vezércsel

Majtényi György

 VEZÉRCSEL  VEZÉ RCSEL  J 

Majtényi György

 VEZÉRCSEL  VEZ ÉRCSEL  J 

L  – M N L L B

© M G, 2012 Ic © M N L, 2012  A     N N   A 

 A c  M N N L  c  

 A   M MA B J J  Ö Ö   OK -104408 ú  

 www.-.  www.-.  www.  www. . . Fő F ő   L L   ő  ő Fő ő D A Oő O ő Mc Z B C D, S D Mű ő c B S N ő  2012-  S N N Fő ő V  ISBN 978-963-310-160-5

 Beának

ARALOM MIÉR (NE)

8

ELŐSZÓ

9

OTHON  A politikus

15 22

 A szomszéd Barátok Mvelt – mveletlen Házasság

29 36 44 51

 Vagy  V agyon on

58

HIVAAL

63

 A mszerész Hatalom

66 69

Szerelmi szál  A hivat hivatalnok alnok

73 80

 Vasbrigád  Vasbrigád Rokonok ádár hatv hatvanéve anévess Egy monda mondatt a zsarnoktól ádár – hetven

84 87 94 102 105

ARALOM ODAINN

109

Személyi kul kultusz tusz Erszak

115 121

Bn és büntetés Ezüstnyíl

133 141

Személyzet  A vad vad

146 152

árs ársasági asági élet  Azután

157 163

UÓSZÓ

168

SZEMÉLYES SZEM ÉLYES ADA ADAT TÁR

171

 JEGYZEE  JEGYZ EE

179

FORRÁSO

202

IRODALOM

205

MIÉR (NE) Kádár Jánosról öbb könyvespolcnyi köee írak, ennél vaskosabbaka is. Érekezek róla pár- és pályaársak, újságírók, írók, örénészek, poliológusok, ithon, Nyugaon és Keleen, már éleében és a halála uán is.1 Mos még eggyel öbb könyv lesz, ami némi magyarázao igényel. E köe olvashaó 2009-ben megjelen könyvem, a K-vonal. Uralmi Uralmi elit és luxus a szocializmusban kiegészí . A  K-vonal  ,  K-vonal   J ,   , mélaásban, kriikában az ő mindennapjairól közölek vagy köveelek újabb részleeke. Ez egyelől érheelennek űn (hogy miér csak puszán ez, ami érdekes), érdekes ), máselől arra sarkall, hogy hog y megírjam mindez részleesebben részleesebben is. Ami lehe udni (szerinem) – az it el lehe olvasni (remélem). És még valami a személyes indíékon úl: a róla korábban szüleet szüleet köeek elsősorban a poliikai pályájá viaták vagy mélaták, ez a könyv pedig a héköznapi Kádár Jánosról . H    –  c:     -,  .

Köszöne illei mindazoka, akik adaokkal vagy kriikus megjegyzéssel megjeg yzéssel segíeék e vállalkozás: Berki Imré, Csízi Isván, Horváh Sándor, Kárpái Magdol, L A, A , M M J A, M M B, M M L, M Z, R P, S I   E Zf. A L Kiadó munkaársai közül hálával arozom Halmos Ádámnak, hogy a könyv   ,    ,    , S  S  Bc c, c, c B     ér és Dávid Annának a gondos szerkeszői munkáér, onos észrevéeleiér.  Végül,  V égül, köszönöm gyermekeimn gyermekeimnek, ek, Kaának és Máronnak, Máronnak , hogy hog y öszönzően   .

