EstiGimi - Szóbeli földrajz tételek

EstiGimi 2012 www.vimizo.com

[

] EstiGimi földrajz tételek a szóbeli érettségi felkészüléséhez. A tételek irányadóak.

EstiGimi - szóbeli földrajz tételek

1. a A Föld helye a Naprendszerben, a Föld mozgásai és ezek földrajzi következményei Naprendszer: Mitológiai elnevezések a bolygók nevei. Bolygók: Kőzet típusú bolygók: Merkur: nincs holdja - szilárd kőzet Vénusz: nincs holdja - kisebb méretűek Föld: egy hold - nincs vagy kevés hold Mars: két hold - közelebb vannak a naphoz - nincs gyűrűrendszere Jupiter típusú bolygók Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptonusz

- nagyobb méret - távolabb a naptól - jóval hidegebb van - sok holdjuk van - gyűrű rendszerük van - gázbolygók, fagyott állapotúak

Gyűrűrendszer: por, kőzet, gázok kb. millió km szélesek Törpe bolygók: kisebb méretűek, pl. Plútó (egy holdja van) Kisbolygók: aszteroidák. Mars és a Jupiter között helyezkednek el a kisbolygók. Pár méterestől kb.: 1000 km átmérőjű bolygók is léteznek. Holdak: bolygók körül keringenek, csak a Napnak van saját fénye, a holdak a nap fényét vetítik. Üstökösök: Naprendszerben keringenek, annak a széléről jönnek, jégből állnak. Különböző időkben érik el a Nap - Föld közelségét. Halley üstökös 76-77 évente jön, Halle-Bopp üstökös 1997-ben volt, és kb. 4500 év múlva lesz újra a közelben. Meteor: Sokféle fémet tartalmaznak, sokféle méretben léteznek. Két meteor-raj kerül a Föld közelébe. Kevés része eléri a Földet, ennek a nagyobb része szétég a légkörbe érve, kevés csapódik be. Mikor becsapódik, akkor hívjuk meteoritnak.

www.vimizo.com

2 A Föld mozgásai A Föld forog a saját tengelye körül és kering a nap körül. Forgó mozgás: 24 óra alatt fordul meg a tengelye körül – pár perccel kevesebb idő alatt, mint 24 óra, ez miatt minden negyedik én február 29.-e szökőnap. A Föld forgásának eredménye az éjszaka – nappal váltakozása. A tengely ferdesége miatt nem állandó a 12-12 óra, ez egy évben csak kétszer történik meg, a tavaszi (március 21) és az őszi (szeptember 23) nap-éj egyenlőség idején. Keringési ideje: A Föld keringési ideje a nap körül: 1 év = 365 nap. – 4 évente 366 nap, a napi pár perces keringési hiány következtében - Minden bolygónak más-más a keringési ideje a nap körül. A Plútó pl.: 250 év alatt teszi meg. Nevezetes napok, fokhálózat Nevezetes napok: Március 21. – tavaszi nap-éj egyenlőség (csillagászati tavasz kezdete) Június 22. – nyári napforduló (csillagászati nyár kezdete) Szeptember 23. – őszi nap-éj egyenlőség (csillagászati ősz kezdete) December 22. téli napforduló (csillagászati tél kezdete) A déli földgömbön fordítva van minden, mint az északi felén. A föld geoid (föld) alakú, mert az egyenlítői átmérő kevéssel hosszabb, mint a függőleges, ezért nem szabályos gömb alakú. Földrajzi fokhálózat: Ész – északi szélesség: 0˚- 90˚; Dsz – déli szélesség: 0˚ - 90˚ Nevezetes sarkkörök: Ész 23.5˚: Ráktérítő – június 22.-én esnek merőlegesen a Nap sugarai erre a részre, ez a Rák csillagjegynek a kezdete, erről nevezték el. Északi félgömbön a nyár kezdete. Dsz 23.5˚: Baktérítő – december 22.-én esnek merőlegesen a Nap sugarai erre a részre, ez a Bak csillagjegyének a kezdete, erről nevezték el. Déli félgömbön a nyár kezdete. Azért 23.5˚-nál vannak ezek a térítő vonalak, mert ennyi a Föld tengelyferdülésének a nagysága. Ész 66.5˚: Északi sarkkör; Dsz 66,5˚: Déli sarkkör ; Északi és a Déli sark 90˚ fokon található. Az egyenlítőre (0˚) március 21.-én és szeptember 23.-án érkeznek merőlegesen a napsugarak. Ahova merőlegesen érkeznek a napsugarak, ott van a legmelegebb. Északi sarkkör közelében is észlelhetőek már fehér éjszakák. Az északi sarkon és a déli sarkon fél-fél évig tart a nappal és az éjszaka. Hosszúsági körök: GREENWICH: London egyik külvárosa ott található csillagvizsgáló azon megy keresztül a hosszúsági nulla. Keletre és nyugatra is 180˚-180˚; Kh – keleti hosszúság: 0˚-180˚; Nyh – nyugati hosszúság: 0˚-180˚ Budapest koordinátái: Kh 19˚ - Ész 47,5 ˚ 1˚ (fok) = 60’ (perc) = 100’’ (másodperc) [email protected]


1.b Magyarország gazdasági – társadalmi fejlettségének regionális eloszlása Magyarországon belül vannak fejlettebb városok. Ennek történelmi, földrajzi okai vannak. Régiók: EU gondolkodik régiókban. Hét régió van Magyarországon. Központi régió: Budapest és Pest megye. Közép – dunántúli régió: - Fejér megye, Veszprém megye, Komárom – Esztergom megye lett összevonva. Székhelye: Székesfehérvár. Nagy részén a Dunántúli – középhegység húzódik. Régen ez adta a pénzt: bauxitot, mangánércet, barnakőszenet bányásztak. Alumíniumgyártás központja volt, de már drága. Barnakőszenet se bányásznak már, mert költséges. Ezért a bauxitot sem. A válsághelyzet elkerülése végett, becsalogatták a külföldi befektetőket. Ezt a helyzetet jól mérték fel: Veszprém, Lábatlan, Tatabánya, Székesfehérvár, Keszthely. A 90-es években Székesfehérvár volt a legjobban fejlődő város. Nyugat – dunántúli régió: Győr – Moson – Sopron, Vas megye, Zala megye lett összevonva. Székhelye: Győr. A vizek városának is nevezik. Régi, római alapítású város. Óriási ipari parkkal rendelkezik: Audi, Rába. Élelmiszeripara nagyon sokrétű: Danon, Kekszgyár, tejipar stb. Textilipara is jelentős. Több főiskolával is rendelkezik. Dél – dunántúli régió: Baranya, Somogy, Tolna. Székhely: Pécs. Baranya megye: legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, a világörökség részét képező ókeresztény sírkamráival, középkori és törökkori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnai Múzeum). A megye látványos történelmi emléke Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója. A gyógy turizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye turisztikaprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál. Somogy megye: a megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők jelentik. Tolna megye: turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők (Gemenc, Gyula) a Sárköz vidékének népművészete, és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei. Dél – Alföld régió: Csongrád, Békés, Bács – Kiskun. Székhely: Szeged. Hazánk élelmiszeriparának egyik központja. A Szegeden és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámi gyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden van a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik. A rendszerváltás után a www.vimizo.com

3 város gazdasági szerepe jelentősen visszaesett, sorra szűntek meg nagy múltú üzemei, így például a kábelgyár, a téglagyár, a textilgyár, a kendergyár és a konzervgyár. Észak – Alföld régió: Jásznagykun – Szolnok, Hajdú – Bihar megye, Szabolcs – Szatmár – Bereg megye. Székhely: Debrecen. A régió fő látnivalói a régió székhelye, Debrecen a történelmi műemlékeivel, a Hortobágy (világörökségi helyszín) természeti értékei. Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovas-napok, valamint a debreceni virágkarnevál. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált. Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, ezen kívül az ország egyik fontos kulturális központja. Észak – magyarországi régió: Nógrád, Heves, BAZ megye. Székhely: Miskolc. Regionális különbség: Legfejlettebb Nyugat Dunántúli régió - Budapest miatt; Közép Magyarország; Közép Dunántúli régió: Munkahely lehetőség a legtöbb. Fejletlenebb: Észak Alföld, Észak Magyarország. Munkanélküliség a legtöbb itt. Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban. Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A Fazola Henrik által 1770 körül épített nagyolvasztó sajnos nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített „őskohó” ma is látható. A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult. Diósgyőrben nagykohó épült (a második legnagyobb az országban), rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre. A barnakőszén-bányászat is sokat fejlődött. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. A város lakossága ekkor érte el a rekordot (1980-as évek), több mint 200 000 lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt.) A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét, melyben nagy lehetőségek rejlenek.

[email protected]


2.a Mutassa be a Dunántúli-középhegység tagjait, ismertesse kőzetanyagukat. Nevezze meg a középhegység ásványkincseit és azok jelentőségét. A Dunántúli-középhegység főként középidei üledékekből áll, de egy-két részén idősebb gránitok, illetve fiatalabb bazaltok is előfordulnak. A Dunántúli-középhegység fontos éghajlatválasztó az óceánibb Kisalföld és a kontinentálisabb Alföld között. A környezete fölé magasodó középhegység szomszédságánál hűvösebb (évi középhőmérséklet 8-10 °C) és csapadékosabb (6-800 mm/év). A hegyvidék sok területén (a Bakony, a Vértes, a Gerecse jelentős részén) azonban a bővebb csapadék ellenére sem találunk sűrű vízhálózatot. Ennek oka a kőzettani felépítésben rejlik: a karsztos területeken felszín alatti vízhálózat alakult ki. A karsztvíz így rendkívül fontos szerepet játszik a terület vízellátásában. A karsztforrások mellé települtek sokfelé a falvak (pl. a Bakony nevünkben is "kutas" falvai: Iharkút, Lókút, Úrkút). A mészkővidékeken kevéssé értékes vékony rendzin-talaj, a nem karsztos területeken barna erdőtalaj alakult ki. A Dunántúli-középhegységet több kisebb, egymástól tájképileg jellegzetesen különböző hegységekre oszthatjuk: Bakony, Vértes, Velencei-hegység, Gerecse, Pilis, Budai-, Visegrádi-hegység. A Gerecsét, a Pilist és a Budai-hegységet összefoglalóan Dunazug-hegségként is szokták emlegetni. Délnyugat-északkeleti csapásirányú, 7000 km2 kiterjedésű, törések (vetődések) által rögökre darabolt nagytáj. Keszthely és Vác között húzódó 200 km hosszú, 20-50 km széles röghegység. Magassága nem szembetűnő, csak két pontja emelkedik 700 méter fölé (Kőris-hegy tszf. 707 m, Pilis-tető tszf. 756 m). A terület "tengeri múltját" üledékes kőzetek - dolomit és különböző korú mészkövek idézik. Északkeleti elvégződése (Visegrádi-hegység) a harmadkori miocén vulkanizmus terméke, míg a bazalttakarók kialakulása pliocén korú (Agár-tető, Kab-hegy, Tapolcaimedence tanúhegyei). A Velencei-hegység ókori, karbon kori gránittömbje csak földrajzi fekvése miatt sorolható ide. A nagyszerkezeti törésvonalak helyzete, irányulása döntő a nagytáj tagolásában. A Déli-Bakonyt az Északi-Bakonytól, ill. délen a Balaton-felvidéktől délnyugatészakkeleti irányú, míg a Bakonyt a Vértestől, Vértest a Dunazug-hegységtől az előzőekre merőleges északnyugat-délkelet irányú völgyek, árkos süllyedések, keresztvölgyek tagolják. A nagytáj jellegzetes formakincsét a vetődéses formák (sasbércek, lépcsős vidékek, árkok, fennsíkok) és a karsztjelenségek adják. Éghajlata környezeténél hűvösebb, csapadékosabb. Az erdők a magasabb régiókba szorultak vissza az erdőirtások következtében. www.vimizo.com

4 A karsztosodó (repedéseiken keresztül a vizet a mélybe vezető) kőzetek miatt a felszíni vízhálózat gyér, de a peremeken bővizű karsztforrások fakadnak. Ezeket jelzik a "kút" és "fő" szavakat tartalmazó földrajzi elnevezések is (pl. Kút-fői forrás, Térdes-kút, Pásztorok kútja, Hárs-kút, Tapolca-fő a Bakonyban). Egységes, mélységi karsztvízrendszere főleg a bányászat miatt veszélyeztetett. Bakony Az ország legnagyobb (kb. 4000 km2) területű hegyvidéki középtája, melyet a nagytájnál említett jellegzetes törésvonalak tagolnak az alább felsorolt egységekre. Keszthelyi-hegység Dolomit és mészkő tömegét keleten a Tapolcai-medence választja el a Bakonytól. Vértes Tagolatlan, lapos fennsík. Átlagos magassága tszf. 400 m, legmagasabb pontja Nagy-Csákány (487 m). Dolomit kőzetű tömege féloldalasan kibillent, s ezáltal déli pereme meredeken szakad le a Zámolyi-medencére. Velencei-hegység A Dunántúli-hegység legidősebb, ókori tagja. Fő tömegét karbon kori gránit benyomulás (batolit) adja, mely kipreparálódva a felszínre került. Hazánkban csak itt láthatók a gránit felszín pusztulásának hatásos formái: az ingókövek, kőzsákok, kőtálak. Dunazug-hegység A Gerecse, Pilis és Budai-hegység üledékes tagjai a középtájnak. Gerecse A Dorog- Bicske-Tata által közbezárt röghegység kelet felé alacsonyodó, kibillent tömege mészkőből, dolomitból áll. Jellegzetessége a sok kiemelkedő rög, melyeket löszös medencék választanak el. Karsztos formákban gazdag, vizekben szegény táj. Déli elvégződésénél a lépcsős peremű Zsámbéki-medence kapcsolja a Budai-hegységhez. Budai-hegység Éles törésvonalakkal határolt, rendkívül erősen tagolt hegység. Vetődéses formák uralják. Kőzetfelépítése változatos. A fő tömeget adó felső-triász dachsteini mészkő és dolomit mellett eocén mészkő és márga, oligocén homokkő és agyag, miocén kavics és mészkő, pleisztocén lösz építi fel. Az erős tagoltság miatt gyenge a felszínről eredő klasszikus (hideg vizes) karsztosodás. A törésvonalak mentén a mélyből agresszív oldó vizek (termálvizek) törtek fel, melyek gazdag hidrotermális formákat (köztük több kilométer hosszú barlangrendszereket) és ásványtársulásokat hoztak létre. A hegység fontosságát elsődlegesen pihenőerdő jellege adja. Az alacsonyabb részek (medencék, völgyek, hegylábi felszínek) teljesen beépítettek. Délkeleti határa a Tétényi-fennsík, fiatal mészkövekből épült. Pilis A Pilist a Budai-hegységtől a Pilisvörösvári-árok választja el. A két hegység fejlődése, kialakulása hasonló. Egységes a rögvonulatok féloldalas kibillenésében, a változó gazdagságú karsztjelenségekben. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja a Pilis-tető (756 m). Visegrádi-hegység A turisták a Pilishez sorolják megközelíthetőség, átjárhatóság, térképi ábrázolás alapján. A Cserepes- és Dera-patak azonban nemcsak formai határa a két hegységnek. A Visegrádi-hegység a Börzsöny ikertestvére (ezért soroljuk az Északi középhegységhez), melytől a Duna választotta le a harmadkor végén. A miocén vulkánosság andezit lávája és törmelékszórása (tufák) építette fel a hegységet, melyet a viszonylag bő vízhálózat tagolt fel. [email protected]


5

2.b Hogyan változott a történelem során a különböző gazdasági szektorok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerepe Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás Kutatásfejlesztés Így alakultak ki a történelem során. Az ipari forradalomig ez így volt, a lakosság zöme a mezőgazdaságból élt. Mezőgazdaság: az élelmiszerek termelésével és egyes ipari nyersanyagok (pl. gyapot, gyapjú, nyersfa) előállításával foglalkozó gazdasági ágazat. 1700-as évek végén ez lecsökken, majd átmegy iparrá. A II. Világháború után kezdett Magyarországon lecsökkeni a mezőgazdaság aránya. Fejlődő országokban a lakosság zöme mezőgazdaságban dolgozik. Jelentősége: élelemtermelés, könnyűiparnak is ad anyagot, állatoknak takarmány megteremtése. Ipar: az az ágazat, amely kitermeli és feldolgozza a természetben található, a gazdasági termeléshez szükséges javakat és mezőgazdasági termékeket. Kézművesipar ókorban megjelent. Pl.: fegyverkovács, szövés stb. Középkorban a kézművesség beköltözik a városba. Ipar szerepe: nem jelentős. 1700-as évek végén ipari forradalommal gőzgép megjelenése, hasznosítása. Megjelennek: aratógépek, cséplőgépek majd a traktorok. 1867. után ipari fejlődés. Ipari fejlettség mindig mutatja az ország fejlettségét. Szolgáltatás: az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely valakinek (pl. egy személynek), vagy valaminek (pl. gyár, iskola, kórház) a körülményeiben változást idéz elő. Ma már ez a legfontosabb. Pl.: fodrász, órás, kereskedelem, vendéglátás, közlekedés, oktatás, egészségügy, bíróságok, szórakoztatás, közigazgatás stb. XIX. századtól kezd megjelenni. Fejlett országokban lesz jelentősége. Fejlődő országokban elég kevés a szolgáltatás. Kutatás: kutató intézetek, laboratóriumok tartoznak ide. Lakosság néhány %-át foglalkoztatja.

www.vimizo.com

[email protected]


3. a Mutassa be a nyugat-dunántúli régió résztájait és azok természetföldrajzi jellemzőit! Nyugat – Dunántúl régióhoz tartozó megyék: Győr – Moson – Sopron, Vas és Zala megye. A régió területén található nagytájak: Kisalföld, Alpokalja, Zalai dombság. A Dunántúli-dombvidék nyugat-keleti irányban a Zala völgyétől a Dunáig húzódik, északi határát a Balaton, délit pedig a Dráva-völgy jelöli ki. A dombvidékből két röghegység emelkedik ki szigetszerűen: a Mecsek és a Villányi-hegység. A dombságok természeti adottságai (pl. mezőségi talaj) főként a mezőgazdasági, a hegységeké az ipari (érc-, kőszén- és kőbányászat), illetve idegenforgalmi (barlangok, gyógyfürdők) hasznosítást segítik elő. A Kisalföld teljes területe (9000 km 2) még tizedrészét sem éri el az Alföld kiterjedésének. A táj kevesebb, mint fele, mindössze 4000 km 2 esik Magyarország területére. A Duna itt alakította ki Európa legnagyobb hordalékkúpját (Szigetköz, Csallóköz), melynek kavicsanyaga gazdag ivóvízkészleteket rejt. A Kisalföld közlekedés-földrajzi helyzete közúti, vasúti és hajózási értelemben is rendkívül előnyös.

6 Az Alpokalja a Keleti-Alpok két lealacsonyodó nyúlványa (a Soproni- és a Kőszegi-hegység), illetve az Alpokból érkező folyók által szétteregetett kavicstakaró révén kapcsolódik Európa legmagasabb hegyvidékéhez. Alpokalja: legkisebb tája Magyarországnak. Lankásabb rész. Két nagy hegységből áll: Soproni és Kőszegi hegység. Írott kő 882 m (legmagasabb pontja) → pont a határon van. Felépítő kőzetek: átalakult kőzetek építik fel: csillámpala, fillitek stb. Soproni hegység: Ó időben gyűrődött fel. Kőszegi hegység: középidőben. Folyói: Gyöngyöspatak, Rába, Répce, Ikva. Éghajlata: leghűvösebb Magyarországon belül, csapadékos 800 mm, nyár hűvösebb, tél enyhébb. Állattenyésztés: szarvasmarha, juh. Fakitermelés: erdészet, faipar. Szombathely, Sopron: faipar. Ásványkincs: nincs, kevés lignit.

