DÁN NYELVTAN 1. óra 2014. 02. 07.
1. oldal
A dán mondat alapszerkezete alapszerkezete : Állító
1
Kérdő Tagadó
Kérdvetagadó
2
1
2
2
1
2
1
Ahol az 1 az alany, azaz a KI? Mi? pl.:
Han
er
her.
Ő
van
itt.
Hvorfor
er
han
her?
Miért
van
ő
itt?
Han
er
ikke
her.
Ő
van
nem
itt.
Hvofor
er
han
ikke
her?
Miért
van
ő
nem
itt?
3
3
0
3
0
3
kérdésre felelő szavak. Lehet személyes vagy mutató névmás:
Han er ung. ung. – Ő – Ő fiatal. Dette er pent. – Ez Ez szép. De er hjemme. – Otthon Otthon vannak.
Az 1 lehet főneves szerkezet, amely szintén három részből áll: (a) névelő vagy névmás: az; a; egy; az én; ez a; minden; sok; ilyen stb. (b) melléknév: nagy; szép; piros stb. (természetesen ez nem kötelező elem) (c) főnév: ház, utca, város, Pét er, család stb. (a) (b) egy szép az új a régi A mondat teljes szerkezete tehát: 1 Den nye bil (a) (b) (c)
(c)
(a) en den min
nő
autó barátom 2 er
(b) smuk nye gamle
(c) kvinde bil ven 3 her
DE! HA valamit kiemelek a mondat elejére, mert azt különösen fontosnak tartom, mondjuk a hely vagy időhatározót, akkor utána fordul a szórend!!! Tehát az alany -állítmány fordul állítmány-alany szórendre. A dán nyelv különleges hangzói: æ – nyílt – nyílt ’e’: lærer (tanár); være (lenni); læge (orvos)
2.
ø – ’ö’: – ’ö’: dør (ajtó), lørdag (szombat), børn (gyerek)
oldal
å – ’o’: – ’o’: så (úgy), grå (szürke), måske (talán) A dán ige:
Jelen idő minden szám minden minden személyben az ige ige főnévi igeneves alakja alakja + ’r’ Főnévi igenév
Kiejtés et komö et szönje et dansz et lő bö bö
at komme at synge at danse at løbe at købe at have at være at gå at hente at lære at vente at fryse at drikke at forstå at køre at koste
et koszdö
at sige at sove at skrive at høre at ligge at sidde at stå at spørge at lave at gøre at ryge at smage at læse at spise at betale at tænke
et szíö et szouö et szgrívö et hő ö et lé.gö et szé.ðö et szdó et s zbő ö et lévö et gő ö et rű ö et szméö et lészö et szbíszö et bé.télö et tengö
at tage at svare at vide
et te:ö et szvárö et víðö
et kőbe et he et ve:a
et gó’
et hé.ndö et le:rö et vendö et frűszö et dré.gö et foszdó
et kőö
Jelentés jönni énekelni táncolni futni vásárolni birtokolni lenni menni (gyalog) elhozni megtanulni várni fázni inni érteni vezetni kerül (valamennyibe) mondani aludni írni hallani feküdni ülni állni kérdezni tenni, csinálni csinálni, tenni dohányzik megkóstol olvasni enni fizetni gongolkodni, gondolni venni, vinni válaszolni tudni
„Ragozás” kommer synger danser løber køber har er går henter lærer venter fryser drikker forstår kører koster
Kiejtés koma szöða dansza lő ba ba
kőba há ea
gó’a
hé.nda le:a venda
frűsza
dré.ga foszdóa
kőa
koszda
siger sover skriver hører ligger sidder står spørger laver gør ryger smager læser spiser betaler tænker
szía szoua szgríva hő a lé.ga szé.ða szdóa s zbő a léva gő a rű a szméa lésza szbísza bé.téla tenga
tager svarer ved
te:a szvára vé.ð
DE! HA valamit kiemelek a mondat elejére, mert azt különösen fontosnak tartom, mondjuk a hely vagy időhatározót, akkor utána fordul a szórend!!! Tehát az alany -állítmány fordul állítmány-alany szórendre. A dán nyelv különleges hangzói: æ – nyílt – nyílt ’e’: lærer (tanár); være (lenni); læge (orvos)
2.
ø – ’ö’: – ’ö’: dør (ajtó), lørdag (szombat), børn (gyerek)
oldal
å – ’o’: – ’o’: så (úgy), grå (szürke), måske (talán) A dán ige:
Jelen idő minden szám minden minden személyben az ige ige főnévi igeneves alakja alakja + ’r’ Főnévi igenév
Kiejtés et komö et szönje et dansz et lő bö bö
at komme at synge at danse at løbe at købe at have at være at gå at hente at lære at vente at fryse at drikke at forstå at køre at koste
et koszdö
at sige at sove at skrive at høre at ligge at sidde at stå at spørge at lave at gøre at ryge at smage at læse at spise at betale at tænke
et szíö et szouö et szgrívö et hő ö et lé.gö et szé.ðö et szdó et s zbő ö et lévö et gő ö et rű ö et szméö et lészö et szbíszö et bé.télö et tengö
at tage at svare at vide
et te:ö et szvárö et víðö
et kőbe et he et ve:a
et gó’
et hé.ndö et le:rö et vendö et frűszö et dré.gö et foszdó
et kőö
Jelentés jönni énekelni táncolni futni vásárolni birtokolni lenni menni (gyalog) elhozni megtanulni várni fázni inni érteni vezetni kerül (valamennyibe) mondani aludni írni hallani feküdni ülni állni kérdezni tenni, csinálni csinálni, tenni dohányzik megkóstol olvasni enni fizetni gongolkodni, gondolni venni, vinni válaszolni tudni
„Ragozás” kommer synger danser løber køber har er går henter lærer venter fryser drikker forstår kører koster
Kiejtés koma szöða dansza lő ba ba
kőba há ea
gó’a
hé.nda le:a venda
frűsza
dré.ga foszdóa
kőa
koszda
siger sover skriver hører ligger sidder står spørger laver gør ryger smager læser spiser betaler tænker
szía szoua szgríva hő a lé.ga szé.ða szdóa s zbő a léva gő a rű a szméa lésza szbísza bé.téla tenga
tager svarer ved
te:a szvára vé.ð
at holde at finde
et holö et fé.nö
tartani találni
Ige - kiejtéssel
Egyszerű
holder finder
hola fé.na
Dán segédigék:
tudni -hat, -het kell, muszáj;
jövő és feltételes
at kunne – et kunö
kiejtéssel kan - ke
at skulle – et szgulö
skal - szge
at ville – et vé.lö at måtte – et modö
vil – vé.l må - mó
jelen
oldal
mód; megy bármivel (gyalog,
repülővel, busszal
..) akarni kell
szabad (kötelező
vagy megengedett) at burde – et buadö kell kellene (javaslat,
bør - böa
dolog) merni valamit at turde – et tuadö megtenni
tør - töa
ajánlás,
illő
Személyes névmások és azok tárgy esete: E./1.
jeg – já.i já.i
én
mig – má.i má.i
E./2. E./3. hímnem E./3.
du - du han – hen
te
ő
dig – dá.i dá.i ham – há.m há.m
hun - hun
ő
hé.nö hende – hé.nö
őt, neki
E./3. közös és semleges nem T./1.
den - den
az
den - den
azt, annak
det - dé. vi – vi vi
az mi
det - dé. os – osz osz
I-i
ti
jea jer – jea
de - ti De - Ti
ők
dem - dem Dem - Dem - Dem
nőnem
T./2. T./3. Magázódás
ön
3.
