességgel égnek el. Minél alacsonyabb ez a hőmérséklet, az oldószer annál t űzveszélyesebb. A magyar szabvány V. veszélyességi fokozatba sorolja az anyagokat. Alsó robbanási határ az a lobbanáspont h őmérsékletén kialakuló, térfogatszázalékban kifejezett oldószerg őz-koncentráció, amelynél az oldószerg őzök nyílt láng hatására lobbanásszer ű hevességgel égnek el. Ha egy oldószer alsó robbanási határa pl. 0,5%, az azt jelenti, hogy a környez ő levegő 0,5 térfogatszázalék oldószerg őzt tartalmaz, és szikra hatására robbanás következik be. Felső robbanási határ az a határkoncentráció, amelynél a légtérben már nincs elegendő levegő (ill. oxigén) a robbanáshoz, ill. az elégéshez. Minél távolabb van egymáshoz ez a két határérték, annál robbanásveszélyesebb az illet ő folyadék (vagy gáz). Gyulladási hőmérséklet az a °C-ban megadott h őmérséklet, amelyre hevítve az anyag már nyílt láng nélkül is meggyullad. A mérgező hatás (toxicitás) ismerete egészségvédelmi szempontból rendkívül fontos. Még az egyébként legveszélytelenebb oldószerek is ártalmasak az egészségre, mert g őzeik a levegő oxigéntartalmát csökkentik, ezáltal a szervezet életm űködéséhez szükséges oxigénfelvételt megnehezítik. Ez fokozott fáradtságérzettel, levertséggel, a munkavégz ő képesség csökkenésével jár. Az oldószergőzök eltávolíthatók természetes szell őztetéssel, légcserével. Az egyes oldószerekre vonatkozóan az MSZ 21 461 írja el ő azt a megengedhet ő határérték-koncentrációt, amelyet az emberi szervezet károsodás nélkül, huzamosabb időn keresztül, elviselhet. Biztosítása a munkatérben alapvet ő egészségügyi követelmény.
336
c) Szárító adalékok A festékanyagok, lakkok, s őt a tapaszok (kittek) száradási folyamatának
meggyorsítására szárító adalékokat (szikkatívumokat) alkalmaznak. Ezek az adalékok katalizátorként (gyorsítóként) hatnak. Katalizátorok azok a vegyi anyagok, amelyek már kis mennyiségben adagolva is meggyorsítják vagy el ősegítik az egyes vegyi folyamatokat úgy, hogy eközben maguk változatlanok maradnak. A szárító adalékok felhasználásával kapcsolatban az alábbi fontos szempontokat kell kiemelni. — Kizárólag oxidatív úton, azaz oxigénfelvétellel száradó lakkok, festékanyagok esetén fejtik ki hatásukat. A fizikai úton vagy más vegyi folyaMat útján filmet képző anyagokkal kapcsolatosan teljesen hatástalanok. — Hatásukat akkor fejtik ki, ha a száradás, ill. az oxigénfelvétel feltételei (hő mérséklet, leveg ővel érintkez ő szabad felület, oxigéntartalom stb.) egyébként is fennállnak. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a szakmai gyakorlatban a szárítást gyorsító anyagokat helytelenül éppen akkor adagolják, amikor hatásukat nem képesek kifejteni. Így pl. téli id őszakban, amikor a festékréteget a rácsapódott nedvesség elzárja az oxigénfelvételt ől, vagy fagypont körüli h őmérsékleten, amikor a száradási folyamat nem mehet végbe stb. — A szárítókat csak bizonyos meghatározott kedvez ő határértékig szabad adagolni, mert ezen túl nemhogy el ősegítik, hanem kifejezetten gátolják a száradási folyamatot. Minden szárító adaléknak van egy jellemz ő, a legnagyobb hatékonyságot biztosító töménysége. Ezt felhasználása során pontosan be kell tartani. — A szikkatívok egy bizonyos tárolási id ő után gyakorlatilag teljesen elvesztik hatékonyságukat. A kicsapódott, általában szavatossági id őn túli szárító adalékok használata csaknem minden esetben eredménytelen. Erre azért kell fokozottan ügyelni, mert a szárító adalékok tárolási ideje viszonylag rövid (1...3 hónap), és mégis gyakran 8...10 hónapos, s őt ennél régebbi termékeket is kereskedelmi forgalomba hoznak vagy felhasználnak. — Az egyes szárítók felépítésére jellemz ő, hogy sajátos hatást is kifejtenek. Így pl. az ólom-mangán szikkatívok a lakk- vagy festékréteg teljes keresztmetszetén át, egyenletesen szárítanak, p1. a kobalt szikkatívok viszont felületileg hatnak. Utóbbi esetben tehát a filmréteg rövidebb id őn belül éri el ugyan a porszáraz állapotot, de a teljes száradás, átkeményedés kés őbb következik be. — A szikkatívoknál bizonyos káros mellékhatásokkal is számolni lehet. Igy pl. az ólom-mangán tartalmú szárítók általában a fehér olaj- vagy zománcfestékek fehérségének rohamos csökkenését, elszínez ődését, sárgulási (barnulási) folyamatát idézik el ő. Gyakran ez a folyamat káros mellékreakciók hatására fokozódhat is. Igy pl. litoponnal pigmentált olaj- vagy zománcfestékekhez nem szabad ólom- vagy mangánszikkatívokat adagolni, mert a keletkez ő 337
ólom-szulfidtól sötétszürkére, a mangán-szulfidtól pedig barnásvöröses hússzínűre változik az eredeti fehér szín ű festékbevonat. — A szikkatívok egymással bizonyos arányban keverve sokkal hatékonyabbak, mint egyedül, ezért legtöbbször nem egynem ű, hanem kevert szikkatívoldatokat hoznak forgalomba. — Egyes szikkatívok nemcsak az oxigénfelvétellel száradó, hanem a vegyi reakcióval, polimerizációs úton filmképz ő lakkoknál is gyorsító hatást fejtenek ki. (Akcelerátorok: pl. a kobalt-naftenát, SICCOSOL, a telítetlen poliésztergyanták, EUPOL M, FLEXODUR, CHEMOFORT, PERLUX; kötési folyamatokban gyorsító adalékként vesznek részt.) — A szikkatívok általában egyes nehézfémek (pl. kobalt, ólom, mangán, réz stb.) lakkbenzinben (vagy egyéb szerves oldószerben) oldódó vegyületei (pl. gyantasavas, nafténsavas, zsírsavas sói, azaz rezinátjai, naftenátjai stb.). A szikkatívokra vonatkozó általános követelmények: — Meghatározott töménység űek legyenek, és állandó hatóanyagot tartalmazzanak. — Hatékonyak legyenek, szavatossági, ill. gyártási idejük ellen őrizhet ő, ill. azonosítható legyen. — Üledéket, kicsapódott részt ne tartalmazzanak. — Káros mellékhatásuk minél kisebb, ill. elhanyagolható legyen. A szikkatív oldatok mérgez ő hatása sokkal kifejezettebb, mint az a felépítésükb ől, ill. hatóanyag-tartalmukból következik. Ennek az az oka, hogy a mérgező hatású alkotórészt (pl. ólom, mangán, réz stb.) olyan alakban tartalmazzák, amely a szervezetben könnyen felszívódik, és felhalmozódik. A lakkbenzinben oldható nehézfémsók pl. a b őrön át is felszívódnak. így pl. szórómázolásnál el őfordult már súlyos kimenetel ű mangán-, ill. ólommérgezés, kizárólag a festék fémeket tartalmazó szárítóadaléka miatt. A szikkatívok felhasználása során ezt a tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A hazai épít őiparban hssználatos szárítóadalékok min őségi jellemző it az 57. táblázat ismerteti. d) Tixotropizáló adalékok A korszerű festékanyagok, műgyantaoldatok javarészt tixotropizáló adalékkal készülnek, mégis gyakran felmerül külön is az igényük. Nemcsak a festékanyagoknál van szükség rájuk, hanem a különféle, vastagbevonatok képzésére alkalmas m űgyanták (epoxi, poliészter stb.) esetében is els ősorban akkor, ha azokat függ őleges felületre kell felhordani. Ismeretes ui., hogy a tixotrópia egyes kolloid durva (vagy finom) diszperz rendszerek tulajdonsága, amikoris azok, bizonyos körülmények hatására kocsonyaszer űen megdermednek, és adott küls ő behatásra (mechanikai, vegyi) ismét megfolyósodnak.
338
A mesterséges úton létrehozott tixotrópiának nemcsak gazdasági, hanem sok esetben min őségjavító hatása is van. Igy pl. már maga az a tény, hogy egy tixotropizált műgyanta vagy műgyantahabarcs függ őleges felületen is megfolyás (függönyösödés) nélkül, egyenletes rétegvastagságban és sokkal kisebb anyagveszteséggel felhordható, vitathatatlanul m űszaki és gazdaságossági előny. Egyes tixotropizáló adalékok (pl. azbesztrost, mikroazbeszt stb.) csökkentik a m űgyanták eredeti zsugorodási hajlamát is, ennek következtében növelik a tapadásukat, mechanikai szilárdságukat, h őmérsékletváltozásokkal szembeni ellenálló képességüket stb. A korszer ű tixotropizáló adalékokat újabban a köt őanyaggal (pl. m űgyanta) jól összeférő nedvesítőszerekkel, pasztásított alakban hozzák forgalomba (pl. TIXOGÉN-paszta). E megoldás el őnye többek között a gyors elegyíthet őség, az egyenletes eloszlathatóság és az egyes, porzásra rendkívül hajlamos tixotropizáló szerekb ől származó szilikózisveszély (pl. aktív kovasav, AEROSZIL stb.) így elhárítható. A hazai gyakorlatban elterjedtebb tixotropizáló adalékok fontosabb jellemz őit az 58. táblázat ismerteti. e) A felületi fényességet csökkent ő adalékok Sokszor a nagy felületi fényesség ű bevonatrendszer valamilyen oknál fogva zavaróan hat, s így fényességét — az eredeti min őségi jellemzők megtartásával — csökkenteni kell. Pl. egy fényes zománcfestékkel mázolt ajtólap még gondos kivitelezés és felület-el őkészítés ellenére is zavaróan hullámosnak, egyenetlennek látszik, különösen mesterséges megvilágításnál. (Ez a jelenség elég gyakran merült fel minőségi kifogásként.) Ugyanakkor egy viaszfény ű (zsírfény ű), azaz matt zománcfesték esetében még a hullámos, kevésbé gondos kivitelezés ű mázolás is kellemes, egyenletes felületi megjelenésű lesz. Érthet ő, hogy emiatt a fejlett ipari országokban ismét rohamosan terjed a matt zománcfestékek használata. Ma már hazai vonatkozásban is kifogástalan min őségű, matt zománcfestékek és egyéb bevonóanyagok vannak. Kivételes esetben azonban szükség lehet mattító adalékok építéshelyi adagolására. Ez kell ő szakmai tájékozottság esetén semmi esetre sem vezethet minőségromláshoz. Ilyen célra alkalmas mattító adalékokat az 58. táblázat ismertet.
339
57. táblázat
Sor-
Megnevezés
Vegyi felépítés, felhasználási terület
Az előnyös adagolás töménysége
Tárolási hőmérséklet, C —-
szám
1.
Kobaltszikkatív
2.
Siccosol N CO 6
4.
Tárolási szavatosság, hónap
A szárítóadalékok jellemző műszaki adatai
-x
5,9
`) .'A
F1
. ... A ',§:
..2,:j7.. ,..
>
Lilásbarna szín ű folyadék. Vegyileg kobalt-linoleát és rezinát lakkbenzines oldata, mintegy 1,44...1,76% fémkobalt-tartalommal. Olajés zománcfestékek, oxigénfelvétellel száradó lakkok, kencék szárítási folyamatának a gyorsítására használják
Lenolajkencéhez, legfeljebb 2%, színes olajés zománcfestékekhez 2,5%, fehér zománcfestékekhez, lakkokhoz 1%
+ 2... + 20
II.
1, 2
B
Sötétibolya színű folyadék. Kobalt-naftenát lakkbenzines oldata, mintegy 5,8... 6,2% fémkobalt-tartalommal. Felhasználás mint az 1., emellett telítetlen poliésztergyantákhoz gyorsítóadalékként
Adagolása az 1. alattinak az 1/, 5-e , ill. telítetlen poli é sztergyantákhoz (EUPOL M, FLEXODUR stb.) legfeljebb 0,001...0,01% mennyiségben
+ 2...+20
II.
1, 2
B
Terebin
ólom, mangán, linoleát lakkbenzines oldata, mintegy 10% fémólom- és 0,70... 0,88% mangántartalommal. Színes olaj- és oxidatív úton száradó zománcfestékekhez és lakkokhoz adagolják. Fehér festékekhez nem tanácsos adagolni
Olajfestékekhez, kencékhez legfeljebb 1,5%, lakkokhoz pedig legfeljebb 2%
+2...+20
3
MÁV Terebin
Ólom-, mangán- és kalcium-linoleát lakkbenzines oldata. Felhasználása, mint a 3.
Adagolása, mint a 3.
+2...+20
3
Megjegyzés: A. rövidítések értelmezése a 49. táblázatszerinti.
II.
Igen
II.
1, 2
1, 2
B
58. táblázat
Az építőiparban használatos tixotropizáló és mattító adalékok fontosabb jellemz ői tupzs -Jos
1.
2.
Vegyi felépítés, fontosabb jellemzők
Első dleges felhasználási terület, adagolás
Tárolási, biztonságtechnikai, tűzrendészeti jellemz ők
AEROSIL B=VEGYTEK GY= import
Amorf szerkezet ű, nagy diszperzitású, igen tiszta aktív kovasav. A következ ő minőségi jelzéssel kerül forgalomba: 200 tixotropozálásra, vastagításra 300 jellegzetes vastagító hatású 380 igen erős tixotropizáló hatású R 972 hidrofób, porzási hajlam csökkentésére alkalmasak
Mű gyantákhoz, festékekhez tíxotropizáló és mattító adalék, a porzóképesség csökkentésére. Adagolás: 0,2...3,0%
Tár.=0 Tox.= 0 (de porzás esetén rendkívüli szilikózisveszély!) Tűzv.= 0
FILTRO X B
Igen finom, tisztított azbesztrost (mikroazbeszt). Rendkívül tixotropizáló hatású, bármilyen műgyantával, festékanyaggal összefér. A m űgyanták minőségi jellemzőit jelentősen javítja. Térfogatsúlya: 80...100 g/1, szálhosszúság több min őségi fokozatban 5...20 i../.m. (A borászatban szűrő -, derít őadalékként használják)
Műgyantákhoz, önt őgyantákhoz, lakkokhoz, festékekhez stb. tixotropizáló adalékként. Adagolás: 0,3...2,0%
Tár.=0 Tox.-=0 (porzásnál talkózisveszély) Tűzv.=0
Mint az 1. Többféle minő ségben k kerül forgalomba
Mint a 2.
Megnevezés
B= }mint az 1. Gy= ASBESTINE
3.
MIKROAZBESZT B= Gy= }mint az 1.
Mint a 2.
4.
TIXOGÉN A paszta
Műgyantákhoz, zománcfestékekLényegében AEROSIL, semleges hez, lakkokhoz stb. Adagolás: nedvesít őszerrel pasztásított 0,5...3,0% alakban. Főleg telítetlen poliészter- és epoxigyantákhoz használatos tixotropizálásra, de csaknem minden festékkel, műgyantával összefér
t ar.=u Tox.=0 (az 1. alatti veszélyforrással nem kell számolni) Tűzv. = II.
B=VEGYTEK, Háztartási Boltok festékszaküzletei GY=BUDALAKK
5.
MIKROTALKUM B= }mint az 1. Gy=
Vegyileg magnézium-alumínium-hidrogén-szilikát. Az ásványi talkum tisztításával, vegyi kezelésével, finomra őrlésével stb. állítják elő. Tixotropizáló és mattító adalékként bármilyen műgyantával, festékkel összefér
Mint a 2., de nagyobb mennyiségben 1,5...5,0%-ban adagolják
Tár. = 0 ' Tox.=0 (de porzásnál talkózisveszéllyel kell számolni) Tűzv.= 0
6.
MATTIERUNGSMITTEL TK 800 és HK 125 B= VEGYTEK, Chemolimpex GY= Különféle importforrásokból
Aktív kovasavgél, mintegy 81,5... 85,0% Si02-tartalommal. Jellemző szemcseméret 2...15 (TK 800) és 1...8 lim (HK 125). 175...350 m2/g fajlagos felület ű és 80 g/I litersúlyú, enyhén savas, ill. semleges kémhatású finom fehér por
Bármilyen műgyantával (epoxi, poliészter, poliuretán stb.) elegyíthető. Növeli a lakkok, műgyanta-bevonatok karcállóságát és kopásállóságát. Kiváló mattító hatású. Adagolás: 0,6...3,0% között
Tár. = 0 Tox. = 0 (szilikózisveszély porzás esetén) Tűzv.=0
N
4. Különleges rendeltetésű segédanyagok
344
Elsősorban töltőanyag ként használatos tűzálló tapaszo khoz, kittekhez. Bármilyen műanyaggyantáva l összefér, és akár 150... 200%-ban adagolva sem okoz káros hatást. Kifejeze tten
É
A fapácok olyan színez őanyagok, amelyeket oldott állapotban vagy különféle köt őanyagokban a nemes felületek színezésére vagy rajzolatok, faerezetek lakkozás előtti készítésére használnak. A fapácok általában lazúr pigmentek (pl. kasszeli barna, umbra, okker stb.), vagy vegyi úton ható anyagok, amelyek a fa pórusaiba beszívódva vegyi egymásra hatás révén fejtik ki színez ő hatásukat. A fapácok a következ őképpen csoportosíthatók:
mattító adalék
a) természetes földfestékek vagy egyéb eredet ű porfestékek, pigmentek, b) szerves (anilin) színezékek, c) növényi (esetleg állati) eredet ű színezékek, d) vegyi úton ható fapácok. a) A természetes földfestékek közül e célra minden lazúr pigment alkalmas. Legelterjedtebb a kasszeli barna. Ezt 10%-os szódaoldatban tárják fel. Az Igy keletkezett termék a diófapác. Ha a kasszeli barnát 20%-os szódaoldattal tárják fel, és a kapott oldathoz 3...4% vízoldható bázikus kátrányszínezéket (pol nigorsin) adagolnak, a mahagóni fapác keletkezik. b) A szerves anilin színezékek használata a legelterjedtebb, mert a leggazdagabb színválasztékot nyújtják. Használatukkor azonban ügyelni kell arra, hogy csak az egymással vegyileg összefér ő tulajdonságú színezékeket szabad keverni vagy ugyanazon felületre felhordani. Az anilinszínezékek, tulajdonságaiktól függ ően, denaturált szeszben, acetonban, vízben, lenolajkencékben vagy különféle viaszos emulziókban oldhatók fel. Szeszben oldható anilinszínezékek p1. Zappnecht-sárga narancs vörös, RHODAMIN B extra (vörös), METILVIOLETT B extra stb. Alkalmazásukhoz a denaturált szeszben el őzetesen 3...4% fehérített sellakot szoktak feloldani. Igen el őnyös a lenolajkencében vagy olajlakkokban oldódó Szudán-színezékek (Sudanrot, -braun, -gelb, -schwarz, vagyis vörös, barna, sárga és fekete) használata. Ezek ui. eléggé fényállóak, és az el őbbi négy szín keverékéb ől szinte bármely színárnyalatú fapác el őállítható. Bármely lakkban oldódnak. c) Növényi (esetleg állati) eredet ű színezékek, ma már alárendelt jelent őségűek. Az anilinszínezékek rendkívül nagy választéka kiszorította őket.
..,4ce. C>
tup zs -10 S
43
Mintegy 95% Si02- és 11% Al203-tarta lmú sárgás fehér, 40 µm-n ál kisebb szemcse finomságú, és 0,52kg/Ilaza térfogatt ömegű, inaktív por
Fehér színű, amorf por. Vegyileg aktivált krétaőr lemény, mintegy 98,5... 99,7% kalcium-karbonát-tar talomma l. Közepes szemcse átmérő 1... 5 3-féle minőségben kerü l forgalomba: VEDAR: alapoz ó- és falfest ékekhez BLP- 3: olaj-, műgyan talakko khoz BSH: tapaszo k, poliész ter, epoxi-poliuret án stb. műgyant ákhoz
Megnevezés
Vegyi felépítés, fontosabb jellemzők
Elsősorban semleges töltőany agként használa tos, de kifejezetten mattító hatásúis Nagyo bb mennyiségben 5... 10%ban is adagolhat ó. 10% felett már növelhe ti a zsugorodás i, repedés i veszélyt az egyes műgyantáknál
Mint a 6.
a) Fapácok
.I, c5 ib
d) A vegyi úton ható vagy kett ős fapácokat úgy használják, hogy a fa (rendszerint puhafa) el ő zetesen gyantamentesített felületét különféle vegyi anyagok oldatával átitatják, majd száradása után, egy másik anyag oldatával, a kívánt színezéssel járó vegyi reakciót idézik el ő a fa pórusaiban. Az ilyen pácok tartóssága, fényállósága összehasonlíthatatlanul jobb, mint az anilin színezékeké. Hátrányuk, hogy újabb színárnyalatúra nem mindig pácolhatók. Néhány kett ős vegyi pác összetétele a következ ő.
