1 Emelőgépek Bevezetés Személyi feltételek ellenőrzése Tárgyi feltételek ellenőrzése Műszaki követelmények Biztonsági berendezések Egyéni védőeszközök Általános védőeszközök Speciális védőeszközök Szervezési feltételek ellenőrzése A témakörhöz tartozó jogszabályok, szabványok felsorolása Fogalom-meghatározások
2 Bevezetés Az emelőgépek szabályozási rendszere napjainkban olyan mértékűvé vált, hogy azok áttekintése, megismerése, alkalmazása szinte lehetetlen feladatot jelent úgy az üzemeltetők, mint az üzemeltetőket ellenőrző felügyelők számára. A szabályozási rendszer az általános, minden veszélyes munkaeszközre vonatkozó előíráson túl, gyakran további szigorításokat tartalmazó speciális előírásokkal egészül ki, ezért sok esetben az azokat alkalmazók számára csak nehezen betartható/áttekinthető szabályok jönnek létre. Ebben a fejezetben elsősorban ezekre a speciális, az általános szabályokon túli követelményekre, vizsgálati módszerekre hívjuk fel a figyelmet. Emelőgép minden szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. A legfontosabb emelőgépek: Daru Emelőasztal Emelőláb Építési személy-, teheremelő Építési teheremelő Felrakógép Futómacska Gépi hajtású emelővillás targonca Konténer emelőoszlop Körülkerített emelőterű emelő-berendezés Mozgó munkaállvány Parkoló emelő Szerviz emelő Színpadtechnikai emelő-berendezés Szintkülönbség kiegyenlítő. Vasúti emelő Villamos emelődob Ide tartoznak még azok a Földmunkagépek /Rakodógépek/ is, amelyek emelőgép (daru) üzemmódban dolgoznak. Nem tartoznak a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetet Emelőgép Biztonsági Szabályzat EBSZ (továbbiakban: EBSZ) hatálya alá a géprendszerbe beépített és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezetek, a felvonók, a folyami és tengeri hajókon lévő emelőgépek, valamint a földmunkagép, az előbbi kivétellel. Az emelőgépekre vonatkozó alapvető üzemeltetési szabályokat, mint minden más munkaeszköznél az Mvt. határozza meg, a további részletes előírások (magatartási szabályok) többsége az EBSZ-ben található meg. Emellett szabványok az emelőgépek műszaki követelményeit írják elő. További előírások vannak, pl. a kezelők orvosi vizsgálatainak időközeire a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben (továbbiakban: NM), a kezelők képzésére a 6/1980. (I. 16.) ÉVM- KPM rendeletben /2009. január 1-jéig hatályos/ és a kezelői jogosultságokra a Kategóriába Sorolási Jegyzékben. A letöltési helye: http://www.gkm.gov.hu/data/cms738470/Kat.Sor.Jegyz_k.doc
A bonyolult szabályozási rendszer áttekintését megkönnyítheti az 1. sz. táblázat
3 1. sz. táblázat
Általános követelmények Mvt.1
21. § (3) Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat munkabiztonsági és munkaeü. szaktevékenység 21. § (7) Próba - vagy kísérleti - üzem
Vhr.3
1. § A veszélyes munkaeszközök jegyzéke az 1/a. mellékletben
Mvt.
21. § (5) a Vhr. 1/b. melléklete szerinti veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv.
Speciális követelmények EBSZ2
Járművekre szerelt emelők Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a több, mint 3 m magasból történő leesés veszélye Daruk és futómacskák gépi meghajtással Gépi hajtású emelőtargoncák Villamos emelődobok Rakodógépek Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések
Mindkét esetben fontos, hogy mely berendezések tartoznak ebbe a körbe
EBSZ Időszakos vizsgálatok: időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat, 1
Munkavédelmi törvény A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat 3 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2
I. fejezet 9.14. Az új telepítési helyen felállított emelőgép üzembe helyezése előtt emelőgép fővizsgálat Emelőgépeknél csak speciális, minden más munkaterülettől elkülönített, szabályozott esetben alkalmazható, de üzemszerű körülmények között (pl. építkezésen) nem alkalmazható
I. fejezet 7.2.10. Időszakos vizsgálatok: emelőgép szakértő Fővizsgálat: emelőgép ügyintéző kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető Szerkezeti vizsgálat: emelőgép ügyintéző, emelőgép vizsgáló
4
Mvt.
Vhr.
Mvt.
Mvt.
Mvt. Mvt.
Mvt.
23. § (1) Időszakos biztonsági felülvizsgálat szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény veszélyes technológia szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy 3. § (3) Veszélyes munkaeszköz telephelyen kívül csak (az időszakos biztonsági felülvizsgálatot jelző) külön jelzéssel üzemeltethető 23. § (2) Soron kívüli ellenőrzés munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenység 36. § (1) Közlekedési utak szélessége, szabad magassága, gyalogosok és járművek biztonságos közlekedése, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzés (2) Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogosés járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól 39. § (1) magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció: a gyártó, importáló vagy üzemeltető biztosítja 40. § (2) Összehangolás kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és mv.-i képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell 41. § (1) Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad.
fővizsgálat EBSZ
EBSZ
mint külön jogszabály szerint: emelőgép szakértő végzi
III. fejetzet 3.3. Különleges körülmények között végzett emelési műveletek
5
Mvt.
(2) Szabályzat (11. §) eltérő rendelkezése hiányában - a munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályainak megfelelő alkalmazásával kell kialakítani, továbbá - a munkahelyen belüli vasút üzemeltetésére a vasúti közlekedésre vonatkozó előírások az irányadók. Az olyan járművekre, amelyek a közforgalomban nem vesznek részt, a járművek üzemben tartásának műszaki feltételeiről rendelkező előírásokat megfelelően kell alkalmazni. 42. § e) mentés, menekülés gyakoroltatása
EBSZ
Mvt.
49. § (1) Orvosi vizsgálat előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján
NM4
Mvt.
55. § (1) munkavédelmi oktatás munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Tematikakészítés mv.-i szaktevékenység
EBSZ
25/1998EüM5 4
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. sz. melléklete 5 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet
I. fejezet 8.1.18. A kezelő biztonságos kimentésének személyi – pl. kiképzett mentőszemély(ek) – és tárgyi (pl. kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentőkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelő rosszullétének esetére biztosítani kell. III. fejezet 3.4. Személyek (ön)mentése Veszélyes munkaeszköz (emelőgép) kezelőknél érvényessége maximum: - 40 éves korig 3 év - 40-50 év között 2 év - 50 felett 1 év I. fejezet 6. Emelőgép kezelő, kötöző, karbantartó munkavédelmi oktatása: a munkába állása előtt, legalább hat hónapos távollét után Ismétlődő, ill. rendkívüli munkavédelmi oktatás: évente legalább egy alkalommal, kezelő, a más – általa korábban még nem kezelt – emelőgéptípus kezelése előtt. Tematikakészítés mv.-i szaktevékenység Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról.
6
7 Személyi feltételek ellenőrzése Elsősorban az emelőgép kezelők, de az emelőgépekkel kapcsolatba kerülők, az emelőgépekkel tevékenységeket végzők (pl.: kötözők, irányítók) személyi feltételeinek ellenőrzése elengedhetetlen. A felügyelői ellenőrzés szempontjából a legfontosabb személy az Emelőgép kezelő, ezért a kezelő kezelői jogosultságának az ellenőrzése elengedhetetlen. Ezt fontos, már rögtön az ellenőrzés kezdetekor elvégezni, mert mielőtt bármi más vizsgálatát, próbáját kérné a felügyelő, tisztáznia kell, hogy jogosult-e a kezelő az emelőgép üzemeltetésére. Az adott kategóriára érvényes jogosultság ellenőrzésekor vizsgálni kell az orvosi alkalmasság érvényességét is (mivel veszélyes kategóriába tartozó munkaeszközt kezel). Nem vizsgál(hat)ja viszont a felügyelő (nincs rá hatásköre) az OKJ-s bizonyítvány meglétét, ugyanis annak nincs munkabiztonsági tartalma. Akkor hogyan vizsgáljuk, hogy államilag elismert bizonyítványa van, illetve, hogy emelőgép ügyintézői szakképesítése van? Ez ellentmond a következőkben ezen oldalon, illetve a 7. oldalon leírtaknak. Emelőgépet önállóan az a személy kezelheti, aki: – a feladat elvégzésére az NM rendelet szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, valamint – rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében – ha azt maga vezeti – az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. Az (munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló) NM rendelet előírja az emelőgép kezelő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A vizsgálatra beutaláskor a munkáltatónak külön ki kell emelnie (a rendelet 14. sz. mellékletében található nyomtatvány kitöltésekor), hogy a vizsgálandó munkavállaló milyen emelőgépet kezel, megjelölve, hogy pl. azt is, hogy a talajszintről kezeli-e a magasban lévő emelőgépet (térlátás vizsgálata), vagy, hogy pl. komissiózó emelőgéppel a kezelő is a magasban végzi a munkáját (magasban való munkavégzés). Ha a vizsgálatot végző orvos nem látja indokoltnak a fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörben az időszakos vizsgálatok érvényességi idejének csökkentését, akkor a időszakos orvosi vizsgálatokat legalább a következő időszakonként kell elvégezni: – 40 éves korig háromévenként, – 40-50 életév között kétévenként; – 50 év felett évenként. Mit tegyünk, ha az orvos hosszabb időre érvényesíti a jogosítványt? Az emelőgép kezelő személyi feltételeit gyakorlatilag a kezelői jogosultságából (jogosítványából) ellenőrizheti a felügyelő. Ennek sok megjelenési formája lehet, pl. az un. „mustársárga” jogosítvány, de lehet még 1990. május 1-je előtt kiadott (kék színű) targoncavezetői jogosítvány is, vagy még az Emelőgépek BEO hatálya alatt (1995. előtt) kiadott „házi” igazolvány is. Ez utóbbiak csak a kiállító munkáltató munkaterületén érvényesek. A „mustársárga” jogosítványban kódszámok is szerepelnek, ezek jelentése, illetve az egyes emelőgépfajták kezelői (kategória) követelménye megtalálható a Kategóriába Sorolási Jegyzékben.
8 Az ÉKKO Kft. besorolása szerint – mivel az autószerelők szakképzésének nem része – a gépjárműemelők kezeléséhez, még az autószerelő szakmunkásoknak is könnyűgépkezelő jogosítványának kell lennie 4229 kóddal, 6 t teherbírás alatt: „szervízemelők 6 t alatt”, 6 t teherbírás felett: „konkrét típusmegjelölés”-nek (pl. ollós-, csápos-, oszlopos-, aknaperememelő, stb.) kell lennie. A jogosítványban ellenőrizni kell tehát, hogy a kezelt emelőgépfajtára van-e bejegyzés, valamint meg kell nézni, hogy az orvosi alkalmasság érvényes-e. Az államilag elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza. A korábban hatályos OKJ csak könnyűgépkezelő és a nehézgépkezelő szakképesítést határozott meg, nem tért ki a kisgépkezelői képesítésre. Az új (1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott) OKJ már több emelőgépkezelői szakképesítést ismer (ha elindul az új képzés, akkor majd megjelennek ezek a bejegyzések is a könnyű- vagy a nehézgépkezelői jogosítványokban: Építő- és anyagmozgató gép kezelője: Emelőgépkezelő, Földmunkagép-kezelő, Targoncavezető. Az „új” OKJ-ben megtalálható a „Darukötöző” szakképesítés is (ha OKJ-s szakképesítés, akkor országos érvényű jogosultság), de a munkáltató továbbra is jogosult, saját munkavállalóit kötözőnek képezni, erről igazolványt kiadni és a saját munkavállalóit a saját munkaterületén kötözőként foglalkoztatni. Itt fontos a felügyelőnek vizsgálnia, hogy ki adta ki a „házi” kötözői jogosultságot. Erre semmilyen külső cég (Bt., Kft, szakértő stb.) nem jogosult, csak a munkáltató adhatja ki. Miért nem, hiszen szakmailag egy szakértő biztosan magasabb színvonalú képzést végez, és minket az kell hogy érdekeljen, hogy tud-e kötözni, vagy nem. Az EBSZ csak azt köti ki, hogy igazoltan kioktatott legyen. Emelőgép ügyintéző megbízására nem kötelezhető az emelőgépet üzemeltető munkáltató! Ha van ilyen megbízott személy, akkor a személyi feltételeit kell ellenőrizni. Emelőgép ügyintézői OKJ-s szakképesítés van, tehát vagy ezzel, vagy emelőgép szakértői engedéllyel kell rendelkeznie az ezt a tevékenységet ellátó személynek. Itt is fontos, hogy emelőgép ügyintéző csak természetes személy, a saját OKJ-s szakképzettsége, vagy szakértői jogosultsága alapján lehet, „cég” ilyen feladatot nem láthat el. Az emelőgépek vizsgálatait a vonatkozó előírások szerint a legtöbbször emelőgép szakértő végzi. Emelőgép szakértővel felügyelő ritkán találkozik személyesen, mégis a munkáját és a jogosultságát vizsgálnia kell. Emelőgép szakértő, aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és az EBSZ szerinti szakértői engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult. Emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki: az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik. A szakirányú szakértői engedélyek, azaz emelőgép szakértők a: – GD-36 és – MB-22 szakértői jogosultsággal rendelkezők, illetve a Vhr. 6. számú mellékletében lévő új besorolás szerinti munkabiztonsági (MB) emelőgép szakértői szakterületek:
9 2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága, 5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága. Ez utóbbiakat a szakértői engedélyek hosszabbításakor, folyamatosan adják ki. Sok problémát okoz(hat) a felügyelői eljárások során, hogy pl. nem derül ki, hogy jogosult szakértő végezte-e az emelőgép valamelyik (jogosultsághoz kötött) vizsgálatát. Javaslom, hogy a felügyelő kérje meg/el az emelőgép szakértő jogosultságának az igazolását, de erre nem mindig van lehetőség, gyakran a vizsgálati jegyzőkönyvön sem szerepel a szakértő engedélyének a száma, ezért elengedhetetlen lehet az ellenőrzés. A jogosultság ellenőrizhető a Magyar Mérnöki Kamara honlapján: http://www.mmk.hu/nevjegyzek.html?no_cache=1 Az EBSZ-ben az emelőgépekkel tevékenységeket végzők személyi feltételei között az Mvt. általános kötelezettségét szigorító előírás, hogy az emelőgép-kezelőket, -kötözőket, karbantartókat nem csak a munkába állásukkor kell munkavédelmi oktatásban részesíteni, hanem legalább hat hónapos távollét után is. További szigorítás az Mvt-hez képest, hogy ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatást is tartani kell: az emelőgép kezelőjének, a kötözőnek és a karbantartónak évente legalább egy alkalommal, az emelőgépkezelőnek, a más – általa korábban még nem kezelt – emelőgép-típus kezelése előtt. A munkavédelmi oktatásnak ki kell térnie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, azok elhárítására és a vonatkozó jogszabályok betartására. Igazolható módon (dokumentált formában) meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról. Ezen a területen tehát a munkavédelmi oktatás ellenőrzésekor az ismétlődő, a rendkívüli oktatás megtartásán túl, a dokumentált visszakérdezést is ellenőrizni kell. Az emelőgépek vizsgálatainak rendszerét a 2. sz. táblázat foglalja össze.
Az emelőgépek vizsgálatai
Előírás Végzi Időszak
Előírás Végzi Időszak Előírás Végzi
Előírás Végzi Időszak Előírás Végzi Időszak
Üzembe helyezést megelőző vizsgálatok
Időszakos biztonsági vizsgálatok
Megfelelőség tanúsítás (EBSZ, Mvt.) EK-ban gyártó, forgalmazó Vhr. 1/B mellékletében foglalt emelőgépeknél Akkreditált intézmény Üzembe helyezés előtt
Fővizsgálat (MSZ 16225, MSZ 9721, stb.) Akkreditált intézmény, ESZ, Eü (kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető) Üzemi csoportszám szerint
Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat (Mvt., EBSZ) ESZ (csak MB-22, vagy az új besorolás szerint), MbSzt Üzembe helyezés előtt Új telepítési helyen üzembe helyezés (áttelepítés után) (Mvt., EBSZ, GJBSZ) Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat Új telepítési helyen fővizsgálat is ESZ, MbSzt (csak munkavédelmi szempontú vizsgálatot) Eü (csak a fővizsgálatot, 1000 kg-nál nem nagyobb teherbírásnál és ha a kezelői munkahely 1,5 m-nél magasabbra nem emelhető) Gépjárműemelőknél „szakirányú” ESZ Munkavédelmi üzembe helyezés elrendelése (Mvt., EBSZ) Üzemeltető munkáltató
Szerkezeti vizsgálat
2. sz. táblázat Biztonságtechnikai felülvizsgálat (Mvt., Vhr.) Akkreditált intézmény, MbSzt (szakirányú képzettséggel), ESZ Legalább ötévente vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor
(MSZ 16225, MSZ 9721, stb.) Akkreditált intézmény, ESZ, Eü, Ev Az üzemi csoportszám szerint Műszakonkénti vizsgálat (EBSZ) Kezelő Minden műszak előtt
Karbantartás utáni vizsgálat (EBSZ) Üzemeltető és karbantartó Minden műszak előtt
Újraindítás (Mvt.) azonos az üzembe helyezési eljárással Üzembe helyezés előtt
Rövidítések magyarázata EBSZ = GJBSZ = Mvt. = Vhr. = MSZ = MbSzt = ESZ = Eü = Ev =
Emelőgép Biztonsági Szabályzata Gépjárműjavítási Biztonsági Szabályzat 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet Magyar Szabvány Munkabiztonsági szaktevékenységre jogosult (min. középfokú mv. képzettség) Emelőgép szakértő Emelőgép ügyintéző (OKJ-s szakképesítés) Emelőgép vizsgáló (olyan, ezzel megbízott karbantartó, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik)
11
12 Tárgyi feltételek ellenőrzése Műszaki követelmények Az emelőgépek műszaki, biztonsági állapotának az ellenőrzése nem egyszerű felügyelői feladat. Több okból sem az, először is tisztáznunk kell, hogy a felügyelő, aki nem rendelkezik emelőgép szakértői jogosultsággal, gyakorlatilag (személyesen) nem vizsgálhatja az emelőgépet. A feladatot bonyolítja, hogy a felügyelőnek a „mások által végzett” vizsgálat megállapításaira kell támaszkodnia, azokat kell értékelnie, esetenként felülbírálnia. Ehhez természetesen ismernie kell(ene) az egyes emelőgépfajták vizsgálati típusait, gyakoriságát, vizsgálati követelményeit is. Ehhez a legtöbb információt targoncák esetében az MSZ 16225, daruk és egyéb emelőgépek esetében az MSZ 9721 szabványsorozat lapjai adnak. De sok speciális vizsgálati előírás van, ezek az egyes emelőgépfajták szabványaiban, műszaki dokumentációiban részletesen megtalálhatók. Ismernie kell még az MSZ 63 szabványsorozat lapjaiban előírtakat is, ahhoz, hogy el tudja dönteni egy adott jegyzőkönyvről, hogy az tartalmi, formai szempontból megfelelő-e? Miután az előző fejezetben leírtak szerint meggyőződött a felügyelő az emelőgép kezelő kezelői jogosultságáról, csak azután kezdhet hozzá az emelőgép ellenőrzéséhez a következők szerint: Először kérje el a kezelőtől az emelőgép naplót. Ebből rögtön sok információt tud szerezni arról, hogy rendszeresen ellenőrzik-e az emelőgépet, illetve, hogy az ellenőrzés napján tett-e valamilyen bejegyzést a kezelő a naplóba. Az emelőgép napló nem az üzemóra állás dokumentálására szolgál! Ezután (még akkor is, ha a naplóban van erre utaló bejegyzés) kérdezze meg a kezelőt, hogy végzett-e munkakezdés előtt műszakonkénti vizsgálatot, ha igen, mit állapított meg. A kezelő válaszától függetlenül, kérje meg a kezelőt, hogy végezze el önállóan, segítség nélkül a vizsgált emelőgép műszakonkénti vizsgálatát a felügyelő jelenlétében. Vigyázat, nem segíthet, sem a felügyelő, sem senki más, még a munkáltató jelen lévő bármilyen beosztású képviselője sem!!! (Erre azért van szükség, mert a kezelő vizsgálati rutinja sok mindent elárul.) Ekkor a felügyelőnek tisztában kell(ene) lennie az egyes emelőgépfajták műszakonkénti vizsgálati előírásaival, azzal, hogy azt hogyan kell elvégezni, milyen működések, megállapítások fogadhatóak el a biztonságos állapotnak. Ehhez segítség lehet az MSZ 16225, illetve az MSZ 9721-1 szabványokban (függelékekben) megtalálható műszakonkénti vizsgálati követelmények felsorolása (pl.: vészleállító, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja; a figyelmeztető, jelző berendezések; hajtóművek, kötelek, láncok; a véghelyzet kapcsolók; minden mozgás fékje; a reteszelések; a teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzők; az emelőgép egyéb biztonsági berendezései). Ha szerencséje van a felügyelőnek, akkor olyan emelőgép-naplót tart a kezében, amiben benne vannak a műszakonkénti vizsgálati követelmények. Érdemes belenézni!! Mialatt a kezelő végzi a műszakonkénti vizsgálatot, a felügyelő nem csak arra kell, hogy figyeljen, hogy mi hogy működik, vagy nem működik, hanem arra is, hogy mit „felejt el” vizsgálni a kezelő véletlenül, vagy szándékosan. Ez is, az is lehetséges. Meg kell kérdezni a kezelőt, hogy befejezte-e a vizsgálatot, ha igen, mit állapított meg. Ez megegyezik-e a naplóba beírtakkal? Ha nem, intézkedik a felügyelő. Biztonsági berendezés hibája, hiánya estén az emelőgép további használatát fel kell függeszteni. Az „elfelejtett” vizsgálatokra ezután már a felügyelő egymás után kérje meg a kezelőt. (Ezért kell ismerni a vizsgálat módszertanát!)
