Korok, bútorok

Kiss – Csepregi

Korok, bútorok

Kolibri könyvek Móra Könyvkiadó

Bevezető Írta: Kiss Éva Rajzolta: Csepregi Sándor A borítót Szabó Árpád tervezte

© Kiss Éva, 1988

A legrégibb bútor valószínűleg egy darab kő vagy egy kidőlt fa törzse volt, amelyre az ősember leült pihenni. A természetben talált tárgyakat azonban többi eszközeihez hasonlóan fokozatosan finomította, alakította, míg végül létrehozta a test arányainak és a pihenés igényének legmegfelelőbb formákat. A fejlődés magasabb fokát jelentette, amikor amikor fadarabok, fadarabok, ágak összeilleszté összeillesztésével sével megpróbálta megpróbálta környezetét környezetét még célszerűbben berendezni és használati tárgyainak körét bővíteni. Mindezek csupán feltevések, hiszen az őskorból alig maradt fenn tárgyi emlék. Az azonban bizonyos, hogy a civilizáció fejlődése során mind mind a bútork bútorkészí észítés tésii eljárás eljárások, ok, mind mind a bútort bútortípu ípusok sok köre köre egyre egyre bővült, gazdagodott. Ezt a fejlődéstörténetet bemutatni azonban igen nagy vállalkozás lenne. Könyvünk csupán a kiragadott példák segítségével próbálja érzékeltetni, milyen volt az emberek bútorzata, az otthon kultúrája a különböző korokban, hogyan alakultak ki a legfontosabb bútortípusok, és hogyan fejlődtek azok a technikák, amelyeket az évszázadok asztalosmesterei alkalmaztak. Az ismertetés Egyiptommal kezdődik, mert ennek az ókori birodalomnak a kultúrája hatott leginkább az antik görögségre s annak révén révén Európa Európa fejlőd fejlődésér éséree – a bútor bútor készít készítés és terén terén is. Egyébk Egyébként ént azonban csak a legfontosabb európai stílusjegyek bemutatására van lehetőségünk. Könyvünkben nemcsak a szűkebb értelemben vett bútorok szerep szerepeln elnek, ek, hanem hanem a lakás lakás felszer felszerelés eléséhez éhez,, meghit meghittség tségéhe éhezz hozzájárul hozzájárulóó kiegészítők, kiegészítők, ún. kisbútorok kisbútorok is: tükrök, tükrök, lábas órák, asztali asztali órák, állványok állványok stb. Tervezőik Tervezőik ötletességét ötletességét,, harmóniára harmóniára törekvésüke törekvésükett csodálhatjuk meg e kisebb tárgyakon is.

Egyiptom Egyiptom. A famegmunkálás sokféle technikája, az ehhez szükséges szerszámok és a legfontosabb bútortípusok – sok más tudományhoz és mesterséghez hasonlóan – már az ókori Egyiptomban kialakultak. Az egyszerű, józan szerkezetű bútorok összeépítésénél csapszegeket használtak használtak,, a felületeke felületekett simára csiszolták, csiszolták, majd élénk színekkel, színekkel, síkszerű díszítésekkel festették. Az ünnepélyes alkalmakon használt drága bútorokat gyakran elefántcsont, fajansz vagy különböző fákból készült berakásokkal berakásokkal,, sőt aranylemez aranylemez borítással is ellátták. ellátták. De készítettek készítettek párnázott bútorokat is, ami már a kárpitozás kezdeti fokát jelenti. Bravúros formaalakítást és igényes megmunkálást mutat az az i. e. 1350-ből származó papi trónus (2), amely Tutanhamon fáraónak az 1920-as években feltárt sírjából került elő. Az X alakú, összecsukható széklábak ívesen kialakított ülőlapot tartanak. Ehhez síkszerű háttámla csatlakozik, melyet az ülőrésszel íves összekötő kapcsol egybe. Az egész trónus gazdagon festett és berakásos ornamentikával díszített. Tutanham Tutanhamon on összecsukha összecsukható tó tábori ágya (4-5) arról tanúskodik tanúskodik,, hogy hogy az egyipto egyiptomia miakk a szépsé szépségg és az ünnepél ünnepélyes yesség ség szempo szempontj ntjaa mellett a józanságot és a gyakorlatiasságot is szem előtt tartották. Az összecsukható bútor könnyen szállítható, használaton kívül egyszerűen tárolható. Az ágy formailag már a mai fekhelyek kialakítását idézi. idézi. Párna Párna helyet helyettt olykor olykor fejtám fejtámasz asztt (1) használtak használtak.. A célszerű célszerű alakítási mód példája az a ládika (3) is, melynek felső lapja középen nyitható. Hasábos lábai viszonylag magasak, a díszítés a láda alsó peremén fut körbe. Az ókori formát a XX. század elején több kis tároló bútor megismétli.

1. tábla

Görögország Görögország (i. e. VIII-I. század). Az ógörög bútorművesség bútorművesség tárgyait csupán csupán vázafe vázafestm stmény ények ek vagy vagy dombor domborműv műves es ábrázo ábrázolás lások ok alapjá alapjánn ismerjük, de ezekből is következtethetünk asztalosmestereik tudására és a görögök életmódjára. Az ülőbútorok egyik típusa az ünnepi vagy vallási ceremóniát szolgáló trónszék. Az archaikus kori domborműves ábrázolásról ismert trónus on on (1) a félistenként tisztelt halottak ülnek, előttük a hozzátartozók áldozatot mutatnak be. A magas háttámlájú, merev tartást biztosító karosszék lábai állatláb formájúra vannak kifaragva. A hátsó láb a palmettaszerű dísszel záródó, egyenes háttámlában folytatódik. A kartámasz vízszintes, a szék merevsége, méretezése inkább a szertartás ünnepélyességét és nem a kényelmet szolgálja. Azt azonban leolvashatjuk róla, hogy felépítése már alapvetően azonos az évszázadokkal későbbi karosszékek szerkezetével, és hogy az archaikus kor bútorkészítői jól értettek a faragáshoz és az esztergáláshoz. A görög ülőbútor másik fontos típusa a klismos  (2), amely a mi támlás székeink korai elődje. Az ábrázolásokból úgy tűnik, hogy főleg nők használták. Könnyedebb bútor, jobban igazodik az emberi formák hoz, s készítői arra törekedtek, hogy kényelmes legyen. Igen fontos bútortípus a heverő  (3). A görögök fekve ettek, ittak, társalogtak. társalogtak. A heverő heverő magas, magas, oszlopszerű oszlopszerű vagy esztergált esztergált lábakon lábakon nyugvó fekhely, fejrészénél megemelt támasszal. Előtte állt a jóval alacsonyabb asztal , amelynek olyasféle szerepe volt, mint a mai zsúrasztal asztalokn oknak. ak. Ezen Ezen tartot tartották ták az ételt, ételt, italt, italt, majd majd a lakoma lakoma után után becsúsztatták a heverő alá, vagy kivitték. Gyakori volt a háromlábú kerek asztal is. A görögök harmóniára és nyugalomra törekvő szemlélete a környezet tárgyainak alakításában is megnyilvánult.

2. tábla

Róma Róma (i. e. VI-V. század). A rómaiak valóságérzéke, józansága a hellén örökség örökségből ből kényel kényelmes mes otthonk otthonkult ultúrá úrátt fejles fejleszte ztett tt ki, ugyanak ugyanakkor kor gazdagságuk, világhódító álmokat dédelgető szemléletük jobban megkövetelte a díszítést, a luxust. A sokféle forrásból merített formakincset pompakedvelő ízlésüknek megfelelően dolgozták át. Tárgyaik azonban mindig magas színvonalú kézműveskultúráról árulkodnak. Az étkezéshez étkezéshez használt asztal asztal (2-3) náluk is könnyen mozgatható, többnyire kerek és háromlábú, de akad négyzetes és összecsukható is. A lábakat gyakran – mint azt a Pompejiből előkerült bronzasztal is mutatja – állatlábakból képezték ki, ezek fölött keleti kultúrákból átvett átvett motívumok, motívumok, szfinxek helyezkednek helyezkednek el. Ezek tartják a kerek lapot, alatta a lábakat lábakat indákból alakított összekötők összekötők rögzítik a középpontban elhelyezkedő függőleges, orsószerű taghoz, ezzel biztosítva a szilárdságot. Az asztalka arról tanúskodik, hogy az antik mesterek jól értettek a fémmegmunkáláshoz is. A rómaia rómaiakk az ülőbú ülőbútor torok ok többfél többfélee típusá típusátt ismerté ismerték, k, kezdv kezdvee a gyereketető széktől a  fonott szék ekig ekig (4), amelyeknek amelyeknek csak márványmárványutóda maradt fenn. A kárpitozást még nem alkalmazták, a kényelmet az ülőkére helyezett párna szolgálta. A rómaiak is heverő n (1) étkeztek, mely már nem olyan magas, mint a görögöké volt. Ezt a nyugágyhoz hasonló hasonló fekhelyet fekhelyet gazdag gazdag párnázattal párnázattal tették kényelmesebbé. kényelmesebbé. Tégla Tégla alakú fakeretét négy esztergált láb tartotta, melyeket a keskenyebb végeken összekötő léc tartott össze. Az esztergált elemeken kívül a római bútorokon felfedezhetjük, hogy asztalosmestereik többféle, finomabb szerszámot is alkalmaztak. Pliniustól tudjuk, hogy a rómaiak famegmunkálási technikája igen fejlett volt, a plasztikus díszítések mellett a fémberakáshoz és sokféle más díszítőeljáráshoz is értettek.

