...
~ 8.
FEJEZET
Egzisztencitilis elszigeteltseg
A legmelyebb onvizsgalat- a Heidegger altal"leleplezesnek" 1 nevezett folyamat - raebreszt minket arra, hogy letunk veges, hogy meg kell halnunk, hogy szabadok vagyunk es hogy nines menekves a szabadsagunk elOl. Meger~iik, hogy az ember menthetetlenul maganyos. Mivel a szabadsag es a halal olyan fogalmak, amelyek hagyomanyosan kivul esnek a pszichoterapia teriileten, az el6bbi fejezetekben szuksegesnek tartottam kifejteni ezek terapias vonatkozasait. Mas a helyzet az elszigeteltseggel- ennek j61 ismert fogalmaval meglehetosen gyakran talalkozhatunk a mindennapi terapias gyakorlatban. Tulajdonkeppen annyira gyakori es oly sokfele ertelemben hasznaljak, hogy mindenekelOtt a fogalom egzisztencialis jelenteset kell tisztaznom. Ugy gondolom, a klinikusok harom fajtajaval talalkoznak: interperszonalis, intraperszonalis es egzisztencialis elszigeteltseggel. Az interperszonalis elszigetelOdes, a kapcsolati magany altalaban egyediilletben targyiasul, a masokt61 val6 tavolsagra utal. Tobb tenyezo befolyasolja: a kielegito tarsas kapcsolatot kizarhaljak geografiai adottsagok, a megfelelO tarsas keszsegek hianya, az intimitassal erosen utkozo erzesek vagy kulonfele szemelyiseg-stilusok (mint amilyen a szkizoid, a narcisztikus, a kizsakmanyol6 vagy az itelkezo). A kulturalis tenyezok is fontos szerepet jatszanak. Az Egyesult Allamokban az intimitast fenntart6 intezmenyek- a nagycsalad, a stabillak6kornyezet, az egyhaz, a helyi kisboltok, a haziorvosi rendszer- hanyatlasa egyertelmuen a szemelyek kozotti elszigeteltseg fokoz6~asahoz vezetett. ~ntraperszonalis elszigetelodesen azt a folyamatot er~iik, melynek soran az egyen onmaga bizonyos reszeit61Idegenul el. Freud az "izolaci6" terminussal egy olyan
~:;a:,~~~:~t~~J;~~l~~~~:',:[;~:~~~:-a~s:~e~:=:#s~1~~11~~;,~ t<: otkld c§Oi6-d~safmegsial
~atait61. 2 Harry Stack Su111vanFehat6illitanulmfu1y-ozfa azfaieiens~ge·t~ melynek
277
ELSZIGETELTSEG soran az egyen a tudatab61 kizar es/vagy pszicheje hozzaferhetetlen tartomanyaiba szamuz bizonyos elmenyeket. Ezt a folyamatot (szakitva az elfojtas" terminussal) disszociaci6nak" nevezte es pszichopatol6giai modelljeben kozponti jelentoseget tulajdonitott neki. 3 A modern pszichoterapias szinteren az "izolaci6" fogalma nem csupan a formalis elharit6 mechanizmusokra utal, hanem az en fragmentaci6janak minden formajat ezzel a terminussal jelolik. fgy intraperszonalis elszigeteltsegnek nevezik, ha az egyen elfojlja erzeseit es vagyait, vagyaikent fogadja el a llkellene" tipusu dolgokat, nem bizik sajat iteleteben es elfedi sajat potencialjat. Az intraperszonalis elszigeteltseg a pszichopatol6gia szeles korben elterjedt paradigmaja. A modern teoretikusok mint Horney, Fromm, Sullivan, Maslow, Rogers es May egybehangz6an alliljak, hogy a tunet olyan akadalyok eredmenye, melyek rossz utra terelik az egyen szemelyisegfejlodesenek termeszetes menetet. Carl Rogers, Ludwig Binswanger hires eseter61 (Ellen West) irott ertekezeseben vilagosan megfogalmazza az intraperszonalis elszigeteltseget: "Annak ellenere, _hQgy gy~f~Jsk.e11t __t,~lj(;!~~n.J~gg~g~_I! \'
II
6Z£~P
"Z:,A. 1141(
---·----~--
II
11
* E tekintetben erdemes megfigyelni az angol "whole" (teljes, ep) es a "heal" (gy6gyitani),"healthy",es "hale" (egeszseges) szavak kozos eredetet. IDY.
278
., Egzisztencidlis elszigeteltseg Mi az egzisztencialis elszigeteltseg? Az egyenek gyakran elvcllaszt6dnak masokt61 es onmaguk bizonyos reszeitol, de e hasftasok mogott rendszerint ott all egy sokkal alapvet6'bb dolog: a let maganyossaga. Ez az elszigeteltseg a legoromtelibb kapcsolati szfera es a legalaposabb onismeret ellenere is fennmarad. Letezesiink elszigeteltsege arra az athidalhatatlan szakadekra utal, ami az egyen es a tobbi elo kozott huz6dik. Van azonban egy meg szelesebb jelentese is: az egyen szeparaci6ja a vilagt61. "Elkiiloniiles a vilagt61" - ez tUnik a helyes megfogalmazasnak, mindazonaltal kisse homalyos. Az egyik paciensem sokkal szemleletesebben fogalmazta meg a jelenseget. Idoszakosan panikrohamok gyotOrtek, valahanyszor veszelybe keriilt a dominans masikhoz fuzodo kapcsolata. Egyik alkalommal, mikozben az elmenyeirol beszelt, a kovetkezoket mondta: "Emlekszik a West Side Story-ra, amikor a ket szerelmes talalkozik. Hirtelen megsztinik szamukra a vilag, es ugy erzik, semmi sines rajtuk kiviil? Nos, en is ugyanezt erzem mostanaban. Annyi a kiilonbseg, hogy en egyediil erzem ugyanezt." Egy masik paciensnek kora gyerekkorat61 visszatero remalma volt, mely felnottkorara sulyos almatlansaghoz - alvasiszonyhoz - vezetett. A remalomban az volt a szokatlan, hogy 6 maga nem szenvedett semmifele seriilest, ellenben megszunt koriilotte a vilag es feltarult elotte a semmi. 1me az alom: Ebren vagyok, a szobamban iilok. Hirtelen azt latom, hogy minden atalakul. Az ablakkeret megnyulik es hullamozni kezd, a konyvespolc osszepreselodik, az ajt6kilincs eltlinik, es az ajt6 helyen egy lyuk jelenik meg ami egyre nagyobb es nagyobb lesz. Minden elveszti az alakjat es kezd elolvadni. Semmi sines mar koriilottem. Kiabalni kezdek.
Thomas Wolfe szokatlanul elesen erzekelte az egzisztenciilis elszigeteltseget. A Look Homeward, Angel dmu oneletrajzi munkajaban a fOhos mar gyerekfejjel az elszigeteltsegen runodik? Merhetetlen magany es szomorusag jarta at: latta az eletet es tudta, hogy mindig szomoru lesz: bezarva koponyajanak kis kerek kalickajaba, bebortonozve titokzatos, folyton pumpal6 szivebe, elete folytonosan maganyos menetekben telik majd. Elveszett. Megertette, hogy az emberek mindig idegenek maradnak egymasnak, hogy senki sem jut el a masik val6sagos megismereseig; hogy anyank sotet hasanak bortonebol anelkiil sziiletiink, hogy Iatnank az arcat- egy idegen karjaba keriiliink; es hogy a Ietezes erne feloldhatatlan ketrecebol sohasem menekiilhetiink, fiiggetleniil att61, mil yen karok fogadnak, milyen ajkak cs6kolnak, milyen sziv dobog ertiink. Soha, soha, soha, soha.
Az egzisztencialis elszigeteltseg tehat az egyediillet siralomvolgye, ahova sokfelekeppen ellehet jutni. A szembesiiles a halallal es a szabadsaggal elkeriilhetetleniil ebbe a volgybe vezeti az egyent. HALAL ES A LET EGZISZTENCIALIS ELSZIGETELTSEGE
A "sajat halal" tudasa azt jelenti, hogy az egyen radobben: senki mas nem halhat meg helyette. Heidegger szerint: ''bar az ember meghalhat masert, az ilyen halal sohasem jelenti azt, hogy a masik megszabadul a halalt61. Senki sem szabadftha~a meg a masikat a sajat halalat61." 8 Annak ellenere, hogy baratokkal vessziik koriil 279
ELSZIGETELTSEG magunkat, annak ellenere, hogy masok is meghalhatnak ugyanabb61 az okb61. Sot, ugyanabban az idOben (peldaul az 6kori Egyiptomban a szolgak megolese es eltemetese a fara6val egyiitt, vagy a modern ongyilkossagi szerzodesek), alapvetOen a halal a legmaganyosabb emberi tapasztalat. A Mindenember, ez a kozismert kozepkori moralitasjatek megkap6an abrazolja a halallal val6 talalkozas maganyossagat. 9 A host felkeresi a Halal es kozli, hogy kesziiljon utols6 uljara, Istenhez. Hiaba esedezik kegyelmert. A Halal azt mondja, kesziiljon, mert kozeleg a nap, melytol "egyetlen elO sem menekiilhet". Ketsegbeeseseben Minden ember segltseget keres. Rettegese es elszigeteltsege kozepette arra keri az embereket, hogy kiserjek el az utjan. A Rokon a kovetkezo szavakkal utasitja el: 9 Figyelj, legy vidam: vedd j6 szivvel es ne sirankozz Az egyetlen, mire felhivom figyelmed Mint nekem is, figyelj, egyediil kell menned
Ugyanezt teszi a hos Novere is, mondvan, hogy keptelen ot hitegetni. A drama minden jelkepes szereploje cserbenhagyja: Baratsag, Vagyon, Tudas. Meg a sajat tulajdonsagai is: Szepseg, ero es bolcsesseg I A halallehelletere I Azonnal oda mind.
Mindenember vegiil megmenekiil a teljes egzisztencialis elszigeteltseg remetol, mivel az egyik szereplo, J6tett hajland6 vele tartani meg a halalba is. Ez a darab kereszteny erkolcsi tanitasa: csak a vallasos ertelemben vett j6 cselekedetek menthetnek meg a vegso elszigeteltsegtol. A mai kor nem vallasos Mindenemberenek, aki nem hisz vagy nem tud hinni, bizony, egyediil kell nekivagnia az utnak. SZABADSAG ES EGZISZTENCIALIS ELSZIGETELTSEG
A letezes maganya teremti az egyent. Amilyen mertekben vallalja az ember a felelosseget az eleteert, olyan mertekben maganyos. A felelosseg szerzoseget feltetelez: az egyen _lem~!l'.! ~r!_~! --~}~~!~r~~-'--!::~_gy_~~~~~ .!Il~s !~~~~t!..~-~--~~9.:! . ?_t.: ~<2_~~agunk megteremt~s~n-ek--- aktusa :nely~~-~-~~_g_~y_~~~~~~!j~-~0~~.ID'~r.t ... :.~.~?red:'-az univerzum kozmikus ~6~-~.£\.Y.~!~.J:ehet, hogy az allatokban van valamilyen nyajoszton, de az ontudattal megatkozott embemek szembe kell neznie a lettel. Erich Fromm szerint a szorongas elsodleges forrasa az elszigeteltseg. 6 elsosorban az ember alapvet6 elkiiloniiltsegevel jar6 kiszolgaltatottsagra fektette a hangsu~1 y:t 10 tL'CoLOUULlt;;~G
Az egyediillet es az elkiiloniiltseg, tovabba a termeszet es tarsadalom eroivel szembeni kiszolgaltatottsag tudata ezt az elkiiloniilt letet kibirhatatlan bortonne teszi. Az elki.ilOniiltseg erzete szorongast kelt: val6jaban ez minden szorongas forrasa. Elkiiloniilten elni azt jelenti, hogy kirekesztett vagyok es emberi eroim kihasznalatlanok maradnak. Ezert az elkiiloniiltseg tehetetlenseget jelent: keptelen vagyok hatni a vilagra - a dolgokra es az emberekre egyarant; azt jelenti, hogy a vilag ram torhet es en semmit sem tehetek ellene.
Az egyediillet es tehetetlenseg erzesenek ez az osszeolvadt parosa teljesen ertheto erzelmi reakci6 att61, aki raebred, hogy akaratan kiviil egy olyan lethe kenyszeriil, amelybe nines belesz6lasa. 280
._
~ Egzisztencialis elszigeteltseg
5t,
es ·elja ~y
'a, e-
ra ja
La
it
1, b
,,
(
Az elidegenedes. Nem csak onmagunkat teremljiik meg, de egy vihigot is meghozza arr61 ki sem deriil, hogy mi hoztuk letre. Az egzisztencialis elszigetel tseg beiv6dik a dolgok kozotti kotoanyagba", atitalja a vilag alapkozetet. De eltunik eloliink a szemelyes es kollektiv jelentessel felruhazott teremtett vilagi targyak ujabb es ujabb retegei alatt es mi mar csak a hetkoznapisag, a megszokott tevekenysegek vilagat erzekeljiik. Egy llotthonos", stabil vilag vesz koriil, ismeros targyakkal es intezmenyekkel; egy olyan vilag, melyben minden targy es minden leny ujra meg ujra 6sszekapcsol6dik. Az embert megnyugtalja a valahova tartozas meleg es ismeros erzese; a roppant iiresseg es teljes elszigeteltseg 6si vilaga melyen a retegek alatt hallgat es csak ritkan- remalmokban es misztikus vizi6kban - koszon rank. Vannak azonban pillana tok, amikor a val6sag fQgg_<:?_n_y~ f~l_l~QQ_~~~l6JJiink es hirtelen szemiink ele taru1 a hatterben muk6d6 gepezet. Ezekben a pillanatokban, melyeket velemenyem szerint minden gondo1kod6 ember ismer, egy pillanatnyi elidegenedes tapasztalhat6- a targyak elvesztik jelentesiiket, a jelkepek szetesnek, az otthonossag" horgonyai elszakadnak. Albert Camus egyik korai irasaban egy ilyen erzest ir le, mely egy idegen varos hotelszobajaban tor ra: 11 II
l ~
II
Itt vagyok vedteleniii egy varosban, ahoi nem tudom eioivasni a feliratokat ... baratok neikiil, akikhez sz6Ihatnek- roviden, az id6 eltoitesenek a Iehetosege neikiil. Ebben a szobaban, meiyet athatnak egy idegen varos zajai, tudom, hogy semmi sem mutatja nekem egy otthon vagy mas becses J:leiy kellemesebb fenyet. Kezdjek kiabaini? Ordftani? Idegen arcok jeiermenek meg ... Es most a megszokas fiiggonye, a szavak es gesztusok kenyeimes szovete Iassan es vegiegesen Ievon6dik a szorongas sapadt arcuiatar61. Az ember szembesiii onmagavai: es nem tunik boidognak ...
Az egzisztencialis fajdalom erne pillanataiban melysegesen megrendiil az egyen kapcsolata a vilaggal. Egyik paciensem, egy rendkiviii sikeres, kemenyen hajt6s vallaiatvezeto beszamoit egy ilyen esetr6I: csak nehany percig tartott, de oiyan eroteijesen, hogy negyven ev utan is eienken emiekezett ra. Tizenket evesen egyik ejszaka a szabad eg aiatt fekiidt es bamulta az eget. Hirteien ugy erezte, eiszakad az anyafoidtoi es csak sodr6dik a csillagok kozott. Hoi van? Horman jon? Horman jon Isten? Horman jon barmi (inkabb mint a semmi) is? Maganyossag, tehetetlenseg es taiajtaiansag keritette hataimaba. Bar en magam nehezen hiszem ei, hogy eietre sz6I6 donteseket Iehet hozni a pillanat heveben, a paciensem kitartott amellett, hogy ott es akkor dontotte ei: oiyan neves es hataimas lesz, ami vegiegesen meg6vja ot ett6I az erzestol.