B, 2012.  20.  A ő 8

ELŐSZÓ „Egy kancsó kávé, de háromcsészényi legyen benne, kérem, piríós, ké szele ekee kenyér, vaj, narancsdzsem, egy őt ojás és paprikás saj.” 2 – Heinrich  Biliárdd fél tízkor cű   f , Hc Fä   B Biliár      ,     a örénelmébe. Amikor először leül az aszalhoz a Caé Kroner nevű kávézó ban, minha soha éleében nem reggelizet volna más, haározotan adja el a . A    –  c   –  cka is ad: „Negyvenö gramm saj, egy gyűszűnyi paprikával jól ágyúrva, és hallja, őúr, holnap is it ogok reggelizni, holnapuán is, holnapuán meg azuán is, három héig, három hónapig és három évig… érete? És mindig ugyanabban az időben kilenc óra ájban.”3 Az épíész ez köveően mindennap kilenc órakor  valóban mene menerendszer rendszerűen űen megérkezi megérkezikk a Caé Kronerba: K ronerba: „min valami ősi, századok óa énekel liurgia, úgy hangzot, mikor a pincér beszól a konyha álalóablakán: – Fähmel épíész úrnak a szokásos reggeli” – és a sé a krémsajo  ő       . 4  Az épíész pedig egy egyre re kevésbé gondolkodik el azon, hogy valójában szerei-e a paprikás sajo, hiszen a elkelés, a séa a kávézóba, a komóos reggeli éleének megszokot részévé válik, napi ruinná. Valahogy így örénheet ez  őő ,  ő  f  osan kialakíota a szokásai, majd mások szemében alig, és a sajá szemében is  c      . . 1951-ben Kádár János még jóormán semmi sem különbözete meg a pár öbbi szálinisa vezeőjéől, sem nézeei, sem etei, sem ismerheő személyiségjegyei. Nem arozot a pár emblemaikus poliikusai közé. Széll Jenő5 idéze el évizedek múlán Déry Tibor és Kádár János egyik beszélgeésé: „Valaki erdélyi, magyarul udó román beszélgeet Déryvel erről, arról, és kérdeze, hogy há mos mi van Rajkkal, aki mos külügyminiszer. Déry mondja, hogy  igen Rajk mos külügyminiszer külügyminiszer.. »És ki mos nálaok a belügyminiszer?« belüg yminiszer?« Déry     ,   » »      9

er?« – És odaordul a mellete állóhoz [Kádár Jánoshoz – a szerző]: »Nem udod, kérlek, ki mos nálunk a belügyminiszer?« Mire az monda az illeő: »De igen. Én.« […] Nekem van egy olyan érzésem, hogy a Jánoska ez élee      c c D.” D.”6  Ahogyy Rainer  Ahog R ainer M. János megálla megállapíja píja,, a haalom éveiben „Kádá „Kádárr számára sz ámára poliikai leheőségkén merül el egyaja, akár a korábbiól elérő inenziású és ormájú kulusz.”7 A közudaban élő Kádár-képnek ké lényeges, fkív elemekből is áplálkozó vonása vol: az egyik a munkásszármazás, hogy ő maga is „dolgozó”, a másik, hogy az első ikár soka szenvedet, amikor az övenes években Rákosiék börönbe zárák. Ezzel szemben Kádár János alig dolgozot munkáskén, szine egész éleében párunkcionárius vol. A szenvedéseiről szőt öréneek alán amiat is eremhetek a közvéleményben eleven és háborzongaó képeke, mer ő nyilvánosan soha nem beszél róluk. Annak  ,  ,     8 –  ,   -,   ő . E    ,  ú- ő, ő  árulak el valami, ám a magyar ársadalom jó része számára mégis elkínálák         ő. M        ,      övenes években.) E legendárium, vagy – nevezzük így íg y – Kádár-kulusz, később olyan elemekkel bővül, amelyek az sejeték, hogy az első ikár a magyar népalkao esesíete meg. Eszerin Kádár János első ikárkén soka dolgozot, és soka et a jólé érdekében, még a reteget szovje vezeőkkel szemben is érvényesíete a magyar érdekeke. Emellet magas hivaala ellenére szerény,  visszaogot embernek űn, olyan poliikusnak, poliikusnak, aki nem húz személyes haszno haszno  c.9  A Kádár-kor soka és sokak álal elemzet jellemzői, a mindenki élni hagyni hagyni és mégis szemmel arani elve, a megbékülés és a ikosszolgála, vagy a pragmaizmus és a dokrinerség összeet, ellenmondásos képe sugallnak. Ezeknek  a kép(ze)eknek a meszésponján valahol mindig kirajzolódik az első ember ,  . M ,  ő    ú, az ő személyes ulajdonságaiból, ulajdonságaiból, személyiségjegyeiből személyiségjeg yeiből kövekezet volna. Kádár  János a Rákosi-korszak párvezeőihez képes a kompromisszumok emberének  emberének  űn. Ennek ermészeesen lehetek a udaos kulusz építés ből akadó a kadó okai ok ai is, de valószerűbb egy olyan megközelíés, amelyik a rendszer kulusz teremtő  lényegé – mely az „első emberről” alkoot képben ölöt ormá – az egymásra 10

