BIBLIOTHECA CATHEDRAEPH PHILOSO OSOPHLQ IURISETRERUM POLITICARUM UNIVERSITATISCATHOLICÁE ÁE DE DEPETRO PETROP PÁZMÁNY ÁZMÁNY NOMINATAE BUDAPEST
'k
BEVEZETÉS A JOGFOGALMAKBA EL AD ADÁ ÁS OK
Péteri Péteri Zoltán Zoltá n Szent István Társulat 2011
Péteri Zoltán
BEVEZETÉS
A JOG JOGFO FOGALM GALMA A K BA EL ADÁSOK
Szent István Társulat 1053 Veres Pálné utca 24. Felel Felel s kiadóve kiadóveze zett : Fark Farkas as Olivér Olivér
BIBLIOTHECA CATHEDRAE PHILOSOPHIAE IURIS ET RERUM POLITICARUM UNIVERSITATIS CATHOLICAE DE PETRO PÁZMÁNY NOMINATAE BUDAPEST Sorozatszerkeszt VARGA CSABA
A kiadvány a Bódig Mátyás —Szabadfalvi badfalvi Józs József ef — P. P. Sza Szabó bó Béla — Szabó abó Mikló Mik lós s H. Szilá Sz ilágyi gyi Istv Is tván án — Ta Takács ács Péter Péter — Z di Zsolt: Bevezetés aj og- és államtudományokba (Miskolc, 1995) cím kötet kiegészítéseként, az abban nem tárgyalt néhány téma el adási adási anyaga anyaga alapján alapján készült Az el adáso adásokat kat a Bevezet Bevezetés és aj ogfogalmakba cím tantárgyból Dr. Péteri Zoltán egyetemi tanár tartotta a Pázmán Pázmányy Péter Péter Katolikus Katoliku s Egyetem Jog- és Államtudományi Államtud ományi Karán K arán az 1998/99-es tanév els szemeszt szemeszteré erében ben
Ý Péteri Zoltán Készült a Szent István Társulat sokszoro sokszorosító sító m helyében helyében 1053 Budapest, Kossuth L. u. 1. Felel Felel s vezet vezet : Fark Farkas as Olivér igazgató igazgató
Á Bevezetés a jogfogalrnakba jogfogalrnakba c. tantargy tan targy általános jellemzése jellemzése A Beveze B evezetés tés prope propede deutik utikus, us, vagyis vagyis el készí készítt jelleg jelleg diszciplín diszciplína: a: feladata feladata els sorb sorban an az, az, hogy el készítse, készítse, megalap megalapozza ozza a jog- és államtudományok államtudományok körében kör ében folytatandó folyt atandó tanulmányokat, tanulmányo kat, ked vet és érdekl dést ébres ébressze szenn irántuk, ugyanakkor felkészítse felkész ítse a fiatal jogásznemzedé jogásznemzedékk tagjait vá lasztott hivatásuk gyakorlására. Egy ilyen oktatás ok tatás ennek ennek megfelel megfelel en hármas célt szolgál: szolgál: a) bevezeti bevezeti a jogi tanulmányait megkezd hallgatót a jog- és államtudományok államtudományok világába, vil ágába, meg meg ismerte ismertetiti t azok alapvet fogalmaival (terminológiájával (terminológiájával), ), módszereivel, módszereivel, rendsze rendszerév rével el és és f bb kérdéseiv kérdéseivel; el; b) segít beilleszteni a jogra és az államra vonatkozó ismereteket egy átfogó társadalomtudo mányi és világnézeti keretbe, összefiiggésbe; c) e1indítja, e1indítja, a hallgatót a jogászi tevékenység tevékenység mint hivatás elsajátí elsajátítás tásán ának, ak, egy jogászi éthosz étho sz kialakításán kialakít ásának ak útján. A jogi j ogi tanulmányok folytatása folyt atása ugyan ugyanis is nem csup csupán án a hatályo hatályos, s, pozitív jogra vonatkozó ismere tek megszerzé megszerzésé sétt jelenti, jelenti, hanem ennél ennél jóval többet. Jelenti mindenekel tt egy olyan, sokoldalú tájékozódáson alapuló jogi kultúra elsajátítását, elsajátítását, amely a társadalmi t ársadalmi valóságnak nem csupán jogi, hanem gazdas gazdaság ági,i, politikai, ideológiai, s t világnézeti össze összefüg függé gése seire ire is kiterjed. A feladat ilyen tág értelmezése fogékonyság fogékonyságot ot igényel a jogász részér részér l az emberi emberi tudásnak a jogtól és a jogélett l látszólag látszólag távol távol es es területei területei iránt iránt is. "Téves gondol gondolat at azt hinni, hinni, hogy a jogot tanulva tanul tanulha hatjtjuk uk meg. Ne j ogo t t anuljunk, hanem jogi m veltsége veltséget" t" - f i gyelmez gye lmeztet tet a magyar magy ar jogtudomány jogtu domány történetének történetének egyik kiemelked kiemelked alakja. alakja. ' Csak egy egy így értelmezett értelmezett jogi m veltségre veltségre,, jogi kultúrára kul túrára épülhet a jogászi éthosz, a jogászi hivatásra jellemz szakmai-erkölcsi szakmai-erkölcsi szemlélet- és ccsel selekvé ekvésmód, smód, amely a széles széles kör és mélyre ható ismereteken túl egy meghatározott értékrend vállalását és képviseletét is jelenti. A z ismeretszerzé ismeretszerzéss ugyani ugyaniss nem öncél, öncél, hanem az önálló önálló véleményformálás el feltétele. A jogásznak képesnek kell lennie arra, hogy a tanulmányai során szerzett ismereteket felhasználva, azokat össze összefüg függ g gondolatrends gondolatrendszer zeréé formálja. Ennek során arra kell törekednie, t örekednie, hogy ismereteit ismereteit sze lektálja, vagyis a lényeges lé nyegeset et a lényegtelent lényegtelent l megkülönböztesse, de — ezen ezen túlmen en - egy világnézetile világnézetilegg meghatározott meghatározott értékrend ér tékrend alapján is különböztess külön böztessen en közöttük. Ez E z természete ter mészetese senn állásfoglalássa állásfoglalássall is jár: a jogászn j ogásznak ak fel kell készülnie arra, hogy az a z általa felismert f elismert és magáévá magáévá tett igazságok igazságokat at képviselje, képviselje, azok mellett kiálljon, kiállj on, azokat megvédelmezze megvédelmezze.. A jog jo g tudománya t udománya - mint száza századun dunkk egyik legjelent sebb, sebb, a joggyakorlat területén ter ületén is otthonos ottho nos jogfiloz jogf ilozófusa ófusa megfogal mazta - "egy sohase sohasem m bef befej ejez ez d f tárgyalás tárgyalás az az Igazs Igazság ágos ossá ságg fóruma fóruma el tt, telve élenk vitákkal
GROSSCHMD Bé ni: ni : M agánjogi agánj ogi el adások. adások. Jogs Jogszab zabályta álytan. n. Budapest, Budapest, 1905. 11. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogtogalmakba ...
és szenvedélyes összecsapásokkal, telve mindig új szituációkkal, amelyek újra és újra állás foglalásra késztetne késztetnek. k. I. A jogász j ogász és a jog 1. A jog mibenléte
Némi leegyszer leegyszer sítés sítésse sell azt mondhatjuk, mondhatjuk, hogy a jog mibenlétér l mindenkinek van valamilyen elképzelese. elképzelese. Vannak, akik aki k az a z igazságos igaz ságosság ság vagy vagy a helyessé he lyességg eszméj eszméjével ével kapcsolják össze; ezt fejezi fejezi ki már má r a római r ómai kori kor i szóhaszn sz óhasználat álat (ius), amely a jogot egyértelm egyé rtelm en az igazság igazságos ossá ságb gból ól (iustitia) származtatja, származtatja, a császárkori császárkori Róma jogt j ogtudománya udománya pedig m velését a helyesség és a méltányosság szolgál szolgálatába atába állítja (ius est ars boni et aequi. Ulpianus D. 1. 1, 1. ). Ezt tükrözi a jog szónak a modern nyelvekben meghonosodott fogalma is (right, Recht, droit, diritto, derecho, stb.). Mások. számára a jog az emberi magatartásnak olyan szabálya, amely ugyancsak a római jogból jog ból származó felismerés f elismerés szerint szerint — para paranc ncsol sol,, tilt, ti lt, megenged vagy büntet. bünte t. (Modestinus D. 1. 3. 7. ) A jog szabály-jellegét hangsúlyozó korai meghatározásoban azonban benne rejlenek rejlenek annak, annak, a 19. században században elterjedt elterjedt felfogásnak felfogásnak a csírái is, amely a jogot jog ot mint mi nt szab szabál ályt yt egy fels bb hatalomtól származtatja és jogi jelleget - tartalmának igazságosságától vagy helyessé helyességé gétt l fuggetlenü1 fuggetlenü1 - éppen éppen e kapcs kapcsola olatt révén tulajdonít neki. Erre utal a jog fogal foga l mának olyan jelentése, amely azt a hatalom által rögzített, "tételezett" törvényhez (law, Gesetz, loi, legge, ley, stb.) köti. E két megközelítés egyébként nem ellentétes egymással, hiszen az igazságos jog mögött is ott találjuk az érvényesülését biztosító és szükség esetén kikényszerít hatalmat, hatalmat, másfe másfell l pedig pedig a jogot mint a hatalom hat alom parancsá parancsátt az emberek emberek erkölcsi meggy z dése dése is alátámasztja, amennyiben azt - és az esetenként alkalmazott kényszert - rendjénvalónak, helyesnek, igazságosnak tekintik. Olyan állásponttal állásponttal is találkozhatunk, t alálkozhatunk, amely a j ognak ogn ak mint min t magatartási mag atartási szab szabály álynak nak lényegét lényegét valam valamely ely emberi emberi kö zösség által t örtén ör tén elfogadá elf ogadásá sába bann és követésébe követésében, n, vagyis vagyis érvénye sülésében látja, végül e felfogásokkal szemben, amelyek a jog magatartási szabály-jellegéhez kapcsolódnak, megjelenik - különösen a hétköznapi szóhasználatban - a jognak jogosult értelmezése is "jogom "jogom van valamihez" ). A jognak jogna k szabályként szabályként illetve illet ve jogosult jog osult ságként való értelmezése ságként való értelmezése szolgál a tárgyi jog és az alanyi jog megkülönböztetésének alapjául. E megközelítésekkel szemben a kérdések tömegét lehet fölvetni. Megkérdezhetjük pl., hogy honnan erednek erednek az embe embert rt megillet megillet jogok vagy jogosultságok. Mit jelent je lent a jog által ált al kifejezett kif ejezett vagy benne megtest megtestes esül ül igazságo igazságoss sság ág?? Van Van ennek objektív, objektív , netán net án változatlan, vá ltozatlan, öröké ö rökérvény rvény mércéje vagy csupán szubjektív értékítéletet tükröz? Egyáltalán, ki hivatott ennek elbírálására? Milyen kritériumai k ritériumai vannak a jogot létrehozó lé trehozó fels bb hatal hatalomna omnak? k? Csak Csak az állam állam felel meg e kritériumnak krité riumnak vagy ide ide sorolható sorolható az állami keretekbe keretekbe még még nem nem rendez rendez dött, ún. "primitív "primi tív"" em RADBRU CH. Gustav: Einfli hrung hrun g in die Rechtsvvis Rechtsvvisse sens nscló cló Stuttgart, 1958. 10. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a j ogfogahuakba ...
9 . , dur chbearbeitete ch bearbeitete Auflage.
beri együttélési formák közösségi hatalma is? Keletkezhet-e jog közvetlenül a társadalmi gyakorlatból, gyakorlatból, az általánosan általánosan érvénye érvényesül sül magatart magatartási ási modellekb modellekb l is? Mi a szokások sz okások joggá jo ggá válásán válásának ak feltétele? Jognak tekinthet tekin thet -e az olyan, általánosan á ltalánosan követett társadalmi gyakorlat, amely eltér a "hivatalosan" elismert, törvényekben rögzített jogtól? Pótolhatja-e valamilyen magatartási szabálynak az ún. "közhiedelem" által is alátámasztott követése a hivatalos, vagyis a fels bb hata hatalom lom által által történ elismeré elismerést? st? Jogna Jognakk tekinthet tekinthet k-e az olyan, többnyire zárt közös sége ségekk tagjai tagjai kör ében kötelez ként ként elfogadott és követett kö vetett magatartási magatartási szabá szabályo lyok, k, amelyek esetenként (pl. a vérbosszú jogosságának elismerésével) szembekerülnek az állam hatályos jogá-val? Lehet-e egy adott közösségen belül többféle, esetleg egymással ellentétes követel ményeket támasztó jogról (pl. a "hivatalos" joggal szembeállított "népi" jogról) beszélni? S végül talán a legfontosabb, legf ontosabb, minden minden kor minden min den embere számára számára aktuális kérdés: mit tehet az állam állam polgárai polgáraival? val? Jognak Jognak tekinthet tekinthet k-e a f hatalom hatalom által alkotott és ki hirdetett, ám az igaz ságossá ságosságg elemi elemi követelményeit sert jogszabályok (amint azt az t századunk tragikus tragiku s eseményei eseményei az ún. totalitárius államok gyakorlata formájában ismételten aktuálissá tették)? Az ily i lyen en s az ezekhez ezek hez hasonló kérdések megválaszolása megválaszolása szükség szükségsze szer r en vezet el minden jogi j ogi gondolkodás gondolk odás központi, alapvet problémájához, a jog mibenlétének és és fogalmának fogalmának kérdéséhez kérdéséhez„„ vagyis azoknak az ismérveknek a felkutatásához, amelyek az emberi társadalom magatartási szabá szabálya lyainak inak egy csoportját csoportját joggá min sítik. Ez a kérdés - amint amin t az az elmúlt elm últ évszázadok ta pasztalatai alapján megállapítható - mindmáig a legvitatottabbak egyike, s megválaszolása egy találó megfogalmazás megfogalmazás szeri szerint nt a Szent Grál kutatásáh kutat ásához oz hasonlíth hasonlítható. ató. A nagy königsbergi kön igsbergi böl csel csel nek, nek, l. Kant-nak két évszázadd év századdal al ezel tt megfogalmazott gúnyos gúnyo s megjegyzése megjegyzése arról, hogy a jogászok még mindig keresik a jog fogalmát, ma is aktuális. Azok az elméletek, amelyek erre az alapvet alapvet kérdésre a választ választ keresték, keresték, els dlegesen dlegesen két nagy csoportba csoportba osztható oszthatók. k. Az egyik csoporthoz tartozó nézetek hirdet hirdet i két jogi rend, egy, az embe ri akarattól függetlenül függetlenül létez létez , örökérvény örökérvény , fels bbren bbrend d , helyes helyes és igazs igazság ágos os jog, a termé az ember emberii eredet eredet , így az az el bbi kritériumokkal nem rendelkez pozitív jog meg szetjog és az különböztetéséb különböztetéséb l, illetve szemb szembeá eállí llítás tásáb ából ól indulnak ki, tehát lényegében lényegében megk megkett ett zik a jog vi lágát. A másik csoporthoz azok az elméletek tartoznak, amelyek amelyek ezt a megkett zést eluta elutasítva sítva,, a jog jog fogalmát fo galmát csak az emberi eredet eredet szabá szabályo lyokra kra vonatkoztatjá vonatkoztatják. k. Áz e l bbieket bbieket termé szetjogi, az utóbbiakat pozitivista elméleteknek nevezzük. az embe emberiri (pozitív) jog szembeállításával szembeállításával el ször a görög szofisták írásaiba í rásaibann A természetjog és az találko találkozun zunk, k, de az emberben emberben benne benne rejl örök törvény tö rvény gondolata már jóval k orábbi forrá for rá sokba sokbann is is felt nt. Az ószövetsé ószö vetségi gi Szent Szentírás írás pl. olyan törvényekr tö rvényekr l beszél, beszél, amelyek amelyek "nem az égben vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és hirdeti ket, hogy hozzájuk szabhassuk szabhassuk tetteinket? De a tengeren túl sincsenek, hogy azt kellene mon danod: Ki kel át á t értük a tengeren, ki hozza el és hirdeti ket, hogy hozzájuk szabhassuk szabhassuk tet teinket? Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod
PÉTERI Z: Z : Bevezetés B evezetés a jogfogal jogfogalmakba makba ...
tetteidet." '
F törvény tör vény isteni eredetén eredetének ek hang hangsúly súlyozás ozásaa ismé ismétel telten ten el fordul az ókori óko ri görög gör ög fil f ilozó ozófiában fiában és szépiro szépirodalomb dalomban, an, Legkölt Legk ölt ibb megfogalmazása m egfogalmazása kétség kétségtele telenül nül Sophoklés Antigoné-jében Antigoné-jében ol vasható:
Antigoné: Parancsaidban nem hiszem, hogy oly er Lehet, mely engem istenek nem változó Íratlan törvényét áthágni kényszerít. kényszerít. Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az„ De nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll. Cicero szerint is létezik "olyan nem írott, hanem velünk született törvény, amelyet nem tanultu tanultunk, nk, nem örökül ör ökül kaptunk, kap tunk, nem o lvastunk, hanem magából a te rmészetb rmészetb l vettünk, merítettünk, szívtuk magunkba; nem oktattak vagy tanítottak reá, hanem hozzáidomultunk s átitatódtunk vele." '
Aquinói Szent Tamás az ember emberben ben rejl természeti törvényt (lex (le x naturalis) natur alis) az értelemme érte lemmell rendel rendelkez kez lényeknek lényeknek az isteni eredet örök törvé tö rvényben nyben (lex aeterna) való részesedé részesedése seké ként nt vagy részvételeként fogja fel, amelynek alapján ezek képesek a jó és a rossz megkülön böztetésére.' jogá szainak értelmezéséb értelmezésében en a termész természetj etjog og (ius naturale) a római magánjog összetev i Az ókor jogászainak között szerep szerepel, el, mint olyan jog, j og, "amelyre " amelyre a természet természet tanított tanított meg minden min den él lényt." Ez a felfog felfogás ás az egész egész középkoron középkoron végighúzódik, végighúzódik, és Werb Wer b czi István Is tván híres h íres Hármask H ármasköny önyvéb vében en (Tripartitum) is megtalálható. Eszerint a "Természeti jog: az összes nemzetek közös joga, mivelhogy az mindenütt a természet ösztönzése következtében, nem pedig valamely törvény megállapításából létezik: vagyis, amire a természet minden állatot megtanított és megtanít". A 18. száz század adban ban megjele megjelent nt egy egyetemes egyetemes és örök érvény ér vény , vagyis minden mi nden korra ko rra és minden m inden emberre kiterjed hatályú természetjogi természetjogi kódex feltárására irányuló törekvés is. M Törv. 30, 11-14. SOPHOKLÉS: Antigoné. Fordította Trencsényi-Waldapfel Imre. Magyar Helikon. 1959. 433. old. Milo védelmében. védelmében. Fordított Fordítottaa Boronkai Boronkai Iván. In: M arcus Tullius CI CERO Válogatott M it vcí . Budapest, 1974. 89. old. Est in homíni bus quaedam lex lex naturalis, p articipatio articipa tio videl v idelicet icet legis l egis aeternae, aeternae, secund secundum um quam bonum bonum et malum discernunt. Summa theol. II. 1. qu. 91. Art. 2. Iustinianus Iustinia nus császá császárr Instítutíóí. Instítutíóí. Elsó könyv. II. 1. WERBÖCZI: Hármaskönp~. Tripartitum. Bevezetés. II. cím. 4. $)
PÉTERI Z: Bevezetés a jngfngalmakba ...
