Európai
Számok ritmusa
1
Mivel az anyag a szellem egyik átmeneti halmazállapota, ugyanúgy, ugyanúgy, ahogy a forma, f orma, az energiáé, minden spirituális energiának van egy materiális forma-megfelelője. Számok és geometriai formák ősdiagramokat, szimbólum-magokat, szimbólum-magokat, s azokat az intervallumokat, a periodikusan szétágazó ritmust rejtik, amellyel e tartalmak megvalósulnak. A számokhoz ennek ellenére bizonyos hatalom és erő kötődik, amelyet a bennünk kifejeződő mennyiség jelképez. jelképez. Ez az energia azokból az okkult formulákból generálódik, amely a természet jelenségei és elvont ideái között fennállnak. A mi számtörvényeink a decimális rendszeren alapulnak. s e tízes számsorban az egész megnyilvánult megnyilvánult univerzum szimbólumszintézisét összefoglalhatjuk.
0 0 a végtelenséget, végtelenséget, minden dolog határtalan ismétlődését, Brahmanda, vagyis az univerzális “világtojást", a naprendszert, a periodicitást, klauzúrát, a karmát, gubót jelenti. A zéró az univerzálisan paradox: paradox: a végtelenül nagy és végtelenül kicsi a Makrokozmosz köre és a létbelépés titokzatos kapuja, a pont, amelyből kirobbant a világmindenség világmindenség első fénykeresztje. A zéró e pontja rejti a mikrokozmosz elektromikroszkóppal elektromikroszkóppal sem regisztrálható végtelenségét, de az atomot, s az atom partikulumait is.
1 A Nap követe. Az 1-es a pozitív, aktív, mágikus princípium manifesztálódása. manifesztálódása. A Logosz, meg nem nyilvánult ideanyilának áttörési formulája. Mint ilyen az egót, az önmegváltást, elkülönülést, az izolációt, a megkülönböztetést, az önmagában nyugvó hatalmat és uralkodást képviseli. A Mágus száma. Filozófiai és tudományos értelemben az élet individuális egységének egységének képlete. Az 1-es az első számjelkép, amely kiválik a zéróból.
2 A Hold jelképe. A 2-es az antitézis száma. A binomiális megjelölése, mint
Európai
Számok ritmusa
2
plusz és mínusz. A lét aktív és passzív, pozitív és negatív, feminin és maszkulin dualizmusának kifejezése. A kreáció, gyümölcsözés, a kombináció és sokszorozódás alapformulája.
3 A Marssal analóg. A 3-as a trilógia, az élet hármasságának és intelligenciájának, a három létsík egyensúlyának, az ego kiterjesztésének, az életre kelt, sziderikusan és energetikailag megvalósított ideák száma: Az áthatolás, érvényesülő cselekvés. a mágikus akarat manifesztációja.
4 A Merkúr jelképe. A 4-es a konkrét valóság, az anyagi univerzum, a quadrát, a fizikai törvény, a logika és a ráció energetikai képlete. A tapasztalati tudomány rendszerző és klasszifikáló, nuomentális és fenomenális világ alapszáma. Statikus súlypontja leginkább relatív és tüneti. Kötés és gátrendszere a spirituális erő ellentéte és támasztó pillére, amelynek nekifeszülve az kifejtheti lényegét. Ezért a kabbalisztikus erények száma is. A “tudni, merni, akarni, hallgatni" mágikus képessége csak saját tapasztalati negációjából generálódhat.
5 Töltése Jupiter. Az 5-ös az expanziót reprezentálja. Az egyensúlyt, egyesülést. összefogást kereső értelem és ítélet, növekedés és mágikus definíció. a jelszó-mantrisztika, mélyebb aspektusban a propaganda száma; de az igazságé, az önmagát megsokszorozó, gyümölcsözésé, az apa princípiumé, a jutalomé és büntetésé is.
