annyira gátoltak a kommunikációk kezdeményezésében, hogy nagyo nagyon n kevés kommunikációt kezdeményeznek. Elsõsorban a kommunikáció kezdeményezése szükséges ahhoz, hogy egy kommunikáció megkezdõdjön. megkezdõdjön.
Így azt találjuk, hogy az emberek fõleg olyan dolgokról beszélgetnek, melyeket külsõ okok erõltetnek rájuk. Látnak egy balesetet, megbeszélik. Látnak egy filmet, megbeszélik. Egy külsõ forrásra várnak, hogy alkalmat adjon nekik a beszélgetésre. De azon tény tükrében, hogy mint kommunikációs forrás mindketten alacsony szinten vannak – vagy úgy is mondhatnánk, kicsi a képzelõerejük – azt találjuk, hogy az ilyen emberek, a fõbb külsõ hatásoktól függve többé-kevésbé kényszeresek vagy gátoltak a kommunikációban. Így a beszélgetés során gyorsan és feltûnõen váltogatják a témát, és figyelemre méltó ellenséges érzületek alakulhatnak ki közöttük vagy téves következtetések. Tegyük fel, hogy Péter, mivel hiányzik belõle az impulzus arra, hogy elsõdleges vagy eredeti ok legyen, megszállott vagy kényszeres kommunikációba kerül, és azt látjuk, hogy annyira lefoglalja a kiáramoltatás, hogy egyáltalán nincs esélye meghallani bárkit is, aki beszél hozzá, és még ha meghallaná sem válaszolna. Másrészt lehet, hogy Zoli olyan borzalmasan b orzalmasan alacsony szinten van, mint elsõdleges ok (azaz alacsony szinten van kommunikáció kezdeményezésében), hogy még csak Zoli'-vé sem válik soha, vagy ha igen,
soha nem hozakodna elõ a saját véleményével, és így Péter kommunikáció jának egyensúlya még sokkal jobban eltolódik az egyre több és még több kényszeres kommunikáció felé. Ahogy ezen ábrákból is láthatja, elõállhat néhány újszerû helyzet. Lenne olyan, hogy megszállott válaszadás csakúgy, mint a gátolt válaszadás. Egy egyén töltheti minden idejét válaszolással, igazolással, vagy magyarázással – ez mind ugyanaz – anélkül hogy bármiféle elsõdleges kommunikációt kezdeményeztek volna felé. Egy másik egyén, mint Péter' az „A” ábrán, vagy Zoli' a „B” ábrán, lehet, hogy minden idejét nyugtázással tölti még akkor is, ha semmi nyugtáznivaló
18
nem akad az útjába. A szokásos és leginkább észrevehetõ megnyilvánulás azonban az, amikor valaki megszállottan és kényszeresen kezdeményez kommunikációt, válasz nélkül fogadja azt, vagy nem nyugtázza a választ. Ezeken a helyeken elakadt áramlásokat fedezhetünk fel. Mivel úgy tûnik, ebben az univerzumban a kommunikáció az egyetlen bûn, és mivel egy személy egyetlen menekvése az, ha kommunikál, könnyen megérthetjük, hogy a kommunikáció összekuszálódása egészen biztos következmény. Amit meg kellene értenünk – és aminek örülhetünk – az az, hogy ez a kuszaság ma már megoldható. Ezen iker kommunikációs ciklusban az áramlások ott akadnak el, ahol hiány lép fel: 1. a kommunikáció kezdeményezésében, 2. a kommunikáció fogadásában, 3. kapott kommunikáció megválaszolásában, 4. a válaszok nyugtázásában. Így látható, hogy csak négy rész van, ami kérdésessé válhat mind az „A”, mind a „B” ábrán, tekintet nélkül arra, hogy mennyi furcsa megnyilvánulás származhat ezekbõl.
19
OMMUNIKÁCIÓS K OMMUNIKÁCIÓS TRÉNINGDRILLEK Most, hogy megismerte a kommunikáció összetevõit és formuláját, hogyan tudja felhasználni ezt a tudást? Hogyan ülteti át a gyakorlatba az imént i mént tanultakat a kommunikációs formuláról? Hogyan lehet olyan könnyedén és természetesen alkalmazni a kommunikáció törvényeit, hogy azok már-már úgy tûnik, részévé váltak önnek? Hogyan lehet ténylegesen hatékonnyá válni a kommunikációban? A Szcientológiában vannak olyan drillek, amelyek bárki számára lehetõvé teszik, hogy fejlessze kommunikációs készségének szintjét. A drill a tanulás vagy képzés egy olyan módszere, amelyben egy személy újra és újra végigcsinál egy eljárást, azért, hogy tökéletesítse az adott készséget. Ezek a kommunikációs kommunikációs TR-eknek drillek, melyeket tréninggyakorlatoknak, vagy röviden TR -eknek (angolul Training Routines) nevezünk, a kommunikációs formula különbözõ részeivel foglalkoznak. A TR-ek eredetileg a gyakorló szcientológusoknak szcientológusoknak a technikai alkalmazásra alkalmazásra való képzése céljából kerültek kifejlesztésre, mivel a magas szintû kommunikákommunikációs készség létfontosságú e tevékenységhez. Mindazonáltal, a kommunikációs formula minden egyes részét e TR-ekkel begyakoroltatva, óriási mértékben növelhetõ bármely személy azon képessége, hogy mestere legyen a kommunikációs ciklusnak, és így jobban kommunikáljon másokkal. E drilleket végezve megtanulja, hogyan értesse meg kommunikációját másokkal, hogyan értse meg igazán, amit mások önnek mondanak, hogyan legyen úgynevezett „jó hallgatóság”, hogyan irányítsa egy másik személlyel folytatott kommunikációs ciklusát, és hogyan ismerje fel és javítsa ki a hibákat mások kommunikációs ciklusaiban. Ezek mind felbecsülhetetlenül értékes készségek a mindennapi életben. Nem számít, hogy önnek mi a foglalkozása, vagy milyen tevékenységekben vesz részt – a képesség, hogy könnyen és biztosan kommunikáljon, elengedhetetlen. A TR-eket nem lehet egyedül csinálni, egy másik ember segítségével kell végeznie õket. Ez úgy történik, hogy párba áll egy e gy másik személlyel, és együtt végzik a drilleket. Ez szerepcserés alapon történik: amikor ön végzi a drillt, 20
a másik segít önnek, önnek, hogy jártassá jártassá váljon az adott drillben. Aztán cserélnek, cserélnek, és ön segít a másiknak, amíg õ végzi a drillt. Azt a tevékenységet, hogy valakit végigsegítünk a drillen, edzésnek nevezzük. A drillek utasításokat adnak a tanuló és az edz õ szerepére vonatkozóan. Amikor ön végzi a drillt, önt tanulónak önt tanulónak hívják, a személyt, aki segít önnek, edzõnek.. edzõnek Nem jelent semmi különbséget, hogy ön tanulóként, partnere pedig edzõként kezd-e, vagy fordítva. Mindketten lesznek felváltva tanulók és edzõk is, hogy egymást átsegítsék a drilleken. Ilyen váltakozó módon segítve egymást a TR-ek folyamán, mindketten meg tudják tanulni, hogyan használják teljes mértékben a kommunikációs ciklust. Tehát mielõtt elkezdi a TR-ek gyakorlását, keressen egy másik személyt, hogy vele a tanulói és edzõi szerepeket váltogatva elvégezzék a drilleket. Nagyon fontos, hogy ön és a partnere végigolvassák és megértsék ezeket a drilleket, mielõtt elkezdenék azok gyakorlását. Továbbá egy másik rész követi a drilleket, ami elmagyarázza, hogyan eddzen valakit helyesen. Ezt szintén alaposan át kell tanulmányozni, és megérteni mielõtt a drillek elkezdõdnek, mivel az edzés nagyon precíz eljárásmód. Igen lényeges, hogy az edzést megfelelõen végezzék, hogy a lehetõ legtöbb nyereségük legyen a TR-ekbõl. Elnevezése,, amik Minden egyes TR-nek van egy Számozása és egy Elnevezése egyszerûen olyan jelölések, melyekkel hivatkozni lehet rájuk. Az Utasítások olyan szóbeli útmutatások, melyeket edzéskor a drill elkezdésére, folytatására és megállítására használunk, valamint azok a kérdések vagy kijelentések, melyeket a TR végzésekor vé gzésekor alkalmazunk. Minden egyes drill megadja az Elhelyezkedést is, ahogyan ülniük kell. Az a bizonyos kommunikációs készség, melynek elérését megcélozzák egy adott TR-en, az annak Cél címszava alatt található. A Képzési hangsúly körvonalazza, hogyan végezzék a drillt, és megadja azokat a fontos pontokat, melyeket az edzésben edzé sben kiemelni vagy hangsúlyozni kell. 21
Néhány drill Szóhasználatot tartalmaz, ami megmutatja, hogyan használják a különbözõ utasításokat és kérdéseket az eljárás alatt. A Szcientológiában a szóhasználat szó egyszerûen egy drill sajátos szókészletét jelenti. Ha szorgalmasan és pontosan a leírtak szerint végzik, ezek a drillek a sikeres kommunikációhoz vezetnek – bárkit. Tegye a következõket:
1. Olvassa végig a következõ oldalakon található drilleket, valamint azEdzés az Edzés címû részt.
2. Találjon valakit, akivel mint partnerrel dolgozhat, hogy egymást végigvihessék a drilleken.
22
3. Olvastassa végig társával az összes drillt, valamint az Edzésrõl szóló részt.
4. Döntsék el, ki lesz elõször az edzõ.
5. Majd kezdjék el az elsõ TR-t!
23
Számozás: TR 0 Ott lenni Elnevezés: Ott lenni Utasítások: Az edzõ „Start”-ot mond a drill megkezdéséhez. Az edzõ az „Ennyi!” utasítást használja a drill befejezésére, vagy, hogy megmutasson egy hibát a tanulónak. Például: a tanuló elalszik, az edzõ ezt mondja: „Ennyi! Elaludtál. Start.” Ebben, és minden drillben, ha a tanuló elérte a drill célját, az edzõ „Passz”-t mond. Bár valójában az edzõnek nagyon kevés tennivalója van ebben a drillben, valamennyi azért szükséges. Az edzõ elkezdi a drillt és folytattatja a tanulóval, míg az passzt nem kap.
Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ egymással szemben ülnek kényelmes távolságra egymástól – körülbelül 1 méterre. A tanulónak csukva van a szeme. TR 0 OTT LENNI
Cél: Kiképezni a tanulót arra, hogy kényelmesen jelen legyen. A cél az, hogy képessé tegyük a tanulót arra, hogy kényelmesen jelen legyen egy másik személy elõtt kb. egy méterre, jelen legyen legyen,, és ne csináljon semmi mást, csak jelen legyen.. legyen Egy kommunikáció elkezdéséhez önnek ott kell lennie azon a helyen, ahonnan kommunikálni akar. Ha ön nincs ott, nem lesz képes megfelelõen megkezdeni egy kommunikációt. Az ottlét a jó kommunikáció elõfeltétele; nincs benne semmi ennél bonyolultabb.
Ebben a drillben a tanuló szeme csukva van, hogy elsõ lépésként könnyen
ott lehessen. Csukott szemmel nincs meg az a további követelmény, hogy az illetõ konfrontáljon egy másik embert, lehetõsége van rá, hogy egyszerûen hozzászokjon ahhoz, hogy lazán ott legyen. 24
Képzési hangsúly: A tanuló és az edzõ egymással szemben ülnek. A tanulónak csukva van a szeme. Nincs beszélgetés. Ez egy csendes drill. Nincs semmi rángatózás, mozgás, nem használ semmilyen „eszközt”, módszert vagy más hozzáadott dolgot azon kívül, hogy ott van ott van.. Ha csinál valamit a testével vagy a hátát a széknek nyomja, hogy éber próbáljon maradni – ezek példák azokra az eszközökre vagy módszerekre, melyeket ahelyett használ, hogy egyszerûen ott lenne. Csukott szemmel az ember általában sötétséget vagy a szoba egy részét látja. Legyen ott kényelmesen. Az edzõ szerepe az, hogy a tanulót éberen tartsa, és tovább végeztesse vele a drillt. Üljön egyenesen egy egyenes háttámlájú széken. Addig végezze a drillt, amíg már nem hajlik a fészkelõdésr fészkelõdésre, e, rángatózásra, mozgásra vagy helyzetváltoztatásra, helyzetváltoztatásra, és nem érez rá ellenállhatatlan vágyat. Ha ilyen dolgok „bekapcsolódnak”, folytassa a drillt, amíg lapossá nem válik. Az, hogy „lapossá válik” annyit jelent, hogy a drillt addig folytatták, amíg többé már nem vált ki reakciót. A tanuló addig végezze a drillt, amíg fenntartások nélkül, teljesen meg nincs gyõzõdve arról, hogy továbbra is csendesen és kényelmesen tud ülni akár korlátlanul hosszú ideig, anélkül hogy bármilyen kényszert érezne fészkelõdésre vagy mozgásra, vagy el kellene fojtania ilyen kényszereket. lenni,, és jelentõs, Amikor már kényelmesen ott tud lenni és jelentõs, tartós nyereséget ért el, akkor passzt kap a drillre. Az emberek a TR-ek végzésekor rendszerint sokfajta javulást tapasztalnak magukon, olyanokat, mint megnövekedett képesség a konfrontálásra és a kommunikációra, megjavult érzékek és így tovább. Ezeket nyereségeknek Ezeket nyereségeknek hívjuk, mivel a tanuló a kommunikációs készségeit és éberségét kívánta javítani, és nyereség.. A minden olyan eredmény, ami ezek elérése felé visz, önmagában nyereség jelentõs, tartós nyereség azt jelenti, hogy a tanuló elérte azt a pontot, amikor már képes a drillt végrehajtani, és ehhez szükséges képessége és készsége stabil. Egy nagyobb, stabil nyereség jelentõs, maradandó nyereség. 25
Számozás: Számoz ás: TR 0 Konfrontálás Elnevezés: Konfrontálás A konfrontálást úgy határozzuk meg, mint képesnek lenni szembenézni. Amikor azt mondjuk, hogy valaki konfrontál, úgy értjük, szembenéz valamivel meghátrálás vagy kitérés nélkül. A konfrontálás képessége valójában az a képesség, hogy kényelmesen ott legyünk és érzékeljünk. Utasítások: Edzõ: „Start”, „Ennyi”, „Flunk” ([ejtsd: flank] angol hiba, tévesztés, bukás).
Az edzõ több kifejezést használ. Ezek közül az elsõ a „Start”, és ebben a pillanatban a drill elkezdõdik. Valahányszor a tanuló nem tartja a testhelyzetét, összecsuklik, elalél, rángatózik, tekintete elkalandozik vagy bármely más
módon nem megfelelõ testhelyzetet mutat, az edzõ azt mondja: „Flunk”, és kijavítja a hibát. Aztán ismét azt mondja: „Start”, és a drill folytatódik. Ha az edzõ megjegyzéseket kíván tenni, azt mondja: „Ennyi”, helyrehozza azt a pontot, majd ismét „Start”-ot mond.
Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ egymással szemben ülnek kényelmes, kb. egy méternyi távolságra. Egymásra néznek. Cél: Megszerezni azt a készséget, hogy képesek legyünk nyugodtan ülni, és valakire megerõltetés nélkül nézni. Ez a drill a következõ képességi szint a TR 0 Ott lenni felett. Most konfrontálnia is kell. Kommunikáció nem igazán lehetséges konfrontálás hiányában. Próbált már ön olyan valakivel beszélni, aki nem nézett önre? Az az ember nem konfrontál önnel. A konfrontálás hiánya akadálya a valódi kommunikációnak. Az ideges rángatózások és a feszültség mind a konfrontálástól való vonakodásból erednek. Ha a hajlandóságot visszaállítjuk, ezen nehézségek többnyire eltûnnek.
Képzési hangsúly: A tanuló és az edzõ üljenek le egymással szemben, ne beszélgessenek, és ne tegyenek semmilyen erõfeszítést arra, hogy érdekesek legyenek. Üljenek és nézzék egymást, ne mondjanak és ne tegyenek semmit néhány órán keresztül. A tanuló nem beszélhet, nem mocoroghat, nem pisloghat, nem fészkelõdhet, nem vihorászhat vagy nem lehet zavarban, illetve nem aludhat el. 26
Azt fogjuk találni, hogy a tanuló hajlamos inkább egy testrésszel testrésszel konfrontálni ahelyett, hogy csak konfrontálna. A testrész révén történõ konfrontálás fájdalmat vagy kényelmetlen érzést okozhat abban a testrészben. A megoldás egyszerûen konfrontálni, és ott lenni. Az alapszabály az, hogy bármely testrész, amit a tanuló megfeszít az, az, aminek révén konfrontál. Ha a tanuló szeme fájni kezd, akkor azon át konfrontál. Ha a hasa kezd kidülledni vagy megfeszül, akkor a hasán át konf konfront rontál. ál. Ha a vállai vagy a fejének hátsó része feszül meg, akkor a vállaival vagy fejének hátsó részével konfrontál. Egy gyakorlott edzõ ebben az esetben azt mondja: „Ennyi”, kijavítja a tanulót, majd újra kezdi a drillt. Egy pislantás nem flunk a TR 0-ban, és nem kívánalom, hogy „farkasszemet nézzen”. Az edzõnek nem szabad figyelmet szentelnie arra, hogy pislog-e valaki, csak arra, hogy konfrontál-e vagy sem. Mindazonáltal, tágra nyílt szemekkel bámulni természetellenes, és azt jelenti, hogy a tanuló a szemén át próbál konfrontálni. Ilyen esetben a tanuló szeme könnyezik, kivörösödik, és ha tovább folytatja, megfájdul. Ha egy lennihez, és tanulónak túl sok a baj a szemével, vissza kell küldeni a TR 0 Ott lennihez, jártassá kell válnia abban a drillben, mielõtt ismét megpróbálná a TR 0 Kon frontálást végezni. lenninél, Ugyanúgy, mint a TR 0 Ott lenninél, ONFRONTÁLÁS TR 0 K ONFRONTÁLÁS a tanuló itt sem használhat a konfrontálásra semmilyen eszközt vagy módszert, csak van.. A drill elnevezése azt, hogy ott van helytelen, ha a konfrontálás azt jelenti, hogy csinálni kell valamit. Az egész tevékenység célja, hogy a tanuló hozzászokjon ahhoz, hogy ott legyen kényelmesen, 1 méterre egy másik emberrel szemben anélkül, hogy mentegetõzne, mozogna, megijedne, zavarban lenne vagy védekezne. Folytassák a drillt addig, amíg már nem fordul elõ több rángatózás, összerezzenés vagy más olyan jelenség, amit el kell nyomni (nem engedni, hogy megtudják vagy meglássák). Bármi, ami bekapcsolódik, beka pcsolódik, lapossá fog válni. A tanuló akkor kap passzt, ha képes csak JELEN LENNI és konfrontálni, és jelentõs, stabil nyereséget ért el. 27
Számozás: Számoz ás: TR 0 Heccelés Elnevezés: Konfrontálás, hecceléssel A heccelés kifejezés azt jelenti, hogy az edzõ talál bizonyos cselekvéseket, szavakat, kifejezéseket, modorosságokat vagy témákat, melyek a drillt végzõ tanulót kizökkentik azáltal, hogy reagál arra, amit az edzõ csinál. A heccelés szó egy angol és spanyol heccelés nevû sportból ered, mely azt jelentette, hogy kutyákat uszítottak egy leláncolt bikára. TR 0 HECCELÉS
TANULÓ
Honnan szedted ezt a ronda inget?
Flunk! Nevettél. Start!
EDZÕ
1
TANULÓ
EDZÕ
TANULÓ
EDZÕ
2
Honnan szedted ezt a ronda inget?