engem, nekem téged, nekem
őt, neki
minket, nekünk titeket, nektek
őket, nekik önt, önnek
Főnevek: A dán főnevek hímneműek -nőneműek=közös nem vagy semlegesneműek. A főnevek 90% -a közös nemű. A dán nyelv nem tesz különbséget hím és nőnem között. Névelők: Határozatlan: en – é.n (közös nem) et – é.t (semleges nem)
4. oldal
Határozott: -en – (közös nem) -et – (semleges nem) KÖZÖS NEM
SEMLEGES NEM
Határozatlan névelővel: en mand – én men : egy férfi en kvinde – én kvínö : egy nő en hund – én hun : egy kutya en kat – én keth : egy macska en dør – én döa : egy ajtó en dreng – én drájn : egy fiú en lejlighed – én lájlihed : egy lakás (-hed végződés jellemző a közös nemre) élőlények és foglalkozások pl. en
Határozatlan névelő ritkán Határozatlan névelővel: vagy egyáltalán nincs et barn – ét bárn : egy gyerek anyagnevek vagy elvont et menneske – ét meneszke : főnevek esetén, pl. mælk - tej egy ember et hus – ét husz : egy ház et bud – ét buð : egy szállító et postbud – ét posztbuð: egy
Határozott névelővel: menden – menen – a férfi kvinden – kvinen – a nő hunden – hunen – a kutya katten – katen – a macska døren – dőan – az ajtó drengen – drengön – a fiú lejligheden – láliheden – a
A határozott névelő a főnév után illesztett határozatlan
bager - pék
lakás
névelő azaz végartikulusz. A szóvégi hangsúlytalan – e a névelők előtt kiesik, pl.: pige -
pigen DE! idé-ideen; tematemaet. A dán szavak végén nem
állhatkettős mássalhangzó, ezért a végartikulusz előtt a
szóvégi másallhangzó duplázódik, ha az a szótag rövid magánhangzót tartalmaz. Pl.: en ven – vennen (barát); en søn – sønnen (fia), et hotel – hotellet; et program – programmet. DE! Ha a magánhangzó hosszú: et problem – problemet; et hus huset
postás (kivétel) et bord – ét boa : egy asztal
Határozott névelővel: barnet – bárnet : a gyerek
mennesket - meneszket : az ember huset – huszet : a ház budet – buðet : a szállító postbudet – posztbuðet : a postás bordet – boat : az asztal
Melléknév:
Milyen? kérdőszóra válaszolnak. Ellentétek:
lille – lilö : kicsi smuk – szmok : szép ung – ong : fiatal stærk - sztjeak : erős slank – szlak : karcsú høflig – höfli : udvarias rar, sød - rar, szöð : kedves sky - szkü : félénk glad – gleð : boldog lys – l ű’ sz : világos blank - : élénk hurtig – hu’adi : gyors høj – hoj : magas stærk – szdeag : erős bred – bre’ð : széles dyr – dű’a : drága
stor – sztoa : nagy grim – grem : csúnya gammel – gámel : öreg svag – szveh : gyenge fed - féð : kövér uhøflig – ú.höfli : udvariatlan dum – dum : hülye venlig – ve.nli : barátságos ulykkelig – ul.űgeli : boldogtalan mørk - möak : sötét mat - : fakó langsom – lá.ngszom : lassú lav – lá.u : alacsony svag – szvéj : gyenge smal – szmel : keskeny, szűk billig – bili : olcsó
Színek (en farve – fáðo : szín):
rød – rő’ð lyserød - lüszeröð hvid – ví’ð sort - szoat grå – gró’ brun – brú’n gul – gú’l orange - oanse blå – bló’ marineblå lilla - lilá grøn – grön’
piros rózsaszín fehér fekete szürke barna sárga narancs kék tengerészkék lila zöld
5. oldal
Elöljárószók 1: A prepozíciók után mindig tárgyeset van!
i - i
-ban/-ben
på - po
-on/-en/-ön -ra/-re; rajta
hos - hosz
-nál/-nél
under – on’a
alatt, alá
med - með
-val/-vel
til – té.l fra – frá.
-hoz/-hez/-höz, -ba/-be -ig -tól/-től -ból/- ből -ról/-ről
af - e
-ból/- ből
bag – pé(j)
mögött
efter - efta
után
forbi - fopi
előtt
gennem - kenöm
át, keresztül
mod – mó’ð
felé, ellen, szemben
Vi spiser i køkkenet. Vi szpísza i kökönöð. A konyhában eszünk. Passet ligger på bordet. Peszöð lé.ka po pó’öð. Az útlevél az asztalon van (fekszik). Bo hos mig! Po hosz má.i! Maradj velem (nálam)! Skraldespanden står under vasken. Szkrá.löszpenön sztó on’a veszkön. A szemetes a mosogató alatt van (áll). Tjeneren kommer med kortet. Tyénaan koma með kótöð. Jön a pincér az étlappal. Jeg rejser til Danmark i morgen. Já.i rájsza té.l tenmág i móön. Holnap Dániába utazom.
Der er 285 km fra rhus til København.
Tá. ea tóhunröðö ou femofiasz kilométa frá. Ó’hú’sz té.l Kö pönháun. Ǻrhus 285 km-re van Koppenhágától. Kjolen er af bomuld. Kjólön ea e pomul. A ruha pamutból van. Parkeringspladsen ligger bag hoteller. Pá.kérinkszpleszön lé.ka pé’ hotelöð. A parkoló a hotel mögött található (fekszik). Vi kan gå i byen efter udstillingen. Vi ke k ó’ i pű ön efta uðszté.lé.ngön. A kiállítás után bemehetünk a városba. Drengen går forbi poszthuset. Drengön góa fopi poszthúszöð.
A fiú elmegy a posta előtt.
Jeg går gennem byen. Já.i góa genöm bű ön. Keresztülmegyek a városon. Jeg vil gerne have et værelse med udsigt mod havet. Já.i vé.l geanö he é.t ve:rölszö með uðszé.gd mó’ð há.uöð.
Szeretnék egy szobát tengerre néző
ved - veð
-nál/-nél
foran - fóen
előtt
kilátással. Jeg vil gerne bo ved havet. Já.i vé.l geanö bó’veð há.uöð. Szeretnék a tenger mellett lakni Taxaen venter foran døren. Tekszeön venta fóen t ő’ön.
A taxi az ajtó előtt vár.
6. oldal
Üdvözlések - ismerkedés, kérdések, kérdőszavak 1. : Hej! – Há.j
Szia!
Dav! – Dá.u
Helló!
Godmorgen! - Gomóön
Jó reggelt!
Goddag! – Gode:’
Jó napot!
Godaften! – Goá.fdön
Jó estét!
Godnat! – Goned
Jó éjszakát!
Hej-hej! – Há.j-há.j
Szia-szia!
Vi ses! – Vi szé’sz
Viszlát!
Farvel! – Fá.vel
Viszont látásra!
Hvor … ? – Vó
Hol …?
7.
Hvor …. fra? – Vó … fá
Honnan?
Hvor kommer du fra? – Vó koma du fá
Hová valósi vagy?/honnan jöttél?
Hvad … ? – Ve
Mit? Mi?
Hvad med dig? - Ve me tá.i
És te?
Hvad hedder du? - Ve heða du
Hogy hívnak?
Tak! - Ták!
Köszönöm!
Det var så lidt. – Dé vá szo lüdt.
Nem tesz semmit.
Hvorden går det med │dig? – Voten gó té met │táj?
Hogy vagy?
│din mand? – Voten gó té met │tin men?
Hogy van a férjed?
│din kone? – Voten gó té met │tin kónö? Hogy van a feleséged? │ din kat? – Voten gó té met │tin keth?
Hogy van a macskád?
Ikke særlig godt. – Ikö szeali kot.
Nem túl jól.
Hvad er der i vejen? – Veð ea té i vájn?
Mi a gond?
Det var ikke så godt. - Té va igö szo kot.
Ez nem túl jó.
God bedring! – Ko peðri!
Jobbulást!
Tak skal du have! – Tak szke tu he!
Köszönöm!
Det går godt. – Té ko kot.
Jól vagyok.
oldal
Országok nemzetiségek nyelvek (melléknevek) Albanien – albaner - albansk Belgien – belgier – belgisk Danmark/Dannevang – dansker/dansk¹/dansken² – dansk England³/Storbritannien – englænder/engelskmand/brite – engelsk/britisk Finland – finne – finsk Frankrig – franskmand – fransk Grækenland/Hellas – græker/hellener – græsk/hellensk Holland – hollænder - hollandsk Irland/Eire – irer/irlænder – irsk Island/Sagaøen – islænder/islænding – islandsk Italien – italiener/italier (tydforskel) – italiensk/italisk (do.) Jugoslavien – jugoslav/juggerne – jugoslavisk Luxemb(o)urg – luxemb(o)urger – luxemb(o)urgsk Norge – nordmand – norsk Portugal – portugiser - portugisisk Rusland 4 /Sovjet(unionen)/Sovjetrusland/USSR/Ivan – russer/sovjetborger – russisk/sovjet-(russ)isk Schweiz/Svejts – schweizer/svejtser – schweizisk/svejtsisk Spa’nien – spa’nier/spaniol(er) – span’sk Sverige/Sverrig – svensker/svensken² – svensk (Vest)tyskland/Forbundsrepubl./Germanien – (vest)tysker/germaner/tysken² – (vest)tysk/germansk Østrig – østriger – østrigsk Estland – ester/estonier – estisk Letland – lette – lettisk Litauen – litauer – litauisk Polen – polak/ polak (med tendens til tyd-forskel) – polsk Slovakiet – slovak(ker) – slovakisk Ungarn – ungarer/magyar – ungar(n)sk/magyarisk Slovenien – slovener – slovensk Kroatien – kroat(er) (tidl. krabat ! ) – kroatisk Bosnien(-Her c/zegovina) – bosnier/ bosniak – bosnisk Makedonien – makedon(i)er – makedonsk Rumænien – rumæner – rumænsk Moldavien/Moldova – moldav(i)er/moldover – moldavisk/moldovisk Bulgarien – bulgarer - bulgarsk Tyrkiet – tyrk(er) (om tyrken se ovf.) – tyrkisk Cypern – cypriot – cypriotisk Malta – malteser – maltesisk Afghanistan – afghaner – afghansk Algeriet/Algier – algirer/algerier – algirsk/algerisk Argentina – argentiner – argentinsk Armenien – armen(i)er – armensk Australien – australier – australsk Bolivia – bolivianer – boliviansk Brasilien – brasilianer – brasiliansk Burma/Myanmar – burmeser – burmesisk Canada – canadier – canadisk Chile – chilener - chilensk Colombia – colombianer - colombiansk Congo – congoleser - congolesisk Cuba – cubaner – cubansk E/Ægypten – e/ægypter – e/ægyptisk Filippinerne – filippiner - filippinsk