Az elveszettsegnek, megfosztottsagnak, iiressegnek ez az e1menye termeszetesen nem "odaat" van, hanem benniink, es nines sziikseg kiils6 ingerre, hogy rata1aljunk. E11~ ha alaposan magunkba me1yediink. Robert Frostnagyszeruen fogalmazzameg: Nem tudnak megremiteni engem iires tereikkei , A csillagok kozott- hoi nincsen emberi faj. Bermem van az, annyira otthonosan, hogy ...1 Magamat remftem meg sajat urommei, 6 jaj.
Amikor az egyen rabukkan sajat "urjeire", a vilag hirtelen idegennek tunik. Kurt
~ b esze~1 erro"1:13 Reinhar d 1gy
Vaiami meiyen misztikus teiepszik koze es a vilaga ismeros targyai, koze es tarsai,
281
' fti
_
__..,...
ELSZIGETELTSEG koze es minden "erteke" koze. Minden, amit a sajaljanak nevezett, elhalvanyodik es elsi.illyed, ugyhogy semmi sem marad, amiben megkapaszkodhatna. A "semmi" fenyegeti, egyedi.il talalja magat, elveszve az i.iressegben. De amikor a gyotrelemnek ez a sotet, szomyu ejszakaja elvonul, az embe,r megkonnyebbiilten fels6hajt es azt mondja maganak: vegiil is, ez volt a "semmi". Atelte a semmit.
Heidegger a "titokzatos" jelzovel hivatkozik arra az cillapotra, amikor valaki elveszti az otthonossag erzetet a vilagban. Amikor az egyen (dasein) minden izevel a latszatvilaghoz kotodik es elveszti a kapcsolatot egzisztencialis helyzetevel, Heidegger szerint "mindennapi", "bukott" letformaban van. A__g.Q!.Q!l_g§~..§lzol~l ~~-~~Jq~~-!~~£l!,_C:lmely_tl:_~i_t91:<~C:l~(JS_~_aq~n keresztiil v.!ssza vezeti az egy~~!.~~-~ls~ geteltseg es a semmi tud.atossagilioz. Egy masik helyen Heidegger azt mondja, hogy amikor_~z egye~_!
t6rt{ el a. ··v:ncig rrl.agfu1yossciga;irgalmatlansciga-~s-nem.r~fei~se-f~ttfu1~·-vrragot
-~§!~sf·~~zi
hogya latszatvilag elterelje a figyelmiinket. A vegso retteges akkor tor rank, amikor keirn~zniink_a.semmivel. Ilyenkor egyetlen tar-gy-vagy sze~ry:--sem segithet rajtunk; ez az a pillanat, amikor az egzisztencialis elszigeteltseg teljessege-· ben feltarul elottunk. Kierkegaard es Heidegger kedveltek a "semmivel" kapcsolatos sz6jatekokat. "Mitol fel az ember?" "Semmitol!" Az olasz rendezo, Antonioni, mestere volt az elidegenedes abrazolasanak. Szamos filmjeben (peldaul, Az ejszaka) a targyak eroteljes megvilagitasban jelennek meg, hideg titokzatossagot sugallva. Elkulonulnek a jelentesuktol a fohos pedig csak tehetetlenul bolyong kozottuk, mikozben mindenki mas magat61 ertetodoen hasznalja 6ket. 16 Az elidegenedes nem csak a vilag targyaira vonatkozik; a tobbi strukturateremt6 entitas is- mint a szerepek, ertekek, iranyelvek, szabalyok, erkolcsi elvek- jelenteset veszti. Az 5. fejezetben bemutattam egy egyszeru dezidentifikaci6s gyakorlatot, melyben az egyenek keszitenek egy listat a "Ki vagyok en?" kerdesre adott valaszaikb61, majd megfigyelik, milyen erzeseket valt ki bennuk a listan szerepl6 szerepek (peldaul, ember, apa, gyerek, fogorvos, gyalogos, olvas6, ferj, katolikus vagy Bob) feladasa. A gyakorlat kozben az egyenek minden szerepet levetkoznek es bela~ak, hogy a let fuggetlen a sallangokt61 --~~_egyen akkor is megmarad ~~gy_~-~-~-~:Z.:~~!!~-~-~~- s~~~--!estetlen F-tLAo4s. ~")egyertelm
5t:.I-1H I
szembe. .
282
-
~ Egzisztencialis elszigeteltseg
es li"
ek tzt
ki el ~1,
ai :i-
~ is
)t
~ )r
n :;_· )-
tomeges ongyilkossag es a haborus kaosz - ezek nemcsak ordogi, visszataszit6 voltuk miatt keltenek benniink remiiletet, hanem azert is, mert arr61 tanuskodnak: semmi sem olyan, amilyennek hittiik, a veletlen jatszik veliink es a dolgok allhatnanak maskent is; hogy minden, anlit tart6snak, szilardnak, ertekesnek es j6nak tartottunk, hirtelen semmive valhat; hogy nines szilard talaj a labunk alatt; hogy barhol is legyunk a vilagban, "otthontalanok" vagyunk. FEJL6DES ES EGZISZTENCIALIS ELSZIGETELTSEG
Rank szerint a fejl6des folyamata a szeparaci6, a kiilonall6lennye valas folyamata. A fejlodes, a feln6tte valas elkiiloniilest feltetelez: auton6miat (onszabalyozast), onbizalmat, onall6sagot, egyeniseget, fiiggetlenseget. Az emberi elet a petesejt es a sperma fuzi6javal kezdodik, az embrionalis szakaszban az anya iranti abszolut fizikai fiiggoseggel, majd a sziilok es a komyezet iranti teljes erzelmi es fizikai rautaltsaggal folytat6dik. Az egyen fokozatosan kijeloli a hatarokat a kornyezete es onmaga kozott, kezd onmagara tamaszkodni, fiiggetleniti magat es szeparal6dik, vagyis elkiiloniil. Ha nem- akkor nem no fel. A szeparaci6 es a feln6tte valas eszkoze pedig az elszigetel6des. A felnoves dilemmat kiser6 fesziiltseg, Kaiser terminol6giaja szerint, az ember "egyetemes konfliktusa". Az egxenne valas teljes, alapvet6, vegervenyes es athidalhatatlan elszigeteltseggel jar". 18 Fromm az Esca-Re from Freedom (Menekiiles a 9 szabadsagt61) dmu munkajaban ugyanezt mondja: II
i-
k g
n
6
l-
:t
5 s
(
7
1
Amilyen mertekben kiemelkedik vilagab61 a gyermek, olyan mertekben tudatosul benne az egyediillet, es az, hogy mindenki mast61 kiilonall6 entitas. Ez az elszakadas a vilagt61, mely az egyen individualis letehez kepest tulsagosan gyors es er6teljes es nem ritkan fenyeget6 es veszelyes, tehetetlenseg- es szorongaserzest sziil. Amig az egyen resze a vilagnak, amig nines tudataban egyeni eselekvesi lehet6segeinek es felel6ssegeinek, addig nines miert agg6dnia. Amikor egyenne valik, egyediil marad es egyediil nez szembe a vilag minden veszedelmes es tulereju vonasaval.
A kapcsolati egyseg megsziintetesehez az egyennek vallalnia kell az egzisztencialis elszigeteltseget, annak minden rettegeset es kiszolgaltatottsagat._A_illzi6.._y__agy elszigetel6de_~-=- illetve, ahogyaJ.1 111eg gyakran hivat~oznak ra: _a kot6des vagy sz~araci6 - dilemma_ a felnotte -ycil~s legfo~f~sa~b_-fel~data~'I~fre gonaoTCOtfO Rank-:amTI
a teljes kiszakad~sraheagyazoft~gb-6[A1n1f6ra gyerrrie""[£el, azrnagaaz~fet. Most mar j6llatszik, hogy a letezeselszigeteltsege es az interperszonalis elszigeteltseg szorosan osszefon6dnak. A kapcsolati egysegbol val6 szabadulas egzisztencialis elszigeteltsegbe taszitja az egyent. Amennyiben a fuzi6s let nem kielegit6 es az egyen tul koran szakad ki a fuzi6b61, felkesziiletleniil eri az onall6 elettel jar6 elszigeteltseg. Szamtalan kapc~s>lat ~~~.!~i~-~~-~g_~-!~-:Z:~!l~ialis elszigeteltseg miatti f~lele~, es. amint azt latni fogjuk, ez a felelem kepezi a pszichoterapi.~ban kiala_!5~_16 a~tetel egyik legfont()Sabb ~dmamikajat. -- . Minden kapcsolatban feive-t6dikiftfz16-=1z-C>fcici6 dilemmaja. Egyreszt az egyennek meg kell tanulnia ugy k6t6dni a masikhoz, hogy ne engedjen - az elszigetelt-
283
ELSZIGETELTSEG seget elkeriilendo- a masik reszeve valas vagyanak. Bugental (a viszonyulasr61 sz616 fejtegetesei soran21 ) eljatszik az angol"apart-a_part" szavakkal. .. Az ember alapvetO interperszonalis feladata, hogy egyszerre legyen 6nal16 (vagyis kiviil a masikon, apart) es resze annak (a part). A kapcsolati magany es az egzisztencialis elszigeteltseg egymas allomasai. Az embernek eloszor szeparalnia kell magat a masikt61, hogy talalkozzon az elszigeteltseggel; egyediil kelllennie, hoogy megtapasztalja a maganyt. De amint azt hamarosan latni fogjuk, pontosan ez az egyediillet az, ami vegiil megteremti a mely es jelentosegteljes bevon6das lehetoseget.
Elszigeteltseg es kapcsolat Az egzisztencialis elszigeteltseg igen kellemetlen szubjektiv allapotot eredmenyez, es az egyen ezt az allapotot, a diszf6ria legtobb formajahoz hasonl6an, nem sokaig toleralja. Mukodesbe lepnek a tudattalan elharitasok es gyorsan elfedik azt -a tudatos tapasztalat lat6mezejebol. Az elharitasnak sziinteleniil mukodnie kell, hiszen az elszigeteltseg mindig ott vanes csak arra var, hogy felismerjek. Az eter hullamai- ahogyan Martin Buber mondta- alland6an zugnak, de a vevokesziilekeink a legtobbszor ki vannak kapcsolva 22 Hogyan vedekezhet az ember a vegs~-~l~~ig~~~!!se~_ttenete ellen? Az elszigeteltseg egy reszet befogadja es (~~~~_gg~. ~J:!~esevel) elszantan" viseli. A tobbit ugy pr6balja semlegesiteni, hog_x megkiserli feladni az egyediilletet es kapcsolatba lep valakivel, akar ~!.!.!:~E~f(lj!ci~(ll!~~~~--~-~r.~~!:~~~~rmeszeru lennyel. Vagyis az egzisztencialis elszigeteltseg fenyegetese elleni legfObb vedelem termeszetenel fogva interperszonalis, ezert a tema klinikumanak bemutatasakor elkeriilhetetleniil a kapcsolatokra kell iranyulnia. A hangsuly tekinteteben azonban elterek az interperszonalis pszichol6gia hagyomanyos targyalasat61; nem az olyan sziiksegletekre koncentralok, mint a biztonsag, a kotodes, az onervenyesites, a vagykielegites vagy a hatalom, hanem azt vizsgalom, mikent enyhitik a kapcsolatok az alapveto es egyetemes interperszonalis elszigeteltseget. Egyetlen kapcsolat sem sziintetheti meg az elszigeteltseget. Letiinkben mindannyian egyediil vagyunk. Az egyediillet azonban megoszthat6 ugy, hogy a szeretet ellensulyozza az elszigeteltseg fajdalmat. "A nagy kapcsolat - mondja Buber - rest iit a fennkolt magany falain, mersekli annak szigoru torvenyet es az univerzumt61 erzett retteges melysegei felett li.idat ver ket egyszemelyes let k6z6tt."23 Meggyozodesem, hogy ha kepesek v~~~-~Jf~g_~.9:!:1i_~~-~~.!~~!!...Y.~.g~1J.1L~~~}_alt helyzetiinket a letezesbe11, kepese~ lesziin~ sz_ere~.~~~i~!~~!~i.~~sok fele. Ellenben, ha eluralkodik.raftunk..apanik a'magfuly feneketlen melysegetOl, nem tudunk · kinyulni masok fele, csak ketsegbeesetten hadonaszunk es csapkodunk, hogy bele ne fulladjunk a let tengerebe. Ebben az esetben kapcsolataink hamisak es oszintetlenek, oromtelenek, sikertelenek es torzak lesznek. Nem ugy viszonyulunk masokhoz, mint erzo es hozzank hasonl6an ijedt es maganyos lenyekhez, akik a dolgok masszajab61 - ugyanugy, ahogy mi - megpr6balnak letrehozni egy otthonos II
11
•
II
.. Lefordithatatlan sz6jatek: apart=kiviil, a part=resze valaminek. Ebbol is latszik, altalanos pszichol6giai torvenyszen1segeknel erdemes vigyazni a csak egy-egy nyelvcsoportban igaz etimol6gtai magyarazatokkal. B.S.
284 I I
cl
lrl Egzisztencialis elszigeteltseg
;r61 her ila ilis
[t a
;ta-
ye-
·et.
e-
m
zt ll,
vilagot maguknak. Eszkozoknek tekin~iik oket. Nem embereknek, hanem targyaknak, melyekre funkci6juk miatt vannak sziiksegiink. A legfontosabb funkci6 termeszetesen az elszigeteltseg tagadasa, de ha ezzel tisztaban lennenk, tul kozel keriilnenk a rank leselkedo rettegeshez. Sokkal hatE~konyabb alcazasra van sziikseg; metafunkci6k bukkannak fel; es ugy alaki~uk ki a kapcsolatainkat, hogy biztositsak szamunkra azt a termeket (peldaul ero, fuzi6, vedelem, nagysag, imadat), ami elszigeteltsegiink tagadasara szolgal. Ebben a psziches vedelmi szervezodesben semmi uj nines: minden viselkedesmagyaraz6 rendszer ismer olyan alapkonfliktusokat, melyeket veda es alcaz6 dinamikak retegei vonnak be. Ezek a "kapcsolatok", a termekeik, a funkci6ik es a metafunkci6ik alko~ak azt a valamit, amit a klinikusok "interperszonalis pszichopatol6gianak" neveznek. Be fogom mutatni a patol6gias kapcsolatok kiilonbozo formainak klinikai kepet es kifejtem azok egzisztencialis dinamikait. De hogy vilagossa valjek, mi nem lehet egy kapcsolat, eloszor meg kell tudnunk, hogy j6 esetben, milyen kellene legyen.