6 A Vénusz száma.
Európai
Számok ritmusa
3
A 6-os szám a koppráció, házasság, minden harmonikus érzelmi kapcsolat, az egymásban megtámaszkodó, egymásban oldódó érzések ábrája. A materiális-fizikális, mentálisspirituális belső folyamatok uniója az emberben, a psziché, pszichológia, difináció és szimpátia humusza. A hatos behangolása a lélek intuitív síkján mindenképpen összeköttetést teremt tárgyakkal éppúgy (pszichometria), mint emberekkel (telepátia). Jelenti még az alchimiai hőt, megbékélést, a szépség igazságát, jóságot, szeretetet, és szerelmet, a nemek egymást kiegészítő kontaktusát. A Tarot sorozatban és a Kabbalisztikus asztrológiában.
7 Szaturnusszal jelkép, bár periodicitásában van a Hold-elem is. A 7-es a megszületett, kialakult távlatok, a térré dermedt idő, és az időben elkülönített tér teljes perióduskörének száma. E körré zárult formula éppúgy magában rejti az öregség, mulandóság, dekadencia, halál, stabilitás tendenciáit, mint a halhatatlanságét. Négyzeten nyugvó piramisként, a meditáló, kozmikus ember. A bölcsesség és kibontakozás, a kontemplatív nyugvás, és egyensúly, de a lét hetes periódusokban lüktető ritmusának, az örök visszatérés hullámzásának szimbóluma is.
8 Uránusz szimbólum. A 8-as a feloldódás, a ciklikus energiaáram, a természet erőinek spirituális síkra való áttörésének száma, s mint ilyen a reakció dekompozíció, anarchia, szeparáció, válás, elszakadás képlete is. Nagy feszültségi töltése azonban szellemi aspirációk vonalán zsenialitást robbant ki, bizarr, úttörő ideákat sugall. Ugyanez a feszültség, elfojtás esetén, hirtelen kitörések, excentricitás. aberrációk és őrület formájában reagálódik le. Lényegében tehát olyan intenzitással működő erőt szimbolizál, amelyet mindenképpen fel kell használni, s irányának meghatározásától függ, épít-e vagy rombol.
9 A Neptun jelképe. A 9-es a reguláció, újjászületés, spiritualitás, dimenzió-kiterjedés, az okkult érzékszervek, s mindenfajta okkult fenomén vitalizációjának száma. Így a teleesztézia, álompraxis, tisztánlátás, képzetek távolba való kihelyezésének és az idő dimenziójából való lecsapolásának, ráción túli tartalmak felfogásának idéző formulája. Vizionális kontaktusok, ködös és kaotikus zónákat is idéznek néha e jelben, amelynek gomolygásából különös változások, próféciák, misztériumok születnek. A 9-es szám misztikus erői száműzötté teszik
Európai
Számok ritmusa
4
a szellemet mindabból, ami az anyag síkján állandóságnak tűnik, de otthontalansága, spirituális élményekkel és a hiperesztétika extatikus látomásaival kárpótolja megszállottját.
10 A 10-esben összezárul a teljes létkör, a megnyilvánult univerzum köre, amely a számnélküli időtlenből az időbe áradt, megsokszorozódott, de a végesből megint az örökkévalóság felé tart. Az 1-es előtt azért egy láthatatlan zéró áll. Az 1-es után következő kör tízesként olyan kozmikus diagrammá alakul, amely az egész kreatív folyamat múltját, jelenét és jövőjét magában rejti. Az egyes előtti állapot is a zéró állapota, s az első, önmagát megsokszorozó alapidea egyese után is a zéró következik, a jövőt jelentő jobboldali térzónában.