Kisalföld: hazánk ÉNy-i részén található, kb. a fele átnyúlik Északra. Kisebb tájai: - Szigetköz, - Mosonyi síkság, - Hanság: mocsaras, lápos terület, Fertő tó és környéke: negyede tartozik Magyarországhoz, többi Ausztriában van, Fertő Hanság Nemzeti Park → közös nemzeti park. Győri medence, Rába köz, Győr – tatai teraszvidék. Folyók: Öreg Duna, Mosonyi Duna, Rába, Rábca, Marcal. Győr: vizek városa, 3 folyó: Mosonyi Duna, Rába, Rábca→ott ömlik össze. Éghajlat: Szeles táj, sok a csapadék. Magyarország felső átlag: 700-800 mm. Valamennyivel hűvösebb táj. Tél enyhébb. Mezőgazdaság: legelők vannak, állattenyésztés, szarvasmarha tenyésztés, (sertés is van itt). Zöld takarmánytermesztés: lucerna, lóhere. - len, repce: ipari növény termesztése, - burgonya, árpa termesztése folyik.

www.vimizo.com

[email protected]


7

3.b Európai Unió II. világháború utáni időkben két nagyhatalom volt, az USA és a Szovjetunió. Nagyhatalmak azok, akiknek van atomfegyverük. Az USA-nak 1945-től, a Szovjeteknek 1949-től van. Később több országnak is lett atomfegyvere: Kína, Anglia, Franciaország, Pakisztán, India, Észak-Korea, Izrael, Irán(?) Nyugat-Európa országai összefogtak, elsősorban a gazdaságban, majd később a katonai szervezet is - NATO. Belgium – Luxemburg - Hollandia ezek a Benelux államok. Elsősorban vám-unió 1951. hat nyugat-európai ország Belgium – Luxemburg – Hollandia – NSZK – Franciaország - Olaszország létrehozza az európai szén, acél, vas közösséget ez a Montánunió. 1957. Róma. Ez a hat ország vezetői megkötik a Római egyezményt. Két szervezetet hoznak létre: 1. Euratom, ez az energia közösség, atomerőműveket hoznak létre, építenek az energiatermelésre. 2. Európai Gazdasági Közösség – közös piac, ez az EU jogelődje. 1967. Európai Közösség: a három szervezet egybeolvad, négy dolog szabad áramlása valósul meg: - Áruforgalom: megszűnnek a vámok, szabad kereskedelem minden áruval egymás között. Kifelé viszont egységes vámok vannak. - Munkaerő: szabadon lehet utazni, munkát vállalni a tagországokban, az iskolai végzettségek kölcsönös elfogadása. - Tőke: szabadon lehet befektetni más országokban is. - Szolgáltatások: szolgáltatások is átnyúlhatnak a tagországokba (gáz, víz telefon stb.)

www.vimizo.com

Az Európai Unió bővítése 1957-ben jön létre, 6 alapító ország összefogásával: Belorusz államok, Franciaország, Németország,. 1973. az első bővítés: Nagy-Britannia, Dánia, Írország 1981. Görögország 1986. Spanyolország és Portugália 1995. Svédország, Ausztria, Finnország 2004. május 1. Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Málta, Ciprus 2007. Románia. Bulgária Összesen 27 tagállam van. Svájc és Norvégia nem tagállam. Norvég kormány 2x is megszavaztatta a lakossággal, de ők nemet mondtak. Svájc nem is kérte. Svájc attól fél, hogy még több vendégmunkás árasztaná el az országot. Horvátországot politikai okok miatt nem vették még fel, de hamarosan felvételt nyerhet. Akárcsak Szerbia, és Koszovó is. Ukrajna megosztott, egyik fele csatlakozna, a másik fele nem. Izland is kérte a csatlakozást, de nem vették fel. EURO kérdés (a közös piac) ECU közös pénz volt, de ez nem készpénz volt, hanem deviza, egymás közötti fizetésre használták. 1999-ben vezették be az EURO-t, devizaként az egymás közötti elszámolásra, és 2002. január 1-én jelent meg hivatalosan kézpénznek, fizető eszközként is. Az akkori 15 tagállamból 12 vezette be, Nagy-Britannia, Svédország, Dánia nem kért az Euro-ból. 2007. Szlovénia, 2008 Málta és Ciprus, 2009 Szlovákia, 2011 Észtország vezethette be az Euro-t. Most 17 országban az Euro a fizető eszköz. Előnye: egymás közötti kereskedelem, tagállamok közötti utazáskor ugyan az a valuta, stb.

[email protected]


4.a Magyarország felszín alatti vizeinek fő típusait, jellemzőit, előfordulásuk, gazdasági hasznosításuk Felszín alatti vizek: Magyarország medencejellege és földtani felépítése következtében felszín alatti vizekben igen gazdag. Felszín alatti vizek a csapadéknak a talajon keresztül a mélyebb rétegekbe beszivárgó víztömegét nevezzük. Az egyes tájak felszín alatti vizeinek tömegét a térség éghajlata (csapadékmennyiség) és a felszín anyagának víztartó (víztározó) képessége határozza meg. Talajnedvesség A felszínről a talajba lassan beszivárgó víz egy része hártyaszerűen rátapad a talajszemcsékre. Ezt nevezzük talajnedvességnek. A talajnedvesség a szemcsére való tapadása miatt nem folyik, és a talajszemcsék közötti teret nem tölti, ki (nem szorítja ki a levegőt). A növények többségének gyökérzete a talajnedvesség által a talajszemcsékből kioldott anyagokkal táplálkozik, ezért a talajnedvesség a talaj egyik fontos alkotóeleme. Talajvíz A talajba folyamatosan beszivárgó nedvesség az első vizet át nem eresztő (vízzáró) réteg fölött lencseszerűen felgyülemlik. Ez a talajvíz. Vizet át nem eresztő réteget alkothat például az agyag, vagy a márga. A talajvíz a vízzáró réteg fölött a legnagyobb lejtés irányában folyik, és talajvízforrás formájában a felszín alacsonyabb (például medencék) részein a felszínre törhet. Túl sok csapadék esetén az egész talajt átitathatja, illetve a talaj fölé is emelkedhet: ez a belvíz. Rétegvíz A vízzáró réteg elmozdulása, eltolódása, vagy eltörése lehetővé teszi, hogy a talajvíz egy része még mélyebbre, két vízzáró réteg hézagai közé áramoljon. Ezek a két vízzáró rétegek között lévő vizek a rétegvizek. A fölötte lévő vastag rétegek nyomása alatt álló rétegvíz a fedőréteg átfúrásával a felszínre tör, és ezt artézi víznek nevezzük. A tálszerű medencékben jellegzetes artézi szerkezetek alakulnak ki. A mélyből feltörő 20 C-nál melegebb vizeket hévizeknek (termálvíznek), az oldott ásványi anyagúakat ásványvizeknek, a gyógyhatású ásványvizeket gyógyvizeknek nevezzük. Pl. Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló, Veresegyház, Miskolctapolca, Balf, Gyula. Ásványvíz: 1 L vízben legalább 1 gr oldott ásványi anyag van. Ha ennél több, akkor nem ásványvíz! Pl.: Gellért, Teodóra, Szentkirályi, Balf, Fonyódi stb. Ahol a vízzáró rétegek a lejtős terepen kifutnak a felszínre, ott természetes rétegvízforrások fakadnak. www.vimizo.com

8 Résvíz A felszínen, vagy annak közelében lévő kőzetek repedéseibe beszivárgó, felgyülemlő, pangó vizeket nevezzük résvizeknek. A résvizek a hegységet alkotó kőzetek oldalában vagy lábánál hegyi forrásként törnek elő. Jó minőségű ivóvíz. Karsztvíz A résvíz egyik jellegzetes formája a karsztvíz, amely a mészkő (vagy dolomit) réseiben, üregeiben gyűlik fel. A karsztvíz a mészkövet (szén-dioxid illetve szénsavtartalma miatt) pusztítja, oldja, és ezzel jellegzetes karsztos formákat hoz létre. Az oldó hatást kiváltó szén-dioxid nagy részét a talajban élő baktériumok és gombák termelik, ezért a karsztosodásban meghatározó szerepe van a mészövön lévő talajréteg vastagságának, illetve az abban lévő élővilágnak. A karsztvíz a felszín alatt pusztító, szállító és építő tevékenységet egyaránt végez. A kőzet belsejében, a karsztos üregek kitágításával jönnek létre a barlangok. A karsztvíz építőmunkájának eredményeként keletkeznek a vízben oldott mész kicsapódásával a cseppkövek (sztalagmit: függő cseppkő, sztalaktit: álló cseppkő, cseppkőoszlopok). A karsztbarlangok karsztpatakjainak vizéből kicsapódott mésztartalomból mésztufa-gátak alakulnak ki. A mészkőhegységek oldalában, vagy aljában felszínre törő karsztforrásokból eredő patakok vizéből szintén keletkezhetnek ilyenek (pl.: Szalajka-patak völgye a Bükkben).

[email protected]


4.b A népesség területi eloszlását a Földön A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12%-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86%-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai: - Földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól. - Történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág. - Éghajlat, domborzat és a természetes növénytakaró is befolyásolja a területek népességét. A legsűrűbben lakott területek: - Síkságokon és víz mellett a legsűrűbben lakott. - tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) - folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) 2 - A legsűrűbben lakott ország: Banglades (760 fő/km ) 2 - A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km ) - Sűrűn lakott terület: Nyugat-Európa, az USA atlanti partvidéke, Afrikában a Nílus menti területek. Kína, India, Ázsia, Japán, Indonézia itt él a legtöbb ember. Európa: Főleg nyugat Európa, Anglia, Francia, Észak-Olaszország, Afrika? Nílus, Nigéria. Amerika: Észak: atlanti partvidék, nagy tavak, Los Angeles. Dél: tengerpartok nagyvárosai, Rió, San Polo. Ausztrália: dél-keleti része: Sydney, Melbourne. A legritkábban lakott területek: - sarkköri területek (északi, déli hideg területek) Pl.: Szahara, Antarktisz, Amazonas medence. - sivatagi területek - esőerdők - magashegységek (az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él) 2 - a legritkábban lakott ország: Mongólia (1 fő/km ) 2 - a legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3 fő/km ) - a sarkvidéken csak kutató személyzet tartózkodik.

www.vimizo.com

9

A globális problémák egyik kiinduló pontja a túlnépesedés. A XX.sz. második felétől rendkívül gyors ütemben növekedett Földünk népessége. A jelenlegi 6,2 milliárd ember ellátása még nem veszi igénybe a Föld teljes eltartó képességét, de a népesség további gyarapodása hangsúlyosabbá teheti azt. A népességrobbanás jelenleg is megoldatlan probléma a szegény országokban. Ahol a lélekszám növekedésének üteme jóval nagyobb, mint a gazdasági növekedés, ott nem tudnak elegendő élelmiszert termelni, és nem bírják az élelmiszerek világpiaci árát megfizetni. Ezek az országok elszegényednek, mert az előállított GDP-t egyre több főre kell szétosztani. A világ népességének gyarapodási üteme az utóbbi 10 évben mérséklődött. Ennek legfontosabb oka, hogy egyre több európai országban tapasztalható a népességfogyás. A fogyás és a nagymértékű gyarapodás felnagyítják a fejlett és a fejlődő világ közötti különbségeket. A szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lesznek. Ugyanis a legtöbb gyermek éppen a legszegényebb országokban születnek. A fejlett világban a népességszám marad 1,2 milliárd, inkább csökken: 50 év alatt Olaszország, Oroszország, Magyarország, népessége 25%-kal, Németország, Japán népessége 14%kal, Ukrajna népessége 40%-kal fog csökkeni. A társadalom elöregedése nő. A népesség mozgásai: Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás és a kivándorlás szabályozza. A népesség vándorlása, a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítődésre való törekvés.

[email protected]


5.a Észak-Amerika természeti adottságai, erőforrásai Természeti adottságok: Ez a terület magában foglalja a keleti partvidéket, az Appalache-röghegységét, valamint a Mississippi-alföld északi részét. A terület éghajlata kontinentális, amely befelé haladva egyre szárazabb, észak felé, pedig egyre hidegebb. A hőmérséklet amúgy is alacsonyabb az ezen a szélességi körön megszokottnál, mert a keletei partot a Labrador-áramlás hideg vize hűti. Természetesen ez beljebb már nem érvényesül, itt viszont a kontinentalitás fokozódása teszi hidegebbé a teleket és melegebbé a nyarakat. Legnagyobb folyója a Mississippi, amelyet csatornák kötnek össze a Missourin keresztül a Nagy-tavakkal és a Szent-Lőrinc folyóval. Ez lehetővé teszi a Mexikói-öböl és a Nagy-tavak közötti belvízi hajózást. A természetes növényzet a partvidéken és az Appalache-ben lombhullató erdő, beljebb kiterjedt füves területek az úgy nevezett prérik vannak.

Gazdasági élet: Ez a terület hagyományosan az amerikai gazdasági élet központja. Kiépülését a bevándorlások eredményezték, hiszen itt szálltak partra az európai telepesek. Az utóbbi időben jelentősége valamelyest csökkent az újonnan iparosodó Déli- és Nyugati-körzet miatt. A területnek 3 fő része van:

Észak-atlanti partvidék: Itt léptek partra az első telepesek és hozták létre városaikat, melyek mára annyira megnövekedtek, hogy sok helyen egybeérnek. Egy óriásváros alakult ki a parton 40-50 millió lakossal (New York, Boston, Philadelphia, Washington). A nagy lakosság és a magas szintű képzés miatt olyan iparágak telepedtek meg, amelyek sok szakképzett munkaerőt igényelnek: ilyen pl. a műszergyártás, az elektronika, a precíziós gépgyártás. Az ehhez szükséges alapanyagokat a kikötőkön keresztül hozzák be, a helyi alapanyag-termelés nem túljelentős. Ugyanakkor a kezdetben olcsó munkaerőt foglalkoztató iparágak elsorvadtak, ilyen pl. a textilipar. Mivel itt alakultak ki az első ipari üzemek, ezért az első bankok, biztosítótársaságok is ide települtek, ezért itt jött létre az ország kereskedelmi és szolgáltatási központja (New York –Manhattan). A városok területfoglalása miatt elsorvadt a mezőgazdaság is, ami maradt az főleg a lakosság friss élelmiszerekkel történő ellátását szolgálja (zöldség, tej).

www.vimizo.com

10 Nagy-tavak vidéke: Ez a hagyományos iparágak területe, vagyis a kohászaté és a gépiparé. Kialakulását elsősorban a helyi ásványkincsek tették lehetővé, ugyanakkor a kitermelés helyének változása miatt a központok a körzeten belül változtak. Kezdetben az Appalache-hg. Szenére települt az ipar Pittsbourg-be és környékére. A Felső-tó melletti vasérctelepek felfedezésekor a súlypont eltolódott a Nagy-tavak partján kialakuló városokba (Detroit, Chicago, Cleveland). A vasérctelepek kimerülésével szintén vándorolniuk kellett volna, de a behozatal a Szent- Lőrinc folyón és a Nagy-tavakon keresztül megoldható. A városok közül a legfontosabb Detroit, itt található a három amerikai autógyár központja (GM, Ford, Chrysler). A körzet mezőgazdasága főleg tejtermeléssel és az ehhez kapcsolódó takarmánytermesztéssel foglalkozik. Közép-Nyugat: Tipikus mezőgazdasági körzet, a ráépülő malom- és húsiparral (központjai: Kansas City, Minneapolis, St. Louis). A körzetben elsősorban nagy területeket elfoglaló szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, főleg búzával, kukoricával és szójával. Ezeket takarmányként felhasználva jelentős a sertés és vágómarha-tenyésztés. A Déli körzet a Mexikói- öböl partvidékén alakult ki. Ipar: Az utóbbi időben gyors fejlődést produkált és kezd felzárkózni az északi körzethez. A fejlődés okai: Ezen a területen jelentős kőolaj és gáztelepeket tártak fel és ide érkeznek azok a hajók is, amelyek a Mexikótól és Venezuelától vásárolt kőolajat szállítják. Ezért alakult ki az öböl partvidékén az olajfinomítók és vegyipari üzemek sora. Utóbbiak alapanyagául szolgál a szintén itt bányászott kősó, kén és foszfát is. Az itteni kikötőkbe érkezik Jamaicából és Guyanából a bauxit, amit a Tennesse-folyó olcsó áramával kohósítanak (New Orleans). Az áramigény ide vonzotta az atomipart is. Az alumínium, az energiabőség és a déli fekvés (napfényes idő é a műholdak olcsóbb kilövési lehetősége) vonzotta ide az űrkutatást (Houston a NASA székhelye), a rakétaipart, és a repülőgépgyártást. Mindezek fellendítettek több más iparágat is, pl. elektronika. A helyi gyapot és a nagy tömegű olcsó munkaerő vonzotta ide a textilipart. Az iparon kívül a gazdaságban igen jelentős az idegenforgalom is, egyre többen ebben az üzletágban dolgoznak. Az idegenforgalmat elsősorban a szubtrópusi tengerpart (Miami) vonzza. Jelentős bevételt jelent a helyieknek, hogy több új település alakult ki, kifejezetten a nyugdíjasok kedvéért. Az északi országrészből sokan költöznek ide idős korukra, főleg a kedvező éghajlat miatt. Mezőgazdaság: Eredetileg ez a terület volt a gyapotöv. Ezekre a farmokra volt jellemző a tömeges rabszolgatartás. A gyapottermesztés monokultúrás volt, ami azt jelenti, hogy csak ezt az egy növényt termesztették. Következménye az lett, hogy kimerültek a talajok a gyapot által nagy mennyiségben felvett tápanyagokban, és elszaporodtak a kártevők is. Emiatt a gyapottermesztő területek egyre nyugatabbra tolódott, így az egységes gyapotöv felbomlott. Helyét szója és földimogyoró valamint szarvasmarha és baromfi vette át. A terület déli részén a szubtrópusi éghajlatot kihasználva rizs, cukornád, zöldség és déligyümölcs-termesztés folyik. [email protected]

EstiGimi - szóbeli földrajz tételek Nyugati körzet: a) Ipar: Az ipar alapját a Sziklás-hegység színesfémeket és uránt bányásznak, a hegyekből lefutó folyókon vízerőművek épültek (Colorado, Columbia). Ezekre települt a színesfém és alumíniumkohászat, utóbbihoz bauxit-behozatal is szükséges. A helyi kőolaj és gázlelőhelyek működtetik az olajfinomítókat és vegyipari üzemeket.A körzet északi részén hatalmas erdőségek vannak, így a folyópartokon faipari üzemek és papírgyárak jöttek létre. Amerika háborúinak jelentős része a Csendes- óceánon zajlott, ezért a Csendes-óceán partvidékére települt a hadiipari üzemek egy része. Emiatt fejlődött itt is a rakéta és repülőgépgyártás, valamint az atomipar. Mivel a hadiiparhoz szakképzett munkaerőre volt szükség, ezért fejlett oktatási hálózat alakult ki. Az egyetemeken végzettek egy része viszont nem a hadiiparban helyezkedett el, hanem felvirágoztatta a mikroelektronikát, vagyis létrehozták a Szilícium- völgyet. Mivel a körzetben a legfejlettebbnek számító iparágak telepedtek meg, ezért a nyugati körzet rendkívül gyorsan fejlődik, és mára megelőzte az északit is. Ezt elősegítette, hogy az USA kereskedelme is egyre inkább a Csendes-óceánra tevődik át, vagyis már nem Európa, hanem Ázsia a legfontosabb kereskedelmi partner (Japán, Kína, Dél-Korea stb.). A fő ipari központok egyben a legjelentősebb kikötők is: Los Angeles, San Francisco, és északon Seattle. b) Mezőgazdaság: A hegyvidékek medencéiben csapadékmennyiségtől függően, főleg szarvasmarha és juhtenyésztés folyik. A mezőgazdaság szempontjából legfontosabb része a körzetnek Kalifornia. Itt mediterrán az éghajlat, ezért az országot innen látják el zöldségfélékkel, gyümölcsökkel és déligyümölcsökkel. Jelentős a szőlőtermesztés is.