A természe ter mészetjog tjog tehát egy t érben és idóben abszol abszolút út jelleg , örökérvény örökérvény és igazságo igazságoss jogrendszer rangját igényli a maga számára. Ezt az igényt arra alapozza, hogy összhangban áll a világmindensége vil ágmindenségett átható átható és szab szabály ályozó ozó törvényekkel, törvény ekkel, a természe ter mészett ésszer ésszer rendjével. rendjével. Ez E z a rend örök és változhatatlan; változhatatlan; a bel le adódó és az értelem számára számára hozzáférh hozzáférhet et (megismerh (megismerhetó etó)) követelmények - még ha nincsenek is pozitív jog formájában elismerve és megfogalmazva kötelez mércéü1 szo szolgá lgálnak lnak az emberi törvények és cseleke cselekedete detekk megítélésén megítélésénél. él. A pozitivista felfogás felfogás ezze ezzell szem szembe benn a jog jog emberi, emberi, tért tért l és id t l függ , változó jellegét jellegét hang hangsú súly lyoz ozza za és egyértelm en elutasítja a t e r mészetjog mészetjognak nak jo gként gkén t v al ó e l ismeré is merésé sét. t. Alapvet Alapvet en egy negatív ismérv jellemzi tehát, amennyiben amennyiben minden olyan elmélet gy jtó fogahnául szolgál, amelyek amelyek nem fogadják el a jog világának természetjogi megkett zését. E tág értelembe értelembenn vett jogpozitivizmus els megnyilvánu megnyilvánulása lásaitit ugyancsak ugyancsak a görög szofistáknál szokták felfedezni, akik minden emberi intézményt, így a jogot is szkeptikus-relativista szemlélettel közelítették meg, és mint emberi e mberi elhatározáson elh atározáson alapuló, a népgy lés döntésébe döntésébenn megjelenó megjelenó magatartási szabályt (Prótagorasz), a hatalmasok eszközeként (Trazümakhosz) vagy éppen ellenkez ellenkez leg, a gyengék gyengék védelmezó védelmezójek jeként ént (Kalliklész) (Kalli klész) fogták fel. E f e l f ogás ogá s történeti útja útj a akárcsak a természetjogi ehnéleté - olyan hullámvonalként ábrázolható, amelyben felemelkedó és hany hanyatló atló szakas szakaszok zok követik egymást, így - egy találó t aláló kifejezéss kif ejezéssel el élve élve - "örö " örökk visszatéré vis szatérés" s" ként ként értelmez értelmezhe het t . E f e lismer li smerés és alap alapján ján lehet lehet pl. a jo gi po zitivizmus zit ivizmus tágab tágabbb és sz kebb kebb értelm értelmér ér l beszé beszélni lni,, illetve illet ve a t ermésze er mészetjo tjogi gi irányzat keretében ókori ókor i (sz ( szofista), ofista), középkori (skolasztikus), polgári (klasszikus) és legújabb kori ("újjáéledt") változatokat megkülön böztetni. '
A "pozit'v jog" (ius positivum, vagyis "lefektetett", "adott" jog, a latin pono, ponere, posui, positu positum m igéb igéb l) fogalmát fogalmát feltehet feltehet en Pierre Abélard (Petrus Abaelardus), a párizsi egyetem nagyhír tanára haszn használta álta elóször a 11-12. századb században an minden emberi eredet eredet jog (tehát (teh át mind a törvé törvény nyek ek,, mind a s z okásjog) gy jt fogal fogalma maké ként nt,, szembe szembeál állílítva tva azt az i st eni eredet természe természetjogg tjoggal. al. Új értelmet ez az elnevezés elnevezés a 19. 19. száza századtól dtól kezd dóen kapott, amikor amiko r — f leg leg az A. Comte francia szociológus által megfogalmazott gondolatmenet alapján - a "pozitív" jelz már egy új, átfogó igény tudományossá tudományosság-ko g-koncep ncepció ció szerves szerves része részekén kéntt a tapasz tapasztal talati ati úton szerz szerzett ett megism megismeré eréss jelent jelent ségé ségétt volt hivatv h ivatvaa kifejezni. k ifejezni. Comte terminológiájában a "pozi tív" jelz a "tudományos" "t udományos" szó szinonimájaként szerepel, szerepel, szembe szembeállítva állítva a történelem tör ténelem korábbi kor ábbi sza kaszaira jellemz teológiai, majd metafizikai megközelítéssel. megközelítéssel. Comte pozitív filozó fil ozófiája fiája arra arr a a feltételezésre épült, hogy a természetben és a társadalomban változatlan törvények érvé
ROMMEN, Heinrich: Die evvige Wiederkehr des Naturrechts. München, 1936., ill. LANG HINRICHSEN, D. : Zur evvigen Wiederkehr des Rechtspositivismus. In: Festschrift für E. Mezger, zurn 70. Geburtstag. Geburtstag. München und Berlin, 19 51. jo
Ld. VERDROSS, Alfed: Abendlandische Rechtsphilosophie. Wien, 1958.
PÉTERI Z: Z : Bevezeté B evezetéss a jogtogalmakba jogtogalmakba ...
nyesü nyesüln lnek, ek, s a t ud omány legf bb feladatát éppen ezek feltárása fe ltárása képezi. képezi. " A p o z i t ivista iv ista tudomány tehát a jelenségek jelenségeket et valóságos létezésük létezésükben ben szemléli, szemléli, célját azok megfigyeléséb megfigy elésében en és leírásában, nem pedig értékelésében látja, ezért mint a tudománnyal összeegyeztethetetlent elutasítj elutasítjaa valamilyen - akár abszolú abszolút,t, akár relatív — ér értékm tékmér ér alapján alapján történó min m in sítésüket sítésüket.. Ez az alapállás a tudománynak a valósághoz való magabiztos viszonyulásából fakadt: a pozi tivizmus tudományos magyarázatot kínált a jelenségekre és azok egymással való összefüggé seire. A valóság tényeinek összegyújtése és empirikus vizsgálata olyan módszertani megköze lítést ígért, amelynek segítsé segítségé gével vel megalap megalapozott, ozott, objektív objekt ív érvény é rvény , tudományos tu dományos ismeretekhe ismeretekhezz lehet eljutni. Ezen az alapon szokták a pozitivizmust egy stabil, megállapodott viszonyokra épül társadal társadalom om jellemz ideológiájána ideológiájánakk tekinteni, szemben szemben a valóságo valóságott az ideálhoz ideálhoz viszonyító s ezen az alapon alapon változásokat változásokat sürgetó, sürgetó, gyakran forradalmi célkit zéseket zéseket tápláló természetjo természetjogi gi megközelítéssel. megközelítéssel. Ez a jellemzés jel lemzés azonban azonban csak csak megfeleló fenntartásokkal általánosítható, hiszen hi szen a kritikai kriti kai szellem a pozitivi poz itivizmustól zmustól sem idegen, ugyanakk ugyanakkor or a termész ter mészetjo etjognak gnak is vannak a fennálló viszonyokat igazoló és stabilizáló, konzervatív változatai is. A pozitiv pozi tivista ista megközelítés megközelítés térhódítása térhódítása a jogtudományban f leg John Austin (1790-1859) m ködéséve ködésévell vette kezdet kezdetét, ét, aki ún. analitikus jogtudományában (analytical jurisprudence) a pozitív jogot ( law properl p roperlyy so called) minden tartalmi ismérvt l megfosztva, megfosztva, csupán csupán mint a szuverén parancsát értelmezte,' Ezen az úton továbbhaladva, az osztrák származású, de a fasizmus el l az Egyes Egyesült ült Államokba emigrált Hans Kelsen(1881-1973) Kelsen (1881-1973) Tiszta jogtan-ában a jognak jognak mi nden tart almi, általa "rnetajurisztikus"-nak "rnetajurisztikus"-nak nev ezett ismér vt l val ó meg tisztítására tisztítására
törekedett. Ennek megfelel megfelel en kirekeszte kirekesztette tte elméle elméletébó tébóll mint az értékel (természet (természetjogi), jogi), mind a társadalmi társadalmi íjogszociológ íjogs zociológiai) iai) összefüggés összefüggéseke eket,t, és figyelmét a jog norma-jellegének norma-je llegének vizsgálatá viz sgálatára ra összpontosította. {normatívizmus). " A természetjogot elutasító pozitivista elméletek másik fó csoportját éppen a jog társadalmi összefü összefüggé ggése seine inekk hangsúlyozás hangsúlyozásaa jellemezte. Így Íg y a N émeto ém etországban rszágban kibontakozott kibontak ozott történeti jogi iskola vezéralakja, Carl Friedrich Frie drich von Savigny Savigny {1779-1861) az iskola iskola más képvis képvisel el ivel (G.Hugo, G. F. Puchta) együtt a jogot nem "a törvényhozó t örvényhozó önkényéból", önkényéból", hanem az ún. "nép szel szelle lem"-b m"-b l Volksgeist) Vo lksgeist) származ származtatta tatta,, amely amely a nép erkölcsi erkö lcsi tudatában és meggy meggy z désé désébe benn gyökerezik és a szokásj szokásjogban ogban jut kifejezésre, kife jezésre, ' A 0. századbeli amerikai jogszociológia amerikai jogszociológia is a jog társadalmi jellegét hangsúlyozta, de nem a jog keletkezése, hanem a társadalomra gyakorolt hatása oldaláról. Legtekintélyesebb és legna gyobb hatású hatású képvise képvisell je, Roscoe Pound (1870-1964) meghirdette az írott jogszabályok (law in books books)) és a valósá valóságo gos, s, a m köd jog (law in action) közötti ellentéte ellentétet, t, s a jog l egf bb COMTE, Auguste: Cours de philosophie positive, Paris, 1830-1842.; magyarul: A pozitív szellem. Budapest, 1979. 12
Lectures on jurisprudence or the philosophy of positiv e lavv. London, 1861.
13
Reine Rechtslehre. wien, 1934.) Vom Bernf unserer Zeit für Gesetzgebung und Rechtsxvissenschaft. Heidelberg, 1814.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogalmakba .
jellegzetessé jel legzetességé gétt éppen éppen a társadalmi társadalmi együttélést ellen rz szerepébe szerepében, n, egyfajta egyfajta "társadalmi "tár sadalmi mér nökösködés"-ben (social engineering) jelölte meg.' Ez a megkülönböztetés a késóbbi jogszoci ológiai irányzatokat irányzatok at is jellemezte; j ellemezte; széls széls sége ségess meg megjele jelenési nési formájában, formájában, a Jerome Frank (1889 1957) által képviselt jogi realixmnsban realix mnsban pedig a bírói ítélkezésben ítélkezésben megjel megjelenó enó jog túlhangsúly túlh angsúlyo o zásával a jogbiztonság alapelvének elutasításához vezetett." A jogpozitivizmus tehát - akárcsak a természetjogi elmélet - tág értelemben nem egyetlen irányzatot, hanem a jog mibenlétére vonatkozó, világnézetileg motivált alapállást jelöl, alapállást jelöl, s lényegében lényegében a jog "evilágiságának" kifejezésére kifeje zésére szolgá szolgál.l. Ebben az értelemben a jog mibenlétével kapcso kapcsolat latos os vizsg vizsgáló álódá dások sok és felfogáso felfogásokk egyik f típusát jelenti, amely a másik f f típussal, a természet természetjogi jogi gondolkodással együtt együtt két és félezer éve kíséri a jog és a jogtudomány történeti útját. 2. A jog szükségessége Grosschmid Bénir l, a mag yar magánjogtudo magánjogtudomán mányy nagy nagy alakjáról beszélték beszélték a követ kö vetkez kez történetet.'
Egy vizsga alkalmából alkalmából szokásáh szokásához oz híven híven a nyitott ablaknál, a teremnek háttal állva állv a szemlél dött, majd maga mellé intette a vizsgázót és megkérdezte: "Kolléga úr, mit lát odakinn?" "Járókel ket, professzor professzor úr" - volt vo lt a szolgálatkész s zolgálatkész válasz. válasz. "Mit lát?" l át?" - ismételte meg a kérdést rosschm rosschmid. id. "Férfiakat "Férfiakat és n ket" - szólt sz ólt a ki ssé megszep megszeppe pent nt jogás jogászpa zpalá lánt nta, a, majd látva a professzor professzor fenyeget fenyeget tekintetét, riadtan hozzátette; hozzátette; "Házakat és bennü bennükk üzleteket is." "Mit "Mi t lát?" lát ?" — ké kérdez rdezte te most már vésztjóslóan Grosschmid. "Közlek "Kö zlekedési edési eszközöket"- nyögte nyög te a szerencsét szerencsét len vizsgázó. "Magából sohasem lesz jogász, barátom, - mondta ki a szentenciát a professzor hiszen képtelen felfogni, hogy odakinn jogalanyokat és jogtárgyakat lát." Értékelhetjük ezt a történetet úgy is, mint a jogász egyoldalúságnak, a jogi szemléletmód "túlsúlyossá" válásának bizonyítékát, az azonban nehezen tagadható, hogy van némi alapja. Á jog ugyanis szinte végigkíséri életünket: az ember születését születésétól ól haláláig a jogilag jogi lag szabályozott életviszony életviszonyok ok tömegével t ömegével találkozik, illetv i lletvee lesz azoknak részese. részese. S t, a még meg sem születe születetttt méhmagzatnak is vannak jogai (lehet pl. egy szerzódés kedvezményezettje), s az örökhagyó végrendeleté végrendeletével vel halála halála után is érvényes érvényesíth ítheti eti akaratát. akaratát. A jog j og - egy találó talál ó hasonlattal élve - úgy veszi körül az embereket embereket mint a leveg ", léte lét e és hatása ugyan ugyanakkor akkor messze messze túl is terjed ter jed az egyes ember ember életének életének természetsz természetszabta abta keretein. Ahol a nem-jogász nem -jogász átlagember él és élettelen világot, érzékelhet jelensége jelenségeket ket lát, ezek eze k a jog j ogász ász számára jogalanyokat és jogtá jo gtárgyakat rgyakat 15
Social Control through Law. New Haven, 1942.
16
Law and the Modern Mind. New York, 1930.
17
Ld. KUNCZ Ödön: Bevezetés a jogtudományba, Pécs, Budapest, 1924, 1. old.
PÉTERI Z: Bevezetés Bevezet és a jogfogal111 jogfogal111akba kba ...
jelentene jelentenek, k, s t jogi relevancia f z dik a természete természetess és és a jogi személy személyek ek vagy az ingó és az ingatlan dolgok megkülönböztetéséhez is, A nem-jogász számára a jogászi tevékenység gyakran a jogellenes emberi emberi magatartásokhoz magatartásokhoz - cselekedetekhe cselekedetekhezz vagy mulasztásokhoz mulasztásokhoz - Éíz d jogkövet jogkövetke kezm zmén énye yekk kkel el való fog f oglalkozás lalkozásra ra s ezen belül is el s sorban sorban vagy ki zárólag a büntetések kiszabására korlátozódik, Valójában a jog világa ennél lényegesen összetettebb és gazdag gazdagabb: abb: kiterjed az ember tevékenység t evékenységén ének ek leg-különböz bb területeinek t erületeinek szabályozásá szabályozására ra„„ kihat családi viszonyaira, hivatásválasztására, munkájára, gazdasági és politikai tevékenységére. Az életviszonyok jogi szabályozás szabályozásaa si korokra tekinthet vissza; vissza; a jog - a ránk maradt, részben részben írásos emlékek emlékek tanúsága tanúsága szer szerint int is - évezredeken át kísérte az emberiség emberiség történeti útját. útját . Szerepe és jelent jelent sége sége ily módon nemcsak nemcsak horizontális értelemben, vagyis egy-egy adott korszak vagy társadalom életének sokoldalú és átfogó szabá-lyozásában nyilvánul meg, hanem vertikálisan is, vagyis történeti tört éneti jelenségként, egy hosszú hosszú történeti fejlódés fe jlódés keretében, keretében, annak velejárójaként. velejárójaként. A jognak a mindennapi életben tapasztalt valóságos jelenlétét, az életviszonyok rendezésében betöltött szerepét és hatá hatásá sátt tehát tehát a múlt tényei is alátámas alátámasztj ztják. ák. Mindebb Mind ebb l — úgy t nik - meg alapozottan következtethetünk a jog szükségességéreis. embe rek többségé tö bbségéne nek, k, hogy szükségességéreis. "Az emberek magukat jól érezhessék, mindenekelótt nyugalomra van szüksége ... miután csak hasznos munkásság által érezhetjük magunkat boldogoknak, nem nélkülözhetjük azt sem, (a)mi minden hasznos munkásságnak munkásságnak alapfeltétele: a nyugalmat" —írja —írja Eötvös József József híres államelméleti államelméleti m vében. vében. ' Ha H a a jogot jog ot e nyugalom biztosításának biztosításának el mozdítójaként mozdítójaként vagy egyenese egyenesenn nélkülöz nélkülöz hetetlen hetetlen eszközeként eszközeként fogjuk fogju k fel, fe l, úgy ú gy a szük s zükséges ségessé ségé géhe hezz fuz d felismerés fel ismerés helyesség helyességee sem kérd jelez jelezhe het t meg. A t ör ténelem folyamán mégis ismétel ismételten ten találkozhat találkozhatunk unk olyan, ezzel ellentétes nézetekkel és gyakorlattal is, amelyek éppen ezt a szükségességet vonják kétségbe. A joggal szemben szemben elutasító, s t ellenség elle nséges es eszmék eszmék és magatartások magatartások már az a z ált á lt alunk alun k ismert is mert legrégebbi legrégebbi távol-keleti kultúrákban kult úrákban (Kína) (K ína) is i s megjelentek, megjelentek, s e hagyományok hagyományok tartós tar tós továbbélése továbbélése napjaink egyes vallási vagy tradicionális jelleg jogrendszereib jogrendszereiben en is megfigyelhet megfigyelhet . Ilyen ten te n denc denciá iákk azonb azonban an az ún. fö ldközi tengeri kultúrában is el fordulnak. fordulnak. A k or ai ke resztén resztényy egyházatyák, így pl. Szent Ágoston (Aurelius Augustinu Augustinus) s) m veiben veiben a világi vil ági áll am által alkalma alkalmazott zott jogi kényszerít ké nyszerít eszközök eszközök az átered (eredeti) (eredeti) b n következmén követ kezmények yeként, ént, ennél fogva mint szükséges rossz jelennek meg, de hasonló, elutasító végkövetkeztetésekhez a világi,
szeku szekula lari rizál záltt tudományoss tudományosság ág képvisel képvisel i is elj utottak. utott ak. Elegend El egend pl. a Platón-tól Marx-ig húzódó húzódó filozófiai hagyományra hagyományra vagy vagy a különböz korokban keletkezett keletkezett utópisztikus utópisztikus m vekre (Morus, Campanella, Campanella, Bacon, Saint-Simon, Saint-Simon, Owen, Fourier, Fo urier, stb.), újabban pedig az anar chizmus gy jt fogalma fogalma alá alá sorolt sorolt eszmékre eszmékre és gyako gyakorlatr rlatraa utalni. Ez utóbbiak ut óbbiak közös vonása, vonása, hogy vagy teljesen elutasítják a jogot, vagy olyan szükséges rossznak nyilvánítják, amely csupán csupán az emberi emberi társadalom társadalom tökéletlen állapotát tükrözi, tükrö zi, és a fejl dés során, során, egy igazságos igazságos tár sadalmi sadalmi berendezked berendezkedés és létrehozá létrehozásá sával val elóbb vagy utóbb ut óbb k iküszöbölhet ik üszöbölhet vé válik . (V ( V . ö. : a marxizmusnak az állam és a jog "elhalás"-ára vonatkozó álláspontjával.) EÖTUÖS József: A XIX, század uralkodó eszméinek eszméinek befolyása befolyása az államra. államra. I. köt. k öt. Magyar M agyar Hel ikon, iko n, 1981. 31. old,
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogalmakba,
E nézetek a mai uralkodó felfogás szempontjából kétségtelenül tévesnek, esetleg bizarrnak és elszig elsziget etel eltn tnek ek min sülnek. sülnek. Figyelemb Fig yelembee kell az onban vennünk, vennünk , hog y é rt ékítéleteinket ékítéleteinket az embernek a világban elfoglalt helyével és rendeltetésével rendeltetésével kapcsolatos alapvet beállítottságunk befolyásolja. A jog szükségesség szükségességén ének ek kérdése kérdése is az emberi emberi természetre vonatkozó felfogásunk, felf ogásunk, illetve illetv e az ember természetes természetes szüksé szükségle gleteivel teivel és - az ezek kielégítésére irányuló - célk c élkit it zéseivel kapcsolatos ismereteink alapján válaszolható meg. Az e kérdésekre adott válaszok viszont a történelem tanúsága tanúsága szerin szerintt nagyonis különböz ek. Ha az ember erkölcsi tertnészetér tertnészetér l és az az emberbe emberbenn rejl rejl lehet sége ségekr kr l szóló szóló sok évszáz évszázado adoss - és és felte feltehet het en soha soha véget véget nem nem ér ér - viták valamilyen eredmé eredményé nyér r l egyáltalán egyáltalán besz beszél élhet hetünk, ünk, úgy ez csak a jelzett alapvet , világnézetileg elkötele elkötelezett zett meggy z dés és egy-egy konkrét kon krét k érdés érd és megválaszo megválaszolás lásaa közötti összefügg ös szefüggés és felismerésében felismerésében és hangsúlyozásá hangsúlyozásában ban áll. Ha az a z emberi ember i természetet ter mészetet alapvet en rossznak vagy legaláb legalábbis bis rosszra rosszra hajlónak hajlónak tekintjük, úgy ú gy ebb l logikusan logik usan következik egy olyan olya n állásfoglalás, állásfoglalás, amely a "természetes" "természetes" ösztönök ösztönök és vágyak fékentartását, a jog segítségével segítségével történ szabályo szabályo zását, zását, illetve korlá k orlátozásá tozásátt nélkülözhetetle nélkülözhetetlennek nnek nyilvánítja a társadalmi tá rsadalmi együttélés rendjének meg rzéséhez. rzéséhez. Egy ilyen értelelmezés é rtelelmezés hívei számára a jog szükséges szü kségesség ségee úgyszólván úgyszólván magától értet dik, míg annak hiánya a legf bb veszélyt, veszélyt, a társadalomnak társadalomnak anarchiába süllyedésé süllyedésétt idézi idézi fel. Azok viszont, akik az a z emberi természe természetet tet alap alapvet vet en jónak jónak tekintik, tekintik , nem az emberbe emberben, n, ha nem az az t körülvev kör ülvev társadalm társadalmii környezetben környezetben kere keresik sik és találják találják meg minden baj és nyomo rúság forrását. forrását. Az állam és és a jog jog e környezet meghatár meghatározó ozó jelent ség ség össze összete tev v i közé tartoz nak; a velük vel ük szemben megnyilvánuló ellenszenv és elutasítás elutasítás esz eszeri erint nt éppen az akadályokat van hivatva elhárítani egy jobb, jobb , igazságosab igazságosabbb emberi emberi társadalom társadalom létrehozásán lét rehozásának ak útjából. Napjaink demokratikus állami berendezkedései a jog szükségességének igazolása során abból a "hétközna "hétköznapi"-n pi"-nak ak nevezhet nevezhet törekvésb töre kvésb l indulnak ki , hog h ogyy bi ztonságo zt onságossá ssá,, nyugalmas nyugalmassá sá és ebben az értelemben otthonossá tegyék egy emberi közösség életét. "Ennek az eszmének a hatalma és vonzereje abból fakad, hogy azt igéri, az adott közösség életét óhajtott és vállalt szabá szabályokn lyoknak ak rendeli alá, az emberek közös kö zös társadalmi és politikai politika i életét tudatosan választott választott közös cselekvé cselekvések sek hálózatá hálózatává vá teszi ... .. . . A d e m okráci ok ráciaa hatalma és vonzereje az autonómia eszméjé eszméjéb b l fakad, abból, hogy az ember maga sza szaba badon don dönthet." " Ezek a mondatok jól tapintanak rá egy demokratikus társadalmi rend lényegére, a szabadság és a rend, vagyis az ember cselekvési szabadságának a közösen vállalt és követett szabályokkal való összeegye összeegyeztet ztetésé ésére. re. Áz a gondolat, hogy az emberi együttélés nélkülözhetetlen el feltétele a "játékszabályok" betartása, tehát bizonyos, mindenki által ismert és elismert magatartási szabá szabályok lyok érvényes érvényesülé ülése se,, a ránk ránk maradt történeti források fo rrások tanúsága tanúsága szer szerint int si id k óta része az emberi emberiség ség kulturkincsének. Ha az ember e mber nem n em számíthatja ki e l re magatartás m agatartásán ának ak követ kezményeit„a kezményeit„a társadahni társadahni rend anarchiába anarchiába torkollik, torkollik , lehetetlenné válik az el relátás és az enn ennek ek megfelel megfelel cselekvé cselekvéss az élet élet minden területén, Nem lehet szó a személyes személyes lét, a családi élet, a 19
DUNN, John: A demokrácia. de mokrácia. Befejezetlen Befejezetlen utazás. utazás. Kr. e. 508 - Kr. u. 1993. 1 993. Budapest, 1992. 9. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jog~ogalmakha ...
