Teherautó vezetés

Tartalom

Teherautovez«tes | Europai szinten I.

Eloszo Elokeszuletek a gyakorlati tudnivalok elsajatitasahoz 1 .1

A napi program ismertetese

1. 2

Vezetesi jegyzokonyv kitoltese

1.3

A fogyasztasmero berendezesek kezelese

A gazdasagos vezetesi stilus elmeleti feldolgozasa

14

3.1

A gazdasagos vezetes elofeltetele: a muszaki karbantartas

3.2

A kipufogogaz utankezelesenek sziiksegessege

Repceolaj (novenyi olajok)

14 17 19 20 21 22 23 24 24 25 28 31 32 34 35 37 38 41 43 43 44

4 A masodik gyakorlati vezetes

46

Az SCR rendszer A gazdasagos vezetest tamogato berendezesek Sebessegszabalyozo berendezes Sebessegkorlatozo Teherautovezetes - europai szinten I.

3.4

A menetellenallasok Altalanos tudnivalok

A mii eredeti cime: ELJ-Berufskraftfahrer Weiterbildung LKW

Elettartam es a gordiilesi ellenallas a levegonyomas fiiggvenyeben A legellenallas

irtak: Ralf Brandau (BGFl Manfred Fehlmann. Matthias Haake Kiado: Business Media Magyarorszag Ktt. Transport Media divizio

Az emelkedesi ellenallas A gyorsulasi ellenallas 3.5

© 2008 Ralf BrandaU, Manfred Fehlmann. Matthias Haake © 2008 Verlag Heinrich Vogel, a Springer Transport Media GmbH vallalata, Munchen © 2009 Business Media Magyarorszag Kft. Transport Media divizio 2040 Budaors, Neurnann Janos u. 1.

A gazdasagos jarmuvezetes A teljes terheles diagramja A reszleges terhelesi diagram (kagylodiagram) A fordulatszammero szerinti vezetes A gazdasagos vezetes alapjai Az alternativ tuzeloanyagok Biodizel

K Osszefoglalas

47

I

48 48 50 50 50 50 51 51 51 51

Kbzlekedesbiztonsag es biztonsagi rendszerek 1

' I

1

.'

A tapadasi kor A gumiabroncsok A gumiabroncsokrol altalaban

Oktatasi segedletkent engedelyezte: a Nemzeti Kbzlekedesi Hatosag KH/KE/NS/A/547/2/2009, iktatoszamon.

A nyari gumiabroncsok A gumiabroncs koranak jelentosege A teli gumiabroncsok

Nyomdai munkalatok: Keskeny es Tarsai Nyomdaipari Kft. A kezirat lezarasa: 2009. augusztus OsszkiadaslSBN: 9/8-963-9518-45-2 I kolol ISBN: 978-963-9518-46-9

12 13

3.3

Forditotta: dr. Szakacs Andras Felelos szerkeszto: Majay Peter Miiszaki szerkeszto: Legoza Andrea es Miskei Bela Lektoraltak: a Magyar Kozuti Fuvarozok Egyesuletenek munkatarsai: dr. Kovacs Aliz, Karmos Gabor, dr. Sarosi Gyorgy, Erdei Peter, Bende Zoltan

9 10

Az elso gyakorlati vezetes

A kipufogogaz visszavezetese (AGR)

A magyar kiadas a Verlag Heinrich Vogel engedelyevel keszult.

9

Osszefoglalva ill

Afektavolsag A fektavolsag

Eloszo

Tartalom

Mit jelent a reakcioido alatt megtett ut A fekut jelentese Osszefoglalas 6.4 A legfontosabb fekezesi modok A megszakitasos fekezes veszfekezeskor Miert kell a tengelykapcsolot benyomni veszfekezeskor? Veszfekezes automata valtoval rendelkezo jarmuvel A veszfekezes es kikerules kozben elkovetheto hibak Sebessegcsokkentes tartosfekkel Blokkolo fekezes ABS nelkuli jarmiivek eseteben Osszefoglalas 6.5 Haladas kanyarivben Altalanos tudnivalok A kanyarivben haladas veszelyei 6.6 Korszeru biztonsagi berendezesek A blokkolasgatlo berendezes (ABS) A kiporgesgatlo (ASR) Elektronikus vezerlesu fekrendszerek (BBS) Elektronikus stabilizalo program (ESP)

52 53 53 54 54 55 55 55 56 56 56 57 57 57 62 62 63 65 68

7 A rakomanyrogzites fizikaja 7.1 Alapveto fizikai osszefiiggesek Bevezetes 7.2 Asurlodas Altalanos tudnivalok A csuszosurlodas es a tapadasi surlodas kozotti kulonbseg Csuszasgatlo segedanyagok 7.3 A kozuti kozlekedes soran fellepo erok Altalanos tudnivalok A rakomanyra hato tehetetlensegi erok a kozuti forgalomban 7.4 A vezetesi stilus, mint befolyasolo tenyezo Altalanos tudnivalok A jarmuvezeto kotelessegei

71 71 71 72 72 73 74 76 76 76 78 78 78

8 A tehereloszlas es a hasznos terfogat 8.1 A terheleseloszlas A rakomanyegyseg sulypontjanak meghatarozasa A tobb darabbol allo rakomany egyuttes sulypontjanak meghatarozasa 8.2 A hasznos terfogat A szogletes felepitmenyek Hengeres, vagy ivelt felepitmenyek

80 80 82 83 84 84 85

9 Ellenorzo kerdesek

86

10 Fiiggelek

90

Eloszo A kozuti arufuvarozast vagy szemelyszallitast vegzo jarmuvek vezetoinek alapkepzeserol i 's tovabbkepzeserol szolo, az Europai Parlament es a Tanacs 2003/59/EK szamon kiadott iranyelve minden foglalkozas-szeruen vegzett jarmuvezetoi tevekenyseg vonatkozasaban alapveto valtozasokat hozott, mind az alapkepzesben, mind kulonosen a tovabbkepzesben. Az elso tovabbkepzesen (osszesen 35 6ra) az alapkepzettseg megszerzesetol szamitott Dl even belul, de legkesobb 2014. szeptember 10-ig reszt kell venni. A tovabbkepzesek el• -i idleges celja a kozuti kozlekedes biztonsaganak novelese, valamint a jarmuvezetok vi izetesi stilusanak javitasa, a gazdasagossagi szempontok figyelembevetelevel. I /.eket es tovabbi celokat hatarozza meg az unios iranyelv I. melleklete, megadva ezzel e lovabbkepzes kereteit. A kiado az iranyelv altal meghatarozott temakat allitotta ossze es sulyozta azokat. igy kes/iilt el a harom kotet, amelyek megfelelnek a brusszeli jogalkotok szandekanak. I 1 il 'I) oka is van, hogy a jarmuvezetok csokkentsek a jarmu fogyasztasat. Az adott helyzetI ii ii i kulonosen az alabbi ket szempontnak van nagy jelentosege. 1. az egyes kozlekedesi vallalkozasokra nehezedo koltsegnovekedes 2. a kornyezetszennyezes csokkentese

Teherautovezetes , Europai szinten 1.

A gazdasagos jarmuvezetes

Az elmult evekben a koziiti kozlekedesi szektorban tevekenykedo vallalkozasok koltsegei megnovekedtek. Az allam megemelte az uzemanyag adojat, illefve tervezi bevezetni a hasznalattal aranyos utdij rendszeret. Mindehhez jarul a nemzetkozi piaci verseny. A gazdasagossagi szempontokat figyelembe vevo vallalkozasok az anyagi nyomast az

1 Elokeszuletek a gyakorlati tudnivalok elsajatitasahoz

Eco-trening segitsegevel esszeruen befolyasolhatjak. A vallalkozasok nem csak a tenyleges megtakaritasokkal tehetnek szert elonyre (a mellekletben szereplo tablazat tanusaga

A napi program ismertetese

szerint), hanem a vallalkozas pozitiv megiteleset is erosithetik.

A jarmuvezetok pedig lehetoseget kapnak aktivan kivenni a reszuket a vallalkozas koltse-

A napi program, valamint a modul celjainak megismerese

geinek csokkentesebol. A vallalkozas osszkoltsegenek a csokkenese magaban hordozza azt az elonyt is, hogy ezaltal a konkurenciaharcban piaci pozicioja erosodik. Ezzel egyutt a

A 1. modul az Eco-trening negy szakaszra tagolhato.

jarmuvezeto onmaga is kiveszi a reszet a munkahelyenek megorzesebol.

I. szakasz: a resztvevok elmeleti felkeszitese a gyakorlatra

A tovabbkepzes Eco-trening modulja a jarmuvekkel kapcsolatos koltsegek, kulonosen

?. szakasz: az elso gyakorlati vezetes

az uzemanyagkoltsegek csokkenteset helyezi eloterbe. A jarmuvezeto olyan kozlekede-

:i szakasz: a gazdasagos vezetesi stilus elmeleti feldolgozasa

si es karbantartasi ismereteket sajatithat el, amelyek azonnal alkalmazhatok a minden-

1. szakasz: masodik gyakorlati vezetes a megszerzett ismeretek felhasznalasaval

napokban.

Mindenkinek, aki e konyvet kezebe veszi, izgalmas es sikeres tovabbkepzest kivanunk! Te.ke.rd mar. indulnunk kelll TRANSPORT^M^DIA

Jelmagyarazat A tananyag celja

Hatterismeretek

Kapcsolodo hirforrasok

...tekerem, tankolni gyorsabb lenne, bar lenyegesen drdgdbb

Teherautovezetes | Europai szinten I.

A modul celjai


Minta a vezetesi jegyzokonyvrol

A resztvevoknek a modul elsajatitasat kovetoen rendelkezniijk kell: • az optimalis hasznalattal kapcsolatos kinematikai osszefuggesekre vonatkozo ismeretekkel, mint a motor forgatonyomatek-gorbeje, teljesitmeny-gorbeje, specifikus fogyasztasi-gorbeje, a fordulatszammero optimalis tartomanya, az optimalis fordulatszam sebessegvaltaskor; • a sebesseg es a sebessegi fokozat kozotti osszefuggesre vonatkozo ismeretekkel; • a jarmu teherbirasara vonatkozo ismeretekkel; • az iizemanyag-fogyasztas optimalizalasara vonatkozo lehetosegekkel; • az alternativ tuzeloanyagokra es a kipufogogaz-tisztito berendezesekre vonatkozo isme-

Sebessegvaltasok

retekkel; • az elorelato vezetes kepessegevel.

1.2. A vezetesi jegyzokonyv kitoltese A vezetesi jegyzokonyvet a resztvevonek onalloan kell kitolteni.

A kovetkezo oldalon talalhato a vezetesi jegyzokonyv, amelyben a resztvevok a menettel kapcsolatos adatokat rogzitik. A jegyzokonyvbol kitunik az elso es masodik menet kozotti kulonbseg. Toltse ki a vonatkozo adatokat a tablazat elso oszlopaban. A gazdasagossagi mutato ugy szamithato ki, hogy eloszljuk az atlagsebesseget az uzemanyag fogyasztassal. A tablazat masodik reszet, ami az elso es a masodik gyakorlati vezetes osszehasonlitasara szolgal, ezuttal hagyja szabadon. Ide a masodik gyakorlati vezetest kovetoen kell az eltereseket felvezetni. Egy kitoltott jegyzokonyv minta talalhato a fuggelekben, a 90-91. oldalon.

qyzesek •' i oszlva az iizemanyafl-fogyaszlassal

Teherautovezetes

| Europai szinten 1.


A fogyasztasmero berendezesek kezelese


A hallgatonak ismernie kell a berendezes funkcioit, le kell tudni olvasni az ertekeket.

i l.ilndjon vegig a kijelolt utvonalon.

Az elektronikus fogyasztasmero ertekes informaciokkal szolgal az uzemanyag-fogyasztasrol, a megtett iitrol, valamint a menetidorol. A fogyasztasmero segitsegevel a jarmu gazda-

Az adatok felvetele a menetek osszehasonlitasahoz

sagosan, kornyezet- es jarmukimelo modon uzemeltetheto. A berendezes a kulonbozo adatokat rogziti a jarmu menetideje alatt, es ezeket a kijelzon megjeleniti. A mikroprocesszor ezeket az adatokat feldolgozza, a keszulek a memoriaban

•i Into felviszi a menetidore, a kozlekedesi helyzetekbol szuksegkeppen adodo megalIrtnokra es sebessegvaltasokra vonatkozo adatokat, valamint az indulasi es erkezesi kilo-

tarolja. A tarolobol az adatok billentyuk segitsegevel hivhatok elo a kepernyore. Idi iifelvetelhez az oktato mindossze egy alatetet, egy stopperorat es egy szamlalot Az alabbi adatok hivhatok elo:

lu

IKll.

A •..Minlaloval a kuplungolasokat rogziti. A stopperora a menetido pontos meghatarozasa1. A pillanatnyi uzemanyag-fogyasztas literben, 100 kilometeres utszakaszra vonatkoztatva (1/100km);

in ',/i ikjal. A kozlekedesi helyzetekbol adodo megallasokat leszamitjak. Az igy rendelke• i ' • , illo adatok alapjan objektiv osszehasonlitas teheto a ket menet kozott.

2. Az atlagfogyasztas literben, 100 kilometeres utszakaszra vonatkoztatva (l/100km); 3. Az osszes uzemanyag-fogyasztas literben (I);

GYAKORLATI TANACSOK

4. A megtett ut kilometerben (km); 5. Idoszamlalo (ora);

I uiyeljen arra, hogy

6. Az atlagsebesseg kilometer/oraban

I

ervenyes vezetoi engedellyel rendelkezzek;

7. A pillanatnyi fogyasztas liter/oraban

;'

ez onnel legyen;

8. Az atlagfogyasztas liter/oraban

i

a menetiro korongot toltse ki es helyezze be a menetiro keszulekbe;

A

szukseg eseten a gepkocsivezetoi kartyat helyezze be a digitalis tachograf keszulekbe.


3 A gazdasagos vezetesi stilus elmeleti feldolgozasa


Till alacsony tevegonyomas

5. abra:

Hatranyai:

Csokkent

« Nagyobb gordulesi ellenallas

felfekvesi felulet

• Novekszik az uzemanyag-fogyasztas • Novekvo gumikopas • Az abroncstuz bekovetkezesenek veszelye novekszik

3.1 A gazdasagos vezetes elofeltetele: a muszaki karbantartas 6. abra:

A hallgatonak fel kell ismernie a rendszeres karbantartas jelentoseget

Megfelelo levegonyomas

Optimalis

Elonyei

felfekvesi felulet

• Alacsonyabb uzemanyag-fogyasztas A karbantartas fontos elofeltetele a gazdasagos vezetesnek. A jarmuvel kapcsolatos rend-

• Hosszabb elettartam

ellenessegek kezelesere kulon felelos szemelynek kell a vallalkozasnal rendelkezesre allni. A jo kapcsolat kiepitese a szervizekkel minden esetben megeri a faradozast. Fontos azonban a jarmu hasznalati utmutatojanak ismerete is.

A gumiabroncsban levo levegonyomas jelentosen befolyasoija a tiizeloanyag-fogyasztast, az abroncs kopasat es igy a jarmuvezeto vezetesi stilusanak gazdasagossagat.

A ny.iri es a teli gumiabroncs kozotti kulonbseg 4. abra: Csokkent Ifekvesi felulet

Tut nagy levegonyomas Elonyei: • Csekelyebb gordulesi ellenallas • Az uzemanyag-fogyasztas enyhen csokken

i nyari gumiabroncs kozotti kulonbseg az iizemanyag-fogyasztasban is jelentke
Hatranyai:

7. abra:

• A gumiabroncs elettartama rovidul

Nyari

• Romlanak a menettulajdonsagok

gumiabroncs

(razosabb, kenyelmetlenebb utazas)

8. abra: Teli gumiabroncs

Teherautovezetes


| Europai szinten I.

