Idegrendszer Központi és környéki idegrendszer
Az idegrendszer felépítése
Az idegrendszer felépítése
A központi idegrendszer egyedfejlődése velőlemezből alakul ki, amely először a velőbarázdát majd a velőcsövet hozza létre. A velőcső differenciálódik és létrejön a gerincvelő és az agyvelő. A velőcső elülső részén kezdetben három agyhólyag jelenik meg: előagyhólyag (telencephalon), középagy A
hólyag (mezencephalon) és az útóagyhólyag (rhombencephalon). Az előagyhólyagból alakul ki az előagy és köztiagy, a középagyhólyagból középagyhólya gból a középagy, az útóagyhólya útóagyhólyagból gból az agytörzs. A velőüreg a kamrarendszert hozza létre (oldalkamrák, III. és IV. agykamra)
A KI morfofunkcionális tagolódása A
szomatikus idegrendszer biztosítja a tudatos érzékelést, az akaratlagos mozgásokat és a periferiáról érkező információk feldolgozását. Részei: Gerincvelő
Agyvelő – – agytörzs Agyvelő - kisagy
- köztiagy - agyvelő
A
vegetatív idegrendszer biztosítja a szervezet környezetének állandóságát, két belső antagonista részből áll: szimpatikus és paraszimpatikus
Gerincvelő
A gerincvelő burkai A
gerinccsatornában foglal helyet
Kötőszöveti
burkok
veszik körül: Dura
mater- kemény agyhártya
Arachnoidea-pokhálóhártya Pia
mater- lágy agyhártya
A
pokhálóhártya és lágy agyhártya között a agy-
gerincvelői folyadék található
A gerincvelő külső szerkezete
A C1-L2 terjed Végfonal a keresztcsonthoz rögzül A
gerincvelői
idegekkel együtt a lófarkot képezi
Nyaki és ágyéki csomók Oldalt a
kilépési helye Két gv.i. közti rész
gerincvelői idegek
– gerincvelői
szelvényszelvényezett
Elülső
központi
hasadék Hátulsó központi barázda Elülső
oldalsó barázda- elülső
gyökér kilépési helye Hátulsó oldalsó – hátulsó gyökér kilépési helye
A gerincvelő belső szerkezete Középen
szürkeállomány –idegsejtek
perikarionja, velőhüvely nélküli idegrostok Elülső
szarv – szomatomotoros idegsejtek
Oldalsó
szarv
Elülső
része – vegetatív mozgató idegsejtek Hátulsó része- vegetatív érző sejtek szarv – szomatoszenzoros idegsejtek Központi csatorna Hátulsó
Körülötte
fehérállomány- felszálló és leszálló pályák (idegrostok, idegsejtek nyúlványai) Elülső köteg Középső köteg Hátulsó
köteg
A gerincvelő funkciói Fehérállomány –
ingerületvezetés Specifikus pályák – specifikus receptoroktól szállít érző információkat a kéreg meghatározott területére pályák – érzők • Spinotalamikus- gerincvelő-látótelepi pálya • Lemniscus medialis –gerincvelő – nyúltagyi • Spinocerebellaris – gerincvelő-kisagyi
Felszálló
Nem A
specifikus pályák – FAR
retikuláris állományból indul, az agykéregig húzódik és a felszálló pályáktól kap kollaterálisokat Nem vált ki sem érzékelést, sem mozgást, a figyelem fenntartásában van fontos szerepe
A gerincvelő reflexműködése Szomatikus
reflexek
Monoszinaptikus
(proprioceptív)
• Megvédi az izmot a rá ható passzív erőktől • Biztosítja az izom hosszának állandóságát Poliszinaptikus (végtagrövidítők) • Védekező reflex Vegetatív
reflexek
Belső szervek
• • • •
működésére hatnak
Szívgyorsító és érszükítő Pupillatágító Székelés és vizeletűr ítés központja Szexuális funkciókat szabályozó központok
Proprioceptív reflex
Receptor –izomorsó Afferens szár gv, ideg szomatikus
része, érző
idegrostok Központ, gv. Szomatikus része Efferens szár – gvideg mozgató idegrostjai
Poliszinaptikus reflex
Szerkezete hasonló, csakhogy a
gerincvelőben az érző és mozgató
idegsejtek közé több társító idegsejtek
ékelődhetik
Vegetatív reflexív Receptor- belső szervek falában Afferens
szár –
gerincvelői idegek vegetatív rostjai Központ
(gv. háti-ágyéki szelvényei a szimpatikus idegrendszernél, keresztájéki szelvények a pataszimpatikusnál)
Efferens
szár -
gerincvelői idegek vegetatív rostjai Preganglionáris
neuron
Posztganglionáris
neuron
Agytörzs Nyúltagy Híd Középagy
Agytörzs elülső része
Nyúltagy
Központi barázda
Piramis kereszteződés
Oldalsó köteg- alsó kisagykocsányt hozza létre Piramis és olajka közt XII. agyideg látszólagos eredése Nyúltagy híd szögletben
VII, VIII, IX, X, XI agyidegek látszólagos eredése
Híd
Nyúltagy-híd barázda Kiemelkedés, középen az artera bazilaris bemélyedésével
Oldalt vékonyodik és a középső
Középső kisagykar kezdeténél az V.