TANULÓ 3
28
EDZÕ 4
A fenti fényképeken az edzõ megtalálja a tanuló egyik nyomógombját (1), és azt mondja: „Flunk”, mert a tanuló abbahagyta a konfrontálást (2). Az edzõ folytatja a drillt, és megismétli a mondatot, ami a tanulót reakcióra késztette (3), és addig ismétli, amíg a
Azt találjuk, hogy minden embernél vannak bizonyos dolgok, amelyek valamilyen reakciót okoznak. Azt a dolgot, szót, kifejezést, témát vagy területet, ami egy egyénnél választ vagy reakciót vált ki, a Szcientológiában nyomógombnak nevezzük. Például az edzõ valami ilyesmit mond a tanulónak: „Nagy a füled.” A tanuló leküzdhetetlen nevetéssel reagál. Az edzõ tehát megtalálta a tanuló egyik nyomógombját. Ez a heccelés. Utasítások: Edzõ: „Start”, „Ennyi”, „Flunk”. Figyelj már rám:
Honnan szedted ezt a ronda inget?!
TANULÓ
EDZÕ
5
TANULÓ 6
HÉ, TE!
TANULÓ 7
EDZÕ
Flunk! Visszahúzódtál.
EDZÕ
TANULÓ
EDZÕ
8
tanuló kényelmesen konfrontálni nem tud vele anélkül, hogy reagálna rá (4, 5, 6). Folytatja a heccelést, és újabb nyomógombot próbál találni. Mikor ez megvan (7), azt mondja: „Flunk”, megmondja, hogy miért az (8), és folytatja az eljárást, hogy lapossá tegye az új nyomógombot.
29
Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ egymással szemben ülnek kényelmes, kb. egy méternyi távolságra. Cél: Megszerezni a készséget, hogy képes legyen csendben ülni, és feszültség nélkül nézni valakire anélkül, hogy kizökkenne, elterelõdne a figyelme, vagy bármilyen módon reagálna arra, amit a másik személy mond vagy tesz. Az elõzõ drillben a tanuló megtanulta, hogyan lehet konfrontálni az edzõvel, miközben csendben ül. A TR 0 Heccelésben a tanuló konfrontálási képessége tovább növekszik, és megtanulja, hogyan ne zökkentsék ki az edzõ cselekedetei. Ezáltal növekszik a képessége, hogy ott legyen, és átadja a másiknak a kommunikációt bármilyen társasági vagy élethelyzetben anélkül, hogy bármi eltérítené. Például volt már olyan tapasztalata, hogy beszélt valakivel és elnémult vagy zavarttá vált, amikor az más témát hozott fel? Támadt-e valaha akarata ellenére leküzdhetetlen reakciója valamire, amit a másik mondott? Ez a drill növelheti képességét, hogy okozóbbá váljon a kommunikáció minden területén, és képes legyen kontrollálni azt. Képzési hangsúly: Miután a tanuló passzolta a TR 0-át, és képes kényellenni,, kezdõdhet a „heccelés”. Bármilyen, a jelenléthez mesen jelen lenni a jelenléthez hozzáadott hozzáadott dologra az edzõ azonnal flunkot ad. Rándulásért, pislogásért, sóhajtásért, fészkelõdésért és mindenért, ami azon kívül történik, hogy a tanuló csak jelen van, azonnali flunk jár, annak indoklásával együtt. Szóhasználat az edzõ szerepében: A tanuló köhög. Edzõ: „Flunk! Köhögtél. Start!” Ez az edzõ teljes telj es szóhasználata, mint edzõ. Szóhasználat mint a konfrontálás tárgya: Az edzõ bármit mondhat vagy tehet a szék elhagyásán kívül. Mindazonáltal az edzésben életszerûnek kell lennie, olyan valódi helyzeteket és körülményeket teremtve, melyek a mindennapi életben elõfordulhatnak. Az edzõ nem érintheti meg a tanulót. Megtalálhatja a tanuló „gombjait”, és keményen rájuk taposhat. Bármilyen szó, ami nem az edzéssel kapcsolatos, semmiféle reakciót nem válthat ki a tanulóból. Ha a tanuló reagál, az edzõ azonnal edzõként lép fel (lásd a fenti szóhasználatot). A tanuló akkor kap passzt, ha kényelmesen jelen tud lenni anélkül, hogy kizökkenne, megzavarodna vagy bármilyen módon reagálna arra, amit az edzõ mond vagy tesz, és jelentõs, és jelentõs, stabil nyereséget ért el. 30
Számozás: TR 1 Elnevezés: A kommunikáció átjuttatása Cél: Megszerezni a készséget, hogy egy bizonyos kommunikációt átjuttasson egy hallgatóhoz, és azt megértesse vele. Látott-e már olyat, hogy valaki csak beszél, és egyáltalán nem tudja, vajon fogadják-e a kommunikációit vagy sem? Az, hogy megértessük magunkat, fontos része a kommunikációs formulának.
Utasítások: A tanuló kiválaszt egy kifejezést az Alice Csodaországbann címû az Alice Csodaországba könyvbõl (kihagyva az „azt mondta” típusú részeket), és felolvassa az edzõnek. Addig ismétli, amíg az edzõ nem elégedett, hogy a kifejezés eljutott hozzá. Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ kényelmes távolságra egymással szemben ülnek. Képzési hangsúly: A kommunikáció a könyvbõl megy a tanulóhoz, majd a tanuló sajátjaként az edzõhöz. Nem szabad a könyvbõl mennie az edzõhöz. Természetesnek, nem mesterkéltnek kell hangoznia. A beszédstílusnak (a szavak kiejtési módja) és az elõadásmódnak nincs szerepe. A hangerõnek lehet. Az edzõnek tisztán kell megkapnia az utasítást (vagy kérdést), és meg kell értenie, mielõtt azt mondja: „Jó.” TR 1
Nincs különös jelentõsége annak, hogy az Alice Csodaországban címû könyvet használják. Ebben a drillben ön egy könyvbõl mond dolgokat ahelyett, hogy kitalálná õket. Bármilyen gondolat az öné, amit a sajátjává tesz. Amikor gondolatot merít egy könyvbõl, az a saját gondolatává válik, és utána, mint saját gondolatát közvetíti egy másik személyhez. Ezt a drillt így edzik. A kommunikáció nem a könyvbõl érkezik az edzõhöz. A könyvbõl a tanulóhoz
„Olyan cukros, szelíd kis cicuska.”
EDZÕ
TANULÓ
31
jut el, aztán a tanuló azt saját gondolatává téve kifejezi az edzõ felé oly módon, hogy az megérkezik az edzõhöz. Azonnal tudjuk, hogy egy személy nem tud kommunikálni, ha nem tudja megtenni azt az elsõ lépést, hogy vesz egy gondolatot, a sajátjává teszi, majd azt valaki más felé kommunikálja. Az edzés során azt akarjuk a tanulótól, hogy keressen egy kifejezést az Alice Csodaországban címû könyvbõl és azt, mint saját gondolatát, kommunikálja közvetlenül az edzõnek. Ha úgy tetszik, mondhatja m ondhatja ugyanazt a mondatot újra és újra, ahogyan csak akarja, amíg az edzõ e dzõ azt nem mondja, hogy úgy érzi, a kommunikáció megérkezett. A szándék kommunikál, nem a szavak. Ha a kommunikáció szándéka átjut a személyhez, a kommunikáció is megérkezik. A szándék kell, hogy kommunikáljon, és azt egy idõegység alatt kell kommunikálni. Nem azt ismételjük, amit az elõbb ismételtünk. Új, friss, és jelen idõben kommunikált szándék. Amint egy kommunikációt sikeresen továbbított a tanuló, kereshet egy másik kommunikációt, és azt kommunikálhatja. Szóhasználat: Az edzõ azt mondja: „Start!”, majd újabb start nélkül azt, hogy „Jó”, ha eljutott hozzá a kommunikáció, vagy azt mondja: „Flunk!”, ha az utasítás nem jutott el hozzá. Nem használja újra a „Start!”-ot. Az „Ennyi!” használatos, hogy megbeszélés céljából véget vessünk a tevékenységnek, vagy hogy befejezzük azt. Ha az edzõ megbeszélés céljából véget vet az drillnek, ismét „Start!”-ot kell mondania, mielõtt folytatják. A tanuló csak akkor kap passzt, ha természetesen, erõlködés, mesterkéltség vagy szónoki fejbiccentések és gesztusok nélkül tud átjuttatni egy utasítást, és amikor a tanuló ezt könnyedén és lazán tudja megtenni.
32
Számozás: TR 2 Elnevezés: Nyugtázások A nyugtázás olyan valami, amit azért mondanak vagy tesznek, hogy tudassák a másikkal, hogy kijelentésére vagy cselekedetére odafigyeltek, azt megértették és fogadták. TR 2 Cél: Megszerezni a készséget, hogy egészen, teljesen és végérvényesen, olyan módon nyugtázzunk „Gyengének érzem magam. Adj egy sonkás szendvicset.” egy kijelentést, megállapítást vagy megjegyzést, hogy az a személy, aki azt tette, örüljön, hogy teljes mértékben fogadták és megértették azt, s ne érezze szükségesnek megismételni vagy folytatni. A nyugtázás kontrolltényezõ a kommunikációs ciklusban. Ez bár bár-milyen helyzetben, bármilyen komEDZÕ TANULÓ munikációs ciklusra igaz. A kontroll formulája: elindítás, megváltoztatás és megállítás. Ha el tud kezdeni valamit, meg tudja változtatni, majd meg tudja állítani, akkor kontrollálja azt. A nyugtázás egy „megállítás”. Ezért ha valaki megfelelõen nyug„Máris adom.” tázza mások kommunikációit, akkor kontrollálni tudja a kommunikációt. Ha ön azt mondaná valakinek „Folytasd csak!” vagy „Mondd tovább!”, tovább!”, azzal nem nyugtázná õt. A tökéletes nyugtázás csak ezt kommunikálja: Hallottam a kommunikációdat. Ez jelzi, hogy ön vette a személy önnek EDZÕ TANULÓ küldött kommunikációját. Nem a szó az, ami befejezi a kommunikációs ciklust, hanem a szándék.
