Budapesti Méhészeti és Üveg Centrum
Ismertető a hangyasav méhészetben történő felhasználásáról . A hangyasav
A Varroa Jacobsoni elleni természetes szerek között az egyik legelőkelőbb helyet a hangyasav foglalja el. Ezt az előkelő helyet, mint majd látni fogjuk, nem véletlenül vívta ki magának. Az előző számban az oxálsavról írt cikkben említett CA 3686 lajstromszámú kutatási projekt a hangyasavat a védekezési stratégia egyik alapelemeként veszi számba. Dániában régóta ez az egyetlen hivatalosan engedélyezett szer az atka elleni küzdelemben. Németországban többéves vizsgálódás után 2000.július 11 -től hivatalosan is engedélyezett a hangyasav használata ( Nassenheider párologtatóban, 60 % -os töménységben). E néhány mondat után térjünk ennek a nálunk sem közömbös szernek az ismertetésére. Leírása:
A hangyasav ( metánsav, H -COOH) a legegyszerűbb karbonsav, amelyet Fischer különített el 1670-ben erdei vöröshangyákból. 1896 óta a hangyasavat nagyipari méretekben állítják elő. A hangyasav az egyik legerősebb szerves sav. Színtelen, átlátszó, szúrós szagú folyadék. Erősen maró és fertőtlenítő hatású. Munkahelyen megengedett koncentrációja 9 mg/m3. Vízzel, alkohollal, éterrel és glicerinnel korlátlan mértékben elegyedik. A fémeket H2 H 2 -képződés közben oldja, a keletkező sók a formaitok, újabb nevén metanoátok. A hangyasavgőzök gyúlékonyak és a levegővel robbanóelegyet alkotnak. Hő vagy kénsav hatására szén -monoxidra bomlik. Az előállított hangysav kb. 18 % -a az ecetsavgyártás mellékterméke, ezenkívül a BASF eljárás alapján szén -monoxidból és metanolból állítják elő. Polietilén tartályokban szállítják. A világ termelése 200 000 tonna/év, ennek kb. a felét Németországban állítják elő. Előfordulása:
A hangyasav hígított formában jelen van a hangyák méregváladékában. A Vörös hangya teste pl. 20 %-ban hangyasavból áll. Egyes hangyamérgek kb. 50 % hangyasavat tartalmaznak, a futrinkák (hólyagocskákban) 1,5 -2 mg 75 %-os hangyasavat hoznak létre. Méhmérgekben, csalánozók mérgében, csalánban, fenyőtűkben is előfordul a hangyasav. Mérgező hatása: A bőrt erősen marja ( hólyaghúzó hatású), fájdalmas, mart sérüléseket okoz, de
mérgező.
egyébként nem
Budapesti Méhészeti és Üveg Centrum
Felhasználása:
A hangyasavat a gyapjúszínezésben, textíliák vízhatlan impregnálásánál, rongy ( textilnyersanyag) színének cink -formaldehid-szulfoxilátokkal végzett lehúzásában, a gyapjú optikai fehérítésében, textilnyomásban, cserzésben, a gumigyártás során a latex koagulására ( 0,25 % hangyasav hozzáadásával), silótakarmány savanyítására, sörös - és boroshordók fertőtlenítésére használják. Acetil - cellulóz, nejlon, perlon és plexiüveg oldására is alkalmas. A korábbi időkben konzerválásnál is használták, de ez 1967 óta nincs engedélyezve. A hangyasavat a gyógyászatban is alkalmazzák, úgynevezett hangyaszeszként, reumás panaszok ellen.