13 Eközben jegyezze fel a felügyelő az emelőgép azonosítási adatait, a kezelő nevét és a vizsgálat megállapításait, később még szükség lesz rá! Arra is figyeljen a felügyelő, hogy amikor a kezelő magára hagyja/hagyta az emelőgépet, gondoskodott-e az illetéktelen használat megakadályozásáról, azaz pl. az indítókulcsot nem hagyta-e az emelőgépben. Ha ilyet tapasztal, helyszíni szabálysértési bírságolás indokolt a kezelővel szemben. Érdemes azt is megkérdezni, hogy szabályozva van-e az indítókulcsok leadása, tárolása, vagy esetleg mindenkinek van-e hozzá kulcsa. Kérdezze meg a felügyelő a kezelőt, hogy volt-e és utoljára mikor, miről munkavédelmi oktatás. Ezt követően keresse meg – ha van – az emelőgép terhelési/terhelhetőségi diagramját, és kérdezze meg a kezelőt, hogy az mire való, mit tud róla, használja-e, mire használja. Természetesen a diagram jelentésével, használatával a felügyelőnek is tisztában kell lennie, ez megtaláltató az Anyagmozgatás biztonságtechnikája című (OMKT Kft.) jegyzetben is. A terhelhetőségi diagram (1. sz. ábra) a teher-tömegközéppontjának a villaháttámasztól mért távolsága (x) függvényében szemlélteti a megengedhető terhelés nagyságát M (x) az adott targoncatípusra. A terhelési diagramot minden emelőtargoncán jól látható helyen fel kell tüntetni, minden olyan megfogószerkezethez, amellyel a targoncát fel lehet szerelni. A terhelési diagramot össze kell vetni a villával, illetve a teherbírással; gyakran fordul elő, hogy a diagramhoz képest lényegesen eltérő hosszúságú a villa, illetve a diagram nincs köszönő viszonyban a teherbírással.
1. sz. ábra Terhelhetőségi diagram (Nem megfelelő diagram, hiszen a tömegközéppont nem lóghat túl a villán, mert akkor eleve lebillen a teher, fel sem lehet emelni)
Tapasztalatok szerint itt már csak kevés kezelő képes használható válaszokat adni, itt az idő, hogy utánanézzen a felügyelő, hogy a munkavédelmi oktatási tematikában szerepel-e a terhelhetőségi diagram. Ha nem, intézkedés a tematika kiegészítésére. Fontos azt is vizsgálnia a felügyelőnek, hogy van –e pl. a targoncán biztonsági öv, vagy zárt-e a kezelőfülke. Az MSZ EN 1726-1:1998/A1 szabvány kötelezően előírja a kezelőt visszatartó szerkezet beépítését/használatát. 5.7.8. A kezelő visszatartása Legyen visszatartó szerkezet az ellensúlyos emelőtargoncákon, a terepjáró targoncákon, az olyan targoncák mindkét ülésén, ahol a haladási irányban elhelyezett, nem emelhető kezelőülés van és az oldal-rakodótargoncákon (csak egy oldalra). A targoncán legyen eszköz, vagy a használati utasítás tartalmazzon útmutatást a felboruláskor végrehajtandó tevékenységekre és a kezelők fejének valamilyen szilárd
14 felülethez való ütközésével kapcsolatos fennmaradó veszélynek a legkisebbre való csökkentésére. Ide javaslom még a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 29. § (6) bekezdését. (6) Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott tartózkodó munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei, illetve a padozat közé beszorulhat, részére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja ilyen esetekben az ülésben maradását. Ha nincs ilyen, intézkedés a targonca további használatának felfüggesztésére. Ez alól csak az az eset kivétel, azaz nem szükséges a biztonsági öv, vagy a zárt fülke, ha a targonca olyan körülmények között üzemel, hogy kizárt a felborulásának, rakodóról való leborulásának a veszélye. Erről legtöbbször zárt raktárban állványfolyosók között üzemelő targoncák esetében lehet szó, de ilyenkor a kockázatértékelésben szerepelnie kell a felborulás veszélyének, és ott ki kell zárni ennek a lehetőségét. Ha tehát benne van mindez a kockázatértékelésben, akkor és csak akkor nem kötelező a biztonsági öv. Az emelőgép vizsgálata (vizsgáltatása) közben a felügyelő figyelje a környezetében működő többi emelőgépet is, jegyezze meg/fel, hogy melyek az emelőgépekkel végzett veszélyes tevékenységek. Egymás után 2-3 emelőgépnél több „műszaki ellenőrzés”-ére nincs szükség, mivel azok, amelyikekkel bármi probléma lehet, addigra már rég „láthatatlanná váltak”. Másrészt 2-3 emelőgép szúrópróbaszerű ellenőrzéséből is számtalan következtetésre/intézkedésre van lehetőség. Ezek után a felügyelő kérje el az üzemeltetőtől/munkáltatótól a kockázatértékelést, és nézze/keresse meg abban azoknak a veszélyeknek a felsorolását, megelőzésére tett intézkedéseket, amely veszélyeket saját maga, még az emelőgépek üzemeltetése/ellenőrzése közben tapasztalt. Ami hiányzik a kockázatértékelésből, az azzal történő kiegészítésre kell kötelezni az üzemeltetőt, konkrétan felsorolva, hogy melyik veszélyeket nem vizsgálták a kockázatértékelésben. Vizsgálnia kell a felügyelőnek teherfelvevő, kötöző eszközök állapotát, vizsgálatainak érvényességét, szállításának, tárolásának körülményeit, használatuk módját, nyilvántartásait is. Csak ezek után következik a dokumentáció vizsgálata. A dokumentációk vizsgálata a legegyszerűbben úgy végezhető el, hogy elkéri a felügyelő azoknak az emelőgépeknek a teljes dokumentációját, amelyikeket korábban vizsgált /azaz a kezelővel vizsgáltatott. Amikor megkapja az adott emelőgép dokumentációját, – ha egyáltalán van – a teljes dokumentációt a munkavédelmi üzembe helyezéstől kezdve a legutolsó vizsgálatig át kell nézni. Fel kell itt hívni a figyelmet a Vhr. 1/b mellékletére. Az Mvt. 21. § (5) bekezdése szerint az itt meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének további, az általános követelményeken túli feltétele az adott munkaeszköz megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv megléte is. Az 1/b mellékletben kétféle emelőgép szerepel: A helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk, és a Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések.
15 A helyszíni összeszerelésű daruk fogalomkörébe nem tartoznak bele a rendszeres áttelepítésre tervezet építési toronydaruk, ezek egy-egy új telepítési helyen történő munkavédelmi üzembe helyezéséhez nem szükséges az akkreditált szervezet vizsgálata. A személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezéseket az MSZ-0493:1993 Személyemre ideiglenesen felhasználható emelő-berendezések biztonságtechnikai kiegészítő követelményei című szabványban találhatjuk meg. Tipikus hiányosságok lehetnek a következők. Munkavédelmi üzembe helyezés elrendelésekor nem volt, vagy nem erre jogosult személy végezte a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot, tartalmában nem felel meg az előzetes vizsgálat követelményeinek, új telepítési helyen felállított emelőgépnél nem volt fővizsgálat (is) az üzembe helyezés előtt, nem határozták meg az emelőgép üzemi csoportszámát, próbaüzemeltetést rendeltek el, (a próbaüzem speciális feltételeit megtalálhatjuk az erről szóló fejezetben) nincs megfelelőségtanúsítás az emelőpgépről, az „elrendelés” nem hivatkozik a mások által elvégzett vizsgálatokra, nem a „munkáltató”, hanem a „vizsgáló” írta alá a munkavédelmi üzembe helyezés elrendelését, stb. Bármelyik hiányosság esetén felügyelői intézkedést szükséges. Időszakos vizsgálati dokumentációk hiányosságai nincs vizsgálati dokumentáció, nem az üzemi csoportszám besorolás szerinti időközönként végzik a vizsgálatokat, nem az adott vizsgálat végzésére jogosult személy végezte a vizsgálatot, hiányzik a vizsgálatot végző jogosultságának a feltüntetése, „cég” végezte a vizsgálatot, nem állapítható meg a vizsgálat fajtája, nincs feltüntetve a jegyzőkönyvön, hogy mi alapján (melyik szabványok vagy a gyártó utasításának rendelkezései szerint) történt a vizsgálat, nem a vizsgált emelőgépfajtára vonatkozó szabvány szerinti a vizsgálat, hiányzik a mérőeszközök, mérőműszerek feltüntetése, azonosító adatai, hiányzik a vizsgálati pontoknál a vizsgálat módja, a megállapítás, az előírt és mért értékek feltüntetése, stb., nem nyilatkozik a vizsgálatot végző az emelőgép állapotáról, nem sorolja fel a teendő intézkedéseket, határidőket, esetleg a további használat megtiltására nem rendelkezik, a felügyelő által vizsgált emelőgép állapota és a jegyzőkönyvben feltárt hibák azonossága megállapítható-e, hiányzik a vizsgálatot végző aláírása, stb. Bármelyik hiányosság esetén a felügyelőnek intézkednie kell, vagy a vizsgálat ismételt elvégzésére, vagy – időben előremutatva – arra, hogy a következő vizsgálatok alkalmával mit követeljen meg az üzemeltető a vizsgálatot végzőtől. Egyes enyhébb, speciális esetekben figyelemfelhívást is alkalmazhat a felügyelő, de csak az üzemeltető felé, a vizsgálatot végző felé még ezt sem. A targoncáknál a fő- és a szerkezeti vizsgálatok időközét a 3. sz. táblázat tartalmazza az üzemi csoportszám szerint. (MSZ 16225)
16 3. sz. táblázat Üzemi csoportszám 1 2 3 4 5
Szerkezeti vizsgálatok időköze Óra hónap 1600 8 1400 7 1200 6 800 4 600 3
A fővizsgálatok időköze Óra hónap 4800 24 4200 21 3600 18 2400 12 1800 9
/A közúti forgalomban is közlekedő és a nyolc évnél idősebb targonca üzemi csoportszáma legalább 4. Izzó, folyékony fémet vagy salakot, mérgező, robbanásveszélyes, radioaktív anyagot mozgató targonca üzemeltetési csoportszáma 5. Az üzemi csoportszámot az üzembe helyezéskor meg kell határozni és az üzembe helyezési jegyzőkönyvben, valamint a kísérődokumentációban fel kell tüntetni. Ha a targonca üzemeltetési körülményei változnak, felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell az üzemi csoportszámot./ Fontos azt ellenőriznie a felügyelőnek, hogy az üzemi csoportszám szerinti időközönként végzik-e a vizsgálatokat. A 3. sz. táblázat értelmezéséhez segítség, hogy ha üzemóra számláló is van a targoncán, akkor még nem biztos, hogy annak az állása szerint kell a vizsgálatokat végezni, ugyanis a vizsgálatok végzésénél azt az időpontot kell figyelembe venni, amelyiket előbb eléri (gondoljunk csak egy új autó garanciájára, az mikor jár le? ha az előírt idő eltelik vagy akár ezen az időn belül az előírt km állást eléri). Ugyanilyen logika szerint kell ezt is vizsgálni!) Emelőgépek vizsgálati időközei a 4. sz. táblázat szerint (MSZ 9721-1): 4. sz. táblázat Üzemi csoportszám az MSZ 9750 szerint 1 2 3 4 5 6
Szerkezeti vizsgálat időköze hónap 4 3 2 2 1 1
Fővizsgálat időköze
Gépjárműemelők vizsgálati időközei (MSZ-07-4446:1991) - szerkezeti vizsgálat időköze 4 hónap A fővizsgálat időköze a gyártás időpontjától számított - kilenc évig 3 év - kilenc év után 2 év
év 3 2 1 1 0,5 0.5
17 A teherfelvevő eszközök közül a merev teherfelvevők időszakos vizsgálatát a vonatkozó nemzeti szabvány szerinti időközönként és módon kell elvégezni. Az acélsodronykötélből készült teherfelvevők időszakos vizsgálatát, amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, legalább negyedévenként, egyéb esetben félévenként kell elvégezni. A külsőleg is látható hibákat szemrevételezéssel kell megállapítani. A teherfelvevőket legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a névleges terhelés 1,25-szörösével. A műanyag teherfelvevő kötelek és hevederek időszakos vizsgálatát a gyártó által előírt gyakorisággal és módon kell elvégezni. Azt is meg kell nézni, hogy ha a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgálatot végző pl. javítást írt elő, akkor ez dokumentáltan megtörtént-e, ha eltiltotta a további használatot, ezt betartották-e, illetve csak a hiba javítása után vették-e újra használatba (dokumentáltan) az emelőgépet. Minden vizsgálatot az emelőgép-naplóba is be kell írni. A műszaki követelmények vizsgálatánál az a legfontosabb, hogy a felügyelő az emelőgépet nem vizsgálhatja, csak a mások által elvégzett vizsgálatok megtörténtét, és a vizsgálat dokumentumait vizsgálhatja, az alapján kell eljárnia. A felügyelő a gépet ne működtesse, de miért ne vizsgálhatná a kezelő által működtetett gépet? Az emelőgépek mindegyike gyakorlatilag a veszélyes munkaeszközök közé tartozik, vagy a Vhr. szerint, vagy mert az EBSZ hatálya alá tartozik, ezért elmaradhatatlan az Mvt. 23. § (1) bekezdése szerinti (5 évenkénti) időszakos biztonsági felülvizsgálatuk. Az emelőgépek időszakos biztonsági felülvizsgálatát szakirányú szakértői képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. Itt lép be az EBSZ, ugyanis az I. fejezet 7.2.10. pontja értelmében az emelőgép időszakos biztonsági felülvizsgálatára az emelőgép szakértő is jogosult. Fontos!!! Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az EBSZ I. fejezet 7.2.3. pontja hibás, ellentétes az Mvt-vel, annak ellentmond, mert az üzembe helyezéskor hatályos előírásnak való megfelelés vizsgálatát írja elő (benne maradt az Mvt. 22. §-ának a törlésekor) nem használható hivatkozás!!! Kivételek: A kisemelésű kézi szállítótargonca („Béka”), nem emelőgép és nem is gépi hajtású, ezért sem az EBSZ, sem az MSZ 16225:1985 szabvány hatálya alá nem tartoznak. Időszakos vizsgálataikat az üzemeltetési dokumentációjukban előírtak szerint kell végezni. Hasonló a helyzet a betegemelő berendezésekkel is, nem tartoznak az EBSZ hatálya alá! Speciális követelmény, hogy emelőgéppel személyeket emelni csak az erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad (ez lehet targonca, daru, személyemelő, stb.). Ha tehát a targoncát, vagy a darut speciális kiegészítő felszereléssel látják el erre a feladatra, akkor úgy az emelőgépet, mind a kiegészítő felszerelést erre akkreditált szervezettel vizsgáltatni és tanúsíttatni kell (a személyemelésnek speciális műszaki-, biztonsági követelményei vannak).
18
A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet 7. § (1) bekezdése szerint. A gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a 2. számú mellékletben felsorolt gépek vonatkozásában, ha a gyártás során kielégítették a honosított harmonizált szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal előtt választása szerint: a) a meghatározott műszaki dokumentációt egy tanúsító szervezetnek átadja, amely a dokumentáció átvételét igazolja és az iratokat megőrzi; b) a 6. számú mellékletnek megfelelően összeállított dokumentációt egy tanúsító szervezetnek bemutatja, amely megvizsgálja, hogy a honosított harmonizált szabványokat helyesen alkalmazták-e, és erről igazolást állít ki, vagy dönt az EK típusvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességéről; c) a típusmintán EK típusvizsgálati eljárást kezdeményez. A 2. számú mellékletben a 16. sorszám alatt szerepelnek a „Személyek emelésére szolgáló gépek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye, több, mint 3 m magasból”, azaz a személyemelők. Személyemelésnél, illetve azoknál az emelőgépeknél, amelyikekkel a személyeket magasba emelik (pl.: komissiózó targonca, raktári felrakógép, stb.) fontos még a mentés feltételei biztosításának, a mentés gyakoroltatásának az ellenőrzése is. Ennek is több módja van: Meg lehet nézni a munkavédelmi oktatási tematikában, hogy erre kitértek-e. Sokkal célravezetőbb, ha a következők szerint járunk el: 1. A komissiózó targonca, vagy a raktári felrakógép kezelőt megkérjük arra, hogy emelje fel a kezelőfülkét kb. 1 m magasra (hogy még látni lehessen, hogy mit csinál), és ott a fülkében – segítség nélkül – vegye fel a mentőfelszerelését, akassza be a rögzítési/kikötési pontba, majd ereszkedjen le vele. Rögtön kiderül, hogy van-e mentőfelszerelés, fel tudja-e venni a kezelő, tudja-e/meri-e használni. Intézkedhetünk a munkavédelmi oktatás kiegészítésére, a mentőfelszerelés használatának a gyakoroltatására. 2. Kérjük meg a karbantartót – ha van –, hogy a magasba emelt kezelőfülkét a benne levő kezelővel együtt műszaki megoldással hozza le a talajszintre. általában vagy nincs erre műszaki lehetőség, vagy nem találja a karbantartó, vagy nem működik. 3. Kérjük meg, hogy mutassák meg a magasban rekedt magatehetetlen kezelő eléréséhez és lehozásához szükséges alkalmas pl. személyemelőt, mentőfelszereléseket. a legtöbb esetben ilyen sincs a helyszínen. Erre a leggyakrabban építési toronydaruk magasban (akár 20-30 m) lévő kezelőfülkéjében rekedt kezelő lehozásánál lehet szükség. Általában erre nem gondolnak a darut üzemeltetők. Ez utóbbi esetben elfogadhatjuk azt a megoldást is, ha a kockázatértékelésben foglalkoztak a kezelő magasból mentésének a kockázatával, felmérték a veszélyeit és azt is, hogy nincs olyan magas létrájuk, amivel el lehetne érni a kezelőfülkét, de megkeresték a környéken lévő tűzoltóságot, amelynek van megfelelő hosszúságú létrás kocsija, meg is állapodtak vele, hogy szükség esetén igénybe veszik. Mindezeknek szerepelnie kell a kockázatértékelésben és az aktuális telefonszámnak, hozzáférhetőnek kell lennie.
19
Biztonsági berendezések Daruhorgoknál alapvető biztonsági berendezés a kiakadásgátló, alkalmazását a MSZ 12862:1980 szabvány 2.6. pontja írja elő, ha a kiakadás veszélye fennáll. Kiakadásgátló hiányában csak akkor intézkedhet a felügyelő, ha láthatóan volt a horgon kiakadásgátló, de leesett, letört, mint ahogy az 1. és a 2. fotókon látszik. Vannak azonban olyan horgok amelyekre csak a horogszár megfúrásával lehetne a kiakadásgát felszerelni, ez tilos, mivel ez a horog teherbíró képességét csökkentené!! Láttam számos jó megoldást megfúrás nélkül, bilinccsel, nem igaz a munkáltatók kifogása, hogy meg kell fúrni. Erre tehát nem lehet intézkedni!
1. fotó: kiakadásgátló hiánya
2. fotó: kiakadásgátló hiánya
20
3. fotó: hiányzik a kiakadásgátló, kulcs a daru függőkapcsolójában
Nem biztonsági berendezés, mégis ide tartozik és fontos vizsgálni, hogy a terhek emelésére használt munkaeszközön/emelőgépen világosan és jól látható módon megjelölték-e az engedélyezett teherbíró képességet. Vizsgálni kell azt is, hogy a terhek emelésére szolgáló emelőgépeket úgy használják-e, hogy a talaj tulajdonságainak figyelembevételével az emelőgép a munkavégzés teljes időtartama alatt stabil maradjon. Ezt autódaruknál a kitalpalásuk vizsgálatával (megfelelő teherelosztó-lapoknak kell lenniük minden autódarunál, működnie kell a kitalpalóknak), építési toronydaruknál a talajmechanikai vizsgálat meglétének ellenőrzésével végezhetjük el. Egy autódaru szabálytalan kitalpalásokra a 4. fotókon látunk példákat. b)
a)
c) 4. fotó: szabálytalan kitalpalási változatok autódaruknál Fontos kérdés még a teheremelő kötél, lánc állapotának vizsgálata. Kötélnél az elemi szálak nagyszámú törése, pászmaszakadás, kikosarasodás, megtörés, stb. esetén a daru használatának megtiltása. Lánc esetében a szemmel láthatóan jelentős kopás, deformálódás esetében kell intézkedni. Daruknál gyakori hiba a horog felsőhelyzetét határoló végálláskapcsoló hibája, autódaruknál a gém toldásakor elfelejtik felszerelni.