:!r
:!-
it a
z ~I
l
A SZOKSEGLETMENTES SZERETET
A legjobb esetben a kapcsolatot olyan egyenek alko~ak, akik feltetel nelkiil, sziiksegletmentesen viszonyulnak egymashoz. De hogy lehet szeretni valakit azert, ami, nem pedig azert, amit nyujtani tud? Hogy szerethetiink ellenszolgaltatas nelkiil, hogyan szerethetiink a valamit valamiert elve nelkiil, hogy kapcsolatunk haj6jat ne az elragadtatas, a vagy, a rajongas vagy az onerdek vitorlaja mozgassa? Sok boles gondolkoz6 foglalkozott ezekkel a kerdesekkel; el6ljar6ban osszefoglalom, hogy mire jutottak. Martin Buber. "Kezdetben vala a kapcsolat" - hirdette24 a filoz6fus-teol6gus. Atyai megjelenese, athat6 tekintete, feher szakalla csak novelte filoz6fiai tanitasai sulyat, de termeszetesen nem ezert volt rendkiviili hatassal mind a vallasfiloz6fiara, mind a modern pszichiatriai elmeletre. Szemleletm6dja a zsid6 misztikus gondolkodas es a haszidizmus, illetve a modem kapcsolat-elmelet szokatlan 6tv6zete volt. Az emlitett idezet ezekben a hagyomanyokban gyokerezik. ].ub~!-azt a vallasos tradici6t vallotta, hogy minden ember a Szovetseg resze; mindenkiben ott van az ·isteni szikra, es ezek egyiittesen alko~ak az isteni jelenh~tef. Az emberek· osszetartoznak, mert mindannyiankozmik0.L?.Eiritualis kapcsolatb.an vannak az univerzummal. Buberugy gondolta, hogy a kapcsolat iranti s6vargas "velesziiletett" es adott, es "az egyen az anyja meheben ismeri az univerzumot [azaz, kotodik ahhoz], amit azutan a sziiletesekor elfelejt". A gyerek "6szt6n6sen" keresi a kapcsolatot - ami eredetileg taktilis, es ekkent optimalis" kontaktus a masik lennyel. 25 Az ujsziilott !}em tud semmifele "En" -rol; a letezes egyetlen formajat ismeri: a kapc.soiatot~-- · Az ember tani~ a Buber·;·.nem.-I~tezikkulOnci116'entihisk~nt:··;;Az ember-akoztesseg teremtmenye". 26 A kapcsolatoknak - tehat a koztessegben levesnek - ket alapveto formaja van, melyeket Buber "En-Te" es "En-Az" tipusoknak nevez. Az "En-Az" kapcsolat az egyen es egy dolog kozotti viszonyt jelent, egy "funkcionalis" viszonyt alany es targy kozott, ami teljesen nelkiilozi a k6lcs6n6sseget. Az "En-Te" kapcsolat teljesen kolcsonos, es benne van a masik letezesenek teljes II
I
285
ELSZIGETELTSEG tudatosulasa. Nem azonos az empatiaval (amikor az egyen a masik perspektivajab6llalja a helyzetet), mivel tobb, mint az "En" kiserlete kotodni a masikhoz. Ebben a kapcsolatban az en sz6 nem letezik, csupan az En-Te alapsz6. 27 "A kapcsolat- kolcs6n6sseg." 28 Az En-Tees En-Az kapcsolatokban nem csupan a kapcsolatok termeszete, illetve a Te es az Az kiilonbozik alapvetoen, de a ket ·uiszonyban maga az En sem ugyanaz. Nem az En birtokolja az elsodleges val6sagot, az En csak eldontheti, hogy befogott lat6tereben inkabb az Az-okhoz vagy a Te-khez akar tartozni. Nem az En a "koztesseg"; az E1J..L£J.!- adoJJ kapcsolat kontextusa jeleniti meg es fornuilja. Y~~--~~H~~!. ~~g_y!J~n_p_~f.?lY~~~~j~--~--!~_.!!.~!~.~~-~~-~-~~ya. Minden 'Tees a kapc~olat mi.Ildenpillanata ujrateremti az Ent. Az En-Az kap~so l~tb-an-·(iegyen Az ·valami1};ei\ d.o1og-vagy-szem~ly)az~eg·y~n-v.aiamit visszatart, ~~1~~jt _mag~bol; a masikat tobbfele peispektivab6r szemleli: kategorizalja,elemzi, ___111egiteli eseldo11ti a helyet~ ciolgoknagysemajaban. Amikor azonban ai egyen egy Te-hez- k6t6dlk, az eg~sz leriy~\~efl
1?-f~(~l/.l~.
t;lt"
Ha az egyen nem teljes lenyevel kotodik a masikhoz, ha valamit visszatart, peldaul ha ellenszolgaltatast var, vagy ha__ta~gxga_gosa~- es~ze~~~lo~ntyi~ony;ul a masikhoz, es arra kivancsi, milyen velemennyellesz a masik a tetteirol, akkor az egyen az En-Te kapcsolatat En-Az kapcsolatta alakitotta. Ha valaki igazan kotodik a masikhoz, akkor oszinten oda kell figyelnie ra: meg kell sziintetnie a masikra vonatkoz6 sztereotipiait es varakozasait es hagynia kell, hogy a masik reagalas':A!K2!.!!!:~li~.§..t. Buber kiilonbseget tesz oszinte" es "hamis" ~1afig~eles koz.?_~!:, aminek nyilvanval6an tanulsagai vannak a terapias kapcsolatra nezve. Ahhoz, hogy az egyen sziiksegletmentes m6don viszonyuljon a masikhoz, meg kell vah1ia 6nmagat61 vagy feliil kell emelkedjen azon. Kedvenc peldam az En-Te kapcsolatra Buber egyik visszaemlekezese gyermek onmagara es a lovara: 30 II
Amikor tizenegy eves koromban a nyarat nagysziileim birtokan toltottem, ha csak tehettem es nem figyeltek ram, beosontam az istall6ba es finoman megpaskoltam az en dragam- egy szeles hatu almasderes- nyakat. Nem pillanatnyi elragadtatas volt ez, hanem egy csodalatos, baratsagos, ugyanakkor mel yen felkavar6 tortenes. Ha most akarnam elmagyarazni, kezdve att61 a mai napig eleven erintest61, azt kellene mondanom: ugy ereztem, abban az erintesben ott volt a Masik, a Masik roppant massaga, ami azonban nem maradt olyan idegen, mint az okore vagy a kose, hanem hagyta, hogy kozel menjek hozza es megerintsem. Amikor megpaskoltam hatalmas sorenyet, ami neha bamulatosan fesiiltnek ttint, maskor meg csapzottnak es vadnak, es ereztem a kezem alatt liiktet6 eletet, mintha a b6r6mmel maga a vitalitas eleme erintkezett volna; valami, ami nem en voltam, ami bizonyosan nem volt hozzam hasonl6, kitapinthat6an mas volt, nem egyszen1en a masik, hanem maga a Masik; es megis, hagyta, hogy kozeledjem hozza, ram bizta magat, onmagat aTe viszonyulasaba helyezve: Te volt nekem. A 16, meg akkor is, amikor nem ontottem zabot a jaszolba, szeliden megrazta massziv fejet, megmozgatta bozontos fiileit, halkan horkantott, mint egy 6sszeeskiiv6, aki azt akarja, hogy jelzeseit csak a cinkostarsa ismerje fel; es elfogadott. De egyszer - nem tudom, mi iithetett a gyermekbe, mindenesetre eleg gyerekszen1 volt- hirtelen belem nyilallt, hogy milyen oromet ad nekem ez a jatek es akkor hirtelen a kezem tudatossa valt. A stmogafas ugyanugy folyfatodott mmt addig, de valami
286
r~
~ Egzisztencicilis elszigeteltseg megvaltozott, mar nem volt ugyanaz. Es masnap, amikor boseges~n megetettem es megsimogattam a baratom sorenyet, mar nem emelte fel az iistoket.
in n ~t
t, a ;a :t. )-
t, i, n :z
n
tl L-
n
g 1,
g
e
k z lt
;t -
t,
Az En-Te alapvet6letezesim6dja a "parbeszed", melyben kimondva vagy kimondatlanul"a felek a masik sajatos lenyenek tudataval gondolnak egymasra es azzal a szandekkal kozelednek egymashoz, ho§r egy elo es kolcsonos kapcsolatot alakitsanak ki onmaguk es a masik kozott". A dial6gus azt jelenti, hogy az egyen teljes lenyevel fordul a masik fele. Amikor a fiatal Buber elfordult a 16t61, eszrevette a kezet es tudatosult benne, hogy mennyi oromot szerzett neki a simogatas, a parbeszed megszlint, helyebe "monol6g" lepett es megjelent az En-Az. Buber ezt r az elfordulast a masikt6l"reflexi6nak" nevezi. A reflexi6 soran az egyen nem csak Qc: FL/;:)liO hogy maga fele fordul, de ami meg fontosabb, megfeledkezik a masik sajatos Ienyerol. Viktor Frankl ugyanezt a gondolatot fogalmazza meg, amikor eliteli az egymasra talalas fogalmanak napjainkban tapasztalhat6 "vulgarizalasat". 33 Frankl azzal ervel, velemenyem szerint helyesen, hogy az a talalkozas, ami oly gyakori az eredeti encounter csoportokban, lenyegeben egyaltalan nem egymasra talalas, hanem onkifejezes, az erzelmi kisiiles elragadtatasa, aminek a racionaleja abban a £l(OQU1tR~ pszichol6giai "monadol6giaban" keresendo, mely az emberi letet ablaktalan cella- ·---~----~ nak, magat az embert pedig onmaga meghaladasara es a masik fele fordulasra keptelen teremtmenynek festi le. Ezert aztan tul gyakran keriil a hangsuly az agresszi6 levezetesere, a parna vagy homokzsak oklOzesere, az onbecsiilesre, az onmegval6sitasra es arra, hogy a tobbieket osi problemak megoldasara hasznaljuk. Ez nem odafordulas, hanem, Buber szavaival elve "narbeszednek alcazott mono34 ~ . 16gok" sora. Buber sokat vart az En-Te kapcsolatt61. Egy alkalommal peldaul felkereste egy ismeretlen fiatalember, aki nyilvanval6an csak csevegni akart vele. Buber j6val az eset utan tudta meg, hogy a fiatalembemek volt egy rejtett celja, mivel eppen egy nagyfontossagu dontes elott allt. Noha Buber baratsagosan es elozekenven bant vele, a fiatalember azzal vadolta, hogy "lelekben nines ott" es "nem taLtlja ki a kimondatlan kerdeseket". 35 De vajon lehetseges-e alland6an ekkora intEri:Jitassal ford ulni a masik fele? Termeszetesen nem, es Buber hangsulyozta, hog) J,·Jliehet az _En-Te az az ideal, amire torekedni kell, az egyen csak ritkan eli at. f-..L. ember elsosorban az En-Az vilagban el; ha folyamatosan a Te-beii.~tffile, felemesztene aTe / 36 ------··---··~,agyogasa: [Az Az vilaga] az a vilag, melyben az embernek elnie kell, es kenyelmesen elhet ... ATe pillanatai kiilonos, lirai-dramai epiz6dokkent bukkannak fel. Varazsla tuk izga t6, 9-e veszelyes vegletekbe kenyszeritenek ... nem elhetiink a tiszta jelenben [vagyis az En-Te-ben], az felemesztene rninket ... de tudni kell teljesen odafigyelni a masikra [vagyis reszt venni az En-Te-ben]: enelkiil az ember nem letezhet. De aki csak ebben el, az nem ember.
t,
t, n
:t
1-
L,
e
1
y
.
1
1
i
Ez a fogalmaz6dik meg Hillel rabbi j61 ismert aforizmajaban is: "Ha nem magamert vagyok, akkor ki van ertem? Es ha csak magamert vagyok, akkor mi vagyok?" 37 Azert ideztem Hubert ilyen hosszan, mert a feltetel nelki.ili, szi.iksegletmentes szereteten alapul6 kapcsolatra vonatkoz6 gondolatai eletszen1ek es megkap6ak. *
Bir6 Daniel forditasa.
287
ELSZIGETELTSEG lYlindamellett nem hagyhatom sz6 nelkiil a nyilvanval6 fesziiltseget az egzisztencialis elszigeteltseggel kapcsolatos allaspontom es Buber azon kijelentese kozott, hogy az ember nem Enkent letezi~, hanem "a koztesseg teremtmenye". Tekintve, hogy Buber szerint az ember alapvetoletezesi m6dja a kapcsolat, az egzisztencialis elszigeteltseg nem fer bele a rendszerebe. Kifogasolna azt a tetelemet, mely szerint letezesiink alapvet6 vonasa az elszigeteltseg; de meg ennel is jobban kifogasolna azt, hogy fejtegeteseim reszekent ra hivatkozom. Megis engedtessek meg, hogy bemutassam azt az almot, ami vel Buber a Between Man and Man dmu konyvet indi~a- azt a visszater6 almot, mely neha tobb eves sziinet utan is ujra meg ujra felbukkant az eleteben. 38 Ez, a "ket kialtas almakent" emlitett alom azzal kezdodik, hogy egyediil talalja mag at "egy hatalmas barlangban, vagy egy sarkunyh6ban vagy egy roppant erd6 peremen, melyhez foghat6t magamfajta meg soha nem latott". Aztan valami varatlan dolog tortenik, peldaul, egy allat kiszakit egy darabot a karja husab61, majd: Felkialtok ... Mindig ugyanaz a kialtas, artikulalatlan, de fegyelmezett ritmus szerint hullamz6, olyan 6bl6sse dagad6, amit a torkom nem is birna elviselni ha ebren lennek, hosszu es lassu, egeszen lassu es nagyon hosszu, nem is kialtas, hanem enek. Amikor veget er, a szivem megszunik dobogni. De akkor, valahonnan nagyon messzir61 egy ugyanolyan gyaszos kialtas hallatszik, amit egy masik hang kialt vagy enekel- ertem.
Buber szamara a valaszkialtas a dont6 mozzanat: Amikor a kialtas abbamarad, egy bizonyossag, egy igazi alombeli bizonyossag tolt el, hogy most megtOrtent. Semmi tobb. Csak ez, csak igy - most megtortent. Ha megpr6balnam szavakba 6nteni, azt mondanam, hogy az a valami, ami el6idezte a kialtasomat, csak most a valaszkialtassal tortent meg.
Buber szerint alapvet6letformank kapcsolatfiigg6; es ebben az alomban, melyre n1int az igazsagot igazol6 vizi6ra hivatkozik, a let a kapcsolat- a valaszkialtas megsziiletesevel kezd6dik. De ez az alom konnyeden ertelmezhet6 ugy is, hogy az egyen nem a kapcsolatban kezdodik, hanem egy titokzatos helyen. Az egyen felkialt, es hogy meghallja a valaszt, megall a szive. Nekem ez az alom az alapvet6 elszigeteltsegr61 sz61 es azt mondja, hogy eletiink egy ~~~~~~la~~~-~~ kialtassal kezd6dik. Abraham Maslow. Az 1970-ben elhunyt Abraham Maslow-nak irdatlanul nagy eln1eleti hatasa volt a modern pszichol6giara. Mindenki masnal inkabb 6 tekinthet6 a humanisztikus pszichol6gia megalapit6janak- ez az a teriilet, mely, mint az els6 fejezetben emlitettem volt, sok tekintetben atfedest mutat az egzisztencialis pszichol6giaval. Szerintem Maslow arra rendeltetett, hogy ujra meg ujra, sokszor felfedezzek, mire teljesen befogadjak gondolatai gazdagsagat. :§gyik £6 tetele szerint az egyen alapmotivaci6ja vagy a "hianyra" vagy~:.fejl6desre" iranyul. Maslow-nal a pszichoneur6zis hianybetegs~ami abb61 keletkezik, hogy bizonyos aiapvet6pszich~f6giaiszii~segletek- a biztonsag, avalahova tartozas, az 6n-azonosscrg:~a··s-z:ere-tet, a£eifogacli:l.S,""a-foi1tossiii=korag..yermekkor-----.. ··39-··". ....... .... . . .. .. . .................. -------.... ----- ··----.. -- --· . ··-------J_6l kezdve nem teljesiilhetnek. Akiknel ezek a sziiksegletek ki vannak elegitve, fejl6desorientcHtak: kepesek realizalni az eresiikhoz es 6nmegval6sitasukhoz sziikseges velesziiletett kepessegeiket. A fejl6desorientalt egyen, ell~ntetben a hiany···--··-·-··-~··-
288
~-
.~ Egzisztencialis elszigeteltseg
[sztencozott, dntve, :1cialis zerint isolna
orientalttal, j6val onall6bb es j6val kevesbe tamaszkodik a komyezetere meger6sitesert es kielegiilesert. Mas sz6val, a fejl6desorientalt egyeneket iranyit6 tenyez6k nem tarsas, hanem bels6 tenyez6k: 40 Belso termeszeti.ik torvenyei, lehet6segeik es kepessegeik, adottsagaik, rejtett eroforrasaik, kreativ sugallataik, onismeret iranti igenyi.ik, az igeny, hogy egyre integraltabbak es egysegesebbek legyenek es hogy megismerjek onmagukat es celjaikat- ez egyben a hivatasuk vagy a sorsuk.