www.vimizo.com

11 5.b A közlekedési ágak Vasút: Nagy tömegű és ömlesztett áru, valamint sok utas szállítására a legalkalmasabb eszköz. Kisebb az energiafogyasztása és a környezetszennyezése, mint a közúti közlekedésnek. Az utóbbi időben teret vesztett a közúti szállítással szemben, mert a közúton kevesebb átrakással megvalósítható a háztól-házig szállítás, ami így gyorsabb és pontosabb. A vasútfejlesztésnek jelenleg három fő iránya van: a villamosítás, ami gyorsabbá és olcsóbbá teszi a szállítást, az InterCity hálózat kiépítése, ami a nagyvárosok közti gyorsabb és kényelmesebb utazást tesz lehetővé, és a RORO vonatok, amik a kamionokat szállítják határtól-határig, ami útjainkat és környezetünket óvja. (A végén célszerű a fővonalakat kinézni, és felsorolni a térképből pl. Hegyeshalom – Budapest, Budapest - Miskolc - Nyíregyháza stb.) Közúti: Háztól-házig kis tömegű, főleg darabáru kis vagy közepes távolságra szállításában használható. Drágább szállítási mód a vasútinál és a környezetet is jobban szennyezi. A jelenlegi fejlesztés az autópálya hálózat kiépítésére irányul, ami meglehetősen drága - egy kilométer megépítése meghaladja az 1 milliárd forintot. Az autópályák környéke a jó szállítási lehetőségek miatt mindig gyorsabban fejlődnek iparilag, mint a távolabb eső vidékek. Előnye a gyorsabb közlekedés, és az is, hogy a településeket elkerüli, így azokat kevesebb autó szennyezi. (Jelenlegi autópályák felsorolása) Vízi: Tengerjáró hajóinkat a rendszerváltás után eladtuk, így csak a folyami hajózás maradt meg. Ennek fő útvonala a Duna (az alsó szakasz a vízbe robbantott hidak miatt jelenleg nem járható). Vízi szállításra a nem romlandó, nagy tömegű, főleg ömlesztett áruk alkalmasak (kavics, vasáru, fa stb.). Ez a leglassabb szállítási mód. Nagy kikötőink a gönyűi és a csepeli, ezen kívül Dunaújváros, Mohács és Baja említhető meg. Hajózható még a Tisza alsó szakasza, a Bodrog és a Dráva egy része és a Balaton, de itt rendszeres áruszállítás nincs, inkább személyszállítás jellemző. Légi: Ez a leggyorsabb, de a legdrágább közlekedési mód. Főleg személyszállításra alkalmas. Áruként kis tömegű, gyorsan romló árukat szállítanak (virág, postai küldemények, friss gyümölcs stb.). Legnagyobb repülőtér a ferihegyi, a nemzetközi járatok innen indulnak, és ide érkeznek. Belföldi forgalom zajlik Budaörsön. Van még repülőtér Debrecenben, Siófokon és Sármelléken. Csővezeték: Folyékony vagy gáz halmazállapotú termékek szállítására alkalmas. Elsősorban szénhidrogéneket, kőolajat, földgázt és ezek feldolgozott termékeit szállítják így. A szállításnak ez a módja olcsó ugyan, de a megépítése költséges. Nagyobb olaj és gázvezetékek Oroszországból érkeznek, áthaladnak Tiszaújvároson és Százhalombattán végződnek. A gázvezetékek Győrön keresztül csatlakoznak a nyugati vezetékrendszerhez is. Kőolajvezeték épült az Adriai-tenger felé is, ezt azonban alig használtuk megépítése óta. A fő ok, ami a megépítését indokolta a biztonság, hogy ne csak Oroszországon múljon a magyar energiaellátás. (Térképből a fő vezetékek nevei, irányuk) [email protected]


6.a Északi-középhegység kialakulása, résztájainak természetföldrajzi jellemzői és természeti erőforrásai A mészkőhegységek a középidei tengerelöntések idején alakultak ki. A vulkanikus hegységek az újidő harmadidőszakában alakultak ki. Ekkor heves vulkáni tevékenység folyt a Földön. Az Északi-középhegység résztájainak természetföldrajzi jellemzői és természeti erőforrásai: a) Visegrádi hegység: - az Északi-középhegység kezdőtagja - vulkanikus hegység - rokon a Börzsönnyel, csak a Duna közéjük ékelődött - a kőzettana miatt nem a Dunántúli-középhegység tagja - Visegrádi hegységet és a Börzsönyt is andezit építi fel - a Börzsönyben sok színes érc volt (arany, ezüst) b) Cserhát: - a nyugati felét mészkő építi fel ( a mészkő üledékes kőzet) - a mészkő a cementgyártás alapja - cementgyártás Vácnál a Naszály-hegységnél van - keleti fele vulkanikus, andezit építi fel (pl. Hollókő) kivéve az északkeleti részét, amit bazalt épít - az északi részén, a Nógrádi medencében barnakőszén van c) Mátra: - vulkanikus hegység, andezit építi fel - gazdag színes ércekben: arany, ezüst, réz pl. Recsken. Már kb. 20 éve nem termelik ki a recski rezet, pedig nagyon sok van a Föld mélyén, mert olyan mélyen, hogy nem éri meg fölhozni. d) Bükk: - mészkőhegység - mivel mészkőhegység, sok barlang van a hegyekben, ezek közül vannak cseppkőbarlangok is, amelyek csak a mészkőhegységekben alakulhatnak ki a csapadék hatására. - pl. Lillafüred, Baradlabarlang, Miskolctapolcai barlangfürdő, amely egy nagyon speciális éppen ezért ritka eset a Földön! - a mészkövet bányásszák is - 2 cementgyár is hasznosítja az itt kitermelt meszet: a bélapátfalvi és miskolci e) Aggteleki-karszthegység: mészkőhegység (ezért jöhetett létre benne Magyarország legnagyobb cseppkőbarlangja, mely átnyúlik Szlovákiába is, a Baradla-barlang, mely a világörökség része, és a környéken nemzeti parkot hoztak létre. f) Cserehát: nem hegység, csak egy dombság! Mivel nem éri el a hegység magasságot. Inkább mészkő!

www.vimizo.com

12 g) Zempléni-hegység: - vulkáni hegység - fő felépítő kőzete a riolit - van színes érc itt is, de nem bányásszák. Vasérc - Rudabánya: kb. 20 éve bezárt! - kaolin - porcelán készítés alapja. - gipsz és perlit is volt a környéken. Mindenhol jellemző az Északi-középhegységre: - termálvíz: Miskolctapolcai barlangfürdő, Gyöngyös, Eger, Egerszalók, Mezőkövesd (Zsóry-fürdő),Parádfürdő, Bükkszék. - Barnakőszén található a Borsodi-medencében, a Bükktől északra - lignit: Mátraalja, Bükkalja. - Barnakőszénnél gyengébb minőségű Csak a külszíni fejtés éri meg. Erőművek fűtésére használják (visontai hőerőmű) Hegyvidékre jellemző az éghajlatra: hűvösebb a nyár, előbb havazik. Tovább tart a hó. Több a csapadék. A Zagyva folyó itt ered.

[email protected]


6.b A pénz A pénz az ókorban jelenik meg, kb. Kr.e. a VIII. században. Előtte cserekereskedelmet folytattak az emberek. Megjelent a vertpénz, (fémpénz). Ezeket általában aranyból, ezüstből, ritkábban rézből készítették, amiket az uralkodók képmásai díszítettek. Spártában vaspénz volt, hogy ne legyen értéke nemesfémben. Az uralkodók az új pénz létrehozásánál tudatosan csökkentették a pénzek aranytartalmát, így csökkent az értéke is. Magyarországon Szent István veretett először ezüst dénárokat. Aranypénzt először Károly Róbert veretett, un. Liliomos arany pénz (Liliom volt a címeren), ez már forint néven épül be. A nevét Firenze város nevéből kapta. 1892-ben váltja fel a forintot a korona, Osztrák-Magyar Monarchia pénze a korona, krajcár a váltója. 1927-ben az új pénz a Pengő – váltója a fillér – lesz, majd 1946. augusztus 1.-én lesz újra a forint –váltója a fillér- az ország pénze. A két világháború után súlyos válság volt Magyarországon, ez a válság volt a világon a legnagyobb eddig. Az USA az országból elvitt arany és ezüst készletet visszaadja, így a forint leváltja a 21 nagyon leértékelődött pengőt. 1forint = 10 pengővel. A legnagyobb címlet a 100Ftos volt. 60-as években vezették be az 500Ft-ost, majd a 80-as években az 1000Ft-os címleteket. Rendszerváltás után vezették be a nagyobb címleteket. 1946-ban 1 USA dollár = 11Ft Papír pénz az 1600-as évek körül került bevezetésre, először Angliában, de az ókorban Kínában is volt már. Magyarországon 1800-as évek elején terjedt el tömegesen a papírpénz. A pénz értéke: Mivel egyre több pénzre volt szükség, az arany és ezüstkészlet ehhez kevés volt, bevezették a papírpénzt. A pénzhez kell fedezet, ami az arany és ezüstkészletben van tartalékolva. Ha egy ország több pénzt bocsájt ki, mint amennyi a fedezet, akkor infláció alakul ki, romlik az értéke. Ma már az árufedezet és az adott ország GDP-je a pénz fedezete.

www.vimizo.com

13 Bankok, pénzintézetek Bankok két típusát különböztetjük meg, jegybankok és kereskedelmi bankok. Jegybank (nemzeti bank): Minden független országnak kell lenni Nemzeti Bankjának. 1924. Magyar Nemzeti Bank megalakulása. Feladatai: bankjegy, pénzérmék kibocsájtása, nemzeti készlet őrzése, jegybanki alapkamat meghatározása, nemzeti hitelfelvételekben részt vesz. Kihelyezett fiókjai vannak. Kereskedelmi bankok: Lakosság igényeit szolgálják ki. Feladatai: 1. A pénzünk megőrzése. Bankszámla nyitás, ezen tartható a pénz. Erre a bankkamatot fizet –minimális összeget- A pénz leköthető x hónapra, akkor magasabb lehet a kamat, de ezt megadóztatják. 2. Hitel, kölcsön folyósítása. Jóval magasabb kamatra ad hitelt. 3. Bankkártya A pénzt befekteti, forgatja a betett pénzeket. Beruházások, állampapírok stb.. Értékpapírok, tőzsdék, részvények - Kötvények: Bankok bocsájtják ki - Állampapír: Állam bocsájtja ki - Részvények: Részvénytársaságok - RT - bocsájt ki. Kötvényeket, állampapírokat akkor bocsájtanak ki, amikor hiányt akarnak pótolni, pénzre van szükség, az emberek pedig be akarják fektetni a pénzüket. Részvény: értékpapír. Ez tulajdonrészt jelent, amit meg lehet vásárolni. Minden részvényes a közgyűlésen részt vehet. Ha az RT profitot termel, adózás utáni összeg a nyereség. Osztalékot osztanak, mindenki arányosan kap a tulajdonában álló részvények arányával. – befektetés, de rizikós, mert nem tudni hogy az RT nyereséggel vagy veszteséggel fogja-e zárni az évet. RT – nyílt körű részvénytársaság. Profit termelésre, szerzésre létrejött társaság. Tőzsdére viszi a részvényeit, kibocsájt részvényeket. Pl.: Bankok - OTP, gyógyszergyárak - EGIS, telefontársaságok, MOL; stb. ZRT – zártkörű, nem haszonszerzés a fő szempont. Nem viszi tőzsdére a részvényeit. Pl.: Szolgáltató cégek: gáz, villany, csatorna – állam, önkormányzatok hozzák létre. BKV, MÁV, Tigáz, Elmű stb. Tőzsde: árutőzsde. Mint egy piac, de a tőzsdén próbáljuk eladni. pl.: gabona, liszt, ásvány, acél, gépek, stb. Nagy mennyiségű árukészlet. A legnagyobb gabona tőzsde: Chicago Értéktőzsde: részvények piaca, részvények cserélnek gazdát. Először a kiinduló áron lehet csatlakozni. Este van a záró árfolyam. Brókerek, akik ehhez értenek. Mitől függ, mi befolyásolja: hogy az adott RT milyen eredményeket ér el, hogyan működik, politikai okok (választások, zavargások) természeti katasztrófa. Tőzsde index: minden országnak megvan az indexe. Magyarországnak a BUX. Leghíresebb a Down Jones, New York-ban. Nikkei Japánban. Az adott országban a tőzsdén fent lévő legjelentősebb vállalatok részvényeinek átlagfolyamának az átlaga. Az adott ország tőzsdeindexének változását lehet megfigyelni. A nagy válságok mindig a tőzsdékről indulnak. [email protected]


7.a tétel Ismertesse a tengeráramlások jellegzetességeit, azok okait és természeti, társadalmi-gazdasági következményeit! A tengeráramlások a nagy földi légkörzés következményei. Két típusát különböztetjük meg: hideg és meleg tengeráramlásokat. Hideg tengeráramlások: - hőmérséklete a környező területeknél hidegebb - sarkvidéki területről indulnak - az adott terület éghajlatát hidegebbé teszi (hűti), ahol elhalad, tehát negatív hőmérsékleti anomáliát okoz. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet alacsonyabb, mint egyébként az adott terület középhőmérséklete lenne. - Labrador - áramlás: Grönlandnál indul. Észak Amerika (Kanada) keleti partjánál megy el. Következménye, hogy még hidegebbé teszi az amúgy is hűvös éghajlatot. - Benguela - áramlás: az Antarktiszról indul. Afrika délnyugati partjait hűti. Így jött létre egy ún. hideg-sivatag (hidegebbek a nappalok, mint a meleg sivatagokban, se megfagyni, se meghűlni nem lehet) a Namíb-sivatag. Ez az áramlás még az Egyenlítőig sem jut el. - Humboldt-áramlás: Dél-Amerika délnyugati partjainál fejti ki hűtő hatását. A chilei Athacama-sivatag is éppen ezért hideg sivatag. - Előnye, hogy jó a halászat, mert hideg víz oxigén dús - Hátrány, hogy a hajózást akadályozza. Meleg tengeráramlások: - hőmérséklete a környező területeknél melegebb - trópusi területekről indul - az adott terület éghajlatát enyhíti (fűti), ahol elhalad, tehát pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz. - Golf-áramlat: A mexicói-öbölből indul és észak felé halad. Európánál nevet változtat és már Észak-Atlanti-tengeráramlás a neve. Enyhíti az éghajlatot. Nyugat-Európában az óceáni éghajlatot alakítja ki. Hatása pl., hogy a Norvég-tengerparti kikötők nem fagynak be, így pl. Narvik kikötője sem, ami már túl van az Északi-sarkkörön. Murmanszk kikötője is fagymentes egész évben. Murmanszknál délebbre van Arhangelszk kikötője, de ez már fagyos télen, mert nem ér el odáig a tengeráramlás. - Előnye, hogy egész évben lehet vízi kereskedelmet folytatni, mert a kikötők télen sem fagynak be, még a sarkkörön túl sem. A halászatban is nagy előnyt jelent, hogy nem fagynak be a tengerek egész évben.

www.vimizo.com

14 Társadalmi következményeik: Az emberek kihasználhatják a vízi kereskedelem nyújtotta lehetőségeket. A halászat egész évben lehetséges, tehát a halászoknak egész évben van munkájuk. Ahol a hideg tengeráramlások elhaladnak, ott kevesebb a lakó, míg ahol a meleg tengeráramlás halad el, ott nagyobb a népességszám. A tengeráramlások: - A tengervíz tartósan egy irányba történő áramlását, mozgását nevezzük tengeráramlásnak. - Az óceáni áramlásokat a nagy földi légkörzés huzamosan egy irányban fújó szelei (passzát, nyugati, sarki) mozgatják. Irányukat ezek a szelek, illetve a kontinensek partvonalának eltérítő hatásai, valamint a Föld forgásából eredő eltérítő erő határozzák meg. - Az Egyenlítőtől a sarkok felé tartó áramlások a környezetükhöz képest melegebb (meleg tengeráramlások), a sarkok felől az Egyenlítő felé tartó áramlások viszont a környezetüknél hidegebb (hideg tengeráramlások) vizet szállítanak. - A meleg tengeráramlások hője és párája a kontinensek nyugati partjait fűtik (pozitív hőmérsékleti anomália, pl.: óceáni éghajlat), a hideg tengeráramlások a keleti partvonalakt viszont hűtik (negatív hőmérsékleti anomális). - A tengerek halállománya a hideg és meleg tengeráramlások találkozási pontjait kedveli a legjobban, mert a hideg oxigénbe dús, a meleg pedig a táplálékul szolgáló planktonban. - A tengeráramlások segítik, illetve megkönnyítik a tengerhajózást is.

[email protected]


7.b Jellemezze fővárosunk városszerkezetét és a budapesti agglomerációt! Mutassa be központi szerepét az ország gazdasági-társadalmi életében! Agglomeráció=vonzáskörzet Fővárosunk városszerkezete: 4 részre bonthatjuk 1. Belső munkahelyi öv: belváros V.ker. Idejárnak az emberek dolgozni. A közigazgatási intézmények találhatók itt: Parlament, minisztériumok, oktatási intézmények, bankok, pénzintézetek, üzletek. Budán a Vár ilyen. 2. Belső lakóhely öv: Tipikus bérházak. VI.ker.(Terézváros), VII.ker. (Erzsébetváros), VIII. és IX.ker.(József és Ferencváros) belső területei is ide sorolható. 3. Külső munkahelyi öv: gyárak, gyárnegyedek. Kicsit lepusztult állapotban vannak. VIII– IX.ker. gyári részei (Ganz Mávag… stb.) XIII.ker. (Angyalföld) Tungsram, X.ker. (Kőbánya), XX.ker. (Csepel) Vas és fém műhelyek. Gyár és pályaudvar; Újpest, Angyalföld, Kőbánya, Csepel, Óbuda, Budafok 4. Külső lakóhely öv: a kertváros és a külső kerületek. XIV., XV., XVI., XVII., XIX., XXII., XXIII.kerületek. Budán a XI., XII. és II.kerület. Budapesti agglomeráció: - belső agglomeráció (a közelebbi) városai legfőképp csak alvóvárosok. Budapest környékét hívjuk agglomerációnak. Oda az emberek csak aludni járnak haza, munkahelyük Bp.-en van.(Viszonylag kevesebb a munkalehetőség). A belső agglomeráció városai: Érd, Pécel, Budakalász, Budaörs, Csömör, Kistarcsa, Fót, Isaszeg, Törökbálint. - külső agglomeráció (a távolabbi) városainak lakosai már saját városukban is találnak munkahelyet, munkalehetőséget, de sokan vannak, akik Bp.-en dolgoznak. Kb. 30 km-re vannak: Vác, Gödöllő, Veresegyház, Szilasliget, Kerepes, Dunakeszi, Kistarcsa, Szentendre is ide sorolható.

15 1867-től válik Magyarország központjává: - gyárak létesülnek - sugár utak, körutak kiépítése - épületek gyarapodása - a millenniumi készülődés nagy lökést adott a fejlődésnek - a földalatti vonala kiépül - közúti, vasúti hidak épülnek 1920 után fokozódót Budapest szerepe. A II. világháború után enyhítették a főváros központi szerepét. 1950-benlétre jött Nagy Budapest. Hozzá csatolták a Rákosokat, Csepelt, Cinkotát, Mátyásföldet, Újpestet, Kispestet, Pesterzsébetet (ma a 23 kerület 2 Soroksár kivált). Így 22 kerületet hoztak létre. Területe 510km lett. A budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, amelyhez hivatalosan 81 település tartozik. 2010-ben 2 524 697 fő élt a budapesti agglomerációban, ami Magyarország lakosságának egynegyedét jelenti. Meghatározás: Az agglomeráció lényege olyan település-együttes létrejötte, amely egy központi szerepet betöltő városból (a jelen esetben Budapestből) és a körülötte fekvő településekből áll. E településeket számtalan gazdasági és társadalmi kapcsolat fűzi össze.

