Colefejezetekkidolgozva

Michael Cole-Sheila R.Cole:Fejl ődéslélektan Korai csecsemőkor:kezdeti képességek és a változás folyamata

A csecsemőknek világrajövetelükkor megvannak a -legalábbis kezdetleges-képességeik arra,hogy lássák és hallják környezetüket,mozogjanak,tanuljanak és emlékezzenek.A méhen  belüli időszakban kifejlődött képességek képességek azonban nem elegendők ahhoz,hogy bizto sítsák a csecsemő életben maradását,mivel még az alapvető tevékenys t evékenységek égek is fizikai segítségre szorúlnak(pl.táplálkozás).

AZ AGY FEJLŐDÉSE Az agy és a központi idegrendszer már jóval azelőtt lehetővé l ehetővé tesz egyes érzékelési és mozgásos működéseket,hogy működéseket,hogy a csecsemő időre megszületne:a magzat válaszol  pl.hangingerekre,spontán  pl.hangingerekre,spontán mozgást végez.Ezek a kezdetleges k ezdetleges képességek képességek elegendőek  ahhoz,hogy felismerje anyja hangját,a körülötte beszélt nyelvet,ezek jelentik az újszülött első alkalmazkodását új környezetéhez W.M.Cowan(1979) kutatásai eredményei szerint az agy méhen belüli fejlődésének  csúcspontján,a fogamzás utáni 10.és 26.hét között,az agyban percenként mintegy 250 ezer új sejt keletkezik.Az agykéreg(ami megkülönbözteti az embereket az állatoktól) becslések szerint több mint 10 milliárd idegsejtet tartalmaz,ezek többszörös összeköttetésben állnak más idegsejtekkel.Születéskor az agyban jelen vannak azok a sejtek túlnyomó többsége,amelyekkel valaha is rendelkezni fog,az agy mégis négyszeresére növekszik,mire a csecsemő felnőtté válik.

Idegsejtek és hálózataik Az idegsejtek(neuronok)funkciója az,hogy információt közvetítsenek más idegsejtek és az izom-,illetve a mirigysejtek felé.Az idegsejtek számos szempontból különböznek a test más sejtjeitől.A testi sejtek ál talában sima és szabályos alakúak,általában gömb vagy lemez formájú,míg ezzel szemben az idegsejtek szabálytalan alakúak,felszínükből sok -sok tüskés terület emelkedik ki.Minden idegsejtnek egyetlen fő nyúlványa, axonja van,mely mentén információt küld más sejteknek elektromos impulzusok formájában.Az idegsejt felszínéről kinyúló további részeket dendriteknek nevezik,ezek nevezik,ezek más sejtek axonjairól érkező üzenetek  fogadóállomásai.A szinapszis a sejtek egymáshoz kapcsolódásának helye,az axonok és a dendritek közötti parányi rés.Az axonról impulzus érkezik a szinapszishoz,az impulzust küldő sejt egy neurotranszmittert választ ki,amely az impulzust átviszi a szinaptikus résen,és reakciót vált ki a fogadó f ogadó sejtből.A küldő és a fogadó sejt együttese egy elemi ideghálózat ot alkot. Mivel az agy mérete felnőtt korig megnégyszereződik az idegsejtek és az ideghálózatok  két magyarázatot kínálnak erre: 

emelkedik az idegsejtekből kinyúló dendritek mérete és bonyolúltsága 1



növekszik az axonágak száma,ahogy egyre több fogadó neuronnal lépnek kapcsolatba

Az agy mérete és komplexitása növekedésének egy harmadik forrása a mielinizáció.E folyamat során az axonok körül zsírsejtekből álló mielinhüvely alakúl ki,amely szigetelést képez,és felgyorsítja az idegimpulzus átvitelét az egyik idegsejtről a másikra.A mielinizált axonok tízszer vagy akár százszor gyorsabban továbbítnak jeleket,mint a nem mielinizált axonok=>hatékonyabb kommunikáció az agy részei között+összetettebb gondolkodás és cselekvés.

A központi idegrendszer és az agy A központi idegrendszert 3 nagy részre osztják:   

gerincvelő agytörzs agykéreg

  A gerincvelő  :a csípőtől az agy alapjáig

terjed.Az itt található idegek az agy a gy és a gerincvelői idegsejtek között közvetítenek üzeneteket.Ezen idegsejtek egy része üzeneteket szállítanak az agyba:a bőrből,testrészekből és szervekből,míg mások,az agyból közvetítenek parancsokat különböző testrészekhez(pl.izommozgások testrészekhez(pl.izommozgások beindítása).Az agy a gerincvelő legfelső részéből ered.

 Az agytörzs:sok különböző idegpályát tartalmaz,amelyek a különböző forrásokból származó érzékleti bemeneteket az agy és a test egyéb területeiről érkező impulzusokkal vegyítik.  Az agykéreg: két féltekére oszlik,melyek mindegyike négy,mély barázdákkal elválasztott lebenyből áll.A fejlődés normális menetében a nyakszirtlebeny látásra,a halántéklebeny hallásra és beszédre,a fali lebeny térészlelésre,a homloklebeny pedig mozgáskontrollra és a többi kérgi terület koordinációjára specializálódik.Az agykéregben lévő ideghálózatok az érzékleti forrásokból származó információt a régebbi tapasztalatok emléknyomaival egyesítik,ez eredményezi eredményezi az emberre jellemző gondolkodás -és cselekvésformák megjelenését.

A központi idegrendszer alacsonyabban fekvő területei(gerincvelő,agytörzs)előbb válnak  éretté,mint az agykéreg.Születéskor az agykérgi hálózatok viszonylag éretlenek,és gyengén kapcsolódnak azokhoz az alacsonyabban fekvő területekhez,amely t erületekhez,amelyek ek a környezetből fogadnak ingereket.A tudósok szerint,az agykéregben az elsődleges mozgatókéreg-a mozgatókéreg-a nem reflexes mozgásokért felelős terü let-az a terület,amely először megy át jelentős fejlődésen.Itt először azok a sejtek kezdenek működni,amelyek a karokat és a törzset vezérlik,míg legkésőbb azok amelyek a láb mozgásait szabályozzák,ez valamikor a második életévben lesz teljesen érett.

Az első hónap végére a legtöbb csecsemő hason fekve fel tudja emelni a fejét.Három hónaposan megjelennek az akaratlagos izommozgások,amelyekben izommozgások,amelyekben a felsőtest,a váll,a váll ,a felkar  és az alkar mozog,a lábmozgások akaratlagos kontrollja később jelenik meg. 2



növekszik az axonágak száma,ahogy egyre több fogadó neuronnal lépnek kapcsolatba

Az agy mérete és komplexitása növekedésének egy harmadik forrása a mielinizáció.E folyamat során az axonok körül zsírsejtekből álló mielinhüvely alakúl ki,amely szigetelést képez,és felgyorsítja az idegimpulzus átvitelét az egyik idegsejtről a másikra.A mielinizált axonok tízszer vagy akár százszor gyorsabban továbbítnak jeleket,mint a nem mielinizált axonok=>hatékonyabb kommunikáció az agy részei között+összetettebb gondolkodás és cselekvés.

A központi idegrendszer és az agy A központi idegrendszert 3 nagy részre osztják:   

gerincvelő agytörzs agykéreg

  A gerincvelő  :a csípőtől az agy alapjáig

terjed.Az itt található idegek az agy a gy és a gerincvelői idegsejtek között közvetítenek üzeneteket.Ezen idegsejtek egy része üzeneteket szállítanak az agyba:a bőrből,testrészekből és szervekből,míg mások,az agyból közvetítenek parancsokat különböző testrészekhez(pl.izommozgások testrészekhez(pl.izommozgások beindítása).Az agy a gerincvelő legfelső részéből ered.

 Az agytörzs:sok különböző idegpályát tartalmaz,amelyek a különböző forrásokból származó érzékleti bemeneteket az agy és a test egyéb területeiről érkező impulzusokkal vegyítik.  Az agykéreg: két féltekére oszlik,melyek mindegyike négy,mély barázdákkal elválasztott lebenyből áll.A fejlődés normális menetében a nyakszirtlebeny látásra,a halántéklebeny hallásra és beszédre,a fali lebeny térészlelésre,a homloklebeny pedig mozgáskontrollra és a többi kérgi terület koordinációjára specializálódik.Az agykéregben lévő ideghálózatok az érzékleti forrásokból származó információt a régebbi tapasztalatok emléknyomaival egyesítik,ez eredményezi eredményezi az emberre jellemző gondolkodás -és cselekvésformák megjelenését.

A központi idegrendszer alacsonyabban fekvő területei(gerincvelő,agytörzs)előbb válnak  éretté,mint az agykéreg.Születéskor az agykérgi hálózatok viszonylag éretlenek,és gyengén kapcsolódnak azokhoz az alacsonyabban fekvő területekhez,amely t erületekhez,amelyek ek a környezetből fogadnak ingereket.A tudósok szerint,az agykéregben az elsődleges mozgatókéreg-a mozgatókéreg-a nem reflexes mozgásokért felelős terü let-az a terület,amely először megy át jelentős fejlődésen.Itt először azok a sejtek kezdenek működni,amelyek a karokat és a törzset vezérlik,míg legkésőbb azok amelyek a láb mozgásait szabályozzák,ez valamikor a második életévben lesz teljesen érett.

Az első hónap végére a legtöbb csecsemő hason fekve fel tudja emelni a fejét.Három hónaposan megjelennek az akaratlagos izommozgások,amelyekben izommozgások,amelyekben a felsőtest,a váll,a váll ,a felkar  és az alkar mozog,a lábmozgások akaratlagos kontrollja később jelenik meg. 2

Az elsődleges érzőkérgi területek :az :az érzékleti információk kezdeti elemzéséért felelősek.Először felelősek.Először a tapintásért felelős rostok válnak altívvá,amelyeket később az elsődleges látókéreg,majd az elsődleges hallókéreg követ.

A LEGKORÁBBI KÉPESSÉGEK Érzékelési folyamatok Az időre születő egészséges egészséges újszülötteknek minden érzékszervük működik,de nem minegyik  egyformán érett.Az,hogy a csecsemő érzékeli -e az őt érő ingereket,megfigyelhető az által ha pl.elforgatja a fejét,megváltoznak az agyhullámai,módosul a cumi szopásának üteme.A csecsemőnek csecsemőnek felkeltheti valami akár hosszabb ideig is a figyelmét,azonban ha figyelme idővel csökken,azt habituációnak nevezik,ha érdeklődése érdeklődése az inger megváltozására felújul,a csecsemő diszhabituációt mutat.

Hallás Hangos zajra már az egy perce született csecsemő is összerezzen,fejét összerezzen,fejét is a zaj forrása felé fordíthatja,mely által jelzi,hogy a hang térbeli elhelyezkedését is észleli.A hangérzékenység gyorsan javúl csecsemő korban,később a fejlődés lassabban folytatódik 10 éves korig,amikor  is eléri a felnőttszintet. Az újszülöttek már az első óráikban képesek megkülönböztetni az emberi beszédet a másféle hangoktól,és ezt szívesebben is hallgatják.A csecsemők különösen érzékenyek érzékenyek az emberi beszédhangok legkisebb kategóriáira,amelyek között értelmi különbség van.Ezeket az alapvető beszéghangokat beszéghangokat fonémáknak nevezzük.Kísérletek kimutatták,hogy az újszülöttek a világ összes nyelvében használt fonémakategóriák különbségeinek észlelésére képesek,ez a képesség 6-8 hónapos korban kezd leszűkülni a csecsemő csecsemő any anyelvére.

Látás A látórendszer alapvető anatómiai elemei már születéskor jelen vannak,de nincsenek teljesen kifejlődve és megfelelően összehangolódva.A szemlencse még egy kicsit éretlen,a képet néhány milliméterrel a retina mögé fókuszálja,így a retinán keletkező kép homályos. Színlátás

Az újszülöttek számára,ha két szin ugyanannyira világos,nem különböztetik meg azokat,két hónapos korukra színlátásuk már csaknem megyezik a felnőttekével.  Látásélesség

Robert Fantz és munkatársai(1962)kidolgoztak egy tesztet az újszülöttek látásélességének meghatározására.Az újszülöttek eredményeinek eredményeinek a felnőttek adataival való összehasonlításával a kutatók úgy becsülték,hogy az újszülötteknek 20/300-as látásuk van,azaz 20 méterről látják  azt,amit egy normál látású felnőtt 300 méterről.A csecsemők csecsemők két -három hónapos korukra már képesek a két szemük révén észlelt látványt összehangolni.Hét-nyolc hónapos korra,amikor a csecsemők csecsemők mászni kezdenek,látásuk élessége megközelíti a felnőttekét. 3

Szemmozgás

Az újszülöttek aktívan feltérképezik környezetüket.Marshall Haith és munkatársai olyan mérőmódszert dolgozatk ki,amelyik fényben és sötétben is lehetővé teszi annak  meghatárizását,hogy pontosan hova néz a csecsemő,és hogyan mozgatja a szemét.Felfedezték,hogy az újszülöttek még sötétben is rövid szemmozgással tapogatják le a környezetet.Mivel nem éri fény a szemet,ez a fajta letapogatás nem köthető a látványhoz,ezért ennek endogénnek  kell lennie,ez az aktív nézés legelső,primitív alapjainak  tekinthetők.Az új szülöttek azonban az exogén nézés egy korai formáját is gyakorolják.Amikor a fényt bekapcsolják,miután a csecsemő egy ideig sötétben volt,a letapogatás megáll.  Mintaészlelés

Egészen az 1960-as évek elejéig úgy hitték,hogy az újszülöttek csak alaktalan fényeket látnak.Robert Fantz kimutatta,hogy már a két naposnál fiatalabb csecsemők is képesek alakok  között különbséget tenni.Az alkalmazott technika az volt,hogy az újszülötteket hátukra fektették egy speciálisan erre a célra tervezett,,nézőkamrában’’,és különböző alakokat mutattak nekik.Egy megfigyelő a kamra tetején kukucskált be,és feljegyezte,mennyi ideig nézték a csecsemők az egyes ábrákat.Minthogy több időt töltöttek egyes formák  nézegetésével,mint másokéval,valószínűleg képesek azokat egymástól megkülön böztetni,és  jobban kedvelhetik egyiket a másiknál. Gordon Bronson azt vizsgálta,hogyan tapogatják le szemükkel 2 hetes és 12 hetes csecsemők  az egyszerű alakzatok,pl.keresztek vagy,,v’’alakok körvonalait normális megvilágításban.A felnőttek a teljes körvonalat letapogatják,ezzel szemben a két hetes csecsemők nem nézik  végig a teljes alakzatot,hanem a nagy kontrasztot mutató területekre ,pl.az élekre és sarkokra összpontosítanak,míg 12 hetes korra a csecsemők az alakzat nagyobb részét tapogatják le,13 hetes csecsemők gyorsabban és hatékonyabban tapogatják le az ábrát,mint a 10 hetesek és a fiatalabbak.Bronson szerint az idegrendszer érése folyamán egyre kifinomultabbá válik,és kezdi átvenni az irányítást a letapogatás fölött.  Arcok észlelése

Frantz kísérletei ben a csecsemőknek egy sematikus emberi arcot mutatott.Amikor a sematikus arcon kívül egy olyan alakzatot is mutatott,amelyen az arc elemeit összekeverték,azt találta,hogy a csecsemők meg tudták különböztetni a sematikud arcot az összekevert arctól. Számos vizsgálat igazolta,hogy már 9 perce született csecsemők is forgatják fejüket,hogy szemmel tarthassanak egy előttük mozgó arcot,és tovább követik azt tekintettükkel,mint egy összekevert arcot.

Szaglás és ízlelés Az újszölötteknek jól fejlett szaglásuk van.Trygg Engen és munkatársai 2 napos csecsemőket egy,,stabilométerre’’helyeztek,amely testi aktivitásukat mérte.Ezután egy szagtalan 4

vattadarabot,vagy valamilyen aromás oldatba áztatott vattadarabot tartottak az újszülöttek orra alá. Egyes szagokra,pl.a fokhagymára és az ecetre erősen,másokra pl.a medvecukorra és az alkoholra kevésbé erősen reagáltak.Válaszaik jelezték,hogy nemcsak érzékenyek a szagokra,hanem meg is tudják azokat különböztetni egymástól.Aidan Macfarlane,aki kimutatta,hogy 5 napos korukra az újszülöttek fejüket az anyatejjel átitatott párna felé fordítják,és 8-10 napos korukra már saját anyjuk tejének szagát preferálják más anyák tejével szemben. Az újszülöttek ízlelése szaglásukhoz hasonlóan jó.Az édes-savanykás ízeket kedvelik,s tovább és kevesebb szünettel szopják azt a cumisüveget,amelyben édes anyagok vannak,mint azt,amelyben tiszta víz.A jellegzetes arckifejezések,amelyeket a különböző ízekre válaszként  produkálnak,hasonlítanak a felnőttekére.Ez arra utal,hogy ezek az arckifejezések  veleszületettek. Tapintás,hőmérséklet és testhelyzet A bőr érintésének,a hőmérséklet és a testhelyzet változásának érzékelési képességei a méhen  belüli időszak korai szakaszában fejlődnek ki.Az újszülöttek azzal mutatják,hogy érzik az érintést,hogy jellegzetes mozgással reagálnak arra,visszahuzzák a megérintett testrészt,vagy az érintés irányába fordúlnak.Azzal jelzik,hogy érzékenyek a hőmérséklet változásaira,hogy aktívabbá válnak,ha a hőmérséklet hírtelen csökken.Testhelyzetük váratlan megváltozására,pl.a leejtésre jellegzetes reflexszerű mozgásokkal reagálnak.Ezek a válaszok  azt jelzik,hogy a testhelyzet érzékelését szolgáló mechanizmus,amely a középfülben található,már működik.

VÁLASZFOLYAMATOK 1.Reflexek Az újszülöttek sokféle reflex birtokában jönnek a világra.A reflexek specifikus fajtájú ingerlésre adott specifikus,jól integrált,automatikus válaszok.Egyes reflexek a csecsemő életben maradásának alapvető eszközei.A  pislogási reflexnek  pl.világos funkciója van:megvédi a szemet a túl erős fénytől és az esetleg károsító idegen testektől.A szopó-és a nyelőreflex elengedhetetlen a táplálkozáshoz.Másoknak azonban,mint pl.a fogóreflexnek és a  Moro-reflexnek(átkaroló mozdulat a hirtelen leejtés érzésére vagy erős zajra adott válaszként)nem teljesen világos a funkciója.Néhány hónappal a születés után a csecsemőkkel született reflexek közül számos eltűnik,és sohasem tér vissza.Mások eltünnek egy időre,majd egy érettebb viselkedés részeként visszatérnek,megint mások anélkül alakulnak át összetettebb viselkedésekké,hogy közben megszünnének.A születés utáni hónapokban eltűnő reflexek egyik példája a Moro-reflex.Ez csak a központi idegrendszer sérülésekor jelenik meg újra.Egy másik átmeneti viselkedést sokszor,,lépőreflexnek’’neveznek,Ha az újszülöttet felegyenesedve tartják úgy,hogy lába valamilyen felszínt érint,ritmikus mozgásba kezd,mintha csak járna,de körülbelül 3 hónapos kortól e viselkedés abbamarad. Philip Zelazo szerint az újszülött mozgásai egy valódi reflexet tükröznek,és annak eltűnése azt példázza,ahogyan a magasabb agykérgi működések érése blokkolja az alacsonyabb szintű 5

reflexeket.Esther Thelen és munkatársai elvetik ezt a magyarázatot,szerintük a lépőreflex valójában egyféle rugdosás.E kutatók szerint a korai,felegyenesedett tartásban végzett rugdosás nem az agykérgi változások miatt tűnik el,hanem azért,mert a csecsemő izomtömege és súlya megváltozik,azt feltételezték,hogy a lépőreflex visszatér,ha a csecsemőt derékig vízbe mártják,és megtámasztják úgy,hogy álló helyzetben legyen=>igazuk volt.

2.Érzelmek Az érzelmek mint komplex rendszerek: az átélt érzéseken túl az érzelmeknek a következő vonatkozásai vannak: 







Élettani vonatkozás :az érzelmek olyan jól azonosítható élettani reakciókkal  járnak,mint a szívritmus,a légzés és a hormonális működés módosulása. Kommunikatív funkció:az érzelmek arckifejezéseinken és sajátos viselkedésmódunkon keresztül belső érzéseinket közlik másokkal. Kognitív vonatkozás :átélt érzelmeink attól függnek,hogy miként értékeljük,ami velünk történik. Cselekvés vonatkozás :az,hogy miképpen cselekszünk,élményeink kiértékelésétől,az általuk kiváltott élettani állapotoktól és az átélt érzésektől együttesen függ.

Az érzelem sajátos élettani rakciók és kognitív kiértékelés nyomán létrejövő ál lapot érzése,amely cselekvésre késztet.Az érzelmek egyszerre közvetítenek üzenetet mások felé,és szabályozzák viselkedésünket másokkal.

Az érzelmek eredete: egyes nézetek szerint az érzelmek két primitív állapot,az elégedettség és az ínség érzéséből fejlődn ek ki.Mások szerint viszont minden ember az érzelmek egy alapkészletével születik.Az újszülöttekben meglévő érzelmek gondolatát alátámasztó adatok  ellenére némi óvatosságra van szükség.Bármilyen egyetemes legyen is az arckifejezések  jelentése felnőttek köz ött,újszülöttekben nem feltétlenül megbízható mutatói ugyanazoknak az érzelmeknek.Az újszülött talán azért sír mert éhes,egy felnőtt viszont pl.azért sír,mert  bűntudatot,szégyent,szomorúságot vagy csalódást érez.Ez a fajta bizonytalanság ösztönzi azoknak a pszichológusoknak a kutatásait,akik szerint az újszülöttek kezdetben csak két általános érzelemfajtát,egy pozitívat és egy negatívat képesek átélni.A további érzelmek úgy keletkeznek,hogy a csecsemő fejlődése során lehasadnak erről a két eredeti állapotró l,azaz differenciálódnak,az öröm 3 hónapos korban válik el az elégedettségtől,a düh és a félelem 4,ill.6 hónapos korban különül el az elégedetlenségtől. 3.Temperamentum Az időben tartós,különféle helyzetekre adott következetes egyéni válaszmódokat temperamentumnak nevezzük. Alexander Thomas,Stella Chess és munkatársaik úttörő kutatásokat végeztek.A kutatást az 1950-es évek végén kezdték az Egyesült Államokban 141 felső és középosztálybeli gyerekkel.Hosszmetszeti kutatásokat később 95 Puert Ricó -i munkásosztálybeli gyerekkel,valamint különféle betegségekben,idegrendszeri károsodásokban és értelmi 6

fogytékosságban szenvedő gyerekek csoportjaival bővítették.A kutatók a gyerekek szüleit arra kérték,hogy kérdőíveket töltsenek ki bizonyos időközönként,kezdve rövidd el a szülés után.A kérdések olyan dolgokra vonatkoztak,hogy hogyan reagált a gyerek az első fürdetésre,a nedves pelenkára,és az első szilárd ételre.Ahogyan a gyerekek növekedtek,a kérdőívet a gyerekek tesztelésével és tanáraikkal készített interjúkkal egés zítették ki.Az adatok elemzése után a kutatók kilenc viselkedéses jellemzőt azonosítottak:a csecsemő aktivitás szintjét,ritmikusságát,a megközelítés-visszahúzódás arányát,az alkalmazkodást,a válaszküszöböt,a reakcióerősséget,a hangulat minőségét,az elterelhetőséget,valamint a figyelem terjedelmét és tartósságát.A vonások együttesen határozták meg a temperamentumot,melyet 3 széles kategóriába soroltak: 





A könnyű cscecsemők játékosak,biológiai funkcióik rendszeresek,és készségesen alkalmazkodnak az új helyzetekhez. A nehéz csecsemők ingerlékenyek,biológiai ritmusukban rendszertelenek,és sokszor  hevesen vagy negatívan reagálnak az új helyzetekre,megpróbálva kibújni azokból. A lassan felmelegedő csecsemők aktivitása alacsony fokú,válaszaik általában gyengék.Hajlamosak visszahúzódni az új helyzetek elől,és a ,,könnyű’’csecsemőknél több időt igényelnek az új helyzetekhez történő alkalmazkodáshoz.

Denise Newman és munkatársai nagy terjedelmű új -zélandi kutatásukban,amelyben gyerekek egészségét és fejlődését követték nyomon éveken keresztül,öt temperamentumjellemzőt különböztettek meg:jól alkalmazkodó,alulvezérelt,visszafogott,magabiztos és gátlásos. Egy másik megközelítés Mary Rothbart és munkatársai nevéhez fűződik,akik egy olyan,,gyermeki viselkedés’’kérdőívet alkottak,amelyik 15 skálába tartozó 195 kérdés alapján  pontozza a gyerekeket.A szülőktől azt kérdezték,hogy mennyire illettek az egyes kijelentések  gyermekeikre az előző 6 hónap folyamán.Az eredményel a temperamentum változatainak 3 dimenziójára utalt,amelyek együttesen adják a gyermek temperamentumának egyedi,,profilját’’:   

Válaszkészség-az aktivitás,azaz a gerjesztettség jellemző szintje, Érzelmi töltés-az uralkodó érzelmi hangulat:borús vagy vidám, Önszabályozás-a gyermek uralma a fölött,hogy mire figyel és mire reagál.

ALKALMAZKODÁS A TÁRSAS VILÁGHOZ Az alvás Az újszülöttek nyugalmi és aktivitásmintázatuk nagyon különbözik a felnőttekétől,különösen a születés utáni első hetekben.Az újszülöttek éberségi mintáit keresve Peter Wolff a szülés utáni első hetekbe tanulmányozott csecsemőket,olyan megfigyelhető viselkedések  alapján,mint az izomaktivitás és a szemmozgás.Wolff 7 éberségi állapotot tudott megkülönböztetni.A születés után közvetlenül EEG-vel rögzített agyi hullámokba az alvás két fajtája külön böztethető meg,amelyek a felnőttek alvásmintáinak előzményei: 1.gyors szemmozgásos(REM-)alvás,amelyet egyenetlen légzés,alacsony amplitúdóju,gyors agyi aktivitás,valamint fokozott szem-és végtagmozgás jellemez,2.a nyugodt,nem REM-(NREM7

)alvás,amelyben a légzés egyenletes,az agyi hullámok nagyobb amplitúdójúak és lassúbbak,s a csecsemő alig mozog.Életük első 2 -3 hónapjában a csecsemők az alvást az aktív,REM szakasszal kezdik,és csak fokozatosan zuhannak bele a nyugodt NREM-alvásba.Az első 2 -3 hónap után a sorrend megfordul,és a NREM-alvás megelőzi a REM -et.Egy vizsgálatban anyákat kértek arra,hogy gyermekük alvásidejéről vezessenk naplót a szülést követő hetekben.Az eredmények szerint a csecsemők napi mintegy 16,5 órát alszanak életük első hetében.A negyedik hét végére már alig alszanak többet 15 óránál,a negyedik hónap végén pedig 14 óránál is kevesebbet töltenek alvással. Egy a világ 120 társadalmára kiterjedő vizsgálat szerint az anyák 64% -a arról számolt  be,hogy a csecsemők velük egy ágyba alszanak(együtt a lvás).Az együtt alvást gyakorló társadalmak között Japán és Olaszország is megjelent.Az Egyesült Államok volt a vizsgálat között az egyetlen ország,ahol általánosnak tekinthető,hogy a kisbabákat saját szobájukban,saját ágyukba fektetik le,és ahol kiskoruktól elvárják tőlük,hogy átaludják az éjszakát.A csecsemők különfektetése kiváltképpen gyakori a felsőfokú végzettségű,középosztálybeli amerikai családokban

Az etetés Az évek folyamán számottevően megváltozott a gyermekgyógyászok véleménye arról,hogy mikor kell a csecsemőket etetni.Manapság gyakran azt javasolják,hogy az újszülötteknek 2 -3 óránként adjanak enni.A múlt század húszas éveinek eljétől a negyvenes évekig azt tanácsolták az anyáknak,hogy csak minden 4 órában etessenek,akkor is,ha a csecsemő az éhség jeleit mutatja sokkal azelőtt,hogy a kiszabott idő letelt volna.Egy vizsgálatból kiderült,hogy ha a csecsemőket akkor etetik amikor azok kívánják,akkor a 3 órás időközöket  preferálják.Az időköz a csecsemők növekedésével fokozatosan nőtt.Két és fél hónapo s korban a legtöbb csecsemő 4 óránként evett.Többségük 7 -8 hónapos korra a felnőttek  normális napirendjét közelítette meg.

A sírás Amikor a szülők csecsemőgondozási szokásaikat kialakítják,az előttük álló egyik  legnehezebb feladat az,hogyan értelmezzék a baba szükségleteit.A sírás komplex viselkedés,amely a légzés és a hangszálak mozgásának összehangolását igényli.Ezt az összehangolást kezdetben agytörzsi képletek végzik,néhány hónapon belül azonban az agykéreg is bekapcsolódik,lehetővé téve az akaratlagos sírást.A csecsemő sírása erőteljes hatással van azokra,akik hallják.A tapasztalt szülők és a gyermektelen felnőttek egyformán szívritmusgyorsulással és vérnyomás-emelkedéssel reagálnak a csecsemősírásra,mindkettő a szorongás élettani jele.Az újszülöttek feltehetően azért sírnak,mert valami kényelmetlenséget okoz nekik.Phillip Zeskind és munkatársai szerint minél magasabb fekvésű a sirás,és minél rövidebb szünetek vannak benne,annál sürgetőbbnek és kellemetlenebbnek észlelik a felnőttek.Gyakran még tapasztalt szülők is képtelenek pusztán a sírás alapján megmondani,pontosan mi zavarja gyermeküket.A közkeletű nézet szerint vannak olyan csecsemők,akik hascsikarástól szenvednek,és e miatt sokat sírnak.

8

Minden kisbaba sír néha,vagy rosszkedvűnek tűnik minden azono sítható indok nélkül,különösen az élet első két hónapjában.Ez a nyűgösség,amelyet sokszor hasfájásnak  tulajdonítanak,mindeddig ismeretlen okokból gyakran az esti órákban tetőzik.A nyűgös csecsemő néha megnyugtatható szoptatással.Ha megetették,és még mindig sír,az anyák leginkább a nedves pelenkára gyanakszanak,vagy arra,hogy fázik a baba.És valóban,a  pelenkacsere és a bebugyolálás gyakran megnyugtatja őket.A kutatások azonban azt mutatják,hogy ami a csecsemőket megnyugtatja,az nem a száraz pelenka,hanem a kézbevétel.Kutatók arra a következtetésre jutottak,hogy a vállra támasztott helyzet messze a leghatékonyabb a sírás megállításában.A síró csecsemők megnyugtatására használt további módszerek a ringatás,a paskolás,az ölelgetés és a bepólyázás.A bepólyázás,vagy amikor a kisbabát olyan szorosan becsomagolják egy takaróba,hogy karját és lábát ne tudja mozgatni,gyakran bizonyúl hatékonynak.

A FEJLŐDÉS MECHANIZMUSAI A táplálkozás fejlődése A kora csecsemőkorban megjelenő új viselkedések egyike az anyamellről történő önálló táplálkozás.Ha összevetjük azt,hogyan szopik egy újszülött és egy hathetes csecsemő,a különbség nyilvánvaló.A csecsemők első étkezései általában koordinálatlan eseményekből állnak.Amikor az újszülöttet először veszik mellre,az arc érintésére a fe jét fordítja,és a száját kinyitja,de elég szervezetlen módon keresgél,mi több,először a légzés és a szopás nem megfelelően összehangolt,ezért az újszülöttek gyakran abbahagyják a szopást,hogy levegőt vehessenek.Hathetes korra a csecsemők már várják az etetést,amikor felveszik őket,míg a táplálkozás összetevőinek -szopás,nyelés és lélegzés-olyan koordinált együttműködését fejlesztették ki,amelyben azok sima,összefüggő sorozatban hajthatók végre,sőt olyan hatékonyan táplálkoznak eddigre,hogy kevesebb mint tíz perc alatt elvégzik azt,amihez eredetileg egy órára volt szükségük.

A biológiai érési megközelítés  A reflexek és az agy: a csecsemők egyre sikeresebb táplálkozása,ahogy az etetések és alvások 

közötti idő megnyúlása is,legalább részben a háttérben álló agyi képletek érésétől függ.E nézet mellett azok a ritka rendellenességgel világra jövő újszülöttek szolgáltatják,akik ép agytörzzsel,de kevés agykéreggel vagy a nélkül születnek.Az ilyen csecsemőknek születéskor  normális reflexeik vannak:szopnak,ásítanak,nyújtózkodnak és sírnak,sőt habituálódnak is.Ez arra utal,hogy ezeket a válaszokat az agytörzs vezérli,amely nem követel agykérgi  bemenetet.Az agykéreg érésének része van a szopás fejlődésében.Három hónapos kor  körül,amikor az agykéreg látó-és mozgatóterületei is érési változásokon mennek keresztül,a vizuálisan kiváltott nyúlás reflexe akaratlagos viselkedéssé alakul.

