S/cr/ők © Dr. Hth.ti Dániel, címzetes egyetemi docens, 20*) I Budapesti Corvinus Hgyctcm, Gu/dálkodástudományi Kar (4 6. fejezet, 9.2. alfejezet, 10., 13. és 15. fejezeO © C sapó Krisztián, egyetem i tanársegéd, 2007 Budapesti C orvinus Egyetem , G azdálkodástudom ányi K ar (8., 11. és 14. fejezet) © Dr. F arkas Szilveszter Ph. D ., egyetem i docens, 2007 Széchenyi István Egyetem , K autz G yula G azdaságtudom ányi K ar (16. fejezet) © Filep Judit, Ph. D. hallgató, 2007 Budapesti C orvinus Egyetem , G azdálkodástudom ányi K ar (3. fejezet, 9.3. alfejezet) © Dr. S zerb L ászló habil., egyetem i docens, 2007 Pécsi T udom ányegyetem , K özgazdaságtudom ányi K ar (1., 2., 7. fejezet, 9.1. alfejezet és 12. fejezet) A könyv készítése során felhasználtuk B éza D ániel - C suhák Tibor K risztián szerzők engedélyével a K isvállalkozások p én zü g yei című, 2005-ben kézirat form ájában m egjelent egyetem i jegyzet anyagát.
Lektor: Dr. B ácskai Tamás
A szöveget gondozta: Varsádi Z suzsa
ISBN 978-963-394-719-7
A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról m áso latk észítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilosA kiadvány m ásolása és jogo su latlan felhasználása bűncselekm ény! K iadja a Perfekt G azdasági Tanácsadó, Oktató és K iadó Z ártkörűen M űködő Részvénytársaság a Sanom a com pany A kiadásért felelős: K iss János Tamás vezérigazgató Felelős szerkesztő: N ándori Tamás Borítóterv: Wow G raphic M űszaki szerkesztő: K iss Tamás Terjedelem: 30,58 (A /5) ív
Tartalom A já n lá s ............................................................................................................................................................9 B e v ez eté s...................................................................................................................................................... 11 I. rész • A kis- és középvállalkozások és finanszírozásuk e lm é le te ................................................... 13 1. A kis- és középvállalkozások és pénzügyi sajátosságaik...................................................................13 1.1. A magyar kkv-szektor je lle m z ő i......................................................................................................... 15 1.1.1. A mikro-, a kis- és a középvállalatok meghatározása................................................................... 15 1.1.2. A kkv-k száma, jogi formái és gazdasági súlyuk Magyarországon.............................................17 1.2. A kisvállalatok működési, irányítási sajátosságai............................................................................... 21 1.2.1. A kisvállalatok tulajdonosi szerkezete, menedzsmentje, szervezete......................................... 22 1.2.2. Gyenge alkupozíció.........................................................................................................................23 1.2.3. Tőkekímélő tevékenységi kör.........................................................................................................25 1.3. A kisvállalatok finanszírozási sajátosságai......................................................................................... 27 1.3.1. A pénzügyi finanszírozás feladatai akis- ésa nagyvállalatoknál................................................ 27 1.3.2. Alacsony tőkeellátottság............................................................................................................... 29 1.3.3. Alacsony kockázatviselő k épesség ............................................................................................... 32 1.3.4. Krónikus alulfinanszírozottság, likviditási problém ák.............................................................33 1.3.5. Méretgazdaságosság és tranzakciós k ö ltség e k ............................................................................ 34 1.3.6. A transzparencia h i á n y a ............................................................................................................... 36 1.3.7. Elégtelen fedezetek.........................................................................................................................37 1.4. Ö sszefoglalás.........................................................................................................................................37 2. A vállalatok tőkestruktúrájának elm életei......................................................................................... 39 2.1. A tőkestruktúra meghatározásának klasszikus m egközelítése......................................................... 39 2.1.1. A finanszírozási források költsége és a vállalat kockázata.......................................................40 2.1.2. A Modigliani-Miller modell adók feltételezése nélkül.............................................................. 42 2.1.3. A Modigliani-Miller modell adók feltételezése m e lle tt........................................................... 46 2.2. A tőkestruktúra meghatározásának újabb elméletei............................................................................ 47 2.2.1. A tőkestruktúra-átváltás (trade-off) elm élete............................................................................... 47 2.2.2. A tőkestruktúrát befolyásoló tényezők: információs aszimmetria és ügynöki költségek. . . 49 2.2.3. A hierarchiaelmélet.........................................................................................................................51 2.3. A kisvállalatok tőkestruktúra-döntéseit befolyásoló tény ező k ......................................................... 53 2.3.1. A hierarchiaelmélct a kisvállalatok esetében............................................................................... 54 2.3.2. Az egyes finanszírozási formák különböző tranzakciós k ö ltség e i............................................ 56 2.3.3. A tőkestruktúrára ható más tényezők............................................................................................ 59 2.4. Ö sszefoglalás.........................................................................................................................................63 II. rész • Pénzügyi m e n e d z s m e n t........................................................................................................ 65 3. Számviteli és pénzügyi ism eretek.........................................................................................................65 3.1. A számvitel szerepe a kisvállalkozások finanszírozásában............................................................... 65 3.1.1. A számvitel jelentősége.................................................................................................................. 66 3.1.2. A beszámoló f a j t á i .............................................í ........................................................................67 3.1.3. Mérleg............................................................................................................................................... 67 3.1.4. Eredménykimutatás.........................................................................................................................70 3.1.5. Kiegészítő melléklet és üzleti je le n té s ......................................................................................... 73 3.1.6. Alapvető összefüggések a beszámolóban......................................................................................74 3.1.7. Könyvvizsgálat............................................................................................................................... 75 3. l.X. Az elkészült beszámolóval kapcsolatos tee n d ő k .....................................................................76 3.2. A pénzügyi m utatószám ok.................................................................................................................. 77 3.2.1. Likviditási ráták........................................................................................................................... 77
5
1.2.2 AiIAm Au í t hlldlkópomiégl r á tá k ...................... ... ....................... ..........................................79 1.2.1 Működési liiiléknnyHágol mérő r á tá k .......................................................................................... 81 1.2 4 l'ii>lMultlllIi'isi iA liik.......................................................................................................................81 1.2.1 A mutató*/,Amuk e lem zése.......................................................................................................... 82 1.1 öw/cIbuInlAn..................................................................................................................................... 82 4. A pénzügyi menedzselés alapjai............................................................................................................84 4 I A korN/.crü pénzgazdálkodás a la p ja i.................................................................................................. 84 4.2, A kisvállalkozások mindennapi pénzügyei.....................................................................................86 4.1. Alulfinanszírozott és túlfinanszírozott vállalkozás............................................................................91 4.4. A pénzügyi menedzsment szerepe a vállalkozás értékteremtő folyam atában.............................97 4.5. Tervezés, a vállalkozás pénzszükségletének m eghatározása............................................................98 4.6. A lehetséges finanszírozási alternatívák ......................................................................................105 4.7. Összefoglalás......................................................................................................................................106 5. Cash flow -m enedzsm ent......................................................................................................................108 5.1. A tárgyévben képződött eredmény felhasználása............................................................................ 108 5.2. A forgóeszközök értékesítése, átváltása pénzeszközökre............................................................ 110 5.3. A befektetett eszközök értékesítése................................................................................................114 5.4. Összefoglalás......................................................................................................................................... 116 III. rész • Külső fin a n s z íro z á s ........................................................................................................ 117 6. Külső adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási form ák ................................................117 6.1. Tagi vagy tulajdonosi kölcsön......................................................................................................... 117 6.2. Családi, baráti kölcsön......................................................................................................................118 6.3. Szállítói hitel.........................................................................................................................................119 6.4. Vevői e lő le g .........................................................................................................................................122 6.5. K özraktárjegy......................................................................................................................................124 6.6. Összefoglalás.........................................................................................................................................126 7. Külső tőke jellegű finanszírozás...................................................................................................... 127 7.1. Az informális befektetők: család, barátok, m unkatársak............................................................... 127 7.2. Üzleti a n g y a lo k ............................................................................................................................... 133 7.3. A kockázati tő k e ................................................................................................................................138 7.4. Összefoglalás......................................................................................................................................142 8. Az állami szerepvállalás a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában . .............145 8.1. Az állami szerepvállalás indokai és elméleti háttere...................................................................... 145 8.2. A közvetlen állami szerepvállalás eszközei...................................................................................151 8.2.1. Hitelezés......................................................................................................................................151 8.2.1.1. M ikrohitelek............................................................................................................................151 8.2.1.2. Egyéb, államilag támogatott h itelek...................................................................................157 8.2.2. Faktoring.........................................................................................................................................159 8.2.3. G a ra n c iá k ..................................................................................................................................... 160 8.2.4. Tőkejuttatások............................................................................................................................... 161 8.2.4.1. Közvetlen tőkebefektetés állami tulajdonú társaságon k e resz tü l...................................162 8.2.4.2. Tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezményes hitelek nyújtása................................164 8.2.5. Vissza nem térítendő állami támogatások................................................................................165 8.3. Közvetett tám ogatás.......................................................................................................................... 165 8.3.1. Jogi háttér biztosítása a kkv-k finanszírozásához...................................................................... 166 8.3.2. Tájékoztatás, képzés, civil szervezetek tám ogatása...................................................................166 8.3.3. Adócsökkentés, közterhek mérséklése......................................................................................167
6
8.1.4. kncká/utllőkc befektetési vigrchujtó befektetők kockázatának in hozamelvárásának mérséklése ......................................................................................................................... 8.3.5, Az értékpapírpiac tám ogatása......................................................................................... 8.4. Az Európai Unió nyújtotta támogatósok................................................................................ 8.4.1. EU-forrású támogatások felhasználásának a la p e lv c i................................................... 8.4.2. Az EU-forrású támogatások új rendszere...................................................................... 8.4.3. Jcrcmic: új pénzügyi eszköz kisvállalkozásoknak......................................................... 8.5. Összefoglalás............................................................................................................................
168 169 169 169 170 172 173
IV. rész • Kisvállalkozások és a pénzügyi intézm ények..................................................... 9. A kisvállalkozások és a pénzügyi intézmények k a p c s o la ta ............................................ 9 .1. A kkv-szektor banki finanszírozása...................................................................................... 9.2. A kisvállalkozások és a pénzügyi intézmények közötti viszonyt befolyásoló külső és belső tényezők......................................................................................................................... 9.2.1. A pénzügyi intézmények stratégiája ............................................................................ 9.2.2. Makrogazdasági k ö rn y e z e t............................................................................................ 9.3. A Bázel II hatása a kisvállalkozások finanszírozására......................................................... 9.3.1. A bankok tőkekövetelménye, az első és a második Bázeli Tőkeegyezmény szabályrendszere ............................................................................................................ 9.3.2. A Bázel II követelményrendszerének három pillére...................................................... 9.3.4. Változások a kisvállalkozások finanszírozásában......................................................... 9.4. Összefoglalás............................................................................................................................
175 175 175
10. A banki hitelezés te c h n ik á ja ................................................................................................ 10.1. A hitelezés általános e l v e i ................................................................................................... 10.2. A hitelkérelem befogadása................................................................................................... 10.3. Előszűrés ............................................................................................................................... 10.4. Hitelbírálat, d ö n té s............................................................................................................... 10.5. Szerződéskötés, folyósítás................................................................................................... 10.6. Hogyan tudnak a kisvállalkozások a banki követelményeknek megfelelni?................... 10.7. Összefoglalás.........................................................................................................................
195 195 196 200 200
11. Banki term ékek és sz o lg áltatáso k ...................................................................................... 11. 1. A számlavezetés és a kapcsolódó szolgáltatások................................................................ 11.1.1. A bankszámla................................................................................................................... 11.1.2. A bankválasztás szempontjai......................................................................................... 11.1.3. A számlavezetéshez kapcsolódó banki szolgáltatások................................................ 11.2. A bankhitel fa jtái................................................................................................................... 11.3. A devizaalapú hitelezés lehetőségei, kockázatai................................................................ 11.3.1. A devizahitel definíciója................................................................................................ 11.3.2. A devizahitelek népszerűségének o k a ......................................................................... 11.3.3. A devizahitelek k ockázata............................................................................................ 11.3.4. Az árfolyam- és kamatlábkockázatok k e z e lé s e ......................................................... 11.4. Lízing...................................................................................................................................... 11.4.1. A lízing fogalma és fajtái............................................................................................... 11.4.2. A lízing előnyei és hátrányai......................................................................................... 11 5. Faktoring............................................................................................................................... 11.5.1. A faktoring fogalma és fajtái......................................................................................... 11.5.2. A faktoring á r a ............................................................................................................... 11.5.3. A faktoring előnyei és hátrányai. Kinek ajánlható ez a szolgáltatás?...................... 11 5.4. A faktoring helyzete Magyarországon, nemzetközi összehasonlítás.........................
213 213 213 214 218 220 225 225 227 227 230 231 231 235 239 239 243 245 247
181 181 182 184 185 186 189 194
208 209 211
7
II 6 I'uyiMi Imnki n/nlgállntáNnk (lórlcllro/4ic, nkkroditlv, p.iunium, innlt p o o l ) ............................... 248 ii ii i iorfttlrorái ............................................................................................................................248 11.6.2. A k k re d itív ..................................................................................................................................249 11.6.3. Umikgimmda...............................................................................................................................250 11 6.4. Cnidi pocii..................................................................................................................................... 252 11.7. ö m c fo g la lá s................................................................................................................................. 253 V. rísz. • A kisvállalkozások finanszírozásának speciális e s e t e i ..................................................255 12. A kisvállalatok életciklusai és a finanszírozás k a p c s o la ta .........................................................255 12.1. Az élclciklus-alapmodcll..................................................................................................................255 12.2. Az ólctciklusmodcll alternatív alkalmazása: a kudarcútvonalak...................................................260 12.1. Az ólctciklusmodcll alternatív alkalmazása: a finanszírozási rés kialakulása............................ 263 12.4. összefoglalás................................................................................................................................. 266 13. Az alapítás cs az indulás finanszírozása........................................................................................ 268 13.1. felkészülés a vállalkozásra - a vállalkozás előkészítése................................................................268 13.2. Az előkészítési fázis lépései és finanszírozásuk............................................................................270 13.3. A tervezés........................................................................................................................................... 271 13.4. Az alapítás költségei........................................................................................................................ 273 13.5. Az indulás k ö lts é g e i........................................................................................................................ 275 13.6. Az alapítás és az indulás pénzügyi m enedzselése.........................................................................282 13.7. összefoglalás..................................................................................................................................... 288 14. A gyorsan növekvő, gazella típusú vállalkozások finanszírozási sajátosságai......................... 290 14.1. Az indulás finanszírozása..................................................................................................................291 14.2. A növekedés finanszírozása........................................................................................................... 294 14.3. Összefoglalás..................................................................................................................................... 298 15. A válsághelyzetek pénzügyi menedzselése..................................................................................... 301 15.1. A válság kialakulása, a válság első j e l e i ........................................................................................ 301 15.2. A válságot előidéző okok..................................................................................................................304 15.3. A válságkezelés lépései..................................................................................................................... 306 15.4. A válságkezelési stratégia v égrehajtása ........................................................................................ 309 15.5. összefoglalás..................................................................................................................................... 312 16. Kockázati m e n e d z s m e n t..................................................................................................................313 16.1. A kockázat fogalma és fő csoportjai...............................................................................................313 16.2. A kockázatok számszerűsítése........................................................................................................ 316 16.3. A kockázatok kezelésének gyakorlati módszerei............................................................................321 16.4. Biztosítások........................................................................................................................................ 325 16.5. Kockázatkalkulátor kis-és középvállalkozások szám ára............................................................. 327 16.6. összefoglalás.....................................................................................................................................330 függelék: Esettanulm ány (X)..................................................................................................................331 felhasznált iro d a lo m ...............................................................................................................................337
8
Ajánlás Az egyetemek köztük a Közgazdaságtudományi E g y etem -k ü ld etése M a gyarországon évtizedeken át az volt, hogy képezze a leendő szakmai elitet, tegye alkalm assá növendékeit a gazdaság, az állam szervezet, a politikai élet vezető pozícióinak jövőbeni betöltésére. íródtak ebben az időszakban is, hogyne íródtak volna kiváló pénzügytan jegyzetek. Ezek azonban a szakma és a tudom ány nevében elsősorban m akroökonóm iai m odellek révén taglal ták az egyetem i hallgatók számára mindazt, am it a pénzügyekről egy direkt tervutasításos gazdaságban tudniuk kellett. Napjainkra m egváltozott a társadalm i közeg, s e változások gyökeresek, mélyrehatóak. Az egyetem nem zárkózhat elefántcsonttoronyba, az oktatás célcsoportját m ár nem kizárólag egy szűk elit alkotja. A képzés m ind töm e gesebbé vált, m a több m int három szor annyian vesznek részt felsőoktatási képzésben M agyarországon, m int 20 évvel ezelőtt. Az egyetem eknek - sze repüket és hatásukat tágabban felfogva - tudásközpontokká kell válniuk. Immár a pénzügyek ism erete nem egy specializált réteg privilégium a, ha nem töm eges igény van iránta, hiszen a 10 milliós népességű M agyarorszá gon több m int 1 m illió bejegyzett vállalkozás létezik, s a vállalkozók nap mint nap szem besülnek a kihívással, forrásokat kell biztosítaniuk termelő vagy szolgáltató tevékenységükhöz, és e forrásokat hatékonyan kell fel használniuk. A vállalkozók és a bankok kapcsolata - valljuk be - m a m ég nem kevés kívánnivalót hagy m aga után. Ritka m ég az olyan vállalkozó, aki úgy be szélne pénzügyi partneréről, hogy „a bankom ” , és a bankok is gyakran bi zalm atlanok a kisvállalkozókkal, kevés gyakorlatuk van e szektor kockáza tainak kezelésében. Ez a tankönyv m egpróbál hidat építeni a vállalkozók és a bankok közé: elm agyarázza a vállalkozóknak, m iként gondolkodnak a bankok, és a banki tisztviselők is sokat tanulhatnak abból, hogy a vállalkozó m ire ügyel külö nösen a gazdálkodása során. Jóllehet e jegyzet elsősorban egyetem i tan könyv, a „K isvállalkozások finanszírozása” elnevezésű tantárgy anyaga, de bízom benne, hogy több ennél: haszonnal forgatják m ajd kisvállalkozók és mindenki, aki m unkája során kapcsolatba kerül a vállalkozásokkal. M észáros Tamás rektor Budapesti Corvinus Egyetem
9
.
Bevezetés I la a kisvállalkozókat gondjaikról, nehézségeikről kérdezzük, első-második mondatuk általában a finanszírozás kihívásairól szól. Túlzottnak tartják költ ségeiket és szűkösnek forrásaikat. Nem biztos persze, hogy helyesen látják eégük helyzetét, biztos azonban, hogy jó l látják: minden gazdasági folyamat nak van pénzügyi vetülete. Nap mint nap tapasztaljuk mégis, hogy a vállalko zók nagyon keveset tudnak a pénzügyekről és még kevesebbet foglalkoznak pénzügyeik szakszerű kézbentartásával, cash flow-menedzsmenttel vagy forrásportfólióval. Minden vállalkozó tudja, hogy a pénz az a jószág, am elyért bankba kell menni. N agyon kevés vállalkozó tudja viszont, hogy m iként gondolkodik a bank, hogyan kell bem utatnia önm agát és üzletét ahhoz, hogy a pénzintézet szíves öröm est finanszírozza. Persze Magyarországon a bankok számára is egy új kihívás a kisvállalkozások finanszírozása. Magas tranzakciós költségek viszonylag csekély hozamkilátások kal járnak együtt. A bankok érthető módon tartanak azoktól a kockázatoktól, amelyeket még kevéssé ismernek, és tisztában vannak a kisvállalkozások nagyon sérülékeny, meglehetősen kiszámíthatatlan voltával. Kötetünk fő célja tehát, hogy m egalapozza a kisvállalkozók pénzügyi is mereteit, óvatosan lavírozva az elvont tudom ányosság, a szakszerű elmélyültség és a leegyszerűsítő, népszerűsítő ism eretterjesztés Szküllája és Kharübdisze között. Szakszerű, de m égis érthető, tudom ányos igényű, de egyúttal olvasm ányos és gyakorlatias könyvet szándékozunk az olvasó ke zébe adni. E kötet persze elsősorban egyetemi jegyzet, amely a „K isvállalkozások finanszírozása” tantárgy keretében kívánja bevezetni az egyetem i hallgató kat a vállalkozások pénzügyeinek világába. Attól, hogy valaki elolvassa, még nem lesz vállalkozó, de ha az illető egyszer vállalkozó lesz, a tananyag elsajátításával nagyobb esélye lesz a sikerre. E jegyzet szerzői budapesti és vidéki egyetem ek (Győr, Pécs) oktatói. Közülük többen azonban nem csak oktatják a vállalkozások pénzügyeit, ha nem például banki tisztviselőként foglalkoznak is a vállalkozások fínanszirozásával, vagy éppen vállalkozóként tapasztalják meg nap m int nap a fi nanszírozás buktatóit. Rem ényeink szerint tehát haszonnal forgathatják majd c jegyzetet gyakorló vállalkozók is, ha tudatosabban kívánják szervez ni, kézben tartani pénzügyeiket. Útm utatást találnak e könyvben akkor is, ha forrásokat keresnek üzleti ötleteikhez, és bizonytalanok abban, hogy a felkí-
11
null lehetőségek közül m ikor m elyiket válasszák. I Insz,ónnal olvasgathatják je)*,y/eliinket ugyanakkor banki alkalm azottak is, mert bár jól ism erik a banki term ékeket a szerzők által átadott tapasztalatok alapján talán jobban m egismerhetik vállalkozó ügyfeleik észjárását, gondolatvilágát. Kötetünk a következőképpen épül fel: az első rész - egyetemi jegyzethez illően - először tisztázza a kisvállalkozás fogalom körét, m egism ertet a vál lalatok tőkestruktúrájának elméleteivel. A m ásodik rész a pénzügyi m e nedzsment különböző m egközelítéseit tartalm azza, a korszerű pénzgazdál kodástól a cash flow-m enedzsm entig. A harm adik rész a vállalkozások kül ső és belső iinanszírozását m utatja be, míg a negyedik rész a bankokat és más pénzügyi intézm ényeket veszi górcső alá. Az ötödik rész a vállalkozás finanszírozásának konkrét, sőt, speciális eseteit veszi sorra, a vállalkozás fejlődési életciklusának függvényében az indulástól a m űködésen keresztül a válságkezelésig és a kockázatok m enedzsm entjéig. A szerzők szándéka szerint e tankönyv nem tippeket ad ahhoz, hova m en jünk hitelért, nem ötleteket villant fel arról, „hogyan kell gyorsan m eggaz dagodni”. E m ű egy gondolkodásm ódot kíván bem utatni, am elynek az elsa játításával a vállalkozó ki tudja választani a különböző finanszírozási alter natívák közül a szám ára legkedvezőbbet, am elynek segítségével optimális szintre csökkentheti vállalkozása m űködtetésének költségeit, s ugyanakkor kellő biztonságot tud adni, ha kell, bankjának, ha kell, családjának abban, hogy a ma befektetett eszközök holnapra megtérülnek. Iihhez kívánok m inden olvasónak sok sikert.
Szirmai Péter igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fej lesztési Központ
12
I. rész
A kis- és középvállalkozások és finanszírozásuk elm élete
1. A kis- és középvállalkozások és pénzügyi sajátosságaik N em is gondolná az em ber, hogy az EU -ban a vállalatok 99,8% -a tartozik a kis- és középvállalatok közé, és 91,5% -uk kevesebb m int 10 főt foglal koztató m ikrovállalat.1 A kis- és középvállalati szektor az alkalm azottak nagyjából kétharm adát foglalkoztatja, és m eghatározó a szerepe az árbe vétel és a hozzáadott érték létrehozásában. Az EU legtöbb állam ában a kisés középvállalati szektor gazdasági súlya tehát nagyjából m egegyezik a nagyvállalatokéval. A m agyar adatok összességében hasonlóak az EU-25 adataihoz, habár nálunk m ég m agasabb a m ikrovállalatok részaránya, s fajlagosan több alkalm azottat foglalkoztatnak a kkv-k, viszont a hozzá adott érték tekintetében lényeges a lem aradásuk. Ez a m agyar kkv-szektor gyenge versenyképességére utal. Az EU-25 és M agyarország összehason lító adatait az 1.1. ábra tartalm azza.
1 A könyv készítésekor a legfrissebb elérhető összehasonlító adat 2003-ra vonatkozott, és ebben már a kibővült EU 25 tagországának adatai szerepelnek.
13
1.1.
ábra
A / cj»ycs kalikói iákba tartozó vállalatok gazdasági súlya az EU-25 és M agyarország esetében 2003-ban % 100
90 80 70 60 50 40 30 20 10
0
□ M ikrovállalat (1 -9 fő)
■ Kisvállalat (1C M 9 fő)
□ Közepes vállalat (5 0 - 249 fő)
□ N agyvállalat (250 főtől)
/■'orrás: Schmiemann [2006], f
A hazai oktatási rendszer hagyományosan a nagyvállalati alkalmazotti léthez készíti föl a hallgatókat, holott közülük a döntő többség hosszú távon várhatóan egy kisvállalat vezetőjeként, tulajdonosaként vagy esetleg alkalmazottjaként fogja megtalálni megélhetésének forrását. Éppen ezért szükséges megismerni a kisvállalatok menedzsmentjének, irányításának, működtetésének, finanszírozá sának különböző sajátosságait. Ez a könyv elsősorban arra vállalkozik, hogy a kisvállalati pénzügyek, finanszírozás, pénzügyi menedzsment és kockázatkeze lés módozatait, mikéntjét bemutassa. Ugyanakkor azt is figyelembe kell ven nünk, hogy a pénzügyi sajátosságok sokszor összefüggésben vannak más m e nedzsment- vagy müködésbeli jellemzőkkel is. Könyvünkben mi sokszor a kisvállalat fogalm at használjuk, am it az indo kol, hogy a törvényileg még középvállalatnak tekinthető vállalatok jó része ugyanolyan m ódon menedzseli pénzügyeit, m int egy nagyvállalkozás. Sze retnénk érzékeltetni, hogy miben különbözik egy k isv állalat-p én zü g y i m e nedzsment szempontjából - egy nagyvállalattól, m ennyivel korlátozottab-
14
Imk a lehetőségei, tőkefelhalmozási, tőkeszerzési és érdekérvényesítési ké pességei, és m iként ellensúlyozhatja a méretéből adódó hátrányát. A kisvállalatok sajátosságait a finanszírozási forrást kínáló intézm ények szemszögéből is bemutatjuk. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a finanszíro zási kínáló intézmények és a forrást kereső vállalkozások sokszor „nem egy nyelvet beszélnek”, nem értik m eg egym ást és em iatt nehézkesebben, las sabban és magasabb tranzakciós költségek m ellett születnek meg közöttük az üzletek. A könyv célja, hogy m érsékelje azt a kom munikációs és szemléletbeli „rést”, amely a finanszírozó intézm ények és a kisvállalatok tulajdonosai, menedzserei, vállalkozói között fennáll, és ezáltal elősegítse egymás prob lémáinak m egértését, egy kölcsönösen kielégítő együttm űködés létrejöttét.
1.1. A m agyar kkv-szektor jellem zői 1 .1 .1. A m ik ro -, a kis- és a k ö z é p v á lla la to k m e g h a tá ro zá s a
A könyv a kisvállalatokról szól, ezért célszerű tisztázni, hogy pontosan mely vállalatok tartoznak ide. A vállalati méret meghatározása M agyarországon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint történik. A törvény meghatározza a mikro-, a kis- és a középvállalatok (a továbbiakban: kkv) fogalmát. Ezen törvényi meghatáro zás azért jelentős egy vállalat szempontjából, mert csak a törvénynek m egfe lelő vállalkozások jogosultak igénybe venni a kkv-k számára az állam által biztosított adókedvezményeket és egyéb állami támogatásokat. További m eg jegyzésre érdemes, hogy ugyan az egyes országok eltérő módon határozhat ják meg és sorolhatják be a cégeket, a magyar definíció teljes egészében m eg felel a 2003/36l/E K bizottsági ajánlásnak. Arról nincsen információnk, hogy milyen visszaélések történtek a támogatások megszerzése végett. A kapcsolt vállalkozások kategóriájának meghatározására vonatkozó újabb előírások mindenesetre bonyolítják és nehezítik a korrekt besorolást. Az 1.1. táblázat az egyes vállalati m éretkategóriák ism érveit foglalja össze.
15
/ /r.v. • .1 kis i'.v Ah.' f/tvt’iHiilktt/t'isok és fhutn.s:in>. (l\uk rhnélvt?
1.1. tá b lá za t
Az egyes vállalati m éretkategóriák ism érvei M agyarországon Ismérvek
Mikrovállalat
Kisvállalat
Középvállalat
Maximális létszám (átlagos állományi létszám)
9 fő
49 fő
Maximális árbevétel Ft2
2 millió EUR 500 millió Ft
10 millió EUR 50 millió EUR 2,5 milliárd Ft 12,5 milliárd Ft
Maximális mérlegfőösszeg
2 millió EUR 500 millió Ft
10 millió EUR 43 millió EUR 2,5 milliárd Ft 10,75 milliárd Ft
Állami, önkormányzati, nagyvállalati tulajdon maximális aránya
25%
25%
249 fő
25%
A különböző ism érvekhez tartozó értékek 2005. január 1-től érvényesek. Középvállalatok például a m axim um 249 alkalm azotti létszámm al rendel kező cégek, am elyek éves nettó árbevétele nem haladja m eg a 12,5 milliárd Ft-ot, illetve a m érlegfőösszegük a 10,75 m illiárd Ft-ot. Em ellett m egjelenik az ún. függetlenségi kritérium , am ely azt m ondja ki, hogy egy vagy több nagyvállalat, továbbá az állam i, önkorm ányzati tulajdon együttes részese dése a 25% -ot nem haladhatja m eg.3 A besorolás azért is lényeges, m ert az eltérő vállalatm érethez eltérő állam i tám ogatási formák, adott esetben eltérő adm inisztrációs, bejelentési kötelezettségek, előírások tartozhatnak. Avégett, hogy a célzott támogatások, kedvezmények ténylegesen csak ah hoz a körhöz jussanak el, amelynek azokat szánták, az új definíció partner- és kapcsolódó vállalatokról is beszél. Ha valamely vállalat 25-50% közötti tu lajdonosi érdekeltséggel rendelkezik egy vagy több másik vállalatban, akkor partnervállalatról beszélünk. Ha a tulajdonosi részesedés m eghaladja az 50%-ot, akkor kapcsolódó vállalatról van szó. A partnervállalat esetében a tu lajdonosi részaránynak megfelelően, a kapcsolódó vállalat esetében pedig 100%-ban hozzá kell adni a saját adatokhoz a másik cég adatait. így lehetsé ges, hogy a cég egyedileg ugyan kkv-nek minősül, a tulajdonosi összefonódá sok m iatt azonban átlépi a törvényben meghatározott méretkategóriát, így nem jogosult az erre a körre vonatkozó kedvezményekre. A 25-50% közötti külső tulajdonrészbe nem számít bele, ha ilyen méretű tulajdonrésszel kocká zati tőketársaság, üzleti angyalok, egyetem, nonprofit szervezetek, intézmé2 250 Ft-os euróárfolyammal számolva. A törvény curóban adja meg az értékhatárokat. 3 A kkv-ról szóló törvény indirckt módon azt mondja ki, hogy egy önálló, független kkv nem lehet kapcsolt vállalkozása egy nagyvállalatnak.
16
I. A kis rá kosr/iviilU ilkinásiik r á p in tü fty t xuliU im tlua lk
nyi befektetők vagy kisméretű önkormányzatok rendelkeznek. Ilyen módon is ösztönözni kívánják a felsorolt szervezeteket a kkv-szektor tőkeellátásának javításában. (Lásd Európai Közösségek [2006].) A kkv-k definíciója 2005 előtt a foglalkoztatottak m axim ális szám át te kintve m egegyezett az új definícióval, korábban azonban alacsonyabb árbe vétel- és m érlegföösszeg-határok voltak m eghúzva. M agyarországon egyébként a vállalati m éretkategóriába való tartozás legerősebb kritérium a jellemzően a foglalkoztatottak létszáma. A törvény szerinti m éretkategóriába sorolást gazdasági társaságok eseté ben az utolsó éves beszámoló, kapcsolt vállalatok esetében a konszolidált éves beszám oló adatai alapján kell elvégezni, m íg újonnan alapított vállal kozások esetén becsült adatok alapján. Az egyéni vállalkozásokat az adóbe vallásban m egadott átlagos állom ányi létszám alapján kell a m egfelelő kate góriába besorolni.
1.1.2. A kkv-k szám a, jo g i fo rm á i és g azd aság i súlyuk M a g y a ro rs z á g o n A következőkben röviden összefoglaljuk a m agyar kis- és középvállalatok
(./urnával, gazdasági és társadalm i súlyával kapcsolatos legfontosabb infor m ációkat, hogy érzékeltessük az érintett vállalati kör nagyságrendjét. M ie löl I elkezdenénk ennek tárgyalását, két m egjegyzést kell tennünk a statiszti kákkal kapcsolatban. A z egyik a széles körben alkalm azott „vállalkozások” U 'iminus. Ezt a hivatalos statisztika a vállalatok (enterprise) értelmében h asználja. V állalkozáson általában egy gazdasági jellegű cselekvés vagy az angol „entrepreneurship” m eghatározásnak m egfelelően egy olyan m agalai lási fo rm a érthető, am elynek célja profit elérése, növekedés vagy/és vala mi új d o lo g létrehozása (innováció), am ely magas kockázatvállalással, nem p edig r u tin sz e rű döntéshozatallal írható le (Román [2003], Román [2006], S. rrl) [2004]). M ásik m egjegyezésünk, hogy a rendelkezésre álló hivatalos statisztikák so k sz o r nemhogy elősegítenék a tisztánlátást a vállalatok számát illetően, hím em m é g fokozzák a homályt. Az 1990-es évek első felétől a regisztrált v állalatok ról állnak rendelkezésünkre adatok, 1997-től viszont az ún. m űkö déi vállalatokról (ezek adtak az adóhatóságnak adóbevallást, vagy az adott é v b e n alak u llak ). A statisztikák szerint a cégek mintegy 25%-a még az adó ívek k itö ltés ére s e m vette a fáradtságot. 2006-ban aztán m egjelent az első
17
egységes európai módszertannal készült vtíllulntdemográfiai kiadvány, amely 1999-2003 között az addig megszokotthoz képest eltérő struktúrájú és tartalmú adatokat közöl. Ráadásul még a működő vállalatok definícióját is átírták: „Egy vállalkozás adott évben akkor működő, ha rendelkezett árbe vétellel vagy volt foglalkoztatottja.” (Központi Statisztikai Hivatal [2006a] 5. o.) Az egy adott országban vagy régióban, földrajzi egységben található vállalatok tényleges száma pedig fontos információ, például a vállalatok tő keellátottságának m egítélésekor nem mindegy, hogy a vállalatokba beleértjük-e a csak adószám m al bíró, de vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező vállalkozók m integy kétszázezres táborát. Az 1.2. táblázatban az összes vállalat számát három m ódszertan szerint is megadjuk: a regisztrált vállalatok száma, az Európai Uniós m ódszertan sze rint számított szám és a működő vállalatok szám a alapján. 1.2 . táblázat
Az egyes jogi szervezeti form ákba tartozó vállalatok szám ának alakulása M agyarországon, 1999-2006 Jogi szervezeti fo rm a
1999
2001
2002
2003
2004
124 031
132 090
141 994
153 196
165 544
177 436
183 340
189 145
198 427
209 641
226 143
240 556
242 851
160 647
167 033
172 919
182 242
193 247
209 720
224 146
238 411
4 350
4 372
4 423
4 425
4 345
4 357
4 371
4 373
6 230
5 860
Jogi szem élyiségű társas vállalat (működő) Jogi szem élyiségű társas vállalat (re gisztrált)
2005
2006. jú n . 30.
2000
Ebből: Korlátolt fele lősségű társa ság Részvénytársa ság - Szövetkezet
7516
7 074
6 768
6 790
6 532
141 041
153 123
160 951
164 150
166 300
211 835
228 181
237 689
245 281
250 564
255 162
257 386
259 113
5217
7 873
8213
8 113
7 889
7 725
7 483
7 244
8 191
Jogi szem élyiség nélküli társas vál lalat (működő) Jogi szem élyiség nélküli társas vál lalat (regisztrált) Ebből: - K özkereseti tár saság Betéti társaság Társas vállalat összesen (regiszt rált) Egyéni vállalko zás (működő)
18
170 762
188 136
199 152
208 454
214 787
219 023
220 955
221 152
389 271
411 521
426 834
443 708
460 205
481 305
497 942
513 750
360 075
360 668
390 843
383 509
376 463
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
ligyéni vállalko zás (vállalkozói Igazolvánnyal)
486 897
492 301
492 553
492 184
488 198
482 768
469 890
434 601
1jgyén vállalkozás összesen
660 139
682 925
698 001
708 513
716 729
717 323
710 838
670 203
Vállalat összesen (1 11 módszertan N/ciint)
876 168
903 822
919 387
935 892
948 403
964 073
967 832
948 351
Vállalat összesen (regisztrált)
1 049 410
1 094 446
1 124 835
1 152 221
1 176 934
1 198 628
1 208 780
1 183 953
625 147
645 881
693 788
700 855
708 307
Jóul ü /fíV f/H l fórum
Vállalat összesen (működő)
2006. Jó n . 30.
h'orrús: Schmiemann [2006]; Központi Statisztikai Hivatal [2006c], M agyarországon az utóbbi években több m int 1,2 m illió regisztrált válla lat volt. 2004-ben, am ely az utolsó olyan év, am elyből összehasonlító adata ink vannak a vállalatok számáról m inden kategóriában, nagyjából 20 ezerrel kevesebb cég volt regisztrálva, mint 2006-ban. Ezek több m int 40% -a azon ban nem m űködött, azaz nem volt árbevétele, és nem nyújtott be adóbeval lást. Az EU-m ódszertan szerint - am ely nem veszi figyelem be a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező vállalkozásokat - 2004-ben a cégek száma 064 ezer. Felm erülhet a kérdés, hogy vajon m elyik adat a helyes? Több gya korlati szakem ber szerint egyik sem. Mi a továbbiakban a valósághoz legin kább közelítő m űködő vállalatok kategóriáját használjuk. Látható, hogy az 1999—2006-os időszakban a vállalatok száma folyam atosan növekedett, va gyis az újonnan belépők száma m inden évben m eghaladta a m egszűnőkét. 2002 után azonban ez a dinam ika lelassult, és az újonnan belépők száma már csupán évi néhány ezres bővülést mutat. Ez azért gond, m ivel általában az új cégek az új m unkahelyek terem tésének és az innovációnak a legfonto sabb forrásai. Az egyéni vállalkozások körében ráadásul egy abszolút csök kenés is kim utatható, viszont erősödtek a lényegesen tőkeerősebb korlátolt felelősségű cégek. A kft.-k száma 2005-re m ár m eghaladta az addig legnép szerűbb vállalati forma, a bt.-k számát. 2004-ben a m űködő vállalatok több m int 50%-a egyéni vállalkozás volt4, mint azt az 1.2. ábra mutatja.
•I Az egyéni vállalkozásokat az 1990. évi V. törvény szabályozza.
19
I rrx. • A kl.s i'x k o .u 'p v á llttlk ii.u M i 1* J h i m K li ii/ iU iik r ím ,'In ,'
1.2.
á b ra
A működő vállalatok megoszlása jogi szem élyiségi forma szerint 2004-ben
23% \.
54% 1
m
□ Jogi szem élyiségű társas vállalat
m
23%
□ Jogi személyiség nélküli társas vállalat
D Egyéni vállalkozás
Az egyéni vállalkozók magas számát, illetve ezen vállalkozási form a szé les körű elterjedtségét az alapítás viszonylag egyszerű módjával, adózási és gazdaságtörténeti okokkal lehet m agyarázni: a rendszerváltást követően az állami nagyvállalatok vagy tönkrem en tek és m egszűntek, vagy privatizáció m ellett jelentős létszám leépítés sel biztosították további versenyképességüket. Ezen változások követ keztében sokan veszítették el állásukat és kényszerültek arra, hogy egyéni vállalkozóként saját m aguknak m egélhetést terem tsenek. Ezt a folyam atot erősítette az elbocsátások során juttatott végkielégítés, il letve a m unkanélkülieket tám ogató rendszer (Bara [1999]); - az egyéni vállalkozás létrehozása a legolcsóbb vállalkozási forma, to vábbá m inim ális tőkekövetelm ények sincsenek előírva, ugyanakkor az egyéni vállalkozás kötelezettségeiért a vállalkozó a m agánvagyonának erejéig korlátlanul felel; a m unkabéreket nem zetközi viszonylatban is magas adó- és járulékfi zetési kötelezettség terheli. Számos m unkáltató szám ára jelen t sokkal rugalm asabb és olcsóbb m egoldást, ha az alkalm azottakat egyéni vál lalkozókként foglalkoztatják. Sok egyéni vállalkozó „de ju re” vállal
20
/
A k lx
t!.v
k i l t r i m i l h i l h u t i x t i k i ' s f i t m i l f t r l x n lA lo x x iifin lk
kozó, „de facto” alkalmazott. (C zakó-K uczi-L engyel-V ajda [1995]). Az ilyen jellegű „látszatvállalkozások” felszám olására 2005-től kez dődően jelentős kormányzati lépésekre került sor, am elyek nyom án komoly szankciókkal fenyegetik a m unkavállalói viszonyt vállalkozói szerződésekkel helyettesítő cégeket. Mint azt az 1.2. táblázatból kiszámíthatjuk, Magyarországon a vállalatok % ,1% -a mikrovállalat, döntő többségük - valamennyi vállalat kétharmada alkalmazott nélküli. A vállalatok 3,2%-a kisvállalat, 0,6%-a középvállalat, és mindössze 0,1%-a nagyvállalat. A kis- és középvállalatok gazdaságpolitikai és szí iciálpolitikai jelentőségét többek között a foglalkoztatottságban betöltött szei opiik adja világszerte. Magyarországon is kiemelkedő jelentőséggel bír a hazai munkaerőpiacra a kkv-k tevékenysége. A versenyszférában dolgozó foglalkozlalottak 74,0%-a dolgozott 2004-ben a kis- és középvállalati szektorban. A kkv-k gazdasági súlya jelentősen elmarad a foglalkoztatásban betöltött szerepüktől, ugyanis a vállalati szektor által előállított bruttó hozzáadott érték nek csak kb. a felét (51,4%-át) adják a kkv-k, úgy, hogy közben háromszor annyi embert foglalkoztatnak, mint a nagyvállalatok. A vállalati szektor által re alizált nettó árbevételnek közel 60%-a jelenik meg a kkv-knál, ugyanakkor fi gyelemre méltó, hogy az exportárbevételnek alig 18,9%-át realizálják ők. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kkv-k exporttevékenysége meglehetősen sze lén y, főbb piacaik inkább székhelyük szükebb környezetében jelennek meg. A magyar gazdaság jelenleg „duális” szerkezetű, egyik oldalon megtalálható a legfejlettebb technikát, know-how-t képviselő hazai és multinacionális nagy vállalati szektor, amely beilleszkedett a nemzetközi kereskedelem és munka megosztás rendszerébe, a másik oldalon megtalálhatóak a kis- és középvállala tok százezrei, amelyek tőkeellátottsága, technológiája messze elmarad attól, hogy hatékonyan bekapcsolódhasson a nemzetközi és hazai gazdasági vérke ringésbe. A továbbiakban részletesen ismertetjük a magyar kkv-k legfőbb jel lemzőit, amelyek döntően kihatnak finanszírozási szokásaikra, illetve a finan szírozást. kínáló pénzügyi intézmények magatartására, hozzáállására.
1,2. A kisvállalatok működési, irányítási sajátosságai A könyv szóhasználata „kisvállalatokat” említ, ami azonban törvény szerin ti kkv-dcliníeiónál szükebb vállalati körre irányul. Mi olyan mikro-, kis- és középvállalatokkal kívánunk foglalkozni, am elyek m éretüket tekintve je lentősen elm aradnak a nagyvállalatoktól, és pénzügyi döntéseik meghozata-
21
Iákor nem rendelkeznek olyan lehetőségekkel ós alkupozícióval, m int a nagyvállalatok. Egy 9 milliárd Ft árbevételű a törvény által középvállalat nak m inősülő - vállalat M agyarországon pénzügyi lehetőségeit tekintve in kább tekinthető nagyvállalatnak, m int a könyv célcsoportját képező „kisvál lalatnak” . A mennyiségi ism érvek (létszám, árbevétel, m érlegfőösszeg) m ellett így a kisvállalatok bizonyos m inőségi jellem zőkkel is leírhatók. A különbségek közül kiem elkednek a kisvállalatok m űködésének sajátosságai, am elyek kö vetkeztében a kisvállalatok m űködési kockázata alapvetően magasabb, mint a nagyvállalatoké. A m agasabb kockázatok értelem szerűen befolyásolják a pénzügyi forrásszerzés lehetőségeit és árát is. Ebben az alfejezetben ezeket a működési sajátosságokat és az ebből fakadó kockázatokat tárgyaljuk. K ü lön alfejezetet (1.3.) szentelünk a finanszírozási sajátosságoknak.
1 .2 .1 . A kis vá lla la to k tu la jd o n o s i s zerkezete, m e n e d zs m e n tje , szervezete
Amint az előző alfejezetből láthattuk, a legtöbb kisvállalatot egy vagy legfel jebb néhány személy alapította. A tulajdonosi kör többnyire zárt, amit még a vállalati jogi forma személyegyesítő jellege a kft. és a bt., kkt. esetében to vább erősít. A több tulajdonos közös fellépése elősegíti, hogy a vállalat, vál lalkozás alapításához, működtetéséhez szükséges szakértelem, tapasztalat, tőke, kapcsolatok a megfelelő szinten rendelkezésre álljanak. Ezzel egyidejű leg azonban fokozódik a potenciális tulajdonosi konfliktusok valószínűsége, ami közvetlenül és jelentősen éreztetheti hatását a vállalat működésében. To vábbi komoly gondot jelenthet a kisvállalati tulajdonosok közismert averzió ja, hogy szükség esetén más külső tulajdonosokat beengedjenek a cégbe. Ez által a kisvállalatoknak külső tulajdonosi tőke általi forrásbevonási lehetősége és igy fejlődése jelentősen korlátozott. Ugyanakkor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy vannak olyan befektetők, például az informális tőkét kínáló üzleti angyalok, vagy bizonyos állami tulajdonú befektetési társaságok, bankok (MFB), amelyek viszonylag kevéssé, kevésbé szólnak bele az ügymenetbe, ha a cég hozza az elvárt eredményeket. Ezek a finanszírozás formák azonban csak nagyon kevesek részére elérhetőek (lásd később). A legtöbb kisvállalat esetében a tulajdonos-vezető a vállalkozás motorja, lelke, aki a cég m enedzselésével, irányításával kapcsolatos szinte össze fel adatot maga végzi vagy közvetlenül irányítja. A z ilyen em berek hiányába
22
vállalkozás nem tudja tartósan nélkülözni. Még a több főt alkalmazó mikrovállalatok esetében is a cég nagym értékben függ néhány kulcsem ber től, ami rendkívül sérülékennyé teszi a kisvállalkozásokat. Ha betegség, tra gédia vagy egyéb ok miatt a kulcsszemély elhagyja a vállalkozást, a teljesít mény komoly mértékben visszaeshet. A kisvállalkozások nem engedhetik m eg m aguknak azt sem, hogy széles körű professzionális m enedzsm ent és neves tanácsadók, tanácsadócégek se gítségével valósuljon m eg az irányításuk. M int láthattuk, az irányítás - je l lemzően - a tulajdonosok kezében van, akik személyesen látják el e felada tot. Sokkal nagyobb valószínűséggel hoz rossz döntést egy kisvállalkozás vezetője, m int egy nagyvállalkozás több főből álló szakképzett és erőforrás sal jó l ellátott m enedzsm entje (Geiseler [1997]). A nagyvállalatok szervezeti rendszere meglehetősen formalizált, ahol a ha táskörök, a felelősség letisztázott, az irányítási folyamatok pedig meglehetősen bürokratizáltak. Ez a legtöbb kisvállalatra nem jellemző, ahol a kapcsolatok in formálisak és a bürokrácia is kicsi. A kisebb cégek így lényegesen rugalmasab bak, mint a nagyvállalatok, ahol a probléma felmerülése és a döntés-végrehajtás elkülönülése miatt az alkalmazkodás lassú. Az adminisztratív ügykezelés, az információk írásbeli rögzítése és feldolgozása viszont lényegesen jobb a nagyvállalatoknál. A kisvállalatok információs rendszere gyakran hiányos, a köny velés pedig leginkább a törvényi előírásoknak való megfelelés miatt történik. A számlázás elmaradása a bevételek, a személyes (családi) kiadások „céges költségesítése” pedig a költségek valósághű állapotát kérdőjelezi meg. A kis vállalatok pénzügyi transzparenciájának hiánya (lásd később) a külső befekte tésnek és a vállalat tulajdonrész-értékesítésének jelentős gátja.
1.2.2. G yen g e alku p o zíc ió Egy vállalat versenykörnyezetét a közvetlen versenytársakon kívül m egha lni ózza a vevőkkel és a szállítókkal szembeni alkupozíció, valam int a he lyettesítő term ékek és a piacra belépők veszélye (Porter [1993]). A legtöbb kkv tevékenysége nem tőkeintenzív, így viszonylag könnyen jelen h e tn e k m eg új vetélytársak a piacon. Ezen fenyegetés ellen egy kkv nem tud tőkekorláttal vagy jogszabályokkal védekezni (nem képes lobbizni a tői vényhozásban), hanem a szaktudásával, helyism eretével, szolgáltatása inak egyediségével, a kínálat rugalmas változtatásával, esetleg innovációval tudja megnehezíteni a piacra újonnan belépők helyzetét.
23
/ tv.v/ • /f A/.v- r s kö/cfiválldlkosi'ixok i s fiminsrlntfAsuh t Imiit tf
Egy nagyvállalatnak jóval kevesebb versenytárssal kell megküzdenie, mint egy kisvállalatnak. Elég egy kőm űves kisiparosra gondolnunk, akinek több ezer versenytársa van Budapesten, míg egy olajipari nagyvállalatnak világviszonylatban is csupán néhány közvetlen konkurens vállalattal kell szembenéznie. Egy kkv jellem zően gyenge alkuerővel rendelkezik m ind a szállítókkal, mind a vevőkkel szemben. A hasonló terméket, szolgáltatást kínáló kkv-k so kasága közötti verseny egyértelműen erősíti a vevők alkupozícióját. Ez a relá ció különösen szembetűnő a nagyvállalat-kisvállalat kapcsolatban. A nagyvállalatok mint vevők kitűnő alkupozícióval rendelkeznek a nekik szállító kkv-kkal szemben, am elyet árengedmények és hosszú fizetési határidő, vala mint ingyenes többletszolgáltatások formájában realizálnak. Egy kkv - m int vevő - az esetek többségében nem rendelkezik jó alkupo zícióval a beszállítókkal szem ben sem, tekintettel arra, hogy m éretéből kifo lyólag nem rendel sok term éket/szolgáltatást, így ügyfélként sem válhat ki emelt jelentőségűvé. Ez a helyzet különösen erősen érvényesül a nagyválla lati szállítókkal szemben, ahol egy kkv kénytelen elfogadni az eladó nagyvállalat értékesítési feltételeit. Gondoljunk csak arra, hogy egy telefontársasággal vagy az elektromos m űvekkel szem ben m ennyire csekély esélye van arra a kkv-nak, hogy m ódosítsa az eladó szerződéses feltételeit. A szállítókkal szembeni gyenge alkupozíció egy másik tipikus példája a pénz ügyi intézményekkel szembeni gyenge érdekérvényesítő erő. Egy kkv kénytelen el fogadni a hitelintézetek szerződéses feltételeit, csekély esélye van egyedi, „test re szabott” konstrukciók és szerződéses feltételek megszerzésére. A kkv-k jellem zően gyenge alkupozíciója sérülékennyé teszi őket, ugyanis a vevői vagy a beszállítói feltételek kedvezőtlen m ódosulása ellen csekély m értékben tudnak védekezni, így lényegesen kockázatosabb a m ű ködésük és a jövedelm ezőségük, m int a nagyvállalkozásoké. A vevőkkel, szállítókkal szembeni gyenge alkupozíciót a kkv-k alapvetően három módon mérsékelhetik. Egyrészt olyan egyedi szolgáltatást, speciális szaktudást és helyismeretet igénylő szolgáltatást kínálnak, amelyet a vevő más vállalattól nem tud, vagy komoly nehézségek árán tud csak igénybe venni. Másrészt a kisvállalat rugalmassága révén gyorsabban reagálhat a vevői igé nyek változásaira. Ez azonban folyamatos innovációs erőfeszítéseket kíván. Harmadrészt pedig az alkupozíció erősíthető, ha a kisvállalat valamilyen be szerzési, értékesítési szövetkezet vagy hálózat, netán klaszter tagja. A közös fel lépés előnye, hogy a kis méretből fakadó rugalmasság és önállóság megmarad, ugyanakkor a cég kifelé a partnerség révén „nagyként” viselkedhet.
24
1.2.3. T ő k e k ím é lő tevéken y ség i kör A legtöbb kisvállalatot m inimális tőkével alapítják meg, és a kezdeti finan
szírozási problém ák számos cég életét végigkísérik-kísértik. A kisvállalatok ahiltőkésítettségből fakadó hátrányukat persze számos m ódon csökkenthelik, illetve kom penzálhatják. Ennek egyik tipikus m érséklési m ódja, ha ke véssé tőkeintenzív tevékenységi kört választanak. Egy kkv-nak esélye sincs felvenni a versenyt egy nagyvállalattal ugyan azon a piacon ugyanazzal a tevékenységi körrel. Olyan ágazatban, olyan te vékenységet végeznek, am ely nem kelti fel a nagyvállalat érdeklődését, amelyben az optimális üzem m éret a kisebb üzem m éret. A következőkben az l .3. táblázat alapján bem utatjuk, hogy M agyarországon mely ágazatok ban töltenek be fontos szerepet a kkv-k. 1.3. táblázat
A nem m ezőgazdasági jellegű m űködő vállalkozások szám a és ágazati m egoszlása m éretkategóriák szerint, 2003 Ágazat
M ikrovállalat
Kis vállalat
Közepes vállalat
Nagyvállalat
Összesen
343
90
21
4
458
0,07
60 118
7 101
1 969
69 714
10,47
338
109
91
_56
594
0,09
65 83
3 464
365
32
69 691
10,47
KöiVNkedelem, javítás (G)
[60-963- -
7 169
822
86
169 040
25,39
S/állásltcly-szolgál tatás, vendéglátás (H)
33 506
1 663
128
17
34 314
5,15
Szállítás, raktározás, |limlll, távközlés (1)
37 250
1 431
185
38 929
5,85
Pénzügyi tevékenység
18 136
165
130
25
18 456
2,77
Ingni külügyietek, gaz dasági szolgáltatás (K)
162-905
3 571
573
67
172 116
25,85
t >ktiltó-., egészségügyi, Mneiális ellátás, egyéb kü/Omégi, személyi (zulgállnlá:. (M, N, 0 )
90413
802
164
23
91 502
13,74
634 802
25 665
4 448
899
665 814
100
Meg oszlás
(%) llányászat (C) feldolgozóipar (D) Villainosenergia-, gáz-, [iíi/-, vízellátás (E) fpllöipar (P)
J26..
(1)
1 lm /esen
/ ni n h Ktmli Statisztikai Hivatal [2006b] alapján.
/ rfa : ■A kis óv kii.-> i>váUiiíkmá,\i)k fa /In a ii.n li o ;ii\u k rlm c lrlc
Mint látható, M agyarországon a működő vállalatok a legnagyobb számban a kereskedelem ós javítás (25,39%), az ingatlanügyletek ós gazdasági szolgál tatások (25,85%), a feldolgozóipar (10,47%), az építőipar (10,47%), területen folytatták tevékenységüket 2003-ban. A feldolgozóipar területén a jelentős számú mikro-vállalat mellett ugyanakkor szám szerint a legtöbb nagyobb m é retű eéget is itt találjuk. Mivel magyarázható ez az „ellentmondás”? A feldol gozóipar maga is roppant szerteágazó, az egyes alágazatok, tevékenységek egymástól különböző optimális mérettartománnyal rendelkeznek. Nyilván más a villamosipar, a járm űgyártás vagy a textilgyártás vagy a faipar tevé kenységeinek működési optimuma és optimális mérete is. M agyarországon a bruttó hozzáadott érték5 előállítása szem pontjából az öt legjelentősebb ágazat 2003-ban a következő: 1. feldolgozóipar (40% -os részesedés) 2. kereskedelem és javítás (16,62%) 3. ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások (13,14%) 4. telekom m unikáció, szállítás, tárolás (12,88%) 5. gáz-, víz-, energiaszolgáltatás (5,5%) A fenti ágazatok közül a feldolgozóipar, a telekom m unikáció, a szállítás, a tárolás és a gáz-, víz-, energiaszolgáltatások azok az ágazatok, m elyekben egyértelműen a nagyvállalati szektor az uralkodó. A feldolgozóiparban elő állított bruttó hozzáadott érték kétharm ada szárm azik a nagyvállalatoktól. Még magasabb a koncentráció a bruttó hozzáadott érték előállításában a te lekommunikáció, szállítás, raktározás (78,6%), továbbá a gáz-, víz-, ener giaszolgáltatás terén (92%). A kereskedelem és javítás, az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatá sok, valamint az építőipar tipikusan a kkv-szektor által dom inált ágazatok. Íven ágazatokban a nagyvállalatok hozzájárulása az ágazati bruttó hozzá adott értékhez jóval alacsonyabb, mint a nem zetgazdasági GDP-hez való át lagos hozzájárulásuk. A kereskedelem és javítás, az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások ágazatban tevékenykedik a m ikrovállalatok csak nem 60%-a és a kisvállalatok 40%-a. Összefoglalva m egállapíthatjuk, hogy a m unkaerő-intenzív ágazatokban mint a gazdasági szolgáltatások, kereskedelem, javítás, építőipar - a kis vállalati forma az optim ális üzemm éret, ezen ágazatokban a kkv-szektor játssza a legjelentősebb szerepet. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a 5 A bruttó hozzáadott értek leegyszerűsítve az árbevételnek az anyagjellegű szolgáltatásokkal, az al vállalkozói tevékenységekkel, az cludott áruk bekerülési értékével csökkentett része.
26
I A kin in k iK -i/iv tilliilk iiz tix o k in i> in :iln y t n ti/A h iw á n n lk
legdinamikusabban növekvő gazdasági szektorban - a szolgáltatásokban - a kkv-k szerepe kiemelkedő, így várható, hogy gazdasági szerepvállalásuk hosszú távon - a szolgáltató szektor további bővülésével párhuzam osan növekedni fog. A kisvállalatok tevékenységének ugyanakkor van egy olyan specialitása is, amely közvetlenül kihat a m űködési kockázatukra. A kisvállalat term elé se tipikusan kevéssé diverzifikált, jellem ező, hogy egy vagy néhány húzó terméke van. Ez azonban azt is jelenti, hogy a cég m űködési, üzemgazdasági kockázata nagyobb, m int egy nagyvállalaté, kiszolgáltatottabb a piaci válto zásoknak. Ha a cég által gyártott term ékek/szolgáltatások piacán problém ák mutatkoznak, akkor nehézségek támadhatnak, ami nem biztos, hogy a ki sebb cég nagyobb rugalm asságával ellensúlyozható.
1.3. A kisvállalatok finanszírozási sajátosságai Az 1.2. alfejezetben elsősorban a működés sajátosságaira és az ebből fakadó kockázatokra koncentráltunk, itt viszont a kisvállalatok finanszírozási sajá tosságaival és alapvető problém áival foglalkozunk. A sajátosságok elem zé se során figyelm et fordítunk m ind a kisvállalati, m ind a potenciális külső forrásokat kínálók eltérő érdekeinek, magatartási m ozgatórugóinak elem zé sére is. Kitérünk arra is, hogy a külső pénzügyi befektetők esetében a tulaj donosi tőkét, illetve a hitelezési forrásokat kínálók m ilyen speciális igé nyekkel léphetnek fel.
1 .3 .1. A p én zü g yi fin an szíro zás fe la d a ta i a kis- és a n a g y v á lla la to k n á l
Abban nincsen eltérés a kisebb és a nagyobb méretű vállalatok között, hogy bármilyen vállalati döntéshozatal célja a vállalat értékének maximalizálása. De kinek az érdekeit szolgálja ez az értékm aximalizálás? M ind a kisebb, mind a nagyobb méretű cégeknél a tulajdonosok határozzák meg, hogy mit is jelent közelebbről a vállalat értéke. Az „érték” belső tartalm a azonban meglehetősen vegyes képet mutat. V izsgáljunk m eg két szélsőséges esetet. A nagyvállalatok, elsősorban a tőzsdén jegyzett cégek esetében a tulajdono sokat egyértelműen a befektetett pénzük hozamának m axim alizálása m oz gatja, a kisebb vállalatok esetében a vállalati érték tartalma a pénzbeli ho
27
i ir.v - ■ .1 kim r'A
<*,v /Iliim ,s íltii.‘ i)\u k i'li i ii 'li i.
zamtól teljesen eltérő is lehet. Sok kisvállalati tulajdonos számára cógc első sorban m unkahely, amely a családi szükségletek kielégítését szolgálja. így számukra a vállalati érték a megélhetési forrás biztosítása, a család számára a m unkahely terem tése vagy a kockázatok m inim alizálása. A kisvállalatot érintő döntéseiket így sokszor nem a cég potenciális hozam ának m axim ali zálása vagy a lehetőségek m aradéktalan kihasználása jellem zi. Mi mondható el a pénzügyi döntéshozatalról? Ha a vállalat alapvető célja a vállalat értékének maximalizálása, akkor ennek legfontosabb következménye, hogy a pénzügyi döntések nincsenek kitüntetett szerepben a cégen belül. Tehát a vállalatnál hozott valamennyi döntés, így a pénzügyi döntések is a vállalat más céljainak rendelődnek alá. Ha többé-kevésbé ez is a szituáció a nagyvállalatoknál, nézzük meg mi a helyzet a másik extrém esetben, a kisebb méretű vállalatoknál? A kisvállalati tulajdonosok alapvetően kockázatkerülők. A hitelezési forrásokat drágának tartják, más külső befektetőt pedig még véletlenül sem szeretnének beengedni a tulajdonosok közé. Ennek egyenes következménye, hogy az ilyen céget fejleszteni szinte kizárólag a vállalat által megtermelt nyereségből és ingye nes (igen kedvezményes) állami pályázatokból tudnak és akarnak. A megtermelt nyereség azonban sokszor kivonásra kerül, és nem forgatják vissza azt. Azt is ta pasztalhatjuk ugyanakkor, hogy bármilyen jó növekedési lehetőségek is kínál koznak, a rendelkezésre álló belső és az ingyenes állami források fogják vezetni a vállalkozót a döntés során, azaz a vállalati döntéshozatal alárendelődik a pénz ügyi döntéseknek. Természetesen a valóságban számos olyan céggel találko zunk, amelyek nem pontosan az itt leírtaknak megfelelően viselkednek, de a ki sebb méretű vállalatoknál inkább megfigyelhető a rendelkezésre álló pénzügyi források „diktátuma” a vállalati célok felett. Ráadásul a vállalat céljai is változhatnak az idők során. Az eltérő életfázisban levő cégek más-más célokat követhetnek. Alapításkor az elsőrendű cél a túl élés, a növekedésnél a likviditás biztosítása kerül előtérbe, a megállapodott cé gek pedig már akár válogathatnak is a pénzügyi alternatívák között (lásd a ké sőbbi fejezetekben bővebben). A célok változhatnak akkor is, ha a régi tulajdo nosok távoznak vagy/és új tulajdonosok érkeznek. Ennek egyik érdekes változata lehet a családi vállalkozások generációváltása, amikor a fiatalabb ge neráció teljesen másként képzeli el a cég növekedését, menedzselését. A vállalkozó vagy nagyobb m éretű cégek esetében a pénzügyi m enedzser egyik fontos feladata a vállalkozás m űködéséhez, fejlesztéséhez szükséges pénzforrások biztosítása. A forrásoknak illeszkedniük kell a m egvalósítan dó célokhoz mind struktúrájában (hitel/tulajdonosi tőke), m ind összegében, mind az igénybe vevés időtartam át illetően. Nem m inden finanszírozási for
2K
I A k ix
i'.v
k it."ty v iillttlk t> rtlx < > k i''x in ''it : il) t v l x iiliU iix \ iin n lk
rás m egfelelő m inden vállalat számára! Ehhez a döntéshez azonban tisztá ban kell lenni a cég rendelkezésére álló lehetőségekkel, azaz m egfelelő in formációval kell rendelkezni. Az inform áció m egszerzése nem jelen t prob lémát a nagyobb méretű vállalatok számára, ahol külön erre szakosodott személy, csoport vagy osztály foglalkozik a pénzügyekkel. A kisebb cégek esetében azonban a tulajdonos/vállalkozó egy szem élyben tesz mindent. A nagy rohanásba és a m indennapi rutinba beleszédült vállalkozónak legin kább egy dolog hiányzik, az idő, N incsen idő a stratégia kialakítására, a m egfontolt döntéshozatalra vagy arra sem, hogy m egfelelő inform ációkat szerezzen be. A vállalkozó értesüléseit m indennapi kapcsolatai során szerzi meg, am elyek sokszor nem naprakészek, gyakran pedig m ásodkézből szár mazó, torzított adatok. A helyzetet súlyosbítja, hogy am i jó lehet az egyik cégnek, nem feltétlenül jó a m ásiknak, azaz m ég a korrekt értesülések sem biztos, hogy m egfelelően hasznosíthatók is az adott cégnél. A m ára elsőren dű inform ációforrás, az internet használata pedig sok vállalkozó szám ára azért problém ás, m ert sem számítógépe, sem számítógépes ism erete nin csen. A fent leírt szituáció fokozottan jelentkezik a pénzügyek területén, ahol a tulajdonos/vállalkozó korlátozott inform ációk birtokában, a többi vállalkozó és a m édia által közvetített hiedelm ek, hírek és álhírek alapján ki alakított, többnyire hom ályos kép alapján hozza m eg döntéseit. A pénzügyek további feladata, hogy folyam atosan biztosítsa a vállalat fi zetőképességét, likviditását. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a dön téshozó m egfelelő belső inform ációval rendelkezzen a pénzügyek aktuális és várható állapotáról. Ennek pedig alapfeltétele a pontos könyvelés, ami nem éppen a kisvállalatok erőssége. M egbízható belső inform ációk hiányá ban az egyébként is gyakran alultőkésített kisvállalat m agas valószínűség gel szembesül időről időre likviditási problém ákkal. A valós helyzet okai nak nem ismerete - párosulva a „tüzoltásszerű” intézkedésekkel - csak elo dázza vagy törvényszerűen újraterm eli a problém át. A kényszerhitelezők és a beszállítók türelm e véges, és a folyam atos fizetési késéseknek súlyos kő vel kezményci lehetnek.
1 .3 .2 . A lacsony tő k e e llá to tts á g
Egy vállalat sikeres m űködtetéséhez szám os erőforrás (tőke, hum án erő im las, kapcsolatok, fizikai erőforrások slb.) szükséges. A pénzügyi ei ölni i ások azért is bírnak kitüntetett jelentő séggel, m ivel a pénzért vá-
29
I r é s .’
•A
k is
é s k ö .’é p v d H u l k o z á s o k é s / I n i in s z ln t / ii .s u k e h n é b l r
súrolható meg a többi erőforrás. A kis- ós középvállalatokra a világon m indenütt jellem ző , hogy alacsony a sajáttö k e-cllátottságuk, ennek k ö vetkeztében pénzügyi erőforrásokkal gyengén vannak eleresztve. A z ál landósuló likviditási gondok, a küszködés a folyam atosan rossz adósbe sorolás m iatt - ezek szám os kisvállalat m indennapjainak velejárói. Az alacsony saját tőke m ég azoknak a „szerencséseknek” az életét is m egke serítheti, akik hitelhez ju th atn ak , m ivel az alultőkésítettség m iatt m ég a viszonylag alacsony összegű hitel is nagy tőkeáttételt és így m agas adós sághányadot okozhat. A kisvállalatok a pénzügyi források bevonását illetően kom oly hátrány ban vannak a nagyvállalatokhoz képest. Ennek oka egyrészt az, hogy a vál lalkozások pénzügyi erőforrásainak az alapját a tulajdonosok vagyona b iz tosítja. Az ő tőkeem elésük, illetve az ő kölcsöneik az első szám ú források. Az előző alfejezetből m egtudhattuk, hogy a kisvállalatok tulajdonosi köre viszonylag szűk, így a pénzügyi forrást biztosító vagyontöm eg m értéke is korlátozott. A hátrány m ásik oka az, hogy a kisvállalat - m éretéből fakadó an - korlátozott saját felhalmozási képességgel rendelkezik. Általános prob léma az alulfinanszírozás, a növekedni akaró kisebb méretű cég külső finan szírozási igényét pedig a hagyom ányos pénzintézetek nem tudják vagy nem is akarják kielégíteni. A kkv-k forrásbevonási lehetőségeit az általános közgazdasági okokon kívül az adott országra, illetve az adott régióra jellem ző intézm ényi és jogi háttér is komoly mértékben befolyásolja. A pénzügyi forrást kínáló intéz mények közötti verseny mértéke, a term ékkínálatuk minősége, a pénzügyi források - hitel vagy tőkejellegű - kihelyezésének tranzakciós költségei or szágonként, sőt régiónként jelentős különbségeket m utatnak, am elyek nem zeti, helyi adottságnak tekinthetőek. Ráadásul az is időről időre előfordul hat, hogy ugyan összességében a pénzpiaci kínálat m egfelelő, viszont bizo nyos értéktartom ányban nem áll rendelkezésre a forrás. Ezt a jelenséget nevezzük finanszírozási résnek. Az 1.4. táblázatban a hazai kkv-szektor tőkeellátottsági helyzetét m u tatjuk be. 2003-ban a kkv-k foglalkoztatták a m unkavállalók három negyedét és ré szesedésük a bruttó hozzáadott értékből 60%-ot, az összes árbevételből 39%-ot tett ki, az összes vállalkozás saját tőkéjének viszont csak 48% -ával rendelkeztek. Ez önm agában m ég nem is lenne probléma, ha azonban az adatok belső struktúráját is m egvizsgáljuk, láthatóvá válnak az aránytalan ságok. Minél kisebb a vállalat, annál kisebb saját tőkével rendelkezik, a
30
I A kis
r,v
óv/nWiijgW Mj/díiMritftlM
mikro-vállalatok saját tőkéjének átlaga nagyjából 17 millió Ft, a kisvállalat uké: m ár 93 millió, a közepes m éretüeké m eghaladja az 500 milliót, a nagyo ké: pedig majd 9 milliárd Ft. A cégek 96,1% -a a saját tőkének m indössze 17,4%-át birtokolta 2003-ban. 1.4. táblázat
A különböző m éretkategóriájú vállalatok sajáttőke-állom ányának m egoszlása 2003-ban (ezer Ft) M éretkategória
Alsó kvartilis
Medián
Felső kvartilis
Átlag
Megoszlás
(%)
0 1 fö
42
2 073
4 592
15 818
7,4
2 9 fő
879
4 298
12 918
1 958
10,0
10 49 fő
8 271
29 378
77 106
93 331
14,4
50 249 fő
59 919
196 468
478 811
511 729
16,0
475
3 639
14 327
40 956
47,8
415 073
1 308 488
3 876 120
8 856 237
52,2
488
3 669
14 682
85 178
100,0
Kkv összesen 250 főnél nagyobb összesen
i'nrrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [2005].
További egyenlőtlenséget láthatunk, ha összehasonlítjuk a vállalatok sa ját tőkéjének átlagát a m ediánnal6. Ráadásul ezek a különbségek hasonlóan
nagyok az összes mérettartományban. Ez ezt mutatja, hogy igen jelentős a szóródás, azaz a végletes szélsőségek szerepe nagy. A vállalatok átlagos sa lát tőkéje 2003-ban m eghaladta a 85 m illió forintot, a cégek felének saját tő kéje viszont nem érte el a 3,7 m illió forintot. Az 0-1 fő alkalmazottal rendelk ezö legkisebb - és szám szerint legtöbb - vállalat esetében a saját tőke átla gos értéke 15,8 m illió forint volt, viszont felük alig több mint 2 m illió Ft saját lökével rendelkezett. Sőt a kategória vállalatainak negyede esetében a saját töke 42 ezer forint alatt volt. Ezek a cégek gyakorlatilag vagyontalan nak tekinthetők.
t> A médián az az érlók, amelynél a megfigyelési egységek 50%-a kisebb, 50%-a pedig magasabb ér tékkel rendelkezik.
/
i'A v .'
> A kis
ily
ktízi> ii\’á lh ilk ii.u í m k t l,v /Im itix íJ io .u í.s ttk i - l m í l i l r
A 1.4. táblázat elemzése alapján meg foga lmazható következtetésekkel na gyon óvatosan kell bánnunk. Láthattuk, hogy általában a kisebb méretű cégek tényleg jelentősen és tömegesen alultőkésítettek, vannak azonban közöttük igen tőkeerős vállalatok is, még a legkisebb mérettartományban is. M ásod szor, a saját töke nagysága önmagában még nem árulkodik arról, ténylegesen alultőkésített-e a cég, mivel ez összefügghet az ágazati sajátosságokkal, a végzett tevékenység jellegével, azzal, hogy fő-, illetve mellékállásként végzik-e a vállalkozási tevékenységet, hogy a cég az életciklusa m elyik fázisában van, vagy hogy m ilyen a növekedés mértéke. A kisvállalatok jelentős részé nek nincs is szüksége sem további tőkére, sem külső finanszírozási forrásra. Harmadszor, az óriási tőkebeli különbségek miatt egyáltalán nem biztos, hogy az adott mérettartomány finanszírozásbeli problém áit egységesen kezel ni akaró gazdaságpolitika hatásos lenne. Végül negyedszer, az alultőkésítés ből egyáltalán nem következik, hogy feltétlenül közvetlen állami beavatkozás jrévén kellene segítséget nyújtani és feltőkésíteni ezeket a cégeket. Az állami beavatkozás indoklásához további vizsgálatok és a finanszírozásbeli hiányos ságok okainak feltárása szükséges. Gyakori ugyanis az, hogy a vállalkozó a saját megtakarítását, vagyonát nem akarja kockáztatni, még akkor is, ha azt megtehetné, vagy gyorsan ki akarja venni a cégből a befektetést, m ég mielőtt a vállalat működését stabilizálta volna.
1 .3 .3 . A lacsony ko ckázatviselő képesség
A kkv-k gyenge tőkeerejük m iatt nem vállalhatnak m agasabb kockázatot, ugyanis a bevételek tartósabb ingadozását és elm aradását nem tudják áthi dalni. A kkv-k kevés kivételtől eltekintve nem foglalkoznak olyan tevé kenységgel, am ely éveken át csak veszteségeket termel, illetve am elynél a kezdeti beruházások csak hosszú távon térülnek meg. Ennek nem az az oka, hogy a kisvállalatok nem gondolkodnak hosszú távra előre, hanem pusztán az, hogy tőke híján nem képesek m egfinanszírozni a kezdeti nehézségeket, veszteségeket. Az alacsony szintű kockázatvállalás azonban tradicionális, kulturális és sze mélyes okokkal is magyarázható. Magyarországon hagyománya van annak, hogy a tulajdonosok ódzkodnak bármilyen pénzügyi vagy tőkebefektetéstől. A munkabefektetések területén ilyen averzióval nem igazán találkozunk. Szá mos vállalkozó hajlamos hosszú órákat, akár napi 16 órát is keményen dolgoz ni, amikor azonban arról lenne szó, hogy pénzt kellene befektetni, akkor kétszer
32
/
A k is
(\s h>r-t‘f>\‘(il!< ilk t> ;u ,\o k r .v p t n r ü x v i s ti/d ío s s iis io lk
is meggondolja, mielőtt döntene. A későbbi likviditási gondok előre „kódolha tók”, ha a tulajdonosok túl gyorsan akarják befektetéseiket visszavenni, ráadá sul pontosan akkor, amikor a cégnek újabb tőkére lenne szüksége. A kezdő cé geknek is hiteleznének a pénzintézetek, ha megfelelő személyes fedezetet tud nának nyújtani. Kevés olyan vállalkozó van viszont, aki hajlandó lenne ingatlanjait, házát, földjét vagy autóját fedezetként felkínálni.
1.3.4. Krónikus a lu lfin a n s z íro z o tts á g , likviditási p ro b lé m á k
A legtöbb kis- és középvállalat rendszeresen szembesül likviditási problé mákkal, azaz gondot okoz a folyam atos fizetőképesség fenntartása (K állay-Im reh [2004]). Ez a problém a ritkábban vezethető vissza arra, hogy a vállalat gazdálkodása nem m egfelelő, a költségei m eghaladják a bevétele it, vagy túlságosan alacsony az értékesítés volum ene és az árbevétel. A leg több esetben olyan vállalatok is likviditási problém ákkal küzdenek, am e lyek gazdálkodásával, üzletm enetével nincs probléma. Ennek oka a kővet k e z ő k b e n rejlik: a gyenge alkupozíció miatt a nagyvállalati vevők hosszú (60-180 na pos) fizetési határidővel fizetnek, így a pénzbevételek a kiadások m eg jelenése után jóval később jelentkeznek; tekintettel a kis méretre a nagyvállalati szállítóknáljazonnal kell fizet ni, vagy csak rövid szállítói hitelhez lehet hozzájutni; mint azt az előzőkben láthattuk, a kkv-k kevés saját tőkével rendelkez nek, ami korlátozza lehetőségeiket az adósságjellegü források m eg szerzésében, különösen a bankhitelekében. A tőkeszegénység követ kezménye a kkv-k alulfinanszírozottsága, am ely forráshiányos állapot miatt könnyebben jelentkeznek likviditási gondok; egy kkv sokszor csak úgy tudja termékét, szolgáltatását eladni, hogy szál lítói hitelt ad, azaz a vevőnek nem kell azonnal fizetnie. Sok esetben a ve vői követelések ellenértéké nem folyik be, mert a vevőnek fizetési nehéz ségei támadtak, vagy rosszhiszeműen jár el. Egy nagyvállalat sokkal in kább tudja kezelni a vevők nemfizetésének kockázatát, mint egy kkv; ii kkv-k mind vevői, mind szállítói oldalról jellem zően kevés kapcso lattal rendelkeznek, az előállított termékek, szolgáltatások száma is ál ta láb a n alacsony. Akár egy vevő/beszállító elvesztése, újabb konkulens m egjelentése, a verseny fokozódása komoly nehézségeket jelent het, to v á b b növelve a likviditási kockázatot.
33
/ n\\. • A kis cs kö:i'i>viíllMlko;<'isok rs /huiiiszirotiisiik rlmch lt
A likviditási problém ák keletkezésének lő okai a tőkehiányból származó alulfinanszírozottság, illetve a vevőkkel, szállítókkal szembeni gyenge al kupozícióból adódó nettó hitelezői pozíció kialakulása. 2004-től újra m egfi gyelhető az 1990-es években egyszer m ár felszám olt körbetartozások jelen sége, ahol döntő m értékben néhány, általában nagyobb cég késedelmes fize tése (vagy nem fizetése) a dom inóhatásnak m egfelelően számos kisebb vállalatnál okoz likviditási problémákat. A likviditási problém ák kezelése és m egelőzése döntő m értékben a cash fiow-menedzsment tém akörébe tartozik, am ellyel a későbbi fejezetekben foglalkozunk, Az átmeneti likviditási gondok esetenként jó l kezelhetők a követelések eladásával, a faktoringgal is.
1 .3 .5 . M é re tg azd as ág o ss á g és tran zakció s kö ltség ek7
A pénzügyi forrásszerzésnek vannak tranzakciós költségei. Ezek olyan költ ségek,am elyek szükségszerűen felmerülnek akkor, am ikor egy vállalkozás intézménytől vagy m agánszem élytől tőke- vagy hitel jellegű források for májában pénzt akar szerezni. M iért m erülnek fel ezek a költségek? Azért, m ert a pénzforrásokat kínáló intézm ények szeretnének m eggyő ződni arról, hogy biztonságos helyre kerül a pénzük, illetve fel kívánják mérni a hitelnyújtás vagy a tőkebefektetés kockázatát és így az elvárt hoza mot. Az intézm ények tehát kíváncsiak a vállalkozás m űködésére, stratégiá jára, jövőjére, vagyoni és likviditási helyzetére, jövedelm ezőségére, am inek m egállapításához inform ációra és szaktudásra van szükségük. A tőkebefek tetési és hitelezési döntéshozatal szaktudást, körültekintést és időt igényel, ami mind jelentős költségekkel jár. Ezeknek a költségeknek, am elyek egy hitel folyósítását, illetve a tőke kihelyezését szükségszerűen megelőzik, a hitel folyósításakor, illetve a tőke kihelyezésekor m eg kell térülnie. A ban kok ezeket a költségeket vagy beépítik a hitel kamatába, vagy külön költség elemként szám ítják föl (ez utóbbi az elterjedt) és fizettetik m eg az ügyféllel. Mivel ezek a költségek a finanszírozáshoz, a tényleges tranzakcióhoz kap csolódnak, összefoglalóan tranzakciós költségeknek nevezik. Attól függően, hogy hitel vagy tő kejellegű8 forrásról van-e szó, a tranz akciós költségek jelentős eltérést m utathatnak. A tőkebefektetési döntésho7 A tranzakciós költségekkel más szempontból részletesebben foglalkozunk a 2. fejezet 2.3.2. pontjánál. X Bővebben a következő fejezetekben foglalkozunk a hitel- és a tőkejellegű finanszírozás közötti kü lönbséggel.
.14
I A kis i'.v kÍKÍ‘i)\'iílliilkt>:iisi>k
siililtossilxalk
/alal tranzakciós költségei lényegesen m agasabbak a hitelezési döntések nél, ami további érv amellett, hogy a kisvállalatok jellem zően inkább a hitel lellegü külső finanszírozási forrásokat részesítik előnyben. A pénzügyi közvetítő intézm ények a hitelezési vagy tőkebefektetési dön tésük m eghozatala előtt, igyekeznek m inél jobban felmérni a forrást kereső vállalkozás helyzetét, továbbá m indent m egtesznek a kockázat mérséklése érdekében. A befektetési és hitelezési döntéshozatallal járó tranzakciós költségek m értéke viszonylag rugalm atlan az igényelt pénzösszeg m értéké in, így m inél alacsonyabb a vállalkozás pénzigénye, fajlagosan annál m aga sabb tranzakciós költségekkel szembesül. Példa: Tételezzük fel, hogy egy jelzáloghitei elbírálásának összes tranzakciós költsége 400 000 Ft. 4 millió F t hitel esetében ez a költség a hitelösszeg 10%-át teszi ki, NO millió F t esetében 0,5%-át. A hitelértéktől szinte független a tranz akciós költség, hiszen szinte ugyanannyi m unkával já r egy 4 millió f o rintos hiteligény elbírálása, m int egy 80 millió forintosé. A pénzügyi forrásbevonás tranzakciós költségei szükségszerűen k ed v e / ö t lenebb helyzetbe hozzák a kkv-kat a nagyvállalatokkal szem ben.
A tranzakciós költségek fajlagosan m agasabb összege az egyik m agyará z t a a n n a k , hogy alacsonyabb összegű pénzigény esetén a pénzügyi in t é z m é n y e k nem vagy nem szívesen foglalkoznak a kisvállalkozókkal, (Ilivel a m agas tranzakciós költségeket csak részben tudják az ügyfélre á th á r íta n i.
f
A te lje ssé g h e z hozzátartozik, hogy napjainkban a bankok m agatartása ke/il megváltozni. Kom oly számítástechnika fejlesztésekkel, az ügyfélvilelkei lésen alapuló kifinom ult „Scoring” m odellek alkalm azásával sikerült WZ llg y fé lk o ck á za to l és a tranzakciós költségeket jelentősen mérsékelni. A le gtöbb b ank m a m ár kifejezetten kisvállalatoknak kifejlesztett hitelter(Kékekkel jelenik m e g a piacon, A Vállalkozói o ld a lról is kell tranzakciós költségekkel számolnia. TipikuDilli Ilyenek az információszerzés költségei, am elyeket a vállalkozások melieil/seiei, pénzügyi szakemberei a megfelelő pénzforrás felkutatására for dítanak A h ite lk é re le m összeállítása, a hozzá szükséges igazolások, biíiHiylalok b e s z e rz é se is jó néhány tízezer forintra rúghat, ami ráadásul akkor ípiii léi III m e g a vállalkozónak, ha hitelkérelm ét elutasítják.
35
I n \s : •
I k is I Vh u
r/iv ú IIiilk tK -(IS itk cv f i l l d l l \ : h i*. iis u k i'ln u 'U 'tc
1.3.6. A tra n s zp a re n c ia hiánya
A hitel vagy töke formájában a kisvállalkozásba pénzt befektető intézm é nyek a pénz kihelyezését m egelőzően igyekeznek alaposan megismerni a vállalkozást avégett, hogy felmérjék a kihelyezés kockázatát és eldöntsék, hogy hajlandók-e vállalni a kockázatot, illetve ha igen, akkor milyen feltéte lek mellett. Egy vállalkozás átvilágításának alapvető dokum entum ai az éves jelentések, am elyek tartalm azzák a vállalkozás korábbi éveinek mérlegét, eredménykimutatását, a számviteli politikát összefoglaló kiegészítő jelen tést, továbbá - ha szükséges - a könyvvizsgálói jelentést. A mérleg- és eredm énykim utatás szerepe az, hogy a vállalkozás vagyoni és jövedelm i helyzetéről m inél valósabb képet állítsanak. $ A kis- és középvállalkozások jellem zően nem m űködnek transzparens módon, azaz tevékenységük nem áttekinthető. N em zetközi jelenség, hogy a kis- és középvállalkozások adóoptim alizációs céllal igyekeznek az eredm énykim utatásban m inél alacsonyabb adó előtti eredm ényt feltüntetni. Sok ágazatban (például vendéglátóipar) a bevételek könyveléstechnikailag követhetetlenek, így csak becsülni lehet a vállalkozás tényleges bevételeit és eredményét. Abban az esetben, am ikor a vállalkozás tulajdonosa és menedzsere ugyanaz a személy, a tulajdonos(ok)nak nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az eredm énykim utatás és a mérleg feltétlenül a valós képet tükrözze, hiszen ez esetben nem valósítható m eg feltétlenül az adóoptim alizáció, így magas adófizetési kötelezettséggel kellene szembenéznie a vállalatnak. A vállalko zás méretének növekedésével párhuzam osan fokozatosan elválik a tulajdo nos személye a m enedzsm enttől és egyre inkább m egjelenik az igény a tu lajdonosok részéről a transzparens m űködéssel kapcsolatban. A transzparencia hiányának az a következm énye, hogy a finanszírozók a kisvállalkozás éves jelentését óvatosan kezelik, ugyanis könnyen elképzel hető, hogy nem a valóságnak megfelelő adatokat nyerhetnek ki belőle. Ez a probléma hangsúlyosan volt jelen M agyarországon, hiszen az intézm ények nek a rendszerváltást követően kellett m egtanulniuk (sokszor komoly vesz teségek árán), hogy m iként kell „olvasni” a kisvállalkozások éves jelentését és miként lehet egyéb m ódszerekkel adatot szerezni a vállalkozás m űködé séről, illetve m érsékelni finanszírozás kockázatát.
ló
1.3.7. E légtelen fe d e z e te k A finanszírozók, különösen a hitelezők számára az a legfontosabb, hogy
kockázatukat a lehető legnagyobb m értékben minimalizálják. Ezen term é szetes törekvést hangsúlyossá teszi, hogy a legtöbb esetben a finanszirozási
döntéshozó nem a saját, hanem más pénzének az elhelyezéséről dönt (példá ul bankok esetében a betétesek pénzéről), így m eglehetősen nagy felelős séggel tartozik és m indenképpen igazolnia kell, hogy a döntés m egalapo zott, és m indent m egtett a kockázat m érséklése érdekében. A kockázat m inim alizálása végett a hitelezők bizonyos fedezetek m eglét éhez köt(hct)ik a pénz m egítélését és folyósítását. A fedezetek segítségével n hitelezők m érsékelhetik kockázatukat, mert ha a kisvállalkozás nem az eredeti m egállapodásnak m egfelelően teljesíti feléjük vállalt kötelezettsé géi, úgy a hitelezők értékesíthetik a fedezeteket és annak ellenértékéből fe dezik elm aradt bevételeiket. J A fedezettel szem ben tám asztott követelmény, hogy értékőrző és likvid, nziiz k ö n n y e n értékesíthető legyen. Jó fedezetnek m inősülnek az állampapliok, a jó adósok kötvényei, az ingatlanok. M inél egyedibb és speciálisabb cé lokra használható egy eszköz, annál nehezebben értékesíthető, annál na gyo bb a valószínűsége, hogy értékesítés során a tervezett ártól lényegesen e lm a r a d ó bevételre lehet szert tenni. A kisvállalkozások forrásbevonási képességét sok esetben a fedezetek hatát o11.ik be, mivel a transzparencia hiánya miatt az éves jelentésükből származó milliókra é sa stratégiai tervre csak mérsékelten építhet a hitelező. A kisvállalko zások többsége - részben azért, mert munkaintenzív ágazatban tevékenykedik kevés felhalmozott vagyonnal rendelkezik. A problémát tovább súlyosbítja az Wlúiends/er, amely nem ösztönzi a vállalkozásokat (a kisvállalkozói adókedVi’/n ié ny kivételével) arra, hogy a nyereségüket visszaforgassák a vállalkozás iul A legtöbb vállalkozás csak úgy tud megfelelni a hitelintézetek fedezetkövelelméiiyeinek, ha a tulajdonosok a magánvagyonukat is felajánlják fedezetként.
1 'I O w /efoglalás A kisvállalatok szerte a világban a gazdaság fontos, m eghatározó szereplői. Mi 'Illőségük kiemelkedik a foglalkoztatásban és az új m unkahelyek tercmlísében N in csen ez másként M agyarországon sem, ahol a versenyszféra al|i iilnat zol iái nnk több mint 70%-a kkv-alkalmazott, akik a GDP nagyjából fc-
I iv \.
• .1 k i: s «’\v k ( > ;i'i> \ 'i'ill( ilk o ;i'ix o f( t\s / h u m . s z h o f ils u k • In n l r h
lót állítják elő ós az export 20%-át adják. A kkv-k azonban, köztük a m ikrovállalatok, ahol m aximum néhány lő alkalm azott dolgozik, a cég tu lajdonosa pedig általában az irányítási feladatok mellett s z á m o s -h a nem az összes - m enedzsm enttel kapcsolatos teendőket is ellátja, sok tekintetben hátrányban vannak a nagyobb méretű cégekkel szemben. A hátrányos hely zet még inkább szembeötlő, ha a vállalkozás éppen az alapítás fázisában van, vagy pedig fiatal a cég. A kisvállalatok működésének, irányításának specialitásait tárgyaltuk a könyv 1.2. alfejezetében. Megállapítottuk, hogy a kisvállalatok működési kockázata magasabb, mint a nagyvállalatoké, elsősorban a néhány kulcsem bernek történő kiszolgáltatottság, a tulajdonosok külsőforrás-bevonási aver ziója, a gyenge alkupozíció és a kevéssé diverzifikált működés miatt. A kisvállalatok lemaradása különösen szembeötlő a finanszírozásban és a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésben, amelynek okai egyrészt a már említett működési kockázatokból fakadó sérülékenységéből, az alultőkésítettségből, az alacsony kockázatviselő képességből, a transzparencia hiányából és a fedezetek elégtelenségéből fakad. Jelentős korlátozó tényezőnek számí tanak a kisvállalatokat fokozottan sújtó magas tranzakciós költségek is. A kisvállalatok versenyhátránya a nagyokhoz képest azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozók teljes m értékben kiszolgáltatottak lennének a külső körülményeknek. A m egfelelő, tőkekím élő tevékenységi kör megválasztása mellett m egfelelő pénzügyi m enedzsm enttechnikák elsajátításával a kocká zatok csökkenthetők, a finanszírozási problém ák előre jelezhetők, és kreatív egyedi technikákkal olcsóbban is finanszírozhatóvá tehető a kisvállalat. Ezen módszereket, technikákat részletesen tárgyaljuk ebben a könyvben. Fontosnak tartjuk ugyanakkor a szemléletváltást is, főleg a külső tőke jellegű finanszírozási forrásokkal kapcsolatban, hiszen a hitelforrásokhoz való hozzáfé rés korlátozottsága a tőkeellátottság növelésével, új tulajdonosok bevonásával enyhíthető. Ezzel egyenrangú annak a fontossága, hogy a vállalkozók megismer jék a külső finanszírozók, a bankok, a pénzintézmények, az informális befektetők elvárásait, gondolkodásmódját, és azokat, ha nem is teszik a magukévá, de figye lembe tudják venni döntéseik és forráskeresésük során.
2. A vállalatok tőkestruktúrájának elméletei A vállalkozók jellem zően gyakorlatias emberek. Bár sok dologban nem ér iének egyet, van néhány dolog, amiben egy hullám hosszon vannak. Ilyen például az, hogy az elméleti m egközelítéseket általában gyanakvóan fogad ják. A vállalkozók nem matem atikai egyenleteket és bonyolult összefüggé seket akarnak látni, hanem praktikus, azonnal használható tanácsokat, út mutatást szeretnének kapni. Ebben feltétlenül igazuk van: az elm életek álta lában alkalm atlanok arra, hogy egyedi esetekre használni lehessen őket. felm erül akkor a kérdés, miért is vannak az elm életek és mire is jó k egyálta lán? A válasz nem is olyan egyszerű, és mi nem is tekintjük feladatunknak, hogy ezt a kérdést kim erítően m egválaszoljuk. Ebben a fejezetben elsősorban arra koncentrálunk, hogy m egism ertessük az o lv a só t a pénzügy egy m eglehetősen sokat alkalm azott elm életcsoportjá val, a tőkestruktúrát m agyarázó teóriákkal avégett, hogy m egértsük a tőke stru k tú rát alakító tényezőket és azt is, hogy mi vezeti a források kínálóit és felha szná lóit a tőkestruktúrára vonatkozó döntéseik meghozatalánál. Ehhez n y ú jta n a k nekünk segítséget a cselekvések m ozgatórugóit m odellezni és m a g y a rá z n i kívánó elméletek. Valószínűnek véljük, hogy a pénzügyi ismetelekkel nem rendelkezők számára ezek a részek kevéssé érthetőek, viszont h a llo s n a k tartjuk azt is, hogy a pénzügyi döntések m ozgatórugóira rám utat hassunk.
Ezen elméleti fejezetben elvonatkoztatunk a potenciálisan rendelkezésre álló pénzügyi források széles körű választékától, és leszűkítjük vizsgálódá sunkul a tőkére (tulajdonosi tőke) és a hitelre, valam int a köztük való válasz f a la A könyv további fejezeteiben term észetesen részletesen ism ertetjük a lula|donosi (őke és a hitelezés kérdéskörét.
JA A tőkestruktúra meghatározásának klasszikus megközelítése A tököNlmklúra az adott vállalat tulajdonosi tőkéjének és a hitelből szárm a r ó f o n á s a in a k az arányát jelenti. A tőkestruktúra m eghatározásánál a fő cél a /, hogy a tulajdonosi tőkének és a hitelnek egy olyan optimális aránya jö j
jön U'Mii-. amely a vállalat értékét maximalizálja. A másik oldalról m egfogal m azva az optimális tőkestruktúra a tulajdonosi tőkének és a hitelnek egy olyan kombinációja, amely m inimalizálja a finanszírozás teljes költségét.
A z e g y e s e lm é le te k a z o n b a n e lté rn e k e g y m á s tó l a b b a n , h o g y hol ta lá lh a tó e z az. o p tim u m , sőt, a b b a n is vita van, h o g y lé tez ik -e eg y á lta lá n eg y o p tim á lis tő k e stru k tú ra.
2 .1 .1 . A fin an szíro zási fo rrá s o k kö ltség e és a v á lla la t ko ckázata
A vállalkozás finanszírozási döntéseinek m eghozatalakor az egyik legfon tosabb szem pont az, hogy m ekkora az egyes finanszírozási források költsé ge. Ahhoz, hogy a tőkestruktúrára vonatkozó döntéseket elemezni tudjuk, a következőkben bemutatjuk, hogy mi befolyásolja a források m egszerzésé nek költségét. „Nincs ingyen ebéd!” A pénzügy abból indul ki, hogy bárki, aki pénzügyi befektetést hajt végre, hozamra számít, amely kamat vagy egyéb pénzügyi be vétel fonnájában (osztalékhozam, árfolyamnyereség) jelenik meg, ellenkező esetben elmaradt haszonnal kénytelen szembesülni. Nincsenek ingyen források a vállalkozás számára, csak legfeljebb az „ár” burkoltan van jelen. Minél koc kázatosabb befektetést hajt végre valaki, annál magasabb hozamelvárásokat tá maszt. A vállalkozás szempontjából nézve a pénz ára, költsége az a hozam, amelyet a pénz tulajdonosai elvárnak tőle (Brealey-M yers [1998]). A vállalkozás tőkefinanszírozás, illetve hitelfinanszírozás révén tud pénz ügyi forrásokhoz jutni. A hitelfinanszírozás esetében a vállalkozás olyan pénzügyi forráshoz jut, amelyet az elvárt hozamokkal együtt vissza kell fizet nie előre megállapított időpont(ok)ban a pénz tulajdonosának, a hitelezőnek. A hitelező mérsékelheti kockázatát biztosítékok, fedezetek kikötésével, ezzel együtt természetesen a hitelösszeg utáni elvárt hozama is mérséklődik. A tő ke finanszírozás esetében a társaság saját tőkéje bővül a meglévő tulajdonosok (lovábbiakban eredeti tulajdonosok) és/vagy más külső befektetők befekteté se révén. Ekkor a társaság m egemeli a törzstőkéiét és a tőkeemelés üzletrészét eladásra felkínálja a tőkebefektetők (külső vagy eredeti tulajdonosok) számá ra. A tőkefinanszírozás olyan pénzforrást biztosít a vállalat részére, amely a vállalkozás működésének élettartama alatt folyamatosan rendelkezésre áll, amelyet nem kell visszafizetni. A tőkebefektetők befektetésük hozamához osztalék formájában juthatnak hozzá, míg befektetésük hozammal növelt el lenértékéhez a részesedésük értékesítésekor juthatnak. A tőkebefektetők az adósságfinanszírozást kínáló hitelezőkhöz képest lé nyegesen magasabb kockázatot vállalnak, m ivel hozam uk erősen függ a
4 0
I \ i i ll i il i il i ik lö k t'x lr iik iiii illa tú ik i lm tle h l
vállalat teljesítm ényétől, a vállalkozás felszám olásakor pedig a követeléskielégítési rangsorban a hitelezők m ögött vannak, azaz előbb kerül kielégí tésre a hitelezők követelése a vállalat vagyonából. A tőkebefektetők a m aga sabb kockázatot m agasabb hozam rem ényében vállalják. A tőkebefektetők ugyanakkor élhetnek tulajdonosi jogaikkal, részt vehetnek a vállalat straté giájának kialakításában vagy a vezetés m egválasztásában is. Pont ezzel, a tulajdonosi és a kapcsolódó döntési jogok m egosztásától való félelemmel magyarázható, hogy a kisebb m éretű cégek tulajdonosai ódzkodnak a külső tőkebefektetéstől. Mind a hitelezők, m ind a tőkebefektetők a vállalkozás számára nyújtott pénzforrásuk után hozam ot várnak el. Az elvárt hozam függ a vállalkozás fi nanszírozási kockázatától és a kockázatm entes hozamszinttől. Ugyanazon vállalkozás esetében a tőkebefektetők magasabb hozam elvárásokat tám asz tanak, m int a hitelezők - éppen a m agasabb kockázatvállalás miatt. A tőkebefektetők hozam hoz juthatnak, ha van egyáltalán hozam, vagy ha a tulaj donosok úgy döntenek, hogy a korábban felhalmozott tartalékok terhére fi zetnek osztalékot. De az is előfordulhat, hogy se hozam, se tartalék, sőt a veszteségek ellensúlyozására esetleg m ég pótlólagos befizetéseket is kell tenni. Azt is m eg kell említenünk, hogy a tőkebefektetők között is jelentős különbségek léteznek: ezek leginkább az általában hosszabb távra játszó, tü relmesebb szakmai befektetők és a rövidebb távon gondolkodó, pénzügyi befektetők között érzékelhetők (Bélyácz [2005]). Bár a vállalati kockázatokkal és a kockázatkezeléssel a 16. fejezetben bő vebben foglalkozunk, azért itt is em lítést kell tennünk azokról az egyedi, vállalatspccifikus m űködési kockázatokról, amelyek döntően befolyásolják a finanszírozási forrást nyújtók hozamelvárásait. A kockázat alapvetően a vállalat által értékesített term ék/szolgáltatás árbevételének szóródásában ér hető letten. Az árbevétel nagy ingadozását, a visszaesések és a gyors növe kedések váltakozását a befektetők negatív jelként értékelik. A verseny in tenzitása is komoly befolyást gyakorolhat az árbevétel változására. Új ver s e n y t á r s a k belépése nyomán visszaeshet a cég tennékei iránt a kereslet és csökkenhetnek az árak. A kisvállalatok esetében ezek a kockázatok fokozot tan jelentkeznek, hiszen cgy-egy nagyobb vevő kiesése vagy új versenytárs b elépése nyomán az árbevétel akár igen szélsőségesen is változhat. I' gy más jellegű kockázatot rejt magában a fix és a változó költségek ará nya. a z ún. működési áttétel. A fix költségek magas aránya fokozott kocká zatot h ordoz. Hímek az az oka, hogy a fix költségeket (pl. bérleti díjak, munkabél ok, közüzemi dijak) a cégnek mindenképpen ki kell fizetnie, akkor is,
41
I. rés: • A kis- és középvállalkozások és finanszírozásuk elmélete
ha cppcn nem folyik termelés. Ha a vállalat a fedezeti pont közelében ter mel, akkor az értékesítés esetleg kisebb mértékű visszaesése nyom án is m ár veszteség keletkezhet. A változó költségek magas aránya a kockázat szem pontjából kedvezőbb, hiszen ezekkel a cég rugalm asan bánhat. A kisvállala tokat jellem zően arányaiban alacsonyabb fix költségek terhelik, mint a na gyobb cégeket, de egyes területeken, például kereskedelem, vendéglátás, szálláshelyek, kom oly gondot jelenthet a fix költségek m agas aránya mellett a szczonalitás okozta ingadozás is. Bár a cég által alkalm azott technológia vagy akár a változó szabályozás is kockázatforrásként van jelen, külön kell em lítést tenni az 1. fejezetben már tárgyalt tényezőkről, a menedzseri képességekről és a kapacitásról. Az egy személyes működtetést, illetve a néhány kulcsem bertől való túlzott függést fokozottan kockázatosnak értékelik a finanszírozók. Term észetesen ez is in kább a kisebb m éretű cégekre, nem pedig a nagyvállalatokra jellem ző. Mint ahogyan a finanszírozási kockázatot, a működési kockázatot is „be árazzák” a finanszírozók. A magas működési kockázat ellensúlyozására mind a hitelezők, mind a tulajdonosi befektetők növelik hozamelvárásaikat. A kisebb méretű vállalatok alaphelyzetben is magasabb m űködési kockáza tot hordoznak, így a kisvállalatok csak kockázati felárral juthatnak hozzá az esetleg szükséges pénzügyi forráshoz.
2 .1 .2 . A M o d ig lia n i-M ille r m o d e ll a d ó k fe lté te le zé s e nélkül
Arra, hogy mi a tőkestruktúra optimális mértéke, a különböző elm életek ál talában alapfeltevéseiktől függően válaszolnak. Kiindulópontként mi is a modem pénzügyek egyik legtöbbet használt elméletét, M odigliani és M iller ( 1958) m odelljét használjuk9. Az elm élet alapfeltevései közé tartozik a pénzügyi piacok tökéletessége, azaz a tranzakciós költségektől mentes m ű ködés, továbbá a hitel és a tulajdonosi tőke korlátlan rendelkezésre állása a kínálati oldalról. M indenki tökéletesen tisztában van a lehetőségekkel, az egyes finanszírozási források áraival, és az is feltevés, hogy mindenki ugyanazon az áron hitelezhet vagy vehet fel hitelt. Első m egközelítésben el vonatkoztatunk az adóktól is. Az elmélet azzal a feltevéssel él, hogy a válla lat jövedelem term elő képességét az eszközei határozzák meg, nem pedig a
•i A mányin sswkIrtuliilomból n tőkestruktúra elemzései kik/,OII lásd többek között
Bifyát 1200S], Katltt [1997], Krénut | 2006]
H a lló
[2006],
2. A vállalatok tőkestruktúrájának elméletei
forrásainak struktúrája. Ebből következik, hogy a vállalat eszközstruktúrá jára a finanszírozási döntések nincsenek hatással, így a finanszírozási és a beruházási döntések szétválaszthatok egymástól. A külső tényezők (országsajátosságok, ágazati hovatartozás) által befolyá solt vállalati adottság az, hogy egy vállalat eszközei mekkora hozamot generál nak. Az eszközök által termelt hozamon osztoznak a finanszírozási forrásokat biztosító tőkebefektetők és hitelezők. Ez azt jelenti, hogy a súlyozott vállalati tőkeköltség megegyezik a vállalat eszközeinek elvárt hozamával. A súlyozott átlagos tőkeköltség (W ACC) képletszerüen következőkép pen néz ki: E WACC = R e ■ \E + D ahol: WACC = a tőke súlyozott átlagköltsége, E= a tulajdonosi tőke nagysága, D = hitel nagysága, Re = a tőkebefektetők elvárt hozama, Rd a hitelforrás elvárt hozama. M odigliani és M iller I. tétele szerint a vállalat értéke és a súlyozott teljes tőkeköltség független a tőkestruktúrától, azaz teljesen mindegy, hogy a tu lajdonosi tőkének és a hitelnek m ilyen az aránya. Ezen állítás egyben azt is jelenti, hogy a súlyozott átlagos tőkeköltség a vállalat esetében állandó (Vállalati pénzügyi döntések 2004). Ha például csökken a hitelezési forrá sok kamatlába (R d), akkor ezt ellensúlyozza a felvett több hitel (D) olyan módon, hogy a kettő szorzata (R D • D ) változatlan marad. felm erül a kérdés, hogy m iként lehetséges az, hogy a legalábbis részben olcsóbb hitelezési fonással finanszírozott, ún. tőkeáttétellel rendelkező vál lalatnak ugyanaz az értéke, m int a drágább tulajdonosi tőkével finanszíro zóit vállalaté? A választ M odigliani és M iller II. tétele adja, amely szerint a tula jd o n o si tőke költsége nem független a vállalat tőkestruktúrájától, hanem a / eladósodottság függvényében emelkedik. Vajon miért tám asztanak a tu lajd onosok magasabb követelm ényeket az eladósodottabb cégek esetében? A válasz, a linans/.írozási kockázat növelésében keresendő. M int azt az elő zőkben láttuk, a hitelnyújtók követelései m egelőzik a tulajdonosokét, azaz a vállalat tulajdonosai csak akkor juthatnak osztalékhoz, ha m ár teljes m érték ben kifizették a hitelezőket. Ha viszont a hitel aránya növekszik, akkor ez
I rc \. • A k i s
í ’.v
kt),-citvilUalko.'i'i.sok v.s /h u in sz lro rd siik i lnu h ír
növeli a hiteltörlesztésre fordítandó összegeket, és növeli annak a kockáza tát, hogy esetleg a tulajdonosok nem jutnak hozzá a pénzükhöz. Ennek kö vetkeztében a tulajdonosok a fokozódó finanszírozási kockázatra a tulajdo nosi töke hozam ának növelésével válaszolnak. A kisvállalat számára az eladósodás azt jelenti, hogy növekszik a vállal kozás tőkeáttétele. M inél m agasabb a tőkeáttétel, annál m agasabb lesz a sajáttökc-arányos nyereség, azaz a tulajdonosok tényleges hozam a abban az esetben, ha a vállalkozás eredm énye a várakozások szerint vagy azt m egha ladóan alakul. Természetesen a magas tőkeáttételnek van hátránya is, ugyanis abban az esetben, ha a vállalkozás tényleges eredm énye elmarad a tervezettől, akkor a tulajdonosok hozama lényegesen erőteljesebben vissza esik, m int maga a vállalkozás eredménye. Példa Legyen: RE = 27%, RD = 13%, E = 30 000 E F t, D = 30 0 0 0 E F t, és az egyszerűség kedvéért nincsenek adók. Ekkora WACC = 27% ■(30 000/60 000) +13% ■(30 000/60 000) = 20%. Ez azt je le n ti ebben a példában, hogy a hitelezők és a tőkebefektetők (tulajdonosok) hozamelvárásait kielégítendő a vállalatnak évente 12 millió Ft, kam atfizetés előtti projitot kell(ene) az eszközei után ki termelnie. A vállalat összesen 60 millió F t értékű eszközzel rendelke zik, m ivel a hitelezők és a tőkebefektetők összesen ennyi fo rrá st biztosí tottak a vállalkozás számára. A hitelezők 30 millió F t értékű hitelköve telésük m ellett éves szinten 13%, azaz 3,9 millió F t kamatra tartanak igényt. A vállalat tulajdonosai 30 millió F t értékű tőkebefektetésük után R, 1 millió Ft hozamra tartanának igényt, tekintettel arra, hogy más hasonló kockázattal m űködő vállalkozásba való befektetés esetén is várhatóan (de nem biztos) ekkora hozamot realizálnának. A 20% mértékű átlagos tőkeköltség a vállalat esetében azt jelenti, hogy m in den egyes forintnyi fo rrá st úgy kell felhasználnia, hogy azután évi 20%> hasznot realizáljon, A következő példával szemléltetjük az eladósodás hatását a hitelezők és a tőkebefektetők tényleges és elvárt hozamára. Példa Nincsenek adók. Van kél vállalkozás, amelyek tulajdonosai 20 00020 000 E Ft saját tökét biztosítottak. Az egvik vállalat (,,A ”) adósság ré-
44
A W illt iltilu k ( n k c M n ik lú i'ó lu n iik c h i it 'lc M
vén növeli a tőkeáttételét, a másik („B") inkább nem mer eladósodni. A két vállalkozás ugyanabban az ágazatban, ugyanazon a piacon szerepel. „A " eladósodott vállalat: tőke (E) = 20 000 E Ft, adósság (D) 40 000 E Ft. Az eszközök elvárt hozama rA = 20% évente. A vállalat 60 000 E Ft értékű eszköz után várhatóan évi 12 000 E F t profitot ter m el az ágazati statisztikák alapján. A hitelezők elvárt hozama 13% évente. A profitból 5200 E Ft mindenképp megilleti a hitelezőket (40 000 E F t- 13%). „ B ” vállalat: tőke (E) = 20 000 E Ft, adósság (D )= 0 Ft. „ B " ugyanabban az ágazatban van, mint „ A ” vállalat, csak konzervatí vabb, és inkább nem adósodik el azért, hogy gyorsabban növekedjen. Ezen esetben is az eszközök elvárt hozama évi 20%>, azaz a várakozá sok szerint évi 4000 E Ft profitot kellene termelnie. Kérdés, hogy miképp alakul a tulajdonosok tényleges hozama, ha az eszközök tényleges hozama a várakozások helyett 5%, 12%, 20%, illet ve 25%? „A” vállalat
Eszközök tényleges hozama 5%
12%
20%
25%
3 000
7 200
12 000
15 000
A d ó ssá g k ö ltsége, E Ft
-5 200
-5 200
-5 200
-5 200
T u lajd onosok h ozam a, E Ft
-2 200
2 000
6800
9 800
-11%
10%
34%
49%
Évi profit, E Ft
T u lajd onosok h ozam a, RO E (%)
„B” vállalat
Évi profit, E Ft A d ó ssá g k ö ltsége, E Ft T ulajdonosok h ozam a, E Ft T ulajdonosok h ozam a, R O E (%)
Eszközök tényleges hozama 5%
12%
20%
25%
1 000
2 400
4000
5 000
0
0
0
0
1 000
2 400
4000
5 000
5%
12%
20%
25%
Megállapítható, hogy az eladósodott „A ” vállalat tulajdonosainak a hozama a vállalat teljesítményét jó v a l szélsőségesebb ingadozással követte, mint a nem eladósodott „ B ” vállalat esetében. A z ,,A ” vállalat esetében a tulajdonosok magasabb kockázatot vállalnak, ezért ők magasabb elvárt hozamot támasztanak a vállalattal szemben, mint a „B ” vállalat tulajdonosai. Ilii a vállalkozások eszközarányos nyeresége az ágazati várakozá sok v en n i alakul, azaz 20% mértékű, akkor az eladósodást választó
45
I n'w. *A kis r \ /<<>. •
ti\oh AvJUumszIrtwUuh
vállalat tulajdonosai a tőkéjük után évi 34% hozamot realizálnának, m íg a konzervatívabb „ B " vállalat tulajdonosai csak évi 20%-ot. A b ban az esetben, ha a várakozások fe le tt alakul az ágazat jövedelm ező sége (ROA = 25%), m ég erőteljesebb a különbség „A ” és „B ” vállal kozás között (49%, szemben a 25%-kal). Kedvezőtlen ágazati hozamok esetén azonban a kevésbé eladósodott vállalat („ B ” vállalat) tulajdo nosai jó v a l kisebb visszaesést kénytelenek elszenvedni saját tőkéjük hozama terén, m int az eladósodott „A ” vállalatéi.