3. tábla

Kora középkor Kora középkor (IX-XII. század). Az ókori kultúrák után bizonyos hanyatlást tapasztalhatunk a kora középkori bútorművességben. A formák elszeg elszegény ényedt edtek, ek, a megmun megmunkál kálás ás durvább durvább lett. lett. A bútorok bútorokat at deszkából, deszkából, pallókból pallókból építették építették fel, vaspántokka vaspántokkall fogták össze, mivel a fejlettebb technikák feledésbe merültek. A formai visszaesés egyik oka az volt, hogy a középkor embere sokat hadakozott, használati tárgyait, sőt szerszámait is jórészt maga állította elő. Az ókori kereskedelem és az azzal kapcsolatos pénzgazdálkodás elsorvadt. A román kori bútorművességet jól jellemzi az a nehéz, esztergált rudakból felépített, XII. századi karosszék  (1), amely ma Angliában a herefor herefordi di katedrá katedrális lisban ban láthat látható. ó. A csupa csupa függőle függőleges ges és vízszi vízszinte ntess elemből elemből összeállított összeállított,, trónusszerű trónusszerű ülőalkalmatossá ülőalkalmatosságg nyomát nyomát sem mutatja a kényelemnek. A merev, egyenes háttámla és a kartámaszok egyaránt az ünnepélyes tartást biztosítják, a székforma nem alkalmazkodik a test alakjához. A széklábakat vízszintes merevítők rögzítik, s ezeknek, valamint az ülésnek a közét függőleges, esztergált rudacskákkal töltötték ki. A díszítőszerep mellett ez a zárt alsó rész a székben ülő személy lábának elhely elhelyezés ezését ét is meghat meghatáro ározta zta,, csupán csupán az ünnepél ünnepélyes yesség ség és nem a pihenés céljait szolgálta. A legrégibb tárolóbútor a láda  (3), amelynek számtalan formája alakult ki az évezredek során. A középkori ácsolt láda - a magyar népművészetben a XX. századig megmaradt – viszonylag magas lábakon áll. E lábak, azaz sarokpillérek bevésett árkolásába csúsztatják az előés oldallap pallóit, amelyeket csapok tartanak össze. A fedőlap nyeregtetőszerűen felmagasodó. Az egész felületet egyszerű festett, bekarcolt inda- és geometrikus geometrikus díszítés borítja. A tárolóbútor tárolóbútorok ok másik típusa a korai szekrény  (2). Ez szintén ácsolt szerkezetű, lapjait kovácsoltvas pántok tartják össze.

4. tábla

Gótika Gótika (XII-XVI. (XII-XVI. század század)) A XII. század században ban a keresz keresztes tes háború háborúkk következtében fellendült a kereskedelem. Ez kedvezett a városok és az ipar fejlődésének. A termékeket már nem házilag állították elő, hanem munkamegosztás alakult ki. A kézművesek büszkék voltak mesterségükre, sőt védték annak színvonalát is, ezért hozták létre a céheket. A katedrálisok katedrálisok korában harmonikus harmonikus megjelenésű megjelenésű lakóházaka lakóházakatt építettek. A jómódú polgárok bútorzata azonban továbbra is egyszerű maradt. Tárolásra elsősorban a ládát használták. Minőségét és formáját meghatározta meghatározta az egyik legfontosabb legfontosabb asztalosszerkeze asztalosszerkezetnek, tnek, a keretbetétlapos megoldásnak az alkalmazása, amelynek az a lényege, hogy deszká deszkából ból keretet keretet állíta állítanak nak össze, össze, majd majd ennek ennek a belsej belsejében ében lévő lévő vájatába enyvezés nélkül illesztik be a vékonyabb deszkából készült betétlapot. Így, ha a faanyag tágul vagy zsugorodik, a bútor oldallapjaiban nem következik be méretmódosulás. Elterjedéséhez hozzá járult a fűrészmalom 1320 körüli feltalálása, amelynek segítségével több deszka jutott a műhelyekbe, s lehetővé vált a bútorok tömeges előállítása. A tiroli szekrény ajtóin  (1) jól látható ez a szerkezet. A keskenyebb oldalára állított ládából gyakran kettőt egymás fölé helyeztek. Fokozatosan alakult ki az egy-, majd két- vagy többajtós szekrény, amelyet lapos faragással díszítettek. 1/a ábránk a míves zárat mutatja. A ládaszerű ládaszerű ülőalkalmatosság  (2) elő- és oldallapjain a gótika legjellegzetesebb ornamense, a hajtogatott pergamenmotívum látható, melyet profilgyaluval alakítottak ki. A gótika korában sokféle asztal született. Jellegzetes az a bakon álló típus, amelynek lehúzható lapja alatt mély rekesz, a fiók elődje található. Ennek a rekesznek a deszkafalai, az asztal ún. kávájának egész felülete laposfaragással készült indafonatos díszítéssel van borítva (3).

5. tábla

A reneszánsz Itáliában A reneszánsz Itáliában (XV-XVII. század). Az itáliai városokban a virágz virágzóó keresk kereskedel edelem em követk következt eztébe ébenn egyre egyre nagyob nagyobbb gazdag gazdagság ság halmozódott fel. Az önmaga erejében és tudásában bízó polgár újra felfedezte az embert, és a középkor túlvilág felé forduló szemlélete helyett humánus, azaz emberi értékeket keresett. Ezt találta meg az ókori művészek alkotásaiban is, amelyek nagy számban maradtak fenn Itáliában. A reneszánsz szó – ahogyan az új kultúrát nevezték – újjászületést jelent. Az újjászületés pedig nem csupán az antik eszmék felélesztésér felélesztésére, e, hanem a személyiség személyiség szabadabb szabadabb kibontakozására kibontakozására is vonatkozott. A művészek is több figyelmet fordítottak a világi szükséglet ségletekr ekre. e. A bútorz bútorzat at ekkor ekkor lett lett szabad szabadon on álló, álló, mozgat mozgathat ható, ó, az asztalosság ekkor fejlődött művészetté. Az ülőbútoroknak többféle típusa alakult ki. Az ókortól ismert ollós  karosszék  (4) tovább él. A hét párhuzamos, ívesen hajló, lécbordából kialakított láb ollós szerkezetet alkot, amely a nyomott díszítésű, bőrrel bevont háttámla felemelésekor összecsukható. A reneszánsz ollós szék egész Európában elterjedt, Firenzében Savonarola-, Németországban Luther-széknek nevezték. A még meglehetősen merev tartást követelő karosszék (3) egyszerű formákból van felépítve. Lábait szántalpszerű merevítő köti össze, a háttámla két felső sarkát egy-egy faragott, aranyozott akantuszlevél díszíti. Újdonság, hogy már kárpitozott s ezért lényegesen kényelmesebb román kori elődjénél. Tárolásra továbbra is közkedvelt bútortípus maradt a láda  (1-2), amel amelyy külö különb nböz özőő mére méretek tekbe benn kész készül ült, t, s fara farago gott tt és bera beraká kásos sos technikával díszítették, sőt előfordult festés vagy aranyozott stukkódíszítés is. A leggyakrabban alkalmazott reneszánsz díszítőmotívumok – az akantuszlevél, palmetta, gyöngysor, levélsorok – szintén az antik művészet újraélesztése nyomán alakultak ki.

6. tábla

A reneszánsz Nyugat-Európában Nyugat-Európában A reneszáns reneszánszz Nyugat-Eur Nyugat-Európában ópában. A XVI-XVII. században itáliai hatá hatásr sraa egés egészz Euró Európáb pában an elte elterj rjed edtt a renes reneszá záns nszz művé művész szet et.. Az épületekhez hasonlóan a bútorokra is jellemző a vízszintes tagolás, ezt profillécekkel, párkányokkal hangsúlyozzák. A függőleges osztásoknál szintén szintén az építészettől építészettől kölcsönzött kölcsönzött díszítéseket: díszítéseket: oszlopokat, oszlopokat, kariatidákat, díszes konzolokat alkalmaznak. A pihenésre, alvásra szolgáló ágy  (1) még mindig mennyezetes volt. Ez a forma talán a fokozott védettség érzetét keltette. A német szekrény (2) még híven őrzi az építészeti részleteket. Felső párkánya és a szinteket elválasztó vízszintes tagolás a szerkezetet is hangsúlyozza. A faragott faragott elemeken kívül felfedezhetjük felfedezhetjük rajta a reneszánsz reneszánsz új bútorintarziá  díszítő díszítő eljárását, eljárását, az t . Ez úgy készül, hogy a tömör fába t. különböző fákból vagy más anyagokból mintákat raknak be. A bútoroknak szebb, nemesebb külsőt ad a  furnérozás  is, amelynek lényege, hogy az alapot képező ún. vakfát vékony, nemesebb, szép rajzolatú falemezzel borítják be. Az ülőbútorok legelterjedtebb típusa Nyugat-Európában is az a komoly, merev tartást biztosító szék típus típus (3), amelynek ülése és háttámlája többnyire bőr, egyenes lábakon áll, vízszintes kartámaszokkal. Díszítése esztergált vagy faragott, olykor aranyozott részletek kel. Külön említést érdemel az ülőbútorok bőrhuzatainak díszítése. A sötét, rendszerint rendszerint barna alapra aranyozott, aranyozott, ornamentális ornamentális díszt préseltek, a háttámla középmezőjében olykor a tulajdonos címere látható.