8. oldal
Georgien/Grusien – georgier/gruser – georgisk/grusisk Indien – inder – indisk Indonesien – indoneser – indonesisk Irak/Mesopotamien – iraker/mesopotamer – irakisk/mesopotamisk Iran/Persien – iraner/perser – iransk/persisk Israel – israeler/israelit (tydforskel) – israelsk/israelitisk (do.) Japan – japaner/japaneser/japser – japansk/japanesisk Kenya – kenyaner - kenyansk Kina – kineser/kinamand – kinesisk Korea – koreaner - koreansk Laos – laot – laotisk Libanon – libaneser – libanesisk Madagaskar – madagasker/madagasser – madagaskisk/madagassisk Marokko – marokkaner - marokkansk Mexico – mexikaner – mexikansk New Zealand / Ny Seland - newzealænder/nyselænder – umulig /nyselandsk Pakistan – pakistaner - pakistansk Peru – peru(v)ianer – peru(v)iansk Sydafrika – sydafrikaner – sydafrikansk Syrien – syrer – syrisk Thailand – thailænder/thai (tend. t. tydforskel) – thailandsk Tunesien/Tunis – tuneser – tunesisk Ukraine/U kraine – ukrainer – ukrainsk USA/Amerika / De/Amerikas Forenede Stater / Staterne / Onkel/Uncle Sam – amerikaner – amerikansk Vietnam – vietnameser – vietnamesisk Arabien – araber – arabisk Asien - asiat - asiatisk Bayern – bayrer – bayrisk/bajersk Bretagne – breton(er)/bretagner – bretonsk Catalonien – catalaner/catalonier – catalansk/catalonsk Dalerne/Dalarne/Dalarna – dalmas (mand) / dalkulla (kvinde) – adj. umuligt at danne sprogret. Europa – europæer - europæisk Flander(e)rn – uetableret – flamsk Fyn – fynbo – fynsk Færøerne – færing (pl. -er!, sml. islændinge) / kaskelej – færøsk Grønland – grønlænder/krak/simut – grønlandsk Holsten – holstener/hol stener - holstensk Jylland – jyde – jysk Kreta – kretenser – kretensisk Kurdistan – kurder – kurdisk Monaco – monegasker - mone gaskisk Montenegro – montenegriner - montenegrinsk Normandiet – normanner (mht. nutiden: uetableret) - normannisk Palæstina – palæstinenser (/ filister !) – palæstinensisk (/ filistrøs!) Pommer(e)n – pommeraner – pommeransk/pommersk Serbien – serber – serbisk Sjælland – sjællænder – sjællandsk Skotland – skotte – skotsk Tasmanien – tasman(i)er - tasmansk Wales – waliser – walisisk
9. oldal
2. óra 2014. 02. 14. Üdvözlések - ismerkedés, kérdések, kérdőszavak 2. : Dav!/Davs! - Dáu!/Dáusz!
Napot!/Szevasz!
Hvad for nogle sprog kan du tale? – Ve fo no.on szpro ken tu télö?
Milyen nyelveken beszélsz?
Hvilke … ?
- Vilke ….?
Melyik?
Hvilke sprog kan du tale?
– Vilke szpro ken du télö?
Melyik nyelveket beszéled?
Vis es i morgen!
– Vi szesz i mo.on!
Viszlát holnap.
Ja, det vil jeg gerne!
– Já, té vi já.i gerne!
Igen, szívesen!
Hav en god dag!
- Háu é.n goð dé’
Legyen jó napod!
Tak i lige måde.
- Ták i lé móð.
Kösz viszont!
Tak for sidst!
- Ták fo sziszt!
Köszi a legutóbbit!
Tak for i går!
- Ták fo i ko!
Köszi a tegnapot!
Hvorden går det (met dig) ?
– Voten gó té met │táj?
Hogy vagy?
(Det går) også godt.
- Dé ko ósza. got.
Én is jól vagyok.
Det går ikke særlig godt.
- Té ko ígö szeali kot.
Nem vagyok túl jól.
Vil du med i Tivoli?
– Vé.l tu met i Tivoli?
Akarsz jönni Tivoliba?
Vil du ikke med … ?
- Vé.l tu íg met …?
Nem akarsz jönni… ?
Vil I ikke med …?
- Vé.l i íg met …?
Nem akartok jönni… ?
Jeg vil gerne med.
- Já.i vé.l gerne met.
Szívesen megyek.
Det er fint.
- Té ea fin.
Rendben.
Vis ses i aften.
- Vi szesz i aftön.
Viszlát este
Jeg skal på arbejde.
- Já.i szkel po á.bájde.
Dolgozni megyek.
God arbejdslyst!
– Kó árbájtszlüszt!
Jó munkát!
Vil du med … ?
- Vé.l tu meil …… ?
Jössz velem … ?
Har du feber?
- Hár tu fíbö?
Van lázad?
Vi ses!
- Vi szesz!
Viszlát!
Ja, det gør vi.
- Já, té göa vi.
Igen, úgy lesz.
Hvor skal du hen?
- Vo szke tu hen?
Hova mész?
Vil du (ikke) med hjem?
- Vil tu (ig) met jem?
Haza jössz velem?
10. oldal
Kötőszavak og eller men heller ikke så
ou ela men heða ikö szo
for fordi derfor at da når hvis om selv om skønt mens
fo foti deafa et te nó vé.sz om szelom szgönd mensz
és vagy de sem így/úgy; ilyen/olyan UTÁNA FORDÍTOTT SZÓREND!!!! mivel mert ezért hogy amikor; mivel amikor ha hogy … -e még akkor is, ha; noha habár. ámbár, noha míg, mialatt
11. oldal
Vi drikker en øl, hvis han kommer – Vi dré.ga é.n öl vé.sz hen koma. – Iszunk egy sört, ha jön. Ved du, om han kommer? – Vé.ð du om hen koma. – Tudod, hogy jön- e? /eldöntendő kérdést vezet be/ Han har altid blomster med, når han kommer. – Hen há eltið blomszta með nó hen koma. – Mindig hoz virágot, amikor jön. (Ő birtokol mindig virágok – val/-vel, amikor ő jön). /ismétlődő cselekvésre vagy történésre utal/ Han Havde blomster med, da han kom sidste jul. – Hen héðö blomszta meðde hen kom szisz dö jú’l. – Hozott virágot, amikor jött tavaly karácsonykor. (Ő birtokolt virágok – val/-vel, amikor ő jött múlt karácsonykor.) /A múltban csak egyszer megtörtént, adott eseményre vonatkozik./ Jeg kommer heller ikke fra Ungarn. – Já koma heða ikö fá Ungárn. - Én sem Magyarországról jövök. Tagadó szerkezetek:
Az állítmány tagadása „Ikke” -vel. Mondatban elfoglalt helye fix, mindig az ige előtt van. Jeg kan ikke svømme. - Já.i ke ikö szvömö.
Nem tudok úszni
Határozatlan alany:
Der er szerkezetet az ún. személytelen szerkezetű mondatokban használunk. Általában valaminek a létezését vagy hiányát tudjuk vele kifejezni.
Der er ikke bjerge i Danmark. – Té ea ígö bjeea i Denmák. – Nincsenek hegyek Dániában. Der mangler 10 kroner. – Té mánglá tí - Hiányzik tíz korona. der er – té ea az van (there is/there are) Hvad er der i vejen? – Veð ea té i vájn?
A kérdő mondat szórendje miatt változott a szórend.
Mi a gond?
Kérdőszavak: Hvilken, Hvilket ….? Hvis…?
Vilkön, Vilköt
Melyik?
Vem? Vað? Vo? Vonnó? Váfá? Voden? Voden? Vo?
Ki? Kik? Mi? Mik? Hol? Mikor? Miért? Hogyan? Milyen? Mennyire? Hova?
Visz…?
Hvem? Hvad? Hvor? Hvornår? Hvofor? Hvorden?
Hvorden …? Hvor …? Hvor …. hen? Hvad med …
Vo… hen?
Kinek a …? 12. oldal
Vað met?
Mit csinálsz? Mi a munkád? Mit csinálsz most?
Hvad laver du? Hvad laver du nu?
A dán kérdő mondat szórendje: ? Hvorfor Miért
2 er vannak
1 disse drenge ezek a fiúk
3 her? itt?
A kötőszók, indulatszók megszólítások nem tertoznak e rendszerbe, mivel nem kérdésre válaszolnak, ilyenkor a szórend nem változik. Og hvor er han nu? ( ? 2 1 3 ) És hol van ő most? A „Hvem er her” Ki v an itt? (?-2-3) típusú mondatokban nincs „1” mivel éppen arra kérdezünk.
Időhatározók: Az idő: (en) tid – tið en fortid - fótið en fremtid – f(r)ámtið en nutid i fortiden – fó.tiðen i fremtiden – f(r)emtiðön nu - nu nutildags -
idő
múlt
jövő
jelen a múltban a jövőben most
Napszakok:
et daggry en solopgang Det bliver lyst. om dagen en morgen en eftermiddag en solnedgang Det bliver mørkt. Det er mørkt.