2 .1 .3 . A M o d ig lia n i-M ille r m o d ell a d ó k fe lté te le z é s e m e lle tt
A M odigliani-M iller m odell ugyan jól szemlélteti a különböző finanszíro zási forrást nyújtók alapvető magatartását, de az eredm ény igencsak érzé keny, ha az alapfeltevésekben változás következik be. A fent em lített szer zőpáros is érzékelte ezt, és ennek következtében került sor az adók beépíté sére a modellbe (M odigliani-M iller [1963]). Tekintve, hogy a hitelezési forrás költsége (kamat) levonható az adóköteles jövedelem ből, ezért a hite lezési forrást használók adóelőnyt élveznek a tulajdonosi tőkét használók kal szemben. Nézzük meg, hogy ez m ilyen hatással já r a vállalat értékére nczve. Ha a csak tulajdonosi tőkével finanszírozott vállalat értékét Vu-val, a részben hi telezési forrással finanszírozott (áttételes) cég értékét pedig V L-el jelöljük, akkor a következő összefüggést kapjuk: V, = V U + T - D, ahol: Vi, - a legalább részben hitelezési forrásokkal finanszírozott áttételes vállalat értéke, Vu = a teljes egészében tulajdonosi tőkével finanszírozott áttételes vál lalat értéke, r= az adó mértéke, D a felhasznált hitelezési forrás nagysága. Hbböl következően a vállalat értéke nem független a finanszírozási forrá sok arányától, az áttételes cég értéke magasabb, mint a nem áttételes vállala té, sőt a legjobb, ha a céget teljes egészében hitelből finanszírozzuk.
46
I vúHülutok hVicMrukliin'i/i'iniik clm élt'M
Ez a következtetés azonban, amely egyenes következménye a Modigliani Miller modell alapfeltevéseinek, teljes mértékben életidegen. Egy részt a hitelezési forrást nyújtók is számolnak azokkal a növekvő kockázatok kal, amelyek a cég eladósodottságából fakadnak, és ezeket megpróbálják el lensúlyozni (fedezetek, biztosítékok magasabb kamatláb). A másik oldalról pedig a hitelezés adóelőnye nem teljesen egyértelmű. Az adóelőnyt ugyanis csak akkor lehet kihasználni, ha a cég alapvetően nyereséges. A sokszor a m i nimális profit határán egyensúlyozó c é g e k - és ilyen a kisvállalatok egy jelen tős része - nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel (Krénusz [2006]). M egkérdőjelezhető az a tétel is, am ely szerint a finanszírozási és az egyéb vállalati (beruházási) döntések függetlenek lennének egymástól. Ha ez így lenne, akkor a vállalat tőkeköltsége független lenne a finanszírozás m iként iétől, ami ellentm ond a gyakorlati tapasztalatoknak. A M odigliani-M iller elm élet képtelen arra is, hogy az országok, az ágazatok, a vállalatm éret vagy ii kor sajátosságait figyelembe vegye (Bélyácz [2005]). A M odigliani-M il ler modell további hátránya, hogy tém ánk, a kisvállalatok szempontjából jó formán sem m it sem mond. A kisvállalatok egy része, M agyarországon zöm e (kb. 8 0 % -a ) gyakorlatilag nem rendelkezik bankhitellel, így a tőke struktúra optim alizálása esetükben term észetesen teljesen érdektelen (Szerb [2006]).
2.2. A tőkestruktúra meghatározásának újabb elm életei A M odigliani-M iller modell ugyan számos ponton kritizálható, a tőkestruk túráiéról szóló döntések tárgyalásánál azonban változatlanul a viszonyítási
iilnp, a „bcnchmark” szerepét tölti be. A tőkestruktúrára vonatkozó újabb el méletek tárgyalásánál kiindulópontként azt a kérdést tesszük fel, hogy miért nem használunk csak hitelt, ha az olcsóbb, mint a tulajdonosi tőke?
2 .2 .1 . A tő k e s tru k tú ra -á tv á ltá s (tra d e -o ff) e lm é le te A lökeslruktúra-átváltás elmélete is abból indul ki, hogy az adómegtakarítási lehetőségek miatt a legjobb lenne a vállalat számára a hitelezési források Igénybevétele. A gyakorlatban azonban azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok a liilii|ilonosi és a hitelezési források valamilyen kombinációjával élnek, sőt K/ímtos vállalat hitellel alig vagy egyáltalán nem is rendelkezik. Tipikusan ez
47
/
/«'•*
•
A k is
■•»•
k ii.'i'i> \'i)lliilh ii.'tíx o k f i t J lt M iix ilr t K t ix u k i ' l m r h ' t f
utóbbi kategóriába tartoznak a kisvállalatok (C hittenden-H all-H utchinson 11996]). Ezek szerint léteznek olyan ellentétes irányú tényezők, amelyek nem teszik lehetővé az adóelőny teljes mértékű kihasználását. Jellemzően ilyen korlátozó tényezőknek tekinthetők a potenciális fizetésképtelenség, a csődbe jutással kapcsolatos költségek. Ráadásul ezek a költségek magasabbak, ha a vállalatnál magas a hitel hányad. Ennek oka egészen egyszerűen az, hogy a kamatfizetési és a tőketörlesztési kötelezettségek, amelyeknek mindenképpen eleget kell tenni - akár a tulajdonosi tőke vagy az osztalék rovására is - , ará nyaiban nagyobb fix fizetési kötelezettséget rónak a cégre. A magas hitelállo mánnyal rendelkező cég így könnyebben kerülhet olyan helyzetbe, amikor nem tud fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. A csődköltségek között m egkülönböztethetünk direkt és indirekt jellegű költségeket. A direkt költségek a csődeljárással kapcsolatban felmerülő jogi, bírósági, adm inisztratív és könyvvizsgálói költségek, továbbá ide szá míthatjuk a m enedzsm ent csődeljárásra fordított idejének a költségeit is. Ennél sokkal nagyobbak lehetnek azonban az indirekt költségek vagy/és az elmaradt hasznok. A tehetséges alkalm azottak eltávozhatnak, és más m un kahelyet kereshetnek maguknak. Ugyanígy elveszítheti fogyasztóit is a cég. A fogyasztók akkor érzékenyek különösen a csődhelyzetre, ha valam ilyen karbantartás, garancia, plusz szolgáltatás kapcsolódik a term ékhez/szolgál tatáshoz. Valószínűsíthetően nem felhőtlen a viszonya a csődbejutott vál lalkozásnak a beszállítóival sem, akik esetleg csak készpénzért hajlandók beszállítani a cégnek. Végül, de nem utolsósorban a cég a források hiányá ban eleshet különben jövedelm ező lehetőségek kihasználásától. Az átváltásos elmélet szerint a vállalatoknak addig a határig érdemes hitelt fel venni, ameddig az adómegtakarításból származó előnyök éppen egyenlők nem lesznek a csődköltségek határköltségével, amely a hitelezési források fokozott felhasználásával növekszik (Myers [1984]). Ezek szerint létezik egy optimális tő kestruktúra, egy optimális arány tulajdonosi töke és a hitelezési források között, ami maximalizálja a cég értékét. Az elmélet így sikeresen képes magyarázni, hogy miért is vannak ágazati különbségek a vállalatok tőkestruktúráját illetően. Sőt, az elmélet alkalmas arra is, hogy a vállalatméret és a tőkestruktúra között összefüggést mutathassunk ki. A kisebb méretű cégek csőd- és működési kocká zata közismerten magasabb, mint a nagyobb méretű cégek ilyen kockázatai. Rá adásul, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a csődeljárás direkt költségei inkább lix jellegűek, amelyek arányaiban lényegesen magasabbak lehetnek a kisebb vál lalatoknál, akkor ebből arra következtethetünk, hogy a kisebb méretű cégek tőkestruktúrájában inkább dominál a tulajdonosi tőke.
48
A v á lla la t o k lá k i w t i u k t á r á já n a k c b n á la t v l
Az. clmólcl alapfeltevéseiből azonban az is levezethető, hogy az alacso nyabb csődkockázatú, nyereséges cégek magasabb, míg a kockázatosabb működésű, veszteséges vagy ahhoz közeli cégek alacsonyabb hitelállo mánnyal rendelkeznek. Sajnálatos m ódon azonban a gyakorlatban sokszor ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, a nyereséges vállalatok egy jó része igen konzervatív hitelezési politikát folytat, és tőkestruktúrájában túl nyomórészt tulajdonosi tőke található (M yers [2001]).
2 .2 .2 . A tő k e s tru k tú rá t b efo lyá so ló té n y ező k: in fo rm áció s a s zim m e tria és ü g y n ö ki kö ltség ek
Az átváltásos elmélet további kritikájaként említhető, hogy a csődköltségek nagysága önm agában nem elégséges ahhoz, hogy m agyarázatot adjanak arra, m iért ellensúlyozzák a vállalatok a hitel adóm egtakarítási előnyeit (Miller [1977]). M ilyen más tényezők befolyásolhatják akkor a vállalatok tőkestruktúrára vonatkozó döntéseit? Számos kutató vélem énye szerint a csődköltségek m ellett az információs aszim m etria, az opportunista m aga tartási formák, a megtévesztési kockázat (morál hazard) és az ennek követ keztében fellépő ügynöki költségek adhatnak m agyarázatot a vállalatok tő kestruktúrájára és arra, hogy miért korlátozzák a vállalatok az adóelőnyt je lentő hitelezési források használatát. Kiindulópontunk az információs aszim m etria, az a tapasztalati tény, hogy egyes személyek, csoportok m ásokénál jobb inform ációval rendelkeznek, mint mások. A hitelezési források esetében a hitelt szolgáltató bankok (eset leg m agánszem élyek) szeretnének tisztában lenni a vállalat tényleges m ű ködési és finanszírozási kockázatával, a jövőbeli projektek válós értékével és a vállalat lehetőségeivel. A gond viszont az, hogy az inform ációkat dön tően azok a több és jobb inform ációval rendelkező menedzserek, tulajdono sok adják, akiknek a hitelt nyújtják, és akiknek érdekük, hogy a vállalatot a valósnál jobb színben tüntessék fel. A potenciális hitelező ezzel term észete sen tisztában van, és m egpróbál olyan m egoldásokat alkalmazni, am ellyel a hitelnyújtás kockázatát csökkentheti. Ezen m egoldások azonban m ind költ ségesek: a cég átvilágítása, fedezetek, garanciák kikötése, esetleg a hitel nyújtás után a cég pénzügyeinek ellenőrzése. Ha a hitelezők nincsenek iga zán tisztában a vállalat kockázatával, akkor előfordulhat a kontraszelekció is, azaz a korlátozott inform áció birtokában a hitelező egy potenciálisan nyereséges projekt (vállalat) finanszírozását visszautasítja, és fordítva, egy
49
I /v .v v • A l f \
<\v
ktt. r/iyt'tH o lh ii.u i.sttk <'*.v f Í lu iiis r lr o : t is iih r h i n ' l r l i '
veszteséges projekt (vállalat) pénzelését viszont felvállalja (B erger-U dell [2002], S tig litz - W e is s L1981]).
A kisvállalatok esetében meg inkább jelentkezik a rendelkezésre álló in formáció „hom ályossága”, megbízhatatlansága, ami m agyarázatot adhat ál talában a külső finanszírozás, ezen belül is a hitelezés háttérbe szorulására {Berger-U dell [1998]). A hitelezési források korlátozott használatára Jensen-M eckling [1976] további m agyarázattal szolgál. Elm életük lényege az ügynöki költségek lé tének felismerése. Az ügynöki költségek azok a plusz terhek, am elyek a cé lok eltérése és az információs aszim m etria miatt potenciálisan megjelenő problémák kezelése során lépnek fel. Első m egközelítésben az ilyen ügynö ki költségek olyan cégekre jellem zők, ahol szétváltak a tulajdonosi és a m e nedzseri funkciók. Az elm élet szerint a m enedzsm ent képes olyan döntése ket hozni, am i nem feltétlenül felel m eg a tulajdonosok érdekeinek. így pél dául a m enedzserek nem fognak olyan projekteket m egvalósítani, am elyek plusz kockázattal és tanulással járnak számukra (pl. m agas kockázatú K+F projekteket), inkább az alacsonyabb kockázatú, de alacsonyabb hozam ú be fektetési lehetőségeket választják, és ezzel term észetesen sértik a tulajdono sok érdekeit {Bélyácz [2005]). A menedzserek ugyanakkor nem igazán ked velik a hitelezési forrásokat sem, m ivel az esetlegesen m agas hitelállomány a cég finanszírozási kockázatát növeli, egyben őket is nagyobb teljesít ményre sarkallja. Ügynöki költségek merülhetnek fel a m eglevő tőketulajdonosok és a hite lezési forrásokat, illetve a potenciálisan újabb tulajdonosi tőkét nyújtók kö zött is. Ha a m eglevő tőketulajdonosok képesek áthárítani a kockázat egy je lentős részét a hitelezőkre vagy/és az újabb tulajdonosokra, akkor hajlam o sak lesznek arra, hogy magas hozamú, ám de magas kockázatú projektekbe fektessenek. Bukás esetén a tőketulajdonosok vesztesége m inim ális lesz, vi szont ha a projekt nyereségesnek bizonyul, akkor az döntő m értékben őket gazdagítja. Előfordul az is, hogy a tőketulajdonosok - m agas osztalékot fi zetve m aguknak - kiürítik a céget és fizetésképtelenség esetén semmit sem hagynak a hitelezőknek. Ha pedig a cég m ár bajban van, akkor a tőketulaj donosok nem emelik m eg a tőkét, hogy további beruházásokat finanszíroz zanak, hiszen a haszon jelentős része a fix fizetési kötelezettséggel bíró hite lekre m enne cl. Összefoglalóan az ilyen jellegű magatartási fonnát nevez zük megtévesztési kockázatnak. Ebben az cselben a külső befektető nem tudja megítélni, vajon tényleg az adott projekt finanszírozására használja-e fel az illető a pénzt, vagy másra költik. A kockázat-áthárítás, a magas oszta-
50
,•!
v iilliild t u k t ü k c s ln ik lú n i/ tin u k r l i m h ' l i ' l
lókpolitika ós a / alulbcruházás következtében a vállalat finanszírozási struktúrája eltérhet a kívánatosnak tartott optimumtól. Jóllehet a tulajdonos és a m enedzsm ent eltérő célja m iatt m egjelenő ügy nöki költségek a szétvált tulajdonosi-m enedzseri funkciójú, többnyire n a gyo bb vállalatokra jellem zők, a m eglevő tulajdonosok és a külső finanszíro zási források tulajdonosai közötti potenciális ügynöki költségek a kisebb méretű cégek esetében is m egfigyelhetők. Kétségtelen, hogy ügynöki költségek léteznek, és lehet az is, hogy m egle hetősen nagy számban találhatók, ezek nagyságrendjéről azonban m eglehe tősen eltérnek a vélem ények (.Berger-U dell [1998]). Abban is egyetértés van, hogy az ügynöki költségek következtében a külső hitelezési források adóelőnye könnyen elolvadhat, és ez a tulajdonosi tőke fokozott használatá ul késztethet, vagy pedig ahhoz vezethet, hogy a vállalat nem valósít m eg különben jövedelm ező projekteket.
2.2.3. A hierarchiaelm élet Az átváltásos m odellek kritikájaként leginkább azt em legetik fel, hogy a vállalato k nagy része, beleértve ebbe a kisvállalatok m eglehetősen népes tá lánál is, láthatólag nem törekszik tőkestruktúrájának optimalizálására. Sőt,
Noluin tagadják is, hogy létezik-e egyáltalán ilyen optimum , hiszen a válasziá'. le h ető s ég e sokak számára nem adott. Az optimalizálási (átváltási) m o dellekkel szemben az utóbbi időben egyre inkább teret nyert az ún. hierareliikus, rangsorolásos modell (pecking order) (M yers [1984]). A z elm élet lényege, hogy a vállalatok finanszírozási döntései során a pénz ü g y i forrásokat rangsorolják. A m odell kiindulópontja itt is a befektető és a felhasználó közötti információs aszim metria létezése. Az olyan cégek esetében, ahol a tulajdonos és a m enedzser személye teljesen elkülönül, a m e n e d z s m e n t mindenképp kerülni igyekszik a külső tőkefinanszírozást, inni ez esetben az új befektető korlátozhatja döntési szabadságát, sőt k ö n n y en lehet, hogy az új befektető csak akkor hajlandó a tőkeem elést fi nanszíro zni, ha a saját képviselője lesz a vállalkozás első számú vezetője. A m e n e d z s m e n t abban is érdekelt, hogy a vállalkozás nyereségét mindig V isszaforgassák a vállalkozásba, azaz ne fizessenek vagy a lehető legalacso nyabb osz talék o t fizessék a tulajdonosoknak, ugyanis a m enedzsm ent szemszo g i böl nézve sokkal egyszerűbb forrást szerezni a nyereség visszaforga tásával. m int például hitel felvételével. Az adósság növekedésével ugyanak-
I r t\s :
•
I k is
í’-.v k tt.'t'fiv t'illu lk ib u 'is ttk Av f h u n i s ; l n K i l \ u k
>l in ^ lr h
kor a tulajdonosok hozamai jobban ingadozhatnak, azaz nagyobb az esélye annak, hogy egy rosszul sikerült év után a tulajdonosok-elégedetlenségük miatt - m egválnak a vezetőtől. A vezetők tehát pozíciójuk védelme m iatt minimalizálni igyekeznek az olyan finanszírozási formák alkalmazását, amelyek felerősíthetik a profit ingadozását. Az eddigi elm életekhez képest azonban a rangsorolásos m odell szakít a finanszírozási és a beruházási döntések függetlenségének feltételezésével, sőt - éppen ellenkezőleg - azt mondja, hogy ezek a döntések együttesen (szimultán m ódon) valósulnak meg. Ebből következően a vállalat tőke struktúrája annak függvényében változik, hogy milyen jellegű projekteket valósítanak meg. A hierarchiaelm élet figyelembe veszi azt is, hogy mik azok a jelzések, amelyeket a legjobb inform ációval rendelkezők adnak. A cég menedzserei, vezetői nyilván többletinform ációval rendelkeznek a potenciális hitelezők kel vagy külső befektetőkkel szemben, így az általuk kibocsátott információ alapján következtetéseket lehet elvonni. Ha az új projekt m egvalósítása so rán a vállalat m enedzsm entje úgy véli, hogy a projekt nem kockázatos, azaz a cég nagy valószínűséggel képes a hitelek és kamatai törlesztésére, akkor a hitelfelvételt preferálják és a potenciális nyereséget nem akarják megosztani az új tulajdonosokkal. Ha azonban a projekt az átlagosnál kockázatosabb és potenciálisan veszélybe kerül a kam attörlesztés, akkor a m enedzsm ent jobbnak látja, ha m egosztja a kockázatot és fix fizetési kötelezettséggel nem bíró újabb tulajdonosi tőkét von be. Gyakorlati tények bizonyítják, hogy a részvénypiac résztvevői m eglehe tősen gyanakvóak, ha újabb tulajdonosi tőke bevonását kísérli meg a cég: az osztalékfizetés emeléséről vagy részvények visszavásárlásáról szóló beje lentések hatására em elkednek, az új részvénykibocsátás hatására pedig akár drasztikusan csökkenhetnek a cég részvényeinek árfolyamai. Abban az esetben, ha egy beruházást alulértékelt értékpapírok kibocsátásával finan szíroznak, elképzelhető, hogy az ebből eredő veszteség nagyobb lesz, m int a várható nyereség. Ilyenkor hiába lesz önm agában nyereséges a beruházás, azt nem szabad megvalósítani. A vállalat irányítói így arra törekszenek, hogy lehetőleg elkerüljék az alulárazást. Ennek következtében lehet, hogy még akkor is hitel felvételére törekednek, am ikor jobb lenne tulajdonosi tő kével finanszírozni a céget. Myers 11984] cs M yers-M ajluf[ 1984] állítása szerint így kialakul a finan szírozási források erő- vagy hierarchia-sorrendje. Az információs aszimmet ria potenciális problémáinak kezelése és az ügynöki költségek, mint láthattuk,
52
megdrágítják bármilyen külső finanszírozási forrás árát, így a legjobb először n belső forrásokat (visszaforgatott nyereség, amortizáció, szabad cash flow) lel használni. Ha külső forrásra szorul a cég, akkor a hitelezési források alkal mazása részesítendő előnyben, az új tulajdonosi tőke pedig csak „végső m e nedék” legyen, ha m ár minden más lehetőség kimerült. A hierarchiaelmélet további állítása szerint a bemházási döntések meghoza tala során a döntéshozók figyelembe veszik az osztalékrátát is, és lehetőleg megpróbálják elkerülni a váratlan változásokat. M int láthattuk, ha a belsőleg generált hozamok nem bizonyulnak elegendőnek a bemházás finanszírozás hoz, akkor kerül sor külső források bevonására. Ha viszont a belső források fe lülmúlják a kiadásokat, akkor a vállalat a hitelállomány csökkentésére törek szik. E n n ek következtében a kölcsöntőke/tulajdonosi tőke aránya jelentős ingai lozást mutathat rövid távon. A hierarchiaelmélet igy - ellentétben az átváltásos elmélettel - választ tud adni arra a jelenségre, hogy miért a legnyereségesebb eégek hitelállománya a legalacsonyabb, és miért ingadozhat akár rövid távon is jelentősen a vállalat tőkestruktúrája. A hierarchiamodell legfontosabb követ keztetése tehát, hogy a vállalatok nem optimalizálják a tőkestruktúrát, hanem a tulajdonosi tőke és a hitelforrások aránya a visszaforgatott profit, az osztalékfi zetés és a beruházási döntések függvényében változnak. A tőkestruktúrát magyarázó, ma uralkodó két modell, az átváltásos és a hieiiin hiaelmélctck empirikus tesztelése azonban eddig ellentmondásosnak bizo nyult. Bár az eredmények és a gyakorlati tapasztalatok valamivel többször tá masztják alá a hicrarchiaelmélet téziseit, a modell kidolgozottságát tekintve az átváltásos modell még mindig lényegesen előbbre van (lásd pl. Frank-Goyal |2()()2|, ( 'hirinkoSingha [2000], Shyam-Sunder-M yers [1999]). Bár az átvál tási is modell azt sugallja, hogy a vállalatok inkább a hitelezési források haszná latául helyezik a hangsúlyt, a hierarchiamodell pedig a tulajdonosi tőke primá tusát emeli ki, Myers [200Íjvéleménye szerint a két elméleti* közelítése kell hogy a jövőbeli tőkestruktúra-kutatások középpontjában álljon.
2, i. A kisvállalatok tőkestruktúra-döntéseit befolyásoló tényezők A lenti,
I . és 2.2. alfejezetekben ism ertetett elm életek törekedtek ugyan
Mliti. hogy a tőkestruktúra-döntéseket általános keretek között tárgyalják, MZiinban mind a gyakorlati tesztelésben, mind a felhozott példákat illetően, Mtind a lelcnségek leírásánál inkább a nagyvállalatokra, azon belül is első-
I i i-v - ■ .1 k i t <'•» Au q iv illla lk in ú m ik «'*.«Ilm m sth -ii.uU u k t Im .h ír
sorban a tőzsdén jegyzett cégekre fókuszáltak, és az esetleges kisvállalati al kalmazások háttérbe szorultak (Levin-Travis | 1987]). Bár az előzőkben is utaltunk arra, hogy m ilyen kisvállalati alkalmazási lehetőségei és im plikáci ói vannak az egyes elméleteknek, a kisvállalati szempontú elem zéssel azért még adósak vagyunk. M ost kifejezetten azokat a kutatásokat, tényezőket te kintjük át, amelyek - úgym ond - kisvállalati specialitásnak minősülnek.
2 .3 .1 . A h ie ra rc h ia e lm é le t a kisv álla lato k esetéb en
Mint azt a fentiekben láthattuk, a hierarchiam odell is elsősorban a tőzsdén jegyzett cégek magatartását, tőkestruktúra-döntéseit kívánja megvilágítani, azonban az elm élet igen népszerűnek és praktikusnak bizonyult ahhoz, hogy a kisvállalatok hitelhez és tulajdonosi tőkéhez való viszonyulását m agya rázza (Ang [1991]).,A hierarchiaelm életnek az a kitétele, am ely a vállalati m enedzsereknek az újabb külső tulajdonosi tőke bevonása iránti averzióját taglalja, igen jól alkalm azható a kisvállalatok tulajdonos-m enedzsereire is. Azon vállalkozás esetében, ahol a tulajdonos és a m enedzsm ent személyileg nem válik szét, nagyon erős a függetlenség m egőrzése iránti elkötelezettség. Ezen vállalkozások kerülik azokat a finanszírozási forrásokat, amelyek csökkentik a függetlenségüket ( Vecsenyi [1999]). „Az én házam - az én vá ram”, azaz az én cégembe nem engedek be senki m ást - így szól a kisvállala ti tulajdonosi krédó. Azok a finanszírozási formák, am elyek jelentős m érté kű információt igényelnek a vállalkozásról, és számos esetben korlátozhat ják a vezetőt döntései m eghozatalában, kevésbé vonzóak, m int azok, amelyek kevés inform ációt és beavatkozást igényelnek, m ég akkor is, ha drágábbak. Például M agyarországon az em pirikus felm érések egyértelm ű en alátámasztják, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknál - ahol a tulajdonos és a m enedzsm ent általában nem különül el - lényegesen fontosabb szerepet (öltenek be a rövid távú finanszírozásban a szállítói hitelek, m int a bankhite lek (Csuhák [2003]). Az előző fejezetrészben láthattuk, hogy az inform ációs aszim m etria és a potenciális visszaélések (opportunizm us, megtévesztési kockázat) m iatt a külső finanszírozók, így a hitelnyújtók is plusz inform ációkat, biztosítéko kat követelnek meg, am elyeknek plusz költségvonzata van. Az információs aszimmetria a kisvállalatok esetében m ég m agasabb is lehet, m int a vi szonylag megbízható belső információs rendszerű nagyvállalatoknál. A hi telnyújtók eleve gyanakvóan tekintenek a kisvállalati tulajdonosokra. Külö-
54
I vállalniuk ItHawIivklllililának rlinelelel
nősen a kezdő vállalkozások vannak nehéz helyzetben, akik nem hogy m últ beli pénzügyi adatokkal nem rendelkeznek, de m ég az is kérdéses, hogy a vállalkozó képes lesz-e egyáltalán m egfelelően irányítani a céget, és az fennmarad-e. A nem kezdő, esetleg m ár több éve m űködő kisvállalat eseté ben is, hasonlóan a nagyobb cégekhez, a külső forrásokhoz jutás alapfeltéte le a visszafizetés elsődleges garanciája, a cég nyereséges, m egbízható m ű ködése. A kisvállalatok egy jó részénél v iszont a könyvelés feladata elsősor ban az adófizetési kötelezettségek m inim alizálása és csupán minim ális nyereség kimutatása. Ezt viszont a külső forrás nyújtója a cég alacsony haté konyságaként értékeli, és ennek m egfelelően „árazza” a hitelt. A kisvállalati hitel felvételt tovább korlátozza, hogy ezek a cégek nem tudnak annyi profi lul termelni, hogy a hitel adóelőnyét kihasználják. U gyanakkor a kisvállalati tulajdonosok sem igazán szeretik, ha bárki belelát a dolgaikba, nem szíve sen szolgáltatnak inform ációt senki szám ára.10 A lentiekből egyenesen következik, hogy a kisvállalatok számára a külső forrásbevonás potenciálisan drága, az információs költségek és a pénzügyi ellehetetlenülés kockázata m agasak, ami igencsak m egdrágíthatja a külső forrást. A belső források inform ációinak azonban nincsen költségvonzata a vállalkozó számára. így a kisvállalatok elsődleges - sok vállalkozó számára egyedinek tekintett - pénzügyi lehetőségét a belső források, a visszaforga tott nyereség, az am ortizáció és más, szabad felhasználású pénzek teszik ki. | A kisvállalati tulajdonos csak akkor fordul külső finanszírozóhoz, ha teljes inéi lékben kimerítette a belső források nyújtotta lehetőségeket. * Mi a hely zetakülső fo rráso k -a h ite le zési és azújabb tulajdonosi tőkebe vonás közötti választásnál? Tekintve, hogy az újabb tulajdonosok bevoná sa jelentősen korlátozná a vállalkozó döntési, szabad tulajdonosi jogait, sok kisvállalat számára ez a lehetőség teljesen kizárt. Egy saját felmérés adatai N/erint a kisvállalati tulajdonosok csak m integy negyede lenne hajlandó lilább tulajdonost bevonni a cégbe, és ezek jelentős része is csak 25% -nál ki sebb részesedésről lenne hajlandó lemondani. így a finanszírozási lehetősé gek hierarchiája első m egközelítésben a kisvállalatok esetében is pontosan u g y a n a z lesz, m int a nagyobb méretű cégeknél: a belső források állnak az első helyen, ezeket a hitelezési források követik, majd a sor végén szerepel újabb tulajdonosi tőke bevonása. Ili Na|ál K/emilycN lapaszlalalotn, hogy gyakran meg az egyébként a Cégbíróságtól könnyen hozzáfér-
In ló mininkül Nem osztották meg a tulajdonosok a kutatások során a felmérővel. Nemcsak hogy nem Hullák, hogy ivek az adatok nyilvánosak, de nem is akarták elhinni, hogy ilyen adatok mások által is uráliadon hozzáférhetőek a Szerző (Szerb László).
55
/ m'w. •
A k is t\\ kö.’t'im ilhilkorások t\s fln iin s;iro :i‘i\nk <
h
Egy 2006-os Európai Uniós felmerés is (Hurópai Bizottság [2006]), amely az újonnan csatlakozott országok kisvállalatainak pénzügyi helyzetét vizsgálta, azt találta, hogy ha külső forrásra volt szükség, a kkv-k kétharmada a bankokat jelölte meg elsődleges partnerként. Magánszemélyek tulajdonosként történő bevonása (külső tulajdonosi tőke) mindössze a cégek 7%-ának jelentett alterna tívát! Ez pedig teljes mértékben összhangban van a hierarchiaelmélet állításai val. Más empirikus vizsgálatok szintén megerősítették a hierarchiamodell iga zát a kisvállalatok tőkestruktúrájával kapcsolatban (Hamilton-Fox [1998], Michaclas-Chittenden-Poutziouris [1998], Zoppa-M cM ahon [2002]).
2 .3 .2 . Az egyes fin an szíro zási fo rm á k kü lö n b ö ző tran zakció s költségei
A kisvállalatok nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányának egyik oka a működtetés addicionális, ún. tranzakciós költségeinek magas szintje. A versenyhátrány abból fakad, hogy ezek a költségek sokszor fix jellegűek, azaz vállalat- és tranzakcióm érettől függetlenül jelentkeznek (Kállay 12005], K állay-Im reh [2004]). A finanszírozás esetében kétfajta tranzakci ós költségről beszélhetünk. Egyrészt a finanszírozási források közötti vá lasztás során m érlegelendő szempont, hogy az adott forráshoz való hozzáfé rés mennyi idő- és munkaráfordítást, illetve mennyi egyéb adminisztrációs, kommunikációs költséget jelent a kisvállalati tulajdonos, vezető számára. A másik oldalról pedig a finanszírozási forrás kínálójának is kalkulálnia kell olyan tranzakciós költségekkel, amelyek a forrás nyújtásával kapcsolatosak. Jellemzően ilyenek az információs aszim m etriát csökkentő intézkedések költségvonzatai, a hitelbírálat, az ellenőrzés, az utólagos nyom on követéssel kapcsolatban felm erülő kiadások. A forrásszerzés tranzakciós költségei m agukba foglalják mindazon pénz-, idő- és m unkaráfordításokat és elm aradt hasznokat, am elyek az adott forrásszerzéssel kapcsolatban felmerülnek. Egy finanszírozási forrás igény bevételekor viszonylag könnyen számíthatóak az utazással, a kapcsolattar tással, a dokum entációval járó közvetlen költségek, m int például üzem anyagköltség, parkolási díj, telefonköltség, nyom tatás, fénymásolás, köny velői, esetleg közjegyzői, jogászi díjak stb. A tranzakciós költségek jóval nagyobb hányada azonban nem jelentkezik közvetlenül. Közülük kiem elke dő az időráfordítás költsége, Fel kell mérni, hogy az adott forrás m egszerzé séhez milyen kvalitású személynek hány m unkaórát kell áldoznia. A leg-
56
A v tíllu la lo k U 'ik t's in ik lih iiliiiu ik f l n i i ’/ f l f l
lö b b mikro- és kisvállalkozás esetében az első számú vezető szokta m eg
hozni a pénzügyi döntéseket, így neki kell azt figyelembe vennie, hogy az adott forrás m egszerzése m ennyi idejébe telik, illetve a produktív üzletm e netből adódó kiesése mekkora elm aradt haszonnal jár. Sok esetben a finanszírozási igény egy hirtelen jö tt lehetőség m egraga dáskor merül fel. Ilyen forrásszerzéskor a gyorsaság kulcsjelentőségű. M i nél időigényesebb a forrásszerzési folyam at, annál nagyobb az esélye, hogy a vállalkozás elszalasztja az üzleti lehetőséget, ez esetben a tranzakciós költ ség igen magas lehet. ' A tranzakciós költségek jó l beilleszthetők a hierarchiam odell keretei közé, a finanszírozási hierarchiában az élen szereplő forrásoknak alacso nyabbak, a hátrább levőknek m agasabbak a tranzakciós költségei: - belső finanszírozás esetében a legalacsonyabb a tranzakciós költség; a külső intézm ényes finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés tranz akciós költségei m agasabbak a nem intézményi forrásokéinál; ■ a külső tőkefinanszírozás tranzakciós költségei m agasabbak, m int az intézményes adósságfinanszírozás esetében. A tranzakciós költségek figyelembevételével egyáltalán nem biztos, hogy az a finanszírozási forrás az optimális, amely alacsony közvetlen költ ségei alapján annak tűnik. A sok elm életi m egfontolás után hadd adjunk né hány praktikus tanácsot is a forrásszerzés költségeinek felméréséhez: szerezzünk inform ációt arról, hogy mennyi idő- és m unkaráfordításból áll a forrásszerzési folyamat; egy adott intézményt illetően kérdezzünk meg korábbi ügyfeleket arról, hogy mennyire idő- és ráfordítás-igényes ott a forrásszerzési folyamat; az adott finanszírozást kínáló intézménynél is érdeklődjünk a forrásbe vonási folyamat összetettségéről és bonyolultságáról; számos pénzügyi közvetítő intézm ény esetében a honlapjáról le lehet tölteni a forrásbevonáshoz formanyomtatványok nagy részét; a tranzakciós költségek felbecsülésének egyik kritikus pontja, hogy mennyit is ér a forrásbevonással foglalkozó személy ideje. A lkalm a zott esetében a személyi jellegű ráfordítás időarányos részét kell venni, azonban a tulajdonos-vezető se felejtse el reálisan felmérni, hogy mennyit is ér az ő ideje; az időtényező különösen értékes, ha egy rendkívüli üzleti lehetőség megragadására van kilátás, és gyorsan kell cselekedni. Az időtényező értékét úgy lehet megállapítani, hogy az adott idő alatt, am íg a forrást nem sikerül megszerezni, milyen elmaradt hasznok keletkeznek;
57
I ir \.
•A
k is
r.v k n .v p v t'ilh ilh o .u 'is ttk
t\s f l u u n s z l i v s i l s u k • Inii h l f
a viszonylag alacsony összegű külső forrásszükségletnek magasak a tranzakciós költségei; - a források m egszerzését követően is vannak különféle jelentési, nyil vántartási kötelezettségei a vállalkozásnak, ezeket is figyelembe kell venni; A következőkben egy példán keresztül szemléltetnénk a tranzakciós költ ségek jelentőségét. Példa A példában az egyszerűség kedvéért eltekintünk az adóktól és más ille tékektől. Vállalkozásunknak hirtelen lehetősége adódott. E gy 20 millió F t p i aci értékű ingatlan 16 millió Ft-ért megvehető, ha két héten belül ki tudja fizetn i a lakást. A lakást garantáltan el lehet adni a vásárlást kö vető 6 hónapon belül a piaci ár alatt 1 millió Ft-tal, 19 millió Ft-ért. Vállalkozásunknak van 6 millió Ft-ja a bankszámláján. Vállalkozásunk két hitelkonstrukció között választhat: a) 10 m illió F t gyorshitel. Eves kam at 22%. Hitelbírálati díj 0 Ft. Hitelbírálati és folyósítási idő 1 hét; b) 10 millió Ft hitel. Éves kam at 13%. Hitelbírálati díj 100 000 Ft. Hitelbírálati és folyósítási idő 1 hónap; Vállalkozásunk értelemszerűen az a)-val jelö lt hitelkonstrukciót vá lasztja, m ivel ez esetben van módja arra, hogy m egragadja a lehetősé get. Ha a hitelt igénybe veszi és f é l éven belül eladja a lakást 19 millió Ft-ért, a következő pénzáram lással szembesülhet: Hitelfelvétel napja (T) Bankszámla nyitó állománya Hitelfelvétel, visszafizetés Lakásvásárlás, -eladás Bankszámla záró állománya
T + fél év
6 000 000 Ft
0 Ft
10 000 000 Ft
-11 100 000 Ft
-1 6 000 000 Ft
19 000 000 Ft
0 Ft
7 900 000 Ft
Vállalkozásunk a gyorshitel révén - m ég a magas kam atok kifizeté sét követően is - j ó l jár, mivel 6 000 000 F t saját erő ingatlanba való befektetése után f é l évvel 7 900 000 Ft-ot realizál. A tranzakciós költségek egy másik része jellem zően a külső forrás nyúj tójánál jelentkezik. A hitel intézetek esetében a hitelbírálattal kapcsolatos
5K
A v á lla ln iu k lő k t w ln i k li ir á li li in k r ím e li'!? !
költségeket kell ebből kiemelnünk. A benyújtott üzleti tervek átvizsgálása, a m ellékletek, az crcdm énykim utatás, a mérleg, a pénzügyi mutatók stb. elemzése és valóságtartalm ának ellenőrzése is költségekkel jár. Ezek a költ ségek ráadásul fix jellegűek, vagyis az igényelt hitel nagyságától jórészt függetlenek. Nyilvánvaló, hogy ezeket a költségeket a hitelnyújtó ráterheli vagy legalábbis m egpróbálja ráterhelni a hitelforrás használójára. A kisebb hitelösszeget tartalmazó kérelem elbírálása fajlagosan magasabb tranzakci ós költségekkel jár, így a forrás felhasználásának költségei is m agasabbak lesznek. Tekintve, hogy a kisebb hitelösszegeket tipikusan a kisvállalatok igénylik, így ezekre a hitelekre a vállalkozónak felárat kell fizetnie. N em pusztán a kisvállalati, de más hitelterm ékek (pl. személyi hitelek) esetében is megfigyelhető, hogy az alacsonyabb hitelek után m agasabb, a m agasabb összegű hitelek után pedig alacsonyabb kam atot kell fizetni. Tranzakciós költségek akkor is fellépnek, ha nem hitel, hanem újabb tu lajdonosi tőke bevonására kerül sor. A kockázati tőkések a hitelintézeteknél jóval alaposabban világítják át a céget (due dilligence). A tőkebevonás fel tételeiről, a tulajdonrész nagyságáról és más feltételekről történő egyezteté sek idő- és pénzigényes folyamat. Az üzleti angyal és a kockázati tőkebefek tetés előnyei között szokták említeni, hogy itt nem csupán feltőkésítés törté nik, hanem a befektetők saját személyes tapasztalataikkal, tanácsaikkal, kapcsolatrendszerükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a cég sikeres legyen, és befektetésük ne vesszen el. Gyakori az is, hogy m ind az üzleti angyal, mind a kockázati tőkés aktívan részt vesz a vállalat irányításában, stratégiájának kialakításában is. M indezeknek term észetesen költségei, következésképpen pénzügyi vonzatai vannak. A kockázati tőke nem pusztán azért a legdrágább finanszírozási forma, m ert a legm agasabb a kockázata, hanem azért is, m ert a kapcsolódó tranzakciós költségek is m agasabbak, m int a hitelezés eseté ben, ahol a pénzügyi befektető csupán passzív, ellenőrző, nem pedig aktív menedzseri-tulajdonosi szerepet tölt be.
2 .3 .3 . A tő k e s tru k tú rá ra h a tó m ás té n y e ző k A finanszírozási források közötti választás során más, az eddigiekben m ég nem tárgyalt tényezők is szerepet játszhatnak. A legfontosabbak közülük a k ö v etk ez ő k :
a tulajdonosok vállalkozói jellem vonásai és szubjektív preferenciája a töke, illetve a hitel irányában;
a vállalat jellem zői kor, méret, életciklus, nyereségessége növekedési kilátások, eszkö/.struktúra, iparág, kockázat szerint; a vállalaton kívüli finanszírozási helyzet, a torráskínálók m agatartása és annak változása . Mint említettük, könyvünk elsősorban a kisvállalatokkal foglalkozik, ahol többnyire nincsenek elkülönült tulajdonosi-menedzseri funkciók, vagy ha van nak is, a tulajdonos döntő hatást gyakorol a stratégiai döntésekre, beleértve ebbe a tőkestruktúrára vonatkozó döntéseket is, szubjektív tényezők is megjelennek. M indenekelőtt különbséget kell tenni azon vállalkozások között, ahol a tulajdo nosok személye közül kerül ki a vállalat vezetése, és azok között, ahol a vezetés személyileg elkülönült a tulajdonosoktól. A tulajdonos-menedzser vállalkozói tulajdonságai, pénzügyi-menedzseri képességei, kockázatviselési hajlandósá ga, gyakorlati tapasztalatai, hajlandósága a tulajdonosi jogosítványok megosz tására, illetve az a körülmény, hogy milyen mértékben rendelkezik információ val az egyes finanszírozási forrásokról - mind-mind hatást gyakorolhatnak a fi nanszírozási struktúrára. Tekintve, hogy ezek a tulajdonságok nagymértékben különbözhetnek, két ugyanolyan jellegű, korú, karakterisztikájú cégnek is je lentősen eltérő lehet a tőkestruktúrája. A tulajdonos-m enedzser rendszerint nagyon erős érzelm ekkel kötődik a vállalatához. V állalkozásában nem egy befektetési alternatívát lát a sok kö zül, hanem életének remekm űvét, ezért akkor is a saját vállalkozásába fek tet, ha egyébként ugyanolyan kockázat m ellett más, magasabb hozamú vál lalkozásba is fektethetne. ( Vecsenyi [1999].) Szubjektív elem a finanszírozásban az előítélet is. Magyarországon még min dig nagyon sokan gondolkodnak úgy, hogy helytelen, sőt szégyenletes dolog hi telt felvenni és eladósodni. Szeretnénk e helyütt is kinyilatkoztatni, hogy ez a hozzáállás alapvetően helytelen! Ha a hitelezés nyomán olyan projektet tud megva lósítani a vállalkozó, amelynek hozama meghaladja az adósság kamatterhét, akkor feltétlenül érdemes legalább komolyan megfontolnia a hitelfelvételt. További szubjektív elem a finanszírozásban a finanszírozási forrást kíná ló személy(ck) és a tulajdonos-m enedzser közötti személyes viszony. Két hasonló hitelterm éket kínáló bank közül bizonyosan annak az ajánlatát vá lasztja a vállalkozó, ahol szim patikusabbak számára az emberek, még akkor is, ha esetleg valamivel drágább ez utóbbinál a konstrukció. A tulajdonos-menedzser tulajdonságai m ellett fontos említést tenni a válla lat jellegzetességeiről is. Tipikusan ide tartozik a vállalat kora és mérete. Az élctciklusmodcllel, amely ezt leírja, részletesebben is foglalkozunk a 13. feje zetben. Ugyanitt tárgyaljuk majd a növekedés, ezen belül is a gyors növeke
di)
)
I v á l l a l a t o k t ő k v x f r a k l á r á / á n a k i • h n á lr lp l
dós finanszírozási hatásait. Előzetesen mindenesetre leszögezhetjük, hogy a növekedés meglódulása fokozódó forrásigénnyel jár, bizonyos ponton túl pe dig elkerülhetetlen a külső finanszírozási források alkalmazása. A vállalatok iparági sajátosságai,, köztük az eszközök struktúrája is lényegesen befolyásolhatja a forrásstruktúrát. Ezen belül is talán a legfontosabb tényező az állóeszközök összetétele. A fizikailag is megfogható, szállítható, szükség esetén eladható, árverezhető eszközök kevéssé kockázatosnak minősülnek, mint a ke vésbé megragadható találmányi, szoftver jogok vagy a vállalatnál dolgozó hu mán erőforrás képességei. Ez a probléma különösen az új gazdaság internetes vállalatai esetében éleződött ki, ahol a vállalat értékét döntően a felhasználók, a fogyasztók száma jelenti. Nyilvánvaló, hogy a fizikailag is megfogható eszközök a külső forrásnyújtók számára kevéssé kockázatosnak minősülnek, mint az a mérce, hogy vajon hányán klikkéinek egy adott napon a cég honlapjára. Főleg a konzervatívabb hitelintézetek hajlamosak „feketelistára” tenni a szilárd eszközér tékkel nem rendelkező cégeket. Ugyanakkor a potenciális külső tulajdonosoknak is meglehetősen magasak a hozamelvárásai a dotkom cégekkel szemben, hogy kompenzálják a magas működési kockázatokat. így a nagy eszközállományú iparágakban az várható, hogy inkább használnak hitelezési forrásokat, míg az ala csony eszközállományú iparágak esetében a tulajdonosi tőke magas aránya fi gyelhető meg (pl. valószínűleg ennek a gyakorlatnak a túlélését láthatjuk a mére téhez képest igen alacsony hitelállományú Microsoft esetében is). A kisvállalatok forrásstruktúráját nem csupán belső, hanem külső tényezők is befolyásolják. A pénzpiacok, a tőke- és a hitelpiacok fejlettsége alapvetően maghatározza, hogy milyen forrásokat és milyen áron kínálnak. Külön kell em lítést tennünk az egyes forrásokat kínálók magatartásáról, a kisvállalatokhoz való viszonyulásukról. A hagyományos pénzintézetek mindenhol gyanakvóan tekintenek a kisvállalatokra, aminek van is némi alapja: számukra a cég sokszor idegen, a rendelkezésre álló információk megbízhatatlanok, a vállalkozó tulaj donsága, menedzseri képességei ismeretlenek - ezek mind-mind kockázatot növelő tényezők. Magyarországon például az 1990-es évek első felében vi szonylag bőven kínáltak hiteltermékeket a bankok a kisvállalatoknak. A magas bukási arány azonban olyan óvatossá tette a bankokat, hogy az 1990-es évek végére a kisvállalati hitelek aránya az összes vállalati hitelen belül 5% alá süllyedt. Ellenkező irányú mozgás volt megfigyelhető viszont a 2000-es évek első felében: 2006-ra a kkv hitelek aránya immár felét tette ki a vállalati hitelek nek, a teljes kkv-hitclállomány a 3000 milliárd forintot is meghaladta. Erre az időszakra esik az állam fokozott szerepvállalása is, ezen belül elsősor ban a rövid lejáratú forgóeszközhiteleket kedvezményes kamatlábbal kínáló Szé-
61
clicnyi Kártya bizonyult igen népszerűnek. Számos országban tölt be az állam vagy más nemzetközi szervezet aktív vagy kevésbé aktív szerepet a kisvállalatok forrásszükségletének biztosításában. Az elmúlt időszakban az Európai Unió cél jai között is kiemelt helyen szerepel a kkv-szektor pénzügyi problémáinak keze lése. Az, hogy ezen intézkedések hatására miként módosul a vállalatok tőkestruk túrája, nagymértékben függ attól is, hogy inkább a tőke-, vagy inkább a hitelezési források piacán igyekszik javítani az állam. Magyarországon a 2000-es években egyértelműen elmozdulás történt a hitelpiacokon, a tőkéhez jutás megkönnyítésé re tett intézkedéseknek azonban eddig meglehetősen csekély hatásuk volt, kivéve azt a néhány tucat céget, amely ilyen támogatásokhoz hozzájutott. Összefoglalásul a 2.1. ábrán m utatjuk be a kisvállalatok tőkestruktúrájára ható tényezőket és azok összefüggéseit. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a kis vállalatok tőkestruktúrájának m eghatározásához alapvetően a hierarchia modell nyújt hasznos segítséget, a többi elmélet jóval kevésbé képes m agya rázatot adni a tőkestruktúrára. 2.1. ábra
A kisvállalatok tőkestruktúráját m eghatározó tényezők
Forrás: M ichaelas-Chittenden - Poutziouris [1998] alapján.
6 2
2.4. Összefoglalás libben a fejezetben arra tettünk kísérletet, hogy a kisvállalatok tőkestruktú ráját, a hitel- cs a tőkeforrások arányát m agyarázó tényezőket bemutassuk. Kiindulópontként a tőkestruktúra általános elméleteit, M odigliani és M iller híres m odelljét vettük, majd m egvizsgáltuk a tőkestruktúra további elm éle teit és ezek potenciális kisvállalati alkalm azásait is. Összefoglalva, a tőke költség és az eladósodás fogalm ainak m egism eréséből a következő követ keztetéseket lehet levonni a kisvállalkozás tulajdonosait illetően: - a tulajdonosoknak befektetett tőkéjük után legalább akkora hozamot kell elvárniuk, m intha egy másik, hasonló kockázatú vállalkozásba fektették volna a pénzüket; minél magasabb az adósságfinanszírozás mértéke, annál nagyobb koc kázatot vállalnak a tulajdonosok, ennek m egfelelően annál magasabb hozam elvárásokat kell tám asztaniuk a vállalattal szemben. Ez a gya korlatban azt jelenti, hogy az eladósodás növekedésével párhuzam o san növekszik a vállalkozás fizetésképtelensége bekövetkezésének a valószínűsége, ugyanakkor kedvező üzletm enet esetében a tulajdono sok befektetett tőkéjük után lényegesen magasabb hozam ot realizál hatnak, m intha nem lenne adóssága a vállalatnak; m inél magasabb, biztosnak tűnő hozammal kecsegtet egy beruházás, annál inkább érdemes m agasabb tőkeáttétellel megvalósítani a beruhá zást. A kisvállalatok tőkestruktúráját azonban a klasszikus modelleknél sokkal jobban írja le a hierarchiaelmélet, amely a kisvállalati tulajdonosoknak a kül ső finanszírozási források használata iránti alapvető averziójából indul ki. S /é g y e n hitelt felvenni, más külső tulajdonost pedig nem szabad a cégbe en gedni, véli sok - nem csupán hazai - kisvállalati tulajdonos is, tegyük hozzá, alapvetően helytelenül! A hierarchiaelmélet m ásik kiindulópontja az inform ációs aszimmetria, az a tény, hogy a kisvállalati tulajdonosok vagy mened /s e rc k a külső finanszírozókhoz képest jobb ismeretekkel rendelkeznek a régiül. A/, információs aszimmetria csökkentése és az ennek következtében lellépö megtévesztési kockázat kezelése a külső forrásokat drágítja. Ezek a p io b lé m á k fokozottan jelentkeznek a különben is magas működésű kockáza tú kisvállalatoknál. Ezzel is magyarázható a hitelintézetek alapvető gyanakvnmi a kisebb méretű cégek hitelfelvételével kapcsolatban. A pénzforrások megszerzéskor a hitelezők és a tőkebefektető tulajdonosok liu.Minelvánísain kívül megjelennek olyan tranzakciós költségek, amelyek
6 3
I /v,v, * A kis i ‘.v kii. t'-ffvnlldlko/ásttk tsJhutHsxInisiisith i lnn h li
szükségszerűen hozzátartoznak ahhoz, liogy a vállalkozás az adott pénzfor ráshoz hozzájusson. Ezek a tranzakciós költségek, továbbá avállalkozó/tulajdonos szubjektív viszonyulása a külső források nyújtóihoz, a vállalat eszkö zeinek összetétele, kora, mérete, a kormányzati politika, a hitel- és tőkepiacok fejlettsége mind mind befolyást gyakorolhatnak a vállalat tőkestruktúrájának alakulására. Leszögezhetjük, hogy a kisvállalatoknak nincsen egy optimális nak mondható tőkestruktúrája, az „optimum” cégről cégre változhat a finan szírozási célok, az egyéni, személyes tulajdonságok, a vállalati jellemzőlcésFa jténzpiaciiehetöségeic függvényében. Az egyes pénzforrások konkrét haszná latával a későbbi fejezetekben részletesen is fogunk foglalkozni, de néhány . praktikus tanácsot azonban már itt is adhatunk: - a vállalkozót alapvetően a m egvalósítandó projekt nyereségessége és a vállalat növekedési lehetőségeinek kihasználása, ne pedig a belső for/ rások rendelkezésre állása vezesse; - készüljön fel arra, hogy a külső forrás nyújtói biztosítékokat, garanciá kat várnak el a vissza nem fizetés potenciális kockázatának csökkenté se végett; - a potenciális befektetőket kiforrott, piaci kutatással alátám asztott el képzelésekkel, pontos könyvelési és számviteli adatok birtokában ke resse fel; - törekedjen arra, hogy bőséges inform ációval rendelkezzen az egyes fi nanszírozási források potenciális kínálatáról, a nyújtás feltételeiről; - a forrásszerzés költségei között számoljon a plusz tranzakciós költsé gekkel, közöttük saját idejével is.
()A
II. rész
Pénzügyi menedzsment
3. Számviteli és pénzügyi ismeretek 3.1. A számvitel szerepe a kisvállalkozások finanszírozásában1 A kisvállalkozók többsége kevés személyes figyelm et szentel a számvitellel kapcsolatos feladatokra, általában külsős könyvelőt, könyvelőirodát bíz meg a könyveléssel, beszám oló-készítéssel, bérszám fejtéssel és adózással kapcsolatos m unkák elvégzésére. A vállalkozók elvárása könyvelőjükkel szemben elsősorban a fizetendő adó m inim alizálása, a különböző adóm ér séklő technikák és kiskapuk hatékony használata. Ezen fejezet célja, hogy ism ertessük a kisvállalkozásokat érintő, finanszí rozási szempontból lényeges szám viteli tudnivalókat, m egvilágítsuk a b e számoló szerepét a külső banki források bevonásakor. N em kívánjuk ele mezni, aprólékosan tárgyalni az egyes m érlegtételek és eredm énykim utatás-sorok tartalmát, hanem arra törekszünk, hogy átfogó képet adjunk azon számviteli dokum entum okról, m elyek a vállalkozások vagyoni, pénzügyi, jövedelm i helyzetét tükröző adatokat tartalm azzák.2
1 A Icjczct a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján készült. 2 Akik részletesebben érdeklődnek a téma iránt, azoknak ajánljuk Róth Józsefet al. [2006].
í.s
II ivs. • IV m ilm 'l m v m u h m t'iil
3 .1 .1 . A szám vitel je le n tő s é g e
A számviteli törvény m egfogalmazása alapján a piacgazdaság m űködésé hez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői - döntéseik m egalapozása vé gett - a partnereik vagyoni, pénzügyi jö v e d e lm i helyzetét objektívan bem u tató információkhoz hozzáférjenek. Ezt a számviteli szabályrendszer, a le tétbe helyezés és a közzétételi kötelezettség biztosítja. Szinte m inden kisvállalkozás életében eljön az idő, am ikor m űködéséhez, további fejlődéséhez külső finanszírozást kíván igénybe venni. A külső for rás bevonásának leggyakoribb formája a banki finanszírozás. Ekkor a kis vállalkozás olyan partnerrel (a bankkal) kerül kapcsolatba, m elynek szám á ra a vállalkozással kapcsolatos legfontosabb információt a pénzügyi adatok jelentik. A bank objektív bizonyítékokat’ szeretne látni arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás, am elynek pénzt ad, m egbízhatóan, nyereségesen m űkö dik és a jövőben vélhetően képes lesz törleszteni a neki nyújtott hitel tőke- és kam atterheit.4 Nagyon fontos, hogy a kisvállalkozások m egtanuljanak „a bankok fejé vel is gondolkodni”, am ihez elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a számviteli alapfogalm akkal, ism erjék saját számviteli rendszerüket, tudják, mi szerepel a beszám olójukban és az alapján mire számíthatnak, ha forrásért fordulnak bankjukhoz. A fejezet további részei különösen azon vállalkozások számára haszno sak, m elyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Általában elmondható, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozik a gaz daság minden olyan részvevője, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. Kivételt képeznek az egyéni vállalkozók és azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek az egyszerűsí tett vállalkozói adóról szóló törvény előírásai alapján működnek. Azon vállalkozások, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, term észetesen szintén igénybe vehetnek banki finanszírozást. A kettős könnyvitelt vezető vállalkozások legfontosabb számviteli doku mentuma a beszámoló, m elynek fő része a mérleg, az eredm énykim utatás, a kiegészítő m elléklet és az üzleti jelentés. 3 A pénzügyi adatok objektivitását csorbítják az előállításuk során elkövetett véletlen hibák vagy szándékos manipulációk. 4 A vállalkozás majdani jövedelmezőségének a pénzügyi adatokon alapuló előrejelzése persze bizo nyos hibahatárok között lehetséges csak, hiszen a múltba tekintő számviteli adatok alapján a jövő egyértelműen nem látható előre.
66
I
S r iiin v ilc li
óv/icii/ífgW Isiiici rlvk
3 .1 .2 . A b eszám o ló fa jtá i
A számviteli törvény a beszám oló négy fajtáját különíti el: — éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, - összevont (konszolidált) éves beszám oló,5 egyszerűsített beszám oló.6 Az éves beszámoló mérlegből, eredm énykim utatásból, kiegészítő m el lékletből és üzleti jelentésből áll. A z egyszerűsített éves beszámoló - a ké sőbbiekben tárgyalandó mérleg- és eredm énykim utatásbeli egyszerűsítése ken túl - abban különbözik az éves beszám olótól, hogy nem kötelező része ii/ üzleti jelentés. A lihoz, hogy egy vállalkozás egyszerűsített éves beszám olót készíthes sen, két egym ást követő évben, a m érleg fordulónapján, a következő három lellélel közül bármely kettőnek teljesülnie kell7: a m érlcgfőösszeg ne haladja m eg az 500 m illió forintot, az éves nettó árbevétel ne haladja m eg az 1000 millió forintot, a tárgyévben az átlagos foglalkoztatottá létszám ne haladja meg az 50 főt. I’eldául az a kisvállalkozás, ahol az átlagos foglalkoztatottá létszám m ind két vizsgált időpontban 25 fő, és m elynek éves nettó árbevétele mindkét időszakban m eghaladja az 1000 m illió Ft-os korlátot, ugyanakkor inérleglöösszege egyik időpontban 345 m illió Ft, míg a m ásodik időpontban '117 millió Ft, készíthet egyszerűsített beszámolót.
1 .1 .3 . M é rle g A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait tartalm azza a számviteli tör
vénynek megfelelő bontásban. Elkészítésének célja, hogy a vállalkozás vauvoiii h elyzetéről egy konkrét időpillanatban (általában év vége) m egbízha
tó és valós összképet adjon a vállalkozással kapcsolatban álló gazdasági n/cicplök számára. 1 A kisvállalkozások szempontjából nem releváns, ezért a későbbiekben nem foglalkozunk vele. fi A/ 1 |!V./ei (Isiiéit beszámolót készítő gazdálkodó egyszeres könyvvitelt vezet, mely csak a törvényin n iii'vndlell esetekben lehetséges. Jellemzően a kisvállalkozások nem vezethetnek egyszeres könyvviteli, e/érl a továbbiakban bcszámolóforma tárgyalásától eltekintünk. I A klMálliilkn/iis definíciójából fakadóan (mérlcgfőösszcgc vagy nettó árbevétele kisebb, mint tíz millió trnró, é s a foglalkoztatottak száma kevesebb, mini ölven fő) a kisvállalkozásoknak, kevés spei lalr. cm női eltekintve, lehetőségük van egyszerűsített éves beszámoló készítésére.
Ó7
II rr\
•
inciii'il m iii 'ii I
A számviteli törvény alapján a vállalkozás választhat, hogy „A” vagy „B ” típusú mérleget készít. A két változat között a különbség technikai, s mivel a „B” típusú mérleg készítése ritka a kisvállalkozások körében, ezért csak az elterjedtebb „A ” típusú mérleg szerkezetét mutatjuk be.8 Attól függően, hogy a vállalkozás éves beszám olót vagy egyszerűsített éves beszám olót készít, a m érleg előírt tagolása eltérő. Az egyszerűsített éves beszám oló m érlege kizárólag az éves beszámoló, mérlegében nagybetűvel és római számmal szereplő sorokat tartalm azza, vagyis az adatokat m agasabb aggregáltsági szinten, kevésbé részletesen mutatja be. M ivel a kisvállalkozások jellem zően egyszerűsített m érleget ké szítenek, ennek tartalm át m utatjuk be.9
8 Az. éves beszámoló mérlegének tagolását a számviteli törvény tartalmazza. 9 A beszámolóban szereplő értékeket ezer forintban kell megadni. Ha a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlcgfőösszcgc meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.
(íK
I S .'t 'í m v ilc ll i\s f it 'n . i i ü v l I s n i f i v h 'k
Egyszerűsített eves beszám oló Mérleg, „A” változat / \;J\ÍK.ők A) lliTekletett eszközök Immalcrlális javak
E lőző év
Tárgyév
F o n á so k I. Jegyzett töke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
III Ilefektetett pénzügyi en/kö/ök
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
II) forgóeszközök
III. Tőketartalék
II Követelések
IV
Tárgyév
D) S aját tőke
II I íugyi eszközök
Isis/lelek
E lőző év
IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék
értékpapírok
VI. Értékelési tartalék
Pénzeszközök
VII. Mérleg szerinti eredmény E) C éltartalék o k F) K ötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek
I I Aktív időbeli pillái in olások
G) Passzív időbeli elhatárolások
jf w kit/ók összesen
F o rráso k összesen
A számviteli törvénynek a leltárra vonatkozó részletes szabályai ism erte ir e ' nélkül szeretnénk felhívni a figyelm et a leltározás jelentőségére és szükségességére. Egyrészt törvényi előírás, hogy az eszközöket és a köteleletlségekct leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni kell,jnásrészt a vállalko zó s/iim ára is fontos, hogy év végén egyeztesse a fizikailag m eglévő készle teit, ha szükséges, tárgyi eszközeit a számviteli nyilvántartásaival. A leltár |e|entösége a bankkal való kapcsolattartásban is m egjelenik. A felvett hitel lei le/el élöl és az alkalm azott gyakorlattól függően, a bank bekérheti a leltárivek e i, a követelések és a kötelezettségek egyeztetéséhez szükséges vevő és N/iilllló analitikákat, illetve a vevő követeléseket és a szállítói tartozásokat lr|Miai szerinti bontásban tartalm azó korosítö listákat.
69
3 .1 .4 . E re d m é n y k im u ta tá s
A vállalkozás eredm énykim utatásából következtethetünk a vállalkozás jö vedelmezőségére. Finanszírozási szem pontból a vállalkozás jövedelm ező sége nagyban m eghatározza a vállalkozás számára elérhető külső forrás nagyságát. A bank a vállalkozás jövedelm ezőségét is figyelembe veszi, am ikor arról dönt, hogy m ekkora m értékű forrást bocsát a cég rendelkezésére. Értékeli, hogy a vállalkozás, norm ál m űködést feltételezve, m ilyen m értékben lesz képes a jövőbeni törlesztő részletek pontos teljesítésére. Nem számíthat túl nagy felhasználható limitre az a vállalkozás, mely alacsony árbevétel- és nyereségadatokkal rendelkezik. A kisvállalkozások többségére jellemző, hogy mérlegük és eredménykimutatásuk összeállításakor elsősorban az adóminimalizálásra való törekvés veze ti őket, és kevéssé törődnek azzal, hogy pénzügyi adataik a valós teljesítményüket tükrözzék. A bankok többségének problémát okoz, hogy a kisvállalkozások-be számolójuk alapján - „keveset mutatnak meg magukból”, a tényleges jövedel mezőségükből, az általuk elért eredményekből, ezért nem mindig tudnak nekik igényeiknek megfelelő finanszírozási konstrukciót kínálni. A számviteli törvény tartalmi szempontból két típusú eredm énykim utatás elkészítésére ad lehetőséget.10 Ö sszköltség-eljárással készülő eredm énykim utatás esetén a vállalko zás az üzem i-üzleti tevékenység eredm ényét az üzleti évben elszám olt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állom ányba vett saját teljesítm ények értékének, az egyéb bevételeknek, valam int az ü z leti évben elszám olt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfor dítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegé nek különbözeteként számítja. Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatás esetén az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvet len költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözeiének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont ér tékeként kapjuk meg az üzemi-üzleti tevékenység eredményét. 10 Tartalmilag választhat a vállalkozás, hogy összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással készíti el az credmcnykimutatását. Formai szempontból az összköltség és a forgalmi költség eljárás sül készülő eredménykimutatás is lehet „A” és „13” típusú. így a vállalkozás összesen négyféle eredménykimutatás összeállítása közül választhat. (Ezek részletes struktúráját a számviteli törvény tartalmazza.)
7 0
I S z á m v ite li c'w / ii 'v i .- ilg v l is m e r n e k
Mini ahogyan a /t m á ra mérlegről szóló alfejezetben is em lítettük, a kis vállalkozások általában egyszerűsített beszám olót készítenek, így az eredm énykim utatásuk összeállításakor is elég, ha abban a számviteli tör vény m ellékletében m eghatározott eredm énykim utatás nagybetűvel és ró mai számmal jelölt tételeit tüntetik fel. Az összköltség eljárással készülő eredm énykim utatás a következő tétele ket tartalmazza: Egyszerűsített éves beszám oló Eredm énykim utatás összköltség eljárással, „A” változat Megnevezés
E lőző év
Tárgyév
I. Értékesítés nettó árbevétele 11. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredm énye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai II) Pénzügyi m űveletek eredm énye (') Szokásos vállalkozási eredm ény X. Rendkívüli bevételek XI, Rendkívüli ráfordítások l>) R endkívüli eredm ény 1 ) Adózás előtti eredm ény XII. Adófizetési kötelezettség l'j Adózott eredm ény (1) M érleg szerinti eredm ény
71
A forgalmi költség eljárással készülő crodménykimutatás a következő té teleket tartalmazza: Egyszerűsített éves beszám oló Eredm énykim utatás forgalmi költség eljárással, „A ” változat Megnevezés
E lőző év
Tárgyév
1. 1értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredm énye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 11) Pénzügyi m űveletek eredm énye C) Szokásos vállalkozási eredm ény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D) R endkívüli eredm ény IC) Adózás előtti eredm ény XII. Adófizetési kötelezettség 1' ) Adózott eredm ény (1) Mérleg szerinti eredm ény
Mint az a struktúrából is kiderül, a kétféle eredménykimutatás az üzemi-üz leti tevékenység eredményének meghatározási módjában tér el egymástól. Az összköltségeljárással készülő eredm énykim utatás az időszak értékesí tésből származó bevételeivel az időszakban felm erült költségeket költségnemenkénti bontásban állítja szembe. A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatásban az időszak értékesítésből származó bevételei az adott időszakban felmerült, értékesítés hez közvetlenül és közvetten kapcsolódó költségekkel állnak szemben. Az üzemi-üzleti tevékenység eredm ényének m eghatározását követően az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülő eredm énykim utatás fel építése megegyezik. Az összköltség eljárással készülő eredm énykim utatás használata a term e lő tevékenységet folytatató vállalkozások eredm ényének m eghatározásakor
72
ajánlott, mig a forgalmi költség eljárással készülő eredm énykim utatás hasz nálata a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások ese tében indokolt. A vállalkozásokkal szemben követelm ény - függetlenül attól, hogy össz költség vagy forgalmi költség eljárással állítják össze eredm énykim utalásukat hogy költségeiket költségnem enkénti bontásban és az aktivált sa ját teljesítmények részletezését be tudják mutatni. A kisvállalkozások ezért avégett, hogy m inim alizálják a számviteli kim utatások elkészítésével kap csolatos munkájukat, általában - m űködési profiljuktól függetlenül - össz költség eljárással készülő eredm énykim utatást állítanak össze.
3 .1 .5 . K iegészítő m e llé k le t és ü zleti je le n té s
A kiegészítő m elléklet a beszám oló szerves része, szöveges m agyarázatok kal tám asztja alá, egészíti ki a m érleg és az eredm énykim utatás számait. Sok vállalkozás nem fordít különösebb figyelm et a kiegészítő m elléklet összeál lítására, pedig egy gondosan elkészített kiegészítő m elléklet nagyban segíti a számadatok értelm ezését és a vállalkozásnál zajló fő gazdasági folyam a tok m egértését." Ne lélcdjük, a kiegészítő m elléklet az éves beszám olónak és az egyszerű sített éves beszám olónak is kötelező eleme, m elyet a számviteli törvényben meghatározott m inim ális tartalom m al m indenképpen fel kell tölteni. A kétliijta beszámoló kiegészítő m ellékletének kötelező tartalm a eltérő. A teljesség igénye nélkül néhány elem, m elyet a kiegészítő m ellékletnek m indenképpen tartalm aznia kell: cash flow -kim utatás;1213 ha a vállalkozásnál kötelező a könyvvizsgálat, akkor az erre vonatkozó egyértelmű utalás;
11 A vállalkozások gyakran annyira megfeledkeznek a kiegészítő mellékletről, hogy b a n k ju k n a k - bcn/űi ta iló gyanánt csak mérleget és crcdménykimutalást adnak be és csak többszöri felszólítás után i x111u11ók a kiegészítő mellékletet. I ! A i ti .li llnw kimutatás felépítését a számviteli törvény tartalmazza. I t A számviteli törvény állal meghatározott indirckt módszerrel készülő cash flow -kim utatás nehezen . M. lm. /heti! mélyebb szakmai ismeretek nélkül, ezért a kisvállalkozások számára javasolt, hogy pénzügyi helyzetük áttekintéséhez, jobb megértéséhez a számviteli lörvény által kötelezően előírt I i i i i i i i , i i . e , mellett készítsenek dirckl cash llow kimutatást is, mely a meghatározott időszakban ke li 111 zl! pénzbevételek és pénzkiadások szembeállításával állítható elő.
7.1
a m érlegben kim utatott kötelezettségekbői azoknak a kötelezettségek nek a teljes összege, am elyeknek a hátralévő futamideje több m int öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összege, amelyek zálogjog gal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok faj táját és formáját; - a saját tőke üzleti éven belüli változása, annak okai, különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira; - a tárgyévben foglalkoztatott m unkavállalók átlagos statisztikai létszá ma, bérköltsége és személyi jellegű egyéb kifizetései, m indegyik állo m ánycsoportonként bontva; a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások társasági adóra gya korolt számszerűsített hatása; az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értéke, annak nö vekedése, csökkenése, záró bruttó értéke, külön az átsorolások, továb bá a halmozott értékcsökkenés nyitóértéke, tárgyévi növekedése, csök kenése, záró értéke, külön az átsorolások, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összege legalább a m érlegtételek szerinti bontásban; az értékesítés nettó árbevétele a létesítő okiratban m egjelölt főbb tevékenységenkénti megbontásban, ha az egyes tevékenységek, szolgálta tások jelentősen különböznek egymástól; a támogatási program keretében végleges jelleggel kapott, folyósított, illetve elszám olt összegek tám ogatásonként, a kapott összeg, annak felhasználása (jogcím enként és évenként) és a rendelkezésre álló összeg bontásban megadva. Üzleti jelentést, mely a múltbeli és a jövőbeli adatokra építve a vállalko zás üzletm enetének fejlődéséről, teljesítm ényéről szól, az éves beszám olót összeállító vállalkozásoknak kell készíteniük.
3 .1 .6 . A la p v e tő ö sszefüggések a b e s zám o ló b an
A beszám olóban szereplő kim utatásoknak zárt rendszert kell alkotniuk, na gyon fontos az egyes elem eken (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) belüli és az elem ek közötti konzisztencia. Ahogyan azt m ár említettük, a kisvállalkozások m űködésével kapcsola tos számviteli feladatokat általában külső könyvelők, könyvelőirodák látják el. Imitek ellenére fontos, hogy a vállalkozás vezetője tisztában legyen az el készíteti pénzügyi kimutatások tartalm ával és üzenetével. Ezen túlmenően
14
í Számviteli és pénzil^vl ism ciflck
pedig ajánlod, hogy m ielőtt bárhová eljuttatná az elkészített beszámolót, le ellenőrizzen néhány alapvető belső összefüggést, sok későbbi kellem etlen ségtől kímélve ezzel m eg önm agát és a vállalkozást.14 - Nagyon fontos a számszaki felülvizsgálat, a beszám olóban szereplő számok összeadása, annak ellenőrzése, hogy az összegző sorokat való ban kiadják-e az azt alkotó tételek. - M ivel a beszám olót a vállalkozások évről évre elkészítik, nagyon fontos a folytonosság, vagyis az előző évi beszámolóban szereplő záró értékek nek meg kell egyezniük a tárgyévi beszámoló nyitó értékeivel. - A mérleg legalapvetőbb összefüggése az eszközök és a források egye zősége. A kettő eltérése igen durva hibának számít. - A mérleg és az eredm énykim utatás közötti kapcsolatot a m érleg sze rinti eredm ény teremti meg, mely mindkét helyen azonos értékkel sze repel. Ne felejtsük el ellenőrizni az egyezőség fennállását. - A teljes konzisztencia végett érdemes leellenőrizni, hogy a kiegészítő m ellékletben és az üzleti jelentésben szereplő adatok m egegyeznek-e a m érlegben és az eredm énykim utatásban szereplőkkel. - Az analitikus kim utatások nem képezik a beszám oló részét, ennek elle nére a bankok gyakran kérik a vállalkozásoktól, hogy főkönyvi adatai kat tételes nyilvántartással tám asszák alá. Ha ilyet adunk be bankunk nak, ellenőrizzük, hogy az analitikus nyilvántartások végszámai egyeznek-e a mérleg, főkönyv értékeivel.
3 .1 .7 . K ö n yvvizsg álat
A könyvvizsgálat nem más, mint annak egy független fél által történő ellen őrzése, hogy a beszám oló a számviteli törvény előírásainak m egfelelően készült, megbízható és valós összképet nyújt a vállalkozás tevékenységéről, il letve nem tartalm az lényeges hibás állítást. A számviteli törvény a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra ír elő kötelező könyvvizsgálatot, mely alól kivételt képeznek azon vállalkozások, melyek esetében az éves nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év állagában nem haladta meg az ötvenm illió forintot.
I I Nigyon rossz liínyl vélhet a vállalkozásra epy olyan beszámoló, amely összeadási hibát tartalmaz, vnyv alapvető számviteli cpyczftsógck nem teljesülnek benne.
75
Azon vállalkozások, melyeknél nem kötelezi) a könyvvizsgálat, pénzügyi kimutatásaik m egbízhatóságának növelése végett dönthetnek úgy, hogy könyvvizsgálóval ellenőriztetik beszámolójukat. A könyvvizsgáló a beszám olóra vonatkozó ellenőrzések elvégzését kö vetően könyvvizsgálói jelentést ad ki, am ely tartalm azza a könyvvizsgálói záradékot. Ennek alapvetően háromféle tartalm a lehet: - a könyvvizsgáló hitelesítő záradékot ad ki, ha vélem énye szerint a be számoló nem tartalm az lényeges hibás állítást; ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszám oló egészében vagy részben nem felel m eg a számviteli törvény előírásainak és a va lóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad ki; előfordulhat, hogy a könyvvizsgáló nem tud elegendő és m egfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, és él a záradék m egadásának el utasításával, azaz tartózkodik a könyvvizsgálói záradék kiadásától.
3 .1 .8 . Az e lkészü lt b eszám o ló val kapcsolatos te e n d ő k
A vállalkozással kapcsolatban álló piaci szereplők számára a vállalkozás beszá molója nem más, mint egyfajta jelentés a cég éves tevékenységének eredmé nyéiül. A piaci szereplők igényt tartanak arra, hogy betekinthessenek ezen ki mutatásokba, amit a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettség biztosít. A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások be számolóját (ha könyvvizsgáló ellenőrizte, a könyvvizsgálói jelentéssel együtt) a fordulónapot követő százötven napon belül köztelező a cégbíró ságnál letétbe helyezni. A cégbíróságnál letétbe helyezett beszám olók és könyvvizsgálói jelenté sek nyilvánosak, azokról a cégbíróságnál bárki tájékoztatást kaphat, m áso latot készíthet. A letétbe helyezéssel egyidejűleg a vállalkozásnak kötelező közzétennie beszámolóját, illetve ha könyvvizsgálatot végeztek, a könyvvizsgálói jelen tést. Ezt úgy valósíthatja meg, hogy a letétbe helyezéssel egyidejűleg az Igazságügyi M inisztérium Cégnyilvántartási és Céginform ációs Szolgálatá nak megküldi a dokum entum okat.'5
15 (jynkori, liogy a vállalkozások különféle taktikai okokból nem lesznek elegei letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségüknek, inkább vállalják a mulasztásért kiszabott pénzbírságot.
76
Fontos, Imgy a vállalkozás a bankjának a cégbíróságnál letétbe helyezett és közzétett beszám olót és könyvvizsgálói jelentést adja be. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a mérleget, az eredm énykim utatást és a kiegészítő m ellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó kép viseletére jogosult szem élynek alá kell írnia.16 A beszám olónak a bankhoz való eljuttatásakor gondoskodjunk az egyéb, a bank által igényelt dokum entum ok benyújtásáról is, így például a beszá molót alátámasztó főkönyvi kivonat, leltárívek és analitikák beadásáról.
3.2. A pénzügyi m utatószám ok17 A pénzügyi kimutatások jó alapul szolgálnak a vállalkozás pénzügyi helyze tének elemzéséhez. Különféle mutatószámok segítségével pedig süríthetjük, standardizálhatjuk a rendelkezésünkre álló információt. A mutatószámok alapjául szolgáló információkat elsősorban a pénzügyi kimutatások szolgál tatják, melyek megbízhatósága jelentősen befolyásolja a mutatószámokból levonjató következtetéseket. Egyértelmű, hogy torz alapadatokból végezve a számításokat csak torz eredményeket kaphatunk. Ezért a mutatószámok alJcalmazása során mindig legyünk nagyon óvatosak, és ha tehetjük, ellenőriz zük a számítás alapjául szolgáló adatok helyességét, megbízhatóságát. A m utatószám ok rávilágitanak a vállalkozás erősségeire, gyengeségeire és lehetővé teszik a különböző időszakokban realizált teljesítm ények közöt ti szemléletes összehasonlítást. A fő m utatószám -kategóriák a következők: - likviditási ráták, - adósság- és hitelképességi ráták, - m űködési hatékonyságot m érő ráták, - profitabilitási ráták.
3 .2 .1 . Likviditási rá tá k
A likviditási ráták azt mutatják meg, hogy egy vállalkozás képes-e rövid lejá ratú kötelezettségeinek eleget tenni. A likviditással kapcsolatosan - bár nem a Ki Hz vonatkozik a banknak leadandó beszámolóra, a letétbe helyezésre és közzétételre is. 17 lirrdl a témáról lásd bővebben Kirág J2004].
77
II r e v . • rc n . ily,vl n u 'iiftl. s n irn l
klasszikus értelemben vett mutatószám (hiszen különbségképzéssel kapjuk) érdemes megismerkedni a forgótőke fogalmával. A forgótőke a vállalkozás forgóeszközeinek cs rövid lejáratú kötelezettségeinek a különbsége. Forgótőke = Forgóeszközök - Rövid lejáratú kötelezettségek A vállalkozások m aguk döntik el, m ilyen nagyságú forgótőkét tartanak. I la értékét magasan tartják, elkerülhetik a finanszírozási nehézségeket, ugyanakkor számolniuk kell a magas állom ány okozta költségekkel. A likviditás jellem zésére szolgáló m utatót több m ódszerrel számíthatunk, a legelterjedtebbek a következők: Likviditási mutató = Forgóeszközök / K ötelezettségek A likviditási mutató általános fizetőképességet jeleZjm inél magasabb az értéke, annál kedvezőbb a cég likviditása. M agas aggregáltsági szintű ada tokból számítódik, ezért inform ációtartalm a viszonylag alacsony. Rövid távú likviditás I. = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek A rövid távú likviditás I. azt m utatja m eg, hogy a vállalkozás rövid lejára tú kötelezettségei m ilyen m értékben finanszírozhatók a rendelkezésre álló forgóeszközökkel. A 2 körüli m utatóérték elfogadható. Rövid távú likviditás II. - (Forgóeszközök - Követelések) / Rövid lejára tú kötelezettségek I a mutatószám a forgóeszközök értékét csökkenti a követelések állomá nyával, melynek bizonyos elemei kétes befolyásúak lehetnek. Ezáltal megkap juk, hogy a forgóeszközök a követelések nélkül milyen arányban fedezik a rö vid lejáratú kötelezettségeket. Az 1 körüli mutató érték elfogadható. Likviditási gyorsráta = (Követelések + Pénzeszközök + Értékpapírok) / Rövid lejáratú kötelezettségek A likviditási gyorsráta esetében az 1-nél magasabb érték azt jelenti, hogy a vállalkozás viszonylag gyorsan pénzzé tehető eszközeiből képes éven belül esedékes kötelezettségeit kiegyenlíteni. Ha a likviditási gyorsráta a kívánatos
7X
érték alatt helyezkedik cl, arra utalhat, hogy a vállalkozás rövid távú kötele zettségeinek teljesítése túlzottan függ a készletektől és a jövőbeli eladásoktól. A likviditási gyorsráta hátránya, hogy feltételezi, a számlálóban lévő követe lések éven belül pénzbevételként megjelennek. A valóságban azonban előfor dulhat olyan eset, hogy a követelések egy része a vevő fizetésképtelensége vagy késedelme miatt nem realizálódnak a tervezett időszakban. Pénzhányad = (Pénzeszközök + Likvid értékpapírok) / Rövid lejáratú kö telezettségek Minél m agasabb a vállalat pénzhányadm utatója, annál kisebb annak a va lószínűsége, hogy fizetésképtelen helyzetbe kerül. "
Dinamikus likviditás = Üzem i-üzleti tevékenység eredménye / Rövid le járatú kötelezettségek. A dinam ikus likviditás számszerűsíti, hogy a vállalkozás által m egter melt eredm ény m ennyiben képes fedezni a rövid lejáratú kötelezettségeket. A mutató elfogadható, ha értéke m eghaladja a 0,5-et.
3 .2 .2 . A dósság- és hitelkép esség i rá tá k
Az adósság- és hitelképességi ráták a vállalkozás tőkestruktúrájának elem zésére használhatók, arról nyújtanak információt, hogy a vállalkozás finan szírozásában milyen arányban vesznek részt a tulajdonosok és a külső finan szírozók. A legfontosabb mutatók a következők: I '
.. jb r r r z z s ) Tőkeerősség = Saját tőke / Összes tőke A tőkeerősség azt m utatja meg, hogy a teljes vagyon m ekkora hányadát képes a saját tőke fedezni. I
•• ' ' ' Adósságráta = Összes kötelezettség / Összes eszköz
Az adósságráta megm utatja, hogy az eszközállom ány milyen arányát fi nanszírozzák külső forrásból. A m agas m utatóérték utalhat a vállalkozás eladósodottságára, ugyanakkor elfogadható lehet abban az esetben, ha a cég
79
II rc s : • lU h iz ilfiv i n in u u l.s n ir n l
jelentős eszközigénnyel rendelkező piacon kezdi meg m űködését. A mutató értékének növekedésével nő a hitelezők kockázata.
\ I s \i
'
Eladósodottság = Idegen források / Összes forrás A m utató képzeletbeli m axim um a 1 lehet, azaz kizárólag idegen forrást használ a vállalkozás, am ely ez esetben rendkívül eladósodott. A mutató m i nimuma nulla lehet, ekkor nincs sem m ilyen adóssága a vállalkozásnak, azaz kizárólag saját tőkéből finanszírozza tevékenységét. Általában egyik em lí tett szélsőérték sem kívánatos, a m utatószám elem zésekor érdemes iparági összehasonlító adatokat felhasználni. Tőkeáttételi mutató = Összes forrás / Saját tőke A tőkeáttételi m utató arra ad választ, hogy a vállalkozás a saját tőkéjének hányszorosával gazdálkodik, vagyis az összes forrás hányszorosa a saját tő kének. Minél m agasabb a mutató, annál több idegen forrást használ a vállalko zás. Egy 10-es tőkeáttételű vállalkozás esetében az idegen források m értéke kilencszer akkora, m int a saját tőke, azaz a vállalkozás nagyon magas tőke áttétellel, m ásként fogalm azva m agas eladósodottság m ellett működik. Eladósodottság m értéke = Összes kötelezettség / Saját tőke <
;; ‘
A
,
1 A m utató rávilágít, mi az, am it a cég birtokol, és m i az, am it tulajdonol. Az 1-nél alacsonyabb m utatóérték alultőkésítésre utal. K amatfedezeti ráta = Ü zem i - üzleti tevékenység eredm énye / Teljes hi telköltség A kam atfedezeti ráta m egm utatja, m ennyiben képes kam at- és hitelkötelczettségeinek m egfelelni a vállalkozás. M inél m agasabb a m utató értéke, annál nagyobb valószínűséggel képes a vállalkozás hitelkötelezettségei tel jesítésére. Az ötszörös kam atfedezeti ráta jónak tekinthető.
KO
i
3 .2 .3 . M ű kö d ési h a té k o n y s á g o t m é rő rá tá k
A működési hatékonyságot m érő ráták a vállalkozás teljesítm ényét jellem zik, azt, hogy milyen hatékonyan használja fel a cég a rendelkezésére álló erőforrásokat. K észletek fo rg á si sebessége = (K észletek • 365) / N ettó árbevétel M inél alacsonyabb a mutató értéke, annál hatékonyabb a vállalkozás készletgazdálkodása, azaz annál kevesebb pénz „áll” készlet formájában a cég raktárában. Eszközhatékonyság = Értékesítés nettó árbevétele / Összes eszköz Az eszközhatékonyság mutató a vállalkozás adott eszközállománnyal törté nő értékesítési képességét jellemzi. A mutató akkor használható hatékonyan az elemzésben, ha rendelkezésre állnak iparági összehasonlító adatok.
3 .2 .4 . P ro fita b ilitá s i rá tá k
A nyereségességet m érő m utatók segítségével képet kaphatunk a vállalko zás m űködésének eredm ényességéről. A két legfontosabb jövedelm ezősé gei mérő m utató a ROE (Retum On Equity) és a ROA (Retum On Assets). ROE = Adózott eredm ény / Saját tőke A ROE m utatja m eg, hogy a vállalkozás m ilyen hozam ot állított elő a tu lajdonosok részére. M inél m agasabb a m utató értéke, annál m agasabb hoza mot realizált a cég. U gyanakkor nem biztos, hogy a m agas m utatóérték fel iéi lenül jót jelent, az értelmezése során érdemes m egvizsgálni a vállalkozás tőkestruktúráját jellem ző m utatószám okat is, m ivel a m agas értéket nem csak a magas adózott eredmény, hanem alultőkésítettség is okozhatja. ROA
Adózott eredm ény / Összes eszköz
A ROA a vállalkozás gazdálkodásának hatékonyságát jellem zi, az összes eszköz arányában m utatja meg a nyereség mértékét.
KI
A ROE ós ROA mutatókat számíthatjuk a / adózás előtti eredmény leihasználásával is, kiszűrve ezzel az adó okozta torzításokat.
3 .2 .5 . A m u ta tó s z á m o k elem zése
A mutatószámok elem zése hatékony eszköz, ha a vállalkozás pénzügyi helyzetét kívánjuk felm érni.18 Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni azon korlátokról, melyek a m utatószám okat jellem zik. A mutatószám ok értékét az alapadatok határozzák meg, m elyekből a szá mítást elvégezzük, így ha azok torzítottak, a m utatószám okból levonható következtetések is hibásak lesznek. Egyetlen mutatóból nem vonható le túl sok következtetés, a mutatószámok akkor igazán beszédesek, ha vagy egy hosszabb idősor áll rendelkezésünkre, melyből következtethetünk az aktuális trendekre, vagy birtokában vagyunk az iparágat jellemző értékeknek, melyek segítségével be tudjuk határolni a vállal kozás piaci helyzetét. Ha bőven rendelkezésünkre állnak összehasonlító adatok, sok dologra következtethetünk, de még ekkor is nehéz egyértelműen jellemezni egy vállalkozást pusztán a számok tükrében. Ismernünk kell az iparágat, a kö rülményeket, a működés hátterét, hogy megállapíthassuk, vajon a cég egy bizo nyos mutatószáma jónak vagy rossznak minősül.19 A mutatószám ok árnyaltabb, m élyebb elem zését teszik lehetővé az első sorban nagyvállalati körben alkalmazott m utatószám rendszerek, mint pél dául a l)u Pont és a ZV EI alapvetően pénzügyi m utatószám rendszerek, vagy a nem kizárólagosan pénzügyi m utatókra épülő Balanced Scorecard.20
3.3. Összefoglalás Kevés olyan kisvállalkozó akad, aki a könyvelését, a pénzügyi számviteli kimutatásaiban található inform ációk alakulását következetesen nyomon követné, felügyelné. Többnyire külsős könyvelőre bízzák az ezzel kapcsola18 A bankok is széles körben használnak fel mutatószámokat a hitelbírálat cs a későbbiekben a moni toring során. 19 Az iparági összehasonlításban hasznos lehet a KSH és az INFO-DATAX Kft. által közösen fejlesz tett DATAX adatbázis, amely 1998-ig visszamenőleg tartalmazza az éves társasági adóbevallások ból számított mutatószámok átlagos értékét és a kvartiliscket. 20 A mutatószámrendszerek iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe ajánljuk Körmendi-Tóth f 19981; Kaplan-Norton [2000],
K2
Ins feladatokat. Remélhetőleg a jövőben növekszik majd a vállalkozók
pénzügyi kim utatásokkal kapcsolatos tudatossága, hiszen ez a jó üzleti dön tések meghozatalának egyik feltétele. A vállalkozónak, aki bankhitelért fo lyamodik, szinten tisztába kell lennie cége pénzügyeivel, m ivel a vállalko zások számára finanszírozási forrásokat biztosító bankok - hitelkihelyezé seikkel kapcsolatos döntéseik m eghozatalakor-jelentősen tám aszkodnak a számviteli törvény által előírt, kötelezően elkészítendő kimutatásokra. A vállalkozók jobban m egértik a bankok velük szemben tanúsított viselke dését és érveit, könnyebben és pontosabban tudják m egválaszolni a hitel ügy letük bírálata és m onitoringja során a bank által feltett kérdéseket, ha tisztában vannak a beszám oló tartalm ával, az abban szereplő számok m ö gött meghúzódó m élyebb jelentéssel. Ebben a fejezetben összefoglaltuk azon legfontosabb számviteli tudnivalókat, am elyek nélkülözhetetlenek a kisvállalkozások pénzügyeivel foglalkozó szakem berek számára. Az ava tott szem számára a mérleg és az eredm énykim utatás sokat elárul a cég telje sítményéről. A vállalkozás m érlegének vizsgálatakor érdemes külön figyel met szentelni a saját tőke alakulásának, a m érlegfőösszeg nagyságának és az évek közötti változásának. Az eredm énykim utatás elemzése során az árbe vétel nagyságának vizsgálatán túl figyelm et érdemel a költségstruktúra és an nak alakulása is. A mérleg és az eredm énykim utatás számai jó alapot ké peznek a m utatószám okkal történő elemzéshez. Bem utattuk a leginkább él téi jedl és legszélesebb körben alkalm azott m utatókat, bár az általunk m eg adott felsorolás korántsem tekinthető teljes körűnek. Az egyes vállalkozá soknál azok speciális helyzetétől, a vezető inform ációigényétől függően más és más, esetenként nem definiált speciális m utatószám okra lehet szükNég a cég valós helyzetének elem zéséhez és bemutatásához. A p é n z ü g y i kim utatások és az azok adatainak felhasználásával készült [n u la ló sz á m o k segítséget nyújtanak a vállakózás teljesítm ényének m egíté léséhez, ugyanakkor egy-egy ilyen értékelés során ne feledkezzünk m eg ár iul, h ogy a pénzügyi kim utatások a m últba tekintenek. Egyáltalán nem bizlos, h o g y a múltban kiváló eredm ényeket felmutató cég a jövőben is képes e /l ii te n d e n c iá t tartani, hiszen a teljesítm ényét a belső és külső hatások egyiii mii jelentősen befolyásolhatják. Az elem zésre felhasználható eszközöket e / é i I soha ne alkalm azzuk mechanikusan, mindig vegyük figyelembe az tldoll v állalk ozás és iparág specialitásait is.
XI
4. A pénzügyi menedzselés alapjai 4.1. A korszerű pénzgazdálkodás alapjai l.gy vállalaton (vállalkozáson) belül több egymással összefonódó folyam at zajlik. Rímek m egfelelően különböző szempontok szerint elem ezhetjük m a gát a vállalkozást. Vizsgálhatjuk a keretei között zajló technológiai folya matot, am elynek során különböző anyagokból és alkatrészekből, m eghatá rozott gyártási eljárás során egy új használati értékkel biró term éket állítunk elő, elem ezhetjük a szervezeten belül lezajló pénzügyi folyamatokat, vagy éppen az em berek között zajló inform ációáramlást is. Bármelyik aspektusból is végezzük azonban az elem zést, abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a vállalkozás folyam ata értékterem tő és költségráfordító folyam at, am ely során a felhasznált értékekből új, m agasabb értéket hordozó term ék vagy szolgáltatás jö n létre. Rímek m egfelelően a vállalkozáson belül m inden egyes folyam atot aszerint kell értékelni, hogy az m ilyen m értékben vesz részt a vállalkozás egé szének értékterem tő és költségem észtő folyamatában. Mivel a pénzgazdál kodás is része a vállalkozás folyamatának, rá is ez a szabály vonatkozik. A pénzügyi m enedzsm ent tehát csak akkor tölti be szerepét a vállalkozás ban, ha tevékenységével m aga is konkrétan és mérhető m ódon hozzájárni a vállalkozás értékterem téséhez. A következőkben tehát ezt szem előtt tartva lógjuk áttekinteni a kisvállalkozások pénzügyeit. Ha egy mondatban próbálnánk a korszerű pénzgazdálkodás lényegét megragadni, akkor ezt a következőképp tehetnénk: a korszerű pénzgazdál kodás alapja, hogy a lehető legkisebb tőkelekötés m ellett a lehető legna gyobb forgalmat és profitot érjünk cl, és csak annyi pénz legyen a term elés ben és az értékesítésben lekötve, am ennyi a zavartalan üzletm enethez nél külözhetetlenül szükséges. Tudjuk, hogy a m egfogalmazás nem forradalm ian új, mégis érdemes részletesebben is m egvizsgálni, m ilyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy a lenti kritérium ok teljesüljenek. Az első, am ivel tisztában kell lennünk, hogy a pénznek is á m van. A pénz - habár különleges jegyekkel rendelkezik - m égis áru, am ely ér tékkel bír (vásárlóerő), és értéke specifikus árform ában, a deviza árfolya mában jelen ik meg. Ha tehát pénzre van szükségünk, fizetnünk kell érte. A pénz ezen term észete tisztán az árutőzsdén jelenik m eg, ahol egy-cgy deviza árfolyam a a m indenkori keresleti és kínálati viszonyoknak m egfe
sd
Iclöcn alakul, ugyanúgy, mint a kávéc, az olajé, az aranyé vagy bármely más tőzsdei term éké. Hogyan juthatunk pénzhez? Alapvetően kétféle módon: vagy úgy, hogy valamit adunk érte cserébe, vagy úgy, hogy rövidebb vagy hosszabb távra kölcsönvesszük azoktól, akiknek az adott pillanatban nincs rá szüksége (le egyszerűsítve m ost az egyébként bonyolult mechanizmust). Mit adunk a p énzért cserébei Olyan árut vagy szolgáltatást, am elyre van fizetőképes kereslet. (Ez az áru lehet akár egy m ásik valuta is.) Ideális piaci viszonyok közt az árunkért cserébe pont annyi pénzt fogunk kapni, am ennyit az ténylegesen ér. Ha tehát pénzhez akarunk jutni, akkor ennek egyik módja, hogy más szá mára értékkel bíró árut vagy szolgáltatást adunk el, lehetőleg olyan áron, amely m eghaladja a term ék beszerzésének, illetve előállításának költségeit. Minél több árut adunk el, m inél rövidebb idő alatt, annál több pénzbevételre teszünk szert. A másik módja a pénzszerzésnek, hogy mások pénzét használjuk úgy, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig kölcsön vesszük azt, akár végtelen hosszú lejáratra mint befektetést (mintegy elfogadva annak menedzselését). A pénz árát azonban ekkor is m eg kell fizetni. Ha valaki átm enetileg le mond a pénzéről, azt annak rem ényében teszi, hogy am ikor visszakapja azt, azon hasznot realizál. Egyszerű esetben ez nem m ás, m int a kölcsön ka m a ta .
Más pénzét használjuk akkor is, am ikor nem fizetjük ki azonnal szállító inkat, és akkor is, am ikor a m ég le nem szállított árunkért előleget kérünk, v a g y akár előre kifizettetjük a teljes vételárat. Ha a szállítónk m egfelelő ér
dekérvényesítő képességgel bír, azaz nem vagyunk erőfölényben vele sz e m b e n , akkor a későbbi fizetés költségeit beépíti az árba, vagyis burkolt formában megfizetteti velünk azt, hogy rövidebb-hosszabb ideig hitelt nyújloll számunkra. Ezzel találkozunk akkor is, am ikor a számlán ez áll: készp é n z fize tés esetén x% kedvezm ényt adunk. Jó, ha tudjuk, hogy az áru tény leges érté k e ez a kedvezm ényes ár, az az ár pedig, amelyet később, m ondjuk n szállítást követő 30 napon belül egyenlítünk ki, m ár a szállító által nyújtott „áruhitel” kamatát is tartalmazza. Amikor tehát saját források híján más pénzét használjuk, számolnunk kell azzal, hogy ezért valam ilyen formában fizetnünk kell. Hogy m elyik esetbe n hogyan tudjuk m eghatározni a pénz árát (azt a költséget, am ely ak kui m erül föl, am ikor más pénzét használjuk), arról a későbbi fejezetekben lógunk rész letese n írni.
K5
4.2. A kisvállalkozások m indennapi pénzügyei A pénz árával nem csak akkor kell kalkulálnunk, am ikor más pénzét hasz náljuk, hanem akkor is, ha a saját pénzünkről van szó. Ha a vállalkozásunk akár csak rövidebb időre szabad pénzeszközzel rendelkezik (házi pénztár), akkor a következő alternatívák állnak előttünk: a pénzt készpénz formában magunknál tartjuk; elhelyezzük a bankszám lán látra szóló betét formájában; hosszabb-rövidebb ideig lekötjük kam atozó betét formájában; értékpapírt vásárolunk érte; előrehozott vásárlást csinálunk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan alapanyagokat, alkatrészeket, félkész term ékeket stb. vásárolunk, amelyekre később lehet m ajd szükségünk, jelenleg a napi termelés, illetve szolgáltatás fenntartása nem igényli, viszont előrehozott beszerzésük anya gi előnyökkel já r számunkra. Vegyük most sorra a különböző lehetőségeket: — A pén zt készpénz form ájában m agunknál tartjuk (feltéve, hogy bevéte lünk készpénzben keletkezett). Ha kisebb összegről - néhány tízezer forint - van szó, akkor ez akár indokolt is lehet, hiszen a vállalkozá sunknak nap m int nap adódhatnak olyan kisebb kifizetései, amelyeket átutalással nem tudunk vagy nem célszerű rendezni. Ebben az esetben a relatív veszteség, amelyet am iatt szenvedünk el, hogy szabad pénz eszközeinket nem fektettük be, körülbelül m egegyezik azzal a költség m egtakarítással, amelyet azért realizálunk, hogy m egtakarítottuk a pénz befizetésének, majd újbóli fölvételének banki költségeit. Bár új értéket nem hoztunk létre, de veszteséget sem szenvedtünk el, tehát m egfeleltünk az értékm axim alizálás kritérium ának, ha az értékterem tési folyamat szélső értékének a zéró növekedést vesszük.21 - Ha árunkért vagy szolgáltatásunkért cserébe nagyobb összegű, több százezer forintnyi készpénzt kapunk, akkor ezt az összeget m ár célsze rű a vállalkozás bankszám lájára befizetni. Ha m agunknál tartjuk, ak kor egyrészt kom oly kockázatot vállalunk - a pénzt elveszíthetjük, el lophatják stb. - , m ásrészt mivel a pénzt semmilyen célra nem használ juk, így profitot sem tud term elni, tehát viszonylagosan veszteséget szenvedünk el. Ha folyamatosan nagyobb összeget tartunk készpénz formájában vállalkozásunknál, akkor járulékos költségként m inden képp számolnunk kell a pénz biztonságos tárolásának, őrzésének költ ségeivel is. Ebben az esetben nem hogy többlctértékct nem hoztunk lét21 Lásd Katits [2002] 151.0.
Hó
re, de egyenesen csökkentettük a vállalkozás egyéb tevékenységei által m egtermelt értékét. - A pén zt elhelyezzük a bankszámlán látra szóló betét form ájában (bankszámlapénz).22 Am int a fenti eszmefuttatásból látszik, akkor járunk el racionálisan, ha a nagyobb pénzbevételeinket rendszeresen, akár na ponta befizetjük a bankszám lánkra. Az esetek többségében a nagyobb összegű pénzbevételeink eleve a vállalkozás bankszám lájára érkez nek. A bank, ha csekély mértékben is, de a látra szóló betétekre is fizet kamatot. Ez általában fél százaléktól m axim um két százalékig terjed. Mivel a bankszám lán lévő pénzünket bármikor szabadon fölhasznál hatjuk, vállalkozásunk napi likviditása biztosított. Bankszám laegyen legünk erejéig - akár készpénzben, akár átutalással - eleget tudunk tenni fizetési kötelezettségeinknek. További előnye ennek a m egoldás nak, hogy a legtöbb bank csak m inim ális költséget számít föl az olyan tranzakciókért, am ikor az átutalásunk címzettje bankszám láját ugyan annál a banknál vezeti. Ebben az esetben egyrészt tranzakciós költsé get takarítunk meg, másrészt szerény kam atbevételre is szert teszünk, és a pénzőrzés költségeit is áthárítottuk a bankra. Tevékenységünkkel tehát hozzájárultunk vállalkozásunk értékterem tési folyamatához. - Szabad pénzeszközeinket rövidebb vagy hosszabb ideig lekötjük a bankban. Am int az előző pontban láttuk, bár a bank a látra szóló betét után is fizet szerény kam atot, ez jelentősen alatta marad a tartósan le kötött betétek kamatainak. Logikusnak látszik, hogy a számlán lévő pénzünket tartósan és folyam atosan kam atozó betétben helyezzük el, hiszen ezzel növelni tudjuk kam atbevételeinket, tehát növeljük a vál lalkozásunk értékét. Mi van azonban akkor, ha pár nappal azután, hogy pénzünket például egy egyhónapos betétben lekötöttük, sürgős - előre nem tervezett - fizetési kötelezettségünk keletkezik? Vagy feltörjük a betétet, ekkor a bank azzal büntet bennünket, hogy m ég a látra szóló kam atot sem fizeti meg, így elveszítjük azt a szerény kamatot is, am elyet betétlekötés nélkül élvezhettünk volna, vagy az át meneti pénzhiány áthidalására hitelt vagyunk kénytelenek igénybe venni. Ekkor azonban mindaddig, amíg a hitelt újabb pénzbevételek ből vagy a lejárt betétből nem tudjuk törleszteni, kam atot kell fizet nünk. A betéti kamat és a hitelkam at különbözete pedig veszteségként
A bankszámlapénz olyan látra szóló pénzkövetelés, amelyet n bank a számlatulajdonos felszólítá sára bármikor kótclcs készpénzben a számlatulajdonos rendelkezésére bocsátani.
H7
fog megjelenni (nagyjából azonos belelt és hitel futam időket föltéte lezve). Ha esak pár nap van a betét lejáratáig, akkor m indenképp érde mes rövid lejáratú hitelt (folyószám lahitelt) igénybe venni. Ekkor a szaldó m indenképp pozitív lesz. A kérdés az, hogy miként lehet egyszerre biztosítani a vállalkozás folya matos likviditását és maximálisan kihasználni a betétlekötés hozamát. En nek több módja van. Látszólag a legegyszerűbb, hogy a felmerült fizetési kötelezettségnek nem teszünk azonnal eleget, a benyújtott számla kiegyenlítését mindaddig halasztjuk, amíg a lekötött betét le nem jár, illetve egyéb bevételekre szert nem teszünk. Mivel az előző pontban már tisztáz tuk, hogy ingyen senki sem fog minket hitelezni, ezért ebben az esetben számíthatunk késedelmi kamat vagy kötbér felszámítására, amely lehet, hogy magasabb, mint a betét feltörésekor elszenvedett kamatveszteség, nem beszélve arról, hogy a késedelmes fizetés hosszú távon rontja vállal kozásunk megítélését, vagy más súlyosabb szankciókat is maga után von hat. Ez a megoldás tehát tartósan nem alkalmazható. A legjobb m egoldás az, hogy bárm ilyen kicsi is a vállalkozásunk, havi készpénzforgalm i tervet (cash flow-terv) készítünk. A korszerű pénzgazdálkodás egyik alappillére, hogy folyam atosan, naprakészen tisztá ban kell lennünk várható bevételeinkkel és kiadásainkkal, és ezek egyenlegeként a tervezhető szabad pénzforrásainkkal. így elkerülhet jük azt, hogy a kelleténél nagyobb összeget kötünk le és egy váratlan fizetési kötelezettség átmeneti likviditási gondot okoz. Bár ezáltal nem tudjuk az elméleti m axim um ot hozam ként elérni, de elkerüljük az át meneti likviditási nehézségből adódó kam atveszteséget is. Ezzel azon ban még nem oldottuk föl teljesen az értékm axim alizálás és a folyam a tos fizetőképesség m egőrzésének dilem máját. Szerencsénkre a m o dern bankrendszer erre a problém ára is kínál megoldást. Szabad pénzeszközeinkből értékpapírt1' vásárolunk. Anélkül, hogy ezen a helyen az értékpapírokról részletesen beszélnénk, le kell szö geznünk, hogy jelen esetben csak a befektetési alapok pénzpiaci alap jaira, illetve a szintén viszonylag stabil hozam ot biztosító, és m inim á lis kockázattal járó kötvényalapjaira gondolunk. Ezek a befektetésialap-típusok azok, amelyek egy forint névértéken jegyezhe tők, likvidek és a forgalmazó bankok és értékpapír-kereskedők bármikor haj-
.’ 1 Az értékpapírtörvény szerint ide tartoznak a különböző befektetési alapok állal forgalmazott befek letési jegyek is.
SS
■I A
/xvi/rt^W n i c i i c ( í : \ r h
x a l u ii /i il
landók a felkínált értékpapírt visszavásárolni. Normális piaci körülmények között ezeknek a papíroknak a hozama csaknem azonos a diszkontkincs tárjegyek és az államkötvények hozamával, amelyek pedig versenyképes ho zamot biztosítanak a banki betétekkel szemben. A legtöbb bank forgalmaz ilyen alapokat, és ezek hozamai között—kisebb be fektetett összegek mellett és rövid távon - a különbség minimális. Tekintettel arra, hogy ezeknek a papíroknak a jegyzése, illetve eladása rendkívül egysze rű és olcsó, gyakorlatilag látra szóló betétként működnek, azzal a különbség gel, hogy a realizált hozam az esetek többségében magasabb, mint a betéti ka mat, ugyanakkor bármikor, bármilyen összegben visszaválthatók kamatvesz teség nélkül. Ez a megoldás tehát egyszerre teszi lehetővé számunkra pénzeszközeink rugalmas fölhasználását és a hozam maximálását. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy e tevékenységünkkel hozzájárulunk vállalkozá sunk értéknöveléséhez. Szabad pénzeszközeinkből előrehozott vásárlást eszközölünk. Ez a megoldás első látásra ellentm ondani látszik az értékm axim álásról ko rábban elmondottaknak. E fejezet bevezetésében azt m ondtuk, hogy csak annyi pénz legyen lekötve a term elési, illetve az értékesítési fo lyamatban alapanyag, félkész- vagy készterm ék formájában, amennyi a kereslet m axim ális kielégítéséhez, illetve az ennek m egfelelő term e lési szint fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Ela ennél több anyagot készletezünk, akkor tárolási többletköltségek m erülnek föl, elfekvő készletek alakulhatnak ki, illetve az áru term észetétől függően jelentős m inőségrom lás következhet be. M indezek nem növelik, hanem csökkentik a vállalkozás értékét. Az előző pontokban kifejtettek alapján azt is számításba kell vennünk, hogy a forgalomból így kivont pénz nem képes kam atnyereséget ter melni, em iatt jelentős elm aradt haszonnal is szám olnunk kell. Van-e akkor értelme pénzünket áruba fektetni? Bizonyos esetekben igen. Számos olyan term ék van, am elyek ára erősen szezonális. A búza, az árpa ára aratás idején a legalacsonyabb, míg az aratást m eg előző hónapokban a legmagasabb. Az árkülönbség nem egyszer az ötven-hetven százalékot is eléri. G ondoljuk meg, ha egy állattartó gazda rendelkezne elegendő készpénzzel aratáskor, nem érné-e meg számára az egész évi takarm ányszükségletet azonnal m egvásárolni. Egy év alatt ez neki m inim um 20%-os hozam ot eredményezne. M ég ha a táro lási veszteségeket és a tárolás során felmerülő költségeket is szám ítás ba vesszük, akkor is magasabb nettó hozam ot kapunk, mint amekkorát
H9
II (v.vv • l'h w lity l m em uksm rnt
a hasonló összegű betétek kamatai vagy az értékpapírok biztosítottak volna. Nem beszélve a takarm ányellátás egész évi biztonságáról. Nem véletlen, hogy a nagy gabonaforgalm azó cégeknek még jelentős hitelfelvétele m ellett is m egéri a friss gabona nagy tételű felvásárlása, m ert az áru értékesítésekor realizált árban nem csak a tárolási költségek térülnek meg, hanem a kam atköltségek is, és m ég jelentős profitot is realizálnak. Ugyancsak m egfontolandó a stratégiai készletezés egy tartósan magas inflációs pályán haladó gazdaság esetén. A betéti kam atok általában el m aradnak az infláció m értékétől, különösen emelkedő inflációs trend mellett. Ilyenkor negatív reálkam at alakul ki, ami azt jelenti, hogy pén zünk akkor is veszít értékéből, ha azt gondosan lekötöttük. Ha a vállal kozásunk m űködése szempontjából m eghatározó jelentőségű árucikk ára követi az inflációs trendet, akkor egy előrehozott vásárlás - feltéve persze, hogy a szabad pénzeszközt legalább a felhalm ozott készlet felhasználásáig nélkülözni tudjuk - m indenképpen magasabb hozamot nyújt számunkra, m intha pénzünket betétben helyeztük volna el. Am int a fenti két példából is látszik, vannak esetek, am ikor egy előre hozott vásárlás értéknövelő tényező lehet. Természetesen az ilyen vá sárlások komoly kockázatot is hordozhatnak magukban. M inél hosszabb az előre hozott vásárlás időhorizontja, annál nagyobb a fel vállalt kockázat. A z állam vagy valam elyik tőkeerős cég tartósan ké pes az árakat eltéríteni. Az im portvám ok időleges csökkentése átm ene ti leg az árak letörését eredm ényezheti stb. Éppen ezért, m ielőtt jelentő sebb m értékű előrehozott vásárlásba kezdenénk, m inden körülm ényt gondosan mérlegelni kell. Az értékm aximálás szempontjából m inim á lis követelmény, hogy az árukészletbe történő befektetés nettó hozama haladja m eg a bankbetétek, illetve a konzervatív alapok értékpapírjai nak hozamát. Ellenkező esetben fölösleges kockázatot vállalunk, és a realizált haszon is alatta m arad a lehetséges mértéknek. A fenti példákból az alábbi következtetések vonhatók le: A pénznek a m odem gazdaságban kitüntetett szerepe van. Vállalkozásunk számára az egyedüli korlátos erőforrás a pénz, az összes többi erőforrás a piacon - beleértve term észetesen a m unkaerő piacot is - beszerezhető. I la v á lla l k o z á s u n k m ű k ö d é s e s o r á n m á s p é n z é t k ív á n ju k h as zn á ln i, a k ko r h a s z n á la tá é r t v a l a m i ly e n f o r m á b a n fiz e tn ü n k kell ( h o g y h o g y a n , erről k é s ő b b lesz szó).
