Erdők, mezők patikája

Barbara és Peter Theiss

Erdó'k, mezó'k patikája A család, az orvos, a gyógynövények - együtt az egészségért

Mikrotrad e'" Kft. Eger

Tartalomjegyzék

Elószó I. Fejeze t

Készült a: Barbara & Peter Tbeiss Ges űnde r leben mit Heilkrá utern c. könyv fordításával Copyright C 1989 b)' Wilhelm H eyne Verlag GmbH & Co. KG. M ű n ch en Sza k é rtők: Dors ich ~ látyás gyógys7erész Dr. Végh M ik ~ó s gyógyszerész Fordította: Kemény E ~ OIm é N. László G ab riella Za hernszky Lá!lzló

Lektorálta : Dr. Czcn te BOlond Dr. lI ekli József

ISBI' 963-85035·0-5 Kiadj a : MIKRO TRAIJ E" Keres kedelmi Kft. Fele lős

kiadó: Gömöry Cy örgy A k ötet kiadásában rész t "ett: EG E.R-SCA ~ L>Ir..IPtX KFT. Fe lel és szcrkeszt ő : dr. Csőke Lajos ~ I ('gj d en t 19 ív terjedelemben

Egri . 'yomda, Eger Fel el ős vez ető: Kopka László igazgat ó

Amit ez a kön yv el akar érni 16 Az öngyógyílás növényi gyógyanyagai 18 Gyógynövények a család mind enn api életében

20

2. Fej ezet

Személyes találk oz ásaink a gyógynövényekkcl Barbara története 22 Péter története 24

:1. Fejezet

A két felfogás: természet va gy vegyészet?

.1. Fejezet

H ogya n bánjunk helyesen a gyógyn övén yekkel ? 40 Gyüj tsük magunk és így ismerjük meg a gyógynövényeket l 40

30

A növények hasznosítható részei és a begy űj tés

ideje

42

N övén ytan i nevek

43

A saját g yűj té s nehézségei 44 Gyógynövénytermesztés a kertben

45

A gyógynövények szárítása és tárolása

46

A gyógynövények felhasználási módjai B.lső alkalmarási mód: a gyógyt.a 49 Külső alkalmazás: jiirdők, borogat ások, inhalálás, nedtes kö/iuk 55 T inktúrák 56

48

A növén yi tin ktúrák és a homeopatikus tinktúrák

közötti különbség 57 Alkohol a term észete s gyógyszerekben ?

59

22

5. Fej ez et

Természetes anyagokból készűlt kenócs nátha ellen 99 M cllbed ő rzső l é s és kenócsös kötés 101 Inhalálás 101 Homl ok- és orrme lléküregek gyu lladása 102 Bronchitis (hörghuru t) és köhögés 103 A hiirghurut kezdeti stádiuma 103 M art iiapu 104 Belsó alkalmazás 104 Bronchitis pro gesszív stádi um ba n 106 Ökörfarkkóró 106 A teljesen kijeJlódD'u bronchitis 109 Lán dzsás ú ti fű 109 Belsó alkalmazás I II Krónikus hörghurut 112 Torokgyulladás, rekedtség, gégegyu lladás 112 Nyakborogatás 11 3 Zsálya 113 Belsó alkalmazás 113 M ál yva 115 Belsó alkalmazás 117 Középftilgyulladás 117 A természetes út 119

Első

lépés a gyó gyu lá sh o z : tisztulás, salaktalanítás, méregtelen ítés Gyógydiéta 62 Tavaszi kúra 63 Nagy csalán 63

61

Betsóalkalmazás

65 66 Gyerm ekl áncfű 66 Bd só alkalmazás 67 M ezei zsurló 69 Belsó alkalmazás 71 Kűlső alkalmazás 71 További vértisztító gyógynövénye k 74 Teareceptek a tavaszi kúrához 74 Külső alkalmazás

6. Fej e zet

Az ellenáll óké pesség növel ése 79 Az emberi test immunrend szere SO Keskenyl evel ű és lángvörös kasvirág 81 Bdsó alkalmazás 83 Saját tap asztalata im 84 További mód szerek az immunrend szer aktivizálására 85

Kiilso7eg alkalmazható modszerek 86 Kis- és na gylevel ű hárs 86 Bodza 88 A hársfa- és bodzavirág betsóalkalmazása 88 A kerti kakukkfű 90 Külsófelhasználás 90 Lázcsökkentés természetes úton 92 A lábse árborogatás 93 Folyad ékpótlás lázas állapotban 94 Táplálkozás akut fertózéses meg beteged ések esetén

II. Fej ez et

95

T áp lálkozás a lábad ozási szakaszban 95 Javallato k a testhómérséklet emelésére 95 A Schlenz-félejiirdó 96 7. Fej ez et

M eghúléses b e tegségek természet es ke zel és e Nátha 98 A kémiai orrspray]: kockázatai 98

98

Svédkeserú-gyógynövényelixír: gyógyn övé nye kbó l készült gyógy ítószer, amelynek története van, s amely szinte "m in dent gyógyít" 120 Túl kevés kes erűt és tú l sok édeset eszünk 120 A keserű anyagok hagyománya 121 A keserű anyagok serkentik a máj múkDdését 122 A svédkeserű-gyógynövényelixír 123 A svédkestrÚ története 123 A svédkestrÚ DJszetéúle 124 An gyalgyökér 124 Belső alkalmazás 126 A svéd keserű egyéb alkotó részei 126 Elkészitési mód 128 Hogyan segíthe t a svéd kescrú? 128 Belsóf elhasználás 128

Kiilsofelhasználás 131 H ogyan csiná ljuk a svédkeserű- b orogatást ? A sv é dkese rű az állatokon is segít 135

9. Fej ez et

10. Fej e zet

Rozmaring

133

Az idegrendszer gyógy növényei 137 Neurotikus panaszok 138 Ci tromfű 139 Belso alkalmazás: citromfűtea 139 Kiilső alkalmazás: a ci/ro mfűfiirdo 141 M acskagy ök ér (Valeriana) 141 Belso alkalmazás 142 A kom ló 145 A neh éz elalvás okai 145 A gyógyfiives "á lompárna" 146 Egyéb mddssrrek 147 O rb án cfű 148 Belso alkalmaz ás 150 O rb áncfűo laj ISI Kiilső alkalmazás ISI Bels ő alkalmazás 152 A fejfájás. Mi okozza a fejfájást és hogyan segíth etn ek a gyógynövén yek ? 154 A fejfájás különfé le okai 155 Gyomorron/ás 155 Bélfer/ozés 155 Megh űléses megbetegedések 156 Magas vérnyomás 156 Krónikus székrekedés 156 Allergiák 157 Kémiai gyógyszerek 157 Szempanaszok 158 Panaszok a menstrudciát megelőző időszakban 158 Stressz 158 Gyógykoplalás, vértisztítás, a táplálkozá s

átállitása

159

A m igr éncs típusú em ber

Kamillas há/boroga tás 161 M igrén elleni tea 164 O szi m argitvirág 165

160

165

Kiilsofelhasználás

165 166 Kombinált felhasználás 166 Fájdalomcsillapítók nélkül - dc akkor hogyan ' Belsőfelhasz nálás

168

ll. Fejezet

A szfvre és a vér ker ingésre ható gyógynövén yek 169 Szívbetegségek 169 Visszaélés a szívgyógyszerekkel 170 Ga lagonya 170 A jótékony galagonya/ea 170 Ma gas vérnyomás 174 Fagyöngy 175 Pásztortáska 177 Alacsony vérny om ás 179 Keringési zavarok 179 Vérellátás i zavarok 180 Rozmarin gbor 181 Levendula 182

12. Fej ezet

Az emés ztésre ható gyógynövények 18j Az emésztés i zavarok leggyakoribb okai 186 A panaszok négy csopo rtja 187 Hán yás és has me nés 188 A gyermek hasfájása 189 Pontos diagnózis 190 A panaszok e lső csop ortja : gyomorbetegségek 190 Gyomorégés és gyomorhurut (gastritis) 190 A gyomorfekély 192 A lenmag ha tásá ról szerzett tapasztalatok 194 A házi len 195 Az emésztési panaszok más od ik csop ortja : a gye ng e emésztés 195

Kis ez e rj ó fű 197 A borsment a 201 Belsőfelhasználás 202 Epeko 202 Go'rcso's epefájdalmak 204 Az epekőkipződés megelozése 204

Puffadás (szélgo·rcs) 205 Puff adás kezelése csecsemőknél 209 A panaszok harmadik csoportja : a hasmen és 210 A panaszok negyedik csoportja: a székrekedés 211 A hashajtógyógynövények veszélyei 211 Hashaj tó tea 212 Rostos és ballasztanyagok bélrenyheség ellen 212 A lenmag - hashajtószer mellekhatasok nélkiil 213 Egyéb gyógyhatású szerek 214 Személyes "élmények" 214

\3. Feje ze t

A pros ztata -, hól yag- és veseproblémák o rvos lására ha sznált növények 216 Prosztata-megnagyobbodás 216 Tűnetek 216 Cyógynöoény-terápia kisvirágúfúzi kével 217 Kisvirágú fűzi ke 219 A vesék és a húgyutak gyulladásai 219 Az átöblítém terápia gyógyno·vényei 221 Nyírfa 223 Belső alkalmazás 223 Ara nyv essző 225 ;Zsurwfiives ülifürdő 227 Kam illagőzfiirdő 227 Hólyag- és vesekoiJek 228 Arőbl ít ő s reuma esetén 229 Diuretikus (vízhaj tó) élelmiszerek 230

14. Fejezet

A n ői b ajok at orvosló gyógy növé ny ek Egy kis módszertan 232 Cickafark 233 A cickafark kom binált alkalmazása 233 Kamilla 235 A kamilla kombinált alkalmazása 237 Palá stfű 238 Pásztortáska 240 Fehér árvacsalá n 242 Tavaszi kankalin 244 Belső alkalmazás 246 Az egyénekre szabott teakever ők 246

..

T úl erős havi vérzés 247 Menstruációs görcsök 248 Menstru áció előtti tün etek 248 Fehérfolyás 248 A változás éveinek problémái 249 Segítség aszülésnél 250 Szoptatás 250 l.'i . Fejezet

K ét j ó h atású szer sürgós ese tbe n : a fekete nad álytő és az árnika 252 A fekete nadá lytő 252 Külső alkalmazások 254 Fiirdó, oblités vagy borogatás aJekete nadálytőJőzetével 254 Borogatás aJekete nadály tő lisztjéből késziilt péppel 255 Kombináció homeopátiás f ekete nadálytő­ kivonatlal 257 Fekete nadálytő ken őcs 258 Kombinált kezelés 258 A belső alkalmazás nehézségei 258 Az ámika 259 Belső alkalmazása veszélyes lehet 261 Külső alkalmazás 262 Esetleírások 263 Az alkalmazások kombinálása 266 Homeop átids kivonatsérii liseknél 266 Árnikakenőcs 267

Ili. Fejezet

Amit a köröm virágról tudni kell 268 A körömvirág 268 Külső alkalmazása 271 Kozmetikai alkalmazása 271 Természetesanyagokból készült szappanok 272 A körömvirágkenócs 272 Néhány tanu lságos eset 274 Körömvirágkenőcs sebgyógyításra 274 Segítség Mrpanaszok eseten 275 Svédkeserú-borogatás 276 Csecsemőápo lás 276

231

El ősz ó

Ltíbs~árpanas~ok 276 Viss~irgyulladás 278

Aranyir 278 Feifekvi s 279 17. Fej ezet

Függel ék

G yógynövények a magunk gyönyiirúségére A család házi teája 282 Gyermek- és csecsem őteák cukor nélkül 284 Szed erle vél 285 za mócalevé l 287 zo mj oltó te ák 2 7 Csipkebogyótea 289 Ad ven ti és kará cson yi ita lok 289 A forró évszak ital ai 291

281

»Boldogságunk kilenc tierd risz e kiz árólag tgis~sigünkön nyugszik.

Ha egiszség van, az minden jlViZel forrásává válik, de ha nincs, az egyébjavak, a s~ubjektív irtikt k mn boldogítanak, mert a szellem, a hangulat, a temperamentum szárnyalását is itcsökkenti, t /nyomorítja a bt ttgmig." ARTHL" R SCIIOPE:,\,IAL"ER

Latin növénynevek 297 T árgymu tat ó 300

Mindenki áhítja az egészsé get és ha azt elvesztette, a rra törekszik, hogy mielöbb helyreállítsa. Nem csoda há t, ha a vegyészet nagyon rövid idő alatt olyan szoka tla nul na gy jelentőségre tet t szert a gyógyászatban, hiszen segítségével a szenved ők panaszai t gyorsan enyh íteni lehetett. De valóba n egészséggel ajándé koz-e m eg be n nünket a kemoterápia ? Ezt a kérd ést újabban egyr e gyakrabba n teszik fel és a válasz csa k ritka esetekben egyértelmű igen . fgy aztán egyre gyakrabban for d ulu nk a természet világából származó természetes gyógyítószerekhez, a gyógy nö vény ekh ez, amelyeket az emberiség csaknem két em beröltó re száműzött a gyógyítás kelléktárából. A gyógynövények végre a legjobb úton vannak afelé, hogy

ismét azzá váljanak, amik voltak - enyhe, de mégis biztos hatású seg ít óesz k őz ő k egészségünk fenntartására és helyreállításá ra. Men tesek ugya nis a nemkívána tos mell ékh at ásoktó l és nem j elen tenek megterhelést szervczetünk szá mára. De tudj uk-e m ég, mi ként kell velük bánni, tudunk-e eleget alkalmazásuk ról , ism er-

jük-e azokat a határokat, me lyek között felh asználhatók , ne hogy önmagunk gyógyko ntárjaivá válj u nk. Ez a kérdés is csa k ritk án válasz olható meg világos igenne!. Déd anyáink számára, akik m ég kiismerték ma gukat a gyógynövények terén, alkal mazásu k minden napi csemény volt. Ezzel szemben a fiatalabb nemzedéknek újra m eg kell tan ulni a , hogy mik ént a lkalmazza a természet gyógy ító eróit, ho gyan alkalmazza azokat a célnak megfelelden teaként, kenóesként, kivonatk ént , fLirdóként vagy inhalálószerk ént. A fiatalabbaknak tapasztalatokat kell gy űj te n i és kü lönl eges, szem élyes kapcsola tot kifejleszten i ehhez a gyógyítás i m ódhoz. Aki erre nem képes, aki a gyógy növényben csa k egy bizonyos hat óanyag hordozóját látja, m intha az egy ta bletta lenne, annak kudar cot kell vallania, rnert a gyógynövényeket egészükben kell néznü nk. Bár a gyógy növény alkalmazása azo nnali segítsége t nyúj that az egészség m egórz éséh ez, an nak teljes hel yreállításához azonb an egészen más be állított aágra van szükség. Optimális hatá st csak akkor érhetünk el, ha személ yes viszonyt alakítunk ki a természet gyógyító er őivel , h a építünk rájuk és bízu nk bennük. Kezdó számára ez nem egyszeru dolog, segító kézre van szüksége. Ezt a segító kezet nyújtják Önnek, tisztel t Olvasó, a jelen kön yv szerz öi, Barbara Theiss természetgyógyász és dr. Peter Theiss. Az elm ondott ak megjelenítése, a szem élyes tapasztalatok átadása megkönnyítik Önnek , hogy bel eélje m agát a gyógynövények világába. A szerzók l e~~tették névtelenségüket és személyesen mutatkoznak be O nnck, olyan nak am ilyenek, ahogy és akkor éreznek, am ikor gyógyn övényekkel fogla lkozna k. A gyógy növényekró l áttekinthetó választé kot nyúj tana k. Tudván, ho gy laikusokh oz szólnak, a szerzók nyelvezete é rt hető, de amit a gy ógy nö v é nye k ről és azo k hatásá ról állítanak, az tapasztalat ukon a lapszik. Ez nem bevezető a kuruzslásba és nem is üres ígéretek gyújtemé nye m ég akkorsem , ha itt-ott a tudomá ny még nem is ad ta á ldását rá. Ezt a kön yvet elóször végig kell olvas ni; talán m ég egyszerés harmadszor is. Addigra me gtöri k a "hét pecsét"és

a. gyógynö vény tudomány alap ismeretei nyitva állnak On előtt. [gy válik majd ez a könyv házi tan ácsad ónkká, amelyben bánni kor utánanézhetünk annak, amit tudni szeretnénk. Ennek a könyvnek minden a nya kézikönyvtá rá ban helye van és olya n gyakra n kellene forgatn i, mi n t például a csa ládi sza kács könyvet . M annfried Pahl ow

1. Fej ez et

hl ,i zített

méreg-

Amit ez a könyv el akar érni

bomba

.A~ orvosság kg/oob alapja ~onban a s~mttt· PARACF..U;CS

nézték azokat. Cs ak a mikor évtizede k m últán széles kör ben bebizonyosodo ll, hogya vegyi-gyógyszerészeti ipa r termékei időzített méregb om bák , akko r j ut ottak újra eszü n kbe az ártatlan, de hatá sosan segítő gyógynövények. Alexander Tschirch, a gyógyszerészet gyógynövényekk el foglalkoz óágának a gyógyszerészeti biológiának egyik m egalapítój a már 1909-be n kijelen tett e : . H a az or-

voslás a vegyi szintézis gyógyszereivel majd alaposan elrontotta mára gyomrát és az állatok valamennyi szervén kísérlet ezett, akkor fog visszatérni az emberiség lega gyó gynövényekhez és azo k hatóanyag aih oz." M a ta rtu n k ott, hogy ezt a ford ulatot m egvalósítsuk. M a m ár nem veszü n k be gondolkodás nélkül egy vér' kerin gésjavító szert, egyaltatót vagy egy fájda lorncsillap ítót. H a m égis m egtesszük, biztos, hogy rossz m iatta a lelős i b b gyógyszereihez,

Ez a könyv ahhoz sze retne hozzájá ru ln i, hogya gyógynövények napi egészségápo lás unkban és a betegségmegelő­ zés terén ismét szilá rd helye t kapjanak. M ég 100 évvel ezcl öu is magátó l értetődött Euró pában , hogy a háziaszszony saját kertje vagy a környék fűveiból készítette azo kat a gyógyszereket, a melyekre a család nak az év [o lyamán szüksége volt. í gy szedett például h ársfavirágot és megszárította azt a té li, m egh úléses id őszakra, A friss kő­ römvirágból pedig nyáron kenőesöt főzött, hogy azt bórsérülései és sebei gyógyítására felhaszn álhassa. Ő sszel keserú gyökereket ástak ki és azokat gyümölcspálinkába téve étvágygerjesztő elixíreket állítottak elő. Az, hogy a körn yezet ü kben ta lálh ató gyógy növényeke t gyújtsék és helyes elkészítéssel tartósítsák , éppoly m agát ól értetódő volt, mint a m ező és a kert gyümölcseinek l csz űretel ése , értékesítése, vagy esetleg tartósítása.

kiismeretünk. A "normális" , azaz az iskolában tanultak

S".•·m léle t-

változás Elfel ej tett tud á s

hanem örömöt is okoz, sót kifejezetten érdekes. Végül is

Az utóbbi 100 év változásai során, amelyeken emberi m u n ká nk, családsze rkezet ünk, tá plálkozásu n k, egész életün k átalakult, a gyógynövények hasznosítását és elkészítését teljesen a gyógyszerészeknek és a gyógyszergyártóknak engedtük át. A saját tevékenység, saját tudás és tapasztalat területét csaknem telje sen [eladtuk és elveszitettük. De m ég a terület sza kemberei, a gyógyszerészek és a gyógyszergyártók is - az isko lában tanított orvoslás adta l eh etőségek fólött érzett eu fő ri áju kban - nem csa k hogy elfeled keztek a gyógynövénye król, hanem ta lá n m ég le is

alapj án gyógyító orvossa l szem be n fenntart ásokka l visellel ünk, mert magunkon, szüleinken és családtagjainkon éltü k meg , hogy sok betegség vegyi-szintetikus gyógysz erekkel történő tüneti kezelése csak átmeneti segítséget nyúj t, sú lyos m ellékhat ások kalj ár és a tes t véd ekező erejét és reag ál öképess égét tartósan aláássa, esetleg szétrombolja. Bátra n fogjunk hozzá, hogy növényi gőzöléssel úzz ü k el ismét ná thán kat, vérkeri ngésü n ket forró l ábfűr­ dókkel hozzu k lendületbe, ízületeinket saját készítésú o rb án c fűol ajj al d örzsöljü k be és ela lvás el őtt igyu n k egy nyugtat ó teá t a szo kásos éd esség helyett . M eglepetésü n kre az t is Iel fedezz ű k m ajd, hogy m ind ez nemcsak segít,

ü -r m észetes sze re k

saját tes tü n król van szó , amelyért m inde n ki m aga felel ős . Ez a kö nyv külön ösen azo khoz a csa ládokhoz, apákhoz és anyákhoz szól, akik gyermekeik és családta gjaik egészségi go ndjaira és mi ndennapos pa naszaira olyan természetes szerekkel keresi k a megoldást, am ilyen ekkel csak lehetséges. Ez egyáltalán nem azt jel enti, hogy kerü lj ü k az orvost mindenáron, d e az t igen, hogy az ember kül önféle közérzet i zavarait elóbb az anyatermészet szelíd eszköz eivel igyekezzék megszüntetni , h úen LevTolsz-

..

toj egyik mondásához: "Ad d ig oltsd a tüz et, amíg csak izzik" (és ne akko r, amikor m ár lobogó lá ngo kkal ég ). Bár a kö nyv tartalmazza a szemünkben legfont osab b-

nak t ű nő gyógynövények pontos leírását és ábrázolását, a cél mé gsem az volt, hogy ta n könyv legyen , am ely ből az egyes gyógynövények felismerhetők és meghatározhatók. Ez a kön yv nagyon is gyako rlati úto n szeretné a kezdőt bevezetni a gyógynövényekk el való gyógyításba. H ogy tudj a mi a leghel yesebb tenniva ló , ha a lányának hólyaggyullad ása van , az apja m egégette az ujj át a kon yhában és a gyerek sír, mer t sebes a popsija. Hogy a k ezdőt ne ijcsszü k cl, az ism ertetést t~dat~ :a~ H azai csa k 40 gyógy növény re, az úgyn evezett alapgy ogyno v gyogynyekre korlátoztu k. Ez a 40 gyógy növény 1I 1agy~rors:a­ gon is honos. K ön n yen megta lálhatók , magunk I S gyuJt- n övények hetj ük őket, haesak egy kissé is értü n k hozzá . ,: ká r .m~g is vásá ro lhatj uk őket a gyógyszertárakban, gyogy novenyszakü zletekbe n . De kap hatók a nem zetkö zi gyógy növénypiacon is. A javallt terü lete n ezek a legjobban bevált , legalaposab ban tanu lm ányozott és saját tapasz;alat~ n,k szerint is a legh atásosab b gyógynö vén yek. A gyogy novenvek leírását szín es fén yképpel egészített ü k ki. Felh asz11 ~lásu k leír ás án ál az óseinktól reánk hagyott tudást, a legm od ernebb kutatási ered m én yeket és személyes tapasztalatai nk at ö tv ő zt ü k egybe . Az ala p növén yeket úgy válasz tottu k ki, hogy azokkal a csa ládban fellépó kisebb egészsé gzavarok töb bsége kezelh et ő legyen . Ezeket kiegészíti egy so r-továb bi gyógynövénYl amelyek a rece pnirák tc1jessé tételéhez szükségese k és hasznosak.

?-

Az ön gyógyítás növén yi gyógyanyagai A gyógynövények kiválóan alkalmasak öngyógyításra. T évedés és felel őtl en ség lenn e azt állíta n i, hogya gyógynövén yeknek nincs mel lék hatásuk . A leh etséges kor k ázatokat azo nban a tudósok nagy lelkiisme retességgel vizsgá lták és ezek rendszerin t messze nem olyan nagyok. mi nt a vegyi -szinte tikus anyagoké. Eze nkívül a gyógynö v ényeke t nemcsak bizonyos klinikákon vizsgá lták né-

..

'1Ijn ;p :c:lek

I\ n lllikus p.umxzok

(')rq .; ko ri I lI'lt · ,~ .'i(.,l.{ck

\ " ',~( ' la t ív

zavurok

1\ i ( · ~ t:.'i zít Ó K\ '1i ~yrn ód

há ny éven át, hanem szó szerin t az évszá zado k vizsgáJatának is ki volta k téve. Az egyes növén yeknek és azo k alka lm azásának leírásakor ne mc sak az összes m cllékhatást soro ltu k fel és emel tü k ki szélj egyz etekkel, han em egyéb fontos utalásokat is tet tünk ezen a módon . A gyógynövé nyek alkalmazása akkor id eál is, amikor nátha van kialakulób an, ha az embemek kapar a torka, ha egy túlte rhelt ín m egfájdu l, am ikor a felfúvódás emészt és i zavaro kra utal, vagy a mi kor az álmatlanság st resszállapotot jelez. Nem len ne azo n ban helyén val ó eb b,óI arra követk eztetni, hogy a gyóg ynövén yek csakj elen tektelen betegségekné l "vethetó k be." Ol yan hossza n tartó betegségek, m int az izü leti gy ulla dás vagy szívgyengeség és kiújuló ( vissza térő) fun kcion ális pan aszok, mint a hólyag gyu llad ás vagy a gyom orh uru t, sikeresen kez élhetók gyógynövényekkel. Ilyen esetekben gya kran a hosszú idón át tartó gyógymód aeélszerú. A civilizációnkra annyira j ell em ző öregkori m egb etege dés ek, m int az fz űlet i reuma , a m agas vérnyo má s szintén jobban gyógyíthatók a természet orvoss ága ival. m int szin tetikus gyógyszerekkel, m ivcl az id ős emberek szervezeté~e~ aZ,élclm iszere kból és gyógyszerekból olyan m en ynyiseg u karos anyag gy üleml ik fel, bogy az m ár egym agában sc m teszi lehe t év é a szervek no rmá lis m úködését. A gyógynövény ek különösen alka lmasa k vegeta tív zavarok megszünteté sére, am elyek szám a az ipari orsz ága kban a term észetellenes és hek tiku s életmód rnia tt álland óan növekszik. A gyógy növén yek éppen ill bizon yíthatják be legjob ban harm oni zá ló ha tásu kat. Nem u tolsósorban kiegészítő gyógy mód nak is kivál óan alkalmasa k, miv el általában minden más terápiával kom bin á lható a gyógynövénygyógymód . Egyes eset ekbe n nagyon is ésszerű va lamely erós bat ású vegyi gyógyszc:n ek vértisztító tc áva l, vagy e1 ixírrel való kombinálása, am i a szervezetet arra készteti, hogy az ide gen és er ősen m érgező anyagokat a Ich ető leggyorsabban kiválassza. A gyógyászati l eh etőségek m ellett ne m leh et eléggé h~ n gsú l yozn i a gyógy növények hat ékonyságát a m egelő­ zesb en . A rendszeres salaktalanítás ősrégi cive itt igen fontos szercpet já tszik. Végül is ez azo n kevesekne k a tit-

ka , akik testbe n és lélekben egészségesen, és tevékenyen öregsze ne k meg.

Gyógynövénye k a család m indennapi életében Ez a könyv a gyógynövényeknek a család életében történő gyako rlati felhasználását tárgyalja. Az alatt a 12 év a latt , amióta egy család vagyunk, magunk is sok mindent kipr óbáltunk és tapasztaltunk, különösen fontosnak találjuk, hogy a családokban a régi gyógynövényismeret újra élővé váljék. Hiszen a gyerekeken - feltéve, hogy egészségese n születtek - a természet szereivel mindig lehe t segíteni. Az ő be tegségc ik még nem olyan , megállapodouak", mint a felnőttekéi , szervezetük sokkal érzékenyebben reagál finoman adagolt in gerek re és mint magának a természetnek, nekik is csaknem kifogyhatatlan a regenerálódó képességük. Ez természetesen főleg esccsem őkre vonatkozik, a növényi gyógyító szerek azo nban, magától értetődően, nemcsak a gyermek megszületése pillanatától használhatók, hanem már akkor is, mielőtt a világra jön . Ha pedig gyermekeink már otthonukban megtanulják, hogya n kell a gyógynövényekkcl bánni és mi ként tud az em ber azo kkal magán segíteni, akkor mint felnőtte k is ezt fogják tenni, és talán tovább is adjá k tud ásu kat és tapasztalatai kat utódai kna k. Természetesen ugyanezek a tanácsok és felhasználási útmutatások az egyedül álló számára is hasznosak . A különb ség csak annyi, h ogy a ma gán yosok rendszerint csak ön magukról gondoskod na k és így ne m szembesülnek a pa naszok olyan sokféleségével, mint pl. egy családanya. Az embemek a gyógynövényekkel való foglalato skodása so rán annyi sikerélménye lesz, hogy egy re kívánesibb á válik m ind maguk at a növényeket, mindjellegzetességeiket és gyógyító tu lajdonságaikat illetően. Egyszer csak eljön az az idő is, amikor egyéb gyógynövényköny veket szeret nének tanulmányozni , hogy pontosabban megism erjék a természetes anyagok hatásmecha nizmusát, vagy, hogy biztosa n felism erjék a gyógynövényeket a

A növén y-

világ ~aZ(lagsága

szabad term észet ben is. Egy másik módj a a gyógynövényekkel való beha tóbb foglalkozásn ak a saját gyűj tés - a helyes i d őpontban - , szárítás és feld olgozás. Egy további előrelépést j elen t a gyógynö vények termesztése sajá t kertben. Ezzel ka pcsolatban j ó és bőséges irod alom áll rendelkezésre. A természetgyógyászat hagyományairól és külön ösen a gyógynövényekkel való gyógyításról az információk a növényv ilágnak mégis csak eleny észócn kis részére terjednek ki: Földünkön kb. 380000 növényfaj létezik, a melyekből 260 000 számítha tó az ún . magasabbrendű növények közé és ezekből edd ig legfeljebb tíz százaléknyit analizáltak többé-kevésbé. igy a természetgyógyászat hagyományai ról és a gyógynövényekkel való gyógyításról szerzett ism ereteink a növényvilág csekély részére terjednek ki. A jövóben tehát még tudósok nem zedékei foglalkozhatnak a gyógynövénykutatással. Bárcsak ne menne veszendőbe rnindaz, amit az emberiség a gyógynövényekról tud !

K űl őn ő sen

gye rme ke kn ek j ó

Mindenkine k hasznos

2 . Fej eze t

Személyes tal álkoz ásaink a gyógynövényekkel nA kg nagyobb törtini"k ntm iktlink kgha ngoJabb, hanem annak kgcsö·ndtrtbb órái." FRIEDRICH XIF.TI.SC!I[

Barbara tört énete Akk or kezdtem gyógynövénye kkel foglalkozni, amikor élete mbe n a visszavonulásnak és meditációnak egy korsza ka következett be. Az ére ttségit ragyogó eredmén nyel tettern le és mert az irodalom és a filozófia iránti lelkesedésem nagy volt, elhat ároztam , hogy germ ani sztikát tanu lok. A száraz, lélektelen és tájékozódást ne m nyújtó egyetemi tanulmányaim akkora csalódást okoztak szám om ra , hogy test i-lelki szü kségleteim teljesen új irá nyba sod ortak, olyan irányba, am elyre eddig nem is gond oltam . M egtan ultam . hogyan gyógyítsam önmagamjógával és légzésgyak orl atokkal. Elkezd tem tud atosan táp lálkozni. Ez rövidese n annyira magával ragadott, hogy elhatároztam ta nu lmányaim feladását és hogy érdeklődé­ semet a gyógyításnak (an na k legteljesebb értelmében) szentelem. A legk ülön bözőbb szakemberekné1tanultam a helyes l élegzéssol való gyógyítást. Kiképeztem magam term észetgy ógyásznak . letettem a vizsgát és megkaptam a múködés i engedélyt. Ennek az id ősza knak a kezdetén a hé tvégeket a bajor Al pok lan kás vidé kén, K óch el am See-ben üdü léssel és

go ndolkodással tölt öttem . Apám vadászku nyhójában , amely a m egl eh et ősen elhagyat ottláp vidéken állt k özvet lenü l a hegyek lábánál, hossz ú órákat töltöttem csö ndben, maga mba szállva. A természetnek ebben a csodálatos, érintetlen sa rkában felébredt bennem a gy ögyn ővé­ nyek iránti érdeklódés. 1\ legvettem élete m első vastag gyógynövénykönyvét és magam mal vittern minden magá nyos s ét árnra és hegyi útja im ra . Gyújtöttem, összehasonlítottam, szago ltam , ízleltem . szedtem és jegyeztem, cl voltam ragadtatva a növén yek szépségét ől, sokaságától és bo ldogan hi n ni kezdtem a be nnü k rej lő gyógyító erőben. Ezen a vidéken a gyógyszer a fóldből n őtt és ahova csak lép tem , Isten gy ógyszert árá nak értékes szerein járta m. Ez a felismerés annyira fellelkes ített, hogy egyre többettan ulta m és végül is megismerkedtem az ott előfordu ló gyógynövénye k nagyobb részével, ami talán né há ny százat j elentett . Gyúj töttem , szárítottam a növényeket, kísérleteztem kű­ Iőnb őz ő receptek kel és gyógynövény elkészítési m ód okkal, amelyeket magam on, családo rnon és a hozzá m fordu lókon próbáltam ki. Az, am it itt felfedez tem , halla tla nul nagy tapasztalati anyagDl jelentett. Érdeklődésem eközben pedig nőttön nőtt. 1972 nyarán egyszer megint ked ven c hel yemre vonu lta m vissza, hogy kéthetes kop lalók úrát ta rtsak . A kopl alás mindig nagyon érzékennyé tesz és nyitottabb szem-

mel nézem él világot. tgy aztán minden ilyen alkalommal kissé közele bb kerü lök az Éghez. Ez alka lomma l egészen világosan j elen t me g előttem annak víziój a, hogy hog yan tudj á k az em berek magukat gy ógynövényekkel igazán me ggyógyítani. Látom ásom megmu tatta, hogyan kell a be teg ne k a növén yt m egtalál nia , amely őt meggyógyítja. M ilyen alázattal és tisztelettel kell viseltetnie vele szemben, és mintegy megkérni. hogy meggyógyítsa. Azt is láttam, hogyan adja Ic a novény az energ iáját a betegnek. Xlagarnat k ő zvc t it ők é n t láttam, aki megmu tatja a betegnek, mit kell tennie. Enneka könyvnek a megírása minden bizonnyal része annak a k őzvcnt ő tevékenységnek. amelye t továbbra is felada tomnak érlek.

EJ

Világosan meg ércztem , hogy előző életeimben mindezt egyszer má r isme rtem és tud tam. Igen , bizonyára többszö r voltam .javasasszony " és llcsodadoktor" is.

P éter története Amikor Barbarával az élet össze hozott, "kész" gyógyszerész voltam , aki ép pen doktori di sszertációj án d olgozott. Szerencsém re gya korlati tudásomat Frankfu rt egy ik nagy és sokoldalú gyógyszertárában szerezhettem m eg, aho l még a régi patikus hagyományo k szellemében m indenféle kenőcsöt, tablettát, drazsét és k úpot a gyógyszerészek maguk állítottak elő. A gyógysz erész szakmát tehát a lega lsó lépcsőfoktól kezdve tanultam m eg. T udásszomjam arra ösztönzött, hogy a kutatás terén tevékenykedjem. Azt szerette m volna po ntosan megtudni, hogy a gyógyszerek és külö nösen a ká bítószerek hogyan hatnak az emberi szervezetben. Ezért időm legnagyob b részét a münch eni M ax Planck Pszich iátriai Intézet laboratórium ában töltött em, a ho l morfiu mból tablettákat készítettem, azo kat patkányo k bőre alá va rrta m és azt vizsgá ltam , hogy ez a fájdalomcsillap ító, eufóri át előidéző anyag h ogyan hat az álla tok m agatartására. Elm élyültem egy id egvégződ és sej tjének szervi működ ésében , publikációkon d olgoztam és ne m zet közi kon gresszu sokon vettem részt. Legjobb ú ton voltam, h ogy sikeres tud ós váljék belőlem .

Amikor Barbara magával vitt a hegyekbe gyógynövényexpedícióira , csodálkozással kellett m egá llapítanom, hogy bár tan ulm ányaim sorá n hallottam ezekről a növényekről és ta lá n valam elyik vizsgám alkalm ával , szárított részecskék alapján, egy iket· m ásika t fel is kellett ism ernem, latin nevük nél többet nem tu d tam ról u k. A gyógyhatások sokasága, a kü l ö nböző receptek és keverékek sokoldalúsága mindkettőn k ben nagy lelk esed ést vált ott ki. M ost már egy ütt élveztü k a hegyek vad világát, a kiszára dt lápvid éket és a helyi l egel őket gyógyító erejű fúveikkel és egye tlen u tun kró l sem tértü n k vissza ané lkü l, hogy

egy-egy illatos gyógy növénycsokrot ne hoztunk volna mag un kkal. Di plom am u nk ám elkészítésének u tolsó évéb en egy kis mü ncheni cég gyá rtásvez etője lettem. Ez a cég n ő v é ­ nyi gyógyszerek széles ská lájá t állítot ta el ő . H a m ost viszszatekintek, ez az idő fontos ta nu l ó id ő volt számo mra, m ert fel elős helyen , közvetlen közelből ism erk ed hettem meg a gyógynövényekből n yert szerek el őáll ításáva l. An nak idejé n életem fárasztó és vége t érni nem akaró szakaszána k éreztem ezt az i dőszakot . Amikor első gyerekünk,jonas m egszü letett , ez az esem ény nagy változásokat hozott családi életünkben, új helyzetet teremtett! É letü nk e szakaszában apám újra megism ételte , hogy vegyem át gyógyszertárát szülőváro­ somban, H om b urg / Saar-ban . Volt egy nagy dilemmán k. Ne m tud tu k lelk iismeretünk kel összeegyeztetn i, hogy bá rkine k is vegyi gyógyszert adjunk el, pl. fájdalo mcs illa pítót, alta tót vagy ant ibiotiku mot, ame nnyiben életveszély nem állt fenn. Másrészt viszont a gyógyszertárak ü zemeltetésére vonatkozó rend elet megkövetelte, hogy mindezek az erős sze rek raktá ron legyen ek, és hogy azo kat az orvosi vény re a betegn ek kiadj uk. Gondos vizsgá lódás és éjsza ká ba nyú ló vitatkozá sok u tán l egyőztü k aggályain kat és elha tá rozt u k, hogy átvesszük az üzletet. Ú gy gond oltu k, m ég mind ig j ob b, ha mi vesszü k kezün kbe a do lgo t és a gyógys zertáru n ka t úgy ala kítj u k, ahogy az t mi hel yesnek találjuk - akkor is, m égha ezen közben an yagi vonatkozásban en gedményeket kell ten n ü n k és kom promisszu m okba kén yszerül ünk - m int ha továb b ra is csak álmo ka t kerget ü n k és követ elm ényeket állítu n k fel, de a terepet átengedj ü k a gyógy szerészeti iparnak és az iskolában tanított med icinának. Nehezünkre esett m egválni müncheni életforrnánktól, ba ráta in któl és a sza kmai köröktől . A Saar- vid éken úgy érez tü k m agunkat mint magányos úttörők. Az első hat hónapot átvészelt ü k s karácson yra gyógyszertáru n k vevői nek egy üveget ajándé koz tu n k tele gyógyfű vel, raj ta egy felírással : , Gyúj tsu n k gyertyát és ne panaszkodjunk a ső t éts égröl ." Barbara pe dig , ak i m ű v észi kirak atmegol-

dásaival a kisváro sban kezdettől fogva feltűnést keltett , valóban m eggyújtott három gyertyá t a patika kirakatában. Ez volt az indulás. Am ikor az em b er vala m i újhoz fog, előbb be kell bizonyítania, hogy képes a régi dolgo k feladására. Xlivel állá som at M űnchcnb c n m int gyártásvezető egy darab ig m ég me gtartottam, a kis családnak néhány héti g me g kellett ten nie azt a 400 km-t, amely l\ l ünchc nt H am b urgtól elválasztja. Új, m egbízh at ó a utóra volt szükség, ame lyben sok hely van a csomagok és a gyerek szá má ra . V é rz ő szívvel ad ta m el kis városi autóm at és fiata lságom álm át, az öreg ll ~I\V rendórmo to rker őkp á rt , hogy azo k árából egy hasz nál t M ercedes 200-ast vegyek. A hom burgi gyó gyszertárba n m indent felújítot tunk, áté p ített ű n k , újjászerveztu n k. Ah ogy ott állta m nap m in t nap a gyógysz ertár pultja m ögött, ön magam mal fogadtam sikerü l-e, hogy estére 2000 m árka legyen a kasz szában. Edd igi rejtett üzleti ado ttságom at igyekeztem mi nden eszközzel kifejleszten i. Mi ndeu kit, ak i hozzám fordul t, kom olyan vettem és legjobb tudásom és lelkiisme retem szerint látt am el ta nácso kka!. Ta nácsaim m in d ig a kevésbé erős szcrek, a gyógy növények és a ho m eopáti a irá nyába te reltek, - am it a vevék értékeltek. A gyógyszerész nemcsak azon volt, ho gy a drága re ceptek et elkészítse, hanem őszi ntén érdeklődött a problémák iránt, m eghallgatta a gon do ka t, panaszo ka t sőt a gyógyszerek mell ékhatásai ról tett észrev éte leket is. Barbara a hátt érb en dolgozott, újabb d ek o ráci óka t gond olt ki, tájékoztat ó füzeteket állított össze és vásá rlási akciókat szcrvezct t. amelye ket az tá n egyes ült erővel m eg is valósitottun k. Közös numkával érdekes el őad á sokat állított unk össze a gyógynövé nyekről, képekkel illusztrá lva, én me g zárás ut á n nyakamba vettem a vidék et, hogy egyesületekben, vidé ki asszonyoknak és ho bbykert észeknek előadásokat tartsak a gyógynövényekről. 1\ lintegy két év elteltével ott tarto ttu nk , hogy az em bere k seregestől j őuck a k ö rnyékről a hamburgi piactér re, hogy ott , a pa tikába n dr. T hciss növén yi ere detű gy ögyszcrcíból vásúrolj anak. Barbar a tavas szal és nyá ron gyögy n övénygyűj tő kirándulásokat szcrvczcu. 1\ kir ánd u l ők sora ibó l sok lel-

kes gyógynövénygyújtő és -használó került ki. Lassan kialak ult kör ülöttünk olyasvalam i, am it táb ornak nevezhe tü nk, a lelkes vevdk és tanítván yok tábora. 1976 farsa ngjá n. am ikor m ind en bar át unk elm erü lt a karnevál örö me ibe n, ellenáll ta m a kísértésnek és a mu latozás helyett kitalálta m 25 külö nb öző gyógy teakeveréke t a ha shaj tó teatol a visszérteáig . Ezeket aztá n, m int gyógyszertá run k kü löniegességcit b ejelent e tt űk és forgalm aztuk. Egy szép napon idős hölgy lépett be az üzletbe , kezéb en egy foszladozó papírra írt régi recept ur ával. Az volt a k érésc, ho gy készítsük cl szám ára a felírt űlkc ve r éket, ami elég nehéz volt, me rt na gyon ritka d rogokról volt szó. (Drognak nevezi a gyógysze rész a növén yi gyógyszerekct .) H aj tott a becsvágy, s nagy nehézségek árán összeszedtem az alkotórésze ket és me gkevertem a gyógyfúc lixírt a hö lgy számára. Amikor ér te jö tt, azt mondta: "Kérem , készítsene k m indj árt mé g egy litert a szomszédn6m számá ra. Ez rcn dkívülj ó szer, ebből mé g sokat fognak elad ni." Igaza lett , m ert a receptúra ne m volt más, mint él híres Svéd kes erű összetét ele, amely me galapozta a te rmészetes gyógysz ere k k é sőbbi nagy sikerét. Né gy év m últán a gyógyszertár forga lma m egkétszerezddőtt és m íg régebben a kasszarece pte k tet ték ki a forga lom 80(Xl-át, ez m ost m ár csak scn:)lett. A forga lom m ásik fele az ún . szabadon eladható gyógyszerekbó l állt, am ihez test áp ol ók. kozm etikai cikkek és d iétás szere k mcllctt gyógyteá k és növényrecept ú rák is ta rtozta k. Ez az 50-50 százalékos ar ány né met gyógysz ertárná l nagyon szekatlan , mert ezek a gyógysze rtárak ren dsz erint els ősorban az orvosok által felírt recepteket készítik el. A vcvók ezzel be bizonyították, h0 6'Y a gyógynövénye k hatóanyagait részesítik előnyb en , a nnak ellené re , hogy azok árát magu knak kell kifizetni. Inká b b azoka t veszik, mint az orvosok álta l felírt és a be tegbi ztosítási intézetnél teljes ár ba n m egt.érített vegyi gyógysze reket. A gy ögyfű k őnyvck , a régi reccptúrák és cl term észetes gyógymódo k irán ti érd ek lődésü nk továb b i tan ulás ra ösztö nzött ben n ünke t. 1\ hajdani alkimisták tudása nagy hatást gyakorolt rá nk és ez vitt bennün ket clsd ízben

Amerikáb a. Érdekes m ód on éppen az Újvilágban találtunk rá arra a tan ítóra, Fratus Albertusra , aki be vezetett ben n ünket a régi körök gyógyítási titkaiba. Ennek egyik ere d ménye volt Barbara elsó füzete a gyógynövén yek és a csillagok befolyása közti ő ssze fü gg é sröl , azaz hogy mel y

növény melyik égitesthez tartozik. Paracelsus-szal is évekig foglalkozott , külön ösen a gyógyn övényekről vallott n ézeteivel, főleg j elzéstani teóriáj ával. Vállalk ozó kedvem nem csillap ult. Terjeszkedni vágytam

és kiakartam szélesíteni tevékenységi körömet. Ezértmég 1979-ben me gal ap ított u k a Term észetes Áruk Kft.-j ét, amely növén yi gyógy szerek elóáll ításá val foglalkozott és am elynek termékeit nemcsak a mi üzletünkben , hanem m ás gyógyszertárakban is árus ították. Barbara szép érzé ke kezdettől fogva m egkövetelte, hogy m inden csom agoló- és reklám an yag gondosan tervezett és n ívős legyen . A gyógynövények ism eretének népszerűsítése egyre in kább elóté rb e kerül t. M ari a T rebe n több mill ió péld ányban eladott könyvéből sokan megismerték és ki is prób álták a növények gyógy erejét. Érd eke s, hogy a növén yi gyógyszerek di adalát a nép, a bet eg, a szenved ó emberek serege segítette eló és egyáltalán nem a gyógyásza t hivatalos művelői , az orvosok és gyógyszerészek. Sót, gyógyszerés zein k maka csul és kitartóan ellenálltak az új hu llám nak. Végül is az egyetemen azt ta n ulták, hogy a h omeop átia egy humbu g és attól hatást várni olyan, m intha a Bod eni tóba egy csöp p festéket öntené nk és attól valam i válto zást remélnénk. És azt is tanu llák , hogy a gyógynövénytan n em más, m in t tud om ánytalan tapasztalat halmaz, am ely a sötét középk orba vezet vissza be nnü n ket. igy aztán a gy ógy szerés zek egy -két d icséretes kivételtől eltekintv e - általában nagyon elut asítók volta k j elszavu n kkal : "N övén yi gyógy szereket a gyógy szertárbó l". Csak évek m úl tán , am ikor a sajá t bevétel ü kö n tapasztalt ák, hogy a gyóg ynö vényekből nyert szerek elad ása kifizetódik , akkor változtattak lassan -lassa n a régi felfogásuk on . Eb ben az időben ismert ük m eg mi is - m ajdhogyne m elkerülhetetlen ül - M a ria Treben-t, a sikeres és he-

vesen vitatott "bes tse ller": "Egészség Isten pat i k áj áb ő l" c. könyv szerz ójét. Jól m egértettük egym ást és társaságába n jól szórakoztu n k. Külön ösen nagy élvezet volt vele egy-egy elóad ása után , ah ol százakho z beszé lt , valahova betém i, ahol aztán csa k úgy ontotta a tréfás történ eteket és vicceket. Ó és férje révén gyönyörű helyeket ismertü n k meg Ausztriában, ahol a legcsodálatosab b és legri tkább gyógynövénye k találhatók. H a négyesb en gyógy növé nytú r ára mentünk pl. árnika- vagy k o rpafúgy űj t ésre, az m ind ig egész en különleges élmény volt, m ert nem csak a természet gyönyörűségének élvezetét fokozta ked ves tá rsaságuk, hanem m en et közben ~ [aria Tre ben hosszú és érde kes történeteket m esélt . Beszélt fiatalsá gáról, arról, hogyan vészelte át a háborús időket füve k, bogyók és go m bá k segítségével, hogyan fed ezte fel ó maga a gyógy erejű növényeket, mi kén t ismerte meg őket egyre j ob ban és gyűj tötte a velü k ka pcsolatos tapasztalatokat. Mi volt

az, ami a hosszú évek során összetartott bennünket? A term észet irán t érzett m ély szeretetiink, a természet ad om ányai irá nt érzett tiszteletünk, am elyeket csa k szelg álatun kba kell á llíta ni, hogy hiányosságain kat és fogyat ékosságainkat kiküszöbölj ü k és egészségesek, vidám ak legyü n k. Bár tulajdonképp m i nem ta n úsítottu n k nagy érde klódést Am erika iránt , sót, m ind szelle mün k, mi nd filo zófián k inkáb b a Kelet felé fordított ben nü n ket , valam i mágikus eró m égis Ameri kába von zott m indkettónket. H am ar felism ertük, ha gy ott , Európ áho z, vagy Ném etország hoz képest, nagy hiá ny mutatkozik a gyógynövé nyek és felhasználás u k terű le t é n . mivel a hagyomán yokat határozottab ban u tas ított ák el, m int Eur óp áb an . Az am e rikaiak közm ond ásos n yíltságu kkal és lelkesed n i tud ásukka l fogadtá k a gyógyn öv én yekről m ond ott ak at. 1984-ben m ega lapítottuk "N ature \ Vorks" nevú am erikai cég ünket, mi n t vállalkozási ked vü nk újab b bizon yítékát.

és az okos nem veti meg azt."

nek és en e rgiáknak is a kézzelfogh ató lecsapód ása , am ely ezt a rende tlenséget ismét renddé és har m óni ává alakítja . A kozm oszt á tszövő analóg iák bel ső megértése érvé nyes sé teszi az ön számára is azt, amit Parac elsu s, a 16. száza d n agy o rvosa és alkirnis t ája h íres mondat ában kifejez : ,, ~ f i n dcn b aj ra te rem gy ógyfű . " Paracel su s, m in t sok m ás term észetgyógyász, aki előtte és ut ána élt, arról is m eg volt győz6dvc , h ogya ho l a b aj keletkezik, ott terem a gyógyításá ra alka lm as orvosság is.

Krisztus előtt a 6. évszáz adba n, Bu d dha Cantama id ejében élt In di ába n egy J iva ka ncvű ember. H ét éve tanította már m estere, cgy orvos-gyógyász, am ikor egy napon m egkérde zte ta n ít ój át, m ikor gyógyíthat má r ő is e m bereket . Vá lasz hel yett a mc ste r egy felada tot adott ne ki : ,, ~ f e nj ki a term észe tb e és hozzál el nekem m in d ent, am ibe n gyógyító erő va n ." J iva ka útra kelt. Ami kor h árom nap m úlva vissza tért, így szó lt mesteré h ez : "A felad at n em old ható úgy m eg, a hogy rá m róttad. Xcm vagy ok képes mind azt elhozn i, a mit gyógyÍlóerejűnek találta m . H iszen minden gyó gyí tóe rej ű a te rm észetben, mind en n övény gyógynövény és m inden á llat és minden ásvá ny is gyógyító hat ásu leh et." Ez a felfede zés volt a z, a melyet t ud n ia kellett, m int j öven d6 gyógyásznak. Fel is ava tt ák ót és később nagyo n h íres orvos let t. Ehh ez a felism erés hez m in d en idők és mind en kultú rk őr nagy természetgyógyásza eljutott. l\1ind egyikü k ala pvetőell b ízik a természetben. Tudatába n va n nak annak, hogya ko zmoszban m inden minden nel b ölcsen ősz­ szefügg és az egyes ember t úgy l átj ák m int en n ek a kozm osznak ré szét és ké pmását. H a a betegs éget ú gy fogjuk fel, hogy az d iszh armónia, va gy valamilyen re ndetlen ség kézzelfogható lecsapódása a szervczetben , ak kor az t is feltételezn ü n k kell, h ogy vala h ol m egva n azoknak a z erők-

A rég eb b i idők b en a gyógyász egyszersm in d pap is volt. Ez azzal magyarázha tó , ho gya bölcsn ek, mágusnak, rni sztikusn ak vagy sámánnak a világ fino m abb d olgaih oz való kapcsolat a révén nagyobb áttekintése volt az on j elen ség Iő l őtt , a melyet embertársai betegségként éltek me g. 6 ism erte ki m agá t a növények közt is és ó segí tett a be tegekn ek, hogy egy -egy növény gyógyító ene rg iáját hogyan használják fel be tegségük gyógyí tásá ra. Te rm észete sen mi n dig a kadtak asszo nyok is, a kik ezt a szerepct vállal tá k. 1\ tö rt én el emből ism ertek a z olya n n evek, mint H ippokrates, Galenus, Bin ge ni H ild ega rd , Albertu s Magnus, Pa rac elsu s, K neipp lelkész, K iinz le lelkész, ho gy esa k néh á nyat soroljunk fel a h elyben és időben szűke n körü lh at árolt eu ró pai k u lt ú r k örb ől , ugyanakkor a világon m inden természeti né pnél megszámlálhata tla n emb er szolgá lta övéit min t sámán vagy sámán nő . A vallásos vagy filozófiai ala pokon ny ugvó m ély bizalom a természetben véleményü n k szcrint m ég ma is elő­ feltétele anna k, hogy vala ki a természet es gyógyítás m élyé re h a tolh asson. Ott, ahol az emb er elveszte tte az élet iránti tiszteletet, n em csodá lkozik el egy virág szépségé n , vagy egy m a gszem lát h at atl an erején, ott hi á nyzik az a la p ah h oz, hogy bízzon a gyógy növények gyógyító erej ében. Azok , a kik a mai roh a n ó világ természetellenes életrnódja mia tt n emjut ottak CI odáig , h ogy érzel m i világukb a n ezt a bizalmat kifejlesszék, ta lá n olvassák cl Peter Tom pkins és C h ristop her Hird könyvé t "A növények tito kza to s életé" -t. Ez a könyv, legalá b bis intellektuális szinten, érth etőv é fogja te n ni , mil yen cso dálatosa n érzéke nyek és intelli gensek a nö vén yek .

3. Fejezet

A két felfogás: természet vagy vegyészet? " A;; Úr a Fii!dbó! buzogtatja az orvosságot

Nekünk, m ai em bereknek, akik lassacskán felébredünk vegyszerek uralta "test-gépezet ünkk el" együtt annak a termé szetellenes környezetnek a lidé rcnyo m ásos álmából, am elyet az emberek hoztak létre és kezdjük m egérteni, mitj elen t szám unkra a Föld és mivel tartozu nk neki, szám unkra ugyanolyan érvényesek az író és tudós Paracelsus mondásai, m int a 15. és 16. századi kortársai számára : "Rétjeitek és mezőitek legyenek gy ógyszertáraitok" valam int "Az egész világ egye tlen gyógys zertár". M inden kor szaknak megvann ak a gondjai és felad atai. A mai kor emberének egyik feladata , ho gy a Föld (vagy egy kontinens) nö vénye inek ism eretét, amelyet elődei rá hagytak, felülviz sgálj a , ahol kell, kiigaz ítsa és ahol lehetséges, b ővítse. A gyógyászat fent em lített bensőséges kap csolata a vallással és a lilozófiá val lehetetlenné teszi szám unkra, h ogy a régi tanokból mi ndent megért sünk. Ugyanakkor szü kséges, hogy tisztogatást végezzünk a babo nák , m isztifikálások és pontatlanságok terén . Teljesen helyén való , s őt , nem is ma rad más választásunk, m int hogy a ma rendelkezésünkre álló eszközökk el m egvizsgálju k a nö vények gyógye rejét. Ez azt jelenti, h ogy természettudományos vizsgá latokn ak vetjük őket alá, am inek során kom pliká lt m űszaki eszközöket és készülékeket alkalmazunk" Van ennek az elj árásnak egy nagy korl átja , Természettudományos kutató eljár ásaink ugyan is materialisztiku s-mechanisztik us-logi kus -kau zális gondolkod ási konce pció n alapszanak és akarva nem akarva bizonyítéku l szolgálna k arra, hog y bár az abszt rahált premisszák keretében működnek , mé gis sok te kintetben azt nem tudj ák, am it tu lajdonképp tudniuk kellene , vagyis egy nö vény, vagy akár emberi szervezet egyéni komplexieitá sának felm érés ét. A tudósok, akik a gyógynövén yek kutatásáva l foglalkoznak , minden technikai felszereltségük és szakt udásu k ellenére nap mint nap elj utnak le hetőségeik határáig. Ennek ajéghegynek a c s úcsaként elég az állat kísérletek kéte sérté kű gyakorlatát em líteni, amely nélkü l a mai gyógysz erészeti tudo mány életképtelen len ne, bár felettébb kétsége s, h ogy annak eredményei az emberi szervezetre vonatkoztathatók-e , vagy sem .

\1I ;di tikus

lllllllllkoclás

I ':.~ l· s zben

va ló »u d u lkodé s

Állatk ísérletek

Az új, tudományos növényi gyógyítás, amely a kiszolgált , régi es és nem pontos "niivény tan"-t és "népi gyógyÍ1ás"-t van hivatva helyettesíten i, a fito terápia ne vet kapta (phyton= nc>vény, thcrapcin -eg y őg y ít an i, tehát betegsége k és pan aszok keze lése és gyógy ítása növényckkcl). A fitoterápi án belül ala pvct ócn két felfogás áll szem ben egymással : a szig on ían analitiku sari go ndo lkodó term észettudom ány i irányzat a gyó gyn övény t egy tulaj don kép p több é-kevésb é tisztátalan term éknek tartj a, amelynek ható an yagát me g kell találn i, me g kell határozni és ki kell b előle nyern i . Célj a az, hogy ezta hatóanyagot vagy izol álja a növényből , vagy, mintegy a nö vény be cs o m ago lva, gyógyszerként alkalm azza . E felfogás szerin t csak így n yerhe t ök gyógysze részet ileg tárgyilagos adatok és így érh e tők el i sm é telh e t ő eredm én yek. Egyik célj a a hatóanya gok sza bványos ítása vagy standardizálása mind ma gáb an a növ én yben , mind a gyógyszerben . Ennek gátat vet az a tén y, ho gy a gyógy n övény ek hatóanyaga i több oknál fogva változó m enny iségben leh etnek a növény ben. A má sik, ezzel szem bená lló irány zat a nö vényt mint a ható- és kísérőanya go k komplex jel en ségét fogja fel és feltéte lezi, hogy az egé sz nö vén y több , mint alkotórészein ek őss zes s ég c . A nö vényn ek egyes anyagokra való redu kálását a leh e tős é g ek besz űk ít éséne k és a rend elkezésre álló gyógyítópotenc iál értékcsökken tésén ek tartja. Nézetc sac rint az egé sz testet fi g yel em b evev ő gyó gyításnál a nö vényt lehetőleg telje sségéb en kell "bevetni". 1\ kizáró lag a ható any agra von atkozó analfzisek mellett ez az irányzat inkább a gya korlat tapasztalati értékeit fogadja el mint bizonyítékat egy-egy növén y hatékonyságára vonatkozó lag. A gyako rlati tapa sztalat eredm ény ei alapján a kű lő nbőz ó gyógynövé nye k keverését is helyesli . N em kívánjuk eltitko ln i, ho gy mi az "egé sz" gyógyításának az elv ő n állu nk és ennek megvilágítására szfves en használjuk a "hatóanyagszim fónia" képletes megjelö lést, am elyhez gyógyszerészkollegá nk, M a n n fried Pa hlnw, a k ő vetke z ó m agyaráza tot fűzt e : Mint a na gy zen eka m ál . amely egy szim fóniát játszik, előbb - u t óbb m inden hang-

szer, m ég a legjelentékteleneb b is, a kellő pillana tba n m egszóla!. A gyógynövény hatása szem po ntjá ból ugyan csa k fontos, ho gy minden b en nelévő anyag hozzáj áruljon a nagy "összecsengés" -h ez - m ég akkor is, ha esetleg (még) ne m is tudj u k, m ire jó egyik vagy m ásik anyag. Az analizáló , felaprózó természett ud ományos gondolkodás vélemény ün k szerint ugyan is korl át oltságával odaj u t, hogy taga d dol goka t, csak m ert nem tudja m egm agya-

rázni azokat, vagy nem tud eleget róluk. Nincs-e számtalan utalás arra, hogy kíséróanyagok, mi nt ásványo k, nyom elemek, vitamino k, en zimek , aminosavak, klorofill, aroma- és színezé anyagok az úgyne vezett hatóanyag gal kapcsolatban m int ka ta lizát or m űköd nek és így teszik egyá lta lán lehet övé, hogy az hasso n ? Ne m bölcsebb-e a természet az összetett biokém iájával m int rni , akik összetevőinek titokzatos együ ttműködését csak tö redé kesen értj ük? M ás kérdés az, hogy egyáltal án fen náll- e an nak sz űk­ .sége ssége , hogy egy gyógy növény hat ásmeehanizm usát pontosan ism erjük. i\ szigorú természetgyógyász erre igenn el fog válaszo ln i, hiszen szá m ára csak az lé tezik,. am it be tud bizon yítani, kísérletileg igazolni. Dc hát rniért nc volna a tapasz talati gyógyításnak , m in t az empiri- Ta pa szt al a ti kus alapon gyűj tött adato k tárházának saját létjogosult- gyógyítás sága ? Úgy go ndo lju k, hogy eze k a szőrszálhasogatások nem lén yegesek a gya ko rla t szá mára , hiszen ahol em berek szenved nek és segítséget keresnek , a le gfőbb elv még m ind ig az, hogy "annak van igaza, aki gyógyít" . A felfogások és eljárások sokasága közepett e szeretnénk saját álláspo nt u nkat megism ert etni olvasóin kkal: Mi kom olyan vesszük az t a hagyom ányt, amely évszázadok, só t évezred ele ta pasztal at ain n yugsz ik. T isztelett c1 viseltetün k azzal a me g érz éssel sze m be n , amely a növén yben felismeri az ember mágikus partnerét. Igén ybe vesszük a tudom ányt, a m odern gyógyszervegyészeti elj árásokat, hogy a törvén y és a piac követelm én yeinek megfeleljünk. M ind en eljá rás arra szolgá l nálunk, hogy egy m ásik eljárás h c1yességét felü lvizsgálj uk vele , mert so ha nem hagyatkazun k egy m őd sz crre , hanem m indi g a legj ob ba t igyek szü n k me gtalálni.

..

Az elm últ 100 év iparosításának tapasztalataib ől tudj uk, ho gy értékes élel m iszerek egészsé gkárosító élveze ti szerc kk é válha tnak, ha megfosztjuk őket te rmészetes anyagai kt öl, "denaturálj uk", "iparilag feld olgo zzu k" azo kat. Ugyanez vonatkozik a gyógy ító anyagok ra is. Egy vegyüle t izolált formában döntően m ásképp hat, m int am ikor egy nö vén yi sze rvezet term észete s környezetébe van beágy azva . T öb bn yire pontosabb a hat ása ; m ásképp kifejezve egyolda lúbb és so kkal erősebb , viszon t ilyen formában nagyobb adag okban is adj ák , m int ah og y az a növén yben len ne. Ezáltal toxiku s hat ás lép fel, amely gya kran megszo kásho z, sőt szenvedélyhez vezet , miáltal az eredetileg elérni kíván t gyógyhatás ellen kezőjére ford ul. Nem sza bad megfeled keznünk a rról, hogy az ember ezen a planétánjóban-rosszban össze van kötve a növényvilággal és több mi llió év id eje volt rá, hogy kifej lessze egy üttélését a növényekkel. A növén yek an yagcseréj e során kel etkező vegyi an yagok nagyon hasonlóak azo khoz, amelyek az em beri és állati szervezet ben keletkezn ek, ezért szelv ezetü n k nagyon j ól viszon yul hozzájuk. Ezzel szem ben az emberne k csa k pár évtized idej e volt arra, ho gy a tudom án yos vegyésze t term ékei hez hozzászokj ék és en nek a kísérle tnek az eredményei eny hé n szólva k étségesek. Régen minden orvosságot a term észet ad ott . A fó forrás a növén yvilág volt. A legrégeb bi írásos bizonyí té k a gyógy növények felhaszn álásáról Shen Nun g kín ai császár és orvos fű v esk őn yve, am ely ben m egö rökítette tud ását az akkori növén ygyógyászatról. A hosszú évezredek során kialakult a gyógyn övény ek ha szn álat ának folyam atossága. Ma i szem m el nézve a do lgot, az em ber gyakran teszi fel magán ak a kérdést, bogyan j u to tt a korábbi i dők "prim itív" embe re a növén yek áldásos hatásának n yom ára, Elképzeljü k m agu n knak, am int a tom paérzék ű , neand ervölgyi típ usú ósembere k, az éhség tól és fájdalom tól űzve vak kísérletek és tévedése k sorá n lassanlassan m egta n ulták, m elyek azok a nö vén yek, am elyeket m egehetn ek . m elyek á rtana k nekik, melyek gyógyító és mel yek m érg e ző hatásúak, am íg szám talan ismer ete t öszszegyújtöttek és azt generác ióról gene ráció ra tovább ad-

..

ták. Lehet, hogy ez az eljárás talán j cllcm z6 m ai tud om ányos m őd s z cr űn krc , dc a növényvilág megism erése biztosan nem ebben a fo rrn ába n tö rtént. A legr égibb írásos bizo nyítékok és az et no lóguso k dsem be r-ku rat ása i sok kal inká b b a r ra e ngednek követ kezte tni , h ogy a k ő dő s ős ­ id őkb~n m ind en tör" ben vagy né pb en volta k bölcse k, akik a látszat m ö g őu lel tudt ák ismerni az érzé kek felettit , a sze lle mi t mind a tá rgy akba n mi nd a z élőlényekben . Ez a felismerés te rm észetesen a növényekre is vonatkozot t. Fegyel mezett éle tvitel lel és tuda tosa n elóidézell ex táziso k révén képesek voltak a rra, h0!n' m in tegy lel ki beszélgetés t folyta ssa nak a n iivén yekkel. fb'Y eze k az ósem be re k a dott esetbe n sokkal tö b bet tudtak a gy ógynövénye kr<Íl, ~int m i, mai ern berek . /l.z új ko r bek öszöntévcl á tformálód ott a gyógy növényism eret, mivel az általános iparosítással kifej l őd ött a tu dom ányos vegy ész et, am ely a gyógynö vénye ket m ár nem mi nt szellem iséggel ren delkező éló1ényeket né zte , han em csak vegy i felépítésüket vizsg álta . Elemezték a gyógyn övények vegyületesopo rtja it, izol ált ák a f<Í batóanyagokat és el kezdték a term észe t építőköveit utánozni , só t m egm á sítani. A 20. században sikerü lt a m ole kul á.k átcsoportosításával telje sen új anyagokat létrehozni. Uj korsza k szü letett és "m egajándé koz ott" ben n ün ket az élet m ind en terü letén m esterségesen elóáll ított gyó gyszerek kel és m ű anyagokkal. /l.z u tó bb i évszá zad ig a z ö sszes gyó gyszer 90(X,-a növén yi ered etű volt. Nem eg észen 100 évre rá a vegyipar szin te áttekin the tetlen na gyh atalommá n őtt e ki m agát, elh alm ozva bennünket 60000 kű l ő n ­ féle műan y a gg a l , 50 000 kár t evők elle n i szer rel és m űtr á ­ gyáva l és m in tegy 30000 gyógyszervegyésze ti te rm ékkel . Csak a legutóbbi évtizedbe n jutottunk igazán tudatára anna k, hogy m enn yi veszé lyt és beláthatatlan kock ázatot rejtene k magukban eze k az élc tünkrc és egé szségün kre nézve egyaránt kártékony hatások. Az orvostudományban a sok a t ígé r ő kem ote rápia alapjá n kifejl éd ön az ún. "klasszikus orvoslá s" . K ezelési m ódj a lé nyegében tüneti kezel és (azaz a pa n aszok m egszüntetésé rc törek szik ané lkül, hogy a kiváltó okot ma gukban rej t<Í na gyo bb ősszefügg éseket ku tarn á), am ely

Tőbh

I lI'lq~ség

\ I\o lld o l· mcg\ .I ltu z..i sa

1 111 1:1,

I ;'Il tl)'c zc ti I..11 .1 ''1. 1r őfák

Kl a ssz ikus or voslás

végeredményben fantasztikus m é re t ű , indokolatlan gyó gyszerfogya sztáshoz vezetett , s amel ynek hossz út áv ú következm ényei az ipari országo k lakosságának egészségé t komolyan fen yegctik. Bár igaz, hogy nagyo n so k súlyos betegséget és j árv ányt szün tettek meg a szintetikus vegyi gyógyszerck, mé gsem tudunk megszabad ulni attól a f clisrnc r ő st ól, hog ya könnyebb betegs égeken. az idült és fu nkcion ális pana szokon , a vegeta tív id egren d szer sz ám os zavarán nem tudunk úrrá lenni , sót azok m ég fokozo tta b ba n jelentke znek. Egy ébként pedig hogy á llu n k ko r unk új na gy be tegsége ivel, a rá kka l és a z A ID S-szel ? Ko m o ly há trá nyn a k tek inthető a klasszikus o rvos lás kemolerápi ájáná l a so kféle mellék hatá s. Ennek a foga lomnak a seg íts égével felos ztják a vegyi !n'ógyszerek hat á sait "szándékosak"-ra és "ncm kívánatosa k"-ra. Az utóbbia k ugyanúgy jel en vann ak, mint az előbbiek. A "nemkívánatos" j elzővel szi nte veszélytelennek akarják őkct fe!tüntetni , ped ig egyáltalán n em azok . Ennck a fejl ődésn ek a csúc sán most egy ún . "új raá tgondolás" zaj lik és a gyógynövényekről szóló tan ítás, a m ely a kla sszik u s o rvoslá s fellcndülésén ek id ején há tt érbe szo rult, s megvetóen szóltak róla, m ost új ra az álta lános é rde k lődés ho mlokterébe kerül t. Ez u gyanis - k áros mel lékh a tások n élkül - mego ldá st lud a z e m líte tt rn in dennapos betegs égekre, a fun kcio nális, idült és vegeta tív zavarokra. K ő zv él cm én y-kut at ö in tézet ei nk figyelemr e rn éltd eredményt közöltek . a nyu gat- európai ipari orszá go kban a m egkérde zettek fele bete gség esct ő n . ha teheti, in kább nő v é n yi erede tű gyó gys ze rt válasz t. C sak 20% go n dolja úgy, hogy egy lo m b ikb ól kikerü lt vegyi gy <Így" szerrclj ob ban tudna segíteni ma gán . A m cgváltozott beállítou s égo t - "El a tech nik át ól és a v egy é sz e t t ől. tö bb term észetet !" - közvetlen múltunk körn yezeti kat asztr ő fái (Cserno bil, ato mszennyezési bot rán yok, mérgezett folyó k, á llatok és n övén yek pusztulá sa ) vá ltolták ki. Az új szer ű éle tfel fogás, a megváltozott beá llíto ttság feltartózta tha tatl a n. Ez az a ko rs zell em, a m elynek e kö nyv sz erz ői el kötelezték ma gu kat és ez az az irányzat, am elynek érdekébe n Maria

Meggyőződésü n k , hogy a gyógyásza t és a természettudományo k fej l ődése egyre finom abb m ód szerek kid ol-

Treben is olyan elévülhetetlen munkát végzett a gyógynö vények népszerűsítése terén. N ém etországban és a né-

m etül beszélő országokban lviari a 'Ir eben egyrészt híres könyveivel "G yógyn övények Isten kertj éből " és "Egészség Isten pati káj ából" - másrészt misszionárius i

go zásához és alkalmazásához veze t és talán -

hitte l tartott el őad á sai val sok mi nde nt mo zgásba ho zott,

m enti meg őt a bajo któl, a be tegs égektól.

bár a lelkesedés és siker lavináj a és az azt

k övető

tőleg

felhá-

dorta . J ó kapcsolatun k és barátságunk ellenére szere tnénk me gjegyezni, hogy M aria Treben bizon yos nö vén yek gyógye rejét illetően néha túl messzire ment kijelen téseivel, Dicséretes, hogy kiváló személyes ta pasztalatokra tett szert, az már azo n ba n megkérdőj el ezh ető, hogy egy-két, vagy mondjuk inkább több esetben túl messzemen ő következteté seket vont le ezekből. Hitelessége ezá lta ljoggal vált kérdésessé . Ha viszont azt n ézzük, hogy egyes tudó-

sok évekig egyetlen nö vénnyel foglalkozn ak , hogy anna k hatását és alkalm azási területeit kikut assák, nem cso da,

ha a gyógyszerészet szakem berei és egyes orvosok M aria Treb en kin yilatkoztatásaira erős ellenérzé ssel reagálnak . Szem ére vetették, hogy súlyos betegekben (rák, skleros is mu ltiplex ) hiú rem ényeket keltett és becs apta a kő zv é­ lem én yt. M int minden vitában, ebben is, m indegyik félnek van egy kis igaza . Vitathatatl an, hogy fantasztikus ered mé nyek szü lett ek a gyógynövénye kkel való gyógyításb an. Az is természetes, hogy a gyógyítás egyik el őfeltétele a beteg hite a gyógyu lásban. M ari a 'Ir eben tehá t egy sorban áll a történe lem híres s ám ánj a iva l. mert amit ó hirde t a növények gyóg yercj éról, szin tén meggyőződésen

intu íci ő n

és vallásos

a lapsz ik.