33
Az életben életben valójáb valójában an nagyon nagyon gyógyító gyógyító hatású hatá sú egy személy számára számára,, ha tudja, hogy nyugtázták. Utasítások: Az edzõ sorokat olvas fel az Alice Csodaországban címû könyvbõl, kihagyva az „azt mondta” típusú részeket, és a tanuló tökéletesen nyugtázza azokat. A tanuló azt mondja: „Jó”, „Rendben”, „Oké”, „Értem”, bármit, amennyiben az illik a személy kommunikációjához – úgy, hogy az tényleg meggyõzze a preclearként ott ülõ személyt, hogy a tanuló hallotta azt. Az edzõ megismétel minden olyan sort, amelynél úgy érzi, nem volt helyes a nyugtázás. Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ kényelmes távolságra egymással szemben ülnek. Képzési hangsúly: A tanulónak oly módon kell nyugtáznia, hogy az edzõ meg legyen gyõzõdve arról, hogy nincs szükség önmaga ismétlésére, valamint teljesen és véglegesen fogadták és megértették a kommunikációt. A tanuló ezt oly módon teszi, hogy szándékában áll a kommunikációs ciklust azon a ponton megállítani és befejezni. Bármi jogos, amit ennek megtörténése érdekében tesz a tanuló, feltéve, hogy az edzõ nem jön zavarba, illetve nem lesz ideges tõle. A tanuló oly módon nyugtáz, ami megfelel az edzõ kommunikációjának, és meggyõzi az edzõt, hogy fogadta azt. Idõnként kérdezzük meg a tanulót, mit mondtunk mit mondtunk.. Fékezzük meg a túlzott vagy elégtelen nyugtázást. Kezdetben hagyjuk, hogy a tanuló megtegyen bármit, hogy átjuttassa a nyugtázást, majd igazítsuk ki. Tanítsuk meg arra, hogy a nyugtázás lezárás, nem pedig egy új kommunikációs ciklus kezdete, és nem más bátorítása arra, hogy tovább beszéljen, és hogy a nyugtázásnak illenie kell a személy kommunikációjához. Meg kell törni a tanulónak azt a szokását, hogy gépiesen kizárólag a „Jó”-t és a „Köszönöm”-öt használja nyugtázásként. E drill egy másik feladata továbbá megtanítani azt, hogy valaki elmulaszthatja e lmulaszthatja átjuttatni a nyugtázást, vagy elmulaszthat egy személyt nyugtázással megállítani, vagy fárasztóvá válhat egy személy számára a túlzásba vitt nyugtázással. Szóhasználat: Az edzõ azt mondja: „Start!”, felolvas egy sort, és minden alkalommal, amikor úgy érzi, hogy egy nem megfelelõ nyugtázás volt, „Flunk!”ot ad. Az edzõ minden alkalommal, amikor „Flunk!” „Flunk!”-ot -ot ad, megismétli ugyanazt a sort. Az „Ennyi!” használható, ha az edzõ megbeszélés céljából véget vet a drillnek, vagy ha véget vet az ülésnek. „Start!”-ot kell használni, ha az „Ennyi!” után új edzést kezdünk. A tanuló passzt kap a drillre, ha képes egészen, teljesen és végérvényesen nyugtázni egy kijelentést, megállapítást vagy megjegyzést olyan módon, hogy a személy, aki azt tette, örüljön, hogy teljes mértékben fogadták és megértették azt, s ne érezze szükségesnek megismételni vagy folytatni. 34
Számozás: TR 2½ Elnevezés: Félnyugtázások A félnyugtázás egy mód arra, hogy egy személyt tovább beszéltessünk azáltal, hogy éreztetjük vele: meghallgatjuk õt.
Cél: Megszerezni a készséget, hogy valakit, aki beszél, arra bátorítsunk, hogy tovább beszéljen. Nem szokatlan dolog olyan valakivel beszélni, aki szemmel láthatóan befe jezte a mondanivalóját, de nem igazán mondott el mindent, ami szándékában állt. Tehát lehet, hogy ön nyugtázta, mielõtt õ befejezte volna, s így elvágta a kommunikációját. Ilyen esetben önnek ébernek kell lennie, és figyelnie kell, mikor van a személynek még mondanivalója, és ne csak hagyja, hogy a kommunikáció áramlás teljesen a végére érjen, hanem bátorítsa a személyt, hogy tovább beszéljen, így õ tényleg befejezheti a kommunikációját. Például ön lehet, hogy beszédbe elegyedik valakivel, és azt akarja, hogy tovább beszéljen, mert többet akar tudni arról, amirõl beszél. A félnyugtázás használata egy mód arra, hogy ezt bátorítsa.
Utasítások: Az edzõ sorokat olvas fel az Alice Csodaországban címû könyvbõl (a „mondta…” részeket kihagyva) és a tanuló félnyugtázást fé lnyugtázást ad neki oly módon, hogy az edzõt további beszédre késztesse. Az edzõnek részleges kijelentéseket kell tennie, melyek a tanuló részérõl félnyugtázást igényelnek. Az edzõ megismétel minden olyan sort, amelynél úgy érzi, hogy nem volt félnyugtázva. Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ egymással szemben kényelmes távolságra ülnek. Képzési hangsúly: Megtanítani a tanulót, hogy a félnyugtázás a személyt bátorítja arra, hogy tovább beszéljen. Fékezzük meg a túlzott nyugtázást, ami megállítja a személyt a beszédben. Továbbá tanítsuk meg neki, hogy a félnyugtázás módszere a személyt beszédben tartja azáltal, hogy éreztetjük vele azt, hogy meghallgatják. A tanuló bólint, vagy félnyugtázást ad oly módon, hogy azzal az edzõt további beszédre késztesse. Céljának eléréséhez a tanuló nem használhat 35
olyan közvetlen kijelentéseket, mint „Csak így tovább” vagy „Folytasd.” A mosolygás, bólogatás és más módszerek használandók. Az edzõnek úgy kell éreznie, hogy szinte biztatják a folytatásra. Bármely egyértelmû nyugtázásra, mely véget vetne a kommunikációs áramlásnak, és az edzõt további beszédre késztetõ tekintet vagy cselekvés bármely hiányára „Flunk!”-ot mondanak neki, és a drillt újra kezdik. TR 2
Szóhasználat: Az edzõ azt mondja: „Start!”, felolvas egy sort, és minden alkalommal, amikor úgy érzi, hogy nem megfelelõ félnyugtázás volt, „Flunk!”-ot ad. Az edzõ minden alkalommal, amikor „Flunk!”-ot ad, megismétli ugyanazt a sort. Az „Ennyi!” használható, ha az edzõ megbeszélés céljából véget vet a drillnek, vagy ha véget vet az ülésnek. Ha az edzõ megbeszélés céljából véget vet az ülésnek, ismét „Start!”-ot kell mondania, mielõtt folytatják.
1/ 2
„Fiatal koromban jogot tanultam…”
TANULÓ
EDZÕ
A tanuló akkor kap passzt a drillre, ha biztos benne, hogy egy személyt tetszése szerint további beszédre tud késztetni.
„…és minden egyes esetet megvitattam a feleségemmel.”
„Ühüm.”
EDZÕ
36
TANULÓ
EDZÕ
TANULÓ
Számozás: TR 3 Elnevezés: Egy kérdés megválaszoltatása Cél: Megszerezni a készséget egyetlen pontos kérdés megválaszoltatására az eltérítések ellenére. Történt már önnel, hogy feltett egy kérdést és nem kapott választ? Ez bosszantó lehet, mivel a kommunikációs ciklus befejezetlen, és függõben marad. Társasági és egyéb helyzetekben fontos, hogy képes legyen kérdéseire választ kapni, és befejezni a kommunikációs ciklusokat. Ez a drill megadja önnek ezt a képességet.
Utasítások: Vagy „Úsznak a halak?” vagy „Repülnek a madarak?” Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ kényelmes távolságra ülnek egymástól. Képzési hangsúly: A kérdés és a tanulónak a válaszra adott nyugtázása egy idõegységben hangzik el, amely ezzel véget is ér. Tartsuk vissza a tanulót attól, hogy áttérjen az utasítás változataira. A tanuló flunkot kap, ha nem sikerül választ kapnia a feltett kérdésre, ha elmulasztja megismételni a pontos kérdést, illetve ha K/F-ezik az edzõ elkalandozásaival. A K/F a „Kérdés és Felelet” rövidítése. Azt jelenti, hogy valaki nem kap választ a kérdésére, elmulaszt befejezni valamit, vagy eltér az akció szándék szerinti irányától. Példa: Kérdés: „Repülnek a madarak?” Válasz: „Nem szeretem a madarakat.” Kérdés: „Miért nem?” Válasz: „Mert piszkosak.” Ez egy K/F, az eredeti kérdés nem került megválaszolásra, hanem elhagyták, és a kérdést feltevõ személy eltért tõle. Úgy is mondhatnánk, hogy „K/F-ezett”. Valahányszor egy kérdést megismételnek, az elméletileg és tisztán saját idõpillanatában létezik, és jelen idõben, saját szándékával hangzik el. Amikor a tanuló, mint egy gép egyszerûen újra és újra elismétel egy kérdést, abban nincs szándék. Ezért amikor megismétli a kérdést, annak jelen idõben, önmagaként és szándékkal kell kifejezésre jutnia. Ha egy kérdést mindig jelen idõben mondanak el, akkor minden probléma nélkül elmondható újra és újra. Ha egy kérdést új szándék nélkül ismételnek újra és újra, fárasztóvá válik. 37
Szóhasználat: Az edzõ a „Start!”-ot és az „Ennyi!”-t használja úgy, mint a korábbi TR-ekben. Miután elkezdték, az edzõ nincs arra kötelezve, hogy megválaszolja a tanuló kérdését, hanem adhat olyan megjegyzés-típusú válaszokat is, melyek igazából nem válaszolják meg a kérdést, hogy kizökkentse a tanulót. Az edzõnek gyakran a tanuló valódi kérdésére kell válaszolnia. Például: Tanuló: „Úsznak a halak?” Edzõ: „Igen.” Tanuló: „Jó.” Valamivel ritkábban az edzõ megpróbálja a tanulót K/F-ezésbe belevinni vagy felidegesíteni. Például: Tanuló: „Úsznak a halak?” Edzõ: „Nem vagy éhes?” Tanuló: „De igen.” Edzõ: „Flunk!” Ha a kérdés nincs megválaszolva, a tanulónak addig kell ismételnie a kérdést, amíg választ nem kap rá. A kérdésen és nyugtázáson kívül bármi más flunk. A kérdés szükségtelen megismétlése flunk. A kérdés silány átadása (például a szándék hiánya) flunk. Flunkot kell adni a silány nyugtázásra. Flunkot kell adni a K/F-ezésre (úgy mint a példában). Ha a tanuló kijön a sodrából vagy sikerült megzavarni, az flunk. Flunkot kell adni arra, ha a tanulónak nem sikerül hosszú kommkésés nélkül kiadni a következõ kérdést. Flunkot kell adni a bizonytalan vagy korai nyugtázásra. Flunkot kell adni a hiányzó (vagy nyilvánvaló kommkéséssel történõ) nyugtázásra. nyugtázásra. Bármit is mond az edzõ a kérdésre adott válaszon, a „Start!”-on, a „Flunk!”-on, a „Jó”-n és az „Ennyi!”-n kívül, az nem befolyásolhatja a tanulót, kizárólag arra indíthatja, hogy újra feltegye a kérdést.