é.t dáuk(r)ü é.n szólopgán Té blívá lüszt. om déen é.n móön é.n eftemidé é.n szolnöðgá Té blíva mörkt. Té ea mörkt.
hajnal napkelte Virrad. nappal reggel délután naplemente Esteledik Este van
é.n áftön net; om netün
en aften nat; om natten
este éjjel
Égitestek: Nap – Solen - szólün hold - en måne - mónö
13. oldal
A hét napjai:
mandag tirsdag onsdag torsdag fredag lørsdag søndag
hétfő
mende tiaszde onszde toaszde féde löade szönde
kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
en dag – é.n dé’ egy nap en uge – é.n úö egy hét
en weekend – hétvége é.n víkent
Egy napon belül: é.n tímö é.t minud é.t szekunt i móösz midá müðnet i wíkenhön i áftön om móönön om ef damidé’n om á.fdönön om szöndéön
egy óra egy perc másodperc
i overmorgen i morgen i dag i går i forgårs
i óa.móön i móön
holnapután holnap ma tegnap
i går morges i går aftes i morgen tidlig i morgen aften næste mandag næste uge dagen efter på mandag weekenden søndag morgen
i kó móösz i kó á.ftesz i móön tiðli i móön áftn néasztö mende néasztö úö déjön éftö po mende wíkenhön szönde móön
en time et minut et sekund i morges middag midnat i weekenden i aften om morgenen om eftermiddagen om aftenen om søndagen
ma reggel, ma délelőtt dél éjfél
ma este
reggelenként, délelőttönként
délutánonként (minden délután) esténként (minden este) vasárnaponként
A közelben lévő napok:
i dé’
i kó i fógósz
tegnapelőtt
tegnap reggel tegnap este holnap reggel holnap este
jövő hétfőn jövő héten másnap
következő hétfő hétvégén vasárnap reggel
Naptár:
en kalender et år en måned januar februar marts april maj juni juli august september oktober november december
é.n keleno
naptár év hónap január február március április május június július augusztus szeptember október november december
é.t ó’
én mónöð jenuá’ fébruá’ mádsz á.prí ’l má.i jú’ni jú’li á.ugoszd szebtemba og tó’ba novem’ba dé.szemba
Évszakok
en årstid et forår en sommer et efterår en vinter
é.n alsztüð é.t fóuó é.n szomá é.t éftö.ó é.n vi.tá
évszak tavasz nyár
ősz tél
Az óra Amikor a Hvornår? – Mikor? , hány órakor? kérdésre egész órával vagy fél órával válaszolunk, kötelezően használni kell a klokken (óra) szót.
Hvornår kommer du Jeg kommer hjem? klokken tre. Vonó koma du jem? Mikor jössz haza?
hjem Jeg kommer hjem Jeg kommer hjem klokken halv tre. (klokken) tyve minutter over to. Já.i koma jem klogön Já.i koma jem klogön Já.i koma jem (klogön) tré’. hell’ tré’. tűvö minuda oua tó’. Háromkor jövök haza. Fél háromkor jövök haza Két óra után húsz perccel jövök haza.
Ha azonban a klokken szó a feltett kérdésben szerepelt, természetes módon a válaszban a den névmással
helyettesíthető. -
Hvad er klokken? Veð ea klogön? Hány óra van?
Erre a kérdésre négy féle képpen válaszolhatunk:
Den er 10. – „Ez van tíz.” 10. - Tíz Klokken er 10. – Tíz óra van. Seks i halv 9. – Hat perc múlva fél kilenc.
-
Den er halv tre. Den ea hel tré. Fél három.
14. oldal
A fél órákat a magyarhoz hasonlóan képezzük a halv (fél) szóval, amint az a fenti példában is látható. A -20 és a+20 közötti perceket az egész órához kell viszonyítani, a +20és -20közötti perceket pedig a félhez. Mindkét esetben az over (túl, múlt) és az i (előtt) előljárószókat használjuk. A minut(ter) szót ilyenkor nem hagyhatjuk el:
Klokken/den er minutter over to. Klokken/den er tyve minutter i fire. Klokken/ den er syv minutter over halv syv. Hvornår går toget til København? Det går (klokken) elleve minutter over fire.
Klogön/den ea minuda oua tó’. Klogön/den ea tű vö minuda i fí ’a.
Tíz perccel múlt kettő.
Klogön/den ea szüu minuda oua hel szüu. Vonó gó tó ’öð té.l Kőbönháun.
Hét perccel múlt fél hét.
Dé gó’( klogön) elvö minuda oua fíö.
Húsz perc múlva négy.
Mikor megy a vonat Koppenhágába? Négy után tizenegy perccel megy.
Ha még pontosabban szeretnénk az időt mondani, használhatjuk a 24 órás rendszert is.
Det går (klokken) seksten elleve. Dé gó’ ( klogön) száiszdön elvö. Tizenhat (óra) tizenegy. Egyéb óra kifejezések: kvá(r)t i ti kvart i ti fem minutter over ti fem minúdá óa ti kvá(r)t óa ti kvart over ti helv elüvö halv elleve ódö om móönön 8 om morgenen ódö om á.fdönön 8 om aftenen
háromnegyed 10 5 perccel múlt 10 negyed 11 fél 11 reggel 8 este 8
Felszólító mód: A felszólító alak megegyezik az ige tővel, vagyis elegendő ismerni a főnévi igenévi alakot, amelyről csak le kell választani az – e végződést. at smile – ed szmílö smil! – szmí’l mosolyogni mosolyogj! mosolyogjatok! mosolyogjon! at give – ed gívö gív! – gí(v) adni adj! adjatok! adjon! Ha a főnévi igenév – e végződése előtt dupla mássalhangzó áll, a második mássalhangzó kiesik: at komme – ed komö kom! – kom jönni gyere! gyertek! jöjjön!
Ha a dán ige főnévi igenév alakja nem – e-re végződik, akkor a felszólító alak megegyezik a főnévi igenévvel: at gå – ed gó
menni
gå! – gó’
at bo – ed bó’
lakni
bo! – bó’
menj! menjetek! menjenek! lakj! lakjatok! lakjon!
15. oldal
Testrészek, betegségek, fájdalmak: Testrészek:
hals
nakke n mave n rug gen ben et / benene hoved et øre│t / ørene øje t / øjne ansigt et hud en kind en næse n mund en tand en / tænder tunge n læbe n hage n krop en skulder en brystkasse en lungerne
arm en albue n hånd en finger en tommelfinger en håndled et knæ et tå en / tæer fod en / fødder ankel en hæl en
helsz nágön
torok nyak me’ðön has (r)úön hát bénö / bé.énönö láb/lábak hóvüðü – hoðüt fej őet / ö.önö (ø + j hang, azaz j fül/fülek vagy g betű, akkor az ’ő’ -hangból
’o’ lesz!)
ójöð / ójnö enszktöt huðön kintön néaszön muðön ceðön / céðá cúni lébön héjön k(r)opön skúláön brüsztke:zön longönö ámön elbúön hannön fé.ngöön tomülfégáön hanðüðöt knéöt thóön /théa foðön/ föðá ánkülön héalön
szem/szemek arc
bőr
orca orr száj fog/fogak nyelv ajak áll test váll mellkas
tüdő
kar könyök kéz ujj hüvelykujj csukló térd lábujj/lábujjak lábfej/lábfejek boka sarok
Betegség esetén:
Jeg har ondt …
Jeg har ondt her. Já.i há ond hea. Itt fáj.
Jái. há ond …
Jeg har kvalve. Já.i há kvelmö. Hányingerem van.
Jeg har en hjertelidelse. Já.i há é.n jeadölíðölszö. Szívbetegségem van.
Jeg vil gerne have noget mod …
Já.i vé.l geanö he nóöð moð … Szeretnék valamit … ellen.
Fáj a(z) …
16. oldal
é.n léjö é.t hoszbite:l é.t szűöhúsz é.n á.mbulá.ngszö é.n tenléjö é.n szke:ðöszdúö
egy orvos egy kórház egy kórház egy mentő(autó) egy fogorvos
en læge et hospital et sygehus en ambulance en tandlæjö en skadestue en operationsstue en kirurg en operation en sygeplejerske en båre en patient syge
é.n ki.(r)uð é.n operaszion é.n szűjüpláeszke é.n bóað é.n pheszent szű jü
ápoló hordágy beteg (ember) beteg (állapot, érzet)
hovedpine tand pine halspine ondt i halsen influenza søsyge forbrænding et brandsår at brække sit ben at forstrække sit håndled en kvæstelse et sår et hæfteplaster en bandage hævelse betændelse solskolding
hóöðpínö tenpínö helszpínö ont i helszön é.nfluen sze szö szűö fobrené.ng é.t b(r)ánszó et b(r)e:ge szit bén et forsztráke szit hanleð é.n kvesztölszö é.t szó(r) é.t héftepleszta é.n bendésia he:völszö bé.tenölszö szólszgolné.ng
fejfájás fogfájás torokfájás torokfájás influenza tengeri betegség égési sérülés égési seb eltöri a lábát kificamítja a csuklóját zúzódás seb sebtapasz kötés daganat, duzzanat gyulladás napszúrás
træt tømmermænd
trát thő mame
fáradt másnapos fáj valamim rosszul van lázat mér
ondt i …
at være dårlig at tage temperaturen et termometer at have feber en recept at helbrede en pille at have det bedre rask at være forkølet at nyse at besvime at have ondt i maven at kaste op kvalme at have hovedpine Elöljárószók 2:
é.n operászionsztúə
ont i …
et vé.a dóli et thée themp(r)atú(r)ön é.t celmométe et heu fíbö é.n reszept et helbréda é.n pílö et heu té büða (r)aszk et vé.a fo.kő löt at nű sze beszvímö et heu ont i me’ðön et keszte op kvelmö et heu ouðpínö
egy baleseti rendelő műtőterem sebész
műtét
lázmérő
lázas recept meggyógyít tabletta jobban érzi magát egészséges náthás tüsszög elájul fáj a hasa hány hányinger fáj a feje
17. oldal
over ind i ud af ved siden af (i)mellem tæt langt fra bagved imod bort fra (at løbe væk fra) op ned overfor uden
óa in i uð é veð szíðön é i.mellem / melöm tyet lángt fá bejvüð i.moð
fölött, fölé -ba; -be ki mellett; mellé között; közé mellett, mellé távol mögött, mögneki-é neki-
bóth fá ( et lőbe veg fá)
elől (elszalad vmi elől)
nóüð szá nóð ig nóð mót ə - mo.
valami valami ilyesmi semmi -hat;-het; szabad
áp nüð óa,fa úlön
fel(felé) le(felé) szemben, szembe nélkül
3. óra 2014. 02.21.