1 A kipufogogaz utankezelesenek sziiksegessege

Uzemanyag-tobbletfogyasztas 9. abra:

A hallgatonak ismernie kell a karosanyag-kibocsatas csokkentesenek jelen-

^z uzemanyag-

loseget, valamint a karosanyag-kibocsatasra vonatkozo eloirasokat, es nor-

sztas valtozasa levegonyomas fuggvenyeben

en w

makat.

ro '2

>N c in ro to

i iiosanyag-kibocsatasi hatarertekek 1990 es 2009 kozotti drasztikus csokkentese az

0.

I i IK 14 kornyezetvedelmi kategoria bevezetesevel elkerulhetetlenne tette a kipufogogazok T

T

120

110

100

90

70

60

iii.inkezeleset.

a gumiabroncs levegonyomasa az eloirt ertek szazalekaban 10. a bra:

AZ EGYES EURO KATEGORIAK HATARERTEKEI

A 3,5 tonna meg-

A X tengelyen (vizszintes tengelyen) a gumiabroncs tenyleges levegonyomasa szerepel, az eloirt ertek szazalekaban.

engedett legna-

14,4

Az Y tengelyen (fuggoleges tengelyen) pedig a uzemanyag-tobbletfogyasztas, szazalekos aranyban.

NO x ( n i t r o g e n - o x i d ) [ g / k W h ]

gyobb ossztomeg

PM(reszecske-kibocsatas)[g/kWh]

feletti dizeluze-

9,0

A szaggatott vonal azt a tartomanyt jelzi, amelyben a gumiabroncs az eloirt levegonyo-

mu jarmuvek karosanyag-kibo-

7,0

massal van uzemeltetve. A szaggatott vonaltol jobbra a gumiabroncs az eloirt levegonyomas alatt van uzemeltetve, igy a fogyasztas hatarozottan emelkedik. A szaggatott vonal-

csatasi hatarerte-

5,0

tol balra a gumiabroncs az eloirt nyomas felett van toltve, igy a fogyasztas csekely mer-

kei 1990 es 2009

3,5

kozott

2,0

tekben csokken.

0,7

FELADATOK Euro 0 1990

0,4 Euro 1 1992

0,15 Euro 2 1995

0,1 Euro 3 2000

0,02 Euro 4 2006

0,02 Euro 5 2009

1. Milyen levegonyomas meilett fogyaszt a jarmuve 8 szazalekkal tobbet? 2.110 %-os levegonyomas meilett hany szazalekkal csokken az uzemanyag-fogyasztas? 3. Nevezzen meg ket okot, amiert nem celszeru a gumiabroncsokat az

FELADAT

eloirt ertek felett uzemeltetni! Mriiriyi lehet egy 3,5 tonna megengedett legnagyobb ossztomeget iii'MjIialado tehergepjarmu reszecske-kibocsatasa (PM) mg/kWh-ban i/, hogy az Euro 5 normat teljesitse?

Teherautovezetes , Europai szinten I.

A gazdasagos vezetesi stilus elmeteti feldolgozasa

Muszaki ujitasok az Euro normak elerese erdekeben


Euro 1: « A dugattyuk es a befecskendezo fuvokak mechanikus atalakitasa

Miikodesi elv

• A dizel-befecskendezo rendszer mechanikus atalakitasa

' c 'liaras lenyege, hogy a kipufogogaz egy reszet visszavezetik a motorba. A visszavei h 'II gaz mennyiseget az AGR-szelep szabalyozza. A visszavezetett kipufogogazt lehu-

Euro 2: • Uj motorepitesi eljarasok

iii ' is friss levegot kevernek hozza. Ennek a kevereknek alacsonyabb a futoerteke, igy

• Elektromos motorvezerlesek

n motor egestereben csokken a homerseklet, ezaltal kevesebb mergezo nitorgen-oxid

• Uj generacios dizel-befecskendezesi rendszerek PLD (szivattyu-vezetek-fuvoka)

'Mi Kikepzodik. •cskeszuro es a katalizator ezen felul csokkenti a korom es a szenmonoxid kep-

Euro 3: " A motor belso folyamatainak modositasa: a befecskendezesi folyamat javita-

«I' 'set.

sa, illetve a befecskendezesi nyomas novelese legszuro

11--abra:

Euro 4: " A motor klasszikus belso folyamatainak a kipufogogaz visszavezetesevel

Az AGR rendszer

(AGR) torteno modositasa toltolevego-huto

AGR-szelep

miJkodese (Floras: Daimler

Euro 5: • Olyan javitasok, amelyek a motor klasszikus belso folyamatainak modositasaval

Chrysler)

mar nem erhetok el, igy kulso ,,utankezelesre" van sziikseg (SCR rendszer)

turbofeltolto

Az Euro 5 kategoria hatarertekei mindossze 2 g/kWh nitrogen-oxid (NOx), es 0,02 g/kWh reszecske-kibocsatast (PM) engednek meg. Annak erdekeben, hogy e szigoru eloirasok AGR-huto

betarthatok legyenek, a jarmugyartok a kovetkezokben bemutatasra kerulo ket kulonbozo koncepcio alapjan fejlesztenek.

Kipufogogaz-utankezelo rendszerek


Szelektiv katalizatoros redukcio (SCR) = kipufogogaz-tisztito eljaras

katalizator/ reszecskeszCiro


Teherautovezetes I Europai szinten I.

Mukodesi elv

Elonyei « •

i ii i, ik erdekeben, hogy a karos kipufogogaz-osszetevok kevesbe artalmas anyagokka

nines szukseg tovabbi redukalo anyagra alkalmazasa nem igenyel kulonleges infrastrukturat

ii ii'iiljanakat, ammonia hozzaadasara van szukseg. A/ (immonia azonban nem tiszta formaban kerul hozzaadasra, hanem 32,5 %-os vizes olI i l l ' nit, amely a kereskedelemben egysegesen az AdBlue einevezest viseli. Ezt az oldatot

Hatranyai •

komplex uj elemek beepitesenek szuksegessege

' •< iv ndagoloszivattyu, vagy befecskendezo segitsegevel a kipufogorendszerbe juttatjak.

•

a visszavezetett kipufogogaz mennyisegenek nbvelesevel:

A/ ill kialakulo hidrolizis soran ammonia es viz keletkezik. Az ammonia reakcioba lep az

- no a koromtartalom

'•Ml katalizatorban a kipufogogazban levo nitrogen-oxiddal, amely reakcio soran vizgoz

- novekszik a hutesi igeny

i". Ki'vesbe veszelyes nitrogen-oxidok keletkeznek.

- csokken a teljesitmeny es a forgatonyomatek •

a folyamat hatekonysaga fugg az uzemanyag minosegetol

I Iftnyei

•

a fenntartasi koltsegek novekedese

•

a i lizelmotorok teljesitmenyenek, megbizhatosaganak es tartossaganak megorzese

Euro 4 kornyezetvedelmi besorolasig csak korlatozottan alkalmazhato

•

M| itimalizalt, tiszta eges

•

Az SCR rendszer

•

. i (lazdasagossag fenntartasa mellett csokkeno kornyezetszennyezes

•

,i nindszerfuggetlen az uzemanyag minosegetol

•

nines tobbletfogyasztas

Altalanos tudnivalo Az Euro 5 kornyezetvedelmi eloirasok teljesitese erdekeben ennel az eljarasnal a kipufo-

MAIr6nyai

gogazt utankezelik.

•

i ii ifieszito berendezesek beepitesenek szuksegessege, nemesacel- vagy muanyag i n l.'ily (AdBlue tartaly) az oldat tarolasara

•

12. abra: SCR rendszer

AdBlue-tartaly

Ddese (Forras:

A vultozo mennyisegu befecskendezes nehezen megoldhato, a pontos adagolas komlmonyes, amibol kovetkezik, hogy esetleg sok karbamid kerul befecskendezesre es n/ kollemetlen szagok megjelenesehez vezet, mert az ammonia mar kis mennyisegi " • ! ! i:; erzekelheto

mler Chrysler) adagolas-szabalyzo 5==============

ammonia + vizgoz + nitrogenoxid

SCR-Kat

A gazdasagos vezetest tamogato berendezesek « h.iiic|;ilonak ismernie kell a gazdasagos uzemeltetest tamogato muszaki i nirondezeseket, es tisztaban kell lennie azzal, hogy ezeket milyen koi- kcizbtt kell mukodtetni.

nitrogen + viz a kornyezetbe

I



Sebessegszabalyozo berendezes

Sebessegkorlatozo

A Sebessegszabalyozo berendezesek egyik fajtaja a tempomat. A rendszer egy olyan

A M ihessegkorlatozok olyan berendezesek, amelyek a motorba aramlo uzemanyag meny-

elektronikus szabalyozason alapszik, amelynek celja a beallitott sebesseg folyamatos

• let szabalyozzak annak erdekeben, hogy a jarmu sebessege az elore beallitott erte-

megtartasa. A rendszer mindig csak annyi teljesitmenyt kivan a motortol, ami eppen eleg-

le haladja meg.

seges a kivant sebesseg folyamatos tartasahoz. A tempomat egy elektronikus szabalyozo rendszeren keresztul tartja a gepkocsivezeto al-

14. abra:

tal beallitott sebesseget. A tempomat azonban termeszetesen nem kepes a domborzati,

Atempomat

idojarasi viszonyok, illetve kozlekedesi szituaciok felismeresere. Ebbol kovetkezoen tehat a

es a sebessegkorla-

gepkocsivezetonek bizonyos korulmenyek kozott be kell avatkoznia annak mukodesebe.

tozo atkapcsoloja

A tempomat kikapcsolasahoz elegseges a fek vagy a kuplungpedal lenyomasa. Magatol ertetodo tovabba, hogy a berendezes a kezi kapcsoloval is kikapcsolhato.

Sebesseghatarolo berendezes iiresjarat

teljes terheles

elektromos motor/ Sebesseghatarolo

A M'hessegkorlatozo berendezesen az indulas elott allitando be a maximalis sebessegersebessegjel beavatkozas beallitott sebesseg

teljes terheles

uresjarat

i< •!• A berendezes akkor kapcsol be, ha a jarmu elerte e kivant sebessegerteket. Ennek a in 'I ii issegerteknek a folyamatos tartasahoz azonban a gepkocsivezetonek a motor teljesitmi'iiyot gazadassal kell befolyasolnia. igy mindig eppen annyi uzemanyagra lesz szukseg, iiiiiiinnyi a sebesseg tartasahoz szukseges.

A Sebessegszabalyozo hasznalata csokkenti a stresszt, es az uzemanyag-fogyasztast is kisebbe teszi. Kulonosen kenyelmes lehet a hasznalata olyan helyzetekben, ahol folyamatos sebessegkorlatozas van ervenyben, peldaul iitepitesek eseten, illetve autopalyan vagy sik

FELADAT

utszakaszokon. Milyen esetekben nem javasolt a Sebessegszabalyozo berendezes

G Y A K O R L A T I TANACS A tempomatot csak kedvezo korulmenyek kozott hasznaljuk. Suru forgalomban, vagy kedvezotlen iitviszonyok mellett (jeg, nedves utburkolat, avar, stb.) keruljuk a hasznalatat.

(tompomat) hasznalata?


Teherautovezetes ; Europai szinten I.

3.4 Amenetellenallasok A hallgatoknak ismerniiik kell a jarmu kozlekedesevel kapcsolatos alapveto fizikai torvenyszerusegeket, valamint hatarertekeket.

Altalanos tudnivalok A menetellenallasok csokkentik a jarmu teljesitmenyet, es egyidejuleg novelik az uzemanyag-fogyasztast. Egy, a gazdasagossagot is figyelembe vevo gepkocsivezeto ismeri a menetellenallasokat es tudja, hogy azok hogyan mersekelhetok.

I lottartam es a gordulesi ellenallas a levegonyomas fiiggvenyeben Knineny, szilard talajon is fellep azonban a gordulesi ellenallas bizonyos mertekben. Ez

A jarmiire hato erok es ellenallasok

.1 iiumiabroncs ,,gyurasab6l" fakad. A gumiabroncs a jarmu tomegetol osszenyomodik, ini'iipedig annal jobban, minel csekelyebb a levegonyomas a gumiabroncsban. Abban az winlben, ha a gumiabroncsot az eloirtnal egy barral kisebb nyomason uzemeltetjuk, megi • ' hloleg 20 %-kal csokken annak elettartama, es korulbelul 5 %-kal novekszik a jarmu Gyorsulasi ellenallas

Legellenallas I

Emelkedesi ellenallas

• < < M i,myag-fogyasztasa. (Lasd azalabbi emelkedo gorbet)

15. abra:

100

A gumiabroncs -»^^^ ^^>>>**--^^

80

A gordulesi ellenallas - ---' elettartama Ha a kerek gurul, akkor a felfekvesi feluleten%-ban eldeformalodik. Ezt az alakvaltozast nevezzuk ,,gyurasnak". A gumiabroncs benyomodik az uttestbe, oldalt pedig kituremkedik. A gyuras jelensege es vele egyutt az abroncs karosodasanak a veszelye alacsony guminyomas mellett fokozottan jelentkezik, Pelda a gordulesi ellenallasra Kerekparozaskor megfigyelheto, hogy aszfaltos uton konnyebb a haladas, mint peldaul homokos talajon. Ez azert van, mert a kerek besullyed a homokba, es azt maga elott tolja. Ezt az ellenallast csak nagyobb erokifejtessel lehet lekuzdeni.

60

elettartama a levegonyomas

>^^ ^^^

40 20 n 120

110

100

90

80

70

60

a gumiabroncs levegonyomasa az eloirt ertektol valo elteres %-aban

fuggvenyeben



A gumiabroncs merete

FELADAT

A gumiabroncs deformitasat csokkentendo nagy atmeroju gumiabroncsokat hasznalnak. A novekvo atmerovel a futofelulet kevesbe deformalodik, igy a gordulesi ellenallas csokken. Egeszitse ki a kovetkezo tablazatot! Az abroncsprofil A gumiabroncsok legnyomasa az eloirt ertek szazalekaban

A gumiabroncsok

Minel kisebb a gumiabroncs profildeformitasa, annal kisebb az energiaszukseglet a hala-

elettartama %-ban

' las soran. Ennek erdekeben ne hasznaljunk durva szerkezetu, teli gumiabroncsot nyaron. I /zel akar 10%-os uzemanyagfogyasztas-csokkenest erhetunk el.

120 A gumiabroncs tipusa

110

A radial gumiabroncsoknak csekely a gordulesi ellenallasuk, a futofelulet csak kis merteklii 'ii deformalodik gorduleskor. Az alakvaltozas a lagyabb es vekonyabb oldalso felulete-

100

kan kovetkezik be. A tovabbfejlesztett valtozatok eseteben az oldalso feluletek gumimasz-

90

•./;'ija meg jobban lecsokkenti a ,,gyurast". Az ilyen alacsony gordulesi ellenallasu gumiabn incsok hasznalataval a fogyasztas mintegy 2 %-kal csokkentheto.