Két oldalán piramisok Piramisoktól oldalt olajkák
kisagykarba megy át
agyideg látszólagos eredése
Középagy
V alakú agykocsányok Köztük a hátulsó lyukacsos állomány IV. Agyideg látszólagos eredése
Az agytörzs hátulsó része
Agytörzs hátulsó részén a kisagy foglal helyet a rombuszárok felett Nyúltagy
Hátulsó középbarázada Hátulsó köteg Goll és Burdach féle köteg Híd közelében nyítottrombuszárok • XI. és alatta a X. agyidegek
magvainak a dudorai • Oldalt a vesztibuláris magvak dudorai
Híd
Határ a híd felé másodlagos hallóidegrostok
Rombuszárok VII. Agyideg magvának a dudora Oldalt a kisagykarok
Középagy
IV. Agyideg látszólagos eredése
Ikertestek felsők, alsók
Az agytörzs oldalnézetben
Az agytörzs belső szerkezete Szürkeállomány
magvakra tagolódik A kilépő idegrostok és a A kereszteződő pályák miatt
A
magvak a gerincvelő szürkeállományának
folytatásában helyezkednek el Érző Mozgató Vegetatív Szomatikus
Nyúltagy magvai
Szomatikus érző
V -háromosztatú agyideg nyúltagyi magva – itt végződnek a fej exteroceptoraitól induló durva tapintás idegrostjai
Halló és egyensúlyérző magvak (VIII) Nucleus solitarius – ízérzékelés rostjai (VII, IX, X) itt kapcsolnak át Vegetatív érző Nucleus solitarius – belső szervek falából induló rostok (IX, X) Szomatikus mozgató Nyelv alatti ideg magva (XII) – nyelv izomzatát idegzi be
A
nucleus ambiguus mely több agyideg magvát foglalja magába: • VII – arcideg magva- mimika izmok beidegzése • IX – nyelvgaratideg magva- lágy szájpad és garat izomzatát idegzi be • X – bolygóideg magva- garat és gége izmait idegzi be • XI - járulékos agyideg magva nyúltagyi magva Járulékos agyideg gerincvelői magva (XI) – vállizmokat idegzi be
Vegetatív mozgató X-es agyideg hátsó magva – zsigerek beidegzése (simaizom, mirigyek) Alsó nyálelválasztó mag (IX) – fültőmirigy beidegzése
Saját magvak Goll és Burdach – kapcsolóállomás a finom tapintás és tudatos proprioceptív pályánál Alsó olajka – kisagyból kivándorolt idegsejtek, kisagy működésének szabályozása Retikuláris állományban légzést és vérkeringést befolyásoló központok
Híd magvai Tegmentum- rombuszárok alatt, szerkezete hasonlatot mutat a gerincvelőével – ebben foglal helyet a magvak legnagyobb része A híd kidudorodó része a bázis – itt haladnak a pályák, főleg a leszállók
Szomatikus érző
V. agyideg hídi magva – főmag, itt kapcsolnak át a fejből érkező
finom tapintás, hő és fájdalomérzékelés idegrostjai VIII. agyideg halló és egyensúlyérző magvai (nyúltagy -híd határon)
Szomatikus mozgató V-háromosztatú ideg rágóizmokat beidegző magva VI- szemtávolító ideg magva VII- arcideg – mimikaizmokat idegzi be
Vegetatív mozgató
Felső nyálelválasztó központ – nyelv alatti és állkapocs alatti mirigyeket idegzi be, az idegrostok az arcidegen haladnak
Saját magvak
Retikuláris állományban a légzést és vérkeringést befolyásoló központok
Középagy
magvai Szomatikus érző V.