Budapest lakossága: A 90’-es évektől folyamatosan csökken a város lakossága. Most, kb. 1,7 millió lakosa van. A lakosságszám csökkenésének okai: - természetes fogyás (1980 óta fogy Magyarország lakossága) - zsúfoltság - környezetszennyezés - a népesség kitelepült a belső és külső agglomerációba: Veresegyház, Érd, Budaörs, Szentendre (művészek), Göd, Pécel a vonzó célpontok a költözésre Budapest központi szerepe: - központi szerepe a kiegyezéstől kezdődött - 1873. Buda - Pest - Óbuda egyesítése Budapesté. Akkori lakossága 270 ezer volt - az 1910-es népszámláláson Budapest lakossága már 800 ezer fő volt. A lakosság száma nőtt, egyre több volt közöttük a gyáriparos. www.vimizo.com

[email protected]


8.a Mutassa be a földrajzi övezetek kialakulásának okait, rendszerezze a Föld éghajlatát, és magyarázza meg a rendszerezés természetföldrajzi alapjait! Kialakulásának okai: A föld megközelítőleg gömbölyű, ezért a nap más-más hajlásszögben éri a Födet. A Föld 23.5'-os tengelyferdeségének a következménye a nevezetes szélességi körök kialakulása: - Egyenlítő: 0 ' - Ráktérítő: É.sz. 23.5' - Baktérítő: D.sz. 23.5' - Sarkkörök: É.és D.sz. 66.5' A két térítő közötti terület részesül a legnagyobb napsugár mennyiségben, mert oda érkeznek merőlegesen a napsugarak. (A 90'-os delelési magasság a két térítő között vándorol egész év folyamán) Az éghajlatot kialakító tényező: - egyenlítőtől való távolság - tengertől való távolságra - domborzat

16 Megkülönböztetünk éghajlati öveket is: Forró / trópusi övezet: - egyenlítői (esőerdők) - átmeneti (szavannák) - sivatagi, térítői - trópusi, monszun Mérsékelt övezet: - szubtrópusi monszun (meleg, mérsékelt) - óceáni (valódi mérsékelt) - mediterrán (meleg, mérsékelt) - nedves kontinentális (valódi mérsékelt) - száraz kontinentális (valódi mérsékelt) - mérsékelt övi sivatagokban tajga (hideg mérsékelt) Hideg övezet - Tundra (sarkköri) - Sarkvidéki (állandóan fagyos) hegyvidéki: - független az éghajlati övektől - függőleges övezetesség hegyvidékek

Termikus egyenlítő: Az a vonal, amely a legmagasabb hőmérsékletű pontokat köti össze (nem egyezik az egyenlítő vonalával) 3 nagy éghajlati övezet (szoláris övezet) alakult ki: - Forró/ trópusi övezet a térítők között - Mérsékelt övezet a térítők és a sarkkörök között - Hideg övezet a sarkkörök és a sarkpontok között.

www.vimizo.com

[email protected]


8.b Jellemezze Magyarország környezeti állapotát! Bizonyítsa be természeti erőforrások hasznosítása és környezet állapota közötti összefüggést! Környezet állapotának vizsgálatakor figyelembe kell venni: - a levegő - a víz: folyók, tavak, felszín alatti vizek - a talaj - a nővények állapotát 1. Vizek: A) Folyók: - viszonylag jó minőségű a Sió és a Zagyva vize (de csak egy szakaszon) - folyóink nagy része szennyezett - szennyező hatások, anyagok: - Gyárak, vegyipar, textilipar - bőrgyár (pl.: habzik a Rába, mert az osztrák bőrgyárak beleengedik a szennyező anyagokat a folyóba) - hősszennyezés (a paksi atomerőműnek hideg vízre van szüksége a hűtési folyamathoz. Miután a víz felmelegedett és hűtésre nem alkalmas, visszaengedik a Dunába, a mi nem tesz jót az élőlényeknek: pl. kevésbé lesz oxigén dús a víz.) B) Tavak: - Balaton - Tisza-tó - Velencei-tó (ezek még kevésbé szennyezettek) C) Felszín alatti vizek: talajvíz. Nagyon szennyezett! - szennyező anyagok, hatások, amik miatt a fúrt kutak zöme nem használható: - vegyi anyagok - műtrágya - szennyvíz - nővény védő szerek 2. Légkör: szennyezik: gyárak, közlekedés (autók, teherautók, buszok, repülők) 3. Talaj: sok helyen szennyezett. Szennyező anyagok: műtrágya, savas esők, szennyvíz, vegyszerek 4. Növényzet (erdők): Károsítja: savas esők, túlzott erdőirtás, „szeméttelepek” az erdőkben

www.vimizo.com

17 Védett területek: Magyarországon 10 nemzeti park létezik: · Fertő-Hanság Nemzeti park · Őrségi Nemzeti Park · Balaton-felvidéki Nemzeti Park · Duna - Dráva Nemzeti Park · Duna-Ipoly Nemzeti park · Aggteleki Nemzeti Park · Bükki Nemzeti Park · Kiskunsági Nemzeti Park · Hortobágyi Nemzeti Park · Körös-Maros Nemzeti Park Tájvédelmi körzetek Természetvédelmi területeknél Helyi védettség is kialakítható Természeti erőforrások hasznosítása és környezet állapota közötti összefüggés bizonyítékai: Bányászat: - negatívan befolyásolja a környezet állapotát, - a külszíni fejtés lepusztítja a hegyoldalt (ez főleg a mészkőhegységeknél érvényes, a mészkő hegységekben gyakoriak a cement gyárak) - a mélybeli fejtés nem látszik annyira, a bányászat ez a fajtája a környező tavak vízszintjét csökkenthetik. - újabban rekultiválják a külszíni fejtés területeket, ez azt jelenti, hogy az elhordott ásványkincs helyére más földet hordanak vissza, így megpróbálják visszaállítani a hegynek azt a képét, ahogy addig nézett ki, amíg nem bányászták. A visszahordott hegyoldalt befüvesítik, erdőket telepítenek. Veszélyei: - a szénbányászat a hegy pusztulásával jár - a kőolajbányászat: olaj elfolyásokkal járhat - bauxit (mészkőhegységekben) A karsztvíz megjelenése akadályozza a bányászatot, ha ezt a jó minőségű vizet kiszivattyúzzák, ivóvízként fel lehet használni, régen ez a vízkárba veszett. Vízerőművek: - megbontja a természet egységét, álóvilágát - a többihez képest a legkörnyezet-barátabb - csak a megépítése környezett szennyező, Erdőirtások: - főleg vidéken fűtési célokra - erőművek fűtésére is használnak fel fát - hiába ültetik újra a fa nem győz nőni - pappír és bútorgyártás is sok fát használ - Magyarország behozatalra szorul főleg bútorfára van szükség, [email protected]


kialakulásuk

9.a Hasonlítsa össze az Eurázsiai és Pacifikus hegységrendszer kialakulását, kőzetanyagát, sajátosságait!

tagjaik

sajátosságaik

kőzeteik

Termálvizeken: - nem károsítják a környezetet - használják fűtésre is (épületek lakótelepek,strandok vize)Ami víz lehűl, azt visszanyomják a földbe, hogy ne fogyjon ki (és újra fölmelegedjen) Az államnak bevétele van a termálvíz hasznosításából. Az önkormányzatnak, amely a termálvizet felhasználja, fizetni köteles, mert a víz az állam tulajdonát képezi. Hősszennyezés: - ez a víz szennyezésének egyik fajtája. - A Paksi Atomerőműnek hideg vízre van szüksége, hogy hűtsön vele, ezt a vizet a Dunából veszik, miután a víz felmelegedett, visszaengedik a Dunába. Ez a Duna élővilágára hat károsan. Atomerőművek: - nem igazán szennyezik a környezetet - miután az urán rudak kimerülnek - még tovább sugározzák radioaktív sugaraikat, ezért gondoskodni kell a kimerült urán rudak szakszerű megsemmisítéséről, ill. tárolásáról, ugyan így kell gondoskodni a dolgozók védőfelszereléseinek megsemmisítéséről is, hiszen azok is egy idő után sugározni kezdik magukból azokat a sugarakat, amik ellen egykor védelmet jelentettek. - nagy veszélye a robbanás.

18

www.vimizo.com

Eurázsiai- hegységrendszer

Pacifikus-hegységrendszer

Fiatal gyűrt lánchegység, új idő harmadidőszakában, 2 szárazföldi lemez ütközött (kevésbé heves vulkáni tevékenységek)

Fiatal gyűrt lánchegység, új idő harmadidőszakában, 2 óceáni lemez ütközött: Japánnál, Fülöp szigeteknél, 1 Óceáni – 1 szárazföldi lemez ütközött Amerikánál, Japán egy részénél (heves vulkáni tevékenységek, földrengések)

Vulkanikus: andezit, riolit kristályos és mészkő vonulatok

Vulkanikus: andezit, riolit

Földünk legmagasabb hegységei, csipkézett gerinc, éles csúcsok

Földünk legmagasabb hegységei, csipkézett gerinc, éles csúcsok

Afrika tagja: Atlasz hg. Európai tagjai: Pireneusok, Appenninek, Alpok, Kárpátok, Dinári hg., Balkán hg. Ázsiai tagjai: Kőröshegyei, Kaukázus, Iráni medence peremhegységei, Himalája,

Amerikai kontinens nyugati fele: Kordillerák, Andok Ázsia keleti part vidéke: Japán, Fülöp szigetek, Indonézia, Kamcsatka

[email protected]


9.b Példák alapján mutassa be a városok kialakulásainak okait, kialakulás folyamatát, különböző földrészeken kialakult szerkezetüket, és hozzon példát jellegzetes várostípusokra! Város: Csoportos település típus, amely a területi munkamegosztásban központi tevékenységet lát el. A munkamegosztás elmélyülésével egyre nagyobb hatósugárban fejti ki vonzását (vonzáskörzete egyre nagyobb), szolgálja a környezete népességét is. Kialakulásuk: A városok kialakulása az ókorra nyúlik vissza. Az első városok Mezopotámiában jöttek létre, majd később az egyiptomi, India kultúra is fejlődésnek indult. Európában az első civilizáció Kréta szigetén alakult ki, majd a görögöket követték a rómaiak, míg létre nem jött a Római birodalom. Az ókori városok fejlődésében döntő szerepe volt a munkamegosztásnak. Fokozatosan szétvált a mezőgazdaság, a vadászat, a kézműipar, a kereskedelem, a szolgáltatás. Az utóbbiak, valamint igényelte, és a népesség városokba való tömörülését eredményezte. A védelem megfelelően kiépített védhető helyeket igényelt. Ezt vették figyelembe a város helyének megválasztásakor. A városok fejlődésében kiemelkedő szerepe volt a kereskedelem, a vallás, a szellemi élet intézményeinek és működéseinek, de a táj adottságainak is. A középkorban a kereskedős és a kézművesek olyan helyeken telepedtek le, ahol termékeik vevőre találtak. Utak találkozása, folyók átkelőhelyei, kikötök, kolostorok, püspöki paloták, várak környezetében létrejövő „vásáros helyek” köré települtek az első középkori városok. Jöttek lére hegytetőkön, fennsíkokon pl.: Mexikóváros, Svájci városok, Tibet fővárosa: Lhásza és Bolívia fővárosa: Lapaz. Lakói a polgárok (kézművesek és kereskedők) kiváltságokat szerezve elszakadtak korábbi földesuraik fennhatóságától.Az egyházi és világi központok a domborzati adottságokat kihasználva a magasabb fekvésű helyeken épültek, ahol a védelem, a jó áttekintés adott volt. Az újkorban az ipari forradalom hatására csökkent a halálozás, nőtt a lakosságszám. A mezőgazdaságban gépeket kezdtek alkalmazni, ennek eredményeként kevesebb emberi munkára volt szükség ezek az emberek a városban kerestek boldogulást (Liverpool, Manchester) A gyáripartermelésnek felgyorsulásával megnőtt a szállítandó áruk mennyisége, fontos szerephez jutott a közlekedés és kereskedelem, A városokba egyre bővült a szolgáltatások köre. A szellemi élet, a kultúra új intézményeket igényelt. A víz fontossága: ivóvízként, közlekedés szempontjából (áru, majd ember is) öntözés (ld. ókor), mosás, kikötő jelleg. A víz mellé települt városok hamarabb bekapcsolódtak a kereskedelembe, mint azok a városok, akik távolabb voltak a víztől. Városok szerkezete: - Az újkorban mesterségesen alapított városok úgynevezett sakktábla alaprajzúak, utcáik merőlegesek egymásra. Ilyen városok pl. az USA és Ausztrália nagy kiterjedésű városai Chicago, New York egy része. Szarvas a török dúlás után újjá lett építve Szeged sugaras-körvonalas és sakktábla alaprajz; a szegedi nagy árvíz után lett újjáépítve. www.vimizo.com

19 - Ázsiában és főleg ott is Kínában az emberek a nagy népességszám és az ehhez képest viszonylag kis terület miatt fölfelé építkezek. Sanghajaiban pl. a tengerre is építkeznek, az úgynevezett dzsunkákra. Ez egy Kínai hajó, melyen az emberek mindennapi életüket élheti, pl. be is vásárolhat. - Szolnok: fontos útvonalak kereszteződnek itt. Van folyóátkelőhely is. - Tokaj: eltérő tájak találkozásánál alakult ez a város, van folyója is. - Budapest: folyó, eltérő tájak találkozása, városszerkezete sakktábla, és sugaras szerkezetű is. Város típusok: - Mezővárosok: lakói földművelésből, állattenyésztésből, és termékeik cseréjéből élnek. Ez a várostípus Ázsia és Afrika kevésbé fejlett térségeiben maradt meg. Hazánk egykori mezővárosai: Debrecen, Hódmezővásárhely. - Bányavárosok: a kitermelőipar foglalkoztatja a munkaerő többségét, a bányászat indította el a város dinamikus fejlődését. Pl. Dorog, Komló fejlődését lendítette fel az ásványkincsek kitermelése. - Ipari városok: a feldolgozó ipar növelte gyakran óriásvárossá. A nagyvárosokban és vonzáskörzetükbe tartozó agglomerációban sokoldalú ipari tevékenységet végeznek (pl.: London, Chicago, Tokió, New York). Más városok egy-egy iparága szakosodtak (Torino: autógyártás). - Kereskedelmi és közlekedési központok: tengerparti folyótorkolatoknál: New Orleans, Marseille, Hamburg. Nagy folyók találkozásánál: St. Louis Jégmentes kikötőhelyeken: Vancouver. Jól hajózható folyók mentén: Manaus Kereskedelmi útvonalaknál: Lyon. Nemzetközi szintű közlekedési csomópontoknál: London, Frankfurt, Hamburg, Rotterdam - Hídvárosok: folyami átkelőhelyeknél. Később a vízi közlekedés kiegészülhet egyéb közlekedési ágakkal, s fontos csomóponttá válhatott a település (Szeged, Szolnok) - Vásárvárosok: általában eltérő adottságú tájak találkozásánál alakultak ki. Pl. hegyvidék és síkság találkozásánál, ahol a tájak termékei cserélhettek gazdát. Gyöngyös, Miskolc, Lipcse - Kulturális központok: kiemelkedő oktatási, művészeti tevékenység jellemzi. A Múzeum és műemlék városok, a fesztivál és konferencia központok is ide sorolhatók. Híres egyetem városok: Oxford, Cambridge, Bologna, Szeged, Sárospatak - Üdülő központok: a nemzetközi és hazai vendégforgalom élteti ezeket a városokat: Miami, Monte Carlo, Karlovy Vary, Hévíz - Vallási központok: zarándokhelyek nagy tömeget vonzanak. Róma, Mekka, Jeruzsálem, Esztergom, Debrecen - Közigazgatási és államigazgatási központok: országos jelentőségű városok a fővárosok, a tartományok, régiók, megyék székhelyei - Világvárosok: (metropolisok) nemzetközi jelentőségű politikai, pénzügyi, gazdasági, tudományos irányító központok. - Pénzügyi szerepkörrel rendelkezők: London, New York, Tokió - Nemzetközi szervezetek központja: Brüsszel, Strasbourg [email protected]


10.a Magyarázza meg szóban és rajzban az általános légkörzés rendszerének kialakulását és működését! Szél: A levegő föld felszínével párhuzamos mozgása. A légnyomáskülönbségek miatt alakult ki. Mindig a magas légnyomású helyről fúj az alacsonyabb légnyomású felé. A szeleket mindig az irányukról nevezzük el, mindig azt a nevet kapja, ahonnan fúj. Pl. nyugatról fújó szél neve nyugati szél lesz. A szélrózsa összes irányáról kaphatja a nevét. Légnyomáskülönbség kialakulásának oka: Hőmérséklet különbségek: - minél hidegebb van, annál nagyobb, magasabb a légnyomás, mert a hideg levegő nehezebb - minél melegebb van, annál kisebb, alacsonyabb a légnyomás, mert a meleg levegő könnyebb Ezért mindig a hidegebb területről fúj a szél a melegebb felé a légnyomás különbség miatt alakul ki a nagy földi légkörzés Passzátszél: - az egyenlítőnél a legmelegebb hőmérséklet = alacsony légnyomású öv - térítőnél valamivel hűvösebb a levegő, ezért nehezebb, tehát a légnyomás magasabb - a passzátszél a föld forgásából adódóan eltérül keleti irányba, az északi félgömbön ÉK-i irányú lesz, a déli félgömbön DK-i irányú lesz a szél. - Coriolis - erő, a föld forgásából származó eltérítő erő, az észak-déli irányú szeleket téríti el - nem hoz ez a szél csapadékot, mert a sivatagok felől jön, ahol nincsenek páradús légtömegek, nincs csapadék Sarki szelek: - a sarkvidéken hidegebb van, mint a sarkkörön - az eltérítő erő miatt: északi félgömbön ÉK-i iránya a szélnek, déli félgömbön DK-i az iránya a szélnek - lényegében olyan, mint a passzát, csak északon Nyugati szelek: - körbefutják a mérsékelt övezetezettet - Nyugat - Európának ettől óceáni az éghajlata - sok csapadékot hoz, mert az óceánok felől fúj, ahol a légtömegek párásak

www.vimizo.com

20 Monszun: - megkülönböztetünk nyári és téli monszunt - DK Ázsiában létezik ez a szélfajta (India, Kína, Japán) Nyári monszun: A szárazföld gyorsabban melegszik fel, mint a tenger, így a tenger felett hidegebb lesz. Rengeteg csapadékot szállít a szárazföld felé, mert a tenger felől hozza a páradús légtömegeket. Általában a leg- csapadékosabb hónap: június, július, augusztus. Az évi csapadék mennyiség 80-90%-a ekkor esik le. Téli monszun: A szárazföld gyorsabban hűl le, mint az óceán, csapadék nem szállít, mert a száraz föld felől fúj ahol nincs páradús légtömeg és légáramlat leszálló. Helyi szelek: Főn szél - bukó szél: észak-déli fekvésű hegynek jön nyugatról a szél. A hegy felszállásra kényszeríti. A hegy nyugati oldalán a felszálló légáramlat miatt a csapadékot, amit szállított „kiengedi magából”, esik az eső. Amikor a szél száll fel, a hőmérséklet 100m-ként 1ºC-ot, majd a harmatpont után 0,5ºC-ot hűl. Ezután a szél eléri a hegytetőt, majd alábukik. A hegy keleti oldalán melegebb lesz, a száraz meleg szél hatására. Hegyi szelek: - nemere - Erdélyben - bora - meleg szél az Adriai-tenger vidékén - sirokkó - Észak-Afrika - számum - Észak Afrika, Szahara - misztrál - Dél Francia ország Pusztító szelek: hurrikán (ez az amerikai elnevezés, Dél kelet Ázsiában tájfun a neve) forgó szál=tornádó

[email protected]


10.b Csoportosítsa a gazdag Közel-Kelet országokat gazdasági fejlettségük alapján! Értékelje szerepüket a világgazdaságban! A Perzsa- Arab öböl nagyon gazdag kőolajban. A világ kőolaj készletének 2/3 része itt található. A világ termelésének 40 %-a innen származik. Arab országok: - Szaúd-Arábia: rendkívül gazdag ország. A világ legnagyobb kőolaj termelője - Arab Emírség: 7 emírség szövetsége - Katar (félsziget) - Bahrein (sziget) - Kuvait - Irak: arab ország, de kőolaj termelése nem jelentős, ám készletei komolyak Nem arab országok: Irán: iszlám ország. Nem termelő, de gazdag ország, mert nagy a lakossága. Közel-Keleti ország Szíria, Jordánia és Libanon, de nincs olajkészletük, vagy csak nagyon kevés Izrael: zsidó ország Jemen és Omán az eddigihez képest viszonylag gazdag ország, de csak kevés olajjal rendelkeznek.

21 Az országok kiadásai: Az uralkodó réteg luxus kiadásait fedezi az olajból származó jövedelem egy része - monarchiák ezek az országok. Pl.: pálmafa alakú szigetek létrehozását is megengedhetik maguknak a tengeren, fegyverkeznek, főleg Irak és Irán, de ők nem arab országok. A bevételből jut még az átlag lakosság jólétére is, sok a vendégmunkás, így tudnak spórolni is, minden nagykorúvá váló férfi kap lakást az államtól, nincsenek adók, az oktatás és az egészségügy ingyenes, a felnőtt férfiak az államtól csak úgy ajándékjuttatásokat kapnak. Sípályák, jégpályák létesítését is megengedhetik maguknak. OPEC: A kőolaj Exportáló Országok Szövetsége. Zömében arab országok vannak benne + Venezuela. Közös az olajpolitikájuk, a termelésüket összehangolják. „Olajfegyver”: ők szabályozzák az olaj árakat, a háborúk és természeti katasztrófák nagyban befolyásolják az olaj piaci árát. Nagyon kevés a víz, sokat fúrnak, de csak olajt találnak. A víz náluk nagyon drága, sólepárlással próbálnak vizet nyerni.