H a a j elenlegi hel yz ett ől kissé eltávolodunk és azt ú gy szem lé ljük, mint azt a történ észek tesz ik, rá kelljönn ünk,

hogya gyógynöv én yekh ez és a természetes gyógym ódokhoz való visszatérés magától értetődő reakció volta klaszszikus orvoslás t úlkap ásaira. Előrelátható tehát, hogy ez az irán yzat is, m int mi nde n történelm i tendencia, m ihelyt siker ü l teljesen kibo ntakozn ia, egy ellenreakciót in dít be .

- a 21. század em bere visszatalál ahhoz a felism e-

réshez, hogy clsósorban a Természet -

bo rodás és tiltakozás vihara néh a m ajdnem ót is elso-

Szükséges bírál at

rem élh e-

Isten patikája -

4 . Fej ezet

H ogyan bánjunk helyesen a gyógyn övényekkel? ".NmI csak tudnunk ktll, hanem a tudtist alkalmazni is. PmI csak akarnunk kt l4 hanem cselekedniink is. » (;() F,T H E

Am i bennünket a gyógy n övény gyógyászatb a n a kezdet kezdetén a legjobban megragadott, két ségkívü l a n övények saját kezű gy űjtése volt. l Ia m agunk gyűj tj ük a növényeket, ne mcsak az t tanu ljuk meg, h ogya n lehet egyiket megkü lönböztetni a m ásiktól. Ennél sokkal tőbbr ől van szó.

T ip ik us . llIlo ll lu hísi 1•el ye k

Gyűjtsük

magunk és így ismerjük meg a gyógynövényeket!

A saját gyűjtés arra kén yszerít be n n ü nk et, bogya lehető legpontosabban érzé keljük és megfi gyeljük a természetet. M ind cn gyógyn övény ne k megvan a ma ga tipiku s el őfordu l á si hel ye, a m ely a talajrn in ős é gtól , az ásványi anyagok összetétel étől , a n edvességtől és szárazságtól, a ten gerszin t feletti m agasságtól , a fény - és árnyékviszo-

nyoktól, a terül et hasznosí tásától és egyéb

tényezőktől

függ, A gya pj úsás például - am ely ha gyomán yos köhögés ellen i szer - el sősorban 6s i, érin tetlen l ápvid éken n ő . A közvetlen m ellcttc elterü lő szán tó föld ön m ár nem találja meg a megfelel ő létfeltételeke t és n em te nyészik. A sárga tárn icsot - kiváló m áj betegség ellen i sze r - csak az 1500- 2000 m magasan fekvő hegyi réteken leh et meg-

Tanuljunk

m eg látni

találni. 1\ korpafű szintén ma gas fekvés ű hel yeken burjánzik, d c kizá rólag t űlev el ű e rd ők be n, ahol a vastag nl ruháza t sok á rnyékot ad. Mi bclyt kopaszra irtan ak egy erdős tcrületet és II napsu garak aka dá lyta lan u l érik il talajt, a korpafil azonn al elt űn ik . Ennek a növén yn ek a tökéletes ellen téte a k akukk f ű , amely jó l bevált köhögés elleni sze r. Sok napfén yt igé nye l. Jlycn kor d úsan virágzik és intenzíven ontja illat át. A legtöb b nab'Y illóolaj tart al m ú gyógyfű na pfé nykedvelő n övén y; min d illa tu k, m ind gyógy hatás uk lén yegében az illóolaj ban rej lik és csa k inten zív nap su g árz ás hatására rcj16dik ki. Akadn ak olya n növények is, am elyek m ég az t is elviselik, h a ember vagy állat lá b bal ta pos rajtuk. Ilyen például a lán dzsás útifű , am ely kim ondottan az em berj árta uta kon n ó, de m egta lálható a házak e lőtti kertekben és a kaszálókon is. A mezei ka tán g gya kra n a poro s ú tszéleken tenyészik. M indkét növény a német eln evczését az emberhez közeli el ő­ fordu lási h ely éről kap ta . Minden gyógyniivény ne k megva n a m aga j ellegzetes termőhelye; ha tehát magunk gyűj~ ük a növé nye ket, megta nu ljuk , hogy a táj at ilyen szemszögból is n ézzük . M agaslat ok és l ej tők, völgye k, vízfolyáso k, ercszked ók, he gyoldalak, erdők, legelők, mezsgyék , faesoportok mindez él hozzáé rtónek m ár messziről elárulja , hogy m ilyen gyógy n övényeket tal álhat ott . H a ism erjük őket, még a mozgó au tóból is m egáll a pít hatj uk , ho l, m ilyen növény tenyészik. A term észet ilyen in tu itív áté lése és érzékelése m inden bizonn yal az élet legszeb b és legért ékeseb b d o lgai közé tartozik. A növ én yzetet te rm észete sen nem elszigetelvc érzékeljük , hanem a vado n élő álla tokkal, rovarokkal. kövekkel, vizekkel egy ü tt. Ha a sza bad ban já rká lu n k. szin tc úgy érezzük minth a álland ó felfed ező úton lennénk: valamit mindi g rnc gtapinthat unk , megszago lhat u nk, m egízlelhetünk és ez soha nem válik u na lmassá. l la valaki maga gy űj ti él növén yeket, sajá t tap asztalatai ala pj án tanulja meg a velü k való bán ásmód o t is. Egy növény t minden érz ékszervün kkel érz ékelü nk és ezáltal intu itívcfogju k fel tulajdonságait, kara kicr ét. így kiala kul a gyógynövények irán ti érzék, amelynek a gyógynövények

elm életi ta nul mán yozása m ellett olyan gyako rla ti hasz na is van , hogy k ésőbb a kon krét sze mély esetébe n hel yesen tudju k a gy ógyfűvet szá mára kiválasz tani, vagy össze tud un k állítan i egy recep tur át. Mind en általunk vezetett gyógynövénygyújtó túra alkalm ával azo n fáradeztun k. hogy az embere ket a természet intenzív meg figyel ésére ösztönözzűk. Az utunkba kerü lő növényeket mi nden érzékszerviinkkel érzék elnünk kell: szern ű n k kel, orrunkkal , kezü n kkel, b őr űnkkcl, nyel vü nkkel (ez persze veszélyes lehet, ha nem vagyunk b iztosak a dolgu nkb a n). Sok ember márteljesen elfelejtett e ezt. Külön ösen az Egyesült Állam okban döbben tü n k meg gyakran, sót csodá lkoztunk is, ho gy az em bereknek rn ilyen kevés kapcsolatuk van al
fej ezetek receptj eib en fagyöng yról vagy közön séges lesz sze, ezen mindig a "herba" érten dő . Ha nincs megadv a, hogy levél vagy virág, a kkor minden ese tbe n a "he rbát", (az egész fóld feletti részt) értj ü k. Sokféle gyógynövény nek csa k a virágait szü re teljü k. A gyógyszerész sza knyelvben ez t "nos" vagy "flores" néven ismerjük, M ind két esetben az optimális sze dés i idő ak kor van , am iko r a növény éppen hogy elkezd virágozni. Ugya n is ekkor éri el vita litásának cs úcspon tjá t. Ilyen kor tartal m azza a legtöbb batóany agot. Igen gyakran a gyógynövé ny eknek csa k a leveleit használják fel. A lati n eln evezés: "foliu m" vagy "folia". Sok tavasz i növén yn ek pl. a gyerm ekláncfúnek, a nagy csalánnak vagy a nyírnek, a melyek salá tá n ak, fúsz crnövény nek vagy vértisztítókúrára is alkalmasak, a friss új levélkéit szedj ü k le, am iko r m ég Irissz ő ldek , teh á t n em fej lód tek ki telj esen. Ek kor fino m és gyön ge az ízü k, d e m ár tartalmazzák m in d azokat a fon tos a nyagok at , a m elye kkel szervezetün ket kitisztíth atjuk és salak ta la n íthatju k. H a a gyógyn övények gyö kereit (la tin u l "radix") kell felhaszn áln u n k. n agyon óvatosan kell elj árn un k. G ondosa n kell kiás n unk őket, l ehetőleg úgy, hogy ne sérü ljenek m eg. A gyökér egy darabját hagyj u k m eg, hogy a növény tová b b éljen és szaporodjon. A legjob b id óp ont erre az ősz vagy a kora tavasz, ami kor a növén y tenyészereje a fóld alatt, a gy őkere kbe n koncen trálód ik. i\ m agokat és a gyü mölcsö ket (latinul "semen"és . Jructu s") akkor szürete lj ü k, ha azo k telj esen ére tte k. H a vala ki ism eri a különb séget az érett és az éretlen körte k ő z ő t t, könn yen el tudj a képzeln i, mekkora lehet a különbség pl. a csip kebogyó hat óan yagai nak és hat ásá na k esetében, attó l függóen, hogy az érés i időben vagy túl korá n szed ték le. a ra nyvesszőről

\'i r:í ~o k

Leve le k

( :)"iikc re k

kor, most is népi sport öregnek és fiatalnak egyaránt.

A kczd ó gyógynövénygyújt önek azonban semmi esetre sem szab ad szakmai irányítás nélkül, könnyelm űen és meggondolatlanul m egkóstol n; és gyűjteni a növényeket! Sok mérgezó

bogyó van, amelyek nagyon csábítóan néznek ki, s persze vall nak olyan virágok és gyökerek is, amelyek halálosan m érgcz ő­ ek. Tehát igen biztosnak kell lennünk a dolgunkban, ha a természethen vadon tenyészó gy<ígyniivényeket b'Yújteni akarjuk.

A nö vén yek hasznosítható részei és a begyűjtés idej e

,' I a .~ nk és ) li lIIiilcsiik

Növénytani nevek Nagyon fontos tudn un k az t is, ho gy a növény mcly részei gyógyhatású ak , ennélfogva m elyik a m egfeleló begyújtési idő. Sok gyógynövénynél az egész n övényt [elhaszn álj ák, vagyis az összes föld fele tt i részt. A pat iku sok ezt "herba " néven ism erik, am i "növény t"jele nt. Ha tehá t a k ésőbbi

Az egés z

noven y

A növén yek népi elnevezése gya kran félre ért ésekhez veze t, mert azok nemcsak országról országra, nyelvről nyelv re változnak, hane m még egy adott körzeten bel ül is változ b atnak. A köt et végé n m egta lálj ák a könyvben em líte tt összes növén y m agyar és latin el nevezését.

Elenge d he tetle nü l font os tudnunk egy ~yógy n(;Vé l1Y hi vatal o s n evét \'a~y ~yó~')'sz(~ré~Zl'li sza kkifejezésl-t . H isze n csa k a latin e lnevez ések t'gzaktak i~s ncmzet kőz ilc g e lfogado na k.

A saját

gyűj t és

neh ézségei

Eltekintve azo n pontoktól, m elyeket feltétJen ül tu dn i és ism ern i kell, ma napság a gyógyn övén yek saj át kezú gyúj tése nagyon problematiku s. Az ism ert gyógyn övények közü l sokat fenyeget a kipusztul ás veszélye. Szám u kat m ég ink áb b növeli az ellen őrizetlen tömeges begyűjtés. Ezért nagyon sok ritka növény - küJönös cn a havasi és n mocsári növények - természetvédelem alatt állnak és ezért egyálta lán nem szabad őket gyűj teni . Term észetesen " órá nk fenyegető faj esök ken ésén ek oká t nem első­ sorban a gyűj tők nagy számá ba n kell keresn ü n k. Az igazi o k sokka l ink áb b ab ban rej lik, hogya civilizáe ió bető rt a még érin tetlen hegyi legelők , erdők , fü ves p uszták , l ápvid ékek, folyóvölgyek, rétek eld ugo tt zugaiba is. Sok növény faj élettere ezáltal beszűk ü lt , így semmi tú lélési leh etőségü k nem maradt. Ugyanez vonatkozik azokra az á llatokra is, amelyeknek é lete a szükségleteik számá ra intakt növén yvilágtól függ. N övén yvilágu nk drám ai átalaku lásának és el szcg ő­ nyed ésén ek l eg főb b oka azon ba n az , hogyfóldj eink et évtizedeken keresztül mű trágyákka l és kém iai n övényv édő szetekkel kezelték. M e g li g yeJ h e tő , hogy ott , aho l ilyen szcrc kkc l folyt a fiild múvelés, eltűn tek a gyógyhatású növénye k. Az igazi veszély m a ab ban rej lik, hogy a gyógynövényeke t alka lm atl an helyeken gy űj tj ü k , olyan helyeken , am elyeket n övényvéd ő szerck, a közlekedésból szá rmazó neh ézféme k. a folyók ba és patak ok ba jutó kernik áli ák és egyéb mérgek szennyezik. M an ap sá g már csa k az egészen félreeső vidé keken és a magasabb hegy s égekben lehet veszélytelen ül növényt gyűjten i, egyébként ped ig nagy szívességet teszünk magun knak, ha a gyógy növé-

Ki p u sz t u l ő

gy
Műtrágyák

és bioxidok

l

nyeket p atik ában vagy sza küzle tben szerezz ű k be, hiszen Olt már csak e l lcn drz őu növényeket kapunk. A m a gyógyás za tilag alkalmazolt gyög yniivénye k jeI ti .. I.n it·). l cn t ős részé t kereskedelmi cé lból termes ztik. Ennek per. mi n~ hi sze megvan az a hátránya . hogy az ilyen n ő v ények haló. It t II lf '\ zl i-s anyagai nak min ósége nagy valószínűséggel eltér vado n élő testv é rei é t ől. rnert eze k, mi m már kífejren ük , függnek az előford u lás h elyétől és a természetes ado ttságok tól. ~ íásrészt viszont a nc>vény a term eszt ésben kontrollált körülm én yek közölt fej lőd i k és - a me nny iben ésszerűen és biológiai esz közö kkel m űvelik - messzemen ően meg . v é d hető a k őrnyczcti szennyezódések hatásaitól. A7. ilyen rn űvel é s során néha sikerül különösen nagy hatóanyag ta rta lm ú növén yt kinem esíten i s ezáltal megközelí teni a sta ndart iz áh drog ideáUát. (A gyógyszerész a szárított és felap rított n öv ényr nevezi drognak. Valamikor léteztek úgynevezett drogéri ák, aho l mi ndenféle b'Yógynövén yt árusítottak - ma abban a néhány drogériában , amely m ég létezik , m ár a lig kaph ató gyógyn övény.) Az elvi vit ár, hogy vajon ez az előny vagy az a há trány kerül -c túlsú lyba, nem is o lyan egyszeru eldönteni és a kérdés még bizo. nyá ra hosszú ideig foglalkoztatja majd a gy ögv n övény szakértőket és a b'Yógyszeripa rt. M in d azo n álta l nem minden ma alkalmaz ott gyógy növé ny t lehet termeszteni . hiszen közü lükjó néhá ny esak nagyon nehezen rn űvelh e­ tó "hiizi" körülmén yek kő z őtt. Ezeket úgy mi n t egykoron , vado n kell összegyújt enü n k. A gycigyn övénygyűjtés­ nek min t foglalkozásnak tehát jó esélyei vannak arra, hogy újra rn cgn öj őn iránta a kere slet.

C yógyniivén ytermesztés a kertben H ol gyűj tsü n k?

A gyóbF)'növények saját kertünkben való tcrmesztése na. gyon jó módja annak , hogy a laposan fogla lkozzun k velük . mag unkszürcteljük és szaporí tsukóke t. Term észetesen a növényeknek csa k Ch')' relatíve korlátozott száma alkal mas ilyen jellegű m űvelésre. Ezeket legin kább kon yhakeni n övényekk érn ismerjü k, hololt közü lük igen soknak igen jelcn tős gyágyhatása van. Ez is, mi ni oly so k

mi n den m ás az életben, csak kérd ésfeltevés d olga : h ívj u n k egy nö vén yt fúszer- vagy konyhanövénynek, a kko r ezt úgy értjük, hogy az olyan valami, am i ételeinknek egy b izonyos ízko m ponens t kölcsönöz (pl. a kömén y, a petrezselyem, a citro m fú). Nevezzünk egy másikat gyógynövén yn ek, akkor en nek a d efin íciója : olyan növény, amelyne k o rvosi vagyis gyógy ha tása van (pl. az or bá ncfú). H a egy növényt gyo mnövé nyne k titul álunk. akkor az valami nem kívánatost, kellem etlen t, me gsemmisíten i valót jelen t (pl. a nag y csa lán) . H ívj u nk egy növényt zöld ségfélének, rn áris beépíti ük az t, péld áu l a fehér fejes káp osztát, az étrendün kbe. Sok n övén y azonban lén yegében egyszerre m ind egyi k: fúsze mövény, gyógy növény, gyo m és zöldség. J ó pé lda erre a csal án : megszárítva, po r alakban a csalánlevelek rafinálta n fanya rízt kölcsön özn ek a salátaöntetnek. Az egész n övén y tea ként vizele thaj tó és sala ktalanító h atású. A csalánlevelek ből készül t fózelé k n agyon jó ízú, egy úttal kivál ó vesegyógyító . A kertészek kitépi k a csa lánt, mert az a kert go nd ozatlan részében múvelés n élkül is burj ánzik , A gyerekek gyúlölik, mert megcsípi a lá b ukat , ha nyá ron a réten fu tká rozn ak. Ugyanakk or é p pe n ez az ége tó fáj d al om, a me lyet a csa lán levelek a bórön okoz nak, gyógyító hat ás ú, Régebben helyi terápiaké n t igen h at ásosan alka lmaztá k reumatikus fájd almak esetében : a fáj ó végtagot csa lán nal d örzsölték és üt ő geu ék. Amelyik növény alka lm as kerti te rm eszté sre , azt az egyes növények leírásán áljelöln i fogju k.

il óixi ll jójnis

' UI

F ű sz er­

ban, teh át nem esó s idóben vagy harmatt ől n ed vesen kell és árn y ékba n, l eveg ős (szellós) he lyen, 40 "C-ná l nem magasa b b hómérsékleten kell szá rítan i. A közvetlen napsu gá rzás a növé nye ket kifak itja és a ha tóanyagokat szétroncso lja, ezé rt a szárít ási eljárás be fejezése után a növén yeket fén yt át nem eresztő söté t üvegekben és tart áIyok ban kell tárolni. A növén yek legjobban egy kifeszített len vászon kendó fölé helyezett, fából készült ros tán szárad nak. A növén yeketlazán e lteregetj ük és legalább két n ap onta óvatosa n átforgatju k. Ez a mód szer elónyösebb, mintha nyalábba kötve felfúggeszt en énk őket. Ez eset ben ugyanis a szárak és a levelek kissé mindig megnyomódnak, ezáltal sokkal lassa b ban száradnak, gya krabban penészedn ek vagy nagyon csúnyák lesznek. Ha a növé ny már ..zörgósre" szágyűjten i

n övé n ye k G y ógy-

növények G yom n ö vé n yek Z öl d ség-

növények

radt és érintésre könnyen széttörik, akkor kézzel, ollóval vagy késsel kb. 1 cen tis d a rabokra aprítju k. Az apró virágok és levelek esetében ez a m ú velet elmaradh at, ugyanakkor a sz áraka t, amelyek n agyon gyakra n igen kem én ynyé válna k, igen go n dosa n kell feldara bolni. Természete-

sen a papírvékony, gyönge virágszirmokgyorsabban szá-

Ella rlI I. l lf ;s~ig

' 1 ' ;i n ) l ó ~

A gyógynövé nye k szár ítása és tárolása

I'l l('nye k

Tegyük fől , hogy az érintetlen természetben csodálatosan illatozó növényeket gyújtött ü n k. M it kezdj ü n k velü k ezu tán? H a nem h aszn ált uk fel őket frissen, akk or ren d szerint megszántjuk a növényeke t. Ez a legkíméletesebb konzerválási eljárás, a melyet évezred ek óta alkal maznak. Bár a szántással a növényből kivonjuk a vizet, a hat é- és kis érőanyagok többsége mé gis m egórzód ik. M agát ól érte tódik, hog y a nö vén yek he lyes szá rítása nem is olyan

egyszerű eljárás. A növényeket mindi g száraz állapot-

II

I"jhiik el

I 1II 11an )'3g

.1..1UI"t.oka t!

radnak min t a h úsos levelek, gyüm ölcsök és a gyö kerek . A gyökereket ajánlatos s7.á rítós zekrényekben vagy sütóbe n kezeln i, ellen kezó ese tb en a szárítás i folya mat több hétig eltarthat és nó a pe nész ed és veszé lye. A szárított n övén yek ren dsz erin t két évig tarthat ok el, ennyi ide ig leh et óket frissnek n evezn i. Il a vélet lenül m égsem fogyott el az egész készletü nk , a rége b b i füvekból m ég kivál ó gyógynövényfü rdót lehet készíteni . A drogokat (-szárított és felaprított gyógynövénye k) száraz állapo tban, lehetőleg légmen tesen záródó ed ényekb en kell tárolni. A poreelánbó l, fá ból és fémből készült dobozo k a legalkalm asa bbak erre a c élra, A legjobbak azonban a sötét üvegtart ályo k. A m úan yagból készült edényeket nem aján ljuk, ugyan is az illóo lajo k reakcióba lépne k velü k. Az aromatartó, több rétegú papírzacskók, amelye kben pl. a fekete teá t, a kávét vagy a gyógy teákat áru lják, szintén alkal masa k rövid idej ú tárolásra . Ezeket azonban minden alkalom mal igen gondosan le kell zá mi.

i\ magunk gyt1jtülle gyógynövények kezclésekor soha ne felej tsük CI il zacsk ők ra, dobozokra ráírni cl n övén y illetve cl kever ők nevét, valamin t a "szavatossági id ő" lej ártál. Egy gyógyszerész val ós ággal halálos bún t követ el, ha

Fel jratc zti-,

e-noc s, t)1;~jos ~ i\'u mlt

elfelejti rá írn i egy edényre vagy d obozra , hogy az mi t is tartalm az. Aki tehát hizonyos mértékig önmaga gyógyszerésze akar len ni, m indig tartsa sze m el őtt ezt az alapvctó sza bályt ! l Ia mé rlegelj ük az idó- és m un ka ráford ű á st. a h elysz ű kséglctci, a ta pasztalatsz érz ésre fordított energiát, akkor kid erü l, h ogy a m agunk álta l gyűj tiill, szíirc telt gyógy növények szárítása , feldo lgozása házilag nem kifi ze tődő. De ez is olyasvalam i. am it az em ber azé rt csinál, me rt ö römé t leli benne, e l sz ő rakoztatj a . Természetesen.so kat lehet ta n ulni is eközben . Ha csak feliil etes ism ereteket akarunk szcrczn i a gyó gynövények h aszn ála t át. alkalmazását i llet ően , akkor m ind ez valóban ..nem éri me g" a fárad tságot , hiszen minden hol vannak kiváló gyógy niivé ny-sz.1küz letek . A pa tikákban, d rogé riákba n biztosan a legjobb minőség szerezhetd hc. Az ill forga lmazott gyógyniivényeket ugyanis a legszigorúb b ell en őrz é sn ek vetik alá mi nd a minőség, m ind a tárolás tekintet ében. Emellett a hryógyszcrészek sza kszerű tan ácsadássa l is szolg álnak, s felh ívj ák a figyelmet az ese tleges mellékhatá sok ra is.

Friss 11l1\" ' IIYl' k

B el ső

A gyligynövén yek felh asználási m ódjai HAr él gyógy tea a legismerte bb m ődja él gyógynövények alka lm az ás ának . távol ról scm ez az egyetlen és minden esetbe n legjo b b felhasznál ási l ehet ős é g . A továb bi fej ezetekbe n az t tá rgyalj u k, ho gy mi lyen sok m ódj a van a gyógyniivéoyek felhaszná lásának , alkal mazásána k. A teráp ia sikere a helyes választástó l ru~~ : nagyon sok gyógyn őv é ny tin ktúra (a7,17. alkoho los extrak tum ) form ában a legh atásosa b b (pl. a hegyi árn ika), Egyes n övé nyek Iii rd ő vagy inhalálás formáj á ha n hatnak ked vezőbben . kivált ké pp a nagy illóo laj tarta lmú gyób'Yniivények (pl. a kaku kkfű) .

..

Ismét m ás növén yek küls ólcg alka lm azha tó k a legh at ásosabban. ken öcs vagy gyógy ír (p l. a körömvirág ) vagy olajos kivo nat (1'1. az o rb áncfű ) form á ba n. Va n nak n ő v é ­ n yek, a melye k be ls őleg alka lmazva veszé lyesek, k űl s dlc g viszont gyób'Yító ha t ás úak (pl. az árnika). ~ l ás gyób'Yniivények a kko r fejtik ki legjobb an ha tá su kat , ha vizes borogatásként alka lmazzu k
G yá gyt eák lnf u zum

T ink túr a

Fün ló, in h alálás

alkalmazási m ód: a gyógytea

Kezdj ük a l eg egy sz e rű b b e l . a to vábbia kb an a tea k észítés n éhá ny ala pszabályával ism erked ünk m eg. G yógyszerészetileg a tea n ő v én y i részekból álló h ígított extraktu m na k (kivo na tna k) t e k i n te n dő, a m ely be n a hatóan yago kat igen pontos adagolásb a n forró vízben kioldju k. Ami kor én a növénycim et lobogó forró vízzel leforrázom , a gyó gysze rész ezt fo rrávíz-infúzium nak nevezi. Am ikor a n ő v én y e k et h id eg vízzel ő n tő rn le, n éh án y órá ig vagy egy éjsza ká n át állni hagyom , majd ih a tó h ómérsékle tűre felmcl egítcm, él gyógyszerész számára ez a hidcgvíz-infúzum. Bizonyos növén yek ese tébe n kívánato s, hogy ezen a kissé hosszadalmasabb m ód on kész ü lj ő n az ext rahá lás (kivonat olás), n eh ogy a tú lzott hőh at ásra b izonyos, erre érzékeny a ny agok szétronesolódjanak (p l. a papsajt nyá lkaa nyagai, lsd . 115. old. ). Ily m ód on alkal masi n t elkerülhető, hogya mérgező vagy nem kívánatos hatóanyagok ki-

.

.

olelodjanak (pl. a fagyiingyból a viscot ixin). N éh a a kemén y részeke t (gyökercket, kérget, fás részeket) kell cxtrahá lni. Ilyen esetben először hideg vízben rrrcgp u h ítjuk, majd felforraljuk ezeket. Ez az eljárásmód ~ főzetkészítés. Könyvü nk ő sszcs recepti én él és a felhasználási módoknál m ind ig az adon eset ben leg c é l sze rűb b elkészítési fo rm át adju k m eg. Azokban az esetekben, am cly ckné l nincs

Főzet

külön feltüntetveaz c1készítési utasítás, mindig azegysze-

ru forrávíz- infúzumot alkalmazzák. A gyógynövényeket friss vagy száriton formában használjuk tcak észít éshez, ahol is érvényesül az a la psza bály: minél vékonyabb és puhább a növényi rész, annál rövi-

Ext rahálás! id ő

d ebb az extra hálási i dő; m inél kem énye b b, át ha to lhata tlan a b b a növényi rész, an ná l hossza bb és/vagy ann ál forróbb a kivon at. Ha pompás illatú bodzavirágteát akaru n k kapn i, elegendő lobogó vízzel leforrázn i a növényt, majd három percig álln i h agyni . A mezei zsúrlóból és bo ró kabogyóból készü lő vesc-, és h,ígyh ólyagtea m eg fel el ő ext ra há lásához m ár tíz pereig kell állni hagy ni a n őv é nyeket leforrázás u tán . l ia c.sip kebogyóból akar-unk erős teá t készí ten i, akkor a bogyókat tíz percen keresztül kell a vízben forralni , hiszen a növény magja rendk ívül kem ény. Ez esetben a magas h őmérsékl et fokozza az extrakció t. I la ha tá -

2

2

For r óviz infúzum 1

2

3 :l

A növényeket t ca sz ű rd hálói J. I tes szük, a hálót a kan uába lógatjuk, forró vízzel lefo rrázzuk, lefedve álln i (ü leped n i) hagyj u k, az extrah álasi idó lete lte után a hálót a növén yek kel együtt kiemeljük.

I 2 teáskaná l gyógynövényt a "'''Iszúrooc teszünk, a háló t a l \I~szé bc l ógatju k, lefor r ázzu k. Id ...íve ü lepedni hagyjuk, ,I l cxtrah ál ási idó letelte után . 1 h,ólót a n övén yek kel együn kit'rnelj ük .

3

sos máj- , e peteára van szü kségün k, amely nagyrészt kescrű gy ő ke rekből - a n gy algy ö kér ből és lá n d zsás ú t i fűbő l - készül, ajánlatos a teát egy éjszakán át áztatni és reggel gyo rsan újra felforra in i. Ebben a példában az ex trakció időtartam a n ő. A kész tea kever ékeket rend szerin t keményebb és l ágy abb, azaz könnyeb ben ill. nehezebben kivonható reszekből állítják ő ss z e, ezé rt közep es extrah álasi időt ke ll választan u nk. A teá t legegyszerűbben egy pamutból k észült t ea szú rő háló segítségével k ész íth etj ük el. A d r ő tkcretrc szerelt hálót a csészébe vagy karm ába lógatjuk, s azt néhányszor mcgmá rtj uk a vízben. Az extrakciós id ő leteltével a n ő v é -

El k ész m- ,

2

" I(";it

l. djiik I){~

"Ii'aiv;is

Hidegv íz infú zum

2

3

A nö vén yeket egy fazékban hid eg vízzelleiin tjük, egy éjszakán át állni hagyju k, másna p re ggel a vizet a növények kel eb'Yüttb'Yengén felforralj uk , á tszúrjü k és m ár fogya szt hat ó IS.

3

Tea· L. \t'ri'kek

nyeke t hálóstól kiemeljük él re á ből . A "teatqjás" ha szn álatát nem tan ácso lj uk, m ert ebben a növények túl szorosan p r é se l őd n e k össze, s a víz okozta t érfoga tn öveked és követk eztéb en a ha tóan ya go k nem képesek kellően kiold ődn i. ;"\emcsak a tea szín éről van szó , hanem inkább arról, h ogy a leg fontosabb hatóanyagok kerüljen ek az old at b a, A sötét szín az tjelenti, hogy a növények ből sok ha tóanyag kinldódott, d e nem felt é tlen ül azok, a melyekre az adott terápiához szükség van . Tov áb bi fon los a lapszabály, hogy a teá t a m íg ülepszik , egy fedővel vagy egy kistányérral ta karj u k le. Az illóolaj ok és egyéb h at óanya gok különösen illékon ya k, de lefed ve neh eze b be n sz ő k nek el. A fedé l a ljára kicsapód ott csöppeket leszúrvc adjuk hozzá a kivc narhoz . Az alapszabá ly: egy cs észe vízh ez (- 150 m l) egy-két p ű pozou teás kaná lny i növényt számítunk, A víz a tea esetében hárma s sze repet já tszik: elsősorban víz az ext· ra kciós ala ny, m á sod sorban ez a h ordozóanya g (vagyis a víz .szállítja· a kioldódott a nyago ka t), h arm a d sorban az emberi testben m int öblítőszer múködi k. A bélbolyhok a tea olda tot hatóanyagaival egy ü tt igen kön ny en és gyorsa n asszi m ilálják, olya n betegségstá d iu m ban is, a m ikor a táplá lékfelvét el n eh ézségekbe ü tk özik . Egyébkén t ismert tény a természcgyágyászatban az is, hogy a legtöbb ember túl kevés folyadék ot vesz m agá h oz. H ogy biztosíta n i leh essen az emésztő- és sző vem cdvck állandó átrnosá sá t, na ponta leg a lább 2-3 liter folyadék ot a já n la tos fogyasztan i. A gyógyteá kat kb. tizenöt perces idciközön ként forr ón vagy melegen - kortyo nkén t c é l szer ű inni. Ily rn ődon a test n egyedó rá n ként rea gál egy-e gy korty teá ra és ez által arra kén yszerül , ho gy a káros hatásokat saját erejé ből kű s z ő b ő ljc ki. A l e gc é l sz e r ű b b , h a reg gelen ként meghatározott m e nn yi ségű teát elkészítünk és azt napközben termoszb an t árolj uk . M ivcl m inden egyes gyógynövény más össze té tel ú és fcl é pft ő s ű, é ssze rű a k ü lönböző növényeket a tca keverékek készítésekor kom biná ln i. M in dc n egyes n övén y k ű ­ l önböző mód on hat a szervezet meghatározo tt fun kci ózavarai ra. Egy hagyományos kö högés elle n i tea csupa olya n n őv é nyt tartalrnaz , a mely a tüd őre, a hö rgőkre és a

nyel hosszas előkészületeket, a forró vagy hideg vizet egy sz e rűen rá kell önt eni a teap or ra . I Iossz ú évekig kerültük az ilyen je llegű ins tant-tc ákat, m crt eze k mos taná ig cukorbáz isúak voltak. Az utób bi id ő be n azon han sikerült Sváj cba n kifejleszteni egy sem leges fehérje hordozot az instant tc ák számára. Egy speciálls eljárással a növényextraktumot erre az új ho rdozóanyagra viszik. Az anyagoknak nin cs semmi ízük, és nem tartalmazna k kal óriát, tehát a cukorbe tegek is ih a tják a né lkül, hogy feles leges szén h idráto t vinnének be szervezetükbe. A gyorsan oldó dó teáknak a legfőbb el őnye az, hogy utazás közb en vagy a m u nkahelyen pillanatok a la tt elkészíthctők.

n yál ka h ártyára is h at , dc az egyik alko tórész n yá lka oldó, a másik in gercsilla p ít ó. a ha rmadik köpt e tő, a negyedik n y ugt ató , az ö tö d ik im m u n fo ko zó, a h atodi k ICrtőtlen ítő hatású . Itt m utatkoz ik meg a gyógyszerész vagy a gyógynövényszake mb er m űv ész ete : az opt imá lis recept ú ra ősz ­ szcállításá ban. Egy jó tanács a gyakorlati felhasználáshoz: a keveréket hasz nálat elót t erőse n rázzák össze vagy

ll keverj ék" meg. M ég ha a gyógyító hatá s elsőb b séget is élvez, tö rekedj ün k arra, h ogy a lehetősé gekhez ké pe st kelle m es ízt ad j unk teán knak. M it érünk vele , ha a tea ugyan hatásos, de förtelm es az íze és az em ber nem képes ráverini m agá t a rend szeres fogyasztásra. Egy epe - vagy m áj tea esetében a sok k eser ű anyagot tartalmazó fózetet ki kell egészíteni

Ízj avítás

Kül s ő alkalmazás: fürdők , boro gatások, inhalálás, nedves kötések

nagyobb élvezeti értékű , kevésbé "célzott"hatású alkotórészekkel (pl. szeder- vagy málnalevé llel) . Lsd . erről a 17. fejeze tet. N em közö mbös a t ea keverők színe sem, ezé rt a kell ő szín h atá s elérése érdeké ben ú gyn evezett szfnezdd ro gok at (kö röm virá g- és búzavirágszirom) a dna k hozzá. Minden teát ízlés szerint lehe t éd esíten i. kivéve azo kat, A te a am elyeknél ezt kü lön jelzik. M in t egészség üket védő kor- é d e s i tő se társaink többsége , a cukorral szemben mi is előnybe n részesítj ük a mézet, aju ha rszirupot vagy a gyü mö lcs levet. G yakran egy -két cse p p frissen kifacsa rt citrom- vagy n a rancslé adja meg a végső ízt. M iért is ne tegyünk meg m ind en t annak érdeké be n, hogy m in dcn napi gydgvszc-: riinket élvezh etőbbé tegyük ? Mi nden , a kön yvb en megado tt tea receptet 100 gr Re ce p te k mennyiségre szá mítottuk ki. Ez megfelel egy normál rnéret ű teászacskó térfogatának és általába n ez a m ennyiség szü kséges egy rövid távú ter ápiahoz. E g y s z erű te áka t ajánl u n k, amelyek egy- , k ét-, legfelj eb b háromféle gyógynövény b61készíthetők. Ilye nk o r felesleges a recept. Keverj ék össze a megadott növényeket egyen lő arányba n. Ha már megfelel6 ta pasztalat o t szcreztek , egy id ő múlva ízlés üknek és szükségletei kn ek m egfelelden saját m aguk is változtathatják a men ny iségeket . Mi általába n a természetes en összeállított rec ep turával d ol go ztu n k. D e sok ember számára előn y ös e b b a z in stant teák használata. A gyo rsan oldódó tea nem igé- Nestcák

..

11 1'\lI hiiz() liin ll)k

f IMii rd á k

Sok panasz ese tében a gyógyfürdő a legh a tá sosab b kezelési m ód . A pa naszok j ell eg é t ől fü g gőcn egyszer a teljes illetve kád fü rd ő, máskor a részfürdő (p l. ű l ó- , kéz- vagy l á b fürd ő) aj án latos. A z elkészít és mó dja elvben ugyan az , mi nt a teák esetében, m indössze a víz és a gyógynövények m ennyiségét kell növeIni és nagyon e rős ext ra ktum ot készíte n i. A fürdőkád vagy fü rd őed é n y nagyságától fűg g ő­ en egy -h árom teli maré k növény t teszünk egy -háro m liter vízbe. Ez esetben is kell forró vagy h ideg víz segítségével infúziót vagy főz etet készí ten i, hosszabb-rövidebb áztatási idővel számolva. Az extra há lási idd letelte után a növén yi kivonatot l esz űrjii k és k ő z vet l e n ü l a fürd ő k ád ba vagy edé nybe öntjük. Vigyázzu n k, ne hogy lefo rrázzu k m agunkat! H a nin cs a köz elben valaki, aki segít a szűrőt tartani,j obb, ha a növén yi kivonatot elds z ő r egy más ik fazékba szűrj ük s csak utána ő n t j ű k a kádba. Ezután a töm én y (ko n cen trált) n övényi kivonatot folyó vízzc1 megfel el ő h őmé rs é k l etűre állítj u k be (ahol ezt a kezelés i módot ajánljuk, m ega djuk a mennyiségeket és az ex trahálás m édj át is). Az ülőfürdő rend kívül hatásosnak bizon yult n em csak hasi és altest i görcsök esetében, hanem krón ikus vesegy ulladás vagy h üvelyfert őz és gyógyításában is. A leg-

jo bb hatást egy spcciális ül őfü rd 6 segítségével érhetjük el. 1\ kád ban ülve csak a hasat és az ülepet - a vesetájék magasságáig - m osogatj u k forró vagy meleg vízzel) miközb en a fel s ő t e st , a lábszár és a lábfej kieme lkedik a vízb ől.B á r egy ilyen rég imódi d ara b , min t az ü lőfürdő- kád a ma i háztartásokban má r ritkán lelhető fel, sok em bernek talán mégis mcg érné , hogy beszerezzen egyet. Ülő­ fürd őt egyé bként a no rmál fü rd ők ádban is lehet venni, ilyen kor azo nban csa k b eleü lü nk a m eleg vízbe, az előbb vázolt mó don. M ásik speci ális alkalmazási mó d a növé nyi zuhany , valamint egyes testrészek lemosása vagy leöblítésc. Az cxtra kturnot a "már ismert módon készítjük el. 1\z 5. fejezetben a 73. olda lon a kép eken lá th a tó a seb lem osás m ódj a . A gyógynövény-in ha lálás ese tében ugyan úgy j á ru n k el, m int az egyszerű in fúzu m n á l (lsd . a 7. feje zet 102. oldalát). Ez esetben re n d kív űl íon tos , h ogy gyo rsan d olgozzunk és mi nden szükségcs dolog a kezü nk ügyében legyen . E m ód szern él ugya n is kizá rólag az illóolaj ok ha tnak, amelyek a vízgőzben oldó d n ak. H a az inh alá lás előtt akár csak tíz percet is várna k, az illóolaj ak "elszö knek JJ • A fentieken kívül a gyógynövé nyck nck van még néh ány spec iális alkalm azási mó dja pl. a száraz vagy nedve s b orogatások, komp ressz iók . H a valahol ezt ajánljuk, akkor egyúttal leír ju k az eljárás fázisait és gyakra n ké pek kel is illu sztrálj u k mi nd ezt. Így n em kell tartan iuk a ttól , hogy rosszul csinálnak valamit.

1I1IId ti ra

1101Ip'

Inhal á lás \ l ill l.hira 1 1I" \'t~ h'I l'

Speciális alkalm a zási módok

A növén yi tinktúrák és a hom eop atikus tink túrák közötti különbség

Tink túrák A gyógyn övénytinktúrák mi ndi g szárított vagy fri ss növén yekb ől készü lt 40- 70% alkoholta rtal m ú szesz es kivona to k. Az alko ho l-ex trakció re n dsz erint 10 n a p m úl va fej eződ ik be . A tinktú ráka t kü l sőle g és belsőleg egya ránt lehet alkalmazni. A tinktúr ával erősíte ni vagy helyette siten i leh et a gyógyn övé ny tea -kez clés t, ha pl. gyo rs csiliapit ásra van szükség vagy a teakészítés neh ézségekbe ütközik (p l. u tazás közben , kórh á zb an stb.). M ivel a tinktúrá t cseppenkén t kell bevenni, ezér t nagyon pontosan kell

ad agolni. A szá ríto tt gyógynövény ekkel szemben m egvan az a nagy előnye is) hogy azo knál könn yebben tárolható és nem romlandó . M iu tán a tinktúrát az alkohol tartósítja, ezért évekig felhasználható. 1\ gyógy szertárakban vásárolt magasértékű tinktúráknak másik előnye az, hogy minde n ese tben megreleinek él szabványnak. Ez azt jelenti, hogy az aktív hatásu gyógy anyagtartalom nem változi k üvegen ként , hanem mindig állandó . A szárított n öv én yek vagy a növényi leever ékek eseté ben ez az állandóság nem valósítható meg, hiszen a növények a leggondosabb rmlvelési mó d mell ett is ki vannak téve a nö vek ed és- fej l ő dés természetes ingadoz ásainak. Ez utóbbinak oka lehet a t e rmőte rüle t a dottsága, a ke dv ező vagy k e d ve z ő t l e n i dőjárás , a napsugárzás stb. A gyágynövény tinktúrák gyártása kor ezeket a természetes in gad ozásokat ki leh et k ű s ző ből n i . A b el s őle g alkalm aza n dő gyógy növénytinktúrát közvetlenil l a nyelvre kell esöpögtetni vagy vízben, gyümölcsléb en , gyógyteában fel leh et hígíta n i. A tin ktú rá k és a lkoh olos kivon at ok k ül s őd l e g es alkalmazása kor m in d ig pontosan tartsák magukat a mindenkori e lőírások hoz (hígítva vagy h ígítás n élkü l, k őzve t l e n ű l bő rre vagy k e n őc s re ) .

Nii"(" nyi riuk t ú ra

l lo mco pnti kus tinktrira

M ég min di g nagy vita folyik arról, mi a kül ön b ség a gyógynövény- vagy növényi tinktúra és a homeopatikus tinktúra között?A kett6 lény egéb en nemcsak az ala pgo ndola tot, hane m az clőá lIításo k m ódját i ll et ően is különb özik egymástó l. A nö vén yi tin ktú rát 1:10 arányban á llítj ák el ő, tehát egy rész növényt vesznek 10 rész víz/alkoho l elegy h ez. A homeo patik us tin ktúra Iriss növényekből készül I : 1 vagy 1:2 a rányban , vagyis egy rész n övén y, egy vagy két rész alkohol/v íz. Ezt az extraktumot nevezik "óstinktúrá na k''. Ebb ől kiind ulva h ígítják továb b a h om eop at ikus tinktúrá t 1: 10 a rá nyb an . A Dl tehá t (a D a d iluc i ő-sh igft ás h elye tt áll) egy rész őstinkt úra híg ítva, vagy ahogyan a ho m copatá k rn ondj ák, összerázva 10 rész al-

koh ol/ vízzel, a D2 egy rész D l tinktú ra összerázva 10 rész alkohollal!vízzel stb. A hígítás tovább folyt atható, így az eredeti kivonat rendkívü l felhígul. Ezért érthet ő, hogya hom eop átiában anyag i értele mben haló~nyag-t artalom­ ról alig beszél het ünk. Ennek ellenére a homeopatikus gyógy szerek hat ásosa k, mint ahogyan azt ö nök közül bizon yára többen tapaszta lták m ár. Amiót a Samuel Ha hnem an n ( 17551843), német orvo s felta lálta a homeopátiát, az m indig is

sz ővetcs

Alkoh ol a természet es gyógyszerekben?

ütközőpont volt a "materialisták"számára, akik taga d ták

ennek bá rm inem ú hatását (a pla eeb o-efTektuson kívül). M ásrészről m aga Hahnemann és több nem zed ék nyi képze tt hom eopata kiváló gyógy ered mé nyeket ért el éppen a magasabb hígításók kal. Hál' Istennek a tudomány ma már eljutott arra a pontra, hogy kompliká lt m úszaki berendezések segítségével bebizonyít hatja. hogy az anyagok elké pzel hetetlenül kicsi hígítás sal . hatn i" ké pesek. Ilyen csodák nap onta mc gtörtén nek a saját testünkben is! A hypophisish ormonok például a milli gramm egy ezrednyi mennyiségével még képesek hatni, az adrenalin a melIékvese "stressz-honn onja" még egy az egy trilli ón yi (1: I 000 000 00( 000) hígítá sban is szabályozóan hat szcrveink re és szöveteinkre. M i ért ne len ne teh át leh etséges, hogy nö vén yek vagy ásván yok testünknek ugy anilyen m ód on k ő zvct ítse nck gyógyim pu lzus okat ? Bár a homeopátia és a gyógyn övén ygyóg yászat gyakran ugyanazon gyógynövényeket alkalmazza, azonban kül önbség van az a lkal maz ásukban . En nek az az oka, ho gy a homeopátia egészen más m őd szcrrel határozza m eg egy nö vén y gyógy hatásá t. A d iagnózis felá llítása is . m áskép p tö rtén ik. A fentebb leírt nagyfokú hígítás alapján a homeopátia erősen m érgező növényeket, állati és ásvány i anya gokat is a gyógyítás szolgálatába tud állíta ni. A ph yth ote rápia m ég ink ább anyag i (m a teriális) hat óan yagokk al dolgozik, te há t a homeopátiával összevetve d urváb b anyagokkal, ezért elsaját ítása tá volról sem olyan neh éz, m int a klassziku s hom eop átia komplex tcrii le téé . l\li ndazonáltal a két terület közötti határ elmosód ik, kiváltképpen , rnivel man ap ság már ismerünk olya n finom-

növényi felhasználást, min t a Bach-fé le vir ágre-

rápia.Jogos talán, ha a Bach-féle virágtcrápiát a hom copát ia továbbfejlesztésének te kintj u k. A korá bbi id ők ben a gyógynövényeket má sképpen, sokka l intuitívebben ítélték me g; gyakran csa k úgy alka lm azták azo kat, !lOgy be!etették a be teg ágyába vagy a ruhája alá d ug ták.

11 1 1 1I .lll ra~~

, ,llI li,.iilois

l "Ipi két

1'1l11.ír bor

Végezetü! m ég egy szó az a lkoho l alkal mazásáról az olyan term észetes gyógyszerck esetében rnin t a tink t úrá k, gy ögynövényclixírck, ürmösbor. Alkoholt különbözó kon cent rációban má r évszáza do k óta alkalmazta k, min t op timál is közege l a növén yi eredetű gyógyszerek készítéseko r. A gyógyszerészek szemében az alkoho l nem csak a halóanyag kinyerésének eszköze, han em stabilizál ásának egyik tényezőj e is. Az al koho lnak m egvan az a tulaj do nsá ga, hogy képe s megakadályozni a rnikrobák tevékenység ét, valam int a növén yi ex traktumokban az en zim- és hidroli tiku s reakciókat . Ezen funkci ók me llett (o ldó - és konzerválószer) az alkoho l mint a ha tóan yag szállítója a szervezetben is szerepet j áts zik. 'Iudom ányosan bizonyított téma az is, hogy az alko hol növeli a gyom ornyálk ahártya áteresztőképességét és elősegíti kismennyiségú, kémiai lag labilis növényi anyagok felvételét (reszo rbcióját) a bél falba. Kísérletileg bizonyított tová b bá, hog y az alkohol kis m cnny is égbcn jav úja az imm unrendsze r védc kczóképességét és képes megv édeni a szervczctct a koszor úérelmeszesed ő st ól és a szívin farktus veszélyéról. Átfogó j árványtan i vizsgálato k egyébkén t igazo lták , hogy az absztine ns emberek között többen halnak m eg szívinfarktusban , és hogy na pi egy-negyven gramm al ko holjelentő­ sen csök kenti az in fark tu s kock ázatát. Ez a m ennyiség kb. napi két poh ár bo rnak fele! meg. - Alkoh oltartal mú gyógyszere k bevételekor az adag olá s soha nem lépi túl a napi n égy , l egfőlj ob b nyolc gra m m nyi m ennyiséget. (1\ tink t úra kat csöppen ként adagoljá k. a ton ikumokat, az erősítő szereket teá skan álnyi m ennyiségben). M anfred

Köhn lehn er szcrin t egy eg észs éges fcln6tt férfinak napi 50-60 gr, egy egészséges feln őtt nőn ek 20- 30 gr alk oh ol j ót tesz . (50-60 gr alko hol kb. 1,5 l sör vagy egy üve g bo r). A "Hogyan használjuk il gyógyn őv ó nyc ket ? " cím ú téma általános b evez etője után j ó ötlet lenne , ha ezután az utolsó fej ezetet olvasnák el. A 17. fejezet ugyanis arról szel, hogya n találjunk örömet a gyógynövényekben , hogya n élvezzü k ök et, m i m inden t lehet bel őlük készíteni. És ha egyszer felfed ezik il gyógyn övé ny ek világát, ér dek lődni kezdenek irántuk, tapasztalatok at szerezne k, s m egl átj ák mi lyen sok örömet lelhet nek b ennü k '

5. Fejezet

Első

lépés a gyógyuláshoz : tisztulás, salaktalanítás, méregtelenítés "A z egészséget az emberek a;;; istenektil kérik; ám arra nem gondolnak, hogy megőrzésének modja az ó kez ukben van, sőt azáltal, hogy mértéktelenségiik kouetkeelében az eiien kezőjét érik ei, élvezeteik révén iinniin egészségük áruíoi lesznek." DE ),10 KRI T O SZ

D r. Otto Buc hin ger. a gyó gydiéta n émet

ú t tő rőj e

szerint

a diéta a "gyógyítás királyi útja". Egy másik természetgyógyász, dr. X aver M eier , a "l'vleier-kú ra " fclta lálója, ezt

1l.ll i, zlitás

mondja : ,,1\ Hndcn betegség a bélben keletkezik." M indketten az emberiség azo n ősi tapasztalatára utaln ak, ho gy egészség ü nk els ősor ba n attól függ, m it eszü nk, továbbá emésztü n k. be lső anyagcserén k mennyire egé szséges vagyis b első tisztaság i fokunkt úl'' . Az u tóbbi tíz évbe~ az' Egyesült Álla mok ban az úgy nevezett eolonieok (v-b é l őb ht ések) révén na g y s ze rű ered m ényeket ér tek el. E h he z egy olyan gyógyászati eszközt haszn álnak, amely a bcő n t óshcz hasonlóan az egész vastag bélren d szert átö blíti, és fokról fok ra m egtiszt ítja az ö sszes m cgszilárd ult, meg keménye d ett étel- és b élsárma rad ván ytól. E

radikális béltisztítás helycsségét nemcsak az elj árás alkalmazása ut áni megk önnyebbü lés szubjektív érzése bizonyítja, ha nem az allergiá k, a fejfájás, reumatikus fájda l-

..

mak és a n eura sztén iá s á lla po tok stb . ese tében Icllépö,

Tavaszi kú ra

objcktíven kimutatható többszörös javulás is.

A h a gyomá nyos term észe tgy ógy ászat ba n a rég kip róbá lt tavaszi kúrd fon tos helyet foglal el. R égeb ben , am ikor az

Gyógydiét a

emberek többsége paraszt és

mezőgazd asági

munkás

volt , és eb ből kifolyóla g túlnyo m órészt fizika i munk át véIsten n ek hálaa ko p la lók úrák kü lönböző formá i m a ismét igazán ko rszerűn ek szám ítan ak. Skáláj u k az ötna pos s úlycsök kentő kú rák tó l a h árom -n égy hetes gyógyd iétá ig terjed. A diétázó minden esetben megtart óztat ja magát a szil árd tápl ál ék októl, csa k zö ldség- és gy ü mölcs levet és min dcnckel ótt gyógyn övé nyekből készült teát fogya szt. Számos . fogyókú rá s" klini ká n megfigye lt ék. hogy a z olya n k ül önböző pana szo k, mint a túl magas va gy tú l al a cso ny vérnyomás, a migrén, az aran yér, a szabálytalan menses, a pattan ások , a depressziók vagy a krónikus ízületi reuma (csúz ) "ma guktól"mcgszú nnek, ha a test mi ndenféle m éregtől és lera kód á stól m egtisztul . A fogyók ú ra után rendszerin t javu l a test általános vé d e kezőképessé­ ge, ezáltal a szerv ezet fiziológiai, szabályozó mechanizmu sai ism ét é rvény rc juthatnak. Ak i életében val a ha is a láve te tt e magát egy to tá lis fogyókú rának, az tu dj a , hogy érzel mei n ke t és go ndolkodásu n kat is m ilyen m egl epő rn ért ékbcn m egh a t ározza a fogyá sunk. És az is k ő z tudo tt, m ilyen kön nyednek, derűs­

gezvén közelebb érezte magát a természethez, a tél az elmélkedés, a nyugalom és a pihenés i d őszaka volt. Mihelyt b ek ő sz őnt őtt a tavasz, az emberek újból aktívak, serények lett ek. Addigra a testet is fel kell ett ké szí teni az új

tevékeny szakaszra. Ehhez mindig rt füve k, fák és vadon termő zöl d ség félék " gőzft.i rd6zéssel"

Ilo 1)11 '1('11

I ld llllid

n övel h ető.

'Ierm észetesen fen n á ll a lehetősége a n n a k is, hogy a fogyást a n ormál vag y inká b b a tú ln yomórészt vege tá riá nu s táplálkozá s m ell ett valósíts u k m eg .

-

fokozták.

m a i emberek -

már al ig igazujuk életmód u n-

kat a természet ritm us ához. Akár tél van, akár tavasz, a rnen ed zscr, a titkárnő és a könyvel ő az irodában ül, és egy ará nt mozgás szegén y életmódot fol yta t. A mun ká so k id őp ont ban

kezdik a m ű szakot ,

függetlenül attól, m ikor kel fel a nap. Testünk vegetatív

rendszere azonban érzékenyen reagál az időj árás és azév-

K oplal ás

szakok vált ozá sai ra . Ekkor j óval érz éken yebbek , és fogéko nyab b ak vagy u nk a h űl é ses bete gségekre. Teh á t min d az t a segítséget meg kelJ adn i testünknek, am i m egkön y-

di csére te

nyíti számára, hogy hozzáidomuljon az új évszakhoz.

Nagy csalán ( Urtica dioica)

össze test és lélek!

egyen Iíthetők és a fog yókúra hatá sfoka a sok szorosá ra

~d i

és szakemberek azonos

nek, frissnek és vidámnak érzi magát az ember, ha átesett egy ilyen radikáli s mcgtisztul á so n . Bárki m egtapasztalhatja, h ogy ilyen ko r mily bensőséges harm óniában fo rr A fogyókúra során el sősorban a salaktalanító és vértisztító teakeverékeket reklámozzák, de velük együtt azokat is, amelyek a máj- és vesemúködést és a vérkeringést se rken tik. Így a kú ra so rá n fellépő kiseb b krízisek ki-

clsd zsen ge haj tá sai t ha szn á lták fúl, s ha tásukat"töb bszöri sza u n áz ássa l és

anyagcsere-élén k ítő

Nézetünk szerint a nagy csalán a legerősebb "vértisztító" testből

a rn érgck ct , ug yani s feloldj a az

G y ógyfü\"t"'

növény, Ki úzi a

tiszt ító

anyagcseréból származó salakanyagokat, és ezzel egyide-

k űr á k

j űl eg

a vesé t fo kozott a b b vízkiválas zt ásta ser ken ti. Eb ből kö vetkezik , hogy a friss vagy szá n to tt csa l á nb ő l főzött tea a teljes emésztőcsato rná t is tisztúja és fokozza a szervezct védekező e rejét. H osszú t áv ú a lapterápiaké nt a lle rg iá k

és bőrbetegségek, kísérő terápiaként pedig mindennem ű reumatikus megbetegedés és köszvény kezelésére ajánljuk. Több olyan esetet ismerünk, amikor a szénanátha

egy-két év a la tt teljesen elmúlt, csupán azáltal, hogy a p áciens novembert ől áprilisig nap ont a csalánteá t ivott.

Hogy a csal ánre ána k diurctikus (vízhajtó) hatása van, azt m agu nko n is kön nyen mcgfi gyelh cfj ű k ; az alkalmazás első napjaiban a vizelet is gyakran sötéteb h szin ű , és e r ős szag ú. A k ők é pz öd é sre haj lam os em berek igya na k rendszeresen csal ánte át. hogy idejében kiválasszák a vesehomokot. A vizelethajtó ha tás kap csán megernlíthetj ük, hogy a kifej lett növénynek eny he húgyszaga van.

Bel ső

( ".l!:i. n· lo/,di'k

l

,it,,:riik

llll/.í..ha !

I<: lk n111\'a ll at : l~c ll: ll1 ~í k

:'\agy csalán

Urtica dioica

alkalmazás

Felüdüléstjele nt szc rvczct ű nknck, ha tava sszal a csalán zsenge , fiatal leveleit főzclékként fogyasz tjnk. Akkor m ég nem csíp, s a spenóthoz hasonlóan hasábburgonyával vajban m egpárolh atj uk , s egy kis tejszín nel ízesíthetjük. Burgonyával tálalva nemcsa k kit űn ő íze van, hanem az emésztószcrvcknc k is érezhetően jót tesz . Azonban semmi esetre scm szabad túlIóni a célon. Ismerünkegy fiatalembert, aki a tavaszi csalánkúra nyomán érl ett eufóriájában öt napon keresztülcsalánfózcléketevett, mireheves vesegörcsöt kap ott . Nyilvánvaló a tú ladagolás! Csal ánfözeléket csa k heten kén t egy alkalom ma l szaba d fogyasztani, és azt is csak tavasszal, amíg a zsenge levele kne k nincs "csípás" ízük. A re ána k kevésbé intenzív a hatása, ezért nyugodtan iha tjuk naponta egy fél éven kere szt ül, hacsak nem ödémá t (vizcny6 t) akaru n k vele kezeln i, amely elégtelen szívés vcscm úköd és k övetkez t ében keletkezett. M in d cn csetrc itt is ügyelni kell a helyes adagolásra: 3- 5 csésze naporira. Volt egy állandó vcvónk, aki cgy napon a rcán és egész testén csúnya, piros kiütésekkel jelent meg gy6gyszertárunk ban . K é rd é s ű n k re, hog y m ilyen gyógy szereket szed, büszkén válaszolta: "Semmi egyebet, csak csa l án tc át." A követ kező kérd ésre, hogy menn yit iszik bel ől e naponta, azt felelte : "Há ro m liter t." Ez ism ét a túlad ago lás nyilvánvaló esete! M ég ha szervezet iin ket a csalántea-kúrával mércgkiválasztásra is kívánjuk serkenteni, ez soha-

scm történh et e l len őrz é s nélkül, han em csa k lassan , lépé sr61 lépésre. A csalán sok vasat is tartalma z, ezért elősegíti él vérképzést. Sv ő d kcser ű-gy ö gyf űkcvcr ékkcl kombinálva (lásd a 8. fejezetet) a csa lántea igen hatáso s fegyver mindcnncm ű méreggcl sze mben, am i a táplálkozás és a környezetszen nyeződés során jut a testünkbe .

ber véleménye szerint különlege s hatása van a hasny álm irigyre. Á prilis végén , máj us elej én, mi előtt a fák virágoz ni kezden ének, a mezőket ellepi a gy erme k lá n cfű világo ssárga virága. Külön ösen a l egelőkben gazdag Bajorország ba n len yűgöző a sárgára pettyezett mezők látványa.

A csa lán

min t vérkép zei

B el ső Küls ő

alkalmazás

alkalmazás

A csalán külsőleg is alka lmazható. Előszö r : gyö keréból alkoho los kivonással haj vizet leh et előállítan i , a mely fokozza a fej bőr vérellátottságát és mcgszünteti a korp ásodás t. ~ lásodszor : szerfö l őtt böles dolog ízü leti és izom fáj dalmakat, valamin t izo mgörcsö ket csa lánnal bedörzsölni vagy csa lánköteggel csa pkodva kezelni . A hal ás ugyanolyan , m int a természe tgyógyászat más "levezető" m ödszereinek esetében (pl. a spanyo llégy-ta pasznál vagy a d r. Karl Baun schcid t ( 1809-1874) álta l j avasolt b őringer­ lési elj ár ásn ál. amikor az akupu nktúrás szúrások helyét in ge rlő olajjal - Baun scheid t-olajj al - dö rzsöli k be) : a bór erősen ég, m iközben ideiglenes en kipirosodik és megd uzzad. Ilyen kor a b órszdvet sok vért kap, és a reum atikus fájdalma kat kiváltó esetleges lera kódások és gyulladás ok bel ű lr ól szünte the tó k m eg. Noh a ez a terápia nem minden kinél alkalmaz ható, a tcrmészctgyógyászalban az ilyen biológiai levezető és átalakító eljárások fontos szerepet játszanak.

Leve ze ti) m őd sz e rck

Ep(' és

máj Gyerme k láncfű

( Ta raxacum officinale) A gye rmek láncfüvet mi nt gyógynövény t, m áraz óko rban nagyra érté kclték. A közép ko ri fűvészkö nyvekben pedig részletesen leírják. A 13-14. század ban H erba urina ria néven került a kr ő n i k á kba . Vizelethaj tó tulajdonságain túl haté kon y eszköz emésztési pa naszok - tclítcttség i érzés és felfúvódás - esci én. T öb b gyógy növény-szakem-

Tea

) ;ilu:rból ,

l evé l b ől

A gyermekláncfű á lta lános sala ktalanító ha tását tekin tve alig marad el a csa lántól. Szintén azo n tavaszi növé nye k közé tartozik, melyek gyógyító ereje frissen fogyasztva a legint en zívebb. Az a szokás, h ogy a gye rme kláncfű friss hajtásai l salátaként egyék, Franciao rszágból származik , aho l az ínyencek e vado n termő saláta érdekes, kesernyés ízét m ind ig nagyra becsülték . Hogy vízhaj tó hatását is ismerték, azt a n ő v é ny népi es francia neve - Pissenlit - is bizonyítja. Saa rvid éki német szomszédaik is "ágybahu gyozó na k" hívják. A term eszten gyermeklá ncfű m a m ár két változa tba n is kaph ató a piacon . A vadon t ermőnek m indenesetre erősebb és kese rű bb az íze. T öbbek k ő z őtt azt is kim utatták, ho gy a gye rme klá ncfű serkenti az epened vtermel ést és elh árítja az epekiválasztás zavarait. A svéd keserű ról szó ló 8. fejezetben részletesen kifej tj ük, hogy minden " keserű" anyag izgatja a májat. Jó péld a erre a g ye rmek l á ncfű, m ivel az els ő s orb an keserű anyagok at tartalmaz. Szcrvezct ünk mé regtelenítésében a m ájnak kulcsszerep e van : itt d ól el, me ly an yago kat kell kiválasztan i, elra ktáro zni , átalakíta ni vagy új ra felép íteni. M áj unk alapve tően megh atározó, ha d iétás kúrát tartunk , mi vel bizonyo s mé rtékig az a feladata, hogy sze rvezet ü nk mi nden elhanyagolt , szennyezett "zegét-zug át kitakarítsa". Ehhez bizonyos tám ogatásra van szükség c, például egy gyermekláncfű ból vagy annak gyö keré ból fózön tea révén. M ivcl e tea íze nem épp en kelleme s, azt ajá nljuk, hogy vegy ítsék más füvekkel, és így "fokozzák"vértisztító, vala m int máj- és e pe mű ködés t serke ntó tu lajd on s ága it.

ha tása e reden d őe n a ny agcsere-se rés -átalakí tó, ezér t a teá t k ísé rő terápi ak ént haszn álják isch ias, de rékfáj ás, reu m a és a rth rit is (izü leti gyu llad ás) ese tén. 1\

gye rme k l ánc f ű

kentő

. l ind en II

rvxze )' li a (;,i.s ú

A n épi tudatban elterjedt , h ogy a gye rm ek lán c fű szára és virá ga m érge ző. Ez nem iga z, de tal án azza l m ag yarázh ató, hogy a n övény szá ra, h a letépik ra gacsos, tej sz e r ű fehér n ed vet válasz t ki, a m i barna foltot h agy a ruhán és a kézen. Valój ában a növén y m inden része - levél, szár , virág és gyö ké r - gyógy ha tás ú és n agy on haszn os.

Mezei zsurló ( Equisetum aruense) A nagy vértisz títók csa ládjáb a n a h arm ad ik n övény a m ezei zsu rló.

I l " )'q.~é ben két fajt ája van ; az E q u ise t u m a rve nse a mez ők őn gY()~'Yha tású .

A nagyobb Eq uisetu m pa lustre m ocsarakl I l II , ru-e lves rét eken terem és m é rgcz ő . Tehát re nd kíviil fontos, l ll . ,'"

" ,, ~ )' a fajokat j ól m e gk ü !önböztessük egymástól!

Gyermek láncfű

Taraxacum officinnll

A mezei zs u rló nagyon elterjedt a Fö ldön . Iva rtal an u l, speráva l sza po ro d ik, virága n incs . Érde m es ala posa bban szem ü gyre ven n i és me gtapoga tn i, m ivel m erev, kemén y szerkez ete révén el árulja képességeit. T öbb ásvány t tartalm a z, m int a legtöbb n övén y, és külön ösen gaz dag sziliciurn ba n (..... kovasa v), a melyre testünknek n agym ért ékben szü kségeva n a cson tok, po rcok, körmök és a h aj felép ítésé hez . A kovasa v abór szá mára vala m int sebg yógy ításb an is font os. A n övény szá ra és levelei cs up a egym ásba búj ó rövid tok okbó l á llna k, amelyek egy cs ukló és egy a rra szorosa n ráborul ó hüvely révén kap csolódnak egym áshoz. A levél bizon yos m értéki g a k öz éps é l cv é l ő r r c redukále d ik. Ez a sa j átos nö vény sze m m cl lát hatóa n haso nlít a z emberi testnek szil árd, formát adó vázáh oz, a cso n tv ázhoz. A sok ap ró - íz ű l e t e k ré vén öss zeka pcsolt

- cs o n tda ra bb ő l álló gerincoszlop nak, valamint általában az ízületnek az utánza ta. Kell-c hát csodá lkoz ni azon, hog y ez a gyóg ynövény olyan szcrvc krc is hat, a m eIyek a cso ntre ndszerrel a legszoro sa b b kap csolat b an á llnak: a vesék rc?Ah ol a cso ntok és ízű l e t e k túlzott gye nge sége kö ve tk ezt ében d egen eratív folyama to k zaj lana k Ic, a megbe tegedés kiind uló pontja a vesék energiah iányába n keresendő. t\ gye nge vesék psz ich ika ilag a félelem mel á lln ak ka pcsola tb an , és a félelem "megláb'Yítja" az ember cso ntjai t.