A „Start!”, a „Flunk!”, a „Jó” és az „Ennyi!” nem használhatók arra, hogy megzavarjuk vagy kelepcébe csaljuk a tanulót. Bármi más kijelentés, ami csak létezik a világon, használható. Az edzõ nem használhat introvertált kijelentéseket, mint például: „Éppen felismertem valamit.” Az edzõ „eltérítõ” kijelentéseinek a tanulóra kell vonatkozniuk, és úgy kell kitervelni õket, hogy kizökkentsék a tanulót, és hatásukra a tanuló elveszítse az ülés feletti 38
kontrollt, vagy a fonalat azzal kapcsolatban, hogy mit csinál. A tanuló feladata, hogy bármi ellenére fenntartsa az ülés menetét, csak kérdést vagy nyugtázást használva. Ha a tanuló a fentieken kívül bármi mást csinál, az flunk, és az edzõnek ezt meg is kell mondania. Mikor a tanuló következetesen meg tudja válaszoltatni a kérdéseit az eltérítések ellenére, passzt kap erre a drillre. TR 3
?
„Repülnek a madarak?”
EDZÕ
„Kócos a hajad.”
TANULÓ
EDZÕ
TANULÓ 2
1
?
„Igen. Repülnek.”
„Repülnek a madarak?”
„Köszönöm.”
EDZÕ 3
TANULÓ
EDZÕ
TANULÓ
4
39
Számozás: TR 4 Elnevezés: Originációk kezelése Meghatározás: Ahogyan ebben a drillben használjuk az origináció szó valami váratlanul és önkéntesen mondott mondott vagy csinált dolgot jelent az illetõ saját személyével, gondolataival, reakcióival vagy nehézségeivel kapcsolatban.
TR 4
? „Úsznak a halak?” „Túl meleg a szoba.”
1
EDZÕ
TANULÓ
EDZÕ
TANULÓ
2
„Értem. Bekapcsolom a légkondicionálást.”
?
„Most milyen?” „Jobb, köszönöm.” „Jó. ó.”” „Úsznak a halak?”
EDZÕ 3
40
TANULÓ
TANULÓ 4
EDZÕ
Cél: Megtanítani a tanulót, hogy ne némuljon el, ne lepõdjön meg, vagy ne zökkentsék ki a másik originációi, és hogy jó kommunikációt tartson fenn az originációk folyamán. Az emberek gyakran a legmeglepõbb dolgokat mondják, melyek teljesen meglepetésként érhetik önt. Majdnem minden vita, aminek részese volt, azért történt, mert ön nem kezelt egy originációt. Ha valaki besétál és közli, hogy épp most vizsgázott le az egész iskola legmagasabb pontszámával, ön pedig közli, hogy milyen éhes, akkor egy veszekedés közepében találja majd magát. A személy mellõzöttnek fogja magát érezni. Az origináció kezelése pusztán tudatja a személlyel, hogy ön hallotta, amit mondott. Ezt hívhatnánk a nyugtázás egy formájának, de nem az, hanem a kommunikációs formula megfordítva. Most az a személy a kommunikáció okozópontja, akihez ön beszélt és most õ beszél önhöz. Ezért most kezelnie kell ezt az originációt, és azután újra fel kell vennie az okozópont szerepét, hogy befejezze az eredeti kommunikációs ciklust.
Utasítások: A tanuló megkérdezi az edzõt: „Úsznak a halak?” vagy „Repülnek a madarak?” Az edzõ válaszol, de olykor-olykor meglepõ megjegyzéseket tesz a 46. oldalon lévõ elõre elkészített Originációs lapról. A tanulónak úgy kell kezelnie az originációkat, hogy az az edzõ megelégedésére szolgáljon. Elhelyezkedés: A tanuló és az edzõ kényelmes távolságra egymással szemben ülnek. Képzési hangsúly: A tanulót arra tanítjuk, hogy meghallja az originációt, és három dolgot tegyen: 1. értse meg; 2. nyugtázza azt; és 3. irányítsa vissza a személyt az eredeti kommunikációs ciklushoz, hogy az befejezõdhessen. Ha az edzõ kapkodást, túl sok idõ felhasználását vagy a megértés hiányát érzi, akkor kiigazítja a tanulót, hogy az jobban kezelje az originációt.
Szóhasználat: Minden origináció az edzõre, az õ gondolataira, reakcióira vagy nehézségeire vonatkozik, egyik sem vonatkozik a tanulóra. Egyébként a szóhasználat ugyanaz, mint a korábbi TR-eknél. A tanuló szóhasználatát a következõk határozzák meg: 1. az origináció tisztázása és megértése, 2. az origináció nyugtázása, 3. megismételni a kérdést. Bármi B ármi más flunk. 41
A tanulót meg kell tanítani arra, hogy megelõzze az ingerültséget, és különbséget tegyen a személyt érintõ létfontosságú probléma és az õ eltérítésére tett puszta próbálkozás között. A tanuló flunkot kap, ha bármit tesz azon kívül, hogy: 1. megérti, 2. nyugtázza, 3. visszatéríti a személyt az eredeti kommunikációs ciklushoz. Az edzõ közbevethet a tanuló személyére vonatkozó megjegyzéseket, mint a TR 3-nál. A tanuló flunkot kap, ha sikertelen abban, hogy különbséget tegyen ezek (azáltal, hogy megpróbálja kezelni õket), és az edzõ saját magára vonatkozó megjegyzései között. A tanuló kitartásbeli kudarca mindig minden TR-nél flunk, itt azonban sokkal inkább. Az edzõ ne mindig az Originációs lapról olvasson, ha originál, és ne nézzen mindig a tanulóra, ha arra készül, hogy megjegyzést tegyen. AzorigiAz origináció alatt az edzõ állapotára vagy képzelt aggodalmaira, érzéseire, viselkedésére stb. vonatkozó kijelentést, vagy észrevételt értünk. Kommentáron olyan kijelentést vagy megjegyzést értünk, amely csak a tanulóra vagy a helyiségre irányul. A tanuló az originációkat kezeli, a kommentárokat figyelmen kívül hagyja. Például: Tanuló: „Repülnek a madarak?” Edzõ: „Igen.” Tanuló: „Köszönöm.” Tanuló: „Repülnek a madarak?” Edzõ: „Tegnap horgászni voltam.” Tanuló: „Köszönöm, hogy tudattad velem. Repülnek a madarak?” Edzõ: „Igen, repülnek.” Tanuló: „Nagyon jó.” Amikor a tanuló zökkenõmentesen kezelni tudja az originációkat, anélkül hogy meglepõdne vagy kizökkenne, és jó kommunikációt tud fenntartani az origináció alatt, akkor passzt kap a drillre. 42
EDZÉS Az edzés önmagában is egy technológia, egy létfontosságú része a Szcientológia tanulmányoknak. Mind önnek, mind társának alaposan meg kell érteniük, mielõtt a TR-ek bármelyikét elkezdenék drillezni. A jó edzéstõl függhet, hogy a tanuló kiváló eredménnyel végez-e el egy drillt, vagy azt egyáltalán nem végzi el. Az alábbiakban néhány olyan adatot talál, amely segítségére lesz abban, hogy az edzésben a lehetõ legjobb teljesítményt nyújtsa: 1. Legyen célja az edzéssel Edzés közben mindig tartsa szem elõtt azt a célt, hogy a tanuló a tréningdrillt helyesen csinálja; törekedjen céltudatosan ennek elérésére. Valahányszor edzõként kijavítja a tanulót, ezt soha ne tegye csak úgy, cél nélkül. Tartsa szem elõtt azt a célt, hogy a tanuló jobban megértse a képzési drillt, és legjobb képességei szerint hajtsa végre. 2. Eddzen élethûen. Az edzésnél legyen élethû. Amikor originációt mond a tanulónak, az legyen tényleg origináció, ne csupán valami, amit a példák alapján mondania kell; legyen olyan, mintha a tanulónak valóban kezelnie kellene a dolgot, pontosan úgy, mintha valóságos körülmények között mondaná. Ez nem jelenti azt, hogy tényleg éreznie kell a dolgokat, amiket a tanulónak mond, mint például azt, hogy: „Fáj a lábam.” Nem jelenti azt, hogy fájnia kell a lábának, úgy kell elmondania, hogy az értésére adja a tanulónak, hogy fáj a lába. Ide tartozik az is, hogy ne használja múltbeli tapasztalatait az edzéshez. Legyen találékony a jelenben. 3. Eddzen szándékkal. Minden edzõi tevékenysége mögött ott kell lennie a szándékának, hogy az ülés végére a tanuló tudatában legyen annak, hogy a végén jobban megy neki, mint az elején ment. A tanulónak éreznie kell, hogy teljesített valamit a drillbõl, bármilyen kicsi legyen is az. Edzéskor az a szándéka, és mindig annak kell lennie, hogy a tanuló, akit edz, képesebb személlyé váljon, és nagyobb megértése legyen azzal kapcsolatban, amit gyakorol. 4. Edzéskor egyszerre csak egy dologgal foglalkozzon. Például: a TR 4 képzésnél, ha a tanuló eléri a TR 4-hez kitûzött célt, akkor egyesével ellenõrizze végig a korábbi TR-eket. Konfrontál-e önnel? Minden egyes alkalommal a sajátjaként originálja-e önnek a kérdéseket, és igazán az volt-e a szándéka, hogy a kérdés eljusson önhöz? A nyugtázásai befejezik-e a kommunikációs ciklusokat, stb. De edzés közben egyszerre csak eggyel
43
44