Méhészeti felhasználása:
A hangyasav méhészeti felhasználásának a Varroa Jacobsoni atka elleni küzdelemben van jelentősége. Több olyan jellemzője van a szóban forgó területen, ami miatt a figyelem felé fordult. A hangyasav természetes anyag, amely nem halmozódik fel a vias zban. Az atka elleni hatása eléri a 90-95 %-ot. A Varroa Jacobsoni méhatka elleni hangyasavval történő védekezés során többféle módszer alakult ki. Ezeknek a módszereknek közös jellemzője, hogy valamilyen módon szabályozva, naponta meghatározott mennyiségű hangyasavat párologtatunk el a kaptár légterében. A túl sok elpárologtatott hangyasav káros a méhekre, elhullást okoz, méhanya vesztéssel jár. A túl kevés nem fejti ki a kellő hatást. Ezért az alkalmazott módszerek mindegyike magában foglalja a naponta elpárolgott mennyiség ellenőrzését és szabályozhatóságát. Még mielőtt mindenki megijedne a módszer bonyolultságát illetően, közlöm, hogy itt nagyon egyszerű, rutinszerűen végzett dolgokról van szó. Ráadásul nem az egész állományt kell mindennap ellenőrizni, hanem csak néhány kontroll családot. Ez a technológia aktív méhészkedést igényel, a védekezést az atkanépesség számához igazítva. A természetes atkaelhullást figyelve, akkor kell elkezdeni a védekezést, amikor a lehullott atkaszám napi átlaga eléri a 10 db atka/nap értéket. Ekkor egy védekezési ciklust kell alkalmazni. Ennek hossza legkevesebb 5 nap, az elpárologtatott napi mennyiség 15 -20 gramm hangyasav. Ennek időpontja általában július végére, augusztus elejére esik. Nem az atkák teljes kiirtása a cél, a gyérítése. Ebben az időben a méhcsaládok aktív tevékenységet végeznek, sok a fedett fiasítás (atkával fertőzött is), nagy az idegen családoktól való visszafertőzés veszélye, így a teljes atkátlanítás csak elérhetetlen vágy. A reális cél ebben az időben az atkák számának a méhek által is elviselhető szintre csökkentése. Amennyiben az atka természetes elhullása túlhaladja a napi 10 db -os átlagértéket, úgy két kezelési ciklust kell alkalmazni, egy hét szünettel a kezelések között. A kezelések során teljes röpnyílást kell nyitni !
Budapesti Méhészeti és Üveg Centrum
Amikor a savas kezelések szóba kerülnek, minden alkalommal felvetődik a kérdés: mi van a kaptár fém alkatrészeivel. Mi van a keretszegekkel, a kerethuzalokkal, a kerettartó sínekkel stb. Erre kétféleképpen lehet válaszolni. Az egyik a jelenlegi magyar viszonyokat veszi figyelembe. Nyilvánvaló, hogy az év néhány tíz napjában alkalmazott, a kaptár légterében, gőz formájában jelen levő sav nem eszi meg a 40 -es keretszeget, vagy az 1 mm vastag kerettartó sínt. Ehhez sok év kell. Legnagyobb veszélyben a kerethuzalok vannak. Pár évet ezek is kibírnak. Annyit mindenképpen, amennyi időnként cserélni kell a lépeket. Ez pedig nem több, mint három év. ( A magyar átlag nem ennyi!)A másik szerint csökkenteni kell a fém alkatrészek mennyiségét a kaptáron belül, illetve rozsdamentes anyagokat kell alkalmazni a méz tisztaságának fokozása érdekében. Rozsdamentes szeg, rozsdamentes kerethuzal stb. Mielőtt mindenki felhördülne, és különféle gyógyintézetekbe utaltatna, gondolkozzunk el. A jelenleg alkalmazott kerethuzalunk cink bevonattal rendelkezik. Évekig alkalmazzuk a kaptárban. Mire kikerül onnan, híre-hamva sincs rajta a bevonatnak. Hova lett? A választ mindenki tudja. Ezt a jelenséget tőlünk kissé nyugatabbra már vizsgálják. Egyre többen térnek át a rozsdamentes kerethuzalok alkalmazására . A korszerű atka elleni védekezés fontos mozzanata az atkák számának ellenőrzése. Nagyüzemi termelésre az NB típusú kaptárak ebből a szempontból sem alkalmasak. (Magam is 110 családot tartok NB 24-es és 15-ös kaptárakban). A rakodókaptárak alkalmasak lennének, ha a fenékkiképzés nem olyan lenne, amilyen. A legújabb tendencia a rostaszövettel ellátott fenekű, amely rendelkezik a szövet alatt egy betolható lemezzel, amire olajozott papírt lehet helyezni és így a lehullott atkák arra ráragadva könnyen megszámolhatók. Akár naponta is. Az egyik német cég EURO-kaptárként hirdet rostaszövetes fenékkel ellátott, atkaellenőrzésre, hangyasavas kezelésre és virágporgyűjtésre, valamint szellőztetésre alkalmas egységet. Nálunk rostaszövettel ellátott kaptárfeneket Árvay György népszerűsít előadásai alkalmával . Miután rövid pillantást tettünk a hangyasav alkalmazásának előnyeire -hátrányaira, nézzük a tényleges alkalmazási módszereket. A hangyasavat elég régóta használják a méhészek, így a felhasználás számtalan módja alakult ki. Ezek közül a legismertebbeket muta tom be. A legegyszerűbb, hangyasav elpárologtatására alkalmas „készülék” egy műanyag tasakba bújtatott szivacskendő. Ezzel kb. 40 -50 ml 60%-os hangyasavat tudunk felitatni egyszerre. A kendőt a tasakból kissé ki kell húzni, kb. 2 -2,5 cm-re. A kilógó rész a párologtató felület. A műanyag tasakot, a benne lévő hangyasavval átitatott kendővel együtt, a keretek tetejére fektetjük. A kezelés közben ésszerű az atkaelhullást ellenőrizni. Kívánatos érték a kezelésenkénti 50 db lehullott atka alá menni .