345
Világosbarna pác: 5 g pirogallol (vagy csersav) 1 liter vizes oldatával a fa felületét át kell itatni, majd teljes száradás után 10 g káliumbikromát/liter vizes oldatával be kell ecsetelni. Sötétbarna pác: a 40 g pirogallol/liter vizes oldatával átitatott fa felületét száradás után 10 g rézklorid/liter vizes oldatával kell ecsetelni, utópácolni. Sav- és lúgálló mélyfekete pác (pl. iskolatáblákra, laboratóriumi asztallapokra): 12,5 g rézgálic és 12,5 g kálium-klorát/liter vizes oldatával felületét be kell ecsetelni, majd 24 órai száradás után ugyanezt meg kell ismételni. Száradás után a felületet kétszer be kell ecsetelni 150 g anilin-klórhidrát, sósavas anilin/liter vizes oldatával. 48 órai száradás után az így kapott piszkos zöldesszürkés felületet forró, 120...150 °C-os lenolajjal vagy lenolajkencével be kell ecsetelni. Az előbbiektől eltérően használatosak az egy összetev ős, vagyis utólagos kezelésre nem szoruló vegyi pácok is. Ezek esetében a kívánt színárnyalatot vagy a vegyi anyag bomlása, vagy a fában lev ő anyagok (pl. csersav) vegyi egymásra hatása eredményezi. Ilyenek pl, a középbarna pác: 5%-os kálium-permanganát-oldat, vörösesbarna pác: 1 liter 15%-os kálium-bikromát-oldat és 1,5 liter tömény ammóniaoldat (szalmiákszesz) elegye.
b) Fehérítőszerek A fehérít őszerek azok a vegyi anyagok, amelyeket a fafelületek pácolás előtti színtelenítésére, ill. fehérítésére, a zavaró színez ő anyagok elroncsolására használnak. Hidrogén-peroxid (H202). Víztiszta, színtelen, szagtalan folyadék. Hatóanyaga mintegy 30% oxigén, amely különösen lúgos hatásra szabadul fel belőle, fehérít ő hatását ez adja. Az emberi b őr felületén er ősen viszket ő , fehéres színű hólyagokat húz. Fény hatásától, h őtől óvni kell. Elsősorban alacsony csersavtartalmú fák (pl. juhar-, gesztenye-, k őris-, szilfa stb.) fehérítésénél eredményes. A magas csersavtartalmú tölgyfát szürkészöldre színezi. Felhasználás el őtt 500 g hidrogénperoxidot 400 g vízzel és 100 g tömény szalmiákszesszel kell elegyíteni, és ecsetelés után a felületét langyos vízzel kell leöblíteni. Nátrium-peroxid. Sárgásfehér szín ű, szagtalan, vízben nátrium-hidroxidra és hidrogén-peroxidra bomló, lúgos hatású, korszer ű anyag. Főleg csersavmentes fák fehérítésére használják (5...7%-os vizes oldatban). Nátrium-hipoklorit. Erősen klórszagú, nedvszívó, színtelen, kristályos anyag; 10%-os vizes oldatát HYPO néven hozzák forgalomba. Hasonló összetétel ű, de ennél töményebb oldata a klórlúg. Fák fehérítésére vízzel 1: 3, 1 : 4 346
arányban hígítva használják. Használatakor klór is szabaddá válik, amelynek tüd őt roncsoló, valamint er ősen lúgos hatására ügyelni kell. Oxálsav (sóskasav). Fehér, kristályos, szagtalan, vízben oldódó, er ősen mérgező anyag. 5...6%-os vizes oldatban, 8...10% sósav adagolással használják fel cser-, juhar-, tölgy- stb. fák fehérítésére. Rozsdafoltok eltávolítására is jó. Az előbbi szerekkel keverve is használható. Heresó. Kálium-bioxalát 5...6%-os vizes oldatához 8...10% ecetsavat kell adagolni. Az oxálsavval és heresóval kezelt felületet 10 percnyi állás után vízzel kell leöblíteni. Nátrium-szulfit. Fehér, vízben jól oldódó, színtelen, elmálló anyag. Fák fehérítésére úgy használható, hogy el őbb 5...10%-os vizes oldatával a felületet beecsetelik, majd száradás után 1 : 1 hígítású ecet- vagy hangyasav-oldattal utókezelik. A használatakor keletkez ő, köhögésre ingerl ő kén-dioxid-gáz mérgező hatására ügyelni kell. c) Lángmentesítő szerek Ide sorolhatók azok az anyagok vagy gyári készítmények, amelyek egyrészt megakadályozzák a faszerkezetek gyulladását, másrészt — esetleges t űz esetén — az égési károkat lényegesen csökkentik. F őbb felhasználási területük, pl. színpadi díszletek, textíliák, meleg üzemek (pl. üveggyári huták) fából készült tetőszerkezetének stb. t űz elleni védelme. Hatásuk szerint lehetnek: — nedvszívó anyagok, amelyek a fa felületét nedvesen tartják, tehát a gyulladást megnehezítik (p1. cink-klorid, magnézium-klorid stb.); — magasabb hő (tűz) esetén a kristályvíz-tartalmukat leadó (ezáltal a felületet lehűtő) vegyületek (pl. kalcium-klorid, timsók, magnézium-szulfát stb.); — tűz hatására nem ég ő, sőt lángot eloltó hatású gázokat fejleszt ő anyagok, amelyek a t űz továbbterjedését, kifejl ődését meggátolják (pl. diammónium-foszfát, ammónium-klorid, ammónium-karbonát stb.); — magas hőmérséklet (vagy t űz) hatására szilárd habot fejleszt ő anyagok. A hab a fa felületét mintegy elszigeteli a h őtől, ezáltal gyulladását megnehezíti (pl. vízüveg, kaolin stb.). Az egyes lángmentesítő szerek az el őbbi hatásokat rendszerint egyidej űleg fejtik ki. Néhány ilyen lángmentesít ő tájékoztató összetétele: Vízüveges lángmentesít ők — 10 sr. 28...32 Bé°-os vízüvegoldatban 2 sr. kaolin és 1...2 sr. talkum; — 70 sr. vízben 25 sr. bóraxot, 65 sr. mészk őlisztet, 40 sr. kaolint, esetleg 3...4 sr. színezőpigmentet (pl. vas-oxidsárga, vas-oxidvörös, ultramarin, ce347
mentzöld stb.) péppé eldörzsölünk, majd 330 sr. 26...32 Bé°-os nátronvízüveggel elegyítünk. Szalmiákos lángmentesít ő : 700 sr. vízben 80 sr. szalmiáksó, 57 sr. bórax, 5 sr. dextrin és 2 sr. cink-klorid. A hazai lángmentesít ő-készítmények közül a gyakorlatban kiválóan bevált a PIREX, amely az EMFIX-hez hasonló felépítésű. Tűz esetén habot fejleszt, amely a leveg őtől elzárja a védett szerkezetet. Nem mérgező, nem tűzveszélyes, vízzel hígítható anyag. Legalább 3 rétegben (5 órai száradás után) kell felhordani. Kiadóssága 3...5 m 2/kg. Tárolási garancia ideje 3 hónap. Fémfelületekre el őzetes WASH-PRIMER-es kezelés után hordható fel.
5. A festékanyagok kezelése és tárolása A- mázolási munkák festékanyagainak min őségét a tárolás és kezelés körülményei sokkal inkább befolyásolják, mint pl. a falfest őanyagokét. Éppen ezért a munkahelyi és az elosztó központi raktárakban a következ ő általános irányelveket kell betartani. — A különféle anyagokat felhasználási területük szerint csoportosítva, egymástól jól elkülönítve úgy kell tárolni, ahogy azokat a gyártásid ő sorrendjében felhasználják. A felhasználó vállalatnak az az érdeke, hogy a szavatossági id őn túl az anyagokat lehet őleg ne tárolja, mert az ez utáni esetleges károsodásokért a gyártóműnél minőségi kifogás (reklamáció) nem érvényesíthet ő. Éppen ezért a raktáros minden beérkez ő szállítmánynál legalább szúrópróbaszer űen ellenőrizze, hogy a szavatossági (gyártási) id ő fel van-e tüntetve az edények címkéin, ill. hogy az nem járt-e le. Ebben az esetben az anyagot rövid id őn belül fel kell használni. — Az egyes edényeket csak deszkaalátétek (lécek) közbeiktatásával szabad egymásra helyezni, úgy, hogy biztonságosan feküdjenek egymáson, és a terhelés az edények károsodását, alakváltozását ne idézze el ő. Igy pl. 25 kg-os szögletkannákból legfeljebb 3 réteget szabad képezni. A sérült edényeket nem szabad a gúlába berakni. — A`raktár felépítés, elhelyezés szempontjából feleljen meg az általános tű zrendészeti irányelveknek és az illetékes t űzrendészeti hatóságok által kiadott utasításoknak. — Festékraktárakban szigorúan tilos — még átmenetileg is — olyan anyagok tárolása, amelyek tévedés, csere folytán a festékanyagokban (esetleg felhordásuk után) károsodást okoznának. Jellegzetesen ilyen anyagok pl. a mészolaj, gázolaj, petróleum stb., amelyek — még ha kis mennyiségben is — az olaj- és zománcfestékekhez keveredve, meggátolják száradásukat. — A méreggazdálkodás alá tartozó vagy különleges kezelést igényl ő 348
anyagok tárolására külön írásbeli utasítást kell a raktár részére kiadni. A mérgező anyagokat a raktárhelyiségen belül is lakattal elzárható térben (pl. lád& ban) kell tárolni. Ilyen anyagok pl. a lúgk ő vagy marónátron, a fenol, az oxálsav stb. — Festékraktár kezelésével kizárólag olyan szakembert szabad megbízni éppen az esetleges károk megel őzésére —, aki legalább olyan ismeretekkel rendelkezik, hogy az alábbiakban leírt, általános min őségi ellenőrző feladatokat is el tudja látni.
6. A festékanyagok minőségi ellenőrzése A minőségellenőrzés a termék azonosításával kezd ődik. Első feladatként az egyes edények tartalmát a címkén feltüntetett megjelöléssel egyeztetni kell. Ez rendszerint érzékszervi úton lehetséges, amelyhez az összefoglaló táblázatok is segítséget nyújtanak. Az egyes anyagcsoportokon belül a következ őket kell megvizsgálni. Tapaszok (kittek). Nincs-e beszáradva a tapasz? Gyakran el őfordul ui., hogy a tapaszok az edény falától elválnak, zsugorodnak, esetleg felületük megrepedezik, s így a felületen száraz kéreg képz ődik, amely a felhasználás során minőségi hibákat okoz, ill. eltávolításuk jelent ős anyagveszteséggel jár. F őleg fillingup és faátvonó tapaszoknál fordul el ő . További követelmények: a) A tapasz száradási ideje az el őírt értéken belül legyen. b) A tapasz mechanikai eredet ű szennyeződést nem tartalmazhat. (Ez legtöbbször nem gyártási, hanem szállítási, kezelési és raktározási hibából ered.) c) Nem lehet a tapasz szemcsés, felhordáskor karcolási nyomok a rétegen nem keletkezhetnek. d) A késtapasz spatulyával (ken őkéssel), egyenletes rétegvastagságban, gurulásmentesen felhordható legyen, tapadása a felülethez az el őírtaknak megfeleljen (a gurulás oka rendszerint a magasabb víztartalom). e) Az el őírt, legnagyobb rétegvastagságban felhordva sem lehet a tapasz repedezésre, zsugorodásra hajlamos (ez a hiba a megengedettnél nagyobb oldószertartalommal függ össze). f) Az előírt száradási id ő után a tapasz csiszolása kell őképpen elvégezhető legyen. g) A tapasz halmazállapota (konzisztenciája) feleljen meg az el őírtaknak, ill. az engedélyezett hígítószerek hozzáadagolásával felhordható legyen a felületre. h) Nem szabad olyan jelenséget észlelni (pl. vízcseppek, b őrképződmény, szételegyedés, kocsonyásodás, b ű zösödés stb.), amely esetleg a tapasz káros átalakulásával függ össze. i) A szórótapaszok ellen őrzésére vonatkozóan az olaj- és a zománcfestékeknél leírt szempontok az irányadók. 349
Alapozó, közbens ő és átvonó olaj- és zománcfestékek, lakkok. A tapaszra vonatkozó a), b), c), g), h) pontokban leírt követelményeket értelemszer űen ennél az anyagcsoportnál is meg kell vizsgálni, továbbá: a) Meg kell állapítani, hogy az oxidatív úton száradó festékek és lakkok (olajfestékek, • szintetikus zománcok, DUROL, SZINTALIN, PROGRES, ALKATEX , csónaklakk, csiszolólakk stb.) nem tartalmaznak-e a megengedett 1...2%-nál több b őrképződményt. Ennél magasabb b őrképződmény ugyanis már jelent ős kötő anyag-veszteséget okozhat, amely olaj- és zománcfestékek minőségi hibáinak forrása lehet (az anyagveszteség mellett). Ilyen festékanyagok — kötőanyag adagolása nélkül — felhasználásra alkalmatlanok. b) A pigmentált festékanyagok nem tartalmazhatnak olyan kemény, öszszeállt üledéket, amely a festék köt őanyagával, a szokásos időn belül (5...10 perc), gondos keverés után sem azonos s űrűségű. Ebben az esetben már minőségi hibáról van szó, tehát kifogásolással kell élni. Egyes festékanyagok — felépítésükből kifolyólag — fokozottabban hajlamosak üledékképz ő désre, amelyek azonban nem minden esetben okoznak min őségi hibát. Ilyenek pl. az ólom-mínium tartalmú alapozó festékek, ólomfehér-tartalmú olajfestékek, KLOROTEX zománcok stb. c) Színtelen lakkok: üledéket, mechanikai szennyez ődést gyakorlatilag nem tartalmazhatnak. Gyakran el őfordul, elsősorban hordókban tárolt lakkok esetében, hogy többszöri töltés után zavaró mennyiség ű, apró bőrképződmények gyűlnek össze az edényben, amelyekt ől szűréssel sem minden esetben tisztítható meg a termék. d) Az előírt időn belül nem száradó, oxigénfelvétellel száradó lakkok, olaj- és zománcfestékek csak akkor tekinthet ők minőséghibásnak, ha száradásuk az engedélyezett szikkatív adagolással nem állítható be. e) A pigmentált olaj- és zománcfestékek színárnyalatát ellen őriztetni kell, hogy — teljes száradás után — zavaró mértékben ne térjen el az el őírt vagy ajánlati (etalon) mintáétól. Gyakran el őfordul, hogy a színárnyalat csak néhány nap múlva állandósul (p1. gépszürke, krómzöld stb. zománcok). Ez a jelenség természetesen nem jelent hibát. f) Ellenőrizni kell, hogy a festékanyag folyékonysága, az engedélyezett legnagyobb hígítószer-adagolással, az el őírt értéken belül biztosítható-e, ill. hígításnál káros átalakulás (kicsapódás, kocsonyásodás stb.) nem következhet-e be. Mindkét esetben min őségi hibáról van szó. g) Lakkoknál ellen őrizni kell, hogy színárnyalatuk (színszámuk) az el őírt értékt ől (vagy ajánlati mintáétól) zavaró mértékben ne térjen el. h) Fokozottan ellen őrizni kell, hogy a tárolásra, légköri nedvességre rendkívül érzékeny lakkok és zománcfestékek (pl. REZISZTÁN, EPAMIN stb.) edénye légmentesen zárjon, illet őleg az anyagok esetleges károsodása (kicsapódása, gélesedése) ne következhessék be. A nedvesség, víz hatásától természetesen az e csoportba tartozó összes (kivéve a vizes diszperziós) festékeket óvni 350
kell, s így vízzel való, szennyeződésük (p1. beázásuk szállítás közben) min őségi hibátjelent. o Két vagy több összetev ős, katalizátorok hatására keményed ő lakkokat és zománcfestékeket ellen őrizni kell, hogy a bevont száradás, az el őírt keverési aránynál, a megadott id őn belül következzék be. j) Ellenő rizni kell, hogy a felhordott festékanyagok vagy lakkok felületi megjelenése az előírt legyen. Pl. alapozó festékeknél vagy matt, ill. zsírfény ű zománcoknál minőségi hibának számít, ha a bevonat túlzottan fényes. Természetesen a fényes bevonatoknál a mattulás és foltosodás stb. számít hibának. k) Két- vagy több-összetev ős lakkok, zománcfestékek stb. egyértelm ű hibája, ha a gyártóm ű az egyes összetev őket (komponenseket) nem az el őírt arányban vagy olyan edényben szállítja, amely az anyagok károsodását idézső . heti el
ik
zkatív oldatok a) Gyártásidejüket fokozottabb figyelemmel kell ellen őrizni, mert a szavatossági id őn túl felhasználva rendszerint hatástalanok. b) A szikkatív oldatok üledéket gyakorlatilag nem tartalmazhatnak. Üledékes, zavaros szikkatívokat felhasználni nem szabad. c) A szikkatívok hatékonyságát ellen őrizni lehet, oly módon, hogy lakklenolajhoz (nem lenolajkencéhez) optimális arányban adagolják úgy, hogy annak teljes száradása (üveglapra vékony rétegben felhordva) 24...26 órán belül következzék be. d) A kicsapódott, kellemetlen, bomlásra emlékeztet ő szagú szikkatívoldatot átvenni, felhasználni nem szabad. Oldószerek, hígítók a) Mechanikai szennyez ődést, üledéket, víznyomokat, vízcseppeket nem tartalmazhatnak. A köt ő anyagtartalmú hígítónak (zsíros hígító, félolaj, lenalkidhígító, lenolajkence stb.) legfeljebb 0,5...1 térfogatszázalék üledéke lehet. Ezt az üvegb ől készült mér őhengerben egyszer űen meg lehet állapítani. (Vizsgálatkor az edényben tárolt hígítót természetesen fel kell kavarni mintavétel el őtt.) b) A hígítók színárnyalata az engedélyezett vagy ajánlati mintáétól nem térhet el. c) Különösen fontos, hogy a hígítók — főleg a lakkbenzin, a szolventnafta (szintetikus hígító stb.) — ásványolaj-szennyez ődést ne tartalmazzanak. Ilyen esetben az üveg- vagy porcelánedényekbe vett minta, természetes megvilágítás mellett is, különösen napfényben, liláskék színben, er ősen fluoreszkál. (A fluoreszcencia az a jelenség, amikor egy anyag színe átes ő és ráes ő fényben egymástól eltér. Pl. egy ásványolajtartalmú lakkbenzin, üvegedényben, átes ő fényben víztiszta, legfeljebb enyhén sárgás árnyalatú, ráes ő fényben, felülről nézve, ibo351
lyáskék színű.) Ásványolajtartalmú hígítókat nem szabad átvenni és felhasználni. d) Ellenőrizni kell, hogy az egyes hígítók az előírt festékek, lakkokhoz alkalmasak-e s anyagukban káros átalakulás (pl. észtereknél vagy klórozott szénhidrogéneknél savképz ődés) nem ment-e végbe?
E) Kéziszerszámok, gépi berendezések,
segédeszközök A mázolómunkákhoz használatos kéziszerszámok gyakorlatilag alig térnek el a „Falfestés" c. részben már ismertetett kéziszerszámoktól. Értelem szerint az ott leírt általános követelményeket kell alapul venni. A mázolási műveletek elvégzéséhez a következ ő kéziszerszámokat, gépeket és segédeszközöket használják.
1. Kéziszerszámok A fontosabb kéziszerszámokat a 75...84 ábra szemlélteti.
75. ábra. A felülettisztítás kéziszerszámai a) különféle kialakítású, cserélhet ő acéllemez kaparóéllel készült, PAJARITO gyártmányú festékkaparók; b) a festékréteg égetéssel való eltávolításához használatos, nyeles, acél kaparólemezek (spatulyák, spachtlik); c) rozsdamentesítésre használt spatulyák.
b)
c) 353
b) 76. ábra. A felület-előkészítés fontosabb kéziszerszámai
a) kaparóvasak (rasketták);
h) acélspatulyák, drótkefék
olínriZ4ruZ■7».
4.:To
77. ábra. Rozsdaleverő kalapácsok
78. ábra. A kézi csiszolás segédeszközei a) gumiból készült bepattintós csiszolópapírtartó idom (méretei: 120X 70X 35 ipm; tömege : —0,26 kg); b) csiszolópapír-, ill. vászontartó parafatuskó (méretei: 100...120X 60...70X 35 mm, tömege: —0,05...0,06 kg).
354
355
a]
d) b)
b)
79. ábra. Felülettisztító fémhuzalkefék a) különlegesen kemény öntöttacél huzalkefe; b) sárgaréz huzalkefe szikramentes rozsdaeltávolításhoz.
b) 80. ábra. Acél huzalkefék a) kaparólemezzel egyesített; b) régi lakkréteg, pl. parkettalakk felérdesítésére, átkarcolására.
a) e)
-11111111
g)
h)
82. ábra. A díszítőfestés és erezés fon-
b) 81. ábra. Különleges rendeltetés ű acél huzalkefék a) fűtőtesttisztító; b) csövek és üreges testek bels ő felületének rozsdátlanítására.
356
f)
tosabb ecsetfajtái
83. ábra. A finom pórusok hatását kelt ő
festékréteg-szemcsézés m űvelete faerezésnél
a) mennyezetoszlató festőkefe; b) ütögető (erező , finom rajzolatokat álcázó) ecset; c) villásecset; d) mintázó ecset; e) hegyes szőrecset; f) sőrte ecset; g) hosszú sörtés lapos ecset; h) rövidsörtés lapos ecset.
357
1111 1 11 1 1 I
2. Gépi—kéziszerszámok, gépi berendezések A szakmai gyakorlatban használatos gépi, kéziszerszámokat a 85...96. ábra ismerteti.
d)
bl
e)
f) 4
12 1 3 7 6
5 2
h)
13 16 20
9 17 23 i)
k)
Jl
14
15 22 21 19 16 11 10 85. ábra. Légkalapács metszete 7 biztosító bilincs ; 1 henger; 2 markolat; 3 dugattyú; 4 tömörítő ; 5 tolattyúfedél; 6 tolattyú; ; 12 biztosítórugó ; 8 hatlapfej ű csavar; 9 hatlapfej ű anya; 10 menetes tömlő csatlakozó; 14szlir 19 rugó ; szabályozócsavar; ; 18 13...14 illesztőszeg; 15 szelephüvely; 16 szelepcsap; 17 emeltyű 23 illeszthetőség. szabályozócsatlakozó; 22 20 kúposrugó; 21 szabályozóhüvely;
n)
o)
pl
84. ábra. A mázolómunkák fontosabb kéziszerszámai a) marokecset; b) oszlatóecset; c) gömbölyű lakkozóecset; d) lapos lakkozóecset; e), f) vonalzóecsetek; g) portalanító (felülettisztító) ecset; h) radiátormázoló ecset; 1)...k) nyeles spatulyák ; 1)...m).simítóacélok; n)...p) japán és mű anyaglemezes spatulyák.