Bel ső I I Ull ilUl .,

'lIu l'tas· /( '1"\' 1 II

l" 11"\,:("Ili'M'k

I ur hiu-u

I Ilc- nj ava lla i :

1. 1,·'m;ik

alka lmazás

.I T em haladunk teh át rossz úton, ha a krónikus mo zg ásszervi megbeteged éseket - reum a, köszvén y, a rt h rit is (ízüleli gyulladás ) és a rt hrozis (n em gyu lladásos izül eti be tegség) - veseserkentő és vizelethajtó gyógynövényekkel kezelj ük , még h a a mai orvos tudo má ny ezeket a be tegségeke t ö nimmun izációs folyam atokra és anyagcserezavarokra vezeti vissza, A zsu rl ótea ideális szer a vesék és a kivczctó húgyutak átö b lítésére baktériumos és gyu lladásos m eg b eteged ések valam int vese homok esetén . A zsu rl óte át a sérülése k következtében fellép" vizeny ák me gszünt ctésérc is használják, am enn yib en ezek az öd érnák nem elégtelen sz ívés vesemú ködés következményei.

Kűl s ó

alkalm azás

I I" liin l(j a ,1\ gyu llad t vagy a fertőzésre hajl a m os vesékre gya ko rolt \n.i· knek hatás tovább fokozható, ha he tenként kétszer zsu rló- ülő­ Iiird őt veszünk. ( l. eírása a 13. fejeze tb en , a 227. o lda lon .) 1\ zsu rló fózet kül ső a lkalmazása, k iegészít ő kezelésként, a n ehezen gy ögyul ő sebe k eset éb en is elism ert módszer. Külön ösen nagy felületű bőrkárosodások, ek~ c' ht' k és .,.,""lilések céma valam int az örege kné l o ly gya ko ri gen nyes lá bszárfekélyek ese tén a zsu rlóva l történő lem osá sok , bo rogatá sok és fű rdők remekül b ev áltak . l\ Iezei zsurló

Equisetum a rot1l \ /

Mi nd cn eset ben elős z ö r egy ma rék zsúrkit egy -két liter vízben tíz perci g főzz ün k . Aztá n a t e afőzet e t saitá n sz ű rjű k á t és tcs th6mérsé klctú rc h ú t s űk le. 1\ sebes testrészeket kű lő n- kű lő n b oroga tjuk a főz ette l ( u gya n ú gy, a hogy az árn ikás b oroga tássa l ka p csol atb a n a 15. fej eze t 263. old alá n és a 8. fej ezet 134. oldalá n bemutatl uk ), vagy fű rdetj iik illetve lem ossu k. E célb ól a p ácien s a láb át egy nagy m osd ótál ba teszi - vag y az ado tt testrészét a m osdókagyló fülé ta rtj a - , m iközb en egy m ásik személy cső­ rös edé nyből n ag yon lassan a sebre önti a gyógyn övé nyfőzet ct. t

2

3

2 r tuu osás Gyógyfüves

I űrd ő

( z s urló - ü l ő fü rd ő )

2 3

A gyó gynövényt hideg vízzel l e őn tj ű k , töb b órá ig vagy egy éjszakán át á lln i ha gyjuk, felforralj u k és lefedve á llni ha gyj uk , l es z ű rj ü k . m ajd a főz et et a fü rd őká d b a ön tj ük és tc stm c1cg vizet adun k h ozzá .

gy őgyn ővé ny- I őzc t tel

,\ 1. extra h álas i id d eltelt ével a llízetct l cs z ú rj űk és lcsth óm érsékl et úre h útj űk , Ilagy on lassa n a seb re ő mj ű k , il seb et és a sebszeleket k őrő mv i r ág b ől készült k e nőccsel heke njű k vagy ken ő c cse l beken t m ull pólyá t teszünk rá, a sebet új ra bek ötözzük.

"

I la minden folyad ékot c1használtunk , a sebet óvatosan bc dő rzs ő ljű k körömvirágb ól készü lt ken őccsel , kü l ő­ nö sen a se b sz éleket ( lás d a 1(,. fejeze tet is). Xl égjo bb h a egy kis ken ées ő t g ézdara bra kenün k és azzal befedjü k él sebet. Ezután új k öt ést teszünk rá. A nedves borogatás vagy seb m osás kom binálása a kő ­ r őmvirág ken ócs ős kezcléssel már sok hosszadalm as és rem énytelen esetben scgücu.

I'iijl iis l ea

A bőj tős tea olyan kever ők , amit kii l őn őscn a jánlun k bármel y gyógydiétához. ~ Iivel koplaláskor a vérnyomás ésa vérkeringés so kszor átmenetileg kissé labiliss á válik, a keverékhe z galago nyát ad tunk, hogy kiegyenlít sük ezt a hatást. Ebhdl a re áb ő l napont a öl cs ősz éve l kell fogyasztani.

Böj tö s lea

További vértisztító gyógynövények A vértisztítás három ismertetett "klasszikus" péld ája mellelt van még n éhá ny gyógy növény, a m ely has onló ha tással rendelkezik és a Icakeveréket kellemes ízűvé teszi : a mcd veh ag yma, a nyírfalevél, a tavasz i kankalin és a bod zavirág. A két utóbbi a tavasz pom pásan illatozó bájos h írn öke. Fri ssen csa k á p rilis-május ban szed hetők , n éh ány hé tig ( lás d . a 6. és 13. fejezete t). A nyírfa levelek is csakaddig ha szn álha tok , amíg egész en zsengék és világos zöld ek. A med veh ag ym a a fokha gym a va d on tennő ro kona (szaga ugyanolyan intenzív! ) ; megjelenési idej e ugyancsak máj us és jú nius e1cjc. A nyírfalcvclet apróra vágva a sa lá ta h oz keverik. A medveh agym a tisztító és élén kítő hatása igazán csodálatos. Természetesen e hel yen sem feled kezhet ünk meg a sv éd kcser ú-elixírrd l, a vértisztítás és a salaktalan ít ás szerfólött haték ony c szk ő z ér ól , amelyet legjob b egy csésze gyó gyleában felh ígirva fogya szta n i. (A svéd-elixírről bdvcb ben a 8. Iejezetbcn. )

Tearecept ek a tavaszi kúrához A tisztításról, salaktalanításról és méregtclenítésról szóló fejezetet n éh ány á lta lu nk legjobbnak tartott "tavaszi k úra"-recepttel zárj uk. Természetesen bölcs do log ezeket a teákat az év bárm ely szakában fogyasztan i, ha az ember úgy érzi , h ogy sz ü ksége va n rájuk .

M edve -

hagy ma. n y írfalr-v I, tavasz i k anka l in , bodzavim e

ga la gonyalevél virággal csa lán levé l zs u rló feket eszed cr-l ev él máriatövismag

21 g 19 g 18 g 16 g

a ra n yvess ző

II g 2g

búza virá gszirom 1I1 "ísih)

ka

13 g

Fogyókúrázók szá m árd speciális teát alakítottunk ki, a m ely kís érőké nt mind en sú lycs ökke n t<Í d iót ával kom b inálható. Xa gym ért ékbcn és term észetes mód on mcn tcsíti a szervczctct a víztől, anél kül, ho gy a legkevésbé ártana neki, am i kémi ai készitm ények esetébe n gya kra n el ő­ fordul. K ü lönösen a kkor, h a a fogyn ivá gyók visszaél n ek a ha sználatu kka l. A k övetkez ő tea fogyasztása során is gondoljanak arra, hog y ez sem t eki n t h et ő fogyókúrás csodaszerne k. Nem lehet me gkerülni azt a pszich ológiai lényt, h ogy a lest r sa k a kkor b ontja le le rakódott zsírfölösleg ét, h a kevesebb táp lá lékot vesz fel, mi nt am en nyit lelh a sznál.

Fogyókúrás kíséró tea n yírfale vél m á lnalevé l kökényvirág i g l i c egy ők é r

articsóka a ran yvessző

csipkebogyó köröm virágszirom

20 g 20 g 15 g 15 g lO g lO g

5g 5g

Ebb ől a tea keveré kb ől is nap on ta öt csészényi fogya sztand ó. Akik szemé lyes vagy egészség ügy i okok ból szeretné nek s ú ly fö lös leg ü k t ől megszab ad ulni . azok számá ra el en gedhe tetlen, hogy a szc rvczct ű k n e k seg ítsene k abba n, hogy az ne csak a felh almozott zsírscjttöm egckct, hanem a ben nük lera kód ott m é rgeket és anyagc scrc-salakanyagoka t is le bonthassa és kiv ála szt hassa . Ó vatos, ám haté-

I"" "l"" , lI" " i lI'a

lan bórne k és a kr őn ik u s b6rbctegségekn ek be l ső okai van na k, és a kü l sőleg használt k e n őes ők révén legfelj ebb enyh íth etők , de nem gyógyítha tók. A b órm egbeteged és ön mag áb a n az anyagcse re koro s állapo tának szim ptómájaként foghat ó rel, és gyakra n gyógyul a kivál asztó szervek - a m á] és a vesék - se rkentése révén .

kony, állandó serkentés nélküla renyhévé váltanyagcsere

lIó r b el egségek és li sztátalan b ó r elleni lea

nem képes ezt a m u n kát elvégezni . Közism ert, ho gya fogyókú ra sikere lényegében attó l ftigg, sikerül-e a szervezet álta lános m egtisztítá sát, á thang olá sát és felélénkítésé t és ezzel pszichikai Icllcn d ít ését is elérni.

csalánlevél zsu rló aranyvcsszó

15 g 15 g

15 g (gyökér és levelek ) 15 g fehér árvacsalá n virá ga 10 g 10 g réti l e gyez ő fű közönséges galaj IQ g csip kebogyó , g körömvirágszi rom J g gyermek l án c fű

A k ö ve t kező lea mindazok sz ám ára ideális, akik k őre l es ségükne k é rzik szerveze tü k állandó tisztítását. Ad agolása : 3- 5 csésze nap on ta.

V érl i ~ 1'. 1 1 1 1I te a

Vér tisztító tea gyermeklánc fű

(gyökér és levelek) 26 g m álnalevél 21 g csalánlevél 19 g nyírfalevél 18 g bodzavirág l3g kör émvir ágszirom 2g búzavirágszirom 1g Ez a pompás tavaszi tea k ülőnő s en akkor ha tásos ha friss gyóg ynö vé nye kből állítju k össze.

l ' II 1.1II;Í,..;

• Il. Il i tr-n

é sj oíz ű,

Eb ből a teá bó l töb b héten keresztül napi három-ö t cs észényi t kell in ni . A pa tta n ás a tisztátalan bőr egyik gya kori jele, ám anynyiban különl eges ese t, hogy a hormon háztartás kiegyensú lyozatlanságá n a lapul. Ezért a kam aszkor elmúltával ugyanúgy fokozatosan e ltű n ik , a h ogya nj ő n . M égis szeretnénk c fcj czetbcn erre is egy teakc vcréket ajánlani:

Pattan ás e lle n i te a p a l á st l ű

Minclhárom fentne ve zett te ak e ve réknél ü gyelni kell arra, hog)' n em alka lmasak elégtelen szív- vagy veseműk őd é s k ővetke z t é ­ b en l étrej őu ő d é m a cl mu lasztásá ra . A tisztátalan bór is a vértisztítás ja vallati kö rébe tartozik. Ism eretes, ho gy intenzív kölcsönh atás van eg y felől a vesék, m á sfel ől a bőr és a nyál kahárt yá k k ő z ő tt . A liszlála-

fehé r árvacsalán virága vad árvács ka

40 g 30 g 30 g

Ha több héten ke resztül napi két-három cs ősz éve l isznak eteából, b ör űk állapota szem mel láthatóan javulni

fo g. A bőrb e tegsége k és a b órk é pz ődés zava ra inak legtöb b cselében lényeges j avu lás é rh ető el, ha táp lálkozásu nka t

létfontosságú friss növény- és gyü möl csfogyasztásra állítjuk át, vagy ha hosszú lej árat ú vértisztító kúrát tartunk. Azoknak a szerenesés embereknek, akik szen nyeződé­ sektől me ntes kerttel rendelk eznek, azt ajánlju k, hogy az e g y s zer ű tavaszi növényeket tc rm csszék. L c g t ő b b s z őr el egendő, ha nőn i hagyják őket , mint a "gyomot", és aztán friss állapo tban használják fel a vértisztító teák készítéséhez. Gya korlatilag ez azt jelent i, hogy májusban és júniusban mc njc nek ki reggel a kertj ükbe, tépjenek ittott leveleket a csalá nból ( kcsztyúben !), a nyírfáról, a szedcrcscrj éról, szakítsanak le né hány galagonya- és bodzavirágot. A k ever ő k naponta kissé változhat. "Termésüket" tegyék egy korsó ba , öntsék le forró vízzel, és hagyj ák három, max imum öt percig állni . Ezután po mpásan illatozó, aromás teát nyernek, am i valóban élénkítő, "megtisztirja" és meglia talítja önöket.

G. Fej ezel

Az ellenállóképesség növelése . Addig oltsd a liizel, amíg mig pislákol" LEY T OLSZTOJ

Hosszú i d őn keresztül azt hitték az orvoso k, hogy a meghú lé ses m egbe teged éseknek és általá ban a fertőz ő betegségekne k a b ak té ri u mok és víru sok elszap orodása az oka. 1111 ihio.,lll llllll\kal

\,;l l t) I U , I.-.t ,: S

, II H I

\"('ze t

'l d..lu·úi IH " ~""<"Ke

En nek következmé nye lett az antibiot ikumokkal való viszszaé lés . amely az ipad lag fejlett n emzet ekn él, m indenekelőtt azonban az a me rikai népnél helyreh ozhatatlan egészségkárosodást o kozot t - pl. a Candi da albicans elterjed ését (ezek sa rj adzó gom bá k, a fertőző szájpenész leg főbb k órokoz ói) valam int ut ó k ő vct k cz m é n y k én t az a llergiás m egbetegedések túlzott elszapo rodását. Az ellen sége s mi kroorgan izmu so k e lp usztításán ak és távoltartásának olthatatlan vágya sok o rvos és p áciens tudatában mé g mindig az antibiotikumok kal való vissza éléshez vezet. Ped ig ma már tudjuk, hogy távolról scm a baktérium ok és vir usok jelenl éte, hanem szervezetünk védekezőkészsége dön ti cl a zt , hogy meg fcrt ó z ódűnk és me gbelegedün k-e vagy scm. C la ude Bernard francia kutat ö, fiziológus egyé bként már 100 évvel ezel őtt azt mo nd ta: "A kóroko zó sem m i, a környezet a rninden ." Ami azt j elenti, hogy a kórokozó nem fontos, a talaj szám ít, ahol elbu rj ánozha i. AzAIDS és a rák korában végre elj ut ottunk anna k felfedez és ő h ez . hogya tartós egészségi állapot im munrend szerünk rcakcicí képességétól függ.

Az em beri test immunrendszere ' I estű n k

lIl iIIT i fi· .et nun u u -

immunrend szere egy pont osan m űk ö d d "elháamely biztos ítja, hogy a szervezetet ne

" 1I1I"'1:l'[

rít ő rcnd sz er' ' ,

á rasszák el tartósan"ideg en testek és kórok o zó csírák {baktérium ok} viruso k. go m bák, élós ködók). Az "ellenség"

nem csak kív ü l ről tám ad: a test he lsejé ben is vannak elh alt vagy elöregede tt sejtek (ráksejtek), amelyeket az immunrendsz ernck ki kell küszöbölnic. Immunrendszerünk nélkül nem tud nánk él ni és nem lenn e a gy6gyulási és felépülési folya mat sem . Éppen ez az oka, h ogy karu n k legfen yeget öb b b etegségei éppen azo k, am elye kn él a szervezet saját "elhá rítóren dszere " jelent ősen meggyöng űl , megrendü l vagy telje sen elpusztul. Im m unrendszerünk specifikus és nemspecifikus részre oszlik. A spe cifikus immu nrendszer j ellegzetes antitestet termel egy pont osan meghatározott "betolakodó" ellen. M ivel az immunrendszer sajá tos "emlékezettel" bír és képes arra, h o gy egy sejtet m in t testidegen ellenséget azonosítso n , az ugyanazon kórokozó által okozott i s métlődő fertőzés esetében azon nal ártalma tlanná tudja azt tenni. Ez az oka an na k, hogy péld áu l a gyerm ekbe tegség eket csak egyszer ka pj uk me g éle tü n k sor án . Az oltások is ilyen mechanizmus alapján hatnak. Az úgynevezett aktív oltáskor legyengített kórokozó kkal szándékos fertőzést okozunk, s ennek hatására me ghatározott antitestek képződn ek. Tudnunk kell azonban , hogy a kóro kozók gyak ra n változ tatni kép esek szerkezetüket, így a mai kialakult antitestek "emlékezet híján" hat ástalan ok maradnak. Ez azonban megint ne m olyan egyszerű dolog, hiszen a betegségek kórokozói között nemcsak azonnal feli sm erhet ő " kato~ nák"vannak, han em "kémek" és különleges "ügynökök" is. Ez utóbbiakhoz tartoznak a víruso k, ame lyek megválto ztatj ák Icl űlct ü ke t , azaz min tegy új öltözetbenjelennek meg . Igen, a vírusok a testsaját sejteket trój ai falóként használják, hogy b ele pakod ja n ak a testbe és ott clszaporodj a nak. Ezekkel a kó rokozók kal szemben a specifi kus immu nrend szer tehetetlen . fifég egy j el e n t ős hátránya van: nagyo n lassan műkö di k. El ső fe rtőzés esete n teljes hatását csak az öt öd ik - tizen n egyedi k na p u tán fejti ki.

Specifi l.uIID Ill U l 1

rendsze-

Ha azon ban a testet olyan virusok vagy kórokozó csírák fenyegetik, a m elyek - m in t a m egh ű l é se s me gbetegedések esetében - a betegséget csak a fertőzés után 1848 órával robbantj ák ki, akkor .villá m h ábor út" kell ellenük indítani . Ez esetben kerül előtérbe a nems pecifikus imm un rend szer. Fő "ügy nökei"a "s peciál isa~ kiképzett" fehérvérsejtek, az úgynevezett makrofágok. Ezek m int állandó vé dőe s z tagok úgyszólván szemme l tartják a kórokozó cs írá k b ehatolását és rövid úton felfalják azokat . Minél gyo rsab ban leküzdik a betolak od ókat, annál kiseb b a megbetegedés veszélye, aza z a gyulla dás, fáj d alom és egyéb panaszok j elen tkez ése.

Keskenylevelű

és lángvörös kasvirág (Echinacea angustifolia és purpurea)

A gyógyn övén ygyógyász at egy sor olya n gyógyn övén yt ism er, am ely pont osan a szervezet véde kező funkci ójának erős ftését ered ményezi. A legismertebb ilyen gyógynö vén y a kas virág (Ech inacea purpurea és Echinacea angust ifolia). A legújab b kutatások ere dményei alapj án az Echinacea palli ola-t is alkalm azzák. Bár eze k a nö vények nem tartozn ak a népi gyógyászat ha gyomá nyos gyógynövényei közéj mivel csak viszo nylag rövid idő óta ism ertek, mégis sok mindent tudunk hatásmechanizm usukról. Az utóbbi évtizedek ben ugyanis nagyon inten zív k uta tások folyn ak az Eehinaeeaval kapcsolatban , A kasvirág Észak-Amerikából származik. Levelei t és gyö kereit m ár az indiánok is felh asznált ák a leg kü lön bö zőbb sérülése k gyógy ítására. Európában a kasvirág vadon nem terem, ezért sok kertben szép és mutatós dísznövén yk ént n evelik. Virágai h ossz ú hó na pokig díszlenek. Gyógyászati célokra is nagy menn yiségb en terme sztik. Hol a gyökerét, hol az egész növényt ("he rba") ha szn álj ák fel, ezekből alkoho los kivona tot készítenek (a hfgított kivonat - tea - ehhez viszonyítva nem ad kielégítő eredm ényt).

..

B el ső

l!

,.b p"lpi a:

11111. 11 r-a-

lllll\híra

11l1l1l1 'llz.í s l. llli zi's

alkalmazás

A kasvirág a nem specifikus im munrendszert képes a ktivizálni és erős ít eni. M ind az állatkísérletek, m ind a klinikai vizsgálatok bebizonyított ák , hogy az Echin acea gyökeréből és az egész növényből készített frisskivonat fokozza a fehérvérsejtek mű ködését. Ezá lta l gya kran siker ül a betegséget m egakadályozni vagy legalábbis az i d őta rt a­ mátj elentósen lerövidíte ni ill. a tünetek hcvességét enyhíteni. Természetes hatású immunstimulánsként m űk ö­ dik, am ely indi rekt módon hat a m e gh űl és e s fert őzése k és megb eteged ések ese tében , mi közben aktiviz álja a test saját védder őit . Éppen ezé rt fontos, ho gy inlluenz ás fertő­ zés esetében ugyano lyan gyorsan reag áljunk , mint "gyilkos sejtjein k", és azonn al vegyünk be Echinacea cseppekel. M égj obb. ho gy ha közvetlenül a m egfer t őz őd é s előtt "csúcsformá ba" hozzuk a ne ms pecifikus imrnu nre ndszert. Il a az irodában vagy a körn yezetünkb en szipog na k és prüszkölnek, ha az iskolából sok gye rmek biányzik vagy vala melyi k család tagunk hirtelen i d őv á l t ozáskor különö scn Icvcrtnek érzi magát, a tiszta Ech inacca-tin ktúrát ajá nljuk. Igen gyakran keverik a kasvirág-kivona tot más növényi tinktúrákkal és azt alkalmazzák egyé b homeopatikus készítmény-kombinációkban is.

I la az Echin acea-tin knir át profilaktikus szerként vesszük he, az adagolás napi háromszor 20 csepp.

II lUl'gfáZ,ts el S{; jelei t észle ljük, ne várjunk q ,')' percet se m uhb l Lcgcltisziir is vegyün k be 50 cse pp Echinacca-tinktú l , lII ajd órá nké n t tová bbi 10 cse ppe t, egy~ há rom nap on ke' liii, amíg a sxim p t óm ák je len t ősen nem enyh íilne k. Ez után .lflait0 ' napi háro mszor 20 cse ppre leh et csökke nteni egészen nun-te k telj es megszúnéséig. Tartós szedése esetén sincs seml

I

H

uu -llé khatása. Illilárs

Lángvörös kasvir.ra Echinacea és purp1l1"j

Ez a tin ktúra nagyon jó szolgálatot tesz távoli ut azások alkalmával is, mivel az idóeltérés, az alváshiány a vege tatív ide grendszert kiváltk éppen mc gter beli, em ellett a

..

szervezetre igen erősen hat a hómérséklctingadozás és a kl írnav áltozás, kö n nyen megfá zh a tunk. De ha kéznél va n az Ech ina cea-tin kt úra , ezek ellen is fcl vagyunk vértezve.

További módszerek az immunrendszer aktivizálására

ll , " i;'I~~ .

Saját ta paszta la ta im

1111 1'111 111 •• k

Az u tóbbi évekb en egyre n a gyob b sikereket ért ünk el a gyerekeinkné l az Echinacea-készítmén yek használatával. I l a a rról beszélt ek , h og y az iskolában és az óvo dá ban so k gye rm ek köh ög vagy náth ás, Ech inacea -cs ő ppe ket a d tu nk be nekik. En nek köszönh etően az elm últ évek be n nem is volt jelentősebb meghű lés a csa lá d u n kban. Korá b b an én (P éter) nagyon fogék ony voltam meghű­ léses megbetegedések re, főleg, ha st ress zes á lla po tba n volta m . Mi nd en a lka lommal, a m ikor hosszú külfóld i üzleti útra indu ltam, és m ég so k sürgős teend őm volt, j elent keztek a megfá zá s tünetei: lá zh ólya gok az aj ka kon, kezd ődő náth a fejfáj á ssal, h őemelked é s és h id egr ázás, e rős leverts ég érz és. Az i d ő m úl ás ával egy rejohba n m egta nu ltam. hogya n kezeljem ez t az álla poto t. Eleinte m ég egy egész hétre volt szü kségem, hogy a krizist le küzdjem, ké sőb b már, amikor az Echinacea-tinktúrát használtam, mindössze két-négy n ap, végül ped ig m á r csa k egy nap kelle tt a stressz-következmények kiküszöböléséhez. Az á lla ndóa n kéznél lévő Echin ace a-escppek segítségével az in ten zív stres szá lla pottal is j ól boldogulok, anél kül, hogy az immunrendszerem "benyúj taná a szám lát". Ilyen m egfigyeléseket azo n ban nem csak m a gunkon tehetünk : amerikai pszichológusok - immáron sokadszo r - tu do mányosan bebizony ítottá k, hogy létezik egy ún. pszichoim mun itás is. Elsősorban azt bizonyították be egyértelműen, hogy az in tenzív pszich ikai vagy érzelm i stressz a test védekezőerejét kedvezőtlenül befolyásolja. A további kísérletek azt mutatták , hogy egy rosszul m ű ködő "inaktív" immunrendszer is - pl. egy rákbete gé - vitalizá lh a tó és mozgósítható , h a valak i n aponta meghatározo tt agy m un ká t végez é s po zitív érzel mek hatn ak rá . Ez ek a lelki immunológia m ödszerei, amelyek igen hatékonyak . A gyó gy növény ekkel m ég inká b b fokozh at ó a h atás.

\ 1on,,: ílcJ u-rik

A meghúl éses beteg ségcket és influcn z ás fertőzéseket álta lában n átha, torokfájás, rekedtség , köhögés, vala m int á ltalános fáradtság - és levert ségé rzés jelzi. K ü lönösen a gyercke knél ehhez m ég fü lfáj ás ( kő z é p fü l gy u l l adás) isj árul; gyakra n kíséri a z előbbi tün etek et alacsonyabb _ maga sab b lá z. Az ellen áll ók épesség fok ozására a z Echin a cca -csep pek mellet t m ég sok egyéb gyógynövény és ke zelési mód is lehet, a m ely ugyanezt a c élt szo lgá lj a. Mi ndenekel őtt a teakeverékeket aján ljuk , de a különböző gyógynöv én yflirdók is jótékony ha tá sú ak.

Megh űl és

e llen i lea J.

esip kebogyó (m a gga l együtt) bodzavirá g kamill avirág há rsfa virá g föld iszede r-levél zsá lyalevél fúzfakéreg hibiszkuszvirá g

20 g 15 g 15 g 15 g 10 g 10 g 10 g 5g

A II. szá m ú meghű lés ellen i tea kü lö n legesen fin om és ezért gyermekek szá mára nagyon a lka lmas. Egy teáskan ál m éz m ég fokozza a hatást. A tea gyu lla dásgátló és izzasztó ha t ás ú, L e lki immu n ira Meghűlés e llen i te a II .

hársfavirá g ökörfarkkóró-virág bodzavirág esip ke bogyó kakukkfű

20g 20 g 20 g 20 g 20 g

..

Kü l sől eg

alkalmazha tó módszerek

Ha valakine k h id eg id őbe n átn ed vescd ik a lába s úgy érz i, hogy teljese n átfagyott, i d őrd l- i d ő re megb o rzong, nos, ebben az ese tben egy forró h ársfavir ág- vagy bodzavir ágfürdő valóságosjótétemény. A fürd őh öz a két növé nyt öszszekeverjük és ebhól egy csészényi t lobogva forró vízzel leforrázunk. 10 percig állni hagyjuk; a növényi infúzumot mosdótálba vagy l ábrn oso-m ed enc ébe öntj ü k és meleg vízzel add ig ő ruj ü k fel, h ogy a víz láb ikrá ig érje n. Ezu tá n tíz-tizenöt percre a lá b unka t a fürdővízb e tesszü k. :\ lajd láb un kat megszántjuk és m eleg gyapjúzoknit húzunk rá . A l á b re fl ex - t e rá p i á b ő l tudju k, hogy a talpunkon rend kívül érzékeny pontok ta lálhatók, az úgynevezett reflex zóná k, amelyeket tal pmassz ázzsa l és h őin g erl é ssell e h e t stimulálni, s amelyek energetikailag a test összes szervével szoros kapcsolatban állnak. Ezért aztán nem csodál-

~ I cg l ltl l l

•

elll'lIi

láhfiu d..

L áb n -Il• • te r áp i«

ható, hogy az imm unrendszert stimuláló növények a talpon keresztül igen effekt íven hatnak a szervezctrc, gyakra n hatásosabban, minta tea. Az ideális a kcttók ombinációja: lá bfü rd ő közben igyunk meg két csésze mézes bodzavirág-hársfavirág teát. M in d k ét növény erősen izzasztó hatású. Ennél a két módszernél a term észetes kiválasztómec hanizmus (izzadás) ösztönzése a d ön tő. T est űn­ ket a fürd ő és a tea u tá n tehá t h elye zzük n yu galm i állapot ba.

Izzaszr..« . 1

Kis- és na gyl evel ű hárs ( Tilia cordata és Tilia platyphyllos) A há rs nál u nk is közism ert és kedvelt fa, számtalan ro ma n tikus dal, kö lte mény, népmond a fűződi k hozzá. A pogán y i d őkt ől kezd ve fenn m ara d t e n nek a fán ak szirnbo likus jellege. Gyógyító ereje elsősorba n virágá ba n rejlik, amelyet m indkét nál u n k előlordulc há rsfaj ró l (kislevelű hárs - Tilia eordata - , nagylevelű hárs - T ilia p latyphyllos) leh et gyűjten i . lia magunk akarunk h á rsfavirágot sze dni, nagyo n ügyelj ü n k az időpont helyes megválasztására: ha a virágo k töb bsége ép pen hogy kiny ilt, 1"\('lú hárs

••

/,f"lyphylJos

akkor ta rtalm azza a legtöbb ha tóanyagot. II há rsvirá gjellcgzetes i sm ert et ő jelei a finom, mézes illat, és a pergamenszerű

fellevél.amely minden virágcsomóhoz hozzátartozik.

Bodz a (Sambucus nigra: fekete bodza) II cse rje vagy kiseb b fatermetú fekete bo dza ósidók óta ismert , legen d á kka l övezett házi növény. Néh a kél-h á ro m

méter magas fává is megnő. ~1 áj usban-j ú n i usban hozza nagy, la po s á lemyóit, amelye ket picin y feh ér virágok alkotnak . Igen j ellegzetes, sajátos illata va n. H a nem szedj ü k le a virágokat, hogy izza sztó leá t vagybodzavirág-szirupot fózzün k belőle, ősszel a virág okbó l fényes, fekete bo gyók fej lódnek, a m ada ra k legnagy obb örö mére. N yersen fogyasztva a bogyók hashaj tó ként használh atók . M egfőzve viszo nt m ár nem. A k ő rtcda rabo kkal , szilvával készít ett bodza kom pót pompás, egészséges, ásványi anyagokban gazdag d esszert . A rég i idók ben a bodza cserje a há zi iste-

nek lakhelye volt,ezérta mai napig is szívesen ültetika parasztudvarokb an az istálló vagy a esúr oldalfalához.

A hársfa- és bodzavirág belső alkalmazása II h ársfa - és bo dzav irágot szin te m in di g együtt haszn á lju k. M egh ú léses betegsége k elle n kivál ó sze r. A szcrvczet védekező erej ét is fokozzák és a testet nagyobb izzadságkiv álaszt ásta késztetik. H.. F. VVciss klasszikusnakszámító gyógy növény-kö nyvébe n <,A fitotcr ápia kézi kön yve") egy é rd e kes kísérl etról szá m ol be, a m elye t két ch icagói gyer m ekorvos , dr. T raisrna nn és d r. Ha rd y végeztek. Ö szszehasonlító k ís é rletről volt szó, amelyben ..55 influenzás tü ne tekkel jclen tkezó gyerme ket kezeitek kizá ró la g fcktc t ésse l, h ársfa vir ágt e ával és legfelj ebb egy -két ta b le tta aszpirin nal. H a rm in ché t gyermek a fen tiek en kívül m ég szu lfon a m id ot is ka pott. Tová b bi hatvan hetel pedig kizá ró la g a n lib iotiku mokka l kezeltek. A sze rzók legn agyobb á m u la tá ra kiderült, hogy a hársfa virá gtcával és

Te a

Ö ssze -

hasonlu» k ísé rle l

I

.t

"", II I

nigra

fektetéssel kezelt gyerme kek lényegesen ha ma rabb meggyógyu ltak. Náluk alig jelen tkeztek komplikáeiók (középfülgyu llad ás és hason lók). A kemoterá piás és a ntib iotikum os kezelés sorá n a gyerckekne k hossza bb idórc volt szükségük a fert ózés leküzdé sér e és nálu k gyakra bba n léptek fel komplikációk. A szerz6k végül is mcg állap ítou ák, hogya kísérlet 10: I arányban a hársfavirágtea javára d őlt cl. A hársfavirágból és bodzavirágból készített teá t olyan forrón kell inni, am ilyen forrón csak bírjuk . Az izzasztó hatást mindamellett csak a második-harmadik csész e után érezzük. A jó ízű , mézzel édesített tea k ü l ö n ő s e n hasznos kisgyermekek és csecsemők számára. A szauna izzasztó hatá sát is fokozza, ha ebból atcáb ól ncgyed-, félórával előtte két csészé nyit mcgiszunk.

Ad ago L"

A kerti kakukkfű ( Thy mus vulgaris) A kakukkfű az egyik legósibb gyógynövény. A Földköziten ger mellékéról származik és a sok napfény mellett a száraz, sziklás talajt kedveli. M ár az ókori görög orvosok, Hippokrates, Theophrastos és Dioskorides is nagyra tartották gyógyító hatását. A középkorban az alkimista Albe rtus Magnus és Szent Hildegard von Bingen is dicsóítették írásaikban a kaku kkfűvet. Évszázad okon át nagy gondossággal term esztették a kolostorkertekben . Nyálkaoldó és köptető

hatását köhögés és l ég csőhu rut esetéb en a mai tudo-

mány is elismeri. Köhögési ingercsillapító és görcsoldó hatása még a szamárköhögés esetébe n is elfogado tt. F ürd öként idegerósító h at ása van és pozitívan befolyásolja a gyulladásos bórelváltozásokat is. A kaku kkfű egyúttal

kedvelt, az emésztést elősegítő konyhai fúszernövény.

Kü l ső

felhasználás

A k a kukkfű-fü rd ő az a régóta ismert szer, am ellyel a megh ű l ést még a kezd eti ha tá ron leh et kezelni. Az ilyen

l\I egfá zá.

ellen i

Fű rd . .

" ' k.•ku k kfű t""" l'Ulgaris

meghű lés ellen i lürd őh öz vagy a kész k akukk m - fü rd ő kivonatot használjuk vagy erős in fúzum ot készítünk két csészén yi sz árított kakukkfűből és két liter lob ogva forró vízhől. A növé ny t leforrázzuk. tíz percig (lefed ve) á lln i hagyjuk, lesz ű rj ü k . és a fürd őkádba öntjük, majd meleg vízzel Iel t őltj űk , hogy a fürdővíz testhőrmésékletű legyen . A fü rdő u tán ne törölközzünk meg, hanem fü rdőkö­ penyb e vagy fürd ől epedőbe burkolózva bújj unk ágyba és nya kig takarózzunk b e !

Elk ésvu «

1 111 1111

A szer-vezetne k Iél- ill. c~'Y óra nyugalomra va n szükség(' . 11 uniizzad ásh o z. Ez n a ~ryOIl fontos, mert ené lkü l a m ásodik Lil i nélkül az egész p r oced úra nem so kat ér. , _ M ivel a kakukkfű tő bbek k özött v ér keri ng és-pezsd ít ő h a!.o·

"I.lpilli I .l11,'ll a!

sú, ügyclnünk kell arra is, hogy semmi esetre se aludj unk d kő z vetl enűl a fürdő után . Fürdő t nap onta csa k c~ryszcr sza b.« l ve nn i.

A kakukk fű- fü rdő folya m á n a forró víz h atásá ra az il l ő ­ olajok felsza baduln ak és a pórusokon kere sztül a bőrbe a bszo rbeálód na k. Egyid ej űl eg a gyógyító gőzök a fel ső légu tak on kere szt ül az o rr- és garatü reg be gyull adt n yálkah ártyájára j utnak és ott fejtik ki a n tib akteriális hat ásu ka t. Az a kut n át hát is ily m ód on enyh íti a fürd ő. Köh ögés és bronchitis esetéb en ny ál ka- és göreso ldó h at ásu. G yakra n megfigyel tü k, hogy a b ro n chitisb en , kruppos köhögésbe n vagy asztrn ában szc nvcdó gyerekek nagyon j ól reagá lnak a kaku kkfű- fü rd őre. M ivel a test a hatóanyago kat nem az cm észtdszerveken keresztül (a bel sőlc­ ges alkalmazástól cltérócn ) veszi fel, hanem az egé sz bőr­ felü lett el abszorbeálja, egy ilyen gyógy fü rd ő hi h etetlen ü l h a tásos (lsd . a citro mfű-fürd őt , 9. fejezet, 141. old al)

j a . /\ t est h őm érsékl et t, 2 vagy 3 "Cv k a lt őn ő n ó e melkedése m egsemm isíti a vírusokat és a bak t ériumokat és ezzel m in tegy bei nd ítja a gyógy ulás i folya m a tot. Éppen ezért telj esen fonák dolog a láz "lenyom ása " ! A b iológiai rák lerápiáb an gya kran meste rségesen ho znak lé tre lázas á llapotot, hogy az immunrendszert aktiviz álják. Gyógyszerészkén t so kszo r <Íté ltem , hogy az éjszakai ügye let alkalm ával izgat ott apák és anyák követe ltek lázas gyerm ekeik számára erős hatású lázcsillapító szert. Ezzel azonban in ká b b csa k a m aguk d ol gát k őnn y ú ik m eg, (éj sza kai nyugalm u k zava rta la nabb lesz.) a gyermeknek nem teszn ek ezzeljót ! Az ilye n szer csa k há tb a tá madj a a gyer m ek védekező rendszerét, hisze n pl. a csecsem ők és a kisgyere kek még éppen v édekező erej ük megszerzésének folyama tában vannak.

A !ábszárborogatás Légú ti teráp ia

( »1 \'os i Il l;í l;ís

H a a láz 40 "C fó lé em elked ik, feltétle nül orvos t kell hívni, rnivel a nagyon magas láz az egész sze rvezet szá mára túls ágosa n m egerőltető. A régi m ód szer segitségével, a lábszá rborogatással i s csőkk en th etj ük a lázat a né lkü l, hogy a szervezct ö ngyőgyító k épess éget a kadályoz nánk. Két kiseb b lenvászon kendőt la n gyos (á llott ) vízzel bene dvesí tü n k és l eh etőleg jó szélese n (b o kától a tér di g) becsavarjuk vel ük a "páci ens" lábát. Erre egy száraz v ászon kendőt , m ajd egy Fro u ir- vagy gyapj ú törü lközőt te ker ünk. /\ beteg n e m ozgassa a lá bá t eközben. /\ boroga tá st hagyjuk h úsz percig a lá b on - ennyi idő alan rendszerin t m eg is szá rad - m aj d az eljá rás t ismételjük me g. A l ábsz árborogatáslegyidejűleg m indkét lá b on alka lmazn i kelJ. Ha a láz lecsökken 38,5 "C-ra , a b ba leh et hagyn i a művelctet. A 94. olda lon a képek l ép ésről lépésre bemutatj ák, hogya n kell a boro gat ast elvégezni.

Lázcsökkentés természetes úton H a az ala pos m eghűl ést láz is kis éri, ezt az in aktív elh árítórendsze r pozit ív jeleként kell érté keln i. H iszen a láz a test egyik legfonto sa b b és legha tásosa b b elhárító reakció-

G yó gyul:" , fol yam a t, lá z

, \ r-h-m! A borogatás megkezdésekor a lá b mindig legyen meleg. oh.. Ill' alkalmazzunk hideg vizes kezel ést hideg testrészeken!

A lábszárborogatás egyszerűbb form ája a ned ves zokni: pamu t- vagy gyapj úha risnyá t lan gyos vízbe m ártunk és felhúzzuk a lábra, majd h úzzun k rá egy nagyobb méret ű szárazharisnyát. Ila márnem hút a nedves zokni, vegyük Ic, és ismét elj ük meg az eljárás t.

Folyadékpótlás lázas állapotban A lázas betegnek nincs étvágya, viszont sok folyadékot kíván.A már ajánlott teakeverékeken kívül adju nk a beteg nek mézzel ízesített csipkebogyóteát, egy pár csepp cit-

romlével és m ézzel dúsított csalánteát. vagy C svitaminb an gazdag gyümölcslevet ( horn oktővis-, meggy-, na rancslevet). Melegen aján lható még azegy- két pohárn yi frissen kifacsart reteklé, eéklalé vagy karotta (sárgarépa)lé is. (A karottaléhez tegyünk egy csöpp nyi tej színt vagyolajat, hogy a karotint a zsír megkösse és így könnyebben felszívódjon).

Táplálkozás akut fert őz éses megbeteged ések esct éri Ami az akut

fertőzés alatti

táplálkozást illeti, hosszú ideig

ta rtotta magát az az elv: "együnk , hogy ismét erőre kap-

junk". Ma már tu djuk, hogy az étvágytalanság szcrvezetünk egyik igen bölcs rea kciója. A test ugyanis minde n erejét a be tegség leküzdésére koncentrálja és ön magától "böj tre" kapcsol. Akkor vagyun k okosak, ha ezt az étvágytalanságot mint a szervezet en ergiamegtakaritó intézkedését fogju k fel és nem terheljük fólöslegesen olyan feladatokkal, mint pl. az ételek megemésztése.

Táplálkozás a lábadozási szakaszban

2

Lábszárborogatás láz ese réu l Két kisebb lenvászon kend.., lan gyos (állott) vízbe máll " "\

a szervezetbe.

2

kicsavarj uk . simán és szélesen m in d kr lábszárra rátekerjük,

Javallatok a

3

száraz v ászo n kendővel

átte kerjük , efólé kerül eg) száraz frottírtörülköző.

3

H a a szervezet már túlju tott a legsúlyosabb állapo ton, magától kezdi kívánni a friss salátát, gyümölcsöt, zöldséget. Ezek az élelmiszerek tarta lmazzák mindazokat a vitaminokat és ásványi soka t, amelyekre a szervczetnck feltétlenü l szüksége van; ezek serkentik ballasztanyagaikkal az emé sztést. M ihelyt a beteg álta lán os közérzete jav ul, rögtön adjunk méregtelenítő teák at (lsd. az 5. fej ezet). Egy kis darab valódi lépesm éz elfogyasztása is fon tos any agokat (enzimekct, vitaminokat, horm on okat)juttat

t esth őm érsékl et

emel ésére

Ha egy megh űlés láz nélkül zajlik, nem árt, ha a szervezetet átme neti túlmelegítéssel tárnogatj uk a kórokozók el-

len vívott harcában. Eh hez háromj ó m ód szer kín álkozik : a sza una vagy gőzfü rdő, az ún . Schl en z-féle fü rdő és a frisSílÓ l á bfű rd ő . A külö n féle gyógynövényad alékos szau n át és gőzfü rdőt már évezredek óta ismerik a kü l ö n böző népek (eszkimó k, finn ek, ind iánok, j apánok stb.), M anap -

Át m l"I H '11

túlm(·I"t.: 11l

t.(

l' t;y fontos megjegyzés:

nd h.llu JlI t ~rm és zc t es ingcr lc#ráp ia csak telj ese n egészséges t , .C -I ~·~{· t e beJ1 a!kalmazha lo. Szívbe tege k, keringé~i zava ,1 1 1' ~ ~' r r~ I~d s z e n pan ~sz ~kkal "küz(](j" betegek csa k az or. ~l erért és ével, engede lyeve1 a lkalmazha tják!

ság, ugyanúgy mint egykoron, a le st edzésércés a mcgh ű­ léses megbeteged ések ki segít ő kezelésére alka lmazz ák. H a a szaunában használt fózelet a ka ku kkfű, zsá lya, fenyőtű, törpefenyőtű illóolaj aival gazdagítj uk . akkor eze k az illóolajok közvetlen ül halnak a felsó légu ta k "m eggyö tör t" ny álkah árty ájára,

A Sch lenz-féle fürd ő A nevét a feltalálójáról , M aria Schl en zról ka po tt "tú lmelegító" fü rdő tul ajd on kép pen az elózőleg m ár leírt kaku k kfű -fürd ó fokozása. A fúrd ő h őm érs éklet e el őször csak 36,5 · C és csa k fokozat osan m elegitjük fő l forró víz hozzá adásával 39 · C-rd. A fü rdő 30-60 perc id őtart a m ú leh et, gyerckekné l rövidebb. Nagyon fon tos, hogy ne hagyj u k a fürd ővíz h őm érsékletét esö kken ni. Kefével vagy szivacskesz ty űvel addi g dö rzsöljü k a bőrt, a m íg vörös nem lesz. A fűrd ő id őt art a m a és a dörzsölés együltesen kilúgozóan ha t a bőrre, mi ált al er ősen felgyo rsulnak a kiválaszt ási folyam at ok . A fürdés u tá ni eljárá s ugyan az, mi nt a kaku kkfű-fürdő esetében : ágyba fekü dni, pih en ni és izzadni ! A hat ást még fokozza egy ad ag kak ukkfű-k ivo­ nat vagy t örp efen y őo l aj . Akinek a szervezetét túlságosan m egerőltet i az ilyen fürd ő (a vérkeringes t igen eros en megterheli), az ugyanilyen m őd sz crre l készíthet ú n. fri s s ít ő l ábfii rd ő t . A h érn érsékletet itt is folyamato san kell növeIni és nem szabad hagyn i, hogy az csökkenj en. A fürd és ideje 10- 15 perc. Ezut án ta rtsu k mel egen a lábat, fek üdjünk le ésizzadj un k. Abban az esetben, ba ezek a v é dekező erőt fokozan d ó intézkedések ne m elegendőek , és vala ho l Önök mégis alaposan meghű lnek, olvassák el a követke-lő fejezetet, amelyben leírju k. hogyan kezel heti k természet es szerekkel a különb öző m egh űl ős i tünete ket.

III

o

gyclj ii " I, a fű rd « hömi·r'l"l. let ére

Frissíhi l á b f ű rd«

7. Fejezet

M eghúléses b etegségek természetes kezelése • Gymgt ingmk serkentik a J~tTVt~t/ ik/- i J óngyógyí/ó "óil; "ÓJ ingmk hinílják, anagyan "óJtk prdíg mtgJtTnmuí/ik." Rt.:OOLF AR:XDT és IIUGO SCIIUI.7. bin\óKiai alaptörvénye

Nátha Az akut nátha többnyire a meghűlés első szim ptó máj a , sok esetbe n pedig az egyetlen is marad. E betegségnél az orr, a homlok és az orrmellékürege k nyálkahártyáinak gyull ad ásával van d olgunk. A nyálkahártyák megdu zzadnak és túl sok vál ad ékot termelnek. Az orr eldugul, a légzés nehezebbé válik , a fejben nyomás keletkezik. Az eddig leírt általános kezelési eljárások kiegészítéséül ajánlatos gyenge orrkenóesöt alka lm azni , amely az irritált nyál kahá rtyákatlegaláb b ide-

iglenesen megnyugtatja, és az orrjáratokat szabaddá teszi.

A kémiai orrsprayk kockázatai Fel tétlen ül kerüljék a kémiai eredetű nátha elleni sprayket , am elyekne k gyak ran d rasztikus mellékhatá saik van nak. Ezek olyan hatóanyagkomplexumot tartalmaznak , amely helyi érszűkületet idéz eló, és ennek a m ech anizmusnak a segítségével állítja le a m értéken felüli kiválasztőd á st. A probléma azonban az, hogy az orrspray álta l kiváltott érszűkület a gyak orlatb an nem csak az orrnyálkahártyára korl átozódik.

A kém iai hatóa nyagok elker ül he te tlen ül bekerül nek a légutakba, a gyo mo r- és b élcsatornarendszerbe is, aho nnan a vérkeringésbe jutva a véredények szerkezeti, azaz az egész testre kiterjedó szűkületét idézik e1ó. Emelkedik a vérnyom ás, szaporább lesz a pulzus , ez ped ig súlyos meghűJéses bet egségek esetében lázzal kombinálva kiI , lIl·k· mondottan végzetes lehet. További lehetséges mellékhal. tl .• ,uk tások: kül ön bözó ingertünetek és nem ritkán az orrny álkahártyák túlzott mértékű kiszáradása. Láttunk eseteket. amikor az elóbbiek következtében a szaglás és az ízlelés hosszabb id óre nagymértékbe n k árosodott , és a norm ális állapotot csa k sok fáradságot igén yló mál yvain fúzumos öb lítéss el lehe te tt hel yreá llítani. Jó példa ez a hiva talos orvostudo mány m echanikus, 111\'11.0; · rövidlátó gond olkodásmódjára : nátha eset éri az orrn yálI If.! II III ,íilY kah ártya fokozott m ért ékben te rm eli a válad ékot, teh át olyan kémi ai anyagot alkalmaz nak lokálisa n, amely a ki" llId "I.(· n~ választástcsökkenti. Azt, hogy a lokális korlátozás gyakorlatilag lehetetlen, nem veszik figyelembe, és ártalmatlannak minósítik (ugyanez érvényes az antibiotikumokra is). A természetgyógyászatban ezzel szemben sohasem kíséreljük meg a szervezet önszabályozó mechanizmusait gúzsba kötni, hanem inkább támogatjuk működésüket. I. 1 1111" :1.(' ( J elen esetben az orr nyálkatermelése a baktériumoktól és ' I I )'.í,;r.;lt vírusoktól való me gti sztulást segíti eló. A term észetgyő­ li ll II I, z('rc gyászat kész kisebb-nagyobb kerü lóutakat ten ni (azaz nem specifikus ingerterápiákat al ka lma zn i) a nnak érd ekében , hogy a testet a neki m egfeleló ellen rea kcióra ő sz­ tö nőzze .

A d rasztikus szereket alkalm azó gyorsított eljárások ugyan rendszerint közvetleneb bül és hamarabb rnutatkozó eredményre vezetnek, hosszú t ávori azo nba n gyengítik a szervezet ellen áll ök épess égét.

Term észetes anyago kból készült kenőcs nátha ellen Egy j ó, természetes an yagokbó l készült, nátha elleni kenócsnek az eukaliptusz, a me nta, a fenyótú , a törpefenyó

illóolaj ait és esetleg kámfort kell tartalmaznia.Jó ha tással használható, ha a gyermekek nehéz légzés miatt nem tud nak elaludni. Csecsemók eset ében, amikor a súlyos náth a különösen drámai következményekkel járhat, hiszen scm aludni, scm szopni nem tudnak, azt ajá nlj uk, ho gy néh án y csepp eukaliptuszolaj at csöpögtessenek a gyermek fejpámájá ra , leped ójére és takarójá ra. Az is jó m egold ás, ha a gyermekágy közelében elhel yezett párologt atób a teszik az euk aliptuszolaj at.

Mellbedörzsölés és kenőcsö s kötés

Se 1{ih l"lol

a

C~ C"t

....

rn ő k r «

"

'1( I hl·'.~ a I

t

un-ke- knek

In halálás

2

1I111lmaú is

Mellkasi b o ro gat ás

2 3

3

G yermekeket kb. féléves koruktól kezdve lehet gyenge mellken ócesel bedörzsölni. Az orrkenócshöz felha szn ált , fent felso rolt illóolajo kon kívül a mellbcd örzsölésn él alkalmazott ken óes mé g ciprus-, kerti zsálya- és levend ulaolajat tartalmazhat. Alvás közben az illóolajok mérséklik az orrban a szekréciót, dc baktériumöló hatást kifejtve m élyen behatolnak a h örgőkbe is, és átmelegítik az egész mellkast. A mellbedörzsölés alkalmazása a legegyszerű bb, á m nagyon hatékony eszköz köhögés és bro nch itis esetén : a pácien s mellét és hátát meglehetősen vastago n bekenjük, az tá n elómelegített froltírtö rü lközó vel szorosan beburkoljuk, vagy meleg gyapjúinget húzunk rá. A kötést éjsza kára a hetegen hagyjuk. Gyermekek és eseesem ők esetében ez a köhögés és a nátha egyik leghatékonya bb kezelési módja. ~ lásnap reggel a gyerm ek lén yegesen jobban érzi m agát. (Lásd a k épe ket.) A csecsemők és kisgyerm ekek keze lése sorá n nagyon Ionto sna k ta rtj uk, hogy ne csa k természetes és hel yesen adagolt hatóan yago kat alkalmazzunk, hane m hogy a kenócs vivő- és mcllékanyagai is tiszta és term észetes anyagok legyen ek. Erre a m éhviasz és a növényi olajok a legalkalmasabbak.

A m ellet vastagon bedörzsöljük a meghűlés elleni ken őccsel , bedörzsöljük a hátat is, e1óm elegített nagy frottír- \.ou gyapj út örülközóvel körültekerjük a fels ótestet. majd rögzítj ük a törül közl II

N átha, köhögés és h őrgh u rut esetén a fent em lített rnellken őcs nagyon halásos inhaláló szer is lehel. Egy tál forró vízben felold un k egy teás ka nálnyit a fent i gyógyí rbó l, fejünkre Iürdélcpcd dt terftve a tál elé ülünk, és belélegezzük a góz üket. Szem ünket csukj uk be , hogy a forró gőz ne ingerelje. Az inhalálás ne tartson tovább Hl-25 pe rcn él. Kapon ta két alkalommal ismételjük me g.l\leglepóenjótékony ha t ásu . A nátha ugyan ban áli s be tegség , m égis nagyon elfajul hat, ha azt nem gyógyították m eg kell ők é ppen . Számos te ngerentú li u tazásunk során tapasztaltuk, hogy a ki nem kezelt melléküreggyull adás rettenetes fejfájást válthat ki

..

forr ázu nk. Fürd őlepedől borítunk a fej ünkre , és e "sáto r-

a fő ldet éréskor, rni vel a fcj üregei ben nem t ört én ik meg a nyo m áskiegyenlítódés. A ho mlok- és az orrüregek krd nikus izga lm i állapo ta vagy a fej ezen üregeib en végbemenó gen nyképzódés a nyiro k- és im m unrend szer állandó zavaró tényczóivé válh a tn a k, és hosszú t ávon erős fejfájást okozhat nak. Ezért feltétlenül érd emes egy hosszan elhú zód ó náthát a lehet ő leggon dosabban kikúrá ln i.

\

I

',h al !

A homlok- és orrmelléküregek gyulladása H om loküreggyulladás esetén kipróbált m őd szcr a kamillás gózölés. Ehhez egy m arék kami llát egy tálban le-

Kamill." gÓ7.(i!«·"

ban" belélegezzük a forró gózt. Üg yeljenek arra, hogy az in halálás kezde tén ne m enj ene k közel a gózölgő ed ény hez, nchogy mcgégessék az arcukat. A sze m ingerlésének elker ülés e céljából ajánlatos inhalálás alatt a szem üket csu kva tartani. Tessék óvatosa n kipróbálni ! Egy ébk ént pon tosan ugyan<.". Z az ideális arctisztítási eljárás a tisztátalan és pattanásos bór cserén is. A kam ill agőz megn yitja az a rcból' prilusait, elpu szt ítja a ba ktériumokat és !''YÓ!''Yító hatást gya korol a kisebb bórgyull ad ásokra és pörsenésekre (lásd: 5. fejezet 77. old .), A képek pontosan m egm ut at ják, hogyan kell elvégezni a m úvelete t. A kam illának ezenkívül nem csak görcsoldó , hanem eros gyu llad ásgátló hatása is van, kü lönösen a nyálka há rtyá k gyul lad ása esetén.

Bronchitis (hörghurut) és köhögés

c.) 1IL:)' i h'i 1111 \

1~ 1I )'(·k

A m egh úléses betegsége k sorában gyakran hosszad almas gondotjelent a bronchitis és a köh ögés. O rvo sl ásukra a természetgyógyászat egész sor j ól bevált növényt ismc r; ilyen a martilapu. az ökö rfarkkó ró, lándzsás útifú, zsálya, mályva, fehé rmályva , kaku kkfű , éd esgyö kér, tavaszi kankalin, izlandi zuzmó, szilfaké rcg. Mivel ma már tudj uk, m ilyen hatóan yagokat tartalmaznak, pontosa n megállap íth atiuk felhasználásuk körét.

z A hörghurut kezdeti stádiuma Kamillás fürd ó, kami11á s inhalál ás

Z

A kamilla virágát tegyü k egy tálba és forrázzu k le, tegyünk a fejünkre rúrd ólep ed ót és csukott szem m el lélegezzük be a forró gózt .

A hörghuru t kezdeti stád iumába n olyan gyógy növényeket kell a lkalmazni, amelyeknek ba ktérium öló és gyulladásgátl ó hatásuk va n és tulaj don nyálkaanyagaik segítségével a gyulladásba jött nyál kah ártyákat beb orí tj ák és oltalmazzák. Ezá lta l cs illa p ítj ák a gya kran kínzó köh ögési ingert . Kezdódó hörghurut esetén nagyon aj ánlatos a kö högéscsillapító tea kever ék :

lándzsás úti fű lcvél martilapu-virá g fehé rm ályva-gyökér mályva

40 g 20 g 20 g 20 g

Martiiapu ( Tussilago[arfara) A martiIapu az egyik leg korábbi tavaszi növén y, élén ksárga virágzara gyakran m ár februárban és márc iu sban kiku kucsk ál az u tol só hófolt ok közül. Pikkelyes szára nagyon rövid , a növény gyakran fel sem tű nik a m ég barnás fűben. Nagy, sziva lak ú, durván fogazott levelei, m elye k fon á kj a ezüstfehér, csak sok ka l későb b fejl ódn ek ki. Ked veli az agyagos talajt , s többnyire o mla d ékos helyeken , parlag folde ken . vasú ti töl téseke n vagy szántok m er. ' . földuta kon terem . Virá gát (feb ruá r-m árciusban) és levelét ( máj us-j ú niusban) szin tc kizáró lag a vado nte rrnó állom án yból gyűj ti ük . Botan ikai neve - tussilago - a latin tussis - köhö gés szó ból cred, minth ogy a legrégib b id ókt ól kezdve köhögési panaszok ellen használtá k. A nö vén y keserű- és nyá lkaa nyagai együt tesen hatnak. Az utób biak az er ős kö högési ingert csilla pítj ák , m égped ig úgy, hogy be bo r ítj ák és véd ik a hö rgók gyu llad t nyál kah ártyáit. A ma rtiIap u a nyál k át is o ldja, ezáltal oldja a króni kus hörghurut és egyé b légúti me gbeteged ések (pl. pne u moko niosis) esetében felIép cígörcsös köhögést is. Száj- és garatü reggyulladás, garathu rut ellen szere k ént is ajánlható .

Bel ső

Ö sszell' ,..!,

H at ása

a lkalma zás

A martiiap u levelét és virágát a teak everé kekben töb bn yire m ás gy ógyn övények társa ságába n tálalj u k. Ez hel yes, rnivel bizonyos körülm én yek között - különösen tartós alka lmazás csetén - fen náll a túl adagolás veszélye. A n ő ­ v énygy ógyszerta n tud ósai és a néme t eg észségűgyi rninisztérium szakembere iép pen a közelmúltban folytattak

Teáho z levé l és vi rág

l tII ptI , l

',,/m/ ara

heves vitát arró l, hogy elképz elhetetlen a martiIap uban ta lálhat ó bizon yos hatóanyagok (az ón. pyr rh olizidi n a lkaloidák ) felhaszná lása . Ugy anezen hatóanyagokka l van na k p rob lém ák a feket e nadál ytő belső alkalmazásánál is (lásd 15. fej ezet , 252. old .). Noha nincs rá klini kai bizonyíték , hogy amart ilapu szokásos ad agolása esetén ezek az alka loid ák valamilyen káros hat ást fejtettek volna ki, a fenti figyclm eztetésn ek nagy visszhangja volt. M int m ind ig, eb ben az esetben is a h elyes ad agolás a

zik. A ném et nép nyelvben ha szn ált elnevezése - gya pjúvirág - erősen szőrös leveleirc utal (ezt jelzi a m agyar

népnyelvi

~ SZÖ SZÖS

ökörfarkkóró" név is), amclycknck

bolyhos vagy selycmszerű a felületü k. A levelek tőlevé l ró­ zsakén t sim ulnak szorosan egymás mellett a fóld hö z, felj ebb a vaskos, egye nesen a ma gasb a törő, szintén szőrös szá ron már csa k egye n kén t fordul nak elő. Az ökörfarkkó rót angolu l .Já kly af űn ek " hívj ák ; egyrészt valóban úgy né z ki, m int egy fákl ya , m ásré szt rége bbe n fá klyának használták : a tél folyam án kiszárad t szá rát

d öntő.

viaszba vagy szurokba mártották. Öt karéjra osztott, sárgavirágai szorosanegymás rnel-

Bronchitis progresszív stád iu m ban Itt el sősorban a nyá lka feloldásárál és fellazításá rál van szó, hogy ezá ltal kö nn yebb legyen a váladék felköhögése. Ne feledjük, hogy a köh ögési inger istestü n k bölcs reakciója fiziológia i szempontból. A bronchio lék (a hörgők ige n fino m szétágazás ai) és a hörgők ráng á sszerű ös szehúzód ásai révén távozi k testünkból a nyálka. Tehát a köhögési ingert itt scm sza ba d erős kod ein tartalmú gyógy szerrel elfojtani, hanem segíte ni kell szervezetü n ket a bban, hogy végigjárja a természetes gyógy u lás útját ! E cél elérésére a következő gyógyteát állítsu k össze :

Sel11 II II

kod r-i II ta r ta l ll lll

gY()I-:>" I I ti

II .ll :í sa

lelt állna k az egye tlen vagy olykor csak legfelül szétág azó száron , és nem mi nd egyszerre nyílnak ki, hanem so rrendben alulról felfelé, egyi k a másik után. Kedvező term óhelyi viszonyok között augusztusba n és szeptembe rben gyúj ~ ük virág ait. Az ö körfarkkóró el sősorban nyálkaanyagokat tarta lm az, a melyek a nyá lkahártyák gyulladását és ezá lta l a köhögési ingert csillap ítj ák. A sza po nino k elősegítik a hö rgők be n felgyú lt nyálka felold ását és megkönnyítik a vá ladék felköhögését. A teakeveré kekben az ökörfarkkóró virágait rem ekül kiegészítik más, hason ló gyógy növé nyek.

Jók a tapasztalata in k az alábbi köhö géscsilla pító teak éveK öhö géscsill a p ító te a progresszív b ron chi tis es et ért kak u kkfű

30 g

ökörfarkkór ó-virág ánizs tavaszi kank alin-gyökér éde sgyö kér

20 g 20 g 20 g lO g

Ökörfarkkóró ( Verbascum densiflorum, V. phlomoides) Az ökörfarkkóró a széles körben ismert és alka lm azott kő­ högésesillap ító és n yálkaold ó gyógy növénye k közé ta rto-

..

r ékkel, amely gyulladásgátló és nyálkaold ó hatásán tú l a rekcdtséget is orvosolja :

K öhiigésesillapító tea

martilapu -levél izlandi zuzmó eu kalip tu szlevél kamillavirág ánizsmag ökö rfarkkóró-vi rág kaku kkfű

30 g 20 g 12 g 12 g lO g

Bg Bg

A telj esen I

»r uhiná lt keze lés

kifej l őd ött

bronchitis

H eves köh ögéssel j áró teljesen kifej lett bro nchi tis esetén ésszerű és szükséges többféle terápiás módszert kombinálni: pl. kasvirágbó l készült csep pe ket ven ni be óránkén t, köhögéscsillapító teá t inni egész napon át, köhögés elleni szirupot fogyasz tan i kétóránkén t, lefekvés előtt kakuk kfüves fü rdőt ven ni, éjszakára kenőesös mellkötést a lkalmazni. En ny i go ndos kezelés révén gyors enyhülés és teljes gyógy ulás é rhető el, s közben ne m zavalju k meg a test természe tes reakcióit.

Lánd zsás útifú ( Plantago lanceolata) A legfontosabb köh ögés elleni gyógy növények egyi ke. Sokoldalú gyógyító hat ásári kívül érdekes a történ et e is. A hatás d él-eu rópa i né pek és a gennánok emberem lékezet óta használják gyógyszerké n t. Latin ny elvú verses füvészkönyvében egy M aeer ncvú orvos m ár a 11. században le írja gyógyító hatását. T öb be k között m egeml íti, hogy friss, péppé zúzott leveleit vérzéscsillapításra és sebgyő­ gyítás ra használják . H ogy ez megfelel a té nye knek, azt számu nkra ma a növény tudományos elem zése igazolja: egyéb hatóan yagok mellett kovasavat, karot inoid okat és aucubint tartalmaz. A népi gyógyá szatban a friss, összem orzso lt ú tifúleveleket sebe k és sérülések e lsőse­ gélyszerú ellátására haszn álj ák a sza ba d ba n , ha fert ötlenító eszköz, tapasz, kötszer vagy sebvatta nincs kéznél. Am ikor az eu ró paiak meghó dították az Új világol, az észa k-a meri kai indiánok a különböző ú tifúfajokat a . fehér emb er nyom ának"kezdték nevezni, mivel ezek a növén yek mi nd enüvé kövellék a telepeseket. Ned vesen ragacsos magjai rátapad tak cipóre, patkóra, kocsiker ékre . és így a "sápadtarcúak" útitársai lett ek, A lánd zsás útifú gyökerei képesek a kemén yre döngölt . tal aj on is átha tolni, ezért a növény olyan helyek en is m egél, ahol sok ember és kocs i m egford ul; levelei rend kívül

"il lk r é tú

Ökörfarkk ört . Vtrbascum derul/l.""

szfv ősa k, nem egykönnyen lehet sz éua pos n i eiket. Többször láttunk olyan útifü vet. am ely aszfa lto zo tt vagy Icbctonozott utak rep e d ő s cib ől n őtt ki, és olyan helyeken törl

magának utat a fény felé, aho l más növény nem tudo tt gyö keret ereszteni.

Bel ső

Széles körb en

használt sz e r

alkalmazás

Az útifú széles körb en h aszn ált köh ögés ellen i szer, m ivel nyálkahá rtyaóvó , köh ögéscsilla pító, nyálkaoldó , bakté ri u mö lő és gyu lladásgátló hat ású. Gyakra n köhögés ellen i levet készítenek belőle, ilyen kor viszonylag nagy kon-

ccntrációjú

!

útifű-kivonatol

kell felhasználni. Term észe-

lesen ügyeln ünk kell a rra , h ogy az ú tifű-szi ruphoz ne ha szn álj u n k ip arila g el ő állitott c u krot, h an em telj esé rt ékű édesítőszerekkel - pl. m éz vagy cu ko rrépalé - ízesítsü k. A növény gyógyító erejét a kkor haszn álj uk ki optimálisan, ha az útifúteát az ú ti fű-szi ru ppal, esetleg az útifú frissen kin yoma lt levével komb in álva fogyasztjuk. Az ú tifú levetj ó íze folytán kü lön ösen a gye rmeke k szere tik. 1Ia csa ládu nk b an valam elyik gyerek köhög, soh a sin cs úgy, hogy csa k e nne k az eg ynek ad u n k ú t i fű l evet. a többi is szcret né mi n d ig m egkapn i a m aga részét, eg y teli ka n á lla l. M erő vél etlenség ből fed eztü k fel a zt is, hogy az összem orzso lt ú ti fű lev é l azo n mód segít, ha az embert megcsípi a csa lán . Kétéves kislá nyunkat va la h á nyszo r a kertünkben futkározott, mindig megcsípte a csalán. Ilyenkor azorin a l hú sító útifűl c vel et d ö rzs ő l t ű n k sz ét a csa lá ncs ípte b őrfel ü leten . És láss csod á l: lá nyu nk m inden a lkalommal legott felhagyott a sírá ssa l, és b őr é­ r61 két pe rcen bel ü l eltű nt a csú nya p iro sság a hólyagocskák kal egy ü tt. H a kisgyerm ek ekk el vagyu n k kint a term észetben , sok k önnyt ől , fájda lomt ól és bosszú ságt ól kím é l h etj ű k m eg m agu nk a t, b a ismerj ük és al ka lmazzu k ezt a kis trü kköt . Az ú t i fűl evé l p ed ig m in d enütt megta lálh at ó.

a s ánco n feltartóztatják és l egyőz i k , akkor mcgszúnik a

Krónikus hörghu rut A bron chitis is kön nyen krón ikus betegségge válhat , ha nem kúráljá k ki a lapo san . Az olyan gyermekeknek, akik éveken keresztül haj lamosak a köhögésre , többnyire j ele ntős j avulá st eredményez, ha huzamosabb ideig a hegyekben vagy a tengernél tartózkodnak . Az idősebbeket és persze különösen a dohányosokat gyakran krón ikus bronchitis -

az ún . ..öregk ori köhögés" -

kínozza. Az

ilyen páciens minden regge l hosszú .köhögő-kon certet· rendez: ad d ig köhög , amíg a nagyon sű rú nyálka fel nem

veszélye ann ak , hogy azok má s szervekbe behatoljanak. A k ülső nyi rokgyű rű tehát nag yon fontos felada tot lát el.

Nyakborogatás "Dohán)"! " kö h ögés" öreg ko ri köhögés

H a a torokgyu lladást izzad ás és láz kíséri, a nyakborogatást ajánlhatjuk. Lenvászo n kendőt hid eg vízzel benedvesítünk majd kicsavarjuk és l ehetől eg nem túl szorosan a nyak köré tekerjük. Efólé meleg gyapj úsá lat teszünk. Húsz-harminc perc mú lva levesszük a megszárad t kö-

oldó d ik, és az em ber "tisztára" nem köhögi a tü dejét.

Ezekbe n az esetekbe n különösen j ól bevált a tavaszi kankalin virágából és gyökereiből készített tea, vagy az ánizsmagbó l és izlandi zuzmób ól összeállított kever ék, Az utóbbi teánál az ánizs ter mését forrázás előtt fel kell törn i (lásd : 12. fejezet, 206. old.). A kan kalinteáh oz egy kávéskanálnyi virágot egy csésze ( 150 ml) hid eg vízben ősz­ szekeverűn k, majd a keveréket felforra ljuk. Ö t pereig állni ha gyjuk , ezután rögt ön iha tó. Csak a kankalinra allergiások nem fogyaszth atják. Mindkét r e á b ő l napi két-h á-

Special is tea

Kankalilll . 1 al1ergiáM.1\ n em fogy aszth atj ák

rom cs észévcl kell inni .