~tween
) eves kent" :lang;hat6t :daul,
ts szeebren enek. tgyon vagy
g tolt t. Ha ~zte a ~lyre
:as:yaz ;yen veto ~hes
agy thet az a lis .zor
A fejl6desmotivalt, illetve a hianymotivalt szemelyek mas-mas tipusu kapcsolatokat alakitanak ki. A fejl6desmotivalt egyen fiiggetlenebb, kevesbe lekotelezettje masoknak, nem igenyli annyira masok dicseretet es szeretetet, nem olyan ehes a tiszteletre, a fontossagra es az elismeresre. Nines sziiksege folyamatos kapcsolati kielegiilesre, id6nkent ugy erzi, a tobbiek akadalyozzak es kedveli a maganyt. Azaz, a.__~~g?_d_~SII].~!!~~t_~mb_~~-1!~-~-E~te!lcial~ tamasz~Q_g~?Jlak_tg_l
~ ·ke)Va
:orve, 1k1y-
A termelo (alkot6) munka altali egyesi.iles nem interperszonalis; az orgiasztikus
289
ELSZIGETELTSEG fuzi6kban elerheto egyesiiles muland6; a konformihissal elerheto egyesiiles csak pszeudo-egyesiiles. Ezert ezek csak reszleges megoldasok lehetnek a let problemajara. A teljes megoldas az interperszonalis egyesiiles eleresevel, ket ember szeretet altali fuzi6javal val6sfthat6 meg.
Nem egeszen vihl.gos, mit is ertett Fromm llteljes megoldas" alatt, de feltetelezem, hogy a legkielegit6bb" megoldast. A szeretet nem szi.inteti meg elki.iloni.iltsegi.inket; az elki.iloni.iltseg az elet velejar6ja, szembenezheti.ink vele, de nem torolhelji.ik el. A szeretet - leghatasosabb fegyveri.ink az elki.iloni.iltseg miatti fajdalom ellen. Buber, Maslow, es amint latni fogjuk, Fromm ugyanugy fogalmaztak meg a feltetlen szeretetet, j6llehet kiindul6ponljuk ki.ilonbozott, mivel mindharman mas szerepet tulajdonitottak a szeretetnek az egyen eleteben. Buber szerint a szeretet az ember termeszetes allapota, az elszigeteltseg pedig egy bukott allapot. Maslow a szeretetet veleszi.iletett emberi szi.iksegletnek es lehetosegnek tekintette. Frommnal a szeretet egy megki.izdesi strategia, "megoldas a let problemajara"- ez a nezet nagy on kozel all a jelen konyv mondanival6jahoz. A szeretet nem minden formaja egyforma gy6gyir az elki.iloni.iltseg fajdalmara. Fromm ki.ilonbseget tett szimbiotikus egyesi.iles" - a szeretet hibas formaja - es erett" szeretet kozott. A szimbiotikus egyesi.iles a szeretet egy aktiv (szadisztikus) es egy passziv (mazochisztikus) formajab61 all, egy olyan fuzi6b61, rnelynek egyik tagja sem egesz vagy szabad (a kovetkezo reszben, a szeretet maldaptiv formainak targyalasakor bovebben kifejtem majd). Az erett szeretet viszont olyan egyesi.iles, mely a szemelyes integritas es az egyeniseg megorzesenek feltetelei kozott jon letre ... Az a paradox helyzet all elo, hogy a ket ember egy es megis ketto". 46 Fromm a szeretet fejlodeset a kora gyermekkorb61 eredezteti, amikor az egyent meg azert szeretik, ami- pontosabban azert, hogy van. Kes6bb, nyolc-tiz eves kor kozott egy uj tenyezo lep a gyerek eletebe; raj on, hogy az ember tetteivel is kivalthat szeretetet. Amikor az egyen legyozi az onzeset, a masik szi.iksegletei ugyanolyan fontosak lesznek a szamara, mint a sajaljai; es a szeretet fogalma a passziv (szeretve lenni) formab61 fokozatosan az aktiv formaba tevodik at. Fromm a Szeretve lenni" allapotot fi.iggo allapotnak tekinti, melyben az egyen kicsinyseget, kiszolgaltatottsagat es j6sagat jutalmazzak a szeretettel; mig a SZeretetet gyakorl6" aktiv, cselekvo allapot. Az infantilis szeretet elve: azert szeretek, mert engem szeretnek; az erett szeretete pedig: azert szeretnek, mert szeretek. Az eretlen egyen azt mondja, "azert szeretlek, mert szi.iksegem van rad". Az erett pedig azt: "azert van 47 ~ szu.. k segem ra~ d , mer t szere tlek" . Fromm azon tetelenek, hogy a szeretet nem passziv, hanem aktiv folyamat, kardinalis jelentosege van a klinikus szamara. A paciensek arra panaszkodnak, hogy maganyosak, hogy nem szeretetremelt6k es nem is szeretik oket; de a terapias munkat a masik oldalon kell elvegezni, nevezetesen azon a hianyossagukon, hogy keptelenek szeretni. A szeretet nem passziv erzelem, hanem pozitiv cselekves; adjak es nem kapjak- llreszvetel", nem llbeleeses" .48 Ki.ilonbseget kell tenni adas': es kii.irites" kozott. Egy gyujtogeto, befogad6 vagy kizsakmanyol6 tipusu egyen 11
II
II
II
11
11
11
11
II
11
* Fromm ot kapcsolati szemelyisegtfpust ki.ilonboztet me~: befogad6, kizsakmanyol6, ~yujt6get6, keresked6 es proauktiv. Az els6 negy (vagyis a "nem produktlv" tipusok) azt hiszik, hogy a j6 forrasa" rajtuk kivi.il all es csak ugy szerezhetik meg, ha befogadjak, elveszik, halmozzak vagy elcserelik. A produktiv tipus beli.ilrol motivalt, fejl6desmotivalt, megval6sult egyen. I
290
r
>ak ra. ali
n,
nik n. a ~s
et
w
1-
et
a. ~s
s) k k s, n
Lt
if
lt
[l
e
.,
~ Egzisztencialis elszigetel tseg val6szfnuleg kimeritonek erzi az adast. Az erett "produktfv" egyen szamara azon-:ban az adas az ero es a gazdagsag manifesztaci6ja. Az adas aktusaban az egyen sajat elevenseget fejezi ki es erositi meg. Amikor az egyen ad, a masik szemelyben eletre k~lt val~~~' ami visszaverodik ra; a val6di adas aktusaban az egyennek nines belesz6l_asa ~~a:ho~X~~g_~~E_-y.i_~za-a mciSlict6[ Az.adcis-ifogad6fls-ad6vi teszi es egyutt orulnek annak, amit ily m6don letrehoztak." 5 Figyeljuk meg, milyen kozel all ez a gondolat Buberehez: A kapcsolat kolcsonosseg. Az en Te-rn ugy hat ram, ahogyan En-em hat ra. A hallgat6ink tanitanaks a munkank atformal minket ... Az egyetemes kolcsonosseg aramlataiban elunk." 1 Az adas mellett az erett szeretetnek vannak mas alapelemei is: torodes, erzekenyseg, megbecsules es a masik ismerete. 52 A szeretet azt jelenti, hogy az egyen aktfvan torodik a mastk elett~vel es feJI6desevel~_._£~gekony a masik (fizikai es psziches) szuksegleteire, tiszteletben _tartja a masik paratlansagat~~~ak veszi, ~~lyen, es onzetlenul segit n~~!..C: maga m6djan torteno fejlodesben. De az egyen mindaddig nem tisztelheti a masikat tokeletesen, amfg nem ismeri ot. Fromm szerint a masik csak akkor ismerheto meg igazan, amikor az egyen felulemelkedik sajat gondjain es a masikat a masik szemszogebol latja. Empatias figyelemre es megismeresre van szukseg G6llehet Fromm nem hasznalja ezt a kifejezest): az egyennek be kelllepnie a masik szemelyes vilagaba, meg kell ismernie azt, ott kell elnie, ra kell ereznie a masik celjaira es erzeseire. Figyeljuk meg ujfent, mennyire egybevag Buber es Fromm gondolatmenete: hasonlftsuk ossze Buber "parbesze-. ~~-f.!.Q~:' oszin~~ es f~!~t~l nelkuli odafigyeleset". Fontos, hogy a klinikus a szeretetet hozzaallasnak, attitudnek (vagyis valami olyasminek, ami jellemzo az egyen iranyultsagara a vilag fele) tekintse es ne targykapcsolati szintu fogalomnak. Tul gyakran esiink abba a hibaba, hogy a kizar6lagos kotodest tekintjuk a szeretet intenzitasa es tisztasaga egyeduli bizonyitekanak. Az ilyen szeretet azonban Fromm terminol6giaja szerint "szimbiotikus szeretet" vagy "poffeszkedo egotizmus", 53 es a masok iranti torodes nelkiil sziiksegszeruen onmagat emeszti fel. A szii.ksegletmentes szeretet ezzel szemben az II
°
II
egyen viszonyulasa a vilaghoz. Egy negyveneves, rendkiviil sikeres vallalati igazgat6 azzal keresett fel, hogy beleszeretett egy n6be es azon viv6dik, elhagyja-e feleseget es gyermekeit, vagy sem . Alig nehany iiles utan tiirelmetlenne es m6dfelett kritikussa valt, elmarasztalva a szakszerutlensegemet, minthogy nem voltam kepes egy szisztema tikus, j61 megtervezett cselekvesi tervvel el6allni. Ennek a kritikanak az elemzese hamarosan elvezetett oda, hogy altalaban nagyon kritikus a hozzaallasa az emberekhez. A terapiaban elkezdtiink - az el6tte all6 dontes helyett - a kiilvilag iranti szeretete hianyaval foglalkozni. A terapia hasznosnak bizonyult a szamara, mert olyasmire f6kuszalt, amire az eredmenyes terapiak altalaban- a varatlanra.
Fromm szerint a legalapvet6bb emberi szeretet a felebarati- az embertarsainkkal val6 olyan egyesiiles elmenye, amelyre a mindenfajta kizar6lagossag teljes hianya a jellemzo. A Biblia hangsulyozza, hogy az elesettet, a gyenget, az ozvegyet, az arvat, az idegent kell szeretni. Ez a szeretet semmifele celt nem szolgal es oket szeretni csak feltetel nelkiil es "felebarati m6don" lehet. Ezt a reszt egy kerdessel kezdtem: hogyan lehet szuksegletmentesen, feltetel nelkiil kot6dni valakihez? Most, Buber, Maslow es Fromm egyiitthangz6 kovetkeztetesei
291
""
ELSZIGETELTSEG fenyeben, felvazolom az erett, feltetel nelkiili kapesolat jellemzoit es az igy k6rvonalaz6d6 prototipust hasznalom majd a kiilonbozo elvetelt kapesolatok megvilagitasara: 1. Torodni valakivelonzetlen viszonyulast jelent: az ember felreteszi entudatossagat, a Mit gondolhat r6lam? vagy aMi hasznom belole? gondolatokat. Nem var dieseretet, esodalatot, szexualis kielegiilest, hatalmat vagy penzt. Az ad ott pillanatban kizar6lag a masikhoz kotodik: nines harmadik szemlelo. Mas sz6val az embernek teljes lenyevel kell kotodnie: ha nines teljes lenyevel jelen - peldaul kozben arra gondol, hogy milyen hatassallesz ez a kapesolat egy harmadik szemelyre -, akkor annak mertekeben hibadzani fog a kapesolat. 2. Torodni valakivel azt jelenti, hogy a leheto legteljesebben kell ot ismemi. Ha az ember onzetleniil kotodik, akkor teljesen megismerheti a masikat - riem esak azon reszeit, melyek valamilyen eelszeruseg miatt erdekesek a szamara. Atnyulik a masik lenyebe, felismerve, hogy a~ erzo leny, aki hozza hasonloan megteremtette a sajat vilagat. 3. Torodni valakivel azt jelenti: fontos a masik lete es fejlodese. A gondos rea figyeles nyoman kialakul6 teljes megismeres alapjan az ember torekszik segiteni, hogy a masik az egymasra talalas pillanataiban tokeletesen kiteljesedhessen. 4. A torodes aktiv. Az erett szeretet nem azt jelenti, hogy az embert szeretik, hanem azt, hogy o szeret. Nem "beleesest" a masikba, han em a szeretet adasat. 5. A torodes: letezesi mod a vilagban; nem egy kizar6lagos, runekeny es magikus kapesolat egy adott szemellyel. 6. Az erett torodes az ember gazdagsagab61, es nem a szegenysegebol fakad- a fejlOdesbol, es nem a sziiksegbol. Az egyen nem azert szeret, mert a letezeshez, a kiteljesedeshez es a magany elOli menekiilesben sziiksege van a masikra. Az eretten szereto ember ezeket a sziiksegleteket mar kielegitette maskor, mashogyan (nem utols6 sorban a koragyermekkorban kapott anyai szeretet reven). A multbeli szeretet ily m6don az ero forrasa, a jelenlegi pedig az ero eredmenye. 7. A torodes kolcsonos. Amilyen mertekben fordul az ember a masik fele, olyan mertekben alakul at ettol az odafordulast61. Amilyen mertekben eletre kelti a masikat, olyan mertekben valik 0 is elevenebbe. 8. A felnott torodes nem jutalom nelkiili. Az egyen atalakul, gazdagodik, kiteljesedik, egzisztencialis elszigeteltsege gyengiil. A torodessel mag a is torodeshez jut. De ezek a jutalmak az oszinte torodesbol kovetkeznek; nem elOzik meg azt. Frankl talal6 sz6jatekaval: "ha iildozi, eluzi".
