Banktan Domi

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN

Banktan (oktatási segédanyag) Készítette: MÁTÉ DOMICIÁN (főiskolai tanársegéd)

Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd

1

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Tartalomjegyzék Tematika ................................................................................................................................................................ 4 I. Fejezet: ............................................................................................................................................................... 5 A kereskedelmi bankok bankműveletei .............................................................................................................. 5 1.1. A bankműveletek csoportosítása........................................................................................................... 5 1.2. A „passzív” bankügyletek........................................................................................................................ 6 1.2.1. Betétgyűjtés ......................................................................................................................................... 6 1.2.1.1. A leginkább elterjedt szerződéses betéti konstrukciók: ..................................................... 7 1.2.1.2. Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók .................................................................. 8 1.2.2. A jegybanktól származó források ...................................................................................................... 10 1.2.2.1. A refinanszírozási hitelek:..................................................................................................... 10 1.2.2.2. A fedezettel nyújtott jegybanki hitelek ................................................................................ 11 1.3. Az „aktív” bankügyletek......................................................................................................................... 13 1.3.1. Hitelezés ............................................................................................................................................ 13 1.3.1.1. A bankhitelek csoportosítása ............................................................................................... 13 1.3.1.2. A hitelezés folyamata ............................................................................................................ 16 1.3.1.3. A vállalkozás hitelképességének megítélése pénzügyi mutatók segítségével............. 19 1.3.1.3.1. Vagyoni helyzet elemzésének mutatói: ...................................................................... 19 1.3.1.3.2. Pénzügyi helyzet elemzése.......................................................................................... 21 1.3.1.3.3. Jövedelmezőségi mutatók............................................................................................ 23 1.3.1.3.4. Hatékonysági mutatók .................................................................................................. 25 1.3.1.3.5. Piaci értékelés mutatói:................................................................................................. 26 1.3.1.3.6. Egy vállalkozás hitelképességének a megítélése: ................................................... 28 1.3.2. Követelések megvásárlása ................................................................................................................. 31 1.3.2.1. Faktoring ................................................................................................................................. 31 1.3.2.1.1. A faktorálás kialakulása ................................................................................................ 31 1.3.2.1.2. A faktorálás fogalma, és típusai .................................................................................. 31 1.3.2.2. Forfetírozás............................................................................................................................. 33 1.3.2.3. Váltóleszámítolás................................................................................................................... 34 1.3.3. Lízing................................................................................................................................................. 34 1.3.3.1. Lízingfajták.............................................................................................................................. 35 1.4. A „semleges” bankműveletek............................................................................................................... 37 1.4.1. A fizetési forgalom lebonyolítása ...................................................................................................... 37 1.4.1.1. Készpénzfizetés..................................................................................................................... 38 1.4.1.2.. Készpénz nélküli fizetési formák ........................................................................................ 39 1.4.1.2.1. Átutalás ........................................................................................................................... 39 1.4.1.2.2. Beszedési megbízás (inkasszó).................................................................................. 40 1.4.1.2.3. Akkreditív („okmányos meghitelezés”) ....................................................................... 42 1.4.1.3. Készpénzkímélő fizetési formák .......................................................................................... 44 1.4.1.3.1. Csekk............................................................................................................................... 44 1.4.1.3.2. Váltó................................................................................................................................. 45 1.4.1.3.3. Bankkártyák, fizetési kártyák ....................................................................................... 46 1.4.2. A fizetési rendszer működése ............................................................................................................ 48 1.4.2.1. A fizetési forgalomban résztvevő intézmények ................................................................. 48 1.4.2.1.1. A fizetési forgalomban résztvevő közvetítő intézmények ........................................ 48 1.4.2.1.2. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a fizetési rendszerben........................................ 50 1.4.2.1.3. A magán-, és az állami szféra egyéb szerveinek szerepe ...................................... 51 1.4.2.2. Elszámolási rendszerek és elszámolási kapcsolatok....................................................... 52 1.4.2.2.1. Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) .................................................. 52 1.4.2.2.2. Bankközi Klíring Rendszer ........................................................................................... 55 II. Fejezet:............................................................................................................................................................ 57 A kereskedelmi bankok szolgáltatásai............................................................................................................... 57 2.1. A hagyományos bankszolgáltatások................................................................................................... 57 2.2. A „modern” bankszolgáltatások ........................................................................................................... 58 2.2.1. Az elektronikus bankszolgáltatások kialakulása................................................................................ 58 2.2.2. Az elektronikus bankszolgáltatások csoportosítása ........................................................................... 59 2.2.2.1. Kártyákkal végezhető elektronikus szolgáltatások ........................................................... 59 2.2.2.2. Office/Home Banking szolgáltatás ...................................................................................... 63 2.2.2.3. Telebank és Call Center szolgáltatás ................................................................................. 65


2

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 2.2.2.4. Internet Banking..................................................................................................................... 66 2.2.2.5. Mobilbank szolgáltatás.......................................................................................................... 68 2.2.2.6. Összegzés .............................................................................................................................. 70 2.2.3. Mit hoz a jövő? Az elektronikus banki szolgáltatások lehetőségei.................................................... 71 III. Fejezet: .......................................................................................................................................................... 76 A különleges pénzügyi intézmények .................................................................................................................. 76 3.1. A lakás-előtakarékosság, lakástakarék-pénztárak ........................................................................... 76 3.1.1. Lakástakarékosság története .............................................................................................................. 76 3.1.2. A hazai lakáshelyzetről röviden......................................................................................................... 79 3.1.3. Lakástakarék-pénztárak jellemzői ..................................................................................................... 81 3.1.3.1. A lakástakarék-pénztárak előnyei: ...................................................................................... 81 3.1.3.2. A zárt rendszerű lakás-élőtakarékosság elve:................................................................... 81 3.1.3.3. A lakás-előtakarékosság három fázisa:.............................................................................. 82 3.1.4. Lakás-takarékpénztárak Magyarországon: ........................................................................................ 84 3.1.5. Lakástámogatás ma Magyarországon (2004) .................................................................................... 85 3.2. Jelzáloghitelezés.................................................................................................................................... 89 3.2.1. A jelzáloglevél................................................................................................................................... 89 3.2.1.1. A jelzálog-hitelintézet létrehozásának, jelzáloglevél kibocsátásának feltételei ............ 89 3.2.1.2. A jelzáloglevél jellemzői........................................................................................................ 90 3.2.2. A nemzetközi jelzáloghitel, hazai történeti áttekintés: ...................................................................... 91 3.3. A nyugdíj-pénztárak............................................................................................................................... 94 3.3.1. Társadalombiztosítási nyugdíj ........................................................................................................... 95 3.3.2. Magánnyugdíj-pénztár- ..................................................................................................................... 95 3.3.3. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár .................................................................................................. 96


3

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Tematika Előfeltétel: Bevezetés a pénzügyekbe A tanegység célja és tartalma: A félév során rendelkezésre álló idő alatt, a pénzügyi blokk bank és biztosítás tantárgyának célja, hogy elsősorban a gazdaság pénzügyi területeire koncentrálva feltárja a pénzügyi rendszerek működését a banki (banküzemi), és biztosítási ismereteken keresztül. A pénzügyi ismeretek eme speciális területének elsajátítását alapozza meg (a hallgató számára). Az irodalomnak, a hazai pénzügyi forrásanyagoknak megfelelően, lépésről lépésre elemezzük az egyes kulcs-fontosságú banki és biztosítási kérdéseket. A félév során a tantárgyban ismertetett témakörök: A bankügyeletek (passzív, aktív, semleges ügyletek) – kiemelten a betétgyűjtés, a hitelezés és folyamata, a vállalkozás hitelképességéhez használt pénzügyi mutatók kiszámítása. Hagyományos banki szolgáltatások: kiemelten a lízingelés, faktorálás, és a forfetírozás. Elektronikus banki szolgáltatások: mobil banking, Internet banking, home-office banking stb.). A fizetési forgalom lebonyolítása különös tekintettel az átutalásra, inkasszóra, az akkreditívre, a modern banki szolgáltatásokra). Különleges hazai pénzügyi intézmények (lakáshelyzet Magyarországon, lakástakarékpénztárak, és a nyugdíjpénztárak (önkéntes, magán, állami pillér) A biztosítás alapjai (alapfogalmak –biztosítás, kockázat, RISK management-, élet és nem életbiztosítások –vagyon, felelősség, baleset és betegség, hitel és, jogvédelem). A MABISZ éves jelentései az aktuális biztosítási ágazatról. Értékelés Gyakorlati jegy, amelyet három (3) foglakozáson írásban teljesíthetnek a hallgatók. A három alkalomból a két legjobban sikerült dolgozat által kiszámított összesített pontszám adja meg a gyakorlati jegyet. Tantárgyfelelős: Máté Domicián főiskolai tanársegéd Kötelező irodalom Órai jegyzet Ajánlott irodalom MNB kiadványok: Magyar fizetési rendszer 2001., Bankkártya üzletág Magyarországon (aktuális) BKE Pénzügyi intézmények oktatói: Pénzügyek (Perfekt) 1999. BKE Pénzügyi Intézet: Pénzügytan I.-II. (TPTSZ kiadó) 1999. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalakozásokról szóló 96/CIII tv. Gellért Andor: Digitális pénzügyek 2001. KJK Dr. Schneider Klára: Biztosítási ismeretek 2000. SZTE Dr. Botos K.: Különleges pénzügyi intézmények 2002. SZTE Éves jelentések: MABISZ, stb.)


4

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN I. Fejezet: A kereskedelmi bankok bankműveletei 1.1. A bankműveletek csoportosítása Az idegen tőke a mérleg passzív oldalán szerepel, ezért a tőkeszerző üzleteket passzív üzleteknek nevezzük. A passzív eszközök használatáért a bank természetesen kamatot fizet. A cél tehát olyan mértékű, illetve szerkezetű források biztosítása (az üzleti bankok számára), amelyek alapján képesek kielégíteni az ügyfeleik hitel-, vagy pénzigényét. Passzív műveletek: azok a banki tevékenységek, amelyek a banki mérleg forrásoldali tényezőket módosítják (csökkentik, vagy növelik). A külső források általában többszörösen meghaladják a bank saját tőkéjének összegét. A forrásképzés főbb módozatai: 1. Számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése, 2. Értékpapírok kibocsátása, 3. Jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele, 4. Váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek, 5. Bankközi hitelfelvételek, 6. Nemzetközi közvetlen hitelfelvételek, 7. Tőkeemelés: jegyzett tőke, tőketartalék-befizetés, befizetés eredménytartalékba, 8. Alárendelt kölcsöntőke igénybevétele. A bankok a passzív ügyletekkel az ügyfelektől, illetve üzleti köröktől származó forrásokat az aktív műveleteken keresztül használja fel, úgy hogy a fizetőképességüket fenntartva ezeket a partnereinek engedik át.

Aktív műveletek: azok a tevékenységek, amelyek a követelések és az egyéb eszközök változását (bővülését vagy mérséklődését) idézik elő. Főbb módozatai: 1. Hitelnyújtás, 2. Bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása, 3. Pénzügyi lízing, 4. Követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítás, faktorálás, forfetírozás, 5. Befektetések, értékpapírügyletek (vásárlás), 6. Bankközi hitelkihelyezések, 7. Egyéb aktív bankműveletek.

Semleges és egyéb bankműveletek: sem követelés vagy vagyonra szóló jog, sem tartozás nem keletkezik, ezért ezeket indifferens, vagy semleges bankműveleteknek is nevezik. Ezek a széleskörűbanki szolgáltatások jelentős jövedelmet jelentenek az üzleti bankok számára a felszámolt jutalékok, és díjak által.


5

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A semleges, és egyéb bankműveletek körébe tartozik: 1.

Ügyfelek bel- és külföldi pénzforgalmának a lebonyolítása,

2.

Bankjegy kereskedelem,

3.

Ügyfélorientált bankári szolgáltatás nyújtása,

4.

Széfbérlet,

5.

Letétőrzés és kezelés,

6.

Vagyonkezelés,

7.

Adásvételi ügyletek, közvetítő tevékenység,

8.

Bankügynöki tevékenység,

9.

Bankári tanácsadás és bankszakértői szolgáltatás

10.

Egyéb szolgáltatás nyújtása (pénzváltás, külföldi és belföldi devizák és valuták közötti konverzió stb.) (pénzfeldolgozás).

1.2. A „passzív” bankügyletek A passzív bankügyletek széles tárházából a legjelentősebb, és az egyik legrégebbi „hagyományos” banki szolgáltatás a betétgyűjtés.

1.2.1. Betétgyűjtés Betét: a megtakarítások azon része, amit a jövedelemtulajdonosok jövedelemszerzés (kamat) céljából helyeznek el a hitelintézeteknél. A betétgyűjtés a bankok legrégebbi üzletága. Betétügyletek csoportosítása: 1. A betételhelyező személye szerint: lakossági, üzleti (gazdálkodó szervezetek), más bankok és a központi bank, költségvetési szervek, alapítványok, külföldiek betétei, társadalmi szervezetek. 2. A jogi formája szerint: •

szerződéses

•

saját értékpapír kibocsátáson alapuló

3. A futamidő szerint: rövidlejáratú (1 évig), középlejáratú (1-5 év), hosszú lejáratú (5- ). • Rövid: kamatozó jegy, pénztárjegy, takarékjegy, értékjegy • Közép: letéti jegy, kötvény (fix és változó kamatozású) • Hosszú: kötvény (változó kamatozású), takaréklevél, jelzálog-hitellevél (15-20 év) 4. A betét pénzneme szerint: hazai fizetőeszközben és külföldi valutában/devizában elhelyezett betét. 5. Az ügyfelek betétei fölötti rendelkezési jogosultságuk szerint: névre szóló (a betét tulajdonosa, illetve az általa meghatalmazott személyek rendelkezhetnek fölötte), és bemutatóra szóló (nem kell felfednie kilétét). 6. A kamatozás módja szerint: • fix: a lekötés pillanatában állapítják meg, és a betét futamideje alatt nem változik, • változtatható: a kamatláb-változtatás független a kamatperiódusoktól, a bank felhatalmazást kap arra, hogy egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat.


6

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN • változó: lekötés kezdetekor nem magát a kamatlábat állapítják meg a teljes futamidőre, hanem csak azt, hogy milyen gyakran, és miért fogják azt meghatározni a báziskamatlábhoz képest. 7. A betételhelyezés célja, a betét visszahívásának (megszűntetésének) módja szerint: látra szóló: (bankszámlabetét, ahol a lekötési idő nincs meghatározva), felmondásos: (bármikor kikérheti pénzét az ügyfél, de a banknak csak a szerződésben meghatározott időtartam leteltével kell teljesíteni), lekötött: (bank likviditási kockázata kicsi). takarékbetét (lásd később) 8. A kezelési és nyilvántartási mód szerint: könyves és számlabetétek. Könyves betét: közös jellemzőjük, hogy a pénz tulaja követelése jogosultságának igazolásául valamilyen betéti okmányt kap a hitelintézettől. Számlabetét: a bank betétszámla szerződés fejében kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfél által számlán elhelyezett betét ellenében meghatározott kamatot fizet. 1.2.1.1. A leginkább elterjedt szerződéses betéti konstrukciók: 1. Látra szóló betétek (bankszámlabetétek): Olyan betétszerződés jön létre a bank és az ügyfél között, amelynek alapján a számla tulajdonosa (megbízottja) a számlán elhelyezett összeg felett bármikor, és bárhogyan rendelkezhet. Ezeknél a betéteknél csekkel, és átutalással is lehet megbízásokat teljesíteni. Az ügyfelek ezt a típusú számlát leginkább az egymás közötti fizetésekre használják. A legtöbb országban nem, vagy csak jelképes kamatot fizetnek a látra szóló betétek után. Helyette a bank lebonyolítja az ügyfél fizetési megbízásait, illetve elfogadja a javára szóló fizetéseket. Sok esetben ezeket a betéteket számos más szolgáltatással (folyószámlahitel, hitel- és bankkártyák, stb.) kapcsolják össze. Az utóbbi időkben a kereskedelmi bankok olyan számlákat ajánlanak az ügyfeleknek, amelyek egyesítik a látra szóló betétek, és az egyéb betétszámlák jellegzetességeit (kamatot fizet rá a bank, de azonnal lehet róluk fizetést teljesíteni). Ez nem jelent normális esetben -a nagyszámú látra szóló betétes esetében- nagy kockázatot, mert a betéteteknek a nagy része stabilan, állandó jelleggel rendelkezésre áll. 2. Felmondásos betétek Átmenetet képeznek a látra szóló, és a lekötött betétek között. A betétes bármikor utasíthatja a bankot kifizetés teljesítésére, de azt a bank bizonyos határidővel (5 esetleg 30 nap múlva) köteles teljesíteni. Ez azoknak kedvező, ha valaki nem tud, vagy nem akar a betét lekötésére vállalkozni, de nagyobb kamatbevételt szeretne realizálni, mint a látra szólónál. 3. Lekötött betétek A pénztulajdonos meghatározott lejáratra köti le, a bank ezután kamatot fizet. A lekötés miatt általában magasabb kamatozású, mint a többi konstrukció. Ez a legismertebb, és a legszélesebb körben elterjedt betéttípus. A bankok számára lényegesen kisebb kockázatot jelent, a likviditás is jobban tervezhető előre, ezt ismerik el nagyobb kamattal.


7

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 4. Takarékbetét: A betételhelyezés egyik legrégebbi módja (a tartós megtakarítások elhelyezésének általános formája), amelynek során a hitelintézet az első betételhelyezés alkalmával elismervényt állít ki a betét átvételéről. Minden további intézkedés, ill. a követeléstől eredő részleges, vagy teljes pénzfelvétel esetén a takarékbetétet be kell mutatni. Az ügyfél nem számlakivonatot kap, hanem a betétkönyvbe egy bejegyzést kap mindezekről. A konstrukció specialitása (a bank kamatfizetése mellett), hogy takarékbetét-számláról csak készpénz kifizetést teljesítenek, pl. pénzátutalást nem lehet róla teljesíteni. A takarékbetétkönyvek helyett, manapság sok bank takarékbetét-számlákat kínál a nagyobb rugalmassága miatt. A takarékbetétek is lehetnek: látra szóló, felmondásos, és lekötött betétek. A felvételre való jogosultság szerint a takarékbetét lehet: bemutatóra szóló és fenntartásos. (Ez utóbbi esetében a bank, a betétes nagyobb biztonsága érdekében valamilyen kiegészítő előírást ír elő. Általában névre, vagy jeligére szóló kitételek ezek, amelyek jelentősen megnehezítik a visszaéléseket, és a jogtalan felhasználásokat. 5. Egyéb betétek: A bankok között –az ügyfelek megszerzése érdekében folytatott- egyre erősödő versenyben számos élőtakarékossági konstrukció létezik meg. A konstrukciók közös jellemzője, hogy általában olyan ügyfelek helyezik el fokozatosan képződő megtakarításaikat, akik valamilyen jelentősebb kiadásra, vagy esetleg beruházásra készülnek (az állam is támogathatja, pl. a lakásokkal kapcsolatos előtakarékosság). Másik jelentősen elterjedt betéti forma a nyereménybetét, amelynek lényege, hogy a betéteknek nem klasszikus értelemben vett kamatot fizetnek ki, hanem a kamatösszegből a bank nyereményalapot hoz létre, amelynek összegét, vagy az abból vett vagyontárgyat (lakás, kocsi stb.) kisorsolja a betétesek között.

1.2.1.2. Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók A bankok a különböző szerződéseiket igyekeznek szabványosítani. Ezért előszeretettel használják az értékpapír-jellegű formákat. A leggyakrabban használt értékpapír természetesen a kötvény. A bankok által külső forrásbevonási céllal kibocsátott értékpapírok lehetnek: rövid, közép és hosszú lejáratúak. A példák a betétek csoportosításánál találhatók meg. A rövid lejáratú konstrukciók általában fix kamatozásúak, de vannak természetesen lebegő kamatozásúak. A normál kamatozás mellett ismerünk ún. diszkontpapírokat is, amelyeknél a befektetőnek vásárláskor csak a diszkont összegével csökkentett értéket kell befizetni. A lejáratkor pedig, a névértéknek megfelelő összeget fizetik ki neki. Az értékpapír fogalma: Jogi értelemben az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. Közgazdasági megközelítésben az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat, vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel.


8

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Az értékpapírok fajtái: A. Az értékpapírban foglalt jog szerint •

Követelést megtestesítő: az egyik fél elismeri valamely másik fél vele szemben való követelését, és vállalja, hogy azt meghatározott időben, és módon az értékpapírban foglalt feltételeknek megfelelően ki fogja egyenlíteni. Tipikus fajtái: váltó, csekk, a kötvény.

•

Részesedési jogot megtestesítő: azt igazolja, hogy a tulajdonosa valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult –egyéb jogok mellett- a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére. Alaptípusa a részvény.

•

Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő. Valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosoknak. E kategóriába tartoznak a jelzálog bejegyzések, a hajóraklevelek, és a közraktárjegyek.

B.

Jogi szempontból, átruházhatósági lehetőség szerint. •

Bemutatóra szóló: az értékpapír tulajdonosa élvezi a papírban foglalt összes jogot. Az ilyen papír átruházása egyszerű átadással történik.

•

Névre szóló: mindig egy meghatározott személy nevére szól. Az átadáshoz lelépési nyilatkozat szükségeltetik.

•

Rendeletre szóló. Az eredeti birtokos a papírban foglalt jogok élvezetét hátirat útján forgatással átruházza más személyre. A rendeletre szóló papírok köre korlátozott: váltó, a csekk és a névre szóló részvény lehet ilyen típusú értékpapír.

C. Az értékpapírok hozama szerint •

Formailag nem kamatozó értékpapírok: a diszkont államkötvények, kincstárjegy

•

Fix kamatozásúak: az értékpapír adósa előre meghatározott, mindig ugyanakkora, (a névértékre vonatkozó névleges kamatlábnak megfelelő) összeget biztosít a hitelező számára. (pl. fix kamatozású államkölcsönök (kötvény))

•

Változó hozamú: a vállalkozás hasznából a tulajdonos a befektetett tőkéje nagyságának megfelelően az adott évi (változó) eredményből részesedjenek. Fő típusa a részvény.

•

Átmeneti formák. Egyrészt a fix kamatozású értékpapírok közül a a kamatozás feltételeinek oldására, másrészt a változó hozamú papírok kockázatának mérséklésére jöttek létre. (változó kamatozású kötvény, az átváltható kötvény (részvény), elsőbbségi részvény, opciós (lehívási jogot tartalmazó) értékpapírok)

D. Lejárat szerint •

Rövid lejáratúak: 1 év alatti lejárat, kincstári váltó, kereskedelmi értékpapír, letéti jegyek.

•

Középlejáratúak: 1-5 éves lejáratú kötvények, pl. kincstárjegy

•

Hosszú lejáratúak: az 5 évnél hosszabb lejáratú kötvények, tipikus fajtája az államkötvény

•

Lejárat nélküli: részvény, és néhány örökjáradékos kötvényfajta

E. Forgalomképesség szempontjából Vannak közforgalmú, nyilvános kibocsátású papírok, és csak meghatározott körben forgalmazottak (zártkörű, magán kibocsátások) F. Az értékpapír-kibocsátás iránya szerint: belföldi forgalomra, vagy külföldi piacra szánt.


9

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN G. Az értékpapír kibocsátója szerint: állampapírok, helyi önkormányzatok, valamint állami célalapok jegyei, kötvényei. Pénzintézetek által kibocsátott kötelezvények. Társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírok. H. Másodlagos forgalom színtere szerint •

Tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett (részvény, kötvény, befektetési jegyek, származékos termékek)

•

Tőzsdén jegyzett értékpapírok (szigorúbb feltételeknek tesznek eleget.) kárpótlási jegy, részvények, állampapírok stb.

Annak érdekében, hogy a különböző banki és értékpapírcégek által kínált betéti-, és értékpapírkonstrukciók között könnyen tudjon eligazodni, és azokat könnyebben össze tudja hasonlítani, javasoljuk az alábbi mutatók használatát. Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) A jogszabály (41/1997. (III.5.) Kormányrendelet) valamennyi betéti termékre (legyen az határozottvagy határozatlan időre lekötött betét, illetve le nem kötött betét) vonatkozóan előírja az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását. Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra). Egy adott év múlva, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után így fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez. Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy amennyiben Ön pl. 100 Ft-ot helyez el évi 10%-os kamatláb mellett 1 éves betétbe, Ön már 360 nap múlva 10 Ft kamatot realizál. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 10,14 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10%-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14%. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM) Az értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz a kötvények, de azon belül is csak a teljes futamidőre rögzített kamatlábbal rendelkező kötvények esetében kerül sor az ún. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM) kiszámítására

1.2.2. A jegybanktól származó források Az üzleti bankok forrásai között különleges helyet foglalnak el a központi banktól származó passzívák. A jegybank nem mint megtakarító jelenik meg az üzleti bankok ügyfelei között, hanem mint az adott ország bankrendszerének, monetáris politikájának alakítója, irányítója és a pénzmennyiség, illetve a hitel keresletének, kínálatának szabályozója. Tekintsük át a legismertebb jegybanki hitelkonstrukciókat: 1.2.2.1. A refinanszírozási hitelek: Ennek egyik eszköze (a meghatározott gazdaságpolitikai célra igénybe vehető) jegybanki refinanszírozási hitelek. A jegybanki hitelek (az üzleti bankok oldaláról nézve betétek) kétféle funkciót tölthetnek be a kereskedelmi bankok szemszögéből:


10

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN •

A bankok átmeneti likviditási problémáinak megoldását hivatottak támogatni (likviditási jellegű hitelek). A bankrendszer érzékenysége miatt kisegíti a jegybank a „bajba jutott” kereskedelmi bankot, ilyen kényszer likviditási hitel pl. a kötelező tartalékráta átmeneti felpuhítása.

•

A bankok pénz,- illetve hitelkínálatának, hitelnyújtási képességének növelését segíthetik („forráspótló” refinanszírozási hitelek).

Ha központi bank az adott kormány gazdaságpolitikáját akarja támogatni, akkor elősegítheti ennek keretében, hogy bizonyos gazdasági ágazatok, vagy szereplők a piacinál kedvezőbb feltételű hitelekhez jussanak. Mivel a jegybank (a kétszintű bankrendszerben) nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdasági alanyokkal, csak a pénzintézeteken keresztül tudja (közvetetten) az ilyen irányú feladatait megoldani. Ennek egyik (a fejlett országokban ma már marginális) eszköze a célzott refinanszírozási hitelkeretek nyújtása. A típusai alapján megkülönböztetünk: •

az exportösztönzésre kialakított,

•

a privatizációt, reorganizációt elősegítő,

•

a „kezdő” kis- és középvállalkozások támogatására létrejött, és

•

a különböző kiemelt gazdasági tevékenységek (pl. mezőgazdaság) fejlesztését elősegítő konstrukciókat.