21
Egyéni védőeszközök Általános védőeszközök Fejvédelem Részletesen a szállítás, tárolás fejezetben. Állást kellene foglalni, hogy milyen esetekben követeljen a felügyelő sisakot, mikor nem. Lábvédelem Részletesen a szállítás, tárolás fejezetben. Kézvédelem Részletesen a szállítás, tárolás fejezetben. Speciális védőeszközök Leesés elleni védelem Részletesen a szállítás, tárolás fejezetben. A magasból mentés speciális eszközei: Részletesen a szállítás, tárolás fejezetben.
22 Szervezési feltételek ellenőrzése Emelőgépek üzemeltetésekor a szervezési feltételek közül a következők felügyelői vizsgálata fontos. Vizsgálnia kell, hogy ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíztak meg, az egyiket közülük megbízták-e az emelőgép kezelő irányításával. Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket megteszi-e: - a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni; - az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni; - az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni; - szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni; - a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani; - az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni; - meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse. Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt. Szélsőséges környezeti hatások (erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások) miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét leállítják-e. Szabadban üzemelő emelőgépet – ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy a szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg – csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni. Szél hatásának is kitett emelőgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg feltámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelőgép rögzített, illetve védett legyen. Szélsebesség mérő beépítésére, használatára szabadtéren üzemelő (akár autó)daruk esetében van szükség, ennek a meglétét kell ellenőrizni. Szélsebességmérő hiánya csak akkor fogadható el, ha bizonyítani tudja az üzemeltető, hogy a Meteorológiai Szolgálattal van szerződése arra, hogy a munkavégzése helyszínén egy esetleges közelgő feltámadó szélről, viharról, stb. megfelelő időben és módon riasztást kap. Közterületek környezetében végzett emeléseknél, azaz, ha az emelőgépet pl. közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor azt kell vizsgálni, hogy a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének előírásait is figyelembe vették-e – a várható kockázatok csökkentése érdekében – a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban rögzítették-e. A közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén az emeléstechnológiai utasításban rögzítették-e legalább a következőket:
23 -
az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével, az engedélyezett emelési műveleteket, az üzemelési terület behatárolását, a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket; a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás, illetőleg reteszelés), - forgalom-szabályozást, -elterelést, - védőtető alkalmazását. Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását behatárolták-e úgy vagy ellenirányban villamosan reteszelték-e, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva. Az elkerítést színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással ellátták-e. Az emelőgépeket úgy kell kialakítani, hogy az előírt stabilitás fennmaradjon a működtetés alatt és azon kívül, ideértve a szállítási, össze- és szétszerelési állapotokat, valamint az előre látható meghibásodásokat és a használati utasítás szerint végrehajtott vizsgálatokat is. Itt különös figyelmet kell fordítani azokra az emelőgépekre, amelyeket rendszeresen össze-, és szétszerelnek (pl. építési toronydaru, autódaru).
24 A témakörhöz tartozó jogszabályok, szabványok felsorolása Jogszabályok Mvt. Vhr. 6/1980. (I. 16.) ÉVM- KPM együttes rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: (6) Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott tartózkodó munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei, illetve a padozat közé beszorulhat, részére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja ilyen esetekben az ülésben maradását.
Szabványok: Az emelőgépekre vonatkozó 2008. májusban hatályos szabványok MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN
280:2002
MSZ EN
528:1999 528:1996/A1:2 003 811:1997
MSZ EN
818-6:2001
MSZ EN
1175-1.2001
MSZ EN
1175-2:1999
MSZ EN
1175-3:2001
MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN
1261:1999 1398:2001 1436:2008 1459:2001 1492-1:2001
MSZ EN
1492-2:2001
Mozgó munkaállványok. Számítások. Állékonysági feltételek. Gyártás. Biztonság. Ellenőrzés és vizsgálat Raktári felrakógépek. Biztonság Raktári felrakógépek. Biztonság Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek alsó testrésszel való elérése ellen Rövid szemű teherlánc. Biztonság 6. rész: Láncfüggesztékek. A gyártó által meghatározott használati és karbantartási utasítások Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 1. Rész. Akkumulátor-meghajtású targonca általános követelményei Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 2. Rész. Belső égésű motoros targonca általános követelményei Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. Rész. Belső égésű motoros targonca speciális követelményei Szálból készült kötelek, általános felhasználásra. Kender Szintkülönbség-kiegyenlítők Az útburkolati jelek követelményei az úthasználók szempontjából Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák Textilhevederek. Biztonság. 1. rész: Lapos, szőtt, mesterséges szálból készült szövethevederek általános használatra Textilhevederek. Biztonság. 2. rész: Kör keresztmetszetű, mesterséges szálból készült hevederek általános használatra
25 MSZ EN
1492-4:2004
MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN
1493:2002 1494:2002 1495:2001 1495:1997/A1: 2004 1501-1:2000
MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN
1525:2000 1526:2000 1551:2001 1570:2001 1570:1998/A1 1677-2:2001
MSZ EN
1677-3:2001
MSZ EN
1677-5:2001
MSZ EN
1726-1:2001
MSZ EN MSZ EN
17261:1998/A1:200 4 1726-2:2001
MSZ EN
1755:2001
MSZ EN
1756-1:2002
MSZ EN
1756-2:2005
MSZ EN MSZ EN MSZ EN
1757-1:2001 1757-2:2001 1757-3:2003
MSZ EN
1757-4:2003
MSZ EN
1808:2002
MSZ EN MSZ EN
12053:2004 12077-2:2001
MSZ EN MSZ EN
12158-1:2002 12158-2:2002
MSZ EN
12195-1:2004
MSZ EN MSZ EN
12195-3:2001 12195-4:2004
MSZ EN MSZ EN
12385-1:2003 12385-2:2003
MSZ EN MSZ EN
12385-3:2005 12385-4:2003
Textilhevederek. Biztonság. 4. rész: Természetes és műszálból készült általános célú emelőhevederek Angol nyelvű! Járműemelők Mozgatható és áthelyezhető emelők és hasonló szerkezetek Emelőállványok. Oszlopos kúszó munkaállványok Emelőállványok. Oszlopos kúszó munkaállványok Hulladékgyűjtő járművek és hozzájuk tartozó beürítő berendezések. Általános és biztonsági követelmények. 1. rész: Hátulsó töltésű hulladékgyűjtő járművek Targoncák biztonsága. Vezető nélküli targonca és rendszerük Targoncák biztonsága. Automatikus működésű targoncák kiegészítő követelményei Targoncák biztonsága. 10.000 kg-nál nagyobb teherbírású, gépi hajtású targoncák Emelőasztalok biztonsági követelményei Emelőasztalok biztonsági követelményei Függesztékek alkatrészei. Biztonság. 2. rész: Kovácsolt acél emelőhorog kiakadásgátlóval. 8. minőségi osztály Függesztékek alkatrészei. Biztonság. 3. rész: Önműködően záródó, kovácsolt acél emelőhorog. 8. minőségi osztály Függesztékek alkatrészei. Biztonság. 5. rész: Kovácsolt acél emelőhorog kiakadásgátlóval, 4. minőségi osztály Targoncák biztonsága. Gépi hajt targonca legfeljebb 10 000 kg teherbírással és vontatók legfeljebb 20.000 N vonóerővel. I. rész: Általános követelmények. Targoncák biztonsága. Gépi hajt targonca legfeljebb 10 000 kg teherbírással és vontatók legfeljebb 20.000 N vonóerővel. I. rész: Általános követelmények. Targoncák biztonsága. Legfeljebb 10 000 kg teherbírású, gépi hajtású targoncák és legfeljebb 20 000 N vonóerejű vontatók. 2. rész: Kiegészítő követelmények az emelhető kezelőhelyű és az emelt teherrel való közlekedésre tervezett targoncákra Targoncák biztonsága. Üzemeltetés robbanásveszélyes környezetben. Üzemeltetés éghető gázos, gőzös, ködös és poros közegben Emelő hátfalak. Kerekes járművekre szerelhető emelőlapok. Biztonsági követelmények. I. rész. Áru mozgatására való emelő hátfalak. Emelő hátfalak. Kerekes járművekre szerelhető emelőlapok. Biztonsági követelmények. 2. rész: Személyek mozgatására való emelő hátfalak. Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű targoncák. 1. rész: Rakodótargonca Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű targoncák. 2. rész: Rakodólap-targoncák Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű, kézi és részben kézi működtetésű targoncák. 3. rész: Rakodó rakfelületes targonca Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű targoncák. 4. rész: ollós emelős rakodólaptargoncák Függesztett rendszerű, mozgó munkahidak biztonsági követelményei. Számítás, stabilitás, szerkezet. Vizsgálatok Targoncák biztonsága. A zajkibocsátás mérésének vizsgálati módszerei Daruk biztonsága. Egészségügyi és biztonsági követelmények 2. Rész: Határoló- és jelzőberendezések Építkezési teheremelők. 1. rész: Ráléphető rakfelületű teheremelő Építkezési teheremelők. 2. rész: Ferde pályás emelők személyek szállítására nem használható teherszállító eszközökkel Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 1. rész: A rögzítőerő számítása Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 3. rész: Rögzítőláncok Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 4. rész: Rögzítő acélsodrony kötelek Acélsodrony kötelek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények Acélsodrony kötelek. Biztonság. 2. rész: Fogalommeghatározások, megnevezés és osztályozás Acélsodrony kötelek. Biztonság. 3. rész: Használati és karbantartási információk Acélsodrony kötelek. Biztonság. 4. rész: Pászmás kötelek általános emelési célokra
26 MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN MSZ EN
12385-5:2006 12385-10:2004 12640:2000
Acélsodrony kötelek. Biztonság. 5. rész: Pászmás kötelek felvonókhoz Acélsodrony kötelek. Biztonság. 10. rész: Spirális kötelek általános építési célokra Rakományrögzítés közúti járműveken. Rögzítő pontok áruszállító tehergépkocsikon. Minimális követelmények és vizsgálat 12642:2002 Rakományrögzítés közúti járműveken. Tehergépkocsik felépítményének szerkezete. Minimális követelmények 12644-1:2002 Daruk. Használati és vizsgálati információk. 1. rész : Használati utasítások 12644-2:2001 Daruk. Használati és vizsgálati információk. 2. rész: Megjelölés 12999:2005 Daruk. Rakodódaruk 12999:2002/A2 Daruk. Rakodódaruk :2006 13000-2004 Daruk. Önjáró daruk 13135-1:2004 Daruk Biztonság. Tervezés. A berendezések követelményei. 1. rész: Villamos berendezések 13135-2:2007 Daruk. Berendezések. 2. rész: Nem villamos berendezések 13155:2004 Daruk. Biztonság. Oldható teherfelvevők 13155:2003/A1 Daruk. Oldható teherfelvevők :2006 13414-1:2005 Acélsodronykötél-függesztékek. Biztonság. 1. rész: Függesztékek általános emelési célokra 13414-2:2004 Acélsodrony-függesztékek. Biztonság. 2. rész: Gyártói használati és karbantartási információk 13414-3:2005 Acélsodronykötél-függesztékek. Biztonság. 3. rész: Végtelenített és kábelsodrású függesztékek 13490:2003 Mechanikai rezgés. Targoncák. A kezelőülés rezgésének laboratóriumi értékelése és meghatározása 13557:2004 Daruk. Kezelőelemek és kezelőállások 13557:2003/A1 Daruk. Kezelőelemek és kezelőhelyek :2006] 13586:2007 Daruk. Feljárók 14439:2007 Daruk. Biztonság. Toronydaruk 14502-2:2005 Daruk. Személyemelő berendezések. 2. rész: Emelhető kezelőhelyek 60204-32:2000 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei 32. rész: Emelőgépek követelményei
MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO
4306-1 4306-2 4306-3 5053:2002 6165 6292
MSZ ISO
6405-1
MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO
6750 7296-1 7752-1
MSZ ISO
7752-2
MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO
7752-3 7752-4 7752-5
MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO
8566-1 8566-2 8566-5 9377-1
Daruk fogalom-meghatározásai. Általános fogalmak Daruk fogalom-meghatározásai. Önjáró daruk Daruk fogalom-meghatározásai. Toronydaruk Gépi hajtású targoncák. Fogalom-meghatározások (2002. január) Földmunkagépek alaptípusainak fogalom-meghatározásai Gépi hajtású targoncák és vontatók. A fékhatásosság és a fékalkatrészek szilárdsága Földmunkagépek. A kezelőelemek és az egyéb kijelzők jelképei. 1. Rész. Általános jelképek Földmunkagépek üzemeltetési és karbantartási kézikönyveinek alakja és tartalma Daruk vezérlőelemeinek grafikus jelképei. Általános előírások Emelő-berendezések. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 1. Rész: Általános elvek Emelő-berendezések. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 2. Rész: az önjáró gémes darukra előírt alapelrendezés és követelmények Daruk. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 3. Rész: Toronydaruk Daruk. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 4. Rész: Gémes daruk Emelő-berendezések. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 5. Rész: futódaruk és bakdaruk Daruk vezérlőfülkéi. Általános előírások Daruk vezérlőfülkéi. Toronydaruk Daruk vezérlőfülkéi. Futódaruk és bakdaruk Daruk szállítási adatai. Általános előírások
27 MSZ ISO MSZ ISO MSZ ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO MSZ EN ISO
9377-4 9374-5 9928-1
Daruk szállítási adatai. Gémes daruk Daruk szállítási adatai. Futódaruk és bakdaruk Daruk. Daruvezetői kézikönyv 1. Rész: Általános követelmények
445:2000 780:2000 3457:2003 6683:2005
Rakodólapok anyagmozgatáshoz. Fogalom-meghatározások. Csomagolás. Árukezelési jelképek. Földmunkagépek. Védőburkolatok. Fogalom-meghatározások és követelmények Földmunkagépek. Rögzítőövek és a rögzítőövek bekötési pontjai. Követelmények és vizsgálatok Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 1. rész: Fogalommeghatározások, módszertan Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 2. rész: Műszaki alapelvek Gépek biztonsága. Vészleállítás. A kialakítás elvei Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Vizsgálati módszerek
MSZ EN ISO 12100-1:2004 MSZ EN ISO 12100-2:2004 MSZ EN ISO 13850:2007 MSZ EN ISO 16104:2003 MSZ MSZ 54:1981 MSZ 63-1 MSZ 63-2 MSZ 63-3 MSZ 63-4 MSZ 63-5 MSZ 73:1981 MSZ 1600-16 MSZ
2142:2002
MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ
4850 4852 6701-1 6701-2 6701-7 6701-9 6701-11 6706:1980 6708:1980 6726-1 6726-3 6726-4 6728 7191-1 9707:1980 9114:2003 9710 9721-1 9721-2 9721-3 9721-5 9725 9729
Kézi mozgatású, karos-láncos emelő Munkavédelem. Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei. Általános követelmények Munkavédelem. Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei. Munkavédelmi minőségtanúsítás Munkavédelem. Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelmények. Munkavédelmi minősítés Munkavédelem. Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelmények. Üzembe helyezés Munkavédelem. Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelmények. Időszakos biztonsági felülvizsgálat Termelő berendezések elhelyezésének biztonsági követelményei Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Helyhezkötött akkumulátorok telepítése, akkumulátorhelyiségek és –töltőállomások létesítése Gépjárművek javításához alkalmazott munkaállványok biztonságtechnikai követelményei Daruk villamos berendezéseinek általános műszaki követelményei és vizsgálata Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése Anyagmozgató berendezések elnevezése. Teherfelvevő eszközök Anyagmozgató berendezések elnevezése. Emelőeszközök és emelőszerkezetek Anyagmozgató berendezések elnevezése. Futómacskák Anyagmozgató berendezések elnevezése. Felvonók Anyagmozgató berendezések elnevezése. Villamos emelődob Kézi hajtású láncos emelő Kézi hajtású láncos emelő vizsgálata Emelőgépek vizsgálata. Általános előírások Emelőgépek vizsgálata. Raktári felrakódaru Emelőgépek vizsgálata. Hidraulikus berendezések Emelkedőházas fogasrudas emelő Toronydarupályák. Általános műszaki előírások Daruhorog műszaki követelményei és vizsgálata Felvonók létesítése. Teherfelvonók műszaki követelményei Európai sík, fa csererakodólap műszaki követelményei Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények Emelőgépek időszakos vizsgálata. Híddaruk Emelőgépek időszakos vizsgálata. Járműdaruk Emelőgépek időszakos vizsgálata. Körülkerített emelőterű emelő-berendezés Darukönyv Függeszték acélsodronykötélből
28 MSZ
9745-3
MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ
9846-1 9749 9750 12433-1 12433-7 12669 12683 12717 12718 12854:1979 12855:1979 12856:1979 12857:1979
MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ
12858:1979 12859:1979 12860:1979 12861:1979 12862:1980 12895-1:1978 12895-2:1978 12895-3:1977 13263-1:1983
MSZ MSZ MSZ MSZ
16225 16226 17066 17303
MSZ MSZ
17305 17307
MSZ
17308
MSZ
17311
MSZ
19170-1
MSZ
19170-2:1986
MSZ
19170-3:1988
MSZ
19170-4:1982
MSZ
19170-5:1984
MSZ
19170-6:1985
MSZ
19170-7:1987
MSZ
19170-8:1987
MSZ
19170-9:1988
MSZ MSZ
19171-1 19174
Darusodronykötelek, kötélkorongok és -dobok. Kötélcsere szükségességének meghatározása Sodronykötélvég ékes-hüvelyes rögzítése. Szerkezeti és szerelési követelmények Daruk acélszerkezetének tervezése. Műszaki követelmények Daruk gépészeti egységeinek üzemi csoportszáma Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Általános előírások Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Felrakódaru Hidraulikus berendezések biztonsági követelményei Hidraulikus elemek biztonsági követelményei Pneumatikus elemek biztonsági követelményei Pneumatikus berendezések biztonsági követelményei Daruk veszélyes részeinek színjelölése Daruellensúly és központi nehezék műszaki követelményei Darujárda, -pódium, -lépcső és létra biztonságtechnikai követelményei Darusodronykötél, kötéldob és –korong, lánc és lánckerék biztonságtechnikai követelményei Tartóköteles daru biztonságtechnikai követelményei Konténerdaru biztonságtechnikai követelményei Daruk általános biztonságtechnikai követelményei Darugyártás és -szerelés ellenőrzése Teherfelvevő eszközök biztonságtechnikai követelményei Raktározás. Raktározási folyamat fogalom-meghatározásai Raktározás. Gépek és eszközök fogalom-meghatározásai Raktározás. Raktári állványok fogalom-meghatározásai Tárolóállványok és tárolóállvány-rendszerek. A tervezés és létesítésének és általános követelményei Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata Gépi hajtású targoncák kísérő dokumentációja Biztonsági szín- és alakjelek Munkavédelem. Termelő berendezések kezelőfülkéinek általános biztonsági követelményei Munkavédelem. Anyagmozgatási munkák általános biztonsági követelményei Munkavédelem. Termelő berendezések üléseinek csoportosítása és általános követelményei Munkavédelem. Termelő berendezések távolsági védőberendezéseinek általános követelményei Munkavédelem. Termelő berendezések kétkezes vezérlőberendezéseinek általános követelményei Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Daruk Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Hidraulikus berendezések Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Villamos emelődob Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Felrakógépek Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Körülkerített emelőterű emelő-berendezés Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Sodronykötelek, kötéldobok és kötélkorongok főméretének megválasztása Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Hajtások Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Felrakódaru és felrakógép biztonsági távolságai Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai. Daruk biztonsági távolságai Emelőgépek biztonsági berendezései. Fékek Daru-túlterhelésgátló műszaki követelményei
29 MSZ MSZ MSZ MSZ MSZ
19175-2 19175-3 19175-4 19183-1 19183-2
MSZ 22049:1992 MSZ-04 MSZ-04-91:1988 MSZ-04-93:1990 MSZ-04-963-1 MSZ-04-963-2 MSZ-04-965:1984 MSZ-05 MSZ-05-45.7350:1990 MSZ-05-46.2001:1977 MSZ-05-46.2201:1984 MSZ-05-46.2205:1989 MSZ-05-50.8102:1986 MSZ-05-50.8109:1988 MSZ-05-50.8201:1983 MSZ-05-70.0402:1975 MSZ-05-86.0804:1989 MSZ-05-97.0501:1981 MSZ-07 MSZ-07-4014:1988 MSZ-07-4015:1991 ME-07-4028:1994 MSZ-07-4050:1991 MSZ-07-4446:1991 ME-07-4452.1994 ME-07-4453:1994