kereskedelmi forgalom biztonságáról, ha a racionális és céltudatos cselekvés helyére az ösztö nös rögtönzések rögtönzések lépnek. Ez a felismerés vezet vezetett ett a legrégibb legrégibb id kt l kezdve a parancsok és a tiltások mind bonyolultabbá váló rendszerének kialakulásához. Már az emberi együttélés legegy legegysz szer er bb formáinál is szükség volt o lyan lya n szabályokra, szabályokra, amelyek egyfel l rögzítették rögz ítették a családi családi kapcsolatok, kapcsolatok, valamint vala mint a gy jtögetés, vadászat vadászat vagy vagy halászat halászat útján megvalósuló megvalósuló táplálék szerz szerzés és rendjét, rendjét, másfel l a k óz össég erejét szegezték szegezték szembe az olyan ol yan cselekményekkel, cselekményekkel, amelyek a családi, családi, nemzetségi nemzetségi vagy törzsi együttélés hagyományos hagyományos rendje szempontjából szempontjából hátrá hát rá nyosnak, nyosnak, ezért ezért elítélend elítélend nek min sültek . Ugyanez - mutatis mutandis - a fejlett társada t ársadalmak lmakra ra is érvényes, ahol a család, a társas élet vagy a gazdálkodás rendjét már kiterjedt szabályrendszer biztosítj biztosítja, a, szervez szervezett ett kénysze kényszert, rt, illetve illet ve az azzal a zzal való va ló f enyegetést alkalmazva alkalmazva a jogsért kkel szemben. Ahogyan már a primitív közösségeknél is pontosan szabályozni kellett az egyes részt résztve vev v k köteless kötelesséégeit geit a konkrét kon krét munkafolyama m unkafolyamatok tokban ban és az ezekb l kialakuló kial akuló munka munk a megosztásba megosztásban, n, ami az esetleges esetleges ellensze ellenszegülés gülés leküzdése leküzdése érdekében érdekében a törzsf k, a vének v ének vagy a legapas legapaszt ztal alta tabb bb harcosok harcosok részér l valamiféle, valamiféle, a h ag yományok yományokra ra épül , pri mitív " jo g szolgáltat szolgáltatást" ást" is szükségess szükségesséé tett, tett, úgy vezetett a társadalomna t ársadalomnakk a fejlettebb fej lettebb munkamegosztás munkamegosztás eredményeként létrejött tagozódása, illetve a társadalmon belüli ellentétek kialakulása a jog megje megjele lennéséhez, valamint a j o g sz olgáltatá olgáltatásra sra hiv atott, e l kü lönült é s saj s aj áto s h at almi jogosítványokkal rendelkezó szervek szervek létrehozásá létrehozásához hoz.. Mindebb l okszer en fakadt az a — ma már általános általánosan an elterje elterjedt dt - meggy zódés is, is, hogy egy olyan olya n együttélés, amelybe amelybenn mindenki teljese teljesenn szab szabadon adon teheti azt, azt, amit az adott k örü lmé nyek kö zött j ónak lát, m agának a társdalom
eszméjének a tagadását jelentené. " 3. Jogászi hivatás és jogászi éthosz Mit jelent hát, jogásznak lenni' ? Rotterdami Krasmus, a nagyhír nagyhír és tekintély tekintély németa németalfö lföldi ldi humanista humanista szeri szerint nt "a m velt emberek között a jogászok követelik követ elik maguknak magukn ak az els helyet, és és nincs is más emberfaj emberfajta, ta, mely annyira gyönyörködne gyönyör ködne magában, magában, Sisyphos visszagördü visszagördüll szikláját tol t ologatják ogatják állandóan ál landóan és tömérdek törvényt citálnak egyszuszra, Hogy ezek a szóban forgó ügyre tartoznak-e, nem számít. Miközben glosszát glosszára, jogi nézetet jogi nézetre halmoznak, azt a látszatot keltik, mintha ez lenne a világ legnehezebb tudománya, azon az alapon, hogy ami fáradságos, az mindjá mindjárt rt kit kit n dolog dolog is." is." ' Valóban ez lenne a jogászi munkának, illetve a jog tudományának a lényege? A jogi pályához, a jogászi hivatáshoz a történelem tanúsága szerint az ókortól kezdve szinte mindig mindig széles széles kör érdeklódés érdeklódés íuz dött. Egy-egy híres bíró, véd ügyvéd ügyvéd vagy jogt udós személyét és tevékenységét már életében tisztelet és megbecsülés övezte, de hírük-nevük LLOYD, Dennis: The Idea of Law. London, 1964. 24. old. ROTTERDAMI ERASMUS: A Balgaság Dicsérete. Budapest, 1987. 140. old.
PÉTERI Z: Z : Bevezetés a jogfogalmakba, jogfogalmakba,
tovább élt az egymást követ generációk emlékezetében emlékezetében is. Rövid és kivételesnek k ivételesnek tekinthet idószakokat kivéve állandó vonzóerót jelentett és jelent ma is a jogász társadalmi rangja és presztízse, munkájának erkölcsi és anyagi megbecsülése. A jogi pálya és életut választásának azonban más okai is lehetnek, Egy kb. fél évszázaddal korábban megfogalmazott, némileg szkeptikus vélekedés szerint a fiatal jogászgeneráció tagjai három három f csoportba csoportba sorolható sorolhatók. k. ' A z elsó el só - szerencsére szerencsére kislét kislétsz szám ámún únak ak és elt n ben lév nek nyilvánított nyilvánított - csoportot a hivatástud h ivatástudat at és az az érdekl érdekl dés úgyszó úgyszólván lván teljes teljes hiánya hiánya jellemzi. jellemzi. k azok, akik az egyetemi tanulmányokkal járó elfoglaltságokat és kötelezettségeket a "lex minimi" elve elv e alapján vélik letudhatónak, s akiknek ak iknek pályaválaszt pályaválasztás ását át els els sorb sorban an vagy vagy kizáró ki záró lagosan a jogászi tevékenységhe tevékenységhezz fuz d társadalmi társadalmi megbecsülés megbecsülés és a pénzk pénzkeres ereset et szempontjai szempontjai motiválják. A második, jóval nagyobb létszámú csoportba azok tartoznak, akiknek választása bizonyos bizonyos értelemb értelemben en véletlens véletlensze zetíí tíínek nek mondható, amennyiben amennyiben a j ogászi og ászi p álya iránt ir ánt sem se m különösebb különösebb vonzódást, vonzódást, sem határozott ellensze ell enszenvet nvet nem éreznek, s elhatározásu el határozásukat kat rend szerint szerint a szülók, a rokonság vagy a baráti kör véleménye befolyásolja. befolyásolja. Nagy többség tö bbségük ük ennek ellenére viszonylag viszonylag gyorsan alkalmazkodik a jogi képzés képz és követelményrendszeréhe követelményrendszeréhez, z, s t értelmi képessé képessége geii alapján alapján jó teljesítmény te ljesítmény elérésére elérésére is képes. Ezt legfeljebb le gfeljebb az árnyékolja be, hogy a sikeres sikeres helytál helytállásr lásraa részü részükr kr l els sorban sorban az az inkább technikai technikai jelleg feladatok ellátásánál ellátásánál lehet számít számítani, ani, míg az alkotó jelleg , nagyobb nagyobb önállóság önállóságot ot igényl munkák elvégzése elvégzése rész részükr ükr l már többnyi többnyire re nehéz nehézsé sége gekb kbee ütközik, Végül Vé gül a ha rmadik csoport cs oport tagjainál nem az é rdekl rde kl dés hiánya, hiánya, hanem hanem annak más, a jogászétól jogászétól eltér iránya figyelhet meg. Ezek a fiatalok fi atalok rend r end sze szerint rint er s vonzódást vonzódást éreznek éreznek valamilyen valamilyen nem-jogi, hanem pl. i ro dalmi vag y m vészi tehetsé tehetsége get,t, eset esetleg leg er s szociál szociális is vagy humanitárius érzéket érzéket igényl elfoglaltság elfog laltság iránt, ezt a hajlamukat azonban különbözó okok (pl. a tehetség vagy az anyagi eszközök hiánya) követ keztébe keztébenn nem tudják tudjá k hivatássz hiv atásszer er en követni. Számukra a jog i pál p álya ya bizonyo bi zonyoss értelemben értelemben menedéket jelent, amennyiben a megélhetés biztosításán túl sem szellemi képességeiket, sem alkotóerejüket nem köti le teljesen„ így elegendó szabad idejük és energiájuk marad más irányú érdekl érdekl désük désük kielégítés kielégítésére ére.. A számos ismert példa közül hivatkozni hiv atkozni szoktak sz oktak a nagy na gy német n émet költ költ re, re, Heinrich Heine-re, aki jogi ta nulmányai nulmányai alapjá alapjánn min sítette sítette a jogot a l egkevésbé eg kevésbé liberális tudománynak (Iiberalste Wissenschaft), a Corpus Iuris Civilis-t pedig egyenesen az ördög Bibliájának Bibliájának vagy vagy Honoré Hon oré Daumie Dau mier-r r-re, e, az ismert fest re és karikaturi karikaturistára stára,, aki bírósági bírósági végrehajtóként a francia igazságszolgáltatás legszatirikusabb ábrázolója lett. A kötelesség szer en vállalt vállalt jogászi j ogászi pálya és az érdekl érdekl dés szétv szétvál álás ásán ának ak egyik egyik legjobb példája a sokoldalú zenesz zeneszer erz z i, rajzolói, költói köl tói és írói - tehetséggel tehetséggel megá megáldott ldott K. T. Á. Hom a nn , aki szertelenü1 csapongó csapongó fantáziáját sikerese s ikeresenn tudta összeeg összeegyez yeztetni tetni a magas rangú rangú porosz poro sz államhivatalnok államh ivatalnok fel adatainak adatainak pontos ponto s és lelkiismeretes lelkiismeretes ellátásáv ellátásával. al. Végül említést érdemel Anselm von Feuerbach nak, a múlt század sz ázad jeles jeles büntet büntet jogás jogászá zána nakk példáj példája, a, aki fil ozófiai oz ófiai és törté tö rténeti neti érdekl dése dése ellenére ellenére csupán csupán kényszer kényszerb b l, anyagi megfontolásokból és kenyérkereseti kenyérkereseti szükségb szükségból ól vállalta v állalta a
Ld. RADBRUCH, Gustav: I. m. 249. és köv. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogalmakba ..
12
jogudomány jogu domány mint m int "Zw " Zwangs-, angs-, NotNot - und un d Bro B rotw twissen issensc scha hafta fta m velés velését, ét, s e tevékenys tevékenysége ége csak csak lassanként, lassanként, hosszabb hosszabb id elteltével elteltév el vált vál t számára kevésbé ellenszenv ellenszenvess essé." é." Ezzel a tipológiával kapcsolatban kapcsolatban indokoltan indokoltan merülhetnek fel kétségek k étségek vagy kifogások, hiszen
hianyzik belóle - egy remé remélhet lhet leg számottev számottevóó - csoport említése. Ebbe Ebbe olyan fiatal jogászok jogászok
tartoznak, akik nem "jobb híján" választották a jogi pályát, akiknél a hivatás és a kedvtelés nem válik el élesen egymástól egymástól,, s akiket els e ls dlegesen dlegesen nem az érdekl dés teljes teljes hiánya hiánya jellemez. A felidézett tipológia mégsem haszontalan, mert felhívja a figyelmet olyan okokra is, amelyek a pályaválasztást általában, a jogászi pályaválasztást pedig különösen befolyásolják. A jogi pályára pályára lép k ugyanis ugya nis már t anulmányaik megkezdésekor megkezdésekor szembetal szembetalálj álják ák magukat azzal az zal a nehézsé nehézségg ggel el,, amelyet amelyet az el zetes ismeret ismeretek ek hiányának hiányának lehet nevezni. Mí g ugy u gyanis anis a m ás értelmiségi értelmiségi pályát választók nagy többsége (irodalomtanárok, nyelvészek, történész tört énészek, ek, fiziku fizi ku sok vagy kémi kusok) már a k ö z épiskolában épiskolában szert tehet te het olya n ismeretekre ismeretekre,, amelyeket amelyeket közvetlenül közvetlenül hasznosít hasznosíthat hat fels fokú tanulmányai, tanulmányai, majd vá lasztott életútja so rán, addig ad dig a joghallgatók esetében esetében az ilyen el zmények zmények jórészt hiányoznak, A jogász jo gász pályakezdése így az Ismeretl Ismeretlenb enbee történ ugráshoz hasonlítható, hasonlítható, annak minden mi nden terhével t erhével és é s bizonyt bi zonytalan alansá ságá gáva vall együtt. Ez nem csupán abban abban mutatkozik meg, hogy a kezdó jogásznak egy sor olyan ismeretet kell elsajátítania, amelyek egy, a középiskolában nem oktatott diszciplína, a jog tudományának körébe tartoznak, tartoznak, hanem abban abban is, hogy túl kell k ell lépnie lépni e egy közkelet , széles széles körben elterjedt, ám téves vélekedés vélekedésen en is választott választott élethivatásá élet hivatásával val kapcsolatb kapcsolatban. an. A jogászi jo gászi pálya ugyanis — a közfelfogással ellentétb ellentétben en — éppe éppenn úgy sajátos adottságoka adottságokatt és hajlamokat el feltételez, mint m int bármelyik bármelyik más értelmiségi é rtelmiségi hivatás. Sikeres m velésé veléséhe hezz tehát nem elegend el egend ek azok az általános készségek, amelyeknek összessége az intelligencia fogalmában foglalható össze, s a mely melyhez hez - a ko k o nk rét ismerete i smereteken, ken, az évek során felhalmozott ismeretan ismeretanya yagon gon túl - j ó lényeglató lényeglató és rendsz rendszere erez z képess képesség ég,, emléke emlékez z tehets tehetség, ég, képzel képzel er , emberismere emberismeret,t, de szorga lom és akarater akarater is tartozik, U gyanígy nem elegend elegend egy "humán" irányultsá ir ányultságú gú általános általános érdekl érdekl dés vagy vagy m veltség veltség sem. sem. (Ezért (Ezért vitatható pl. egyes jogi kar okon az o lyan felvételi f elvételi rendszer helyessé helyessége, ge, amely amelynek nek vizsgakövetelményei vizsgak övetelményei a középiskolában közép iskolában megszerzett, els sorban sorban történelmi és irodalmi ismeretek számonkérésével kapcsolatosak.) A jogász természetesen hasznosítja és hasznosítania is kell az említett intellektuális képességeket, így képesnek kell lennie arra, hogy az eléje kerüló ügy tényeit t ényeit összegy jtse és rendezze, rendezze, a döntés szempontjából szempontjából releván relevánss össz összet etev ev iket iket kiemelje, majd a me gállapított gállapított tényállás t ényállás alapján alapján a hatályos h atályos joggal összhang összhangban ban levonja a megfelel következtetéseket, köve tkeztetéseket, végül állásfoglalását (döntését) megfelel formába öntse, vagyis pontosan és tömören megfogalmazza. Mindez nagyfokú lényeglátást igényel részér részér l: a jogásznak jogásznak képesnek képesnek kell lennie arra, hogy a tények tömegéb l kiemelje az adott ügy elbírálása e lbírálása szempo szempontjából ntjából releváns összetevók összetevóket, et, vagyis a lényegese lén yegesett a lényegtelent lényegtelent l megkülönbözte megkülönböztesse sse.. Ennyiben Ennyiben a jogászi j ogászi tevékenység - a múlt múl t század nagy német jogászán j ogászának, ak, Rudolf von Jhering-nek találó megfogalmazásáv megfogalmazásával al élve - "a megk m egkülön ülönböztetés böztetés m vészete vészete". ".
Ld. RADBRUCH: Paul Johann Ánselin Feuerbach. Ein Juristenleben. Wien, 1934.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogalma jogfogalmakba kba ...