7. tábla

A reneszánsz Magyarországon A reneszánsz Magyarországon . Hazánkba a reneszánsz igen korán,

már a XV. században, Mátyás király uralkodásának idején eljutott. Közismert, Közismert, hogy a művelt művelt uralkodó uralkodó örömmel örömmel fogadott fogadott tudósokat, tudósokat, művészeket az udvarába, itáliai kapcsolatai nagyon jók voltak. Így a magyar reneszánsz művészet formakincse erős rokonságot mutat az itáliaival, s virágzásának csak a török hódítás vetett véget. Itáliai példák nyomán terjedtek el nálunk is az esztergált lábú kisebb vagy nagyobb asztalok  (1), amelyeknek egyszerű állványzatára meglehetősen vastag lapot helyeztek el. Elég gyakori volt az asztallap alatti kávában kialakított egy vagy két fió k esztergált húzógombbal. Olasz előképekre vezethető vissza, de egész Európában elterjedt az a támlás szék -típus -típus (2), amelynek hasábos lábai egyszerű, téglalap alakú deszka ülőlapot tartanak. A hátsó lábak a magas háttámlában folytatódnak, ezt egy-egy faragott akantuszleveles dísz zárja. A háttámla támla párhuz párhuzamo amosan san felfel felfeléé futó futó két pillér pillérét ét két vízszi vízszinte ntes, s, levéllevéldíszekkel faragott heveder köti össze. Az így kialakított mezőkben szintén alkalmazták az intarziadíszítést. Az elülső lábak merevítése hasonló a háttámláéhoz. Az intarziadíszítés jellegzetes motívuma az ún. „olasz korsó”, korsó”, amelyből szimmetrikusan, szimmetrikusan, de mégsem mereven nőnek ki a különböző fákból berakott színes virágok (3). Az itáliai reneszánsz bútorművesség alakította ki a nálunk is igen elterjedt ládapad ot ot (4), „cassapancát”, amely egyidejűleg szolgálta a tárolás és a pihenés célját. A tulajdonképpeni ládát két vaskos oldalfal fogja közre, elöl jellegzetes, figurális reneszánsz faragás látható. Az egyszerű, egyszerű, keretbetétl keretbetétlapos apos szerkezetű szerkezetű háttámla háttámla felső szegélyezés szegélyezésee az antik művészetből átvett, ún. „fogsoros” díszítéssel zárul.

8. tábla

Barokk Barokk (XVII- XVIII. század). Míg a reneszánsz az önálló egyéniségek, a nagy kezdeményezők kora volt, addig a barokk a központi hatalmak megerősödésének korszaka. Ennek megfelelően a művészet is erőt, méltóságot és tekintélyt sugárzott. A barokk is a klasszikus formakincsre kincsre támaszkodik támaszkodik,, de a reneszánsz reneszánsz nyugodt, logikus építkezését építkezését mozgalmas mozgalmas formák, súlyos tömegek, tömegek, dús plasztikájú plasztikájú díszítmények, díszítmények, kiugró kiugró profilú profilú (oldalnézet (oldalnézetű) ű) párkányok párkányok váltják váltják fel. Az ülőbútorok ülőbútorok könnyedebbe könnyedebbekk lettek, lettek, mivel az ülőpadokat ülőpadokat és a háttámláka háttámlákatt egyre gyakrabban nádazták. A magas háttámlájú, nádazott angol szék (2) elülső lábai már ívesek, dúsan faragottak, s állatkarmokban végződnek. A lábakat áttört, bonyolult kagyló- és levéldíszekből kialakított íves merevítő fogja össze. A háttámla középső, nádazott részét indákból képzet képzett, t, áttört áttört faragá faragáss szegély szegélyezi. ezi. Felül Felül a támlát támlát két címert címert tartó tartó oroszlán, valamint leveles indadíszekből álló faragás koronázza. A megmunkálás finomsága teljes összhangban van a szék karcsúságával és könnyedségével. A kétajtós szekrény  (1) hatalmas tömegével a barokk tárolóbútorok korai típusa. Jellegzetesek a nagy pogácsalábak, a kiugró alsó és még erősebben kiálló felső párkányok. Az ajtókat hatalmas oszlopok fogják közre. A felső párkány középső részén dúsan faragott oromzat magasodik fel. A szekrény még őrzi a reneszánszban kialakult építészeti  jelleget, de felülete sokkal mozgalmasabb. A bútorkészítők azonban soha nem feledkeztek meg a gyakorlati szempontokról: arról, hogy egy-egy bútornak nemcsak szépnek, dekoratívn ratívnak, ak, hanem hanem haszno hasznosna snakk is kell kell lennie lennie.. A prakti praktikus kus angolo angolokk alakították ki azt a mai napig használatos összecsukható, ún. „lepke-  asztalt”  (3), amelyn amelynek ek kerek kerek lapja lapja a lábak lábak deréksz derékszögb ögben en való való elmozdításakor kétoldalt függőlegesen lecsapódik.

9. tábla

A barokk Franciaországban A barokk barokk Franciaor Franciaországb szágban an. A franci franciaa barokk barokkot ot az uralk uralkodók odókról ról királystílusoknak is szokás nevezni. XIV. és XV. Lajos kora esik egybe a barokk barokk stílus stílus virágz virágzásá ásával val.. Ebben Ebben az idősza időszakba kbann kiváló kiváló bútorbútorművesek dolgoztak az udvar és az előkelők számára. A legjelentősebb mesterek mesterek egyike egyike André Charles Boulle  (1642(1642- 1732) 1732) volt, volt, akinek akinek nevéhez reprezentatív díszítőeljárás kialakítása is fűződik. A „Boulletechnika” (1) lényege, hogy a bútor felületén az ébenfa furnért teknőc, ón, aranyo aranyozot zottt sárgaré sárgaréz, z, elefánt elefántcso csont nt és más anyag anyagokb okból ól készül készültt berakásokkal díszítette. Az így készült bútorok a luxus és a pompa megtestesítői. Nem csoda, hogy 1679-ben Boulle lett a Louvre műhelyeinek vezetője, és az általa felfedezett technikát még a XIX. században is alkalmazták. Az íróasztal  (3) a barokkban barokkban kialakított forma. A felépítmény felépítmény nélküli, sima lap a XVIII. században lesz igazán kedvelt forma. Íves lábait gazdagon borítják a sárgaréz veretek és berakások. A lábak csigás végződését teljesen elfedi az aranyozott réz akantuszlevéldísz. A díszítmény díszítmények ek az asztal konstrukcióját konstrukcióját hangsúlyozzák, hangsúlyozzák, és színbeli, színbeli, formai gazdagságát növelik. A sárospataki várban látható az a fejedelmi pompával kiképzett kabinetszekrény  (2), amelyet amelyet XIV. Lajos, a Napkirály Napkirály ajándékozott ajándékozott II. Rákóczi Rákóczi Ferencnek. Ferencnek. A kabinetszek kabinetszekrény rény a XVI. században században kialakult díszbútor. Asztalszerű állványon áll, s lehajtható lapja vagy kinyitható ajtói mögött sok-sok kis fiók bújik meg. Ezt is gyakran készítették ébenfából, és teknőc-, elefántcsont, sőt féldrágakő berakásokkal díszítették. Díszítőtechnika a marketéria is, amely különböző furnérok és más anyago anyagokk összeá összeállí llítás tásáva ávall sajáto sajátosan san szép szép festői festői hatást hatást hoz létre létre a bútorfelületen. Ellentétben az intarziával, amely a tömör fába való berakást jelenti, a marketéria tulajdonképpen egy „puzzle” a bútorfelületen. A Boulle-technika esetében is marketériáról van szó.

10. tábla

A barokk Magyarországon A barokk Magyarországon . A hazai barokk bútorok fegyelmezettebb

formákat, formákat, nem annyira pompát, pompát, inkább inkább keresetlens keresetlenséget éget és közvetközvetlenséget mutatnak. Az úrvölg úrvölgyi yi templo templombó mbóll szárma származik zik az a nagymé nagyméret retűű kétajt kétajtós ós fenyőfa szekrény  (1), amelynek lemetszett elülső sarkain hatalmas csavart oszlopok helyezkednek el, felső párkánya pedig gazdag, áttört inda- és levéldíszekből álló faragványos oromzatot tart. A mozgalmas függőleges és vízszintes tagolás, a sokféle plasztikai elem a barokk gazdagságot és pompaszeretetet fejezi ki, míg az egyszerű anyag, a tömör fenyőfa a magyar barokk őszintébb, puritán voltára jellemző. Az óriási óriási szekré szekrény ny hat eszterg esztergály ályozo ozott tt pogács pogácsalá alábon bon nyugsz nyugszik. ik. A monumentális méretek szintén fenséget és méltóságot sugároznak. Az ülőbútorok egyre kényelmesebbé válnak. A magyar bútorokon is gyakori a nádazás (3), amely levegős, könnyed hatást kelt. Az ívesen ívesen alakít alakított ott háttám háttámlák lák és kartám kartámasz aszok ok az emberi emberi test test formáihoz igazodnak. A lábak legtöbbször ívesek, sőt olykor csigavonalb vonalban an végződ végződnek nek.. Gyako Gyakori ri a faragot faragottt kagyló kagyló,, csiga csiga (volu (voluta) ta),, palmetta, akantusz és különböző levélmotívumokból álló díszítés. Az ülőbútorok ülőbútorok csoportosításáb csoportosításából ól a barokk korban terjednek terjednek el az ún. ülőgarnitúrák. A sárospataki Rákóczi-várban kiállított karosszék  (2) tömör fából készül készült, t, gazdag gazdag gyöngy gyöngyház ház beraká berakássa ssal.l. A barokk barokk lendül lendülete etessé sségét gét egészen a bizarr formákig fokozza első lábainak íves, volutás kiképzésével, kartámaszainak szeszélyes, csigás végződésével. A karosszék az ünnepélyesség és a játékosság, a díszítettség és a kényelemszeretet sajátos keveréke.