rakódó és összeadódó cselekedeek közös minázaával minázaával magyarázza. mag yarázza. Ennek   ő ő      ,      c megoszota az igazi ársadalmi jelenlée demonsráló cselekvés leheőségéől, és a régi rendszerekből megmarad demokraikus hagyományoka, hajlamoka, a valódi szabadságo képviselő szembeszegülés, az ellenállás egyre kisebb   .  Az új uralmi ura lmi rend képvi képviselői selői minden minden megetek m egetek annak érdekében érdekében,, hogy  ho gy  elojsák a rendszerrel szembeni ellenállás minden csírájá. A kisemberekben az igazságalanul elszenvedet sérelmek miat az igazságosság, még ponosabban a sajá „igazság” nevében ébredő eheelen eheelen bosszú nevezi a ársadalomudo ársadalomudomámányi szakirodalom – Niezsche nyomán10 – ressentiment- nak. Ez az erővel elojot ellenállás, a error uáni állapo, a reziszencia kényszerű eladása. A héköznapi emberek ilyenkor – nem lévén sem legyőzheő ellenél, sem ér a valódi cselekvésre – képelenné válnak az ellenállásra. A kollekív düh és irigység megnyilvánulása a ressentiment, amely nem öl láhaó ormá, és amelynek nincs egyérelmű célponja sem.11 Az egyének cselekedeei ugyanis szine kizárólag személyes érdekeke szolgálnak, egymás ellen hanak és egymás korláozzák.  A legnagyobb haású elméle, amelye ársadalomörénészek a dikaúrák  legiimációjáról, illeve e rezsimekben az egyéni cselekedeek haásáról, jelenőségéről alkotak, egy magyarra alig leordíhaó ogalomban eljesedet ki.  Az önejűség (Eigensinn) néme irodalomból, flozófából ismer ogalma űn  ,    „”-, „”-,        magaarásá, magaa rásá, moivációi, akik ugyan nem volak lelkes hívei a náci vagy a szov je dikaúráknak, dikaúráknak, ám ám az ellenelei sem, sem, és akiknek mindennapi mindennapi munkája, passzív  passzív  magaarása maga arása ugyanakkor ug yanakkor – mivel nem gáola – segíete e rendszerek kiépülésé  . A    ,      szabad akaraá, hanem az uralom különböző ormáihoz alkalmazkodni képes és mindenkor alkalmazkodó állampolgároké (mindazoké, akik kizárólag sajá     ő. 12 M M   ő     ressentiment  .13  Az 1956-os orradalom leverése uán késégk késégkívül ívül Kádár János számíot sz ámíot az egyik egy ik leggyűlöle leggy űlölebb bb embernek az országban. A párvezeőről alkoot kép megválozaása vol a Kádár-rendszer legiimációjának egyik alapkérdése. Az új haalomnak elemi érdeke vol, hogy a párvezeés pár vezeés ne legyen az el- és leojot in c,        ő   11