1.A Környezeti tanulási megközelítés Hogyan hangolódnak össze a csecsemő egyes reflexei egymással és a környezetből származó ingerekkel a szopás táplálkozássá alakítása érdekében?A fejlődéspszichológusok szerint az

9

ilyen koordináció tanulást igényel.A fejlődés folyamatában sokféle tanulás működhet,köztük  a habituáció,a klasszikus kondicionálás,az operáns kondicionálás és talán az utánzás.  Klasszikus kondicionálás: olyan tanulás,amelynek alapján korábban létező

viselkedések új ingerek által kiválthatóvá válnak.Ivan Pavlov kimutatta hétköznapi nyelven szólva,hogy a kutya elvárja az ennivalót,amint a hangot meghallja(közvetlenül azelőtt,mielőtt a szájába élelmet helyeznek),és szájában összefut a nyál a gondolatára.Pavlov egy feltételes ingert(CS)-egy hangot-társított egy feltétlen ingerrel(UCS)-élelemmel.A nyáladzást feltétlen válasznak(UCR) nevezik,mert a szájba kerülő élelem automatikusan és változatlan formában hozza létre.Pavlov egyik munkatársa feltételes táplálkozási válaszokat mutatott ki egy 14 hónapos csecsemőnél.A kisbaba kinyitotta a száját,és szopómozgásokat(feltételes válasz)végzett a tejesüveg(feltételes inger)láttán.Miután egy csengőt több a lkalommal éppen azelőtt szólaltattak meg,mielőtt a tejesüveget bemutatták,a kisbaba már a csengő hangjára kinyitotta a száját,és szopni kezdett,ami azt jelezte,hogy a klasszikus kondicionálás az asszociáció folyamataira alapozva elvárásokat épített ki a csecsemőben=>tanulás történt.

Több kutatás is azt mutatja,hogy az újszülöttek korlátozott látási képességeik és összehangolatlan mozgásuk ellenére születésüktől fogva képesek kezdetleges utánzásra.Andrew Meltzoff és Keith Moore(1977,1989,1994)kísérleteiben az éber újszülöttek fölé egy felnőtt hajolt,és valamilyen megkülönböztethető arckifelezést öltött,például szélesre tátotta a száját,vagy kinyújtotta a nyelvét,beszámolójuk szerint a csecsemők gyakran utánozzák a felnőttek arckifejezését.Az,hogy az utánzás c sak az esetek egy részében következett be,és hogy az az arc elemi mozgásaira korlátozódott,sokakat arra a következtetésre vezetett:kétséges,hogy a csecsemők valóban azt utánozták,amit láttak.Az újszülöttek utánzása az arc és fej mozgásaira korlátozódik,míg az idősebb csecsemők  hangokat és sokféle mozgást is utánoznak.Az újszülöttek utánzása lassú és következetlen,míg a 9 hónaposak gyorsan és következetesen utánoznak.Világos tehát,hogy a 6 hónapos korra az utánzás a tanulás egyik mechanizmusa,az újszülötteknél e tanulási funkció kevésbé tűnik  fontosnak. Operáns kondicionálás: az

új és komplexebb viselkedésformákat létrehozó kondicionálást operáns kondicionálásnak nevezik,és ebben a viselkedés megváltozása a viselkedés által előidézett következmények eredménye.Más szóval,az élőlény azokat a viselkedéseit hajlamos megismételni,amelyek jutalomhoz vezetnek,és azokat hajlamos elhagyni,amelyek büntetést vonnak maguk után.Azt a következményt(pl.jutalom megszerzése),amelyik növeli a viselkedés újbóli előfordulásának valószínűségét, megerősítésnek nevezik.A kiscsecsemők  operáns kondicionálásában olyan különféle megerősítők használhatók,mint a tej,az édes anyagok,egy érdekes látvány,egy cumi vagy az anya szívverésének hangja.Einar Siqueland(1968)pl.azt mutatta ki,hogy az újszülöttek meg tudják tanulni,hogy a fejüket elfordítsák,hogy egy cumit szophassanak.Az operáns kondicionálás alapkövetelménye,hogy a viselkedés már azelőtt előfordúljon,mielőtt megerősíthetnék.Azt az állítást,hogy a viselkedés fejlődése elsősorban tanulás eredménye,olyan kísérletek támasztják alá,amelyek szerint nagyon fiatal csecsemők is képesek emlékezni egyik alkalomtól a másikig arra,hogy mit tanultak. 10

2.A konstruktivista megközelítés:Piaget Jean Piaget,a konstruktivista megközelítés legkiemelkedőbb alakja azt próbálta megérteni,hogyan ismerik meg a gyerekek a világot,és hogyan vállnak képessé hatékony cselekvésre.Piaget korának sem biológiai,sem környezeti elméleteit nem tarotta kielégítőnek.

 A fejlődés piaget -i elmélete  Nézete szerint a csecsemők cselekvéseiken keresztül sajátítják el ismereteiket.Ezért a fejlődés megértését a születéskor meglévő legelemibb cselekvési képességek,azaz a reflexek  vizsgálatával kell kezdeni.Piaget számára a reflex egy primitív séma,amely elméletében a  pszichológiai műkö dés alapegysége.A séma egy mentális struktúra,amely az élőlényt a hasonló vagy analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el.Ezek a kezdeti sémák megerősödnek,és új sémákká alakulnak át az adaptáció folyamatában,amelynek Piaget-nál két oldala van:az asszimiláció és az akkomodáció.

Az asszimiláció folyamatában a szervezet által befogadott tapasztalatok úgy alakúlnak át,hogy illeszkedjenek a már létező sémákhoz,megerősítve és hatékonyabbá téve őket.Az akkomodáció során módosítják azt a módot,pl.ahogy szopnak ,esetleg a takaró sarkát választják,és azt szopják,megközelítőleg,de nem pontosan ugyanazt a sémát használva,mint a mellbimbó szopásakor.A gyerek létező sémáit és új környezeti tapasztalatai közötti illeszkedés keresésének ezt az oda-vissza folyamatát Piaget ekvilibrációnak,kiegyensúlyozásnak nevezte el.Gyerekkorban az egyensúly sosem tart sokáig,mert a biológiai érés folyamata és a tapasztalatok felhalmozódása újra felbillenti az egyensúlyt,ami-új egyensúly és magasabb szintű adaptáció felé tör ekedve-újra beindítja az asszimiláció és az akkomodáció közötti kötélhúzást.Piaget úgy vélte,hogy a születés és a felnőttkor között négy nagyobb fejlődési szakasz van,amelyek körülbelül a csecsemőkornak,a kisgyermekkornak,az iskoláskornak és a serdülőkorna k felelnek meg.  A szenzomotoros időszak és alszakaszai  Piaget azért nevezte a csecsemőkort szenzomotoros szakasznak ,mert ebben az időszakban az adaptáció folyamata elsősorban az érzékelés(szenzáció)és az egyszerű mozgásos(motoros) viselkedés koordinációjából áll.A szenzomotoros szakaszon belül Piaget 6 alszakaszt különített el:

1.alszakasz a születéstől 1-1,5 hónapos korig tart.Ez az az időszak,ami alatt a csecsemő megtanúlja a reflexeit kontrollálni és koordinálni. Piaget szerint a születéskor meglévő reflexek tertemtik meg az újszülött és a környezet közötti kezdeti kapcsolódást,de ezen a  ponton önmagukban még nem tesznek hozzá semmi újat a fejlődéshez. A reflexek ingerlést teremtő mozzanata a kulcs a 2.alszakaszbeli(1-4 hónapos korig)fejlődésnek,mert ez a már létező reflexek legkorábbi kiterjesztésével jár.A már létező  reflexek kiterjednek időben vagy más tárgyakra irányulnak. Az 1.alszakaszban ugyan szopják a csecsemők az ujjukat,de csak akkor,ha ujjuk véletlenül megérinti a szájukat.Ezzel szemben a 2.alszakaszban,ha az ujja kiesik a szájából,a baba 11

valószínüleg visszajuttatja oda,hogy tovább szophassa.Más szóval,ebben az alszakaszban a csecsemők önmagukért ismételnek meg élvezetes cselekedeteket.Piaget az elsődleges cirkuláris reakció fogalmát használta az ilyen cselekvések jellemzésére,és ezeket tekintette a 2.alszakasz legfőbb jellemzőjének.Ezeket az akciókat azért nevezik  elsődlegesnek,mert a csecsemő saját testére összpontosítanak,és azért cirkulárisnak,mert csak önmagukhoz vezetnek vissza(pl.buborékfújás).Piaget szerint az ilyen elsődleges cirkuláris reakciók azért nagyon fontosak,mert a kognitív fejlődés első bizonyítékát szolgáltatják.  Piaget elmélete a társas környezetről  Ha közelebbről megvizsgáljuk,hogy a csecsemő az első két és fél hónapban milyen új vieselkedési formákat sajátít el,feltűnik,hogy viselkedésének változásai együtt járnak az anya viselkedéseinek változásaival.Kezdetben az anya szoptatási viselkedése,nem sokkal összehangoltabb,mint a csecsemőé.Meg kell tanulnia,hogyan tartsa a csecsemő t,és úgy kell magát beállítania,hogy a mellbimbó pontosan a baba szájával szembe kerüljön,és kiváltsa a szopóreflexet,az újszülöttet nem nyomhatja olyan szorosan a melléhez sem közel.A csecsemő és az anya egymást kölcsönösen serkentő reflexeinek rendszere, a reflexes szopás következményeiben okoz változásokat.A szopás nemcsak tejet juttat az emlőből a baba szájába,hanem a tej termelését is serkenti,ami megnöveli a szopóreflex adaptív értékét.A kölcsönös ösztönzés másik típusa az anya testi mizgásaiból származik,mialatt a gyereket akár mellről,akár üvegből eteti.Kenneth Kaye(1982)és munkatársai úgy tapasztalták,hogy az anyák már akár az alső etetés alkalmával,,megrázzák’’időnként a babát vagy az üveget.Ezek  a rángatások azokban a szünetekben történnek,amelyeket a csecsemő tart szopássorozatai között.Kaye elgondolása szerint az anyai rázogatás a csecsemő szopássorozatának  szüneteiben a csecsemővel való,,párbeszéd’’egyfajta módja.

3.Kulturális megközelítés A kulurális megközelités osztozik Piaget-val annak hangsúlyozásában,hogy 1.a fejlődés azáltal megy végbe,hogy az egyén cselekszik a környezetében,2.a biológia és a tapasztalatok egyenlő és kölcsönös szerepet töltenek be az emberi lények megalkotásában.A kulturális nézőpont azonban a fejlődés forrásaihoz két tová bbit tesz hozzá:1.a gyerek közösségébe tartozó más emberek aktív hozzájárulása,2.a tágabb értelemben vett társadalmi csoport történelme folyamán felhalmozott kulturális,,élettervek’’. A kultura és a fejlődés tárgyalásakor Margaret Mead és Frances Macgregor (1951)azt írja,hogy a kultúrák,,abban különböznek egymástól,ahogy a növekedési folyamat összefonódik a tanulással’’.Ez úgy működik,hogy a különféle kultúrák felnőttei különbözőképpen reagálnak az újszülött képességeire(pl.szopóreflexre).Mead és Macgregor  példáját folytatva,ha az újszülöttet cumisüvegből etetik,amíg az anya tejtermelése be nem indul,a baba szopásának az üvegből etetéshez való alkalmazkodása gátolhatja a későbbi szoptatást.Olyan sajátos kulturális szokások,mint a szoptatás,az üvegből etetés v agy a szoptatós dajka alkalmazása,az interakciók egy nagyobb mintázatába kapcsolódnak be,a gyermek későbbi fejlődése függhet attól,milyen táplálási módot választ az anya.

12

Az,hogy miképpen kezelik az újszülötteket,nagymértékben függ attól,mit tart a kultúra a csecsemőről.Pl.ma az Egyesül Államokban a művelt középosztálybeli felnőttek jobb véleménnyel vannak a csecsemők pszichológiai képességeiről,mint egyes amerikai szubkultúrák tagjai.Az amerikai anyák többsége nem hajlandó vagy nem képes sz újszülött viselkedését úgy kezelni,mintha az értelmetlen vagy akaratlan lenne.A legkisebb mozgásnak is nagy személyes jelentőséget tulajdonítanak,és érzelmileg reagálnak rájuk.Egy másik  kultúrában az interakció lehetősége sem állt fenn.A Pápua Új -Guinea esőerdőiben élő kaluli népnek pl.egészen más hiedelmei vannak a csecsemőkről,mint a középosztálybeli amerikaiaknak,és ennek alapján egészen máshogy is bánnak velük.A csecsemőket tehetetlen lényeknek takintik,akiknek,,nincs értelmük’’. A SZÜLETÉS UTÁNI ELSŐ BIO -SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET Emde és munkatársai(1976)azt állítják,hogy az újszülöttek a környezethez való aktív alkalmazkodás és a gondozókkal folytatott kommunikáció révén életük első két hónapjában is tanulnak,a harmadik hónapban hirtelen eltolódás következik be viselkedésük,,módjaiban és mechanizmusaiban’’.Ez az eltolódás a korábban egymástól viszonylag elszigetelten zajló fejlődésbeli változások összetartásának eredménye.Emde és munkatársai azzal próbálják meg éreztetni ennek jelentőségét,hogy nyomon követik,hogyan kötődik a csecsemő mosolygásának változása a fejlődés egyéb vonatkozásaihoz.

A szociális mosoly megjelenése Az élet első hetében a baba szája szöglete gyakran felkunkorodik,ez a világ szemében mosolynak tűnik.Leginkább akkor jelentkeznek,amikor a baba a lszik,vagy nagyon álmos.A második hét folyamám a mosoly ébrenlét közben is kezd feltűnni,de nem kapcsolódik  semmilyen jellegzetes környezeti eseményhez.1és 2,5 hónapos kor között a csecsemők  megkülönböztetés nélkül mosolyognak szinte minden külső ingerlés hatására.Így a mosoly e legkorábbi formálya nem valódi szociális mosoly,bár külső ingerlés eredménye.

A valódi szociális mosolynak mások mosolyával kölcsönös viszonyban kell lennie,vagyis a csecsemőnek mosolyognia kell válaszként mások mosolyára,és ki is k ell váltania mások mosolygását.Ez először 2,5 -3 hónapos kor körül következik be,a születés utáni első bio szocio-pszichológiai átmenet részeként.Az új típusú mosolynak érzelmi következményei vannak.ÁTMENET ELŐTT(egy anyuka a kisbabájáról):,,Nem hiszem,hogy van interakció…Olyan,mintha kis kalitkában lenne,üveggel körülvéve,és az ember tesz -vesz körülötte,de nincs igazi interakció…Rájöttem,hogy én csinálom neki mindazokat a dolgokat,amiket ő nem tud magának,de mindig úgy éreztem,hogy bárki más megcsinálhatná,észre sem venné a különbséget’’(Robson és Moss).ÁTMENET UTÁN:az átmenetet követően a kisbaba egy új érzelem,az öröm jeleit mutatja(ezt mosolya és egész teste kifejezi),ami megmagyarázza azt az anyai érzést,hogy a kapcsolat szorosabbá vált.

A szociális mosoly biológiai alkotóelemei Emde és munkatársai csecsemők agyhullámait rögzítették mosoly közben és annak  hiányában.Azt találták,hogy a születés utáni napokban a csecsemő mosolya elsősorban az 13

álom gyors szemmozgásos(REM-)fázisában fordul elő,és az agytörzsből eredő agyi aktivitáshullámokkal jár együtt.Későbbi kutatások azt is kumutatták,hogy a látórendszer és az agykéreg látást kiszolgáló területei fontos érési változásokon mennek keresztül 2,5-3 hónapos kor között.Ugyanezen időszakban számottevően növekszik az agy fali és nyakszirtlebenyének aktivitása:ezek ugyancsak a vizuális információ feldolgozásában vesznek részt.

A szociális mosoly és a szociális visszacsatolás A sziciális visszacsatolás szerepét a bio-szocio-pszichológiai átmenetekben drámaian demonstrálta vakon született csecsemők fejlődésének vizsgálata.A vak újszülötteknek is vannak REM-mosolyaik,de nem biztos,hogy szociális mosolyba történő átmenetet mutatnak  2,5 hónapos korban.Mivel a szociális mosoly függ a látási képesség fejlődésétől é s a visszamosolygó emberektől kapott vizuális visszacsatolástól,úgy tűnik,hogy a vak  csecsemőknél hiányzik a szociális mosoly kifejlődéséhez szükséges visszacsatolás.Mindez azonban nem jelenti azt,hogy a vak csecsemők nem kapnak szociális visszacsatolást,v agy nem juthatnak el a szociális mosolyig.Végül is agyuk ugyanúgy fejlődik,mint látó társaiké.A probléma az,hogy megnövekedett képességeiket nem tudják látványhoz kapcsolódó módon kifejezni. Egyes szülők intuitív megoldása a vak gyerekkel való kommunikáció kiépítésére a tapintásra alapoz.Selma Fraiberg(1974)észrevette,hogy az érintett szülők többsége sokkal többet dobálja,böködi és csiklandozza gyermekét,mint a látó csecsemők szülei.Ezeket először  furcsának és szociálisan természetellenesnek vélte,később az onban észrevette,hogy az érintésre mosolyognak a gyerekek,és hogy a tapintási ingerlés a mosolygást kiváltó mosolygó arc jó helyettesítőjének bizonyul.Fraiberg ebből a megfigyelésből oktatási programot dolgozott ki vak csecsemőknek és szüleinek.A szülőket arra tanították,hogy figyeljék meg,hogyan használják gyerekeik a kezüket szándékaik és reakcióik jelzésére.Amint e szölők  gyermekei megfelelő visszacsatolást kaptak,a szociális mosoly is elkezdett kibontakozni.

Oktatási programjának sikere azt jelzi,hogy a szociális mosoly nem egyszerűen abból ered,hogy az agy megérett rá.A szociális mosoly kialakulásához a másokkal való megfelelő interakció is szükséges.

14

Fejlődéslélektan III. Cole könyv

Társas kapcsolatok az iskoláskorban

A felnőttek megengedik, hogy gyermekeik, több időt töltsenek barátaikkal töltsék.

A kortársakkal töltött idő mennyiségének növekedése együtt jár a szülőkkel töltött idő csökkenésével ( Zarbatany 1990)

Felnőtt felügyelet alatti tevékenységek iskola, sport, de gyakor i a kortársakkal közös „semmittevés”(hintázás, sétálás).

Különböző viselkedést mutatnak felnőttek és kortárscsoportok társaságában.

Erő alkudozás vita, a csoporton belüli tekintély változhat tevékenységekkel is pl: aki vezető rosszalkodásban, nem tölt be vezető szerepet a délutáni mozilátogatásban (Sherif/Sharif  1956)

A kortársakkal átélt új élmények, új kognitív és szociális készségek elsajátítására sarkallják a gyerekeket.(1998)

Amikortól a gyermekek több időt töltenek kortársaikkal, a családban kialakult énképük már nem elegendő, és identitásukat új helyzetekhez kell igazítaniuk (Harter 1999)

A szabályok az iskoláskorkor játékaiban is másképp érvényesülnek, amíg a kisgyermekkori fantáziajáték percről percre változhat, az idősebb gyermekekre jellemző játékokban a  játékban résztvevőknek előre meg kell egyezniük a tevékenységüket irányító szabályokban. Aki a szabályokat megszegi az „csal”.

15

A szabályra alapozott játékok azokat a mentális képességeket igénylik, amelyek a felnőttek 6-7 évesekre kirótt új feladatok és elvárások alapját alkotják. Fantáziajátékban a játék a lényeg, míg a szabályjátékokban is megjelenik a képzelet, de a fő cél a győzelem a szabályok által irányított versengésben. Az utóbbi létszámában nagyobb és időtartamában is hosszabb ideig játsszák együtt. A játék növekvő időtartama és komplexitása azt bizonyítja, hogy az iskoláskort elérő gyermekek képesek saját viselkedésüket kölcsönösen elfogadott társas szabályoknak megfelelően irányítani. A fejlődéspszichológusokat már régóta érdekli a gyerekek játékainak formái és a szociális viselkedésük közötti összefüggés. A gyerekek a fantáziajátékokban felnőttszerepeket és ismerős forgatókönyveket használnak. Széles körben vallott elképzelés, hogy a szabályjátékok az életre történő felkészü lést szolgálják. Piaget azt gondolja, hogy a szabályjáték iskoláskorban történő megjelenése a gyermekek fejlődése szempontjából kétszeresen fontos. A szabályjátékokban való részvétel képességét a konkrét műveletek társas megjelenésének tekintette. Úgy gondolta, hogy ezek a játékok társadalmi modellként működnek, mivel olyan rendezett körülményeket teremtenek, amelyek között a gyermekek gyakorolhatják saját vágyaik szembesítését a társadalmi szabályokkal. A gyermekek azon képességét, amely lehetővé teszi, hogy szabályok keretén belül cselekedjenek, Piaget a szabályok tiszteletben tartásának elsajátításához és az erkölcsi fogalomalkotás új szintjéhez kapcsolta. 



Piaget eredményei alapján azt feltételezte, hogy a szabályok eltérő mértékben játszanak szerepet a fiúk és lányok játékaiban. A kutatások arra jutottak, hogy bizonyos nemi különbségek ellenére mindkét nem számára az iskoláskor az az időszak, mikor az interakcióban előtérbe kerülnek a pontosan megfogalmazott szabályokon alapuló játékok.

Piaget elméletének kritikája:

1. Piaget két értelmi szintet feltételez a gyerekkor idején az elsőben minden szabály és tekintély a hatalmas másik embertől származik, akire tisztelettel kell felnézni. A második szakaszban a gyerekek olyan kapcsolatokban vesznek részt, melyek kölcsönös tiszteletet igényelnek, és kezdik irányítani az életüket.

16

Piaget szakaszfelfogása megkérdőjeleződik, mert előfordult, hogy kisgyerekek elérték a gondolkodás egy olyan szintjére, amelyet ő csak az iskoláskor idejére jósolt, ráadásul nem mindig engedelmeskedtek a felnőttek egyoldalú tekintélyének. Megkérdőjelezték azon felvetését is, miszerint jól látható szakaszos változás megy végbe a heteronóm erkölcsi gondolkodásból az autonóm felé.

2. Piaget elméletének második gyengesége, hogy míg az a feltevése „minden erkölcs egy szabályrendszer” , igaz lehet, nem minden szociális szabály tartalmaz azonos vagy ugyanolyan súlyú erkölcsi problémákat. Piaget erkölcsi fejlődési megközelítésének legjelentősebb képviselője Lawrence Kohlberg. A szakaszokat a „Heinz-dillemma”(1969) segítségével szemléltette: Valahol Európában egy asszony rákban haldoklott. Egy gyógyszer megmenthetné, de azt 10x-es áron adja 2000 dollárért adná el a gyógyszerész. Fele árát összeszedte Heinz a férj, de a gyógyszerész nemet mondott. A férj elkeseredésében betört és ellopta a az orvosságot. Szabad volt-e ezt tennie. Miért?

Kohlberg szerinti hat szakasz

1) Heteronóm erkölcs (óvodáskor vége iskoláskor eleje) Jellemzően egocentrikus nézőpontot foglalnak el Ami számukra jó vagy rossz annak más számára is feltétlen ugyanolyannak kell lennie. Heinz esetében a hatalmon lévők véleményét veszik figyelembe: Börtön zárás, nem szabad lopni 2) Individualizmus, intsrumentális erkölcs 7-8 év Egocentrikus nézőpont, de képesek felismerni, hogy másokat m ás szempontjaik van. Az igazságosságot csererendszernek tekintik. Ezen a szinten a gyerekek mások saját céljaikra való kihasználását tökéletesen elfogadhatónak tartják. Pl, Heinz ellophatja a gyógyszert, mert ő is lehet rákos egyszer és akkor neki is szüksége lehet rá egyszer

17

A második szakasz egy kulcsfontosságú átmenetet képvisel, mivel már felnőtt felügyelet nélkül is feltalálják magukat (nincs külső függés). A csoporttagok közti kölcsönös viszonyok szabályozzák a viselkedést.

3) Kölcsönös személyközi elvárások, viszonyok és személyközi igazodás 10-11 év Társas kapcsolati erkölcsi szempontok alapján ítélkeznek.A hozzájuk közel álló emberekkel kötött egyezségek fontosabbak, mint az önérdek. Pl: Heinz lennék ellopnám az orvosságot, mert a szeretet nem mérhető pénzzel. A harmadik szakaszt tekintik az erkölcsi gondolkodás aranyszabályával.Pl Bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, ha veled bánnának.-

Ez a három szakasz tartozik az iskoláskorhoz a Kohlberg szakaszolás további 3 szakaszból áll, de az már a serdülőkori erkölcsi fejlődéssel foglalkozik. 4. Törvény és rend, 5. Társadalmi szerződés 6. Egyetemes etikai elvek

Proszociális erkölcs gondolkodásnak a kérdése, hogy osztozkodnak, segítenek másoknak, ha az veszteséggel jár számukra. A kissebbek érvelése énközpontú, az életkor növekedésével több empátiát mutatnak és figyelembe veszik a társadalmi normákat is. William Damon pozitív ítéletet vizsgálta, a gyermekek azon elgondolásait, hogy miképpen kell megosztani javakat, elosztani jutalmakat. A gondolkodásmód életkori tanulmányozása az elbeszélés és az azt követő kikerdezésből állt. 4-12 éves gyerekektől kért választ a kérdesekre.

4 év nem indokolják döntéseiket egyszerűen kifejezik igényeiket 4-5 –en saját vágyaik kielégítésére összpontosítanak, de ekkor elkezdik alátámasztani döntéseiket, önkényes jellemzőkre hivatkozva, mint a nagyság, és nem. 5-7 kor közt elkezdenek úgy vélekedni, hogy m inden résztvevőnek egyenlő jutalom jár.

18

8 évtől elfogadhatónak tartják már, hogy egyesek joggal tarthatnak igényt többre, amennyiben többel járultak hozzá a csoportmunkához. 8 éveseknél még nehézséget okoz, hogy at igazságos végeredmény megalkotásában az egyes egymással versengő megfontolásokat kiegyensúlyozzák. 10 évtől több személy igényeinek, helyzetek figyelembevétele, annak felismerése, hogy minden személynek meg kell adni a jussát.

Damon leírását a gyerekek igazságosságáról való gondolkodásának változásáról mások is igazolták, ill más kutatások arra jutottak, hogy ismerős környezetben a Damon elméletében feltételezettnél kisebb gyerekek is képesek komplex döntéseket hozni az igazságosságról. Theresa Thorkildsen és munkatársai az iskolákban megjelen ő „igazságosság-esetekről” kérdeztek.(1989) 1) Vajon becsületes-e a tanár részéről, ha a gyorsan olvasókat arra kéri, hogy segítsenek a lassan olvasóknak az olvasásórán? 2) Vajon becsületes-e a gyorsan olvasók részéről, hogy a válaszokat megsúgva segítenek a lassan olvasóknak a betűzési versenyen (mondatok kibetűzése, aki utoljára marad az a győztes)?

Az európai amerikai 6-11év körüli, középosztálybeli gyerekektől, akik tanórán kívül is részt vettek más tanulási lehetőségekben. A gyermekek ítéletei az ilyen ismerős helyzetekben az adott tevékenységektől függtek. Az olvasásórán való segítséget igazságosnak találták , míg a betűzési verseny, dolgozatnál a segítség csalásnak minősítették. A kutatók megállapították, hogy 6 évesek is figyelembe vették a cselekvés szociális kontextusát, ha olyan helyzeteket kellett megítélniük melyekben  járatosak Thorkildsen és Cindy Schmachl(1997) megismételték ezt a vizsgálatot afrikai amerikai és latin munkásgyerekekkel, akik olyan iskolába jártak ahol tanárközpontú órák voltak és nem volt külön tanulási lehetőség. A kisebbségi csoportokba tartozó gyerekek az önálló munkát magasabbra értékelték, nagyobb valószínűséggel tekintették felmérésnek, vagyis nagyobb mértékben tekintették csalásnak a másik segítését.

Szociális szabályok fejlődése 19

Egy vizsgálatsorozatban arra utaló adatokat találtak, hogy a gyerekek számára a társadalmi konvenciók megítélésének saját kritériumai vannak, és sajátos fejlődési átalakulások sorozata jellemzi azt (Tisak és Turiel). Megállapították, hogy a gyerekek elfogadják, ha egymásik gyerek utasít egy verekedés abbahagyására, és nem tartják jogosnak, még akkor sem,ha egy tekintély engedélyezi azt, ez az eredmény mutatja, hogy az erkölcsi szabályok megítélése nem helyzetfüggő, a verekedés mindig rossz. A társadalmi konvenciókat érintő kérdésekben függnek az adott helyzettől és attól is, hogy ki a felelős. Marta Laupa és Turiel(1993) 5 -11 éves gyerekeket kérdezett, hogy az iskolaigazgató különféle társas helyzetekben parancsolhat e nekik. A gyerekek életkortól függetlenül megértették, hogy az igazgató hozhat szabályokat saját iskolájában, de a gyerek otthonában nem. A kisebbek jobban hajlottak, hogy az igazgatónak a nyilvános parkban is hatalma van. A társadalmi konvenciók megítélésének  korfüggő változásait vizsgálta Turiel. 1) Szinten- a gyerekek láthatóan azt hiszik, hogy a konvenciók a dolgok természetes rendjét tükrözik.Számukra a konvenció megsértése természetellenes viselkedés lépés lenne. 2) Szintjén 8-9 évesen nem ruházzák fel különleges értékekkel a társadalmi konvenciókat, ill hogy a hagyományos társadalmi konvenciók félrevezethetőek is lehetnek pl(férfi is lehet ápoló, még ha több is az ápolónő) 3) 10-11 évesen a legtöbb gyerek kezdi azt gondolni, hogy a társadalmi konvenciók önkényesek, mégis megvan a szerepük a társas élet szabályozásában. A fiatal felnőttkorban a konvenciókat pozitív erőnek kezdik értékelni, melyek segítenek a társas viszonyok összehangolásában, ami a csoportok működéséhez elengedhetetlen. Az erkölcsi viselkedés vizsgálata során felmerült a kérdés, hogy miként kapcsolódik a gyermekek erkölcsi problémákra vonatkozó elvont érvelése a valóságos életben tanúsított viselkedésükhöz? Nancy Eisenberg (1998) vizsgálta, hogy milyen kapcsolat van a gyerekek proszociális gondolkodása és a viselkedésük között. Eredményeik szerint a gondolkodás magasabb szintje a proszociális viselkedés magasabb szintjeivel jár együtt. William Damon (1977) négy csoportba osztott 144 gyereket és nézte az igazságosságról való gondolkodás és a tényleges viselkedés kapcsolatát. Feladatuk az volt, hogy a csoportok készítsenek karkötőket amiért cserébe 10 tábla csokit kaptak jutalmul és azt kellett egymás közt elosztaniuk. Feljegyezte, hogy mit mondtak és ehhez képest, hogy cselekedtek. Damon összehasonlítása szerint az esetek felében viselkedésük megfelelt az érvelésüknek. 10% fejlettebb erkölcsi szinten, 40% gyengébben teljesített, mint csak az elvont érvelésben. 20

Eugene Subbotsky (1993) 3-12 éveseknek adott erkölcsi dilemmát (Kohlberg-hez hasonló). A példában egy fiúnak kellett labdákat áttenni labdákat úgy hogy azt csak egy lapát segítségével, tehette meg, de mivel a fiú nem tudta a feladatot megoldani az ekkor kapott lapátot kézzel helyettesítette, hazudott és így jutalomhoz jutott. A történetet meghallgató gyerekek mindannyian azt állították, hogy rosszul cselekedtek, de miután velük is megismételték a feladatot 40%-uk csalt. A 10-11 éves gyerekek sokkal kevésbé voltak hajlamosak hazudni, mint a kisebbek. Kortárskapcsolatok és társas rangsor Azok a kutatók, akik a csoporttagok relatív társas rangját vizsgálják, általában először megkérdezik a gyerekeket, hogyan éreznek a csoport tagja iránt. Erre a célra két széles körben elfogadott eljárás létezik. Jelölésés eljárás a csoport tagjait arra kérik, hogy nevezzék meg a barátaikat a csoportban, játszani, dolgozni, egymás mellet ülni szeretnek. Alternatívája a rangsorolás: csoportásaikat értékeljék speciális kritériumok alapján, népszerűség, ill mennyire szeretnek sporttársai lenni. Ilyen technikákból szociogram készíthető. Grafikus megjelenítése annak, hogy az egyes gyerekek miként éreznek a többi gyermek iránt. Csoportban betöltött helyek 

Népszerű gyerekek: azok, akik társaiktól a legtöbb pozitív jelölést kapják, vagy a legmagasabb helyet érik el a rangsorban



Elutasított gyerekek:azok, akik kevés pozitív és sok negatív jelölést kapnak társaiktól. A többiek látványosan nem szeretik őket.



Mellőzött gyerekek: :azok, akik mindenfajtából kevés jelölést kapnak társaiktól. Ezeket a gyerekeket a többiek inkább mellőzik, mint utálják.



Ellentmondásos gyerekek: :azok, akik, ahogyan a címke is utal rá pozitív és negatív  jelölést is kapnak társaiktól.



Áldozatok: akiket nem feltétlenül utasít el az egész kortárscsoport, de egy kisebbség megkülönböztetetetten és ténylegesen bántalmazza pszichológiailag és fizikailag is őket.



Bántalmazók: azok, akik provokálás hiányában is aggresszívan viselkednek, hogy uralkodjanak a többiek fölött. Gyakran az áldozatok „interakciós partnerei”

A szociometriai helyzetet befolyásoló függő tényezők Népszerű gyerekek szociometriai vizsgálatának egyik legáthatóbb eredménye az, hogy a népszerűségük fizikai vonzóságuk függvénye, mindkét nemnél. Általában ügyesek a pozitív kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. A gyerekek jó megalkuvók és  jó egyezkedők is, a viselkedésük általában szociálisan kompetens.