11. tábla

Rokokó Rokokó, a XVIII. század közepe. A késői barokk a formákat egyre  játékosabbá, mozgalmasabbá oldja. A lendületes ívek, a bonyolult rajzú kontúrok kontúrok teljesen átalakítják átalakítják a korai barokk idején még súlyos, súlyos, méltóságot sugárzó bútorokat. A díszítés aszimmetrikus, gyakori a nyugtalan, tarajokkal gazdagított kagylómotívum, az ún. „rocaille”, mely névadója is az új stílusnak. A padlón álló lábasórák  (2) is a XVIII. századtól használatosak, s az óraszerkezet óraszerkezetet et kivéve kivéve ezeket ezeket is asztalosok asztalosok készítették. készítették. A finom asztalosmunkával kialakított felületeket gazdag marketériával és aranyozott bronzveretekkel díszítették. A XVIII. század század második második felében felében kialak kialakult ult tároló tárolóbút bútoro orok, k, a komód ok ok (1) a rokokó korában magas, íves lábakon álltak, rendszerint kétfiókosak voltak, s nemcsak oldalfalaik, hanem a bútor egész felülete is ívelt vonalú. A faragás helyét az aranyozott bronzrátétek foglalják el. Furnérozás Furnérozás helyett a komódok komódok felületét felületét színes, virágos virágos ágakat, ágakat, lepkéket, madarakat, sőt tájképeket ábrázoló lakkfestéssel borították. A bemuta bemutatot tottt komódon komódon csupán csupán a lábak lábak és a bútor bútor felső felső széle széle van paliszandercsíkkal szegélyezett rózsafa furnérral borítva. Magyaror Magyarorszá szágo gonn a rokokó rokokónak nak a francia francia udvari udvari stílust stílustól ól eltérő, eltérő, szerényebb, polgáriasabb változata alakult ki. Nálunk is jellegzetes díszbútor a komód, az íróasztal és a kabinetszekrény kombinációjából kialakult írószekrény  (3). Gyakoriak a keményfából faragott példányok, melyek olcsóbbak olcsóbbak voltak voltak az intarziával intarziával díszítetteknél. díszítetteknél. Középső részén a ferde síkú írólap lehajtható, mögötte titkos zárral működő kis fiókok bújnak meg. Az íves záródású felépítményben fiókokkal övezett ajtót ajtót találu találunk. nk. Ezt a XVIII. század században ban kialak kialakult ult típust típust szoktá szoktákk tabernákulumos írószekrény nek nek is nevezni, mivel formai előképe az egyházi célra használt tabernákulum volt (tabernaculum: szentségház).

12. tábla

Angol bútor a XVIII. században Angol bútor a XVIII. században . A rokokó Európában a francia

udvarból sugárzott szét, és mindenütt főúri, ünnepélyes stílus maradt, ha voltak szerényebb megnyilvánulásai is. Angliá Angliában ban az európai európai kontin kontinens enstől től eltérő eltérően en a bútorm bútorműve űvesség sség  józanabb irányba fejlődött. Ennek oka a korábban lezajlott polgári forradalom, a demokratikusabb életforma kialakulása lehetett. Angliában a polgárias lakberendezés megszületésének tekinthetjük ezt a korsza korszakot kot.. Az önálló önálló és tiszta tiszta formák formák megter megteremt emtése ése elsősor elsősorban ban Thomas Chippendale  (1718-1779) tervező és műbútorasztalos érdeme, aki sok-sok máig használatos használatos bútorformát bútorformát alakított alakított ki. 1754-ben mintakönyvet takönyvet jelentetett jelentetett meg, amely nagymértékben nagymértékben elősegítette elősegítette hatásának elterjedését. elterjedését. A szék, a legegyszerűb legegyszerűbbb ülőbútor ülőbútor modern formája formája az ő nevéhez fűződik. Az ülőlapok simák, trapéz alakúak, laposan kárpit kárpitozo ozotta ttak. k. A lábak lábak hasábo hasábosak sak és egyenes egyenesek, ek, olykor olykor hossza hosszanti nti vájatok, ún. kanellurák futnak rajtuk végig. A háttámlák igen változatosak, általában áttörtek, faragottak, középen függőleges hegedűkontúrt adó fonadékokból kialakított támasszal. A karosszék ek ek (2-3) is hasonlóan egyszerű, funkcionális felépítésűek. tésűek. Ezeknél Ezeknél is általános általános a hasábos lábforma, lábforma, a kartámaszok kartámaszok egyenesek. Mind a karos-, mind a támlás széknél gyakori a geometrikus idomokból kialakított, kínaias rácsminta. Ugyancsak keleties jellegű a londoni Victoria and Albert Múzeum birtokában lévő, Chippendale modorában készült mennyezetes ágy (1). Időálló és igen népszerű típus volt az ún. Windsor-szék  (2) is, amely a XVIII. század fordulóján alakult ki. A kissé kimélyített ülőlap négy, négy, rendszerint rendszerint esztergált lábra került. került. Az ülőlaphoz ülőlaphoz pálcikákon pálcikákon nyugvó, középen, hátul felmagasodó hát-, illetve kartámasz csatlakozott. Gyártása a mai napig folyik a világ minden táján. A korszak angol bútorai csaknem kizárólag tömör fából, az importált mahagóniból készültek, ezért a bútortörténetben mint „mahagony period”ot, azaz mahagóni időszakot emlegetik.

13. tábla

A klasszicizmus Franciaországban A klasszicizmus Franciaországban (XVIII. század vége, XIX. század

eleje). Franciaországban a stílus kialakulása XVI. Lajos (1774-1789) uralkodásának idejére esik. A rokokó szertelen játékosságának ellenhatásaként megindult a bútorformák egyszerűsödése, a díszítményeket is a görög, illetve a római ornamentika elemeiből válogatják. Ismét elterjed a meander, a füzér, a rozetta és az akantusz. A bútorok kivitelezése mind finomabb lesz, s a korábbi díszbútorok helyét lassan a gyakorlati gyakorlati célokat szolgáló, szolgáló, polgárias formák, formák, típusok típusok váltják váltják fel, amelyekbe természetesen igyekeztek átvinni a rokokó báját is. Az új stílus stílus tulajdonké tulajdonképpen ppen nem XVI. Lajos trónra lépésével lépésével kezdődött, kezdődött, hiszen hiszen az antik antik formák formák szeret szeretete ete már a király király híres híres kedves kedvesének ének,, Madame Pompadournak a környezetében meghonosodott, aki maga köré gyűjtötte a kor művészeit, és lelkesen nyomon kísérte az akkoriban megindult római ásatásokat. Még életében „à la Pompadour” -nak nevezték el a klasszicista formákat. De Párizs a XVIII. században században nemcsak nemcsak az uralkodók uralkodók és szép asszonyok városa volt, hanem Voltaire és Rousseau hazája, az enciklopédista tudomány és a felvilágosodás bölcsője is. Mindez magyarázza az új stílus józanságát, logikáját és a szerkezetek átgondolt tisztaságát. A korszak a levelezésnek, a memoárirodalomnak és a naplóírásnak a kora, így érthető, hogy az íróasztalok és a szekreter ek ek – a lehajtható írólapú írólapú szekrények szekrények (1) – jelentős helyet kaptak berendezőművészetében. tében. Henger Hengeres es feltol feltolhat hatóó tetőve tetővell zárul zárul az ekkor ekkor divato divatossá ssá vált vált Zylinder-bureau  (3), melyne melynekk elülső elülső oldalá oldalánn még bőrrel bőrrel boríto borított, tt, kihúzható írólap is található. A korábban íves lábakat karcsú, magas, lefelé keskenyedő, rendszerint kanellurozott lábak váltják fel. A díszítés, az aranyozott aranyozott bronz vagy rézbetétek a szerkezeti szerkezeti felépítést felépítést hangsúlyozzák. Az ülőbútorok  (2) faváza gyakran aranyozott. Szintén a karcsú, egyenes egyenes lábak lábak és a deréks derékszög zögűű összeép összeépítés ítések ek jellem jellemzőe zőekk rájuk. rájuk. A kartámaszok kartámaszok és háttámlák háttámlák kárpitozottak, kárpitozottak, az üléseket üléseket kiemelhető kiemelhető párnák teszik kényelmessé.