80 A levegonyomas

70

A i|umiabroncsban levo levegonyomas csokkenese a gumiabroncs ,,gyurasat" noveli, te11. ii nagyobb gordulesi ellenallast es fokozott kopast eredmenyez. Az eloirtnal egy bar-ral

60

i il; K :sonyabb levegonyomassal uzemeltetett jarmu eseteben a fogyasztas akar 5 %-kal is

flflvekedhet. A magasabb levegonyomas csokkenti ugyan a gordulesi ellenallast, de lenyegesen csokA gumiabroncs tipusatol A jarmu sebessegetol

i' 'nil a gumiabroncs elettartamat, valamint a haladasi komfortot. (lasd 3.1 fejezet) A gumiabroncs meretetol

A korekfutas nyomvonala ii lyarokban centrifugalis ero hat a kerekekre, ami a kerekek ferde futasat eredmenye•nkor fokozott merteku a gordulesi ellenallas es a gumik kopasa. A ferde futas jelen-

A kerekterhelestol

A gordulesi ellenallas fiigg

A gumiabroncs profiljatol

m'n |i i azokon a tehergepkocsikon is jelentkezik, amelyeken tobb tengely van szorosan egyninii mogott.

Kniokterheles A gumiabroncs szerkezetetol

A kerekfutas nyomvonalatol A gumiabroncsban levo levegonyomastol

Milinl nagyobb terheles nehezedik a kerekekre, annal nagyobb a gordulesi ellenallas, ezallyuras" is. Ez a magasabb levegonyomassal ellensulyozhato, igy azonban csokken i ii

abroncs elettartama.


A gazdasagos vezetesi stilus elmeieti feldolgozasa

A jarmu sebessege Minel gyorsabban haladunk, annal jobban felmelegszik a gumiabroncs. Ezaltal csokken a surlodasi veszteseg, igy a gordulesi ellenallas is. A novekvo sebesseggel azonban novekszik a centrifugalis ero, ami azonban a gumiabroncs belso alakvaltozasahoz vezet. Ennek kovetkezteben azonban novekszik a gordulesi ellenallas. E ket hatas azonban gyakorlatilag minden sebessegtartomanyban kiegyenliti egymast, igy egy kozepes merteku gordulesi ellenallast idez elo.

A jarmu homlokfala

A jarmu sebessege

A gumiabroncs kivalasztasa

A spoilerek es legterelok

A kozuti keresztmintas gumiabroncs elonyei a huzoabroncsokkal szemben a kovetkezok: »

novekszik az oldalstabilitas,

•

csokken a gumiabroncs tomege

•

novekszik a rakodasi kepesseg

•

A legellenallast

A C ertek

befolyasolo tenyezok

J

A ponyva

csokken a rakodasi magassag

•

csokken a gordulesi ellenallas

•

mintegy 1 %-kal csokken az uzemanyag-fogyasztas. Az ellenszel, illetve a hetszel

G Y A K O R L A T I TANACS

A levego orvenylese nyitott rakfelulet eseten

A gordulesi ellenallas a megfelelo abroncs kivalasztasaval es az eloirt levegonyomassal csokkentheto.

A larmii homlokfala A inrmu kulso reszen elhelyezett napellenzok a fogyasztast akar 1 %-kal is novelhetik. A foi ivasztas novekedese mintegy 0,5 %-kal novekedhet abban az esetben is, ha a vezetofuike

A legellenallas

»•. a potkocsi felso szele kozotti tavolsag till nagy.

A jarmu felepitmenyere, valamint a rakomanyra is menet kozben hatassal van a levego.

A spoilerek es legterelok

Ezen erok hatasat egyuttesen legellenallasnak nevezzuk.

"ilereknek es legtereloknek illeszkedniuk kell a jarmu, illetve a potkocsi felepitmenyI'liii/. Ennek erdekeben a gyarto utasitasait figyelembe kell venni. Az erre vonatkozo ada-

Pelda a legellenallasra

1

A legellenallas erejet akkor merhetjuk fel a legjobban, ha eloszor 25 km/h, majd

' I' > legterelok a fogyasztast akar 3,5 %-kal is csokkenthetik.

100 km/ h sebessegnel a kezunket kinyujtjuk az oldalso ablakon. Az alabbi kepsorok jol mutatjak, milyen kovetkezmenyei lehetnek a nagy gyorsulasnak.

i 6s ertekek altalaban a vezetooldali ajton levo folian talalhatok. A megfeleloen illeszke-



GYAKORLATI TANACSOK

A ponyva A ponyva, ha nines megfeleloen lefeszitve, illetve lefuzve, akkor lobog, ami megnoveli a legellenallast igy a fogyasztas novekedesehez vezet. Ebbol kovetkezoen a jarmu egeszen

Csokkentse a legellenallast a kovetkezok szerint:

a megfelelo ponyvarogzitesre fokozottan iigyelni kell. A lebego ponyva a fogyasztast mint-

1. Csokkentse a sebesseget

egy 3 literrel novelheti 100 kilometerenkent, till azon, hogy a ponyva elettartamat lenyege-

2. Csokkentse a jarmufelepitmeny magassagat

sen csokkeni.

3. Ugyeljen a jarmuhoz illo meretu spoilerek es legterelok felszerelesere 4. Fiizze le a ponyvat megfeleloen

A levego orvenylese nyitott felepitmeny eseten

5. Rakodja nyitott rakfeluletu jarmuvet szorosan, hezagmentesen

A nyitott jarmufelepitmenyek eseteben igen nagy legorvenylessel kell szamolni. llyen jarmuvek rakodasa soran a rakomanyt lehetoseg szerint szorosan, hezagmentesen kell elhelyezni. Nagy tavolsagra torteno szallitas eseten az uzemanyag-megtakaritasban segitseget nyiijthat jol leszoritott takaroponyva hasznalata.

Az emelkedesi ellenallas

Ellenszel / hatszel

^/ emelkedore torteno felhaladas kozben a jarmu bizonyos ero segitsegevel egy maga-

A legellenallas nem minden esetben a tiszta menetszel kovetkezmenye. Elofordul, hogy a

•, il >b pontra kuzdi fel magat.

legellenallast novel! a termeszetes ellenszel is. A hatszel azonban csokkenti a legellenal-

A/ emelkedesi ellenallast befolyasolo tenyezok:

last, igy ilyenkor uzemanyag-megtakaritas jelentkezik.

•

A jarmu tomege

•

Az emelkedesi szog

A Cw ertek A jarmu CW erteke (legellenallasi tenyezoje) a jarmu alakjara vonatkozo, mertekegyseg

Pclda az emelkedesi ellenallasra

nelkuli egyutthato, amelyet a szelcsatornaban allapitanak meg. A CW ertek eros legorve-

'\/1 imelkedesi ellenallas a mindennapokbol is jol ismert. Kevesebb erokifejtesre van szuk-

nyek hatasara erosen emelkedik. A cW ertek csokkentese csak a karosszeria alakjanak

••' •( liink abban az esetben, ha sik uton haladunk, mint akkor, ha egy hegyre kivanunk fel-

valtoztatasaval erheto el. A CW ertek, valamint a jarmu homlokfala mellett a sebesseg is

ls ipaszkodni.

nagy befolyassal van a legellenallasra. Figyelem: a sebesseg ketszeresere novelese a legellenallas negyszeresere emelkedeset eredmenyezi. A jarmu sebessege A jarmu sebessegenek az 50 %-os novelese a motor teljesitmenyenek a 3,3 szorosara nove!6set teszi sziJksegesse. Ez megkozelitoleg 340 %-kal tobb hajtoero, ami a legellenallassal szemben hat. Ebbol kovetkezoen elengedhetetlen, hogy a jarmuvezeto a megfelelo sebesseget valassza, igy uzemanyag-megtakaritas erheto el es a hajtomu kopasa is mersekelt marad. A haladasi sebesseg 80 km/h-rol 90 km/h-ra torteno novelese 30 %-os legellenallas novekedest eredmenyez, ezaltal mintegy 10 %-os fogyasztas novekedest.


G Y A K O R L A T I TANACSOK


A/ uzemanyag-fogyasztas kulonbozo gyorsulasok eseten

1. A jarmuvet mindig a terheleselosztasi terv szerint rakodja 2. Reszrakomanyok eseteben eloszor mindig a tengelyre terheljen 3. Az utvonalat a gazdasagossagi szempontok figyelembevetelevel tervezze meg (lehetoseg szerint kerulje a hosszu emelkedoket)

0-rol 50 km/h

4. Az emelkedo elott idoben kapcsoljon vissza, es haladjon nagy teljesitmennyel

Fogyasztas literben (40 tonnas jarmuszerelveny esete

Gyorsitas

•I

0,34!

0-rol 60 km/h

0,48!

0-rol 80 km/h

0,88!

0-rol 100 km/h

1,361

A gyorsulasi ellenallas A jarmu sebessegenek a megvaltoztatasa minden esetben tobblet-energia felhasznalast igenyel, mert a gyorsulasi ellenallast is le kell kuzdeni, a jarmu kivant sebessegenek eleresehez. Megkozelitoleg fel liter iizemanyagot kell aldozni azert, hogy egy 40 tonnas szerelvenyt 0-rol 60 km/h sebessegre gyorsitsunk fel. A gyorsulasi ellenallas fellepesenek az oka az, hogy minden tomeg meg kivanja tartani az allando mozgasallapotat.

G Y A K O R L A T I TANACSOK

Pelda a gyorsulasi ellenallasra

1. Haladjon egyenletesen

A gyorsulasi ellenallas akkor erzekelheto, amikor nagy gyorsulasnal belesijppedunk az

2. Sik terepen kapcsolja be a tempomatot

iilesbe.

3. Tartson nagyobb kovetesi tavolsagot 4. Kozlekedjen korultekintoen 5. Idoben vegye el a gazt 6. Hasznalja ki a jarmu lenduletet /. Kerulje a felesleges megallasokat

A gyorsulasi ellenallast befolyasolo tenyezok: •

A jarmu tomege

•

A gyorsulas merteke


Teherautovezetes ; Europai szinten I.


A teljes terheles diagramja 16. abra:

A hallgatonak meg kell ismernie a gazdasagos jarmuvezetes elonyeit

A teljesitmenygorbe Annak erdekeben, hogy nagy terhelessel is gazdasagosan manoverezzunk a forgalom-

OM 502 LA / teljes

ban, fontos, hogy elorelatoan kozlekedjunk. Emellett legalabb olyan fontos, hogy a jarmu-

terheles (Forras:

320

Daimler Chrysler)

vezeto a jarmumotorok mukodesenek muszaki alapjait is ismerje, diagramokon keresztiil 300

is. Csak igy tudja megitelni, hogy milyen szituacioban milyen terhelessel kozlekedjen. A megfelelo fordulatszam megvalasztasa a gazdasagos vezetesi stilus legfontosabb oszszetevoje.

260 240

A gazadas szempontjabol ket allapotot kell megkulonboztetnunk:

220

200

3000

1. A teljes terheles: a gazpedal teljesen be van nyomva (teljes gaz)

2600

2. A reszleges terheles: a gazpedal 2/3-ig van csak benyomva A fentiek alapjan az alabbiakat javasolt a jarmuvezetonek szem elott tartania:

1. A teljes terheles eseten a jarmuvezetonek nagy teljesitmenvt kell a motorbol levenni, lehetoseg szerint a fordulatszammero zold tartomanyaban

200

2. Reszleges terheles eseten a a fordulatszamot a forgalom adta lehetosegek figyelem150

be vetelevel csokkenteni kell, adott esetben a zold fordulatszam tartomany ala is

1000

1200

1400

1600

1800

2000

2200

fordulatsza•m [1/min]

A kovetkezo motorterhelesi diagramok kepet adnak a teljesitmeny, a forgatonyomatek, a fogyasztas es a fordulatszam osszefijggeseirol. A lulies terheles diagramjabol megtudhatjuk, hogy milyen fordulatszam mellett milyen teljeMllmenyt es forgatonyomatekot ad le a motor. I n n Hlett leolvashato a forgatonyomatek-specifikus fogyasztas is. I /ok az adatok tehat teljes terheles (teljes gaz) mellett ertendok, innen kapta a nevet is. A vizsgalat soran tehat az egyes fordulatszamertekek melle rendelik a fenti adatokat, amelyoket osszekotve kapjuk a diagram gorbeit. A mai modern motorok eseteben a nagyobb lii||(>sitmenyt, valamint a forgatonyomatek maximumat alacsony fordulatszam-tartomanyI KIM erjuk el, ez a tartomany 1000-1200 fordulat percenkent. A lixjalacsonyabb fogyasztas rendszerint az 1000-1500 fordulat kozotti tartomanyban erliulo el. A fajlagos uzemanyagfogyasztas legalacsonyabb pontja tobbnyire az 1200-1300

A gazdasagos vezetesi stilus elmeleti feldoigozasa


kozotti fordulatszam-tartomanyban talalhato. Ez azt jelenli, hogy az egesi folyamat e fordu-

A reszleges terhelesi diagram (kagylodiagram)

latszam-tartomanyban az optimalis. Ez abban is megmutatkozik, hogy e tartomanyban adja le a motor a legnagyobb forgatonyomatekat. E tartomany felett a hengerek toltottsegi fo-

A mindennapi kozlekedesben a reszleges terhelesi diagram nagyobb szerepet jatszik,

ka gazdasagtalan mertekben novekszik.

HIM it a teljes terhelesi diagram, tekintve, hogy mintegy 85 %-ban a jarmu csak reszleges 1'iln'les mellett kozlekedik.

Felso gorbe

'\ liagram az uzemanyag fogyasztast mutatja kulonbozo szinu feluleteken keresztul. A so-

A felso gorbe a fordulatszam fijggvenyeben abrazolja a motor teljesitmenyet

ii I'l >ld terulet a legalacsonyabb fogyasztast mutatja, mig a pirossal jelzett pedig a legma-

Kozepso gorbe

I i liagram olyan pontokkal jelb'lt ertekekbol all, amelyeket a motor vizsgalata soran alla-

A kozepso gorbe mutatja a forgatonyomatek valtozasat teljes terheles (teljes gaz) eseten.

I nil itlak meg, majd e pontokat gorbe formajaban kotottek ossze. igy a gorbek egy kagy-

|,is;ibbat.

i ' ' I' irrnaju feluletet adnak ki. A diagram teljes kepet ad a motor uresjarati teljesitmenyetol I 1 . i Ive a teljes terheles melletti ertekekig a motor uzemeltetesi adatairol.

Az also gorbe Az also gorbe mutatja a fordulatszam-specifikus fogyasztast 900 es 2000 fordulat kozott.

P [kW] A teljesitmeny a fordulatszam fuggvenyeben 440

FELADATOK

17.abra: Kagylodiagram OM 502 LA / reszleges terheles

1. Felso abra: teljesitmenygorbe A motor mintegy

1/perces fordulatszam mellett

eri el a megkozelitoleg 370 kW-os teljesitmeny-maximumot

2. Kozepso abra: forgatonyomatek-gorbe A motor a legnagyobb nyomatekot, megkozelitoleg 2400 Nm-t a

1/perces fordulatszam mellett eri el.

3. Also abra: fogyasztasi gorbe A motor a legcsekelyebb specifikus fogyasztasi erteket, ami 100 g/kWh, a

1/perces fordulatszam mellett eri el.

500

1000

1500

a motor fordulatszama [1/min]



GYAKORLATI TANACS


A fogyasztas szempontjabol az a legkedvezobb pont, amikor a motor eleri

Elindulast kovetoen igyekezzunk minel hamarabb felkapcsolni.

a maximalis forgatonyomatekat.