A hitelezés (visszafizetési) kockázatát természetesen az üzleti bankok viselik, a jegybank csak a céloknak megfelelő hitelt, illetve azok egy részének forrásigényét biztosítja. A kereskedelmi bankok (forrásainak alakulásától függően) hitelezési tevékenységük fenntartása, vagy bővítése érdekében, esetleg forráshiányuk esetén hitelt vehetnek igénybe a bankrendszertől. 1.2.2.2. A fedezettel nyújtott jegybanki hitelek A legismertebb „fedezettel nyújtott” jegybanki konstrukciók a következők: 1. A váltóleszámítolás alapján folyósított: Ennek a műveletnek a lényege, hogy a központi bank előre meghatározott keretösszeg erejéig megvásárolja (viszontleszámítolja) az üzleti bankok által leszámítolt váltókat. A bankok általában akkor élnek vele, ha likviditási, vagy pótlólagos forrásbevonási gondjaik vannak. A váltó teljes futamidejére ritkán veszik igénybe, ugyanis a rediszkontlábak általában magasabbak az azonos futamidejű betétek kamatánál. Éppen ezért (a repo kamatlábakkal együtt) olyan referencia kamatlábnak tekinthetők, amelyek a bankok forrásköltségein keresztül befolyásolják a piaci betéti és hitelkamatlábakat is. 2. Értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelek: A lombardhitelhez az üzleti bankok úgy jutnak, hogy általában állami kibocsátású, vagy állami garanciával rendelkező értékpapírjaikat letétbe helyezik a központi banknál. Mivel az értékpapírok tulajdonosa továbbra is az üzleti bank (az eszköz oldalon megmarad), ez a hitelfelvétel további forrásbevonást jelent a számára.


11

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN E tulajdonsága különbözteti meg az értékpapír-swap ügylettől, ami a bank tulajdonában lévő értékpapír eladásából, és egy későbbi időpontra történő egyidejű visszavásárlásából tevődik össze. (Az ügylet most nem növeli a bank mérlegfőösszegét). A két technika egyfajta kombinációjaként lehet értelmezni az ún. repo ügyleteket, vagy visszavásárlási megállapodást.

Lényege: meghatározott értékpapírok eladása a központi banknak meghatározott

árfolyamon, azok egy későbbi időpontra, magasabb áron történő, egyidejű visszavásárlásával. Ez a hitelfajta hasonlít egy sima „csere-ügylethez”, de mivel az ügylet számvitelileg nem elszámolható, az értékpapírokat továbbra is a portfólióban kell tartani, tehát tekinthetjük lombardhitelnek is. A repo műveleteknél meg kell említeni, a fordított (passzív) repót is, amikor az üzleti bankok vásárolnak a jegybanktól értékpapírokat, illetve adnak el neki határidősen egy szerződés keretében. 3. Devizafedezet mellett nyújtott hitelek: Ide alapvetően a devizabetét-csere ügylet tartozik. Ennek lényege, hogy az üzleti bank egy lekötött időtartamra devizabetétet helyez a központi banknál, és ennek fedezete mellett hazai fizetőeszközben hitelt vesz fel tőle. A devizabetét-csere mellett meg kell említeni a deviza-swap ügyletet is. Ennek az a lényege, hogy az üzleti bank azonnali ügylet keretében elad valamilyen rögzített mennyiségű devizát egy másik devizáért, és ezzel egyidejűleg azt egy későbbi határidőre előre megállapított áron visszavásárolja. A devizabetét-cserével ellentétben nem növeli a bank mérlegfőösszegét. Mindkét technika akkor előnyös a bank számára, ha az árfolyam kockázat csökkentésével nem akar „nyitott” devizapozícióba kerülni, így lehetővé válik a devizából hazai valutába történő „átjárás”.


12

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3. Az „aktív” bankügyletek 1.3.1. Hitelezés A hitelezési üzletág szintén a legrégebbi banki tevékenységek közé tartozik. Hitel: pénzeszközök, áruk, vagy szolgáltatások átengedése ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve másképpen fogalmazva a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. Habár sokszor használjuk azonos értelemben, a hitel és a kölcsön nem ugyanaz. A különbség legegyszerűbben úgy érthető meg, hogy akinek hitele van, az kölcsönt vehet fel, akinek pedig nincs hitele, az nem juthat kölcsönhöz. A hitel tehát a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, a kölcsön pedig a ténylegesen felvett pénzösszeget. A hitelnek is ára van, amit azért fizetünk, mert a bank „rendelkezésünkre tartja” a pénzt. Ha pedig a hitelt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, azért kamatot fizetünk. Bankhitel: a pénzintézet hitelszerződés keretében arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfélnek egy hitelkeretet tart fenn, amelyet meghatározott feltételek mellett vehet igénybe. Bankkölcsön: bizonyos célra lehet felvenni a kölcsön összeget általában egy összegben, kamat ellenében lehetséges.

1.3.1.1. A bankhitelek csoportosítása Hitelfolyósító, vagy a pénztömegre gyakorolt hatása szerint: Jegybanki, üzleti banki és egyéb nem monetáris hitelintézet által nyújtott hitelek, Hiteladósok szerint: Vállalati, költségvetési, lakossági, bankközi hitelek, stb. Felhasználása, illetve lejárata szerint: Rövid (általában egy év, de lehet kettő is a lejárati idő), Közép (maximális lejárati idő 5 év), Hosszú lejáratú hitelek (az öt évnél hosszabb lejáratú hitelek), Megtérülése szerint: Árbevételből, jövedelemből és egyéb forrásból visszafizetendő hitelek, Finanszírozott eszközök szerint: Beruházási és forgóeszközhitelek: • Beruházási: projektfinanszírozás, céljellegű beruházás, nem céljellegű, speciális hitelek (világbanki, exportfejlesztő) • Forgóeszköz: középlejáratú, hosszú lejáratú (átmeneti, tartós fogyasztási eszköz) Fedezete szerint: Fedezettel nem bíró és fedezettel bíró hitelek (pl. lombardhitel), Folyósítást illetően: rulírozó, vagy nem rulírozó hitelek, Valutaneme szerint: belföldi, vagy külföldi pénznemben nyújtott hitelek. A hitel formája szerint: •

Pénzhitel: (A kölcsön folyósításakor a bank a hitel összegét azonnal kifizeti, vagy jóváírja az

ügyfél számlájára.) - folyószámlahitel: a bank a folyószámlán hitelkeretet tart fenn, amely igénybevételekor tartozás alakul ki, amelyet egy meghatározott időn belül vissza kell fizetni.


13

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN - számlahitel: a bank külön-külön könyveli el ügyfele hiteleit, és betéteit, tehát betét- és hitelszámlát párhuzamosan vezetnek. •

Hitelnek minősülő kihelyezések (A hitel visszafizetését a bank nem attól várja, akinek a hitelt

nyújtotta.) - váltó leszámítolás: a bank a váltóval fedezett árügyletek esetében a szállítónak nyújt hitelt, azáltal, hogy átvállalja a hitelező szerepét, mert a hitel visszafizetését a váltó kiállítójától, vagy elfogadójától várja el. - követelések megvásárlása (forfetírozás, faktorálás): a jogosult részére fizetés teljesítése, illetve az esedékes fizetések nyilvántartása, a kintlévőségek beszedése, és a megrendelő fizetési mulasztása esetén kockázatvállalás. - áruvásárlási hitel: a lakosság részletre vásárolhat különböző tartós fogyasztási cikkeket, ilyen esetekben a bankkal szerződő kereskedelmi egységnek a hitelértékesítés összegét, tehát a követelést is átruházhatja a bankra. - értékpapír hitel: valamilyen átruházható értékpapírra nyújtják, hogy a kintlévőségeiket valamilyen likvid eszközzel az ügyfelek fedezhessék. • Kötelezettségvállalási hitel: (A pénzintézet hitelfolyósítási készsége, ami egyben az ügyfél által igénybe vehető hitelt jelenti, tehát nem jelent azonnali hitelfolyósítást.) - hitelkeret fenntartása: - fizetési kötelezettség vállalás (bankgarancia, kezesség) az ügyfél nem teljesítésekor A bankgarancia nyilatkozatban a bank visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek - például bizonyos esemény beállta, elmaradása, vagy okmányok benyújtása - esetén írásbeli felszólításra, a megállapított összeghatárig, a kedvezményezettnek fizetést fog teljesíteni. A kezesség a különböző hitelfelvételekhez kapcsolódóan a hitel visszafizetésének biztosítékaként jöhet szóba. Az adós helyett nemfizetés esetén a kezes felel, ő tartozik fizetni. Az egyszerű kezesség esetén előbb az adóson kell behajtani a tartozást, s ha ez sikertelen, akkor lehet a kezestől követelni a fizetést. Az ún. készfizető kezesség esetében a fizetést elmulasztó adós helyett rögtön a kezesen követelhetik a tartozást. Ha bank vállalja a kezességet, akkor az minden esetben készfizetői kezesség. A kereskedelmi bankok hiteleit általában három nagy csoportra szokták bontani: Vállalati, Fogyasztói, és ingatlanhitelek

Vállalati hitelek A vállalati hitelek egyik lehetséges csoportosítása szerint öt alapvető fajtáját különböztetjük meg. 1. Hitel nyitott hitelkeret alapján: Nagyon gyakran a hitelfelvevő finanszírozási szükségletei szezonálisan ingadozhatnak. Ilyen esetekben érdemes állandó hitelkapcsolatot kialakítani az ügyféllel, a banknak így nem kell minden esetben


14

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN elbírálni a hitelkérelmeket, és végigmenni az egész hitelezési folyamaton. Mivel ez hosszabb kapcsolat, és a bank nem követel a hitelkeret megnyitásával további fedezeteket, a banknak gondosan meg kell vizsgálnia a hiteladós hitelképességét. Ezek a hitelek ezért a kevésbé kockázatos kihelyezések közé tartoznak, és csak a legjobb ügyfeleknek nyitnak ilyen hitelkeretet. 2. Áthidalási hitelek: A nyílt hitelkerettel ellentétben, amely ismételten jelentkező szükségleteket elégít ki, az áthidalási hitelek viszont olyan hitelek, amely időleges finanszírozási szükségleteket elégítenek ki. Az esetileg felmerülő hiteligényeket külön-külön kell elbírálni. Az ilyen típusú hitel nem tételez fel állandó kapcsolatot a bank, és az ügyfél között. 3. Forgótőke hitelek: Ezt a hitelt a vállalatok azért veszik igénybe, hogy forgóeszközeik tartós növekedését finanszírozzák. Mivel ez a hitel állandó jellegű forgóeszköz szükségletet finanszíroz, ezért a hiteligénylőnek fedezetet kell biztosítania, amit általában készletek, vagy vevőállomány finanszíroz. 4. Rulírozó hitel: Hasonló a nyitott hitelkeret alapján folyósított hitelhez, de formálisan is létrehoznak egy hitelkeretet, amely hosszabb időre (általában 1.-3. évre) szól. Olyan hitelképes nagyvállalatok igénylik ezt a hitelt, amelyeknél a hitelviszony időtartama alatt változik a forgóeszköz szükséglet. Mivel ezek a hitelek tartós szükségleteket, -a forgóeszközök, és az állóeszközök állandó növekedését- finanszírozzák, a viszszafizetés a nyereségből, vagy hosszú lejáratú hitelből történik. 5. Hosszú lejáratú hitelek: Rendszerint állóeszközök vásárlására veszik igénybe, ezért több éves lejáratúak (3.-10. év). A hiteladós szükség szerint hívhatja le a hitelt, de egyszerre is igénybe veheti.

Fogyasztói hitelek A fogyasztó hitelek a bankok számára azért előnyösek, mert igénybevételük kevésbé ingadozik (a gazdaság konjunktúraciklusaira jobban érzékenyebb) vállalati hitelekhez képest. A fogyasztói hiteleket többféleképpen csoportosíthatjuk, például részletfizetési hitelek, egyösszegben visszafizetendő és rulírozó hitelek. A bankok a hitelkártyák, és a rulírozó hitelkeret együttes -egyre növekvő- alkalmazásával csökkentik költségeiket a fedezetlen fogyasztói hitelek folyósítása során. A hitelszerződés időtartama alatt az adós -tetszés szerint visszafizetheti, majd ismételten igénybe veheti a hitelt.

Jelzáloghitelek A jelzáloghitelek elsősorban a lakásépítéshez kapcsolódnak. Hosszú lejáratúak, így kevésbé összeegyeztethetőek a bank forrásaival, amelyek túlnyomórészt rövid lejáratúak. A jelzáloghiteleket két nagy csoportra oszthatjuk: építési hitelek, amiket azoknak adnak, akik lakó, és egyéb épületek építését kívánják befejezni, folytatni, illetve korszerűsíteni (lejáratuk 1-5 évig terjedhetnek). A másik fajtája pedig, olyan pénzintézeteknek nyújtott hitelek, amelyek jelzáloghiteleket nyújtanak (jelzálog-hitelintézetek). E hitelek azt az időszakot finanszírozzák, amíg a jelzálogbank már folyósította a házépítési hitelt, de még nem tudta a hitelt eladni állandó befektetőnek (rövid lejáratúak). A hitelek fedezet mindkét esetben egy (már meglévő, vagy az építendő) épületre bejegyzett jelzálog.


15

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3.1.2. A hitelezés folyamata A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb tevékenysége, (amint már jeleztük) a hitelezés. A hitelezés számottevő kockázattal jár, ezért a banknak úgy kell eljárnia minden egyes kölcsönkihelyezés esetén, hogy a tevékenység megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésnek: a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek érdekeit, és megfelelő bevételt (profitot) biztosítson. A hitelezés folyamata a hitelkérelem benyújtásával kezdődik, de nem ér véget a hitelfolyósítással, hanem az alábbi három feladat szerves egységet képez: •

A kérelem benyújtásától a kölcsön folyósításáig terjedő szakasz feladatatai (a kölcsön kérelem befogadása, elbírálása, a kölcsönszerződés megkötése és a kölcsön folyósítása.)

•

A kölcsön gondozásával kapcsolatos tennivalók (a felhasználás, visszafizetés folyamatos figyelemmel kísérése, a biztosítékok meglétének ellenőrzése, valamint a kölcsönösszeg és járulékainak beszedése).

•

Nem a meghatározott időben történő fizetés, vagy elmaradása esetén történő eljárások.

A hitel és kölcsönügyletek lebonyolítását a bank a törvényes előírások mellett saját utasításrendszerrel is szabályozza. Ezek a rendszerek a hitelezési munka különböző szakaszait (engedélyezés, folyósítás, gondozás és problémák kezelése) szabályozzák. Az eljárási rendek a következők lehetnek: 1. A hitelügyletek engedélyezésénél: o

döntési hatáskörök: szigorú belső szabályok határozzák meg, hogy egy banki döntést milyen szinten hozhatnak meg (pl. igazgatóság, cenzúrabizottság stb.)

o

hitelkérelmek tartalmi követelményei: A vállalat rövid bemutatása, (2-3 éves beszámolók (mérleg, EK, üzleti terv készítése), a cég alapszabályának, társasági szerződésének, cégkivonatának, aláírási címpéldányának elküldése). A hitelfelvétel céljának megjelölése, hitel összege, ütemezése, rendelkezésre bocsátása, az igénybevétel ideje, a hitel visszafizetésének teljesítése. A felajánlott biztosítékok felsorolása fedezetként: A biztosíték járulékos jellegű kötelem, mindig valamely alapkötelezettséghez kerül kikötésre. Fajtái: személyes („készfizető” kezesség, bankgarancia), és tárgyi biztosítékok (zálogjog: jelzálog, kézizálog, óvadék stb.). Az adott beruházási céllal kapcsolatos számítások (beruházás gazdaságossági számítások) elküldése, hivatalos pénzügyi mérleg, előrejelzés, cash-flow terv készítés. Egyéb kérések, és javaslatok a hiteldöntés előkészítéséhez (referenciák, meghívások stb.). Egyéb információk: marketing terv, üzleti stratégia, adós piacának bemutatása, tulajdonosi helyzet stb.). A hitelügyintéző ellenőrzi a formai, és tartalmi követelmények meglétét. Hiánypótlásra van lehetőség meghatározott határidőn belül.


16

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN o

a biztosítékok rendszere (lásd fentebb)

o

ügyfelek minősítése (adósminősítés): az adósok minősítését minden bank elvégzi. Célja a banki kockázat minimálisra való lecsökkentése. Az adósminősítésre konkrét szabályokat kell meghatározni, figyelembe véve a bank, és az ügyfél sajátosságait, és az általános elveket is: Limit szabályzat: egy adott minősítésű ügyfél számára mennyi a maximálisan adható hitelkeret. Fedezet értékelési szabályzat: a felajánlott biztosítékot értékeli. Adósminősítési szabályzat: a következő paraméterek alapján határozzák meg az adóst: •

Objektív paraméterek

A beszámolókból nyerhető információk (mutatószámok (likviditási, jövedelmezőségi, adósságviselő képesség), értéktartományok, pontszámok kiszámítása. •

Szubjektív paraméterek:

Nehezen mérhetőek: pl.: milyen a számviteli rendszere, könyvvizsgálata, a menedzsment színvonala, a tulajdonosi struktúra, a fizetési fegyelem stb. Az objektív szempontok aránya 50-75 %, a szubjektíveké 25-50 % között mozognak. Adósminősítés során pontozzák az ügyfeleket, ezek alapján különböző osztályokba sorolják a vállalatokat. Ez határozza meg, hogy kaphat-e, és milyen mértékű hitelt a kérelmező. o

cenzúra-előterjesztés (kérelem, és előterjesztés) követelményei: ha a vállalat a bankhitel felvétele mellett döntött, akkor be kellett nyújtania a hitelkérelmét a hitelező bank meggyőzése érdekében. A hitelnyújtás előtt a banknak meg kell vizsgálnia a következőket: a kölcsön összege, célja, futamideje összhangban van-e egymással? milyen a kölcsönfelvevő helyzete, és hitel-visszafizető képessége? a felajánlott biztosítékok megfelelően csökkentik-e a hitelezés kockázatát? A beadott hitelkérelem nyomán elkészített előterjesztés tartalmi elemei bankonként változhatnak, de általában minden előterjesztésben szerepelnek a következő fontosabb elemek: az ügylet rövid ismertetése a hiteligény és a finanszírozási konstrukció rövid összefoglalása az ügyfél gazdálkodásának bemutatása a hitelnyújtás ügyfélkockázatának bemutatása (jogi, gazdasági, pénzügyi stb.) javaslat, döntési indoklás Ha a döntés pozitív, akkor kölcsönszerződési ajánlatot alakítanak ki. A bizottság meghatározza a hitelszerződés kondícióit úgymint: •

a hitel összege, a kölcsön céljának meghatározása

•

minimális saját erő mértéke (általában 30 %) => el kell különíteni az egyéb pénz-

eszközeitől, és a fizetések teljesítésekor elsőként a saját forrást kell igénybe venni.


17


kamatfeltételek (függ: a jegybanki refinanszírozási kamatlábtól, és az üzleti bank

kamatrésétől) esedékesség, számításának módja. •

egyéb díjak: rendelkezésre tartási jutalék, (a vállalatnak folyósítható, de igénybe

nem vett hitelösszeg után kell fizetni); biztosítási díj; közvetítői jutalék, kezelési, lehívási költség. A teljes hiteldíj mutató (THM) megmutatja, hogy a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg viszszafizetésén felül mit kell még fizetnie, így a THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő összes kamat-, díj- és kezelési költséget. •

törlesztés feltételei, üteme (türelmi idő, ami alatt kamatot kell fizetni, de a törlesz-

tés csak a türelmi idő után veszi kezdetét) •

igénybevétel módja, időtartama, rendelkezésre tartás

•

biztosítékok elismerése

•

szerződés felmondása

•

kötelezettség vállalások (pl. különböző mutatók betartása)

Az előterjesztésekben a legfontosabb kérdés a hitelképesség megállapítása (lásd következő fejezet), amely az adósminősítésnek is egyik fontos eleme. o

a kamatrendszer: a kamatrendszer karbantartásáért, és működtetéséért a bankok „treasury” osztályai felelősek. A „treaury” megajánlja az előző időszak adatai alapján az ún. báziskamatot. A báziskamat az alkalmazott tényleges kamatmértékek kialakításának alapja. Arra ad iránymutatást, hogy várhatóan mennyi lesz a bevonható források költsége. A báziskamat-ajánlás alapján véglegesítik a következő időszakra szóló kondíciós listát.

A hitelfolyósítás alapvető feltétele, hogy a bankoknak megfelelő forrás álljon rendelkezésre. Ha minden feltétel adott a kölcsön nyújtásához, sor kerülhet a szerződések aláírására. 2. A hitelek beszedésénél: o

a fizetési halasztás engedélyezésével kapcsolatos

o

hátralék keletkezése esetén követendő, és

o

csőd, vagy felszámolási eljárás esetén követendő eljárási rendek,

A hitel folyósítását követően a hitelezőnek az a legfontosabb feladata, hogy a kölcsön életét lejáratig folyamatosan figyelemmel kísérje, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kölcsönt a szerződésben meghatározott határidőre visszafizessék. Ezt a folyamatot nevezzük a hitel gondozásának (monitoring). Ha bármilyen probléma (nem rendeltetésszerű felhasználás; az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzete megváltozik; a biztosítékok értéke lecsökken; késedelmes fizetés, és fizetésképtelenség) merülne fel a beruházással, illetve a törlesztéssel kapcsolatosan, a bank módosíthatja a hitelszerződést, vagy esetleg el is állhat tőle. Felmerülhet a prolongáció is, ami a feltételek kiterjesztését (későbbi fizetési határidő stb.) jelenti, de a banknak mindenképpen valamilyen áthidaló megoldást kell keresnie a probléma megoldására.


18

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3.1.3. A vállalkozás hitelképességének megítélése pénzügyi mutatók segítségével A hitelképesség vizsgálata során a banknak meg kell győződnie arról, hogy •

a kérelmet megelőzően folyósított hitelek a vállalkozás pénzügyi helyzete alapján visszafizethetők-e,

•

a kért hitel milyen célt szolgál, illetve az ügyletből, forrásból származik-e többletjövedelem, amelyből a hitelfelvétel költségeit kilehet fizetni,

•

a hitel folyósítását követően milyen lesz a társaság pénzügyi helyzete,

•

a hitel vissza nem fizetése esetén, milyen másodlagos forrásból, biztosítékból lehet a kölcsönt visszafizetni

Továbbá számszakilag, és szövegszerűen is elemeznie kell a banknak az ügyfél hitelképességét. A megoldást a pénzügyi mutatók jelenthetik. A pénzügyi mutatószámok egy lehetséges csoportosítása: Vagyoni helyzet elemzésének mutatói Pénzügyi helyzet elemzésének mutatói - Likviditási mutatók - Adóssági- és hitelképesség mutatók - Tőkeszerkezeti mutatók Jövedelmezőségi mutatók Hatékonysági, eszközhasznosítási mutatók Piaci értékelés mutatói

1.3.1.3.1. Vagyoni helyzet elemzésének mutatói: I. Vagyonszerkezet mutatói (eszközök elemzése) A vagyonszerkezeti mutatókkal azt lehet vizsgálni, hogy mekkora arányt képviselnek a teljes eszközállományon belül az egyes eszközcsoportok, vagy az egyes nagyobb eszközcsoportokon belül a csoportba tartozó eszközfajták. Az eszközstruktúrából következtetni lehet arra, hogy a vállalkozás a nemzetgazdasági munkamegosztás milyen területén tevékenykedik, ugyanis más a tárgyi eszköz, és forgóeszközigénye az iparnak, kereskedelemnek, mezőgazdaságnak. 1. A befektetett eszközök aránya mutató azt fejezi ki, hogy a társaság összes eszközéből milyen hányadot tesznek ki a befektetett, tartós eszközök.

Befektetett eszközök aránya =

Befektetett eszközök Eszközök összesen

A mutató értékének növekedése a tartósan lekötött eszközelemek arányának emelkedését jelzi. 2. A befektetett eszközök arányát jelző mutató párja, a rövid lejáratú eszközök arányát kifejező forgóeszközök aránya mutató

Forgóeszközök aránya =


Forgóeszközök Eszközök összesen

19

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Feltételezve, hogy az aktív időbeli elhatárolások a forgóeszközök között kerülnek figyelembe vételre a két ráta együttesen 1-re egészíti ki egymást. 3. A forgóeszközökön belül célszerű megvizsgálni a készletek, követelések és a pénzeszközök részarányának változását. Ezek alapján a következő arányszámok számíthatók:

Készletek Forgóeszközök Követelések Követelések aránya a forgóeszközökön belül = Forgóeszközök Pénzeszközök Pénzeszközök aránya a forgóeszközökön belül = Forgóeszközök Készletek aránya a forgóeszközökön belül =

A készletek emelkedő szintje egy kereskedőcégnél származhat az eladatlan áruk növekedéséből – ami kedvezőtlen – de szezonális hatás is lehet az oka, ami nem feltétlen negatív. A vevőállomány forgóeszközökön belüli növekedése a behajtási tevékenység gyengülésére, illetve a lazuló fizetési fegyelemre hívja fel a figyelmet. A pénzállomány részarányának növekedése a pénzügyi helyzet javulására utal, azonban egy határon túl kedvezőbb, ha a társaság értékpapírba fekteti felesleges pénzeszközeit. II. Tőkestruktúra mutatói (Források elemzése) A tőkestruktúra mutatókkal a források összetétele vizsgálható. Azt mutatják meg, hogy az összes forráson belül milyen arányt képviselnek az egyes forrásfajták. 1. A saját tőke és a források (mérlegfőösszeg) viszonyát a tőkeerősség fejezi ki.

Tőkeerő sség =

Saját tőke Források összesen

A mutató növekedését -egyúttal a kötelezettségek csökkenését- tekintik kedvezőnek, mivel azonban a vállalkozások működése elképzelhetetlen idegen forrás nélkül, így 30%-os- más irodalmak szerint 35%-os érték a minimum követelmény. Eltekintve a céltartaléktól, és a PIE-től, a kötelezettségek, idegen források arányát 65-70%-ig tartják elfogadhatónak. 2. A tőkeerősség mutatóját 100%-ra kiegészítő mutató a kötelezettségek részaránya, mely a kötelezettségek, és a források hányadosaként számítandó:

Kötelezettségek részaránya =

Kötelezettségek Források összesen

Tekintettel a tőkeerősség értékelésére, a mutató 65-70% alatti értéke számít elfogadhatónak. E mutató egyúttal a finanszírozás szerkezetét is mutatja, így a pénzügyi helyzetet értékelő arányszámok között is megtalálható, eladósodottsági mutató néven. 3. A MSZE, a saját tőke növekedésének legjellemzőbb forrása. a mérleg szerinti eredmény és a saját tőke viszonyát az alábbi mutató fejezi ki:

Saját tő ke növekedé sé nek mé rté ke =


MSZE Saját tő ke

20

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3.1.3.2. Pénzügyi helyzet elemzése I. Likviditás elemzése: A likviditás a vállalat azon képessége, amely azt mutatja, hogy a vállalkozás képes-e az esedékes fizetési kötelezettségeket egy bizonyos időpontban (napon) maradéktalanul teljesíteni. 1. A likviditás mérésére szolgáló legáltalánosabb mutató, az általános likviditási mutató, vagy más néven likviditási arány (Current Ratio), mely azt fejezi ki, hogy a forgóeszközök milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket. A mutató továbbá azt is kifejezi, hogy fennáll-e a vagyonstruktúra és a tőkestruktúra közötti lejárati egyezőség.