21

Elutasított gyerekek legszembetűnőbb oka, hogy agresszív. Az agresszív elutasított gyerekek túlértékelik saját társas képességeiket és kompetenciájukat, gyakran a véletlen fájdalomokozást szándékosnak vélik. A visszautasítás különösen valószínű, ha az agresszivitás a szociabilitás és a kognitív képességek alacsonyabb szintjével is együtt jár. Ha egy gyereket elutasítanak, annak elterjedhet a híre, és még akkor is nehéz elfogadtatnia magát a kortárscsoporttal, ha megváltozik a viselkedése. Néhány bátortalan gyereket is elutasítanak. Összefoglalva a bizonyítékok azt mutatják, hogy a társak részéről az elutasítás számos tényezőnek köszönhető, amelyek mindegyike okozhatjaa gyerek szociálisan nem megfelelő viselkedését. Mellőzött gyerekek az elutasítottakhoz hasonlóan kevésbé szociábilisak, de nem agresszívak sem bátortalanok. Nagyobb eséllyel javíthatják szociális helyzetüket az iskolás években, teljesítményükben is jobbak, mint az elutasítottak. Az ellentmondásos gyerekeket nagyon elfogadják és nagyon elutasítják őket, még az elutasított gyerekeknél is agresszívebbak. Agressziójukat azonban megpróbálják elviccelni, ill társas és kognitív képességeik segítségével megelőzik, hogy megszüntessék velük a kapcsolatot. Az ellentmondásos és mellőzött gyerekek nem különösebben aggódnak a társas sikerek viszonylagos hiánya miatt, lehetséges, hogy azért, mert egy másik gyerek szereti, legjobb barátja elegendők a magány ellen. Áldozatok: a közvetlenül a társaktól elszenvedett mostoha bánásmódon túlmenően különfelé társas nehézségekbe is ütköznek. Általában könnyen elvesztik a fejüket, nehezen irányítják a figyelmüket, éretlenül viselkednek, és függőek. Bántalmazók: A bántalmazás okai bonyolultabbak, mint azt első ránézésre gondolnánk. A bántalmazók provokálás nélkül agresszívak. A bántalmazók viselkedésének oka, hogy számukra ez a viselkedés instrumentális, szociális képességük fejlett mégis antiszociálisan használják. A bántalmazás az az eszköz, amellyel a másokat írányíthatnak, és amellyel elérhetik céljukat. Fiúk és lányok kapcsolata Ebben a korban a fiúk és lányok kapcsolata sok környezetben, mint amilyen a játszótér vagy a tábor, nem különösebben barátságos. A két nem néhány találkozása olyan, mint az ellenség területére való behatolás. A fiúk és lányok kortársakról szerzett tapasztalatai gyakran lényegesen különböznek egymástól. A lányok két vagy háromfős csoportokat alkotnak, míg a fiúk csapatokban járnak kellnek. Társak versengése és együttműködése 22

A gyerekeknek meg kell tanulniuk egyensúlyozni a versengés az együttműködés között. Összehasonlították az amerikai gyermekeket, ill az izraeli kibu cokban élő gyerekekkel, akiket ugyanúgy egyéni teljesítményre ösztönzik, de erősebb az együttműködés támogatása. A feladat az volt, hogy egy táblán amit rajz borított, a feladat szerint toll segítségével kellett négy meghatározott pontra eljuttatni. Először mindenki pontot kapott, ha a toll egy ilyen ponton áthaladt ekkor mindegyik csoport együttműködő volt. Mikor megváltoztatták a feladatot miszerint csak az kap pontot akinek a pontja mellett halad el a taktikák megváltoztak. A városi gyerekek versengeni kezdtek, mindegyik elkezdte a tollat maga felé húzni, ill az együttműködés azonnal felbomlott, amint az egyi gyerek erősebben el kezdte húzni a tollat maga felé. A kibucból lakó gyermekek, oda figyeltek, hogy senki se kapjon több  jutalmat másokat, és szabál yokat állítottak, hogy mindenki egyenlő részhez jusson. (Kagan és Madsen) Hasonló eredményeket kapott George Domino, aki amerikai és kínai gyerekeket hasonlított össze. Nem tudják, hogy milyen kulturális tényezők erősítik az együttműködést a versengéssel szemben, de valószínűsítik, hogy ahol az egymásrautaltságot erősítik a függetlenséggel szemben, ott az együttműködést támogatják a versengés ellenében. Barátságok : Olyan kapcsolat, ahol az egymást többé-kevésbé egyenlőnek tekintő emberek közti vonzódás, kölcsönösség és elköteleződés jellemző. A barátságoknak különféle fejlődésbeli funkciói vannak s a következőket nyújtják a gyerekek számára:

1. Olyan viszonylatok, amelyekben a gyermekek elsajátítják és tökéletesítik a kommunikáció, az együttműködés és a már létező csoportokba történő belépés alapvető társas készségeit. 2. Az egyénre, másokra és a világra vonatkozó információk forrásai 3. Érzelmi és kognitív erőforrásokat nyújtanak ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, és hogy kezelni tudják a mindennapi élet gondjait. 4. Az élet későbbi szakaszában fontossá váló intim kapcsolatok modelljeiként szolgálnak A gyerekek többnyire olyanakat választanak barátnak akivel sok időt töltöttek el, ill valamilyen módon hasonlítanak rájuk. A barátság olyanok közt a leggyakoribb azonos életkorúak, bőrük színe, képességük, tevékenységük, hasonlóan vélekednek. John Gottman kísérletet végzett, hogy gyerekek egy hónapon belül háromszor találkozzanak és megnézte, hogy összebarátkoznak-e a gyerekek. Úgy tűnt, hogy a szociális interakc iónak öt vonatkozása különíti el az összebarátkozó párokat a barátságot nem kötőktől:

23

1.  A közös alapon végzett tevékenység . Az egymással összebarátkozó gyermekek hamar találtak közös elfoglaltságot és emellett kifürkészték, hogy miben hasonlítanak, különböznek. 2.  A kommunikáció világossága . Az egymással összebarátkozó gyerekek jobban A nézőpontok összehangolásának szintjei

A barátság fogalmának szintjei

odafigyeltek egymásra, tisztázni igyekeztek, ha valamit nem értettek meg, és a pillanatnyi tevékenységnek megfelelő módon beszéltek. 3.  Az információ cseréje . A barátságot kötő gyermekek egyaránt kértek, illetve adtak társuk számára szükséges információt. 4.  A konfliktusok feloldása. A barátkozó gyerekek alaposan megindokolták, ha nem értettek egyet a másikkal, és képesek voltak konfliktusaikat rövid idő alatt megoldani. 5.  A kölcsönösség. Az egymással összebarátkozó gyermekek társuk pozitív viselkedésére nagy valószínűséggel megfelelő pozitív viselkedéssel reagáltak. Gottman megállapította, hogy akik összebarátkoztak, közlékenyek, aktívabbak, lazák,  játékosak, amikor már ismerték egymást. Nagyobb valószínűséggel voltak azonos hangulatban. A társas kompetencia arra a képességhalmazra utal, amelyik összeségében vezet sikeres szociális működésheza kortársak körében, lényeges összetevője a társas nézőpont átvétele, az hogy képesek legyünk a másik nézőpontjának követésére. A barátságok működését segítik a társas helyreállító mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy súlyos nézeteltérés ellenére barátok maradjanak.

Ennek fejlődését vizsgálta Robert Selman.

24

0 szint

0. Egocentrikus nézőpont 3-7éves

Alkalmi játszótársak. A barát olyasvalaki, aki a közelben lakik, és akivel az ember együtt  játszik

1.szint

1. Szubjektív nézőpontok 4-9

Egyirányú közremüködés. A barát azt teszi, amit az ember akar. Az a barát, aki ugyanazt utálja és szereti amit mi.

2.szint

2. Önreflexív nézőpont 6-12 : Képes érzelmeit más nézőpontjából szemlélni

Szakaszos együttműködés. A kapcsolatok az alkalmazkodás és az együttműködés függvényei,és széteshetnek a viták eredményeképp.

3.szint

Harmadik személyű nézőpont 9-15 : A gyermek ezen a szinten ki tud lépni az interakcióból, és képes felvenni egy harmadik fél nézőpontját.

Intim, kölcsönös kapcsolat. A barátságra úgy tekintenek, mint a kölcsönös intimitás és kölcsönös támogatás alapvető eszközére, ezen a szinten túllépnek a pillanatnyi interakciókon és konfliktusokon is. Az elsődleges korlátai ennek a szintnek a birtoklási vágy, féltékenység.

4.szint

Társadalmi nézőpont 12 kortól : Ezen a szinten a gyermekek képesek magukévá tenni a társadalom, a törvények vagy az erkölcs

Autonóm, kölcsönösen függő barátságok. A szintre jellemző annak tudatosulása, hogy egymást támogatásuk és azonosságtudatuk kölcsönös függő helyzetben tartja őket, ugyanakkor elfogadják a másik szükségletét arra, hogy másokkal is kapcsolatokat létesítsen

általánosított nézőpontját.

25

Kortárskapcsolatok Alan Sroufe „zuhatageffektusnak” nevezik azt, aminek során a korai családi kapcsolatok a szükséges támaszt támaszt képezik a társak világába való eredményes eredményes bevonódáshoz, ami azután megalapozza a mélyebb, kiterjedtebb kiterjedtebb és összetettebb társkapcsolatok kialakulását, kialakulását, ill a kötődés negatív formáira is vonatkozik. A kutatók két módszert használnak h asználnak a kortárskapcsolatok kortárskapcsolatok lehetséges zuhataghatásának nyomon követésére. A retrospektív vizsgálat „a visszafelé követés” módszerét alkalmazza olyan olyan jelekre kutatva, melyek előrevetítették ezt a kimenetelt. A második módszer a prospektív vizsgálat, mely során a gyerekek fejlődését fejlődését vizsgálják, s melyet a különböző társas rangokhoz kapcsolodó kimenetelek követésére követésére használnak. A fejlődési kutatások előszeretettel alkalmazzák ezt az előre tekintő, longitudinális megoldást , mert így biztosak lehetnek abban, hogy az adatok összegyűjtésével összegyűjtésével kontrollálhatók a fejlődési pályákra kidolgozott különféle hipotézisek. A végső következtetések itt, hogy a társak k özt elért státus és a barátság jól bejósolja, hogy később milyen siker, kudarc éri őket. A szülőkkel való kapcsolat A szülők nagyobb elvárásokat támasztanak gyermekeikkel gyermekeikkel szemben mind az otthoni feladatokban, mind az iskolai előmenetelben. A szülők a közvetlen közvetlen irányítási módról közvetettre váltanak: az érvelésire, a humorosra, valamint a gyerekek gyerekek önbecsülésére hivatkoznak, hivatkoznak, és bűntudatot próbálnak kelteni. Az énkép William Damon és Daniel Hart 4-15 éves gyerekekeket kért meg, hogy jellemezzék jellemezzék magukat 4-7 év : szociálisan felismerhető felismerhető kategóriák alapján tesznek Kategorikus azonosítás 4-7 osztályozó kijelentéseket kijelentéseket saját magukra (6 éves vagyok), de ritkán hasonlítják hasonlítják magukat másokhoz 8-11: Saját jellemzők összehasonlítása itt jelenik j elenik meg. Az Összehasonlító Összehasonlító értékelés 8-11: újabb kutatások azt a feltevést támogatják, hogy a korlátozott, konkrét jellemzőkön alapuló énfogalomtól a társas összehasonlítás összehasonlítás segítségével egy elvontabb és állandóbb énfogalomhoz jutunk. Személyközi vonatkozások  12-15

Önértékelés 26

Erik Erikson szerint az iskoláskorú gyerekek a teljesítmény vs kisebbrendűség krízisével szembesülnek. Susan Harter fejlődés -lélektani kutató kutatásai kimutatták, hogy az önértékelés a mentális egészség döntő mutatója. Az önértékelés alapjai Az önértékelést a gyermeknevelési mintákkal is kapcsolatba hozták. Coopersmith 10-12 10-12 évesekkel folytatott vizsgálatából arra jutott, hogy három szülői jellemző kombinációja hoz létre magas önértékelést az iskoláskorban: 1. Gyermekeik elfogadása. A magas önértékeléssel önértékeléssel rendelkező rendelke ző fiúk anyja szorosabb és érzelemtelibb kapcsolatban volt gyermekével, mint az alacsonyabb önértékelésűeké. önértékelésűeké. 2. A korlátok világos meghatározása. Amikor a szülők szigorú korlátokat állítanak gyermekeik tevékenysége tevékenysége elé, világossá teszik, hogy milyen cselekedetek váltanak ki ellenlépéseket. A korlátok érvényesítése a normákat valódi és jelentős tényezőkké tényezőkké teszi a gyermekek számára, és hozzájárul önmeghatározásukhoz. önmeghatározásukhoz. 3. Az egyéniség tisztelete. A szülők által megszabott mércék és szociális normák határain belül a magas magas önértékelésű gyermekek számára megengedett a nagyfokú egyéni önkifejezés. A szülők gyermekeik iránti tiszteletüket a velük folytatott vitákban és nézőpontjuk figyelembevételével figyelembevételével mutatják ki. Változások melyek az iskoláskort megkülönböztetik a kisgyermekkortól 

Társas vonatkozások 

Kortárscsoportban Kortárscsoportban való részvétel



Szabályjátékok közvetlen felnőttfelügyelet nélkül



Tudatos tanulás



Aranyszabály alapú erkölcs



A viselkedés együttes szabályozása a szülőkkel



Társas összehasonlítás

Viselkedéses vonatkozások 

Megnövekedett Megnövekedett emlékezeti kapacitás, emlékezeti stratégiák alkalmazása



Konkrét műveletek



Logikai osztályozás



Csökkenő egocentrizmus és növekvő nézőpontátvétel

Biológiai változások 

A tejfogak elvesztése és a maradandó fogak kinövése



A homloklebeny és a teljes agyméret hirtelen növekedése 27



Az EEG-koherencia hirtelen növekedése

10. fejezet: Társas fejlődés kisgyermekkorban

Társas fejlődés: fejlődés: egy kétoldalú folyamat, amelyben a gyerekek gyerekek egyszerre integrálódnak a nagyobb társadalmi közösségbe, és különülnek el mint egyének. Szocializáció: Szocializáció: az a folyamat, amelyben a gyerekek társadalmuk normáit, értékeit és ismeretei sajátítják el. Személyiség alakulása: alakulása: az az út, amelyen minden egyes gyereknek kialakul saját egyéni érzésvilága és viselkedése, amellyel a különféle körülményekre körülményekre reagál. Társadalmi szerepek: szerepek: a felnőtteknek a gyermek jogaira, feladataira és kötelességeire, megfelelő magatartására és viselkedésére vonatkozó elvárásait tükrözik. A társas fejlődés másik oldala a személyiség a temperamentum, az érzelmek, az érdeklődés és a szellemi képességek olyan sajátos mintázata, amelyet a gyermek a rokonokkal és a közösséggel való érintkezés folyamán alakít ki veleszületett veleszületett hajlamai és képességei előrehaladtával. formálásával. A temperamentum temperamentum mérsékelten stabil stabi l az idő előrehaladtával. Énkép: Énkép: a személyiség fontos összetevője az a mód, ahogyan a gyerekek magukat másokhoz való kapcsolataiban értelmezik. Kétoldalú kapcsolatot jelent a személyiségfejlődés és a társas fejlődés között. James Mark Baldwin:az énérzet módosul a másoktól való sugallat hatására.

 A társas és személyes azonosság megszerzése

Identifikáció (azonosulás): a gyerekek arra törekszenek, hogy olyannak látszódjanak, úgy viselkedjenek, úgy érezzenek és olyanok legyenek, mint társas környezetük fontos személyei.

Nemi identitás

A nemi identifikációnak ezen a korai szintjén (4 év) a gyerekek által elképzelhető legjobb módszer annak megszerzésére, amit akarnak, ha a szó szoros értelmében átveszik a szerepét, „belebújnak a bőrébe” annak a személynek, személynek, ak ihez hasonlítani szeretnének. A fiúk és a lányok kisgyermekkorban kisgyermekkorban az azonos nemű szülőt választják azonosulásuk modelljéül. 28

Életének első két évében anyjuk az a személy, aki a legkiemelkedőbb szerepet játssza. A fiúknál az apához való azonosulás igénye azt követeli meg, hogy különbözzenek attól a személytől, akihez a legszorosabb kapcsolatuk fűződik: az anyjuktól. A lányok azonban arra törekszenek, hogy olyanok legyenek, mint az a személy, akihez a legszorosabb kapcsolat köti őket.

 A pszichodinamikus elképzelés: azonosulás differenciáció és affiliáció által 

A csecsemők kezdik felismerni, hogy a külvilág egyes tárgyai olyanok, mint ők maguk. Ezt a primitív felismerést nevezte Freud elsődleges azonosulásnak. A kisgyerekek hajlamosak utánozni más embereket, mechanikus szerkezeteket azonban nem. A másodlagos azonosulás az élet harmadik évében következik be. „Arra irányuló igyekezet, hogy a személy a saját egóját a másik, modellnek tekintett személy mintájára formálja.” Ödipális komplexus: a fiúknak a csecsemőkorból a gyerekkorba átlépvén újra kell rendezniük érzelmi kötődéseiket, el kell távolodniuk anyjuktól, és közeledniük kell apjukhoz. Más szóval el kell különülniük anyjuktól (differenciáció), és apjukkal kell társulniuk (affiliáció). Freud szerint a nő pszichikuma sosem válik olyan mértékben függetlenné érzelmi gyökerétől, mint a férfié, mivel esetében az elsődleges és a másodlagos azonosulás tárgya ugyanaz: az anya. Nancy Chodorow: az azonosulást kétirányú folyamatnak tartja, amelyben a szülő és a gyermek egyaránt részt vesz. Szerinte ugyanúgy, ahogy a lányok azonosulnak az anyjukkal, az anyák is olyannak észlelik lányaikat, mint önmagukat. Azzal, hogy a fiúk férfiasnak határozzák meg önmagukat, megerősítik anyjuk rájuk adott reakcióit, ami viszont a differenciáció folyamatát segíti. A magukat nőiesként meghatározó lányok további hasonlósági élményeket váltanak ki anyjukból, és ezzel a kötődés folyamatát a nemi azonosság élményével ötvözik. Mivel a lányok azonosulása az anyához való affiliáción alapszik, a lányokba eleve beépül mások szükségletei megértésének képessége.(empátia) Freud feltételezte, hogy mivel a lányoknak kevesebbszer kell elkülönülniük anyjuktól, kevésbé fejlettek, mint az azonos korú fiúk, akik már keresztülmentek az anyjuktól való leváláson és az apjuk felé való forduláson. Chodorow nem azonosítja a differenciációt a fejlettséggel. Az ő értelmezésében a nemi azonosság fejlődésének két útja két ellentétes fejlődési végpontra vezet, ahol mindkettőnek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. A férfiak az identitást szeparációval érik el, ezért úgy érzik az intimitás fe nyegeti őket. A nők viszont akik az identitást kötődés révén szerzik meg a szeparáció fenyegetésétől tartanak. Freud kritikája: 

Elvetik azt a freudi gondolatot, hogy a hogy a nők fejlődése valamiképpen másodlagos a férfiakéhoz képest 29

 

A gyerekek nemi identitásának elérése nem pusztán az ödipális konfliktus feloldását  jelenti A szexuális fantáziák elsődleges hordozói a gyerek családjában élő felnőttek, és nem maguk a gyerekek.

 A szociális tanulás elmélete: azonosulás megfigyeléssel és utánzással 

Az azonosulás folyamatát nem belső konfliktusok vezérlik, hanem az egyszerűen megfigyelés és tanulás által megy végbe. Közvetlen megfigyelés és megerősítés révén sajátítják el a gyerekek a viselkedést. Megfigyelésük alapján hipotéziseket állítanak fel a helyes férfi és női viselkedésekről. Megtanulják továbbá, hogy a fiúkat és a lányokat a felnőttek különböző viselkedésekért jutalmazzák. Bandura nézete szerint a megfigyelésen alapuló tanulás képessége több tényezőtől függ: 1. Hozzáférhetőség: a megtanulandó viselkedésnek hozzáférhetőnek kell lennie a gyereke környezetében 2. Figyelem: a gyerekek nem tanulhatnának a környezetüktől, ha nem fordítanának figyelmet a modellre és nem észlelnék a kérdéses viselkedés fontos mozzanatait. 3. Emlékezet: a megfigyelésnek nincs tartós hatása, ha a gyerekek azonnal elfelejtik, amit megfigyeltek. 4. Mozgásreprodukció: rendelkeznie kell a megfelelő fizikai képességekkel. 5. Motiváció: ahhoz, hogy az utánzás és az azzal járó tanulás bekövetkezzék, a megfigyelőnek látnia kell, hogy valami haszna származik a megfigyelt viselkedésből. A szülők nemcsak utánzandó modellt nyújtanak gyermekeiknek, de jutalmazzák is a nemhez illőnek, és büntetik a nemmel ellentétesnek tartott viselkedést. Beverly Fagott: a nemnek megfelelő viselkedéseket a jutalmak és büntetések megoszlása alakítja. A környezet nem közvetlen hanem közvetett módon befolyásolja a gyerekeket. A környezet hatásai a helyzettel kapcsolatos korábbi tapasztalatain keresztül jutnak el a gyerekhez.

Kognitív megközelítés: az identitásképzés, mint fogalmi fejlődés

A gyerek saját fogalmi alkotásának központi szerepe van a szocializációban. Lawrence Kohlberg: a gyerek nemi szerepekről alkotott fogalmai saját tapasztalatai aktív összerendezésének eredményei, nem pedig a társasa idomítás passzív termékei . Kohlberg szerint a nemi szerepek kialakulása 3 szakaszban megy végbe: 





Egyszerű nemi szerep identitás: 3 éves korúkban a gyerekek már képesek magukat fiúként vagy lányként címkézni. Stabil nemi szerep: a korai kisgyermekkorban kezdjük megérteni, hogy a nemi szerepek állandóak. Állandó nemi szerep: nemi szerepük fejlődése akkor fejeződik be, amikor megértik, hogy nemük a körülményektől függetlenül állandóak.

30

Kohlberg maga úgy vélte, hogy a nemi identitás csak akkor kezdi vezérelni a gondolatokat és cselekedeteket, amikor a gyerekek már elérték az állandó nemi szerep szintjét. A legfrissebb adatok ezt nem támasztják alá.

Összetett megközelítés: a társadalmi nemi sémák elmélete:

Társadalmi nemi séma elmélete: azt vallják, hogy a környezet közvetett módon, sémán vagy kognitív struktúrán keresztül befolyásolja a gyerek elképzeléseit. A nemi séma tehát egy mentális modellnek tekinthető, amely olyan infókat tartalmaz a nőkről és férfiakról, amelyek segítségével a nemekhez kapcsolható infó feldolgozható. Gary Levy és Robin Fivush rámutat arra, hogy a gyerekek a gyakori eseményekről is kialakítanak nemi sémákat. A nemi sémák elmélete két ponton tér el Kohlberg kognitív fejlődési elméletétől: 1. Hívei azt vallják, hogy a sémákra vonatkozó tudás fejlődése már a nemi sémák kialakulásának legkorábbi szakaszában motiválja és irányítja a gyerekek nemekkel kapcsolatos érdeklődését és viselkedését. 2. Követői gyakran az infófeldogozás módszereivel írják le a rendszer kognitív és tanulási elemeinek együttműködését. Carol Martin és Charles Halverson: a nemi identitás a megfigyelés, az utánzás és a sémaformálás folyamataink kombinációjából emelkedik ki, a nemi ismeretek fejlődése egyaránt függ az egyre kifinomultabb nemi sémáktól és hozzá is járul azok kidolgozásához.

 A nemi szerepek ismerete és az azoknak megfelelő viselkedés

A fiúk és a lányok viselkedése már jóval azelőtt különbözik egymástól, hogy bármilyen fogalmi tudásuk lenne a nemi szerepekről. Carol Jacklin és Eleanor Maccoby megfigyelte, hogy ha kisfiúk a közös játék során huzakodni kezdenek egy játék fölött, a huzakodás valószínűleg a játék részévé válik. Ha viszont egy fiú és egy lány keveredik ugyanilyen huzakodásba, a lány vszínűleg visszavonul és figyeli, hogy játszik a fiú. A fiúk és a lányok már kisgyermekkorban önkéntelenül elkülönülnek egymástól. Elenor Maccoby: a genetikai meghatározottságnak minden bizonnyal van valamilyen mértékű szerepe a gyermekkori nemek szerinti elkülönülésben. A gyerekek több időt töltöttek a kultúrájuk nemi sztereotípiáinak megfelelő játékokkal, mint semleges játékokkal. A gyerekeknek már a határozott nemi identisá kifejlődése előtt is vannak nemhez igazodó preferenciáik. Beverly Fagott és mtsai fotókat mutattak gyerekeknek és arra kérték őket, hogy határozzák meg a fotón látható gyerekek és felnőttek nemét. 36 hónaposak és az annál idősebbek rendszerint sikeresen teljesítették a feladatot. Mire a gyerekek elérik a nemi identitás alapjait, egyre változatosabban képesek a nemi szerepekre vonatkozó tudásukat használni a dolgok értelmezésére és kategorizálásra, valamint az emlékezés folyamán, és a világgal való érintkezésük is egyre jobban megfelel a nemi szerepeknek. Mary Bradbard és mtsai: a gyerekek jobban emlékeztek azokra a tárgyakra, amelyek illeszkedtek a nemi identitásukhoz. 31

Melissa Welch-Ross és Constance Schmidt arra az eredményre jutott, hogy a 4-6 évesek hatékonyabban hívják elő egy történet elemeit, ha az elemek beleillenek a sztereotip nemi viselkedés kereteibe. A legfrissebb kognitív megfigyelések megerősítették,az olyan fordulópontok jelentőségét, mint a saját nem megnevezésének képessége, vagy annak felismerése, hogy az ember neme változatlan marad időben és különféle kontextusokban. Ezen megközelítések hiányossága az, hogy nem számolnak az olyan érzelmek szerepével a nemi szerepekhez kötődő identitás kialakulásában, mint a bűntudat, a félelem és az irigység.

Milyen mértékben módosítható a nemi identitás kialakulásának folyamata? 

Freud szerint a férfiak és a nők homo sapiens biológiailag különböző formái, amelyeket a kulturális környezet nem változtathat meg. A kognitív fejlődési nézet kohlbergi változata szerint a nemi identitás a tapasztalat egyetemes formáiból és a kognitív fejlődés törvényeiből következik, és noha a kulturális befolyás jelen van nem elsődleges. A nemi séma elméletének hívei nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a környezeti tényezőnek, de ők is nagy hangsúlyt fektetnek az információfeldolgozás és a sémaképzés egyetemes mechanizmusaira. A szociális tanulás elméletéből a nemi identitás és a szexuális viselkedés sokkal nagyobb kultúrális meghatározottsága következik, ami azt sejteti, hogy a kultúra változásai a nemi szerepekben is jeléntős változásokat vonhatnak maguk után. E nézet szerint a viselkedés megváltozásának lényegi követelménye a modellek és a jutalmak módosítása. Bárhogyan is befolyásolja a biológia a nemi szerepek kialakulását, a nemekre vonatkozó fogalmaink és a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjeink legalább részben kultúra függőek. Weisner és Wilson-Mitchell, valamint Paley úgy tapasztalta, hogy az uralkodó kultúra olyan sok mintát ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a nemhez igazodva viselkedni a különféle helyzetekben, hogy a család vagy az óvoda nem elég erős ah hoz, hogy ezen számottevően változtatni tudjon.

Etnikai és faji identitás Jean Phinney meghatározása szerint az etnikai identitás a személyiség azon tartós, alapvető aspektusa, amelyik egy etnikai csoporthoz tartozás érzéséből, valamint a hovatartozáshoz kapcsolódó attitűdökből és érzésekből tevődik össze. Kenneth és Mamie Clark kutatása: a legfiatalabb gyerekek többsége különbséget tudott tenni a babák kategóriái között. A fekete gyerekek a fehér babákat részesítették előnyben. Az afroamerikai gyerekek t eljes egészében a többségi csoport szempontjai szerint határozzák meg magukat, tagadva ezzel saját családjuk és közösségük fontosságát identitásuk alakulásában. Ann Beuf nézete szerint a gyerekek választásai nem annyira saját énképüket tükrözik, mint inkább azon fehér emberek hatalma és gazdagsága utáni vágyukat akikkel kapcsolatba kerülnek. James jackson: nem találták megalapozottnak azt a vélekedést amely szerint annak felismerése, hogy csekély 32

hatalommal rendelkező csoport tagjai, negatív önértékeléshez vezet a kisebbségi csoporthoz tartozó gyerekeknél. Összegezve a kutatások azt jelzik, hogy 4 éves korukra a gyerekek tudatában vannak a csoportok közötti etnikai és faji különbségeknek. Ugyanekkor vagy nem sokkal ez után, saját etnikai hovatartozásukkal is tisztába jönnek, és arról képesek ítéletet alkotni. Saját etnikumukhoz és mások etnikai hovatartozásukhoz való viszonyulásuk egyrészt felnőtt gondozóik magatartásától függ, másrészt attól, hogy milyennek észlelik a saját csoportjuk másokhoz viszonyított hatalmát és gazdagságát.

Személyes identitás Baldwin az ént hagyományosan kétoldalúnak tekinti: az egyik a szubjektív oldal, avagy az én amely kifelé tekint a világra. A másik az objektív oldal, a magam amely kívülről tekinti önmagát. A fejlődés során folyamatosan alakítják egymást, ezt nagyban befolyásolja a gyerekek egyre kifinomultabb nyelvhasználata. A gondozók tartós énképük elsajátítását is segítik azáltal, hogy segítenek személyes narratívát alkotni önmagukról. Ezt a személyes narratívát szokás autobiografukis emlékezetnek nevezni. Rendszerint olyan helyzetekben alakul ki, amelyekben a felnőttek segítenek a gyerekeknek felidézni és értelmezni azokat az eseményeket, amelyekben részt vettek. A változatosság ellenére a gyerekek 4 éves korukra elsajátítják a kultúrájuknak megfelelő narratív struktúrákat, és ők maguk is el tudják mesélni személyes élményeiket.

Az önszabályozás képességének fejlődése Korlátok moralitása vagy heteronóm moralitás: Piaget szerint a kisgyerekek vélekedései az idősebb, erősebb hozzátartozó által megszabott korlátozásokkal kapcsolatos tapasztalataikból nőnek ki. Amikor a gyerekek kisiskoláskorba lépnek és egyre több interakcióban vesznek részt kortársaikkal,a felnőttek közvetlen irányítása nélkül, a heteronóm moralitás egyre inkább autonóm moralitásnak adja át a helyét, amely annak megértésére alapozódik, hogy a szabályok önkényes egyezségek, melyek megkérdőjelezhetőek, sőt meg is változtathatók, ha az általuk igazgatott emberek abban megegyeznek. A társasa szabályozás 3 fő kategóriáját különböztetjük meg:

-

Erkölcsi szabályok: az igazságosság és a mások jólléte elvein alapuló társadalmi előírások Társadalmi konvenciók: olyan szabályok melyek egy adott társadalom koordinációjához szükségesek. Fontos összetevői azoknak a kulturális forgatókönyveknek amelyeket a gyerekek elsajátítanak. Személyes szférát irányító szabályok: itt a gyerekek egyéni preferenciáik alapján hozhatják meg döntéseiket.

33

Önkontroll 

Azt a képességet is el kel sajátítaniuk, hogy akkor is a gondozók elvárásainak megfelelően viselkedjenek, amikor nem akarnak, és éppen nincsenek felügyelet alatt. Ezt a fajta engedelmességet nevezik önkontrollnak. Eleonor Maccoby 4féle gátlást sorol fel, amelyeket a gyerekeknek el kell sajátítaniuk az önkontroll eléréséhez: 1. 2. 3. 4.

mozgások gátlása érzelmek gátlása következtetések gátlása választások gátlása

Internalizáció

Az a folyamat amely során a tapasztalatok külső, kulturális rendje olyan belső pszichológiai folyamatokká alakul át, melyek végül is az emberei viselkedés alapjául szolgálnak. Freud szerint 5 éves kor körül egy új ágens alakul ki a gyerekekben, Ezt az ágens nevezzük szuperegónak, melynek ítélkező működése lelkiismeretünkként tudatosul. A lelkiismerete tehát a személyiség azon oldalaként határozhatjuk meg, amely akkor jelenik meg amikor a gyerekek kialakították viselkedésük általánosítható internalizált normáit. Erik Erikson elméletében, amely szerint kisgyermekkorban megtapasztaljuk azt a konfliktust amelyet fel kell oldanunk a kezdeményezés szükséglete és azok között a negatív érzések között, amelyek akkor keletkeznek, ha a kezdeményezés rosszallást vált ki.

Agresszió és proszociális viselkedés

 Az agresszió fejlődése

Az instrumentális agresszió vmilyen kívánatos dolog megszerzésére irányul. Ellenséges agresszió: (személyre irányuló agresszió) közvetlenebbül célozza a másik személy megsértését a dominancia kinyilvánítása érdekében ami hosszú távú előnyökkel járhat az agresszor számára. A csúfolódás az agresszió finom változata, amely a másik gyerek sajátos je llemzőinek megértését igényli. Wanda Bronson: 2 évesek sokszor olyan játékért folytatnak harcot, amely iránt előzőleg nem mutattak érdeklődést, és amellyel a konfliktus elmúltával sem nagyon törődnek. 3 -6 éves kor között: csökkent a tulajdonlás miattit fizikai huzakodás, miközben folyamatosan nőtt a verbális agresszió mértéke. A lányok inkább a másik gyerek barátságát veszik célba, vagy 34

kizárják a gyereket a csapatból. Az agressziónak ez a formája, amelyet kapcsolati agressziónak nevezünk.