Or vosi felü gyel et

tést. Az elj árás pontosan ugyan az, min t a lábszárborogatás esetében , amit a 134. oldalon pontosan bem utatunk. Ezek a boro gat ások nagyo n hatá sos inge rte rápiák, s napjában többször alkalmazhatók. Mi nd azonáltal súlyos angina eseté n fel té tlen ül szigorú o rvos i felügyeletre van sz ükség.

Zsálya (Salvia officinalis, Salvia mon/ana) A zsályá nak több faja van, gyógyászati célokra elsősor­ ban az orvosi vagy kerti zsálya (Salvia officinal is) és a hegyi zsálya (Salvia montana ) alkalmas. Ezt a régi gyógynö-

Torokgyulladás, rekedtség, gégegyu lladás

vényt valószín űl eg még a rómaiak hozták a földköz i-ten-

A meg hűléses betegségek és to rokfertőzések gyakori kís érője az angina, amely - kü lönöse n nyeléskor - torokfáj ásban nyilván ul meg. A garatman du lák pírja és megduzzadása, esetenként gennyesedése jel zi a tünete ket. Kísé rő tü netei: nyomásérzékenység, az á llkapocsszegletben lévő nyirokcsomók me gnagyobbodása és megkem ényedése, gyakran láz is. A fáj dalom gyakran át sugárzik a fülekbe , és nem ritkán középfúlgyulladás kíséri. A fúl, az orr és a garat amúgy is a legszorosabb kapcsolat ban van egymással, hiszen a fej - és nyaktáji nyirokcsomókkal együtt az ún. első véd őgyú rút alkotják. A szó szoros ért elmében ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy erődítmény külső sáncát : ha a támadókat - a betegség esíráit - ezen

An gin a

geri országokból, az Alpokon át Közép-Eu r öp ába. M ár a középkorban termesztetlék és nagyra becsü lték gYógyhatása mi att. lóSS-ba n egy 414 olda las vastag könyv jelent meg Eur6 pá ba n, amely kizárólag a zsályáttárg yalta.

B el ső

alkalmazás

A rekedt ség és a to rokgyulla dások különböző válfaj ainak (laryngitis, pharyngitis, angina ) gyógyításá ra választott szerűnk az orvosi vagy kerti zsálya (Salvia offieina!is). Szórj uk forró vízbe a zs álya levele t. s hagyjuk öt perc ig állni. Ha leh últ kissé, egy csészényi teával öblögessük a tor-

III

Száj - és I

I(ara türeg

" ,\ . lago lás

kunkat (garga rizá lás) . A garatban fellépó kellemetlen ő sz­ szchúzó érzé s (a m ire különösen a gyermekek panaszkodnak) enyhíthető, ha a t e át fele-fele a rányban zsálya levélból és kamillavirágból készítjük. A toroköblögetés t egykét órá nké n t meg kell ism ételni, kül önben nem haszn á!. M ég egyszerűbb, ha a zsá lya és kami lla kivonatából előál­ lított kész öblítő oldatot használjuk. A toroköb lögetések közepe tte zsálya pasztillá k is en yhít hetik a fájdalmat. A feln őttek, akik azért m ár m égsem féln ek egy radikális kúrát ól , hígítatl an vagy csu pá n kissé hígíto tt svéd kescrűveI gargarizálhatnak. Ez a kú ra gyorsan segít. Ut azásain k alkalmával, am iko r nem volt nál unk zsá lya tea , a svédkeserű több alkalomma l rögt ön seg ített a bajban . (Vesd össze : 8. fejezet, 132. old. ) Az orvosi zsálya elsőso rban illóol aj a révén fejt ki gyullad ásgátl ó, bak téri u mölő és fertőtlenít ő hat ást. A száj ba n és a ga ratba n lévő nyálka hártyák gyu lladásainak, valam int a fogín y gyu lladásának ellen szere. A fogh ús vérzése, a foghú ssebe k és a protézis n yomása alatt keletkezett feldörzsö lések zsá lyateás öblítéssel gyógyíthatók.J ó szolgá latot tesz a zsályás szájvíz a kellemetlen szájszag m egszüntetésében is. Emellett a zsályá t gyomor- és bélhuru t eset én felfúvód ásgátl ó és görcsoldó szerként is haszn álják . A fél órával az étkezés előtt , naponta több alka lom mal fogyasztott csészényi zsályatea nagyon hatásos és gyorsan segít. Min denesetre csak szükség esctén szabad inni , máskor nem ajánlatos. Fonr os szerepe van a gasztronó miában is. A friss zsá lya levéllel készült olasz sp age tti kü lön legesség, házu nk kedven c étele . A zsálya nagyo n jól megho nosítható a kertben .

Mályva (Malva neglecta, Malva syloestris) A kerekl evelú m ályvát népiesen papsajtna k is hívják , rnivel bimbói és term ése kis kerek sajtra haso nlítanak . T öb b m ályvafaj kedvelt kerti dí szn övén y. Vadon termő fajai is szép rózsa pirosa k. s gya kran keresik az em ber közelségét , Zsál ya Salvia OfflClll.,/1I

m ivel táp an yagokban gazdag talaj t igén yelnek. Kön nyen gy űj th ető leveleit és virá gá t (alkalma nkén t az egész növény t) haszn áljuk fel.

B el ső

Gége ~yu ll ad ás

alkalmazás

A m ályva olyan gyógynövény, amely a száj- és garatüreg, vala m int a felső légu tak ny álka h árty áit gyógyítja. Sok n yálkaanyagot tartalm az és ezzel mint egy védőréteggel bevonja a gyu llad t szővetet, H a csak má lyvateát iszunk m agában , j ól érezz ük en nek a száj- és garatüregünkre gya koro lt enyh ít ő hatását. Önmagu nkn ál és má soknál gyakra n tapasztalt uk, m ilyen csod álatosa n segít a m ályva megvastagod ott hanggal és rekedtséggel kom bin ált gégegyulladások esct éri. A m á lyvat ea fogya sztása és a mályvateás öblítés különösen a kkor nyúj t gyors segítséget, ha ezeket a tü neteket a hangszalagok tú lero1te tése váltotta ki. Ez ért mindazok, ak ik hosszabb id eig sok em ber el őtt beszélnek, vala m int az énekesek fellépései k el őtt , fogyasszanak mindig m ályvate át.

\ r: infúz um c1készít ésén é l ü ~f)'eljünk arra , hogy ne forró vizet 1a."z ná ljullk, hane m a level e ket és a virágo kat egy éjszakán át 1.1I1L.,f)·US víz be n á zta svu k, hogy a gyógy ha tású növén yi nyálk ár lit ' puszt ítsuk el!

I .. v.i bbi

fel-

huszn ál ási u -rű l et ek

H a so n l ó hat ást fejt ki a m ályvate a a gyomo r és a belek gyulladás ba j ött ny álka h án y áira (gyomorn yálkahártyagyu lladás ná l, bé lgyu lladás ná l, gyo mor- és nyom bélfekélynél kísérőterá piaként alka lm azható; lásd 12. fej ezet, 193. old. ) Xl ég a kemény székreked és is meg szün tethe tő a ny álkaa nyage r tartalm azo tea segí tségével.

Középfülgyulladás ~ ( á l yva

Ma/va sy//' ,..

A meg hűlés következ tében fellépő fúlfájás a legtöbb esetben közép fúlgyull ad ástól (O titis me dia ) ered. Érdekes

megemlíteni, hogy az t először mind ig az ágyban érezzük, am ikor n yu godt an fekszünk, vagy elalvás előtt, néha az éjszaka kell ős közep én. A fájdalmak oly heve sek lehetnek, ho gy nem kell cso dá lkozn i azon, ha a gye rmekek keservesen panaszkodnak, a c secsemők pedig ide-oda hányj ák-vetik a fejük et. Ilyen panaszok esetében több a lkalommal egészen megl epő sikereket ért ü n k el rnikor a fájó fület svédcsep pe kkel boro gattuk. Az el ső ilyen éjszakai szü kség helyzetb en m agunk is sz erfő lő t t kételkedtünk abban, vajo n derék svédkeserunk képes lesz-e most is segíteni? Megfelelő gyógyszer hij án (m ert az ilyesmi persze mindig u tazáskor történik, szállodában vagy kempingben ! ) nem volt m ás választás u n k, mint a svédcseppet kipróbálni . M ásn ap reggelre átü tő erejű volt a siker. A fájdalmak egész egyszeruen elmúltak. A gy ulladás persze m ég nem szűn t m eg telj esen , a heves fájd almakkal j áró állapoton azo n ban úrrá lettünk. (A svéd csep pes borogatás elkészítésén ek leírását a 8. fejezet 134. oldal án olvashatj ák .) A középfü lgyulladás hagyományos házi szere a hagymás zacs kó, amit finomra vágott hagymával megtöltve a fülre hel yez ünk vagy a frissen főtt és szétnyomott burgonyából készült "kru m plis borogatás". No ha m indkettő nagyon hatásos, de miután a svédcseppes borcgatást lényegesen egyszerűbb elkészíteni, ezért azt részesítjük

A termé szete s

Svédcsepp.... boroga tás

út

Az a tapasz ta latu n k, hogy az ebben és a 6. fej ezetb en ismertetett természetes eljá rá sokkal vagy teljesen m egsz ii ntet h c tjű k a m e ghűlést , vagy- m aka cs esetekbe n három napon belül l e gy ű rh etj ük. M ásrészt sokszor m egfigyeltük, ho gy az an tibiotiku m mal gyógy ított betegeknek többnyire hosszabb időre van szü kségü k ah hoz, hogy közérzetük bizon yos m ért éki g új ra normális legyen. Az is gya kran megesik, ho gy az emberek gyógyulásukat nem sajá t szervezet ű k védekezóképcsségén ek tulajdon írják. Ezért fennáll an na k a veszélye, hogy a következő fertőzés alka lmával nyomban újra m egb etegednek.

H agym ás zacskó "Krum pl i ~

borogatás"

előn yben.

A közé pfü lgyu llad ás további kezelése céljából a borogatásokat az éjsza ka folyam án ajá nlatos töb bször megism ételni.Jó, ha na pközben néh ány cse p p orbáncfúo lajat csepeg tetü n k a fül be. A gyulladást el sős orban belül ről kell gyóg yítani ka svirágcseppek, gyógyító fü rd ők stb . révén. (A sze rvezet általános véde kezőképességét fokozó eljárásokat lá sd a 6. fej ezetben ). A fülfájást nem szaba d félvállró l ven ni. Bár a házi gyögynövény patika segít, mindazoná ltalorvossal is meg kell tanácskozni a dolgot, és az orvosi ellenőrzést legaláb b ad d ig biztosítani kell, m íg a gyulladá s komplikáci ók nélkül meg nem szűni k .

III

Tová b bi terápiák

Orvosi e ll e n őr z é s

a

8. Fejezet

dósításban leírj ák, hogy mi lyen erkölcstele n és rom lo tt dolog a cu korevés, és mi lycn am orális és szem é rm etlen m ind ezt a nyílt utcán tenni. Az édessé gfogyaszt ás következm én yei - a szerzö szerint - az erkölcsi hanyatlás, az cltunyulás, az eró elvesztése, a dekadencia. Ezzel sze m-

Svédkeserű gyógynövény-elixír: gyógynövényekből készült

gyógyítószer, amelyn e'!' története van, s amely szinte "mindent gyógyít"

ben a keserű táplálék a férfiembern ek erőt és bátorság ot kölcsönöz. Az észak -amerikai indi ánok is lustító hatást

" cu kor

mint

. A term észettudomdnynak igaza van abban, amit kimond, is nincs igaza abban, amil elhallgal."

I

h "zl"ti cikk

tulaj do níta nak az édes ételeknek. Ha belegondolunk, hogy a ma társada lmá ban acukor szabályszerű élvez éti eikké vált, megéri, hogy tüzetesebben nagy ító alá vegyük ennek következményeit. Nem kétséges, hogy bizonyos, több gene ráción keresztül kialaku lt táplálkozási szokások döntő befolyással bírnak egy né p fizikai és pszich ikai konti nuitására. Ném etországban a Szöve tségi Statisztikai Hivatal adatai szerint min -

den polgár naponta 100 gramm cukrot fogyaszt. Egészen biztos, hogy önök közt is mindenkin ek van

CARl . FR J E I )H J~ I I \'O~ \ VEIZS)i c KER

kedvenc édessége, egy sütemény vagy egy desszert, valószínűleg

I

I

\ c'ni anyag lilrt almú

A term észet azzal a képess éggel látra el az em bert, hogy négy kü l önböző ízt tudjon érzékelni: az édeset, a savanyúl, a s

ősat és

salá ta

akad egy pikáns, kifej ezetlen sós kedveneük is, sót lehet olyan savanyú étel is, am it különösen kedvelnek. De vajon van-e kedvenc keserű é tel űk? Mai táplálkozásu nkban még igen kevés kesernyés ízű zöldsé gféleés saláta található: ide tartozik a vízitorma , a gyermekl á nc fű és a cikória is.

a kese rűt. Az ízérzékelé s a nyelv felületén

elh el ye zkedő

kü lönféle íz l el őbi m b ó k segítségével tört énik . Ezek négy ízzóná ra osztha tók. Az édes ízt például a nyelv hegyével érzékeljük, a ke serű t a nyclvtóben. A szaglóérzék a legszorosa bb kapcsolatb an áll az ízleléssci.

A

keserű

anya gok hagyo mánya

A keserű íz hajdanán sok természeti nép táp lálkozásána k szerves része volt. A zsidó p é szach- ű n n e p alkalmá bó l, a

régi i d ők szokásait követve, ke serű gyökereket esznek. Az

Túl kevés

kes er űt

és túl sok édeset eszü n k

Ha tá plálkozásun kat eleme zzü k, m eg álla pí tha tjuk , hogy bár sósat, sava n y út, éde set fogasztu nk, a ke serű íz azonba n szinte telj esen hián yzik. Étkezéseinkből, táplálkozásunkból valósággal száműztü k a keserű anya gokat és édes any ago kkal helyettesítettük őket. Ku l t ú rt ő rt é n e ti szempontbó l ez a tény igen figyelem re méltó. Egy 18. századi Kína tá rsadalm i életéről szóló tu-

indiáno k nagyo n sok ex tra kese rű gyökeret ettek, ame-

Iyek olyan dr asztiku san keserű ek és erósek voltak , hogy mi mai emberek egyáltalán nem tud nán k elfogyasztani azokat. Em é szt őrend szerűnkre már mé regként ha tná-

nak. A régi természeti népek körében persze teljesen ismeretlenek voltak az anyagcsere-zava rok. Az európa i gyógynövénygyógyásza tba bekerü lt tavaszi kúra, am ikor keserű és fanyar Ízű növényeket - gyc rmc k l áncfű vet ,

med vehagymát - fogyasztunk, tulaj don-

képpen a régi ízlésm inták rcmine szcenciájának tekinthető. Franciao rszágban m ég ma is szo kás egy kiadós, kelleme s étkezés után a "digesztiv" (emésztést segítő fogás), am ely keserű növényekből készü l (kálm osgyökér, enciángyökér, angel ikagyöké r). Át került az európai gyógyszerkin esbe j ó néh án y keserű szer is. (Péld ául a keserű pálin ká k, keserűelixírek formájában. ) Ezek a növény i sze;ek igen fontosak egészségünk szá mára, hiszen el ősegítik az anyagcsere norm ális múködését. Hiszen a tartós keserű íz-inger hi ánya az anyagcserefolyam atok felborulásáho z vezethet.

A své d keser ú-gyógyn övényelix ír K b. 20 évejött ismét d ivatba a sv é d kese r ű . ez a gyógy növén yek keverékéből készült alkoh olos kivonat , amely a májat és az összes cm é szt őszervct harmonikus m ódon aktivizálja. Ezt az új keletű n é p szerűs éget elsősorb an Maria Trcben asszonynak köszönh eti, aki "Egészség Isten patikájából" címú könyvében, továbbá számos, gyógynövénye kkel fogla lkozó előadásban ism ét közkin ccsé tette a sv é dkeserű receptúráját . H a néh a egy-egy javallattal . a m elyet az elixír j avára írt , túl is l őtt a célon , felté tlenül hozzájáru lt a svéd keserű különböző fajtáinak váratlan ú,Üáéledéséhez.

A kes erű anyagok serkentik a máj műkö d é sét A keserű a nyagok általában véve hat nak a máj ra . Egy ő sz­ szefügg ésbiztosan felfedezhető, mégpedig az, ho gya máj termeli az epét, ame ly viszont kimo ndott an keserű ízű folyad ék . H a valakinek h án yni kell és a hányási inger akkor sem szű nik meg ha a gyomor m ár teljesen kiü rült, akkor epé t há ny. Rögtön érezh ető, m ilyen hi hetetlenül keserű ez a zöldes szín ű em észtónedv. Az ó kínai medicinában is az epéhez ka pcsolódott a keserű íz, ugyanígy az asz tr ómedicinában , amely a korábbi évszázadok európai orvosa inak és a lkim istái nak go nd olkodásában jelentős hel yet foglalt el. A m áj fontos szerv egészségünk szernpon tjá bél. A m áj te rmeli az epé t, mely az ep eh ólyagb a kerü l, ott összegyű­ lik és onn an meg határozott ritm usban , igény szerint a vékon ybélbe ürül. Feladat a az, hogyatáplálék bó l a zsíranyag okat e1bontsa és emuigá lja . A m áj bo nyolult és sokoldalú funkcióiho z tartozik m ég a glyko gen (- vércukor) táro lása , a vércu kors zintj ének biztos ítá sa, a feh érjék lebontása, a vérképzé shez szükséges vas és egyéb nyomele mek tárol ása, a sejtek újraképzése, a mérgező anyagok leé pít ése. A környezeti m érgek a táplálékkal és ivóvízzel bekerült n eh ézfém ek , kem ikáliák , a szintetiku s gyógyszerek a m áj ban bomlanak le.

Az a nyagcse re lab orat ó riuma a m ;l j

Életfo nto sságlí funkciók

A svédkeserű története A gyógyszert örté netben m ár évszázadok ó ta fellelhetők a sv é d kese rű receptúra különböző változatainak nyo mai. Különféle nevek alatt, m int "Hiera jucra com posita ", "T inctura Aloes composita"vagy "Species ad Jongam vitam' (-,A hosszú élet orvossága' ) m ár a középkortól kezd ve újra és újra felbukkan a hivat alos gyógyszerkönyvekben. Paracelsu s, a 16. század kezd etének nagy orvosreformere összeállított egy , Elixier ad lon gam vitam' reecptúrát áloé , rnirha és sáfrány összetételben. Ez id őtól fogva a különbö ző összetevők et (alkotórészeket) már nem ke n őc s sz erű gyógyszerként, hanem alkoholos kivonat formáj ában terj esztett ék. . A 17. és IB. században állítólag dr. Samst svéd orvos elevenítette fel és írta le újra a család i hagyatékban ta lált sv éd keserű receptu r át. Amint m ondj ák , dr. Samst 104 éves korában ha lt meg, távolró l sem végel gyengülésben, hanem lovag lóbaleset következtéb en . A , svéd ' -kesem név is dr. Samst-tól szá rm azik, s ő alkotta meg azt a 43 pontot összefoglaló . rég i k éziratot" is, amelyben felsorolj a azo ka t a kül önféle bajokat, am elyekné l a své d kes erű segítség et n yújthat. Ez a kézirat 250 évvel ké sőbb kerül tTreben asszony kezébe. Egy szemé lyes élmény - a své d kese rű- elix fr sc-

gítségévc1 gy ögyul. ki súlyos tífuszfertózésbó l - k észtette arra, hogy a továbbiakban int enzíven fogla lkezz o n a nép- . gyógyásza tb an ism ert gyógynövényrec ept úrá kka l.

A své d kes er ű össze té tel e Az ósrece plúrák és mai változata ikjeliemzóje a kü lönbözó gyógynövén yek és a nyag ok ism ert kom binációj a. Itt különösen érvényes az, hogy az egész több mint a részei , vagyis a kész gyógynövényoldat hatásosa b b, mi nt egyes különáll ó alkotórészei egyiittv éve. Hiszen a növényi gyógyszerek esetében is abban van a " művészet" , hogy olya n an yag okat kombináljun k egy mással, amelyek el ő­ nyös en kiegész ítik egymás hat ását. A svédkeserú reeeptúrájában a drogok összetétele évszázadok során ala kult ki.

Orvosi és erdei angelikagyökér (angya lgyökér) (Angelua arahangelica és Angelica silvestris) A sv é d keserű egyik legfontosa b b összet evóje az angelikagyökér. Az ang yalgyökér - ez a növén y m ásik elnevezése - az ún . Arnara aro m at ia csoport ba tar tozik. A gyógysze része k azo kat a keserűd rogo kar nevezik így, am elyek a keserű anyago k me llell illóol aj okat is tartalmazn ak . Ezek az anyag ok, kivál tképp az angelikagyökér serkenti k a gyo m o r~l cpe- és hasnyálmi rigynedvek tcrmcl ését és kiválasztását, s egyúttal étvágyj avüö hatásuk van. Ez a növény az ernyósvirágzat úak ho z tartozik ; ezeket a növényeket gyakran nagyon neh éz m egkü lönböztet ni egym ástól. ~Iár el őfordult,

IlUgy az alkalmanként embermagass águra angelikát (j~szelé\"esztették a rendkívül mér~czó hatás ű csomorik ával. Ezért nyomatékosan felhivjuk a figyelmüket: ne szedjék f:~F)·edül ezt a növényt, még ha ismerik is azt! megn őtt

Orvosi angelikagy ők ér Angelica archangelica

Id e kíván kozik még, hogy gyökerének kiásása m egleh etősen fáradságos mun ka; valamint nehézkes az angyal-

ság ú és a gyomorra hat. Emellett vizelethaj tó hat ása is van .

gyökérhosszú távú tárolása is, merta többi növényné1fo-

Citvo r-

gékonya b b a k ártevékre. A saját ki ás ást csak azoknak ajánlj u k, a kik az erós, csípós aromájú angelika illatot szeretik és akik hajland ók napon ta egy d ara bka gyökere t elrágni az általános erősítés céljából - úgy, m int az ázsia ia k a ginsengg yökeret. Az angyalgyö kér hazáj a Eu ró pa és Ázsia ; fóleg az észa ki régiók ba n nó. Bár vado n nálunk is fellelhetó folyóvölgyekben, nyirk os erd ókben és réteken , orvos i célú felhasználásra és a likóriparszámára ( gyom o rk eserű, keserúli kőrö k e1óállításá hoz) a szü ks égletet nagyipari terrnesz téssel biztos ítjá k. M agán kertekben is tenyészik árnyékos, ne dves helyeken .

gy ők ér'

Rebarba ra

Mirha

Áloé

M an n a B első

alkalmazás

A rossz emésztés minden tü ne te kezelhető angyalgyökérteával vagy -tinktúrával. Az angelika gvo mo rerósü ö, b élfertőtlen ítő, görcsoldó és felfúvódást m egszüntető hat ású. A teá t legjob b hidegen elk észíteni : csészén ként egy teáska ná l drogot hideg vízbe szó ru n k, lehetőleg több ó rá n kere sztül á lln i hagyju k, m ajd két pe rcen keresztül felfőzzü k , két percig ül ep edni hagyjuk, v ő g ű l lcsz űrjűk . Az angyalgyökeret gya kran keverik m ás , gyomo rra és emészt ésre ha tó növén yekkel. H a csak a gyö keret m agában a karju k felh aszn álni , vigyázz u nk, nehogy t úlada go ljuk. Tartó s felhaszn álásra ugyan is alkalmatlan . A hel yes adagolás egy kú rához : napi háromszor egy csész e lea étkezések előtt vagy napi h áro m szor 20 csep p tink tú ra .

Tea

Szennale vé l

Sá fr án y Adagolás

Ther-ink

A svédkeser ú egyéb alkotórészei Az a ngelikagyökérhe z hasonló hat ás ú a szá rta la n b ábakalács (C arlina acaulis) gyökere, a sv é dk eser ű kivonat más ik fontos összetevóje . Baktériu mgá tló tul ajdo n-

B ábakal ácsgyijké r

. K ámfnr

A citvorgyö kér, m ásképpen ku rk uma (C urc u ma zedoaria), is a gyomo rsav és az epe kiválasztását serken ti. M ásik igen fontos kescrúnövén y a rebarbara (R hcu m palmatum ). Gyökerei t gyom or- és bélgyu llad ás esetében haszn álják , ezc n kívül en yhe hashajtóként is haszná lhat ó. A m irha egy a fri kai fafaj (Com m ip ho ra mo lm ol) levegőn m egszá rított gya ntája. Belsóleg bél fertőzések és puffad ás eset én ha t. K ülsóleg vérzéscs illapító és fertőtlenítő sze rkén t a lka lmazható. A tövises áloénak (Aloe ca pe ns is és ferox) a l evelei ből nye rt besúrúsödött levét használj u k. Ilyen formájá ban a béltevékenységet serkenti . A m an na a virá gos kőrisból (Fraxin us ornus ) nyert nedv, amely a fri ss levegőn megszárítva hasonlít a kanadaijuhar lev ére. Ajuharlevet abehasított kércg ból n yerik. A m ann a ige n eny he hash ajtószer, a melye t még a kisgyerekek és a csecsemők isj ól tú rn ek. Csö kkent i a folyad ék felszívód ásá t a véko ny bé lbe és így serke nt i a b élmozg ást. Egy másik hashajt ó hatá sú drog a hagyom án yos svéd keserú-receptú rában a szenna levél( Fólia sen nae ). A hashajtó d rogok hat ása keserú a nyagokkal kom bi ná lva csa k viszo ny lag kis m ért ékben érvényesül. A sáfrá ny in ká b b fúszernövén yként ism eretes. Rend kívül d rága fúszer, mert a C rocus sa tivus (jó féle sáfrá ny ) virága inak csu pá n a bibéj ét gyúj tik. Mi nd cn egyes virágbdl egyen ként tépik ki (cgy kg sáfrányhoz 70 00080 OOO virág ra van szü kség). A gyomo rra nyugta tóként és görcsoldó ként hat. . A svéd kese rú-elixír tová bbi kom ponense a thcri ak ( Electuarium theri aeale ). Ez .egy olya n porkcvcr ék, amely h étféle drogbó l és fúszcrből készü l (angyalgyökér, cimicifugagyökér, macskagyökér, fahéj , citvorgyökér, kardamomum, mirha ). A kám fort a m ann ához hasonlóan a ká mforfa (Ci n nam omum ca mphora) törzséból nyerik és vérkeringést fo-

kozó hatása van.

A kú raszcr ú sz edés ha tá sa

Elkészítési mód Mind czckct a növén ye ket és természetes an yagokat öszszekeverj ük és legalábh HO'\{,-os alkohollal kivonj uk. 1\ 1 tíznapos cxtrahálási idő letelte után vízzel kb. 40 Yc> alkoholt artalm ú kivonatt á hí gítjuk. Németországban a hagyomán yok következtében széles körben elterjedt. Sok embermaga készíti CI a gyógynövény-clixírt.Vagyis mcgvásá rolják a por alakban kaph at ó gyó!''Ynövénykeveréket és gabonapálinkáva l iisszevegyítik . Napon ta ala po san felr ázva . tíz nap után a növé nyekctleszúrik és a kivon at m áris fogyaszth at ó.

A kú ra tartam a Em észtés i zavarok

H ogyan seg íthet a své d kese r ú? B el ső

fel használás

A tapa sztalat az t mutatj a , ho gy a sv édkeserű-elixír hatá-

V értisz títá!'l

sos, régi értelemben vett "vértisztító" s~cr, amclyo,ck f?rgalm azása ho sszú ideig tiltott volt a hlv~talos e~cszsc~­ ügyben és gyógyászatban, m ert . nem fert bel e a gyogyítá s modem értelmezésébe. G yakorlatilag azonban ugya nolyan jelen tősége van ma is, mi nt régen.

A vért isz tí tást úgy leh etne definiáln i, m in t a szervezet megsza b ad ítá sát a fiili isle ges a nyagesere- mellék te r méke kló l és sal akanyagoktó l azá lta l: h o~'Y hatást gya kurl unk az :~~sz ~~ervezet , a testn edvek , sz()vetek, sej tek any ageserefunkeHJlra, osszckapesulva minde zt a nagy kiv ál asztó sz ervek , a vesék , a m áj és a be lek m űkod é s én ek se rke n t és ével.

Azok a gyógynövén yek, amelyeket a népi gyóg yászatban Hatásvértisztító szerekkent ismernek, po ntosan megfelelnek spektru m ezeknek a felad atok nak . Aktivizálják az an yagc serefolyamatok at , fokozott m éregtelcnító tevéken ysé gre se rkenti k a m áj at és egyidej űlcg foko zzák a vesék és a belek kiválasztó múködését. A své d keserű kivonat tökél etesen meg~ felel ennek a sokoldalú elvárásn ak. Ez vilá gosa n kiderül alkotó része ine k és azo k hatásain ak fcls orolásából is.

Klinikai vizsgá lat

Adago lás

Ú titárs

i\ gya korlat azt is beb izonyíto tta, hogy a

sv éd keser ű

k úraszcr ű szedés évclj clentósen csökke n teni le het mind

a reumatikus fájd alm akat, mind a levertséget , kedve tlen sége t, fáradtságot. Ne m véletle nül kezd te él sv é d kes e r ű új karrierjét öngy ógyit ő szerként, - vagy is olyan gyógysze rként amelyet a páciens maga vásáro l, bízva abban, ho gy jó tapasztalatokat szerez és azokat továb badh atj a, - s nem ped ig gyógys zerkén t, am elyet az orvos ír ról. Reumat iku s fájd alm ak esetében, általános sala ktalan ít áshoz és allergiás tünetekkor a szervezet "átha ngolásához " évente két alka lom mal hat-n yolc het es kúrát aj ánlunk. i\ sv é dkeser ű használatával az emésztési zavarok tünetei is elma rad nak vagy csak en yh én jel entkezn ek. Ezek a tün etek : telíteuségérzés, puffad ás, nyomásérzet a hasban , hasgörcs ök. szoru lás. ém elygés, gyomorégés , étvágyta lanság, bizonyos ételektől való und orod ás (p l. a zsírtó l), alkalma nként heves fejfáj ás étkezése k ut án. M ivel a gyomor, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vékon ybél és a vastagbél igen szoros köl csönhat ásban vannak, m inden emésztószerv és mirigy eseté ben j elentkezhe tn ek ilyen panaszok . Egy szerv m űkőd ésbeli zavara rn áris hatással van a többi re. Ezen szervek tökéletlen m ű ­ ködé se következtében keletkeznek a panaszok , a táp lálékkínálattó i fű gg őc n váltakozó e rős séggel és súllyal. Az eredmé ny végü l is az emésztóenzimek nem megfelel ő men nyisége és min ásé ge. Emel l et tj el ent ős ténycz6 m ég a pszichi kai igénybevétel és a stressz, am ely a nók né l sokkal gyakrabban okoz panaszokat m iut a férfiakná l. Az emésztési zavarok sv é dkeserűvel való kezeléséról készü lt egy klinikai tan ulmán y. Ez nemcsak azt igazolta, hogy az em lített tüne tekkel jelen tkező d iszpepsziát ( e- u m ős z tés i zavar) a své d k es e r ű kivona ttal e s őkkente ni lehet, hanem a zt is, hogyakészítménynek nin cs me llékhatása ésjól emészt hető. A hel yes ada go lás: regg el , dé lben és este étkezés el őtt egy teáskanál nyi mennyiség. lIa valaki nehé z ételt fogyasztott vag)' túl so kat evett, nem árt bevenni étkezés után egy-két teáskan álnyi elixírt. U tazása ink során számunkra már né lkülöz hetetlenné vált a svédkcscrú, hiszen gyakran csa k késő es te tud unk

&1

enni , akkor is sze ka tla n é teleke t és "nagy vacsor ákat ", E gy korty svéd keserű garantá lja a z éjszakai nyuga lm at. A sv é d kese r ű. nevéhez h íven, valóba n extrém m ódon keserű. " német Gyógyszerkön yv irányel vei a la pján a " keserű ért é kc" 1000. Ö sszehasonlításképpen : a frisse n kifa csa rt a rticsó kalé "keseru é rté kc" m i nd őssze 30. Éppc n czért ta nácsos a sv édkeserűt egy csésze gyógy teá val, vízzel vagy gyü möleslével h ígíta n i. A j a vasla tunk: egy pohá r naran cslé ké t teáskaná lnyi sv é d keser űvel . Ez olyan ízű , m in t a Campari-O ra n gc - a pom pás longdrink ! Ana gysz ámu tudomá nyos ku ta tások alapj án sok m ind c nt tudun k m á r a keserűanyagok h a t á sm ódja i ről . Miközben hossz ú id eig azt hitték , h ogy a fokozo tt nyá l- és gyomorsa velvála sztás a veg eta tív idegren d sze r stim ulá lása révén , vagyis reflekt örikus úton in du l m eg, m a m ár tudj u k, ho gy a gyomornyálka há rty á t pon t a keserűan ya­ gokkal való érin tkez és készteti erőtelj esebb savké pzésre. Ezá lta l bizo nyos mértékig láncreakció in d u l m eg, a m ely azon nal i h a táskéntjob b tá p lálékfelhaszn ál ást és fok ozo ttabb felszívódást ered m én yez . Ennek a har ásmcch a n izm us naka relism e rése azért j el ent ős. mert választ ad a rra a ké rd ésre , hogy m eg kell- e k ösro lni a keser űszc rckct , h ogy hassan ak , vagy pe d ig a kko r is seg íte n ek, ha va la ki pl. kapszu lábanj u tta tj a ezeket agyo m o rb a. A válasz : igen . A kese nía nyago k a kkor is ha tn ak , h a nem izlelj ük m eg (iket. Bá r gyan íth a tó, h ogy a h a tás erősebb a z el őbb i esetb en . Az olyan páciensek számára , a kik n em k épesek keser ű kivonatot fogyasztan i, a svéd kes e rű- ka pszu la a z id eá lis a ltern at íva . A ka pszulák a porrá szá rított n ő v é nye k teljes kivon át át tarta lm azz á k. A svéd kcse rú-ka ps zulá k a tá p lálkozás modern kicg észú ói, a m elye k a kesení anya gok em észtésserkent ő h atását összeka pcs olják az egyszerű, komplikáci ómentes b evitel el őnyeivel. Sok em be r sz ám á nt az sem kő z őm b ő s, h ogy n kapszu lás készítmén y ne m ta rtal m a z al ko ho lt. Teh át azoknak sc m kelI lemo ndani n k a svéd filvék szedéséről , akikrick egészség i vagy m ás szem élyes o kokbó l tartóz kod n i kell a legkisebb a lko h olmen n yiségtól is.

A bel ső alkalmazá s egye tle n e lle njavalla in ( ko n tr a in d iká ció ) a hasmenés. Ebben az ese tbe n va ló b a n font o s, h()~JY a zo n na l a b baliagyjuk a sv é d keser ű sze d és ér, k iilőnben a hasm enés csa k foko z ódhar. A h asmcnésre egyé b kén t is 1t:.~l amos e m be rek legye ne k n a ~')'on óva tosa k az a dago lássa l. Ad ott ese tben a n ap i egy tc á skan álnyi kivona t az o p timális szám u kra.

Kül ső

"Longdr ink"

A keserű ­

Lokál is gy u lladások

a n yagok h at ás-

m édjai

B ár ányhi ml ő

Rova rcs ípése k

fel használás

A své dkeserű kü l sőleg is alka lmazh a tó. M i m a gu n k is h ihe tetlen sikereke t értü n k cl ilycn m ódszer ekkel ; m inden h ol, a ho l loká lis be ha tárolt gy ulladást kell kezelni, a svédkes erű beválik: Icszá rítás form áj ába n vagy b oroga táskén t alka lmazva . Szúnyog- vagy ro varcsípés fert őt­ lenítésére és h űs ú é s é rc elegend ő a csípés helyét egy kevés kivona ttalleszárituni . Ugyanezt az e ljárást a lka lmazzu k az ajkakon l évő láz hólya gok vagy gennyes szőrtüszőgy ul­ lad ás, ge n nyes b őrk i ű t é sek ese téb en is. Egynap leforgása a la tt eltű n nek a hó lyagok. A bá rányhim lőnél is az t tapasztaltuk, hogy ét sv éd keser űvel történő kezelés u tán a hólyagocskák gyo rsabhan hevarasodtak . Legjobb barát aink lánya i is m egkapták a b árányhímlót. Saj á t gyerm ckeink gyó gyítása sorá n szerz ett tapaszta lataink a la pj án azt ta nác so ltu k, hogy napon ta tö b bször ken egessék sv é d keserűvel a ki üt ésckct. Az egyes kiü tések "élc tla rla ma'" ét . mcgszoko u " h á rom n a pr ől egy napra zs ugoro dott, s így az a ku t b órk íüt és Icfolyásajelent6sen l c r ő vi d ű l r . (1\ bárányhim16 ne m egyszerre "tö r ki", hanem a kiíi tése k egymás ut án .vi r ágozna k" ki. Így a kezelést töb b na po n á t ism é telni kell.) A svéd kesenl- bo roqa ráe ét mi csa lád un kba n szó szerint .,m ind t'n t gyógyító" szcr ré vá lt. l\ Iindannyian em léks zün k például a rra az ese tre, a m ikor öt éves lán yun k egy ka lifo rn ia i uszod ába n rá lépe tt egy rnéh ecskérc és az rögtön a ta lpába szú rt. R ögtön a svéd kcscrú höz nyú ]tu nk, és hckcn t ű k vele a szúrás hel yét. Egy vattada ra bk át - d c me gteszi egy pa p írzsebk end ő is - gyorsa n átita ttun k a kivonatr a l és az enyh én feld uzzadt hel yre n yom-

tu k. A kicsi r ö gt őn ab bahagyta a sirá st. Tíz perccel később már ismét vidáman játszott a töb biekkel, a d uzzadás már ali g-alig látszott . A kislánynak szem m el láthatólag nem voltak fájdalmai. Láthat ó, hogy a svédkeserű ilyen gyorsa n és hat ásosan segíthet, hi szen egy m éh csípés legaláb b két napig szokott fájni és a szövetek is csú nyán megd u zzadnak . Később egy amerika i nyári tá bo rozá s alkalmával tucatnyi d arázs csípést kezeltünk sv édkeserű kivon at tal: az eredmén y sohasem maradt el. :-'legfigyelésein k alapjá n rájöttü nk, hogy a rovarcsípések ese tében ige n font os a gyors reagá lás . A sv é d keserű­ nyomókötést a lehető Icggyo rsab ban kell a szúrás hel yére rögzíteni. Ha a méreg m ár sz éue rjcdt a szövetekben és az fájdalm as duzzadást okozott , tovább tart ugyan a felszívódás, d e a folyamat ab bamarad. ~I alaysiában személyesen b eszélt ünk két nagyon kedves hölggyel, a kik egy hihet etlen tö rténetet meséltek el. Az anya megme ntette a gye rm eke élet ét, akit a kert be n váratlan u l töb b lódará zs m egcsipet t. Volt an nyi lélekj elen léte az asszo ny nak, hogy lányát azo nnal lelocsolta sv é dkeserűvel . M egszúntek a lány fájdalmai, s u tokezelést sem kellett alka lmazni. Rövid i dő m últ ával mindkette n elfelejtett ék a ,.kínos '" történetet. A 7. fejezetbe n már em lítettü k, hogy torokgyulladás vagy rekedtség esetén gargali zál ni kell a kivona ttal. Az adagolás: 3 evőkanálnyi elixír egy po hár vízhez. Aki haj la nd ó hígíta tlan svéd kese rú vel őbl ögem i , az bízh at a

Sér ül é sek Véglagfájd a lm ak H as fáj ás

Fej fáj ás

lia valaki fejfáj ásra panaszkodik, a n na k tizen öt perere le kell fekü d nie : tegyünk egy sv édkeserűvel átita tott rno sdókesztyűt a homlokára - ha a fájda lom ink ább h átul j clen tkczik - a larkójára. K ü l ső felhas zn álás esetén a sv éd keserű-elix ír a véreilátá st serken ti és így képes az érgörcsöt vagy érszúk üle tet oldani (a fejfáj ás különbözó okairól a 10. fejezetben is sz ő ­ lunk).

Hogyan csinálj uk a svédkeserú-borogatást? Gargal izálú. ro ro k őb l í t ő

VI Z

H ígíta tl an Idh asznál ás

A borogat ás m űvelete (lsd .: képek ). Külsől eges felhaszn ál ásra az e1ixírt (kivonatot) rendszerint hígíta tlan ul alkalmazzuk. l\li vel az alkoholtarta lmú folyadék - ha sokáig alkalmazzuk- a bórt kisz ántan á. ezért fontos, hogy védekezzü nk elle ne . Ezért a befed endó bó rfelületet e1ó-

ször vastagon bekenjük körömvirágkcnáccsel (balzsamKőrőm ­

Szem borogatás

zenek két el őzől eg tiszta sv é d keserű -kivo naual átitatott vat tacsom ót a lezártszemekre. Gyengéden nyomják rá és hagyj ák tíz percig ha tni . ~I ár ö t pere m úlva érez ni fogják

a borogatás frissítő hatását. A mand ula- és rúlgyulladásnál alkal mazott borogatáso król rövidebben már a 7. fejczethen említést tettü n k.

Ha vala melyik gyermekünk hasfájásra pa naszkod ik, az első tén yked ésünk mindig egy éjszaka i svéd keseru-borogatás legyen . Reggelre rendszerint minden ren dbejőn.

gyulladás gyorsabb mcgszúnésébcn.

A 10. fejezet ben a fejfá jás kül ön bőz ó okairó l íru nk. T öb bek k ő z ő u szó lesz a me gerólt etett szem ekről is. H a véletlen ül önöknek is ilyen problémájuk van, prcibálkozzanak meg egy svédkcscrús szemborogatással. fekü dj ene k a h átukra (a m iko r lehetóségü k ad ódik) és hel yez-

Kiseb b fcrt6zii ll, gyak ra n m egd u zzadt sérü léseket . és nehe ze n gy ögyul ösebeket is rem ekül leh el gyógyíta ni svédkeserű-borogat á ssal . Re um atikus végta gfáj d alma k esetében is bizonyított a svédkeserú-boro gatás gyu llad ásgáll ó hatása .

M a n d ula gyulladá s

mal ). (lsd. a 16. fejezetet.) A

véd őzsírréteg

folytán a b ór

v i rá ~.

nem károsu l még akkor scm, ha a borogatás t öbb óráig

kenocs

tart. Ezu tán vegyünk egy, a kezelend ó testfelüle t nagyságának meg felelő vattadara bet. és itassuk át a kivonattal. A vatta csu pá n nedves legyen. Ezt a ned ves-h ű s kötést helyezzük fái a bekent felületre és egy nagyobb d arab ház tart ási folpaekkal fedj ük le. Végül a borogatá st egy mel eg kend ővel borítsuk be, és egy sál vagy kötés segítség ével rögzítsü k.

III

lIa a k öt ést arra haszn á lju k, hogy a kivona tot felvi-

gyük, sz ü k s ég űnk van a Iöli ára.A borogatásnak legal ább

Figy elem! M ivel a sö tétba rna fol yad ék er-őse n színező h at ásu, gondos á t k ő t é sse l akadá lyozzu k meg, ho gy r u há n kal vagy az ágynelnút ő ss ze fesse . 1-1 a ez még is megtörté ni k, nincs nagy baj , mert a folt mos ássa l ehávolít ha tó. A bo rogat ás hatása Van egy remek öt let ün k a borogatás m egkön nyítésére : különöscn, ha nagyobb testfclü1etról van szó, megteszi a baba pele n ka -, vagy pólyabel ét ( Libcrol ). A bel ét egy p uha, nedvszívó eellu lózrészből áll, amely egy vékony, nedvessége t át nem eresztő m úa nyagfóliával van egybeheg esztve.

Borogatás. lipp

egy órán át kell tartan ia. Az esete k többségéb en azonban jobb, ha egész éjszakán átrajtunk van. Alvás közben nem zavaró. Kü l sől eg alkalmazva a svéd keserú-borogatás h ús ítő, gy ulladásgátló, össze h úzó , fert ótlcn ít ó és lokál is vérke rin gésfokozó hat ású .

A svéd keser ú a z állatoko n is segít A sv édkeserű-kivonat hatásosságát bizonyítandó, a világ m inden részéből kaptunk kül önfélejelzéseket , köztük

4

2

Svéd keser ú bo roga tá s Az érin tett b órfel ű lete t vasta gon bekenjük 2

5

3

körömvirágkenáccsel, egy d arab megfelelő nagy" '" '' va tt át a növényi kivonattai átn cdvcsítünk, a vattát rá helyezz ü k a bó r...

·1 Egy valam ivel nagyob b da rab folpackot rá tesz ünk , 'i m egfelelő nagyságú vászonvagy pamut ke ndővel bcfedj ü k, fl

kötéssel rögzítjük. (,

olya no ka t is, a melyckből kiderült: a svéd keserű segítség ével lovaka t, kutyá kat és m acská kat is kigyógyíta ltak s úIyus bc tcgségü k ből . A sv é dkeserű gy ógyn övénykivonat reneszánsza és elierjed ésc vil ágszerte egészen saj átos j ele nség . Németországba n h áziszerk ént kapha tó gy ógyszert árakban . Fran ciaország ba n , Holland iában és Belgiu m ban töb b eze r embe r fogyasz tja napi ton ikumkén t. Az USA-ban, többek közölt egy che rukce-ind ián (Észa k-Karo lina) . gyÓgyítÓember" ez t aj ánlja m in den pácien sének . M alaysi ában lelkesen k ézról-k ézre adj ák . Ind iában ezt rend elik a term észctgyógyászok betegeiknek .

A

A sv éd kese r ű

vi..l ágsz e~te nepsze r u

sv é d keser ű

ser ken tő

fent e m lí te tt rece p tj ének az á ltalá nos emésztésh atá sa m ellett hashajtó h at ása is va n, a m ely az arrtra-

chinn ntar talmú drogok hozzákeverésén alapsz ik. Nem minden em ber ne k van azon ban szüksége e rre a laxáns ( hashaj tó) hatásr a , még h a egyé b ké n t szükséges is az emész tés segítése. Ne m is tanácsos a m egn ev e zett a ntrach inon tartalmú h ashajtó d ro -

gok tart ós terápiás alkalmazása; a 12. fej ezetben rés zletese n kifejtjük ennek okait. Ezér t a hagyom án yos receptur á b ől őssze­ állilo tt unk e!-,'Y mod ern vált oz atot, amely ne k hat ása sainte telj esen azono s a "régi" recept ével. nem tart almaz za azon ba n a már elavult alko tórés zeke t. Az új var iáns az aláb bi gyógyn ()vén yekb ől t ev ődik ő s sz e: e nc i á ngy ő k é r, citvorgyők ér, m anna , b ábakalácsgyc)kér, angelikagyö kér, fah éj, kardamomum, sáfrán y és kámfor. Enn ek a red ukált növénykeveréknek a szeszes kivonata ugya núgy ta r ta lmazza a legfontosabb általános hash ajt á hat ású keserúan yagok at és csak eny hé n laxán s hatású . Ezt a klinikai vizsgá la to k is bi zonyítj ák. A teszt elt betegekné l a bélserkent ó h at á s tö ké letese n ki el égít ő volt.

9. Fej eze t

Az idegrendszer gyógynövényei . Ami a testben lejáls~ódik, nem a legfontosabb; e~éTt

a gyógyításképessége több,

mint csupán a testről szerzrtt tudás." 'r HCX I >ER ROlJJ:,\(; indián

Ny ugta tók

Lelki o kok

fJl"\'05

Nap jainkb an sokkal nagyob b szükség ünk van természetes gyógyszerekre az évente több m illiós tételben fa gyasztou kémiai e redetű erős nyugtatók helyettesítésérc, mint bá rm ikor azelőtt. A stresszérzékenység, túlbaj szoltság és inge rlékenység ugyanis hosszú t ávo ri nem sz ü nt et h e tő m eg nyugta tókkal. A nyu galm at és az alvást nem lebe t na rkotik um mal helyette síten i. M a m ár senki sem vita tja , hogy a szintetikus nyugtat ök fel el őt len baszn álatával torális zsákutcába jutottunk. A természetgyógyászat ezekre a problémákra is megtalálta a választ: a stressz, az idegi e rede t ű nyugtalanság, ingerléken ység és az alvászavaro k töb bn yire együtt jelentkezne k, és m ás betegségekn él nyilvánvaló bba n lelki és szellemi okokra veze thetők vissza. Eddigi fejt egeté sci n k ből talán má r k itű ni k , hogy abetegségekke l kap csolatban általába n al a pvetően azt vallj uk, hogy kivétel nélkü l m inden betegség lelki okokra vezethető vissza. A légzési terápia, a jóga, az energ iarnaszszázs stb. alkalmazása során szerzett többéves tapasztalataink meg tanította k arra, hogy m inden rossz érzés, ingerültség és szoro ng ás ellenállást, feszü ltséget vagy görcsös állap otot idéz el ő a testben . Min él tartósab ban hatnak a

Citromfű

lélekre a rossz han gul atok, kise hbrendű s ég i érzések és szo rong ások, illetve min él álla nd eibb a n ,.termeli ki" ezeket a lélek, a nná l inkább mege rősödnek a testben a reszültségek. Bizon yos szervekbe n vagy szcIVrendszcrekben energiahiányt okozna k, ennek végül fun kcion ális zavar, szcrvi eredetű betegség az eredménye. I [ogy az ener-

(M elissa officinalis) A ci tromfű nemcsakjótékony ha tású, han em kellemes illatú és jÓÍZú növény is. Illata rn iatt nevezik citromf űnek. Vadon is terem , dc kerti növényként is termesztik napos helyen és táp dús talajon. " virágz ó citro mf ű hatalmas ra-

getika i kiegyensúlyoza tlanság gyomorrekélybcn, l".!lYengült ellenállóképességben, alvás~varban vagy ra k~a;, j ut-e kirejezésre, an na k végered menybenmn~j el ent és ő ­ ge. Az tény és az is m ardd, ho gy minden md lvlduun: onmaga hozza létre a be tegségeit, és csa k ó maga tudja leküzdeni azokat. Végső célunk csa k az lehet, hogy ép pé,

Gyújtés

jokban vonzza a méheket. H a magunk gyújtiük, fontos, hogy virágzás előtt szedjük le a leveleit, mert virágzás után már nin cs olyan kellemes illa ta . Friss levele kivál6 ízesítő sa lát ákhoz, rn árt ásokhoz, levesekhez és ző ld főze­ l ékckhcz, s már csa k ez ért is érdemes a kertben en nek a

sokolda lú növényne k helye t biztos ita ni. A gyógyá szatba n a leveleit hasz ná lják rel. El sősorban illóolajat , cser- és keserú anyagokat, valam in t k ávésavai tartalmaznak.

egészségessé tegy ük magunkat.

Neurotikus panaszok Fia tal, középk orú és öreg emberek nek egyaránt vannak M ind en neu rotikus pan aszai , még a gye rme kek és csecsem ők scm éle tkor ra képeznek kivételt. A fiat al em ber, aki úgy érzi, hog~ ~un­ jelle mző kahel yén túl sokat k évet elnek tőle, folyton vissz aterc heves rej ráj ásról pan aszkodik. Az egyed ül álló anya pénzügyi "rágódásai" folytán telj esen elvesz ti étvá gyá t, ~s minden étkezésnél összeszorul a gyomra. " nag ypapanál aki rendszeresen felizgatj a magát a szomszédék kutyája miatt, ideges szívpanaszok jelentk~zne~. ,:"ziskol~s­ gyerekne k, aki a dolgozatok terhe alatt s ínylődi k, megfájd ul a hasa, a csecse rn ő pedi g, ha úgy érzi, hogy nem figyelnek rá és nem vesz ik fol, minden elalvás el őtt gö rcsös

B első

Adagol ás

sírással muta tja ki ne mtetszé sét. N oha, természetesen ,

egyetlen gyógyszer sem póto lha tja a lelki kon lliktu sok relold ását, a reszültségo ldó és nyugtat ó hat ásu gyógynövények segítségével mégis van rá mód, hogy termé szetes úton enyhítsük azo kat. Ebben a citro mfű , a mac skagyökér és az orb áncfű a legcélravezetőbb, de közkedveltségnek örvend még a kom ló, a golgotavirág, a zab és a levendula is.

..

Stressz

Segítő

gyógyn övények

N yugtat ó

halás

alkalmazás : cit romfűtea

A citro m f ű ból teát , tinkt úr át és Iiird ót készíthetünk . Ideggyengeség és idegi eredet ű alvászavarok esetén a eitrornűltea seg ü, am elyet kivételesen , a töb bi gyógynövényn él nagyobb mé rté kben kell adagolni: egy csészéhez három teáskanál citromfűlevelet használun k fel. Ne reledj ék, hog y míg a teát öt pereig állni hagyják, a csészét vagy a teáskann át redjék le, aztá n a fedőn lecsa pódott cseppeket ön tsék vissza a teá ba ! A nyu gtató és görcsoldó hatást ugya nis e lsősorban az ill ő o l aj biztosítja, ame ly tú lforrázás cselén azonnal kivon ódi k, így azonnal CI is pá rologhat . K illő n ő sc n hatásos a citro rn fútca, ha a stressz a gyomorra vahry az emésztószervekrc hat. Ol dj a a szorító érzést és az ese ten ként i görcsös fájdalmakat, serken ti az ét.

vágyat. Ezért ilyen pa naszok esetén naponta többször egy-két csésze citromfűte át ajánlott inni. Levelei nagyon jól kombinálhatók más nyugtató növénye kkel, ezért egyetlen nyugtató- vagy a l tatő t eá bó l sem hiányozh atna k. Gyermekeknél gyakra n má r egy csészényi is elegend ő elalvás előtt ahhoz, hogy a nyugtalan ság vagy a vizsgadrukk könnyú álomma l oldódj ék.

Fiunkn ak cgy iddben komoly neh ézségei voltak az iskolában . N agyon nyomasztották rossz oszt ályza ta i, állandóan szo rongo tt. Go nd terhe lt arcca l járkált , ideges volt és ingerült. Am ikor aztán term észetes étvágyát is elvesztette, s est én k én t nem tudott elalud ni, akkor m ár m i is nyu gtalan kod n i kezd tünk. Sokat beszélgettü nk vele és tan ára iva l. s vég ül egy citrom - és orb áncfüves teakúrára fogtuk. Nap onta töb b cs ősz éve l kellett in nia, kivált képp este. Úgy két hé t mú lva szem betű nőj av u lást észleltü n k nála, ism ét k űl őn ő s c b h problémá k nélkül CI tud ott alu d ni, ugyan úgy, mint ko r ább an . Lassanként felemelkedett a han gula ti m élypon tról; azóta tu dj a, h a id eges és izgatott egy másn a pi d olgoza t rnia u , a . teája" majd segít raj ta .

K ü l ső

alkalmazás : a

Nem leh et leb ecsül ni a Gyako r is ág

c i t rom fű fű rd ó c i r ro m fú fű rd é

ha tásfok át scm .

Akinek lehct6ségc van rá, é lvezze he tenk ént legalább k étszer-háro mszor, lefekvés e lőt t. I-la Ö nök nem is szcnved nek a fentnevezett tün etekben , han em csupán egy külön ő sen feszített mu n kana p vagy idegborzoló autóú t után ism ét rend be akarják ten ni magu kat, akkor a ci t ro m fű­ Iű rd d igazán j ót tesz . U gyan csak sz e mb e tűnő módon nyugtatj a me g a mozgéko ny, fická n dozó kisgye rm ekeket, akik - h a túl ságosa n fárad tak - megleh etősen gya kran "bcpö rögnek".

M acskagy őker

( Valeriana officinalis)

Nincs m e llékhatása C itromfű

Melissa off icinain

l\l ég erősebb hatásu nyugta tú a rég kip róbált macskagyökér. Ha az em ber túl so kat dolgozott vagy stressz állapotban érzi ma gát, a macskagyökér úgy nyújt testi és szellem i en yhülést, h ogy közhen n em oko z fárad tságot és kábaságot. N em ke lt mcsrers éges, euforiás érzést, drogfiiggáségc l scm okoz, ellenté tben a szintetikus pszichikai gy<Ígysz erckkd . Könnyen in ge rel h et ő és t úl izgu lékony em berek él nap fo lyamán tiibb sziir szed he tnek id egnv ug -

III

tatóként macskagy ökere t. nem l épnek fel káros m el lék-

hatá sok ! AValeriana officinal is bo tani kai e lnevezés a latin valere >tiól érl i magát, e r ős, egészséges"jelent és ű sz őből sz ármazik, és arról él na gyrah ccsül é srúltanúskodik , ame llyel min dig is viselte ttek c gyógy növény iránt ; ezt j elzi angol neve is: allhca l e-c m in d cn t gyógyító' (.esodaszer'). A macska gy ők ér m ásfél m étcrre is megn őhet , levelei szárnyasan összetettck, fchér vagy hal ványr ózsasz ín virága i crn y ószerűck . A ned ves talaj t kedveli, mezőkön, patak- és foly ópart okc n, ritka l o m bo serd ők ben terem. K ertben is termeszthet ő ; ilye nko r él gyökereit csa k a m ásodik vagy harm adik évben ássuk ki. Tapasztalt kerlé szek tudj ák . hogy a zöldségfélék jobban n ének, ha macskagyökeret ü ltetn e k közéjük. Saj átesjelen s ég, hogy inte nzív 51.aga er ő sen von zza és erős izgalom ba hozza a rnacsk ákat.

B el ső

kertészeknek

alkalmazás

Ma napság a ma cskagyökérlea kissé háttérbe szc rult, rnivel elkészítésekor a növén y gy ökerei olyan ex trém illatot áraszta nak, hogy a szag még so káig megm arad a lakáshan. Az íze is nagyon saj áts ágos, és az ernbernek m árj ó tapasz talato kat kell szerczn i a reával kapcsolatban , hogy

ehhe bc lctőrddj ő n . m ító

Tanács a

teakever ők

A m a cs k a győ k é r íz é tj e l e n tős en

összeállítása a

M acskab'Yök ér tea izj av ítás

fino-

k ővetkez ó :

Nyugla tó tea macs ka g y ő k ér

komlóvirág (. komI61OilOz') rncnt alevél h ibi szkuszvirá g

40 g 30 g IS g 15 g

Legjobb, ha a növén yeket eb'Yéjszakán át langymcieg vízben ázn i hagyjuk. Reggel ihat ó h dm é rs őklct ű állapotha ho zzuk , végül pecli~ l csz űrjiik.

ml

Ha t á sa kit űn ő , kűl énő s en

Elkészíté,

A komló

'd. b bek esetében akiknek idegi eredetű szívbá ntalmaI ose iik ' lik ik orvoslására nyu gta tóra van sz u scgu .

( H umulus lupulus)

l

Álta lános n yugtat6

.. k ... "... nyugtató teakeveréket vacsorára 1\ kovct ezo JOIZU , . , . . '. . vagy Id ekvés előll az egész csal ád logyaszth'lt)3.

A koml ó to bo zo kat mi nd a népi gyógy ászat, mind a tudomány általános nyugtatónak tartja, és idegi ered e tű nyu gtalanság , valamint a lvászavaro k esetére ajá nlj a.

Iskolai problémákkal kü s z k öd ő gyermekeknél, az ún . vege tatív dystónia (az izom tón us rc nd cllcncssége), valam int a változás é ve ib e n j el e n t k ező panaszok eset én küJön ő scn j ó l bevált a c i t ro rn fú l cvő l b ö l, k o ml ó vir á gb ő l

Altatótea orbándú

eitrom fúlevél málnalevél galagonya (levele és virága)

20 g 20 g lO g 10 g

(,kom lólobozból' ) és golgotavirágbó l készült tcakcvcrék :

lO g

me ntalevél

Alta tótea

5g

macskagyökér golgotavirág , , komlóvirág (,koOIlotoboz ) levendulavirág

j

( elsősor ban

g

5g 5g

citromfűlev é l

M aeskaNagyon egyszerű a macskagyökér-tinktú ra al,k al:n~~~sa, gyöké r~ mely dédn agyan yáink koráb an mind ig a kezl ta~ a ~n tinktúra . t nélkülözhetetlen kellék.l- lc rthogy a ,re~1 szep k rucn elvoll , mm időkben' a nók, ha felizgatt ák magu. ~t, ~gys~e: ". _ "1 d ő a macskagyoker-lInkturas m eg ájultak; eztc lkcrucn csét mindig magukkal h ord ták . .. Az alvászavarok kiküszö böl ésére a macskagyokc~­ Adagol ás . k . áb ól megl eh etősen nagy adagot kell fogyasztam: . - ' f'I h - vízben fel tm tu ra ld ekvés el őtt egy teáskanálllnktu rat e po ar l

gye rmeke kne k )

komlóvirág ("komlótoboz' ) golgotavirág

A neh éz ela lvás okai Vajon mi m egy végbe be nnü nk " h i b ásan ~', a mikor nem

,

oldl:a~ges

szívpanaszoknál naponta 3-szor 30 cSC\Jp, a _I lő adag. I- Iint már említet tük, a macskagyokermegfe e ' t tobbszor tinktúrát különleges izgalmak eseten napon a lehet alkalmazni. " Ici acskagyökérn ek az a különlegessege, hogy Ugy deJ f\ m .• h - ' t h gy egYI c. ki Itató és feszültségenyhILo atas a l o

Sz ivgy
40 g 30 g 30 g

Ham is kiilijdések

tudu nk elaludni? Nyilvánvaló, hogy mindan nyian valam i meghatározott dologhoz kötód ünk. Patikánk vásárló i, akiket karáesonyra gyógy füves .,álom párnával"aján-

dékoztu nk meg, példá ul ah hoz a téveszméhez kötődt ck , hogy altalótab letta nélkül nem tudnak elaludni . Csak amikor valami ,jobbal" aj ánlottunk nekik, akkor voltak képesek felad ni ham is elképzelésüket. Élén ken em lékszü nk egy beszélgetésre, m elynek során pszich ológu s ba rátunk nag yon szóra kozta tóa n írta Ic egy krónikus a lvászavarban sz envedő férfi reakcióit. Barátu nk megprób álta ecs eté lni el őtte az éjszakai ébrenlét szép olda lait ; ezzel

u_l~gn~~; o koz to m pulást és ne m ko rláto zza a konc~n~-l Jtlrálóképességc [vik . tikus nyugta toro t. Ugy an me Y szmte

akarta megakadályozni, hogy a páciens bosszankodjék álmatlansága miatt. E g yszerű en lehete tlen volt.

mon dható el ugya nez?

Jelen tkezzenek bár az alvászavarok akár rövid i d őre is, egyet rög tön tisztá zzun k m agunkban : mindössze arról

t

l

•

van szó, ho gy nagyon b elel ovaltu k magunkar eg y gondolatb a, e~y érz ésbe, egy félelem be, egy kíván ságba , egy clképzclésbe, és már nem tudunk szabad u ln i t ől e,

G yakran előfordu l , hogya ,váltókat' már a kisgyerm ekkor kezdet én rosszul á l l ű já k be , A cs ecsern ő " gya az abszolú t biztonság helye kell hogy legyen , és az a nyá nak

G yógyfüves "álo mpá rna "

Fonto s a bi zt onság

mindent el kell k övetnie, hog y kiiktassa az ol yan zava ró tén yezőket m int a zaj, él túl é les fén y, a ncganv en crgiarn ezők (ide ta rtozn ak a vízerek is) stb, A kissé nagyobb gyermek szá má ra úgy tesszük vonzóvá a le fekvést, hogy rnind ig valam i sz éppcl ko mbinálj uk : felolva shal unk vab'Y me sélhetünk nek i, alta tóda lt éne kelhe tü nk, gyertyát

I

gyújtha tu nk, együ n imádkozhat un k, esetleg néz hetjük a ho lda t és a csillago kat. Ezált al sze rtart ássá tesszü k a dolgot , ésa gyermek tíz percig élvezheti az egyedü l csa k neki szemelt figyelmet. Ostobaság lenne a gyermeket bá rmiko r is azzal fen yegetn i, hogy , ágyba du gjuk ' , ha nem csinálja ezt m eg azt. Ezzel a lefe kvés és az alvás bümetéssé deg radá lódi k.

na k, ez legtö bbszö r attól van hogy has - "agy ' rs : , 'b k ' , ' IOg,aJas vagy egye ellemellen érzés gyö tri
A gyógyfüves , álom párna' ~y6~y nijvén yek a lkalmazásá na k régi hagyománya az nálomllárna". Soha a tudom ány sokáig ncm vette komolyan, ma az ~j ra felfed ezett aromaterápiával kapcso latban ismét ráirányul 01 fi gyelem. Am en n yiben ugyanis igaz az, hogy a ci tro m fű l evé l. a kom ló ( "ko m lótoboz") és él levendulavir ág mindene kelőtt az ill őolaj u k révén fcj ti ki ny ugta t ő hat ás át, akkor egyenesen ideális. ha ezeket él hatóanyagokal bel égzés li tjá n fogadjuk m agunkba . A va lóban ha t ásos gyógyfüves párná t tehát c í t ro rn űl lev é l l c l, ko ml ó- és levend ul avir ágga l és o rbán cfűve l kell megtelten i. Ezu tán azt a fej párna alá vagy a fejpárnára hel yezzük vagy az ágy ba , a fej közelébe. Ami kor látogat óba men tünk, gyakran aj ánd ékoztun k bará ta inkna k gyógyfüves párn at . Későb b többször hallottuk, hogya házaspáro k azon civakodtak, ki a ludjon rajta. Ez ért k ésőbb mindcn csa lád tag na k vitt ünk egy-egy p árn ái. Ha a csecsemők nem tudn ak ela lu dni és so kat sir-

I

Az illóolaja k és az illat megnyugtatiák az idegeket

A

Aro m aterá pi a

So k évvel eze létr azt találtuk ki hogy ka rá ' .. d 'k I ' . , . ucso nyi "Jan , ~ ,u ?yogYfu~es "álo~párnát' ad un k gyógyszel1árunk ,asad a ma k. Kcsóh b tobbcn elm ondták ' .' , nek ik abb ' . a parna segHett I d '. . an , hogy v~grc egysze r alta tóta blcttá k nélkül a u, ~.mak el, Ez ann y,ra fellelkesített bennünket h . gyogy fuves,pá rnát felvett ük gyá /1m ány fejlcsztési' r~';;.a~ munkba. O sszeállít á sa a következó : p g

Gyógyflivcs "~í J o m pá rn a " som kóró

citromfúJevéJ na rancsvirci g

kam illavirúg levendulavirág

rózsaszirom

..

15 g 15 g 15 g 15 g

Egyéb módszerek Az elalvás zava rai esetén szerfölött eredmén .. d ' , '. , yes az on-

szugges t' ' z

,

20 g 20 g

10,

a m e rt acr ö es az egész test elJazításának

mód szere. U gyanis a tuléticlon légzésünk a legcl s6 és legegyszeru b b n yu gtató. Éssze rű sza bá lyozását a gyermckek is k önn yen clsaj áutják , ha m egt.anítj uk rá

A feszül tség e ny h ítésé nek tÍtjai

ők et.

Orb áncfű

( Hypericum per/ora/um) Az o rbá nc fű szá raz fiives helyeken, napos lej tőkön és ritka erdők b e n terem. Világossárga. csillag alakú virágai a nyár közep én Szent Iván kor. azaz Virágus jános napjának (jú n ius 24.) t áj án nyílnak (erre u tal né m et eln evezése : j ohanniskra ut), vagyis akkor. am ikor a legmagasabban áll él nap az égcn és leghosszabb a nappal. Latin neve az lIátfú rt"jclc ntésú pe rforatum szó azok ra az apró fekete ponto cskákra utal. am elyek sű rű n beborítják leveleit és virágait (ez egyébké nt a nö vén y magyar nép nyelvi elnc vezés ébcn is tűkr ő z ódik , hiszen l y u k asl e vel ű fúnck is hívj á k). Am itt nem "á tfúrásokró l" van szó (a h ogya n egyébkén t rége b b en hi tték ), hanem a p ró m irigyek nTI, a m elyek a hypcricin n ev ű vörös festóa ny aggal van nak töltve. H a m i m agunk gy űj t ük az orb á nc fűvet . ú gy tudj u k bi ztosa n az onosíta ni, hogy ha a virágát vagy b im b óját hüvelyk- és muta tóujj u nk k ő z ő u szé trnorzsolj u k, ujjaink sö tétvö rösre színczód nck. Az orbá ncfű az idegrend szer gydgyítására ha sznált egyik legfontosabb növény. Hár nyug tató hatása is van ezé rt b ós égesen használjuk nyugtató- és alta tótcákhoz hatásán ak fóirán ya az egész idegrcnd sze re rósítésc. A lcgúj a b b ku ta i ások ered mén yei ala pjá n j oggal n evezhet ő depresszió elle ni növényi gyógyszerne k. A hype ricin , az orb á n cfű f6 hatóa nyaga hasonló hatást fej t ki, mi n t az ún . rn o n o a rn in o c x i d á z - g á tl ők az é l é n k ítő pre parárumokba n , m in d e ne set re az u tób bia k á lta l, a közp onti id egren d sze rre gyako rolt tompító hatás nélkül. Ism er etes, a hypericiri sej tlégzés az egyik l e g al a p ve t őb b a nya gcsere-folyamat; ahol múködési zavara támad. mint pé ldául egy rákos sej tnél, ott az egészség nagy veszé lyben fo-

..

Dep r esszio e lle ni gyó~T)'s z{" 1

rog.

l

'd 'd l l l III

"1/'"'' sun fwrforatum

B első

alkalmazás

Pszichovegetativ zavarok, depresszió s hangulatv áltozasok, szoro ngá sos állapot és ideges nyu gtalan ság esetében az orbá ncfútea és -tinknira a megfclcl ó szer. H ogy é rezhető jav ulást érjünk el, ahhoz természetese n az szü kséges, hogy a teát vagy a tin ktúrát több h éten vagy hó napo n keresztül na pj á ban töb b a lka lom m al is fogya sszu k. Oc mi csoda áldás ez a szc r az élénkít ónek szán t szint etiku s, pszichikai gv égyszcrckh ez kép est, am elyek belát hat atl an m ellékh atá sokat okoznak a közpon ti ide grend szerben. Azok ban az esetekben , am ikor az embemek sú lyos veszte séget (halá leset a csa lád ba n, válás stb.) kell áté ln i és ezá lta l de p resszióra hajl a mossá válik, az orbán cfű ideális o rvosság. Ekkor igyu n k napon ta 3- 6 csész e teá t és szed jünk be háromszor 20 cse p p tin ktú rát. A változás (klímax ) korában fel lépő hormon ális zavarok és han gul at ingadozások ellenszereként orbáncfűtea aj á nlha tó , m égpedig egy en lő arányban komlóval és ci t romfűvel keverve. Az idójárásra érzéke n y embereknél a növén y seg íti a vegeta tív ingad ozáso k k i egyenlít őd ésél. Tart ós orbáncfű­ lca-teráp ia visszaa d halj a az életkedvét azoknak az őre­ geknek is, a kik ú gy érzi k, hogy az élet peremére szo ru ltak, és mag án yosn ak érzik m agukat. Ebben az esetben az orb á nc fű te a akkor a lehat ásosa bb, ha citromfűvel és ga lago nyával ko mbinálj uk (lásd a II. fejezetet ). Kon centrá lási zavarokkal kü szköd ő gyermekek és felnőttek szá má ra is j ól bcv ált az orbáncfűből és citromfűb ől összeáll ított teakever ők . Jó íze rniatt ideális a rogyasztása reggel tanít ás elótt és vizsga id ósaa kba n.