Emelőgépek gépkönyve. Darugépkönyv Emelőgépek gépkönyve. Villamos emelődob gépkönyve Emelőgépek gépkönyve. Felrakógép gépkönyve Villamos emelődob biztonságtechnikai előírásai. Általános követelmények Villamos emelődob biztonságtechnikai előírásai. Robbanásbiztos villamos emelődob Akkumulátortöltők biztonsági követelményei és vizsgálatai Építkezési személy-teheremelő berendezések. Létesítés, telepítés, üzemeltetés Személyemre ideiglenesen felhasználható emelő-berendezések biztonságtechnikai kiegészítő követelményei Munkavédelem. Építőipari gépek. Biztonságtechnikai követelmények Munkavédelem. Építőipari gépek. Kiegészítő biztonságtechnikai követelmények Munkavédelem. Építőipari gépek telepítési követelményei Daruk (csupasz) munkavezetékeinek létesítési előírásai Előírások akkumulátorok üzemére Lúgos, nyitott nikkel-kadmium akkumulátor. Általános követelmények és vizsgálatok Ipari akkumulátortöltők és gépjárműindítók. Követelmények és vizsgálatok Kézi hidraulikus járműemelők Motorkiemelő berendezés. Követelmények. Vizsgálat. Minősítés Gépjármű szerviz- és garázsberendezések. Porlasztó vizsgáló készülékek. Követelmények. Típusvizsgálat. Minősítés Hegesztett portál- és úszódaru-szerkezetek megengedett alak- ill. helyzeteltérései Homlokrakodók típusai és jellemzők Függőkonvejorok biztonságtechnikai követelményei Gépjárművek hidraulikus krokodilemelőinek biztonságtechnikai követelményei Közúti járművek aknaperem-emelőinek biztonságtechnikai követelményei és vizsgálata Gépjárműemelők biztonságtechnikai követelményei Közúti jármű szerelőaknák, emelt járműállások létesítési és biztonsági követelményei Gépjármű emelők időszakos vizsgálata Gépjárművek javításánál alkalmazott munkaállványok biztonságtechnikai követelményei Közúti járműveknél alkalmazott tartóbak, tuskó biztonságtechnikai követelményei
30 Fogalom-meghatározások Ajtóérintkező: az ajtók (pl. akna, fülke, vészkijárati ajtó) nyitott vagy csukott helyzetét ellenőrző biztonsági érintkező. Ajtózóna: az a megengedett szint tartomány, amelyben az álló fülke padlószintje az állomásszint alatt, illetve felett lehet úgy, hogy közben az aknaajtó reteszelése nyitott állapotban van. Aknaajtó: a pályába akaratlan belépést megakadályozó nyílászáró szerkezet. Aknaajtó biztonsági retesz: az aknaajtó kinyitását mechanikusan megakadályozó szerkezet, melyet a fülke működtet. Aknabevezető: az aknaajtó és a hozzá tartozó előtér, amelyen keresztül az anyagok vagy személyek a fülkébe kerülnek. Aknába lépés veszélye: akkor áll fenn, ha a nyílászáró szerkezet mérete és helyzete ezt lehetővé teszi és a fülke nem áll a nyitható állapotú aknaajtó mögött. Alacsony emelésű portál-emelőtargonca: olyan emelőtargonca, amelynek a támaszai és az emelőszerkezete emeléskor és mozgatáskor közrefogják a terhet. Alacsony emelésű targonca: a terhet csak a szállításához szükséges magasságra emelő, rakfelületes vagy villás targonca. Alakzáróan kikötött függesztőszerkezet: a stabilitást alakzáró kikötéssel biztosító szerkezet. Alakzáró hajtás: olyan hajtás, amely a hajtóelemek között a megcsúszást kizárja. Alap: a rögzítési pontokat és a forgó torony csapágyazását tartalmazó vázszerkezet. Alapasztal: a munkahíd azon része, amelyet az elsődleges szerkezeti egységék felhasználásával hoznak létre. Alaphelyzet6: Az a helyzet, amelyben a munkapódiumba való be- és kiszállás lehetséges. Alaphelyzet: a teherfelvevő szerkezet alsó véghelyzete. Alapkeret: a teheremelő legalsó része, amelyre a többi egységet felszerelik. Alapkeret: az OKMÁ-nak az a része, amely az oszlopot és az emelőegységet támasztja alá. Alváz: az OKMÁ-nak az a része, amely az oszlopot és az emelőegységet mozgatja és alátámasztja. Alváz: Az MMÁ alapja. Lehet vontatott, tolt, önjáró stb. Asztaltoldat: A munkahíd kiegészítő része, amelyet a másodlagos szerkezeti alkatrészekből alakítanak ki, és amelynek megtámasztása és elhelyezése az alapasztaltól függ. Az alapasztal bővítésére használják, általában a hossztengely irányában. A munkafelület igényeihez igazodva szabálytalan alakot is felvehet. Ezekkel az alapasztal feletti és alatti szintek bővíthetők. Autódaru: közúton és építési területen való közlekedésre alkalmas felszerelésű önjáró daru (például terepjáró daru, járműdaru). Automatikus fék: olyan fékberendezés, amely alaphelyzetben zár, és csak energia hatására old. A működést emellett automatikusan kiváltja az emelő kezelőelemeinek elengedése, és az energiaellátás megszakadása. Automatikus fék: az a fék, amely üzemszerű körülmények között zárt helyzetben van és csak a hajtás működtetésekor old. Automatikusan működésbe lép az emelő vezérlésének megszakítása, valamint az energiaellátás megszűnése esetén is. Automatikus rögzítőberendezés: a terhelt szintkülönbség-kiegyenlítő nem kívánt és veszélyes süllyedését automatikusan megakadályozó berendezés. Automatikus vezérlésű ajtó: a targonca közeledésével működésbe hozható, gépi működtetésű ajtó. Automatikus visszatérés: a szintkülönbség-kiegyenlítő nyugalmi helyzetbe való, kezelői parancs nélküli visszatérése. Állandó függesztőszerkezet: olyan szerkezet, amelyet a munkahíd felfüggesztése előtt felépítenek és rögzítenek. Állandó magasságú oszlopszerkezet: olyan oszlopszerkezet, amelynek magassága állandó és nem módosítható további egységek csatlakoztatásával sem. Állandó telepítésű, függesztett rendszerű munkahíd (BMU): a BMU egy meghatározott épületre vagy építményre állandó jelleggel telepített SAE. A BMU függesztőszerkezetből és erre függesztett személytartó eszközből áll. A függesztőszerkezet általában csörlővel felszerelt, a tetőn elhelyezett síneken vagy erre alkalmas felületen (például betonpályán) futó kocsi. Ez lehet egysínű pályás rendszerű haladókocsi vagy más függesztőszerkezet, például rögzített gém, amely az építményen van rögzítve és az erre függeszthető munkahíd, amelyet a BMU elemeiként kell értelmezni. (Az építményre szerelt BMU-nak legyen kezelője, aki a berendezés vizsgálatát, tisztítását és karbantartását végzi. A műveletek végzésére a munkahíd alatt szabadon hozzáférhető helyet kell biztosítani.) Állékonyság: a targoncának az a tulajdonsága, hogy a használat közben fellépő statikus vagy dinamikus erők hatásainak felborulás nélkül ellenáll. Állékonyság: A személytartóval üzemelő emelő-berendezés felborulás elleni biztonsága. 6
Az alaphelyzet és a szállítási helyzet lehet azonos.
31 Állékonyság: a gépnek az a tulajdonsága, hogy egyensúlyi kerete biztos, nem borul fel, illetve nem billen meg veszélyes mértékben sem használat közben, sem üzemen kívüli állapotban (azaz a gépre ható erők - a nehézségi erőt is beleértve - eredője az alátámasztási felületet a billenőéleken belül döfi át). Állványos hidraulikus emelő: a teher vagy a járművek részleges emelésére való, a talajon szabadon mozgatható hidraulikus emelő. Általános emelési célú acélsodronykötél-függeszték: egy vagy több külön ágból vagy egy végetelenített függesztékből álló, különféle emelési műveletekre, és nem adott emelési alkalmazásra való összeállítás. Átfolyástól függő zárószelep: olyan szelep, amely lezárja az áramlást, ha a nyomásesés meghaladja a beállított értéket. Áthelyezés: az OKMÁ vízszintes mozgatása, átállása az egyik munkaállásból a másikba. Áthelyezési és szállítási reteszelések: az OKMÁ minden tervezett kialakítása a veszélyes áthelyezés vagy szállítás megelőzésére. Áthelyezési feltételek: adott munkahelyen az OKMÁ szerkezeti elrendezése a helyváltoztató mozgatás során, és az időjárásra, a személyekre vagy az anyagokra vonatkozó minden egyéb korlátozás. Áthelyezhető kerítés: ideiglenesen felállított kerítés. Áthelyezőszerkezet: olyan berendezés, amely a raktári felrakógépet az egyik állványfolyosóból a másik állványfolyosóba vagy a javítópályára helyezi át. Ez nem beépített része a raktári felrakógépnek. Átmenőszem: hegesztett láncszem, amely a szemes láncot közvetlenül vagy kiegészítőszem közbeiktatásával a felfüggesztő- vagy a kötözőelemmel összekapcsolja vagy láncfüggeszték-koszorú esetén annak két végét összeköti. Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz. Bejelentett szervezet: a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabály szerint a gépek és biztonsági berendezések vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint bejelentett szervezet. Berakás: a teher kezelése az emeléssel együtt és elhelyezése egy tárolórendszerben lévő állványra vagy polcra. Billentéshatároló: berendezés a gém, a felsőgém, az „A-tartó” vagy az oszlop emelésének vagy süllyesztésének az előírt határokon túli megakadályozására. Billenésjelző berendezés: az a berendezés, amely felismeri, hogy a munkahíd hosszirányú lejtése a megadott szöget túllépi. Billenőél: forgáspont vagy vonal a stabilizálónyomaték/billentőnyomaték számításakor. Billenőnyomaték része: a függesztőszerkezet azon része, amelyet az építmény homlokzaton kívüli oldalán vesznek számításba. Billentés: a gém vízszintes tengely körüli elfordulása a munkahíd állítására. Billentés: bármilyen szögben való mozgatás az emelőlap munkahelyzetében való függőleges síkban való állítására. Billentőnyomaték: a teherbírás és a hozzá tartozó jellemző kinyúlás szorzata. Biztonsági berendezés: amelyet biztonsági feladat ellátása érdekében önállóan hoznak forgalomba, és amelynek hibája vagy hibás működése személyek biztonságát vagy egészségét veszélyeztetheti, és amely nem szükséges a gép működéséhez, vagy amelyet általános alkatrészekkel pótolni lehet. Biztonsági berendezés: olyan berendezés, amely vészhelyzetben, például tartókötél-szakadás vagy emelőműmeghibásodás esetén a munkahíd le irányú mozgását leállítja. Biztonsági fék: olyan fék, ami közvetlenül a dobra, a hajtótárcsára vagy a hajtótengelyre hat, és a munkahíd lefelé irányuló mozgását megállítja. Biztonsági fogókészülék: sebességtúllépéskor a munkahíd megállítására és az oszlopszerkezethez való rögzítéséhez szükséges mechanikus készülék. Biztonsági irányváltó: a gyalogkíséretű targonca rúdjának végére helyezett szerkezet, amely ha megérinti vagy megközelíti a kezelőt (vagy az akadályt), megváltoztatja a haladás irányát. Biztonsági kapcsoló (ülés vagy pedál): a hajtómotor energiaellátását megszakító kapcsoló (néha a féket is működteti) azután, hogy megszűnik a kezelő által a kapcsoló működtetőelemére kifejtett nyomás; ez lehet a kezelőt szállító targonca ülése vagy pedálja, illetve a gyalogkíséretű targonca rúdja. Biztonsági kapcsoló: olyan kapcsoló, amelyben a nyitóérintkezők közvetlenül a működtető-mechanizmushoz csatlakoznak rugók vagy hajlékony elemek nélkül. Az érintkezők meghatározott teljes nyitását a kapcsológyártó által közölt erő használatával, a működtetőmechanizmus szándékolt irányú működtetésével kell elérni. Biztonsági kötél: olyan acélsodrony kötél, amelyet egy fogókészülékkel együtt szereltek be, de üzemszerűleg terhet nem visel. Biztonsági tényező (acélsodrony köteleknél): az acélsodrony kötél szavatolt szakítóereje és a kötelet terhelő legnagyobb statikus terhelés közötti arány. Biztonsági távolság: a teheremelő bármely mozgó része és valamennyi megközelíthető hely közötti legkisebb távolság.
32 Biztonsági véghelyzet-kapcsoló: a fülke alsó vagy felső üzemi véghelyzetkapcsolójának meghibásodása esetén működésbe lépő főáramkörű kapcsoló. Biztonsági zár: a targonca mozgását megakadályozó, kulccsal vagy más módon működtetett kapcsoló, amely a felügyelet nélkül hagyott targonca esetén a kezelőnél marad. Biztonságtechnikailag fontos alkatrész az az alkatrész, illetve szerelési egység (fődarab), amelynek meghibásodása balesetet, illetve egészségi károsodást okozhat. ((Biztonságtechnikailag fontos alkatrésznek kell tekinteni azt, amelyet szabvány, jogszabály vagy az üzemeltetési dokumentáció megnevez.) Borítás: szövött cső vagy szőtt hevederből kialakított cső, amely a mag teljes hossza mentén helyezkedik el és azt magban foglalja. Csápkar: az egyik végén közvetlenül vagy közvetve az emelőszerkezethez csatlakozó teherfelvevő szerkezet, amely a másik végén tartja a terhet. A csápkarokat rendszerint a kétoszlopos emelőkön alkalmazzák. Cserélhető berendezés: olyan eszköz, amelyet egy emelőgép üzembe helyezését követően a kezelő maga szerel fel az emelőgépre, hogy annak működését megváltoztassa, vagy egy új működési funkcióval lássa el. Csuklós ajtó: csuklóra függesztett hajlékony ajtó. Csuklós, áthidaló munkahíd: hosszú, több egymáshoz csuklósan csatlakozó tagból álló munkahíd legalább 2 kikötési ponttal, a tartókötelekben fellépő húzóerők egyenletes elosztása érdekében. Csuklós mozgás: a gémtagok mozgása egy csuklós csatlakozás csapja körül. Csuklós toldat: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a része, amely a rakodóhídplatóhoz csuklósan kapcsolódik és üzemi helyzetben a járművön, támaszkodik. Daru: olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével rögzített teher térbeli mozgatására alkalmas. Daru: horgon vagy más teherfelvevő szerkezeten függesztett terhek ismétlődő emelésére és mozgatására való gép, ami a rá vonatkozó tervdokumentáció alapján készülhet egyedi vagy sorozatgyártással, vagy előre gyártott elemekből összeállítva. (A felfüggesztésbe beletartozhatnak a teher lengésének, forgásának stb. megakadályozására való kiegészítő szerelvények is.) Daru: a horogra vagy egyéb teherfelvevő eszközre felfüggesztett teher szakaszos üzemű emelésére vagy szakaszos üzemű emelésére és mozgatására való gép, ami egyedi tervek alapján vagy sorozatban készül, vagy előre gyártott részegységekből áll. (A „felfüggesztett” kifejezés a teher lengését, forgását stb. megakadályozó járulékos eszközt is magába foglalhatja.) Darualap: rögzített alap a daru felszereléséhez szükséges csatlakozópontokkal. Darukezelő: aki a darut jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. Darukezelő-fülke: a daru által végzett tehermozgatás vezérlésére való fülke. Daruvezető-fülke: a daru munkahelyek közötti (például közúti) közlekedésének irányítására való fülke. Daruvízszintjelző: a daru vízszintes helyzetét jelző szerkezet. Dinamikus állékonyság: a mozgó targoncának a haladás és/vagy teherkezelés közben fellépő erőhatás okozta felborulással szembeni ellenálló képessége. Dinamikus nyomás: a hidraulikus rendszer egy elemében, vagy a hidraulikus rendszer egy részében a teher mozgatása közben ható dinamikus erőkből származó nyomás. Dinamikus vizsgálat: olyan vizsgálat, amikor a SAE összes szerkezeti elemét, a WLL legnagyobb üzemi terheléssel működtetik. A vizsgálatkor a SAE dinamikus viselkedését veszik figyelembe annak vizsgálata érdekében, hogy a SAE és valamennyi biztonsági berendezése rendeltetésszerűen működnek-e. Dobos emelőmű: emelőmű olyan kötéldobbal, amelyre a tartókötél egy vagy több rétegben felcsévélhető. D tömegközéppont-távolság: az oldalrakodó targoncákhoz a gyártó határozza meg. Egyköteles tartórendszer: e kialakítás esetén két acélsodrony kötelet függesztenek fel azonos felfüggesztési pontra. Egyik a tartókötél, másik a biztonsági kötél. Egy ponton függesztett munkahíd: olyan munkahíd, amelyen csak 1 kikötési pont van. Egysínű pálya: rendszerint az építményen körülfutó, és annak tetősíkja mentén elhelyezett állandó telepítésű sín, amely a haladókocsit tartja és vezeti. Elfordítás (oszlop vagy szerkezet): az emelőszerkezet vagy a tehertartó egység függőleges tengely körüli elfordítása a homlokhelyzet oldalhelyzetre változtatására és viszont. Elfordulásjelző: a gépkezelő részére az adott üzemmódhoz tartozó aktuális elfordulást jelző szerkezet. Elfordulásitartomány jelző: a gépkezelő részére az adott üzemmódhoz tartozó megengedett elfordulási tartományt jelző szerkezet. EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT) letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép vagy a külön forgalmazott biztonsági berendezés megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak. EK-típusvizsgálati tanúsítvány: a bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. Elforduláshatároló: berendezés annak megakadályozására, hogy az elfordulás túllépje az előírt határokat.
33 Elhelyezéssel létrehozott biztonság (emelőasztalnál): az az állapot, amelyben az asztal vagy az asztalnak egy része védve van a behatolás ellen azért, hogy elhárítsák a személyek vagy tárgyak veszélyeztetését. Ellenőrzővizsgálat: a láncfüggeszték szemrevételezéses ellenőrzése annak megállápítására, hogy van e rajta a használatra való alkalmasságot befolyásoló sérülés vagy károsodás. Ellensúly: a függesztöszerkezeten rögzített tömeg, amely ellensúlyozza a billentőnyomatékot. Ellensúlyt függesztő tartó: olyan tartó, amely a stabilitást biztosító ellensúlyokat hordozza. Ellensúlyos emelőtargonca: villás (amely más eszközre is cserélhető) rakodó emelőtargonca, amelyen az első kerekekhez viszonyítva külpontos terhet - raklapon vagy anélkül - a targonca tömege egyensúlyozza ki. Ellentartó görgő: a fogasléc és a hajtó fogaskerék közötti kapcsolódási erők felvételére való görgő. Előírt üzemi feltételek: az állékonyság igazolására szabvány szerinti feltételek érvényesek. Azokra a targoncákra, amelyeknél nem szükséges az állékonyság igazolása, a következő feltételek érvényesek: a) üzemelés (haladás és emelés) lényegében teherviselő, vízszintes, sík, burkolt felületű talajon, b) üzemeléskor a teher tömegközéppontja kb. a targonca hosszanti középsíkjában legyen, c) haladáskor az emelőoszlop vagy a villák hátra vannak döntve (ha lehetséges) és a teher (a haladáskor) legalsó helyzetben van. (A talajminőség függ a targonca típusától, pl. egy tolóoszlopos targonca keskeny, tömör gumiabroncsokkal simább és egyenesebb talajfelületet igényel, mint egy nagyobb, légtömlős abroncsú ellensúlyos targonca. A targonca típusától függően a kezelési utasításban meg kell adni a talajfelület minőségével kapcsolatos követelményeket.) Emelés: Minden olyan művelet, amely a munkapódiumot magasabb szintre mozgatja. Emeléshatároló: berendezés a teherfelvevő eszköz emelés közbeni, a darurészekhez való akaratlan ütközésének elkerülésére vagy annak megelőzésére, hogy a teherfelvevő eszköz az emelés előírt felső határán túlhaladjon. Emelhető kezelőhelyes targonca: a rakodás érdekében a kezelőhelyet a teherrel együtt emelő rakodótargonca. Emelési ciklus (csak ellenőrzés esetén): kis távolságon való, függőleges irányú emelésből és leengedésből álló műveletsor, miközben a sodronykötél a hajtótárcsás emelőmű valamennyi kötélvezető elemén, - beleértve a kötélterelő korongokat és a kötélsoroló rendszert - fut, vagy a sodronykötél négy menetet tesz meg a kötéldobon és a hozzá tartozó kötélterelő korongokon. Emelési magasság: a legmagasabb és a legalacsonyabb munkahelyzet közötti azon függőleges távolság, amelyre az emelőasztalt tervezték. Emelés (munkahídnál): minden olyan művelet, amely a munkahidat magasabb szintre juttatja. Emelést irányító: Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető - munkáltató - megbízott. Emelőasztal: a teher függőleges vonalú mozgását és közben vízszintes helyzetben való tartását csuklós mechanizmusokkal biztosító emelő-berendezés. Emelőasztal: teljes emelőmozgása közben (pl. saját mechanizmusával) megvezetett teherhordó rakfelületű teheremelő berendezés. Emlőberendezés kezelő: aki az emelő-berendezést jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. Emlőberendezés szerelő: aki a rendszeresen átszerelhető emelő-berendezések le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. Emelőelem: az az eszköz, amely a hajtóerőt átadja a teherfelvevő szerkezetre. Az emelőelemek tartalmazzák a hidraulikus és pneumatikus munkahengereket, a csavarorsó- és -anyarendszert, valamint az összes hajlékony vonóelemet, úgymint az acélsodrony köteleket és láncokat. Emelő hátfal: kerekes járműre vagy járműbe szerelhető, a jármű rakodására és/vagy lerakodására használt emelőszerkezet. A szerkezet lényeges részei az emelőlap, a mozgatószerkezet, a tartóelemek és egy vagy több vezérlőhely. Emelőlap függőleges elmozdulási távolsága: Az emelőlap legalacsonyabb és tegmagasabb helyzete közötti távolság, ha az emelőlap-felület vízszintes. (Az elmozdulás távolsága más fogalom mint a magasság.) Emelőlap-hosszúság: az emelőlapnak a járművel szomszédos oldalára merőleges mérete. Emelőlap-szélesség: az emelőlapnak a járművel szomszédos oldalával párhuzamos mérete. Emelőláb: egyedi teheremelési feladatokra áttelepíthető tartószerkezet, ami emelő-berendezéseket vagy annak vonó elemét terelő szerkezetet hordoz. Emelőtányér: a teherfelvevő szerkezet része, pl. a teherhordókaros, kétoszlopos emelőkön, amely közvetlenül érintkezik a járművel, és amelynek meghatározott helyzete van a teherfelvevő szerkezeten. Emeléshatároló: a tehertartó elem daruszerkezethez való ütközését, vagy bármely megadott felső határon túli emelését megakadályozó szerkezet. Tartalmazhat bármely más kialakítású határolást az emelés megakadályozására. Emelőgép: emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.