, valamint alacso-

nyabb teljesitmeny mellett a fogyasztas nagyobb. Alacsonyabb fogyasztas erheto el, alacsonyabb fordulatszam-tartomanyban es csekely terheles

ik terepen valo kozlekedes

mellett, valamint kozepes fordulatszam es nagyobb terheles mellett.

nnyiben nem kivanunk kulonosebb teljesitmenyt a motortol, ugy lehetoseg szerint • .1 'kkentsiik a fordulatszamot. igy akar ezres fordulatszam alatt is kozlekedhetunk. A modtrn lordulatszammerok fenyjelzo rendszerrel is jelzik, mikor szukseges kapcsolni. A feny

A fordulatszammero szerinti vezetes A fordulatszammero rendkivul fontos muszer az uzemanyag-takarekos vezetes szempontjabol, tekintve, hogy megmutatja, hogy gazdasagos fordulatszam-tartomanyban hasznal-

I'uh/ik, ha a fordulatszam ismet megfelelo tartomanyba kerul.

i.i.'il;isagostartomany

felso teljesitmenytartomany

juk-e a motort.

18. abra: Fenydiodas fordulatszammero

A vezetes szempontjabol megkulonboztetunk : 1. Gyorsitasi szakaszt 2. Sik terepen valo kozlekedest 3. Emelkedore felhaladast

i i " • ' ! elfogadhato i iiinrnany

tulporgetes - karosodas veszelye

4. Kozlekedest lejton

Az alabbiakban megadunk egy-ket tanacsot, hogyan kozlekedhet gazdasagosan a jarmuvevel.

1. A gyorsitasi szakasz Reszlegesen terhelt jarmu A fordulatszammero zold tartomanyanak elereseig nyomjuk a gazpedalt, ezt kovetoen pe-


dig megkozelltoleg teljes gazzal gyorsitjuk a jarmuvet. Haladjon sik uton lehetoseg szerint 1000 1/perces fordulatszam alatt. Teljes terhelessel rakott jarmu A teljesen rakott jarmuvet megkozelitoleg teljes gazon gyorsitjuk. A 8, illetve 16 fokozatu valto eseten igyekezzunk kihagyni a sebessegi fokozatokbol, ugy, hogy a kapcsolasi fordulatszam lehetoseg szerint allando maradjon. A felkapcsolasok soran figyeljunk arra, hogy a tengelykapcsolas utan a fordulatszam a zold tartomany also reszere essen vissza.

Teherautovezetes ! Europai szinten I.


3. Emelkedore felhaladas

11 -I >i elony, hogy a magas fordulatszamon a kompresszor feltblti a legtartalyokat, a ge-

Az emelkedore torteno felhajtas soran kiJIonosen fontos, hogy az emelkedo aljan kapcsol-

ili ii pedig ingyen tolti az akkumulatort.

junk vissza iigy, hogy a fordulatszam a zold tartomany felso reszere essen. Ha a fordulatszam gyorsan esik, ne kapcsoljunk fel fokozatot, hanem egy, vagy masfel fokozatot kapcsoljunk egyszerre vissza.

Q Y A K O R L A T I TANACS

Extrem emelkedo eseteben ket fokozatot is vissza kell kapcsolni. Ha az emelkedo egyenletes, akkor teljes gazzal menjuk, ugy hogy a fordulatszammero a

A gazdasagos kozlekedeshez elengedhetetlenul fontos, hogy ne hallas utan

zold tartomanyban maradjon.

vozessunk, hanem a fordulatszammero alapjan.


A gazdasagos vezetes alapjai

Az emelkedo aljan addig kapcsoljunk vissza, amig a fordulatszammero meg

A diizdasagos vezetesi stilus 10 alapelve:

a zold tartomanyban marad. I Inditas i ii BI l|unk gazt, az EDC motorvezerles automatikusan adagoija a szukseges uzemanyag4. Kozlekedes lejton

mi'iinyiseget.

A lejton haladaskor tartsuk a fordulatot a zold es piros tartomany kozotti savban, tekintve.hogy a 2100 es 2300 fordulatszam kozott a legjobb a motorfek teljesitmenye. igy a lejton az uzemi fek hasznalata nelkul a retarder es a motorfek alkalmazasaval tudunk kozlekedni.

J Melegites mi iiort csak a legtartalyok feltolteseig jarassuk, ezt kovetoen azonnal induljunk el, es ha1 1 ' hunk kozepes fordulatszam mellett. igy a motor hamarabb bemelegszik, mint ha alapjanlon jaratjuk.

:i Elindulas i HI ilung fogaspontjan ne adjunk gazt, az EDC automatikusan szabalyozza a fordulatszai hy a kuplung elettartama kozel azonos lesz a motoreval. Csak akkor adjunk gazt, ha n l-iiplungtarcsak mar teljesen zartak.

i < .yorsitas i' 1 1 1 ' 'II allapotban a fordulatszamot tartsuk a zold tartomanyban, igy a terheles alatt is gazilii';;i(|osan vezetunk.



Az alternativ tuzeloanyagok

5. Sebessegvaltas A szuksegtelen kozbulso sebessegi fokozatokat hagyjuk ki, igy a motor huzoerejet nem torjuk meg feleslegesen. Ugyeljunk arra, hogy a fordulatszam mindig a zold tartomanyban maradjon. A gazfroccs tonkreteszi a szinkrongyuruket, igy azt keruljuk.

f

A hallgatonak ismernie kell a biodizel es a novenyolaj-uzemanyagok elonye-

it es hatranyait.

6. Haladas

Az autobusz-kozlekedessel ellentetben, ahol a hibrid es az uzemanyag-cellas jarmuvek

Vezessunk egyenletesen, mindenkor a leheto legmagasabb sebessegi fokozatban, ala-

mar bevezetesre kerultek, ezek az alternativ meghajtasi modok a tehergepkocsiknal meg

csony fordulatszam mellett, igy csokken a fogyasztas.

in:m jatszanak szerepet. Az alabbiakban targyaljuk azonban a biodizel, valamint a novenyi (ilajok, mint uzemanyagok alkalmazasanak lehetoseget.

7. Elozes A sebesseg atlagosan 5 %-kal torteno novelese 15 %-kal noveli a fogy

Fontoljuk

meg, hogy ez megeri-e?

Biodizel

8. Lassitas

A biodizel kornyezetbarat uzemanyag, tekintve hogy megujulo nyersanyagokbol keszul. A

Amilyen koran csak lehet, vegyuk el a gazt, es kapcsoljuk ki a tempomatot, es hagyjuk

szokvanyos uzemanyagokkal ellentetben a biodizel nem nyersolajbol, hanem novenyi ola-

kifutni a jarmuvet. Igy a jarmu hosszan uzemanyag fogyasztas nelkul gurul, hala a len-

inkbol es allati eredetu zsiradekokbol kerul eloallitasra. Ezert megujulo energiahordozonak

duletnek.

iiinevezheto. A biodizel egese soran olyan mennyisegu szen-dioxid kepzodik, mint amennyit a noveny

9. Megallas

lulvett a novekedese soran. Igy a zart szendioxid-korfolyamat biztositott es a kornyezet

30 masodpercnel hosszabb megallasok idejere allitsuk le a motort. Ez csokkenti a zajt, a

Mom karosodik.

kipufogogaz-kibocsatast es az uzemanyag fogyasztast. Elonyei: 10. Karbantartas

•

Tartsuk be a hasznalati utasitas eloirasait. Egy megkimelt jarmu olcson es megbizhatoan

•

mukodik.

•

A kozuti kozlekedes mindig nagy megterhelessel jar. Ne stresszeljuk magunkat, a nyugalomban rejlik az ero.

a kipufogogaz szennyezettsege csekelyebb, mint a dizelolaj eseteben

• GYAKORLATI TANACS

a biodizel megujulo nyersanyagokbol kesziil

a koromkibocsatas 50 %-kal csokken megkozelitoleg 10 %-kal olcsobb, mint a dizelolaj



llrtlrinyai:

Hatranyai: •

a biodizel agresszivabb, mint a szokvanyos dizelolaj, igy feloldja a lerakodasokat a

iz allofutes szamara kulon uzemanyagtartalyra van szukseg az asvanyi dizelolaj taro-

tankban es vezetekekben, es ezaltal az uzemanyagszuro eldugulhat. Ez csak azokra a

l.i'ifihoz

jarmuvekre igaz, amelyeket megelozoen szokvanyos dizelolajjal uzemeltettek.

•

.1 motor atalakitasa szukseges az alkalmazasahoz

•

10%-kal novekszik a fogyasztas az asvanyi dizelolajjal szemben

•

ill-, ilmazasa csak abban az esetben lehetseges, ha a motor erre a gyartas soran mar

•

az allofutes uzemeltetesehez kulon asvanyidizel-olajtartaly felszerelese szukseges.

ulkalmas i lizemanyagtolto-halozat meg fejletlen ' im elott kell azonban tartani, hogy alkalmazasaval csokken a motorolaj es a szurok

GYAKORLATI TANACS

cserejenek periodusideje. A motorolajcsere intervalluma megkozelitoleg 30.000 hlumeterre csokken, mert a biodizel nem tartalmazza azt a vizmennyiseget, amit az

A biodizel csak olyan jarmuvek eseteben alkalmazhato, amelyek tekintete-

dsvanyi olaj, igy a motorolaj gyorsan besurusodik. (Az asvanyi dizelolaj vizmennyisege

ben a gyarto ezt javasolja. Szem elott kell azonban tartani, hogy ezaltal

, i lorgattyuhazban parolog el, es a szellozo nyilason keresztul tavozik.)

csokken a motorolaj es szurok cserejenek periodusideje. A motorolajcsere intervalluma megkozelitoleg 30.000 kilometerrel csokken, mert a biodizel nem tartalmazza azt a vizmennyiseget, amit az asvanyi olaj, igy a motorolaj


gyorsan besurusodik. Az atalakitas soran figyelemmel kell lenni arra, hogy a motor tuzeloanyagollato rendszere (pi. uzemanyag szivattyu, befecskendezo, tomitesek es www.biodizel.lap.hu

vozetekek) jol meretezettek, es kelloen ellenalloak legyenek a novenyi olaj

www.mol.hu/hu/a_molrol/mediaszoba/kiadvanyok/biouzemanyagok

lolyamatos hasznalatahoz. A rendszert ugy kell atalakitani, termeszetesen szakszervizben, hogy a Knsobbiekben az asvanyolaj-uzemeltetesre vissza lehessen allni.

Repceolaj (novenyi olajok) A repceolaj mint uzemanyag masfajta viszkozitasa, valamint az asvanyolajoketol eltero for raspontja es gyulladasi kepessege miatt alkalmazasahoz a motoron atalakitasokat kell v6-

©

Hatterismeret

y

Az atalakitas tekinteteben ket rendszert kell meg-

kulonboztetni: az egyes a kettankos rendszert. A kettankos rend-

gezni.

Hzerben egy tovabbi iizemanyagtartaly kerul beepitesre az asvanyi olaj

Elonyei:

Az egytankos rendszerben nines masodik uzemanyagkor, a kozeget egy

•

az ara messze a dizelolaj ara alatt van

ultrahangos tartalyban gazmentesitik.

•

a repceolaj elelmiszer, igy nem veszelyes anyag, tehat nines szukseg kulonleges taro-

n/amara, amellyel a motor az inditasi es melegitesi szakaszban mukodik.

lasi eloirasok betartasara •

a repceolajban levo asvanyi anyagok miatt nem kell teljesitmenycsokkenessel s?; in H ii ni, sot csekely teljesitmenynovekedes fordulhat elo

http://bioetanol.lap.hu

Osszefoglalas


4 A masodik gyakorlati vezetes

Osszefoglalas

Gel: az elsajatitott elmeleti ismeretek alkalmazasaval kell vegighaladni az elo-

A larmuvezetoben sokszor felmerulhet a kerdes, hogy miert is kellene neki gazdasagosan

irt utvonalon.

vi izetni. Az alabbi abra felvazolja azokat az elonyoket, amelyek az ilyen vezetesi stilusbol kovi 'tkeznek. A jarmuvezeto szamara felmerulo elonyok mellett lathatoak tovabba a kornyezet, v, ihmint a jarmuvezetot alkalmazo vallalkozas vonatkozasaban ertekelheto pozitivumok is.

20. abra:

sodik gyakor-

Elonyok

retes (Forras: iler Chrysler) Kornyezetvedelem

Vallalkozas

Kisebb surgetettseg

- Klimavedelem

- Ajarmuuzemben-

Kisebb stressz

- Az elovilag vedelme

Gepjarmiivezeto

tartasi koltsegei

• A koltsegmegtaka-

csokkennek

ritas miatt munka-

- uzemanyagkoltseg-

hely megtartasa

csokkenes

A munkahely biztonsaga, illetve annak megorzese minden jarmuvezeto szamara egy meg11. iiarozo szempont, ami a gazdasagos vezetesi stilus mellett szol. A jarmu uzemben tartaM, valamint uzemanyagkoltsegeinek csokkenese meggyozi a vallalkozasokat is ennek ta11K )< jatasarol. Az autosiskolak vizsgalatai alapjan bizonyitott, hogy gazdasagos vezetessel niintegy 8-12 %-os uzemanyag-megtakaritas erheto el. Az alabb lathato szamitas is mutat|.i. hogy a vallalkozasok komoly osszegeket takarithatnak meg a gazdasagos vezetesi stiii !•.: :al. Ez az osszeg aztan uj befektetesekkel a munkahelyek megorzeset segitheti elo.

I vi!sfutasteljesitmeny

100 000 km

Allagfogyasztas

32 liter/ 100km

H.-i!iiianyagar(gazolaj)

270 Ft / liter

I vnsijzemanyagkoltseg

32.000 liter > 8.640.000 Ft jarmuvenkent

lasagos stilusbol eredo negtakarftas H11, innu eseten az eves megtakaritas

3.200 liter -> 864.000 Ft jarmuvenkent 32.000 liter - 8.640.000 Ft

Koziekedesbiztonsag es biztonsagi rendszerek


6 Koziekedesbiztonsag es biztonsagi rendszerek

i

6.1 A tapadasi kor

A tapadasi kor annal nagyobb, minel jobban tapad az uttest, es minel nagyobb a kerekterheles. Tovabbi, a tapadast befolyasolo tenyezok peldaul •

a jarmu felepitese,

•

a gumiabroncsok tipusa, allapota,

•

a statikus es a dinamikus kerekterheles,

•

a jarmu sulypontja,

•

az iitviszonyok, es az iitpalya allapota

Gel: a hallgatonak tisztaban kell lenni a tapadasi kor fogalmaval, kulonosen

Pelda

az extrem helyzetek vonatkozasaban.

A 23. abra azt mutatja, hogy kanyarmenetben az oldalvezetesi ero 70 °/cranak felhasznala:;n eseten a maximalis fekero 70 °/crat tudjuk csak ervenyesiteni. Az oldalvezetesi ero 50 %-

Idealis korulmenyek kozott az erok altalaban csak 21. abra: v i.ip.-idasi kor

egy iranybol hatnak a gumiabroncsra (hosszanti

Inak kihasznalasa eseten azonban a fekero 90 %-a meg kihasznalhato. Fekero

vagy keresztiranybol), A kor sugara jelkepezi a maximalis tapadasi erot, amelyet az abroncsok hosszvagy oldaliranyba meg megcsuszas nelkul kepesek atadni az uttest fele. Ez a tapadasi kor (lasd 21.

23. abra:

100%

A fekero es az oldalvezetesi

90%

ero viszonya

80%

abra).

70% 60% 22. abra:

Elofordulhat azonban, hogy a kereknek hossziranyu

v kerekre hato

(gyorsito vagy lassito) es oldaliranyii (kanyarodasbol

orok osszege

vagy oldalszelbol eredo) eroket egyidoben kell atvin-

50%

nie az uttestre. Rajzoljuk fel a ket iranynak megfele16 eroket es adjuk ossze azokat a vektoralgebra szabalyai szerint. A piros nyil a ket era osszeget jelkepezi (lasd 22. abra). Ha ez a nyil tiillepi a tapadasi kor ha-

•' '•' i

tarat, akkor a hossz- es oldaliranyu erok eredoje mar 50

megcsuszast okoz. Ez azt is jelenti, hogy amikor tobb

60

70

80

90

100%

Oldalvezetesi em

iranybol egyszerre eri terheles a gumiabroncsot, akkor kulon-kulon egyik iranyban sem lehet a tapadasi ero maximumat igenybe venni.