Néhány fontos kifejezés: noget såden noget ikke noget at måtte - må
Kikapcsolódás - vendégség - étkezések: en morgenmad en frokost en aftensmad en notmad
móönmeð frokoszt á.fdönszmeð
reggeli ebéd vacsora vacsora
formiddagskaffe eftermiddagskaffe aftenskaffe smørrebrød biksemad
foamé.deszká.fö efdamé.deszká.fö á.fdönszká.fö szmöðboð bé.gszömeð
délelőtti kávé
frikadeller
friká.dela
svinekarbonade midesterpølse dansk bøf med bløde løg hamburgerryg
szvínökábone:ðə mé.diszdapölszə
Du må ikke ruge her! Hvad skal du lave i weekenden? Jeg vil gerne slappe af i weekenden. Ikke noget særligt.
Tu mó ig (r)ü hia! Tilos dohányozni! Veð szke du léa i víkenhün? Mit csinálsz a hétvégén? Já.i vi ge(r)ne szlápe é i Szívesen pihennék. víkenhün. Ig nóüð sze:alit. Semmi különöset.
den’szg böf með blőðə löj há.mbóarög
délutáni kávé esti kávé szendvics apró kockára vágott hús borgonyával, vajban sült hagymával és tükörtojással vagdalt disznó- és borjúhúsból készült golyók disznófasírt házi kolbász vöröskáposztával vagdalt bifsztek sült hagymával sós, füstölt sertésborda
18. oldal
Det vil jeg også. Det lyder godt. Er denne plads ledig? Nej, den er optaget. Må jeg bede om spisekortet? Hvad skulle det være? Jeg / vi vil gerne bestille!
Jeg vil gerne have …
Det smager godt. Storartet! Jeg vil gerne debe om regningen. Er serveringen inkluderet? Serveringen er ikke inkluderet. Skal vis pise? Skal jeg ikke hjælpe dig? Tak for hjælpe. Selv tak. Det var så lidt. Maden er klar!
Værgo’!
God appetit! Det smager godt. en restaurant Cafeteria burgerbar kro pølsvogn entjener et spisekort at bestille at servere en forret en hovedret en dessert en regning drikkepenge en bakke
Dé vi já.i ósza.
Té lüðə got.
Ea denö plesz léði? Náj, den ea obte:öð. Mo já.i bé om szbíszökoadöð? Veð szgulö 19 éve:a? Já.i / vi vé.l geanə bé.sz dé.lə! Já.i vé.l geanə he: … Dé. szméa got. Já.i vé.l geanə bé om rájné.ngön. Ea Szke vi szpíza? Szke já.i ig jelpe dáj? Ták fó jelpe. Szelv ták. Dé vá szo lüdt.
Meðən é.a klá! Dé szméa got. én resttorá ká.fötérie
bőgabá’ kró’ pöl szövou’n é.t szpíszökót et besztilö et szervé.ö é.n fó(r)at é.n hó.üð(r)at é.n deszert é.n rájning dréke.pe:ne
é.n bágə
Én is. Jól hangzik. Szabad ez a hely? Nem, foglalt. Elkérhetem az étlapot? Mit parancsol? Szeretnék / szeretnénk rendelni!
Szeretnék …
(Ez) finom! Fenséges! Kérném a számlát. Felszolgálási díjjal együtt? Felszolgálási díj nélkül. Fogunk enni? Ne segítsek neked? Kösz a segítséget. Szívesen. Nem tesz semmit. Nincs mit. Tálalva! Vegyetek Jó étvágyat! Ez nagyon jó. étterem önkiszolgáló étterem gyorsétterem
vendéglő, fogadó
virslikocsi, utcai virsliárus pincér étlap rendel felszolgál
előétel főfogás
édesség számla borravaló tálca
A konyhában: et køkken et køkkenskab en vaskemaskine at vaske et køleskab en ovn at lave mad (en) gas en skraldespand at stryge et elstik
é.t kógün é.t kókünszké:b ve:szkemászkín ve:szkö k ő leszgéb óu et léu með gesz é.n szkáldeszpend et sztrúü é.t ilsztik
konyha konyhaszekrény mosógép mosni
hűtőszekrény sütő főz gáz szeméttartó vasal csatlakozó
19. oldal
(en) elektricitet at støvsuge at vaske op snavset en køkkenvask at gøre rent at tørre af et viskestykke ren
elektriszitiet et sztöuszú et ve:szkö op sznauszöt
é.n kőgün.veszk et gö ré’nt et thö(r) é é.t viszkesztű ke rén
áram porszívózik mosogat piszkos mosogató takarítani törölget konyharuha tiszta
Asztalnál: at dække bord en kaffekande en tepotte en serviet et glas en skål en tallerken en kop en underkop en borddug en kande en ske en kniv en gaffel at være tørstig at drikke at være sulten at spise at være mæt
et dége boað é.n káféken é.n té.podö é.n szerviet é.t glesz é.n szgól é.n thaler kən é.n khop é.n ónakhop é.n bódu(r) é.n khene é.n szké é.n kniu é.n gáfül et vé:a thőszti et drége et véa szultün et szpízö et véa mét
megterít kávéskanna teáskanna szalvéta pohár tál tányér csésze csészealj
frogdjúsz djúsz ká:fö
gyümölcslé dzsúsz kávé tea vaj sajt kenni kenyér rozskenyér gyümölcs sör csapolt sör ásványvíz leves hús bor vörösbor fehérbor száraz
terítő
kancsó kanál kés villa szomjas iszik éhes enni jóllakik
Élelmiszerek: (en) frugtjuice juice (en) kaffe (en) te (et) smør ost at smøre (et) brød rugbrød en frugt (et) øl fadøl (et) mineralvand (en) suppe (et) kød (en) vin rødvin hvidvin tør
té’
szmöa oszd
szmőá(r) b(r)ő’ð rubrő’ð
frogt öl feðöl minörá’lven’
szúpə köð
ví’b röðví’n viðví’n thöa
20. oldal
sød en snaps en gløgg chokolade en grønstag en dessert en paté en spegepølse skinke lever en lammekølle en svinekotelet en kylling en høne (en) bøf (et) kalvekød oksekød svinekød en pølse hakkebøf and gås due frisk en kål en rodkål et hvidløg et løg agurk en ærter en gulerod (tsz: gulerødder) persille en spinat en blomkål en rosenkål en rødbeder en salat rå en tomat en bønne en kartf fel en fisk en søtunge alt godt fra havet en ørred en laks en vindrue et hindbær et jordbær en banan en fersken moden
szöð szná.bsz sjokole:ðə é.n gröndszé é.n desze:rt é.n pethé é.n szpájpölszö szgé.ngö léua é.n lámekőlə szvinkodöled külé.ng hő nö böf
kel’köð
ogszököð szvínököð
é.n pőlszö há.’ göböf en’ gó’sz
dúö föszk kól röðkó’l é.t við.loj löj á.guag ea’da gulöröða peaszé.lö é.n szpinét blomkól hószünkól röðbéða é.n szalét (r)ó tome:’d
é.n bőne
ká.tofla fé.szg é.n szőtunə
elt godt fá hévəl
öröð é.n láksz é.n vinduó hé.nbea jorbea é.n benén é.n fe:szkün móðün
édes pálinka forralt bor csokoládé zöldség édesség pástétom felvágott sonka máj báránycomb sertésborda csirke tyúk bifsztek borjúhús marhahús disznóhús kolbász, hurka vagdalthús kacsa liba galamb friss káposzta vöröskáposzta fokhagyma hagyma uborka borsó sárgarépa petrezselyem spenót karfiol kelbimbó cékla saláta nyers paradicsom bab burgonya hal nyelvhal tengeri kagyló és rák pisztráng lazac
szőlő
málna eper banán
őszibarack érett
21. oldal
en citron sur en melon et kirsebær en abrikos en blomme et æble en pære en appelsin
szit ró’n szüá é.n melón é.t kíszebea é.n áp(r)ikósz é.n blúmö ébla pe:a é.n ápülszín
citrom savanyú dinnye cseresznye sárgabarack szilva alma körte narancs
at købe ind (en) pasta (en) nudel (en) mælk fløde (en) margarine (en) jogurt (en) honning et æg spejlæg sennep (en) marmelade (et) sukker (et) mel (en) olie (en) eddike (et) salt (et) peber et krydderi (en) sennep dybfrosne vare en franskflute franskbrød (en) ris en dåse en bolle en kiks en berliner en tærte (en) is en konditorkage pandekage budding
et kőbe in