34 Emelőgép: eredeti felhasználási céljának megfelelően teheremelésre tervezett emelőgép (toronydaru, autódaru, futódaru, rakodódaru, targonca, csörlő). Emelőgép gyártó: (szavatos) az, aki az emelőgép tartószerkezetét vagy önálló részegységét (emelőcsörlő, futómacska stb.) gyártja; az emelőgépet összeszereli és átadja az üzemben tartónak vagy a forgalmazónak; az emelőgép villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezését összeszereli; olyan jellegű átalakítást végez, amely az emelőgép tartószerkezetének, önálló részegységének, villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezésének biztonságát érintő módosításával jár együtt. Emelőgép karbantartó: Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal megbízott. Emelőgép kezelő: Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták. Emelőgép szakértő: Aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és a jelen szabályzat szerinti szakértői engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult. Emelőgép szerelő: Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. Emelőgép ügyintéző: Az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel. Emelőgép vizsgáló: Aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult. Emelőszerkezet: a teher emelésére, süllyesztésére vagy mozgatására való eszköz. Emelőtargonca: a teher rakodására, emelésére és szállítására való targonca. Emelőtányér: az emelőnek a teher alátámasztására való része. Építési személy-, teheremelő: személy emelésére is alkalmas építési teheremelő. Építkezési személy-teheremelő berendezés: az épületek, épületszerkezetek és egyéb létesítmények építésekor, szerelésekor, javításakor és karbantartásakor a személyek és terhek munkaszintre való fel- és visszaszállítására készített, a pálya teljes hosszában megvezetett ideiglenes, vagy végleges telepítésű berendezés. Építési teheremelő: építési helyen használt vezetékek közt mozgó teherfelvevő eszközű emelő-berendezés. Építkezési teheremelő: rakodótéri szinteket kiszolgáló ideiglenes emelőgép építési helyszíneken és műszaki létesítményeken megvezetett rakfelülettel, kosárral vagy más teherfelvevő eszközzel. Farakodó daru: a feldolgozatlan fa (például rönk, gally) fel- és lerakására tervezett, gyártott, és markolóval felszerelt, felső ülésből vagy fülkéből vezérelt rakodódaru. Felállítási művelet: a daru azon műveletei, amelyek előkészítik a darut a teher emelésére. Feljogosított személy: olyan személy, akinek az OKMÁ-t illetően olyan gyakorlati és elméleti ismerete, valamint tapasztalata van, amely az OKMÁ rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges. Felrakógép: raktári, polcrendszert kiszolgáló emelő-berendezés. Felső kezelőhely: a talajszint felett lévő kezelőhely, például a rakodódaru tomyához erősített felsőülés, vagy a rakodódaru alváza fölött elhelyezett pódium. Felső ülés: a toronyhoz kapcsolt kezelőhely, amely a daruval együtt forog. Felszerelő: Az emelő hátfalnak a járműre való szerelését és üzembe helyezését végző személy vagy cég. Fék: a teher megfogására és megtartására való eszköz a hajtóenergia megszűnésekor. Fogasléc: a fülkét függesztő és esetleg megvezető szerkezeti elem, amelyen a kúszó-hajtómű kapaszkodik. Fogasléces és fogaskerekes teheremelő: olyan teheremelő, amit fogasléc-fogaskerék együttes mozgat. Fogókészülék: az a készülék, amely a teherfelvevő szerkezetet az emelőelem meghibásodása esetén megtartja. Fogókészülék: olyan szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a leirányú sebességtúllépés vagy a függesztőrendszer meghibásodása esetén a fülkét vagy az ellensúlyt megállítsa és a vezetősínhez vagy a pályához rögzítse. Fogókészülék: olyan berendezés, ami közvetlenül két sodronykötélre hat és a munkahidat automatikusan megállítja és megtartja Folyamatos figyelmeztetés: olyan figyelmeztetés, amely látható villogó vagy folytonos fény, illetve hallható szaggatott vagy folytonos hang, és ami addig tart, amíg a jelzést kiváltó állapot fennáll. Fordítás: A munkapódium függőleges tengely körüli körmozgása. Forgalomba hozatal: a gép, vagy részben kész gép első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az EGT-én belüli forgalmazás, vagy használat céljából, akár visszterhesen, akár ingyenesen, és az alkalmazott eladási technikáktól függetlenül. Forgatás: a torony és a gémrendszer függőleges tengely körü1i forgó mozgása. Forgatás: Az emelőszerkezet függőleges tengely körüli körmozgása. Forgatáshatároló: az adott határon túli elfordulást megakadályozó berendezés. Fő nyomáshatároló szelep: a daru hidraulikus rendszeréhez csatlakoztatott nyomást korlátozó szelep. Futómacska: olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével megemelt teher síkbeli mozgatására alkalmas.
35 Függesztett szalagajtó: hajlékony elemekből álló ajtó, amely a felső ajtókeretre (vagy gerendára) van felfüggesztve. Függeszték: szemes láncból, acélsodrony kötélből vagy textilhevederből, függesztő- és rögzítőelemekből készült, amely lehetővé teszi a terhek felfüggesztését a daruhorogra vagy más emelőberendezés horgára. Függeszték teherbírása (WLL): az a legnagyobb tömeg, amelyet a függesztéknek üzemszerűen meg kell tartania. Függesztési pont: a függesztőszerkezet azon pontja, amelyre a tartókötelet, biztonsági kötelet, kötélkorongot vagy emelőművet egymástól függetlenül felfüggesztik. Függesztő rendszer: az a szerkezet, amely biztosítja a fülke, illetve az ellensúly felfüggesztését, tartását. Függesztőszerkezet: A berendezés azon része (haladópálya nélkül), amelyre a munkahidat felfüggesztették. Függesztőszerkezet körmozgása: a függesztőszerkezet függőleges tengely körüli mozgása. Függőkábel: a fülkét, a vezérlő és egyéb villamos berendezésekkel összekötő hajlékony kábel. Függőleges sebesség: az emelőlap függőleges elmozdulása osztva a távolság megtételéhez szükséges idővel. Függő munkahíd: a berendezés azon része, amely a személyeket és tartozékokat tartja. Függő munkaülés: egy személy számára alkalmas ülés, amelyen 1 kikötési pont van. Fül: a varrott·hevederszövetrész végződése, ahol a hevederszövet végét 1800-kal visszahajtják és azt terhelhető varrással a hevederszövethez rögzítik, ezzel hajlékony fület alakítva ki, vagy pedig kapcsolóelemet csatlakoztatva. Fülke: védelemmel ellátott zárt kezelőhely. Fülke: azon zárt vagy részben zárt szerkezeti egység, mely a szállítandó személyeket és/vagy a terheket befogadja. Gém: a rakodódaru gémrendszerének szerkezeti eleme. Gémdőlés-határoló (billentéshatároló): a gém és/vagy gémtoldat megadott határokon túli dőlését (billenését) megakadályozó berendezés. Gémhosszjelző: a gém tényleges hosszát mutató szerkezet. Gémkinyúlás: a gém/gémrendszer/forgástengely és a teher felfüggesztési pontja közötti vízszintes távolság. Gémkitolás-határoló: a gémhossz megadott határokon túli növelését megakadályozó berendezés. Gémrendszer: a gémeket, a gémtoldatokat és a munkahengereket tartalmazó összetett rendszer. Gép: az olyan, nem közvetlenül emberi vagy állati erőt alkalmazó hajtási rendszerrel felszerelt vagy felszerelésre szánt, összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog, és amelyeket valamely meghatározott felhasználás céljából kapcsoltak össze, az a) pontban meghatározott együttes, amelyből csak azok az elemek hiányoznak, amelyek a helyszínen való összeszereléshez vagy az energia-, és meghajtó forráshoz való csatlakoztatáshoz szükségesek, az a) és a b) pontban meghatározott együttes, amely akkor van beszerelésre kész és működőképes állapotban, ha felszerelik szállítóeszközre, vagy beszerelik épületbe vagy építménybe, az a), b) és c) pontokban meghatározott együttes, vagy részben kész gép, amelyeket ugyanazon cél elérése érdekében olyan módon rendeznek el és vezérelnek, hogy egységes egészként működjenek, kizárólag közvetlen emberi erővel hajtott, összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog, és amelyeket teher emelésének céljából kapcsoltak össze. Gémbillentés: a gém elfordulása a függesztőszerkezet körül. Gémszerkezethez kapcsolt személytartó: oyan személytartó, amelyet az emelőberendezés gémfejére szerelten lehet mozgatni. Gémteleszkópozás: mozgatás a gémhossz növelésére vagy csökkentésére. Gépi hajtású emelő: olyan emelő, amelynek hajtását nem izomerő hozza létre. Gépi mozgatású járműemelő: olyan mozgatható járműemelő, amelyet nem izomerővel mozgatnak. Gépi működtetésű ajtó: villamos, hidraulikus vagy pneumatikus energiával működtetett ajtó. Gépi működtetésű járműemelő: olyan járműemelő, amelyen a teherfelvevő szerkezetet nem izomerővel működtetik. Gépsor: az egymást követő technológiai műveletek folytonos végzésére összeállított gépek együttműködő termelő rendszere. Gyalogkiséretű MMÁ: Olyan MMÁ, amelyen a gépi hajtású helyváltoztatás vezérlőelemei úgy vannak elhelyezve, hogy azokat az MMÁ közelében gyalogló személy képes legyen kezelni. Gyalogkíséretű targonca kormányrúddal: a) Emelővillás targonca, magasemelésű villás targonca b) Magasemelésű platós és fixplatós targonca c) Ellensúlyos emelőtargonca d) Vontató e) Terpesztargonca, tolótargonca
36 Gyártó: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának k) pontja szerinti természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, valamint ezek meghatalmazott képviselője, aki vagy amely – saját neve vagy védjegye alatt, vagy saját használatára – gépet, vagy részben kész gépet tervez, vagy gyárt, és felelős azért, hogy a gép, vagy részben kész gép megfeleljen az e rendeletben a forgalomba hozatalra, és használatbavételre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Ilyen személy hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot és szervezetet, aki, vagy amely a gépet, vagy a részben kész gépet forgalomba hozza, üzembe helyezi. Gyártó: aki az emelő hátfalat készíti. Hajlékony ajtó: a targonca áthaladásakor a nyitást vagy az alakváltozást lehetővé tevő anyagból készült ajtó. Hajlékony fül: a varrott hevederszövetrész végszemének olyan kialakítása, amely átfűzéssel lehetővé teszi a szerelhető kapcsolóelemek csatlakoztatását vagy a daruhoroghoz, egyéb emelőgéphez vagy emelőeszközhöz. Hajtás: az emelőmű erőforrása, például villamos, hidraulikus, pneumatikus motor és hidraulikus munkahenger. Hajtás: a felvonó mozgatásához szükséges energia átalakítását, illetve módosítását végző berendezés. Hajtás nélküli leengedés: kézi vezérlésű rendszer, amellyel a gépi hajtású munkahíd ellenőrzötten leengedhető. Hajtómű: fordulatszámot és nyomatékot módosító szerkezet. Hajtótárcsa: a hajtóerőt a függesztő kötélnek súrlódással átadó, hornyolt tárcsa. Hajtótárcsás emelőmű: olyan elrendezés, amelynél a sodronykötél a hajtótárcsa és a sodronykötél közötti súrlódás következtében előfeszítő erő nélkül mozog. Haladás: Az alváz összes mozgása a munkapódiummal a szállítási helyzeten kívül. Haladáshatároló: berendezés annak megakadályozására, hogy bármilyen mozgás a sínpályán vagy a darupályán túllépje az előírt határokat. (A mozgás kifejezés egyaránt magában foglalja a „keresztirányú mozgás”-t, a „kígyózó mozgás”-t és a „futómacska mozgás”-t.) Haladás (munkahídnál): a függesztőberendezés hosszirányú mozgása. Haladókocsi: az egysínű pálya teljes hosszán kerekeken futó szerkezet, amellyel a munkahíd az egysínű pályára felfüggeszthető, és amellyel a munkahíd haladhat. Halmazolás: a teher kezelése az emeléssel együtt és elhelyezése a hasonló terhekből képzett halmazba. Halmazbontás: egy teher levétele a halmaz tetejéről és süllyesztése. viszonyítva előre és egyik vagy mindkét oldalon a teher berakására és leszedésére. Hasznos emelőnyomaték: a névleges teherbrrás és a gémkinyúlás szorzata. Hasznos hosszúság (EWL): a lapos, szőtt szövetheveder tényleges, gyártott hosszúsága az erőátadási pontok között, beleértve a kapcsolóelemeket is. Hasznos hosszúság (EWL): a kör keresztmetszetű heveder tényleges, végleges hosszúsága az erőátadási pontok között, beleértve a kapcsolóelemeket is. Hasznos terhelés: a daru által felemelt és az oldható tehermegfogóval felfüggesztett, ennek hiánya esetén pedig közvetlenül a nem leoldható tehermegfogóra függesztett teher. Hasznos terhelés (RL): az a legnagyobb teher, amellyel a munkahíd a gyártó szerinti elrendezésben terhelhető. A hasznos terhelés a személyek és terhek összessége. Helyhez kötött alkalmas járműemelő: olyan járműemelő, amely a felállítási helyén állandóan rögzítve van. Helyhez kötött emelőasztal: olyan emelőasztal, amelynek használati helyét nem változtatják. Helyváltoztatásra alkalmas: olyan kialakítású emelő, amely teherrel nem mozog vagy nem mozgatható (teher nélkül azonban igen). Helyváltoztatásra alkalmas járműemelő: olyan járműemelő, amely feladatát betöltheti anélkül, hogy a padlóhoz rögzítenék, és lehet hordozható is. Hidraulikus aknaperem-emelő: a teher emelésére vagy a járművek részleges emelésére való, vezetősínes hidraulikus emelő. Hidraulikus emelő: olyan emelő, amelyben a terhet folyadéknyomás mozgatja. (A hidraulikus emelők valamennyi típusa elvben pneumatikus működésű is lehet.) Hidraulikus erőforrás: a hajtást nyomás alatti hidraulikafolyadék hozza létre. Hidraulikus hajtómű: az erőgép és a függesztő rendszer közötti hidraulikus erőátviteli rendszer. Hidraulikus körmös emelő: körömmel felszerelt hidraulikus emelő. Kiegészítő emelőtányér alkalmazása megengedett. Hidraulikus krokodilemelő: kézzel mozgatható, kerekekre szerelt emelőeszköz, ahol az emelt terhet hidraulikus rendszerrel mozgatják. Hidraulikusan mozgatható gémtoldat: a gémnek az a része, amelynek hossza hidraulikus működésű teleszkóp-mozgással változtatható. Hidraulikus kinyúlás: az a gémkinyúlás, amit a hidraulikusan mozgatható gémtagok révén lehet elémi. Hidraulikus vezeték törése: a hidraulikus csővezetékben fellépő hiba, amely a vezetékben lévő nyomás csökkenéséhez vezet.
37 Híradástechnikai kapcsolat: A személytartó, a kezelőfülke, illetve a kijelölt helyek közötti kapcsolattartási lehetőség vezetékes vagy vezeték nélküli híradástechnikai készülékkel (telefon, URH). Hidraulikus teheremelő: olyan teheremelő, amit közvetlenül vagy közvetve hidraulikus munkahenger mozgat. Hitelesítő terhelés: a névleges terhelés és a kiegészítő terhelés (pl. személy) 1,25-szöröse. Homlok-oldalrakodó targonca: olyan nagyemelésű rakodótargonca, amely alkalmas a haladási irányhoz Homlokzatvezetés: olyan szerkezet, amely a munkahidat a vezetősínek vagy egyéb berendezések segítségével az építményen megtartja, és a szélerő következtében létrejövő oldalirányú mozgást határolja. Honosított harmonizált szabvány: elismert szabványügyi testület által, az Európai Bizottság megbízása alapján a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított eljárással összhangban az európai követelmények meghatározása céljából elfogadott, kötelező erővel nem bíró műszaki előírás, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek. Horoghoz kapcsolt személytartó: Olyan személytartó, amelyet az emelőberendezés horogszerkezetére függesztve lehet mozgatni. Hosszirányú dinamikus állékonyság: a mozgó targonca előre- vagy hátraborulással szembeni ellenálló képessége. Hosszirányú statikus állékonyság: a targonca előre- vagy hátraborulással szembeni ellenálló képessége. Ideiglenesen személyemelésre használt emelő-berendezés: nem személyemelésre készült, de személyek magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelő-berendezés. Ideiglenesen telepített, függesztett rendszerű munkahíd (TSP): a TSP olyan SAE, amelyet meghatározott feladatra, meghatározott időtartamra telepítettek egy épületre/épületbe vagy építményre/építménybe. A TSP a munkahídból és azzal összeépített függesztőszerkezetből áll, amely egység előnyösen alkalmazható építési munkahelyeken. Annak a munkának a befejezése után, amelynek céljára a berendezést telepítették a TSP-t szétszerelik és az építési munkahelyről elszállítják. (A TSP-k alkalmazhatóak például építés, burkolás, festés esetén, épületek, hidak, kémények és egyéb építmények karbantartásakor és helyreállításakor.) Illetékes személy: Megfelelő képzettséggel, gyakorlattal/tapasztalattal rendelkező kijelölt személy , aki a vonatkozó utasítások szerinti szükséges vizsgálatot jogosult elvégezni. Illetékes személy: Megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező, képesített és kioktatott, a szükséges tevékenység elvégzésére kijelölt személy. Illetékes személy: ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, megfelelően képzett és tudású, kijelölt személy, aki a szükséges utasítások szerint képes az előírt ellenőrzéseket és vizsgálatot elvégezni. Irányító: Az a személy - kijelölt kötöző -, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott. Járműemelő: vezetett teherfelvevő szerkezetű emelőberendezés olyan közlekedési eszközök emelésére, mint a gépkocsik, motorkerékpárok, tehergépkocsik, villamosok, vasúti járművek, ipari targoncák és hasonlók, a továbbiakban járművek, és amelyet arra terveztek, hogy a terhen vagy alatta dolgozzanak. A teherfelvevő szerkezetet a tartóegység vezeti meg. A járműemelő alkalmas lehet a teherfelvevő szerkezetének a felemelt jármű fő tengelyével párhuzamos vagy merőleges, vízszintes tengely körüli billentésére. A járműemelők következő típusai példák: egy- és többoszlopos emelők, egy és több munkahengeres emelők, mozgatható oszloposemelők, ollós és parallelogramma-emelők, kis emelési magasságú emelők, amelyek a járművet kerekeinél, alvázánál vagy más kijelölt emelési pontjainál fogva emelik. (A kis emelési magasságú emelők legfeljebb 500 mm padló feletti emelési magasságú, padlóra szerelt járműemelők, amelyeket nem a felemelt teher alatti munkavégzésre tervezetek.) Járműre szerelt MMÁ: Olyan MMÁ, amelynél a haladás vezérlése a jármű vezetőfülkéjében van elhelyezve. Jel: a közlekedési úton való akadályra, veszélyre vonatkozó, látható vagy hallható figyelmeztetés. Jellemző kinyúlás: vízszintes távolság a teher tömegközéppontján átbocsátott függőleges és az ahhoz tartozó billenőét között. Jelzésrendszer: A személytartóban tartózkodók, az emelőgép kezelő és a talajszinten tartózkodók közötti egyezményes kommunikációs rendszer. Jelzőberendezés: figyelmeztetést és/vagy információt adó jelzés a daru - a tervezett műszaki jellemzőkön belüli - megbízható vezérlésének elősegítésére. Jelzőkészülék: olyan berendezés, amely a tervezett paraméterek határain belül figyelmeztető jelzést és/vagy adatot ad a daru szabályozórendszerének. Jogosulatlan használat: olyan személy általi használat, aki nem kapott oktatást és engedélyt az emelő biztonságos működtetésére. Kapcsolóelem: a heveder részét képező teherbíró fém alkatrész, amely a hevedert úgy zárja le, hogy az csatlakoztatható legyen emelőszerkezethez vagy más, lapos, szőtt szövethevederhez - többágú hevederszerelvény létrehozásával - és daruhoroghoz, illetve egyéb emelőgéphez.