Osszefoglalas 11; i egy kanyarban fekezunk vagy gyorsitunk, az az oldalvezetesi ero nagysaganak a inv.-'isara megy, ezert noveli a kisodrodas veszelyet. Gondoljunk arra is, hogy kritikus i i ' >kedesi helyzetben szinte lehetetlen megtalalni a hossz- es oldaliranyu erok optiin;iliR elosztasat.

Teherautovezetes i Europai szinten I.

1

Kozlekedesbiztonsag es biztonsagi rendszerek

>.2 A gumiabroncsok

25. abra: A 3-jegyu DOT kod a 2000. januar 1-je

A hallgatonak tisztaban kell lenni azzal, hogy az ut es a jarmu kozotti ossze-

elott gyartott abron-

koto kapocs a gumiabroncs.

csot jelol. Ezeket mar nem szabad hasz-

A gumiabroncsokrol altalaban

nalni. A kepen latha-

A gumiabroncsokat a nehez teherjarmiivek eseteben is folyamatosan fejlesztik. Egyre na-

to gumiabroncsot a

gyobb jelentosege van tovabba a gumiabroncsok szezonalis alkalmazasanak. A gumiaM

2005. ev 29. hete-

rones helyes kivalasztasa, a jogszabalyi eloirasok betartasa tekinteteben is, szukseges 6a

ben gyartottak

fontos. A megfelelo abroncs kivalasztasahoz javasolt megfelelo szaktanacsado velemenyenek a kikerese is.

A teli gumiabroncsok iumi nem csak a profilmelyseg, hanem a profil szerkezete es a gumikeverek szem-

A nyari gumiabroncsok A jogszabalyban eloirt minimalis profilmelyseg 0,75 m kerekatmero folott - mind a nyari,

iiabol is kulonbozik a nyari abroncstol. A teli gumiabroncsok eseteben az ajanlott proliiinHyseg 6 mm.

mind a teli abroncsok eseteben is - 3 mm. A nyari gumiabroncsok eseteben azonban az ajanlott profilmelyseg 5 mm. A TWI rendszer (Tread Wear Indicator) a gumiabroncs bizo-

Osszefoglalva

nyos helyein jelzi a meg megengedheto merteku gumikopast. (24. abra)

MI . i logszabalyban eloirt 3 mm-es profilmelyseg-erteket vegye alapul, hanem inkabb a ja' 'H ertekeket. igy nyari gumiabroncs eseteben az 5 mm, mig teli gumiabroncs eseteben

24. abra:

I mi IK i a 6 mm profilmelyseget.

A fektavolsag

sgassaga 2 mm

A luillgatonak tisztaban kell lenni a fektavolsagot befolyasolo tenyezokkel

A loktavolsag li ivolsag a reakcioido alatt megtett ut es a fekut osszege. Ez az a tavolsag, amit a ve•Aly 6szleleset6l a megallasig a jarmu megtesz. (lasd 26. abra)

26. abra: Eszleles

Az izomzat reakcioja

Megallas

A fekezes kezdete

A gumiabroncs koranak jelentosege Az eloregedett gumiabroncs eseteben a gumikeverek felkemenyedik, ezaltal csokken n/ •! abroncs tapadasi kepessege. Az abroncs korat a DOT kod segitsegevel lehet megallapdi ni. (25. abra) A nyari gumiabroncs nem lehet idosebb 6 evnel.

A fektavolsag a reakcioido alatt

Reakcioido alatt megtett ut

Fekut

megtett ut es a fekiit osszege

olsag



KEPLET

A roakcioidot csokkento tenyezok •

I iqyelmes, elorelato kozlekedes,

A fektavolsag szamitasi keplete:

•

Egeszseges, kipihent sofor,

Fektavolsag = reakcioido alatt megtett ut + fekiit

•

Gyakorlat • A reakcioido csokkenesenek kovetkezmenye, hogy a reakcioido alatt megtett ut rovidul.

A fekut jelentese Mit jelent a reakcioido alatt megtett ut

i' I fit az az utszakasz, amit a jarmu a lassitas megkezdesetol a megallasig megtesz. A

A reakcioido alatt megtett ut az az utszakasz, amit a jarmu a veszelyhelyzet eszlelesetol a

i' i ui hossza tehat a kiindulasi sebessegtol es a lassulas merteketol fugg.

fekezes megkezdeseig megtesz. Az atlagos reakcioido 1 mp. KEPLET

A veszelyhelyzet helyes megitelese nagy mertekben fugg az ebersegtol, a felelossegtii dattol es a tapasztalattol. Ha a jarmuvezeto figyelme csak egy masodpercre is lankad, 80 km/h sebesseget figyelembe veve egy jarmu 22 meter utat tesz meg. HaafigyelmH

A fekiit leegyszerusito, megkozelito erteket ado szamitasa (megfelelo alla-

valami eltereli - pi. egy erzelmekre hato beszelgetes, vagy telefonalas - a reakcioido

potu fekeket, teljes fekerot, jo allapotii gumikat es atlagos tapadasu szaraz

akar 5 masodpercre is novekedhet.

utat feltetelezve):

A reakcioidot novelo tenyezok:

Fekut [meterben]

•

Faradtsag

sebessegy

10

•

Mangos zene, telefonalas

•

Figyelmetlenseg

•

Csokkeno reakciokepesseg

/

S F [m]

•

Betegseg, gyogyszerek

•

Alkohol A (6kut novekedeset eloidezo tenyezok: * A reakcioido novekedesenek kovetkezmenye, hogy no a reakcioido alatt megtett ut hossza is. KEPLET

A reakcioido alatt megtett ut leegyszerusito, megkozelito erteket ado

•

Sebessegnovekedes (ketszeres sebesseg negyszeres fekutat eredmenyez)

•

Kedvezotlen idojaras

•

Az utszakasz valtozasai (hegyek, volgyek)

•

A jarmu tomege

•

Hosszutpalya

•

A gumiabroncsok rossz allapota, illetve a tekek, lengescsillapitok hibaja

szamitasa (atlagos 1 masodperces reakcioidot feltetelezve):

Osszefoglalas Reakcioido alatt megtett ut [meterben] = (haladasi sebesseg x 3) / 10

S n [m]

=

(vx3)

/10

[ oioido alatt megtett ut hossza csokkentheto, ha a jarmuvezeto a fenti tenyezok hai i MI lyekszik csokkenteni. A fekutat indirekt modon csokkenti azonban a jarmu rendszeirbantartasa is.



A legfontosabb fekezesi modok

Mi"il kell a tengelykapcsolot benyomni veszfekezeskor? 1 1 ii 'kuzeskor a meghajto kerekek blokkolhatnak, es ha a tengelykapcsolo nines old-

A hallgatonak ismernie kell a legfontosabb fekezesi modokat, amelyekh-i .1

M 'i' ii leall. Ez a kovetkezo problemakat okozhatja a fekezes megszakitasakor:

jarmu varatlan helyzetekben a legbiztonsagosabb modon allithato meg

in- iior altal hajtott rasegito berendezesek nem mukodnek, elsodlegesen a i "ini.inyszervo,

A megszakitasos fekezes veszfekezeskor

/os uton a meghajtott kerekek meg a fekezes megszakitasa utan is allva marad11. iii i. ik vagy visszafele fordulhatnak el.

A megszakitasos fekezes noveli a fekutat, mert a jarmuvezeto egy bizonyos ideig rnnii szunteti a fekezest.

• ivi 'tkezmenye lehet a jarmu tulkormanyzottsaga, becsuklasa, vagy felborulasa. Az

ABS-nelkuli jarmu eseteben az ilyen fekezesi technika indokai lehetnek: •

a kormanyzassal a jarmu stabilizalhato legyen,

•

ki tudjuk kerulni az akadalyt,

•

a kanyar ivet korrigalni tudjuk.

i • h 'k meghajtasu jarmuvek eseteben ilyenkor alulkormanyzottsag johet letre, iigy, i kormanyzott kerekek a fekezes megszakitasakor allva maradnak.

(ABS-szel rendelkezo jarmu eseteben a ,,padlofeket" kell alkalmazni veszfekezeskor,
tatzfekezes automata valtoval rendelkezo jarmuvel «iii. niuia valtoval rendelkezo jarmuvel mindig a ,,D" (Drive) fokozatban kozlekedjunk. Eb1

ikozatban a legalacsonyabb ugyanis a gazelvetelkor a motor hiizoereje.

Az, hogy a fekezes megszakitasat kovetoen mennyi ido mulva kezdenek a kerekek ismrtl gurulni, a kovetkezo tenyezoktol fugg:

-MI

•

•

Az utpalya minosegetol,

«

A gumibaroncsok tapadasi kepessegetol,

•

A kerekterheles nagysagatol,

.iiikus kapcsolasu valtok eseteben pedig azABS bekapcsolasa eseten: i unnal nyomjuk be a tengelykapcsolot, i' iy az uresjarati fordulatszam eleresekor kuplungoljunk,

•

•

A belso surlodastol (hajtasok, differencial!™, kardantengely)

•

A kormany helyzetetol,

•

Afekberendezestol.

vi n iy kapcsoljunk vissza.

" . n ih unata valto vezerlese kovetkezteben a hajtott kerekeken kulonbozo ereju fekezo iii'ik ebred, ami a jarmu kisebb-nagyobb reakciojahoz vezet. Klvnli •!. hosszu lejtmenetben az uzemi fek tehermentesitese erdekeben ki kell hasznaini a

Figyelem! Ha a megallas, illetve az akadaly kikerulese mar nem

1

ii ik lehetosegeit is. Ilyenkor a lehetseges legnagyobb teljesitmeny eleresehez igazit-

• ii i ' ,(;bessegi fokozatot.

lehetseges, iigy probaljunk szembol utkozni. A jarmu eleje ugyanis lenyegesen nagyobb vedelemmel rendelkezik, mint az oldalfala:

A voszfekezes es kikeriiles kozben elkovetheto hibak Frontalis utkozesnel

Oldaliranyu utkozesnel

•

Gyurodesi zona

»

Ovfeszito rendszer (ha van)

•

Biztonsagi 6v

»

Biztonsagi 6v csak reszlegesen ved

•

Fejtamla

•

A fejtamla hatastalan

•

Uleshelyzet

»

Az ules helyzete csak reszlegesen vdd

•

Legzsak (ha van)

•

A legzsak csak reszlegesen ved (gyurodesi zona hianya)

•

A sofor nem fekez, hanem kikerulni probalja az akadalyt. • A szembejovo forgalom veszelye.

•

A lekpedalt nem nyomja le teljesen. > A fek nem a teljes teljesitmenyt adja le, igy novekszik a fekut.

•

A sofor a mukodo ABS ellenere s/'nggatottan fekez Lpumpalja" a fekpedalt) • A fekut s/iiks<'M|Mi'inil iiii'i|imvr|. '..-i|.



•

Haladas kanyarivben

A sofor keson, vagy egyaltalan nem nyomja be a tengelykapcsolot. > A motor leall.

•

Cel: a hallgatonak el kell sajatitania a jarmu varatlan reakcioit kanyarivben torteno haladas eseten.

A sofor panikszeruen bekormanyoz. > A jarmu alul vagy tulkormanyzotta valik, becsuklik vagy felborul.

•

A sofor visszaengedi a feket a kikormanyzas megkezdesekor. <• A fekut szuksegteleniJI megnovekszik.

Altalanos tudnivalok A jarmuvek kanyarban, illetve sawaltaskor fellepo kulonleges reakcioit szamos tenye-

Sebessegcsokkentes tartosfekkel

!i i befolyasolhatja. A jarmu till- vagy alulkormanyzotta valhat, illetve becsuklik. Barmely

Csuszos uton gondoini kell arra, hogy a tartosfek hasznalata a meghajtott kerekeknel ta-

i n lyarban a jarmuvet a centrifugalis ero a kanyariv kulso ele fele nyomja. Ez az ero an-

padascsokkenest okozhat. A legtobb tehergepkocsinal a mukodesbe lepo ABS kikapcsol-

11. il nagyobb, minel magasabb a sebesseg, a jarmu tomege, illetve minel kisebb a ka-

ja a tartosfeket, ez azonban csekely kesedelemmel tortenik. E kesedelem es a forgo kere-

iiy.-irivsugara.

kek tehetetlensege rovid idore tapadascsokkeneshez vezet, ami alul- vagy tulkormanyzottsagot, becsuklast vagy borulast eredmenyezhet.

A kanyarivben haladas veszelyei 1

'/i jlsoseges helyzetben a jarmu a kovetkezokeppen reagalhat a kanyarban:

Blokkolo fekezes ABS nelkuli jarmuvek eseteben

I Alulkormanyzotta valik

Az ABS-kotelezettseg miatt a teherjarmuveken a kerekek blokkolasa csak az ABS rend-

;' Tulkormanyzotta valik

szer hibaja rniatt, vagy regi jarmuvek eseteben fordulhat elo.

'I Becsuklik

A blokkolo fekezest elosegito tenyezok: •

Rosszgumiabroncsok hasznalata,

26. abra:

•

A fekberendezes hibaja, teljesitmenycsokkenese,

A jarmu extrem

•

Rossz utburkolat.

viselkedese kanyarban

Osszefoglalas

(Forras: Daimler AG)

A fekezes megszakltasa eseten veszelyesen magas maradhat a sebesseg, ami borulashoz is vezethet. Csak akkor szakitsa meg a fekezest, ha az az iranykorrekciohoz okvetlen szukseges.

1. Az alulkormanyzott jarmu Inondok alulkormanyzotta valt jarmu eseten •

ABS-szel ,,padlofek"

•

i i.-'izelvetel

•

A lengelykapcsolo benyomasa

•

Al )S nelkuli jarmuben megszakitasos fekezes



ABS-szel ,,padlofek"

Megnoveltem a bekormanyzasi szoget, igy gyorsabban bevesszuk a kanyarokat!

A fekpedal teljes lenyomasa, ,,padlofek" az alulkormanyzottsag eseten hatasos megoldrtu Ebben az esetben is a vezetonek rogtb'n ki kell nyomnia a kuplungot. Minel jobb az uilmi kolat tapadasa, annal hatasosabb ez a megoldas.

Jaj, a kerekek merolegesek a utra,

Gazelvetel A jarmu a motor fekezo ereje segitsegevel lassul. Ez a megoldas sebessegcsokkenes nl erese erdekeben celravezeto.

A tengelykapcsolo benyomasa A kuplung kinyomasa csuszos utburkolat eseten szukseges. Kedvezotlen felteteiek esal (pi. nyergesvontatonal) a kerek a motor nagy fekezonyomatekat mar nem tudja atvinni. a jarmu alulkormanyzottbol tulkormanyzotta valhat. ABS nelkul megszakitasos fekezes Az ABS nelkuli jarmuvek eseteben szukseges teendo, a sebessegcsokkentes erdekeben, A kormanyzas Ha a jarmu alulkormanyzott, ugy a kormanyt a kanyariv sugaraval megegyezoen kell ni. (Ha viszont till eras kormanyelforditas miatt alakult ki alulkormanyzottsag, akkor anni.. n gyorsan es amennyire lehet, csokkenteni kell a kormany elforditasi szoget.) Helytelen reakciok alulkormanyzott jarmii eseten Gazadas

2. A tulkormanyzott jarmu

Az alulkormanyzotta valas egyik to oka a till nagy behaladasi sebesseg a kanyarivbe, Igy |

A lulkormanyzottsag okai

sebesseg novelesevel nem novelhetjuk az elvesztett tapadast.

ii ii a torvenyei alapjan belathato, hogy a tulkormanyzottsag oka nem minden esetben a ii ii 11. n iy sebesseg. A kovetkezo tenyezok szinten okozhatnak tulkormanyzottsagot.