Az egzisztenchHis elszigeteltseg es a kapcsolat pszichopatol6ghija Ha nem tudjuk kifejleszteni azt a belso erot, szemelyes ertekessegtudatot es szilard identitast, ami sziikseges a szembenezeshez egziszteneialis elszigeteltsegiinkkel, annak kimondasahoz, "hat legyen", befogadva magunkba a szorongast, keriiloutakon pr6balunk biztonsaghoz jutni. Ebben a reszben ezeket a biztonsagkereso m6dszereket es klinikai megjelenesi formait fogom megvizsgalni. A
292
.., -·· r
--
_p.J..__
Egzisztencialis elszigeteltseg
l
m6dszerek legnagyobbreszt kapcsolatiak- vagyis magukban foglaljak az interperszonalis viszonyokat -,de amint azt latni fogjuk, az egyen ezekben a kapcsolatokban nem kotodik igazan a masikhoz (vagyis, nem tOrodik vele), hanem valamilyen szi.ikseglet kielegftesere hasznalja. A retteges, az egzisztencialis elszigeteltseg kozvetlen tudata es a szorongas enyhitesere szolgal6 psziches strukturak mind tudattalanok. Az egyen csak annyit tud, hogy nem kepes egyediil maradni, hogy ketsegbeesetten akar valamit masokt61, amit soha nem kepes elemi, illetve, hogy barmit is tesz, valami mindig balul i.it ki a kapcsolataiban. Egy masik megoldas az, hogy az egyen felaldozza az egyeniseget: azzal enyhiti az elszigeteltseggel jar6 szorongast, hogy elmeri.il masokban, mas i.igyekben, mas torekvesekben. fgy viszont~ mint Kiergegaard mondja,54 ketszeres a ketseg:beeses: kezdodik az alapveto egzisztencialis ketsegbeesessel, majd, felaldozva tudatossagat, meg csak nem is tudja, milyen ketsegbeesett helyzetben vannak.
i
MASOK SZEMEBEN LETEZNI
1
t
s 1
{
l
l
(
Az egyedi.illetben az a legrosszabb, egyszeruen megorjit a gondolat, hogy abban a pillanatban val6szinuleg a vilagon senki sem gondol ram". Ezt az egyik csoporti.ilesen mondta egy beteg, akit azert utaltak k6rhazba, mert egyediil maradva panikrohamok jottek ra. Az osztalyos betegekbol all6 csoport tobbi tagja azonnal egyetertett a kijelentesselygy tiz_en~Q~nc eves lany (szakit~-~~-~9Y.e:!~~!l:-~'.!~~'-"-~g!~ az ereit") csak ennyit mondott, lnkabb meghalnek, minthogy egyedi.illegyek!" sz6lt:-"Jfa-egyed:urvagyot<:Kangokafna110k. Egy masik izy_____ ...............---··· - ......... -----------·-·---·" ' .............. -.................. ._ ..................._. . . . . . . -............._.... . maradjak egyedi.il!" (Erdekes fenomenol6giai magyarazat a hallucinaci6ra.) Egy m~Sikbeteg (tob£isz0ros oncsoril
11
·ra:ran·-a.-z-erCnogy-ne
·a:
II
-Most eppen almodik- kozolte Subidu -, es tudod-e vajon, hogy mirol? , - Azt senki se tudhatja- felelte Alice. - Ugyan! Hat rolad!- kialtotta Subidu, diadalmasan osszecsapva kezet.- Es hamar nem almodna r6lad, mit gondolsz, vajon hollennel? - Hat ott, ahol vagyok - valaszolta Alice. - Csudat! - vagott vissza Subidu folenyesen. - Sehol sem lennel. Hiszen te csak alomkep vagy! - Ha az a Kiraly ott veletleniil folebredne- tette hozza Subidam -, hipp-hopp, eltUnnel, mint a kamfor! - Dehogy tfumek! - kialototta Alice sertodotten. - Es kiilonben is, ha en csak alomkep vagyok, akkor kivancsi vagyok, hogy ti vajon ... - Szintugy! - mondotta Subidam. - Szintugy! Szintugy! - kialtotta Subidu. Olyan hangosan kiabalt, hogy Alice rasz6lt: - Csitt! Akkora larmat csapsz, hogy meg a vegen folebreszted!
293
ELSZIGETELTSEG - Hiaba beszelsz arr61, hogy felebreszljiik- mondta Subidam -, hiszen te csak alomkep vagy. Tudod j61, hogy nem vagy igazi. - De igazi vagyok! - Alice sirva fakadt. -A sirast61 sem leszel igazibb- jegyezte meg Subidu.- Ezen nines mit sirni. - Ha nem volnek val6di- mondta Alice, konnyei kozt szinte kacagva, olyan kiilonos volt ez az egesz -, akkor sirni sem tudnek. - Remelem, nem gondolod, hogy ezek val6di konnyek - vagott kozbe Subidam megvetoen.*
!:.lUICID
Az egyik csoporttag elmeselte, hogy egyszer tobb h6napig jart pszichoterapiaba, majdevekkelkes6bbvaratlanulfelkeresteegykori terapeutajat. Teljesen "feldulta", hogy a terapeutanak negyvenot percre volt sziiksege ahhoz, mire kezdett emlekezni ra. Majd a csoportvezet6hoz fordult es igy sz6lt: "Ugye, on mindig fog emlekezni ram? Mert ha nem, nem tudom folytatni". Egyetemi oktat6 volt, es lassankent elfogadta a kegyetlen tenyt: ahogyan 6 is elfelejti a diakjait Q6val azel6tt, mint a diakjai ot), ugy a terapeutaval is ez tortent. A terapeuta es a tanar sokkal tobbet jelent a paciens es a hallgat6k szamara, mint forditva. (Ez nem jelenti azt, hogy a terapeuta-paciens talalkozas nem lenne teljes es mely jelenlet.) Kes6bb ugyanazon az iilesen a paciens megjegyezte, hogy most mar kezdi erteni, miert ttint az ongyilkossag mindig is vonz6 megoldasnak a szamara. Azt hitte, hogy ha ongyilkos lesz, masok sokaig fognak emlekezni ra. Kittin6 peldaja ez a 2. fejezetben emlitett "ongyilkossag mint varazslat" felfogasnak. Az ongyilkossagra gondolva, ~!fo_ga~~l?.-~I1.tr..l~K ~eJl:lj~len! a halai, sot, ugy kapaszkodott ~-~ 9~1gyg!i~onygatasaba. Tovabba, rajohet, hogy az nem szereti, hanem igenyli 6t. Soha nem erzi ugy, hogy kielegitoen ismerik es teljesen megertik, mert ~-~!tn~!!__~m a teljes lenyehez k6t2_9i!<-Lhane~~ak .~oz_~.!-~~~~~~, ~.!YJ?izonyitani kepes az 6 letezeset. A megoldas altalaban rossz, mert csak hezagp6tlas: ha az egyen nem kepes igazolni onmagat, akkor alland6an a masikt61 var igazolast. Azert sem j6, mert a neurotikus felreertelmezi a problemat: azt hiszi, hogy nem szeretik, holott a val6sagban eppen az a gond, hogy 6 nem tud szeretni. Hamarosan latni fogjuk, hogy szeretetet adni sokkal nehezebb, mint kapni, es az ember lethelyzetenek nagyobb tudatossagat es elfogadasat igenyli. Akinek masok meger6sitesere van sziiksege ahhoz, hogy el6nek erezze mag at, keriilnie kell az egyediilletet. Az igazi magany rul kozel hozza az egzisztencialis elszigeteltseg miatti szorongast, es ezt elkeriilend6, a teret be kell nepesiteni, az id6t mindenfelevel ki kell tolteni ("agyoniitni"). (A maganzarka mindig is hatborzongat6 biintetes volt.) Masok ugy kiizdenek az elszigeteltseg ellen, hogy a maganyos pillanatokban elmenekiilnek a jelenb61: den1s emlekeket hazudnak magukI
* Revbir6 Tamas forditasa.
294
r
..
=J!L_ Egzisztencialis elszigeteltseg
cep
nak (amelyek az esemenyek idejen kozel sem voltak derusek) vagy megval6sulatlan tervek elkepzelt hozadekan almodozva a jov6'be vetitik magukat. Amedilaci6~anU~~~~~~~yreszt~~~~a~~~~
tos
tm
1a, l" zni 1
:lt a ~t
a
n
z
[-
n ~'
l,
I .,. ;)
uralas-erzet __~'l:gY_Cl.Ea:z:z~·-. J::.:-.11Y.~.S.~~!_E~Y.!!!~~~!~~-~~1~-~!E~~!!~~.!!!~~~!~-~~-~l ~~?.! hogy egy~_zeruencsak onmagava.~ legyer.:t.~~~-tis elj~~ ~~-<::-~~~~gr~.J0;~~-~~ az idot. Megtanultunk egyszerre tobb dologgal foglalkozni - dohanyozni, nigogurrilzn1, figyelni, vezetni, tevezni, olvasni. Ertekeljiik az idot megtakarit6 gepeket es ezt a mercet magunkra is alkalmazzuk. De mit tegyiink a megtakaritott idovel, iissiik agyon valami massal? Amikor az egyen elsodlegesen azert kotodik a masikhoz, hogy vedekezzen a magany ellen, akkor a masikat eszkozze alakitotta. Nem ritka, hogy egy paros ket tagja egymas elsodleges funkci6jat elegiti ki: ugy illenek egymashoz, mint villasdug6 a foglalatba. Kapcsolatuk gyakran annyira kolcsonosen funkcionalis, hogy szilard marad; mindazonaltal az ilyen felallas altalaban gatolja a novekedest, mivel egyik sem ismeri teljesen a masikat. Ezek a kapcsolatok olyanok mint az ugynevezett onhord6 szerkezetek, ahol az egyes reszegysegek, falak egymast tarljak; ha eltavolitva az egyik partnert (vagy pszichoterapiaval megerositve), a masik osszeomlik. Renszerint azonban ez a kolcsonos sziiksegletkielegites nem mukodik. Az egyik fel egy ponton raj on, hogy nem szeretik, hanem kihasznaljak es olyan partner utan nez, aki jobban megfelel az elvarasainak. Egy harmincharom eves paciensemet, aki rogeszmesen felt a maganyt61, az a vizi6 gyotorte, hogy "hatvanharom eves koraban egyediil fog enni". Egyfolytaban a vegleges kapcsolatot kereste. J6llehet vonz6 es j6 kedelyu no volt, a ferfiak egy rovid talalkozas utan altalaban kileptek az eletebol. Velemenyem szerint a ferfiakat a no ketsegbeesett es intenziv szeretetigenye tantoritotta el, tovabba az, hogy felismertek: nemigen tud szeretet adni. Dinamikaja megertesehez fontos tampon tot ad ott a tobbi kapcsolata megismerese: kivetel nekiil itelkezoen es megvetessel, rovid uton elutasitotta mindazokat, akikben nem latott potencialis tarsat. Olyan pacienseket kezelve, akik nehezen alakitanak ki tart6s kapcsolatokat, altalaban celravezeto megvizsgalni a paciensek kevesbe mely kapcsolatainak szerkezetet. A szeretet nem helyzetre szabott, nem egy kiilonleges talalkozas, hanem viszonyulas. Vagyis, ha az egyent nem szeretik, az igen gyakran annak a hozadeka, hogy o nem szeret. Charles, az ambulans paciensek csoporljaba meghivott rakos beteg (lasd 5. fejezet) kezelese remekiil peldazza, hogyan alkalmazhat6 az interperszonalis kotodes az elszigeteltseg elkeriilesere. Charles azert jart terapiara, hogy javitsa interperszona.Iis kapcsolatai minoseget. Egesz eleteben huvosen zark6zott volt es m6dfelett kenyelmesnek talalta ezt a tavolsagtart6 viszonyulast. A rak megjelenese es a ket evre prognosztizalt varhat6 elettartama felkeltette benn az elszigeteltseg erzeset es arra osztonozte, hogy pr6baljon kozelebb keriilni az emberekhez. Az eset, melyet be kivanok mutatni, azzal kezdodott, hogy az egyik csoporttag, Dave kozolte a tobbiekkel, hogy egy szakmai kepzes miatt nehany h6napra kenytelen elhagyni a varost - es a csoportot. A tavozas nagyon felzaklatta Dave-t es Charles kivetelevel mindenkit a csoportban. A csoporttagok elohoztak emiatti banatukat vagy eppen csal6dottsagukat. Hadd idezzek egy reszt a csoportbeszamol6b61 (a beszamo16kat az iilesek utan postaztam a tagoknak).56 A figyelem fokozatosan Charlesra terel6d6tt, mivel sz6va tettem, hogy tulsagosan
295
ELSZIGETELTSEG j6zanul, problemamegold6 stilusban reag«ilt Dave bejelentesere, es kivancsi lennek, mit erez val6jaban. Ez egy felettebb erdekes esemenysort inditott el a csoportban. Charles egy ideig tagadta, hogy barmit is erezne Dave tavozasa miatt. Megpr6baltunk erzeseket elohozni belole, de kfserleteink rendre kudarcot vallottak. Ekkor megkerdeztiik, hogy talan azt szeretne, ha tavozasa utan 6 senkinek sem hianyozna? De ez a pr6balkozas sem vezetett sehova. Ekkor emlekeztettem, hogy egyszer azt mondta, fajdalmat erez a mellkasaban, amikor valaki elhagyja a csoportot, mire azt valaszolta, ez csak egyszer fordult elO. Tovabb eroltettem a dolgot es kijelentettem, egy alkalom eppen eleg, de 6 csak mosolygott es mindannyiunkat eltolt magat61. Kis ido mulva, mintegy mellekesen kozolte a csoporttal, hogy a leletei szerint a rak jobban javul, mint az varhat6 volt. Akkor tudtuk meg, hogy a sz6ban forgo kivizsgalas eppen aznap tortent. Dave megkerdezte tole, "Miert nem mondtad el korabban?" Charles azzal mentegetozott, hogy meg akarta vami Lenat (Lena par percet kesett). Erre azt mondtam, nem ertem, miert nem mondhatta el el6'bb a csoportnak, mikozben Lena megerkezesekor egyszeruen megismetelhette volna. Ekkor Charles megdobbento kijelentest tett: Most, hogy a rakja javul, hirtelen ugy erzi, mar nem kivancsi az emberekre es visszavonul. FUZI6
Az ember "egyetemes konfliktusa" abban all, hogy szeretne onall6 szemelyisegge valni, ami viszont ijeszto elszigeteltseggel jama. Ezen konfliktus kezelesenek legaltalanosabb m6dja a tagadas: az egyen a fuzi6 kaprazataba menekiil es azt gondolja: "Nem vagyok egyediil, masokhoz tartozom". Fellazilja enje hatarait es egy masik egyen vagy csoport reszeve valik, ami magaba olvaszlja ot. Azokat, aki~ hajlamosak a £Uzi6ra, altalaban u de_Eendensnek" nevezik. 6k, ArietfSzava!vaC~~=~~-~~4_2m~~s-mcis1k~ii"- ~ffle~~-azefSZakadas minden bizonnyal hatalmas__gyotreleill!Tiel jama szamukr~ Sajat sziiksegleteiket feladjak; megpr6baljak megfejteni, hogy mire vagynak a tobbiek es az o vagyaikat teszik magukeva. Mindenekfelett keriilik az osszeiitkozest. Az_individualizaci6 helyett a __Qjztonsc!gQ_t es a beolvadast valaszljak. Kaiser igy jellemzi az ilyen egyent: 58 Viselkedesiik latsz6lag azt sugallja: "Ne vegyel komolyan. En nem tartozom a felnottek koze, es nem kezelhetsz felnottkent". Jatekosak, de nem ugy, mint az, aki igazan szeret jatszani, hanem mint aki nem akar (vagy nem mer) komolynak es unalmasnak tUnni. A lesujt6, sot akar tragikus esemenyeket is vigyorral vagy sietos kozonnyel fogadja, mintha kar lenne idot fecserelni azokra. Szivesen beszelnek gyengesegeikrol, gyakran tulzasokba esve. Teljesitmenyeiket es sikereiket nevetseges szfnben tuntetik fel, vagy a sikerbeszamol6t rogton kudarcaik felsorolasaval tompftjak. Beszeduket gyakran atmenet nelkuli temavaltasokkal szabdaljak fel. Naiv kerdeseikkel, gyermeteg csacsogasukkal azt pr6baljak a hallgat6sag ertesere adni, hogy az 6 helyuk a "nem felnott" kateg6riaban van, es nem szabad felnott embereknek tekinteni 6ket.