14. tábla

Angol klassziciz klasszicizmus mus Angol Angol klassziciz klasszicizmus mus (XVIII. század század vége). vége). Az angol angol klassz klasszici icista sta lakásberendező művészetet három nagy bútortervező neve fémjelzi. bútoraii sok rokons rokonságo ágott mutatn mutatnak ak a XVI. LajosLajosRobert Robert Adam  bútora stílussal. Chippendaléhoz hasonlóan Adam is mintakönyvet adott ki 1776-ban. Bútorai tiszta, világos felépítésűek, az antik díszítőelemeket következetesen használja. Tükörkeret ét ét (2) logikus logikus építésmódja építésmódja és díszítésének puritán volta teszi igen elegánssá. Hasonlóan egyszerű felépítésű a központi lábon álló ovális asztal is (4), amely az elegáns és kényelmes ülőbútorok méltó társa. George Heeplewhite  működésének virágkora az 1775-1786 közötti időszakra esik. Bútorai elegánsak, könnyedek, de kevésbé szigorúak, mint az Adam-bútorok. Ülőbútorai nál nál (3) folytatta a Chippendale által megkezdett logikus, funkcionális stílust, csupán a részletformák finomabbak és lágyabbak. Jellegzetesek ovális, pajzs vagy urna alakú, áttört háttámlái, melyekben lant-, füzér- vagy indadíszekből kifaragott középrész foglal helyet. Bútorai egyre dísztelenebbek lesznek, szépségüket finomra alakított felületük anyaga adja meg. Thomas Sheraton  bútoraira a mintakönyvek tanúsága szerint az egyenes vonal és a tiszta szerkezet a jellemző. Sok új forma meghonosítása fűződik a nevéhez, de igazi érdeme a könnyedség és a részletek részletek finomsága. finomsága. Írószekrénye Írószekrénye (1) eltér eltér a kontin kontinens ensen en ismert ismert típusoktól. Alsó része kétajtós, az ajtók fölött fiók, lecsapható írólappal. Felületén finom, ovális vagy kerek díszítmények, ún. medalionberakások tűnnek fel görögös alakokkal, füzérdíszítéssel. Sheraton nevével lezárult az angol bútorművesség virágkora, amely egész Európában megalapozta a célszerű, józan és elegáns polgári lakásművészetet.

15. tábla

A kora klasszicizmus Magyarországon A kora klassziciz klasszicizmus mus Magyarorsz Magyarországon ágon. Hazánk Hazánkban ban a klassz klassziciz iciz-musnak mértéktartó, polgárias változata alakult ki. Virágzása II. József  (1780-90) uralkodásának idejére esett. A füzérdíszekről és a parókás osztrák osztrák hivatalnok hivatalnokok ok hajviseletér hajviseletéről ől nálunk nálunk copfstílusn copfstílusnak ak is szokták szokták nevezni. A szerkezetek egyre könnyebbek lettek, a bútorok felépítésében az ésszerűség és célszerűség jutott szerephez. Számos nagy, kétajtós ruhásszekrény  (1) maradt maradt fenn. Többnyire tömör fából készültek, berakásokkal és faragott ornamentikával díszítettek. Barokk jelleget őriz még a kiugró, erősen tagozott párkány, a két, lemetszett elülső sarok. A berakások jórészt geometrikusak: rombuszokból, téglákból alakítottak. Tárolásra gyakran használtak még két- vagy többfiókos komód okat okat (2), melyek viszonylag magas, hasábos lábakon álltak. Díszítésük egyszerű, geometrikus vagy füzérszerű ornamentika. A komódok tetejére gyakran állítottak asztaliórákat vagy gyertyatartókat. Az ülőbútor ok ok (3) szerkezeti felépítése is egyre ésszerűbb. Lefelé keskenyedő hasábos lábakon négyzetes vagy trapéz alakú ülőlapok helyezkednek el nádazva vagy lapos kárpitozással. A háttámlák áttörtek, egyenes záródásúak, s léces, gótizáló vagy lant alakú és geometrikus tagokkal vannak kitöltve. A kora klasszicista magyar bútorművesség mértéktartó eleganciáját a hazai viszonyok által megkövetelt takarékosság és a mintalapok nyomán gyorsan terjedő angol bútorművesség hatása is szerencsésen befolyásolta.

16. tábla

Empire Empire (1800-1820). Az empire stílus a nevét Bonaparte Napóleonról kapta, kapta, aki császá császárság rságát át (empir (empire, e, imperá imperátor tor)) az ókor ókor császá császárain rainak ak nagyságához mérte. A művészet – és ezen belül a bútorművesség – nem ebben a korszakban fordult először az antik előképekhez, de talán először történt meg, hogy a forma és a díszítés nem tudott szerves egységet alkotni. Görög, római, egyiptomi eredetű oszlopokat, konzolokat helyeztek el a bútorokon, a felületeket pedig szfinxekkel, griffekkel, szárnyas oroszlánokkal, kígyókkal, girlandokkal díszítették (2). Ezek a figurális elemek készülhettek aranyozott bronzból – mint pl. komódunkon (5) –, fából vagy gipszmasszából. Az empire a királystílusokhoz hasonlóan ünnepélyes, de olykor kissé hivalkodó ízlést is tükröz. A XVIII. században században kialakult kialakult konzolasztal  (1) – a tükör alá helyezett félasztal – a XIX. században is tovább él. A falhoz simuló, alsó részén is tükrös állványt aranyozott bronzfüzérek, -csillagok, -maszkok díszítik gazdag gazdagon. on. Lapját Lapját állatk állatkarm armos os lábakb lábakban an végződ végződőő szárny szárnyas as női alakok tartják. Szfinxek és az antik ornamentika elemeivel díszített állvány tartják a gyertyákkal megvilágított állótükröt  (4), amely szintén divatos volt ebben a korban. Az empire új bútortípusa a gondolaszerű, íves végződésű heverő  (3), amelyet Madame Recamier-ről neveztek el, s mind a mai napig tévesen használják ezt az elnevezést mindenféle kárpitozott fekvőalkalmatosságra. A napóleoni császárság híres és művelt szépasszonyát  Jacques Louis David és tanítványa, François Pascal Simon Gérard is megfestette ezen a pamlagon. Az empire bútorok – talán szertelenül díszített díszített voltuk voltuk miatt általában nehézkesek, nehézkesek, bonyolulta bonyolultak. k. Az előző korok finom és kacér eleganciájának, kényelemszeretetének helyébe most a hatalmat sugárzó színpadiasság lép.

17. tábla

Az empire Ausztriában és Magyarorsz Magyarországon ágon Az empire Ausztriában és Magyarországon . A napóleoni császárság

pompát és pátoszt sugárzó stílusának a Habsburg Birodalmon belül egyszerűbb, polgáriasabb változata terjedt el. A bútorformák megőrzik a klasszicizmus szigorát, felépítésük világos, az antik elemekkel való díszítés legtöbbször igen mértéktartó. Az írószekrény  (1), az ún. „secretaire” igen gyakori. A felvilágosodás és a nyelvújítás korának nemesi értelmiségi környezetében az írás és a levelezés hangsúlyos szerepet kapott. Az alsó fiókos vagy olykor kétajtós rész fölött lehajtható írólapot találunk, amely mögött számta számtalan lan kis fiók és rekesz rekesz bújik bújik meg, meg, középen középen tükrös tükrös hátfal hátfalúú fülkével. fülkével. Tetején Tetején gyakori a kisebb épületszerű épületszerű oromzat. oromzat. Gyakori Gyakori a példánkon is látható urna alakú típus. A világítást reprezentatív termekben gyakran kandeláber ek ek (2) szolgáltatták. Ezek a nagyméretű, díszes állványok egy vagy több gyertya elhelyezésére voltak alkalmasak. Nyugat Nyugat-Eu -Európá rópából ból terjed terjedtt el a „munka „munkaasz asztal tal””, amely amely a XIX. században nálunk is kedveltté vált a kézimunkázó nők között. A varróasztalok különleges típusa a golyóbisasztal  (3) vagy glóbuszglóbuszasztalka. Már 1806-ból ismerjük a debreceni Kornis Gábor asztalos rajzát, ezt több bécsi és közép-európai példa követi. A gömb felső részének egyik fele hátratolható, s így hozzáférhető a kis rekeszekkel, fiókokkal fiókokkal teli belső rész, amely fonalak, varróeszközök varróeszközök tárolására tárolására szolgál. szolgál. Az asztalka asztalka technikai technikai megoldása és harmonikus harmonikus felépítése egyaránt csodálatra méltó. Az ülőbútorok szintén angolosan egyszerűek. Kolozsvárról származik az az ülőgarnitúra, ülőgarnitúra, amelynek karosszék ei ei (4) félkörös, félkörös, nyitott nyitott esernyőre esernyőre emlékeztető emlékeztető lappal záródnak. A lapok közepén bőségszaru, belőle sugarasan kalászokat kibocsátó kígyó bújik ki. A faberakások és rézveretek mellett a tusfestés az empire kedvelt díszítőeljárása. A bronzdíszítmények a bécsi és a magyar bútorokon soha nem túlzsúfoltak. A tiszta asztalosszerkezetek, építészeti elemek jellemzők rájuk.