A kormany elforditasi szogenek novelese

•

I lirtelen gazelvetel,

Helytelen, ha noveljuk a kormany elforditasi szoget, mert igy a mar csiiszo kerekeknek

•

i ' 'kezes ABS-szel

meg tobb oldaliranyii erot kell a palyatestre tovabbitani.

•

I Dkezes ABS nelkul

•

I Inlelen kormanymozdulatok



Hirtelen gazelvetel

/i v 'iidok automata valtdsjarmu eseten

A gazelvetel soran a dinamikus tengelyterheles az elso tengely iranyaba tolodik el. Tel i. ii

H i . i/ automata valtoval rendelkezo jarmu fara kitor, teendoink, illetve lehetosegeink azo-

megno az elso kerekek terhelese. A hatso kerekeken pedig csokken a terheles, igy a folio

„• ik, mint a manualis valtoval szerelt jarmu eseteben.

po centrifugalis erot kevesbe tudja ellensulyozni, ezaltal a jarmu hatulja kitorhet. Holytelen reakcio tulkormanyzottsag eseten Fekezes ABS-szel

(luzadas

Ha a kanyarivben fekezunk, az elso kerekek erosebben nyomodnak a palyatesthez, mi< i >

idaskor, hatsokerek-meghajtas eseten a tengelyterheles a hatso tengelyen megno-

hatso kerekeken a nyomas csokken. Ez tulkormanyzottsaghoz vezethet. A jarmu tomegol

vnki-.zik, am veszhelyzetben nehez a gazadas olyan finoman, igy az hosszan tarto tapadas-

osztasa ebben az esetben donto szerepet jatszik.

loshez vezethet.

Fekezes ABS nelkul

3. Borulas

Ha a kanyarban ugy fekezunk, hogy az elso kerekek nem blokkolnak be, a dinamikus h >i i

A borulas okai

gelyterheles valtozasa tulkormanyzottsaghoz vezethetnek.

A I iorulas oka altalaban a nem megfeleloen megvalasztott sebesseg, valamint a jarmuve' •!> H hiba. Minel magasabban van a jarmu sulypontja, annal konnyebben borul fel. A ka-

Hirtelen kormanymozdulatok

ny.nivbe torteno behaladaskor a jarmure a centrifugalis ero hatni kezd. Ez egy tehetetlen-

A till hirtelen es eros kormanymozdulatok a tomegeloszlas valtozasa miatt tulkormany/i ill

m'i(|i ero es a jarmuvet a kanyariv kulso szele fele huzza. A jarmu akkor borul fel, ha a ke-

saghoz vezethet.

lapadnak annyira, hogy a jarmu nem csuszik meg, a centrifugalis ero azonban a jarii imegkozeppontjat attolja a kerekek felfekvesi pontja felett.

A helyes reakciok tulkormanyzottsag eseten Ellenkormanyzas

•\ iiulas leggyakoribb okai:

Ha a jarmu fara kitor, az elso kerekeket ugy kell kormanyozni, hogy azok mindig a kiv;'mi

•

A nagy sebesseg mellett egy hirtelen kormanymozdulat

iranyba mutassanak.

•

< Jldaliranyu elcsuszas

•

A/ utpalya elhagyasa

•

A siilypont athelyezodese

A tengelykapcsolo benyomasa Ha a tulkormanyzottsag a dinamikus tengelyterheles valtozasabol kovetkezik, ugy nyoi i \\< ii be a tengelykapcsolot es lehetoseg szerint szakitsuk meg a fekezest is. Ezaltal a tengclyii >i

i'ni< a lusen gyakoriak a borulasos balesetek:

heles normalizalodik es csokken a motornak a hajtott tengelyre hato fekezo nyomateka Ii,

•

Autopalya-kihajtoban

•

i nrforgalomban

Fekezes ABS-szel

•i^rpentinen (felfele is)

Ha a jarmu fara kitor, fekezhetunk tovabb, mert a jarmu kormanyozhato marad.

•

Fekezes ABS nelkul

Holyos reakciok borulasveszely eseten:

Ha kanyarban, vagy sawaltaskor a jarmu fara kitor, akkor fekezhetunk tovabb, ha a h •<*

•

• M ikkentsuk a sebesseget

kek nem blokkoltak.

•

I niiodjunkakormanyon

It,ilrn kanyarodaskor

lilseget jelentenek a muszaki berendezesek, FSP es TROP a borulas megelozeseben

Teherautovezetes j Europai szinten I.


Osszefoglalva

Elonyei:

A jarmu alulkormanyzottsaganak, tulkormanyzottsaganak, vagy borulasanak a fo oka az

•

esetek nagy tobbsegeben a till nagy sebesseg. Ebbol kovetkezoen az ilyen helyzetek elkti

szanyerje.)

rulese erdekeben csokkentsuk idoben a sebesseget. •

Korszeru biztonsagi berendezesek A hallgatonak ismerni kell a korszeru biztonsagi berendezesek felepiteset es

A fekut ABS-szel lerovidul, (ABS nelkuli jarmuvon ugyanis a vezetonek veszfekezeskor a fekezest meg kell szakitania, hogy a jarmu stabilitasat es kormanyozhatosagat viszA fekezes alatt a jarmu kormanyozhato marad

•

Jobb kormanyozhatosag a kulonbozo tapadasii utburkolatokon

•

Jobb fekhatas es rovidebb fekut nedves utszakaszon.

•

A gumiabroncsokat kimeli, egyenloen oszlik el a gumikopas

•

A fekero kerekenkent kulonbozo lehet

mukodeset

A blokkolasgatio berendezes (ABS)

GYAKORLATI TANACS

Altalanos tudnivalok

Veszfekezeskor a pedalt nyomjuk vegig teljesen, az ABS elonyei igy erve-

A blokkolasgatio berendezes (ABS) a kozlekedes biztonsagat javito muszaki berendezdi,

nyesulnek a legjobban.

Jeges, csuszos iiton vagy veszfekezes eseten a kerekek blokkolhatnak. Ezekben az > tekben a kerek es az utpalya kozotti tapadas gyakorlatilag megszunik. Az ABS megak n i > lyozza a kerekek blokkolasat, igy a jarmu kormanyozhato marad. Az ABS sem tud alapvoto fizikai torvenyszerusegeket hatalyon kivul helyezni, igy hatasat tehat csak e keretek krt

A kiporgesgatlo (ASR)

zott kepes kifejteni. An. ilunos tudnivalok

Mukodese

• irgesgatlo berendezes gyorsitaskor megakadalyozza, hogy a kerekek kiporogjenek.

A kerekekre szerelt erzekelok figyelik az egyes kerekek gorduleset. A vezerlo rendszer

111. iiiott kerekek kiporgeset a fek- illetve a motorvezerles utjan torteno beavatkozassal

gyujti az erzekelok altal kibocsatott impulzusokat es osszehasonlitja a kulonbozo ker6k

'i !• I. ilyozza meg. A szabalyzo rendszer ezaltal menetstabilitast biztosit a gyorsitas fazisa-

fordulatokat. Ha az egyik kerek blokkolna, a vezerlo rendszer jelet kuld a feknyomas csflk-

linn Az ASR aszukseges informaciot az ABS kerekszenzoraitol szerzi.

kentese erdekeben. Ez a folyamat masodpercenkent tobbszor ismetlodik. i qeS

• 'Hen iitviszonyok kozott - mint jeg, ho vagy kavics - fennall a veszelye, hogy a haj-

Ellenorzo lampa Az ABS kontrollampa a blokkolasgatio rendszer mukodesi zavarat jelzi. llyenkor a let |l< i

M 'kek kiporognek. A menetirany szerinti eroatvitel kiporges nelkul nem is lehetseges.

rendszer meg hibatlanul a rendelkezesunkre all.

'i iban normal esetben eszre sem vesszuk, ugyanis a kerek a maximalis vonoerot a 'i ID %-os kiporges mellett viszi at az uttestre. Ez az ertek a kiporgesgatlo es az ABS ink eseteben be van allitva, es ez alatt nem is kapcsolnak be. A kiporges noveke-

27. abra: 3 kontrollampa

|

i . •iumi;il)roncsokoldalve/eto kepeBSdge i sokkiin I

. 1 halsokerek IMIM||I,-I||;ISU

inn i n ivi 'ki K'il a kanyarban torteno gyorsitaskor tulkormanyzottsAghoz vezet.




Kontroll-lampa

Holanccal torteno haladas eseten a rendszer erzekenysege egy kapcsolo-

28. abra:

val allithato, illetve kikapcsolhato.

ASR

kontrollampa

Elektronikus vezerlesu fekrendszerek (EBS) Az ASR kontroll-lampa a kiporgesgatlo rendszer zavarat jelzi. A/ elektronikus vezerlesu fekrendszerek a legfekberendezesek tovabbfejiesztett valtozatai. A/ elektronikanak koszonhetoen a fekkesedelem csokken. A fo feladatot az elektronikus

Az ASR rendszer szabalyzokore

29. abra:

1 1 ' 'ini fek vegzi, ahol a munkahengereket egyedileg lehet vezerelni. igy az ABS es az ASR

Az ASR magneses szabalyzoszelep

szabalyzokore

r.. illetve tovabbi funkciok is integralhatok. A/ EBS rendszer egy biztonsagi pneumatikus rendszert is magaba foglal, ami elektroni!• ir. zavar esten beavatkozik es a legfekrendszer segitsegevel fekezi le a jarmuvet. A jarmu

a kompresszortfll erkezo levego

t-

nh 'ktronikus halozata (CAN = Controller Area Network) segitsegevel az EBS felhasznalja i I SP-bol, a retarderbol, es a motorfekbol erkezo elektronikus adatokat is.

.rita^ezgrloelektronika

A/ clso tengelyen erzekelo a poluscsappal

i • -i lyes alkatreszek mukodese 1.1 i kezoero jelado

Mukodese

!• 1 1 :z6ero jelado a jarmuvezeto fekero-igenyenek fuggvenyeben elektronikus jelet kuld a

1. A poluscsappal ellatott erzekelo a poluskerek segitsegevel meri a kerekfordulatok sz^ 2. Ez az informacio minden hajtott kerekrol a vezerloelektronikaba keriJI.

kfi/pontiegyseghez.

3. A vezerloelektronika kiszamitja a kerek sebessegel, valamint a jarmu referenciasebes 4. A referenda es a tenyleges sebesseg kozotti kulonbseg eseten az elektronika a

I. A kozponti egyseg i ionti egyseg vezerli es ellenorzi az EBS rendszert. Osszehangolja az elso es a hatso

magnesszelep segitsegevel avatkozik be. 5. Az elektronika ugy vezerli a feknyomast, hogy a fekero alkalmazkodjon a mindenk< m i viszonyokhoz.

lwni"lyek fekezo funkcioit, ugymint az elso tengely ABS szabalyozasat is. Emellett a kozi

iiyseg ertekeli a jeladok altal adott jeleket, es kommunikal az ABS-szel, ASR-rel es a i '(jyeb rendszereivel.

Elonyei: • Az ASR rendszer segitsegevel a kerek es az utpalya kozotti eroatvitel optimalis "

Konnyebb elindulas sikos utpalyan

n Irikeroelosztoreleszelep • Hep szabalyozza az elso tengelyen Iev6 (6k munknhnnrjwfik Ifivegfinyomasat.



4. ABS magnesszelep

A hatso tengelyen

A magnesszelep biztositja, hogy a feklevego ellenorzott modon jusson a membran-hengerekbe.

Az egyes alkatreszek mukodese

5. Jelado

7. Redundancia szelep

A kereken levo jeladok ellenorzik a fekezest. Merik a kerekek fordulatszamat, es ezeket az

A redundancia szelep a hatso fekmunkahengerek gyors feltoltesere es uritesere szolgal.

ertekeket tovabbitjak a kozponti vezerloegyseghez. 8. Tengelymodulator 6. Membran-henger

A tengelymodulator szabalyozza a hatso tengelyre juto feknyomast es emellett a

A membran-hengerek tovabbitjak a feknyomast az elso es a hatso tengelyeken levo

elektropneumatikus potkocsi fekszelepet is.

fekmunkahengerekbe. jelado Mukodes az elso tengelyen

31.abra: Az EBS szabalyzo-

kozponti vezerloegyseg

1. A jarmuvezeto lenyomja a fekpedalt, ezaltal aktivalja a fekezoero jeladot (1).

kore a hatso ten-

2. A fekezoero Jelado tovabbitja a Jassitasi igenyt" a kozponti vezerloegyseghez(2).

gelyen

3. A kozponti vezerloegyseg szabalyozza a fekeroeloszto releszelepet (3), es feknyomast

membranhenger

enged az elso tengelyre. 4. A nyomas ellenorzese a fekero eloszto releszelep nyomasszenzorain keresztul tortenik, amelyek a mert ertekeket a kozponti vezerloegyseghez tovabbitjak.

tengelymodulator

5. Az ABS magnesszelep (4) a feklevegot ellenorzott modon juttatja a membran-hengerekbe (6). normal legkori nyomas toltonyomas elektromos vezetek

6. A kereken levo jeladok (5) ellenorzik a fekezest. Jelado kozponti vezerloegyseg ABS-m4gnesszelep

Mukodes a hatso tengelyen I. A jarmuvezeto lenyomja a fekpedalt, ezaltal aktivalja a fekezoero jeladot (1).

membranhenger

','. A fekezoero jelado tovabbitja a Jassitasi igenyt" a kozponti vezerloegyseghez(2). fekezoero jelado

:i A kozponti vezerloegyseg szabalyozza a tengelymodulatort (8), es feknyomast enged a hatso tengely mindket oldalara.

fekeroeloszto releszelep

4 A redundanciaszelep (7) visszatartja a pneumatikus jelet. Csak akkor avatkozik be, tehat akkor engedi tovabb a pneumatikus jelet, ha az elektromos fekrendszer meghibasodik.

• normal legkbri nyomas • tbltonyomas elektromos vezetek

' i A kereken levo jeladok (5) ellenorzik a fekezest.



A rendszer elonyei

hasonlitja a pillanatnyi sebesseg-

32.abra:

•

A fekiit csokken azaltal, hogy a fekkesedelem es a toltesi ido csokken.

gel. (lasd 28. abra) A rendszer fel-

Az elektronika erze-

•

A vonojarmu es a potkocsi fekrendszere automatikusan osszehangolodik

ismeri a kritikus szituaciokat, es

keli a kormanyzas

•

Javul a stabilitas

a motor es a fekrendszer segitse-

szoget, a keresztira-

•

Az ABS es az ASR hatasosabban mukodik

gevel avatkozik be. Az egyes ke-

nyu gyorsulast, va-

•

Az uzemi fekrendszer minden elemenek allando ellenorzese

rekek egyedileg fekezodnek. Az

lamint a jarmu elfor-

•

A fekbetetek kopottsaganak ellenorzese

ESP ket rendszert egyesit maga-

dulasat

•

A koltsegek csokkennek:

ban a dinamikus stabilitasi prog-

- a fekbetetek kevesbe es egyenletesen kopnak

kcresztirinyu gyorsulas

ramot (DSP) es a ROP-ot (Roll Over Prevention).