Kaiser bemutalja egy olyan paciens klinikai viselkedeset, aki kiilonosen hajlamos osszeolvadni egy eroteljesebb figuraval: 59 G. nyolc h6napig foglalkozott egy harmincas evei veget tapos6 ferfival, aki kesz volt megtenni mindent, amit erzese szerint elvartak tole. Amikor G. at akarta tenni a talalkoz6 idopontjat egy masik napra vagy 6rara, a ferfi valasza mindig az volt: "Hogyne doktor, hogyne!" Mindig pontos volt, de latsz6lag csoppet sem zavartatta magat, haG. kesett. Amikor az ulese~ a nap belesutott a szemebe, soha nem merte behuzni a fuggonyt vagy leereszteni a rol6t. Feszengve hallgatott, pislogott es forgatta a nyakat, mig G. eszre nem vette. Ilyenkor ugy reagalt, mintha G. kerte volna meg,
296
~
~~-
" Egzisztencitllis elszigeteltseg
mek, than. tunk ~ker
'ez a 1dta, olta, tlom ilva, nint :nap zzal mdgerttest e es
;ge
;a.Ilja: sik
)k, en
td-
~ik
ta
La tki es
OS
nnk. k6 ni
)5
:z
a
t:
a
e
a
,,
hogy leeressze a rol6t. "Hogyne doktor, hogyne!" mondta keszsegesen, majd felugrott a szekre es leengedte a fiiggonyt. "igy, doktor? Nines tul sotet?
Az egzisztencitllis elszigeteltseg ellen vallalt fuzi6 egy olyan szerkezetet biztosit, ami altai sok klinikai szindr6ma erthetove valik. Vegyi.ik peldaul a transzvesztitizmust. (J gy tarljak, hogy a transzvesztitat a kasztraci6s szorongas motivalja: annyira kockazatosnak tarlja a versengest a ferfiakkal, hogy nonek oltozve pr6bcll kimaradni belole: es igy a maga valasztotta szimbolikus kasztraci6val megszabadul a genitalis szexualist61. Mindazonaltal Rob, akirol a 4. fejezetben sz6ltam, azt peldazza, hogy a fuzi6 is szolgalhat kozponti szervezo dinamikakent. Rob tizenharom eves kora 6ta viselt noi ruhakat. Kezdetben a nov ere, majd az anyja ruhait vette kolcson. A ferfiakhoz nem mert kozeledni, mert tulsagosan felt toliik, a nokhoz pedig azert nem, mert nem akarta, hogy visszautasftsak; kovetkezeskeppen egesz eleteben rendkiviil elszigetelt volt. Nonek oltozve soha nem a nemisegr61 fantazialt, kepzetei altalaban a fuzi6 temaja koriil forogtak: egyszen1en csak elkepzelte, hogy eljut egy olyannoi csoporthoz, ahol szivesen Iatjak es befogadjak. A terapiaban kapcsolati stilusa a beolvadas iranti vagyat tiikrozte- engedelmes es alazatos volt, igenyelte a tobbiek, kiilonosen a terapeuta figyelmet, akit az egekig magasztalt. A csoportban radobbent, mil yen lehetosegeket rejt egy kapcsolat. Vilagosan latta- azt hiszem, eleteben eloszor- hogy mennyire elszigetelt. "Seide nem tartozom, se oda, se a ferfiakhoz, sea nokhoz, teljesen egyediil vagyok", fakadt ki az egyik iilesen. Szorongasa (transzvesztita megnyilvanulasaival egyetemben) egy ideig szemmellathat6an fokoz6dott. Amint azonban megfelel6 szocialis keszsegekre tett szert es kapcsolatokat alakitott ki, eleinte a csoport tagjaival, majd a kornyezetevel is, teljesen felhagyott transzvesztita vagyaival.
Az egzisztencialis elszigeteltseg motivalta fuzi6 es a beolvadas a vegso megmentobe- mint a halalfeielemeffen1v~de1ttavede1em klmil
.
297
, -~
ELSZIGETELTSEG oltozetu sportol6 tokeletes osszhangban vegrehajtott bonyolult kurjet figyelte. A taps utan mindketten megigazitottak a nyakkendojiiket es az 6rajukra pillantottak -meg mindig teljesen egyszerre. Ez a kuron kiviili szinkron meg tovabb ajzotta a kozonseget; Kaiser pedig elgondolkozott, mil yen jutalmaz6 az en hatarainak meglazulasa okozta orom: 62 Ha a mozgas harm6niaja es osszhangja eleg kozel all a tokeletesseghez, lenyugozi, felizgatja es elbuvoli a kozonseget, es egyaltalan nem szamit, hogy egyetlen el0ad6 latvanya is ugyanolyan kellemes lehet. Egy j61 kepzett katona egy szal magaban vegzett gyakorlata- menetelese, fordulatai, megalljai, meglehet oromet szereznek a kikepzo tisztnek, a kiilso szernlelO szemeben azonban nevetsegesnek tunnek. Ha viszont egy egesz zaszl6alj vonul fel, egy iitemre lepve, a hosszu menetoszlopot kisebb egysegekre tagolva, hogy mindannyian ugyanabban a pillanatban kanyarodjanak, majd ujra egyetlen hosszu egyenes oszloppa valva, megtartva az alakzatot, menetelve es fordulva, mfgnem egy rovid jelre egyszerre mozdulatlanna dermednek a karok, a labak, a sisakok es a fegyverek, mind ugyanabban a pozfci6ban, meg egyetlen szurony sem 16g ki a leniab61, akkor meg egy buzg6 antirnilitaristanak is elall a lelegzete. Es bizonyara nem a megfelelO szogek es egyenes vonalak nyugozik le, hanem a kep ... jobban mondva a gondolat, hogy a sokasag ugy mukodik, mintha egyetlen agy iranyftana.
Haazegyenolyan,mintmindenkimas-ugyanolyanruhatvisel, ugyanarr6lbeszel es ugyanolyan szokasokat vesz fel; ha nincsenek gondolatai vagy erzesei -megmenekiilhet az egyeniseg elszigeteltsegetol. Termeszetesen ezzel az enjet is elveszti, de nem kell szembeneznie az egyediillet remevel. A hasonl6sag ellensegei a szabadsag es az ontudat. Az elszigeteltseg megoldasat a ruzi6val az olyan kerdesek assak ala, mint a "Mit akarok? Mit erzek? Mit akarok elerni az eletben? Mi van bennem, amit meg akarok mutatni es meg akarok val6sitani?" A szabad onkifejezes es a fuzi6val nyert biztonsag kozotti osregi harcban az elszigeteltseg elkeriilese erdekeben az en altalaban engedmenyekre kenyszeriil. A t_ . csoport csabitasa val6ban eros. Hogy csak egyetlen peldat emlitsiink- a jonestowni 0 1 ·'b["(;.~ tragedia, a szekta tomeges ~ng_xilkoss~l?a is_~-~~-()..£.9!~-~rejet bizonyilja. Az azonof.UJ 'ODU f'( sulas a csoporttal menedeket nyujtott a_!~-~oknak az el_~zigetelt let reme elOl- es ezt (!_nnyira ertekesnek talciltak, hogy hajlan~6ak v_o._lt~~-~~<:J:~nt~!_~ld~~i e~te: vilagi javmkat, baratmkat, orszagukat;TsVeguiazeletuket is. , . A m1szhC1zmus, am1 az uniVerzurri-iii.aiTorfeii.6egyesiiles emelkedett, csodalatos E 1--)./-Al"'V pillanataival kecsegtet, szinten az en elvesztesevel jar. Az egyesiiles egy masik L szemellyel, egy csoporttal, iiggyel, a termeszettel vagy az univerzummal mindig T:JJ~Td.llr.fr magaban hordozza az en elveszteset, es mindig egzisztencialis buntudatot sziil2 egy fajdalmas buntudatot, mely az eltekozolt eletet siralja mindannyiunkban. Szadizmus. A fuzi6ra torekvo egyen, aki dependens, alazatos, onfelaldoz6, turi a szenvedest, aki tulajdonkeppen elvezi a szenvedest, ha az eloszlalja a maganyt, aki a biztonsagert es beolvadas lehetosegeert mindeme hajland6, amit a dominans fel kivan tOle- felettebb erdekes hasonmas. Partnere, aki uralni akarja a masikat, meg akarja alazni, fajdalmat akar okozni neki, teljhatalmu urava akar valni, latsz6lag egyaltalan nem hasonlit a fiiggo, ftlzi6ra torekvo egyenhez. Pedig, amint arra Fromm figyelmeztet, "mindket hajlam ugyanannak az alapveto sziiksegletnek az eredmenye, es abb61 fakad hogy egyediil keptelenek elviselni enjiik gyengeseget es elszigeteltseget ... A szadistanak eppolyan sziiksege van a targyara, mint a 298
••lii!W
Egzisztencialis elszigeteltseg ·.A tak :a a eg-
63
td6
mazochistanak. " Kettejiik kozott az a kiilOnbseg, ami a fuziona.I6 es a befogad6 kozott: az egyik abban keresi a biztonsagot, hogy bekebelezi a masikat, a masik pedig abban, hogy hagyja a bekebelezest. Az elszigeteltseg mindket esetben enyhiil - vagy azert, mert az egyen elveszti a kiilonall6sagat es elszigeteltseget vagy pedig azert, mert masok bekebelezesevel kiterjeszti onmagat. Ez a magyarazata annak, hogy a szadizmus es a mazochizmus gyakran egymast valtogalja az egyenben: ugyanannak a problemanak a kiilonbozo rnegoldasai.
lla-
SZEX ES ELSZIGETELTSEG
:>zi,
rle~gy
.an >plre
nd gy
es
·a
ei :r-
'
~-
a k
n
z
\.
t
A szimb6lum" fogalmat Freud vezette be a lelki szervezodesbe. Az Alomfejtes otodik fejezeteben kiilonfele, szexualitassal- nemi szervekkel, szexualis aktusok64 kal- kapcsolatos szimb6lumokat ir le. Az a gondolat, hogy egy dolog helyettesitheti a masikat, neha tulzasokhoz vezet, figyelrneztet Freud: egy cigaretta nem mindig a penisz szimb6luma: "Van ugy, hogy egy cigaretta egyszeruen csak cigaretta". De Freud nem megy eleg messzire ezzel a figyelrneztetessel - ugyanis lehetseges, hogy maga a szex is valami mast szimbolizal. Ha az ember legvegs6 problemai egzisztencialis termeszetuek es a halallal, szabadsaggal, elszigeteltseggel es jelentesnelkiiliseggel kapcsolatosak, akkor konnyen elkepzelhet6, hogy ezek a szorongasok olyan szarmazekos jelensegekkel is helyettesithet6k es szimbolizalhat6k, mint amilyen a szexualitas. A szex felhasznalhat6 a halalszorongas elfojtasara. Sokszor talalkoztam olyan vegs6 stadiumban lev6 rakbetegekkel, akik szinte kenyszeresen foglalkoztak a szexszel. Talalkoztam hazasparokkal, ahol az egyik fel sulyos rakbeteg volt, az iilesen azonban a szexualis problernaikon kiviil masr61 nernigen esett sz6. Idonkent a beszelgetes heveben, a vadak es viszontvadak kozepette magam is teljesen megfeledkeztem arr61, hogy az egyikiik rovidesen meg fog halni. Ilyen sikeres a vedekez6 man over. Az 5. fejezetben beszeltem egy fiatal n6r61, aki mehn yakrakban szenvedett es azt tapasztalta, hogy a betegsege nemhogy elriaszlja, de meg vonz6bba is teszi a ferfiak szemeben- amiben nyilvanval6an az 6 valtoz6 hozzaallasa lehetett a vezet6 motivum. Ellen Greenspan egy kutatasban kimutatta, hogy sulyos mellrakban szenved6 nok, hasonl6 koru egeszseges konrtrollokhoz kepest sokkal gyakrabban fantazialnak a szexr61. 65 Van valami szivarvanyosan magikus a szex csabitasaban. A szex hatasos ved6bastya szabadsagtudatunk es a szabadsag miatti szorongasunk ellen, mivel annak b6dulataban nem erzekeljiik, hogy mi magunk teremljiik meg a vilagunkat. Ellenkez6leg, egy hatalrnas kiils6 ero befolyasa ala keriiliink. Iranyit minket, magaval ragad, "bed6liink neki". Ellenallhatunk, elodazhaljuk vagy elfogadhaljuk, de soha nines az az erzesiink, hogy mi dontiink" vagy "teremljiik meg" szexualitasunkat: olyan, mintha kiviil allna rajtunk, sajat ereje van, ami neha nagyobbnak latszik az eletnel. A szexualisan kenyszeres betegek gy6gyulasuk utan gyakran arr61 szamolnak be, hogy eletiik sivar lett. Deszexualiza.I6dva, azt kerdezik: Ez minden?" A kenyszeres szexualitas gyakori reakci6 az elszigeteltseg erzesere. A szexualis llparosodas" pillanatnyi, amde hatekony enyhiiles amaganyos egyennek. Pillanatnyi, mivel nem kot6des- csak karikaturaja a kapcsolatnak. A kenyszeres szex teljesen ellentmond a val6di tor6des szabalyainak. Az egyen eszkozkent haszna.Ija II
II
11
299
tjALA
1 /....