ú<>
•/ A pénsiifivl iiiv iw k x c lt's ulu/>i
- Mivel a pénz az egyedüli korlátos erőforrás, vállalkozásunk hosszú távú versenyképessége a pénzügyek m enedzselésének m inőségétől is függ. Ezért a pénzügyi m enedzselés egyedüli értékmérője, hogy az m ennyiben járul hozzá a vállalkozás értékteremtő folyamatához. - A norm álisan működő vállalkozásban időről-időre keletkeznek olyan szabad pénzeszközök, am elyek a termelés vagy a szolgáltatás zavarta lan fönntartásához az adott időpillanatban nem szükségesek. Ezek ha tékony hasznosításról - a veszteségek elkerülése végett - folyam ato san gondoskodni kell. Amiről eddig szó volt, az a vállalkozások pénzügyi m enedzselésének a kellemesebbik része, a szabad pénzeszközök hasznosítása. A kisvállalko zások többsége azonban ennek épp az ellenkezőjével szembesül, nevezete sen likviditási gondokkal küzd, és csak kom oly erőfeszítések árán képes vállalkozását m űködésben tartani. A következő fejezetben azt fogjuk áttekinteni, hogy milyen hatással van a vállalkozásunk értékterem tő képességére, ha nem áll rendelkezésünkre ele gendő pénzforrás, illetve mi történik akkor, ha a vállalkozásunkban a kelle ténél több készpénz van lekötve, m int az elengedhetetlenül szükséges lenne. M egism erkedünk két új fogalommal is, az alulfinanszírozott, illetve a túlfi nanszírozott vállalkozás fogalmával.
4.3. A lulfinanszírozott és túlfinanszírozott vállalkozás Azért, hogy a folyam at lényegét jobban m egértsük, végezzünk el egy gon dolatkísérletet. Tegyük föl, hogy olyan term éket gyártunk, amelynek a gyár tási és értékesítési ciklusa egyetlen nap. Tehát reggel m egvásároljuk az alapanyagot, m ajd legyártjuk a term éket és m ég aznap készpénzért a teljes mennyiséget eladjuk24. Ma a bevétel pontosan annyi, m int a ráfordítás - vagyis nyereség nem képződik - , estére pont annyi pénzünk lesz, m int reggel, a term elési ciklus megindítása előtt volt. Se több, se kevesebb. M indaddig, amíg a kereslet nem nő - az egyéb körülm ényeket m ost változatlannak feltételezve a ter melési folyamatosan finanszírozni tudjuk, likviditási problém ánk nincs. Vállalkozásunknak m ost pont annyi pénz áll a rendelkezésére, amennyi a
.'■I A példa kifejtése során eltekintünk az opporlunity cost elemzésétől, valamint az elérhető banki ho zamok és az inflációs ráta okozta veszteségtől.
ó l
kereslet m a x im á lis k ie lé g íté s é h e z kell, és n le im e lé s h e n és az é rté k esítésb e n lekötött p é n z p o n to s a n a n n y i, a m e n n y i a te rm elé s f e n n ta rtá s á h o z e l e n g e d hetetlenül sz ü k ség e s.
Iibben az ideális esetben a vállalkozásunk sem alulfinanszírozottnak, sem túlfinanszírozottnak nem nevezhető, és eleget tettünk a hatékony pénzgaz dálkodás kritérium ainak is. I Megváltozna a helyzet, ha este a pénz egy részét kivennénk a vállalkozás ból és más célra költenénk. Másnap természetesen kevesebb anyagot tudnánk vásárolni, kevesebb term éket tudnánk eladni, és estére kevesebb készpénzbe vételünk lenne. Ha ezt többször megismételnénk, végül a vállalkozásban nem maradna elég pénz a termelés folytatásához, cégünk alulfinanszírozottá válna, és vállalkozásunk hamarosan tönkremenne. Ivbből máris levonhatjuk az első tanulságot. A vállalkozásból büntetlenül csak annyi pénzt vonhatunk ki, amennyi m ég a kereslet maximális kielégíté sét, illetve az ehhez szükséges termelési szint fönntartását nem veszélyezteti. I la tehát a term elésben nem képződik nyereség, úgym ond nullszaldósak va gyunk, akkor annak veszélyeztetése nélkül, hogy vállalkozásunkat tönkre tennénk, nem vonhatunk ki pénzt, sem személyes céljainkra, sem a vállalko zás továbbfejlesztését szolgáló bővítésre. Fogyasztani és fölhalmozni csak a realizált nyereségből lehet. A kérdés, mi történik akkor, ha nő a term ékünk iránti kereslet? Az egyszerűség kedvéért legyen a term ékünk ára 10 forint és a naponta értékesített m ennyiség 100 darab. A piac azonban hajlandó lenne 110 dara bot is felvenni. Ha nem tudunk valahonnan 100 forintot szerezni, akkor a ke reslet egy részét nem fogjuk tudni kielégíteni. Vállalkozásunk számára tehát nem áll rendelkezésre a kereslet maxim ális kielégítéséhez szükséges forrás, a cégünk alulfinanszírozottá válik. Bár a tcnnclésben és az értékesítésben csak annyi pénz van továbbra is leköt ve, mint amennyi a napi temielés finahszírozásához kell, és ebben a tekintetben a pénzgazdálkodásunk továbbra is hatékony, azonban nem elegendő ahhoz, hogy a keresletet maximálisan kielégítsük, ezért elesünk a 10 darab termék eladása során realizálható bevételtől. A helyzet tehát nagyon hasonló ahhoz, amikor este a be vétel egy részét kivontuk a vállalkozásból, azt nem a másnapi temielés finanszí rozására használtuk, és cégünk ezáltal vált alulfinanszírozottá. A példában a könnyebb érthetőség kedvéért nem kalkuláltunk nyereség gel. Könnyű azonban belátni, hogy 10% haszonkulcsot feltételezve nem csak a többletbevételtől esnénk cl, hanem a 10 darab term éken realizálható 10 forint többletnyereségtől is.
9 2
•I
I iK 'tu ily y l n it'ih 'il a i'/i'a iihi/i/iii
A m egnövekedett kereslet tartós kielégítetlenségének azonban vállalko zásunk számára egyéb káros következm ényei is lehetnek. Azok a vevők, akiket nem tudtunk kiszolgálni, el fognak tőlünk fordulni: vagy m ásnál fog ják az árut beszerezni, vagy más helyettesítő term ékkel fogják a mi term é künket kiváltani. Látjuk tehát, hogy az alulfinanszírozott vállalkozás lehetőségei alatt tel jesít, folyamatos értékvesztést szem cd cl, elobb-utóbb kiszorul a piacról és tönkremegy. ' Mit tehetünk ebben az esetben? - Ha van m egtakarított pénzünk, akkor ezt tagi kölcsön formájában ide iglenesen kölcsönadjuk a vállalkozásnak, és a m egnövekedett értékesí tés bevételéből később a kölcsönadott pénzt visszavesszük. - Hitelt veszünk föl a bankunktól, és hasonlóan járunk el, m int am ikor a saját pénzünket adtuk kölcsön. - Megemeljük az árat, és a képződő többleteredményből finanszírozzuk a növekvő termelést. (Ezt egy keresleti piacon, rövid távon megtehetjük). - Csökkentjük a term ékünk anyagszükségletét (termékinnováció) és így változatlan pénzm ennyiségből finanszírozni tudjuk a m egnövekedett keresletet. - A vásárolt anyagért nem fizetünk azonnal, csak ha a többletterm éket eladtuk (szállítói hitel). j - A m egnövekedett keresletre való tekintettel vevőinktől előleget ké rünk (vevői előfinanszírozás). Látható, hogy a problém a kezelésére, az alulfinanszírozottság elkerülésé re számos eszköz áll rendelkezésünkre. Ebben a helyzetben csak egyet nem tehetünk meg, hogy a növekvő fizetőképes keresletet nem elégítjük ki. (A fenti finanszírozási formákról, illetve egyéb lehetséges megoldásokról később majd részletesen szólunk). Vállalkozásunk azonban nem csak akkor válhat alulfinanszírozottá, ha a növekvő kereslet kielégítéséhez nem áll rendelkezésre elegendő felhalmo zott vagyon. Tegyük föl, hogy - látva a piaci igény változását - további új term ékekkel lépünk a piacra. Mivel nincs felhalm ozott vagyonunk, vagy azt az új term ékek gyártásá hoz szükséges beruházásokra fordítottuk, az új term ék gyártásához szüksé ges anyagköltséget a m ár futó tennék árbevételéből finanszírozzuk. Ezt ideig-óráig m eg tudjuk tenni, bizonyos számlákat nem egyenlítünk ki, átmenetileg csökkentjük a m ár bevezetett termékünk gyártását, csúszunk
93
a k iszállítással, stb., h o s s z a b b táv on a z o n b a n azzal kell sz e m b e s ü ln ü n k , hogy m iv e l a felfutó k ere sletet, illetve az ú ja bb te r m é k e in k g y á r tá s á t n e m tudtuk m e g f i n a n s z ír o z n i, a v á lla lk o z á s u n k n á l m e g je le n n e k az a lu lf in a n s z í r o zottság tip ik u s jelei:
a termelés alapanyaghiány miatt akadozik, romlik a gyártás hatékonysága; szállítóink zúgolódnak a rendszeres késedelmes fizetés miatt, és kése delmi kamatot szám ítanak föl, illetve csak felárral hajlandók szállítani (növekednek az alapanyagköltségek); rosszabb esetben csak készpénzért hajlandók m inket kiszolgálni, vagy egyszerűen m egtagadják a további szállítást. M ég rosszabb esetben a legerősebb pozícióban lévő szállítók felszám olással vagy végrehajtás sal fenyegetőznek; a vevőink reklam álnak amiatt, hogy rendszeresen késve kapják az árut, és késedelmi kötbért számíthatnak föl; a vevők egy része átm egy a konkurenciához, piacvesztést szenvedünk cl, hosszú távon kiszom lunk a piacról; még rosszabb a helyzet, ha az új termék gyártásához szükséges beruházá sokat is az éppen fotó termékeink árbevételéből próbáljuk finanszírozni. A helyzet ugyanaz, mint a fenti példában, csak a vég hamarabb követke zik be. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisvállalkozások még ma is gyakran esnek ebbe a csapdába, holott megfelelő pénzgazdálkodás mellett az alulfinanszírozottság kialakulása elkerülhető. Néhány aranyszabály, am elynek betartásával az alulfinanszírozottság el kerülhető: Ha a termelést bővíteni kívánjuk, vagy új terméket kívánunk bevezetni, mindig vegyük számításba a többlettermelés által indukált többletfor rás-szükségletet. M ég a termelés felfuttatása előtt végezzünk pontos számítást a szükséges pénzmennyiség meghatározására, hogy a termelés beindításakor a szükséges források már rendelkezésre álljanak. Ha vállalkozásunk nem rendelkezik elegendő felhalmozott saját forrás sal a megnövekedett kereslet kielégítéséhez, úgy vegyük számba a vál lalkozásunk számára elérhető külső finanszírozási lehetőségeket. M indaddig ne kezdjük cl a term elést bővíteni, amíg a szükséges forrá sokat nem biztosítottuk. (Lehet, hogy ezzel átm enetileg le kell m onda nunk bizonyos többletbevételről, de elkerülhetjük az alulfinanszíro zottság csapdáját.) S o h a ne fo rd ítsu k a fo ly ó á rbe véte lt te rm e lé s b ő v íté s r e , illetve h o ssz a n m e g té r ü lő b e r u h á z á s ra . E z biz to s b u k á s h o z vezet. T a r tó s b ő v íté st csak
’l A p t,n?Mft),l mvntul.wclí'w ula/i/al
a tárgyévi nyereségből, az előző években felhalmozott eredményből vagy más, hosszú lejáratú külső forrásból finanszírozzunk. (Ezekről később szólunk részletesen.) - Minden eszközzel kerüljük el, hogy vállalkozásunk alulfinanszírozott le gyen. Ez már rövid távon hatékonyságromlást eredményez, ami csökkenti vállalkozásunk értékteremtő képességét, hosszú távon pedig piacvesztés hez vezet, rosszabb esetben a vállalkozásunk végét jelentheti. M ost pedig nézzünk példát a túlfinanszírozott vállalkozásra. Az előbbi példánál m aradva induljunk ki m ost abból, hogy 10%-os haszonkulccsal dolgozunk, tehát term ékünk ára 11 forint, így ha reggel 1000 forintért vásároltunk alapanyagot, estére - am ikor a term ékeinket el a d tu k - 1100 forintunk lesz. A z 1000 forintnyi befektetett tőkénkre vetített hozam így szintén 10% (100/1000 = 0,1 -» 10%). M ásnap reggel gond nélkül m eg tudjuk vásárolni az aznapi term eléshez szükséges anyagot és m ég 100 forintunk m aradt is. Ha változatlan kereslet m ellett továbbra is m inden bevételünket folyam a tosan elköltjük, és alapanyagot vásárolunk érte, akkor napról napra nő az alapanyagkészletünk, de a naponta realizált haszon továbbra is 100 forint marad, hiszen az eladott készterm ék m ennyisége nem változott. A tizedik nap után a visszaforgatott nyereséggel együtt a saját tőkénk már 2000 forint lesz, amelyből 1000 forint alapanyag formájában, 1000 forint pedig készpénzként van jelen. Ha most a 100 forint hasznot ezzel a 2000 forinttal állít juk szembe, akkor azt látjuk, hogy az egységnyi tőkére vetített hozamunk 5%, vagyis tíz nap alatt a felére csökkent (100/2000 = 0,05 -* 5%). Bárja termelés hatékonysága változatlan, az eladott term ékeken továbbra is 10% hasznot realizálunk, az egységnyi befektetett tőkére jutó hozam megfeleződött. A tőke hatékonysága romlott. Hogyan lehetséges ez? M ivel a term ékünkön 10% nyereséget realizálunk m inden egyes értékesí tési ciklus után, és azt a vállalkozásból nem vonjuk ki, ez anyagkészlet vagy készpénz formájában jelen van a vállalkozásban, növeli a felhalm ozott va gyont, vagyis napról napra nő a vállalkozás saját tőkéje. M egnövekedett tő kénket azonban egy változatlan szintű termelés finanszírozásához használ juk fel, s bár cégünk értéke folyam atosan nő, a romló tőkehatékonyság jelzi, hogy a növekvő vállalati vagyont egyre rosszabb hatékonysággal használ juk". Vagyis a vállalkozásunk lúlfinanszírozottá vált. Akkor se sokkal jobb a helyzet, ha a naponta realizált hasznot nem költjük el. A különbség csupán annyi, hogy a napi termelési ciklus végén a saját tő
a, rr.vr • r i n t u n v i m m íf?,snti'nt
kénk tel jes egészében készpénz formulában áll r e n d e lk e z é s r e és nem kell bí belődnünk a folyam atosan növekvő k észle tü nkkel. Ila tehát a term elésben, illetve a forgalomban a szükségesnél több pénz van lekötve, akár alapanyag, akár készpénz vagy számlapénz formájában, ak k o ra term elési és értékesítési folyam at változatlan hatékonysága mellett is romlani fog vállalkozásunk értékterem tő képessége. A fenti esetek tipikus példái a túlfinanszírozott vállalkozásnak. Végül nézzük meg, mi történik akkor, ha ebben az esetben nő term ékeink iránt a kereslet. Tegyük fel, hogy a keresletnövekedés 10%-os. M ivel az ér tékesítési ciklus végén 100 forint többletforrás áll rendelkezésünkre, m ás nap reggel meg tudjuk vásárolni a 110 darab term ékhez szükséges alapanya got. Este, am ikor az összes term éket eladtuk, 1210 forintunk lesz. Nézzük meg m ost az egységnyi tőkére jutó hozamot: 110/1100 = 0,1 -» 10%, vagyis az egységnyi tőkére jutó hozam nem változott, továbbra is 10% maradt. Ha a kereslet nem növekszik tovább, akkor m ásnap anyagvásárlásra is mét I 100 forintot kell fordítanunk, és m arad még 110 forintunk. A tizedik nap estére a saját tőkénk a felhalmozódott nyereség m iatt 2 200 forint lesz, amely - mivel a többletbevételt nem fektettük be újra - készpénz form ájá ban fog rendelkezésünkre állni. Ha m ost a napi profitot elosztjuk a saját tő kével ( 110/2200 = 0,5 -* 5%), ism ét azt találjuk, hogy az egységnyi tőkére jutó hozam 5%-ra csökkent. Ha a szám ítást m inden napra elvégeznénk, azt tapasztalnánk, hogy az egységnyi befektetett tökére jutó hozam attól a nap tól kezdve, am ikortól a kereslet nem nő tovább, folyam atosan csökken. Az egységnyi befektetett tőkére jutó hozam ot csak akkor tudjuk szinten tartani, ha a képződő többletnyereséget folyam atosan vagy egy bővülő ter melésbe, vagy más, hasonló hozamú befektetésbe forgatjuk vissza. Érdekes módon akkor sem rom lik a befektetett tőke hozama, ha a nyere séget a második naptól fogva m inden nap kivesszük a vállalkozásból és elköltjiik. Vegyük észre azonban, hogy ebben az esetben tíz nap m úlva ugyan annyi lesz a befektetett tőkénk, m int tíz nappal előtte, vagyis vállalkozásunk értéke ezalatt a tíz nap alatt nem nőtt. A befektetett tőke hatékonysága ugyan nem csökkent, de a felhalm ozott vagyonunk sem nőtt. Mivel a vállalkozá sunk értéke nem változott ez alatt a tíz nap alatt, ez ellentm ond az értékm aximalizálási elveinknek, vagyis a pénzügyek kezelése nem vett részt a vál lalkozás értékterem tési folyamatában. Végül röviden tekintsük át, mikor válik cégünk túlfinanszírozottá, m e lyek ennek a következm ényei és milyen lépéseket tehetünk elkerülésükre.
■I A
nii'iit’tlzscliw iiliw/til
\ - Akkor túlfinanszírozott egy vállalkozás, ha a term elési és értékesítési folyamatban több pénz van lekötve alapanyag, félkész- és készterm ék formájában, m int am ekkora az aktuális kereslet m axim ális kielégítésé hez szükséges lenne. - A túlfinanszírozott vállalkozás eszközhatékonysága romlik, az egy ségnyi befektetett eszközre, illetve saját tőkére jutó hozam folyam ato san csökken. - A term elésben, illetve a szolgáltatásban tehát m indig csak annyi pénzt kössünk le, am ennyi a kereslet m axim ális kielégítéséhez a szükséges. - A túlfinanszírozottság akkor sem szűnik meg, ha a fölösleges pénzt kivon juk a termelési, illetve értékesítési folyamatból, csupán a készletezési költ ségtől, illetve az elfekvő készletek kialakulásától szabadulunk meg. A z a pénzmennyiség, am elyet m int fölösleges eszközt a termelésből kivontunk, csak akkor term el hasznot és növeli vállalkozásunk értékét, ha megfelelő hozam m ellett befektetjük. - Az egységnyi befektetett tőkére jutó hozam ot tehát csak akkor tudjuk szinten tartani és egyben a vállalkozás értékét növelni, ha a képződő többletnyereséget folyam atosan vagy egy bővülő term elésbe, vagy m ás hasonló hozam ú befektetésbe forgatjuk vissza. Külön fejezetben foglalkozunk azzal, hogy m ikor érdemes a képződött eredm ényt saját vállalkozásunkba visszaforgatni, és m ikor kell más, alter natív befektetési lehetőséget keresni.
4.4. A pénzügyi m enedzsm ent szerepe a vállalkozás értékterem tő folyam atában M int ahogy e fejezet bevezetőjében írtuk, a m odem piacgazdaság m onetizált gazdaság, ami azt jelenti, hogy a piaci folyam atok a pénz közve títésével zajlanak. A zt is láttuk, hogy a pénznek kitüntetett szerepe van mind a gazdasági életben, m ind a vállalkozások életében. Kis túlzással azt m ond hatnánk, hogy a m odem gazdaságban a pénz első szám ú term előerővé lépett elő, olyan erőforrás, am ellyel a mai globalizált világban bárm ely más erő forrás m egvásárolható. A pénz azonban korlátos erőforrás, ezért a vállalkozásunk szám ára ren delkezésre álló pénz mennyisége és m obilizálhatósága alapvetően m eghatá rozza a vállalkozás m űködőképességét, cselekvési lehetőségét és a kihívá sokra adható válaszok minőségét. I losszú távon a pénzügyek mcncdzsclésé-
97
nck tehát meghatározó szerepe vim 11 vállalkozásunk túlélése, illetve fejlődése szempontjából. A vállalkozás pénzgazdálkodása ezért része a vállalkozás értékteremtő folyamatának. Alihoz, hogy a pénzügyi m enedzsm ent eleget tudjon tenni ennek a kritéri umnak, a követhető szempontokat kell figyelembe vennie: - Számolnia kell a pénz árával akkor is, ha saját pénzét használja, akkor is, ha más pénzét kívánja igénybe venni. - Ha a vállalkozásnak akár csak rövid időre is szabad pénzeszközei áll nak rendelkezésre, akkor azokat megfelelő hozam mellett m inim ális kockázattal be kell fektetni. A nem forgó pénz nem termel hasznot, konkrét vagy relatív veszteséget okoz. - A szabad pénzeszközök befektetési módját úgy kell megválasztani, hogy az versenyképes hozamot biztosítson - csaknem annyit, mintha a temielés finanszírozására használnánk föl - , emellett kellően rugalmasnak kell len nie, hogy folyamatosan biztosítani lehessen a vállalkozás likviditását. - A vállalkozás számára egyaránt káros, ha akár alulfinanszírozott, akár túlfinanszírozott. Ezért egyrészt folyamatosan és előre gondoskodni kell a kereslet m axim ális kielégítéséhez szükséges forrásokról, m ás részt biztosítani kell, hogy a term elési és az értékesítési folyamatban csak annyi forrás legyen lekötve, amennyi a kereslet maxim ális kielé gítéséhez nélkülözhetetlen. A korszerű pénzgazdálkodás alapja tehát, hogy a lehető legkisebb tőkele kötés m ellett a lehető legnagyobb forgalm at és profitot érjünk el, és csak annyi pénz legyen a term elésben és az értékesítésben lekötve, amennyi a za vartalan üzletm enethez nélkülözhetetlenül szükséges.
4.5. Tervezés, a vállalkozás pénzszükségletének meghatározása Alihoz, hogy eredm énnyel próbáljunk vállalkozásunk számára pénzforrást biztosítani, az első és legfontosabb lépés, hogy pontosan m eghatározzuk vállalkozásunk tényleges pénzszükségletét. Tisztán kell látnunk a pénzhi ány okát és természetét, azt, hogy m ire kell a pénz, illetve, hogy m iért van a vállalkozásunkban pénzhiány. Ennek tisztázása azért rendkívül fontos, mert a fenti kérdésekre adott vá lasz lényegében meghatározza az igénybe vehető források körét. Kézcnfck-
9 8
I I /><•». iV.i;i•/
ni, 1111,11
vő, hogy egy több óv alatt megtérülő beruházást nem szabad egy három hó napos lejáratú hitelből finanszírozni, ugyanakkor egy soron kívüli nagyobb számla kiegyenlítésére nem fogunk ötéves lejáratú beruházási hitelt igénybe venni. Az esetek többségében azonban a válasz nem ilyen kézenfekvő. Nézzük meg, hogy m iként csoportosíthatjuk a pénzszükségletet! A pénzszükséglet kapcsolódhat: m ár fennálló esedékes fizetési kötelezettség rendezéséhez, várható, közeljövőben esedékes fizetési kötelezettség teljesítéséhez, valamilyen tervezett projekt, beruházás, fejlesztés stb. jövőbeni finan szírozásához. A pénzszükséglet lehet: - átmeneti - vagy tartós. Kapcsolódhat: a forgalom fönntartásához, vagy a forgalom bővítéséhez, esetleg a forgalom csökkentéséhez is, amennyiben egy nehezen elad ható term éket kívánunk a piacról kivezetni. A pénzszükségletet indukálhatja: egy lejárt szállítói tartozás rendezése, egy beruházás indítása, - új term ék bevezetése, új vállalkozás indítása, stratégiai árubeszerzés stb. A fenti csoportosítás nem tudom ányos igényű, de alkalmas lehet arra, hogy szemléltesse, hányféle ok vezethet oda, hogy a vállalkozásunknak pót lólagos pénzforrást kelljen bevonnia. A kérdés itt az volt, hogy mire kell a pénz. 1 azonban csak az egyik m egközelítési mód, am ely szerint az elem zést el kell végeznünk. Arra kapunk választ, hogy a pótlólagos pénzforrást mire k ív á n ju k fölhasználni, de arra nem, hogy ezt miért nem tudjuk saját szabad pénzeszközeinkből m egtenni, illetve, hogy m iért nem állnak rendelkezé sü n k re ezek a pénzeszközök. A másik kérdés tehát az, hogy miért van a vállalkozásunkban pénzhiány. A pénzhiány oka sokrétű lehet. Az előző fejezetben m ár volt szó az alul tőkésített vállalkozásról. Az alultőkésített vállalkozás gyorsabban növeli leiinelését, illetve szolgáltatását, m int amilyen ütemben a szabad cash flow képződik, mint ahogy a tárgyévi nyereség növekedése erre fedezetet nyújta
99
na, így a bővülő termelést nem tudja saját tő ké jéből finanszírozni. Szintén alulfinanszírozáshoz vezet, ha a folyó á r b e v é te le k e t a termelés, értékesítés körforgásából kivonjuk, és vagy saját s z e m é ly e s c é lja in k r a használjuk föl, vagy fejlesztő beruházásokat valósítunk meg belőle, esetleg új vállalkozást indítunk. Pénzhiányhoz vezethet az is, ha akár kényszerből, akár csak a kellő körül tekintés hiányában, a szállítóinkkal szemben rövidebb fizetési határidőben állapodtunk meg, mint amilyen fizetési határidőket a vevőinknek m egenge dünk (mert, hogy nagy vevőink, m int például az áruházláncok, erőfölényük kel visszaélve rendszeresen nagyon hosszú fizetési határidőt kényszerítenek ránk). Ebben az esetben arról van szó, hogy vevőinknek áruhitel formájában adunk kölcsönt, és ennek pénzszükségletét nekünk kell előteremteni. I.ehet, hogy a pénzünk árukészletben vagy éppen - egy előrehozott vásár lás miatt - alapanyag formájában m aterializálódott, és az éppen esedékes számlát em iatt nem tudjuk kiegyenlíteni. Általában pénzhiányhoz vezet a túlzottan hosszú termelési, illetve értékesítési ciklus. Az is előfordulhat, hogy valam elyik term ékünk vagy szolgáltatásunk iránt átm enetileg csökkent a kereslet, ezért eladatlan árukészlet halm ozódott IÖ1, esetleg árvitába keveredtünk valam elyik nagy vevőnkkel, és ezért kel lett a már legyártott áru kiszállítását leállítani. Ugyancsak pénzhiányhoz ve zet, ha a rossz tervezés vagy az átgondolatlan anyagbeszerzés m iatt elfekvő készlet keletkezik. Gyakori eset, hogy a visszaigényelt áfa nem érkezik m eg a törvényben előírt időben, stb. Súlyosabb a helyzet akkor, ha a pénzhiány abból adódik, hogy tevékeny ségünk veszteséges, azaz a termelés vagy a szolgáltatás során felhasznált anyagok, áruk, m unkaerő stb. költsége magasabb, m int a realizált árbevétel. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol év közben nem készítenek részletes elem zést, esetleg a féléves mérleg csak formális, sok esetben a krónikus pénzhi ány figyelmeztetheti a vállalkozót először arra, hogy tevékenysége veszte séges, és a pótlólagosan bevont erőforrások m ár a nem a tennclést, hanem a veszteséget finanszírozzák. Sok vállalkozó hajlam os arra, hogy napi árbevételét hosszan m egtérülő eszköz beszerzésére, beruházásokra fordítsa, így veszélyeztetve a napi lik viditást. Mint látjuk, a pénzhiánynak számos oka lehet, és ennek természete alap vetően m eghatározhatja, hogy a hiány pótlására m ilyen forrásokat tudunk mozgósítani.
100
•/. A ftcnzH^yi mcmul/M'Irs nhi/i/dl
Azt azonban m ár m ost leszögezhetjük, hogy m ielőtt pénzforrás után kez denénk kutatni, előtte mindig alaposan m eg kell vizsgálnunk, hogy miért alakult ki pénzhiány a vállalkozásunkban. A fent felsorolt alapesetek közül néhányat érdemes részletesebben is átte kinteni azért, hogy m egértsük az ilyenkor követendő eljárást. A leggyakoribb eset, amellyel egy kisvállalkozás találkozik, hogy az ép pen esedékes szám láit nem tudja kifizetni. Ezek lehetnek lejárt szállítói tar tozások, közüzem i díjak, az államm al szemben fennálló kötelezettségek vagy éppen az alkalm azottaknak kifizetendő bérek. Ezek mind tipikus rövid lejáratú kötelezettségek, m elyek egy része vár ható és tervezhető, egy része esetleg váratlan kiadás. Az ilyen helyzetek elkerülését hivatott segíteni a cash flow-tervezés. Ez le egyszerűsítve annyit tesz, hogy a pénzszükségletet és a várható pénzbevétele ket naptárszerüen naponta, hetente (a cég m űködésének megfelelő gyakori sággal) lajstromba vesszük és meghatározzuk azok egyenlegét. Ha az egyen leg pozitív, akkor az adott napon pénztöbblettel számolhatunk, ha negatív, akkor az adott időben pénzhiánnyal kell számolnunk. Ez segít fölkészülni az előre látható likviditási gondokra és az azok elhárítására teendő lépésekre. M indcmellett még a leggondosabb tervezés mellett is előfordul, hogy egy-egy esedékes, biztosnak vélt bevétel nem érkezik meg, ugyanakkor az előző be kezdésben jelzett típusú fizetési kötelezettségeink keletkeznek. Ha ezek kifizetése azért jelent gondot, m ert valam elyik vevőnk nem egyenlítette ki időben a számláját, de egyébként egy jól fizető, biztos vevő ről van szó, vagy az APEH nem utalta még vissza az áfát, vagy nem kaptuk még m eg az egyébként m ár m egítélt támogatást, stb., akkor átm eneti likvi ditási nehézségről beszélünk. A pénzhiány azért keletkezett, m ert egy ter vezhető biztos bevétel - tőlünk független okokból - nem érkezett meg idő ben. Ezekben az esetekben a pénz befolyásában biztosak lehetünk, annak esak az. időbeliségével van probléma. A fizetési kötelezettségünk korábban keletkezett, mint ahogy az esedékes bevételeink beérkeztek volna. Az ilyen átmeneti likviditáshiányt, ha rendszeresen előfordul, legegyszeilihh egy folyószámlahitellel vagy egy rövid lejáratú forgóeszközhitellel át hidalnunk. Mivel a pénzhiány átm eneti és várhatóan csak rövid ideig fog fennállni, a pénzforrás is rövid lejáratú kell hogy legyen. Természetesen az. átmeneti likviditáshiány kezelésére sok más mód is kí nálkozik, ezekről azonban a következő fejezetekben részletesen lesz szó. Más a helyzet akkor, amikor például egyik vevőnkről vagy akár többről kitleiül, hogy tartós likviditási problémával küszködik, és nem tud vagy nem akar
101
I I n \. •
/ V '/ t / r t . m '/
nn'in'
illőben lizetni. Iíz napjainkban gyakoi i jelenség például az építőiparban, amikor a fővállalkozó, aki a megbízójával minőségi vagy szavatossági vitába kevere dik, és emiatt nem tud a pénzéhez jutni, nem Ii / e l i ki alvállalkozóit, jóllehet azok vagy azok többsége a vállalt feladatot hiánytalanul teljesítette. Ilyen esetben az alvállalkozói láncolat végén álló kisvállalkozó, aki a tényleges m unkát elvégezte, sokszor hónapokig, rosszabb esetben akár éve kig nem ju t a pénzéhez. Itt m ár nem beszélhetünk néhány napos vagy hetes átmeneti likviditási problémáról, a pénzhiány itt m ár tartós, a pénz befolyása bizonytalan, bár ál talában még mindig nem haladja m eg az egy évet. Ilyenkor a likviditási problém a kezelése is más technikát igényel. lilőször is mindent kövessünk el a jogos követelésünk behajtásáért. Ha kell, forduljunk profi behajtó cégekhez, fogadjunk ügyvédet, és indítsunk peres eljárást követelésünk beszedésére, vagy ha más mód nincs, a felszá molási eljárás kezdem ényezésétől se riadjunk vissza, ha ez az út vezet jogos követelésünk behajtásához. Amikor a bankok azt látják, hogy ügyfelük pénzhiánya a bizonytalan be folyású vcvőkövetelésekből ered, nem szívesen adnak hitelt, vagy ha adnak is, csak különleges feltételekkel, hiszen ezzel átvállalnák a vállalkozó koc kázatát. Ilyen esetben - ha erre a vállalkozónak vagy a tulajdonosoknak módja van - szerencsésebb a tagi kölcsön, am ikor is a tartós pénzhiányt a tu lajdonosok, illetve a vállalkozók saját m egtakarított pénzükből vagy más vállalkozásaik szabad pénzeszközeiből pótolják. (Ez utóbbival persze óva tosan kell bánni, nehogy ezzel a másik, m ég jó l prosperáló vállalkozásunkat is veszélybe sodorjuk). Ha mégis bankhoz fordulunk, akkor készüljünk föl arra, hogy a bank komoly fedezetet fog megkövetelni, mivel az üzletm ene tünkben nem bízik, és ilyenkor lényegében jelzáloghiteit kapunk. Ugyancsak m egfontolandó megoldás, hogy m egpróbálunk a fölösleges anyagoktól, alkatrészektől megszabadulni, az elfekvő készleteinket kiárusí tani, eladatlan árukészletünket akciók keretében értékesíteni. Ezt a módszert akkor érdem es választani, ha azt látjuk, hogy pénzeszközeink olyan készle tekben, alapanyagokban stb. vannak lekötve, am elyeket rövid időn belül piacvesztés vagy vevőink piacvesztése, esetleg tönkrem enetele miatt - nem tudunk az eredeti formában földolgozni vagy értékesíteni. Tartós pénzhiányról beszélünk akkor is, am int azt fentebb már említettük, amikor vevőink ugyan rendben fizetnek, de sokkal később, mint ahogy ne künk a mi szállítóink felé teljesítenünk kell. Vcvőkövetéléseink tehát ké sőbb folynak be, mint ahogy szállítói tartozásunkat rendezni kell.
102
■/. A
Hic'HCi/.'.vi'tóv iilii/i/ul
Az előző fejezetben bemutattuk, hogy a kisvállalkozói szektor gyenge al kupozícióval rendelkezik, ezért szállítói (akiktől az alapanyagot, árut stb. rendszeresen beszerzik) általában azonnali készpénzfizetést vagy pár napos fizetési határidőt követelnek meg, míg a nagyobb érdekérvényesítő képes séggel rendelkező vevői csak 60 vagy 90 napon túl fizetnek a leszállított ter mékért, illetve az elvégzett szolgáltatásért. Ilyen esetben a kisvállalkozó pénzének egy része áruhitel formájában van tartósan lekötve, és bár a vevő től az áru ellenértéke biztosan befolyik, de jóval később, m int ahogy a vál lalkozó fizetési kötelezettségei keletkeznek. Ha biztos, első osztályú vevőről van szó, akiről korábbi tapasztalataink ból tudjuk, hogy erőfölényével nem kíván visszaélni, a problém a kezelése egyszerű. A bankok szívesen m eghitelezik az így keletkezett pénzhiányt, h i szen a vevőkövetelés befolyása biztos, a bankok kockázata alacsony, akár hajlandók a követelést faktorálás25 keretében m eg is vásárolni. A pénzhi ányt ilyen esetben tipikusan forgóeszközhitellel, folyószámlahitellel, vagy a már em lített faktorálással lehet kezelni. Vannak esetek, amikor a vállalkozásunkban tökéletes a pénzügyi egyen súly, mégis fölmerül a többletforrás igénye. Ha új term éket vagy szolgálta tást akarunk bevezetni, vagy a m eglévő szolgáltatást kívánjuk bővíteni, hogy a m egnövekedett keresletet ki tudjuk elégíteni, óhatatlanul többletfor rásra lesz szükségünk. Bizonyára több vagy nagyobb teljesítményű gépre lesz szükségünk, újabb szerszám okat kell vennünk, több m unkaerőt kell alkalmaznunk, vagy rendszeresen nagyobb m ennyiségű alapanyagot kell beszereznünk. Ha nem akarjuk, hogy vállalkozásunk - annak m inden veszélyével együtt alulfinanszírozottá váljon, akkor a tervezett fejlesztés által indukált több let forrást valahonnan biztosítanunk kell. Mint látjuk, itt nem átmeneti pénzhiányról van szó, hiszen a jelenlegi ter melés finanszírozásához elegendő forrás áll a rendelkezésünkre, hanem egy tartósan jelentkező pótlólagos pénzigény m erült föl. Ennek kezelése ismét eltérő technikát igényel. Bármilyen meglepő, a szükséges pénz előterem té sére jóval több lehetőség kínálkozik, m int elsőre gondolnánk. Mivel itt tartós többletforrásigénnyel kell számolnunk, a pénzre hosszú távon akár 5- 10 évre - van szükségünk, rövid lejáratéi forrás szóba sem jöhet.
A Inklorálánról kósObb rés/telesen is gzó lesz.
103
• r - . r i ' ^ r r rn»r»W «8m »H l
Sajnos, még ma is találkozunk vállalkozókkal, akik tudatlanságból vagy meggondolatlanságból ilyen esetben is rövid lejáratú llnanszírozással pró bálkoznak. Tudnunk kell azonban, hogy ez esak ideig-óráig jelent megoldást, hosszú távon a vállalkozásunk létét tesszük kockára. Ha a kölcsönvett pénzt ham arabb kell visszafizetnünk, mint ahogy a be fektetésünk megtérülne, illetve m ielőtt a befektetés többlethozam a folya matosan biztosítja a kölcsöntörlesztés forrását, a cégünk rövid idő alatt fize tésképtelenné válik, és vagy a szállítóinknak, vagy a kölcsönt nyújtónak, vagy az állam nak nem fogunk tudni fizetni. Az adósságcsapdából lehet, hogy m ár csak a felszámolás felé vezet az út. Ezt elkerülendő, m ár itt le kell szögezni, hogy m indig olyan hosszú lejá ratú pénzforrást kell igénybe vennünk, amennyi idő alatt a visszafizetéshez szükséges forrást ki tudjuk termelni. Nézzük meg tehát, csak példaszerűen, hogy egy lassan megtérülő, nagy összegű beruházáshoz m ilyen pénzforrást tudunk igénybe venni. Ha gépet, berendezést kívánunk vásárolni, úgy a legkézenfekvőbb m eg oldás a hosszú lejáratú beruházási hitel. A hitel fedezete lehet maga a m eg vásárolt eszköz, a hitel törlesztéséhez szükséges pénzt pedig az így m egnö velt term elő vagy szolgáltató kapacitás fogja kitermelni. Másik lehetséges m egoldás a lizing, am ikor a gépet nem megvásároljuk, hanem egy lízingcég közrem űködésével bérbe vesszük. (Ezekről a követke ző fejezetekben részletesen szólunk). Itt is szóba jöhet a tagi kölcsön, és ha a beruházás nagyon ígéretes, a több let fonást alaptőke-em eléssel is biztosíthatjuk. Ha a termelés felfuttatásához vagy szolgáltatásaink bővítéséhez nincs szük ségünk beruházásra, mert a meglévőkkel is ki tudjuk a keresletet elégíteni, vagy a beruházásra van elég saját forrásunk, a felfutó termelés többletanyagigényc még mindig fölvethet pótlólagos finanszírozási igényt. Minthogy tartós keresletnövekedéssel számolunk, a többletforrásnak is hosszú lejáratúnak kell lenni. A legjobb m egoldás ez esetben egy éven túli lejáratú forgóeszközhitei, vagy egy m egújítható, rulírozó forgóeszközhitei. Természetesen itt is szóba jöhet a tagi kölcsön, illetve az alaptőke-em e lés, mivel tartós fonásbevonásra van szükségünk, de m int később látni fog juk, ilyenkor nem ezek a tipikus megoldások. összefoglalásként m egállapíthatjuk, hogy mielőtt m ás pénzét kívánjuk igénybe venni, a következő kérdéseket kell tisztázni:
104
■I A i»-n.-uy,vt m v n r ik x v lh uhni/til
-
Mire kell a pénz? M iért van a vállalkozásunkban pénzhiány? Mennyi pénzre van ténylegesen szükségünk? M ilyen időtávra kívánjuk m ás pénzét igénybe venni? M ilyen forrásköltséget tudunk kiterm elni (ha hitelben gondolko dunk)?26 - M ilyen többlethozam ot tudunk biztosítani (ha pótlólagos töke bevoná sában gondolkodunk)? A fenti kérdések pontos m egválaszolása hozzásegít bennünket a legm eg felelőbb és a legolcsóbb pénzforrás felkutatásához. A következő fejezetben azt fogjuk áttekinteni, hogy a kisvállalkozók számá ra a fenti problémák kezelésére milyen pénzforrások állnak rendelkezésre.
4.6. A lehetséges finanszírozási alternatívák Iígy vállalkozás számára - a m egnövekedett készpénzigény kielégítésére alapvetően két finanszírozási forrás áll rendelkezésre: a belső finanszírozás és a külső finanszirozás. (A valóságban term észetesen általában a kettő kombinációja valósul meg). Belső finanszírozásról akkor beszélünk, am ikor a készpénzszükségletet úgy próbáljuk m eg kielégíteni, hogy a vállalkozás m ár m eglévő, illetve fo lyamatosan képződő forrásait kíséreljük m eg hatékonyabban fölhasználni. Iibben az esetben tehát a vállalkozásunk számára rendelkezésre álló külső forrás mennyisége nem nő, csupán a m eglévő forrásaink fölhasználási m ód ja változik és így terem tjük elő a szükséges készpénzt a többletfeladatok fi nanszírozásához. A másik lehetséges mód, hogy külső finanszírozási forrásokat veszünk igénybe. Külső finanszírozásról akkor beszélünk, am ikor a m egnövekedett pénzszükséglet fedezésére pótlólagos forrásokat vonunk be, tehát úgy elé gítjük ki a többlet-pénzigényt, hogy m egnöveljük a vállalkozásunk számára rendelkezésre álló forrás m ennyiségét. A külső forrásoknak alapvetően két formája van: az adósságfinanszírozás és a vagyon finanszírozás. Adósságfinanszírozásról akkor beszélünk, ha hitel típusú forrásokat ves/iink igénybe. H/t tipikusan a pénzpiacon tehetjük meg. Ebben az esetben a J(i A loiiáNkóllségekról és a pótlólagos hozamról a későbbi fejezetekben lesz részletesen szó.
105
II h s : • / ‘r n /u e v l nn'in'tl snu'iil
pénzt csak k ö lc sö n k a p ju k , a m e ly e t a z u tá n h o s s z a b b v agy rö v id e b b id ő után vissza kell a d n u n k . E z a m e g o ld á s tehát csak id ő le g es en o ld ja m e g a p r o b lé m áinkat, h isz e n a k ö lc sö n le já r a ta k o r a tö b b le tfo rrás t ki kell v o n n u n k a v á l la lk o zá su n k b ó l ós v iss z a kell fize tn ü n k azt a k ö lc sö n t n y ú jtó n a k . E m e lle tt te rm é s z e te s e n a p é n z h a s z n á la ti d íjá t (á lta lá b a n k a m a to t) is m e g kell fize t nünk, a m e ly szintén c s ö k k e n ti a f e lh a s z n á lh a tó forrást.
Látszólag olcsóbb m egoldás a vagyonfinanszírozás. A vagyonfinanszírozás azt jelenti, hogy vagy a vállalkozás jelenlegi tu lajdonosai, vagy más befektetők a szükséges pénzm ennyiséget - alaptő ke-emelés keretében - véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátják. ( )k az így rendelkezésre bocsátott pénzért cserébe nem kamatot, hanem tu lajdonrészt, valam int alapesetben a tulajdonrészükkel arányos osztalékot kapnak.27 Ebben az esetben a pótlólag bevont forrást soha nem kell a vállal kozásnak visszafizetnie, m intha végtelen lejáratú kölcsönt kapott volna. Ha a befektető, aki a többletforrást tőkebefektetés formájában bocsátotta a vál lalkozás rendelkezésére, a „kölcsönadott”, helyesen szólva véglegesen át adott, befektetett pénzét vissza szeretné kapni, ezt csak oly m ódon teheti meg, ha üzletrészét más befektető számára értékesíti, m ivel ezt a vállalko zástól érvényesen nem követelheti. Járható út m ég a tőkekivonásra az alap tőke leszállítása, am ikor a tulajdonos(ok) úgy döntenek, hogy csökkentik a vállalkozás jegyzett tőkéjét, és az így fölszabaduló forrást kivonják a cég ből. Ezt a lehetőséget csak a teljesség kedvéért em lítjük meg, de ebben a fe jezetben, ahol a pótlólagos forrásszerzést tárgyaljuk, részletesen nem térünk ki rá. A vagyonfinanszírozás tipikus terepe a tőkepiac.
4.7. Összefoglalás Ebben a fejezetben részletesen áttekintettük a kisvállalkozások pénzügyi menedzselésének alapvető kérdéseit. Szándékosan kerültük azokat modelleket és elméleteket, amelyek e tárgy körben jellemzően csak a nagyvállalatok esetében alkalmazhatók. A legfontosabb m egállapításokat a következőkben foglalhatjuk össze: a pénznek a modern gazdaságban kitüntetett szerepe van. Olyan erő forrás, amellyel bárm ely más erőforrás m egszerezhető. Ebből adódóan napjainkban a pénzügyek megfelelő m enedzselése nemcsak a nagyvál27 A dolog persze ennél egy kicsit bonyolultabb, de erről a későbbi fejezetekben részletesen szólunk
106
■I A
/ k ’v i . i í ,t ; i'í H i e m 'i / . ’.vi'/i'.v
u lm flll
lalatok kiemelt feladata, de ugyan olyan fontos eleme ez a mikro- cs kisvállalkozások értékterem tő folyam atának is; - épp olyan gondossággal kell foglalkozni a szabad pénzeszközök m eg felelő elhelyezésével, mint a hiányzó források optimális, költséghaté kony biztosításával. Nagyon fontos, hogy a pénz „szerzése” ne ötletszerűen, tűzoltásként tör ténjen, hanem m inden esetben gondos elemzés és tervezés előzze meg a for rásbevonást. M ielőtt más pénzét kívánjuk igénybe venni, m indig választ kell adnunk a következő kérdésekre: - M ire kell a pénz? - M iért van a vállalkozásunkban pénzhiány? - M ennyi pénzre van ténylegesen szükségünk? - M ilyen időtávra kívánjuk más pénzét igénybe venni? - M ilyen forrásköltséget tudunk kiterm elni (ha hitelben gondolkodunk), - M ilyen többlethozam ot tudunk biztosítani (ha pótlólagos tőke bevoná sában gondolkodunk)? Végül m egism ertünk két fontos fogalmat: az alulfinanszírozott és a túlfi nanszírozott vállalkozásét, és megtanultuk, hogy m iként lehet ezeket a pénzügyi helyzeteket elkerülni.
107
5. Cash flow -m enedzsm ent A cash flow-mencdzsmcnt célja, hogy minimális költségráfordítás m ellett optimalizálja a vállalkozás pcnzlbrgalm át, illetve biztosítsa folyamatos lik viditását, Ennek egyik hatékony „eszköze” a belső finanszírozás. Belső fi nanszírozásról28 akkor beszélünk, am ikor a vállalkozás átmeneti pénzhiá nyát vagy tartós többlet készpénzszükségletét megpróbáljuk a vállalkozás ban meglévő - korábban képződött - vagy folyamatosan keletkező saját forrásaiból kielégíteni. Belső finanszírozásra általában akkor kerül sor, ha nem tudunk vagy nem akarunk a vállalkozás finanszírozásába külső forrást bevonni. (Mivel a pénz nek ára van, ameddig csak lehet, kerülni is kell a külső finanszirozási fonnák igénybevételét). Világosan kell látnunk, hogy amikor belső finanszírozásról beszélünk, ak kor azt l'c[tételezzük, Jiogy a vállalkozás finanszírozásába bevont idegen for rás mennyisége változatlan marad, tehát nem emelünk tőkét, nem növeljük szállítói tartozásainkat, illetve nem veszünk igénybe hitelt, vagyis nem növel jük a vállalkozás rendelkezésére álló fonás mennyiségét, hanem a készpénzszükségletet úgy elégítjük ki, hogy az eszközeinket- amelyekben a forrásaink testet öltenek - próbáljuk meg likviddé tenni. Ebben a tekintetben a meglévő tulajdonosok tőkeemelését, a tagi kölcsönt stb. is külső forrásnak tekintjük, melyek bemutatására a későbbi fejezetekben kerítünk sort. Először azt vizsgáljuk meg, hogy m iként képződhet saját forrás a vállal kozásunkban.
^5.1. A tárgyévben ké p ző d ö tt eredmény felhasználása A vállalkozás saját forrása, m ás néven saját tőkéje a jegyzett tőkéből, a tőke tartalékból. az eredm énytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tar talékból, illetve a tárgyévben képződött eredm ényből áll. A ieuvzett tőke, bár rendkívül fontos eleme a saját forrásnak, hacsak nem emelünk tőkét, változatlan marad. Mivel mint külső forrást kizártuk - hi szen ez a pénz, még ha a vállalat korábbi tulajdonosai em elik is meg a tőkét, a vállalat szemszögéből külső forrásnak számit - , ennek változásával nem számolhatunk, azonban a m eglévő töke.felhasználásáról dönthetünk. .’K Inon részletesen, bár kissé eltérő tartalommal tárgyalja ezt a témakört Kutils 12002].
I OK
Tőketartalék, akkor keletkezik, araikor úgy em elünk töket, hogy a tőke em elést a névérték lelett jegyzik le. A névérték feletti rész a tőketartalék. Ez is egy m ár korábban képződött forrás, am ely a vállalkozásban jelen van va lamilyen eszköz formájában, de norm ál esetben ennek változásával sem számolhatunk. Az eredm énytartalék az előző évben képződött, föl nem osztott ered mény, am elyet a következő évre m int eredm énytartalékot viszünk át. Ezt is fölhasználhatjuk a vállalkozás m űködése során, de a tárgyévben ennek nö vekedésével sem számolhatunk, A lekötött tartalék az eredm énytartalékból bizonyos célokra elkülönített tartalék; a tárgyévben tehát finanszírozási forrásként nem számíthatunk rá. Az értékelési tartalék az eszközök pozitív átértékeléséből származik, azaz a tárgyévBen nem jelent valós finanszírozási forrást a vállalkozás számára. A fentiekből következően a vállalkozásban saját forrás csak akkor képző dik, am ikor az eladott áru vagy szolgáltatás ellenértékét m egkapjuk, és eb ben nem csak a ráfordításaink térülnek meg, hanem nyereséget is realizá lunk. Ezt nevezzük a tárgyévben képződött eredménynek. Folyam atosan sa já t forrás [pótlólagos szabadpénzeszköz vagy szabad cash flpw) csak ezen az úton képződik. Az önfinanszírozási forrásokhoz tartozik a nyereség m ellett az am ortizá ció is, am elyet a cégek költségként szám olnak el, majd az árbevételben térül pieg. Jelentősebb am ortizáció azoknál a cégeknél képződik, ahol m agas az állóeszközök aránya. Ennek is azonban az a feltétele, hogy a realizált árbe vétel valóban nyújtson fedezetet erre a költségtételre is. Ebből rögtön két következtetés adódik. Az egyik, hogy a magas nyere séghányaddal dolgozó vállalkozások általában nem küszködnek finanszíro■■■■■■.■■ ■ / i s i problémával, hiszen az értékesítés során realizált eredm ényből nem csak a termelés, illetve a szolgáltatás szinten tartására van lehetőségük, ha nem bizonyos m értékű term elésnövelést is finanszírozni tudnak. A másik következtetés pedig az, hogy a pénzhiány az első figyelmeztető jele lehet a veszteséges gazdálkodásnak. M int fentebb már említettük, a tartó san veszteséges vállalkozások általában folyamatosan likviditási nehézségek kel küszködnek. Ezért kell ismételten kiemelni, hogy mielőtt a szükséges pénzforrást biztosítanánk, előbb egyértelműen tisztázni kell a pénzhiány okát. í gy veszteséges vállalkozást tartósan ugyanis nem érdemes finanszírozni. Mos! azt tekintsük át, hogy az előbb fölsorolt források milyen formában vannak jelen a vállalkozásban. Ehhez a mérleg eszköz oldalát kell szemügyiv venni.
109
5.2. A forgóeszközök értékesítő se, átváltása pénzeszközökre A vállalkozás eszközei - ahogy a második fejezel ele jén már szóltunk róla két csoportra oszthatók: befektetett eszközökre és forgóeszközökre. A be fektetett eszközök im materiális javakból, tárgyi eszközökből és befektetett pénzügyi eszközökből állnak, a forgóeszközök pedig készletekből, követe lésekből, forgatási célú értékpapírokból és pénzeszközökből. Ezek közül, m int m ár nevéből is következik, a forgóeszközök a likvidebbek, vagyis ezek azok az eszközök, amelyek a legkönnyebben kész pénzzé alakíthatók, míg a befektetett eszközök általában nehezebben m obi lizálhatók. értelem szerű tehát, hogy amikor belső finanszírozásról beszélünk, elő ször a forgóeszközeinket kell górcső alá venni. A forgóeszközök között a leglikvidebbek a pénzeszközök. A pénzeszközök közül a lekötött betét az első tétel, am ely figyelmet érde mel, hiszen, akár.a pénztárban, akár a bankszám lán szabad pénzeszközzel rendelkeznénk, akkor nem beszélhetünk pénzhiányról. A lekötött betét kü lönböző lejáratú lehet. V annak bankok, am elyek akár pár napos lekötést is elfogadnak, míg más bankoknál a m inim ális lekötési idő egy hónap. H a jó i választottunk bankot és a banknak jó ügyfelei vagyunk, akkor a bankok többsége hajlandó egyedi kondíciókban is megállapodni. így elérhetjük azt, hogy a lekötött pénzeink lejárata nagyjából igazodjon a várható fizetési kö telezettségeink esedékességéhez, és úgy jussunk a pénzünkhöz, hogy az idő előtti fölhasználás ne járjon kam atveszteséggel (ne kelljen a betétet föltör ni). Ha csak pár napos eltérés van a lekötött betét lejárata és a fizetés esedé kessége között, akkor célszerű megvárni, m íg a lekötött pénz fölszabadul, és ebből egyenlítsük ki a számlát. M ég a legszigorúbb szállítók is elfogadnak néhány napos késedelm et (különösen, ha erről időben tájékoztatjuk őket és indokaink méltányolhatok). I la a tartós betét lejárata jóval m eghaladja kötelezettségeink teljesítésé nek időpontját, és a betét feltörése kom oly veszteséggel járna, akkor meg kell próbálni más eszközök m obilizálását, illetve külső pénzforrás bevoná sát. Lehet, hogy a lekötött betét kam ata és a hitel kamata közötti különbség nem nagy, és érdemesebb egy-két hétre rövid lejáratú hitelt igénybe venni, mint egy hat hónapos kedvező kam atozású lekötést föltömi. Könnyen kiszámolható, hogy a rövid lejáratú kölcsön kamatösszege (nem kamatrátája!) kevesebb, m int a betét lejáratakor realizált kamatösszege, ekkor
pedig a pénzügyi művelet nettó profitot eredményezett. (Természetesen az ilyen döntés előtt alaposan tájékozódnunk és mérlegelnünk kell.) A sorban a második leglikyidebh eszköz a forgatási célú értékpapír, amelyct vagy azért vásároltunk, m ert magas hozamm al kecsegtetett, és a szabad tőkénket így akartuk kam atoztatni, vagy csak az átmeneti pénzfölösleget vontuk ki ilyen formán, hogy addig is, amíg a term elésben nincs szükség rá, részt vegyen a vállalkozás értékterem tő folyamatában. Ha van ilyen értékpapírunk, akkor ezt a legkönnyebb pénzzé tenni. A for gatási célú értékpapírok többsége tőzsdén jegyzett értékpapír (állam köt vény, diszkontkincstárjegy stb.) vagy részvény, m elyek - m ivel a tőzsdén forognak - általában likvidek, piaci áron (napi árfolyam) szinte azonnal ér tékesíthetők és az ellenértékhez is pár nap alatt hozzájutunk. N onnál esetben a jó nevű vállalati kötvények, állampapírok vagy befektetési alapok papírjainak értékesítése során sem kamatveszteséget, sem árfolyamveszteséget nem szenvedünk el. Úgy jutunk pénzünkhöz, hogy a megszolgált hozamot vagy kamat, vagy magasabb árfolyam formájában realizáljuk. Vannak esetek azonban, am ikor a jegybanki alapkam at drasztikusan vál tozik, vagy ilyen irányú spekulációs várakozás uralja a piacot stb. Ilyenkor fokozott óvatossággal kell eljárni, m ert ilyen esetben keletkezhetnek veszte ségeink. Ugyancsak körültekintőnek kell lennünk a forgatási célú részvé nyek értékesítésénél is, mert egy m eggondolatlan értékesítés esetén szintén komoly veszteségeket szenvedhetünk el. A kisvállalkozások körében azon ban általában nem a fenti esetek a jellem zőek. A második csoportot, amelyet alaposan szem ügyre kell vennünk, a köve telések képezik. A követelések között tartjuk nyilván az alapítókkal szembeni követelése ket, a váltóköveteléseket és az áruszállításból és szolgáltatásból eredő köve teléseket (vevőkövetelések). Bár a kisvállalkozói körben nem tipikus, de előfordul, hogy a vállalkozás kölcsönt nyújt a vállalkozás tulajdonosainak. Addig, amíg a vállalkozás ren delkezik szabad pénzeszközökkel, ez rendjén is van, akkor azonban, am ikor maga a vállalkozás is likviditási gondokkal küzd, olcsóbb m egoldás a köl csönt visszakérni, m int idegen forrást igénybe venni. A váltókövetelésről sok szót nem érdem es vesztegetni, m ivel ma M a gyarországon a kisvállalkozói körben a váltó m int fizetési eszköz nem já t szik szerepet. Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a váltókövctelésl úgy tudjuk pénzzé lenni, ha a váltót tovább forgatjuk vagy valamelyik banknál lcszámítoltatjuk.
111
II 1 1 \. • l'r n .'ilu v l tm 'iiftl.-.m w nl
Ha a váltót tovább forgatjuk, akkor mi is fizetőeszközként használjuk, a tranzakción veszteségünk nem keletkezik. Más a helyzet, ha a váltót lcszámítoltatjuk. Ebben az esetben a váltókövetelést eladjuk egy banknak vagy egy szakosított pénzintézetnek, amely nem a teljes váltókövetelést, hanem annak csak a kam atokkal csökkentett részét fizeti meg. Ez lényegében nem más, m int hitel felvétele, tehát átvezet a külső finanszírozás körébe. Bővebben kell viszont foglalkoznunk a vevőkövetelésekkd. Am ikor egy vállalkozás a tennékét vagy szolgáltatását eladja, a legritkábban kapja meg azonnal annak ellenértékét. M indaddig, amíg a vevő nem fizet, a vele szemben fennálló követelést a vcvőkövetelések között tartjuk nyilván. M inél nagyobb egy vállalkozás, an nál több vevőkövetelése keletkezik. A vevők többsége igyekszik m inél hosszabb fizetési határidőt kikötni, és ha a vállalkozásunk érdekérvényesítő képessége csekély, akkor ez sikerülni is fog nekik. Am ikor a vállalkozásunkban pénzhiány lép föl, a vevőköveteléseket az elsők között kell átvizsgálni. Általános tapasztalat az, hogy mindaddig, amíg egy vállalkozás elegendő pénzforrással rendelkezik ahhoz, hogy köte lezettségeit határidőben kiegyenlítse, nem sok figyelm et szentel a vevőivel szemben fennálló követeléseinek. Gyakran előfordul, hogy csak akkor derül ki, hogy egy vállalkozásnak le járt vevőkövetelései vannak, am ikor hitelért folyam odik egy bankhoz, és a bank a kim utatások átvizsgálása során deríti ki, hogy a pénzhiány fő oka a lejárt, ki nem egyenlített vevőkövetelésekben keresendő. A korszerű pénzgazdálkodás egyik alapköve, hogy mindig naprakész ki mutatásokkal rendelkezzünk a vevőköveteléseinkről. Pontos kim utatást kell vezetnünk nemcsak a követelt összegről, hanem a lejáratokról is, és külön ki mutatást kell vezetnünk a késedelemben lévő ügyfeleinkről. Az aktív követe lésbehajtás az egyik leghatékonyabb eszköze a belső finanszírozásnak. Ha van lejárt követelésünk, akkor haladéktalanul kezdjünk hozzá ennek behajtásához. H a ez a feladat m eghaladná erőnket, profi követelésbehajtó cégekhez is fordulhatunk, akik bizonyos jutalék ellenében készek kintlévő ségeinket behajtani, sőt akár meg is vásárolják ezeket. Természetesen a keményebb fellépést mindig előzze meg egy egyeztető meg beszélés a késedelemben lévő ügyféllel, nehogy egy egyébként jó vevőnket elve szítsük. Ha azonban azt látjuk, hogy ügyfelünk tudatosan tarja vissza járandósá gunkat, így próbálván enyhíteni saját likviditási gondjain, akkor minden törvé nyes eszköz igénybevétele indokolt. A nem fizető vevő - nem vevő!
Az aklív követeléskezelés másik módja, hogy m egpróbálunk vevőinknél rövidebb fizetési határidőt kialkudni, esetleg előleget kérni. (A vevői előleg term észetesen már külső finanszírozásnak számít, csak a teljesség kedvéért említjük). Ha le tudjuk rövidíteni a vevőköveteléseink befolyását, kom oly többletlikviditást terem tünk anélkül, hogy ez jelentősebb kiadással járna. Á probléma az szokott lenni, hogy a kisvállalkozások - alacsony érdekérvé nyesítő képességük miatt - ezen a területen ritkán érnek el eredményt. Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról, hogy a kisvállalkozók egymásnak is ügy felei, ezen a terepen már van keresnivalónk, különösen, ha tennékünk vagy szolgáltatásunk kiváló, és vevőink nem tudnák könnyen szállításainkat hasonló minőségűvel pótolni. De sokszor a nagy monopol cégek is megértést tanúsíta nak régi megbízható beszállítóik ilyen kéréseivel szemben. A forgóeszközök egy újabb nagy csoportját alkotják a készletek. A készletek között tartjuk nyilván az anyagokat, az árukat, a befejezetlen és félkész termékeket és a késztermékeket. A vállalkozás jellegétől függően itt ke rülnek kimutatásra az állatok is. Főleg az anyagigényes ágazatban tevékenykedő vállalkozások számára rejt sok lehetőséget a belső finanszírozásra a készletek át vizsgálása. Ha növelni tudjuk a készletek forgási sebességét, akkor változatlan pénzmennyiséggel nagyobb forgalmat tudunk generálni, ez egyrészt javítja az eszközhatékonyságot, másrészt pénzt szabadít föl, amelyet aztán a termelés bőví tésére fordíthatunk. Milyen módon tudjuk a termelésben lekötött eszközeinket csökkenteni? Álljon itt néhány példa a teljesség igénye nélkül: - Elfekvő készletek fölszámolása - Termékinnováció • A term ékegységre jutó anyagköltség csökkentése (ugyanazt a hasz nálati értéket kevesebb anyag vagy alkatrész fölhasználásával állít ju k elő) • Helyettesítő (olcsóbb, de azonos használati értékű) anyagok alkal mazása A gyártási eljárás korszerűsítése • A gyártás átfutási idejének csökkentése (ezáltal a termelésben lekötött anyagmennyiség csökken és mérséklődik az élőmunka-ráfordítás is) • A szűk gyártási keresztm etszetek fölszámolása • A gyártás során keletkezett hulladék csökkentése • A selejtképződés csökkentése Az értékesítési folyamatban lekötött áruk csökkentése Olcsóbb beszerzési források fölkutatása
I I iv .\;
•
1‘i ’i ii i ln y l i»¥m h.snu>nl
Arra természetesen ügyelnünk kell, hogy a termelés folyam atosságát a túlzottan lecsökkenteti készlctszint miatti anyag- vagy alkatrészhiány ne ve szélyeztethesse. A készletcsökkcntést behatárolja az anyagok utánpótlási ideje, am ely nagyban függ a szállítóinkkal kialkudott feltételektől. A mi ér dekünk, hogy minél gyakrabban minél kisebb tételekben szerezzük be az anyagokat, míg szállítóink a m inél ritkább és m inél nagyobb tételű szállítás ban érdekeltek ugyanazon volum enű megrendelés esetén. Ezeket a tényezőket még akkor is rendszeresen felül kell vizsgálnunk, ha egyébként a vállalkozásunk nem szenved pénzhiányban. Könnyen belátható, hogy ezáltal nemcsak pénz szabadul föl, amelyet más, nagyobb hasznot hozó tevékenységbe fektethetünk vagy többletforrás bevonása nélkül növelhetjük a termelést, de javulni fog a termékünk minősége és a vállalkozás eszközhaté konysága is, ami hosszú távon szintén a vállalkozás profitját növeli. Nehezebb a dolgunk akkor, ha a fent fölsorolt, viszonylag könnyen m obi lizálható eszközeinket m ár mozgósítottuk.
5.3. A b e fe kte te tt eszközök értékesítése A következő nagy csoportot a befektetett eszközök képezik, amelyek általá ban a vállalkozás alaptevékenységét kiszolgáló gépek, műszaki berendezé sek, épületek stb. formájában vannak jelen. Ezek pénzzé tétele egyrészt az eszközök j ellegénél fogva időigényesebb, m ásrészt bizonyos eszközök érté kesítése veszélybe sodorhatja m agának a vállalkozásnak a működését. Vannak helyzetek azonban, am ikor ezeknek a lehetőségeknek a m érlege lésétől sem tekinthetünk el. (Ezeket a szituációkat egy későbbi fejezetben lógjuk tárgyalni.) A legkisebb kockázatot általában a más cégekben meglévő részesedéseink, illetve a tartós befektetésnek szánt értékpapírjaink értékesítése -rjelenti. Ez még A r,. ! akkor is igaz, ha a más vállalatban meglévő részesedésünk olyan vállalkozás ban áll fenn, amelyik valamilyen módon kapcsolódik cégünk alaptevékenysé géhez. Részt vesz termékünk értékesítésében, esetleg valamelyik fontos beszállító partnerünkben rendelkezünk tulajdoni hányaddal stb. Ezek a vállalkozások akkor sem fognak kiesni a láncolatból, ha m ár nem rendelkezünk bennük tulajdoni hányaddal. M indenesetre ezek a döntések nagy körültekintést igényelnek és hosszabb időt vesznek igénybe. A befektetett eszközök másik két nagy csoport ját az immateriális javak és
114
tárgyi eszközök alkotják. Az im m ateriális javak között a vagyoni érlckű jógiik és a szellemi termékek képezhetik m érlegelés tárgyát. Ha ezek értéke sítése nem veszélyezteti term ékeink gyártását és forgalmazását, és tény leges piaci értékkel bírnak, pénzzé tételük megfontolható. N agyobb m ozgásterünk van a tárgyi eszközök mobilizálásában. A fölös leges, csak ritkán használt gépeket el lehet adni. Ugyancsak m egszabadul hatunk a túlméretezett, kihasználatlan ingatlanjainktól is. Eladhatjuk a teljes mgallanvagyonunkat és kisebb ingatlanban folytathatjuk tevékenységün ket, esetleg bérelhetjük is az ingatlant. Ilyen m ódon kom oly pénzeszközt szabadíthatunk föl anélkül, hogy a vállalkozás jövőbeni m űködését veszé lyeztetnénk. (Bár nem tartozik a belső fínaszírozás körébe, de a teljesség kedvéért m eg kell említeni a visszlízing konstrukciót is, amelyről részlete sebben a további fejezetekben lesz szó) A befektetett eszközök m obilizálása azonban nem tartozik a hétköznapi esetek közé. Erre a lépésre általában speciális helyzetekben kerül sor, ezért ezek részletes kifejtésére a későbbi fejezetekben térünk ki. li fejezet végén érdemes idézni az angol nyelvű szakirodalomból, ahol a I)énz nélküli önfinanszírozást összefoglalóan „bootstrap fínance”-nek neve zik (Bhide [1992], W inborg-Landstrom [2000]). Álljon itt felsorolásul né hány példa, am ely jó l illusztrálja, hogy ez a kérdéskör a nagy piacgazdasági múlttal rendelkező országokban is fontos téma: új gépek berendezések helyett inkább használtat vegyünk; - vétel helyett inkább lízingeljük a gépeket, berendezéseket; n rövid távú projektekre inkább m ás cégektől béreljünk gépeket, beren dezéseket; n számlák minél gyorsabb kiküldéséhez alakítsuk ki a megfelelő rutin szerű gyakorlatot; az időben nem fizető vásárlóknak szám ítsunk fel késedelmi kam atot vagy más m ódon büntessük a késedelem ért (ha ez lehetséges); a notóriusan későn fizető vásárlókkal szakítsuk meg a kapcsolatot, vagy csak készpénzes fizetést fogadjunk el; a gyorsan fizető vásárlókat preferáljuk a kapcsolatok kiépítése során; beszállítóinktól törekedjünk kedvező, lehetőleg m inél hosszabb fizeté si feltételeket kapni, esetleg bizományba vagy hitelbe vásárolni; kössünk bartcrüzlctet más cégekkel a kihasználatlan erőforrások, ka pacitások lekötésére; a folyamatos, végleges alkalm azás helyett inkább rövidebb, időszakos alkalmazási formákat részesítsünk előnybe; íi
II. / c'-.v.- • l't'll.-tlxYl niriifil.M III’III
ha le het, in k á b b c s a lá d ta g o k a t, barátokul a l k a lm a z z u n k , a k ik n e k e s e t leg a p iaci bérnél k e v e s e b b e t kell fizetnünk; o s s z u k m e g a z ü z le th e ly s é g e t, b é rle m é n y t m á so k k a l; h a le het, teljes m é r t é k b e n az o tth o n u n k a t h a s z n á lju k az ü z le t cé lja ira sz é k h e ly k é n t, te le p h e ly k é n t.
5.4. Összefoglalás A belső finanszírozás lényegét a következő pontokban foglalhatjuk össze: '**- A belső finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozás készpénzszükséglctét nem pótlólagos külső források bevonásával, hanem a nyereséges gazdálkodás során keletkező saját forrás felhasználásával, illetve a m eglévő források intenzívebb kihasználásával elégítjük ki. - M ivel a vállalkozás forrásai különböző eszközök formájában vannak jelen, a rendelkezésre álló pénzeszközeinket úgy tudjuk növelni, ha a m eglévő illikvid eszközöket átcsoportosítjuk, likviddé tesszük. : - A fenti eljárás lényege, hogy eszközeinket a likvidtől a kevésbé likvid felé haladva felülvizsgáljuk, és megfelelő m érlegelés után azokat az I eszközeinket, amelyek átalakítása a legkisebb költséggel, illetve vesz teséggel jár, pénzzé tesszük. A belső tartalékok föltárásához általában elegendő a forgóeszközök iölülvizsgálata, kritikus gazdasági helyzetekben azonban szükségessé válhat a kevésbé likvid befektetett eszközök felülvizsgálata is. A belső finanszírozás kettős haszonnal jár: egyrészt m egtakarítjuk a külső forrás igénybevételének költségét, m ásrészt az eszközeink inten zívebb kihasználása javítja a vállalkozás hatékonyságát, növeli érték terem tő képességét. Amikor a belső finanszírozási lehetőségek elfogynak, de a vállalkozás ered ményes működéséhez további pénzre van szükség, nem kerülhető el a rendel kezésre álló források bővítése, külső finanszírozási források bevonása. I A külső források három nagy csoportra oszthatók: adósságjellegü, nem intézményes finanszírozási források, I adósságjellegü, intézményes finanszírozási források, 1 tőke jellegű finanszírozási források. A következőkben ezeket tekintjük át.
1 l(>
Külső finanszírozás
6. Külső adósság jellegű, nem intézményes finanszírozási form ák A külső adósságjellegü, nem intézm ényes finanszírozás esetén olyan pótló in)',os pénzforrás bevonásról van szó, am ikor a pénzt nem az arra szakoso don pénzintézetektől, illetve pénzügyi vállalkozásoktól vesszük kölcsön, hanem olyan szem élyektől vagy szervezetektől, akik vagy am elyek fő tevé kenységüket tekintve nem foglalkoznak kölcsön nyújtásával. Az így megN/cr/ett forrás egyértelm űen növeli a vállalat számára rendelkezésre álló külső források mennyiségét. A / ilyen külső adósságjellegü, nem intézményes finanszírozási források Mkövetkezők lehetnek: tagi vagy tulajdonosi kölcsön, családi, baráti kölcsön, szállítói hitel, ■ vevői előleg, közra k tárje g y .
f», I Tagi vagy tulajdonosi kölcsön H y \ 'd//(//Ao.-úv le g o lc s ó b b a n ti tu la jd o n o s a itó l k a p h a t k ö lc sö n t. A m ik o r
Ilkái
egyéni v á lla lk o z á su n k , a k á r a bt. v a g y a kft., a m e ly b e n tu la jd o n o so k
vagy u n k , átm eneti likviditási g o n d o k k a l k üzd, és ezt sa já t p é n z ü n k rende l-
III iv.s: • K illxő ttniim:li'<>:M
kezesre bocsátásával kívánjuk áthidalni, egyszerűbb, ha ezt kölcsön formá jában tesszük, nem pedig alaptőke-em elést hajtunk végre. Az. alaptőke-em elés egyrészt csak költséges és hosszadalmas eljárás ke retében történhet meg, m ásrészt az így átadott pénzeszközt csak szintén hosszadalmas és költséges eljárás során - alaptőke-leszállítás keretében vehetjük vissza. Egy rövid lejáratú likviditási problém a kezelésére ez az el járás semmiképp sem ajánlható, és nem is indokolt. A legjárhatóbb út a tulajdonosi kölcsön, am ikor a vállalkozás tulajdono sai saját m egtakarított pénzüket vagy egyéb jövedelm ező tevékenységeik ből származó bevételeiket bocsátják a vállalkozás rendelkezésére. A tagi kölcsönt általában kam atm entesen nyújtjuk, egyrészt azért, m ert a kam atok kal nem kívánjuk a vállalkozást terhelni, m ásrészt a tulajdonosi kölcsön után elszám olható kam at m értékének az adójogszabályok igen kem ény kor látokat szabnak. Amint a vállalkozás a kölcsönadott pénzt nélkülözni, tudja, m inden külö nösebb bonyodalom nélkül visszafizeti a tulajdonosoknak. Érre a tranzakci óra a banki átutalási költségeken kívül egyéb költség nem rakódik. Ha ki sebb összegről van szó, és a kölcsönt készpénzben bocsátjuk rendelkezésre, valamint olyan formában kapjuk is vissza, akkor még a tranzakciós költsé gekkel sem kell számolni. A tulajdonosi kölcsön tehát az egyik legolcsóbb finanszírozási forma. Bonyodalom csak akkor szokott lenni, ha a társaság tulajdonosai nem képe sek, vagy nem akarnak azonos mértékben vagy tulajdoni hányaduk arányában a kölcsönből részt vállalni, illetve a vállalkozás nem tudja egyidejűleg az összes tulajdonosi kölcsönt visszafizetni. Ekkor, ha a részérdekeket nem sikerül össz hangba hozni, és nem sikerül kompromisszumos megoldást találni, a tagi köl csön akár meg is hiúsulhat. A tagi vagy tulajdonosi kölcsön a tulajdonosok erős elkötelezettségét föltételezi a vállalkozás iránt és egy szoros bizalmi kapcsolat meglétét a tulajdonosok és - ha az elkülönül - a cég vezetése között.
6.2. Családi, b a ráti kölcsön Különösen az egyéni vállalkozások és a kisebb tőkeerejű betéti társaságok ese tében tipikus finanszírozási forma a családi vagy baráti kölcsön. Főleg az ún. kényszervállalkozásokra jellemző, hogy rendkívül alultőkésítettek, és elég egy jelentősebb árbevétel késlekedése vagy egy váratlanul fölmerülő fizetési köte lezettség, és a vállalkozás máris a fizetésképtelenség állapotába kerül. Itt tagi
fi. K ü lső adósság jellegű, nem in te t int1'nyes lhuins:ht> ;üsl fn m iá k
kölcsön, pláne bankhitel szóba sem jöhet. A tagi kölcsön azért nem, mert a ta goknak nincs szabad pénzük, minden mozdítható vagyonukat a vállalkozásba fektették, a bankok pedig ilyen méretű és kockázatú vállalkozást nem hajlandó ak megfinanszírozni. A szállítókhoz és a vevőkhöz általában szintén nem for dulhatnak, mert ez jelentős bizalomvesztést eredményezne, ami szintén a vál lalkozás végét jelentené, maradnak tehát a barátok és a családtagok. Rendszerint minden vállalkozó környezetében vannak olyan barátok vagy családtagok, akik kisebb-nagyobb összeget szívesen adnak kölcsön, esetleg már a vállalkozás alapításában is anyagi segítséget nyújtottak, kölcsönt adtak annak be indításához, így nekik is érdekük, hogy további kölcsönnel átsegítsék a kritikus helyzeten. A baráti kölcsön általában kamatmentes, a családi kölcsönt esetleg vissza sem kell fizetni, tehát szintén olcsó finanszírozási forrás, de vég nélkül ezekre a forrásokra sem támaszkodhatunk. Egyrészt, mert az ő lehetőségeik is vé gesek, másrészt megrendülhet a bizalmuk a vállalkozóban, esetleg a további köl csön fejében beleszólást követelnek a vállalkozás irányításába, vagy a bankokhoz hasonlóan tárgyi biztosítékokat (hitelfedezetet) kérhetnek.
6.3. Szállítói h ite l I szállítói hitelek a legelterjedtebben igénybe vett külső finanszírozási fo r rások. Olyannyira, hogy nem csak a kisvállalkozások, hanem a nagy tőkee rejti nagyvállalatok is élnek vele netán - erőfölényük révén - visszaélnek vele (sokszor a kisvállalkozások rovására). IÍgy eladó (szállító) m inden esetben hitelt nyújt vevőjének, am ikor a vevő az áru átvételekor - nem egyenlíti ki azonnal a term ék vagy a szolgáltatás ellenértékét. Ekkor a vevőnek szállítói tartozása keletkezik, am ely a vevő mérlegében az idegen források között m int rövid lejáratú kötelezettség jele ink meg. Ez tehát egyértelm űen növeli a vállalkozás forrásait. Minél nagyobb egy vállalkozás, annál nagyobb m értékben tám aszkodhat ci te a forrásra. Sajnos a dolog fordítva is igaz, m inél kisebb egy vállalkozás, annál nehezebben tud élni ezzel a forrásbevonási lehetőséggel. Ennek nem eink az az oka, hogy a kisvállalkozásnak gyengébb az érdekérvényesítő ké p essége, hanem vásárlásai méretéből és jellegéből is következik. A nagyvállalatok készleteiket nagy tételben, írásos rendelés útján szerzik be. az áru mozgása és az áru ellenértékének m egfizetése térben és időben is elválik egymástól. Az ö esetükben az azonnali készpénzfizetés igénye nor m ális esetben IÖI sem merül.
119
III, / ó v • Killsfl fUuins.'it'o, á s
A kisvállalkozó azonban általában kis tételben és közvetlenül a kiskeres kedőtől szerzi be áruját. Ilyenkor az áru átvétele és az ellenérték megfizetése térben és időben is egybe esik. A vevő a szállítót azonnal kifizeti, szállítói tartozás nem keletkezik. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozásoknak le kellene mondani a szállítói hitelekről mint finanszírozási forrásról. A hosszú ideje fennálló vevő-szállítói kapcsolat, a számlák időbeni és pontos rendezése m egalapozhat egy olyan bizalmi kapcsolatot, am ikor a vevő egyre hosszabb fizetési határidőt köthet ki. Ha rendszeresen visszaté rő, pontosan fizető vevőről van szó, az eladók hajlandóak ezt az áldozatot meghozni, csak hogy vevőiket megtartsák. Az is előfordulhat, hogy bizonyos term ékeknek csak szűk behatárolt vevökörc van. Ilyen esetben egy-két vevő elvesztése a szállító vállalkozásának akár a végét is jelentheti. Ennek felismerése jó lehetőség arra, hogy a vállalkozó hosszabb fizetési határidőt kényszerítsen ki. Am int látjuk, a szállítói hitel igénybevételének több feltétele van. A leg fontosabbak a m egfelelő érdekérvényesítő képesség vagy a kölcsönös egy m ásrautaltság, a bizalom és a fizetési határidők pontos betartása. H a a kis vállalkozó m eg tud felelni ezeknek a kritérium oknak, akkor a szállítói tarto zást mint rövid lejáratú külső finanszírozási forrást ő is számításba veheti. Előnye ennek a finanszírozási formának, hogy közös bizalom esetén könnyen hozzáférhető forrás, am elynek igénybevételét alacsony tranzakci ós költségek terhelik. A szállítói hitel ára az a diszkont kedvezm ény, am ely ről akkor m ondunk le, am ikor az azonnali készpénzfizetés helyett egy ké sőbbi fizetési időpontban állapodunk meg. A szállítói hitel ára a gyakorlatban jelentős szélsőségeket mutat. Jellemzően a 30 napot meg nem haladó szállítói hitel esetében a burkolt ár nagyon alacsony, nulla szokott lenni. Ugyanakkor minél hosszabb időtávra és minél magasabb ér tékhatár mellett alkalmazzuk a szállítói hitelt, annál drágább forrássá válik. Egy több hónapos, nagy értékű szállítói hitel közgazdasági rációból kiindulva szük ségszernél! drágább, mint egy bankhitel, mégpedig a következő okok miatt. - Induljunk ki abból, hogy az eladó választhat, hogy termékéért, szolgál tatásáért az ellenértéket azonnal realizálja, vagy m eghatározott felárért cserébe egy későbbi időpontban. Ha azonnal realizálja az eladó az ár bevételt, akkor m entesül a vevő esetleges nem fizetésének vagy kése delmes fizetésének kockázata alól. A szállítói hitel nyújtásában benne van a vevő nemfizetésének kockázata.
120
Ci K illxű a t/d m lft /«•//«>:»?. m m In tte m é m v s lliwns?lri>;
Ha azonnal realizálja az árbevételt az eladó, akkor azt azonnal vissza forgathatja a vállalkozásába. Szállítói hitel esetén az eladó esetleg csak bankhitelfelvétellel tudja pénzügyileg áthidalni a bevételek érkezését. M iért adna olcsóbban szállítói hitelt egy vállalkozás, m iközben önm a ga bankhitel felvételére van kényszerítve? A valóságban ritkán jelenik meg a szállítói hitel kamata, azonban minél hosszabb a szállítói hitel futamideje, illetve minél magasabb a nyújtott összeg, annál látványosabban számszerűsíthető a szállítói hitel valós terhe. A szállítói hitelt egyfajta bizalmi viszony, üzleti egymásrautaltság is áthatja, ezért rövid tá von (1 hónapon belül) a gyakorlatban nagyon olcsó forrásnak számít. Hosszabb távon ugyan drága forrás, de sokkal kényelmesebben és gyorsabban hozzáfér hető finanszírozási alternatíva, mint bármely intézményes finanszírozási forrás. Iígy kisvállalkozásnak 30 napnál rövidebb szállítói hitellel mindenképp érde mes élnie, ugyanis olcsó és bizalom esetén könnyen hozzáférhető! Itt érdemes szólni a vevőkövetelések és a szállítói tartozások összhangjáról. A termelési láncban általában m inden vevő egyben valakinek a szállítója is. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók egyszerre vevők és szállítók. Tehát egyrészről abban érdekeltek, hogy szám láikat m inél később egyenlítsék ki, másrészt, hogy vevőik m inél ham arabb fizessenek nekik. Ideális esetben a vevők azonnal fizetnek (sőt esetleg vevői előleget is ké rünk), m íg szállítóinknak csak 30 vagy 60 nap után fizetünk. Ezt az elvet kö vetik a nagy áruházláncok, ahol a szállítók sok esetben 180 napos késede lemmel jutnak pénzükhöz, míg a vevők - például egy bútoráruházban - ne m egyszer előleget kötelesek fizetni a később - akár hetekkel később leszállított áruért. Természetesen a vállalkozások zöme nincs ilyen kedvező helyzetben, vevői nem fizetnek azonnal, de nekik sem kell rögtön számláikat kiegyenlíteni. Nézzük m eg azt az esetet, am ikor vevőink a leszállított áruért vagy az igénybe vett szolgáltatásért 90 nap után fizetnek, míg a mi vállalkozásunk átlagosan 30 napon belül köteles a szállítóival szemben fennálló tartozásait rendezni (vagyis nettó hitelezői pozícióban vagyunk). A két fizetési határidő között 60 nap az eltérés. Mi m ár kifizettük szállító inkat, de nekünk m ég 60 napot kell vám unk a leszállított ám ellenértékére. A mi vállalkozásunk tehát folyam atosan nettó 60 napos lejáratú vevőkövelolést kényszerül saját forrásaiból vagy hitelből megfinanszírozni. Ha van elég saját forrásunk, akkor ezt hitel felvétele nélkül képesek vagyunk finans/iro /n i, ez azonban rontja a lekötött tőke hatékonyságot, m ert ennyivel ke vesebb pénz tud a termelési folyamatban részt venni cs értéket termelni. Lé-
III
• K illx i'i (U m h x .-Ii i i .-m
nycgében kamatm entes kölcsönt nyújtunk vevőinknek. Ha nincs elég saját tőkénk, hogy ezt a 60 napot megfinanszírozzuk, akkor hitelt kell felven nünk, am ely után a bankok kamatot számítanak föl. A vevőink likviditási problém áinak a költségét tehát a mi vállalkozásunk fizeti meg. Ha sikerül a vevőkövetelések lejáratát és a szállítói tartozások rendezésének határidejét összhangba hozni, akkor a fenti probléma megoldódik. Ha vevőink általában az ám átvételét követően 60 napon belül fizetnek, akkor arra kell töre kednünk, hogy ezt a határidőt érvényesítsük szállítóinkkal szemben is. így amilyen ütemben a fizetési kötelezettségeink keletkeznek, ugyanolyan ütemben érkeznek vevőinktől a bevételek is. Azt szoktuk mondani, hogy vevőállományunkat szállítóállományunkkal finanszírozzuk. Ha mind a vevőkövete lések nagyságrendje, mind lejárata közel azonos szállítótartozásunk összegével és lejáratával, akkor a termelést gyakorlatilag úgy tudjuk finanszírozni, hogy abban sem a saját tőkénk, sem banki hitelek nem vesznek részt. Mivel a szállítói hitelekért általában nem kell kam atot fizetni, ez az egyik legolcsóbb külső finanszírozási mód. Természetesen, ha vállalkozásunk alkupozíciója ezt megengedi, akkor az egyenleget akár saját javunkra is fordíthatjuk. Kiköthetünk vevőink felé 30 napos fizetési határidőt, mi m agunk viszont csak 60 nap után fizetünk, likkor nettó adósi pozícióba kerülünk, vagyis szállítóink nem csak vevőkövcteléscinket, hanem más forgóeszközünket, például alapanyagkészletün ket, befejezetlen és félkész term ékeinket is m egfinanszírozzák. Általánosságban kim ondhatjuk, hogy egy jól m enedzselt vállalkozásban a vevőkövetelések és szállítói tartozások között - m ind volumenben, m ind lejárati struktúrában - m egfelelő összhang van, vevőköveteléseinket szállí tói hitelekből finanszírozzuk.
6.4. Vevői előleg A vevői előlegeket az előző pontban részben már említettük. Vevői előlegről akkor beszélünk, amikor a vevő az áru vagy a szolgáltatás ellenértékét vagy annak egy részét az áru átvétele, illetve a szolgáltatás igénybevétele előtt megfizeti. A termeléshez a hiányzó erőforrást - részben vagy egészben - te hát leendő vevőink biztosítják. Bár a vevői előleg nem általánosan elterjedt külső finanszírozási forma, a kisvállalkozásoknak célszerű ezt a lehetőséget is igénybe venni. A nagyobb vállalatok részben jelentős tőkeerejük, részben a bankokkal szembeni jobb
122
<>. K ü lső iitlóssíiji /ellenit, nem in lézm ényes /U iuiis;lii).jii\l /orm uk
alkupozícióik miatt, hajlandóak saját forrásaikból, illetve hiteleikből a kivá ló m inőségben és megbízható m ódon szállító kisvállalkozások term elését rendszeresen előfinanszírozni. A mezőgazdasági szektorban ez általánosan alkalmazott gyakorlat. Például a nagy cukorgyárak, kedvező kamatozás mellett felveszik a hitelt a bankoktól, és ebből a hitelből megfinanszírozzák a cukorrépa-termelő kisvállalkozások vető magszükségletét és tavaszi talaj-előkészítő munkáit. Ősszel - a cukorrépa beta karítása során - a termelők vagy cukorrépával természetben, vagy az átvett cukorrépa árából fizetik vissza a gyár által nyújtott hitelt. Ez a mezőgazdasági kisvállalkozó számára kétszeres előnnyel jár. Egyrészt a mezőgazdasági kister melők többsége nem hitelképes, tehát a bankoktól nem jutna forráshoz. Más részt, ha kapna is hitelt, az minden bizonnyal magasabb kamattal történne, tekintettel a kistermelők magasabb finanszírozási kockázatára és gyengébb alku pozíciójára. Természetesen a cukorgyárak sem ingyen adják a pénzt. Az általuk lovábbforgatott hitel kamatát általában továbbhárítják a kistermelőkre, amit vagy egy alacsonyabb átvételi árban számolnak el, vagy tényleges kamatkölt ségként számlázzák ki. Ez a költség azonban mindenképp elmarad a közvetlen hitelfelvétel költségétől. Vannak m ás iparágak is, ahol a vevő m éltányolja a gyártó problém áját, és hajlandó az előfinanszírozásra. Tipikus példa erre a lakásépítés vagy más nagy értékű beruházás. A vevői előlegnek ilyenkor kettős funkciója van. Egyrészt, hogy m eg ossza a nagy értékű beruházás finanszírozásának költségeit, m ásrészt, hogy megossza a beruházás kockázatát a vevő és szállító között. A kivitelezők egyrészt tőkeerejüknél fogva nem képesek a saját tőkéjük sokszorosát kitevő beruházások előfinanszírozására, m ásrészt nem is érné meg nekik ilyen hosszú ideig saját tőkéjüket egyetlen beruházásra lekötni. Nem beszélve arról, hogy így az építkezés, illetve a beruházás teljes kocká zatát a kivitelező (szállító) viselné, ami sem m iképp nem elfogadható. IÍzért van az, hogy nagyobb beruházásoknál m ég a tőkeerős nagyvállalat ok is megkövetelik vevőiktől a teljesítésarányos előtörlesztést. Ezzel m ind a költségek, m ind a kockázatok arányosan oszlanak m eg a felek között. A vevői előleg a szállítói hitelhez hasonlóan tartós bizalm i viszonyt téte lez IÖ1 vevő és szállító között, vagy pedig igen precíz, garanciákkal kellően alátámasztott szerződésre van szükség. Ha ezeket a feltételeket biztosítani lehet, akkor a vevői előleg - m int külső finanszírozási forrás - bátran ajánl ható a kisvállalkozásoknak.
12 3
I I I t r s ; • K ü ls ő fhnins.'iriKu'is
6.5. Közraktárjegy M agyarországon belül m a m ár sem a váltó, sem a csekk nem játszik szerepet a cégek közötti fizetésben, ezért ezekről az eszközökről nem szólunk. Napjainkban sokkal elteijedtebben kezdik alkalmazni a közraktári jegyet. Ez a sajátos értékpapírfajta azért érdemel figyelmet, mert különösen a mezőgazdasági kisvállalkozások számára jelenthet alternatív finanszírozási lehetőséget. A közraktárjegy a z a z értékpapír, am ely a forgalomban a közraktárban, el helyezett ám k helyettesítésére szolgál. A közraktárjegy tehát olyan egyedi ér tékpapír, amelynek alapjogviszonya - a Ptk. rendszere szerint - árura (dolog ra) vonatkozó tulajdonjog vagy más jog. A közraktáijegy szabályozását egé szen a legutóbbi időkig az 1875-ös Kereskedelmi törvény tartalmazta, jelenleg pedig a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény végzi. A közraktár a törvény szerint olyan részvénytársaság, amely áruk elhelye•■■zésével, letéti őrzésével és közraktárjegyek kibocsátásával foglalkozik. A közraktár köteles a nála elhelyezett árukról értékpapírt, ún. közraktárje gyet kiállítani. A közraktárjegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, rendeletre (a Ptk. fogalomrendszerében: névre) szóló értékpapír. amely a közraktár részéről az ám átvételének elismerését jelenti és a közraktár nak az ám kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktárjegy két, egym ással összefüggő, de egym ástól elválasztható részből, az árujegyből és a zálogjegyből áll. A közraktárban elhelyezett ám feletti korlátlan tulajdonjog (feltétele az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása. A közraktárjegy két részének átruházása - akár együttesen, akár különvá lasztva - a többi névre szóló értékpapírhoz hasonlóan hátirat útján, forgatás sal történik. A közraktárjegy m űködését célszerű ism ét egy példával szemléltetni. Tegyük föl, hogy a m ezőgazdasági kisvállalkozó - elvégezvén az őszi be takarítási m u n k ák at-je le n tő s m ennyiségű gabonát tárolt be raktáraiba. M i vel a tavaszi vetés vetőm agszükségletét és m űtrágyázását csak hitelből tudta finanszírozni, m elyet m ost kell visszafizetnie, m indenképpen készpénzre van szüksége. Ha rögtön az aratás után eladja gabonáját, m ivel a piacon ilyenkor túlkínálat van, csak alacsony árat tud érvényesíteni, em iatt jelentős veszteségeket szenved. Jobban jár, ha az árut m egtartja és csak később, akár több hónappal később adja cl, am ikor az árak m ár magasabbak. Avégett, hogy a vállalkozó átmeneti likviditási nehézségét áthidalja, ga bonáját elhelyezi egy közraktárban. Mint láttuk, a közraktárjegy két részből
124
Ci K i l l s ö t u l n x u t y , l f l l c y . i l n e m I n t c . i n t ’n y c s f l m m s : t i i i ; t í . v t l m i n u l
áll, az árujegyből és a zálogjegyből. Ha a vállalkozó a regi hitelét nem az áru értékesítéséből kívánja visszafizetni, hanem új hitelből, ezt a zálogjegy fölhasználásával megteheti- A zálogjegyet a hitelező bankra forgatja, és ezzel a közraktárban lévő áruját elzálogosítja, m elynek fedezete m ellett a bank fo lyósítja a hitelt, am elyből a régi hitel törleszthető. H a a hitel kam ata alacsonyabb, m int a gabona várható értéknövekedése, úgy a m ezőgazdasági kis vállalkozó jó l járt, hiszen korábbi hitelét visszafizette, de áruját nem kény szerült idő előtt eladni. Á ltalában az állam az ilyen jellegű ún. közraktári hiteleket kam attám ogatással is segíti, ezzel is tám ogatva a gazdákat, hogy ne kényszerüljenek term ésüket idő előtt eladni. A bankok többsége fölkészült és külön hitelkonstrukciókat alakított ki a közraktárjegy fedezete m ellett történő hitelezésre. M ivel m ind az árujegy, mind a zálogjegy együtt és külön-külön is forgat ható, a közraktárjegy birtokosa a közraktárjegyet akár pénzhelyettesítő fize tési eszközként is fölhasználhatja, éppúgy, m int egy váltót. A különbség csupán az, hogy a közraktárjegy nem pénzkövetelést, hanem dologra szóló követelést testesít meg. Ha a közraktárjegy kibocsátója a jegy lejárata előtt nem fizeti m eg tartozását, a jegy tulajdonosa rendelkezik az áru felett, kitá rolja, m ajd értékesíti azt, így jutva a követelt pénzösszeghez. M int látjuk, a közraktár intézm ényével oly m ódon tudunk vállalkozásunk számára likvid eszközt teremteni, hogy közben magát az árut nem kénysze rülünk eladni, elegendő, ha egy közraktárban elhelyezzük, és a közraktárje gyet használjuk föl likviditási problém ánk m enedzselésére. Sokszor az árut ténylegesen el sem kell szállítanunk telephelyünkről, csu pán művi tárolásra adjuk át a közraktárnak. A közraktár ekkor is kiállítja a közraktárjegyet, és készletre veszi az árut, de nem szállítja el, mintegy bértá rolásra helyezi el nálunk. Ez a konstrukciót m ég olcsóbbá teszi, hiszen így mind a szállítási, m ind a tárolási költségeket m eg tudjuk takarítani. A közraktározás m a m ár olym értékben elterjedt, hogy a közraktárak a legkülönfélébb árukat hajlandók átvenni és azokról közraktárjegyet kibo csátani. (Általában az ún. tőzsdecikkeket kedvelik, m ert ezek a legforgalomképesebb árufajták; kitárolásuk és értékesítésük könnyen m eg szervezhető, ezért ezek jó l árazható likvid eszközök és szükség esetén könnyen pénzzé tehetők.)
I I I r c x : • Km/.w! / l m i m : l i o : n \
6.6. Összefoglalás libben a fejezetben a külső adósságéilegü, nem intézményes finanszírozási formákat tekintettük át. Kiemelten foglalkoztunk a tagi kölcsönnel, a családi baráti kölcsönökkel, a szállítói hitellel, a vevői előleggel és egy hazánkban viszonylag újszerű eszközzel, a közraktárjeggyel. Bár ebbe a tém akörbe tartozna a váltó és csekk is, azonban ezek használata napjainkra hazánkban teljesen kiszorult. Ugyancsak nem szóltunk a kötvényről, amely ugyan előnyös külső finanszírozási forma, de jellegénél fogva a mikro- és kisvállalati körben nem használható. Láttuk azt is, hogy bár a vevői előleg és a szállító hitel általában olcsó finan szírozási forrás, de alkalm azásuk függ a vállalkozások alkupozíciójától, ér dekérvényesítő képességétől. Ha a tulajdonosok rendelkeznek még szabad forrással, akkor az alacsony tranzakciós költségek és gyakorlatilag kamatmentességük m iatt a tagi vagy tulajdonosi kölcsönök a legolcsóbb külső fi nanszírozási források közé tartoznak.
I 2ú
7. Külső tőke jellegű finanszírozás A könyv előző fejezeteiben főleg a banki és a nem tőkejellegű finanszírozá si forrásokra, azok alkalmazási lehetőségeire koncentráltunk. Annak ellené re, hogy a nem tő kejellegű finanszírozási források szám szerint jelentősen felülmúlják a tőkeform ák variációs lehetőségeit, a vállalatok alapvető, sőt számos kisvállalat esetében egyedülálló finanszírozási formája a tulajdono si tőke és az önfinanszírozás. Ez utóbbi finanszírozási formával jelentőségé nek m egfelelően külön fejezetben foglalkoztunk. A jelen fejezetben a vállalatok külső tőkejellegű finanszírozási formáit tár gyaljuk, a saját finanszírozást, az informális tőkebefektetést, az üzleti angya lokat, majd végül a kockázati tőkebefektetés különböző változatait. A nem kisvállalati jellegű finanszírozási formákat azonban-beleértve a mezzaninfinanszírozást és a tőzsdei bevezetést - nem tárgyaljuk részletesen, hiszen ez ti pikusan nagyvállalati jelenség.
7.1. Az inform ális b e fe ktető k: család, barátok, munkatársak M int azt az előzőkben említettük, a cég alapításához a vállalkozó döntő m ér tékben, átlagban kétharm ad részben saját forrásokat használ fel. Term észe tesen ez egy átlag, és sok vállalat létrejöttéhez, m űködésének elkezdéséhez elegendő az alapítók vagyona. Számos olyan cég van azonban, főként a m a gas növekedési potenciálúak, ahol szükségessé válik, hogy más forrásokat is felhasználjanak. M iután az alapítók önfinanszírozási lehetőségei kimcrülU'k, a legkézenfekvőbb m egoldás a családi, baráti, m unkatársi körben körül nézni. Az alapítókat, együtt a családdal és a tágan értelmezett barátokkal, (t/oklák a „3F” forrásként is em elgetni az angol kezdőbetűk - founders, llimily, friends - alapján. Az informális befektetők csoportjába tartoznak még a befektetést professzionális módon, rendszeresen, néha hivatásszerű en végző üzleti angyalok is. Velük majd a következő fejezetrészben külön foglalkozunk, itt az informális befektetők többi csoportját tárgyaljuk. Az inloi mái is terminus arra utal, hogy ezek a befektetők, ellentétben a kockázati lökésekkel, nem hoznak létre külön formális szervezetet vagy céget, hogy ii/on keresztül valósítsák meg a befektetést, hanem közvetlen, direkt m ó dim, számos alkalommal még írásban sem rögzítve támogatják a többnyire kezdő vállalkozásokat.
127
III
í v , v . ' • A 'í'//,v í3 l h i t m , \ : l r n ; t ' i \
A családi-baráti körbe il»litr.má.lK.hf.rr.1-ii».t(íkröl az a közhiedelem, hogy befektetési (töméseiket neim Lhi ^ ^ is szé les körben osztott nézet, hogy a családtagok, jó barátok, közeli ismerősök túlzottan sok kérdést nem tesznek fel a befektetendő tőkével kapcsolatban vagy az alapítandó cég kapcsán, nem ragaszkodnak m egvalósíthatósági ta nulmányhoz, üzleti tervhez, és néha m ég a befektetett összeg visszafizetését sem várják el. U gyanakkor kom olyabb befektetés sem várható el tőlük, tipi kus a néhány tízezer forinttól az 1,5-2 millió forintig terjedő pénz nyújtása. Ezek az összegek általában elégnek bizonyulnak ahhoz, hogy egy kisebb cég alapítását pótlólagos forrásokkal biztosítsák, azonban a komolyabb, magasabb növekedési potenciálú cégek esetében ennél biztosan több, néha sokkal több kell. A sokszor még minimális vállalkozói tapasztalattal sem rendelkező befektető a pénz m ellett további segítséget sem igazán tud adni, ellentétben a széles körű tapasztalatokkal és kapcsolati hálóval rendelkező üzleti angyalokkal, nem is szólva a kockázati tőkéről. A hazai inform ális befektetésekről először a Global Entrepreneurship M onitor (GÉM) kutatások alapján jutottunk inform ációhoz (Ács et al. [2002], Szerb-R appai [2005], Szerb et al. [2007]). A GÉM kutatások ném i leg árnyalták a közkeletű vélekedés alapján kialakult képet az informális b e fektetőkről. Kiderült, hogy ugyan létezik a szeretetpénz, de az informális befektetők nagy részét igenis izgatja befektetésük későbbi alakulása, igenis kérdéseket tesznek fel a pénz hasznosulását illetően, ha formális üzleti terv hez nem is ragaszkodnak. Kelet-európai, ezen belül is m agyar specialitásként jelentkezik, hogy az informális befektetők döntő része (m integy 98%-a) csak és kizárólag roko ni, baráti körben fektet be. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy így csökkenthetők az informális aszim m etria nyom án fellépő potenciális visszaélések, az opportunista m agatartási formák és a m egtévesztési kocká zat is. N agy számban találhatók olyan informális befektetők is, akiknek már van vagy volt saját vállalkozásuk, és tapasztaltak a kisvállalatok m enedzse lését, alapítását illetően. Sőt, a céges tulajdonnal rendelkezők befektetési hajlandósága 3,5-4-szerese a vállalati tulajdonnal nem rendelkezők befek tetési gyakoriságának (Bygrave-H unt [2007]). A vállalati tulajdonosok pe dig gyakorlati-szakm ai tapasztalataikat, kapcsolataikat is megosztják az alapítandó cég tulajdonosával, így segítve elő azt, hogy a kezdeti buktatókat a vállalkozó cl tudja kerülni.
12 8
7
K ü l s ő l ő k c J e l l t 't f i l / l m m s : l m ; ő \
7. /. számú ábra
Inform ális befektetők aránya a 18-64 éves korosztályban a 2002 és 2008 közötti évek átlagában (%) Ű.00 8,00 7.00 Cl,00 0,00 4.00
0,00
yflo 1.00
0,00
A GEM -felmérés szerint az informális befektetők aránya alapján nem zet közi összehasonlításban M agyarország nem tartozik az élbolyba, sőt, inkább az országok rangsorának utolsó harmadában foglal helyet (lásd 7.1. ábra). A 7.1. ábra alapján a 2001-2005 közötti években ezer, 18-64 év közötti felnőtt lakosból átlagosan 33 olyan volt, aki pénzt adott valaki másnak vállal kozás alapításához a felmérést megelőző három évben. Ez a szám M agyaror szágon mindössze 21, azaz nagyjából a kétharmada a nemzetközi átlagnak. Sajnos a helyzet m ég kedvezőtlenebb, amikor azt nézzük, hogy m ekkora összeget fektettek be az informális befektetők. A 2001-2005 közötti években egy átlagos magyarországi informális befektető mindössze évi 1021 USD összeget áldozott nem a saját cégének támogatására. Ezzel csak két fejlődő országot, Brazíliát és M exikót előzzük meg. Az átlagos befektetés a hasonló fejlettségű, volt szocialista országoknál Lettországban 6542 USD, Szlovéniá ban 6907 USD, Horvátországban pedig 15 101 USD volt. Természetesen az inform ális befektetők által biztosított összeg nagysága számos személyes tényezőtől is függ. Bár inform ális befektetőt találhatunk m inden felnőtt korosztályban, a vagyonosabbak, m agasabb jövedelm űek többet adnak. I lasonlóan nő a befektetett összeg nagysága a férfiak, a város-
1 2 9
III ir.w • K ülső /lliim ,\;lro;iit
bán lakók ós a vállalkozói tapaszluladal rendelkezők körében, szemben a nőkkel, a falusi környezetben lakókkal ós a vállalkozói tapasztalattal nem rendelkezőkkel. Arra, hogy mennyire feltáratlan m ég az informális befektetésnek ez a sze lete, jó példát szolgáltatnak ezen fejezet szerzőjének (Szerb László) a leg újabb kutatásai, am elyek jelentősen m ódosítják a GEM -felm érés során ta pasztaltakat - az informális befektetés gyakoriságát és összegét tekintve is. Habár ez az új felmérés - ellentétben a GEM -mel - nem reprezentatív, egy véletlenszerű elem eket is tartalmazó 274-es elem szám ú m inta alapján úgy becsüljük, hogy a felnőtt lakosság jóval nagyobb hányada, mintegy harmada-negyede m ár végzett informális befektetést, sőt a befektetett összegek is lényegesen m agasabbak voltak (nagyjából 2 millió forint, azaz 10 000 USD körül átlagban), m int azt a GÉM kutatás alapján véltük. Az új kutatás is m egerősítette azt, hogy ugyan érzelm i alapon is lehet pénzhez jutni, de a csak szeretetből adott összegek az átlagos befektetés har madát sem érik el. Cáfolódni látszik az a felfogás is, hogy a családok, bará tok nem tesznek fel kérdéseket a befektetés jövőjéről, m ert a befektetők szá mos alkalom m al, több-kevesebb rendszerességgel kontrollálják az invesztí ciót. Ráadásul a kontroll erőssége és gyakorisága a befektetett összeg nagyságával fokozódik. A 7.1. táblázat azt m utatja, hogy azok az illetők, akiket kértek rá, de visszautasították, hogy befektessenek m ás vállalkozásába, m iért m ondtak nemet. 7.1. tá b lá za t
Az inform ális befektetés visszautasításának okai A visszautasítás okai
Igen választ adók aránya (% )
Visszafizetést kockázatosnak tartja
70,97
Üzleti elképzelés nem volt meggyőző
70,97
Keressen más forrásokat a vállalkozó
51,61
Alapvetően idegenkedik
45,16
Biztosítékok hiánya
45,16
„Finanszírozza magát a vállalkozó”
41,94
Nem tudta ellenőrizni, mire költik a pénzt
35,48
Alacsony a jövedelme
19,35
Túl távol lakott
110
6,45
/, Külső tőkejellegű /lniw.sslm.u'is
A visszautasítás - am int látható - leginkább két okkal magyarázható: a vállalkozó nem tudott megfelelő garanciákat biztosítani a visszafizetésre, il letve az üzleti elképzelés nem volt meggyőző. Vagyoni okokból igen keve sen m ondtak nem et a felkérésre. A 7.2. táblázat m utatja azt, hogy akik viszont befektettek nem saját tulaj donú vállalkozásba, m iért is tették ezt. 7.2. tá b lá za t
Az inform ális befektetés okai Befektetés okai
Igen választ adók aránya (% )
Meggyőző az üzleti elképzelése
50,00
Közeli rokon, családtag kérte
44,07
Urn át, ismerős, kolléga kérte
44,07
Megfelelő biztosíték
33,90
Közeli elhelyezkedés
27,97
Munkanélküliség, csőd elkerülése
21,19
Az illető megfelelően magas hozamot ígért
18,64
tulajdonrész szerzése
15,25
Személyes részvétel a vállalkozás menedzselésében
14,41
1' iiilnl vállalkozó támogatása
13,56
Megsajnálta
11,02
Társadalmi hasznosság
9,32
Amint a táblázatból kiderül, a válaszadók 50%-a m eggyőző üzleti elkép zelés miatt szánta rá m agát informális befektetésre. N em m eglepő, hogy a rokoni, illetve a baráti kapcsolatok a 2., illetve a 3. helyen szerepeltek, de előkelő helyezést ért el a m egfelelő biztosítékok nyújtása. Ezek a tények cá folják azt a hiedelmet, hogy az inform ális befektetések túlnyom órészt vagy csuk ín érzelmi alapon történnek. M egjegyzésre érdemes az is, hogy a m agas hozam Ígérete csupán a befektetők 18,6% -ánál jelentett vonzerőt, te h á ta b e lek lelök elsősorban nem a magas hozam ra ácsingóznak, hanem a visszafize tése biztonságáról szeretnének meggyőződni. Mini arról már szó esett, az informális befektetők korántsem képeznek homo k i! csoportot. A Szerb - Rappai páros 131 magyar informális befektetőt vizsgál va négy csoportot (klasztert) különböztetett meg (Szerb-Rappai [2005]): / klus. lvr Ide 24 fő sorolható, akik, döntő m értékben fiatal, 30 év körüli, elsősorban férfi informális tőkebefektetők, jellem zően alkalmazotti slálnsNznl. Az iljú generáció képviselői, döntő mértékben már az új
131
rendszerben nőttek lel, a teljes nópcsNÓm Átlagánál lényegesen m aga sabb vállalkozói ismeretekkel rendelkeznek. I iatal koruk ellenére több mint egyötödük m ár cégtulajdonos. A befektetett, átlagban 657 000 Ft összhangban van az életpálya kezdő voltával. M egjegyzésre érdemes, hogy befektetéseik célpontjai kizárólag családi eégek. 2. klaszter: Ide 31 fő tartozik, akik kizárólag nem családi vállalkozásba fektettek, hanem baráti vagy munkatársi kapcsolatban álltak a vállalko zóval. Ezen befektetők döntő m értékben középkorúak, kb. 40 évesek, m ajdnem mind felsőfokú végzettségűek és az átlagnál magasabb körük ben a cégtulajdonosok száma. A befektetett összeg az átlagnál valamivel alacsonyabb, 733 000 Ft-ot tesz ki, 30 000 és 3,5 m illió Ft között szóród va. A befektetők majd háromnegyede tartja magáról azt, hogy birtoká ban van a vállalkozásindításhoz szükséges képességeknek. 3. klaszter. E csoport 22 informális tőkebefektetője a legmagasabb össze get, átlagban 1 709 000 Ft-ot fektetett be, csak és kizárólag családtagok, azon belül is - kettő kivételével - közeli családtagok cégébe. A legala csonyabb befektetett összeg 200 000 Ft, a legmagasabb pedig 10 millió. Ezek a személyek mind felsőfokú végzettségűek, tipikusan 50 éves va gyonos férfiak, körükben a legmagasabb a cégtulajdonosok számaránya és több mint háromnegyedük birtokában van a vállalkozásindítási-me nedzselési képességeknek. Ok felelnek meg leginkább az üzleti angyal tipológiának (lásd a következő alfejezetet). 4. klaszter. Ide 20 idősebb, 50 év körüli, főleg női, tipikusan középfokú végzettségű informális tőkebefektetőt sorolhatunk. Ők ruházzák be a legalacsonyabb összeget, átlagban 226 000 Ft-ot, más cégébe. Az in formális tőkebefektetők összes többi csoportjához képest ők rendel keznek a legkevésbé vállalkozói ism eretekkel, és jellem zően nincsen saját cégük sem. Az ő befektetési célpontjaik is - kettő kivételével családi tulajdonú vállalkozások. Ők azok a befektetők, akikre legin kább ráillik a „szeretetpénzf ’ ad osztályozás. Ö sszességében a fentiek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy ha valaki saját megtakarításai m ellett arra kényszerül, hogy további források után nézzen, a leglogikusabb a családi, baráti, m unkatársi körben körülnéz ni. Bár a családtagok, rokonok, barátok jóval nagyobb valószínűséggel ad nak pénzt, mint az idegenek, nem árt, ha alaposan felkészül a vállalkozó, ho gyan és m ivel is „környékezze” m eg a potenciális finanszírozót. U gyan a családtagok, barátok nagy valószínűséggel nem kém ek alapos üzleti tervet, az üzleti elképzelés m eggyőző prezentálása növeli az illető finanszírozási
1 3 2
hajlandóságát. A biztonságot növeli az írott szerződés és a visszafizetésekre nyújtott garancia is. A visszafizetés megfelelő biztosítékainak hiánya bizto san komolyan elgondolkoztatja a potenciális informális befektetőt. U gyan akkor a közeli hozzátartozók, barátok jó lehetőséget kínálnak arra, hogy üzleli elképzeléseinket m ásokkal is m egosszuk és így m eggyőződjünk azok életképességéről. Ha rokoni, baráti körben képtelenek vagyunk m agunkat és üzleti ötletünket „eladni”, akkor nem túl sok jó t rem élhetünk a valószínű leg lényegesen kom olyabb elvárásokat tám asztó üzleti angyaloktól, kocká zati tőkésektől vagy akár a bankoktól, állami segítő intézm ényektől sem.