F leg ebben ebben nyilvánul nyilvánul meg az a sajátos sajátos gondolkodásmód, amely a jogászt más értelmiségi pályák pályák müvel müvel it l megkülön megkülönbözt bözteti. eti. A jogászi tevékenység ugyanakkor mély emberismeretet s ezzel kapcsolatban beleérzó képességet igényel. A jogásznak képesnek kell lennie arra, hogy mások lelkivilágába és gondolkodásmódjába belehelyezkedjék. Ez a képessége teszi ót alkalmassá arra, hogy akár bírói vagy vag y ügyészi ü gyészi szerepbe szerepben, n, akár jogtanácso jogt anácsoské sként nt vagy ügyvédként, akár az államigazgatás tisztvisel jeként az elé kerül kerül ügyekben a puszta tényeken tényeken és adats adatszer zer sége ségeken ken túl az érintett érintet t emberi emberi viszonylatok lényegéig hatoljon, és így keresse ke resse a megold megoldást ást a felmerül problémákra. Ennek során érveket és ellenérveket kell mérlegelnie, állítások és cáfolatok között kell eligazod eligazodnia. nia. Ezt szem el tt tartva, tar tva, tulajdonképp tul ajdonképpen en minden jogi p robléma rob léma megoldását megoldását olyan kontradiktórius eljárás eredmény eredményén ének ek tekinthetjük tekinthetjük,, ahol a hol az érvelésn érvel ésnek ek dönt szerepe szerepe van. Ennek Ennek el feltétele feltétele a logikus gondolkodás. Nem véletlenült tartozik a logika a jogászi meste mesters rség ég m velés veléséh éhez ez nélkülözhe nélkülözhetetlen tetlen el tanulmány tanulmányok ok közé, köz é, aminthogy a minthogy az sem véletlen, véle tlen, hogy a logika kérdéseivel való önálló foglalkozás kezdetei az ókori görög városállamokban éppen éppen a szofista szofista filozófusokn filozófusoknál ál fedezhe fedezhett k fel, akiknek a közéleti köz életi részvéte részvételtlt el készít készít nevel nevel és oktató tevékenys t evékenysége ége elsó elsósor sorban ban a hallgatóság meggy zését zését célzó nyilvános nyilvá nos szónoklatok s különösen különös en a bíróság el tt elhangzó perbeszédek perbeszédek technikájának technikájának elsajátíttatására elsajátíttatására irányult. irányult. A jogi jog i eljárásban el járásban ellentétes ellentétes érdekek érdekek ütköznek üt köznek meg egymással. egymással. Ez a j o gásznak gá sznak min t a társadalom társadalom alakítójának alakító jának sajátos szerepé szerepére, re, egyben egyben felel sségé sségére re utal. Minden Mind en jogi jo gi d öntés ön tés ugyanis valamilyen valamilyen formában befolyásolja befolyásolja az emberek emberek életviszonyait, életviszonyait, s végs soron az egész társada társadalom lom jöv fejl désének désének alakulá alakulását sát.. Ennek Ennek a jöv nek a fo rmálásában rmálásában a jogász a maga eszkö eszközei zeivel vel vesz részt: mint min t jogal jo galkotó kotó a t ársadalom ár sadalom tagjait kötelez kö telez együttélési szabályo szabályokk létrehozásáv létrehozásával, al, mint bíró ítéleteivel, mint közigazgatási tisztvisel tisztvisel intézkedése intézkedéseive ivel,l, mint ügyvéd vagy jogtanácso jogt anácsoss a döntéshoza dön téshozatal tal el készítés készítéséb ében en játszott játszott szerepével. szerepével. A j o g i s zabályozás za bályozás ugyanis ugyanis egy jöv beli, helyesnek helyesnek vagy kívánatosnak kívánatosnak tartott társadalmi modell m egvalósítás egvalósítását át célozza; a jogásznak e cél eléréséhez történó hozzájárulása így akár a társadalom orvosának (Sozialarzt) szerepéhez, akár - az amerikai jogszociológia vezéralakjának, Roscoe Found-nak híres terminológiájával terminológiájával élve - egyfajta egyf ajta "társadalmi mérnökösködés"-hez (social engineering) hasonlítható. Mindez azonban az éremnek csupán az egyik oldala. A jogászi munka ugyanis nem csupán az értelem (intellektus), hanem a jellem (karakter) szférájába tartozó követelményeket is támaszt e hivatás követ ivel szemben. szemben. Nem csupán megtanulható megtanulható ismeretekre, ismeretekre, esetleg esetleg a gyakorlatban elsajátítható elsajátítható rutinr rut inraa épül, épü l, hanem a legszorosabban legszorosabban összef összefügg ügg az ember személyiségének személyiségének olyan összet összetev ev ivel is, amelyeknek összess összesség égét ét az erkölcsi értékítéletet ért ékítéletet is magában foglaló jogászi éthosz fogalmával szokták kifejezni.
PÉTERI Z: áevezetés a jogtbgalmakba, jogtbgalmakba,
Az éthosz (gör. ethos) fogalma eredetileg az erkölcsöt, az erkölcsi eszmék összességét, de az emberb emberben en rejl erkölcsi érzéket, érzéket, s t az ennek megfelel megfelel magatart magatartást ást is jelente jelentette. tte. E b ben be n az értelemben értelemben úgy úgy is definiálható, mint az ember jellemének jellemének állandó cselekvé cselekvésmó smódba dbann történ ki fejez dése, dése, megnyi megnyilvánulá lvánulása. sa. E cselekv cselekvése ésekk közös vonása vonása - minden különböz ségük ségük ellenére onyos, az ember e mber természet természetéb éb l vagy vagy jelleméb l fakadó célkit zése zésekk kkel el,, mint az, hogy biz onyos, kívánatosna kívánatosnakk t n , ezért ezért megvalós megvalósítand ítandónak ónak ítélt értékekkel vannak kapcsolatban. Az éthosz eredeti eredeti jelentése éppen éppen erre, az értékekhez ért ékekhez kapcsolódó szellemiségre szellemiségre és az ebb l táplálkozó táplá lkozó magatartásra, vagyis értékorientált cselekvésre utal. Az értékek azonban - az emberi természet végtelen változatosságát tükrözve - nagyon különbözóek lehetnek: vallási vagy valláserkölcsi indítta indíttatá tású sú célkit zések zések mellett mellett egy ún , l aikus ai kus erkölcsból, er kölcsból, utilitarista uti litarista vagy akár hedonista meggy meggy zódés zódésb b l fakadó fakadó követelményeke követelményekett is kifejezhetne k ifejezhetnek, k, emellett emellett akár az a z abszolút, abszolút, akár a csupán csupán relatív relatív érvényess érvényesség ég igénye igénye is Éíz Éíz dhet hozzájuk. hozzájuk. Ilyen Ilye n körülm kö rülmények ények között közöt t az éthosz fogalma fogalma is különböz különböz - pozitív p ozitív és negatív, negatív, örökérvény örökérvény nek vagy vagy változékon változékonyna ynakk tekintett jelentéstartalmakat hordozhat, így további értelmezésre, konkretizálásra szorul.
Ez a konkretizálódás utóbb abban az irányban ment végbe, hogy az éthosz lényegét az érd ek orientá entáltlt szemlélet sz emlélet h át térbe térb e sz orításá or ításában ban és a z igazságosságérvényesítésének igazságosságérvényesítésének követelményében látják. Egy ilyen megközelítés azonban két vonatkozásban is pontosításra szorul. Egyfel l az igazságos i gazságossá ságg fogalmába fogalmábann rejl — és és a történelemben ismételten ismételten megnyil vánuló, nem egyszer véres összeütközésekbe torkolló - ambivalencia ébreszt kétségeket. Megalapozottnak Megalapozottnak t nik tehát te hát egy olyan, olyan , az igazságos igazságossá ságo gott relativizáló felfogás (M. %'eber), amely amely azt az éthosz éth osz legf bb tartalmi összetev összetevóje ójeként, ként, ám a konk ko nkrét rét esethez és a konkrét konk rét szemé személyhe lyhezz Éíz Éíz d posztulátumké posztulátumként nt értelmezi. Másfel l az a felismerés felismerés veze vezethe thett el az éthoszi fogalmának konkrét tartalommal való kitöltése felé, hogy az nem csupán az igazságosság, hanem más erkölcsi értékek (pl. jellemszilárdság, elvh ség, stb.) hordozója is. A jogász j ogász éthosza sem választ választható ható el az általános emberi gondolkodás gondolk odás - és cselekvés cselekvésmód mód étho éth o szától, mégis — a jogászi hivatás sajátosságaiból következóen - vannak attól megkülönböztet ismé ismérvei rvei is. Ez ek k öz ött - a z igazságosságmellet mellettt - k é t ségtele ségtelennül a jo g ásznak ásznak a jogbiztonsághoz mint alapvet értékhez értékhez Éíz dó elkötelezettsé elkötelezettsége ge érdem érdemel el megkülönbözte megkülönböztetett tett figyelmet. 4. Igazságossá Ig azságosság g és jogbiztonság jogbiztonság Az igazságosság (lat. iustitia) az igazsággal ellentétben ellentétben nem ismeretelméleti, ismeretelméleti, hanem erkölcsi fogalom; nem valamely állításnak a valósággal való megegyezésére utal, hanem azt az erényt jelenti, jelenti, amely amely mindenkine mindenkinekk kijelöli azt, ami neki j ogosan kijár, ' E z az erény tesz bennünke bennünkett Ld. Idegen szavak kériszótára. Szerkesztette Bakos Ferenc. Budapest, 1960. 205. old. 25
SCEÓIIDT, SCEÓIIDT, Heinr He inrich ich:: Philosophisches Phil osophisches Wörterbuch. Wörterbuch. Achte, völlig neubearbeitete neubearbeitete und erweiterte erweiterte Auflage. Leipzig, 1931. 148. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogalmakba, jogfogalmakba,
képessé arra, hogy mindenkinek megadjuk azt, ami ót megilleti. Ebben az értelemben tehát az igazsá igazsággosság az e m ber i c s elekvésnek elekvésnek va lamilyen er kö lcsi-jogi lcsi-jogi k ö ve telményh telményhez ez va ló alkalmazko alkalmazkodá dásá sát,t, az azzal azza l megegyezó magatartást magatartást jelenti, s e m i n ségében a jog egyik lényeges össze összetev tev je, alapelve. A modern értékfilozófta az igazságosságot mint az emberi együttélés szabályozóját olyan végs végs , alapvet alapvet értéknek tekinti, tekinti , amely nem vezethetó ve zethetó vissza valamilyen más, magasabbre magasabbrend nd értékre. értékre. E meggy zódés zódés els els jelei már az antik görög görö g filozó fil ozófia fia kezdeteinél felfedezhetók felfedezhetók az igazságosság„ illetve az azt megtestesító jog isteni eredetének hangsúlyozásában, Themis és személyéhez ez való való kapcsolásába kapcsolásában, n, Á jog erk e rkölc ölcsi si jellegének jel legének hangsúlyozása, hangsúlyozása, az Diké istenn k személyéh igazságo igazságoss sság ágnak nak a jog elengedhetetle el engedhetetlenn tartalmi köv k övetelményeként etelményeként történ törté n elismerése a jogi jog i gondolkodásnak évszázadokon át meghatározó vonása maradt. Ez a gondolat élt tovább a sztoikusoknak a vi lá grendet grendet átható, átható, ugy ancsa ancsakk isteni ere det det örök t ö r vényr l szóló tanításáb tanításában, an, amely amely a természetben természetben uralkodó ésszer ésszer séget séget fejezi ki és é s mint m int az emberi értelem értele m által felismert természeti törvény parancsokat és tiltásokat közvetít az ember számára. Áz örök törvénynek {lex aeterna) és a természeti törvénynek {lex naturalis) az emberi törvényhez (lex humana humana)) f z d viszonya viszonya olyan olyan kérdés, kérdés, ame amely ly nemcsa nemcsakk a sztoiku sztoikuss filozófia római utóéleté ut óéletében ben (Cicero), hanem a középkori skolasztikus filozófiában (Aquinói Szent Tamás) is a jog erkölcsi tartalmára, az igazságosság követelményeivel való összefüggésére irányította a figyelmet. figyelmet. Ez, a jog j og mibenlétére mib enlétére vonatkozó vonatkozó alapállás alapállás csak csak a pozitivista jogfelfogásnak a 19. századba századbann kibontakozó térhódításával té rhódításával párhuzamosa párhuzamosann változott meg, illetve illet ve szorult háttérbe. Á kérdés k érdés most már az, hogy milyen konkrét konkré t követelményeket támaszt támaszt a jogásszal jogásszal szembe szembenn az igazságosság? Az ókori Hellász-ban ezek a követelmények kezdetben a mindennapi élet és különösen '7Q a kereskedelmi forgalom szükségleteihez kapcsolódtak. Mint arról Arisztotelésztudósit, Arisztotelésztudósit, azt tekintették tekinte tték igazságos emberne embernek, k, aki figyelembe figy elembe veszi a szokást vagy a szabályt, szabályt, vagyis betartva ígéret ígéretét, ét, híven teljesíti szerz déses déses kötelezet kötelezettsé tsége geit. it. Utóbb e z a k ö vetelmény ve telmény általánosa ál talánosabb bb formát öltött, és Rómában már az élet minden vonatkozására kiterjed jogi követelményként fogalmazódott meg. Ezt fejezte ki a Kr.u. 2. században élt római jogtudós, Ulpianus híres meghatározása„mely szerint "az igazságosság az állandó és örökös akarat arra, hogy minden mindenkin kinek ek megad megadják ják az t megilletó megilletó jogot." U g y ancsakUlpianus-nak ancsakUlpianus-naktulajdonítják tulajdonítják a jog miben mibenlé lété tének nek - vagy vag y in kább céljának - az t a me ghatározás ghatározását, át, atnely atnely a kö vetkez vet kez hármas követelményben foglalható össze: tisztességesen élni, mást nem sérteni, mindenkinek megadni a magáét. G Ó7
Nikomakhoszi etika etika V. 2.12, Iustitia Iustit ia est constans constans et perpetua perpetua voluntas voluntas ius suum cuique cuique tribuendi, D . 1. l. 10, 10 , Iuris praecepta praecepta sunt sunt haec: haec: honeste honeste vivere, alterum alterum non laedere, suum suum cuique tribuere. D. l. 1. 10.1. 10. 1. Ld. L d. BRÓSZ,Róbert-PÓLAY BRÓSZ,Róbert-PÓLAY El emér: Római jog. Bud apest, 1986. 64. 64. old,
PÉTERI Z: Z : Bevezeté B evezetéss a jogfogalmal.ba jogfogalmal.ba ..
A kérdés ezzel ezzel kapcsolat kapcsolatban ban úgy vet dik fel, hogy mi m i az, az , ami jogosan jo gosan megillet bennünke bennünket,t, vagyis ami nekünk nekünk "kijár". "kijár ". Platón az ideális id eális államról államról szóló híres hí res dialógusában dialógusában ezt a kérdést kérd ést úgy válaszolt vá laszoltaa meg, hogy "államunk "államunk azáltal azáltal lett igazság ig azságos ossá, sá, hogy a benne lév három népréteg né préteg mindegyike mindegyike a maga mag a munkáját végezte." Platón tehát abban látta az igazságosság lényegét, hogy mindenkinek a maga adottsá adottságai gai - lelkialkata és képess képesség égei ei - alapján alapján kell megtalálnia az ót megillet megillet helyet az államban. Az a társadalmi t ársadalmi berendezk berendezkedés edés tekinthet tekinthet igazságosn igazságosnak, ak, ahol ahol minden mi nden egyes polgár azt a foglalkozást fogla lkozást folytatja, fo lytatja, amelyre természeténé természeténéll fogva a legalkalmasab legalkalmasabb, b, Arisztotelész számára is a társadalmi együttéléshez kapcsolódik az igazságosság, mint az embe embern rnek ek más emberekhez emberekhez f z d viszony vi szonyán ának ak jellemzóje. jellemzóje. Egyrészt mint kiegyenlít igazságosság (dikaion (dikaion diorthótikon, utóbb utó bb latin l atin kife ki fejezéss jezéssel el iustitia iustitia commutativa) commutativa) mintegy mint egy
"kiigazítja", "kiegyenlíti" az emberek közötti viszonyokat, másrészt mint osztó i gazságosság gazságosság
{dikaion dianemétikon, dianemétikon, iustitia iu stitia distributiva) a vagyon és a kitüntetések ki tüntetések szétos szétosztá ztását sát rend rendezi. ezi. A kiegyenlít kiegyenlít igazságo igazságoss sság ág abban abban nyilvánul rneg, hogy m ind a polgár po lgárok ok önkéntes önk éntes jogügyletei jogügyletei (adásvét (adásvétel, el, kölcsön, stb.), mind az a z általuk általu k elkövetett elk övetett jogsértések j ogsértések (lopás, csalás csalás,, er szak, szak, stb.) eseté eseténn "kiegyen "kiegyenlít lít dést" dést" hoz hoz létre lé tre,, amennyi am ennyiben ben valamiféle valamiféle "egyenl sége séget" t" valósít meg az érintettek között pl. a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás, az áru és az ár, a kár és a kártérítés
vagy a b ncselekmén ncselekményy és annak annak büntetése tekintetében. tekintetében. Az osztó igazságosság viszont a javak elosz elosztá tásá sánál nál csak re latív lat ív egyenl eg yenl séget séget teremt, te remt, am ennyiben bi zonyos zon yos meg különböztetó ismérveket érvényesít: úgy részesíti belólük az állam polgárait, amilyen mértékben arra érdem érdemeesnek nek tekinti ket. ket . M in t A r is ztotelész ztotelész megáll megállap apít ítja, ja, ezt a m ér cét az adott ad ott ál lam alkotmánya szabja meg, és aszerint, hogy mit tekintenek érdemnek, városállamonként változik: az arisztok arisztokráci ráciába ábann az erény, az oligarchiába oli garchiábann a vagyon vagy az el kel származás származás,, míg a minden szabad szabad polgár egyenl ségére ségére épül demokráciában a szabad szabadság ság képezi képezi a megkülön meg külön böztetés alapját. Ugyanígy Ugyanígy valamilyen egyenl egyenl ség gondolatát (aequitatem (aequitatem quandam) állítja a z igazságos ig azságossá ságg fogalmanak középpontjába Aquinói Szent Tamás is, Az igazságosság nála mint alapvet erény - más erényekt erényekt l eltéróen — aküls ", vagyis vagyis emberek emberek közötti kapcsolatokra vonatkozik és a "kiegyenlítés" követelményét tartalmazza a "mindenkinek a magáét" (suum cuique) klasszikus elve alapján. ' Az igazságossá iga zságosságg szeri szerint nt követend magatartást magatartást mindenkor mindenkor a "suum" mint mérce m érce
ÖsszesM vei.II. kötet. Budapest, Állam. IV. 441. d. In. Platón ÖsszesM Budapest, 1984. 1984. 287. old. Nikomakhoszi etika etika V. 113la -b. Ideo proprius actus iustiúae uihil aliud ali ud est e st quam reddere reddere unicuique quod suum est. est. Summa Summa theol. 2. II. 57. 1-2.
PÉTFRI Z: Bevezetés a jogfogalmakba,
határozza meg; ez pedig úgy definiálható, mint másokkal szemben valamilyen jogalapon {pl.32 szerz dés alapjá alapján) n) támasztott támasztott igény egy meghatározott meghatározott magatartást vagy szolgáltatást szolgáltatást illet en. A mai jogászt j ogászt a " ki egyenlít " és az "oszt " osztó" ó" ig azságo azságoss sság ágna nakk ez a megk m egkülönbözte ülönböztetés tésee a magánjogi és a közjogi szabályozás szabályozás jellegében jellegében megmutatkozó megmutatkozó külö k ülönbségre nbségre emlékezteti. Ha Ha ugyanis ugyanis az el bbit úgy tekintjük, mint "egyenrangú", t ehát a jog által egyenl nek tekintett és ennek megfelel en egyen egyenll ként kezelt személyek személyek közötti viszonyok v iszonyok szabályozását, szabályozását, az utóbbit pedig mint az államhatalom és az állampolgár közötti, tehát fölé- és alárendeltségen alapuló jogi szabályozá szabályozást, st, úgy kézenfekv az a köv etkeztetés, hogy a magánjogra a kiegyenlít , a közjogra pedig az oszt o szt ó igazságo ig azságoss sság ág érvényes érvényesül ülése ése jellemz , {Ez utó u tó bbi v onatk on atkozásb ozásban an modern viszonyok között természetesen nem csupán a vagyon és a kitüntetések szétosztásáról
van szó, szó, hanem hanem a f hatalom minden minden olyan intézkedésé intézkedésér r l is, amellyel amellyel az az emberek e mberek egy csoportját csoportját kiemelten kezeli„ kezeli„ tehát tehát különböz különböz kedvezmény kedvezményeket, eket, el nyöket juttat számukra, vagy az általános általános szabály szabályoz ozás ástól tól eltér elbánásban elbánásban részes részesíti íti ket, {pl { pl.. az a z adó a dóterheket terheket az adózó adó zó teherbíró képességé képességének nek megfelel megfelel en szab szabja ja ki, az el léptetést meghatározott meghatározott feltételekhez, fel tételekhez, így í gy a szakképzettség szakképzettséghez hez és a szolg szolgálati álati id höz köti, köt i, stb.). st b.). A jo gbiztonság gbiztonság mint a jog másik alapelve az embernek a rend és a biztonság iránti természete természetess vágyód vágyódás ására ára veze vezethe thett vissza; vissza; ezzel indokolható a jognak j ognak a társadalmi együttélés rendjének és békéjének biztosítására irányuló feladata is. A jogrend nem más, mint a béke rendje ' , s a jogbizton jogb iztonság ság fogalma is ebben az öss összef zefügg üggésb ésben en nyeri el értelmét. Á jogbiztonság jog biztonság fogalmát fogalmát kett s értelembe értelembenn szokták szokták haszná használni. lni. Egyfelól azt a szilárd szil árd rendet jelenti, amelyet az államba állambann éppen éppen a jog hivatott biztosítani, másfel másfel l pedig magának a jognak a biztonságát, vagyis bizonyosságot arra vonatkozólag, hogy mi a jog. A jogbiztonságra épüló rend teszi kiszámítható kiszámíthatóvá vá minden emberi cselekvés következmé következmény nyeit, eit, az el e l relátást relátást és a tervezést, tervezést, a jöv jö v befo be folyásolá lyásolását sát s ezzel az élet éle t f olyamatossá ol yamatosságá gának nak biztosítását. biztosítását. Ebben az értelemben tekintette a múlt század jeles angol jogásza és jogfilozófusa, Jeremy Bentham a jogbiztonságot jogbi ztonságot a civilizáció civiliz áció olyan ismérvének, ismérvének, ame amely ly a kultúrembert kul túrembert a vadembert vadembert l, a békét a h ábor áborút útól, ól, végs soron pedig az embert az áll attól megkülönböz megkülönböztet teti.i. Ez a r en d a j o g bizonyosságára épül, ami sta bi litásának lit ásának,, megismerhetó me gismerhetósé ségé géne nek, k, köxérthet ségé ségéne nekk és egységes alkalmazásának következményében foglalható össze. A stabilitásravagy stabilitásra vagy állandóságra állandóságra való törekvés törek vés az ember természe ter mészetes tes hajla hajlamai mai közé tartoz t artozik. ik. Ami hosszú ideje fennáll, az megszokottá válik s további fennállását már a hagyomány ereje is alátámasztja. Ezzel magyarázható a jog keletkezésének szokásjogi útja, valamint az e folyamat történeti-szociológiai megalapoz megalapozásá ására ra törekv törekv elméletek elméletek tartós hatása hatása a jogi gondolkodásra. gondol kodásra. A hatályos joggal szemben a stabilitás követelménye abban foglalható össze, hogy a jogi Ld. MESSNER, Johannes: Das Naturrecht. Innsbruck - Wien - Múnchen, 1960. 192. old. Ld. COING, Helmut: A jogfilozófia alapjai. Budapest, 199á. 134. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogalmakba ...
szabályozásnak az életviszonyok lehetóleg tartós rendezésére kell törekednie. A jog gyakori változ változás ásai ai ugyanis a j o g bi zonytalanság zonytalanság forrásai: fo rrásai: a g y or s e gy másutánb másutánban an bekövetkez bekö vetkez módosulások nemcsak a joganyag szertelen megnövekedéséhez, a tájékozódást megnehezít vezetnek, hanem végs végs soron soron a jogrend jo grend szilárdságáb szilárdságábaa vetett vetett hitet is is jogszabály-inváziohoz vezetnek, megrendíth etik.