J, Sl-~
~~~
ELSZIGETELTSEG a masikat, sot annak is csak egy reszet, es kizar6lag azzal van kapcsolatban. Az ilyen jellegu kotodes a szex miatt jon letre- "minel gyorsabban, annal jobb" alapon -, nem pedig azert, hogy a szexualitason keresztiil egy melyebb kapcsolat vegye kezdetet. A szexualisan kenyszeres vegytiszta peldajat adja a reszleges kotodesnek. A beszelt nyelv j61 tiikrozi ezt az attirudot: "egy j6 fenekr61", "zsoker61", "kancar6l" beszeliink; a nyers nyelvezet (numera, felcsinalni, meghuzni, dugni, bezavami a macit a mah1asba stb.) sok min dent kifejez - atverest, agresszi6t, manipulaci6t -, csak torodest es kotodest nem. A szexualisan kenyszeres szemely nem ismeri igazan a partnereit. fgy aztan onmagat sem kell megmutatnia; a partnereknek csak azok a jellemvonasaik erdekesek, amelyek a csabitashoz es a szexualis aktus beteljesedesehez kellenek. A devians szexualis magatartasnak is eppen ez az egyik ismertetojele: az egyen nem a masik teljes lenyehez, csupan annak egy reszehez vonz6dik. A fetisiszta peldaul nem egy nohoz, hanem annak valamely reszehez vagy ruhadarabjahoz- cip6, zsebkend6, fehernemu - kotodik. Egy kutat6 odaig ment, hogy kijelentette: "Ha ugy szeretkeziink, hogy nem a partner lelkehez kotodiink, fetisisztak vagyunk, meg akkor is, ha a fizikai aktus egyebkent szokvanyos." 66 Akkor tehat egy gondos terapeutanak a szexualis kapcsolat minden olyan formajat helytelenitenie kell, amely nem felel meg a val6di torodes kivanalmainak? Nem lehet a szex egy nem elkotelezett felnott elvezet? Ezek tObbnyire moralis es etikai kerdesek es a terapeuta bolcsen teszi, ha 6vakodik olyan velemenynyilvanftast61, mely kfviil esik a szakteriileten. Azokban az esetekben azonban, ahol az egyen csak reszleges es funkcionalis szexualis kot6desre hajland6, a terapeutanak ertekes mondanival6ja lehet. A szexua.Iis deviancia meghatarozasa szerint a devians egyen viselkedese merev es kizar6lagos - vagyis a szexualis kapcsolatot csak bizonyos elofrt, devians m6don kepes kialakitani. A merev es kizar6lagos szexualis magatartas nem csak hogy melyebb pszichopatol6giara utal, nem is segit, mivel menthetetleniil onmegveteshez es egzisztencia.Iis buntudathoz vezet. Kierkegaard, The Diary of a Seducer frasaban erdekes helyzetet rajzol fel: a f6h6s egesz eletet arra teszi fel, hogy elcsabitson es megbecstelenitsen egy fiatallanyt. 67 Bar eleri a celjat, nagy arat fizet a diadalert: elete iiresse, lelke sekelyesse valik. A szexualisan kenyszeres egyen soha nem ismeri meg a masikat es soha nem kotelezi el magat mellette. Nem torodik a masik fejlodesevel. A kapcsolatban soha nem lalja a masikat teljessegeben, raadasul onmagat sem teveszti soha szem el61. Nem a kapcsolatban, nem a "koztesseg" allapotaban letezik, hanem figyeli magat. Buber az ilyen viselkedest "reflexi6nak" nevezi, sajnalatra melt6nak tartva azt a szexualis viszonyt, melyben a partnerek nem alakitanak ki autentikus parbeszedet, hanem a monol6gok, a tiikrok es tiikorkepek vilagaban elnek. Buber kepszeruen abrazolja az "erzeki ferfit": 68 Evekig vandoroltam a ferfiak vilagaban, de meg mindig nem ertem az erzeki ferfi" kiilonfele fajtaival kapcsolatos tanulmanyaim vegere. Az egyik szerte hagyja a nyomait es csak a szenvedelyebe szerelmes. A masik ugy viseli megkiilonboztetett erzeseit, mint valami kitiinteteseket. Egy masik delejes vonzerejenek hatasaban gyonyorkodik. Van, aki meghat6dik velelmezett lemond~sai latvanyat61. Van, aki az izgalmat hajszolja, egy masik az "erejet" fitogtatja. Van, aki a masikt61 kolcsonvett vitalitasban II
* Az osszes publik«ilt fetisiszta eset ferfiakra vonatkozik,JDY.
300
...
.-rT~
Egzisztencialis elszigeteltseg tetszeleg. Megint mas abban gyonyorkodik, hogy egyszerre lehet onmaga es egy teljesen eltero, imadott balvany. Egy masik a sors rendelte gyonyor langjainal melengeti magat. Egy ujabb tfpus alland6an kiserletezik. Es igy tovabb- megannyi magaban beszelo, tiikorbe bamul6 hos a legmeghittebb parbeszed otthonaban!
61" lia t -,
tan
:leA
~m
iul )0, :-Ia lk,
Az egyik a szenvedelyebe szerelmes, a masik izgalmakat es tr6feakat gyujt, a harmadik a "sors rendelte gyonyor langjainal melengeti magat"- egyetlen dolog hianyzik csupan- az onmaguk es a masik iranti autentikus kotodes. Bruce-nak, az 5. es 6. fejezetben emlitett szexualisan kenyszeres betegnek az almaban tobb ilyen tema is megjelenik. A terapiaja vege fele, amikor kezdett tuljutni a kizar6lag szexualis indittatasu kapcsolatteremto attitudjen, olyan kerdeseket tett fel maganak mint "Ha nem donthetem le a noket, akkor mit kezdjek veliik?" "Es mit kezdjek a ferfiakkal?" "Vegso soron mire val6k az emberek?" Ez ut6bbi kerdes, igy vagy ugy, minden olyan paciens terapiajaban megjelenik, aki megpr6balja En-Az kotodeset En-Te kotodesse valtoztatni. Bruce terapiajanak ezen szakaszat a kovetkezo harom alom foglalja ossze. Az elsa: Agyban fekiidtem, a tizennegy eves fiam mellett. Teljesen fel voltunk oltozve, en megpr6baltam kozosiilni vele, de nem talaltam a vaginajat. Amikor megebredtem, szomoru es csal6dott voltam." II
an k? es llaz ::tk
alon1 szen1leletesen abrazolja Bruce dilemmajat. Mintha azt kerdezne: "Lehet maskepp kozeledni valakihez, mint genitalis uton, meg ha olyasvalakirol van is sz6, akit nagyon szeretsz?" A masodik:
.Az
ri-
"Teniszeztem egy novel, de minden iitesem visszapattant az en oldalamra. Mintha halo helyett egy lathatatlan iivegfallett volna koztiink."
:tk lis el d,
A kep egyertelmu: Bruce azt hitte, valaki massal teniszezik, holott magaban jatszott. A masik szemely nem vett reszt a jatekban, mi tobb, hiaba pr6balta elemi ot, keptelen volt ra. A harmadik:
ra
tt, m ta
;I. t. a t, n
)-
lt
n
"Megpr6baltam kozel keriilni Paulhoz [egy ismerose], de mivel folyton azzal kerkedtem, hogy milyen sok penzem van, megharagudott. Akkor megkisereltem az arcahoz erinteni az arcom, de a szakallunk annyira szur6s ·volt, hogy fajdalmat okoztunk egymasnak."
Brucenak voltak cimborai- tenisz-, kosarlabda- vagy tekepartnerek, de soha nem volt kozeli baralja. Halvanyan motoszkalt berine a kozelseg utani vagy, amint az alom is utalt ra, de a versengesen kiviil nem talalt m6dot a kozeledesre. A SIKERTELEN KAPCSOLATOK EGYEB FORMAl
Tobbfele m6don pr6balunk szabadulni az egzisztencialis elszigeteltseg okozta fajdalomt61: fellazitva eniink hatarait, megpr6balunk beleolvadni a masikba; megpr6baljuk bekebelezni a partnert; elvesziink valamit belole, ami altai nagyobbnak, erosebbnek vagy becsesebbnek erezziik magunkat. Ezeknek es a tobbi, lentebb bemutatott pr6balkozasnak kapcsolati vonatkozasban az a kozos nevezoje, hogy az egyen nines a masikkal. Ehelyett valamilyen funkci6 kielegitesere hasznalja es soha nem alakul ki kolcsonosen gazdagit6 kapcsolat. Ami letrejon: egyfajta, rangon aluli hazassag, vagy visszaeles, ami csak gatolja a kiteljesedest es egzisztencialis
301
ELSZIGETELTSEG buntudatot sziil. Mivel a hamis, oszinh~tlen kapcsolatok teljes repertoarjat nem lehet egyetlen kimerito osztalyozasi rendszerbe preselni, a kovetkezokben bemutatok nehany, a klinikai gyakorlatban gyakorta elofordul6 valtozatot. A masik mint ugr6deszka. Barry, egy harmincot eves memok, "mernokszindr6maban" szenvedett. Merev, huvos es elszigetelt volt. Semmifele erzelem jelet nem adta, es az erzeseit
Barry kijelentesei tobb olyan gyakori problemat is illusztralnak, ami eleve kizarja autentikus, szereto kapcsolat kialakulasat. Mind koziil az a legalapvet6bb, hogy Barry kotodesenek raci6ja egy funkci6 kielegitese volt. Valami hianyzott belole, es kellett valaki, aki ebben segiti. Barry celja a "felemelkedes" volt, es olyan partnert keresett, aki felemelheti ot: tanart, terapeuhit, egy olyan embert, aki bevezeti ot a tarsasagi eletbe. Tobbszor is ketsegbeesetten ecsetelte reg6ta tart6 meddo kapcsolatkereseset. Ugy ereztem, a "kereses" sz6 lehet a kulcs a problemajahoz. Vegiil is, az ember nem talalja, hanem teremti a kapcsolatot. Barry kozeledese Jameliahoz szervetlen volt, nem organikus. Amellett, hogy Jameliaban egy targyat, egy specialis termeket el6aiHt6 termelOeszkozt latott, a kapcsolatot is statikusnak es szervetlennek tekintette - egy olyan entitasnak, ami eleve adott volt. Egy masik paciens ugyanennek a gondolatnak adott hangot, mondvan, minel kozelebb keriil valakihez, annal ellenszenvesebbnek talalja- mind fizikailag mind erzelmileg. Amikor fizikailag kozel keriil egy nohoz, eszreveszi bore sapadt fol~ait, az apr6 ertagulatokat, a taskcikat a szeme alatt. Megismerkedve vele, rovidesen unni kezdi ismetlodo anekdotait es torteneteit. Aki ennyire szervetleniil fogja fel a kapcsolatot, a masikat targynak fogja tekinteni: meghatarozott, alland6 jellemzokkel es felhasznalhat6 eroforrasokkal. Azt azonban nem veszi figyelembe, hogy 302
a...
~L.
Egzisztencialis elszigeteltseg nem ~mu-
dr6eseit dtott ltkeailag nem ana>zott ~yon
eve~yon
azt, son. iest, togy
hili incs eleg wtt. , aki
van.
tdasze-
e.
irja )gy es tert >ta
1
>et. Jer len
ket
in-
1el
nd
tit,
en 1a
•k-
amint Buber erre figyelmeztet -, az oszinte, szervesen fejlodo kapcsolat a kolcsonossegen alapszik: nines valtozatlan en, aki szemlelhetne (es mericskelhetne) a masikat; a talalkozas az ent es a masikat is megvaltoztalja. Barry a szeretetet fogy6 arucikknek tekintette: minel tobbet ad belOle az egyik szemelynek, annal kevesebb jut a masiknak. De Fromm megtanitott minket arra, hogy a szeretet ilyeten "kereskedelmi" felfogasa teljesseggel ertelmetlen: a masok iranti kotodes mindig gazdagabba teszi az egyent. Barry mindig eros szorongast erzett, ha kozeledni pr6balt az igenyeinek megfelelo nohoz. 6rakig rag6dott azon, mites hogyan kellene tennie. Altalaban azzal kezdte, hogy felhivja a not; felvette a kagyl6t, tarcsazni kezdte a szamot, majd hirtelen el6nt6tte a szorongas es bontotta a vonalat. Mar tobben pr6baltak behaviorista technikaval csokkenteni a szorongasat, de sikerteleni.il. Amig a problemat a legkezenfekv6bbnek tuno oldalr61 kozelitettiik meg a csoportban -vagyis onnan, hogy Barry fel a ferfiakkal val6 versengestol es a vonz6 nok elutasitasat61-, nem sok eredmenyt tudtunk felmutatni. A fordul6pont akkor k6vetkezett be, amikor megvizsgaltuk: hogyan hasznalja ki vagy hogyan szeretne kihasznalni a masikat. Barry legbeli.il tudta, hogy o nem kotodik, hanem meggyalazza a masikat: nem a szemelyt akarja, csak annak egy reszet. Szorongasa buntudat volt, amit elovetelezett vetke miatt erzett es felelem, hogy a masik rajon igazi motivaci6jara.
Hanyan vannak a rendeltJben? Egy erett, torodo kapcsolatban az egyen teljes lenyevel kotodik a masikhoz. Ha valamit visszatart magab61, ha kiviilrol figyelgeti a kapcsolatot es azt, hogy milyen hatassal van a masikra, akkor nem kotodik teljesen. Buber leirja, milyen he~zet all elO, ha ket szemely ugy pr6bal kotodni, hogy megorzik entudatukat: 6 Kepzelji.ink el ket embert, akik egyiitt i.ildogelnek es beszelgetnek. A konnyebbseg kedveert, nevezzi.ik oket Peternek es Palnak. Vegyi.ik sorra a sz6ba jovo alakzatokat. Eloszor is, ott van Peter, amilyenek latszani szeretne Pal elott, es Pal, amilyennek latszani szeretne Peter elott. Aztan ott van az a Peter, akinek Pallatja ot- ami altalaban a legkevesbe sem egyezik azzal, akinek Peter lattatni szeretne magat; es Pal, akinek Peter latja ot. yan tovabba az a Peter, akinek latja sajat magat, illetve az a Pal, akinek olatja magat. Es vegi.il, de nem utols6 sorban ott van a val6sagos Peter es a val6sagos Pal. Ket elo ember es hat szellem, akik ki.ilonfelekeppen keverednek ketteji.ik erintkezeseben. Hol van a tiszta emberkozi" elet? II
Megesik, hogy az egyen reszben a val6sagos masikhoz, reszben egy idealizalt masikhoz kotodik. Amikor vizsgalom valamelyik paciensemhez fuzodo kapcsolatom termeszetet, gyakran felteszem a kerdest: "Heiny szemely van a rendel6ben ?" Es lehetseges, hogy nem csak a betegre gondolok, hanem esetleg arra is, hogy en milyen okosnak tunok majd, ha egy konferencian bemutatom ezt az esetet, vagy hogy ez az erdekes "klinikai anyag" milyen nagy hasznomra lesz abban, hogy jobban megertessem magam az olvas6immal. A kerdest a betegeimnek is fel szoktam tenni: tenyleg velem van kapcsolatban vagy esetleg valamilyen multbeli szellemalakkal? Amikor a paciensek bemutaljak fontos kapcsolataikat, elrunodom azon, hany ember jelenik meg kiilonbozo kapcsolataikban: ketto, harom vagy egy zenekarra val6? Camus a regenyeiben mesterien rajzolta meg azokat a szereploket, akik kepte-
T-
303
~
-----
ELSZIGETELTSEG lenek voltak szeretni, de valamilyen titkos eel miatt szerelmet szinleltek. Elso (megis posztumusz) regenyeben (A Happy Death) a f6hos azt mondja?0 Tudta, hogy ami Marthe-hoz f(izte, az hiusag volt, nem szerelem ... Marthe-ban azokat az esteket szerette, amikor egyiitt moziba mentek es a ferfiszemek a nore tapadtak- azt a pillanatot, amikor megmutatta ot a vilagnak. A sajat erejet es elniakarasat szerette benne.
Azt a pillanatot, amikor megmutatta ot a vilagnak". Pontosan errol van sz6: a sz6banforg6 kapcsolat nem ket emberbol allt! Hosiink nem Marthe-hoz kotodott, hanem altala masokhoz. Ken, egy paciensem, hasonl6keppen keptelen volt autentikus kapcsolatot kialakitani nokkel. Gyakran almodott, de almai soha nem ket emberrol sz6ltak. fme egy peldaerteku alom a terapiajab61: II
Egy novel voltam a regi hal6szobamban, hajnali fel haromkor, Frisc6ban. Apam es a batyam az ablakon at bamultak befele. Nem igazan erdekelt sem a szeretkezes, sem a no. Egy 6ran at varakoztattam apamat es a batyamat es csak fel negykor engedtem be oket. Az alemmal kapcsolatos beszelgetes soran Ken megpr6balta azonositani a not. Rajott, hogy az illeto egyaltalan nem erdekli: egy fiatal mazsorettre hasonlftott az aznapi futballmerkozesrol - az a fajta lany volt, akit a foiskolan soha nem mert megsz6lftani. Egy masik lanyra, Christinara is hasonlftott, akivel valamikor a foiskolan randevuzott. 6 es egy baratja h6napokig jartak ugyanazzal a lannyal, ami egyszerre nyomasztotta es felvillanyozta. Vegiil kozos elhatarozassal arra kenyszerittettek a lanyt, hogy valasszon kettejiik koziil. Christina, Ken nem kis oromere, ot valasztotta, a ragyogas azonban nehany het alatt megfakult, Ken elvesztette erdeklodeset a Iany irant (tulajdonkeppen soha nem a lany erdekelte, a lany csak a baratjaval folytatott versenges miatt volt erdekes) es a kapcsolatuk veget ert.