Likviditási ráta =

Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek

Általában akkor tekintik megnyugtatónak, ha a forgóeszközök értéke a duplája a rövid lejáratú tartozásokénak, azaz a mutató értéke 2 körül van, azonban megfelelő fizetési fegyelemmel rendelkező cégek esetében a ráta 1,3-es értéke is elfogadható lehet. 2. A likviditási gyorsráta (Quick Ratio) a likviditási ráta finomított változata, ahol figyelembe veszik, hogy a különböző forgóeszközök mobilitási (pénzé tehetőség) foka eltérő. A forgóeszközökön belüli viszonylag alacsonyabb mobilitás a készletekre jellemző, ezért a gyorsráta számlálójában a készletek nélküli forgóeszköz-állomány szerepel.

Likviditási gyorsráta =

Forgóeszközök − Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek

A 0,7 és 1 közötti értékű likviditási gyorsráta már megfelelőnek tekinthető, teljes biztonságban azonban igazán az 1 fölötti értékkel rendelkező vállalatok érezhetik magukat. A mutató magas értéke az eszközök túlzott mértékét jelzik. A 0,7-t el nem érő mutató a fizetésképtelenség veszélyét hordozza magában. 3. A dinamikus likviditási mutató számításánál a (folyamatos működésből származó) pénzeszközöket viszonyítjuk a rövid lejáratú kötelezettségekhez, vagy az összes kötelezettség (rövid és hosszú lejáratú tartozások) átlagos állományához.

Dinamikus likviditási ráta =

Folyamatos mûködésbõl származó pénzeszközök Rövid lejáratú eszközök átlagos állománya

Fejlett tőkés országok tapasztalatai szerint az egészségesen gazdálkodó szervezeteknél a mutató 40 % fölötti értéket képvisel. II. Fedezeti mutatók 1. Hosszú távon a vállalat által felvett hitelek kamatát, a vállalat tevékenysége által megtermelt pénzeszközökből kell visszafizetni. Mivel a nyereség általában az adósságszolgálati kötelezettség kiegyenlítésének elsődleges forrása az egyik gyakran számított fedezeti mutató a kamatfedezetségi mutató, amely a hosszú távú likviditás mérőszáma is.

Kamatfedezettségi mutató =

Eredmény kamat − és adófizetés elő tt (EBIT ) Kamatrá f ordítások


21

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A mutató a vállalat azon képességét fejezi ki, hogy az adó- és kamatfizetés előtti eredményéből miként képes teljesíteni kamatfizetési kötelezettségét; másképpen fogalmazva a kamatráfordítás hányszor térül meg a nettó eredményből. Ha a mutató értéke magasabb 4-nél, az már nagyon megnyugtató, a 2-nél kisebb értékű mutató azonban már gondokat jelez. A mutató ideális mértékét az adókulcs nagysága befolyásolja. 2. A vállalatnak mind a kölcsöntőke, mind pedig a kamatok visszafizetésére vonatkozó képességét az adósságszolgálati fedezeti mutató (Debt Service Coverage Ratio) használatával határozzák meg. A mutató arra ad választ, hogy a kölcsönt felvevő vállalkozás a működési bevételeiből képződő nyereségből, és a leírási bevételekből képes-e eleget tenni (az adott időszakban esedékes), adósságszolgálatot jelentő tőketörlesztési és kamatfizetési kötelezettségének. Adósságszolgálati fedezeti mutató =

=

Adózott eredmény + értékcsökkenési leírás + Hosszú lejáratú kölcsön kamata Hosszú lejáratú kölcsön éves tõketörlesztése Hosszú lejáratú kölcsön kamatráfordításai + 1− adókulcs

A bankok a gyakorlatban a mutató 1 (egy) feletti értékét, a világbanki hitelezés keretében általában az 1,5 feletti értékét tartják elfogadhatónak. Ekkor a vállalkozás 50%-kal több belső forrásból származó jövedelemmel rendelkezik, mint amennyire szüksége van az adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az 50% feletti rész, részben kockázati tartalékként szerepel, részben lehetőséget biztosít a vállalkozásnak a további fejlesztésekre. III. Tőkeszerkezeti (adósság) mutatók Az adósságmutatók - vagy tőkeszerkezeti mutatók - körébe azok a viszonyszámok tartoznak, amelyek az összes kötelezettséget, vagy ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát vizsgálják a mérlegben szereplő eszközök összességéhez, vagy a források arányát (idegen és a saját tőke) értékelik, a vállalati vagyonhoz (a tulajdonosok tőkéjéhez) viszonyítva. Ezek a mutatók a hitelezői –pénzügyi– kockázat mérésének átfogó mérőszámai. 1. Az eladósodottság mérésére szolgáló legegyszerűbb ráta az eladósodottsági mutató, amely az idegen tőke (összes kötelezettséget) és az összes eszköz hányadosaként számítható. Az arányszám azt mutatja, hogy az összes eszközöknek mekkora részét finanszírozták adósságból. Minél nagyobb a mutató értéke, annál nagyobb a pénzügyi kockázat.

Elad ósodottsá gi mutató =

Összes adóssá g (kötelezettsé g ) Összes forrás

Értéke 65-70% alatt elfogadható; 100% körül, illetve e fölött mindenképp kedvezőtlen; utóbbi már negatív saját tőkét jelent 2. A tőkeáttétel mérésének egyik legfontosabb mutatója az egyes országokban eladósodottsági együttható, vagy idegen tőke/saját tőke arány (Debt / Equity ratio, D/E) néven ismert arányszám.

Eladósodottsági együttható = Debt / Equity ratio =


I deg en tõke Saját tõke

22

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Ez a mutató a hosszú távú hitelképesség elemzésének eszköze. Ha a mutató értéke magas, akkor azt úgy értelmezik, hogy a hosszú távú eladósodottság foka magas, a finanszírozási kockázat jelentős. A Világbanki előírások között a mutató előírt mértéke általában 65:35 arány, ami azt jelenti, hogy az adósság (, amely alatt az egy évet meghaladó hosszú lejáratú tartozásokat értik) aránya a teljes tőkelekötésen belül legfeljebb 65% lehet. 3. Amennyiben a vállalat megfelel a hosszú távú likviditási követelménynek, érdemes megvizsgálni, hogy a tartós befektetéseket finanszírozó tőke, hogyan oszlik meg saját tőkére és idegen tőkére, más kifejezéssel milyen a vállalatnál a pénzügyi tőkeáttétel. Pénzügyi tőkeáttétel akkor keletkezik, amikor a tartós befektetések finanszírozási forrásai között megjelenik a hosszúlejáratú idegen tőke, a hitel, a kölcsön.

Pénzügyi tő keáttétel =

Hosszúlejáratú i deg en tő ke Saját tő ke + Hosszúlejáratú i deg en tő ke

A mutató azt fejezi ki, hogy a teljes tőkelekötésben hány %-ot képvisel a hosszú lejáratú adósságállomány. Minél nagyobb a tőkeszerkezeten belül a tőkeáttétel, annál nagyobb mértékű a vállalat eladósodottsága, egyre kevésbé felel meg a hitelképességi követelményeknek. Figyelembe véve az eladósodottsági együttható értékelését, e mutató értékét akkor tartják elfogadhatónak, ha nem haladja meg a 65%-ot. 4. A finanszírozási döntések egyik alapkérdése a tartós és rövid lejáratú források arányának meghatározása. Annak eldöntéséhez, hogy egy vállalkozás az eszközeit milyen szintig finanszírozza tartós forrásokkal. Az illeszkedési elv azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a források lejárata (esedékessége) legyen összhangban az eszközök megtérülésével, azaz a hosszú távon lekötött eszközeiket tartós forrásokkal (saját tőkével, és hosszú lejáratú idegen tőkével), az átmenetileg szükséges forgóeszközöket pedig, rövid lejáratú forrásokkal finanszírozzák. Arról, hogy a tőkemegfeleléssel kapcsolatos finanszírozási szabálynak - az illeszkedési elvnek - menynyire tesz eleget a vállalat, a "fedezet foka" – vagy befektetett eszközök fedezete - mutatószám tájékoztat.

Fedezet foka =

Saját tőke + Hosszúlejáratú i deg en tőke Tartós befektetések

A mutató értéke 1 körül, illetve e fölött kedvező; ekkor a F, és eszközstruktúra lejárata megegyezik.

1.3.1.3.3. Jövedelmezőségi mutatók A vállalkozás jövedelemtermelő képességének vizsgálata során arra keresik a feleletet, hogy meghatározott időintervallumban a bevételek mennyivel haladják meg a kiadásokat, valamint az eredmény létrehozásában a termelési tényezők milyen szerepet játszottak. A jövedelmezőségi mutatók a vállalkozás működésének eredményességét fejezik ki, az eredmény létrehozásában közreműködő tényezők hozamát szemléltetik. A jövedelmezőségi mutató számítása az eredménynek elsősorban a vállalkozás valamelyik erőforrásához (eszközök, tőke, vagy a foglalkoztatottakhoz való viszonyításával történik, ezért alapvetően mérleg, és EK tételekből számítják ki.


23

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A jövedelmezőségi mutatókra nincs megkövetelt érték, hiszen vállalatonként más a saját tőke aránya, a mérlegfőösszeg, melyek viszonyítási alapként szolgálnak. A költségszint mutatók esetében azok csökkenése, míg a többi ráta (ROS, ROE, ROI, ROA) – ahol az eredménykategória a számlálóban szerepel – esetében értékük növekedése mutat kedvező változást. 1. Árbevétel arányos eredményráta (Return on Sales), más néven Nettó nyereségrés, mely a vállalati eredménykimutatás elemzésének egyik legáltalánosabb viszonyszáma:

Árbevételarányos eredményráta (ROS ) =

Adózott eredmény Értékesítés nettó árbevétele

A nettó nyereségrés lényegében egyfajta jövedelmezőségi (rentabilitási) mutató kifejezi, hogy a bevétel mekkora hányada marad a vállalatnál az összes költségelem levonása után. 2. Az Eszközarányos nyerség mutató, vagy az eszközmegtérülési ráta (Return on Assets, ROA) a cég nyereség-realizálási képességét a teljes eszközállomány arányában méri (tekintet nélkül arra, hogy az eszközöket milyen források finanszírozzák). A finanszírozás formájától eltekintő mutató vizsgálata a hitelezők számára fontos: arra ad választ, hogy a hitelt felvevő partner képes-e olyan szintű megtérülést produkálni, ami legalább a tőke költségét, a kamatot fedezi.

Eszközmegtérülési mutató ( ROA) =

Adózott eredmény Összes eszközérték

3. A Saját-tőke arányos eredményráta a saját tőke jövedelmezőségét szemlélteti a saját tőke százalékában, vagy oly módon, hogy a saját tőke 1 Ft-jával hány Ft eredményt ért el a vállalat.

Tõkearányos adózott eredmény (ROE ) =

Adózott eredmény Saját tõke

A tőkearányos adózott eredmény mutató alakulását befolyásolhatja a finanszírozás módja (saját tőke és az idegen tőke aránya, a tőkeáttétel), az eszközök forgási sebessége, valamint az értékesítés arányos adózott eredményráta alakulása. A ROE mutató alakulása nemcsak a részvényeseknek fontos, mert ha ez a mutató túl alacsony (a befektetés várható hozama csekély), akkor kevés az esély, hogy a vállalkozás a banktól további hitellehetőségekhez jut. A tőkearányos és az eszközarányos nyereség mutatója között a következő összefüggések írhatók fel:

ROE = ROA +

Összeseszköz ST

Az összefüggés azt mutatja, hogy a vállalat javítani tudja a tőkearányos nyereség mutatóját romló eszközarányos nyereség mellett is, ha több idegen forrást von be az eszközök finanszírozásába. A kölcsönvett források túlzott növekedése viszont veszélyeztetheti a biztonságot. 4. Egy példa a költségszint mutatókra: a nettó működési haszonrés kiszámítása:

Teljes mködési i _ bevétel − Teljes mködési i _ költség Összes eszközérték Értelemszerűen a minél nagyobb haszonrés jelzi a vállalat kedvezőbb jövedelmezőségét.


24

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3.1.3.4. Hatékonysági mutatók Hatékonyságon az erőforrások felhasználásának gazdaságosságát értik. A hatékonysági mutatók azt fejezik ki, hogy a vállalkozás mekkora mértékben használja ki erőforrásait, vagyis konkrétan az árbevétel (vagyis a termelési érték) egy egységének eléréséhez mekkora értékű erőforrást (eszközt, vagy tőkét, munkaerőt stb.) használt fel, illetve mekkora árbevételt, termelési értéket hozott létre. Ha árbevételt viszonyítanak a felhasznált erőforráshoz, az ilyen mutatókat forgási sebesség mutatóknak nevezzük. 1. A forgási mutatók közül az egyik legtágabban értelmezett ráta az Eszközök forgási sebessége (Total Asset Turnover), ami a különböző eszközcsoportok együttes forgási sebességét méri. Megmutatja az összes eszközérték minden egyes forintja által előállított árbevétel mértékét. A magasabb számok az eszközök intenzívebb kihasználását jelzik.

Összes eszköz forgása =

Értékesítés nettó árbevétele Összes eszközérték

A mutató reciproka, az eszközök árbevétel igényessége azt fejezi ki, hogy a meghatározott árbevétel eléréséhez mekkora eszközállományra van szükség. 2. A cégek arra törekszenek, hogy minél kisebb készletlekötéssel maximális árbevételt, és nyereséget érjenek el. A készletek forgási sebessége azt fejezi ki, hogy egy egységnyi készlettel mekkora értékű árbevételt ért el a vállalkozás, avagy egy adott időszak árbevételéből hányszor térült meg a készletállomány.

Készletek forgási sebessége =

Készletek elszámolt költségei Átlagos készletérték

Esetleg hasonlóan az előző képlethez: KFS = Értékesítés nettó árbevétele / átlagos készlet állomány. Ha a készletek forgási sebessége kicsi, az azt jelentheti, hogy elfekvő készletek képződtek, amelyektől minél hamarabb meg kell szabadulni. A készletek relatíve alacsony forgási sebessége tükröződhet a likviditási mutatókban is; erre utalhat, pl. a likviditási arány és a likviditási gyorsráta viszonylag nagyfokú eltérése. 3. A vevők forgási sebessége (követelések megtérülési aránya) azt mutatja meg, hogy az átlagos vevőállomány egy év alatt hányszor térül meg az árbevételben, másképpen fogalmazva a vállalatnál a hitelre eladott és a beszámolási időszak végéig ki nem fizetett áruk milyen részarányt képviselnek a teljes árbevételben.

Vevőállomány forgási sebessége =

Értékesítés nettó árbevétele Átlagos vevő állomány

A vevőállomány forgási sebessége mutató reciprokából képezzük a vevőállomány átlagos lejárati ideje mutatót. A mutató az értékesítés és a tényleges kifizetés között eltelt idő átlagos hosszát mutatja. Ha ez az arányszám magas ez arra utalhat, hogy behajthatatlan követelésekről, vagy lassan fizető vásárlókról van szó.


25


Vevő k átlagos futamideje (napokban) =

Átlagos vevő állomány * 365 Értékesítés nettó árbevétele

4. A hatékonysági mutatók a bank működésével kapcsolatos teljesítményt, illetve az alkalmazottak foglalkoztatásának hatékonyságát is mutatják. A bevételarányos költségek mutatója fejezi ki legjobban a költséghatékonyságot: 1 Ft bevétel eléréséhez mennyi költség szükséges. Képletben:

Összes költség Összes bevétel Minél magasabb a mutató értéke, annál kevésbé hatékonyan működik a vállalat, mivel a bevételek nagyobb részét emésztik fel a költségek. Az összes költség helyett az adózott eredmény is szerepelhet a számlálóban, ekkor a bevétel és az AE kapcsolatát vizsgáljuk. 5. A munkaerő-hatékonysági mutatók is a hatékonysági mutatók közé tartoznak. Például érdemes vizsgálni az egy főre jutó eredményt, illetve bérköltséget.

Eredmény Bérköltség , illetve Átlagos létszám Átlagos létszám A mutató természetesen eltérő adatokat szolgáltat a kis-, és a nagyvállatok összehasonlításakor, de mindenképpen jelzi a tulajdonosnak más hasonló cégekkel összehasonlítva az elért eredmény (árbevétel, AE), és a bérek arányát.

1.3.1.3.5. Piaci értékelés mutatói: A cég pénzügyi kimutatásaiból (mérleg, EK) származó adatokból kiegészítéseként az elemzők gyakran számítanak arányszámokat a tőzsdére bejegyzett cégek értéktőzsdei adataiból. Ezek az arányszámok lehetőséget adnak a cégek értékpapír-piaci teljesítményének elemzésére, mivel a cégek belső teljesítménye mindig visszatükröződik a tőkepiaci értékelésben. 1, Részvénytársaságok esetében a tulajdonosok szempontjából kiemelkedő fontosságú a (közönséges) törzs részvények egységére jutó eredmény (Earnings per Share, EPS) mutatója. A minél magasabb mutató értelemszerűen a legkedvezőbb.

Részvényegységére jutó eredmény ( EPS ) =

Adózott eredmé ny− elsõbbsé gi ré szvé nyekosztalé ka Forgalomban lévõ részvények átlagos száma

2, Az értékpapír-elemzők nagy figyelmet fordítanak az árfolyam/nyereség arányra (Price - Earnings Ratio, P/E) mutatóra, amely a részvény mai árfolyamának és a következő évi várható egy részvényre jutó eredménynek az aránya.

P/E =

Ré szvé nyaktuá lispiaci á rfolyama A részvény egységére jutó eredmény ( EPS )

A P/E mutató azt jelzi, hogy a részvénypiac hogyan ítéli meg a vállalat nyereségteljesítményét. Az elemzők többsége szerint a mutató jelzést ad arról, hogy a befektetők mennyit hajlandóak fizetni a cég nyereségének egy dollárjáért.


26

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A P/E mutató megítélése nem egyszerű feladat, mert ez is több tényező függvénye. Ha a mutató értéke túl alacsony, akkor a vállalat nem valószínű, hogy növekedésre képes. A magas P/E érték azt jelzi, hogy a befektetők a vállalat növekedését várják, és a nyereséget biztosítottnak látják. Előfordul azonban, hogy a magas értékű mutató (bizonyos körülmények között) nem minősül kedvező viszonyszámnak Magas P/E mutató kedvező, ha: - a magas osztalékfizetési ráta következménye, mivel nagy mennyiségű cash-flow-t jelez. - nagy várható növekedési lehetőségek következménye Magas P/E mutató kedvezőtlen, ha: - értéke az alacsony nyereség következménye - magas osztalékfizetési ráta következménye, feltéve, hogy azt a jó befektetési lehetőségek hiánya okozza. 3, A piaci érték / könyv szerinti érték 100%-ot meghaladó aránya azt jelzi, hogy a részvénytulajdonosok hajlandóak a könyv szerinti érték fölött még többletet fizetni a részvényért:

Piaci é rté k/ könyv szer int i érték =

, rfolyama Egy ré szvé nypiaci é rté keá Egy ré szvé nykönyv szer int i értéke

A mutató megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a részvények könyv szerinti értéke a számviteli elveknek megfelelően a bekerülési értéken lett értékelve, így nem feltétlenül fejezik ki a részvény reális gazdasági értékét. A mutató megítélésének legnagyobb problémája az összemérhetőség kérdése: a piaci és könyv szerinti érték arányának ismerete valójában nem segíti az elemzőt annak megítélésében, hogy más cégekkel szemben milyen összehasonlító elvárást vegyen figyelembe. 4, Az osztalékkifizetési ráta a törzsrészvények után fizetendő osztalékot és a társaság adózott eredményét veti össze. Az elsőbbségi részvények hatásának kiszűrésére célszerű a nevezőben az elsőbbségi részvényekre vonatkozó osztalékfizetés utáni adózott eredményt szerepeltetni.

Osztalékfizetési ráta =

Törzsré szvé nyekre fizetendõ osztalé k Adózott eredmé ny− elsõbbsé gi részvényekre fizetendõ osztalé k

Ha magas az osztalék kifizetési, akkor a vállalat kevesebb nyereséget forgat vissza a vállalkozásba. A mutató részvényegységre is számítható: ez esetben az egységnyi részvényre jutó osztalékot az egységnyi részvényre jutó adózott eredménnyel (EPS) kell osztani. Az osztalékfizetési rátát 1-re kiegészítő számot újra-befektetési rátának nevezik; mely nevének megfelelően az adózott eredmény azon hányadát fejezi ki, amelyet a társaság újra befektet. 5, Az osztalékhozam a tulajdonosoknak a készpénzosztalékból származó hasznát fejezi ki a részvényárfolyam százalékában. Számítása a következő:

Osztalékhozam =

Részvényegységre jutó osztalék Egy részvény piaci á rfolyama

Az osztalékfizetési hányad meghatározásakor az igazgatóságnak szem előtt kell tartania azt az összefüggést, mely szerint az osztalékfizetés mértéke hatással van a részvény piaci árfolyamára.


27

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3.1.3.6. Egy vállalkozás hitelképességének a megítélése: Egy vállalkozást hitelképesnek akkor lehet minősíteni, ha az adósságszolgálati kötelezettségét (kamatfizetés, hiteltörlesztés) úgy képes teljesíteni, hogy nem okoz fennakadást tevékenysége folytatásában, és nem idéz elő likviditási zavarokat. A vállalkozás hitelképességét nem lehet statikusan kezelni, mert nem egy pillanatnyi helyzetképet tükröz, hanem valamilyen (időben változó) gazdasági események, jövedelmezőségi és likviditási helyzetek változása által alakul ki. A vállalkozás állapotát, és életképességét számtalan mutatóval vizsgálhatjuk meg. A leghelyesebb módszer, ha a mutatók sokaságából homogén csoportokat képezzünk, majd ezeken belül megkeressük azokat az oksági összefüggéseket, amelyek hatására az adott állapotok kialakultak. A vállalkozás hitelképességét alapvetően a jövedelemtermelő képessége, likviditásának mindenkori helyzete és adósságviselő képessége, valamint tevékenységének hatékonysága határozza meg.

I. A vállalkozás jövedelemtermelő képességének vizsgálata: A vállalkozás jövedelemtermelő képességének vizsgálata során azt vizsgáljuk meg, hogy meghatározott időintervallumban a termelési tényezőkkel kifejtett tevékenység eredményeként a bevételek mennyivel haladják meg a költségeket, ráfordításokat, és ebben milyen szerepet játszottak a korábban említett termelési tényezők. A termelési tényezőknek a jövedelem termelésében betöltött szerepe mellett, meg kell vizsgálni természetesen azt is, hogy a vállalkozó vagyona a termelés során hogyan változott. Azt már tudjuk, hogy a jövedelmezőségi mutatók által kifejezett eredmények elfogadhatóak-e, illetve megfelelnek-e a piaci körülményeknek, azonban csak a konkurencia eredményeinek ismeretében lehet eldönteni. A mellékelt EK, és Mérleg alapján a következő jövedelmezőségi mutatókat lehet felírni. Megnevezés

Számítás

„A” év

„B” év

Tőkearányos jövedelmezőség (ROE)

AE/ST

47,89

52,72

Eszközmegtérülés (ROA)

AE/Össz. Eszk

30,17

37,29

Árbevétel arányos jöv.(ROS)

AE/Nettó Árbev.

13,23

15,69

ROE=EK”F”/MF”D”.= „A” év: 30,173/63,000=47,89, „B” év: 40,070/75,996=52,72 ROA=EK”F”/Eszk. Össz.= „A” év: 30,173/100,000=30,17, „B” év: 40,070/107,600=37,29 ROS= EK”F”/EK I.+II.+III..= „A” év: 30,173/228,000=13,23, „B” év: 40,070/255,360=15,69 Mindhárom mutató növekedése kedvező változásokra utal.

II. A gazdálkodási tevékenység hatékonyságának vizsgálata: A vállalkozás jövedelemtermelő képessége jelentős mértékben függ attól. Hogy mennyire képes ellenőrzése alatt tartani a költségek, illetve a készletek alakulását, és mennyire eredményes a követelések behajtásakor.


28

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Azokat a mutatókat, amelyek a vállalkozás eme tevékenységéről, és annak hasznosságáról tájékoztatnak, hatékonysági mutatóknak nevezzük. A gazdálkodás hatékonyságának megítélésekor leggyakrabban használt mutatók: Megnevezés

Számítás

Eszközök forgása

Nettó árbevétel(EK I.)/Összes eszköz:

„A” év „B” év 1,98

2,15

Pénzeszközök forgási sebessége Nettó árbevétel/Átlagos pénz eszköz áll.

58,23

66,38

Vevőállomány forgási sebessége Nettó árbevétel/Átlagos vevőáll.

26,4

35,7

Nettó árbevétel/Átlagos létszám

198

258

Munkaerő hatékonysága Segédinformációk:

Nyitó pénzeszköz állomány (előző évi): 2800 eFt, Nyitó vevő állomány: 8000 eFt. „A” évben az átlagos dolgozói létszám 1000 fő volt. Két év múlva ez az adat 10%-al csökkent. Eszközök forgása =Nettó árbevétel(EK I.)/Összes eszköz: „A” év: 198,000/100.000=1,98 „B” év: 232,360/107,600=2,15 Pénzeszköz forgási sebessége: Nettó Árbevétel /(MEB IV.). Átlagos pénzeszköz állomány = „A” év= 198,000 / ((2800+4000)/2)=58,23 „B” év=232,360/((4000+3000)/2)=66,38 Vevőállomány forgása: Nettó Árbevétel/(MEB II:) Átlagos vevő állomány= „A” év= 198,000/((8000 +7000) /2)=26,4 „B” év=232,360/((7000+6000)/2)=35,7 Munkaerő hatékonysága: AE/Átlagos létszám= „A” év= 198.000/1000, „B” év=232,360/900 A vállalat forgási mutatóinak értékei növekedtek, a magasabb számok az eszközök, és a munkások intenzívebb kihasználását jelzik. Mivel a vevőkövetelések csökkenése kedvezően hatot a pénzeszközök növekedésére, ezáltal a vállalat likviditása is stabilabbá vált.

III. A vállalkozás likviditásának elemzése: A vállalat fizetőképességének vizsgálatakor alkalmazzuk a likviditási rátákat: „A” évben: a likviditási ráta: Forgóeszközök/Rövid lej. Kötelezettségek (M EB/MFIII:)= 33,000/ 21,000= 1,6. Ebben az évben a likviditási ráta nem éri el a 2 (kettő) normaértéket. Tehát eszerint a vállalkozás nem minősül fizetőképesnek. „A” évben: a likviditási gyorsráta: Forgóeszközök- Készletek/ Rövid lej. Kötelezettségek (M EB-M EBI./MFIII:)= 13,000/21,000= 0,6 A mutató 0,6 értéke arra utal, ha a vállalat rövid lejáratú kötelezettségei most esedékessé válnának, akkor a fizetési kötelezettségének csak 60%-át tudná eszközeiből teljesíteni. Ebben az esetben is fizetésképtelen a vállalat? Nagy valószínűséggel egy napon az összes kötelezettség nem válik esedékessé. Ha az esedékes kötelezettség összege meghaladná a mobilizálható eszközök értékét, még mindig igénybe vehet a vállalat áthidaló hitelt, vagy átütemezheti tartozásait a csőd elkerülése érdekében. A vállalat 200 „B” évében kiszámolható likviditási értékei sem mutatnak lényegi változást a likviditásban. „B” évben: a likviditási ráta:36,000/24,000=1,5 ,a likviditási gyorsráta: 11,000/24,000=0,46 Sőt a likviditási ráta értéke bizonyítja, hogy a vállalkozás likviditása az előző évhez képest romlott.