Kínai 1 Egy (yi) A hagyományos kínai filozófiában az egy nagyon jelentős helyet foglalt el. A hatalmas egységet (tai yi) a yin és yang egyesülése hozza létre. Laozi szerint: "A dao szülte az Egyet, az Egy szülte a kettőt, a kettő szülte a hármat, s a három szülte az összes létezőt Az egy mindig az oszthatatlanságot, a páratlan kiválóságot, minden eredetét, kiinduló pontját szimbolizálta. A számmisztikában az elemek közül a víz, az égtájak közül az észak, az évszakok közül a tél, a színek közül fekete társul hozzá. Taiyi, a "hatalmas egy", "hatalmas egyetlen" főistenség a kínai mitológiában. Első előfordulása az i. e. 4. században jelenik meg, amikor égi istenként írják le, aki kezében kardot tart. Olyan főisten, aki mindent irányít. A Han-kori szövegekben Taiyi egy csillagnak és e csillag szellemének a neve. Más források szerint Taiyi az öt égtáj ura, vagy a 16 sárkány ura, aki tudja, hogy mikor lesz eső és szél, áradás és aszály, éhínség, háború és dögvész. Más változat szerint Taiyi az ember testében lakozik, a titokzatos cinóberkastélyban, ő az összes testrész ura. A Ming-dinasztia idején az égzengés és eső szellemeként tisztelték és áldozatot mutattak be a számára.
2
Európai
Számok ritmusa
5
Kettő (er) A kettő, mint minden páros szám a női princípium ( yin) körébe tartozik. Az ősi időkben a földdel hozták kapcsolatba, míg az egyet a naphoz, a hármat (három) pedig az emberhez kötötték. A kettő kiválóan alkalmas a különböző ellentétpárok számbeli meghatározására, mint pl. lent-fent, elől-hátul, jobb-bal, férfi-nő, kerek-szögletes, yin-yang. A jövendőmondásban is szerepet játszik a kettő, hiszen a Yijing 64 hexagrammjának mindegyikét 2 egyenként három vonásból álló trigrammból állították össze.
3 Három (san) A három páratlan szám lévén a yang, azaz a férfi princípiumot jelenti. Igen kiemelt szerephez jut a hagyományos kínai számszimbolikában. Elsőként említendő az Ég a Föld és az ember alkotta hármas egység (san cai). A jókívánságok kultuszának alapköve a "három sok" (sanduo), ami a nagy vagyon, a hosszú élet és a bő gyermekáldás kívánságára utal. A kínai történelmen belül külön kategóriát alkot az "első három dinasztia": a Xia, a Shang és a Zhou. A konfucianizmust, a taoizmust és a buddhizmust együtt a "három tanítás" (san jiao) néven szokás emlegetni. A buddhista kánon három részből, az ún. "hármas kosár"-ból (Tripitaka) áll. A "három uralkodó" vagy "három császár" (san huang) a három mitikus uralkodó a kínai mitológiában, úgyis mint: Fuxi, Suiren (tűz istene) és Shennong. A "három uralkodó" (san wang) kifejezés a Xia-dinasztiabeli Yu-re, a Shang-dinasztiabeli Tang-ra és a Zhoudinasztiabeli Wen királyra utal. A "három hivatalnok" (san guan) a három elem istenségei a kínai taoista és a késő népi mitológiában: Tianguan ("az ég hivatalnoka"), Diguan ("a föld hivatalnoka") és Shuiguan ("a víz hivatalnoka"). A "hideg három barátja"-ként emlegetett bambusz, fenyő és szilva egyben a hosszúélet jelképei is (barát). A régi Kínában első tankönyvnek számító alapmű neve: "Három írásjegyes könyv" (San zi jing), amelynek minden sora három írásjegyből áll, és melynek segítségével a gyermekek elsajátíthatták a betűvetése és olvasás alapjait, miközben a legalapvetőbb konfuciánus szemléletű világképet (történelem, földrajz stb.) is megtanulták. Három állat volt, amelynek fogyasztása tabunak számított: a vadkacsa, a kutya és a fekete angolna. A "három yang" (san yang) a tavasz három hónapjának közös elnevezése volt, képeken általában három kecskével (yang) utalnak erre az időszakra. A hagyományos hivatalnoki vizsgák három fokozatból, lépcsőből álltak. A buddhizmusban a "három méreg" (san du) kifejezés a dühre, a kapzsiságra és a tudatlanságra utal. A "három világ" (san jie) - szanszkritul trailokja vagy trilokja - a vágyak a formák és a tiszta szellem világa. A buddhisták hite szerint a világmindenség három tartománya: az első az érzéki vágyak világa, amelyben a szerelem és éhség uralkodik; a második az anyagi formák világa, amelynek lakói már nem éreznek vágyakat, de még az anyagi létben élnek; a harmadik a tiszta szellem világa, amelynek lakói testnélküli szellemek s elmélkedésben élnek. A női nemiszervet olykor a nő harmadik szemeként emlegetik.