Mi okozza az agressziót? 

3 fő tényező: 1. Az agresszió evolúciós őseink jelenléte 2. A társadalom jutalmazza az agresszív viselkedést A szociális tanuláselmélethez kötődik, azt emeli ki, hogy az emberek azért tanulnak meg agresszíven viselkedni, mivel általa gyakran jutalomhoz jutnak. (Pattreson) 3. A gyerekek azon hajlama, hogy utánozzák az idősebb szerepmodellek viselkedését A szociális tanuláselmélet hívei úgy válik, hogy a gyerekek büntetésével a szülők akaratlanul is arra tanítják őket, hogyan kell agresszíven viselkedni. Band ura kísérlete bobó bábuval

 Az agresszív viselkedés egyéni különbségei 

A gének hozzájárulnak az agresszív viselkedés egyéni különbségeihez. Az agressziót befolyásoló genetikai tényezők inkább indirekt módon éreztetik hatásukat, olyan fiziológiai  jellemzőkön keresztül, amelyek a viselkedést befolyásolják. Gyerekkorban a fiúknál és a lányoknál is összefüggés van a keringő tesztoszteron és az agresszió szintje között. A gyermek aktivitási szintjének befolyásolásával hat a gyerek viselkedésére. Indirekt módon tesz agresszívvá bizonyos gyereket a neurotranszmitterek szintjében megfigyelhető különbség, valamint az idegrendszeri aktivitás eltérése. + átmeneti szegénység és mentális képesség is befolyásolja.

Frusztráció és katarzis

Katarzis: a félelem, a feszültség vagy más negatív érzelmek enyhülésére utaló kifejezés. Az agresszió kordában tartásának az a módja, hogy néha szabadjára kell engedni mielőtt kitörne. A frusztráció valóban növelte az agresszió mértékét.

Büntetés

Egy másik közkedvelt nézet szerint az agresszív viselkedés megszüntethető, ha minden előfordulását megbüntetik. Amennyiben a büntetést a szocializáció eszközeként használják, akkor szorítja vissza legnagyobb eséllyel az agresszív viselkedést, ha a gyerek erősen 35

azonosul az őt büntető személlyel és ha a büntetést következetesen alkalmazzák. Több vizsgálat eredményei utalnak arra, hogyha a gyerekek viselkedését testi fenyítéssel vagy erőszakkal való fenyegetőzéssel kísérlik meg kontrollálni, az inkább növeli az agresszivitásukat.

 A nem agresszív viselkedések jutalmazása

Az agresszió csökkentésének egyik ajánlott stratégiája az, ha nem veszünk róla tudomást. És csak akkor figyelünk a gyerekekre, amikor együttműködő viselkedést tanúsítanak.

Kognitív tréning

= az észre való hivatkozás A gyerekekben tudatosítani kell azoknak a személyeknek az érzéseit akik ellen az agressziójuk irányul.

A proszociális viselkedés fejlődése Wilson (szoviobiológus) szerint ha a természetes kiválasztódás keresi az önzetlenséget az alacsonyabb rendű állazótok között, akkor az emberekben is léteznie kell az önzetlenség közvetlen genetikai alapjának.

Empátia

A mások érzelmeiben és érzéseiben való osztozás. Általában úgy vélik, hogy az empátia képezi a proszociális viselkedés érzelmi alapját. Hoffmann szerint bármilyen korú gyerek képes empátiát érezni mások iránt. Az empátia fejlődésének 4 szakaszát különböztette meg: 1. Már a 2 napos csecsemők is sírnak egy másik csecsemősírását hallván. Nancy Eisenberg ezt nevezte érzelmi fertőzésnek. 2. A második életév folyamán képesek megérteni, hogy a másik személy bánkódik nem pedig ők. Képesek figyelmüket a másik megvigasztalására fordítani bár sokszor nem megfelelően. 3. Óvodáskorban képesek olyan emberek iránt is empátiát érezni, akik verbálisan látható érzelmek nélkül fejezik ki érzéseiket, vagy akik éppen nincsenek jelen. 4. 6-9 éves kor között már képesek embercsoportokkal is együttérezni. Hoffman empátiaelmélete Piaget kognitív fejlődési elméletéhez kapcsolódik. Az empátia minden újabb szintje megfelel a kognitív képességek egy olyan új szintjének, amelyik lehetővé teszi, hogy a gyerekek jobban megértsék magukat másokhoz viszonyítva. 36

 A proszociális viselkedés fejlődésének megnyilvánulásai 

Több vizsgálat már a második életévben rögzíti az olyan proszociális viselkedésformák fejlődését mint az osztozkodás, segítségnyújtás, gondoskodás és részvét.

 A proszociális viselkedés előmozdítása

A jutalmazás nem hatékony a 4 évesek proszociális viselkedésének előmozdításában. 2 módszer: Explicit példamutatás: a felnőttek úgy viselkednek, ahogy azt a gyerekektől kívánják. Indukció: amelyben a felnőttek olyan magyarázatokat kínálnak, amelyek a gyerekek büszkeségére, felnőtté válni vágyására és másokkal való törődésére apellálnak. Julia Krevans és John Gibbs : ha a szülők induktív nevelési stratégiát alkalmaznak, 12 -14 éves gyerekeik empátiája és proszociális viselkedése magasabb szintű volt.

Az érzelmek fejlődése és szabályozása A másodlagos érzelmek kialakulása az egyik kulcsfontosságú változás a csecsemőkorból a kisgyerekkorba való átmenetben. A büszkeség, a szégyen, a zavar lehetővé teszik, hogy a gyerekek új összetettebb társasa viszonyokban vegyenek részt. Ahhoz, hogy társas csoportjuk szociálisan kompetens tagjaivá váljanak, a kisgyerekeknek meg kell tanulniuk értelmezni a körülöttük élők érzelmi állapotait, el kell sajátítaniuk saját érzelmeik módosításának módszereit, és meg kell tanulniuk, hogyan kendőzzék valódi érzelmeiket, ha a helyzet úgy kívánja.

Mások érzelmeinek megértése

Richard Fabes és mtsai: Még a 3 évesek is képesek voltak helyesen értelmezni más gyerekek érzelmeit, 5-6 évesek pedig az esetek több mint 80%- ban felnőttekkel azonos módon ítélték meg más gyerekek érzelmi állapotait és az azokat valószínűleg kiváltó eseményeket. A kisebb gyerekek kevésbé tájékozottak az érzelemnyilvánítási szabályokat illetően, és hajlamosabbak az érzelmek egocentrikus interpretációjára.

 A saját érzelmek szabályozása

37

Lisa Bidges és Wendy Grolnick: érdekes játékokat mutattak a gyerekeknek, és megkérték őket, hogy ne játszanak vele. A gyerekek így más játékokra irányították a figyelmüket. Ez a kutatók által aktív elfoglaltságnak nevezett stratégia.

 Az érzelmek helye kinyilvánításának elsajátítása

Kisgyermekkorban világszerte elsajátítjuk azt a képességet, hogy felismerjük, ha vki elkendőzi az érzéseit. A lányok általában a fiúknál jobban képesek felismerni, ill. produkálni az érzelmek elkendőzését. A kultúrák között lényeges eltérések mutatkoznak abban a tekintetben, hogy mikor tanulják meg a gyerekek az érzelmek elkendőzését, valamint azt, hogy milyen helyzetekben várják el ezt tőlük.

 Az érzelmek szabályozása és a társas képességek 

A gyerekek mások érzelmeinek leolvasására és saját érzelem-megnyilvánulásaik kontrollálására való egyre növekvő képessége a társas-érzelmi kompetencia tükrében mérhető: ez az erős érzelmeket előhívő társas helyzetekben való helyes viselkedés képességét jelenti. Carolyn Saarni 8 olyan képesség, amelyek mindegyikét kisgyermekkorban sajátítjuk el: 1. A saját érzelmi állapot tudatosítása 2. A mások érzelmi állapotának észlelésére való képesség 3. Az érzelmekről való beszéd képessége a saját kultúrára jellemző szókészlet segítségével 4. A mások érzelmeihez valő empatikzs vagy együttérző viszonyulás 5. Annak a felsimerése, hogy a belső érzelmi állapothoz nem feltétlenül kapcsolódik külső megynilvánulás, és vannak olyan alkalmak amikor helyes kinyilvánítani vagy elkendőzni bizonyos érzelmeket. 6. Az erőteljes kellemetlen érzésekhez való alkalmazkodás képessége önszabályozó stratégiák segítségével. 7. Annak tudatosítása, hogy az érzelmek milyen fontos szerepet töltenek be a társasa viszonyokban. 8. Általános érzelmi elégedettség- az az érzés, hogy nem zavarna bennünket saját érzéseink.  A gyerek mint egyén helye a társas csoportokban

Amikor a gyerekek osztozkodnak vagy vigasztalnak, azt bizonyítják, hogy képesek megérteni egy másik ember mentális állapotait. Ugyanakkor saját gondolkodásukról és érzéseikről, vagyis személyiségükről is tanúságot tesznek. A tár sas csoporton belüli személyiségalakulás folyamatához hozzá tartozik, hogy az egyéni erősségek és gyengeségek, az érdeklődés és a lehetőségek miatt az egyén egyre inkább különbözik másoktól. 38

10. fejezet: Társas fejlődés kisgyermekkorban

Társas fejlődés: egy kétoldalú folyamat, amelyben a gyerekek egyszerre integrálódnak a nagyobb társadalmi közösségbe, és különülnek el mint egyének. Szocializáció: az a folyamat, amelyben a gyerekek társadalmuk normáit, értékeit és ismeretei sajátítják el. Személyiség alakulása: az az út, amelyen minden egyes gyereknek kialakul saját egyéni érzésvilága és viselkedése, amellyel a különféle körülményekre reagál. Társadalmi szerepek: a felnőtteknek a gyermek jogaira, feladataira és kötelességeire, megfelelő magatartására és viselkedésére vonatkozó elvárásait tükrözik. A társas fejlődés másik oldala a személyiség a temperamentum, az érzelmek, az érdeklődés és a szellemi képességek olyan sajátos mintázata, amelyet a gyermek a rokonokkal és a közösséggel való érintkezés folyamán alakít ki veleszületett hajlamai és képességei formálásával. A temperamentum mérsékelten stabil az idő előrehaladtával. Énkép: a személyiség fontos összetevője az a mód, ahogyan a gyerekek magukat másokhoz való kapcsolataiban értelmezik. Kétoldalú kapcsolatot jelent a személyiségfejlődés és a társas fejlődés között. James Mark Baldwin:az énérzet módosul a másoktól való sugallat hatására.

 A társas és személyes azonosság megszerzése

Identifikáció (azonosulás): a gyerekek arra törekszenek, hogy olyannak látszódjanak, úgy viselkedjenek, úgy érezzenek és olyanok legyenek, mint társas környezetük fontos személyei.

Nemi identitás

A nemi identifikációnak ezen a korai szintjén (4 év) a gyerekek által elképzelhető legjobb módszer annak megszerzésére, amit akarnak, ha a szó szoros értelmében átveszik a szerepét, „belebújnak a bőrébe” annak a személynek, akihez hasonlítani szeretnének. A fiúk és a lányok kisgyermekkorban az azonos nemű szülőt választják azonosulásuk modelljéül. Életének első két évében anyjuk az a személy, aki a legkiemelkedőbb szerepet játssza. A fiúknál az apához való azonosulás igénye azt követeli meg, hogy különbözzenek attól a személytől, akihez a legszorosabb kapcsolatuk fűződik: az anyjuktól. A lányok azonban arra 39

törekszenek, hogy olyanok legyenek, mint az a személy, akihez a legszorosabb kapcsolat köti őket.

 A pszichodinamikus elképzelés: azonosulás differenciáció és affiliáció által 

A csecsemők kezdik felismerni, hogy a külvilág egyes tárgyai olyanok, mint ők maguk. Ezt a primitív felismerést nevezte Freud elsődleges azonosulásnak. A kisgyerekek hajlamosak utánozni más embereket, mechanikus szerkezeteket azonban nem. A másodlagos azonosulás az élet harmadik évében következik be. „Arra irányuló igyekezet, hogy a személy a saját egóját a másik, modellnek tekintett személy mintájára formálja.” Ödipális komplexus: a fiúknak a csecsemőkorból a gyerekkorba átlépvén újra kell rendezniük érzelmi kötődéseiket, el kell távolodniuk anyjuktól, és közeledniük kell apjukhoz. Más szóval el kell különülniük anyjuktól (differenciáció), és apjukkal kell társulniuk (affiliáció). Freud szerint a nő pszichikuma sosem válik olyan mértékben függetlenné érzelmi gyökerétől, mint a férfié, mivel esetében az elsődleges és a másodlagos azonosulás tárgya ugyanaz: az anya. Nancy Chodorow: az azonosulást kétirányú folyamatnak tartja, amelyben a szülő és a gyermek egyaránt részt vesz. Szerinte ugyanúgy, ahogy a lányok azonosulnak az anyjukkal, az anyák is olyannak észlelik lányaikat, mint önmagukat. Azzal, hogy a fiú k férfiasnak határozzák meg önmagukat, megerősítik anyjuk rájuk adott reakcióit, ami viszont a differenciáció folyamatát segíti. A magukat nőiesként meghatározó lányok további hasonlósági élményeket váltanak ki anyjukból, és ezzel a kötődés folyamatát a ne mi azonosság élményével ötvözik. Mivel a lányok azonosulása az anyához való affiliáción alapszik, a lányokba eleve beépül mások szükségletei megértésének képessége.(empátia) Freud feltételezte, hogy mivel a lányoknak kevesebbszer kell elkülönülniük anyjuktól, kevésbé fejlettek, mint az azonos korú fiúk, akik már keresztülmentek az anyjuktól való leváláson és az apjuk felé való forduláson. Chodorow nem azonosítja a differenciációt a fejlettséggel. Az ő értelmezésében a nemi azonosság fejlődésének két útja ké t ellentétes fejlődési végpontra vezet, ahol mindkettőnek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. A férfiak az identitást szeparációval érik el, ezért úgy érzik az intimitás fenyegeti őket. A nők viszont akik az identitást kötődés révén szerzik meg a szeparáció fenyegetésétől tartanak. Freud kritikája:   

Elvetik azt a freudi gondolatot, hogy a hogy a nők fejlődése valamiképpen másodlagos a férfiakéhoz képest A gyerekek nemi identitásának elérése nem pusztán az ödipális konfliktus feloldását  jelenti A szexuális fantáziák elsődleges hordozói a gyerek családjában élő felnőttek, és nem maguk a gyerekek. 40

 A szociális tanulás elmélete: azonosulás megfigyeléssel és utánzással 

Az azonosulás folyamatát nem belső konfliktusok vezérlik, hanem az egyszerűen megfigyelés és tanulás által megy végbe. Közvetlen megfigyelés és megerősítés révén sajátítják el a gyerekek a viselkedést. Megfigyelésük alapján hipotéziseket állítanak fel a he lyes férfi és női viselkedésekről. Megtanulják továbbá, hogy a fiúkat és a lányokat a felnőttek különböző viselkedésekért jutalmazzák. Bandura nézete szerint a megfigyelésen alapuló tanulás képessége több tényezőtől függ: 6. Hozzáférhetőség: a megtanulandó viselkedésnek hozzáférhetőnek kell lennie a gyereke környezetében 7. Figyelem: a gyerekek nem tanulhatnának a környezetüktől, ha nem fordítanának figyelmet a modellre és nem észlelnék a kérdéses viselkedés fontos mozzanatait. 8. Emlékezet: a megfigyelésnek nincs tartós hatása, ha a gyerekek azonnal elfelejtik, amit megfigyeltek. 9. Mozgásreprodukció: rendelkeznie kell a megfelelő fizikai képességekkel. 10. Motiváció: ahhoz, hogy az utánzás és az azzal járó tanulás bekövetkezzék, a megfigyelőnek látnia kell, hogy valami haszna származik a megfigyelt viselkedésből. A szülők nemcsak utánzandó modellt nyújtanak gyermekeiknek, de jutalmazzák is a nemhez illőnek, és büntetik a nemmel ellentétesnek tartott viselkedést. Beverly Fagott: a nemnek megfelelő viselkedéseket a jutalmak és büntetések megoszlása alakítja. A környezet nem közvetlen hanem közvetett módon befolyásolja a gyerekeket. A környezet hatásai a helyzettel kapcsolatos korábbi tapasztalatain keresztül jutnak el a gyerekhez.

Kognitív megközelítés: az identitásképzés, mint fogalmi fejlődés

A gyerek saját fogalmi alkotásának központi szerepe van a szocializációban. Lawrence Kohlberg: a gyerek nemi szerepekről alkotott fogalmai saját tapasztalatai aktív összerendezésének eredményei, nem pedig a társasa idomítás passzív termékei . Kohlberg szerint a nemi szerepek kialakulása 3 szakaszban megy végbe: Egyszerű nemi szerep identitás: 3 éves korúkban a gyerekek már képesek magukat fiúként vagy lányként címkézni. Stabil nemi szerep: a korai kisgyermekkorban kezdjük megérteni, hogy a nemi szerepek állandóak. Állandó nemi szerep: nemi szerepük fejlődése akkor fejeződik be, amikor megértik, hogy nemük a körülményektől függetlenül állandóak. Kohlberg maga úgy vélte, hogy a nemi identitás csak akkor kezdi vezérelni a gondolatokat és cselekedeteket, amikor a gyerekek már elérték az állandó nemi szerep szintjét. A legfrissebb adatok ezt nem támasztják alá. 





41

Összetett megközelítés: a társadalmi nemi sémák elmélete:

Társadalmi nemi séma elmélete: azt vallják, hogy a környezet közvetett módon, sémán vagy kognitív struktúrán keresztül befolyásolja a gyerek elképzeléseit. A nemi séma tehát egy mentális modellnek tekinthető, amely olyan infókat tartalmaz a nőkről és férfiakról, amelyek segítségével a nemekhez kapcsolható infó feldolgozható. Gary Levy és Robin Fivush rámutat arra, hogy a gyerekek a gyakori eseményekről is kialakítanak nemi sémákat. A nemi sémák elmélete két ponton tér el Kohlberg kognitív fejlődési elméletétől: 3. Hívei azt vallják, hogy a sémákra vonatkozó tudás fejlődése már a nemi sémák kialakulásának legkorábbi szakaszában motiválja és irányítja a gyerekek nemekkel kapcsolatos érdeklődését és viselkedését. 4. Követői gyakran az infófeldogozás módszereivel írják le a rendszer kognitív és tanulási elemeinek együttműködését. Carol Martin és Charles Halverson: a nemi identitás a megfigyelés, az utánzás és a sémaformálás folyamataink kombinációjából emelkedik ki, a nemi ismeretek fejlődése egyaránt függ az egyre kifinomultabb nemi sémáktól és hozzá is járul azok kidolgozásához.

 A nemi szerepek ismerete és az azoknak megfelelő viselkedés

A fiúk és a lányok viselkedése már jóval azelőtt különbözik egymástól, hogy bármilyen fogalmi tudásuk lenne a nemi szerepekről. Carol Jacklin és Eleanor Maccoby megfigyelte, hogy ha kisfiúk a közös játék során huzakodni kezdenek egy játék fölött, a huzakodás valószínűleg a játék részévé válik. Ha viszont egy fiú és egy lány keveredik ugyanilyen huzakodásba, a lány vszínűleg visszavonul és figyeli, hogy játszik a fiú. A fiúk és a lányok már kisgyermekkorban önkéntelenül elkülönülnek egymástól. Elenor Maccoby: a genetikai meghatározottságnak minden bizonnyal van valamilyen mértékű szerepe a gyermekkori nemek szerinti elkülönülésben. A gyerekek több időt töltöttek a kultúrájuk nemi sztereotípiáinak megfelelő játékokkal, mint semleges játékokkal. A gyerekeknek már a határozott nemi identisá kifejlődése előtt is vannak nemhez igazodó preferenciáik. Beverly Fagott és mtsai fotókat mutattak gyerekeknek és arra kérték őket, hogy határozzák meg a fotón látható gyerekek és felnőttek nemét. 36 hónaposak és az annál idősebbek rendszerint sikeresen teljesítették a feladatot. Mire a gyerekek elérik a nemi identitás alapjait, egyre változatosabban képesek a nemi szerepekre vonatkozó tudásukat használni a dolgok értelmezésére és kategorizálásra, valamint az emlékezés folyamán, és a világgal való érintkezésük is egyre jobban megfelel a nemi szerepeknek. Mary Bradbard és mtsai: a gyerekek jobban emlékeztek azokra a tárgyakra, amelyek illeszkedtek a nemi identitásukhoz. Melissa Welch-Ross és Constance Schmidt arra az eredményre jutott, hogy a 4-6 évesek hatékonyabban hívják elő egy történet elemeit, ha az elemek beleillenek a sztereotip nemi viselkedés kereteibe. A legfrissebb kognitív megfigyelések megerősítették,az olyan fordulópontok jelentőségét, mint a saját nem megnevezésének képessége, vagy annak felismerése, hogy az ember neme változatlan marad időben és különféle kontextusokban. 42

Ezen megközelítések hiányossága az, hogy nem számolnak az olyan érzelmek szerepével a nemi szerepekhez kötődő identitás kialakulásában, mint a bűntudat, a félelem és az irigység.

Milyen mértékben módosítható a nemi identitás kialakulásának folyamata? 

Freud szerint a férfiak és a nők homo sapiens biológiailag különböző formái, amelyeket a kulturális környezet nem változtathat meg. A kognitív fejlődési nézet kohlbergi változata szerint a nemi identitás a tapasztalat egyetemes formáiból és a kognitív fejlődés törvényeiből következik, és noha a kulturális befolyás jelen van nem elsődleges. A nemi séma elméletének hívei nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a környezeti tényezőnek, de ők is nagy hangsúlyt fektetnek az információfeldolgozás és a sémaképzés egyetemes mechanizmusaira. A szociális tanulás elméletéből a nemi identitás és a szexuális viselkedés sokkal nagyobb kultúrális meghatározottsága következik, ami azt sejteti, hogy a kultúra változásai a nemi szerepekben is jeléntős változásokat vonhatnak maguk után. E nézet szerint a viselkedés megváltozásának lényegi követelménye a modellek és a jutalmak módosítása. Bárhogyan is befolyásolja a biológia a nemi szerepek kialakulását, a nemekre vonatkozó fogalmaink és a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjeink legalább részben kultúra függőek. Weisner és Wilson-Mitchell, valamint Paley úgy tapasztalta, hogy az uralkodó kultúra olyan sok mintát ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a nemhez igazodva viselkedni a különféle helyzetekben, hogy a család vagy az óvoda nem elég erős ah hoz, hogy ezen számottevően változtatni tudjon.

Etnikai és faji identitás Jean Phinney meghatározása szerint az etnikai identitás a személyiség azon tartós, alapvető aspektusa, amelyik egy etnikai csoporthoz tartozás érzéséből, valamint a hovatartozáshoz kapcsolódó attitűdökből és érzésekből tevődik össze. Kenneth és Mamie Clark kutatása: a legfiatalabb gyerekek többsége különbséget tudott tenni a babák kategóriái között. A fekete gyerekek a fehér babákat részesítették előnyben. Az afroamerikai gyerekek t eljes egészében a többségi csoport szempontjai szerint határozzák meg magukat, tagadva ezzel saját családjuk és közösségük fontosságát identitásuk alakulásában. Ann Beuf nézete szerint a gyerekek választásai nem annyira saját énképüket tükrözik, mint inkább azon fehér emberek hatalma és gazdagsága utáni vágyukat akikkel kapcsolatba kerülnek. James jackson: nem találták megalapozottnak azt a vélekedést amely szerint annak felismerése, hogy csekély hatalommal rendelkező csoport tagjai, negatív önértékeléshez vezet a kisebbségi csoporthoz tartozó gyerekeknél. Összegezve a kutatások azt jelzik, hogy 4 éves korukra a gyerekek tudatában vannak a csoportok közötti etnikai és faji különbségeknek. Ugyanekkor vagy nem sokkal ez után, saját etnikai hovatartozásukkal is tisztába jönnek, és arról képesek ítéletet alkotni. Saját etnikumukhoz és mások etnikai hovatartozásukhoz való viszonyulásuk egyrészt 43

felnőtt gondozóik magatartásától függ, másrészt attól, hogy milyennek észlelik a saját csoportjuk másokhoz viszonyított hatalmát és gazdagságát.

Személyes identitás Baldwin az ént hagyományosan kétoldalúnak tekinti: az egyik a szubjektív oldal, avagy az én amely kifelé tekint a világra. A másik az objektív oldal, a magam amely kívülről tekinti önmagát. A fejlődés során folyamatosan alakítják egymást, ezt nagyban befolyásolja a gyerekek egyre kifinomultabb nyelvhasználata. A gondozók tartós énképük elsajátítását is segítik azáltal, hogy segítenek személyes narratívát alkotni önmagukról. Ezt a személyes narratívát szokás autobiografukis emlékezetnek nevezni. Rendszerint olyan helyzetekben alakul ki, amelyekben a felnőttek segítenek a gyerekeknek felidézni és értelmezni azokat az eseményeket, amelyekben részt vettek. A változatosság ellenére a gyerekek 4 éves korukra elsajátítják a kultúrájuknak megfelelő narratív struktúrákat, és ők maguk is el tudják mesélni személyes élményeiket.

Az önszabályozás képességének fejlődése Korlátok moralitása vagy heteronóm moralitás: Piaget szerint a kisgyerekek vélekedései az idősebb, erősebb hozzátartozó által megszabott korlátozásokkal kapcsolatos tapasztalataikból nőnek ki. Amikor a gyerekek kisiskoláskorba lépnek és egyre több interakcióban vesznek részt kortársaikkal,a felnőttek közvetlen irányítása nélkül, a heteronóm moralitás egyre inkább autonóm moralitásnak adja át a helyét, amely annak megértésére alapozódik, hogy a szabályok önkényes egyezségek, melyek megkérdőjelezhetőek, sőt meg is változtathatók, ha az általuk igazgatott emberek abban megegyeznek. A társasa szabályozás 3 fő kategóriáját különböztetjük meg:

-

Erkölcsi szabályok: az igazságosság és a mások jólléte elvein alapuló társadalmi előírások Társadalmi konvenciók: olyan szabályok melyek egy adott társadalom koordinációjához szükségesek. Fontos összetevői azoknak a kulturális forgatókönyveknek amelyeket a gyerekek elsajátítanak. Személyes szférát irányító szabályok: itt a gyerekek egyéni preferenciáik alapján hozhatják meg döntéseiket.

Önkontroll 

Azt a képességet is el kel sajátítaniuk, hogy akkor is a gondozók elvárásainak megfelelően viselkedjenek, amikor nem akarnak, és éppen nincsenek felügyelet alatt. Ezt a fajta engedelmességet nevezik önkontrollnak. Eleonor Maccoby 4féle gátlást sorol fel, amelyeket a gyerekeknek el kell sajátítaniuk az önkontroll eléréséhez: 44

5. 6. 7. 8.

mozgások gátlása érzelmek gátlása következtetések gátlása választások gátlása

Internalizáció

Az a folyamat amely során a tapasztalatok külső, kulturális rendje olyan belső pszichológiai folyamatokká alakul át, melyek végül is az emberei viselkedés alapjául szolgálnak. Freud szerint 5 éves kor körül egy új ágens alakul ki a gyerekekben, Ezt az ágens nevezzük szuperegónak, melynek ítélkező működése lelkiismeretünkként tudatosul. A lelkiismerete tehát a személyiség azon oldalaként határozhatjuk meg, amely akkor jelenik meg amikor a gyerekek kialakították viselkedésük általánosítható internalizált normáit. Erik Erikson elméletében, amely szerint kisgyermekkorban megtapasztaljuk azt a konfliktust amelyet fel kell oldanunk a kezdeményezés szükséglete és azok között a negatív érzések között, amelyek akkor keletkeznek, ha a kezdeményezés rosszallást vált ki.

Agresszió és proszociális viselkedés

 Az agresszió fejlődése

Az instrumentális agresszió vmilyen kívánatos dolog megszerzésére irányul. Ellenséges agresszió: (személyre irányuló agresszió) közvetlenebbül célozza a másik személy megsértését a dominancia kinyilvánítása érdekében ami hosszú távú előnyökkel járhat az agresszor számára. A csúfolódás az agresszió finom változata, amely a másik gyerek sajátos je llemzőinek megértését igényli. Wanda Bronson: 2 évesek sokszor olyan játékért folytatnak harcot, amely iránt előzőleg nem mutattak érdeklődést, és amellyel a konfliktus elmúltával sem nagyon törődnek. 3 -6 éves kor között: csökkent a tulajdonlás miattit fizikai huzakodás, miközben folyamatosan nőtt a verbális agresszió mértéke. A lányok inkább a másik gyerek barátságát veszik célba, vagy kizárják a gyereket a csapatból. Az agressziónak ez a formája, amelyet kapcsolati agressziónak nevezünk.

Mi okozza az agressziót? 

3 fő tényező: 45

4. Az agresszió evolúciós őseink jelenléte 5. A társadalom jutalmazza az agresszív viselkedést A szociális tanuláselmélethez kötődik, azt emeli ki, hogy az emberek azért tanulnak meg agresszíven viselkedni, mivel általa gyakran jutalomhoz jutnak. (Pattreson) 6. A gyerekek azon hajlama, hogy utánozzák az idősebb szerepmodellek viselkedését A szociális tanuláselmélet hívei úgy válik, hogy a gyerekek büntetésével a szülők akaratlanul is arra tanítják őket, hogyan kell agresszíven viselkedni. Band ura kísérlete bobó bábuval

 Az agresszív viselkedés egyéni különbségei 

A gének hozzájárulnak az agresszív viselkedés egyéni különbségeihez. Az agressziót befolyásoló genetikai tényezők inkább indirekt módon éreztetik hatásukat, olyan fiziológiai  jellemzőkön keresztül, amelyek a viselkedést befolyásolják. Gyerekkorban a fiúknál és a lányoknál is összefüggés van a keringő tesztoszteron és az agresszió szintje között. A gyermek aktivitási szintjének befolyásolásával hat a gyerek viselkedésére. Indirekt módon tesz agresszívvá bizonyos gyereket a neurotranszmitterek szintjében megfigyelhető különbség, valamint az idegrendszeri aktivitás eltérése. + átmeneti szegénység és mentális képesség is befolyásolja.

Frusztráció és katarzis

Katarzis: a félelem, a feszültség vagy más negatív érzelmek enyhülésére utaló kifejezés. Az agresszió kordában tartásának az a módja, hogy néha szabadjára kell engedni mielőtt kitörne. A frusztráció valóban növelte az agresszió mértékét.

Büntetés

Egy másik közkedvelt nézet szerint az agresszív viselkedés megszüntethető, ha minden előfordulását megbüntetik. Amennyiben a büntetést a szocializáció eszközeként használják, akkor szorítja vissza legnagyobb eséllyel az agresszív viselkedést, ha a gyerek e rősen azonosul az őt büntető személlyel és ha a büntetést következetesen alkalmazzák. Több vizsgálat eredményei utalnak arra, hogyha a gyerekek viselkedését testi fenyítéssel vagy erőszakkal való fenyegetőzéssel kísérlik meg kontrollálni, az inkább növeli az agresszivitásukat.

 A nem agresszív viselkedések jutalmazása 46

Az agresszió csökkentésének egyik ajánlott stratégiája az, ha nem veszünk róla tudomást. És csak akkor figyelünk a gyerekekre, amikor együttműködő viselkedést tanúsítanak.

Kognitív tréning

= az észre való hivatkozás A gyerekekben tudatosítani kell azoknak a személyeknek az érzéseit akik ellen az agressziójuk irányul.

A proszociális viselkedés fejlődése Wilson (szoviobiológus) szerint ha a természetes kiválasztódás keresi az önzetlenséget az alacsonyabb rendű állazótok között, akkor az emberekben is léteznie kell az önzetlenség közvetlen genetikai alapjának.

Empátia

A mások érzelmeiben és érzéseiben való osztozás. Általában úgy vélik, hogy az empátia képezi a proszociális viselkedés érzelmi alapját. Hoffmann szerint bármilyen korú gyerek képes empátiát érezni mások iránt. Az empátia fejlődésének 4 szakaszát különböztette meg: 5. Már a 2 napos csecsemők is sírnak egy másik csecsemősírását hallván. Nancy Eisenberg ezt nevezte érzelmi fertőzésnek. 6. A második életév folyamán képesek megérteni, hogy a másik személy bánkódik nem pedig ők. Képesek figyelmüket a másik megvigasztalására fordítani bár sokszor nem megfelelően. 7. Óvodáskorban képesek olyan emberek iránt is empátiát érezni, akik verbálisan látható érzelmek nélkül fejezik ki érzéseiket, vagy akik éppen nincsenek jelen. 8. 6-9 éves kor között már képesek embercsoportokkal is együttérezni. Hoffman empátiaelmélete Piaget kognitív fejlődési elméletéhez kapcsolódik. Az empátia minden újabb szintje megfelel a kognitív képességek egy olyan új szintjének, amelyik lehetővé teszi, hogy a gyerekek jobban megértsék magukat másokhoz viszonyítva.