A jog megismerhet megi smerhet ségé ségéne nekkkövetelm követelmény ényee azzal azzal az si eredet , a római jogban is ismert alapelvvel függ össze, amely szerint a jog nem-ismerése nem mentesít a következmények viselésének terhe alól (ignorantia iuris non excusat), vagy - ahogyan az a iustinianusi Digesta ban olvasható - "szabály, hogy a jog nemtudása kinek-kinek árt".'" A jogszabályok címzettjei szá számára tehát tehát létfontossá létfontosságú gú azok ismerete, ismerete, de a j o gn ak j og követ magatartás magatartás vagy jogalkalmazás jogalka lmazás útján történ érvényesül érvényesülése ése is a hatályos hatályos jog ismeretét feltételezi. Ez viszont vi szont a jogalkotóval jogalko tóval szemben támasztja támasztja azt a követelményt, köv etelményt, hogy a jogszabályok j ogszabályok megismertetés megismertetésér ér l, közzété közzététel telér ér l gondoskodjék gondoskodjék.. A jog j ogszabályo szabályokat kat ki ke ll hirde hi rdetni; tni; ez e z érvényess ér vényesség égük ük nélkülöz nélkülöz hetetlen hetetlen el feltétele (conditio sine qua non). A j og megismertetését me gismertetését s ezzel a jogbiztonságot jogbiz tonságot szolg szolgál álják ják azonban azok a t o vá bbi eszközök eszk özök és m ód szerek szerek is, is , am elyeket a m o dern de rn jogrendszerek e cél szolgálatában alkalmaznak (pl, a jogszabályok rendszerezése, jogszabály gy jtemény jtemények, ek, nyilvántartások, nyilvántartások, ismeretterj ismeretterjesz esztt el adás adások, ok, rádiós és televíziós televíziós m sorok stb. formájában). Érdemes azonban megemlíteni, hogy a jogismerettel kapcsolatban Magyar orszá országon gon egy, az MT A Á l lamla m- és Jogtudományi Jogtudományi Intézete által által 1965-ben végzett végzett felmérés
legalábbis elgondolkodtató helyzetr l tájékoztatott, tájékoztatot t, amenn amennyiben yiben a vizsgálati vizsgálati eredmények eredmények alig több, mint 50%-os jogismeretr l tanúskodtak a megkérd megkérdeze ezettek ttek körében.
kérdése els sorb sorban an a jogi nyelv mibenlétéve mib enlétévell kapcsolatos. kapcsolatos. Ez a A jog közérthet közérth et ségé ségéne nekk kérdése nyelv - és k ü lö nösen a j og szabályok szabályok nyelveze nye lvezete te - ugya ug yanis nis az évszáza év századok dok folyamán fo lyamán a mindennapi életben használt használt nyelvt nyelvt l sokban eltéró sajátos stíl stílusjeg usjegyeket yeket vett fel: fel : nem rábeszél, rábeszél, meggy z vagy magyaráz ma gyaráz,, hanem parancsol; parancsol; nem siet a jogszabályok jogszabályok címzettjeinek címzettjeine k segítségére segítségére azzal, hogy az általános rendelkezéseket konkrét példákkal megvilágítsa, az új szabályozást a korábbival történ tö rtén összeha összehaso sonlítás nlítás útján érthet bbé tegye, vagy egy-egy, a törvény törv ény szövegében szövegében szerepl szerepl szónak szónak vagy kifejezésnek kifejezésnek a törvényhozó által elfogadott jelentésére külön külön is felhívja a figyelmet. Idegen a törvények tö rvények nyelvezetét nyelvezetét l a mindennapi beszéd beszéd folyamatosság folyamatosságaa is: az egyes jogszabályok és jogtételek paragrafusok és bekezdések által tagolt formában szerepelnek. A jogi nyelvet az érzelmeket érzelmeket háttérbe háttérbe szorító szorító "tárgyszer " kifejezésmód, kifejezésmód, a szigorú szigorú keretek között mozgó terminológia, termino lógia, a kifejezés ki fejezés eszközei eszközeinek nek sz kössé kössége, ge, a lapidáris lapidáris stílus jellemzi, jellemzi, amelynek hátterében hátterében az állam oldaláról megnyilvánuló hatalmi hatalmi öntudat is folfedezhet folf edezhet ." Ha H a min m indehhez dehhez még a jogalkotók részér l a pontatlan vagy homályos fogalmazá f ogalmazáss és ennek ennek eredmény eredményekén ekéntt a regula est est iuris quidem i gnorantiam c uique nocere ... D. 22. 7. 9. Ld. BRÓSZ-PÓLAY: I. m. 393. old. QC
Ld. A jo gismeret xrizsgái xrizsgáiata. ata. Az Az MTA Ál lamla m- és Jogtudományi Jogtudományi Intézetének kiadványai. Társadalom és és Jog. I. Budapest, 1967. Ld. RADBRUCH; Binführung in die Rechtsuissenschaft, 46-47. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogal jogfogalmakba makba ...
19
szöveg két- vagy többértelmúsége is hozzájárul, a jogi szövegek tanulmányozása még a szakembert is próbára teheti és tág teret nyithat a jogalkalmazói önkénynek, A jog egységes alkalmazásának követehnén követehnénye ye kett kett s célkit célkit zést zést szolg szolgál. ál. Egyfel Egyfel l azt hivatott m egak egakad adáályoz lyozni, ni, hogy ho gy e gy -egy jo geset eldö ntésén ntésénél él tú lságosan lságosan széles té r n y i ljék lj ék a jogalkalmazó személ személyis yiség égéb éb l fakadó szubjektív értékelések ét~ ényesülése számára, másfelól pedi pedigg azt, hogy az á l lam i j og alkalmazó alkalmazó szervek szervek a j o gs zabál zabályo yokk eltér ért elmeze elmezesse következté következtében ben ugyanazon ugyanazon típusú ügyekben egymástól egymástól különböz kül önböz , sót egymássa egy mássall ellentétes ellentétes döntésekre jussanak, ami bizonytalanságot kelthet a hatályos jog tekintetében. A jogegység követelménye tulajdonképpen már azokban, a polgári átalakulást kisér ún, hatalommegosztási hatalommegosztási elméletekben bennerejlett, amelyek az új jogszabályok létrehozásának, vagyis a jogalkotásnak monopóliumát a törvényhozó törvé nyhozó hatalom számára tartották fenn, s ennek megfelel en a végre hajtó és a bírói b írói hatalom hatalo m szerepét e vonatkozásban vona tkozásban csak a jogszabályok jogszabályok alkalmazás alk almazására ára korlá tozták. Montesquieu híres megfogalmazása szerint "az ország bírói csupán a törvény szavait kimondó élettelen szájak: szájak: élettelen lények, akik a tör t örvényeknek vényeknek sem erejét, sem szigorúságát szigorúságát nem képesek mérsékelni."" A modern demokráciákban, amelyek a jogalkotásban való rész vételt a végrehajtó hatalom szervei számára is biztosítják, s ahol helyenként az ún. bírói jog elismerése formájában a jog keletkezésének más, a törvényhozáson kívüli útjai is megnyíltak, a
jogegységet rendszerint az igazságszolgáltatás keretében megvalósított szervezeti és eljárási megoldásokkal (pl. a legfels bb bírósá bíróságok gok megfeleló megfeleló jogosítványai jogosítványai útján) kívánják biztosítani. A jogbiztonság jogb iztonság garanciái garanciái között egyes szerz szerz k a jog jog tételezettvoltát tételezett voltát is meg szokták említeni. Ez kétségtelenül kétségtelenül jellemz vonása az írott jog j og domináns dom ináns szerepén szerepén alapuló alapuló ún. kodifikált jog kodifikált jog rendszer rendszerekn eknek, ek, ám csak fenntartásokkal mondható el a szokásjogi sz okásjogi hagyományokat mindmáig mindmái g meg meg rz ango angols lszá zász sz(common (common law) rendszerekról. Áz igazságossá fol yamán számos számos iga zságosság g és a jogbiztonsag egymáshoz való viszonyaa viszonya a történelem folyamán problémát vetett fel, és mindmáig szenved szenvedélye élyess viták tárgyát képezi. Ha H a nem helyezkedünk helyezkedünk is arra arra a széls sége ségess állás álláspo pontr ntra, a, hogy e két alapvet jogi érté é rtékk vagy vag y alapelv szükségsz szükségszer er en ellentétes követelményeket rejt magában, így egymással eleve összeegyeztethetetlenek, az mégsem tagadható, tagadható, hogy hog y ellentétbe kerülhetnek -és igen gyakran kerültek is — egymással. A jogbiztonság jogbi ztonság ugyanis a pozitív jog érvényesít érvé nyesítés ését, ét, követését követését vagy alkalmazását alkalmazását követeli meg, még abban az esetben esetben is, ha ez szembefordulást szembefordulást jelent az ember személyes meggy meggy z déséve désével,l, i gazsá gazságé gérz rzet etév ével. el. Á j o g bizto bi ztonság nság megel zi az iga i gazságos zságossá ságot got (Rechtssicherhe (Rechtssicherheitit geht geh t vo vor Gerechtigkeit) - hangzik az uralkodó pozitivista jogfelfogás hitvallása. Ez a követelmény fokozottan fokozot tan érvényes a jogászi jogászi hivatás minden képvisel jére: akár bíróként, akár ak ár ügyészként, jogtanác jogtanácso sosk sként„üg ént„üg yvédként yv édként vag y kö k ö zigazgatá zi gazgatási si tisztvisel tis ztvisel ként ként tevékenyked te vékenykedik, ik, alapvet al apvet feladata feladata a jogbiztonság jo gbiztonság szolgál szolgálata, ata, vagyis a lekiismerete lek iismeretess rködés a jogszab jog szabályok ályok betartása
MONTESQUIEU, Charles: A törvények szelleméról. II. köt. Budapest, 1962. 322. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogaltttakba ..
20
fölött.38Ez a pozitivista jogtudományalapállása jogtudományalapállása is: az ún. "Általános jogtan" (Allgemeine Rechtslehre) egyik jeles képvisel képvisel je szerint szerint "a legmegvetend legmegvetend bb jogot is, amennyiben formailag korrekt módon jött létre l étre„k „k ötelez öt elez nek kell elismernün elismernünk." k." Bár az ilyen "visszaélé "visszaéléss ssze zer r jogot" jogot" (iVIi (iVIiss ssre rech cht) t) a lehet leghamara leghamarabb bb el kell t ör ölni , de "me " mert rt ma m a jog j og , ma m a t iszteletbe is zteletbenn kell tartanunk" ( Bergbohm). A bíró bí ró számára hivatásábó hivatásábóll fakadó kötelesség, hogy hogy a törvényhozó tör vényhozó akaratát érvényesítse. Tartalmát tekintve bármennyire igazságtalan legyen is tehát egy-egy jogs jogsza zabá bály, ly, magával lé tezésév tezésével el mégis ho zzájárul eg y a l apvet apv et cé l, a j o g b iz-tonság iz -tonság szolgálat szolgálatáho ához, z, ezért mindenképpen mindenképpen követendó. követendó. Nem lehet tehát kétségbevonni kétségbevonni még egy rült uralkodó jogi formába for mába öltöztetett öl töztetett parancsainak parancsainak érvényes érvényessé ségé gétt sem. sem. (Radbruch) A jogpozitivi jogpoz itivista sta felfogás azon azon a meggy meggy z dése désenn ala alapul, pul, hogy a jogalkotásra vonatkozó szabá szabá lyok betartásával létrehozott törvények ipso facto megfelelnek a jog kritériumainak, vagyis a jog azonos a törvénnyel (Laband), és "vitathatatlanul érvényes az az igazság, hogy a szuverén hatalom bármilyen, tetszés szerinti jogi tartalmat tételezhet". (Somló) Még egy nyilvánvalóan igazságtalan, egyoldalú és önkényes motívumoktól (pl. párt-elfogultságtól) vezérelt, vagy az egyenl egyenl elbánás elbánás (suu (suum m cuique) elvét súlyosan sért sért jogszabály jogszabály is formális értelemben értelemben hatályos hatályos (pozitív) jog marad mindaddig, amíg azt az államhatalom érvényben tartja.(Thoma) Egy ilyen álláspont abban abban az eset esetben ben aligha támadha támadható, tó, ha feltételezzük fe ltételezzük - amint am int az a jogpozitivi jogpozit ivizmus zmus múlt századbeli térhódítása idején tortént - hogy a törvényhozó nem fog kibocsájtani "megvetésre méltó" méltó" tö rvé nyeket. Jólismert tény azonban, hog y ezt a f el tét elezést elezést századunk századunk to talit arista
rendszereinek gyakorlata ismételten megcáfolta: a jogi forma gyakran szolgált az igazságosság és a humánum humánum alapvetó alapvetó követelményeit súlyosan súlyosan sért sért jogi tartalmak tart almak befogadá b efogadásá sára, ra, többnyire többnyire azzal a klasszikus klasszikus erede eredett indokolással indokolással alátáma alátámasz sztva, tva, hogy ez a nép érdekében történik, és a nép üdve a legf bb törvény (salus populi populi suprema suprema lex), Valójában Valój ában azonban azonban itt csupán c supán az ugyancsak jogi alapelvnek tekintett célsz célszer er ség ségvagy államrezon szempontjai érvényesültek, ér vényesültek, azt az si f el ismerés ismeréstt igazolva, igazolva, hogy a p o z ití v jo g a m a g a k i zá rólagos rólagossá sággában az igazságtalans igazságtalanság ág forrásává valhat valhat (summum ius -summa iniuria). Éppen ezzel a veszéllyel veszéllyel szemben szemben jelenthet jelenthet védelmet a jog jo g erkó e rkólcsi lcsi tartalmára, az igazságos igazságos sággal való szoros kapcsolatára való hivatkozás. Az ember ugyanis mást is, többet is vár a jogtól, mint rendet és biztonságot (Coing); az igazságosság a jognak a jogbiztonsággal egyené egyenérté rték k alapelve, alapelve, amelynek amelynek azt k iegészítve, azt alátámasztva alátámasztva kell érvé é rvényesü nyesülnie. lnie. Nem szükséges szükséges tehát tehát az igazságossá igazságosságg és a jogbiztonság jog biztonság különbségét, esetleg ellentétét ellent étét fölöslegesen föl öslegesen kiéleznünk„nem kiéleznünk„ nem kell kel l arra ar ra a széls séges séges állásp álláspontra ontra helyezkednünk, hogy legyen legye n igazságossá igazságosság, g, még ha elpusztul is a világ (fiat iustitia, pereat mundus). Az igazságosságot azért kell érvényesíteni, érvényesíteni, mert az is a béke és a rend fenntartását, fenntartását, végsó soron tehát a jogbiztonságot jogbizt onságot szol gálja, ezért minden kormányzat szilárd alapját képezi (iustitia est regnorum fundamentum).
.;8
SCHWINGE, Erich: Eric h: Der Jurist und sein Beruf. Ei ne Einfúh Ei nfúhrung rung in die Rechtsx Rec htsxaz azsssens sensch chaft aft.. Hamburg, 1960. 16. old.
PÉTERI 7: Bevezetés a jogfogaltttakba,
Nem jelenti ez természetesen annak tagadását, hogy a jognak ez a két alapelve adott esetben ellentétbe is kerülhet egymással, Az ellentmondás különösen a totalitárius rendszerekben s általáb általában an a diktatúrákban diktatúrákban élez dik ki: nem véletlen v életlen tehát, hogy az ebb l fakadó problémák éppen éppen a II. II . vil v ilághábotú ághábotú után, után , a nemzetszocialista nemzetszocialista rendszer rendszer össze összeoml omlásá ásátt követ felel sségr sségre e vonáskor kerültek a joggyakorlat és a jogtudomány figyelmének középpontjába. Ebben a rend szerben szerben — amint int az közismert - az emberi méltóság semmibevétele semmibevétele,, deportálások, koncentráctós koncentr áctós táborok és tömeggyilkosságok is szentesítést nyerhettek a jogi formák felhasználásával, és a gaztet gaztettek tek elkövet i az utóbb utó bb bekövetkez számonk számonkéré éréss során során rendre a pozití po zitívv jog ir ánti ánt i kötelez engedelmes engedelmessé ségre gre hivatkozással ("parancsra ("parancsra tettem") kerestek ke restek mentséget és igényeltek felmentést a maguk számára. E kísérletekkel szemben -és a bíróságok elmarasztaló ítéleteit a jogtudomány oldaláról is alátámasztva — fogalmazódott meg a jogpozitivizmus legtekinté lyesebb lyesebb német német képvisel képvisel je részér részér l az a nagy felt nést kiváltó és maradandó maradandó hatású hatású gondolat gondolat menet, amely új perspektívákat vázolt fel az igazságosság és a jogbiztonság viszonyá-nak értelmezésével kapcsolatban. Kiindulási pontja az a felismerés, hogy a jogpozitivizmus a maga "a törvény az törvény" törvény " meggy z désév désével el tényleg ténylegese esenn védtel védtelenné enné tette a német jogá-szokat az az önkény szülte törvényekkel szemben. Igaz ugyan, hogy - mint minden törvény — egy egy értékkel ezek a törvények is rendelkeztek, amennyiben egyfajta jogbiztonságot valósítottak meg (" jobb bármiféle törvény, mint a semmilyen" ), a jogbiztonság azonban nem a jog által megvalósítandó egyetlen egyetlen étték. Ha tehát a pozitív pozití v jog jo g ellentétbe e llentétbe kerül az igazság i gazságos ossá ságg törvényi törvényi formát nem öltött normájával. olyan konfliktus keletkezik, amelyet a jogbiztonság érdekében ki kell küszöbölni. Ennek során a pozitív, tehát írott formában rögzített és a hatalom által biztosított jognak jog nak akkor akk or is els bbség bbséget et kell élveznie, ha tartalmilag igazságtalan (ungerechtes Recht), mert jog. Ahol azonban azon ban az igazságoss igazságosság ágra ra egyá egyáltal ltalán án nem törekszene tör ekszenek, k, ahol az egyenl séget séget mint a z igazságos igazságossá ságg lényegét lényegét semmibe veszik, ves zik, ot t a z i g a zságossá zságosságg ggal al való val ó e l lentét lenté t oly ol y elviselhetetlenné válik, hogy a pozitív törvény már nem csupán "igazságtalan jog", hanem a maga egészében nélkülözi a jogi jelleget, törvény köntösébe öltöztetett jogtalansággá, nem joggá válik (gesetzliches Unrecht), s így természetesen nem is kötelez. A pozitív jognak ilyen esetben meg kell hátrálnia, háttérbe kell szorulnia egy "törvényfeletti jog"-ot képvisel igazságossággal szemben.' A poziti poz itivista vista Radbruch tehát az igazságo igazságoss sság ág és és a jogbiztonság ütközése esetén esetén bekövetkez bekövetkez feszültséget a természetjogi felfogásnak tett engedmény árán igyekezett feloldani, ez a kísérlet azonban azonban nem nem küszöbölte küszöbölte ki a felmerült nehézség nehézségek eket. et. A "törvén "t örvényfeletti yfeletti jog"-r jog "-raa való val ó hivatkozás hiv atkozás ugyanis -éppen az az igazság igazságos ossá ságg ggal al mint többféleképpen értelmezhet fogalommal való kapcso k apcso lata révén - nem ad egyértelm egyértelm választ választ arra a kérdésre, kérdésre, hogy hogy hol húzódik az "igazságtala "igazságtalann jog" és a "törvényes jogtalanság" közötti határvonal, illetve mikor válik a pozitív törvényben k ifeje ifejez z d igazságta igazságtala lannság ság annyira el viselhete viselhetetltlen enné, né, hog y v el e sz emben j og osult a z engedelmesség megtagadása is. További kérdés, hogy ki hivatott ennek eldöntésére. Aligha RADBR UCH:: Gesetzliches Unrecht und übcrgesetzliches RADBRUCH übcrgesetzliches Recht. Recht. In: Rechtsphilosophie. 347-357. ol d.; magyarul: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog. Fordította Nagy Endre. In: Modern polgári jog elméleti tanulmányok. Szerkesztette Varga Csaba. Budapest, 1977. 135-136. old.