18. tábla

Biedermeier Biedermeier (1815-1850). A német „bieder” szó jelentése egyszerű, szerény, jámbor, jámbor, a Meier pedig az egyik leggyakoribb német családnév. A napóleoni háborúk után bizony egész Európát a szerény Meier urak, a biedermeier biedermeier meghonosítói meghonosítói lakták, lakták, akik otthonukat otthonukat takarékos, takarékos, de kedélyes kedélyes kényelemszeretett kényelemszeretettel el rendezték rendezték be. A XIX. századi századi polgárság polgárság hozta tehát létre a biedermeiert, amelyben egyre inkább a célszerűség határozta határozta meg a bútorformák bútorformákat. at. Magyarország Magyarországon on a reformkorban, reformkorban, fő ként a kisnemesi kúriákban terjedt el. A kisméretű női íróasztal okon okon (1) gyakran felépítmény látható, amelyben amelyben néhány fiók bújik meg. Előfordul nyitott nyitott vagy rolós változata is. A lábak finom ívűek vagy esztergályozott oszlopok. Az üveges szekrény , a vitrin (2) szintén jellegzetes bútora a kornak, ha nem is biedermeier találmány. A XVIII. században a műgyűjtés megindulása alakította ki ezt a típust, amely a kisebb tárgyak tárolására és mutogatására egyaránt szolgál. A XIX. század első felében azonban azonban egyetlen polgári otthonból otthonból sem hiányozhat hiányozhatott, ott, s már nem is annyira műkincseket tartottak benne, mint családi ereklyéket, kegyeletből megőrzött emlékeket. emlékeket. Általában Általában könnyű, könnyű, üveges üveges szekrények szekrények ezek, egy- vagy kétajtós megoldással. A legtöbb legtöbb változatoss változatosságot ágot az ülőbútor ok ok (3) nyújtják. nyújtják. A lábak többnyire szögletesek, elvékonyodóak. Az áttört háttámláknak különösen sok változata változata van. Alul karcsúak, karcsúak, felül kiszélesedőek, kiszélesedőek, legyezővagy vagy piskót piskótaa alakú, alakú, olykor olykor pedig pedig egyszerű egyszerű vízszi vízszintes ntes deszka deszka hátlapokkal. Ebben az időszakban az asztalosipar óriási fellendülésnek indult. 1828-ban Pesten 83 asztalosmester dolgozott 178 inassal. A kor legnevesebb pesti asztalosa Steindl Ferenc, aki 40-50 legénnyel dolgozott. Az ő műhelye készítette az első dunai gőzhajók berendezését is.

19. tábla

Romantika, neobarokk és neorokokó Romantika Romantika,, neobarokk neobarokk és neorokok neorokokóó (1830-1 (1830-1860 860). ). 1830 1830 táján táján a lakásberendezésbe fokozatosan visszatérnek a játékosabb elemek, az ívesen hajló lábak, a gazdagabb díszítés. A már korábban feltűnt neogótikus formák a késői barokk és a rokokó szeszélyességével keverednek. A bukásra ítélt forradalmak korában a múlt felé fordulás vigaszt, kárpótlást kárpótlást jelentett. jelentett. A régi dicsőség keresése, keresése, a pompa szeretete szeretete megihlette ihlette a művészek művészek romantikus romantikus képzeletét. képzeletét. De a múlt felidézése felidézése meg felelt az európai uralkodóházak restaurációs törekvéseinek is. Franciaországban ezért Lajos Fülöpről, a polgárkirályról Louis Phillippe-nek, Angliában pedig Viktória királynőről early Viktória-stílusnak nevezték el. A kényelem, az otthon meghittsége továbbra is lényeges szempont maradt alakberendezésben. Honoré Balzac francia regényíró talált fel egy új formájú pihenőszék et et (1), amelyet róla neveztek el. Az a lacsony, íves lábakon nyugvó, kárpitozott ülőfelületet hosszában megnyújtották, s így a lábak számára is kényelmes támasz alakult ki. A szintén kárpitozott háttámla enyhén hátradől, a kartámaszok is párnázottak, s  jobb oldalon a test vonalát követve, a bútor hosszának háromnegyedéig párnázott támasz húzódik. Így a bútor fekvésre és ülésre egyaránt alkalmas. Szinte Szinte valame valamenny nnyii bútorf bútorforma orma hullám hullámzóv zóváá válik, válik, megszű megszűnnek nnek a nyugodt mértani formák. Elterjednek az íves lábakon álló kis asztalkák és állványok (2), amelyek könyvek, vázák tartójául szolgálnak. A falakon feltűnnek a képszerű, aranyozott keretbe foglalt órák (3). Az asztalok (4) többsége ovális és íves, ún. cabriol-lábakon nyugszik. Az asztallapok alatti kávák is lendületes ívekkel csatlakoznak a lábakhoz. A kiszélesedő részeken faragott ovális díszek, kagyló-, virág- vagy gyümölcsmotívumok tűnnek fel. A neobarokk és a neorokokó formák néha alig térnek el a biedermeiertől, csupán kényelmesebbek, és több rajtuk a faragott díszítés.

20. tábla

Historizmus Historizmus (XIX. század második fele). A XIX. század közepén a techni technikai kai fejlőd fejlődés és hatalm hatalmas as iramba irambann felgyo felgyorsu rsult, lt, a polgár polgárság ság a társadalom vezető osztálya lett. Az újonnan létrejött kereskedő- és nagyiparos nagyiparos réteg ritkán rendelkezet rendelkezettt egyéni ízléssel, de vállalkozó vállalkozó kedve kedve nagy volt. A gyárak tömegcikkeket tömegcikkeket termeltek, termeltek, a kézművesipa kézművesiparr nemes hagyományai elsorvadtak. Az új termelési mód sokáig nem találta meg egyéni hangját. A szervetlenül alkalmazott díszítések eltakarták az új szerkezeti megoldásokat. A művészetben a múlt értékeinek feltámasztására törekedtek. A romantika még csak a régi korhangulat felidézését tűzte ki célul, a historizmus historizmus azonban kívülről, a díszítésmódb díszítésmódból, ól, a külső jegyekből indult ki. Elterjedtek a reneszánsz homlokzatokat idéző szekrények, a gótikus templomi padokra emlékeztető karosszékek, szobrokat, vázákat tartó állványok (1). A nagypolgári hölgyek napjai a XIX. században is romantikus sóvárgással, sóvárgással, napló- és levélírással levélírással,, flörtökkel flörtökkel teltek, teltek, ha szerényebb szerényebb keretek között is, mint a XVIII. századi udvarhölgyeké. A kicsiny, kecses, magas lábakon álló női íróasztal ok ok (2) a gáláns rokokó által alakított formában éltek tovább. A  faliórá k (3) többnyire reneszánsz  jellegű faragásokkal voltak díszítve. Az 1896-i Millenneumi Kiállítás királyi fogadóhelyisége számára készült az az Alpár Ignác által tervezett karosszék  (4), amelyen a reneszánsz stíluselemek mellett a gótika, sőt a román művészet jegyeit is megtaláljuk. Hasonlóan gótizáló a könnyed, nádazott támlásszék (5). A méltósá méltóságot got,, tekint tekintély élytt sugárz sugárzóó bútoro bútorokk vagy vagy a félhom félhomály ályos, os, rojtos-bojtos kacér női környezet egyaránt az elmúlt korok életmódját idézi.

21. tábla

A sorozattermelés kezdetei a XIX. században A soroza sorozatte tterme rmelés lés kezdet kezdetei ei a XIX. század században ban. 1830 1830 körü körüll a németországi Boppardban egy Michael Thonet nevű asztalosmester érdek érdekes es kísér kísérle lete teke kett foly folyta tato tott tt.. A fát fát gőzb gőzben en megh meghaj ajlí líto tott tta, a, és bútoralkatrészeket készített belőle. 1842-ben Metternich herceg egy coblenzi coblenzi kiállításon találkozott találkozott munkáival, munkáival, és a mestert mestert Bécsbe hívta, ahová az népes családjáva családjávall együtt át is költözött. A 40-es évek végén már nem csupán egyes elemeket, hanem az egész bútort hajlított technológiával állította elő. Thonet találmánya találmánya forradalmasít forradalmasította otta a bútorgyártás bútorgyártást. t. Az általa kikísérletezett eljárás ugyanis alkalmas volt arra, hogy a bútorokat nagy sorozatban állítsa elő. Már 1850-ben a bécsi Café Daum számára hajlított támlás székeket  (3) gyártott. Ugyanebből a típusból azonnal 400 darabot rendeltek a pesti Angol Királynő számára. A hajlított fából készült bútor kevés anyagot igényel, hihetetlenül szilárd, teherbíró, könnyű, könnyű, és szétszerelv szétszerelvee alkatrészei alkatrészei könnyen szállítható szállíthatók. k. Thonet a technológiáj technológiáját át állandóan állandóan tökéletesíte tökéletesítette, tte, termékeivel termékeivel folyamatosa folyamatosann részt vett az egymást követő világkiállításokon, óriási sikerrel. Üzemét még életében öt fiára ruházta át, amelyből Gebrüder Thonet néven hamarosan világcég lett. Jogutódja még ma is működik Bécsben, és szállít az egész világnak. Nr 14-es széke  (1-2), melyet 1859-ben alakított ki, már a végletekig leegyszerűsített forma volt. Könnyű, teherbíró, jól szállítható, tetszetős bútor, a második világháborúig 40 millió példányt gyártottak belőle. Készítették Készítették nádazva nádazva (4) és különb különböző öző mintáz mintázatú atú préselt préselt lemez lemez ülőlapokkal is, a háttámláknak pedig számtalan változata létezik. A Thonet Thonet cég különb különböző öző bútort bútortípu ípusok sokat at gyárto gyártott. tt. Fogasok Fogasokat, at, asztalokat, asztalokat, színházi zsöllyéket zsöllyéket és minden elképzelhető elképzelhető célra szánt bútort, bútort, még kórházi kórházi hordszéket hordszéket is. Legszámotte Legszámottevőbb vőbb versenytársuk versenytársuk a hajlítottbútor-gyártás területén a Josef und Jacob Kohn cég volt. Az ő gyártmányuk gyártmányuk az elegáns, elegáns, 1900-ban 1900-ban készült készült hintaszék  (5), amely a fahajlítás technológiájának bravúros alkalmazása.