 A proszociális viselkedés fejlődésének megnyilvánulásai 

Több vizsgálat már a második életévben rögzíti az olyan proszociális viselkedésformák fejlődését mint az osztozkodás, segítségnyújtás, gondoskodás és részvét.

47

 A proszociális viselkedés előmozdítása

A jutalmazás nem hatékony a 4 évesek proszociális viselkedésének előmozdításában. 2 módszer: Explicit példamutatás: a felnőttek úgy viselkednek, ahogy azt a gyerekektől kívánják. Indukció: amelyben a felnőttek olyan magyarázatokat kínálnak, amelyek a gyerekek büszkeségére, felnőtté válni vágyására és másokkal való törődésére apellálnak. Julia Krevans és John Gibbs : ha a szülők induktív nevelési stratégiát alkalmaznak, 12 -14 éves gyerekeik empátiája és proszociális viselkedése magasabb szintű volt.

Az érzelmek fejlődése és szabályozása A másodlagos érzelmek kialakulása az egyik kulcsfontosságú változás a csecsemőkorból a kisgyerekkorba való átmenetben. A büszkeség, a szégyen, a zavar lehetővé teszik, hogy a gyerekek új összetettebb társasa viszonyokban vegyenek részt. Ahhoz, hogy társas csoportjuk szociálisan kompetens tagjaivá váljanak, a kisgyerekeknek meg kell tanulniuk értelmezni a körülöttük élők érzelmi állapotait, el kell sajátítaniuk saját érzelmeik módosításának módszereit, és meg kell tanulniuk, hogyan kendőzzék valódi érzelmeiket, ha a helyzet úgy kívánja.

Mások érzelmeinek megértése

Richard Fabes és mtsai: Még a 3 évesek is képesek voltak helyesen értelmezni más gyerekek érzelmeit, 5-6 évesek pedig az esetek több mint 80%- ban felnőttekkel azonos módon ítélték meg más gyerekek érzelmi állapotait és az azokat valószínűleg kiváltó eseményeket. A kisebb gyerekek kevésbé tájékozottak az érzelemnyilvánítási szabályokat illetően, és hajlamosabbak az érzelmek egocentrikus interpretációjára.

 A saját érzelmek szabályozása

Lisa Bidges és Wendy Grolnick: érdekes játékokat mutattak a gyerekeknek, és megkérték őket, hogy ne játszanak vele. A gyerekek így más játékokra irányították a figyelmüket. Ez a kutatók által aktív elfoglaltságnak nevezett stratégia.

 Az érzelmek helye kinyilvánításának elsajátítása

48

Kisgyermekkorban világszerte elsajátítjuk azt a képességet, hogy felismerjük, ha vki elkendőzi az érzéseit. A lányok általában a fiúknál jobban képesek felismerni, ill. produkálni az érzelmek elkendőzését. A kultúrák között lényeges eltérések mutatkoznak abban a tekintetben, hogy mikor tanulják meg a gyerekek az érzelmek elkendőzését, valamint azt, hogy milyen helyzetekben várják el ezt tőlük.

 Az érzelmek szabályozása és a társas képességek 

A gyerekek mások érzelmeinek leolvasására és saját érzelem-megnyilvánulásaik kontrollálására való egyre növekvő képessége a társas-érzelmi kompetencia tükrében mérhető: ez az erős érzelmeket előhívő társas helyzetekben való helyes viselkedés képességét jelenti. Carolyn Saarni 8 olyan képesség, amelyek mindegyikét kisgyermekkorban sajátítjuk el: 9. A saját érzelmi állapot tudatosítása 10. A mások érzelmi állapotának észlelésére való képesség 11. Az érzelmekről való beszéd képessége a saját kultúrára jellemző szókészlet segítségével 12. A mások érzelmeihez valő empatikzs vagy együttérző viszonyulás 13. Annak a felsimerése, hogy a belső érzelmi állapothoz nem feltétlenül kapcsolódik külső megynilvánulás, és vannak olyan alkalmak amikor helyes kinyilvánítani vagy elkendőzni bizonyos érzelmeket. 14. Az erőteljes kellemetlen érzésekhez való alkalmazkodás képessége önszabályozó stratégiák segítségével. 15. Annak tudatosítása, hogy az érzelmek milyen fontos szerepet töltenek be a társasa viszonyokban. 16. Általános érzelmi elégedettség- az az érzés, hogy nem zavarna bennünket saját érzéseink.  A gyerek mint egyén helye a társas csoportokban

Amikor a gyerekek osztozkodnak vagy vigasztalnak, azt bizonyítják, hogy képesek megérteni egy másik ember mentális állapotait. Ugyanakkor saját gondolkodásukról és érzéseikről, vagyis személyiségükről is tanúságot tesznek. A tár sas csoporton belüli személyiségalakulás folyamatához hozzá tartozik, hogy az egyéni erősségek és gyengeségek, az érdeklődés és a lehetőségek miatt az egyén egyre inkább különbözik másoktól.

49

Méhen belüli fejlődés és születés

Növekedésünk és fejlődésünk szempontjából egész létezésünkből az a 9 hónap a legeseménydúsabb, amelyet az anyaméhen belül rejtőzve töltünk.

1. A méhen belüli fejlődés szakaszai

-

csíraszakasz: a fogamzással kezdődik és kb. 8-10 napig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem tapad - embrionális szakasz: a beágyazódástól a 8. hét végéig tart, amikorra a fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt - magzati szakasz: a fogamzás utáni kilencedik héten kezdődik a csontok keményedésének első jeleivel és a születésig tart, átla g kb 30 héten keresztül. A fejlődés folyamata ezen szakaszok bármelyik pillanatában megállhat. Pl becslések szerint a spermium és petesejt egyesülésekor kialakuló genetikai anyag az esetek 31%ban nem életképes.

A csíraszakasz

A megtermékenyült petesejt a petevezetéken végigvándorolva jut el a méhbe, ahol beágyazódik a méhfalba. Az első hasadás, a zigóta mitózissal történő osztódása kb. 24 órával a fogamzás után történik meg, majd mindkettő ismét kettéosztódik, és így tovább. Az osztódás egyik fontos jellemzője, hogy az adott pillanatban együtt létező sejtek nem egyszerre hasadnak. A szervezet különböző részeinek változása közötti sebességkülönbséget nevezik heterokróniának . A fejlődési ütemek egyenlőtlensége hozza létre a fejlődés másik jellegzetes vonását, a heterogenitást (a szervezet kül. részeinek fejlettségi szintjei közötti változatosságot).

Az első néhány sejtosztódás után egy sejttömb alakul ki a peteburkon belül, ez a szedercsíra. 4-5 nap alatt, míg a sejtjei minden osztódáskor egyre kisebbek lesznek, elérik egy átlagos testsejt méretét. 50

Ekkor lépnek a sejtek kapcsolatba a peteburkon kívüli környezettel is, tápanyagok felvétele érdekében. Hólyagcsíra: a szedercsírásból alakul ki, folyadékkal teli üreget tartalmaz, kétféle sejtje van:

-

belső sejttömeg: egy csomóba gyűlt sejtek, ebből lesz maga az élőlény

trofoblaszt : az üreget és a belső sejttömeget körülfogó sejtek, védőgát a környezet és a belső sejttömeg között Hogy ez az egész hogyan is történik, a fejlődés legnagyobb rejtélye. 18. sz -i tudósok feltételezték, hogy a felnőtt szervek és testrészek már a legelső sejtben ott vannak, csak olyan kicsik, hogy nem láthatók – ez a nézet a  preformacionizmus.

Az ezt kritizálók szerint az új formák a megelőző alakok és a környezetük közötti kölcsönhatásból emelkednek ki – ez az epigenezis. Ma ált. ezt a nézetet támogatják.

Az embrionális szakasz

A trofoblasztból kialakuló hártyák biztosítják a tápanyagellátást és a környezeti sérülésektől való védelmet: - belső magzatburok (amnion): körülveszi az embriót és a magzatvizet tartalmazza - külső magzatburok (chorion): a méhlepény magzati alkotórésze. - méhlepény (placenta): összetett szerv, mind az anyából, mind az embrióból származó szövetekből épül fel. Megakadályozza, hogy az anya és a gyermek vérkeringése közvetlen kapcsolatba kerüljön, ill. szűrőként is működik (tápanyagok, oxigén, hulladékok cseréje). A tápanyagokat átalakítja az anyai véráramban szállított tápanyagokat az embrió számára táplálékká. Az embrió hulladékanyagait eljuttatja az anya vérkeringésébe, ahonnan az anya veséje választja ki azokat.

Az embrió növekedése:

Belső sejttömeg 2 rétegre válik:

-

külső réteg (ektoderma): bőr külső felszíne, körmök, fogak egy része, szemlencse, belső fül, idegrendszer 51

-

belső réteg (endoderma): emésztőrendszer, tüdő. majd megjelenik a középső réteg (mezoderma): izmok, csontok, keringési rendszer, bőr belső rétegei.

Testrészek kialakulásának sorrendjében 2 minta:

- cefalokaudális: fejtől lefelé -  proximodisztális: szervezet közepe felől a periféria felé Az embrió mozgásai:

-

8 hetes embrió fejét és nyakát fordítja válaszként a száj körüli terület enyhe érintésére Karjai remegnek, felsőteste behajlik, sok esetben szája is kinyílik

(3.1 és 3.2 táblázatban összefoglalva hetek szerint, hogy mikor mi történik)

A magzati szakasz

Magzati aktivitás

-

karjait és fejét mozgatja, tenyér ill. talp ingerlésére ujjak összezáródnak/begörbülnek negyedik hónap végén már az anya is érzi a mozgásokat (spontán rángások és csapkodások) 17-18. hét környékén a magzat aktivitása csökken – ekkor fejlődnek ki az agy azon területei, amelyek a mozgás fokozottabb kontrollját teszik lehetővé. Ez a csökkent aktivitás a 6. hónapig eltart, majd újra fokozódik

A magzati aktivitás funkciói - csirkeembrióknál bizonyították, hogy a mozgásnak fontos szerepe van a fejlődésben (bénított embrióknál 1-2 nap után merev szerkezetbe rögzültek a ízületek)

2. A méhen belül fejlődő szervezet

A modern kutatások szerint a magzatra nemcsak a közvetlen környezete, de a méhen kívüli világ is hat. 52

A magzat érzékelési képességei

- mozgás: az egyensúlyszerv (vesztibuláris rendszer) kb a magzat 4 hónapos korában kezd működni, a születéskor teljesen érett – tehát a magzat képes az anya testhelyzetinek változását érzékelni - látás: csak részben fejlődik ki a méhen belüli időszakban, a vizsgálatok szerint a magzat látja az anya hasfalán beszüremlő fényt - hallás: „az anyaméh zajos hely”  kb 75 decibel átlagos zajszint (mint a közlekedő autókban) + az anya gyomrán áthaladó levegő zaja + anya szívverése. A hangok szűrve érkeznek, vszínűleg nem megkülönböztethetőek. Kutatás: anya fülén fejhallgató, ő a külső zajt nem hallja, nem reagál rá. Magzat reagál a külső zajra, tehát közvetlenül érzékeli a hangot.

Magzati tanulás

-

-

Lee Salk kísérlete (1973): 3 csoport, 1. percenként 80 szívverés (ezt hallotta a méhen belül is), 2. percenként 120 szívverés (olyan izgalomba jöttek, hogy le kellett állítani a kísérletet náluk), 3. nem hallottak semmi különleges hangot. Az 1. csoportban levő babák kevesebbet sírtak és nagyobb súlygyarapodást mutattak, mint a másik 2 csoport. Ez arra utal, hogy ez a hang (80 szívverés/perc) ismerős, és ezért megnyugtató volt számukra. Decasper és Spence (1986): 12 terhes nő utolsó 6 hétben naponta 2x felolvas egy gyerekverset. Szülés után pár nappal olyan cumival tesztelték az újszülötteket, ami a szopás tempóját rögzítette. 2 percig simán, alaptempó. Csecsemők fele azt a vers et hallgatta, amit az anya felolvasott, másik csoport új verste. A szopás tempója annál a csoportnál változott meg, akik a már ismert verset hallották. Tehát születés előtt valóban hallották, amikor anyjuk felolvasta a verset és megtanulták, hogy mely hangokat találják jutalmazónak a születés után.

Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés

A magzatra az anya szervezetének biokémiai változásai is hatással vannak, amiket előidézhet az anya gyermek iránti attitűdje, érzelmi állapotai, az általa evett étele k vagy általános egészségi állapota. - Vizsgálat a 60-as és 70-es években Csehszlovákiában: 220 olyan gyermek, akinek anyja 2x is abortuszért folyamodott, ill. kontrollcsoport. A nem kívánt gyerekek születési súlya kisebb volt, több orvosi segítségre volt szükségük, kevesebbet szoptatták őket, több 53

nehézségük volt az iskolában és tizenévesként gyakrabban irányították őket pszichiáterhez. - későbbi vizsgálatok ugyanerre, több országban: nem kívánt gyerekek valószínűbb, hogy börtönbe kerülnek, alkoholistává vagy kábítószer-élvezővé válnak és saját társas kapcsolataikat nem kielégítőnek ítélik. - kutatások bizonyítják, hogy a stresszt átélő anya szervezet által kiválasztott hormonok (pl adrenalin és kortizon) keresztüljutnak a méhlepényen és hatást gyakorolnak a magzati aktivitásra.

A táplálkozás hatása a méhen belüli fejlődésre

-

-

-

egy terhes nőnek napi 2000-2800 kalóriát kell elfogyasztania 1944-45 éhínség Hollandiában, spontán vetélések, halvaszületések, torzszülöttek és szülési halálozások száma feltűnően megemelkedett. Leningrád 1941-42 táplálékhiány a terhesség első 3 hónapjában legvalószínűbben kp i idegrendszeri rendellenességet okozott, az utolsó 3 hónapban a magzat növekedését gátolta. Kisebb fokú alultápláltság is veszélyezteti a magzatot Több alkalommal, több országban (USA, Kolumbia) vizsgálat: olyan területeken, ahol az alultápláltság mindennapos, várandós nőknek élelmiszerutalványt osztottak. Az ő gyermekeiknek később kevesebb egészségügyi problémája volt, mint a programban részt nem vett anyák gyerekeinek. Kutatások bizonyítják, hogy az anyai táplálkozás a gyermek értelmi fejlődése szempontjából is fontos (születéskori agyméret jó előrejelzője a későbbi tanulási képességeknek, jobban táplált anyák ált. nagyobb agyú csecsemőt hoznak a világra, értelmi károsodásoknál elsősorban a szegény anyák gyermekei veszélyeztetettek. Az alultápláltan született gyerekek gyakran egykedvűek, tartózkodóak és ingerlékenyek.

3. Teratogének: a születési károsodások környezeti forrásai

(görög tera – szörny szóból)

-

egyes drogok fertőzések sugárzás környezetszennyezés

54

Drogok

-

-

-

-

Gyógyszerek: Contergan – 1956-61 között terhesség első szakaszában használt nyugtató, hányinger-csökkentő. 8000 nyomorék (kar és lábszár nélkül) gyerek született, more visszavezették a gyógyszer hatására a károsodást és betiltották. Azóta más gyógyszerekről is kiderült, hogy rendellenességet okozhatnak: egyes antibiotikumok, alvadásgátlók, görcsoldók, a legtöbb mesterséges hormon, Seduxen, de nagy adagban akár az aszpirin is. Minden gyógyszer bejut a fe jlődő magzat vérkeringésébe. Dohány: egy brit vizsgálat szerint a halvaszületések és szülés közbeni halálozások aránya 28%-kal magasabb dohányzó, mint nemdohányzó anyáknál. A terhesség alatt dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak, mint a nemdohányzó vagy a dohányzást a terhesség előtt abbahagyó anyáké. Alkohol: a legelterjedtebb drog. Az erősen italozó anyák által szült gyerekeknek 30% az esélyük, hogy magzati alkoholszindróma tüneteit fogják mutatni (rendellenesen kis fej, fejletlen agy, szemrendellenességek, veleszületett szívbetegségek, ízületi bántalmak, arc deformációja). Nem csökken a kockázat, ha a terhesség 2. és 3. harmadában csökkentik az alkoholfogyasztásukat. Kokain: spontán vetélést, szívrohamot válthat ki. A kokainfüggő anyától született gyermekek ingerlékenyek, túlzottan reagálnak minden ingerlésre, mozgáskoordinációjuk károsodott. Metodin és heroin: a csecsemők függőként születnek, ezért az elvonási tünetek megelőzésére röviddel születés után adni kell nekik ezekből a drogokból, majd fokozatos leszoktatás. Gyakran koraszülöttek, kis súlyúak, légzőszervi betegségekben szenvednek. Kétszer többen halnak meg röviddel születés után, mint a nemkábítószeres anyák gyermekei.

Fertőzések és egyéb körülmények

-

-

rubeola: 1941-ben fedezték fel az összefüggést a rubeolajárvány és a vakon született csecsemők számának hirtelen növekedése között. A terhesség első 3 hónapjában rubeolán átesett anyáknál több, mint 50%-ban fejlődési rendellenesség (szívelégtelenség, hályog, süketség, értelmi fogyatékosság). Második harmad alatt értelmi fogyatékosságot, mozgásgátoltságot és süketséget okozhat. AIDS: a vírussal fertőzött anyák által szült csecsemők 50% -a kapja meg a kórt (méhlepényen keresztül vagy szülés körben a fertőzött vér útján) RH-összeférhetetlenség: Rh- anya és Rh+ gyerek esetén probléma Sugárzás: nagyobb mennyiségű sugárzás sok esetben a magzat halálát vagy spontán vetélést okoz. Kisebb sugárzás is maradandó hatást gyakorolhat, különösen a terhesség 8 és 15 hete között, amikor az agykérgi idegsejtek gyorsan szaporodnak. Szennyezés: légszennyezés, vegyi szennyezés, stb. hatása. Pl: Minimata-öbölből származó halak fogyasztása Minimata-kórhoz (=higanymérgezés) vezethet. A halakban nagymennyiségű higany a szennyezett vízből, magzatra gyakorolt hatása: agyi eredetű bénulás, koponya deformációja, rendellenesen kicsi fej. Cubatao

55

(Brazília) – légszennyezés, minden 1000 csecsemőből 65 meghalt, mert az agyuk nem fejlődött. A teratogén hatások alapjai

Több általános elv is megfogalmazható:

-

a fogékonyság függ a fejlődési szakasztól amelyben a fertőzés éri a magzatot nem minden szervezetre hat ugyanúgy egy adott mennyiségű és hatású teratogén hatás a fogékonyság függ az anya élettani állapotától is lehetséges, hogy a teratogén hatás a magzatra ártalmas, de az anyára csak enyhén vagy egyáltalán nem hat

4. Születés: az első bio-szocio-pszichológiai átmenet

Az élet összes nagy változása közül a megszületés a legradikálisabb (magzatvíz nedves, meleg környezetet biztosít – kinti környezet száraz és hideg, bent automatikus oxigén- és tápanyagellátás – kint ez megszűnik, stb). A társas és viselkedéses változások is a biológiai változásokhoz hasonló nagyságrendűek.

A vajúdás szakaszai

1. szakasz: a méh első igazi összehúzódásaitól tart addig, míg a méhnyak, a méh hüvely felé vezető nyílása egészen kitágul. Hossza egyénenként erősen eltérő lehet. 2. szakasz: onnantól hogy a baba feje keresztülhatol a méhnyakon a születésig tart 3. szakasz: a méhlepény megszülése

Az újszülött állapota

-

fizikai állapot felmérése:  Apgar-skála. Születés után 1 perccel, majd 5 perc múlva újra. 5 életjelet pontoznak (szívverés, légzés, izomtónus, reflexválasz, szín), 0, 1 vagy

56

-

2 ponttal. A 4-nél kevesebb pontot elérő csecsemők azonnali orvosi figyelmet igényelnek. Viselkedéses állapot: legelterjedtebb a Brazelton-újszülöttskála. Célja az újszülött neurológiai állapotának felmérése. Teszteli a csecsemő reflexeit, mozgási tónusait, izomtónusát, tárgyakra és emberekre mutatott válaszkészségét, viselkedésének és figyelmének kontrollját. Eszközök: csörgő, csengő, villanólámpa, tű, kendő. A Brazelton-skála és hasonló skálák általában jól teljesítenek a veszélyeztetett csecsemők kiszűrésében, de kevésbé megbízhatóak további fejlődés előrejelzésére.

Problémák és komplikációk

-

-

-

koraszülés: 37. hét előtt született gyermekek. Legsúlyosabb probléma, ami halálhoz vezethet, a tüdő funkcionális éretlensége, valamint az emésztőrendszer és immunrendszer éretlensége. Koraszülés gyakoribb: ikerterhességek, nagyon fiatal nők, több terhesség közvetlenül egymás után, dohány zó, rossz egészségi állapotban lévő, méhen belüli fertőzést elszenvedő nők esetén. Társadalmi-gazdasági helyzettel is összefügg, szegény nők kétszer akkora eséllyel hoznak világra koraszülött csecsemőt, mint tehetősebb társaik. Kis születési súly: kis súlyú a 2500 grammnál kisebb súlyú újszülött (ikerszülés, méhen belüli fertőzések, kromoszóma-rendellenességek, anyai dohányzás, kábítószerhasználat, alultápláltság, alultápláltság, méhlepény és köldökzsinór rendellenességei) Fejlődési következmények: minél kisebb a csecsemő, annál valószínűbb, hogy a kis súly vmi idegrendszeri sérüléssel vagy a növekedési potenciál hosszútávú károsodásával jár együtt.

5. A szülő-gyerek kapcsolat kezdete

A csecsemő és a szülő közötti szoros kapcsolat kifejlődése döntő fontosságú a gyerek egészsége szempontjából. Ez a kapcsolat nem egy pillanat alatt alakul ki, hanem sok éven keresztül fejlődik, több tényező hatására: - szülők első reakciói a csecsemő külsejére - a szülő és gyermek kapcsolat első órái - szülők elvárásai a gyermekükkel szemben

A csecsemő külseje

57

-

Konrad Lorenz etológus megfigyelése: sok állatfaj kicsinye olyan testi jegyekkel (testhez képest nagy fej, kiemelkedő homlok, nagy szemek, kerek, telt pofa) rendelkezik, amely gondozói viselkedést vált ki a felnőtt egyedekből. Fullard és Rieling kísérlete: 7 éves és fiatal felnőtt korú közötti életkorú kísérleti személyeket kérdeztek meg, hogy két összetartozó, egy felnőtt és egy kölyök állatot ábrázoló kép közül melyik tetszik nekik jobban. A 7-12 év közötti gyerekek a felnőttet ábrázoló képet, a felnőttek – különösen a nők – a kölyköt ábrázoló képet választották többször. A lányok preferenciája 12-14 éves kor körül eltolódott a kölykök irányéba (fiúknál ez 14-16 év).

Korai szülő-gyermek kapcsolat

-

-

Állatoknál: szenzitív periódus (ha a gidát elveszik anyjától születése után, és 2 óra múlva visszaadják, az anyaállat megtámadja kicsinyét, ha akár 5 percet vele tölthet a születés után, később több órás távollét után is szívesen visszafogadja. Klaus, Kennel: embereknél is létezik szenzitív periódus. Kísérlet: azok az anyák, akik közvetlenül a szülés után időt tölthettek a gyermekükkel, később is érzékenyebben reagáltak a sírásra, érdeklődőbbek voltak a vizsgálatoknál, mint a kontrollcsoport, akik nem töltöttek időt a gyermekükkel. Azóta nem sikerült megismételni a kísérlet eredményeit. Ma álláspont: az azonnali érintkezés nem döntő tényező az anyák és egészséges csecsemők hosszú távú pozitív érzelmi kapcsolatának kiépítésében.

A szülők elvárásai

- a szülők elvárásokat építenek ki a terhesség alatt, de a születés pillanatában valóságos gyermekükhöz kezdenek alkalmazkodni (pl. fiút akartak, de lány lett).

13. fejezet Az iskolai oktatás Az iskolai környezet Minden társadalomban a 6-7. életév táján kezdik a gyermeket azon képességek megtanulására felkészíteni, amelyek a felnőtt életben elengedhetetlenek. A folyamat tartalma és módja társadalmanként eltér. Az ipari országokban az iskolai oktatás csak az egyik módja a készségek és tudás elsajátításának. Oktatás: a szocializáció sajátos formája, amelynek során a felnőttek tervszerűen tanítják a fiatalokat, hogy ezzel biztosítsák a speciális ismeretek és készségek elsajátítását. 58

A tervszerű oktatás nem játszik szerepet a mai vadászó -gyűjtögető társadalmakban, ott a felnőtt tevékenységben történő részvétel biztosítja a tanulást. A „felnőtt tevékenység” és a „gyermeki tevékenység” az ipari társadalmakban van jelen, máshol nem. Tanoncidő: a növendék a felnőtt mester mellett hosszabb időt tölt el

annak érdekében, hogy a

szakmát teljes mértékben elsajátítsa. Kevés közvetlen útmutatást kapnak mesterüktől, ehelyett azonban bőséges lehetőség kínálkozik a megfigyelésre és a részfeladatok begyakorlására. Sok kultúrában a mester és a tanonc kapcsolata a tágabb családi kapcsolatok hálózatába ágyazódik be, mert a mester néha egy távoli rokon. Az ipari társadalmakban a tanoncidő még mindig fontos szerepet játszik, mégis az intézményes formális oktatás vált a szocializáció elsődleges terepévé. 4 fő különbség :    

motívumai szociális viszonya szociális szerkezete oktatás közege

Motívum: az iskolai tanulók éveken keresztül tökéletesítik tudásukat, aztán lépnek a gyakorlat mezejére. A tanoncok nem töltenek olyan sok időt a tanulással, anélkül, hogy ne látnák annak gyakorlati alkalmazását. Szociális viszonyok: Az iskolai oktatásban a tanár egy idegen, szerepe szigorúan előírt. A tanár és a diákok, szülők szociális háttere és értékrendszere különböző lehet. Szociális szerkezet: Az inasok legtöbbször sokféle korú és szaktudású ember között dolgoznak a műhelyekben, míg az iskolai tanulók sok hasonló korú gyermekkel és általában 1-2 tanítóval találkoznak. Oktatás közege: A tanonc az utasításokat szóban kapja, az iskolai tanulók a tudást az írott szimbólumok használatán keresztül sajátítják el.

Az iskolai tanulás természete Az írásbeliség és az iskolai oktatás történelmi fejlődése Agyagzsetonok: Közel-Keleten találták őket, a modern írásbeliség előzményeként tekintik. A személyi tulajdon és az adásvétel nyomonkövethetőségét biztosították. Primitív módon ugyanazt a célt szolgálták, mint az írás. Évezredeken keresztül fennmaradt, egészen a bronz felfedezéséig. A sok zseton kezelhetetlenné vált, agyagtáblákat kezdtek használni. Így kialakult az ékírás. Hosszadalmas, módszeres tanulás útján lehetett elsajátítani. Olyan fontos társadalmi feladat lett az írott kommunikáció, hogy megindult az írnokok képzése Legősibb iskola: Az a hely, ahol az írnokok összegyűltek. A diákok sorokban ültek, és vésték  a leckét a palatáblákba. Írni, olvasni, számolni, és különböző nyil vántartási módszereket tanultak. Írásbeliség és iskola a modern időkben Az írás-olvasás és az iskolai oktatás a nyugati világban az előkelő gyermekek előjoga volt. Csak a 19.sz.- ban, az ipari forradalom hatására kezdtek az államok a kötelező iskolai oktat ás 59

intézményesítésével és a tömeges írástudatlanság felszámolásával foglalkozni. Kezdetben az elit számára tanítómester alkalmaztak, akinek biztosítani kellett a személyes törődést és figyelmet a magas színvonalú oktatáson kívül. A gyermekekkel egyénileg foglalkozott, rengeteg útmutatást alkalmaztak. A tömegoktatás ettől eltérő, nagyobb létszám, kevesebb személyes kapcsolat. A tananyag a vallási ismereteket (Biblia, Korán), fedte le. A modern osztálytermek tanulóinak feladata nagyon nehéz elődeikhez képest. Az emberiség felhalmozott ismeretanyaga sokkal nagyobb mint korábban, továbbá az írás és olvasás is sokkal összetettebb. Az írás fejlődése Kína: minden egyes fogalomhoz szimbólumot rendeltek Görögország: az írásrendszer hangegységekre alapult Az első hangegységeket megjelenítő szimbólumrendszer szótagokat vett alapul. (Pl: pszichológia szót így írnánk le: pszi-cho-ló-gi-a). Ez a fajta írás kb. 2000 éven keresztül volt használatban. A beszédhangok megjelenésén alapuló rendszer a görögöktől származik . Olyan írásrendszert kezdtek használni, amelyben a beszédhangok minden egyes fontos változatát (fonéma) külön szimbólummal kezdték ábrázolni. A betűírás lehetővé teszi, hogy a beszélt nyelvet kb. 2 tucatnyi alapszimbólummal és néhány írásjellel lejegyezzük. A betűk használatának hátránya, hogy az azoknak megfelelő fonémák  absztrakciók, amelyek közül sok önmagában nem, csak más hanggal együtt ejthető ki. Nem egyszerű megtanítani az olvasáshoz szükséges hang - betű megfeleltetéseket.

Iskolai készségek Olvasástanulás Olvasás: olyan összetett kognitív készség, amely számos egymással kapcsolatban álló információforrás összehangolt használatát kívánja meg.  Az olvasás összetevői

Dekódolás: a látott betűknek megfeleltetjük a beszélt nyelv fonémáit Olvasásmegértés: jelentést rendelünk a szöveghez A teljes olvasási folyamat a folyékony dekódolást és a jelentés megértésének képességét egyaránt feltételezi. Kérdés: hogyan kapcsolódik össze a két folyamat és hogyan kellene olvasást tanítani. 1.megközelítés: először a dekódolást kell megtanulni, mielőtt még a leírt szavak jelentésével foglalkoznának. 2.megközelítés: a jelentés megértése az olvasás tanulásának a kezdetektől fontos része kell hogy legyen A dekódolás tanításának nehézsége, hogy a tanárok nem tudják a betűkk el jelölt nyelvi egységeket, azaz fonémákat magukban bemutatni. 60

 Dekódolás- és jelentésközpontú olvasástanítás Az olvasás két különböző információ összehangolását kívánja meg: a szöveg betűiből és szavaiból származó „alacsonyabb rendű” információt, valamint a tárgyalt témából eredő „magasabb rendű” információt.

A 20.sz. elején az olvasástanítás a dekódolás-központú felfogást követte. Ez csak egy része a teljes olvasási folyamatnak. A megértéshez a jelentésközpontú folyamat szükséges. A dekódolást hangsúlyozó elmélet egyik képviselője Jean Chall olvasás elsajátításának szakaszai: 0.szakasz: Olvasás előtt: születéstől 6 éves korig  Már rendelkeznek olvasási előképzettséggel, egyes jelek, események lapján történeteket értelmeznek. Felismerik kedvenc gyorséttermük emblémáját. Felismerik az alliterációt, a rímet. 1.szakasz: Dekódolás: 1-2.osztály, 6-7 éves kor 

Megtanulják a betűket és azok beszédhangok közötti megfelelőit. 2.szakasz: Megszilárdítás, folyékonyság, elszakadás a szövegtől. 2-3.osztály, 7-8 éves kor 

Az olvasni tanulók feladata, hogy megszilárdítsák a tanultakat. Chall szerint a gyerek már nem betűről betűre vagy szórórl szóra olvas, hanem képessé válik, hogy a szöveg témájáról olvasás közben elgondolkodjon. Ezt a folyamatot hívja Chall a szövegtől va ló „elszakadásnak”. 3.szakasz: Tanulási célú olvasás: 4-8.osztály, 9-14 éves kor  Az alsó tagozatban olvasni tanul, a felső tagozatban már olvasva tanul. 4.szakasz: Több szempontú olvasás: 9-12.osztály, 15-18 éves kor  Tények és elméletek helyeződnek egymás mellé, az olvasónak különböző nézőpontokat kell összevetnie, hogy a szöveget értelmezni tudja. 5.szakasz: Konstrukció és rekonstrukció: középiskola utáni szint  Saját ismeretanyagához is nyúl és tudja mit ugorhat át, mit kell újra elolvasnia.

A dekódolás-központú megközelítés alternatívái azon az elképzelésen alapulnak, hogy az olvasás nem más, mint a világ szimbólumokon keresztüli megismerésének egy sajátos formája. A jelentésközpontú megközelítés hívei úgy vélik, a megértést célzó olvasással nem szabad késlekedni addig, amíg a gyermek nem tudja tökéletesen dekódolni a szöveget. Lehet, hogy kezdetben a betűzés, szövegértelmezés nem tökéletes, de nem ez a lényeg. Az a fontos, hogy a gyerekek megtanulják hogy az írás és olvasás elsajátításával olyan eszköz birtokába jutnak, amely céljai elérésében segíti őket , és a konvencionális írás elsajátítása majd követi ezt. Kenneth és Yetta Goodmann ezt holosztikus nyelvi tantervnek nevezi.

61

Reciprok olvasástanítás Kidolgozója: Annamarie Palincsar és Ann Brown Lehetővé teszi a dekódolás-, illetve a megértésközpontú tanítás integrálását.