bevásárolni tészta metélt tej tejszín margarin joghurt méz tojás tükörtojás mustár lekvár cukor liszt olaj ecet só bors
at lave mad en opskrift en ingrediens at blande at smage en smag
phe:szte
mel’g flő ðö mágá.(r)ínə joguá’d honin é.t é’ g szbá.jlé’g szé.nöb mámölé:ðə szoga mé.l oljö é.ðigö
szel’d
phéua é.t khüðarí szénep vá.á én fánszk .flűt frá.nszgbrő’ð
fűszer
mustár
mélyhűtött áru
penökéö buðé.ng
franciakenyér franciakenyér rizs konzerv zsemle teasütemény, keksz fánk pite fagylalt cukrászsütemény palacsinta puding
et léo (vagy lévə) með
főz
rí’sz
é.n dószö é.n bólə é.n kiksz é.n theáde
í’sz
é.n obszk(r)ift é.n inglediensz et ple:nö et szmélə é.n szmé
recept alapanyag kever kóstol íz
22. oldal
Kikapcsolódás-szórakozás: at slappe af at sove
at ringe til … at tale med … at besøge …
et szlápə é et szou et réjni til
et thélə með et be sző ö
et he:u geaszta
at have gæster at holde fest at gå en tur at cykle at træne at se fjernsyn en kanal et program at høre radio en hovedtelefon at banke med foden at høre musik at læse en roman en heltinde en helt en avis et billedblad (en) poesi
poeszi
at strikke en strikkepind et mønster (et) uldgarn at sy (et) stof en saks en tråd en knappenål en nål
et sztrájgö én sztrégepín ét mönszdá ulgá:n et szü sztoff én száksz én t(r)oð én knappenól én nól
et træarbejde at gør-det-selv arbejde en sav en hammer at lave fingernem at reparere en skruetrækker en biograf at gå i biografen en film en plads en (kvindelig) kontrollør et billetkontor
et holə feszt et gó en tuá
et szüklə et trénə
et szé fjá(r)nszün é.n khánél é.t pog(r)ám et hő ö radió et bángö með fó. üðən et hő ö et lésze é.n (r)omé é.n helt.ínö é.n hélt é.n e.vísz
ét billəðblá
et göa-dé-szelv ábájde én szeu én hámö et lé.u fingáném et repárea én szkúut(r)ágö én biug(r)áf
et kó i biug(r)áfən
én film én plesz én kvíne.lí khántúlö(r) é.t bíletkontó
piheni aludni felhívni vkit beszélgetni vkivel meglátogatni vkit vendéget fogadni bulit tartani sétálni/túrázni biciklizni edzeni televíziót néz csatorna
műsor
rádiót hallgat fülhallgató taktust ver zenét hallgat olvas, tanul regény
hősnő hős
újság képes folyóirat költészet köt
kötőtű
kötésminta gyapjúfonal varr ruhaanyag olló cérna
gombostű varrótű famunka barkácsol
fűrész
kalapács készít, csinál
ügyes kezű
javít csavarhúzó mozi moziba megy film hely
jegyszedő(nő) pénztár
23. oldal
et teat er et skuespil en kulisse et spotlight en skuespillerinde en skuespiller en scene et publikum at klappe at kunne lide Da capo! en ballet en balletdanser berømt en opera en sanger et kostume gå på diskotek en discjockey et dansegulv
ét thé.édö ét szkú.uszbil én khúlí zə
ét denszögul
színész színpad közöndég tapsol tetszik neki Vissza! balett balett-táncos híres opera énekes jelmez diszkóba megy lemezlovas, DJ táncparkett
at skrive en opgave at spille at kysse
szkriú é.n opkéu szpíl ə kű sze
leckét írni, szöveget írni játszani csókolózni
én szkú.uszpileínö én szkú.uszpilö én szénö ét publikum et klábə
et khúnö líðə
én be:let én be:let.denszö be.hömt én szánö kó pó diszkoték
színház színdarab díszlet reflektor
színésznő
Helyhatározók: Dinamikus – Mozgást fejeznek ki hen - hén Hvor skal du Hova mész? hen?Vo.a szke du hén? hjem - jem
Jeg går hjem. Haza megyek. - Já.i kó jem.
ud - uð
Jeg går ud. Já.i kó uð. Jeg går ind. – Já.i kó é.n. Jeg går op. Já.i kó op. Jeg går ned. Já.i kó né’ð.
ind - é.n op - op ned – né’ð
Kimegyek Bemegyek Felmegyek. Lemegyek
Statikus – valahol levést fejeznek ki henne – he:ne Hvor er du Hol vagy? (henne)? Vo.a ea du he:ne? hjemme - jemö Jeg er Otthon vagyok hjemme. - Já.i ea jemö. ude - úðö Jer er ude. - Kint vagyok. Já.i ea úðö. inde – é.nö Jeg er inde. – Bent vagyok. Já.i ea é.nö. oppe - obö Jeg er oppe. - Fent vagyok. Já.i ea obö. nede - néðö Jeg er nede. - Lent vagyok. Já.i ea néðö.
24. oldal
Számok: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 30 31 32 40 50 60 70 71 72 80 81 90 91 100 1000 1000000
nul en/et to tré fire fem seks syv otte ni ti elleve tolv tretten fjorten femten seksten sytten atten nitten tyve enogtyve toogtyve tredive enogtredive toogtredive fyrre halvtreds tres halvfjerds enoghalvfjerds tooghalfjerds firs enogfirs halvfems enoghalvfems hundrede tusind(e) million
nol é.n/é.t
tó’ tre’ fí’a
fem szeksz szüu ódö
ní’ tí’ /ci elvö
tol’
tredön fjódön femdön szájszdön szödön edön né.dön tű vö/tüu
é’notűvö tó’otűvö
treðvö é’notreðvö tó’otreðvö fő ö heltresz tresz helfjeasz é’nohelfjeasz tó’ohel fjeasz fi’asz é’no fi’asz helfemsz é’nohelfemsz hunröðö tú’szön(ö) milión
25. oldal
4.óra 2014. 02. 28.
Birtokos szerkezetek Birtokviszony
Amikor a birtokos megelőzi a birtokot jelölő szót, akkor a birtokos – s ragot kap:
26. oldal
kongen s slot – kongönsz szlod – a király palotája Peter s bog – Pítösz bou - Péter könyve Ugyanakkor a dánban gyakran birtok is állhat elöl, akkor a birtok + af + birtokos szerkezetet használjuk: farve af bilen – fá:o é bílön – az autó színe
Birtokos névmás A dánban a birtokos névmás a birtok személye, a birtok neme és száma szerint változik.
Egyes sz. / többes sz.
közös nem
semleges nem
többes szám
enyém
min – mí’n
mit - mid
mine - mínö
az én … -m /-im
tiéd
din - dí’n
dit - did
dine - dínö
a te … -d/-id
övé (hímnem)
hans / sin – hensz /
szí’n
hans / sit – hensz / szid
hans / sine – hensz / színö
az ő …-a/-e/-i
övé (nőnem)
hendes / sin – hé.nösz / szí’n
hendes / sit – hé.nösz / szid
hendes / sine – hé.nösz / színö
az ő …-a/-e/-i
azé a közös nemű
dens - densz
dens - densz
dens - densz
annak a … -a/-
tárgyé (tárgyakat
e/-i
helyettesítő névmások)
azé a semleges nemű
dets – dé.sz
dets – dé.sz
dets – dé.sz
annak a … -a/-
miénk
vores - vóösz
vores - vóösz
vores - vóösz
a mi …-nk
tietek
jeres - je:ösz
jeres - je:ösz
jeres - je:ösz
a ti …-tek
övék/Öné/Önöké
deres / Deres – de:ösz
deres / Deres – de:ösz
deres / Deres – de:ösz
az ő …ük
tárgyé(tárgyakat
helyettesítő
e/-i
névmások)
az Ön …-a/-e/-i az Önök …-a/e/-i
A sin, sit, sine névmás a mondat egyes szám harmadik személyű alanyára utal, aki egyben a birtokos is, míg a hans, illetve hendes után álló birtok bírtokosa nem egyezik meg a mondat alanyával! Stinne elsker sin mand. – Sztína elszká szí’n men. – Stinne szereti a férjét. (A SAJÁT FÉRJÉT!) Stinne elsker hendes mand. - Sztína elszká hé.nösz men. – Stinne FÉRJÉT!)
szereti a férjét. (EGY MÁSIK NŐ 27.
Han kysser sin kone. – Hen kö sza szí’n kónö. – Megcsókolja a feleségét. (A SAJÁTJÁT!) Han kysser hans kone. – Hen kösza hensz kónö.- Megcsókolja a feleségét. (VALAKI MÁSÉT!)