Tc a, tinktú ra H ossz ú id ei g kell alka lmazni

Id e ge rii síl ó te a D e p rc sszi ók

Az orbáncfű ne k azo nban van eg)' le he ts éges mcllékhatása, amire fel kell h ívnunk a lib')'clmet : foko zza a fén yérzékenység ct , vagy is a f ényre nagyon é rzé kc ny személyc kné l - m ind en ekel őu a fchér bórű embereknél - ha a terápia alatt er ős nap sugá rzásna k va nnak kitéve, eseten k ént bórgyulladás lé p he t fel. Bár még sohas em hallottunk ilyen esetről, m égi s sz ű ks é­ gesnek érezz ü k a figyc!me-Ltet ést például a b ba n az eset -

1II I'.L:(TiisítÖ If·alu ·\"t.'rék

ben, ha a pácien sünk rendszeresen jár szoláriumba. Az orb á nrfú-tea kúra ala tt j ob b ezt m ell őzni. A köve t kező recep t egy idegerdsító teakeverők . am ely nagyon alkalma scsalfldi re ána k. Ám azok sz ám ára is cldnyös a fogyaszt ása, akik hivatásuk gya korlása sorá n erős strcsszhatásna k és kü lönösen nagy m egterhel ésnek vannak kitéve. Azt javasoljuk , hngy ezt a teá t igyák az idegeket fokozo tta b ba n "ko p tató" kávé helyeit.

orb áncfű

cit rom fú1evél go lgotavirág leven d u lavirág

50 g 25 g 20 g )g

Orbáncfúolaj (), h;incfú -

olaj 1,.1:~7. i (ésc

~eáh?z és tinkt úrához az egész nö vén yt, ha pedig orbá nc fuol~~~t aka ru n_k nyerni, csa k a friss virágoka t használju k obb m arek frissen szed ett orbá ncfűvi rággal m eg-

fill. . '

tohunk egy po harat vagy öblös nyakú üveget , ésj 6 min ő­ ség ű olíva- vagy szój ao lajjal fcliin tj ü k úgy, hogy az olaj ellepje a növényt, m ajd lezárj u k az ed ény t. Töbh héti g a szab~dban tartju k, lehet őleg a napon . ~' i u tán a növén yból,kivont hyperiein pirosra festett e az olaj at, kisajt oljuk a vir ágokar.A pi rosodás, azaz il hypericin kivonása, saj átos mó do n, n..em megy végbe m esterséges fényn él, han ern csak napfenyben .

K ülső Illi rnH.'gbe _ Iq.:t·
alkalm azás

Az orbá n cfűolaj j ótékon y hat ású könn yű égési seb ek és felégés ese tében. Kü lső ued örzsö lés!'e is jól bev ált sze r olyan bórbetegségeknél, - ső m ő rő kn é l és króniku s ckcém áknál, - amel yek a nap sugarakra pozitívan reagá lnak. Ezekbe az összefúggésekbe log iku san beleillik. hogy

az orbá ncfű fényre érzéke n y e m b erekn él eg yrészt b drkiiu és ekct idézhet eló, másrészt ..el ű z i" CI dep ressziókat , a m elye k bor ús, cs ós időb en és napfén yszegény évszakokhan k özismerten sokka l hama rabb j elentkeznek, m int a napfényes n yári id őben . é gy t ű n i k , mintha az o rb á ncí ű a napfény hordozója és közvetítője lenne. Az o rb áncfűolaja t többek között sebgyógyító írk én t, súlyos s é rű lésck kezelésére használják. Krónikus izom kem ényedés, isiász és lumbágó esetében is igenjó tapasztalato kat szcrcz tíink, am ikor forró orbá ncfúolajos borogat ásokat alkalmaztu n k, Id cggy u llad ásoknál , tová bbá h a az e mber elmereved ett nya kkal éb red , az orbáne fúo laj os pa kolás na gyon gya kra n hatásos . E l k é szít ő s éh ez egy kis lábasb a n pár evdkan ál o rb áncf űo lajat felm elegítü n k (s emmi esetre scm szadad főzni l ), aztán átitatun k vele egy darab vattá t és az t a fájó test részre rakjuk, Figyelem: óva tosa n kell kip róbá ln i, neh ogy tú l forró legyen az olaj; az tán a leveglib en legvczgctve lehú tjü k. A vatta fő l é kis frotúrkendőt helyezü n k, és a beteg testrészt meleg ken dővel vagy s állal bcbugyolálju k, nya knál és vállnál szoroSém tapadó alsóinget h úzun k rá.

B el ső

Pa racelsus. a j eles orvo s, alkim ista és gyógyásza ti reformer sza kirány ú m űvciben dicshimnuszt ze ngett az orb áncfűrdl, és m ár abba n az id őben fclvázolta dep ressziógátló h a tását, s leírta elkészítésének és a lka lm az ásá n ak m édj ai t is.

Ha az ember azt olvassa, hogy rnicsoda lelkesedéssel ~j
Bo ro ga t ás

Elkészítése

alkalmazás

Gyomorront ásn ál. valarn int gyomo r- és b élhuru tn ál belsőleg

is eredmén yesen alkalmazható. ~l ég a makacs sz ékre kedés is me gszii nte thet ó orbá nd úolaj használatá· val, mi vel az olaj fellazítj a a m egkem én yed ett b élta rtalma L Gyomor- és nyom b élny álkah ártya-irri t áci ó esct éri tö bb alkalom ma l is bevált m int gyógyító és fáj dalo mcsilla p ít ő szer, ht cs upá n az él .. szépséghi ba", hogy az orbá nd úolaj nak saj átos íze és sza ga van, és ha te áska na lanként szedj ük, még soká ig n agyon kellem etlenü l .Jcl b ő f­ fen ", Ezért bel ső ha szn álatra az orbá ncfűo lajos kapszut áka t ajá nljuk, a m elye k csak a véko nybélb en oldódna k fel, és ezá lta l elkerülhetjük a kellem etlen iZI és a .böfógéseke.". Az o rb á n cfűolaj három gyerme künk sz ületés ekor is jó szelgálatot le tt nekü n k (lásd a 14. fej eze tet " nő i baj ok-

Gyomor-

é~

b élp a n aszo k

O rb án cf ű ­

o lajos kapszul á k

r ől . )

EJ

10. Fej ezet

A fájdal om - vészjelző

A fejfájás. Mi okozza a fejfájást és hogyan segíthetne k a gyógynövények?

test nem kapja meg a megfelelő törődést és figyelm et, ha m ind en új a bb kérést, azaz m ind en új abb fáj d alm at fájdalomcsillap ítóval hárítunk el, a szervezet hosszan tartó fáj dalom mal rea gál. Egyedül Ném eto rszágban m integy háro m és fél - hé t és fél m illió cmber szen ved állandó fej fáj ásban.

A fejfájás különfél e okai "A Föld nagyon turelmes taniui nd, s egyik leginkább megsúvlelendó tanítása az, hogy türelmesnek kel/ lennünk.'

Gyomorrontás

WAB l ':'\, Sun Bcar Chippewa Icnn6.zc['tp il,')'ás7. munk at ársn éje

Ha a fejfáj ás ról beszélü n k, az t kell m egérten ünk, hogy itt nem egy betegség ről , hanem egy tün etról van szó. Tcrmészctgyógyászként tehát nem arra törekszün k, hogya tüneteket , elnyomj u k' , ha nem hogy ezek oka it feld erítsü k. l\!i ndenkit lebeszélü nk ar ró l, hogy a fejfájást fájda lom csillapítókkai szü nt esse me g. ím e egy kis történet felfogásun k illu sztr álás ára : 'Iegyük fel, hogy van otthon egy fagyasztószckrén yü k. Egyik nap kigy ullad ra jta a meg h i bá sod ástjelző kis piros lámpa. Kihívjáka szerel ót, aki rögtön nekilátmegjavítani a készülékeI. Végül kinyitja a lámpa dobozát és kicsavarja az égőt. Ezek u tán kijelenti, ho gy me gjavította a fagyaszt öt, hiszen a kis lám pa már nem világít. M eg lennének elégedve az ilyesfajta j avítássa l? Biztos, hogy ne m . U gyanez történ ik akkor is, ha a fejfáj ás ellen fáj dalo mcs illapítót vesznek be vagy az alvásza varo kat alt atókkal próbálják megszün tetni. Csaka piros cl1cn6rzólámpát, a tüneteket "kapcsolják" ki.;\ fájdalom a riaszt ójelz és, a szcrvezet m et sző kiáltása, hog y "segítség, baj van". Ha a

III

Nem b e tegség, tünet

Gyógyító

hányás

H a a fejfájás csak a l kalomszerű e n vagy ritkán jelent kezi k, ez egyértelm úen a más megbetegedésekkel való összefúggésre u ta l. Az émelygéssel és há nyingerrel kísért gyomo rro n tást gyakra n heves fej fáj ás isj elzi. Az aIa pbetegséget kell tehát kezelni, s azza l együtt a fej fáj ás is elmúlik. Igyanak tehát borsm en tateá t vag y "gyom orteát', vegyenek be své d k es er ű t vagy ci tro mfű-t inktú rá t és/vagy csiná lj anak egy své d keserű - b o ro g ata st a fel sőhasra (lsd . 8. fej ezetet és a 134. old al képeit. ) A természetgyógyászat szellem ében egyébként ha hán yinger ünk van , h ibás lépés a hányás m egakad ályozása. Ellen kezől eg, ez egy spontán és természetes .I evezetési" mód, és a hányás egész sor reflckt örikus kieg yenlítő mechanizmust vált ki a na pfona tban (Plexus solaris ) és az emésztő ren d szerben . A legtöb b fel nőtt számára a hán yás m aga a borza lom , mi közben a gyerekek rend szeri n t kön nyedé n túlteszik maguk at rajt a. A tap asztalat azt bizon yítja , hogy gyom orpro blémák, fe l s őha si görcsök és különöscn migrénrohamok eset ében k ő z vctl enű l a hányás u tá n lén yegesen en yh ülnek a panaszok .

Bélfertózés Bel ső

keze lés

A bélfertőzés is válthat ki fej fáj ást. Ez eset ben seg ít a m ályvatea. a zsá lyat ea. a lenmagok és a svédkeserú-borogatás (l sd . 12. fejezet "E m észtési zavarok' ).

Im

Megh úl éses megbetegedések

Vala hol ezt az ördög i kiirt á t kell r őrn i és az ilyenjelle~ ű fej f'ijáso k talán elég komol ya n figyelmez lelnek

:\ l e~f;l z{i s és kom oly nátha esetében az általános leverts ég érz ést b'Ya kran kíséri fejfáj ás; m indenekelólt a hoszsza n el h úzód ó hom loküreg- és mellékü reg gyu llad ás j árhal egész napos, heves rej~ö rc('scl. Közvetlen m eakön ynvcbb űl ést hozha. a hom lo k ő s a halá nték eukaliptusz" ~b'Y i.>o rsmentaolajjal va ló bcd ő rzsől ése illet ve ezeknek az illóolajoknak orron á t t ört én ő in hal ál ása . vagy a forró arcgó zfú rdó. ~ lindaz on intézked ése k, melye ket a 7. fejezetbe n a m cgh űléses mcguetcgcd ésekkcl ka pcsolat han említettün k, alkal ma zhatók mo st is. tehát az ech inaceacse p pek bevétele, k aku k k f ű fü rd ö. ka mil lás g<Ízlürd ó és a hom lokra helyeze tt sv é d keserű- bo roga tá s.

a rra, hogy nem árt változtatn i életmód unko n, szo k ásainkon .

Ko mbinált alkal m az ási

Allergiák

m őd ok

Bio ló giai ~ á tá ll ító"

terápia

M agas vérnyo más A magas vérnyomás is okozh at fejfáj ást és fúlzú gást vagy fül csc n g ést ; a tünet itt is fokoza tosan m egsz ű n ik , ha a vérnyomást csökken tjü k egy hosszasabb fagyöngykú r.íval vat,'Y a táplál kozás ár állü ás ával (lsd . 11. fejezet , A szívre és a vérkeringésre h a tó gyógyn iivénye k' ).

Fagyi;ng)'kúra

Az a llergiás megbetegedések ka pcsán elég gya kra n m egIigyclhcuük, hogy a fej fáj ást al a llergé nek (olya n a nyagok, a m elyek allergiás reakci őt válta na k ki ) okozz ák. /\ fej fáj ásl töb bnyire m ás t ű n etek is kísérik, p l. ny álkahartyad uzza na t, légszomj , b órki üt és st b. , ezek azonban nem igén yeln e k kül ön kezelést. li a a fej fájás m in t b izo nyos élclm iszcrben lévő anyagokkal szem beni allergiás rca kc i ö, vagy a légszo mj egyet len j elek én t m utatko zik, feltétlenü l fel kell d eríten i a z összefüggése ket. Xlindencsctrc meg kell p róbá lni, hogy ,gyógykop lal ással " vagy b iológiai ,átá llító' terápiával (svéd kese rú , csa l án tea vagy vértisztítótea) a szervezerer sa lakta la n ítsu k és dcszenzib ilizá lju k (lsd . 5. fej ezet 62. oldal, ill. 76. oldal).

Kém iai gyógyszerek Krónikus székrekedés A tápl álkozással összefü ggésb e n , m in t a fejfájá st kiváltó o kot nevezhe tjü k meg a krón ikus székrekedés t. Természetesen ajav ulás d on t ó ténycz6jc aba llas zta ny a gokb an gazd ag leljes érték ű tá plálé k. :-.ie prdh álják m eg a pon tos szé klctürítést drasztikusan ható kémiai vagy növényi hash aj t ő szere k rendszeres h aszn álatával kikényszeríteni (ls d . 12. fej ezet, 2 11. old . ). Ennek komoly mel lékhat ásai és me sszcmen ó következm ény ei leh etne k. Azok az ernbcrek, a kik a hiányos táplálkozá s miatt knín ik u s bé lrenyheségben és az álta la kivált ott tompa fcjfájásban szc nved nek, ren dszeri nt túl keveset m ozog n ak . Ennek eredmé nye az egész a nyagcsere lelassu lása, a túlsú ly, a tel jesítmén yesökken és, a lusta ság stb...

..

~ It-lIék-

hauisok Semmi hash ajtó

'1\a1 ,I,·tta f ii ~L:i)~ég

Azt hiszem sz ű ks égtelen m ege ml íteni, h ogy a kém iai gy ögyszerek rncll ékha t ása nagyon gyakr an fej fá jás, il!. allergiás reakciók form áj á ban jelen tkezik. /\ sors kü liinös ir óni ája , hogy van olyan típusú erős fejfájás, amelyet él Iejfáj ás ellen i tabl et t ák váltana k ki. Ez ese tben sza bá lysze rú m érgezésról van szd. U, H, Petc rs és Ku rt Poll a k ,,/\ f~j fá­ j ást ő l meg lehet sza badu lni " című könyv szerz ői több ilyen, a klini káju ko n megfordult p á ciensről tesznek említést. Ez egy circ u lu s vitios us, rnivc l a fájdalomcsillapítók fogyasztá sa totál is rá szok áshoz és tableuafúggőségh ez vezeth et. Az egyetlen j á rha tó ú t a fájd alomcsilla p ító k rad iká lis megvanása és egy gon d osan végigvitt , á tha n go lás" idegserkcntó szerek és pszichoterápia segítségéve!.

Szempanaszok Sok esetben n fejfáj ás okozója a rossz látás vagy a nem me gfelel ően illesz ke d ő kon tak tlen ese vagy szemü veg . A fej fájást a szem izmo k túlter heltsége o kozza . lJyenko r eélszerű akár a m un kah elyen (ha a körülmények lehet övé teszik), aká r ottho n tíz percre hanyatt fek üd ni és svéd keserű -boroga t ást tenni a szem re. Ez a kko r isjótékony hatású , ha a kontaktl en cse irrit álja [izgatja) a szemet és ez b izonyos körü lm én yek között fejfáj ást okoz (lsd . 8. fejezet 134. oldal).

A gyógyten m indig segít

S védk eser ű ­

b o roga tás

Vitá i-t ea kocsord dam ianalevél

Pan aszok a menstruációt megelőző i d őszak ban

A zoknak a n őknek , akik a prem enstru ációs sza kaszban,

nem hón apok on keresztül lehe t fogyasztani, na ponta háromszor. Ha n fejfájá s n változás korában (klimax ) gyakrabban és m ásjeJlegzetes tün ettel együtt j elentkezik, j avasolj uk az orbáncfű, citrom fű, koml ó és pal ástfil egyenl ő arányú keverékéből készül t tea fogyasztá sát.

20 g 15 g 15 g 15 g I3g

ga.'agonya lcvé l és -virá g cs'pkebogyó m agostól

rozmaringlcvéJ

vagyis a m en stru áció előtt i napokban erős fej fájá sban sze rived nek. nagyon ajánlha tó a kan kalinvirá gból készü lt tea. A teát nemcsak a panaszok me gléte alatt, ha-

k • Az alábbinkba n egy ig " k 'I'" k E • enjo lea everek recCf>yét mellée ~ ~ . z a teake\'er ek segítséget nyújt ahh h ~'~a l~uk a sta bil i~legi és vitális egyen~úlyt, :>:~ n~r;.::~~ zteben n szokasos stresszt le tudiuk k ű d . ' I gyan kimeruJtnck I . , ,CI , U l CnI . J a naIy k e~'~ magu kat es m ar nem tudn ak kelo ep pen onccn tralm, tartsanak c k' " " szítsék el az alá bb I " gy IS szu netet es kék ét cs ' : . crrt rear , Igya nak is rögtön belőle egyeszenyu :

hibiszkuszvirá g /lex pa ragu ayen sis gyömbérgyö kér

G yógy tea

JOg 5g 5g 2g

ginsc nggy iikér

A változás kora (klim ax)

Ez az aromás tea regg 1 k ' • . oe en en r es napkéizbcn is fokozza a k ;J · bbepessege t, friss étesz, helyett esíti a feke te teá t és a ave t a an az esel ben ho ki • sz üks ~ k. . .1 eg y lS ..lzga tOSlcrrc" van eg un ukgcmk kámsítása nélk ül. lcl'csítök ~ o.

Stressz GyógykoplaIás, vértisztítás a triplálk '" ozas a' ta' ll I'tasa

A negat ív stressz okoz leggyak ra bb a n fejfájást ; ugya na kko r ami az egyik em ber szá má ra stressz , a m ásik em ber

l

szám ára pozitív élm ény t j elenthet. Minden individ uum-

A súlyos alkal

helyi feszült ség, az eros forgalom ban való kon cen trált aut ővezet és, a bosszúságok, a teljesíunényd rukk vált ki, red ukálható az idegserkentést és nyu gta rási szolgáló intézkedések révén (lsd . a 9. fej ezetet ). A eit rom fúből , m acskagyöké rből vagy levendulából készül t ellazító hatású gyógynövényfú rdő m eghozza az ő h aj tott kiegyen lítődést .

ké

.

• ) _:' ~ rnan eri t VISS7.c1-vissZ3léró rcJ° f.-íiást (m ',o fen t VIszonyJal7 k" ':; ",,k ~ ~ onnyen meg lehe l sz ű n tcm i tel ~ -, op JaJas, rnt enzfv vértisltltó kd ra va .'11 n p ras

nak megvan tehát a sajá t ..külön bej áratú "stresszc . A szem élye s és az álta lánosan elismert stressz, am it a m unka-

o

G yógyfü n l..

o

, gy" ali ered e tű fck~~:~tv~I~~t:~rt.alma~ó .teyes értékű ill. zöldségtáplá l_ . res segJlsegevel (lsd . 5. fc]'ezer) A t. .. r c : , Ugya OlS gy ' k . ,eJ,aJas k 'd •. I ~ ra ~ az anyageserere ndsze rbe n fellé!Jó bloa ot Je ZI , arnu-arn é k é J k " volításá val illetve vitam~neokes:a ~ a.n yagok gon dos elták ' ásva ny í an yagok e . k lorofill bőséges bevitclével ki lehet kü szö böl " nZ"m: ' 01 "t taph ' .'k

'

0

l álkozá st át kell állítani:' - ezt nagyon egyszerű kim o nda ni és leírn i, dc b izton állítható , h ogy ez az il teráp iás m ő d sze r, amelye t a legn ehezebb végreh aj tan i. Hi szen a régen megszokott ő tel ek ről és ízekró l lemo nd a ni n emcsak racionális ö nmcgfigyclést és a na lízist k ívá n az embe rtől , h an em azt az eltökéltséget is, h ogy aláve tjük m agu nkat a ha tékony "c1vom\si" rea kcióknak (m in t a doh ánvosok, am ikor leszoknak a cig ar e ttá ró l). E z b izony aka raterőt és a biológia i összefüg gések figyelembevétel ét kö-

veteli meg től ünk .

re~ ki t~dnának ; kapesoln i", a tud at ala ttiju kból rej tett és mel y !?Ielmek lepn ek elő,. eze ket azo n ba n rögtön el is n~o mJ ak. ~ " ty~)U s rnigrenicu s" egész egz iszten ci ája kizárolag ~ :aclO~l ahs g? nd?lkodá son ala pul, olya nny ira, hogy sem m i Irr~CJon aIJta,st ( erLe~m ekel, félel meke t ) nem enged m ~g ~aganak. A felelem cs az az ene rgia, am ely a hho z s~u ~s~ges, ho~ .ezekct az érzelm eket új ra és újra clfoj tsa , vegul IS h eves faJ dalo m roha mokba n jelentkezik újra.

~\ mi grénes. r()~h ~ ~ ~~ agyi ere k szú kü le té b e n j elentkezik és I ~~'n ~y~ kort k~l se ro tuncte a fényre va ló érzé kenység, a szem-

k.ipr áz ás, az emelygés, a hán yinger és a h eves h át - ta rk ó-

·

A "Typ us Migre n icus" a mi gr én es típusú ember

. .. gor es.

It )'a k rzom zatr

tapéld ái a psz ichoszo ma tikus zavarolumk, amelyek et ugyan lehet eny híteni és javít ani fizikális és gyúgy n()vény ter ápiával, de tulajd~nképpen add ig nem gy{)~?,ít~ultúak, am íg a~ alapvető

lelki problémákat n em tudato sítpk e s n em ~lol~o7:zak fel: ~.~,. szerűen ki kell tal álni, mi az ok a a hasogalO l111 gr enes feJfaJas-

Kam illás hátborogatás

n ak.

A ma in zi klin ika pszich iáter e, d r. Peter s ú gy j ellemzi a

csol n i". Érdekes rmid c n a mi grén es roh amokat gya kra n a társada lm i elvárásokn ak való m egfelelé s igén ye váltja ki. i\ "typ us m igre n icus" nem az id eális vezetői sze m élyiség, ugyanakkor ő leh et a min de nko ri veze t" igaz i ,job b keze". Az ilyen e m berek pr obl émája a lazítás, a na pi feszülts ég "sza b adj á ra eng edése". N em véletlen , hugy a migrén es roh a mok rendszerin t hétvégeken, ü n n epnapokon , a sza bad ság elején lépne k fől. ~ licl őtt ezek az embe-

,

Ren d szerin t ezek az izomgö rcsö k a mi gr én es roh am lényegi kiváltó ok ai. l la rendszeres kezelésben ré szes ű l n e k a.. görcsök, a roh am ok gya koriságát csökken ten i leh et, függetlenül a pszichi kai "kiold ómecha n izm ustól".

A s úlyos, kr ónikus fej fáj ás é s a tipikus migr én es roh amok m in-

"ty p us mig renicust'\ min t olyan embert, aki ren d kívü l pon to s, rendszerető, lelkiism eretes , a h ivatásá ban átlagon felül te rhelh ető és fel elősségtudó . Az ilyen p áciensn ek n agy on na gy szü ksége van a bizton ságé rze tre és m ind en bizon ytala nságo t fenyeget" jelenségnek fog fől , s ezé rt m eg pníb álja ezeket a lehetőségek sze rint "kika p-

'

'\ ~r " r \l ga'

lom

11,,0,'1. alka -

hu n ma l

Az izom köt ege k és -csom ók fáj d alm as görcseinek old ásáb a.n ~~l~sá~os,cs.~ dát m űvel a forró kam illás borogatás: elaszal" IS k é s z ít s űnk egy csésze kami llavirágb ól és két liter vÍzb.ől :rő~ ka m illa te át, a m elyet lefedve hagyj un k kb. 10 pe rcIg állni, m ajd szú rjü k le. Fektessilk a pácienst has ra , és készíts ü nk m in d ent elő, a m ire majd szü kségü n k lesz : egy nagy fazekat a kamillai n f ű zium rn al , két kisebb mé ret,ú frouírt örü lközót, egy üveg orbá ncfúolaj a t. Ezu tá n m artsu k az egyik törül közőt a tcába, csavalju k ki és a m ilyen forrón csak lehe t, boríts uk a páciens ta rk ój ára. vállára és h át ára. A k ő ve t kczd lép ésbcn a m ásod ik tö rülk ö zőt itatj uk át a kami llainfúziummal, kicsavarj uk, kisim ítva ráteritjü~ az clsőn: és a ".~so m~got" megford ítju k. Teh á t az új , forra boro ga t ás keru l a bo rrc. M ost vegyü k le a fels ő , ép p en hogy leh últ k e n d ő t , ncdve s ű s ük be új ra , csava rju k ki hel yezzük a m ási kra , fordítsuk m eg. Ezt a műveletet is~ mé telj ü k meg legalább h ússzo r. Az scm baj , ha en n él is

..

4

(,

5

a második töriilköz{l l b em á rtj u k, kicsavarjuk , sim án

K a milla s horoga lá s (h át r a) /\ kam illavirágot forró vízzel ld orrázzuk, lefedve álln i h agyjuk, 2 a növényt leszúrj ük, az in fúz u mot egy lap os tálba állÖltjük, 3 egy kis frollírke ndót

bc1emcrítünk, alaposan 4

kicsav arj o k, elsirn üva a páciens h át ára bontjuk.

az els<Íre lcktetj ük, a kélrétcglÍ borogatást m egford ítju k, h ogy a m ásod ik. m ég forró kend ő kerü ljö n a oorfelülctre . A felsó réteget levesszü k, bemártj uk, kiesava rjuk, felül re borítjuk . m egford ítjuk stb ... 7 Az orbándúolajat bcmasszírozzuk a bőrbe.

ű

többszö r végezzük a borogat ást, egészen addig, amíg a pácien s nem érz i a feszült ség j óté kon y old öd ás át (a gyakori m ély sóha jtás is biz tosjele az cllazu l ásnak), Ez ut á n a kezelés ut án a bór e r ősen ki v ő r ő s ő di k , ezért go ndosan be kell d ő rzs őlni az orb á nc fúo lajjal. Egy kis pihe n és vagy szundikál ás scm á rt. EI scm h inn ék , ho gy m ilyen kellemesen lazító ésjó tékony hat ása van az efTéle kezelésnek. Az egyszeru , forróvizes boroga tás is igen jótékony ha tású és ideális e1ókészítóje lehe t a tovább i kezel éseknek. mint pl.

a masszírozásnak (masszázs) vagy a kirotcrápiás rn ő d szc­ reknek. A kam illás adalék csak fokozza a görcsoldó hatást. A migrén es páciens nem igen akar időt szakítani m agána k az ilyen profilaktikus ( megelőző) borogat ások elvég-

Úszi m argitvirág ( Chrysanthemum parthenium)

zésére, sót . .. Ha azonban a partner, hozzátartozó vagy á poló kép es ráven ni a be teget , h o~y aláves,se m agát a procedúrának a keze1és márcsak azert IS hat ásos lesz, merta

páciens m~gérzi a másik ember szeretette1je~s tö~d~s~t,

figyelm ét. Számtalan esetbe n tapa sztalt uk es klp ro baltuk m indezt, igen pozitív eredmén nye l. . . Abban az esetben, ha a migrénes betegnek nincs "seg1tőtársa" ,jól al kalmazható módszer a vÖrös f~nnyel tö~~nő besugárzá s a hát- és a ta rkóizomzat gorcsen ek old ására. Nagyon egyszerűen, egyedül is végezhető kezelés; a hatása is ugyanolyan j ótékon y. Ném ely esetben az ~gyszerű forróvizes borogatásis segít, arniko r a benedvesüett foJTÓ törü lközőt a tarkónkra helyezzük.

A level ek f

Vörös fény

M igr én elleni tea

Rozm aring (Rosmarinus officinalis)

Nagyon j ó eredményeket énünk el mi gré ne s betegek kezelésében az alábbi tea keveré kkel :

A rozmaring tipikus Föld közi-tenger m elléki növén y, amelyet már évezredek óta alkalmaznak gyógyító szerként ezekbe n az országokba n. Az örö kzöld , erősen arom ás illatú roz ma ringbokornak göcsönös, fás ága i és ga lyIyai vannak. Fonáku kon ezüstszü rke levelei viszonylag kem én yek, t ű formájúak. A finom világoskék virágok sok n; éhet vonzanak . A kertjeinkben csak akkor ten yészik, ha telen véd ve van a fagyról. A frissen illatozó leveleket és fiatal haj tásokat használják fel, amelyek illóolaj at és egy, a kámforhoz hasonló vérkeringés-fokozó anyagot tartalm aznak.

Migréntea rozmaringlevél bo rs m en talevél

citromfűlevél ib olya (az egész növény) őszi margitvirág ibolyavirág

30 g 20 g 20 g 15 g 13 g 2g

A kész tea kim on d otl an j óizű és ezért töb b h ón apon át naponta fogyasztható . Á rozm aring illoolaja értágító,

vérkeringés-fokozó, élén kítő és frissítő hatású, ,ezért a tC.3 reggelire , "éb resztőké n t" is ajá nlható. Paavo ';Irol: n,eve-

hez fűződ ik az a feUedezés, hogy az Ib olya egesz novenye és virága mi grén ellen igen jó hat á sú. A.ho~:~pátia és a Para celsus által meg fogalmazott gyogynoven yta n IS megegyezik abban, hogy a kellem es illatú ibo lya különleges ellenszere a migrénnek. A m igrénb~n sze~vedő beteg scm képes elviselni az erős fényt, u,gyamgy az .'~olya l~ kerül i a napot és a fényt, csa k árnyekban erzi Jol magat.

:i.L:('sálása

Az őszi m ar gitvirág az utó b bi időben vál t igen népszerű­ vé, Angliából ind ult hód ító útj ára. Ed dig csak olyan m igrénes páciensekről tudtunk, ak ik napi egy-két margitvirág levél elrágása után a m igrénes roh amok csökkenésé ről szá moltak be, Az ut ób bi évekbe n Lo nd onban elvégzett két sz úröprőba-szerű vizsgálat alátámasz totta azt a feltét elezés t, hogya margitvirág leveléne k pro filakti kus fogyasztása a migrén es rohamokat m eggát olja ill. es ő k­ ~enti. A hatá smech an izm us azonban min d ez idáig nem Ism erete s. A drogot külön teak ént, vagy keverékben alkalmazzák.

Kül s ő

felhasználás

Ib olya A rég i ira tokban így írnak a rozm ari ngról: "Ez a növé ny az em be n bel ül ről kifelé meleg íti". Ezt a ton izál ó hatást aknázzá k ki a rozmarin glev éllel vagy -olajja l adalékolt fúrdők. A rozmaringfúrdő fri ssítő, testi és szellemi lehan goltság esetén élénkítő hatásu, ezén a fejfáj ásra hajlam os em be rek profilakti kus kezelésében igen jól alkal mazha-

tó. A tu sfü rdő vagy szappan ada lékanyagaként a rozmaring már az illata m iatt is él énkítő, aktivizáló hatású . A d rog bel sőleg a lkalmazva ( tea ként vagy bo rkivonatként - rozma ringbor) vérkerin gés-fokoz ó, értágító, serke n tő , me l egítő és tudat erds ű ó ha t ás ú (Iiird ók énr, kü l s őleg alka lmazva, úgyszintén ).

Bel ső

Tea

felhasználás

A rozmaring bo r segíts éget nyújt min dazok nak, akik ingerszcgénységben szcnve dnck : alacsony vérnyomás ú embereknek, lábadozókn ak, id ősebb , keveset mo zgó emb erekne k. (lsd . 11. fej ezet 181.oldal). A tu dom ány elism eri a rozm aring k ül sől eges felh asználásán ak hatékon yságát az izom- és végtagre uma kieg észítő kezelésé ben. A rozmar ing bel sőleg a telts ég érz és, puffadás eseté ben, a gyomor, bél, epehólyag könnyebb görcsszerú zavara inál ha t j ótékonyan .

Rozmaringbor

Terhes n őkn ek nem sza ba d rozma ring teá t inniuk, de al ka lm azha tj ák a ni;vényt gyo gyfűrrl ő elkés zí té sé he z.

A rozmaring igen

n ép szerű

aromá s

fús ze rn őv é n y

is.

Kom binált felhaszná lás A fej fáj ásra haj lam os em be rek túl sok bel s ő feszültsége t ha lmoznak fel, ezért nek ik a m igréruea mellett idegrendszer-e rős ítő tc ákat , tinktúrákat és fürdőket ajánlu nk: egyen lő a rány ba n vett m acskagyökérből, citrom fúból és kom lóbó l készü lt teá t vagy orbáncfú teát. A citrom fúb61, levendul áb ól vagy m acskagyökér ból készített kád fü rd ő jól clla zftja és kikapcsolja a szervez ctc t, még m ielőtt az a túlfeszítettség és ezáltal a m igrénroh am állapotábaj utna . A fejfájó s emberek szá mára a dohányzá s kész kat asztrófa , hiszen köztud omású , hogy a nikotin ne mcsak az idegeket károsítja, hane m érszú k űletet is okoz.

•

Teák és f űrd ők

Dl

Fájdalomcsillapítók nélkül, - d e akkor ho gyan ? I l a Ön, ked ves olvasó , m igré n es fejfáj ásb an szcn ved, az t a cé lt kell m aga elé tű z ni e, hogy fájdalomcsillapító tablettá k nélk ül b old oguljon. /\ fejfájás vagy a mi gr én a ku t sza kaszá ban is van egy egész so r term észetes m ődszcr, amely m egkönnyebbülést ho zh at. Péld á ul : a friss l evegőn való séta, a h omlok és a h alá n té k borsm en taolajjal. eu kaliptuszo laj jal vagy ká m fortarta lm ú kenőccsel törté nő bed örzsöl ése, a homlokra és a tarkóra hel yezett h űsítő svédkese rű-boroga tás , eset leg az a rc hideg vagy jeges vízzel való lem osása , lezu ha n yozása. /\ fej fáj á scsilla p ító ta b lettá k helyettesítésén ek m ásik altern atíváj a le het a rozmarin gb ól készített l áb fü rdő. Egy csészén yi roz m ari ng lev élből egy-két lite r vízzel forróv ízin fúziót készítünk. A n övén yi főz etet a kád ba ő n tj ű k és vízzel kellemes h őmérsék le tűre feltö ltj ük úg y, h ogy a víz még elle pje a bokáka t. Kb . 10 perc múlva a lá baka t kiemeljük és egy p illanat ra a má r clók észített j éghid cg vízbe d u gju k. Ezt a "váltófü rd őt " m ég egyszer m egism ételhet jük. Ezzel az eljárással az összes feszü ltség és blo kkolt energia leh ú zód ik a fej ből a lá ba kba. Aku l mi grénes fájd alom esetében is n agyon megkönnye bbül az e mb er, bá r cl m ód sze r nagyo n e gysze r űnek tű n i k . 1\ kam iJlás borogat ásh oz h asonl óan képes m egak ad ályozni a ro ha m kiIejl őd é s é t is. Az őss zcs kü l s ő felh aszn álá si m ód a kkor éri el céljá t, ha a fej környékét h űt j ű k , az on ban a roz marin go s hid eg-m eleg l áb fü rd ő a legh a tásosa b b. Próbálják ki először és csak utána ítéljenek!

ll. Fejezet

A szivre és a vérkeringésre hato gyógynövények Bed iirzsiilés. boroga tás

" lia nem vagy rá hajlando; hogy vál/o<. /ass a<. ile/eden nem lehel raj/ad segiteni. "• 1II I'püKR.-\Tt sz

L ábfü rd ő

Szív betegsége k

jII l1 lw r \'o si

lU'zd és

Napj~inkban a szív,bán ta lma k, - a rteriosz klerózis (az aTrt eri ák . elmeszesedese ) - szívin farkt us kII··1·· ono··sen a ktua, IS, ,;, ~vel nál ~nk a~ in farktus az egy ik leggya korib b h aIálozási ok. :\ lJg a szazad ford u lón a ha lálese tek 4 ' I' ká k ' szazareat o ozta~ szív.- és é,:en dsz eri m egb etege d ések, ad di g m a ez a sza m. több m,Int SOszázalékra r úg ! ~z akut sZlvbe tegsegek veszélyessége folytán en nek a teru letn ek feltétlen ül az orvos h at áskö rében kell m a radma .

rvb.l u ta lm a k esetén az i;nO"\Jó~'ít;isnak csa k a kk ' I k N ~J or van J ogo.1.1(01 , la a sza orvos egyérte lmúen kiz rirta a re k I " , a pa naszo o rga ill i ll ' C'r,l'( etjet. Ant e b ben az összefüggés ben rn égis n a ev fim"e'l_ II l f 'J ( eme n k ' '" ~I Ol I I " e a gyogynove nyek mint o lva n eszközök amer , . 1 ,z lv lIlfa r k t ust eIóidé zó okok - vázvis a vérede" l ~J nyre n, " I I . ~ k 'cl ' , . " .1Il o üzo o e reI meszesecléses elváltozása' _ lII I 1( ' ,zo lgá ln a k. l mege 0II

I, I

- - - - - --J/

..

Visszaélés a szívgyógyszerckkcl :-"I cg kell jegyczn ün k, h ogy az orvosi m cgszok ás és a gyógyszeripa r tlÍlkín álala jó voltáb ól gyakra n vetik be a szívtcrápia "nc hézfegyvcrcit", A Stem folyóirat 19H4. évi 14. számában a,, ~ li szeg ény gyógyszerfalók" címú cikk a "nem zet lassú mcgmérgezésérór számol be, és megemlíti , ho gy a Német Szövctségi Köztá rsaságb a n 3 millió polgá r szed szükségtelenü l d igitc\ lis gyógyszcr készít m én yeket. Ez a b etegsegélyezó pénztáraknak 217 m illió m árkába kerü l. 1\ legrosszabb az on b a n az , h ogy 90 czer "szegény gyógyszerfalón ál" m érgezési tü net ek lépnek fel, s közülü k új abb 10 ezer kórházi kezelésre szorul , h ogy m egsza b aduljon a d igitális készitmén yek álta l kiváltott kórtü net ektól. A szívizorngyengcség és a szívritmuszavarok kőnyny cbb eseteire a tcrmészetgyógyásza t mindenesetre egy kitún óen b cvált n övényt tu d ajánlan i.

~legcli)zés

Gala gonya ( Cralaegus oxyacantha és C. monogyna) A ga lagon ya zsen ge feh ér virág aibóI és levelcib ól sz íver ösító te át készíten ek , dc érett p iros b ogyói t is felhasz ná lj ák alkoholos kivonato k és egy sur egyéb gY9gysze r e\óál\ításához. A növény más n ém et népnyelvi c1nc\"czésci ( ,.b oz óttővis" , "sövé ny tövis"') arra utalnak, h ogy a cserje többnyire kerte kb en vagy a szá n tó föld ek mezsgyéin nó , vad on vagy tcrm esztett form á b an . Ő sszel a m adarak ked vtelvc fogyaszlják bogyóit.

A jótékony galago nyatea A ga lago nyát a nép a "szív kenyerének" is hí vj a , ami azt fejezi ki, hogy olya n fontos a szívnek, mint a testn ek a mind enna pi ken yé r, A róla írott n övénym on ográ lia rög zíti a természet gyógyászat azo n felism er éseit, h ogy gyen ge szívmű ködés ese tért a ga lag ony a erősiti a szívct és cny-

Szívcr ó sí tés

I : ~)' ''i bés

ga lagon ya

t.mtaegus monogyna

•

h íti a szívtáji nyomás és szorongás érzését. Különösen ideális sze r id ősebb emberek sz ív- és vérkeringési panaszai esetén, am ikor a szívkoszo rúerek mes zesed és folytán beszűkülnek, a szívizom ne m kap megfelelő mennyi ségű vért, am inek következtében működésképtelenné válik. J elei: alkalmankénti szívszorongás és szívidegess ég, szívd obogás, szo rító érzés a m ellbe n , nehéz légzés, gyors elfára dás fizikai igén ybevétel csetén. Az előzőekkel szinte mind ig egy ütt járó tová bbi tünet a magas vérnyomás. N apont a két-h áro m csésze galagonyalcvélból és -virá gból készül t tea kellők ép pen megerősíti az öreg szívet, és ezzel párhu zamosan a vérnyomást is csö kkenti. Ez az o~ annak, hogy szá mos geriat rikonban - az időseb bek fizikai és szellemi teljesítók épességét serkentő gyógyszerben - m egtalálh ató a galagonya.

Szívgyógy_ sze re k csö kke n tése

Szivszoro n gas

Stressz

i\ l en ed zser

Magas vérnyo m ás

~a tehát ezen az úton csökkenten i lehet a nehéz szivgyogyszerek me llékh at á sait , ak kor ezt mindenképpen meg kell tennünk. , A nap~n~a nagy igénybevételnek kitett, erős stressz hatas ala~t allo.fiatalok szám ára is a galagonya a megfelelő orvossag a kesóbbi károsodások megelőzésére. Az infarktusveszél y által leginká b b fenyege tett 40 éven felüli me ned zser, akifelelős~égleljes állást tölt be, keveset rnozog, folyton do~a?yz~k ~s ~hhez m ég cgyoldalúan is tápl ál koZIk, m:gel~zcs eelJabo l feltétlenü l igya meg a maga napi egy-ket csesze gal agonyateáj át !

lu kel: megjegyeznünk, hogy természelesen mi Sem áll tólun,k tavol~bb: m int hogy hely telen élelvitel esetére a t;rmeszetgyogyaszatnak alibifunkeiót tulaj donítsu nk. Ebbe~ a .~onatkozá~ban H ip pokra lésszel énünk egyet, aki martob? rnmt ketezeréwel ezelőtt azt mondta: "H a nem vagy ra hajlandó, hogy változtass az életeden nem lehet Tajtad segíteni." '

Ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el, a galagonyateát hoszszabb ideig kell alkalmaznunk. Számos klinikai vizsgálat szerint a tünetek és z revehe t ő javulása kb. hat hét rmilva következik be. A tea hónapokig és évekig iható anélkül, hogy bármiféle negatí,' mell ékhat ások lépnének fel. Szívgyen geség, öreg kori csö kkent szívműködés, szívritm uszavaro k, angina pectoris, kerin gési és vérnyomászavarok eseté n gyak ra n alkalmazzá k a ga lageny ár homeopat iku s egyedi vagy komb inált gyógyszerként is. A szív erősítésére kiválóan alkalmazha tó a ga lago nya a lábadozás időszakába n vagy műtétek után , a más módon keletkezett szívká rosodáso kná l is, pé ldául azo knál, a m elye ket sú lyos fertőző betegség ek váltottak ki. Aj ánljuk teh át mindenk inek, akinek már volt in farktusa , hogy a galagonyat ea vagy -tinktúra sü rgősen legyen a "szívügye". Ilyen ese tekben a tea ne mcsak az utó kezelés gyógyszere, hane m egy úttal a további in fark tu sok m egel őzésének hat ásos eszköze is. A kko r is ga lago nyát kell szed ni, ha elkerülhe tetlen, hogy valamilyen szívglikozidot írjon fel az orvos, m ivel W ich tl "Tea d rogok" című - gyógyszerészek és orvosok számára írt - kézikönyve szerint empirikusan azt figyelték meg, hogy a szívre ható glikozidok adago lása

csökkenthető, ha ga lagonyateával vagy ga lagonyacs ep _ pe kkel kom binálják.

.tresszre hajlamosoknak különö sen ajánlh aló az a teakeverek, a'."ely~en a galagonyához gyöngyaja kflivel és idegnyugtat önoven yekct - citrom- és orbáncflivet _ adun k.

Hom eopatikus gy ógyszer

Szívtea

ga lagonya (levél és virág) o rbá ncfű

fagyöngy gyöngyajakfű

cilrom fúlevél rózsaszirom U tó ke zelés Ich'ges sz iv

S..:ín "Sc p pek

44 g 16 g 16 g I3g

Bg 3g

Erre a kever ékre az ún . ideges szív is nagyonjóJrcagál. l tt olya n embe~kre go~dolun k, a kiknélaz időjárásváltozás, az Izgalom, cs ~ tulfeszítettség ideges szívpanaszokat, ~yugtalansagot es heves szívdobogást vált ki. Nekik aj án lJ~k M . Pah l,ow gr.ógyszerészkollégán k szíveseppreeept_ Jet, am ely negy ku lonböző nö vényi tink túrából áll:

z ása és műkö dőképessége ne kerüljön veszélybe. Ha a hajszálerek sej tfalai "érelmeszesedés" következtében kevesebb vért ereszten ek át és a vér meg s űr űs ődi k , a szcrve-

Szívesep pek 20 g

Sp iritu s lvlel issae C a mp .

zet fokozza a vérnyo mást. Ez életbevágóan szükséges és bölcs intézkedés. l Ia ezt a folyam atot a hipertóni a elleni gyógyszerekkcl elért tüneti vérnyo máscsök ken tés révén me gakad ályozzu k vagy befolyáso lj uk, ak kor veszélyes

( citro mfű-esze ncIa)

Tinetura Valeri an ae aet herae 10 g (m aeskagyökérolaj). . T inetu ra M enth ae p' pentae 10 g (mentatinktúra) " 10 g Ti netura Crataegl (galagonyatinktúra ) , ' l 20 30 eseppet veszünk be Szükség cselé n kevcs ~.lz:e -. .

bell~:n~:~~;:~~~n~~~~~~;e::'tő hidegvize~ elj árá sok is

í;enek ' b ened vesített mosdókesztyűvel huvos borogh~­ seg . lábunkat három percre 1tást raku nk a SZlvtaJra vagy a , d "" dli ű k . -sen szaraz ra orzs ~ . de vízbe helyezzü k , aztan erD .. . V g kezünket h ideg víz alá ta rt juk, vagy h ara m perc~g f:~etjük egy hi deg vízzel teli m osd.ó:álb a;,",Ezekt .1" li á k m ind nagyon frissit ö h atasuak . t\ agas d egvízcs c Jaras o ik l vérnyomás csetén nem alkalmazhato . .Ó:» »

•

l l -r iiljiik a u ill lt'l i ku s , I l it

Adagolás Leve zc l(j elj árások

;\: CIU

' ll(~rgt' z6

vze re k

•

Ellenjavallat : m agas

vérnyomú!'o

M agas vérnyomás . . . kban a tcrmészetováb bi baj, am ely az ipa rt orszago • • ;~licnes életmó d következtéb en egye nese n. nepbetegseg . el sőso rban az idősebbeket sujtja , a magas le,tt, es an:;e1(hipertónia) " Kialak ulásáb an nyilvánva;óan Átá ll ás a :eZ:~:~:edes hel ytelen táplá lkozá sjátssza a d? nto ~ze- ve ge tári u ~ ' rt gyógyí tását nagyban elősegít! asaszegeny, táplálko1.ú"" repet. E ze . . .. .. : " : lálkozasra vala atallas. " , d -k nd szerin t teljevegetartus tap émyomasban szenve o re A mbagas ~ nyomásért ékeiknek , és tökéletesen figyelsen ra ~ al ver . . " J'b' nem . "" I hagYJ"ák hogy a hiper tama o nm aga a ~ men k \VU " , ásik csodalatraegség hanem a szervezetnek cg) m ast bet , ' h " A szervezet .. . ' m elto' kicg)'cns úlyozo me c amzmus~. "" k k hogy a ver a . . den eszközzel arra tű re SZl , ugyams rrun . .. .. cserél a kívánahaj szálerek és a sz ővetek kozott az anyag. k t á l álko, ' kb nb"tztasítsa hogyaseJtek esszovete tap a tos mcrte e ,

III

-o nui s-

I "' l l~ " (" n l <"it !

l l \ 1 ~ II L: r

i·s

,'t ,til' Li_,ka

.1

módon belcavatkozunk a célirányos, életfenntartószabályozási folyamata kba " Eh hez járulnak még a szintetikus vérny omásesö kkentók ká ros me llékhatásai, a melyek a szédüléstől és káb ultságtól kezdve májká rosodásokon és vérk épelváltozásokon keresztül a fejfáj ásig és a göresös állapotakig terjed nek. A hipertónia nem mé rgező és szelíde n gyógyító ellenszere a galagon ya és a fokhagym a. A galagonyá ná l a vérnyo máscsökken tő hatást a tudom án y a növény cholin és acetilcholin n ev ű d roganyagainak tulajd on ítja. Régen ism eretes, hogy a zseng e fokhagy ma meg tu djaakadályozni az érelme szesed és következtében fellépő elváltozásokat és a vér m egsúrűsöd ését. Vadon te rm ő rokona, a medvehagyma is hasonló hat ásu , és mindkét növény nagyon ajánlha tó az i d ősebbek szá márd " Az ere d m én y szem pongából d ön t ő font osságú , h ogy eleget fogyaszszunk be l ő l e! Együnk nap onta egy-két gerez d fokhagym át ! Sok olyan készítmé ny van, m elyek segítségével elkerülh etjük a kellem etlen fokh agym aszagot. A fokhagym ával ellen tétben a fagyöngy és a pásztortáska viszont két olya n növé ny, m elyek m egítélésében a tu domány és a nép i gyógyá szat vélemé nye k őz őu m ély szakadék táto ng.

Fagyöngy ( Viscum album) A fagyöngy nagyon sajátságos növény, m elyet régi kultuszokról és mágikus szo k áso k r ő l szóló legen dák fonnak körül. Örökzöld félélősködő, elsősorban lombos puhafákon n ő. M agját a m adar ak megeszik, m ajd kiválasztják, s a m ag így kerül át m ás fákra anélkül, ho gy valaha is érint-

•

\' ér nyom áscsökken tés

kezne a talajjal. M a a karácsonyi fagyöngyhasznála t Angliából szá rmazó szokásá ba n a keila Iagyön gyku husz nyom ait fed ezh etj ük fel. A tapaszta lat azt igazo lja, hogy a fagyöngyből készített tea csök kenti a magas vérnyomást, s ezáltal mcgszüntcti a

széd ülést és a vér fej be lolulását. A tudomány már 1907 ó ta számtalan gyógyszerészeti

és klinik ai vizsgálatot végzett a fagyönggyel kapcsolatban, ám máig scm ta l ált megfelelő m agyarázatot a fagyöngytea hatására. Xoha a fagyöngyben - Holzn er

A tudomány

.illáspomj a

szerint - sok vémyorn á scsőkkent ő hatású anyag van, a tudomány álláspontia szerint ezek csak intravénás injekciókban hatásosak, "mivel a szájon ál történó bevitel csetén a gyomor-, és bélcsatornában vagy nem reszorbe álhatók, vagy elpusztulnak (viscotoxin és acetilch olin )", Becker szerint a fagyöngy ha tásmechanizmusait vizsgáló kísérl etek arra mutatta k, hogya . hatás a vegeta tív ideg rendszer befo lyásolása révén kö vetkezi k he ."

P ásztortáska {Capsella bursa pastoris)

j\ IlHlnmány ,í ll,íspo n tj a

Fagyöngy

Viscum albus

Érd ekes m ód on ugyanez vona tkozik a pásztortáskára is. A gyógyszerészet en nél a növé ny nél is úgy ta lálta, hogya fó hat óan yagok olyan szcrves nit rog én vegy űl e t ek (cholin , aeetilcho lin, tirami n ), am elyek má r igen csekély koncentráció ba n az id egren dszeren keresztül szabá lyozzá k a vérnyomást. A tudomán y jelenlegi állás pon tja szcrin t eze k az anyagok csa k akkor hat ásosak , ha inj ekcióban adják be őket, nem pedig ha teá ba n kerülnek az emésztócsato rnába. A népi gyógyászat viszont olyan kép ességet tulajdon íl a pásztortáskának, ho gy kiegyensúl yozó és sz..a bályozó hatást fejt ki az öreg szfvre és a vérnyorn ásra, függetlenü l attól, magas-e az , vagy ala csony. Emellett ez a szerény kis növénykc kitúnó szer mindennem ú vérzés csillap ít ására. (A növényro1 és további alkalmazásáról részlete sebben a 14. fejezetben sz ő­ lun k).

Gy ő gyszcrt árun k

gya ko rla tá ba n j ó tapasztala loka t sze-

I 1:')1 ' .. .. " re..ával 'bvalarnint rez r űnk a v é rnyo m áscső k kcn td- fagyonbT)' j) k é ,

, ka' bo' I c's fa• ':gy ő n :'kk gy o cszr' t 'se ' re egy ga lagon yából, pa, SZlOJ1aS ' éI.arn .u magas J vémyomas.. eSD k cn c telt tea keverékk és a lacsony vérnyo más növelésére hasznalt u n . V é r n yo m á ss z a b á l yo z ga lagonya fagyön gy pásztortáska

ő

Ketló s ha t ásu lea

tea

40 g 30 g 30 g

lek elh árításá ra kü lönbözó , ko mp liká ltan e1óállíto tt fagyöngykivonat ok válta k be, amelyekel inj ekcióként kizárólag olvosok adnak be a belegeknek. Bizonyítottna k t ű­ n ik, hu gy az ilyen fagyö ngy-p reparátumok az im m un rendsze rre gyak oro lna k hat ást, m égp ed ig úgy. h ogy a ktivizálj ák a n yirok sej teket. Em ellett a fagyön gykivon a tos inj ckeiók ú rcÍ t a d ege nera tív gyu llad ásos m ozgássze rvi m egbeteged ésekn él (re u m a ) is eredm én Yl'Sen a lkalmazzák .

Alacsony vérnyomás ....

. k I , mind a fa~Jvön~"yteát, mind a Feltétlen~1ássza ug}je!J e n e , ~rra'r~~~ hide~'ize; áztatással kell CIvérnyom Ja I)'OZO eve . készíteni.

Ennek egy ik oka, hogya fagyöngy n agyon kem~n y . 'n t c ökér - , a m ásik pe d ig az. ogy a rne llctt a fontos rorrovizes a " . h dik meg az, h ogy d ro ga nyagok elpusztulnanak , a arma 'd ' . k m e zint m ás a nya go k tú lzot t mérté kb en fclold o na na .

~aJ~~em ~~atásgym~as h őm érs éklete

1\ hfd egvi; es in fúzu m elkészítését a -t. fej ezetben aZ,5 2. ?I' d I ut atluk be : egy ne gyed liter hid eg vízbe ket tca s' .. k gy éjsza k án á l (az az 8- 12 a on m < .. kan ál gyó gyfuvet teszun , e , , • , ' kl r ' órá ig ) Alin i ha gyju k, má sna p .reggel iv d h őm é rs ő et c melcg ítvc é hgyomo rra fogyaszij u k.

E lkészítés

. .r ,. .'. ~ ~ széles k órb en e lte r • 'a p i két csésze az o p t n na, lS menn}~se , : :'t "I m~gt isztítlltl fa -

j edi vé le mé n nye l ellen te tben a (~~') (~ I o I ).: '. . . _ •• • ~ Z O , t úlzot t ar a ~~o asa azon ~y(jn~' bizo npthatoan nem mergcz b~n ~r()m(Jr- é':
~ lim már em l üeu ük, a túl alacsony \'érn yomás ugyanazon grógynövény ek - a fagyön gy és pásztOrtáska _ segítségé\-c1 szabályozható, mi n r a túl magas. Ez egy olyan cso dásj ele nség, a m it eb')' szin tetikusa n elóállított gyógyszer sohasem érh et cl. A hipot ónia (a lacson y vérnyo más) Kávé és álta l kivált ott pa naszo k eseten ké t csész e kávé vagy fekete lá et e tea lea segíL ~lin él ritk ábba n haszn áljuk ezeket az élvezen sze reke t, a n nál er óse b b a ha lásuk. Úgy véljü k, hogy a hél közna p i életb en igen j ól m eglehe tünk fogyasztásu k n élkül, szü kség eset én azonba n en yhe serke móként észszcrú azalkaJma zásu k. 1\ ta rt os fizikai me gte rh elés, a sza bad ban úzöu Sport és a mozgásterápi a révén az a lacs on y vérnyomássa l ka pcsolal os pa naszok a legte rmészetesebb ú to n m egszúnnek. Alacso ny vé rnyom ás ese lén _ ha nin cs kü lön öse bb pan aszunk - , nem kell aggód n unk, rnen sta tiszlika ilag kimu ta tták , h ogy alacson y vérnyom ás m ellett az em berek tovább élne k, rnin r magas vér. n yomással , K eringési zavarok

, . ' ked véé rt m eg kell j egyeznün k, hogy a~ o rvoste Jesseg . h . lia I \ Z ' . a f'ag}.:ongyoő t a rá k keze l "és ére is .asznaűő~ ké, t tudomany á ciő k t áni ut ók ezel ésben fájdal omcsillapito ~n , operaere u , • l iké 1\ áttétcrá kos da ga natok esetében n övckedesgat o ent. z

I

\

A la bilis vérkeringés sta b ilizálására olyan tea keveré ke t ajá n lun k, a m ely a keri n gésI scrkcnt ö roz maringle\'elek melleu elsósorba n m egint csak a szívre ha tó gyógyfúvekel ta rt almaz.

Tea keringési zavaro k ellen galagonya (levé l és virág) málna levél rozmaring levél gyö ngyajak fű

csipkebogyó (magvastó l) narancshéj ( kese rűen) köröm virágszirom

, A gYÓ!''Yuló betegek és az apa tikus, beteges gye k k rm~ e bamu latosa n . feld obva ' érzik mag ukat a rozm anngvagy lev d I fürd - , en u a u o utan,jobb lesz az arcszínü k h" len m egnó az aktivitás uk. H a megfigyeHü k ezeket ' '~e­ enseket vdá o . ' J'k ' , a paci.' ~ ssa va l szam unkra) hogy az aktivizálódás folyam at,a mmd a testre, m ind a szellemre kihat Az a lkimISták felfogása szeri nt az ,'II ' 1 iok ' " b . " 00 aJo - esetun kcn a rozman nge es a levenduJáé - képezik a " , I lk ' ... no venyek • e r crorr, amelyek rezdü léscikket m egéri tik ber lelkét . n l az em -

20 g 20 g 20 g 15 g 10 g 10g 5g

Ez a tca term észetes módon segíti a kering és szabályozását, és akkor a legh atásosabb, ha a nap folya m án hat csészével fogyasztu n k be lőle. Rozm ari nglevél-ta rtalm a mi att azon ban állapotos nók nem ihatj ák.

Álla poto s nók ne m ih atj ák

Vérellá tási zavarok A periférik us vérellátás i zavarok e1sósorban az idóseb beknél jel ent kezne k az alsó és felsó végtagokba n. Tüne tei: a nevezett testrészek érzéketlensége és kih űlése, bizsergés, valamint m erevs ég érzct, am i gyakran odave zet, ho gy az ember nem tudja a tagjait mozgat n i. Ezekre a panaszok ra a rozm ari ngo t és a levendulát ajá nlj u k, Ezeknek a nö vényeknek megvan az a képességü k, hogy az egész testet erősíti k, és ennek során nem csak a vérkeringést gyorsítják, hanem illóolajaikrévén az egész idegrendszerre is serkentőleg hatn ak . M ár az illa tu k is frissít és élénkít. Mindkét gyógy növényból jóízű teát készíthetü nk, keringésélén kító lemosások , telj es fürdók , láb- vagy kézfürdók formájáb an történ ó külsó alkalmazásuk azo nban m ég nagyobb hatású. Ilyen alka lmazásu k fizikai vagy lelki kim erültség, valamint vémyomásingarlozás cseté n is ideá lis. Az é l é n kít ő teljes fürdót úgy k é sz ítjűk el, hogy másfél csésze rozmaringlevelet és egy fél csésze levendulavirágot két liter vízben felforralu n k, ezu tá n 10-15 percig lcfedveállni hagyj uk , m ajd lesz űrj ü k és a fürd óvízbe tesszük . A részfürd ókhöz keveseb b gyógy növé nyt haszn álunk fel. H a m ég egyszerűbben ak arj ák a fürd ót elké szíteni , haszn áljanak rozmaring - és/vagy leven dulak ivonatot.

..

'n lVá b b i dj;ir ások

. ,A

pe~férikus

vérellátási zavarok esetében ezen kívül 3Janlhat~ ml~~en o lyan eljárás, amely id eiglen esen fo; ozz,a ~ ve,:"lIat~st : sza u na, válto tt hid eg-meleg lábfürdó OIT"O- e~ h:d~gvlzes zuha nyozás , kefével történő masszí~ rozas, légz ési gya korla tok, torna. J ó hat ásu' a vc' I s I 11" rrc roszzu e ato tt testreszek rozm arin geszen el'a' s b d " " 1' . k"I" .. e onso esc IS, u ? nosen m~zgásképtclen vagy fekvábete ek esetébe n (Iasd a 10. fej ezetet is, 165. oldal). g

Rozmaringb or G '

Ro zm ar ing, levend ul a

K ül s" a lkalma zás

,

yogysze l1ar un kba n ro zm arin gbort is 1"11' k 'd ' am eIy .'-1 0 eg l osebb vevóin k kör ében őrv de oa Ilun' ' , , en nagy nepszerusegn~k.~Iae,?ny vérnyomás, lába dozás és korl át ozott ~ ozgaskepcsseg eset én segít. Reggel és este egy -e poha rka nem csak a véredényeke t han . ' gy • W" • , em az egesz szervezetet IS cros in. A hasonló bOIJ' c1l cgű gyo'gy n'" ki t kk 1k oveny ivon ao a ,a!)e~ola tban még egyszer rá kell m utatnu nk a kismennYlSegu alk oh ol hatására (4. fejezet , 59, oldal) ,

K im erü l ls.:t: Ro zmari ngbo r

Te ljes fiird ..

rozmaringlt'Vél ga lagonyabogyó mazsola galag onya (levél és virá g) gyö m bé r fahéj , cickafarkvirág

50 g 15 g 15 g lO g 4g

3g 3g

Kell hozzá még két liter vőrős lik órbor, ese lleg 1-2 ev ő.. kan ál m éz. Tegyü k a felhasznált növényeket egy nagyobb bcfőt­ tesü vegb e. önt sü k rá a bo rt. I Iagyj u k tíz n ap ig álln i, s napo n ta jól rázz u k össze. Aztá n sz ú rjű k Ic, az elveszett folyadé kmen ny iség pótlásá ra pedig adju nk hozzá annyi UO I1. hogy ismét két liter legyen . A kész serkent" ita lt légment ese n záréde barn a üvegb en t ároljuk. A roz maringbornak pom pás íze van, és ha m eg kell l á.. togat ni u k a n agyp a p át vagy na gym am át, akik m á r hoszsza b b id ej e gyengélkedne k, esetle g fe k v őb ct cg ck , akko r ez az ital lesz számukra a legmegfelel őbb ajándék! Azon tú l, hogy a be tege k ki t ú nőn ek fogják találni az ízét , a rozm ari n gbor a vérkering ésű kct is élén kíti m ajd , arc u knak pedi g rózsása bb színt kő lcs ő nőz . Kn cipp ti sztelend ő, a 19. száz ad i n agy né mel természetgyógyász az első helyre tesz i a rozma ringot, és m clcngetó, serk cn tő és szívc r6sítő ír kén t d i cs ő ít i . (A növén y részlete s leírása : 10. fej ezet , 165. olda l)

Levendula (Laoandula angustifolia) A levend u la - m iként a rozm a rin g is - a fő ld k ő zi - t c n g e­ ri orszá go kból é rkezett h idegebb tájain kra . EI6keló h ő l­ gyck má r az ókori Görögországban és Rom áb an leve ndulak ivonato t haszn álta k test ápol ásra . E rős , friss illata rnintt mindmáig a szappanck, kozm eti kumok, restápo lószerek és parftim ök kedvenc a lko tórésze. Sok ke rth e n szép és egyi dejű leg jó illat ü d fsz nő vén y­ kén t term esztik, kiváltk épp a n a pfén yes helyeket ked veli. D él-Franciao rszágban óriási telep ített lcvcn d u lam cz ók ta lálható k. E zii s t ő s- sz ű rk e leveleivel al acson y, s űr ú bozólakat kép ez, eze k fö lé magasod nak a h osszú szá ra k, melyek fel ső vég ét sűrű n ho ritiá k a kis iholyakék virágok. Dúsa n tcn y é sz ő nyá ri n őv én y, virág át j úliu sb an és a ug uszt us ha n szed ik, Ha a kertj ü kbe n van leven du la , akkor öröm lesz a l

l \

"lIdula

I rlt'fmdu/a angustifolia

gyűjtése és szá rítása , hogy késób b maj d fü rd ókhöz, tea-

12. Fej ezet

keverékekhez, .álom pá rn ákh oz," illatos párnákhoz vagy .potpou rri hoz' haszn álh assák fel. <. Potpo u rrina k' ne vezzü k azt az a ng ol eredetű , virá gokbó l, levelekből és faágakból álló "egyveleget', a melyet iIlóolajokk~1 is illatosítva d lszvázák b a n helyeznek el, h ogy a hideg évszakb a n j ó illa tu kkal a nyarat varázsoljá k a laká sb a .) Nagyanyáink korában a leven dula virágait kis szövetzac skókb a tö ltötték, h ogy fertőtlenítsék vele a szekrénycket, ~ókoka;,

Az emésztésre ható gyógynövények " Táplálékod legyen a gyógys~ered, és a gyógys~md legyen a táplálékod."

és távoltartsáka molyokatés más rovarokata fehememutól. Természetesen a levendulás zacskó mé g ma is előny­ be n részesítendő a meglehc tósen mérgez á naftalint tartalm azó molyirtókkal szemben, a m elyek ráad ásul még szörnyen kellemetlen szago t is árasztanak. , M agas illóolajtartalma révén a leven d ula ne m uto ls ósorba n nagy gyógy hatáss al rendelkező nö vény is. Il l ő olaj ai ny u gtatólag hatnak a központi idegre~dszerre, e; ért a ~e­ vcndulavirág töb b nyu gtat óte a és a gyogy fuves .alomparnák' alko tórésze. Az ide gfeszültség és a vegetat ív id egren dszer zavarai cselén alkalmazott terápia során a levendulát ugyan is gyakrabban használj ák fü rdőhöz, mint teá~~z. A levendulavirágnak azonban nem csak nyugta to es feszültségoldó, hanem élénkítő, frissítő, serkentő és e rös~tó

PARA(:EL'SL'S

Nyugta tó

Élé nkítő

hatása is van. Akiknek alacsony a vérnyomásuk, azok rrunden este vegyenek levendulás fürd őt , ho gy men tesüljenek az olya n kellemetlen tün etektól, mint péld ául a szédülés , a pesszimista hangulat és a fülzúgás. Az állapotos nők :akiknek már normál körül m ények között is alacsony a ver-

nyomásuk - a terhesség alatti hormonális változások következtében még alacsonyabb vérnyomás-értékeket m érnek minden kü lönösebb megfontolás nélkül vehetnek Icven d ulás fLird óket, csak azo k ne legyene k túl forrók. Fekvóbetegeknek cso dálatos felfrissül ést okoz, h a naponta egyszer levendulás vízzel le mossá k őket. A fü rd ő­ vízh ez vagy egy marék levendul avirágb ól készített főzetct kell önteni, vagy egyszerűen néhány cse pp levendulaolaj at illetve levendulacszenciát hozzáadni. Szabad-e sa jn álnunk az t az ap ró fárad tságot, ho gy afekvőbetegeket természete s fclfrissüléshe z juttassuk , hiszen teljcsen a mi odaadó ápo lásunkra vannak szorulva?

Fekvő

betegek felfriss i t ő se

Emésztórendszerünk a külön böző sze rvck és szdvetek pon tos együttműköd ésén ek olyan csodálatos remeke, amely m inden kit bá mu latba ejt, aki csak kicsit is be ha tóbba n foglalko zik vele. Né h ány sta tisztikai ad a t az emésztőrendsze rről a ká r a Rekord ok Kön yvéb e is be kerülhctne : gyo m ru n k naponta egy-két liter gyomorsa vat te,;"el. Azelfo~y~sztOlt ételek a te st bel sejében kb. n yolc~ct:r~s hosszu sagot tesznek me g. A vékonybél, amely a ta.plale~ feldarab?l ásának és felszívód á sának tu laj donk éppcní h elye, mmtegv hat, ha t és fél m éter hosszú. Felülete n agyobb, m int egy ten iszpálya , m ivel a vékonybél bel ső falát tö bb millió ap ró , ujj for májú bélb ojh borítja. Ezá ltal a vékonybél felül ete kb . 300 m '-re nő. A száj ü reg ben 100 billió m ikroorgan izmus él. A vékony- és vastag bé lb en olyan b aktériumok telepedtek meg, a m elyck az em be rrel valód i szim biózisb a n m űköd­ nek együtt a táp lál ék m ege mésztésé b en. Az em ész tés i folyam atokbanjá tszott fontos szerepüketcsak akkor ismerték fel, am ikor az ant ibio tikumok és su lfonam ido k töm eges alka lmazásá val radi káli sa n kipusztítottá k őket. Ezeknek a baktériumo knak hiánya okozza az összes ipari országb an és különösen az US A-b an manapság széleskő r­ bcn eltcrjcdt és az egész szervezctre hat ással l évö megbe-

teged ést, a ca ndid iasis-t. Ez eset ben arról v~ n sz ő , h,ogy

az elpusztítolt bélba ktériumok belyelt - mmtegy " elet-

A panaszok négy csoportja

Bél nóra

teret" nycIVe - a Ca nd i daal bicans nevű sa rja dz ógom b a

A vá ltozato s és mi nd ig egym ássa l összefon ód ó tünetek és panasz ok nagy általánosságban az alá bbi négy csopo rtba

s,",poro do t! el. ~ legbízható eredmén yt csak a terrnesze-

oszthatók: a díITúz hasfáj ás, a gyomorfájás, a bél, gyomo r, epe hólyag göresszerú fájda lm ai és kólikáj a. Ezekje-

tes bakté riumok "új ratcl epítésévcl" é rhetünk cl.

lentkezhetnek mi nd egyszeri, mind krónikusan visszatérő pan aszok formáj ában. Az ilyen zavarok alal'já ul gyak- .