A tanár és egy kisebb tanulócsoport tagjai először magukban olvassák át a szövegrészletet, majd közösen megbeszélik azt. A szöveg fő gondolatára a tanár kérdéseket tesz fel, majd összegzik a válaszokat, a tartalmat. Ha a csoport nem ért egyet az összegzésben, újraolvassák közösen a szöveget annak tisztázása érdekében. Végül a szöveg hátralévő részét ki kell találniuk. Számos vizsgálat azt mutatja, hogy a reciprok olvasástanítási módszer gyors és tartós fejlődést eredményez a gyermekek olvasási készségeiben.

Számtantanulás Rochel Gelman és mts. szerint a matematikatanulás 3 -féle tudás elsajátítását és integrációját követeli meg. 1. Fogalmi tudás: a problémát alkotó elvek megértésének képességek 2. Procedurális tudás: a problémamegoldáshoz szükséges lépések végrehajtásának képességek 3. Alkalmazási ismeret: felismerni, hogy az egyes eljárások mikor alkalmazandók Olyan társadalmakban is alkalmaznak számolási, számtani problémamegoldási módszereket, ahol nincsen hagyománya az oktatásnak és az írásbeliségnek. A hatékony matematikatanítás elméletei az olvasástanításhoz hasonlóan 2 véglet között ingadoznak. Az egyik oldal úgy véli, hogy a legjobb módszer a teljes folyamat apró részleteinek megfelelő begyakoroltatása. A másik oldal szerint a probléma megértésével kell kezdeni , és csak utána szabad a gyakorlás folyamatba belevágni. E.L.Thorndike: a gyakorlásközpontú megközelítés híve A számtantan tanulása nagyszámú, de egyetlen rendszerbe szerveződő specifikus készség fokozatos fejlesztésével egyenértékű. Mihelyt automatikussá válnak ezek a készségek, a  problémamegoldásba úgy illeszkednek bele, „mint az együtt harcoló katonák”. A gyakorlásközpontú oktatás csak az alacsony szintű számolási k észséget fejleszti. Williem Brownell: az alternatív megközelítésben a megértésre helyezi a hangsúlyt. Nézete szerint elengedhetetlen, hogy a feladatok jelentést hordozzanak a gyermek számára, amelyek így anélkül teszik lehetővé az automatikus számolás gyak orlását, hogy fel kellene adni a megértést. A két módszer összehasonlítása (McConnell) A gyakorlatközpontú módszer alkalmasnak bizonyult arra, hogy a tanulók a feladatra automatikus és gyors válaszokat adjanak, de ha a tudásukat új típusú feladatokkal tesztelték, a megértésközpontú tanítási módszer bizonyult hatékonyabbnak.

62

Az iskola sajátos nyelve Az iskola a szocializáció sajátos formája, amelyben a gyermekek az iskolapadban ülve tanulják, hogyan jutnak új információ birtokába szimbólumok alkalmazásának segítségével. Cselekvésen alapuló tanulás helyett a gyerekek olvasnak, írnak, számolnak. A legtöbb esetben az a valós világ, ahol ismereteiket majd alkalmazniuk kell, az osztálytermen kívül helyezkedik el. Az oktatás nyelve Az olvasás, írás, és számolás elsajátítása mellett a tanulóknak az osztályterem sajátos nyelvét is meg kell tanulniuk. Oktatási célú párbeszéd: az osztályteremben beszélt nyelv, tartalmában szerkezetében külöbözik a mindennapi életben használt nyelvtől. Kezdeményezés-válasz-értékelés ciklus: a tanítási nyelv egyik legjellemzőbb sajátossága. A tanár általában egy kérdéssel kezdeményezi a ciklust, erre a diák válaszol, majd a tanár a választ értékeli. A ciklus meglehetősen rugalmas Az iskolai nyelv egy másik sajátos jellemzője a válaszok  nyelvi formájára helyezett hangsúly. A jelölési rendszerek elsajátítása Az iskolai nyelv egy másik jellemző sajátossága a számok matematikai jelölési rendszerben történő leírása. Első feladata, hogy megtanulja leírni a 10 számjegyet. A tanulás folyamatának első állomása a memorizálás. Később a nagyobb számok leírását kell elsajátítani, majd a helyi érték fogalmát, amely jelölési rendszerünk alapját képezi. A helyi értékek megjelenítése nem követi az írásrendszer konvencióit. A legtöbb gyermek számára évekbe kerül amíg elsajátítja ezeket a bonyolult jelöléseket, s ez  befolyásolhatja a matematikai alapműveletek elsajátítását is. Az iskolai oktatás kognitív hatásai Az iskola tágítja a gyermek alapismereteit, komoly gyakorlatot nyújt az emlékezeti előhívás területén valamint módszeres problémamegoldásra tanítja őket. Mindezek olyan kognitív funkciók, amelyek alapvető változáson mennek át iskoláskorban.

Beiskolázási életkor A legtöbb országban a gyermek életkorát veszik alapul a beiskolázáshoz. Országonként változó kik azok a hat évesek, akik szeptemberben iskolába mehetnek. Általános az a módszer, hogy az adott iskolaév előtt kijelölt hónap előtt 6. életévüket betöltött gyerekek  kezdhetik el az első osztályt. Az iskola jelentős hatással van egyes kognitív kés zségek fejlődésére, de nem minden kognitív készségre. Képfelidézési képesség vizsgálatakor az első osztályosok átlagosan egy hónappal voltak idősebbek az óvodásoknál, és az iskolaév elején tett összehasonlítás során a két csoport között gyakorlatilag nem volt különbség. Az iskolaév végén az első osztályosok majdnem kétszer annyi képet tudtak felidézni, és aktív ismételgetési stratégiákat is alkalmaztak. Az iskolaév a teljesítmény jelentős változást eredményezte.

63

Jeffrey Bisanz vizsgálatában a piaget-i számkonverzációs feladatok mellett kis számok összeadására kérte meg a gyerekeket.Úgy találta, hogy a számkonverzáció az életkor függvényében, míg a számolási készség az iskolázottság függvényében fejlődik. Ez bizonyítja Piaget elképzelését miszerint a számkonverzáció képessége minden külön tanítás nélkül is kialakul 5-7 éves kor között.

Kultúrközi megfigyelések Az iskolai oktatás hozzájárulása a kognitív fejlődéshez jól mérhető olyan társadalmakban ahol az iskolai oktatás csak a társadalom egyes rétegei számára érhető el.

Konkrét műveletek  Amikor a piaget-i tesztekben az iskolás gyerekek jól teljesítenek, az inkább annak a ténynek tulajdonítható, hogy otthonosabbak a teszthelyzetekben, nem pedig a konkrét műveleti gondolkodásuk magasabb szintjének. A konkrét műveleti gondolkodás Piaget elméletével összhangban az életkorral fejlődik, és viszonylag független az iskolázottságtól. Lexikai szerződés Az iskolai nyelv nem csak elvont fogalmak helyes használatát követeli meg, hanem azt is, hogy ezeket a fogalmakat a vonatkoztatási alapul szolgáló valós világtól elszigetelten használják. A gyermeknek meg kell tanulnia, hogy a szókombinációk finom különbségei  jelentést hordoznak. Az iskolai oktatás e vonása vezetett néhány pszichológust ahhoz a felvetéshez miszerint a gyermeke lexikai tudása, azaz szókincsük szerveződése az iskolai oktatás hatására megváltozik. Az iskolai oktatás amellett, hogy a gyermeke általános ismereteit tágítja az elvont kategoriális jelentés megragadására való érzékenységet is fejleszti.

Emlékezet Az iskolázott és iskolázatlan gyermekek összehasonlítását célzó kutatásokból kiderült, hogy a kulturális különbségek legalapvetőbb oka az iskolai oktatás. Amikor más kultúrában élő gyermekeknek lehetőségük volt iskolába járni, emlékezeti teljesítményük  hasonlóbbá vált, az azonos iskolázottságú amerikai gyerekekéhez, mint a saját falubeli kortársaikéhoz. Daniel Wagner vizsgálata rámutat, hogy mindenfajta emlékezetfejlesztő információfeldolgozási készségeket sajátít el a gyerek az iskolában. Wagner képsorozatot mutogatott, és változtatta a kép első bemutatása, és a felidézés között eltelt időt. Wagner két felfedezése arra utal, hogy az iskolai oktatás az, ami az ismételgetési stratégiák fejlesztésén keresztül a tárgyak helyzetére vonatkozó emlékezetet növeli. A teljesítmény javulása csak az iskolába járó gyerekek között jelentkezett, és az iskolába járó gyerekek életkorral növekvő fejlődési mintázata az ismételgetési stratégiák használata alapján elvárható fejlődésnek felelt meg. Kultúrközi megfigyelések Az iskolázott és iskolázatlan gyermekek közötti emlékezetbeli különbségek csak több iskolaév után jelentkeznek, és főleg akkor, ha a megjegyzendő anyag nem kapcsolódik a mindennapi élethez. Rogoff, és Waddel emlékezeti vizsgálatában a kísérleti személyeknek saját városának makettjében elhelyezett tárgyakra kellett emlékezniük. Amikor az emlékezet tárgya jelentést 64

hordoz az iskolázottság hatása az emlékezeti teljesítményre eltűnik. Az iskola tehát olyan speciális emlékezeti stratégiák fejlődését segíti elő melyek segítségével a gyerekek önkényesen kiválasztott anyagok későbbi felidézését sajátíthatják el.

Metakognitív készségek Az iskola befolyásolja azt a sajátos képességünket is, mely lehetővé teszi, hogy saj át gondolkodási folyamatainkról gondolkodjunk és azokról beszéljünk. Az iskolába járó gyerekek képesek jellemezni mentális tevékenységeiket és a kognitív műküdéseik alapját képező logikát. Ez a képesség a metakognitív készség. Sylvia Scribner és Michael Cole vizsgálataiból kiderül, hogy az iskolázott és az iskolázatlan személyek egyaránt felismerték a nyelvtanilag helytelen mondatokat, de az iskolázott egyének jobban el tudták magyarázni milyen hibák szerepeltek a helytelen kifejezésekben, míg az iskolázatlan személyek erre nem voltak képesek. Tanulási képességek Az emberek között különbség van az intelligencia adottsága tekintetében, és ez a felelős az iskolai teljesítményekben mutatkozó különbségekért. Ezért fontos tehát az intelligencia, mint a gyermekek fejlődését meghatározó tényező természetének mélyebb megismerése, valamint az intelligencia mérésének megértése. Az intelligencia mérésének eredete Az intelligencia mérése iránti érdeklődés a századfordulón támadt fel, amikor Európában, és az Egyesült Államokban bevezették a tömegoktatást. Binet, és Simon az értelmi fogyatékosság diagnózist megállapító pszichológiai vizsgálati módszert dolgozott ki. Különös figyelmet fordítottak a tévesen értelmi fogyatékosnak diagnosztizált gyermekekre. A feladatokat az egyes életkorokra szabták, hogy a kortársaiknál gyengébben teljesítő gyerekek kiszűrhetőbbé váljanak. Azt gondolták, hogy az intelligencia egyik vonatkozása az a képesség, hogy utasítást tudjunk követni, miközben a feladat több összetevőjét egyszerre tartju k fejben. A 4 évesek közül kevesen tudták a komplex feladatot végrehajtani, de a 6 éves könnyedén megoldotta. Tehát az a 4 éves akinek sikerült, koraérett, míg az a 6 éves akinek nem ment, visszamaradottnak minősült e képesség tekintetében. Binet és Simon 3-12 éves gyerekeket tesztelt, és sikerült megalkotniuk az intelligencia mértékének skáláját. Mentális kor: Az előbbiekben említett skála alapmutatóját nevezik mentális kornak MK -nak, vagyis az a gyermek, aki 7 éves szinten teljesített, MK-ja =7. A MK alkalmazásával az értelmi fogyatékosságot könnyedén meg lehetett határozni. Binet és Simon nem szolgál definícióval a természetes intelligenciára, amelynek alapján elkülöníthető lehetne az iskolai jellegű intelligenciától. Nézetük szerint az intelligencia nemcsak hogy nem fedi az iskolázottságot, de az iskolázottság, valamint az életben elért sikerek sem fedik az intelligenciát.

A mentális kortól az IQ-ig Williem Stern javaslata szerint a gyermek mentális (MK) és tényleges (ÉK) életkorának arányát kell az intelligencia mértékének tekinteni. Így született meg a máig is használatos 65

intelligencia hányados. IQ = 100 x (MK/ÉK) Az IQ szignifikánsan korrelál a későbbi iskolai teljesítménnyel. Vitatott és megválaszolatlan kérdés, hogy a teszttel mért képességek vajon az emberi tevékenység jellemzői -e, vagy szorosan kapcsolódnak sajátos tevékenységekhez, mint az iskolai tanulás vagy zenélés. Az egypetéjű és kétpetéjű ikrek IQ -ját összehasonlítva kiderült, hogy az intelligenciának van örökletes összetevője. További vizsgálatok a környezeti tényező hatását is megerősítették. Fehér családban felnőtt fekete örökbefogadott gyerekek normális IQ-t mutattak, míg az amerikai társadalomban a feketék IQ- ja alacsonyabb volt abban az időben fehér társaikhoz képest.

Iskola és közösség Családi hatások Ahol a szülők támogatják a gyerek kíváncsiságát, figyelmesen magyaráznak, rendszerint jobb iskolai előmenetelt tanúsítanak. Vietnamból, Kambodzsából Amerikába menekült családoknál a házi feladat családi ügy. A szülők és a nagyobb testvér ek is kiveszik részüket azok elkészítésében. A tanulmányi eredmény a családban született gyermekek számával együtt nő. Kortárshatások A megfelelően szervezett kortársközösségek pozitív hatással is lehetnek az iskolai teljesítményre, a kutatások mégis ennek az ellenkezőjét igazolják. Olvasási eredményeket vizsgálva bebizonyosodott, hogy a bandákba tartozó fiúk illetve a  bandán kívüli fiúk közül a tanulmányi előmenetelben és olvasási eredményben a bandába nem tartozóak jobban teljesítenek. Iskola légkör Az iskolai légkör és az ott ért impulzusok meghatározzák a tanulmányi teljesítményt. 4 fontos körülmény 1. A tanulásra helyezett hangsúly 2. Tanári viselkedés 3. Jutalmazás és büntetés 4. A tanulók környezete Ezek egymással összhangban hozzák létre az iskolai légkört Az iskolán kívül Kortárssakkal eltöltött idő felkészülést nyújt a felnőtt életre, amely más mint a felnőttek által szervezett iskola és az otthoni élet. 66

6. fejezet A csecsemőkor vége

Biológiai érés

A második életév során különféle változások történnek az agyi struktúrákban. Erre az időszakra jellemző pl. az agykéreg és az agytörzs közötti idegi kapcsolatok mielinizációjának  gyorsulása. Ennek következtében megnő a homloklebenyt és a prefrontális kérget az érzelmi reakciók keletkezésében szerepet játszó agytörzzsel, valamint a látási és a hallási bemenetet elemző kérgi központokkal összekötő idegsejtek szerepe. Ezek a központok elkezdenek  összehangoltabban működni. Az összehangoltabb agyi tevékenység elengedhetetlen a késő csecsemőkorra jellemző pszichológiai folyamatok –  mint az új és komplexebb éntudat, a szisztematikasabb problémamegoldás, a viselkedés akaratlagos irányítása és a nyelvelsajátítás  – kibontakozásához. Az agy felnőtt viselkedést megalapozó szerkezetének nagyobb része má r a második életév végén jelen van.

 Az észlelés és a mozgás összehangolása

Helyváltoztatás

A járás megkezdéséhez nem csupán az új izmok összehangolása, hanem a környezetből érkező perceptuális bemenet iránti fokozottabb érzékenység is szükséges. A járás és a környezet észlelése együtt fejlődik. Kézügyesség  A finom kézmozgások összehangoltsága sokat javul 12 és 30 hónapos kor között. Szobatisztaság  A baba egyre gyarapodó önálló cselekvési készségeinek további fontos eleme az ürítést

vezérlő izmok fölötti akaratlagos kontroll elsajátítása. Az élet korai szakaszában az ürítés automatikus. Ahhoz azonban, hogy a gyerekek megtanulhassák ezen izmok akaratlagos vezérlését, a hólyagból és a végbélből eredő érzékelőpályáknak elég érettnek kell lenniük ahhoz, hogy az agykéregbe jeleket továbbítsanak. Ezután tanulhatják meg, hogy ezeket a  jeleket összekapcsolják az ürítés szükségletével. Azt is el kell sajátítaniuk, hogy záróizmaikat megfeszítsék, hogy megakadályozzák, illetve ellazítsák, hogy lehetővé tegyék az üríté st.

67

A gondolkodás új módja 

Az utolsó szenzomotoros alszakaszok  Két, két és fél éves kor között Piaget szerint a gyerekek gondolkodása minőségileg átalakul, átalakul,

ami a szimbolikus gondolkodás vagy reprezentáció megjelenésének eredménye. Piaget elmélet a szimbolikus gondolkodáshoz gondolkodáshoz az 5. és 6. alszakaszon át vezet az út. Az előbbi a 12. és a 18. hónap között következik be, az utóbbi pedig két éves kor körül fejeződik be.

5. alszakasz: harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hónap) A szenzomotoros időszak 5. alszakaszát az a képesség jellemzi, hogy módszeresen módszeresen és rugalmasan kezdik a 4. alszakaszban elsajátított egyszerű eszközcselekvéseket alkalmazni. Piaget ezt a harmadlagos cirkuláris reakciók alszakaszának nevezte. nevezt e. Amíg az elsődleges cirkulációs reakciók a gyerek teste, a másodlagosak pedig a külvilág tárgyai köré szerveződnek, a harmadlagos cirkuláris reakciók a kettő kapcsolatára koncentrálnak. koncentrálnak. Most már a gyerekek képessé képessé válnak arra, hogy szándékosan váltogassák cselekvéssoraikat, cselekvéssoraikat, ami lehetővé teszi a világ összetettebb felderítését. felderítését. A harmadlagos cirkulációs reakciókat reakciókat Piaget a megismerés érdekében végzett kísérleteknek nevezte, mert úgy látta, a gyerekek azért kísérleteznek, kísérleteznek, hogy minél többet tudjanak meg a tárgyakról. (próba-szerencse (próba- szerencse felderítő viselkedés)

6.alszakasz: reprezentációk (18-24 hónap) A 6. alszakasz fő jellemzője az, hogy a gyerekek cselekvéseiket cselekvéseiket korábbi tapasztalataik belső, mentális szimbólumai vagy reprezentációja alapján kezdik végrehajtani. A 6. alszakasz előtt csak a „jelen világában” képesek cselekedni.

68

A szimbolikus reprezentációs reprezentációs gondolkodás kialakulásának kialakulásának bizonyítékaként Piaget új viselkedéseket viselkedéseket sorol fel:

-

a jelen nem lévő tárgyak elképzelése

-

a szisztematikus problémamegoldás kialakulása

-

a mintha játékok megjelenése

-

az események utánzása jóval azok lezajlása után

A tárgyállandóság elsajátítása  A 4. alszakaszban lévő gyerek az egyik helyen elrejtve megtalálja a keresett tárgyat, és azt a

szeme láttára egy másik helyre rejtik, akkor is a z első helyen fogja keresni. Az 5. alszakaszban az új helyen fog a tárgy után kutatni. Ha azonban nem látja a tárgy áthelyezését, áthelyezését, továbbra is ott keresi ahol látta. Piaget szerint a gyerekek a 6. alszakaszban elsajátított reprezentációs készség révén jutnak el a tárgyállandóság valódi ismeretéhez. A 6. alszakaszban lévő gyerekek tovább keresik a tárgyat, ha azt az egyik helyről a másikra teszik anélkül, hogy erről tudnának.

Problémamegoldás  Két kislány egy botot akart a járóka rácsán keresztül behúzni. Az egyik addig dolgozott a

feladaton amíg meg nem oldotta, de erőfeszítése inkább próba szerencse jellegű volt. Ha sikerrel járt, nem értette miért. Ez a viselkedés az 5. alszakaszra jellemző. A másik kislány egyszeri kudarcából tanulva, ahelyett, hogy próba szerencse tanulás lassú folyamatán menne keresztül, több eseményt is elképzelt előre mielőtt cselekedett cselekedett volna.

Játék  A 12 és 30 hónapos kor közötti időszakban új játékok jelennek meg, ami új mentális

képességek kialakulására kialakulására utal. Ezek a szimbolikus játékok, vagy minta- vagy fantáziajátéknak fantáziajátéknak is nevezik. Legegyszerűbb esetben a gyerek maga a cselekvő (úgy tesz, mintha kan állal etetné magát). A legösszetettebb esetben, esetben, ami általában 30 hónapos kor után jellemző, a

69

gyerek egy játék segítségével hajt végre különféle cselekedeteket, amelyek egy társas szerephez illeszkednek (pl. az anyababa megeteti a gyerekbabát). gyerekbabát).

Utánzás  Piaget elmélete szerint a korábban megfigyelt cselekvés utánzása (késleltetett (késleltetett utánzás) az

egyik kulcsfontosságú bizonyítéka annak, hogy a gyerek rendelkezik a mentális eseményreprezentáció eseményreprezentáció képességével. képességével.

 A kategorizációs képesség fejlődése

Sugarman szépen szépen demonstrálta a kategóriaalkotás kategóriaalkotás képességének fejlődését. Nyolc olyan tárgyat mutatott (kék és piros babák, és hajók), amelyeket különbözőképpen lehet kategóriákba és alkategóriákba alkategóriákba rendezni.

-

Az egyévesek felemelték az egyik játékot, megvizsgálták, azután sorban hozzáérintették hozzáérintették a többihez. Csak az jelezte, hogy felfedezték a hasonlóságot, hogy a felemelt tárgyat leginkább azokhoz érintették hozzá, amelyeknek ugyanolyan alakjuk volt.

-

A 18 hónaposak egy kis munkaterületet munkaterületet csináltak maguk előtt, és abba hel yeztek két vagy három azonos fajta tárgyat.

-

A 24 hónaposak két külön kategóriába sorolták a tárgyakat, és egyszerre csak csak az egyikkel dolgoztak.

70

-

A 30 hónaposak egy időben foglalkoztak a két fő kategóriával, és a szín alapján alkategóriákat is alkottak. Felemelték a legközelebbi játékot, és a megfelelő csoportba tették.

A képek, mint reprezentációk felfogása  A csecsemőkor végén a gyerekek gondolkodási folyamatainak alapvető átalakulását mutatja

az a képesség is, hogy megértik, egy kép egy tárgynak a reprezentációja, és nem maga a tárgy, s ezt a tudást hasznosítani képesek. A kutatók szobák képeit mutatták a gyerekeknek, és azokon megmutatták, hogy hol rejtettek el egy játékot. A kétévesek nem nagyon tudták felhasználni az információt, két és fél évesen azonban már általában jól teljesítettek ebben a feladatban.

A szavak, a gondolatok és a cselekedetek viszonyának megváltozása  A 14-16 hónaposak átlagosan kb. 150 szót tudnak, olyanokat, mint a kutyus, iszik, s ezenfelül

számos olyan kifejezést is, mint a „kérek még tejet”. 21 hónapos korukra viszonylag bonyolult szóbeli utasításokat is képesek végrehajtani. Azt állapították meg, hogy az első szavak ugyanakkor jelennek meg, amikor először kezdik módszeresen keresni az elrejtett tárgyakat, és hogy amikor logikus keresési mintákat produkálnak, az új szavak tanulási üteme hirtelen felgyorsul.

 A gyerek és gondozói közötti kapcsolatok fejlődése

 A kötődés magyarázatai 

Három fő magyarázat:

Freud drive-redukciós magyarázata: Úgy vélte, hogy a többi élőlényhez hasonlóan az emberi lényeket is főként biológiai késztetéseik (drive-ok) motiválják (éhség, szomjúság).

71

Erikson pszichoszociális elmélete: a csecsemők ahhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják őket. Az emberi életutat 8 stádiumra osztotta fel, amelyek mindegyikét egy sajátos, az egyén által megoldandó konfliktus jellemzi. Az eriksoni séma szerint a fejlődés első stádiumában, amelyik a születéstől nagyjából az első születésnapig tart, a csecsemőknek a bizalom problémájával kell megküzdeniük. Vagy megtanulnak bízni azokban, akik nevelik őket, vagy bizalmatlanok lesznek velük. A gyerekek azokhoz az emberekhez kötődnek, akik megbízhatóan gondoskodnak szükségleteik kielégítéséről, és akik a bizalom érzését táplálják bennük. Amint a csecsemő bizalma megszilárdul gondozóiban (2. életév során), már nem nyugtalankodik a rövid elválások miatt, mivel megérti, hogy gondozója vissza fog térni. Ez készíti fel őt a második fejlődési szakaszra, amelyik kb. 3 éves korig tart. Ebben az időszakban a gyerekek az önálló cselekvés problémájával néznek szembe. Vagy megtanulják irányítani az akaratukat és kontrollálni saját magukat, vagy kétségeik lesznek, hogy képesek- e önállóan cselekedni, s szégyenlőssé válnak.

Bowlby etológiai magyarázata: a gyerekek ahhoz kötődnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos hátteret biztosítanak számukra. A második világháború során a családjuktól elválasztott és intézetben nevelkedett gyerekeket vizsgált. Amikor a gyerekek először válnak el anyjuktól, tomboló félelmet mutatnak. Azután az elkeseredettség és depresszió szakaszán mennek keresztül. Ha az elválasztottság fennmarad, és nem alakul ki új, stabil kapcsolat, ezek a gyerekek közömbössé válnak más emberekkel szemben. A közömbösség ilyen állapotát leválásnak (kötődésre való képtelenségnek) nevezte. A termosztáthoz hasonlóan a kötődés egyensúlyt teremt a gyerek biztonság iránti szükséglete és tapasztalatszerzési vágya között.

72

Bowlby szerint a kötődés normál esetben 4 nagy szakaszban fejlődik ki:

-

a kötődés előtti szakasz (születéstől a 6. hétig): Nem keseredik el a gyerek, ha egy idegen vigyáz rájuk.

-

a kötődés keletkezésének szakasza (6. héttől 6 -8 hónapos korig): A gyerekek elkezdenek másképp reagálni az ismeretlen és ismerős emberekre.

-

a tiszta kötődési szakasz (6-8 hónapos kortól a 18-24 hónaposig): Ebben az időszakban jellemző a szeparációs szorongás, amikor a gyerekek láthatóan feldúltak lesznek, ha anyjuk vagy gondozójuk kimegy a szobából. Az anya biztonságos hátteret nyújt, ahonnan a gyerekek felfedezéseket tehetnek, és ahova időről időre visszatérhetnek.

-

a kölcsönös kapcsolatok szakasza (18-24 hónapos kor): Az anya gyerek páros átmeneti állapotba jut, amelyben a rendszer egyensúlya fenntartásának felelősségében osztoznak.

Bowlby azt feltételezte, hogy a gyerekek szimbolikus képességének fejlődésével a szülő gyerek kötődés belső munkamodellé válik.

Állatkísérletekből származó bizonyítékok: Harlow kísérlet: 4 majomkölyök a drótanyától kapott tejet, négy pedig szőranyától. A kétfajta anya egyformán hatékony volt táplálékforrásként, csak a pótanyák tapintása különbözött. A kölyökmajmok megkülönböztetett előnyben részesítették a szőranyát, és csak enni jártak a drótanyához. Ez ellentmond a drive redukciós elméletnek. Harlow arra a következtetésre jutott, hogy a nyugtató taktilis érzékelés a biztonság érzetét nyújtja a csecsemő számára, ami még az ételnél is fontosabb a kötődés kialakulásában. Ezeknél a majmoknál a későbbiek során nem alakult ki megfelelő szabályozó rendszer.

73

 A kötődés mintázatai 

Ainsworth kidolgozott egy eljárást az anya-gyerek kapcsolat biztonságosságának mérésére, amelyet idegen helyzetnek nevezünk. Az eljárás fő célja annak megfigyelése, mennyire eltérő módon reagálnak a csecsemők az idegenekre három egymást követő h elyzetben: amikor az anyjukkal vannak, miután az anya kimegy a szobából, és amikor néhány perc múlva újra találkoznak vele. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az anya visszatérésére adott reakció a kulcsmozzanat, és a válaszok 3 kategóriába sorolhatók:

-

biztonságos kötődés: a biztosan kötődő gyerekek mindaddig, amíg anyjuk jelen van a szobában, nyugodtan játszanak, és pozitívan reagálnak az idegenre, nyugtalanok lesznek, amikor az anyjuk kimegy, de ha visszatér, gyorsan megnyugszanak, és  játszanak tovább.

-

szorongó/elkerülő kötődés: a gyerek közömbös azzal szembe, hogy anyja hol ül, ha kimegy, vagy sírnak vagy nem, amikor visszajön, nem mennek hozzá vigaszt keresni.

-

szorongó/ellenálló kötődés: szorosan az anyja mellet marad a kezdetekkor is, szorongani látszanak ilyenkor is, feldúlt, amikor az anyja kimegy, de visszatérte sem nyugtatja meg.

Mary Main javasolt egy 4. kategóriát is, amelyet rendezetlennek nevezett el, a három fentiben nem besorolható gyerekek tartoznak ide.

A kötődési minták változatainak okai: Ainsworth és Bell feltételezte, hogy az anyák csecsemőjükkel kapcsolatos válaszkészségében mutatkozó eltérések magyarázzák a kötődési minták különbségeit. Azt figyelték meg, hogy azok az anyák gyerekei, akik gyorsan reagáltak 3 hónapos babájuk sírására, és akik érzékenyebbek voltak a csecsemő szükségleteire etetés közben, inkább minősültek biztonságosan kötődőnek. A gyerekek temperamentumának (Thompson szerint) része van a kötődés kialakulásában, de ennek mértéke nem jelentékeny. 74

A szülőkre ható különféle feszültségkeltő tényezők a biztonságos kötődés valószínűségét csökkentik. (alacsony táradalmi-gazdasági helyzet, családi viszály) A gyerekek és gondozóik közötti kötődés mintázatát kultúrájuk gyereknevelési szokásai is befolyásolhatják.

 Az új énkép

Hat hónapos korukra a gyerekek nagy mennyiségű tapasztalatot halmoznak fel a tárgyakkal és más emberekkel kapcsolatos viselkedésről, aminek eredményeképpen önmagukról is kialakítanak egy intuitív képet. A csecsemőkor vége felé (2,5-3 éves korban) a különálló én kifejlődésének folyamata újabb változáson megy keresztül, amit a világ összes szülője észrevesz. Ez az új szakasz több összekapcsolódó elemből áll: a gyerekek fokozódó éntudata, aminek része, hogy felismerik magukat a tükörben, a helyes és helytelen felnőttnormákra való fokozódó érzékenység, annak felismerése, hogy meg tudnak ezeknek felelni, az a képesség, hogy önmaguk elé célokat állítsanak, és azokat a felnőttek normáihoz mérjék, az az erős vágy, hogy szüleik ne szálljanak szembe a terveikkel.

A másodlagos érzelmek kialakulása  Az első év végére a gyerekek 6 alapérzelmet képesek átélni és kommunikálni: az örömet, a

félelmet, a haragot, a meglepetést, a szomorúságot, és az undort. Valamikor 18 és 24 hónapos kor között új érzelmeket kezdenek átélni: zavar, büszkeség, bűntudat, irigység. Ezeket az új érzelmeket nevezzük másodlagos érzelmeknek. Az elsődleges érzelmek egyszerű és közvetlen kapcsolatban vannak az őket kiváltó eseményekkel. A másodlagos érzelmek azonban közvetettek. Addig nem jelennek meg, amíg a gyerekek nem képesek bizonyos társas normák, szabályok és célok fogalmai között önmagukról gondoskodni és önmagukat értékelni. Ebben az értelemben a másodlagos érzelmeket társas érzelmeknek is tekinthetjük. A másodlagos érzelmek fontosak a gyerek szociális fejlődésében.

75

Kognitív és biológiai fejlődés iskoláskorban  Middel childhood (középső gyermekkor) – iskoláskor  – 6-12 év

A NÖVEKVŐ SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG KIHÍVÁSA BIOLÓGIAI FEJLŐDÉS A gének és a környezet szerepe a növekedésben Motoros fejlődés Az agy fejlődése MINŐSÉGILEG ÚJ GONDOLKODÁS? Változás a cselekvések logikájában MI IDÉZI ELŐ A VÁLTOZÁST A GONDOLKODÁSBAN? Az emlékezet szerepe az iskoláskori megismerésben Az emlékezet fejlődésének és a logikai szakaszoknak az összehangolása A kognitív fejlődés mint a stratégiák fejlődése Egyéb kognitív közvetítő folyamatok 

76

A közép-afrikai Malawiban a ngoni törzsbeli felnőttek úgy gondolják, hogy a tejfogak  elvesztése és a maradandó fogak megjelenése (ami 6 éves kor körül kezdődik) azt jelzi, hogy a gyerekeknek önállóbban kell cselekedniük. Fel kell hagyniuk a gyerekes játékokkal és el kell kezdeniük megtanulni a felnőtté váláshoz nélkülözhetetlen készségeket. Ugyancsak  elvárják tőlük, hogy megértsék a helyüket, és felelősségre vonják őket az udvariatlanságért. A mikronéziai ifaluk törzs megfigyelése hasonló képet tár elénk. Ez a törzs úgy tartja, hogy 6 éves korukra a gyerekek megszerzik azt a "szociális intelligenciát", amelyik a szükséges kulturális tudást ugyanúgy felöleli, mint ahogy a munkavégzésnek, a társas normák betartásának és a mások iránti együttérzésnek a képességét - ezek mindegyike nagyra becsült felnőtt viselkedésforma. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ugyanezt az átmenetet az "értelem kora" megjelenéseként fogják fel.