29

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN IV. A vállalkozás adósságviselő képességének vizsgálata: A vizsgálat megmutatja, hogy a vállalkozás mennyire adósodott el. A vállalat eladósodottságának mértékét kimutatják a vállalatnál lekötött összes tőkéhez, valamint a vállalaton belül működő saját tőkéhez viszonyítva. Az adósságon a hosszú lejáratú hiteleket, kölcsönöket, a tőkén pedig a saját tőkét, és a hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök együttes összegét értjük. A legismertebb eladósodottsági mutatókon keresztül vizsgáljuk meg a példánkban szereplő vállalkozásunkat. Megnevezés

Számítás

Eladósodottsági mutató

Összes kötelezettség(MFF)/Összes eszköz:

Eladósodottsági együttható Idegen tőke(MFF II.III:))/Saját tőke(MFD). Pénzügyi tőkeáttétel

„A” év „B” év 36%

28,07%

36,36% 28,44%

Hossz. lej. adós.(MFFII:))/ST+Hosszú lej. adósság 19,23%

7,5%

Eladósodottsági mutató: „A” év= 36,000/100,000=0,36, „B” év= 30,204/107,600=0,2807 A mutató értéke igen kedvező kötelezettség, eszköz arányt mutat, amely a beruházással tovább javult. Eladósodottsági együttható: „A” év= 36,000/63,000+36,000=36,36%, „B” év= 30,204/75,996+30,204 =28,44% A mutató értéke a 65%-os sávhatárt „A” évben sem érte el, majd ez az arány „B” évben tovább javult. Pénzügyi tőkeáttétel: „A” év= 15,000/63,000+15,000=0,1923, „B” év= 6,204/75,996+6,204=0,075 A vállalat saját tőke ellátottsága kimagaslóan jó. A tőkeáttétel mutató azonban csak a tartós hitelkötelezettségeket veszi figyelembe. A vállalat adóssága valójában mekkora? Eszközök értéke- ST/ Eszközök értéke=100,000-63,000/100,000=0,37 „A” évben, és 107,600-75,996/ 107,600=0,29 „B” évben A forrás és eszközstruktúra lejárati összhangját a fedezet fokával jellemezhetjük: Fedezet foka= ST- Hosszú lejáratú idegen tőke/Tartós befektetések „A” évben:63,000+15,000/66,000=1,18 „B” évben:75,996+6,204/70000=1,17 A mutató adatai az 1 fölötti értékek miatt kedvező információt mutatnak, bár a „B” évben egy kicsit romlott a lejárati összhang.


30

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3.2. Követelések megvásárlása 1.3.2.1. Faktoring A faktorálás üzletágát a bankok modern üzletágai között tartják számon, elsődlegesen a nemzetközi kereskedelemben elterjedt finanszírozási, kockázatkezelési forma.

1.3.2.1.1. A faktorálás kialakulása A faktorálás először a múlt század végén jelent meg az USA ruházati iparágában. A faktor kezdetben ügynököt, bizományost jelentett, az importőrnek, pedig azért volt szüksége, mert ő az adott piacról pontos információkkal rendelkezett. Ez a faktorálás klasszikus ügynöki formájának tekinthető (maga fizette ki az áru ellenértékét, vállalva a pénzügyi kockázatot). Az ipari fejlődés felgyorsulásával a faktor feladata is megváltozott: a hitelbe történő értékesítések finanszírozása, a kintlévőségek behajtása, az ügylet pénzügyi oldalának lebonyolítása. (A bizományos tevékenysége megszűnt.) A 20-as években a faktor kétféle szolgáltatást nyújtott: megelőlegezte a hitelbe eladott áru ellenértékét, vagy vállalta a kockázatot a vevő fizetőképességéért (garancia faktorálás). A 30-as évek „vakvágányát” a garancia faktorálást a biztosítók tiltakozása miatt (hiszen ez nem más, mint hitelbiztosítás) megszűntették. Ehelyett a faktor megvette az ügyfelek kintlévőségeit saját számlára, (visszkereset nélkül) vállalva a vevő fizetési kockázatát. Ezt vételi faktorálásnak nevezzük. A 60-as években a faktor tevékenység új lendületet vett, és kialakult a mai modern faktoring, amelynek fő jellemzője a faktor finanszírozási tevékenysége.

1.3.2.1.2. A faktorálás fogalma, és típusai A faktorálás során a pénzintézetek garanciát vállalnak meghatározott jövőbeni fizetésekre, amennyiben a vevők ezt óhajtják. A faktorálás bankári biztosítékokkal nem fedezett, kereskedelmi számlákba foglalt pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. A követelések (általában anyagokból, fogyasztási cikkek szállításából ered) rövid lejáratúak, és általában nem haladja meg a 180 napot. (Engedményezés esetén jogilag csak az adásvételi szerződésből eredő követelések megszerzése történik, ekkor a jogviszony nem száll át.) A faktorálás a következő főbb tevékenységeket foglalja magába: •

A faktor vezeti az ügyfél vevőnyilvántartását, kiküldi a számlákat, beszedi a követeléseket,

•

Átvállalja a követeléssel kapcsolatos hitelkockázatot, az esetleges veszteséget

•

A faktortársaság megveszi az ügyféltől annak követeléseit,

A faktorálás funkciói tehát: 1. a kintlévőségek behajtása 2. főkönyvi számla nyilvántartása 3. a vevő cégkockázatának átvállalása 4. finanszírozás Egy nemzetközi (UNIDROIT) szervezet szerint legalább két szolgáltatás megléte esetében beszélhetünk faktorálásról. Az 1. 2. funkció nehezen választható el egymástól. Ezeket a tevékenységeket az engedményezéshez kapcsolhatjuk, mert a faktor a számla jogosultja is, és jogilag is képes behajtani követelését.


31

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A vevő kockázatának átvállalása azt jelenti, hogy a faktor az eladó által rá engedményezett számlák ellenértékét a faktorkeret erejéig kifizeti, függetlenül attól, hogy a vevő fizetett, vagy sem. A faktor ugyanúgy működik, mintha kereskedelmi bank lenne, és devizabevételt megelőlegező (finanszírozó) hitelt nyújtana. A faktorálás előnye, hogy a faktor(ház) egy helyen, egy szolgáltatásként nyújtja, amit a szállítónak külön kellene igénybe vennie (a hitelbiztosítást, a hitelezési szolgáltatást, és külön a vevőnyilvántartást). A hátránya a viszonylag magas faktorálási díj. (Nemzetközi gyakorlatban a teljes számlaérték 0,5-1,5 %-a között mozog.) A faktorálás a következő szempontok alapján lehet csoportosítani: 1. Visszkereseti jog alapján •

Old-line faktoring: ez a legáltalánosabb visszkereset nélküli faktoring , magában foglalja a bank azon kötelezettségét, hogy vállalja a kintlévőségek behajtását, valamint nemfizetés esetén annak kockázatát (tehát, akkor sem követelheti vissza a bank a szállítónak fizetett összeget, ha a vevő végül is nem fizet).

•

Visszkereseti joggal ellátott faktorálás: a vevő nem fizetése esetében itt a szállító viseli a kockázatot.

2. Földrajzi elhelyezkedése szerint •

Belföldi faktorálás: az egymással kapcsolatban lépők telephelyek ugyanabban az országban vannak.

•

Export/import faktorálás: nem ugyanabban az országban vannak.

3. Finanszírozás módja szerint •

Finanszírozó faktorálás: a faktor (bank) a behozott számla összegének 80-90%át meghitelezi piaci kamatlábon. (VK-el, vagy VK nélkül)

•

Esedékességi faktorálás: a számla esedékességekor, vagy egy konkrét időpontban a faktor köteles fizetni, attól függően, hogy megkapta-e a vevőtől az összeget.

4. Nemzetközi faktorálás Jelentősége elsősorban a külkereskedelmi ügyletek miatt nőtt meg., érdemes áttekinteni ennek a faktorálásnak a technikáját, az ügyletben szereplőket és ezek érdekeltségeit. •

A faktorszerződést az exportőr az exportfaktorral köt. A devizakövetelési jog átszáll az exportfaktor-házra.

•

Az exportfaktornak nincs meg a kontaktusa a kintlévőségek kötelezettjével, ezért ő minden országban együttműködik a helyi ország fizetési szokásait, jogrendszerét jól ismerő faktorházzal.

•

Az importfaktor gondoskodik a kintlévőségek behajtásáról, viseli a nemfizetés kockázatát, természetesen ezért a devizakövetelést is rá engedményezik. A vevő kapcsolata az importfaktorral csupán abból áll, hogy a fizetést a javára teljesíti.

Magyarországon a faktorálás legfőbb vonzereje a finanszírozás, vagyis az eladó követeléseinek gyors befolyása. Külföldön viszont a súlypont a kockázatátvállalásra tevődik, (a kintlévőségek védelme)


32

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.1. ábra: A nemzetközi faktorálás sémája

Exportőr 1 pld. Eredeti szla.

Importőr

Áru

Pénz

Pénz Pénz

Exportfaktor

Importfaktor

1 pld. Eredeti szla. 1.3.2.2. Forfetírozás A forfetírozás eredete a XV. század elejére nyúlik vissza, amikor a világgazdasági struktúraváltozások fejlődésnek indult a nemzetközi kereskedelem. A hagyományos 180 napos hitelek helyett az importőrök hosszabb futamidejűeket igényelnek. A forfetírozás azonban csak az 1960-as évekre fejlődött modern üzletággá. A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. (A forfetőr magára vállalja bármely ok miatti nemfizetés teljes kockázatát, az exportőr, aki jövőbeni fizetést fogadott el áruszállítás fejében szeretné ezt a visszkereset kizárásával azonnal készpénzé tenni.) Forfetírozáskor a követelést a forfetírozó (bank) leszámítolja, csökkenti (a futamidő alatti, őt megillető kamatokkal) a követelés összegét, így az exportőr a hitelben történő eladás ellenére azonnal pénzhez jut. A forfetírozás előnyei: •

Csökkenti a kintlévőségeket, javítja a likviditást, és ezzel a hitelképességet

•

Megszűnteti a lehetséges veszteségforrásokat (kamat,- árfolyamkockázat)

•

Nem kell a kintlévőségeket nyilvántartani és beszedni.

Hátrány: a viszonylag magas finanszírozási költség. A forfetírozás egyik alapkövetelménye a gyorsaság, és az egyszerű okmányolás. Tehát ez a művelet a váltók leszámítolásának ad elsőbbséget, továbbá forfetírozható még a biztosíték nélküli, szállításból eredő követelés, és a halasztott hatályú akkreditív (lásd később). A faktorálás, forfetírozás eltérései: 1. A faktorálás rövidebb lejáratú, a követelés esedékessége nem haladja meg a 180 napot, míg a forfetírozás hosszabb lejáratú követelésekkel dolgozik. 2. a forfetírozás valójában rövidebb lejáratú követelésmegvásárlás (a forfetőr visszkereset nélkül finanszírozza meg az eladót), így ezzel a követelésből eredő összes kockázatot átvállalja. 3. A faktorálás esetén számos szolgáltatás kombinálható, viszont a faktorcég (ha egyáltalán átvállalja) csak az adós gazdálkodásából eredő kockázatot ismeri el.)


33

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3.2.3. Váltóleszámítolás A váltó a gazdasági alanyok egymás közötti hitelezésének nagyfokú biztonságot teremt (a belföldi, és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt), mert olyan értékpapír, amelyet szigorú törvényi előírások védenek. (A váltóval részletesen a fizetési forgalom lebonyolításánál találkozhatunk.) A váltók leszámítolásával (diszkontálásával) az üzleti bankok hitelt nyújtanak ügyfeleiknek. A bankok számára ez a legkedveltebb hitelnyújtási módozat, mert többségében jövedelmező és kis kockázatú ügyletet képvisel.

1.3.3. Lízing A lízing felfogásara egymástól eltérő definíciókat alkalmazhatunk. Az angol „lease” kifejezés elsődlegesen bérletet jelent. A hitelintézetek elsősorban saját pénzkihelyezéseikhez hasonlítják, tehát ezek szerint a lízing egy különleges finanszírozási forma. A szállító szempontjából, aki a lízing tárgyat eladja, de még inkább a lízingbe vevő szempontjából, aki a futamidő végén a tulajdonjogot megszerzi, a lízing speciális kereskedelmi eszköz. A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, a futamidő lejáratával a jószág a tulajdonába menjen át. A lízing ügylet szereplői A használati jog átengedésével a lízingbe vevő a használattal járó kockázatot is vállalja, de az ebből erdő haszonszerzés a vevőt illeti meg. Ennek megfelelően a lízingnek három fő szereplője van, a lízingbe adó, - vevő, és a szállító. Napjainkban a klasszikus lízing mellett több lízingfajta jelent meg, de alapvetően bármelyik levezethető az eredeti meghatározásból. 1.2. ábra: A lízing ügylet sémája:

Lízingbe adó Tulajdonjog

Szállítás, jótállás, szavatolás

Lízingszerződés

Lízing tárgy Termékfelelősség

Használati jog

Szállító

Lízingbe vevő Szállítás

A lízingügyletnek három vagy két szereplője lehet. Előfordul olyan konstrukció, ahol a kereskedő és a lízingcég különválik, máskor ez a két résztvevő ugyanaz. Az első esetben a kiválasztott lízingtárgyat a kereskedő ajánlotta fel, vagy a másodikban, az ügyfél által meghatározott lízingcég vásárolja meg, és a lízingügylet a cég és az ügyfél között folytatódik. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve autógyártók önálló pénzügyi szolgáltatói.


34

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Melyek a lízing előnyei? •

nagyobb értékű eszközt is megszerezhetünk úgy, hogy a teljes vételár kifizetése helyett havi lízingrészletet fizetünk, munkába állíthatjuk az eszközt és a működésével elérhető többlet haszonból a futamidő alatt saját maga termeli ki az árát.

•

a technikai, műszaki változásokat követni tudjuk, folyamatosan hozzájutunk a legkorszerűbb eszközökhöz (akár egyik lízingügyletből átlépve egy újba).

•

adott fejlesztések pénzügyileg jól elkülöníthetőek, tervezhetőek és mérhetőek.

•

a bankoknál hitelképtelennek minősített, valamint induló vállalkozások is finanszírozni tudják beruházásaikat.

1.3.3.1. Lízingfajták A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, a pénzügyi (finanszírozási, és az operatív (működési) lízinget. Az összes lízingtípus ezek valamilyen speciális változata, vagy átmenet a kettő között. (A magyar jogszabály az operatív lízinget nem nevesíti, ezért csak közgazdasági kategóriaként használjuk.) Pénzügyi lízing esetében a lízingbe adó a lízingbe vevő által megjelölt szállítótól, a vevő által kiválasztott jószágot megvásárolja, és neki díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átadja. A fogalom nagyon hasonlít a klasszikus lízing értelmezéséhez (pénzügyi, és kockázati sajátosságai alapján hasonlít a hitelezéshez, illetve a beruházás finanszírozáshoz). A lejárat után maradványértéken (jövőbeni értéke ebben az esetben jelképes nagyságú, (LA könyveiben szereplő érték)) a LV megvásárolhatja. Erre a lízingre a teljes amortizáció jellemző, mert a felek a lízing futamidejét úgy válasszák meg, hogy azt teljesen le lehessen írni a költségekből (az amortizációs szabályoknak megfelelően). Az operatív lízing közgazdasági értelemben azok az ügyleteket jelenti, amikor a LA a tulajdonában lévő jószágot a LV-nek meghatározott időre díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő lejártával köteles visszaszolgáltatnia a LA-nak. Ebben az esetben nem kell a használatával járó összes költséget fizetnie, hanem megoszthatják a felek egymás között. A futamidő végeztével a LA a lízingtárgyat újra lízingbe adhatja, vagy akár el is adhatja. 1.1. táblázat: A pénzügyi, és az operatív lízing összehasonlítása

Pénzügyi lízing

Operatív lízing

a kockázat teljes egészében a lízingbevevőt terheli

a kockázat megosztásra kerül a költségek egy részét átvállalja a lízingbeadó (pl. betanítás, karbantartás) korlátozva van a LV (pl. nem adhatja bérbe egy másik személynek) átmeneti igénybevétel a lízingtárgyat a lízingbeadó mutatja ki a mérlegben, és ő számolja el utána az értékcsökkenést

az üzemeltetés költségei a lízingbevevőt terhelik nincs korlátok közé szorítva a használatban a LV tartós igénybevétel a lízingtárgyat a lízingbevevő mutatja ki a mérlegben, és ő számolja el utána az értékcsökkenést a lízingbeadónál nem jelenik meg a mérlegben, mint tárgyi eszköz, hanem lesz egy hosszú lejáratú követelés és a kamata bevétel


a lízingbevevőnél pedig egyéb költség lesz a lízingdíj

35

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Az alapvető eltérés az előző lízingfajtától, a LA, és LV szándékában rejlik. Itt a LA a lízingtárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni, csak a használatára van szüksége (Pl. nagy értékű berendezés – daru- használatakor). A két lízingfajta közötti egyéb különbségeket összefoglalóan a következő táblázat tartalmazza: A lízingtársaságok a lízinget lízingtárgyak szerint is csoportosíthatják: •

Autó-, és géplízing

•

Ingatlanlízing

•

Export-, és importlízing

Különleges lízingfajták A különleges lízingfajták felsorolásánál csak néhány alapvető típussal foglalkozunk: Visszlízing A direkt lízingnél a LA egyben szállító is, ebben az esetben a LV a szállító. Tehát a visszlízing olyan konstrukció, amikor valaki valamilyen (saját) jószágát eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi (likviditási problémák miatt szüksége van pénz eszközökre). Allízing A lízing ügyletekbe is bekapcsolódhatnak bizonyos közvetítők. Ennek a különleges esete az allízing, amelynél a LV a lízingtárgyat továbbadja egy másik lízingbevevőnek. Természetesen az eredeti LA beleegyezésével. Ezt a lízing fajtát refinanszírozási, vagy kockázat-megoszlási céllal alkalmazzák a gyakorlatban. Szolgáltatási lízing A szolgáltatási lízing nevében hordozza az ügylet lényegét: a LA a szerződésben a lízingtárgy használatával kapcsolatban számos szolgáltatást magára vállal. A szolgáltatási lízing célja, hogy a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja. Ezért a szolgáltatásokért a LV-nek nem kell közvetlenül fizetnie, ezt a lízingtársaság egyenlíti ki a partnerei felé. Ez a szolgáltatás egyáltalán nem drága a LV-nek, mert a lízingtársaság a nagy forgalom miatt kedvezményeket kap. (PL: a gépjárművek lízingelése esetén ez általános gyakorlat.)


36

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.4. A „semleges” bankműveletek A semleges és az egyéb bankműveletek az ügyfelek számára nyújtott legszélesebb szolgáltatásokat öleli fel, egyben minősíti az adott üzleti bankot, és jelentős jövedelmet is biztosít a felszámítható jutalékok és díjak által. A semleges és az egyéb bankműveletek az alábbi három legfontosabb körbe tartoznak: •

az ügyfelek bel-, és külföldi pénzforgalmának lebonyolítása (mi ezzel foglalakozunk részletesen),

•

a bankjegy kereskedelem, és

•

az ügyfélorientált bankári szolgáltatások nyújtása, úgymint: (széfbérlet; letétőrzés és kezelés; vagyonkezelés; közvetítői tevékenység; bankügynöki tevékenység; pénzváltás stb.)

1.4.1. A fizetési forgalom lebonyolítása A bankok egyik legfontosabb hagyományos üzletága közé tartozik a fizetési forgalom lebonyolítása. A továbbiakban a fő fizetési formákat tekintjük át. A fizetési formákat tekintve beszélhetünk: Készpénzfizetésről Készpénz nélküli fizetésről Készpénzkímélő és helyettesítő fizetési formákról. A készpénz be-, és kifizetések köre hazánkban is szűk, a pénzforgalom nagy részét bankszámlák közötti átutalással bonyolítják le. Ezeket a formákat összefoglalóan készpénz nélküli fizetési forgalomnak nevezzük. A készpénzkímélő fizetési formák a II. WW.-t követően terjedtek el. Ezek egyrészt a készpénzhez kapcsolódnak (azt helyettesítik), másrészt a bankszámlákon keresztül bonyolódó pénzforgalomhoz kötődnek. Választás a fizetési formák között A készpénzfizetést ösztönzik a következő tényezők: A tranzakció azonnali, az ember pontosan tudja hogyan áll „pénzügyileg”, nincs probléma az esetleges egyenleg túllépésekkel. A készpénz elfogadása továbbá egyetemleges, vele bárhol lehet fizetni. Sőt egyes fizetések nem teszik lehetővé a számlapénzzel való fizetést. A készpénzfizetés során nem kell felesleges nyomtatványokat kitölteni, nincsenek formai előírások. A számlapénzes fizetést, és a készpénzkímélő fizetési formákat ösztönző tényezőket a következőkben foglalhatjuk össze: Biztonságos, számlapénzes fizetés esetén nincs lehetőség a készpénz ellopására, illetve elvesztésére (és a heckerek(☺)). Nem szükséges otthon, vagy magunknál sok pénzt tartani. További előny, hogy a fizetést írásba foglalják, így mindig megállapítható mikor, mennyit és kinek fizettünk. A szabad rendelkezés lehetősége. A modern fizetési formákkal ma már sok helyen lehet fizetni (akár külföldön is), ezáltal egyre jobban nincs szükség a készpénz jellétére, amely a bankok számára feltétlenül költségmegtakarítást jelent. A számlapénzes fizetés tehát a számlatulajdonos részére kényelmes, és egyre több helyen áruvásárlásra is alkalmas. A bank az egyes fizetéseke automatikusan lebonyolíthatja, amelyről azonnal, illetve havi rendszerességgel igazolást kaphatunk.


37

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A felsorolásból látható, hogy minden fizetési módnak megvan a maga előnye, amelyek használata az adott fizetési feltételektől függ. A készpénz praktikus az üzletekben, a személyszállításban, és a kisösszegű vásárlásoknál. Ellenben a számlapénzes fizetési mód előnyösebb a földrajzilag nagy távolságok áthidalásakor, illetve a nagy összegű tranzakcióknál. Bár ma már egyre jobban elterjed a lakosság (főleg a fiatalok) körében is.

1.4.1.1. Készpénzfizetés Magyarországon a készpénz továbbra is fontos szerepet játszik a fizetési tranzakciókban. A készpénzfizetés (ma Magyarországon) különböző módokon történhet: 1. Bankszámlára történő készpénz be-, és kifizetéssel E fizetési formánál a be-, illetve kifizetendő összeget az ügyfél a számlavezető hitelintézeténél, vagy az ezzel szerződésesen megállapodott nem számlavezető hitelintézet pénztáránál, illetve bankjegykiadó (ATM) automatáknál teljesíthető. 2. Készpénz-átutalási megbízással A postahelyeknél készpénzbefizetés bankszámlák javára készpénz-átutalási megbízással („sárga csekk”) teljesíthető. A nyomtatvány két részből áll: a feladóvevényből, amellyel a befizető igazolhatja a befizetését, és a megbízási szelvényből, amely a posta feldolgozási példánya. 3. Kifizetési utalvánnyal A kifizetési utalvány kiállításával a számlatulajdonos (általában nagy állami szervezet OEP,TB) megbízza a hitelintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget postai úton fizessen ki a címzettnek (pl. nyugdíj kifizetés). A postai költséget a számlatulajdonos fedezi. A kifizetési utalvány a postai átvétel napjától számított 30 napig érvényes. Az utalvány két részből áll: tőszelvényből, és egy olyan szelvényből, amelyet a postahely az összeg kifizetésekor a címzettnek ad át. 4. Készpénzfelvételi utalvánnyal A számlatulajdonos a bankszámlája terhére kiállított készpénzfelvételi utalvány segítségével készpénzt vehet fel a számlavezető hitelintézet, illetve más hitelintézet, vagy postafiók pénztáránál. Az utalványt általános szabályként 1000 Ft-ra kerekítve kell kiállítani, ettől csak indokolt esetben (bankszámla megszüntetés) lehet csak eltérni. Ennél a fizetési módnál lehetőség van készpénzfelvételi utalvány-füzet használatára is. Ez az utalvány két részből áll: a tőszelvényből (a füzetben marad), és az utalványból. 5. Belföldi postai utalvány Népszerűbb nevén „rózsaszín csekk” általában készpénz küldésére használják, amikor a kötelezett a készpénzt a postahivatal pénztárában befizeti, és azt a kedvezményezett címére kézbesítik. A megfelelő nyomtatványt a postán lehet kérni. 6. Pénzforgalmi betétkönyvvel A számlatulajdonos a betétkönyvvel a hitelintézet székhelyén kívül vehet fel készpénzt. A betétkönyv tulajdonosa betételhelyezés, illetve –kifizetés teljesítésére jogosult. A pénzforgalmi betétkönyvet a postahivatal vezeti. Különösen alkalmas a nem pénzintézeti székhelyen működő számlatulajdonos, illetve kirendeltségének pénzellátására.


38

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 7. Esetenkénti-átutalással történő készpénzfelvétellel A szálatulajdonos a székhelyével nem azonos helységben, de valamely hitelintézeti fiókkal azonos helységben működő egysége készpénzellátását kívánja megoldani. Az esetenkénti egyszerű átutalással olyan egységet célszerű támogatni, amely nem rendelkezik olyan forgalommal, hogy számlát kellene nyitnia. Az átutalások felhasználási ideje nem korlátozott. 8. Postai utánvételezéssel A postai szállítás után a kézbesítőnek, vagy a postán kell kifizetni (pl. a megrendelt árucikkek) ellenértékét.

1.4.1.2.. Készpénz nélküli fizetési formák A számlapénzzel történő fizetés területén a hatvanas évektől kezdődően a fejlett országokban, olyan változások következtek be, amelyek arra ösztönözték a hitelintézeteket, hogy széles körűen bővítsék a szolgáltatásaikat. Egyrészt a fogyasztók, másrészt az intézményi és a vállalati szférában is megnőtt az igény a számlákkal történő fizetésekre, így a bankok is érdekelté váltak, hogy szélesítsék a szolgáltatások körét a nagyobb jövedelmezőség miatt. Ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés (a számítógépek elterjedése) meghozta azokat a technikai feltételeket, amelyek az igények kielégítését lehetővé tették. (A nagymértékű kis költségű adatfeldolgozással, és a számos országban rövid idő alatt kiépülő számlaátírásos rendszerrel az ügyfelek (a követeléseikkel) könnyen és hatékonyan rendelkezhettek. Napjainkra a fizetési formák két jellegzetes altípusa alakult ki: az átutalásos és a csekkes rendszer. A fejlett országokban az átutalásos rendszer nem gyakori fizetési forma, de Németországban, és Japánban igen elterjedt. Nagy-Britanniában, Észak-Amerikában, és Franciaországban viszont a csekkes rendszer használatos. (Tehát inkább a történelmi szokás, és a hagyományok dominálnak.) Az átutalásos rendszer hatékonyabb, mint a „csekkes” országok rendszerei, mert az átutalásos fizetés jobban automatizálható. A csekkes elszámolások (klíring) a bankok számára igen drága, és csak nagy mennyiségben gazdaságos feldolgozási módok. A Magyarországon jelenleg használatos, készpénz nélküli fizetési formák: Átutalás (egyszerű és csoportos) Beszedési megbízás (azonnali, csoportos, váltó és határidős inkasszó) Akkreditív

1.4.1.2.1. Átutalás Magyarországon a készpénznélküli fizetések túlnyomó része átutalások formájában bonyolódik le. A fizetési megbízást a bank papíron, vagy elektronikusan, floppy lemezen, illetve telekommunikációs hálózaton keresztül kapja. Az átutalás olyan egyszerű fizetési forma. Amely a fizetésre kötelezett, és bankja közötti megbízáson alapul. A kötelezett azzal bízza meg a bankját, hogy a jogosult számlája javára, amelyet más bank is vezethet, meghatározott összeget utaljon át. Az átutalásnak kétféle módja létezik: az egyszerű átutalási megbízás és a csoportos átutalási megbízás.