Arab ország jellemzői: Exportálnak Nyugat -Európába, Japánba, USA-ba, ez a legfontosabb szerepük a világgazdaságban, finomítják is a kiemelt kőolajat, nem csak nyersolajat adják el, mert így nagyobb a hasznuk belőle, mivel a finomítottat drágábban lehet eladni.

www.vimizo.com

[email protected]


11.a Mutassa be, hogy az átmeneti öv (szavanna) a forró övezetben valóban átmenetet képez az egyenlítői és térítői (sivatag) között! Az átmeneti öv az északi és déli félgömbön is 10-20'szélességi kör közötti területet jelenti megközelítőleg. Két évszaka van: - erős nyári (egyenlítői hatás érződik), - száraz tél (sivatagi hatás érződik: sivatag felől jönnek a szelek).  Hőmérséklet-ingadozás nagyon kicsi, egész évben forró az éghajlata.  A növény és állatvilág is jelzi az átmenetet, ahogy távolodunk az egyenlítőtől, úgy egyre fogy a növény pl.: szavanna.  Az egyenlítőtől távolodva a csapadék mennyisége egyre csökken, de itt több a csapadék, mint a sivatagi övben.  A nagy testű patás állatok élnek főként az átmeneti övben (gnú, zsiráf, elefánt, zebra), de ragadozók is (oroszlán, gepárd), strucc.  A csapadékeloszlás egyetlen, így a folyók vízjárása ingadozó.

Forró övezet A forró éghajlati övezet az északi és a déli szélesség 30. foka között helyezkedik el. Az övezet a passzát szélrendszer uralma alatt áll, a hőmérséklet az egész övezetben kb. ugyanolyan. Az évi középhőmérséklet mindenhol meghaladja a 20°-ot, a napi hő ingás pedig az évi közepes hő ingást. A passzát felszálló ágának helyéhez erős csapadékképződés, leszálló ágához száraz időjárás kapcsolódik. Az övezet a csapadékeloszlás alapján három övre tagolódik: az egyenlítői öv, az átmeneti öv (és a monszun vidék), a térítői öv. Egyenlítői öv: Az egyenlítői övet egyetlen, forró, csapadékos évszak jellemzi, a nyár. Az évi középhőmérséklet 25-28°, az évi közepes hő-ingás 1-3°, a napi hő-ingás 10-12°. Az évi csapadékmennyiség 2-3000 mm. Az övezetben ismétlődően kora délután felhőszakadás-szerű, gyakran jéggel kísért zivatar zúdul le. A levegő páratartalma állandóan magas. Az egyenlítői öv természetes növénytakarója az esőerdő. Fafajai: ébenfa, tikfa, kininfa, kaucsukfa. Az esőerdőben alsó, középső, felső lombkoronaszint alakult ki, amelyekben fán lakó és kúszó növények élnek. A kőzetfelszínt 50-100 mm vastag málladéktakaró fedi. Humusz alig képződik, az erős kilúgozás a vegyületeket a földbe mossa. Így jön létre az esőerdő talaja, a tápanyagokban szegény trópusi vörösföld, a latoszol. Tápanyagokban gazdag talajok csak a vulkáni területeken alakultak ki. Az egyenlítői öv folyói bővizűek, viszonylag egyenletes vízjárásúak (pl.: Amazonas, Kongó). A gyorsan képződő málladék hordalékot biztosít a folyóknak. Az erdőirtások miatt nagymértékű talajerózió jellemző.

www.vimizo.com

22 Átmeneti öv: Az átmeneti övben egy csapadékos és egy száraz évszak alakult ki. Az évi középhőmérséklet 23-27°, az évi közepes hőingás 3-10°. Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra, az évi csapadékmennyiség 1500 mm-ről 300 mm-re csökken. A csapadék az illető félgömb nyarán érkezik, ezért a nyári esők övének is nevezzük. Természetes növénytakarója a szavanna. Az Egyenlítőtől távolodva több fajtája alakult ki: Nedves szavanna: A szárazság 3-5 hónapos. Embermagasságú füvek, zárt erdők jellemzik. Száraz szavanna: 6-7 hónapos szárazság jellemző. A fűterületet bozótok tagolják, néhol vízraktározó fákkal (majomkenyérfa, viaszpálma). Tüskés szavanna: 8-10 hónapos szárazság, alacsony füvek, akáciák jellemzőek. A szavannákon a talajok színe a kisebb kilúgozás és a növekvő humusztartalom miatt rozsdavörösből sötétre vált (szavannai vörösföld). Az átmeneti övben a folyók erősen ingadozó vízjárása a csapadékeloszláshoz igazodik (pl.Niger). Ebben az övben a mállás és az aprózódás is hatékony. Térítői öv: Az öv éghajlatát a passzát leszálló ága határozza meg. Az évi csapadékmennyiség 100-250 mm, eloszlása egyenetlen. A napi hőingás 25-30°. Térítői sivatagok ott alakultak ki, ahol a nagyobb összefüggő szárazulatok helyezkednek el (Szahara, Arab sivatag). Az óceánhoz közeli területeken félsivatagok jöttek létre (Kalahári). A tengerpartok előtt haladó hideg tengeráramlások hűvös parti sivatagokat alakítanak ki (Atacama, Naminb). A gyér növényzet mély gyökerekkel, vízraktározással, tüskékkel és tövisekkel védekezik a párolgás ellen (pl.kaktusz). Itt nincs mállás, ezért váztalajok alakultak ki. A térítői övön jövevényfolyók mennek át (Nílus). A kőzetek gyorsan aprózódnak. A képződött durva törmelék a hegyek lábánál halmozódik fel. A homokból a szél buckákat épít. Monszun vidék: A trópusi monszunvidékek éghajlata, csapadékeloszlása (száraz, napsütéses tél, esős, fülledt nyár) az átmeneti öv éghajlatára emlékeztet. A csapadék területi megoszlásában a domborzat játsza a döntő szerepet. A dél-ázsiai monszunerdőt dzsungelnek nevezzük. A dzsungel az indiai elefánt, a tigris, a fekete párduc otthona. Az övezet mindhárom öve ritkán lakott terület. A kisszámú népesség hagyományos gazdálkodása (égetéses gazdálkodás az esőerdőben, földművelés és a nomád állattartás az átmeneti övben, a nomád állattartás és az oáziskultúra a térítői övben) nem bontotta meg az egyensúlyt. A túlhajszolt legeltetés, az erdőirtás, az útépítés, és a túlzott öntözés azonban vészhelyzetet teremtett. Az övezet legfontosabb terményei: banán, kakaó, kaucsuk- egyenlítői öv; gyapot, kávé, földimogyoró- átmeneti öv; datolya- térítői öv. [email protected]


11.b Mutassa be az Alföld tájait, szerepét hazánk élelmiszergazdaságában, mondjon példákat az Alföld kulturális és természeti értékeire! Tájai Tiszántúl: - Körös- Maros köze Löszterület: jó minőségű, fekete talaj: csernozjom talaj képződik a löszön. A talaj miatt ezek a területek, mezőgazdasági művelés számára kifejezetten alkalmasak. - Nagykunság: löszterület, Hortobágy: szikes, füves puszta, Nyírség: homokterület. Duna–Tisza köze: - Kiskunság homokterület - Észak-Bácskai löszhát: löszterület - Jászság löszterület Dunántúli rész: Mezőföld és Dráva-mellék (folyó-menti) árterület.

23

Élelmiszeripar: feldolgozók Malomipar: minden nagyobb város - Karcag, Törökszentmiklós Cukoripar: Alföldön nincs, de voltak: Sarkad, Mezőhegyes, Szolnok, Kaba, Hatvan, Selyp, Szerencs Van: Kaposvár, az igény 1/3-át termeli. 2/3 - EU. Húsipar: nagyobb városok. Szeged: Pick (sertés), Oroszháza: Orsi (baromfi), Békéscsaba: Gyulai (sertés) Debrecen, Kiskunhalas: csirke Tartósítóipar (konzerv): Szeged, Debrecen, Kecskemét, Nagykőrös, Békéscsaba Tejipar: nagyobb városok. Szeged: Sole/Mizo, Mátészalka: túrórudi, Jászapáti: Jásztej, Debrecen, Tiszafüred. Egyéb: Martfű: sör, növényolaj (Vénusz, Floriol), Tisza cipő Nógrádi rész: eper, málna, bogyósok.

Termesztett növények: homokon (Kiskunság): - szőlő (megfogja a futóhomokot úgy, mint az akácfa is) : izsáki bor - gyümölcsösök pl. kajszibarack: kecskeméti - rozs (hűvösebb területeken is megterem és nincs talajigénye) - fűszerpaprika: Szeged, Kalocsa homokon (Nyírség): szatmári szilva, dió - rozs, burgonya, cukorrépa, zöldségek,alma, dohány löszön: búza , kukorica:malacok, cukorrépa, napraforgó, takarmánynövények: szarvasmarha - folyók mentén, ahol legelők vannak. (baromfi mindenhol van) Nemzeti parkok: - Körös-Maros Nemzeti Park - Kiskunsági Nemzeti Park - Duna-Dráva Nemzeti Park - Hortobágyi Nemzeti Park +természetvédelmi területeken pl.: Fehér-tó, Arborétumok Kulturális értékek: Debrecen, Hortobágy (mangalica, racka juh, kilenclyukú híd), Bugaci-puszta, Gemenci- erdő, Szeged, Makó, Kecskemét (cifra palota)

www.vimizo.com

[email protected]


12.a Hasonlítsa össze a valódi mérsékelt öv területének földrajzi jellemzőit az óceántól való távolság függvényében! Kelet felé haladva csapadék mennyisége egyre csökken. A legtöbb csapadék az óceánok partjánál az óceáni éghajlaton hull, mert a nyugati szelek az óceán felől hozzák a páradús légtömegeket. Óceáni: - a valódi mérsékelt övben itt van a legtöbb csapadék - dús rétek, legelőkön juh, szarvasmarha - a csapadék eloszlása egyenletes (1500-2000mm) innen származnak azok a sportok, amiket zöld dús gyepen kell játszani: golf, foci - főleg takarmánynövény-termesztés: zöld takarmányokat, pl.: lucerna - természetes növényzete: lombhullató erdők - talajtípusa: barna erdőtalaj, jó lenne a termőföld, csak az eső kimossa a humuszt belőle az évi közepes - hő-ingás alacsony a nyár hűvös, a tél enyhe a napsütés órák száma alacsonyabb (gyakori a köd)

24

Mérsékelt övi sivatag: nem a térítő övben van, hanem a, mérsékelt övben - pl.: Takla-Makán sivatag, Góbi- sivatag, Mongólia - Közép-Ázsia vidékén terül el ez - hegyekkel körbevett medencékben alakulnak ki a mérsékelt övi sivatagok, mert a levegő felszállásra kényszerül a hegyek miatt. Miközben felszáll, kicsi magát a nyugati oldalon (nem a sivatag oldalán) medencébe már csak száraz levegő jut be, ami már mentes a páradús légtömegektől. - tél: hideg, szárazföld; nyár: forró, száraz; legeltető állattenyésztés; öntözéses földművelés

Nedves kontinentális: - kevesebb a csapadék (500-700 mm), de az igényeknek nagyjából megfelel, ahol mégsem, ott locsolni kell - meleg nyár, enyhe tél - az évi közepes hő-ingás egyre nő (a kontinens belseje felé haladva) - 4 évszak - kora nyári csapadékmaximum (zöldár) - termesztett növények: búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, gyümölcsök - a napsütés órák száma magasabb, mint az óceánin Száraz kontinentális: - a csapadék mennyisége már csak évi 300-500mm - éghajlata sokkal szélsőségesebb: a nyár forró, a tél kemény hideg (pl.: Moszkva, de ez még nem a tajga) - növényzete a füves puszta (sztyepp) - kevesebb az erdő (a kontinens belseje felé haladva) - talaja a löszön képződött fekete mezőségi talaj: csernozjom talaj - termesztett növények: búza, kukorica - megjelenik gyapot

www.vimizo.com

[email protected]


25

12.b Ismertesse a Délkelet - ázsiai országok fejlődését, csoportosítsa országait fejlődésüknek megfelelően! Magyarázza meg Japán sajátos szerepét a folyamatban! A térségben a II. világháború után Japánban indult meg legelőszőr a fejlődés, ezt nevezik a Japán csodának. Japán a világháborúból vesztesen került ki. Az 1950-60-as évekre már a világ legjelentősebb országai közé emelkedett. A fejlődést elősegítő okok: - a japán emberek mentalitása, munkabírása - eleinte olcsó volt a munkaerő (a bérek alacsonyak voltak) - az oktatásra már akkor sokat fordítottak - a fejlesztésekben, kutatásokban az élen járt (köszönhető volt ez az oktatás fejlettségének is) - eleinte nem a nagy szakértelmet kívánó termékeket gyártottak (pl.: vaskohászatban, textiliparban élen jártak) A Kis tigris országoknak azokat az országokat nevezzük, amelyek később kapcsolódtak be a térség fejlődésébe, példaként Japánt vették (Japán körül kisebb – nagyobb országok). A Kist tigris országok a '70-es években kezdtek fejlődni. Japán kiépítette gyárait ezekben az országokban olyan gyárakat hozott ott létre, melyek nem kívántak nagy szakértelmet. Később már a nagyobb szakértelmet kívánó gyáraikat is elkezdte beépíteni Japán és Kis tigris országokba, pl.: hajógyártást, autógyártást Hunyadi, Daewoo, Chevrolet A kis tigris országoknak 3 generációját különböztetjük meg: 1. generáció: Szingapúr, Hong – Kong, Twain, Dél- Korea. Ezek az országok ma már a fejlett országok közé tartoznak ('70-es években kezdtek el fejlődni) 2. generáció: ma még nem a fejlett országok közé tartoznak. Ezek az országok: Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Indonézia (nem tud jelentősen, látványosan fejlődni a nagy népességszám miatt.) Fejlődésük a '80-as években vette kezdetét 3. generáció: Kína, Vietnam, India tartoznak a kis tigriseknek ebbe a generációjába. Fejlődésük a '90-es években indult meg. Mára csak Japánnak sikerült elérnie a csúcstechnológiát. Japán olyan ország, amely mindenből behozatalra szorul, mégis nagyon gazdag ország, mert többet exportál, mint amit behoz. Amit viszonylag olcsón behoz, azt fejlett technológiával feldolgozza, majd ezt exportálja. www.vimizo.com

A kivitel bővítésének fő tényezői

1960 körül

1970 körül

1980 körül

Tőkekivitel, új kutatási eredmények (gyártási eljárások, szabadalmak)

Japán

Nagy szaktudást igénylő csúcstechnológia termékek (pl. számítógépek, és alkatrészeik, szórakoztató elektronika, gépkocsi, gyógyszerek) Beruházás és nyersanyagigényes nehézipari termékek: pl.: vegyi áruk, acél, hajók Sok olcsó munkaerőt kívánó egyszerű iparcikkek pl. szövetek, konvenció áruk, játékok

1990 es években

Japán

Japán

Tajvan, Szingapúr, Hongkong, Koreai Közt.

Japán


Malajzia, Kína, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szgk.


Malajzia, Thaiföld Indonézia, Fülöp-szgk. (Kína)

Kína Vietnam

[email protected]


13.a Mutassa be a folyó munkavégző képességét a különböző folyószakaszok példáján! Hozzon is példákat ezekre! A folyónak 3 szakaszát különböztetjük meg: felső, középső, alsó Felsőszakasz jellegű folyó: - az eredetétől egészen addig felső szakasz jellegű a folyó, amíg a hegyvidéken halad - a folyó ezen a szakaszon romboló munkát végez - a folyó esése nagy, ezért sebessége is nagy - a folyó mérete még viszonylag kicsi - rengeteg hordalékot visz magával (köveket, kavicsokat) - érdemes ezt a természet adta lehetőséget kihasználni és vízi erőművet létesíteni a folyó ezen szakaszára. - Felhasználható a víz energiája fűrész- vagy vízimalmok üzemeltetésére is. - pl. a Duna német és osztrák szakasza, a Visegrádi-szoros (Dunakanyar) - Norvégiában az energia 98%-át a vízi energia adja - a Kárpátok és Svájc folyói is ilyenek

26

Alsószakasz jellegű folyó: - a folyó sebessége teljesen lelassul - ez a rész már a torkolat előtti rész - a folyó itt már csak lerakja a hordalékát, így szigeteket, zátonyokat épít. Így keletkeztek a Duna szigetei, pl. a Csallóköz (ez Európa legnagyobb folyami szigete), a Szigetköz, a Szentendrei-, a Margit-, a Csepel-, és a Mohácsi-sziget. - általában a folyó deltatorkolattal ömlik bele a másik vízbe ilyenkor

Középszakasz jellegű folyó: - a folyó sebessége itt már csökken - a folyó ekkor más síkságra érkezik - a síkságon a folyó kanyarogva szélesíti medrét - ezen a szakaszon egyszerre épít és rombol - a folyó belső oldalán mindig épít, lerakja a hordalékát, míg a folyó külső ívén mindig pusztít - a folyó önmagát el is vághatja, így holtág = morotvató alakulhat ki. A folyónak ezt az átvágását mesterségesen is meg szokták csinálni pl.: Széchenyi. - vízerőművek létrehozására ez a szakasz már nem alkalmas, a Tiszán mégis ezen a szakaszon van két vízerőmű is, a Kiskörei és a Tiszalöki. Itt a folyó fel van duzzasztva. - pl. a Tisza magyarországi szakasza Tokajtól Szegedig, ugyanilyen a Duna Pakstól a határig

www.vimizo.com

[email protected]


13.b Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a földön! Milyen erdőket veszélyeztető folyamatokat ismer? Erdőgazdálkodás folyhat: - a hegyekben - trópusi esőerdők területén - a tajga övezetben Az erdőgazdálkodás nem csak a fa kitermelését jelenti! Magában foglalja a vadászatot, mely általában bevételforrás is az adott országnak, mert a külföldi vadászok drága pénzekért kapnak csak vadászengedélyeket az idegen országokban. A vadászat sem csak az állatok felelőtlen lövöldözését jelenti! Figyelniük kell a vadászoknak arra, hogy a természetes egyensúlyt fenntartsák a populációban a gyengébbeket esetleg kilőjék stb. A vadállomány ápolása is az erdőgazdálkodás feladata: etetniük kell az állatokat, esetlegesen gyógyszereket kell beadniuk, megvédeni az állatokat a veszettségtől stb. Hegységekben: - szinte minden hegységben folyik erdőgazdálkodás - pl. Svájc, Ausztria, Skandinávia Trópusi esőerdők területén: pl. Amazonas-medence, Kongó-medence, Indonéz szigetvilág. Az őserdő a Föld „tüdeje” Az erdőirtásoknak a trópusokon 3 célja lehet: 1. Az őslakosság földhöz akar jutni, megművelés céljából. A talaj minősége a sok eső miatt ezeken a területeken nagyon rossz (laterit), humuszban szegény, kilúgozódott. Az erdőirtásokat égetéssel végzik. Ezzel a módszerrel sok drága fát elégetnek, amit esetleg megvennének a nagyvállalkozók, akik azért vágják ki a fákat, hogy drága bútorokat készítsenek belőlük. A megszerzett földterület 2-3 év múlva kimerül, így új földeket kell újra meghódítsanak a vadontól. 2. Fakivágások a bútorgyártás céljából: a jó minőségű fákat (pl. mahagóni) a cégek kivágják 3. Útépítések: pl. Transamazóniai út megépítése. (Előfordul, hogy kitalálják az emberek, hogy városokat hoznak létre az esőerdők közepén, hogy az országnak azon területei se legyenek elmaradottak.) Tajga övezetben: hatalmas fenyőerdők terülnek el ezen a területen - Szibéria (a Földön itt található a legnagyobb összefüggő erdőség – fenyőerdő) - Kanada: erdőségei a földön a második helyet foglalják el, ami az összefüggő erdőtakarót illeti. - Komoly, szervezett erdőgazdálkodás folyik itt: bútorgyártás, papírgyártás (világelső), fa-, papír-, cellulózgyártás - Skandináviában is rengeteg a fenyőerdő (Finnország: papír + papíripari gépek gyártásában élen jár; Norvégia; Svédország – IKEA, gyufa) - a fenyőerdők alatt mindig podzoltalaj képződik www.vimizo.com