 A NÖVEKVŐ SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG KIHÍVÁSA  Az iskoláskor kezdetét minden kultúra megkülönbözteti. Amikor a gyerekek elérik a 6 éves kort, a felnőttek olyan feladatokat adnak nekik, amelyek révén kikerülnek a felügyeletük alól, és felelősnek tekintik őket cselekedeteikért. A felnőttek viselkedésének ez a megváltozása előfeltételezi a gyerekek testi növekedését, valamint azt, hogy cselekedeteikben képesek  utasításokat követni és saját szándékaikat szem előtt tartani.

Roger Barker és Herbert Wright (1951) a középnyugati kisvárosban élő Raymond Birch egy nappaljának minden percét nyomon követte. A 7 éves fiú portréja megmutatja azt az új függetlenséget, azt a nagyobb felelősséget és a helyzetek azon új változatait, amely ek az iskoláskort jellemzik. Sok efféle megfigyelésből, amelyet az 1950 -es években végeztek, Barker és Wright (1955) azt a következtetést vonta le, hogy a gyerekek által felügyelet nélkül töltött idő számottevően növekszik az iskoláskor alatt: Azoknak a helyzeteknek a harmadában, amelyekben az ilyen korú gyerekek az idejüket töltik nincs felnőtt felügyelet. Ez városokban és vidéken egyaránt, 77

valamint egészen eltérő társadalmakban a világ számos pontján is érvényes. A felügyelet nélkül töltött idő növekedésé nek az a leglényegesebb hatása, hogy a család mellett a közvetlen szomszédság is egyértelmű szerepet kap a gyerekek fejlődésében. Az iskoláskor, akárcsak ötven évvel ezelőtt, a gyerekek által "bejárt" helyzetek   bővülésének és a saját viselkedésük fölötti kontroll vállalásának időszaka. A változatos cselekvések és a sokféle helyzet, amelyekben ezek megmutatkozhatnak, új kihívásokat  jelentenek a gyerekek kognitív és szociális képességei számára.

 BIOLÓGIAI FEJLŐDÉS 

 A gének és a környezet szerepe a növekedésben  A gyerekek 6 és 12 éves kor között sokat nőnek és erősödnek, de lassabban, mint az

óvodáskorban.  A növekedéshez a genetikai tényezők is nagyban hozzájárulnak; a táplálkozás és az általános egészségügyi felté telek fontos környezeti tényezők.

A gyerekek növekvő képességeinek egyik nyilvánvaló oka az, hogy nagyobbak, erősebbek  és fürgébbek lettek. Magasságuk és erejük számottevően növekszik az iskoláskorban, jóllehet lassabban, mint a korábbi években.

A gyerekek növekedése táplálkozási és genetikai tényezőktől egyaránt függ. Genetikai tényezők  A magasabb szülőknek magasabbak a gyerekeik is. Az együtt nevelkedett egypetéjű ikrek  nagyon hasonló növekedési mintázatot mutatnak, sőt a külön neveltek is nagyon haso nlítanak növekedésükben egymáshoz, jobban, mint a kétpetéjű ikrek. Phyllis Eveleth és J. M. Tanner (1990) jól táplált európai, ázsiai és afroamerikai származású gyerekek magasságát hasonlította össze születésüktől 18 éves korukig, azt állapították meg, hogy az ázsiai fiúk és lányok - még azok is, akik az átlagosnál jobb ellátásban részesültek - jóval alacsonyabbak, mint a másik két csoport tagjai. Arról is  beszámoltak, hogy az afrikai amerikai és az ázsiai gyerekek később érik el a végleges testmagasságukat, mint az észak-amerikai kaukázusi gyerekek, akik még az európai gyerekeknél is hamarabb fejezik be a növekedést.  Környezeti tényezők  Az egyik kulcstényező, amely a növekedés genetikai programját szabályozza, a  táplálkozás: Az alacsonyabb társadalmi osztályokhoz tartozó gyerekek, akik kevesebb élelemhez  jutnak, és rosszabb egészségügyi ellátásban részesülnek, általában kisebbek, mint a jómódú családok hasonló korú gyerekei.

78

Egy vizsgálat adatai szerint az iskoláskor folyamán a tehetős családokból származó nigériai gyerekek átlagosan 10 centiméterrel magasabbak voltak szegény sorsú társaiknál. Sok fejlett ipari országban, ahol a népesség egésze jobban él az olyan országok lakosainál, mint Nigéria, a tehetősebb és a szegényebb családok gyerekei közötti magas ságbeli különbség kisebb. Néhány országban, mint Norvégia vagy Svédország, ahol a teljes népesség megfelelő egészségügyi ellátásban részesül és megfelelően táplált, a jómódú és a szegényebb családok gyerekei közötti különbség teljesen eltűnt. Az egészség szintén szerepet kap a gyerekek növekedésében. A növekedés még a könnyebb lefolyású betegségek alatt is lassul. Ha a gyerekeket megfelelően táplálják, ezt követően a növekedés felgyorsul, "behozza" a lemaradást, és visszaáll a fejlődés normális üteme. (Ha nem megfelelő a táplálékbevitel, akkor nem zárkóznak fel.)  Az a tény, hogy a növekedési folyamatok erős tendenciát mutatnak az önkorrekcióra,  miután a gyerekek rövid ideig káros környezeti hatásoknak voltak kitéve, tökéletes  példaként szolgál a kanalizációs (egy faj bizonyos jellemzői a környezet nagy

változatossága ellenére is szűk tartományra korlátozódhatnak) folyamatokra.

 Motoros fejlődés  A mozgékonyság, az egyensúly és a koordináció látványosan fejlődik ebben az időszakban.  A fiúk általában az erőt kifejező motoros képességekben jobbak, míg a lányok általában a

 finom motoros koordinációban és gyorsaságban múlják felül a fiúkat.

 Általános szabály, hogy a lányok és a fiúk fizikai készségei is eltérőek. Ötéves korban a fiúk a lányoknál átlagosan kicsit messzebb ugranak, gyorsabban futnak, és mintegy másfél méterrel messzebb dobják a labdát. Ezen kívül a fiúk labdaelkapásban, ütésben, rúgásban, cselezésben is ügyesebbek a legtöbb lányná1. Az iskoláskor idején a motoros készségekben ezek a nemek közötti különbségek hangsúlyosabbá válnak. Általánosságban tekintve a fiúk azokban a motoros képességekben jobbak, amelyek erőt igényeinek, míg a lányok gyakran előrébb tartanak a finom motoros képességeket igénylő mozgásokban, mint a rajzolás vagy az írás, illetve az egyensúlyozásra és a lábmunkára épülő motoros készségekben, mint az ugrás vagy a torna. A fiúk valamivel nagyobb izomtömeggel rendelkeznek, és kicsit magasabbak is, mint a lányok - körülbelül tíz és f él éves korukig, amikor a lányok néhány évre előny re tesznek  szert testmagasságban -, de ezek a nemi különbségek nem elegendők ahhoz, hogy megmagyarázzák az iskoláskorú fiúk jobb motoros képességeit.  A fiúknak, illetve lányoknak "való" cselekvések kulturális fogalmai fontos szerepet  kapnak a különbségek formálásában. Minden kultúrára igaz, hogy inkább a fiúkat illetően

tartják érvényesnek, hogy ha valaki jó atléta, több barátja akad, mint azoknak, akik nem mutatnak nagy tehetséget a sportban. Noha az utóbbi évtizedekben a lányok részvétele több országban egyre nagyobb mértékű a baseballban, a futballban és a teniszben, ők még mindig kevesebb támogatást és irányítást kapnak ezekben a sportágakban, s kevesebb megerősítésben van részük a sportághoz szükséges képességek elsajátítása érekében, mint a fiúknak.

79

 Az agy fejlődése  Néhány számottevő változás az agy struktúrájában és működésében 5 és 7 éves kor között 

megy végbe amelyek megalapozhatják a kognitív képességek változását: 1.  A mielinizáció tovább folyik, különösen a frontális kéregben. 2.  A szinapszisok száma és a neurotranszmitterek kibocsátása növekszik. 3.  Az alfa-aktivitás dominál a théta-aktivitás felett. 4.  A különböző agyterületek elektromos aktivitása sokkal összehangoltabb lesz, ami a  frontális lebeny és más területek között nagyfokú koordinációt eredményez.

Mielinizáció: minden egyes kérgi idegsejtet szigetelő hüvellyel lát el, hogy felgyorsítsa az idegingerületek továbbítását az idegsejtek mentén. 

A neuronok végein növekszik a szinapszisok száma, így egyre nagyobb számú kapcsolat létesül az idegsejtek között. A kémiai neurotranszmitterek kibocsátása is fokozódik, ami a neuronok közötti impulzusátadást szolgálja. 

Ötéves korig az EEG éber állapotban több théta-aktivitást mutat (ami a felnőtt alvási állapotára jellemző), mint alfa-aktivitást (ami a lekötött figyelem mutatója). Öt-hét éves kor között a théta- és az alfa-aktivitás mennyisége hozzávetőleg azonos. Hét éves kor után az alfa-aktivitás válik uralkodóvá. 

EEG-koherencia: az elektromos aktivitás szinkronizációja az agy különbözö területein. Lényegesen növekszik. Így lehetővé válik, hogy az agy különféle területei hatékonyabban, összehangolt rendszerként működjenek együtt Robert Thateher (1994) szerint különösen fontos a frontális lebeny és más agyi területek elektromos aktivitásának növekvő koordinációja 

Az 5 és 7 éves kor közötti agyi változások együttese lehetővé teszi, hogy a homloklebeny minőségileg magasabb szinten hangolja össze a többi agyi központ aktivitását. Ez képessé teszi a gyerekeket arra, hogy figyelmüket vezéreljék, világos terveket alkossanak és önmagukra reflektáljanak - azaz olyan viselkedésekre, amelyek fontos fejlődésen mennek  keresztül az iskoláskor alatt. Ezt a nézetet az a tény támasztja alá, hogy embernél és az állatoknál a homloklebeny sérülése sajátos módon torzítja a viselkedést: képtelenné válnak célok tartós követésére, cselekedeteik töredékessé és szabályozatlanná válnak, irreleváns ingerekre is válaszolnak, továbbá könnyen meg lehet őket zavarni szünetekkel és meg szakításokkal.

5-7 éves gyerekek agyi tevékenységét rögzítették egy piaget-i feladat megoldása közben: azt kellett el- dönteniük, hogy a pohárban látható folyadék mennyisége csökken, emelkedik vagy nem változik, amikor azt átöntik egy másik (eltérő formáj ú) pohárba. A gyerekek olyan sapkát viseltek, amely EEG-elektródát tartalmazott. Minden korcsoportban akadt olyan, aki  jól oldotta meg a feladatot, és olyan is, aki nem. A feladatot sikeresen megoldó gyerekek agyi tevékenységének mintázata eltért azokétól, akik hibáztak. A kutatók így arra mutattak rá, hogy az agyban bekövetkező változások kapcsolatban állnak a teljesítményben fellépő változásokkal. A hibázó gyerekek agyi tevékenységének mintázata nagyon hasonló a kisgyerekeknél megfigyelthez. 80

Ez az eredmény azt az elképzelést támasztja alá, hogy - az agy egészére vonatkozóan - a frontális lebeny szervező szerepének növekedése összekapcsolható az iskoláskor viselkedéses változásaival Ez korrelációs jellegű kapcsolat. Ahogy a gyerekek nőnek, változásokat fi gyelünk meg az agyukban és a viselkedésükben, de az oksági kapcsolat iránya bizonytalan. Az agyban a neurális pályák fejlődését és erősödését az egyéni tapasztalatok is befolyásolják. Tehát a kérdés így is feltehető: azért teljesítenek -e magasabb szinten a gyerekek, mert az agyuk megváltozott, vagy inkább azért vált az agyuk nagyobbá, mert nehezebb feladatok elé állították őket.

 MINŐSÉGILEG ÚJ GONDOLKODÁS?  Általános egyetértés van abban, hogy iskoláskor- ban a gyerekek gondolkodása egyre inkább kétoldal úvá válik. Vitatott azonban, hogy mi teszi lehetővé ezt a változást.

 „Kétoldalú” gondolkodás : a gyerekek egy tárgyról képesek több perspektívában is gondolkodni, vagy képesek fejben tartani a helyzet egy jellemzőjét, míg összehasonlítják azt egy másikkal. Ez lehetővé teszi a felnőttek számára, hogy új elvárásokat fogalmazzanak meg velük  szemben, és nagyobb szabadságot adjanak nekik.

Változás a cselekvések logikájában  Piaget úgy vélte, hogy a gyerekek 7 éves koruk körül elkezdenek konkrét műveletekben  gondolkodni, és ez lehetővé teszi, hogy mentálisan összekapcsoljanak, elválasszanak, összerendezzenek és átalakítsanak tárgyakat. A konkrét műveletek egyik lényeges

megnyilvánulása a konzerváció, annak megértése, hogy a tárgyak megjelenése megváltozhat, miközben mennyiségük és más lényegi tulajdonságaik változatlanok maradnak.  A kultúrák között a piaget-i konzervációs feladatok megoldásában mutatkozó különbségek   felvetik annak lehetőségét, hogy néhány kultúrában az emberek nem jutnak el a konkrét  műveletek megoldásának szintjére. Ugyanakkor a konzervációs feladatokban mutatkozó kulturális különbségek eltűnnek, amikor a vizsgált személyeket speciális oktatásban részesítik, vagy ha a kísérletvezetők ismerik a tanulmányozott emberek nyelvét, és jártasak 

kultúrájukban.

Piaget: Konkrét műveleti szakasz (6 -12): Iskoláskorba lépvén a gyerekek mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerb e illeszkedő, belsővé tett cselekvések. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek  tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak. szétválasszanak, sorba rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében hajtódnak végre.

81

 A gondolkodást konkrét műveletek irányítják, melyek ismérvei: A decentrálás: a gyerekek a tárgynak egyszerre egynél több tulajdonságát is képesek figyelembe venni, és többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni. 

A konzerváció: a gyerekek megértik, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok maradnak, ha egyes külső jellemzőik megváltoznak. Tudják például, hogy a folyadék mennyisége nem változik, ha egy magas, kis keresztmetszetű edény tartalmát egy alacsony, nagy keresztmetszetű edénybe töltik át. (5 -6 éves korban átmeneti szakasz, 8 éves korra teljesen megértik. A 6-7 évesnél kisebbek rendszerint még nem alkalmazzák.) 

A logikai szükségszerűség: a gyerekek megértik, hogy bizonyos tulajdonságok megőrződése logikailag szükségszerű a látszat megváltozása ellenére is. 

A változatlanul hagyás : a gyerekek felfogják, hogy ha semmit sem vesznek el, és nem is adnak hozzá, a mennyiség azonos marad. 

A kiegyenlítés: a gyerekek képesek fejben a probléma két vonatkozását összevetni, hogy megítéljék, kiegyenlítik-e azok egymást vagy sem. 

A megfordíthatóság: a gyerekek rájönnek, hogy egyes műveletek megfordíthatják  vagy megsemmisíthetik mások hatását. 

 Az egocentrizmus csökkenése:

A gyerekek képesek hatékonyabban kommunikálni olyan tárgyakról, amelyeket a hallgató nem láthat. 

A gyerekek el tudják képzelni, milyennek látják őket mások (szociális nézőpontváltás). 

A gyerekek megértik, hogy egy személy érzései és cselekedetei nem feltétlenül vannak összhangban. 

 A társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásnak köszönhető változásai: A gyerekek szabályok segítségével képesek interakcióikat vezérelni, és elkezdenek szabály játékokat játszani. 

A gyerekek a „jó” és „rossz” viselkedés meg ítélésekor figyelembe veszik a szándékokat (autonóm moralitás), és úgy vélik, hogy a büntetésnek a bűnnel arányosnak kell lennie. 

 MI IDÉZI ELŐ A VÁLTOZÁST A GONDOLKODÁSBAN?  A Piaget kognitív fejlődési elméletével kapcsolatos elégedetlenség a változások alternatív

magya- rázatainak megfogalmazásához vezetett. 82

Az a nézet, miszerint a kognitív fejlődés lényege az, hogy a gyerekek tudásukat az új tapasztalatokhoz igazítják, elég közérthetőnek bizonyult, ám sok gondolkodó úgy véli, hogy ez nem nyújt kellő betekintést a megismerés fejlődésének részleteibe. Majdnem két évtizede David Klahr (1982) úgy utalt az asszimilációra és az akkomodációra, mint amelyek .misztikus és sejtelmes erők ... a fejlődési folyamatok Batmanje és Robinja" "Hogyan működnek? - kérdezte. - Nem tudunk róluk többet, mint amikor először léptek színre."

 Az emlékezet szerepe az iskoláskori megismerésben Sok fejlődéspszichológus szerint az emlékezet fejlődésével magyarázható az, hogy a gyerekek képessé válnak egy probléma két vagy több a spektusának egyidejű 

 figyelembevételére, miközben próbálják azt megoldani.  Az emlékezőképességben mutatkozó változások összekapcsolhatók: néhány elem egyidejű fenntartásának a képességével  a megjegyzendő információ szempontjából releváns tudás gyarapodásával    

az emlékezeti stratégiák - mint a szervezés és az ismételgetés - használatával azzal a képességgel, hogy valaki gondolkodik saját emlékezeti folyamatairól

 Az emlékezeti folyamatok kapacitásának és sebességének növekedése

Közismert eljárás a változó munkaemlékezeti kapacitás felmérésére az emlékezeti terjedelem feltérképezése. Az emlékezeti terjedelem azoknak a véletlenszerűen bemutatott elemeknek a számával ragadható meg, amelyeket a gyerekek közvetlenül a bemutatást követően megismételnek . A 4-5 évesek többsége négy egymás utáni számjegyet tud felidézni, a 9-10 évesek már hatra képesek emlékezni, a legtöbb felnőtt pedig mintegy hét számjegyet ismétel meg. Ahhoz például, hogy találomra kiválasztott számokat megjegyezzenek, a gyerekeknek valahogyan le kell képezniük azokat saját maguk számára; talán némán ismételgetve, hogy "tíz, hat, nyolc, kettő". A kisgyerekeknek már az is tovább tart, hogy egyszerűen megismételjenek egy számot, például azt, hogy tíz vagy kettő. Minthogy nekik hosszabb ideig tart a számok kimondása, a már elmondott számok emléke is sokkal inkább elhalványulhat vagy elveszhet. A nagyobb gyerekek már elég gyorsan megnevezik a számokat, így a számok közötti idő csökken, és nagyobb annak az esélye, hogy a számokat elő tudják hívni az emlékezetükből. Ezeket a következtetéseket a kultúrözi kutatások is támogatják. (Chuansheng Chen és Harold Stevenson (1988) 4-6 éves amerikai és kínai gyerekek emlékezeti terjedelmét hasonlította össze.) Robert Kail és munkatársai kimutatták, hogy a hosszú távú emlékezetben már megőrzött információ előhívásának sebessége ugyancsak növekszik kisgyerekkortól felnőtt korig. Tudásalap

Az is hozzájárul az emlékezet javulásához iskolás- korban, hogy a nagyobb gyerekek  bármely adott témáról többet tudnak, mint a fiatalabbak, egyszerűen azért, mert több 83

tapasztalatuk halmozódott fel a világról. E tapasztalatok az idősebb gyerekeket gazdagab b tudásalappal vértezik fel, vagy is az információk tárházával, amelyre új helyzetekben építeni lehet.  Emlékezeti stratégiák

A stratégia egy tudatosan választott, irányítható cselekedet, amelyet egy konkrét cél elérésének a szándékával hajtanak végre. Minden stratégia "kétoldalú", mivel a gyerekeknek egyszerre kell a célra és a célhoz vezető útra gondolniuk. Amikor azt mondjuk, hogy a gyerekek emlékezeti stratégiákat használnak, akkor ezen azt értjük, hogy képesek tudatosan cselekedni annak érdekében, hogy a valamire való emlékezés célját el érjék. Egyszerű stratégiákat már 2 éves kor előtt is megfigyelhetünk, ha ismerős tartalommal ismerős forgatókönyvszerű eljárásokat használunk. Nagyszámú kutatás bizonyította, hogy a spontán emlékezeti stratégiák használata kisgyerekkor és iskoláskor között markáns változáson megy keresztül. Három fontos emlékezeti stratégia, amelynek a fejlődését intenzíven tanulmányozták: az ismételgetés, a szervezés, a kidolgozás (elaboráció).   

 Ismételgetés Egy klasszikus, a gyerekek ismételgetési stratégiájának fejlődését vizsgáló tanulmányban John Flavell és munkatársai 5 és 10 éveseknek hét megjegyzendő tárgy képét mutatták. A gyerekeket arra kérték, hogy "űrsisakot" viseljenek, amelynek a rostélyát a képek bemutatása és a felidézési teszt közötti 15 másodpercre lehúzták a szemük elé. A rostély megakadályozta, hogy a gyerekek lássák a képeket, de lehetővé tette, hogy a kísérletvezető megfigyelje az ajkukat, hogy vajon ismételgetik-e maguknak, amit korábban láttak. Az 5 évesek közül kevesen tették ezt, de majdnem minden 10 éves ismételgetett. Mindkét életkori csoporton belül azok a gyerekek idéztek fel több képet, akik ismételgettek. Amikor a nem ismételgető gyerekeket később megtanították arra, hogy ismételgessenek, ugyanolyan jól teljesítettek az emlékezeti feladatban, mint azok, akik maguktól ismételgettek. Egy közelmúltbeli kutatás keretében videofelvételt készítettek gyerekekről, miközben 3 vagy 5 egy- jegyű számot próbáltak megjegyezni, így az ismételgetés finomabb jeleit is megfigyelhették. A kutatók azt tapasztalták, hogy az óvodások is képesek olyan dolgok ismételgetésére, amelyeket meg akarnak jegyezni. Az eredmények azt sugallják, hogy a rövid távú emlékezeti teljesítmény javulása iskoláskorban nem egy váratlanul megjelenő ú j stratégiának, hanem a stratégiák egyre hatékonyabb használatának köszönhető. Emlékezetszervezés Jelentős változások történnek az emlékezetszervezés használatában is. Az ezt a stratégiát alkalmazó gyerekek a megjegyzendő anyagot szorosan egymáshoz kötődő egységek jelentést hordozó halmazaiba csoportosítják, hogy csak a halmaz egy részére kelljen emlékezniük a többi egység felidézéséhez. A szervezési stratégiák vizsgálatának gyakori eszköze a szabad felidézés. A szabad felidézés folyamán a gyerekeknek sok tárgyat mutatnak, vagy egyenként szavakat olvasnak fel, majd arra kérik őket, jegyezzék meg, amit láttak vagy hallottak. Az emlékezésnek ezt a formáját "szabad" felidézésnek nevezik, mivel az elemek bármilyen sorrendben felidézhetők. Kutatások kimutatták, hogy a kisebb gyerekekkel ellentétben a 7-8 évesek hajlamosak az egységeket könnyen felidézhető kategóriákba csoportosítani. Az is változik az életkorral, hogy milyenfajta csoportosításokat alkalmaznak a gyerekek a megjegyzendő dolgok listáján. 84

A kisebbek gyakran használnak hangzáshoz kapcsolódó jegyeket, mint a rím (bálnamálna), valamint helyzeti asszociációkat (zabpehely-tej) a csoportosításra. Iskoláskorban a gyerekek hajlamosabbak a szavakat kategóriák szerint csoportosítani; például állatok: macska, kutya, ló; növények: fa, virág, fű; geometriai alakzatok: háromszög, négyzet, kör. Ezeknek a változásoknak az az eredménye, hogy növekvő mértékben képesek  az információk akaratlagos és módszeres tárolására és előhívására. Azokat a gyerekeket is meg lehet tanítani előhívási stratégiák alkalmazására, akik ezt spontán módon nem teszik (Moely et al., 1995). Az, hogy a tanítás hatékony, azt jelenti, hogy nincs áthidalhatatlan szakadék a 4-5 évesek, illetve a 7-8 évesek emlékezeti teljesítménye között, vagy másképpen az emlékezeti stratégiákat (spontán módon) használó és nem használó gyerekek között. Kidolgozás (elaboráció) Olyan folyamat, amelynek révén a gyerekek két-három megjegyzendő dolog között kapcsolatot alakítanak ki vagy azonosítanak be. A kidolgozási stratégiákat olyan feladatokkal vizsgálták, amelyekben a gyerekeknek két szót mutattak be, és arra kérték őket, hogy amikor az első szót meghallják, mindig mondják a másodikat. Például az "utca" szóra kel- lett emlékezniük, amikor azt hallották, hogy "paradicsom". Egy lehetséges kidolgozás e szópár megjegyzéséhez, ha arra gondolunk, hogy egy paradicsom szétloccsan az utca közepén. Felnőttekkel végzett kutatások igazolták, hogy a kidolgozási stratégiák használata. A kidolgozási stratégiák azonban csak iskoláskorban jelennek meg spontán módon, és használatuk az életkorral csiszolódik.

KULTURÁLIS VÁLTOZATOK AZ EMLÉKEZETI STRATÉGIÁK HASZNÁLATÁBAN A szervezési stratégiák használatának kultúrközi vizsgálatai - szabad felidézési helyzetben - jelentős kulturális e ltérésekre mutattak rá, de ezeket az eredményeket nagyon óvatosan kell értelmezni. (Michael Cole és munkatársai például az emlékezet fejlődését egy libériai törzsnél tanulmányozták.) Ezeknek a kultúrközi vizsgálatoknak az eredményei eltérnek a konkrét műve leti gondolkodás kulturális összehasonlításából nyert tapasztalatoktól. Ez utóbbi vizsgálatok rámutattak arra, hogy a Piaget és követői által megfogalmazott alapvető mentális műveletek  valamennyi kultúrában a mindennapi cselekvések és gondolkodás alapját szolgáló logikát tükrözik. Az emlékezés képessége ugyancsak egyetemes intellektuális követelmény, de az emlékezeti stratégiák formái nem univerzálisak. Valójában a legtöbb ezek közül - amelyeket a pszichológusok tanulmányoznak - az iskolai oktatáshoz kapcsolódik.  Metamemória

A legtöbb 7-8 éves nemcsak a világról tud többet általában, mint a kisgyerekek, de valószínűleg magáról az emlékezésről is sokkal gazdagabb ismeretük van. Ezeket az ismereteket metamemóriának nevezzük. Már az 5 éveseknek is van valamilyen elképzelésük az emlékezés folyamatáról. Az egyik vizsgálat szerint, az 5 évesek tudják, hogy könnyebb emlékezni egy rövid szójegyzékre, mint egy hosszabbra, hogy könnyebb újra megtanulni valamit, amit egyszer már tudtunk, mint először megtanulni és ho gy könnyebb arra emlékezni, ami tegnap történt, mint arra, ami az előző hónapban. Mindazonáltal a legtöbb 8 éves sokkal jobban ismeri saját emlékezete korlátait, mint az 5 évesek. Az 5 évesek egy vizsgálat szerint például nem tudták megítélni mennyi erőfes zítést igényel számukra egy 10 képből álló sorozat megjegyzése. Amikor korlátlan időt kaptak, 85

azonnal közölték, hogy már készen is vannak. A 8 évesek hosszabban tanulmányozták az anyagot és tesztelték emlékezetüket. William Fabricius és John Hagen (1984) olyan emlékezeti helyzetet alakítottak ki, amelyben 6-7 éves gyerekek egyes próbákban használtak szervezési stratégiát, míg másokban nem. Amikor alkalmazták azt, majdnem mindig jobban emlékeztek. A kutatók kikérdezték a gyerekeket, mit gondolnak, mi az oka annak, hogy jobban teljesítenek. Néhány gyerek nem ismerte fel, hogy a szervezési stratégia segítségére volt, annak ellenére, hogy éppen azelőtt használta sikeresen. A többi gyerek a szervezési stratégia határozott alkalmazásának tudta be a felidézés sikerét. Amikor következő alkalommal a gyerekek visszatértek a laborba, és emlékezőképességüket egy kicsit eltérő helyzetben mérték fel, azoknak a gyerekeknek a 99 százaléka, akik az első alkalommal megértették a szervezési stratégia emlékezést segítő szerepét, ugyanazt a stratégiát alkalmazta. Ezzel szemben azoknak a gyerekeknek, akik első alkalommal valamilyen más tényezőnek tulajdonították a sikerüket, mindössze 32 százaléka használt szervezési stratégiát. Ezek és a hasonló eredmények arra a következtetésre vezetnek, hogy a gyerekeknek az emlékezeti stratégiák elsajátítása mellett a metamemória használatának képességét is meg kell tanulniuk.

 Az emlékezet fejlődésének és a logikai szakaszoknak az összehangolása  A neopiaget-iánus gondolkodók szerint a szakaszos változások a gondolkodás logikájában terület specifikusak. A területen belüli változások az emlékezőképességek változásától 

 függenek.

A kutatók eredményei a számolásban jó példaként szolgálnak az átfogó megközelítésre. Case a számok területének központi fogalmi struktúráját a mentális számok sorához kapcsolja. A gyerekeknek adott feladatok négy nehézségi kategóriába sorolhatók aszerint, hogy hány számsort kell fejben tartani és mentálisan kezelni a válaszadáshoz. A kapott eredménymintázat a probléma megoldási képesség és a munkamemória kapacitása között szoros kapcsolatot mutat. Ez a megközelítés jellemzően neopiaget - iánus. Minden alkalommal, amikor a feladathoz nagyobb szükség volt a munkamemóriára, az adott életkori csoportban kevesebb gyerek tudta azt sikeresen megoldani. További eredmények is alátámasztják a területeken belüli fejlődési szintek és az emlékezeti terjedelem közötti szoros kapcsolatot.

 A kognitív fejlődés mint a stratégiák fejlődése  A gyerekek problémamegoldó viselkedésének elemzése különféle feladatokban egynél több  stratégia meglétét tárja fel minden életkorban. Ebből a nézőpontból a fejlődés új stratégiák   felfedezéséből és a használatuk spontaneitásában, gyakoriságában és pontosságában bekövetkező változásokból áll.

A piaget-iánus és a neopiaget-iánus gondolkodók is a szakaszos változásokban látják a kognitív fejlődés megvalósulását. A kognitív fejlődés természetével kapcsolatos információfeldolgozási megközelítés nagyon eltérő. Egyikképviselője, Robert Siegler (1995 , 86

1996) például azokra a vizsgálatokra alapozta a szakaszfelfogás kritikáját, amelyekben azt tanulmányozták, hogyan fedezik fel és használják a gyerekek a stratégiákat gondolkodtató feladatok megoldásakor. Azt tapasztalta, hogy minden életkorban és minden tesztelési helyzetben eltérő stratégiát alkalmaznak ugyanannak a feladatnak a megoldásához. Idővel egyre hatékonyabb stratégiákat használnak az adott feladat megoldásához, miközben a kevéssé sikeres stratégiák megritkulnak vagy eltűnnek. Az eredmények arra vezették Sieglert, hogy a kognitív fejlődést általánosságban, mint a gyerekek által használt gondolkodási stratégiák formájában bekövetkező fokozatos változást  jellemezze. Az "átfedő hullámok" metaforáját használja, hogy megközelítéséről átfogó képet nyújtson. Minden hullám egy olyan stratégiát képvisel, amelyik fokozatosan jelenik meg, elér egy csúcspontot, majd hanyatlik, amíg egy újabb, kifinomultabb stratégia át nem veszi a helyét. Siegler és munkatársa, Kevin Crowley az amőbajáték segítségével követt ék a stratégiák fejlődését. 6, 7 és 9 éves gyerekekkel dolgoztak. Azt állapította meg, hogy a gyerekek  egyszerre több stratégiát is alkalmaznak. Az életkorral az változott, hogy milyen stratégiaegyveleget használtak a győzelemhez. Siegler a stratégia kiválasztási megközelítést számos standard piaget-iánus feladatra alkalmazta. Egyik ilyen tanulmányában Piaget egyik legnagyobb hatású, a problémamegoldás szakaszos fejlődését demonstráló feladatának, a „mérlegkarnak” a segítségével követte a stratégiák fejlődését. Egy piaget-iánus elemzés során minden probléma azonos súllyal esik latba a gyerekek mögöttes gondolkodási folyamatainak feltárásakor, így a „mérlegkar” feladatnál is. Siegler elemzése ezzel szemben arra a szokatlan következtetésre vezetett, hogy a súly és a távolság kombinációjának néhány esetében a kisebb gyerekek a kétszer olyan időseknél is jobban teljesíthetnek.

 Hat változástípus, mely hozzájárul a stratégiai gondolkodás fejlődéséhez: Új stratégiák elsajátítása. Változás a már ismert stratégiák alkalmazásának gyakoriságában. Változás a stratégiák kivitelezésének sebességében. Változás a stratégiák kivitelezésének pontosságában. Változás a stratégiák automatikus használatának mértékében. Változás azoknak a szituációknak a körében, melyekben az egyes stratégiák alkalmazhatóak.      

 Egyéb kognitív közvetítő folyamatok  Számos folyamat járul hozzá ahhoz, hogy iskoláskorban javul a gyerekek teljesítménye a megismerési feladatokban: Képesek a figyelem irányítására és fenntartására. Képesek rendszerezett t ervek felállítására, mielőtt cselekednének. Képesek irányítani saját gondolkodási folyamataikat, és gondolkodnak is azokról.  Jobbak a nyelvi képességeik, és ezzel párhuzamosan javul az osztályozási készségük.  Ha az egyes kognitív folyamatok változásait  együtt kezeljük, megértjük, hogy a felnőttek     

miért rónak egyre nagyobb felelősséget az iskoláskorba lépő gyerekekre.