86. ábra. Acéltüskés verő pisztoly üzem közben
358
359
11C--
4'?
a)
88. ábra.
87. ábra.
Különféle típusú benzinlámpák
A rozsdátlanítás gépi eszközei
a) rozsdaréteg eltávolító, MC 65A típusú gépi-kézi drótkefe (tömege kb. 2,6 kg; leveg őszükséglete: 0,75 ma/min; fordulatszáma: 9500/min); b) homokfúvó tartály szerkezete szemcsefúvó, rozsdátlanító berendezésekhez; c) rozsdaeltávolító légkalapácsok; I 2,5 kg-os; 2 2,15 kg-os; 3 1,0 kg-os légkalapácsok. Üzemi nyomás 5...7 bar, levegőszükségletű k 0,25...0,30 ma/min, ütéseik száma 3500...3600/min, dugattyú-lökethossz 25 mm.
89. ábra.
Különböző alakú égő fejek, lángsugaras oxidmentesít
ő berendezésekhez
361
360
92. ábra. PAJ ARITO gyártmányú, PBgázos festékréteg-leéget ő berendezés és fontosabb tartozékai
a
b)
90. ábra. Lángsugaras oxidmentesít ő berendezések a) propán-bután gázzal; b) acetilén gázzal üzemeltethet ő.
91. ábra. Lángsugaras oxidmentesít ő berendezés üzem közben
93. ábra. Csiszológépek a) felfüggeszthető motorházas, kisméret ű, forgótárcsás csiszolóberendezés; b) kisteljesítményű, vibrációs kézi csiszológép; c) nagyteljesítményű, vibrációs kézi csiszológép üzem közben; d) kisteljesítmény ű, vibrációs zsebcsiszológép üzem közben (fafelületek finomcsiszolására, polírozására használható, rezgésszáma 12 000 min)
362
3. Mérőműszerek, segédeszközök A mázolómunkákhoz a hazai gyakorlatban mér őműszereket és hasonló rendeltetésű segédeszközöket alig használnak, pedig ez min őségvédelmi szempontból különösen indokolt volna. Példaképpen néhány ilyen rendeltetés ű mérőműszer, ill. segédeszköz a következ ő. — Mágneses festékréteg-vastagságmér ők (pl. KOVO FINIS, SMALTOMÉTER stb.) acélszerkezeteken képzett száraz festékréteg vastagságának mérésére használhatók (általában 5...15%-os pontossággal). — Nedves (tárcsás) rétegvastagságmér ő : a nyers, még nem száraz festékréteg vastagságának mérésére alkalmas, sima felület ű szerkezeti anyagok esetén (pl. acél, alumínium, fa, faforgács, farost stb.). — Mérőpohár stopperórával: (FORD vagy DIN-mér őpohár) egy meghatározott hőmérsékletű lakk, vagy festékanyag állagának (folyékonysági állapotának, viszkozitásának) mérésére alkalmas. Meghatározott térfogatú (100 ml) lakk vagy festékanyag adott átmér őjű nyíláson (0 =4, 6, 10 mm stb.) való kifolyási ideje (sec, min) jellemz ő az anyag viszkozitására. Minél nagyobb a kifolyási idő , annál nagyobb a vizsgált lakk vagy festékanyag viszkozitása (belső súrlódása) (sűrűnfolyós, hígfolyós, konzisztencia). — Hőmérő : legalább ± 0,5 °C méréspontosságú legyen. — Légnedvességmérő (higrométer): el őnyös az óraszerkezettel kombinált mérőműszer, amely folyamatosan jegyzi a munkatér páratartalmának változását (esetleg hőmérsékletét). — A fa- és falszerkezet nedvességtartalmának meghatározására alkalmas elektronikus mér őműszer (1. Falfestőmunkák c. rész, 57. ábra). — A tömeg mérésére alkalmas mérlegek — legalább 0,01 kg pontossággal —, esetleg térfogatmér ő eszközök (pl. mérőhengerek stb., amelyek szükség esetén a pontos keverési arányok ellen őrzésére használhatók. -
94. ábra. Különféle típusú, elektromos üzemeltetésű festékanyag kever ők
dl
4. Egyéni munkavédelmi védőeszközök A felület-előkészítési és festési m űveletek elvégzéséhez használatos néhány fontosabb egyéni véd őfelszerelés a 97...98. ábrán látható.
e) 95. ábra. Különböző rendszer ű festékszóró pisztolyok a) kisteljesítmény ű, felső tartályos, gravitációs adagolású, magasnyomású szórópisztoly; b), c) ua., de nagyobb teljesítménnyel; d) alsó tartályos, szívórendszer ű, nagyteljesítményű szórópisztoly; e) alsó tartályos, nyomás alatti porlasztású, nagyteljesítmény ű szórópisztoly; f) Mistral B gyártmányú rezgő dugattyús, nyomás nélkül porlasztó, kisteljesítmény ű, főleg javításokra használható, elektromos üzemeltetés ű szórópisztoly; g) felső tartályos, nagyteljesítményű , magas nyomású szórópisztoly.
364
365
F) A mázolómunkák technológiája 1. A mázolás munkaműveletei és értelmezésük Mázolási munkákon a felület előkészítésétől az átvonó festékréteg felhordásáig, esetleg az azt követ ő utókezelésig terjed ő műveletek összességét értik. A szükséges technológiai műveletek kiválasztása és elvégzése els ősorban —a felület jellegét ől (fa, fém, vakolat stb.), — a felület szennyeződésétől (pl. oxidréteg, zsír, olaj stb.), — a felület felületi érdességét ől, — a kialakítandó festékbevonat-rendszer rendeltetését ől, igénybevételétől, felépítését ől és a hozzá használatos anyagok tulajdonságaitól, — a felület környezeti, ill. légköri adottságaitól és egyéb m űszaki, gazdaságossági, egészségvédelmi stb. tényez őktől függ.
a)
A mázolási munkák műveletei a technológiai folyamat sorrendje szerint általában az 59. táblázat szerint csoportosíthatók.
96. ábra. Elektrosztatikus festékszórás a) berendezés elvi sémája; I nyomásszabályozó; 2 festékanyag-tartály; 3 porlasztást végző kúpos tárcsa; 4 adagolónyílás, ill. vezeték; 5 szórófej; 6 festend ő tárgy; 7...8 földelés; b) elektrosztatikus szórópisztoly üzem közben.
59. táblázat
A mázolási munkák műveletei A felület előkészítése, tisztítása
a)
b
)
97. ábra. Légzésvéd ő segédeszközök a) por ellen véd ő szivacsálarc; b) por és festékköd ellen véd ő, cserélhető szűrőbetétes álarc
911; ábra. Habszivacs térdvéd ő
366
A felület előkezelése
A tapasz és a festékrétegek felhordása
Befejez ő műveletek
Mechanikai szenynyeződések eltávolítása Oxid-, rozsda-, reveréteg eltávolítása Portalanítás Zsírtalanítás
Portalanítás
Alapozó mázolás
Fényező csiszolás (polírozás)
Vegyi felületkezelő felhordása
Tapaszolás Csiszolás
Minőségi ellenőrzés
Pác felhordásai Pácelőhívó felhordásai
Ápolás, karbantartás
Egyéb előírt tisztítóműveletek
Lazúr bevonat felhordásai Savas oxidmentesítés Lúgos előkezelés Pórustömítési Pórustömítő telítés, ill. beeresztés2
Portalanítás Közbenső rétegek felhordása (csiszolás) Portalanítás Átvonóréteg felhordása (tixotrop festékréteg képzése) Átvonó, esetleg alapózó és közbenső rétegek szárítása és hőkezelése
Megjegyzés: fa- (esetleg fal-) felületeken szokták végezni.
fa- és fal-, valamint egyéb pórusos felületeken kell elvégezni.
367
A mechanikai szennyez ődések eltávolítása, a szennyeződések és a felület jellegétől függően, kaparószerszámokkal, kalapáccsal, spatulyával, drótkefével stb. történik. Lényegében ez az el őtisztítás.
Oxidmentesítés. Ez a művelet a fém-, els ősorban az acélszerkezetek felületén a megmunkálás (pl. hengerlés) és a környez ő vegyi hatások okozta oxid-, rozsda-, reveréteg stb. eltávolítását jelenti. Acél- és fémfelületeken ez a m ű velet az egyik legfontosabb munkafolyamat, mely a mázolás élettartamát, tartósságát első sorban befolyásolja. A korszer ű mázolási munkáknál — a technológiai fegyelem betartása érdekében — igen fontos az acélszerkezetek felületi tisztaságának ilyen szempontból való egyértelm ű jellemzése. Erre vonatkozóan az MSZ 1891/1 10 fokozatot különböztet meg, s az egyes fokozatok megengedhető szennyező déseit körülírással határozza meg. A technológiai utasításokban ezek alapján elegend ő a tisztasági fokozat jelzését és szabványszámát megadni (pl. K3 fokozat, MSZ 1891/1). Az idézett szabvány a szennyez ődéseket 3 csoportba sorolja:
K= képződött felületi szennyez ődés (pl. oxid-, reveréteg stb.); T=tapadó felületi szennyez ődés (pl. zsír, olaj stb.); B= felületi zárványok, anyagzárványok (pl. lyuk, homokszemcse stb.). A képződött felületi szennyez ődés jellemzése Korróziós termék 10-szeres nagyítású nagyítóval nem észlelhet ő Szabad szemmel nem észlelhet ő , 10-szeres nagyítással legfeljebb 10 db korróziós pont/dm 2 észlelhető Szabad szemmel észlelhet ő, max. 5 db, legfeljebb 2 mm átmér őjű korróziós képződmény/dm 2 Szabad szemmel észlelhet ő , legfeljebb 10 db, max. 5 mm hosszú és 2 mm széles foltokban jelentkez ő korróziós termék/dm 2 Szabad szemmel észlelhet ő , acélspatulyával le nem fejthet ő korróziós termék ;'a. vizsgált felület legfeljebb 25%-át foltokban borítja Szabad szemmel észlelhet ő korróziós termék, amely acélspatulyával (MSZ 1347) le nem fejthet ő, a vizsgált felület max. 25%-át foltokban borítja Szabad szemmel észlelhet ő korróziós termék, amely acélspatulyával (MSZ 1347) le nem fejthet ő, a vizsgált felületnek több mint 50%-át foltokban borítja Szabad szemmel észlelhet ő, acélspatulyával le nem fejthet ő, 20 mmnél vékonyabb korróziós termék, amely a vizsgált felületet öszszefüggően borítja (pl. futórozsda, harmatrozsda) Szabad szemmel észlelhet ő , 20 mikronnál vastagabb összefüggő , 368
Jele Ko Kl K2
K3
1c4 K5
acélspatulyával le nem fejthet ő korróziós termék (pl. homogén oxidréteg) Szabad szemmel észlelhet ő, acélspatulyával lefejthet ő , 30 mikronnál vékonyabb korróziós termék (pl. er ős rozsda, többréteg ű reve) Szabad szemmel észlelhet ő, acélspatulyával lefejthet ő 20 mikronnál vastagabb réteg ű korróziós termék (pl. vakrozsda, többréteg ű reve) A tapadó szennyez ődés jellemzése Olyan szennyező anyag, amely kémhatás, vízterülés vizsgálatával és 10-szeres nagyítással nem mutatható ki Szabad szemmel észlelhet ő, szobahőmérsékleten maradéktalanul elpárolgó folyadék-szennyez ődés (pl. oldószer), amely K szenynyeződést nem létesít Szabad szemmel észlelhet ő , szobahőmérsékleten elpárolgó szenynyeződést előidéző, semleges kémhatású folyadék-szennyez ődés (pl. víz, híg savak stb.) Szabad szemmel észlelhet ő, szobahőmérsékleten elpárolgó olyan folyadék-szennyez ődés, amely elpárolgása után a felületen maradékot hagy vissza (pl. sóoldat) Szabad szemmel észlelhet ő, porolóecsettel eltávolítható szennyez ődés (pl. korom, por stb.) Kémhatás-vizsgálattal a semlegest ől eltérő kémhatású szennyez ődés kimutatható Vízcsepp-terüléssel vagy vízbemerítéssel érzékelhet ő zsiradék-szenynyeződés Szabad szemmel érzékelhet ő zsír- és olajszennyez ődés Szabad szemmel érzékelhet ő , porolóecsettel el nem távolítható tapadószennyez ődés A bezárt felületi szennyez ődés jellemzése Anyagzárvány 10-szeres nagyítással nem észlelhet ő Anyagzárvány szabad szemmel nem, de 10-szeres nagyítással észlelhető Szabad szemmel észlelhet ő anyagzárványok
K8
K9
K10
Jelölése
To
Tt
T2
T3 T4 T5 T6 T7 T8
Jele Bo Bt B2
K6
K7
Az előbbiek alapján a gyakorlatban az egyes technológiákban helytelenül fémtisztának megjelölt felület a Ko és To fokozatnak felel meg, vagyis a legnagyobb felületi tisztaságot jelenti. Az oxid- és reveréteg eltávolítására igen sokféle megoldás ismeretes (60. táblázat). 369
60. táblázat
61. táblázat
Oxidmentesítési eljárások
Oxidinentsítési eljárások teljesítményadatai
Mechanikai úton
—
; 0...K9 K10 ...14 K10
KI o Ki0
K 10...4 14...K3 I4...K2 K9 ..K2
1(7 ...Ki
K7...Ki K7 ...K1 ;...K3 K8...K 1 K8...Ki
Ki 0...;
1(10...1(1 ; 0...K1 Megjegyzés..
Oxidréteg-eltávolítás kézi kalapáccsal3 Oxideltávolítás gépi kalapáccsal3 Oxideltávolítás hajlítószerszámmal3 Oxideltávolítás hajlítógéppel 3 Oxideltávolítás kézi kaparóval Oxideltávolítás gépi•kézi kaparóval Oxideltávolítás kézi drótkefével Oxideltávolítás gépi-kézi drótkefével3 Oxideltávolítás gépi drótkefével 3 Oxideltávolítás kézi csiszolással Oxideltávolítás gépi-kézi csiszolással Oxideltávolítás gépi csiszolással Oxideltávolítás önkoptatással (dobolással) Oxideltávolítás szemcsekoptatással Oxideltávolítás diszpergált szemcsekoptatással Oxideltávolítás gépi-kézi szemcsefúvással4 Oxideltávolítás általános szemcsefúvással4 Oxideltávolítás szemcseszóró készülékkel4
4‘•
K10
Oxidréteg-fellazítás természetes öregítéssel Oxidréteg-fellazítás mesterséges öregítéssel Oxidréteg-eltávolítás vízsugárral
40.
K10
Kémiai úton
Vegyi átalakítással folyadékban) , Vegyi átaIakítással gázban) Elektrolitikus leoldássall Redukcióval folyadékban Redukcióval ömledékbent Redukcióval lángsugárban2
A fellazult termékeket el ő zetesen el kell távolítani, vagyis K9 és K10 szennyez ődés nem lehet jelen. Ko fokozat csak oxigénmentes térben végzett leh űtéssel érhet ő el, ellenkező esetben a felületi tisztaság K7 fokozatú lesz. Az utolsó fokozatban csak a fellazult vagy felszított oxidréteg eltávolítására alkalmas. A fellazított oxidréteget a m űvelet megkezdése el őtt el kell távolítani.
A fontosabb oxidmentesítési eljárások teljesítményi adatait és a velük elérhető tisztasági fokozatot a 61. táblázat tartalmazza. A portalanítás az ismert módszerekkel porolóecsettel, esetleg s űrített levegőfúvással vagy elszívással (porszívóval) végezhet ő. 370
Oxidmentesítési eljárás
Kézi kalapálás Kézi kalapálás (raskettázás) Kézi drótkefézés Kézi köszörülés Gépi-kézi ütőkalapács Gépi-kézi acéltüskés ver őpisztoly Gépi-kézi forgótárcsás drótkefézés Gépi-kézi vibrációs drótkefézés Educt-O-Matic szemcsefúvókészülék RTS-1 típusú szemcsefúvókészülék Vacu-Blczst „Medium" készülék Vacu-Blast „Majorette" készülék AbraSive ADS. 1. típusú hidropneumatikus készülék Abrasiya „Vaquva" hidropneumatikus készülék Lángsugaras eljárás (lánggereblye)
Elérhető tisztasági fokozat
Teljesítmény, m'/h
K9
1...6 0,5...5 1...6 0,5...2 3...8 5...10 2...11
K8 K5 K4 K9
K9 K2 K2
Ki Ki
Ki ...K0 K1 ...K0 K0
K0 K2....;
2...10 0,5...4 3,5...8 2...5 6...15 3...20 4...12 2...5
A zsírtalanítást, a felület zsiradék szennyez ődéseinek eltávolítását a gyakorlatban rendszerint oldószeres lemosással, ecseteléssel végzik. Itt az ecsetsző rök mechanikai koptató hatása is el őnyösen érvényesül. Kizárólag ártalmatlanabb oldószereket (p1. lakkbenzin, foltbenzin, esetleg szolventnafta stb.) szabad használni. Az er ősen mérgező, bő rön keresztül is felszívódó oldószerek (p1. klórozott szénhidrogének, benzolhomológok stb.) zárt térben csak elszívás esetén használhatók. A zsírtalanítás végezhet ő még égetéssel, különféle emulziós készítményekkel, s ő t újabban ultrahanggal is. Fafelületek zsírtalanítása általában nem szükséges. A felszínre tört gyantacsomókat azonban oldószeres kezeléssel (célszer űen aceton, denaturált szesz és xilol 3 : 3 : 1 arányú elegyével) el kell távolítani. Farostlemezek esetében a zsiradék foltok eltávolítása már gyakrabban felmerül. A vegyi felületkezel ő — az anyag tulajdonságaitól függ ően — legcélszerű bben ecseteléssel, ritkábban merítéssel hordható fel, de szórással nem. Kivé-. telt képezhetnek egyes olyan felületkezel ők, amelyek az alapra vegyi hatást nem fejtenek ki (pl. a FLEXODUR poliészterlakknál az aktív alapozó). Ezek azonban nem tekinthet ők vegyi felületkezelőknek. A fapácok, lazúr bevonatok felhordása első sorban ecseteléssel, ritkábban szóróeljárással vagy merítéssel (mártó eljárással) végezhet ő , az anyagok tulajdonságaitól függő előkészítő műveletek (p1. hígítás, egynem űsítés, egyes alkotórészek súlyarányok szerinti összekeverése stb.) elvégzése után. A savas oxidmentesítés a savas oldat felületre való ecsetelésével, locsolásával, ill. kisebb méret ű tárgyak savas oldatba merítésével végezhet ő el. Savas 371
oxidmentesítés után a felületet enyhén lúgos, majd tiszta vizes leöblítéssel semlegesíteni kell. A lúgos előkezelés célja nemcsak zsírtalanítás, hanem egyes fémek esetén (p1. alumínium és ötvözetei, horgany stb.) a felület enyhe maratása az alapozóréteg számára kedvez őbb tapadófelület létrehozása is lehet. Pórustőmítés. A durva pórusú fák felületét — a rajzolatok kiemelésére — spatulyával pórustömít ő tapasszal húzzák át, s így a pórusokat tömítik. (Legtöbb esetben díszít ő hatású célzattal; ritkán a falfelületek pórusait is hasonló módon szokták tömíteni.) Pórustömítő telítés, ill. beeresztés (átitatás, impregnálás). A fa-, fal- és egyéb pórusos anyagok felületeit megfelel ő hígfolyós készítményekkel, javarészt ecseteléssel, esetleg merítéssel itatják át, a felületi pórusok telítése céljából. Alapozó mázolás. A beeresztett (impregnált) vagy el őkezelt felülettel (alappal) közvetlenül érintkez ő első festékréteg felhordásának m űvelete. A kedvezőbb tapadás érdekében kizárólag ecseteléssel végezhet ő . Díszítő jellegű vagy ideiglenes védelmet nyújtó alapozó mázolás azonban szórással, merítéssel stb. is elkészíthet ő.
Újabban elterjedt a tixotrop festékek használata. Tixotrópia a festéksZuszpenziók ama tulajdonsága, hogy különböz ő adalékanyagok (tixotropizálószerek, pl. a bentonit, kolloid kovasav stb.) hatására folyékonysági állapotukat (viszkozitásukat) megváltoztatják, mintegy kocsonyaszer űen megdermednek, de küls ő , mechanikai hatásra (pl. keverés, ecsetelés stb.) eredeti folyékonyságukat visszanyerik. A tixotrop festékek használata azzal az el őnnyel jár, hogy egyszerű felhordással vastagabb réteg képezhet ő , és a felhordási anyagveszteség.a minimálisra csökkenthet ő . Ez utóbbi szempont különösen er ősen tagolt felületek ecsetelésekor jelent ő s. A tixotrop festékek megjelenését, valamint ecsettel való felhordását a 99...101. ábra szemlélteti. A tixotrop festék felhordására alkalmas ecset kiképzése látható az 55. ábrán. A bevonatok szárítása. Végezhet ő egyszerű fizikai úton (ahol kizárólag az oldószer elpárologtatása képezi a szárítási folyamatot) vagy oxigénfelvétellel (oxidatív úton), mint pl. lenolajkencés olajfestékek esetében, ahol a tiszta levegő , oxigéndús levegő (megfelelő hőmérséklet mellett) jelenléte fontos követelmény. Az előbbi természetes szárítási folyamat mellett mesterséges úton, hőkezeléssel gyorsítják a száradást. Ennek fontosabb változatai a következ ők.