PÉTERI Z: Z : Beveze Bevezetés tés a joglbgalmakba, j oglbgalmakba,
22
lehet kétséges, hogy ha e kérdések megválaszolás megválaszolásaa kinek-kinek szabad belátására belátására volna bízva, bízv a, ez jogbizonytala jogbizonytalans nság ághoz hoz s végs fokon anarchiához vezetne. vezetne. Ha tehát nem fogadjuk fogadju k el az örök, változatlan és az emberi emberi értelemmel értelemmel megisme megismerhet rhet természetjog mint mi nt abszolút érvény , objektív mérce létezését, létezését, úgy be kell kel l érnünk ér nünk azzal a zzal a relatí r elatívv érvényesség érvényesség válass válasszal zal,, amelyet amelyet egy-egy ország pozitív joga kínál, meghatározva azt; -Radbruch kifejezésével kife jezésével élve — ho hogy mi a jogszerií, de nem azt, hogy mi az igazságos.A igazságos.A pozitív jog bizonyos elvárásokat rögzít az adott esetb esetben en követend követend magata magatartás rtástt illet en, s a jogalkalmazó jogalkalmazó szervekre szervekre -els sorban sorban a bíróság bíróságokra okra bízza azok érvényesítésének feladatát. E pozitív jogszabályokat természetesen lehet bírálni, esetleg esetleg elutasítani elutasítani is az igazságossá igazságosságra gra való hivatkozással, hiv atkozással, s t olyan ol yan széls séges séges álláspo álláspont nt is megfog megfogalm almaz azha ható, tó, hogy a b í r ónak óna k egyenes egy enesen en szent kötelessé kö telessége ge a törv tö rvénnyel énnyel szembeni szembeni engedetlenség ott, ahol az engedelmesség engedelmesség sért sértené ené az az igazságossá igazságosságg iránti iránti h séget, amelynek pedig a szolgálatára hivatott (Feuerbach), Az engedetlenségnek azonban -ugyancsak a pozitív jog által meghatározott módon és formában - következményei vannak, s ezek vállalása pl. a totalitárius rendszerekben nagyfokú erkölcsi tartást, a jogászi éthosz érvényesítését igényli a bíró, de általában a jogászi hivatás minden képvisel je részér részér l. Erre a tör t örténelem ténelem számos számos példával példával szolgál. szolgál. A legrégebbiek l egrégebbiek közül jólismert jólismer t a talán t alán legnagyobb legnagyobb római jogász és jogtudós, papinianus példamuta példamutatás tása, a, aki aki nem volt hajlandó fedezni a Caracalla C aracalla által elkövetett testvér gyilkosságot, gyilkosságot, mert -mint állítólag mondotta- testvérgyilkosság testvérgyilkosságot ot nem olyan könny mentegetni, mentegetni, mint elkövetni, s ezért a császár kivégeztette, vagy Morus angol lordkancelláré, aki megtagad ta az eskü letéte letételét lét a VI II. II . Henrik He nrik által kier szakol szakoltt trónutódlási törvényre, törvényre, s ezért életéve életévell fizetett. fizetett. Az újabb példák közül, k özül, mint mint a hatalommal hatalommal a jogászi éthosz alapján történ szembe szembe fordulás különösen frappáns megnyilvánulása von Münchhausen-nek, II. Frigyes porosz király igazságügyminiszterének esete érdemel említést, aki egy alkalommal a királyi tilalommal dacolva rendelte el egy b ncselekmény ncselekmény elkövetésével alaposan alaposan gyanúsítható gyanúsítható állami hivat hi vatalnok alnok letartoztatását, s tettét azzal indokolta, hogy csak a feje és az állása, de nem a lelkiismerete áll mindenkor az uralkodó rendelkezésére." Mindez azt bizonyítja, hogy a jogászi hivatás els els sorb sorban an ajellembeli a jellembeli tulajdonságokhoz tulajdonságokhoz kapcsolód kapcsolódik; ik; a helyesnek tartott célok, célok , ideálok i deálok vagy vag y értékek követésében megnyilvánuló ún. "civil kurázsi" adott esetben sokkal fontosabb lehet, mint a l egcsillogóbb eg csillogóbb int ellektuális ellektuális képesség képességek ek.. Ehhez t ermészete ermészetesen sen a bátorságon b átorságon kí vül megfelel megfelel társadalmi társadalmi háttér is szükséges sz ükséges;; a történelem tör ténelem tanúsaga szerint ugyanis rendszerint szoros szoros kapcsolat kapcsolat áll fenn a tisztségvisel tisztségvisel szilárd, szilárd, elvszer magatartá magatartása sa és any anyagi agi függetlenség függetlenségee között. Th. Roosevelt elnök megfogalmazása szerint borzalmas dolog egy ember számára, ha világossá válik el tte, hogy megélhetése és boldogulása boldogulása attól függ, hogy hog y megmarad-e hivatalá ban. Ez az érzés mega megakad kadályozz ályozzaa t abban, hogy valóban a köz szolgálatában szolgálatában tevé-kenykedjék, és abba abba a kényszerhe kényszerhelyzetbe lyzetbe hozhatja, hogy hivatal hi vatalaa megtartásáért meggy z dését dését és igazsá igazság g érzetét áldozza fel. Nem véletlen, hogy a totalitárius rendszerekben, ahol e függet-lenségnek sem a társadal társadalmi, mi, sem a jogi feltételei f eltételei nem állnak fenn, a jogász szerepe szerepe is degrad degradálódik, álódik, és a központi akarat egyszer egyszer végreh végrehajt ajtásá ására ra korlátozódik.
Ld. SCHWINGE: i. m. 50. old,
PÉI'ÉRI Z: Bevezetés Bevezetés a jogfogalmakba jogfogalmakba ...
23
II. II . A társadalmi normák és a jog 1. A társadalmi társadalmi normák kiala kulása
A társada tá rsadalmi lmi normák keletkezése végs végs soron soron az emberi szüksé szükségle gletekre tekre vezethet vezethet vissza. vissza. Már a kezdetleges társadalmi csoportok együttélése keretében felmerültek olyan szükségletek, amelyek közvetlenül az élet fenntartásával voltak kapcsolatosak, és a közösség tagjainak er fesz feszít ítés ései eitt bizonyos célok célo k elérésére elé résére mozgósították. mozgósították. A s z ük ségletekk ségletekkel el párhuzamo pár huzamosan san megjelen megjelentek tek az els els , bizonytalan bizonytalan és gyak gyakran ran kudarccal kudarccal végz d kísérletek kísérletek is azok kielégítésére kielégítésére,, hiszen hiszen a primit pri mitív ív embernek a szükségl szü kségletek etek kielégítéséh kielégítéséhez ez vezet vezet út megválaszt me gválasztás ásán ánál ál más más eszköz, mint - Hume szóhasználatával - a kéj (pleasure) és a kín (pain) megkülönböztetésének képess képesség ége, e, nem állt r endelkezés en delkezésére ére.. A lét l ét fenntartást fen ntartást biztosító, l egcélszer egcélszer bbnek bbnek bizonyult eszközök és módszerek végül is egy kollektív tapasztalat eredményeként váltak általánosan elfog elfogad adot ott, t, szokássz szokásszer er gyakorlatt gyakorlattá, á, szokássá. A k í v ánt er edményhez edményhez vezet ko llektív llek tív csele cselekv kvés ésb b l származó származó el nyök felismerése fe lismerése az ilyen ilye n szokásokat a helyességgondolatával helyességgondolatával társította; a szokás úgy jelentkezett, mint a közös érdekek megvalósításának helyes módja. Az így kialakult és tartós gyakorlat gyakorlat követend hagyomá hagyományként nyként szállt szállt át apáról apáról fiúra: az sök által is követett követett és az sök tek t ekint intélyével élyével is alátámas al átámaszto ztotttt magatartás magatartás vált a h elyesség el yesség mércéjévé, mércéjévé, követend modellé. Ebból fakadt az adott cselekvé c selekvésmód smód jöv beli kívánatosságá kívánatosságának nak képzete s vele a jöv beli magatartások magatartások befolyáso befolyásolá lásá sána nakk igénye. igénye. Míg korábban ko rábban a közösségi gyakorlat közvetlen célok elérésére (pl. táplálékszerzésre) irányult, vagyis egy közvetlen vagy els els dleg dleges es céltetelezés jelle céltetelezés jellemezt mezte, e, addig az emberi ember i együtté egy üttélés lés el rehaladottabb, rehaladottabb, fejlettebb fejl ettebb szakaszában szakaszában megjelent a közvetett vagy másodlagos más odlagos céltételez céltételezés ésaa jöv jö v ben tanúsítand tanúsítandóó magatartás magatartás követelmén követelményei yeinek nek el zetes zetes megh meghatá atároz rozás ása, a, illetve illetve el el írása képéb képében. en. A jöv re (is) ( is) vonatkozó vonat kozó követelmények követelmények fogalmazódtak fogalmazódtak meg az ún. ún . társadalm társ adalmii normák, viselkedési normák vagy együttélési szabályok formájában. Ezek mint az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló, így a közösség jólétét el mozdító, általáno ált alánosan san elfogadott cselekvésmódo cselekvésmódokból kból (szokásokból) (szokásokból) kialaku kialakuló ló el írások, írások, bizonyos ismétl d emberi cselekvés cselekvésmó módok dok és tevékenys te vékenység égek ek tartós rendezé rendezése se érdekéb érdekében en általános általános formában rögzítették a kö vetend vet end magatartást." magatartást." Ebb E bben en az az értelemben beszélhetünk a társadalmi normákról mint valamilyen társadalmi hatalom tartós és általános általános jelleg el írásairól. írásairól. (Carbonnier). Realizálódásukat Realizálódásukat a közösség hatalma biztosította„ ame amely a z el ír t mo d ellt l e l té ró ma gatartás gatartástt t anúsítókk anúsítókkal al s zemben h át rányos rányos következményeket, társadalmi kényszert helyezett kilátásba„ illetve alkalmazott. (Csak megjegyezzük, hogy e hátrányos következmények a modern társadalomban alkalmazott legsú legsúlyo lyosa sabb bb bünte büntetés tések ekkel kel voltak egyenérté e gyenérték k ek, amennyib amennyiben en a közösségb k özösségb l való kivetést, ki vetést, tehát a biztos pusztulást pusztulást jelentették jelentették a b nös szám számára ára.) .)
I,d. SUMNER, Vú.G.: Népszokások. Budapest, 1978.
PÉTERI Z: Bevezetés Bevezetés a jogfogalmakba jogfogalmakba ...
Az eredetileg eredetileg közösségi közösségi jelleg hatalom utóbb, f leg a társadalomban társadalomban végbemen végbemen vagyoni diAerenciáiód diAerenciáiódás ás hatásár hatásáraa fokozatosan fokozatosan önállósult, vagyis a közösségt kö zösségt l különvált, különv ált, a közösség kö zösség fölé fölé emelked emelked , a t ár sadalmi sadalmi munkamegos munkamegoszt ztás ás külön á gát k épvisel ép visel int ézmény ézményre rend ndsz szer er formájában élt tovább. Olyan hierarchikus rend jött létre, lé tre, amely a régi, régi , egyenl ségen ségen alapuló alapuló emberi együttélés helyére a vagyoni különbségek alapján differenciálódott társadalmat állította. Az új rendben megváltozott az emberek egymáshoz való viszonya is; háttérbe szorult a kezdetleges kezdetleges közössé közösségek gek tagjait tagjait összekapcsoló összekapcsoló szolidaritás érzése, érzése, s megkezd dött az ember embe r önálló, másoktól elkülönült lénnyé válásának, "elmagányosodásának" (Vereinzelung) hosszú folya folyama mata ta.. A kö z össégi kö telékek me glazulás glazulásáával val az e m berek k ö zö tti k a pcsolatok pcsolatok hagyomán hagyományos yos szabál szabályoz yozása ása is megváltozott. A k o r ábban áb ban érvényesül társadalmi normák„ nor mák„ szokások mellé új, formalizált és intézményesült szankciókkal védett magatartási szabályok csatla csatlakoz koztak, tak, s a ko nfli nf liktusoknak ktusoknak korábban k orábban az "önmagát "ön magát szabályozó szabályozó anarchia" anarchia" (Hasse (H assemer mer)) kere kereté tében ben végbement végbement megoldása most már má r eg y új , ö n ál lósult ké nyszerít apparátussa apparátussall rendelkez rendelkez hatalomra hatalomra hárult. Megjelent a jog. Ezt a folyamatot fol yamatot a marxista mar xista társadalo társadalomtudomán mtudományy a társadalmi érdekellentétek érdekellentétekkel, kel, illetve ill etve azok követke következm zmén énye yeké ként nt a köz ö ssé g e g ys égének égének m e gb omlásával omlásával é s a társad árs ad alomnak antagonis antagonisztikus ztikus érdek osztályokra szakadásá szakadásával val kapcsolja kapcsolja össze és magyarázza. magyarázza. Eszerint az újonnan létrejött osztálytársad osztálytársadal alom omban ban a társadalmi normák normá k egyrésze e gyrésze is osztályjelleget osztályjelleget ölt : különválik különválik pl. az uralkodó u ralkodó és az elnyomott osztályok erkölcsi felfogása, f elfogása, s megjele megjelenik nik az ezt tükröz két külön k ülön erkölcsi e rkölcsi normarendsze normarendszer. r. Az uralkodó ural kodó osztály a saját érdekei szolgál szolgálatá atába bann szervezi szervezi meg a társadalmi társadalmi együttélés rendjét, a társadalmi társadalmi lét reprodukcióját. reprodu kcióját. Ez E z f leg abban mutatkoz mutatkozik ik meg, hogy hog y az egyes egye s társada társadalmi lmi osztályok osztályok felfogását kifejez normák csak az uralkodó osztály által megszabott keretek kö zött érvé nyesülhetnek, nyesülhetnek, és ütközés esetén esetén háttérbe
szoruln szorulnak ak az uralkodó értékrend értékrend követelményei követelményei mögött, mögött, Az A z így í gy kialakítot ki alakítottt rend ren d védelmét az uralkod ó osztály er szak-szer szak-szervez vezete ete hivatott biztosítan. ' Létrejö Lét rejönn a társadalmi állam mint az uralkodó viszon viszonyok yok új t í pusú, vagyis vagyi s osztályjelle osztályjelleg g szabál szabályo yozá zása sa a jo g formájában. Csak azok a magatart magatartási ási szabál szabályok yok jelennek meg jogszabályként, jogszabályként, amelyeket az állam a maga kényszerít eszközeivel eszközeivel alátámaszt alátámaszt és érvényes érvényesít. ít. Ez a magyarázata a marxista elmélet szerint az állam és a jog szoros, elválaszthatatlan kapcsolatának, amely történeti útjukat végigkíséri és egészen a jöv beli kommunista komm unista társadalom társadalomban ban esed esedéke ékess megs megszún zúnésü ésükig kig ("elhalás") ("elha lás") megmarad. 2. A társadalmi normák jellemz vonása vonásaii A társadalmi normák a szabályok egyik fajtáját képezik. Szabályról ugyanis kétféle értelemben beszélh beszélhetün etünk. k. A szabály szó egyik jelentése, jele ntése, ontológikus értelme valamilyen cselekvés vagy történés gyakoriságára gyakoriságára,, ismételt ismételt el fordulására, fordulására, megszo megszokott, kott, "normális" lefolyására, vagyis vagyis arra utal, ami rendszerint történik. A szabály másik, normatív értelmében viszont valamilyen
PÉTERI Z; Z ; Bevezetés B evezetés a jogfogal jogfogalmakba makba ...
j öv re vonatkozólag, s annak megvalósul megvalósulásá ásátt célozza célozza."' ."' Els követelményt (Sollen) fejez ki a jöv jelen jelenté tésé sébben a szabály olyas ol yas valamit mon d ki , am i b i zo nyosan vagy le galábbis galábbis nagy valószín séggel séggel bekövetkezik, bekövetkezik , a másik jelentés jelent és ezzel ezzel szemben olyan rendelkezéssel, rendelkezéssel, el írással írással kapcsolatos, amely amely esetleg esetleg egyáltalán egyáltalán nem valósul meg. A Azz els els esetben esetben a szab szabályt ályt a valóságos történésekkel, azok tömegével való összhangja teszi érvényessé, a másik esetben a szabály attól függetlenül is érvényes, hogy a valóságban egyáltalán érvényesül-e, vagyis követik-e. Az egyik értelem értelemben ben a szab szabály ály a létez valóság bizonyos bizonyos összefü összefügg ggés éseit eit írja le l e vagy vag y világítja vil ágítja meg, a 44 másik értelemben értelemben viszont viszont a megvalósitandó, megvalósitandó, elérend elérend jöv beli létezést veszi célba. Az el bbiek alapján egyértelm egyértelm en megállap megállapítható, ítható, hogy a társada t ársadalmi lmi normák esetében esetében a szab szabal alyy fogalmának utóbbi, második értelmével szembesülünk. Á szabály vagy a szabályozás itt bizonyos bizonyos ismétl ismétl d emberi emberi tevékenysé tevékenységek gek tartós rendezé rendezése se céljáb céljából ól a követ k övetend end magatartás magatartás általános formában való rögzítését jelenti, jelenti, valamilyen valamil yen kényszerre történ tört én utalással, utalással, illetve az azzal való fenyegetéssel összekapcsolva. E definíció alapján a társadalmi normák jellemz vonásait az alábbiakban összegez összegezhetIük: hetIük: a) A társadalmi tá rsadalmi norma nor ma valamely va lamely jöv beli cselekvésre cselekvésre vonatkozó elv árást, követelmén kö vetelményt yt (Sollen) fejez ki (normativitas), vagyis kimondja, hogy bizonyos körülmények körü lmények fennforgása esetén esetén a norma címzettjének milyen m ilyen magatartást (cselekvést (cselekvést vagy éppen a cselekvé cselekvést st l való tartóz tartózko kodá dást) st) kell ta núsítani núsítania. a. Az ún . l eí ró ( deskriptív) megállapítá megállapításo sokt któl ól eltér en a normának nem igazság igazságtart tartalma alma (igaz vagy nem igaz), hanem kötelez ereje, érvényessége van.
b) A társadalmi norma ismételten elóforduló élethelyzet élethelyzetekre, ekre, viszonylatokra vonatkozóan v onatkozóan írja el a követend magatartást; követelményei tehát nem egyszeri viselkedéssel, hanem ismétl ismétl d cselekv cselekvési ési módokkal, magatartások magatartásokkal kal (pl. a k öszönéss ös zönéssel, el, az öltözködésse ölt özködéssel,l, a szolgáltatásokkal és ellenszolgáltatásokkal, stb.) kapcsolatosak. (Nyilvánvaló tehát, hogy társada társadalmi lmi normák kialakulása - legalábbis egyenl egyenl re - nem a ktuális kt uális pl. a H ol d v ag y valamilyen bolygó felszínén való közlekedés szabály szabályozás ozásaa tekintetében,) tekintetében,) c) Á normába foglalt követelmények nem egyes személyekre szólóan, egyediesítve, hanem általános formában, a m aga tartáso tartásokk bi zonyos t í pusára pusára v on atkozóa atkozóann v an nak megfogalmazva (pl. aTiszteld atyádat és anyádat!", aDohányozni tilos!", stb.) A norma á ltalá talánnossága azonban azonban az e m bere k b i zon yos cs oportjára oportjára i s v o n at kozhat ( pl . a járm vezet vezet kre mint mint címzettekre). címzettekre). Ilyen esetek esetekben ben a norma norma kötelez ereje ereje vagy hatálya is csak e csoport tagjaira terjed ki. d) A követend köv etend magata magatartás rtástt a norma hipotetikus hipotetiku s szerkez szerkezetben, etben, tehát meghatározott feltételek fennforgása eset esetén én írja el . Ennek egyik, de d e korántsem ko rántsem kizárólagos formája lehet a norma "ha valaki..." kezdet megfogalmaz megfogalmazása ása is is (a "Ne lopj!" tilalom til alom tehát csak megsze megszegé gése se vagyi vagyiss Ld. SOMLÓ Bódog: Jogbölcsészet, Miskolc, l995. 14. old. Ld. RADRUCH, G.: Einführung in die Rechtsiiissenschatt. 12. old.