Európai
Számok ritmusa
6
4
Négy (si) A négy páros szám lévén a női yin princípiumhoz tartozik, de kapcsolatba hozzák a nyugattal, és a föld elemmel. A földet hagyományosan szintén négyszögletesnek képzelték. A régi források úgy tartják Kína, azaz a Középső Birodalom a négy tenger határolta vidéken, középen terül el. A környező négy égtáj mindegyikéhez egy-egy, tehát összesen négy barbár népet kapcsoltak, akik folyamatos veszélyt jelentenek a kultúrát, műveltséget képviselő Kína számára. Egy évben négy évszak váltja egymást. A "négy nagy király" (si da wang), nevezetesen Ma, Zhao, Wen és Li a taoista panteon alakjai, akik a világ négy égtája felett őrködnek. A taoizmusban a "négy nagy"-ként nevezik a világ négy legmeghatározóbb összetevőit: a Dao, az Ég, a Föld és az ember. A "négy művészet" (si shu) a tudósvilág nagy becsben tartott foglalatosságai, a költészet (shi), a könyvek (shu), a szertartások (LI) és a zene (yue). Egyébként maga a tudósság is a négy hagyományos foglalkozás egyike (tudós, földműves, kézműves, kereskedő). A tudósok "négy kincse" pedig a tus, a papír, az ecset és a dörzskő. A "négyszínű játékkövek" (si se pai) a játékkártya egy régi változata (játék). A "négy könyv" (si shu) a konfuciánus négy legfontosabb alapmű összefoglaló neve (konfucianizmus). A régi kínai nyelvben négy zenei hangsúlyt (si sheng) különböztettek meg, amelyek nem azonosak a mai köznyelv és északi dialektus négy tónusával. A "négy krónika" (si shi) az első négy történeti mű összefoglaló neve. A "négy kincstár" címen a Tang-korban gyűjtötték össze a legfontosabb kánonokat (jing), történeti műveket (shi), mesterek műveit (zi) és gyűjteményeket (ji). Az ember négy testrészből (si ti) áll: a kezek, a lábak, a fej és a törzs, míg a négy végtag (si zhi) a két kar és a két láb közös elnevezése. A régi Shu tartomány mai elnevezése, Sichuan a tartomány négy folyamáról (si chuan) kapta nevét. A kínaiak a négyet általában tabu számnak tekintik, nem nagyon kedvelik számsorozatok tagjaként sem, hiszen hangzásában (si) egybeesik a "halál", "meghal" jelentésű si szóval.