Ken az apjaban es a testvereben is versenytarsat latott, ellenfelet, akivel kiizdenie kell- kezdetben az anyjaert, majd a tobbi noert. Az alombeli jelenet, amikor o novel volt a szobaban es hagyta, hogy az apja es a batyja egy 6ran at irigykedve bamuljanak be az ablakon (3:30-ig, ami tortenetesen a terapias iiles kezdetenek idopontja volt), a gyozelmet szimbolizalta, amit egy no reven aratott felettiik. Ken keptelen volt ferfiakkallenni A ferfiak iranti viszonyulasat, beleertve engem, az apjat, a testveret es a baratait is, eros versenyszellem hatotta at. A terapiaban peldaul olyan erosen hitte, hogy le akarom gyozni, hogy minden olyan informaci6t visszatartott, ami "elonyhoz" juttathatott volna vele szemben. Ferfi baratai j6 kepessegu emberek voltak, de nem kesztettek versengesre, mivel kepessegeik teljesen mas teriileten nyilvanultak meg. 11
II
•
Az alom elemzeset koveto ejszakan Kennek tobb rovid alma volt, melyek mind a kapcsolatai valamilyen feldolgozand6 aspektusat vilagitottak meg. Az elso alomban egy situran vett reszt es megerkezeskor tobb baratjaval talalkozott, akik meleg fogadtatasban reszesitettek; aztan egy teremben talalta magat, a baratai mellett, es az ingatlaniigynoki zar6vizsgajara vart. Hosszu varakozas utan a vizsga vegiil is sikeriilt, de kisvartatva az el6ad6 (a terapeuta) kozolte vele, hogy az eredmeny ervenytelen: a vizsga nem ott lesz es nem abban az idopontban. Ez az atom arra utalt, hogy Kennel 6sszemos6dik a baratsag es a rivalizalas; a terapiaban tehat szet kell valasztani a kettot. A kovetkezo alomreszletben egy 6rias repiilogepen tilt. (Ken almaiban a terapia rendszerint utazaskent vagy valamilyen szallit6eszkozkent jelent meg- ez egyebkent nagyon sok paciensre jellemzo.) Fel-ala k6szalt a gep folyos6in es legnagyobb megle-
304
r40
UiUCI:£'
Egzisztencialis elszigeteltseg petesere tobb, emberekkel teli rejtett fiilkere bukkant. J6llehet eloszor latta oket, valahogyan olyan erzese volt, hogy ezek az emberek egesz ido alatt ott voltak. Az alom a terapia egy ujabb kulcsfontossagu feladatara hivta fel a figyelmet: Kennek fel kell fedeznie a tobbi embert a vilagban. Az utols6 alom nem is alom volt, inkabb csak egy kep- egy tukanmadar*latvanya. Ez az alom semmit sem mondott neki, en viszont ugy asszocialtam, hogy az elotte all6 kapcsolatteremto feladatokra utal. (A madar neve kiejtesre hasonlit a "two can" [ketten kepesek ra] szavakhoz.)
Az a "rosszhiszemu" viszonyulas, amit Camus leir, annyira gyakori, hogy ugy a mindennapi terapias gyakorlatban, mint az eletben hoven akadnak peldak. Az a no peldaul, aki azert viszi magaval az uj baratjat egy 6sszej6vetelre, mert tudja, hogy a regi baratja is jelen lesz, bizonyara nem az uj baratjaval fog foglalkozni. Karl, egy masik paciens, eppen az uj baratnojevel volt, amikor egy diihos, kovetelozo hangvetelu hivast kapott a regi baratnojetol. K~rllekezeloen eltartotta a telefont, ugy hogy az uj baratnoje is hallhassa a szidalmakat. Ugy gondolom, az egyen minden egyes kapcsolata jellemzi a tobbit; meglatasom szerint nagyon ritka, hogy valaki bizonyos emberekhez rosszhiszemuen viszon~l, masokhoz meg oszinte torodessel. Karl uj baratnojet felkavarta ez a banasm6d. Ugy erezte (helyesen), hogy ez a jelenet balj6s elojel a kapcsolatukra nezve.
~m ~m
St. az ?rt
an
-re
.a
ta,
Ha valaki egy harmadik szemely miatt van a masikkal, a csoportban nagyon gyorsan leleplezodik. A kapcsolatokban lappang6 rosszhiszemuseg felderitesere es atdolgozasara idealis terapias m6dozat a csoport. J61 peldazza ezt egy eset, mely tObb heten at meghatarozta egyik terapias csoportom kapcsolatszerkezetet.
1.Y
Ron, egy negyvenes, nos ferfi, rendszeres csoporton kiviili kapcsolatot tartott fenn a tagokkal, j6llehet mindannyian tudtak, hogy az ilyen talalkozasok altalaban nem tesznek jot a terapianak. Egyeseket vitorlazni, masokat sizni, megint masokat vacsorara invitalt es kozben egyre kozelebb keriilt az egyik pacienshez, Irene-hez. A csoporton kiviili szocializaci6 altalaban karos, ha a tagok megpr6baljak elhallgatni azt az iileseken. Ebben a csoportban pontosan ez kovetkezett be, mert Ron nem volt hajland6 a csoporton kiviili kapcsolatair61 beszelni, kiil6n6sen arr61 nem, ami kozte es Irene kozott tortent; semmi kivetnival6t nem talalt az ilyen talalkozasokban es mereven elzark6zott viselkedese elemzesetol. Az egyik iilesen a csoport arr61 beszelgetett, hogy Ron hetvegi si-kirandulasra invitalta terapeutatarsamat - aki tortenetesen no volt. Mar-mar elviselhetetlen nyomast gyakoroltunk ra, hogy megvizsgalja viselkedese jelenteset, mire Ron osszezavarodva es felkavarva hagyta el az iilest. Hazafele eszebe jutott, hogy a Robin Hood volt kedvenc gyermekkori tortenete. Elhatarozta, hogy a legkozelebbi nyilvanos konyvtar gyermekreszlegen kikolcsonzi es ujraolvassa a tortenetet. Csak ekkor vihigosodott meg elOtte viselkedesenek jelentese. Miert nyugozte lees buvolte el mindig is ez a legenda? Mert Robin Hood megmentette az embereket, de kiil6n6sen a noket a zsarnokokt61. Ez a motivum fontos szerepet jatszott belso eleteben, a csaladjaban vegbemeno odipalis harcoknak koszonhetoen. Kesobb, felnottkora kezdeten sikeres ugyvedi irodat teremtett, eloszor csak tars volt, kes6bb elcsabitotta fonoke alkalmazottait. Ugyanez tortent a felesegevel is, akit azert vett felesegiil, hogy megmentse zsamoktermeszetu apjat61. A minta a csoportban is megmutatkozott. Kapcsolati motivuma az volt, hogy kiragadja a tagokat, sot meg terapeuta tarsamat is zsarnoki befolyasom al61. Amikor a tagok rajottek, hogy Ron csak kihaszmllta oket az ellenem folytatott harcaban, fokozatosan kezdtek eltavolodni tole. Amikor teljesen nyilvanval6 valt kapcsolatte-
)tt
ie
el re
~k
n
lZ
n
)t
6 k a
n
i-
lZ
t, a
~1
t.
a
lt *
Del-Amerikaban honos, diszes tollazatu, hatalmas cs6n1 kusz6madar. B.S.
305
..., ELSZIGETELTSEG remtesenek ezen uralkod6 es alsagos jellege, Ron a kovetkezo kerdessel talalta szemben magat: "Mi masra j6k az emberek?" H6napokig azzal volt elfoglalva, hogy atdolgozza a tobbiekhez fUz6d6 kapcsolatat. Ez al61 csak Irene volt kivetel. Irene-hez ragaszkodott; annyira, hogy amikor mar minden lehetseges valtozast elert, akkor is ellenallt a befejezesnek, mert tudattalanul jelen akart lenni, hogy megvedelmezhesse ot tolem. Vegiil kilepett es nehany h6nap mulva Irene is kovette ot. Ekkor, mivel a zsarnok kikeriilt a kepbol, Ron szerelme egyszeribol elszallt es veget vetett a kapcsolatuknak.
A val6di torodo kapcsolat a masikhoz, es nem valami multbeli, kiviilall6 alakhoz fuzodik. Az attetelt, a kiilonfele torzulasokat, a titkos celokat es motivumokat mind felre kel sopomi, hogy kibontakozhasson az oszinte, autentikus kapcsolat.
JEGYZETEK 1. M. Heidegger, Being and Time, (New York: Harper & Row, 1962), 57. 2. S. Freud, Inhibitions, Symptoms, Anxiety, vol. XX Standard Edition (London: Hogarth Press, 195911929), 119-23. 3. P. Mullahy, Psychoanalysis and Interpersonal Psychiatry: The Contribution of Harry Stack Sullivan (New York: Science House, 1970), 137. 4. C. Rogers, The Loneliness of Contemporary Man as Seen in the Case of Ellen West; Rev Exist Psychol Psychiat (1961) 1:94-101. 5. I. Yalom, Theory and Practice of Group Psychotherapy, 2nd ed. (New York: Basic Books, 1975), 80. 6. Rogers, Loneliness of Contemporary Man; F. Fromm-Reichman, Loneliness, Psychiatry (1959) 22: 1-16; H. Leiderman, Intervention, Psychiatry Clinics [1969) 6:155-74; E. Josephson, M. Josephson, Man Alone (New York: Dell Books, 1962); J. Rubins, On the Psychopathology of Loneliness; Am J Psychoanal (1964) 24:153-65; D. Reisman, R. Denny, N. Glaser, The Lonely Crowd (New Haven, Conn.: Yale University Press, 19 50); G. Moustakas, Loneliness (New York: Prentice-Hall, 1961 ); M. Wood, Paths ofLoneliness (New York: Columbia University Press, 1953); A. Wenkert, Regaining Identity through Relatedness, Am J Psychoanal (1961) 22:227-33;, W. Willig, Discussion of A. Wenker paper, Am J Psychoanal (1961) 22:236-39. 7. T. Wolfe, Look Homeward, Angel (New York: Charles Scribner, 1929), 31. 8. Heidegger, Being and Time, 284: 9. M. Abrams et al., eds., Everyman, in: The Norton Anthology of English Literature, vol. I (New York: Norton, 1962), 281-303. l 0. E. Fromm, The Art of Loving, (New York: Bantam Books, 1956), 7. II. A. Camus, La Mort dans I' arne, in: L'Envers et l'endroit (Paris: Librairie Gallimard, 1937), 87-88 12. R. Frost, Desert Places, in: Complete Poems of Robert Frost (New York: Henry Holt, 1949), 386. 13. K. Reinhardt, The Existential Revolt (New York: Frederick Ungar, 1952), 235. 14. Heidegger, Being and Time, 233. 15. Ibid., 393. 16. H. Drefuss, Commentary on Being and Time; unpublished manuscript 1977. 17. F. Nietzsche, idezi: M. Heidegger, An Introduction to Metaphysics (New York: Anchor Books, 1961 ), 29. 18. L. Fierman, ed., Effective Psychotherapy: The Contributions of Hellmuth Kaiser(New York: Free Press, 1965), 126. 19. E. Fromm, Escape From Freedom (New York: Holt, Rinehart & Winston, 1941) 29. 20. 0. Rank, Will Therapy and Truth and Reality, (New York: Alfred A. Knopf, 1945), 123. 21. J. Bugental, The Search for Authenticity (New York: Holt, Rinehart & Winston, 1965), 309. 22. M. Buber, Between Man and Man (New York: Macmillan, 1965), 11. 23. Ibid., 175. 24. M. Buber, I and Thou (New York: Charles Scribner, 1970), 69. 25. Ibid., 76-79. 26. Buber, Between Man and Man, xx. 27. Buber, I and Thou, 54. 28. Ibid., 58. 29. Ibid., 62. 30. Buber, Between Man and Man, 22-23. 31. Ibid., 19. 32. Ibid., 23. 33. V. Frankl, Encounter: The Concept and Its Vulgarization, JAm Acad Psychoanal (1973) 1:73-83. 34. Buber, Between Man and Man, 19. 35. Ibid., 13-14. 36. Buber, I and Thou, 84-85. 37. Hillel, idezi: Buber, I and Thou, 85 hibj ..
306
~
r
,., ~--
Egzisztencialis elszigeteltseg
m-
gy
tez
·is ;se Ia ;o-
oz ld
9),
rk: iat H.
!W
i4) ss,
rk: 1al
38. M. Buber, Between Man and Man, 12. 39. A. Maslow, Toward A Psychology of8eing (New York: D. Van Nostrand, 1968), 21-22. 40. Ibid., 35. 41. Ibid., 36. 42. Ibid., 42-43. 43. E. Fromm, Art of Loving (New York: Bantam Books, 1963). 44. Ibid., 7. 45. Ibid., 15. 46. Ibid., 17. 47. Ibid., 34. 48. Ibid., 18. 49. E. Fromm, Man for Himself(New York: Fawcett World Library, 1969), 68-122. 50. Fromm, Art of Loving, 21-22. 51. Buber, I and Thou, 67. 52. Fromm, Art of Loving, 61. 53. Ibid., 39. 54. S. Kierkegaard, Fear and Trembling/The Sickness unto Death, (Garden City, N.Y.: Doubleday, Anchor, 1954). 177. 55. L. Carroll, idezi: J. Solomon, Alice and the Red King, lnt J Psychoanal (1963) 44:64-73. 56. I. Yalom, Theory and Practice of Group Therapy (New York: Basic Books, 1975), 440-45. 57. S. Arieti, Psychotherapy of Severe Depression;' Am J Psychiat (1977) 134:864-68. 58. L. Fierman, ed., Effective Psychotherapy: The Contribution of Hellmuth Kaiser, op. cit., 131. 59. Ibid., 110. 60. K. Bach, Exit-Existentialism (Belmont, Calif.: Wadsworth, 1973), 28. 61. S. Kierkegaard, Fear and Trembling/The Sickness unto Death, 175. 62. Fierman, Effective Psychotherapy, 120. 63. Fromm, Escape from Freedom, 158. 64. S. Freud, The Psychopathology of Everyday Life, vol. VI Standard Edition (London: Hogarth Press, 1960/1901), 158. 65. E. Greenspan, Fantasies of Women Confronting Death, J Consulting Psycho! (1975) 29:252-60. 66. V. Soloviev, idezi: E. Becker, Angel in Armor (New York: George Braziller, 1969), 5. 67. S. Kierkegaard, Either/Or, vol. I., (Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1944), 297-443. 68. Buber, Between Man and Man, 29-30. 69. M. Buber, The Knowledge of Man (New York: Harper Torchbook, 1965), 77. 70. A. Camus, A Happy Death (New York: Alfred A. Knopf, 1972), 81-82.
m,
;),
307