7.2. Üzleti angyalok Az, üzleti angyalok olyan m agánszemélyek, akik amellett, hogy tulajdonrészt vásárolnak m ár működő vagy alapítás alatt levő kisvállalatokban, m ég a cég m űködésében is aktív, segítő szerepet játszanak. Ezen személyekre jellem ző, hogy m eglehetősen vagyonosak, rendszerint felsőfokú, legtöbb ször gazdasági végzettségűek, em ellett vállalatirányítási, m enedzsm ent és szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek (M akra-K osztopulosz [2004], 12006]). Tipikusnak mondható az is, hogy ezek a - döntő m értékben - férfi ak inkább idősebb korban, sokszor nyugdíjas éveikben végeznek informális befektetést. Gyakori, hogy az üzleti angyal egyszerre több cégben is tulaj donrészt vásárolva ún. portfoliót alakít ki, ezzel m érsékli az egyes befekte tések kockázatát. Vannak olyan, főleg amerikai szerzők, akik szigorú kritériumok alapján határozzák meg az üzleti angyalokat, így kikötik azt is, hogy a minimális va gyon haladja m eg az 1 millió USD-t, és azt is, hogy a befektetés ne rokonok, barátok és családtagok, hanem idegenek cégébe történjen (M akra-K osztopulosz [2004]). Mi is ezt a felfogást követtük, habár a vagyonra vonatkozóan nem teszünk ilyen szigorú feltevéseket, és ezért tárgyaljuk külön címszó alatt az üzleti angyalok befektetéseit. Ugyanakkor m eg kell jegyezni, hogy számos olyan, sokszor nagy összegű invesztíció történik a családi-baráti körben is, amely a klasszikus, idegeneknek nyújtott üzletiangyal-befektetés összes más jellemezőivel rendelkezik. Az üzletiangyal-befektetés előnyei között szokták említeni, hogy a klasszikus családi, baráti befektetésekhez képest lényegesen m agasabb összegek befektetésére kerülhet sor. Az üzleti angyalok be tudják tölteni azt a finanszírozási rést, amelyet a tulajdonosok m ár nem tudnak, a kockázati
133
III ri,sz • K ü l x ó jl m m / i n v t i s
tőkések pedig még nem akarnak pénzelni. Magyarországon ez jellem zően a 10-30 m illió forint közötti tartomány. Nem elhanyagolható az a segítség sem, amit a rendszerint sokéves szak mai tapasztalatokkal rendelkező üzleti angyal nyújtani tud. Az üzleti straté gia kialakítása, a m enedzsm ent kiválasztása, az alkalm azottak képzése, to vábbi ügyfelek, beszállítók és vevők felkutatása, és végül, de nem utolsósor ban újabb pénzügyi források feltárása azok a területek, ahol az üzleti angyal a leginkább aktivizálhatja magát. A kialakult kapcsolati háló felhasználása szintén fontos lehet a formálódó cég szám ára az alapításhoz, m űködéshez szükséges erőforrások beszerzése szempontjából. Tisztában kell azonban azzal lenni, hogy a családi, baráti befektetéssel szemben, am ely szinte m inden cég szám ára elérhető, az üzleti angyalok m eglehetősen válogatósak, csak a potenciálisan igen m agas növekedésű ké pességű, innovatív, úttörő terméket, szolgáltatást, élvonalbeli technológiát kifejlesztő, alkalm azó cég jöhet náluk számításba (Kosztopulosz [2005]). Tekintve, hogy ezek a cégek az átlagot m eghaladóan kockázatosak, az üzleti angyalok hajlam osak szindikátus formában, azaz m ásokkal együtt befektet ni a kiválasztott cégbe. Bár az üzleti angyalokat alapvetően a magas nyereség ösztönzi, emellett sok szor az is motiválja őket, hogy élvezetet találnak munkájukban, a cég mene dzselésében (hedonizmus), vagy örömet okoz nekik, ha segíthetnek egy fiatal vállalkozónak, vagy hogy szeretnének hozzájárulni egy, a társadalom számára hasznos tevékenység, termék kifejlesztéséhez, felfuttatásához (altruizmus). Be fektetésük azonban ideiglenes, általában 3-5 évnél nem hosszabb. A dinamikus növekedés befejeztével, vagy amikor már olyan nagy összeg szükséges a to vábbi finanszírozáshoz, amekkorát már nem tudnak felvállalni, értékesítik tipi kusan kisebbségi (30-50% körüli) tulajdonosi részesedésüket. Az üzletiangyal-befektetések egyik legnagyobb nehézsége a befektetők és a befektetendő cég vállalkozóinak egymásra találása. Az üzleti angyalok ugyanis rejtőzködő életmódot élnek, tevékenységüket nem reklámozzák, és nem szíve sen lépnek a nyilvánosság elé sem. A másik oldalról viszont a vállalkozó attól (art - sokszor joggal - , hogy esetleg korszakos találmányát, eredeti ötletét m á sok ellophatják. így a tárgyalásokon a vállalkozó a lehető legkevesebb informá ciót akarja megosztani a befektetővel, ami viszont az üzleti angyal számára nem enged betekintést a vállalkozás tényleges jövőbeli növekedési lehetőségeibe. Ugyanakkor a vállalkozó, mint azt a 2. fejezetben láthattuk, nem szívesen mond le a tulajdonosi jogok egy részéről sem, hiszen ezáltal nem csupán a profitot ál dozza fel, hanem a döntési jogokat is meg kell osztania az üzleti angyallal.
1 3 4
/
K ith il lő k f
/W/egrt f l i i i i i i i f l n n i u
A potenciális befektetők ós a tőket kereső cégek egymásra találását segítik elő a / ún. üzlctiangyal-hálózatok vagy -klubok. Ezek a hálózatok lehetővé teszik, hogy az üzleti angyal úgy jusson információhoz a potenciális befektetési lehető ségről, hogy közben megőrizze anonimitását. Amikor a hálózat által továbbított információk alapján az üzleti angyal úgy véli, hogy érdemes lenne tárgyalni, ak kor ők keresik meg a befektetendő cég képviselőjét. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg is egyeznek, viszont számos cég - információ hí ján - más módon nem tud befektetőközeibe kerülni. Magyarországon egy ilyen l l/lcti Angyal Klub létezik, amelyet az Innostart Nemzeti Üzletfejlesztési Alapít vány és a Magyar Innovációs Szövetség közösen hívott életre. Hasonlóan m ás országokhoz, M agyarországon is folytak vizsgálatok az üzleti angyal alapvető jellem vonásait, befektetési m otívum ainak feltárását illetően. A M akra-K osztopulosz szerzőpáros több cikkben (M akra-K osztopulosz [2004], [2006]) rajzolta m eg a tipikus m agyar üzleti angyal profil ját. A 21 fős m inta alapján (M akra-K osztopulosz [2006]) a m agyar üzleti angyal átlag 44 éves, felsőfokú végzettségű férfi, átlagosan 12 év vállalko zói tapasztalattal. N égyötödük éves nettó jövedelm e magasabb, m int nettó 10 millió forint, 40% -uk vagyona pedig a 100 m illió forintot is meghaladja. A demográfiai jellem zők mellett lényegesebb az, hogy m iért fektetnek be az adott vállalkozásba. Ezt m utatja be a 7.3. táblázat. 7.3. tá b lá za t
A magyarországi üzleti angyalok motivációi Motiváció A / állagon lcliili megtérülésben bízva
Átlagos pontszám 4,57
S/ükmni kihívást jelent
3,81
Kedvtelésből, örömszerzés miatt
3,43
Jövőbeli osztalékért
3,14
hulld vállalkozó támogatása miatt
2,19
A láiNiululom számára fontos termékek, nzulgállalások előállításának segítése
2,1
l'tunix Makra Kosztopulosz [2006] 114. o. alapján. I álható, hogy a magyar üzleti angyalok meglehetősen anyagiasak, döntő a magas nyereség motiválja a befektetéseket. A hedonista motívu mok, a szakmai kihívás, az örömszerzés még meglehetősen magas pontszáinokal éil cl, az. altruista motívumok viszont már a lista végén találhatók. iiiöi lékben
m
rfs : •
m i is o
f im in s r ir o , o \
Hogy egy adott befektetésnél mit tekintenek fontos szempontnak az üzle ti angyalok, ezt mutatja a 7.4. táblázat. 7.4. táblázat
Az üzleti angyalok befektetési szempontjai Befektetési szempont
Átlagos pontszám
Várható hozam
4,29
Növekedési potenciál
4,19
A vállalkozó személyes kvalitásai
4,05
Innovatív projekt, jó ötlet
3,81
Kiszállási lehetőségek
3,71
A vállalkozás helyzete
3,67
Az iparág
3,48
Kitűnő üzleti terv
3,43
A vállalat életciklusa
3,05
A vállalat földrajzi elhelyezkedése
2,1
Forrás: Makra Kosztopulosz [2006] 117.0. alapján.
A választási kritérium ok közül a várható hozam nyilvánvalóan az első he lyen szerepel, de szorosan követi azt a cég növekedési potenciálja, és az, hogy m ilyen kvalitásokat lát a vállalkozóban az üzleti angyal. Az, hogy ezeknek az elvárásoknak egy átlagos vállalkozás nem felel meg, jelzi, hogy a projekt innovativitása is az élbolyban található. Egy dolog meglepő, m ég pedig az, hogy az üzleti tervnek viszonylag kis fontosságot tulajdonítanak a potenciális angyalok. Felm erül a kérdés, hogy akkor m ilyen segítséget is nyújtanak az üzleti an gyalok a befektetett cégben? Ezt szemlélteti a 7.5. táblázat. 7.5. táblázat
Az üzleti angyalok közrem űködése Segítség fajtái
Átlagos pontszám
Kapcsolatok felhasználása
4,52
Vezetőség aktív tagja
3,62
Hllcnőrző tevékenység
3,62
Új ügyfelek felkutatása
3,38
ÍJj befektetők keresése
3,38
Tanácsadó
3,29
136
7, KUI.1Ő t í t k f le lh 'n i) f l m m t l i v . • «
Negllsíg fajtái
Átlagos pontszáin
Menedzsment összeállításában
3,24
Marketingterületen
2,76
Munkatársak kiválasztásában
2,62
Nem működik közre
1,95
Kutatás-fejlesztésben segít
1,71
Operatív irányítás átvétele
1,62
Forrás: M akra-Kosztopulosz [2006] 118. o. alapján.
Mint látható, a kapcsolati tőke felhasználásának általános kategóriája szerepel az első helyen a potenciális segítségnyújtási fajták között. A vállal kozás stratégiájának kialakításához és az aktív ellenőrzéshez is hozzátarto zik a m ásodik legfontosabb tevékenységi fajta, a vállalat vezetésében való aktív részvétel. A további ügyfelek keresése, a befektetők felhajtása és a m enedzsm ent összeállítása azok a tevékenységek, am elyekben m ég m egle hetősen aktívak az üzleti angyalok. Talán m eglepő, de a m agyar vállalkozá sok egyik leggyengébb területén, a m arketingben igen lanyha erőfeszítést tesznek a m agyar angyalok. M egnyugtató viszont azok számára, akik üzletiangyal-befektetést keresnek, hogy az operatív irányítás átvétele a „segítségnyújtási” lehetőségek utolsó helyén található, tehát az üzleti angyalok álta lában nem törekednek a vállalkozó kiszorítására.1 Végül felmerül a kérdés, kinek is ajánlott az üzletiangyal-befektetés? Elő ször is azt javasoljuk, hogy a vállalkozó próbáljon meg máshonnan, rokonoktól, családtól, bankoktól, netán állami vagy Európai Uniós forrásokból pénzhez ju t ni (lásd 8. fejezet), és ha már minden lehetősége kimerült, akkor keressen üzleti angyalt. Erősen javallott viszont a gazdag szakmai tapasztalatokkal és kapcso lati hálóval rendelkező üzleti angyal befektető keresése, ha nem csupán pénzre, hanem aktív segítségre, kapcsolati tőkére van szüksége a vállalkozónak. Elő fordul, hogy valakinek kiváló, innovatív ötlete van, azonban vállalkozói vénája, üzleti képességei nem megfelelőek, vagy nincsen tapasztalata, kapcsolati háló ja. Ekkor a potenciális partnerek között megfontolandó az üzleti angyal bevo nása is. Ha ilyen forrást keres a vállalkozó, akkor tudomásul kell venni, hogy a cég feletti irányításon osztozni kell, sőt még az is elképzelhető, hogy az üzleti angyal a befektetett részesedésnél nagyobb, bővebb jogköröket, biztosítékokat akar kapni. El kell fogadni azt is, hogy az üzleti angyal is szeretné a befektetés alapvetően igen magas kockázatait csökkenteni. Az ésszerű kompromisszum I Az alapítókul kiszorítani törekvő befektetőt szokás „üzleti ördögnek" is nevezni.
137
I I I n 's : • K ü ls ő /lm in ,\. ln K 'á \
megtalálása, a másik szempontjainak a megértése ós elfogadása a megegyezós kulcsa. A kérdés az, hogy vajon a vállalkozó ragaszkodik-e ahhoz, hogy a teljes tulajdon az övé legyen, azaz az egész tortát ö kapja, vagy pedig megelégszik egy esetleg kisebb tulajdonosi részesedéssel, egy kisebb tortaszelettel. Ez a sze let azonban abszolút mértékben jóval nagyobb lehet, mint a kisebb egész torta. Sőt fel kell arra is készülni, hogy ha a cégben további tőkeemelést kell végrehaj tani, akkor akár a többségi részesedésről is le kell mondani. A döntés nehéz, de ha a vállalkozás nem képes a piaci követelményeknek megfelelően a lehető leg gyorsabb mértékben növekedni és ennek megfelelő módon finanszírozni a m ű ködését, akkor lehet, hogy a kisebb tortából sem marad semmi.
7.3. A kockázati tőke Egy mondás szerint nagyobb esélye van annak, hogy egy gödör alján állva vil lámcsapás éljen bennünket, mint hogy kockázati tőkéhez jusson egy cég. Bygrave és Hunt (2005) szerint minden 10 000 cégből egy fog kockázati tőkét kapni, ami valamivel jobb esélynek tűnik, mint a villámcsapás, de tisztán látha tó, hogy a kockázati tőke igen kivételes finanszírozási forma. Kockázati tőkebefektetésben ezek szerint csak a legjobbak legjobbjai reménykedhetnek. Mielőtt a kockázati tőkével részletesebben is megismerkednénk, nézzük meg, mit is értünk a fogalmon pontosan. Elöljáróban megjegyezzük, hogy gyakran a kockázati tőke (venture Capital, ritkábban risk capital) alternatívája ként használják a magántőke (priváté equity) kifejezést.2 K n rk ^ ati tőkének ne vezzük az intézményes befektetők, professzionális szervezetek azon tőkéiét. amclvct tőzsdén nem jegyzett vállalatokban v a ló ideiglenes tulajdonosi része sedés szerzésére fordítanak.. Hasonlóan az üzleti angyalokhoz, a kockázatitökc-befektetés szerves részét képezi a segítségnyújtás, a menedzsmentben tör ténő részvétel is. Az ideiglenes tulajdonszerzés azt jelenti, hogy a dinamikus növekedés befejeztével, általában 3-5 évvel az első befektetés után a kockázati tőkés értékesíti tulajdonrészét, és learatja a befektetés hasznát. Szemben a családtagokkal, .sőt m é g az üzleti angyalnlrValJg, alAk-tö) re mélhetünk némi elnézést a cég jövőbeli előrehaladását, növ ^ ö p c i Iphrtnségeit illetően, a kockázati tőkésektől ilvet nem várhatunk. A magas kockázaloknak megfelelően kalkulált hozamok, az igen alapos átvilágítás (dúc dilligence), a feltételekről való hosszadalmas, kőkem ény tárgyalás után az 2 A részletesebb leírásokkal, meghatározásokkal kapcsolatban lásd Kárnál Baranyai (20051.
138
7 . K ü l s ő t ő k e j e l l e g ű / ) n u n ,\ ; l n > ,- ( i s
üzleti terv benyújtásáig elért cégek kevesebb m int egy százaléka ju t csak pénzhez. Az információ visszatartását, a csúsztatásokat, netán a túlzásokat a kockázati tőkés nem tolerálja, hiszen ez egy bizalmi üzletág. Hazudni csak egyszer lehet: először és utoljára, a bárm ely kis hazugságon kapott vállalko zóval azonnal és végérvényesen befejezik a tárgyalást. Bár eredetileg a kockázati tőkések a kezdő v állalkozásokat fítiarwzírozták, ma m ár elkülönültek a kezdő (start-up) és fejlesztő (developm cnü he-_ fektetések. Árkockázati tőkebefektetések közé szokták még-sorolm aZ ún. jj i cg fordító finanszírozást, am ikor általában bajban levő vagy gyengén telje sített céget vásárolnak m eg és javítanak fel, m aid adják továb b . Elő szokták segíteni azt is, hogy a m enedzsm ent felvásárolja az illető céget a m eglevő tulajdonosoktól (buyout). A kockázati befektetések között tárgyalják az ún. mezzaninfinanszírozast is. A mezzanin egy ún. hibrid finanszírozási forma, amelyre közvetlenül a tőzsdei bevezetést m egelőzően kerül sor. A futamidő során csak a kam atot kell a cégnek fizetni, a tőke törlesztésére pedig a tőzs dei bevezetés után, a tulajdonosi részesedés értékesítéskor kerül sor. Ilyen befektetés azonban szinte kizárólag a nagyvállalati szektorban történik. A kockázati tőkebefektetések között szokták em lrgpfni ^ ún véHalatkézi fejlesztő tőkét is, amikor kockázati töke jellegű finanszírozási forráshoz jut a cég egy másik, többnyire lényegesen nagyobb cégtől. Mi motiválhatja a na gyobb céget a befektetésre? Lehet, hogy stratégiai partnerséget keres, lehet, hogy abban bízik, hogy így lel innovatív ötletre, vagy egészen egyszerűen csak jó lehetőséget lát az illető cégben. A nagy partner segítése a kisebb cég számára is kifizetődő lehet, hiszen a pénz mellett erős segítőtárshoz juthat, hozzáférhet a nagy cég erőforrásaihoz, és az értékesítés területén is előnyökhöz juthat. Veszé lyes lehet viszont a saját azonosságának, identitásának elvesztése. Magyarországon az 1989-2004 közötti időszak alatt mintegy 500 cég ju tott összességében több m int 1,1 milliárd USD finanszírozási forráshoz (Karsai-Baranyai [2005]). Ennek ellenére időről időre felüti a fejét az a felfo gás, hogy a kockázati tőke majd megoldja a kisvállalatok finanszírozási prob lémáit. így tendenciaszerűen a magyar állam is kísérleteket tesz arra, hogy saját kockázatitőke-társaságokkal, -alapokkal oldja az innovatív, magas nö vekedési potenciálú cégek tőkeéhségét. Erre szükség is lehet, azonban a koc kázati tőkével, m int a tőkefinanszírozási gondok általános gyógyírjával kap csolatos illúziókat meggyőzően cáfolta Karsai [1997], [2004], A kockázati tőkebefektetéseket a kockázati tőkealapok hajtják végre, amelyek, ellentétben az üzleti angyalokkal, nyilvános névvel, címmel ren delkező cégek, amelyek törekednek arra, hogy minél inkább megismertes-
139
I I I i r \ . • K ü M / i h i t i m l i i t.j (ív
sók m agukat a potenciális befektetőket kereső eógekkel, vállalkozókkal. A m agyarországi kockázati tőketársaságok legfontosabb szakmai szerve a Magyar Kockázati és M agántőke Egyesület, amelynek honlapján bőséges információk érhetők cl és tölthetők le a kockázati tőke m űködését illetően, a kapcsolódó publikációk és a befektetéseket végző társaságok kapcsán (lásd http://www.hvca.hu). Igen jó praktikus tanácsokra találhatunk Gladstonc könyvében is (Gladstone [1997]). Mint m ár em lítettük, hasonlóan az üzletiangyal-befektetésekhez, a koc kázati töke is tulajdonosi részesedés formájában száll be az illető cégbe. Ez a tulajdonlás azonban ideiglenes, és .a.knr,hazafi tökös m ár elve a kedvező kiszállási, angol szóval „exit” lehetőségeket figyeli és veszi szám ításba.3 Ha kisebbségi tulajdonnal is rendelkezik a kockázati tőkés, akkor is ki szokott kötni olyan jogokat, am elyek feljogosítják arra, hogy részesedése arányá ban csatlakozzon egy adott üzletrész értékesítéséhez, és ha egy vevő ajánla tot tesz a tulajdonjog egy bizonyos részére, akkor kötelezni lehessen, hogy ajánlatot tegyen a részvények 100%-ára. Ezeket a jogokat nevezzük „tag along” jogoknak. Más jo g ok pedig felhatalm azhatják a többségi, de nem 100%-os tulajdonos kockázati tőkést, hogy a tulajdon 100%-át eladhassa, ezeket „drag along” jogoknak nevezzük. A kockázati tőkebefektetés legnagyobb előnye, hogy ennek révén igen jelentős összegű forráshoz lehet jutni. M agyarországon a befektetések át lagértéke 3 -5 m illió USD, de elképzelhető a 100 m illió USD nagyságrend is. Hz a pénz általában m ár elegendő arra, hogy a társaságot a tőzsdére vi gyék, ahol a szükségletek szerint újabb tőkeinjekció vár rá, azonban m essze meghaladja egy átlagos vállalkozás finanszírozási igényét. Ugyanakkor a minimális befektetés értéke is m eghaladja az 50 000 USD (10 m illió Ft) nagyságát, ilyen „kicsi” összeg befektetésére azonban ritkán kerül sor. A kockázati tőkés általában nem vesz ki osztalékot a cégből, lehetőleg mi nél több pénzt bent hagy a cégben, hogy ezzel is elősegítse a minél gyorsabb növekedést. Jellemező, hogy a befektetéshez nem egy összegben jut a cég, ha nem az elért eredménynek, az ún. „mérföldkövek” elérésének függvényében „csepegteti” a pénzt a kockázati tőkés, ezzel is mérsékelve a kockázatot. A kockázat egyébként igen nagy, a tapasztalatok azt mutatják, hogy átlag hat befektetésből kettő teljesen elveszik, másik kettő éppen behozza a befektetést és csupán egy lesz, am elyik több száz százalékos hozamot fial.
I Járja ezzel kapcsolatban egy vicc is: Miről ismerni fel a kockázati tőkést? Háttal jön befelé az ajtón, hogy mindig szem előtt tarthassa a kijáratot.
140
/, AVí/.Víi Iáké Jellegi? Iln
A kockázati tőke hatékony szakmai segítséget nyújt a cégnek, nagy ipar ági tapasztalatokkal rendelkező professzionális m enedzserek vesznek részt a vállalat irányításában, de akár a m indennapi m űködésben is. Számos koc kázati tőketársaság specializálódik bizonyos iparágra, m int szoftver, bio technológia, telekom m unikáció, internet stb. A 7.6. táblázat azt m utatja be, hogy milyen tevékenységeket és m ilyen m élységben végeznek a kockázati tőkések. Az inform ációk 10 magyar, 2000 és 2002 között kockázati tőkebe fektetésben részesült cég felm érése nyom án készültek. 7.6. táblázat
A kockázati tőkések szerepe a vállalat életében Kockázati tőke részvétele
Átlagos pontszám (3-as L ikert skála)
Pénzügyek ellenőrzése
3
Vezetés rendszeres ellenőrzése
2,8
Hálózati kapcsolatok kiépítése
2,8
Nemzetközi piacokhoz jutás elősegítése
2,6
Pénzügyi, stratégiai tervezés
2,4
További befektetés ellenőrzése
2,2
További pénzhez jutás elősegítése
2
A menedzsment bővítése, új felvétel
1,8
Kulcsfontosságú emberek felvételének elősegítése
1,7
IJj technológiához jutás
1,6
Kutatás vagy termelés nyomon követése
1,4
Marketingstratégia kialakítása
1,3
/•orrás: Szerb-Varga [2004] 274. o. alapján.
Mint a 7.6. táblázatból látható, a kockázati tőkések szoros pénzügyi kont roll alatt akarják tartani a céget, és rendszeresen ellenőrzik az irányító m e nedzsmentet is. Sok vállalatnak heti, a többieknek havi jelentéstételi kötelezetlségc van. Hasonlóan az üzleti angyalokhoz, a kockázati tőkések is a cég rendelkezésére bocsátják kapcsolati hálójukat. M agyarországi vagy kisorN/ágbcli specialitásként értékelhetjük, hogy a kapcsolati háló mellett a nem zetközi piacra lépés elősegítése az, amiben a legaktívabbak a kockázati tőké sek III is m eglepően alacsony az aktivitás a marketingstratégia kialakítása tei liléién A kockázati tőkések menedzsmentben való részvétele, befektetésük védelm ében, általában aktívabb azokban az esetekben, amikor a cég vezetője nem rendelkezik kellő menedzseri-pénzügyi ismeretekkel. Tipikusan ilyenek n leltnliílók, újítók által irányított vállalatok.
Ml
M i az, a m it a k o c k á z a ti tő k é sek k e re sn e k ? K iv áló n ö v e k e d é s i p o te n c iá lú c é g e t le h e tő le g e g y e d i v ag y p ia c v e z e tő te rm é k k e l, te c h n o ló g iá v a l, k iv á ló m e n e d z sm e n te t és j ó k ilé p é si, e x it-le h e tő sé g e t. E ze k k ö z ü l is a le g fo n to sa b b a m e n e d z sm e n t. A h o g y a n m o n d a n i sz o k ták : „ m i e m b e re k b e , n e m p e d ig p ro je k te k b e fe k te tü n k ” .
Kinek is ajánlhatjuk a kockázati tőkebefektetést? M int láthatjuk, igen ke veseknek, főként a kiváló innovatív ötlettel rendelkezőknek, akiknek gyor san, sok pénzre van szükségük. A k ü d iázatÍJökfi.,.az összes finanszirozási fQ n á iM z M ^.l££.drá£ább é s,a Jslljátetek^b®fekte.tő szempont) ából a légelőnytelenebbek. A korai fázisban a hozam elvárások akár az évi 100%-ot is meghaladhatják, és ritkán m ennek 30% alá. Aki kockázati befektetőt keres. annaktisztában kell lennie, hogy ham arosan kisebbségi tulajdonos lesz a sa ját cégéhen : és ha nem hozza az ígért eredm ényeket, a kockázati tőkés nem habozik akár azonnal felszámolni a befektetést. Cserébe viszont ott a talán soha vissza nem térő lehetőség, a cég felvirágoztatása és a versenytársakat messze m eghaladó növekedési ütem elérése, és az az érzés, hogy ugyan a vállalkozó nagy valószínűséggel elveszti többségi tulajdonosi kontrollját, de részese lehet „a nagy amerikai álom ” beteljesülésének.
7.4. Összefoglalás Létezik-e optimális finanszírozási forma? Tudunk-e látatlanban tanácsot adni egy vállalkozónak, vajon hova forduljon, kit keressen fel, ha pénzügyi gondja támad? N os, általános recept nincsen, itt van viszont ez a könyv, amely számos receptet tartalmaz, am elyek közül m indenki kiválaszthatja a hozzá illőt. Általában véve azt mondhatjuk, nincsen előnyös, illetve csak előnytelen finanszírozás. Saját tőkét m indenképpen kötelező az alapítandó cégbe tenni, több okból is: egyrészt lehet, hogy más lehetőség nincs, m ásrészt, hogy fel tudjuk m u tatni más potenciális befektetőnek is, hogy hajlandók vagyunk saját m egta karításaink kockáztatására. Kisebb finanszírozási igényeink, esetleg pénz ügyi likviditási gondjaink m egoldásához próbálkozhatunk családtagjaink nál, barátainknál, kollegáinknál. Bár ők biztosan nem tesznek fel olyan kellem etlen kérdéseket, m int a bankárok, m eggyőző üzleti koncepció és biztosítékok nyújtása nélkül kom olyan számolni kell a visszautasítással. Ne feledjük el a m ondást sem: a barátságot az üzlettel ne keverjük! A kiugró innovativitású, egyedi terméket, szolgáltatást kínáló kisszámú
142
cég rem é n y k ed h e t csak abban, hogy növekedésüket üzleti angyalok vagy kockázati lökések finanszírozzák. A magas bukási arány miatt azonban az el várások is magasak, és a cégalapítónak számolnia kell a tulajdon részleges, netán többségi részének elvesztésével. A potenciális nyereség azonban a többszöröse lehet annak, amit egy kisebb cég teljes tulajdonlása jelenthet. 7.7. táblázat
Az informális tőke és a kockázati tőke nagysága és jelentősége 2001-2004 között (éves átlagban) Ország
Kockázati töke (GDP % ) ,
Kockázati tőkebefektetés összege (1000 USD)
Informális tőkebefektetés (GDP % )
Informális tőkebefektetés (1000 USD)
Belgium
0,039
116 953
0,86
2 607 816
Kanada
0,121
1 052 284
1,05
8 184 828
Horvátország
n.a.
n.a.
1,28
192 525
Dánia
0,100
211 571
1,03
2 178 393
Finnország
0,126
202 563
0,36
318 756
Franciaország
0,082
1 440 924
0,62
25 083 823
Németország
0,028
673 538
1,09
16 864 935
Görögország
0,013
22 082
2,52
4 664 481
Hong Kong
0,071
111 388
0,93
1 126 382
M a g y a ro rs z á g
0,026
21 716
0,23
188 764
Írország
0,057
86 530
0,67
785 474
Izrael
0,386
421 000
0,96
714 544
Olaszország
0,041
605 437
0,78
13 646 49 X
Japán
0,023
1 006 122
0,73
10 964 612
Hollandia
0,066
340 728
1,06
4719519
Norvégia
0,084
184 574
0,51
1 132 070
Lengyelország
0,032
66 025
2,11
8 010 768
Portugália
0,084
123 007
0,53
558 314
Szlovénia
0,009
2 553
0,61
112412
Spanyolország
0,118
992 787
0,90
7 021 384
Svédország
0,118
355 903
0,80
2 298 275
Egyesült Királyság
0,089
1 598 651
0,66
9 312 142
USA
0,164
18 074 700
0,96
91 459 822
Forrás: Szerb-Rappai [2005] 79. o.
143
I I I r í ', \ : • K iH s ó
Az informális töke (beleértve ebbe most az iizletiangyal-befcktctóscket is) és a kockázati tőke relatív jelentőségét szemlélteti a 7.7. táblázat. Látha tó, hogy a kockázati tőkebefektetések nagyjából az országok GDP-jénck 0,02 százalékára rúgnak, az inform ális befektetések ennél egy nagyságrend del nagyobbak. A 2001-2004 közötti években az inform ális befektetés M a gyarországon átlagban m ajdnem tízszer haladta m eg a kockázati tőkebefek tetés nagyságát. A m agyar vállalkozók egyébként - hasonlóan egyébként számos más or szág vállalkozóihoz - alapvetően idegenkednek attól, hogy más tulajdonost beengedjenek a cégbe és m eg kelljen osztani nem csupán a profitot, de a tu lajdonosijogokat is. Számos esetben azonban a finanszírozási igény m ásho gyan nem elégíthető ki: kezdő cégek nem juthatnak bankhitelhez, és a növe kedés esetében is szükségessé válhat jelentős, újabb tulajdonosi tőke bevo nása. Ez m ég m indig jobb, m int állandó finanszírozási gondokkal küszködni, és ezzel veszélyeztetni a cég növekedését és végső soron fenn m aradását is.
144
8. Az állami szerepvállalás a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában 8.1. Az állam i szerepvállalás indokai és elm életi háttere Mint könyvünk legelső fejezetének statisztikai adatai is alátámasztják, a kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi jelentősége minden fejlett gazda ságban meghatározó. Ezért az állam is abban érdekelt, hogy a kkv-k gazdasági lag minél erősebbé, életképesebbé váljanak. A kis- és középvállalkozások fej lesztése napjainkban szinte minden országban folyamatosan napirenden levő kérdés, mára a gazdaságpolitika részévé vált. A nemzetközi szervezetek (pl. OECD, UNICE) és a nemzeti kormányok számára a kisvállalkozások támoga tása a következő indokok miatt is lényeges (Mészáros et al. [2001]): - m unkaalkalm at teremtenek: a kisvállalkozások a nagyvállalatoknál ru galm asabbak, ezért gyorsabban és nagyobb számban hoznak létre új m unkahelyeket . A nagyobb cégekkel ellentétben nem csak a gazdaság fellendülése esetén növelik a foglalkoztatottak létszámát, hanem erre gazdasági visszaesés esetén is sor kerülhet. Szerepük ilyenkor talán m ég jelentősebb, m ert felszívják a nagyvállalati szektor által leépített munkaerőt; élénkítik a versenyt: a piacgazdaság egyik pillére a verseny, m elynek ■lEnntartásáhqp jelentős szerepe van a nagyszám ú kis cégnek: m ozgásban tartják a gazdaságot: a gazdaság dinam ikájának m otorját jelentik az újonnan alakuló, a piaci keresletre rugalm asan reagáló kis eégek, illetve a piacukat elvesztő, eltűnő vállalkozások; - jdvállalkozói, heszállítói és értékesítői tevékenységükkel m ozgásban tartják a term elési, értékesítési láncokat; diverzifikálják a term ékek és szolgáltatások piacát: egyrészt a szám ta lan kisvállalkozás szám os eltérő m inőségű és árszínvonalú termékkel, illetve szolgáltatással jelenik m eg, m elyek között a vásárlók nagyobb valószínűséggel találnak kedvükre valót és pénztárcájuknak m egfele lőt; másrészt a kisvállalkozások rugalm asabbak, am ikor egyedi igé nyek kielégítése a cél (Szerb [2000]); társadalom politikai célok m egvalósításának fontos tényezői: az elmaiadott légiók felzárkóztatása, a középosztály helyzetének m egszilárdí I A tinvitlhilloi/íiituk iminkiilnlcn/.lvobbon termelnek, mint a nagyvállalatok, hiszen többnyire keve sebb Inná# All romlolke/.ésre gépek, illetve egyéb berendezések vásárlására.
145
I I I /V'.vr • K ü ls ő fin a n s z ír o z á s
tása egyaránt eredm énye lehel a kisvállalkozás-fejlesztési politikának, mely a legkülönbözőbb társadalmi rétegek (kisebbségek, nők, fiatalok, a nagyobb cégeknél kevésbé értékelt tehetségek) számára nyújt pers pektívát arra, hogy vállalkozók legyenek, és ezáltal folyam atosan megújítsák a társadalom integrációs m echanizm usait (Futó [2000]). Empirikus felm érések alapján a kis- és középvállalkozások m integy fele éli meg m űködésének ötödik évét. A bukás okai között első helyen szerepel a finanszírozási források hiánya, ezért különös jelentőséggel bír a nem zetgazdaság részére, hogy az állam m ilyen m ódon segíti a kis- és középvállal kozásokat külső finanszírozási források gyűjtésében. A kisvállalkozások el sősorban azért szenvednek hátrányt a nagyobb cégekkel szemben, m ert az általuk igénybe venni szándékozott erőforrások és szolgáltatások tranzakci ós költsége túl m agas (K állay [2002]). Az évek során jelentős tapasztalat gyűlt össze a kisvállalkozás-fejlesztési program okkal kapcsolatban. Ezek azt mutatják, hogy a kisvállalkozások azokban az országokban (államokban) fejlődnek a legdinam ikusabban, ahol a tranzakciós költségeket sikerül alacsonyan tartani. Olyan kisvállalko zás-politikát kell kialakítani, am ely a vállalkozások számára alacsonyabb tranzakciós költséggel teszi elérhetővé a szolgáltatásokat, illetve az adm i nisztrációs eljárások csökkentésére és a terhek m inim alizálására törekszik. A különböző kisvállalkozás-tám ogató (-fejlesztő) program ok hatékonysá gát növelni kell, ugyanis a „gazdaság egészére nem gyakorolnak érdem i ha tást azok a kezdem ényezések, m elyek elfogadják a m agas költségeket, de mással fizettetik ki” (Kállay [2002] 558. o.). A kisvállalkozás-fejlesztési politikának két alapvető típusát különböztet hetjük meg: a piachelyettesítő (hagyományos) és a piacfejlesztő (újszerű) m egközelítést. A hagyom ányos m egközelítés szerint (lásd 8.1. ábra) a kkv-szektor versenyhátrányban van, ezt valam ilyen iövedelemtranszferrcl kell ellensúlyozni, a vállalkozásokat közvetlen tám ogatásban kell részesítem jK á lla y [2002]).
140
H I lUldml «;<•i rpvállaláx
ii
klx A* kii. i/ívMIiilkmól x.wktor /liiiiii.\slrii;iiMÍhiiii
H.L ábra
Régi megközelítés: a piac helyettesítése
b á n á s : K állay [2002] 561. o.
A donor által nyújtott tám ogatás a korm ányzati ügynökségek és az N( i( )-k'í révén ju t el a végrehajtó szervezetekhez, m ajd tőlük a kisvállalko
zásokhoz. Sokszor ezek a korm ányzati ügynökségek és az N G O -k töltik be a végrehajtó szervezetek szerepét, költik el a pénzt (az esetek többségében ke v ésbé hatékonyan, m int azt a piaci szereplők tennék), és nyújtanak szolgál tatást a kkv-knak. így akár az is előfordulhat, hogy tevékenységükkel más piaci szereplőket szorítanak ki. Az e m egközelítést követő vállalkozáspolitika keretében a programok kialakításakor gyakran nem m érik fel a kisvállal k o záso k igényeit, sőt a célközönségnek nincs lehetősége a visszajelzésre, Jav asla to k megfogalmazására, így nem valósulhat m eg a program ok igé nyek szerinti m ódosítása, fejlesztése sem. A régi m egközelítés szerinti tá m o g atási programok hatékonysága nagyon alacsony, m ivel a források sokk/ot nem a leginkább rászoruló kkv-khoz kerülnek, hanem a gazdagokhoz, Illetve a kisvállalkozások helyett gyakran a nagyvállalatokhoz. A kisvállal k o zá so k n a k csak szűk körét érik el. Belenyugszanak a piaci elégtelenségek fen n á llásáb a , inkább helyettesíteni, m int kifejleszteni akarják az üzleti és Béh/űkíVi szolgáltatásokat. Ezáltal az ilyen gazdaságpolitika program jainak (tolása minimális. A problémák tüneti kezelésére alkalm asak csupán, m ivel R m o d ell a piaci elégtelenségeket elfogadja. A modell további kritikája, Imgy a végrehajtásban a korm ányzat kiem elt szerepének köszönhetően szá mos esetb e n előfordultak a donor tám ogatásával visszaélések. Az ilyen ( Nini
ü t iv v t iiin i'iiiit l
orKimlxatloni: nem kormányzati szervezetek.
Ili
tv , sí:
• K ü h i 'i / ) n u n \ :ln > . 'ií .s
programok sosem válnak önfenntartóvá, csak további támogatással, költe kezéssel lehet őket tovább működtetni (Kállay 12002]). A kisvállalkozások tám ogatásának ebben a korai időszakában ( ’7()-es évek, ’80-as évek eleje) a programok fenntarthatósága nem is volt prioritás, mivel a tám ogatásokat a jövőbe való befektetésnek tekintették a gazdaságpolitikusok. Ezért a prog ramok hatásának, hatékonyságának és eredm ényességének vizsgálatával nem is foglalkoztak (Business D evelopment Services [2001]). A 70-es évek végéig, a 80-as évek elejéig a legtöbb országban a hagyományos megközelítés uralkodott, a számos negatív tapasztalat miatt azonban hatéko nyabb megoldásokat kerestek a gazdaságpolitikusok. Paradigmaváltás követke zett be a kisvállalkozás-fejlesztés gyakorlatában, és fokozatosan előtérbe került egy olyan (újszerű) megközelítés (lásd 8.2. ábra), mely a régi fogyatékosságait tö rekedett kiküszöbölni, elsősorban azzal, hogy a versenyképesség növelésére he lyezi a hangsúlyt a jövedelemtranszfer alkalmazásával szemben. Az új megköze lítés támogatói szerint egy olyan önfenntartó rendszert kell kialakítani, amelyben piaci árak érvényesülnek, és ahol a végrehajtás a piac feladata. Olyan fejlesztése ket, programokat kell finanszírozni, melyek új, piacképes szolgáltatásokat hoz nak létre. A keresletnek megfelelően kialakított szolgáltatások piaci alapon nyújt hatók, és ebben a magánszektor is aktívan részt vehet, így érdekeltté válik a piaci sikerben. Ezzel az „alibi jellegű tevékenységek” megszűnnek, mivel nem lesz irántuk fizetőképes kereslet. A vállalkozásfejlesztő szervezetek igazi ügyfeleivé a kisvállalkozások válnak (Kállay [2002]). 8.2. ábra
A z új megközelítés: a piac fejlődésének elősegítése
148
(V
I
á lla m i s z e re p v á lla lá s a k is
és k tV é p v á lla lk o z ó i s / e k lo r J ln u n s / ln ^ á s á h u it
Az. előző m odellhez képest itt m egjelenik egy új szereplő: a fejlesztő. En nek a szervezetnek a feladata, hogy közrem űködjön olyan szolgáltatások kifejlesztésében és bevezetésében, am elyek későbbiekben a piaci szereplők közreműködésével nyújthatók. A szolgáltatások kialakítása nem történhet a potenciális kedvezm ényezettek vélem ényének m eghallgatása nélkül, ugyanis a cél az ügyfelek igényeinek m egfelelő és a fenntarthatóságot m ie lőbb elérő program ok kialakítása. I•:/. a megközelítés kifejleszti a piacot a helyettesítéssel ellentétben. A prog ram előrehaladtával egyre kevesebb támogatásra lesz szükség a donortól, a m o dell fenntartja önmagát. Kialakulnak azok a támogatási formák (hitelek, garan ciák, tanácsadás), amelyek piaci feltételekkel is versenyképesnek bizonyulnak (Kállay [2002]). A 8.1. táblázat ezekről ad egy áttekintést. 8.1. táblázat
A kis- és középvállalkozás-fejlesztési eszközök összefoglaló mátrixa r i ngni alcsoportok/ elemek
Mikro
Kis
Közepes
Közvetlen támogatások és pénzügyi eszközök Hitelprogramok
Mikrofmanszírozás.
Árfolyam-garancia kereskedelmi banki hitelekhez.
Hitelgarancia
Mikrohitelező szer Hitelfedezettel korlátozottan rendelkező vezetek portfolióinak vállalkozások kereskedelmi banki garantálása. hiteleinek garantálása.
1ókcpiogramok
Magvető tőke a magánbefektetők bevonásával.
l'pvnli tám ogatás, prtlyá/ntok
Konkrét horizontális gazdaságpolitikai célokhoz (innováció, kutatás-fejlesztés, foglalkoztatás növelése, hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása) kötötten, egyszerűbb, átlátható eljárásokkal.
A magánbefektetők társfinanszírozásával történő befektetés, döntően a korai szakaszban.
K/olgállaláNok
1l/leli környezet lellm/iéne
A vállalkozások működési költségeinek csökkentése, a gazdálkodás akadályainak mérséklése. (A cég- és adóadminisztráció egyszerűsítése, a vállalkozások jogbiztonságának növelése, a pénzügyi működési feltételek lavítása, a verseny tisztaságának, átláthatóságának biztosítása.)
Vállalkozói Inli toli okaim
Kezdő vállalkozásoknak inkubátorok.
Ipari parkok. Logisztikai központok. Kutatási és fejlesztési kapacitások szolgáltatásainak igénybevétele. Tudásközpontok és vállalkozások kapcsolatainak erősítése
III r é s z • K ü ls ő /h u in s r lr o /á s
Mikro
KI*
Közepes
Oktatás, képzés, tanácsadás, információ
Mikrofinanszírozásh oz kapcsolódó, egyedi igényre szabott képzés és tanácsadás; az innováció kezdeti szakaszának előmozdítása, mentorálás.
Az innovációs folyamat, a piaci bevezetéssel kapcsolatos döntések támogatása.
Külpiaci megjelenés, jelenlét elősegítése piaci információval, tanáccsal.
Menedzsmentszol gáltatások
Vállalatirányítási szolgáltatások igénybevételének ösztönzése. Közösen igénybe vett gazdasági és műszaki szolgáltatások (hálózatosodás, beleértve a klaszterek fejlesztését).
Vállalati folyamatmenedzsment fejlesztése. A beszállítóvá váláshoz szükséges menedzsmenttudás megszerzése.
Priiuramcsoportok/ elemek
Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [2006] 15. o.
E fejezet célja a továbbiakban, hogy ism ertesse a hazai állami szerepvál lalás sokszínűségét, illetve rendszerezze és áttekinthetővé tegye a kínálatot az olvasó számára. További célunk, hogy bepillantást adjunk a kkv-k tám o gatásának nem zetközi gyakorlatába, és ism ertessük az Európai U nió tám o gatási lehetőségeinek kínálatát a kkv-szektor számára, valam int segítsük az eligazodást a tám ogatási formák között. Lényegesnek tartjuk, hogy m egis m ertessük azokat az inform ációforrásokat, am elyek révén az olvasó könnyen tájékozódhat az éppen aktuális tám ogatási konstrukciók igénybe vételének feltételeiről, előnyeiről, hátrányairól. M ivel az állami tám ogatá sok rendszere - m int az elm últ időszakok tapasztalata is m utatta - viszony lag gyorsan változik, célunk ezért nem a konkrét program ok, hanem a prog ramtípusok fő jellem zőinek megértetése. Könyvünkben a 2007 nyarán aktuális helyzetet m utatjuk be, rem ényeink szerint azonban e fejezet segít séget nyújt a jövőbeli hasonló program ok közötti választáshoz. Az állam közvetetlen és közvetett eszközökkel próbálja javítani a kkv-szektor finanszírozási forrásokhoz történő hozzáférését. A következők ben c szerinti bontásban tárgyaljuk az egyes szolgáltatásokat.
150
•V I i'ilhuni xsmtpválfolás a kis- és kiktyvdllalkozól szektor fhunix/lro/tistihan
8.2. A közvetlen állam i szerepvállalás eszközei 8 .2 .1 . H itelezés
Az állam a hitelezés révén kétféleképpen járulhat hozzá a kkv-k fmanszíro/is i lehetőségeinek.javításához. Az egyik m ód a vállalkozások számára könnyebben hozzáférhető hitelprogram ok létrehozása, a m ásik 4pedig állami — ...........,w ^ A V . -i, kamattámogatású hitelprogram ok meghirdetése. ^ ’iÜ ám lkam attám ogatájsbau részesMő lntelek.közvetítését a vállalko/ín szektor felé legtöbbször a h its lm fe e ld u íá g a k x l, A kam attám ogatásos konstrukciókhoz a kis- és középvállalkozások azon hitelintézeteknél férhetijck hozzá, am elyek m egállapodást kötöttek a refinanszírozásukat folytató államot képviselő „donor” intézm énnyel fM FB. EBRD, EIB, Pénzügy mi■ „»««¥,;.•■■ ' ■’ Misztérium, Gazdasági és Közlekedési M inisztérium stb.). A JiM e L e lb írá Í ! '^ 1 ós f o B i s j a k k v -^ fe^ a Jíjfe lifitéz etek végzik, ami azért előnyös, mert így piackonform m ódon kerülnek a kam attám ogatásos hitelek a kis- és középvállalkozásokhoz a következő okok m iatt: a hitelintézeti szektor fiókhálózatán keresztül szinte m indenhol elérhe tővé válik a tám ogatott hitelkonstrukció a kkv-k számára; a hitelintézetek jó l ism erik saját ügyfeleiket, így gyorsabban tudják az ügyfél hitelképességét felmérni, m int egy, az állam ot képviselő köz ponti intézmény; ( - a hitelintézetek saját hitelképesség-vizsgálati gyakorlata a garancia urra, hogy a tám ogatott hitelek fizetőképes vállalkozásokhoz kerülnek; a kkv-k nem fizetési kockázatát a hitelintézet alapesetben m agára vál lalja, am elyet csak m érsékel a későbbiekben bem utatásra kerülő állami garanciavállalási gyakorlat. A következőkben a kis- és középvállalkozások szám ára 2007 júniusában iviulelkozésrc álló hiteleket tekintjük át.
1.2.7.7. M ikrohitelek A mikroviíllalkozásoknak m éretüknél fogva általában kisebb nagyságrendű flHríiv viin'szükségük, melynek m egszerzése során gyakran korlátokba ütfi A n<|r/t*l llé/.n I Iámul és Csuhák Tibor Krisztián 120051: Kisvállalkozások pénzügyei című egyetemi je g y /e lé n e k léllmsznAIAsával készüli, n szerzők engedélyével.
köznek. Ez egyrészt m érctgazdaságossági okokkal magyarázható: a kisebb összegű Intelek c 1llLrA.U'h^Ly.^X^ÓŰŰ^XUi^»lAt^y.ÁlXU,a.K^yösb6 g azdaságos a ban kok számára. M ásrészt a bankok azért, hogy a.lélmeriilö költségeiket fedezz ^ ' iTKÍgTcfrctőscn m agas kam atot kérnek az ilyen hitelekért, és ezt ezek a kisebb cégek nem tudják kiterm elni.7
Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a m ikrohitelezés szerepe ott a intézeti szektor fejlettségének k o ra ^ s ^ iu m á b a n iár.^gv loleg a napv^és középvállalati szektor kiszakálására. fókuszál. Magyarországon a mikrohitelezésben a legnagyobb múlttal a Magvar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) által koordinált mikrohitelprogram rendel-
kpzvetlsriiU szerezet regionális Központjaiban igenyelhet: MVA-Mikrohitelt a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató, törvényileg9 mikrovállalkozásnak minősülő vállalatok vehetik igénybe, amelyeknek éves árbevétele nem haladja meg a 200 millió Ft-ot. Beruházási, illetve forgóeszközhiteiként is egyaránt igénybe vehető, maximális futamideje az előbbi esetben Xév, az utóbbi ban 3 éy lehet, OOOFt Az állami a kedvező kamatozás jelenti, a mikrohitel kamatlába ugyanis; a jegy, ,! , •...? , . banki.alapkamattal megegyező meitcku. Magyarországon az eddigi tapasztalatok alapján jelentős volt az érdeklődés a mikrohitelek iránt. A mikrohitebrogra mint 22 ezer vállalkozás összesen 31,2 8.2. táblázat
M ikrohitelek összege Év
Millió Ft
1992
55
1993
208
Változás az előző évhez képest (a megelőző év arányában) -
3,7818
7 Eversetal. [2000], 8 Lásd bővebben: www.mva.hu. 7 2004. évi XXIV. (örvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
152
1994
594
2,8558
|9<>5
1 025
1,7256
1996
1 760
1,7171
1997
2 198
1,2489
1998
1 732
0,7880
1999
1 605
0,9267
2000
1 586
0,9882
2001
6 597
4,1595
2002
9 390
1,4234
2003
3611
0,3846
2004
1 425
0,3946
2005
3 931
2,7586
2006. augusztusig
4 076
1,0369
Összesen
39 793
-
Forrás: A HVG honlapja: //hvg.hu/kkv/20061122_mikrohitel_feltetelek.aspx
Mint a táblázatból kiderül, jelentős eltérés látható az egyes években fennálló hitelállományban. Ennek oka, hogy volt időszak, amikor a hiteligénylés feltét elei évről évre változtak. 2001-ben a hitelállomány megugrása annak tudható be, hogy a felvehető hitelösszeg a korábbi 1,3 millióról 3 millióra emelkedett. 2002-ben ez tovább nőtt 6 millió Ft-ra, egy évvel később azonban ismételten 3 millióra csökkentették. Igény pedig továbbra is lett volna a magasabb hitel összegre, a források azonban szűkössé váltak ennek biztosításához. Az M VA m ikrohitele m ellett egvre.ielentösehhé válik a M agyar Kereske delmi és Iparkam araJ'M KIKt és a Vállalkozók_é^ MiLnkálta.tók Országos .Szövetsége (V Q S Z Iilla Ű J m z Ö sm ^ terméke, •mely a SzéchcnyLKárty:aXo„ következőkben ez utóbbi főbb jellem zőit m utatjuk be. A Széchenyi Kártya10 az MVA mikrohiteléhez hasonló, a mikro-, kis-és köZépvállalkozások részére kialakított,.ked\ezinényes kainat(vású. állaini támo gatásban részesített hitek^ A hitelprogram célja, hogy a legalább már egy éve működő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók 1 egyszerűsített eliárásmtLs/abiid fclhasználásáJÜla á d i ^ ^
jussanak.
Ili A következő rósz n Széchenyi Kártya honlapjffiTtalálható információk felhasználásával készült. I I I ítészen pontosan az egy lezárt teljes üzleti évvel (365 nap) rendelkező, a törvényi definíció alapján ke. i". középvállalkozások közé tartozó vállalkozások élhetnek vele. Tchátaz MVA mikrohitclénél nzélei.ehh vállalkozói kör számára hozzáférhető.
A hitel felvételét megkönnyíti, hogy a 11udLimunm ItL miLvmcrtckhcn - a hiid k o y t,,é s,kamat...usszcgéticL^U'.Hke q g ú u készfizető kezes-súget vállal. A legfeljebb 25 millió forint összegű folyós/,ámlahilel-kcrctct a programban részt vevő kereskedelmi bankok biztosítják a vállalkozások számúm, A vállal kozók szabadon választhatják meg, hogy a konstrukcióban rószt vevő hitelinté zetek 12 közül m elyikhez kívánnak fordulni. A Széchenyi Kártya a vállalkozások részére a gyakorlatban egy lp!yó: számlahitel felvételét jelen ti A hitelkeret megnyitásával egv időben a vállalkozások. vállalkozók egy M asterCard Standard típusú bankkártyát kap nak, am ellyel bárhol, bárm ikor igénybe vehetik a részükre m egnyitott hitel keretet fizetés, vásárlás vagy készpénzfelvétel céljára. A hitelkeret célja a w ' 1 J J vállalkozás átmeneti likviditási gondjainak áthidalása, ezért a hitelkeret minden, a vállalkozás érdekében felm erülő és - az adó- és számviteli szabá lyok szerinti - elszám olható kiadásra felhasználható. A Széchenyi K á iM h f l z k a n ^ a vállalkozás vá lasztása és a KA-VOSZ Zrt., illetve a— hitelező bank ügyfélm inősítése alap-^ jón - 500 ezer, 1 millió cs 25 millió forint közötti, egym illiónként emelkedő összegű lehet. Első igényléskor ez m axim um 5 m idié forint lehet, illetve a banki tcrfnékulasításök a hitel m aximális összegét általában az előző évi ár bevétel m eghatározott százalékában limitálják. A nagyobb összegű hitelke ret igénylésénél további feltétel egy, a kezes m inim um 50% -os tulajdonában levő ingatlan felmutatása, illetve a legm agasabb hitelkategória (11-25 m il lió Ft) esetében ennek fedezetként való felajánlása. Az egyes bankok dönte nek arról, hogy ez utóbbit előírják-e ügyfeleik számára, vagy sem. A hitel futamideje a piacon elterjedt más folyószámlahitelekhez hasonlóan egy ev (jo 5 nap), m ely lejáratkor m eghosszabbítható. Igény esetén a bank új Hitelszerződést köt a vállalkozással. Ha a vállalkozás vagy a bank nem kívánja a hitelt m e g h o s s z a b b íta n ijjtö fe z té s e lejáratkor esedékes. Mivel a bankok többsége nem kér fedezetet Széchenyi Kártya igénylése kor, ezért a term ékgazda igyekezett olyan biztosítékokat beilleszteni, m e lyek a kockázatukat mérséklik. A z egyik ilyen a hitel egy részének negyed éves törlesztése az alábbiak szerint: am ennyiben az igénybe vett hitel összege a negyedéves kam atterhelést követően nem haladja m eg a vállalkozás részére m egítélt hitelkeret 80%-át, a vállalkozásnak a lezárt negyedévhez kapcsolódóan nincs törlesztési kötelezettsége. Ellenkező esetben törlesztési 12 2007 tavaszán: MKB, OTP, Erstc Bank, Intcr-Európa Bank, Volksbank, illetve a konstrukcióban riszt vevő takarékszövetkezetek. Ezek köre várhatóan bővülni fog a jövőben.
15 4
•S' I iWiinti szerepvállalás a kis Av középvállalkozói szektor /Inaiiszlrofásáhan
kötelezettsége kc.lf.ikr./ik m d ia4^.ncg^lé.v.es zárás.iiapjá.t k ö v c td l^ iia p tál i napon belül kell te ljesítenie. A vállalkozásnak olyan összeget kell tör lesztenie, hogy a törlesztés napján a fennálló, igénybe vett hitelállomány záró egyenlege ne legyen nagyobb, m int a szám ára m egítélt hitelkeret X0%-a. A törlesztést követő napon a teljes szabad hitelkeretet, azaz a visszatörlesztett összeget is ismét igénybe lehet venni. A Széchenyi Kártya egyik előnye a hagyományos bankhitelekhez képest egy részt a kevésbé szigorú igénylési feltételekben, másrészt pedig a költségvonzatában (díjak, kamat stb.) jelenik meg.1Nézzük a felmerülő költségtételeket: - Regisztrációs díi; ha az igénylő vállalkozás nem tagja a Széchenyi Kártyát m űködtető szervezetet (KA-VOSZ) létrehozó felek valam e lyikének (valam elyik területi kereskedelm i és iparkam arának vagy a VOSZ-nak), akkor egyszeri 17 ezer F t regisztrációs díjat kell fizetnie. Egyéb, a Széchenyi Kártya Konstrukcióhoz társult, érdekképviseleti szervezet tagjainak 8500 Ft regisztrációs díjat kell fizetniük. - Kártyadíj: a vállalkozás számára m egítélt hitelkeret nagyságához iga zodóan éves kártyadíjat kell fizetni. Ennek m axim ális m értékét a Szé chenyi K ártya üzletszabályzatának m elléklete tartalmazza. A legki sebb hitelösszeg (500 ezer Ft) esetében ez éves 15 ezer Ft-ot, a legna gyobb hitelösszeg (25 m illió Ft) esetében 160 ezer Ft-ot jelent. - Garanciadíj: a Hitelgarancia Zrt. a készfizető kezességvállalás díjaként a hitelszerződésben m eghatározott hitelkeret 80% -ára vetítve 1,5%-os m értékű készfizető kezességvállalási díjat (garanciadíj) szám ít fel. A váUalkoaásnak,csak a garanciadíj felét kell megfizetnie, m ert a m á sik felét az állam tám ogatásként fizeti m eg helyette- H iteldíj: alapkam atból (kamatbázis), kam atfelárból és kam at módjára számítandó kezelési költségből áll. Az alapkam atláb az első kam atperiódusban a hitelszerződésben m eghatározott napon jegyzett 3 havi BUBOR mértékével egyezik meg. A kam at m ódjára számítandó keze lési költség mértéke: évi 0,8%. A hiteldíj összesen: 3 havi BU BO R + 4% + 0,8%, m elyből az állami tám ogatáson felüli részt kell a vállalkozásnak megfizetnie, m ert a tám ogatás összegét a bankok az állam tól szedik be, ha a vállalkozás jogosult a kam attám ogatás jgén y b ^y its^rg . A kamattámogatás értéke évről évre csökken: értéke a 2007. január 1-jétől 2007. decem ber 3 1-ig kibocsátott kártyák esetében 10 m illió Ft értékig 1% (előző évben 2% volt), 2008-tól teljesen m eg is szűnik. A hitel igénylése nem a program ban részt vevő bankoknál történik, hanem a Kitöltött hiteligénylései lapokat a V O S2 vagy a Kereskedelmi és Ipar-
1 5 5
m
n \v • iK tiiiSn j w i m m t w r t h i
kamara állal üzemeltetett regisztráló irodák valamelyikében kell leadni. Iizck cgyfajiá előszűrést végeznek, illetve probléma esetón segítenek a hilelkérelcm -dokum cntáció összeállításában. Ezt az ügyfél által kiválasztott bankhoz továbbítják. A végső döntést a hitel odaítéléséről a bankok hozzák meg. Mivel a m inősítési rendszer bankonként eltérő, így vannak a program ban részt vevő olyan bankok, ahol egyes vállalkozások hozzájuthatnak a Széchenyi Kártyához, m íg m ásutt igényűk elutasításra került. Az elm últ időszak tapasztalatai a Széchenyi Kártya kapcsán m eglehető sen pozitívak. 2007 júniusáig 100 000 kártyaigénylés érkezett be az irodák ba, 75 000 kártyát adtak át. A kártyákkal kihelyezett hitelkeret m eghaladta a 350 milliárd F t-ot.i3 A nem fizető adósok száma viszonylag alacsony, 2007 júniusában a Széchenyi Kártya honlapja szerint 739-en tartoztak összesen 2,7 milliárd Ft-tal. A Széchenyi Kártya keretében igényelhető maxim ális hi telösszeg az indulás óta több lépcsőben em elkedett a mai szintre. M egfi gyelhető tendencia, hogy a hitelkeret növelésével párhuzam osan a nem fize tők aránya is növekedésnek indult. Kisebb összegű hitel esetében (500 E Ft 1 millió Ft) ugyanis m ég kevésbé volt érdemes azon gondolkodni, hogyan lehet kijátszani a rendszert, a nagyobb összeg azonban m ár több em bert kí sértésbe vihet. A vállalkozások egy részét a nem fizetéstől valószínűleg az is eltántorítja, hogy a KA-VOSZ Zrt. jogosult a nem fizetők névsorát név (cégnév), a lak címből a város (székhely/fióktelep), a foglalkozás (tevékenységi kör), a tar tozás összege m egjelölésével nyilvánosságra hozni. A nyilvánosságra hoza talt a hitelező bank írásbeli felszólításától eltekintve a KA-VOSZ Zrt. részé ről sem m ilyen egyéb, a tartozás behajtását célzó végrehajtási vagy egyéb cselekm énynek nem kell megelőznie. A nyilvánosságra hozatal helye szék hely vagy fióktelep szerinti helyi vagy országos terjesztésű lap, a VOSZ, az MK.IK, a kam arák, a konstrukcióhoz társult egyéb szervezetek hivatalos lapja, illetve ezen szervezetek és a KA-VOSZ Zrt. honlapja, illetve a helyi jegyző és az irodák hirdető táblája lehet. Az ilyen nyilvánosságra hozatal elsősorban egy-egy kisebb településen, ahol „mindenki ism er m indenkit” súlyos következm ényekkel járhat a vállalkozások számára: elvesztik hitelü ket üzlettársaik, ism erőseik körében. Ebben az esetben a talpra állás m ár rendkívül nehéz lehet a későbbiekben.
11 Az adatok tartalmazzák az újbóli igényléseket is.
15 6
.1
I ilNWM v.WMWViWft/KM > 1Us
*•' i'/mvIHi/Mii/iX x. i'/iliir /lmili\;llti.-iÍM)lnili
8.2.1.2. Egyéb, államilag tám ogatott hitelek A/, á lla m ila g tár a ü ^ . U M s ^
ilk L v ijiejJre u & iiiw i)^^ jelentik. A tám ogatott hitelek jellem zően a következő beruházási célokhoz szoktak kötődni: - m ezőgazdasági beruházások; - környezetvédelmi, energiatakarékossági beruházások; - versenyképességet növelő beruházások; - m unkahelyterem tést eredm ényező beruházások; - regionális felzárkózást szolgáló beruházások. sősorban a BUBOR, hosszú távon az állampapírok hozamgörbéje).értékétől függenek. Az állam ot képviselő refinanszírozó intézm ény (pl. M FB) a hitelintézetek számára általában lim itálja a kam atrés nagyságát és a folyósítási jutalékot. 4 i a m 0 trés. 1 , 5 közöt t mozog, attól függően, hogy m ekkora kockázatot kell a banknak felvállalnia. A megkövetelt saját erő változó m ér tékű, a beruházási hiteleknél többnyire 25-30% . Az ilyen fejlesztési célhoz kötött állami kam attám ogatású hitelek előnye, hogy jelentősen m érséklik a kam atterhet a piaci kam atozású hitelekhez ké pest, hátrányuk azonban, hogy ezek igénybevétele lassúbb, bonyolultabb folyamat, tekintettel arra, hogy a banki hitelképesség-vizsgálaton kívül a tá mogatás igénybevételének jogosságát is ellenőrizni kell, ami növeli az ad minisztrációt és a hitelfelvétellel kapcsolatos tranzakciós költségeket. A kkv pénzügyi döntéseiért felelős vezetőjének a tám ogatott hitelek fel vétele előtt m érlegelnie kell, hogy képes-e a vállalkozás a hosszasabb hitelfelvételi időt kivárni, illetve, hogy képes-e a tám ogatott hitelekkel együtt járó többletadm inisztrációt és az időveszteség m elletti elm aradt hasznot fel vállalni. Egyes esetekben előfordulhat például, hogy a projektet addig nem lehet m egkezdeni, am íg a hitelt nem folyósítják. A vezetőnek azzal is tisztá ban kell lennie, hogy a számlavezető bankja nem biztos, hogy első helyen a támogatott hitelt fogja ajánlani, m ivel azon lim itált a kam atrés és sok adm i nisztrációval jár. Az állami kam attám ogatásban részesülő hitelprogram okról átfogó infor mációhoz lehet jutni valam ennyi nagyobb hitelintézet fiókjában vagy hon lapján, továbbá a hitelprogramok többségének refinanszírozásával foglal kozó intézmények, például az MFB honlapján (www .m fb.hu) vagy a GKM honlapján (w w w .gkm .gov.hu).
157
I I I r fo z • K ü ltió /b u m tiz lr a z th
h y úk SÍ V W V1 0 N Vl 0 b ■>//'
c 3
v— >
2007 júliusában a következő jelentősebb hitelprogramok voltak elérhetőek. A M ikrohitcLPlusz Program egyfajta átmenetet képez a m ikrohitelek és a fejlesztés m egvalósítását tám ogató hitelek között. M agyarországi s/éklielyü m ikrovállalkozások beruházási és fejlesztési céljaihoz biztosít kedvezményes forrást. A hitel a következő 3 célhoz használható fel: 1. a vállalkozói tevékenység végzésére szolgáló ingatlan vásárlásához, építéséhez, átalakításához; 2. használt és új gépek, berendezések, felszerelések, járm űvek be szerzéséhez; valam int 3. tárgyi eszköz beszerzéséhez, valam int annak m ű ködtetéséhez kapcsolódó szoftver vásárlásához. A i krfűiitel-P4us.z--kr.Q^atmt.. indulÓ,..vállalkozások is igényelhetik. A Program egyik nagy e ln n w hngv a hitelhöl a | HIC8^^7iá ,6»hQP^ bSB>k£lfifec^ctt számlák is finapsargg^ilgak A hitel fedezete a Hitelgarancia Rt. 80%-os m értékű készfizető kezességvállalása a kölcsönösszegre és annak egyéves kamatára. A készfizető kezességvállalási díjat az M FB Rt. az ügyféltől átvállalja. A hitel összege m inim um 1, legfeljebb 15 m illió Ft lehet, M aximális futamidejelOév, a törlesztés m egkezdése türelm i idő 2 év. A kölcsön kamtt—tnnrn—ihu előtti . * ninummilfinriiMur—riB>TTmniTnniinit(~ .............. ........... mata m egegyezik a jegybanki alapkam attal. A hitelfelvételhez a beruházás nettó bekerülési értéke 15%-ával m egegyező saját erőt kell csak felmutatni. A hitelkérelm eket közvetlenül az értékesítésben részt vevő ügynökhöz kell benyújtani. A korm ány 2005-ben a tám ogatott hitelek többségét a „Sikeres M agyarországért” V állalkozásfejlesztési H itelprogram ba vonta össze. A H itelprog ram elsősorban mikro-, kis- és középvállalkozások szám ára hozzáférhető. Célja infrastruktúra- és technológiafejlesztést, m odernizációt eredményező ............ -i-t-'t ';; nerunazasok elősegítése, a m agántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának, valam int a vállalatok nem zetköziesedésének ösztönzése. A Hitelprogram kiem elten tám ogatja a kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítését, környe zetvédelmi és egészségügyi célú bem házásaihoz állam i tám ogatásnak m i nősülő kedvezm ényes kam atozású kölcsönt nyújt, továbbá fejlesztési és be ruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Nem zeti Fejlesztési Terv pályá zataihoz kapcsolódóan kiegészítő finanszírozási forrást biztosít. A hitclprogramb,ól meghatározott tevékenységek, beruházási.célok finanszí rozhatók, ezekről bővebb információ az MFB honlapján áll rendelkezésre. A hitel kedvezm ényes kam atozású, hosszú futamidőre, forintban igé nyelhető. Az egyes hitelcélokhoz tám ogatások kapcsolódnak, amelyről bő vebb információ az MFB honlapján áll rendelkezésre. A hitel összege
158
s
I
iilh in ii \: c r c in \'ilU tlá .\ u k i s
rá k iiz v im illu lk tm ii s :c k lin /m in is - u n M i m i t
5
JOOO m illió forint között lehet. Általános esetben a beruházás nettó értékónck 25%-ával megegyező saját erőt kell felmutatni (a kivételek az MFB honlapján olvashatók). A hitel kam ata 3 havi EU R IB O R + legfeljebb ,4%, lejárata legfeljebb 15 év, maxinrürn 2 év türelm i idővel. ^ ^ ■-.aaiigiaa^ A hitelkérelm et a program ban részt vevő hitelintézetekhez, az 50 m illió Ft hitelösszeget m eghaladó hitelkérelm et közvetlenül az MFB Rt.-hez is be lehet nyújtani.
8 .2 .2 . F akto rin g
Mint akorábbi fejezetben írtuk, a faktoringnak rendkívül fontos szerepe lehet a kkv-szektor fmansziíozasaB’an. M ég napjainkban” 2007 nyarán is rendkívül nagy növekedési lehetőségek előtt áll ez a piac. A szolgáltatás ismertsége né hány éve lényegesen alacsonyabb volt, ezen lám 2003 szeptemberében a Lánchíd Faktoring Program elindításával. Sajnos, a támogatási források szűkössége miatt a kormány később a program fel függesztése m ellett döntött. 2007 nyarán ism ét elérhető ez a szolgáltatás, az újiauidítoXLLánchíd.Fak toring Program a szabályok rugalm asabbá tételével, a Hitelgarancia Zrt beM ^ so lá sá y a l és a.tóas® M ködő faktorcégekkörének a bővítésével kívánta. a term éket sikeressé tenni a vállalkozók körében. A GKM a Lánchíd Faktoring Program keretében évi 3 százalékpont m ér tékű, egy vállalkozás esetében a tám ogatási szerződés futamideje alatt m a ximum ^ 0 0 0 000 Ft összegű kam attám ogatást nyújt. így a szolgáltatás na gyon kedvező díjjal vehető igénybe.14 A követelés m egvásárlása esetén a faktor legalább az adott követelést megtestesítő számla bruttó értéke 70% -ának m egfelelő mértékű előleget fi zet a vállalkozás részére. A faktordíjjal csökkentett előleg összegét a döntést követően a faktor átutalja a vállalkozás számlájára. A faktor az egyes szám lák elszám olásakor, illetve az egyes kam atperiódusok végén a kam atnak csak az állami kam attám ogatást m eghaladó részét érvényesíti a vállalkozás sal szemben (nettó kam atelszám olás). A vállalkozás részére járó kam attá mogatás összegét a faktor utólag a GKM -től hívja le. A körbetartozások által a legjobban sújtott kisvállalkozók finanszírozásának egyik legfontosabb akadálya a biztosítékul Teköthető eszközeik szűkössége, M Kuniul
nlapkamul i kamatfelár (1,3 vagy 6 havi BUBOR, illetve max. 4,5%)
159
III rí's: • K ülsil /Iliim,s?lni;
alacso n y je g y z e tt tőkéjük. L ikvid itásu k finanszírozását az eszk ö zeik m e g terh e lését elk erü lő tá m o g ato tt konstrukciók tudják a legm egfelelő b b m ódon sz o lg ál ni. A G K M rem ényei szerin t a tárgyi fedezetet nem igénylő L ánchíd F ak to rin g P rogram h aték o n y an ja v ítja a k isvállalkozások m űködési feltételeit és enyhíti m ajd a k ö rb etarto záso k által felh alm o zó d o tt feszültségeket.
8 .2 .3 . G aran ciák
A kam attám ogatásos hitelek főként azon kkv-k pénzügyi helyzetét javítják, amelyek hitelképesek. A hitelképtelen kkv-k egy része azonban könnyen hi telképessé válhat a hitelintézetek szemében, ha hiányzó fedezetüket állami garanciavállalás egészíti ki. A kis- és középvállalkozások hitelhez jutását nagym értékben m eg könnyíti a különféle garanciaalapok tevékenysége, am elyek a bank üzleti kockázatának egy részét átvállalják és így azon kkv-k is hitelképessé válhat nak, am elyek nem rendelkeznek kellő fedezettel (Révész [ 1995]). A garanciarendszereknek két típusa van: - csoportos, kölcsönös, szövetkezeti garancia rendszer (Dél-Európa, Franciaország); - közhitelgarancia rendszer (Svédország). M agyarországon a hitelezés a közhitelgarancia rendszer jegyeit viseli magán. Egy pénzügyi közintézm ény állami tám ogatással vállalja a garanci át vagy kezességet a vállalkozások hiteleiért. M agyarországon ez a rendszer m űködik, a H itelgarancia Zrt. (HG Zrt.) és az A grárvállalkozási Hitelgaran cia Alapítvány (AVHA) segítségével. Az állami költségvetés megtéríti a két garantáló intézm ény számára annak az összegnek a 70%-át, am elyet a nem törlesztő kisvállalkozások helyett az AVHA és a HG Zrt. fizet m eg a ban koknak (költségvetési viszontgarancia). Az állami támogatások rendszerében egyre nagyobb szerepet kapnak a ga ranciaalapok. A legnagyobb előrelépés ebben a kérdésben a Hitelgarancia Zrt. m egalapítása volt 1992 végén. A z alap a kereskedelmi bankok által elbí rált hitelekhez nyújt garanciát a kölcsönösszeg 80%-áig. Tevékenységi köre 1998 októberétől em ellett kiegészült a kockázatitőke-befektetésekhez kap csolódó készfizető kezesség vállalásával is (a befektetett tőke maximum 50%-áig). A garanciát vagy kezességvállalást a bank kéri a Hitelgarancia Zrt.-től. A Hitelgarancia Zrt. tevékenysége különösen 1999 óta bővül gyors ütemben, 1999-2003 között a kezességvállalások összege a megelőző három
160
évhez képest a hétszeresére emelkedett. A HG Zrt. kezesség- és garanciavál lalásában részesülő kkv-k 60%-a mikrovállalkozás, míg a vállalt garanciák összege egyenlő módon oszlik el a mikro-, a kis- és a középvállalkozások kö zött. Ezért a hitelgarancia intézmények tevékenységének jelentősége az el múlt években nagymértékben emelkedett, és fontos szerepet játszottak abban, hogy növekedett a hitelintézetek aktivitása a kkv-k hitelezésében. A Start Tőkegarancia Zrt.-t15 2006 májusában hozta létre a Magyar Vállalko zásfejlesztési Alapítvány és a Corvinus Zrt. azzal a céllal, hogy a társaság pénz ügyi termékeivel elősegítse a hazai kis- és középvállalatok hozzájutását fejleszté si célú tőkéhez és vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásokhoz. A társa ság tevékenységét piaci alapon, megfelelő kockázatelemzés és kockázatkezelés mellett, az ügyfelek által fizetett garancia- és egyéb díjak ellenében végzi. Termé kei a következő 3 fo csoportba tartoznak: - Tőkegarancia professzionális pénzügyi befektetők számára kis- és kö zépvállalkozásokba való befektetéseikhez. A garancia a tőkebefekte tés m eghatározott részének (legfeljebb 80%) m egtérítésére vonatko zik, ha a befektetést fogadó társaság felszám olás vagy végelszám olás alá kerül a garancia érvényességének ideje alatt. - A portfolió tőkegarancia term ékkel a Start Zrt. garanciát vállal arra, hogy a kifejezetten kkv-k tőkefinanszírozása céljából létrejövő, m a gyarországi bejegyzésű kockázati tőkealapok szám ára az alap m egszű nésekor megtéríti az esetleges tőkeveszteség legfeljebb 50%-át. - Pályázati kezességvállalás - ennek a term éknek a kidolgozása köny vünk lezárásakor m ég folyam atban volt.
8 .2 .4 . T ő k e ju tta tá s o k
Az eddigiekben bem utatásra került közvetlen állami tám ogatásos konstruk ciók a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását segítették elő. A kis- és k ö z é p v á lla lk o z á s o k alultőkésítettségét azonban az állam ilag tám ogatott hilelek nem tudják megszüntetni, mivel a forráshoz való hozzáférés alapja a h ite lk é p e ssé g . Alultőkésítettség esetén pedig alacsony vagy elégtelen a vál lalk o zás hitelképessége.
I t A khvelke/ö rés/, a Start Tőkegarancia Zrt. honlapján található információ felhasználásával készült. I árul www.Nlarlitarancia.hu
161
A kis- ós középvállalkozások hiányzó sii|iil tőkéjüket külső tőkebefektelök bevonásával egészíthetik ki. A külső tőkebevonás folyam ata azonban rendkívül hosszadalmas és a bcfcktelési tranzakció m egvalósítását jelentő sen megnehezíti a tőkebefektetők magas hozamelvárása (évi 25%), továbbá a befektetésből való kiszállás nehézsége. Az állami szerepvállalás azonban megkönnyítheti a külső tőkebefektetési folyamatok megvalósulását. Az állam a következőképpen segítheti elő a sa ját tők ejellegű forrásokhoz való hozzáférést: - közvetlen tőkebefektetés állami tulajdonú társaságon keresztül; - tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezm ényes hitelek nyújtása; - a kockázatitőke-befektetést végrehajtó befektetők kockázatának és ho zam elvárásának mérséklése; - az értékpapírpiac támogatása. A felsoroltak közül az első kettőt ebben az alfejezetben, az utolsó kettőt a közvetett tám ogatásoknál tárgyaljuk.
8.2.4.1. Közvetlen tőkebefektetés állami tulajdonú társaságon keresztül Az állam többféleképpen is folytathat közvetlen tőkebefektetést kis- és középvállalkozá-sokba. Létrehozhat saját tőkéjéből egy tőkebefektető tár saságot, vagy m ár m eglévő állami tulajdonú bankon keresztül végezhet kockázatitőke-befektetést. A közvetlen állami tőkebefektetést folytató in tézmények közös vonása az, hogy kisebbségi részesedés (< 49%) m egszer zésére törekednek, illetve m ind a hozamelvárásokat, m ind a befektetett tőke nagyságát illetően alacsonyabb követelm ényeket tám asztanak, m int a piaci alapon m űködő kockázatitőke-befektetők. M agyarországon könyvünk írásakor számos állami szervezet foglalko zott ilyen tőkebefektetéssel, ezekről a következő ábra ad áttekintést:
16 2
•V
I
á lló iu l s / n v / i v á ll a lá s o k is
ás k t> .fő v á lla lk o z ó i s z e k to r / Im m s tlr o z á s á h o n
8.3. ábra
Az állami szerepvállalás intézm ényei a vállalkozások finanszírozásában Vállalatok életciklusai I Állni, találm ány
II. Korai szakasz
III. K ezdeti nö vekvő
IV. Ne
•»!<{*«£*
i T ' W Wm OKM, • iiiliiU f t ó r lu m o k
..............
t o r v i n u s I n n o v á c ió s ' V A la p V
NHIH Alapok
|
C o r v in u s K o c k á z a t i s. T ö k e A la p v
T ő zsd e , s t r a t é g ia i b e fe k te tő s í
M FB Tökef in a n s x ír o z á s i lg .
KVFP Rt. C o r v in u s N e m z e tk ö z i V B e fe k te té s i R t. V B e s z á llít ó i B e fe k te tő R t.
Piaci finanszírozási eszközök I o n o s Kórsai
Baranyai [2005].
A l eni bem utatott tám ogatási szervezetrendszer várhatóan a jövőben válIo/iii lóg, ha megvalósul a korm ányzat azon elképzelése, hogy az M FB-ből n „vállalkozások bankját” hozza létre. A külső saját tőke bevonását tervező kis- és középvállalkozásoknak m in ői nkeppen érdemes számításba venniük a fentiekben vázolt állami tőkebe tek lel és i lelietőségeket. Az állami tőkebefektetési társaságok döntéshozatali m óds/eilana azonban többnyire m egegyezik a m agántulajdonú tőkebefekli'IAkr vei, ami azt jelenti, hogy m egalapozott üzleti terv és szakképzett, tapiih/inli m enedzsment az előfeltétele a forráshoz jutásnak.
in ívsz • a w .yo rmanMiromv
8.3. táblázat
Az állam i tő k c p ro g ra n io k eredm énye (2004-2006) Programok MFB Rt.
Vállalkozók száma
Befektetett összeg (Mrd Ft)
22
8,5
Corvinus Rt.
6
1,5
Első Innovációs Kockázati Tőkealap
3
0,7
Beszállítói Befektető Rt.
7
0,6
24
1,6
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. Informatikai Kock. Tőkealap Összesen
8
2 ,0
70
14,9
Forrás'. Leskó [2006],
Mint a fenti táblázatból is látszik, a vállalkozásoknak azonban csak egy m arginálisan kis része rem énykedhet abban, hogy állami tőkebefektetésben részesülhet. Az ilyen program ok hatása tehát össztársadalm i szinten m ini mális.
8.2.4.2. Tulajdonosi kivásárlásokat elősegítő kedvezményes hitelek nyújtása A kockázatitőke-befektetők m ár a tőkebefektetést m egelőzően a befektetés ből való kiszállás lehetőségeit keresik. Gyakori, hogy a vállalkozás eredeti tulajdonosai vásárolják vissza az üzletrészt a befektetőtől. A visszavásárlást - így a tőkebefektetésből való kiszállást - jelentősen m egkönnyít(het)ik olyan állam ilag tám ogatott hitelek, am elyek segítségével az eredeti tulajdo nosok kivásárolhatják a kockázatitőke-befektetőt. A z ilyen hitelek lényege sen m egkönnyítik az exitet, ami m érsékli a tőkebefektetők kiszállási kocká zatát. Szerepük akkorra válik igazán jelentőssé, am ikor számos kis- és kö zépvállalkozás egyszem élyes tulajdonosa és vezetője eléri a nyugdíjkort, és a családtagok érdektelensége miatt el kívánja adni a vállalkozást valaki másnak. M agyarországon m ég nincsen ilyen jellegű hitelprogram.
164
S I ,Uhuul \ . n t’p v ü lh iltÍK u k is év hu. r /iv tU lu lk o a U s .e k to r f l i u m \ : l i u :ti\iU tu n
8 .2 .5 . Vissza n em té ríte n d ő á lla m i tá m o g a tá s o k A m a g y a r állam által finanszírozott vissza nem térítendő tám ogatások rend szere m egm aradt az EU által finanszírozott tám ogatások rendszere mellett. A vissza nem térítendő állami tám ogatások olyan gazdaságpolitikai célok ho z kapcsolódnak, am elyek révén a vállalkozások versenyképesebbé, kör
nyezetkímélőbbé válnak, továbbá nagyobb szerepet vállalnak a m unkahely iéi emtésben. A tám ogatások elsősorban vállalati beruházásokhoz kötődnek, átv á lla lv á n a beruházási összeg bizonyos százalékát (20-50% ). A követke ző beruházások állnak a tám ogatások középpontjában: munkahelyterem tő beruházás, környezetvédelmi jellegű beruházás, elm aradott régió felzárkózását segítő projektek, - versenyképességet erősítő beruházások és szolgáltatások, energiahatékonysági fejlesztések, innováció, K+F fejlesztése, - informatikai infrastruktúra javítása. A tám ogatásokra pályázatot kell benyújtaniuk a vállalkozásoknak, am e lyet az illetékes pályázatot m eghirdető és finanszírozó m inisztérium (GKM, M e ll, Külügyminisztérium, OM, IHM ) m unkatársai, vagy a m inisztériu m ok által felhatalmazott közhasznú társaságok bizonyos időközönként elbílá ln ak , majd sikeres pályázat esetén a m egítélt összeget folyósítják. A hazai finanszírozású vissza nem térítendő tám ogatásokról bővebb inIn im á eió t lehet találni a többek között a G azdasági és K özlekedési M iniszléi m m h o n la p já n (w w w .gkm .gov.hu), vagy a N em zeti Fejlesztési Ügynök nél h o n la p já n (www .nfh.hu).
B J, Közvetett támogatás A / állam a k ö z v e tle n ü l nyújtott tám ogatásokon kívül közvetett m ódon is ké pen h o z z á já ru ln i ahhoz, hogy a kkv-k kedvezőbb finanszírozási feltételeklii'l n /o iiih esü ljen c k . Ez egyrészt jelentheti a vállalkozások számára kedvező ||IllH H á |ü k ö rn y e z e t kialakítására való törekvést, különféle tájékoztató lé n lg á lla lá .o k m egszervezését, illetve a finanszírozás kereteit adó intézm é nyek k ere tein e k megteremtését.
III
tr\:
• K ill. n i / I m im r ln m l. i
8 .3 .1 . Jogi h á tté r b izto sítása a kkv-k fin an szíro zásáh o z
Az állam a pénzügyi közvetítő intézm ények magatartását és viszonyát a kkv-k felé jogi eszközökkel is képes befolyásolni. A jogi szabályok, ösztön zők szerepe az, hogy csökkentse a hitel- és a tőkekihelyezés tranzakciós költségét és kockázatát, továbbá növekedjen a verseny a forrást kínáló sze replők között, ami a kkv-k számára kedvezőbb intézm ényi forráskínálatot eredményezne. A továbbiakban olyan jogszabályi hiányosságokat nevezünk meg, am e lyek kiküszöbölése m ind a forrást kínáló, m ind a vállalkozói oldal számára kedvezőbb környezetet szülne. A sajáttőke-finanszírozást kínáló kockázatitőke-befektetetők és üzleti angyalok befektetési aktivitását lényegesen m egkönnyítenék, ha a törvényi jogszabályok lehetővé tennék nyugdíjalapok kockázatitőke-befektetését tőzsdén kívüli növekedés előtt álló kkv-ba vagy kockázatitőke-alapokba, to vábbá ha lehetővé válna, hogy nyíltvégű kockázatitőke-alapok - megfelelő állami kontroll m ellett - m egkezdjék működésüket. Ez esetben m egnöve kedne a pénzügyi befektetők száma, ami fokozná a versenyt a tőkét kínálók között, m ásrészt likvidebb piacot eredm ényezne, azaz könnyebbé válhatna a he fektetők számára a részesedésekből történő kiszállás. A jogszabályok jelentős m értékben tudják befolyásolni az idegen tőkefi nanszírozást kínáló hitelintézetek és pénzügyi közvetítők tevékenységét. A bcfcktctővédelmi, csődeljárási és felszám olási szabályok lazasága példá ul azt eredm ényezheti, hogy a hitelezők érdekei könnyebben sérülnek, így ők magasabb fedezet és kam atm arzs m ellett m ernek hitelezni. A hitelintéze tek kockázatvállalási hajlandóságát és célpiacát kom olyan befolyásolják a nemzetközileg előírt tőkem egfelelési előírások, am elyek szigorodása a hi telkínálat szűkülését von(hat)ja m aga után.
8 .3 .2 . T á jé ko zta tá s , képzés, civil szerveze tek tá m o g a tá s a
Empirikus kutatások egyértelm űen alátámasztják, hogy a kkv-k pénzügyi forráshoz jutásának egyik legnagyobb akadálya az információ hiánya. Sok kis- és középvállalkozás nem ismeri a finanszírozási form ák sokszínűségét, azok előnyeit, hátrányait. Különösen alacsony az ism ertsége a közvetlen ál lami tám ogatást kínáló program oknak, intézményeknek. A pénzügyi közvetítő intézm ények (bankok, takarékszövetkezetek, koc-
166
.1 I ,illőim v/i'í e/ivtíllahls ii kis á.v kii.i/n'iilltilkozól szektor llnwis-'lrii.-iIsMuiii
kázutitőkc-befektctők) munkatársai egészen más „nyelven” beszélnek, m int a forrást kereső kis- és középvállalkozások vezetői. Az állam civil szervezeteket, vállalkozói érdekeket képviselő kamarákat, ala pítványokat támogat annak érdekében, hogy ezek az intézmények csökkentsék az információs „rést” a kkv-k és a pénzügyi közvetítők között. Számos kamara és ér dekvédelmi szervezet nyújt ingyen vagy kedvezményes áron tanácsot vállalkozá sok vezetőinek arról, hogy miképp lehet professzionálisan menedzselni a vállal kozást, milyen módon lehet a legoptimálisabb feltételek mellett forrást bevonni. Külföldi példák azt mutatják, hogy jelentős eredményt lehet elérni egy olyan intézmény létrehozásával, mely a befektetők és a befektetést keresők között közvetít. Kiemelten sikeresnek tekinthető például a finn Nemzeti KuIntás-fcjlesztési Alap által 2002-ben elindított INTRO-program, amely alap vetően egy, az üzleti ötleteket és a befektetőket összehozni hívatott online pi actér szolgáltatást nyújt. Ezenfelül a vállalkozások számára segítséget nyújt linnnszírozáskeresésben, szerződéskötésnél és a cégértékelésben. A program további célja, hogy felkészítse a vállalkozásokat a finanszírozás fogadására. Iáidig mintegy 150 cég vett részt a programban, és több mint 30%-uk talált ezen keresztül befektetőre16. Csaknem 300 üzleti angyal keres ezen keresztül befektetési lehetőséget. M agyarországon hasonló kezdeményezéssel próbál kozik az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ.17
8 .3 .3 . A dó csö kken tés, k ö z te rh e k m érséklése
Valamennyi felmérés szerint a kkv-k pénzügyi helyzetének legjelentősebb |uvillását azon állam i intézkedések eredményezik, am elyek csökkentik a közterheket és az adm inisztrációs kötelezettségeket. Magyarország 2001. óta lépéseket tett a kkv-k kedvezőbb adózási feltételei nek kialakításáért. Megjelent a kisvállalkozói adókedvezmény, amely lehetővé t6N/Í, hogy a kkv-k maximum 30 millió Ft értékig a tevékenység érdekében fél tnél illő beruházásaikat egy összegben elszámolják,18 a társasági nyereségadó kuli mii nemzetközi viszonylatban is alacsonynak számít 16%-os mértékével.19
In ItAvvIiM i lásd Csapó [2006], |2007|.
11 | rtm| www limontari.hu INA* inliikiHlvozinónyl bővebben az 1996. óvi LXXXI. törvény a társasági adóról ós az osztalékadóról ón nióilimllátau Iái nyalják. | |U Iái mm vállalkozások cselében ehhez m íg hozzájön n 2006. szeptember I-jót követően bevezetett 4 •sázalákos különadó,
10 7
A 2003-ban bevezetett egyszerűsített vállalkozói adó (cva) rendkívüli módon leegyszerűsítette ós m egkönnyítette az alacsony árbevételű mikrovállalkozások (az árbevétel alacsonyabb, mint 25 millió Ft áfával együtt) adózási környezetet. Bár az EU intézményei aggódva fogadták az eva adózási rendszert, m indenképp célszerű kiállni ezen sikeres adózási faj ta mellett. Azon felül, hogy radikálisan csökkentette a vállalkozások adó- és közterheit, az eva erénye - m int nevéből is ered - egyszerűsítette és átlátha tóbbá is tette ezeket. így m otiválja a vállalkozásokat, hogy közterheiket be li/.essék és tevékenységüket legálisan folytassák. Az adók terén az áfatörvény okoz nehézséget a nagyvállalatoknak beszállíló kkv-k számára, tekintettel arra, hogy a nagyvállalatok sok esetben 90—120 napos fizetési határidőt érvényesítenek. A hosszú fizetési határidő miatt a kkv-k előbb kénytelenek az állam felé az áfát megfizetni, m int ahogy a követelésének az ellenértéke befolyik, ami számukra sokszor jelentős lik viditási problém át eredményez. Kom oly segítséget jelentene a kkv-k pénz ügyi helyzetére nézve egy olyan szabályozás vagy közvetlen támogatási konstrukció, amely a fenti problém ára m egoldást kínálna.
8 .3 .4 . K o c k á z a titő k e -b e fe k te té s t v é g re h a jtó b e fe k te tő k k o c k á za tá n a k és h o za m e lv á rá s á n a k m érséklése
Az állam közvetett m ódon is elő tudja segíteni azt, hogy a perspektivikus, de tőkeszegény kis- és középvállalkozások külső tőkéhez jussanak. N em zetkö zileg alkalm azott gyakorlat, hogy az állam a kockázatitőke-befektetést vég rehajtó m agánszem ély vagy vállalkozás befektetésének 50%-a m értékéig tőkegaranciát vállal. Ez esetben a befektető kockázata m érséklődik, hozamelvárása csökkenhet, továbbá növekedhet a tőzsdén kívüli tőkebefektetési hajlandóság m ind a m agánszem élyek, m ind az intézm ények esetében. Ilyen tevékenységet végez a Start Tőkegarancia Zrt. M agyarországon m ég nem , de nem zetközileg alkalm azott gyakorlat, hogy az állam - bizonyos típusú tőkebefektetések esetén (pl. induló vállal kozás) - kedvezm ényes hosszú lejáratú hitellel refinanszírozza a m agántu lajdonú tőkebefektetőt. Ez esetben is a tőkebefektető hozam elvárásai m ér séklődhetnek.
168
8 .3 .5 . Az é rté k p a p írp ia c tá m o g a tá s a
A tulajdonosi részesedésből való kiszállás m ásik alternatívája az értékpapírpiac, a tőzsde. A tőzsde fejlesztését az állam m ind a keresleti, m ind a kínála ti oldal együttes tám ogatásával érheti el. Az állam adókedvezm ényekkel, a nyugdíjalapok befektetési szabályai nak módosításával, befektetésösztönző és befektetővédelm i program okkal növelheti a tőzsdei befektetésekben gondolkodó befektetők számát, a befek tetendő vagyon nagyságát, ami a tőzsdei értékpapírok iránti keresletet növe li. Nagyon fontos, hogy a befektetők törvényileg védve érezzék m agukat a felelőtlen értékpapír-kereskedő cégektől, valam int azoktól a számviteli csa lásoktól, amelyek m iatt például az USA hetedik legnagyobb vállalata - az Enron - csődbe ment. A z állam a pénzügyi oktatás segítségével is elősegít heti, hogy a lakosság m egtakarításainak m ind m agasabb hányadát - befek tetési alapokon keresztül - a tőzsdén fektesse be, így a lakosság is részesül het a tőzsdén jegyzett vállalkozások sikeréből. A befektetők keresletének em elkedése a tőzsdén a részvények árfolyam á nak em elkedését vonja m aga után, am inek hatására egyre kedvezőbb felté telek alakulnak ki a tőzsdén való megjelenéshez. Az állam elősegítheti a tőzsdén forgalm azott vállalati részvények számá nak növekedését azzal is, ha tám ogatja a gyorsan felfutó vállalkozások szá mára külön tőzsde létrehozását. Ezzel közvetve a vállalkozói szférát is tá mogatja, hiszen az érintett cégek lehetőséget kapnak tőzsdén keresztüli fori ásbevonásra, illetve egyúttal a kockázati tőke üzletágnak is lendületet ad az exit új útjának megterem tésével. Term észetesen, ez csak nagyobb gazdasá gii országokban (pl. ilyen volt Ném etországban a N euer M arkt) m erülhet fel lehetőségként.
8.4. Az Európai Unió n yú jto tta tám ogatások B .4.1. EU -forrású tá m o g a tá s o k fe lh a s zn á lá s á n a k alap elve i
Magyarország számára a legjelentősebb közösségi támogatási keretet az EU regionális fejlesztési politikájának pénzügyi alapját képező Strukturális és kohéziós Alapok adják. Az Alapokból támogatott programoknak meg kell felelniük az El I állal előírt prioritásoknak. A vállalkozásfejlesztés területén a kijelöli úl a fejezet bevezetőjében bem utatott piacfcjlcsztő modell irányába
169
I l i H M • hlll.m lll l ii i i x ;l i n :i i \
mutat, az Unió olyan programok kialakítására ösztönöz, amelyek hosszabb távon kópesek önfenntartóvá válni. Ennek tükrében a vállalkozások számára rendelkezésre álló EU-s forrásokat közvetítő programokkal kapcsolatban szemben prioritás, hogy a közvetlen tőketámogatás gyakorlatától mozdulja nak el. Az EU - a vállalkozásfejlesztés „új irányzatának” szellemiségéhez igazodva - a támogatások üzleti szektorral együttműködésben való fejleszté sét preferálja. M egjelent az az elvárás is, hogy a támogatások egészének vagy egy részének a visszafizetését m eg kell követelni.20 Az EU vállalkozástám ogatási gyakorlatának em lítésekor fontos m egem líteni a csekély összegű, az ún. de m inim is tám ogatások gyakorlatát. Ezek jelentősége abban áll, hogy Brüsszel az ilyen tám ogatásoknál nem kötelezi a tagállam okat az állami tám ogatás előzetes bejelentésére, és uniós vizsgála tára, m int tenné azt nagyobb összegek esetében. Az így nyújtott tám ogatá sok összege az adózónál 3 egym ást követő év alatt nem haladhatja m eg a 200 ezer eurónak m egfelelő forintösszeget. A de m inim is tám ogatások számos formában elérhetőek, m int például vissza nem térítendő és visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, kam atm en tes vagy kedvezm ényes kam atozású kölcsön, adókedvezm ény, adó alap-kedvezm ény stb.
8 .4 .2 . Az EU -forrású tá m o g a tá s o k új ren d szere21
A Strukturális és Kohéziós Alapokból szárm azó források elosztásának nem zeti stratégiáját az ún. Nem zeti Fejlesztési Terv (NFT) tartalmazta. Az Új M agyarország Fejlesztési Terv (ÚM FT) a 2007 és 2013 közötti időszakra szól. Legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés fel tételeinek m egteremtése. Célja továbbá az innovatív, tudásalapú gazdaság m egteremtése; az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; és a vál lalkozások (kiem elten a kkv-k) jövedelem term elő képességének erősítése. Kiemelt cél, hogy kialakuljon a kis- és középvállalkozások növekedéséhez, erősödéséhez, együttm űködéséhez és stabilitásához szükséges gazdasági környezet. Ehhez kapcsolódóan az ÚM FT a hitel- és a tőkepiac hatékonysá gának javítására összpontosít. Például a m ár em lített piaci hiteleknél könnyebben elérhető m ikrohitelek és garanciatám ogatások feltételeinek ja20 Hrrfil a tóináról lásd részletesebben Kállay-Imreh [2004] „Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája” c. fejezetet. 21 liz.l az alfcjczctct Farkas Szilveszter írta.
170
S
I
ú tim u l
v.*<7(7n,ti//u/rí.v
rx
x . - f k lo i / im M .\;lr o ;> ix tU * in
vitásával vagy a vállalkozások technológiai korszerüsitésénck tám ogatásá val, valamint információs és tanácsadási szolgáltatásokkal erősítik a kkv-k közötti együttm űködéseket (különösen a regionális ágazati klaszterek, illet ve beszállítói hálózatok kialakítását). Az ÚM FT az előző fejlesztési tervtől (NFT) abban különbözik, hogy öt helyett már hét ágazati Operatív Program ot (OP) tartalmaz, valam int a fel használható tám ogatási keret is nőtt. Érvényben m aradtak a Regionális O pe ratív Programok is, azzal az eltéréssel, hogy Közép-M agyarország m ár nem szerepel a tám ogatandó területek között, m ivel az egy főre jutó GDP tekinte tében m eghaladta az EU-átlag 75%-át, ami alapján a Strukturális Alapból a külön tám ogatandó régiók közé lenne sorolható, de az ágazati OP-ok erre is ugyanúgy érvényesek. A korábbi hét régió helyett tehát hat kap OP kereté ben támogatást Ezek közül a leginkább a kkv-kra vonatkozó program okat foglaljuk össze röviden. A GVOP szerepét a Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) veszi át, specifikus céljai között a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése is szerepel. Erre a célra 674 milliárd Ft áll rendelkezésre. A Környezet és Energia Operatív Program (KÖP) új program, célja az él éi hetőségjavítása a versenyképesség növelése és a társadalm i-területi kohé zió erősítése v ég e tT E z is tám ogatja a vállalkozásokat, közvetett módon. iy— — — ........ . i». A közlekedés fejlesztése révén könnyebben m egközelíthetőek le sz n e k , egyes régiók, és vállalatok. M agyarország b ek apcsolódhat,a^sntőm xétkg-, rmgésbe. A keret ennél az OP-nál a legm agasabb 1721,5 m i l l m d i t A HEFOP szerepét a Társadalmi M egújulás O peratív Program (TÁMOP) és részben a Társadalm i Infrastruktúra O peratív Program (TIOP) veszi át. A TÁM OP a m unkaerőpiac kínálati oldalán avatkozik be, az emberi erőfori ás fejlesztése és az aktivitás növelése révén. Új specifikus célként jelenik meg. az aktivitás területi különbségeinek csökkentése, valam int a társadalm i összetartozás erősítése. 933,3 m illiárd forintnyi tám ogatás áll rendelkezésle A T l()P ehhez kapcsolódóan a hum án erőforrás területi egyenlőtlensége inek mérséklését és a hozzáférés javítását tűzi ki specifikus céljai között, va lamint az ehhez szükséges infrastruktúra biztosítását. A keret nagysága 5 tK.ú milliárd Ft. A / ll| M agyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai U niótól a „MM) / ,M) 1 \ közötti időszakra hazánk együttesen m egközelítőleg 22,4 millirtnl rm ó , azaz 5950 milliárd Ft fejlesztési tám ogatásra jogosult, így az elkö vetkező években a m agyar állam támogatásával együtt m integy 7000 m illi óid loiiiilnyi fejlesztés valósulhat meg Magyarországon. Ez - összehason
171
III
r c \ : • K ü l / n l / I m m s z lr o t t ls
lítva az előző fejlesztési tervben rendelkezésre álló források nagyságával majdnem 10-szcr akkora felhasználható összeget jelent, igaz a támogatási időszak is hosszabb, 3 év helyett 7 év.
8 .4 .3 . Jerem ie: új p é n zü g yi eszköz kisvállalko záso knak
Az Európai Unió ún. Jeremie (Joint European Resources fór Micro to Médium Enterprises) programjának bevezetésével új visszatérítendő támogatási formá kat vezet be a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) kereté ben a kkv-szektor számára. A nagy várakozásokkal fogadott Jeremie programra mintegy 170 milliárd Ft-ot különítettek el a 2007-2013 közötti időszakra, amely összeg várhatóan áttételesen több mint 2000 milliárd forintos forrást mozgat meg. Könyvünk kéziratának lezárásakor még nem álltak rendelkezésre a Jeremie keretében indítandó programok leírásai, ezért a kezdeményezést be harangozó sajtóközleményből idézünk a következőkben. A Jerem ie program keretein belül olyan pénzügyi konstrukciók kerül nek meghirdetésre, am elyek a hazai kkv-szektor finanszírozáshoz ju tá sának m egkönnyítését hivatottak elősegíteni. A program forrásaihoz a vállalkozások pénzügyn közvetítőkön keresztül ju th a tn a k hozzá. A f o lyamat szervezésére a közeljövőben egy új társaság, a M agyar Vállalkozásfinanszírozási Z rt.jön létre. A társaság nyílt pályázatot ír m ajd ki a vállalkozások finanszírozásában érdekelt pénzügyi közvetítőknek, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jóváhagyásával kiválasztja és akkre ditálja a nyerteseket. A program sajátossága, hogy m ozgósítja a p ro g ramban részt vevő pénzügyi közvetítők saját fo rrá sa it is, hiszen az akkreditáció feltétele megfelelő, a pályázati kiírásokban előírt saját erő biztosítása. A Jerem ie program a 2 0 0 7 -2 0 13-as időszak első két évében a követ kező három pénzügyi konstrukcióval indul: A mikrohitelprogram célja az, hogy a kereskedelmi banki módsze rekkel eddig nem finanszírozott, de hitelképes m ikrovállalkozások fo r rásait bővítse. A z e célra befektethető, zöm m el uniós fo rrá s összesen 35 m illiárd fo rin t lehet a következő hét évben. A mikrohitelprogram re finanszírozási keretet nyújt a mikrofinanszírozó szervezetek és az akk reditált hitelintézetek számára, am ely lehetővé teszi a hitelportfolió ki építését, m ajd a refinanszírozott hitelkeret kihelyezését.
1 7 2
fi ,1, i l l l t i i n i .s s n v p v á lla lá s a ki.v <\v k ii.’ i'f iv á lld lk o z ó i s z e k to r lh in n ,\:iro r á \(U > a n
A program második elemeként garanciaeszközök alkalmazása nö veli m ajd a kis- és középvállalkozások hitelhez ju tá si esélyeit. A z erre a célra befektethetőforrás a tervek szerint összesen 80 m illiárd fo rin t le het a következő hét évben. A Jerem ie először portfóliógaranciát kíván nyújtani a pályázati úton kiválasztott hitelintézeteknek. Ezzel előmoz dítja a vállalkozások hitellel való ellátását úgy, hogy közben csökken a bankok kockázatvállalása. Ezáltal növekszik a hitelezési hajlandóság. Így a garanciára szánt összeg értékének többszöröse mozgatható meg hitel form ájában. A program harm adik eleme kockázatitőke-alapok létrehozása és működtetése m agán- és állami befektetők részvételével. A z e célra be fektethető, jellem zően uniós fo rrá s a jelenlegi tervek szerint összesen mintegy 60 m illiárd fo rin t lehet. A tőkeprogram keretében létrehozott kockázatitőke-alapok kezelésével olyan magántulajdonban lévő alap kezelők foglalkoznak majd, am elyek a szükséges mértékű, de az alap legalább 30% -át kitevő magánforrást biztosítani tudják. A z alapok ki választása nyílt pályázati alapon történik majd. A z alapok kimondot tan az ún. m agvető és korai életszakaszokban lévő kkv-k tőkefinanszí rozására koncentrálnak majd. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség [2007].
8.5. Összefoglalás A fejezetben az állam i szerepvállalás m ellett felhozott érvek felsorolását követően bem utatásra kerültek ennek különféle módjai. Áttekintettük köny vünk kéziratának lezárásakor (2007 júliusában) a hozzáférhető szolgáltatá sokat, m elyek m ögött állam i támogatás áll. Célunk a fejezettel nem az, hogy ezeknek a viszonylag gyorsan változó program oknak a kondícióit bárkin is számon kérjük, sokkal inkább az, hogy egy általános képet adjunk arról, m i lyen típusú program ok léteznek, és ezekre hozzunk fel példákat. A kisvállal kozások és az állami szerepvállalás tém a iránt m élyebben érdeklődők szá mára ajánljuk Kállay László és Im reh Szabolcs „A kis- és középvállalko zás-fejlesztés gazdaságtana” című könyvét (Kállay-^Imreh [2004]). A fejezet zárásaként m ég egyszer szeretnénk felhívni a figyelm et arra, Imgy a kisvállalkozások nem hagyatkozhatnak csupán az állami tám ogatá sok elnyerésére. A programok jelentős része az egyébként is m űködőképes
173
cógeknck szól, melyek sokszor csak profitjukat növelik ezzel. Ezórt a tám o gatások megítélése vegyes. Itt jegyezzük meg, hogy egyes közgazdasági iskolák, sikeres üzletem be rek szerint a vállalkozások növekedését éppen az fogja vissza, ha túl sok ál lami tám ogatást kapnak, ezáltal nincsenek rákényszerítve arra, hogy a piac ból próbáljanak m egélni. B ojár Gábor „G raphi-sztori” cím ű könyve beveze tőjében a következőket írja: „azt is remélem , hogy sikerül a könyvvel jobban felkelteni a vállalkozási és főleg kockázatvállalási kedvet a biztonsági játék és a különböző tám ogatások elnyerésében való rem énykedés h ely ett... első sorban m agunkban kell bízni, m agunkra kell számítani és nem az államtól vagy m ástól várni segítséget” (Bojár [2005]).
1 7 4
IV. rész
Kisvállalkozások és a pénzügyi intézmények
9. A kisvállalkozások és a pénzügyi intézmények kapcsolata 9.1. A kkv-szektor banki finanszírozása A kisvállalkozások finanszírozási igényei jellem zően kis összegű, rövid leIrtrutú hiteligények formájában jelentkeznek. A m int azt az első fejezetben bemutattuk, a kisvállalkozások többsége m unkaintenzív szektorokban tevé kenykedik. Ezen ágazatokban ritkán m erülnek fel olyan beruházások, am e lyek hosszú távú finanszírozási igényt terem tenének. A vállalkozások mérele miatt a forrásigény m értéke eltörpül a nagyvállalatokéhoz képest. Még a jól működő kisvállalatok életét is rendszeresen jellem zi az a küz delem, amelynek célja a folyam atos fizetőképesség fenntartása, m ivel a vál lalkozás működéséből származó pénzáram lás nem fedezi az esedékes kiadá sokat. A rövid lejáratú kölcsönök iránti kereslet célja az átm eneti pénzhiány kezelése. Empirikus kutatások eredm ényei szerint a legtöbb vállalkozó teljesen elulasiló az intézményes finanszírozási forrásokkal szemben (Csuhák |,M)(M|), és ha csak teheti, külső finanszírozási források nélkül m űködteti vállalkozását. A vállalkozás m éretének növekedésével azonban a likviditás menedzselése egyre kom plikáltabbá válik (magasabb forgalom = több vevökövelelés több nehézség a követelések pénzügyi kezelésében), így » / ( i k N Í ' g s z c r í í , hogy a vállalkozás egyre többször rákényszerülhet arra, hogy
175
rövid lejáratú k ö lcsö n ö k se g ítsé g é v e l (tagi k ölcsön , b ank kölcsön , baráti k ö lcsö n ) tartsa fenn fizető k ép esség ét.