22. tábla

A sorozattermelés kezdetei és az ipari formatervezés úttörői A sorozattermelés kezdetei és az ipari formatervezés úttörői . A

XIX. századi technikai fellendülés a kézművesség leáldozását vonta maga után. A gépi előállítás viszont sorozattermelést követelt, hiszen a gyártó számára csak akkor kifizetődő a bútor, ha sok készül belőle, s ez  jó a fogyasztónak is, mert olcsóbban juthat hozzá. A termelő már nem kézműv kézműves, es, hanem hanem tőkés tőkés és üzletem üzletember ber.. Között Közöttee és a vevő vevő között között szükség van egy harmadik személyre is, a tervezőre, aki ügyel a használhatóságra, a gazdaságosságra és arra, hogy a termék tetszetős legyen. Michael Thonet és a hajlítottbútor-gyárak munkája nyomán megind megindult ult a bútor bútorok ok soroza sorozatte ttermel rmelése ése.. Így készül készültek tek a budape budapesti sti Zeneakadémia zsöllyéi is (4). De már korábban korábban is történtek történtek kísérletek korszerű, olcsó bútor készítésére. Az angol asztalosmesterek a XVIIXVIII. századtól kezdve fokozatosan olyan bútorformákat alakítottak ki, melyeknek legnagyobb része két-háromszáz év után sem tűnik idejétmúltnak. Az angol befolyás érezhető Van de Velde  (1863-1957) munkáiban is, aki főleg Belgiumban dolgozott. Konstruktív felépítésű, nemes fákból kivitelezett karosszék ét ét (1) sok példányba példánybann állítot állították ták elő, és ő is gyakran elhelyezte saját tervezésű villáiba. A kárpitozott ülőlap és háttámla támla huzatá huzatátt Johan Johan Thorn Thorn Prikker Prikker hollan hollandd festő festő tervezt terveztee japán japán előképe előképekk hatásá hatására. ra. Az ívek ívek és csúcso csúcsokk találk találkozá ozásáb sából ól kialakí kialakított tott textilminta kiválóan harmonizál Van Van de Velde bútorépítési módjával. Otto Wagner  (1841-1918) a bécsi Postatakarék-pénztár építésénél annak berendezését is megtervezte. Karosszéke (2), amelyet a mai napig is használnak a helyszínen, a funkcionális bútortervezés felülmúlhatatlan eredménye. Joseph Hoffmann  (1870-1956) szintén Bécsben, a Cabaret Fledermaus berendezéséhez tervezett ugyancsak igen egyszerű, jó konstrukciójú, sorozatban gyártható székeket (3). Az angol mesterek, valamint a bécsi építész-formatervezők hajlítottbútor-gy tottbútor-gyárakka árakkall karöltve karöltve megteremtett megteremtették ék a modern, modern, nagyüzemi nagyüzemi bútortervezés alapjait.

23. tábla

A francia art nouveau A francia art nouveau (1900 körül). A historizmus után a századforduló fiatal művészei új, önálló úton igyekeztek a kor igényeinek megfelelő stílust teremteni a művészet minden területén. A múltért való rajongás ellenhatásaként az antik hagyomány teljes elvetését, a múlttal való szembehelyezkedést vallották. Az újat kereső és lényegében azonos célú mozgalmaknak minden országban más nevet adtak. Így született meg Ausztriában a 90-es években a szecesszió, Németországban a jugendstíl, Franciaországban az art nouveau. A fényűzést kedvelő, szeszélyes és olykor szélsőségekre hajlamos Franciaországban az art nouveau nouveau növényi növényi ornamentikát ornamentikától ól burjánzó, burjánzó, aszimmetrik aszimmetrikus us formákat kedvelő, hullámzó indákból kialakított tárgyakat hozott létre, amelyeknek nagy hatásuk volt egész Európában. Ezt elősegítette az 1900-ban megrendezett Párizsi Világkiállítás, ahol számtalan ország Gallé  (1846-1904) legkiválóbb legkiválóbbjai jai szerepeltek szerepeltek alkotásaikk alkotásaikkal. al. Emil Gallé  (1846-1904) itt mutatta be asztalká  ját (1), amint azt a lapján lévő felirat is hirdeti. Az asztalka asztalka két, vízszintes vízszintes lapra támaszkodó támaszkodó,, karcsú karcsú lábát gesztenyegesztenyelevelekből álló, áttört, faragott díszű rács köti össze, lapját is gesztenyeleveles marketéria díszíti. A művész tehát egyedül a természetből vett motívumokat stilizálja. Eugéne Gaillard  (1834-1887) támlás szék ét ét (2) ugyancsak a Párizsi Világkiállításon állították ki, és itt vásárolta meg azt 1900-ban az Iparművészeti Múzeum értő igazgatója, Radisics  Jenő. Valamivel kevésbé légies Gallé asztalkájánál, de átlós merevítőjével, a kényelmet szolgáló alakításmódjával jelentős lépést tett a funkcionalizmus felé. Charles párizsi iparCharles Plumet  Plumet  és Selmersheim  párizsi művészeti boltjából származik az a toalettasztalka és szék (3), amely a franci franciaa art nouveau nouveau kiemelk kiemelkedő edő szépsé szépségű gű darabj darabja. a. Az egzoti egzotikus kus padukfából padukfából készült bútor rendkívül rendkívül karcsú és könnyed. könnyed. Ívei finomak, felépí felépítés tésee logiku logikus. s. Díszít Díszítésül ésül csak csak a fiókok fiókok rézver rézveretei etei szolgá szolgálna lnak. k. Szépségét anyaga és a forma eleganciája e leganciája adja.

24. tábla

Az angol hatás és a bécsi szecesszió Az angol angol hatás hatás és a bécsi bécsi szeces szecesszi szióó . A modern modern iparműv iparművész észet et bölcsőjének sokan az 1888 és 1890 közötti Angliát tekintik. Itt jutottak el leghamarabb a felismeréshez, hogy a jövő felé vezető útnak az egyszerű formájú, célszerű tárgyból kell kiindulnia. Az angoloknak segítségére volt ebben az a gazdag hagyomány, amely Chippendale óta a bútorok megformálásánál legfőbb szempontnak a jó használhatóságot és nem a pompás díszítményeket tartotta. Az angol ízlés a szigetország zárt világában a kontinens szeszélyes divatirányzataitól függetlenü függetlenüll fejlődött. fejlődött. Így jöttek létre azok a még kézműves alapokon nyugvó nyugvó iparművészet iparművészetii műhelyek, műhelyek, amelyek amelyek közül legjelentősebb legjelentősebb a Morris Company volt Londonban. Ők ismerték fel először a tervező személyének és a megmunkálás igényességének jelentőségét. London mellett a skóciai Glasgow volt a másik igen fontos központ, amely a XIX. századi formakultúrának ösztönzést adott. Az itt dolgozó művészcsoport Charles Rennie Mackintosh  (1868-1928) (1868-1928) vezetésével vezetésével a világos színeket, az egyenes vonalat (1-2), a finom, stilizált, szimbolikus díszítést, a nagy sík felületből felépített konstruktív formát részesítette előnyben. A csoport tagjai 1901-ben Bécsben a szecesszió művészeivel együtt állítottak ki, majd ezt követően részt vettek a budapesti Iparművészeti Múzeum Brit Iparművészeti Kiállításán is. A geometrikus stílusok mindkét mindkét ország formakultúráján formakultúrájának ak alakulására alakulására erős hatással hatással voltak. voltak. Wilhelm Schmidt fehér szekrénye  (3) és Josef  Hoffmann széke  (4) egyaránt a skót művészek világos szerkesztésének és visszafogott eleganciájának hatását mutatja. A bécsi szecesszió a kézműves technológia igényes, hagyományos alkalmazásá alkalmazásától, tól, a különleges, különleges, egyedi daraboktól eljutott eljutott a mind technológiailag, nológiailag, mind formailag formailag legelőremutat legelőremutatóbb óbb sorozattermék sorozattermékek ek előállításáig. A tervezők joggal tekinthetők a mai értelemben vett formatervezés úttörőinek.

25. tábla

Magyar szecesszió Magyar Magyar szecesszió szecesszió. A századfordu századforduló ló magyar bútorművességé bútorművességének nek fejlődését az angol és bécsi hatások döntően befolyásolták. Ebben a földrajzi és a történelmi okokon kívül nagy szerepe volt annak is, hogy a geometrikus, fegyelmezett formák, az ornamentika visszafogottsága éppúgy éppúgy kapcso kapcsolat latba ba hozhat hozhatók ók a bécsi bécsi vagy vagy a glasgo glasgow-i w-i művész művészek ek munkáival, mint a népművészettel. A magyar művészek pedig a századfordulón önálló nemzeti stílus kialakítására törekedtek. Gyűjtőutakra utakra indult indultak ak a falvak falvakba, ba, tanulm tanulmány ányozt ozták ák a népi népi kultúr kultúrát. át. A népművészet népművészet józansága, józansága, az egyszerű, egyszerű, racionális racionális megoldások megoldások jól megfértek a bécsi konstruktív szellemű tárgyformáló törekvésekkel. Thoroczkai Wiegand Ede  (1870-1945) (1870-1945) 1903-ban 1903-ban készült készült ebédlő-  szekrénye (1) egyszerű hasábos formájával ezt a fegyelmet tükrözi. A díszítés díszítés kevés, kevés, de nemes anyagokból, anyagokból, ezüstberak ezüstberakásokbó ásokból,l, rózsa- és cédrusmark cédrusmarketériáb etériából ól áll. Tehát Tehát a míves megmunkálás, megmunkálás, a tükrök és csiszolt csiszolt üvegek üvegek alkalmazása alkalmazása teszi igényessé igényessé a látszólag látszólag egyszerűen egyszerűen megformált bútort. Az 1910-es évek elején Kozma Lajos  (1885-1948) (1885-1948) építész tervezte tervezte a budapesti Rózsavölgyi zeneműbolt berendezését, amelyet azóta sajnos lebontottak. Az ide készült karosszék  (2) hasábos lábaival, áttört háttámlájával XVIII. századi angol előképekre utal. A háttámlában lévő stilizált növényi díszítményekből kialakított míves faragás jól mutatja azt azt a kett kettős ős roko rokons nság ágot ot,, amely amely Kozm Kozmaa munk munkái áitt a magy magyar ar népnépművészethez és a bécsi mesterek műveihez kapcsolja. Faragó Ödön  (1869-1935) virágállványa  (3) szintén a konstruktív, felesleges elemeket mellőző bútoralakítás példája. A hasábos lécek, egyszerű, kör alakú polcok alkalmazásával a felépítésben is érvényesül a geometria szigora. A világos és sötét fák ellentéte, a berakásos díszítés mértani elemei mind a puritán magyar szecesszió előremutató törekvéseit példázzák.