Hasznos kifejezések 3. Háu dé got! Hav det godt! Jeg hav det godt. = Det går Já.i háu dé got. = Dég ó got. godt. Du szke szé dé hia! Du skal se det her! Szlap é! Slap af! Vé.l du igö szlappe é! Vil du ikke slappe af! Vé.l i got sztópə?! Vil I godt stoppe?!
Hvofort (ikke) … ? Hvad laver du? at vente Er du hjemme nu? Hvor er du henne? at vide Det ved jeg ikke. at bo at snakke sammen helt øjeblik kontor kort at spille at lære at læse at rejse at holde ferie snabel a rigtigt Ja, det er rigtigt. punktum ved X - tiden ved 22-tiden en tid en time ved et møde (+ til) en folke højskole værsgo kærste penge
Veð léoá du? et vente E.a du jemö nu? Vo.a ea du he:ne? et ví.ð Dé veð já.i igö. et bo et szná gə szám.n hilt ojblik kánthoá khóth
szpílə
et lé.a
et lészə et rájszə et holə ferje
„Legyél jól!” Jól vagyok.
Nézz ide! Ezt nézd! Nyugi! Nem nyugodnál le? Abbahagynátok már?
Miért (nem) … ?
Mit csinálsz? barátkozni Otthon vagy? Hol vagy? tudni Nem tudom. lakni beszélgetni, megbeszélni együtt egészen szempillantás iroda, huivatal kártya játszani megtanulni tanulni utazni vakációzni, nyaralni
„ormányos a” kukac @
sznéböl é regtid Já, dé ea regtid. punkcum veð X-tiðün
helyes Igen, helyes. pont
veð tó’otűvö tiðün
este 10 körül
én tið én címö veð ét mő ða én fólkə hójszkólə ve(r)szgo. keastə phénö
valamely időpont körül idő
óra -nál / -nél meeting
népfőiskola
Tessék! Here you are! szerelme, kedves pénz – csak tsz.-a létezik
oldal
Telefonálás: Jeg vil gerne ringe. Må jeg låne telefonen? Kan du ikke ringe igen lidt senere? Hun er her desværre ikke i øjeblikket. at telefonere en telefon et telefonrør at tage telefonen at dreje nummeret
et områdenum mer
en telefonbog at ringe at svare på telefonen
Hallo …
Hvem er det? Det er Stine. Jeg ringer dig op igen. at lægge telefonen på en telefonboks Jeg vil gerne finde telefonboks. et telefonkort en katastrofe at ringe til Politiet
Já.i vé.l geanö ré.ng ə. Mo já.i lónö té.löfounön? Ke du igö rejni igen lit széna.a?
Szeretnék telefonálni. Használhatom a telefont? Nem tudnád felhívni
később?
kicsit
Hun ea hiö teszve:a igö i ojbligül. Ebben a pillanatban nincs itt.
et thelefoniá én thelefón é.t telefonroá et té:e et tráj numa.a ét ám(r)öðnum a én thelefon.bóð et rájni et szvá.á po háló Vem ea dé? Dé ea Sztíne. Já.i rájnö dáj op igen. et légö é.n té.löfounbogsz en Já.i vé.l geanö fé.nö té.löfounbogsz. é.t té.löfounkoad én ketesztró fə et rájni til policiüð
telefonál telefon telefonkagyló felveszi a telefont tárcsázza a számot körzetszám telefonkönyv cseng beleszól a telefonba
Halló … „És ott, ki beszél?”
Itt Stine. Visszahívlak leteszi a kagylót telefonfülke é.n Egy telefonfülkét keresek. telefonkártya vészhelyzet
hívja a rendőrséget
Rövid válaszok – short answers Ha segédige van a kérdésben, akkor segédigével és fordított szórenddel válaszolunk:
Er du hjemme nu? - Ea du jemö nu? Har du gæster i aften? - Há du geaszta i áftün? Skal du på arbejde i morgen? – Szke du po ábájde i móön? Vil du med til fest? – Vé.l du með til feszt? Kan du komme i aften? – Ke du khómö i áftün?
Otthon vagy? Lesznek vendégeid este? Holnap dolgozol? Jösz velem bulizni?
Ja, det er jeg. – Igen, itthon Já, dé ea já.i. vagyok.
Nej, det er jeg ikke. - Náj, dé ea já.i igö. Ja, det har jeg. Igen, lesznek. Nej, det har jeg ikke. - Náj, – J.á, dé há já.i dé há já.i igö. Ja, det skal jeg. Igen, Nej, det skal jeg ikke. - Náj, – J.á, dé szke dolgozok. já.i . dé szke já.i igö. Ja, det vil jeg gerne. – J.á, dé vé.l já.i
Át tudsz jönni Ja, det kan jeg. – J.á, dé ke já.i este?
Nem, nem vagyok itthon. Nem, nem várok vendégeket. Nem, nem dolgozok.
Igen, szívesen. Nej, det kan Nem, nem jeg ikke. (Mert tudok udvarias!) Náj, dé ke já.i igö. Igen, Nem, nem Nej, det kan jeg ikke. - Náj, tudok. átmegyek. dé ke já.i igö.
28. oldal
Ha főige van a kérdésben , akkor gør – vel és fordított szórenddel válaszolunk: Kommer du i Átjössz este? aften? – Khóma du i áftün? Dolgozol Arbejder du nu? – Ájbájdea (most)? du nu?
Ja, det gør jeg. Igen, – J.á, dé göá átmegyek. já.i.
Nem, nem Nej, det gør jeg ikke. - Náj, megyek. dé göá já.i igö.
Nem, nem Ja, det gør jeg. Igen, dolgozok Nej, det gør jeg ikke. - Náj, dolgozok – J.á, dé göá (most). já.i. dé göá já.i igö. (most).
Hinni
at tvo│r hisz, gondol, vél Jeg tvor, filmen er Azt hiszem a film jó. Nincs (+på) – hisz valamiben et
god. - Já.i got.
–
god. – Já.i szűnösz, filmön ea got.
, filmön ea
előzetes
tapasztalatom, úgy képzelem
de jó,
mert pl. jó a rendező. előzetes at synes hisz, gondol, vél Jeg synes, filmen er Azt hiszem a film jó. Van
et szű nösz
tapasztalatom, már láttam a filmet és az a véleményem, hogy jó.
Melléknevek fokozása: A dánban a melléknévfokozás nem túl bonyolult. Vesszük a melléknév szótári alakját (alapfok) és középfokban hozzáadjuk az – ere, felsőfokban pedig az – st vagy -est végződést. felsőfok alapfok középfok gyors hurtig hurtigere hurtigst hu’adi hu’adiöö hu’adiszd könnyű let lettere lettest lé.d lé.döö lé.döszd új ny nyere nyest nű’ nű öö nű öszd magas høj højere højest hoj hojöö hojöszd alacsony lav lavere lavest lá.u lá.uöö lá.uöszd gyenge svag svagere svagest szvéj szvéjöö szvéjöszd erős stærk stærkere stærkest szdeag szdeagöö szdeagöszd széles bred bredere bredest bre’ð bre’ðöö bre’ðöszd keskeny, szűk smal smallere smallest szmel szmelöö szmelöszd lassú langsom langsommere langsomst lá.ngszom lá.ngszomöö lá.ngszomszd drága dyr dyrere dyrest dű’a dű’öö dű öszd olcsó billig billigere billigst bili biliöö biliszd sötét mørk mørkere mørkest möak möagöö möagöszd világos lys lysere lysest l ű’ sz lű szöö lű szöszd
29. oldal
Bilen er hurtigere end cyklen. – Bí ’lön ea huödiöö en szüglön. – Az autó gyorsabb, mint a bicikli.
Den sødeste pige er Henriette. – Den szöðöszd ə píi ea Henriede. – Henriette a legaranyosabb lány. Vores hus er det højeste. – Vóösz husz ea dé. hojöszd ə. A mi házunk a legmagasabb. Torben og Lars er de bedste venner. – Thóbün o Lársz ea di beszde vena. - Torben és Lars legjobb barátok. 30.
A több szótagú, valamint az – en, -et és – sk végű melléknév fokozása a mere (középfokban) és a oldal mest (felsőfokban) szavakkal történik:
Bogen er mere interessant end filmen. – A könyv érdekesebb, mint a film. Karen er den mest kendte journalist. - Karen a legismertebb újságíró.
intreressant é.ntraszend érdekes
mere interessant méö é.ntraszend érdekesebb
Kivételek:
régi, öreg, idős fiatal
alapfok gammel gá.möl ung
ong’
nagy
stor szdóa lille lilö små
kicsi (e.sz) kicsi (t.sz)
szmó’
sok (megszámlálhattalan) sok (megszámlálható)
meget máiöð mange má.ngö lidt lé.d få
kevés (megszámlálhatatlan) kevés (megszámlálható)
fó’
jó
god
rossz közel
gó’(ð)
slem / dårlig szlem / dólig nær nea
középfok ældre eldrö yngre öngrö større szdő’ö mindre méndrö mindre méndrö mere méö flere fléa mindre méndrö færre fe:ö bedre beðrö værre ve:a nærmere neamöö
mest interessant mészd é.ntraszend legérdekesebb
felsőfok
ældst elszd yngst öngszd størst szdöaszd mindst ménszd mindst ménszd mest mészd flest
flé’szd
mindst ménszd færrest fe:öszd bedst beszd værst veaszd nærmest neamöszd
Amikor két dolgot vagy személyt egymással összehasonlítunk, valamilyen szempontból megállapítjuk a
köztük levő különbséget vagy éppen azonosságot, és azt mondjuk: ez nagyobb, mint az;ez ugyanolyan, mint az stb. A dán a hasonlítást a következőképpen fejezi ki:
Ha azonosságot állapít meg:
lige så + melléknév + som Pl.: Du er lige så stærk som han. – Ugyanolyan erős vagy, mint ő.