foglalkozzon, soha ne kettõvel vagy hárommal. Mielõtt továbbmenne a következõ tréninglépésre, bizonyosodjon meg róla, hogy a tanuló hibátlanul hajt végre minden egyes dolgot, amire edzi. Ahogy a tanuló egy adott drillben vagy a drill egy adott részében egyre jobb lesz, úgy edzõként egyre magasabb standardot kell követelnie. Ez nem azt jelenti, hogy „soha ne legyen elégedett”, hanem hogy valaki mindig lehet még jobb, és mihelyt elérték a képesség egy bizonyos szintjét, egy újabb szint elérésére kell törekedniük. Ha azt találja, hogy a tanulónak nehezen megy a drillek valamelyike, az elsõ teendõ, hogy átolvastatja vele a drill szövegét, és megkerestet vele minden olyan szót, amit nem értett meg teljesen, majd azokat megnézeti vele egy szótárban. Ha az nem orvosolja a helyzetet, ellenõrizze, hogy akorábbi a korábbi drillek egyike-e az, ahol megakadt. Ha úgy találja, hogy ez a helyzet, menjen vissza a korábbi drillhez, melyen megakadt, és vigye õt végig azon a drillen, amíg meg nem felel. Miután ezt megtette, kezdjék a következõ drillt és végeztesse addig, amíg meg nem felel, és folytassa tovább a késõbbiekkel. Edzõként mindig törekedjen jobb és precízebb edzésre. Soha ne engedje meg magának a hanyag edzõi munkát, mert ezzel nem tesz jót a tanulóval, és nem hisszük, hogy szeretné, ha önnel is ezt tennék, amikor ön a tanuló. Edzés közben sose a véleményét mondja, mint olyat. Mindig közvetlen kijelentés formájában adjon útmutatást, ne úgy, hogy: „Szerintem” vagy „Hát, talán lehet, hogy… ”, stb. Mikor edzõ, elsõsorban ön a felelõs a drillért, és a tanuló azon elért eredményeiért. A tanuló olyankor, ha valamit rosszul csinál, néha megpróbálja megmagyarázni és igazolni, amit csinál. Miérteket és merteket mond majd önnek. Ha ezekbe belebonyolódunk, az nem sok eredményre vezet. Csak azáltal lehet elérni a TR-ek célját és megoldani bármilyen nézeteltérést, ha csinálják a drillt. Többet fognak elérni, ha csinálják, mintha beszélnek róla. A TR-ek közben az edzõnek azoknak az anyagoknak a segítségével kell edzenie, amelyek a képzési lapon a „Képzési hangsúly” és a „Cél” címszavak alatt találhatók. Ezek a drillek valószínûleg esetenként felidegesítik a tanulót. Lehetséges, hogy a tanuló a drill során mérges vagy ideges lesz. Amennyiben így alakul, az edzõ segítse ezen keresztül a tanulót, és ne fejezze be a drillt, és ne hagyja bajban õt. Egy ilyen esetben, ha otthagyja a tanulót, valójában még jobban felidegesíti, mintha végigcsináltatná vele a drillt. A drill szándéka az, hogy a tanulót kommunikálni tanítsa, és bármilyen idegesség teljesen mellékes mell ékes a drill szempontjából, és nem játszik szerepet benne. Van egy apró dolog, amelyet a legtöbben elfelejtenek megtenni: azt az apróságot, hogy megmondják a tanulónak, amikor egy adott lépésnél jól
csinálta a drillt vagy a feladatot. Amellett, hogy korrigálja a hibákat, adjon dicséretet is a jó dolgokért. Nagyon határozottan adjon „Flunkot” a tanulónak mindenért, ami az „önedzés” (amikor a tanuló megpróbálja kijavítani önmagát) kategóriába esik. Ez azért szükséges, mert ha nem így tesz, akkor a tanuló hajlamos introvertálódni (befelé fordulni), és túlságosan is azt fogja nézni, hogy hogyan és mit csinál, ahelyett hogy csak csinálná. Mint edzõ, tartsa rajta a figyelmét a tanulón ta nulón és azon, hogy hogyan csinálja, és ne érdekelje annyira az, amit ön csinál, hogy aztán elhanyagolja a tanulót, és ettõl ne vegye észre az arra való képességét vagy képtelenségét, hogy helyesen csinálja a drillt. Könnyû „érdekessé” válni a tanuló szemében, megnevettetni, és egy kicsit rosszalkodni. Ám edzõként az a fõ feladata, hogy lássa, mennyit tud javulni minden egyes képzési drillel, és ez az, amire figyelnie kell; erre, és arra, hogy mennyire megy neki jól. A tanuló haladását nagymértékben meghatározza az edzés standardja. A jó eredmények jobb embereket hoznak létre. Amint ön és a társa megértették az edzést, készen állnak a TR-ek begyakorlására. A drillek pontosan a leírtak szerinti végrehajtása kulcs ahhoz, hogy sikeresen elsajátítsuk õket. Ezen drillek tökéletesítése sok órányi gyakorlást vesz igénybe, de ez hasznosan eltöltött idõ. Minden egyes TR-t addig végeznek, amíg a tanuló el nem érte a drill célját, és képes csinálni azt a TR-t. Egy tanuló sok órát tölthet bármelyik TR-en, mielõtt eléri azt a pontot, amikor valóban megszerezte az adott TR által nyújtott képességet, és azt meg ülni, a TR 0 Konfrontálás valamint a TR is tartja. Ez különösen igaz a TR 0 Ott ülni, 0 Heccelés gyakorlatokra. Van egy TR, ami pontos idõfeltételt szab a megfelelésnek: a TR 0 Kon frontálás végzésekor, a tanuló addig végzi a drillt, amíg el nem érte azt a pontot, amikor két órán át egyvégtében kényelmesen tudja végezni azt. Az edzõ a tanulóval egy adott TR-en addig a pontig dolgozik, amíg az el nem éri azt a képességet, hogy jól tudja végezni a drillt . Azonban jobb a TR-eken tõl sorban a TR 4-ig, többször végighaladni, a TR 0 Ott ülni ülnitõl 4-ig, minden alkalommal egyre nehezítve azt, mintha örökké csak egyet végeznének, vagy mintha az edzõ már az elején olyan kemény lenne, hogy a tanuló hanyatlana miatta. Kemény de igazságos, megfelelõ gradiensen végrehajtott edzéssel a tanuló ezen TR-eket úgy fejezi be, hogy biztos azon képességében, hogy a kommunikációs formulát tudja alkalmazni bármely helyzetben, mellyel esetleg szembekerül. Ez az egyike a legértékesebb képességeknek, amit valaha tanulni fog.
45
Originációs lap A 4. számú tréninggyakorlat, az Originációk kezelése közben az edzõ esetenként az alábbiakat használja fel: Fáj a gyomrom. Nagyobbnak tûnik a szoba. Nehéznek érzem a testem. Megrándult a lábam. Úgy érzem, hogy süllyedek. Világosabbak a szoba színei. Féloldalasnak érzem a fejem. Remekül érzem magam. Rettenetesen félek. Te vagy az elsõ ember, aki meghallgat. Csak most jöttem rá, hogy már évek óta fáj a fejem. Ez ostobaság. Úgy összezavarodtam. Éles fájdalmat érzek a hátamban. Valahogy könnyebbnek érzem magam. Nem mondhatom meg. Szörnyen érzem magam, mintha elvesztettem volna valamit, vagy valami ilyesmi. Jé – ezt eddig nem is tudtam. Egyre sötétebbnek tûnik a szoba. Szörnyen feszültnek érzem magam. Tényleg szép irodád van. Nagyon melegem van. Mellesleg tegnap megnyertem a teniszbajnokságot. Úgy érzem, mintha egy szoros szalag lenne a fejem körül.
46
Folytatódik…
Mikor vágatod le a hajad? Úgy érzem, mintha moccanni se bírnék. Ki nyeri a kupadöntõt? Olyan kényelmes ez a szék, hogy el tudnék aludni. Még mindig azon a zsarun gondolkodom, aki rám fütyült ma reggel. Meddig kell még ezt csinálnunk? Bizsereg az arcom. Kezdek álmos lenni. Éhes vagyok. Menjünk ebédelni. Hirtelen olyan fáradtnak érzem magam. Kezd minden homályossá válni. Mozog a szoba? Csak most jöttem rá, hogy mekkora tévedésben éltem egész életemben. Úgy érzem, mintha pókháló lenne az arcomon. Fáj a bal térdem. Olyan könnyûnek érzem magam! Nincs itt egyre melegebb? Épp eszembe jutott az, amikor elõször mentem úszni. Már évek óta így fáj a hátam. Házas vagy? Olyan magányosnak érzem magam. Úgy érzem, nem tudok beszélni. Az egész testem kezd remegni. Fájnak a bordáim. Úgy tûnik, minden egyre sötétebb. Nem fáraszt, hogy egy ilyen embert kell hallgatnod, mint én?
47
A KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÉLET Az ember kommunikációs képessége jelentheti a különbséget siker és kudarc között az élet bármely területén. Észre fogja venni, hogy az ön által ismert emberek, akik törekvéseikben sikeresek, általában jobb kommunikációs képességgel rendelkeznek, akik pedig nem ilyenek, azok nem. A kommunikáció nem csak egy mód, hogy boldoguljunk az életben, hanem ez az élet lelke. Ez több ezer százalékkal a legfontosabb tényezõ az élet megértésében és a sikeres életben.