PÉTEM Z: Bevezetés a jogfogal jogfogalmakba makba ..
a n or mában mában m eg határo határozo zott tt f e lt étel m e gvalósul gvalósuláása esetén v o n ma g a utá utá n következményeket). e) Minden Minden társada társadalmi lmi normához normához szankció f z dik, akár ki fejezett, fejezett, akár ún. be nne rejl {inherens) formában, vagyis vagyi s érvényesülés érvényesülését ét valamilyen, a norm no rmaa megsért meg sért jével szemben szemben kilátásba helyezett, illetve foganatosított hátrányos következmény is támogatja. Ez a hátrány az adott adott társada társadalmi lmi norma tí pusától pusától függ en nagyon nagyon különböz lehet; az esetek egy részében csupán pszichés befolyásolást, ráhatást, esetleg fenyegetést jelent a normakövet magatar magatartás tás megvaló megvalósul sulása ása érdekéb érdekében, en, más esetekben esetekben viszont külön kü lönböz böz személyi vagy v agy egyéb egyéb hátrányok hátrányok (pl. erkö e rkölcsi lcsi elítélés, vallási vallási szankci szankciók, ók, a köz k özösség össégb b l való kirekesztés, ki rekesztés, megbé megbély lyeg egzé zés, s, kizárás, kizárás, stb.) b ekövetkezéséb ekövetkezésében en,, végs esetben esetben pedig fi zikai zi kai ké nyszer alkalmazásában is megnyilvánulhat. f) Jelle J ellemz mz je a társada társadalmi lmi normának - bár többnyire nem kifejezett formában - a reciprocitás gondo gondola lata ta is. E z a z t j e le nti, h og y a no r m a á lt al r en dezett dezett éle tviszon tviszonyo yokb kban an a kölcsönösségnek kölcsönösségnek vagy viszonosságnak viszonosságnak kell érvényesülnie, érvényesülnie, vagyis a valaki számára biztosított jogosultsággal jogosultsággal mindenkor szembenáll szembenáll másoknak az a kötelezettsé köt elezettsége, ge, hogy e jogosultságot jog osultságot
tiszte tisztelet letben ben tartsák, ill etve ennek me gfelel magatartást tanúsítsana tanúsítsanak. k. Ez az ös szefüggés
különösen az olyan hétköznapi hétköznapi estekben estekben nyilvánvaló, amikor a norma az si eredet eredet "do ut des" (adok, hogy adjál) elv értelmében egy bizonyos szolgáltatást, valamint annak megfelel ellenszolgáltatást ellenszolgáltatást ír el (pl. egy adásvétel eset esetébe ébenn az áru tulajdonjogának tulajdonjogán ak megszerzése megszerzése az ár ár kifizetése ellenében). A viszonosság azonban a látszólag egyoldalúan csak kötelezettséget megfogalmazó normák esetében is fennáll (pl. a «Ne ölj!" kötelezettségével szemben mindenkit megillet a mások elvárható elvárható magatartás magatartásaa - tehát tehát az ölést l való tartózkodás tartózk odás - iránt jogosan támaszt támasztható ható igény, ami ami az élet védelméhez f z d közösségi vagy össztárs össztársad adal almi mi érdek érvényesülését is szolgálja) g) A társadalmi tá rsadalmi normák mindegyikében értékelések, értékelések, illetve értékpreferenciák fejez dnek ki a társadalom társadalom egésze egésze vagv annak egy csoportja részér l. Á norm n ormaa tehát teh át értékhordozó: több lehetséges magatartási modell közül egy meghatározott értékrend alapján történik meg a kötelez cselekvés cselekvés vagy tiltást megvalósító magatartás magatartás kiválasztása, kiválasztása, illetve el írása. h) Végül a társadal t ársadalmi mi normák ama sajátoss sajátosság ágát át emeljük emeljük ki, amely az együttél embercsoport embercsoport által történ elfogadottságukb elfogadottságukban„r an„rendszeres endszeres követés követésükb ükben, en, vagyis széles kör ervénye sülésükbenfej sülésükbenfejez ez dik ki. Áz érvényesülés ér vényesülés nem nem téveszte tévesztend nd össze össze az érvényes érvényessé ségg ggel el:: nem e normák kötelez (Sollen) jellegére, je llegére, hanem a társadalo társadalomban mban betöltött valóságos v alóságos szerep szerepére ére,, mint a társada t ársadalmi lmi valóság egyik összete összetev v jére utal. A norm n ormaa realizálódó szabályt szabályt jelent; ez az esete esetekk túlnyomó többségében többségében az érintettek részér l megnyilvánuló önkéntes követést jelenti, s csak kivételes esetekben, tehát a norma követelményeivel való szembefordulás esetén esetén kerül sor az érvényesülé érvényesülésne snekk szankciók szankciók alkalmazása útján történ kikényszerítésére. kikényszerítésére. Mindezek alapján a társadalmi normák szerepét vagy rendeltetését az alábbiakban foglalhatjuk össze:
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogalm jogfogalmakba, akba,
a) rendezik re ndezik az együttél együttél embercs embercsopo oport rt tagjai között fennálló kapcsolatokat; kapcsolatokat; b) mint egy emberi közösség k özösség értékr értékrendj endjéne énekk és érték-pre érték-prefere ferenciá nciáina inakk kifejez i, kötelez köt elez ek e közösség tagjai számára; c) tudatosít tud atosítják ják a társadalmi társadalmi együttélésb l fakadó kötelezettségeke kötelezettségeket;t; d) a követend követ end magatartási magatartási modell meghatározásá meghatározásával val lehet lehet vé teszik teszik a társadalmilag, tehát a közösség rész részér ér l helyesnek, helyesnek, illetve helytelennek ítélt magatartások megkülönböztetését; e) az elvárások rögzítésév rögzítésével el el segítik segítik az el reláthatós reláthatóság ágot ot és a kiszámíth ki számítható atósá ságot got az adott közösség közösség tagainak jöv beli magatartás magatartását át illet en; f) el segítik a konfiiktus-helyzetek konfiikt us-helyzeteknek nek a normák alapján alapján történ feloldását; feloldását; g) különbö kül önböz z társadalmi szankciók kilátásba kilá tásba helyezé helyezésév sével, el, illetve alkalmazásával alkalmazásával hozzájárulnak hozzájárulnak egy normatív rend, a t ársada ár sadalmi lmi ellen rzés (social control) cont rol) r endjének kiépítésé ki építéséhez hez és fenntartásához. 3. A társadalmi társadalmi normák normák fajai; a normatív pl uralizmus ura lizmus Az emberi együttélés keretéb keretében en különböz normák érvényes ér vényesüln ülnek. ek. Közülük egyesek e gyesek (pl. a vallás, az erkölcs vagy a jog szabályai) koherens rendszert alkotnak, mások (divat, illem, konvenció) konven ció) viszon v iszontt inkább in kább egymással csak lazán összefüg összefügg g szabályok szabályok összesség összességét ét jelentik. jelentik. E szabá szabály lyok ok közös jellegzete jellegzetess sség égee - mint láttu l áttukk - az, hogy hog y érvényes é rvényessé sége gett vagyis vagyis kotelez kotelez er t igényelnek a maguk számára, így sokoldalú s esetenként esetenként egymással egymással ellentétes ellentétes követelményeket táma támasztan tanak az egyéni és a k ö zö sségi sségi magatar magatartá tást st illet en. A k o rá bbi és a m o de rn társadal társadalmakn maknak ak ezt a jellemz jellemz vonását vonását normatív normatív pluralizmusnak p luralizmusnak nevezzük. Ahhoz, hogy a jog jo g mibenlétét, m ibenlétét, valamint e pluralizmusban elfoglalt helyét és szerepé szerepétt helyesen helyesen értelmezhe értelmezhess ssük, ük, azokat a megkülönböztet megkülönböztet ismérveket (differentia (diffe rentia specifíca) kell tisztáznunk, ti sztáznunk, amelye amelyekk a jognak a társadalm társadalmii norma gy jt fogalmán fogalmán (genus (genus proximum) proximum) belül önálló helyet biztosít biztosítan anak. ak. Ezt a l e gc élszer bben bben a l eg fontosabb fo ntosabb társadalmi társadalmi nor mák v iz sgálata útj án végezhetjük végezhetjük el. a) A szokás. Amint az a társadalmi szabályok kialakulási folyamatának bemutatása során kitünt, e szabályok túlnyomó része magából a társadalmi gyakorlatból, egy bizonyos magatartás gyakori ismétlése útján keletkezett, keletkezett , létezésük tehát egy szokásszer szokásszer gyakorlatra veze vezeth thet et vissza. vissza. Ez - mi nt lá ttuk ttu k - r endszeri en dszerint nt az adot t magatartá ma gatartáss hasz haszno nos, s, célszer célszer voltának felismerésén alapult és a hosszú - esetleg sok évszázados - hagyomány által is alátámasztva, állandóan követett magatartás-modell formáját öltötte. Az így értelmezett szokás szokás tehát, m in t v a la milyen m agatartás agat artás tö bbé-kevés bbé-kevésbé bé önt udatlan, udatlan, au tomatikus megismétlé megismétlése se még még csak csak a rendszerint rendszerint bekövetkez , "normális" "no rmális" cselekvésmódra cselekvésmódra utal, így az ontologikus értelemben vett szabály fogalma alá esik. Normatív értelmet e magatartás modell modell csak akkor k ap, h a a t én ylegessé ylegességh ghez ez az adott magatartá mag atartáss kötelez voltának volt ának elismerése is hozzákapcsolódik, annak a követelménynek (Sollen) a formájában, hogy ezt a
PÉ'I'ÉRI Z: Bevezetés a jogfogalmakb jogfogalmakbaa ... . ..
magatartá magatartást st az az érintettek érintettek a jöv ben is követni tartoznak. Hogy ez a kritérium fennáll-e, csak a szokássz szokásszer er cselek cselekvés vés konkrét vizsgálata lapján lapján lehet eldönteni. Nem lehet l ehet pl. p l. normatí nor matívv értelemben vett szokásról beszélni olyan esetben, amikor valaki mindennap ugyanabban az id ben viszi sétálni sétálni a kutyáját, vagy minden ebéd után megiszik megiszik egy feketét. Az állandó {sult) gyakorlat önmagában még nem hoz létre normatív kötelezettséget és különösen nem
abb abban az es etben, etben, ha v al aki e gy a ko rlat he lytelen lytelenség ségét felismerve felismerve (pl . t ú lz ott alkoholfogyas alkoholfogyasztá ztáss esetén esetén)) megpróbál arról arró l - u g y ancsak minden köt elezettség elezettség nélkü1 leszokni. b) A konvencionális szabályok vagy konvenciók közös vonása az, hogy betartásukat egy kisebb vagy nagyobb emberi közösség (társadalom vagy társadalmi csoport) megköveteli tagjai tagjaitól. tól. Ezek Eze k a s zabályok za bályok létrejöhetnek lé trejöhetnek hallgatólagos megegyez megegyezés, és, illetve illetv e elf ogadás eredményeként pl. a divat, az illem, a társasági viselkedés szabályai tekintetében, de ide tart tartoz ozik ik a h os szú id n át k ö ve tett, szokássz szokásszer er gyakorlat gyakorlat eredménye eredményeké ként nt kialakult hagyomány (tradíció)„s (tradíció)„s t a n ye lvhasznál lvhasználat at vagy a kül k ülönböz önböz becsüle becsületk tkód ódex exek ek,, így a multban oly nagy szerepet játszott párbajkódex szabályai is; de létrejöhetnek az adott csoport tagjainak kifejezett akaratnyilvánítása útján is mint pl. egyesületi alapszabályok„ stat statút útum umok, ok, klubszabá klubszabály lyok, ok, stb. f ormájáb or májában, an, Mindkét e setben setben normatív hatás f z dik hozzájuk, vagyis a jöv beli magatartáss magatartással al kapcso kapcsolatos latos - és az érintettek érintettek számára számára kötelez kötelez elvárást rögzítenek. Tartalmuk rendkívül változatos; szinte nincs az emberi magatartásoknak
olyan formája, amelyre vonatkozóan konvencionális szab szabály ály ne alakulhatna alakulhatna ki; ugyanakkor semmilyen semmilyen magatartás magatartás nem esik szükségszer szükségszer en konvencionális konvencionális szabályozás szabályozás alá. Modern Mod ern társada társadalm lmak akban ban e téren f leg a tr adíciók adíció k játszanak meghatározó meghatározó szerepet szerepet (pl. az angol ang ol parla parlame ment nt tevékeny te vékenysé ségét gét szabályo szabályozó zó ko nvenciók, v ag y a fe l s bíróság bíróságok ok ta gjainak hagyo hagyomá mány nyos os parókapar óka- é s k ö p enyvisel eny viselete ete fo rmájában). A ko n v encionális en cionális szabályok érvén érvénye yess sség égii igénye igénye is különböz . Közülük Köz ülük némelyek n émelyek (pl. az illem il lem vagy a nyelvhaszn ny elvhasznál álat at szabá szabálya lyai)i) egyeteme egyetemess érvény érvény ek, tehát azokat azokat is kötelezik, köt elezik, akik aki k valamily va lamilyen en okból túlt t últeszik eszik maguk magukat at rajtuk, míg mások m ások (pl . egy egyesül e gyesület et vagy vagy klub klu b szabályai) szabályai) csak egy sz kebb közösség tagjaival tagjaival szemben szemben fogalmazzák fogalmazzák meg a követend magatartás magatartás normáit. c) Az erkölcs megkülönböztetett helyet foglal el a társadalmi normák pluralista rendszerében, amennyiben — a jog joggal gal közeli rokonság rok onságot ot mutatva muta tva — a hel helyes, yes, igazságos magatartás szabályai szabályaitt hivatott rögzíteni. A közöttük húzódó határvonalat I. Kant az "aut onóm" és a "heteronóm"
normák megkülönböztetésével érzékeltette, Ez utóbbiak érvényessége - mint a jogé is - egy meghatá meghatároz rozott ott küls tekintélyre tekintélyre vagy hatalomra hatalomra vezeth vezethet et vissza, vissza, míg az el bbiek - pl. pl . az az erkölcs erkölcs - érvényes érvé nyessé ségé géne nekk forrása az adott cselekvés cs elekvés helyessé helyességé gér r l való meggy me ggy z dés, dés, illetve e helyes he lyesség ség evidens evidens voltának voltának belátás belátása. a. Ezzel Ezzel függ össze a jogi, jo gi, illetv il letvee az erkölcsi erkölc si normáb normában an kifejez d követelmény követelmény min ségbe ségbelili különbsége különbsége is: a jog csupán cs upán az emberi cselekvés "kül "küls s " szféráj szféráját át érinti, am ennyiben ennyiben rendszeri rendszerint nt beéri beéri a p us ztán kül s dleges dleges cselekvésben megnyilvánuló magatartás megkövetelésével, és megelégszik normáinak bármilyen indok (pl. mások utánzása, a megtorlástól való félelem, stb.) által motivált
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfoga jogfogalmakba lmakba ...
29
jogkövet magatartás magatartás útján történ realizálódásá realizálódásával val.. Az erkölcs viszont ennél többet: többet:4sbels azonosulást, azonosulást, meggy meggy z désen, désen, egyetért egyetértésen ésen alapuló alapuló követést igényel normai számára. A kü lönbség lönbség tehát ne m abban áll , ho gy a j o g c s elekvést, elekvést, az er kö lcs pedig meggy meggy z dést dést követel követel az embert l, hiszen mindkét norma cselekvésr cselekvésree irányul, az ember em ber magat magatart artás ását át kívánja befolyásolni, befolyásolni, az a z erkö er kölcs lcs azonban ezzel kapcsolatos követelményeit a meggyóz meggyóz désh déshez ez mint a cselekvés el feltételé feltételéhez hez köti, s ennyiben e nnyiben a lelki le lkiismeretet ismeretet mint az az ember "bels '" szfé szférájá rájátt is érinti. E z a m e gk ülönbözte ülönbözteté téss azonban azonban ki egészí egészíté tésr sree szorul. szorul. Am in t ug yani s arra a jogirodalomban jogir odalomban ismételt ismételten en rámutattak (Bierling, Kaufmann, e gyetértésen alapuló Kauf mann, Somló), Somló), az egyetértésen jogkövet magatartást magatartást a jogi norma is értékelhet, ugyanakkor ugyanakkor jogi szankció szankci ó is kapcsolódhat a jogsértés tnögött tnögött meghúzódó meghúzódó bels motívumok (pl. rosszhiszem rosszhiszem ség, ség, aljas aljas indok, indok, stb.) erkölcsi megítéléséhez. Ezért a jogi és az erkölcsi normarendszer között a kanti gondolatmenet alapján nem lehet éles határvona határvonalat lat húzni, s a kett ket t viszonya vis zonya leginkább leginkább egymást egymást metsz körökhöz körök höz hasonlítható. (Radbruch) Még közvetlenebb kapcsolatban állanak a joggal az ún. általános jogelvek vagy alapelvek (gener (general al principles). principles). Közülük a "c iviliz iv ilizált ált nemzetek által elismert általános jogelvek"jogelvek"-et et a Nemzetk Nemzetközi özi Bíróság Statútuma Statútuma (38. cikk) a nemzetközi n emzetközi jog f orrásai orr ásai között sorolja f el, így í gy egy egyérte rtehn en a jo g v i lágába utalja ket. Meg jegyze jegyzend ndó, ó, hogy a " c iv ilizált nemzetek" nemzetek" szóhasználat eredetileg a világ fejlett országaira vonatkozott, utóbb azonban ennél jóval széles széleseb ebbb értelmet értelmet nyert. Eszerint az elnevezés olyan, alapvet alapvet jelent ség szabál szabályokra yokra utal, amelyek kifejezetten vagy implicit módon elvileg minden jogrendszerben megtalálhatók, így az összeha összehason sonlító lító módszer alkalmazásáva alkalmazásávall azonosíthatók." azonosíthatók." V alój al ójában ában azonban a kérdés nem ilyen egysze egyszer r . A társadalmi normák körébe kör ébe ugyanis olyan alapelvek alapelvek is tartoznak, tarto znak, amelyek nem szorosan vett jogi, hanem általánosabb társadalmi, politikai, erkölcsi vagy más természet összefüggésekre, illetve követelményekre utalnak. Ilyen alapelvek pl. az igazságosság, a mélt méltán ányo yossság ság (a equitas), equitas), a jóh i szem ség ( b on a fi d es ) v a g y a megál lapodások lapodások tiszte tisztele letb tben enta tart rtáásán sának (pacta sunt sun t s ervanda) erv anda) elve, el ve, de i d e t a rt oznak a s z o lidaritás, li daritás, a szubszidiaritás, a közjó (bonum commune), a közérdek vagy a közrend (ordre public) fogalmához fiíz dó követelmények, továbbá az emberi emberi élet élet védelme vagy az emberi méltóság tiszteletbetar tiszteletbetartása tása is. Mindegyikük közös köz ös vonása v onása az, hogy átfogó kereteket szabnak az emberi magatar magatartás tás számára, számára, amelyek megfelel értelmezés segíts segítség égév ével el konkrét konkré t kö vetelmények vet elmények parancsok parancsok vagy tilalmak - megfogalmazásáh m egfogalmazásához oz is elvezetnek. elvezetnek. Mindezek alapján alapján úgy úgy t nik, hogy indokoltabb indokol tabb volna a társada társadalmi lmi normák normák körében nem jogi alapel alapelvekr vekr l„hanem olyan olyan alapelve alapelvekr kr l vagy általános általános elve elvekr kr l beszélni, amelyek az ember egyé egyéni ni és k ö zösségi magatartásá magatartására ra vonatkoznak, vonatkoznak, il letve let ve azt á l t alános kö vetelménye vetelményekk Ld. KANT, Immanuel: Metaphysik der Sitten. Berlin, 1797., magyarul; Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Fordította Berényi Gábor, Budapest, 1991. 46
Ld. JÁMS, Mar k W .: Az Intr oduction to International Law. Boston-Toron Boston-Toronto, to, 1988. 47. 47. old.