Ha az azonosságot tagadja:
ikke så + melléknév + som Pl. Rikke er ikke så køn som Lise. – Rikke nem olyan szép, mint Lise
Ha különbséget állapít meg: 31.
egy – vagy kétszótagú melléknév + -(e)re + end Pl. Jonas er stærkere end Jakob. – Jonas erősebb, mint Jakob.
oldal
Két hasonló tárgy vagy személy összehasonlításakor a dánban a felsőfokot kell használni:
Det er den hurtigste af de to biler. – Dé. ea den huödiszdö e di tó’ bíla. – Ez a gyorsabb a két autó közül. 5. óra 2014. 03. 07.
Hasznos kifejezések 4. et he:u thrault et vente ven ven nen fe:ti fattig rügy rig Mó já.i fó Må jeg få Det er ikke dig dag i dag, kvad! Dé ea igö dáj dé i dé, khüð! moð mod at szpílö moð at spille mod at szpílö at spille et lájə at lege láj got leg godt fotbolt fodbold ke líð kan lide já ke got li jeg kan (godt) lide já ke ig li jeg kan ikke lide et líð at lide veá móon hver morgen et sztó op at stå op cilit tidligt Düaga du szpor Dyrker du sport? at düaga gröntszéa at dyrke grøntsag er at düaga jor at dyrke jord áldrig aldrig sztű:ke stykke én krónö en krone én ő á en øre ét ő á et øre dé blíva enohelfjesz en halv. Det bliver 71,50 et blíva at blive
at have travlt at vente
Jeg bliver hjemme i aften.
Já.i blíva jemö i áftön.
sok a dolga várni
barát│ok
szegény gazdag szabad, megkaphatnám? Hát ez nem a te napod! ellen valaki/valami ellen játszani játszani szabályokkal játszani szabály nélkül játsz jól (LEGO) foci kedvelni szeretek vmit nem szeretek vmit szenvedni minden reggel felkelni korán Sportolsz? zöldséget termeszt
földet művel
soha darab/szelet korona (pénz) fillér fül 71,50lesz (fizetünk) maradni lesz valamennyi passzív szerkezet segédigéje Este otthon maradok.
én szé.n litrát űr füszik én metmetik én piologí. én hisztó.é én jogáfí én muszik
en seng en litteratur en fysik en matematik en biologi en historie en geografi en musik en datalære en idræt en grammatik en retskriving et fag
ágy irodalom fizika matematika biológia történelem földrajz ének-zene számítástechnika testnevelés nyelvtan helyesírás tantárgy
én idrá én grámetik ét féu
Gang - gangen -szor, -szer, -ször
en gang om to gange om tre gange om fire gange om
dag en uge n måned en år et
én gán om déön
tó’ gáne om úön tre’ gáne om mónöðön fí’a gáne om óðö
napi egyszer 2-szer egy héten 3-szor egy hónapban 4-szer egy évben
Napszakonként ’om’ a prepozíció és utána mindig határozott névelő kell. Többes szám – a dán főnevek négy alakja Határozatlan többes szám 1. csoport -er/-r végződés A legtöbb főnév többes száma – er-re végződik vagy pedig – r-re ha az egyes számú alak utolsó betűje – e. Ebbe a csoportba elsősorban a több
szótagú főnevek tartoznak. nők (en) kvinde│r () kop│per
csészék
(en) avis│er evísza (et) apotek er á.potéka (en) lamp│er lá.mba 2. csoport
újságok gyógyszertárak lámpák
-e végződés
Az egy szótagú és közös nemű főnevek nagy része többes számban – e-re végződik. házak (et) hus│e (en) kat│te
macskák
(en) vej│e vá.jö (en) seng e szengö
utak ágyak
Határozott többes szám Többes számban mindig – ne végződés
kvinderne kvinanö kopperne kopönö aviserne evíszönö apotekerne apotégönö lamperne lá.mbönö
a nők
husene huszönö kattene ketönö vejene vejönö sengene szengönö
a házak
a csészék az újságok a gyógyszertárak a lámpák
a macskák az utak az ágyak
32. oldal
3. csoport
- nincs végződés
Az egy szótagú, de semlegesnemű főnevek zöme többes számban nem kap végződést. Ilyenkor csak a szövegkörnyezet utal a főnév számára. Az
egyes és többes számú alak megegyezik, azaz nincs többes száma. kártya, papírlap, térkép (et) kort koad láb (et) ben bén évek (et) år
ó’
flagene fléönö fårene fóönö glasene gleszönö hjulene júlönö lamene lá.mönö lysene
a zászlók
a nevek
tanácsok
navnene ná.unönö pasene peszönö rådene
disznók
svinene
a disznók
togene
a vonatok
ordene oaönö brødene
a szavak
fodderne föðanö hænderne henanö tæerne téanö tænderne tenanö
a lábak
nyelvek
(et) lys
fények
(et) navn ná.un (et) pas pesz (et) råd ró’ð (et) svin
nevek
(et) tog tó’u (et) ord oa (et) brød
vonatok
szví’n
brö’ð
végződést kapnak.
a kártyák (kötőhang – e)
birkák
lű’sz
egyes és többes számú alakja azonos, fonetikai okokból többes szám határozott alakban -ene
kortene koadönö benene bé:nönö årene órönö sprogene szbróönön dyrene
(et) sprog szbrou’ (et) dyr dű’a (et) flag flé (et) får fó’a (et) glas glesz (et) hjul júl (et) lam
lá.m’
A harmadik csoportba tartozó főnevek, amelyek
állatok zászlók
poharak kerekek bárányok
útlevelek
szó kenyér
Rendhagyó főnevek 4. csoport Többesszámban hangváltozás és/vagy rendhagyó
dűönö
lű’szönö
ró’ðönö
szví’nönö tó’önö
brö’ðönö
a lábak (kötőhang – e) az évek (kötőhang – e) a nyelvek az állatok
a birkák a poharak a kerekek a bárányok a fények
az útlevelek a tanácsok
a kenyerek
végződés.
en fod – fødder é.n foð - föða en hånd – hænder é.n hon’ - hena en tå – tæer é.n tó’ - téa en tand – tænder é.n ten’ - tena
egy láb(fej) - lábak egy kéz - kezek egy lábujj - lábujjak egy fog - fogak
a kezek a lábujjak a fogak
33. oldal
lánya - lányai datter – døtra de:ta - dötra egy gyerek - gyerekek et barn – børn é.t bá’n – bö’an apa - apák far – fædre fá - feðra anya - anyák mor – mødre moa - mőðra báty - bátyák bror – brødre boa - böðra férj/férfi - férjek/férfiak man – mænd me.n – mé.n egy könyv - könyvek en bog – bøger é.n bo’u - bő a egy tehén - tehenek en ko – køer é.n kó’ - kő a egy erő - erők en kraft – kræfter é.n krá.fd - krefda egy éjszaka - éjszakák en nat – nætter é.n ned - neda egy múzeum () museum – museer muszeum - muszéa múzeumok egy gyökér - gyökerek en rod – rødder é.n róð - röða További érdekesség, hogy az – el vagy –er végű
főnevekutolsó előtti –e betűje a többes szám jele előtt kiesik. nővér - nővérek søster – søstre
szöszta - szösztra en fætter - fætre é.n feda - fedra en cykel - cykler é.n szügöl - szügla en finger - fingre é.n fé.nga - féngra en gaffel - gafler é.n gá.föl – gá.fla et møbel - møbler ét mőbül - mőblá en tæter - tætre é.t té.e:da – té.e:dra
egy unokafivér unokafivérek egy bicikli - biciklik egy ujj - ujjak egy villa - villák egy bútor - bútorok egy színház - színházak
døtrane dötranö børnene bö’an fædrene feðranö mødrene mőðranö brødrene böðra mændene mé.nönö bøgerne bő anö køerne kő a kræfterne krefdanö nætterne nedanö museerne
a lányai
rødderne röðanö
a gyökerek
søstrene szösztranö - fætrene fedranö cyklerne szüglanö fingrene féngranö gaflerne gá.flanö møblerne
mőblánö
tætrene té.e:dranö
a gyerekek (kötőhang – e) az apák
az anyák a bátyák a férjek/férfiak a könyvek a tehenek
az erők az éjszakák a múzeumok
a nővérek az unokafivérek a biciklik az ujjak a villák a bútorok a színházak
Továbbá vannak olyan főnevek, amelyeknek csak többes számú alakja használatos, ilyen például a : bukser / bukserne - nadrág / a nadrág penge / pengene - pénz / a pénz
34. oldal