Tapaszolás. A felületi egyenl őtlenségek, pórusok, folytonossági hiányok kitöltése e célra készített anyagokkal. A tapaszréteg ken őkéssel (spatulyával, spachtlival) és szórópisztollyal alakítható ki. Első esetben vajszer ű állapotú (ken őtapaszt), a másodiknál s űrűn folyó, festékszuszpenzióhoz hasonló megjelenés ű, szórótapaszt (fröccskitt) használnak — a felület tulajdonságaitól és a környezeti adottságoktól függ ően. A csiszolás az alapfelület, a tapasz- vagy festékrétegek kiálló felületi egyenlőtlenségeinek csiszolóanyagokkal való lekoptatása. Rendeltetését illet ően a csiszolás a következ őképpen csoportosítható: — a síkból kiálló felületi egyenl őtlenségek (szemcsék stb.) lekoptatása, egyenletes, sík felület kialakítása céljából; — az egyes rétegek felületi felérdesítése, összekarcolása a bevonatok tapadásának el ősegítésére; — az átvonó réteg fényez ő (vagy finom) csiszolása, ill. polírozása. Közbens ő rétegek felhordása. Az alapozó és átvonó réteg között egy közbens ő réteget kell képezni. Ez ecseteléssel és szórással egyaránt kialakítható, a lakk- vagy festékanyag jellegét ől függően. Az átvonó (tehát a legküls ő) réteg felhordása előtt a közbens ő réteget csisZolóvászonnal (közepes finomságúval) enyhén, körkörösen össze kell karcolni, a tapadás növelése céljából. Vastagbevonatoknál közbens ő réteg képzésére nincs szükség, mivel ezeknél a felületkezelt alapra az átvonó (alapozó és közbens ő réteg szerepét is betöltő) réteg egy mű veletben felhordható. 372
a)
b)
99. ábra. Tixotrop és nem tixotrop zománcfesték viselkedése az ecset bemerítésénél a) nem tixotrop; b) tixotrop.
373
a) 100. ábra.
a)
gyakorlatban (az előbbi okok miatt sem) nem váltották be azt a kedvez ő értékelést, amelyet a szakirodalom általában közölt. — Hőkezelés áramló hőenergiával (pl. áramoltatott hevített leveg ővel), amely kedvező esetben, jól tervezett és kifogástalanul m űködő berendezés esetén a legegyenletesebb (leámyékolásmentes) h őkezelési megoldás. A festékbevonatok h őkezelésekor lényeges követelmény az el őírt hőmérséklethatár és a beégetési id ő betartása, valamint a bevonat el őzetes szárítása, szikkasztása. A szárítás elhagyása esetén a festékbevonatokban maradt oldószergőzök a hőkezelés során felhólyagzást és egyéb meghibásodást okoznak. Az oxigénfelvétellel filmet képző festékbevonatok (p1. olajfestékek, alkidgyantás lakkok és zománcok stb.) száradása szobah őmérsékleten, de főleg 40... 60 °C-os hőmérsékleten, ultraibolyasugarak hatására, technológiai szempontból előnyös gyorsasággal következik be. Pl. egy 40...50 bt rétegvastagságú, 20 ° C-os szobahőmérsékleten általában 36 óra alatt keményed ő olajfesték-bevonat, egy 375 W teljesítmény ű kvarclámpa 50...70 cm távolságról ér ő sugárzása hatására, 2 órán belül teljesen száraz lesz.
b]
Tixotrop és nem tixotrop zománcfesték viselkedése ecseteléskor
a nem tixotrop fest ők a függő leges helyzetű ecsetrő l visszafolyik; b) a tixotrop festék a függ őleges helyzet ű ecsetrő l sem folyik vissza.
101. ábra. A tíxotrop festékek felhordására kiválóan alkal-
mas sörteecset
A film vagy bevonat képzése beégetéssel, erre alkalmas, rendszerint villamos f űtésű , beéget ő kályhákban. Ennek egyik hátránya, hogy a sugárzó hő egyenes vonalban terjed, így tagolt felületen nagymérték ű lehet a leárnyékolás, amely jelent ős hő mérséklet-különbséghez vezet. — Hő kezelés külön e célra készült, infrasugárzó lámpákkal, amelyek a 374
Fényez ő csiszolás (polírozás) az átvonóréteg lágy, igen finom szemcsézet ű, lemezes szerkezet ű anyagokat (p1. bentonit, vasoxidvörös, csapatott kréta stb.) tartalmazó készítményekkel (polírviasz, polírozópaszta vagy víz) végzett olyan felületi koptatása, amely következtében a bevonat kellemes zsír- vagy magasfényű lesz. E művelet során a felületet lényegében igen vékony viaszszer ű réteggel vonják be (polietilénviasz, szilikonolaj adalékok a polírozószerekben!), amely a festékbevonatot víztaszítóvá (hidrofóbbá) is teszi, és ezáltal annak ellenálló-képességét, tartósságát növeli. Bár elvileg mindegyik festékbevonat polírozható, a gyakorlatban csak az ilyen szempontból el őnyös tulajdonságú festékbevonatokat (pl. nitro- és nitrokombinációs zománcok) szokták utólagos fényező csiszolással kezelni. A min őségi ellenőrzés a mázolómunkák fontos befejez ő m űvelete. Először a műveleteket végző dolgozóknak, majd csak ez után az ellen őrzéssel megbízott személynek (MEO) kell elvégeznie. A min őségi ellenőrzés elsősorban a festékbevonat-rendszer el őírt m űszaki jellemzőit (pl. rétegvastagság, színárnyalat, filmkeménység, egyenletesség stb.), valamint a 62. táblázatban részletezett bevonathibák hiányát hivatott megállapítani. Ápolás, karbantartás. A festékbevonat-rendszerek igénybevétel alatti ellenőrzése, tisztítása és ápolása igen fontos m űvelet, mert ezáltal a bevonatok élettartama, tartóssága mintegy 25...35°4-kal növelhet ő . Sajnos hazánkban ezt az igen fontos m űveletet csak igen sz űk területen (pl. MÁV) vagy egyáltalán nem végzik el, pedig országos szinten is komoly anyagi megtakarítást jelentene. Az egyes festékbevonat-rendszerek karbantartásának menetét egyrészt a bevonat anyagi tulajdonságai, felépítése és a környezeti tényez ők (elsősorban a szennyeződés és egyéb igénybevétel stb.) határozza meg.
375
62. táblázat
A festékbevonatok gyakoribb hibái, a hibák oka és javításuk Sorszám
A hiba leírása, jellemzése
A hiba oka
Javítási lehet őség
1.
Leveles leválás, kisebb, nagyobb felületi lepattogzás, lehámlás
a) Hiányosan előkezelt (telített) alap b) Az átvonó festékréteg oldja az alapozó réteget c) Túl sovány (pigmentdús) átvonóréteg felhordása kövér (köt őanyagdús) alapozó rétegre d) Az alap (vagy alapozó festékréteg) túl sima vagy zsíros felület ű, tapadást nem biztosít e) A bevonatot nem napfényálló, elöregedésre, ridegedésre er ősen hajlamos f) Beégető zománcoknál az el őírtnál magasabb beégetési h őmérséklet
2.
A bevonat nem válik le, de könnyen lehúzható, nem tapad
a) Erő sen pórusos, hiányosan kezelt alap Mint az 1. alatt b) Az 1b)...f) alatti hiányosságok
3.
Páralecsapódási foltok „futtatás". A bevonat felületén szürkésfehér, kékesfehér foltok keletkeznek, amelyek száradás után is megmaradnak
a) Erő sen párás, páralecsapódásoknak kitett munkatér b) Gyorsan párolgó oldószerek használata, esetleg párás légtérben (f őleg nitrozománcoknál fordul el ő)
a) 65 rel. %-os páratartalmú légtérnél szárazabb helyiség használata b) Magasabb forrpontú oldószerek (butilalkohol, etil-butilglikol stb.) használata
4.
Vakulás, mattulás. A bevonat felülete teljesen vagy részlegesen, esetleg foltokban fényét veszti vagy bágyadt fény ű lesz
a) Mint a 3a) alatt b) Finom porok, vegyi gázok, g őzök lecsapódása a felületre c) Polírozott bevonatok nem teljes száradás előtti polírozása
a) Mint a 3a) alatt b) Tiszta, por- és a szennyez ődésmentes munkatér használata c) A bevonat teljes száradás utáni polírozása
A hibás bevonatot el kell távolítani, és a technológiai m űveleteket az előírás szerint el kell végezni
a) Nem kielégítő napfényállóságú pigKifakulás. Az eredeti szín ű bevonat mentek használata (anyaghiba) hosszabb vagy rövidebb id őn belül b) Egymással nem összefér ő pigmentezavaró színváltozást (kifakulást) ket tartalmazó zománcfestékek keveszenved rése c) Zavaró környezeti hatások (pl. lúgos vagy savas gő zös stb. légtér)
a) Kielégítő fényállóságú pigmentek használata b) Kizárólag a gyártóm ű által engedélyezett zománcfestékek keverése c) Zavaró környezeti hatások elhárítása
6.
Kivérzés. A bevonat felületén az eredetitől eltérő színű zavaró foltosodások, lepedékek keletkeznek
a) Anilinszínezék-tartalmú felületek átfestése b) A festék hígítójában részlegesen oldódó szerves színezékek használata (anyaghiba) c) Nem az elő írt hígító használata szerves pigmentszínezék tartalmú zománcfestékeknél
a) Szigetelés ellenálló színtelen lakkal b) Előírt minőségű festékanyag használata c) Előírt hígító használata
7.
Kiúszás. Száradás közben az egyes színezőpigmentek jellegzetes hálós alakzatokban úgy helyezkednek el, hogy a színkeveréshez felhasznált színező pigmentek eredeti színárnyalatai egymástól függetlenül is észlelhet ők. A kiúszás akkor zavaró, ha száradás után nem t űnik el
a) Anyaghiba. Egymástól er ősen eltérő
a) Előírt minőségű festékanyag hasz-
fajsúlyú és szemcsenagyságú színez őpigmentek használata (pl. párizsi kék, krómsárga)
nálata
tk)
62. táblázat 1. folytatása
00
Sorszám
A hiba leírása, jellemzése
A hiba oka
8.
Hólyagosodás. A bevonaton kisebbnagyobb hólyagok találhatók. Azok a hólyagok zavaró hatásúak, amelyek a bevonat száradása után is megmaradnak
a) Nedves alap, különösen pórusos alapoknál (fa, vakolat stb.) gyakran el őforduló hiba b) A nem vízálló bevonat víz hatására utólag felhólyagzik c) Gyors felületi száradásnál a filmben visszamaradó oldószergő zök apró hólyagokat okoznak d) Beégető reakciós zománcoknál magasabb hőmérsékleten, esetleg a gáz alakú reakciótermék vagy oldószergőzök okozhatnak hólyagosodást
a) Elő írt nedvességtartalmú alap készítése b) Vízálló bevonatot szabad csak víz hatásának kitenni c) A száradáshoz elegend ő időt kell biztosítani d) Az előírt beégetési h őmérsékletet nem szabad túllépni
9.
Narancshéjasodás. A bevonat felülete jellegzetes, narancshéjszer ű megjelenésű. Jellegzetes, festékszórásnál fellép ő hiba
a) Az elő írtnál vastagabb festékbevonat felhordása b) Az optimálisnál nagyobb nyomású levegő használata szórólakkozásnál c) Beégető zománcoknál a még nem kellően szikkasztott bevonatot hirtelen magas , beégetési hőmérséklet hatásának teszik ki d) Esetleg a felület megjelenésével öszszefüggő meghibásodás
a) Az elő írt vastagságú festékréteg felhordása b) Alacsonyabb nyomású leveg ő használata festékszórásnál c) A beégetés el őtt a bevonatot el őírt ideig kell száradni hagyni (I) Az alapot pórustölt ővel, tapaszolással egyenletesen sík felületté kell átalakítani, ill. szigetelni
Függönyösödés, függönyképz ődés. A bevonat jellegzetes hosszirányú, térképszerűen kirajzolódó, függönyhöz hasonló megjelenés ű . Főleg függőleges helyzet ű bevonatok-
a) Az előírtnál lényegesen több anyagot hordtak fel a felületegységre b) Helyenként a felületegységre felhordott anyagmennyiség erő sen változik (nem egyenletes a felhordás)
a) Az előírt mennyiségű anyagot kell felhordani b) Egyenletes anyagfelhordást kell biztosítani c) Az engedélyezett hígítást túllépni
c) Az előírtnál nagyobb mérték ű hígítás d) Mártólakkozásnál a tárgy hamarabb való kiemelése a festékfürd őből
d) Mártólakkozásnál a tárgyat az
10.
nál elő forduló kivitelezési hiba
Javítási lehetőség
nem szabad elő írt emelési sebességgel kell eltávolítani a festékanyagból
11.
Beesés, megrogyás. A festékbevonat rétegvastagsága a felület egyes részein kisebb-nagyobb foltokban visszaesik. A rétegvastagság zavaró mértékben csökken
a) Általában a lerövidített munkafolyamatokban kell az okát keresni b) A tapasz-szórótapaszréteg nem száradt át teljes rétegvastagságban c) Az előírtnál több rétegszámot hordtak a felületre, az egyes rétegek teljes megszáradása nélkül d) Az elő írtnál nagyobb rétegvastágságban hordták fel a festékbevonatot vagy tapaszréteget
a) Az előírt technológiai m űveleteket és munkafolyamatok idejét be kell tartani b) Az előírt száradási id őt be kell tartani c) Kizárólag az el őírt rétegszámot szabad felhordani d) Az elő írt anyagmennyiségnél többet a felületegységre nem szabad felhordani
12.
Sárgulás. A fehér zománcfestékbevonatok eredeti színe zavaró mértékben sárgásfehér vagy barnás sárgásfehér árnyalatúvá változik viszonylag rövid id őn belül (néha 2...3 hét)
a) Anyaghiba. Főleg silányabb minő ségű olajgyantazománcoknál (pl. bels ő fehér zománc) fordul el ő, elsősorban helytelen szikkativálástól (p1. mangánólom-szikkatívot adagolnak a zománcokhoz) (pl. TERCBIN) b) Helytelen anyagkeverés eredménye is lehet (pl. litoponnal pigmentált festékhez ólomszikkatívot, ólomfehéres festéket stb. kevernek) c) Egyes kötőanyagoknak napsugárzás hatására jelent ős a sárgulási hajlamuk (pl. fenolgyanták stb.) d) Légköri tényezők (pl. kénes gázok) is elő idézhetnek sárgulást (anyaghiba)
a) Sárgulásra nem hajlamos festékanyag használata b)...d) alattiak kell ő körültekintéssel
elháríthatók
62. táblázat 2. folytatása
CO
o Sorszám
A hiba leírása, jellemzése
A hiba oka
Javítási lehetőség
13.
Kifényesedés. A bevonat a kívánt fényességi fokozatnál magasabb fényességű . Főleg matt zománcoknál zavaró hiba
a) Lehet anyaghiba, köt őanyagdúsabb zománcfesték b) A pigmentüledéket nem keverték fel az elő készítésnél, így köt őanyagdúsabb lesz a festékanyag
14.
Krétásodás. A bevonat felülete krétavonásszerű en kopik, kifehéredik. Egy bizonyos mértéken túl teljes tönkremenetelhez vezet
a) Nem viharálló és nem napfényálló a )...b) Anyaghiba kötő anyag, amely a pigmentet nem c) Semlegesít ő felületkezelést kell képes kellő szilárdsággal rögzíteni végezni (pl. fluátozással) b) Kikrétásodásra jellegzetesen hajlad) Az engedélyezett hígítást túllépni mos, fotokémiailag aktív pigmentek nem szabad (pl. anatáz titánfehér, horganyfehér e) Átvonórétegként köt őanyagdústb.) használata sabb festék használata c) Az alap (pl. erő sen lúgos falfelület) f) Ellenálló köt őanyagú festék haszés környezet vegyi egymásra hatása nálata (pl. WALLKYD falfesték) d) A megengedettnél nagyobb mérték ű hígítás esetén a köt őanyag a pórusokba szívódik el e) Sovány (köt ő anyagban szegény) átvonófesték használata f) Agresszív, ipari légtér (pl. savas) jelenléte
15.
Felületrétegező dés, átrétegez ődés, felszínre úszás. Az alsó festékréteg olyan mértékben duzzad (az oldószer hatására), hogy az átvonó festékrétegb ő l kiemelkedve, foltos fe-
a) Az egyes rétegek közötti el őírt száradási idő t nem tartották be a felhordásnál
a) Előzetes anyagellen őrzés (próbamázolással) b) Gondos felkeverés, anyagel őkészítén
a) Az előírt száradási id őt az egyes rétegek között be kell tartani
lületi egyenlő tlenségeket hoz létre. Fő leg kombinációs, tehát oxidatív és fizikai úton száradó zománcoknál fordul el ő (pl. nitrokombinációs zománc, PERSZINT, PROGRES stb. zománcok) 16.
A bevonat az elő írt száradási id őn belül tapadós, ragadós marad, és utólag sem szárad meg teljesen
a) Az alap ásványolajos, paraffinolajos vagy egyéb száradást gátló zsiradékokat tartalmaz b) Egymással nem összefér ő tulajdonságú festékek összekeverése c) Reakciós zománcok, lakkok el őírt keverési arányának be nem tartása d) Mű gyanta alapú festékeknél túlzott lágyítószer-adagolás esetén a lágyító kiúszása e) Olajfestékeknél túlzott mérték ű szárító- (szikkatív) adagolás f) A festék ásványolajjal vagy egyéb nem száradó olajjal szennyezett g) Az alap olyan szennyez ődést tartalmaz, amely a bevonat megkeményedését akadályozza (pl. fenolnyomok, farostlemeznél VILUPÁL vagy REZISZTÁN poliészter lakkokra káros
a) és g) a szennyező dést maradék nélkül el kell távolítani vagy szigetelni b)...c)ése) alattiak a technológiai fegyelem betartásával elháríthatók d) és f) anyaghibák. Minő ségellenőrzéssel elő zetesen megállapíthatók
hatású) 17.
Az egyes rétegek szétválása. A bevonatrendszert felépít ő festékrétegek egymáshoz nem tapadnak, könnyen szétválaszthatók
a) Egymást nem nedvesít ő, egymással össze nem fér ő tulajdonságú festékbevonatok felhordása b) Az alap vagy a festékbevonat igen sima felületű vagy zsíros, olajos
a) Csak összeférő festékanyagok hordhatók fel egymásra b) Az alap vagy egyes rétegek csekély felületi érdességét (pl. csiszolópapírral) biztosítani kell, szükség esetén zsírtalanítást kell végezni
(") 00
62. táblázat 3. folytatása Sorszám
A hiba leírása, jellemzése
A hiba oka
Javítási lehet őség
18.
Megcsúszás. Az átvonó festék felhordáskor cseppeket képez, és nem tapad az alatta lev ő réteghez vagy alaphoz, vagyis folyamatos bevonatot nem eredményez
a) Az alap túl zsíros (köt őanyagdús) és a festékanyag, amelyetfelhordanak kis felületi feszültség ű (olajlakkoknál gyakran előfordul) b) Az alap felületi rétege nedvességet tartalmaz c) Polírpasztával vagy szilikonolajjal kezelt zománcbevonat
a) Az egyes rétegeket úgy kell felépíteni, hogy köt őanyagdúsabb (zsírosabb) bevonatra soványabb (kötőanyagban szegényebb) ne kerüljön. Adott esetben a zsírosabb bevonatot 2...3%-os langyos, szódás vagy trisós vízben kell mosni, vagy finom szemcséj ű csiszolópapírral felületileg érdesíteni kell b) Az alapot meg kell szárítani c) Felületi érdesítés csiszolópapírral
19.
Megfolyás. A felhordott festékréteg a) A túlhígított festékanyag a megengeegyenlőtlen vastagságban, hosszdettnél vastagabb réteg ű felhordása irányú, térképszer ű rajzolatok men- b) Ritkán anyaghiba (pl. káros átalakutén helyezkedik el lást szenvedett tixotrop festékeknél)
a) Túlhígítás elkerülésével megakadályozható b) Minőségi ellenőrzéssel elkerülhet ő
20.
Lyukképző dés, kráteresedés. A festékbevonaton apró kráterek, lyukak figyelhet ők meg
a) Festékszórásnál nedves leveg ő használata b) Víztartalmú lakk- vagy zománcfesték használata (pl. nedves helyiségben való tárolásnál) c) Jellegzetes, hiányosan tapaszolt, pórusos alap d) Pórusos, durvább szemcsézet ű tapaszok használata
a) Nedvességleválasztó betétet kell
Esővízfoltok. A bevonaton apró, kör alakú foltosodások, színárnyalatváltozások, esetleg csekély duzzadások figyelhetők meg. Teljes száradás után gyakran elt űnik
a) Nem teljesen száraz bevonatot es ő
a) A még nem teljesen száraz bevo-
22.
Pettyesedés (pörsenések), apró mechanikai szennyez ődések állnak ki a bevonat felületéb ől
a) A lakk vagy zománcfesték szűréssel el nem távolított mechanikai szennyeződései (pl. b őrrészek, durvább pigmentszemcsecsomók stb.) okozhatják b) A környező levegő szennyeződései (pl. fűrészpor, lebegő porszemcsék stb.) c) Durván csiszolt rétegre agresszív, felmaródást okozó oldószertartalmú festékanyagot hordtak fel
a) A festékanyagot legalább 0,06-os szitán a felhordás el őtt át kell szűrni b) Szennyezett légtérben mázolási munkát végezni nem tanácsos c) Előzetes próbával a hiba megakadályozható
23.
Zavarosodás, lepedékesedés. A bevonat egybefüggően vagy foltokban, eredeti fényességét, esetleg színárnyalatát veszti, opálos lepeléket tartalmaz. Főleg nitro- és egyéb gyorsan száradó zománcoknál gyakori hiba
a) Magas páratartalmú (80% rel. páratartalom felett), esetleg alacsony h őmérsékletű (+ 15 °C alatt) légtérben hordták fel a bevonatot b) Nem előírt oldószer vagy hígító használata c ) Oldószergőzökkel erősen telített légtér
a) Előírt munkafeltételek biztosítása b) Engedélyezett vagy magas forrpontú oldószer vagy hígító használata c) Az oldószerg őzök eltávolítását biztosítani kell Javítási lehetőség: esetleg a bevonat polírozásával
24.