- kevesebb allasido - gazdasagossag. A DSP mukodese alulkormanyzottsag eseten

GYAKORLATI TANACS

Alulkormanyzottsag eseten a jarmu az elso tengelyt a kanyar ivebol kifele tolja. A kanyar belso iven futo hatso kereken lecsokkentett fekero es hajtonyomatek segiti a jarmu irany-

Az elektromos rendszer zavara eseten a legfekrendszer lep mukodesbe.

ban tartasat.

Ebben az esetben a fekkesedelem novekszik, igy no a fekut hossza is. A DSP mukodese tulkormanyzottsag eseten Tulkormanyzottsag eseten a jarmu a kanyariv kozepe fele igyekszik (a hatulja tor ki). A kanyar kulso iven halado elso kerekre hato fekero ellensulyozza a tulkormanyzottsagot. A fe-

Elektronikus stabilizalo program (ESP)

kezett potkocsi is visszafogja a szerelvenyt.


A ROP mukodese borulasveszely eseten

A kanyariven torteno haladaskor a centrifugalis ero a jarmuvet a kanyarbol oldaliranyba ki-

A ROP egy olyan elektronikus rendszer, amely nagy siirlodas eseten csokkenti a borulas

fele tolja. A centrifugalis erot a kerekek es az utpalya kozott hato erok ellensulyozzak. Ha

vnszelyet. Akkor avatkozik be, ha a jarmu borulasveszelyes helyzetbe kerul. A ROP rend-

a kerekek es az utpalya kozotti tapadas mar nem elegseges, a jarmunek az elso tengelye

i-./ernek (borulasvedelem) ket fo funkcioja van.

(alulkormanyzottsag) vagy pedig a hatulja (tulkormanyzottsag) tor ki. Az elektronikus stabilizalo program (ESP) segitsegevel a jarmuvezeto kritikus szituacic-

A ROP rendszer 1. funkcioja

ban, peldaul kanyarivben, vagy egy hirtelen kikerulesi manover eseten - is ura maradhat a

A ROP rendszer a rendelkezesre allo adatok (a jarmu sebessege, a kormanyzottsag, to-

jarmuvenek. A kerekekre hato, celzott es pontosan adagolt fekhatas, valamint a vonoere-

nii HI) alapjan kiszamitja a meg veszelytelen keresztiranyu gyorsulas erteket. Ha a mert ke-

jenek a csokkentesevel a jarmu megcsuszasa megelozheto es a menetstabilitas helyreal-

iMnztiranyu gyorsulasi ertek a szamitott ertek felett van, akkor a motor es a fekrendszer be-

lithato.

iivntkozasaval csokkenti a jarmu sebesseget. igy akadalyozza meg a jarmu felborulasat.

Mukodesi elv

A HOP rendszer 2. funkcioja

Az ESP elektronikaja erzekeli a kormanyzas szoget, a keresztiranyu gyorsulast, valamint a

A nsndszer masodik funkciojaban, a kanyar belso iven halado kerek fordulatszamanak is-

jarmu elfordulasat ( a jarmu fuggoleges tengelye koruli elfordulas merteke) es ezt ossze-

innioleben kiderul, hogy ez a kerek elemelkodlk-o a Ialajt6l vagy sem. Ez az informacio az

A rakomanyrbgzites fizikaja


ESP vezerlomoduljaba kerul, EBS-szel rendelkezo potkocsi eseten pedig a potkocsi EBS

A rakomanyrogzftes fizikaja

vezerlesebe. A jarmu sebessegenek a csokkentesevel megakadalyozza a borulast.

A hallgatonak meg kell ertenie a rakomanyrogziteshez szukseges alapveto fizikai osszefuggeseket.

Alapveto fizikai osszefuggesek Bevezetes A rakomanyrogzltessel kapcsolatosan rendszeresen szoba kerulnek az erok. A megfelelo loendok kivalasztasahoz kulcsfontossagu szerepet jatszik, hogy •

Mi is az ero?

Potkocsi Stabilitasi Program (TROP)

•

Hogy ebrednek, keletkeznek?

A potkocsikra szinten kifejlesztettek a borulasvedelmi rendszert. Ezek a rendszerek az

•

Milyen erok hatnak a rakomanyra a szallitas kozben?

RSP es RSS neven kerultek forgalomba. Ezek a rendszerek a potkocsik EBS rendszerebt integraltan mukodnek, es a vonojarmu rendszereitol fijggetlenul mukodnek. A mukodeso

Az ero mertekegysege a Newton. Az angol fizikus, Isaac Newton ismerte fel, hogy minden

megegyezik a vonojarmuvek eseteben mar megismert, ROP rendszer mukodesevel.

lest nyugalmi allapotanak megtartasara torekszik. Mas szoval minden test ellenkezo iranyu hatassal reagal sebessegenek vagy mozgasiranyanak megvaltoztatasara. Ezt az osszefug

juk (tomegero, tehetetlensegi ero, sulyero, nehezsegi ero)

Ha a vonojarmu nem rendelkezik borulasvedelmi rendszerrel, mig a pot-

Pelda

kocsi igen, szukseghelyzetben csaka potkocsi fekrendszere lep mukodesbe.

I la a jarmuvezeto lefekezi a jarmuvet, a rakomany- mindegy milyen nehez - ha nines rog-

Ebbol kovetkezoen a vonojarmuvet kulon fekezni kell, ha a borulas veszelye

/itve, a korabbi sebesseg, illetve elmozdulas iranyaba tolodik el.

fennall.

Osszefoglalas E muszaki berendezesek nem nyiijthatnak abszolut vedelmet. Ezek csak a jarmuvezeto segitsegere lehetnek a varatlan es nehez kozlekedesi helyzetek megoldasaban. A feleld seg tovabbra is kizarolag a jarmuvezetoe.

Teherautovezetes

Europai szinten I.

A rakomanyrogzites fizikaja

34. abra:

35. abra:

A rakomany

A suriodas ket

elmozdulasa

testet hatarolo

fekezeskor

Mikroegyenetlenseg

ooo

feluleten ebredo erok osszessege, amelyek az elmozdulast gatoljak vagy megakadalyozzak.

Osszefoglalas

A csuszosurlodas es a tapadasi suriodas kozotti kulonbseg

Ha a rakomany minden korulmenyek kozott a helyen marad, akkor bizonyos elleneroknek kell hatnia ra. Ezek pedig csak az eloirasszeru rogzites mellett hatnak megfeleloen A jarmuvezetonek az aru megfelelo rogziteserol valo gondoskodas is a feladata. Megpediu

Alapvetoen ket surlodast kulonboztethetunk meg a csuszosurlodast es a tapadasi surloi ist.

ugy, hogy szamitasba kell vennie a tobbi kozlekedo szabalytalansaga es a hirtelen fel

I la egy tomeget sik terepen megprobalunk elhiizni, meglehetosen nagy erore van szukse-

miatt kialakulo kulonleges helyzeteket is.

i liink ahhoz, hogy a tomeget mozgasba hozzuk. A testet visszatarto ero a tapadasi surlodasi ero. Amikor a tomeg mar mozgasban van, akkor mar lenyegesen kisebb erore van szukseg a iiiozgas fenntartasahoz. Az ilyenkor hato ellenero a csuszosurlodasi ero.

A suriodas

lekintve, hogy az aru a jarmu mozgasabol kovetkezoen mar nines nyugalmi allapotban, az I'lmozditasahoz mar nem kell nagy kezdeti ellenallast lekiizdeni, ezert a rakomanyrogzites


vi inatkozasaban kizarolag a csuszosurlodassal szamolunk, amit (Fs)-kent jelolunk.

Az a rakomany, amely nem alakjabol vagy a rogzitettsegebol kovetkezoen marad a hi 'ly 'i >

Szamitasi pelda

az a ra hato suriodas miatt nem mozdul el. A suriodas altal keltett rogzito erot siirlodasl

I In egy 1000 kg tomegu raklap [Fe=1000 daN (dekaNewton)] eseten

eronek (Fs) nevezzuk. A nagysaga az ugynevezett surlodasi egyutthatotol fugg, amineK •

iiik feluleten a csuszosurlodasi egyutthato ps = 0,2, akkor a surlodasi ero

jele: u, az erteket pedig az egymason surlodo anyagok befolyasoljak.

I , - F x us = lOOOdaN x 0,2 = 200 daN.



Osszefoglalas

36. abra: Csuszasgatio anyag

Fekezeskor az 1000 kg tomegu raklapra 800 daN tehetetlensegi ero (Ft) hat. Az ezzel ellentetes iranyu 200 daN surlodasi ero nem eleg az elcsuszas megakadalyozasahoz. Eh-

37. abra:

hez tehat kiegeszito rogzito erore van sziikseg.

Csuszasgatio alatet

A rogziteshez a tehetetlensegi ero es a surlodasi ero kulonbsegebol adodo rogzitoero

hasznalata

szukseges, ami peldankban FR = Ft - Fs = 800 daN - 200 daN = 600 daN.

Az anyagok kozotti surlodas

A surlodasi egyutthato (us)

A rakter padlozata

Rakomany

Melamingyantaval kezelt fa, sima felulet

Euro raklap (fa)

0,20

Racsos rakodoketrec (acel)

0,25

Muanyag raklap (PP)

0,20

Euro raklap (fa)

0,25


0,25

Muanyag raklap (PP)

0,25

Euro raklap (fa)

0,25


0,25

Muanyag raklap (PP)

0,35

Melamingyantaval kezelt fa, racsos felulet

Aluminium, lyukacsos sinek

A szonyegek a felhasznalasi celtol fuggoen kulonbozo erossegben (vastagsagban) kaphatok. A gyakorlatban az univerzalis felhasznalasu szonyeg terjedt el, ennek a vastagsaga 8 mm. Specialis igenyek eseten , peldaul papirtekercsek-, gepek szallitasa soran termeszetesen az erosebb hasznalata a celszeru, illetve szukseges. Figyelni kell arra, hogy nagy terheles alatt a szonyegek osszetomorodnek es ,,szappanossa" valnak. Minden esetben vegyuk figyelembe a gyarto eloirasait.

A csuszasgatio anyagok csak akkor tb'ltik be a szerepuket megfeleloen, ha a rakter tiszta. A kisepert rakter tehat alapfeltetele az eloirasszeru rakomanyrogzitesnek. Ezert a sepru a rakter kotelezo tartozeka.

A surlodasi egyutthatora vonatkozo szamitasokat a BGF vegezte, a ,,Rakomanyok surlodisi egyutthatoinak meghatarozasa" cimu projekt kereteben.

Osszefoglalas A csuszasgatio anyagok novelik a surlodast, igy novekszik a surlodasi egyutthato is.

Csuszasgatio segedanyagok A csuszast megakadalyozo anyagok bizonyos korulmenyek kozott javitjak a surlodasi ert* keket. A szonyegeket a rakomany es a padlozat, illetve az egyes arudarabok koze kell fektetni.

Teherautovezetes

: Europai szinten I.

A kozuti kozlekedes soran fellepo erok


GYAKORLATI FELADAT

.Elso fuvarfeladat"

Altalanos tudnivalok A jarmuvunkon egy lapos dobozt szallitunk, amire hato nehezsegi ero 4 000 daN (tehat a tomege 4000 kg) A rakomany es a rakfelulet kozotti A rakomanyra hato maximalis gyorsulasok a kozuti kozlekedesre vonatkozo, 2700 szamu

surlodasi egyutthato \is = 0,2 (fa es fa kozott).

VDI (Nemet Mernoki Kamara) iranyelvben kerultek rogzitesre. Ettol eltero ertekek (peldaul a teherauto vasuti kocsira, vagy hajora torteno rakodasakor) a DIN EN 12195-1 szabvany-

1. feladat: milyen erok hatnak a rakomanyra, a megismert fizikai

bol, vagy az egyes fuvarozasi agak szakiranyu osszeallitasaibol nyerhetok.

torvenyszerusegek szerint...

A 7,5 tonna megengedett legnagyobb ossztomegu teherszallito jarmuvek menettulajdonsagaival kapcsolatos legfrissebb meresek szerint normal uzemmodban is nagy gyorsulasok erhetok el. A rakomanyrogziteshez szukseges erok kiszamitasanal mar ezeket az a<. ] , , tokat vesszukfigyelembe. (VDI iranyelv)

a) ...a menetirannyal megegyezo iranyban?

Fm =

x

daN =

daN

b) ...oldaliranyba es hatrafele?

A rakomanyra hato tehetetlensegi erok a kozuti forgalomban

Fo = Fh =

x

_daN = _

_daN

daN = _

daN

(m: menetiranyu, o: oldaliranyu, h: hatra) A menetirannyal ellentetesen 0,5 x FG tehetetlensegi ero hat. Ez tehat a fele a lefele hato sulyeronek. Ma a motorok teljesitmenye nem tesz lehetove 5 m/s2-nel nagyobb gyorsulasl. Ennek ellenere a kuplungpedal megcsuszasakor, hegymenetben, vagy hatramenet eseten

2. feladat: milyen merteku a surlodasi ero es milyen hatasa van az 1. feladat soran kiszamitott erohatasokra?

torteno nagyobb fekezesnel szamolni kell ezzel a hatrafele iranyulo tehetetlensegi erovel. Fekezes eseten a rakomanyra 0,8 * FG ero hat a

daN =

a)

daN

menetirannyal megegyezo iranyban, kisebb to-

b) A surlodas tamogatoan hat, igy a fellepo eroket 800 daN-nal

megu jarmuvek eseten meg tobb. Korszeru fek-

csokkenti. A rogziteshez szukseges ero tehat:

rendszerrel (tarcsafek, fekasszisztenssel, menelstabilizalo programmal) 8 m/s2 lassulas erheto el. Kanyarban oldaliranyu erok hatnak 0,5 x F(. nagysagban. Borulekony rakomany eseten azonban 0,7 * Fe erovel kell szamolni. Ennel nagyobb ertekek a konnyebb, alacsonyabb sulypontu jarmuvek eseten fordulhatnak elo. (lasd VDI iranyelv)

Rm

_daN -

daN (oldaliranyba es hatrafele)

daN =

daN =

daN (menetiranyba)

daN



.4 A vezetesi stilus, mint befolyasolo tenyezo Altalanos tudnivalok A felelossegtudattal rendelkezo jarmuvezetotol elvarhato, hogy jarmuvenek alabbi musza-

,,26. § (1) b) egyeb gepjarmuvel - kiveve teherszallitasra kialakitott motoros triciklit -, valamint gepjarmubol es potkocsibol allo jarmuszerelvennyel autopalyan

80 km/6ra,

lakott teruleten kivul egyeb iiton

70 km/6ra,

lakott teruleten

50 km/6ra,

ki tulajdonsagaival tisztaban legyen: •

meretek,

•

tomeg,

• a tengelyek megengedett terhelese. Tudnia kell, hogy jarmuvenek a kormanyozhatosagat es fekezhetoseget a rakomany alapvetoen megvaltoztathatja.

...(4) A jarmu sebesseget az (1) - (3) bekezdesben emlitett sebesseghatarokon belul ugy kell megvalasztani, hogy a vezeto jarmuvet meg tudja allitani az altala belatott tavolsagon belul es minden olyan akadaly elott, amelyre az adott korulmenyek kozott szamitania kell." 7. § (1) Jarmuvel masik jarmuvet csak olyan tavolsagban szabad kovetni, amely elegendo ahhoz, hogy az elol halado jarmu mogott - ennek hirtelen fekezese eseteben is -

A jarmuvezeto kotelessegei

meg lehessen allni.

A vezetesi stilusra vonatkozo eloirasokat a KRESZ (1/1975. KPM-BM rendelet) tartalmaz-

a 3500 kg-ot vagy hossziisaga a 7 metert meghaladja, lakott teruleten kivul masik jarmu

(2) Olyan Jarmuvel, illetoleg jarmuszerelvennyel, amelynek megengedett egyuttes tomege

za. Itt roviden felidezzuk az ide vonatkozo szabalyokat:

mogott olyan kovetesi tavolsagot kell tartani, hogy a ket jarmu koze legalabb egy - elozest vegrehajto - szemelygepkocsi biztonsagban besorolhasson."