Ösztönösen tiszteljük a nagyszerû mûvészeket, festõket vagy zenészeket, és a társadalom egésze úgy tekint rájuk, mint a nem egészen átlagemberekre. És nem is azok. De a kommunikáció megértése és képzett használata nem csak a mûvészeké, hanem bárkié. Ha behatóbb pillantást vetünk a kommunikáció teljes témakörére, alighanem arra a felfedezésre jutunk, hogy nagyon kevesen vannak körülöttünk olyanok, akik valóban kommunikálnak, viszont sokan, akik azt hiszik, hogy kommunikálnak, pedig nem azt teszik. A látszat néha az, hogy jobb nem kommunikálni, mint kommunikálni, de valójában soha nem ez a helyzet. A kommunikáció a megoldás bármely emberi problémára. Magának a kommunikációnak a megértése nem volt lehetséges a Szcientológia elõtt. A kommunikációs formula alapos ismerete, és annak megértése, hogy alkalmazásának bármely nehézsége hogyan ismerhetõ fel és javítható ki, létfontosságú eszköz a sikeres élethez. Az e f üzetben található tudás és gyakorlatok az embert elindítják a siker felé vezetõ úton. Professzionális szintû készséget érhetünk el a Szcientológia egyházakban a Hubbard H ubbard professzionális
TR-tanfolyam keretében. Itt szakértõi szintû tanfolyam-felügyelés és a tárgy teljes adatállománya elérhetõ azok az ok számára, akik kommunikáció kommunikációss képességeiket kívánják tökéletesíteni. A kommunikáció az élet. Nélküle teljesen halottak vagyunk. Amilyen mértékben kommunikálni tudunk, olyan mértékben élünk. s 48
G YAKORLATI FELADATOK Íme néhány gyakorlat a kommunikációval kapcsolatban. E gyakorlatok elvégzése segít önnek, hogy növelje megértését a f üzetben található ismeretanyaggal kapcsolatban.
1.
Nézzen körül, és figyeljen meg példákat a kommunikáció különbözõ részeire! Figyelje meg, hogy a beszélgetések során melyik részt használják, és melyiket nem (beleértve a szándékot, figyelmet, duplikálást, megértést, valamint, hogy a részt vevõ emberek valóban forrásponttá vagy fogadóponttá válnak-e). Folytassa a kommunikációk megfigyelését maga körül, míg könnyedén nem tudja azonosítani a kommunikáció különbözõ részeit, és amíg azonosítani nem tud bármely részt, ami hiányzik, vagy amit helytelenül használnak.
2.
Figyelje meg a nyugtázásokat a kommunikációban! Figyelje meg két ember beszélgetését, és mindkettõjük esetében fordítson különleges figyelmet a nyugtázások használatára. Figyelje meg a nyugtázás bármely hiányát is. Milyen különbségeket figyel meg a kommunikációban, amikor a nyugtázás jelen van, összehasonlítva azzal, amikor nincs?
3.
Figyelje meg a kétirányú kommunikációt két ember között! Állapítsa meg, hogy a kommunikáció simán halad-e, vagy sem, és figyelje meg a jó kommunikációnak, valamint hiányának különbözõ elemeit. Figyeljen meg más kétirányú kommunikációkat is, megismételve ugyanezt a gyakorlatot.
4.
Végezze el a TR-ek mindegyikét. Dolgozzon együtt egy másik személylyel mint partnerével, és végezzék el a drilleket, kezdve a TR 0 Ott ülnivel. Minden drillt pontosan úgy végezzenek, ahogy a f üzetben áll, s használják megfelelõen az edzést, amíg ön is és partnere is passzt nem kap minden drillre.
49
AZ ALKALMAZÁS EREDMÉNYEI Egy ember sikerességének szintje köz-
„Ez a tanfolyam naponta csak néhány órát vett igénybe. Akkoriban a lányom és én vetlen kapcsolatban van kommunikációs szintjével. Azok az emberek, akik megértik nem igazán beszéltünk egymással. Az egész a jó kommunikáció alapjait, alapjait, elérik, hogy ho gy fõként »Helló«-kból és »Viszlát«-okból állt. A kommunikációs tanfolyam nemcsak körükben mások kellemesebben érezzék abban segített, hogy elkezdjünk újra magukat, valamint, hogy érezzék, megértik kommunikálni, hanem megtanított néhány és elismerik õket. Röviden, elérik, hogy nagyon értékes dolgot a másokkal való mások érezzék, hogy értékesek és fontosak. kommunikációról. Megtanultuk, hogyan legyünk könnyedek mások társaságában, Az alábbi történetek tanúsítják a tényt, hogyan beszéljünk és figyeljünk hatékonyan, hogyan konfrontáljunk a problémáinkkal hogy az ember annyira él, amennyire és általában a problémákkal, és hogy ne kommunikálni képes, és hogy a kommu futamodjunk futamodj unk meg. meg. Azok a dolgok, melyeke melyekett nikáció az egyetemes megoldás. e néhány órában tanultunk, egy életen át urópában egy anyának nagy nehézsé- velünk maradnak.” gei voltak a 16 éves lányával való kommuniSzcientológia kommunikációs tanfolyam kációban. Kapcsolatuk még feszültebbé vált, amikor felfedezte, hogy lánya kábítószert hatalmas nyereségeket adott egy délszed. A következõt mondta a Szcientológia kaliforniai férfinek, javította a családjával kommunikációs tanfolyamról, melyen való kapcsolatát és a munkahelyi teljesítegy kábítószer-elvonó program keretében ményét. együtt vettek részt: „Azonnal tapasztaltam a TR-ekbõl származó elõnyöket mind a feleségemmel és a gyerekeimmel való kapcsolatomban, mind a munkámban. Az összes drillt A KOMMUNIKÁCIÓS KÉPLET alkalmazom, fantasztikus eredményekkel. GYAKORLÁSÁVAL ELÉRT JAVULÁSOK Hat hónap óta elõször kommunikáltam a feleségemmel szemtõl szembe, vita nélkül. Szcientológia komEz mindkettõnket elkápráztatott. Elkezdtem munikációs tréninget végzett embereket tényleg meghallgatni a gyerekeimet, és kértek fel, hogy írják megtanítottam nekik, hogyan nyugtázzanak le a tanfolyamból másokat a beszélgetések során. Ennek származó legjelentõsebb eredményeképpen szembetûnõen megváltozott 44% 19% nyereségeiket. Nagymértékben a viselkedésük. És óriási mértékben megnõtt Kezdeményezõbb növekedett az életben a hatékonyságom a munkahelyemen! Tudják, kommunikációs Képes az élettel képesség jobban szembenézni 8% ebben tényleg van valami!”
E
A
7% Egyéb
10% 5% 7%
Magasabb fokú megértés Megnövekedett szellemi képességek
Nagyobb személyes stabilitás
50
José tudta, hogy jobb kommunikációs készségekre van szüksége az élete kezelésére, ezért beiratkozott egy kommunikációs tanfolyamra, és ámulatba ejtette az azonnali változás, amit a tréninggyakorlatok elvégzése hozott.
„Miután elkezdtem alkalmazni a TR-eket, rájöttem néhány hibára, amiket korábban a mások felé megkísérelt kommunikáció során elkövettem. Hamar megtanultam a »beszéd« és a »kommunikáció« közötti különbséget. Most már olyan emberekhez is oda merek menni, akiket korábban kerültem. Most már céltudatosan kommunikálok ezekkel az egyénekkel. És képes vagyok tapintatosan elindítani, folyamatban tartani és lezárni egy beszélgetést bárkivel. A feleségem és én most minõségi kommunikációt folytatunk, ahelyett, hogy csak »beszélgetnénk« egymással. Ez nagy siker!”
Egy Los Angeles-i fiatal nõnek tiné-
dzserkorában nagy nehézségei voltak, mivel nem tudott úgy kommunikálni a szüleivel, ahogyan szeretett volna. Így mesélt errõl: „Szerettem a szüleimet, de a kommunikációm néha nem jutott j utott el hozzájuk. Ezért Ezért természetesen õket hibáztattam. Miután megtanultam a kommunikációs formulát, és hogy mi a kétirányú kommunikáció, nagy meglepetésemre úgy találtam, hogy meglehetõsen könnyû a szüleimmel beszélgetni.
Most már szinte mindenrõl tudunk beszélgetni, és megértés van közöttünk, ami azelõtt sosem volt. Egymás iránti szeretetünk megnõtt, és ennek nagyon örülök. Micsoda változást hozott ez az életemben! Köszönöm, Mr. Hubbard!”
A kommunikáció nagy problémát probl émát jelentett egy hölgy számára, aki a nyugati parton él. Rettenetesen félénk volt, és ennek eredményeként nagyon nyomorúságos volt az élete. Õ így írta le a helyzetet:
„Mielõtt megismertem volna a kommunikációs formulát, nem beszéltem senkihez, akit nem ismertem nagyon jól. Az összejöveteleken mindig a falat támasztottam. Meg kellett kérdeznem valaki véleményét, mielõtt bármi döntést hoztam volna az életemben. Egyetlen kapcsolatom volt, ami csak négy hétig tartott, és már huszonöt éves voltam! Most sokkal biztosabb vagyok önmagamban. Saját döntéseket hozok, amelyek mindig helyesek, és képesnek érzem magam arra, hogy szabadon beszéljek bárkivel, akivel találkozom. Sokkal közelebb állok a családomhoz, és múlt hónapban volt az eljegyzésem. A kommunikációs formula ismerete és használata valóban megváltoztatta az életemet.”
Egy dél-afrikai önkéntes nõvér több más
emberrel együtt egy taxiban utazott, amikor egyszer csak útjukat állta egy késsel hadonászó dühös férfi. Ekkor a következõ kérdést tette fel magának: „Milyen adatot használhatnék most azok közül, melyeket a Szcientológia mûhelyeken tanultam, ahova jártam?” Régebben tanult a kommunikációról, és úgy határozott, nem kell mást tennie, mint szembenézni a férfival és a helyzettel és használni kommunikációs képességeit. Aztán csendesen beszélni kezdett a férfihoz, kérve õt, hogy egy kis pénz kedvéért ne tegyen olyat, amit késõbb megbánna. Ezt a férfi megértette, és a taxiban mindenkinek visszaadta a pénzét. A nõvér büszke volt arra, hogy képes volt kezelni a helyzetet a Szcientológia mûhelyeken szerzett kommunikációs képességeivel.