A bevonat a szokásosnál rövidebb idő alatt rideggé válik
a) Anyaghiba b) Nem az engedélyezett igénybevételnek van kitéve a bevonat (pl. nem napfényálló bevonat küls ő térben)
a) Minőségellenőrzéssel előzetesen eldönthet ő b) Engedélyezett igénybevétel betartásával elkerülhet ő
21.
vagy csepegő víz érte
beiktatni b)...d) kellő körültekintéssel, minő-
cégellenőrzéssel ezek a hibák elkerülhetők
natot eső vagy csepegő víz hatásának nem szabad kitenni. Rendszerint fehér, esztétikai igény ű bevonatoknál esetleg új réteg felhordása szükséges
62. táblázat 4. folytatása
00
Sorszám
25.
A hiba leírása, jellemzése
A hiba oka
Javítási lehet őség
Orrok, megfolyt festékcseppek. A festékbevonat, különösen az éleken, csatlakozási pontokon cseppkőszerű megfolyások találhatók
a) Lassan száradó, főleg olajfestékek
26.
Rajzolatos repedések. A bevonaton jellegzetes, krokodilb őrszerű repedések figyelhetők meg, amelyek a bevonat véd őhatását lényegesen csökkentik
a) Túl zsíros (köt őanyagdúc) alapra sovány átvonó festékréteget hordtak fel b) Műgyanta alapú festékbevonatoknál a lágyító kiúszása, elöregedése is okozhatja (anyaghiba)
a) Lásd 18a) alatt b) Minőségi vizsgálattal el őzetesen megállapítható
27.
Ráncosodás. A bevonat megráncosodott, ez pedig tisztítási, igénybevételi szempontból hátrányos. F őleg olajfestékeknél gyakori jelenség
a) Az előírtnál vastagabb rétegben hordták fel a festékanyagot b) Nem teljesen száraz alapra hordták fel az átvonó réteget
a) Csak az engedélyezett anyagmennyiséget szabad a felületre felhordani b) Az alap teljes száraz állapotát biztosítani kell Javítási lehetőség: ha erősen zavaró a ráncosodás, le kell csiszolni, végső esetben lemaratni, és új réteget felhordani
28.
Sugaras irányú felmaródási helyek. A bevonat er ősen ráncos, a felületről leválik, vagy könnyen lehúzható
a) Az alapozó vagy közbens ő rétegre
a) Előzetesen próbafelhordással el-
29.
Elszínező dés. A festékbevonat eredeti színárnyalata zavaró mértékben megváltozik
vastag rétegű felhordásánál az összefolyási helyeken keletkeznek •
agresszív, felmaródást okozó oldószertartalmú festékanyagot hordtak fel (pl. olajfestékre KLOROTEX zománcot)
a) Teljes száradás után csiszolással eltávolíthatók, bár m űszaki szempontból ritkán zavaró hatásúak
kerülhet ő, ill. megállapítható Meghibásodás esetén a bevonatot el kell távolítani, s a mázolást újra kell végezni
a) Előzetes minő ségvizsgálattal mega) Nem megfelelő pigment- és köt őállapítható anyag-kombináció (anyaghiba) b) A bevonatot az engedélyezettnél b) A bevonatot az engedélyezettnél mamagasabb hő hatástól védeni kell gasabb hő hatás érte Lásd 5b) alatt c) Az egymással össze nem fér ő pigmen- c) Az alap semlegesít ő vegyi kezelése d) teket tartalmazó festékanyagok öszszekeverése vagy egymásra felhordása e) Lásd 5c) alatt f) Lásd 29a) alatt d) Az alap káros vegyi hatású a festékanyag színez őpigmentjeire e) Környezet káros vegyi hatása (pl. savas, lúgos légtér) a színez őpigmentekre f) Napfény hatására történ ő fotokémiai aktivitás (anyaghiba, lásd még a 3. alatt)
A karbantartás a gyakorlatban a következ ő általános m űveletekre terjedjen ki. — A bevonatot mechanikai vagy egyéb úton (pl. durvasz őrű ecsettel, porszívóval, sű rített levegővel való fúvással stb.) meg kell tisztítani a por alakú, a környezetbő l lerakódott szennyez ődésektő l, amelyek gyakran komoly mértékben tartalmaznak a bevonatot er ősen támadó anyagokat (pl. vegyi üzemek közelében). — Ez után a bevonatot le kell mosni az el ő bbi eljárásokkal el nem távolítható szennyez ődésektől. Erre a célra kiválóan alkalmas a MÁV vasúti kocsik ablakainak tisztítására használt mosófolyadék, amelyet nyomótartályból hoszszú gumitömlőn át egy ráer ősített durvasz őrű ecsethez vagy keféhez vezetnek. A mosófolyadék az alábbi összetételben minden festékbevonat tisztítására alkalmas: 100 1 ipari vízhez 1...1,5 kg nátrium-hexameta-foszfátot kell adagolni, majd ennek feloldása után 2...3 kg EVILUX ot vagy ULTRAVILL t, EVIV UL t stb. és 3...41 denaturált szeszt elegyíteni. -
-
-
Ezt a tisztító oldatot célszer ű 30...40 °C-ra (ennél magasabb h őmérsékletre nem!) felmelegítve, majd vékony rétegben a felületre juttatni, és a felületet egyidejű leg kefével dörzsölni. 10...15 perces száradás után langyos (30...40 °C) vízbe mártott szivaccsal vagy ruhával le kell törölni. — A felület letisztítása után alaposan át kell a bevonatot vizsgálni. A sérülések helyét és az egyéb folytonossági hiányokat el őzetes (drótkefével vagy csiszolópapírral) felérdesítés után, lehet őleg saját (vagy azzal összefér ő tulajdonságú) festékanyaggal — célszer űen ecseteléssel — ki kell javítani. — Befejező mű veletként az egyes festékbevonatokat, felépítésüknek megfelelő en, felületi utókezeléssel kell ellátni. Igy pl. olajfesték-bevonatokat célszer ű a következő összetétel ű folyadékkal megnedvesített puha ruhával vagy szivaccsal átdörzsölni: 80% lenolaj (vagy napraforgóolaj), 20% tetralin (vagy dekalin), Alkidgyantás, nitro-, nitrokombinációs, KLOROTEX, ALKATEX és általában a többi m űgyantaalapú lakk- és zománcfesték-bevonatokat 80% paraffinolaj és 20% tetralin vagy dekalin elegyével célszer ű átdörzsölni. PV Ac diszperziós bevonatok (p1. EMFIX tisztító lemosás utáni felületkezelése általában nem szükséges, de ebben az esetben 5 évnél régebbi bevonatokhoz 40...50% dibutilftalát, 20...30% paraffinolaj, esetleg 10% szilikonolaj és 10...20% tetralin elegyéb ő l álló átdörzsöl ő folyadék jöhet számításba. A festékbevonatok el őbbiekben leírt ápolása és karbantartása szinte elhanyagolhatóan csekély összegbe kerül, nem munkaer őigényes, mert 1...2 betanított dolgozó még jelent ő s létesítmények festékbevonat-rendszerének folyamatos karbantartási munkáit is el tudja látni. -
386
A karbantartás, ápolás költségei sokszorosan megtérülnek, hiszen a bevonat élettartamának ilymódon való mintegy 30%-os növelése azt jelenti, hogy pl. a 8 éven belül felújítandó festékbevonat-rendszert csak 8+2,5=11 év múlva kell felújítani. A kültéri feStékbevonatok ápolási és karbantartási munkáit legalább évenként egyszer — kora tavasszal vagy kés ő ősszel — kell elvégezni, a bels ő, esetleg vegyi igénybevételnek kitett bevonatrendszer felújítására viszont az év bármely szakában sor kerülhet.
2. A mázolás munkafolyamatainak el őtervezése A mázolási munka megkezdése el őtt a következő kiindulási adatok, ill. lényezők ismeretesek : — alap anyaga (fa, acél, beton, vakolat, azbesztcement stb.), — az alapfelület régi (szennyezett) vagy új (és ennek megfelel ően szennyezett), — igénybevétel (pl. beltéri, száraz, kültéri, vegyi stb.), — a védőbevonat jellege (színtelen lakkozás, fed őmázolás, színdinamikai igények). Az alap anyaga jelentő s mértékben meghatározza a számításba vehet ő festék-, ill. lakk-választékot, a felület-el őkészítő műveleteket (pl. pórustelít ő kezelés, vegyi stabilizáló kezelés, rozsdamentesítés, tapadásjavító felületkezelés stb.). Az alapfelület lehet régi és új. Első esetben felmerülhet a már lehámlásra hajlamos, régi festékréteg, lakkbevonat eltávolítása. Az alap anyaga és kora együtt szabja meg végérvényesen a felületel őkészítés (mint egyik legfontosabb mázolási alapművelet!) munkam űveleteit és az elvégzend ő feladatokat.
Az igénybevétel még inkább körülhatárolja a számításba vehet ő anyagválasztékot, a jelleg pedig már egyértelm űen meghatározza. A továbbiakban, a fajlagos anyagfelhasználási adatok ismeretében, az anyagszükségletet pontosan ki lehet számítani. Ezek után már csak a kivitelezési részletkérdések maradnak hátra, azaz, hogy gépi erő vel, kézi mázolással (p1. ecseteléssel, hengerezéssel stb.) célszer ű-e elvégezni a munkaműveleteket.
3. A mázolás munkafolyamatainak részletezése A 63...67. táblázat segítségével megállapítható, hogy egy szerkezeti anyag felülete, ismert környezeti (korróziós) igénybevétel esetén, milyen felépítés ű bevonatrendszerrel látható el. 387
63. táblázat
64. táblázat
Egyszerű beltéri igénybevételre alkalmas festékbevonat-rendszerek Az alap megnevezése
1.0 Vasbeton-felület
A bevonat megjelenése
Olajfesték
Műgyanta
Fokozottan párás beltéri igénybevételre alkalmas festékbevonat-rendszerek Vizes diszperzió
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 1,0 GO/I.
1,0 LM/I. 1,0 FM/I.
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 1,1 FO/I.
1,1 LM/I. 1,1 FM/I.
1,1 FD/I.
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 1,2 FO/I
1,2 LM/I. 1,2 FM/I.
1,2 FD/I.
1.3 Azbesztcementlemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 1,3 FO/I.
1,3 LM/I. 1,3 FM/I.
2.0 Természetes fa
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 2,0 FO/I.
2.1 Rétegelt falemez (furnér)
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 2,1 FO/I.
2.2 Faforgácslemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 1,0 FD/I.
Az alap megnevezése
1.0 Vasbeton-felület
A bevonat megjelenése
színtelen lakkozás
Vizes
Olajfesték
M űgyanta
XXXX
1,0 LM/11. 1,0 LM/II.
XXXX XXXX
1,1 LM/II. 1,1 FM/II.
1.1 FD/II.
diszperzió
fedőbevonat
XXXX
1.1 Mész-cementvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1.2 Gipszvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,2 FM/II. 1,2 FM/II.
XXXX XXXX
- 1,3 FD/I.
1.3 Azbesztcementlemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,3 LM/II. 1,3 FM/II.
XXXX XXXX
2,0 LD/I. 2,0 FD/I.
2.0 Természetes fa
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
2,1 LM/I. 2,1 FM/1.
- 2,1 FD/I.
2.1 Rétegelt falemez (furnér)
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
- 2,2 FO/I.
2,2 LM/I. 2,2 FM/I.
- 2,2 FD/I.
2.2 Faforgácslemez
XXXX XXXX
2,2 LM/II. 2,2 FM/II.
XXXX X)00(
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 2,3 FO/I.
2,3 LM/I. 2,3 FM/I.
2,3 LD/I. 2,3 FD/I.
XXXX XXXX
2,3 LM/II. 2,3 FM/II.
2,3 FD/II.
2.4 Parketták, fapadlózatok
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 2,4 FO/I.
2,4 LM/I. 2,4 FM/I.
- 2,4 LD/1.
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
3.0 Acélszerkezetek
színtelen lakkozás fedőbevonát színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat
- 3,0 FO/I.
3,0 LM/I. 3,0 FM/I.
- 3,0 FD/I.
XXXX XXXX
3,0 LM/II. 3,0 FM/II.
XXXX XXXX
- 4,0 FO/I.
4,0 LM/I. 4,0 FM/I.
4,0 FD/I.
színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
4,0 LM/II. 4,0 FM/II.
XXXX XXXX
- 4,1 FO/I.
4,1 LM/I. 4,1 FM/I.
- 4,0 FD/I.
- 4,2 F0/1.
4,2 LM/1. 4,2 FM/I.
- 4,0 FD/I.
1.1 Mész-cementvakolat 1.2 Gipszvakolat
2.3 Farostlemez
4.0 Horganyzott acél 4.1 Horgany (és ötvözetei) 4.2 Alumínium (és ötvözetei)
388
2.3 Farostlemez 2.4 Parketták, fapadlózatok 3.0 Acélszerkezetek 4.0 Horganyzott acél
4.1 Horgany (és ötvözetei)
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
4,1 LM/II. 4,1 FM/II.
XXXX XXXX
4.2 Alumínium (és ötvözetei)
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
4,2 LM/II. 4,2 FM/II.
XXXX XXXX 389
65. táblázat
66. táblázat
Kültéri igénybevételre alkalmas festékbevonat-rendszerek
Vegyi igénybevételre alkalmas festékbevonat-rendszerek
Az alap megnevezése
A bevonat megjelenése
Vizes diszperzió
Olajfesték
Műgyanta
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,0 LM/III. 1,0 FM/1II.
1,0 FD/III.
1.1 Mész-cementvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,1 LM/III. 1,1 FM/III.
- 1,1 FD/III.
1.2 Gipszvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,2 LM/III. 1,2 FM/III.
XXXX XXXX
színtelen lakkozás fedő bevonat
XXXX XXXX
1,3 LM/III. 1,3 FM/III.
1,3 FD/III.
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 2,0 FO/III.
2,0 LM/III. 2,0 FM/III.
- 2,0 FD/III.
2.1 Rétegelt falemez (furnér)
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
2.2 Faforgácslemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
2,2 LM/III. 2,2 FM/III.
2,2 FD/II1.
színtelen lakkozás fedőbevonat
- 2,3 FO/III.
2,3 LM/III. 2,3 FM/III.
- 2,3 FD/III.
2.4 Parketták, fapadlózatok
színtelen lakkozás fedőbevonat
)000( XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
3.0 Acélszerkezetek
színtelen lakkozás festékbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat
- 3,0 FO/III.
3,0 LM/III. 3,0 FM/III.
- 3,0 FD/III.
- 1,0 FO/III.
4,0 LM/III. 4,0 FM/III.
- 4,0 FD/III.
- 4,1 FO/III.
4,1 LM/III. 4,1 FM/III.
- 4,1 FD/III.
- 4,2 FO/III.
4,2 LM/III. 4,2 FM/III.
- 4,2 FD/III.,
1.0 Vasbeton-felület
1.3 Azbesztcementlemez 2.0 Természetes fa
2.3 Farostlemez
4.0 Horganyzott acél 4.1 Horgany (és ötvözetei) 4.2 Alumínium (és ötvözetei)
390
Vizes
A bevonat megjelenése
Olajfesték
M űgyanta
1.0 Vasbeton-felület
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,0 LM/IV. 1,0 FM/IV.
XXXX XXXX
1.1 Mész--cementvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,1 LM/IV. 1,1 FM/IV.
XXXX XXXX
1.2 Gipszvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
1.3 Azbesztcementlemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
1,3 LM/IV. 1,3 FM/IV.
1,3 FD/I V.
2.0 Természetes fa
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
2,0 LM/IV. 2,0 FM/IV.
XXXX XXXX
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
2.2 Faforgácslemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
2,2 LM/IV. 2,2 FM/IV.
XXXX XXXX
2.3 Farostlemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
2,3 LM/IV. 2,3 FM/IV.
2,3 FD/IV.
2.4 Parketták, fapadlózatok
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
3.0 Acélszerkezetek
színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fedőbevonat színtelen lakkozás fed őbevonat
XXXX XXXX
3,0 LM/IV. 3,0 FM/IV.
3,0 FD/IV.
XXXX XXXX
4,0 LM/IV. 4,0 FM/IV.
4,0 FD/IV.
XXXX XXXX
4,1 LM/IV. 4,1 FM/IV.
4,1 FD/IV.
XXXX XXXX
4,2 LM/IV. , 4,2 FM/IV.
4,2 FD/IV.
Az alap megnevezése
2.1 Rétegelt falemez (furnér)
4.0 Horganyzott acél
4.2 Horgany (és ötvözetei) 4.2 Alumínium (és ötvözetei)
diszperzió
391
67. táblázat
A különleges szerkezeti anyagok (pl. üveg, szövet, papír, színesfémek stb.)
Hőigénybevételre alkalmas festékbevonat-rendszerek A bevonat megjelenése
festékbevonat - rendszereit az igénybevételek szerint, esetenként külön kell mér-
Olajfesték
Milgyanta
Vizes diszperzió
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
1.1 Mész—cementvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
1.2 Gipszvakolat
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
1.3 Azbesztcementlemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
2.0 Természetes fa
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
2.1 Rétegelt falemez (furnér)
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
2.2 Faforgácslemez
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
Az alap megnevezése
1.0 Vasbeton-felület
2.3 Farostlemez
tapasztalatokkal.
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
2.4 Parketták, fapadlózatok
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
XXXX XXXX
XXXX XXXX
3.0 Acélszerkezetek
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
—— 3,0 FM/V.
XXXX XXXX
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
—— 4,0 FM/V.
XXXX
4.1 Horgany (és ötvözetei)
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
— -4,1 FM/V.
XXXX XXXX
4 2 Alumínium (és ötvözetei)
színtelen lakkozás fedőbevonat
XXXX XXXX
—— 4,2 FM/V.
XXXX XXXX
4.0 Horganyzott acél
392
legelni. A táblázatok természetesen összhangban állanak a korrózió elleni védelem tervezésre vonatkozó hazai szabványokkal, m űszaki irányelvekkel és szakmai
XXXX
A táblázatok jelöléseinek értelmezése: — a számok a szerkezeti anyagot, az alapfelületet jelölik (pl. 4.0 =horganyzott acél), — a szám után következ ő első nagy betű a bevonat jellegét jelöli: L—lakkozott kivitel (natúrlakkozás), F=fedő (pigmentált), színes festékbevonat (olaj- vagy zománcfesték stb.), VB=vastagbevonat-rendszer — a szám után következ ő második nagy bet ű az átvonó festékréteg felépítését, ill. festékanyagcsoportját jelenti: 0 olajfesték (olaj-gyanta-lakkok), M=mű gyanta-alapú zománcfestékek (vagy lakkok), D=műgyanta-diszperziós alapú festékek (p1. EMFIX, DISZPERZIT, TILATEX stb.), — az utolsó jelölés az elválasztójel utáni római szám a környezeti igénybevételi fokozatot jelenti, a 7. táblázat alapján (lásd a „Falfest őmunkák" c. részben). — További jelölések : —=az adott festék (vagy lakk-) anyagcsoporttal a kívánt megjelenés ű bevonat nem készíthet ő kielégítő vagy megbízható min őségben XXXX=a megjelölt igénybevételnek az adott szerkezeti anyag nincs kitéve, tehát a bevonatrendszer nem jöhet számításba. Az előbbiek alapján tehát egyértelm ű , hogy pl. a 3,0 LM/I. bevonatrendszer =acélfelület színtelen m ű gyanta-alapú lakkozása, beltéri igénybevételre. Az egyes változatok részletes munkafolyamatát (technológiáját) a következ őkben leírtak szerint kell elvégezni a 63...67. táblázat alapján: 1,0 FO/I. A) Új bevonat esetén: a) portalanítás, mechanikai tisztítás; b) kétszeri fluátozás; el ő ször 15%-os magnézium-szilikó-fluoriddal, majd száradás után az el ő bbi fluátozó szerek 10%-os vagy alumínium-szilikó-fluorid oldatával; c) vizes lemosás; d) a szárazság ellen ő rzése fenolftalein indikátoros próbával (ha393
tározott lilásvörös színez ő dés esetén a fluátozást semleges kémhatásig kell folytatni); e) száradás után a felület ecsetelése zsíros hígítóval; f) esetleges tapaszolás (ez a m űvelet lehet ő leg kerülend ő); g) a beeresztés után 24...30 órával a száraz felület 2-réteg ű ecsetelése vagy hengerlése, tetsz ő leges olajfestékkel. Megjegyzés: a fluátozószerek er ő sen mérgező hatásúak, ezért ezt a megoldást lehet ő leg kerülni kell. B) Régi olajfesték bevonat esetén: a) a sértetlen régi bevonat enyhe átdörzsölése 100-as csiszolóvászonnal ; b) portalanítás; c) a felület lemosása 1:1 hígítású tömény ammóniaoldattal (szalmiákszesz); d) száradás után 1, esetleg 2 réteg olajfesték felhordása ecseteléssel vagy hengerléssel.
c) 1...2 réteg EMFIX közbenső , ill. átvonó festékbevonat felhordása ecseteléssel, hengerléssel. B) Régi bevonat esetén: a) portalanítás, mechanikai tisztítás; b) a sértetlen régi bevonat enyhe átdörzsölése 100-as csiszolópapírral; zsíralkohol-szulfonát vagy szapc) a felület lemosása pan vizes oldatával, esetleg 1 : 2 hígítású szalmiákszesszel; d) 1...2 réteg EMFIX diszperziós festék felhordása ecseteléssel, hengerléssel. 1,0 LM/II.
technológiai mű veletek, 1,0 LM/I. szerint. Számításba jöv ő anyagok: UREX, IZOFIX, BUDALUX, KLOROTEX-, EPANIN-, REZISZTÁN-, esetleg PERSZINT-lakkok, fluátozás nélkül, ill. fluátozás esetén csónaklakk, szintetikus (alkidgyantás) sovány és kövér lakk, PROGRES, PERSZINT-, ALKATEXlakkok stb.