27 Magyarország: - 17-18% erdő, ami kevésnek mondható - Ahhoz, hogy az igényeket kielégítse és ne szoruljunk behozatalra, min. 25%-a kéne erdő legyen az ország területének. A behozatalra főleg a bútorfa-hiány miatt van szükség Az erdőket veszélyeztető tényezők: - savas esők - erdőirtások (újra kell ültetni, ezt több helyen is szigorú törvények szabályozzák - gyárak vagy város terjeszkedik az erdők irányába - települések vagy üdülőövezetek kialakítása - régen nagy erdőirtások voltak, mert kellett a fa a hajógyártáshoz (főleg a tengerparti országok sínylették ezt meg, főleg a nagy földrajzi felfedezések idején. Pl. azért ilyen kopár a Földközi tenger partvidéke). Az ipari forradalom után megkezdődött a vasutak kiépítése. Ennek a talpfák miatt volt nagy faigénye. - építkezésekre ma is felhasználják a fát (de régen talán még jelentősebb volt) Halászat főbb területei a Földön: Édes vízi halászat: jelentős szerepet tölt be a halászat a világ élelmezésében, de ott a legjelentősebbet, ahol vannak vizek, tengerek, tavak, folyók… - pataki: pisztráng - halastavak Tengeri halászat: - ez a fajta halászat a legjelentősebb (a Föld 2/3-át tenger, óceán fedi) a legjelentősebb szerepet ez tölti be a világ élelmezésében a kétféle halászat közül - a Humboldt-áramlás hatására Peruban, a hideg és a meleg tengeráramlások találkozásánál (pl. Kínánál és Japánnál) a legtöbb a hal található - USA, Nyugat-Európa, Oroszország (kaviár), Földközi-tenger partvidéke - a „tenger gyümölcsei” is egyre ismertebbek, keresettebbek: cápauszony, kagyló, csiga, polip stb. - Norvégia rendelkezik halászflottával - a halászat nagy problémája a túlhalászás a modern technikák miatt bálnavadászat: a bálna nem hal, hanem emlősállat!! Japán, Norvégia és Izland a mai napig is folytatnak bálnavadászatot. Meg van határozva, hogy évente hány egyed pusztítható el. Ezt senki nem tartja be, így ez a faj a kipusztulás szélére sodródott. Sok bálnafajta/aljfaj mára már ki is halt a nagy vadászat miatt

[email protected]


14.a Csoportosítsa a tavakat kialakulásuk szerint! Mondjon példákat az egyes típusokra! Tó: olyan állóvíz, mely nem áll kapcsolatban a világtengerekkel. Általában a tavak édesvizűek. A földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvizeket tavaknak nevezzük. Keletkezésükben a Föld belső és külső erői egyaránt fontos szerepet játszanak. A tavak összterülete bolygónkon 2,5 millió km2. A tavak vize a csapadékból, a beléjük ömlő folyókból, patakokból s a feltörő forrásokból származik. Kaszpi-tenger: - nem tenger, mert nincs kapcsolata a világtengerekkel - hatalmas méretéből kifolyólag lehetne tenger, de nem az - sós a vize (mint a tengereké) - eredetileg tenger volt, de mikor az visszahúzódott, a Kaszpi-tenger megszűnt tenger lenni Maradványtavak: - a középidőben nagy tengerelöntések voltak. A mai szárazföldek nagy része víz alá került. - a harmadidőszakban a tengerek visszahúzódtak. - így jött létre a Holt-tenger, ami valójában nem tenger, hanem tó és a Kaszpi-tenger is! Jégkorszak után keletkezett tavak: - a negyedidőszakban 4 nagy jégkorszak volt. A jég a mai Lengyelország és Németország területéig terjedt ki. (Magyarország nem került jég alá, csak a hőmérsékleten lehetett érezni.) - A jég előrehaladáskor maga előtt tarolta, ami az újába akadt. Árkokat vájt ki. Mikor visszahúzódott a jég, ezeket az árkokat, mélyedéseket az elolvadó jég töltötte ki, így tavak keletkeztek. - Így jött létre a Finn-tóvidék (kb. 50.000 tó), Észak-Németország és ÉszakLengyelország tavai, tóvidékei, az USA és Kanada határán a Nagy-tavak, Kanadában a Nagy-Medve-tó, a Nagy Rabszolga-tó és a Winnipeg-tó is.

www.vimizo.com

28 Gleccsertó: - ez a tótípus a hegységekben jellemző pl. az Alpokban - a gleccser egy mozgó jégfolyó (évi néhány métert mozog) - lavinának nevezzük a gleccsert akkor, ha hirtelen megindul és lezúdul a hegyről - a gleccser miközben halad, maga előtt hordalékot tol. A hóhatár alatt a gleccser elolvad. A hordalékát, vagyis a morénát otthagyja. A moréna köveket, kavicsokat, kőzetdarabokat tartalmaz. A gleccser olvadni kezd a hóhatár alatt, de a lerakott moréna nem engedi, hogy a víz elfolyjon, hanem gátként összegyűjti a gleccser vizét, így egy tavad duzzaszt fel. Ilyen tavak pl. a Bódeni-tó, a Komói-tó, a Lagó-Magiore, a Garda-tó, és a Genfi-tó is. - gleccsertó mindig csak a hegyek lábánál jön létre! Tengerszem: - az eljegesedés utáni jég elolvad és a helyén egy mélyedésben az olvadó jég vize visszamarad - vize kristálytiszta - pl. Csorba-tó, Poprádi-tó, Kőpataki-tó Krátertavak: - a vulkán kialszik és a kráterében víz gyűlik össze. Ez a víz főleg a csapadékvízből származik. - a krátertavak másik fajtája, amikor egy vulkánkitörési láva elrekeszti a folyó vagy patak útját. Ezzel a víz összegyűl, és egy tó jön létre. - krátertó pl. az erdélyi Szent Anna-tó Suvadásos tavak = hegyomlástó: - egy hegyomlás felduzzasztja a patak vizét és tó keletkezik - suvadás = sár vagy kövek megcsúsznak a hegyen, leomolnak - 1838-ban hegyomlással keletkezett a Gyilkos-tó (Erdély); vagy Magyarországon, Ózd mellett az Arlói-tó Szélvájta tavak: - ilyen tavak általában csak a homokterületeken jönnek létre - jellemző tulajdonságuk, hogy általában sekélyek - Szeged melletti Fehér-tó, a Nyírségben találhatunk még ilyen tavakat

[email protected]


Morotvatavak: - általában holtágakban keletkeznek - beszélhetünk természetesen és mesterségesen kialakult morotvatavakról - mesterséges, amikor az ember pl. szabályozni akar egy folyót, így a nagy kanyarokat levágva holtágakat hoz létre. Így történt ez a Tisza szabályozásánál is. - természetesen is átvághatja magát a folyó, mert olyannyira kanyarog. Jöttek létre a Tisza mentén ilyen tavak természetes úton is, nem csak mesterségesen, pl. a Szelidi-tó. Dolina- és poljetavak: - mészkőfelszínen jönnek létre - a dolina pl. létrejöhet akkor, ha egy barlang beszakad. Ez a medence, ha megtelik vízzel, tó alakul ki - Aggteleki-karszt területén lévő pici tavak Törésvonalak közötti süllyedésekben, árkokban: - kialakulásuk a kőzetlemezek távolodásának köszönhető, pl. az afrikai Tanganyika-tó - Bajkál-tó, Balaton (árokban) Időszakos tavak: - a száraz, meleg éghajlatú tájakon találhatók ilyen tavak - pl. Belső-Ázsiában található (sós tavak) Afrikában: Csád-tó Bányatavak: - a bányászás során a talaj- vagy a karsztvíz feltör a mélyből. Az emberek egy olyan helyre szivattyúzzák át a vizet, ahol már nem dolgoznak. - mesterséges tó a bányató - nagyon mélyek és hideg vizűek - a kavicsok miatt nagyon veszélyesek Víztárolók: - Mesterséges tótípus - folyókon, patakokon gátat építenek, ami a vizet felduzzasztja, így tó keletkezik. - pl. a Kiskörei-víztároló = Tisza-tó Halastavak: - mesterséges tavak a halászás céljából

www.vimizo.com

29 A tavak vízháztartása a víznyereség (források, folyók, csapadék) és vízveszteség (lefolyás, beszivárgás, párolgás) állandóan változó viszonyát jelenti. Mindez elsősorban az éghajlat függvénye. Víz utánpótlása szerint a tavak lehetnek: forrástavak, átfolyásos tavak, és végtavak. Forrástavak: forrásból, talajvízből táplálkoznak. Kis területűek, ilyen pl.: a Hévízi-tó. Átfolyásos tavak: folyó táplálja, folyó viszi tovább a vizet belőlük. Végtavak: mindig lefolyástalanok. pl. Aral-tó. A sekély végtavak az erős párolgás miatt ki is száradhatnak, ezek a száraz felszínű sós mocsarak. A tavak gyorsan pusztuló képződmények. Az üledék lerakódás, a feltöltődés egyaránt fenyegeti őket, különösen a sekély tavakat. A feltöltődéshez hozzájárul a vízi növényzet is. A tavak pusztulását az emberi tevékenység is sietteti. Sok szennyeződés jut a tavakba. Az oxigénhiány, illetve a szénhidrogén-feldúsulás viszont a tavak állományának pusztulásához vezethet. Ez a folyamat az eutrofizáció. A tavak pusztulásának szakaszai a fertő, a mocsár, és a láp. Fertőről akkor beszélünk, amikor az elsekélyesedő vízben a növényszigetek részekre tagolják a nyílt víztükröt. A mocsár esetében már csak helyenként csillog a víz. Amikor már teljesen benőtte a tavat a vízi növényzet, láp jön létre. Az édesvizű tavakban jelentős a haltenyésztés. A kedvező éghajlati adottságú tavak jó lehetőségeket kínálnak a fürdőzésre, a vízi sportok számára. A pusztuló tavak nádasai a vízimadarak fészkelő helyei. Pl. Kis-Balaton, Fertő-tó. A nád pedig fontos ipari nyersanyag. A lefolyástalan tavak sótartalma vegyipari alapanyag. Jelentős gyógyhatású iszap is felhalmozódhat medencéikben.

[email protected]


14.b Bizonyítsa példákkal és magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Az Európai Unión belül egyes országok között és országokon belül is vannak fejlettségbeli különbségek. A legfejlettebb országok az alapítók: Németország, Franciaország, a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) és Olaszország. Ezen kívül nagyon fejlett országok még a viszonylag korán az unióba csatlakozó országok, így Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Svédország, és Ausztria. (Szlovénia lassan ide sorolható) A legkevésbé fejlett országok (a legszegényebbek) az újonnan csatlakozottak: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Románia és Bulgária (2007.) (Szlovénia, Ciprus, Málta mára már felzárkóztak a középfejlett országokhoz, pedig ők is 2004-ben lettek az Unió tagállamai!) A közepesen fejlett országok közé tartozik Szlovénia, Málta, Ciprus, Írország, Görögország, Spanyolország, Portugália - pedig Portugáliát az „EU szegényének” nevezték. (Szlovákia, Észtország, Csehország) Az Európai Unión belül nem megyék, hanem régiók vannak, ezek a közigazgatási egységek. Magyarországon pl. 7 régiót hoztak létre. Az Unió soha nem egyes országokat támogat, hanem egyes régiókat. Vannak országok, ahol nem egységes a fejlettségi szint az ország határain belül Ilyen országok Olaszország, Németország, Spanyolország, Portugália és Magyarország is.

30 Németország fejlettségi különbségei: Kelet és Nyugat között ellentét van, ez történelmi okokra vezethető vissza. A II. világháborúból vesztesen került ki. Területén 4 megszállási övezetet hozott létre a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az USA. Két részre osztották az országot. A nyugati fele az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság), míg a keleti fele az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) nevet kapta. A keleti fele egy szocialista ország lett (ez alakult ki a szovjet zónából). Berlint is felosztották. Felhúzták a berlini falat is. Ez az állapot 1949-1990-ig tartott. Az NDK nem fejlődött úgy, mint az NSZK. 1989-re óriási különbség lett a két ország között. A két rész végül 1990. október 3-én egyesült. Az Európai Unió sokat fordított arra, hogy a szegény régiókat felzárkóztassa. Az Unió csak régiókat támogat és nem országokat! Csak azokat a régiókat támogatja, aki az EU-s 75%-os átlagot nem éri el. A támogatási pénzek a befizetett tagsági díjból származnak. A gazdagabb országok nagyobb összegű tagdíjat fizetnek, mint a szegényebbek. A szegényebbek a gazdagabbak által befizetett tagsági díjból kapják a támogatásaikat.

Olaszország fejlettségi különbségei: az országon belüli fejlettségi különbségeknek történelmi okai vannak. Olaszország északi része az EU legfejlettebb területeinek egyike, míg délen a régi feudális szint sokáig megmaradt, és ez a mai napig is alig csökken. Északon hatalmas városok vannak, a történelem folyamán hamar felváltották pl. a céheket a manufaktúrák. Délen a II. világháború után megerősödött a maffia. A déliek egész mentalitása teljesen más, mint az északiaké.

www.vimizo.com

[email protected]


15.a Magyarázza a kőzetlemez mozgások és a vulkáni tevékenység kapcsolatát! Csoportosítsa a vulkánokat különböző szempontok szerint! A kőzetlemezeknek 3 féle mozgásuk lehet: - ütközés: 1 óceáni – 1 szárazföldi lemez, 2 óceáni lemez, 2 szárazföldi lemez - távolodás - elcsúszás pl. Szent András törésvonal, Mt. St. Helens vulkán. Az elcsúszásnál a vulkáni tevékenység nem gyakori, nem olyan heves. Távolodó (keletkező) kőzetlemezek: Afrika – Dél-Amerika és Afrika – Észak-Amerika - a magma az asztenoszférából jön fel - a távolodó kőzetlemezek határai általában az óceánokban találhatók. Ahogy a láva kitör, a víz azonnal lehűti azt. A feljövő és azonnal meg is szilárduló láva a két kőzetlemezt feszíti, tolja szét. Ilyen pl. az Atlantióceáni Óceánközépi-hátság. - Izland szigete úgy keletkezett, hogy a viszonylag alacsony tengerszint alatti vulkán kitört, majd a hideg vízzel érintkezve a láva megszilárdult. A megszilárdult láva pedig szigetet épített. Ennek a következménye, hogy a szigeten olyan nagy a vulkánosság. Leghíresebb vulkánja a Hekla, de a gejzíreiről is híres. Pajzs vulkán – Hasadék-vulkán. Hekla hasadék-vulkán, bazalt-vulkán. - Az ilyen vulkánok bazaltvulkánok, mert a láva az asztenoszférából jön fel. - a távolodó kőzetlemezeknél a vulkáni tevékenység kevésbé heves Ütköző kőzetlemezek: - Ha két kőzetlemez ütközik, akkor mindig a vékonyabb bukik alá. Ha különböző kőzetlemezekről van szó, tehát 1 szárazföldiről és egy óceániról, akkor az óceáni fog alábukni mindig, mert az a vékonyabb. - Az alábukások miatt mélytengeri árkok alakulnak ki. Így alakult ki Földünk legmélyebb pontja is, a Mariana-árok. - Ha az egyik kőzetlemez alábukik, akkor a másik gyűrthegység formájában ki is emelkedhet. Ez akkor lehetséges a szárazföldön, ha két különböző lemeztípus ütközik (óceáni szárazföldivel) vagy ha két szárazföldi lemez (így jött létre pl. az Eurázsiai-hegységrendszer. Ilyen vulkánok a Vezúv, az Etna és a Stromboli) találkozik. Az óceánokban is képződhetnek hegységek, ugyanis a tengerekben, óceánokban is megtalálható minden olyan természeti forma, mint amiket mi a szárazföldeken látunk. Ha a tenger www.vimizo.com

31 alatti hegységek elérik a víz felszínét, majd kiemelkednek, szigetek jönnek létre. Ez két óceáni lemez találkozásánál jöhet létre. - Nagyon heves a vulkáni tevékenység, ha 2 óceáni, vagy ha 1 óceáni, 1 szárazföldi lemez ütközik (pl. az Andokban, Mexikóban, Dél-Amerika területén általában, Japánban Fuji). - különböző lemezek találkoznak itt, és a Fülöp-szigeteken). A többi esetben nem olyan jelentős a vulkanizmus. - Ütköző kőzetlemezek esetgében andezites (ilyen vulkán volt a Visegrádihegység vulkánja) vagy riolitos (ilyen vulkán működött a Zempléni-hegységben) vulkánok jönnek létre. Alpok. Rétegvulkánok (sztratovulkánok): ütköző kőzetlemezek esetén jönnek létre. Csak andezitesek ezek a vulkánok. Hasadékvulkánok: távolodó lemezek esetén (pl. Izland vulkánjai). Ezek csak bazaltvulkánok lehetnek. Forrópont vulkanizmus: Ezek a vulkánok leginkább bazaltvulkánok. Nem lemezhatároknál jönnek létre ilyen vulkánok. Forró pontok a földköpeny mélyéből felszálló hőáramlási kémények felett elhelyezkedő, viszonylag kicsi (10-100 km) átmérőjű területek. Vulkáni tevékenység és fokozott hőáramlás jellemzi őket. Ha a kőzetburok átszakad a vízben, fölötte a vulkanizmus utóhatásaként sziget keletkezhet. Kanári-, Madeira-, Azori-, Zöldfoki-szigetek. Csatornás vulkanizmus: a magmakamrából a csatornán át halad a felszínre a magma. A felszínen kráter keletkezik, a kihűlő lávából pedig vulkáni kúp. Csoportosíthatjuk a vulkánokat kitörésük szerint is: - robbanásos vulkánok: hirtelen, nagy robbanással törik át a legfelső kőzetrétegeket. Pl. Mt. Pelée, Krakatau - lávaömléses vulkánok: a gőzök és a gázok mellett hív láva ömlik. Pl. Muna Loa és Mauna Kea (Hawaii-szigeteken mind a kettő) - vegyes típusú vulkánok: robbanásszerű kitörése lávaömléssel párosul pl. Etna, Vezúv, Fuji

[email protected]


15.b Mutassa be hazánk fő idegenforgalmi körzeteit és tájegységeit, azok értékeit! Az idegenforgalom minden országnak nagyon fontos, mert jelentős bevételei származnak belőle. Ilyen országok pl. Olaszország, Görögország, Spanyolország, Svájc, Ausztria, Horvátország. Idegenforgalom szempontból hátrányos a helyzetünk, mert nincs se tengerpartunk, se olyan nagy hegyvidékeink sincsenek, amelyet turisták ezreit vonzanák híres síparadicsomaik miatt. Balaton: - legnagyobb tavunk - az északi és a déli partvidék is beépített - sok turista jár ide: németek, hollandok pl. - műemlékekben is gazdagok a partvidékek pl. a keszthelyi Festetics kastély - a Balaton fővárosaként három várost is szoktak emlegetni: Siófokot a híres partjai (arany, ezüst), szállodái miatt, Balatonfüredet az Anna-bál, a borvidéke és ásványvize teszi híressé; míg Keszthelyt látványosságai, műemlékei miatt. - híres borvidékek vannak a Balaton partján: pl. Badacsonyi, Balatonboglári borvidék - a Balatonnak csökkent az idegenforgalmi jelentősége az utóbbi időkben. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy egy időben a tó vízszintje jelentősen csökkent. Mára ugyan már ez a veszély elhárult, de vannak más okok is. A legkiemelkedőbb, ami sajnos az egész ország területén megfigyelhető: a külföldiekkel való bánásmód. Sajnos gyakran verik át az ide érkező turistákat, és irreálisan nagy árakért szolgálják ki őket. Ez így működik a fővárosban is például. Budapest: - fővárosunk - hazán műemlékekben leggazdagabb városa Hortobágy: - Európa legnagyobb füves pusztája. Európában ez egyedülálló, legközelebb már csak Ázsia sztyeppéit találjuk, ami hasonló, mint a magyar Hortobágy. - ősi magyar állatok élnek ezen a területen (szürke marha, rackajuh stb.). - Ezen a tájon őrzik még a magyar hagyományokat, a gasztronómia, a szokások területén. - Magyarország első nemzeti parkja - az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította - itt található pl. a Kilenclyukú híd

www.vimizo.com

32 Az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított területek az országban: - Fertő-tó vidéke - Tokaj - Budai vár - Pannonhalma - Hollókő - Aggtelek - Pécs belvárosa - az Andrássy út - Hortobágy Híres helyek még az országban: Dunakanyar, Visegrád, Szentendre, Ópusztaszer, Debrecen Szeged, Sopron, Kőszeg, Pécs, Eger, Veszprém, Szombathely, Győr, Sárospatak stb. Magyarország területén 10 nemzeti park található: - Fertő-Hanság Nemzeti Park - Aggteleki Nemzeti Park - Őrségi Nemzeti Park - Bükki Nemzeti Park - Balaton-felvidéki Nemzeti Park - Kiskunsági Nemzeti Park - Duna-Dráva Nemzeti Park - Hortobágyi Nemzeti Park - Duna-Ipoly Nemzeti Park - Körös-Maros Nemzeti Park Magyarországon jelentős a gyógy turizmus: - hévízkincsünk világhírű - Európában elsők vagyunk, ami a hévizek mennyiségét illeti, a világban pedig másodikak - kb. 600 forrás van az országban, de ennél valamivel kevesebb fürdő. Ennek a mennyiségnek az 1/10-e fővárosban található. Ezek a források táplálják pl. a Széchenyi-fürdőt, a Palatínust. - híres fürdővárosaink pl. Harkány, Hévíz, Hajdúszoboszló, Gyula, Zalakaros, Győr, Szeged, Debrecen. - manapság a termálfürdőket élményfürdőkké vagy aquaparkokká alakítják, így több vendéget csábít. Híres a magyar konyha, a magyar bor is: - borvidékek: Tokaj, Eger, Badacsony, Villány, Szekszárd, Gyöngyös - gulyás, töltött káposzta, paprikás csirke, halászlé, pisztráng, libamáj, disznótoros, mák, (nemzeti ételek) stb.; vilmoskörte, pálinka; Hungarikumok, pl.: piros paprika, a „pálinka” szó, Pick, Tokaji bor - a falusi turizmus a népi ételekre, a nemzeti hagyományokra alapoz. A városból kilátogató embereknek nagy élmény belepillantani a falusi életbe, ismerkedni hagyományos ízeikkel, szokásaikkal. Ez éppen ezért egyre népszerűbbé válik hazánkban is. - Kirándulóhelyek, kastélyok. [email protected]


16.a Ismertesse az ősmasszívumok földrajzi elhelyezkedését, kialakulását és típusait! Mondjon példákat ezek gazdasági jelentőségére!