39

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Egyszerű átutalás Az egyszerű átutalási megbízásokat papíron és általában elektronikusan is be lehet nyújtani a számlavezető hitelintézethez. A megbízó, figyelembe véve a bank által ajánlott feltételeket, szabadon megválaszthatja, hogy az átutalást melyik fizetési rendszeren (BKR, vagy VIBER) keresztül továbbítsák. Az átutalás függetlenül attól, hogy a fizetés, vagy a teljesítés volt-e előbb a kötelezett számára előnyösebb forma, hiszen a fizetést ő kezdeményezi.

Csoportos átutalás A csoportos átutalás a tipikusan kis összegű, de nagy tömegű megbízásokat indítók számára hasznos, mert magas szintű gépesítést tesz lehetővé. A csoportos átutalási megbízásokat a Bankközi Klíring Rendszer dolgozza fel. Az 1997 októberétől működő rendszert főképp munkabérek, nyugdíjak, szociális ellátások, biztosítási bonuszok, kamatok, stb. átutalására használják. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy az átutaló egy elektronikus kötegben adja meg átutalási megbízását, amely több kedvezményezett számlatulajdonos javára szól. Egy terheléshez sok kis összegű jóváírás tartozik, előnyben részesül az elektronikus úton, kötegelve történő benyújtás.

1.4.1.2.2. Beszedési megbízás (inkasszó) Azonnali beszedési megbízás Az azonnali beszedés elnevezés abból adódik, hogy a beszedésre a kötelezett értesítése és hozzájárulása nélkül, sőt kifogása ellenére sor kerül. Abban az esetben használható, ha a kötelezett egyoldalú írásos nyilatkozattal felhatalmazza a bankját, hogy terhelje meg a számláját a meghatározott jogosult (a jogosult kezdeményezésére) javára. A felhatalmazást bizonyos követelések tekintetében jogszabályi felhatalmazás, illetve végrehajtható dokumentumok (mint pl. jogerős bírói határozat) helyettesítik. Az azonnali beszedési megbízást a jogosult csak saját bankjához nyújthatja be, a megbízás továbbítása a kötelezett bankjához ennek a banknak a feladata. Az adóhatóság jogosult a követelést közvetlenül a kötelezett számláját vezető bankfiókban is benyújtani. Az azonnali beszedési megbízás benyújtója a kötelezettet a követelés benyújtásáról közvetlenül értesíti, a kötelezett számláját vezető bank, azonban ezt a számla terhelését megelőzően nem teheti meg.Fontos megkötés, hogy azonnali beszedési megbízás lakossági bankszámla javára, illetve terhére nem nyújtható be.

Csoportos beszedési megbízás A csoportos beszedés a nagy tömegű, rendszeres fizetéseket fogadó számlatulajdonosok számára (mint pl. a közüzemi szolgáltatók és biztosítótársaságok) lehetővé teszi, hogy követeléseiket a kötelezettek bankszámláiról egy automatizált folyamatban, külön emberi beavatkozás nélkül szedjék be. A hazánkban működő csoportos beszedés a számlatulajdonos által előzőleg adott felhatalmazáson alapul, amelyben a kötelezett feljogosítja számlavezető bankját, hogy a beszedőtől érkező megbízások összegével megterhelje bankszámláját A csoportos beszedések használata a szolgáltatók számára is lényegesen olcsóbbak, mint a kinnlevőségek készpénzes (átutalási megbízás segítségével (postai úton) történő) beszedése, ezért számos cég arra ösztönzi ügyfeleit, hogy térjenek át a csoportos fizetési mód használatára.


40

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.3. ábra: A csoportos beszedési megbízás egy lehetséges sémája 5.

4.

ELMŰ jogosult

9.

ELMŰ bankja

2.

6.

kötelezett 7.

kötelezett 1.

8.

kötelezett

3.

Kötelezettek bankja

1. felhatalmazás 4. megbízás 7. kifogás benyújtása

2. értesítés 5. számlabenyújtása 8. értesítés

3.

kötelezett

3. értesítések 6. beszedési megbízás 9. értesítés

Talán szemléletesebb ábrával megvizsgálni a folyamatot. (1.3. ábra). A jogosult legyen az ELMŰ, mint benyújtásra jogosult számlatulajdonos, a kötelezettek különféle vállalkozások, akik az ELMŰ szolgáltatásait veszik igénybe, és az egyszerűség kedvéért ugyannál a banknál vezetik számlájukat. 1.

a kötelezettek felhatalmazást adnak beszedési megbízás alkalmazására a számlavezető banknál,

2.

a bank értesíti a jogosultat a felhatalmazásról,

3.

a jogosult értesíti a számláját vezető bankot, és a kötelezettet is a tudomásul vételről,

4.

a felhatalmazás alapján a jogosult rendszeresen kötegel beszedési megbízást nyújthat be a kötelezett bankjához, a számlája megterhelése végett,

5.

a jogosult legalább 6 munkanappal a terhelést megelőzően pl. számlát küld a kötelezettnek,

6.

a jogosult hitelintézete a kötelezettek hitelintézetéhez elküldi a beszedési megbízást,

7.

a kötelezettek a terhelést megelőző napig kifogást nyújthatnak be a számlavezetőjüknél, amely nem vizsgálja a kifogás jogosságát, és indokát,

8.

kifogás esetén a kötelezettek bankja értesíti a jogosult bankját a nem teljesítés indokáról, vagy a számlák megterheléséről, ha nem volt kifogás,

9.

a jogosult értesíti a jogosultat a beszedési megbízás teljesítéséről, vagy annak elutasításáról.

Váltóbeszedési megbízás A váltóbeszedési megbízás akkor használható, ha a váltót lejáratkor fizetés végett a váltó kiállítója által megjelölt hitelintézetnél bemutatják. Erre a célra az azonnali beszedési megbízás nyomtatványa használható, és bármilyen értékhatárral benyújtható. Természetesen a csatolandó váltó megléte nélkül a beszedés nem teljesíthető. A megbízásról a jogosult köteles a kötelezettet értesíteni, a hitelintézet viszont a megbízásról a teljesítés előtt a kötelezettet nem értesítheti. Az azonnali megbízáshoz hasonlóan a váltóbeszedési megbízás sem irányulhat lakossági bankszámla javára, illetve terhére.

Határidős beszedési megbízás Ebben az esetben az előző beszedési megbízásokkal ellentétben a megbízás résztvevői a kötelezettet előzetesen értesíteni kötelesek. További lényeges változás, hogy a megbízási formát kizárólag a


41

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére lehet benyújtani. A hitelintézet mellett a jogosult is köteles értesíteni a kötelezettet a megbízás benyújtásáról. Ha a fizetésre kötelezett a kifogásolási határidőn belül nem tiltakozik a fizetés teljesítése ellen időben, a MÁK teljesíti a megbízást.

1.4.1.2.3. Akkreditív („okmányos meghitelezés”) Az akkreditív Magyarországon belföldön ritka, de létező fizetési forma, inkább a nemzetközi fizetéseknél jellemző. Az akkreditív olyan készpénz nélküli fizetési forma, amely a bankszámlák közötti átírás egyik változata. Az akkreditív lényegét tekintve fizetési ígéret: a bank (ún. nyitóbank) a vevőtől kapott megbízás alapján arra kötelezi magát az eladóval szemben, hogy számára (előre meghatározott feltétel pl. az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okirat átadása esetén) a fizetést teljesíti. Az angol documentary credit kifejezés félrevezető fordítása az okmányos meghitelezés. Lényegéhez azonban a magyar elnevezés ellenére nem tartozik hitelviszony, mert a vevőnek gondoskodnia kell a vételár kifizetéséhez szükséges összegről. Az akkreditíves ügylet létrejöttéhez legalább három fél szükséges: a vevő (általában az importőr), aki akkreditívnyitási megbízást ad bankjának, a nyitó bank, (rendszerint a vevő bankja), amely a feltételek teljesülése esetén fizetését igéri, és az eladó, (exportőr), aki az akkreditív kedvezményezettje. Az akkreditíves fizetést (vevő - eladó között) a vevő kezdeményezheti akkreditív nyitásával. A szerződés megkötésekor a vevő és az eladó megegyezik minden olyan feltételben, amely szükséges ahhoz, hogy a bank a teljesített szállítás ellenértékét az eladó bankszámlájára átutalja. Az akkreditív nyitásával egyidejűleg a vevő zároltatja bankunknál a rendelt áru, szolgáltatás ellenértékét, és a banki jutalékok fedezetét ill. devizában történő fizetés esetén az árfolyamváltozás kockázatának megfelelő öszszegű fedezetet. (mindösszesen általában a szállítási érték 105-110%-át). Miért előnyös az ügyfélnek? Az eladó szempontjából: Az eladó szerződés szerinti teljesítés (és visszavonhatatlan akkreditív) esetén automatikusan megkapja az áru, szolgáltatás ellenértékét (a vevő akaratától függetlenül); a fizetést a bank garantálja, tehát az eladó nem kerülhet „birtokon” kívül. Az akkreditív nyitásának költségei a szokásnak megfelelően a vevőt terhelik A vevő szempontjából: Biztonságos: az eladót szerződésszerű teljesítésre szorítja - biztos lehet abban, hogy bankja csak a feltételek maradéktalan teljesítése esetén fizet, tehát nem kerülhet bizonytalan helyzetbe. Az alku során kedvezőbb feltételeket, alacsonyabb árakat érhet el az eladónál, amennyiben vállalja az akkreditíves fizetési módot. Mikor ajánlható? Ha az eladó és vevő egymásról szerzett információi hiányosak, az egymás iránti bizalom ezért nem kielégítő (Például, ha olyan országokba szállítanak, ahol a politikai, gazdasági helyzet instabil. [külö-


42

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN nösen bizonytalan országokba szállítva ajánlott az igazolt, visszavonás nélküli akkreditíves fizetés alkalmazása), illetve ha magas összegű az alapügylet, és ha a vevő az alacsonyabb vételár érdekében vállalja az okmányos meghitelezéssel járó nagyobb terheket. Az akkreditív típusai: •

Import akkreditív nyílik akkor, ha a bank a külföldi vevőt keresi meg, s a bank a vevővel áll kapcsolatban.

•

Export akkreditív esetében bankunkat egy másik bank (általában a vevő bankja) értesíti, hogy ügyfelünk számára akkreditív nyílt. Ilyenkor bankunk az eladóval áll kapcsolatban.

•

Visszavonhatatlan akkreditív esetén a nyitó bank végső kötelezettséget vállal fizetés teljesítésére (azonnal, vagy egy későbbi időpontban / halasztott fizetés), vagy váltó elfogadásra, lejáratkori kifizetéssel, vagy vételre, negociálásra.

•

Visszavonható akkreditív esetén a vállalások nem véglegesek, a megbízó egyoldalúan utasíthatja a bankot a fenti kötelezettségek visszavonására. Negociálás során a megvizsgált okmányokat a bank -diszkontált értéken - megvásárolja az exportőrtől.

•

Igazolt akkreditív (confirmed) esetén a nyitó bank kötelezettségén felül egy másik bank is (általában az eladó bankja) saját és független kötelezettséget vállal a vevő, ill. a vevő bankjának nem fizetése esetére (akkor ajánlott, amikor az eladó bizalma csekély az akkreditívet nyitó bankkal szemben is.)

Az akkreditív időrendben első jogviszonya tehát a vevő és a nyitó bank között jön létre, a vevő akkreditív nyitási kérelme kapcsán. Ettől függetlenül az akkreditív alapvető jogviszonya akkor keletkezik (, amely a nyitó bank, és az eladó között jön létre), amikor a kedvezményezett kézhez kapja az akkreditívet. Ez az eladó számára annak a lehetőségét jelenti, hogy a feltételek teljesítése után biztosan hozzájuthat az akkreditív összegéhez. az eladónak általában nincs kapcsolata a nyitó bankkal (, mert az más országban működik), ezért az akkreditív ügyletbe bekapcsolódhat egy, vagy több az eladóval kapcsolatban álló pénzintézet is. A közbeiktatott bank(ok)nak mindig a nyitó bank ad megbízást vagy felhatalmazást. Akkreditív nyitásakor: a bekapcsolódó bank lehet avizáló (értesítő) bank, amely csak a „postás” szerepét tölti be a nyitó bank és az eladó között, feladata mindössze a pontos, és késedelemmentes okmánytovábbítás mindkét irányban, illetve lehet igazoló (megerősítő) bank is, amikor a nyitó bank kötelezettség vállalását erősíti meg azzal, hogy mellé a saját kötelezettség vállalását is mellékeli. Akkreditív igénybevétele: során a bekapcsolódó bank lehet: fizető bank, amely a nyitó bank kifejezett felkérésére teljesíti a kifizetést az eladó számára, és negociáló bank, amely a saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat (kamatlevonással), ezzel átvállalja az eladónak az akkreditívből eredő jogait, és kötelezettségeit.


43

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.4.1.3. Készpénzkímélő fizetési formák 1.4.1.3.1. Csekk A csekk kibocsátója utasítja bankját, hogy a csekkben megjelölt összeget a számlakövetelésből fizesse ki a csekk bemutatójának. A csekk lényegét tekintve (a törvényi jogszabályoknak megfelelő formában kiállított- értékpapír). A következő formai követelmények (alaki kellélek) mindegyikének megléte esetén beszélhetünk csak csekkről: a csekk megjelölés az okiraton a kiállítás nyelvén, a meghatározott összegre szóló fizetési meghagyás, a fizetésre kötelezett megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése, a csekk kiállításának helye, és napja, a kibocsátó aláírása. Ezen kívül egyéb nem kötelező ún. kereskedelmi alaki kellékek is léteznek: pl. számlaszám, számlatulajdonos neve stb. Természetesen elegendő fedezetnek kell lennie a kibocsátó csekkszámláján. A csekk olyan készpénzkímélő fizetési eszköz, amely mindig látra szól. A kibocsátáskor a beváltásig terjedő határidők földrajzi területenként eltérnek: 1. belföldön kiállított csekk esetén 8 nap 2. Európában és a Földközi-tengeri országokban 20 nap 3. más kontinensen kiállított csekk esetén 70 nap A csekk szólhat: •

Meghatározott személy rendeletére: a csekk forgatással átruházható úgy, mint a váltó. A csekk beváltójának jogosultságát a hitelintézetnél kötelesek megvizsgálnia.

•

Meghatározott személyre, azaz névre: a fizetési forgalomban ritkán használják. Bár nagymértékben megbízható hátránya, hogy alkalmazása esetén a csekk átruházása igen nehézkes.

•

Bemutatóra: ez esetben a csekken nem szerepel a tulajdonos neve, így a csekket a tulajdonos egyszerűen továbbadhatja, Az átruházás egyszerűsége miatt (nincs szükség legitimitás vizsgálatra) kedvelt csekktípus.

A csekk típusai: 1. fizetési csekk, amely a megnevezett összeg készpénzben történő felvételére szolgál. 2. általános (elszámolási) csekk, amelynek a kibocsátója felszólítja a bankot, hogy a megjelölt összeget –a bank- egy másik ügyfélnek bankszámláján- írja jóvá. A feltüntetett összeg nem vehető fel készpénzben (az előlapján „csak elszámolásra” megjelölés” szerepel. 3. különleges keresztezett (elszámolási) csekk: ha a vonalak közé valamely pénzintézet neve kerül, akkor a csekken szereplő összeg csak azon keresztül hívható le. 4. garantált csekk: a bank garanciát vállal arra, hogy a számlavezető ügyfele számára (csekkszerződés alapján) csekket bocsát ki. 5. utazási csekk: nemzetközi viszonylatban gyakran használt fizetési forma (traveller’s cheque), amely mindenféle devizában rendelkezésre áll, és amelyeket vásárlásra is használhatnak. Ez a csekk „garantáltnak” is nevezhető, mert az ügyfél leteszi előre a csekk fe-


44

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN dezetét. Ez a csekk megkíméli az ügyfelet az átváltás nehézségeitől, és az esetleg felmerülő árfolyamváltozás okozta kockázatoktól is mentesíti.

1.4.1.3.2. Váltó A váltó egy később esedékes fizetést, egyoldalú és jogcímmentes pénztartozást megtestesítő értékpapír. A váltótartozás nem teljesítése esetén a követelés érvényesítése bírósági úton történik. A váltó fizetési ígérvény, vagy fizetési felszólítás, típusától függően. A saját váltó kiállítója kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt időpontban, és a megjelölt helyen kifizeti. Az idegen váltó kibocsátója egy másik természetes, vagy jogi személyt (általában a számláját vezető bank) szólít fel, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére a váltóban szereplő összeget fizesse ki. A két váltótípus között az a lényeges különbség, hogy a saját váltónál a váltó kiállítója a saját nevében teszi a kötelező fizetési ígéretet, ezzel szemben az idegen váltó kibocsátója egy harmadik személyt (a címzettet) szólítja fel fizetésre. Itt a címzett nem minősül „egyenes váltóadósnak”. További különbég, hogy a saját váltó 3 év alatt, míg az idegen váltó 1 év alatt évül el. Az egyes váltótípusok alkalmazására nincs külön szabály, a saját váltó használata egyszerűbb, könnyebben kezelhető, a hazai váltóforgalom mintegy 95% -át saját váltó alkalmazásával bonyolítják le. A váltó törvényes kellékei: •

a váltó elnevezése az okirat szövegében, az okirat kiállítási nyelvén,

•

határozott pénzösszeg fizetésre szóló feltétlen meghagyása, illetve kötelezettségvállalása,

•

a fizetésre kötelezett neve,

•

esedékesség, kifizetés helynek megjelölése,

•

annak a neve, címe akinek a fizetést teljesíteni kell,

•

a váltó kiállítás napja, és helye

•

a kibocsátó, illetve kiállító aláírása.

Váltóátruházás Minden váltó váltóátruházás (forgatmány) útján átruházható, ekkor nem lehet semmiféle követelményt előírni. A váltóátruházás a váltóra, vagy az ahhoz csatolt lapra írt nyilatkozattal történik. Annak függvényében, hogy a nyilatkozatban megnevezik-e az új váltóbirtokost, beszélhetünk teljes, és üres forgatmányról. A váltó kifizetése A váltó kifizetése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a váltóbirtokos a váltót esedékességekor bemutatja az egyenes váltóadósnak, és annak eleget kell tennie a váltóból származó fizetési kötelezettségének. A váltó bemutatása a következőképpen történhet: bemutatóra szóló váltó esetében bármikor benyújtható fizetésre, illetve határozott napra szóló váltónál, amikor is a váltón megjelölt fizetési napon (esetleg 1.-2. nap után) kell a fizetést teljesítenie. A váltót ekkor leszámítolják, illetve (lásd korábban) viszontleszámítolhatják.


45

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.4.1.3.3. Bankkártyák, fizetési kártyák Az elektronikus adatfeldolgozás bankszektorban való térhódításával, egy kis lélegzetvételhez jutottak a pénzintézetek, a megnövekedett darab-, és értékszámú csekkforgalom lebonyolításában. A kialakult sokféle elektronikus rendszer lehetővé tette a gyors, nagy mennyiségű és megbízható elektronikus fizetések elterjedését. Az elektronikus átutalások ma már mindennapos eszközei a bankkártyák, amelyek a készpénzkímélő fizetési módok fejlettebb formája. A bankok, illetve a fizetési kártyákat hagyományos módon készpénzfelvételre (ATM -Automatic Teller Machine-, POS –Point of Sales automaták, és terminálok segítségével), vagy vásárlásra lehet használni. Sokkal kényelmesebb fizetési mód, mint a készpénz, vagy a csekk. A hiteligénylésekhez nem kell mindig külön-külön hitelbírálat, elég csak a szerződés megkötésekor. A havi elszámolások leegyszerűsítik a nyilvántartást, könnyebb előre tervezni, és használatával kisebb jutalékot számol fel a bank. Mivel szerte a világon elfogadják, megkönnyíti a nemzetközi üzleti kapcsolatok (utak) lebonyolítását. (Angliában ráadásul még a fogyasztók védelme érdekében egy törvény kimondja, hogy a gyártó és a kereskedő mellett, a kibocsátó kártyatársaság is felel az eladott áruk minőségéért.) A kereskedő számára a kártyával való fizetés garantált, mert azonnal jóváírják a követelését. Ha a mai kereskedő bekapcsolódik a kártyarendszerekbe, nő(het) a forgalma, és a külföldi vásárlókat is könynyebben kiszolgálhatja. A lecsökkent készpénzforgalom növeli a biztonságot, és csökkenti a készpénz kezeléssel járó költségeket, emellett a kártyatársaságok hirdetésekkel, akciókkal és egyéb támogatásokkal segítik a kereskedők tevékenységeit A kártya-forgalom után nem a vevő fizet jutalékot, hanem a kereskedő fizet meghatározott százalékot a forgalmazó banknak, és a nemzetközi kártyatársaságnak. A kapott jutalék árucsoportonként különbözik, a társaságok számára a nyereséget inkább a kártyatulajdonosok által igénybe vett (kamatozó) hitelek jelentik. A hitel igénybevételének lehetősége tehát a hitelintézetek oldaláról is előnyös. A készpénzforgalom költségeinek lecsökkentése mellett a bank a hitelkártyák forgalmazásában a hitel után felszámolt viszonylag magas kamat, és az elfogadóhelyek jutaléka miatt is érdekelt. A bankkártyák lehetséges jutalékai: •

Óvadék: a bankszámlaszerződéskor elhelyezett összeg, amely kamatozik, de mindig a számlán kell tartani egészen megszűnésig,

•

Éves díj: évente fizetendő fix összeg a kártya használatáért,

•

Társkártya-díj: a főkártya mellé társkártya is váltható külön díj ellenében,

•

ATM-ből történő készpénz felvétel esetén fix összeg, vagy a kivett összeg néhány ezreléke,

•

Számlavezetési díj: a vezetett bankkártya-számla után fizetendő,

•

Egyenleg lekérdezési díj: fix összeg,

•

Különleges eljárási díjak: új kártya, új PIN kód készítése,

Nemzetközi kártyatársaságok Az első nemzetközi kártyatársaságok az American Express, és a Dinner’s Club voltak. Ezek kezdettől fogva a gazdagabbaknak (üzletembereknek) nyújtottak szolgáltatásokat, akik sokat utaznak. Az USÁ-


46

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN ban már a II WW. után egyes nagyáruházak, és olajvállalatok is ún. hűségkártyákat bocsátottak ki, hogy a magas vásárlóerejű ügyfeleiket magukhoz kössék. A hetvenes évek közepétől a hitelkártyatársaságok bevették az európai piacokat. A magyar bankok a nemzetközi társaságok közül a két legnagyobbal, az Europay és a Visa céggel kötöttek szerződést. Néhány nagyobb nemzetközi kártyatársaság: •

Az EUROPAY International 92-ben alakult Brüsszelben az Eurocard, és az Eurocheque öszszeolvadásával. A Mastercard kártyatársasággal már '69-ben kötöttek kölcsönös szerződést ezért láthatjuk gyakorta az EC/MC betűkapcsolatot. Napjainkban a kártyát 220 országban, több mint 200 millió kártyabirtokos 11 millió elfogadóhelyen használhatja. Elsősorban USD elszámolási alapú, de Európában az Euró az alapja. A kártyatársaságok különböző emblémával díszített kártyákat hoznak forgalomba, melyek utalnak a kártya felhasználójára. Az EC emblémáját a gyakorta utazó ügyfelek választják, a MC az üzletemberek által kedveltebb kártya, a Cirrus az alacsony jövedelmű ügyfelek kártyája az alacsonyabb költségvonzata miatt, a Gold az elitkártya, amely megmutatkozik az ügyfelek összetételében, a kártya szolgáltatásaiban és költségeiben is.

•

A VISA International a világ másik legnagyobb kártyatársasága. 1976-ban alakult az USAban, központja Kalifornia, a világ 220 országában, 330 millió kártyatulajdonos 350 ezer pénzintézetnél végezhet műveleteket. A Visa elszámolású tagbankok USD alapúak. A Visa alapú kártyák emblémái: Gold a kiemelkedő ügyfeleik részére készült, Business: üzleti partnereik váltják a kereskedelem könnyítésére, Classic az előnyös költségvonzatai miatt szívesen használják vásárlásra. Létezik továbbá Electron és Plus embléma is.

•

Az AMEX (American Express Company) céget Kanadában hozták létre 1958-ban. A kártya kibocsátója nem bank, hanem utazási iroda, amely bankokkal köt szerződést a kártya forgalmazásához és a számlavezetéshez. Napjainkban mintegy 170 országban 4 millió ember ismeri szolgáltatásait. Magyarországon a Creditanstall Rt., régebben a K&H Bank Rt. hozza forgalomba. E kártyatípus a gyakran utazó, szórakozást kedvelő ügyfelek veszik igénybe. A magas jutalék mellett, kedvező szolgáltatásaival (ingyenes biztosítás, kedvezményes bérlet) nyeri meg partnereit.

•

A JBC (Japan Cards Bureau) kártyatársaságot Japánban hozták létre 1960-ban. Közel két millió egységben, és 109 országban fogadják el a világon. Célja a japán lakosság turizmusra, szórakozásra ösztönzése, vagyis nyitás az országhatáron túl.

•

A DINERS Club International az USA-ban alakult 1950-ben, USD elszámolású. Bankoktól függetlenül működik, tagjaival franchise szerződést köt. Közel 180 ország 3 millió kereskedelmi egységben. 7 millió kártyabirtokos veszi igénybe szolgáltatásait. Hazánkban a Citibank Rt. terjeszti.

•

Az American Express az előző társasághoz nagyban hasonlít (szintén amerikai). Hazánkban ma a K&H Bank Rt terjeszti az Amex helyett.

A bank-, illetve fizetési kártyákat (részletesebben) az elektronikus banki szoláltatások fejezetnél ismerhetjük meg.


47

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.4.2. A fizetési rendszer működése Egy ország fizetési rendszere, szimbolikusan megfogalmazva, éppen olyan fontos a pénzügyi rendszer működése és az ország gazdasági élete szempontjából, mint a vérkeringés érrendszere az emberi szervezetben. Ha jól működik, hajlamosak vagyunk elfeledkezni jelentőségéről, de ha „keringési” zavarok lépnek fel, rájövünk, hogy azonnali, gyors és hatásos beavatkozásra van szükség, ellenkező esetben ugyanis az egész rendszer összeomlása könnyen és gyorsan bekövetkezhet. Az elmúlt évtized (nemcsak Magyarországon) gyökeres változásokat hozott a fizetési rendszerek fejlődésében. A fejlett országokban is nagy átalakulás zajlott le, illetve tart még ma is.

1.4.2.1. A fizetési forgalomban résztvevő intézmények 1.4.2.1.1. A fizetési forgalomban résztvevő közvetítő intézmények I.