5
Öt (wu) Az öt a kínai számmisztika egyik legfontosabb és legkedveltebb száma. Páratlanszám lévén a yang, azaz a férfi princípium. A legfontosabb öthöz kapcsolódó csoportok: az öt elem (elem); az öt égtáj (égtáj); az öt szag (avas, égett, édeskés, fanyar, rothadt). Az öt íz (savanyú, keserű, édes, csípős, sós); az öt szín (sárga, fekete, vörös, zöld, fehér). Az öt érzék (tapintás, hallás, látás, szaglás, ízlelés), az öt gabona, az öt mérgező lény (méreg); az öt zsiger (máj-epehólyag; szív-vékonybél; lép-gyomor; tüdő-vastagbél; húgyhólyag-vese); az öt testnedv (könny, izzadság, nyál, takony, vizelet). Az öt szent állat (sárkány, főnix, egyszarvú, teknős, tigris), az
Európai
Számok ritmusa
7
öt szent hegy, az öt konfuciánus kánon, az öt buddhista tilalom (ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne igyál bort, ne egyél húst). Az öt szeplőtlen (a Hold, a víz, a fenyő, a bambusz, a szilvafa), az öt viszony (uralkodó-alattvaló, apa-fiú, férj-feleség, báty-öcs, barát barát), az öt erény (hűség, bölcsesség, szerénység, emberség, igazságosság), az öt kívánság (gazdagság, hosszú élet, béke, bátorság, egészség).
6
Hat (liu) A hat nem játszik különösebb szerepet a kínai számmisztikában. Hagyományosan hat testrészt különböztetnek meg, úgymint a két kar, a két láb, a fej és a törzs. Hat irány létezik, a négy oldal, a fent és a lent. Egy régi kínai enciklopédiában Lü Buwei "hat folyó"-ról és "hat nagy király"-ról beszél. A legkorábbi kozmológiai irányzat öt ("égi") és hat ("földi") dolgot különböztetett meg, amely az öt erénynek és a hat érzelemnek (düh - öröm, fájdalom - jólét, szeretet - gyűlölet). Az első kínai császár azt tartotta, hogy uralmát a hatos számra alapozza (pl. 6×6 = 36 tartományra osztotta birodalmát). A "hat világtáj" néven a négy égtájat, valamint a zenitet és a nadírt értik. A "hat könyv" a konfucianizmus szent könyveinek összefoglaló neve. Az ókorban a "hat tudomány" közé a szertartásokat, a zenét, az íjászatot, a kocsihajtást, a kalligráfiát, a számvetést sorolták, később egyszerűen a műveltséget értették alatta.
7 Hét (qi) A régi Kínában hét csillagot (qi xing) tartottak számon, amely alatt a Napot, a Holdat és az öt bolygót értették. A hét napból álló hét csak a nyugati, Gergely naptár bevezetésével vált általánossá a 20. században. A falusi hagyomány szerint a hetedik holdhónap hetedik napján tartották a Szövőlány és a Pásztorfiú ünnepét, amely egyre inkább egyfajta szerelmesek napjává lett. A hét páratlan szám lévén ugyan yang, azaz férfi princípiumú szám, a számmisztikában azonban mégis inkább a yin, női elemhez kapcsolják. Ennek oka az lehet, hogy a hagyomány szerint a leánygyermeknek hét hónapos korában jelennek meg a fogai, és hét éves korában veszti el a tejfogait, 2 × 7 azaz tizennégy évesen pedig nővé érik, azaz ekkor történik az első menstruáció. A fiúgyermek esetében ugyanez az analógia a nyolcas számon alapul. A hetes számnak a hallott kultuszban is jelentős szerepe van, ugyanis a zuo qi "hetet csinálni" kifejezés arra az egyhetes periódusra utal, amíg a halál után a holttestből a lélek végképp elköltözik. A tibeti buddhizmus tanítása szerint a köztes lét (bardo), tehát az az idő, amíg az elhunyt lelke egy új testben reinkarnálódik 7×7, azaz 49 nap. A híres költőről, Cao Pi-ről az a mondás járta, hogy egy ma is ismert versét mindössze hét lépés megtétele alatt alkotta. A "hét kincs" (qi bao, szanszkrit: saptaratna) a buddhizmusban hét legmegbecsültebb
Európai
Számok ritmusa
8
drágaságot jelenti, amelyek különböző felsorolások szerint más és más tárgyakat tartalmaz. A "hét érzelem" (qi qing) körébe az öröm, a harag, az aggódás, a beképzelés, a szomorúság, a félelem és az ijedség tartozik.