,,3. § (1) Aki a koziiti kozlekedesben reszt vesz, koteles a) a koziiti forgalomra, valamint a kozutnak es kornyezetenek a vedelmere vonatkozo jogszabalyi rendelkezeseket megtartani; c) ugy kozlekedni, hogy a szemely- es vagyonbiztonsagot ne veszelyeztesse, masokal !•> > lekedesukben indokolatlanul ne akadalyozzon, es ne zavarjon." ,,25. § (1) Jarmuvel a forgalmi, az idojarasi es latasi viszonyoknak, tovabba az utviszonyoknak (az ut vonalvezetesenek, az utburkolat minosegenek es allapotanak) megfeleloen kell kozlekedni; figyelemmel kell lenni a jarmu sajatossagaira, az utasokra es a i. ii " manyra." A 2500 kg megengedett legnagyobb ossztomeg folotti tehergepkocsikkal legfeljebl i a KQ vetkezo sebesseggel szabad kozlekedni:


8

A terheleseloszlas es a hasznos terfogat

Tehereloszlas es hasznos terfogat

A fentiek miatt szamitjak ki a rakfelulet szamos pontjara a szukseges es a megengedett tengelyterhelesi ertekek fuggvenyeben a lehetseges hasznos terhelhetoseget. Ezeket a pontokat aztan osszekotve egy gorbet kapunk. Ez a gorbe a tomegeloszlasi gorbe, amely megmutatja a lehetseges terhelhetoseget, attol fiiggoen, hogy a rakomany sulypontja milyen messze van az elso homlokfaltol. A grafikonon vizszintesen a sulypont-tavolsagot (me-

A hallgatonak ismernie kell a rakomanynak a menetstabilitasra gyakorolt

terben), mig fuggolegesen a terhelhetoseget (tonnaban) latjuk.

hatasait, valamint a hasznos terheles, illetve a kihasznalhatosag fogalmait.

megengedett maximalis teherbiras (ossztomeg)

i.1 A terheleseloszlas

39. abra:

megengedett hatsotengely-terheles

Egy haromtengelyes 161

megengedett elsotengelyterheles

Mint ismertte vail a koziiti kozlekedesben hatalyos jogszabalyok megkovetelik a jarmu-

r\ minimalis elsotengely-terheles (a jarmu pillanatnyi i tomegenek 20-35 9fe-a)

vezetoktol, hogy felismerjek a jarmure kedvezotlenul hato korulmenyeket, es tisztaban

141

jarmu tomegeloszlasi gorbeje

121

101

si terhd^s(t)

legyenek a megfelelo teendokkel. Ez azt is jelenti, hogy be kell tartani a megengedett

et

ossztomegre, es tengelyterhelesre, nyeregterhelesre stb vonatkozo szabalyokat. Ugyanigy

41

az egy oldalra torteno rakodas is tilos.

21 ot

Hoi is van a problema? Kozismert, hogy a forgalmi engedelyben szereplo teherbiras az a maximalis tomeg, ami a jarmure felrakodhato. Kevesse ismert azonban, hogy ez a tomeg csak akkor rakodhato fel, ha a rakomany sulypontja a rakfelulet bizonyos kornyezeteben van. Gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, hogy a rakomany sulypontja a rakfelulet kozepen legyen, igy a maximalis teherbiras ritkan hasznalhato ki. A rakomany sulypontja tobbe vagy kevesbe a rakfelulet kozepetol elore vagy hatra helyezkedik el. Mindket esetben kevesebb a maximalis teherbiras, mint a megengedett, mert a megengedett tengelyterhelesi ertekek a megengedett ertekek fole vagy ala kerulnek. A tengelyek tulterhelese is (abroncs-, tengelykarosodas, illetve a menet- es fekezesi tulajdons.-ii i> >!•

40. abra:

Egyjar. haromtengelyes jarmu tomegeloszlasi gdrbeje megvaltozasa) es a tengelyek alulterheltsege is (a kormanyzasi tulajdonsagok megv.-'ilii \tt \) balesetveszellyol (a rakfelulet els6 felehi

41. abra: Egy haromtengelyes jarmu tomegeloszlasi gorbeje i.-i i.iklclulet hatso feleben megterhelve)



Afenti peldaban szerepio, haromtengelyes jarmu eseteben lathato, hogy a maximalis I i

G Y A K O R L A T I FELADAT

2. abra:

tonnas teherbiras csak akkor hasznalhato ki, ha a rakomany sulypontja a rakfeliilet i i

itot jelzo

aranylag csekely, mintegy 60 cm-es szakaszara esik. Tehat az elso homlokfaltol mi v

..Masodik fuvarfeladat"

mbolum

3,8m szakaszra. Haajarmuvel csak 10 tonnas rakomanyt szallitanak, ugyarakomim,

Elszallithatjuk-6 a rakomanyt a 43. abra szerinti elhelyezessel?

golason

sulypontja a homlokfaltol mert 2,6 es 4,3 meter koze eshet.

Tomegeloszlasi gorbe Megengedett Megengeden akovelkezok elsotengely- hasznos fiiggvenyeben: terheles lerheles t

Tomegelosztasi terv jrv

A rakomanyegyseg sulypontjanak meghatarozasa

I

10,5 10 Terheles (

8

1

D

alak eseten nem okoz kulonosebb nehezseget. A kulonbozo <|i'i

•t

^

\.

44. abra:

^ •~-v ^

V

__... D

1

2

3

Minimahs elsolengefyterhel^s

I

N

/

4 2

/-A

b

6 ^-

A rakomanyegyseg sulypontjanak behatarolasa a szimmetriku:i

Megengedett hals6tengelyterhe!6s

4

5

A geppel megrakott haromtengelyes jarmu

6 6,5

Rakfelulet tm)

pek eseteben is meglehetosen egyszeru, mert ezeken altalabnii elhelyezik a sulypont helyet jelzo szimbolumot. Ezek azonban n gyakorlatban a ritkabb esetek. A sulypont behatarolasanak M/I m ban a helyes rakodas szempontjabol donto jelentosege van.

G Y A K O R L A T I FELADAT

Valasz:_

,,Masodik f uvarfeladat" Egy 8000 daN sulyu, 6 meter hosszu gepet kell szallltanunk. A gep sulypontja a magasabb vegetol 1,9 meterre van.

A tobb darabbol allo rakomany egyiittes sulypontjanak meghatarozasa Tobb gondot okoznak azok a rakomanyok, amelyek tobb kulonbozo meretu, illetve sulyu darabbol allnak. Feladatunk ilyenkor a teljes rakomany egyuttes sulypontjanak a meghatarozasa. 45. es 46. abra: A tobb kulonbozo darabbol allo rakomany egyuttes sulypontjanak meghatarozasi modja

A szallitashoz egy haromtengelyes jarmu all rendelkezesunkre, a kovetkezo adatokkal.

Teherautovezetes ! Europai szinten I.


Nem minden olyan jarmuhoz, illetve felepitmenyhez adnak a gyartok tomegeloszlasi doku-

Hengeres, vagy fvelt felepitmenyek

mentaciot, amelyhez ez szukseges lenne. A tehergepkocsik ilyen iranyii utolagos bemere-

A hengeres vagy ives felepitmenyek eseten a szamitas korulmenyesebb. A szamitashoz

set a szakertoi szervezetek, vagy szovetsegek vegzik. Beszerezhetok szamitogepes prog-

az alabbi adatok szuksegesek.

ramok is, amelyekkel a kiilonbozo jarmutipusokra vonatkozo gorbek elkeszithetok. KEPLET

www.bgf.de: A BGF (Jarmuuzembentartok Szakmai Szovetsege, J Nemetorszag) altal elkeszitett fenti temaju CD-ROM: ,,Lastverteilungsplan nach VDI-Richtlinie 2700, Blatt 4".

V = L X 1/4 x D2 x 71

L = hosszusag

vagy

D = atmero (d = 2r)

L x r2 x n

TC = Ludolf fele allando, erteke: 3,14..

Osszefoglalas A rakomanyt a rakfeluleten ugy kell elhelyezni, hogy a megengedett tengelyterhelesi ertekeket ne haladjuk meg.

48. abra: Tartany-felepitmeny

A hasznos terfogat

(tankauto)

A szogletes felepitmenyek A terfogat (V) a test befogado kepessege. A legegyszerubben ugy szamithato, hogy a test meretadatait osszeszorozzuk (lasd a kepletet).

Osszefoglalas

KEPLET

Ezek a szamitasok azonban csak elmeleti jelleguek, mert a legtobb esetben a minimalis L = hosszusag

es a maximalis tengelyterhelesi ertekek a terfogatot is befolyasoljak. A tenyleges terfogatot

B = szelesseg

a gyarto altal a jarmuhoz kiadott leiras, vagy a jarmu tipusbizonyitvanya tartalmazza.

H = magassag


Ellenorzo kerdesek

Ellenorzo kerdesek 5. Mikor indokolt a sebessegszabalyzo - mas neven tempomat - hasznalata, es mely esetben nem javasolt? 1. Hogy befolyasolhatja a jarmuvezeto az uzemanyag-fogyasztast? (Gondoljon a motor kulonbozo jelleggorbeire, valamint a kagylodiagramra)

6. Nevezzen meg nehany menetellenallast! 2. A szabalyosan lefuzott ponyva befolyasolja-e az uzemanyag-fogyasztast? (

) igen

(

)nem

3. Nevezzen meg a fordulatszammero alapjan torteno vezetes harom alapelvet. 7. Hogyan lehet a gyorsitasi ellenallast kedvezoen befolyasolni?

4. Melyek azok a jarmualkatreszek, amelyek hianyos karbantartasa hatranyosan befolyasolja a fogyasztast?


8. Mikor szukseges a gumiabroncs levegonyomasat ellenorizni? (

) a nagyjavitaskor,

(

) ha ugy tunik, hogy keves a levego,

(

) 14 naponkent,

(

) minden elindulas elott

9. Nevezze meg a gazdasagos vezetes nehany alapelvet!

Ellendrzo kerdesek

12. Milyen tenyezok befolyasoljak a reakcioido alatt megtett ut hosszat?

13. Miert kell a tengelykapcsolot benyomni veszfekezes eseten?

14. Milyen veszelyes helyzetek keletkezhetnek a teherjarmuvek kanyarivben torteno kozlekedese eseten?

10. Mi a kovetkezmenye az alacsony fordulatszamtartomanyban torteno egyenletes kozlekedesnek? (

15. Mik az elektronikusan vezerelt fekrendszer (EBS) elonyei?

) Uzemanyag-megtakaritas,

(

) idoveszteseg,

(

) a motor tiilterhelese

11. Milyen eroket kell a gumiabroncsoknak atvinni a palyatestre?

16. Milyen ertekeket kell a jarmu berakodasakor betartani?

Teherautovezetes j Europai szinten I.

Fuggelek

10 Fuggelek Osszehasonlito tablazat Datum:

Varosi kozlekedesben:

Jarmu: DAF

A KET MENET MERESI EREDMENYEI

Nev •

Unrau

Rautenberg

1

2

30,4

31,1

Megallasok

10

Sebessegvaltasok

Kilic, Yusuf

1

2

31,1

30,1

12

13

71

67

Atlagsebesseg

41,4

Uzemanyag-fogyas:.ztas (1/100km) Gazdasagossagi mutato*

Menetido (percben)

n

.25 •S

>t r~ 5 01 — E

2

35,4

34,1

12

14

10

Megallasok

82

71

72

66

Sebessegvaltasok

40,5

40,5

41,9

42,4

43,9

Atlagsebesseg

21,4

18,3

21,0

17,6

22,8

18,8

Uzemanyag-fogyas (I/100km)

21,0

1,93

2,21

1,93

2,38

1,86

2,34

Gazdasagossagi mutato*

1,93

-4

-11

-6

a kulonbseg szazaiekban

-5,6

-13,4

-8,3

a kulonbs& szammal kifejezve

-0,9

1,4

a kulonbseg •• szazaiekban

-2,2

a kulonbseg szammal kifejezve


I

(!) CO

1

a kulonbseg szammal kifejezve 0)

Kilic, Veli 1

31,1

Menetido (percben)

32,3

27,0

26,0

12

14

13

11

76

67

79

53

40,5

39,0

42,4

43,8

19,0

21,0

18,4

2,05

2,01

2,38

|

a kiilonbse szammal kifejezve

2

I

-9

-26


-11,8

-32,9

1,5


-1,5

1,4

3,4

3,5


-3,7

3,3

-3,1

-3,4

-4,0


-2,0

-14,5

-16,2

a kulonbseg _^ szazalekbal

-9,5

-2,6

o -^ I I

. :

Megjegyzesek 1

a/allar|:-,i"

-17,5

a ~ §

I

Meg)' * azatlagsebossci | <>:.,•!

, > ii/nmiiiiyii<| Icxiyas/tassal

-12,3

Teherautovezetes - europai szinten I. resz: A biztonsagi szabalyokon alapulo jarmuvezetes Ez a kotet a gazdasagos jarmu-uzemeltetes technikajat, a biztonsagos fekezessel, kanyarvetellel kapcsolatos ismereteket, es a vezetest segito modern biztonsagi berendezeseket ismerteti. Ez a resz targyalja a szabalyos rakomanyrogziteshez szukseges alapveto fizikai bsszefuggeseket is. A kbtet szerzoi: Ralf Brandau gepeszmernb'ki tanulmanyai kb'zben gyakorlati tapasztalatokat szerzett a nyergesvontatok es hutokarmonok vezeteseben. Az iparban vegzett tevekenysege utan, 1989 ota a Jarmuuzemeltetok Egyesuletenek (BGF) szakertoje. Manfred Fehlmann mint kepzett gepiarmu-muszeresz, az OAMTC (Osztrak Autoklub) Test & Training programjanak kereteben Europa tobb orszagaban tart kepzeseket a "Menetbiztonsag" temakoreben. Matthias Haake a mindeni VA Kozlekedesi es Kepzesi Kft. oktatasi osztalyvezetoje. Az b'sszes kozuti jarmukategona szakoktatoja.

Forditotta: dr. Szakacs Andras. Lektoraltak: a Magyar Kozuti Fuvarozok Egyesuletenek munkatarsai.

ISBN: 978-963-9518-46-S

789639

www.gki-tanfolyam.hu

518469

A kotet ara: 3360 Ft

A masik ket kotet tartalma:

GKI Szakmai alapkepesites ^s tovabbkepres tankonyve L*r-^g"'">-'fcti'

II. resz: Eloirasok alkalmazasa

III. resz: Egeszsegvedelem, kozlekedesi es kornyezeti biztonsag

A masodik kotet a vezetesi- es pihenoidokre vonatkozo szabalyokat, a hazai es nemzetkozi kozuti fuvarozas tb'rvenyi kereteit, a rakomanyrogzitest vegzo es ellenorzo dolgozok jogi ertelemben vett felelosseget es a kozlekedesi szabalysertesek jogi kovetkezmenyeit targyalja.

A harmadik kotet a balesetek megelozesenek es a veszelyes helyzetek felismeresenek fontossaga':^ biztonsagos rakomanyrb'gzites kulonbozo eszkczer: es azok ellenorzeserol szol, ezen kivul peldak _ bemutatja a gepjarmuvezeto testi-lelki egeszse bantarto eletmod fontossagat es a helyes szolga^ toi fellepes, kommunikacio jelentoseget a ceg c:rr imazsanak kialakitasaban.

Teherautó vezetés

Recommend Documents