38 Kapcsolóelem: heveder részét képező teherbíró fém alkatrész, amely úgy zárja le a hevedert, hogy az csatlakoztatható legyen emelőszerkezethez vagy más, kör keresztmetszetű hevederhez - többágú hevederszerelvény létrehozásával - és daru- vagy egyéb emelőgéphoroghoz. Karbantartó állás: a gépen levő vagy azon kívüli munkahely a biztonságos karbantartás és javítás elvégzésére. Kábeldob: tároló kötéldob, amelyre a villamos kábelt csévélik. Kerekes jármű: kerekes jármű vagy járműfelépítmény áru és/vagy személy úton, terepen és sínen való szállítására, kivéve a repülőgép földi kiszolgáló-berendezéseit és/vagy a tengeri alkalmazásokat. Keresztirányú dinamikus állékonyság: a mozgó targonca jobbra- vagy balra borulással szembeni ellenálló képessége. Keresztirányú statikus állékonyság: a targonca jobbra- vagy balra borulással szembeni ellenálló képessége. Kerítés: a targoncák vagy személyek áthaladását gátló fizikai akadály. Kezelő: az a személy, akinek az emelő hátfal működtetése a feladata. Kezelő: megbízott és magasban végzett munkákra megfelelően kiképzett személy, aki ismeretei és gyakorlata alapján képes a megadott utasítások szerint az SAE kezelésére. Kezelő: az emelőasztalt működtető személy. Kezelőhely: a kezelőelemeknek a darun vagy azon kívül lévő, meghatározott helye. Kezelői munkahely: a gépen levő vagy azon kívüli munkahely, amely magában foglalja a vezérlőállást és a kezelő munkaterületét. Kezelő munkaterülete: a gépen levő vagy azon kívüli terület, ahol komissiózást, leltározást vagy hasonló tevékenységet végeznek. Kezelőt visszatartó védőeszköz: a komissiózó-targonca kezelőjének védelmére való eszköz; ez lehet a kezelőt a bekerített területen visszatartó biztonsági sín, vagy a targonca vázához rövid lánccal vagy kötéllel rögzített hám. Kétcsörlős dobos emelőmű: a tartókötél emelésére és süllyesztésére való olyan emelőrendszer, amelynél a kötél két hornyolt kötéldobot többszörösen körülfog és sodronykötél-soroló csévél föl, aminek következtében a hajtódobos rendszerre előfeszítő erő hat. Kétköteles tartórendszer: e kialakítás esetén két acélsodrony kötelet függesztenek fel azonos felfüggesztési pontra. A kötelek a felfüggesztett teher egy-egy részét tartják. Két ponton felfüggesztett munkahíd: olyan munkahíd amelyen csak 2 kikötési pont van. Kézi erőforrás: a hajtást izomerő hozza létre. Kézi erővel mozgatható gémtoldat: a gémnek az a része, amelyet kézi erővel lehet kihúzni vagy betolni. Kézikarlkézikerék/kézifogantyú: az emelőműn lévő olyan szerkezet, amellyel a munkahíd kézi működtetéssel fel vagy le mozgatható. Kézi mozgatású járműemelő: olyan mozgatható járműemelő, amelyet csak izomerővel mozgatnak. Kézi működtetésű járműemelő: olyan járműemelő, amelyen a teherfelvevő szerkezetet izomerővel működtetik. Kézi vezérlésű ajtó: kézi kezelőelemmel működésbe hozható, gépi működtetésű ajtó. Kiegészítőszem: hegesztett láncszem, amely a szemes láncot és a kötöző-, illetve a Láncfüggeszték ellenőrző Kiegyenlítő súly: a fülke mozgási tartományában mozgó, a fülke súlyát kiegyenlítő, a hajtóenergiát csökkentő megvezetett tömeg. Kiképzett személy: Megfelelő képzettségű, tudású és gyakorlatú megbízott személy, aki a szükséges előírások birtokában képes a működtetés, a vizsgálat és/vagy felülvizsgálat biztonságos végrehajtására. Kikötési pont: a munkahídon található berendezés, amelyre a csörlő/tartókötél és a biztonságikötél/fogószerkezet egymástól függetlenül rögzíthető. Kinyúlásjelző: a tehernek a forgásponttól mért tényleges sugarát mutató berendezés. Kinyúló munkaállvány: olyan munkahíd, amelynek a padlója a kikötési pont fölött van. Kis emelési magasság: az a magasság, amely a tehernek a padlófelület felett megfelelő szabad magassággal, legfeljebb 500 mm magasságban való szállításához elegendő (rakodás nélkül). Kis emelési magasságú targonca névleges teherbírása: az a gyártó által kg-ban meghatározott teher, amely egyenletesen oszlik meg a terhet tartó felületen vagy szerkezeten, és amelyet a targonca rendeltetésszerű használat esetén szállítani vagy emelni képes. A névleges teherbírás egyenlő a tényleges teherbírással. (Rögzített rakfelületű targoncákra is érvényes.) Kiszolgálókocsi: a gép emelőművével összekapcsolt egyedi kocsi, amelyet a rakományoknak az állványszerkezetbe való berakásra, illetve onnan való kivételére használnak. Komissiózó-targonca: a kezelőállást a rakfelülettel vagy a villával együtt emelő targonca, amely lehetővé teszi a kezelőnek az állvány és a teherfelvevő szerkezet közötti berakást és leszedést. Konténer emelőoszlop: a konténert a sarokelemeinél megfogó négy egységből álló közös vezérlő egységgel rendelkező emelő-berendezés. Könnyű emelő hátfal: legfeljebb 500 kg névleges terhelésű emelő hátfal. Kör keresztmetszetű heveder: végetlenített, rugalmas, kapcsolóelemes vagy anélküli heveder, amely teherbíró, teljesen zárt szövetborítású fonalakból készített motringszerű magból áll.
39 Körülkerített emelőterű emelő-berendezés: függőleges vezetékek között mozgó teherfelvevő eszközű emelőberendezés, amely két vagy több technológiai szint között végez anyagmozgatást. Kötéldob: a fülke (ellensúly) függesztő köteleit rögzítő és felcsévélő hornyolt henger. Kötéllazulás elleni védelem: védőberendezés a kötél lazaságából eredő veszély megelőzésére. Kötéllazulás-gátló: a kötéllazulásból adódó veszélyeket önműködően megakadályozó szerkezet. Kötött pályás emelőasztal: olyan emelőasztal, amely előre elkészített pályán a kerekein mozog (pl. sínen, nyomvonalon). Kötözési tényező (M): a lapos, szőtt, mesterséges szálból készült heveder WLL-jére alkalmazott tényező azért, hogy a heveder vagy a hevederszelvény WLL-jét meghatározott összeállítási vagy felhasználási mód esetén elérjék. Kötözési tényező (M): a kör keresztmetszetű heveder WLL-jére alkalmazott tényező azért, hogy a kör keresztmetszetű heveder vagy hevederszerelvény WLL-jét meghatározott összeállítási vagy felhasználási mód esetén elérjék. Kötözőelem: szem, szemes horog vagy más alkatrész a függesztékágnak a végszemmel vagy a felfüggesztőelemmel ellentétes végén. Kötözőelem: kötözőszem, szemes horog vagy más alkatrész a láncágnak a végszemmel vagy a felfüggesztőelemmel ellentétes végén. Közbenső szem: olyan kapcsolóelem, amely a függeszték egy vagy két ágát a végszemhez kapcsolja. Közbensó szem: láncszem, amellyel a láncfüggeszték egy vagy két láncágát a végszemhez kapcsolják. Közlekedési helyzet: az emelő hátfal minden olyan helyzete, amelyben az a jármű mozgása közben rendeltetésszerűen lehet. Közlekedési terület: olyan terület, amelyet a személyek egyik helyről a másikra jutásukhoz használnak. Kulcs: egyedi tulajdonságú mechanikai, villamos, mágneses vagy hasonló egyéb eszköz. Kúszó hajtómű: a függesztő rendszerbe kapaszkodó hajtómű vagy hajtóművek. Lapos, szőtt szövetheveder: rugalmas heveder, amely varrott szövetrészt tartalmaz, kapcsolóelemmel vagy a nélkül, a daru vagy egyéb emelőgép esetében a tehernek a daruhoroghoz való kötözésére használják. Laza kötél: a függesztőkötélnek az az állapota, amikor nincs terhelve. Láncfüggeszték: szemes láncból, illetve szemes láncokból, felfüggesztő- és kötözőelemekbő1 összeállított láncszerelvény, amely lehetővé teszi a terhek beakasztását daruhorogba vagy rnás emelőberendezés horgába. Láncfüggeszték hossza: a láncfüggeszték láncágának hossza, a kötözőelem belső oldalától a felfüggesztőelem belső oldaláig terjedő hossz. Láncfüggeszték minőségi osztálya: a láncfüggeszték minőségi osztálya - amely szerint a láncfüggesztéket megfelelően megjelölik - annak a szemes láncnak a minőségi osztálya, amelyből a láncfüggeszték készült, pl. 8. Láncfüggeszték névleges átmérője: a láncfüggeszték névleges átmérője annak a szemes láncnak a mm-ben mért névleges anyagátmérője, amelybő1 a láncfüggeszték készült. Láncfüggeszték teherbírása (WLL): az a legnagyobb engedélyezett súlyerő, arnellyel a láncfüggeszték általános teheremeléskor terhelhető. Láncfüggeszték terhelése (MPF): az a vizsgálóerő, amellyel a láncfüggesztéket teljes hosszában vagy szakaszonként megterhelik. Láncok, kötelek és hevederek: olyan láncok, kötelek vagy hevederek, amelyeket emelőgépek és emelőgéptartozékok részeként emelés céljára terveztek és gyártottak. Leállási út: a rakfelületnek a teljes megállásig megtett útja attól a pillanattól kezdve, hogy a vezérlő vagy biztonsági áramkör megszakadt. Legnagyobb lehetséges terhelés: az a legnagyobb terhelés, amelyet az emelőszerkezet a terheléshatároló berendezés beállítása révén megtartani képes. Legnagyobb terhelés: a gyártói előírás szerinti legnagyobb megengedett terhelés a teher tömegközéppontjának függvényében. Legnagyobb üzemi nyomás: a szivattyúkörben vagy az egyes munkavégző elemekben fellépő legnagyobb nyomás. Legnagyobb üzemi nyomás: a biztonsági szelep beállításának megfelelő, legnagyobb nyomás. Legnagyobb üzemi nyomás: átmeneti üzemviszonyok között vagy a megengedett terhelésnek az emelőlapra való hatásából bekövetkező nyomás, például az összekötő híddal való műveletek közben, vagy amikor a jármű rézsün áll. Legnagyobb üzemi nyomás: a hidraulikus rendszerben üzemi körülmények között, névleges terheléskor fellépő legnagyobb nyomás (a nyomáshatároló szelepen beállított érték). Legnagyobb üzemi terhelés (WLL): a berendezés egyes elemeire ható, a gyártó által megadott legnagyobb teher. A legnagyobb üzemi terhelést a gyártó adja meg. Leszedés: a teher kezelése a kiemeléssel és a süllyesztéssel együtt egy tárolórendszerben lévő állványról vagy polcról.
40 Leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezet: olyan leszerelhető szerkezeti rész, amely erő átvitelére szolgál egy saját meghajtással rendelkező gép vagy traktor és egy másik gépezet között, az első csapágynál történő összekapcsolásuk által. Ha védőburkolattal együtt hozzák forgalomba, ezeket egy terméknek kell tekinteni. Levehető munkaszerelék névleges teherbírása: a munkaszerelék gyártója által megengedett, kg-ban megadott legnagyobb teher és tömegközépponttávolság (ahol szükséges), amelyet a munkaszerelék általános üzemelési feltételek mellett kezel. Mag: motringfonal, amely a kör keresztmetszetű heveder teherbíró része. Mechanikai összekapcsoló szerkezet: nem hegesztett szerkezet a szemes lánc és egy alkatrész között. Lehet az egyik alkatrész eleme vagy önálló alkatrész. Mechanikus emelő: olyan emelő, amelyben a terhet mechanikai eszközökkel mozgatják, például fogasrudas emelő, csavarorsós emelő vagy az olyan mechanikus emelő, mint a mechanikus hajtóművű emelő. Megengedett legnagyobb terhelés (WLL): az a legnagyobb erő, amelyre a lapos, szőtt szövetheveder varrott hevederszövetrésze emelési terhelhetőségét tervezték, és amelyre a heveder vagy a hevederszerelvény használatát engedélyezték. Megengedett legnagyobb terhelés (WLL): az a legnagyobb erő, amelyre a kör keresztmetszetű heveder üzemszerű használat közbeni terhelhetőségét tervezték, és amelyre a heveder vagy hevederszerelvény használatát engedélyezték. Megfelelő nyelv: Annak az országnak a nyelve, ahol az emelő hátfal kerekes járművét először nyilvántartásba vették, vagy a felhasználóval való megállapodás szerint azé az országé, amelyben a járművet legtöbbször használják. Megfogókészülék: mechanikai készülék. amely a süllyedési sebesség túllépése esetén megfogja és nyugalmi helyzetben tartja az emelőkocsit. Meghatalmazott képviselő: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, aki, vagy amely az EGT-ben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és írásos meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettséget, vagy azok egy részét, valamint a részére előírt formai követelményeket. Megközelítés: a targonca kismértékű mozgása a teher pontos helyzetének elérésére a kezelési folyamat közben, pl. berakáskor. Mellvédfogó: a mellvédre helyezett olyan szerkezet, amelynek helyzete és kikötése a mellvédtől függ. Mentés: A magasban rekedt személytartóban lévő személyek talajszintre juttatása biztonságos körülmények között. Mintaheveder: ellenőrzési célokra használt azonos típusú, a kör keresztmetszetű hevedereket jellemző heveder. (Ez hosszában eltérhet az értékesítésre gyártott hevederektől.) Mintaheveder/varrott szövetheveder-alkotórész mintája: lapos, szőtt szövetheveder vagy a lapos, szőtt szövetheveder varrott hevederszövet-része, amely ellenőrzési célból az összes jellemző típusú vagy felépítésű hevedert tartalmazza. (Ez kizárólag hosszúságban eltérhet az értékesítésre gyártott hevederektől/varrott szövetalkotórészektől.) Mozgatható: olyan emelő, amelyet teherrel való mozgásra vagy a teherrel való mozgatásra terveztek. Mozgatható emelőasztal: olyan emelőasztal, amelynek használati helyét könnyen lehet változtatni. Mozgatható járműemelő: kerekekkel, görgőkkel stb. ellátott járműemelő, amely egyik helyről a másikra mozgatható teherrel vagy anélkül. Mozgó emelőasztal: olyan emelőasztal, amely egy vagy több beépített eszközön (pl. kerekeken, légpárnán) mozgatható (vízszintesen). Mozgatórendszer: az emelő hátfalat mozgató szerkezet). Mozgáshatároló: a daru mozgásának korlátozására vagy a mozgás leállítására való berendezés. Mozgó munkaállvány: személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartása céljára készült emelő-berendezés. Mozgó munkaállvány (MMÁ): Olyan mozgatható emelőberendezés, amelynek rendeltetése személyek mozgatása a munkavégzés helyére. A munkát a munkapódiumról végzik, és a munkapódiumba egy meghatározott alaphelyzetben szállnak be és szállnak ki. A gép legalább egy - kezelőelemekkel felszerelt munkapódiumból, emelőszerkezetből és alvázból áll. Ebben a szabványban az MMÁ rövidítés mozgó munkaállványt jelent. Munkahely: az a hely, ahol a személyek feladataikat végzik. Munkahelyzet: az emelő hátfal minden olyan helyzete, amelyet az emelőlap a teher rendeltetésszerű mozgatatásához felvesz. Munkahíd: a berendezés függőlegesen mozgó része, amelyen személyek tartózkodnak, eszközöket és anyagokat tárolnak, és amelyről munkát végeztek. Az OKMÁ a teljes felszerelésre, többek között a munkahídra, az oszlopszerkezetre az oszloprögzítő alkatrészekre, az alapkeretre és az alvázra vonatkozik. A munkahíd magában foglalja az alapasztalt, valamint a toldatokat is. A rendelkezésre álló asztalfelület: a munkahídnak a padlószinten mért területe.
41 Munkahídemelő szerkezet: a munkahídhoz rögzített emelőmű. Munkahídforgatás: a munkahíd függőleges tengely körüli mozgása, a munkahídon keresztülhaladó tengely körül. Munkapódium: Körülkerített pódium vagy kosár, amely terhelten a kívánt munkavégzési helyre mozgatható, és amelyről szerelés, javítás, ellenőrzés vagy hasonló munka végezhető. Munkatartomány: Az a tartomány, amelyre a munkapódium működését tervezték meghatározott terhelés és erők mellett, üzemszerű működési körülmények között. (Az MMÁ-nak több munkatartománya is lehet.) Munkaterület: az a terület, ahol a targonca a halmazolást, a halmazbontást, (állványról) leszedést, berakást és az ezzel összefüggő műveleteket végzi. Munkaterület: az emelőlapon, valamint a kezelőelemek körül lévő terület. Munkatér-határoló: berendezés annak megakadályozására, hogy a merev teherfelvevő eszköz és/vagy a daru része a tiltott zónába benyúljon. (A munkatér határolása gyakran a különböző határolók kombinációjával érhető el.) Működéshatároló: a tervezett működési határ túllépését önműködően megakadályozó szerkezet. Működési határérték: az a statikus terhelés, amikor a túlterhelés-határoló működésbe lép. Működtetőköri nyomáshatároló szelep: valamelyik munkavégző elem nyomását korlátozó szelep. Nagy emelési magasságú targonca névleges teherbírása: a gyártó által kg-ban meghatározott teher, amelyet a targoncatípus a következő feltételek mellett képes szállítani vagy emelni. A Q teher meghatározásakor a következő feltételek érvényesek: a G tömegközéppont a szabványos D tömegközéppont-távolságban van, Q teher a szabványos emelési magasságra függőlegesen emelve, a targoncának olyan kettős emelőoszlopa van, amelynek a legnagyobb emelési magassága egyenlő a szabványos emelési magassággal, ha a targoncának egyéb emelőoszlopa van, a teherbírást a szabványos emelési magasságú kettős emelőoszlopra kell vonatkoztatni. Nagy emelésű portáltargonca: olyan emelőtargonca, amelynek a támaszai és az emelőszerkezete az emelés, a mozgatás és rakodás során közrefogják a terhet. Nagy emelésű rakodótargonca: a rakfelülettel, villával vagy más tehermegfogó szerkezettel ellátott, a raklapot vagy más terhet kellő magasságba emelő, az állványra felrakó, illetve az állványról leszedő és halmazoló, illetve halmazt bontó targonca. Nem leszerelhető tehermegfogó berendezés: a daru részeként közvetlenül a gémfejhez csatlakozó szerkezet, amelyre a hasznos teherbírásnak megfelelő teher függeszthető fel. Ez lehet, például horog, markoló. Nem önrakodó pótkocsi: csak a teher szállítására tervezett, rakodórendszer nélküli pótkocsi. Névleges hosszúság: a heveder meghatározott hosszúsága az erőátadási pontok között, beleértve a kapcsolóelemeket is. Névleges hosszúság: a kör keresztmetszetű heveder meghatározott hosszúsága az erőátadási pontok között, beleértve a kapcsolóelemeket is. Névleges sebesség: a rakfelület üzemi sebessége, amelyre a berendezést tervezték. Névleges sebesség: a gép legnagyobb sebessége, amelyre a gépet tervezték, és amelyre a normális működést a gyártó garantálja. Névleges sebesség: az a függőleges vagy vízszintes sebesség, amelyre az OKMÁ-t tervezték. Névleges sebesség: az a sebességérték, melyre a felvonót tervezték. Névleges sebesség: az a legalább 10 m-es úthosszon mért sebesség, amelyet névleges teherrel terhelt munkahíd fel- és le irányú mozgásakor, névleges teljesítmény esetén mértek. Névleges teher: annak a tehernek a tömege, amelyre üzemszerű használat esetén az OKMÁ-t méretezték, és amelyet a terhelési diagramon feltüntettek. Névleges teher: az a megemelhető teher, amelyet a gépgyártó meghatározott, ha a gépet a használati utasítás szerint működtetik. Névleges teherbírás: a daruval az adott feltételek (felépítés, teherhelyzet) mellett emelhető teher. Névleges teherbírás: az a legnagyobb üzemi terhelés, amelyre a teheremelőt tervezték. Névleges teherbírás: az a teher, amelynek az adott üzemi feltételek (pl. kialakításváltozat, teherhelyzet) közötti emelésére a darut tervezték. Névlegesteherbírás-jelző: olyan berendezés, amely előírt tűréshatárok között folyamatos jelzést ad legalább a névleges teherbírás túllépésekor, és egy másféle folyamatos jelzést ad a névleges teherbírás megközelítésekor. Névleges teherbírást jelző: olyan jelzőszerkezet, amely meghatározott tűréshatárokon belül folyamatosan jelzi a névleges terhelés túllépését, illetve ettől eltérő folyamatos jelzést ad (bizonyos darutípusokon) a névleges terhelés megközelítésekor. Névleges terhelés: az a teher, amelynek emelésére adott üzemi helyzetben (például üzemmód, teher helyzete) a darut tervezték. Önjáró daruk esetén a horogszerkezet tömege beleszámít a névleges terhelésbe. Névleges terhelés: a legnagyobb terhelés, amelyre a gépet tervezték, nem számítva bele a gépkezelők) és a kiegészítő géprészek tömegét.