1,0 FM/III.
technológiai műveletek 1,0 LM/I. szerint. Számításba jöv ő anyagok: KLOROTEX, EPAMIN-, REZISZTÁN-, PERSZINT, Ha feELASZTOLÉN-zománcok, ill. KATEPDX, NEROLIN. kete színük nem zavaró, fluátozás nélkül, ill. fluátozás esetén szintetikus (alkidgyantás) PERSZINT-, PROGRES-, ALKATEX-zománcok stb.
1,0 LM/III.
technológiai mű veletek 1,0 LM/I. szerint. Számításba jöv ő anyagok fluátozás nélkül: KLOROTEX-, PERSZINT-, ELASZTOLÉN-zománcok, KATEPDX, NEROLIN (ha fekete színük nem zavar), ill. fluátozás után: szintetikus, DUROL-, PRESTOL-, ALKATEX-, PROGRES-, nitrokombinációs (CELLODAL-) zománcok stb.
1,0 FD/III.
technológiai műveletek 1,0 FD/I. szerint, fluátozás nélkül: EMFIX külső, PVAc és egyéb diszperziós falfesték.
1,0 LM/IV.
technológiai műveletek 1,0 LM/I. szerint. Számításba jöv ő anyagok fluátozás nélkül: UREX, BUDALUX, GEMINI, IZOFIX, KLOROTEX-, EPAMIN-, REZISZTÁN-, PERSZINTlakkok, ill. fluátozás után: ALKATEX-lakk.
1,0 FM/IV.
technológiai műveletek 1,0 LM/I. szerint. Számításba jöv ő anyagok fluátozás nélkül: UREX, BUDALAKK, KLOROTEX-, EPAMIN-, PERSZINT-, REZISZTÁN-, ELASZTOLÉN-zománcok, továbbá KATEPDX, NEROLIN (ha fekete színük és szaguk nem zavar), ill. fluátozás után: ALKATEX-zománcok.
1,0 LM/I. A) Új bevonat esetén: a) portalanítás, mechanikai tisztítás, esetleg tapaszolás EPOKITtel,TIPDX, AKEMI stb. habarással; b) a felület szárazságának ellen őrzése a 1,0 F011. d) pontjában leírtak szerint; határozott lilásvörös színez ő dés esetén a szerkezet kiszárítását biztosítani kell; c) ecsetelés 1 : 1 hígítású UREX-alapú KLOROTEX, EPANINlakkal (esetleg REZISZTÁN vagy PERSZINT-lakkal); d) ecseteléssel, hengerléssel, esetleg szórással 1 vagy 2 el őírt hígítású lakkréteg felhordása; B) Régi bevonat esetén: a) 1,0 F011 a)...c) pontjaiban leírt m ű veletek elvégzése után; d) 1, esetleg 2 réteg felhordása az el ő bbi lakkokból. Megjegyzés: egyéb, lúgosságra érzékeny színtelen lakkok (p1.I szintetikus, alkidgyantás, csónak-, csiszoló, ALKATEX-, olajés gyantalakkok stb.) esetén az 1,0 FO1I a)...d) pontjaiban, leírt műveletek után e) ecsetelés 1 : 1 hígítású lakkal (vagy zsíros hígítóval); f) 1...2 réteg el ő írt hígítású lakk felhordása. 1,0 FM/1. 1,0 FD11.
394
mint 1,0 LM/I. A) Új bevonat esetén: a) portalanítás, mechanikai tisztítás; esetleg tapaszolás EMFIX késtapasszal; b) a felület beeresztése ecseteléssel ;
395
1,1 F0/1. 1,1 LM/I. 1,1 FM/I. 1,1 FD/I. 1,1 LM/II. 1,1 FM/II.
1,1 FD/II. 1,1 LM/III. 1,1 FM/III. 1,1 FD/III. 1,1 LM/IV. 1,1 FM/IV. 1,2 FO/I. 1,2 LM/I. 1,2 FM/I. 1,2 FD/I. 1,2 LM/II. 1,2 FM/II. 1,2 LM/III. 1,2 FM/III. 1,3 FO/I. 1,3 LM/I. 1,3 FM/I. 1,3 FDII. 1,3 LM/II. 1,3 FM/II. 1,3 LM/III. 1,3 FM/III. 1,3 FD/III.
mint 1,0 F0/1. mint 1,0 LM/I. mint 1,0 FM/I. mint 1,0 FD/I. mint 1,0 LM/II. mint 1,0 FM/II. mint 1,0 FD/II. mint 1,0 LOM. mint 1,0 FM/III. mint 1,0 FD/III. mint 1,0 LM/IV. mint 1,0 FM/IV. mint 1,0 FO/I. fluátozás nélkül. mint 1,0 LM/I. fluátozás nélkül. mint 1,0 FM/I. fluátozás nélkül. mint 1,0 FD/I. mint 1,0 LM/II. fluátozás nélkül. mint 1,0 FM/I. fluátozás nélkül. mint 1,0 LM/I. fluátozás nélkül. mint 1,0 FM/I. fluátozás nélkül. mint 1,0 FO/I. mint 1,0 LM/I. mint 1,0 FM/I. mint 1,0 FD/I. mint 1,0 LM/II. mint 1,0 FM/H. mint 1,0 LM/III. mint 1,0 FM/III. mint 1,0 FD/III.
2,0 FO/I. A) Új bevonat esetén: a) mechanikai tisztítás, portalanítás; b) gyantacsomók eltávolítása kaparással, csiszolással, oldószeres kezeléssel; c) beeresztés 85% lenolajkence, 15% lakkbenzin elegyével, majd legalább 24 órai száradás (20 °C körüli h őmérséklet ű , legfeljebb 65% rel. nedvességtartalmú légtérben!); d) csiszolás, portalanítás; e) felületi egyenlő tlenségek, folytonossági hiányok kiegyenlít ő paszolása, majd legalább 24 órai száradás; f) csiszolás, portalanítás; 396
g) alapozó olajfestékréteg felhordása ecseteléssel vagy hengerlés-
sel; h) 1...2 réteg olajfesték felhordása.
B) Régi bevonat esetén: a) mechanikai tisztítás, lehámló festékréteg lekaparása, portalanítás; ha a régi festékréteg nagyobb részt hámlik, kopott, repedezett vagy pattogzik, akkor az egészet oldószeres (pl. KROMOFÁG) lúgos vagy emulziós festéklemaróval teljesen el kell távolítani; b) ha a felület kiszáradt, beeresztés c) szerint; c) előbbi d)...h) műveletek elvégzése. Megjegyzés: belső , olaj- és gyantazománccal való mázolásnál, az új felületre el őírt a)...g) műveletek elvégzése után, átvonó rétegként bels ő (olaj és gyanta köt őanyagú) zománcot kell felhordani. Fényezett lakkozásnál (lakkcsiszolt munkáknál) az új bevonatra el őírt a)...g) műveletek elvégzése után h) közbenső olajfestékréteg felhordása (második mázolás); i) csiszolás, portalanítás; j) belső (olaj, gyanta) zománc felhordása; k) csiszolás; 1) csiszolóréteg felhordása; m) felületkoptató (nedves) csiszolás; n) fényezés, polírozás polírvízzel. 2,0 LM/I.
mint 2,0 FOII. a)...f) műveletek elvégzése; g) első lakkréteg felhordása ecseteléssel; h) karcoló csiszolás, portalanítás; i) átvonó (második) lakkréteg felhordása. Számításba jöv ő lakkok: csiszolólakk, TRINÁT, belső, DUROL lakk, nitrolakk, csónaklakk stb.
kopállakk
Erezett kivitel ű lakkozás: 2,0 FO/I.-nál leírt a)...g) műveletek elvégzése (esetleg még egy olajfestékréteg felhordása); h) erezés lazúr (nem fed ő ) festékkel, ecsetelt, tengeri szivaccsal és egyéb segédeszközökkel (gumi, b őr, filc); i) portalanítáS; j) átvonó lakkozás egy rétegben. Természetes rajzolatú (natúr) lakkozás: 2,0 FO/I.-nál leírt a)...d) műveletek elvégzése: e) előpácolás (alapozópác felhordása); f) elő hívópác felhordása; 397
g) h) i) j)
2,0 FM/I.
2,0 LD/I.
2,0 FD/II.
2,0 FO/III. 2,0 LM/III.
pórustömít ő anyag felhordása ken őkéssel (spatulyával); csiszolás, portalanítás; alapozó (els ő ) lakkréteg felhordása ecseteléssel**; átvonó (második) lakkréteg felhordása. Megjegyzés: csak vegyi egymásra hatással színez ő (két vagy több összetevős) pácoknál kell elvégezni. ** A nitro lakkokat szórással kell felhordani, legalább 3...4 rétegben, esetleg közbens ő csiszolással. technológiai m űveletek elvégzése a 2,0 F0/1. szerint. Számításba jöv ő anyagok els ő sorban: szintetikus (alkidgyantás) TRINÁT, SZINTALIN - , PROGRES, DUROL, PROMPTIN, nitro- stb. zománcok.
mint 2,0 FOII. a)...f) műveletek, azzal az eltéréssel, hogy a c) pontban leírt összetétel h'elyett kb. 1 : 1 arányú vizes hígítású műgyanta-diszperziót (pl. MOWILITH D.500, GERALIT, PLEXTOL, VINNAPAS stb.) is lehet használni. g) a vízzel hígított (a diszperzió viszkozitásától és felület porozitásától, ill. szívóképességét ől függően) elő bbi diszperziók felhordása 2 rétegben. Megjegyzés: közbenső és átvonó rétegként nem lágyított, hanem rugalmasan kemény, alacsony lágyítótartalmú diszperziót kell felhordani. műveletek a 2,0 LD/I. szerint, azzal az eltéréssel, hogy közbens ő és átvonó rétegként pigmentált m űgyanta diszperziót kell használni. Számításba jöv ő anyagok: EMFIX, DISZPERZIT,TILATEX DEKTON, MUROVIL stb. műveletek 2,0 FO/I. szerint, kültéri igénybevételre alkalmaS olajfestékekkel. műveletek a 2,0 LM/I. szerint, kültéri igénybevételre alkalmas tapaszokkal és lakkokkal.
2,0 FM/III.
mű veleteket a 2,0 FM/I. szerint, az el ő bbi 2,0 LM/III.-ra vonatkozó megjegyzéssel.
2,0 FD/III.
műveleteket teljesen a 2,0 FD/I. szerint, kültéri igénybevételre alkalmas műgyanta-diszperziókkal (pl. küls ő EMFIX).
2,0 LM/IV.
mű veleteket a 2,0 LM/I. szerint. Számításba jöv ő lakkok : KLOROTEX, ALKATEX, UREX, BUDALUX stb. PERSZINT, VILUPÁL, REZISZTÁN, EPAMIN lakkok stb. mű veleteket a 2,0 FM/I. szerint. Számításba jöv ő anyagok : KLOROTEX, ALKATEX, PERSZINT, REZISZTÁN, EPA-
2,0 FM/IV.
398
MIN, ELASZTOLÉN festék, KATEPOS NEROLIN, ha fekete színük és tapadó szaguk nem hat zavarólag. 2,1 FO/I.
mint 2,0 F0/1.
2,1 LM/1.
mint 2,0 LM/I.
2,1 FM/I.
mint 2,0 FM/I.
2,1 FD/I.
mint 2,0 FD/I.
2,2 FO/I.
A) Új bevonat esetén: a) portalanítás, mechanikai tisztítás; b) beeresztés gombásodás elleni adalékot tartalmazó 85% lenolajkence és 15% lakkbenzin elegyével; c) az olajfestékrétegek felhordása (2...3 réteg), tapaszolás nélkül (!), szóróeljárással. B) Régi bevonat esetén: szükség esetén a b) alatti mű velet megismétlése és c) 1...2 olajfestékréteg felhordása.
2,2 LM/1.
A) Új bevonat esetén: a) portalanítás, tisztítás; b) 2,2 FOII. b) alatti m ű velet elvégzése vagy beeresztés kb. 2 : 1 hígítású lakkal; c) 2...3, esetleg több réteg m ű gyanta alapú lakk felhordása, szórással. B) Régi bevonat esetén: a) portalanítás; b) 1...2 lakkréteg felhordása, szórással.
2,2 FM/I.
mint 2,2 F0/1., műgyanta alapú zománcokkal. mint 2,2 LM/I., kültéri igénybevételre alkalmas lakkokkal, ill. zománcfestékekkel.
2,2 LM/III.
2,2 FD/III. A) Új bevonat esetén: a) portalanítás, tisztítás; b) telítés, ill. beeresztés gombamentesít ő szert tartalmazó, 1 : 1 hígítású műgyanta-diszperzióval, majd száradás után e) műgyanta diszperziós festékréteg felhordása 2...3 rétegben.
B) Régi bevonat esetén: szükség esetén a b) alatti mű velet elmarad, és a sérült, lehámló, meghibásodott diszperziós bevonat teljes vagy részleges eltávolítása után a felület 1...2 réteg diszperziós festékkel való bevonása, szórással (anyagok : TILATEX, DISZPERZIT stb.). 2,2 LM/IV.
mint 2,2 LM/I., ill. 2,2 FM/l. 399
2,2 FM/IV. KLOROTEX , KROFIX , ALKATEX, PERSZINT, EPAMIN, REZISZTÁN, ELASZTOLÉN lakkokkal, ill. zománcokkal, továbbá KATEPDX -szal vagy NEROLIN -nal, ha ez utóbbiak fe-, kete színe és tapadó szaga nem zavar. 2,3 FO/I. mint 2,0 FO/I. 2,3 LM/I.
mint 2,0 LM/I.
2,3 FL/I.
mint 2,0 FL/I.
2,3 LD/I.
mint 2,0 LD/I.
2,3 FD/I. mint 2,0 FD/I. 2,3 LM/II. A) Új bevonat esetén: a) mechanikai tisztítás i portalanítás, esetleges olajfoltok oldószeres eltávolítása; b) beeresztés 2 : 1 hígítású lakkal; c) 1...2 lakkréteg felhordása ecseteléssel, hengerléssel vagy szórással. Számításba jöv ő anyagok 2,2 LM/11. alatt. B) Régi bevonat esetén: a) Az előző a) alatti m űvelet elvégzése, lehámló bevonat eltávolítása kaparással, csiszolással, esetleg oldószeres lemaratással; b) csiszolás, portalanítás; c) 1...2 lakkréteg felhordása, mint el őbb. 2,3 FM/11. mint 2,3 LM/II. 2,3 FD/II.
mint 2,3 FD/I.
2,3 FO/II I.
mint 2,3 FO/1., de kizárólag kültéri igénybevételre alkalmas olajfestékekkel.
2,3 LM/III.
mint 2,3 LM/II., kültéri igénybevételre alkalmas m űgyantával.
2,3 FM/III.
mint 2,3 FM/11.
2,3 FD/III.
mint 2,0 FD/III.
2,3 LM/IV.
mint 2,0 LM/IV.
2,3 FM/IV.
mint 2,0 FM/IV.
2,3 FD/IV.
mint 2,0 FD/III.
2,4 FO/I.
mint 2,0 F0/1. Számításba jövő anyagok: olajfestékek, olajgyanta köt őanyagú padlózománcok.
2,4 LM/I.
2,4 LD/I. 3,0 F0/1.
B) Régi bevonat esetén: a) ha a régi bevonat kipattogzásra, lehámlásra nem hajlamos, akkor a felület megtisztítása a mechanikai szennyez ődésektől 80...100-as csiszolópapírral, majd 2% ULTRA (vagy ezzel egyenérték ű hatású) mosóport tartalmazó 1 : 3 arányú vizes hígítású tömény ammóniaoldatos (szalmiákszesz) lemosása, ha a régi bevonat lepattogzásra hajlamos vagy zavaró mértékben egy része már levált, akkor az egész bevonat eltávolítása oldószeres kezeléssel, és az új felületnél leírt a)...f) alatti műveletek elvégzése; b) egy - legfeljebb két - réteg olajfesték felhordása. 3,0 LM/I.
400
Új bevonat esetén: mechanikai tisztítás i csiszolás, portalanítás; beeresztés (ecseteléssel!) 2 : 1 arányban hígított lakkal; felületi egyenl őtlenségek, hézagok kitöltése térfogatálló, zsugorodásra nem hajlamos tapaszokkal (p1. EPOKITT, TIPDX, NIKETON, AKEMI műgyanta-habarcsok stb.); d) csiszolás, portalanítás; e) 2...3, esetleg több lakkréteg felhordása ecseteléssel, az egyes rétegek közötti karcoló, felületkoptató csiszolással. Számításba jöv ő anyagok: VILUPÁL parkettalakk, GEMINI, UREX, BUDALUX stb. REZISZTÁN - , esetleg PROGRESstb. lakkok. A) Régi bevonat esetén: a) mechanikai tisztítás, csiszolás, portalanítás; b) a régi felület vizes lemosása 2%-os ULTRA mosóporos vízzel, majd száradás után. c) 1...2 lakkréteg felhordása. mint 2,4 LM/I. azzal az eltéréssel, hogy a 2,0 LDII1. - nél leírt tulajdonságú diszperziókat kell használni. A) Új bevonat esetén: a) mechanikai szennyeződések eltávolítása; b) rozsdamentesítés mechanikai úton, legalább K4 ...K5 fokozatig; c) oldószeres zsírtalanítás (lakk- vagy foltbenzines lemosással); d) WASH PRIMER felületkezel ő (vagy helyette esetleg EVIPASS, FERROFIXOL, ERALGIT stb.) felhordása ecseteléssel; e) alapozó olajfestékréteg felhordása ecseteléssel; f) átvonó (vagy közbenső ) olajfestékréteg felhordása ecseteléssel. A) a) b) c)
3,0 FO/I. a)...d) műveletek; a) alapozó lakkréteg felhordása ecseteléssel;
401
f) átvonó műgyanta alapú lakkréteg felhordása (esetleg két rétegben). 3,0 FM/I. 3,0 FDI1.
3,0 FM/III.
mint 3,0 FM/I., azzal az eltéréssel, hogy a d) pontban el őírt WASH PRIMER felületkezel ő helyett kültéri igénybevételre alkalmas rozsdásodásgátló alapozó festék alkalmazása, és így a rozsdamentesítés elvégzése legalább K 1 fokozatig.
3,0 FD/III.
mint 3,0 FD/I.
3,0 LM/IV.
mint 3,0 LM/III., de vegyi hatásoknak ellenálló lakkokkal pl. KLOROTEX, ALKATEX, EPAMIN, UREX, REZISZTÁN, ELASZTOLÉN, BUDALUX stb. Megjegyzés: REZISZTÁN, EPAMIN és ELASZTOLÉN esetén célszerű REAKTÍV korróziógátló alapozót használni.
3,0 FM/IV.
mint 3,0 FM/II., az előbbi pontban felsorolt vegyi hatásoknak ellenálló zománcfestékkel, NEROLIN - nal, KATEPDX - szal és alapozóval; mint 3,0 FM/II., műgyanta-diszperziós közbens ő és átvonó réteggel; mint 3,0 FM/II., mű gyanta-diszperziós közbens ő és átvonó réteggel;
3,0 FO/L.-nél leírt a)...f) alatti műveletek; A) Új bevonat esetén: 3,0 FO/I.-nél leírt a)...d) alatti műveletek; a) matt felület ű korróziógátló alapozó festékréteg felhordása ecseteléssel (számításba jöhetnek BUDAPRIMER, FELIKOR, TIXOLIN, PRIMER (PRIMOL) cink kromátos könnyű fémalapozó stb.). Ebben az esetben a d) alatti művelet esetleg el is hagyható; f) közbens ő műgyanta alapú diszperziós festékréteg felhordása ecseteléssel; g) átvonó diszperziós festékréteg felhordása. -
B) Régi bevonat esetén: ha a régi diszperziós festékréteg leválásra nem hajlamos, elegendő 2% ULTRA mosóport, 5...8% denaturált szeszt és 5...10% tömény ammónium-hidroxidot tartalmazó lágyított vízzel való lemosás és száradás után 1, esetleg 2 réteg m űgyanta diszperziós festékbevonat. Ilyen célra alkalmas gyártmányok: EMFIX, TILATEX, DISZPERZIT, VLIESIN stb. 3,0 LM/II.
műveletek 3,0 LM/I. szerint. Számításba jöv ő lakkok: ALKATEX, PERSZINT, PROGRESS, KLOROTEX, esetleg szintetikus sovány és kövér lakk.
3,0 FM/II.
3,0 FO/I. a)...c) alatti műveletek, azzal az eltéréssel, hogy a rozsdamentesítés elvégzése legalább Ko-K 1 fokozatig; d) RAPID, KLOROTEX vagy ALKATEX míniumos alapozóréteg felhordása (esetleg két rétegben); e) közbenső zománcfestékréteg felhordása; f) átvonó zománcfestékréteg felhordása (esetleg két rétegben). Számításba jöhetnek: KLOROTEX, ALKATEX, PERSZINT, ELASZTOLÉN stb. zománcok, továbbá KATEPDX, NEROLIN, ha fekete színük és tapadó szaguk nem hat zavarólag.
3,0 FO/III.
3,0 LM/III. 402
3,0 FO/I. a)...c) alatti műveletek; d) kültéri igénybevételre alkalmas rozsdásodásgátló alapozó festékréteg felhordása (1...2 rétegben), ecseteléssel; e) közbens ő olajfestékréteg felhordása ecseteléssel; f) átvonó olajfestékréteg felhordása ecseteléssel; Számításba jöv ő anyagok : a kültéri igénybevételre alkalmas olajfestékek. mint 3,0 LM/I.
3,0 FD/IV. 3,0 FD/IV. 3,0 FMIV.
4,0 F0/1.
4,0 LM/I.