Pénzügyi intézmények

A Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézmények a hitelintézetek, illetve a pénzügyi vállalkozások. A hitelintézeteknek három kategóriája létezik: bankok, szakosított hitelintézetek valamint takarék- és hitelszövetkezetek (szövetkezeti hitelintézetek). II. Befektetési szolgáltatók Habár a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatást kizárólag hitelintézet nyújthat, bizonyos fizetési szolgáltatásokat más intézmények is végezhetnek. Ezek a befektetési szolgáltatók a befektetők számára az értékpapírügyletek elszámolása céljából pénzszámlát is vezethetnek, azokra a befektetőtől készpénzben, vagy átutalással jóváírásokat fogadhatnak el, illetve készpénzt fizethetnek ki.

A fizetési forgalomban közvetlenül résztvevő intézmények III. GIRO Elszámolásforgalmi Rt. (’88) A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. a Hpt-ben meghatározott hitelintézeti elszámolóház. A társaság üzemelteti a Bankközi Klíringrendszert (BKR). A társaság tulajdonosai a hitelintézetek, valamint az MNB, és a KELER. elszámolás (clearing): a fizetési megbízások fogadásának, a teljesíthetőség formai és tartalmi kritériumai ellenőrzésének, a címzett bank részére történő továbbításának, és bizonyos esetekben a bankok közötti kiegyenlítéshez szükséges adatok előállításának folyamata. A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. működteti az adatforgalmat lebonyolító, üzenetközvetítő, és a központi adatfeldolgozó rendszert. A GIRO Elszámolásforgalmi Rt. a BKR rendszernek nem tagja, a teljesítést elősegítő szolgáltatást nem nyújt, az értékpapír-fedezeteket nem kezeli, a rendszerben pénzügyi szerepet nem játszik. IV. GIRO Bankkártya Rt. A GIRO Bankkártya Rt. a Hpt.-ben meghatározott hitelintézeti elszámolóház, ami tevékenységét készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi. A társaság birtokolja az egyetlen belföldi, – több bank által használt – kártyavédjegyet (GBC), ami kölcsönös elfogadást biztosít a rendszerhez csatlakozott bankok között. A társaság elektronikus, elsősorban ATM tranzakciókkal kapcsolatos engedélyezési, switching (azaz kapcsolási), és elszámolási


48

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN szolgáltatásokat nyújt, de foglalkozik a kártyaforgalommal kapcsolatos egyéb tevékenységekkel, pl. kártya-megszemélyesítés, PIN kód előállítás stb. is. A GIRO Bankkártya Rt. a GIRO Elszámolásforgalmi Rt.-hez hasonlóan az elszámolási rendszert működteti, annak nem tagja, a rendszerben pénzügyi szerepet nem játszik. V. Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (’93) A KELER a fizetési rendszerben többféle szerepet tölt be. Az értékpapírügyletek elszámolásához kapcsolódóan pénzszámlát vezet ügyfélköre számára, melyek közül elsősorban a befektetési szolgáltatókat érdemes kiemelni. A KELER kezeli a fizetési rendszer napközbeni likviditását biztosító értékpapír-fedezeteket, illetve azok lekötését, feloldását biztosító információs rendszert. A KELER és az MNB együttesen biztosítja a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek elszámolását. A KELER – a banki funkcióit is ideértve – számos feladatkört lát el. Központi értéktári funkciók: központi értékpapír-nyilvántartás, számlavezetés, értékpapírkód (ISIN kód) kiadása, belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása. Elszámolóházi funkciók: – tőzsdei, és tőzsdén kívüli ügylet elszámolása, – árutőzsdetag árutőzsdei ügyletének elszámolása, – az általa elszámolt ügylet teljesítésének (kiegyenlítésének, azaz az értékpapír- és pénzszámlákon történő könyvelésének) biztosítása, – tőzsdeforgalmi (korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi) számla vezetése, – bel- és külföldi letétkezelők részére letéti szolgáltatás nyújtása, illetve dematerializált értékpapírról értékpapírszámla vezetése, – részvénykönyv vezetése, társasági eseményekkel kapcsolatos szolgáltatás. A KELER a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok központi értéktára, valamint a dematerializált értékpapírok központi létesítő helye és egyben azok központi nyilvántartója is. VI. Magyar Posta Rt. A Magyar Posta Rt. pénzforgalmi számlát nem vezethet ügyfelei részére, ugyanakkor készpénzfizetési szolgáltatásokat nyújt. A háztartások jelentős része a postai hálózatot veszi igénybe a közüzemi díjak, és egyéb rendszeres fizetések (pl. biztosítási díjak) befizetésére, vagy más magánszemélyek részére történő eseti készpénzkiutalások lebonyolítására. A társadalombiztosítási juttatások és nyugdíjkifizetések jelentős része szintén a postai hálózaton keresztül történik. A bankok és a Posta kétoldalú kötelezettségeiket az MNB-nél vezetett számláikon rendezik. VII. Magyar Államkincstár A Magyar Államkincstár (MÁK) közel kétezer költségvetési intézmény számára nyújt – technikai szempontból a bankszámlavezetéshez hasonló – szolgáltatásokat. Ezek a számlák a költségvetés által finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó kifizetések céljaira szolgálnak a megfelelő költségvetési előirányzatok erejéig. A MÁK vezeti a költségvetés bevételi számláit is.


49

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.4.2.1.2. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a fizetési rendszerben Általános feladatok Az MNB-nek több szempontból is fontos szerepe van az országos fizetési rendszert illetően, mivel egyrészt felelős a pénzforgalom és az elszámolási rendszerek szabályozásáért és ellenőrzéséért, másrészt szolgáltatóként is jelen van a piacon. Az MNB, mint szolgáltató Az MNB az állam és a bankok bankjaként a Magyar Államkincstár, a hitelintézetek, az elszámolóházak, és egyéb törvényben meghatározott szervezet számára pénzforgalmi számlát vezet. Az analitikus ügyfélszámlák vezetését a jegybank egy banki számlavezető rendszer segítségével végzi. Ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik a VIBER üzemeltetése. A bankközi elszámolás-forgalom volumenben csekély, de értékben túlnyomó hányadát a jegybank által üzemeltetett elszámolási rendszer, a VIBER bonyolítja le. Az MNB feladata gondoskodni arról, hogy a VIBER megfeleljen a biztonság és a hatékonyság követelményeinek. Ennek érdekében a VIBER működését folyamatosan, és rendszeresen ellenőrizni szükséges, mert reagálni kell a felhasználói igények változására. Sajátos helyzet, hogy az MNB egyrészről a rendszer üzemeltetője, másrészről pénzforgalmi hatóság is, így a VIBER működésére vonatkozó követelmények meghatározása, megfelelő működésének ellenőrzése, a hiányosságok feltárása, illetve kijavít(tat)ása egyaránt jegybanki feladat. Az MNB, mint felvigyázó A felvigyázás a magyarországi szakirodalomban új fogalom, az angol „oversight” kifejezés magyar megfelelője. Használatával kifejezhetjük a (jegybanktól független szervezetek által üzemeltetett) fizetési rendszerekkel kapcsolatos központi banki feladatokat. A jegybanki felvigyázás alanya nem egy intézmény, hanem a fizetési rendszerek (tagok, szabályok, eljárások eszközök) összessége. Leginkább ez különbözteti meg az intézményorientált felügyeleti feladatkörtől. A következő táblázat (a célokban mutatkozó) néhány jellegzetes különbség bemutatásával szemlélteti a két funkció (felügyelet, és a felvigyázás) közötti különbségeket: 1.2. táblázat: A felvigyázás, és a felügyelet közötti alapvető különbségek)

(Forrás: MNB)


50

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.4.2.1.3. A magán-, és az állami szféra egyéb szerveinek szerepe I.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

A PSZÁF a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. A Hpt., illetve az Épt. Értelmében a PSZÁF engedélyezi a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók alapítását, és működését, továbbá felügyeli az egyes intézmények, valamint a tőzsdék, és az elszámolóházak tevékenységét. A felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának biztosítása. II. Magyar Bankszövetség A Magyar Bankszövetség 41 tagbankjának érdekeit képviseli. A tagság önkéntes, a szövetség tevékenységét saját alapszabálya szerint végzi. A Bankszövetség részt vesz a bankszektorral kapcsolatos törvények, és egyéb jogszabályok tervezeteinek előkészítésében, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy a tagok közös álláspontot alakítsanak ki különböző témákkal kapcsolatban. III. Fogyasztóvédelmi intézményrendszer E testületek feladata a fogyasztói viták bíróságon kívüli elintézésének megkísérlése, hatáskörük pedig a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói vitákra is kiterjed. E vitákban a PSZÁF általában a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban, a Magyar Nemzeti Bank pedig kifejezetten a fizetési szolgáltatásokkal és a pénzforgalmi kérdésekkel kapcsolatban, esetenként szakértői minőségben működik közre. A következő ábrán (1.4) összefoglaljuk a rendszer szereplőit, és kapcsolataikat (számlakapcsolat, és klíring adatok): 1.4. ábra: A bankközi fizetési rendszer felépítése (Forrás: MNB)

Az ábra nem tartalmazza a bankkártya-elszámolási rendszereket, a Magyar Posta és a bankok közötti kapcsolatokat. A KELER itt csak kvázi banki funkciójában szerepel. A MÁK ugyan nem hitelintézet, de a fizetési rendszerekben a bankokkal egyenrangú tag.


51

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1.4.2.2. Elszámolási rendszerek és elszámolási kapcsolatok A bankközi (jellemzően nem készpénzes) fizetések a Bankközi Klíring Rendszerben, vagy az MNB rendszereiben (VIBER-ben), vagy az ügyfélszámlavezető-rendszerben (CAS) teljesülhetnek. A VIBER a kis számban előforduló, de egyenként nagy értékű átutalások teljesítésére szolgál, a BKR elsősorban az egyenként kis összegű kereskedelmi, és magáncélú fizetési megbízások nagy tömegének elszámolását végzi. Mindegyik rendszer értékkorlátozás nélkül dolgozza fel a fizetéseket. Egy hitelintézet az elszámolási rendszerekhez közvetlenül vagy közvetve csatlakozhat. Azok a hitelintézetek, amelyek pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására jogosultak (a szövetkezeti hitelintézeteket nem számítva), kötelesek a VIBER és a BKR közvetlen tagjává válni. A többi hitelintézet közvetetten csatlakozhat a rendszerekhez egy közvetlen tagon keresztül. Jelenleg ilyen szolgáltatást az MNB nyújt (klíringtagként) néhány szövetkezeti hitelintézet, illetve kisbank részére, amelyek számláját vezeti. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezeti a takarékszövetkezetek jelentős részének a számláját és levelező-banki szolgáltatást nyújt számukra. Néhány szövetkezeti hitelintézet az MNB levelezettjeként közvetetten csatlakozik a VIBER-hez, ám a BKR közvetlen klíringtagja.

1.4.2.2.1. Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) Az MNB által működtetett VIBER, 1999. szeptember 3-án kezdte meg működését. A VIBER bruttó elven működő fizetési rendszer, a fizetési megbízások feldolgozása és kiegyenlítése folyamatosan, tételenként történik az érintett résztvevők egyidejű értesítésével, a VIBER-tagok jegybanknál vezetett számláján. A VIBER számlavezetési rendszere automatizált, azaz a megbízások teljesítéséhez – a központi rendszerben – emberi beavatkozásra nincs szükség. A teljesített megbízások véglegesek és visszavonhatatlanok, a jóváírt összeg felett a jogosult azonnal szabadon rendelkezhet. A VIBER bevezetésének célja A jegybank az országos fizetési és elszámolási rendszer fejlesztése során kettős célt tűzött ki: 1. erősíteni kívánja a fizetési forgalom kritikus pontját képező bankközi elszámolási forgalom biztonságát; 2. folyamatosan javítani akarja működésének hatékonyságát, 3. a hitelkockázatot, ami a fizetési rendszerek biztonságát leginkább fenyegeti, már az MNB könyvelési rendszeréből sikerült kiiktatni, mivel a számlavezető rendszerben és a VIBER-ben egyaránt tételes fedezetvizsgálat mellett teljesülnek a megbízások. 4. A fedezetvizsgálati elv a likviditási kockázatot is jelentősen csökkenti, az azonban egyetlen fizetési rendszerből sem küszöbölhető ki. 5. A fedezetvizsgálattal működő bruttó elszámolási rendszerekben a likviditási kockázat, mint a körbetartozás kockázata jelentkezik. Körbetartozás alakul ki, ha a megbízások a résztvevők alacsony likviditása (számlafedezete) miatt nem teljesülnek. A bankrendszer mindig az adott körülmények között lehetséges legalacsonyabb jegybanki számlapénz-állomány tartásában érdekelt, ezért szükséges, hogy olyan eszközökkel rendelkezzék, amelyek a fizetési forgalom biztonságos lebonyolítását, és a hatékony likviditás gazdálkodást összeegyeztethetővé teszik.


52

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 6. A hitel- és likviditási kockázatok mellett kiemelt figyelmet érdemel a működési kockázat is, azaz az ügyletmenet megszakadásának, megnehezülésének kockázata. Ebből a szempontból a rendszer központi komponense a VIBER számlavezető rendszere, valamint a résztvevők közötti kapcsolatot biztosító távadat átviteli hálózat érdemel különös figyelmet. VIBER számlavezető tartalékrendszere folyamatosan működik, a rendszer leállása esetén a tartalékrend szer rövid időn belül át tudja venni funkcióit anélkül, hogy üzenetek elvesznének, vagy „megsérülnének”. Ez a szolgáltatás csökkentheti a banki pénzügyi közvetítés költségét, valamint az ügyfelek kockázat-kezelése számára is hatékony eszközt fog biztosítani. Különösen fontos az azonos napi átutalás lehetősége a pénz- és tőke piacok számára. Az azonos napi átutalás csökkenti a partner kockázatot, ezáltal segíti az üzleti forgalom növekedését, és javítja az áru- és a pénzügyi piacok működésének hatékonyságát. 7. A VIBER az értékpapír-piaci ügyletek tőke kockázatának csökkentését is elősegíti a VIBER és a KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.) valós idejű, bruttó elven működő értékpapír számlavezetési rendszerei között létesülő összeköttetés révén. Az ún. DVP (szállítás-fizetés ellenében) elszámolásra megkötött értékpapír ügyletek pénzoldali teljesítésére csak az érték papíroldali fedezet megléte esetén kerülhet sor. A VIBER bevezetésével ezt a szolgáltatást a rendszer tagjai folyamatosan vehetik igénybe, ami lehetővé teszi az értékpapírok tárgy napon történő többszöri forgatását. A rendszer résztvevői A VIBER-t a belföldi hitelintézetek és külföldi bankok fiókjai használhatják. A rendszer további résztvevői: maga az MNB, a Magyar Államkincstár, a Magyar Posta Rt. és a KELER Rt. A hitelintézetek részvételének feltétele, hogy az MNB vezesse pénzforgalmi számlájukat, és kiépített S.W.I.F.T. kapcsolattal rendelkezzenek. (S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication): a pénzügyi intézmények által tulajdonolt nemzetközi szervezet, amely egy olyan hálózatot üzemeltet, ami lehetővé teszi fizetési és egyéb pénzügyi üzenetek továbbítást pénzügyi intézmények között az egész világra kiterjedően. A S.W.I.F.T. üzenet csak egy rendelkezés a pénzösszegek továbbításáról, maga a pénzösszeg különböző fizetési rendszereken, vagy a levelező banki kapcsolatokon keresztül kerül átutalásra.) A VIBER felépítése A VIBER lelke a központi VIBER számlavezető rendszer, amely a Magyar Nemzeti Banknál működik. A résztvevők S.W.I.F.T logikai terminálon keresztül küldik el egymásnak az azonnali teljesítési fizetési megbízásaikat. A megbízások továbbítására a S.W.I.F.T. úgynevezett Y-copy (Y-típusú üzenetáramlás) szolgáltatását használják a résztvevők. Ez azt jelenti, hogy az üzenetek nem jutnak el közvetlenül a jogosulthoz, hanem azokat a S.W.I.F.T. megállítja, tárolja, és az üzenet kivonatát fedezetvizsgálat, illetve a jegybanki számlákon való teljesítés érdekében a VIBER központi számlavezető rendszerének továbbítja. A rendszert üzemeltető jegybank nem láthatja a teljes üzenetet, pl. azt, hogy miért, és milyen ügyfelek nevében történik a tranzakció, hanem csak az érintett bankokat, és az összeget ismeri. Ha a VIBER


53

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN központi számlavezető rendszere válaszüzenettel igazolja a bankok számlái közötti teljesítést, a S.W.I.F.T.-rendszer továbbítja a jogosult számára a megbízást. 1.5. ábra: A S.W.I.F.T. hálózat felépítése(Forrás: MNB)

Tranzakciótípusok A VIBER üzemideje alatt a következő fizetéseket lehet lebonyolítani: – bankközi átutalás; – bankok ügyfeleinek átutalásai; – értékpapír-elszámolások (tőzsdei nettó, határidős ügyletek, OTC-ügyletek elszámolása) ; – készpénz be- és kifizetés; – betételhelyezés az MNB-nél; – bankközi devizaügyletek forintoldali elszámolása; – BKR II. IBI mátrix elszámolása; IBI mátrix (Interbank Indebtedness matrix): a Bankközi Klíring Rendszer közvetlen tagjainak egymással szembeni nettó pozícióit tartalmazó mátrix – váltó-viszontleszámítolás; – jegybanki szankciók miatti átvezetések; – MNB könyvelési hibáinak javítása; – jegybanki refinanszírozási hitelek folyósítása. A VIBER működése A VIBER-en keresztül a tagok csak átutalási megbízásokat kezdeményezhetnek. Ezek lehetnek tárgynapon esedékesek, illetve előre értéknapozott, azaz később teljesítendő megbízások. A fizetési forgalomban szokásos beszedési megbízások, csekkek, hitellevelek feldolgozására továbbra is a zsírórendszerben kerül sor. Részteljesítés a VIBER-rendszerben nincs, a fedezetlen megbízásokat a rendszer sorba állítja. A rendszer csak a nap végén sorban maradt megbízásokat törli. A sorban álló meg-


54

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN bízások automatikusan teljesülnek, ha megfelelő összegű jóváírás érkezik, vagy a rendszertag a limitjét megemelteti. Amennyiben több résztvevő áll sorban, és a rendszer körbetartozás kialakulását érzékeli, automatikus sorlebontási mechanizmus lép életbe. Ez nem jár a sorok átrendezésével, valamint nem eredményezi a folyamat végén valamely résztvevő számlájának fedezetlenségét sem. A VIBER tagja folyamatosan képes nyomon követni aktuális számlapozícióját. A számlája terhére és javára teljesített megbízásokról éppúgy üzenetet kap, mint arról, hogy sorban áll, vagy sora megszűnt, illetve limitje csökken, vagy pedig növekszik. Ezek az információk alkalmasak arra, hogy a résztvevő saját pozícióját maga is meghatározhassa. A résztvevőnek lehetősége van lekérdezni számlája tényleges forgalmát, a számláján sorban állómegbízásokat, a számlája javára elindított, de – partnerei sorban állása miatt - még nem teljesített jóváírásokat, aktuális hitelkeretét. Mindezen túl a VIBER-tagok a S.W.I.F.T.-rendszeren keresztül naponta számlakivonatot is kapnak teljes VIBER-forgalmukról. A VIBER továbbfejlesztése A VIBER fejlesztése az üzembe helyezéssel nem zárulhat le. A rendszer indulása inkább egy folyamat kezdete, mint vége. A rendszer indulásakor a tagoknak már készülniük kellett az ügyfélmegbízások bevezetésére. A központi számlavezető rendszeren az ügyfélmegbízások bevezetése miatt nem szükséges módosításokat végrehajtani. Előre látható, hogy a VIBER üzemidejét fokozatosan meg kell hosszabbítani a jövőben. Ezt a lépést elsősorban a pénz- és tőkepiacok működése diktálja. Ahhoz, hogy a különböző rendszerek összekapcsolásából adódó tőkekockázat csökkentési lehetőségeket maximálisan ki lehessen használni, minél hosszabb nyitvatartási idő kívánatos. A VIBER üzemidejének kiterjesztése során hasznos mérce lehet a TARGET nyitva tartása (jelenleg reggel 7-től délután 6-ig). TARGET (Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System): az EU-tagországok klíring rendszereinek összekapcsolásával létrehozott fizetési rendszer, mely a tagországok közötti euró fizetéseket bonyolítja le. A VIBER euró elszámolásra való áttérését, valamint a TARGET-rendszerbe történő integrálásának időpontját Magyarország EU és monetáris uniós csatlakozása határozza meg.

1.4.2.2.2. Bankközi Klíring Rendszer A Bankközi Klíring Rendszer (BKR) a bankok közötti pénzforgalmat teljesen elektronikus alapra helyezve 1994. november 18-án kezdte meg működését. Az elszámolási rendszer a bruttó elszámolás elvét kombinálja a kiegyenlítés késleltetett megvalósításával és a kötegelt feldolgozással, mint ilyen úgynevezett „hibrid rendszernek” minősül. 1.3. táblázat: A fizetési forgalom értékének, és volumenének megoszlása (2004) millió Ft.-ban Megnevezés

Érték

%-ban

Volumen

%-ban

51,319,626

9,97%

172,334,983

99,63%

VIBER

463,576,366

90,03%

646,043

0,37%

Bankközi fizetési rendszer

514,895,992

100%

172,978,026

100%

BKR

A hazai fizetési forgalom volumenének, értékének megoszlását a fenti (1.3. táblázat) tartalmazza.


55

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Részesedése a bankközi fizetési forgalomban (VIBER + BKR) tételszám tekintetében meghaladja a 99%-ot, értékben azonban csak mintegy 10%-át teszi ki. A VIBER rendszer (érték szerinti) forgalma egyre növekvő ütemben, de kiszorítja a BKR-t a fizetési rendszerből, de a volumen szerint a BKR egyeduralkodó. Bár a VIBER drágábban dolgozik, de nagy tételben megéri a használata. Általában a VIBER-ben a milliárdos, a BKR-ben pedig a 10-100 milliós átutalások a jellemzőek. A rendszer résztvevői A Bankközi Klíring Rendszer működésében közvetlenül résztvevő intézmények: a Magyar Nemzeti Bank, a KELER Rt., a Magyar Államkincstár, a Bankközi Klíring Rendszerhez közvetlenül csatlakozó hitelintézetek. Az elszámolási rendszer működése A klíringtagok a tranzakciókat tartalmazó küldő kötegeket 16 órától kezdve másnap hajnali 2 óráig továbbíthatják – távközlési hálózat útján – a BKR-be. Az MNB 17 órakor közli a GIRO Rt.-vel a klíringtagok bankközi tranzakcióinak fedezetvizsgálatánál alkalmazandó keretösszegeket, amelynek összetevői: az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számla záró egyenlege, valamint a klíringtagok által a KELER Rt.-nél zárolt értékpapír- fedezet ellenében nyújtott napi hitelkeret. A BKR az éjszakai elszámolási ciklusban két alkalommal végzi el a klíringtagok által beküldött tranzakciók feldolgozását és elszámolását. Először a 22 óráig beérkezett banki küldő kötegek és a közvetlenül benyújtott csoportos megbízások kerülnek sorra, majd a hajnali 2 óráig beküldött további kötegek feldolgozása és elszámolása történik meg. Az MNB az éjszakai elszámolási ciklus eredményeként előállt, bankközi pozíció (IBI) mátrix alapján, a VIBER indítása előtt könyveli a klíringtagok számláin a tartozásokat és követeléseket. A klíringtagoknak reggel 9 óráig van lehetőségük arra, hogy az éjszakai elszámolási ciklus végén sorban maradt tranzakciók fedezetét megteremtsék. Az MNB 9:30-kor értesíti a GIRO Rt.-t az elszámolásra váró tranzakciók fedezetének meglétéről, illetve hiányáról (kötelezett bankonként). A BKR elszámolja a fedezettel rendelkező tranzakciókat, azokat a küldő kötegeket pedig, amelyekre a tag nem biztosított fedezetet visszautasítja. A délelőtti elszámolási ciklus eredményét 11:30-tól 12:30ig vehetik át az abban érintett klíringtagok. 1.6. ábra: A jegybanki rendszer és a BKR, VIBER napi időbeosztása (Forrás MNB)


56

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN II. Fejezet: A kereskedelmi bankok szolgáltatásai 2.1. A hagyományos bankszolgáltatások Az előző fejezetben már számos banki művelettel megismerkedhettünk, közöttük számos „klasszikus” banki szolgáltatás is szerepelt, úgymint betétgyűjtés, hitelezés, és a követelések megvásárlása stb. Érdemes még (a teljesség kedvéért) ezeket még néhány szolgáltatással kiegészíteni. 1. Vagyonkezelés A vagyonkezelés a legrégibb a nem bankjellegű üzletágak közül. A vagyonkezelésnek az a lényege, hogy más rendelkezik a vagyon felett, és más élvezi a vagyon hozadékait Létezhet magánszemélyek részére vagyonkezelés, ekkor élő személytől (, de a bank ügyfele halála esetében (végrendelet végrehajtása során) a bank is eljárhat) kap megbízást a pénzintézet. A felszámított jutalék, és a tényleges költségek minimálisan térnek el itt egymástól, ezért a bankok az ügyfelekkel való jobb kapcsolattartás érdekében nyújtják ezt a szolgáltatást. A vagyonkezelés másik fajtája az ún. testületi vagyonkezelés. Ebben az esetben testületi, jogi személy bízza meg a bankot vagyonkezeléssel (például nyugdíjalapi, gondnoksági vagyonkezeléssel, illetve kötvényesített kölcsönök, és konzorcionális vagyonkezelő társaságokkal.) 2. Befektetéssel kapcsolatos szolgáltatások Az angolszász univerzális bankok régebben óvakodtak a befektetés szó használatától, manapság azonban számos szolgáltatást nyújtanak. •

értékpapírok megőrzése, és a jövedelmük beszedése,

•

részvényesek meghatalmazottjai,

•

értékelő szolgálat a tőzsdén bejegyzett értékpapírokról,

•

tőzsdei értékpapírok adás-vétele,

•

kincstári váltók vétele ügyfeleik megbízásából,

•

biztosítási papírok elhelyezése,

•

befektetési tanácsadás ügyfeleik részére,

A bankok a korábban felsorolt szolgáltatásaikat, manapság a magánszemélyek mellett az intézményi (nyugdíjalap, vállalatok) befektetők számára is elérhetővé teszik. Egy amerikai szakember elmés megjegyzése, hogy a befektetési munka 10%-a igényel szakértelmet a többi PR tevékenység. 3. Biztosítás A biztosítás elég távol áll, az alapvető banki tevékenységhez, de ma már a banki területeken is megjelentek. A bankok egyrészt felismerték a benne rejlő előnyöket, hiszen sokkal alacsonyabb költséggel, és apparátussal tudják elérni ugyanazt a szerződés számot a biztosító társaságokhoz képest (jobban kihasználják az ügyfélkörüket). Másrészt megjelentek a biztosítási piacon (életbiztosítások) az ún. unit-linked típusú befektetési jellegű biztosítási formák, amelyeknél az ügyfél meghatározhatja, hogy milyen portfolióban tartsák a pénzét (államkötvény, vagy részvényalapba történő befektetések). Természetesen a bankok a biztosítási ügynöki üzletágban is megjelentek, és számos más biztosítási üzletággal is foglalkoznak.