PFTERI Z: Bevezetés a jogfogaln jogfogalntakba, takba,
formájában formájában befoly befolyáso ásoljá lják. k. E követelmények kö vetelmények jogszabá jogszabályok lyok formáját is i s ölthet ö lthetik. ik. Gyakori Gyakor i eset, hogy egyrészüket az egyes országok alaptörvényében, alkotmányában is rögzitik; ilyenkor mint alkot alkotmá mány nyos os ala pelvek pelvek az a do tt o r szág té teles jogának ré szét ké pezik. pezik. K öz öttük megkülönböztethetunk a) az egész társad társadalomra alomra (szociális igazságoss igazságosság, ág, egyen egyenll ség, a tulajdon sérth sérthete etetle tlens nség ége, e, stb,'}, b) a p o l i t ikai ik ai (áll (á llami) ami) berendezked ber endezkedés ésre re (jogállamisá (jo gállamiság, g, jogura jo guralom, lom, hatalommegosztás, pluralizmus, stb.) és c) a jogrendre vonatkozó alapelveket. Ez utóbbi körbe sorolható sorolható pl. az állampolgári jogok j ogok tiszteletben ti szteletbentar tartá tása, sa, a halálbüntet halálbüntetés és tilalma, tilalma, de az a z olyan, o lyan, "sensu stricto" jogi alapelvek is, mint a "nullum crimen sine lege" és "nulla poena sine lege" (vagyis (vagyis senki senki sem büntethet olyan cselekmény cselekményért, ért, amely elkövetése elköv etése el tt nem m inósült in ósült b ncsel ncselekm ekmény énynek nek és nem is róható ki olyan büntetés, amely amely ezért a cselekmén cselekményért yért el zetese zetesenn nem volt megállapítva), megállapítva), "in dubio mitius" miti us" (vagyis a jogszabály jogszabálynak nak a terhelt számára számára kedve kedvez z bb értelmezését kell választani), "nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse habet" (vagyis senki sem ruházha ruházhatt át olyan jogot, amellyel maga nem nem rendelkezik), rendelkezik), stb. Az alapelvek az alkotmányban vagy más jogszabályban történó rögzítés révén válnak a pozitív jog részeiv r észeivé; é; ez a jogpoziti j ogpozitivista vista felfogás szerint szerint jogi érvényes érvé nyessé ségük gük el feltétele feltétele és alapja. alapja. Á természetjogi felfogás hívei viszont bizonyos alapelveket a tételesjogi rögzítés hiányában is kötelez érvény érvény nek tartanak, tartanak, mint a természetj természetjogbó ogbóll vagy "a dolog dolo g természeté"-b természeté"-b l {Natur der Sache) Sache) fa kadó kö vetelmén vetelménye yeke ket; t; eszerint eszerint pl . a z e m ber t m in t e mb ert me gillet , "velesz "veleszül ület etett" ett" jogok akkor ak kor is érvényesek, érvényesek, ha azokat azokat ún. állampolgári jogok vagy alapjogok formájában formáj ában az alkotmányban vagy más jogszab jogszabályb ályban an nem rögzítették. rögzítetté k. e) Á jogot a normatív pluralizmus rendszerében megkülönböztetett hely illeti meg. Mint a társadalmi normák egyikét, a jogot is jellemzik ugyanazok a kritériumok, amelyek más társadalmi társadalmi normák sajátjai. A jogra jogr a specifikusan jellemz vonások meghatározása meghatározása és ezzel ezzel a jog ( ius) ius) és a n em -jo g { no n-ius) között kö zöttii ha tárvonal egyértelm meghúzása meghúzása azonban azonban - a jogir jog irodal odalomban omban található szerteága szerteágazó zó vélemén vélemények yek tanúsága tanúsága szerint szerint - nem könny feladat. Á természetj te rmészetjogi ogi felfogás hívei számára ez a határvonal a jog és az erkölcs viszonylatában jórészt jórészt elt nik, amennyib amennyiben en a jo g f og alma itt it t egy er kölcsi kö lcsi értékel momentumma momentummal,l, az igazságos igazságossá ságg esz eszmé méjév jével el kapcsolódik össze, amely egyúttal mércéü1 is szolgál a pozit po zitív ív jog jo g megítéléséhez. Egyes természetjogászok ezen az alapon egészen az igazságtalan tartalmú jogszabályok jogszabályok jogi jellegének tagadás tagadásái áigg is eljutottak. Ilyen értékítélet már a nagy római szónok és államf államférfi, érfi, Marcus M arcus Tullius T ullius Cicero jogfelf ogásában megjelent; megjelent; legújabb megfogalmazásával megfogalmazásával a Cicero jogfelfogásában 20. század századbeli beli ún. "újjáéledt természetjog" természetjog" képvisel inél találkozhatunk. A jogi etnológia vagy etnológiai jogtudomány hívei a kezdetleges„állam nélküli társadalmak magatar magatartás tásii szab szabál álya yaina inakk is jogi j ogi jelleget jel leget tulajdonítan t ulajdonítanak, ak, ha felfedezh fe lfedezhet et bennük bennük a kölcsönös kö lcsönös szolgáltatásoknak szolgáltatásoknak mint "jogok "jo goknak" nak" és "kötelességekn "kötelességeknek" ek" (do ut des) kötelez rendje. Érvelésük szerint e közösségekben mindenki teljesíti a maga kötelességét, s ennek fejében joga van a közös tevékenység eredmén eredményeké yeként nt megszer megszerzett zett javak megfelel részére. E felfogá fel fogáss jellemz példája Malinowski meghatározása, amely szerint "a törzsi élet minden fázisát kormányzó pozitív pozitív jog a kötelez k ötelez obligációk obligációk rendszer rendszeréb éb l áll, áll, amelyet amelyet az egyik fél szempontjá szempontjából ból jognak
ogfogalmakba, PÉTERI PÉTERI Z: Beve:etéa a j ogfogalmakba,
31
tekintenek, a másik pedig kötelességnek ismer el, és amelyet a társadalmuk struktúrájában rejló reciproci reciprocitás tás és publicit publicitás ás speci speciál ális is mechan mechanizm izmusa usa tart érvényben érvényben." ." M i n t l á th ató, itt it t a jog j og fogalmának egyetlen ismérv, a viszonosság (reciprocitás) kiemelése útján megvalósított, úgyszólvan úgyszólvan parttalan kitágításával kitágításával állunk szemben, ami lehet vé teszi szinte szinte minden társadalmi
normának jogként való elismerését. A f ként Carl Carl Friedric Friedrichh von Savignynevével Savigny nevével fémjelzett történeti jogi iskolától eredó ún. elismerési elméletek hívei a társadalmi normák ismérvei kózü1 elsósorban a tényleges érvény érvényes esül ülés és jelent ségét ségét hangsúlyoz hangsúlyozzák. zák. Eszerint min m inden den t ársadalmi norma nor ma legfo le gfontosabb ntosabb kritériuma a címzette címzettekk részér részér l történ elismeré elismerés. s. Ha ez erkölcsi alapon, tehát a szabály szabály tartalmi helyességéne helyességénekk felismerése alap alapján ján történik, történik , ismét kérdéses kérdésessé sé válik válik az elhatárolás lehet sége sége a jog és az erkölcs erkölc s között; közö tt; ha viszont visz ont a címzettek cím zettek csup csupán án szokássz szokásszer er en, úgyszólván automatikusan követik köve tik a j o g s zabályok za bályok rendelkezés re ndelkezései eitt (követési elmélet), úgy - más elhatárolási ismérv hiányában - a szokás és a jog közötti különbség mosódik el. A követési elméletnek ezt a gyengeségét egyes szerzók azzal próbálják ellensúlyozni, hogy az elismerés motívumára utalnak, pl. azokat a normákat tekintik jognak, amelyeknek megsértését rendszeíint követi fenyegetés vagy megvalósulás formájában a fizikai kényszer alkalmazása olyan egyének vagy csoportok részéról, akiknek vagy amelyeknek ezzel kapcsolatos privilégiumát privil égiumát a társadalomban társadalomban elismerik. elismerik. (Hoebel) Ez a megközelítés tulajdonképpen átmenetet jelent az ún. kényszer-elméletekhez, amelyek a
jogban jogba n a normaérvényesít normaérvényesítés és formalizált jellegét emelik ki. Ez a megjelölés els sorban sorban egy külön intézményrendszer intézményrendszer létezésére létezésére utal a jog érvényesüléséve érvényesülésévell kapcsolatban, kapcsolatban, de d e magába m agábann foglalja f oglalja az intézményesült kényszer alkalmazásának lehetóségét is. A jog sajátossága e koncepció szerint éppen abban áll, hogy érvényesülését egy elkülönült embercsoport fizikai vagy lelki kényszer alkalmazásával is biztosíthatja. (%'cher) A jogi norma mögött tehát mindig ott található az a leger leger sebb sebb társada t ársadalmi lmi hatalom, amely valóságosan is rendelkezik a no rmaérvényesítés képességével. Ezt az Austin által szuverén-nek nevez nevezet ettt hatal hatalma matt az t követ köve t elmélete elméletekk az állammal azonosítják. Szerepének hangsúlyozása rendszerint a) általános formában történ utalás (pl. a jognak az államakarattal való azonosítása), b) az állami tevékenység valamelyik o ldal ldalán ának ak kiemelése (a jog j og alkotó ha talom va gy a z i g azságszo azságszolg lgál álta tatás tás szerepe szerepe a j o g létrehozá létrehozásá sába ban) n),, vagy vagy pedig pedig c) az állam ál lam pozitív jogára történ tö rtén hivatkozás (pl. az alkotmány alko tmány megfelel megfelel szabály szabályain ainak ak felidézése felidézése)) útján útján történik, ami a jog jo g és a nem-jog közötti köz ötti határvonalat határv onalat hivatott hivatott meghúzni. A kényszer-el k ényszer-elmél méletek etek tehát tehát a jog megkülönböztet ismérvét ismérvét az államhoz Ld. MAL IN OW SKI, Broni slaw: Crime and Custom Custom in Savage Savage Societ Society; y; idézi idézi KULC SÁR Ká lmán: A jogszociológia alapjai. Budapest. 19 ló. 144. old.
PÉTERI Z: Bevezetés a jogfogabttal'ba ...
32
f z d szüksé szükségs gsze zer r és elv elvál álas aszth zthata atatlan tlan kapcso kapcsolat latban ban látják; látják; ez egyéként egyéként a marxista jogelmélet jogelmélet álláspontja is. Áz ezzel homlokegyenest ellentétes álláspont legtömörebb megfogalmazását Pollock híres aforizmája tartalmazza, amely szerint "a jogot az állam azért kényszeríti ki, mert jog, és nem csupán azért jog, mert az állam kikényszeríti." "
Az állami kényszernek kényszernek a jog megkülönböztetó ismérveként ismérveként történó tö rténó értelmezése azonba azonbann nem zárja ki annak más kritériumokkal való kiegészítését, Egy ilyen következtetés forrása az a hétköznapi felismerés lehet, hogy a jogban rejló kényszer-elemet rendszerint az emberek
erkölcsi értékítélete is alátáma alátámasztja, amennyiben amennyiben a kénysze kényszerít rít hatalom gyakorlását rendb r endben en lév nek, helyesnek, helyesnek, igazságo igazságosna snakk tekintik. A jogi jog i kényszerhez k ényszerhez tehát az igazsa igazsagos gossá ságg kritériuma is kapcsolódhat, kapcsolódhat, mint annak értékhordozó eleme. Ezen az alapon min sülhetett már a római róm ai jogban a jogtudomány az isteni és az emberi dolgok ismeretének, az igazságos és igazságtalan dolgokkal foglalkozó tudománynak (divinarum atque humanarum rerum notitia, iusti atque iniusti scientia. D. l. l. ), de ezen az alapon válik lehetségessé a kényszer-elméletnek a jog feladatát feladatát a l e gmagasa gm agasabb bb erkölcsi erkö lcsi ideál, id eál, az ör ö k i g azságos az ságosság ság érvényesíté érvényesítésé sébe benn kijelöl kije löl természetjogi felfogással való összeegyeztetése is. . Juridizáció Juridi záció - dej uridizáció uridizáció Á normatí no rmatívv pluralizmus plu ralizmus rendszere az egyes egyes társada társadalma lmakban kban különböz képpen alakul. alakul. Ennek Enn ek legkézen legkézenfek fekv v bb magyará magyaráza zatáu táull az a felismerés kínálkozik, kínálkozik, hogy a t örténeti ör téneti fejl fe jl dés útja a t ársa ársada dalom lom kezdeti kezdet i szakaszára szakaszára jellemzó jell emzó egységes és ta golatlan szabályozá szabályozástó stóll a m i n d differenciáltabb differe nciáltabb normarendszere normarendszerekk kialakulása felé vezet s ezen belül belül is fokozat f okozatosan osan megy végbe a jognak a más társa társada dalmi lmi szabá szabályoktól lyoktól való val ó elhatárolódása. Mivel Mive l azonban ez a fejl dés a világ különböz különbö z részein nem azonos azonos ütemben ütemben ment végbe s ennek ennek következtében az egyes országok országok nem egyid ben jutottak el a t ársadalmi fejlódés azonos azonos szintjér szintjére, e, ez joguk alakulásáb ala kulásában an is kife kifeje jezé zésr sree juto tt. E nn ek c su pán eg yik k ö v etkezmény etkezményee vol t a mú l t s z áz adforduló adforduló jogirodalmá jogirodalmában ban megje megjelen len terminológia terminológia az ún. "civilizált "civi lizált nemzetek" nemzetek" (nations (nat ions civilisées), civilisées), majd néhány néhány évtizeddel évtizeddel kés bb az ún. "alulfejlett" "al ulfejlett" országok ors zágok (underdevelopped (underdevelopped countries) jogára utaló megkülönböztetésse megkülönböztetéssel.l. Maga a jog fejl fej l dése is változásoka változásokat,t, súlyponteltolódásokat súlyponteltolódásokat jelez, amenn amennyiben yiben a szokásjogi szokásjogi úton történó tör ténó jogkeletkezést jogk eletkezést a fejlódés el rehaladot rehaladottabb tabb szakas szakaszá zába bann mindinkább a tudatos jogalkotás váltja fel. Ugyanakkor egyes országokban megmaradt a vallási normák uralkodó szerepe a személyiségi jogok, a család, a házassági és az öröklési jog terén (iszlám országok), országok), az angolszá angolszász sz Common Common Law rendszerek pedig mindmáig meg rizték szokásjogi szokásjogi hagyományaikat. Ezek a folyamatok fol yamatok a normatív pluralizmus rendsze rendszerét rét is befolyásol befolyásolták. ták. A jogi jo gi és a nem-jogi nem-j ogi normáknak a társadalmi ellenórzés (social control) control ) megvalósításába m egvalósításábann játszott játszott szerepe ugyanis ugyanis e 48
Ld. POLLOCK, Sír Frederick: A First Book of Jurisprudenee. London, 1904. X. old.
PÉTERI 7; Bevezetés a jogfogab jogfogabnaI naI ba ...
normák között fennáll f ennállóó sokrét kapcsolatokban, kölcsönös kölc sönös egymásrah egymásrahatá atáso sokban kban mutatkozik meg, amelyet - egy találó kifejezéssel élve —dialektikus —dialektikus játékként foghatunk fel. (Carbonnier) Ez azt jelenti, hogy egy-egy társadalomban a kólcsönös kólcsön ös hatások összess összesség égee nem nem csupán csupán olyan egyirán egyirányú yú mozgást vagy fejl dési irányvonalat, trendet jelez, amely a nem-jog nem- jogii s z abályok abá lyok joggá válásába válásábann jut kifejezésre, k ifejezésre, hanem hanem ezzel ellentétes ellentétes irányú mozgásokat, mozgásokat, folyamatokat is. Á társadal társadalmi mi normák között végbemen végbemen mozgáso mozgásokk tehát kétirányú kétirányú folyamatokra, két fó tendencia
egyi egyidej dej létezés létezésér éree utalna utalnak. k. Egyfel l a társada társadalmi lmi együtté együttélés lésb b l fakadó új "kihívások "kihí vások"" hatásá hatására ra
olyan életviszonyok válnak jogi szabályozás tárgyává, amelyek korábban más, nem-jogi jelleg normák szabál szabályoz yozása ása alá tartoztak, tartoztak, míg másfel l bizonyos esetekb esetekben en éppen éppen fordított fordít ott elójel elój el mozgással találkozunk, vagyis a jog visszahúzódik, mintegy "kivonul" az adott életviszony rendezéséb rendezéséb l, átadva átadva helyét egy állami szankcióval nem rendelkez társadalmi társadalmi szabályozá szabályozásnak. snak. Az el bbi folyamatok folyamatokat at juridizációnak, az utóbbiakat dejuridizációnak nevezzük.
Tág értelemben tulajdonképpen magának a jognak a keletkezése is egy ilyen juridizációs folya folyamat mat eredmén eredménye. ye. Amint azt az el zóek során megállapí megállapítot tottuk, tuk, a jog a k e zd etleges etleges társad társadal almak mak együttélési együttélési szabály szabályai ainak nak köréb l emelkedett ki, ki , mi nt a zo k sajátos, saj átos, újt ipusú szankcióval szankcióval rendelkez változata. Ez a folyamat a már többször is említett törté neti jogi isko la
felfogása sze szerint rint a jog kialakulásá ki alakulásának nak,, s t további fejl désének désének is a "természet "természetes" es" útja, amellyel szem szembe benn a törvényhozás tö rvényhozás az evolíiciós evolí iciós folyamatot foly amatot megzavaró, megzavaró, kívülról kívü lról j öv , mestersé m estersége gess beav beavat atko kozá zást st jelent. E fe l f ogá s ké pviselói az e m ber i t ár sadalmat sadalmat ol yan te rmészetes rmészetes orga organi nizm zmus usnnak tekintik, amelynek megvannak megvannak a m ag a be ls , a f ej l dést befolyásol befolyásolóó törvényszer törvényszer sége ségei.i. A jog jo g eze e zekk hatására hat ására magából magából az emberi együttélésb együt télésb l, a mindennapo min dennapokk ismétl ismétl d gyakorla gyakorlatáb tából, ól, illetve végs végs soron soron ennek ennek forrásából, forrásából, a népszell népszellem emb b l (Volksgei (Vol ksgeist) st) s zárma ármazi zik, k, s ebben az értelemben ér telemben "alulról", a t ár sadalmi sadalmi gyakorlat talajából n ki . E felfogás felfogásáv ával al a történeti tört éneti jogi i skola skol a minden mi nden olyan, legújabb kori s zociológiai elméletnek elméletnek is kiindulási pontjául szolgált, amelyek figyelmüket els sorban sorban a jog tarsadalmi tarsadalmi összefügg összefüggése ésein inek ek vizsgálatára összpontosítják. Ezzel szemben az Austin analitikus jogfilozófiájából táplálkozó újab újabbb normativista normativista elméletek elméletek - a m o d er n államiság áll amiságra ra jellemz jogkeletke jo gkeletkezés zés ismérvei ismérveitt általános általánosítva ítva — a jogo jogott "felülr l", egy szuverén akarat döntéséb döntéséb l szárma származtat ztatják, ják, és egy tudatos jogalkotó tevékenység eredményének tekintik. Juridizációs folyamatról itt legfeljebb abban az értelemben értelemben beszé beszélh lhetü etünk, nk, hogy a modern törvényhozó is rendszerint re ndszerint a társadalmi társadalmi folyamatok fol yamatok gondos elemzése alapján végzi munkáját, és a társadalmi gyakorlat követelményeit öltözteti jogi formába. Egyértelm en a juridizáció juridizáció fogalomkörébe tartoznak viszont az olyan eset esetek, ek, amikor korábban erkölcsi, vallási vagy konvencionális normákkal szabályozott magatartás-formák nyernek jogi szankciót, s válnak ezzel a hatályos jogi szabályozá szabályozáss tárgyává. tárgyává. Ilyen eseteket a legkülonböz legkülonböz bb terület területekr ekr l lehet idézni. Utó U tólag lag nyer t jog i szankcionál sz ankcionálást ást pl. a s egítség egí tségny nyújt újtás ás vagy a z együttm együttm ködés erkölcsi erkölcs i kötelezettsége köt elezettsége,, a rágalmazás rág almazás és a becsületsér becs ületsértés, tés, a tiszt ti sztessé ességte gtelen len verseny és a mala fides, stb. Az ellenkez , dejuridizációs dejuridizációs folyamatra példaként példaként a középkorban
PÉTEM Z: Bevezetés a jogfogalm jogfogalmakba akba ...
buncselekménynek számító házamgtörés jogi szankciójának módosulását vagy az abortusz jogi engedélyezését engedélyezését lehet lehet idézni. Ezek a válto v áltozások zások természetesen természetesen nem az események események véletlen alakulására alakulására vezethet vezethet k vissza, hanem hanem mélyebb mélyebb okaik is vannak. Á törvényhozónak törv ényhozónak a társadalmi társadalmi ellen rzés minél minél hatékonyabb hatékonyabb rendsze rendszeré rének nek kiépítése során éppen ezeknek ezeknek a gyakran rejtet t ö sszetev ss zetev knek a felderítésére kell törekednie, hogy a szabályozás jogi vagy nem-jogi eszközei között dönthessen. Á társadal társadalmi mi élet bonyolultabbá bonyolu ltabbá válása, az új kihív ki hívások ások megjelenése mindene mindenese setre tre a társadalmi szabályozás szférájának kiterjedése irányába mutat, s ezen belül kell a jog szerepvállalásat is meghatározni.
PÉTERI PÉTERI Z: Z: BevcÉs BevcÉ s a jogfogalmakb jo gfogalmakbaa ...