Az ősföldek az ős- és elő-időben alakultak ki. Ezek a legősibb kéregdarabok, pajzsok a földön. Ásványkincsekben – nehézfémekben nagyon gazdagok: vasérc, króm, nikkel, platina. Összesen 10 ősföld van a földön: Európa: - Balti-ősmasszívum (Finn-ősmasszívum) Ázsia: - Angara (Közép-Szibériában) - Kínai-ősmasszívum (a Dél-kínai-hegyvidék rágyűrődött) - Dekkán (India) - Arab-ősmasszívum Afrika: - Afrikai-ősmasszívum Ausztrál: - Ausztráliai-ősmasszívum Amerika: - Kanadai-ősmasszívum (az északkeleti részen) - Brazil-ősmasszívum (erre is hegység gyűrődött rá) - Guyanai-ősmasszívum Típusai, gazdasági jelentőségük: - fedett: a későbbi korokban valami rárakódott - fedetlen: nincs rajta rárakódott üledék (lehet, hogy volt rajta, csak a külső erők lepusztították). Mivel az ősföldek nagyon gazdagok nehézfémekben, ezért a gazdaság számára nagyon fontosak ezek a területek. A fedetlen ősföldeknek van a legnagyobb gazdasági hasznuk, hisz ezek bányászata olcsóbb, mert az ősföldet takaró réteget nem kell átfúrják ahhoz, hogy az ásványkincset ki tudják termelni. - Az ősföldeken fekvő országok a legnagyobb vasérctermelők a földön: pl. Oroszország, Svédország, Kína, India, Ausztrália, Dél-Afrikai Köztársaság, Brazília, USA, Kanada. Kivétel az Arab ősföld. Itt vagy nincs, vagy nem termelik a vasércet, mert olyan gazdagok, hogy nincs szükségük rá.

www.vimizo.com

33 16.b Ismertesse a túlnépesedési és élelmezési válságot, mint globális problémát! Bizonyítsa a kettő összefüggését! A túlnépesedés a fejlődő országok problémája. Ez főként Afrikára, Indiára és Kínára jellemző (Latin-Amerika már nem tartozik ezek közé az országok közé) A túlnépesedés okai: - A ’60-as évektől népességrobbanás figyelhető meg. Ennek oka, hogy a régi gyarmatterületek, pl.: Afrikában függetlenedtek. - Egyre javultak az egészségügyi és higiéniai körülmények. Az oltások sok betegséggel szemben megvédték az embereket, így hosszabb ideig éltek. Az élelmezési helyzet is javult. Ezek eredményeként csökkent a gyermek- és csecsemőhalandóság, de a születések száma még mindig magas maradt. Ez tart a mai napig. A természetes szaporodás aránya: Afrikában 3%, Indiában 2%, Kínában 1% (itt az egygyermekes családmodell a támogatott – államilag is. A magyar viszonyokhoz képest itt a családi pótlék fordítva működik, az kap családi „pótlékot”, akinek egy gyermeke van. Két gyerek esetén ez az összeg alacsonyabb, míg a háromgyerekeseknek nem jár semmi.) Ha a születések számából kivonjuk a halálozások számát, megkapjuk, hogy a társadalomfogyásban vagy növekedésben van-e. Ehhez hozzáadhatjuk a be- és kivándorlási különbözetet. Az egyik mérsékli, míg a másik növeli a természetes fogyást (vagy a természetes szaporodást). Nehéz az élelmezés-megoldása ezeken a helyeken. Afrikában, mert nagyon rossz a talaj és az éghajlati viszonyok, a természeti adottságok (pl. folyók) sem megfelelőek ahhoz, hogy az emberek annyi élelmet tudjanak termelni maguknak, hogy azzal jól is lakhassanak. Indiában lenne mit enni, de a vallásuk szent állatnak tekinti a szarvasmarhát, így hiába van óriási állománya az országnak, ha tilos levágni. India és Kína meg tudta oldani, hogy az emberek ne haljanak legalább éhen, de ez Afrikában még nem sikerült. Ott ez sajnos napi probléma. Ezekben az országokban, de főleg Indiában hiányzik pl. a gépesítés, a műtrágyák, az öntözés, a jó vetőmagvak. Próbálkoznak ezeket a hiányokat megoldani, de talán a legkevésbé a gépesítést, mert ha a gépek megjelennének a mezőgazdaságban, az elvenné az emberek elől a munkát. (Hasonló állapot következne be, mint az ipari forradalom idején.) A munka nélkül maradt emberek nem tudnák eltartani családjukat, még annyit se tudnának enni, mint amennyit egyébként ennének, óriási munkanélküliség tombolna. A fejlett országokban ezzel szemben óriási mértékű a pazarlás, a fényűzés. Amerikában például a nyári hónapokban energiakorlátozást kell bevezetni, mert az állam nem tudja ellátni saját magát, mert ott minden árammal működik. Pedig Amerika az az ország, amelyik a világ áramtermelés ¼-ét adja, de számunkra már ez a mennyiség is kevésnek bizonyul. Emellett a világ óriási pénzeket költ a fegyverkezésre is. Ezeket a pénzeket nem erre, hanem az embertársak megsegítésére lehetne fordítani. (A Földön nem a pénz mennyisége a kevés, hanem rossz az elosztása, mert egy kézben óriási vagyonok összpontosulnak.) Vannak ugyan segélyakciók, de azok csak csepp a tengerben.

[email protected]


17.a Jellemezze Európa nagyszerkezeti egységeit, tájainak felszínformáit, mondjon azokra példát! Magyarázza a felszínformálódásuk folyamatát! Nagyszerkezeti egységek (kialakulásuk időrendjének sorrendjében): - ősmasszívumok - röghegységek - lánchegységek - alföldek, síkságok Ősmasszívum: (ősidő) - az ős- és előidőben alakultak ki - Európában csak a Balti- (Finn-) ősmasszívum található - ásványkincsekben, vasércben gazdag Röghegységek: (óidő)  Két nagy csoportja van: a Kaledóniai- és a Variszkuszi-hegységrendszer  Kaledóniai-hegységrendszer tagjai: Skócia hegységei, Skandináv-hegység - Variszkuszi-hegységrendszer tagjai: - Dél-Anglia hegségei - Francia-középhegység - Német-középhegység - Lengyel-középhegység - Cseh-medence peremhegységei (Szudéták, Érchegység) - Rodope (Bulgária) - Urde - Velencei-hegység Mindkét hegységrendszer az ó-időben alakult ki, nem túl magasak (1-2000 m), vetődéssel alakultak ki, így jöttek létre a rögök. (vetődés: olyan kemények a kőzetek, hogy nem tudtak felgyűrődni, ezért eltörtek. Sok felszínforma létrejöhetett vetődés által.) Ásványkincsekben gazdagok: színes ércek (arany, ezüst, réz, ólom, cink), feketekőszén. Lánchegységek: (újidő) Európában a lánchegységek az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai: - Pireneusok - Alpok, Appeninek, Kárpátok - Dinári-hegység - Balkán-hegység - Görög hegységek - Kaukázus Felgyűrődtek, az újidő harmadidőszakában alakultak ki, magasabbak a röghegységeknél (több ezer méter magasak), ezek földünk legmagasabb hegységei, éles, csipkézett csúcsok, mélyvölgyek, ásványkincsekben gazdagok (gazdagabbak a röghegységeknél is),itt van vulkáni tevékenység is, ezért a hegy színes érceket is rejt magában. www.vimizo.com

34 Alföldek, síkságok: - az újidő negyedidőszakában alakultak ki - ezek általában folyók által feltöltött alföldek - 0-200 m (tengerszint fölött) alföld - 0 m alatt mélyföldről beszélünk (Hollandia) - a 200 m feletti síkságokat fennsíkoknak nevezzük - kőolajban, földgázban gazdagok - hasznosítása főként mezőgazdasági területként - az emberek zöme nem hegységekben, hanem síkságokon él - homok, lösz: Hajdúság, Jászság - pl. az Alföld és a Kisalföld (Magyarországon), Germán- és Lengyel-alföld, Kelet Európai-síkság (Oroszország, Ukrajna területén), Pó-síkság; Aragóniai-medence = Ebro-medene (Spanyolországban), Cseh-medence, Morva-medence, Erdélyi-medence, Hollandia, Dánia majdnem egész területe síkság, Bácska Felszínformálódás: (hó, szél) Jégkorszak: összesen négy volt, ezek közül a legnagyobb az utolsó volt. Ekkor Lengyelország közepéig jégtakaró borította a földet. Ekkor alakult ki a Finntóvidék, az Észak-Német- és az Észak-Legyel-tóvidék is. A felszínformálódásnak két nagy fajtája van: az aprózódás és a mállás, ami mind a rög- mind a lánchegységeket érinti. A málláskor a kőzet kémiai összetétele, szerkezete is megváltozik. Ehhez mindig víz szükséges, mert a víz oldja a kőzetet. Ilyen pl. a cseppkőképződés, mert a víz kioldja a meszet. A mállás eredményeként hasonló, de kisebb kőzetdarabok létrejötte, melyeknek már kémiai szerkezete megváltozott. Ilyen folyamat játszódik le pl. az óceáni éghajlaton a sok csapadék miatt. Aprózódásnál a kőzetnek csak a fizikai állapota változik általában a hőmérséklet ingadozása miatt, így a kőzet szétdarabolódik. A jég is ezt teszi a kőzetekkel. A víz beszivárog a kőzet repedéseibe, majd ott megfagy, a kőzetet padig szétrepeszti. Ez a jelenség főként a sarkvidékeken figyelhető meg. Az aprózódás és a mállás a kontinentális éghajlaton egyszerre van jelen, így Magyarországon is.

[email protected]


35

17.b Elemezze Magyarország népesség-összetételének változásait korfák összehasonlítása alapján! A korfa függőleges részén az életkort ábrázolják, míg a vízszintes ágán a férfiak és a nők számát, a népességen belüli férfi-nő arányt %-ra vagy X ezer főre lebontva. A korfáknak két típusa van: a fejlődő és a fejlett országoké: - fejlődő: (háromszög), piramis alakú, mert a gyerekekből van a legtöbb, és a korban magasabbra haladva a korfán, az idős emberek száma egyre kevesebb. Ezeket nevezzük fiatal társadalmaknak. Ilyen főként az afrikai és az ázsiai országok korfája. - fejlett: A fejlett országok korfája egy fára hasonlít. Ezekben a társadalmakban a gyerekek száma kevés. A legtöbb a munkaképes felnőtt emberből van. Nagyon sok az idős is. Ezeket az országokat elöregedő társadalmaknak nevezzük. Ilyen korfákat rajzolhatunk a nyugat-európai országokról és Magyarországról is. Magyarország: 100 éve még a fejlődő típusú országokban voltunk. Ekkor még a gyerekek száma volt a legnagyobb a társadalomban. 1950-es évek: Ratkó-korszak: abortusz betiltása. 2000-re már elöregedő társadalom lettünk. Már a gyerekekből van a legkevesebb. Kevés az aktív kereső, magas az eltartottak száma (akik éppen nem rendelkeznek keresettel: GYES-en lévők, munkanélküliek, nyugdíjasok, gyerekek). Egy aktív keresőre kb. 3 eltartott jut. A nemek aránya Magyarországon: születéskor enyhe fiútöbblet figyelhető meg, de ez a felnőttkora kiegyenlítődik. Öregkorra már abszolút nőtöbblet alakul ki. A férfiak átlagéletkora 10 évvel alacsonyabb, mint a nőké (nők átlagéletkora 77, míg a férfiaké 67 év). A nőtöbblet oka (öregkorra): - a férfiak túlhajszolt életmódja - a női szervezet ellenállóbb (éhezés, stressz) - a sok stressz - káros szenvedélye főként a férfiaknak van (cigi, alkohol) - a II. világháború hatása még most is megfigyelhető a társadalomban: A háborúban sok férfi esett el, mely még kimutatható a 70 év körüli, fölötti korosztályban. Születések száma folyamatosan csökken – 1981 óta. 1980-ban 10,7 millió fő lakos, 2011. 9 984 000 fő.

www.vimizo.com

[email protected]


18.a Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit! Összegezze az újidő fő eseményeit és képződményeit (harmad- és negyedidőszak)! Nagy egységek: - ős- és előidő (4600-570 millió éve) - óidő (570-235 millió éve) - középidő (235-65 millió éve) - újidő (65 millió éve kezdődött és ez tart napjainkig). Két része van, a harmad- (652 millió éve) és a negyedidőszak (2 millió éve kezdődött és napjainkig tart). A harmad- és a negyedidőszak egy régi korszakolás szerinti elnevezés. A régi elnevezést csak itt, az újidőn belüli szakaszoknál őrizték meg. Harmadidőszak: ekkorra már nagyjából kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése Hegységképződések voltak jellemzők erre a földtörténeti korra. Ekkor keletkeztek a fiatal lánchegységek, a Pacifikus- és az Eurázsiai hegységrendszer. Ásványkincsek: kőolaj, földgáz, barnakőszén Eurázsiai-hegységrendszer Pacifikus hegységrendszer kialakulásuk - fiatal (gyűrt) lánchegység - fiatal (gyűrt) lánchegység - újidő harmadidőszakában - újidő harmadidőszakában - 2 szárazföldi lemez ütközött - 2 óceáni lemez ütközött: (kevésbé heves vulkáni Japánnál, Fülöp-szigeteknél tevékenységek) kőzeteik - vulkanikus: andezit, riolit, - kristályos és - vulkanikus: andezit, riolit - mészkő vonulatok is sajátosságaik - Földünk legmagasabb hegységei - Földünk legmagasabb - csipkézett gerinc hegységei - éles csúcsok - csipkézett gerinc - éles csúcsok tagjaik Afrikai tagja: Amerikai kontinens nyugati - Atlasz-hegység fele: Európai tagjai: - Kordillerák - Pireneusok - Andok - Appeninek Ázsiai keleti partvidéke: - Alpok - Japán - Kárpátok - Fülöp-szigetek - Dinári-hegység - Indonézia - Balkán-hegység - Kamcsatka Ázsiai tagjai: - Törökország hegyei - Kaukázus - Iráni-medence peremhegységei - Himalája www.vimizo.com

36 Negyedidőszak Pleisztocén (=jégkorszak) – 2 millió- 10 ezer éve: 4 nagy eljegesedés volt a Földön (günz, mindel, ries, würn) Eeljegesedés: A Föld hőmérséklete csillagászati okokból lehűlt. A télen leesett hó nem olvadt el teljesen, mert a tavaszok, a nyarak, és az őszök is hidegek voltak. Az egyik évben megmaradt hóra a másik évben újabb réteg hullott rá. A tavasz és a nyár folyamán újra nem olvadt el a hó egy része, így a megmaradó hóréteg vastagsága egyre nagyobb lett. A legnagyobb eljegesedés a mai németországi Kölnis, Lengyelország déli részéig, Amerikában pedig a Nagy-tavak vidékéig húzódott le. A legnagyobb eljegesedés sem érte el Magyarországot, a Kárpát-medencét. A déli félgömbön eljegesedésről nem beszélhetünk, csak az északi félgömbön, mert ott nincs olyan kontinens, ahol a hó, a jég felhalmozódhatott volna. Ekkor alakultak ki a tóvidékek (Finn-tóvidék, Lengyelország és Németország tóvidékei, tavai). A jég előrehaladásakor maga előtt tarolta, ami az útjába akadt. Árkokat vájt ki. Mikor visszahúzódott a jég, ezeket az árkokat, mélyedéseket az elolvadó jég töltötte ki, így tavak keletkeztek. Így jött létre a Finn-tóvidék (kb. 50.000 tó); Észak-Németország és Észak-Lengyelország tavai, tóvidékei; az USA és Kanada határán a Nagy-tavak; Kanadában a Nagy-Medve tó, a Nagy-Rabszolga-tó és a Winnipeg-tó is. Sok állatfaj halt ekkor ki, amit még az ősember láthatott, vadászhatott rá. Ilyen például a mamut és a kardfogú tigris. Holocén (=jelenkor) – 10 ezer éve kezdődött és máig tart: Ekkor már a felszínt a külső erők alakítják már a jégkorszakban is a külső erő alakította a felszínt: jég, szél, csapadék, napsugárzás, hőmérséklet, a víznek bármilyen formája. Ekkor alakultak ki az alföldek, a síkságok: - alföld: 0-200 m tengerszint feletti magasságig - mélyföld: 0 m / tengerszint alatti síkságok - fennsík: 200 m-nél magasabban fekvő síkságok (A tenger szintjét Európában az Adriai-tengerhez mérik. Magyarországon a nulla pont a Velencei-tónál, Nadapnál van.) Az alföldek nagy része a folyók által feltöltött síkság. Ilyenek pl. Alföld, Kisalföld, Kelet-Európai-síkság, Germán- és a Lengyel-alföld, Mezopotámia, Indus-alföld, Hindusztáni-alföld, Kínai-alföld, Nyugat-Szibériai-alföld, Nílus-völgye/ Nílus-delta, Mississippi-alföld, Amazonas-medence/alföld, Parana-alföld, Orinoko-alföld

[email protected]