57

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 4. A nyugdíjalapokkal kapcsolatos szolgáltatások A nyugdíjalapok a legnagyobb tőzsdei befektetők közé tartoznak, így ezek kezelésében a bankok közvetve is részt vesznek. Bár mostanában a bankok ilyen arányú tevékenysége növekedett, még nem tekinthető számottevő részaránynak a nyugdíjalapoknál végzett tevékenységük. 5. Személyi, és üzleti tanácsadás A bankok pénzügyi tanácsokat adnak ügyfeleiknek. E tanácsok a személyi pénzügyekre, és az üzleti pénzbefektetésekre is vonatkozhatnak. A személyes tanácsadás a bank számára kiemelten hasznos tevékenység, mert erősíti a good-will mellett az ügyfelekkel való kapcsolattartást. A bankok ügyfeleik számára üzleti tanácsokat is adnak. A nagy, közép,- és kisvállalatok számára az üzleti stratégia kialakításában, a tervezésben, a költségelőirányzatokban, az árpolitikában, a vevőállomány vizsgálatában, a pénzfelvétele tervezésében, az eszközükkel, és forrásokkal való gazdálkodásban stb. nyújtanak segítséget. 6. Utazással kapcsolatos szolgáltatások A bankkártyák, és régebben főleg a csekkek jelentették az utazást jelentősen megkönnyítő szolgáltatásokat. De néhány országban a bankok (a private banking keretében) közvetlenül is részt vesznek az idegenforgalmi üzletágban: társas utazások szervezése, utazási irodák, részlegek fenntartása, esetleg globális hálózatok működtetése. 7. Nemzetközi szolgáltatások A nemzetközi pénzforgalomban is -a bankok- rendelkezésre állnak az ügyfelek számára. Sokfajta tevékenységükből csak néhány: a fizetési formák nyújtása mellett (átutalás, váltóleszámítolás, egészen a nemzetközi hitelek nyújtásáig. Egyesek szerint a külföldi szolgáltatások külön ága az off-shore műveletek, amelyek különböző vonzó pénzügyi, és szabályozási kedvezmények, és az alacsonyabb adók miatt „adómenedékeknek” is tekinthetők.

2.2. A „modern” bankszolgáltatások 2.2.1. Az elektronikus bankszolgáltatások kialakulása A XXI. kezdetén, ha egy adott termék vagy szolgáltatás értékesítéséről beszélünk, -az elmúlt évtizedek kommunikációs és technológiai fejlődésének hatására- egyre jobban egy elszemélytelenedő, a személyes kapcsolatokat nélkülöző felfogásra gondolunk. Bár pénzintézetek esetében a személyes kiszolgálás még továbbra is meghatározó, a gyors és kényelmes távszolgáltatások, a fiókon kívüli elérhetőségek kialakítása valódi piaci igényként jelentkeznek A hazai kétszintű bankrendszer viszonylag rövid története ellenére a honi pénzintézetek −az elmúlt években− rendkívül dinamikus, és sokrétű fejlődésen mentek keresztül. Bár a nemzetközi fejlődési tendenciák -értékesítés területén bekövetkezett- változásai már az 50-es években megkezdődtek a bankkártyák megjelenésével. A teljes körű −személyes kiszolgálást egyre jobban helyettesítő− „fiókon kívüli” kiszolgálásokat a plasztikkártyák mellett -hosszú ideig- a telefonos ügyfélszolgáltatások jelentették. A nyolcvanas években jelentek meg az első Office-, majd Home Banking alkalmazások. A személyi számítógépek rohamos elterjedése, valamint az Internet hatalmas népszerűsége a 90-es évek második felétől már világméretekben is elterjesztette az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat. A


58

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN jövőbeli fejlődési irányt szintén egy viszonylag modern távközlési eszköz a mobiltelefon tömeges megjelenése határozta meg. A minél sokrétűbb szolgáltatásokra is képes eszközt, és főleg a benne rejlő előnyöket (WAP, GPRS) egyre több bank ismeri fel.

2.2.2. Az elektronikus bankszolgáltatások csoportosítása A hazai szakirodalomban, illetve sokkal inkább a sajtóban gyakran összekeverik a nem hagyományos bankszolgáltatások fogalmait. Érdemes tehát a téma közelebbi vizsgálata előtt néhány gondolat erejéig -különböző nézőpontok szerint- a fogalmakat csoportosítani. (Forrás: Gellért 2001.) 1. A bank-ügyfél kapcsolat megvalósulása szerint: •

Elektronikus módon: ATM (Automatic Teller Machine), POS (Point of Sale) terminálok SST (Self-Service Terminal) Mobil Banking (pl.: WAP, GPRS, SMS alapú) Telebanking (Interactive Voice Response), touch-tone szolgáltatások Call Center (némileg kilóg a sorból, mert csak egy része elektronikus, a vonal másik végén a banki ügyintéző található) PC/Internet banking Faxbank, Web TV, egyéb multimédiás eszközök

•

Hagyományos módon Banki személyzettel való személyes ügyintézés Postai úton történő ügyintézés

2. A bank és az ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerint: (Attól függően, hogy az ügyfél honnan lép kapcsolatba a pénzintézettel.) • • •

Home- és Office banking Egyéb, fiókon kívülről történő kapcsolatfelvétel (pl.: ATM, POS) A bank épületén, fiókon belüli lebonyolítás

Az első három kategóriát közös néven remote (távoli) bankingként is szokták emlegetni, ahol az ügyfelekkel történő kapcsolatfelvétel a pénzintézeten kívül, valamilyen távoli portálról történik. 2.2.2.1. Kártyákkal végezhető elektronikus szolgáltatások A bankkártyák megjelenésével a bankok számára lehetővé vált, hogy a készpénzforgalom egy része elektronikus úton bonyolódjék. A terminálok fokozatos elterjedés (ATM, POS) alkalmassá tette őket nemcsak készpénzfelvételre, hanem a kereskedelmi forgalomban történő fizetésekre is. A bankkártyákat – a részletesebb elemzés előtt- érdemes különböző szempontok szerint is megvizsgálni. A bankkártyákat a következő módon lehetne csoportosítani: I.

A tranzakció terhelése szempontjából a kártya lehet: o

Használatkor terhelt kártya: E kártyatípus a tranzakciókor, vagy röviddel azután terhelt kártyafajta, ide tartozik az elektronikusan leolvasható kártyák nagy része. Pl: betéti kártya (Debit Card).1

o

Halasztott fizetést lehetővé tevő kártya:

1

debit kártya = betéti kártya: bankszámlához kapcsolódó, készpénzfelvételre és vásárlásra (általában) egyaránt alkalmas fizetési kártya. A kártya birtokosa kizárólag számlaegyenlege erejéig vehet fel készpénzt, illetve költhet, és minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik bankszámláját


59


o

•

Klasszikus hitelkártya (Credit card)2, ilyen kártyák esetében a bank, és az ügyfél a kártyaszerződés megkötésével egyidőben egy hitelszerződést is megköt.

•

Halasztott terheléses kártya (Charge card)3, melynek birtokosa egy adott időszak alatt bármekkora összeget költhet, tartozását egy bizonyos periódus letelte után egy összegben kell rendeznie

•

A (Budget card) birtokosa rulírozó hitelkeretet vehet igénybe, a klasszikus hitelkártyához képest saját ütemezésben.

Előre fizetett kártya: A kártyabirtokos az összeget előre kifizeti (ilyen a telefonkártya), és számos üzemanyag-kártya).

II. A technikai megvalósítás szerint a kártya lehet: o

Dombornyomásos, mágnescsíkos, chipkártya, biometrikus, holografikus, és hibrid kártya

Bár a csoportosításba nem helyezhető el, mégis meg kell említeni -a bankkártyák mellett folyamatosan tért hódító, és egyre népszerűbb- a kereskedelmi kártyákat is. Ezt a kártyafajtát nem hitelintézetek, hanem valamely kereskedelmi egység, üzletlánc, vagy hálózat bocsátja ki, így csak azokban az üzletekben használható –kizárólag áruvásárlásra, természetesen készpénzfelvételre nem-, ahol megtalálható a lógójuk. (pontgyűjtő kártyák). A magyarországi –forgalomban lévő- bankkártya adatokat, az utóbbi időszakra vonatkozóan a következők jellemezték (Forrás: Keszy-Harmath Z.(2004.): Hazánkban évről évre lassuló ütemben, de folyamatosan nő a bankok által kibocsátott fizetési kártyák száma, 2004 végén elérte a 6,6 millió darabot. A darabszámot és a növekedés ütemét, az elmúlt öt év távlatában, az alábbi táblázat (2.1.) mutatja: 2.1. táblázat: A magyarországi forgalomban lévő bankkártya kibocsátás alakulása4

A korábbi évek gyakorlatától eltérően a 2004. évtől a debit (betéti) kártyák között szerepelnek azok a konstrukciók, amelyeknél a kártya hitelszámlához kapcsolódik ugyan, de nem tartozik hozzá kamatmentes hitelperiódus. Ennek következtében megnőtt a debit kártyák aránya, 85%-ról 92%-ra (6 030 ezer darab). A credit (hitel) kártyák aránya az összes kártyaszámhoz viszonyítva 8% (507 ezer db). A többi kártyafajta nem szignifikáns, azaz nem éri el az egy százalékot sem. (lásd 2.2. táblázat) Az elmúlt öt év során folytatódott a bankkártyák számának emelkedése, ennek üteme azonban évről évre érzékelhetően csökkent. 2004 végén a fizetési kártyák száma (bankkártyák és üzemanyag kártyák együttesen) túllépte a hét milliót.

2

credit kártya = hitelkártya: a kártyabirtokos és a bank közötti szerződésben −előre meghatározott összegű−hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat hónap végén. A fizetési határidő előtt tartozása kamatmentes, a határidő után fennmaradó kiegyenlítetlen összegre azonban kamatot kell fizetnie. Nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. 3

charge kártya - terhelési kártya: abban különbözik a hitelkártyától, hogy nem feltétlen állapítanak meg hitelkeretet (de elképzelhető), és hó végén a teljes tartozását ki kell egyenlítenie a kártyabirtokosnak. 4,2,3

, Forrás: Keszy-Harmath Z. (2004.)


60

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A védjegyenkénti összetétel arányai továbbra sem változtak, a kölcsönös kártyaelfogadás a két nemzetközi kártyatársaság, a MasterCard és a Visa védjegyein alapul. 2.2. táblázat: A bankkártya kibocsátás és forgalom adatai credit, debit és charge kártyák szerint2

A magyar kártyabirtokosok az elmúlt év során 182 millió alkalommal használták kártyáikat itthon és külföldön, 4 769 milliárd forint értékben. A tételszám 11%-kal, az érték 13%-kal emelkedett. A következő (2.3.) táblázat a forgalom (mindig a megelőző évet alapul vevő) növekedését és a kártyahasználat gyakoriságának alakulását mutatja a magyar kibocsátói üzletágban, az elmúlt öt év távlatában: 2.3. táblázat: A kártyaforgalom és -használat gyakorisága3

Az adatok jól mutatják, hogy mind a műveletek száma, mind pedig az értéke egyre lassuló ütemben ugyan, de évről évre nő. Nagyon lassan, de fokozatosan nő a kártyahasználat havi gyakorisága is. Amennyiben a teljes kibocsátói forgalomból csak a szó szoros értelmében vett készpénzkímélést, vagyis a hazai kártyákkal lebonyolított hazai vásárlások alakulását vizsgáljuk, a következő képet kapjuk: (2.4. táblázat) 2.4. táblázat: A kártyás vásárlási forgalom és a kártyahasználat gyakorisága5

Jól látható (a táblázatból), hogy a vásárlások aránya, ha kis mértékben is, de évről évre emelkedik. Összegét tekintve jóval látványosabb a növekedés, tavaly 25%-kal nagyobb értékben vásároltak a 5,2

, Forrás: Keszy-Harmath Z. (2004.)


61

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN kártyabirtokosok, mint az azt megelőző évben. Még szembetűnőbb ez a pozitív a változás, ha a műveletek darabszámának változását nézzük (26%). Az átlagos tranzakciós értékeket vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt öt évben közel azonosak. Ebből az következik, hogy a kisebb értékű vásárlások fedezése is egyre gyakrabban készpénzkímélő módon, kártyával történik. A vásárlások száma jóval gyorsabban nő, mint az üzletágra jellemző növekedési ütem (lásd előző táblázat), arányaiban azonban a készpénzfelvételi műveletek száma még mindig meghaladja a vásárlásokét (lásd 2.1. ábra kördiagramja). (A belső kör a 2003., a külső pedig a 2004. év adatait mutatja.) 2.1. ábra: A bankkártya műveletek darabszámának megoszlása: 2004-20032

Tovább csökkent a készpénzfelvételi műveletek száma, százból 58 darab (64 volt a megelőző évben) ebből 54 ATM, 4 pedig POS művelet volt. A vásárlási műveletek tekintetében százból 39 darab a kereskedői pénztárakban felszerelt POS berendezéseken történt fizetés, 3 pedig ATM-nél mobil telefon feltöltés volt. További javulást részben a kereskedői elfogadói hálózat kiszélesedése, részben pedig a magyar kártyabirtokosok fizetési eszközbe vetett bizalmának a megerősítése, -ebből következően a fizetési szokások változása- eredményezhet. A jövőbeni előrejelzések szerint hazánkban a plasztikkártyák új generációja a chipkártyák, robbanásszerűen el fognak terjedni. A chipkártyák legfőbb felhasználói a bankok, és a mobiltársaságok lesznek (2.2. ábra), amelyeknek elsősorban ezek teljesítményére van szükségük. Az okos kártyákon tárolt személyes azonosító- adatok anélkül is ellenőrizhetők, hogy sérülne a felhasználó és a bank viszonyának titkossága. 2.2. ábra: A chipkártya-felhasználás várható megoszlása a világon

Forrás: IMS/Cebit News alapján (Telecomputer 1998)


62

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A fedezetellenőrzések, számlaegyenleg-változtatások a kártyák, valamint a bankok számítástechnikai rendszerének összekapcsolásával gyorsan lebonyolíthatók. A fejlődés iránya olyan „kártyák” megjelenésére mutat, amelyek majd pénztárcaként funkcionálhatnak. Ezek feltölthetők az ATM-ekből, hogy azután -a papírpénz és az érmék helyébe lépve- fizetni lehessen velük úgy, hogy egyszerűen csak letöltjük a memóriájukból a kiegyenlítendő számlák fedezetét. Az ilyen -még a maiaknál is okosabbkártyák ideális eszközei lehetnek az elektronikus kereskedelemnek, hiszen velük a személyes adatok megadása nélkül, elektronikus úton lehet majd fizetni. A nemzetközi kártyatársaságok ösztönzésére a hazai hitelintézetek is elindították a biztonságosabb kártyahasználatot lehetővé tevő chip migrációt, amelynek keretében az elmúlt év végén a hazai kibocsátású kártyák 5%-a EMV chippel volt ellátva. Az internetes kereskedelem fejlődését segíthetik azok a virtuális bankkártyák, amelyek kizárólag interneten keresztüli vásárlások lebonyolítására használhatók. Ezen úgynevezett webkártyák számának megadásával az on-line módon vásárló ügyfél kiküszöböli a saját bankkártya-számmal való visszaélés lehetőségét, hiszen elkülönült kártyaszámot használ az internetes vásárlásokra. (2.3- ábra) 2.3. ábra: A virtuális webkártyák számának alakulása hazánkban

Forrás: KÓD (2004/a)

2004 december 31-én kb. 47 ezer webkártya volt használatban, ez 14%-kal több mint egy negyedévvel korábban és 45%-kal több, mint egy évvel korábban. A webkártyák száma folyamatosan emelkedik, de még így is igen alacsony a lakosságszámhoz vagy akár a bankkártyákhoz képest is (1% alatti). 2.2.2.2. Office/Home Banking szolgáltatás Az Office/Home banking szolgáltatás egy olyan elektronikus bankszolgáltatás, amelynek segítségével az ügyfél saját személyi számítógépéről férhet hozzá a bank szolgáltatásaihoz. A különbség a kettő között, hogy a Home Banking esetében az ügyfél otthonából lép kapcsolatba a pénzintézettel, míg az Office Bankingnél az ügyfél a vállalat informatikai infrastruktúráját használja fel kapcsolatfelvételre. A bank által nyújtott teljesen elektronikus szolgáltatás az első esetben (Home Banking) tehát a lakosságnak, a második esetben (Office Banking) pedig elsősorban a kiemelt nagyvállalatoknak nyújt magas szintű szolgáltatást. A rendszerek működtetéséhez a bankok egy része saját fejlesztésű, vagy mások által kifejlesztett, és nemzetközileg is elismert, elterjedt programokat használ, ilyen pl.: a Multicash, vagy a Spektra (Forrás: MNB 2001. február).


63

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Az itthoni szolgáltatások elsődleges célközönségét -kisebb részt- a magánszemélyek, és többségében a kisvállalatok alkotják (akik egy napon csak korlátozott számú tranzakciót bonyolítanak le). Ezen célcsoportok Home Banking kiszolgálása költséges, a felhasználók számára nem gazdaságos, így az Internet számukra új lehetőséget teremtett. A nagyvállalatok és intézmények esetében az ügyfélterminálok kiváltását a bankok még nem látják indokoltnak. A hazai vállalatok e-business felkészültsége még alacsony fokú, nincs igazi igény a bevált terminál-rendszer cseréjére. A legalább 5 alkalmazottal rendelkező magyarossági vállalatok 90%-a rendelkezik számítógéppel. A számítógéppel ellátott cégek (N=783) átlagosan 11,9 személyi számítógéppel rendelkeznek, melyből 10,5 darab asztali számítógép és 1,4 darab laptop. A cégek egyötöde egyetlen gépet, 28%-uk 2-3 gépet, 23%-uk 4-6 gépet használ. Az ennél több személyi számítógéppel rendelkező vállalkozások kisebb arányt képviselnek: 6-15 közötti számú computert a cégek 19%-a, 15-nél több gépet pedig összesen 10%-uk tart használatban. (lásd 2.4. ábra) 2.4. ábra: A személyi számítógépek száma az öt fő feletti vállalkozásoknál

Forrás: KÓD (2004/b)

A cégek száma alapján végzett kalkulációk eredményeképpen a magyarországi, legalább 5 főt foglalkoztató cégek összesen 632 ezer számítógéppel rendelkezhetnek. A legtöbb gép az iparban, a kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatások szektorokban található. Ma már nem a pénzintézetek a meghatározok a szolgáltatások piacán, mert nem azok teremtik meg annak szabályait, hanem az ügyfelek választják meg, hogy hány banki kapcsolattal rendelkezzenek, valamint mikor és kivel lépjenek kapcsolatba. Az ügyfél már átveszi, és el is végzi a fáradtságos adatbeviteli feladatokat. Sokkal pontosabban végzi a dolgát, jóval kevesebb a hibás átutalások, tévedések és visszaélések száma az elektronikus rendszereknél, mint a hagyományos papírbizonylatok feldolgozásánál. Ezek a banki szolgáltatások fokozatosan elvesztik majd jelentőségüket, mert az elektronikus banki szolgáltatások jövője az Internet és a mobil telefonok felé mutat. (Forrás: Fűrész G. 2001.) A szolgáltatások már sokkal költségkímélőbbek, mert használatukhoz kevesebb háttér infrastruktúrára van szűkség (elegendő egy böngésző program, illetve ma már nem szükséges saját számítógép sem, továbbá még ennél is olcsóbb egy egyszerű mobiltelefon használata), így sokkal nagyobb ügyfélkör elérését, és újfajta szolgáltatások kínálatát teszi lehetővé.


64

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 2.2.2.3. Telebank és Call Center szolgáltatás A telefonon keresztüli banki szolgáltatások már jó néhány éve léteznek a hazai pénzintézetek palettáján. A Telebank szolgáltatás során az alapvető információk (termék-, szolgáltatáskínálat, aktuális kamatok, díjak, árfolyamok stb.) lekérdezése mellett, a számlákkal rendelkező ügyfelek részére a különböző tranzakciók (számla egyenleg, limitmaradvány lekérdezés, átutalások indítása, betétek lekötése, kártyákkal kapcsolatos tevékenységek) lebonyolítása is lehetséges. A Telebank közvetlenül csak "touch tone" -hanghívásos üzemmódban működő- nyomógombos telefonkészülékkel érhető el. A szolgáltatások terjedelme minden egyes banknál eltérő, valahol csak információk nyújtását jelenti, más banknál lehetséges tényleges tranzakciók lebonyolítása is. A szolgáltatáshoz még számos kiegészítő szolgáltatás is kapcsolódik, például a telefax szolgáltatás, és természetesen a Call Center. A Call Center több mint egy intelligens alközpont, valójában egy komplex kiszolgáló rendszer összefoglaló neve, mely nagy forgalmú ügyfélszolgálati tevékenység lebonyolítását helyezi a középpontba. A központi rendszer már nemcsak egyszerűen a beérkező hívásokat (inbound) fogadja, hanem azok tudatos kiválasztását, várakoztatását, szervezését is biztosítja, valamint az ügyfelek azonosításával a kiszolgálói tevékenységet is támogatja (Forrás: E-Times 1. február). A Call Centerek ma már lényegesen többet tudnak, mint egyszerű információs központok. Egyáltalán nem biztos, hogy a hívó félnek egy ügyintézővel való párbeszédre van szüksége, sok esetben csak tájékozódni akar. Ebben az esetben az IVR rendszer teljes egészében át tudja venni az ügyfél kiszolgálását. Az információk a telefonról vezérelve többször is lekérdezhetők, meghallgathatók, egyes rendszerekben pedig még akár telefaxra is lekérhetők. Elterjedt az a vélemény, hogy a Call Center költséget takarít meg a jelentős beruházási igénye ellenére, így pénzügyileg is előnyös a pénzintézet számára. A jelentősége továbbá abból adódik, hogy a bank minőségileg más kiszolgálást nyújt ügyfelei számára, s ezzel együtt a banki forgalmat is jelentősen növelheti. A hazai bankok többsége annak érdekében, hogy az ügyfelek kiszolgálását felgyorsítsák, kényelmesebbé tegyék, valamint csökkentsék a bankfiókok „személyes” forgalmát, bevezették a különböző telefonos szolgáltatásaikat. Egy a GKI által készített felmérésben (2004) részt vett bankok több mint 1,5 millió –élőhangostelefonbank szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel rendelkező lakossági- ügyféllel rendelkeztek. A vállalati ügyfelek közül ugyanekkor kb. 65 ezren használhatták ezt a szolgáltatást. (2.5. ábra) Forrás: KÓD (2004/a)

2.5. ábra: Élőhangos telefonszolgáltatást igénybe vevő lakossági ügyfelek adatai 2004. végéig


65

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 2.2.2.4. Internet Banking Korunk modern elektronikus társadalmaiban, az Internet az állam, és az állam feladatainak demokratizálását jelenti, amelynek a technológiai oldalát biztosítja. A világháló egyik fő társadalmi funkciója a piac terjedelmének növelésén kívül, a társadalmon belüli verseny és a mobilitás támogatása. Az Internet ezen kívül lehetővé teszi, hogy a munkavállalók -az országhatárok elhagyása után is- napi kapcsolatban maradhassanak az anyaországgal, ezzel az Internet úgy tudja kitolni a nemzetállamok határait, hogy nem sérti más országok szuverenitását. A részletesebb elemzés előtt érdemes megvizsgálni a hazai internet előfizetések számát hozzáférési szolgáltatások szerint (2.6. ábra). (Forrás: KSH Stradat 2005) 2.6. ábra: A hazai internet előfizetők száma hozzáférési szolgáltatás szerint 2004 márc. -2005 márc.

0,6%

5,5%

1,2%

4,6%1,6% 20,5%

34,8% Modem ISDN

14,0% 0,9%

xDSL

50,1%

Kábel Bérelt Vonal nélküli

22,5%

33,3%

Egyéb

6,3%

4,1%

A kördiagram hozzáférési adataiból kitűnik, a „széles sávú” internet elérések rohamos térnyerése a hagyományos modemes és ISDN kapcsolatokkal szemben. Ez az arány 56%:36%-ról megfordult 43%:54%-ra. Ebből is látszik a jövőbeni fejlődési tendencia, mely gyorsabb internet hozzáféréseket tesz lehetővé, illetve ha figyelembe vesszük az összes előfizetés (782 ezer) tavalyihoz képest történő változását (22,2%-os), akkor érezhetjük a területben rejlő növekedési potenciálokat is. Az elektronikus értékesítési csatornák közül az Internet-alapú banki elérés tehát az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Az alapszolgáltatások mellett a hazai bankszektor egyes szereplői lehetővé tesznek -az alapszolgáltatásokon túl- egyéb hitelkérelmi, és tőzsdei műveletek végrehajtását. 2.7. ábra: Az internetes szolgáltatást igénybevevő ügyfelek száma M.-on a pénzügyi szektorban


66

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Bár az Internet segítségével megvalósított szolgáltatások köre, és száma a hazai piacon még nagyon alacsony, de megállapítható, hogy mind a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek száma, mind az elvégezhető tranzakciók választéka folyamatosan növekszik (2.7. ábra). Forrás: KÓD 2004/a A pénzintézetek által végzett fejlesztéseket figyelemmel kísérve úgy tűnik, hogy nem a bankokon fog múlni az internetes szolgáltatások elterjedése. A szolgáltatások elterjedésének szűk keresztmetszetét a személyi számítógépekkel való gyenge ellátottság, a magas Internet előfizetési díjak, és az erősen kifogásolható internetes „láthatóság” jelenti. Egy internetes (Arcanian) láthatósági tanulmány szerint, amely a -100 legnagyobb árbevételű- hazai vállalatokat érintette, -néhány ismertebb kereső programot (Vizsla, Góliát, Heuréka) felhasználva- a következő meglepő, illetve kellemetlen eredmény született. A vállalatok mindössze 28%-a rendelkezik saját honlappal, ezek közül is a legtöbben nem tudatosan kommunikálnak a keresőszervereken keresztül, inkább csak a véletlen műve volt az esetleges találat. Felmerülhet hát jogosan a kérdés: mit ér a webes jelenlét, ha nem tudnak róla az ügyfelek? (Forrás: Arcanian Consulting 2002. május-június)

Egy KSH felmérés szerint

(Forrás: KSH 2005),

2003-ban nem következett be jelentős eltérés az internet-

használat korlátainak megítélésében. Az internet-használat terjedésének legfontosabb korlátját -a legtöbb vállalkozás- a bizalmas információk veszélyeztetettségében látja, az összes többi lehetséges korlátozó tényező megítélésében (egy kivételével) nincs nagyobb eltérés, mindegyiket a vállalkozások 19–23% tartja jelentősnek. A fejlődés kilátásai szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a nagyon jelentősnek minősített korlátok közül csak az előbb említett tényező, a bizalmas információk veszélyeztetettsége (2003-ban 24%) emelkedett ki. A korlátok közül egyértelműen a használat túlzott technikai bonyolultságát tartják a legkevésbé jelentősnek, sőt a vállalkozások 65%- a nem jelentős korlátok közé sorolja ezt a tényezőt. Mindez arra utal, hogy kiemelten fontosnak minősíthető korlát csak egy van, de a „csupán” jelentősnek minősített (19–23%-os) korlátokat sem szabad jelentéktelennek tekinteni. Jelentős korlátnak ítélték a „rendszer telepítésének (21%) és működtetésének (23%) magas költségét. A „lassú internetkapcsolat” a vállalkozások 21%-nak jelentett jelentős korlátot. A lehetséges visszatartó tényezők között még a visszaélési lehetőségeket, és a bankbiztonság kérdését emelték ki a megkérdezettek. A fizetési mód kockázatát értékelve ugyanakkor a szakemberek jelentős része úgy vélekedett, hogy az internetes tranzakciók kockázata alacsonyabb, mint az ATM, POS terminálokon keresztül lebonyolított tranzakcióké. A kényelem és az egyszerűség oltárán gyakran fel kell áldozni a biztonságot, amellyel a hazai internetes szolgáltatást nyújtó- bankok több-kevesebb sikerrel de megküzdenek. Az egyre szaporodó internetes bankok kettős szorításban állnak: egyrészt az ügyfelek, és a piaci verseny a minél egyszerűbb, bármely számítógépről használható megoldások kifejlesztését kényszeríti ki, másrészt mindez a biztonság rovására is megy, mert az Internet nyílt rendszerét nem ilyen biztonsági rendszerek alkalmazásához találták ki (Forrás: Mong A.2003).