agyideg érző magva melyben a fejből érkező
proprioceptív érzékelés idegrostjai kapcsolnak át
Szomatikus
mozgató
III-szemmozgató
agyideg magva- szem izmait idegzi be IV-sodorideg magva Vegetatív
mozgató
mag – a pupillaszűkítő és a sugárizmokat idegzi be, az idegrostok a III. agyidegen haladnak
Edinger-Westphal-féle
Saját
magvak
Felső
ikertestek- látással kapcsolatos reflexek Alsó ikertestek – halással kapcsolatos reflexek Vörösmag –izomtónus szabályozása Fekete állomány – alvás-ébrenlet váltakozásásnak szabályozó központja
1-nyelv alatti agyideg magva XI 2- szemtávolító agyideg magva VI 3- sodorideg magva 4- szemmozgató agyideg magva 5-a bolygóideg hátsó magva X 6- alsó nyálelválasztó mag 7- felső nyálelválasztó mag IX 8- Edinger-Westphal-féle mag III 9- járulékos agyideg gerincvelői magva 10-nucleus ambiguus (VII, IX , X, XI agyidegek mozgató magvai) 11-arcideg magva VII 12-az arcideg rostjai megkerülik a VI. Agyideg magvát 13- a háromosztatú agyideg mozgató magva 14-nucleus solitarius (X, IX agyideg érző rostjai
végződnek)
15- a háromosztató agyideg hídi magva 16- a háromosztató agyideg középagyi magva 17- a háromosztató agyideg leszálló rostjainak végződési helye – durva tapintás rostjainak kapcsoló állomása 18- vesztibuláris magvak 19- halló magvak
Középvonalban valódi szomatomotoros magvak (piros) Kissé laterálisan a vegetatív mozgató magvak – fekete Oldalt a kopoltyúívi magvak (szomatikus magvak főleg zsigereket idegeznek be, melyek falát harántcsíkolt izomrostok alkotnak, halvány piros) Kék- szomatoszenzoros magvak, kivétel a n. solitarius mely fogad viszceroszenzoros rostokat is
Az agytörzs funkciói Reflexműködések Rágóizmok
proprioceptív reflexközpontja Nyelés reflexközpontja Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és
motoros működésének reflexközpontjai Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus) Szívműködést fékező központok Pupillaszűkítés reflexközpontja A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés felszálló és leszálló pályák révén
Kisagy
A kisagy elhelyezkedése Testmozgások és az izomtónus szabályozásásnak integrációs központja Az agytörzs mögött helyezkedik el a IV. agykamra fölött A kisagysátor (dura mater nyúlványa) választja el az agyféltekék nyakszirti
lebenyeitől
A kisagy külső szerkezete
Ellipszoid idomú, harántul álló hossztengellyel
Központi helyzetű féregből és két kisagyféltekékből áll
A kisagy felszínei Felső- oldalra gyengén lejt, háztető
alakú Alsó – mély bevágással elválasztott félgömbnek felel meg
Felszíne harántul redőzött A sekély barázdák tekervényeket (leveleket, foliákat) választanak el A mélyebbek lebenykéket határolnak A legmélyebbek lebenyeket határolnak
Elülső lebeny – piros -
paleocerebellum Hátulsó lebeny- zöld-neocerebellum Flocculonoduláris lebeny – kék archicerebellum
Kisagykarok kapcsolják az agytörzshöz Alsó – nyúltagyhoz Középső - hídhoz Felső - középagyhoz
A kisagy belső szerkezete
Szürkeállomány kivül a kérget alkotja, belül a kisagymagvakat Fehérállomány belül található – faelágazáshoz hasonló szerkezet mutat- életfa Kisagy magvai
Fogazott mag (n.dentatus) – oldalt Dugómag (n. Embolifomis) – a fogazott bejáratánál Golyómag (n. Globosus) – féreg szélén Tetőmag (n. Fastigii) - féreg központi részén
Kisagykéreg felépítése
Kivülről befelé haladva a rétegek a következők:
Molekuláris réteg Kosársejtek (Purkinje Dendritelágazódások sejtek, kosársejtek, Golgi-sejtek) Párhuzamos rostok (szemcsesejtek axonja) A Purkinje-sejtek dendritjén kúszórostok végződnek Ganglionáris réteg Purkinje-sejtek – perikarionja körül a kosársejtek axonjai fonatokat képeznek (gátló hatás) A Purkinje-sejtek axonja elhagyja a kérget, a kisagymagvakon vagy az agytörzsben végződik (gátló hatás) Szemcsés réteg Szemcsesejtek Golgi-sejtek A szemcsesejtek dendritnyúlványain