Ugyanakkor a kisvállalatok hitelezési igényét jelentősen befolyásolja a hi telezési fonásokat kínáló bankok magatartása. 2001 -tői figyelhető m eg a kis vállalati hitelezés dinamikus bővülése, ami elsősorban a hazai bankoknak a kisvállalatokhoz való hozzáállása változásaként, másodsorban pedig a kisvál lalatok vállalatirányítási, menedzseri képességeinek javulásaként értékelhető. 1ízt a tendenciát m utatjuk be ebben az alfejezetben a rendelkezésre álló szám adatok alapján, amelyek a PSZÁF honlapjáról származnak. 1 A rendszerváltást követő időszakban, az 1990-es évek első felében M a gyarországon egy nagyfokú gazdasági szerkezetátalakulás kezdődött meg. finnek egyik eleme volt a hagyom ányos nagyvállalati szektor egy jelentős részének összeomlása, a m ásik részének pedig a drasztikus átrendeződése. De ugyanebben az időszakban virágzott fel a kisvállalati szektor is, néhány év alatt százezrével jöttek létre az újonnan alapított, zöm m el kism éretű cé gek. A banki szektor is m egpróbált alkalm azkodni az esem ényekhez, így az első időszakban m eglehetősen sok kezdő cég jutott banki hitelhez. A vállal kozói szektor dinam ikus növekedése m ellett azonban rengeteg cég jutott esődbe igen gyorsan, főként a vállalkozási-m enedzseri ismeretek, a kellő körültekintés, a piacfelm érés hiánya és nem utolsósorban alulfinanszírozási gondok miatt. A csődök nyom án szám os hitel „dőlt be”, ami a bankokat fo kozott óvatosságra intette a kisvállalati hitelezést illetően. A kisvállalatok banki szem pontból nem kívánatos, m egbízhatatlan, kockázatos ügyfelekké váltak, ami m egfigyelhető volt a kisvállalati hitelezés drasztikus visszaesé sében is. A kisvállalati hitelekhez tipikusan m agas fedezeteket és biztosíté kokat követeltek m eg a bankok, ráadásul a hitelbírálati rendszer lassúsága sem kedvezett az általában gyorsan pénzhez jutni akaró vállalkozóknak. Ugyanakkor az 1990-es évek m ásodik felében a lassan m agához térő nagyvállalati szektor - fokozódó beruházási igényével - elegendő terepet nyúj tott a bankok számára forrásaik kihelyezésére. A bankok magatartása a kisvállalatok irányában csak a 2000-es évek első fe lében kezdett el változni, amikor a nagyvállalati piac térítődött és a bankok újra felfedezték a kisvállalatokat mint kívánatos ügyfeleket. Arról is említést kell tenni, hogy ekkorra már számos vállalkozó elegendő piacgazdasági tapasztala tot, menedzseri gyakorlatot gyűjtött össze ahhoz, hogy az előző időkhöz képest 1 A PSZÁF honlapja havi bontásban tartalmaz adatokat, többek között a vállalati szektor hitelállományára vonatkozóan. Aktuális információkért lásd http://www.pszaf.hu/cnginc.aspx?pagc=pszafhu idősorok
176
V A k lx v á ll(ilk < > ;ti\o k «*.v a />r,n z ü x y i in ü 'z m é n v rk k a in s o lu ta
megbízhatóbb ügyiéi lehessen. 2001-től figyelhető meg a teljes kkv-szektor hi telezésének gyors bővülése mind abszolút mértékben, mind pedig a nagyvállalali hitelekhez képest. Ezt mutatja a 9.1. ábra. A banki hitelek nom inális értékben 80%-kal nőttek 2001 és 2006 között, ezen belül viszont a nagyvállalati hitelek m indössze 38% -kal bővültek. Leg dinam ikusabban a kisvállalati hitelek nőttek (321% ), a középvállalati hite lek 225% -kal és - ettől alig elm aradva - a m ikrovállalati hitelek 216% -kal emelkedtek. Az időszakra azonban jellem ző az is, hogy 2005-2006-ban is mételten, a kisvállalati hitelek növekedése volt m eghatározó, a legkisebb, mikrom éretű cégeket viszont az elm últ két évben inkább a stagnálás je lle mezte. M egjegyzésre érdem es az is, hogy a nagyvállalati hitelezés azért nem bővült jelentősebben, m ivel a m agyar nagyvállalatok zöm ének külföldi tulajdonosai vannak, akik szám ára esetleg olcsóbb a tulajdonosi hitelekből való gazdálkodás vagy az anyavállalat nem zetközi pénzpiacokon történő, a hazainál kedvezőbb feltételek m elletti hitelfelvétele. B ár számos figyelm ez tetés elhangzott, hogy esetleg a kkv-hitelek ilyen növekedése m egnöveli a problémás hitelek arányát, eddig jelentős növekedés nem volt tapasztalható a vissza nem fizetett hitelek arányában. 9.1. ábra
A hazai pénzintézetek által folyósított vállalati hitelek alakulása, 2001-2006 (százalékban)
(jhii.oo *0 0,00
11)0,00
2001
Imim
2002
2003
♦
M ik ro v á lla la ti h ite le k
-h í —
•
N n tjy v á lla la ti h ite le k
—m— ö s s z e s e n
2004
K is v á lla la ti h ite le k
2005 —
A— K ö z é p v á l l a l a t i
2006 h ite le k
liilp //www.pN/.uf.hu/cnginc.aspx?pagc pszafhu idosorok alapján.
1 7 7
A 9.2. ábra abszolút értékben, milliárd Ibi inlban m utatja a hazai pénzin tézetek által folyósított hitelek nagyságát a kkv-s/.ektorban. Mint látható, nagyságrendben a középvállalatok rendelkeznek a legmagasabb hitelállo mánnyal 1200 milliárd Ft-ot m eghaladó értékben, a kis- és a m ikrovállalatok hitelállománya 2006-ban, egyébként hasonlóan a 2005-ös évhez, 900-950 milliárd Ft körül alakult. Összességében így a kkv-szektor hitelál lománya 2006 végére m eghaladta a 3000 milliárd Ft-ot. Ehhez az összeghez képest a kkv-szektor tám ogatását szolgáló állami források (a Széchenyi program ot kivéve) nagyjából 30-35 m illiárd Ft-ra rúgtak, azaz a teljes hitelállom ány egy százaléka körül mozogtak! 9.2. ábra
A hazai pénzintézetek által folyósított kkv-hitelek alakulása, 2001-2006 (m illiárd forintban) 1400
Sí 'lífil
•
■......... 1200
-
iW
1000
!•>
1-I ...... —........... p 5 ' - v'f
: í
.
Forrás: http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_idosorok alapján.
17 8
lirdemcs megvizsgálni azt is, hogy vajon hány kisvállalat jutott hitelhez 11/ elmúlt években? Ezt mutatjuk be a 9.3. ábrán. 2001-ben nem egészen
-10 000 kkv jutott rövid vagy hosszú távú hitelhez, 2006-ban m ár mintegy I 10 000 kkv, ami 3,5-szeres növekedés a vizsgált hat év alatt. Szám szerint a kisvállalatok voltak a legaktívabbak, több m int 66 000 cég kapott bankhitelt ,’006-ban, míg a jóval népesebb m ikrovállalati körben ez jóval kisebb H iá n y b a n tapasztalható (36 400 cég részesült hitelben). Ez azt mutatja, hogy m é g van mit tenni, és az állami intézkedésekben is inkább a bankilag legpiohlem atikusabbnak tűnő m ikrovállalkozásokra kellene koncentrálni. 9.3. ábra
Az adott évben hitelben részesült vállalatok száma 160 000 140 000 120 000
100 000 80 000 60 000 40 000 20 000
||MII
|l> ItvAIInldlI
hllolok
|ytMW*|ivrillitlni! IfcplnM'Hii kkv
hllelek
11 801
22 719
25 211
25 289
17 118
36 364
16 346
28 651
56 474
40 278
28 820
66 575
11 801
22 719
25 211
25 289
17 118
36 364
39 948
74 089
106 896
90 856
63 056
139 303
/’iiii.li Itl111 //www.pszaf.hu/cngine.aspx?page=pszafhuJdosorok alapján.
II
/r.vv ■ K l.iv illla lk n n ls iik i'.v « /tfn .-ily y l in lf . iiu 'm v k
V ógiil, csak a 2 0 0 6 -o s ó v et v é v e , v iz sg á lju k m e g a k k v -sz c k lo rn a k n y ú j to tt h ite le k b e lső ö s s z e té te lé t a 9.1. tá b lá z a t alap já n . 9.1. táblázat
A hazai pénzintézetek által a kkv-szektornak nyújtott hitelek összetétele 2006-ban (m illiárd forintban) M ik ro v állalat
K isv állalat
K ö zép v állalat
Ö sszesen
Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan. 1-től halmozott)
797,281
979,864
1 228,851
3 005,995
Éven túli hitelek összesen
348,269
345,097
418,855
1 112,221
Éven túli forinthitelek:
139,495
156,395
125,576
421,465
50,298
59,896
43,713
153,907
Éven túli devizahitelek
208,775
188,703
293,279
690,756
Éven belüli hitelek összesen
449,012
634,766
809,996
1 893,774
Éven belüli forinthitelek:
324,025
446,422
512,715
1 283,163
0,073
0,541
0,376
0,990
Éven belüli devizahitelek
124,986
188,344
297,281
610,611
Hitelállomány összesen (tárgyidőszak végén)
904,091
965,341
1268,737
3138,171
ebből: beruházási hitel
ebből: export-előfinanszírozási hitel
Forrás: http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_idosorok alapján.
M int a 9.1. táblázatból látható, összhangban az eddig m ondottakkal, a hi telek között a rövid távú, egy éven belül lejáró hitelek voltak túlsúlyban, az éven túli hitelek az összes hitel m integy harm adát tették ki 2006 végén, a be ruházási célú hitelek pedig m ég ezen belül is m eglehetősen kis arányban voltak jelen. Felhívnánk a figyelm et arra is, hogy láthatólag igen népszerűvé váltak a devizahitelek, 2006-ra m ár többen igényeltek deviza-, m int forint hitelt. Ezzel a jelenséggel m ajd részletesebben foglalkozunk a következő fe jezetben, a banki term ékek leírása során. Bár ma m ár számos bank foglalko zik kisvállalati hitelezéssel, a banki hitelkínálat piaca igen koncentráltnak mondható, 2006-ban a négy legnagyobb bank az összes kkv-hitel 60% -át, a hét legnagyobb pedig a 85% -át tudhatta magáénak.
180
V. A klxviillalkn.'áxiik ex u /lé n /il^ y l inte.menyek kii/n solillu
9.2. A kisvállalkozások és a pénzügyi intézmények k ö z ö tti viszonyt befolyásoló külső és belső tényezők I hljen a fejezetben röviden összefoglaljuk azokat az adott országra, régióra jel lemző sajátosságokat, amelyek befolyásolják a pénzügyi közvetítő intézmények kisvállalatokkal szembeni magatartását és a pénzügyi forráskínálat feltételeit.
9 .2 .1 . A p én zü g y i in té z m é n y e k s tra té g iá ja
í gy kisvállalat pénzügyi forrásszerzési lehetőségeit alapjaiban határozza meg az, hogy m ilyen intézm ényekhez fordulhat, ha külső forrásra van szük sége, iIletve az, hogy m ilyen azok hozzáállása, szakértelm e és tapasztalata a d/cktor finanszírozásában. A magyar pénzügyi rendszer banki típusúnak tekinthető, m ivel a tőkepiai'ok szerepe a gazdaság finanszírozásában lényegesen alacsonyabb, m int a liilolintézeteké. A GDP-arányos tőkepiaci kapitalizáció alig 25%, ezzel N/embcn a bankok m érlegfőösszege megközelíti a GDP 75% -át {Mérő 12()()21). A vállalati kötvénypiac M agyarországon különösen elmaradott, gyakorlatilag csak néhány nagyvállalati kötvény található a piacon. Amint az előző bekezdésben említettük, napjainkban a bankoknak m int a vállalkozások fő finanszírozóinak a m agatartása kezd megváltozni. A kő vetkezőkben ezt kívánjuk kissé részletesebben bemutatni. A hitelintézetek napjainkban a következő okok m iatt tartják vonzónak a kkv-ügy félkört: a nagyvállalati ügyfélkörben m inim ális a haszonkulcs, igen éles a ver seny, és nincs további növekedési potenciál; a kkv-ügyfélkör szám latulajdonosként és betétesként igen vonzó ügy iéi, ugyanis nagyon magas forgalmi jutalékhoz juttatja a hitelintézete ket, illetve betétesként is olcsó forrást biztosít a hitelintézet számára; a kisvállalatok esetében a nagyvállalatokhoz képest jóval magasabb kitnutlmarzzsal lehet a hiteleket kihelyezni; a kkv-ügyfélkömek számos értéknövelt szolgáltatást lehet értékesíteni; egyre magasabb azon kkv-k száma, am elyek több éve m egbízhatóan, nyereségesen működnek és hitelképesek; egyre több ta p a sz ta la to t sz e re z te k a h ite lin té z e te k a b b a n , h o g y k v a lita tív m ó d sz e re k k e l e le m e z z é k a k k v -k h ite lk é p e ssé g é t.
ISI
A hitelintézetek nagy növekedési potenciált látnak a kis- és középvállala ti üzletágban, am elyet a következő m agyarázatokkal indokolnak: - nemzetközi mérce szerint még mindig nagyon alacsony a kkv-hitclportfólió aránya a vállalati hitelportfolióban (M agyarország: 45%, EU: 70%); - a kkv-k eladósodottsága a hitelintézetek irányában jóval alacsonyabb, m int a fejlettebb EU-tagállam okban; - a banki tapasztalatok szerint a kkv-k nagyon m agas keresletet tanúsít nak a szabad felhasználási célú, alacsony adm inisztratív teherrel páro suló, gyorsan hozzáférhető hitelekhez; - évről évre egyre több tapasztalat halm ozódik fel a hitelintézeteknél a kkv-k igényeiről, elvárásairól, így egyre inkább képesek olyan term é kekkel bővíteni a hitelkínálatot, am elyek m egfelelhetnek a kkv-k igé nyeinek és nem növeli a bankok kockázatát; - a nem zeti és közösségi tám ogatások közvetítésében hatalm as lehetősé gek és tartalékok rejlenek. A bankok kkv-k iránti növekvő érdeklődését igazolja, hogy 1999 és 2002 között a kkv-szektom ak nyújtott hitelek volum ene m ajdnem 100%-kal em elkedett, azon belül pedig a m ikrovállalkozásoké - az állami tám ogatás m iatt - 150%-kal {M agyar Nem zeti B ank [2003]). 2000 óta a bankok vállalati hitelezési tevékenységében tapasztalható di nam ikát elsősorban a kkv-ügyfélkör adta, am elynek részesedése a vállalati hitelportfolióban 27% -ról 2003 végére 48% -ra emelkedett. A hitelintézetekkel párhuzam osan a tőkét és/vagy állami tám ogatást kí náló intézm ények is folyam atosan tanulták az együttm űködést a kisvállal kozásokkal, amely tapasztalat egyre inkább elősegíti azt, hogy olajozottabban, gyorsabban szülessenek m eg az üzletek a kisvállalkozások és a pénz ügyi intézm ények között.
9 .2 .2 . M a k ro g a z d a s á g i k ö rn y e z e t
M inden gazdaságban a központi bank (jegybank) irányadó kam atlába hatá rozza m eg a kockázatm entes kam atláb nagyságát. A kockázatm entes ka m atláb és az infláció m értéke közötti különbség a reálkamatláb. A reálkam atláb jelentős m értékben befolyásolja a hitelkínálatot. Ha m a gas a mértéke, úgy a hitelintézeti szektor szám ára sokkal gazdaságosabb és egyszerűbb, ha az eszközök nagyobb része állam papírok formájában van,
18 2
n ó m v (iiiiu n fi¥ H iío n r,v n u v n w jf y i M f i n i e m v K H d fh '.s o iilln
m in i kockázatos vállalati hitelek formájában. A magas reálkam atláb term é
s/elcsen a hitel keresletét is visszafogja, ezért a jegybanki politika hatása alapvető a hitelezési üzletág fejlődésében. A tőkét kínálók számára a jegybanki alapkam at a kiindulási alap, és ah hoz adják hozzá kockázati felárukat. M inél m agasabb a jegybanki alapka mat, annál m agasabb a tőkebefektetők elvárt hozama, annál nehezebb nekik megfelelniük egy kisvállalkozásnak. M agyarországon a ’90-es évek m ásodik felében a B okros-csom agot kö vetően igen magas, 800-1000 bázis2 közelében is volt a reálkam atláb, amely a gazdaságpolitikai sikereket követően folyam atosan mérséklődött. 2000-ig a reálkam atláb lényegesen m agasabb volt, m int az EU-ban, általá ban 350-400 bázis között m ozgott, szemben az EU -állam okra jellem ző 100 200 bázissal. A ’90-es évek m ásodik felében tapasztalt nagyon m agas reálkam atláb is többek között oka volt annak, hogy a kis- és középvállalkozások intézm é nyes finanszírozása M agyarországon igen alacsony m értékű volt. 2002 óta a reálkam atláb hektikus m értékben ingadozott, am ely azt a célt Szolgálta, hogy a Ft/EU R árfolyam ot a gazdaságpolitikailag indokolt m érté ken tartsa, illetve, hogy m egvalósuljon a jegybank inflációcsökkentési töfokvésc. 2002 és 2003 júniusa között a jegybanki alapkam at 9,75% és 6,5% kö/ött ingadozott, miközben az infláció m értéke 5,5% volt. A reálkam atláb |% és 4% között mozgott, m értéke szinte havonta változott. A reálkam atláb Ilyen m értékű szórása nagyon nehézzé és kiszám íthatatlanná teszi a hitel- és tőkepiacot. A 2003-as évben az év elején a jegybank a forint erősödésére já t szó spekuláció kivédésére - szinte sokkszerűen - 8,5%-ról 6,5% -ra csök k en tette a kamatlábat, amelyet június elején több lépcsőben 12,5%-ra em elt tt forint árfolyam ának gyengülésére kialakuló spekuláció m iatt (M agyar Hvnucti Bank [2003]). 2004-ben a jegybanki alapkam at lassú csökkenésnek Indult és a 2004-es év végére 9,5% -ra mérséklődött. A fent vázolt folyam at Siti nos mind a mai napig tart. A stabilizációs csom ag sikere esetén esély van Nini, hogy a kamatláb folyam atosan csökken (követve az inflációt) és egy, a gN/ditság tartós növekedését is tám ogató alacsony szinten stabilizálódik. A jelenlegi reálkam atláb nem zetközi viszonylatban is m agasnak számít, Nini n kisvállalkozások számára m agas forrásköltséget jelent, azaz m ind a llllcl, mind a tőke költsége lényegesen m agasabb számukra, m int egy Itll óövezethez tartozó vállalkozás esetében. ) A KOI) lllllll bn/i.s ii/ t jelen ti, hogy 8 -10 százalékpont vo lt a kamatprémium.
183
II
n
s: • M x v i W n l h o . i l s o k
í’.V
II / u n
Ilyyi Inh'. n n n y i h
A vállalkozások akkor támasztanak keresletet hosszú lejáratú pénzügyi források iránt, ha optim ista a jövőképük, és arra számítanak, hogy a beruhá zás rövid időtávon belül megtérül. A beruházások m ozgatórugója a kon junktúra, a kedvező üzletm enet és a jövővel kapcsolatos pozitív várakozás. A rövid távú források iránti kereslet szintén erősen függ a gazdasági akti vitástól, m ivel alapvetően áru- és szolgáltatásforgalom hoz kötődik. M agyarországon 1995 és 2000 között jórészt exportvezéreit gazdaságpo litika uralkodott, azaz a gazdaság növekedésének húzóágazatai az export orientált ágazatok voltak, m íg a költségvetési politika inkább restriktív jelle gű, egyensúlyfenntartó célzatú volt {M agyar N em zeti B ank [2003]). 2001 óta a gazdaságpolitika irányt váltott, amelynek egyik oka az volt, hogy az exportpiacokon a recesszió jelei uralkodtak el, így meghirdetésre ke rült a belső kereslet vezérelte gazdaságpolitika. Az állam kiadásai m egugrot tak, amely mind fokozottabb beruházási politikával, illetve beruházástá mogatással járt, mind magasabb transzferekkel és megugró reálbérekkel a la kosság körében. A gazdaság növekedésének motorjává a lakossági fogyasztás vált, ugyanakkor a költségvetés egyenlege 2002 végére a GDP 9,7%-át m eg haladó deficitet mutatott, és komoly egyensúlyvesztés következettbe a külke reskedelmi egyenlegben is. Expanzív költségvetési politika esetében mind a lakossági jövedelm ek, mind az állami beruházások szintje megemelkedik, ami azt eredményezi, hogy a kis- és középvállalati szektor gazdasági helyzete is javul a lakosság fogyasztási igényeinek kielégítésével és az állami beruhá zási programokba alvállalkozóként való bekapcsolódással {Magyar Gazda ságelemző Intézet [2003]). A javuló üzletm enet és pozitív várakozások pedig döntően pozitívan hatnak a hitel- és tőkekeresletre. Az expanzív, belső keres let vezérelte gazdaságpolitika azonban negatív következményekkel is együtt járt: a m agyar államháztartás egyensúlyi helyzete megromlott, a forint felérté kelődése és az árak emelkedése m iatt devizában lényegesen drágábbá vált az ország, ezért romlott a versenyképesség. A 2006-ban bevezetett restriktív gazdaságpolitika, am ely a m egbom lott költségvetési egyensúlyt hivatott helyreállítani, elsősorban ismét a kis ésközépvállalati szektort sújtja. A m agas jegybanki alapkam athoz egy igen szigorú adópolitika társul, amelyet a kisvállalkozások jelentős része nem vagy csak nehezen tud kivédeni. Ennek eredm ényeként 2006 végén, 2007 elején a kisvállalkozások szám a csökkenésnek indult, finanszírozási pozíci óik romlottak.
1 8 4
V. A
k lx v iillillk n :ii\iik
é,vl l
tn lr.-m rn v t'k k ilfifH itlu lil
9.3. A Bázel II hatása a kisvállalkozások finanszírozására A magyar bankrendszer bemutatása, illetve a bankok és a kisvállalkozások viszonyát befolyásoló külső és belső tényezők elem zését követően, ebben az al fejezetben szeretnénk részletesen kitérni a bankok tevékenységét jelen tősen érintő és a kisvállalkozásokkal való kapcsolatukra is ható tém akörre, az első Bázeli Tőkeegyezm ényt felváltó Bázel II szabályrendszerére és en nek a kisvállalkozások finanszírozására gyakorolt hatására.3
9 .3 .1 . A b a n k o k tő k e k ö v e te lm é n y e , az első és a m áso d ik Bázeli T ő k e e g y e zm é n y szab ályre ndszere
A bankok kockázatos tevékenységet végeznek, működésűk során a betéteseik től összegyűjtött pénzt hitelként helyezik ki, aminek során előfordulhat, hogy a hitelfelvevő nem képes kamatot fizetni, esedékességkor tőkét törleszteni. A bankoknak fel kell készülniük az ilyen esetekre, és betéteseik érdekében megfelelő nagyságú tőkével kell rendelkezniük. Ezen, a banki kockázatvállalás során elszenvedett veszteségek fedezésére szolgáló tőkekövetelmény meghatá rozásában nagy szerepet játszik a Bázeli Bizottság, melyet 1974 végén a világ 10 legfejlettebb országának jegybankjai alapítottak.4 A Bizottság feladatai közé tartozik, hogy a banki szabályozók tanácsadó testületéként lépjen fel, útmuta tásokkal szolgáljon a „legjobb banki gyakorlat” tekintetében, és világszerte el fogadott sztenderdeket dolgozzon ki a hitelezés és más banki tevékenységek kockázatának elfogadható szinten tartására. A Bizottság által kidolgozott aján lások rendszerint beépülnek a nemzeti jogrendszerekbe. A Bázeli Bizottság különös figyelm et szentel a bankok tőkem egfelelésé nek szabályozására. A tőkekövetelm ény m eghatározására vonatkozó első ajánlásuk 1988-ban került be a nem zeti jogrendszerekbe, mely elsősorban a hitelezési kockázatból származó kockázatok tőkekövetelm ényét fedte el. A Bázeli tőkeegyezm ényként köztudatba került szabályrendszert 1996-ban a piaci kockázatokra vonatkozó előírásokkal bővítették. A követelm ény-
I A házéi II szabályrendszerének bevezetése a híres magyar származású közgazdász, báró Lámfalussy Sándor nevével fémjelzett uniós döntéshozatali reform (mely hatékonyabbá tette az EU-n belüli komplex és hosszadalmas döntéshozatalt és szabályozási struktúrát) szellemében történt. •I Jelenlegi tagok: Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Államok (Basel t ' i i m m l l l i r on Hanktng SupervLitan [2007]).
\ 1 8 5
n
rr.M • a
vx
/ t p n / u y y i in ic .-n ip n \v n
rendszer lényege, hogy a bankoknak a kockázattal síilyozott m érlegfőösszegük (összes eszközük) legalább 8%-ának megfelelő tőkével kell ren delkezniük. A Bázeli Bizottság 2004 júniusában a bankok tőkekövetelm ényének m eghatározására vonatkozóan új irányelveket publikált, m elyek hosszas egyeztetés után, végleges form ában 2006 júniusában CRD (Capital Requirement Directive) néven kerültek a közösségi jogba. Az új szabályo zás a korábbihoz képest sokkal inkább épít a kockázatokra (a szabályozói tőke5m eghatározásában szerepet kap a hitelkockázat, a piaci kockázat, illet ve - teljesen új elem ként - m űködési kockázat), illetve nagyobb szerepvál lalást enged a bankoknak tőkekövetelm ényük meghatározásában. {Basel Committee on Banking Supervision [2007].) Bár a bizottság a követelm ényrendszer kialakításakor elsősorban a ban kok tőkem egfelelésének kialakítását tartotta szem előtt, nem feledkezhetett meg a szabályozás kkv-szektorra való hatásáról, hiszen az e körbe tartozó cégek gazdasági életben betöltött jelentős szerepe vitathatatlan, m elynek fenntartásához elengedhetetlen a szám ukra is elérhető finanszírozási lehető ségek m egterem tése (Clementi [2001]). Jaim e Caruana, a Bázeli B ankfel ügyeleti Bizottság elnöke 2003 júliusában Brüsszelben a következőket nyi latkozta a tém ával kapcsolatban: „ha a bankszektor erősítése révén kívánjuk előmozdítani a növekedést, akkor a Bázeli Bizottságnak úgy kell eljárnia, hogy m ind a bankok, m ind ügyfeleik jó l járjanak. Föl kell ismernünk, hogy a hitelekhez való m egfelelő hozzáférés az, ami számít, és nem csak azért, mert ez segíti elő a kisvállalkozások növekedését, hanem sokkal inkább azért, m ert a kisvállalkozások segítik a gazdaság növekedését.”6
9 .3 .2 . A Bázel II k ö v e te lm é n y re n d s z e ré n e k h á ro m p illére
A Bázel II szabályok nagyobb teret engednek a bankoknak tőkekövetelm é nyük m eghatározásában, ugyanakkor ez nem jelenthet kevésbé biztonságos (prudens) működést. A betétesek biztonságát garantáló banki folyam atok fenntartása végett a szabályozás három pilléren nyugszik, am elyek biztosít ják a m egfelelő tőkeszint meghatározását:
5 Az angolszász szakirodalom a szabályozói tőke megfogalmazást használja, a Hitelintézeti törvény ben pedig a szavatoló tőke kifejezezés szerepel, a két fogalom tartalmilag azonos. 6 Lásd Caruana [2003] 1. o.
186
1. pillér: M inimális Tőkekövetelm ény (a szabályozói tőke szám ításá nak szabályai). 2. pillér: Felügyeleti Felülvizsgálati Folyam at (m egnövekedett fel ügyeleti erő). 3. pillér: A Piac Fegyelm ező Ereje (m egnövekedett nyilvánosságra ho zatali követelm ények). Az 1. pillér elsősorban a jogszabályi m egfelelést feltételezi, azt, hogy a bankok az előírásoknak m egfelelően szám ítják a szabályozói tőkét illető kö vetelményüket. Talán a 2. pillérben foglalt követelm ények jelentik a legnagyobb kihívást a bankok számára. Egyrészt - m int ahogyan az elnevezés is tartalm azza - az egyes országok felügyeletei intenzívebben vizsgálják m ajd a bankok tevé kenységét, ami nem redukálódik a szabályozói tőke számítási m ódjának el lenőrzésére, hanem a következő területekre is kiterjed: - a bankok gazdasági tőkeszám ítási folyamatainak, a belső tőkeallokáci ónak a vizsgálatára, (ezek nem térhetnek el jelentősen a szabályozói tőke számításától, illetve az eltéréseket indokolni kell), - a bankok kockázatkezelési, belső kontrolifolyam atainak, a kockázatkezelés fejlettségének ellenőrzésére, - a bank szervezeti felépítésének, a felelős vállalatirányítás m eglétének vizsgálatára, - a kockázattudatos m űködés m egítélésére. A 3. pillérben a helyi szabályozó hatóságok fogalm azzák m eg a közzété tel lel kapcsolatos követelm ényeket, m elyek teljesítése várhatóan nem jelent majd különösebb erőfeszítést a bankok számára, hiszen az átláthatóság m in dig is m űködésűk alapvető követelm énye volt. (Európai Parlament és a Ta nács [2006]; Pénzügyi Szervezetek Á llam i Felügyelete [2007].)
9 .3 .3 . A Bázel II szerinti tő k e k ö v e te lm é n y szám ítása során fig y e le m b e v e e n d ő k o c k á za to k
A Bázel II szabályok szerinti tőkeszám ításban a m űködési, a piaci és a hite lezési kockázatot szükséges figyelembe venni. A banki kockázatkezelési rendszer fejlettségétől függően, a kockázatok tőkekövetelm ényének számN/crüsitése történhet egyszerűbb és fejlettebb módszerekkel. A működési kockázat a nem megfelelő vagy rosszul működő folyamatokból, személyekből és rendszerekből vagy külső eseményekből eredő veszteségek
IK7
kockázata, mely magában foglalja a jogi kockiV/nlol is. A működési kockázati események a következő típusokba sorolhatók belső csalás, külső csalás, munkakörnyezeti károkozás, ügyfelekkel, termékekkel kapcsolatos helytelen üzleti gya korlat, tárgyi eszközök fizikai károsodását előidéző események, rendszerek hibá jából adódó, üzletmenet megszakadását kiváltó események, helytelen végrehaj tás, teljesítés és folyamatkezelés (Európai Parlament és a Tanács [2006]). A CRD alapján a m űködési kockázat tőkekövetelm ényének számításakor a bankok három m ódszer között választhatnak: - 1. A z alapvető m utató m ódszere az eredm énykategóriákból indul ki, és azokhoz fix, 15%-os szorzószám ot használ a tőkekövetelm ény m egha tározásához. - 2. A sztenderd módszer - az alapvető mutató módszeréhez hasonlóan - az eredményből indul ki, többletfeladatot abban jelent, hogy el kell készíteni az eredmény üzletági besorolását, majd az egyes üzletágakhoz rendelt kockázati százalékok alkalmazásával kalkulálható a tőkekövetelmény. - 3. A fejlett m érési m ódszer a korábbi évek veszteségadatai alapján - m odell(ek) segítségével - határozza m eg a m űködési kockázatot, majd ennek alapján a tőkekövetelm ényt. A piaci kockázat a bank birtokában lévő portfolió - elsősorban az árfo lyamok, értékpapírárak, kam atlábak kedvezőtlen ingadozásából fakadó jövőbeni piaci értékének bizonytalanságából adódó pénzügyi kockázat (Pénzügyi Szervezetek Á llam i Felügyelete [2007]). A bankok a piaci kocká zat tőkekövetelm ényének m eghatározásakor is választhatnak egyszerűbb és fejlettebb m ódszerek között. A hitelezési kockázat általános fogalom , am elynek csak szűkebb, nem teljesítésként való értelm ezése a bankhitel részleges visszafizetése. Á ltalá nosan azt a kockázatot jelenti, hogy egy szerződéses partner nem vagy nem pontosan a szerződés feltételei szerint teljesít. A hitelezési kockázat tőkekö vetelm ényének m eghatározására a bankok a következő lehetőségek közül választhatnak (Európai Parlam ent és a Tanács [2006]; Pénzügyi Szerveze tek Állam i Felügyelete [2006b]). - Sztenderd módszer: ez a portfolió felosztásában, szegmentálásában tér el az első Bázeli Tőkeegyezmény szabályaitól, a tőkekövetelmény számítá sa nagyon hasonló, az egyes szegmensekhez rendel kockázati súlyokat. - Belső m inősítésen alapuló alap m ódszer (FIRB7): a bank saját becslé seit is felhasználhatja a tőkeszám ításban. Az alap m ódszer esetén a PD 7 Fundation Internál Rating Bascd Approach.
IKX
(Probability o fD c fa u lt-b e d ő lé s valószínűsége) értékét becsli és hasz nálja fel a tökcszámításban. - Belső m inősítésen alapuló fejlett m ódszer (AIRB8): sokkal összetet tebb, a PD-becslésen kívül LGD-becslést (Loss Given Default ncm teljesítéskori veszteségráta) is készít a bank, am it felhasznál a tő keszámításban. A belső m inősítésen alapuló m ódszerek feltételezik, hogy a bank m egfe lelő mennyiségű, m inőségű és kellően hosszú időtávot lefedő adattal rendel kezzen ügyfeleiről, m elyeket felhasználva, statisztikai m odellek segítségé vel becsli a tőkefüggvény paramétereit. A bankok szám ára a hitelkockázatok tőkekövetelm ényének fejlett m ód szerrel való szám ítása jelentős idő- és pénzbeli ráfordítást jelent. Ennek elle nére több bank törekszik arra, hogy teljesítse az alkalm azás feltételéül sza bott komplex kritérium rendszert. Ennek oka, hogy a belső m inősítésen ala puló m ódszert alkalm azók több területen versenyelőnyre tesznek szert a szlenderd m ódszert alkalm azókkal szemben. Egyrészt a bank m űködése a m enedzsment és a tulajdonosok számára átláthatóbbá válik, hiszen a tőke követelmény a valós kockázati profilt tükrözi, m ásrészt csökkenthető a sza bályozói tőkekövetelm ény mértéke, ami lehetőséget nyújt a növekedés fi nanszírozására. Harm adrészt, a fejlett m ódszerek alkalm azása során a ban kok összetett m odellek segítségével vizsgálják ügyfeleik fizetőképességét, fejlettebb kockázatkezelési eszközöket alkalmaznak, ezáltal pontosabb kép pel rendelkeznek ügyfeleikről, innovatívabbá válhatnak a term ékfejlesztés ben, term ékeik árazásában, m ely hatások több hitel kihelyezését teszik lehe tővé, ami m agasabb profittal kecsegtet (Thomopoulos [2005]).
9 .3 .4 . V á lto z á s o k a kisvállalko záso k fin an szíro zásáb an A Bázel II szabályrendszere elsősorban a hitelkockázat-kezelés által fejti ki hatását a kisvállalkozások finanszírozására. M int m ár korábban említettük, a bankok a hitelkockázataik tőkekövetelm ényének m eghatározásához alap vetően két módszer: a sztenderd és a belső m inősítésen alapuló m ódszer kö zölt választhatnak (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért nem teszünk különbséget a belső m inősítésen alapuló alap- és fejlett m ódszer között). A bankok számára a Bázel II sztenderd m ódszer alkalm azása 2008. január H Ailvmiced Internál Katiiig Hasal Approuch.
I 80
IV
»»'•.*? •
K lx n illtilk o .-M o k
A * i / / u y i. 'i/ , t ; W
MU-:mrnv>+
1-töl k ö tc lc /ö . A b a n k o k sa já t d ö n té sü k a la p já n , ha e rre a fe lü g y e le ti e n g e d ély t m e g k a p já k , e ttő l a z id ő p o n ttó l k e z d v e v á la sz th a tjá k a fejlett m ó d s z e rek a lk a lm a z á s á t is, á m e rre v o n a tk o z ó k ö te le z e ttsé g ü k n in c se n és a k é s ő b b ie k b e n is s a já t d ö n té sü k tő l fü g g , k ív á n já k -e ez en m ó d s z e re k e t a lk a lm a z n i, v ag y sem .
A kisvállalkozások tőkekövetelm ény-szám ítás szempontjából mindkét m ódszertan esetén kedvező elbírálásban részesülnek, kedvezőbb kockázati súly, illetve tőkefüggvény vonatkozik rájuk. E könnyítésnek csak egyik okát jelentik a korábban em lített kkv-szektor tám ogatását célzó m egfontolá sok, a m ásik ok abból a feltételezésből indul ki, hogy a kkv-szektor kevésbé érzékeny a gazdasági ciklusokra (A ltm an-Sabato [2005]). A sztenderd és a belső m inősítésen alapuló m ódszert alkalm azó hitelinté zetek egyaránt alkalm azhatják a kedvezm ényes kockázati súlyt, illetve tő kefüggvényt a lakossági kategóriába sorolt kisvállalkozások esetében. A la kossági kategóriába sorolás feltételei között szerepel9, hogy a kitettségnek m agánszeméllyel vagy kis- és közepes m éretű vállalkozással szemben kell fennállnia, a bank vele szembeni összes kitettsége pedig nem haladhatja meg az 1 m illió eurót. A felvett hitellel kapcsolatos követelm ény, hogy az ne egyedi term ék, hanem töm egszerűen, m eghatározott konstrukció alapján nyújtott változat legyen (Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyelete [2006b], Európai Parlam ent és a Tanács [2006]). A Bázeli Bizottság két alkalom m al, a Q IS 10 3 és a QIS 5 felmérésekben vizsgálta az új szabályozás tőkekövetelm ényre vonatkozó hatását. A QIS 3 kizárólag a sztenderd m ódszerre vonatkozott, eredm ényeit 2003-ben publi kálták. A QIS 5 felm érésre 2005-ben került sor, ekkor a sztenderd m ódsze ren kívül vizsgálták a hitelkockázatokra vonatkozóan a belső minősítésen alapuló m ódszerek alkalm azásának, a m űködési és piaci kockázatok tőke követelményre vonatkozó hatásait is. A QIS 5 felm érésben 7 m agyarországi bank vett részt, ezzel lefedve a piac teljes eszközérték alapján számított 62%-át. N égy bank nyújtott be belső m inősítésen alapuló m ódszer szerinti kalkulációt, mely alapján elm ondható, hogy a m ódszer alkalm azásával a szabályozói tőke m inim ális követelm énye (figyelem be véve a piaci és ope rációs kockázat tőkekövetelm ényéből származó hatásokat is) 22,8%-kal csökkenthető. A sztenderd m ódszertan szerint készült előzetes számítások alapján ugyanez az érték 4,9% -os növekedést mutatott. A felmérés eredm é‘1 A felsorolás csak azon a feltételeket tartalmazza, melyek a kisvállalkozások számára relevánsak, to vábbi, a bankok szemszögéből fontos kritériumok nincsenek feltüntetve. 10 QIS Quantilativc Impact Study.
190
V. A ki.'ivállulk
r v II
Inh.nn'nvik
k n /ii .m i I i i I i i
nyci számszerűen alátámasztják, hogy a lakossági kategóriába sorolt kitett ségek (melyekbe a kisvállalkozások többsége tartozik) m ind a sztenderd, mind a belső m inősítésen alapuló m ódszertan esetén a tőkekövetelm ény csökkenését eredm ényezik (Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyelete [2006b]). A kisvállalkozások többsége a banki hitelezés során nagy valószínűség gel valam ely sztenderd hitelterm ék igénybevételével elégíti ki felm erült fi nanszírozási szükségletét, m ivel a bankok egyre inkább törekszenek több s/.tenderdizált term ékkel kielégíteni ezen ügyfélkör igényeit, m int egyedi konstrukciókat kidolgozni m inden egyes kisvállalkozás számára. Ennek oka, hogy az ezen ügyfelek egységnyi hitelére jutó tranzakciós költség igen magas, ha egyedileg kezelik őket. N em nehéz belátni, hogy egy 10 m illió fo rintos hitelkihelyezésen a bank csak igen m agas kam atfelár érvényesítésé vel lenne képes fedezni az egyedi hitelbírálat, az egyedi term ékkonstrukció és az egyedi hitelszerződés kidolgozásának költségeit. Ezért kezdték a ban kok sztenderdizálni termékeiket, m ely lehetővé tette, hogy előre m eghatáro zott feltételeknek m egfelelő ügyfelek előre m egszabott nagyságú hitel összeget, előre m eghatározott áron kaphassanak. Ezen m ódszertan alkalm a zásával a bankok csökkentik az így nyújtott hitelek kihelyezésével járó működési költségüket, a várható veszteséget pedig - az előre m egszabott fel tételek révén - az általuk m eghatározott keretek között tarthatják. A legje lentősebb működési költségbeli csökkenést az eredm ényezi, hogy a szüksé ges információk m egadását követően a sztenderd term ékekhez jellem zően kapcsolódó scorecard alapú adósm inősítés autom atikusan és rövid idő alatt lefut, és ha pozitív eredm énnyel zárul, az előre elkészített szerződésm inta segítségével szinte azonnal m egköthető a hitelszerződés. Az egyszerűsített és költségkímélő folyamatnak köszönhetően a kisvállalkozások által ily módon igénybe vett hitelek kam atai is elfogadható szinten m aradnak. Azon kisvállalkozások, melyek egyedi kezelésű hitelterméket vesznek Igénybe, és bankjuk belső minősítésen alapuló módszert használ hitelkockáza tainak számszerűsítésére, számíthatnak arra, hogy a velük szemben támasztott Információs és dokumentációs igények növekedni fognak, ami elsősorban napi akész számviteli és egyéb pénzügyi információk rövid határidőn belüli prezen tálásában jelenik meg. Ezen információk pontos, megbízható rendelkezésre ál lása pozitív hatással lehet a vállalkozás működésére is, ha a vállalkozás vezetői Nlialégiai döntéseik meghozatala során is támaszkodnak rájuk (Thomopoulos |2()(><'|), A belső minősítésen alapuló módszer követelményrendszere ösztönzi w Itankokat a minél jobban számszerűsített és differenciált kockázatkezelés lét-
191
II
/i'.v:■ • K l s v á lliilk iin is iik tív 11 f i i 'i i : l l g y l l i i l r . n i r i n r k
rchozására. A kisvállalkozásoknak számítaniuk kell arra, hogy ha bankjuk e módszertan alapján kezeli kockázatait, akár kis összegű hitel felvétele esetén is nagyobb hangsúlyt fektet majd kockázatértékelésükre, minősítésükre. A fejlet tebbé váló kockázatkezelés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a bankok széle sebb ár- és hitelfeltétel-választékot kínáljanak ügyfeleiknek (Magyar Nemzeti Bank [2003]). A belső m inősítésen alapuló m ódszert alkalm azó bankok ügyfeleik jövő beni fizetőképességét kifinom ult mérési m odellekkel vizsgálják, így lehető ségük nyílik arra, hogy az ebből származó többletinform ációt felhasználják hitelterm ékeik árazásában. A hitel árának fő összetevői a következők {Euró p a i Bizottság [2005]): - forrásköltség: annak a kam atnak a költsége, am elyet a bank a hitelkihe lyezéshez szükséges forrás m egszerzéséért fizet;, - működési költségek: a banki m űködés fenntartásához szükséges költ ségek, például bérek, az épületfenntartás költségei, egyéb adm inisztra tív költségek; - várható veszteségek: a hitelfelvevők jövőbeli fizetésképtelenségéből adódóan várható, becsült költségek; - tőkeköltség: szabályozói tőke, melyet a bankoknak gazdasági és jogi okok ból, a váratlanul felmerülő veszteségek fedezésére kell fenntartaniuk; - kialkudott árrés: a bankok nyeresége. A fent em lített költségeket - az ügyfél m inősítésének függvényében - a 9.4. ábra foglalja össze: 9.4. ábra Ár, kamatláb ▲ kialkudott árrés
_________ _________
Tőkeköltség —
Várható veszteségek
Működési költségek Forrásköltség
Jobb minősítés Forrás: Európai Bizottság [2005] 15. o.
1 9 2
Rosszabb minősítés
A forrás- és a működési költségek szintjét a vállalkozások nem képesek befolyásolni, ezzel szemben a kisvállalkozás m inősítésének javításával hat hat a hitelfelvétel költségének várható veszteség-, tőkeköltség- és kialkudott árrésösszetevőire. A jobb m inősítésű vállalkozások kisebb valószínűséggel válnak fizetésképtelenné, ezért joggal várhatják el, hogy a várható vesztesé gek fedezésére beépített árnövekm ény esetükben alacsonyabb legyen. A hi telfelvétel tőkeköltsége a Bázel II szabályrendszere alatt sztenderd m ódszert választó bankoknál - mint korábban em lítettük - az adott lakossági szeg mensbe való, a feltételeknek eleget tevő kisvállalkozások esetében kedve zőbb, mely m egnyilvánulhat a szám ukra kínált hitelek árában. A belső m i nősítésen alapuló m ódszert alkalm azó bankoknál a kisvállalkozások eseté ben - a kategóriába soroláson túl - a kisvállalkozás m inősítése is befolyásolja a bank tőkeköltségéből fakadó árösszetevőt. Pusztán az elm é leti modellből kiindulva és azonos m inősítést feltételezve elm ondható, hogy a belső m inősítésen alapuló m ódszert alkalm azó bankok lakossági kategóri ába sorolt, jó m inősítésű ügyfelei esetében a tőkeköltségből fakadó árösszetevő alacsonyabb, m intha vállalati kategóriába soroltak lennének. A kialku dott árrés nagyságára szintén hat a minősítés, a bankok igyekeznek m egtar tani ,jó ” ügyfeleiket, m elyek hitelezése kevesebb kockázatot jelent számukra, így esetükben alacsonyabb árréssel is m egelégszenek. Az elm é leti modell alapján a belső m inősítésen alapuló m ódszert alkalm azó bankok jó m inősítésű kisvállalati ügyfelei alacsonyabb hitelfelvételi költségekkel számolhatnak, m íg a rossz m inősítésű ügyfelek m agasabb költségekre szá míthatnak. A Bázel II szabályainak hatásai azonban nem elszeparáltan je lentkeznek, a piaci folyamatok, az egyes bankok stratégia döntései, valós árazási m ódszertana, árazási stratégiája nagyban befolyásolja azt, hogy a kisvállalkozások a valóságban m ilyen tényleges hitelfelvételi költségekkel szembesülnek. M agyarországon az elmúlt években m egfigyelhettük a bankszektor foko zatosan növekvő érdeklődését a kkv-szektor irányában. Ebben jelentős sze repet játszott a m egfelelő jogi környezet létrejötte, ami a csőddel és felszá molással kapcsolatos jogszabályoknak, a hitelezővédelem m egjelenésének, a szigorú könyvvizsgálati rendszernek, illetve a cégbírósági és földhivatali szolgáltatások javulásának tudható be. A kkv-szektorra szakosodott garan ciaintézmények biztonságosabbá tették az ennek a szegmensnek való hitelnyújtást, az Európai Unióhoz való csatlakozással m egnyíló pályázati lehető ségekhez kapcsolódó finanszírozás pedig új piaci lehetőséget teremtett a bankok számára. M indezt tetézi, hogy a bankoknak egyre kevésbé éri meg
n a g y v á lla la to k a t fin a n sz íro z n i, azo k m e g n ö v e k e d ő it a lk u e re je m ia tt, a n a g y n ö v e k e d é si p o te n c iá lú k k v -k v isz o n t je le n tő s p ro fitk ilá tá ss a l k e c se g te tn e k
(Béza [2007]).
9.4. Összefoglalás Fejezetünk a kisvállalkozások és a bankok kapcsolatát tárgyaló IV. rész bevezeté séül szolgál. Áttekintést ad a magyarországi hitelpiac szerkezetéről, helyzetéről, majd ezt követően részletesen tárgyalja azon külső és belső hatásokat, melyek be folyásolják a bankok és a kisvállalkozások kapcsolatát. Betekintést nyújt a pénz ügyi intézmények stratégiai irányultságába, a makrogazdasági környezet hitele zésre tett hatásaiba, különös tekintettel a reálkamatláb és a jegybanki alapkamat szerepére. A fejezet utolsó része a könyv írásakor az implementáció finisébe ér kező új szabályozói követelményrendszer, a Bázel II fő vonásait és ennek a kis vállalkozások finanszírozására gyakorolt hatásait mutatja be. A kisvállalkozásoknak meg kell érteniük, hogyan gondolkodnak a bankok, tájékozódniuk kell bankjuk adósminősítési rendszeréről, átláthatóvá, rendezetté kell tenniük működésűket. Avégett, hogy optimális finanszírozási lehetőségek hez jussanak, eleget kell tenniük a növekvő adminisztrációs igényeknek, aktí van kézben kell tartaniuk minősítésüket. A banki megítélés szempontjából po zitívan hat, ha a kisvállalkozás tisztában van az őt körülvevő piac sajátosságai val, megbízható, tapasztalt vezetőkkel, hozzáértő munkatársakkal, stabil vevői és szállítói körrel rendelkezik. A kisvállalkozásnak bizonyítania kell bankja számára, hogy tisztában van erősségeivel, gyengeségeivel, valamint az őt fe nyegető kockázatokkal, melyeket megfelelően kezel. Ennek a kisvállalkozás stratégiai és üzleti tervében is tükröződnie kell. A jó banki kapcsolat kialakítá sához nélkülözhetetlen a korrekt, átlátható pénzügyi elszámolási rendszer, a megbízható pénzügyi jelentések készítése és ezeknek a bankhoz időben való benyújtása {Ipartestületek Országos Szövetsége [2004]). A kisvállalkozásoknak ki kell fejleszteniük a saját pénzügyi helyzetük és az elérhető finanszírozási források értékeléséhez szükséges képességeket és tu dást, hogy hatékony módon menedzselhessék pénzügyeiket. Ha nem teszik ezt, több szempontból hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Egyrészt képtelenek lesz nek meghatározni a működésükhöz optimális saját- és idegenforrás-kombinációt, másrészt ezen tudás hiánya meggátolja őket a stratégiai jelentőségű finanszí rozási döntések meghozatalában, harmadrészt elesnek az olcsóbban megsze rezhető finanszírozási forrásoktól {Carey-Flynn [2005]).
194
10. A banki hitelezés technikája 10.1. A hitelezés általános elvei A külső, intézményes, adósságjellegü finanszírozási formák között a bank Intelnek kitüntetett szerepe van, m indmáig a legáltalánosabb és Jegeltei jeti lebh külső finanszírozási forrás. Általános elveit a Polgári Törvénykönyv (l'lk.) és a Hitelintézeti törvény" (Hpt.) szabályozza. A l'lk . a XLIV. fejezetben „a bank- és hitelviszonyok” cím szó alatt tár gyalja a hitel- és kölcsönszerződéssel kapcsolatos alapvető jogokat és kö telezettségeket. A Ptk. 522. § (1) bekezdése szerint: „ Bankhitelszerződés ,«(•/ a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy ju ta lé k ellenében m e g h a tá ro z o tt hitelkeretet tart a m ásik szerződő f é l rendelkezésére, és a k e r e t ha liéra - a szerződésben m eghatározott feltételek m egléte esetén kői esöns/erződést köt, vagy egyéb hitelm űveletet végez. ”12 A (2) bekezdés pedig rögzíti, hogy a bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A következő, 523. § a kölcsönvevő kötelezettségeit, a kamatfizetési kötele zettséget tisztázza: „ (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hi telező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, iu a d ó s p edig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. ( .j lla a hitelező p é n zin té ze t-jo g sza b á ly eltérő rendelkezése hiányában , a. a d ó s kam at fizetésére köteles (bankkölcsön). ” A törvény a továbbiakban m eghatározza a kölcsönvevő kötelezettségeit, H kamatfizetési kötelezettséget, a kölcsön folyósítása m egtagadásának cse leit, a kölcsön igénybevételéről való lem ondás körülm ényeit, valamint a hi tel , illetve kölcsönszerződés felm ondásának általános feltételeit. Végül az 528. § (3) bekezdésében rögzíti, hogy „a bankhitel- és bankkölUNÖti részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza”. A Ptk. tehát csak a kel eteket rögzíti, a részletes szabályozást más jogszabályokra bízza. Ezek kö fül a legfontosabb a m ár fent hivatkozott 1996. évi CXII. törvény (Hpt.). Ahhoz, hogy m egértsük a bankok m agatartását, a hitelezés során folyta iul! gyakorlatát, két dolgot kell szem előtt tartanunk: 1. a bankok m a g u k is V állalkozások, tehát tevékenységük során nyereségre kívánnak szert te n n i, 1 amikor a bankok hitelt nyújtanak, nem a saját pénzüket helyezik ki, h a n em
II |M% óvi CXII. tv. a h itelin tézetek rő l és p é n zü g y i vállalk o zásokról. 11 A l'lk hím foglalt fenti d e fin íció a banki g y a k o rlatb an a hitcl-kcrctszerződcsnck felel meg.
195
a b e té te s e k p é n z é t, a m e ly e t te rm é sze te se n a m e g sz o lg á lt k a m a tta l e g y ü tt v issza k e ll fiz e tn iü k .
A bankokra éppen ezért nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, am e lyeknek az a céljuk, hogy a bankok fő tevékenységét képező hitelezés koc kázatát elfogadható m értékre csökkentsék. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy a pén zü g yi intézm ény (bank) köteles a kihelye zések és kötelezettségvállalások m egalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felm érésén ek ellenőrzését és csökkentését lehetővé tévő — a bank igazgatósága által elfogadott - belső szabályzatot kidolgozni és al kalmazni. Továbbá a 78. § (1) bekezdése előírja, hogy a hitelintézetnek a kihelyezésről (hitelnyújtásról) történő döntés előtt m eg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Végül e paragrafus (4) bekezdése előírja a bankoknak, hogy a kockázatvállalást tartalmazó szerződés (általában hitelszerződés) tartatna alatt a hi telintézet rendszeresen fig y e lemm el kíséri és dokum entálja a szerződésben fo g M t feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és a fed ezetek m eglétét és értékállóságát. Tehát, am ikor hitelt nyújtanak, a bankoknak nagyon körültekintően kell eljárniuk. Egyrészt biztosítaniuk kell a bank nyereséges gazdálkodását, m ásrészt m eg kell felelniük a törvényi előírásoknak. A hitelnyújtás egy több szakaszból álló folyam at, amely a következő ele meket fo g la lja m agába: - a hitelkérelem befogadása, j - előszűrés, - hitelbírálat, döntés, - szerződéskötés, - folyósítás, - hitelgondozás (m onitoring), - a hitelügylet lezárása.
10.2. A hitelkérelem befogadása Ahhoz, hogy az ügyfél és a bank között hitelszerződés jöjjön létre, az ügy félnek hitelért kell a bankhoz folyamodnia. Előfordul ugyan olyan eset, am i kor a bank keresi föl az ügyfelet és ajánl föl neki valamilyen hitelterméket,
1%
10. A l i i l l l k l ll lh l r .'V I t l I t iu k illt l
ebben a/ esetben is szükséges azonban, hogy a vállalkozó a felkínált term ék igénybevételére vonatkozó szándékát írásban is megerősítse. A hitelkérelem tartalmi és formai követelm ényei erősen eltérhetnek egy m ástól. Ez bankonként és hitelterm ékenként is változhat. A bankok általá ban m inden fontosabb hitelterm ékükre kidolgoznak egy hitelkérelem nyomtatványt, vagy rendelkeznek olyan tájékoztatóval, am ely segíti az ügy feleket a hitelkérelem szakszerű elkészítésében. Ezek legtöbbje m a m ár az interneten, a bankok honlapján is elérhető. (Igénybe lehet venni azonban ta n ác sa d ó i, illetve hitelközvetítő cégeket is, m ert ezek egy-egy bank gyakor la tit alaposan ism erik s bírják azok bizalmát). Vannak azonban a hitelkérelem nek olyan elem ei, am elyeket általában minden kérelem nek tartalm aznia kell. Ezek a következők: a z ügyfél (vállalkozó vagy vállalkozás) neve és cégjogi státusa, az. ügyfél adószám a, az ügyfél cégjegyzékszám a, az ügyfél cím e, a k é rt hitel ö s s z e g e ,
------
a hitel célja, -— a hitel visszafizetésének tervezett ütem e és lejárata, ----a hitel törlesztésének forrása, a felajánlható fedezetek (pontos m egjelölése és értéke), a lent fölsorolt adatokat igazoló dokumentumok,, \
u hitel jellegétől függő egyéb adatok és információk. A h ite lk é r e le m b e n az ügyfél adatainak pontos föltüntetése m ég akkor In lo n lo s k ö v e te lm é n y , haja banknak egy régi ügyfele folyam odik h ite-
Un a i, ile lk é re lc m csak egyik elem e lesz annak az iratkötegnek, am ely a lllU dnyiiii ás során keletkezik, és szám os banki ügyintéző kezén átm egy, a k é r e le m b ő l hitelszerződés és folyósítás lesz. M ásrészt, időközben
N rég m in tá ib a n , n e v é b e n , cím ében, cégjogi státusában stb. változás köyniluvl le te tt b e, am elyet, ha korábban nem tette volna m eg az ügyfél, eznlu ii lu d a t a b a n k k a l. A hitelszerződés kiinduló alapja a hitelkérelem . A h ite lü g y in té z ő részben ezekből a dokum entum okból állítja össze a ■ j|f# A d é N c k e l, és ha a szerződésben foglalt adatok pontatlanok vagy valA llnnuk, a n n a k később, egy jo g i eljárás során m indkét fél szám ára súlyttN k ö v e tk e z m é n y e i lehetnek. 1I| Ügyfelek esetében természetesen a pontos adatközlés m ég fontosabb, a b an k n ak nincsenek korábbi adatai az ügyfélről, ezért a téves adat t a l e setleg k éső n veszi észre, vagy egyáltalán nem figyel föl rá.
197
A v á lla lk o z ó n a k a h ite lk é re le m b e n p o n to sa n m e g kell je lö ln i a kért hitel ö ssz eg é t, a hitel cé ljá t és a hitel v iss z a fiz e té sé n e k te rv e ze ti ü te m ét.
Fontos tudni, hogy a bank - a törvényes előírásoknak m egfelelően - a hi telkérelmet (és term észetesen a kérelm ezőt) gondos m érlegelésnek veti alá. Minden esetben m eg fogja vizsgálni, hogy az adott hitelcél, az adott üzlet esemény m egvalósulásához - a cég lehetőségeit és más egyéb körülményeit m érlegelve - valóban annyi és olyan hitelre van-e szükség, m int amekkorát és amilyent a vállalkozó igényel. Célszerű ezért a kért hitelösszeget számításokkal, elem zésekkel alátá m asztani. Egy korábbi fejezetben m ár szóltunk arról, hogy a vállalkozónak, m ielőtt külső pénzforrást vonna be vállalkozása finanszírozásába, gondos számításokat, elem zéseket kell végeznie, hogy megállapítsa, m iért van a vállalkozásában pénzhiány, illetve, hogy ténylegesen mi az oka a többlet pénzigénynek, m iért nem tudja saját forrásaiból finanszírozni tevékenysé gét vagy a tervezett fejlesztést. Ezek az elem zések kiválóan alkalm asak arra, hogy a vállalkozó a hitelké relm ét alátámassza. Rendkívül helytelen gyakorlat, am ikor a vállalkozás m egpróbálja eltit kolni a bank előtt valós gazdasági helyzetét, illetve a ténylegesen szükséges nél több hitelt igényel, mondván, hogy a bankkal folytatott alku során le gyen miből engedni. A banki szakembereket nehéz megtéveszteni, ha ez mégis sikerül, akkor ez legalább akkora kárt, veszteséget okoz a vállalkozásnak, mint a banknak. Ne feledjük el, hogy a bank is vállalkozás, és m int ilyen, nyereségre tö rekszik. A banknak tehát érdeke, hogy minél több hitelt helyezzen ki, hiszen a kihelyezett hitelek kam atbevételei jelentős részét adják a bank eredm é nyének. A bank tehát m inden esetben ki fogja folyósítani a szükséges hitel összeget, ha annak kockázata elfogadható m értékű és nem ütközik törvényi korlátba. Bonyolultabb ügyletek, nagyobb összegű beruházási hitelek esetében a fentieken túlm enően üzleti terv készítésére is szükség lehet. Egy jó üzleti terv pontos képet rajzol a tervezett projektről. Feltárja annak erős és gyenge pontjait, a vállalkozás kockázatát és a kockázat enyhítését szolgáló eszközö ket, az üzletben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, valam int a hitel visszafi zetésének forrását. H a a vállalkozó nem tudja a hitelkérelm et összeállítani, illetve az üzleti tervet m egírni, célszerű szakem berhez fordulnia. A külső szakértő igénybevételének költségei később, a hitelkérelem rövidebb átfutá si ideje és a m érsékeltebb kockázat m iatt busásan m egtérülnek.
198
Az ügyintéző, am ikor u kérelm et átveszi, először azt nézi meg, hogy a hi telkérelem tartalmaz-e minden szükséges adatot, illetve, hogy az előírt do kumentumok csatolva lettek-e a kérelem hez. I la azt tapasztalja, hogy az adatok pontatlanok vagy hiányosak, a becsato landó dokum entum ok közül néhány hiányzik, hiánypótlásra szólítja föl az ügyfelet. Jó tudni, hogy a bankok m indaddig nem kezdik el a hitelkérelem bírála tát, amíg az általuk szükségesnek tartott és előírt adatok, dokum entum ok rendelkezésére nem állnak. Az ügyfél érdeke tehát, hogy a bank felszólításának eleget tegyen és a kért dokum entum okat a lehető legrövidebb időn belül pótolja. A becsatolandó dokum entum ok m ennyisége és típusa bankonként és hi teltermékenként változhat. Egy kisösszegü rövid lejáratú folyószámlahitei elbírálásához nyilván kevesebb adatra van a banknak szüksége, m int egy öt éves lejáratú beruházási hitel elbírálásához. Általában m inden bank bekéri a következő dokum entum okat: | - egy hónapnál nem ré gebbi cégkivonat, - alapító okirat, illetve társasági szerződés - egyéni vállalkozók eseté ben a vállalkozói igazolvány, - aláírási jogosultságokat tanúsító-dűkum entum ok. - a hitel felvételéről szóló taggyűlési határozat, . - a vállalkozás előző kétévi m érlegbeszámolója, - a legfrissebb főkönyvi kivonat, I “ fedezetként felajánlott ingatlanok tulajdonilap-m ásolata, - .igazolások a köztartozások m egfizetéséről (APEH, TB, VPOP), | - -éves terv vagy üzleti terv. Bonyolultabb hitelügyletek esetén a bank term észetesen m ég további do kumentumokat is kérhet. Például a vevőkövetelések és a szállítói tartozások lejáratát bem utató táblázatot, a cég rendelésállom ányáról, kétes kinnlevősé geiről, készleteinek nagyságáról és forgási sebességéről készült kim utatáso kat, tehát m inden olyan adatot és dokum entumot, am ely az ügyfél és az ügy lel kockázatának felméréséhez, a kihelyezett hitel m egtérülésének elbírálá sához szükséges. Ha m indezek rendelkezésre állnak, akkor következhet a következő fázis, az előszűrés.,
199
II' rés: • K is\‘rill n
10.3. Előszűrés A bankok többsége, mielőtt a tényleges hitelbírálathoz hozzákezdene, igyek szik kiszűrni az. eleve hitelképtelen vagy nem hitelezhető adósokat. Erre m inden banknak megvan a maga sajátos eszközrendszere, amely részben saját ügyféladatbázisára, korábbi hitelezési tapasztalataira, részben a minden bank által hozzáférhető adatbázisokra támaszkodik. A legtöbb b anknak van egy belső adóslistája a nem hitelezhető adósokról, amelyre azok az ügyfelek kerülnek föl, akik a korábbiakban a banknak már komoly veszteséget okoztak, bűncselekm ényt követtek el (csödbüntett, hi telcsalás), vagy más m ódon kárt okoztak. Ezek term észetesen szigorú üzleti titkot képeznek és más bankok számára hozzáférhetetlenek. Vannak esetek, am ikor a vállalkozás gazdálkodási adatai elárulják, hogy az ügyfél nem hitelképes. Érre szintén vannak olyan kifinom ult számítógéncs algoritm usok (ún. scoring m odellek), am elyeken lefuttatva a vállalkozó, illetve a vállalkozás adatait, azonnal eldönthető, hogy hitelképesek-e vagy sem. Ezt a m ódszert különösen szívesen használják a bankok a kis- és kö zépvállalkozások kis összegű hiteleinek elbírálásakor. Emellett természetesen rendelkezésre állnak a minden bank által elérhető in formációs rendszerek, m int a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer), a hivatalos cégnyilvántartás, illetve a csődfigyelő. Ezekben tájékozódni lehet a cég más bankoknál fennálló tartozásairól, a tartozások státusáról (lejárt, illetve nem lejárt), a cégjogi helyzetéről (alapítás dátuma, átalakulás módja, dátuma, tulajdonosok, tisztségviselők adatai stb.,) valamint, hogy van-e a céggel szem ben csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás folyamatban. Ha az előszűrés eredm énye negatív, vagyis a vállalkozás hitelezhető, el kezdődhet a tényleges hitelbírálat.
10.4. Hitelbírálat, döntés A hitelbírálat célia az ügyfél- és az ügyletkockázat fölmérése^a J ío d íá za t mérséklését szolgáló lehetőségek számbavétele, az ügyfél jö vő b en ifizető ké pességének (hitelterhelhetőségének) a megállapítása, valamint a folyósímeghatározása. Az első lépésben a bank elvégzi az ügyfél m inősítését és kockázati osz tályba sorolását. Ehhez a becsatolt beszám oló és a vállalkozásról rendelke zésre álló szubjektív inform ációk szolgáltatják az alapot.
200
A bankok többsége a Bázeli Tőkeegyezménynek (Bázel II.) megfelelő, m i n im u m 7 i 1 fokozatú skálát használ az ügyfél kockázati besorolására. A leg
jobb minősítésű ügyfél gyakorlatilag befektetési minőségű, amelynek a bank akár fedezet nélkül is nyújt hitelt, a legrosszabb minősítésű ügyfél pedig a nem hitelezhető kategóriát jelenti (ez a +1, vagyis a 8. fokozat). Ezek az ügy felek csak speciális esetekben és 100%-os megtérülést biztosító óvadéki fede zel mellett kaphatnak hitelt. (Van néhány bank, amely ettől eltérő, több foko zni ú skálát használ, ami az ügyfélminőség árnyaltabb kifejezését teszi lehető vé, de a két szélső pont ezeken a skálákon is azonos tartalmú.) Az ügyfélm inősítés (a vállalkozások kockázati osztályba sorolása) két részből áll. Az_első részben a bank - a vállalkozás pénzügyi kim utatásai alapján - különböző m utatókat képez és ezeket részben önm agukban, rész ben az ágazati átlaghoz való viszonyuk alapján értékeli, A második részben a kevésbé számszerűsíthető, ún. szubjektív jellem ző ket értékelik, am elyekben bizonyos pontértékeket rendelnek hozzá, hogy azok is k v alifik álh ato k legyenek. Az adósm inősítés során leggyakrabban alkalm azott pénzügyi mutatók a következők:13 - A pénzáramlás kockázatának m érőszám ai • Dinam ikus likviditási ráta • Cash flow-ráta A tőkeszerkezet és az eladósodottság m érőszámai • Tőkeellátottsági mutató • Adósságfedezeti ráta • Nettó forgótőkehányad • Saját tőkéből finanszírozott forgóeszközök aránya Likviditási m utatók • Likviditási mutató • Fizetőképességi mutató • Készpénzlikviditás A jövedelm ezőség és a hatékonyság m érőszámai • Nettó haszonkulcs • Eszközarányos nyereség M A I 4/2001 -cs PM rendelet 9. § (3) bekezdésében előírja, hogy „a számszerűsíthető mutatók vizsgálata sorún a hitelintézetnek az ügyfél-, illetve partnerminősítési szabályzatában legalább az alábbi tényezők ligyelctnbcvétclcvcl mutatószámrendszert kell kialakítania: a) saját vagyon részaránya (összes forrás hoz, idegen forráshoz viszonyítva stb.), tőkeellátottság, tőkeszerkezet; b) likviditás rövid és középtávon; i•) jövedelmezőség, valamint 11) adósságszolgálat (éven túli lejáratú hitellel rendelkező adós esetében)”.
201
• SajáUökc-liuzuin • E sz k ö z h a tó k o n v sá g
• Forgóeszközük forgási sebessége • Befektetett eszközök forgása - Egyéb mutatók (ezek akkor kerülnek alkalmazásra, ha az ügyfél olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek értékelésére a fe n ti mutatóik nem elégségesek). A bankok többsége m ár az ügyfélm inősítés során különbséget tesz egyéni vállalkozás, kisvállalkozás és nagyvállalat között. Természetes, hogy a fent i m utatók ielentös tésze az egyéni vállalkozásokra nem vagy csak korlátozot tan alkahnazható. s ugyancsak lehetetlen m inden, m utatót teljeskörűen alkalm azni a kisvállalkozásokra. Ezért az általános gyakorlat az, hogy a bankok a fenti szerkezetben, de el térő m ódszerekkel és egyszerűbb m ódon végzik a kisvállalkozások kocká zati osztályba sorolását. M a már a legtöbb bank a kis- és középvállalkozások hitelbírálata során ún. scoring m odellt alkalm az. Ennek az a lényege, hogy a bankok - saját adatbázisuk, az általuk finanszírozott ügyfelek korábbi hiteltörténeti adatai nak feldolgozása alapján - elkészítenek egy 30-50 változóból álló függ vényt, amely képes az ügyfelek jövőbeni fizetőképességének a m odellezé sé re . A függvény segítségével m eg tudják állapítani egy úi JjgyféLadatai alapján az adott ügylet bedőlési valószínűségét. PD -értékét (PD = probability o f default). Bankja válogatja, hogy hol húzzák meg a hitelezhetőség határát, illetve, hogy a függvény változóit milyen ügyféladatokból építik föl. Ezek az informá ciók a bankok legszigorúbban védett titkai közé tartoznak, a bankon belül is csak egy szűk csoport ismeri a függvény működését és a változók tartalmát. Emellett a bankok rendszeresen visszamérik a függvény előrejelző képességét, és időről időre módosítják a változókat, illetve azok súlyát a modellen belül. (Erről a módszerről bővebben lesz szó a következő fejezetben). A módszer lényege egyszerűségében rejlik, m ivel az ügyfelek adatait ele gendő az adott ügylet scoring függvényébe betáplálni és a számítógép per cek alatt eldönti, hogy az ügyfél hitelezhető-e, illetve az adott term ék szá m ára folyósítható-e, szükség van-e fedezetek bevonására, vagy az ügylet enélkül is finanszírozható. Ezzel a hitelbírálat ideie órákra rövidül, és az ü gyfél akár már m ásnap hozzájuthat a hitelhez. A közepes és nagyvállalatok esetében vagy bonyolultabb, hosszú lejáratú hitelek folyósítása esetén az eljárás term észetesen összetettebb.
202
A számszaki adatok m élyreható elem zése mellett szükséges olyan vi/s gátatokat is végezni, amelyek nem m indig fejezhetők ki a számok nyelvén, de szintén fontosak az ügyfél kockázati profiljának m egrajzolásához. A legfontosabb szubjektív elemzési szem pontok (melyek egyébként a scoringfüggvényben is helyet kaphatnak), a következőt. a m enedzsm ent megítélése (szakmai tapasztalat, iskolai végzettség, vezetési képességek); a vállalkozás bankkapcsolatai (mely bankokkal áll kapcsolatban és mióta); - szállítói, vevői kapcsolatok (az ügyfél m ennyire függ szállítóitól és ve vőitől); i a gyártott termék vagy a nyújtott szolgáltatás minősége, piacipozíciója; - a konkurencia, illetve a helyettesítő term ékek fenyegetése; I - az ágazat m egítélése, am elyben a vállalkozó a tevékenységét végzi; I - a helyszíni szemle tapasztalatai; - a számviteli fegyelem, számviteli politika, a szolgáltatott információk megbízhatósága; I - a tulajdonosok, a tulajdonosi összetétel; I - a szervezet struktúrája (van-e és milyen az irányítási struktúra). I Itt is igaz, hogy nem m inden bank - és nem m inden vállalkozás esetében ■ vizsgálja m eg a fenti jellem zőket, sőt azt sem mondhatjuk, hogy a fenti lis ta teljes. (A bankok általában szigorú üzleti titokként kezelik az általuk al kalmazott ügyfélm inősítési m ódszereket és egy-egy mutató súlyát, pontér tékét a végső megítélés szempontjából.) Tekintettel azonban arra, hogy a vonatkozó jogszabályok elég részletesen előírják a vizsgálandó tényezők típusait, valam int az objektív és szubjektív mulatók arányát, jó közelítéssel állíthatjuk, hogy a fenti m utatók zöme al kalmazásra kerül m inden banknál. . Amikor mind az objektív, m ind a szubjektív elemzés elkészült, és az egyes tényezőkhöz rendelt pontértékek rendelkezésre állnak, akkor készül el az iigylél végső kockázati osztályba sorolása. M int említettük, ez általában egy nyolcfokozatú skála betű- vagy számjele, amely tömören kifejezi az ügyfél kockázati megítélését. Ha az ügyfél az első három kategória valamelyikébe kerül, akkor a hitelnyújtásnak az ügyfél kockázati megítélése alapján nincs akadálya. Ha a negyedik-hatodik kategóriába kerül, akkor m ár az ügyfél csak szigorúbb feltételek mellett és megfelelő fedezetek bevonásával finanszíroz ható. A 8. kategóriában pedig az ügyfél vagy nem kap hitelt, vagy csak rend kívül szigorú előírások mellett finanszírozható. Mint fentebb említettük, a ü osztályba kerülő ügyfél viszont alapesetben nem hitelezhető.
A kővetkező lepó ' ffi iigylcl kockázatának a Jetin erese. Annak, hogy a bank cyy vállalkozásnak hitelt nyújtson, csak az egyik szükséges, de nem e légséges feltétele, hogy az ügy fél kockázat alacsony le .g yen . Legalább ilyen fontos annak m érlegelése, hogy maga az ügylet, az üz letesemény, am elyet m eg kell finanszírozni, az m ilyen kockázatot hordoz magában. A vállalkozónak m eg kell győznie a bankot arról, hogy jó helvrc adja a pénzt, hogy az a cél, am elyet m eg kíván finanszíroztatni, k épes kitermelni m ind a kam atköltségeket, m ind a tőketörlesztéshez szükséges forrásokat. Éppen ezért nagyon fontos egy jó üzleti terv, ha egy fejlesztés vagy beruhá zás finanszírozásáról van szó, vagy egy szakszerűen összeállított cash-flow terv és éves terv, ha forgóeszközhiteire vagy folyószám lahiteire van a vál lalkozásnak szüksége. A bank részben ezekből, részben a vállalkozás m últ beli adataiból próbálja m eg m egállapítani a vállalkozás jövőbeni fizetőké pességét, jövedelem term elő képességét, hitelterhelhetőségét. A z ügylet kockázatának felm érésére a bankok em ellett kom oly ágazati és piacelem zéseket is végeznek (vagy végeztetnek). V izsgálják a vállalkozás erős és gyenge pontjait, a piaci versenynek való kitettségét stb. A végső kérdés m indig az, képződik-e a vállalkozásnak annyi forrása, am ennyiből képes lesz m ind tőketörlesztési, m ind kam atfizetési kötelezett ségének eleget tenni, és em ellett a vállalkozás m eg tudja őrizni hosszú távú eredményes m űködőképességét is. Ha a bank úgy találja, hogy az ügylet nagyon kockázatos, akkor vagy el utasítja a hitelkérelmet, vagy - ha erre van lehetőség - , javaslatot tesz a hi telcél módosítására, a hiteligény m érséklésére, pótfedezet bevonására, eset leg más finanszírozási konstrukcióra, am ely az ügyletet mindkét fél számára biztonságosabbá teszi. Alapszabály, hogy a hitelt - ha fejlesztésről vagy beruházásról van szó - an nak az eszköznek kell kitermelnie, amelyre a pótlólagos forrást bevonták. A m ikor a bank m ind az ügyfél, m ind az ügylet kockázatúi Jalm b'le. meg tudja határozni, hogy - milyen hitelösszeget. - milyen lejáratra.
- milyen fedezet m ellett tud nyújtani. A hitelösszeg m egállapításánál figyelem m el kell lenni a hitelcélra, a vál lalkozó által rendelkezésre bocsátott saját erőre és a vállalkozó hitelterhel-
204
hetöségérc. I la a bank kevesebb pénzt ad a vállalkozásnak, mint amennyi az iizletesemóny megvalósításához, az átmeneti likviditásihiány áthidalásához, stb. szükséges, akkor szinte maga idézi elő a vállalkozás későbbi fizetéskép telenségét. Mivel a vállalkozás nem ju t hozzá a ténylegesen szükséges for rástöbblethez, a hitelcél nem tud m egvalósulni, a vállalkozás alulfinanszíro zottá válik, és kezdetben csak a kam attörlesztéssel, később a tőketörlesztés sel is gondjai lesznek, végül bekövetkezik a fizetésképtelenség állapota. Ugyanúgy hiba, ha a bank enged a vállalkozás nyom ásának és akkora hitelteher vállalását teszi lehetővé, am ekkorának az ügyfél később nem lesz képes eleget tenni. Bár ebben az esetben a hitelcél m egvalósul, az új projekt üzemeltetése azonban akkora többleterőforrás-igényt indukál, am ekkorát a vállalkozás nem tud előterem teni, s így vagy a hiteltörlesztésre nem jut sza bad pénzeszköze, vagy a vállalkozás m űködtetésére, ami aztán újfent fize tésképtelenséghez vezethet. Legalább ennyire fontos a hitel lejáratának és a törlesztési ütem nek a he lyes m egválasztása is. A lejáratnak és a törlesztésnek m indig igazodni kell a vállalkozó jövőbeni fizetőképességéhez. Egy beruházási hitel tőketörlesz tését akkortól kell m egkezdeni, am ikor a beruházás elkészült és képes több letjövedelmet termelni, hiszen ez fog fedezetet nyújtani a törlesztésre. Egy áfa-m egelőlegezési hitel visszafizetését az áfa-visszatérítés várható időpontjához kell igazítani stb. A kam atkondíció általában igazodik az ügyfél, illetve az ügylet kockáza tához. Egy első osztályú ügyfél m indig kedvezőbb kondíciók m ellett ju t hi telhez, m int egy negyedosztályú ügyfél. A k am at ugyanis tartalm azza a koc kázati felárat.is. M inél m agasabb egy ügyfél vagy egy ügylet kockázata, a bank annál m agasabb kockázati felárat fog felszámítani. M ivel a kisvállal kozások, m int láttuk, eleve m agasabb kockázatot hordoznak m agukban, a számukra folyósított hitelek m indig drágábbak lesznek. Végül a hiteldöntés része a kockázat mérséklését szolgáló fedezetek meg határozása is. A legelterjedtebb fedezetek (biztosítékok) a következők: bankgarancia, bankkezesség, - óyadék. - ingatlan jelzálog. - in g ó jelzálog, - kezesség, visszaváltható életbiztosítás, engedményezés.
205
Nézzük meg ezeket egy kiesi! részletesebben! A bankgarancia, illetve a bemkkezesseg nem sok magyarázatot igényel. Lé nyege, hogy a bank által nyújtott hitel visszafizetéséért egy másik bank vállal garanciát vagy kezességet. Ha a garantőr bank megfelelő bonilású, úgy a hitel nyújtó bank számára ez első osztályú biztosítékot jelent, hiszen az ügyfél fize tésképtelensége esetén a garantőr bank az első felszólításra fizetni fog. Idesorolhatjuk a garanciaszervezetek által nyújtott garanciákat is, mint a Hitelgarancia Rt., az A grár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a M agyar Export és Im port Bank Rt. garanciáit. Az óvadék olyan dologi b iztosíték, amelyből, ha az adós nem teljesíti fi zetési kötelezettségét, a bank k özvetlenül, végrehajtási eljárás nélkül j ogo sult a követelését~EeIégíteni. Óvadékul általában értékpapír, deviza- vagy forintbetét szolgálhat. Az értékpapírok közül első helyen állnak az állam ál tal kibocsátott értékpapírok, hiszen ezek a leglikvidebbek, értékük a névér tékükhöz képest csak m inim álisan térhet el, és visszaváltásukra az állam ga ranciát vállal. Szintén kedveltek a befektetési alapok jegyei, illetve a bankok által kibo csátottjelzáloglevelek. A részvények m ár kevésbé elfogadhatók, m ert érté kük napról napra változik és likviditásuk is eltérő. A forint- és devizaóvadék szintén első osztályú biztosíték, hiszen azonnal készpénzre váltható, csupán az árfolyam kockázattal kell számolni. Az ingatlan jelzá lo g a kevésbé likvid fedezetek közé tartozik. Lényege, hogy az adós vagy egy harm adik szem ély saiát ingatlanát - am ely lehet te lek, épület, szántóföld, erdő stb. - fedezetül ajánlja löl a banknak arra az esetre, ha a hitel részben vagy egészben nem kerülne v isszafizetésre. A je l zálog azt jelenti, hogy a zálogtárgyat továbbra is az eredeti tulajdonosa bir tokolja, használja, szedi annak hasznát és vállalja annak terheit. Az elzálogosítást csupán a földhivatali bejegyzés jelzi, szemben a kézizálog gal, ahol a zálogtárgy fizikailag is átadásra kerül. H a az adós nem tesz eleget fi zetési kötelezettségének, a bank az ingatlant - jogerős bírói végzés birtokában elárverezted, és az árverésen befolyó vételárból elégíti ki követelését. Hasonlóan m űködik az ingó zálogjog, az eltérés csupán a zálog tárgyában és a nyilvántartás m ódjában van. In gó zálog lehet egy gép,.e.gv..£vártósor v agy bárm ilyen m ás forgalomképes dolog vagy jog. így zálog tárgya lehet egy szabadalom, bérleti jog, egy árukészlet stb., am ely piaci értékkel bír és forgalomképes, tehát szükség esetén eladható. A bankok ilyen esetben is csak úgy juthatnak pénzükhöz, ha a zálogul lekötött dolgot szabadkézből vagy árverés útján értékesítik.
206
In g ó dolgot terheld zálogjog alapításához
ha jogszabály m ásképp n em re n d e lk e z ik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzá lo g jo g n a k a M agyar O rszágos Közjegyzői Kam aránál - külön törvény i on dclkczésci szerint vezetett - zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. (A zálogszerződés tehát a zálogjog alapításához önm agában nem elegendő). A kezessév lényege m egegyezik a bank kezességével, csak itt a kezes n em bank, hanem egy m agánszem ély vagy vállalkozás (de ritkán lehet az ál lam is). A bankok ilyenkor a kezesre is elvégzik az ügyfélminősítést, és an nak eredm ényétől függően fogadják el és értékelik a fedezetet. Napjainkban különösen az egyéni vállalkozások esetében elfogadott gya korlat a visszaváltható életbiztosítás felajánlása fedezetként. A z o k a z eletbiztosítások fogadhatók el fedezetként, am elyek a biztosítás tartama alatt bármikor visszaválthatók, és amelyeknél a szerződő biztosítok vállalják a fedezetként való felhasználáshoz szükséges együttműködést. A fedezetként figyelembe vehető érték nagyságát a biztosításnak a hitel engedélyezésekor érvényes visszavásárlási összege határozza meg. Az adós nemfizetése esetén a bank jogosult a biztosítást visszavásároltatni és az el lenértékből követelését kielégíteni. Az p»cWfflóm;^7íA iénvege. hogy az adós egy jövőben esedékes - biztos nak tekinthető - bevételét engedményezi a b ankra. Ebben .az esetben az adós, a fizetésre kötelezett vevő vagy más személy, valam int a bank egy há romoldalú szerződésben állapodnak meg, am elyben az adós a harmadik sze méllyel szemben fennálló követeléséről a bank javára lemond, m integy ráengedményezi azt. Tipikus form ája ennek az, am ikor a vállalkozó áfa-m egelőlegezési hitelt v esz föl, és a visszaigényelt áfát fedezetül a b ankra engedm ényezi. Általános alapelv, hogy a fedezetek ún. befogadáskori értékének legalább a hitelösszeg száz százalékával kell egyenlőnek lennie, de gyakoribb, hogy ti m egkívánt fedezetek összege a hitel 120-150%-a. Ha egy fedezet nem ele gendő, lehetőség van több különféle fedezet bevonására is. A fedezet értékét n bank a saját fedezetértékelési szabályzata alapján határozza meg, amely vagy a fedezet könyv szerinti értékéhez, vagy annak piaci értékéhez igazo dik. A piaci értéket m egállapíthatja a bank szakem bere is, de igénybe vehet nek eg y m indkét fél által elfogadott külső értékbecslőt is e célra. Miután a hitelbírálat során az összes fenti kérdés m egnyugtatóan tisztázód u tt, sor kerül a döntésre, ahol az illetékes döntéshozó a fenti paramétereket 11111á iozat ba foglalja és erről értesíti a hitel ügyintézői ét.
207
IV. r é s r • K l.s v d lltilk o z r is itk t\s
10.5. Szerződéskötés, folyósítás A hitelügyintéző a határozat birtokában ism ét egyeztet az ügyféllel, és ha az ü gyfél szám ára az előjrtfeltétele k és kondíciók elfogadhatóak, akkor sor kcrülhet a szerződés összeállítására. íi m ind a bank, mind az ügyfél jogait és kö. a hitel összegét és kondícióit, a folyósítás feltételeit és ütemét, a m egkívánt fedezeteket, a hiteltörlesztés m ódját és ütemét, valam int a hitel végső lejáratát. Általában két szerződés jön létre: az egyik a hitel- (vagy kölcsön-) szerződés. a m ásik a hitelt biztosító zálogszerződés. Ez utóbbi az előbbi elválaszt hatatlan részét képezi. Gyakori, hogy a bank szerződéskötési feltételeket, illetve folyósítási felté teleket is kiköt. Ez azt jelenti, hogy amíg a vállalkozó e feltételeknek nem tesz eleget, a bank a szerződést nem köti meg, illetve a hitelt nem folyósítja. Gyakori, hogy az ügyfél bizonyos okm ányokat nem csatol be időben, nem m ellékeli azt a hitelkérelm éhez (pl. friss tulajdonilap-m ásolat, egy hó napnál nem régebbi cégkivonat). Ilyenkor, ha a bank el is végzi a hitelbírála tot, m eghozza a döntést, de nem köt addig szerződést, am íg m inden előírt feltétel nem teljesül. Előfordulhat, hogy a cégkivonatból vagy a tulajdoni lapról olyan tények derülnek ki, am elyek m iatt a bank akár el is állhat a szerződéskötéstől. H a sonló a helyzet a folyósítás előtti feltételeknél. Bár nem m inden hitelnél köt ki a bank folyósítás előtti feltételt, bizonyos bem házási hiteleknél azonban jellem ző, hogy a bank a folyósítást a teljesítést igazoló szám lák bem utatásá hoz köti. szerződést, és m egtörténik a hitel folyósítása. A folyósítást követően a bank a hitelügyletet m indaddig nyom on követi, amíg a hitel teljeskörüen visszafizetésre nem kerül. Ezt a szakaszt nevezzük m onitoringnak vagy hitelgondozásnak. A bank szám ára nem csak az a fon tos, hogy kifolyósítsa a hitelt, hanem az is, hogy a hitel időben, a kamatokkal e gyütt vissza fizetésreJcerüljön. Ezért a bank - részben az ügyfél által rendel kezésre bocsátott gazdálkodási adatok, részben az ügyfél környezetéből származó egyéb inform ációk alapján - folyam atosan ellenőrzi az adós fizetőképességét és a hitel fedezetének értékállóságát. Ha bárm ilyen rendcllcü£S.ségetlapasztaJ, és veszélyben látja a hitel m egtérülését, azonnal kapcsoés m egpróbálja tisztázni a felm erült problémákat. I la
2 0 8
iiz üg y fé lle l k ö zö sen v an m ó d a p r o b lé m á k e lh á rítá s á ra , ú g y a h itel to v á b b i a is le n n m a ra d h at, le g fe lje b b an n a k k o n d íc ió i v a g y fed e zetei ló g n a k módú sülni. H a e rre n in c s m ó d , a b a n k a h ite lt lö l fo g ja m o n d a n i, és m in d e n t el fog k ö v etn i, h o g y k ö v e te lé sé t a z a d ó stó l b e h a jts a .
ligy hitelügylet akkor zárul le, am ikor az adós a hitelt maradéktalanul megfizette, vagy a hitel vagy annak egy része törvényes úton m ár nem be hajtható. A hitelezés folyam ata tehát a hitel teljes körű m egtérülésével, illetve a be hajthatatlan követelés leírásával zárul le a bank oldaláról.
10.6. Hogyan tudnak a kisvállalkozások a banki követelm ényeknek m egfelelni? Az eddigiekben a bank szemszögéből tekintettük át a hitelezés folyamatát Most nézzük meg, hogy a kisvállalkozók, illetve a kisvállalkozások miként tudják hitelezési esélyeiket javítani, hogyan tudják a hitelezési folyamatot gyorsítani, m iként tudnak a bankok elvárásainak megfelelni. Az első és legfontosabb feladat a korábbi fejezetekben részletesen tái gyalt önvizsgálat elvégzése, am inek eredm ényeképp a vállalkozás számára világos válasz születik a következő kérdésekre: - mire kell a pénz; miért van a vállalkozásunkban pénzhiány, illetve miért van többlet l'or rásigényünk; - mennyi pénzre van szükségünk; milyen időtávra kívánjuk m ás pénzét igénybe venni; - milyen forrásköltséget tudunk kiterm elni; - illetve m ilyen pótlólagos hozam ot tudunk biztosítani? M indezeket egészítsük ki azzal, hogy m ilyen fedezeteket tudunk biztosi lékul a banknak felajánlani. A bankkal történő tárgyalást rendkívüli módon m egkönnyíti és lolgyor altja, ha a bank tisztviselője látja, hogy ügyfele tisztában van pénzügyi leho tőségeivel, helyesen mérte föl pénzszükséglctét és konkrét elképzelése van |f|ó l, hogy a hitelt milyen forrásból tudja majd törleszteni. I la m indezt konkrét számításokkal, m érlegadatokkal, üzleti tervvel vagy eash flow-tervvel stb. támasztjuk alá, ezzel nem csak hitelesebbek leszünk, de jelentősen megkönnyítjük a bank dolgát is, hiszen hitelkérelmünk inét le geléséhez ezekre a számításokra általában szükség van.
20Ú
IV . tv s z • K is v á lla lk o z tis o k f.v a f w i u i l ^ v l I n h / n n 'm r h
M ég m ie lő tt azo n b an eg y általán bárm elyik ban k h o z is fo rd u ln án k k érel m ü n k k el, a fen tiek birtokában célszerű alaposan körültekinteni, h o g y a mi ige ny ein k re m e ly ik b an k , m ily en hitelterm éket, m ily en kondíció k k al ajánl.
Erre m a m ár az internet is bőséges lehetőséget kínál: letölthetjük a ban kok ajánlatait honlapjaikról, összehasonlíthatjuk őket, sőt számos honlap m ég olyan „hitelkalkulátorral” is rendelkezik, am ely képes az adott hitel konstrukciókat a m egadott param éterek szerint összehasonlítani, illetve rangsorolni. H a nincs jelentős eltérés a bankok kínálata között, akkor célszerű a saját számlavezető bankunkat fölkeresni, hiszen ők m ár rengeteg információval rendelkeznek vállalkozásunkról, bizonyos alapinform ációk megadásától el tekintenek, és ha jó ügyfelek voltunk, akkor m ég egy jelentős faktor segít bennünket: a bizalom. H a úgy ítéljük meg, hogy más bankok ajánlata kedvezőbb, ezt is választ hatjuk, de akkor számítanunk kell arra, hogy - új ügyfél lévén - sokkal ala posabb vizsgálatnak leszünk alávetve, m int a számlavezető bankunknál. Az új ügyfélről a banknak m inden adatot be kell szerezni, am elyet a jogszabály ok előírnak, illetve ami az ügyfélkockázat fölm éréséhez szükséges. Ha végül kiválasztottuk a bankot, az első lépés, hogy egy személyes kon zultációra jelentkezzünk be, ahol egyrészt ism ertethetjük elképzeléseinket, m ásrészt tisztázhatjuk, hogy a hitelkérelem benyújtásához m ilyen doku m entum okra van szüksége a banknak. Általában m ár az első beszélgetésnél kiderül, ha a bank az ügyfelet vagy a hitelcélt nem tartja elfogadhatónak. Ekkor vagy forduljunk m ás bankhoz, vagy, ha ez lehetséges, m ódosít sunk pénzigényünkön. A banktisztviselők készségesen segítenek, ha az ügyfelet hitelképesnek tekintik, csak a k ért hitelkonstrukciót vagy törleszté si feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Ilyenkor célszerű a bank érveit megszívlelni. Ha a fő kérdéseket sikerült az első beszélgetés során tisztázni, az ügyinté ző átnyújtja a hitelkérelem -nyom tatványt, vagy részletesen elmagyarázza, hogy m it kell a hitelkérelem nek tartalm aznia, illetve milyen kiegészítő do kum entum okat kell csatolni a kérelemhez. A vállalkozók többsége elköveti azt a hibát, hogy a hitelkérelmet pontatlanul vagy hiányosan tölti ki, illetve nem csatolja az előírt dokumentumokat. Ha a hitelkérelm et a vállalkozó szem élyesen viszi be, az ügyintéző általá ban átnézi azt, és tartalmi vagy formai hibák esetén vagy el sem fogadja, vagy felhívja a figyelmet a hiányok pótlására.
210
I I I A hu n k i l i l h ' l t
t\\ hu h ni hA fn
M ás a helyzet, ha a k ére lm et p o stán ju ttatju k el a bankba. E k k o r késő b b de tőinek ki a hibák, ós a ban k is esak postai úton tud a hiánypótlásra lÖlszólHiuu A banki g y a k o rla t a z t b iz o n y ítja , h o g y a v á lla lk o z ó k által o ly a n n y ira ki lo g áso lt h o ssz ú h ite lb írá la t fő o k ai ők m a g u k , a k ik n e m v eszik fig y e le m b e a bank e lő írá sa it, ós c sa k k é s le k e d v e , tö b b sz ö ri fö ls z ó lítá s u tán p ó to ljá k a In á Ily zó d o k u m e n tu m o k a t, k im u ta tá so k a t. ( e lsze rü te h á t p o n to sa n a b a n k á ltal m e g fo g a lm a z o tta k s z e rin t k itö lten i a h ite lk é re lm e t, b e g y ű jte n i a sz ü k sé g e s ig a z o lá so k a t, e lk é sz íte n i a kért k im u ta táso k at és e le m z é se k e t, és h a m in d e z e g y ü tt v an , sz e m é ly e s e n b ev in n i és átadni a z o k a t a b a n k ü g y in té z ő jé n e k . A h ite lb írá la t á tfu tá si id e je az ü g y le t je lle g é tő l, ö ss z e te tts é g é tő l fü g g ő en a n éh án y n a p tó l eg y h ó n a p ig te rje d h e t, de e z je le n tő s e n h o ssz a b b o d h a t a h i á n y p ó tlá so k id e jév e l. M e g g y o rsíth a tja az ü g y m e n e te t, h a fe lk é sz ü lü n k b iz o n y o s m ó d o s ítá s o k ra P éld áu l a b a n k c s a k m a g a sa b b k a m a tta l, rö v id e b b le já ra tra , m a g a s a b b lé tle /c t m e lle tt stb. h a jla n d ó h ite le z n i, m in t a h o g y a z t m i sz e re tn é n k . I ,e g y e n (el vünk e z e k re az e s e te k re is, s z á m ítsu k e lő re ki, h o g y m e d d ig m e h etü n k el k a m a tk ö ltsé g b e n , v á lla lh a tu n k -e rö v id e b b fu ta m id ő t, tu d u n k -c m é g fe d e z e tei b ev o n n i stb. Egy így elő k é sz íte tt h ite lsz e rz ő d é s a z u tá n m á r k ö n n y en m e g k ö th ető és hu lltál sor k erü lh e t a h ite l fo ly ó sítá sá ra . A k isv á lla lk o z á so k sz á m á ra re n d e lk e zésié álló tip ik u s h ite lle h e tő sé g e k e t a k ö v e tk e z ő fejezetb en tá rg y a lju k .
10. 7. Összefoglalás A lihoz, h o g y a v á lla lk o z á so k m e g fe le lő e n fö l tu d ja n a k k észü ln i h ite ik é re ! Btők m e g fo g a lm a z á sá ra , a m e g fe le lő h ite lte rm é k k iv á la s z tá sá ra , h o g y renjjllk e /z e n e k a h ite lk é re lm ü k e lb írá lá s á h o z sz ü k s é g es d o k u m e n tu m o k k a l, és (Hun u to lsó so rb a n , h o g y e lő s e g íts é k k é re lm ü n k g y o rs b írá la tá t és e lfo g a d á sát. m e g k ell é rte n iü k a b a n k o k „ g o n d o lk o d á s á t” és k é p e t k ell a lk o tn iu k a b a n ko k b an ily e n k o r le z a jló fo ly a m a to k ró l. E bben a feje zetb en lé p é srő l lé p é sre v é g ig k ö v e ttü k a h ite lk é re le m útját a M it'!' •in b e fo g a d ásátó l a k é rt h itel fo ly ó sítá sá ig . A h ite le z é s á lta lá n o s elv ei k ö z ö tt rö v id e n ö ssz e fo g la ltu k a z o k a t a leg fo n tu in b h jo g sz a b á ly o k a t, a m e ly e k a b a n k o k h ite le z é si te v é k e n y sé g é t szabii ly o z /ák E b ben a te k in te tb e n m e g h a tá ro z ó a P o lg ári T ö rv é n y k ö n y v és a I li |# |liilé /e lí tö rv én y .
/ r , r p , « - i\i,\v u u (w m g (k n tn r , v <;p w i i i i u y i iH te tn w n w R
Láttuk, hogy a hitelnyújtás egy több szakaszból álló folyamat, amely a következő elem eket foglalja magában: - a hitelkérelem befogadása, - előszűrés, - hitelbírálat, döntés, - szerződéskötés, - folyósítás, - hitelgondozás (monitoring), - a hitelügylet lezárása. Bár a bankok sok tekintetben eltérő gyakorlatot folytatnak a hitelezés so rán, a fenti szakaszok m inden bank eljárásában helyet kapnak. A kisvállalkozások akkor tudnak a bankok elvárásainak m egfelelni, ha tisztában vannak a fentiekkel. A bankkal történő tárgyalást rendkívüli m ódon m egkönnyiti és fölgyor sítja, ha a bank tisztviselője látja, hogy ügyfele tisztában van pénzügyi lehe tőségeivel, helyesen m érte föl pénzszükségletét és konkrét elképzelése van arról, hogy a hitelt m ilyen forrásból tudja m ajd visszafizetni.
212
11. Banki term ékek és szolgáltatások 11.1. A számlavezetés és a kapcsolódó szolgáltatások 1 1 .1 .1 . A b an kszám la
Mini az alapítás és az indulás finanszírozásáról szóló 13. fejezetben még bő vebben kifejtjük, egy vállalkozás elindításának elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalkozó valam ely banknál bankszám lát nyisson. Erre jogszabály is kötelezi a magyarországi vállalkozásokat. A 232/2001-es korm ányrende let 14 előírja, hogy „a belföldi jogi sz e m é ly jo g i személyiséggel nem rendel kező gazdasági társaság - törvény vagy korm ányrendelet eltérő rendel kezénc hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénz eszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalm i bankszámlán tartani, pénzforgalm át pénzforgalm i bankszám lán lebonyolítani, s ennek ér dekében bankszám laszerződést kötni. E rendelkezést alkalm azni kell a gaz dusági tevékenységgel kapcsolatos pénzeszköz tekintetében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett m agánszem élyre, ideértve az egyéni vál lalkozót is.” Ezenkívül az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó egyéni vállalkozóknak is kell belföldön bankszám lát fenntartaniuk, hiszen ez az eva választásának egyik feltétele.15 bankszám lát bankszám laszerződés m egkötésével nyithatunk, mellyel a IMk.16 529. § (1) pontja szerint „a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (szám latulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszkö zöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átuta lási m egbízásokat teljesíti, a szám latulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valam int a szám la egyenlegéről értesíti” . Azaz elsődleges ötnkeiója a vállalkozás pénzforgalm ának lebonyolitása. A bank a nyújtott szolgáltatásért cserébe jogosult arra, hogy a számlán levő összeget használ ja, hasznosítsa. Az így keletkező haszonnal szabadon rendelkezik, illetve emellett a szám lavezetésért jutalékra, valam int a költségeinek a m egtéríté séi e is igényt tarthát. Természetesen nemcsak a fentiek m iatt szükséges egy-cgy vállalkozás nak bankszám lát nyitnia. Ma m ár nehéz is elképzelni, hogy egy nagyobb H .'U/JIIOI (XII 10.) Korm. rendelet a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és nz alrMionlkus fizetési eszközökről, ti I Ásd .Mid’ évi XI.III törvény (az egyszerűsített vállalkozói adóról) 2. § (5) bekezdés c) pont In l’iv t évi IV lörvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről.
213
IV rt‘.\2 • KlsvAllalko.-ti.wk «'*.v u / n ' z i / f l v v / Inlétm éinvk
forgalmat lebonyolító vállalkozás enélkiil működhessen. A vevők egyre na gyobb része nem készpénzzel, hanem banki átutalással fizet, illetve a cég számára is sokkal kényelm esebb lehet így a szállítóinak, alkalmazottainak kifizetése. Vannak ugyan olyan iparágak, ahol a készpénzforgalom viszony lag magas (pl. kiskereskedelem ), az ilyen területen m űködő cégek életét is m egnehezítené azonban, ha bankszám la nélkül kellene működniük.
1 1 .1 .2 . A b an kválas ztá s s ze m p o n tja i
A következőkben áttekintjük azokat a szempontokat, am elyeket bankvá lasztás előtt érdemes m érlegelni, átgondolni. A legkisebb vállalkozások - elsősorban az egyéni vállalkozók, illetve a legfeljebb a néhány alkalm azottal működő cégek - esetében a bankválasz tást meghatározó tényezők nem m utatnak jelentős eltérést a lakossági szám la választásának szempontjaitól. A kisvállalkozásoknál az is gyakran je l lemző, hogy az ügyvezető a vállalkozás szám láját is annál a banknál vezet teti, ahol a saját m agánszám lája van. A 11.1. táblázat a pénzintézet-választás fő szem pontjainak változását mutatja a banki lakossági ügyfelek körében, 2001 és 2004 között a válasz adók százalékában. Egy válaszadó több tényezőt is m egnevezhetett. 11.1. táblázat
A pénzintézet-választás fő szem pontjainak változása a banki lakossági ügyfelek körében 2001 és 2004 között 2001.1. név
2004. II. név
Hagyomány
36
34
Közel van a lakóhelyhez
32
29
Munkáltató ajánlása
20
17
Kiemelkedő megbízhatóság
21
16
Barátok, kollégák ajánlása
11
13
Nagyon vonzó ajánlat
15
12
Jó kondíciókat kínált
8
9
11
7
4
7
Szempont
Közel van a munkahelyhez A hitel miatt Forrás: G fK Piackutató Intézet [2004].
214
Mini a táblázatból látható, az első helyen a hagyomány szerepel. Ez a té nyező elsősorban a múlt örökségét máig élvező OTP Bank számára lehet elő nyös. További fontos szempont a bankfiók távolsága a cég székhelyétől. Ha gyakran kell bankfiókban készpénzt befizetnünk vagy felvennünk, akkor cél szerű egy olyan bank mellett elkötelezni magunkat, amelyiknek van fiókja a közelben. Természetesen, ha online is tudunk (és akarunk is) bankolni, a tá volság kevésbé játszik fontos szerepet. Egyéni vállalkozók, illetve nem főál lásban vállalkozási tevékenységet végzők esetén általában a lakóhelyhez vagy a munkahelyhez való közelség számít. Szintén lényeges tényező lehet a bank által nyújtott szolgáltatások palet tája. Az egyes hitelintézetek között nyújtott szolgáltatástípusokban ugyan egyre kisebb a különbség, azonban továbbra is vannak olyan bankok, am e lyek például kevésbé fejlett treasury részleget tartanak fent, em iatt ügyfeleik számára a határidős és opciós ügyletek17 korlátozottan állnak rendelkezésre. I elsősorban az export-im port tevékenységet folytató cégek számára lehet lényeges. Tevékenységüket külföldön is végző cégek esetében a választást befolyá solhatja az is, hogy olyan bankkal szerződjenek, am ely m inden országban ki tudja szolgálni őket. A bankok egy része extra szolgáltatásokat, m indenekelőtt speciális szám lacsomagokat kínál egyes szakmák számára. Elsősorban az ügyvédek, a közjegyzők, a végrehajtók és az egyetem i professzorok élhetnek ezzel a le hetőséggel. A bankok számára kiem elt ügyfeleket jelentenek ők, ugyanis egyrészt széles körű kapcsolatuknak köszönhetően újabb ügyfeleket hoz hatnak, m ásrészt átlagosnál nagyobb jövedelem m el rendelkeznek, ezért várhatóan m egtakarításaik egy részét is szám lavezető bankjuknál fogják el helyezni. Továbbra is m eghatározó a személyes kapcsolatok szerepe. Ez egyrészt jelenheti azt, hogy valaki azért m egy egy bankhoz, m ert egy ismerőse ott dolgozik, vagy ezt ajánlja; de egyre többször fordul elő, hogy ha valakinek több cége van, és egyszer m ár elégedett volt az adott bankkal, akkor az újabb vállalkozás esetében is ide fordul. A vállalkozói bankszám lavezetésért a bankok általában magasabb jutalé kot kérnek, m int a lakossági számlák esetében. Ennek egyik oka, hogy a vál lalkozások ilyen tekintetben kevéssé költségérzékenyek. Az elm últ időszak ban ugyanakkor tapasztalható egy olyan tendencia, hogy a telítődő nagyvál1/ I.AmI tiilyúcz [2007],
215
IV n'.vi ■Klsvállulkon'imik c'.v n iit'ii:ilxyl Inu.-mt'mvk
lalati piac miatt a bankok egyre inkább a mikro- és kisvállalkozások léié fordulnak és különféle kedvezm ények adásával versenyeznek az ilyen ügy felek m egszerzéséért. Ezért a költségérzékenyebb vállalkozások közül azok, am elyek körültekintően választják m eg pénzintézetüket, sokat spórol hatnak a számlavezetés költségén. A hitelintézetek gyakran külön számlacsom agokat alakítanak ki az induló vagy a kisebb forgalm at lebonyolító cé gek részére. Ez a szám talan különféle ajánlat m egnehezíti az egyes bankok összehasonlítását és csupán a költségek m iatt való elköteleződést az egyik vagy a másik mellett. Ahhoz, hogy egy kisvállalkozás eldöntse, melyik banknál nyisson számlát (fokozottan igaz ez induló cégek esetén, amelyeknek kezdetben várhatóan ki sebb számlaforgalmuk lesz), érdemes összehasonlítania a költségtényezőkéi, tehát az egyes bankok számlanyitási és számlavezetési díját, a nyitáskor a számlán minimálisan elhelyezendő pénzösszeg nagyságát, a számlavezetéshez kapcsolódó kondíciókat és a bankok által nyújtott szolgáltatásokat. A bankszám lával kapcsolatos első költség a nyitásakor m erülhet fel. M a gyarországon napjainkban a bankok többsége - az ügyfelekért zajló egyre élesebb versenynek köszönhetően - nem szám ít fel számlanyitási díjat, ki vételek azonban m indig vannak. N éhány bank azt is előírja, hogy számlanyitáskor valam ekkora (általában néhány tízezer forint) kezdőösszeget cl kell helyezni a számlán. A hónapról hónapra fizetendő, ezért jelentősebb összeget kitevő számlavezetési díjak széles skálán mozognak. 2007 tavaszán a bankok többsége havi néhány ezer forintot (többnyire két-három ezer forintot) szám ít fel a számlavezetésért, de találunk olyan szám lacsom agot is, am elyet 0 Ft-os havidíjért kínálnak. E zt azonban csak azok a vállalkozások kaphatják meg, amelyek vállalják, hogy az adott banknál havi több százezer Ft-os számlaforgalmat generálnak. Ebben az esetben a bankok a szám lavezetési díjat könnyen elengedhetik, hiszen bízhatnak abban, hogy az ügyféltől ennek többszörösét beszedik a különféle jutalékokból. Az ilyen aktív - bankolást végző - ügyfelek pedig sokat érnek a pénzintézetek számára. A szám lacso m agok közötti jelentős árbeli eltérést m agyarázzák a bennük foglalt szolgál tatások is. Egyes bankok ingyenes intem etbank-hozzáférést, meghatározott számú ingyenes banki tranzakciót (átutalás, készpénzfelvétel stb.), bankkár tyát adnak a számlához. A havi szám lavezetési díj akkor is alacsonyabb le het, ha az ügyfél olyan szám lacsom agot választ, am ely az elektronikus csa tornákon végzendő banki tevékenységet részesíti előnyben. Az elektronikus átutalás olcsóbb, m ivel nem a bank alkalm azottja végzi a rögzítést.
2 ló
II
l li in k l Ic rm r'k t'h én n iio lu tlIU lliln iik
Vannak olyan hitelintézetek, amelyek ajánlatai látványosan jobbak, mint amit az átlag kínál. Kiemelkedő az ELLA Bank ajánlata, amely igen kedvező beteli kamatokkal ós számlavezetési díjjal hívja fel magára a figyelmet. Ügyfe leivel - a többi banktól eltérően - elsősorban nem bankfiókokon, hanem telefo non, levélben és interneten keresztül kívánja a kapcsolatot tartani. Az ilyen ún. dircktbankok azzal, hogy nem tartanak fenn költséges fiókhálózatot, olcsóbban működhetnek. Ugyanakkor ez alkalmanként hosszabb ügyintézési időt is je lenthet; hiszen egy hagyományos bankfiókba bemenve azonnal megkaphatunk egy számunkra szükséges igazolást, itt viszont néhány napba is beletelhet, mire az postán megérkezik a vállalkozásunk címére. A bankokénál szükebb körű tevékenység végzésére engedéllyel rendel kező takarékszövetkezetek is kedvező feltételekkel vállalják a vállalkozá sok számlavezetését. Az ilyen hitelintézetek elsősorban a kisebb települése ken igen népszerűek. Tapasztalatok szerint az első bankszám la m egnyitásakor kevesen fordíta nak figyelmet a kondíciókra. Egy prosperáló cég szám ára pedig például fon tos, hogy m inél olcsóbb legyen az átutalás, hiszen havonta akár több száz ilyen m egbízást is kell indítania. Ez pedig összességében jelentős költséget képvisel. Az interneten vagy a telefonos ügyfélszolgálatokon keresztül indí tott átutalások díja a legtöbb banknál alacsonyabb, m int a bankfiókban sze mélyesen intézett tranzakcióké. f elhívjuk a figyelm et arra, hogy csupán valam ely akció keretében ked vezményesen ajánlott számlavezetési költségek m iatt nem érdemes egy-egy Iliink m ellett dönteni (vagy em iatt bankot váltani), ugyanis az akciós díjak Általában csak az új ügyfeleknek járnak egy m eghatározott időtartam ra, utá na a standard kondíciók lesznek érvényesek rájuk is. Egyre gyakrabban for dul elő, hogy a kedvező hitelfelvételi feltételek m iatt kötelezzük el m agun kat az adott hitelintézet m ellett, ekkor ugyanis szinte m inden bank előírja ügyfelei számára a számlanyitást, sőt, sokszor azt is, hogy a forgalmukat íven a számlán kell bonyolítaniuk. A bankok hitelkínálata jelentős eltérést mulat, és ezt a képet tovább árnyalja, hogy bizonyos kedvezm ényes állami támogatású hitelek (pl. Széchenyi kártya) csak a bankok egy csoportjánál Igényelhetők. A hitelkondíciók összehasonlítását nehezíti, hogy míg a la kosság, i hitelezésben a hitel költségének összehasonlítására kötelező közzé tenni az ún. teljes hitcldíjm utatót (T H M )IS, addig a vállalkozói hitelezésben I ll I ilml bővebben: <11/1997. (III, 5.) Korín, renddel 11 betéti klímát, az értékpapírok hozama és a teljes hlii liHi mulató számításáról és közzétételéről.
217
a je le n tő s e n e lté rő e g y é n i ig é n y ek m ia tt ilyen k ö te le z e ttsé g n in c s. H ite lfe l v é te lk o r e z é rt é rd e m e s rá k é rd e z n i a z ö ssz e s
fe lm e rü lő k ö ltsé g té te lre ,
u g y an is lá tsz ó la g v o n z ó le h e t e g y a la c so n y h ite lk a m a t, d e a z e g y é b já r u lé k o s k ö lts é g e k (k e z e lé si k ö lts é g , h ite lfo ly ó s ítá s i-ju ta lé k , é rté k b e c slé s díja, k ö z je g y z ő i o k ira tb a fo g la lá s d íja stb .) m in d o ly a n k ö lts é g té n y e z ő k , a m e ly e k lé n y e g e se n m e g d rá g ítjá k a h ite l árát.