3,0 F011. a)...c) alatti műveletek; d) hőálló ezüst vagy VULKOSZIL ezüstzománc felhordása 1...3 rétegben, a felület megjelenését ől, ill. érdességét ől függően; felújításhoz rendszerint a régi bevonat mechanikai úton való eltávolítása, és az új felületre el őírt műveletek ismételt elvégzése. Új bevonat esetén: a) mechanikai szennyez ődések eltávolítása, portalanítása (a horganyréteg átkarcolása nélkül!); b) zsírtalanítás To fokozatig, oldószeres kezeléssel; c) WASH PRIMER felületkezel ő vagy cink-kromátos könny űfémalapozó (esetleg TIXOLIN vagy ólommínium olajfesték, 88-as alapozó stb.) felhordása ecseteléssel; d) közbenső olajfestékréteg felhordása ecseteléssel ; e) átvonó olajfestékréteg felhordása ecseteléssel. 3,0 LM/I. a)...d) alatti műveletek, minden esetben WASH PRIMER felületkezel ő alkalmazásával.
4,0 FM/I.
4,0 F011. a)...e) alatti m űveletek, m űgyanta alapú közbens ő és átvonó zománccal.
4,0 FD/I.
mint 3,0 FD/I.
4,0
3,0 F011. a) és d) alatti műveletek, minden WASH PRIMER 403
felületkezel ő alkalmazásával, továbbá alapozó és közbens ő rétegként a 3,0 LM/11.-nél leírt m űgyanta-lakkok felhordása. 4,0 FM/II.
4,0 F011. a)...c) alatti m űveletek után a 3,0 FM/II.-nél felsorolt közbenső és átvonó m űgyanta alapú festékrétegek felhordása;
4,0 F0/111.
mint 4,0 FO/I., de kültéri igénybevételre alkalmas olajfestékkel.
4,0 LM/III.
mint 4,0 LM/II., kültéri igénybevételre alkalmas lakk-, ill. festékanyagokkal.
4,0 FM/111.
mint 4,0 FM/11.
A) Új bevonat esetén: 4,0 FD/111. a) a felület mechanikai tisztítása, portalanítása; b) oldószeres zsírtalanítás; c) WASH PRIMER felületkezel ő felhordása ecseteléssel; d) cink-kromátos alapozó felhordása ecseteléssel; e) műgyanta diszperziós festék felhordása, két rétegben, ecseteléssel; B) Régi bevonat esetén: a) 3,0 FD/III.-nál leírtak szerint kell eljárni. 4,0 LM/IV.
mint 4,0 LM/III., vegyi igénybevételre alkalmas lakkokkal (p1. KLOROTEX, ALKATEX, EPAMIN, REZISZTÁN, PERSZINT stb.)
4,0 FM/IV.
mint 4,0 FM/I., vegyi igénybevételre alkalmas zománcfestékekkel (p1. KLOROTEX, IZOFIX, UREX, ALKATEX, EPAMIN, REZISZTÁN, ELASZTOLÉN, NEROLIN, KATEPDX stb.)
4,0 FD/IV.
mint 4,0 FD/I11., vegyi igénybevételre alkalmas m űgyanta-diszperziós festékekkel.
4,0 FM1V . a) a felület tisztítása, portalanítása; b) oldószeres zsírtalanítás; c) a felület ecsetelése: 10% foszforsav 2% krómsav-anhidrid (Cr0 3) 2% nátrium-hexameta-foszfát 10% aceton 77% víz elegyével vagy 8% nátrium-hidroxid 2% trinátrium-foszfát
nátrium-kromát 88% víz elegyével; d) száradás után a zsírnyomok elt űntetése porolóecsettel, enyhe dörzsöléssel, majd e) 2, esetleg 3 réteg adott h őigénybevételnek ellenálló zománcfesték felhordása ecseteléssel. Számításba jöhetnek: VULKOSZIL, SZILIKON, kombinációs vagy butiltitanátos zománcfestékek stb. (H őálló ezüst kizárólag száraz hőigénybevétel mellett, ideiglenes átmeneti jelleggel jöhet számításba, legalább 300 °C-os h őkezelés után!) 4,0 F011. 4,1 LM/I. 4,1 FM/I. 4,1 FD/1. 4,1 LM/I1. 4,1 FM/II. 4,1 F0/111. 4,1 LM/III. 4,1 FM/III. 4,1 PD/III. 4,1 LM/IV. 4,1 FM/IV. 4,1 FD/IV. 4,1 FM/V. 4,2 F0/1.
mint 4,0 F0/1. mint 4,0 LM/1. mint 4,0 FM/I. mint 4,0 FD/1. mint 4,0 LM/II. mint 4,0 FM/I1. mint 4,0 FO/III. mint 4,0 LM/III. mint 4,0 FM/III. mint 4,0 FD/II1. mint 4,0 LM/IV. mint 4,0 FM/IV. mint 4,0 FD/IV. mint 4,0 FM/V. A) Új bevonat esetén: a) mechanikai tisztítás, portalanítás; b) oldószeres zsírtalanítás T o fokozatig; c) a felület ecsetelése az alábbi, legalább 80 °C-os h őmérséklet ű (de inkább forrásban lev ő !) oldattal: 1,01 víz 100 g nátrium-karbonát (vízmentes) 7 g kálium-bikromát 10 g nátrium-fluorid. Bemerítésre alkalmas alumínium tárgyakat célszer ű 3...4 percig az előbbi összetétel ű fürdőbe mártani, 100 °C körüli h őmérsékleten. d) Száradás után a kezelt felület átdörzsölése száraz, zsírmentes viszkóza- (vagy tengeri) szivaccsal; e) az a), c) és d) pontokban leírt felületkezelés helyett fed őfestékeknél célszerűbb az 1 réteg WASH PRIMER-rel vagy cink-kromátos alapozóval végzett ecsetelés; f) 2 réteg olajfesték felhordása ecseteléssel;
404 405
B) Régi bevonat esetén: alumíniumfelületnél az egyéb szerkezeti anyagoknál leírtak szerint kell eljárni. 4,2 LM/I.
4,2 F011. a)...d) alatti m űveletek ; e) 2, esetleg 3 színtelen lakkréteg felhordása ecseteléssel
4,2 FM/I.
4,2 F011. a)...b) műveletek; c) felületkezelés WASH PRIMER ecsetelésével (esetleg száradás után 1 réteg cink-kromátos könny űfémalapozó felhordásával) vagy 1 réteg cink-kromátos alapozó ecsetelés felhordásával; d) 2, esetleg 3 réteg m űgyanta alapú vagy olaj- és gyanta (bels ő) zománc felhordása, ecseteléssel.
4,2 FD/I.
4,2 FM11. a) ...c) alatti m űveletek ; d) 2 réteg (esetleg 3) m űgyanta-diszperziós festék (pl. EMFIX, DISZPERZIT, TILATEX, VLIESIN stb.) felhordása ecseteléssel. Ez utóbbit csak 1 rétegben.
4,2 LM/II.
4,2 F011. a) ...d) alatti műveletek ; e) 2...3 réteg színtelen lakk felhordása ecseteléssel. Számításba jöhetnek pl. ALKATEX, BUDALUX , TRINÁT, UREX, KLOROTEX, PERSZINT, EPAMIN, esetleg PROGRES csónaklakk, szintetikus (alkidgyantás) kövér lakk stb.
4,2 FM/II.
4,2 FM11. a)...d) alatti műveletek elvégzése után 2...3 réteg KLOROTEX, ALKATEX, PERSZINT szintetikus stb. zománcfesték felhordása.
4,2 FO/III.
mint 4,2 FO/I., kültéri olajfestékekkel.
4,2 LM/III.
4,2 F011. a)...d) alatti műveletek elvégzése után 2...3 réteg kültéri igénybevételre alkalmas színtelen lakk (p1. DUROL, PRESTOL, szintetikus kövér, ALKATEX, PERSZINT, csónaklakk stb.)
4,2 FM/III.
4,2 FM/I. szerinti műveletek elvégzése után 2...3 réteg kültéri mű gyanta alapú zománcfesték felhordása.
4,2 FD/111.
4,2 FM11. a)...c) alatti műveletek elvégzése után 2...3 réteg műgyanta-diszperziós festék (pl. EMFIX, TILATEX, DISZPERZIT stb.) felhordása, kizárólag ecseteléssel.
4,2 LM/IV. 4,2 FM/IV. 4,2 FD/IV.
mint 4,2 FM/I., ill. 4,2 LM/I., valamint 4,2 FD/1. alatti m űveletek, vegyi igénybevételre alkalmas lakk-, zománc-, ill. diszperziós festékekkel, azzal a megjegyzéssel, hogy alumíniumszerkezetek tartós savas és lúgos vegyi igénybevételnek nem tehetők ki. Átmeneti védelem esetén is a szerkezet teljes felületét bevonattal kell ellátni.
406
4,2 FM/V.
Alumíniumszerkezetek 400 °C-nál nagyobb tartós h őigénybevételnek nem tehet ők ki. Ebben az esetben, a 4,2 F011. a)...d) alatti műveletek elvégzése után, a 4,0 FM/V. e) pontjában említett festékanyagokat kell a felületre felhordani.
G) Minőségellenőrzés
1. A mázolómunkák minőségi követelményei Már a bevezet ő fejezet utalt a mázolómunkák fontos állagvédelmi rendeltetésére, s ebb ől adódó jelent ős népgazdasági, társadalmi jelent őségére. Ezzel kapcsolatban elegend ő csak annyit hangsúlyozni, hogy ha egy korrózió ellen védő bevonat nem tölti be funkcióját és nem tanúsít nagy ellenálló képességet, akkor el őállítási költségénél sokkal nagyobb kárösszeggel és biztonságtechnikai hiányosságokkal, s ő t súlyos baleseti forrásokkal kell számolni! A mázolómunkák min ő ségi követelményeit a vonatkozó szabványok, szaki irányelvek és szabályzatok írják el ő. Ezek közül a fontosabbak a kömű vetkezők: — MSZ 7584/1 Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme. Védőbevonatrendszerek. - MSZ 7584/4 Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme. Beégetett festékbevonatok. — MSZ 7584/5 Szabadtéri acélszerkezetek korrózióvédelme. Levegő n száradó festékbevonatok. — MI 18 100 Acélfelületek korrózióvédelme, atmoszferikus igénybevétel esetén festék- és kombinált bevonatrendszerekkel. — MSZ 18 090/1-10 Fémfelületek átmeneti korrózióvédelme. Általános előírások és véd őanyagok választéka. — ÉSZKMI 88/13 Építményszerkezetek korrózióvédelme. Irányelve a korrózióvédelem tervezéséhez. Ezeken túl a szakmai gyakorlatban, így pl. a kisipari, mázolómesteri munkákhoz is az ÉSZKSZ II. kötet 10. munkanem E. 5. fejezetében foglalt általános követelményeket kell alapul venni (68. táblázat). (A közeljöv őben ez is MSZ szabvány alakjában jelenik meg.) A festékanyagok, festékbevonatok min őségi követelményeit és vizsgálati módszereit az MSZ szabványok egész sora írja el ő .
407
68. táblázat
68. táblázat folytatása
A mázolómunkák minőségi követelményei, és értékelésiik az ÉSZKSZ II. kötet 10. munkaneme alapján E.5 A kész munka min őségi követelményei. E51 A minőségi osztályozástól független követelmények. E.511 A bevont felületek sávosak nem lehetnek. E.512 A bevont felületeknek por- és szemcsementesnek kell lenniük. E.513 A kész munkán leveles leválás, lepattogzás, lemállás nem lehet. E.514 A bevonat az el őírt száradási id őn túl nem lehet tapadós, ragadós. E.515 Egyes rétegek szétválása (a bevonati rendszert felépít ő festékrétegek rossz tapadása) nem engedhető meg. E.52 A minő ségi osztályozástól függ ő követelmények. E.521 Alakhű ség és mérett űrés. Előírásra nincs szükség. E.522 Egyéb követelmények. E.522 1 A bevont felületeknek a következ ő követelményeket kell kielégíteniük: A hibák megengedett legnagyobb el őfordulása I.
II.
III.
minőségi osztályban
E.522 11 páralecsapódási foltok (futtatás), kifakulás, mattulás
nem megengedhető
E.522 12 Kiúszás, kivérzés, az eredetitől eltérő színű foltosodás
nem megengedhető
m2-enként egy, de 50 X 50 mm-nél nem nagyobb
m2-enként négy, de egyenként 50 X 50 mm-nél nem nagyobb
E.522 13 Narancshéjasodás, zsugorodás, ráncosodás, beesés, megrogyás, függönyösödés
nem megengedett
csak tokokon m2-enként kett ő
csak tokokon m2-enként öt
E.522 14 Krétásodás
nem megengedett
m2-enként kettő, de 50 X 50 mm-nél nem nagyobb
m2-enként öt, de 50 X 50 mm-nél nem nagyobb
E.522 15 A bevonat megcsúszása
nem megengedett
m2-enként egy
m2-enként öt
E.522 16 Kráteresedés
nem megengedett
m2-enként három
m2-enként tíz
408
10%0
25%
A kivitelezés ellenőrzése. F F.1 Az ellenőrzés általános szabályai. F.11 Az ellenő rzést az építmény funkcionálisan vagy szerkezeti szempontból szétválasztó részeire külön-külön kell elvégezni. F.2 Próbavétel. F.21 A bevont felületeket szemrevételezéssel teljes egészében meg kell vizsgálni. Ha a vizsgálat nem szemrevételezéssel történik, a következ ő mennyiségeket kell megvizsgálni: F.211 A területtel mérhet ő felületeknél (fal-, fa- és fémfelületek 0 /76,7 mm=3" feletti csövek felülete stb.). — 10 m2 alatt 100%-ot, — 10 és 50 m2 között 30%-ot, de legalább 10 m 2-t, — 50 m2 felett 20%-ot, de legalább 15 m 2-t. F.212 A hosszanti kiterjedés ű szerkezeteknél (0 76,7 mm= 03" alatti csövek, függeszt ők, konzolok, támaszok, élvéd ők stb.) — 10 m alatt 100%-ot, — 10 és 50 m között 30%-ot, de legalább 10 m-t, — 50 m felett 20%-ot, de legalább 15 m-t. F.213 Különálló, egyforma szerkezeteknél (W. C.-öblítő tartályok, mosdótámaszok, szifonok, átereszt őszelepek, mosogatók stb.) — 10 db-ig 100%-ot, — 10 és 50 db között 30%-ot, de legalább 10 db-ot, — 50 db felett 20%-ot, de legalább 15 db-ot. F.3 Vizsgálat. F.31 A szemrevételezésnél hibásnak talált és az F.21 szerinti próbákat az E.5 vitatott jellemzői tekintetében megszemléléssel, tapintással, kézi nagyítóval, mikronmérővel stb. kell megvizsgálni. F.4 Értékelés Az Általános Feltételek szerint. F.5 Minősítés. F.51 1. osztályú az a tétel, amelynél — az E.51 szerinti követelményeket valamennyi vizsgálati adat kielégíti, — az E.52 szerinti I. osztályú min ő ségi követelményeket az összes vizsgálati adatnak — vizsgálatfajtánként — legalább 90%-a kielégíti és legfeljebb 10%-a II. osztályú F.512 II. osztályú az a tétel, amelynél — az E.51 szerinti követelményeket valamennyi vizsgálati adat kielégíti, — az E.52 szerinti I. vagy II. osztályú min őségi követelményeket az összes vizsgálati adatnak — vizsgálatfajtánként — legalább 90%-a kielégíti, és legfeljebb 10%-a III. osztályú. F.513 III. osztályú az a tétel, amelynél — az E.51 szerinti követelményeket valamennyi vizsgálati adat kielégíti, — az E.52 szerinti I., II. vagy III. osztályú min ő ségi követelményeket az összes vizsgálati adatnak — vizsgálatfajtánként — legalább 90%-a kielégíti, s a többi adat legfeljebb 20%-kal rosszabb a III. osztályú min őségi követelményeknél.
409
2. A minőségi hibákat előidéző okok Ezzel kapcsolatban az általános körülményeket a „Falfest őmunkák" c. rész megfelel ő fejezete részletezi. A mázolómunkák e hibaforrásainak okai azonban egyrészt nagyobb számban jelentkeznek, másrészt bonyolultabbak, ill. szerteágazóbbak lehetnek. Röviden áttekintve ezek a következ ő változatokban összegezhet ők. a) Anyaghibák (a felhasznált festékanyagok, segédanyagok stb. nem megfelelő minőségűek). Nem sorolhatók ide azok az esetek, amikor adott rendeltetési célra (igénybevételre) nem alkalmas anyagokat választottak ki, vagy az anyagok esetleg helytelen tárolás elszennyez ődés stb. következtében káros átalakulást szenvedtek. b) Tervezési hibák. Adott rendeltetési célra nem a legalkalmasabb festékanyagok el ő írása, vagy a környezeti károsító tényez ők helytelen felmérése vagy alábecsülése. c) Kivitelezési hibák: — a tervezési hiba kifogásolásának elmulasztása a kivitelez ő részéről; — előírt munkamű veletek elhagyása, vagy nem megfelel ő elvégzése; — hiányos, nem kielégít ő felület-el őkészítés (pl. rozsdamentesítés) vagy anyag-előkészítés (pl. túlzott mérték ű hígítás); — az elő írt környezeti, légköri és egyéb technológiai feltételek mell őzése (pl. hideg, csapadékos id ő ben kültéri acélszerkezet alapozó mázolása); — nem megfelelő kéziszerszámok, gépek, segédeszközök használata; — a festékbevonat kialakítása közbeni esetleges károsodás, környezetszennyezés vagy más építési munkák stb. következtében (munkaszervezési hiba, kellő körültekintés hiánya stb.); — egyéb hasonló jelleg ű , összetett hibaforrások. d) Előre nem felbecsülhet ő, elháríthatatlan hibák Körültekint ő , szervezett munkák esetén ezek szinte eleve kizártak. El őfordulhat azonban olyan rejtett hibaforrás, aminek a következtében egy mesterséges szerkezeti anyag (p1. faforgácslemez, farost, azbesztcement stb.) utólag károsodik, s ennek során a lakk- vagy festékbevonat-rendszer részben vagy teljesen tönkremegy. (Éppen ezért a még nem teljesen ismert, új szerkezeti anyagok festéstechnikai jellemz őit elő zetesen gondosan tisztázni kell!)
3. A minőségi hibák javítási lehetőségei Általános szempont, hogy a min ő ségi hibák csak abban az esetben tekinthető k javíthatóknak, ha — további károsodás vagy meghibásodás veszélyét nem rejtik magukban, — teljes érték ű állagvédelmet nyújtanak, 410
— kihangsúlyozott, kiemel ő hatású esztétikai igényt nem rontanak le zavaró mértékben. Egyedül ebben a vonatkozásban tehet ők engedmények. A gyakrabban elő forduló mázolási hibákat és javítási lehet őségeket a 62. táblázat foglalja össze.
4. A lakk- és festékbevonat-rendszerek ápolása, karbantartása Bármilyen szokatlannak is t ű nik, de a mázolási munka befejeztével az azt végző vállalatnak, iparos mesternek kötelességszer ű en kezelési (ápolási, karbantartási) utasítást ,(tájékoztatót) kell adni a megrendel őnek. A szakmai alaposságon túlmen ő en, ezt éppen a mázolás — mint egyik legelterjedtebb korrózió ellen véd ő megoldás — fontos szerepe indokolja. (Pl. gépkocsik esetében ezt már régóta gyakorolják.) El ő kell írni, hogy — milyen hatásoknak nem szabad kitenni a véd őbevonatot; — milyen vegyi jelleg ű vagy egyéb ápolószereket szabad felhasználni a tisztításra stb.; — esetleg milyen kezeléssel, ápolással nyújtható meg a bevonat élettartama, amely végs ő soron fontos társadalmi érdek, bárhol is készült a véd őbevonat.
H) Balesetelhárítás, egészségvédelem, környezetvédelem Itt általában megint az el őző rész e tárgyú fejezetében foglaltakat lehet alapul venni, azzal a kiegészítéssel, hogy a mázolási munkák során sokkal több tű z- és robbanásveszélyes, mérgez ő hatású anyagot kell felhasználni, továbbá veszélyesebb gépi berendezéseket és segédeszközöket üzemeltetni. Ennek figyelembevételével, röviden csak a falfest őmunkáktól eltér ő jelleg ű körülményeket kell megemlíteni.
1. Balesetelhárítás, munkavédelem A munkavédelem elvi jelleg ű rendelkezéseit, a munkáltató és a munkavállaló jogait, kötelességeit az 1967. évi II. törvény, a Munka Törvénykönyve, valamint az országos hatályú, a 47/1979. (Xl. 30.) MT sz. rendelet (a munkavédelemről) szabályozza. A munkavédelemmel kapcsolatos helyi viszonyoknak megfelel ő intézkedéseket a Vállalati (vagy szövetkezeti) Munkavédelmi Szabályzatban (VMSZ, SZMSZ stb.) kell egyértelm ű alapossággal el ő írni. Ezt a feladatot rendkívül 411
megkönnyíti a kiterjedt, átfogó jelleg ű , kifejezetten munkavédelmi, ill. bizton ságtechnikai szabványrendszer. Közülük a fontosabbakat a 69. táblázat ismerteti.
69. táblázat
A mázoló tevékenységet közvetlen vagy közvetve érint ő, fontosabb munkavédelmi szabványok — MSZ 21 461 — MSZ 0461
Munkahelyek általános levegőtisztasági követelményei.