a külső, megszálló haalomban keressék. Kádár Jánosnak minden szimbolikus cselekedee arra irányul, hogy a ársadalom valóban elnyomot csoporjai ő is a ressentiment emberének lássák, olyan poliikusnak, aki valójában semmiben   ő,   ő. ő. A ő       ársadalom emblemaikus fgurájává vál, az elojot orradalom uáni világo  ő ő, ő,   „ „ ”, ”, 14  ,        ,  c,  ű  .15  A „kommunisa „kom munisa nyelvben”16 a személyi kulusz ogalmá a bukot párvezeők megbélyegzésére alkalmazák. Magyarországon is így jellemezék a Rákosi-rendszer, és etől az új párvezeés álal Magyarországon is eled(ez)et,  ő    c  J.  A jelenkoröréne a párvezeőknek pár vezeőknek a – ársadalmi jelenségekől jelenségekől nem ügge üggelen – kuluszá leginkább a vezérkulusz ogalmával ogalmával jelöli, amellyel akár Kádár  Jánoss imázseremése,  Jáno imázseremése, nyilvános szereplése szereplése is leírhaó. leírhaó.17 A ársadalomöréné ársadalomöréné-szek a vezérkulusz jelenségé öbbnyire a ársadalmi környeze sajáosságai,     c  .18 Kádár János érzékele a személye körül kialakuló kulusz, és mindvégig próbál is alkalmazkodni alk almazkodni az elvárásokhoz – annak érdekében, hogy a haalma haalma megarhassa. A kulusz és a mindennapok ellenmondásai segíhenek megéreni a rendszer működésének belső logikájá is, ső mindebből a korabeli ársadalom normáira, szabályrendszerére, szabályrendszerére, szerveződésér szer veződéséree is kövekez kövekezeheünk. eheünk.  A Kádár-hagyaéko, magániraoka, magániraoka, inerjúka és sajá közlései elemezve, ismerhejük meg közelebbről a dikáor valódi éleé, héköznapjai. héköznapjai. Kádár Já    ,           ő,  legöbbször munkásmozgalmi munkásmozgalmi múljáról és napi ideológiai, poliikai kérdések kérdések-ről. Amikor sajá magáról magáról szól, öbbn öbbnyire yire poliikai célok mozgaták, mozgaták, min ahogy  azoka is, akik később emlékezek rá. Az első ikárnak, min mindenkinek, ermészeesen öbb arca (szerepe) is vol. Különböző időponokban, különböző helyzeekben és különböző emberekkel másképp viselkedet. Mindazok, akik  emlékezek rá, más-más időponokban másképp láták, ráadásul az ő emléke   ő  . E  ú , , holnapuán, egyszóval bármikor leheséges: újból és újból. A öréneek, bár egyelen ember éleének lenyomaai, nemcsak róla, az ő személyiségéről szólnak, hanem a szerzőkről és az olvasókról is. Meghaározzák a Kádár-korhoz való 12