42 Névleges terhelés: annak a legnagyobb mozgó tehernek (beleértve az árut, a személyeket és az árut szállító berendezéseket) a tömege, amelyre a szintkülönbség-kiegyenlítőt tervezték. Névleges terhelés: a legnagyobb terhelés, amelynek tömegközéppontja az emelőlap középvonalában, felemelt munkahelyzetben az emelőlapnak a járműhöz legközelebb eső élétől fél emelőlap-távolságra vagy 600 mm-re van, amelyik a kettő közül a kisebb. Névleges terhelés: az a legnagyobb terhelés, amelynek üzemszerű emelésére a járműemelőt tervezték. Névleges terhelés: az a legnagyobb terhelés, amelynek a teljes löket alatti, a gyártó előírása szerint végrehajtott emelésére az emelőeszközt tervezték, és amely a teherbírástáblán fel van tüntetve. Normálüzem: a berendezés szokásos teherszállítási üzemmódja, amelybe például a karbantartás valamint a felés leszerelés nem tartozik bele. Nyitás: az emelőlap mozgatószerkezetének a közlekedési és a munkahelyzete közötti bármelyik helyzete. Nyitható kerítés: átjáróval, például kapuval vagy emelkedő nyílászáróval felszerelt, helyhez kötött kerítés. Nyomatékhatároló: olyan berendezés, amely automatikusan megakadályozza a tervezett nyomatékjellemző túllépését. Nyomáshatároló szelep: önműködő szelep, amely meghatározott nyomástúllépéskor szabaddá teszi az olajáramlást (például a tartály felé). Nyomtáv: a kerekek középvonalai közötti távolság egy tengelyen, vagy ikerkerekes tengelyeken a kerékpárok középvonalai közötti távolság. Nyugalmi helyzet: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a helyzete, amelybe a rakodás befejeztével helyezik, vagy amelybe visszatér. Oldható tehermegfogó: olyan cserélhető szerkezet, ami a daru szerkezeti megbontása nélkül, közvetlenül vagy közvetve a daruhoroghoz vagy más függesztőelemhez csatlakoztatható. Oldalrakodó emelőtargonca (mindkét oldalra): olyan targonca, amely a haladási irányhoz viszonyítva mindkét oldalon alkalmas a teher berakására és leszedésére. Oldalrakodó targonca (csak egy oldalra): olyan emelőtargonca, amelynek oszlopa vagy villája a tengelyek között - a hossztengelyre merőlegesen az egyik oldalon - kitolható és behúzható a teher kiegyensúlyozott helyzetben való megfogására és felemelésére, és amely a hossztengelyére merőleges irányában berakásra és leszedésre alkalmas. Ollós mechanizmus: mechanikai csuklós rendszer (például olló), amely működtetésével a rakfelületet kinyúlással vagy bezáródással mozgatja és vezeti. Oszlop: olyan szerkezet, amely tartja és vezeti a rakfelületet. Oszlopkihorgonyzás: csatlakozási rendszer az oszlop és bármely épületszerkezet között az oszlop oldalirányú támasztásával. Oszloprögzítő: rögzítőrendszer az oszlop oldalirányú, az épülethez vagy más szerkezethez viszonyított elmozdulásának korlátozására. Oszlopszerkezet: a munkahíd támasztására és megvezetésére való tartószerkezet. Oszloptag: az oszlopnak két szomszédos oszlopkötés közötti, oszthatatlan eleme. Önfékező hajtás: az a hajtás, amely automatikusan megállítja a terhet alátámasztó eszköz mozgását mind terheletlen, mind a névleges teherrel terhelt állapotban, bekoptatott állapotban is, például egy önfékező orsó. Önfékező rendszer: olyan rendszer, amely saját, mozgással szembeni ellenállása következtében leállítja a teherfelvevő szerkezet mozgását, ha a hajtóenergia megszakad. Önjáró daru: saját energiaforrással rendelkező, nem kötött pályás gémes daru, amely teherrel vagy teher nélkül mozoghat, és amely a nehézségi erő hatására őrzi meg állékonyságát. (Az önjáró daruk gumikerekeken lánctalpakon vagy egyéb mobil szerkezeteken közlekedhetnek. Rögzített helyzetben támaszokkal vagy egyéb, állékonyságot növelő szerkezettel lehetnek megtámasztva. Az önjáró daruk felépítménye lehet teljesen körbe forgatható, korlátozottan forgatható, vagy nem forgatható. A gém és a teher emelésére általában egy vagy két emelődobbal és/vagy hidraulikus munkahengerekkel vannak felszerelve. Az önjáró daruk vagy teleszkópgémmel, vagy csuklós gémmel, vagy rácsos gémmel - vagy ezek kombinációjával lehetnek felszerelve a teher célszerű mozgatása érdekében. A teher horogszerkezettel vagy egyéb tehermegfogó szerkezettel mozgatható.) Önjáró emelőasztal: olyan emelőasztal, amelyet nem építettek gépjárműre, és vízszintes mozgását sajáthaladáshajtással valósítja meg. Önjáró MMÁ: Olyan MMÁ, amelyen a haladás kezelőelemei a munkapódiumon vannak elhelyezve. Önrakodó pótkocsi: a le- és felrakodást más emelő vagy teherkezelő berendezés használata nélkül lehetővé tevő eszközzel felszerelt pótkocsi. Önmentés: a magasban rekedt személytartóban lévő személyek saját erejükből a talajszintre ereszkedése biztonságos módon és eszközökkel. Önműködően visszaálló kezelőelem: olyan vezérlőberendezés, amely a gépet csak addig működteti, ameddig a kézi kezelőelemet (szabályzót) működtetik, és a kézi kezelőelem (szabályzó) önműködően visszatér alaphelyzetébe, ha elengedik.
43 Önműködő fék: az a fék, amelyet nyugalmi állapotban tárolt energia, pl. rugóerő tart rögzített állapotban, a vezető által szabályozható és tartósan ható erő hatására kerül kioldásra. A fékrendszer energiaellátásának hibája esetén automatikusan működik. Önműködően visszaálló kezelőelem: olyan kezelőelem, amely elindítja és csak annyi ideig tartja fenn a gépegységek vezérlését, ameddig a kézi kezelőelemet (működtetőelemet) működtetik. A kézi kezelőelem (működtetőelem) elengedve automatikusan visszatér alaphelyzetébe. Önműködően záródó horog: olyan zárómechanizmussal rendelkező horog, amelyet a teher működtet, és amelyet, ha pontosan becsukódott és lezárt, kinyitni csak terhelésmentes állapotban, a zárómechanizmus kiiktatásával lehet. Összekötő híd: az emelő hátfal olyan alkalmazása, amelyben az emelőlapot a hozzá tartozó jármű meghosszabbítására, valamilyen magasabb hely (rakodó vagy másik jármű) elérésére használják a tehernek a járműre való rakodása, az onnan való lerakodása céljából. Összekötő lemezhíd: a közlekedési út folytonosságát a két működési terület (pl. rakodó és jármű) között megvalósító vagy az akadály fölötti áthaladást lehetővé tevő merev, hordozható tartólemez. Összes függő teher (TSL): a felfüggesztésre ható statikus teher, amely a munkahíd hasznos terheléséből és saját tömegéből, a kiegészítőberendezés, a sodronykötelek, és ha van, akkor a villamos kábelek tömegéből adódik össze. Parkoló emelő: parkoló létesítményekben a járműveket a parkoló helyükre szállító emelő-berendezés Pálya: az a térrész, amelyben a fülke és az ellensúly mozog. Pneumatikus emelő: olyan emelő, amelyben a terhet pneumatikus rendszer mozgatja. Pneumatikus erőforrás: a hajtást nyomás alatti gáznemű közeg hozza létre. Pótkocsi: a talajon vontatóval vagy targoncával vontatásra tervezett teherszállító kerekes jármű. Programozható automata emelőasztal: olyan emelőasztal, amely kézi vezérlés nélkül is képes mozogni (pl. önállóan szintbe áll). Rakfelület: tehertartó berendezés, beleértve a padlót, az oldalfalakat és bejárato(ka)t. Rakfelület: az emelőasztal azon része, amelyet a teher és/vagy személyek elhelyezésére terveztek; az emelővillák rakfelületként csak árumozgatásra vannak engedélyezve. Raklaptargonca: gyalogkíséretű vagy ülővezetésű, alacsony emelésű, villás emelőtargonca. Rakfelületes targonca: gyalogkíséretű vagy ülővezetésű, alacsony emelésű, rakfelületes vagy más teherfelvevő szerkezetes emelőtargonca. Rakodás: a „rakodás” fogalmán a be- és a kirakodást kell érteni. Rakodódaru: gépi hajtású daru, amely az alaphoz viszonyítva elforgó toronyból és a torony végéhez csatlakozó gémrendszerből áll. A daru rendszerint járműre (beleértve a nyerges pótkocsit is) van szerelve, és a jármű megrakására vagy lerakására való. (A meghatározás a rögzített alapra szerelt rakodódarukra is vonatkozik.) Rakodóhídplató: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek személyek és/vagy szállítóeszközök által közlekedőútként használt lemez alakú része, kivéve a toldatot. Rakodólemez/áthidalólemez: felfüggesztett vagy szabadon elhelyezett, kézzel mozgatható szintkülönbségkiegyenlítő. Rakodó raklaptargonca: olyan emelőtargonca, amelynek villája az alváz fölött helyezkedik el. Rakodó rakfelületes targonca: olyan emelőtargonca, amelynek a rakfelülete az alváz fölött helyezkedik el. Rakodótér: a rakfelület be- és kirakodására az épületen vagy a szerkezeten kialakított szint. Rakományátadási terület: az a terület, ahol a rakományokat a gép munkaterületébe berakják, vagy onnan kiemelik. Rendeltetésszerű használat: a gép használati, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett, a gyártó vagy az EGT-ben letelepedett meghatalmazott képviselője által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat. Rendeltetésszerű teher: meghatározott tulajdonságú (tömeg, méretek, rakodólap vagy szállítótartály, csomagolási mód stb.) teher, amelynek felvételére a gépet tervezték. Reteszelésjelző: valamely elem vagy funkció reteszelt állapotát jelző berendezés. Reteszelt szintkülönbség-kiegyenlítő: olyan szintkülönbség-kiegyenlítő, amelyet alakzáró reteszelőberendezés tart meghatározott helyzetben. Részben kész gép: olyan egység, amely önmagában nem képes meghatározott funkciót ellátni. A meghajtórendszer részben kész gépnek minősül. A részben kész gép csak arra szolgál, hogy beépítsék, vagy hozzászereljék egy másik géphez vagy egy másik részben kész géphez vagy berendezéshez, ily módon létrehozva egy, e rendelet hatálya alá tartozó gépet. Részletes vizsgálat: illetékes személy által végzett szemrevételezéses ellenőrzés, más szükséges vizsgálatokkal például roncsolásmentes vizsgálattal - kiegészítve, a láncfüggeszték használatra való alkalmasságát befolyásoló sérülés vagy károsodás megállapítására. Rögzített gém: a tetőn kikötött szerkezet. Rögzített kerítés: átjáró nélküli, helyhez kötött kerítés.
44 Rögzített rakfelületű szállítótargonca (platós targonca): a terhet nem emelő rakfelületen szállító targonca. Saját tömegerők: a daru álló vagy mozgó részeinek tömegéből származó, a működés közben állandóan ható erők. Sebességhatároló: olyan készülék, amely a biztonsági fogókészüléket hozza működésbe, ha a munkahíd sebessége meghatározott értékkel túllépi a névleges sebességet. Sebességhatároló: olyan szerkezet, mely előre meghatározott sebesség túllépése esetén leállítja az emelő hajtóművet, és ha szükséges, működteti a fogó készüléket, hogy a sebességet az előírt értéken belülire korlátozza. Sebességhatároló: mechanikus készülék, ami a rakfelületet megállítja és álló helyzetben tartja a lefelé való adott sebesség elérése útján. Sebességtúllépés: a névleges értéket meghaladó sebesség. Sínpálya: rendszerint a tetőre helyezett sín, amely a tetőn haladó kocsit tartja és vezeti. Sínpályás alváz: olyan alváz, amelyet sínpálya közvetítésével a talajra irányuló függőleges és vízszintes terhek átadására terveztek. Sodronyköteles teheremelő: olyan teheremelő, amelynek a függesztőrendszere sodronykötél. Sodronykötélcsörlő: tároló kötéldob, amelyre a sodronykötelet csévélik. Sodronykötél-végződés: a csatlakozáshoz szükséges kialakítás a sodronykötél végen. Stabilitási együttható: az a tényező, amellyel a billentőnyomatékot kell szorozni. Stabilizáló nyomaték része: a függesztőszerkezet azon része, amelyet a billenőét építmény felöli oldalán vesznek számításba. Statikus állékonyság: az álló targonca felborulással szembeni ellenálló képessége. Statikus vizsgálat: olyan vizsgálat, amikor a SAE-t vagy valamelyik elemét először átvizsgálják, majd olyan teherrel terhelik, amelyik megfelel az adott statikus vizsgálati tényezővel szorzott legnagyobb WLL üzemi terhelésnek. A terhelés megszűnése után a berendezést a lehetséges hibák szempontjából újra átvizsgálják. Süllyedési ráta: a hidraulikus elemek belső szivárgása miatt az időegység alatti tehersüllyedés mértéke. Süllyesztés: Minden olyan művelet, amely a munkapódiumot alacsonyabb szintre mozgatja. Süllyesztés (munkahídnál): minden olyan művelet, amely a munkahidat egy alacsonyabb szintre juttatja. Süllyesztéshatároló: megadott számú kötélmenetnek üzem közben állandóan az emelődobon tartását biztosító szerkezet. Süllyesztéshatároló: olyan berendezés, amely arra való, hogy a teheremelő eszköz működésekor a megszabott mértékben, kapcsolatban maradjon a hajtóelemmel, pl. a kötélmenetek száma a dobon ne csökkenjen az előírt legkisebb érték alá, vagy legyen olyan mechanikus szerkezet, ami megakadályozza, hogy a lánc ne tudjon kifutni a hajtókapcsolatából. Szabad követő mozgás: olyan módszer, amelyben a járműn támaszkodó szintkülönbség-kiegyenlítő rakodás közben automatikusan követni tudja a jármű függőleges mozgásait. Szabványos emelési magasság: H emelési magasság mm-ben, a talajtól a villák teherfelfekvési felületéig, vagy a rakfelületig mérve. Szabványos tömegközéppont-távolság: D távolság mm-ben, a teher-tömegközépponttól vízszintesen a villatő belső oldaláig és függőlegesen a villák felső éléig mérve. Szakértő: az a személy, akinek gyakorlati és elméleti ismerete, valamint tapasztalata van a szintkülönbségkiegyenlítőt illetően, megfelelően ismeri a vonatkozó előírásokat, és ezért képes a szintkülönbség-kiegyenlítőt biztonságos állapotban üzemeltetni. Szakképzett személy: megbízott és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy, aki ismeretei és gyakorlata alapján képes a megadott utasítások szerint a szükséges munkák biztonságos elvégzésére. Szavatolt szakítóerő: az acélsodrony kötélnek a gyártója által szavatolt szakítóereje. Szállítás: az OKMÁ munkahelyen kívüli tetszőleges mozgatása. Szállítási helyzet7: A munkapódiumnak gyártó által előírt azon helyzete, amelyben az MMÁ a használati helyre mozgatható. Szállítási feltételek: az OKMÁ szerkezeti elrendezése a munkahelyen kívüli szállításra (pl. a közúti forgalomban). Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőgép: szabvány szerinti kiegészítő feltételekkel személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőgép. Személytartó: a személyemelő személyek befogadására alkalmas teherfelvevő eszköze, amely a biztonságos magasba emelést és munkavégzést szolgálja. Személytartó (kosár): megemelhetően kialakított szerkezet, melyben az emelt személyek az emelés alatt tartózkodnak és ahonnan felemelt helyzetben munkájukat végzik. Szerelési változat: a szerkezeti elemeknek, az ellensúlyok változatainak, az alátámasztásoknak vagy letalpalóknak, a horogszerkezet kötélfűzésének és a hasonló elemeknek a gyártó utasítása szerinti összeállítása, helyzetbe hozása és üzemkész állapotba helyezése. 7
Az alaphelyzet és a szállítási helyzet lehet azonos.
45 Szerviz emelő: a járműiparban használt emelő-berendezés, amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak. Szélsebességjelző: a gépkezelő részére a tényleges szélsebességet jelző szerkezet. Színpadtechnikai emelő-berendezés: színpadok díszleteit, a vasfüggönyt, világító berendezéseit emelő, esetleg süllyesztő és megtartó emelő-berendezések. Szintkülönbség kiegyenlítő: viszonylag kis szintkülönbségeket állítható lejtő segítségével áthidaló gépi szerkezet, amelynek járófelületén közlekedés lehetséges. Szintkülönbség-kiegyenlítő: olyan álló vagy mozgó szerkezet, amely a rakodó vagy hasonló rakodóterület és a jármű esetenként eltérő magasságú rakodószintje közötti szintkülönbséget hidalja át. A szintkülönbség-kiegyenlítő lehet: – kézi működtetésű, áthelyezhető szintkülönbség-kiegyenlítő, elnevezése áthidalólemez vagy rakodólemez; – rakodóra épített vagy a rakodó szélére rögzített, gépi működtetésű szintkülönbség-kiegyenlítő; – rakodóra épített vagy a rakodó szélére rögzített, kézi működtetésű szintkülönbség-kiegyenlítő. (A szintkülönbség-kiegyenlítő nem terhek emelésére vagy süllyesztésére van tervezve. A szintkülönbségkiegyenlítő a be- és a kirakodási műveleteket segíti elő. Az emelő- vagy süllyesztőszerkezet csak a terheletlen szintkülönbség-kiegyenlítő helyzetének megváltoztatására alkalmas.) Szorítópofás emelőmű: olyan emelőmű, amelynek a húzóberendezése két szorítópofapárból áll. Szöghatároló: a darurészek mozgásának a szöghelyzet szerinti határolására való berendezés, például gémszöghatároló, gémtoldatszög-határoló, toronyszög-határoló. Szögjelző: a daruk egyes munkavégző részei vízszintessel bezárt szögének jelzésére való szerkezet, például gémszögjelző, merevgémszög jelző, billenthető segédgém szögének jelzője, és/vagy toronyszögjelző. Targonca névleges teherbírása: a gyártó által kg-ban meghatározott terhelés, amelyet a targoncatípus a következő feltételek mellett képes szállítani vagy emelni. A Q teher meghatározásakor a következő feltételek érvényesek: a G teher-tömegközéppont a szabványos D tömegközéppont-távolságban van; a Q teher függőlegesen, a szabványos emelési magasságra van emelve; a targoncának olyan kettős emelőoszlopa van, amelynek a legnagyobb emelési magassága egyenlő a szabványos emelési magassággal. Ha a targoncának egyéb emelőoszlopa van, a teherbírást a szabványos emelési magasságú, kettős oszlopra kell vonatkoztatni. Targonca tényleges teherbírása: a gyártó által kg-ban megengedett legnagyobb teher, amelyet az adott targonca (a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által adott) rendeltetésszerű használat mellett és meghatározott feltételek esetén szállítani vagy emelni képes. A tényleges teherbírás változhat az emelőoszlop különböző típusai és emelési magasságai, a különböző villahosszúságok és szerelékek, valamint az eltérő tehertömegközéppont-távolságok szerint. A levehető munkaszerelékek kiegészítő tényleges teherbírását szintén meg lehet adni, ha azt az állékonyság vizsgálatával igazolták. Tartalék energiaforrás: Berendezés, amellyel az alaperőforrás hibája, kiesés esetén a gépet rövid ideig üzemeltetve, a személytartót az alaphelyzetbe lehet juttatni. Tartó: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a gerenda alakú alátámasztó része, amely a rakodóhídplató alatt van rögzítve. Tartókötél: az az acélsodrony kötél, amely üzemszerűleg az előírt terhelést viseli. Tartókötél-vezetés: az építményen, a tartókötél számára létesített, függőlegesen elhelyezett rögzítőelemekből kialakított kikötési pontok sorozata, amelyeket lefelé haladáskor helyeznek el és felfelé haladáskor távolítanak el. Tartós kerítés: szerkezetileg beépített kerítés. Támasz: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek például az a tömb, rúd vagy csap alakú része, amely a szintkülönbségkiegyenlítőt (vízszintes) nyugalmi helyzetében támasztja alá. Támasz: az alapkeret szintjén az OKMÁ állékonyságának fenntartására vagy fokozására, meghatározott feltételek között használt szerkezet; a vízszintes helyzet beállítására is használható. Támasz: Minden olyan szerkezet és rendszer, amelyet az MMÁ stabilizálására használnak az egész MMÁ vagy az emelőszerkezet alátámasztásával és/vagy szintezésével, például emelő, futómű-kitámasztó berendezés, kihúzható tengely. Támaszgerenda: a támasz része, amely gépi vagy kézi működtetéssel alapvetően vízszintes síkban mozgatható. Támaszláb: a támaszrendszemek az a része, amely a kívánt stabilitás elérése céljából a talajra támaszkodik Támaszrendszer: a stabilitás növelése érdekében a daru alvázához vagy a járműhőz kapcsolt szerkezet, a járműnek a talajtól való kiemelése nélkül. Támasztávnövelés: a támaszrendszeren az a művelet, amelynek révén a támaszt a szállítási helyzetől (vízszintesen) működési helyzetbe lehet hozni. Támasztótuskó: a járművet tartó tuskó, amely közvetlenül érintkezik a járművel, de nincs meghatározott helyzete, pl. tuskókat használnak az emelőlapos, kerékeltávolítású rendszereken.