26. tábla

A XX. század bútora A XX. század bútora. A technika technika felgyorsult felgyorsult fejlődése fejlődése megnövelte megnövelte a termelési lehetőségeket. Ennek szellemében a haladó művészek radikális újításokat követeltek minden területen. Ezt végletekig menő formai egyszerűsítéssel, a szerkezet, a konstrukció fokozott hangsúlyozásával kívánták elérni. Az ülőbút ülőbútor or fogalm fogalmána ánakk újraért újraérték ékelés elésee terén terén a hollan hollandd Gerrit  Thomas Rietveld  (1888-1964) tette meg a döntő lépést, amikor az 1910es évek végén megalkotta piros-kék székét (1), amelyet nem is széknek, hanem „üléshez való eszköznek” tekintett. A tartószerkezet tömör, négyzetes négyzetes keresztmetsz keresztmetszetű, etű, függőleges függőleges és vízszintes vízszintes rudakból rudakból álló konstrukció, amelyben az egyes elemek egymás méreteinek a többszörösei. A szerkezetet sehol sem rejti el, mindenütt nyomon követhető a felépítés menete. Ezt a hatást csak fokozta a tiszta, harsány színekkel. A formai egyszerűsödés és a tiszta konstrukció útján a következő nagy állomást a csővázas szék megjelenése jelentette. Ez anyagából adódóan maximálisan tartós, és sorozatban is gyártható. A magyar származású Breuer Marcel  (1902-1981) tervezte 1925-ben az elsőt, az ún. „Wassily”-széket  (2). Ezekk Ezekkel el a szék székek ekke kell tula tulajd jdonk onkép éppen pen a használati használati tárgyak tervezése teljesen új útra lépett: a tetszetősség tetszetősség igénye háttérbe szorult, és helyét a hasznosság és gazdaságosság követelménye telménye foglalta foglalta el. Ugyanakkor az egyszerű egyszerű szerkezetek szerkezetek a tervezők tervezők számára rendkívül bonyolult statikai feladatot jelentettek. A „széplelkű” művészkézműves mellett így fokozatosan kialakul a tervező új típusa, akinek munkája közelebb áll a mérnökéhez. Megszületett a formatervezés. A bútorgyártásban vadonatúj anyagok jelennek meg. Az acélcső mellett az alumíniumot és a különböző műanyagokat is felhasználják (3).

27. tábla

Napjaink bútora Napjaink bútora . „A ház voltaképpen egy lakógép. Fürdő, nap, hideg víz, meleg víz, tetszés szerinti hőmérséklet, higiénia, arányok alkotta szépség. A karosszék voltaképpen ülőgép ...” – írta századunk egyik legnagyobb építésze, Le Corbusier, még a húszas években. Gondolata a nyolcvanas években is időszerű. A modern modern techni technika ka lehető lehetőség ségeine einekk felhas felhaszná ználás lásáva ávall tervezők tervezők,, tervezőcsoportok tanulmányozzák az emberi test arányait és az üléssel kapcsolatos követelményeket. A különféle munkáknál és a pihenés különböző módjainál többféle testhelyzetet veszünk fel. A korszerű munkaszék valóban ülőgép  (1-2). Magasságán állítani, háttámlájának dőlésszögén változtatni lehet. Korábban is felhasználtak fémet bútorok készítésére. Ma a vázszerkezet mellett üléseket, háttámlákat (3) vagy asztallapokat is gyártanak belőle. A modern formatervezés formatervezés úttörői azt tartották, tartották, hogy ami célszerű, az szép is. Ma már nem mindent találunk szépnek, ami meghatározott szükségletet elégít ki. A mai környezetnek – a hasznosság és a kényelem mellett – harmóniát is árasztania kell. A végleges, korszerű formák kialakítása kísérletezés eredménye. Korunk, a XX. század második fele a művészet minden területén a forrongás állapotában van. Már nem törekedünk a mindenáron való újra; a tervezők szeme előtt nem az a cél lebeg, hogy olyat alkossanak, „ami még nem volt”. Olyan környezet kialakítása a cél, amely a múlt értékeinek felhasználásával és a modern eredmények alkalmazásával az ember minél jobb közérzetét szolgálja. Ebben a kísérletező munkában azonban a tervezőművész oldalán valamennyien részt veszünk. Minél kulturáltabb a fogyasztó, a közönség, annál több lelkesítő feladatot talál a szép és jó tárgyak tervezője.

28. tábla

Új törekvések a XX. századi formatervezésben formatervezésben Új törekvések a XX. századi formatervezésben . Az 1920-as években

fellépő fellépő modern tervezők formai tisztaságot, tisztaságot, célszerűség célszerűséget et sugárzó sugárzó tárgyai puritán környezetet teremtettek. Az, hogy tömeggyártásra van szükség, a második világháború után már nem volt kétséges. A már klasszikusnak számító modern formatervezéssel szemben a gyorsan változó világban új igények merültek fel. A csak a célszerűséget szem előtt előtt tartó tartó és olykor olykor bizony bizony valóba valóbann uniform uniformizá izált lt tervezé tervezéss ellenellenhatásaként az ötvenes-hatvanas években merész kísérletezés kezdődött a tárgyalkotásban. Az újító törekvéseket nagymértékben segítették az új anyagok, amelyeket a hagyományosak mellett a bútorgyártásban is alkalm alkalmazn aznii kezdte kezdtek. k. Ide tartoz tartoznak nak elsőso elsősorba rbann a műanya műanyago gok, k, ezek ezek alakíthatósága a legváltozatosabb, sokszor bizarr formákat eredményez. nyez. A különb különböző öző PVC-al PVC-alapan apanyag yagúú színes színes bútoro bútorokk mellet mellettt meg jelennek az átlátszó, esetleg acélcsővel kombinált plexibútorok is. A használhatóság azonban továbbra is fontos szempont, amint azt az 1968-as 1968-as milánó milánóii Triennál riennálén én megjel megjelent ent,, a „lakás „lakás céljára céljára prograprogramozható mozható rendszer” rendszer” is mutatja. mutatja. Ez többféle többféle rendeltetésre rendeltetésre alkalmas, alkalmas, görgőkre szerelt elemek együtteséből áll, és „bármely időbeli és térbeli szituációhoz alkalmazható”. A tervezésben szerephez jut a számítógép is. A létrejött tárgy sok esetben mindennek látszik, csak épp bútornak nem. A tömegesen gyártott bútorok mellett – mintegy reakcióképpen – újra szerephez jut a kézművesség is. Magas technikai színvonalon, méregdrága anyagok felhasználásával teljesen újszerű, szokatlan tárgyak születnek, melyek az egyediséget és mívességet akarják szembeállítani az emberi környezet uniformizálásával.

29. tábla

Tartalomjegyzék

HU ISSN 0133-9591 ISBN 963 11 6135 8 Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest Felelős kiadó: Sziládi János igazgató Kossuth Nyomda (88.0158), Budapest, 1988 Felelős vezető: Bede István vezérigazgató Felelős szerkesztő: Karádi Ilona Szakmailag ellenőrizte: Batári Ferenc Műszaki vezető: Szakálos Mihály Képszerkesztő: Árva Ilona Műszaki szerkesztő: Supp Emilné Terjedelem: Terjedelem: 2,76 (A/5) ív. IF 6167

Egyiptom............................................................................................................4 Görögország.......................................................................................................5 Róma....................................................................................................................6 Kora középkor....................................................................................................7 Gótika..................................................................................................................8 A reneszánsz Itáliában.....................................................................................9 A reneszánsz Nyugat-Európában................................................................10 A reneszánsz Magyarországon.....................................................................11 Barokk...............................................................................................................12 A barokk Franciaországban..........................................................................13 A barokk Magyarországon............................................................................14 Rokokó..............................................................................................................15 Angol bútor a XVIII. században...................................................................16 A klasszicizmus Franciaországban..............................................................17 Angol klasszicizmus.......................................................................................18 A kora klasszicizmus Magyarországon.......................................................19 Empire...............................................................................................................20 Az empire Ausztriában és Magyarországon..............................................21 Biedermeier......................................................................................................22 Romantika, neobarokk és neorokokó..........................................................23 Historizmus......................................................................................................24 A sorozattermelés kezdetei a XIX. században...........................................25 A sorozattermelés kezdetei és az ipari formatervezés úttörői................26 A francia art nouveau....................................................................................27 Az angol hatás és a bécsi szecesszió............................................................28 Magyar szecesszió...........................................................................................29 A XX. század bútora.......................................................................................30 Napjaink bútora..............................................................................................31 Új törekvések a XX. századi formatervezésben........................................32