Az emésztési zav arok leggyakoribb oka i Teljesen érth ető, hogy - az összes szervrendszer közü l,az e mésztócsatornát károsítj ák el sők ént a helytelen taplálkozás követkczm én yei. A z emé sztési zavarokna k és az em észtőszervek megbetegedé seine k el őrelátó és tartós terá pi á]a m indi g m egköveteli az étkezési és ivási sz~ kás,ok megválto ztatását is. Az ilyen átállás nem csa k az cge~zseg­

ran a túlzott izgalmi állapot, a gyulladások vagy fekélyképz ődés szolg álna k, s ezek m iatt a megfelel6 szervek hi-

T á plálkoz ás

pe raktivitást és e rős érzéken ységet rnu tat n a k (részlete-

sebben lásd a 190. -

,\ másod ik cso po rtot az étvágytalansá g, a te lts ég érz és,

a felfúvódás, a bizonyos ételektől való " u tálkozás', vagyis összefog lalóan a gyenge emész lés képezi. Ez ese tben túl

telen és helytelen élelmiszerkiválasztásra vonatkozik (tehát túl sok a feh érje, a cukor, a finomliszt, a kon zerv, a de-

kevés az energiájuk (lsd. a 195. - 210. old.), A következő csoport a .,gyom orron tás" területe, amel y gyakran fertőzés re vezethe tő vissza, ém elygéssel és hán yin gerre lj ár. Ha az ilyen fert őz é s a gyomo r helyett a bélben zaj lik, a következmény igen gyakra n bé lkólika és

na turált tápl álék , és túl kevés a nyers é tel, a tel ítetle n zsírsav, a hallasztanyag stb. ), hanem az evés he z való "hozz áállásra" is. H a nem szakítunk kelld i dőt az étkezés re, ha összevissza eszü nk, mu nka, o lvasás vagy tévézés közben ,

aku t vagy krónikus hasm enés. Ezek a zavarok különösen s ű rűn lépnek fel kívü lrólj övő hatás következtében , vagyis

ha nem vagyunk képesek " kikapcsolni" (pihen ni, feltöltődni ), ha rendszertelen ül, kap kodva, alapos rágás nélkül eszünk , ha - kü lönösen a hölgyekrcjelJ em ző - . kitör" rajtunk a "kaló riaszámolási ri:ige szm e") akkor rnindent ~egteszü n k , hogy kü lönböző em észtési zavarok keletkezzen ek. Az e rre haj lam os em berné l az e mésztőcsa­ to rna igen heve sen reagá l a stresszre és a pszichikai mcgterhelésre is. Az erős hat ásu kém iai gyógyszerek okozzák az e m é sztősze rvi zavarok j elent ős hányadát . Az e mésztési zavarok és az em észt őszervek megbet egcdéseinek három fő kiváltó oka van : a táp lálkozási hibák, az erős h at ásu gydgyszerek és a stressz. Az ilyen jellegű megbctegcdése~k kezelésekor a kém iai sze re k szinte ön-

magu kat negligá lj ák (mivel egyene sen a májra, gyomorra , bélre fejtenek ki káros m ell ékh atáso~a t). A ross:, tá plálkoz ási szokás ok egyszerúen m eg valtoztatha tok. A strcs szt ünetc kct minden esetben ered mé nye sebben és

ártalmak nélkül lehet kezelni gyógynövényekkel, min t kémia i gyógyszerekkel.

..

195. olda l).

rom lott élelm iszer, szokatlan étel, klimav áltoz ás és ha-

sonlók okozzák (lsd . 210. old.). A negyed ik, egyben va lószín űl eg legelterjedte bb e m ész tési zavar a székrekedés ( ohstipáció) , am elyn ek krónikus formáj áhan a lakosság kb . 10 száza léka (a nők

Stressz

sű rű b ben mint a férfia k) szenved. (Lsd . 211. - 215. old .).

·n.. ráp i ás koplalás

Kém iai gy
Az em észt érendszer m egbe tegedéseivel kap csolat ban elengedhete tlen , hogy ne u taljunk még egyszer a gyógykoplalás áldá sos hatásaira (lsd. az 5. fejezetet). Az egy vagy t őbb hétig tartó táplálkozási "mértékta rtással" az emésztósze JVeknek esélyü k van arra, ho gy »kipihenj ék" ma gukat és tökéletesen rcgenerálódj anak, hisze n sem mi vagy igen kevé s ntenniva lój uk"akad. l' Iind az energiaszegény állapot, mind a túlten gő energia állapota (lsd . fentebb ) teljes m ért ékb en po zitívan reagál a koplalási perió-

d usra . A kultúrtiirt éne tból ismert egyébként, hogy a szemek és a vallásos em berek a böj töt gyakran akkor alka lmaztá k, ha lelkileg aka rták "összeszedni" magukat ,

vagy ha az e lkövetkezend ő felszentelésre vagy a n~g~. te~­ j esítm ényre (a m isszióra ) szellem ileg akartak felkészülni. M ég egyszer nyom a tékosan fel hívjuk a fi g~cl,;, et , ho g: a terápiás koplaláskor nem egyszerű e n a m ért éklcte s ta pl á lkoz á sr ő l és nem csak a sú l ycsök ken tés ről van sz ő . A "levezetés" és "tisztítás" érdekében tett különféle intézkedések, valam int a helyes étrend összeállitása azért szükségesek, hogy valóban egészs égesen éljü nk illetve meggyógyu lj unk.

Egy alkalom m al m ár emlí tett ü k, hogy a gyerekek ilyer szem pontból sokkal természetesebben és k ő zvctl encb­ bül reagálnak, ezért az ilyen spontán ürítések után rend. szerint igen gyorsan újra egészséges ek lesznek. ru III i eset re sem sza bad a gyomo r -, bélzavarokk al k ű szk őd ó evésre kényszeríteni, amíg n incs é tv ágya.

ti '(~ ' l

Hányás és hasmenés A test ön gyógyu lása szempon tjából az emésztöcsa torna spontán kiürítése, tehát a hányás és a hasme nés, üdvö..zlendő reakciók. I la például romlott halat vagy avas zsí r t fogyasztottunk és a gyo mru nk ezeket a n: é~e ganyag~~at heves há nyással kiü ríti magábó l, csak h ál ásak lehetunk neki. I-la a vékony - és vastagbél a kórokozó baktériumokra vagy m éreganyagokra , amelyek a táplálékb?l o}dódtak ki, híg hasmenéssc1 reagá l, a szervezet szamara ez sainte é letm en t ő "intézkedés". Ezen okokb ól mind a korábbi generáció k term észetgyógyász ai - gond oljunk csa k H ufcland ra (egy ide ig Goeth e háziorvosa is volt 1762- 1836) vagy Aschnerr e - , m ind az antik i dők or vosai sok megb eteged és (pJ. lázzal járó m e gh űl ő sos betegségek) kezdeti stá d iumába n alkalmazták a "purgálást". Tehát szándékosa n és tudatosan Gy (ígY1111 idéztek eid hányást vagy hasme nést, hogy a szervezetet gyO ll l l l l ezáltal alapos kiválasztásra (kiürítésre) késztessék. Ezek a ü rít l' ~ terapeuták az orvosi gyógy ítás legnagyobb h~ b~i án,ak, a purg ál ás m egfel elő idópontjának elm ulasztasat r ótt ák fel. ~'I ég ha mana pság az ilyenfajta m ő dszcre kct sz~~at­ lanna k is véljü k, legalábbis tu dom ásul kell ven nun k, hogy testünk ésszer ű e n reagál akkor, ami koraz ,,~Ive~h :­ tetlent"ily módo n semlegesíti. N em kell azon n~ ~ c,s slet~­ sen közbcavatkoznu nk ; a hasmenést "meg fogm es a hanyást visszafogn i. I-Ia olyan érzésü nk táma d, hogy valami romlottatettünk (halat, kagylót, húst , kolbászt stb .), vagy . mérgezé s lép ld , az egyetlen helyes megoldás a hányás,

B' o'

I.

rfu va n a \ l

1I'IU 'k -

l,,·' ! l I I Ul lI cI :í s

11l 11l : Míl

l ti \ ' l . ' ~ a l II I

lIhiillli

A kisgyermek ek aggasztóan gyo rs fogyása miatti aggodaIom ból az an yuk ák gyakra n sú lyos hibá kat követne k eJ. Gyerm ekeink esetéb en , ha ilyen tünetek j elentkez tek mindig tartottuk ma gunkat a szabályh oz: bőségesen it~ tak teát, de nem kapt ak ételt egészen addig, amíg m aguk nem kívánták már a táplálékot. Ettől a perctől kezdve már gyorsanja vult az étvágyukés rendszerint fél nap alatt túl is voltunk az egészen. Kisgyerme kek és különös en csecsemők esetében legyün k rendk ívül óvatosa k. H ogy a gyako ri és hosszan tartó há nyás és ha sm en és következté ben fe ll ép ő b el ső kiszáradá st m egakad ályozzu k, állan dóan itassu nk velü k borsm cn ta-, kamilla-, vagy édesköm ényteát. Tegyünka teába egy csipet sót is (a só leköti a folyadékot a testben ). H a a két-hároméves vagy az i d őseb b gyerek ezt a sóadalékot nem fogadja el, mclcgen ajánlju k a hom eop ata i sm erőse­ inktől ellesett trü kköt : adjanak a gyereknek sós ropit, sós pá1cikát, annyit, amennyit csak akar! Nem igen találkoztunk mé g olyan gyerekkel, aki ne rágcsálná szívesen a rapit. Ezzel egyútta l m egfel el ő m enn yi ség ű sót is fölvesz a folyadékhoz. Az egészen pici esccserndk akut hasm cn éses m egbetegedés ét azo n ban feltétlen ül orvossal kell kezeltetni.

A gyermek ha sfájása H a a családun k valam elyik gyerektagj a hasfájásra panaszko,dik és önként az ágyba búj ik, mi ndenek el őtt kap egyesesze borsme ntateát és egy svédkeserú-borogatást a hasára. Ha kezd őd ő gy ulladás ról vagy em észtési pan a-

'I

Gyomortea l.

," m ia tt )

szo król van szó (s7.okatlan étel vagy "t~ ~~es atá~ a k';rty onként fogyasztott te~ meg a huslto bo~o~ka híti k a ro ssz közénetel es rendszcnnt egy J..

kam illavirág c i t rom fűl e v é l

:~~t rendbe is jön a gyerek. Tcrmészetes~n a fcl~lottck~

borsm en talevél a ng e1ikagyiiké r kömén y éd esköm ény fehér üröm

n ek isjavasoljuk ezt a m ód szert (lsd, 8. fejezetet is),

Pontos diagn ózis Diffcnr» 1•• 11

gyom o r- és bé\csato rna-megbetegedések pontos okl~ i­ " . , " . kran c eg diagIlll:ll'" nak feltárása - még az orvos szamara IS - ~ya , , / _ bo nyolult do log. Ez a p robléma a zo nban az on gyo gy,;as ban közel sem bír akkora fonlOs~ágg.al, mlvel: z ernesztótraktus m inden rész e így is - u gy IS a leh eto legs zo roA

sab b a n ka p csol ód ik egymásh oz. , " É en ezé rt az ill bem u ta to tt gyóg ynöv ényeke t u gy all~pp k " ho gy a zo k töb b szcrv rc ill. szovctre egy,dejutotlU QSSZC,

hi I 111''''.11 la

I 1.l lotlll

~

leg h atn ak .

A panaszok első csopo r tja: gyomorbetegségek Gyomorégés és gyomorhurut ( ~astritis) (Gyom ornyálkahártya-gyulladas) ' kozza és azok 1\1' dk ettót a gyo m orsav tu' l tengesc o , ,

l~d m indi g krón ikusan visszatérő panaszok. M ég m aj nem k á , k . elm úl ha esetle hetekre, hón apokra, sót a ar eve,_r~ l~. . nak a pa~aszok az csetek 80 száza~ékáb~n, kulon.oscn , h,a az ember j ob ba n leterheIt , új ra vlsszatem~k',Mmd a ke; betegség mardosó, ég etó vagy kólikas zeru faj d alom ma jelentk ezik a felsóh asb a n . A gyomo régésb en ; gy gyom orhuru tban szenved ő bet egnek naponta ren s~cr,csen 3- 5 csész én yil kell in n ia az a lábbi gy~mo~eabol. A mennyiség e t 1cgjobb egész n a p ra elosztam, meg akkor IS,

1

ha m ár mcgszű ntek a panaszok.

t , . Il u-al , , . lt 'lu'k

20 g 20 g 20 g 15 g lOg lOg

5g

Ez a keverék a citro m fdle vél-a dalék mi att az id egi a la po n keletkezett zava rokra is kedvezően hat. Ha a panaszokat nyilvánvaló érzel mi problém ák (stressz, bosszúság, bánat, gyász ) váltott ák ki, j a vasolj uk , h ogy a re ához kiegészítésképpen n a pont a vegyen ek be orbá ncfű kapszulát ( na ponta há romszo r öt kapszu la - lsd . a 9. fejezet 152. old. is). Sú lyos gastritis (gyo morh u ru t ) és gyom orfekély esetében , am ikor a pácien st nem csak a közvetlen fájdalom kínoz za, hanem gyakran rendkívüli kim erültségct is ércz , az egysz erű kamill alea va lósá gos cso das zer. Az a ku t fájdalm akat is leh et red u káln i (csökkent en i) kami lla- és kalen dula( köröm -)virág vagy kamillavirá g és citro m fűl ev él kcver ékéveI. A teakeveréke ket langyosa n , cu kor né lkül igyuk . Saját ta pasz tala tom ró l szerétnék b eszámolni (Ba rb ara ): hasonló j el legű fájdalma k eset én beállítok egy fé l- vagy egész na pos koplalókúrát - úgy sincs sem étvágyam, sem ked vem az evé she z - és csa k a három tea keveré k vala m elyikét iszo m . Az ilyen kím élókúra ut án a gyo m or és a bél újra rendbejön, A cickafark, borsmenta, o rbá n cfű , ci tro mfű ő sszet étel ű kever ők ból készült tea is igen j ó hatású . Enn ek a keverékn ek m egvan az a z e l őnye, h ogy nagyon j óízű és így a csa lád töb bi tagj án ak is ( teh át n emcsa k gyo morb etege kn ek ) a já nlh at ó ( p l. vac sora után ). J óíz ű

gyomortea II .

cickafark

borsmenta levél orbán cfű

ci tromfúlevé l

20 g 20 g 20 g 20 g

•

M agát ól értetődik, hogy az érzékeny gyom,rú ember.ekülni ük kell a feketekávét, a fekete teat , a mk otmt, ne k keru l "bb . lk holt és m ind enfélej'égh ide g italt. A egto gyoaz a o . . . ik l morbetegnek van saj át tapa sztalata ~S l?Ytudj a, rru O~ ~het engedmén yeket tenn i az élvezell CIkkek fogyasztasaban. Nem en nyire m agától értetődő azo nban a,e~k~r fogyasztásának kiküszöbölése (sütemény, csokoladc, ed es-

Ke r ű h »

vos i 1lllllLi('ili f ..

I

tUéq.':I·I, . l'

S C I1 I1 I' I

cuko r '

ség, limonádé, kóla stb .). 1l1l1l.l l c':í s

Tudnunk kell ugyanis , hogy a cukor, egyéb egészségk~ro

II I

.ICI

' llett ki"e'j" c ze tten serkenti a ~"vom()rsa'\' termel őde , : . d ké . k h at asa m e " Ezért a s3"uilt cng ésben szenvedő pa clcns mm en epp ( II

"Ic;-

kura"

l

rülj c a cuko rfogyasztásl. Az éd es nyalánkságok pótlására fogyasszun~ f~ss gy~ö leső t (d innyé t, ban án t, körtét stb .) vagy szantott gy~­ mo , '1 ' fi' ' ) ped ig mö1csöt (datolyát, m azsolát , SZl va l, . ~~ct vagy , mézzel készített lekvárt és gyüm ölcsp urel.

l IIl1i l!;is I 1l1ll(.II:i s

A gyomorfekély A gyom orfekély tipikus mened zserbetegsé,g. J :len tkezhet azonban háziasszonyoknál, gye rekek~ c1 , s~l C~CCS=-k ' \ is ho sszan tartó stressz vagy lelk , feszultseg kom o ne , , , h . f' vetkcztében. Ugyanis nemcsak az ehseg, an e~ a e, .lS afra keszte ' . th e t'l a bo lygOIdeget lelem vagy a bo ssz ,úság . ~l hogy im pulzusokat közvetítsen a g'yon;orne~vek k,;alasztásának fokozására . E z az össze~ugge~:g~~rtelm~en megfigyelhető volt a másod ik világhabo ru Ideje~ , am l~or nagyon sok katon a kap ott gyo mo rfekélyt . A sU,lyos I; gl.támad ások hónapjaiban majdnem a ketsz~ reserc nott a kórházban fekvő gyo morfekélyb etegek sza rna. ~ anap' g a gyom or beteget ink ább az elfojtott félelmek es az a,' ~':zés szo rong atj ák, hogy egyszerre ötféle d olgot kell CSInálnia.

, -

1' -

A többi em észtőszervi megbctegcdcslol c .~erocn , ,3 f ke' ly esetébe n a panaszok közvetlen ul az cvcs

gyo mo r e ' k ' ' után mcgszúnnck, dc fél vagy két órával az et czes utan

\ ,.1 1\01 111 11.1 1Illi

Il'jj k

újra jelentkeznek, sőt fokozddnak. Akinek ilyen j elleg ú panasza i vannak , feltét lenül ford uljon orvos hoz. hogy a gyomo rrák l ehe t őségét kizárják . A gyomorfekély esetében és s z erű a baj t g y őgyn őv é n ye k k c l és az e l la zit ő márlszerekkel is kezelni. :--l int ahogyan a 9. fejezet 137. oldalán má r kifej tett ük , a gyógy növénye k ugyan önmag ukba n is segítenek, de a probléma alanját képező érzelmi stressz vab'Ya tudatalatti félelem okait nem képesek megszüntetn i. Egy, a hivat a los gyógyászatba n is elism ert kezelési mód az ún. kamillateás "gurulókúra". Azért nevezik így, m ert a betegnek szó szerint a saját tengelye kö rü l kell .guruln ia", hogy a ha tóanyagok a gyomorfal m inden részére elju ssan ak. Ehhez előszö r is eros teá t készítün k: há rom teáskanálnyi kamillavirágot egy csészényi vízzel lelforralunk. Ezt az egy csésze mel eg teát re ggelen kén t-le hető­ leg m ég az ágy ba n - éhgyo morra m eg kell in ni. Ezutá n legalább 10perere feküdj ünk a h átunkra. maj d a jobb 01dalu nkra . ezut án a ba lo ldalra . végül pedig hasra. A hasra helyezett mel eg kamill ainfúzumos bo rogat ás is igenj ó szer a gyomorfekélyes betegeknek. Ezzel a bo rogatással a páciensnek legal áb b fél órá ig kell az ágyban maradnia. Lehet ős é g szerint ismételjék ezt az eljárást 10 na po n keresztül m ind en reggel ! Nap közben ko rtyo nként igyanak az I. és II. gy o m orr e áb ől . A "gurulókúra" ugyanclyan j o ha tásu , ha azt egyen lő részre elosztott kamill avirág és c i t ro m fű l ev é l keverékéból készítik. X émik épp más irányú hatást fejtenek ki ugyanilyen j elleg ű pan aszok esetében a nyálkatartalmú drogok, a len mag és a m ályva. Ezek lágya n és gyöng éde n beborítj ák a begyu llad t nyálkahártyá t, ezált al a gyom or sav és a táp lálék okozta inge rek j ele n tős en red ukálód nak.

'l I~ li~yc._· l c m be, hogy a lenmag, amirjelen esetben a KastriIIIt'r i l i!'> és a colitis (a b"yo m o r-, a vékonybél - és a vastagb élIk.,h.irt Y" gy u lladás a ) ke zel ésére alka lmazu n k, m á sként I IIl.i, kéllt is kell clk ész ite n i, ha a székreked ést (o bstipaci ó) 'I"k ... Ie k ú r áln i ( lsd. a 2 1:3. o ld .}. A készítmén yh e z a lenII I 1Il (' ~ kell órülni; két -h árom teáskanálnyi m ago t fcl őn­ l 'O csés ze forr ó vízze l vagy forró tejjel ,

I

Tipikupal1 a ~ :t I I I.

Öt-tíz pere eltelt ével nyá lkás pé p válik belől e. Ezt ke!1naponta legalább háro mszor étkezés el őtt bevenni. ~ [ezzel, de ané lkül is ke llemes íze van . A mályva alkalmazásakor a teát h ideg infúz~mma[ készítj ü k : két p úpozott teáskanálnyi d rogot felon t,~ n k n,egyed liter lan gyos vízzel , öt-tíz óra hosszan (egy eJszakan át) állni hagyj u k, l eszű rjük és a teát vagy hi degen vagy en yhén felm elegítve isszu k. (Sem m i es etre sem sz~bad túlzottan felm ele gíten i, net án íorralni , me rt a nyalkaanyagok szétro neso lódnak!)

A lenmag hatásáról szer ze tt tapasztalatok A len mag gyógyítő hatásának abszolút meggyőző bizonyítékát még liatal lánykén t szereziern meg, a m~~or francia és n émet fiata lok egy esoportjával hat he tet tolt ottun k Tunéziában. A csoport minden egyes tagja más-más tunéziai csalá d ná l ven dégesked ett. Én is gon d ta lanul ettem az euró pai fogalma k szcrin t cl k épz~lhctcYcnül :-sípós ételeket és itt am az ottan i vizet. Kb. negy het eltel level az emé sztésem egyenlő lett a nullával. azaz am it mege:tc~ , teljesen emésztetlen ü l kerü lt elő a belek ből: Eme: ztoszervei m , nyil vánvalóan a szo katlan fűszerek cs bakte~~­ mok ha tá sára telj esen elveszíte tték táplálékfeldarabolo es asszimilá ló képességük et. M iu t án kezdtem magam m eglchetóscn rosszul érezni, id őnké nt lázam is volt, többet kezdtem tö rődni az eg észségi állapo tom ma l. A jóindulatú tanácso k, h ogy csa k rizst egyek, nem ered m én yeztek sem miféle javulást. Am ikor véget ért a szü nidő és ~a­ zaté rtem tele voltam élmé nny el, dc a szcrvczetem k éptelen vol; b árm ifél e ételt magá ban ta rtani. Ekkor már esak meleg tej ből és len magórleményből és egy te~sk~ ~ál mézből készített pépel ettem. Ez volt az egyetlen t ápl ál ék, am it a gyo mrom és a bélrend szerc m "haj land ~" volt befogad ni . N éhány n a p m úlva abbamaradt a h íg h asm enés. A lenm agnyákh oz nagyon sok j oghurtot i~tam . Eg~­ két h ét m ú lva ism ét egészséges lettem . Csak evekkel kes őbb tudatosult bennem , mi lyen veszélyessé válha tott

volna a hel yzet és m ilyen esod ával h atáros m ód o n gyógyított meg a len m ag.

A házi len (Linu m usitatissimum) A len nagyon im pon áló kultúrn övén y, évczred es társa az emherne k. Gyön géd , világoskékbe n pompázó virágai ~agas , véko ny, de erős szá ron ülnek . A levelei kesken yek, lan dzsa alakúak. A k ülönböző ásatáso k során talált lenmagok elá ru lták , hogy márősei nk is felhasználták a len t. Az óko ri Egyiptomban már nagy fóld területeken term esztett ék, Szárá nak rostja ibó l művészi kézimu nkával készítettéka leglinom a b b len sz ővetet. A régi görögök el ő­ szeretettel viselt ek l en ből készült öltözé ket. A ró mai ka tonákról is tu dj uk , hogy na gyon b üsz kék voltak l enből szőtt . m ellp áncé lju kra" , am i ki tű nő véd elmet n yújt ott neki k. Az elmú lt évszázad végétől az ért ékeseb b gyapj úszövet konkurrendája K öz ép -E u r óp ában erőteljesen vissz asz oritotta a lent erm eszt ést ; manap ság azo nban kezdi visszahód íta n i régi helyét. A növény bo tanikai neve "Li num usitatissirn urn" azt jelenti : "a rendkívül hasznos len ". A len magja az ember számára nemcsak nagy ért ék ü táplálék és gyógyítószer, ha ne m ebből nyerik a len olajat is, am ely so kféle festék és lakk a lapa nyagá ul szo lgá l. Ki h itt e volna , h ogy a lin óleum is lenolajb ól készül ? A len alkalmaz ását aku t és krónikus szé krekedés esetében a 213. olda lon tá rgyaljuk.

Az emésztési panaszok m ásodik csoportja : a gyenge em észtés T érj ünk át az emésztési zavarok első csoportjáról, - aho l a savtúltengés, tú lfeszített ség, gyulladás következtéb en túlm ű k ödés lép rel- azokra a m egbeteged ésekre, am eIyekné l ép penséggel alu l műk öd és tapaszta lh ató (h ypoIun ctio), a ho l a sz ővct ck hid egek és ern yedtek és csak lassan rea gálnak. Az ilyen betegs égek gyógy ítására els ősor-

I

I

III l IH

/l ' r .I Z

, Ii"-a

ban az ún... k eser ű n ő vén yek " sze lgá lna k. H a t á s u k r ő l ti 8. fejezetb en már b es z élt ű rik . A gy ögy nővé nye k olyan fo ntus csoportj áról van szó - a gyógysz erészekamara néven ismeri k azoka l - , am elye ket m ég továb b leh el cso po rtosítani tiszta keserűszerekrc és nyá lkatartalm ú, aromás ke serűd ro gok ra. Az álta lán os gyen ge e mésztés, a kevés savai te r m e l ő a rdniás gyo m or gy ögyú ásába n já tszanak fontos szerepet, fokozzá k az összes egyéb cmésztóncdv rcrrnel és ét és étvágyge rjesztő hatásúa k. J~ fősze rep lók ebben az cse lben az eze rj ó fű és az angelika (a ngyalgyöké r) , amelyeket dom in ál ó k eserű íz ű k m iau mindig keveriink más gyógynövényekkel. Az alábbi tea keveré kel ajá n lj u k, amely a k e serű nö v én y ek ellenére nagyon j óíz ű .

Az e mésztés t !'
kamillavirág ci t romf ű l ev él

orbá ncfű ezerjófű szeg fű s zeg

lah éj levend u la vir..í g

20 g

15 g 12 g 10 g lO g lO g 8g 8g 5g

2g

Az a n gelikagyökér részictcs leírá sát a 8. fej ezet 124. old alá n találják .

Kis ezerjófú {Centaun um erythraea) 1\ gyó gynövény él tiszta keserű drogok csoportj ába (amara pura ) tartozik. Se nki nem ga ndo lná erről a kisnövésú, finom rózsaszín virágú n ov é ny ről. ame ly sovány talajú rétek en , legel őkön , füves erdőszéleken talá lha tó , h ogy mi lyen pok ol ian k es e rű tud lenni . Elég elrágni egy levél-

••

•

két , és rögtön meggy őződhetünk ró la, hogy az ezerj órú a tárni esfélék csa lád jába tart ozik, A nagy enci án ( tárnics) Centi ana pannonica , magyar tárnics néven is ism ert, a l egkese r ű b b növény, am it csak ismerünk. Gyógyító célra az egész eze rjófű növényt felhasználju k, bá r a ha tásos k eserű anya gok leginkább a virág okba n konc en trá lód nak. II 1111,(' kell venn i azonba n, hogy ez a gyógynövény ncm ""."ha tó gyomorsavtúltengés és még kevésbé gyomor feI 1 · 11·· I)l~ n. A savterme lés csak még inkább fokozódna és a II

l.. I -uk rosszabbodnának.

I II.i n)' 1lU"~ .

II \

' f'"

a

llllk .. -

, 'flil

l

111 11

1("-

1lI )lId ;í~

I I" I\iin's I

Ezerjóf,j

· :

Centa uruou "./1t

ti

"'1I\(' k

Az eze rj óftí serkentőleg hat az összes emésztómiri gyrc és elóseg íti, hogy .több nyál , gyomorsav és epe termelődjön. Külön ösen j ól _stim ulálja' (ösztön zi) a gye nge beleket és a lanyha, "fáradt"', kevés savat termel ő gyomrot. ~ li n d en k éppen m egéri egysze r a végére járn i, hogy mi is h ián yzik a gyomornak. (A . tú lsa vas' gyom rot rendszerint gya kori böfógés és gyo morégésjelzi, az étkezések között fáj a gyom ru n k. Ugyanakkor az atóniás gyo mor közvetlenü l evés után fáj , mivel nin cs elé g en ergiája, hogy munkáját elvégezze, eze nkívül gyakori kíséróje a telítettség érz és és a puffad ás.) Az ezerj ófű fokozza az érvá gyat és ez érvényes , :\ Iannfried Pahlow szerin t, az anorexia nervosa (kó ros leso ványod ás) speciális esetében is. A fent em lített be tegség lelki erede tű (pszichogén) ellensze nv (averzió) az ev éssci szem ben, am ely szinte kizáró lag fiata l lányoknál és nóknél jelentkezik. (Az Egyesült Államok ban az összes n őnemű tinéd zser kb. 200/0-a szc nved ebben a be tegségben .) M ínt minden kcscn í drog, az ezerjófű a vegetatív idegrendszeren keresztül hat és ezé rt serkenti a szívműködést és a vérkering ési is, ezáltal az idegi [áradts ág állapota szinté n lén yegesen javu lha t. Az epekő- bet ege k n e k is javall ha tó az ezerj ófű : megnyu gtatj a a felbolygatott epét és m egakad ályozza a k ölik át, Az ezerjófűvet egyéb kes erű , gyo mo rra ható gyógy -

nőv é n nye l és í;,;:javító droggal keverj ük. Azoknak, akik nem irtóznak a tiszta ezed ófútea keserú ségétől , netán szcrc tik

azt,javasoljuk, hogy hagyják a [iivct hideg vízbe n egy éjsza kán ál állni, ma jd iha tó hómérséklctűre m elegítsék fel. A gyenge emésztés gyakran úgyj elentkezik , hogy a beteg nem képes e1 visc1ni a zsíros étc1eket. Egyes páciensek Z sin lll l l," csak ellenszenvvel viseltetnek mindenféle zsírral szemben. mások viszont egy zsírosa bb étkezés után to mpa, nyomó fájd alm at érezne k a felsóh asha n vagy e r ősen felpu ffad a gyom ru k. Ez eset ben a beteg rendszeres en igyon étkezés el őtt keserű máj- és ep ete akeveré ket, a m ely kifej ezetten az epetermelést és -kiválasztást segíti elő. A mária tövis m ag, a fehér üröm és a gyermekláncfű gyökér - a már megncvczelleken kívül - a legfontosab b d rogok, amelyek ezt a célt sze lg álják. Bá r a mi m áj- és epere ánk lényegében csak keserű növény ekb61áll, m ás d rogok hozzáadásával azonban jól élvez hető.

Máj- és epetea gye rmek láncfű ( ~'Yöké r és növé ny ) 35 g

m áriatövismag m álnalevél ezerjófú cickafarkvir ág útila puvirág an gelika gyöké r bo ldo levél

15 g IS g 10 g 10 g J g 5g 5g

:\láj -, epe- és hasnyálmi rigy-m egbelegedéseknél jól alkalmazható még a gyermekláncfúgy ökér és az egész növény ön m agá b a n is, tea, tinktúra, saláta vagy frissen préselt lé formájában (lsd . S. fejezet 67. old .) Az álta lánosa n legyöngült em be re k a hosszab b ide ig tartó keserúan yag terápiára rendszerint poz itívan reagálnak. A terápia serkenti él szívmű köd ést és fokozza a vérkeringést, enn ek ered mén ye a bel s ő szervck, külö nösen a gyom or- és béln yálkah árl ya fokozott vérellátása. En nek II

l \

'" ,lIlIk

• lu l.ula·

«Livru

"vc··d111·M·rli

ellenére scm szaba d ezeket a termé szetes g:ydlJ;yimyagokat túl ad ugolni. különben a m cgszo k ás ép pen az ellenkező hatást váltja ki. A máj- és cp ete áb öl, valam int az emész tést serken tő tcábó l naponta 3- 4 cs észevel sz..a ba d inni. Emellett fontos az is, hogyakeserűanyago k mind ig az üres gyo mo rra hassanak, tehát a tcát reggel, éhgyomarni , azaz mindig étkezése k előtt kell inni . Akiknek igazán erős ingerre van sz üks ég ű k, azokna k a sv éd keserű­ elixíraz id e ális szcr, Ez esetben minden csész e teához ad junk egy teáskanálnyi elixír! (lsd . H. fej ezel 128. old .).

, ( '~li niivénveket azonban nemcsak kró nikus, gyenge .llII," , ' 1r- (gastro -intestinális Insuffitien tia ), tartós kez el és ére dlll .ll.hatjuk, hanem mint már többször említettük, által álllo iz.ilásra és serkenr ésre pl. lábadozó betegekn él. kiállt l llll l " l ' k után, idós embereknél és azokn ál, akiknek neureve, 11 \ rendszere a kimcrültségtóllegyengüh és csak korláto11 .111 reagál.

A borsm enta (Mentha pipenta; »izimenta-r-Mm tha aquatica, zöld menta r- Mentha spicata) A gyo morra, bé lrc és ep ére hato gy ögy nőv ények k őz ő u kir l őn leges helyet foglal el a borsmenta . Fó ha tóa nyaga az ill óolaj, am elyet izolál t (elkülönített) lorm áj áb a n a m c g h ű l és cs megbeteged éseknél is a lkalm azun k. Bár a borsm enta csak enyhé n kesernyé s íZ li, mégis az ama rum a romaticurn csopo rtba tartozik. Erős ep ehaj t ó hatása m cllett ezt bizonyiíja a keserű növén yekre j ellemzó gyomor- és b é lm ű k őd é s t se r k e n t ő tulajd onsága is, i\ borsm en ta tea a gye rekek és az olyan be tegek számára kínál ked vez é választást, akik vonakodna k mcginni a keserű teát vagy bere nn i a keserű gyógyszert. A borsmenta egyébkén t kifejezettcnjóízú, frissítő és é lén kítő hat ásu . Azért is kiváló , gyo mo rra ható szer, m ert az ilyen betegs égekn él gyakori az ém elygés , hán yinge r vagy az akut hasm enés. G yom or fekély eset éb en hatása azo n ba n vitatott.

B el ső

felhaszn álás

Görcsszcrú gyo mo r· és bélpan aszok esetében, külön ösen

G YO I1Il I1 •

ha azokat puffadás és bűzös, habos széklet kíséri, az enyhén meleg, kortyonkén t fogyasztott borsmen tatea gyors megkönnyehbülést hoz. Ugyanez érvényes a has menés esetében is. Nem utolsósorban a borsmen talevélből ké-

bé l pa ll . I " " . ~

szült tea fokozza az epekiválasztást és -terrnel ést, me g-

nyugtatja a "mcgbolygatott" epét és enyhíti az akut állapotban lévő epe kólikás fájdal ma kat. Ezért nem szabad ezt a teát sem túlaclagolni. Sok ember borsmentateát iszik pótlékként , ha a megszokott feketekávéjáról vagy teáj áról le kell mondania, egyszerue n azért, mert ez az egyik legismertebb teafű. Tiszta formában azonban a bors mentateát nem szabad min dennap os reggeli és esti italként fogyasztan i. Egyéb teakeverék részeként azonban napi ad agja nem korlá tozott (lsd . a házitea recep tet a 17. fejezetbe n ). Az igazi bors me nta hibrid növény, am i egyébként érvényes a töb bi ért ékes mentafaj más tagjaira is. Saját kertünkben is egyszerue n t ermeszth ető. Xy áron sokféle kellem es és üdítő finom ságot lehet a mentafélék leveléből előáll ítani. (lsd . 17. fejezet).

Ttllacl.•

gnl:i.'ol ;1 ü~'dj i Ill L

------

Epekő

Az epekőbetegek számára lenn e mé g néhán y javasiatunk: epeköves betegeink új ra és újra megerősítik, hogya keserű ízű tca mi lyen jó hatású. A keserű ízt egyszerűen tudomásul kell venni, mert minden, a tca édesítésére tett kísérlet csak mé g rontana az ízha táson.

Epek ó elle n i tea bors men talevél

füstike

30 g 20 g 20 g 20 g

fehér üröm

lOg

ezerjófű ci t ro mf ű l evé l

t

l IIwlI la

ti 11I/1I1/llpm ta

nak egy epckd m ű t é t ct, term észe tesen keresik az ep ek ő­

Görcsös epefájdalmak ( ;yermek-

Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk az akut epekólikás

l áncfű

fájdalmak csillapításáb a n, amikor a b orsm ent al ea mellett Le n m a gos len m agos borogatás t a lkalmaztu n k. A borogatáshoz egy kis gézzaeskót vagy vékony vászon zacskót (leh et kispárna- b()r()~ratá s huzat is)meglö lt ün k kb . 200 g órölt len maggal, gon dosan b ekö tö zzük és kb . tíz p ercre forrá sban lévó vízb e lógatj u k. ~ Ii után kiveu ük, kicsit lehútj ük és olya n forrón , a hogya n csak a beteg elbírja , a legjob b a n fájó p on tra h ely",, " Ezut án a testet egy széles gyapjúkendővel átkötj ük s . . zcl rögzítjük a zacsk ő t. A h a tásid eje kb. 30 pe re. A borog atás jólesó melege, a mely elég mé lyre h at , m á r sok esetben m egszü nt eue a na gyon fájdalmas kólikát is. ~ láj gyullad ás és m áj d uzzadás esetében is j ól kiegészíti

az alaptcrápiát a Icnmagos borogatás. Kisgyerekek és csecse mők h asfáj ását is remekü l csilla pítj a u gyan ez.

Az epebólyag és /vagy epeutak gyulladásá nak kezelésére j avasolj u k az alábbi ala pteá t : Az epehól yag -gyullad ás e ll e n i lea eze rj ó fű

borsmentalevél cicka fark kamill avirág

20 g 20 g 20 g 20 g

Ezt az a la preceptet a pa n aszok a la pján leh et változ ta tn i: h a pulTadás lép fel, tegyün k a keverékb e éde skömé ny t és

köményt; ha evés után rendszeres nyomásérLésjelentke-

zik, tárni esot és gye rmekláncfűgyökeret keverjunk hozzá (a nvorn áse rzes az epeki választás b lok ádjára és a túl kevés cpcszckréciórCi utal); bengekérget és szcn nalerm ést ( b ecdt ), ha egyidej ű leg szé kre ked és is fe nn á ll.

Az epe kőképződés megelőzése Azok az emberek, a kiknek id ónk ént e pekópa naszaik van nak és kiváltképp azok, aki k már m a gu k m ögött tu d -

..

képz~d és :lIensze ~t. Ez a szer pedig a soko ldalú gye rm ek lancfu. ~I a m ar a tudomány is elismeri a pit yp ang a:o ~ t~l~jdons?gá t l amely meggátolj a az epekő új ra k épzod ese t cs a ma r meg l é v ő kövek mcgna gyobbo dását. Az

azonban még nem tisztázott, hogy milyen módon is hat. l\z. j . fej,;,e:b en (67. old. ) le írt, évi két alkalommal végreh~J t~n~ o kura (friss pitypan glevélb ól vagy gyerm ekl áncf~teabo~ ) Igen haszn os az epekőbetegek szá mára is. Igazan hat ásos a kkor lesz a kúra, ha 6-8 héten keresztül na-

ponta 3 csészényi teát iszunk, s az egyik csésze tartaimát gye rm e klán cfű -salátával eg észítj ük ki. A gye rme kláncfű sa láta egyébként mind önmagá ban, mi nd eg yé b zöld sé-

gekkel együtt igazi csemege !

PulTad ás ("szélgörcs") Epch őlyn e ­

gy u lladás

A p uffadás és az ét kezés u tá ni telítettség-érzés problémája legal áb b két d ologra utal. Egyré szt leh et az emész tószerv~k ~s e,:,észtó~ i ri!''Yek á ltalá n os gyengeségé ne k j ele, m asreszt [elezheti, hogy a különbözó em é szt őnedvek n e~ kell ően ( ne m optim áli s m ód o n ) h a ngolód n ak egy m ásh oz, Erre a tunetesoportra isvannak speci állsa n ható

drogok, amelyeket rendszerint más, emésztószervekre h a~cí gy~gy n övények kel keverne k. i\ keser űanyag-tartal­ mu ~ovenyck rncllett a kömény (C a ru m ca rvi), a z édeskomeny ( Foe nicu lu rn vulga rc ) és az á n izs (Pim pinella a n isu m ) eze k a d rogok. ~li n d h á ro m n ő v ény esetében a

magok ill ő ol aj a a gy6gyhatású. A kömény vadon is, kertekben is terem, miközben az édeskömény és az ánizs k u!t úrn öv~n yek. A h á ro m nö vény na gyon h ason lít egyrnasra , ezert Igen komoly botanikai ismeretek sz üks égcsek mcgkii!önböztetésükhöz, hál még ha vadmurokis talál~l atlí a k,özel ben. ( E~ek mind ernyósvirágú növén yek !) Mi nd aharom magfajta ked velt fűszer is, és nem alaptalanul, hiszen a kenyeret, süteményt, burgonya- és zöldségételeket kiváldan ízesítik . I la csak a p uffadás elkerü lése a cél, készítsünk kömény-. édeskömény- és ánizsmagokból teá t.

EI

Puffad ás elle n i le a köm ény édeskömé ny ánizs

40 g 30 g 30 g

Xagvon fontos, hogy rövid idei gda rálj uk vagy törjük m ozsárban a m agok at , hogy az illóolaja k valóban csak a vízben o ldód ha ssan a k ki. Tízperces állás ut án (vigyáza t : lefedve! ) ily módon eros és hat á sos kivorr ato t ka punk. lIa a magokat nem törnén k ö sze , az extrah álási id őj óval hosz-

A mag

el ő ­

készítése

szabb lenne. Amenn yiben más em észtést serken tő nővé­ nyeket és gyö ker eket is keverii nk bel e, célszerű a három fent eml ített magot először külön-külön m cgtömi és csa k

azután kevernia többi növényhez, majd lcforrázni. A kellemes és enyhe ízű puffadás elleni tea , amelyet a gycrekek és a csccs emók is szeretnek, az alábbi

kever é k ből

áll:

Szél haj tlÍ ( p u ffadás elle n i) lea gyerekeknek és csecsem őkn e k édeskömény kömén y kam illa bo rsme nta

25 g 25 g 25 g 25 g

A felnőttek számára p u ffadás és teltségé rzés cse lére egy kissé erőseb b ízú te át javaslunk, étkezés utánra.

SzélhajtlÍ te a feln óucknck édeskömé ny kömén y

cickafark angelika gy ökér ánizs ezerjófű

20 20 20 20

g

g g g

lOg lOg

A fen ti tü netekkel ö sszeftiggésben még egyszer u talnunk kell a friss és a t elj esért ék ű éle lmiszere k h elyes megválaszI•

A táplál k" " , "átállítÜ";l"

t ás ára . Saj nos a már k árc sodott és lanyha em é szt őtraktu s , amel y évtizedeken át élvezhetetlenné tett, konzervált és agyo n főzött ételekhez szo kott , a szemcsés ebb t ápl ál ékra. a nyers ételre a legtöbbször heves undorrdl és eros puffa dással reagál. Az el ső kísérlet után a legtöbb em be r felhagy a próbá lkozással, ahelyett, hogy türelemm el és kitart ással "átnevc!né" gyomrát, b élrendszer ét. em észtdmirigyeit, A teljesél'lék,í tápl álék megem észtése több munkát követel az em észt ősz ervekt ól és ez ért előszö r el kellju ttatni ők e t a vitalitás és aktivitás ezen magasabb fokára.

P uffadás kezelése csecsern ökn él

S' I'lhaj l<í tea l 1'lIma gos

IU lfl).J.tatás

•...elves

IUI I'l )g-alás

1\ ;J millás zacskó

Ca rII lII ," 1' 1

1\z egészen kis cs ecsemőkné l és (néha) egyéves korú babá kn ál jelentk ező pu ffadás ("szélgö rcs") olyan pro bl ém a , am ely a fiat al, ta pasztalatl an szü lőket gyakra n kétségbeesésbe kergeti. Ezeknek a szülókne k szeretné nk tanác sot adni valam int továb badn i azo kat a m odszerek et. am elyeket saját cls ősa iil ő ttii n kő n és mások gyermekein is sikerrel a lkalm aztunk (a két lán yunkna k soha nem volta k ilyen tünetei): 1. Szélhajt ó tea csecsemókne k és gyerek ekne k (a receptet lásd a 206. old.). A babá na k cukor nélkül , kanalankén t vagy eum isüvegbó l adj uk. 2. 1\ lenmagos boroga tá s (1sd . a 204. oldalt). Ha a gyermeknek nagyon erős hasfájása van, a bor ogat ás t teával együtt alkalmazzuk, így hatásosa bb . 3, Ha a len magos borogatás elkészítése túl körülm ényes vagy más okbó l nem ki v i t el ez hető , a forró vízzel vagy kamillateával készített egyszerű nedves borogatás is nagyo n hatásos. Vigy ázzunk , hog y közb en a gyerek ne lá zzo n vagy bo rzongjo n : a h a sa c sk áj á tj ő melegen kell ta rtani. i\ mama vagy a papa teh át gyo rsan d olgozzon. Alternatív megoldás leh et a gyerme k hasá ra helyezett mc lcg ít öpala ck. 4. Egészen kicsi csecsemó kne k gya kra n már az is használ, ha egy kis száraz, kamill avirággal tö ltött zacskó t teszünk a hasá ra . A virágok illóolaja görcsold ó, n yugtató ha t ás ú és a kisbab a szépen elalszik.

&I

S. Jó módszer az is, h a a gye rm ek pocikáját köm én yolajjal, án izs-, vagy o rbánefúolajjal d örzsöljük be . A ző rcsol d ö ha tás t a melcgítőpal aek még csak fok ozza. , 6. K ilen c hónaposnál idősebb és fmeg 1- 5 éves korú gyermekek számára hasfáj ás és szé lgörcs ellen az egy ik legjob b terá p ia a cicka fark hozzáadásával készített meleg fű rd ö. A gye rmek igyon a kád b an kamillá bó l, borsrnentából, cickafa rkból készült teát vagy gyerm ekekn ek való szé lhaj ló leá t.

A pan aszok negyedik csopor tja: a székrekedés

Olaj os b cd őr z s ő l - - ,

Enneka fejezetnekaz utolsó részét a székrekedéstémájána k szentelj ü k. A szé les körben elterjedt krónikus székre. kedés és obstipáció (szoru lás) civilizációs betegség, amelyet 990/0·o ao a kevés tes tmozgás és a hiányos, ésszerűtlen táplál kozás okoz.

C ickafa r k fürd ö

. Annak követ keztében, hogy bé lrenyheségnél rendszennt megtelepednek a bé lb en a sza profita baktériumok az egész szervezete t elá ra sztiák a sza profita m érg ek. Ez állal fennáll a különböző súlyos, krónikus megbetegedések keletkezésének veszélye.

A panaszok harmadik csopor tja : a hasm enés Amennyibe n az a ku t hasmen és fájdalommal és kólik ával együttjelentkezik, a kü lönböző teák igenjó hatá.súak. Pl. a kamilla- és a len lea, valamint - a csecsemókhoz hasonlóa n - a m eleg testpakoláso k, borogatások (melegítőpa­ lack, mel egft őp árna, nedves-forró gózborogatás, lenmagborogatás). H a a hasmenés , m egfogá,:,,' a cél, .f~­ gyasszunk üvegreszelón finomrareszelt almát vagy szantott áfo nyát.

A hashajtó gyógynövények veszélyei

Alma , feke te áfo nya

j\

I'f a lm as

I"" h ~ tó k

Ill'j n : II ye

A szárított fekete áfo nyá t tud ományos sze mpon tból a nem S!,1 eifik us a ku t hasmenéses m egbet egedések gyógy ító szere k-r u aján lják. Az a fonto s, hogy elegen~ó m_enn>:i ségbe ~ fOb'Y'.~" · szu k: h á rom vagy n égy, só t akár h et evokanal bogyot egy II II k napon ta és a la p os a n r ágjuk m eg! H asonló a helyz~t a ~es zelt .01 Illával is (csak bioalmát fogyasszun kl) : a hasmen ésben SZCII\ l ' d ó betegnek egész n apra elosz tva kb. egy kil ó a lmát( !) h U

~ h·llék·

hatás

fogyasztan ia.

l ia a beteg emelle tt sem m i mást nem eszik, esak bősége­

sen fogyaszt meleg gyógyteát, ez

el sőran gú

diéta is,

a melytől rövid i dő alatt ta lpra áll. lia végreel mú lik ~ ~ as­

menés, pá r na pig még ny ug odtan leh et kop lalni es a rendszeres étkezést almával, karottával, rizzsel kell foko-

zatosan újrakezdeni.

U'·lIj"val. III : tvrhes lI o plató s " nyák

I

Egész '."r~lyan drog van a gyógynövények kőzőrr, amely. ne k tob bé·kevésbé drasztikus hashaj tó ha tása van . M in?egyik serkenti a bélperisz taltikát, de az ásványi hashaj to szerekhez hasonlóan mi ndegyiknek vannak káros mellékhatásai , főleg ha hosszabb id eig szedik őket. Tartós használat esetén ugyanis fennáll a m egszakás ill. az clJen reg uláció veszélye : a has haj tó szer egyre ha tástala. na b b vagy m indig nagyob b adagra van szükség. A b éltev~ke~ység t.ehá~ egy re inká b b elt ér az ideá lis önsza bá lyoz ástril. A v.lZ~galal()k bebi~onYítolták, h ogy a hash ajt ó szerek (a novénylek IS !) ta rtas alkalmazása követ keztében z.avaro k I.é ~nek fel .a~ elekl~olitházlartásban, ez ped ig _ lo b bek ko~?tt - ka humhJanyhoz vezet. Ez p edi g me gin t ~sa k hOZZajélrulhat a szívizomzat valamint az egész vázJ~o mza t po tenciális gyö ngüléséh ez. Az ördögi kör azáll al z~~1 be , ho~y a ká lium hián y m iat t ism ét csa k gyengül a .~ehzon~zat cs egyreJ obban elveszíti tónusát . Végü l e h hez j áru l meg az IS, h ogy so k d ra sztikus hat ású hash ajtó szer-u bélnyálkahártyát is ingerli és ezzel krón ikus gyu lladásos ~"apolOl id.éz elő. ~jövőben arra is figyeln i kell, hogy az I!y~n Je llegu hashaj tó sze teken j elöljék: ter h esség és szoptatas ala n a lkalmazása nem javasolt.

Hashajtó tea i\ hashajtó tea receptú rájá t tehá t csak

~Iyan me!\i egyzé~­

sel bo csátjuk köz re, ho gy csak a fentlten yek li gye~embe­ vételével alka lm az ható. Tehát csak alka lomszeruen Je-

lentkező szorulás, nem pedig krónikus székrekedés kezelésére ha szn álják .

E lle n javallat

Semm i

friss l()'ii m iil cs

H a sh ajtó tea szen nabogyó bengeké reg szennalevél m álnalcvél éd eskömé ny bo rsm enta lcvél (köröm virág) kalen d ul a virág

25 g 25 g 20 g 10 g 10 g 5g 5g

Rostos és ballasztanyagok bélrenyheség ellen i\ krónikus-alk ati bélrenyheség et h atásosan leh et gyógyítani a rost- és ballasztanyagok bőséges bevi telével (m ég ak kor is, haa betegség évtizede k óta megva~). i\ l~g­

egyszerűbb szer, amely kb . ~ n~p-'llatt ml~denf~le.sz~k­

reked est rendbe ho z, a telje s ert ek u korpap ép ( mu zl~) ..Ezt a szert d r, Rruker• K.O. lIeed e és d r. Bireherh osszu evek óta aj á nljá k.

Müz li székrekedés e lle n 2

2 2 2

evőkanál frissen 6rölt gabona

A keveréket annyi hideg vízzel őntj űk fel, hogy az ép pen cllepje, és egy éjsza ká n át ha gyjuk "d agad ni". Ak i szere ri, alu dt tejet , kcfirt.joghurtot vagy tcjsavót adhat ho zzá. Ezután a pép, am ely sc m nem túl szilárd , sc m ne m túl foly ékony már fogyasztható is reggelire. H agyj á k el a gya kra n ajá nlott friss gy üm ölcsöt! A ga bo na pé p és a friss gyümöl cs keveréke ugyanis erjedési di szpcpszi áho z vezet és elviselhe te tlen n é teszi a tá plálékot. A tá plál kozá st te hát teljes é rté kű vegetáriánus "kosztra" kell átállítani és semmi esetre scm szabad további hashajtó szereket bevenni. lI a ezt a m üzlip éper naponta fogyasztj ák reggelik ént, biztosna k lá tszik, hogy leg későb b há rom nap rn úlva .beáll" a be teg alka tának és életmó djának ad ekvát rendszeres sz ékletürít és. Az étkezés-átállítás szakaszában ne fogyassza na k a rozskenyér és rozsból készül t péká ruhoz semmiféle gyü mölcslevet (d r. Bruker számtalan rn űv é ­ ben ut al is erre), rnc rt kü lö n ben puffad ássalj ár óe rjed ési folyamatok ind ulnak m eg.

A lenmag - has hajtó szer mcllékh atások nélkü ] A len, a belső ny álkah ány ák ,jótevője" , a d agadóképes rost- és ballaszta nyago k cso portjá ba n a m a rend kívül nép szerű búzako rpa (m in t szorulás elleni gyógyító szer) mel lett az abszolút első. l\ lint ahogya n a 194. oldalon be rn uta tt u k. olajta rtalma és nyálkaan yagai segítségével nemcsak enyhíti és gyógyíqa a megviselt b élny álkah árty át. hanem csúszó képessé teszi a t ápl álékp épel is.

.~ .

(hogy m ilyen gabona, ízlés kérdé se, de a.J an lJu k a válto7.atosságot) evókanál lenmag (egyben) evőka nál apróra vágott dió

(m ogyoró kivétel ével bármilyen fajta) .. evőka nál finomra vágott száríto tt gyumolcs (pl. füge, d atolya, szilva, mazsola)

11\(,1a lenm ag a bé lbe n m egdagad és r érfog arn ő veked é se kö tkezt éb en a bé lfalat erőse bb motorikus tev ék en ységre se rIlli , ezért it szé krekedés ke zelé sekor a magokat nem kell fel111 1Ili . Naponta kéts zer-háromszor egy ev őkan álnyi lenmagot l "ybl'n ! kell teh át bevenni. Nagyon fontos, ho gy e melle tt l II bö~ége s mellnyi sé~ú folya d éko t i!,')"u n k !

Mindegy rnit iszunk, a lényeg az, hogy kb. 1/ 4 liter, azaz két csésze folyadékot kell elfogyasztani, különben a lenmagpép a bélben kemény csomóvá állna össze. Különösen azóta ügyelünk nagyon a bóséges folyadé kbevitelre, amióta egy nöbeteget hajszál híján operálni kellett b élelzáródás miatt (a hölgy a lenmaghoz szinte sem mi folyadékot nem ivott!). Figyeljün k arra is, hogy az adagot na ponta háromszor egyenló mennyiségben fogyasszuk!

In n i !

a testem, a~ilyen, dc ez után nagyobb figyelm et szentel-

tem neki. Ugy kezd tem, hogy fóztem magam nak bioélelrniszereket, teljes értékű ételeket vettem a "Reform konyha"·boltban . Ettól kezdve soha többé nem volt székreke-

Egyéb gyógyhatású szerek A lenm ag m ellett egyszerű b b székrekedés esetébe n segíthetünk beáztatott aszalt szilv ával és fügével is. M iu t án a gyü mölcsöket egy csésze vízben egy éjszakán keresztül áztatjuk, reggel éhgyomo rra 1- 5 szcmet eszünk bel őle és az áztatóvízból iszunk ho zzá. Bárha minden gyógyszer

désem. Ha m anapság valam ilyen utazás sorá n a bél m úködésem egy napra el tér a megszoko ttól , nem törődö m vele, rábízom m agam a szervcze temre, Idegesség és

Aszalt

nyu gtalanság nélkül kivárom, am íg m inden újra rendbe

szilva,

füg e

j ön . Csak azé rt mondtam el ezt a történetet, rne rt túl ságosan is tisztában vagyo k vele, mil yen j ellemző ez a m ai

CSeCSCtH I11..

gondolkodásmódra, kiváltképpen a fiatal lán yok körében. Csak rem élni lehel, hogy a túlzottan karcsú ideál 50 év múltán végre kimegy a divatból.

ilyen csábító le nne , m in t ez az egysze ru háziszer!

Ha a csecsemőnek akut, makacs , de nem krónikus(!) székrekedése van, egy könnyű beön tés vagy lenmagnyákból készített tea kedvez ő hatást tehe t. (Elkészítését lsd. a 194. oldalon. A magokat a végén termés zetesen kiő mj ü k és csak a nyákos teát adjuk a kicsinek.)

Személyes "é lm én yek " A bélrenyheség problémáj ával kapcsolatban saj át (Barbara) tapasztalataimat szeretném még, m integy escu anu lmányként hozzáfű zni az elmondottakhoz: fiatal lányként hosszú évekig szenved tem a székrekedéstől. Mind en l étező szert kipróbáltam és azt tap aszraltam. hogy vagy nagyon gyenge vagy túl erős volt a hatásuk. Egyetem ista koromban a helyzet továb b rosszabbodott, mi vel először is teljesen rend sze rtelen ül étkeztem , más-

részt pedig legtöb b nőtársamhoz hasonlóan, életem egy szakaszában "kitört" rajtam a fogyókúra-órület. Ha néha napján engedélyeztem magamnak egy ki ~ evészetet, abba n bízta m, hogy "ez nem árthat meg". Igy vergódte m egy ideig: hét közben magamra kényszerített abszt inen-

..

cia és szigorú diéta meg a hét végi otth oni nagy zabálások között. Egy szép napon világossá vált számomra, hogy mekkora bu taság és felelótlenség gyakran kopla lni, máskor lakomá t tartan i, bízva abban , hogy az étel nem is olyan tápláló. Végül is megtan ulta m - persze nem rn áról-holnapra - , hogy olyannak szeressem és fogadjam el

13. Fejeze t

A pro sztata-,_hó}yag__ és ve seproblem ak orvoslasara használt növények is intellektuális dolog fölölI, .. Mind.. szellemi , o filo~ ófio is o teológio f o"lo'tt áll

az ember segitókisZJ"ége a másik ember irán t, is o~ o feladat, hogy ~ ember o~ embernek tes/virt ILgym!"

P roszta tar ák

,\ LBER I"st:IIWEITZF.R

Pros zlata -m egn a~'Y0bbocl ás Az id ősebb fér fiakn ál fell ép ő prosztata-m egn agyobbodás okára az orvostudomány edd ig még nem talált magyarál.atot. Azt gyaní tjá k, hogy horm on ális egyensúlyhiány lehet az alapja . Az m indenesetre tény, hogy a férfiak hatvan százalékánál ötvenéves korukután prosziat a-adcnom (jóind ulatú m irib'Ydaganat ) fej l ődik ki.

l. ~e m

III l'rgezo

)' tL:.rsze rrel , .•1.', keze l és

Normál körülmények között az évek során a tünetek csa k rossza bbod na k, úgyho gy a hólyag egy bizonyos mértékig kitágul, és a vizeletvisszatartás s az aktívállapot megszúnése következtében soha többé nem ürül ki teljesen. A visszamarad. vizelet maj dn em m indi g a hó lyag, a húgycsó és a prosztata króniku s in gerléséh ez és gyulladásához vezet. A betegség utolsó stádiumában a vizelet a vesékbe vissza tolulva veseelégtelenséget okozhat, ez pedig a szcrvezct lassú önmérgczéséve1 egyen lő, rnivela kiválasztan d ő anyagok elégtelen mennyiségben távoznak él testb61. Egyébk én t a prosztata rák a férfia kn ál fellépó rákbetegség ha rm adik leggyakoribb [ajtáj a, ezért pa naszok esct éri minden alkalom ma l igen bölcs dolog urológussal megvizsgál tatni m agunkat. A szakorvos egyszeru man uális vizsgálattal meg tudja állapítani, rákos -e a prosztata vagy sem , és ren dszerint nem ellenzi a gyógyteák al kalmazását. A fent bemutatott kórkép szokásos terápiáj a lényegében úgy tö rtén ik, hogy szulfo nam ido kat, antib iot ikumokat vagy hormonokatadunk a betegnek, ami term észetesen ncm lehet tartós kezelési eljá rás. G yakran az adeno m rn ű t éti eltávolítása sem képes a panaszokat teljesen megszüntetni, és mi vel az örcgeknél minden műtét problem atikus, csak ak kor szabad elvégezni, ha nincs más me goldás. M im hogy ezek az egymással össze fonódó betegségek többnyire króni kussá válna k, az érint ett páciens arra szoru l, hogy nem m érgezó gyógyszerrel kezeljék.

Gyógyn övén y-terá pia kisvirágú fűz ikével

T ün etek A panaszokat az váltja ki, ho gy közvetlenü l a hólyagn yílás alatt a húgycsó köré rendezett m irigyek túlt engése következtében a húgycsó beszúkül, és állandó nyom ás alá kerü l. Ez hó lyagü rítési zavarokhoz vezet, amelyek tartós és fájdalmas vizel ési ingerben. gyakori vizelésben és ami kül önösen éjszaka kellemetlen - a vizelés megind ulásának késedclmébcn, valamintvékony vizeletsug árban nyilván ulna k mc g.

..

M indcn elismerésünk M a ria Trcbcn é, a ki em lékezetünkbe idézte a tá rgyalt problémakör gyógyítására a lkalmas növényt, amely hosszú idóre teljes feledésbe merült. Ez pedig ne m má s, mi nt a fúzike ( Epilobium) nemzetség. Nagyon nehéz óket me gkü lön böztetni egymás tól; a jelek ar ra rnutatn a k, hogyakisvirágú [úzikefajok - Epi. Jobiu m parvillorum (kisvirágú fúzike), Epilobium mo ntanum (erdei fúzike ), Epilob ium roseu m (rózsás fúzike), Epilobiurn pa lustrc (mocsári fúzikc) - a legh atásosab-

EI

bak gyógyáS7"' ti sze m pon t b ő l. A kü lönböz<Í fajok dro gA niivény felhígított kivonat a kimurath at óan gy ulla d ásgá tló h at ásu , gyógyítja az akut és kró n ikus prosztatagy ullad ást, az ela

anyagairól tcrmészctcsen még'nin csenek pontos gyógyszerészeti ismereteink . Maria Trcbcn sikerkönyve óta a fűzike drogja több ezer esetbe n kerü lt tisztán emp irikus alkalmazásra, és szerfólött figyelemre méltó eredményeket hozott . Végül a tu dósoknak is állást kellett foglalniuk a ,.,divatossá" vált gyógymv el kapcsolatban , és teljesen elöl ről kezdeni a vizsgálódásaikat. Ezért nagy öröm ünkre szolgál, hogy beszám olhatunk Tudom áegy eddi g pu blikálatlan klinikai tanulmányról, ami azt nyos állítja, hogy a fűziketeával , ill etőleg a teljes növén yi kivo- vizsgálati natot tarta lmazó fűzikekapszulákkal olyan hat ékony és ered mé n)

'ö és második ~tá di um ba.n lé vő ke zd ődő proszta tam irigy -daga nat ot ( van egy harmadi k, az ún. p rogressaiv stádi um is ), a h ~g}'csógyulladá st és a króni k usan viss za téró hólyaggy ull ada!\t. proszta tam űt ét ek után pe d ig e rós Ítóké nt hat.

Kisvirágú fúzike ( Epilobium paroiflorum)

tökéletesen ártalmatlan o rvosságra teltünk szert, amely

széles körben alkalmazható a p rosztata mirig yd agan atainak és a belől ü k rej lődő betegségeknek a gyógyítására. Ez a min den mellékh atástól mentes növény egyrészt olyan prevent ívgyógyszer, amelyet m inden SO éven túli férfinak rendszeresen szednie kellene, másrészt a hosszabb ideig tartó terápi ák kitűn ő eszköze, harmadrészt pedi g olyan erősítő szer,amely komplikációmentesen kombinálható a prosztataterápia egyéb formáival, a műtétet is bel e-

H o ssza b b

ideig ta rlll terápi a

értve.

A ta nulmá ny leszögezi, hogya kisvirágú fúzikéből készített tea és felhígított kivonat a (eseranyagokon), flavonoidokon és triterpensavon kívül Iöleg fitoszterinokat, az utóbbiak közü l ped ig elsősorban b éta -szitoszterint tartalmaz - és ez a fóhatóanyag. A b éta-szitc sztcrint tartalmazó sok más növény között a fúzike egyike azon keveseknek , amelyek gyógyászati szempontból elegendő és használh ató forrn áb an rendelkeznek ezzel a hatóa nyaggal. A tünetek jel entős mértékben és viszonylag gyorsa n csökken nek; nem u tolsósorb an pedig sok esetb en a prosztatarnűté t is elkerül hető, ha a betegek fűziketeát isznak, vagy -kapszul ákat szednek: a prosztata-meg na gyobbodás folyam atát vagy lelass ítják. vagy teljesen relta rtóztatják. Krónikus hólyaggyen geségben vagy aku t hó lyag- illetve hú gycsőgyullad ásban szerivedé n ők számára is ajánlatos a fűzike, rnivel gátolja a gyulladást és me gnöveli a vizeletmennyiséget.

T iikm ag

A fúzike tipikus példáj a an nak az értékes gyógynövénynek, amelyet évszázado kon keresztül gyom nak tartottak. Erdei irtásokon, kóbányákban, az utak mentén és romos területeken nó. Ahol egyszer me gvetette a lábát, olt számtalan repül ő magja révén úgy tenyészik, m int a "gyom ". M ivel rend szerint tü zek közelében tűnik föl a népnyel v túzvirágnak is nevezi. Találkoztunk olyan ő re­ gekkel, akik elm ondták, h ogyafűzi két "romvirágként" ismerik, mivela háboru után ez voltaz első növény, amely a városo kban k in őtt a romo k kő z ő n, A különbözó rűzi keraj ok ren dszeri nt nagy töm egben fordu lnak elő, ez nagyon megkönnyíti a gyűjtésüket . Mindenesetre ill ismét óva intün k mindenkit attó l, hogy meggond olatlanul és szakszerú tlen ül szedje! Néh án y éve jó ered mé nnyel folynak a kísérletek, hogy a fúzikét a kertekbe n is meg telep íts ék. Prosztat a-m egbetegedések esetén - kiegészítésül a ki sl evel ű fúzikéhez - tökmag rogyasztását ajánljuk. Úgy r ágcs álh atjuk. mint a diót ; ez az étel is hatékonyan hozzájárul a súlyos tün etek megszüntetéséhez.

A vesék és a húgyutak gyulladásai ~i)vényi

vízhaj tó k

Az ún . növényi diuretikumok (vízhaj tók) fó alkalmazási területét a vesék és a hú gyutak gyu lladásos és fertőző betegségei képezik. A leggyakrabban id ősebb nőknél lép-

H ó lyagh u ru t

ne k fel, és viszonylag könn yen k r őn ik u ss á válha tnak, s h ólyaggyengeségh ez vezeth etne k. A betegség tünetei : gyakori vizelési inger ( rn i k őz b cn a vizeletkiválasztás kicsi), ége tő érzés vizelésnél, veset áji fájdalmak, a veseme dence nyom ásra való érzékenysége, am it a lkalm anként tévesen ,.derékráj ásnak" nevezn ek. Sok szor h eves gö rcsös fájda lmakjelent kezne k, egyik-m ásik húgyúti fert őz é st pedig láz is kiséri . A gye rm ekek legtöb b ször úgy ka p na k h ölyaghurulot, h ogy tú l sokáig üln ek ned ves fűv ő n vab'Y hideg kövön . Kisgyerm ekeknél kü lönös en nagy a hólyag meghű lésé nek veszélye , ha télen vab'Y hűvös id őben n ed ves nadrágb a n vagy pelen ká b a n j á rna k. Itt ism ét kü lön ös sú llya l esik la tba , hogy a betegség ellen megfelelő in tézked ésekkel rögtön a kez de ti sza kas zban vegy ük fel a h arcot, ahe lyett, b ogy heteken-hón ap okon át h agynán k fej l őd n i , am íg tén yleg m á r csa k vala mi lyen a n tib iotikummal állítha tó meg. A még kevéssé el őrehaladott stá-

diumban az is elegendő, ha gyógytcáksegítségével fokozzuk a vizelet kiv álasztás t. b ogy ezálta l a h ú gyu ta k ön tisztító folyamatá t erősítsü k , a benyo mul i kórok ozókat (kü lönösen a kólibaeillu sokat ) p ed ig term észetes ú ton elt ávolítsu k.

Az átöblítéses terápia gyógynövénye i

I\,jvebb

vize lerkiv ű l as zt á s

i\ szin te tiku s gyógyszerekkel ellen tétben, a melyek alkal mazását gy a kran sóveszteség kis éri, a legtöbb nö vényi d iuretik um (vízhaj tó) cs upá n b ővebb vizeletkiválasztást okoz ; ezé rt kiválóan alkal m asa k a vesé k é s a h úgy utak öb-

lítésérc. E gyógyfüvek közü l n éh ány a vesé k fokozotta b b vére llátását idézi elő, scrkcm ve ezzel az ún. primérvizelet kiválasztását a sz őve t k ő z i fo lyadékbó l - ami e l s ős orb an i d ő­

(:iircsoldó h a lás

..

Keskenylevel ű ItL d" Epilobium angUJ I II·,bljllt

seb b korban kívá na tos . N é hány növény pe dig , a m ely a vesé kre gya koro l hatást, a kálisók tekin télye s m ennyisége révén ozmózisos folyamatok segítségével végzi a viahaj t ást , s ezzel egyidej ű leg m ég ba ktérium ölő és görcsoldó h at ással is rendel kezik.