A bankolási költségek mellett hasonlóan meghatározó tényezők lehetnek a bankok által kínált megtakarítási lehetőségek. A bankok a vállalkozások szá mára általában kevésbé kedvező hozamokat kínálnak, mint a lakossági ügyfe leknek. Kihasználják ugyanis azt, hogy a vállalkozások számlaforgalma nagy, és a gyakori terhelések és jóváírások miatt dinamikusan változó számlaegyen leg miatt nehezebben tudják elvinni a pénzüket a bankból. Mindezek ellenére az egyes bankok ajánlata között jelentős eltérések lehetnek. Végezetül m egjegyezzük, hogy az ügyfeleket nem csak megszerezni kell, de m eg is kell tartani őket. A vállalkozások körében gyakori ugyanis, hogy több banknál is tartanak fenn számlát. Szám lavezetőiket folyam atosan ver senyeztetik, és forgalm uk m eghatározó részét azon a számlán bonyolítják, ahol a legkedvezőbb feltételeket kapják. Az ügyfélm egtartásban fontos sze repet játszhat a relationship banking, am ely egyfajta kísérlet a banki m arke tingben az értékesítési kultúra előm ozdítására, a proaktív direkt értékesítési módra való áttérésre. A z ilyen szem léletet követő bankoknál az ügyfél-kap csolattartó a rendelkezésére álló inform ációk alapján igyekszik átlátni az ügyfél helyzetét, felm érni valós igényeit, és ennek alapján ajánl számára olyan szolgáltatásokat, am elyek őt kielégítik. A relationship banking tehát személyre szabott (elsősorban személyes) értékesítést jelent, szakít a hagyo mányos direkt m arketing gyakorlattal, am ely szerint m indenféle term éket minden ügyfélnek m eg kell próbálni eladni.
1 1 .1 .3 . A szám lavezetésh ez k ap cso ló d ó b an ki s zo lg á lta tá s o k
M int az előző alfejezetben is írtuk, a bankok számos, szám lavezetéshez kap csolódó szolgáltatást kínálnak ügyfeleik számára. Egyrészt ezekkel szeret nék a vállalkozások életét m egkönnyíteni, m ásrészt jövedelm ük egyre na gyobb része szárm azik ezekből. Az Am erikai Egyesült Állam okban és Nyugat-Európában m űködő bankok példája is ezt a követendő utat jelöli ki számukra: ezekben az országokban a nagy verseny m iatt ugyanis a számlavezetésért minimális díjat szám íthatnak csak fel a bankok, nyereségük a
218
tö b b le tsz o lg á lta tá so k b ó l sz á rm a z ik . T e k in tsü k á t a le g fo n to sa b b ilyen s z o l g áltatáso k a t!
A számlavezetéshez kapcsolódik a számlakivonat-küldcs gyakoriságának megválaszthatósága. Fő szabály szerint a legtöbb hitelintézet havonta, a zárás alkalmával küld az ügyfelek részére papíralapú kivonatot, de általában lehető ség van ennél gyakoribb (pl. tranzakciós naponkénti) kivonatkérésre is. Egyes bankoknál számlakivonat kérhető elektronikusan vagy akár faxon is. A bankszám lához a bankok többsége valam ilyen bankkártyát ad a vállal kozók részére, többnyire ingyenesen. Ez lehet egyszerű debit kártya (hagyo mányos bankkártya), de egyre gyakoriabbak a folyószámlahitel-kerettel összekapcsolt üzleti hitelkártyák is. A telebank, illetve újabban a mobilbank szolgáltatás szintén a vállalkozás életének megkönnyítésére szolgálnak. Napjainkban egyre több tranzakciót le het telefonon, illetve mobiltelefonon, SMS-üzeneteken át lebonyolítani. Ezek túl azon, hogy kényelmes megoldások, az ügyfelek banknál tartását szolgálják, hiszen ezzel irodán kívül is adhatók megbízások, intézhetők ügyletek. Az intem etbanki szolgáltatás egyrészt m egengedi a szám laegyenleg és -forgalom folyam atos nyom on követését, m ásrészt lehetőséget ad elektroni kus m egbízások megadására. A z intem etbankban m inden egyes m egbízást külön kell rögzíteni, egyesével, az ún. üzleti term inál azonban lehetővé teszi azt is, hogy egyetlen gom bnyom ással akár több száz alkalm azott havi m un kabérét elutaljuk. Ehhez kapcsolódik a csoportos átutalás szolgáltatás, amelynek keretében a vállalkozó az időszakosan jelentkező, nagyobb tétel számú, azonos jogcím en (pl. m unkabér) és napon történő kifizetések teljesí tésére adhat m egbízást a banknak. A csoportos beszedési m egbízás ennek ellenkezője, a rendszeresen ism étlődő, általában nagy tételszámú, azonos jogcím ű követelések (pl. szolgáltatás díjai) egyetlen m egbízással történő beszedésére szolgál. Partnereinkkel m egállapodhatunk abban is, hogy a teljesítést követően felhatalmazásalapú, azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) szedjük be tőlük bankunkon keresztül a nekünk járó juttatást. Ilyenkor bankunknak azon nali beszedési megbízást adunk arra, hogy egy meghatározott összeget bank számlánk javára a kötelezett pénzforgalmi bankszámlájáról leemeljen. A VIBER (Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer) utalás két különböző bank ügyfelei közötti belföldi forintfizetési forgalom tárgynapi lebonyolítását (terhelés-jóváírás) valósítja meg. Az igénybevétel után fizetendő jutalék megle hetősen magas (akár több tízezer forint is lehet az összeg függvényében), ezért elsősorban nagy összegű forintátutalások esetén éri meg igénybevétele.
219
Döntően kereskedelmi vállalkozások veszik igénybe a készpénz be- és ki szállítási szolgáltatást. Ez akkor hasznos, ha tudjuk, hogy adott napokon na gyobb összegű készpénz kifizetésére kerül majd sor. Ekkor a bankunkkal szer ződött pénzszállítók felveszik bankszámlánkról ezt az összeget, és a kívánt cím re kiszállítják. Ez egyrészt kényelmes, mert nem kell a bankba menni a pénzéit, másrészt biztonságosabb, mintha rendszeresen magunk hordanánk a pénzt. A kiszállítás ellenkezője is gyakran előfordulhat: ha sok készpénz gyűlik össze a vállalkozásunknál, akkor ezt beszállíttathatjuk a bank központjába, ahol jóváírják számlánkon. Erre szolgál a zsákos befizetés szolgáltatás is, ahol a zsákbontást és tartalm uk szám bavételét követően írják jó v á a pénzt számlánkon. A bankok egy része széfbérleti szolgáltatást is ajánl, amely értéktárgyak, fontos okmányok, iratok, illetve egyéb személyes tárgyak biztonságos elhe lyezésére nyújt lehetőséget a bank teljes diszkréciója mellett.
11.2. A b a n kh ite l fa jtá iK A z előző, 10. fejezetben részletesen bem utattuk a banki hitelezés techniká ját. Itt a bankhitelek fő típusaival foglalkozunk. A hiteleket nagyon sok szem pont szerint csoportosíthatjuk. Lejárat szerint m egkülönböztethetünk éven belüli és éven túli, vagy egy m ásik felosztás szerint rövid, közép- és hosszú lejáratú hiteleket. A rövid lejáratú hitelek általában legfeljebb egv éves, a középlejáratúak 1-3 éves, a hosszú lejáratúak pedig 3 évnél hosszabb futam idejűek. A hitel célja szerint csoportosítva beszélhetünk fo lyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hitelről. A hitelszerződések formá ját tekintve m egújuló (revolving, ruliruzó) és m eghatározott lejáratú hitele ket különböztethetünk m eg. A m egújuló hitel az adós folyamatos működésének, például a készletek nek a finanszírozására szolgál. A hitelező a hitelbírálatkor ezért elsősorban az adós kintlevőségeit, készleteit vizsgálja meg, és biztosítékait is elsősor ban a vagyont terhelő zálogjog, illetve a kinnlévőségek (árbevételek) enged m ényezése képezik. A visszafizetés általában rendszertelenül történik, nem pedig előre m eghatározott törlesztési ütem ezés szerint, és a véglejáraton be-, lüli visszafizetés esetén a visszafizetett összeg újra igénybe vehető. 19 Ezen alfejezet megírásakor felhasználtuk Béza-Csubák [2005] „Bankhitel” c. fejezetét, a szerzők engedélyével.
220
Nézzünk erre egy példát! írjunk alá hunkunkkal 10 millió Ft igénybe vételéről szóló rullrozóhitel-szerződéstl A kamat legyen évi 15%, a rendelkezésre tartási díj évi 2% ! A 1 0 millió Ft egyfajta hitelkeretet je lent, m elynek a kihasznált része után kamatot, ki nem használt része után rendelkezésre tartási díjat fizetünk. A két rész aránya dinamika san változhat (akár napról napra is) annak függvényében, hogy mennyi p én zre van szükségünk. H a kevesebbre, akkor a hitelt érdemes visszatölteni, hiszen ekkor nem kell a magasabb kam atot fizetnünk. A 11.2. táblázat a kihasznált és ki nem használt hitelrésznek ezt a dina mikus m ozgását szemlélteti. 11.2. táblázni
A rulírozó hitel m űködésének m odellezése Hónap
Hitelkeret
Kihasznált hitelrész és az utána fizetendő havi kam at
\ /,-
Ki nem használt hitelrész és az utána fizetendő havi rendelkezésre tartási díj
1. hónap
10 millió Ft 8 millió Ft (kamat: 100 E Ft)
2 millió Ft (r.t. díj: 3 3 3 3 \ F t )
2. hónap
10 millió Ft 2 millió Ft (kamat: 25 E Ft)
8 millió Ft (r.t. díj: 13 333 ^ F't)
3. hónap
10 millió Ft 5 millió Ft (kamat: 62,5 E Ft)
5 millió Ft (r.t. díj: 8 333
Ft)
A m eghatározott lejáratú hitel jellem zője, m int azt a n eve is m utatja, hogy az adós m eghaIározott íjtemeyihd^n kótel^-törleszteB h -és a m ár visszalizeletFösszeg újra nem vehető-iaénvhe. Általában b eruházási eszközök finan szírozására szolgál. E nnek m egfelelően.^ nyújtandó hitelösszeg nagyságá nak m eghatározásához a hitelező elsősorban az eszközök.érlé k é t-vizsaália meg. Biztosítéka pedig elsősorban az eszközökön alapított jelzálogjog vagy egyéb zálogjog. A folyószám lahiteit és többnyire a forgóeszközhiteit m egújuló, mig_a.beruházási hitelt m eghatározott lejáratú hitelszerződés formájában kötiiik. Az előbbiek többnyire éven belüli futam idejűek, az utóbbi pedig általában éven túli futamidejű. Kivétel ez alól is van, folyószám lahitelek esetében egyre rit kábban, de találkozhatunk m eghatározott lejáratú, illetve éven túli futam idejű változattal is. A legismertebb és a nagyobb cégek között a legelterjedtebb hitelforma a t'o Ivószámlahitel. Ez az ügyfél pénzforgalm i számlájához kapcsolódik és az elő re nem tervezhető, átmeneti likviditási problém ák kezelésére szolgál. Lénye gét tekintve akár készenléti hitelkeretnek is tekinthetnénk, mert amíg az ügy léi számlája pozitív egyenleget mutat, a folyószámlahitel nem kerül lehívásra Akkor azonban, amikor az ügyfélnek olyan fizetési kötelezettsége keletkezik.
221
amely meghaladja az ügy lel számláján rendelkezésre álló összeget, a bank a folyószámlahitelből automatikusan kipótolja a hiányzó részt mindaddig, amíg folyószámlahitel-kcrct erre fedezetet nyújt. Amíg az ügyiéi a folyó számlahitelét nem veszi igénybe - bevételeiből folyamatosan fizetni tudja ki adásait a bank nem számol föl kamatot,_csak ún. rendelkezésre tartási ju ta lékot, hiszen az ügyfél a hitelt - bár rendelkezésére áll - ténylegesen nem ve.tte igénybe. Á fizetendő kamat mindig a felhasznált hitelösszeg nagyságához és az igénybevétel időtartamához igazodik. Amint, az ügyfél számlájára bár milyen forrásból bevétel érkezik, azt a bank automatikusan a hitel visszatör lesztésére fordítja, Az így yiggyatörip^ te tt összeget a vállalkozó újra és újra igénybe veheti, am íg folyószámlahitel-szerződése le nem jár. A bankok álta lában egyéves lejáratra kötik a folyószámlahiteleket, amelyeket a jó ügyfelek kel évről évre megújítanak. A hitel m aximális összegét többnyire az éves követel számlaforgalom bizonyos százalékában (leggyakrabban 5-8% ) hatá rozzák meg, hiszen a hitel célja is ezt indokolja. Elsősorban megbízható, több éves számlamúlttal rendelkező ügyfelek számára ajánlják a bankok. Egyfajta bizalmi kapcsolaton is alapszik, ezért egyes bankok biztosítékként beérik az ügyfeleik náluk vezetett számlaforgalmával. Más hitelintézetek ingatlanfede zetet is előírnak. A hitelek m ásik nagy csoportjába a forgóeszközhitei különböző típusai tartoznak. R endeltetése, m int ahogy a nevében is benne van, a vállalkozások forgóeszköz-szükségleteinek finanszírozása. Kötetlen felhasználású hitel, azaz készletek, áruk vásárlására, de akár alkalm azottaink bérének kifizeté sére is fordítható. A forgóeszközhiteleknek is több változata ism ert. M a már a legelterjedtebb ezek közül az általában egy éves lejáratra kötött megújuló - más szóval rulírozó - forgóeszközhitei, am ely az év végén a bank és az ügyfél közös akarata esetén m egújításra kerülhet. Ez sokban hasonlít a fo lyószám lahitelre. A legfontosabb különbség abban van, hogy egyrészt m a gasabb hitelösszeg is igényelhető, m ásrészt & bankok Jübbnyire fedezetet (elsősorban jelzálogot) is kém ek forgóeszközhitei esetén. Ezért cserében in duló vállalkozások is m egkaphatják. Szintén különbség, hogy lehívása és visszatöltése általában pem autom atikus, az ügyfélnek külön kell rendelkeznie erről. Törleszteni lejáratkor egy összegben kell. N ém ely bank előírja azt is, hogy év közben a hitel összegének egy részét m eghatározott időközön ként, egy, az ügyfél által választott napra vissza kell tölteni, ezzel bizonyítva a bank felé, hogy ténylegesen forgóeszköz-finanszírozásra használják, nem pedig beruházási célra lett tartósan lekötve. Az ilyen hitelek azért is különö-
222
h o g y k a m a tk ö lts é g e ik e t c s ö k k e n te n d ő , a z ig é n y b e v e ti fo rg ó e sz k ö z h ite l e g y reszel
amikor bevételeik ezt átm enetileg lehetővé teszik
v is s z a fiz e s
sék, majd ezt később újból igénybe vehessék. Normál forgóeszközhitel e s e
tében erre nines lehetőség: am it a vállalkozó a felvett forgóeszközhitelből a k á r előtörlesztés keretében - visszafizetett, újból m ár nem veheti igénybe, jó lle h e t a hitel futamideje m ég nem járt le. Ezért ha tudjuk, hogy a pénzre később szükségünk lesz még, nem tudunk élni az időszakos visszafizetés le hetőségével annak ellenére, hogy a számlánkon van a pénz. Nagy összegű forgóeszközhitei esetén ez komoly kam atköltséget jelent. A rulírozó forgó eszközhitelnél azonban a vállalkozó szám ára - a hitelszerződésben szabá lyozott m ódon - lehetőség nyílik arra, hogy a m ár egyszer visszatörlcsztctt részt a hitel futamideje alatt újból igénybe vegye és ezt a véglejáratig több ször megismételje. Ritkábban találkozhatunk éven belüli forgóeszközhitellel, amely általában három-hat hónapos, ritkább esetben egyéves lejáratú. Akkor célszerű igénybe venni, amikor a vállalkozásnak átmenetileg van szüksége nagyobb összegű külső forrásra, például egy előrehozott anyagbeszerzés vagy egy időszakosan jelentkező árubeszerzés miatt. Egy mezőgazdasági kisvállalkozónak ta vasszal meg kell vennie a vetőmagot, jelentős m ennyiségű műtrágyát és növényvédőszert kell beszereznie, s m indehhez járul a tavaszi munkák miatt megnövekedett üzemanyag-szükséglete is. Ezeket az időszakosan jelentkező költségeket a kisvállalkozók többsége nem képes folyó bevételeiből fedezni, és általában elegendő pénztartalékkal sem rendelkeznek. Mivel az anyagbe szerzés nem halasztható, hiszen a tavaszi munkák nyáron m ár nem végezhe tők el, szükségszerű, hogy a pénzhiányt a vállalkozó forgóeszközhitellel hi dalja át. Várható bevételei csak később, általában az őszi betakarítás során keletkeznek, ezért számukra a folyószámlahitel nem jelentene megoldást. Ilyenkor sokkal előnyösebb egy hat- vagy kilenchónapos lejáratú forgóesz közhitei felvétele. Amikor a bank a hitelt rendelkezésre bocsátja, a vállalkozó egy meghatározott időtartamon belül a hitelt a ténylegesen fölmerülő, fizetési kötelezettségeinek megfelelő ütemben veheti igénybe. A felhasznált hitel összeget pedig csak a hitel lejáratakor kell egy összegben visszafizetnie. Az időközben keletkező szabad pénzeszközeivel a vállalkozó szabadon rendel kezhet. Ekkor nem szempont a hitel újra igénybe vehető volta. Vannak esetek, amikor a vállalkozásnak tartósan növelnie kell forgóeszközeit. Nagy szerencse, ha egy jelentős áruházlánc beszállítói lehetünk, de föl kell ké szülnünk rá, hogy a leszállított ám ellenértékét vevőnk csak hónapokkal később fogja megfizetni. Ráadásul az eddig eladott mennyiség többszörösét hajlandó
2 2 3
lenne megvásárolni, lm tartani tudjuk a / általa előlit szállítási ütemet. Látható, hogy ebben az esetben nem gondolkodhatunk rövid lejáratú forrásbevonásában. Egyrészt folyamatosan finanszíroznunk kell a megnövekedett vevőkövetelést, másrészt egy jóval nagyobb tennelési volumen anyag-, alkatrész-, munkabér- stb. szükségletét kell tartósan biztosítanunk. Vagyis tartós forgóeszköz-növekedés fog bekövetkezni, amit csak hasonló futamidejű forrással lehet megnyugtatóan fi nanszírozni. Erre szolgálnak az éven túli lejáratú forgóeszközhitelek. Ezeket akár ötéves futamidőre is igénybe lehet venni, természetesen annak függvényében, hogy a gazdasági esemény ténylegesen milyen futamidőt indokol. A visszafizetés ütemét mindig a vállalkozás saját forrásainak képződési üteméhez kell igazítani. A hitelek harm adik nagy csoportját a beruházá si hitelek képezik. A hitel lényege itt is benne van nevében: a vállalkozások akkor fordu lnak a bankokhoz ilyen hitelért, am ikor lassan m egtérülő, nagy összegű beruházást kívánnak végrehajtani és erre saját forrás nem áll rendelkezésükre, ületve tőke emelés form ájában nem tudnak, vagy nem akarnak a vállalkozásukba külső forrást bevonni. A beruházás célja lehet egy nagy értékű gép beszerzése, épületberuházás, felújítás vagy vásárlás stb. A beruházási hitel m indig hosszú lejáratú, általában 3-5 éves, de egyre gyakrabban találkozhatunk a bankok kínálatában ennél hosszabb lejáratúval is. Fő szabály szerint a hitel lejáratának igazodnia kell a beruházás várható m egtérüléséhez, hiszen a hitel visszafizetésének forrása a beruházás által ki termelt többletjövedelem . M inél hosszabb egy beruházás m egtérülése, an nál hosszabb lejáratú kell, hogy legyen a hitel is. A beruházások sajátossá gára tekintettel a bankok hajlandók a tőketörlesztés kezdetét a beruházás be fejezéséhez, „term őre fordulásához” igazítani. Az akár egy-két évre terjedő türelmi időszak alatt nem kell tőkét törlesztenünk, csak a hitel kam atát fizet nünk. Nyilvánvaló, hogy ha a vállalkozó például egy panzió építésére vesz föl hitelt, am íg az m eg nem épül és vendégeket nem fogad, többletjövede lem sem képződik. Ha az építési terv szerint az építkezés várhatóan két év m úlva befejeződik, akkor a tőketörlesztést a vállalkozónak csak a harmadik évben kell m egkezdenie. Term észetesen ez nem általános szabály, csupán illusztrálni szerettük volna, hogy m iként egyeztethető össze a hitel futam ideje, a tőketörlesztés m egkezdése és a beruházás m egtérülése. A beruházá si hitel törlesztése a hitel futam ideje alatt folyam atosan történik. Kamatot ál talában havonta, tőketartozás részt havonta vagy negyedévente kell fizet nünk. A vállalkozói hitelezésben is kezdenek azonban m egjelenni a lakossági hitelezésben m ár m egjelent annuitásos hitelek, am elyeket az jelle mez, hogy a futam idő végéig m inden hónapban azonos összeget kell vissza
224
fizetnünk, Ez eleinte nagyobb arányban kamatrészt, kisebb hányadban töke részt tartalmaz, de ez az arány a futamidő végéhez közeledve megváltozik I látránya, hogy mivel az első hónapokban (években) nagyobb részben ll/e tünk kam atot és kisebb részben tőkét, előtörlesztés esetén azt tapasztalhat juk, hogy a tőketartozásunk szinte alig csökkent. Végezetül szerelnénk néhány szót ejteni egy sajátos hiteltípusról, a lom háid hitelről Ez nem más, mint értékpapír, betét fedezete m ellett, annak óvadék ba helyezésével felvehető hitel, ahol a ’hitel nagysága az értékpapír, a betét értékétől függ. M iért is előnyös ez? Tegyük fel, hogy vállalkozásunknak gyorsan pénzre van szüksége, és abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van egy nagyobb összegű értékpapírunk (pl. részvény, államkötvény, bcTcktctési alap) Ezt azonban nem akarjuk m ost eladni, m ert bízunk az ár folyam em elkedésében. Ennek fedezetére viszont hitelt vehetünk fel (az ak tuális részvényárfolyam banki szabályzatokban m eghatározott, általában 90% körüli részét kapjuk m eg hitelként). A fedezetnek nem kell szükségsze rűen a vállalkozás tulajdonában lenni. Akár a tulajdonosok, akár ismerőseik felajánlhatják m egtakarításukat fedezetként, m elyet ebben az esetben a bank a hitel lejáratáig óvadékként zárol, azaz nem férhetünk hozzá. A lom hául hitel előnye, hogy a likvid fedezetnek köszönhetően kevésbé kockáza tos ügylet, a bankok egyszerűsített hitelvizsgálatot végeznek, így akár egy , nap alatt is hozzájuthatunk a hitelhez.
11.3. A devizaalapú hitelezés lehetőségei, kockázatai 1 1 .3 .1 . A d e v iz a h ite l d e fin íc ió ja
M agyarországon a statisztikák szerint a devizahitelek állom ánya évről évre növekszik mind a lakossági, m ind pedig a vállalkozói hitelezésben. Különö sen nagy lendületet adott a devizahitelek elterjedésének az, hogy a kedvező, állami kamattámogatásos hitel-igénybevétel lehetősége 2004 után m eg szűnt Ez a trend azóta tovább erősödött, napjainkban a hitelek többségét mát devizában veszik fel hazánkban. Ezt tám asztja alá a 11.3. táblázat is, amely a kisvállalalati hitelek állom ányának és összetételének változását mulatja 2001 és 2006 között.
2 2 5
//..I, tálllá.lll
A kkv-liitclck á llom ányának és ü s s /d é lc lé n c k változása, 20ü3-200(> (milliárd forint) 2001
2002
2003
2004
2005
2000
Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan.l-töl halmozott)
1424,824
1294,663
1676,667
1668,254
2556,007
3005,995
Éven túli hitelek összesen
514,169
521,541
630,137
584,320
670,103
1112.221
Éven túli forinthitelek:
389,492
411,489
432,489
270,018
263,288
421,464
126,166
136,543
128,361
93,235
82,460
153,907
Éven túli devizahitelek
124,677
110,052
197,648
314,302
406,815
690,756
Éven belüli hitelek össze sen
910,655
773,122
1046,530
1083,933
1885,903
1893,774
Éven belüli forinthitelek:
748,539
635,145
820,250
756,620
1493,143
1283,161
ebből: export-előfinan szírozási hitel
3,410
9,899
21,849
3,385
0,614
0,990
ebből: beruházási hitel
Éven belüli devizahitelek Hitelállomány összesen (tárgyidőszak végén)
162,116
137,978
226,280
327,315
392,760
1280,676
1402,368
1785,639
2225,455
2797,619
610,61 1 3138,171
Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2006b] alapján.
M int a táblázatból látható, a z é v e n túli hiteleken belül a devizahitelek do minálnak. Rövid lejáratra m ég inkább forintban adósodtak el a m agyar kis vállalkozások, azonban - m int az idősor adatai m utatják - , az éven belüli hi telek esetében is egyre nagyobb a devizahitelek részesedése. Ezért tartjuk fontosnak, hogy könyvünkben ezzel a kérdéssel is foglalkozzunk. A követ kezőkben segítünk eligazodni a devizahitelek útvesztőjében. D evizahitelen olyan hitelt értünk, am elynek összegét nem a hivatalos m agyar fizetőeszközben, azaz nem forintban, hanem valam ely m ás ország vagy országok (lásd EU) pénznem ében határozzák meg. Függetlenül attól, hogy ezt a hitelt a bank forintban vagy devizában folyósítja, devizában tar tozunk. M agyarországon napjainkban elsősorban a svájci frank és az euróalapú devizahitelek vannak elterjedve.
226
1 1 .3 .2 . A d e v iz a h ite le k nép szerű ség ének oka V ipon m ié rt ily en n é p s z e rű e k a d e v iz a h ite le k ? M ik o r éri m e g d e v iz á b a n el m lnitodni?
M indenekelőtt az exportra termelő vállalkozások, amelyeknek bevételük devizában van, ilyen hitel felvételében lehetnek érdekeltek, mivel így nincs rtilolynmkockázat a bevételek és a fizetési kötelezettségek közölt. Szintén megérheti devizahitelt felvenni, ha kedvező árfolyam változásra K pekulálunk, nevezetesen arra, hogy az a deviza, amelyben kötelezettsége ink k e le tk e z n e k , leértékelődik azzal a fizetőeszközzel (másik deviza) szem ben, amelyben bevételeink keletkeznek. Nagyobbrészt azonban a kedvezőbb hitelkam atok miatt döntenek a hiteligénylők a devizahitel mellett. Példával szemléltetve, míg 2007. június I jén a forinthitelek havi alapkam ata (a BUBOR) 7,94% volt, addig a ha mudéi lejáratra szóló euróhitel alapkam ata (EURIBOR) 3,38%, a svájciIVank-hitcl alapkam ata (CHFLIBOR) pedig 1,74%. Ezekre az alapkam atok én leszik rá a kam atfelárat a bankok az ügyfélm inősítés függvényében. A marz.s m értéke azonban független az alapkam atoktól, azaz mindhárom •Ndbcn azonos. Látható, hogy aki euróhitelt vesz fel, az 4,56 százalékpont tal. aki svájcifrank-hitelt az pedig 6,20 százalékponttal kevesebb kamatot kell hogy fizessen.
1 1 .3 .3 . A d e v iz a h ite le k k o ckázata
A / alacsonyabb kam atlábakat tekintve a devizahitelek első látásra kedvező
nek tűnnek. M égis, van néhány olyan vonásuk, amelyek m iatt további költaégeket és kockázatokat jelenthetnek az ügyfeleknek, akik ezzel nem m in den esetben számolnak. N ézzük ezeket! A legnagyobb veszélyt az árfolyamkockázat jelenti. A devizahitelek na gyobb részét a bankok forintban folyósítják, tekintettel arra, hogy az igénylők Magyarországon szeretnék elkölteni. Ilyenkor devizaalapú hitelről beszé lünk. A hitelfolyósítás technikailag úgy valósul meg, hogy a bank megveszi lüldhk a devizát és ennek az ellenértékét forintban fogja kifizetni. Ekkor devi zavételi árfolyamot alkalmaz. A hitel törlesztésekor pedig ennek éppen az el lenkezője játszódik le. A hitelünk devizában van, és a kamatot is devizában kell fizetnünk, a számlánkon azonban forint van, mivel jövedelm ünket forint ban realizáljuk. A bank ilyenkor devizaeladási árfolyamon váltja át forintun
2 2 7
kát d ev izá ra , m in th a e lad ta vo ln a n e k ü n k a tö rle szté sh ez sz ü k sé g e s devizaö ssz eg e t. A v ételi és az elad á si á rfo ly a m k özötti árfo ly am ré s m é rté k e a k á r n é h á n y sz áz alé k is lehet. 1% -os árrés p ed ig eg y 10 m illió F t-o s hitel esetéb en sz áz eze r fo rin to s k ü lö n b sé g e t is je len th et.
A hitel után havonta fizetendő összeg két részből tevődik össze: a löketörlesztésből (a felvett hitel összege havonta ennyivel csökken), illetve a tő ketartozás után fizetendő kam atból. A forinthitelekkel szemben a devizaala pú hiteleknél mind a tőketartozás, m ind pedig a kam at m értéke változhat egyik hónapról a m ásikra. Pontosabban az a nagyon ritka, ha két egym ást követő hónap során ugyanannyit kell fizetnünk, hiszen az árfolyam ok nap ról napra változnak. ' Ezért célszerű, ha a vállalkozás hitelfelvételkor figyelemm el van erre az ingadozásra, hiszen például egy induló vállalkozás esetében gondot jelent het, ha néhány ezer forinttal többet kell fizetnie a banknak egyik hónapról a másikra. Term észetesen az árfolyam változás hatása lehet pozitív és negatív is: ha a forint árfolyam a gyengül, akkor a havi törlesztés összege nő, míg el lenkező esetben csökken. E zt az árfolyam kockázatot az elm últ időszak példájával szeretnénk szem léltetni. A 11.1. ábra a svájci frank és az euró árfolyam változását m utatja az euró bevezetésétől 2007 júniusáig. Látható, hogy 2004 és 2007 között m ind két deviza árfolyam a sokat változott. Aki 2005 szeptem berében, amikor m indkét deviza erős volt a forinttal szemben, 158 Ft-os svájcifrank-árfolyam nál kölcsönt vett fel, egy évvel később, am ikorra 180 Ft-ra kúszott fel a frank ára, lényegesen többet kellett hogy fizessen törlesztésként. A z em el kedés 14%-os volt, ami m essze m eghaladja a forint, illetve a svájci frank alapú hitelek kam atlába közötti különbözetet. M egjegyezzük azonban, hogy h a a forintárfolyam ekkora m értékben csökken valam ely m eghatározó devi zával (elsősorban euróval) szemben, akkor szinte biztosra vehető a forintkamat-emelés, azaz elképzelhető, hogy a devizahitel továbbra is kedvezőbb lesz a forinthitelnél.
2 2 8
II I lUmi A svájci frank és a/, euró árfolyam ának változása, 2004 2007
l'm /vív MNB-adatok alapján saját készítés.
A devizahitelek kamatai a külföldi kam atok ingadozása m iatt is válloz Iliit lutk. A belföldi devizahiteleknél is érezteti a hatását a külföldi kamatsz.int e m elé se a változó kam atozású devizahitelek esetében, hiszen ez eg y b en a kim öldi hitelek drágulását is jelenti. F ix kam atozású devizahitelek esetében pedig a futamidő alatt bekövetkező esetleges kam atlábcsökkenés előnyeit nem lehet realizálni. Ezért devizahitelek felvételekor érdem es azt is m érle geim, hogy várhatóan m iként fognak az alapkam atok alakulni. Bár ezt senki Item k ép es tökéletesen előre jelezni, vannak azonban olyan jelek, melyek a k am atláb a k em elését vagy csökkentését vetítik előre. M egjegyezzük, hogy egy rövid lejáratú hitel esetében ez inkább segít a döntésben, mint egy nOM/ít lejáratú esetén, hiszen 5 -1 0 év alatt bárm i történhet, m int ahogy azt a liml! ta p a sz ta la ta i is mutatják, például a svájcifrank-kamatláb esetében BlÖlv tervezni azért sem könnyű, m ert ezek a külföldi kam atváltozások a ló Unt alapkam at-változását is maguk után vonhatják, így forinthitel esetében Kein len n én k kedvezőbb helyzetben. } l l A 'MII ír. é v e k
vígén fél százalékos volt a svájci frank alapkamata, amely a ’90-cs évek elejénmajd 1998-ra ismét minimálisra, azaz nulla körüli szintre csökkent.
K III
M i t / a l t h m I ldit,
i:n )
iv»yyuur>7.ngon az curóalnpú hitel választását uulokolliat ják a/ok a vi'i rakó/,ások, amelyek szerint hazánk néhány éven belül csatlakozik az curőövczct országaihoz ós bevezeti az euról, lizt néhány évvel meg kell, hogy előzze a forint árfolyam ának az curóóhoz való rögzítése. Ekkor az ár folyam kockázatok meg fognak szűnni. Az curóra való áttérést követően pe dig az átváltási költségek is megszűnnek. Természetesen, m a még senki sem tudja, hogy milyen lesz ez a rögzítési árfolyam , illetve azt sem, hogy hosszú távon hogyan fog alakulni az euró alapkamata. Más devizák kockázata (pl. a svájci franké) azonban továbbra is megmarad.
1 1 .3 .4 . Az á rfo ly a m - és k a m a tlá b k o c k á z a to k kezelése
A fentiekben bem utattuk a devizahitelek kockázati tényezőit. Léteznek azonban technikák, módszerek a devizaárfolyam -kockázat kezelésére. Az árfolyam kockázat kezelésének legegyszerűbb esete, ha olyan devizá ban adós odúnk el, amelyben a bevételeink keletkeznek, hiszen ekkor fedezve van a kockázat. Ha bevételeink forintban keletkeznek, akkor ez nem já r ható út, más m egoldás után kell néznünk. Pénzügyekben jártas vállalkozók határidős tőzsdei ügyletekkel fedezhetik a kockázatot (fútures és forward ügyletek).21 Szintén m egoldást jelenthet az egyre több bank kínálatában sze replő árfolyam -biztosítási szolgáltatás. Ennek hátránya azonban, hogy ez sincs ingyen, a bankok néhány százalékra rúgó díjat számítanak fel, így el veszíthetjük a devizaalapon felvett hitelünk kam atelőnyét. A kam atlábkockázat kezelésére három lehetséges stratégia van annak függvényében, hogy a kam atlábak m ilyen irányú m ozgására számítunk: - ha a kam atlábak tartós em elkedésére számítunk, akkor fix kamatozású hitelt érdem es felvenni; - p h a a kam atláb változása nehezen jósolható, de inkább a csökkenés a \ valószínű, akkor változó kam atozású hitelt vegyünk föl; - j ha a kam atok mindkét irányban jelentősen eltérhetnek, akkor a rövid lejáratú hitelekkel m érsékelhetjük a kamatlábkockázatot.
21 Erről részletesebben lásd Béza-Csubák [2005].
230
11.4. Lízing " 1 1.4.1 . A lízing fo g a lm a és fa jtá i
Nemzetközi felmérések szerint a vállalkozások külső intézményes linanszlm /íisáhan a bankhitelen kívül a lízing tölti be a legjelentősebb szerepet. A ü/m g limit linanszírozási forma eszközök hosszú távú (egy évnél hosszabb) haszná hiúinak,és/vagy beszerzésének finanszírozására alkalmas. Magyarországon a lízingügyietekre vonatkozó önálló jogszabály nem létr/ik 2 a jogalkotók különböző helyeken határozták m eg az ügyletekre vo natkozó törvényi előírásokat. A|pénzügvi lízinget cjgyfajta hitelként m egkö zelítve a Hitelintézeti törvényben szabályozzák, míg azfoperatív lízingre j Viinatk()Z(időírások az ügylet bérleti jellege_m iatta.EolgáriTorvényk(inyvhen ’ találhatóak. Az elszámolásra, pénzügyi lebonyolításra vonatkozó bi zonyos részletek pedig az áfatörvényben26 és a Számviteli törvényben2' búj link meg. A lízingügyletben három fél szerepel: -
Í1 l í z i n g h p y p v n 1
- a lízingbe adó lízingtársaság, - az eszköz eladója. A lízingbe adó társaság az ügyfele - a lízingbe vevő - kérésére megveszi a lízingtárgyat az eszköz eladójától, gyártójától. A lízingbe adó társaság az esz közt a lízingbe vevő rendelkezésére bocsátja, a használatért cserébe lízingdíjul számít fel.jA következőkben a lízing alapvető fajtáit ismertetjük. A pénzügyi (finanszírozási) lízinp jogi szabályozása a Hitelintézeti tör vény 2. sz. m ellékletének 11. pontjában található. A törvény szerint a pénz ügyi lízing „az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó Ingatlan vagy Ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő meg bízása szcrintabból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozod
í ! Iízen nlfcjezet megírásakor felhasználtuk Béza - Csuhák [2005] „A lízing” c. fejezetét, a szerzők enm'llólyévcl. A lízingre egy szemléletes példa található a Függelékben. ) I I ilrckvés azonban van erre: a jogszabályi hiányosságok kiküszöbölésére a Magyar Könyvvizsgáló Kimmrn célul tűzte ki a lízingügyietekkel kapcsolatos számviteli politika, a lízingügyletek elszámo lási, értékelési és közzétételi követelményeinek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Nlmulnrd-ekkcl (1FRS) összhangban való meghatározását, sztenderd formájában. 1'I l')%. é v i CX1I. tv. 2. sz. melléklet, 11. pont. l m é v i IV. tv. Jn I‘>02. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról. i ! 2(100. é v i C . tv. 3.§ (6) 13. pont.
IV
r I ',v
.r •
h l .w t l l l t i l H i K 'i i H t H
<■
V II / I f t i . i i y j ’i i l l í r , i n r i n ;
A
idejű használatába adja oly_módou,hogy az a lízingbe vevő könyveiben ke rül kimutatásra. A használatba adással a lízingbe vevő - viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, - a hasznok szedésére jogosulttá válik, - viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és am ortizációs költ ségeket is), - j ogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam le jártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kam attörlesztő részének, va lam int a szerződésben kikötött m aradványértéknek a megfizetésével a dolgon ö vagy az általa m epjelöltsgem ély tulajdonjogot szerezzen. I la a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbe adó birtokába és könyveibe.) A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - am ely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos - , valam int kam atrészét és a törleszté sének ütem ezését.” Pénzügyi lízing nyújtásával csak a hitelintézeti törvény alapján felügye leti engedéllyel bíró hitelintézet (bank) vagy kizárólagosan ezt a tevékeny séget végző pénzügyi vállalkozás (rt., m inim um 20 m illió F t jegyzett töke) foglalkozhat. A pénzügyi lízing pénzügyi értelemben hasonlít egy hosszú távú beruházási hitelre, amikor hosszú távon a lízingbe vevő megszerezheti az eszköz tulaj donjogát.. Ez esetben is kamatot, tőketörlesztő-részletet, hitelbírálati díjat kell megfizetni, és kívánhatnak saját erőt is a lízingcégek. A lízing nagyon hason lít egy eszközzel fedezett hitelkonstrukcióra, amelyben a lízingtárgy forgalmi értéke és eredménytermelő-képessége biztosítja a fedezetet. A pénzügyi lí zing és az eszközökkel fedezett beruházási hitel között .a. legnagyobb különbség abban van, hogy ajlízing esetében a lízingtárgy tulajdonjoga a lízingbe adóé (még akkor is, ha számvitelileg a lízingbe vevő könyveiben szerepel), így a lízingbe vevő fizetésképtelensége esetén a lízingtárgy automatikusan visszakerül a lízingbe adóhoz^ Eszközökkel fedezett beruházási hitel esetében a hitelt felvevő fizetésképtelenségekor a bank csak költséges és időben hosszadalmas felszámolási és végrehajtási eljárás után férhet hozzá a fedezet hez. Ezért a lízing kevésbé kockázatos ügylet, ez az oka annak, hogy a lízing cégek csak egyszerűsített ügyfélvizsgálatot végeznek. A kamatozás a lízing csctében is lehet fix vagy változó. Magyarországon hosszú évekig a változó kamatozású konstrukciók voltak meghatározóak, az inflációs szint csökkenésével azonban a rögzített kamatozású szerződések mii tatnak növekvő arányt. A lízingcég valamekkora saját erőt is megkíván az ügy
2 3 2
léitől, löhhnyiic a hmlló vételár 20 10 százalékát. A magasabb saját lés/ i ■.«>k Keiül a lízingbe adó kockázatát, így csökkenhet a lízingkonstrukció kainaltciIn ts /Vételezésben megszokott teljes hitcldijmutatót (THM) a lízinget kínáló tát átlagoknak is kötelező közreadniuk. Értéke magában foglalja az. ügylet össze, költségét és a kamatokat is, ezért a különböző ajánlatok összehasonlítására ttlkalmas. A lízing pénzügyi terheinek szükségszerűen magasabbaknak kellene lenniük, mint egy bankhitel terheinek, tekintettel arra, hogy a lízingtársaságok in jellemzően bankhitellel finanszírozzák magukat, és a banki forrásköltségen léiül saját munkájuk és profitjuk ellenértékét is ki kell termelniük. Érdekes mó don ma Magyarországon ez nem állja meg a helyét minden esetben, gyakran ta lálkozhatunk az ellenkezőjével. Egyrészt azért van ez, mert a lízingtársaságok között egyre élesebb a verseny, másrészt pedig azért, mert az elmúlt időszak nyereségéből a lízingcégek szert tettek akkora tőkére, hogy bankoktól csak ki Nebb mértékű forrás igénybevételére van szükségük. A pénzügyi lízingnek is két típusa van: nyíltvégű és zártvégű pénzügyi lí zing. A fő különbség a kettő között az, hogy a zárt végű esetében a lízing lát liyn a vevő tulajdonába kerül, a nyílt végű esetében pedig a vevő megveheti e/l egy bizonyos, előre m eghatározott m aradványértéken. Ehhez, kapcsoló dóim eltérés van az áfafizetés területén is. / á rivégűpénzügyi lízing esetében a futam idő elején a lízingbe adó kiszám lázza a teljes nettó vételárat a teljes áfával. Az áfát a vállalkozás később vissziiigéilyclheti, de a lízingügylet indulásakor ezt is m eg kell finanszírozni. A/ eszk öz azonnal a lízingbe vevő m érlegének megfelelő eszközrovatába, lilg a fennálló lízingdíjtartozás a kötelezettségek közé kerül. A lízingbe adó a l/mgdíjak későbbi esedékességekor fizetési bekérőt ír (mint egy hitelnél) az PNcdckcs tőketörlesztésről és a kamatfizetésről. Ekkor már nincs áfafizetés. A ll/mgdíjak fizetésekor csak a kamatrész számolható cl költségként, ami t nokkenti az adózás előtti eredményt. A futamidő végén megszűnik a lízingbe vevő llzinglartozása, a lízingtárgy továbbra is a birtokában marad, illetve a tu lajdoni jog átszáll a lízingbe vevőre. A zártvégű pénzügyi lízing számviteli lU /á m o lá sa és adóhatása teljesen megegyezik egy eszközfedezet mellett HVüiInll beruházási hitellel. Zártvégű pénzügyi lízing esetében az. eszköz áfáméi lékét a futamidő elején meg kell finanszíroznia a lízingbe vevőnek, lltudycl minden esetben vissza is tud igényelni, kivéve ha a lízingtárgy szcHlélygé|)kocsi. Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén, mivel nem biztos, hogy az eszköz lejáratkor N ll/lngbe vevő tulajdonába kerül, nem kell egy összegben kifizetni az eszköz UIAit mteljes áfát. A futamidő elején a lízingbe adó lízingdíjelöleg-számlát állít
y a lízingbe vevő részére a saját erőről, mely áfás. A y p á t e r ű befizetését köve-, jöen a zártvégű pénzügyi lízinghez hasonlóan a lízingtárgy a lízingbe vevő könyveibe kerül a lízingdíj-tökctartozással együtt. A lizingbe adó a futamidő alatt a lízingdijak esedékességekor számlát állít ki a lízingbe vevőnek. Ez két részből, egy tőke- és egy kamatrészből áll. A tőkerész után áfát kell fizetni, a ka matrész pedig költségként elszámolható. A nyíltvégű pénzügyi lízing esetében a futamidő végén egy maradványértéket kell fizetnie a lízingbe vevőnek, ellen kező esetben a lízingtárgy tulajdonjoga visszaszáll a lízingbe adóra. A pénzügyi lízing - függetlenül attól, hogy zártvégű vagy nyíltvégű - a számvitelben és az adózásban nem különbözik a bankhiteltől, így adóelő nyöket sem tartalmaz. Az operatív (működtetési) lízing esetében a lízingtárgy a lízingbe adó tulaj donában és szám viteli kimutatásaiban marad a futamidő végéig, amikor a lízingbe adó társaság tulajdonában lévő eszközt továbblízingelheti egy másik lízingbe vevő társaságnak vagy eladhatja. Az operatív lízing gyakorlatilag egy bérleti konstrukciónak felel m eg, amikor a lizingbe vevő nem válik az eszköz tulajdonosává, hanem csak a használatért fizet. Operatív lízing esetében a lízingdíiak fedezik az eszköz elhasználódásával járó értékcsökkenést és a lízingtárgy megvásárlásakor befektetett összeg adott időszakra elvárt hozamát. A pénzügyi lízingnél a bérbeadó szerepe befejeződik az eszköz bérbeadásá val, az operatív lízing esetében viszont a bérbeadó különböző szolgáltatásokat is vállal az eszközzel kapcsolatban. Ilyen lehet például a javítás, a karbantartás vagy - elsősorban informatikai és irodatechnikai eszközöknél - az újabbakra való kicserélés. Az eszköz üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok többségét is a bérbeadó vállalja magára, ezért ez a fajta lízingkonstrukció szükségszerűen drágább. Másik különbség, hogy a szerződés futamideje általában rövidebb, mint az eszköz élettartama, így az ügylet lezámlása után a hozzá visszakerülő eszközt a bérbeadó akár több másik cégnek is tovább lízingelheti. Operativ lízing esetében az esedékes lízingdíjak áfát is tartalmaznak, mely áfatartalom azonban m inden esetben a lízingdijat fizető lízingbe vevő által visszaigényelhető. A z áfa nélküli lízingdíj költségként teljes egészében elszámolható, em iatt ez a lízingtípus az adózásban tartalm azhat előnyöket a hitelfinanszírozással szemben. Tekintettel arra, hogy az operatív lízing nagyon hasonlít egy bérleti konstrukcióra, bárki nyújthat ilyen szolgáltatást, aki tevékenységi körébe felvette az eszközök kölcsönadását, bérbeadását. A visszlízing nem önálló lízingtípus, hanem olyan konstrukciói, amely akár pénzügyi, akár operatív lízing esetében járható utat jelent. Visszlízing esetében
2 3 4
a/, eszköz eladója és a lízingbe vevő személye egybeesik.A lízingbe adó (lí zingtársaság) megvásárolja a lízingbe vevő eszközének tulajdonjogát, majd az eszközt lízingbe adja a lízingbe vevőnek, aki korábban az eszköz tulajdonosa volt. Ez a finanszírozási konstrukció vonzó lehet forráshiányos vállalkozások számára, amelyek a visszlízing révén úgy jutnak pénzforráshoz, hogy eszközei ket továbbra is használhatják - lízingdíj ellenében. Különösen kedvező finan szírozási alternatívát jelent olyan válságos esetekben, amikor a vállalkozás rá van kényszerítve befektetett eszközeinek értékesítésére. A visszlízing révén a vá llalkozás ilyen esetben úgy ju t tárgyi eszközének ellenértékéhez, hogy az eszkőz továbbra is a vállalkozás működését tudja támogatni.
1 1 .4 .2 . A lízing elő n yei és h á trá n y a i
A pénzügyi és az operatív lízing között jelentős eltérések vannak, ezért az előnyöket és a hátrányokat is külön bontásban tárgyaljuk. A pénzügyi lízing előnyeihez tartozik, hogy a finanszírozás szorosan az eszközhöz kötődik, ezért: biztonságos a lízingbe vevőnek, ugyanis a lízingtárgyon felül más esz köze nem terhelhető m eg a lízingkötelezettség révén; nincs szükség bonyolult hitelképesség-vizsgálatra (azért hitelképes ség-vizsgálat van, csak nem annyira részletes, m int bankhitel esetében lenne); gyorsan hozzáférhető forrás; kíméli a saját tőkét, m ert nem kell a vásárláshoz szükséges teljes összeggel rendelkeznie, hanem csak az adott eszköz használatáért kell fizetni; az eszköz üzem eltetésével az időszaki lízingdíjak kiterm elhetőek; a lízingdíjak fizetési ütem ezése alkalm azkodhat a vállalkozás pénzbe vételeinek szezonalításához; gyenge hitelképesség esetén is - lízing révén - finanszírozni lehet álló eszközöket; a lízing egy kézből kínálja fel a beruházás tárgyát és a finanszírozást. A / operatív lízing rendelkezik a pénzügyi lízing összes előnyével, és eze ken túl a következő pozitívum ok hozhatók fel mellette: az áfa finanszírozási teher a bérbeadónál van; nem növeli a konstrukció a lekötött, befektetett eszközállom ányt, kí méli a beruházási keretet;
235
IV . ré s z • K is v á lla lk o z á s o k vs o / u n . u y y l In ít'.n n 'n v c k
- a bérlet „off-balancc shcct” konstrukció, a / a / mérlegen kívüli tétel, így a jövőbeni díjak nem növelik a tartozásállom ányt (a pénzügyi lí zingnél a hátra lévő futam időre vonatkozó kötelezettségek szerepelnek a beszámolóban). Összességében m egállapíthatjuk, hogy a lízing fő előnye, hogy eszköz alapú finanszírozást ad, ezért viszonylag könnyen hozzáférhető, gyors fi nanszírozási form ának számít. A finanszírozást kínáló számára a lízing biz tonságos, m ert az eszköz tulajdonjoga végig a lízingbe adónál marad. Az operatív lízing további előnye, hogy m érlegen kívüli tétel és így használata nem rontja a vállalkozás hitelképességét, illetve pénzügyi m utatóit. A lízing hátránya, hogy a legtöbb esetben a hitelnél drágább forrás, ugyanis a lízingcégek bankhitelből finanszírozzák m agukat és a saját hasz nukat felszám ítva csak a bankhitelhez képest csak drágábban tudják nyújta ni szolgáltatásukat. A drágaság m ásik oka, hogy a hitelhez képest nagyobb „kényelm et” nyújt, am inek ára van. További hátrány lehet, hogy elsősorban olyan eszközök finanszírozását teszi lehetővé, am elyek könnyen értékesíthetőek, értékük könnyen m egálla pítható (ingatlan, járm ű, számítógép). Nehezen értékelhető és értékesíthető eszközök esetében a lízingbe adónak banki kölcsönszerződéshez hasonló alapossággal m eg kell vizsgálnia, hogy a lízingbe vevő képes lesz-e a lízing díjak tartós fizetésére (Brealey-M yers [1998]). Végezetül a 11.4. táblázatot ajánljuk az olvasó figyelmébe, am ely össze foglalja az egyes lízingtípusokról a legfontosabb tudnivalókat. 1 1 .4 .
táblázat
Az operatív és a pénzügyi lízing összehasonlítása Operatív lízing / t a r t ó s bérlet
M ihez hasonlít leginkább?
Zártvégű pénzügyi lízing
Nyíltvégű pénzügyi lízing
bérlet
hitel
hitel
Az eszköz tulaj donosa
Bérbeadó
Lízingbe adó
Lízingbe adó
Az eszköz hasz nálója
Bérbe vevő
Lízingbe vevő
Lízingbe vevő
Kockázatok (sza vatosságijótállá si, káresemény stb.)
A bérbe vevőnél
A lízingbe vevőnél
A lízingbe vevőnél
Egyezőségek
236
II
lltm k l te n n M fk <>.* v/u/giK /uM m A
Operatív ll/in g /tartás
Zártvégű pénzügyi
bériét
lízing
Nyíltvégű pénzügyi lízing
1latározott idejű, éven túli
Határozott idejű, ál talában éven túli
Határozott idejű, ál tahiban éven túli
Milyen jogcímen tl/c t 11/ ügyfél?
Bérleti (operatív lí zing) díj
(Pénzügyi) lízingdíj
(Pénzügyi) lí/ingdlj
Mii llzct az ügy
Bérleti díj + áfa
Tőketörlesztés + ka matfizetés
Tőketörlesztés + ka matfizetés + tőketör lesztés áfája
Számlázás
Minden esedékesség kor az adott bérleti (operatív lízing) díj + áfa
A futamidő elején a lízingbe adó kiszám lázza a teljes nettó vételárat a teljes áfá val. A későbbi esedé kességekkor fizetési bekérőt ír (mint egy hitelnél) az esedékes tőketörlesztésről és a kamatfizetésről. Ek kor már nincs áfafizetés!
A futamidő elején a lízingbe adó lízingdíjelöleg-száml át állít ki a lízingbe vevő részére (saját erő), mely áfás. A fu tamidő alatt a lízingdíjak esedékességekor számlát állít ki u lí zingbe vevőnek, m e lyek tőkerésze szintén áfás.
Alii megfizetése
Az egyes esedékes ségekkor a nettó bér leti díjra számított áfa
Futamidő elején egy összegben, a teljes nettó vételárra szá mított áfa.
Futamidő elején a bekért saját erő áfája + a törlesztőrészletek tőkerészének áfája
Alii visszaigé nyelhetősége (ha 11/ ügyfél nem áfa alanyi adómentes)
Igen, minden esetben
Igen, kivéve sze mélygépjármű
Igen, kivéve sze mélygépjármű
Lízingbe vevő
Lízingbe vevő
N/er/ödós futam ideje E ltérések
fél?
S zá m v iteli e ls z á m o lá s
Kinek a könyvei ben szerepel?
pN
Bérbeadó (Elvileg a bérbe vevő könyvei ben a leltárban és a 0-s számlaosztályon mint nála tárolt ide gen tulajdonú tárgyi eszköznek meg kel lene jelennie, és sze repelnie kellene a kiegészítő melléklet ben is)
O peratív ll/.ing /tarlós bérlet
/.értvéfiO pén/ügyi lízing
NyilfvégA pén/ügyl lízing
Konstrukció számviteli jellege
A bérbevevő számá ra „off-balancc sheet”, azaz mérle gen kívüli konstruk ció
Klasszikus kötele zettségvállalás
Klasszikus kötele zettségvállalás
Lízingbérleti dí jak elszámolása
A megfizetett nettó bérleti díj mint költ ség az 5. számlaosz tályban
Mint a hitelnél: tőketartozás a forrásolda lon a kötelezettségek (éven belüli, éven túli) között (4. szám laosztály).
Mint a hitelnél: tőke tartozás a forrásolda lon a kötelezettségek (éven belüli, éven túli) között (4. szám laosztály).
Kamatfizetés a ráfor dítások között (8. számlaosztály)
Kamatfizetés a ráfor dítások között (8. számlaosztály)
S z e r z ő d é s lezá rá sa
Futamidő végén a tulajdonos
Bérbeadó
Lízingbe vevő
Lízingbe vevő
Tulajdonjog-át szállás a futamidő végén
Nincs
Automatikusan a lí zingbe vevő
Maradványérték megfizetése esetén a lízingbe vevő, egyébként a lizingbe adó
Az eszköz birtok lása
Visszakerül a bérbe adó birtokába
Marad a lízingbe vevő birtokában
M aradványérték megfizetése esetén a lízingbe vevő birto kába kerül, egyéb ként visszakerül a lízingbe adó birtoká ba
Kalkulált marad ványérték/piaci érték
Van, általában a net tó ár 5—40%-a, esz köztől függően. Az ügyfél nem fizeti ki az eszköz tőkeér tékének 100%-át
Nincs: az ügyfél tel jesíti a teljes tőketör lesztési kötelezettségét, a hi telállománya 0-ra fut ki.
Van, általában a net tó ár 1-5% -a, az ügyfél a maradvány érték megfizetésével fizeti meg az eszköz tőkeértékének 100%-át.
Bérbeadó értékesíti, legalább a kalkulált maradványértéken.
A tulajdonjog átszáll a lízingbe vevőre, ő birtokolja tovább.
A tulajdonjog a ma radványérték megfi zetése esetén a lízingbe vevőre száll át, egyébként lízing be adó értékesíti az eszközt.
M i történik az eszközzel?
238
Opeiiitiv li/.lng /tartól bérlet
/.értvénA pénzügyi lí/ing
Nyíltvégű |ién/ll|tyl lízing
Csak a hitelintézeti törvény alapján fel ügyeleti engedéllyel bíró hitelintézet (bank) vagy kizáróla gosan ezt a tevékeny séget végző pénzügyi vállalkozás (rt., 20 M Ft jegyzett tőke).
Csak a hitelintézeti törvény alapján lel ügyeleti engedéllyel bíró hitelintézet (bank) vagy kizáróla gosan ezt a tevékeny séget végző pénzügyi vállalkozás (rt., 20 M Ft jegyzett töke).
T e v é k e n y sé g jo g i k erete
K í végezheti?
Bárki, aki a kölcsön zést, bérbeadást fel vette a tevékenységi körébe.
!• orrás: OTP Bank [2007].
11.5. Faktoring28 1 1 .5 .1 . A fa k to rin g fo g a lm a és fa jtá i
A legtöbb áruházlánc 90, 100 vagy akár 120 napra fizet a beszállítóinak. A kis- és középvállalkozásokat, melyeknek naponta kell kigazdálkodniuk működésűk for rását, hátrányosan érinti ez a gyakorlat. Akár komoly likviditási problémáik is le hetnek ebből, melyek lassítják, vagy éppen lehetetlenné teszik a cég fejlődéséi, 11 liközben a piacaik meglennének. Ha ezt a keresletet egy-egy kisvállalkozás nem tudja finanszírozási háttér hiányában maga kielégíteni, a helyzet akár potenciális versenytársak megjelenéséhez is vezethet a piacán. További nehézséget okoz, Itogy a kisvállalkozások a gyenge alkupozíciójukból és az éles versenyből faka dóan az akár több hónapos átfutási idő okozta pluszköltséget nem tudják az eladá si árban érvényesíteni. Erre a helyzetre nyújt megoldást a faktoring szolgáltatás. A Magyar Faktoring Szövetség definíciója29 szerint ,,a faktoring folya matos m egállapodás a faktor és az árut, szolgáltatást nyitva szállító eladó kozőTTa"következőkről: A faktor megvásárolja a szállító/eladó szám lakövetelését azonnali fi zetés mellett. Kezeli a vevőköveteléseket, és ezzel könyvvezetési feladatokat lát el. Ileszedi a számlaköveteléseket.”
m Iy ni ni fejezet megírásakor felhasználtuk Béza - Csuhák [2005] „A faktoring” c. fejezetet, a szerzők
engedélyével. ) A I ni rá í: Mugt’ar Faktoring Szövetség honlapja [2007].
2 3 9
IV
t v ,\ : • K Is v A lla lk o s ris o k r v u /u 'n :iiy , y l i n l r r m n i w k
A faktoring ügylet szereplői a következők: - az áruügylet eladója (szállító), aki m egbízza a faktort követelésének m egvásárlásával és behajtásával. A faktorálás költségei teljes m érték ben őt terhelik. Előnye a faktoring fenti definíciójában em lített három funkcióból származik; - a kötelezett (vevő), a követelés adósa. Neki nincs közvetlen szerepe a faktorálásnáí, csendes faktoring esetében nem is tud az ügyletről; - a faktor(ház), azaz a szolgáltatás nyújtója. N ézzük m eg a faktoring általáims-meneíét! A tranzakció kiindulópontja, hogy az eladó eleget tett szerződéses kötele zettségének, leszállította a vevő felé a m egrendelt árut/szolgáltatást. A vevő igazolta a teljesítést, ígéretet tett arra, hogy 90 nap m úlva fizet. Ebből fakadóan a szállítónak követelése van felé. A szállítónak azonban 90 napnál ha m arabb van szüksége a pénzre, hogy újra bevonhassa a vállalkozás értékte rem tő folyamataiba. 1. Első lépésben az áru értékesítője m egkérdezi a faktorálással foglalko zó vállalkozást (ez akár a számlavezető bankja is lehet), hogy hajlan dó-e m egvenni az adott vevőiével kötött szerződésb ől fakadó.kövctclést annak lejárata előtt. Ezt követően a faktor elvégzi a vevő m inősíté sét, pénzügyi m egbízhatóságának vizsgálatát. Ennek a faktorálás ügym enetében kiem elt szerepe van, ugyanis a faktor kockázata alapve tően nem a szállítónál van, hanem a vevőnél. 2. A faktor kedvező válasza esetén az eladó m egköti vele a faktorszerző dést, és értesíti a vevőt az ügyletről. 3. Harm adik lépésben a szerződés aláírását követően (a követelés esedé kessége előtt) a faktor előfinanszírozza a faktorálandó szám la ellenéi tékét az eladónak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevőkövetelési tartalm azó szám la ellenértékének 10-20% -át zárolt szám lán tartják a követelési összeg csökkenésének (vevői kifogás, árengedm ény) eseté re, és csak a m aradék vevőkövetelés (a szám laérték 80-90% : a) disz kontált jelenértéke kerül kifizetésre. A faktor az ügylet során kikötheti, hogy ha a vevő nem vagy csak részben fizet, az eladó köteles a követe lés teljes összegét vagy a különbözetet a faktornak megfizetni. Az 't ■ ilyen ügyletetwisszkeresetes (visszterhes) faktoringnak hívják. 4. A fiz etés esedékességekor a faktor beszedi a vevőtől a vételárat. 5. M iután a vevő fizetett, a faktorház és a szállító a m aradék hányaddal is elszámol (ha a faktor az előző kifizetésnél nem tette meg, akkor mosl vonja le a kifizetés összegéből a faktoring díját). Ha a vevő nem lizet,
240
II
H m ik i tv n n é k t'k <*.v \ s n lw ilh iH w ik
akkor az eladó köteles a vevő helyett a faktor felé helytállni és a l'aktoi járandóságai m egfizetni. A fentiekben a faktoring alaptípusát mutattuk be. A gyakorlatban azonban el lő! eltórő megoldásokkal is találkozhatunk. Előfordulhat például, hogy a faktor átvállalja a kockázatot a vevő késedelmes fizetése vagy fizetésképtelensége cse lére, vagyis mindenképpen fizet az ügyfelének, a szállítónak a vevő fizetésétől függetlenül. A külkereskedelemben - a földrajzi távolság és a partnerek sokszor hiányos informáltsága miatt - ez a funkció kerül előtérbe. Az ilyen faktoringkonstrukciót visszkereset nélkülinek (vissztehermentes) hívják. Ilyenkor az eladó kisvállalkozás gyorsan hozzáfér vevőkövetelésének a faktordíjjal csökkentett ér lékéhez, míg a továbbiakban a faktor feladata, hogy a vevőkövetelés jogosultja idén i behajtsa a vevőtől a követelés ellenértékét. Ezért visszkereset nélküli faktor ing esetében a vevő minősítésének még nagyobb szerepe van. A visszkeresetes faktorálás alacsonyabb faktordíjjal jár, m int a visszake resel nélküli, m ivel a vevő nem fizetésének kockázatát az eladó vállalat m a gára vállalja. Egy kisvállalkozásnak ökölszabályként célszerű azt m egje gyeznie, hogy ism ert és sikeres nagyvállalatokkal szembeni vevőkövetelést Célszerűbb visszkeresettel faktorálni, ugyanis ez esetben alacsonyabb a faklordij, továbbá csekély annak a valószínűsége, hogy egy nagyvállalat nem képe s kifizetni az elism ert vevőkövetelés ellenértékét. A lenl bemutatott nyíltfaktoringügylettel szemben a csendesfaktoring-ügylet lin n vevő nem értesül arról, hogy a szállító eladta a faktornak a számlaköveí;:l, n fizetést az eladónak teljesíti, aki az összeg egy részét továbbítja a faki link A csendes faktoring az eladó számára akkor lehet fontos, hogy ha úgy r/l, ezzel elkerülheti, hogy - értesülve az ügyletről vevője m ég inkább kiIniM/iiiilja erőfölényét és még alacsonyabb árat diktáljon. A fontieken túl m ég számos m ás faktoringtípus létezik. A 11.5. táblázat ezek közül m utat be néhányat a tartalm azott szolgáltatások szerint. 11.5. tá b lá za t
Egyéb faktoringtípusok iujta
K öveteléskezelés Beszedés
F inanszírozás
H itelbiztosítás
V evőértesítés
igen
igen
igen
íV iw irrhes faktoring
igen
nem
Ügynöki faktoring
igen
nem
llmnlékességi faktoring
nem
lehet
igen
igen
igen
Állomány finanszírozó
igen
nem
nem
nem
nem
igen
nóhu
nem
nem
nem
lliikl»rlii|’ il r l j c s
körű szolgáltatás
'„( ni ililr'N "
fuktoring
igen
igen
igen
igen
igen
igen
nem
nem
2 4 1
A változatokhoz tartozó fogalmak: Teljes szolgáltatású faktoring: olyan faktoringszolgáltatás, amelynek kereti ben a faktor vállalja a követelés-nyilvántartás és -beszedés funkcióját, a nemfizetés részbeni vagy teljes kockázatát, továbbá megelőlegezi a követeléseket. Visszterhes faktoring: olyan faktoringszolgáltatás, amelyben a faktor jogosult visszavásároltatni ügyfelével a faktorált követelést. Ügynöki faktoring: e formában a faktor szolgáltatása kizárólag a szállítói hitel kiváltására szorítkozik; vevőkockázatot nem vállal, a követelések adminisztrációjá val és beszedésével nem foglalkozik. Gyakorlatilag az ügyfél a faktor megbízottja ként, ügynökeként kezeli a vevőköveteléseket és érvényesíti a vevők fizetését. A szállító egyedüli haszna az ügyletből, hogy nem kell megvárnia követelései lejá ratát, hogy készpénzhez jusson. Esedékességi faktoring: olyan faktoringszolgáltatás, amelyben az egyes köve telések vételárát a követelés kötelezettjének pénzügyi teljesítésétől függetlenül az eredeti esedékességkor fizeti a faktor. Allományfinanszírozó faktoring: szinte ugyanaz a konstrukció, mint az ügy nöki faktoring esetében, az egyetlen különbség, hogy a vevő nem értesül az ügylet ről. „Csendes” faktoring: olyan faktoringszolgáltatás - akár visszterhes, akár viaszteher nélküli - amelynél az ügyfél nem értesíti a fizetésre kötelezettet a faktorral tör tént megállapodásról. Forrás: Hajnali Józsefné [2003],
Ha a vállalkozás külföldre értékesít, akkor exportfaktorálás szolgáltatást vehet igénybe. A z exportfaktorálás négyszereplős folyamat. A szállító országabeli faktoron mint exportfaktoron, a szállítón és a vevőn kívül egy, az adós országában működő szereplő, az ún. im portfaktor is részt vesz az ügylet lebonyolításában. Ebben az esetben az im portfaktor állapít m eg egy hitelkeretet a vevő hitelképességétől függően, am ely erejéig az exportfaktor vállalja a vevő nem fizetéséből eredő kockázatot abban az esetben, ha a vevő fizetésképtelenség miatt nem tud határidőben teljesíteni. A z exportfaktor ezen hitelkeret erejéig vásárolja m eg az eladó követeléseit. A faktorálás lehet egyszeri, alkalmi ügylet, de az a m egoldás is egyre el terjedtebb, hogy a faktoráltató és a faktorház hosszabb időre szóló keretszer ződést kötnek. Ez lehetővé teszi a vállalkozás számára a cash flow hatékony tervezését és optimális likviditási helyzet elérését. Keretszerződés kötése esetén nagyobb a rugalm asság, a feltételek a szolgáltatást igénylő vállalko-
242
/mn igényeihez igazodnak, ükkor figyelembe vehetők a vállalko/iK termeié ní, i?.olgóltatási ós szállítási tulajdonságai. A keretszerződés egy meghálál ó /ott keretösszegre szól, am íg a vállalkozás ezen belül marad, nem kell m in den egyes számla esetében újabb szerződést kötnie a faktorral. A faktoring további előnye a finanszírozási funkción és a szállítói hitelezés kockázatának átvállalásán túl az, hogy a faktor a vállalkozások részére egyfajta adm inisztratív funkciót is ellát. Ennek keretében a faktor vezeti ügyfele adós nyilvántartását, előjegyzi a fizetések esedékességét, elküldi az inkasszókat, felN/ólitja a hátralékos adósokat, gondoskodik (esetleg peres úton) a hátralékok behajtásáról, mindezek alapján rendszeres információt nyújt ügyfelének. Összefoglalva a fentieket, a faktoring a következő három funkciót láthat)m cl egyszerre a vállalkozás pénzügyeinek kezelésében (lásd faktoring defi níciója): - finanszírozási funkció, - a szállítói hitelezés kockázatának átvállalása, - a vevőnyilvántartás és -kezelés adminisztratív funkciójának átvállalása.
1 1.5.2. A fa k to rin g ára
A flikloring ára a szolgáltatásban foglalt funkciók alapján a következő költ ségelemekből tevődik össze. Egyik költségelem az üevleti kamatláb (faktoring kamatláb). Ez a finanszí rozási funkcióhoz kapcsolódó kamatláb, amelynek alkalmazásával számítják ki NN/i'imlakövetelés jelenértékét. Az ügyleti kamatláb a kisvállalati hiteltennékek kun int lábával megegyező vagy magasabb mértékű. Ennek oka keresleti és kí nálni i oldalról is alátámasztható. Keresleti oldalról az a magyarázata, hogy egy klnvállalkozás számára a finanszírozási faktoring még akkor is vonzó, ha drá gább, mint a bankhitel, azaz magasabb az ügyleti kamatláb, ugyanis a faktoring révén akkor is forráshoz juthat, ha a bankhitel esetében erre már nincs mód gyenge hitelképesség). Kínálati oldalról az a magyarázata a magasabb ügyleti kai ultinak, hogy a lízingcégekhez hasonlóan a faktorcégek finanszírozási forráftA I n n bankhitel, és az ügyleti kamatnak fedeznie kell a saját tevékenység kocká/alál, továbbá profitot is kell tartalmaznia. Második költségelem a vevő nem fizetésének kockázati díja (csak visszkefl'Nct nélküli faktoring esetén m erül fel). Ez függ a vevő pénzügyi helyzeté i t stabilitásától, illetve a számlakövetelés m értékétől. A vevő nemfizetési ktu kií/utának felmérése já r bizonyos fix tranzakciós költségekkel, így mi
nél alacsonyabb a számlakövetelés értéke, arányaiban annyival magasabb a visszkercsct nélküli faktoring felára. Term észetesen m inél gyengébb a pénzügyi helyzete a vevőnek, annál magasabb a koekázati felár, illetve egy bizonyos kockázati szint fölött pedig a faktor visszautasíthatja a nemfizetés kockázatának átvállalását. Harmadik költségelem az ügyleti alapdíj (faktoringdíj). Ez magában fog lalja ipiodazofl adm inisztrációs és ügyintézéssel járó terheket (követclésm cgvásaíTaf nyilvántartása, a vevőállom ány figyelése, a vevők felszólítá sa), am elyek egy visszkeresetes finanszírozási faktoring esetében felm erül nek. Tartalm azza továbbá a vevő m inősítésének költségét és a faktor hasznát. A díj m értéke függ egyrészt attól, hogy a faktorcég korábbi üzleti kapcsolataiból m ennyire ismeri a vevőt és a szállítót, valam int egyéb felm e rülő (pl. az egyes iparágakra jellem ző) kockázatoktól30 és a számla volum e nétől. Ez utóbbi m iatt érvényesül a m éretgazdaságosság, azaz m inél m aga sabb a számlakövetelés, illetve m inél kevésbé szétaprózott a vevői kör, faj lagosan annál alacsonyabb a díj mértéke. Célszerű m egem líteni, hogy ez a tevékenység jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy hatékony legyen az aktív követeléskezelés, azaz tám ogatja a vállalkozás belső finanszírozását. Egy faktorcég rendelkezik olyan jogi, számviteli és inform atikai ismeretekkel, amelyekkel lényegesen hatékonyabban tudja kezelni a vevőköveteléseket, m int egy kis- vagy középvállalat. A következőkben nézzünk egy példát a faktoring folyam atára, melynek keretében a költségvonzatát is bem utatjuk. A Kertibútor Kft. 20 millió Ft értékben (összesen 5 számla került kiállításra) bú torokat szállított a Barkácsáruház Zrt.-nek. A vevő a teljesítést elfogadta, a szállító nak 60 napos határidővel fizet. A Kertibútor Kft. azonban mielőbb szeretne hozzá jutni ehhez az összeghez likviditásának megőrzése végett, ezért úgy dönt, hogy kö vetelését faktoráltatja. Visszkeresetes faktoringot célszerű választania, mivel egyrészt ez olcsóbb, másrészt biztos benne, hogy a vevő a vállalt határidő szerint teljesíteni fog. A választott faktor a Barkácsáruház Zrt.-t megbízható vevőnek tartja, ezért a vé telár 80%-át hajlandó megelőlegezni (azaz annak jelenértékét fogja kifizetni) a kö vetkező feltételekkel (a maradék 20%-ot visszatartja a vevőrkifogás esetére): - faktoring kamat: 1 havi B U B O R + 3,0% p.a. (1 havi BUBOR 2007. jú nius 1-jén 8%), 30 Lásd RelevantKft. [2007],
244
- fnktorálási dij: 1,5%, kezelési költség: 500 Ft/számla. A liiktorings/xrződés megkötése után a faktor értesíti a vevőt, aki tudomásul ve M/t 11/ ügyletet. Ezt követően a faktor kifizeti a vételárelőleg 80%-ának diszkontált értékét a következők szerint: - vételárelőleg 80%-a: 16 000 000 Ft, diszkontkam atláb: 11,00% / [1+(11,00 • 60/36 000)] = 10,97%, faktoringkamat a tervezett futamidőre: 16 000 000 • 10,97% • 60/360 = 292 796 Ft, - a szállítónak folyósított összeg: 16 000 0 0 0 - 2 9 2 796 = 15 707 204 Ft. A vevő fizetését követően a faktor átutalja a szállítónak a visszatartott 20%-nak a fkktnrálási díjjal és kezelési költséggel csökkentett részét, azaz: - faktorálási díj: 20 000 000 Ft • 1,5% = 300 000 Ft, kezelési költség: 5 • 500 F t = 2500 Ft, - a szállítónak utalandó összeg: 4 000 000 Ft - 300 000 Ft - 2500 Ft = 3 697 500 Ft
1 1 .5 .3 .
A fa k to rin g elő n yei és h á trá n y a i. Kinek a já n lh a tó ez a szolgáltatás?
Mint az előzőekben láthattuk, a faktoringnak számos előnye van. Egy, a fak tumig szolgáltatást népszerűsítő tanulmány a következő érveket emeli ki: 10 fő érv a faktorálás mellett 1. Gyors. A szerződéskötést követően hamar elindulhat a folyamat, a keletkező
számlákból 24 órán belül pénz lesz. Nincs ezt lassító bürokratikus akadály. 2. Könnyen igénybe vehető. Nem szükséges üzleti terv, ingatlan vagy más biz
tosíték a kérelemhez. ÍJj cég is lehet ........ faktoring ügyfél. Nem kell többévi, sem nyereséges müköMlllPiM A?.-".-.-...... . ...... dés, sem hitelképesség a szolgáltatás igénybevételéhez. A termék és a vevők fizetőképessége a záloga a faktorálhatóságnak. 4. Korlátlan forrás, Az egyetlen pénzfajta, amely együtt nőhet a forgalommal. Képessé tesz a mindenkori kereslet kielégítésére: ahogy nő az értékesítés, úgy áll arányosan több pénz a rendelkezésre. 5. Nem kelt adósságot. NEM kölcsön a faktoring, ezért nem adósodik el, aki igénybe veszi. Épp fordítva: célszerű használata javítja a pénzügyi helyzetet, ezzel végső soron a banki hitelképességet is.
6. Kikerülhető rossz kövotelés keletkezése. Biztosítással kombinált válfaju jó
részt megszabadít a vevő fizetőképességének kockázatától. Értékvesztés hí ján pedig „selejtmentessé” válik az értékesítési árban számított haszon. 7. Nem érinti a tulajdoni viszonyokat. A faktoringmegállapodás nem változ tat a tulajdoni arányokon. 8. Javítja a vevői hitelképességet. A faktortól kapott pénzből pontosan teljesít hetők a beszerzések. Jó adós pedig több hitelt kaphat a szállítóitól. 9. Javítja a termelékenységet. A vezetők idejük nagyobbik részét improduktív tevékenységekre fordítják, mint a beszedés, az adminisztráció, a könyvvitel, a hitelezők és a forráskeresés. A faktoring felszabadítja a velük eltöltött időt. 10. Hatékony számlafeldolgozás. A faktoring nagyban csökkenti az adminiszt rációs költségeket. Az adósnyilvántartásról, esedékesség előjegyzéséről a faktor gondoskodik. Forrás: Martinkó [2007].
A -
faktoring további előnyei: nő az eszközök forgási sebessége; jó l tervezhetővé teszi a likviditást; a vevő pénzügyi helyzetéről, hitelképességéről naprakész inform ációt szerezhetnek az eladók; - nincs lekötve a vagyon, csak az árbevétel jelenti a biztosítékot; - csak akkor terheli a költség az árbevételt, ha van term elés - szemben a hitellel, ahol a kam at, függetlenül a termeléstől, sújtja a vállalkozást; - a forráshoz jutás a vevő hitelképességétől függ. A faktoringnak a fentiekben felsorolt számos előnye m ellett van néhány hátránya is, m elyek közül a leggyakrabban a következőket említik: - drágább, núnt a bankhitel; - kis összegű vevőkövetelések és atom izálódott vevői kör esetében nem használható; - olyan ágazatokban, ahol jelentős garanciális kötelezettségek m erülhet nek fel, vagy ahol a számlakövetelés jelentős részét garanciaként visszatartják, nem használható. így nem oldja m eg az elsősorban az építőiparra jellem ző széles körű körbetartozás problém áját. M indezen előnyök és hátrányok figyelem bevételével a következő kis- és középvállalkozások számára ajánljuk a faktoring különféle formáit: - olyanoknak, am elyek az ipar, kereskedelem területén működnek, gyorsan növekednek, ám fedezethiány m iatt bankok révén nem jutnak
246
-
-
-
hozzi'i a növekedésükhöz szükséges hitelkerethez, így kénytelenek le mondani egyébként jól jövedelm ező üzletekről; nemrégen alakult cégeknek, am elyeknek m ár megfelelő piacuk van, de még nincs megfelelő múltjuk bankhitel felvételéhez; olyanoknak, am elyek a saját tőke és a szokásos finanszírozási eszkö zök bővítési lehetőségének (többnyire a kellő vagyoni biztosítékok elégtelen volta miatti) hiánya folytán képtelenek élni a kínálkozó összes piaci lehetőséggel; azoknak a vállalkozásoknak, am elyek fogyasztási, tartós fogyasztási cikkeket és/vagy alacsony beruházást igénylő javakat gyártanak, azok kal kereskednek, illetve olyan szolgáltatásokat nyújtanak, am elynek teljesítését nem lehet vitatni; azoknak, am elyeknél a faktoráltatni tervezett éves forgalom eléri/m eg haladja a 20 m illió forintot évente' olyanoknak, am elyeknek több (lehetőleg m ultinacionális) vevője van ós nagyszám ú számla keletkezik, az adósság kezeléshez és behajtásához azonban nem áll rendelkezésre elegendő adm inisztratív erőforrás.
1 1 .5 .4 . A fa k to rin g h e ly zete M a g y a ro rs z á g o n , n e m ze tk ö zi összehasonlítás
A következőkben egy, a M agyar Hírlapban m egjelent cikk segítségével sze relnénk bemutatni a m agyar faktoringpiac helyzetét, a várható tendenciákat. „Két-három éve a faktoring ismertsége mindössze húsz-harminc százalékos volt n vállalkozók körében. Ráadásul közülük is sokan keverték a fogalmakat, a faktor ing alatt nemegyszer lejárt követelések kezelését értették. Mára sokat javult a helyzei A vállalkozók háromnegyede hallott már a faktoringről, és a fogalom is sokkal élesebben elkülönül a kétes követelésektől, mint korábban. Az igazi nagy áttörést a Lánchíd Faktoring Program hozta meg 2004-ben. Ennek keletében a vállalkozók öt, illetve később három százalékos állami kamattámoga lásban részesülhettek. Emiatt nemcsak a vállalkozók körében nőtt meg a faktoring népszerűsége, hanem a pénzügyi szektor érdeklődése is fokozódott, így a faktoring imgv publicitást kapott. Bár a faktoringpiac mindig is kínálati volt, a bankok inten zív bekapcsolódásával még inkább azzá vált. Míg néhány éve harminc-negyven üzlelkölö dolgozott a piacon, mára a számuk ezres nagyságrendű. Azoknak a vállalkozásoknak is, akik már hallottak a faktoringről, csupán tíz szá-
247
IV. rész
•
K isvá lla lko zá so k és a p é n zü g y i intézm én yek
zalékuk vette igénybe ezt a szolgáltatást. Ugyanakkor már jó ideje minden évben két számjegyű növekedést produkál a piac. A hazai és a nyugat-európai országok faktoring piacának összehasonlítása nem egyszerű, mert a piaci fejlettség különbözősége mellett az egyes európai országok kö zött is jelentős különbségek mutatkoznak. Változatos a kép a jogi környezetet illetően is: van olyan ország, ahol a bankok nem végezhetnek faktorálást, és van olyan is, ahol a faktoráláshoz banki licencre van szükség. A faktoringpiac fejlettségét a gazdaság működésének a fejlettsége és a felhalmozódott faktoringtapasztalatok együttesen ha tározzák meg. Magyarországon mindkettőben jelentős elmaradás van a fejlett európai országokhoz képest. A fejlettebb piacokon számos olyan faktoringtermék létezik, amelyek nálunk még kevéssé ismertek. A korszerű termékek elterjedésének akadálya a piac viszonylagos instabilitása és az is, hogy a faktoringot igénybe vevők alapvető en hitelt pótló eszközként tekintenek a faktoringra. Például a nálunk népszerű áfa-visszaigényléshez, EU-pályázatokhoz kapcsolódó faktoringszolgáltatások más hol nem feltétlenül ilyen fontosak. Magyarországon jellemző, hogy a vállalatok egy meghatározott vevőjük meghatározott számláit kívánják faktorálni. A faktoring elő nyei azonban akkor bontakoznak ki igazán, ha a cég forgalmának minél nagyobb hányada kerül engedményezésre. így a faktoring során nyújtott finanszírozási, köve teléskezelési, biztosítási, behajtási szolgáltatások a szükségletek szerint vehetők igénybe, és a nem igényelt szolgáltatásért fizetni sem kell. A jövő az ilyen faktoring termékek eltelj edésének irányába mutat. Ehhez persze magas szintű szolgáltatási, technológiai színvonalra is szükség van. A faktoringpiac bővülésével és fejlődésével várhatóan lekopnak a faktoringhoz tapadó téves sztereotípiák, és a faktoring a vállal kozóknak nemcsak könnyen elérhető, hanem célszerűen hasznos és olcsó pénzügyi segítséggé válik.” Forrás: M agyar Hírlap Online [2007].
11.6. Egyéb banki szolgáltatások (forfetírozás, akkreditív, garancia, cash pool) 1 1 .6 .1 . F o rfetíro zás
A forfcrtírozás közép-, illetve hosszú lejáratú követelések visszkeresel nélküli m egvásárlását jelenti diszkontáron. Ezért sokban hasonlít ogrcKjzö aljéjgzetben bem utatott faktoringhoz. A lapvető eltérés, hogy általában külkereskedelm i áruszállítás, cxport-im portügyletek fedezésére használ
24K
11. B a n k i te rm é k ek és szolg á lta tá so k
ják. M ivel az eladó és a vevő különböző országokban tart bankszám lát, a fizetések behajtásához szükség van nem zetközi bankkapcsolatokra is. Az ügylet során a forfetőr a követelés egészét m egvásárolja, és teljes egé szében m agára vállalja a bármely okból történő esetleges nem fizetés kocká zatát. Ezért a finanszírozás költségei lényegesen m agasabbak, m int ahagyományos faktoring esetében. Általában jelentősebb összegekről van szó, m int a faktoringnál, ezért a keretszerződés helyett az egyedi m egállapodások a jellem zőek.
1 1 .6 .2 . A k k re d itív
Az akkreditívet (okm ányos m eghitelezés) a bizalm atlanság hozta létre a nemzetközi kereskedelemben. A z ügylet kiindulópontja, hogy a szállító külföldre értékesít, és valam ilyen garanciát kér arra az esetre, hogy a teljesí tést követően m eg fogja kapni a vételárat. M aga az ügylet a vevő bankjának, n nyitó banknak a fizetési kötelezettségvállalása arra, hogy a vevő kérésére és utasításai szerint az okm ányos m eghitelezés szerződésében előírt okm á nyok benyújtása esetén a szállító szám ára a vételárat kifizeti. Az okm ányos m eghitelezés elsősorban akkor indokolt, ha a vevő és az el adó között a bizalom nem kielégítő (pl. inform áció- vagy tapasztalathiány miatt), vagy a vevő országának gazdasági kockázata ezt indokolja. Az akkreditív az eladó és a vevő szám ára is nyújt biztonságot. Legfőbb e lő n y e az eladó számára, hogy védi a birtokon kívülre kerülés veszélyétől: a nyitó bank garantálja, hogy m indenképpen m egkapja a teljesítés ellenérték ét A vevő ugyanakkor biztos lehet benne, hogy a bank csak akkor fizeti ki a kötelezettsége ellenértékét, ha a kedvezm ényezett az előírt okm ányokkal Illeg felelően igazolja a szerződésszerű teljesítést. I lálránya elsősorban a vevőnek szárm azhat belőle. Egyrészt az ügylet fe dezetéről hosszabb időre előre gondoskodnia kell, m ásrészt hiába teszi ezt Illeg, ha az eladó nem teljesít, nincs sem m ilyen eszköze annak kikényszerí-
Idxéro. Az okmányos m eghitelezésben részt vevő felek a következők: nicyjiízó (vevő, importőr): az adásvételi szerződésben vállalt kötele zettségének megfelelően m egbízást ad bankjának az okmányos m eghi telezés kibocsátására; n yitó Ixink (vevő, importőr htinkja): a nyitó bank a megbízó kérésére és m egbízása alapján a kedvezm ényezett leié fizetési ígéretet tesz az ok
m ányos m eghitelezés kibocsátásával. Általában ez a vevő bankja. A nyitó bank gondoskodik a fizetés fedezetéről (ideutaltatja a vevővel a teljesítés ellenértékét, vagy egyéb garanciát kér, hogy esedékesség kor rendelkezésre fog állni a m egállapodott összeg); - kedvezm ényezett (eladó, exportőr)', az okm ányos m eghitelezés ked vezm ényezettje, akinek a bank fizetést ígér, és az okm ányos m eghite lezés előírásainak és feltételeinek m egfelelő okm ánybenyújtás esetén fizet; - fiz e tő bank', az a bank, amelyet a fizetéssel megbíztak. Az eladó érde ke, hogy a nyitó bank az eladó országában bízzon m eg egy bankot, le hetőleg az exportőr bankját a rendben lévő okm ányok ellenében törté nő fizetéssel.
1 1 .6 .3 . B ankgarancia
A bankgarancia keretében az ügyfél m egbízása alapján a bank arra vállal kötelezettséget, hogy m eghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okm ányok benyújtása - eseté ben és határidőn belül a kedvezm ényezettnek a m egállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia iránti igénynek számos indoka lehet. A kis- és középvállalkozások a különféle állami pályázatoknál széles kör ben találkozhatnak garanciaadási kötelezettséggel, m ivel az állam biztos akar lenni abban, hogy a tám ogatást a m egítélt célra fogják fordítani. A bankgarancia kiadását a hitelnyújtáshoz hasonlóan általában részletes ügyfélminősítés előzi meg. További hasonlóság, hogy a bank valamiféle fede zetet kér a vállalkozástól. Ez lehet valamilyen óvadék vagy ingatlanjelzálog is. A bankgarancia kibocsátásáért cserébe az adminisztrációs/bírálati díjon felül az ügyfélnek garanciadíjat kell fizetnie, melynek éves díja kisvállalkozások eseté ben általában a garantált összeg 2-ó% -a. Tehát meglehetősen borsos ára van, ezért ha lehetséges, a kisvállalkozásoknak tárgyalásaik során érdemes arra töre kedni, hogy ne kelljen bankgaranciát adniuk. A bankgaranciáknak számos típusa létezik. A leggyakoriabbak következők: - fizetési bankgarancia: ez kerül kibocsátásra valam ely szerződéses kapcsolatban vállalt fizetési feltételek teljesítésének biztosítására (a vevő nem fizetése esetén fizet annak bankja); - előleg-visszafizetési bankgarancia: kom olyabb ráfordítást igénylő szolgáltatások m egvalósításának finanszírozásához a vállalkozó előle-
250
gél kérhet. A vevő az előlegért cserébe garanciát kér arra az esetre, ha a teljesítés elm aradna, így az előleg nem számítható be a végső elszám o lásnál az árba; ajánlati (tender) bankgarancia: elsősorban versenytárgyalások eseté ben fordul elő, amikor az ajánlat bruttó értéke m eghatározott százalé kának m egfelelő mértékű bánatpénz-fizetési kötelezettséget írnak elő arra az esetre, ha a pályázó visszavonja pályázatát az eredm ényhirde tést m egelőzően, vagy ha a pályázat m egnyerését követően nem köti meg a szerződést a vállaltaknak megfelelően; jóteljesítési bankgarancia: a tender odaítélése után, illetve a szerződés megkötésétől kezdve a szerződésszerű teljesítést és ezt követően a jó t állási, szavatossági időszak alatt a kötelezettet terhelő kötelezettségek teljesítését garantálja a kedvezm ényezett számára. Á ltalában a vállal kozói díj bizonyos százalékában szokták értékét m egállapítani; teljesítési (megvalósítási) bankgarancia: a kötelezett szerződésszerű teljesítését garantálja a szállítás tárgyának szabályszerű leszállításáig, illetve a szolgáltatás teljesítéséig; szavatossági (jótállási) bankgarancia: a teljesítést követően a szava tossági, illetve jótállási idő alatt garantálja, hogy a kötelezett teljesíti szavatossági, jótállási kötelezettségét; hitelfedezeti bankgarancia: m int a neve is mutatja, az ügyfél valam ely más banknál felvett hitel fedezeteként a bankja garanciavállalását nyújtja. Elsősorban akkor igényelnek ilyet a vállalkozások, ha vala mely külföldi banknál szeretnének hitelt felvenni. Ebben az esetben ugyanis a külföldi vállalkozás nem rendelkezik rálátással a vállalkozás hazai tevékenységére, és a fedezetek (főleg, ha ingatlanok) m eglétét sem tudja ellenőrizni; vámgaranciák: ilyen garancia nyújtására szükség lehet a VPOP által kiadott tevékenységi engedély birtokában végezhető tevékenységek esetében (tevékenységi vám biztosíték céljára szolgáló bankgarancia), illetve vám eljárásokhoz kapcsolódóan (egyedi vám biztosíték céljára szolgáló bankgarancia); jövedéki bankgarancia: a jövedéki jogszabályok m eghatározhatnak olyan jövedéki termékeket, valam int tevékenységeket, am elyek előál lítása, forgalmazása, illetve végzése csak jövedéki bankgarancia m el lett lehetséges.
251
1 1 .6 .4 . Cash p o o l
A cash pool ugyan nem tipikus kisvállalati szolgáltatás, de nagyobb kisvál lalatok, illetve a középvállalati kategóriába tartozó cégek számára m ár hasz nos lehet. A cash pool nem más, m int egy vállalatcsoport bankszámláinak összevont kezelése abból a célból, hogy optim alizálják a cégek pénzügyi pozícióját, jobb betétesi pozíciót érjenek el, vagy belső finanszírozással csökkentsék a külső hitelállományt. Az önálló vállalatok számláinak záróegyenlegét m inden nap egy kijelölt számlán összevonják, a bank erre a m agasabb összegre fizet betéti kam atot, vagy szükség esetén lehetővé teszi a tagok közötti keresztfinanszírozást, azaz ezzel akár a banki folyószám lahi tel igénybevétele is elkerülhető. Következő nap reggel az egyenlegek visszavezetésre kerülnek. A magyarországi lehetőségekről számol be a kö vetkező cikkrészlet: „Jelenleg a hazai cash pool piac a nagyvállalatokat szinte teljesen lefedi, és min den nagyobb céges ügyfélkörrel rendelkező banknál elérhető. A költségek gyakor latilag elhanyagolhatóak, hiszen a hitelkeret és a forgalom méretétől függő néhány tízezer forintos nagyságrendű a közepes, s ennél valamivel több a nagyobb vállala tok esetében. A szolgáltatás még kisvállalatoknak is megéri. Számukra léteznek egyszerűbb megoldások - például a számlasöprés, amelynél csupán egyszerű összevezetés történik a főszámlán.” Forrás: Torma [2006],
M űködéséről, előnyeiről pedig az U niver-csoport példája tanúskodik: „Az országban az elsők között alkalmazta a cash pool rendszert az Univer-csoport. A bevezetése melletti döntést 1999-ben alapvetően az éppen kialakítandó csoportstruktúra motiválta, amelynek hat tagja között szerették volna gazdaságosan megoldani a napi pénzmozgásokat, illetve a törvényes egy más közötti hitelezést. A napi 90-100 millió forintos bevételű csoportban az át lagos pénzfelesleget általában teljes egészében felhasználják a tagok, ezért az egyenleg rendszerint negatív. Ha a csoport számára nem elegendő ez a pénzmennyiség, úgy a főszámla és a csoportban részt vevő tagszámlák is banki hitelt vehetnek igénybe. Pozitív egyenlegnél - amikor a csoport tagjainak öszevontan több a pénze, mint amennyit a tagok igényelnek - több pénzintézettől is szoktak ajánlatot kérni rövid távú (legfeljebb kéthetes futamidejű) betétekre. »Ez eddig
2 5 2
bevált, hiszen a határidős piacokon operáló befektetési alapokhoz képest a/, el múlt kél hónapban csupán 0,1 százalékkal értünk cl alacsonyabb hozamot, és mindezt tökeveszteségi kockázat nélkül, miközben a pénzünkhöz szinte bármi kéi hozzáférhettünk - szögezi le a cégvezető.” I'orrúx: Torma [2006],
11.7. Összefoglalás A fejezetben részletes áttekintést adtunk a banki szolgáltatásokról és a hitel fajtákról. A bankszám lavezetés és a kapcsolódó szolgáltatások alfejezetben szóltunk a bankválasztás során m érlegelendő legfontosabb tényezőkről; egy újfajta banki m arketingszem léletről, a relationship bankingről, valam int számos olyan bankszolgáltatásról, am elyek m egkönnyítik a vállalkozások mindennapjait. A cégek jelentős része ezeknek csupán egy töredékét veszi igénybe, holott sok időt és energiát spórolhatnának m eg intenzívebb igény bevételükkel. N ém ely szolgáltatás a kényelm i funkción túl pedig a készpén zes műveletek kockázatait (veszélyeit) hivatott csökkenteni. Hemutattuk aztán a legism ertebb hitelfajtákat: a folyószámla-, a forgó eszköz- és a beruházási hitelt. Egy sajátos hitelform ára, a lom bard hitelre is felhívtuk a figyelmet. A fejezet a lízing és a faktoring m egism ertetésével folyatódott. M indkét esetben bem utatásra került az ügylet folyamata, fajtái, és példákat is hoz tunk fel a könnyebb megértés alátámasztására. A z alfejezetet az előnyök és hátrányok összegzésével zártuk. Az egyéb banki szolgáltatások blokkban az olvasó a forfetírozás, akkre ditív, bankgarancia és cash pool szolgáltatásokkal ism erkedhetett meg. Iizek - a bankgarancia kivételével - kevésbé ism ertek a kisvállalkozói szek tor számára, előnyeik m iatt azonban - elsősorban a nem zetközi piacokon megjelenni kívánó kkv-k esetében - várható népszerűségük növekedése. A fejezet zárásaként a napjainkban egyre népszerűbb devizahitelekkel foglalkoztunk. Bem utattuk előnyeiket, hátrányaikat, illetve felhívtuk a fi gyelmet azokra a kockázatokra, am elyek a devizahitelezés során fokozottan jelentkezhetnek. V égezetül kockázatkezelési javaslatokat tettünk.
253
'
V
■
.
V. ré sz
A kisvállalkozások finanszírozásának speciális esetei
12. A kisvállalatok életciklusai és a finanszírozás kapcsolata Könyvünk V. részében, a 12-15. fejezetekben egy népszerű koncepció, az tin. élctciklusm odell alapján m utatjuk be a vállalatok finanszírozásának és pénzügyi m enedzselésének sajátosságait, s taglaljuk az egyes finanszírozási fonnák jellegzetes használati lehetőségeit is. Jelen fejezetünkben kerítünk sort az életciklus-alapm odell és két m ásik verzió bem utatására, majd a kő vel kező fejezetekben a praktikus, az egyes finanszírozási formák (beleértve immár nem csak a tőke-, hanem az adósságjellegü formákat is) gyakorlati al kalmazási lehetőségeivel foglalkozunk.
12.1. Az életciklus-alapm odell A vállalatok fejlődésének, növekedésének, életpályájának szemléltetésére gyakran alkalm azott, népszerű eszköz az életciklus-koncepció felhasználá sa. Az életciklus a vállalat árbevételének, nyereségének a változását, alaku lását mutatja a vállalat életkorának a függvényében. A vállalkozások életciklusm odclljénck különböző változatait gyakran és szívesen alkalm az zák a vállalkozások növekedési pályájának és az egyes fejlődési szakaszo kon jelentkező feladatoknak stratégia, szervezeti rendszer, menedzsm ent feladatok, pénzügyi finanszírozás, marketing stb. leírására. Az elmélet
255
sz e rin t a v á lla lk o z á s o k id ő b e li n ö v e k e d é s ó t eg y k ö z e lítő le g „ S " a la k ú g ö rb e
írja le (Azides [1 9 9 2 ], Salamonná [2 0 0 6 ]; Szerb [2 0 0 0 ]. A 12.1. á b ra a z t az ötfázisos változatot m utatja be, am ely a pénzügyi finanszírozásnak, ezen belül is az egyes tőkefinanszírozási formáknak az előzőkben tárgyalt id ő b e li változásait írja le. 12.1. ábra
A vállalatok fejlődésének ötfázisos életciklusm odellje
N
Forrás: Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. [2004] 33. o. alapján.
A vállalkozások életútjának ötfázisos életciklusm odellje szerint a fejlő dés legfontosabb m érföldkövei a következők: - A m agvető/alapító szakasz a vállalkozás kezdeti koncepciója kiform á lásának időszaka, am ikor a term ék/szolgáltatás m űködőképes m odell je m ég nem kiforrott. Ez a kutatás-fejlesztés (K + F), az üzleti koncep ció form álásának az időszaka. A rem énybeli vállalkozók tipikusan részidős elfoglaltsággal (m unkaidő után, hétvégén) végzik a tevékeny séget. A koncepció kiforratlansága visszatükröződik a m agas bukási arányokban is, a legtöbben el sem jutnak az indulás fázisába. A finan szírozási követelm ények ekkor m ég általában alacsonyak, viszont a
256
K i F-igénycs tevékenységek esetében magas is lehet. A tulajdonos személyes hozzájárulása azért is fontos, mert ezzel bizonyíthatja sze mélyes elkötelezettségét cége iránt, aminek a későbbiekben, befekte tők bevonásakor nagy szerepe lehet. Az indulás szakaszában a vállalati m űködés formalizálódik, a vállalko zás formálisan is bejegyzésre kerül. A term ék vagy szolgáltatás ki van fejlesztve, és az indulás későbbi fázisában elkezdődik az értékesítés is. Hz a tevékenység m ár többé-kevésbe teljes m unkaidős elfoglaltsággal jár, ugyanakkor a kockázat, a bukás valószínűsége m ég m indig magas. A vállalkozók azzal szembesülnek, hogy m indig m inden többe kerül, mint azt gondolták, a költségek leszorítása és a kontroll hiányában a költségvetés könnyen elszaladhat. A cég finanszírozási igénye viszont folyamatosan nő, amihez m ár sokszor az alapító tulajdonosok m egta karításai sem elegendők. A családba barátok, a m unkatársak, esetleg más vállalatok és az üzleti angyalok nyújthatnak pénzügyi tám ogatást a finanszírozási igény függvényében. Banki hitel a fokozott kockáza tok m iatt szinte kizárólag csak m agas fedezettel vagy eszközalapon áll rendelkezésre. M int az ábrából látható, a vállalat m ind a magvetés, m ind a kezdés szakaszaiban veszteséges, sőt m inél m agasabb a finan szírozási igény, annál nagyobb lesz a felhalm ozott veszteség. A „halál völgyéből” kifelé csak akkor indul el a cég, am ikor az értékesítés után az első vevők fizetnek. A korai növekedés időszakában a kezdetben lassú értékesítés élénkülésnek indul. A teljes m unkaidős elfoglaltság m ellett m ár elképzelhető, hogy az első alkalm azottakat is felveszi a cég. A működési kockázat fokozatosan csökken, ahogyan a cég stabilizálódik, és kialakul a for mális m űködés rendje. A bevételek azonban lassabban emelkednek, m int a kiadások, így a növekedés újabb és újabb források bevonását kí vánja meg - a növekedés ütem étől függően. Az újabb források bevoná sa m ár túlmegy az inform ális befektetés, a 3F lehetőségein, előtérbe kerülnek a nagyobb tőkével rendelkező üzleti angyalok. Ekkor m erül het fel kom olyan a nem csupán pénzt, hanem segítséget, kapcsolatokat is nyújtó kockázati tőke bevonása. Fontos kiegészítő forrást biztosít hatnak a partnerek vagy m ás vállalatok, intézmények. A m unkaválla lók tulajdonhoz jutását az esetek nagy részében nem a tőkehiány, ha nem az erőteljesebb m unkavégzésre való ösztönzés, vagy a vállalat bajba jutásával a m unkahely elvesztésének félelme m ozgatja. A nö vekvő vállalatnál felerősödnek a likviditási gondok, m egindul a harc a
257
pozitív cash llow fenntartásáért, a bevételek és a kiadások kiegyensú lyozásáért. A finanszírozási lyukak betöm ése végett a tulajdonosi löké m ellett a rövid távú bankhitel, sőt egyes cselekben a beszállítói kény szerfinanszírozás igénybevétele is megfigyelhető. Valahol ebben a Iá zisban lesz, am ikor a vállalatba történő befektetés megtérül, és a cég pozitív profitot kezd el termelni. A késői növekedés időszakába már csak a vállalatok kis része érkezik. Az ő problémáikkal később, a 14. és 15. fejezetben foglalkozunk részletesen, itt csak az alapjellemzőket adjuk meg. Az értékesítés igen dinamikusan nő, sőt, a vállalat számára gondot jelent a bővülő igények kielégítése. A működési kockázat tovább csökken, az alkalmazottak száma bővül, a szervezeti rendszer fejlődik, a magas növekedés azonban fokozódó finan szírozási igénnyel párosul. Leginkább működő tőkére van szüksége a cég nek. Ez az intézményes kockázati tőke tartománya, a tőzsdei bevezetést megelőzően pedig a viszonylag olcsó, mezzaninfinanszírozási forma is szóba jöhető változat. A dinamika fenntartásához az utolsó lökést a cég tőzsdei bevezetése adhatja meg. Az érettség szakaszában a vállalat dinamikus növekedése lelassul, majd a cég lassacskán stabilizálódik. Az értékesítés m ár nem nő tovább, ugyan akkor a működés már stabilizálódik, a kockázatok jelentősen csökkennek. Nagy valószínűséggel immár nem az alapítók, hanem professzionális me nedzserek irányítanak, a szervezeti rendszer kikristályosodik, de a bürok rácia is fokozódik. A finanszírozási igény visszaesik, ugyanakkor egysze rűsödik a forrásokhoz jutás, ahogyan a lehetőségek kitágulnak, sőt sok szór a bankok kínálnak hiteleket a cégnek. Itt érvényesül igazán az a mondás, hogy szívesen adok hitelt annak, aki nem kéri, és nincsen szüksé ge rá, viszont gyanús az, aki forrásigénnyel lép fel. Leggyakoribb és leg egyszerűbb az esetleg felmerülő igényeket bankhitellel fedezni, de igen jó további növekedési lehetőségek, esetleg a nemzetköziesedés elősegítése végett elképzelhető a tőzsdei tőkebevonás is. A cégnek - az érettség fázisába érve - fel kell készülnie arra, hogy mi lesz a továbbiakban. M egújulás hiányában elkezdődik a hanyatlás, a bevételek először lassú elapadása, m ajd gyorsabb csökkenése. Tudatos döntés is lehet az adott cég vagy tevékenység felszámolása, a pénzek kivonása, de az is elképzelhető, hogy folytatódik a lecsúszás. Lassacs kán m inden rosszul kezd alakulni, a stabil pénzügyi rendszer m eg-m eginog. A késlekedő kifizetések és az elmaradó bevételek, a lassan fizető vevők likviditási gondokat jelezhetnek. A felvett bankhi
lelek, n fo k o z ó d ó k a m a ttö rle sz té si k ö te le z e ttsé g e k k ié le z h e ti a m ű k ö dés! h a té k o n y sá g b e li p ro b lé m á k a t is. A z ilyen cég ek v á ls á g m e n e d z s m e n tjé v el a k ö v e tk e z ő k b e n tö b b e t fo g la lk o z u n k . A I.M , tá b láz at
e g y fa jta ö ss z e fo g la lá s k é n t
a v á lla la to k fin an sz íro zá si
(tiltásait és p é n z ü g y i p ro b lé m á it sz e m lé lte ti a z é le tc ik lu s fü g g v é n y é b e n . 12.1. táblázat
A vállalatok finan szírozási forrásai és pén zügyi p roblém ái
az életcik lu s fü ggvén yében A> * l ö i Ik lin a/iikiiN /u
/Á pénz tcnfonlosahl) forrásai
A pénziinyi problém ák jellege
Alapítók saját személyes meg takarításai
Alulfinanszírozás, a tökecmelésrc való képtlensóg
Illá u l"
41*, alapítók, család, barátok, munkatársak, üzleti angyalok
A költségek kontrollálása, in formációhiány______________
KmNI növekedés
Üzleti angyalok, kockázati tö-f kések
Túlkcreskedés, likviditási prob lémák
Kockázati tőke
Tartós tőkebevonás
Bankhitelek, tőzsde
Alacsonyabb megtérülési ráta a befektetések után
V tjM /lu'diS
i|NtlNé|t
H.llVlIlláN
. vállalkozás értékesítési
J
A pénzek visszavonásra kerül nek, vagy fokozódó likviditási problémák jelentkeznek
M ielőtt to v á b b m e n n é n k , m in d e n k é p p e n sz ó ln u n k kell a z é lc tc ik lu sTtlell p ro b lé m á iró l is. A m o d e ll m e g le h e tő se n se m a tik u s, k ife je z e tte n (K gyvnlliiluti sz e m sz ö g b ő l m u ta tja b e a fe jlő d é s ú tját. N y ilv á n v a ló , h o g y IWIH m in d e n v á lla la t k ö v eti a fe lra jz o lt fe jlő d é si u ta t, s ő t v a ló já b a n n a g y o n h ív é n It■s/ az o ly a n cé g , a m e ly m in d e g y ik n ö v e k e d é s i fáz iso n k erc sztiilHy A / á rb e v é te l m ás je lle g ű a la k u lá sá t sz e m lé lte tik a s z a g g a to tt v o n alak Mtl I I
áb ra ). Az. in d u lá s u tá n i le fe lé ív e lő v o n a l által leírt p á ly á t talán
Inkább n „ g y e n g e k e z d é s u tá n e rő s v is s z a e s é s ” sz lo g e n n e l jc llc m cz .h c ti it/nz u e é g n em tu d o tt m e g k a p a sz k o d n i a p ia c o n , és k é p te le n v o lt v ev ő it hóit v á sárlásra ö sz tö n ö z n i. P o z itív a b b s z c c n á rió is e lk é p z e lh e tő , a m ik o r R M ih i 'v éte l n ö v e k e d é s e e g y a la c so n y a b b sz in te n te tő z ik , a z a z a e é g m e g re h « l M fejlő d és eg y k o ráb b i fá z isá n á l, és n e m n ö v e k sz ik to v á b b . U g y a n íg y m m iikívt' Illetünk m e re d e k e b b és la p o sa b b ív ű fe lfu tá st is. V é g ü l em líté st h ill lennünk m ró l a p ro b lé m á ró l is, h o g y a z é le tc ik lu sm o d e ll eg y e g y e n le te s ■ Iv n k ed é'.t feltéte lez , a v a ló sá g b a n a z o n b a n a fe jlő d é s n em e g y e n le te s, gyn pMlNk n v issz a e sé se k , az u g rá so k , így az. e g y e d i e s e te k re v a ló a lk a lm a z á s
2.V)
m e g le h e tő s e n n eh é z. A m a g y a r v á lla la to k é le tú tjá n a k v iz sg á la tá v a l k a p c s o la tb a n a z é rd e k lő d ő k n e k S a la m o n n á H u sz ty A n n a e s e tta n u lm á n y o k o n alti
puló kiváló cikkét (Salamonná [2006]) javasoljuk.
12.2. Az életciklusm odell alternatív alkalmazása: a kudarcútvonalak Az előzőkben em lítettük, hogy a fejlődés és a növekedés m ellett gyakori le hét a bukás is. Az életciklusm odell egy m ásik lehetőségét m utatjuk be ebben az alfejezetben Argenti (1976) alapján. A kudarc két tipikus útvonalát tár gyalunk: az egyik egy m ár eleve gyengén induló cég küzdelm ét szemlélteti, a m ásik pedig egy jó l induló, kezdetben dinam ikusan növekvő, m ajd gyor san összeomló vállalat sorsát rajzolja meg. Lássuk először a gyengén induló cég rövid életútját a 12.2. ábrán.
12.2. ábra A vállalat életútja: az alapítástól a m egszűnésig I. Vállalat helyzete
A gyengén startoló vállalkozás életpályájának állom ásait az 1-13. pontok jelölik, am elyek tartalm a a következő: 1. A vállalkozás elindul. Jellem zően az alapító az egyedüli menedzser, aki ugyan ismeri a vállalat által előállított term éket vagy a kínált szol gáltatást, de m eglehetősen keveset tud a vállalkozásról és a vállalko zás menedzseléséről.
260
) A vállalkozó nem törekszik arra, hogy nyomon kövesse a cég pénz ügyi helyzetének alakulását. Nincsen számviteli információs rend s/ci', nincs költségvetés, cash flow- és költségterv, amelyek bármilyen pénzügyi kapaszkodót adhatnának. I A likviditási nehézségek kezelésére a vállalkozás bankhitelt vesz fel, bérel vagy lízingel. Az eredm ény az, hogy még mielőtt a vállalkozás megerősödhetne, máris magas fix fizetési kötelezettségek (kamat, bérleti, lízingdíj) terhelik. <1 A vállalkozó azt hiszi, hogy „m ost aztán m egfogta az Isten lábát” : egy nagy projekt veszi kezdetét. A gond azonban az, hogy a vállalkozó a tervezés során rosszul kalkulál, túlbecsüli az árbevételeket és alábe csüli a költségeket. 5 I lamar kiderül, hogy a becslés túl optim ista volt, az árbevétel nem nő a tervezett mértékben, ugyanakkor a költségek kezdenek elszaladni. (> fokozódnak a cash flow jellegű gondok, rom lanak a likviditást jelző pénzügyi mutatók (ha egyáltalán kikalkulálják őket). 7 Elkezdődik a rossz eredm ények, m utatók elkendőzése, a kreatív számvitel. A fő cél, hogy a vállalkozó újabb hitelhez juthasson. K A tulajdonos elkezd aggódni, m ert im m ár más, nem pénzügyi mutatók is romlanak: gyenge a hatékonyság és alacsony a nyereségesség. 9, Nagymértékű hazardírozás kezdődik, a vállalkozó m egpróbál előre menekülni. A felvett újabb hitelek visszafizetési kötelezettségei azon ban tovább rontják a cég helyzetét és im m ár az árbevétel is visszaesik. 10. A tulajdonos pánikba esik, és m inden áron eredm ényeket akar felm u tatni. Olyan kockázatos akciókba kezd, m int például az árcsökkentés. Ez azonban túlértékesítéshez vezet, ugyanakkor a nyereségtartam to vább esik. 11 A eég további hiteleket kap, de ekkor m ár a kötelezettségek felülm úl ják a forrásokat. I A nyereség annyira visszaesik, hogy im m ár nem elegendő a hitel és a kamatok kifizetésére sem. M A bankok felm ondják a hiteleket, és innentől a cég napjai m eg vannak számlálva. Most nézzük akkor a dinamikus növekedéssel induló vállalkozás kudar cának útvonalát a 12.3. ábrán.