46 Távolságtartó védőberendezés: olyan térbeli akadály, amely anélkül, hogy a veszélyes térbe való bejutást teljesen megakadályozná, az oda való bejutás lehetőségét a szabad bejutás akadályozásával csökkenti. Teher: az emelőlap felületére helyezett bármilyen tömeg. A teher részei a hasznos terhelés plusz az emelőlapra tett bármely berendezés és a kezelő tömege, ha az emelőlapon áll. Teher elleni védelem: általában a villatartóra erősített függőleges védőrács, amely védelmet nyújt a szállítás vagy a rakodás közben a teher bármely részének a kezelő felé irányuló leesése ellen. Teheremelő pálya: az a tartomány, ahol a teherszállító eszköz és a rakomány mozog. Teherfelvevő eszköz: olyan, a teher megtartását szolgáló, és az emelőgéphez hozzá nem kapcsolt tartozék vagy alkatrész, amelyet a berendezés és a teher közé vagy a teherre magára helyeztek, vagy amely a teher részét képezi, és amelyet önállóan hoznak forgalomba; a hevederek és elemeik is teherfelvevő eszköznek minősülnek. Teherfelvevő eszköz: meghatározott terhek felvételére alkalmas gépegység. Teherfelvevő szerkezet (járműemelőknél): a járműemelőnek az a része (azok a részei), amely(ek) a terhet a járművel való közvetlen érintkezés vagy az emelőtányérral (-tányérokkal), illetve emelőtuskóval (-tuskókkal) való érintkezés útján tartja (tartják). A teherfelvevő szerkezetek magukban foglalják a felhajtópályákat, a teherhordó karokat és más mechanikai eszközöket, amelyeket arra terveztek, hogy a járművet a tervezett emelési pontokon felemeljék és tartsák. Teherkötöző: Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban: kötöző). A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható - az emelőgép kezelője egyben a kötöző. Teherrel nyomott fék: az a fék, amelynek fékezőereje a teher nagyságától függ és azzal arányosan függ. Tehertartó szelep: alaphelyzetben zárt szelep, amely a folyadéknak a hidraulikus működtető-elemen való átfolyásához külső beavatkozással nyitható. Teherviselő elem: a daru közvetlen terhelésnek kitett szerkezeti eleme vagy elemekből álló egysége (például horog, álló vagy mozgó kötélzet, tartók, csuklós rudak, futókerekek, tengelyek, hajtóművek, fogaskerekek, tengelykapcsolók, fékek, emelődobok, hidraulikus munkahengerek, tengelyek és csapok). Az (acél)szerkezeti egységekkel ellentétben, mint független egység használható. Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának - a munkáltató székhelyétől különböző - helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is. Teleszkópos toldat: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a része, amely teleszkóposan kitolható és a jármű irányában, üzemi helyzetben a járműn támaszkodik. Teleszkópozás-határoló: berendezés egy szerkezeti elem előírt mértéken túli kitolásának vagy visszahúzásának megakadályozására. Teljes emelőnyomaték: a hasznos emelőnyomaték és a saját tömegből származó nyomaték összege. Teljes terher: a hasznos terhelés, a tehermegfogó berendezés és - ha jellemző - az emelőkötél(rész) tömegének osszege. Tengelytáv: az első és a hátsó tengely kerekeinek középvonala közötti távolság, illetve ikertengelyes járműveken az első tengely kerekeinek középvonala és a tengelypárok közötti középvonal közötti távolság. Terepjáró daru: terepen való közlekedésre alkalmas önjáró daru (például egyenetlen terepekre szánt daruk, lánctalpas daruk). Terhelési diagram: a munkahídra felerősített tábla, amely tartalmazza az adott szerkezeti változatra megengedett személyek számát, valamint az egyéb anyagok tömegét és megoszlását. Terhelésjelző: az aktuális tömeget jelző berendezés. Terhelésjelző: adott tűréshatárok között folyamatosan jelzést adó szerkezet a névleges terhelés megközelítéséről, és ettől eltérő folyamatos jelzést a névleges terhelés túllépéséről. Terpesztargonca: olyan támasztókaros, villás rakodó emelőtargonca, amelynek a támasztókarjai közrefogják a villát, és a teher tömegközéppontja mindig az alátámasztási sokszögön belül van. Terepjáró targonca: ellensúlyos, kerekes targonca, amelyet elsősorban nem megművelt, természetes vagy megbolygatott talajon, például építkezéseken használnak. Tetőkocsi: kerekekre szerelt, haladásra képes függesztőszerkezet. Tetőre szerelt emelőszerkezet: függesztőszerkezetre vagy tetőn haladó kocsira rögzített emelőszerkezet. Tényleges teherbírás: a gyártó által kg-ban megengedett legnagyobb teher a munkaszerelék, az emelési magasság és a tömegközéppont figyelembevételével, amelyet az adott targonca (a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által megadott) rendeltetésszerű használat mellett és meghatározott feltételek között szállítani vagy emelni képes. A levehető munkaszerelékek kiegészítő tényleges teherbírását szintén meg lehet adni, ha azt az állékonyság vizsgálatával bizonyították. Tolatótargonca: a talajon vagy síneken haladó, a homlokoldalon tolólappal ellátott, járművek mozgatására használt targonca. Tolóoszlopos targonca (tolóoszloppal vagy villaszánnal): támasztókaros rakodó emelőtargonca, amely a teher berakását vagy leszedését oszlop vagy villa mozgatásával végzi. Torony: a gémrendszert tartó szerkezeti egység.
47 Többágú hevederszerelvény: kör keresztmetszetű hevederszerelvény, amely kettő, három vagy négy azonos, végszemhez csatlakozó, kör keresztmetszetű hevederből áll. Többágú hevederszerelvény: lapos, szőtt szövetheveder-szerelvény, amely kettő, három vagy négy azonos, lapos, szőtt szövethevedert tartalmaz, egy összekötő szemhez csatlakoztatva. Többrétegű heveder: lapos, szőtt szövetheveder, ahol a varrott szövetalkotórész vagy -részek két vagy több, azonos szövetű, hosszirányban egymás fölé helyezett rétegből állnak). Több ponton felfüggesztett munkahíd: olyan munkahíd amelyen 3 vagy több kikötési pont van. Többszintes munkahíd: két vagy több, egymással függőleges irányban összecsatolt ugyanazon oszlopon mozgó két vagy több munkaszintből álló munkahíd. Túlterhelésgátló: olyan berendezés, amely megakadályozza a daru névleges terhelésénél nagyobb terhelést létrehozó mozgást, tekintetbe véve az üzemszerűen fellépő dinamikus hatásokat is. Túlterhelésgátló: az üzemszerű használatkor fellépő dinamikus hatások figyelembevételével a névleges terhelést meghaladó terhelés bizonyos mozgásait megakadályozó berendezés. Túlterhelésgátló: berendezés annak automatikus megakadályozására, hogy a daru az üzeméből adódó dinamikus hatások figyelembevétele mellett a névleges teherbírását meghaladó terhet emeljen. Túlterhelés-határoló: az a berendezés, amely önműködően működésbe lép és a munkahíd fel irányú mozgását leállítja, amikor a tartókötélben a húzóerő eléri a működésbe lépéshez szükséges határértéket. Újraemelést megakadályozó berendezés: az a berendezés, amely az emelőelem meghibásodása esetén megakadályozza a teherfelvevő szerkezet alaphelyzetéből való újraemelését. Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek. Ütközés elleni védőberendezés: olyan berendezés, amely a merev teherfelvevő eszköz és a daruk vagy részeik ütközést akadályozza meg, ha azok egyidejűleg azonos térben üzemelnek. (Bizonyos alkalmazás esetén az ütközés elleni védőberendezés feladatát a munkatérhatároló átveheti.) Ütköző: rugalmas megállító szerkezet a haladási útvonal végén, amely folyadéknyomásos, rúgós vagy egyéb rugalmas szerkezetből áll. Üzemeltető (Felhasználó szervezet): olyan személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek közvetlen rendelkezési joga van az OKMÁ üzemeltetésére. Üzemi fék: mechanikus fék, amely tárolt energiával (például rúgóerő) önműködően hat mindaddig, amíg a gépkezelő vagy automatikusan működtetett külső táplálású erő (villamosan, hidraulikusan, pneumatikusan stb.) nem oldja. Üzemi helyzet: a szintkülönbség-kiegyenlítő olyan tervezett helyzete, amelyben be- és kirakodásra alkalmas. Üzemi nyomás: az a nyomás, amelyen a berendezés működik. Üzemi tényező: a gyártó által garantált terhelés, amelyet egy szerkezeti elem vagy a SAE kibír, és az egy szerkezeti elemre vagy az SAE-re megadott legnagyobb üzemi terhelés, WLL, hányadosa. Üzemi véghelyzet-kapcsoló: a fülke alsó és felső véghelyzetében üzemszerűen működő kapcsoló. Üzemmód: a gyártó előírásai szerint működtetésre kész állapotra összeszerelt, elhelyezett és beállított szerkezeti egységek, ellensúlyok, támaszok és támasztartók, horogszerkezet, kötélbefűző és egyéb elemek kombinációja. Üzembe helyezés: a gépnek első, az EGT területén történő rendeltetésszerű használatbavétele. Üzemben tartó: Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti. Üzemeltető: Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek emelőgép-kezelő, kötöző - munkáltatója vagy megbízója. Üzemen kívüli állapot: a terheletlen rakfelület szélvédett helyen való tartós leállítása nem szükségképpen a talajszinten. Üzemi állapot: a teheremelő használata közbeni állapot, amikor a rakfelület bármely helyzetében terhelten vagy terheletlenül, mozgásban vagy állva a teheremelő működőképes. Üzemi helyzet: az emelő hátfalnak a közlekedési helyzettől különböző bármely más helyzete. Üzemi nyomás: az egyes elemek állandósult üzemmódban való emelésére és/vagy billenésére méretezett nyomás. Ütközésvédő berendezés (távirányítású targonca esetén): a távirányítású targonca elé helyezett mechanikai, optikai, mágneses vagy egyéb működtetésű biztonsági berendezés, amely megszakítja a hajtómotor energiaellátását, miközben a fékeket működésbe hozza. Varrás: a hevederszövet önmagához vagy több hevederszövet egymáshoz való rögzítése, valamint az erősítőbetétek öltéssel való rögzítése a hevederszövethez, ahol a varrófonalat az egyes rétegeken átvezetik. Vasúti emelő: a vasúti járművek gyártó, javító és kerékpár cserélő helyeire telepített emelőberendezés, amely egy vagy több függőleges mozgatóműből áll. Változtatható magasságú oszlopszerkezet: olyan oszlopszerkezet, amelynek magassága előkészített egységek egymást követő csatlakoztatásával változtatható.
48 Veszélyes tér: a gépben és/vagy a gép körül lévő minden olyan tér, amelyen belül az ott tartózkodó személyek sérülés vagy egészségkárosodás kockázatának vannak. Veszélyes tér: az emelőlap alatt és mozgáspályáján lévő bármelyik tartomány, valamint szerkezetrész, amelyben az ember sérülés vagy egészségkárosodás veszélyének van kitéve. (Ez a meghatározás nem zárja ki a veszélyes terek közel az emelőlapot, amely munkaterület.) Vezetékek: merev elemek, amelyek meghatározzák a rakfelület mozgási útját. Vezető: tanult, illetve kiképzett személy, aki felelős a targonca kezelésért. A vezető a targoncán utazik, gyalog kíséri vagy távirányítással (távirányítás kábellel, rádióadóval stb.) működteti azt. Vezetőkötél: a fülkét és az ellensúlyt a pályán megvezető kötél. Vezetősín: az oszlopszerkezetnek az a része, amely a munkahidat megvezeti. Vezetősín: merev szerkezeti elem a fülke és az ellensúly vezetésére. Vezérlőberendezés: az emelő hátfai működtetésére való szerkezet. (gomb, kapcsoló, vezérlőkar, pedál, fogantyú vagy ezek kombinációja.) Vezérlőhely: az emelő hátfal működtetéséhez szükséges vezérlőberendezések helye. Hordozható vezérlőberendezés esetén vezérlőhely minden olyan hely, ahol állva a kezelő a kézi vezérlést használni tudja. Vezérlőhely-helyzethatároló: a vezérlőhely előírt határokon kívüli területre való mozgásának megakadályozására való berendezés azokon a darukon, amelyeken a vezérlőhelynek gépi mozgatása van. Vezérlőállás: a gépen levő vagy azon kívüli hely, ahonnan a gép mozgásai vezérelhetők. Vezető: szakképzett személy, aki felelős a targonca mozgásáért és a teher kezeléséért. Vezető üzemi testhelyzete: a vezetőnek az a helyzete, amelyben a haladáshoz és a teherkezeléshez szükséges összes kezelőelemet működtetni tudja. Kiegészítő helyzetekre lehet szükség, ha egy helyzetből nem minden kezelőelem érhető el. Vezetőhely védelme: teljes vagy részleges védelem a vezetőhely oldalán, különösen a külső pontokon, hogy megvédje a vezetőt elölről és/vagy oldalról a rögzített tárgyakkal vagy más járművekkel való érintkezéstől. Vezetősín: rendszerint a tetőre helyezett sín, amely a tetőn haladó kocsit vezeti. Vezető védelme: a targoncára rögzített felső szerkezet a vezető feje felett, hogy megvédje a vezetőt a tehertől, a rakodás közben vagy a szomszédos állványról leeső tárgyaktól. Vezető üzemi testhelyzete: a vezetőnek az a helyzete, amelyben a vezetéshez és a teher kezeléséhez szükséges összes kezelőelemet működtetni tudja. Vezérlőrendszer: a kezelőelemek és a működtető rendszer közé kapcsolt, a rakodódaru mozgását szabályozó átviteli rendszer. Vezetőüléses targoncák: a) Ellensúlyos emelőtargonca b) Változtatható kinyúlású terpesztargonca, (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás) c) Változtatható kinyúlású terpesztargonca (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás) a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel d) Vontatótargonca, kezelőelemek a targonca elején e) Vontatótargonca, kezelőelemek a targonca hátulján f) Szállítótargonca g) Ellensúlyos emelőtargonca a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel h) Oldalrakodó targonca a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel i) Oldalrakodó targonca a menetirányba mutató vezetőüléssel j) Oldalrakodó targonca k) Oldalrakodó targonca a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel l) Több útirányú targonca eltolható emelőoszloppal és a fő menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel m) Többútirányú targonca eltolható emelőoszloppal és a fő menetirányba mutató vezetőüléssel n) Tolótargonca Vezetőállásos targoncák: a) Ellensúlyos emelőtargonca kormánykerékkel b) Ellensúlyos emelőtargonca kormányrúddal, a vezető a teherrel ellentétes irányban néz c) Változtatható kinyúlású terpesztargonca, (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás) d) Vontatótargonca kormányrúddal e) Változtatható kinyúlású terpesztargonca, (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás) a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőállással f) Alacsony vagy magas emelésű platós targonca g) Emelőtargonca kormányrúddal és platóval. A vezető túlnyomórészt nem lát előre. (Ha a plató billenthető, a targonca gyalogkíséretű targonca.) h) Platós vagy magas emelésű platós emelőkocsi, emelőkocsi vagy magas emelésű kocsi a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőállással
49 i) Komissiózó targonca, kormányrúddal (emelhető vezetőülés lehetséges) j) Komissiózó targonca, kormánykerékkel (emelhető vezetőülés lehetséges) k) Komissiózó targonca, kormánykerékkel (emelhető vezetőülés lehetséges) Védőkorlát: az építményről a szabad tér felé a kilépést megakadályozó, kézzel felnyitható szerkezet, amely nyitott helyzetében a fülke mozgását villamosan reteszeli. Védőkorlát: az emberek leesését vagy veszélyes térbe való benyúlását megakadályozó, kaputól eltérő, rögzített szerkezet. Védőszerkezet: az a géprész, amely meghatározott használat esetén fizikai akadállyal védelmet biztosít. Végleges telepítésű építkezési személy-teheremelő: olyan céllal és kialakítással létesített berendezés, melyet az építkezés ideje alatt annak kiszolgálására használnak, majd az építkezés befejeztével helyén marad és az ellenőrzési, karbantartási vagy más - az építmény funkciójával összefüggő - tevékenység szállítási feladatait látja el (elsősorban személyszállítás kéményekben, tornyokban). Kivitele ezért biztonság szempontjából a kioktatott kezelővel működtetett berendezés követelményeihez igazodik, komfortfokozata pedig nem éri el pl. egy lakóházi felvonóét. Végszem: olyan függesztőelem, amely lehetővé teszi a függeszték beakasztását a daruhorogba vagy más emelőberendezés horgába. Végszem: kapcsolóelem vagy kapcsolóelem-szerelvény, amely a többágú hevederszerelvény felső záró elemét képezi úgy, hogy azzal a hevederszerelvény csatlakoztatható daru-, egyéb emelőgép- vagy emelöeszközhoroghoz. Végszem: kapcsolóelem vagy kapcsolóelem-szerelvény, amely a többágú hevederszerelvény felső záró elemét képezi úgy, hogy azzal a hevederszerelvény csatlakoztatható a daruhoroghoz vagy más emelőgéphez, illetve emelőeszközhöz. Végszem: felfüggesztőelem, amely lehetővé teszi a láncfüggeszték beakasztását daruhorogba Végszerelvény: kapcsolóelem, kapcsolóegység, horog vagy más, a függeszték felső vagy alsó végére tartósan szerelt eszköz, a függesztéknek a teherrel vagy az emelőgéppel való csatlakoztatására. Vészfékellenőrző: a vészfékező rendszer azon része, amely vészjelzést ad, amint működtették a kézi vezérlést. Vészhelyzeti vezérlőállás: védett hely, ahonnan a gép vezérelhető vészhelyzetben és karbantartás alatt. Vészleállítás: Váratlan, veszélyes helyzetben a személytartóból vagy egyéb helyről történő teljes leállítás, a végzett mozgások hatásos bénítása. Vészleállító berendezés: olyan kézzel működtethető berendezés, ami veszély esetén a szintkülönbségkiegyenlítő minden mozgását leállítja. Vészleeresztés: Veszély esetén a személytartónak bármely helyzetéből az alaphelyzetbe juttatása. Vészleeresztés: a személytartó bármely helyzetéből való alaphelyzetbe juttatása üzemzavar esetén abból a célból, hogy a benntartózkodók biztonságosan elhagyhassák azt. Villamos emelődob: villamos hajtású, szakaszos működésű, a teherfelvevő eszközre függesztett teher emelésére és süllyesztésére alkalmas önálló emelőgép. Villamos erőforrás: a hajtást villamos energia hozza létre. Vizsgálati tényező: a SAE-a vagy egy elemén végzett statikus, illetve dinamikus terhelés, és az egy szerkezeti elemre vagy az SAE-re megadott legnagyobb üzemi terhelés, WLL, hányadosa. Vontatótargonca: a talajon haladó, kizárólag járművek vontatására való, vonószerkezettel ellátott targonca. Vontatótargonca névleges vonóereje: a gyártó által a vonókészülékre N-ban megadott vízszintes vonóerő, amelyet a vontatótargonca sík, száraz és vízszintes talajon haladva meghatározott vonószerkezet-magasságban ki tud fejteni: belső égésű motorral hajtott vontatótargonca esetén, amikor a vontató teher nélkül a névleges sebesség legalább 10%-ának megfelelő egyenletes sebességgel halad; villamos hajtású vontatótargonca esetén az a vonóerő, amelyet egy óra időtartamig tartani képes. Zárás: az emelőlap mozgatószerkezetének a munkahelyzettől a menethelyzetig lévő bármelyik helyzete. Zárt felület: olyan szövetfelület (vagy burkolat), amely a szemrevételezéses és a tapintásos vizsgálatkor zártnak tűnik, például hővel való rögzítés vagy járulékos anyaggal való színezés hatására az egyes szálak megtámasztják egymást. Zárt felület: hevederszövet-felület, amely a szemrevételezés és a kézzel végzett vizsgálat során zártnak tűnik, például hővel való rögzítés vagy járulékos anyaggal való színezés után, és ahol az egyes szálak támasztják egymást. Zuhanásgátló berendezés: a fülke meg nem engedett süllyedési sebességét kizáró biztonsági berendezés.