Az alább felsorol t gyógynövén yek aká r magukban , akár tetszés szerinti kcver ék ben haszn álhatok fel á t ő b lí­ téses terápiára: Xy írfalev él,

gyermekl á ncf ű

( gyökérrel

ILikbelegek

egy űn ), me dvesz ő l ől e ­

vél , aranvvessz ő , igliccu\!ökér, csalán, zsú r ló, kisvirágú I ű zi k«. Ol A terápia sikere sze mpo ntjából d öntő je le ru ős égű, ha napon!..

Minden rák betegnek, akit citostatikumo kkal (a sejtburjá nzást gátló szin tetikus rá k elleni gyógyszerekkel) kezeinek, bőségesen kell "ese- és hólyagtca-keverékeket fogyasztania, hogy a szintetikus gyógyszerck m érgcz ö bomlástermékei a l ehető leggyorsa bban távozzanak a szervezetból.

~

legal ább I lit er, d e mégjobb, h a 1,5-2Iiter teát fogyasztunk. , 'a pi 6 csésze [kb . má sfél lit er) nem sok, ha egész n apra elosz tj u k

Nyírfa Be/uta pendula (kiiziinséges nyír), Be/uta pubescens (szóriis ny ír)

Mivcl minden gyógynövény máskép pen hat és külön bömechanizm usokat indít be, azt aj án ljuk, hogy keverj ék a fent nevezett dro gokat. Altal ános vese- és hólyagteánkat, a mellyel mind vevői n k nél, mind esaládunkba n egyaránt igen jó eredményeket értünk el, és aminek az íze is sz e rfől ő t t kiváló, a k ö vetk ező recept szerin t állú ou uk öszsze :

A nálunk széles körben elterjedt nyírfa - amely Eu rópába n és Azsiá ban honos, ám Észak·A merika mérsékelt z ónáiban is megter em - az által unk isme rt egyik legkitún őb b növényi diu retikum ot (vízhaj tót) szolgá lta tia szá mu nkra . Leveleit máju sban ésjúniusban gyúj tik, amikor még halványzöldek, zsengék, és a levegőn szántják meg.

Vese - és hól ya gt ea

B el ső

ző

nyírfalevél medveszólólevél gyermeklánefú (gyökérrel együtt) csipkc bogy ö(magostól) ara nyvessző

vetemény ba b-h üvely hibiszkuszvirág

24 g 20 g 15 g 14 g 14 g 10 g 3g

Mi vel a m ed ve s z ől ől ev él sok cseran ya go l tartalmaz, ezt a IC:;II ne m szab ad hosszab b id ón keresztül (a za z tiibb hónapon ál ) l.. gyasztani. lI úgyúti fertöz és kikeze1ésé hcz erre nincs is SZ ÜkM ~ Egyé b kén t is figyelembe ke n venni, hogy a vesé k és. a l ~ve Zl lu húgyutak átöblí téses terá p iáj a n em al kal maz hato el égte l-u szív- és vesem ű k ő d és kö vetke ztébe n kel etke zett viz enyo], (ő d é m á k) megszünt etésére.

írfa levél· lea

S;o /aktala . uihi ható. anya gok

alkalmazás

A nyírfalevéltea bőségesebbé teszi a vizeletkiválasztást, kiválóa n alkalmas átöblítéses teráp iára húgyszervi fert őz ések és gyulladások csetén. Ebből kifolyólag a "csekőképződés megelőzésére is ajá nlható. En yhe vízhaj tó tevékenysége nem ingerli a veséket, úgyhogy sem m iféle mellékhat ástól nem kell tart an i. A teá t forróvizes ázta tással készítjük, majd tíz pe rcig á llni hagyjuk. A nyírlalevélben számos hatóanyag van ( fl avonoidok illóolajak, keser ű- és cseranyagok, szaponinok, C-vita~ ~in .'lb.), ~z.ért ~akori a lkotórésze az á ltalános vízhaj tó es verttszu to teaknak. A salaktalanító tavaszi kúra a gyógydiélák é.> fogyókúrák alkalmával használt tcarec~p­ tekból , valamint a reuma ellen i teá kból nem hiányozhat. (Lásd a teljes 5. fejezetet, valamint a vértisztító tea leírását a 76. oldalon! ) ez ért

A ranyves sző

(Solidago virgaurea)

......

-

•

Specialis vese-

•

./

Az aranyvesszőt is a legjobb hazai vese- és hólyagtisztító gyógynövényein k közö lt tartjuk számon. Az egy m éter magasságot is elérő növén y Európában , Ázsiában, Észa k-Amerik ában és Észak -Afriká b a n honos ; szá raz füves h elyeken és napfényes e rdei tisztáso kon terem . Ara n ysz ín ű virágbugái csa k nyár végén j ele nn ek meg, s egész őssz el nyílnak. A nö vénynek kellemes illa ta van, az íze azo nban erősen csípős. Ha vadon gyújtiük az egész növén yt, clfásodon alsó részeivel sze mben a zseng e felső részeket és a virágo t részesítiük el őn yben . Az aran yvessző számos kerti változata ismert dísznövé ny, orvosi cé lokra azonban ne m al ka lmasak. Az aranyvesszőfú javallara ugyanaz, m int a nyírfalevélé ; ödérná k (vize nyók ) m eg szűn te t és é rc , vese - és hú gyúti bakteriális fertőzések átöblí téses kezelésére, v értiszt ít ásra, a reuma és a köszvény gyógyítására, valamint bőrbe­ teg ségek kezelésére haszn álj á k. Ez a gyógy fű is el ősegíti a vesehomok (a vesekő előzetes stá diu ma ) öblítés ú tj án történő eltávolítását és a vesekóképződ és rnegakad ályoz ását, Az ara nyvessző a h ason ló h a tású növén yekn él sokka l in kább a lka lm as a vesebajo k kezelésére. A klini kai kísérletek bebizony íto tták, h ogy orvoso lja az a ku t vagy króni kus vesegyullad ást (e cé lbó l még a hom eopáti ás gyógy mód is m egkockáztatha tó ).

I I, ak u t vesegyull adás te rm ész et ese n ko m o ly betegség, kiil ő ­ nii' ('n ha magas láz és vizelési zavar kísé ri. Eb ben az ese tben I IOl) hj fo ntosságú, h o~ az o rvos helyesen álla pítsa me g a gy ulIulils e re d e t ét.

S z ő r ő s 11\ II

Belula l""

(\ dagolás

(Gya kra n előford ul u gyanis, hogy a gyu lladást az id ézi elő, hogy vesekövek, daga na to k vagy egyé b szű kületek teljesen elzárják a h úgyutakat . A vizeletkiáramlás bá rmilyen a kadályát m ind en esetbe n meg kell szű ntctn i, ) A vesegyulladás kezelése során az aranyvessző- teát nagy

m ennyiségben leh et fogyasztan i, ané lkül hogy tartanun k kellene bármilyen m cl l ő kh a t á s td l .

Zsurl ófüves Alka lm a zá s

ü lőfürd ő

A húgyu tak akut, fájdalm as gyu lladásai eseté n a te ák hatását zsu rlófüves ül őfürd ő is fok ozh a tja. A 72. oldalon látható képek lé pés rőllépésre bemutatj ák elk észítését. M ivel a zsu rló nak viszonylag kemén y levelei és hajtása i va nna k (vö. 69. old .) 2- 3 csészén yi friss vagy szárított nö vényt 2 liter vízben éjszakára be áztatu n k. másnap az egészet íclforra lj u k, m ajd tíz percig állni hagyjuk. Les z űrés u tán a kivonat ot beleön tjük a fürd ókád ba , s an nyi testmeleg vizet enged ü nk hozzá, hogy ellepj e az alt estünket és a vesetájékot, a mellkas és a szív azo nb an ne kerüljön víz alá. A szc rfő l ő u j ö ha tású 10- 15 perces fürd őt kétna ponként megi smételvej elentősjavulást fogu nk tapasztalni ( Lásd . : 4. fejezet 55. olda l)

Ka rn ill agdz fű rd ő

Altesli fü rdő

Kül ön ösen kisgyermekek és i dős em be rek ked velik a görcsoldó és gyulladásgá tló ka m illa gőzös altesti fürdőt. Ugyan úgy, ahogya ka mill ás inhalálásnál (7. fej ezet 103. old.) bi d ében vagy megfelelő nagyságú műanyagtá l ban egy csésze kamillavirá got kb . egy liter forró vizzel leforráznak. A ztán a tálat beteszik a fű rd ős z o ­ bába vagy a WC-be, és kényelmesen helyet foglaln ak rajta. ( Egészségügyi szakboltokban ka phatók olya n spec iális betét ck, am elyek pontosan beleillene k a WC- csészébe .) Ü gyeljene k a rra , hogy a gőz nelegyen túl forró! Ez az igen kellem es fü rd ő né há ny percen belü l oldja a vesébe n és a h ólya gb an jelentkező görcsöket. M en stru á ci ő s görcsö k esetéb en is nagyon hatásos. ( 14. fej ezet, 248. oldal)

EI

H ólyag- és vesekövek Egy másik sú lyos h ú gysze rvi be tegség a vesekő, pontosab ban a h úgykő (u rolith iasis). Aki csa lád i adotts ág, ö nm egfigyelés, fellépő panaszok vagy orvosi diagnózis alapj á n gyani~a vagy tudja, hogy h ú gykőképződ ésre hajlamos, vagy már re ndelkez ik is húgykővel, annak rendszeresen kell in n ia a gyermekláncfú ből, aranyvesszőfúből , iglicéból és csa lán ból készült teá t. M ég természetesebb ez azok esetében, akik már korábban is szenvedtek akut húgykóbajban, m ivel az esetek 60-70 százalékában a

l-olyad ékb ev it el

H ú gy k ő

betegség kiúj ul. A húgykövek úgy kelet kezn ek , h ogy a vizele tb en lerakódások és kristályos képződmények jelennek m eg, a melyek az évek és évtizedek folyamán olyan nagy kövekké nőnek, h ogy ha a h ú gyvezetékekb e vagy a h ú gycsőbejut­ n ak , o tt beszorulnak és ige n fáj d alm as görcsöket okoz hatnak. Arra kell töre ked n i - s a n evezett gyógynövények segítségével ez el is érhető - , hogy teljesen megaka - A h úgyk.. d ályozzuk a kövek képződését, vagy pedig még az ú n. ve- kép zód(" l I. seh omok álla po tu kban kim ossu k őket, vagy is a kkor, m ega ka-la m iko r csak homok szem nagyságú a k és a vizelettel még lyozása (-v problémamen tese n kijuthatn ak a szervezetből . ( Lásd a kim osá.. ;, esalánt is, 5. fej ezet, 63. old. ) A hólyag- és vesekövek megelőzésére a hivatalos orvostudom ány is számos növényi e redetú gyógyszert h aszn ál fel. H atásu k azon alap ul , h ogy fokozottabb folyadékszáll itással nagym ért ékb en felh íg ítj ák a vizelet ét, s így javul a vizeletára m lás din amikája. A húgykő megelőzésére a következő teát aj á nljuk :

H ól y ag- és vesekő elle n i tea iglicegyök ér csa lán aranyvessző

25 g 25 g 25 g gyermekláncfű ( gyökerestől ) 25 g A tudomány bebizonyította, hogy az iglice, a csalá n és az aranyvessző rendelkezik a fent nevezett képességgel, és

A h ú gykó oka

ebben az összefüggésbe n a gyermekl áncfúről scm leh et lem onda n i. A minden mellé kh a tá stól rnentcs teakeveré kből na po n ta min imu m 2-3 csész ével kell fogyasztan i - bár m égjobb, h a 4-6 csészévcl iszu n k - , mi vel h úgykő esetén a bőséges folyad ékb evitel döntőj e! entőségú az eredmény szem po ntj áb ól. Érdekes mód on az derü lt ki, hogy ajelen legi kalóriadú s feh érj ékben , zsírban és cu korban gaz dag - , másrészt azo nban ballasztanyagokban szegény táplálkozásun k a bőséges alkoholfogyasztással párosulva a fő oka a széles körben elterjedt húgykőnek. A húgykóben szenved ő betegek táplálkozásá nak ele mzés e, vala mi nt azo n m egfigyelés alapján , hogy a vegetáriánusoknak sokkal ritká bb an van húgykövük, nagyon eredményes kísérletek történtek arra, hogy korpakészítményekkel oldják meg a húgykőproblé­ mákkal küsz ködő páciens ek reh a b ilitációs kezelését.

Átöb lítés reuma esetén A vesék és a hó lyag á töblítése magától értetődően nagyon

fontos a természetgyógyászatban, és nem csak az ödémák ( vizcnyők)

megszü ntetését szolgálja. Ha meggondolj uk, hogy a vizelette l változó koncentrációjú anyagcseretermékek, toxino k és egyéb ki v ála sztanel ő any agok távozna k szervezetün kből , elk épzelhetj ük, m ilyen jelentős egészség-

károsodást vonhat maga után a tisztítási folyamatok zavara . Ezzel magya rázható adiure tikus ( átö blitő) gyógy módok sikere az olyan a kut és króni kus bet egségeknél, rnint a migrén, asztma. keringési zavarok, reuma, köszvény stb. Reuma elle n i tea csa l ánlev él gyermekláncfű ( gyöke restől)

30 g 25 g

nyírfalevél mál na levél

15 g 15 g

fűzfakéreg

Sg

hibiszkuszvirág

7g

Reu matikus fájdalm a kban szenvedó be tegekne k ajá nljuk a fenti teát diuretikus kiegészítóként. . Legjobb , ha napi 5-6 cs ősz ével isznak belőle egész napra egyen letesen elosztva . T öbb hón a pon keresztül kell alkalmazni, hogy eredmé nyes legyen. Ebben és több elózó receptben újra és újra megjelen ik a gyenneklán efű . Ez a gyógy növény egészen kü lön leges mé nékbcn alkalmas a szervezet átalak ítására, m ivel bizonyíth atöan m ind a m áj ra , m ind a vesékre hatással van . (Pontos leírá sa : 5. fejezet, 66. olda l)

14. Fej ezet

A női baj okat orvosló gyógynövények

A ter áp ia tarta m a

. A gyógyfiiIMk mindszellemi, mind testi állapotunkat b.folyáso/ják." s t;N BF.AR rhippewa ind ián javasember

Diuretikus (vízhaj tó ) élelmiszerek Akad néh ány olyan élelm iszer is, a mely é rezhet ően fokozza a vizelet kiválasztást. ilyen péld ául a zellerg umó, a petrezselyemgyökér, a spá rga és az ananás z. Ha egészségügyi szem po ntból szü kséges nek m utatkozik, bó me nnyiségben vegyék fel e növénye ket az étrendj ükbe.

I'szich ik ai li'nyezók

"/.(:x ualitás

A nó i baj ok - a 9-10. fejezetbe n tárgya lt idegi eredetű zavarokhoz és a pszyehogén fej fájáshoz hason lóan olyan problém akört a lkotnak, am elyikre közvetlen módon pszichikai tén yezó k nyomj ák rá a bélyeg üket. A m ai világban, ahol a nó egyenértékű félként áll a férfi me llett, kevés hely j ut a fizikumának lényegéból fakad ó ritmikus folyam atokna k. és kicsi az a tér, ahol a terjeszkedés és a visszavon ulás vál tozó fázisait átélheti. Ezért a m ai nőben részben a h iva t ásbeli kihívások, részben a harmoni kus csa ládi élet követelm ényei következt ében eros feszültségek kelet keznek, amelyek fizikai síkon jelentkezne k. A nemi és a sza porodási szerve k m egb eteged ésein él me gha tározó szerepetjátszik a nóne k a szexualit áshoz, a partnerkap csolatokhoz és az anyasághoz való viszonya is.

~ I agyar án ez "zi jelen ti, h ogy h a a panaszok egy h érn él tov ább t.•rla nak, feltétlenül keressék rel a n őgy ő gy á s zt , vizsgálrassák ~~ 'cg J~ ag~~a l , é s kö zösen tal álj á k m eg a b aj okát. A gyógyfü ves oll b'Y0gyltas csa k akko r h el yes út, ha ö n ö k ism erik az orvosi ~}'" ko:l" lot ~s t~dj ák, ,h ogy bel eg. égük nem szervi e rede tű, panusza ik pedig l énye g ében arra ve zethe t ők vissza, ami t az or\ flstudo má ny "vegeta tív d yst őn i ának" n ev ez . Ebben a vo na tkua ásb a n a mulaszt ások tú l komplikált követke zményekkel j.im ának.

Ha a

nőgyógyászat ban

organi kus eredetű

betegségekről

n ői bajok probl őmak or é vel , az eszte ndők során felhalm ozott tapa szta lataink ezekhez a felism erésekhez vezettek el bennünket.

van szó , diagnosztizálásuk és kezel ésük szakorvos i fel-

ad at. A m i pers ze a medence vagy a meno pa uza ún . vegetatív

baj okat illet i, eset ükben a gyógyfű ­ vek egyenes en ideá lis szerek, hogy a dystóniát sze líd és harmonikus mó don kiegyenl ítsék , anélkü l hogy a t úl

dystóniájából

ere dő

"( · ~ c · 1r 11\

d y~I "I I I '1

Cickafark (A chillea millefolium)

durva esz közök kel avatkoz nának bele a női szervezet el-

A női bajokra jó hatást k ifejtő gyógyfüve k között a közön séges cickafar k áll az első h elyen . Gyakran előforduló , szí-

képzelhetet lenül finom horm onszabályozási folyam ataiba. A kórkép többnyire a következő rend ellenességeket mutatja : pcriod iku san vi sszatérő meghatáro zatlan fizikai fájdalm ak, amelyek egész en a he ves görcsökig terjed-

vos, nagyon ellenálló,

he tne k; derék fájás; a l e g k ül ö n b özőb b menstruációs zavaro k (tú l erős , tú l gyenge, késedelmes és fájdalmakkal járá havi vérzés). ző

A felsorolt panaszok eseté ben gyakorlatilag a követkehat gyóg ynövény vált be: cickafark, kam illa , palástfű ,

s őt

egyenesen el pusztíth atatlan

növény, amely Európában, Észak-Ázsiában és Észak Am erikában egyaránt honos. N érnet népnyelvi elnevezé-

sei: Achi ll es-fű ,

h as fáj ás fű , szűz fű(') .

Apró feh ér vagy ró-

zsaszín virágai ernyőhöz ha son ló virágzatot alkot nak,

amelyen a legkü lönféléb b rovarok nyüzsögnek. H a fino -

Bcva II

pásztortáska, fehér árvacsa lán, tavaszi kankal in . Azt ta-

g y Cl ~ '

pasztaltuk, hogy alkalmazásuk ered m ényessége gyógynövénytársaikhoz viszon yítva - nagyobb mérték-

l1 {) \' C' Il \ '

man szeldelt leveleit szétm orzsolju k,je llegzetesen fanyar

illatot ára sztanak. H a beszívjuk ezt az illatot, el tudjuk

l.

képzelni , hogy esetenként az érzékeny embereknél a cic-

kafar k bőra llergiát vált ki, ha a szabadban m egfogják, vagy am ikor gyógyításra ha szn álj ák. A cicka fark silány talaj ú mezőkön, l e g el ők ön , utak és

be n múlik azon , megtalálj uk-e az adott sze mély számára

a leg m e g fel el őbb gyógy füvet - ez pedig csak a p ácicn ssel

szántófölde k m entén , száraz l ejtőkön terem. Sz árának , levelein ek és virágainak szilárd szerkezetét, szárazság-, forróság- és h idegt ű rő képességét tekint ve a sztyepp eö ve-

való személyes kapcso lat és véleményesere révén leh etsé-

ges. Ezért most egy kissé részleteseb ben fogjuk j ellem ezni ezt a hat fontos növényt, szeretnénk vezérfonala t nyúj tani önöknek ahhoz, hogy önmaguk, h ozzátartozój u k. barátnőj ük vagy ismer ós űk szám ára megtalálják az opti -

zetj ellegzetes nö vénye. A tudományj ól ismeri d roganyagait , amelyek csak együ ttesen fejtik ki komplex hatásukat.

mális gyógyfüves kezelé si m ódot. (A legn ehezeb b önma gunk at hely esen m egítélni.)

A cickafar k kombin ált alkalm azá sa

Egy kis módszertan Tudatában vagyunk ann ak, hogy a jel en fejezet , metodikáját és növényieír ási módját tekintve különbözik a többi től, mégpedig annyiban, ho gy itt több az int uitív elem , és a szokásos nál többször fogu nk hivatkozni lelki , érzelmi és sze llem i összefü ggésekre. Arra a kérd ésre ,

hogy miért van ez így, csa k ezt a feleletet adhatjuk: miután sok éven át külö nlegesen intenzíven foglalkoztunk a

Fő alkalmazási területé t a gyomor- és bélb án talmak (például gyulladás ok, hasmené s, felfúvódás , görcsö k) alkot-

~ " klJld al ú

hatás

já k, m elyek gyóg yítás a során gyulladásgátló , baktéri um ö l ő, szélhajtó, emészté sse rkentő és görcsoldó hatást fejt

ki (vö.: tearacept ek és cickafarkfüves fürd ő - 12. fejezet , 191,200,204,206,210. oldal). Külsőle g használva (borogatások, öblítésck, fürd ők ) bőr- és nyá lkahártya-me gbe tegedés ek, sebgyógyító és gyulladás gátló szere. A nép i gyó-

II!

gy ászaiban női bajokra. vérzéscsillapításra, rnens tru ációs panaszok- kű lőnő scn a görcsösciklus- ésa változás éveiben fellépd panaszok orvoslására használják. Acickafark azokhoz a szívós nőkhöz m érhetd, a kik fájdalmukat inká bb eltitkolják, rnintsern dramalizálnák. Fájdalmuk közepette is teszik a kötelességüke t, és csak a kkor panaszkodn ak, ha már nagyon rosszul érzik maguk at.

Kamill a (Matncaria chamomil/a, Chamomil/a recutita) Valam enn yi gyógynövény közül a karnilla vagy orvosi székfú a legismertebb. Gyógyhatása sokré tű és átfogó, a melyet külső és bel ső alkalmazá sa révén lehet kihasználni. Nagyon igyénytelen .gyom", Eu rópában, ÉszakAmerikában és Ausztráliá ban mindenütt megtalálható a szántókon, gabonaföldeken és aparlagokon. M indenesetre minél több mű trágyát használn ak a földeken, a kamilla an nál kevésbé érzi magát jól. Az orvosilag használt drogok legnagyobb része telepített kamillábó l származik. L. májustöl j úniu sig m agu n k gyúj ti ük a kamillavirágo t, Ielt étIllii I meg kell tu dn un k kü lönböztetni a va lódi gyógyhatású, Uli . ném et va~'Y m agya r kamillá t az ún. ebszékfű kül i;n biizó failfíl, a m elye kne k nincs illatuk .

Közönséges <:il k il II Achillea milkj fJltll lI/

Az egyetlen biztos i sm erte t ő jegy, hogy a valód i ka rn ill ánál a virágfészek belseje, a vacok - ha függőlegesen kettévágjuk - üreges, míg a nem gyógyhatá sú Iajokn ál t ömür. A hatóan yagok men nyisége szem pontjából lényeges a szedés helyes iddp ontja (a virágok kinyílása után i 3-5. nap) és a szakszerű szárítás. Ha a virágát szétmorzsoljuk, a kamill a nagyonjellegzetes illatot árasz t. Minden valószínűség szerint ez az a gyógynövény, amelyet a tudomány a legaprólékosabban kiku tatott. Kémiai szerkezeténe k, klinikai hatásainak ki tűnő a do kume ntác iója. Fő ha tóanyaga az illóolaj, ez elsősorban chamaz ulen ból

és alfa-b iszabo lolbó l kék színű.

tevőd i k

össze, és izolált formában

A kamill a kombinált alkalm azása Ilkalmazási n - rű l e t : n ő ­

~rógyászat

Emésztócsato rna

N épnyclvi elnevezései - szüzekanyja, anyafú - arra rnuta tn a k, hogy a nö vényt a nógyágyászatban használták . :'- Ia is a bőr- és nyálkahártya-betegségek, különösen a gyulladások ellenszere. Ebből kifolyólag a seb- és gyógykenőcsök, test ápol ős zc rek , olajfü rd ők, szappa nok és csecsemőápolási szerek gyakori alkotórésze. Fürdók, őb l ít ések és gőzfürdök formájában kiulnően bev ált az aná lis és vaginális tartomány gyu lladásai ese tén. M in thogy az illóolaj a vizgőzzel gyorsan eltűnik, a ka millagő­ zös fiirdők az altesti gyulladásokná l vagy az o rr, a garat, a homlok- és a mellékürcgek ak ut és kró ni kus nyálkahártya-gyulladásainál járnak a legjobb eredményekkel (vö. 7. fejezet, 102. oldal és 13. fejezet 227. oldal). Ezen a mó don a görcsoldó ha tás is nagyon jól érvényesül, ezt a mensrru áci ős görcsök esei én fordít hatjuk a magu nk javára (lsd. a 248. olda lt is). B elsőleg használva mind ene kelőtt szélhajtó és gyu lladásgátló hatást fejt ki, amely elsősor­ ba n gyo morindisz pozíciók, gyomornyálka há rtya -gyulladás és gyomo rfekély ese tén érvényesül (vö. 12. fejezet, 192. oldal .), II kami llár a az j ellemző, hogy könnyedén old és enybén nyu gtat. Szelídsége ellenére azo nban - ugyan úgy, mi nt a cickafa rk - bizonyíth atóan elpuszut]a a gom bá -

kal és k ő z őmb ő s ü i a bakteriális mérgeket. Azok nál , akik érzéke nye k a fé szkesv irágzatú miv ényekre, még l -zel íd kamilla is allerpiás tün et eket válthat ki, így enn é l a nö\ " nyn él is kerülni kell a tartós a lka lm a zás köv etkeztében " I,j,illó túladagolást! A kam illát elsősorban szenzibilis és félénk természet ű nőknek ajá nlju k. Különösen jól reagálnak a kamillára azok a fiatal lányok, akik félnek a m enstruációtól(anélkül

hogy aká r önm aguknak is beva llanák), hasonlóképpen azokhoz a n ők höz , akik egyfel ől félne k a szexualitástó l, másfel ől erős en igén ylik a biztons ágot ,

Palástfü (Alchemilia vulgaris) Ez a növény a mi szem ünkben el sősorban az anyaságot idé zi fel.Jóllehet a tudomány- megfel elő vizsgá latok hián yában - szkeptikusa n viszon yul hozzá , a népi gyógyászat széles kö rben használj a, és a mi ta paszta lataink szerint is mindig ha tásosnak bizo ny u lt. Vala hányszor ,gyógynövényt gyúj töttün k, gyermekeink m indannyiszor kü lönös örö mü ket lelt ék a mezők és a hegyi leg elők súm füv ébe rejtőző pa lástfúbe n. Legyező­ szemen red őzött levelei köze pén ugyanis na gyon gyakran egy harmat csepp j eleni k meg, amely a levél felső részének ezüstös-selymes szórösségc következtében előál­ lott kontraszt eredményekép pen úgy csillog, akár a gyöngy. Azt mondtu k a gyerekeknek, hogy ezekből a csino s ed é nyekből tőrp ék isszák reggeli italukat, mire elra gad tatásukban ők is ut ánozni akartá k a törpéket. Ezt a vízcsep pet sok elbeszélésben elefá ntk önnynek nevezik. Tudom ányos részről az t gyan ítják, hogy a levél közepén ülő csepp egyá ltalán nem harmat, hanem a levél erősen koncentrált hatóanyagán ak kiválasztód ása. A palástfú rend kívül ap ró és zöld essárga színe folytán egyáltalán nem fe ltű nő virágai ernyőcs kéket alkotva szo-

rosan egymáshoz lapulnak. A növény májustól szeptemberig nyílik, meg le hetőse n fárad ságos rnunk áva l a kko r gyújthető. E ur ópában , Észa k-Am erikában és Ázsiába n terem. Tekintettel arra, hogy a palástfú sok esera nyagot tartalmaz, a tudom ány úgy v éli, hogy hasmenés és v érz ések esetében összehúzó hatást fejt ki. A nép i gyógyá szat lapasztal atai szerint azonban olyan gyógy növény, am ely a n ői nemi sze rveke t - mind enekelőtt a mé het - erősíti ,

Ter h c swc , •

így az anyaságra való felkészülés, valamint a szülés előtti

szülés { ·"dl II

és után i kezelés folyam án alkalm azható haszonnal. Sze-

alkalm.o.. ..L

rénysége ellené re cr dt sugá roz, ez ért id e ális szcr az anyaságra od aadó an készül ő fiatalasszo nyok számá ra. A palástfú a szelídséget, kedvességet és a b ájt nagy tekin téllyel ötvözi , s ha egy n őn ek n eh ézségeket okoz, hogy beleélje m agát az a nyai szere p be (m agza telh aj tássa l ka pcso latos gondolatok, h á nyás és egyéb te rhességi panaszok, szü lés u tán i de pressziós hangula tok), ak ko r a pa lást fú nyújt maj d nagy segítséget a szá mára. H a szná ra válik a felnőtt gyermekekkel rend elkező a nyáknak is, a kik mártú lzottan be lcé lték magukat az anyaszerepbe, s ezé rt nehezen találják meg újra a hely ü ket az életben . A pa lást fú a segítségü kre lesz abban, h ogy az a nyaszerepból való kilépés fordíto tt folya m atá ba n fellépő problémáikat Icgyőzh essék .

Pásztortáska (Capseila bursapastoris) A p ásztort áskanak sok közös vonása van a p a l á s t fű vel . A t udomány c növény gy ögyhat ás át is meg kérdőj elezi, n oha min t vérzéscsilla pító a n épi gyógyászatban megk ülönböztetett hel yet foglal el, és kü lönösen j ó szemek számít erős vérzéssel járó me nstruác ió esetéb en . Tudjuk, hogy m á r l Iippokr á tesz h aszn ált a a m éh kezelé sé re. A magas vérnyomás eset én való alka lmazásáró l a l l. fejezet ben olvasha tt u nk (177. oldal). A pászto rtáska olyan "gyom növ ény", amely szinte az egész föl dön m egta lá lha tó . M in d ig az em ber nyom á ba n j elenik me g. Ami nt már a lán dzsás útifúné l vagy a kisvirágú füzikén él lc írru k, a pásztortáska is ú t tö r őké nt veszi birtokba a szabad fő l d tc rű lc t ck ct, a szán tókat, és a kertekbe n , az utak m ent én és az útburkoló kövek közö tt is me gtalálható. Érde kes nevé t term éséról kap ta. Ez a szívala kú , feszesen tömött "tasa kocs ka " (becőke), köze pé n varrat ta l. T ölevelei a talaj közeléb en rózsában állna k, felj ebb a szá ro n csak szeirta n fordulnak elő. Ki csiny feh ér virágai alig lá th a tók. Tavasztól késő őszig egyid ej ű le g láthatjuk b i mbői t, virágait, termését. O rvosilag a teljes növényt felh aszn álj u k.

V ér z és-

csillap u a-

I',llil.lortáska I t/f1.ltlfa

bursa pastons

1\ pásztortáska kü lönösen nagy probl émák at állít a tudom ányos elemzés elé. Gyakori, hogy pen é szsz ín ű gom ba tám adj a m eg, am ine k következtében droganyagai teljes mértékben mcgváltozhatnak. Az a probléma, hogy a gombafertőzés már csa k előrehaladall stádiumában észlelhető, azonban már addig is jelen lehet. Az is lehetséges, hogy a gomba fejti ki a gyógyhatást, vagy legalá b b valam i lényegeset hozzáad. Továb bi nehézséget j elent, hogy nagyon ingad ozó a növé ny ha tóa nyagainak koncentrációja, amely az évszakoktöl, az időjárási viszonyoktóI és a termóhelytől függden kül önb öző lehet. Ami a p ásztort ásk ána k a női betegségek orvos lására való felhasználását illeti, ebben a vonatkozásban teljesen a népi gyógyászat hagyományaihoz tartju k magunkat és az erós és fájdalmas vérzések ellen ajánljuk, továbbá a szaporodásiszervek általános erős üés ére. Ha a medencefenék, a méh tartószalagjai vagy a méh izomzatai nelkorr nak" és elernyednek,vagyhaa nő egész szervezete és pszichikai rugalm assága kimerül, a p ásztortásk ábel készült tea vagy tink túra a legjob b segítség. I\z életerő- és a eselekvésvágy elvesztését a gyakori terh esség is okozhatja, vagy az éjjel-nappal nem szúnő igénybevétel, amit a esccsernők és kisgyermekek gondozása ró a nőre. A "pásztortáska" t ípus ú nők alapjában véve egyszerű­ ek , optimisták, életvidámak és rendelkeznek azzal a képességgel, hogy hallatlan ul gyorsan regenerálódjanak. A pász tortáska segít nekik abban , hogy újból kijussanak a telj es kim erültség á llapotából.

A tud om a ny á lláspo n tj .•

Fehér árvacsalán (Lamium album) A fehér árvacsalán is a népi gyógyászat szakterü leté hez tartozik. Gyógyszerként inkább a fehér árvacsalánt (Lamium album) alkalmazzák; a sárga árvacsalánnak (Lamiu m lu teu rn), csak az ajakos virágait hasz nálják fel. Levelei hasonlítanak a csa lán éhoz . ám azoktó l elté róen nem csíp nek. Euró pá ban és Ázsiába n honos, a fák és bokrok alatti árnyé kos helyeket kedveli a kertekben, az útszé leken,

I"hér árvacsalán I nmium album

a sövén yeken és om lad ékos helyeken találhat ó. Ugyancsak kedveli a nedves, h űvö s klímát. Gyűj tésekor ügyelj ünk arra, hogy szám os más ajakosvirágú növény is létezik, am elyek kel könnye n összetévesz th e tő. Felism erésé-

ben segítség et nyújt jellegze tes édeskés, fan yar illata. Gyerme kkorun kban kedven c foglalatosságunk volt, hogy letépj ük az árvacsalán virá gá t és kiszívjuk bel őle az édes nektá rt. Hildegard von Bingen nagy ném et la ikus gyógyító, a mi szticizm u s híve (1098- 1179) igen nagyra értékelte a "m éhfüvct" (ő így hívta az árvacsalán t). D roganyagait eddig még nem határozták meg kielégítóen . Az árvacsalárit töb bek között köp tetőnek és köhö géscsillapítónak haszná lják. A n ői bajok közül els ősorb an a szabá lytalan és fájdalmakka ljáró m enstruáció, az altest i gyulladások és a feh ér folyás ellenszere. E problémák esetébe n kü l ső alkal ma zása is ajánlott ( fü rdők). A fehér árvacsa lán virága ibó ! készül t, mézzel édesített tea nyugtató hatású. Az "árvacsalán" típusú n ő kiegyen súlyozott, és alapjában véve nagyo n bo ldognak érzi magát. N ői es és

Öss ze té ~ vesz t h e t ő

, Alkalmazavi terüle te i

•

,

érzé keny, ám ugyanakkor szilárd és öntu da tos . Tulaj-

donk éppen m ind en a legnagyobb rend ben van nála csak ne lennének ezek a panaszok. A z árvacsa lán tea a bőrbetegségek, b őrkiiit ésck és a fiatalkori patt an ások ellenszere is. (Lásd az 5. fej ezet tcarcceptjeit, 77. old.).

Tavaszi kankalin (Primula ueris) M agvar országon mi ndenütt, erdős, bokros, sziklás helyeken előford uló sá rga virágú növény. A tavaszi hónapo kba n virít. ,A kankalin állományt nagyon veszélyezte ti a műtrá­ gyázá s, ezért Németországban védett növén y. Kan kalinaJlergiában szenvedők ne m haszn álh atják!

K an ka li" a ller gia l avasz i kankalin l'nmula ueris

111

B első

alkalmazás

ul , ha a pá cien s félén k vagy aggályos kodó , 30 g citro m fü vet adunk a b ázisre áho z. ha depresszióra hajl am os, 30 g orbáncfüvet. ha á lla potos , ha k ő zvetlcn ű l szü lés eldtt vah'Y után van, a pásztortáska részarányát 50 gram m ra em eljü k és m ég 10 g árvacsalá nvirágot ad unk hozzá; ha a változás éveiben hőh u llámok gyötrik, 30 g kankal int keveriink a b ázisre ához . H iba le n ne, ha a megfelel ő keveréket csa k a pa nas zo k esetén fogyasztanák. T öb b hé ten keresztül nap i 2-3 csészényit kell meginni

Szaponintartalma m iatt a ka nkali n gyö ke ré t köhögéscsillapítóké n t használjuk (lásd 7. fejezc t, 103, 112. old .). Em ellett a n ép i gyógyászatban n eu ra lgiá k, m igrének, men struációs és klimaxos panaszok el lens zerek ént nyert po lg árjogot. A kan ka lin virága és gyöke re különösen a kissé egzaltá lt, in tellektuális nőkö n segít, a kik haj lam osa k arra, hogy a külvil ág in gereirc hi sztériku san reagáljan a k. Ennek a n őtíp usna k erős en hull á m za n ak az érzel-

bel őle.

mei; érzékeny a szélre, gyakran van migrénes fej fájása. M egfigyel ésein k szeri nt a ka nk a lin kül önösen akkor h atásos, ha a szédü léssel és a vér fej b e to lu l ásával kísért fejfájás a havi cik lus füg gvénye ként szabá lyosan ismétlőd ik. Ez t az ún. premenstruáciős szindrómát egy h ossza bb kankal inteás kúráva l hatásosan kezelhe tjü k. A kúra a kko r is ered ményes, ha a fenti tünetek a változás éveibe n j elentkezn ek. A m inden hűvössége, .gyere kessége· elle n ére igen ,,j óérzésű ' ka nka lin helyreáll ítj a a kissé egza ltá lt nők lel ki eg ye ns úlyá t.

Alkal m a z....,

Kiegy ensú lyozó tea

ter ű l et e i

A követ kező igen jóízű keverékjóté kony kiegycn s ű lyo­

z ö hatást gyakorol a nókre, akár van panaszuk, akár nin cs : orbáncfű citromfűlevél palástfű

fek ete sárkánygyökér (calla ) cickafa rkvirág ga lago nya (levél és virá g)

bodzavirág búzavirág körö m virá g

Az egyén ekre sza bott teakeverék A felsorolt h a t . női győgyn övény' m in d egyike - jellem folytán - egy magába n vagy m ás növén yekkel keverve a lka lm az ható re ának va gy tin ktú rá nak.A fentemlített panaszok cse lé n a következő bázisteáb ól indu Jhatu nk ki:

15 g 15 g 5g 5g 3g 2g

ző jegye ik egyezése

Túl

Bázistea nói bajokra

Erős vérzésseljáró menstruáció escten azt aj án lj u k, hogy a fentebb javasolt teá k vaJam eJyikének n ap onk én ti fogya sztá sa rnellctt szedj en ek be n a pon ta há romszor 15 cse ppet a pá sz[ortá ska tinktúrá ból is.

I'iísztor-tás-

cicka fark pa lástfű

kamilla pászto rtáska

ka-tinktúra 30 g 30 g 20 g 20 g

Ez az a la precep t a továb bi két . női gyógyn övé n nyel' vagy az ideg e r6sítő és ny u gtató nö vén yek kel variá lható . Péld á-

A bázistc';1 vari álása

er ős

25 g 15 g 15 g

havi vérzés

Ezeket a szereke t t őbb héte n kere sztül kell szed ni. Ha a p an aszo k telj esen megsz űntek, akkor a lovábbiakb an az is e legen d ő, ha a csep pe kel és a leát a mindenk ori m en stru áció elölt 2- 3 nappal kezdjük fogy a szt ani, é s e z t a cik lu s b efej ezéséig folvtar juk. •

( Irvosi

Menstruációs görcsök H a a me nstruáció kezdet én gö rcsös fáj d alma k lép nek fel, ame lyek olykor még keringési kollap szust is előid ézhet­ nek, akko r eb be n az ak ut helyzetb en nincs jobb egy cickafarkfüves teljes- vagy ül őfürdőn él. Elké szítéséh ez vegyünk egy teli ma rék eiekafa rkot, forrázzuk le 1-2 liter vízzel, hagyj u k 10 perc ig fedő alatt állni, m ajd szú rjük le. Az így nyert kivon at ot önts ü k a fűrd ővízbe , ü l őfü rd őn é l a fele is elegen d ő. Soha ne m tapasztaltunk olyan t, hogy ez a fiir d é 10- 15 percen belül ne sz ű n tette volna m eg te ljesen a g örcs ő ke t. Hatásosan oldja a menstruációs görcsöket a kamillagőzös fü rd ő is (vö. 13. fejezet , 227. old.; a Iürdő elk észítésének képes illu sztrációj a : 7. fejezet, 102. old.). H a egyik mód szer alka lmazására sincs lehetőség, akkor a forró fU rdő is segít, vagy egy melegítőpalaek, amit 15 percre az altestre kell hel yezni . A gö rcsök elhárítására az egyé ne kre sza bo tt tea kú ra m ellett ta rtós terápiaként a cieka far ktinktúrát ajánlju k (töb b hét en keresztü l háromszor 15 csepp na pon ta).

M en struáció

e lő tt i

d LI ~ l1 ó zis

Cicl .d,lI ~

A változás éveine k problém ái

fi.in ·" 111 11111

H őh u ll á m o k , hirtelen verej tékezés, éj szak ai izzadás, ide gesség, ingerl éken ység, fej fájás, alvászavaro k, fára d tság , súlyos lelki feszül tség, levertség, teljesítm én ycsökkenés - ezek a változás éveib en fell épő tipiku s tü netek. J elentős m értékben enyh ítheti őket a hat . n ői gyógyfú bőJ" ősz­ szeá llíto tt, egyénre szabo tt teake verék, am elynek azonban nagyo bb m ennyiséget kell tartalmaznia a kan kalinbó l, min t a töb bi n övényből . Reggel és este egy csésze tea fogyasztása a minimum. A keverék összetételét hetenkén t variálhatjuk. hogy mi nd ig má s és m ás legyen az íze. Ez a tea alkalmas az orvosi terápia erősítésére is, feltéve, hogy a súlyosabb panaszok eseté n szü kség van ilyen kezelési eljárásra. H a a változás éveivel kapcso latos panaszo k követ keztében a n ő annyira feszü lt idegállapot ba kerül, hogy már önmagát scm tudja elviselni, akkor a következő keveréket ajánlj u k:

Ci d\;d,lI l.

tin kn u . 1

tünetek

Az ún . premen struációs szind róm a tün etei - a m ell tapintásra való érzék enysége, feszítő érzés és fáj dalom a mell ekben , id egesség, inge rlé ken ység, álmatla nság , fejfáj ás, teljesítm én ycsökkenés - hasonl óképpen kezelhetók: a hat " női gyógyfúból" összeállított tea, eickafarktinktúra (napont a három szor tíz csepp), kiegészítésül pe di g het i egy alkalom mal cicka farkfüves fürd ő (a fürdővíz­ hez önt en dő kivon ata t vagy csak cickafa rkbó l, vagy cicka fark ból és palástfú b ől , vagy cickafarkból és fehér árvacsalán ból k ész ítjük el).

KOlII lllll.•11 k e z r- le -,

Idege s nók teáj a o rbá ncfű cit ro mfű

komló

pal ástfú

( ;r ógyd ié ta

Fehérfol yás Feh érfolyás (Fluor alb us) eset ében is a legh atásosab bak a ciekafark, a feh ér árvacsalá n és a palástfú felh asználá-

..

sával készített ülőfürd ők, feltéve, ha az orvos meg állapitotta, hogy a panasz nem bakteriális vagy go m bá s Iert özés eredm énye .

30 g 30 g 20 g 20 g

Női pácien sein k egyé b kén t elm ondták nekü nk , hogy so kkal kön nyeb ben elviselték a horm onáli s vált ozásokat , ha éven te egy-két alkalo mmal gyó gyd iétá t iktattak be élet rendj ü kbe. Ez pedig újfen t azt mutatja, ho gy mi nél tisztább és terh eletlenebb a szcrvczet, an ná l könn yeb ben t ud a kü lönleges kih ívá sokra reag álni. A változás éveibe n különö sen gya kran j elentkező heves verejtékezés t zsá lya-

teával lehet kiküszöbölni. A m értéktele n verej tékki vá- \'1'1 l lit l•• lasztás gátlására nagyon erós zsályateát kell készíteni:három teáskanál zsályalavelet egy ne gyed liter vízzel Iefa 1'r ázun k, majd lefedve 7 percig lassú t ű z ö n fóz z űk , M elcgen vagy hid egen két csészével igyu n k belől e. Érz éken y gyom rú emberek szá má ra azonban túl nagy ez a zsálya- Ellrt , j,l\ ..11 .•1 adag. (A zsá lyáról bő veb ben a 7. fejezetben, 113. old.)

szervezetnek, ho gy nem terhe li felesleges kalóriákk al. Ezenkívül vitam inok és ásványi sók is vannak be nne . Ize tetszés szerint variálh ató. H a a szoptatós anyá nak nin cs elég teje, ezen egy speciális tej szaporító reával könnyen segíthetü nk .

Tej szapor ító te a

Segítség a szül ésnél Néh án y szó a sz ü l és rő l. Azt aj án lju k, ho gy az örvende tes esem ényre készü l ődve négy héttel előbb kezdj enek el rend szeresen palástfútinktúrát fogyasztani : nap onta háro mszo r tíz csepp et vegy enek be bel ől e. H asonló ha tást érnek el akkor is, ha naponta háromszor egy csésze palá stfűteát isznak. Ezenkívül m inden terhes asszo ny a szülés í dőpo n tj á ­ tól számított tíz nappal előbb kezdjen el nap i há romszor tíz cseppet fogyasztani árnikatinktúrábó l, s folytassa ezt egészen a szü lésig. (vö. 15. fejezet, 266. old.) Mindh árorn gyerm ekünk term észete s szü lés sci od ahazaj ött a világ ra. Minden a lka lom m al rendk ívüljól bevált az o rb án cf űo laj alkalmazása, ezért szívesen osztj uk me g olvasóinkka l ez t a tapasztala tunkat. A sz ül és utol só fázisáb an a sze méremaj kakat a szülészn6 b ós égesen me glocsolta orbán cfúolajjal, ú gyhogy ren dkívül csúszóssá vált az az utolsó szú k szakaszis, amel yen az újszülött fejének át kellett hal adnia, s így többé m ár nem képezett ak ad ályt. 1\ szülés befejezése után a sz ü lész nő megismételte az orb ánefűol aj os eljárást, hogy a szeméremaj kak gyorsabban gyógy ulj anak és rcgen erálódj an ak. Az ú jszülött els" lcfürdet ésekor is használtuk a gyóg yító erejű orb án c fű vet.

P a LI'.l l ll <Í r n i l",

l'

..

v asfű

20 g 20 g 20 g 20 g 20 g

linthogy ehhez a keverékhez csupa kemény magot haszn á[un k fiil, forrázás el őtt apróra ke ll törnünk {iket.

O r l». .« III o la j Bóséges " ,lya dék. li'h'Yasz tá s

Szoptatás A szülést követő gyerm ekágy ban és a szopta tás alatt ni ncs id eál isab b ita l a gyógy teá ná l, amely úgy ad életerőt a

ánizsma g kömén ymag kap or éd esköm én y

GyÓ!(yk .'

Ezt mo zsárral vagy olyan darálóval végezzük, am ilyent pé ldáu l a dió őrlé sé rc haszn álunk. Nem sza ba d saj nálni ezt a csekély fáradtságot, mi vel a legjobb hatóanyagokat a magh ól lehet kivonni. Ám csak an ny it k észítsenek bel ől e , ame n nyit az adott pillanatban felha szn áln ak a teához, m ivel az aroma és az illóolaj ok ham ar elp árolo gnak. A droganyagokat aztán leforr ázzu k. maj d 5- 10 percig á llni hagyjuk. A tej term előd és szem po n tjábó l dön tő szerep j ut ann ak a folyad ékmc nnvi ségnck , am it az anya naponta magáh oz vesz. A menstruáció alatt, valam int a terhesség előtti és utáni szakaszban a női szervezetben lejátszódó rendk ívül fi nom hormon ális változás okra ideális hatást gyakorolna k a gyó gynöv ények , mi vel a rcnd ellenességeke t mcg sz űn­ tetik anélkül , ho gy m eg l epetésszerűen lerohannák a sze rveze tet, ugyanol yan finom eszközökkel hatnak rá, am int az a szokásos hormonális kezelések alkalm azásakor történik.

15. Fej ez et

Két jó hatású szer sürgős esetb en : a fekete nadálytő és az árnika "j\1inden méreg és semmi nincs méreg nélkiil, csupán a mennyiség/ől fiigg, hogy valami méreg-e, vagy sem." PAR A(; ELSC S ( 1537)

A fekete

nad ályt ő

( Sy mphy tum offic inale) A fekete nad ályt ő, mint gyógynövén y, nagy múltra tekin thet vissza . Már Kriszt us után 50-ben dic séri Dioskuride s "l\'Jatcria medica" címú m űv ébcn. Bingeni Hildcgard és ké sőb b Paracelsus sebgyógyítás ra ajánlja, Leonha rd Fu chs pedig már 1543-b an bő ismertetést közöl róla "New K reütcr buch " cimű köny vében. A 19. század ban némileg csökkent népszerűsége, de századu nk 30-as éveib en ismé t m agára vonta az em berek figyeIm ét. A leguj abb vizsgálatok azon ban eléggé két ségbe vonjá k az elm últ időkben ne ki tu lajdonított hat ások egy részét. A növény tudomá nyos neve Sym phytum officinaic , am ely görög eredetre uta l (3 "sym phcin" azaz őssz en ő n i szóból). N ém et elnevez ése, a "BeinweIl" utal gyógyhatás ára , rnivel a .Bein" a régi irodalmi német nyelvben "eson t"-otj elent. En nek a szóhasz nálatnak a maradványai még me gtalálhat ók a "Sehlüsselbein" (kulccsont) vagy a "G e-

fil

bein l'l (csont, v.ö. azangol "honel'l-nal) szavakban"További népi eln evezései: falgyökér, sebgyóg yír, cso nt gyógyír és fekete gyökér (ne t é vessz ű k össze az ugyanilyen nev ű fózeléknövén nyel, a Seo rzo nera hispanica-val ). Az angolszász országokban használatos neve comfrey, mel y a latin "confirmá"·ból (confírm arc - megerősíteni ) szá rm azik. Ezekne k a megjelölésekne k a töb bségébó! kitű ­ ni k, hogya fekete nad álytó m ind régeb b en, mind manapság a cson tok ka l, illetve a cso ntrendszerre l összefüg gó betegségre j avaso lt gyógy növény. A fekete nad álytó d ús, erőteljes, é vel ő, filcesen szórös szárakkal és levelek kel, liláspiros, néha sárgásfehér hara ngszerüen bó koló virágok ka l és nagy, erős, ágas-bogas gyökérzettel rend elkez ik. Fén y, ta laj ned vesség és tápanyag tekintetében nagyo n igén yes. Vadon , folyóvizek pa rtjá n, á rkokban, mered ek vízpa rto kon és nedves réteken terem. H atóanyagai legn agyobb mennyiségben a gyökerében hal m ozód nak .

Kü ls ő

Ö blítés

1" ,nJgatás Kiirö mvIrag.. ken óc s

alkalmazások

A fekete nadálytó kitű nó hatása a nehezen gyógy uló sebe kre elsósorban fó hatóanyagában, az allan toi n-ban rej lik. H ám - és sejtk é pző hatásánál fogva serkenti a seb gyágyu lását . A fekete nad á lytőből készült főzettel lem osva vagy azz al átita tott kötéssel a sebek váladékozá sa és gen ynyesedé se megszú nik, olya nn yira, hogy elfekélyesed ett

E IÓM"t.: 11 1 a sei )l" k b ez;:í r-od .I'III

nad álytó fózetb en ázta tn i, az zal öbl ítget ni, vagy a fózettel átitatott boroga tást tenn i rá . (Lás d a zsu rló a lkalmazását is az 5. fejezetben és a rák övetkezó old alo n lévó illusztrációt.) M ind h áro m alka lmazási m ód hoz a fózetet a k ő vctke­ Zóképp állítjuk eló : egy csész ény i fekete nadálytövet kéthárom liter vízbe n 10 percig fózün k, ugyan ennyi ideig állni hagyj u k, m ajd leszűrjük. Am ikor a fózet testhómérsékletre l eh űlt , meg ázta tju k abban lábfejünket vagy lábszarun ka t. O lyan testrészeknél, ahol ez nem lehe tséges, kád, vödör vagy zuhanyozótálca fólött lassan-lassan a sebre öntjük a fózete t. I la az ilyen öblítés fájda lmat okoz, tiszta lenru hát átitatunk a fözeuel, rátesszük a sebre. be fedj ük száraz frottírtörülközóvel és az egészet á tkötj ü k. Fél óra múl va a m űvcletet megisrn é telhetj ű k , Ezut án a sebet, d c különösen an na k széleit bekenjük körömvirágken őccsel és új ra átkötj ü k. H a ez a kezelés viszo nylag körülmén yesnek is t űni k , mégis megéri a fárad ságot, ha figyelembe vesszü k, hogy egy hosszú idón át nem gyógy uló sebtől és az azzaljáró kellem etle nség ektó! szabadulha tunk m eg. T öb b példa is bizonyűja, hogy alsólábszár-fekélyek, amelyek hónapokon, sót éveken át semmi féle kenócsre, porra vagy egyéb szerre nem gyógyulta k, ismételt fekete nad álytó- és köröm virá gken ócs-kezelés ha tására elmúltak. (Lás d a 16. fejezetet is.)

Borogatás a fekete n ad ál ytő l i s zti é b ől készült p éppel

és krónikusan ge nnyező sebek is, mint pl. az Ulcus cruris (az alsó lábszár begyógyul ni ne m aka ró fekélye) is gyorsan be he ged nek.

Fü rd ő,

fekete

öblítés vagy borogatás

n ad ál ytő főzetével

Az orvosi gyakorla t azt mu tatja , hogy kr óniku s gennyesedések és nyílt fekélyek fó!eg id ős, m ozgás uk ban m á r kor- J avall a' látozott embereknél és eró s dohányo so knál lép nek fel. Ilyen esetek ben ajánlatos a sebet napo n ta kétszer fekete

\Iinclenfajta cson t-, in- vagy i zomtraumán ál - rnint tiirések ( f~a ct ~ rák) , üté.sek nyom a, ficam , rándulás, zúzódás vagy vé r.. . lafut a ~ - a l egj ~bba ~ a fek ete n adál ytó lisz tjé ből ké szült péppel ~",lo b~)f?g.at a ~ '.cgII.Ygya nez iz om-, ideg- és ín hü \"clrgy ullad ásokn ál is id e ál is m őd szer.

Elkészítése

Eb ben az esetben a porrá őr ő lt fekete nad álytövet használju k. Aszerint, hogy mekkora a kezelend ő felüle t, ve-

Fek et e

lI.ul;ílytó. k e nőcs

:\ Inzgási szer ve k ,('rülése i

2

szü n k 50- 100 g fekete nad á l yt ől i s z t et és egy kis tálba n lorrd vízzel és né há ny csep p sa látaolajjal pépp é keverj ük. A pép először sz álasodik, m aj d m eglch ctóscn ragadós és gum isze r ű lesz. A pé pet úgy ahogy van, m cleg cn r áken jük a be teg testr észre és el ő b b egy len ru h ával . m aj d egy kis fron írtörü lkiizővel l etaka rjuk. Az cgészet kötéssel rögzítjíik és egy-k ét órán át vagy egész éjjel hatni hagyjuk. A pép kön nyen elt ávol íthat ó. Utána a b őrt fekete nadály tő­ k en őc csel bckenj iik. (lásd 256. oldal) A fekete nadálytóliszr p épj éből készítet l boroga tás hihe tetlenü l ha tásos és naponta ism étel t alkalmazásától a gerinc- és porckorongfájdalmak is elmúlnak. Ugyancsakrcgcncrálódnak az erosenigénybe veu izületek vab'Y a ui ler őltctett izmok és izom szalagok (pl. sportolóknál az ugróízületek , a térd, te niszkö nyök stb .), Terápiakén t ugyanolyan hatásos m int m egel őzés céljából.

Kom biná ció horneop áti ás fekete nadá lytó-kivon a ttai linden gerinc ·, porckoreng- és izü leti bántalom nál vagy so n tlui r tyagy u llad ásruil, arthri tis n él és b ármilven csonn őr és­ ni'l az t ajá nlj u k, hogy a kül sől e g alkal mazott b'Y,ib'Yításon nil hdsől eg is segítsük elő a ~'Yób'Yu l ásl a Sy m phyt um D 10 e lnevel ésü homeop áti ásk ivo u aual (na ponta háromszor 10 csepp ). Heumá s pana szokn ál , iz ülcti gy ulladá sná l, isiászn ál és k ősz­ ,,<'n yné l is na b'Y0n ajá n lo tt a z egyéb kezel és m ell ett a hígítatlan fekete nadálytőkivonattal val ó bedörzsöl és. I

4

3

l.

2. /'

3.

4. 5.

5

A feke te nad á l ytő lisz' ''' , . t álb an forró vízzel és 111'11. 111\ cse pp salátaolajja l meg keverj ük. villáva l csomómentes 111 '111 l k észít ün k belőle, a p épct közvctlenül a fájdalmas részre, a bdrn kenjük, tiszta ru hával letakarju k kötéssel rögzítjük és azt

hosszabb ideig rajta ha14) pd

Ismerünkegy para sztem bert . aki évekig do lgozo tt traktoron és e r ős gerincbántalmakról panaszkodott. O lyan oagy fájd almai voltak, hogy nem tudott már d olgozni. Fel esége mindennap bo rogatássa l kezelte : a fekete na d álytől i s zt ből késziilt pép pel és fekete nadálytókenőes­ csel. Eb'Y hónap múltával emberünk teljesen panaszmentcs lett. Gerince és hátizom zata anny ira regenerálódo tt, hOb'Ytováb b d o lgozhat ott. É rthető, hogy azó ta nagy

tisztel őj e a fe kete nnd ályt ónck és lel kesen aján lja azt m á-

~ Iég ha úgy is túnik, hOh'Y e1,i vigyázatosságbólle kellene mondanunk a fekete nad ályt őtea vag} '.kivonat hosszú id ó n át tart ó bels ó lkalmaz ás ár úl, a fekete nadály tó é rté kes sz er m arad az izületek, Izmok, szalagok és mindenekelótt a cs{)ntokgyó~'ításában , mivel hatásosan serkenti a scjtképzödést (új cson t-sz ővet , porcok ).

soknak is.

Fekete

n ad ál ytőkenőes

A leketc n ad á lyt ő l i sztj éből készü h pé pp el való borogatás pó tolható a kevésbé koncentrált fekete nadálytőken<Íes­ csel. En nek ha szn ál ata viszont sokkal egyszerűbb . Seg ítséget nyújt a kisebb bajoknál és rájdalmaknál , mint péld ául eséstől szer:leli kék folt (vérömleny) eset én, ha a szokatl an, ta lán ui lfesz ítet t kerti m unkától megfájdul a derekunk, ha bútortologa tás közben m ege mel tük magun ka t, vagy ha spo rtolás u tán izomlázunk keletkezett.

A homeop átiás kivonat ajánlott alkalmazását a fenti meggond oláso k nem érintik. ( Lá sd ezzel kapcsolaiban a 4. fejezet m agyarázatait. )

K ise b b b aj o k

Az árnika (A m ica mon/ana)

Kombinált kezelés Rendk iv ül h at áso s ke zelést n yújt a következő kombin ácio . fek et e n ad ál y tó li sztj éb ől készült p éppel va ló borogatás csl . 1\ ként, u tókezelé s a kenöccse i, bedörzsöl é s a kivonatt ai (pé ld Iu l reggelen ké n t ) és h omeopátiás esep pek szedése . Az eb b en a I. jezetbcn felsorolt minden súlyos és idült bctegsé~ esetébe n 1. 111 tos, ho~ry ehhez a kezelési m ődhoz tartsuk magunkat é!'o ,I l legalább 4-8 h ét en át fol ytassuk.

A b el ső alkalmazás nehézségei A fekete n ad á ly t ő b első alkalmazása óvatosságot igényel, ugyanis az újabb vizsgálat ok során a fekete nad á lytőben pyrrolizid in-alkaloid át tal áhak, am ely a m ájra nézve toxikus, rákkelt ő és génvá ltozá st idézhet elő. ~ l in t általában mind ig, ebben az esetben is a m értéktartás a fonto s. ' Ib xikológiailag tehát csa k a fekete na d álytób61 készü h tea vagy kivonat gyak ori bels ő alkalmazása sze lgáltat o kot az alapo ..a bb megrontolásra. A külső alka lmazás ártalmatlan, mi vel a ké rdéses a nyagok a bőrön kere sztül úgyszólván egyált a lán nem szivódnak rel és a kísérletek során sem rnuta tkozt ak neg atív hatások.

Ki vét el : hom eo-

p áti ás ki von at

Ugyancsak jó hat ásu egy másik növény, az árnika is, amc1yet a term észetgyógyászat ba n elsósegélyfú néven em legetünk. Ö sszetéveszthetetlen, fanyar-aromás illatú , igen eros hat ásu, olyannyira, ho gy ha nem megfeleJó módon a lkalmazzák. súl yos m érgezési tüneteket okozhat. Az Arnica montana lőleg a hegyekben, 8üO- tó12500 m magasság ig , tőzeges réteken és trágyázatian hegyi legel ók ő ri ten yészik. Né pi elne vezése: hegy i jórú - szintén erre utal. Az árn ika csak mészmentes, savanyú talajon, nedves-hideg klim ába n tenyészik, ezért termesztése kifejezetlen nehéz. Virágzási id ej e a hegy magasság átó l Iűg­ góen,június - augusztus. Árn ika kivonat kész ítésé hez a teljes virág fejel szed ik Ic. G yiike ré b ől horncop áti ás kivonatokat állítanak ciii.

EJóször is sze re rn én k mindenkit lebesz élni arról , hogy maga az ár u ika t. mivcl az védett növén)' é.s a ho zz á nem ér[() szedés cs ak további megtizedeléséhez vezetne. Egyébként a hel{Yi réteken a sárga I észekvir ágzaniak egész sora terem, ezekkel pedig nagyon k őnnycn ősszet éveszthet ő . ~yüjtse

Amikalégy

A virág rejek gyújtésé né l arra is ügyelni kell, hogy azo kon ne legy en rajta az ámikalégy lárvája. Szerencsére nin cs is

nagy szü kség arra, hogy az árnikavirágokat magunk gy űj tsü k , hisze n mi nd az ám ikakivonat, mind a növé ny homcopáti ás készítménye i mi nde n gyógyszertárban e1l c n órz ő tt min ős é g b en

ka phatok. Az európai kivánd orlók m agu kka l vitt ék az á m ikát az Újvilágba, ahová sokáig - el ege nd ő saját termés hiján Európ ábó l im p ortált ák. Az Amerikában hon os árnikafa-

jokat m egvizsgáltá k hatástani szem pontbó l és felvették azokat az amerikai gyógyszerkönyvbe. Külö nösen az

egyik faj, az Arn ica cha misso nis bizonyult hatásában egye né rtékűne k az Arnica rnontana-val, viszon t azza l a nagy előn nyel is rendelkezelt , hogy annál sokkal kön ynyebb en lehetelt termeszten i. Ez a faj kerü lt vissza Európába és azó ta, különösen Kele t-Európában , sikerrel ter-

me sztik gyógyászati célla l. M int sok m ás fészekvir ágzani növény, az árnika is kiAllergiás

reakciók

So kféle h at ás

válthat allergiát. Rendszerint a világosbórú, vörösesszőke em berek nem bírják és az előírás sze rinti használatkor bőrgyulladást , bőrki ütést is kap hatna k. Aki mártud err ől az allerg iájáról, elővigy áz at o ssá gb ól próbálja ki a kivona to t elób b egy kisebb b órfelületen és ha azt rosszu l viseli, áu érhet a fekete nadály t őre , mi vel bizonyo s esete kbe n m ind két gyógynövény használh ató. Az árnika gyógyhatása sokrétű . Kü lsőleg alkalmazva bak té ri u mölő, fe rtőtle n ítő, gombaölő ,

sebgyágyító, véröm-

lenyeknél pedig gyors ítja a felszívódást. Belsőleg használva a sz ívre és a vérkeri ngesre hat, itt a helyes mennyiségen, az adagol ásori múlik, hogy gyógyít-e, avagy mércgkén t hat. B el s ő

alkalm azása veszélyes leh et

lIa az á rni ká t n agy ad ago kban sze dj ü k, sokfél e m é rgez ési tünet jelentkezhet: a gyomor- és b élrendszerben előidé zett nyálkahártyaizgalOIn következt ében hányás, hasmen és és vérzé sek léphetnek fel. Emelletl szédülés, hidegrázás,

erős

szívdobogás,

szabálytalan pulzus és légzési nehézségek is bekövetkezhetnek. Szé lsőséges esetben kollapszus. a vérkeringés zavarai és a légzóközpont bénulása is bek övetkezhet. Amica Irtl m l , P I I

..

M ind ezekre való tekintettel n yomatékosan felhívju k mindenki figyclmét arra , ho gy ne haszn álj on árn iká t belsóleg szívgyógysze rkén t, an nál is ink ább, mert sokka l ártatl an abb gyógy nö vén yek is rend elke zésünkre állnak erre a célra. Hom eopátiás hígításban teljesen veszélytelen ül szedhető, Eb ben a formában ne mondjun k le kiváló hatásáró l !

Külső

Árnika borogat ás ~ 1., ~' " 1111\ ( 11\.

Ügyelj ü n k higitásra

alkalmazása

Az á rni ka legfon tosabb alka lmaz ási területe a külsó a lkalmazás, példáu l a nem nyílt sérü lésekné l, mint ütések hel yei, izom- és ínránd ulás, zúzód ás, vérömleny és a szovetek m egduzzad ása. csonttörések után. Az a gyorsaság, amellyel az árn ika kivona t m egfeleló híg ítá sban az ilyesIajta sérüléseket gyóg yítja, minden alkalom mal ámu latba ej tett bennünket. Egy barát nónk görkorcsolyázás köz ben elesett és nagyo n m egütötte a csu klójá t. Árnikaboroga tá s seg ítségével a duzzanat és a fájdalo m fél nap alatt majd nem telj esen elmúlt ; három napi boroga tás után az ízület ism ét

.1

• ' (° 111 11\

III

!\i l·f ul.

L

l

ren d bej ő n.

Ilyesfaj ta sérü lések nagy gya korisá ggal forduln ak eló a spo rt ban síclésné l, lóró l vagy kerék párról való lees ésn él. aut óbalesete kn él. A háztartásban sót a m u n kahelyen sem ri tkaság, hogy kiseb b-n agyobb baleset törté ni k, pl. leesik vala ki a létrár ó l vagy legu rul a lépcsóről stb .

Ilyenkor dijntó fontosságú, hUb']' azonnal , de leg alábbis nal(} II I I gyo rsan borogatást készít sünk árnikakivonatból. Ennek (·lIu sz ítésé nél két dologr a kell ü gye lnü n k: 1. A bOfogatást n e tegy űk nyil t se bre, csa k od a, aho l a b t')r ( II (Ne m nplt sér ü lések!) 2. M ivel a gyógysze r tára kban kaphat ó kivonat általá b a n hIJ 80% alkoholt tartalm az , az ár n ika kivo n a tut so ha ne m b ad h ígít ás nélkül a lka lmazn i! A ki vo natot m ind ig h igit.OI 01 kell, m égpedig 1:5 ará nyban!

A gya korla tba n ez a következőképp tiirt énik : egy cv ókanál árnika kivonatot összekeverünk 5 ev ők a n á l vízzel egy csészében, megnedvesítünkbenne egy m eg fel el ő nagyságú vattacso mó t vagy g ézt, kin yom kodj u k d e csa k annyira , hogy nedves m aradj on és rátesszük a fájós részre. Erre kön n yű kötést rak u n k, a mel ynek csa k a rögzítés a feladata. H a a vatta vagy géz kiszárad, a kötés levétele nélkül, azo n keresztül, újra megnedvesíthetjü k azt a hígított árnikaki von atta l. ~l ég egy figyelmeztet és: ha az árn ikakiVonatol h íg üatlanu l használjuk, majdnem biztos, hogy fájdalm as b őrgyu l lad ást ka pu n k tóle!

Eselleírások

Árn ikakend ó

Legi d ősebb lán yu nk osztályában , tornaó rán, az egyik kislány m eg üröue lábfej ét egy rúddal . llár a kislán y nagyon sírt és lábfej e rövid idó alatt vörösre- kékre változott és m egd agad t úgy, hogy cipójét sem tu d ta felvenni, a tanító nem tu lajd onított nagy j elentőséget az esetnek. Lányunknak iskolatáskáj á ban volt egy ámika ken dó (ned \'CS ám ikakivonattal átitatott papírkendó , olyasmi. mint a fri ssítőkendők), s az t rá te tte osztályt ársnője lábá ra , a kinek fájdalm ai azo n na l en yhülni kezd tek. A tan ítás végére a d uzzanat an ny ira lelohadt , hogy a kislán y minden nehé zség nélkül fel tud ta h úz ni a cipőj ét és saj át lá bán me n t haza. Egy másik alkalom ma l, éppen m en tü nk Am er ikába , am ikor legkisebbik lán yu n k egyik uliá ra ráesap ódott az autó ajtaja. A bór alig horzsolódott és be kö töttü k uj ját "árnikake ndővel " , - amely nélkül egyébkén t soha scm kelünk útra. Kislán yunk ujj a nem d agadt fel és fájdalma is gyorsa n alábbhagyott. Szeren csére nem törött cl az ujja, így néhán y óra alatt el is felejtettük az egészet. Arra azonban még ma is szívesen em lékszün k visszaj mi lyen nagy hatást tett az eset amerikai ismcróseinkrc, akik velünk együtt élték át a baleset et. Egyszer egy ikü n k tú leróltette m agát egy jógata nfolyam on és a lótusz-üléstól ín húzódás keletk ezett a bo kájá-

ban. Két n ap i pihe nte tés és tö b b szöri árn ika b oroga tá s ut án az ín rendbe jött . Soh a sem fo gju k e lfelejten i a zokat az izgalmas órákat, amikor fiu n k 2-4 éves kora között k ő l épcsdk őn , lal éceken , b útorsa rkokon ú gy megütötte a fejé t, h ogy perc ek al a II hatalm a sra d a gadt üt ésn yomok keletkeztek rajta . M in d czckbcn a z esete kben az á rnikaboro ga tás t a lka lmaztu k, s legnagyobb á m u la tu n kra min tegy 15 perc alatt el tűntek a hatalm a s duzzana tok.

I

Gyo rs w lekvés !