A mesterséges világítás követelményei helyiségekben, épületekhez tartozó szabad területeken, szabadtéri munkahelyen. — MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat. — MSZ 445 Mentődoboz elsősegélynyújtás céljára. — MSZ 453 Figyelmeztet ő táblák és feliratok, villamos berendezések számára. — MSZ 1040 Tűzoltókészülék általános el őírásai. — MSZ 17 066 Biztonsági szín- és alakjelek. — MSZ 15 631 Tűzveszélyre figyelmeztet ő tűzoltósági jelzőtáblák. — MSZ 13 010 Építési állványok általános előírásai — MSZ 1600 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések számára. — MSZ 2980 Csővezetékek. Csővezetékek színjelölése. — MSZ 05.45.0701 Változó munkahelyeken alkalmazható elosztó- és kapcsolószekrények. Követelmények és vizsgálatok. — MSZ KGST 1085 Termelő berendezések. Általános biztonsági követelmények. — MSZ 2100 Gépek villamos berendezése — MSZ 10 900 Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezések időszakos felülvizsgálata. — MSZ 0602/163 Vállalati munkavédelmi szabályzat. Metodika. — MSZ 0602/165 Vállalati munkavédelmi oktatás. — MSZ 0602/166/1 Veszélyforrások elleni védelem. Terminológia. — MI 0602/171 Munkavédelmi szemle. — MSZ 0602/172 Üzemi balesetek kivizsgálásának folyamatrendszere. — MI 0602/173 Biztonságtechnikai és egészségvédelmi vizsga. — MI 0602/174 A munkavédelmi tevékenység vállalati ösztönz ő rendszere. — MI 09.57030 Biztonságtechnikai el őírások festésnél. Acélszerkezetek festése. — MI 09.57032 Biztonságtechnikai el őírások festésnél. Betonszerkezetek festése. — MSZ KGST 829 KGST-munkavédelmi szabványrendszer. A munkavédelmi szabványok és felépítése. — MSZ KGST 1084 Munkavédelem. Fogalommeghatározások. — MSZ KGST 1364 Környezetvédelmi szabványok. Általános el őírások. — MSZ KGST 1365 Környezetvédelem. Motorok légszennyez ődésének terminológiája. — MSZ 05.40.0655 Kéziszerszámok villamos hajtással. A hangnyomásszint (zajszint) meghatározása. Vizsgálatok. — MSZ 21 875 Munkahelyek fűtésének és szell őztetésének munkavédelmi követelményei. — MSZ KGST 790 Munkavédelem. Veszélyes és ártalmas termelési tényez ők csoportosítása.
412
A mázolómunkáknál a következ ő általános munkavédelmi óvintézkedéseket kell foganatosítani. — A helyi (építéshelyi) körülmények el őzétes gondos felmérésével a baleseti veszélyforrásokat meg kell szüntetni (pl. a munkaterület körülhatárolásával, védőkorlátok létesítésével, a rend, áttekinthet őség biztosításával stb.). — A kézi szerszámok, gépi berendezések, villamos készülékek feleljenek meg az erre vonatkozó szabványok biztonságtechnikai, villamos érintésvédelmi elő írásainak, ezek rendszeres, folyamatos ellen őrzéséről gondoskodni kell. — Ugyanígy biztosítani kell a szabványel ő írásoknak megfelel ő minőségű egyéni védő eszközök (pl. védő szemüveg, arcvéd ő lemez, munkaruha, gumikesztyű stb.) használatát, az egyes munkam űveletek megkövetelte feltételek szerint. — A mázolást és a kiegészít ő tevékenységet végz ő dolgozókat rendszeres, folyamatos munkavédelmi oktatásban kell részesíteni (a helyi, változó munkahelyi körülmények figyelembevételével), s ennek fontos társadalmi jelent őségét állandóan tudatosítani kell. — Egyéb vonatkozásban a következ ő fejezetekben foglalt t űzrendészeti, egészség-, ill. környezetvédelmi általános feltételeket is biztosítani kell.
2. Egészségvédelmi óvintézkedések Mázolómunkáknál — a nagyszámú vegyi termék felhasználása miatt — első sorban kemizációs eredet ű vegyi ártalmakkal lehet számolni. Az ezek elleni védekezés azonban a jelenlegi technikai színvonalon teljes megbízhatósággal megoldható. Néhány ilyen jelleg ű veszélyforrás a következ ő. a) Acélszerkezetek (hidak, ipari csarnokok stb.) mázolás el őtti felületelő készítésekor az ólomtartalmú, régi festékréteg eltávolításánál fennállhat az ólommérgezés veszélye. Ugyanígy a szemcseszórásos rozsdamentesítés esetén a szilikózisveszélyt is számításba kell venni. Megfelel ő zárt rendszer ű védőruhás álarc és helyi elszívással ellátott szívóberendezések (pl. Educt-O-Matic szemcseszívó) kielégít ő védelmet nyújtanak. b) Acél-, fém- és faszerkezetek stb. mázolásakor az ólomkróm-, mangán-, esetleg más mérgez ő hatású pigmentek jelenlétével számolni lehet. Igen helytelenül terjedt el a szakmai gyakorlatban a cink-kromátos, cink-tetroxikromátos alapozók (pl. PELLIKOR) szívóeljárásos felhordása. Utóbbiak ui. még az ólomnál is nagyobb mérgezési veszélyforrást jelentenek. c) Szóróeljárásnál — még ólom- és más mérgez ő pigmentektő l mentes festékek főleg szórással való felhordásakor is — fennállhat az ólom-, s őt a veszélyesebb mangánmérgezés lehet ősége! Ennek az az oka, hogy a kb. 1-3% szárítóadalékok (szikkatívok) ólom-, mangán- és kobalttartalmúak, s ezek a szervezetben igen gyorsan felszívódhatnak. 413
d) A lakkbenzintő l, terpentintő l kezdve az összes oldószer és hígító — de különösen a benzolhomológ-tartalmúak (pl. nitrohígítók, parkettalakk-hígítók stb.) — er ő sen bódító és mérgez ő hatásúak, s főleg szórással való felhordásnál lehet nagy a mérgezés veszélye. Ezek ellen légcserével, helyi légelszívással, tisztaleveg ős légző készülékkel stb. lehet védekezni. Különösen zárt térben (p1. tartályok belsejében) végzett munkáknál kell arra ügyelni, hogy a munkatérben az emberi szervezetre ártalmas oldószerg őzök és más szennyez ő (vegyi) anyagok töménysége ne haladja meg az MSZ 21 461 szerinti fels ő határértéket. e) Egyes lakkok esetében (pl. a savra keményed ő amingyantás lakkoknál, mint a VILUPÁL parkettalakk) az oldószerg őzökön kívül egyéb veszélyes mérgező hatású melléktermékek, pl. formaldehidgáz (amelyb ől a megengedett felső határtöménysége csak 1 mg/m 3 !) kerülnek a munkatérbe. f) Zártabb, rosszul leveg őző mű helyekben (pl. pincehelyíségben) olaj- és egyes oxidatív úton száradó zománcfestékek (pl. DUROL, TRINÁT, PAVOLIN stb.) száradási folyamata egyrészt jelent ő s oxigénfogyasztással jár, másrészt szén-monoxidot (CO) juttatnak a munkatérbe, és így ott veszélyes szenynyezettség ű légtér alakulhat ki. (Ez esetleg állandó fejfájást, rosszullétet okozhat.) g) Faszerkezetek felületvédelmére használatos gomba- és rovarmentesítők, korhadást gátló szerek (pl. MIKROZOL B, MYKOTOX B, XYLAMON, XYLADEKOR, különféle vegyi fapácok stb.) mérgez ő hatásával is számolni kell. Ugyanez áll fenn egyes lángmentesít ő szerek esetében is. h) Fémszerkezetek zsírtalanításakor esetleg mérgez ő hatású oldószereket (klórozott szénhidrogéneket, pl. széntetrakloridot, triklóretilént stb.) és maró hatású anyagokat is használnak. A klórozott szénhidrogéneket kizárólag zárt rendszerben szabad használni. Oldószeres zsírtalanítás (amelynek eredménye mű szaki szempontból is vitatható) helyett ma már kiváló, ártalmatlan mosószerek is alkalmazhatók. i) Régi festékrétegek eltávolításánál a következ ő veszélyforrásokkal lehet számolni: — oldószeres lemaróknál mint d) és h) alatt; — lúgos maratóknál: tömény lúgoldatok (pl. marónátron, szóda+ oltott mész, trisó stb.) maró hatás és fokozott csúszásveszély; — égetéssel való eltávolításnál a foltbenzin, továbbá a kifejezett mérgez ő hatású légszennyez ő anyagok, így els ő sorban szén-monoxid, benzing őz, akrolein, formaldehid stb. kerülnek a légtérbe. Zártabb munkatérben fokozottabb légszellőzésre van szükség. j) Az előbbieken túlmen ő en egyéb veszélyforrásokkal is lehet számolni. Általános elvként törekedni kell a mérgez ő hatású oldószeres festékek helyett teljesen veszélytelen, oldószermentes festékanyagok (pl. UREX tixot414
rop zománcfesték), esetleg vizes diszperziós festékek felhasználására (pl. faszerkezetek mázolásához). Ily módon az el őbbi veszélyforrások jelent ős mértékben csökkenthet ők.
3. Tűzrendészeti veszélyforrások és a megel őző óvintézkedések A mázolómunkákhoz felhasznált lakkok, festékanyagok, oldószerek, hígítók stb. jelent ős része tű z- és robbanásveszélyes. Több közülük rejtett veszélyforrást képez. A t űzvédelmi óvintézkedéseket a területileg illetékes t űzrendészeti hatóság a helyi viszonyoknak megfelel ően egyértelműen előírja, így az abban foglaltak maradéktalan betartásával a veszélyforrások megszüntethetők. Ebben a vonatkozásban a 4/1974. (VIII. 1.) BM sz. rendelet a t űz elleni védekezésről és tű zoltóságról szóló rendeletben foglaltakat kell alapul venni. A továbbiakban néhány olyan rejtett veszélyforrást kell megemlíteni, amelyeket kevésbé ismernek vagy helytelenül alábecsülnek. Ezek röviden összegezve a következ ők. a) A lenolajkence, a zsíros hígító, az olajfestékek és esetleg egyes oxigénfelvétellel száradó zománcfestékek oxidációja (száradási folyamat) olyan heves lehet, hogy nagy fajlagos felület ű anyagokkal érintkezve (pl. törl őruha, fű részpor, faforgács, papír stb.) öngyulladást idézhetnek el ő. Ezt a közvetlen napsugárzás vagy a h őforrások el ő segíthetik. Emiatt kellemetlen, rejtett t űzveszélyforrást jelentenek. b) Sokkal hevesebb öngyulladáSt idézhetnek el ő a telítetlen poliésztergyanták szerves peroxidkatalizátorai (p1. PEROX - paszta), a kobaltnaftenát alapú gyorsítókkal (SICCOSOL, kobaltszikkatív stb.) érintkezve. Bár ezeket közvetlenül a mázolási munkákhoz alig használják, de mégis számításba jöhetnek pl. gyorsjavító tapaszok alakjában. (Ilyen típusú m űgyanták pl. AKEMI, NIKETON, CHEMOFORT PERLUX, TENAX, POLIKON H, DIAMANT SUPER stb.) Ritkábban, de el ő fordulhatnak olyan esetek is, hogy a térhálósítóval nem az elő írt arányban elegyített epoxim űgyanták (pl. EPOKITT, TIesetleg UREX stb.) PDX, ARALDIT, NEROLIN, KATEPDX, KATESZIL, erő s felmelegedéssel térhálósodnak, s emiatt öngyulladás jöhet létre. c) Hasonló veszélyforrást képez a klórmész, a HYPO, szerves anyagokkal érintkezve, a beszáradt MIKROZOL B fakorhadásgátló szer, bár ez utóbbi már csak elvétve használatos. d) Súlyos robbanást idézhetnek el ő az alumíniumpigment paszták vízüveges keverésnél, továbbá a hő álló ezüst beszáradt dobozai pl. lúgos maratásnál, esetleg a cinkporos alapú, korrózió ellen véd ő alapozók, ha az edénybe — hiá415
nyos elzárás miatt — vízg ő z, lecsapódott pára kerül. Mindegyik esetben hidrogéngáz fejl ődik (jelentős hőképződéssel), amely robbanáshoz vezet. e) A t ű z- és robbanásveszélyes oldószereket tartalmazó lakkok, festékek felhasználásakor biztonságtechnikai szempontból els ősorban arra kell ügyelni, hogy a munkatérben töménységük (c max) ne érje el a jellemz ő alsó robbanási határt (ra ), ill. biztonsági tényezővel csökkentett értékét (általában 1/5-ét), azaz a robbanásveszély kizárt, ha (»max 0,20 • ra térfogatszázalék. A mázolómunkákhoz használt oldószerek, hígítók alsó robbanási határtöménysége viszonylag csekély, 1,1...5,0 térfogatszázalék, ezért különösen kisméretű műhelyekben, munkaterekben nagyobb az oldószerg őzök robbanásveszélye. E veszélyforrás ellen légcsere növelésével (természetes vagy mesterséges szell őztetéssel), kevés, ill. helyesen felmért anyagmennyiség felhasználásával, végül oldószermentes vagy oldószerszegény festékanyagokkal lehet védekezni. Jó megközelítéssel ui. felbecsülhet ő az az oldószer-hígító, illalakk- vagy festékanyag-mennyiség, amely egy adott méret ű munkatérben, légcsere figyelembevételével felhasználható. Ennek gondolatmenetét a következ ő példa szemlélteti: Egy Ve =200 m3 térfogatú m űhelyben — ha közepes mérték ű szell őztetésnél a légcseretényez ő /=2,0 — hány kg TRINÁT zomáricfestéket (Q) lehet felhasználni, ha oldószertartalma 0 1 =45% (=0,45), az arra jellemz ő alsó robbanási határ (ra )=3,0%, a biztonsági tényez ő b=0,20, és az oldószer átlagos molekulasúlya, M=90. A robbanásveszély kizárt, ha ciria. 0,2 . ra, azaz cm . 0,20 . 3,0=0,60 térfogatszázalék. Ismeretes, hogy bármely oldószer, hígító kg-mólnyi folyadékmennyiségéb ől 22,41 m3 oldószerg őz képződik, amely a munkatérben eloszlik. Adott esetben ha M=90, akkor 90 kg oldószerb ől képződik 22,41 m 3 oldószerg őz. A példában az l=2-szeres légcseretényez ő azt jelenti, hogy óránként a mű hely eredeti térfogatához képest kétszeres tiszta leveg ő áramlik be. Így a mértékadó térfogat Ve =2 200=400,0 m3. Csak a térfogat 0,6%-át érheti el az oldószerg őzök töménysége a munkatérben, tehát 100 : 0,6=400 • x. 0,6. 400 x= — 2,4 m3 oldószergőz. 100 416
Az el őbbi összefüggés alapján : 90 : 22,41=x : 2,4
x=
90.2,4 22,41
—
9,6 kg folyékony oldószer, ill. hígító.
Mivel a közvetlen felhasználásra el őkészített (hígított) TRINÁT zománcfesték 45% oldószert tartalmaz, így tehát 1,0 : 0,45 =x : 0,6, x=
1,0 . 9,6 0,45
—
21,3 kg zománcfesték.
Ezek szerint tehát a robbanás veszélye nélkül ennyi zománcfesték ecsetelhet ő fel óránként. Ez természetesen közelít ő számítás, s kizárólag a biztonságtechnikai óvintézkedések összefüggését mutatja. Oldószeres festékanyagok felhasz• nálásakor a „légáramlási holtterek"-ben az oldószerg őzök helyi feldúsulása fordulhat elő, ami szintén robbanáshoz vezethet. f) Külön fel kell hívni a figyelmet az elektrosztatikus feltölt ődés következtében létrejött, viszonylag nagy energiatartalmú gyújtószikrákra, amelyek már több robbanás el őidézői voltak. Közismert, hogy a műanyagok, a festékbevonatok (pl. faszerkezeteken), a m űszálas ruházatok, de maga ez emberi haj (száraz állapotban) is igen hajlamos szikrakisülések létrehozására, de ezt a körülményt általában alábecsülik. A villamos kapcsolók és gépi berendezések szikraképződései már ismertebbek. g) Mivel a tűz elleni védelem társadalmi közügy, az ellene való védekezést gondosan meg kell szervezni, és jelent őségét tudatosítani kell. h) Vállalatok, szövetkezetek stb. esetében, a helyi, esetleg változó építéshelyi körülményekre, pontosan el őírt tűzvédelmi munkatervet kell készíteni, az illetékes t űzrendészeti hatóság helyszíni szemle alapján elrendelt utasítása szerint.
4. Környezetvédelmi teendők A mázolómunkák során felhasznált mérgez ő hatású, gyakran b űzös, kellemetlen szagú anyagok, továbbá az egyes zajos, szennyez ődéssel, porképződéssel járó munkafolyamatok (pl. szemcseszórásos rozsdamentesítés, festékrétegek égetéssel, maratással való eltávolítása, festékszórás stb.) ún. környezetszennyező tényezőként jelentkeznek. Ezért az emberi környezet védelmér ől szóló 1976. évi II. törvényt, valamint az azt kiegészít ő rendelkezésekben foglaltakat, a mázolási munkák előkészítése és megszervezése során, be kell tartani. A környezetvédelmi feladatokkal összefügg ő fontosabb rendelkezéseket a 70. táblázat foglalja 417
össze. Ennek megfelel ően a következ ő általános környezetvédelmi teendőket kell foganatosítani a mázoló- (és azt kiegészít ő egyéb) munkák során. 70. táblázat A mázolómunkák környezetvédelmi teend őit szabályozó rendelkezések áttekintése - 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelmér ől. - 1/1973. (I. 9.) MT sz. rendelet a leveg ő tisztaságának védelmér ől. [Ezt módosította az 1003/1979. (II. 6.) MT sz. határozat.] - 11/1973. (IV. 18.) ÉVM sz. rendelet az el őbbi MT sz. rendelet végrehajtásáról [Ezt módosította a 3/1976. (I. 16.) ÉVM sz. rendelet.] - 19/1974. (XII. 27.) ÉVM sz. rendelet a légszennyezési bírságról. [Ezt módosította a 16/1976. (VI. 29.) ÉVM sz. rendelet.] - 59/1974. (Ép. Ért. 1975/1.) ÉVM-EüM sz. együttes közlemény a települések levegőszennyezettségi alapterhelésének mértékér ől. - 60/1974. (Ép. Ért. 1975/1.) ÉVM sz. közlemény a leveg őtisztasági feladatok ellenőrzéséről. - 40/1969. (XI. 25.) Korm. sz. rendelet a szennyvízbírságról [Ezt módosította a 28/1978. (V.26.) MT sz. rendelet.] - 1/1969. (XI. 25.) OVH sz. rendelet a szennyvízbírságról. [Módosította a 2/1978 (V.26.) OVH sz. rendelet.] - 2/1970. (XII. 13.) OVH sz. rendelet a szennyvizek közcsatornába történ ő bevezetéséről. [Ezt módosította az 1/1974. (IX. 18.) és a 4/1975. (XI. 26.) sz. rendelet.] - 2/1965 (II. 28.) EüM sz. rendelet az egyes ipari oldó- és hígítószereket tartalmazó termékek forgalombahozatalának és felhasználásának egészségügyi követelményeiről. - MSZ 18 150 Épületek környezetében és helyiségeiben észlelhet ő zajszintek vizsgálata. - MSZ 18 151 Épületek környezetében és helyiségeiben megengedett zajszintek. - MSZ 18 152 Munkahelyen megengedett zajszintek.
d) A régi festékrétegek égetéssel való eltávolítását, a festékhulladékok elégetéssel való megsemmisítését lakókörnyezetben úgy kell elvégezni, hogy az így képz ődő bűzös és mérgez ő, ingerlő hatású gázok a környez ő légteret ne szennyezhessék zavaró mértékben. Mértékét gondos, el őzetes becsléssel fel kell mérni. e) Emberi forgalomnak kitett helyeken különös gondossággal kell ügyelni arra, hogy baleseti veszélyforrást ne képezzenek, továbbá elszennyez ődést (pl. a járókel ő k ruházatán, a közelben tárolt vagyontárgyakon pl. gépkocsik stb.), környezetszennyezést ne idézzenek el ő. Különösen festékszórásnál kell fokozott körültekintéssel eljárni. f) A zajforrást képez ő gépi berendezések és munkafolyamatok (pl. von Arx típusú acéltüskés ver őpisztoly, szemcseszóró berendezések, légtartályos kompresszorok, lánggereblyék stb.) zajszintje nem haladhatja meg az adott lakókörnyezetre el őírt fels ő határértéket. Szükség esetén ezt az arra területileg illetékes KOTÁL véleménye alapján, ill. helyszíni zajszintméréssel el őzetesen kell felmérni. g) Általános elvként törekedni kell a környezetvédelmi szempontból is előnyösebb tulajdonságú anyagok (pl. oldószerszegény, ill. oldószermentes festékek stb.) felhasználására, ill. a zajképz ődéssel járó munkaműveletek kevésbé zajos technológiával való helyettesítésére (p1. a szemcseszórásos rozsdamentesítés helyett a vegyi rozsdamentesítésre). h) A környezetvédelem rendkívül nagy társadalmi jelent őségét a dolgozók körében állandóan tudatosítani kell, s az ezzel kapcsolatos teend őket a VMSZ-be, ill. a munkavédelmi, tűzrendészeti oktatás anyagába külön is be kell építeni.
a) A közterületet, él ővizeket, talajt stb. oldószeres és mérgez ő festékanyagokkal szennyezni nem szabad. Szigorúan tilos - bármilyen csekély menynyiségben is - oldószereket, hígítókat, festékanyagokat közvetlenül a szennyvízcsatornába vagy az azzal összeköttetésben álló lefolyónyílásokba táplálni. b) Ugyanígy szigorúan tilos az ilyen anyagokat szeméttároló edényekben, szemétlerakóhelyeken gy űjteni, annál is inkább, mert öngyulladást, tüzet és robbanást idézhetnek el ő . Oldószereket és ezeket tartalmazó festékanyagokat kizárólag az arra kijelölt tárolóhelyeken kell összegy űjteni és előírás szerint megsemmisíteni. c) Értelem szerint ugyanígy kell eljárni természetesen a savas és lúgos, maró hatású anyagok (p1. vegyi rozsdamentesít ők, lúgos festéklemarató szerek stb.) felhasználásakor is, azzal az eltéréssel, hogy kis tömeg ű felhasználásuk esetében semlegesítve, bő vizes öblítéssel, vagyis az el őírt hígítás után a szennyvízlevezet ő csatornákba táplálhatók. 418
419