8 Nyolc (ba) A nyolc páros szám lévén a női princípiumhoz, a yin-hez kötődik. A nyolc igen gyakori jelképszám. nyolc szimbólum társul a tudósokhoz (a gyöngy, a csengőkő, a pénzérme, a rombusz, a könyv, a festmény, a rinocérosz tülök és a cickafarkkóró levele). A nyolc halhatatlant is nyolc tárgy jelképezheti (a legyező, a kard, a tökhéj-palack, a csattogtató, a virágkosár, a bambuszbot, a furulya és a lótusz), amelyek mindegyike egy-egy szent halhatatlan személyes tárgya, attribútuma. A kínai buddhizmuson belül is nyolc szerencseszimbólumot különböztetnek meg (a tengeri kagyló, az ernyő, a baldachin, a lótusz, a korsó, a hal, a végtelenbog és a kerék). A Yijing jóskönyvhöz szorosan kapcsolódik a nyolc trigramm (ba gua). Annak ellenére, hogy a nyolc a női princípium része, olykor mégis a férfiakhoz kapcsolódik. Úgy tartják, pl., hogy a fiúgyermek tejfoga nyolc hónapos korában jelenik meg és nyolc évesen veszti el azokat, 2×8 évesen pedig férfivá érik. A hét pedig a férfi princípium, a yang száma mégis a fenti analógiát követve a lányokra, nőkre vonatkoztatják. Az ősi mitologikus elképzelésekben az Égnek nyolc tartóoszlopa van. Nyolc fajta szelet (szél) különböztetnek meg. A kínai mitológiában a Zhou-kori királynak Ny. különleges, csodás lova volt, amely a kínai festészet és költészet állandó témája.
9
Kilenc (jiu) A kilenc páratlan szám lévén a férfi princípiumhoz yang-hoz kapcsolódik. A konfuciánus hagyomány egyik alapműve, a Konfuciusznak tulajdonított Szertartások feljegyzései kilenc alapvető szertartást sorol fel: fiúgyermekhez fűződő, a házassághoz, a feljebbvalói kihallgatásokhoz, a követségekhez, a temetéshez, az áldozathoz, a vendégszeretethez, a rituális iváshoz és a hadviseléshez kapcsolódó szertartások. Egy ősi elképzelés szerint az égnek kilenc szintje van, az országnak pedig kilenc hegye, a hegyeknek kilenc átjárója, a tengeren pedig kilenc sziget. A Han-dinasztia idején bukkant fel a kilenc pokolra alkotott elképzelés. A 9. holdhónap 9. napján tartják az ún. "kettős yang" ünnepét, amikor is a hegyekre kirándulnak, vidáman iszogatnak és a krizantém ünnepét is ilyenkor tartják. A mitológiában ismert a kilenc farkú teknős, és a kilenc farkú rókatündér is.
Európai
Számok ritmusa
9
12
Tizenkettő (shier) A hagyományos kínai naptár szerint egy év tizenkét 28 illetve 29 napos hónapból áll. Tizenkét földi ágat tartanak számon, és a zodiákust is tizenkét jegy alkotja. A napokat hagyományosan tizenkétszer két órára osztották fel. A kínai csillagászok megfigyelése szerint a Jupiter tizenkét év alatt kerüli meg a Napot. tizenkét uralkodói jelvényt, szimbólumot tartanak számon. A mitikus uralkodó, Shun tizenkét magas rangú hivatalnokot jelölt ki. A hagyományos kínai zenében a pentaton skálát később kiegészítették tizenkét-hangú skálára.