személyes viszonyunka. Nem holmi régészei leleek, diribdarabjaikból ösz    ,       szövegek. A     „ú ”,  c , a rákérdezés és a eledezés. Ahogy Carlo Ginzburg megállapíja: „A orrások  nem kiár ablakok, ablakok , amin az a poziivisák hiszik, hiszik , és nem is a láás akadályozó ,      .  .”19 Kádár János személyé ma is évhiek, legendák, míoszok övezik. E köe három örénee elevení el az első ikár éleéből. Divaos kiejezéssel élve mindhárom örénemesélés legendavadásza (azaz rövid nyomozás) is egyben:   - -      .  Az első fejezet egy beemeet keri úszómedence héköznapi, mégis szövevényes hisóriája, ennek kapcsán Kádár K ádár János János othonáról, az első ikár ik ár éleének személyes szérájáról szól. A  második fejezet a havanadik szüleésnap körüli mendemondáka elemzi. Arra keresem a válasz, hogy mennyire vol onos a haalom Kádár János éleében, hogyan viselkedet a hivaalában, miképp épíete el a karrierjé, majd őrize őr ize a haalmá évizedeken évizedeken á. A harmadik , egyben eg yben uolsó uol só  fejezet  az első ikár legendás magányos séái, rejélyes újai meséli el. Hová   J,  ,  ,       ,      . E kisebb ki sebb öréneek mellet minegy keret keretörénekén örénekén a helyekhez (othonok, hivaal, kini világ) kapcsolódóan eleleveníem az éleújá is. Az elbe ő     ,    kronológiájá, ahol minden a későbbi események, a kövekezmények elől nyeri el az érelmé. Talán ez a megközelíés áll közelebb a szereplők egykori nézőponjához is. Több leheősége ad az álalánosíó, elemző megfgyelésre, és job ban elávolí elávolí az elégikus visszaemlékezők, az életöréne ordulaai magyarázó anúk külső szemponjaiól. Ha pedig végigjáruk ezeke az uaka, és megaláluk az úveszőke, megismerük a onosabb emlékhelyeke ,– örénelmi    ő P  20 –    :    .    J?

13

 A Kádár házaspár a Cserje utcában sétál, 1980-as évek 

OTHON

„A vize melegíeni kellet volna, az pedig nem kis pénz, s az sem akara az uram, hogy arról beszéljenek az emberek: Kádáréknál bezzeg úszómedence is  .”21 –  J     ,        c.  A    C c   R R  . MM  ő   R,   P P ; at a budai hegyvidéke a köznyelv Káderdűlőkén emlegete.22 Míg valamikor, a századordulón százador dulón a gazda gazdagság gság jelképe az Andrássy ú és a környékén elhelyezkedő  villanegyed  vil lanegyed vol, a vil villaépíők laépíők és -vásárlók -vásárlók célponjává célponjává a harmincas évekre Buda, közelebbről: a Rózsadomb és Pasaré vál.23 Ez a hagyomány olyaódot a második világháború uán: a budai hegyek városi orgalomól élreeső ágas ,  ő        ő    .. „Június lángolón ölelgete a Rózsadomb dereká. A gondosan ápol, bőven locsol kerekben pompázot a bazsarózsa, nyiladozot a ulipán, szóra édes illaá a jázmin. Vörösbegy kalandozot Gülbaba ürbéje és a Vérhalom ér ái közöt. A béke vendégeskedet az előkelő villanegyedben, nyugalom és jólé, minha nem is perzselne a második világháború üze keletől nyugaig, a La Manche-csaorna parvidékéől a Krím élszigeig.”24 – Döme Piroska, Kádár ársa az illegális mozgalomban, egyik könyvében így ír ír  a Rózsadombról, amely   védetsége miat „illegális” alálkozók, „konspiraív” „konspiraív” séák színere színere vol a háború alat. Aligha gondolhata bárki is a Horhy-kori poliikai rendőrségen, hogy  az illegális kommunisák éppen it, a budai hegyvidéken alálkoznak, és cserélnek eszmé egymással. Min ahogy ők sem sejheték, hogy a háború uán öbben közülük idekölöznek majd. A örénelmi válozások azonban megörék  e erüle idilli, békebeli csendjé is. Előbb, a háború alat a zsidó származású ,  ,  1945-ő,    1948-    hegyvidéki hegyv idéki lakos (Horhy-kori (Horhy-kori iszviselőke, iszv iselőke, kaonaiszeke, nemesi családok     c  .  A Cserje Cserje ucáb ucában an az első hírese híresebb bb és sokáig sokáig egyedü egyedülili épüle épüle Albre Albrech ch őher őherceg ceg  villája vol.25 A harmincas években öbb Molnár Farkas álal ervezet modern 16