A vállalat életútja: az alapítástól a m egszűnésig II. Vállalat helyzete Kiváló
Nagyon jó
Jó
Megfelelő
Gyenge
>■ évek
A dinamikus növekedéssel induló vállalkozás életpályájának egyes állo m ásait az 1-18. pontok jelölik, am elyek tartalm a a következő: 1. Az alapító/tulajdonos vagy tulajdonosok közül a m eghatározó figura határozott, extrovertált személyiséggel rendelkezik. Argenti szerint ti pikus az értékesítési-m arketinggyakorlat, ugyanakkor a technikai ké pességek területén az illető nem túl erős 2. A tulajdonos személyisége biztosíték, hogy a vállalkozás sikeres raj tot vesz. 3. A repülőrajt olyan sikeres, hogy m ég a sajtó is érdeklődik iránta. 4. Az értékesítés dinam ikusan növekszik. 5. A növekedés finanszírozásához új pénzügyi forrásokra van szükség. A cég nyereséges és a tulajdonos rábeszélőképességének köszönhetően hitelfelvétel történik, vagy pedig a tőkepiacon jut pénzhez a vállalat. 6. Igen jó l alakulnak a dolgok, a dinamikus növekedés folytatódik, sőt új potenciális hitelezők jelentkeznek. 7. Az értékesítés és a profit is dinam ikusan emelkedik. 8. A növekedés im m ár nem is lineáris, hanem egyenesen exponenciális trendet követve bővül, m esze m eghaladva az elvárásokat. 9. Az előrehaladás olyan kiváló, hogy jó sajtóvisszhangja van. A közvé lemény befogadja a vállalkozást.
262
10 A vállalkozás olyan nagy, liogy szükségessé válna a cég átszcrvczósc,
a formális szervezeti struktúra kialakítása, professzionális m enedzse
rek felvétele. Kzek a lépések azonban elmaradnak, m ert a vállalkozó loggal-körömmcl ragaszkodik a teljes hatalomhoz. 11 A tulajdonos nagyon gazdag, a neve közism ert az országban, és általá nos az elvárás, hogy a fantasztikus fejlődés folytatódni fog. I .’ Az értékesítés tovább bővül, azonban a profit növekedése megáll, és ez, jelenti a fordulópontot. I l A nehézségek elkendőzésére kreatív számvitel kezdődik. \ l A vállalkozó megpróbálkozik bankhitelt felvenni, azonban a bankok visszautasítják az újabb kölcsönigényt. 17. A sajtó most m ár a rossz állapotokról értesíti a közvélem ényt, már csak idő kérdése a hitelek felmondása. IK A hiteleket visszahívják és a vállalkozás gyakorlatilag esődbe jutott. Természetesen az itt tárgyalt két eset mellett számos más változat is létez Itet, azonban az Argcnti-modellck előnye, hogy egyrészt folyamatában N/cmléltctik az eseményeket, m ásrészt pedig az előforduló válaszreakciók, módozatok jelentős részét is tartalmazzák.
12. 3. Az életciklusm odell alternatív alkalmazása: a finanszírozási rés kialakulása A / előzőkben bem utatott életciklusm odellek legnagyobb erénye, hogy a kii lönböző finanszírozási m ódok relatív fontosságát szemlélteti a vállalat élel min során, azonban nem képes bemutatni esetleges egyensúlytalansági po zíciókat, am elyeket a szakirodalom finanszírozási résnek vagy linanszíro / ösi korlátnak nevez (Storey [1994]; Vos el al [2005]). Hogyan alakulhat ki ilyen finanszírozási rés? Alapesetben nyilvánvalóan úgy, hogy a rcndelkc /ésic álló finanszírozási források kínálatát m eghaladja az ilyen források Hónti kereslet. Ezt a helyzetet szemlélteti az ún. hullámmodcll, amelyet a I ? ■! ábrán mutatunk be.
2ó 1
12.4. ábra
A hullámmodeU: a külső finanszírozási források kereslete és kínálata az életciklus függvényében K ü lső
Forrás: Szerb [2006] alapján. A 12.4. ábra a vállalat külső finanszírozási forrásainak keresletét és kínálatát mutatja. A finanszírozási források kínálata leginkább egy hullámra emlékeztei, amely a négy legfontosabb külső forrásnak az eredője: a tulajdonosi tőkének, az informális tőkének (család, rokonok, barátok, üzleti angyalok), a kockázati tő kének és a bankhitelnek. A magvetés és az indulás szakaszaiban a magas koc kázat miatt a kínálat legnagyobb részét a tulajdonosok és az informális befektelök biztosítják, kockázati tőkét itt még csak elvétve találhatunk, és a bankhitel hez jutás lehetőségei is korlátozottak. A vállalat további külső forrásbevonási lehetőségeit nagymértékben befolyásolja a tulajdonos(ok) megtakarítási, beléktctési hajlandósága. A kezdés után a működését stabilizálódó cég már bank hitelhez is juthat, először persze ezek a hitelek még alacsonyabb összegűek és jellemzően rövid lejáratúak. Az expanzív fázisba érő cég esetében az informális tőke szerepét fokozatosan átveszi a lényegesen magasabb finanszírozási kapa citású kockázati tőke. Ennek kínálata dinamikusan növekszik egészen a tőzsdei
264
hővezetést megelőző utolsó fázisig, amely már mezzanin tőkével is finanszíroz-
liitló. A tőzsdei bevezetés biztosítja a cég számára azt a forrást, amely a terjesz kedés utolsó fázisához szükséges. Az érett fázisba jutó vállalat esetében pedig a hitelintézetek, bankok válnak a fő forrásnyújtóvá. A 12.4. ábra alapján a külső finanszírozási források kereslete egy fordított S alakú görbével írható le, am ely a vállalat fejlődési fázisainak felel meg. A korai szakaszokban, a m agvetés és az indulás fázisaiban a kezdeti ala csony finanszírozási igény gyorsan nő. Am eddig az első vevők nem fizet nek , addig a vállalatnál nincsen belső forrás, csak külső finanszírozásra szá míthat. Ezután a belső finanszírozási források képződésének és a növeke désnek az üteme, egym áshoz fűződő viszonya határozza m eg a külső források iránti igényt (lásd Katits [2002]). A belső növekedés esetében a képződött belső források elegendőek a növekedés finanszírozásához. így. magasabb növekedést úgy lehet el érni, ha a vállalat nyereségét növeljük vagy/és ha a nyereség nagyobb arányát forgatjuk vissza a cégbe. Expanzív növekedés esetében azonban a növekedési ráta szükségessé teszi külső finanszírozási források bevonását. Fenntartható növeke désről csak akkor beszélhetünk, ha a vállalat a korábbi időszakban már alkalm azott valam ilyen külső hitelezési forrást. Ebben az esetben a to vábbi növekedés során a vállalat tőkestruktúrája nem változik, azaz a vállalat csak olyan m értékben adósodik el, am ilyen m értékben a belső források nőnek. Ennek következtében a tőkestruktúrában a tulajdonosi tőke és a hitelezési források aránya nem változik. Elképzelhető az is, hogy a m eglevő tulajdonosok m egem elik a tőkét, így biztosítják a lenntartható növekedést. Mind az induló vállalkozásnál, m ind a késői növekedés szakaszában azonban a növekedési ütem a legtöbbször m eghaladja a fenntartható ütemet, azaz újabb külső forrásbevonásra van szükség. Ennek követ keztében a cég tőkestruktúrája m egváltozik. A finanszírozható növeke dés esetében a vállalat jövőbeli potenciálisan képződő nyeresége ele gendő ahhoz, hogy a külső forrásbevonás költségeit (kamat, profit) fi nanszírozni tudja. Ez a nyereség azonban csak ígéret, a magas növekedés kockázata is nagy. Először célszerű a viszonylag olcsó in formális tőkebefektetőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz fordulni (3F) és csak később sorra venni a m agasabb hozamclvárású üzleti angyalokat vagy az extrém hozamokat kívánó kockázati tőkét. Sokszor azonban mncf.cn mérlegelési lehetőség: az informális töke és az üzleti angyalok
265
finanszírozási kapacitása véges, akkor pedig csak a kockázati tőkében reménykedhetünk. A hagyom ányosan óvatos bankok, amelyek a hite lezési forrásokat nyújtanák, csak magas fedezeti arány mellett hajlan dóak az ilyen cégeket finanszírozni. A fentiekben leírt egyensúlyi állapot m ellett előfordulhat, hogy egyen súlytalansági szituáció alakul ki. A 12.4. ábra alapján a vállalat fejlődésének tipikusan két olyan szakasza van, ahol a kereslet m eghaladja a kínálatot, azaz fellép a finanszírozási résnek nevezett jelenség, ezek pedig a kezdés és a késői növekedés szakaszai. A finanszírozási rés a gyors növekedésű cé gek, a gazellák esetében is előfordulhat (lásd 14. fejezet). A finanszírozási rés kialakulásának lehetnek a keresleti vagy a kínálati oldalról m eghatáro zott okai. Keresleti oldali problém ák akkor lépnek fel, am ikor a vállalat rosszul méri fel növekedési, jövőbeli nyereségtermelési lehetőségeit és fi nanszírozási igényét, vagy pedig nem a növekedési dinam ikának megfelelő forrást szeretne kapni a cég. A kínálati oldali gondok akkor jelentkeznek, ha a pénzpiacok alulfejlettek, és nem képesek a növekvő cégek finanszírozási igényeit kielégíteni. M agyarországon m a inkább a gyenge vállalkozói ké pességek és pénzügyi m enedzsm ent következtében kialakuló keresleti prob lémákról, sem m int kínálati gondokról beszélhetünk. A finanszírozási rés egyik legfontosabb következm énye, hogy a vállalat nem tud növekedni a piac által kívánt ütem ben, és az ilyen cégek nem hasz nálják ki növekedési potenciáljukat. Ez pedig azzal járhat, hogy a gyorsab ban növekvő, erősebb cégek jobb pozícióhoz jutnak, az alulfinanszírozott vállalat pedig vagy a felvásárlás, vagy a stagnálás állapotába jut. Végső so ron nem elképzelhetetlen a teljes ellehetetlenülése sem.
12.4. Összefoglalás Mit tanulhattunk az életciklus m odellből? A vállalat életkora és a nagysága közötti kapcsolatot leegyszerűsített formában ábrázoló görbe három lehet séges alkalmazási formáját m utattuk be. A hagyom ányos felfogás az egyes életciklusfázisokhoz hozzákapcsolja a leggyakrabban használt, rendelke zésre álló finanszírozási formát. Argenti két példája pedig a kudarc, a bukás, az elkövetett hibák útját m utatta be. A Szerb-féle hullám m odell a vállalat életében különösen akut problém át, a finanszírozási rés jelenségét szem lél teti a pénzügyi források keresletének és kínálatának egyensúlytalansági vi szonyait bemutatva. Ha a cég nem képes a felmerülő finanszírozási rést bc-
266
tömni, akkor növekedése lelassul, ugyanakkor kiteszi magát annak, hogy a versenytársak nagyobb teret nyerjenek, végső soron a cég túlélése is ve szélybe kerülhet.
A 15. fejezetekben részletesen tárgyaljuk a vállalatok életciklusainak kü lönböző fázisaiban előforduló problém ákat, kifejezetten gyakorlatias szem pontból. A 13. fejezet az alapítás alatt álló és a kezdő vállalkozások finanszí rozási formáival és gondjaival, továbbá a pénzügyi m enedzsm ent adekvát lépéseivel foglalkozik. A 14. fejezet szól a növekedés, ezen belül is a külö nösen gyors növekedés finanszírozási problém áiról és megoldásairól. V é gül az élctciklusm odellel kapcsolatos elem zést a 15. fejezettel zárjuk, ahol a válsághelyzetbe került vagy kerülő cégek állnak a középpontban. Hogyan kerülhető cl a válság, vagy ha m ár bekövetkezett, m it tehetünk a végső elle hetetlenülés m egállításáért. Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a 15. fejezetben. t
2 6 :
13. Az a la p ítá s és az in d u lá s fin a n sz íro z á sa
Az előző fejezetekben a m ár több óv óla sikeresen működő kisvállalkozások pénzügyi m enedzseléséről, finanszírozási formájukról, illetve a számukra rendelkezésre álló különböző pénzforrásokról volt szó. Ebben az alfcjczetben azt vizsgáljuk, hogy milyen sajátos finanszírozási kérdéseket vet föl a kisvállalkozás megalapítása, hogyan kell a vállalkozás m egalapítását pénz ügyileg előkészíteni, hogyan tudjuk az alapítás és az indulás költségeit, illet ve minim ális tőkeszükségletét meghatározni, m ilyen forrásokból terem the tő elő az ehhez szükséges pénz. N orm ális körülm ények között a vállalkozás indítását m inden esetben m egelőzi egy tervezési fá zis. Ezt követi a vállalkozás megalapítása, ami részben adm inisztratív, részben jogi lépések sora, de pénzügyi vonzatúi is vannak; végül ezt követi a vállalkozás tényleges m űködésbe hozatala, a vál lalkozás által megcélzott term elés vagy szolgáltatás beindítása. Ezek együtt jelentik a vállalkozás indításának fázisát. A fenti lépések persze a válóságban gyakran összemosódnak, nincs kö zöttük ilyen éles határ, sőt sok esetben bizonyos lépések el is m aradhatnak, de a folyam atok jobb m egértése érdekében célszerű őket különválasztva vizsgálni.
13.1. Felkészülés a vállalkozásra - a vállalkozás előkészítése Egy vállalkozást alapvetően kétféleképpen indíthatunk el. Az egyik esetben a vállalkozás folyamatosan nő ki - szinte a semmiből. Először csak szívességből csinálunk meg valamit ismerőseinknek, barátainknak, mert ez a szakmánk, mert rááll a kezünk, esetleg másoknak is megcsinálunk ezt-azt egy kis zseb pénzért, de nem gondolunk arra, hogy ez legyen a fö megélhetési forrásunk. To vábbra is eljárunk dolgozni és a szívességből végzett munka ellenértéke csak egy kis mellékes, ami ha elmarad, nem rengeti meg a házi kasszát. Aztán felmerül valami igény: új kocsi kell, nagyobb lakásra volna szükség, esetleg a munkahely sem elégít m ár ki minket, és az eseti, szívességből végzett munkából egyre inkább jelentős jövedelemkiegészítő tevékenység lesz. A fel vállalt munkák egyre több szabadidőnket emésztik föl, és a mellékkereset egyre inkább meghatározó jövedelemforrássá válik. A „maszekolás” kezd olyan mé reteket ölteni, hogy a továbbiakban m ár nem folytatható illegálisan, másrészt
268
iáéin cdülik, hogy a mellékes már jóval többel hoz, mint a mállásunk, és elgon ilolkoilunk rajta, hogy nem kcllcne-c legalizálni a melléktevékenységei és nem kcllene-c a mállásunkat föladva csak a „mellékesből” megélni. I ehet, hogy először csak addig jutunk cl, hogy kiváltjuk az egyéni vállal Imi/ói igazolványt, de továbbra is melléktevékenységként folytatjuk a m unkál és csuk a második lépésben mondjuk föl állásunkat, válunk önálló vállalkozó vrt, akinek egyedüli jövedelem forrása most már csak a vállalkozása, Ez. az úl rendkívül biztonságos, bánóikor meg lehet állni, és mindaddig, amíg a főállá sunkul nem adjuk föl, bármikor visszafordítható a folyamat. Amikor a vállalkozói igazolványt kiváltjuk vagy valam elyik rokonunk kal, barátunkkal megalapítjuk a vállalkozást, lényegében nem teszünk mást, hunt legalizáljuk eddigi tevékenységünket. Nem kell piacelem zést készbe Iliink', mert a vevőkörünk m ár kialakult. Nem kell árbevételi tervei, költség tervet slb. csinálni, hiszen tudjuk, hogy eddigi tevékenységünk során mennyi bevételünk volt, mennyi a ráfordításunk és mennyi a nyereségünk. Ez még akkor is így van, ha ezt nem tudatosítjuk m agunkban, és nem írjuk le magunknak tételesen. Ebben az esetben elmarad a hosszas előkészítő fázis, nincs szükség üzleti tervre, a vállalkozás m egalapítása m indössze a jogi lé pések m egtételére korlátozódik. I la a vállalkozás továbbvitele nem igényel jelentősebb bővítést vagy be ruházást, a költségeink csupán a jogi eljáráshoz kapcsolódó kiadásokból Ingnak állni, ezért különösebb finanszírozási problém a sem fog fölmerülni. Ennek a vállalkozásnak először akkor kell pénzügyi tervezéssel foglalkoz. ma, am ikor a vállalkozás kinövi a lakást, a garázst vagy a családi műhelyt, és a felfutó kereslet kielégítésére bővítés válik szükségessé. A vállalkozások jelentős része azonban nem ezt a pályát futja be. A lipi kusabb az, am ikor egy em ber vagy em berek egy csoportja külső vagy belső késztetés vagy kényszer hatására kezd vállalkozásba, illetve alapít vállalko zást.14 Ilyenkor nincs meg az előbb vázolt szerves fejlődés, ezért az. élőké szítés, a tervezés és a vállalkozásindítás lépései sem spórolhatók meg. Tekintsük át, hogy milyen pénzügyi, finanszírozási kérdéseket vei löl ilyen esetben a vállalkozás alapítása és elindítása.
M ijfcn szemléletesen ir erről Vecsenyi [20031
13.2. Az előkészítési fázis lépései és finanszírozásuk M ost abból kell kiindulnunk, hogy a vállalkozás m egalapításának csupán a puszta szándéka van meg, esetleg a kényszer, hogy eddigi tevékenységün ket a létfenntartásunk biztosítása végett vállalkozás keretei között folytas suk, és csak körvonalakban látjuk azt a tevékenységet, illetve szolgáltatási, amelyre a vállalkozást létre akarjuk hozni. Az első, am it tisztáznunk kell, hogy milyen term éket kívánunk gyártani, illetve milyen szolgáltatást akarunk nyújtani. Ez azért elengedhetetlenül fontos, m ert enélkül nem tudjuk beazonosítani a vevőkört, nem tudjuk fel m érni a fizetőképes keresletet, így a piac m éretét sem tudjuk meghatározni, és becsülni sem tudjuk a várható bevételt. A lehetséges term ék vagy szolgál tatás kiválasztásának m egvannak a technikái15, erről m ost nem kívánunk szólni. Az mindenesetre kijelenthető, hogy ennek a m űveletnek nincs külö nösebb pénzigénye, tehát finanszírozási gond sem merül föl. A m ásodik lépés ajnacelem zés. Ez rendkívül fontos m ozzanata a terve zésnek és az előkészítési fázisnak. M inden további tervezés alapja a vevő kör pontos beazonosítása, a piac m éretének és eltartóképességének fölm éré se, valam int a várható bevétel m inél pontosabb meghatározása. Enélkül a terv csupán légvár, amelyre nem szabad egzisztenciát alapozni. Számos vál lalkozó követte el a hibát, hogy úgy kezdett bele a vállalkozásba, hogy a fen tiekkel nem volt tisztában, mondván, hogy a vevőkör m ajd folyam atosan ki épül. Nos, ez vagy sikerül vagy, nem. Ha nem, akkor elveszett m inden be fektetett pénzünk, esetleg m ások pénze is, és esélyünk sem m arad az újrakezdésre. Ezért a piacelem zésre időt, energiát és - ha szükséges - pénzt kell áldozni. Szerencsés esetben a felmérés, a piackutatás kevés pénzből megoldható, vagy m agunk is elvégezhetjük, ha néhány idevonatkozó szakirodalm at átnézünk. H a azonban a tervezett term ékkel vagy szolgáltatással szükebb környezetünkből ki akarunk lépni, nem kerülhetjük el szakemberek vagy szakcégek bevonását. Ilyenkor célszerű tájékozódni és a tervezett pro filunknak legm egfelelőbb szakértőt fölkérni. Erre saját spórolt pénzünket kell feláldoznunk, m ert igen ritka az az eset, am ikor m ár ebben a fázisban tu dunk külső finanszírozási forrást bevonni. Persze nem lehetetlen. Egy ígére tes új termék, egy szabadalom, egy merőben új szolgáltatás fölkeltheti vala m elyik üzleti angyal figyelmét, vagy egy kockázatitőke-társaságét, aki az ötlet eredetiségét látva hajlandó a piackutatást megfinanszírozni. 15 Lásd
270
V ecsenyi
[2003] II. rcsz 3. fejezet.
Ilii anyagigényes szolgáltatással vagy termékkel kívánunk piacra lépni, a piackutatást a legmegfelelőbb beszerzési forrás felkutatására is ki kell lei jes/ lem. Előfordulhat, hogy valamilyen speciális új terméket kívánunk bevezetni, aminek nem alakult még ki a hagyományos beszállítói háttere. Ilyenkor n em csak a vevőkört, hanem a beszállítói hátteret is fel kell kutatnunk. A piackuta tásból nyert adatok birtokában most már meg tudjuk határozni, hogy az álta lunk gyártani kívánt termékből vagy szolgáltatásból havonta, hetente, évente hány darabot tudunk eladni, mennyit hajlandók a vevők termékünkért fizetni, illetve milyen induló árat kell alkalmaznunk, hogy a piacra betörjünk, és ki tudjuk számolni a várható havi (éves) bevételt.
A tervezés további fázisa általában m ár nem igényel kom olyabb anyagi ráfordítást, hacsak nem olyan méretű vagy jellegű vállalkozásban gondol kodunk, am elynek az üzleti terve nagyobb szakértelm et igényel. Ha elegen dő pénztartalékunk van, akkor persze érdem es m indenképp szakemberhez fordulni és a teljes tervezést vele blvégeztetni.
13.3. A tervezés A sikeres vállalkozás egyik kulcseleme a gondos tervezés. Sok vállalkozás
bukása, kudarca megelőzhető lett volna, ha a vállalkozás indítását egy ala pos tervezés előzi meg. Sőt az is lehet, hogy a vállalkozók a tervezés után arra a m egállapításra jutnak, hogy a vállalkozást az adott lehetőségek és kö rülmények között, az eredeti elképzelések szerint el sem szabad indítani. A vállalkozás indításával kapcsolatos tervet alapvetően két m egközelítési móddal lehel elkészíteni. Az egyik (elterjedtebb) mód, amikor gondos piacelemzés alapján meghatároz zuk a piac méretét (fizetőképes kereslet), a tennék vagy a szolgáltatás árát, az ezek alapján tervezhető árbevételt, és ezzel szembeállítjuk a várható költségeket. I la az így várható nyereséget kielégítőnek tartjuk, mert elegendő az általunk el vált hozam biztosítására (biztosítja megélhetésünket) és ezen felül elegendő jöve delem képződik a vállalkozás fenntartására, esetleg fejlesztésére, akkor a vállal kozást megalapítjuk. Ha azt találjuk, hogy a fizetőképes kereslet szűkössége vagy a magas költségek miatt a vállalkozás nem lesz képes annyi jövedelmet termelni, amennyi a megélhetésünket biztosítja, illetve nem tudja teljesíteni az alapító be fektetők hozamelvárásait, akkor a vállalkozást nem alapítjuk meg. Ilyenkor esetleg további elem zéssel m egpróbálhatjuk a bevétel növelésé nck és a^ö ltség ek csökkentésének lehetőségeit föltárni és egy új üzleti tér
2 71
vet kidolgozni, ami m ár megalapozhatja a vállalkozás elindítását. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyszerűen m egem eljük a várható értókesítós mennyi ségét, m egham isítva ezzel a piacfelm érés eredm ényét. M egvizsgáljuk, hogy nem tudnánk-e kis ráfordítással egy értéknövelt szolgáltatást nyújtani, ami m agasabb bevételt eredményez, vagy nincsenek-e olyan költségelemek, amelyek elhagyhatók vagy későbbre halaszthatók stb. A másik megközelítési m ód az elvárt eredm ényből indul ki, és visszafelé számolva határozza meg, hogy az adott term ékből vagy szolgáltatásból (adott ár- és költségviszonyok m ellett) m ennyit kellene értékesíteni, hogy az elvárt jövedelm et realizálni lehessen. Ha a piac mérete, a piackutatás során föltárt fizetőképes kereslet ezt alóla masztja, úgy a vállalkozás megalapítható. Ha nem, akkor az előbbi módon vizsgálhatjuk, hogy van-e mód a költségek csökkentésére, a bevételek nőve lésére, vagyis a vállalkozás jövedelemterm elő-képességének fokozásain A fenti tervezési folyamat eredménye az üzleti terv vagy megvalósíthatósági tanulmány, amely természetesen a fentieken túl m ég számos más elemzési és fejezetet is tartalmaz, de a lényeg ebben a részben koncentrálódik."’ A következő részben a vállalatalapítást finanszírozási oldalról vizsgál juk, és rám utatunk azokra a lehetőségekre, am elyekkel a vállalkozás iiuli tási költsége, illetve tőkeszükséglete anélkül m inim alizálható, hogy a/ eredeti célkitűzés csorbát szenvedne. A z üzleti terv többi részével nem foglalkozunk. Ennek m egfelelően végigm együnk a pénzügyi tervezés lépésein. A term ék árát (am it a vevő m ég hajlandó megfizetni), az eladható m ennyiséget és ez által az éves árbevételt a korábban leírtak szerint mái meghatároztuk. A következő lépésben a költségeket kell szám ba venni. A költségeket egy induló vállalkozás esetében három részre bonthatjuk, az előkészítés költse g e ji m elybe beletartoznak a fentiekben részletezett piackutatási, tervezési költségek, az alapítás költségei és az indulás költségei. M iután az előkés/l tés és a tervezés költségeiről az előzőekben m ár szóltunk, a továbbiakban az alapítás és a vállalkozás elindításának költségeit vesszük számba.
16 Érdemes áttanulmányozni V e c s e n y i [2003] 4. fejezetét, amelyben részletesen bemutatja az ü/lrll terv készítés lépéseit. Még átfogóbban mutatja be az üzlctilcrv-készítését Fülöp |2004| ,,A/ ll/li li terv tartalma, szerkezete” című fejezete.
272
'
3 . 4 . Az alapítás költségei vállalkozás alapítása egy jogi aktus, amelynek a lépéseit a mindenkori jjn/nbályok konkrétan m eghatározzák, és a hozzájuk kapcsolódó rcndcleponlosan rögzítik az eljárás díjait.17 A / alapítás költségei alapvetően két dologtól függenek: attól, hogy miíll jogi formát választunk, és attól, hogy milyen tevékenységet kívánunk
lylutni. A jogi formákat tekintve a legolcsóbb az egyéni vállalkozás m egalapítá-
i kissé költségigényesebb a betéti társaság és a közkereseti társaság megNpllása; a korlátolt felelősségű társaság m ár lényegesen nagyobb induló kél igényel; a részvénytársaság alapítása pedig olyan m agas költséggel já r a minimális tőkekövetelm ény (jegyzett tőke) is akkora, hogy kisvállalkoNt általában ilyen formában nem alapítanak. Az. alapítás során - a választott alaptevékenységtől függően - további llségek m erülhetnek föl. H a olyan tevékenységet kívánunk folytatni, Ittcly hatósági engedélyhez kötött, vagy olyan term éket kívánunk gyártani ?Vll|iy forgalmazni, am ely még nem rendelkezik KERM I-, OETI- stb. enge déllyel, akkor ezen hatósági engedélyek beszerzése, a term ékminták bevizs gáltatása és engedélyeztetése további - sokszor igen jelentős - kiadással járhnlnak. Szerencsére ezekről az internet segítségével m ár könnyen tájéko zódhatunk, és a tervezés során figyelembe tudjuk venni őket. Anélkül, hogy a vállalkozásalapítás jogi lépésein egyenként végigm en nénk, a következőkben röviden áttekintjük a legelterjedtebb vállalkozási fonnák alapításának költségtételeit.
Az e g y é n i v á lla lk o z ó v á v á lá s k ö lts é g e i
MZ egyéni vállalkozás m egalapítása valóban minimális költséggel jár. Ha fi gyelembe vesszük, hogy az egyéni vállalkozások esetében nincs minim ális alaptőke előírva, és az egyéni cég bejegyzésére az alapításkor csak elvétve 1 1 A vonatkozó jo g sza b á ly o k : 1990. évi V . tö rv én y az eg y én i v á llalkozásról; 2006. évi IV. törvény a gazdasági tá rsaság o k ró l; 1990. évi X C III. tö rv én y az illeték ek rő l; 2006. évi V . tö rv é n y a c égnyilvá nosságról, a b író ság i cég eljárásró l és a v ég elszám o lásró l; 8/1998. (V . 23.) IM ren d elet a c égbejegy zési eljárás és a c ég n y ilv án ta rtás eg y es k érd éseirő l; 9/1998. (V. 23.) IM ren d elet a C égközlönyben m egjelenő k ö z le m én y e k k ö zzétételérő l és k ö ltség térítésérő l; 10/1998. (V . 2 3 .) IM re n d e le t a C ég nyilvántartási és C ég in fo rm áció s S zo lg álat m ű k ö d ésérő l, v alam int a cég in fo rm áció k ö ltség térítésé ről; 129/2000. (V II. 11.) K orm . rendelet az eg y én i vállalkozói igazolványról.
273
kerül sor, akkor láthatjuk, hogy az cgyóni vállalkozás m egalapításaIKm ind össze 10-15 ezer forintba és párnapos utánjárásba kerül.
A társaságalapítás költségei A kezdő vállalkozások jelentős hányada a betéti társasági formát választja, mivel - bár a törvény előírja, hogy alapításkor m ind a beltagnak, m ind a kül tagnak kötelező a tagi betét megfizetése, de erre vonatkozóan nem ír elő kö telező m inim um ot - akár 100 forinttal is alapítható betéti társaság. A korlátolt felelősségű társaság alapításánál a törvény m ár szigorúbb: az alaptőke m inim um át három m illió forintban határozza meg. A részvénytársaság alapításánál az induló tőke m ég magasabb: 20 millió forint. E zt a vállalkozási formát értelem szerűen csak azok az induló vállal kozások fogják választani, amelyeknél a folytatandó tevékenység m iatt a részvénytársasági form a törvényi előírás, vagy m ás egyéb üzleti érdek fűző dik hozzá. A társaságok alapításakor ajo g i eljárás költségtételeivel is számolni kell, amelyek társasági formától függően változnak. Egy betéti társaság alapítása körülbelül 100 000 forintba, egy korlátolt fe lelősségű társaságé pedig 160 000 forintba kerül.19 A gazdasági társágokról szóló törvény alapján kft. esetén a törzsbetét, a tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányára vonatkozóan nincsenek m egkötések, kft. akár 100% apporttal is alapítható. U gyanakkor a társaság bejegyzésére csak akkor ke rülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig m inden egyes pénzbeli hoz zájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették. Abban az esetben, ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének m ódját és esedékes ségét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzé sétől szám ított egy éven belül valam ennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fi zetni. A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozod időben és m ódon kell a társaság rendelkezésére bocsátani, ha ennek aránya eléri a törzstőke felét, akkor alapításkor teljes egészében a társaság rendel kezésére kell bocsátani.
IX A könyv Írásakor, 2007 májusában ismert eljárási költségek alapján. 19 A könyv Írásakor, 2007 májusában ismert eljárási költségek alapján.
2 7 4
11 A ; iilnnllA s h tíz liitlulóx /ln < w \tltiiiih it
( ’ógiilupítiiskor a jogi eljárás költségein kívül a bankszámlanyitás költségeit In meg kell finanszíroznunk, mivel a vállalkozásoknak a pénzforgalmi számla |B®lliiyitása és annak az adóhatósághoz való bejelentése kötelező. Ennek költNáge bankonként igen eltérő lehet, ezért a bankszámla megnyitása előtt alapoNNli lá|ékozódjuk a számlanyitási és a számlafenntartási költségekről, valamint N N/ámlán végzett tranzakciók költségeiről. Sok bank nem számít föl számlanyitási költséget, de borsos havi számlavezetési díjat számláz, míg más bank ftlttCNony költséggel dolgozik, de a látra szóló betétekre alig fizet kamatot stb. Itrérl bankválasztáskor mindig igen körültekintően kell eljárni. I la a vállalkozás olyan tevékenységet kíván folytatni, am ely hatósági en gedélyhez kötött, akkor ezen eljárási költségeket is az alapításkor kell számlia venni, mert a törvény szerint a vállalkozás tevékenységét érvényesen 0NNk ezen engedélyek birtokában kezdheti el. Összefoglalóan, a vállalkozás alapításakor a jogi formától függően kell kalkulálnunk az alapítás jogi költségeivel és az esetlegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátandó készpénzbefizetéssel. Ezen túlmenően nem sza bni! m egfeledkeznünk a bankszám lanyitás és a tevékenység folytatásához IRÜkséges speciális engedélyek beszerzésének költségeiről.
13.5. Az indulás költségei Amikor túl vagyunk a vállalkozásalapítás jogi procedúráján, akkor kezdhetünk hozzá a vállalkozás tényleges elindításához. Ahhoz, hogy vállalkozásunk valóHnn megkezdje működését és ne csak papíron létezzen, biztosítanunk kell mindazt, ami a folyamatos termelés, illetve szolgáltatás fenntartásához szüksé geié a helyiséget, a gépeket, az anyagokat, a munkaerőt stb. A vállalkozás bein dításához szükséges eszközöket jellegüktől függően két csoportba soroljuk: a Vállalkozás működtetéséhez tartósan szükséges, több éven át használni terve den eszközöket az állóeszközök csoportjába, a vállalkozás napi működését biz tosító eszközöket pedig a forgóeszközök csoportjába. Nézzük meg ezeket külön-külön.
A/ állóeszközök biztosításához szükséges tőke meghatározása Kiindulópontul a piacelemzést és az értékesítési tervet kell alapul venni. Ab ban pontosan meghatároztuk a tervezett szolgáltatás terjedelmét, illetve a ha
275
vonta vagy évente eladni tervezett áru mennyiségét. Az üzleti tervben m egha tároztuk a gyártási technológiát is, most tehát az a kérdés, hogy az adott mennyiség legyártásához az adott technológia mellett milyen és hány darab gyártóberendezésre van szükségünk, a működtetni kívánt technológiának m i lyen helyigénye van, és a termelés vagy szolgáltatás zavartalan üzemeltetésé hez m ilyen egyéb kiszolgáló helyiségekre, épületekre van szükség. Ha olyan term éket fogunk gyártani, am elyhez a gyártási eljárást, illetve a gyártási jo g o t is m eg kell vásárolnunk (licenc, know-how), akkor ezek költ ségét is ebben a csoportban kell számba vennünk. Hogyan tudjuk meghatározni a beruházási javak költségét? Először is ponto san meg kell határoznunk a naponta vagy havonta legyártandó termékek darab számát, és az adott technológia ismeretében kalkulálni kell az egy termék le gyártásához szükséges időráfordítást. A kettő szorzata megadja az adott terve zési periódus gépkapacitás-szükségletét. Ezután gondos elemzéssel számba kell venni az adott termék előállítására szolgáló berendezéseket és ki kell vá lasztani a számunkra legmegfelelőbbet. Azt, amelyiknek az időegységre jutó gépkapacitása megfelelő rátartással biztosítja az időegység alatt legyártani kí vánt termékmennyiséget, és még tartalék kapacitással is rendelkezik. Bámúlyen termékről vagy szolgáltatásról legyen is szó, föl kell készülnünk arra, hogy a kínálat óriási. Aki veszi a fáradságot és alapos kutatást végez, számtalan alkalmas berendezést, gépet fog találni. Nagyon fontos tudni, hogy nem mindig a legolcsóbb berendezés a legmegfelelőbb. Amikor választunk, le gyünk tekintettel az ár-érték arányra, valamint mindig számoljuk ki az egy ter mékre jutó gépköltséget. Azt fogjuk találni, hogy néhány berendezés ugyan drágább, de a jelentősen nagyobb termelékenysége, a fajlagosan alacsonyabb energia- és karbantartási igénye miatt a termékegységre jutó fajlagos ráfordítás alacsonyabb, mint egy olcsóbb gép esetében. A m ásik fontos szempont, amit célszerű figyelembe venni, hogy a beren dezés teljesítménye haladja m eg a tervezett kapacitásszükségletet. Szám ol junk arra, hogy term ékünk iránt a tervezettet m eghaladó kereslet is lehet és akkor további ráfordítás nélkül képesek leszünk a m egugró kereslet kielégí tésére. Am ikor szisztem atikusan végigm együnk a gyártási folyam aton, il letve lépésről lépésre áttekintjük a tervezett szolgáltatás elemeit, pontos jegyzéket készíthetünk az induláshoz szükséges gépekről és berendezések ről. Célszerű a listát úgy összeállítani, hogy ahol indokolt, ott az alternatív berendezést, annak teljesítmény- és áradatait is föltüntetjük. Ha később va lamiért m ódosítanunk kell valam elyik elemen, akkor azonnal rendelkezésre állnak az adatok, az újabb szám ításokat azonnal elvégezhetjük.
276
A gép és berendezésjegyzék: összeállítása után közelítőleg meg tudjuk mmulnni, hogy a folyamatos termeléshez, illetve szolgáltatáshoz milyen bcU'inlivésekre van szükségünk és m ennyi ezek beszerzési és telepítési költsé ge Természetesen itt sem szabad megfeledkezni a bérlés és a lízingelés le hetősé)1,érül. Ebben az esetben term észetesen a lízingdíjjal, illetve a bérleti di||al kell kalkulálnunk, ami nem a beruházás pénzszükséglete, hanem a működés fenntartásának fix havi költségei között fog m egjelenni. A következő lépésben meg kell határoznunk a termelés, illetve a szolgál tatás helyigényét. Ha m ár kiválasztottuk a gépeket, a gépkönyv alapján a helyigény könnyen meghatározható. Bonyolultabb gyártóberendezés esetén valószínűleg szakem ber igénybevételére is szükség lehet. Am ikor a költsé geket tervezzük, gondoljunk erre is. Végül vegyük szám ba a kiszolgáló he lyiségeket (raktár, öltöző, árukiadó stb.). Egy induló kisvállalkozás, hacsak nem viszonylag tőkeerős, a legritkább esetben képes az induláshoz szükséges épületeket „zöldmezős” beruházással biztosítani. Amint a bevezetőben erről m ár szó volt, a vállalkozások többsége kezdetben saját lakását, garázsát, esetleg üdülőjét használja a vállalkozása céljára. Az iroda, az üzem alig szétválasztható a lakástól. Ebben az esetben természetesen a költségtényezők is másképpen jelentkeznek, kisebb-nagyobb beruházás vagy fejlesztés az adott keretek között megvalósítható. A termelő tevékenységet végző vállalkozások azonban hamar kinövik ezeket a kerete ket, és szembesülnek azzal, hogy lakásuk, garázsuk m ár csak méreteinél fog va is gátja a cég bővülésének. Ekkor mindenképp fontolóra kell venni a m eg lévő terület bővítését, a lakás és az üzem szétválasztását, esetleg új épület vá sárlását. A szükséges helyiségeket kezdetben általában az alapítók apportként vagy bérlemény formájában bocsátják a vállalkozás rendelkezésére (például azt, amelyben a termelés egy része eddig is zajlott), esetleg más tulajdonostól bérelik. Ha így van, ennek költségeit a havi fix költségek között kell figyelem be venni. Még ilyenkor is előfordul azonban, hogy az épületen bizonyos átalakilásokat kell végrehajtani vagy hozzáépítéssel kell a meglévő területet bőví teni. Ezekre szintén kalkulációt kell készíteni. (A leendő kivitelező az üzlet reményében az épületberuházás költségvetését készséggel elkészíti.) Arra is föl kell készülni, hogy esetleg m indenképp új épületre van szükség. Ekkor is először a bérletet és a lízing lehetőségét keressük, és csak a legvégső esetben vágjunk bele „zöldmezős” beruházásba. Amikor m indezekkel végeztünk, rendelkezésünkre állnak a beszerzendő állóeszközök, illetve a tervezett beruházások várható költsége. A legtöbb beruházás során fölm erülnek előre nem tervezhető, váratlan kiadások is, ha
2 7 7
g o n d o s a n já ru n k el, a k k o r a feni k isz á m íto tt ö s s z e g e t 1 0 -3 0 % -o s b iz to n sá g i ta rta lé k k a l m e g n ö v e ljü k .
A forgóeszközök megvásárlásához szükséges pénzösszeg meghatározása A vállalkozás elindításához a gépeken, épületeken stb. túl szükség van alap anyagra, segédanyagra, illetve a vállalkozás jellegétől függően árukészletre és egyéb fogyóeszközökre. Az induló készlet meghatározásánál ismét az értékesítési tervből kell kiin dulnunk. A folytatni kívánt tevékenység jellegétől függően meg kell határoz nunk a tervezett napi, heti vagy havi termékkibocsátás mértékét termék faj tátiként, vagy kereskedelmi cég esetén az eladni tervezett ám mennységét árufajtánként, szolgáltatás esetén a tervezett szolgáltatás terjedelmét. Amikor az indulás forgóeszköz-szükségletét tervezzük, arra kell gondol nunk, hogy a termelés vagy a szolgáltatás beindítását követően - a tevékenység, jellegétől függően - rövidebb-hosszabb idő telik el, amíg bevételünk kclctkc zik. Ez lehet egy-két nap, de lehet több hónap is. Mindaddig, amíg a tevékeny ségünk bevételei nem érnek el egy bizonyos szintet és nem válnak rendszeressé, a tevékenység fenntartásához szükséges készleteket az induláskor rendelkezés re álló pénzforrásból kell finanszírozni. Az első lépés tehát annak meghatározó sa, hogy a tervezett periódus alatt milyen anyagköltséggel kell számolnunk, amelynek fedezetéről az induláskor gondoskodnunk kell. A gyártástechnológia ismeretében ki kell számítanunk az egy termékre jutó jajlagos anyag- és alkatrészigényt. Ezt megszorozva a számítási alapul vett idő egység alatt előállítani kívánt termék darabszámával, megkapjuk az adott idő egységre jutó anyagszükségletet.20 H a hetente 100 darab fogaskereket kívá nunk értékesíteni és egy fogaskerék előállításához 1 kilogramm húzott acélra van szükség, akkor a heti anyagszükségletünk, amelyet folyamatosan biztosíta nunk kell, 100 kilogramm acél. Ezt beszorozva az acél egységárával, megkap juk az egyheti termelés anyagszükségletének finanszírozásához szükséges pénzmennyiséget. (A példa szándékosan leegyszerűsített!) A számítás alapjául vett időegység elsősorban az alkalmazott technológiától, illetve a vállalkozás tevékenységének jellegétől függ. Egy sarki élelmiszerbolt 20 A továbbiakban az egyszerűség kedvéért a példát egy termelő vállalkozás esetén mutatjuk be. é:. nem soroljuk fői az összes számításba veendő anyagot, alkatrészt stb. A műveletet azonban hasonló an végre lehet hajtani kereskedő és szolgáltató vállalkozás esetére is, csupán a szakmára jcllcin/ö technológiából kell kiindulni.
2 7 8
•Hetében, ahol jobbára csak a legkeresettebb-a napi szükséglet kielégítésére al kiilnias árukat tartják (pókáru, tejtermékek, dohányáru stb.) tervezési egység nek valószínűleg a napot, maximum a hetet kell választani. A készletet - az áiuk többségénél - naponta föl kell tölteni, ami másképpen azt jelenti, hogy ez önéiben mindössze egy napi forgalmat kell megfinanszírozni. M ás a helyzet egy bonyolultabb term éket vagy term ékcsoportot gyártó v állalk o zá s esetén, am ikor a term ék előállítási ideje napokat, esetleg heteket vesz igénybe. Ilyenkor a gyártás átfutási ideje jóval hosszabb, nem napok ban. h a n e m hetekben kell számolnunk. A tervezés időegységét célszerű a g y ártási (értékesítési), átfutási időhöz igazítani. A hosszabb átfutási idejű lei m ék ek esetén ugyanis figyelemm el kell lennünk arra, hogy a term elésben e g y sz e rre lesz jelen alapanyag, alkatrész, befejezetlen és félkész term ék, va lam int késztermék. Ezeket m indaddig finanszíroznunk kell, amíg a gyártási fo ly am at be nem fejeződik és a készterm ék értékesítésre nem kerül. Természetesen az anyagbeszerzésnek is van átfutási ideje. Egy termelő v á lla lk o z á s általában nem naponta szerzi be a gyártáshoz szükséges anyago kat, hanem a szállítási költségeket, a m egrendelés és az áru leszállítása kö[ /ölti átfutási időt, az optimális tételnagyságot is figyelembe véve, hetente v agy havonta. Ahhoz, hogy alkpanyaghiány a gyártás folyam atosságát ne veszélyeztesse, a raktárban m indig kell annyi készletnek lenni, amennyi a következő beszállításig fedezi a term elés anyagszükségletét. Végezetül azzal is számolnunk kell, hogy a legyártott készárut általában nem tudjuk naponta kiszállítani és értékesíteni. Itt is vannak bizonyos objektív korlá tok. Vagyis a legyártott készterméket bizonyos ideig raktároznunk kell. Ez lehet pár nap, de lehet pár hét is. Ez is attól függ, milyen terméket, milyen mennyiség ben és milyen vevőkörnek szállítunk. Mindenesetre amíg az ám a raktárainkban viin, addig a mi pénzünk fekszik benne, nekünk kell finanszírozni. S, hogy teljes legyen a kép, szólnunk kell a vevőkövetelésekről is. Általábuii elmondható, hogy minél nagyobb tételben állítunk elő term ékeket és tűm éi nagyobb tételben értékesítjük azokat, annáljiosszabb fizetési határ idővel kell számolnunk. A cipész kisiparos azonnal m egkapja a vételárat, am ikor a cipő elkészült ín ii/l átadja a vevőnek. Ha egy cipőgyár leszállítja a több ezer pár cipőt a Ilii).’y kereskedőnek, akkor jó esetben egy hónap m úlva kapja m eg az ám el lenértékét. Amíg a vevő a leszállított áru ellenértékét nem egyenlítette ki, midig a készáruban testet öltő költségeink nem térülnek meg, azaz a vevőkö veteléseket is nekünk kell finanszírozni. Az induló költségek számításánál e/l is tekintetbe kell venni.
279
összefoglalva a fentieket, az indulás során m egfinanszírozandó anyun költségek a következő elemekből tevődnek össze: - alapanyag- cs alkatrészkészlet (amely a következő szállításig fedezi a term elés alapanyag-szükségletét); - a term elésben lekötött befejezetlen és félkész termékek (amelyek nagysága a term ék fajlagos anyagigényétől, gyártási átfutási idejétől és az egyszerre gyártásban lévő term ék m ennyiségétől függ); - a készáruraktárban lévő készterm ékek (am elyek nagysága a kiszállítás ütemétől, illetve a szállításra történő előkészítés idejétől függenek), - vevőkövetelések (amelyek a vevő forgási sebességétől, vagy máskép pen az átlagos fizetési határidőktől függenek). H a ezeket összeadjuk, m egkapjuk a termelés folyam atos fenntartáséhoz szükséges anyagmennyiséget, illetve ennek költségeit. Ha a vállalkozás be indítását követően a term elés folyam atosságát fenn kívánjuk tartani, akkui az indulás pillanatában a fenti folyam at teljes készpénzigényével rendclkcz nünk kell. E z azt jelenti, hogy mindaddig, am íg az első bevételünk be nem érkezik a számlánkra, addig a termelés összes költségét a vállalkozás indu lásakor rendelkezésre bocsátott pénzből kell finanszírozni. M inél hosszabb a gyártási átfutási idő és m inél nagyobb a gyártás volu mene (az egyidőben gyártott term ékek m ennyisége), annál nagyobb a ter melésben lekötött tőke nagysága. A fentiekben elvégzett számítás csak a ter melés anyagszükségletével számolt. Tudjuk azonban, hogy a term elés fenn tartásához nem csak anyagot kell biztosítanunk, hanem számos más költségtényezővel is számolnunk kell. Ezek egy része a m indenkori forga lommal arányos (változó költségek, ezek közé tartoznak a fent részletezett anyagköltségek is), am ellett vannak olyan költségek, am elyek függetlenek a termelési volum entől (fix költségek). A változó költségek: - közvetlen anyag, - közvetlen bér, - közvetlen bérek közterhei, - egyéb közvetlen költségek. Az állandó költségek: - közüzem i díjak, - bérleti díjak (ingatlan, ingóság), - biztosítások díjai, - a term elésben közvetlenül részt nem vevő alkalm azottak bérei, - reklám költség,
>80
Irodaszerek, egyéb állandó költségek. (M inden olyan költség, am ely nek nagysága független a gyártás, illetve a szolgáltatás volumenétől, például bankszám lavezetési díj stb.), egyéni vállalkozás esetén a személyes fogyasztás költségei. A változó költségek közül az anyagköltségek számítását a fentiekben bcniiilnlliik. A többi változó költség m eghatározásánál ugyanígy kell eljárni. Meg kell határozni a term ékegységre jutó költséget, és azt m eg kell szorozni 8/ adott időegység alatt legyártott term ék darabszámával. A (közvetlen) Hál költség m eghatározásához tudnunk kell például az egy term ék előállítáMálioz szükséges m unkaidő-ráfordítás nagyságát. Ezt szintén az üzleti terv flyrtilás technológiával foglalkozó része kell, hogy tartalmazza. Ha a forgóeszközök forgási sebessége (az az idő, am ikorra a term elésbe b efe k tete tt készpénz a készterm ék értékesítését követően ism ét készpénz Hu má jában jelenik m eg) három hónap, akkor az ez idő alatt felm erült összes Változó költséget m eg kell előlegeznünk, hiszen bevételünk csak ezt követő•0 k eletk ezik . Az első árbevétel beérkezését követően az újabb anyagvásár lás. bérfizetést stb. m ár ebből a pénzből tudjuk finanszírozni, további tőke bevonásra nincs szükségünk. 1.átnunk kell azt is, hogy az első árbevétel beérkezéséig a termelésben lekö tött tőkénk a későbbiekben váltózatlan marad, vagyis ezt a készpénzmennyiséJ fp t - változatlan volument, gyártási átfutási időt stb. föltételezve - tartósan a E m elésben kell lekötnünk. H a nem ezt tesszük és a beérkező készpénz egy rán/ét kivonjuk, például személyes fogyasztásra (egyéni vállalkozás esetén), Vttgy a terveinkben nem szereplő újabb állóeszköz-beszerzést hajtunk végre, ikkor a termelésben előbb-utóbb zavar keletkezik, m ert a termelési folyamat Valamelyik szakaszát nem fogjuk tudni finanszírozni. A változó költségeken felül ugyanígy m eg kell előlegeznünk a fix költsé|ck c t is. Ennek a pénzm ennyiségnek a kiszám ításához csupán annyit kell lennünk, hogy összeadjuk a vállalkozás indításától az első árbevétel beérke zéséig fölmerülő fix költségeinket. N agyon kell ügyelnünk arra, hogy pon tomul vegyük számba a tervezett időszakra jutó költségeket. Célszerű tételes IInIúi készíteni m inden várható kifizetésről és ezeket felm erülésük időrendje IV,ci int sorba kell rendezni. Figyelni kell arra is, hogy az első árbevételből lehet, hogy anyagot kell vennünk, ezért a fix költségek tervezésénél az álló8*/,közök forgási sebességénél hosszabb időperiódust vegyünk alapul. Ha a fentiekhez hozzáadjuk az adott időegység alatt esedékessé váló adófizetési kötelezettségeinket is, akkor m eghatároztuk a vállalkozás indításához szük séges készpénzigényünket.
281
13.6. Az alapítás és az indulás pénzügyi menedzselése Amint a fejezet clcjón írtuk, a vállalkozás ixndításához szükséges cszközö két - a számvitel term inológiáját használva - két csoportba sorolhatjuk: n befektetett eszközök és a forgóeszközök csoportjába. A befektetett eszközök csoportjába tartoznak az immateriális javak (sza badalmak, gyártási jogok stb.), tárgyi eszközök (pl. épületek, gépek, beren dezések) és a befektetett pénzügyi eszközök. A forgóeszközök közé pedig a készletek, követelések, forgatási célú értékpapírok, pénzeszközök. (Iigy kisvállalkozás indításánál a forgatási célú értékpapíroktól általában eltek int hetünk. Nem valószínű, hogy induláskor a pénzünket ilyen eszközök be szerzésére kívánnánk fordítani, hacsak nem válik időben jelentősen cl egy mástól a vállalkozás alapítása és a működés tényleges beindítása). A befektetett eszközökre jellem ző, hogy m egtérülésük az egy évet m eg haladja. H asználatukra tartósan, éveken át szám ítunk, a beszerzésükre for dított költségek csak nagyszám ú term elési cikluson keresztül térülnek meg. A forgóeszközök m egtérülése ennél általában jó v al rövidebb, nem éri el az egy évet, a vállalkozás profiljától függően néhány hónap, de akár néhány hét is lehet. Az előző fejezetben részletesen áttekintettük, hogy a vállalkozás indítá sához szükséges eszközök értékét, a finanszírozásukhoz szükséges pénzm ennyiséget hogyan határozzuk meg. M ost azt vizsgáljuk meg, hogy m i ként tudjuk az ehhez szükséges forrást biztosítani. Egy fontos szabályt már az elején rögzíthetünk: a tartósan lekötött eszközeinket (befektetett eszkö zök) csak hosszú lejáratú, tartós forrásokkal finanszírozhatjuk, m íg a forgó eszközöket egyaránt finanszírozhatjuk tartós forrásokból és rövid lejáratú forrásokból is. Ez m ás szóval azt jelenti, hogy induló vállalkozás esetén az épületek, gépek stb. forrása csak a jegyzett tőke vagy éven túli lejáratú köl csön lehet, míg a forgóeszközeink (alapanyag, alkatrész, befejezetlen és fél kész term ék stb.), fedezete részben - és az induláskor különösen - a jegyzett tőke, részben rövid lejáratú kölcsön lehet. Az éven túli kölcsönnél számításba vehetjük a bankhitelt, a tagi kölcsönt, a lízinget (mint speciális bankkölcsönt), míg a rövid lejáratú forrásoknál az éven belüli forgóeszközhiteit, a folyószámlahitelt, a szállítói tartozást és szin tén a tagi kölcsönt. A következőkben részletesen áttekintjük a befektetett esz közök finanszírozási módjait. Itt jegyezzük meg, hogy bár a számviteli term i nológiát használva befektetett eszközök finanszírozásáról van szó, a szakma inkább a beruházásfinanszírozás elnevezést használja. Elsősorban azért, mert
2 8 2
elsősorban tárgyi eszközök beszerzéséről van szó, befektetett pénzügyi esz
közök vásárlására a legritkább esetben kerül sor ilyen forrásból. A z természetes, hogy az előkészítés, valamint a vállalkozásalapítás költsé geit saját forrásból finanszírozzuk. Ezek olyan folyó költségek, amelyeket mindenképpen meg kell előlegeznünk, és mivel ezek nem túl nagy összegek, en n ek előteremtése nem okozhat gondot. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a tartósan lekötött eszközeinket is saját forrásból finanszírozzuk. Ez történhet oly módon, hogy a vállalkozás alapításakor az állóeszközök beszerzéséhez szü k ség es pénzt alaptőke formájában bocsátjuk rendelkezésre, de történhet úgy is, hogy a szükséges befektetett eszközöket apportként visszük be a vál lalkozásba. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha az alapítók rendelkeznek ezek kel az eszközökkel (épület, gépek, berendezések, gyártási jogok stb.), és to vábbi használatukról le tudnak mondani a vállalkozás javára. I la nem is tipikus, de elég gyakori, hogy az alapítók a vállalkozás m egala p ítá sá t megelőzően - a vállalkozás keretében folytatni kívánt tevékenységet valamilyen form ában m ár m űvelték, így többé-kevésbé rendelkezésre áll nak a gyártáshoz, illetve a szolgáltatáshoz szükséges eszközök. Szerencsés esetb en ezek kapacitása m egfelelő, legfeljebb kisebb kiegészítő beruházás ra van szükség. Ebben az esetben csupán a bővítő beruházáshoz szükséges ö ssz e g e t kell alaptőke formájában a vállalkozás rendelkezésére bocsátani, a többi eszköz tárgyi apportként kerül a vállalkozásba. Ez tehát csökkenti az in d u lá sh o z szükséges tőke m ennyiségét. Más a helyzet akkor, ha az alapítók csak az ötlettel, esetleg a gyártási eljárásjogával rendelkeznek, de a gyártás vagy szolgáltatás beindításához szükséges eszközökkel nem. A kkor nincs p ro b lém a, ha az alapítók az üzleti tervben m eghatározott berendezések be sz e rz é sé t képesek készpénzbetéteikkel finanszirozni. M ásképpen fogal m azva a vállalkozás alapításakor befizetett törzsbetéteik fedezik az indulás hoz szükséges eszközök beszerzését. I )c mi van akkor, ha az alapítók nem képesek ennyi pénzt előteremteni, vagy nem akarnak ekkora összeget kockáztatni? Nos, ilyenkor a következő m e g o ld áso k állnak rendelkezésükre. Vegyük sorba a lehetőségeket! A legkézenfekvőbbnek a,bérlet látszik, m ert egyrészt m érsékeli a befek tetés kockázatát - ha m égsem jönnek be a számításaink, a bérletet felm ond juk, és a veszteségünk m axim um az addig kifizetett bérleti díj lesz - , máslész.l jelentősen csökkenti az indulás tőkeszükségletét. A megoldás annyin |ónak tűnik, hogy m ég akkor is ajánlott, ha egyébként volna elegendő pén /Iliik a beruházás saját forrásból való finanszírozására. Különösen ajánlott í bérletet megfontolni épületek esetében. Az épületek a leghosszabban meg
28!
térülő beruházások, a tőkét nagyon hosszú ideig lekötik, és viszonylag Ins san térülnek meg, em ellett a legkevésbé likvid eszközök. A gépek és a berendezések esetében kissé más a helyzet. A vásárlás vagy bél let lügg a tervezett tevékenység jellegétől. Ha a szükséges eszközök nem túl egyediek, nem túlzottan termékspecifikusak, akkor mindenképp érdemes a bérlet lehetőségét mérlegelni. Vegyünk egy példát. Ha futárszolgálatot akarunk működ tetni, ehhez személygépkocsival vagy kisteherautókkal kell rendelkeznünk. 1ize ket viszonylag könnyű akár bérelni akár lízingelni. Ha viszont geodéziai feltárást akarunk végezni (működik Magyarországon ilyen kisvállalkozás!), akkor speciá lis egyedi berendezésekre van szükségünk, amelyeket nem valószínű, hogy bárk i is kölcsönözne számunkra. Ezeket tehát meg kell vásárolni. Mi szólhat a bérlés ellen? Az egyik, hogy nem m inden eszköz vehető bél be, vagy a bérleti díj irreálisan magas. A másik, hogy a bérleti díjat ki kell tudni term elni. A bérbeadót nem különösebben érdekli, hogy a vállalkozás felfutásának időszakában a bérelt eszköz kapacitáskihasználtsága alacsony vagy hullám zó, és az sem érdekli, hogy képződik-e elegendő árbevételünk az első hónapokban, am elyből a bérleti díjat fizetni tudjuk. A bérbeadó ese dékességkor igényt tart a bérleti díjra, am elyet a vállalkozóknak vagy a vál lalkozásból, vagy saját pénzükből, tagi kölcsön formájában biztosítani kell. A bérleti díj fix költség, am elyet rendszeresen fizetnünk kell, függetlenül a bérelt eszköz kihasználtságától. M ielőtt tehát a bérlet m ellett döntenénk, alapos cash flow-elem zést kell végeznünk és tisztáznunk kell, hogy képes lesz-e a vállalkozás az esedékes bérletidíj-fizetési kötelezettségének eleget tenni. A bérlethez nagyon hasonló konstrukció a lízing, A különbség az, hogy a bérlet általában az épületekre jellem ző, a lízing viszont inkább a gépekre és a berendezésekre. N éhány lízingcég m a m ár hazánkban is foglalkozik épü letlízinggel, de az általánosan elterjedt forma a gépjárm űlízing, és egyre jobban terjed a gép- és berendezéslízing. Tekintettel arra, hogy a lízinggel az előző fejezetekben részletesen foglalkoztunk, itt bővebben nem térünk ki rá. Annyit kell csupán m egjegyezni, hogy a lízingdíj vonatkozásában ugyanúgy el kell végezni a cash flow-elem zést és a m egtérülési szám ításo kat, m int a bérlet esetén. A lízingnél azonban választhatunk olyan törlesztési ütemet, am elyik jobban alkalm azkodik a vállalkozás jövedelem term elő ké pességéhez, ennyiben ez a forma előnyösebb. Ha sem a lízingre, sem a bérletre nem nyílik lehetőség, és az induló tőkét sem akarjuk növelni, akkor jöhet szám ításba a tagi kölcsön. Ha az alapítók a vállalkozást magas kockázatúnak ítélik meg, vagy nem kívánnak nagyobb
2 8 4
ttNN/ogct lartósan a / induló vállalkozásban lekötni, bár a szükséges pénzesz köz/, el rendelkeznek, akkor a hiányzó tökét tagi kölcsön form ájában bocsát óik a vállalkozás rendelkezésére. Ez mérsékeli a befektetők kockázatát, hiN/cn a tagi kölcsönt sokkal könnyebb kivonni a vállalkozásból, m int a tőkét, másrészt, ha esély van rá, hogy a vállalkozás saját forrásaiból később pótol ni tudja a hiányzó forrást, akkor valóban nem szükséges a befektetett eszkö zöket tőkebefektetés formájában finanszírozni. I la a vállalkozás kellően m egerősödik, nem csak a tagi kölcsönt lesz ké pes visszafizetni, hanem a piaci kam athoz közeli kam atot is kiterm eli. így a tulajdonosok elm aradt haszna viszonylag alacsony lesz. (A kam atfizetésnél ügyelőmmel kell lenni az adózási előírásokra!). Nehezebb a helyzet akkor, ha a lulajdonos(ok) semmilyen formában nem tudják a szükséges pénzt elő teremteni, és sem a kölcsönzés, sem a lízing nem alkalmazható. H a az alapí tóknak van más vállalkozásuk, vagy rendelkeznek nagy értékű saját va gyonnal, akkor m eg lehet próbálni hosszú lejáratú kölcsönt fölvenni a saját vagyon elzálogosításával, vagy a m ásik vállalkozásunk készfizető kezessé ge, illetve jelzálog fedezete mellett. Ma a vállalkozást a bankok perspektivikusnak tartják és a felajánlott m a gánvagyon eléggé likvid (könnyen értékesíthető) és m egfelelő piaci érték kel bír, akkor hajlandóak az induló vállalkozás beruházásait hosszú lejáratú hitellel megfinanszírozni. Term észetesen ilyen esetben a hitel fedezetét nemcsak a m agánvagyon fogja képezni, hanem a hitelből beszerzett eszköz is. A bankok értékelik, hogy a cégtulajdonosok saját vagyonukat ajánlják föl biztosítéknak, m ert ezzel osztoznak a bank kockázatán. Természetesen a bankhitelnek is ára van. H itel igénybevétele esetén ugyanúgy el kell végeznünk a cash flow-elem zést, m int a lízingnél vagy a bérletnél, azzal a különbséggel, hogy itt külön kell szám olnunk a tőketör lesztéssel és a kam atfizetéssel. A kam atot általában negyedévenként kell fi zetni, ritkábban havonta. A tőketörlesztést m indenképp úgy kell ütemezni, hogy az igazodjon a beszerzett eszköz m egtérülési üteméhez. íipület beruházása esetén m in d é k é p p e n célszerű legalább egy év türelmi időt kikötni, hiszen az építés befejezéséig a vállalkozás nem vagy csak kor látozott m értékben képes jövedelm et termelni. Indokolt esetben ném ely bank arra is hajlandó, hogy a kam atfizetésre is haladékot adjon, ha a vállal kozás jövedelem term elő képessége ezt indokolja. Ettől persze a kamatköltüégek nem csökkennek, csak időben eltolva, később jelentkeznek. Nagyon fontos, hogy a vállalkozás reálisan vegye szám ításba költségvi selő képességét, különben előfordulhat, hogy a teljes jövedelm et a bankköl-
285
cső n e m é sz ti föl, ső t e g y n em te rv e z e tt tö b b le tk ia d á s m ia tt a v á lla lk o z á s v e s z te s é g b e is fo rd u lh a t és e z m á r a v á lla lk o z á s létét fe n y e g e th e ti.
Az induló kisvállalkozásoknál gyakran előfordul, hogy a fenti fmanszlro zási módszerek egyike sem alkalmazható. Ebben az esetben egyetlen meg oldás van: a pótlólagos tőkebevonás. Ha a vállalkozás valam ilyen ígéretes innovatív term éket kíván gyártani, am elynek kom oly piaci potenciálja, nagy felfutási esélye van, akkor m eg kell próbálni üzleti angyalokat, kockázatitőke-társaságokat felkutatni, illetve tágabb ismeretségi körünk ben kell befektető társakat keresni. M a m ár erre is vannak vállalkozások, amelyek haszon reményében fölvállalják az ilyen kezdő vállalkozások m e nedzselését, a m egfelelő befektető fölkutatását. Ha a cég megbízható, akkor érdemes szolgáltatásaikat igénybe venni, mert nemcsak a befektető felkutatásában segítenek, hanem a megfelelő üzleti terv összeállításában is. A kockázatitőke-befektetőket ugyanis - mint ahogy erről a korábbi fejezetekben írtunk - más tényezők érdeklik, mint a hitelezőket. A következőkben tekintsük át a forgóeszköz finanszírozásának lehetőségo it21. Láttuk, hogy a gépek, épületek jobbára bérelhetők, vagy az alapítók appoit formájában rendelkezésre tudják bocsátani azokat. Egy kisvállalkozás elindítá sánál általában az a jellemző, hogy az alapításkor rendelkezésre bocsátott tőke kisebbik hányadát kell állóeszköz beszerzésre fordítani, nagyobbik részét az in duláshoz szükséges készletek, a reklám és a bérek viszik el. Induló vállalkozás esetén a forgóeszközök egy részét tehát mindenkép pen saját forrásból kell finanszírozni. Az előző bekezdésben bemutattuk, hogy m iként lehet az induláshoz szükséges forgóeszközök nagyságát meg határozni. A kérdés az, m it lehet tenni akkor, ha az alaptőke nem nyújt fede zetet az induláshoz szükséges készletek finanszírozásához, illetve a cash flow-tervből világosan látszik, hogy a rendelkezésre álló saját forrás még azt m egelőzően kimerül, hogy a bevételek elérnék az önfinanszírozás szint jét. Ilyenkor nem tehetünk mást, m int a klasszikus rövid lejáratú finanszíro zási lehetőségeket vesszük számba. A legkézenfekvőbb ebben az esetben is a tagi kölcsön. Előnyeit az álló eszközök finanszírozásánál m ár bem utattuk. Ha az alapítók rendelkeznek elegendő m egtakarított pénzzel, a legcélszerűbb, ha a m egfelelő szintű árbe 21 A szakmában a forgóeszköz-finanszírozás elnevezés terjedt el, pedig a tartalmát (mire kell a forrás) a „működtetés-finanszírozás” elnevezés jobban kifejezné. Számvitelileg ugyan a forgóeszközök (köztük a pénzeszközök) megszerzéséről van szó, azonban a vállalkozó inkább azt nézi, hogy a fór rásait mire fogja elkölteni, így számára a működtetéshez szükséges bérek, készletek és egyéb köllsé gck finanszírozását jelenti.
286
vétel realizálásáig a / esetenként fölmerülő fizetési kötelezettségeket tagi k ö lcsö n formájában rendezik. M indenkeppen olcsóbb bármilyen más külső fo rrásn ál, és különösebb utánjárás nélkül azonnal a vállalkozás rendelkezé sére bocsátható. A m ikor pedig a bevételek m ár jelentősen és tartósan m eg
haladják a kiadásokat, a tulajdonosok anélkül juthatnak hozzá a pénzükhöz, In>gy a cégük m űködőképességét veszélyeztetnék. A visszafizetés ütem ét és mértékét ugyanis rugalm asan hozzá lehet igazítani a vállalkozás tényleges jövedelemtermelő képességéhez és cash flow-jához. A kényszervállalkozóknak vagy a kis tőkével induló vállalkozásoknak, Illetve tulajdonosaiknak ham ar kim erülnek a pénztartalékai, és más, külső forrás után kell nézniük. Ilyenkor jöhetnek szóba a családi és baráti kölcsö nök, és ha ez sem nyújt elég fedezetet a folyó kiadásokra, vagy ez a lehető ség már alapítás során kimerült, akkor m indenképpen m eg kell próbálni a szállítókhoz, illetve a bankokhoz fordulni. A szállítók, a kisebb tételek vásárlása során, általában m egkövetelik az azonnali készpénzfizetést. Ha azonban azt tapasztalják, hogy rendszeresen visszatérő vásárlók vagyunk, pontosan és folyam atosan fizetünk, egyre na g y o b b tételeket szerzünk be, a jó kapcsolat fenntartása és a jövőbeni n a g y o b b üzlet rem ényében hajlandóak lesznek fizetési haladékot adni. Viszonylag rövid idő alatt kiépíthetünk egy olyan vevő-szállító kapcsola tot, am ikor az eladó - felár alkalm azása nélkül - vállalkozásunk szám ára is biztosítja a kereskedelem ben általában elterjedt utólagos átutalással való fi zetés lehetőségét. Ez m ár önm agában siker, hiszen ez azt jelenti, hogy az áru átvételekor nem kell azonnal és készpénzben fizetnünk. Ez önm agában 5 8 nap fizetési haladékot jelent. Egy induló vállalkozásnál m ár ez is ko m o ly könnyebbség. H a ügyelünk arra, hogy ezeket a számlákat esedékes ségkor mindig pontosan kiegyenlítsük, akkor rövid időn belül el tudjuk érni, h o g y a fizetési határidő 15 vagy 30 napra bővüljön. Harminc napon belüli fi zetés esetén általában még nem szám ítanak fel a szállítók felárat. így tehát rövid lejáratú forráshoz jutottunk és jelentősebb költségeink sem m erültek föl. Ha ennél hosszabb ideig kívánjuk vállalkozásunkat a szállítókkal finanNzíroztatni, akkor szám ítanunk kell arra, hogy az eladó a szállítói hitel árát érvényesíteni fogja a vételárban. K ezdetben azonban ezt is érdemes fölvál lalni, mert még m indig könnyebben elérhető, m int a bankhitel. Bizonyos folyó költségeket azonban nem tudunk ilyen módon finanszírozni. I Így kisvállalkozás sohasem kerül olyan vevői pozícióba egy áramszolgáltató vagy gázszolgáltató vállalkozással szemben, hogy náluk bármilyen fizetési könnyítést vagy haladékot el tudjon érni. Marad tehát a bankhitel. M a már a
2 8 7
bankok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak a kezdő vállalkozások línans/i rozására is. Amint a korábbi fejezetekben részletesen bemutattuk, a bankok s/á mos sokszor államilag is támogatott - hitelkonstrukcióval rendelkeznek, amelyek alkalmasak a kezdő kisvállalkozások rövid lejáratú likviditási gondjai nak kezelésére. Ezek részletezésére e helyütt nem térünk ki. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy bár nem tipikus, de nem kizárt, hogy üzleti angyalok vagy kockázati tőke-társaságok siessenek a kezdő vál lalkozás segítségére. Ilyenre akkor kerül sor, ha a vállalkozás szellemimül! ka-igényes, nagy hozzáadott értékű tevékenységet végez, ahol nem az álló eszközök, hanem a folyó költségek finanszírozása jelenti a gondot. Végül szólnunk kell a vevői előlegről is. Különösen a nagy költségigényű, hosszú átfutási idejű tennékek gyártásánál alkalmazható módszer a vevői elő lég. Itt nem pusztán arról van szó, hogy a hosszú átfutási idejű projekt finanszí rozásába a vevőt is bevonjuk, hanem ezzel együtt a vevői előfinanszírozás ará nyában a kockázatot is megosztjuk. Sok olyan iparág van, ahol a szállító, a vevő speciális igényeinek megfelelő, egyedi terméket fejleszt vagy gyárt. Gondol junk a szoftverfejlesztő cégekre, az építőiparra, a speciális szerszámkészítőkre stb. Nem várható el, hogy a szállító saját költségén és saját kockázatára fej lesszen ki és gyártson le egy több tíz millió forint értékű terméket, amely csak a megrendelő speciális igényeinek kielégítésére alkalmas, normál kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető. Egy kezdő kisvállalkozás ekkora kockázatot nem vállalhat föl, és finanszírozni sem képes azt. Természetes és elfogadott ilyen esetekben a vevői előfinanszírozás. Ha a vállalkozás alkalm azottai vagy tulajdonosai megfelelő referenciákkal ren delkeznek (akár korábbi tevékenységük kapcsán), akkor a megrendelők nem fognak elzárkózni a gyártás, illetve a fejlesztés folyam atos előfinanszí rozásától. M inél egyedibb és m inél kevésbé helyettesíthető a termékünk vagy a szolgáltatásunk, a vevők annál nagyobb hajlandóságot fognak m utat ni az előfinanszírozásra. Nagyobb projektek esetén term észetesen kérhet nek jótcljesítési bankgaranciát vagy a teljes vételár egy részét visszatarthat ják a garanciális problém ák rendezésének fedezeteként, de a napi likviditás hoz szükséges forrást biztosítani fogják.
13.7. Összefoglalás E fejezetből láthattuk, hogy a vállalkozó számára jóval előbb megkezdődik a vállalkozás, mintsem a tényleges gazdasági tevékenységbe belevágna. Fel kell
2 8 8
készülnie és meg kell terveznie leendő cégét, tevékenységét, és mér az előké szület időszakában finanszírozási kihívásoknak kell megfelelnie. Vannak társa sági fonnák, amelyeknél az alapítás költségei is tetemesek lehetnek, ilyen pél dául a részvénytársaság, és vannak olyan jogi formák is, mint például, a betéti társaság, amelynek alapítása kisebb befektetéssel is megoldható. A vállalkozás számára ugyanakkor kritikus az indulás időszaka, illetve az indulás költségeinek menedzselése. A költségek tervezésénél kétféle költségnemben gondolkodunk, meg kell terveznünk a kezdeti beruházást, majd ezt követően a m űködés fix és a változó költségeit. Szám olnunk kell az eszközök forgási sebességével, és ennek figyelem bevételével kell gondos kodnunk a változó költségekről, ezen belül a szükséges anyagköltségről, amelybe beletartozik az alapanyag- és alkatrész készlet, a term elésben lekö tött befejezetlen és félkész termékek, a készáruraktárban lévő, m ég nem ér tékesített készterm ékek, valam int a vevőkövetelések. A vállalkozás indításához tehát a szükséges pénzmennyiség a beruházási költ ségekből, a készletek forgási sebességétől és a gyártási volumentől függő változó költségekből és az egy készletfordulatra eső fix költségekből tevődik össze. Ha ehhez hozzáadjuk az előkészítés költségeit, valam int a vállalkozásalapítaskoltségeit, akkor m egkapjuk a vállalkozás sikeres indításához szüksé ges teljes pénzm ennyiséget. Ez az összeg az,»amelyet vagy saját forrásból, vagy részben idegen forrásból biztosítanunk kell. Gondos előzetes tervezés m ellett is előfordulhat, hogy a vállalkozó ren delkezésére álló tőke nem fedezi szükségleteit. Ilyenkor több m egoldás kö zül választhat. Ezek a következők f~ - bérlik a berendezéseket és az épületeket; j - lízingelik a szükséges eszközöket; - tagi kölcsön form ájában biztosítják a hiányzó pénzt (ha van a tagoknak szabad pénzük, csupán a magas kockázat m iatt nem akarják tőkeként befizetni); - üzleti angyalokat keresnek; - kockázatitőke-társasághoz fordulnak pótlólagos tőke bevonása céljából; - további üzlettársakat keresnek és velük finanszíroztatják meg a beru házást; - m egpróbálnak hosszú lejáratú hitelhez jutni, saját vagyonuk elzálogo—sítása mellett. A különböző finanszírozási alternatívák gondos m érlegelése segíthet a leghatékonyabb, leginkább költségkím élő m egoldás m egtalálásában, a cég sikeres pályára állításában.
289
14. A gyorsan növekvő, gazella típusú vállalkozások finanszírozási sajátosságai A következőkben egy külön fejezetet szentelünk a vállalkozások egy ki emelkedő csoportjának, a figyelmet m agukra hihetetlen gyors növekedé sükkel felhívó, ún. gyorsan növekvő cégeknek a finanszírozási sajátosságai bemutatásának. Az ilyen, gazelláknak22 is nevezett cégek rendkívül gyors növekedése ugyanis egészen más finanszírozási igényt támaszt, m int azt az átlagos vállalkozások esetében bem utattuk. A gazellák közé tartozik számos olyan ism ert cég, m int a M icrosoft, a Skypc, a Google, illetve m agyar példákkal élve a G raphisoft, a Fornetti, aztán a Profession.hu portált és szolgáltatást létrehozó e-V entures Kft. Bál az általuk felm utatott rendkívül gyors növekedésnek a ténye önm agában is lenyűgöző, valószínűsíthető azonban, hogy az érdeklődés középpontjába m égiscsak azért kerültek ezek a cégek, m ert felfutásukkal egy időben tu lajdonosaik is hihetetlen gyorsan növelhették szem élyes vagyonukat. Ez a gyors m eggazdagodási lehetőség az oka annak, hogy sokakat csodálattal töltenek el ezek a vállalkozások, és ezért irányul rájuk a sajtóban is foko zott figyelem. A fenti cégek mindegyikére igaz, hogy ezt a rendkívüli növekedést nem ér hették volna el, ha a szükséges finanszírozási források a megfelelő pillanatban nem állnak rendelkezésükre. A gyorsan növekvő vállalkozásokra irányuló inlenzív érdeklődés ellenére a tőkeszerzés számukra is nehéz feladat. Ez első sorban sajátos finanszírozási igényüknek, illetve az átlagosnál nagyobb koc kázatnak tudható be: a gazellák ugyanis nagyon sérülékenyek, a gazdaság, a piac változásaira sokkal érzékenyebbek, mint lassabban növekvő társaik. Ke vés befektető meri felvállalni ezt a kockázatot annak ellenére is, hogy siker esetén busás hasznot hozhat egy-egy ilyen invesztíció. A gyorsan növekvő vállalkozások egyik legfőbb kihívása a finanszírozás biztosítása, am ely egyrészt az induláshoz szükséges tőke m egszerzését, m ásrészt a gyors növekedéshez, ennek fenntartásához szükséges források összegyűjtését jelenti. A következőkben ezekről írunk részletesen.
22 Lásd Vecsenyi [1999] 29. o.
290
14.1. Az indulás finanszírozása A g y orsan növekvő cégek egyik csoportja valamilyen tudományos eredmény, n le n tö s termékinnováció vagy m erőben új szolgáltatás hasznosítására jö n lét re Az ilyen, nagy növekedési potenciálú cégek esetében kritikus az indulás f i nanszírozásához, a vállalkozás növekedési pályára állításához szükséges löké megszerzése. Az innovatív, de kevésbé technológiaintenzív cégek eseté ben ebben a fázisban a forrásszerzés tekintetében nincs jelentősebb eltérés az elö/.ö fejezetben bemutatott „átlagos vállalkozások” finanszírozásától. Itt vissza kell utalnunk a „A kisvállalatok életciklusai és a finanszírozás kapcso lnia" című 12. fejezetre, illetve annak 12.1. ábrájára („A vállalatok fejlődésé nek ötfázisos életciklusmodellje”). Az ott leírtakat itt nem ismételjük meg, csupán kiegészítéseket füzünk hozzá. Az időtényező rendkívül fontos tud lenni egy-egy high-tech cég kibonta kozásában. Ezért ritkábban járható az az út, hogy az alapító a szükséges for rást saját jövedelm éből terem tse elő apránként. Ekkor ugyanis kockáztatja egyrészt azt, hogy m ás is felismeri ezt az üzleti lehetőséget; m ásrészt pedig a zl, hogy a term ék/szolgáltatás piaca időközben telítődik, illetve akár m eg is szűnhet. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a vállalkozásnak sikerül a fede zeti pont eléréséig tartó szakaszon viszonylag gyorsan túljutnia, a későbbi ekben lényegesen nagyobb eséllyel tud további forrást találni. A vállalkozá sok jelentős százaléka azonban m egfelelő finanszírozási forrás hiányában képtelen eddig eljutni, ezért ekkor - az ábrán a „halál völgyeként” jelzett szakaszban - szűnik m eg a legtöbb ilyen cég. A vállalkozás szám ára a tőkebevonás m ellett legalább akkora jelentőségű az új tulajdonosok, elsősorban üzleti angyalok és kockázati tőkések szakmai ta p a sz ta la ta és kapcsolatrendszere. Sokszor ők segítenek az első vevők megtalálásában is. Tanácsadók ezért javasolják, hogy a kezdeti szakaszban c é lsz e rű egyszerre több befektetőt (pl. üzleti angyalok konzorcium át) be vonni, ugyanis ez nem csak több pénzt, hanem több felhasználható tapaszta latot és kapcsolatot is jelent. A 14.1. ábra a vállalkozások élete során eltérő tőke- és tudásigényt szemlélteti. Mail látható, kezdetben kisebb nagyságú tőkére van a vállalkozásoknak szüksé ge, ennél lényegesen nagyobb a tudásigény, ami egyrészt jelenti az alapötletet, másrészt azt a szakmai tapasztalatot, kapcsolati tőkét, melyet szintén a befektetők hozhatnak a cégbe. Az cxit szakaszához közeledve már jelentős szakmai tapasz talatot tudhat maga mögött a vállalkozás, ezért kisebb nagyságrendű tudásra van szükség, ellenben jóval nagyobb tőkére a növekedés fenntartásához.
291
1 4 .1
áhm
T őke cs tu d ássza k ad ck Igény a segítség egyéb fajtáira
Tőke és tudásszakadék
Tőkeigény
Tudás és részvétel -------------------------------------------------------------------------------------------- ►Életszakasz Magvető Induló Növekedési Exit
Forrás: Rasila Seppá-H annula [2002]; idézi: Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. [2004] 38. o.
Az üzleti angyal befektetők bevonásakor elsősorban az angolszász orszá gokban terjedt el az a finanszírozási gyakorlat, hogy tulajdonosi részesedés sé konvertálható hitelt nyújtanak a közvetlen tőkebefektetés helyett. Ez a hi telező üzleti angyal számára két okból is előnyös: egyrészt egyfajta bizton ságot jelent arra az esetre, ha a vállalkozás felszám olására kerülne sor. Ekkor hitelezőként a tulajdonosok előtt áll a kielégítési sorban, ugyanakkor folyam atosan kapja az előre m eghatározott m értékű kam atot a rendelkezés re bocsátott tőkéje után. M ásrészt, a pozitívabb kim enet esetén, azaz ha a vállalkozás beteljesíti a hozzá fűzött reményeket, és nagy növekedést tud el érni, akkor a hitel részesedéssé alakítható át. Ezzel pedig hosszú távon töb bet kereshet a befektető, m intha csak kam atot kapna az általa nyújtott hitel után. Term észetesen általában előre, már a szerződéskötésnél m eghatároz zák, hogy m ilyen értéken konvertálják a hitelt részesedéssé. Sokszor ezt a vállalkozás teljesítm ényéhez is kötik. Az alapító tulajdonos szám ára pedig azért előnyös ez a fajta befektetés, m ert egyrészt tőkéhez jut, m ásrészt vi szont általában nincs előírt visszafizetési határidő és ütemezés. Hátránya vi szont, hogy ha a befektető él részesedéssé konvertálási jogával, akkor a vál
292
la lk o zó n ak hosszú fúvón kell a cég tulajdonjogán osztoznia (ponl akkui , műikor a sok-sok erőfeszítés és befektetés term őre fordul), és egy későbbi esetleg es visszavásárlás jóval többe kerül, m int a hitel visszafizetése. A/, átváltható hitelek alkalm azásának másik gyakori oka, hogy a belekte IÖ(k)és a tulajdonos(ok) sokszor nem tudnak megállapodni abban, mennyit éi a vállalkozás. Ilyenkor a következő befektetési körig, am ikor több s/e lep lü részvételével - reálisabban m egállapítható a cég értéke (ekkor már a / első befektető is érdekelt a cég felértékelésében), hitelként bocsátja az üzlet i angyal a szükséges tőkét rendelkezésre. Mint a bankok és a kisvállalkozások kapcsolatával foglalkozó 9. fejezel ben is írtuk, a bankok figyelm e az utóbbi időben egyre inkább a kkv-s/.ekloi leié fordul. Ezt tükrözi, hogy a bankok időről időre új, egyre versenyképe Ncbb hiteltermékekkel jelennek meg az induló vállalkozások számára is. Ez n finanszírozási mód azonban a gyorsan növekvő vállalkozásoknak nem nyújt megoldást, m ivel egyrészt az így m egszerezhető hitelösszeg mcglchc tösen kicsi, m ásrészt a hitel kam atát az induló cégek nem tudják kitermelni Némely országban azonban (pl. Nagy-Britannia) az állami szerepvállalás mik - elsősorban garanciáknak - köszönhetően egyes bankok (pl. NatW esl) csaknem hasonló feltételekkel hajlandóak az induló vállalkozások linans/í ro/ásába beszállni, m int az üzleti angyalok átváltható hitelek esetében. Természetesen a fentiekben bem utatottakon túl a vállalkozás korai szaka szában - „Az alapítás és az indulás finanszírozása” c. 13. fejezetben leírt olyan finanszírozási módok, mint például a lízing vagy későbbiekben a fák lói ing, a gyorsan növekvő vállalkozások esetében is szóba jöhetnek, ezeket azonban itt nem kívánjuk ism ételten kifejteni. A tőkeszerzés m ellett legaíább ennyire fontos feladat a pénzügyek helyes menedzselése. M ivel a pénznek ára van, a jó l m enedzselt vállalkozásokban mindig csak annyi pénz vesz részt a m űködésben (termelés, szolgáltatás, éi lékesítés stb.), amennyi éppen szükséges. Ez a profil m axim alizálására tö rckvő gazella cégek esetében fokozottan igaz kell, hogy legyen. A minél na gyobb profit az, ami a potenciális befektetők érdeklődését felkelti. Ezért egy-egy ilyen nagy növekedési potenciállal rendelkező, a tényleges növekedés útjára lépni kívánó cég nem lehet sem alul-, sem túlfm anszíro zott. Az első esetben - m int ahogy korábban írtuk - a maxim ális növekedés eléréséhez hiányzó források jelentik a problém át; a második esetben pedig az amiről szintén volt szó egy korábbi fejezetben - , hogy a külső források sincsenek ingyen, pénzbe kerülnek a vállalkozás számára. Ezért ha a lömí sok nincsenek optimálisan kihasználva, veszteséget termelnek.
A pénzügyek m enedzselése során a vállalkozásnak célszerű a bevételek időben m inél előbbre hozására, illetve a kiadások időben minél hátrábbra to lására törekednie, ha ez nem okoz többletköltséget számára, nem eredmé nyez piacvesztést, nem veszélyezteti beszerzési forrásait, vagy az így jelent kező többletköltség olcsóbb m egoldást jelent, m intha más finanszírozási módot venne igénybe. Sok vevő - megfelelő biztosítékok mellett - hajlandó előleget fizetni vagy akár az első term elési ciklust teljesen előfinanszírozni, ha számára kulcs term ékről van szó, vagy ezáltal a többi felhasználóval szemben m aga is versenyelőnyhöz jut. Bevételi oldalon azt kell átgondolni, hogy miből lehet m inél előbb bevételre szert tenni. Szám ba kell venni olyan dolgok értékesítését is, am elyek a vállalkozás m űködésének m ellékterm é kei (pl. egy internetes cég esetében a regisztrált felhasználók adatbázisának eladása, ha ezt az adott ország törvényei lehetővé teszik). A kiadási oldalt tckintve törekedni kell a költségek minél későbbre halasztására (pl. szállítói hitelek), hiszen az induláskor viszonylag kisebb költség tételek fizetése is nehézséget okozhat a cég számára. M egoldás lehet például a könyvelővel magasabb díjban m egállapodni azzal a feltétellel, hogy az első évre esedé kes összeget elegendő akkor kifizetni, ha sikerült további finanszírozási for rást találni. De a szállítók is hajlandók viszonylag hosszú fizetési határidőt adni, ha azt látják, hogy a vállalkozás előtt ígéretes növekedési lehetőség áll, és a cég felfutása m agával húzza az ő term elésüket is. Ezeket a lehetősége ket m indenképp érdem es kiaknázni.
14.2. A növekedés finanszírozása A gazellák m ásik nagy finanszírozási kihívása a gyors növekedés finanszí rozása. A gyors növekedés során a vállalkozásnak arra a két kérdésre kell választ találnia, hogy honnan szerez pénzt - egyrészt a vállalkozás bővítéséhez, - m ásrészt a folyam atosan dinam ikusan bővülő forgalom finanszírozá sához. Nézzük először a vállalkozás bővítésének esetét! M int az Amazon.com példája is m utatja (lásd 14.2. ábra), ebben a szakaszban ism ételten szóba jö het az alapító, a család, illetve a barátok befektetése. Előfordulhat, hogy az alapító időközben szert tesz némi olyan jövedelem re (pl. m ás befektetésé ből), am elyet a cégbe tud fektetni. Látva a vállalkozás sikerét, felfutását, gyakori, hogy a család, illetve a baráti kör azon tagjai is hajlandóak m ost
294
mái
ii
v á lla lk o z á sb a in v e sz tá ln i, ak ik k o rá b b a n ettől e lz á rk ó z ta k . Az. in d u
lással sz e m b e n a n ö v e k e d é s fá z isá b a n m é g in k á b b ig a z, h o g y e n n e k a b e fe k tetői k ö rn ek a h o z z á já ru lá s a in k á b b sz im b o lik u s je le n tő s é g ű , h isz e n a v á l la lk o zá s fo rrá sig é n y é t n e m tu d já k m e g o ld a n i. 14.2. ábra
Az Am azon.com finanszírozásának kronológiája (1994-1999) Időegyenes
Kix/.vónyár (1,001 S
Finanszírozási források Az alapító Jeff Bezos útjára indítja az Amazon.com-ot; befektet 10 000 $-t és felvesz 40 000 $ hitelt.
1994 ’94 július— ’94 november
0,1717 S
A család Az alapító édesanyja és édesapja együttesen 245 500 $-t fektet be.
1995 ’95 február’95 július
0,12870,3333 $
Üzleti angyalok Két üzleti angyal összesen 54 408 $-t fektet be.
’95 augusztus’95 december
0,3333 $
1996 \ Üzleti angyal szindikátus ’95 december- \ Húsz üzleti angyal egyenként átlagosan 46 850 $-t, ’96 május \ öszesen 937 000 $-t fektet be.
0,3333 $
’96 május
2,3417$
\
’96 június
18$
A család Az alapító testvére 20 000 $-t fektet be. \
1997 ’97 május
52,12$
t
Kockázati tőkések Két kockáSati tőkealap 8 millió $-t fektet be. \ \
Első tőzsdei kibocsátás (IPO) Három millió darab részvényt bocsátanak ki i tőkepiacon 49,1 millió $-ért.
19 98 \ Bankhitel és kötvénykibocsátás ’97 december- \ 326 millió $-os kötvénykibocsátás, ’98 május \ mely bankhitelt vált ki (75 millió $) 1 és finanszírozza a működét.
1 327,50 $ (1999 áprilisában, kiigazítva a részvényaprózás hatását)
Forrás: Van-Robinson [2000] 59. o.; idézi: Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. [2004] 35. o.
M int korábban is említettük, egy-egy gazella cég sikerének kulcsa gyak ran abban rejlik, hogy rendkívül gyorsan tudja tevékenységét bővíteni, ezzel versenytársait a piacról kiszorítani vagy piacra lépésüket gátolni. Az ehhez szükséges tőkét általában csak a nagyobb befektetési volum enben gondol kodó kockázati tőkésektől kaphatja meg. A kockázati tőkések sem adják a pénzüket ingyen, de szívesen finanszírozzák a vállalkozást, abban bízva, hogy a felfutását követően busás haszonnal adhatnak túl részesedésükön. Ezért ígéretes piacú, felfutás előtt álló, de krónikusan alulfinanszírozott vál-
295
lulkozásokat keresnek. A tökéért cseréb e részesed ést kérnek » cé g b ő l, ami sok szor az alapítók ellen ér zé sét váltja ki. M ml a lenti a n ia zo n .co m péld a is
mutatja, gyakori, h ogy többkörös forrásbevonásra van szü k ség , ennek során pedig nem ritka, hogy az új tulajdonosok több ségi részesedést szereznek az alapító ellenében. Ha nem elégedettek az alapítóval, akkor ezt a befolyást felhasználva akár ki is szoríthatják a cég irányításából, új m enedzsm entet ál líthatnak a vállalkozás élére. Egészen más menedzseri képességek és ta pasztalatok kellenek ugyanis egy néhány fős, illetve egy több száz alkalma zottal m űködő vállalkozás irányításához. Ehhez a szerephez azonban az ala pító nem m inden esetben tud felnőni. Számára ez sokszor nem is fogalm azódik m eg problém aként, az ilyen helyzetet külső szemlélő tudja re álisabban megítélni. Ha az alapító ezt m agától nem látja be, akkor ez akár a viszony m egrom lásához is vezethet közte és a befektetők között. A zt azon ban neki is érdemes átgondolnia, hogy mire jutott volna a nélkülük, illetve melyik értékesebb számára: egy nagy szelet egy kis tortából, vagy egy ki sebb szelet egy lényegesen nagyobb tortából. A tőkebevonás legm agasabb lépcsőjét a tőzsdei forrásbevonás jelenti. Ez elsősorban a befektetők, m indenekelőtt a kockázati tőkések szám ára fontos. Ők a kockázati tőkealapjaikba invesztálok érdekeit kell, hogy képviseljék, így alapvetően a profitjuk m axim alizálásában érdekeltek. Ez m agyarázza azt a m agatartásukat, hogy m ár a befektetés pillanatában a kiszállás időpont jában és m ódjában gondolkodnak. Fejlett tőkepiacú országokban az exit többnyire a tőzsdei bevezetéssel (IPO) valósul meg. A gyakorlat azt m utat ja, hogy első körben általában a tulajdonosok részesedésük egy kisebb ré szén adnak túl így, m ajd bízva a cégérték növekedésében, később értékesíte nek további részeket. A tőzsdei bevezetéssel választ kapnak a tulajdonosok arra a kérdésükre is, hogy m ennyit ér a cégük. N em m inden vállalkozás számára járható út azonban az IPO. A tőzsdei bevezetés egyik feltétele ugyanis, hogy a cég kellő kapitalizációval rendel kezzen. A tőzsde kiválasztásánál ezért a cég nagyságát, illetve az eladni kí vánt részvények szám át és értékét is figyelem be kell venni. A 14.1. táblázat néhány ism ertebb tőzsde feltételeit foglalja össze:
296
14.1. It'ihltktil
A tőzsdei b evezetés (11*0) feltétele néh ány jelen tő seb b tőzsdén Ismérvek
l's/kozérték Suliit töke Adózás előtti eredmény Tőzsdére bocsátandó lészvényórték Mi ni mum ajánlati érték
NYSE
AMEX -
40 M USD
NASDAQ
NASDAQ Small Cap.
4 M USD
4 M USD 2 M USD
-
4 M USD
-
2,5 M USD
750 e USD
750 e USD
-
40 M USD
3 M USD
3 M USD
1 M U SD
-
3 USD
5 USD
3 USD
lúirrás: H isrich-Peters-Shepherd [2005] alapján.
A cégek elvárása ugyanakkor a tőzsdével szemben, hogy kellően attraktí vak legyenek, és nagy forgalmat bonyolítsanak. A Budapesti Értéktőzsde p éld áu l erre nem m egfelelő, ezt m utatja az is, hogy az elm últ évek során alig k e rü lt sor új részvények bevezetésére. Az egyik legsikeresebb m agyar ga z ella cég, a Graphisoft választása is ezért esett a frankfurti tőzsdére az elsőd leg es bevezetéskor.
Aki tőzsdén jegyzett, gyorsan növekvő vállalkozások részvényeiből vá sáro l, az tudatában kell legyen annak, hogy bár nagy valószínűséggel az át lag n ál nagyobb hozam ot is el tud érni, az is előfordulhat, hogy elveszti be
fektetett tőkéjét. A gazella cégek ugyanis nagyon sérülékenyek. Egy-egy kulcsfontosságú vezető elvesztése, a piac változása, a finanszírozási forrás m egszerzésének kudarca m ind-m ind olyan tényezők, am elyek a hanyatlás ú tjára vezethetik az ilyen vállalkozásokat. Nézzük m ost a dinam ikusan felfutó forgalom finanszírozásának lehető ségét! Ennek elsődleges forrása az adósságfinanszírozás lehet. A bankok a vállalkozások indulásának első néhány évében nem szívesen nyújtanak hi telt a gazelláknak a kezelhetőnél nagyobb m értékű kockázat miatt. Később azonban, am ikor m ár jelentős m últtal rendelkező, nyereséges vállalkozássá válnak, a helyzet m egfordul. A hitelintézetek ekkor igyekeznek a gazellák kedvében járni és m agukhoz csábítani őket, bízva abban, hogy hosszú távú, jövedelm ező ügyfeleket szereznek ezzel. A bankok m ellett az üzleti angyalok és a kockázati tőkések további üzlet rész szerzésén túl nyújthatnak a vállalkozás részére áthidaló jellegű hitele ket is. Gyakori, hogy ilyen esetekben is kikötik a tulajdoni részesedéssé való konvertálás lehetőségét.
2 9 7
V r é s ; • A k ls v A lla lk o : fis o k f h in n s z h v : fiséinak s / x u lf il ls t-s e tc i
Egy új finanszírozási lehetőség is m egjelenik a m eggyőző, jelentősei)!* múlttal rendelkező gazella cégek szám ára: a szállítók is szívesebben adnak hosszabb fizetési határidőt, bízva abban, hogy a későbbiekben m ég na gyobb m egrendeléshez juthatnak. Term észetesen az ilyen szállítói hitelt sem kapják a vállalkozások ingyen, de gyakran m égis kedvezőbb finans/.i rozási forrást jelentenek, m int az egyéb szóba jöhető alternatívák. Az ilyen vevői-szállítói kapcsolat alapvetően a bizalm on alapszik és könnyen meg rendülhet. A teljesség kedvéért m egjegyezzük, hogy a gépek és berendezések lí zingje m ind az induláskor, m ind pedig később járható utat jelent a gazellák számára, m ivel a m egfelelő tulajdoni garanciák m iatt a hitelezők számára ez, a finanszírozási form a alacsonyabb kockázatú. Hasonlóan fontos finanszl rozási m ód lehet a követelések faktorálása, ami az egyre inkább elterjedő vi szonylag hosszú vevői fizetési határidők m iatt válik egyre népszerűbbé. V égezetül felhívjuk a figyelm et a gazella cégek bukásának egyik okára Ha a m űködés finanszírozására szerzett forrásokat nem erre a célra fordít ják, hanem beruházásokat eszközölnek belőle, előbb-utóbb likviditási vál ságba kerülhet a vállalkozás, ami m aga után vonhatja szélsőséges esetben a m egszűnését is. A ’90-es évek elején sok m agyarországi gazella cég eseti ebbe a hibába, leggyakrabban székházépítésre fordították az így megszór zett forrásokat.
14.3. Összefoglalás Az ebben a fejezetben leírt finanszírozási források egym ásra épülését a 14.3. ábra foglalja össze. A gyorsan növekvő vállalkozások induláskor a 3F-hez fordulhatnak tőkéért, illetve a különféle tám ogatási (innovációs) programok keretében m egszerezhető források segíthetnek a term ék fej lesz tésében. Az ilyen, általában csekély m értékű tám ogatásokat, illetve a kocka zati tőkések által szívesen befektetett nagyobb összegeket elválasztó szaka dékot az üzleti angyal befektetők hidalhatják át. A befutott, sikeressé váló vállalkozásokat a későbbiekben m ár a bankok is szívesen finanszírozzák A forrásbevonás legm agasabb szintjét - amelyre csak kevés cég jut el a tőzsdei részvénykibocsátás jelenti.
2üK
II
.1 g i n iM iii n ö v r k v i1, t it iz c llt i típ u s ú v iillu lk iiz iis iik /h u m s:ln i;á sl x / t já lo w á g t il
143. ábra
A gyorsan növekvő vállalkozások finanszírozási lépcsői A Tőkeszükséglet Tőzsde Beruházási bank Intézményes kockázati tőke Finanszírozási szakadékok: üzleti angyalok Támogatási programok Alapító, családok, barátok Fejlettségi fok ».
Forrás: Búzás [2003] 208. o.
A finanszírozás folyam atát - ahogy annak optim ális esetben történnie kellene - nézzük egy konkrét példán keresztül (lásd 14.4. ábra). Tegyük fel, hogy három alapító fejenként 1000 dollár befektetésével elindít egy vállal kozást. Ekkor a cég összértéke 3000 USD, és m indegyiküknek 33%-os tu lajdoni részesedése (1-1 m illió részvénye) van benne. Az alapítók felism e rik, hogy az alaptőke a fejlesztéshez nem elegendő, ezért külső forrás után néznek. Egy üzleti angyal hajlandó 2000 dollárt befektetni 40% -os üzlet részért cserébe. E zt 2 m illió új részvény kibocsátásával érik el. Az új tőke lel használásával a cég dinam ikus növekedésnek indulhat, így a cégérték el éri az 50 000 dollárt. A további növekedéshez m ég több forrásra van szük ség, ezt egy kockázati tőkés tudja biztosítani: befektet 5 m illió U SD -t 5 m il lió újonnan kibocsátott részvényért cserébe. A cég értéke közben folyam a tosan em elkedik (m ost m ár 10 m illió U SD-t ér), m ivel az újabb forrás újabb fejlesztéseket tesz lehetővé. A következő kockázati tőkésnek m ár 2 USD-t kell fizetnie cgy-cgy részvényért, ezzel a cég értéke 30 m illió dollárra nő. Közben az alapítók részesedése folyamatosan csökken, m ost m ár hárman összesen csak 20% -os tulajdonosok. A befektetők a hozam realizálásában érdekellek, ezért keresik az exil lehetőségét, melynek számukra legkedve zőbb módja a tőzsdén keresztüli részvényértékesítés. Bevezetik tőzsdére a
299
cég részvényeit (IPC)), ennek keretében 5 millió részvényt ajánlanak lel jegyzésre új befektetők számára. Ebből 3 millió db új részvény kibocsátása, 1-1 m illió db részvényt pedig a kockázati tőkések adnak cl darabonként 10 USD-ért. így az alapítók fejenként 5,6%-kal részesednek egy jóval nagyobb tortából, m int amit saját erőből m eg tudtak volna valósítani, ezzel összessé gében jó l járnak, m ég ha a cég vezetéséből ki is szorulnak. 14.4. ábra
A z alapítók tulajdonosi részesedésének és vagyoni helyzetének alakulása a tőzsdei bevezetést követően
Tulajdonos
Részvények
Részesedés
Részesedés értéke
A lapítói
1 000 000
5,6%
$10 000 000
: Alapító2
1 000 000
5,6%
$10 000 000
1ÜI Alapító3
1 000 000
5,6%
$10 000 000
=
Üzleti angyal
2 000 000
1 1 ,1%
$20 000 000
Kockázati tőkés 1
4 000 000
22,2%
$40 000 000
Kockázati tőkés 2
4 000 000
22,2%
$40 000 000
IPO Összesen
300
5 000 000
27,8%
$50 000 000
18 000 000
100,0%
$180 000 000
15. A válsághelyzetek pénzügyi menedzselése A vállalkozások többsége előbb vagy utóbb szembekerül pénzügyi nehézsé gekkel. Ezek helytelen kezelése sok esetben súlyos pénzügyi-likviditási válság ba torkollik és nem egy esetben akár a cég felszámolásához is vezethet. Már itt le kell szögeznünk azonban, hogy a pénzügyi válság kialakulásában nem mindig a vállalkozó vagy a vállalat pénzügyi menedzsmentje a ludas. Kü lönösen a kisvállalatok azok, amelyek méretük, alacsony érdekérvényesítő ké pességük miatt nagyon sérülékenyek, és ahogy erről már a korábbi fejezetekben Irtunk, elég egy nagy vevő késedelmes fizetése, egy áfa-visszaigénylés elhúzó dó teljesítése, s a vállalkozás máris kritikus pénzügyi helyzetbe kerül. Éppen ezért különös fontossággal bír, hogy a vállalkozók, a m ikro- és kisvállalkozások tulajdonosai, pénzügyi felelősei m egfelelő fölkészültséggcl rendelkezzenek egy ilyen helyzet kivédésére. Ebben a fejezetben röviden áttekintjük a válsághelyzetek kialakulásának folyamatát, az első figyelm eztető jeleket, a problém aföltárás m ódszereit és a válságkezelés lépéseit.
15.1. A válság kialakulása, a válság első je le i A pénzügyi krízis kialakulásának számos oka lehet. N e higgyük azt, hogy krízishelyzet csak a rossz pénzgazdálkodást folytató, piacvesztéssel küzdő vállalkozásoknál fordulhat elő. A m int azt az előző fejezetben, a gyorsan nö vekvő, gazella típusú vállalkozások esetében láttuk, a nagy piaci potenciál lal rendelkező, dinam ikusan növekvő, nyereségesen gazdálkodó vállalkozá sok is kerülhetnek fizetési válságba. Mi is okozza hát a pénzügyi válságot? H a töm ören akarunk a kérdésre fe lelni, akkor azt m ondhatjuk, hogy pénzügyi válság akkor alakul ki, ha a vál lalatnak tartósan m agasabbak a kiadásai, m int a bevételei, illetve a bevéte lek és a kiadások áram a időben jelentősen eltér egym ástól és ezt a likviditási rést a vállalat nem tudja m egfelelő forrással lefedni. Ennek a helyzetnek a kialakulásához számos ok vezethet, de ha a problé mát nem kezeljük m egfelelően, az eredm ény m indig ugyanaz: a vállalat egy idő után nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, a rendelkezésére álló források nem elegendőek a további m űködés finanszírozásához, a válla lat csődbe megy. M ielőtt az okokat föltárnánk, nézzük meg, hogy m ilyen jelek utalnak arra, hogy vállalkozásunk likviditási válság felé tart. A legtipi
301
kusabb eset, am ikor a bankszám lánkon m ár a számlavezetési díj rendezésé re sem áll rendelkezésre elegendő pénz, a számláinkon sorozatosan alakul nak ki sorban álló tételek' ', az APEH, a VPOP stb. rendszeresen nyújtanak be inkasszókat számláink ellen. Em ögött persze m eghúzódhat figyelm etlen ség is, a vállalat házi pénztárában rendelkezésre áll elegendő pénz, de annak a folyószámlára való befizetését elmulasztották. A legtöbb esetben azonban erre akkor kerül sor, am ikor a vállalkozó - érzékelve a problém át - eleve visszatartja a készpénzt a házipénztárban, mivel így szabadabban tud ren delkezni annak felhasználásáról, jobban tud sakkozni az egyre apadó kész pénzállománnyal. A m ásik figyelm eztető jel, hogy a szállítóinknak egyre többször fizetünk késedelm esen vagy kérünk tőlük újabb fizetési haladékot. Netán készpénz hiányában bizonyos anyag- vagy alkatrészvásárlást elhalásztunk, esetleg al kalm azottainknak nem tudjuk időben a bért kifizetni. Ilyenkor a legtöbb vál lalkozó szentül m eg van győződve arról, hogy vállalkozásában egyébként m inden rendben van, csak az önkorm ányzat packázik velük, vagy valam e lyik vevőjük akadékoskodik, ezért nincs elég pénzük. C sak am ikor a bajok föltornyosulnak, és például a szállítóink m ár egyáltalán nem akarnak kiszol gálni bennünket, jövünk rá, hogy valam i komoly problém a lehet. Arra is érdem es fölfigyelnünk, ha a számlánkon van m ég elegendő pénz, de a terhelések rendre m eghaladják a jóváírásokat, illetve hosszú időn ke resztül szám lánkra nem érkezik bevétel, jóllehet a szolgáltatásunk, illetve kiszállításaink rendben, ütem esen haladnak. Ilyenkor valószínűleg a mi ve vőinknél jelentkeztek pénzügyi zavarok, am elyet úgy kívánnak áthidalni, hogy egyre később és egyre kevesebbet fizetnek. Ha erre időben nem reagá lunk, akkor ezek a rossz (vagy rosszul fizető) vállalatok könnyen a mi vál lalkozásunkat is m aguk után ránthatják. Figyelm eztető jel, de egyben a pénzügyi csőd egyik okozója is lehet, hogy raktárunkban egyre nagyobb készárukészlet halm ozódik fel, kiszállí tásaink rendelés hiányában vagy egyéb okok (pl. valam ilyen hatósági enge dély hiánya) m iatt akadozik, vagy szolgáltatásaink iránt drasztikusan csök ken a kereslet. B ár a szám láinkat m a m ég ki tudjuk egyenlíteni, a term elés folyam atosságát biztosítani tudjuk, de pénzünk egyre nagyobb hányada hal mozódik föl készlet formájában. Ha nem figyelünk föl a nem kívánatos fo-
23 S orban á lló tételek n ek a zo k at a terhelési m e g b íz áso k a t nev ezzü k , a m e ly ek e t a bank a fo ly ó sz ám lánk n u lla eg y en leg e v a g y elég telen p o zitív e g y en leg h íjá n n em tu d teljesíten i, és e z e k e t- p é n z b e é r kezésére v árv a - so rb a állítja.
302
lyamatokra, az igazság pillanata ham arosan eljön, cégünk kifogy a kés/ pénzből, majd lizctésképtclené válik. Sok kisvállalat helyzetét rendítette meg, hogy rám osolygott a szerencse és valamelyik nagy kereskedőlánc elkezdte term éküket nagy tételben ren delni. Ezek a nagykereskedő m ogulok azonban, - visszaélve erőfölényük kel - a kisvállalkozások számára rendkívül előnytelen fizetési feltételeket kötnek ki, és sokszor m inden indok nélkül tartanak vissza pénzeket, vagy akciókra hivatkozva csökkentik a m ár leszállított (sőt a kereskedő által m ár cl is adott) árú ellenértékét. Az esetek többségében a kisvállalkozó a m egnövekedett fizetési határ időket nem tudja tovább hárítani szállítói felé. N eki továbbra is készpénzben vagy rövid fizetési határidőkkel kell kiegyenlíteni számláit. M agyarul föl borul a vevői-szállítói egyenleg és olyan finanszírozási rés keletkezik, am e lyet a vállalkozó gyenge fölhalmozó képessége és alacsony tőkeellátottsága miatt nem tud kezelni. Sajnos ma még elég ritka a mikro- és kisvállalkozói körben a rendszeres, korosított vevő-szállító analitikák készítése, amely azonnal megmutatja az egyensúly fölborulását és előrevetíti a jövőbeni fizetésképtelenséget. A rend szeresen frissített, karbantartott vevő-szállító analitika vagy egy havi bontású cash flow-terv kiváló indikátor tud lenni és képes előrejelezni a problémát, időt hagyva a cselekvésre. , Gyakran előfordul, különösen a nagyobb term elési volum enű vállalatok nál, de kereskedő cégeknél is, hogy elhibázott beszerzési politikát folytat nak és folyam atosan elfekvő készletek halm ozódnak föl. Vagy azért, m ert rosszul mérték föl a piacot és bizonyos alapanyagból vagy áruféleségből a kelleténél nagyobb tételt rendeltek, vagy azért, m e rt-b íz v a a későbbi keres letnövekedésben - az árelőny kihasználása végett eleve nagyobb beszerzést eszközöltek. Elfekvő készlet azonban apránként is fölhalm ozódhat. K ülö nösen ez utóbbi szokott gondot okozni, m ert csak akkor kerül felszínre a probléma, am ikor a cég kezd vészesen kifogyni a pénzéből. Figyelm eztető jel lehet tehát az is, ha a készleteink indokolatlanul és tartósan m eghaladnak egy bizonyos szintet. Azokn ál a kisvállalatoknál, amelyek m ár tartós bankkapcsolattal rcndelkeznek, és rendszeresen vesznek igénybe hitelt vagy rendelkeznek folyó számlahitellel, esetleg Széchenyi-kártyával, a likviditási probléma viszonylag sokáig rejtve maradhat, hiszen amíg a hitel tart, illetve a folyószámla-hitelke ret engedi, a fizetési kötelezettségeinknek eleget tudunk tenni még akkor is, ha hetekig, esetleg hónapokig nem realizálunk bevételt.