Budapesti Méhészeti és Üveg Centrum Másik egyszerű módszer, amikor a „készüléket” egy ételtárolásra alkalmas, hűtőszekrényekben alkalmazott, kb. 3 dl űrtartalmú, fedéllel ellátott műanyag edénykéből alakítjuk ki, úgy, hogy az edény pereme alá közvetlen, a szemben fekvő oldalakra 3 -3 db, 10 mm átmérőjű furatot készítünk. Az edénybe 100 -120 ml 60 %-os hangyasavat öntünk. A tetejét rátéve, a keretek fölé helyezzük. A hangyasav 10 -12 nap alatt elpárolog. Mindkét módszernél a méhek propolisszal próbálják a párologtató felületeket bevonni, a furatokat eltömni. Több esetben sikerül is nekik. Ellenőrizzük ! A következő módszernél 200 ml-es gyógyszeres üvegből alakítanak ki párologtatót úgy, hogy szájával lefelé ráfordítják egy kis méretű tányérra. Az üveg szája alá nedvszívó anyagot, pl. szivacskendőt, vastagabb itatóspapírt tesznek. Az egész úgy működik, mint egy légfékes itató. Az üvegben lévő hangyasav lassan elpárolog az alátét felületén. Ennél a megoldásnál 200 ml 85 %-os hangyasavat használnak egy erősebb család esetében, gyengébbnél 150 ml is elegendő. A naponta elpárolgott mennyiség viszonylag jól ellenőrizhető az üvegben lévő hangyasav szintjének csökkenésén. Az előzőekben ismertetett, úgynevezett háztáji vagy barkács megoldásokon túl léteznek iparilag előállított eszközök is. Egyik fajtájuk hasonlóan működik, mint a legelsőnek említett módszer. Ilyenek a Krämer -lap, vagy az Illertissen-lap. Ezeknél a párolgás mennyiségét súlyméréssel tudjuk ellenőrizni. A másik csoport valamiféle edény a hozzátartozó párologtató felülettel. Kettőt említenék meg ezek közül. Az egyik típus az Ausztriában gyártott Univerzál párologtató névre hallgat. Ez egy olyan lapos kör alakú edény, amelynek a két felső része furatokkal van ellátva, és ezeknek az egymáshoz való viszonyával szabályozható a napi elpárologtatott mennyiség. Ez egy skálán le is olvasható. A másik típus a Nassenheider párologtató, alkalmazására ez év júliusában adták ki Németországban a használati engedélyt. Ez egy keretbe rögzíthető, téglalap alakú műanyag edény egy külön toldalékkal, amelyben a borászati szűrők anyagára emlékeztető papírlap található. Ez a lap a párologtató felület. A két rész furattal van összekötve, amin keresztül légfékes rendszer szerint folyik át a hangyasav a párologtató felülethez. Az eszközt kilencven fokkal elfordítva, egy skáláról leolvasható a mindenkori sav mennyisége. Így a párolgás napi mennyisége jól kiszámítható . Az alkalmazás időpontja:
Augusztus elején, lehetőleg pergetés után ( ez nem mindig esik eg ybe). Ekkor a napi elpárologtatott mennyiség 15 -20 gramm között lehet. Minimum 5 napig kell tartani a kezelésnek. A vizsgálatok azt igazolják, hogy fedett fiasításban lévő atkák 90 % -a elpusztul. A 2. kezelés szeptember/október hónapban, mint fő kezelés 6 -10 gramm mennyiséggel naponta, legkevesebb tíz napon keresztül. A kezeléseknél a méhcsaládoknak aktív állapotban kell lennie. Téli fürtben lévő méhek nem kezelhetők. A napi hőmérséklet max. 25 ºC, az éjszakai sem lehet kevesebb, mint +5ºC. Tóth Endre Karcag
Megjelent a MÉHÉSZET 2000/10. számában .