51
SZÓJEGYZÉK affinitás: szeretet; kedvelés vagy bármely más érzelmi hozzáállás; a kedvelés mértéke. Az affinitás alapvetõ meghatározása: a távolságról alkotott gondolat, elképzelés, legyen az jó vagy akár rossz. akcióciklus: az a sorrend, amelyen egy tevékenység keresztülmegy, ahol is a tevékenység elkezdõdik, addig folytatódik, amíg szükséges, majd tervszerûen befejezõdik. Dianetika: a görög dia szóból származik, amely azt jelenti: „át”, és a nouszból, amely „lelket” jelent. A Dianetika egy módszertan, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki, s amely segít enyhíteni az olyan kellemetlenségeket, mint a nemkívánatos érzetek és érzelmek, irracionális félelmek és pszichoszomatikus betegségek. A legpontosabban úgy írhatjuk le, mint amit az elmén keresztül a lélek tesz a testtel.
drill: egy képzési vagy oktatási módszer, ahol a szemé személy ly az eljárást újra és újra végigcsin végigcsinálja, álja, hogy tökéletesítse a képességeit. duplikáció: az a tett, hogy valamit újra, pontosan létrehoznak. gomb: olyan tétel, szó, kifejezés, téma vagy terület, amely az egyénbõl választ vagy reakciót vált ki. gradiens: valaminek a fokozatos, lépésrõl lépésre, szintrõl szintre történõ megközelítése, ahol minden egyes lépés vagy szint önmagában könnyen elérhetõ – így végül meglehetõsen bonyolult és nehéz tevékenységek is viszonylagos könnyedséggel megvalósíthatók. A gradiens szó egyúttal minden egyes megtett lépést is jelöl egy ilyen megközelítés esetén. heccelés: bizonyos tréninggyakorlatokban az edzõ megpróbál bizonyos cselekvéseket, szavakat, kifejezéseket, sajátos modorokat vagy témákat találni, amelyek miatt a drillt végzõ tanuló eltér a drilltõl, azáltal hogy reagál az edzõre. Lásd még a tréninggyakorlatok címszót ebben a szójegyzékben. jelen idõ: az idõ, amely most van, s ami múlttá lesz oly gyorsan, ahogy a megfigyelés történik. Ezt a kifejezést tágabb értelemben a most létezõ környezetre alkalmazzuk. jelentõs stabil nyereség: Lásd a nyereség címszót ebben a szójegyzékben. K/F: a Kérdés és felelet röv rövid idíté ítése. se. Az Aztt je jelen lenti, ti, hogy nem kapunk választ kérdésünkre, nem tudunk befejezni, elvégezni valamit, vagy eltérünk egy eltervezett cselekvési folyamattól. Példa: Kérdés: „Repülnek a madarak?” Válasz: „Nem szeretem a madarakat.” Kérdés: „Miért nem?” Válasz: „Mert piszkosak.” Az eredeti kérdést nem válaszolták meg, és nem foglalkoztak vele tovább, a személy pedig, aki feltette a kérdést, eltért a tervezett menettõl, ez a K/F-ezés. Azt mondhatnánk, hogy 52
a személy, aki eltért a tervezett menettõl, „K/F-ezett”. kommunikáció: gondolatok kölcsönös cseréje téren keresztül két személy között. kommunikációs késés: az az idõtartam, ami a kérdés feltevése és a kérdezett személy által az erre a meghatározott kérdésre adott válasz között telik el. konfrontálás: meghátrálás vagy kitérés nélkül szembenézni. A konfrontálás képessége tulajdonképpen az a képesség, hogy kényelmesen ott vagyunk és észlelünk. nyereség: bármilyen kívánt javulás elérése. Például nyereség lenne, ha egy személy növelné kommunikációs képességét, vagy jobban érezné magát, és nagyobb bizonyossága lenne életének bizonyos területein. A képzési gyakorlatok során, amikor egy tanuló elér egy olyan pontig, amikor már meg tudja csinálni a drillt, és az ügyessége és képessége stabillá válik, akkor ezt egy jelentõs stabil nyereségnek hívjuk, mert jelentõs és tartós. Lásd még a tréninggyakorlatok címs címszót zót ebben a szójegyzékben. nyugtáz: nyugtázást ad (valakinek). Lásd még a nyugtázás címszót ebben a szójegyzékben. nyugtázás: valami, amit azért mondunk vagy teszünk, hogy tájékoztassuk a másikat arról, hogy észrevettük, amit mondott vagy tett, megértettük és fogadtuk. realitás: megegyezés a fizikai univerzumban levõ érzékelésekrõl és adatokról. Csak azoknak a dolgoknakk a realitásában lehetünk biztosak, amelyekrõl na már megegyeztünk, hogy reálisak. A realitás lényege a megegyezés. Szcientológia: alkalmazo alkalmazott tt vallásos filozófia, amelyet L. Ron Hubbard fejlesztett ki. A Szcientológia a szellem önmagával, univerzumokkal és más életformákkal való viszonyának tanulmányozása és kezelése. A Szcientológia név a latin scio, azaz „tud” szóból és a görög logos szóból származik, amelynek jelentése „a szó vagy külsõ forma, amely által a belsõ gondolat kifejezõdik és ismertté ismer tté válik”. Így a Szcientológia a tudásról való tudást jelenti. terminál: egy személy, pont vagy pozíció, amelyik képes fogadni, továbbítani vagy küldeni egy kommunikációt. TR: a tréninggyakorlat angol rövidítése. Lásd a tréninggyakorlatok címszót ebben a szójegyzékben. tréninggyakorlatok: képzési drillek, melyek lehetõvé teszik a személy számára, hogy kommunikációs készségének szintjét emelje. Ezeknek a drilleknek a végzésével bármely személy másokkal való kommunikációs képessége nagymértékben növelhetõ.
L. RON HUBBARDRÓL
Ron Hubbard 1911. március 13-án született a nebraskai Tildenben. Felfedezésének útja és embertársai iránti elkötelezettsége korán kezdõdött. 19 éves korára már több mint négyszázezer kilométert utazott Jáva, Japán, India és a Fülöp-szigetek kultúráját vizsgálva. 1929-ben az Egyesült Államokba hazatérve Ron újrakezdte a korábbi kutatásait, és a következõ évben beiratkozott a George Washington Egyetemre. Ott a matematika, mérnöki tudományok, valamint az atomfizika, akkor új tudománya területén folytatta hivatalos tanulmányait. Ezek mindegyike létfontosságú, életbevágó eszközt nyújtott állandó kutatásai tás aihoz hoz.. Hogy kutatásainak ezzel anyagi fedezetet biztosítson, Ron irodalmi pályafutásba kezdett az 1930-as évek ele jén, és hamarosan az egyik legszélesebb körben olvasott, népszerû regényíróvá vált. Fõ célját azonban soha nem tévesztette szem elõl, és folytatta fõ kutatási vonalát kiterjedt utazások és expedíciók révén. A II. világháború kitörésekor alhadnagyi rangban belépett az Egyesült Államok Haditengerészetébe, és tengeralattjáróromboló hadihajók parancsnokaként szolgált. Harc közben elszenvedett sebesüléstõl részben vakon és bénán 1945-ben véglegesen rokkanttá nyilvánították. Az elmére vonatkozó elméleteinek felhasználásával azonban nemcsak bajtársain volt képes segíteni, hanem saját egészségét is visszanyerte.
L.
További öt év intenzív kutatás után Ron felfedezései a Dianetika: A szellemi egészs egé szség ég mod modern ern tu tudomá dománya nya címû könyvben tárultak a világ elé. A Dianetika, az elme elsõ népszerû kézikönyve, amely kifejezetten az utca embere számára íródott, az emberiség reményeinek új korszakát nyitotta meg, és életének egy új korszakát a szerzõ számára, aki azonban nem hagyott fel a kutatással; és miután 1951 végéig áttörést áttörés után foglalt rendszerbe, megszületett a Szcientológia alkalmazott vallásos filozófiája. Mivel a Szcientológia az élet egészére ad magyarázatot, az emberi létnek nincs olyan vonatkozása, amivel L. Ron Hubbard elkövetkezõ mûvei ne foglalkoztak volna. Hol az Egyesült Államokban, hol Angliában élve folytatta a kutatásait, amelyek megoldásokat kínáltak olyan társadalmi problémákra, mint a hanyatló oktatási standardok és a burjánzó drogfogyasztás. Mindent egybevéve, L. Ron Hubbard Dianetika és Szcientológia munkái negyvenmillió szót tesznek ki rögzített elõadások, könyvek és írásmûvek formájában. Ezek együttesen alkotják egy 1986. január 24-én véget ért életút örökségét. L. Ron Hubbard távozása azonban semmiképpen sem jelentette valaminek a végét, hiszen forgalomban lévõ könyveinek százmillióival és a jobbító technológiát nap mint nap alkalmazó emberek millióival valóban azt mondhatjuk, hogy a világnak még ma sincs nála jobb barátja. s
53
NEW ERA® Publications International ApS
54
Store Kongensgade 53, 1264 Copenhagen K, Denmark ISBN 87-7968-217-0 © 2001 L. Ron Hubbard Library. Minden jog fenntartva. Bármilyen engedély nélküli másolás, fordítás, duplikálás, importálás vagy terjesztés, egészben vagy részben, bármilyen formában – beleértve az elektronikus másolást, tárolást vagy továbbítást – az idevonatkozó törvények megsértése. Scientology, Szcientológia, Dianetics, Dianetika, Celebrity Centre, L. Ron Hubbar Hubbard, d, L. Ron Hubbard kézjegye és a Szcientológia kereszt védjegyek és márkanevek, amelyek a Religious Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. A Scientologist egy kollektív tagsági jegy, amely a kapcsolódó Szcientológia egyházak és missziók tagjait jelöli.
A NEW ERA bejegyzett védjegy és márkanév. A nyomtatás Dániában készült. HUNGARIAN EDITION
®
L. RON HUBBARD kiadvány