18.b Jellemezze a fejlődő országok sajátosságait India társadalmának és gazdasági fejlettségének példáján! Nagy Britannia legékesebb gyarmata volt két évszázadon keresztül. Amikor már kénytelenek voltak függetlenséget adni gyarmatuknak, vallási alapon felosztották a területet (1947). A főleg hinduk által lakott vidéken jött létre India (hivatalos nevén India Köztársaság). A tea- és kaucsukfa-ültetvényeikről híres Ceylon sziget külön állammá alakult (Sri Lanka). A mohamedánok lakta tartományokból alakult meg Pakisztán. Kelet-Pakisztán Banglades néven önállósult. Az indiai szubkontinens feloszlása súlyos gazdasági és politikai következményekkel járt, amelyek erősen visszavetették a térség fejlődését. (A mohamedánok Pakisztánba menekültek, a hinduk Indiába özönlöttek, így a területi munkamegosztás korábban kialakult szálai megszakadtak.) A szubkontinens legnagyobb országa India. Föld 2. legnagyobb országa, kb 1200 millió fő.A lakosságot nyelvi szempontból tarkaság jellemzi. A legelterjedtebb nyelv a hindi. Az angol, mint közvetítő nyelv még mindig fontos szerepet tölt be az államigazgatásban. Vallás: 10% iszlám, a többi hindu. Indiában a társadalom a hindu vallásban gyökerező évezredes kasztrendszer szerint is tagolódik, pedig ezt már hivatalosan is betiltották, de a népi gondolkodásmódban, viselkedésben még mindig él, és ez főleg a vidéken jellemző. A kasztok között nincs semmilyen átjárás, kapcsolat. Az alantas munkát a páriákkal = érinthetetlenekkel/kaszton kívüliekkel végeztetik. Főváros: Újdelhi. A túlnépesedés erősen sújtja az országot. Évszázadokon át nem volt ezzel gond, mert a születések száma olyan magas volt, mint a halálozások száma. A sok háború szintén tizedelte a népet. Amióta ezek megszűntek, a II. világháború óta, egy nagyfokú népességrobbanás következett be, a népesség száma rohamos növekedésnek indult. Hatvan év alatt a lakosság száma a háromszorosára nőtt. Mára már a javuló egészségügyi feltételeknek köszönhetően a halálozások száma lecsökkent, de a születések száma ugyanolyan magas maradt, ennek köszönhető ez a nagy népességrobbanás. A legsűrűbben lakott területek az alföldek és a tengerparti részek: 2 pl. a Hindusztáni-alföld. Az ország népsűrűsége 300 fő fölött van/ km . India agrár-ország: lakóinak 2/3-a mezőgazdaságban dolgozik, területének több mint a fele művelés alatt áll. A szegényparasztoknak nincs pénzük gépekre, műtrágyára, nem ismerik a korszerű földművelési módszereket, ezért az indiai agrártechnika hihetetlenül elmaradott. A földek túlnyomó részén faekével szántanak, sarlóval aratnak. A tehéntrágyát eltüzelik, műtrágyát alig használnak, így a termésátlagok nagyon alacsonyak. Az indiai falvak felének nincs kapcsolata az országos úthálózattal, így az árutermelésben sem vesznek részt. A villany csak minden harmadik faluba jutott el. www.vimizo.com

37 A legfontosabb élelmiszernövény a rizs. A legcsapadékosabb részeken még öntözésre sincs szükség a rizsföldek elárasztásához. A szárazabb vidékeken az esővizet tárolókba gyűjtik, vagy kutakból, csatornákból öntöznek. Ahol télen is hull némi eső és van öntözővíz, ott évente két termést is betakaríthatnak. A népélelmezésben a szárazabb vidékeken termő búza, a köles, az étolajat szolgáltató szezám és földimogyoró, valamint a cukornád is fontos szerepet játszik. A Dekkán északnyugati részén sok rövidszálú gyapotot termelnek. A Gangesz-deltája a világvezető jutatermelő körzete. India egyik legfontosabb exportcikke a tea. Híres a bors, a szegfűszeg és a szerecsendió termesztése is. India a legnagyobb szarvasmarha-állományát mondhatja magáénak. A 17-18. században az indiai szövetek Európában is nagy keresetnek örvendtek. A gyarmatosítók azonban elsorvasztották India kézműiparát, hogy a brit termékek nagyobb piachoz jussanak. India a függetlenné válás után, elsősorban a nehézipart, főleg állami erőből, tervszerűen fejlesztette. A nehézipar fő körzete a Damodar folyó környékén alakult ki, ahol hatalmas kőszén-, vasérc- és mangánérctelepek vannak egymás közelében. Az utóbbi pár évtizedben korszerű nagyüzemek egész sora létesült. Különösen gyors volt a gépgyártás (a szerszámgépek, hajók, vontatók, gépkocsik előállítása- Tatu) és a vegyipar fejlődése (műtrágyák, növényvédő szerek, gyógyszerek előállítása). Az elektronika nagy fejlődésen ment keresztül. Mára már az egyik legnagyobb software-exportőrré vált. India kőolaj-behozatalra szorul. India vezető iparága a gyapot- és jutafeldolgozás. A pamutszövetek, zsákvásznak az ország legfontosabb kiviteli cikkei. Bombay és Kalkutta híres a textiliparáról. Ezek a nagy kikötővárosok bonyolítják le az ország csekély külkereskedelmi forgalmát. Filmipar: Bollywood. A trópusi monszun alakítja India éghajlatát. Három évszak alakult itt tehát ki. Állattenyésztés: a világ legnagyobb szarvasmarha állománya itt található. A bivalyokat főleg az igavonásért tartják. Fontos állataik még: a juh, a baromfi is. A vallásuk miatt húst nemigen fogyasztanak. Az éhező állatok miatt kevés tejet adnak a tehenek, de még így is sok a tej. Halászat. Innen származik a tea, mert olyan fertőzöttek itt a vizek, hogy nem lehet meginni forralás nélkül. Angliába a gyarmatosítás miatt került át. India gyarmati múltjának pozitívumai, hogy az angolok kiépítették az infrastruktúrát, nagyon jó és sűrű a vasúthálózata. Az indiaiak ismerik az angol nyelvet. Az angolok kiépítették az oktatási rendszert és az állami és közigazgatási rendszert. India gyarmati múltjának negatív hatásai, hogy a gabonanövények (köles, búza, rizs) helyett ipari növényeket termesztettek pl. gyapotot. Kézműipar települt a gyapotfeldolgozásra. Ma Indiát kettősség jellemzi: a középkori és a 21. századi csúcstechnológia. Nagy India népessége. Népességrobbanás következett be a javuló egészségügyi viszonyok és a csökkenő gyermekhalandóság miatt.

[email protected]


19.a Jellemezze a mediterrán éghajlatot a mellékelt éghajlati diagram segítségével! Milyen hatást gyakorol ez az éghajlat a térség idegenforgalmára?

38 19.b Jellemezze a Kárpát-medence etnikai összetételét! Emelje ki a magyarság területi elhelyezkedését és számarányát a különböző határon túli országokban! Bővebben: Atlasz 32. oldal!

A mediterrán éghajlat a mérsékelt övezeten belül a meleg mérsékelt övben helyezkedik el. Ennek két területe különült el: a mediterrán és a trópusi monszun. Mediterrán: Nyáron a passzát leszálló ága (forró, száraz, napsütéses időjárást eredményez), télen a nyugatias szelek alakítják éghajlatát (az általuk szállított ciklonok bőséges csapadékot hoznak az óceán felől). Négy évszak van: a nyár forró, száraz, a tél enyhe, csapadékos – csapadék: eső. Hó nincs. - természetes növényzete a keménylombú erdő, a bozót (a macchia) - talaja: terra rossa, fahéj színű erdőtalaj - a folyók vízjárása szélsőségesen ingadozó: télen áradnak, nyáron alig van víz a medrükben - a csapadék évi mennyisége 400-500 mm - nyáron a hőmérséklet 40°C fölé is emelkedhet - a földfelszín formálódása: nyáron a kőzetek aprózódnak, télen málnak + folyóvízi erózió - természetes növényzete: olajfa (főként Görögország), citrusfélék, szőlő (Olaszország, Franciaország, Spanyolország), szelídgesztenye, füge, paratölgyek (legnagyobb parafatermelő Portugália) - rengeteg narancs, citrom kerül a piacra innen és korai zöldségek. öntözőgazdálkodással, gondos műveléssel évente két termést is be tudnak takarítani - búza, árpa (ezt is szokták öntözni) - a mezőgazdaságban a növénytermesztés dominál, az állattenyésztés háttérbe szorult - jellemző a juh, a kecske tartása. Baromfi mindenhol van. Jellegzetes mediterrán vidékek a Földön: A Földközi-tenger Európai és afrikai partjai, Dél-Afrika, Amerika, Ausztrália keskeny parti sávjai délen és délnyugaton Az enyhe tél, a hosszú, forró nyár, a korán felmelegedő tengerpartok az idegenforgalom természeti alapját nyújtják, míg a szíves vendéglátás, a kultúrtörténeti emlékek szervesen kiegészítik az előbbieket. Délben, a nagy meleg miatt az emberek szieszta időt tartanak. A világ nagy vendégforgalmú térségei a mediterrán országok. Iszonyatos bevételeik vannak ezeknek az országoknak az idegenforgalomból (napfény, tengerpart, gyümölcs, bor) Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország mediterrán országok, óriási bevételeik vannak az idegenforgalomból. www.vimizo.com

Nem csak Magyarországon élnek magyarok, hanem a határainkon túl is, melynek történelmi okai vannak: a Trianoni békeszerződés. Ausztriában főleg a burgenlandi országrészben kb. 20 000 magyar él, ez az ország lakosságának 0,24%-át teszi ki. Legjelentősebb magyarlakta város Felsőőr. Szlovákiában a Felvidéken ének magyarok. Lélekszámuk kb. 570 000. Ez az ország lakosságának 10,5%-át teszi ki. Legjelentősebb magyarlakta városok: Pozsony, Kassa, Révkomárom, Érsekújvár és Dunaszerdahely. Ukrajnában Kárpátalján él a legtöbb magyar, kb. 170 000-en. Országos arányuk 0,33%. Legjelentősebb magyarlakta városok: Beregszász, Szatmárcseke, Ungvár és Munkács. Romániában az Alföld peremén, elszórtan Erdélyben, legnagyobb számban Székelyföldön élnek. Lélekszámuk kb. 2 millióra tehető. Az ország lakosságának 8,9%-át teszik ki. Legjelentősebb magyarlakta városok: Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Temesvár, Arad, Brassó, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Csíkszereda. Szerbia és Montenegróban legnagyobb számban a vajdaság területén élnek magyarok. Lélekszámunk 350 000-re tehető. Ez az ország lakosságának 3,3%-a. Legjelentősebb magyarlakta városok: Szabadka, Újvidék, Zenta, Magyarkanizsa. Horvátországban, Baranyában él a legtöbb magyar, kb. 25.000 fő. Ez az ország lakosságának 0,55%-át teszi ki. Legjelentősebb magyarlakta városok. Eszék, Kórógy és Szentlászló. Szlovéniában a Vend-vidéken él a legtöbb magyar, kb. 10.000 fő. Ez az ország lakosságának 0,5%.a, Legjelentősebb magyarlakta város Lendva.

[email protected]


20.a A légkör összetétele, szerkezete A légkör összetétele A légkör gázok keverékéből, vízgőzből és szilárd halmazállapotú anyagokból áll. A gázok lehetnek állandó gázok: nitrogén, oxigén és a nemesgázok. - Nitrogén: valószínűleg vulkáni eredetű, de megjelenése kapcsolatba hozható az élőlények fejlődésével is. Mai mennyisége évmilliók során halmozódott fel, 78%. - Oxigén: az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen gáz. A földi oxigén döntő része a növények produktuma, 21%. A változó gázok: mindig jelen vannak a légkörben, de mennyiségük mérhetően évek alatt változik. Ilyenek pl.: szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon. - Ózon: a felszín közelében csak nyomokban található. Elektromos kisülés, ultraibolya vagy radioaktív sugárzás hatására keletkezik. Legnagyobb mennyiségben a légkör 30-50 km-es magasságában fordul elő. Környezet szennyezés hatására vékonyodik. - Szén-dioxid: jelentősen befolyásolja a Föld éghajlatát, koncentrációjának növekedésével emelkedik a légkör hőmérséklete (üvegházhatás). - Erősen változó gázok: mennyisége napok alatt, de néhány óra alatt is változhat. Pl.: ammónia, kén-dioxid, nitrogén-dioxid. - Szilárd és cseppfolyós alkotóelemek: szétszórtan, elenyésző mennyiségben vannak jelen. Ezek az anyagok pl.: vízgőz, por, korom. Ipari szennyeződéssel, vulkáni kitörésekkel, vagy a szél munkájával kerülnek a levegőbe -> környezeti szennyeződés. A légkör szerkezetét három részre osztjuk Alsó légkör: a teljes légkör tömegének a 99%-a. Két részre bontjuk: - legalul a troposzféra: 0km – 11-12km-ig. A tömegének a 75%-a található ebben a légköri részben. Ezen felül nincs már élet. Itt játszódnak az időjárási jelenségek is: hó, eső, felhőképződés, villámlás, szélmozgás. A Föld felszínétől a hőmérséklet folyamatosan csökken, 100km-ként átlag kb.: 1℃-al. - E réteg felett a szrtatoszféra: 11-12km – 50km-ig terjed. 24% a tömege. Itt van az ózon réteg kb.: 30-40 km vastag. Középső légkör: 50km – 100km közötti rész. - Mezoszféra: kb. -100℃ , a meteorok a Föld felé itt égnek el.

39 20.b Ismertesse milyen változások következtek be a történelem folyamán a világ energiagazdaságában! Mutassa be az energiagazdaság hatását a környezet állapotára - hogyan szennyez! Az ókortól az ipari forradalmakig: - az ásványkincseket nem nagyon ismerték - az alternatív energiaforrásokat használták (megújulók): szélmalmok, vízimalmok. Ezek segítségével őrölték a gabonát, fűrészelték a fákat a fűrészmalmokban. - minden területen elterjedt volt az emberi és az állati izomerő használata - tüzelésre, fűtésre a fát, esetleg a tőzeget használták fel Ipari forradalomtól: - megjelenik a szén, a 18. századtól jelentős az elterjedése. Sorra nyíltak a bányák. Ez a legújabb energiaforrásnak számított akkoriban. - a kőolaj a 19. század I. felében jelent meg az USA-ban. Csak a 20. század elején kezd jelentősen elterjedni a robbanómotor megjelenésével. Addig csak a petróleum miatt használták. - a II. világháború után kezdett megjelenni és elterjedni a földgáz, de a kőolajat nem tudta kiszorítani. - az 1940-es évek végétől, ’50-es évek elejétől kezdték az atomenergiát békés célokra is használni. - az 1980-as években már megkezdődik az alternatív energiák felé fordulás (szél, víz, napenergia, biomassza, bioüzemanyagok, geotermikus energia). Ma már az ár-apály erőművek is léteznek, ennek az energiáját is felhasználják. A nem megújuló energiák közül a szén és az olaj a legszennyezőbbek, a földgáz kevésbé. Az urán nagyon szennyező, bár működés közben nem szennyezi a környezetet. A kiégett fűtőelemekkel van gond, azokat kell biztonságosan elhelyezni és vele együtt a speciális, már elhasználódott, ugyanúgy radioaktív sugarakat, sugárzó védőfelszereléseket is. A megújuló energiaforrások minimális szennyezéssel járnak. A szélerőművekre a zaj miatt panaszkodnak. A vízenergia hasznosításával kapcsolatban esztétikai gondok merülnek fel, megbontják a természet, élővilág egységét.

Felső légkör: termoszféra vagy ionoszféra.100km – 200km közötti rész, de pontos magasságát nehéz megadni. Itt nagyon magas a hőmérséklet, akár 1000℃ is lehet.

www.vimizo.com

[email protected]


40

TARTALOM 1.a - A Föld helye a Naprendszerben, a Föld mozgásai és ezek földrajzi következményei 1.b - Magyarország gazdasági – társadalmi fejlettségének regionális eloszlása 2.a - Mutassa be a Dunántúli-középhegység tagjait, ismertesse kőzetanyagukat. Nevezze meg a középhegység ásványkincseit és azok jelentőségét. 2.b . Hogyan változott a történelem során a különböző gazdasági szektorok (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) szerepe 3.a - Mutassa be a nyugat-dunántúli régió résztájait és azok természetföldrajzi jellemzőit! 4.a - Magyarország felszín alatti vizeinek fő típusait, jellemzőit, előfordulásuk, gazdasági hasznosításuk 4.b - A népesség területi eloszlását a Földön 5.a - Észak-Amerika természeti adottságai, erőforrásai 5.b - A közlekedési ágak 6.a - Északi-középhegység kialakulása, résztájainak természetföldrajzi jellemzői és természeti erőforrásai 6.b - A pénz 7.a - Ismertesse a tengeráramlások jellegzetességeit, azok okait és természeti, társadalmi-gazdasági következményeit! 7.b - Jellemezze fővárosunk városszerkezetét és a budapesti agglomerációt! Mutassa be központi szerepét az ország gazdasági-társadalmi életében! 8.a - Mutassa be a földrajzi övezetek kialakulásának okait, rendszerezze a Föld éghajlatát, és magyarázza meg a rendszerezés természetföldrajzi alapjait! 8.b - Jellemezze Magyarország környezeti állapotát! Bizonyítsa be természeti erőforrások hasznosítása és környezet állapota közötti összefüggést! 9.a - Hasonlítsa össze az Eurázsiai és Pacifikus hegységrendszer kialakulását, kőzetanyagát, sajátosságait! 9.b - Példák alapján mutassa be a városok kialakulásainak okait, kialakulás folyamatát, különböző földrészeken kialakult szerkezetüket, és hozzon példát jellegzetes várostípusokra! 10.a - Magyarázza meg szóban és rajzban az általános légkörzés rendszerének kialakulását és működését! 10.b - Csoportosítsa a gazdag Közel-Kelet országokat gazdasági fejlettségük alapján! Értékelje szerepüket a világgazdaságban!

www.vimizo.com

11.a - Mutassa be, hogy az átmeneti öv (szavanna) a forró övezetben valóban átmenetet képez az egyenlítői és térítői (sivatag) között! 11.b - Mutassa be az Alföld tájait, szerepét hazánk élelmiszergazdaságában, mondjon példákat az Alföld kulturális és természeti értékeire!12.a - Hasonlítsa össze a valódi mérsékelt öv területének földrajzi jellemzőit az óceántól való távolság függvényében! 12.b - Ismertesse a Délkelet - ázsiai országok fejlődését, csoportosítsa országait fejlődésüknek megfelelően! Magyarázza meg Japán sajátos szerepét a folyamatban! 13.a - Mutassa be a folyó munkavégző képességét a különböző folyószakaszok példáján! Hozzon is példákat ezekre! 13.b - Nevezze meg az erdőgazdálkodás és a halászat fő területeit a földön! Milyen erdőket veszélyeztető folyamatokat ismer? 14.a - Csoportosítsa a tavakat kialakulásuk szerint! Mondjon példákat az egyes típusokra! 14.b - Bizonyítsa példákkal és magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! 15.a - Magyarázza a kőzetlemez mozgások és a vulkáni tevékenység kapcsolatát! Csoportosítsa a vulkánokat különböző szempontok szerint! 15.b - Mutassa be hazánk fő idegenforgalmi körzeteit és tájegységeit, azok értékeit! 16.a - Ismertesse az ősmasszívumok földrajzi elhelyezkedését, kialakulását és típusait! Mondjon példákat ezek gazdasági jelentőségére! 16.b - Ismertesse a túlnépesedési és élelmezési válságot, mint globális problémát! Bizonyítsa a kettő összefüggését! 17.a - Jellemezze Európa nagyszerkezeti egységeit, tájainak felszínformáit, mondjon azokra példát! Magyarázza a felszínformálódásuk folyamatát! 17.b - Elemezze Magyarország népesség-összetételének változásait korfák összehasonlítása alapján! 18.a - Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit! Összegezze az újidő fő eseményeit és képződményeit (harmad- és negyedidőszak)! 18.b - Jellemezze a fejlődő országok sajátosságait India társadalmának és gazdasági fejlettségének példáján! 19.a - Jellemezze a mediterrán éghajlatot a mellékelt éghajlati diagram segítségével! Milyen hatást gyakorol ez az éghajlat a térség idegenforgalmára? 19.b - Jellemezze a Kárpát-medence etnikai összetételét! Emelje ki a magyarság területi elhelyezkedését és számarányát a különböző határon túli országokban! 20.a - A légkör összetétele, szerkezete 20.b - Ismertesse milyen változások következtek be a történelem folyamán a világ energiagazdaságában! Mutassa be az energiagazdaság hatását a környezet állapotára - hogyan szennyez!

[email protected]

EstiGimi - Szóbeli földrajz tételek

Recommend Documents