végződnek a moharostok (periferiáról érkező idegrostok végelágazódásai)
Kisgykéreg működése A
moharostok ingerlése a szemcsesejtek ingerléséhez vezet A szemcsesejtek az ingerületet a párhuzamos rostokon a molekuláris rétegbe továbbítják Itt a párhuzamos rostok ingerlik a kosársejteket A kosársejtek axonkollaterálisai egyik és másik irányba gátolják a Purkinje-sejteket kivétel a közvetlen szomszédságban levő P-sejt A szomszédos Purkinje-sejt nem kerül gátlás alá így az általa beidegzett agytörzsi mag vagy kisagyi mag gátlás alá kerül A
kuszórostokon beérkező ingerület szükség esetén
korrigálja a kisagyi választ
Kisagy szerepe
Célvezérelt , gyors mozgások végrahajtásának
ellenőrzése
A
kisagy feladata a mozgások pontos idegi programjának kidolgozása és a motoros rendszer rendelkezésére való bocsátása Ehhez szüksége van információkra: A
proprioceptoroktól
Az
egyensúlyérző receptoroktól A mozgató neokortextől Információkat küld: Neokortexhez Agytörzshöz
Gerincvelőhöz
A KISAGY KAPCSOLATAI A KISAGYI HOMUNCULUS
Kisagyi afferens pályák
Alsó kiagykaron érkezők: posterior Spinocerebellaris (Flechsig), a Clarke-féle oszlopból ered, keresztezetlen, a paleocerebellum kérgében végződik, proprioceptív inf. szállít az alsó végtagokból és a törzs alsó részéből) a felső Cuneocerebellaris – végtagból és a törzs felső részéből szállít proprioceptív inf. (a nyúltagy nucleus cuneatusaban kapcsolnak át a rostok), keresztezetlen Nucleocerebellaris – n. trigeminusból ered, fejből szállít proprioceptív információkat. – Vestibulocerebelláris kersztezetlen és az archicerebellum kérgében végződik Olivocerebelláris – keresztezett
Kisagyi efferens pályák
A pályák az alsó ikertestek magasságában lépnek az agytörzsbe, kereszteződnek, majd felszálló és leszálló ágra oszlanak. A leszálló ágak a golyómagból és a tetőmagból erednek, a retikuláris állományban átkapcsolnak és mint retikulospinális és vestibulospinális pályák végződnek az elülső szarvban A felszálló ágak a fogazott és a dugómagból erednek, egy részük a vörösmagban és az agytörzs magvain végződnek, bekapcsolódva az extrapiramidáslis pályarendszerbe, másik részük a talamuszon át a nagyagy motoros kérgébe halad.
Középső kisagykaron érkezők: Cerebro-ponto-cerebelláris –
keresztezett, a nagyagykéregből ered és a neocerebellum kérgében végződik Felső kisagykaron érkezik Spinocerebelláris anterior (Gowers), keresztezett, proprioceptiv inf. szállít az alsó végtagokból.
Köztiagy
Köztiagy tagolódása Az
agyvelő
alapi részén helyezkedik el, a harmadik agykamra falát képezi még felső agytörzsnek is nevezik. Több részre osztható: Talamusz Epitalamusz Hipotalamusz Metatalamusz Szubtalamusz
A köztiagy legnagyobb részét alkotja Ovális magrendszer, mediális része a III. agykamrával határos, laterális része a belső tokkal Rostkapcsolataik révén két csoportra osztahatók: specifikus (palliothalamus) és nem specifikus magvakra (truncotalamusz) A specifikus magvak a kéreg jól meghatározott részével állnak kapcsolatban, relémagvak és asszociációs központok Elülső magcsoport Mediális magcsoport Laterális magcsoport
Dorzális magvak:
• Oldalsó dorzális • Oldalsó posterior • Pulvinár
Ventrális magvak
• Elülső • Oldalsó • Hátulsó Hátulsó oldalsó Hátulsó mediális Retikuláris mag A nem specifikus magvak az agytörzzsel tartanak fenn rostösszeköttetést, diffúz kergi kapcsolattal rendelkeznek.
Intralamináris magvak
Talamusz
Elülső magcsoport
Reciprok összeköttetésben áll a limbikus tekervénnyel (gyrus cinguli).