303
Ilyen esetben fontos figyelmeztető jel lehet, lm u búnk vonakodik a lejált hiteleinket m eghosszabbítani, illetve egyre szigorúbb föltételekhez köti az újabb hosszabbítást, és egyre szigorúbb fedezeteket köt ki. A bankunk ugyanis m ár látja azt, am it mi nem látunk vagy nem akarunk látni: a romló fizetési egyensúlyt, az apadó bevételeket, a drasztikusan növekvő és az ár bevétellel arányban nem álló költségeket. Folyószám lahitei esetében fontos figyelm eztető jel lehet, ha azt látjuk, hogy a rendelkezésre álló hitelkeretünk folyam atosan m axim ális mértékig ki van használva, a Széchenyi-kártya esetében pedig az, ha egyre nagyobb erőfeszítésbe kerül a hitelkeret rendszeres visszatöltése. Ezek az esetek m in den esetben önvizsgálatra kell, hogy késztessék a vállalkozókat. A végére hagytuk a legsúlyosabb figyelm eztető jeleket, azokat az esete ket, am ikor az APEH vagy valam elyik szállítónk felszámolási eljárás m eg indításának kezdem ényezésével fenyeget, vagy m eg is indítja azt az elm a radt fizetés m iatt. Hasonlóan súlyos a helyzet, ha bankunk kíván vállalkozá sunk ellen végrehajtási vagy felszám olási eljárást kezdem ényezni, illetve más, hasonló sxilyú jogi eljárás m egindítását helyezi kilátásba. Nehezen hihető, mégis előfordul, hogy a vállalkozó - bár egy ilyen hely zet kialakulását számos, a fentiekben em lített figyelm eztető je l megelőz csak a felszám olási eljárás m egindításakor eszmél rá, hogy valam i nagy baj van, és a vállalkozását a pénzügyi összeom lás fenyegeti. M int látni fogjuk, sok esetben azonban még ilyenkor is kínálkozik lehetőség cégünk talpra ál lítására.
15.2. A válságot előidéző okok A fentiekben, a teljesség igénye nélkül számba vettük a legtipikusabb fi gyelm eztetőjeleket, am elyek jelzik, hogy vállalkozásunk pénzügyi egyen súlya m egbom lott, cégünket pénzügyi válság fenyegeti. A következőkben m egvizsgálunk néhány tipikus okot, am ely általában elvezet a fizetésképtelenséghez. Az életpályájuk kezdeti szakaszában lévő, gyorsan növekvő vállalkozá sok egyik gyakori problém ája, hogy igyekezvén a dinam ikusan növekvő pi aci igényeket kielégíteni, olyan ütem ben növelik term elésüket vagy terjesz tik ki szolgáltatásaikat, am elyek finanszírozásához m ég a m agas nyereségtartalm ú tevékenység esetén sem képződik elegendő forrás. A vállalkozók észlelvén a piac szívó hatását - igyekeznek term elésüket, illetve szolgáltatá-
304
Niiknt a kereslet ig é n y e ih e z m érten föl futtatni, Ez kettős terhet jelent, Egy löszt meg kell többszörözni a term elő kapacitást, ami újabb ös újabb bomhá zást jelent, m ásrészt egyre több anyagot és alkatrészt kell beszerezni a Iblya niatosan növekvő termelés fenntartásához. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozók ilyen esetben haj lamosak a bevételt elvonni a term elésből és az így kivont forrást fordítják beruházásra, bízván abba, hogy a szállítókat a felfutó term elésből, illetve a bevételből előbb-utóbb rendezni tudják. , Ennek nem kívánt hatásai viszonylag ham ar jelentkeznek. Nemcsak, hogy a m egnövelt kapacitást nem tudják az anyagellátás hiánya m iatt ki használni (mivel nem m aradt pénz anyagbeszerzésre), de előbb-utóbb olyan mértékben csökken az anyagellátás, hogy m ár az eredeti kapacitás sem m ű ködtethető. Egy felfutó term elés m ellett nem lehet a forgóeszközöket bün tetlenül a befektetett eszközökhöz „átcsoportosítani” . Ha egy vállalkozás bekerül egy ilyen spirálba, és idejében nem változtat finanszírozási stratégiáján, akkor a vég viszonylag ham ar bekövetkezik. A termelés gyors fölfuttatása és a rosszul megválasztott f i nanszírozási stra tégia egyik oka az ilyen típusú cégek gyors tönkremenetelének. Hasonló je lenségnek lehetünk tanúi napjainkban a szálloda-vendéglátás területén. A viszonylag kis tőkével rendelkező vállalkozások bankhitelből, néha több milliárdos beruházással, zöldmezős szállodaépítésbe kezdtek. A szálloda elké szült, a vendégek szállingóznak, a működési költségek finanszírozására (amelyek a forgalomtól függetlenül viszonylag állandóak), valamint a banki kamatok tör lesztésére azonban nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Vagy azért, mert a be ruházás költségét szándékosan alábecsülték, és a többletköltségek elvitték a sza bad cash flow-t, vagy azért, mert valóban előre nem tervezhető többletkiadások merültek föl, amit a bank nem volt hajlandó tolerálni, vagy azért, mert az élet a pi aci előrejelzéseket nem igazolta vissza, a forgalom alacsony, és az üzemeltetésre már nem áll rendelkezésre elegendő pénz. Ebben az esetben is a rosszfinanszíro zási stratégia és az átgondolatlan üzleti terv vezetett a csődhöz. A figyelmeztető jelek tárgyalásánál óhatatlanul említést tettünk több olyan tényezőről, amelyek a pénzügyi válság okozói voltak, ilyenek a vevő-szállító egyensúlyának a megbomlása, a készárukészletek fölhalmozódása, elfekvő készletek kialakulása, rossz beszerzési és készletezési politika, az eszközök kel összhangban nem álló torz forrásszerkezet, túlzottan agresszív finanszíro zási politika alkalmazása. Ezekre itt újból nem térünk ki. Egy fontos okot kell még részletesebben kiemelni, amely általában rejtve marad: ez pedig a cég veszteségessé válása. A mikro- és kisvállalkozások a
305
r. nw.- • a Ki.m iil(ilKo;ti\t>k tlnanx:lm ;ti.uim ik v/m nl/i.v rvi-íW
legritkább esetben készítenek negyedéves mérleget vagy főkönyvet, ha készí tenek is, annak általában kevés köze van a cég valós pénzügyi helyzetéhez Ebből szükségszerűen következik, hogy akár több év is eltelhet anélkül, hogy a vállalkozó fölfigyelne rá, hogy vállalkozása masszívan veszteséges és a veszteség lassan fölemészti m inden szabad pénzeszközét. A vállalkozó észle li, hogy egyre többször keletkeznek fizetési problémái. Kis cég esetén a vál lalkozó ezeket a szituációkat egy tagi kölcsönnel vagy egy-két szállítói szám la későbbi rendezésével át is tudja hidalni és csak amikor már állandósulnak a fizetési problémák, akkor fog gyanút, hogy a szabad pénzeszközeit a cég veszteséges működése emésztette föl. Gyakori eset tehát, hogy a likviditási problém ák mögött valójában., g, veszteséges tevékenység húzódik meg. Ma cé günk ilyen okból kerül krízishelyzetbe, ennek orvoslása talán a legnehezebb. Aranyszabályként érdemes elfogadni, hogy likviditási problémák esetén első gondolatunk az legyen, nem fordult-e tevékenységünk veszteségbe. Ebben az esetben is igaz, hogy ha a cég jelentős hitelből gazdálkodik, ne hezebben kerül felszínre a likviditási nehézség valódi oka. Általában a bank szokta erre fölhívni a figyelmet, m ondván, a hitelek m ár nem a cég átmenti likviditási hiányát fedezik, hanem a cég veszteségét finanszírozzák. Ekkor szokott az történni, hogy a bank vonakodik a hitelt megújítani, m ert a vesz teséges tevékenység m ellett nem látja biztosítottnak hitele m egtérülését.
15.3. A válságkezelés lépései A z első és legfontosabb lépés, hogy őszintén nézzünk szem be a problémával, és ne áltassuk magunkat! Nagyon sok vállalkozás vesztét okozta, hogy a vállalkozó nem volt haj landó elfogadni a tényeket. A jelentkező likviditási problém ákat igyckczcll bagatellizálni, szidta a bankokat, am elyek nem hajlandók vállalkozását to vább finanszírozni, a beszállítókat, amiért csak készpénz ellenében szolgál já k ki stb., m ondván, hogy a vállalkozással nincs semmi baj, csodálatos jövő áll a cég előtt, a jelentkező problém ák szóra sem érdemesek. Pedig ha a vál lalkozók az első figyelm eztető jeleket kom olyan vennék, és gyors önvizsgá latot tartanának, bátran szem benéznének a problém ával, a nagyobb bajok m ég elkerülhetők lennének. Itt kell m egjegyezni, hogy különösen a kis cé gek esetében, illetve a családi vállalkozásoknál a racionális gondolkodási erősen befolyásolják érzelmi motívum ok. A vállalkozó vállalkozásában élete főm üvét látja (egyébként joggal), és ez elhom ályosítja tisztánlátását. Erö-
306
M
I t 'il/ x ly / li'/ l'. ’ i l f k
l i é n n t g y l I ih i i i j ;
vW.'m
sen kötődhetnek épületekhez (amely m árcsak teher a vállalkozásnak), ter m ékekhez, amelyek m ár csak viszik a pénzt stb. Ilyen esetben, ha van mód
irt, eéls/.crü a válságkezelést a cégtől független (szakértő) szem élyre bízni, aki képes a helyzetet reálisan, érzelem m entesen megítélni és a fájdalmas, de H /ükségcs döntéseket meghozni. 4 második lépés, amit meg kell tenni: elhárítani az azonnalifizetésképtelensé get és a felszámolás veszélyét. Időt kell nyerné. Itt sokszorosan igaz, hogy aki időt nyer, az életet nyer. Nyilvánvaló, hogy cégünk csak akkor tud tartósan kikerülni a válságból, ha átfogó elemzést végez, feltálja a fizetésképtelenség valós okait, és megfelelő stratégiát dolgoz ki a hosszú távú stabilitás helyreállítására. Csakhogy mire egy ilyen átfogó elemzést elvégzünk, és a stratégiát is kidolgozzuk, lehet, hogy annak végrehajtása már a felszámolóra marad. A legfontosabb tehát, hogy mindenáron helyreállítsuk a cég rövid távú fizetőképességét és elhárítsuk az azonnali felszámolás vagy végrehajtás veszélyét. , Sürgősen m eg kell egyezni a szállítókkal. Ha ők nem szállítanak, nem tud juk tevékenységünket tovább folytatni. Ha kell, adjunk garanciákat szám uk ra (tulajdonosok készfizető kezessége, ingatlanfedezet stb.), és mutassunk be egy hiteles jövőképet nekik. Erre a legalkalm asabb a stabil rendelésállo m ány, amely m ögött fizetőképes ügyfelek állnak. Szállítóinknak cl kell hin niük, hogy ha segítik cégünk talpon maradását, akkor hosszú távon tartozá sainkat rendezni tudjuk. Ellenkező esetben egy fölszámolás keretében esé lyük sincs arra, hogy eddigi követeléseik is m egtérüljenek. I la velük megegyeztünk és ezt írásban is rögzítettük, a következő lépés a hónkkal való megegyezés. Ha van bankhitelünk, akkor még abban az esetben is kötelező a bankkal való egyezség, ha egyébként fennálló hiteleink még nem (át lak le, illetve nincsenek késedelemben. A bankok jóindulata egy ilyen szituá cióban nélkülözhetetlen. A bankok is nagyon jól tudják, hogy hiteleik teljes megtérülésére csak egy működő vállalkozás esetében van esélyük. I la bemutat |uk a szállítókkal történt egyezségünket, és hiteles jövőképet vázolunk löl, ak kor bizton számíthatunk bankunk támogatására. Kérhetjük a fennálló tartozás átütemezését, új törlesztési ütemben állapodhatunk meg, sőt, ha van nagy érté kű terheletlen ingatlanunk, annak fedezete mellett akár friss forráshoz, is jutha Imik. Ne feledjük: bármi áron szabad pénzeszközhöz kell jutnunk. Nem árt az adóügyeinket is áttekinteni. Lehet, hogy m ár van adóháti ak kunk, de lehet, hogy csak egy hónap múlva lesz esedékes az adófizetés. Ne hagyjunk elvarratlan szálakat. Az API II veszélyes ellenfél, könnyen indít számláink ellen inkasszót, amellyel pillanatok alatt eltünteti a keservesen előteremtett készpénzünket. Az APEH hel is egyeztetni kell. Adót csak mü
107
küllő v á lla la t fizet, czl ük is tu d já k . A z A P E H -n a k se m é rd e k e , h o g y a z o n n a l fo lsz á m o lta ssa cé g ü n k e t. A d ó h á tra lé k u n k ra á tü te m e z é s t kell k érn i. A z ii| tö rle sz té si ü te m le g y en re á lis és ta rth a tó , k ü lö n b e n p illa n a to k a latt k árb a v e s z h e t m in d e n fá ra d o z á su n k .
Végül a vevőinkről se feledkezzünk meg. Ha régi, tartós vevői kapcsolata ink vannak, és vevőink eddigi szállításainkkal meg voltak elégedve, való színűleg m egértik problém áinkat és akár hajlandóak kisebb összegű előle gekkel is segítségünkre sietni. Esetleg előrehozzák vásárlásaikat, illetve előrendeléseket adnak föl, am elyek segítik cégünk stabilitását. A fenti lépésekkel elhárítottuk a legnagyobb bajt, cégünk azonnali fölszámo lását. Hátunk mögött a legfontosabb hitelezőkkel kötött egyezséggel, és bírva megrendelőink, vevőink bizalmát (akikből élünk), jöhet a következő lépés: Sze rezzünk pénzű. Sürgősen friss pénzhez kell j uttatni vállalkozásunkat, különben a kialkudott kényes egyensúly könnyen összeomlik. Ha a tulajdonosnak (tulajdo nosoknak) még vannak szabad forrásaik és azokat a korábbi „tűzoltásnál” még nem szórták el, akkor most itt az ideje ezeket mozgósítani. Jelentősen javítani fogja kilábalási stratégiánk hitelességét, ha hitelezőink azt látják, hogy mi, a tu lajdonosok is bízunk cégünk jövőjében és ezért saját vagyonúnkat is hajlandóak vagyunk föláldozni. M ost is szóba jöhetnek a baráti és családi kölcsönök, ha ezeket a lehetőségeket még nem merítettük ki. Ha még vannak terheletlen ingatlanjaink vagy kezeseink, amelyeket, illetve akiket bevonhatunk a kötelem be, akkor - ahogy már fentebb írtuk - akár rövid lejáratú hitelért is folyamodha tunk. Itt is megemlítjük, de ez már a stratégia megvalósításának első lépése, hogy készleteink közül amit csak nélkülözni tudunk, kezdjük el értékesíteni. A belső finanszírozásnál ismertetett módszerekkel el kell kezdeni a kevésbé likvid eszközöket likviddé tenni (alapanyagkészlet, félkész- és késztermékkészletek stb., minden, ami a napi termeléshez nem szükséges). Ezzel a válság okát még nem hárítottuk el, de készpénzhez jutottunk és időt nyertünk a válság terv megvalósításához, enyhíthettük a pillanatnyi pénzhiányunkat. A lényeg az, hogy legalább három havi zavartalan m űködés feltételeit m egterem tsük, és legyen annyi tartalékunk, hogy ha égy nem várt fizetési kötelezettségségünk keletkezik, az m ég ne borítsa föl likviditásunkat. Ennyi időre van ugyanis szükségünk ahhoz, hogy elvégezzük a bevezetőben leírt elem zéseket, tisztázzuk a fizetési nehézségeink valódi okát, kidolgozzunk egy válságkezelő stratégiát és m egtegyük az első lépéseket, am elyekkel cé günk fizetőképességét stabilizálni tudjuk. A rra is gondoljunk, hogy a szállí tóinkkal kötött m egállapodásainkat m indenképp tartani kell, tehát az átüte mezett törlesztéseket m aradéktalanul teljesíteni kell.
308
Miulí'm a legfőbb veszélyt elhárítottuk, m egm enekültünk a fölszám olás tól és átm enetileg stabilizáltuk cégünk helyzetét, hozzákezdhetünk a válságkezelés harmadik lépéséhez: kJ kell dolgozni a válságból való kilábalás és a hosszú távú stabilitás tervét. Az első, hogy tisztázzuk a válság okát. Ha kell, szakértők bevonásával föl kell tárni azokat a tényezőket, amelyek a krízishelyzethez vezettek. Az elemzésnek kritikusnak és őszintének kell lenni. Csak akkor van esély arra, hogy cégünk újra egyensúlyi pályára áll, és a múltbeli hibákat nem követjük el újra, ha az okokat őszintén föltárjuk. Az okok tisztázása általában már a megoldást is su gallja. Ha a válság oka például az eladatlan árukészlet fölhalmozódása volt, evi dens, hogy első lépésben ezek fölszámolása a cél. Hirdessünk akciókat, adjunk jelentős árkedvezményeket, keressünk új piacokat, a lényeg az, hogy ezektől a készletektől - akár jelentős veszteségek árán is - megszabaduljunk. Az ebben fekvő pénzünk holt tőke, ha nem tudjuk megmozdítani, akkor az egész örökre clvész. Legalább egy részét vissza kell szereznünk, hogy az újból részt vehes sen a vállalkozás értékteremtő folyamatában. A következő lépés természetesen az, hogy meggátoljuk az árukészletek jövőbeni fölhalmozódását. Ha az vezetett a fizetésképtelenséghez, hogy túl gyorsan növekedtünk és ezzel az eredm ényterm elő képességünk nem tudptt lépést tartani, m eg kell próbálni,tőkét bevonni, am ellyel a beruházásaink fedezetét m eg tudjuk te remteni és az így fölszabaduló forrásokat a folyó term elés finanszírozására lehet fordítani. Az is segíthet, ha a bankkal sikerül hiteleinket átstrukturálni és a rövid lejáratú hiteleink jelentős részét hosszú lejáratúakká transzfor máljuk. A lényeg az, hogy világosan lássuk a problém a okát és erre alapozva kidolgozzuk a likviditás helyreállításának hosszú távú stratégiáját. Ha rendelkezésünkre áll a válságkezelési stratégia, azt m ég el kell fogad tatnunk legnagyobb hitelezőinkkel (szállítók, bankok, hatóságok) és - ha kell - legfontosabb vevőinkkel is. A z ő jóindulatuk, türelm ük és együttm ű ködésük híján válságkezelési stratégiánkat nem tudjuk sikeresen végrehaj tani. Az egyeztetés kötelező!
15.4. A válságkezelési stratégia végrehajtása Ha túljutottunk az előző fázisokon, akkor jön talán a dolog legnehezebb része, végre kell hajtanunk azokat - a sokszor igen fájdalmas - lépéseket, amelyeket a stratégiai tervben kijelöltünk. A legnehezebb helyzetben akkor vagyunk, ha a likviditási válság oka a veszteséges gazdálkodás. Ebben az esetben nem segíte-
3 09
nck az egyszeri akeiók, nem elóg elfekvő készlelcinkct kiárusítani, a vcvö-sziíl lító összhangot megteremteni, esetleg hiteleinket átstrukturálni, itt jóval többről van szó: meg kell szüntetni a veszteségforrásokat, vállalkozásunkat újra nyere ségessé kell tenni. Ez hosszadalmas, szívós és következetes munkát igényel. Tekintettel arra, hogy veszteséges gazdálkodásnak számos oka lehet, így azok megszüntetéséhez is több út vezethet. Ehelyütt nem vállalkozhatunk arra, hogy minden lehetséges módot számba vegyünk, csupán a legtipikusabb, legáltalá nosabban alkalmazható módszereket foglaljuk össze. Nyilvánvaló, hogy csökkentenünk kell költségeinket.és forrásokat kell fölszabadítanunk a termelés, illetve a szolgáltatás folyamatos fönntartásá hoz. Csökkentsük befektetett eszközeinket! Ha vannak szabadon álló, nélkü lözhető ingatlanjaink, gépeink, am elyeket egykoron a szebb jövő rem ényé ben szereztünk meg, próbáljuk m eg őket értékesíteni! H a ilyen nincs, vagy m égsem nélkülözhető teljesen, vagy az értékesítés nagy veszteséggel járna, akkor adjuk ezeket bérbe, hasznosítsuk valam ilyen formában, hogy addig is, amíg mi nem tudjuk bekapcsolni a termelésbe, ezek az eszközök is vegye nek részt az értékterem tési folyamatban! Segít a likviditás fönntartásában, ha ingatlanjainkat, gépeinket visszlí zing keretében étékesítjük. így egyszeri bevételtöbblethez jutunk, amelyből például finanszírozni tudunk egy költségcsökkentő eljárást, egy term ék innovációt, vagy rendezni tudunk néhány halaszthatatlan tartozást, és még sem kell ezek használatáról lemondanunk. Vizsgáljuk fölül a teljes rendelés állom ányt és rostáljuk ki a veszteséget hozó vagy alacsony nyereségtartalm ú tételeket! (Term észetesen csak akkor, ha ezek nyereségessé tételére nincsen mód). Vegyük górcső alá vevőállomá nyunkat /É szre fogjuk venni, hogy számos vevőnk hónapokkal, sőt akár egy évvel is fizetési késedelem ben van. N em engedhetjük meg magunknak, hogy ezeket a vevőinket továbbra is m i finanszírozzuk. Szólítsuk fel őket tartozásaik rendezésére, egyezzünk m eg velük valam ilyen törlesztési ütem ben, és ha kell, éljünk szankciókkal! N e szolgáljuk ki a notórius nem fi zetőket m indaddig, am íg fölhalm ozódott adósságaikat nem rendezik, és ké sőbb is csak készpénz ellenében szállítsunk nekik! H a ezek sem járnak ered m énnyel, forduljunk profi követelés-behajtó cégekhez! M indent kövessünk el, hogy áruink ellenértékét megkapjuk! Lehet, hogy em iatt néhány ügyfe lünket elveszítjük, de a nem fizető vevő - nem vevő. Ezek fájdalmas lépések, de nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy cégünk újra nyereséget term eljen és helyreálljon likviditási egyensúlya. M indenképpen át kell térnünk egy korszerűbb készletgazdálkodásra, hogy készleteink ala-
310
kuhisát folyamatosan nyomon tudjuk követni és m eg tudjuk akadályozni 11/ elfekvő készletek fölhalmozódását. Készítessünk könyvelőnkkel havonta vevő-szállító analitikát, és ha azt látjuk, hogy a vevő-szállító egyensúly fel borul, időben gondoskodjunk a hiányzó forrásokról, vagy tárgyaljuk újra a szállítási föltételeket. Végezzünk részletes költségelemzést, és tárjuk föl a legköltségesebb tételeket. Term ékinnovációval próbáljuk meg ezen költsé geinket leszorítani. Keressünk olcsóbb, de használati értékében m ég m egfe lelő helyettesítő term ékeket, végül - ha indokolt - próbáljuk m eg vevőink kel elfogadtatni a m agasabb árakat. Lehet, hogy a veszteség fölszámolásához át kell alakítani a term ékstruk túrát, bizonyos szolgáltatást el kell hagynunk. N e ragaszkodjunk egyik ter mékünkhöz vagy szolgáltatásunkhoz sem - csupán nosztalgiából! A mérce minden tevékenységünk esetében az, hogy az a term ék vagy szolgáltatás m i lyen mértékben járul hozzá vállalkozásunk értékterem tő folyamatához. Ami csak viszi a pénzt, azt m eg kell szüntetni. Végül sor kerülhet arra is, hogy vállalkozásunk hosszú távú talpon m ara dásához pótlólagos tőkét kell bevonni. Egyszerű a helyzet akkor, ha a m eg lévő tulajdonosi kör rendelkezik elegendő szabad tőkével és tőkeem elés ke retében előterem ti a hiányzó forrást. Ha korábban tagi kölcsön formájában már biztosítottak forrást a cégnek, lehet, hogy elegendő ezek tőkésítése. V a lószínűbb azonban, hogy ezek a lehetőségek m ár kimerültek. Ekkor nem marad más hátra, m int újabb tőkéstárs fölkutatása. Lehet, hogy a baráti kör ben tafálunk m egfelelő személyt, de az is lehet, hogy valam elyik nagy ve vőnk vagy szállítónk siet a segítségünkre és beszáll vállalkozásunkba. Ha vállalkozásunk ígéretes, kom oly növekedési potenciál van benne és m eg bízható a m enedzsm ent, az intézményi tőkebefektetőket is érdemes m egke resni. De az sem kizárt, hogy egy üzleti angyal figyel föl vállalkozásunkra és átsegít bennünket a kritikus perióduson. A lényeg az, hogy ha egyértelm űen látszik, hogy a cégünk hosszú távú m űködéséhez friss tőkére van szükség, ne habozzunk a szükséges döntés m eghozatalával m ég akkor sem , ha időlegesen elveszítjük korlátlan b e folyásunkat cég ü nk felett. Ez m ég m indig jo b b , m int a cég egészének el vesztése.
15.5. Összefoglalás Összefoglalásképpen álljon itt néhány jó tanács: - Éberen őrködjünk cégünk likviditásán, m indig figyeljünk az intő jelek re, m ert azok m ögött rendszerint kom oly, strukturális problém ák hú zódnak meg! - M indig gondosan elem ezzük a likviditási problém ák okait,.és ne halo gassuk a szükséges döntések m eghozatalát! - H a bekövetkezik a baj, akkor nézzünk szembe a problémákkal! - A z első lépés m indig az azonnali fizetésképtelenség és felszám olás ve szélyének elhárítása! - Egyezzünk m eg hitelezőinkkel, egyeztessünk vevőinkkel, tárgyaljunk a bankkal. Időt kell nyernünk! - Szerezzünk pénzt, hogy a legkritikusabb időszakot áthidaljuk és le gyen időnk a válságkezelési stratégia kidolgozására! - Dolgozzuk ki a hosszú távú stratégiát és szerezzük m eg hozzá legfon tosabb partnereink egyetértését! (Az A PEH -et sohase felejtsük ki!) - Kezdjük el a stratégia végrehajtását, állítsuk cégünket újból növekedé si pályára. Ha kell, tegyük m eg a legfájdalm asabb lépéseket is! - Végül fogadjuk meg, hogy a korábbi hibáinkat nem követjük el még egyszer!
312
16. Kockázati menedzsment A vállalkozó sokat kockáztat, tudatosan vagy csak ösztönösen kezeli is a kockázatokat. Egyre elterjedtebbek azok a kockázatkezelési m egoldások a kisvállalkozások körében, am elyeket korábban csak a nagyvállalati kör al kalmazott. Mivel m inden vállalati tevékenységnek finanszírozási és pénzügyi követ kezménye van, ez vonatkozik a kockázati m enedzsm entre is. A kockázatok feltárására fordított idő, a biztosításokkal kapcsolatos kiadások a vállalko zás pénzügyi helyzetét befolyásolják. A kockázatkezelésre fordított pénz megtérülése nem jelenik m eg az árbevételben, a nyereségben, ezért nehéz mérni a kockázati m enedzsm ent hasznosságát. Ebben a fejezetben a kockázati m enedzsm ent alapfogalm ait m utatjuk be, azokat a gyakorlati m ódszereket, am elyeket a kisvállalkozások is alkalm az hatnak. Az üzleti biztosítás hatékony m egoldásokkal segíti a vállalkozások kockázati m enedzsm entjét: a kkv-szektor szám ára kifejlesztett vagyon- és felelősségbiztosítási csom agokkal és a pénzügyi kockázatokat kezelő hitelbiztosításokkal elsősorban.
16.1. A kockázat fogalm a és fő csoportjai Kockázatról azért beszélhetünk, m ert nem ism erjük a jövőt. N em ism erjük cselekedeteink, intézkedéseink, döntéseink jövőbeli hatását, nem is beszél ve a rajtunk kívül álló tényezők hatásáról. A „kockázat” szót itt a károkkal és a veszteségekkel kapcsolatban használjuk. A nyereség, a jo b b helyzetbe kerülés a kockázattal rokon, de ellentétes előjelű, ezt „esélynek” nevezhet jük.24 Veszteségen itt az anyagi értékekben esetleg bekövetkező kárt (a va gyon és a jövedelem veszélyeztetettségét), egyéb értékek sérelm én a nem anyagi term észetű érdekek veszélyeztetettségét értjük. A várható hatások szem pontjából a kockázatokat két nagy csoportba oszthatjuk. A z egyik csoportot a kárral, veszéllyel, veszteséggel fenyegető kockázatok alkotják, a lehetséges kim enetek itt: - veszteség, kár következik be, - m inden változatlan állapotban marad.
24 A kockázatelmélet magyar szakirodaimában a legátfogóbb művek: Bácskai et al. [1976], Vári [1987], A szta lo sb ó l],
313
E z a z e g y s z e rű (tisz ta ) k o c k á z a t (p u rc risk). A z e g y s z e rű (tisz ta ) km kit z a to k k ö z é so ro lh a tju k p éld áu l a k ö v e tk e z ő k e t: -
a te rm é sz e ti h a tá so k a t: v ih a r, c ső , fö ld re n g é s, v illá m lá s o k o z ta Ili/,
- a baleseteket, - a gépek, járm űvek meghibásodásait. Ezekben az esetekben tehát a kedvező kim enetet a mindenkori .Jelenlegi állapot” fennm aradása jelenti, vagyis az, hogy nem keletkezik kár. A m ásik csoport a három lehetséges kim enettel rendelkező kockázatok csoportja, ahol a lehetőségek: - veszteség, kár következik be, - változatlan állapot, - nyereség, gyarapodás az eredmény. Ez az összetett kockázat (speculative risk).25 Az összetett kockázatot másképpen üzleti - business - kockázatnak is nevezik A vállalkozás tőkéje befektetésével vagy működtetése során nyereség elérésén1 törekszik. A nyereség elérése azonban az új termék kifejlesztése és bevezetése, valamint egyéb üzleti akciók során - csak az egyik lehetőség. Mindig van valami lyen el nem hanyagolható esély a veszteségre vagy a változatlan helyzetben való maradásra is. Összetett kockázatokkal kell számolnunk a pénzügyi befektetések nél: nyereség reményében veszünk és adunk el kötvényeket, részvényeket, üzlet részeket; természetesen minden döntésnél mérlegelni kell a kockázatokat és a le hetséges következményeket, azok esélyét, valószínűségét és hatását. A kockázatok két fő csoportja közül az egyszerű kockázatokra lehet biz tosítást kötni (biztosítással fedezhető kockázatok). Az összetett kockázatok általában nem biztosíthatók (biztosítással nem fedezhető kockázatok).
A kockázatok eredete A kockázatokat nagyon sokféle tényező okozhatja. Eredetük szerint tehát a következő kockázatfajták léteznek: - természeti eredetű kockázatok azok, am elyek term észeti erők hatása ként fenyegetnek (pl. földm ozgások, vihar, eső, villámlás); - társadalm i eredetű kockázatok lehetnek bizonyos em berek cselekede tei, m agatartásai. A társadalm i kockázatok okozói lehetnek emberek szándékos vagy gondatlan m agatartása is; 25 Lásd Asztalos[ 1997] 20. o.
314
a g az d aság i e re d e tű k o ck á za to k v issz a v e z e th e tő k a g az d aság i d ö n té sk o r figyelm en kívül h ag y o tt, ro sszu l feltéte lez ett v ag y id ő k ö z b en m e g v á lto zott, a g az d aság i k ö rn y e z e tb e n rejlő té n y e z ő k re , m e ly ek a k e re sle t, az árak, a fiz e tő k é p e ssé g , a v e rse n y k é p e ssé g v á lto z á s á t id é z ik elő;
- a műszaki kockázatok a műszaki fejlődés velejárói, de nagyon gyakran összefonódnak a természeti kockázatokkal (pl. valamely új műszaki meg oldás esetleg fokozza a robbanásveszélyt), ugyanakkor nem választhatók külön a műszaki és gazdasági kockázatok sem egymástól (pl. egy új m ű szaki eljárás biztonsága, eredményt befolyásoló szerepe); - az em beri életet, egészséget fenyegető kockázat elsősorban az em beri életben, betegségekre való hajlam ban, az életm ódban gyökerezhet. De a járványok, egyes vírusbetegségek is társadalm i m éretű veszélyek hordozói.
A kockázatok m eghatározása <* A kockázatok m eghatározásánál a következő lépéseket kell követni: - a kockáztatott elem ek m eghatározása, - a kockázatok elemzése, - a kockázatkezelési m ódszerek kiválasztása és végrehajtása.
A kockáztatott elem ek m eghatározása A kockázatkezelés a vállalkozói tevékenység alkotóelemeiből, folyamataiból és az erőforrások létéből, használatából adódó kockázatok meghatározását kö veteli. A szakirodalom több helyen közöl hatalmas, a szerzők szándéka szerint teljes körű felsorolásokat. A kézikönyvek listái nagy segítséget jelentenek, szinte mindig adaptálhatók az adott vállalatra. Itt egy áttekintő és korántsem tel jes listát közlünk. Kockáztatott elemek lehetnek tehát a következők: - A vállalati tevékenység főbb elemei • term elés és szolgáltatás, • szállítás, • eladás, értékesítés. - A dologi erőforrások • beépítetlen terület, • term őföld,
315
• é p ü le te k ,
• építm ények, • készletek, • gépek, felszerelések, • járm űvek, • információk, 8 pénz és értékpapírok. - A hum án erőforrások e alkalm azottak, • megbízottak. - A vállalat hírneve, közönségkapcsolatai. A fenti felsorolás tehát korántsem teljes, csak a fő csoportokat adja meg. A felsorolás a m egadott elem eken és eszközökön belül tovább folytatható, Például az épületek lehetnek üzem csarnokok, raktárak, irodák, szociális épületek stb. A kockázatkezeléshez a fenti csoportok szerint tehát egy sajá tos „leltárt” kell készíteni. A leltár eredménye tehát az erőforrásokról és tevékenységekről készített, az értéket megadó lista. Objektumoknál, tárgyaknál az érték meghatározása nyil ván könnyebb. Az emberek, befektetések és tevékenységek esetén is számos módszer létezik, de az érték meghatározása mindenesetre jóval nehezebb.
16.2. A kockázatok számszerűsítése A kockázat m értékének m egállapításánál két tényezőt kell figyelembe ven ni: a lehetséges kim enetek valószínűségét és az egyes kim eneteknél jelen t kező hatások mértékét. A kockázat m értékét - form alizálva - a következő képlet adja meg: K —f ( v ■h), ahol K = a kockázat mértéke, v = a kockázathoz tartozó valószínűség, h = a kockázathoz tarozó hatás mértéke. A képlet rendkívül egyszerű, a kockázatok szám szerűsítése gyakran mégis nagyon nehéz. A jellem ző m űvelet a szorzás, de a számítás egyszerű skaláris szorzással ritkán intézhető el. A valószínűség általában valam ilyen
3 16
valós/,ínüsógi eloszlást jelent, a mórtók pedig sokszor nehezen adható m eg , nem beszélve arról, hogy a kockázatokkal kapcsolatos tényezők sokszor nem is fejezhetők ki számszerűen. Helyesebb, ha az általánosítás érdekében a képletet nem két tényező szorzataként, hanem két tényező kom binációja ként fogjuk fel, m ert akkor szám szerűsíthető és nem szám szerűsíthető cse lek elem zését is szakszerűen el tudjuk végezni. Ezzel együtt, törekedni kell a számszerűsítésre, m ég akkor is, ha becslé seket, egyszerűsítéseket kell alkalm aznunk. A kockázatelem zés rutinja az éves kockázat kiszám ítását célozza, és a tervezésre csak a szám szerű adatok használhatók jól. Az elemzés m ódszerét a rendelkezésre álló adatok szerint választhatjuk meg. N yilvánvalóan vannak olyan esetek, am ikor a kockázat közvetlenül becsülhető-szám olható, néhá’a valószínűségek, m ás esetekben az értékek biztosabbak-bizonytalanabbak, számszerűsíthetők, vagy csak kvalitatív m eghatározásuk lehetséges vagy szükséges. Első eset: a kockázat közvetlen meghatározása. Ennek fő módszere a külön nyilvántartás egy adott eszközről-erőforrásról. Ha megbízható, jó tendenciát m u tató adatsorral rendelkezünk, akkor a jövőre vonatkozóan megbízható becslést végezhetünk. Példa: autóink vannak, és az éves baleseti költségekről helyes ki mutatással rendelkezünk, egy trendvonallal tehát jó tervezési adatot kaphatunk. M ásodik eset: analitikus, teljesen szám szerűsített elemzés. Statisztikai adatok alapján m eghatározzuk a valószínűség-kárérték párokat, és szám ít juk a kockázatot. A kockázat várható érték, tehát az összes lehetséges kim e net súlyozott átlagértéke. A valószínűségeknél választhatunk saját tapaszta lati értékeket, használhatunk iparági statisztikákat, illetve ezek kom bináció ját. A saját értékek term észetesen nem adnak folyamatos, szabályos matematikai függvényt, ezért elem zésük körülm ényesebb. Egy egyszerű példa a kockázat számítására: 16.1. táblázat Valószínűség
Szorzat
0 -2 0 0
100
0,5500
55,00
20 1 -4 0 0
300
0,2800
84,00
40 1 -6 0 0
500
0,1000
50,00
Kárérték (ezer Ft)
Középérték (ezer Ft)
601 -8 0 0
700
0,0400
28,00
8 0 1-1000
900
0,0160
14,40
1001-1200
1100
0,0090
9,90
1201-1400
1300
0,0030
3,90
317
Kárérték (e/er Ft)
Kti/.épérték (c/i'i Fi)
VnUWIntUég
Nzorzut
1401-1600
1500
0,0014
2,10
1601-1800
1700
0,0005
0,85
1801-2000
1900
0,0001
0,19
Várható érték (ezer Ft)
248,34
Sokszor kényelm esebb, ha a tapasztalati adatokra illeszkedő matematikai függvénnyel dolgozunk. A m atem atikai függvények sokfélék, itt csak a fer de, nem szim m etrikus változatok alkalmasak. További szem pont lehet, hogy a függvénynek legye alsó és felső határértéke. A kockázatok eloszlása többnyire rendkívül „sovány” függvényt ad, je l lemzően az origóból indul ki, m eredeken em elkedik, majd zuhan, ezt egy la posan elnyúló ereszkedő szakasz követi. A jellegzetes kockázati eloszlást gyakran helyettesítik sematikus ábrával, ez követi az előbbi leírást, az origó ból indul, magas hegyes három szögben folytatódik, majd egy laposan eresz kedő egyenesben végződik. Harmadik eset az, am ikor az egyik tényezőt nem számszerűsítjük, ekkor term észetesen a kockázatra sem kapunk számszerű eredményt. A valószínű ség leírható a m indennapos, gyakori, ritka és így tovább verbális értékelé sekkel, ehhez az értékeket társítva kockázatokat határozunk meg: például, az ilyen száz-kétszáz forintos károk m indennaposak, vagy (egy autóban) a m illiós kár 3-4 évenként fordul elő. És végül, fordítva, vannak esetek, amikor az értéket nem tudjuk vagy nem akaijuk számszerűsíteni. Például a balesetek valószínűségét statisztikai adatok adják meg, de az emberi egészség és élet értékét nem kívánjuk számokban kife jezni, ekkor a valószínűséget számokkal, az értéket leírva adjuk meg (például: évente három, nyolc napon túl gyógyuló végtagsérüléssel számolhatunk). A negyedik eset, hogy m ind a két tényezőt körülírjuk, m ár nem igen te kinthető kockázatelemzésnek. Az eddigi m agyarázatokban szereplő tényezők m ellett gyakori az idő mint harm adik tényező felvétele is. Kétféle eljárást követhetünk: a kár kiala kulása előtti időszakra, illetve a kár bekövetkezése utáni időszakra vonatko zó szorzó tényezőt használunk, de ritkán találkozhatunk olyan m egoldással is, am ikor a kettőt együttesen alkalmazzák. A kár keletkezése előtti időszak figyelembevétele a legegyszerűbben azt je lenti, hogy észlelünk valamilyen jelenséget, amely m ár biztosan kárt okoz, de intézkedhetünk egy bizonyos időtartam alatt. Az észlelés és a kár bekövetkezé se közötti időtartamnak nyilván van jelentősége (ha hamarabb észleljük a fc-
318
i \ t m i i n itr r in m rn w u s .m w m
nycgctést, több időnk van az értékek biztonságba helyezésére). Az észlelő, elő rejelző eszközök és kármentő intézkedések bevezetése tehát kockázalesökkentő hatású, ezt egynél kisebb módosító tényezővel fejezhetjük ki. A kár keletkezése utáni időszakban a kár bekövetkezése és az annak fel fe dezése között eltelt időszak hosszát vehetjük figyelem be egynél nagyobb té nyezővel. Az elemzés után összefoglalhatjuk a vállalat kockázatait. A szokásos el járás a kockázati m átrix összeállítása. 16.1.
ábra
Kockázati mátrix Kárgyakoriság
Tűrhetetlen kockázatok
Kockázatkeze lés teülete
Bagatellkockázatok
Katasztrófa kockázatok Kámagyság, hatás, terjedelem
A kockázati m átrixon bejelöltünk néhány jellegzetes területet. A bagatcll kockázatok általában figyelm en kívül hagyhatók, a katasztrófakockázatokat az alacsony gyakoriság és a nagyon nagy károk jellem zik, illetve a gyakori, nagy károkkal fenyegető kockázatok tűrhetetlenek. A gyakorlatban azokkal a kockázatokkal érdem es foglalkozni, am elyek viszonylag gyakran követ kezhetnek be, hatásuk jelentős a vállalkozás működésére. A kockázati m át rix összeállítása lehet tudatos elem ző munka eredm énye, és lehet ösztönös”, amikor a vállalkozó tudja, hogy mely kockázatokkal nem érdem es foglal koznia (bagatcll kockázatok), mely kockázatokra nincs hatása (katasztrófa),
319
ez a védekezés tehát a vagyongazdálkodás keretei között folyik. A másik nagy rész a külső vagy belső behatások okozta károk ellen való védekezés. Sokféle dolog okozhat károkat a hanyagságtól egészen a szándékos rongálá sig. Ezen a körön belül helyezkedik el a szó szerinti, szükebb értelemben vett vagyonvédelem, amelynek feladata a kívülről jövő vagy belső támadások, ká rosítások, eltulajdonítások elhárítása. A vállalat - döntése szerint - végezheti m aga ezt a tevékenységet, de megbízhat erre szakosodott szolgáltató cégeket is. A védelmi szolgáltatásokat ellátó cégek ma m ár a kockázatipar fontos sze replői, m unkájukat jogszabályi keretek között végzik. A vagyongazdálkodás jellegű kockázatkezelés eszközei a következők: - A felesleges vagyontárgyak mellőzése. M inden vagyontárgy puszta birtoklása, léte kockázatot jelent. Ezért kerülendő m inden, gazdasági hasznot nem hajtó, csak a kockázatokat növelő objektum, készlet, be rendezés, eszköz megtartása. - Az erőforrások m egosztása. Az erőforrások halm ozása növeli, egy m ástól való elválasztásuk csökkenti a kockázatokat. A z egym ástól biz tonságos távolságra elhelyezkedő eszközöket ért károk egym ástól füg getlenek, ami a károk bekövetkezési valószínűségét nagyon kedvező en befolyásolja. - Az erőforrások megkettőzése. A vállalatnak lehetnek kulcsfontosságú folyamatai, ahol a kim aradás aránytalanul nagy kárt okozhat. Sokszor a kulcsfolyam atokhoz szükséges erőforrások nem is a legdrágábbak. Ilyen esetekben célszerű lehet a m egkettőzés, vagyis tartalék erőfor rások beszerzése. - Szabályozás. A vagyongazdálkodás alapja a szabályszerűen végzett munka. Gondoskodni kell a m egfelelő szabályok elkészítéséről és a szabályok tudatosításáról. - Ellenőrzés. A szabályoknak akkor van értelmük, ha érvényesülnek. Az ellenőrzésnek ezért van nagy szerepe. A z ellenőrzés során derülhetnek ki a szabályozási hibák, így szűrhetők ki a felesleges szabályok is. - Karbantartás. A vagyontárgyak nagy részénél a kockázatokat alapve tően befolyásolja a karbantartás. így van ez az épületeknél, az építm é nyeknél, az infrastruktúránál, a házigépészetnél, az épületgépészeti be rendezéseknél és a gépi term elő berendezéseknél. - Az időjárás hatásai elleni védekezés. A karbantartással rokon terület az építm ényeknél és az épületeknél. Gondoskodni kell a vízelvezető rendszerek m űködéséről, arról, hogy az épületekben, a vezetékekben és a tartószerkezetekben a szél és az eső ne okozzon károkat, hatéko-
322
in n o tx o .-iill iiin iril.-x m i’iil
-
-
-
A -
-
nyan működjenek a villámhárítók. A tcrmeldcs/.közökct, a készleteket, a járm űveket is az időjárási hatásoktól védve kell tárolni. Kárelhárítási, kárenyhítési intézkedések. Ha valam ilyen hátrányos esemény következik be, mindent m eg kell tenni azért, hogy hatása m i nél kisebb legyen, minél kisebb károk keletkezzenek. Erre viszont lel kell készülni. N yilvánvaló példa erre a tűzoltó készülék, amelyik sza bályosan van elhelyezve és m űködőképes, aztán a m enekülési útvonal, am ely egyértelm űen m eg van jelölve, és a dolgozók ism erik is, vala m int a riadóterv, am elyet az érintettek ism ernek, esetleg be is gyako rolták a teendőket. A példákból nyilvánvaló, hogy az eszközök és a szabályok együtteséről kell gondoskodni, mert veszélyhelyzetben m inden részletnek nagy jelentősége lehet. Biztosítás. A biztosításokkal m ás helyen foglalkozunk. A biztosítás a károktól nem véd meg, csak a gazdasági következm ényeket ellensú lyozza vagy csökkenti. Üzleti biztosítást főleg a tipikus eszközökre és tipikus káresem ényekre lehet kötni. Speciális esetekben más pénzügyi eszközöket lehet igénybe venni. Hatósági eszközök. A hatósági eszközök szerepe a védelemnél na gyobb, de a gazdálkodás körében is szükségessé válhat. Számos esz közzel rendelkeznek a vállalatok, am elyeknek beszerzéséhez, felépíté séhez, üzem eltetéséhez hatósági engedély szükséges. M ás eszközöket rendszeresen felül kell vizsgálni, m int például a tűzoltó-készülékeket, a felvonókat, az emelőgépeket. A szabályok be nem tartása önm agá ban is kockázati tényező. vagyonvédelem eszközei a következők: Védelm i tevékenységen tehát a fenyegető hatások ellen való védeke zést értjük. A védelem tehát a vállalat felelőssége, a végrehajtás alapváltozatai: a vállalat gondoskodik a védelem ről saját személyzetével, vagy szolgáltatót bíz meg. A gyakorlatban gyakran ezek kombinációi fordulnak elő. Szabályzatok. A védelmi tevékenységnél is alapvetők a szabályzatok. Szabályozni kell a védelemben részt vevők és minden vállalati tevékeny ségben szereplő személy magatartását. A vállalati erőforrások arányos vé delmc érdekében a védendő objektumokat és tárgyakat osztályokba sorol hatjuk, ez a besorolás lehet a védelmi fokozat megállapításának alapja, il letve ennek megfelelően szabályozhatjuk a dolgozók és a védelmet ellátó személyek viselkedését. Ügyelni kell arra, hogy felesleges rendszabályok ne legyenek, ezek ugyanis nehezítik, akadályozzák a munkát, ráadásul m
323
dokolatlan költségekkel járhatnak, Az objektumvédelem és a forgalom el lenőrzése általában nagyon költséges dolog. Ellenőrzés. Az ellenőrzés itt is a szabályok betartását segíti elő. Objektumvédelem. Az objektumok, telephelyek, épületek, épületrészek, meghatározott tárgyak, például pénztárak, szekrények, páncélszekrények, irattárak védelme többféle módszerrel történhet. Az eszközök lehetnek mechanikus szerkezetek, például zárak és hasonlók, elektronikus eszkö zök, például riasztóberendezések, figyelőrendszerek. A fontos tárgyakat és objektumokat emberi erővel felügyelhetjük, illetve védhetjük meg. En nek is számos fokozata van, alkalmazhatunk felügyelőket, de fegyveres védelemről, őrkutyákról is gondoskodhatunk. A mechanikus eszközök, zárak, rácsok, páncélok, biztonsági fóliák, speciális tárolók és hasonlók passzív eszközök egy ideig ellenállnak a behatolásnak vagy más hatásnak (tűznek, víznek), de nem képesek jelezni a behatolást nem teszik észlclhctővé a későn észlelt esemény adatait. Általában képesek viszont erre az elektronikus eszközök (behatolásjelzők, riasztóberendezések, mozgásér zékelők, tűzjelzők, automatikus oltókészülékek, kamerák, videós rögzítő berendezések), amelyek képesek a riasztásra, a távriasztásra, a megfigye lésre és az események rögzítésére. A forgalom ellenőrzése. A m űködő vállalatoknál szükség lehet a sze m ély- és a járm űforgalom szabályozására vagy ellenőrzésére. A forga lom ellenőrzésének elsődleges helye a bejárat. Sok esetben elegendőek az enyhe intézkedések, az érkezők tájékoztatása, útbaigazítása, a for galom regisztrálása, más helyek szigorúbb rendszabályokat igényel nek. K ülönösen nagy ügyfélforgalm ú helyeken célszerű a dolgozók és az ügyfelek tartózkodási területét szétválasztani. A vállalati területen belüli m ozgást sokféle m ódon lehet szabályozni, a belső biztonsági szolgálat m ellett számtalan elektronikus eszköz vehető igénybe. Szállítm ányok védelme. N agyon értékes vagy más szem pontok miatt különleges szállítm ányoknál külön védelem szükséges. A védelem je lentheti a járm ű különleges kialakítását, például a pénzt megerősített, páncélozott, a veszélyes hulladékokat speciális felépítm ényű járm üvei szállítják, de jelenthet védőkíséretet is, am ely m agát a járm űvet vagy a környezetet védi. A közúti szállításban a járm űkíséret eszközeire, a kí sérők tevékenységére külön szabályok vonatkoznak. Értékek védelme. Bár az objektumok és a szállítmányok védelménél is em lítettük az értékeket, elsősorban a pénzt, külön is fel kell hívni a figyelmet az értékvédelemre. Magyarországon az indokoltnál sokkal nagyobb a kéz-
lo
K m k a ,i i i iM n t i l r . m v i i i
pénzforgalom, ami a védelemnek sok munkát ad. Fontos, hogy a készpénz, minden fázisban, az ügyfeleknél, a pénztárakban, a feldolgozás során, a pénzintézetbe való továbbításkor biztonságban legyen, vagyis a forgalom minden fázisát a lehető legnagyobb gondossággal alakítsuk ki. A legfonto sabb viszont - és a legolcsóbb is - a készpénz mellőzése. A pénzen kívül más értékek is hasonló védelmet igényelhetnek, például a nemesfémek, az ékszerek, a műkincsek, a művészeti alkotások, a különleges iratok. Az ér tékvédelemben és az értékszállításban m a már nagyon megbízható és biz tonságot adó szolgáltatásokat lehet igénybe venni. - Biztosítás. A biztosítás általános kockázatkezelési eszköz lehet az, ob jektum védelem nél. A szállítm ányok és értékek védelm énél általában a vállalatok szakszolgáltatókat vesznek igénybe, ilyenkor a biztosítás m egkötése általában nem a megbízó, hanem a fuvarozó vagy szolgálta tó érdeke és feladata. - Hatósági eszközök. A z ebben a blokkban leírt védelm i eszközök m el lett nagyon gyakran szükséges hatósági közrem űködés is. A jogsza bályokban m eghatározott esetekben kötelessége a károsultnak a ható sághoz fordulni, és a tám adások, akár kívülről erednek, akár belső em berek követik el, büntetőjogi eszközökkel üldözendök.
16.4. Biztosítások A biztosítás egy lehetséges kockázatkezelési eszköz, a hagyom ányos m eg fogalmazás szerint kockázat-áthárítás. Lényege olyan kockázatközösség (veszélyközösség) szervezése, am elyben a kárm egosztás m egvalósítható a kockázatközösség tagjai (biztosítottak) között egy kollektív pénzalap létre hozása (díjfizetés) révén. A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tag sági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amelynek során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek kő zösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel léimé rí a biztosítható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellenértékét (díját), m eghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat. A biztosításokat sokféleképpen lehel csoportosítani. A hagyom ányos Insorolás a személybiztosításokat és a vagyonbiztosításokat különböztette meg alapvetően, majd ezeken belül különített el biztosítási ágazatokat Iradl
125
ciók ós üzleti m egfontolások alapján A 20. század második leiében az el méletben ós a felügyeleti gyakorlatban is elfogadottá vált az életbiztosítások és nem életbiztosítások csoportosítás, amely a két biztosítási ág alapvetően eltérő biztosítástechnikai „m űködése” szerint osztályoz. H/t a besorolást al kalm azza az Európai Unió és 1996 óta hazánk is. Az életbiztosítási ágba tartoznak a hagyományos és modem életbiztosítások. A baleset- és betegségbiztosításokat már a nem életbiztosítási ágba soroljuk, a vagyonbiztosításokkal együtt. Ebbe a csoportba tartoznak az elemi károk elleni biztosítások (tűz-, vihar-, jégkár-, fagykár-, vízkár-, földrengés- és földcsu szamlás-, földbeomlás-, földleomlás-biztosítás), az elemi károk kiegészítő koc kázatainak biztosításai (betöréses lopás és rabláskár, üvegkár, tűzkár, üzemszü net okozta kár és a vezetékes károk biztosításai), a szállítmánybiztosítások, a gépjármű-biztosítások, a technikai biztosítások, a felelősségbiztosítások, a hi telbiztosítások, a jogvédelem-biztosítások és az assistance biztosítások. A kis- és középvállalkozások sokféle megfontolásból köthetnek biztosítási szerződéseket. Egyik ok a jogszabályok által előírt szerződéskötési kötelezett ség. Ebbe a körbe tartoznak a munkahelyi balesetbiztosítások, a szakmai és ter mékfelelősség-biztosítások, továbbá a gépjármű-üzembentartók számára előírt kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. A másik ok az alaposan mérlegelt gaz dasági megfontolás, ugyanis pénzügyi-finanszírozási szempontból a biztosítás kis összegű, rendszeres kiadás, amellyel a vállalkozás a kis valószínűséggel be következő nagy összegű, váratlan kiadásokat kerülheti el. Egy váratlan tűzben megsemmisült üzemcsarnok újjáépítése vagyonbiztosítás hiányában vagy a vállalati tartalékok felhasználásával, vagy hitel felvételével finanszírozható. Ezek a megoldások költségesebbek a biztosításnál. Néhány praktikus tanács a kkv-k vagyonbiztosításához: 16.2. táblázat 1. A biztosítás megkötése előtt mérje fel a vállalat tulaj donában lévő vagyontárgyak értékét.
4. A vagyontárgyak értékének változását kövesse a biztosítási szerződés.
2. Az alapkockázatokra (elemi kár és kiegészítő kocká zatok) mindenkeppen érdemes megkötni a biztosítást
5. Érdemes figyelmet fordítani a megfele lő védelem kiépítésére.
3. A biztosítási védelem minden olyan vagyontárgyra terjedjen ki, amelynek sérülése, megsemmisülése ve szélyezteti a vállalkozás folyamatos működését.
6 . Lényeges lehet az üzemszünet-biztosí
tás. 7. A felelősségbiztosításokról sem szabad elfelejtkezni.
Forrás: Világgazdaság [2007] alapján.
326
A kis- és középvállalkozások különösen érzékenyek a kintlevőségeikkel kapcsolatos kockázatokra, ugyanakkor keveset foglalkoznak ezen kockáza tok kezelésével. A belföldi és export hitelbiztosítások azokat a kockázatokat kezelik, am ik o ra belföldi vagy külföldi vevő fizetésképtelenné válik.2' T er mékeiket, szolgáltatásaikat nagyrészt külföldön értékesítő kis- és középvál lalkozások szám ára fontos lehet az árfolyam kockázatok kezelése, amely speciális hitelbiztosítási szerződések m egkötésével érhető el. A kockázati ipar dinam ikusan fejlődött az elm últ években, a M agyaror szágon m űködő biztosítótársaságok részei a globális biztosítási-pénzügyi piacnak, ami garanciát jelent m űködésűkre. Kiteljesedett a biztosításközve títői intézm ényrendszer, ennek igen fontos elem e a független biztosításköz vetítők, az alkuszok szolgáltatási szerkezetének korszerűsödése. A biztosí tási ügyekhez nem értő kisvállalkozások szám ára különösen fontos a szak szerű alkuszi szolgáltatások igénybevétele (kockázatok felmérése, biztosítási ajánlatok kérése és értékelése), m ivel így helyettesíthetik a költ séges inform ációgyűjtési és -értékelési tevékenységét.
76.5. Kockázatkalkulátor kis- és középvállalkozások számára A kis- és középvállalkozási szektor a sajátos kockázati jellem zők m iatt a nagyvállalatokétól részben eltérő kockázatkezelési m egközelítést igényel, eltérő kockázatkezelési stratégia és kockázatkezelési m egoldások alkalm a zása indokolt. A speciális jellem zők nem jelentik azt, hogy a nagyvállalati szférában alkalm azott m ódszerek nem alkalm azhatók a kkv-k esetében. A vállalati belső kockázatok értékelésére a Róbert Simons által kidolgozott kockázat-kalkulátor stratégiai eszköz lehet. A kkv-szektor sajátosságai sze rint átdolgozott kockázat-kalkulátor a ksivállalkozások vállalkozásirányítá si rendszerének fontos innovációja lehet. A kalkulátor használata egyszerű, a részletes elem zések elhagyásával a szakértő könnyen értékelheti a vállal kozás kockázati jellem zőit.
27 A biztosítótársaságok szolgáltatásairól jól tájékozódhatunk az interneten, néhány honlapot mogad tünk a könyvünk végén található „Hasznos linkek” alatt.
3 2 7
K ii n d u ló p o n t: a Sim ons-lcli* k o c lu i/u t k a lk u lá t o r
Simons az 1999-bcn megjelent tanulmányában három fő területen (növeke dés, kultúra, információmenedzsment), tényezőnként három alterületen java solja értékelni a vállalat működését, a működésből adódó feszültségeket, a kockázatokat. Az egyes tényezők kockázati értékei egy kérdőív kérdéseire adott, 1-től 5-ig skálán terjedő válaszok összegzéséből adódnak. Végül min den vállalkozást egy kockázati érték fog jellem ezni, az egyes kockázati „zó nákat” Simons a korábbi felmérések tapasztalatai alapján határozta meg. 16.1. táblázat
A Sim ons-féle kockázatkalkulátor Növekedés Teljesítménykényszer 12 3 4 5 pont
A n ö v e k e d és ütem e +
+ 1 2 3 45 pont
A k u lc ssze m é ly ek ta p a s z tala tla n sá g a 12 34 5 pont
pont
K u ltú ra A v állalk o zó i k o c k ázatv állalás d íja z ása 12345 pont
+
A z ig a z g a tó sá g e l len á llá sa a ro ssz h í re k n e k 12345 p on t
A b e lső v erseny szin tje +
= 12345 pont
pont
In fo rm á c ió m e n d zsm e n t A tran zak ció k k o m p lex itása és seb esség e 1 23 45 pont
+
A d ia g n o sz tik ai te l je sítm é n y m é ré s h i án y o sság át 1 2 3 45 pont
+
A d ö n té se k d ec e n t ra liz á ltsá g á n a k m é rté k e 12345 pont
=
Összpontszám
=
pont
Forrás: Simons [2000] 34. o. Megjegyzés: Az értékelésnél az 1-es érték alacsony szintű, az 5-ös érték magas szintű feszült séget jelent.
A kalkulátor kockázati zónái a következők: - 9-20 pont között: biztonságos zóna - az alacsony érték a vállalat alacsony szintű kockázatát jelzi. Valószínűleg kiegyensúlyozott az üzletmenet, nem lépnek fel váratlan tévedések vagy események. Felvetődik a kérdés,
hogy esetleg nem túl alacsony-c a kockázati pontérték. Az innovatív vál lalkozások állandóan előidézik a kockázati feszültségeket. Nagyon ala csony érték esetén érdemes némi kalkulált kockázatot vállalni, mert koc kázatvállalás nélkül hosszú távon nem lesz sikeres a vállalkozás. - 2 1 -3 4 pont között: figyelm eztető zóna - a vállalatok többsége értéke lés után ebbe a kategóriába fog kerülni. A vállalati vezetést akkor érde mes „riasztani”, ha a három kockázati dim enzió közül kettőben magas pontértékek találhatók (növekedés és kultúra). - 35^15 pont között: veszélyzóna - ha az összpontszám 35 feletti, akkor azonnal m űködésbe kell hozni az ellenőrzési rendszereket, gyorsan és alaposan felül kell vizsgálni a vállalati folyamatokat. K utatásaink alapján úgy véljük, hogy a kisvállalkozások sajátosságaira kidolgozott kockázatkalkulátor hatékonyan segítheti a kkv-szektor kocká zatkezelési tevékenységét. A kalkulátor alkalm azása kétféleképp oldható meg: az egyik lehetőség, am ikor a kisvállalkozás m eghatározott időközön ként saját m agának végzi el a kérdőíves felm érést és kockázat-értékelést, a m ásik lehetőség, hogy a kisvállalkozások részére biztosított tanácsadási te vékenységi körbe kerül be ez a terület is. A szakirodalom és a gyakorlati alkalm azások alapján állítható, hogy a kis- és középvállalkozások esetében a növekedés legnagyobb kockázata a kulcsszem élyek tapasztalatlansága (pl. a vállalkozó hiányos ismeretei, ve zetői gyakorlatlansága). Fontos kockázatot jelent a növekedés ütem e és a döntések centralizáltsága.28 A vállalkozói kultúra területén a vezetési stílus, a rossz hírekkel szembeni ellenállás jelenti a legnagyobb kockázatot. K icsit leegyszerűsítve: a kis- és középvállalkozás vezetőjének szinte azonnal kell reagálni a cég működése során felm erülő problém ákra. Jelentősen befolyásolja a kockázatot a kultu rális tényező m ásik két összetevője; a belső verseny szintje és a vállalkozó díjazásának mértéke. Kis- és középvállalkozások esetében kiem elt kockázati összetevő a dön tések decentralizáltságának mértéke. Általános tapasztalat, hogy a vállalko zást indító, gyakran egyedüli tulajdonos vállalkozó a döntéseket egyedül hozza, és döntései a vállalkozás minden területére kiterjednek, nem ad át döntési területek. A k is- és k ö z é p v á lla lk o z á s o k k o c k á /n lk a lk u lá to r s z e rin ti é rté k e lé s e e g y ré sz t a k é rd e z é s id e jé re v o n a tk o z ó a n m u ta tja be a v á lla lk o z á s k o c k á z a ti 28 Lásd Erdei et al. (2005],
329
sz in tjó i, m á sró szl ó rd e m c s b iz o n y o s id ő k ö z ö n k é n t ú jra e lv é g e z n i a z é rté k e lést, h o g y e le m e z n i le h e sse n az id ő b e n i v á lto z á so k a t és az é rté k e lé s a la p já n d ö n té s e k e t h o zn i. A z id ő b e n i ö ss z e h a s o n lítá s m e lle tt fo n to s le h et, h o g y a k ü lö n b ö z ő e g y s é g e k e t is ö ssz e h a so n lítsá k , lib b e n az. e s e tb e n a n n y i k é rd ő ív e t k e ll k itö lte n i, a h á n y sz e rv e z e ti e g y s é g e v an a v á lla lk o z á sn a k , és a k o c k á z a tk a lk u lá to r e re d m é n y e it kell ö ssz e h a so n líta n i.
A gyakorlati alkalm azások egyértelm ű eredm ényeket adtak: a vállalatok egyértelm űen besorolhatóak a kockázatkalkulátor m egfelelő zónáiba.
16.6. Összefoglalás A kis- és középvállalkozások különösen érzékenyek a vállalkozás biztonsá gát fenyegető kockázatokra. Sajátosságaikból következően azonban kevés időt és pénzt fordítanak a kockázatkezelésre. Fontos m egjegyeznünk, hogy a nagyvállalatokra kidolgozott kockázatkezelési m ódszerek közül vannak olyanok, amelyek hatékonyan alkalm azhatók a kisvállalkozásoknál is, és vannak olyanok, am elyek csak korlátozottan alkalmazhatók. A kisvállalkozások szám ára sincs hatékonyabb m ódszer vagyontárgyaik m egóvására a váratlan kockázatokkal szemben, m int az általánosan alkal m azott vagyonvédelm i m ódszerek és a vagyonbiztosítás. A Simons által kifejlesztett kockázatkalkulátor kisvállalkozásokra „át alakított” változatát alkalm asnak tartjuk arra, hogy a kisvállalkozások fo lyamatosan figyeljék kockázati helyzetüket és az észlelt problém ákra gyor san és hatékonyan reagáljanak.
330
Függelék: Esettanulmány (X)
Beruházási döntési folyam at egy hazai kisvállalkozás esetén (M erkantil Csoport) Egy beruházás alapvetően a társaság jelenlegi tevékenységének végzéséhez szükséges eszközök korszerűsítésére, a tevékenységi kör szélesítésére vagy a m eglévő tevékenység bővítésére irányulhat. Jelen fejezetben a m eglévő tevékenység bővítését célul kitűző hazai társaság döntési folyam atát m utat ju k be az OTP C soport 100% -os tulajdonában álló M erkantil C soport term e lőeszköz- és ingatlanfinanszírozási üzletágai szemszögéből. M odellünkben a kis- és középvállalati szegm ensbe tartozó „ABC K ft.” nevű társaságot m utatjuk be, am ely egy élelm iszer-kiskereskedelm i lánc tagjaként, a m eglévők m ellett új élelm iszer-áruházát, irodát és üzlethelyisé geket tartalm azó ingatlan m egvalósítását tervezi. A döntés - eredően az ágazati sajátosságból - rövid távon kétféle célt szolgálhat: 1. az új beruházás a társaság profitnövekedését tűzi ki célul és/vagy 2. a piaci pozíció m egtartása/erősítése a cél.
A b e ru h á z á s lehetséges kim enetele Piaci pozíció erősödése
Piaci pozíció m egtartása
Piaci pozíció gyengülése
M agas profitot term elő beruházás
A
B
C
N ullszaldós beruházás
D
E
F
V eszteséges beruházás
G
H
I
A fe n ti m á trix b ó l lá tsz ik , h o g y az id e ális k im e n e te l a z „ A ” , az „ I” p e d ig m in d e n k é p p e n e lk e rü le n d ő . G y a k o ri e se t a z o n b a n a „D ”, e x tré m e s e t p e d ig a „ G ” , a m e ly so rá n a tá rs a s á g a k o n k u re n c ia k is z o rítá s a é rd e k é b e n a s z á m á ra p ro fito t n em te rm e lő e g y s é g m e g n y itá sá t v á la sz tja . T á rsa sá g u n k h o ssz ú tá v ra te rv e z , így b e ru h á z á s i d ö n té se i so rá n fig y e le m b e kell v e n n ie , h o g y a
p iaci p o z íc ió e rő síté se h o s s z ú táv o n sz in té n a te v é k e n y sé g jö v e d e lm e z ő s é g nek n ö v e k e d é s é t je le n th e ti.
Térjünk vissza az „ABC K 11.” cselére, Az élelm iszer-kiskereskedelem re jellem ző, hogy a hazai piacon egy frekventált helyen lévő, új egység nyitá sára már korlátozottak a lehetőségek a piac telítettsége miatt, ezért a m eglé vő helyek közötti átrendeződés az általános. Kivételt képez ez alól az új la kóingatlanok (lakóparkok, kertvárosok) építése során keletkező igény egy élelm iszer-áruház létesítésére. Az „ABC K ft.” egy ilyen lakópark építése során ism erte fel az új áruház nyitására szolgáló igényt, és a m egvalósítható sági tanulm ányt, valam int a konkurenciaelem zést követően azt a döntést hozta, hogy számára piaci pozíciót is erősítő, jó l jövedelm ező beruházást j e lenthet a fent jelzett ingatlan megépíttetése. Tekintettel arra, hogy a társaság kockázati besorolása alapján hitelezhető volt a beruházás volum ene többszörösének m értékéig, így az idegen forrás lehetőségére biztosan számítva, a terveztetés és a beruházás költségeinek becslését követően a telek m egvásárlása következett. A telek gyors m egvá sárlására a konkurencia „kiszorítása” m iatt volt szükség. A beruházás be csült nettó költsége 270 m illió Ft volt 2004-es árszínvonalon. A m egvalósíthatósági döntést követően a legfontosabb a finanszírozás formájának kiválasztása volt. A társaság alapvetően kétféle m egoldás közül választhatott: 1. a beruházás m egvalósítása saját forrásból, 2. a beruházás m egvalósítása idegen forrásból. A döntés során m eghatározó tényező a társaság likviditása, rövid lejáratú kötelezettségeinek és forgóeszközeinek aránya. A társaság gazdálkodása le hetővé tette az ekkora volum enben saját forrásból történő finanszírozást, a szabad pénzek ilyen mértékű, hosszú távú lekötése azonban hátrányosan hathatott volna a likviditására, ugyanis a forgóeszközök beszerzésétől von hatott volna el pénzt. A z idegen forrás igénybevétele m elletti döntést tovább erősítette a tény, hogy a stabil m űködésnek, jó gazdálkodásnak, ezáltal a bankok általi alacsony kockázati besorolásnak örvendő társaságnak ala csony kam atozású hitel igénybevételére volt lehetősége. Idegen forrás többféle m ódon állhat egy hazai kis- és középvállalkozás rendelkezésére, jelen esetben a hitel- és a lízingfinanszírozás között m érle gelt a társaság. A M erkantil Csoport által nyújtott lízingkonstrukció előnye az „ABC K ft.” részére a hitelfelvétellel szemben, hogy - hosszú távú, jelen esetben 15 éves futam idejű finanszírozáshoz jutha-
332
liiy y c lil
l'.st'tliinulim lnv ( \ )
tott úgy, liogy a lízingtárgy (ingatlan) lízingbeadó által gyakorolt tulaj donjoga mellett egyéb biztosíték (ingó- vagy ingatlan, jelzálogjog, ke zesség stb.) bevonására nem volt szükség; - a M erkantil C soport szakem berei és a független m űszaki ellenőr által gyakorolt felügyeletnek köszönhetően a kivitelezéssel kapcsolatos kockázatot (határidők, m inőség stb.) felvállalva, az egyeztetett tervdo kum entáció és tételes költségvetés alapján lehetővé tette, hogy határ időre elkészüljön a használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan. A z építést a lízingbeadó és a lízingbevevő által közösen kiírt pályáza ton nyertes fővállalkozó vállalta; - A lízing-, illetve bérleti költségek az ingatlan használatával párhuza mosan, ütem ezetten jelennek m eg úgy, hogy a havidíjak általában ala csonyabbak, m int az ingatlan üzem eléséből származó hozam ok; - a társaság lízingdíj-fizetési kötelezettsége az ingatlan birtokba adását követően keletkezett, így az a bem házás befejezéséig nem érintette hátrányosan a társaság likviditását. A M erkantil C soport szám ára a lízingtárgy tulajdonjoga nagyobb biztosí tékot jelent az esetleges idő előtti értékesítés esetén, m int a hitelnyújtás ese tén általában alkalm azott első- vagy m ásodhelyi jelzálogjog bejegyzése az ingatlanra, így egyéb biztosíték nélkül is elfogadható kockázatot jelent szá mára az ügylet. A hitelkonstrukció helyett tehát a lízingkonstrukciót választotta a társa ság oly módon, hogy a m egvásárolt telekre a M erkantil C soportjelzálogjo gának és földhasználati jogának bejegyzése m ellett a lízingbeadó m egépít tette az épületet. A M erkantil C soport a term előeszköz- és ingatlanlízing finanszírozás két alaptípusát kínálja: 1. nyílt- és zártvégű pénzügyi lízing, 2. operatív lízing, más néven határozott idejű bérleti konstrukció. Ezen konstrukciók változó, illetve fix kam atozással, m agyar forint, euró, svájci frank, illetve USA dollár alapú finanszírozás keretében vehetők igénybe 5-15 évig terjedő futamidőre. A lízing típusa a számviteli, jogi kérdésekben döntő, a futam idő, a kam at bázis és devizanem megválasztása viszont alapvetően a fizetendő lízingdíj összegét befolyásolja, ezért az ésszerű döntés az euróalapú, változó kam ato zású, 15 éves konstrukció választása volt, mert:
a társaság egyéb tevékenysége lévén euróbán is rendelkezett a terve zett lízingdíjat jelentősen m eghaladó árbevétellel, így ez a devizanem a konverzióból eredő árfolyam koekázat kiküszöbölése mellett, a relatí ve alacsony kam atláb m iatt költségkímélőnek bizonyult; - a változó kam atbázis (EUROLIBOR) a teljes futamidőre szóló fix ka m athoz képest a döntés m eghozatalának időpontjában lényegesen ala csonyabb volt, és a piaci várakozások alapján nem volt valószínűsíthe tő, hogy ez a különbség számottevően csökkenne. Fontos m egjegyez ni, hogy a fix kam atozású konstrukciót a teljes futam időre jól kalkulálható költségszint m iatt kedvelik a lízingbevevők, de ez m ásod lagos szempont volt jelen projekt m egvalósításánál; - a jövedelm ezőségi szám ítások alapján a 15 éves konstrukció kedvező en befolyásolta a projekt cash flow-ját. A cash flow-alapú döntést követően térjünk át a projekt számviteli, jogi vctülctévcl kapcsolatos döntési folyamatra, ehhez azonban szükséges a fent em lített lízingkonstrukciók áttekintése. Zártvégű pénzügyi lízing esetén az ingatlan a lízingbeadó tulajdonában van a futam idő végéig, de a lízingbevevő tartja nyilván könyveiben, s ő jo gosult az értékcsökkenés elszám olására is. Az utolsó lízingdíj m egfizetését követően az ingatlan autom atikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül. Az áfa teljes összegét, illetve az ingatlan futamidő végi átruházását terhelő I ()%-os illetékelőleget a lízingbevevő a futam idő elején kell hogy m egfizes se. A lízingdíjak tőke- és kam atrészt tartalmaznak. A kam at a számviteli tör vény előírásai szerint szám olható el költségként. Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén az ingatlan a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbevevő tartja nyilván könyveiben, s ő jogosult az értékcsök kenés elszám olására is. lízingbevevő a futam idő végén szabadon dönthet ar ról, hogy az előre m eghatározott m aradványértéken m eg kívánja-e vásárolni az ingatlant, vagy sem. A lízingdíjak tőkerészt (a nettó vételár része), a tőke rész áfáját és kam atot tartalm aznak. A tőkerész áfája az általános forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint igényelhető vissza. A ka matrész a számviteli törvény előírásai szerint szám olható el költségként. 1ibben az esetben a lízingbevevő részletekben fizeti m eg a tőkerész áfáját, il letékfizetési kötelezettsége pedig csak a futamidő végén keletkezhet abban az esetben, ha az ingatlan tulajdonjoga átruházásra kerül. Fenti konstrukció kat a M erkantil Ingatlan Zrt. kínálja ügyfelei részére. Határozott idejű bérlet esetén az ingatlan tulajdonlással kapcsolatos adó
im
I 'iií l^ f li'k
K w t l m u lm t i n v (X )
zási ós számviteli problém ák nem a partner oldalán merülnek fel, az am orti zációt a bérbeadó számolja cl. A határozott idejű bérletkonstrukciók segítsé gévcl a beruházás nem érinti a vállalat m érlegét, a m egfizetett bérleti dijak a hatályos adójogszabályok szerint költségként elszám olhatóak, ezáltal a lí zingelő vállalat úgy őrizheti meg likviditását, hogy banki hitelkeretei és egyéb biztosítékai változatlanul fennmaradnak. Az áfa, szintén a hatályos adótörvény szerint, az aktuális bérleti díj után fizetendő. A konstrukció sa játja, hogy a bérlő a bérlem ény felett m ég a futam idő lejártát követően sem szerezhet annak m aradványértékén tulajdonjogot. A tulajdonszerzés piaci áron lehetséges, m ely általában lényegesen m agasabb, m int a pénzügyileg, számvitelileg kalkulált maradványérték. Ehhez a konstrukcióhoz a M erkantil C soport 100% -os tulajdonát képező, bérbeadási tevékenység végzésének engedélyével felruházott projekttársa ság alapítása szükséges, m ert pénzügyi vállalkozás vagy pénzintézet ilyen tevékenységet nem végezhet. A konstrukciók áttekintését követően, vegyük sorra, m ilyen alapvető szempontok határozzák m eg egy hazai kis- és középvállalkozás konstrukci óval kapcsolatos döntését! - Kíván-e tulajdonjogot szerezni az ügyfél az ingatlan felett? - M érlegén kívül akarja-e szerepeltetni kötelezettségét, ezzel javítani bi zonyos, a társaság gazdálkodását leíró m utatókat? - Kíván-e az ingatlan üzem eltetésével kapcsolatos kockázatokat (pl. káresem ény) vállalni? Am ennyiben az „ABC Kft.” élni kíván a futam idő végén az ingatlan fe letti tulajdonjog szerzésének előnyével, két lehetősége van: - zártvégű pénzügyi lízing választása esetén a fent em lítettek szerint, a \ futam idő elején m egfizeti az áfa teljes összegét, a futam idő végi va\ gyonszerzéssel járó illetéket, valam int a futam idő alatt ütem ezetten megfizeti a beruházás teljes tőkeösszegét és a kam atokat; - nyílt végű pénzügyi lízing esetén a havi lízingdíj tőkerésze és a rá eső áfa m ellett kam atfizetési kötelezettsége van a társaságnak. A fenti két konstrukció közül általában a nyíltvégű pénzügyi lízing a ked velt, m ert nem terheli m eg a társaság likviditását a futam idő elején a teljes áfa, és csak abban az esetben kell illetéket fizetnie az ügyfélnek, am ennyi ben tulajdonjogot kíván szerezni az ingatlanban a futamidő végén. További előny, hogy a futamidő végi m aradványérték em elésével a futam idő alatt m egfizetendő tőkeösszeg és ezáltal a havi lízingdíj is csökken. A lízingbe
v e v ő n e k to v á b b á le h e tő s é g e v an a m i, h o g y a fu ta m id ő v ég ó n n y ila tk o z z o n az
a k k o ri
p ia ci
k ö rn y e z e t
ism e re té b e n
az
in g a tla n
m e g v á sá rlá sá ró l.
A m e n n y ib e n a p ro je k t n em v á lto tta be a h o z z á fűzött re m é n y e k e t, a m a ra d v á n y é rté k ö s s z e g é n e k m e g fe le lő tő k e n em le s / „ k id o b o tt p é n z ” a tá rsa sá g sz ám á ra , a z a líz in g b e a d ó k o c k á z a ta .
Amennyiben az „ABC Kft.” számára fontos, hogy a társaság könyveiben ne jelenjen m eg a hosszú távú kötelezettség, az operatív lízing választása in dokolt. Pénzügyi lízing esetén a mérleg eszköz oldalán a lízingtárgy, forrás oldalán a lízingkötelezettség jelenik meg, operatív lízingnél viszont a társaság mérlegen kívüli, költségként leírható kötelezettséget könyvelhet el. Ez a szempont nem annyira a hazai környezetben tevékenykedő, jellem zően m ik ro-, kis- és középvállalkozások számára, hanem inkább a nemzetközi, tőzsdei társaságok számára lehet fontos, amelyek lemondanak a tulajdonszerzés lehe tőségéről, a vállalat gazdálkodását mérő mutatók javítása érdekében. A m ennyiben az „ABC Kft.” szeretné az ingatlan üzem eltetésével kap csolatos kockázatokat áthárítani a lízingbeadóra, szintén az „üzem eltetési lí zingnek” is hívott operatív lízing választása javasolt. Ilyenkor a havi bérleti díj tartalm azza a biztosítást, az épület karbantartásának, takarításának, nor mál elhasználódása során jelentkező felújításának költségeit stb., továbbá az ingatlan m egsem m isülése esetén az újbóli előállítás is a bérbeadó kötele zettsége. Ez a konstrukció a helyi viszonyokat kevésbé ismerő nem zetközi vállalatok által preferált. Fentiek szem pontok alapján az „ABC Kft.” a nyíltvégű, euróalapú, válto zó kam atozású pénzügyi lízing konstrukció m ellett döntött, 15 éves futam idővel, 20% -os m aradványértékkel. A szerződéskötést követően határidőre elkészült az ingatlan, a projekt jelenleg is sikeresen működik.
536
Felhasznált irodalom Ács, J. Zoltán - Szerb László - V arga Attila - U lbert József [2002J: GÉM, Vállalkozások M agyarországon 2001. PTE Kiadó, Pécs. Altman, E. - Sabato, G. [2005]: The impact o f Basel II On SMEs. Financial Engineering News, N ovem ber/Decem ber. Ang, J. [1991]: Small Business U niqueness and The Theory o f Financial Management. Journal o fS m a ll Business Fináncé, Vol. l.N o . 1. l-1 3 .o . Apatini K om é Iné [1999]: K is- és középvállalkozások finanszírozása. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Argenti, J. [1976]: Corporate Collapse: The Causes and Symploms. M cGraw-Hill, London. Árvái Zsófia [2002]: A vállalatfinanszírozás új fejlődési irányai. MNB M ű helytanulm ányok. M NB, Budapest. Asztalos László [1997]: Biztosítási kézikönyv. Biztosítási Oktatás Intézet, Budapest. Autio, E. - Kronlund, M. - Kovalainen, A. [2006]: High-Growth SM E Support Initiatives in N ine Countries: Analysis, Categorization, and Recommendations. R eport prepared fór the Finnish M inistry o f Trade and Industry. Elérhető: http://julkaisurekisteri.ktm .fi/ktm jur/ktm jur.nsf/ 12b74ae4dl 122aadc22565fa00321 Ia6/cc4e56db82d814b5c225727200 3fl2c6/$FILE /j ullelo_2007_eng_netti.pdf Letöltés dátuma: 2007.09.20. Azides, I. [1992]: Vállalatok életciklusai. HVG Kiadó, Budapest. Bácskai Tam ás - Chikán A ttila - Huszti Ernő - M eszéna György - Mikó Gyula - Szép Jenő [1976]: A gazdasági kockázat és m érésének m ódsze rei. K özgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Balla A. [2006]: Tőkeszerkezeti döntések - em pirikus elem zés a magyar feldolgozóipari vállalatokról (1992 2001). Közgazdasági Szemle, 53. évf. 7 -8 . sz. 681-700. o. Bara Zoltán [1999]: Bezáródó versenypiacok az átmeneti gazdasági rend szerekben. K özgazdasági Szem le, 4ö. é v f 5. sz. 446 461. o.
3 3 7
B asel C o m m ittc e » n
B a n k in g
S u p e rv isio n
12 0 0 7 1: W s to r y o f H a s d
C o m m itte e a n d ils M e m b e rs h ip .
Elérhető: http://w ww .bis.org/bcbs/liislory.pdr Letöltés dátuma: 2007.04.14. Bélyácz Iván [2005]: A vállalati tőkestruktúra. PTE Kiadó, Pécs. Bclyácz Iván [2007]: A vállalati pénzügyek alapjai. Aula Kiadó, Budapest. Berger, A. - Udell, G. [2002]: Small Business Credit A vailability and Relationship Lending: The Im portance o f Bank, Organisational Structure. Econom ic Journal, Vol. 112. No. 2. 32-53. o. Berger, A. - Udell, G. [1998]: The Econom ics o f Small Business Fináncé: The Role o f Priváté Equity and Debt M arkets in the Financial Growth Cycle. Journal o f Banking and Fináncé, Vol. 22. No. 6. 613-673. o. Béza Dániel - C subák Tibor Krisztián [2005]: K isvállalkozások pénzügyei. Egyetemi jegyzet. Budapesti Corvinus Egyetem K isvállalkozás-fejlesz tési Központ, Budapest. Bhide, A. V. [1992]: Bootstrap Fináncé: The Art o f Start-ups. H a rva rd B u siness Review, Vol. 70. No. 6. 109-117. o. Bodie, Z. - Kané, A. - M arcus, A. J. [1998]: Befektetések. 1-2. köt. M cGraw-Hill, Budapest. Bojár G ábor [2005]: Graphi-sztori. E gy m agyar m ini-m ulti története. HVG Kiadó, Budapest. Brealey, R. A. —M yers, S. C. [1998]: M odern vállalati pénzügyek. 1—2. köt. Panem Kiadó, Budapest. British Business Angel Association [2005]: H ow to do it - Fináncé yo u r high-growth business. Elérhető: http://www .bbaa.org.uk/portaEim ages/stories/PDFDOCS/ finance_your_high_grow th_business.pdf Letöltés dátuma: 2007.09.20. Business D evelopm ent Services [2001]: Business D evelopm ent Services fó r Sm all Enter-prises: G uiding P rin cip lesfó r D onor-Funded Interventions. 2001 Edition, Com m ittee o f Donor Agencies fór Small Enterprise Development, W ashington. Business Link [2005]: N o-N onsense Guide to Fináncé f a r High Growth Companies. Elérhető: http://www.businesslink.gov.uk/Finance_files/HGFcomplete.pdf Letöltés dátuma: 2007.09.20. Bussiek, J. [1994]: Anw endungsorientierte Betriebsw irtschaftslehre fa r Klein- und M ittelunternehmen. Oldenbourg, München.
3 3 8
Hu/ás Norbert [2003]: A kis- ós középvállalkozások innovációs tevékeny sége. In: Búzás Norbert - Kállay László - Lengyel Imre szerk.: Kis- és középvállalkozások a változó gazdaságban. JATEPress, Szeged, 171-216. o. Bygrave, W. - Hunt, S. [2005]: Global Entrepreneurship M onitor 2004. Financing Report. Babson College and London Business School. Bygrave, W. - Hunt, S. [2007]: F ór lőve or money? A study o ffm a n c ia l returns on inform ál investments in businesses ow ned by relatives, friends and strangers. W orking paper. Babson College, MA. Carey, D. - Flynn, A. [2005]: Is bank fináncé the A chilles’ heel o f Irish SMEs? Journal o f European Industrial Training, Vol. 29. No. 9. 712-729. o. Caruana, J. [2003]: Consequences o f Basel II f ó r SMEs. „Consequences o f Basel II fór SM Es” Eurpoean Parliam ent W orkshop, Brussels, 10 July 2003. Chirinko, R. S. - Singha, A. R. [2000]: Testing static tradeoff against pecking order m odels o f Capital structure: a critical comment. Journal o f Financial Econom ics, Vol. 58. No. 3. 417—425. o. Chittenden, F. - Hall, G. - Hutchinson, P. [1996]: Small Firm Growth, Access To CapitalM arkets and Financial Structure: Review O f Issues And An Em pirical Investigation. Sm all Business Econom ics, Vol. 8. No. 1. 59-67. o. Clementi, D. [2001]: Risk sensitivity and the N ew Basel Accord. B IS Review, No. 29. Conference [2001]: „Reform ing Capital Adequacy fó r Banks, Building Societies an d Investm ent B a n k s” conference, London 10 A pril 2001. Elérhető: w w w .bankofengland.co.uk/publications/speeches/2001/speechl22.htm Letöltés dátum a: 2007.09.20. Czakó Ágnes - Kuczi Tibor - Lengyel György - V ajda Ágnes [1995]: A kisvállalkozások néhány jellem zője a kilencvenes évek elején. K özgaz dasági Szemle, 42. évf. 4. sz. 399-419. o. Csapó Krisztián [2006]: Áttekintés a gyorsan növekvő vállalkozásokat tá m ogató korm ányzati program okról. Vállalkozás és innováció, 1. évf. 1. sz. 83-101. o. Csapó Krisztián [2007]: Az állam i szerepvállalás lehetőségei a gyorsan nö vekvő vállalkozások fejlesztésében. Előadás az OTDK konferencia doktorandusz szekciójában, 2007. április 25 27. Miskolc.
C s u h á k T ibor K risz tiá n ( 2 0 0 3 1: K is- ,v k ö z é p v á lla lk o z á s o k fin a n s z ír o z á s a . Ph. D , d is s z e rtá c ió . B u d a p e sti C o rv im is E g y etem , B u d a p est.
Dellcf, R. [1998]: F inanzm anagem cnt in intcrnationalen mittelstandischen Unternehmen. Gablcr-V iew eg-W estdeulscher Vcrlag, W iesbaden. Erdei István - Farkas Szilveszter - Szabó J ó z s e f - Trcibcr A ndrea [2005]: Kockázatkalkulátor fejlesztése kis- és középvállalkozások számára. In: Ünnepi dolgozatok. 15 éves a győri közgazdászképzés. Győr, 224—231. o. Európai Bizottság [2001]: Zugang zu Finanzmitteln zu Unternehmen. Brüsszel. Európai Bizottság [2003]: SMEs in Europe. Observatory ofEuropean S M E s, No. 7. Elérhető: http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/analysis/doc/ sm es_observatory_2003_rcport7en.pdf Letöltés dátuma: 2007.09.20. Európai Bizottság [2005]: Hogyan nézzünk szem be az új hitelminősítési kul túrával? Elérhető: http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/financing/ docs/basel_2_guide/basel_guide_hu.pdf Letöltés dátuma: 2007.04.14. Európai Bizottság [2006]: SME Access to Fináncé in the New M em ber States. Flash Eurobarom eter Report, No. 184. Európai Közösségek [2006]: A z új kkv-meghatározás. Felhasználói útmuta tó és nyilatkozatminta. Elérhető: http://ec.europa.eu/enterprise/enterprisejpolicy/ sm e_definition/sm e_user_guide_hu.pdf Letöltés dátuma: 2007.09.20. Európai Parlam ent és a Tanács [2006]: A z Európai Parlam ent és a Tanács 2006 (48) E K irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (CRD). Elérhető: http://ec.europa.eu/intem al_m arket/bank/regcapital/index_ en.htm#directive Letöltés dátuma: 2007.04.14. Evers, J. - Jack, S. - Loeff, A. - Siewertsen, H. [2000]: Reducing Cost and m anaging R isk in Lending to M icro Enterprises. H andbook fó r M icro-Lending in Europe. Facet-IFF, Hamburg. Farkas Szilveszter - Szabó József [2003]: K ockázati menedzsment. PMS Kiadó, Budapest.
340
Farkas Szilveszter - Szabó József [2005]: A vállalati kockázatkezelés kézi könyve. Dialóg Cam pus Kiadó, B udapest Pécs. Fazakas G ergely et al. [2004J: Vállalati pénzügyi döntések. Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi Intézet, Budapest. Frank, M. Z. - Goyái, V. K. [2002]: Testing the Pecking Order Theory o f C apital structure. Elérhető: http://papers.ssm .com /sol3/papers.cfm ?abstract_id=243138#Papcr Letöltés dátuma: 2007.08.23. Futó Péter [2000]: Az EU kisvállalkozás-politikája. In: Szirmai Péter szcrk. (2004): Szem elvénygyűjtem ény a Kis- és középvállalkozások a m agyar és nem zetközi gazdaságban c. tárgyhoz. Egyetemi jegyzet, BKAE, 106-118. o. Letöltés dátuma: 2007.01.10. Fülöp Gyula [2004]: K isvállalati gazdálkodás. Aula Kiadó, Budapest. Gazdasági és K özlekedési M inisztérium [2005]: A kis- és középvállalkozá sok helyzete 2003-2004. Éves jelentés. Elérhető: http://w w w .gkm .gov.hu/data/296787/kkv2003_2004.pdf Letöltés dátuma: 2007.06.10. Gazdasági és Közlekedési M inisztérium [2006]: A kis- és középvállalkozá so k fejlesztésének koncepciója, 2007-2013. Budapest. Geiseler, C. [1997]: Das Finanzierungsverhalten kleiner und mittlerer Unternehmen. Gabler-V iew eg-W estdeutscher Verlag, W iesbaden. GfK Piackutató Intézet [2004]: H agyom ány és lakóhelyhez való közelség a bankválasztás két f ő szempontja. Elérhető: http://w w w .gfk.hu/sajtokoz/articles/200411181200.htm Letöltés dátuma: 2007.07.19. Gladstone, D. [1997]: A kockázati tőke kézikönyve. OM IKK - COVENT Rt., Budapest. Hagenm üller, K. F. - Heinrich, J. S. - Ulrich, B. [1997]: H andbuch des nationalen und internationalen Factoring. Fritz Knapp Verlag, Frank furt. Hajnali Józsefné [2003]: A vállalatfinanszírozás egyik fajtája a faktoring. Számvitel-Könyvvitel, 15. évf. 6. sz. Hamilton R. T. - F o x , M. A. [1998]: The fm ancing preferences o f small lirm owners. International Journal o f Entrepreneurial Behaviour
I la n sm a n n , K. W .
R in g le , M. |2 0 0 2 | E ln a n z ic r u n g M itte ls ta n d 2 0 0 2 : e in e
e m p ir is c h e U n te rsu c h u n g . U n iv ersilllt H am b u rg .
Hisrich, R. I). - Pctcrs, M. I*. - S h c p h c rd , I). A. [2005]: E n tr e p r e n e u r s h ip . 6lh edition. M cGraw-Hill/lrwiu, New York. Institute o f Chartered Accountants in England and W ales [2002]: Risk M anagement fa r SMEs. London. Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. [2004]: A z innováció, az adaptáció és a vállalatfinanszírozás hazai m ódszereinek benchm arking alapú érté kelése, ja va sla t a korszerűsítés módszereire, a vállalati projektéletciklus különböző szakaszaiban. Tanulm ány a Gazdasági és K özlekedési M i nisztérium számára. Budapest. Ipartcstületek Országos Szövetsége [2004]: B ázel I I a K kv-k számára: A Kkv-k jö vő b eli hozzáférése pénzügyi forrásokhoz. Elérhető: http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/financing/ docs/basel_2_toolkit/m agyarorszag_toolkit.pdf Letöltés dátuma: 2007.04.14. Jensen, M. - M eckling, W. [1976]: Theory o f the Firm: M anagerial Behavior, Agency Costs and O wnership Structure. Journal o f Financial Econom ics, Vol. 3. No. 4. 305-360. o. Kállay László [2000]: M ikrohitelezés piaci alapon. K özgazdasági Szemle, 47. évf. 1. sz. 41-63. o. Kállay László [2002]: Paradigm aváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. Közgazdasági Szemle, 49. évf. 7-8. sz. 557-573. o. Kállay László [2005]: Tranzakciós költségek: optimum, méretgazdaságos ság és egyensúly. Ph. D. disszertáció. Szegedi Tudom ányegyetem K öz gazdaságtudom ányi Doktori Iskola, Szeged. Kállay László - Im reh Szabolcs [2004]: A kis- és középvállalkozás-fejlesz tés gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest. Káplán, R. - Norton, D. [2000]: BalancedScorecard. K JK -K erszöv Kiadó, Budapest. Karsai Judit [1997]: A kockázati tőke lehetőségei a kis- és középvállalatok finanszírozásában. Közgazdasági Szemle, 44. évf. 2. sz. 165-174. o. Karsai Judit [2004]: H onnan rem élhetnek kockázati tőkét a m agyarországi vállalkozások? K ülgazdaság, 48. évf. 4. sz. 60-70. o. Karsai Judit - Baranyai G ábor [2005]: A kockázati és m agántőkeipar fe jlő dése M agyarországon 1989-2004. M agyar Kockázati- és M agántőke Egyesület, Budapest.
342
k a tils E te lk a [1 9 9 7 ]: A v á lla la ti tő k e s tru k tú ra és a z a d ó k ö ssz e fü g g ése i.
Bankszemle, 41. évi'. 9-10. sz. 51-64. o. Katits Etelka [2002]: Pénzügyi döntések a vállalat életciklusaiban. K JK -K ER SZÖ V , Budapest. Kónya Judit [200 l ] : A vállalkozások bankügyletei. K JK -K ER SZÖ V , B uda pest. Kosztopulosz Andreász [2005]: A z üzleti angyalok szerepe a fiatal, növeke désorientált kisvállalatok finanszírozásában és fejlesztésében. PhD disszertáció. Szegedi Tudom ányegyetem Közgazdaságtani Doktori Isko la, Szeged. Körmendi Lajos - Tóth Antal [1998]: Kontrolling a hazai szervezetek gaz dálkodási gyakorlatában. W EK A Szakkiadó, Budapest. Központi Statisztikai Hivatal [2006a]: Vállalkozások demográfiája, 1999—2003. Egységes európai módszertannal végrehajtott vállalkozás dem ográfiai felm érés. Budapest. Elérhető online is: http://www .ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/ pdf/valldem og03 .pdf Letöltés dátuma: 2007.05.30. Központi Statisztikai Hivatal [2006b]: A vállalkozások gazdaságszerkezeti (SBS) adatai, 2004. Elérhető: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/sbs04.pdf Letöltés dátuma: 2007.05.30. Központi Statisztikai Hivatal [2006c]: A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2006. 1. félév. Gyorstájékoztató. Elérhető: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz20606.pdf Letöltés dátuma: 2007.05.30. Krénusz Ágota [2005]: Bevezetés a tőkeszerkezet m eghatározó tényezőinek elm életébe és gyakorlatába. H itelintézeti Szemle, 4. évf. 2. sz. 15-35. o. Leskó Tamás [2006]: A G K M kis- és középvállalkozás-fejlesztési program ja i. Előadás a Budapesti Corvinus Egyetem en 2006. novem ber 12-én. Levin, R. I. - Travis [1987]: Small Business Fináncé - W hat the Books D on’t Say. H arvard Business Review, Vol. 65. No. 6. 30-32. o. M agyar Faktoring Szövetség honlapja [2007]: A faktoringről általában. Elérhető: http://w w w .faktoringszovetseg.hu/htm l/a_faktoringrol_altalaban.htm l Letöltés dátuma: 2007.05.30.
343
M ag y ar
G ábor
12 0 0 4 1:
P é n zü g y i
n a v ig á to r:
R endhagyó
kézikönyv.
C a m c ro n C rca , B u d a p e st. M ag y ar G a z d a s á g e le m z ő In té z e t [ 2 0 0 2 1: A kis- és középvállalkozások hely
zete. Éves jelen tés 2002. B u d a p e st. Magyar Hírlap Online [2007]: M agyarországon is nő a faktoring ism ertsége és népszerűsége. M agyar Hírlap Online, május 16. Elérhető: http://w w w .m agyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=l29226 Letöltés dátuma: 2007.08.29. Magyar Nem zeti Bank [2003]: Tanulm ányok az új bázeli tőkeegyezm ény hatásairól. Elérhető: http://www .m nb.hu/Resource.aspx?ResourceID = m nbfile& resourcenam e=m t27 Letöltés dátuma: 2007.04.14. Makra Zsolt szerk. [2006]: A kockázati tőke világa. A ula Kiadó, Budapest. Makra Z solt - K osztopulosz Andreász [2004]: Az üzleti angyalok szerepe a növekedni képes kisvállalkozások finanszírozásában és fejlesztésében M agyarországon. Közgazdasági Szemle, 51. évf. 7-8. sz. 717-739. o. Makra Zsolt - Kosztopulosz Andreász [2006]: Üzletiangyal-befektetések Magyarországon: elméleti alapvetés és empirikus eredmények nemzetközi összehasonlításban. Vállalkozás és innováció, 1. évf. 1. sz. 102-125. o. M ártinké Károly [2007]: Progresszív új eszköz a vállalatfinanszírozásban. Elérhető: http://w w w .bvk.w eboldalak.ps.hu/fajl.php?id=328 Letöltés dátuma: 2007. 07. 10. Mérő K atalin [2002]: A bankok pénzügyi közvetítésben betöltött szerepének változása. MNB M űhelytanulm ányok. M NB, Budapest. Mészáros Tam ás [2002]: A stratégia jö vő je - a jö v ő stratégiája. Aula K i adó, Budapest. Mészáros Tamás - Szirm ai Péter [2001]: Egy kutatás tanulságai - A z EU kisvállalkozás-politikája. In: Pénzforrás - A pályázatok kézikönyve, 2001. 26. sz. M ichaelas, N. - Chittenden, F. - Poutziouris, P. [1998]: A model o f Capital structure decision m aking in small firms. Journal o f Sm all Business and Enterprise D evelopm ent, Vol. 5. No. 3. 246-260. o. Miller, M. [1977]: D ebt and Taxes. Journal o f Fináncé, Vol. 32. No. 2. 261-275. o. M odigliani, F. - M iller, M. H. [1958]: The Cost o f Capital. Corporation Fináncé and the Theory o f Investment. Am erican Econom ic Review, Vol. 48. No. 3 .2 6 1 -2 9 7 . o.
344
Modigliani, F. Miller, M. II 1 1963]: Corporate Incom cT axesand th c í'o s t o f Capital: a Corrcction. American Econom ic Review, Vol. 51., No. 3. 433-143. o. Mycrs, S. C. [1984J: Capital Structure Puzzle. Journal o f Fináncé. Vol. 39. No. 3. 575-590. o. Myers, S. C. [2001]: Capital Structure. Journal o f Econom ic Persectíves, Vol. 15. No. 2. 81-102. o. Myers, S. C. - M ajluf, N. S. [1984]: Corporate Financing and Investm ent Decisions W hen Firms Have Inform atin Investors Do N őt Have. Journal o f Financial Economics, Vol. 13. No. 2. 187-222. o. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség [2007]: Jerem ie: új pénzügyi eszköz kisvál lalkozásoknak. Sajtóanyag. Elérhető: http://w w w .nfu.gov.hu/index.nfh?r=& v=& l=& d=& m f=& p= -letoltes_sajtoanyag_2007_04_23_fin_.pdf Letöltés dátuma: 2007.07.15. Osman Péter [1996]: K ockázati tőke a vállalkozás finanszírozásában. CO-NEX Kiadó, Budapest. OTP Bank [2007]: Az operatív és a pénzügyi lízing összehasonlítása. Elérhető: https://w w w .otpbank.hu/m erkantil2001/file/Lizing_berlet_tabla.htm Letöltés dátuma: 2007.07.10. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete [2006a]: Results o fQ IS 5 in H un gary. Elérhető: http://w w w .pszaf.hu/bazel2/41-02_country-study.pdf Letöltés dátuma: 2007.04.14. Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyelete [2006b]: Validációs Kézikönyv. I. rész. Elérhető: http://w w w .pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_validacios Letöltés dátuma: 2007.04.14. Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyelete [2007]: A tőkem egfelelés belső értékelési folyam ata. Elérhető: http://w w w .pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_bazelll& sw itch-content=pszafhu_bazelII_20070313_2& switch-zone=Content% 20Zone% 204& sw itch-render-m ode=full Letöltés dátuma: 2007.04.21. Porter, M. E. [1993]: Versenystratégia. Akadém iai Kiadó, Budapest. PricewaterhouseCoopers [2001]: Global Priváté Equity 2000.
34:
Rasila, T. - Scppa, M. - Hannula, M. 120021: V 2C or Venture-To-CapitalNew M odel Jor Crossing the Casm between Start-Up Venlure and Venture Capital. Eurara, Stockholm. Rclcvant Kft [2007]: Faktoring - Elő követelések megvásárlása. Tanul mány. Elérhető: http://www .iposz.hu/docum ents/iposz/hitel/faktoring.doc? PH PSE SSID =0dl81ae57b3058f5d9e59efbb6581264 Letöltés dátuma: 2007.06.19. Révész Jánosné [1995]: A kisvállalkozói hitel- és garanciarendszer m űkö dése M agyarországon. M agyar V állalkozásfejlesztési Alapítvány, B uda pest. Román Zoltán [2003]: Egy bővülő kutatási terület: a vállalatdem ográfia. Statisztikai Szemle, 81. évf. 5-6. sz. 413^427. o. Román Zoltán [2006]: A kis- és középvállalatok és a vállalkozási készség. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. Róth J ó z s e f - A dorján Csaba - Lukács János - V eit József [2006]: Számvi teli esettanulmányok. M agyar Könyvvizsgálói Kam ara Oktatási Köz pont, Budapest. Salamonná Huszty A nna [2006]: M agyarországi kis- és középvállalkozások életútjának m odellezése. Competitio, 5. évf. 1. sz. 51-68. o. Schmiemann, M. [2006]: SMEs and entrepreneurship in Europe. Statistics in Focus. lndustry Trade and Services, 24. sz. Eurostat. Shyam-Sunder, L. - M yers, S. C. [1999]: Testing static tradeoff against pecking order m odels o f Capital structure. Journal o f Financial Econom ics, Vol. 51. No. 2. 219-244. o. Simons, R. [2000]: M ennyire kockázatos vállalatunk m űködése? H arvard Business M anager, 2. évf. 3. szám 31—40. o. Stiglitz, J. - W eiss [1981]: Am erican Econom ic Review, Vol. 71. No. 3. 393^410. o. Storey, D. [1994]: U nderstanding the sm all business sector. Routledge, London and N ew York. Szerb László [2000]: Kisvállalati gazdaságtan és vállalkozástan. Pécsi Tu dom ányegyetem , Pécs. Szerb László [2004]: A vállalkozás és vállalkozói aktivitás mérése. Statisz tikai Szemle, 82. évf. 6 -7 . sz. 545-566. o. Szerb László [2006]: Az inform ális tőkebefektetés és a kockázati tőke sze repe a vállalatok finanszírozásában. In: M akra Zsolt szerk.: A kockázati tőke világa. Aula Kiadó, Budapest.
346
Szerb László Kappai ( iábor 12005]: A kezdő vállalkozások finanszírozása és az inform ális tőkebefektetők jellem zői M agyarországon. In: Szerb László szerk.: Vállalkozásindítás, vállalkozói hajlandóság, és a vállalko zási környezeti tényezők alakulása M agyar-országon a 2000-es évek első felében. Pécsi Tudom ányegyetem , Pécs, 75-95. o. Szerb László - Rappai G ábor - M akra Zsolt - Terjesen, Siri [2007 ]: Informál Investm ent in Transitioning Central and Eastern Europcan Economies: Individual Characteristics and Clusters. Sm all Business Econom ics, Vol. 28. No. 2 -3 . 257-271. o. Szerb László - Varga Attila [2004]: High Tech Venture Capital Investment in a Small Transition Country: The Case o f Hungary. In: Anthony Bartzokas, A. - Mani, S. (eds): Financial Systems, Corporate Investm ent in Innovation and Venture Capital. Edward Elgar Publishing, London. 252-278. o. Thom opoulos, P. [2005]: Im pact o f the Basel IIrequirem ents on Banks and their business customers. „Alum ni Association o f the London School o f Econom ics” conference, London, 20 April 2005. Torm a Péter [2006]: Közös kalap - Cash-pool rendszerek. F igyelő, 50. évf. 44. 64-65. o. Van Osnabrugge, M. - Robinson, R. J. [2000]: Angel investing. M atching start-up fu n d s with start-up companies. The guide fó r entrepreneurs, individual investors and venture capitalists. Jossey-Bass, San Francisco. Vári Anna szerk. [1987]: Kockázat és társadalom. Akadémiai Kiadó, Budapest. Vecsenyi János [1999]: Vállalkozási szervezetek és stratégiák. Aula Kiadó, Budapest. Vecsenyi János [2003]: Vállalkozás - az ötlettől az újrakezdésig. Aula Ki adó, Budapest. Vígh-M ikle Szabolcs [2002]: Változások a pénzügyi közvetítés struktúrájá ban. MNB M űhelytanulm ányok, MNB, Budapest. Világgazdaság [2007]: Testre szabható tcnnékckkel újítanak. Világgazda ság, április 12. l l . o . Virág M iklós [2004]: Pénzügyi elemzés, csődelőrejelzés. Aula Kiadó, Bu dapest. Vos, E. - Jia.Yuh, A .-C a rte r, S. Tagg, S. 120051: The happy story o f sm all business fm a n cing. W orking Paper, Version April 27, 2005. Elérhető: http://www .fm a.org/Chicago/Papei s/V Y ( T January072005.pdf Letöltés dátuma: 2005.06.30.
3 4 7
W illiamson, (). E. 11998]: Corporate Pinuncc und Corporate Governance. Journal o f Fináncé, Vol. 37. No. 2. 569 591. o. W inborg, J.; Landslrom, H. [20011: Financial bootstrapping in small busi nesses - Exam ining Small Business M anagers’ Rcsource Acquisition Behaviors. Journal o f Business Venturing, Vol. 16. No. 3. 235-254. o. Zoppa, A. - M eM ahon, R. [2002]: Pecking Order Theory and the Financial Structure o f M anufacturing SM Es front A u stra lia ’s Business Longitudinal Survey. The Flinders U niversity o f South Australia Schhol o f Com m erce Research Paper Series 02-2. Zsámboki Balázs [2002]: A bankrendszer szabályozásának kihívásai. MNB M űhelytanulmányok. M NB, Budapest.
Hivatkozott jogszabályok gyűjtem énye 1959. évi IV. törvény a M agyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról 1993. évi XCIII. törvény a m unkavédelem ről 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük tá mogatásáról 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszám olásról 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet a betéti kam at, az értékpapírok hozam a és a teljes hiteldíj mutató szám ításáról és közzétételéről 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a pénzforgalom ról, a pénzforgalm i szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről 8/1998. (V. 23.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
3 4 8
9/1998. (V. 23.) IM rendelet a Cégközlönyben m egjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről 10/1998. (V. 23.) IM rendelet a Cégnyilvántartási és Céginform ációs Szol gálat m űködéséről, valam int a céginform áció költségtérítéséről 14/2001. (III. 9.) PM rendelet a kintlevőségek, befektetések, m érlegen ki vil ii tételek és a fedezetek m inősítésének és értékelésének szempontjairól
Hasznos linkek COFACE H ungary Credit M anagem ent Services Kft. - w ww .coface.hu EU LER HERM ES M agyar H itelbiztosító Zrt. - www .eulerherm es.com /hu European Priváté Equity & Venture Capital Association - w ww .evca.com Gazdasági és Közlekedési M inisztérium - www .gkm .hu H itelgarancia Zrt. - w w w .hitelgarancia.hu Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. - www .kvfp.hu M agyar Exporthitel Biztosító Zrt. - www.m ehib.hu M agyar Fejlesztési Bank Rt. - www .m fb.hu M agyar Kockázati- és M agántőke Egyesület - www .hvca.hu M agyar N em zeti B ank - w ww .m nb.hu Nem zeti Fejlesztési Ügynökség - www.nfh.hu Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - www .pszaf.hu Ü zlet & Siker A kis- és középvállalkozások m agazinjawww .uzletessiker.hu www .bank.lap.hu - A startlap.hu tém akatalógusa www .devizahitel.lap.hu - A startlap.hu tém akatalógusa www .hitel.lap.hu - A startlap.hu tém akatalógusa ww w .lizing.lap.hu - A startlap.hu tém akatalógusa ww w .portfolio.hu/m elleklet/kkv.tdp - A portfolio.hu oldal kkv m elléklete.
Iffl
r
,
r # r ^
■
.Z « m /
A’
Z
r
r W* f T W T
rfj ,/.- w / /
/
V
f í T f í
/> í'
Af*/-*A*<1Ötf*/A,r.Af*. A,,.,
I
|Z
V
f
»
jrtS ,'S Z i
f
^
I .' t
S zo lsá lta tá so k G y o rs v á lla la tá tv ilá g ítá s • S tra té g iai m en ed zsm en t tan á c sa d á s • V álságm enedzselés, re o rg a n izá ció • T a n á c s a d á s v álla la tfe lv ásárlás, -fúzió esetén
Ü gyfélkör •
K ülönböző ip a rá g a k b a n tevékenykedő k ö z ép v á lla la to k • P é n z in té ze ti szek to r, tak a rék szö v e tk ez ete k , befek tetési v állalkozások
N agy ta p a s z ta la tta l re n d e lk e z ü n k a k ü lö n b ö ző ip a rá g a k b a n tevékenykedő k ö z ép v á lla la to k pénzügyi-szám viteli á tv ilág ítása , a hitelezői pozíciók azonosítása terü le té n . A F o rtiiis C o n su ltin g K ft a tá rsa sá g o k k a l szem ben fennálló követelések b iz to síté k re n d sz e re é rték eléséb en , a b iztosítékok m egerősítésében, az esetleges vitás p e re s ügyek m eg o ld á sáb a n n y ú jt h até k o n y segítséget. A n n a k é rd ek é b en , hogy a sz a k te rü le té n teljés k ö rű sz o lg á lta tá st n y újthasson p a r tn e re in e k , a F o rtiiis C o n su ltin g K ft. neves és e lső ran g ú pénzügyi szolgáltató, k önyvvizsgáló-, sz á m ításte ch n ik a i-, jogi- és érté k b ec slő cégekkel k ö tö tt e g y üttm űködési m eg á lla p o d áso k at, m ely cégekkel közösen dolgozza ki p a rtn e re i s z á m á ra a legkedvezőbb p énzügyi, vállalatm en ed zselési m egoldásokat.
A Pénzügyi Szervezetek Állam i Felügyelete “Szakértői Névjegyzékében ” szereplő Fortiiis Consulting Kft. SZHI-063/00-es nyilvántartási számon hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, továbbá SZBV-082/01-es nyilvántartási számon befektetési vállalkozások vizsgálatára is jogosult.
S tra te g y & C r is is Manag-ement
I
í'// !*•l'-'
A standard, ru tin m egoldások általában n em n y ú jta n a k h a ték o n y segítséget a kö zépvállalati p ro b lé m á k esetén. E zé rt - a kezdeti g a zd a sá g i átvilágítást követően - kreatív, ko m p lex, a vállalatra szabott és célorientált cselekvési tervet d o lg o zu n k ki, u n n a k m egvalósítását ko o rdin á lju k.
•
f