Megfi gyeléseink szerin t ilyen eset ek ben az erő s lil és h elyén véra láfu tás nem keletkezik, ha a z árn ika b orogatá st néhán y pe rcen belül él fáj ós ré szre tesszü k. Ú gyszólván meg nem történtté Iche t tcn n i egy ilyen sér ü lést, ha el ég gyo rsan cse lek szün k.

/

2 Á rnika -boroga tá s

,

2

1 e v ők an ál árn ika kivou.u. .r 5 evőkan á l vizet cl4Y LI tálk áb an ősszc keverű u t megfelelő na gysá g Li vattacsomót megn edv ,I H I U

benne,

3

.. 5

4

a folyad ékot k őnny c d. : u kinyomjuk, a nedves vattát a fáj ós I ' tesszü k,

'I

esetleg leta ka rjuk egy vékony pamutkend ővel és meg er ő s ít­ jük kötéssel, öl borogatás felfrissít ésé rc a vattá t és a köt ést kívül ről a vizes gy ögyn övénykivonaua l megnedves ítj ü k. 6

Árni kakenócs

Az alkalmazások komb inálása Hogy Ön is megítélh esse meanyire nem túlzás az ár u ika t elso l g é l yf ű ne k nev e zni , próbálja meg: a k ővetkez őkh őz tartani III I gát: m inden említe tt, nem npl. sérülésnél els ő tén yked és 31. 11 n ik abo rogatá s legyen. ~I ásodik lépésként szedjü nk ill. szcd e sü nk a homeop áti ás Arnika D4 k ésaitm ényb ől , míg a h arm ad ik tennivaló a borogatás fel újit ása, felfrissít ése (a borogatást n ;'I I HI ko n át, tö bbsziir ism ételhctjiik}. A negyedi k fáz is a z árn ik.ikr n ócs használata ut ókeze l ésk énr , amely cse ké ly mcn n yisé ~ l )f II szi ntén tart almaz ár n ikakivo nato t. A kivűlr ől ható árn ikaki H nat és a bevett homeop áti ás készítmény együ ttes h at ása ke ru I vériim le nye k (ké k folto k) re nd kív ü l gyo rsan felsz ívód nak.

H omeopátiás kivonat sérüléseknél Bármi lyen tra urna (sé r ülés) vagy so kkélmény u t án adj un k •• Arnika D4, DG vagy DIO- es készílményból a sérühnek. M i' ~ It.• a so kke t lelki "élmény" is idézi elő , az ár n ika, hom eo pátiá III

gitásban, segít az "élmény" gyorsabb leküzdésében.

H a m útét előtt a beteg napont a egyszer-kétszer - tíz napon á t - Amika D4-et szed , a gyógy ulás gyorsabb és kom plikációm entesebb lesz. Ugyanez ta pasztalható sz ű ­ léseknél is (lás d a 14. fejezetet ). N emcsak a Ii toter ápi ába n , hanem a homeop átiába n is az árnika a legfontosabb és leghat ékonyab b szcrck kő z é szá rn ít balesetekn él. sérülésekné l és sokkos á llapotoknál. N ém etül az árnikát ncsésfú"-nek is nevezik, am i ékes bizonyitéka an nak, hogy ezt a nö vényt kivá lóan leh et használni balesete kné l és sérüléseknél. A horneop áti ával foglalkozó szakemberek már sokszor hangoztat t ák. hogy csonttőréseknél, fájdalmas ficamokn ál, agyrázkódásnál, d c nyílt sebeket is o kozó balcsetekné l az Amika D4 adagolása ut án a fáj da lma k azonna l csillapo d nak és gyors gyógyu lás fi gyelh ető m eg.

..

~'I ü t é k l ~ el őtt

Árnika III

Sé r ü lése k ut őkeze l é s e

Az á rn ika kc nőcs, m int már utaltunk rá, külö nösen az ütések, húzó dások , zúzódások, véraláfutáso k, csonttörések és csont-, ín-, ízület - és izomm útétek hosszú időn át tartó utókezelésére alkalmas. J ótékony gyógy kenőcsnek bizonyul ezen kivül sebekn él. horzsolások n álés hórkiü téseknél. Pubert ásko ri pattanásokná l és egyé h nem kívánatos bőrjelenségek nél is segít. Ro varcs íp ése kn él példá ul enyhíti a viszketest.

Teljesjoggal áll íthatju k tehát, hogy a fekete nad ál yt ő és az ámika két olyan gyógynövény, amelyek egye tlen házi pa tikából sem hiányozhatnak. Ha a belőlük előállított külőnféle készitm ények kéznél van nak, sok sérülésnél azonnal kedvező ered ményt érhetünk el használatuk révén.

16 . Fejezet

Amit a körömvirágról tudni kell "Aledicus curat, natura sanct." (Az orvos keul, a termésut meggyógyít.) f IIPPO KlVU E.S

M ég az előzőekben tárgyalt árn ikáná !és fekete nad álytő­ nél is font osab b helyet foglal el csa ládunk, házta rtásunk m inde nnapi használatában a köröm virág, olyannyira, hogy egyenest elképz elhete tlennek ta rtjuk , hogy egy család , ahol gyerekek is vanna k, meg tudj on len ni né lküle és a b előle el őállított készítm én yek né lkül.

A köröm virág (Calendula officinalis) A körömvirág kedves, dekoratív kertvirág. A talajjal szemben nincsenek nagy igényei, szereti a napo s helyet. N agy, ragyo góan sárga vagy narancssárga, többnyire

dússzirmú fészekvirágzatával és friss zöld szín ű levelével minden kertnek vagy parknak kellemes színfoltja. Az évszázadok során minden ha gyom án yos kiskertb en fellelh et ő volt. Egyszcní.j öraval övirág, egyfolytában virágzik máj ust ól októ berig, sőt néha még novem be rig is. Egyesek szerint e tu laj donsága miatt kapta a lati n . Calend ula" nevet, hiszen kim utatható , hogy már a rómaiak is ismerték, akik a hónap ok els ő napj ait .ealendae·-n ek nevezték. A középkorban a híres gyógyítónő, Bingen i H ildega rd használta és ún.•Iejkosz"-t és b őrtisztátalan sá go-

Köröm virág

Calendula officinalis

ka t kezel t vele. Val am ivel később Alb ertu s M a gn u s (11931280) sebgyógyitó h a tását d icsért e. Az 1485-b cn megjelen t híres gyógynövénykö nyv, a "I [ortus sa nita tis" és az utána következóhason ló művek mind-mind megb ízható sebgyógy szerkén t emliti k. Sebastian K n eipp is megerősí­ tette ezt és használatát visszé rfc k élyek, sebek é s rnindenféle bőrbaj o k o rvos lására ajá n lotta. Sokfélek éppen nevezik a kö rö m virá go t, de a legérd eke sebb tal á n a "burjánzó virág" elnevezés, amelyet va lószín űl eg hi h etetlen ü l erós élniakarása miatt kapott. M agyaru l gyúszúvirágnak is nevezik , azért, mert am ikor magot érlel, a magok sajátos gyúrű fo rm ába n h elyezkednek el és m ag uk is gy ű rűh öz h a so nl íta nak. H a záj a a Föld közi-tenger környéke. Napj aink ban ott ter meszti k n a gyban gyóg yszerészet i célok ra. Vagy az egész virágo t, vagy csak a szirm o ka t a virág ke lyhe nélkü l h a szn á lj ák fel. Sárga-narancss árga színét a benne fej l ő karotinoid anya gtó l kapj a , a mel y ugyana h hoz a hatóanyagcsoporthoz ta rtozik, mint az A-vitamin. A karotino idok viszonylag stab il kötésű anyag ok és nem vízben, han em zsírban o ldódnak. 1\ kö römvirá g-k észitmények el óállításánál teh át na gy on fon tos , hogy mil yen a nyagga l vo nj u k ki a ható anya gat. Nagyon so k közös tu lajdonsága van a sárgarépá val , a répa is narancsszínú és az A-vitamin provitam inját, karotint tarta lm az. Ezért a frissen kin yo m o tt sá rgaré pa lével olaj at vagy tej színt kell fogy asztan i, rne rt ez e1ósegíti a felszívódás t. Az A-vitam in és a karotin, illetve karotinaidok a szervezet múködéséhez elengedhetc tlcn ül szükségesek, legnagyobb hatá ssal azonban a látásra és a bór rege nerálódó képességére vannak. i\ körömvirágot b elsőle g teak ént. kű l s ől e g borogatásadalékként, lemosásh oz, valamint kivonat és kenócs lo rm á já ba n haszn á ljuk. Aszerint , hogy m it akarun k előállítani , m á s-má s szerrel kell a hatóanyaga t kivonni. Virág ját m a m ár csa k rit kán haszn álják teának, legfelj ebb az ért , h ogy szí n telen gyó gynövénykeveréke ke t kívánatosa bbá tegye n szé p szín ével. Ped ig nem h at á stal an a körömvirá g teáj a ! J ó görcsoldó, epehajtó és vértisztító hatása van, ezért nem elveten dő szok ás a gyo mor - és ep eteá khoz körömvirágot kevern i.Men stru á-

ciós fáj da lm ak

me g sz űn tct és ére

használt re ának is jó ki-

egé szítője.

Kü lső

Torokő b l ő ge té s

I~ . ' rogatá so k,

lemosások H atú anya !-:" I~

alkalmazása

A N émet Eg észsé gügyi H iva ta l növénymonográfiáj a szeri n t a virág szi rmai helyi gy ulla d ásesö kke ntó h at á súak a szá j és torok nyá lkahártyájának gy u lla dásos elváltozá sai n á l. A belől e készült fóz ett cl zúzódáso k, repedések és égések gyógyíthatók . Valóban, m ind a friss s ér ülésekné l. m in t a ré gi , nehezen gyógy u ló sebeknél, a lá b szá r bez ár édni nem akaró sebénél. bőrgyu llad áso kn á l a körö mvirág fózetéból készü lt borogatás, vagy lem osások el ősegí­ t ik a szövetképződést és így a seb bezáró tlá sát. A boroga táshoz két teáskanál kö röm virágszirmot teszünk negyedliter vízb e és elké szítj ü k a Idae te t. A b o rogat á st úgy teszsz ű k fel, ahogy azt a IS. fejezetben leírtuk a fe ket e nadálytó h asznál a táva l kapcso la tban (lá sd 8. fejezete t is: 134. 135. old a l á b rá i). A kalendu lak ivonatot ha sonló képp h ígítjuk: két teásk an ál kivonatot teszün k n egy ed liter vízbe. Aján lott szájöblítésre és sebek borogatá sá ra .

Kozmetikai alkalmazása A körömvirág hőrápoló és bórgyógyító tu lajdonsága m iatt gyakori alkotóeleme aszépségápoló ke n őeső k nek . arcvizekne k és bórregeneráló krémeknek. A körömvirág-kivon atta l dú sított lü rtl őj ó hat ással van a b ő rre. H a súlyt helye zü nk arra, hogya testápolás természetes anyagokkal tö rténj ék, használju nk enyhe fürd 6vízadalékot a b ér regenerálására. N agyon érzékeny bőr kezelésére és esccse-

Alk alma»..•". form ái Ko m b in á lt alkalma z á s

mő á p o lás ra

is kiváloari alkalmas. A körömvirágkivonatot

tartalmazó samponok és hajápolószerek azért kcreseuek, rnert jó hatás úak a hajra és a fej b ő r re . A kőrőrnv ir á g ki vo­ nal, bórnyugatató és bó rá poló lu lajdonság án ál fogva , kitű­ nő adalé k a természetes anya gokból készült szappa nokh oz.

ka ptunk amiatt, hogy tartottu k magunkat ehhe z az ősi ,

' l crm őszctcs anyagokbó l készült szappanok ,\ s/.
hagyo mányos előáll ítási mó dhoz. Em iatl aztán sokat kísérleteztün k más alapanyago kkal és kivonatoloszerekkel.

SZapl'.1l 1 k ésú ll·-,

A z e redmén y, m int már oly so kszor, ismét a hagyomá nyt igazolta . B ár sikerült a kivonatol ásori j avítanunk , dc a vivóa nyag o n nem , mivel semmilyen m ás any aggal nem hat olyan jól a körömvirágken óc s, rnint a disznózsírral. A zsír azért o lyan jó ken ócsa lapa nyag, mert az emberi zs írral

szappanosodik. azaz s ű rű, pasztaszcrű massza nem !<'v ,l ll'lcílc. Ebből a m asszából a víz nagy részé t kivonj ák, . 1/1;1 11 k-ldarabof ják, a munkafolyama tok során illat eszV f'lll"iilkkal és színez áany ago kka l keverik, majd vég leges l Will

llll lll;í jú!>an mcgszárítják.

.\ liszl;ín növényi olajokb ól készült sza ppan haszn álata a 1 l"L~c · hí ll yi)scbb . Ebben nem állati zsír van, hanem a k ő zis­ uu-ru-njci b őr ápo l ó tulajdon ságokkal rendelkez é pálmaf '" kok usxola] . A lúgmaraclványok at megkötik és ta rt ősi­

T ud omán yos igazol ás

11I. 1Il ya ~ok hozzáad ása se m szükséges. Az ilyen hag yo1I1. III)'OS

intid on el ő állitott sza ppan teljesen term észe tes

ln 1I1l"'k (~S

biológiailag HX)% -ban leépül. i\ I ind cn szappan lúgos ha tású . Ezért a sava nyú plI - ér!c 'ldi (pl. pl 15) szin te tikus sza pp anok kivételév el a sza p11,11111;11 vald mos ako d ás a beírt borító savas kém hat ású véI hll "' II '~ egy részét felo ldja . Az egészséges bó r azo nban ezt . t \ I'SZ ln;(;gct rövid id őn bel ü) - kb . h úsz perc elteltével pol o lj a. Ez a regenerálódó képesség egy ik erénye bóI űuk t u- k . A szi ntetikus szappanok (ún. szindet-ek) huza111" " ; 1111. ha sználatná l gyeng ítik a bőrt. H a a bórünket Il llyl Oll csak óvjuk, az egyre sz áraza b b á és érzéke nyebbé \ al ik, és elve szti reakcióképesség ét.

,\

hogya körömvirágke nócs kitűnő hatása seb e k és bórpa-

naszok gyógyítá sánál csa k akkor érvé nyes ül, ha a virágkivonat és a zsír egy ütlesen hatnak. lIa kü lön alka lmazzák a kivonatot vagy a zsírt, a kez elé s eredménytelen m arad.

Sz in h-l iJd l"l

A kö röm virágkivo nat ö nmagában azért cseké ly hatású, mert nem tud a bőrbe be ha toln i. A zsír viszo n t önmagá-

sz ap pa II I .1,

ban hatástalan , bár rége bben mi nt természetes, baktérium ölő sebkenóesöt használták. ~ I ég a mi pa tikánk ban is található egy rég i állóedén y "Adeps suiIlus" (dis znóz sír) felira tta l.

A k en őc s so ko ld alú felhaszn álása

k őrő mv i r ág kc n écs

1\ I q~l ii h het haszn á lt és ha tásában leg m cggyózó b b kö-

,i 'Il 'lvirúgkészítmé ny a ken őcs. Készítésének nagy ha gyo 1l1.llI y'a van és 31.e1Ótt minden h ázn ál otthon készítették, " kiil'iilll virágkenócs di szn ózsírral készül, emberek és ál1.I IIIk gyógyítására egy aránt alka lmas. I~: n lekcs m egjegyezn i, hogy a zsírnak kettős szerepe ' "; 111: qwsze r mint kivenato l ő szer e mlékeznek rá , a kal fil inn idok zsírba n oldód nak m áskor m int ken őcs­ .IL.pa llyag , m ás sz őval vívóan yag. N agyon so k kritikát

való hason lósága rniatt rend kívül jó l szívód ik fcl a bőrbe és az értékes hatóan yagokat a mé lyebb rétegekbe is eljuttaga . 1987-ben készítetlek Svájcban egy tan ulmányt b őrirri ­ táe iók tárgyában. Ez a ta nul mány újbó l megerősítette,

K enócs-

ala pany.u;

A körömvirágkenócs elsórangú sze r sebe k, bórpana-

szok, vén ás pangások, visszerek és a betegápolás egyik nagy problémáj ának, a felfekvésnek a kezelé sére. Az ő sz­ szes fent i j avallatnál bebizon yosod ott, hogy a k őrő mvi­ rágkenőcs gyors ítja a kisebb-n agyob b sebek gyógyu lását, elősegíti új sz ővctc k k épződ ését, fékezi a gyulladásos folyam at okat, ugyan is ba ktéri u mö lő tulaj dons ágokkal rend elkezik a sztafilokokk uszok és a sztreptokokku szokkal szem ben . A kenőcs javítja a b őr v érell áto tts ág át, puhábbá és ezálta l ellenállóképe sebbé teszi me ch anikai vagy vegyi behatásokk al szemben . A kenőcs hat ása fel t űn ő gyorsasá ggal következik be, a kezelés nagyon egyszerű és nincs sem m iféle m ellékhatása. A kö römv irágkc nócsö t te hátj ószívvcI tudj uk aján la ni, hi szen m i is m indan n yiszor eló vesszü k, ahányszo r csak egy seb ellá tására so r ke rül. Ak ár vágo tt seb, be szakadás,

III

horzsolás, égé s vagy forrázás ellátásáról van sz ő . csilla p úja a fiU daimal. i\ ke ndc s megakadályoz/ ; 1 ól sch rertóződ ésé t , gyuiladásá t, ge nnyesedésé t. Egyetk-n ese tb en sem fordult el ő, hogy körö mvi rá g-ken őccsel keze-lt sebn él ilyesfaj ta kom plikáció l épert volna fel.

1 1'l /líl ii lS,

~Y' J1~a ll

F ~íj d a l o ll l

csilla pu.r-,

Ni'luí ny tanul ságos ese t 1\ szám ta la n kis baj m clleu , a m elyeket gyerekeinknél és

ruau u n kn á! k őr őrnvir ágken őccscl kezdtünk , el őford ul t kr! k ü l őnő sen említésre méltó eset is: az egyik történet róv C"lq )I('ije Péter fivére, aki egy m otorkcr ékp ár-balescm él 1IJ('!-:sd)tosüh az alsó l ábsz árán és a nagy seb hete kig nem " k ;111 I)c~yógyulni. Csak amikor a vörös, nedvez ő sebet n -ndszcrcscn, naponta többször, vastagon bckente kő­ I iim\ irágkenóccsel és minden alkalommal frissen átköliiII C', mutatkozott val am ijavu lás . Két hét múlva az tán a -;1"1) iisszezá ruh. Tanác sunkra még hosszabb i d őn át kenl l' a sebet a kenőccsel és k é ső bb a forradást is azza l rnasz -

,, " " zla. :'-la a hajdan nagy és m ély sebből alig látszik val.uui . ~ I i ll t a fent i ese tbe n is, csodá latos ered mé nye ket érn iu k (,I és éltü nk meg újra és újra sebek és műt étek forra. Lisninak kezelésé né i, amelye k a kör ömvir ágken öcs hatá-;;"ra eltfintck, a bór ism ét sima és puha le tt. 1\ l ű xi k eset: egy asszonynak r ákos dagan at volt a nyakúu {'s sugárkezelést kapot t. Tenyérn yi relület en a beír c · ~~' si'.('ní e n eltún t és a nyers hús volt láth ató. Mi nt h ogy a sd l ucm gyógyult, a zt tan ácsol tu k. b o ro ga ssa napon ta k'"I S/ cr zsu rl ő f ú fózc t t e l és kenje állandóan köröm virágkr-mk -csel. Amilyen Uesztő lát\'éÍ ny volt eleinte a se b, l l IY
Reped ések, b esz a ka d áso k

Fo r rad a vol.

kezelé»

EzI a kezelést ajánljuk m inden rossz ul gyógyuló régi seb-

..

Segítség bórpa naszok esetén

É r d es kéz

Kiiriimvirágkenócs sebgyógyításra .... 1'1. az alsó lábszáron kifejl ód ó és begyógyulni nem

akaró "U lcus cru ris" -ra , amely rendszerint i d ős egyénekné l ford ul el ő, akiknél a végtagok vérc llátottsága rossz, am ihez még vénás pangás is társul. De ajánljuk a ken öcskezel ést t ál yogokn ál, fekélyeknél és gen n yes sebekné l is. A kezelés külö nösen akkor ere d m én yes, ha kombinálják zsurló vagy fekete nad á lyt ő-fdzctb ől készült boro gatássa l, vagy ilyen lemosással (lás d az 5. és 15. fejezeteket is). Kevésbé sú lyos gyulladások, m in t pl. körömágy-gyull adás vagy va rképződés az orr n yá lkahártyáj án ugya ncsak kelle met lene k és fáj da lm asak, de ezek is könnyen elrnu laszthato k a körömvi r ágkenöcs h a szn ála t áva l. Egészen kis bőrrepedések (Iissu ra, rhagas) az ajkako n, a szemhéj sarkában, az ujj akon, a mellbimbón nagyon fáj d alm asak, de gyorsan összezáródnak, ha körömvirágken őccsel kenjü k őket. M ind enfaj ta ba kteriális vagy gombás bórfertőzésnél pl. a száj körü l, vagy a végb élnél, vagy egy helyre korl átozódó , viszkető kiütésekné l hasznos a körömvirág kenőes alk almazása . Allerg iá s vagy egyéb b órjelens égeknél a bel ső okokat (im mun rendszer hibás ....ezé rlése , anyagcserezavar) ugyan nem képes megszüntetn i, de kül sőleg enyh íti a feszültségérzést, a viszkct ést.

:'-Iakacs se bek

M in t már em lítettük, a körömvi rágken őcsben l évő karoti n oi d okj av űj á k a bór öngyógyulóképességé t. A kö röm vir ágken öcs seg ít, ha az em ber keze az erős m os ő - és tisztítószerek használatától, vagy az arcbór vagy az aj kak a szélsósége s id ój árási be folyá soktól szárazak vagy reped ezette k lelt ek (am i síelésnél vagy na gy hőség b en nem ritkaság). Egyik ism erósünk lán yának pl. a téli hid egtól teljesen sebes lelt és vörö sre d agadt a szája és nagyon fáj t. Mi ut án a szokásos ajakír és bórtá pláló kr érn nem haszn ált, kip róbáltuk a körö mvirágkenóesöt - a mely gyo rs eredmény t hozot l.

Sv é d keser ű -boro gat á s

A bdr védelme érdeké he n ajá nljuk a körömvi rágkcn ócsö t akkor is, ha svéd kcsc rú -boro~atást alkalma zna k (lásd a 8. fejezet et ). A kö römvi rágkenőcs a hel yes orvosság bármilyen növényi bo rogatás bó l eredő, vagy növényi eredetű allergiás reak cióként fe llépó b érirritiáciéra.

B() r vi'cll II III

Az t azért me g kclljq .,')'c zniink, hogy anná l a néh án y e JUbt' r1 11 l, akik a fésze kvi ntgzal úak ra allerg iásak, a k ő rő m vi r á gkc n ik I

elóidézhet a l l('r~iás b órreakciot.

Csecsemóápolás A körömvirágkcnócs számu nkra mindig akkor b izonyított a legmeggyőzólJben győgy hatását, ami kor legkiseb b

lányunknak csccscm6korában sebes volt a popsija. Kiv ő­ rő s őd öu bőre gya kra n annyira fájt, ho gy aiig lehetell ho zzáémi , - hát még lemo sni. Abban a pillanatban azonban, ahogy felken tiik az erőse n zsíros, lágy és síkos kö-

römvirágkenöcsöt, rendszerint márisjobban lett, a rákövetkező reggelre ped ig csodával hatá ros m ód on megszű n t mi nden vörösség és fájda lom . A pelenka-d erm at itis egyfajta kiüt és, a m elyet az új sz ű l ő ttck , dc ol ykor nagyobb csecsem ők is az eldobhat ó peleri k át ól ka pnak

Pel en ka d er m arin

- ugyanígy gyorsan megszüntethctó. Csecsemd ápo lásra és sebes b őrre ne m ism erün kj obb szert a körö mvirágkenóesnél és a k ör(im virágol ~jnál ! Van néhán y kifej ezetl en érzé keny b ér ű i sm c rds ű n k , akik a körömvirágkcn óesiit bo rotválkozás után bőrük mcgnyu~tatására és gyógyítására haszn álják .

Lábszárpanaszok Amikor üléseken vagy vásárokon veszün k részt, ami évente töb bször el őfordul , estére nagyon neh éz és r~j ós lesz a lábu nk, esetleg eg yes helyeken érz ékeny nyom ód á-

Túleró ltd , . .

sok és k i d őrzs ő l é sck keletkeznek. Ilyen kor vegyünk meleg l ábvizet. utána öblítsük Ic lábunkat hideg vízzel és masszírozzunk a bőrbe k őrőmvi rágken écsőt. M ásnap reggelre úgy rendbej ön a lábunk ésolyan frissek leszünk, rnin th a sem m i sem tőrt ént volna. Visszerek A statisztika szcrint a visszérbánt almak tól inkább a nők szenvcd nek, mint a férfiak. Ennek elsősorban a túlsúly, az ütil életmód és a kevés mozgás (három rends zerint egym ással összefüggő t ényező) az oka. A terhesség id ej én a na gyrncdcnce-vén ákra gyakorol t kü liin leges nyom ás és a terhesség utol só hóna pjainak meger éltet ő lábterhelése sokszor egész en fiata l asszonyok ná l kiváltj a az elsd ilyen jellegű panaszt. Kö tós zöve t ~ A napo nta i smét lődő hosszú állás , külön öscn, ha az ilgyengesé g letőn él már eleve véna - és kötőszövetgyengeség áll fenn , szintén elősegíti a visszerek k ifej lőd ését (eladón ő-beteg­ ség). Visszere k és pangások azért keletkeznek, mert a lábszár kisebb-nagyobb vénái elvesztik ru ga lmasságukat és átmér~ ü k megv astagszik. Ezá ltal a vénabi llentyűk, amelyek a zsilipe khez ha sonlóan m űkődnek, nem zá rn ak tökéletesen és így a vér nem továbbít ódik elég gyorsan a szív felé. A gye nge á ram lási seb esség m ia tt a lábszárban felgyül em lik a szövetfolya dé k, a vér sűrűsödik és keringése elakad, a rossz \'érellá lOttságú szövetek könnyen gy ullad ásba jönnek és minél j obban romlik ez az állapot, annál nag yobb a veszélye a trom bózis, illetve vérrög (em b ólia) keletkezésének. i\ lehe tsége s kom plikációk mia tt m ind az el őreh al a­ Orvoshoz do tr visszé rbetegséget, m ind a vénás gyullad ást, amely fo rduln i m ég nagy Iftjda Jma kka l is jár, orvossa l kell kezel tet n ün k és állapotunkat rendszeresen elicn óri ztetn űnk, .. I~ rendellenesség else; jelei: a lábízületek d agadtsá ga (od erna), a b őr nagyun érzéken nyé válik nyomásra (ha risn yatartó, harisnyák vékon y gumiszéle stb. elviselhetetlenn ek t ű n i k ), de rnind cnekel órr neh éz, forró, feszült érzés a Iáh han, a mely h őségben rossza bbod ik. A körömviRen d sze res rágkenócs nagyon j ól seg ít ezekb en az esetekben is. Kenkezelés j ük be a lá ba ka t rend szeresen, reggel és este . Ilyen panaszo knál napközben szo rűő ha risn va viselését ajá lj uk,

este térd t ől Icfelé előb b m eleg vízzel, aztán hi deggel zuhan yozzuk le a lábat , kenj ük be körö mvirág-ken őccsel és tartsuk egy ideig m agasra poleo lva. A vén ás rendellenességek kezdet i szakaszában a természetes ingerek, mint viztaposás. harmatos fű ben járás vagy hide g zuha ny m ég jól hatnak és m egakadályozzák a vén ák állapotána k további ro m lását. A legjob b szer vénás pan aszokra mégi scsak a rendszeres mozgás (naponkénti hosszú séta, kocogás stb .).

1\ feln őttek min tegy 25% -ának oko z problém á t, ndknél pedig sokszora terhességaz c1óidéz<> lényczó, m ivcl a terhesség utolsó hónapjaiban a gyerek nyomást gyakorol a nagymedcncc-vénákra. A körömvi rá~kcn őcs használata ebben az esetben is ajá nlatos, lega láb bis akkor, ha a fájós \'agy viszkeré aranyéra végbél szélén, tehát eléggé kívül "an ahhoz, hogy ne hézség nél kül he kenhessük a ken őccseL

Ha az aranyér fáj "agy vérzik, ügyelj ünk a széklet puhaságára. Ezzel kapcsolatban uta lunk a 12. fej ezetben közölt, székrekedés elleni szcrekrc.

Visszérgyulladás Vénás gyulladás ná l kü lön ösen vastag on kenjük fel a kenőesöt és l ehetőleg kössük á t egy kendővel, vagy könnyú kötéssel. Ilyen esetck nél nagyon fontos, hogya ható- K ü l ii ll ;~ "" anyag hosszan (egész éjj el) kifejthesse hat ás át, mivel igy fon to..! tud a mél yehben fekvő r étege kb e. szövetekbe is be ha tolni. A körömvirágken ócs gyulladáscsök kentő, rugalmasságot n öveld és a j ó vérellátottságo t elősegitő hatá sa ren dszeres haszn álatt al nagyban csökkenti a vi sszerekből. vénás pangásokból és vénagyu lladásokból ered ő pan a szokat. Ezt számos bet egünk és vevőnk j elezte, sőt egyik nagym am ánknál szemé lyese n is m eggyőződh ettünk a hatásáról. H a az elégtelen vizkiválaszt á s következtében dagad tság (ödém a) lép fel a lábfe jben és az alsó l ábsz árban , aján latos k iegészít ő terápiaként vízha jt ó teát inni. Erre a célra legalkal m asab bak a 13. fejezetb en leírt gyógynövé nyek és tea receptek. amelyek révén sikeresen eltávoIítható a le stben felgyülemlett viz és haszn ála tukkal az egész szervezet mintegy átöblithető.

Aranyér Az ara nyér gya kori panasz és ép pú gy a vénás véredénye k gyengeségére vezet hető ViSS7..a, m int az előbbiekben tárgya lta k.

Felfekvés II

Azáltal, bogy a körömvirágkenóesöt sokan baszn álják , jutott el hozz ánk új felhaszn álási te rü le téről szó ló hire, ne vezet esen , hogy jól ha t felfekvés (decu bitu s) ellen. Ezzel ka pcsola tban ne kün k nem volt ta paszta latunk. Segít ség E6'Y nagy m ün ch eni kórh áz intenzív osztályán Birgit az ágyban n ővér, aki lelkcs h íve a tenn észetgyógyászatnak, bevezetfekvő tc, hogy az osztályán a fehóbetegeket rendszeresen ken beteg ekne k jék be k örö mvirágkenőccsel. .\ Iind Ó, mind a többi nővér me gállapította, bogy ily m ód on a felfekvéses esetek száma hihetetlen m ért ékben csökkent. I\Iiut án Birgit n ővér más osztályok, sőt más kórházak ápolószemélyzetét is meggy őzte a körömvirágkenőcs ha tásá ról, több kórházban és i d ősek otthonában klinikai tanulmányt végeztek, am inek ered ményeké p p kiderült, hogya k őr őmvi r á gk e­ n ócs valóba n kiváldan a lka lmas a felfekvés m egakadályozására. Kórházi A betegápol óktól meg tud tu k, m ilyen nagy és m ajdtapasztabogynem mego ldhata tlan probléma a felfekvés m ind az la to k int enzív osztá lyokon, mind az idősek otthon ában. Amikor az ember alig, vagy má r egyált alán nem kép es rnozogni, fenn áll a veszélye an nak, hogy a test tip iku s felfekvési pontj ai n (a fej há tsó fele, vállak , farkeso nt, m edence, sarkak) a rossz vérellátottságú b ór kisebesedik. Ezekre a helyekre gyakorolt állandó nyom ás következtében néb ány na p, olykor néh án y óra alatt sebes bőrfelü-

letek keletkeznek, Ha egyszer nyiltak ká váltak , nehezen gyógyu lnak be és a betegn ek nagy fájdalm at okoznak. Az ápolósze mélyzetne k ez az állapot elkerü lhetetl enül töhbletm unká tjelent. Ezért a be tegápolókna k érde kük ben állt, hogy új szcrcket prób áljanak ki, an ná l is inkább , me rt az addigi kenőcs, hi n tőpo r, légpá rna vagy tapasz megoldások nem hoztak kielégítő eredményt. A több hónapon át folytatott kísérlet ek szerin t azok a betegek, akiknek kritiku s testrészeit napon ta kétszer kő­ römvirágkenóccsel mcgmasszírozták, kevés esetben kapta k decubirust. Külön örömet jelentett a betegek számára a kenőcs erosen zsíros hatása, mivela legtöbb idős beteg bőre szárazés repedezett. Bőrü k a körömvirágkenács hatására ismét puha és sima lett, míg a többi krém túlságosan gyorsan bcszfvédon a bőrbe. M inthogy a köriimvi rágkenőcs a bőr vérellátottságát is javítja, feleslegessé válik az alkoho lta rta lmú folyadékokkal történő bedörzsölés, amely ugyan javítja a bőr vérellátottságát, de ugyanakko r szárítja is a bőrt. Érdekes módon, más alapanyaggal (nem disznózsírral) készült körömvirágken őccsel nem lehet ugyan ezt az eredményt elérn i. Azt ajánljuk tehát m inden orvosnak, betegápolóna k és magán személynek, akikne k nagyon be teg, mozgásképtelen vagy ágyban fekvő beteget kell áp oln ia. a felfekvést el sősorban köröm virágkc nóccsel próbálja megakadalyozni , me rt e betegségre leginká bb érvényes a mon dás: ,J obb a megel őzés, mint a gyógyítás".

17. Fejeze t

Gyógynövények a magunk .. .. , '" gyonyorusegere -'

lia n~m lennének növinyek, mi sem lenn énk ill. H,likg,~~iik amil ók kilikg,~n,k is ,~jólikonyan "'s~ kiiriil bmniinktl." n

A növények sok-sok gyógyítójellegú alkalmazása mellett nem szabad megfeled keznünk aITÓl sem , milyen jóízú italokat lehe t segítségükkel készíteni, és milyen jó ízt lehet velük adni a k ü lön böző ételeknek. A füvekhez tehá t ne csak akkor ford uljun k, ha gyógyítani szeretnénk, hanem akkor is, hajóI érezzük magun -

ka t. Tu lajd onk épp erről az oldalról kellett volna az egészhez hozzáfogn unk . A füvekkel való foglalatoskodás és kfsérierez és nagyon j ó szórakozás, hiszen a természet leg finom ab b adományaiva l van dolgu nk, amelyek illat ukkal. sz íne ikkcl és ízük kel min den érzéksz ervü nkre ha lnak . K űl ő n ő scn télen, amikorkint zord az idd", bcnt pedig kellemes mele g van, a han gu lathoz nagyban hozzá já ru lhat cgy jó, forró tea elfogyasztása. A teák azonban nyáron is jól oltj ák szomjunkat, ha hidegen , vagy ha jéggel isszuk őket.

..

Az annyira elterjed t feketek évé és fckcte tea izgar észerek, am elyek ká rosítják az idegeket és s úlyosan terhe lik a gyomrot. Ta pasztal tá k már önök is, hogy annál kevésbé él énküenck, minél gyakrabban fogyasztjuk
:\ Iinclen család , amelyik ad az egészségére, egyszer felteszi él kérd ést, mel yek is aj ő , egé szséges ita lok ! A tiszta víz nem elégít ki mi ndi g, az ipa rilag előáll íto lt ita lok , m int él co la és a kü lünbözó limon ád ék töb b ny ire cuk rot, vaU)' ép penséggel édesítúszert ta rtalm aznak és ho ssza b b ~ '"', fogyosztásuk sz éndioxidta rta lmu kn ál fogva izga tj a a gyomrot, a gycrc kckm:k elrontják ízlclóképcsségü ket, mint a hogy azt sokszor mcgfi uycl hctt ű k . A gy ü mö!cs lcvek lú lsétgosan koncentr áltak ahhoz, hogy evéshez lehessen fogyasztani őket, az alkoholtarta lm ú italukat ped ig kizá rólag kiilö nlcgcs alka lma kra tansu k fenn. Rá kell jőnn űnk , hogy él növényI gyógynö\"énytca az ideális meg· oldás az egész csa lád számára. A tea ízlés szcrint, j óformán a végtelens égig v áh ozta tha tó . Az évszaknak megfclel óen iha tj u k forrón \'a~y h id egen és mi nden ételhez ta lálhatun k olyan kever éket, amely illik hozzá. Azok szá mára. akik vigyáznak súlyu kra . különösen el őnyös az aromás fű vckból k észűlttea . mert rnint a víz. nulla kalóriát tartal maz , dc vita minok és ásványi sók is vannak benne.

Ha Ön ez t ól csalridi teat ervet szerem e m egval ő s űuni , o kve tlenül vo nja b e ~T)'e rt'kci t! A gyere ke k, egyéves koruktól ke zelve sz íve se n fog la lkoz nak a n()vc: n yekkel , boldo gan azollo~ítj.i k eike t illa t u knil é!'J ()r()m mel segíte ne k a szemel ésn él. a prít ásn:i! és eltevés n él.

Az Ö n csa lád i házi teája aztán természetesen valami egészen k ű l őn l cgcs lesz ! A kever éket karácsonykor sz ép kis zacskd kba leher cso magolni és ajándékként adni, vagy illa tos fúpámá t is lehet be löle kész íte ni. Figyeljü n k azonhan arra, hogy készletűnket tavasz ig e1 haszná!j u k, hiszen akkor már friss tcánakvalo terem. Van a család u n knak egy jól sike rü lt teakever éke. amelyet m ég akkor á llíto ttunk össze , a mikor elkezdtünk gyóg)"növényck kel és fiivekkel foglalkozn i. és amelyet egyszeru en ház ireának nevez ün k. A nn yi év után még mi nd ig nagyon élvezzük! K ü l ő n ő sen jó hat ásu, ha vacso rá hoz vagy ela lvás e1ótt fogyasztjuk.

A család háziteája H ázitea Ism eróseink és barát a ink köz ül sokan m agu k állitj á k öszsze h ázire áj ukat. Egész éven át gyúj tik kertjeikben a füveket , virá goka t, leveleket és tcrméscket , ab ban a sorrend ben, ah ogy egym ás u tán virágzanak és be érne k. Kezd ő­ di k fl kan kalinvirággal. ihol yával , csalán na l, nyírfalcvéllel, bod zavirág gal, szam óca lcvéllcl, komlóval és h árstavirággal. Azt án j ő n a sok nyári virá g: rózsaszirom , k őrőrn ­ virág ci tromf ű- bor sm en ta- és zsá l yal c vő l, szede rhaj t ás. zs u;16rú, orbán ~fú , ökörfa rkkóró, mál yva, leven d ula- és karnillavirág. rozmaring- és lánd zsás ú t i fű lev é l . ka kuk kfú, cicka fa rk és aranyvessző, U tolsónak saiiretelik a csipkebogyót. A pad l áso n, aho l nyáron nagyon m eleg van , szé ucr üjük az egé szct ahogy szedj ük egymás ut án , ta r ácsokra, nagy tcrít ókrc vagy egyszer űe n cso magokipa p írra és a leveg én mcgsz árítjuk . Az évsza k végére csodálatos együ ttes gyű li k össze. CA növ ények száritásáról és táro lasá ró i lásd a 4. fejezetet is.)

c i t ro m fű le vé l

kak aóh éj borsm en talevél hih iszkuszvirág ka milla vil'á g fah éjkél'cg kiiröm viJ'.tg-virág lní zavir.ig

36 g 20 g 14 g 14 g 7g 4g

3g 2g

Ezz(.'iszem ben fri ss ít ő teakcvcr é k ű n k in kább reggeli italna k a lkalmas, d c a nap bármelyik sza káb a n fogyasztható, a m ikor felfrissül ésre vágy u nk. A kever ő k mat e-fú tarta lma teszi az embert ébe rré és ak tívvá. A kár forró n akár lch űtve, rnind k ét változa tba n nagyon ízlet es. ' Im e a re ceptje:

Frissít ő

G yermeklea

tea

m atelev él csipkebogyó m agga l egy ütt hi biszkuszvirá g málnalevél szederlevél

édes kömény csipkebogyó maggal bibiszkuszvirág citromfúlevél köröm virág virágja borsmentalevél köm ény kamilla

25 g 25 g 20 g 15 g 15 g

Gyermek- és csecsem ő te á k cuko r n élkül M int már töb b ször is említettük, egyik célkitűzésünk , hogy a gyerekek ízlésé l más irányba tereljük, min t abogy azt ma általában teszik . H iszen még mindig az a "szabály", bogy a csecsem őnek megszülelése pillanatától kezd ve cukrosteát kell adni. Ez egyébként néhány évvel ezelőtt nagy bo trány hoz vezetett az NS Z K·ban , amikor közismert té vált, hogy a euclisgumival ellátott teásüveg rendszeres szopogat ása - azo n nal oldódó cu krozott gyere kteával - elképzelhet etlen ül nagy fogrom láshoz vezet. Ped ig akkor m ég nem is volt szó aITÓl, hogy a tej foga k elromlásá n mcssze t úl menő következményei is vanna k a cukrozott tea szopogatásának. Ezektől a cukrozott te ákt ól ugyanis a csecsemő ízlése óha tatlanu l az édesre áll be, am itől- m egl eh etős bizto nsággal állíthatj uk - egy életen át nem tud megszabadulni. Az elmond ottakból következik, hogy a csecsemőnek szomjúság a oltásáracsakis cukorme ntes teát szabad adni. Az a kcver ék, amelyet gyerekeknek j avaslun k, friss ízű és él én kítő, ugyanakkor mint a gyerek- és csccscm dtcák általában, szé lhajtó fű veket (ca rrn ina tiva) is tartalm az. Ez a tea bármilyen korú gyermeknek és csecsemőnek is adható. Az o lyan szülők számára is van ma már me goldás, akikaz azo n nal oldódó reákat kedvelik . A legújabb fejlesztések eredményeképpen ma má r vízbe n oldódó, protein alapon értékes, azo nn al oldódó re ákat lehet előállítani (lásd a 4. fejeze tet) . l la a gyerek édes te át szeretne inni, éd es ítsiin k mézzel. Bizonyo s ese tekben a méz még fokozza is a tea hatását, pl. a h űlés ellen adott hársfa- és bodzavirágból készű l t tcá nál.

til

Keve r é kek so kasága

20 g 20 g 15 g

IS g 15 g 7g 5g

3g

Valószínűlegfeltűn t Önnek az eddig megadott teareccptek alapján, hogy egyes növények kiválóan alkalmasak élvezeti célra. Em: elsősorban a citromfúlevél, hibiszkuszvirág, orbáncfű, bodzavirág, borsmentalevél . hárstavirág, szamőcalev é l, málnalevé l, szederlevél és a csipkebogyó alkalmas. Bizon yos aromák előállítására narancsvirágot , kakaóhéjat, fahéjkérget, kankalinvirágot, vasfűvet és ga lajt is haszn álh at un k. Alapj á ban véve ezek rnind egy ike tetszés szer ím kcvcrh ető egymással, az ember még akarva sem csinálhat semm it rossz ul.

Sze d erlevél Aszederbo kor (R u b us fruticosus) elhagyato tt kertsarkokban, kerítések és sövé nyek mentén, rn czsgy ékcn és erd őszéleken burj ánzik - és ki t űnő alap ul szolgál mindenfajta teakeveré khe z..Jól fel i smerhető fűrészes szél ű leveléről , gyakran méterhosszúságú in d á i ről , erős tüskéiról , a m elyek segítségével so kszor át hato lhatatlan bozótot képez. A szederbo kornak nincs pon tos virágzási ideje. Egyszerre hoz virágot, éretlen és érett termést. i\ begyúj tés tavasszal és nyáron történik, jóval a szederérés előtt és csak a fiata l, gyenge haj tásokat és a friss világo szö ld leveleket gyűj ti k. I [a a m egszáríto tt leveleke t leforrázzuk. a fekete tea ízéhez hasonlító, fi nomari fanyar italt kap u n k. Régcbben, amiko ra fekete tea még nagyon drága volt, a sze. de rleveleket ugyanolyan eljárá snak vetett ék alá mi nt a tea n ő v é ny é t , és siker ült olya n pot te át e1őállílaniu k,

amely még látszatra is alig k ű l ő nbő z őt t az i ga z i t ő l . A szederlevélból kiváló tea k é sz íthet ő, esctleg kevés citrom m al [zesirvc, de alkalmazása a kko ris hatásos, ha vala mely teakever ők egyik kirívó ízél kívánjuk enyhíteni, vagy harm an ikusabbá 'enn i (p l. keserű komponensek tompít á sa). Teljesen ha tásta la n nak még a szederbokorlev él sem mon dhat ő . C se rsavtart a lm án ál fogva összehúzó hatású,

miáltal fékezi a hasmenést. Ugyanerrea célraa m álnale-

M álnalev él

vél is ha sználhat ó.

Szamóca levé l t\ szarnoc át (Fra ga ria vcsca) nemcsak ízes gyümö lcséért ked velik. Tavaszi , fia tal , vil ágo sz őld level ébél szinrén j óíz ű házitea készíthetó. Az alacsonyan nön> levélr ózs ás cse rj e h osszú indák ka l sza p o rod ik, amelyek a főklőn kii szva új gyöke re ' vernek. A kis feh érvi rágokb ől fejl ődik

kia húsos termés, amely a népi gyógyászatszerint cl panaszokegész sorátenyhíti. A l eve l é ből készült tea összehúzó hatása folyt án jól hat ha smenés el len. A szarn ócalev él,

ugyanúgy min t a málna- és szcderlcvél.jd ízt kölcsönöz a semleges j elleg űn e k szánt házireána k.

Szomjoltó teák l ia a leánakfri ssítóen savanykás ízt szeretnénkadni, clsósorban a hibiszkuszvirág és a csipkebogyó jön számításba. A tiszta h ib iszku szre án a k méiypiros színe van és kellemesen üdít. Xlelcg nyári időben ajánlott a szomjúság o lt ás ára , ak á r hidegen, akár mclegen ihatjuk. Ha kirándulni, \'agy hegyet mászni indulunk, az ennivaló és gyümölcs mellé vigyun k magunkkal egy termoszt is lele hib iszkuszvirágbél . csip ke bo gyó ból és citro m fü lev é lből

készült re ával. Kevés citrom lével és rn ézzel ízesítve

a lehe td legjo Lb szo mjoltó ital. A ktív s port o lók szám ára is ez a Icgmegfelelóbb ital szomjúság ellen .

Csipke bogy<Í lca A csipke bo gyó a vad rózs a (Rosa ca n ina) áltermése. A ha rsá n yp iro s, mcglehetősen kemén yh éjú bo gyókat gya kra n megt aláljuk ősszel az olykor magasrd nőtt va drő­ zsabokrokon, am elyek különben kop aszo n, levelük et vesztve állna k m ár ott. Ha eltávolí~j uk a termés vékony hú sos rélcgét, ott találjuk s űrű n egym ás mellerr a kemény, fellún óen szőrös m agocsk ákat. A csipke hogyó t egész ben, vagy félbevágva szá rítju k, a magokat tetszés szerin t chávolíthati uk, vagy bennhagyhatj u k. ~l in denképp el kell a magokat távolíta ni - és ez fárad ságos munka - ha a csipkebogy6 vékony húsos részéből lekvárt főzü nk. A lekvá rban sok a C-vitamin, csakúgy m in t a esipkebogyótcában . En nélfogva a csipke bogyó gyakori összelev~je a hűlés elleni teáknak. '!c rmészctcsen ennek megelőzésére is alka lmas. ~l i sokféle teakeverékhez ad un k

csipkebogyótJ el sősorban kellemesen savanykás Íze miatt.

Ádven ti és karácsonyi italok Minden évb en kigondol unk valam i kis karácsonyi aján d ékot vevői n k n ek. N éhány évvel ezelótt ren d kívü l a rom ás gyü mö!cstea-keveré ket ad tu n k, a m ely azó ta is nagy közkedveltségnek örvend. Ünnepi teá na k n eveztük el. Igazi téli tea, átmeleg íti az em bert és íze él karácsonyi s ű ­ tcmén yckre és a forralt borra emléke ztet. Recep tje a kö vetkez6 :

Ünne pi tea almadara bká k csip kebogyóhéj cilrom fúlcvél

hibiszkuszvirág, aprnon

-

.-

kakaóh éj ceylon i fah éj naran csvirág, a prno tt naran cshéj citrom hé ] szegfűszeg, dar álva

20 g 15 g 15 g 15 g lO g lO g 5g 4g

3g 3g

Az ád ven ti - kará cson yi i dősza kba illik alkoholm entes "ünnepi puncs" találmányunk is. Alapját az ünnepi tea képezi, am elyhez m ég k ülönböző gyü mö lcsleveket és fúszere ket ad u nk és ősszc fózz ű k . Vend égeink megszám lálhatatl an a lkalommal itták elragad tatva. A kül önle ges benne az, hogy ez a forró ital igazi puncsnak t űnik, mégsincs benne alkoho l. Ezért ép púgy fogya szth atj ák a gyerekek M i kul á s-űnn epen , mint a felnőttek a szilveszteri bá lon . Íme a recep t:

Alkoho lm entes ünn epi p uncs l I ünnepi tea 3/4 I ribizlilé 3/4 I sötét szólólé 3 narancs leve 1/2 citro m leve I permetezetlen narancs lereszelt héja 1 permetezetlen narancs héja lehámozva 3 fahéj ru dacs ka 20 egész szegfűszeg l késhegyn yi őröl t szcrecsen di ö-virág l késhegynyi ő r ő l t csillagánizs 1 késhegyn yi szegfűbors 3 evékan ál s ú r ű e n almalé l\li nd en folyadéko t öntsü nk össze egy nagy edénybe és adjuk hozzá a fű szereket. Hevítsük forrásig, aztán valamivel a forr áspont a latt 15 pereig hagyju k állni, hogy az ízek kijöjjenek. Miel öu a vendégek elé t es sz ii k . I esz ű rjű k.

A forró évszak italai 'Ierrnészetescn a nyár is sok alkalma t kínál ah hoz , hogy növén yi ízekból finomat va rázsoljunk elő. Amikor ünnepi összejö vetel van nálunk, mindig azon igyekszünk, hogy a gyerekeknek és azo knak, akik ne m szereti k a bo rt

vagy a pez sg ót , szi. n t ő n t udj un k vala m" i kül,önlcgessel I "1 ked veskedni. Így sz ű letctt meg a zsá lyabo le. H ibetet en u j óízű és még jót is tesz. A receptje

Z sálya b ó lé

2- 3 I zsá lyatea 2 ma rék frissen szedett zsá~ya:ev~lből 2 d oboz konze rvm an d ar in gerezde kbe n, (Ie ne lkul)

2-3

evőkan á l

rn éz

.

I üveg alkoholme ntes pezsgő (vagy ha te tszi k, a lko-

holos) A . sályateát forrázzuk le néhány órával elóbb , h~.~sük ki " Keverj . ük , el a ' z .. k hűtőszek rénybe ne' h'any orara, ~;~nne, adjuk hozzá a gyümölcsöt ésa pezsgő t, hutve kín áljuk. Egy m ásik keve r ők családunk ked venc nyári itala, mi egyszerűen nyári leának nevezz ük:

Nyá r i tea 2 1teát készítün k a borsm enta és a citrom fű friss!eveléból és hibiszkuszvirágból úgy, hogy. mindháro~bo~ egh:~: m a me nnyiséget veszünk. B el eo~tu nk e~ JO a ag. zavirágsz iru pot (lásd az alá b biak ban) es egy eltro m

Ilodza vir ágsziru p kb. SO db bodzavi rágernyő

3 I víz l 1/2 kg cukor C ukor helyett újabban áru lnak a d rogéri ákban egy m ásik telj esérték ű é dcsűö anyagot, a mel yet a eu kornád levének megszárításával nyernek. A frissen szedett bodzavirágokat berakjuk egy nagy edén y vízbe, és 24 órán át állni hagyjuk. Ennyi i dő után a víz j ól á tveszi a bo dz a ízét. Sz úrj űk ki a virágoka t és a bodzás vizet m ég egy ru há n is szúrjük át, hogy ne maradja nak ben ne növényi részek. Ezutá n már csa k tartósítani kell cu korra l, vagy cu kornád-kristályokkal: a eu krot vagy eukornád kristályokat belcönüük az edénybe és felforraljuk. Azonnal, nagyon forró n, tiszta poh arak ba vagy üvege kbe töltj ük. Ez a szirup egy évig elta rt ha to, ha m egkezd ése ut á n h űtőszek­ rényben tároljuk. M egpróbá ltuk, hogy a cukrot rn ézzel hcl yettesítsük, dc enné l az összeté teln él saj nos ez nem sikerült. El őszöris a bod za teljesen elnyomja a m éz virág illatát, másod szo r ped ig a szirup nem lesz tartós. A bodzavírágot tavasszal nagyon sokfélekép pe n lehe t felh asznál ni. Lét e-zik egy évszáza do k óta nemzedékről­ nemze dékre szálló recept a bo dzamust készítésé hez . A csa ládu nkban ebből bodzalimonádé lett , kellemesen frissítő és élénkító ital, elkészítése és ta rt ósítása minden esetre némi tapasztalal ot igényei.

levét. . ' 11' m íz kihűl teA teát forrázzu k le és hagyjuk a m a ?, " gyünk hozzá szirupot és citro m levet. h űtvc ,j cg kockaval

Bodzal im onádé

tála lju k. 11 I . _ A bo dzasziru p olyan kü lönleges dolo~ , ame ye ml~ denfaj ta h űtött teá nakjobb ízt lehet adn i. Fn ss ?od~V1­ rágból készü l és ma gában hordozza annak enyhen fusze-

10 I víz 30-50 bodzavirágernyő 1000 g cu kor vagy cukornád kris tály 3 permeteze tlen citrom karik ák ra vágva I citrom leve

res aromáj át. .. .. l" Éd es ételeket - fagylalto t, gyumolcssa ata t m ásabbá tehet ün k vele.

. aroIS

A vizet, virágot és citro m karikák at egy nagy kőedénybe tesszü k és 24 ór án át állni hagyjuk. Ki sz ű rj ük a virágokat

és hozzáadjuk a cukrot vagy cu kom ád kristá lyt és a citrom levét. J ól elkeverjük és me gint 24 óra ho sszat állni hagyjuk. Eközben a limonádé átesett egy kisebb erjedési folyamato n és már iható, kellemesen frissít és oltja a szomjat is. Ü vegekbe töltj ük és állítva tá roljuk a palacko kat a pincében. H árom- négy hét múlva sok szénsav fej l ődik be nne és ekkor. j ő l l eh űtve , olyan mi nt a pezsgő .

Szintén régről maradt ránk és csak me llékesen em lítjük meg, hogy a lapos virágernyő pal acsintatésztába m ártva és kisü tve j óízű külön legesség. Egyik legkellemesebb j égbeh ű tött ital a friss bo rsmental evelekből készült tea. Ízlés szerint iható tisztán, vagy citrommal ízesítve, eset leg még egy likőröspohárnyi j uharszirupot , s űrű körte- vagyalmalevet is ad hatu nk hoz-

szép szakácskönyvből. Mielőtt azonba n a füvekkel ízes: tett ételek kifinomult fogása iban elmerülné nk, j obb h abbahagyj uk , me rt az újabb kön yvrevalóttenne ki. Sok sikert a receptek kiprób álásához!

Tudatosan természetbarát, modern gondolkozású csa ládban a gyógy növé nye k és a füvek egyszerűen az élet ré szét képezik. Mi ndenféle form ában el leh et készíteni őke és az életben szám os helyzetben felhaszn álhatók: m eg elózésre, gyógy ításra, élvezetre. Reméljük, ez a köny ho zzájárul ahh oz, hogy ez ismét magától érte tód öv váljék.

zá. Némi fantáziával ezek et az egé szséges italokat ugyanolyan kívánatosan díszíthetjük, m int a rafin ált alkoholos kokt élokat szoktá k. H a gyümölcsöt teszünk a po hár szélére, vagy ha néhány rózsaszirom vagy men talevél úszik az ital tetejé n, m indjárt vonzóbb a növényekből készült "drink". Egy-egy nyári étkezésre "M enta j éghegy" nevű kre ációnk valósággal felteszi a koronát. Egy vagy két labd a készenvett citrom sörbetet beteszünk a pezsgóspohárba és fe lt öhj űkj é gbeh útön borsmentateával. Amen talevél d íszítés természetesen erró1sem hiányozhat. A bo rsmentából sörbetet is készít hetünk, amely fenségesen könnyű , nyári üd ítő. A különböző fű veket , növényeket természetesen ételek ízesítésére is haszn álhatjuk. Hi hetetlen ül nagy a növényi ízesítésű előétel ek, főétel ek és desszertek száma. Gondoljunk csak az olaszok klasszikus spa gettij ére friss zsályával, vagy a rozm arin go s csirkére sáfrányos rizottóval. És hogy ízlenék az egyszeru sültkru m plí kakukkfúvel, vagy a na gyon is különleges de sszert a "zsályalevél sárg abarack·

ízzel", a "Teljesértékű főzés - ínyenceknek" címú csoda-

•

•

Latin növénynevek

Achillea milIcfoIium Alch cmilla vulgaris Aloe ca pcnsis" Aloe ferox A nge lica archangcl ica

Angelica silvestris

közön séges cicka fark közönsé ges pa l ás t fű tövises ( szúrós) áloé

orvosi a ngyalgyökér erdei (vízpa rti) angya lgy ők é r

Arni ca chamissonis. Arn ica rno nt a na Betula pe nd ula

hegyi ám ika közöns éges (bib ircses)

nyír Betula pu bescens Cal en dula officinalis Capsella bu rsa-pastoris Carlina acaulis Carum ca rvi Ccntaurium eryt hraca Ch amomilla recutita'

Chrysanthemum parthenium Cinnamomum camph óra Ca mmi phora malm ol Cratacgus monogyna C ra tacgus oxyacantha Crocus sativus Cureurna zedoaria Eehinacea a ng ustifolia Ech inacea palliola" Ech inacea purpurea

(a csa ládról készült felvén-h

Epil obium Epil obium Epil obium Epilobi um

ang ustifolium mo ntanurn pa lustre parviflorurn

szőrös

nyír

orvosi körömvirág pá sztortáska szá rta la n bábak alács kömény kis ezerjófü

őszi

margitvirág

kámforfa

mirha egy bib és galago nya csere galagonya jóféle sáfrá ny zedoária; gyöm bér keskenyl evelű kasvirág

lán gvörös kasvirág kesken yl evel ű fű zike

erdei füzike

mocsári fúzike kisvirágú füzike

III

Epilobiu m roscum Equisetum arvensc Focnicul um vulgare Fó lia sen nae

Fragaria vesca Fraxinus ornus H um ulus lupulus H ypericum perforatum Lamium album Lam ium luteum La vandula angustifolia Linum usitatissimum M alva neglccta Malva sylvestris M at ricaria chamomilla Meli ssa officina lis M entha aq uatica Mentha piperita M entha spica ta Pim pinella an isum Plan tago lanceolata Prim ula vcris Rad ix cosolidac ld. Sym ph ytum officina 1e R hcum pa lmatum Rosa canina

Rosmarinus offici nalis R ubus frutico sus Salvia mo ntana• Salvia officina lis Sa lvia trilob a' Sambucus nigra Solidago virgaurea Symphytum officina!e Taraxacum officinale

rózsás fúzike mezei zsu rló édeskömény szennalevél erdei szamóca virágos kőri s koml ó közönséges o rbáncfű fehér árvacsalán (erd ei) sárga árvacsa lán levendula házi len papsajt mál yva erdei mályva

Tussilago fa rfara U rtica dio ica VaJeriana officinalis Verb ascum densiflorum Verb ascum phl om oid es Viscum album

marti iapu nagy csalán orvosi (mezei) macskagyökér dú svirágú ( keskenylevelű) ökörfarkkóró szöszös ökörfarkkóró fagyöngy

A ~ -gal jelzett faj ok nálunk nem honosak, részb en e _ zotikusak , ezért magyar nevük nincs. g

orvosiszékfú citromfú VÍzi menta borsmenta zöld men ta illatos ánizs lándzsás úti fű tavaszi kankalin

fekete n adálytő rebarbara gyepűrózsa (csipkebogyó, vadrózsa) rozm aring fekete (fóldi) szeder kerti (orvosi) zsálya fekete bodza közön séges aranyvesszó fekete nadálytő pongyolapitypang ( gyerm ekl án cfű)

Thym us vulgaris Tilia cordata Tilia platyphyllos

•

kerti

kakukkfű

kislevelű

hárs hárs

nagyl evelű

..

G GY G~ ralü reg , a - gyulladá-

T árgymutató

A, A Allergiák 61, 129, 1,7 Altatótea 144 Alvászavarok 145- 147 An gina (torokgy ullad ás) 112 Angina pectoris 172 Aran yér 62, 278 Artritisz (izületi gyulladás ) 69,71, 257 Art rózis 71, 2,7 Amika-borogat ás 262 Amikakenőcs 267 Ámi katinktúrd 266 B

Bárányhimlő

13_1

Bélinnuenza IS:> Bélfert özés 155 61 Bod zalimon ád é 293 Bodzavirág-szirup 293 Borogatások 56 Bór, tisztátalan 103, 131, 225, 244,267 Bőrbetegségek 1,1 ,237, 244 Bőrgyull adás 271 _ Bórpanaszok 27';) _ Bőrsérülések 267,27, Bőrvédc1em 276 Bronchiti s (vö. légcsőhurut) 90, 92, un. 102- 112 Burgo nyás borogatás 118

B éltisztitás

C

CitromrúfU rd ő

CÍlromfútca

141

139

cs

Csalánból készült hajszesz

66

Csalánfőzc1ék

C salán l ea

65

6,

C sonttörés 2, 7, 262, 266 Csúz (vő . reu ma ) 71, 152 D Dep resszió 62, 148 D isztónia (vegetatív) 144, 232

E, É Ekcéma 71, 152 Electuarium th criacale (vö. Teriak) ! 27 . • Emésztés; --t el ósegít ó tea 197 Em észtés ; gyenge 187, 195- 210 Em észtési pan aszok 66, 129, 186-21 , Epe, az _ m úköd ési zavarai 71, 166,187, 199 Epe- és májtea 200 Epehólyag-gyu lladás 204 Epckólika 204 Epekő 202 - elleni tea 202 Égési sérülések 151 , 271,274 Étvágytalan ság 187

F Fagyöngy-extrdktu m 179 Fárad tság 129 Fehérfolyás 244, 248 Fejfáj ás 61, 132, 154- 168 Fekete n ad ályt őkenőcs 258 Fekete nad álylőpo r, _ borog atás 255 Fclfekvések 273, 279 Foghúsvérzés, -sorvadás 115 Fülzú gás 1, 6

sa 104, m Gastritis (vö . gyomorhurut ) 190, 237 Gerincoszlop-kérc sod ások 257 Gégeh u rut , heven y 11 2, l17 Gózftirdó % "Guruló" kú ra 193

Gyenn ckláncfú-saláta 67 Gyermekláncfű - tea

67

Gyom or-, bélrendszer, a -emegbctcgedé sei 116, Jl7, 152, 166, 187, 197-195 Gyo mor, savtúltengés a --han 190 Gyomorégés 190, 199 Gyo mo rfájás 187 Gyomorfekély 192, 237 Gyo morhuru t (vö. gastritis) 190, 237 Gyomorrontás 152, 155, 187,237 Gyomortea 191 Gyógykopla lás (terápiás - ) 62, 159,249

Gyogvn övény-Jürd ők

55 Gyógynövény-tea 49-55, 281-29, (; yógynövén yes .,álompárn a" 146 Gyulladás, lokális 131, 237, 257 H 11asfájás 133, 187, 189 Has haj tó tea 212 Hashajtó szer 211 -2 15 Hash ártyagyul lad ás 237 Hasmenés 188, 210, 238 Ilasnyálmirigy, -mcgbet éged ések 200 Havi vérzés (vö. mensrru áció) Hányás 188, 201

H ányinger 187, 201 Hom lokürcggyullad ás 102, 151>, 237 H ólyaggyu lladás 219- 230 H ólyagh urut 219, 221 H ú g ycs őgy u ll a d á s 217, 223 ll úgyhajtó és vesetea 222,228 H ú gy-/ h ó l ya g kő 228 ll úgyutak, a -1.3Varai 71,219-230 l, j Idegesség , ideges panaszok (vő. neuraszténia) 62,137-153 Ideggyullad ás 152 Idegrendszer, az -erősíté­ se 148 - tea az --re 151, 159 I d őj á rá s

változásaival szembeni érzékenység 150 Immunrendszer, azerősttése 80-86, 179 Inhalálás 101 Influenza 83 ln fluenzás tünetek 84 Isiász 69 , 152 Izomfájás 161 Izomgörcsök 66, 11>1 Izomkeményedés 152 Izomláz 258 Izomrándulás 262 Izomreuma 166 Izomsérülések 257 fzülcti b án talm ak 257 ízülcli fájda lom 66 izületi gyulladás (vö. anritis) 1>9,7 1,257 ízülcli reuma, krónik us 62, 71 fnrándulás 255, 267

K Ka mill és ~ólrti r1 li) 102, 227, 237 Kcd v étlensé g 129 Ken dcsborogatás 101

Keringési zavarok

172, 179

-elleni tea K eserűan ya gok

Máj- és epetea

180 121

Kimerültség 129 Klim ax v. a változás

kora 145, 150 - panaszok a - -b an 158, 246, 249 - tea a pana szok ellen 249 Ko ncen trálóképesség

gyö ngü lése ISO Kop laló (. böj tös") tea 75 Kor pa 66 Kóros lesoványodás 199 Köhögés 90, 92, 101, 102-112,244,246 Köhögés elleni tea 104, 106, 107, 112 K ö röm vir á gk e n őc s

272-

K ő z épfűl gv ull a d á s

117,

132 Köszvény

63, 71,225

Kötőszöve ti

gyenge-

LábfUrd ó % . - em el kedő h őm érs é kl etű 96 Lábszárborogatás 93 Láz 92

- folyadékfogyasztás láz esetében 94

Légc sőhurut

142

(vö. bron-

101 ,

M M acskagyökér-tea 142 M andulagyull ad ás 132 Máj

- a -műk öd és serken122

- a - m ű kö dés i zava ra i 67,200 M ájduzzad ás 204

0, Orrspray, kémiai

98

Q, üdéma

225

p Periódus, rendszertelen 62 Poreke rong károsodás 257 Prosztata-megn agyobbod ás 216-219 Puffadás 166, 187, 205210,237

t03, 131,244,267 Szőrtüszőgyu lladás ellen i

tea 77 Szülés, felkészül és a -r-re 250

dalmak 62, 63, 71, 129, 133, 178,225 Rosszullét 187, 202 Rovarcsíp és 131, 267 Rozmaring bo r

250-25 1

Szőrtü szőgyulladás

Reum a elleni tea 229 Reuma , reumatikus fáj-

T

18 1

T áp lál kozás S

-

Salaktalan ítás

Svédkescrú-gyógynö _ vényelixír 66, 74, 118,

120- 136 borogatás -e-vcl

-

134

SZ Szalagsérül ések

Szappanok 272 96 Szájüreg, a - gyu lladása 104, 11 5 Száj szag 11 5 Szemfájás 132 Szemproblémák 158 Székr eked és 117, 187, 211-214 krónikus -

156

Szélhajtó tea (vö. puffadás ellen i tea ) 206 63 Szívdobogás 173 Szívcsöppek 174 Szív- és é rrendszeri pan aszok 169- 184 Szívgyengeség 170 Szénanátha

-

95

lábadozás idej én

- a - átállítása 174 Tel!ségéi .lés

95

159,

66, 166,

187,205 Teriak ( vö . elcctua rium

theriacale)

127

Tink túr ák 56-59 Torokgy ulladás (vö. ang i-

na) 112 Tul mel eged é,

95

V 257

Szaun a

-

fertőző be tegségek ese-

tében

128

Schlenz-féle Iiird d 96 Sebek 71, 133,254,267, 273 - nyIlt 271, 273 Sebgy~gyulás 69,274 Sérülések 152 Stressz 158, 173

Ne ura szté nia ( vö. ideges-

Nyugtatótea

kor

71,

152

N, NY Nátha 92, 98-102, 156 - elleni ken őcs 99

209, 213

chit is) 90,92, 102-112

..

Reuma (vö. cs úz)

dó 71, 227, M igrén 62, 160- 168,246 - typus migrenicu s 160 Migrén elleni tea 164

173

195


tése

Rák 178,223 Reked tség 112-11 7, 132

232, 235,237, 246,248

ség) 62, 137- 153 Női panaszok 231-251 -eelleni tea 246 Nyál ka hártya-gyu lladás 237

SzívpanaS'.lok, ideg i erede tű 144, 173 Szfvrc haló tea 173 Szívritmu szavarok 172 Szo pta tás; tej képzést fokoz ó tea szop tat ás-

206

II

.M enstruációs panaszok

N yu gtalanság, bel ső

Leégés . 151 Leforrázás 274 Lenmag

szélhajtó tea)

277

L

-

Puffadás elleni tea (vö.

M ez e l zsurl d- ül őfür-

280

ség

200

M áj gyullad ás 204 Megh űl é s , mcghúléscs megbetegedé sek 83, 84-93, 98-119, 156 M egh űl é s ellen i fű rdei 86, 90 M egh ű l és elleni tea 85 M ellbo rogatás 100 Mcl l k cn őcs 101 Mell ékü reg-gyu lladás 102, 156, 237 M en stru áciö, erős 242,244, 247 Menstruáció előtti tüne tek 158, 248

Változás kora ( vö. klimax) 14 5, 150 Ves e, vesezavarok 71,

219-230 Vesegyulladás 225 Vesehomok 71,225 Vese- és hóJyaglea

222 ,

228 Vesck d 223, 225, 228 Verejt ékezés 250

Vénagyenges ég 277 Vénagyu llad ás 278 Vénás pangás 273, 277 Vérkeringési zavarok ( pe-

riferiális)

180

Vérképzé s 66 Vérn yomás

- magas 62, 156, 172, 174- 179,240

EID

- alacsony 62, 179, 184 - - -t szabá lyozó

tea 17M - a < zava ra i Vérömlcnyck

tás

177, 235, 240

Visszerek

172

258,262,

267 Vértisztítás 63,69,7478, 128, 159, 225 Vért isztító lea

Vérz és, vérzéscsi llapí-

76

273 , 277

V ő r ő s ha gyrn a ,

ka

-ezsákocs-

118

Z, ZS Zúzóclások Zsályabólé

262,267,274

292