Afferens
rostokat kap az agybimbótól a tractus mamillothalamicus (Vicq d ‘Azir) révén
Elektromos ingerlése vegetatív reakciókat vált ki, vérnyomás, légzésszám változása
Mediális magcsoport
Afferens rostokat kap a hipotalamusztól, halványgömbtől, frontális kéregtől és a mandulamagtól. Az efferens rostok a frontális lebenybe vetülnek. Vegetatív és szomatikus impulzusokat integrál Ezen az úton válik tudatossá az érzelmi alaphangulat. Erős izgalmi állapot esetén a kéreg felé vezető pályák átvágása megnyugvást de közömbösséget vált ki Feltételezik, hogy szerepe van a személyiség meghatározásában
Dorzális magvak (régebb asszociációs magvaknak nevezték) A dorzális mag kapcsolatban áll a limbikus tekervénnyel és a mandulamaggal A posterior a látórendszer kéreg alatti területeivel és a falikéreggel áll kapcsolatban A pulvinár a látórendszer asszociációs magja, reciprok kapcsolatot tart fenn a kéreg alatti látóközpontokkal, a látókéreggel és az asszociációs (sérülése emberben látómezőkkel beszédzavart okoz) Ventrális magvak Elülső és laterális magvakba a kisagy ellentétes oldali fogazott magvából és a halványgömbből érkeznek idegrostok. Az efferens rostok a mozgató agykéregbe továbbítódnak. A hátulsó magvak relé központok, itt kapcsolnak át a felszálló pályák A
hátulsó oldalsó magban kapcsolnak át a hátsókötegi és gerincvelő -látótelepi pályák. Hátulsó mediális magban a háromosztatú húrokpályája kapcsol át.
Retikuláris mag –gömbhélyszerűen veszik körül a talamusz magvait, szerepe ismeretlen.
Laterális magcsoport
Metatalamusz Oldalsó
térdestest
A
látópálya kéreg alatti kapcsolóállomása, keresztezett és keresztezetlen rostok végződnek benne. Az efferens rostok a látókéregbe vetítődnek
Belső A
térdestest
hallópálya kapcsolóállomása
Epitalamusz
A III. Agykamra dorzális és farki részén helyezkedik el Részei: habenulák és az epifízis (lásd endokrin rendszer) A habenulák rostösszeköttetéseik révén a szagló impulzusokat az agytörzs nyálelválasztó és motoros magvaihoz továbbítja. Afferens pályák: Striae meduláris (elülső lyukacsos állomány, regio preoptica)- 2 Striae terminális (mandula mag) -7 Efferens pályák: Habenulotectalis (felső ikertest)-8 (agytörzs Habenulotegmentális magvai – nyálelválasztó, rágás, nyelés motoros központja) -9 Habenulopeduncularis (retikuláris állomány magvaival áll kapcsolatban) -11
Hipotalamusz A köztiagy ventrális részét képezi Vegetatív és endokrin integrációs központ Szürkeállomány Az idegsejtek kisebb nagyobb magvakat képeznek (régebbi felosztás szerint parvocelluláris és magnocelluláris magrendszer) Megkülönböztetjük a köv. areákat:
Preoptikus
mediális
magvai a luliberint termelik
Laterális
elhelyezkedő kisebb sejtcsoportokból áll – a szív és érrendszer működésének, a táplálék valamint a
Diffúzan
vízfelvétel szabályozásában van szerepe Mediális Periventrikuláris Az ependima alatt helyezkedik el, kis idegsejteket tartalmaz, liberineket termelnek
átmérőjű
Mediális zóna A következő régiókat foglalja magába: • Elülső (supraoptica) • Mediális (tuberalis) • Posterior (mamillaris) Supraoptikus régió NSO-6, NPV-7 – oxitocint és vazopresszint termelnek, magnocelluláris rendszert képviselik NA- hőszabályozás napi – életfunkciók NSC ritmusának beállítása Tuberális régió NVM – jólakottság központja-10 NDM – magatatartási reakciók kilalakításában vesz részt - 11 kis ARCátmérőjű neurosekretoros idegsejteket tartalmaz amelyek releasing hormonokat termelnek -12 Mamilláris régió limbikus rendszer CMalkotórésze -13 NP – vérnyomás szabáyozása
A hipotalamusz affernes pályái Fornix
(agyboltozat), a hippokampuszból ered és az agybimbókban végződik -8 Mediális előagyi köteg, összeköti a hipotalamuszt a szaglóközponttal és a középagy retikuláris állományával -3 Stria terminális rostjai a farkalt mag körül ív alakban haladnak, a mandulamagvakból erednek, a preoptikus és a mediális zónában végződnek -4 köteg, a Schütz-féle periventrikuláris zónából ered és az agytörzs magvaiban végződik -11
A hipotalamusz efferens pályái
A KI különböző részeivel áll kapcsolatban az efferens rostok nagy része az idegrendszernek azokhoz a amelyektől területeihez vetül, afferenseket is fogad A felsorolt afferens pályák tartalmaznak efferens rostokat is. Elsődleges efferens pályák: Mamillothalamicus –a talamusz elülső magvában végződik-14 Hipothalamospinalis – a NPV és a NDM erednek és az oldalsó szarvakban érnek véget Hipothalamobulbaris - nucleus solitariban és a bolygóideg dorzális magvában