 Figyelem

87

… Tervezés

…  Metakogníció

…

 A nyelv és az osztályozás fejlődése …

AZ ELSŐ ÉV FEJLEMÉNYEI (Cole: Fejlődéslélektan, 5. fejezet 195- 229.old) BIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK Méret és alak A legtöbb egészséges csecsemő az első év folyamán súlyát megháromszorozza, és k. 25 centimétert nő. A növekedés egyéni üteme azonban nagyon eltérő lehet: Függ a táplálkozástól, genetikai örökségtől, napfényhez jutás (D-vitamin) mértékét befolyásoló társadalmi-gazdasági helyzettől. Testarányok:

Születéskor: a fej mérete a felnőtt méret 70% -a, a test t eljes hosszának 25 %-a, 1 éves korban: fej a testhossz 20 %-a., felnőttkorban: 12% Testarányok változása 1 éves korra a súlypontot is lejjebb süllyeszti, ami megkönnyíti a 2 lábon való egyensúlyozást.

Izomzat és csontozat

88

- Az újszülött csontjai többnyire viszonylag lágyak és csak fokozatosan keményednek meg, ahogyan az ásványi anyagok lerakódnak. Először a kéz és csukló csontjai csontosodnak, ezek már az első év végére kemények. - Egyidejűleg növekszik az izmok hossza és vastagsága, mely egészen késő serdülőkorig végigkíséri a serdülőkort. - Nemi különbségek: a lányok gyorsabban érnek, mint a fiúk. Születéskor a csontok végén található növekedésközpontok 4-6 héttel fejlettebb, mint a fiúké.

Az agy Az idegrendszer méret és komplexitásbeli növekedése folytatódik. Különösen jelentős a szinapszisok számának emelkedése, melyek sűrűsége kb. duplája a korai serdülőkorinak. A szinaptikus sűrűség nagyfokú és gyors növekedése: szinaptogenetikus robbanás. Az agy fejlődésének mértéke az adott agyterülettől függ.

-

2,5 – 4 hónapos korra látókéreg új szinapszisok garmadát hozza létre.

-

6 hónapos korra mozgatókéregben új szinapszisok keletkezésének csúcspontja. Koordinált nyúlás és lábmozgással kapcsolatos változásokat hoz.

-

7-9 hónap fejlődési robbanás a homloklebenyben. Különböző agyi elektromos aktivitásforma fokozódása jelzi.

-

7-9 hónap: a kéreg prefrontális területe tölt be fontos szerepet az akaratlagos viselkedés fejlődésében: önszabályozó képesség, cselekvés gátlásának képessége, figyelemirányítás

AZ ÉSZLELÉS ÉS A MOZGÁS FEJLŐDÉSE Nyúlás és fogás Az észlelés és a cselekvés először a nyúlásban és a megragadásban ny ilvánul meg, de még nem koordinált.

89

- 2,5 hónaposan a babák képesek lesznek akaratlagos mozgáskontrollra, amikor egy tárgyért nyúlnak. Gyakorlással a perceptomotoros koordináció fokozatosan fejlődik, de a mozgás sebességében és erejében egyéni különbségek vannak. - 5 hónaposan a csecsemők már képesek felmérni, hogy egy tárgy a megragadhatóság határán kívül esik, és nem is próbálják megfogni. - 9 hónaposan korára a megragadás mozdulatai szinte reflexszerűvé válnak. - 7-12 hó között: kéz és ujjak finom motoros mozgása kifinomult és koordinált lesz. Egyre bonyolultabb cselekvésformák kivitelezésére képesek, pl. kanállal evés, pohárból ivás  Affordancia: a különböző tárgyakat különböző affordancia jellemzi. A tárgyak tulajdonságai

bizonyos interakciókat támogatnak/kínálnak. (csörgő-rázni, plüssállat- érintés öröme. Az anyját jobban utánozza, ha a csörgőt rázza és nem a plüssállatot)

Helyváltoztatás Önálló közlekedés képessége központi szerepet játszik az első évben végbemenő változásokban. Az első hatékony helyváltoztatási mód a mászás, de addig a fejlődés több fázisán át kell esnie, a csecsemőknek integrálniuk kell különféle testrészeik mozgását. 1 hó: mozgások kéreg alatti reflexek vezérlik 2 hónapos korra a reflexes tolás megszűnik, fejüket képesek felemelni és tartani 3 hónap: összehangolt karmozgatás képességének kialakulása Karniol szerint 8-9 hónaposan szabályos felületeken általában már jól másznak

KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK Piaget konstruktivista magyarázata A csecsemők aktívan törekszenek arra, hogy a környezetről szerzett tapasztalataikat létező cselekvési sémáikba asszimilálják. Ha tapasztalatai nem illeszkednek a létező sémákba, akkor 90

azokat kell az általuk megtapasztalt környezeti tényekhez akkomodálniuk. A kognitív fejlődés magasabb szintjeit az asszimiláció és akkomodáció közreműködésével hozza létre a gyermek. Kognitív fejlődés 4 szakasza: 1. Szenzomotoros szakasz (születéstől-2év) 2. Műveletek előtti szakasz (2-6 év) 3. Konkrét műveleti szakasz (6-12 év) 4. Formális műveleti szakasz (12-19) Minden szakasz a végére egy minőségileg új tudást hoz létre.

 A szenzomotoros fejlődés

A gyerekek a tudásukat kizárólag szenzomotoros cselekvések útján szerzik. A szenzomotoros szakasz végén a gyerek cselekvés nélkül is képes gondolkodásra és a világ mentális reprezentálására- ez az újfajta a tudás a reprezentáció. Ez kb. 8 hónapos korban jelenik meg, de teljesen csak 18-24 hónapos korra fejlődik ki. Szenzomotoros szakaszok (születéstől- 2 év) 1. alszakasz: 0 -1,5 hónap Reflexsémák gyakorlása

2. alszakasz:1,5 – 4 hónap Elsődleges cirkuláris reakciók : A saját cselekedetek és a környezet kapcsolatának kezdődő felismerése

3. alszakasz: Másodlagos cirkuláris reakciók  (4-8 hónap) Figyelem a külvilág, tárgyak, események felé fordul. Új tevékenységek, melyek a külvilág tárgyara irányulnak. Ezek a reakciók a látás, érintés, és a megragadás koordinációjától függnek. Pl. egy gumijáték megszorításának eredménye, hogy az csipogni kezd, a gyermek újra és újra megismétli a cselekvést, hogy elérje ugyanazt az eredményt.

91

4. alszakasz: másodlagos cirkuláris reakciók összehangolása (8- 12 hónap) Intencionalitás: a cél elérésére irányuló cselekvésre való képesség megjelenése. Piaget

szerint két séma a cél érdekében való koordinálása az igazi problémamegoldás legkorábbi formája.

(További alszakaszok, ami már nem az első évhez tartozik, így csak megemlítés szintjén) 5. alszakasz: (12-18 hónap): Harmadlagos cirkuláris reakciók  6. alszakasz (18-24 hónap) A szimbolikus reprezentáció kezdete

Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció

Piaget szerint a reprezentáció a 4. szenzomotoros alszakaszban tárgyállandóság f ormájában kezd kialakulni: a tárgyak azonosságukat megtartják, amikor helyet változtatnak, és akkor is léteznek, ha nem látjuk őket. (pl a gyermek, aki még nem értik meg a tárg yállandóságot, nem követik tovább a vonatot a szemükkel, amikor az bemegy az alagútba). Ez a képesség kb. 8 hónapos kor körül jelenik meg. Kezdetben nem fogja fel még tökéletesen: 8-12 hónapos csecsemő még jellegzetes hibákat vétenek: (pl. eldugott tárgyak keresésekor miután megtalálnak egy tárgyat valahol és azt a szemük láttára új helyre dugják el, ott keresik, ahol először megtalálták.)

Okos csecsemők? Piaget elméletének kritikái A szenzomotoros szakaszok sorrendje és megjelenési ideje teljesen m ás kulturális környezetben felnövő gyerekeknél is ugyanaz. Standardizált tárgyállandóság- teszteket is kidolgoztak egyes betegségek felmérésére. Sokan megkérdőjelezik ugyanakkor, hogy a csecsemőknek meg kell konstruálniuk a növekvő tudásukat. Az 1980-as években sok kutató kezdte feltételezni, hogy a korai tudás bizonyos formáit nem kell megkonstruálni. Olyan 92

eredmények is voltak mely szerint sok alapvető fogalom legalább kezdetleges szinten veleszületetten van jelen.

 A nem látható tárgyak problémája Renée Baillargeon és munkatársainak kísérlete: tárgyállandóságra utaló jelek kutatása, úgy,

hogy a vizsgálatban használt módszer nem igényelt cselekvéses választ. A vizsgálat eredményei vezették arra a következtetésre, hogy már egy 3 és fél hónapos csecsemő kép es az elrejtett tárgyak reprezentációjának kialakítására.

Babamatematika

Karen Wynn 4 hónapos babákkal végzett vizsgálata: a csecsemők egyszerű matematikai műveletek végrehajtására képesek. A vizsgálat arra utal, hogy a csecsemők tisztában vannak a számossággal, és valamiféle kezdetleges reprezentációval. (Kísérlet: egy egérfigurát tesznek a színpadra a gyerekek szeme láttára, majd egy takaróernyő eltakarja az egeret, majd egy ugyanolyan bábot t tartó kéz nyúl az ernyő mögé, majd üres kézzel vissza. A takaró ernyő lefektetése után 2 eset:1. két bábu volt az ernyő mögött, 2. esetben pedig csak egy bábú. A csecsemők tovább nézték azt az elrendezést, amikor csak egy bábu volt látható, ami arra utal, hogy fejben kiszámolták, hány egérnek kell az ernyő mögött lennie.)

 Az okság korai ismerete

Alan Leslie és munkatársai szerint a fizikai okság primitív képzete veleszületett, kialakulásához nem szükséges külvilági tapasztalat.

Okos csecsemők: a bizonyítékok áttekintése

93

Sok pszichológus érvelt amellett, hogy a nézési idő különbségeit vizsgáló kísérletek nem bizonyítják a gyerekek veleszületett tudását. Cara Cashon és Leslie Cohen megismételték Baillargeon „lehetetlen esemény” kísérletét. 8

hónapos csecsemőkkel (2000).( Először egy 180 fokban forgó lemezhez habituált ák a gyerekeket. Egy lehetséges eseményt (a lemez megállt, amikor nekiütközött a lemez mögötti doboznak) és egy lehetetlen eseményt (a lemez teljesen átfordult, „áthatolva a dobozon”) mutattak nekik.. Baillargeonhoz hasonlóan azt állapították meg, hogy a csecsemők tovább nézték a „lehetetlen eseményt”. ) Korábban nem vizsgált lemezmozgást is kipróbáltak és minden próba eredményét összevetve azt az eredményt kapták, hogy amikor 8 hónapos gyerekeket hozzászoktattak egy ernyő „lehetséges” és „lehetetlen” mozgásához, és azt követően vagy új eseményt mutattak be nekik, mindig hosszabb ideig nézték az új ismeretlen eseményt, akár lehetséges, akár lehetetlen volt.. Ma is vita folyik arról, hogy mennyi veleszületett tudást kell a csecsemőknek tulajdonítanunk: a piaget-i nézet  hívei szerint az ellenkísérletek Piaget konstruktivista elméletét igazolják. A biológiai érési elmélet hívei amellett érvelnek, hogy sok kísérletet nem sikerült cáfolni, ezért alapvető következtetésüket nem kell feladni. A környezeti tanulás elmélet hívei szerint az egyetlen veleszületett tudás a környezet primitív perceptuális  jegyeinek (újdonság és intenzitás) nagyon általános felfogására korlátozódik. Létezik egy „ középutas felfogás” is, amelyik a kezdeti veleszületett tudást, csak „csontváznak” tekinti, ami a tapasztalat révén válik „hús-vér testté”.

Kategorizáció: a fajták ismerete Kategorizáció: Egy olyan folyamat, mely során különféle tárgyakat egyformának tekintünk a

köztük látható hasonlóság alapján.

-

Nélkülözhetetlen képesség az ember kognitív fejlődéséhez.

94

-

A korábban sosem látott tárgyak, események, stb. hasonlóak/ugyanolyanok lesznek, mint egy korábban látott dolog, vagyis nincs szükség arra, hogy újra mindent megtanuljon róla.

A kategorizációs készég valamilyen formája (pl. az emberi hangok megkülönböztetése más hangoktól) már születéskor jelen van. Az első év során pedig hatalmas mennyiségű tárgy és esemény kategóriáját szerzik meg a babák. Eimas és Quinn nézési idő különbséget mérő vizsgálati módszert alkalmazta a korai

kategorizációs készség bizonyítására. Demonstrálták, hogy 3 hónapos csecsemők különféle állatokat különböző kategóriákba képesek sorolni, főként perceptuális jegyek alapján. A perceptuális kategorizáció (látványon, tapintáson, ízérzéken alapul) mellett a gyerekek fogalmi kategorizációra is képesek lesznek (olyan jegyeken alapul, amelyí a tárgy funkciójára és eredetére vonatkoznak)  Jean Mandler és Laraine McDonough (kísérlete: 7 hónapos gyerek a játék repülőket és

 játék madarakat egy kategóriába sorolta. A 9-11 hónapos ak viszont 2 különböző kategóriaként kezelték a madarakat és a repülőket). Az első év végére a gyerekek valódi fogalmi kategóriákat is képesek alkotni, annak ellenére, hogy a repülőkről pl. kevés tapasztalatuk van. Mandler szerint 3-4 hónapos kortól képesek a gyerekek ún.  perceptuális elemzésre , mely

során a beérkező perceptuális információkat kezdetleges fogalmi kategóriákká alakítja.

Az emlékezet fejlődése Rovee-Collier és munkatársai kimutatták, hogy az ember emlékezőképessége gyorsan

fejlődik az első év során. ( „Mobilrugdosós kísérlet”: különböző életkorú csecsemők megtanulták, hogy a lábukra kötött szalaggal, rugdosással, meg tudják azt mozdítani. 24 óra kihagyás után a 2 hónapos gyerekeket visszahelyezték a teszthelyzetbe és egyből rugdosni kezdtek . 3 nap után már elfelejtették a gyakorlást. A 3 hónaposak 8 nap múlva még emlékeztek a gyakorlásra, de 13 nap után már nem. A 6 hónaposak 14 nap múlva is tökéletesen 95

emlékeztek, de 21 nap múlva már nem. 3 hónapos csecsemőnél 1 hónap kihagyással a teszthelyzet előtt 1 nappal vizuális emlékeztetőt adtak (megmutatták a mobilt, de nem rugdoshatták), másnap a teszthelyzetben rögtön rugdosni kezdtek.)

Felidézés és óvatosság : a fejlődési folytonosság hiánya?  Az emlékezés és osztályozás változása

A csecsemők először csak felismerik a korábban már látottakat, és csak később tudják egyértelmű emlékeztető hiányában is felidézni a jelen nem lévő tárgyakat és eseményeket. A felidézés korai kialakulásának kutatói a késleltetett utánzás módszerét használják a gyerekek képességének felmérésére. (Andrew Meltzoff kísérlete: három egyszerű cselekedet bemutatása 9 hónapos csecsemőknek: kis tábla tolás, gombnyomásra csengőszó, csavarokkal teli műanyag tojás megrázása. Másnap a laboratóriumban néhány kis játékkal játszhattak, a csörgő, gomb elővétele után a gyerekek megismételtek 1 vagy több előzőleg látott cselekedetet.)

Emlékezet, kategorizáció és az óvatosság kialakulása

A gyerekek 6-9 hónap között óvatosak lesznek, félnek, ha valami a nem megszokott módon történik. A kutatók szerint ez csak akkor jöhet létre, ha képesek felidézni a korábbi eseményeket. A 9 hónaposok észreveszik, hogy egy új tárgy ismeretlen, és emlékezetükben kutatni kezdenek, hogy megfelel- e a tárgy valamilyen előzőleg ismert kategóriának. Az emlékezeti felidézés már 6 hetes korban megjelenik. Meltzoff  arckifejezések utánzására vette rá a csecsemőket, akik még 24 óra elteltével is megismétlik azt a mozdulatot, ha meglátják azt az embert.

ÚJ KAPCSOLAT A TÁRSAS VILÁGGAL

96

A bizonytalanság szerepe az óvatosságban Vigotszkij a legközelebbi fejlődési zónán ak nevezte azt a rést, ami aközött helyezkedik el, amit a gyerek önállóan véghez tud vinni és amire interakciók révén képes. A „legközelebbi” arra utal, hogy a nyújtott segítség épphogy túlmegy a gyerek pill anatnyi képességein, kiegészíti azokat. Amint a gyerekek képesek kategóriákat kialakítani és körülményeket hasonló múltbeli körülményekkel összehasonlítani, minőségi változás áll be abban, ahogyan az idegenekre reagálnak. Felismerik, hogy az idegeneknek nincs gyakorlatuk a velük való interakciókban, ezért nem bíznak abban, hogy felismerik  jelzéseiket.

Az érzelmi kapcsolatok új formája Az érzelemkifejezések új formái egy új érzelmi kötelékről árulkodnak, amit kötődésnek  neveznek. Eleanor Maccoby a kisgyerek kötődésének 4 jele:

-

szorosan követik elsődleges gondozójukat, próbálkozásokat tesz vele kapcsolatba lépni

-

nyugtalanok lesznek, ha elválnak gondozójuktól

-

Boldogok, ha újra találkoznak velük

-

Akkor is gondozója felé irányítja cselekedetei, ha az nincs jelen (játék közben hallgatja a hangját)

A kommunikáció jellegének változása Colwin Trevarthen elsődleges interszubjektivitásnak nevezi a csecsemő és gondozói közötti

összehangolt szerepcserélgetést és érzelemmegosztást. Ez közvetlen szemtől -szembeni interakcióra korlátozódik, a felnőtt résztvevő segítségétől függ. Másodlagos interszubjektivitás: 6-9 hónaposan összetettebb kommunikációs viselkedésbe kezdenek a gyerekek: a csecsemő és a gondozója már saját magukon kívüli tárgyakra és

97

emberekre vonatkozó tudásukban is osztoznak. (6 hónapos csecsemő arra néz, amerre az anyja, követi a tekintetét)

Szociális referencia

A baba és gondozója közötti egy új érzelmi kapcsolat. Az a jelenség, amikor a gyerekek valami ismeretlennel találkoznak, és a gondozójukra néznek valamilyen jelzésért arról, hogy hogyan kellene cselekedniük. A szociális referencia akkor válik a kommunikáció kiemelkedő eszközévé, amikor a gyerekek maguktól változtatják a helyüket.

 A nyelvi megértés és a beszéd kezdete

4 hónaposan felismerik saját nevüket, 6 hónaposan mutatják annak jelét, hogy megértenek olyan szavakat, mint „mami”, 8-9 hónaposan felismerik a kifejezéseket a beszédfolyamban, mint pl. hozz ide egy babát! A beszéd kialakulása nagyjából egybeesik a mutatás és a szociális referencia megjelenésének idejével. - 7 hónapos kor körül kezdődik a gagyogás: a mássalhangzókat és magánhangzókat kombináló hangadás. Először nem több mint játék a hangokkal. - 9 hónap körül elkezd a gagyogás elkezd annak a nyelvnek a beszédhangaira szűkülni, ami t nap, mint nap hallanak. - Halandzsa: Az 1. év végére szótagsorozatokat kezdenek mondani anyanyelvükre jellemző intonációval és hangsúlyozással

EGY ÚJ BIO-SZOCIO PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET A 7-9 hónapos kor közötti átmenetben: a homloklebenynek jut a főszerep (tervezésben és a szándékos cselekvés végrehajtásában)

98

Biológiai vonatkozások:

-

izmok növekedése, csontok keményedése, mely a helyváltoztató mozgást teszi lehetővé

-

az alsó törzsrész, a láb és a kéz mozgató idegsejtjeinek mielinizációja

-

a kisagy, a hippolampusz és a homloklebeny mielinizációja

-

az agykéreg új típusú EEG-aktivitása

Viselkedéses vonatkozások 

-

mászás kezdete

-

félelem a mélységtől

-

automatikus nyúlás és fogás

-

célok elérése érdekében összehangolt cselekvéssorok

-

cselekvésekben megnyilvánuló tárgyállandóság

-

emlékezeti felidézés

-

bizalmatlanság az újdonsággal szemben

-

gagyogás

Társas vonatkozások 

-

Bizalmatlanság az idegenekkel szemben

-

Új érzelmi válasz a gondozóra (kötődés

-

Szociális referencia

Fejlődés felnőtt- és időskorban (Cole 17. fejezet)

A felnőttkort csak a legutóbbi időktől tekintik különálló életszakasznak, amit egyik oldalról a serdülőkor, másik oldalról az időskor határol. (Hareven, 1978) A felnőttkor az életnek az a szakasza, amelynek tudományos kutatása a legkésőbb kezdődött. A felnőttkor elemzése azután indult el, hogy annak felső határát a 65 éves nyugdíjkorhatárban intézményesítették. 99

Az időskor önálló életszakaszként való nyílt elismerése az egészségügyi körülmények  javulásának és a modern orvostudománynak köszönhető, amelyek egy üttes hatására az idősek száma ugrásszerűen megnőtt a társadalomban. (Uhlenberg, 1980)

A felnőtt- és időskor elméleti megközelítései

Biológiai szempontból a fejlődés vége a halál, és a biológiai reprodukcióra való képesség

létrejötte után a változás értelemszerűen már csak lefelé ívelhet. Univerzális-konstruktivista megközelítés szerint a fejlődés véget ér, de a halál küszöbéig

nincs jelentős hanyatlás. Kulturális megközelítés szerint a fejlődés egy életen át tartó folyamat, de az hogy a

biológiai, szociális és viselkedéses tényezők elegye miképp szerveződik össze az egymást követő szakaszokban, az életkortól, a kulturális és történelmi körülményektől is függ. Ebben a folyamatban a felnőttek és az idősek fontos szerepet játszanak: ők felelősek a biológiai reprodukciót kísérő kulturális reprodukció biztosításáért az egymást követő nemzedékekben.

Minthogy a pszichológusok élesen megosztottak abban, hogy a fejlődés folyamatában mekkora szerepet szánnak a biológiának, ill. a kultúrának, természetesen abban is vita van, hogy a fejlődés folytatódik-e felnőttkorban, vagy sem. G.S. Hall (1922) szerint a pubertástól az élet végéig terjedő időszakot két ré szre kell osztani:

serdülőkorra és „vénülőkorra”. Úgy gondolta, hogy a serdülőkor a 30 -as, 40-es évekig tart, aztán kezdődik a „vénülőkor”! Freud szintén úgy vélte, hogy amint az ember eléri a nemzőképes kort és teljesítette az

ivaros szaporodás feladatát, alapvető biológiai szerepét, a faj fennmaradásának biztosítását betöltötte. Piaget elméletében a fejlődés logikai végpontját a formális műveletek szintje jelenti, mivel

ez olyan átfogó logikai eszközrendszert biztosít, ami lehetővé teszi a kognitív egyens úly fenntartását. Szerinte a formális műveletek fölött nincs más gondolkodási szint. Úgy gondolta, hogy a serdülőkori változások után legfeljebb egy konszolidációs folyamat következik, és ami fejlődik, az csak az, hogy az ember mennyire képes kihasználni s aját kognitív erőforrásait, amelyek alapvetően nem változnak.

100

Erikson a felnőttkori fejlődés fő feladatának a kulturális tudás és tapasztalat összegyűjtését

tartja. 3 részre osztja a serdülőkor utáni életet, melyek mindegyikének megvan a maga fejlődési krízise: 1. A fiatal felnőttkor (kb. 20-35 év között) az az időszak, mikor a felnőttek vagy elköteleződnek egy intim kapcsolatban vagy elszigetelődnek 2. A középső felnőttkorban (kb. 35-65 év között) a felnőttek alkotómunkát végeznek, és felnevelik a következő nemzedéket; ellenkező esetben pangó, én -központú emberekké válnak 3. Az időskor (65 éven túl) folyamán az emberek megpróbálják megtalálni az élet értelmét, és megkísérlik múltjuk döntéseit értelmes és megelégedést keltő módon elrendezni. Ennek az életszakasznak a kudarca kétségbeeséshez vezet; a siker pedig a bölcsességet hozza magával. Erikson gondolatai hasonlítanak a kulturális megközelítés híveiéhez, főleg ami a késői fejlődés kezelését illeti. Vigotszkij követői a serdülőkor után két alapvető fejlődési szakaszt különböztetnek meg: szerintük a 18-30 év közötti időszakban a pszichológiai folyamatok az alkotómunkában való  jártasság megszerzése köré szerveződnek, a 30 -60 év közötti időszak pedig az igazi kreativitás időszaka, amikor az egyén gazdagítja és újraszervezi közösségének társas életét. (Markova, 1979)

 Az életpálya-megközelítés az olyan pszichológiai jelenségeket, mint pl. az érzelmi

kapcsolatok, az énkép és az emlékezet, a csecsemőkortól az időskorig követi nyomon, hogy meghatározza, hogyan alakulnak át a biológiai, kognitív és társas változások hatására. P. Bates életpálya-kutató úgy véli, hogy egyes emberek felnőttkoruk során egy minőségileg újfajta gondolkodást fejlesztenek ki, amit ő bölcsességnek nevez. A bölcsesség különleges lényeglátás és ítélőképesség a bonyolult és bizonytalan helyzetekben. G. Labouvie-Vief  életpálya-kutató szerint a bölcsesség eléréséhez az embereknek személyiségük két különálló vonatkozását, a gondolkodást és az érzelmeket kell integrálniuk.

 Az életút-megközelítést  jobban érdekli az olyan főbb életesemények időzítése, mint az

iskolakezdés, az otthonról való elkerülés, a gyerekvállalás kezdete és a nyugdíjba vonulás, amelyek mind befolyásolják az egyén életét és általános pszichológiai jóllétét.

Az öregedéssel kapcsolatos kutatások

101

Biológiai változások 

A fogamzástól a serdülőkorig terjedő időszak folyamatos gyarapodással jár: nő a testméret, fokozódik az agy mielinizációja, javul a látásélesség és erősödik az izomzat. Ez a fejlődés kb. 20 éves korra befejeződik és ekkortól a biológiai képességek fokozatosan hanyatlani kezdenek. Hosszú ideig észrevétlen ez a hanyatlás, de 40 éves kortól már több jelét is észlelhetjük. (Pl. látás romlása) 50 éves kor körül észrevehetően csökken a fizikai teljesítőképesség. A test funkciói 65 éves kor után kezdenek igazán romlani, bár sok függ az egyéni adottságoktól, a környezettől és az életmódtól is. A legdrámaibb felnőttkori biológiai változás azonban talán mégis az, amikor 45-55 éves kor között a nőknél leáll a peteérés és a menstruáció, vagyis bekövetkezik a menopauza. (Neugarten, 1963) Néhány kutató szerint a férfiak is keresztülmennek a hormontermelés gyors csökkenésének időszakán, a férfiak szervezete azonban életük végéig termel tesztoszteront és spermiumot, noha egyre csökkenő mennyiségben. (Katchadourian,1987) A tudósok egyetértenek abban, hogy a biológiai funkciók változása sok tekintetben megfelel G. S. Hall elképzelésének, miszerint a felnőttkor a képességek tetőpontja, amelyet fokozatos hanyatlás követ.

Kognitív változások 

A legutóbbi évekig úgy vélték, hogy a kognitív képességek fejlődése és hanyatlása ugyanazt az időbeli eloszlást mutatja, mint a biológiai képességeké: a születéstől a serdülőkorig gyors fejlődés, azután viszonylag kevés változás a felnőttkor folyamán, amit időskorban hanyatlás, öregkori elbutulás követ. Bizonyos képességek a korral valóban romlanak, de bizonytalanok a kutatók azzal kapcsolatban, hogy melyek ezek a képességek, és milyen módon változnak meg. Egyes intellektuális feladatokban nyújtott teljesítmény a felnőttkor folyamán romlik, m íg más feladatokban szinten marad, sőt javul. Horn és Donaldson (1980) kísérlete szerint 20 éves kor után romlik a teljesítmény az új információ kezelését igénylő feladatokban, enyhén javul a teljesítmény jól begyakorolt mentális műveletek (pl. fejben számolás) esetében és időskorig fokozatosan javul a kulturálisan közvetített tudás halmozódásától függő teljesítmény esetén. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a felnőttkor alatt javuló teljesítményekben az emberek kikristályosodott  intelligenciát használnak, amelyet tapasztalataikból egy életen át építenek.

102

Az a teljesítményfajta, ami a korral hanyatlani kezd, szerintük egyfajta  folyékony  intelligencián alapszik, amelyre a problémamegoldásban új infók kezelésekor van szükség. Ez az intelligencia nagyrészt öröklött adottság. Bates és munkatársai hasonló kettős folyamatot javasolnak a felnőttkori kognitív változások magyarázatára. Ők különbséget tesznek egy mentális mechanika – amely az emberi gondolkodás öröklött, egyetemes jellemzőitől függ – és a pragmati kai jellemzők között, amelyek egy gazdag tudásalaptól és attól a kulturális háttértől függenek, amelyben a kognitív feladat felmerül. Bates szerint egy személy intellektuális működése mindig ennek a kétfajta teljesítménynek a keverékét tükrözi. A felnőttkori kognitív változások legfőbb  jellemzője pedig az, hogy az emberek növekvő pragmatikai képességei ellensúlyozzák az agy hanyatló teljesítményét. Mérési nehézségek 

A kognitív változások megragadását mérési nehézségek is bonyolítják. A hosszmetszeti kutatások gyakran nem erősítik meg a keresztmetszeti kutatásban talált hanyatlást. Az idős emberek teljesítménye erősen függ a tesztelés feltételeitől és a teszt anyagától, ami arra utal, hogy a gyenge teljesítmény nem mindig tükröz alacsony képességet. Schaei és Herzog (1985) és Schaei és Labouvie-Vief (1974) nagyszabású vizsgálata, amely 28 évet ölelt fel, és melynek során 22-70 év közötti felnőttek mentális képességeit vizsgálták, szintén ezt támasztotta alá, mivel a keresztmetszeti vizsgálatokban talált hanyatlás legalábbis részben az élettapasztalat különbségeit tükrözi és eltúlozza az emlékezet korral  járó romlását.

Szociális tényezők és pszichológiai változás

A biológiai és kognitív területeken megfigyelhető változások fokozatosan és folyamatosan halmozódnak és nem utalnak semmiféle szakaszosságra vagy bio-szocio-pszichológiai átmenetre. Atchley (1985) a korhoz kapcsolódó változásokat kereste a családi életben, a munkában és az anyagiakban. Szempontjait 5 párhuzamos egyenesen ábrázolta, melyek az életkor, az életút, a hivatás, a család és a gazdasági helyzet aktuális állapotát mutatták. Az ezek közötti összefüggések nagyban függenek a nemtől, a társadalmi osztálytól és a történelmi kortól. Sok kutató szerint a társas tényezők (hivatás, család, gazdaság) pár huzamos változásokat mutatnak. A társas kötelezettségek alakulása általában párhuzamos a biológiai és a kognitív képességek hanyatlásával.

103

A felnőttkori szociális változások egy tekintetben azonban élesen különböznek ezektől: a szociális szféra változásai jól körülírt és néha drámai változásokat okoznak az életvitelben is. Ilyen változás pl. az első munkába állás, az első gyermek születése vagy a nyugdíjba vonulás. A szociális kategóriákban bekövetkező változások összetett kapcsolatban állnak a pszichológiai változásokkal, mivel a szociális kategóriák megváltozása következtében hirtelen megváltozik a saját magunkról alkotott képünk is. (Apa, anya, férj, feleség stb. lesz belőlünk.) Az élettapasztalatok szociálisan előidézett változásai biztosítják, hogy az idősödő egyén minőségileg új élményekkel szembesüljön. Ezek ugyanazt az aktív szociális és pszichológiai alkalmazkodást követelik meg tőle, ami gyerekkori fejlődésének alapvető része volt.

Az életút szociális tagolásának változásai

Atchley leírása azonban csak a modern ipari társadalom magasan képzett középosztályát vizsgálta, de nem képviselte a nők vagy a szegények életútját. A nem ipari országokban általában nincs a nyugdíjhoz hasonló intézmény, és az emberek idős korukban is aktív szerepet játszanak ezekben a társadalmakban, mert ők a kulturális reprodukció irányítói. Mivel ezek a társadalmak általában nélkülözik az írásbeliséget, így az idősek – különösen a férfiak - lesznek az életfontosságú információk hordozói és sok területen gyakorolnak hatalmat. (Bár sokhelyütt idős korukig keményen dolgozniuk is kell.)

Elder életút-pszichológus (1974-1982) hosszmetszeti vizsgálatban kutatta, hogy milyen összefüggésben lehet a nem, a kultúra és történelmi korszak. (Itt pl. a nagy világválság és a II. világháború.)

Minthogy az egyéni élet sajátos mintázata a nemtől, a társadalmi osztálytól, a kultúrától és a történelmi és a történelmi kortól függően változik, nem lehet meghatározni a felnőtt fejlődés egyetlen érvényes mintázatát. Az általánosítást akadályozza az is, hogy nem lehet előre jelezni minden olyan életeseményt, amely a fejlődést befolyásolja.

 A szociális tényezők hatása a kognitív és biológiai képességekre

A társadalom által ránk rótt életváltozások (pl. nyugdíjba vonulás) nyomán megélt tapasztalatok hatással lehetnek a biológiai és kognitív fejlődésre. 104