16
Tizenhat (shiliu) A régi Kínában a lányok tizenhat éves koruktól számítottak felnőttnek, ekkor kerültek eladó sorba. Kína történelmének egyik korszakát a Tizenhat ország (shiliu guo) korának (304-439) nevezik. Ezt az időszakot az egység megbomlása jellemezte, Észak-Kína területén idegen eredetű nomád népek alapítottak kisebb-nagyobb államokat. A Sui- és a Tang dinasztia idején tizenhat testőr védte az uralkodót. A "Tizenhat kánon" (shiliu jing) egy, az ókorban íródott taoista jellegű mű címe, amely egy ásatás során 1973-ban került elő egy sírból, addig elveszettnek hitték. A "tizenhat égi ördög tánca" (shiliu tianmu wu) egy, a mongol Yuandinasztia ideje alatt, a császári udvarban előadott, buddhista eredetű tánc elnevezése, amelyet általában tizenhat fiatal lány adott elő.
24
Huszonnégy (ershisi) A hagyományos kínai időszámításban az évet huszonnégy, egyenként 15 napos szakaszra osztották, amely 5 nap híján egy teljes szoláris évnek felel meg. A konfuciánus alapelvei közül az egyik legfontosabbat, a szülőtiszteletet (xiao), A szülőtisztelet huszonnégy története
Európai
Számok ritmusa
10
(Ershisi xiao) huszonnégy példázatot tartalmaz. A "huszonnégy híd" híres irodalmi motívum, amely Hangzhou és Yangzhou városára utal. A kínai történelem több ezer évét összefoglaló történelmi művek, a hivatalos dinasztikus történeti munkák (shi) száma szintén huszonnégy.
60
Hatvan (liushi) A hagyományos kínai időszámításban egy 12 ciklusból és egy 10 ciklusból álló sorozat kombinációjából alkották a hatvanas ciklussorozatot, amellyel az éveket számolták. Az újkorig élt az a hiedelem, hogy, aki megéri a hatvanadik életévét, élve eltemetik
72
Hetvenkettő (qishier) A régi kínai szövegekben a kilenc tartományra osztották az égalatti birodalmat, azaz a földet és nyolc szintre az eget (ég) ennek a szorzata hetvenkettő, melyet innen igen szerencsés számnak tartottak. Hetvenkét ötnapos hét 360 napot tesz ki, amely már majdnem egy teljes év. A hagyomány szerint a mitikus uralkodó, Yao hetvenkét hüvelyk magas volt és hetvenkét évig uralkodott. A Han-dinasztia megalapítójának hetvenkét fekete anyajegy volt a combján, amelyet az elkövetkezendő uralkodása tekintetében rendkívül kedvező előjelnek tartottak. A hagyomány szerint Konfuciusz hetvenkét esztendős korában hunyt el, és addig hetvenkét tanítványa volt.
10000
Tízezer (wan) A hagyományos kínai felfogás szerint a tízezer a legmagasabb létező mennyiség száma. Ebben az értelemben hasonlít a görög-latin miriád szóhoz, amely eredetileg a tízezret jelentette, de egyben a megszámlálhatatlanul sok, megszámlálhatatlan sokaságú jelentéssel is
Európai
Számok ritmusa
11
kibővült. A wan szót olykor magyarra is miriádként fordítják. "A Dao szülte az Egyet, az Egy szülte a kettőt, a kettő hármat, és a három szülte a tízezer létezőt" - írja Laozi Az Út és Erény Könyvében (Dao de jing). Az idézetben szereplő "tízezer létező" vagy "tízezer dolog" (wan wu) tulajdonképpen a világ valamennyi lényét és tárgyát jelenti. A császárnak a "tízezer év" (wansui) üdvözlés járt, amely arra utalt, hogy az uralkodónak és dinasztiájának léte sohase szakadjon meg. Japán megfelelője a banzai. Ezt a köszöntést használták Mao Zedong és a Kommunista Párt éljenzésére is. I. sz. 700-tól kezdve a szvasztika jelentésű wan szó a hangalakjának azonossága miatt a tízezret is jelentette, ezért a képi ábrázolásokon a szvasztikáról gyakorta a tízezerre kell asszociálni. A madzsong köveinek egyik csoportja szintén a tízezer jelentésű wan írásjeggyel díszített.