67

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A magyarországi legalább 5 alkalmazottal rendelkező vállalatoknál a három legelterjedtebb informatikai biztonsági megoldás a vírusirtó, a tűzfal és a másolat-készítés. A internet-kapcsolattal ellátott vállalkozások 85%-a használ valamilyen vírusirtó szoftvert vagy szoftvereket, tűzfal csaknem háromötödüknél működik. Biztonsági másolatokat az érintett cégek valamivel több, mint fele készít rendszeresen. Biztonságos (un. secure) szervert minden harmadik legalább 5 főt foglalkoztató, internetkapcsolattal ellátott cég működtet. (lásd 2.8.ábra) 2.8. ábra: A különböző informatikai biztonsági megoldásokat alkalmazó vállalatok %-os aránya

Forrás: KÓD (2004/c)

Az egyéb informatikai biztonsági megoldások használata kevésbé elterjedt a magyar vállalatoknál: azonosító eljárás(oka)t, mechanizmusokat az érintett cégek 23%-a, titkosítást 15%-uk használ; biztonsági szolgáltatásokra 14%-uk fizet elő. Elektronikus aláírást a magyar internet-kapcsolattal rendelkező cégek 15%-a használ. Az a bank, amelyik elsőnek tud megbízható szolgáltatást nyújtani a hálózaton keresztül, komoly piaci részesedésre tehet szert. Az Internet Banking biztonságába vetett hit tehát az a kulcskérdés, amely elsősorban a tapasztalatok és az ismeretek függvénye. Az eredményekből jól látható, hogy azok a megkérdezettek, akik korábban vettek már igénybe Telebank szolgáltatást, vagy vásároltak bankkártyával, az átlagnál nagyobb bizalommal fordulnak az e-bank szolgáltatások felé. Hasonló hatással jár a hazai szolgáltatások ismertsége: a tájékozottság növeli a bizalmat (Forrás KÓD 2004/d). 2.2.2.5. Mobilbank szolgáltatás Vannak bankok, amelyek már egy magasabb elektronikus banki fokozatba léptek, és mobilbanki szolgáltatásokat nyújtanak. Még el sem terjedt az elektronikus pénztárca a chipkártya -az elavult mágneskártyák helyett- lehet, hogy teljesen felesleges őket bevezetni, ha a mobiltelefonnal mindent el lehet intézni. Ráadásul a szolgáltatáshoz kapcsolódó WAP (Wireless Application Protocol), egy az Internetnél is biztonságosabb és megbízhatóbb protokollt használ. A mobiltelefonok egyre növekvő népszerű-


68

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN sége egyszerűségével, könnyen kezelhetőségével és nagyobb körben való elterjedése máris jóval szélesebb rétegeket céloz meg. A mobilbank tehát tekinthető egy a mobiltelefonba zárt pénzintézetnek is. Valóban egyfajta bankfiók, ahol a készpénzfelvétel, illetve -elhelyezés kivételével mindenféle banki művelet elvégezhető. Funkcióiban közelít az univerzalitás felé, bár például a hitelfelvételhez, vagy a folyószámlanyitáshoz még mindig megkívántatik a bankfiókban történő személyes megjelenés. A szolgáltatás lényege az, hogy a bank az ügyfél számára bizonyos információkat nyújt, amelyeket SMS üzenet formájában juttat el a mobiltelefonjára. Ebből következik, hogy ezt a lehetőséget azok vehetik igénybe, akiknek már van valamilyen számlakapcsolatuk az adott bankkal. A számlavezetés azért is fontos a bank számára, mert így a fennálló számlára terhelheti a szolgáltatás költségeit. A telefonos szolgáltatások igénybevételének alapja a hazai távbeszélő-hálózat ellátottsága. Az alábbi táblázat mutatja az utóbbi öt év mobil előfizetéseinek közel megháromszorozódását. (2.4. táblázat) 2.4. táblázat: A közcélú távbeszélő hálózat ellátottsága M.o. 2004.-ig Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004* Közcélú távbeszélő-hálózat Távbeszélő-fővonalak száma, (ezer db) 3 801 3 746 3 670 3 613 3 575 Mobil-előfizetések száma, (ezer db) 3 076 4 967 6 886 7 945 8 727 Ebből: G Felöltőkártyás - 5 378 6 157 -G A száz lakosra jutó vezetékes fővonalak száma 37,3 36,8 36,2 35,7 35,3 A száz lakosra jutó mobil-előfizetések száma 30,7 48,7 67,8 78,5 86,2 Forrás: KSH Statisztikai évkönyv 2005 (* becsült adatsor)

Az adatokból továbbá megfigyelhető, hogy a távbeszélő fővonalak száma fokozatosan veszít jelentőségéből, egyre nagyobb mértékben (86%-a lakosságnak) terjed a mobiltelefon használata, amely nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható adat. Sajnálatos módon a mobil előfizetések közel 77,5%-a volt feltöltő kártyás, amely azt jelenti, hogy a gyakran csak számlás előfizetéssel elérhető mobilbanki szolgáltatások korlátokba ütközhetnek. 2.9. ábra A mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma

Forrás: KÓD 2004/a

Mobiltelefonos banki szolgáltatásokra szóló szerződéssel 2004. december 31-én 670 ezer lakossági és 66 ezer vállalati ügyfél rendelkezett. A megelőző három hónap során a lakossági ügyfelek száma 11%-kal, egy év alatt pedig 51%-kal növekedett. A mobilbanki szolgáltatást igénybevevő vállalati ügy-


69

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN felek száma egy negyedév alatt 6%-kal, 12 hónap alatt pedig 20%-kal nőtt (2.9. ábra). A mobilbanki szolgáltatással rendelkező bankoknál az ilyen szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek aránya 12% használta a mobiltelefont banki szolgáltatások igénybevételére 2004 végén. Véleményem szerint a tömeges megjelenéshez szükséges végső lendületet a mobil fizetések (mobil payment) széles elterjedése jelentheti. Problémák természetesen ezen a területen is lesznek. A felmérések kérdéseire adott válaszokban –számomra- leginkább az érdekes, hogy a kereskedők a mobilszolgáltatóktól független lehetőségeket üdvözölnék, illetve a végfelhasználók többnyire a biztonság miatt aggódnak, illetve a felhasználóbarát, gyors és egyszerű megoldások mellett kardoskodnak. 2.5. táblázat Az európai mobilfizetések profitja, és tranzakciós értéke (millió euró)

2000 Tranzakciók értéke Profit

2001

101 19

2002

2003

2004

2005

497 1 761 7 030 15 069 25 866 92

230

572

945

1 337

Érdekesség, hogy a Forrester Research tanulmány prognózisa szerint 2005-re 26 milliárd euróra rúghat a mobil –fizetési- tranzakciók összértéke Európában, bár ez még mindig csak a teljes kereskedelmi forgalom fél százaléka (2.5. táblázat). (Forrás: Jókuti A. 2002) 2.2.2.6. Összegzés Egyetérthetünk abban, hogy az elektronikus banki szolgáltatások egyik fontos felhasználója a lakossági szféra, amely kifejezetten a bankkártyák, a TELEBANK Centerek, valamint a Home-bankinget felváltó Internet, és mobilbanki kapcsolatok esetében jelentenek meghatározó piaci szegmenst. Vajon mi lehet a helyzet a hazai vállalati szektor elektronikus banki szokásaival? Sajnos a technológiai lehetőségek ellenére a megszokás az úr! 2.10. ábra Az e-banki szolgáltatások használata az Internet hozzáféréssel rendelkező cégek körében

Az Internet-hozzáféréssel rendelkező magyarországi gazdálkodó szervezetek fele bankügyeit elektronikus kapcsolaton keresztül intézi, igaz, vállalatméret szerint jelentős eltérések figyelhetők meg: míg


70

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN tíz nagyvállalatból csak egy maradt meg az átutalások telefonos vagy személyes intézésénél, addig a mikro vállalatok mindössze 40 százaléka él a technika adta távoli, elektronikus megbízási lehetőséggel. Ráadásul –sajnálatos módom- a vállalatok 9-10%a egyáltalán nem rendelkezők személyi számítógéppel – derül ki a Magyar Infokommunikációs Jelentés 2003-as kiadásából. 2.10.ábra). A legelterjedtebb forma a modemes banki szolgáltatás, amelyet az Internet-hozzáféréssel rendelkező nagyvállalatok 85 százaléka, a középvállalatok háromnegyede, a kisvállalatok fele, a mikro vállalatoknak pedig ötöde használ. Emellett a webes böngészőprogrammal elérhető e-banki ügyintézést – minden szegmensben – tíz vállalat közül egy veszi igénybe. Az egyenleg és a tranzakciókról szóló tájékoztató mellett a mobiltelefonon keresztüli megbízások kezdeményezése SMS-ben vagy WAP-os felületen keresztül még számottevően nem terjedt el a vállalatok pénzügyi gyakorlatában: annak ellenére, hogy a jelentős mobilitási, de egyszerűbb pénzügyi igényekkel rendelkező mikro-vállalati szegmens számára a szolgáltatás kifejezetten előnyös lehet, használata jelenleg a legkisebb cégek mindössze 5 százalékára jellemző. A legelterjedtebbnek számító, telepített szoftver segítségével és telefonvonalon keresztüli banki szolgáltatást közel 29 ezer cég használja, míg a weben keresztül igénybe vehető internetes banki szolgáltatások lehetőségével hozzávetőlegesen 9 ezer cég él; ezek 71 százaléka a mikro vállalati szegmensből kerül ki, amely az 1-9 fős vállalatok „Home/Office” jellegéből fakadóan nem meglepő. A több alkalmazottat foglalkoztató, bérelt vonali, vagy a DSL technológiára épülő szélessávú kapcsolattal rendelkező cégek többsége a bankokkal még különálló modemes kapcsolaton keresztül bonyolítja az ügyintézést: a korábban megszokott és biztonságosabbnak tartott formát szívesebben használják – igaz, nem minden pénzintézet kínál vállalati ügyfeleinek webes e-bank szolgáltatást.

2.2.3. Mit hoz a jövő? Az elektronikus banki szolgáltatások lehetőségei Azzal a kijelentéssel valószínűleg mindenki egyetért, hogy az on-line bankoké a jövő. A bankok számára viszont nem elegendő csak a felismerés, hanem a viszonylag csendes időszakot ki kell használni arra, hogy a bankok megalapozzák az új elektronikus szolgáltatásokhoz szükséges informatikai hátteret.” (Forrás: Győri E. 2002). Amennyiben egy kellően sok ügyféllel rendelkező bank rászánja magát az áttörésre, akkor meglesz az a kritikus kártya-, és számlamennyiség, amihez már érdemes új szolgáltatásokat fejleszteni. Arra azonban érdemes a bankoknak odafigyelni, hogy óvatosan kell bánni az informatikai fejlesztéssel: az internetes, és mobil banki műveletek bevezetésénél például fel kell készülni arra, hogy az ügyfelek elsősorban a csökkenő költségek miatt- tömegesen állnak át az új módszerre. Ami az Európai Unió bankjainak eddigi informatikai történetét illeti, az információtechnológiai (IT) eszközöket leginkább arra használták, hogy felkészüljenek az euró bevezetésére, és a dátumváltásra (Y2K); az on-line korszakra való felkészülés eddig háttérbe szorult. A következő időszak azonban számtalan változást hoz majd: a távolból végezhető bankműveletek elterjedésével egyre több bankfiókot zárnak be; az információtechnológiának köszönhetően a bankok újabb és újabb szolgáltatásokat tudnak nyújtani; várhatóan megosztják egymás közt az erőforrásokat, hogy csökkentsék a fejlesztési költségeket.


71

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Európában is az Internet egyre több háztartásból elérhető, emiatt a bankok igen nagy figyelmet fordítanak az interaktív elektronikus banki szolgáltatásokra. Nagy valószínűséggel egyre többen vásárolnak majd modern technikai eszközöket (interaktív televíziókat, vagy mobiltelefonokat), így a bankok is egyre több felhasználót érhetnek el, és fokozatosan áttelepítik tranzakcióikat az elektronikus csatornákra. Az Interneten kívül a másik reménykeltő terület, és egyben a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező ágazat, -ahol erőteljes fejlődés várható- a WAP-protokollos mobiltelefonoké. A fejlődés tehát hazai és nemzetközi szinten sem áll meg. A témához szorosan kapcsolódó részterület az e-kereskedelem is jelentősen bontogatja szárnyait, bár a banki szolgáltatásokhoz köthető on-line fizetés még sajnos nem dominál. (Forrás KÓD 2005/e) 2004-ben a várakozások alapján 40%-kal nőtt mind az értékesítés nettó árbevétele, mind a vásárlások száma a hazai on-line értékesítésben. Az on-line áruházak forgalma átlépheti a 10 milliárd forintos küszöböt, míg a vásárlások száma a 700 ezret. A dinamikus növekedés ellenére a B2C forgalom Magyarországon az összes kiskereskedelmi forgalomnak csak az 1,5 ezrelékét tesz ki. Hazánkban 2003-ban nem következett be jelentős eltérés az elektronikus kereskedelem korlátainak rangsorában. A vállalkozások által nagyon jelentősnek ítélt korlátok közül első helyen szerepel az, hogy a vállalat termékeinek és szolgáltatásainak jellege nem teszi lehetővé a számítógépes hálózaton keresztüli értékesítést, valamint azt, hogy jobban bíznak a hagyományos személyes kontaktuson alapuló kereskedelemben. (Forrás: KSH 2005) Ezt követik a pénzbeni fizetés bizonytalanságai, és az alacsony vevőszám miatti korlátok. A jelentősnek ítélt korlátozó tényezők közül az előbb felsoroltakon túl elsősorban a szerződéses feltételek, szállítási határidők és garanciák, az elektronikus kereskedelmi rendszer kialakításának és működésének költségeit sorolták a kiemelt akadályok közé. A következő (2.11. ábra) segítségével néhány -a hazai információs gazdaság helyzetét pontosan jellemző- mutatót vizsgálok meg. Az adatokból kitűnik, hogy ha a nemzetközi állapotokat vizsgáljuk az első két mutatónál (személyi számítógépek száma, és az Internet felhasználók száma) hazánk jelentős elmaradásban van az Unióhoz képest. (Forrás: KSH jelenti 2004/1 Gazdaság és társadalom) 2.11. ábra Az információs gazdaság fejlettségének nemzetközi összehasonlító adatai 2002. (ezer db)

Forrás: KSH jelenti 2004/1 Gazdaság és társadalom


72

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Szükséges tehát -a kissé elavult adatok ellenére is-, hogy gyors lépéseket tegyen a pozícióvesztés megállítására. Mégis az uniós adatok az újonnan csatlakozott, és a csatlakozásra váró országok számára ezen a területen az érettség, és a korszerűség mércéjét jelenti. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország meglehetősen gyengén áll az Internet elterjedtségének tekintetében, aminek egyik fő oka a számítógépek alacsony száma. Magyarországon a 100 főre jutó személyi számítógépek száma 10,8 volt, miközben az EU-ban pedig ez az adat 34. A 100 lakosra eső internetfelhasználók becsült száma 2002-ben Magyarországon 16 volt az Unióban 100 lakosból 36. Remélhetőleg a SULINET program segíthet ezen a problémán. (Forrás: KSH 2004). Az internet-előfizetések száma 2005 elején 782 ezer volt, azaz egy év alatt 22%-ot emelkedett, amely bár nem múlta felül a megelőző két évben mért mintegy 40-40%-os növekedési ütemet, de így is jelentős mértékű. 2003-ban a gyorsabb internet-kapcsolatok rohamos terjedése volt megfigyelhető. Magyarországon a mobiltelefonok elterjedtsége meghaladja, a vezetékes fővonalakkal való ellátottság ellenben kismértékben de elmarad az Unióra jellemző értékeket. A KSH adatai szerint (lásd 4. táblázat) 2004-ben Magyarországon 100 lakosra 35,3 vezetékes fővonal és 86,3 mobil-előfizető jutott. Az EU-ban (2002-ben) átlagosan 100 lakos közül 79,2 rendelkezett mobil-előfizetéssel és 56,7 vezetékes fővonallal. Láthatjuk a mutatók alapján, hogy még jelentős beruházásokra van szükség Magyarország. A szakértők előre jelzései szerint az első körben csatlakozó országok (2005.-2010. között) gyorsan és szervesen bekapcsolódnak a nyugat-európai Internet-gazdaság működésébe. Bár lesznek régiók (pl.: Keletmagyarország), amelyek még hosszabb időre kimaradnak belőle (Forrás: Török Á. 2002). A következő (2.12.) ábrán, egy az OECD által készített felmérés adatait mutatom be, amelyben Japán és az USA elektronikus banki tranzakciót összesítették. A növekedési potenciál egyértelműen leolvasható mind a tranzakciók volumenében, mind az összes tranzakcióhoz viszonyított megoszlásban. 2.12. ábra Az Internetes elektronikus szolgáltatások növekedése Japánban és az USA-ban ’99.-03.

Forrás: (OECD)

Érdemes tehát befektetni az elektronikus banki rendszerek fejlesztésébe (ahogy a felmérések előrejelzései is mutatják), hiszen azok a bankoknak számos előnyt nyújtanak. Elsősorban megtakarításokat hoznak, hiszen ezek a banki tranzakciók lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos fiókok, vagy a telefonos ügyfélszolgálatok tranzakciói. Sőt vannak mennyiségileg ki nem fejezhető előnyök is, pl.:


73

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN tökéletesebb ügyfélszolgáltatások, új ügyfelek szerzése, a régiek megtartása, jobb image és versenypozíció, az ügyfelek és a részvényesek elégedettsége. Tényleg valódi veszélyt jelentenek az új típusú „bankok” a hagyományosaknak? A válasz nemleges. Számos példa is mutatja, hogy nem sokan hagyják el a hagyományos bankokat és térnek át az Internetre; inkább több számlát nyitnak, és mindenhol a számukra legkedvezőbb szolgáltatásokat veszik igénybe. Tehát mindkettőnek van létjogosultsága, megférnek egymás mellett (Forrás: Telecomputer 1999).

A következő (2.13.) ábra segítségével azt szeretném bizonyítani, hogy a bankszektor alkalmazottainak száma egy OECD felmérés szerint az USA-ban, nem csökkent, hanem növekvő tendenciát mutat.

milliárd fő

2.13. ábra Az USA bankszektorának foglalkoztatottjai, az összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya 2,7

2,3

2,65

2,25

2,6

2,2

2,55

2,15

2,5

2,1

2,45

2,05

2,4

%

2

2,35

1,95

2,3

1,9

2,25

1,85

2,2

1,8 90

91

92

93

94

A bankszektor foglalkoztatottjai

95

96

98

2000

2002

Az összes foglalkoztatottak számában

Forrás: (OECD adatok alapján saját szerkesztés)

Tehát tömeges elbocsátásokra nem kell számítania a banki szféra dolgozóinak. A cél tehát az, hogy a rutinfeladatokat az olcsóbb elektronikus csatornákra tereljék, míg a bizalomra épülő, bankfiókokat igénylő szolgáltatásoknál a színvonalat erősítsék. A hazai bankszektor döntő többsége felismerte a Web, és a rádióhullámokban rejlő interaktív lehetőségeket, s már a közeli jövőben várhatóan lényegesen nagyobb figyelmet fog szentelni ezek kifejlesztésére. Bár az e-banking szolgáltatásokat még mindig kevesen használják rendszeresen hazánkban, mégis kijelenthetjük hogy, lassan de biztosan nőtt az elmúlt években az elektronikus banki szolgáltatásokat használó lakossági és vállalati ügyfelek száma. (Forrás: Figyelő 2002). A hazai bankrendszer főbb gazdasági mutatói, (pl. az összesített mérlegfőösszeg a GDP-hez képest) még mindig alacsonyak kb. (60-70%) a Nyugat-Európában mért értékekkel összehasonlítva (200% körül mozog). (Forrás: Mong A. 2002). Tehát mind a gazdaság növekedése, mind a lakosság pénzügyi kultúrájának fejlődése a magyar bankok számára bőven kínál még lehetőségeket, mind a hagyományos, mind az elektronikus szolgáltatások tekintetében. „…A XXI. piaci versenyben az nyer, aki az információt a leggyorsabban birtokolja, és a leghatékonyabban használja fel…” (Forrás Gellért A. 2001. 248. o.). Banknyelvre lefordítva: a bankoknak át kell értékelni a korábbi Információs Technológiájuk szerepét, és vezetési módszerüket, mert puszta költségtényezők számításai helyett egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jövőbeni előnyszerzés fontos eszközévé léptek elő az Elektronikus Banki Szolgáltatások.


74

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Konklúzió Az előadás témájaként a hazai bankszektor pénzügyi szolgáltatásait választottam. Az elektronikus banki szolgáltatások tárgyalását a szolgáltatások kialakulásával vezettem be. Ezek után a hazai szakirodalom segítségével csoportosítottam az elektronikus banki szolgáltatásokat (kártyákkal kapcsolatos, Telebank, Office/Home banking, Mobil banking, Internet banking szolgáltatások). A felsorolás után minden egyes szolgáltatást röviden jellemeztem, illetve néhány aktuális információval felvázoltam a hazai bankszektor -az adott szolgáltatásban betöltött- helyzetét. Az utolsó fejezetben az elektronikus banki szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, esetleges növekedési potenciálokat foglaltam össze. Számos adattal bizonyítottam, hogy igenis érdemes, és kötelező a bankok számára komoly figyelmet fordítani a jövőbeni on-line technológiák bevezetésére, és fejlesztésére. Az elektronikus szolgáltatások –általam felsorolt- számtalan előnye közül a legfontosabb tényező az a megtakarított idő, illetve felszabaduló dolgozói háttér, amellyel a bank –más, sokkal jövedelmezőbb területekre átirányítva (pl.: biztosítás)- jelentős nyereségekre tehet szert.

Felhasznált irodalom 1. Arcanian Consulting (2002. május-június): Arcanian internetes láthatósági tanulmány, http://www. arcanian.hu,. 2. Bellresearch: Magyar telekommunikációs jelentés 2003. 3. E-Times (1999. február): Terjeszkedőben a Call Center, http://www.e-times.hu/99febr/, 4. Figyelő (2002): E-bankolás Magyarországon, Lassan de biztosan, 2002. június 20. 32.-33. o. 5. Fűrész G. (2002.) Elektronikus csatornák a pénzügyi szolgáltatások piacán, Elektronikus-gazdaság 2002. I. félév, KÓD Gazdaság és Médiakutató Intézet, 133.-157 o. http://www.kod.hu, 6. Gellért A. – és szerzői kollektívája (2001): Digitális pénzügyek. KJK, Budapest 7. Győri E. (2002): Online bankoké a jövő, e-Times 1. évfolyam, 4. szám 2002. június-július, 16. o. 8. Keszy-Harmath Z.(2004.): Fizetési kártya üzletág Magyarországon 2004. (MNB kiadvány) 9. KÓD Gazdasági és Médiakutató Intézet (2004/a): Internetes gazdasági várakozások: Fókuszban a pénzügyi szektor http://www.gki.hu, 10. KÓD Gazdasági és Médiakutató Intézet (2004/b): Internetes gazdasági várakozások: Fókuszban a kis- és középvállalkozások 11. KÓD Gazdasági és Médiakutató Intézet (2004/c): Internetes gazdasági várakozások: Fókuszban az üzleti szféra 12. KÓD Gazdasági és Médiakutató Intézet (2004/d): Pénzügyek az Interneten: elektronikus banki szolgáltatások hazai trendjei, 13. KÓD Gazdasági és Médiakutató Intézet (2004/e): Pénzügyek az Interneten: kereskedelmi hálózatok és cégek 14. KSH: Statisztikai évkönyv 2005 15. KSH: KSH jelenti 2004/1 Gazdaság és társadalom 17.-21. o. http://www.ksh.hu, 16. KSH (2005): Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdálkodó szervezeteknél 2003 17. KSH (2005) Sradat online információs szolgáltatás: http://www.ksh.hu 18. KSH: Időszakos kiadvány (2004): Távközlés és számítástechnika 19. Jókuti A. (2002): Mobilfizetés, zsákomban a párom, Bank&Tőzsde különszám: Pénz a hálón, E-finance Magyarországon, 21.-23. o. 20. Magyar Nemzeti Bank kiadvány (2001. február): Jelentés a pénzügyi stabilitásról, Tanulmányok: Az elektronikus banki szolgáltatások Magyarországon, 81.-91. o. 21. Mong A.(2002): Bankszektor helyzete 2001. Figyelő, 2002. március 21., 56.-58. o. 22. Mong A.(2003): Internet bankok biztonsága, rések a pajzson. Figyelő, 2003. január 16., 50.-51. o. 23. Telecomputer: 3. évfolyam, 9. szám (1998. május 18.): A jövő pénztárcái. http://www.net.hu/ Deutsch/telecomputer/3_9/, 24. Telecomputer: 4. évfolyam, 21. szám (1999. november 29.): fenyegetik az új bankok a régieket, 25. Török Á. (2002): Az elektronikus gazdaság kibontakozása az európai Unió közép-európai tagjelölt országaiban, Külgazdaság, 2002/5, 5.-22- o.


75

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN III. Fejezet: A különleges pénzügyi intézmények A különleges pénzügyi intézmények általában egy-egy speciális banki szolgáltatási terültre összpontosítanak (pl. lakás-előtakarékosság, jelzáloghitelezés, nyugdíjpénztárak, exporthitelezés stb.)

3.1. A lakás-előtakarékosság, lakástakarék-pénztárak 3.1.1. Lakástakarékosság története A lakás-takarékpénztárak a világon mindenhol sikeresen működnek, eltérő vonásaik két kategóriába sorolhatók: -

az angolszász országokban a lakásfinanszírozás döntő hányada a hosszú futamidejű hitelekre, azaz idegen forrásokra támaszkodik,

-

a német orientáltságú országokban a lakáscélú beruházásoknál jelentős saját erőt is felhasználnak, és kisebb a hitelek hányada.

Történeti áttekintés Európában: Anglia 1775-ben alapították az első önsegélyező megtakarítási konstrukción alapuló pénztárat. A tagok megtakarításaikat befizették egy alapba, azzal a céllal, hogy bizonyos idő elteltével mindezt és bizonyos összegű hitelt felvéve építkezéseiket finanszírozzák. Ezekben az időkben Anglia az ipari forradalom éveiben járt, és gyors fejlődésnek indult. 1836-ban megalkották a lakástakarék-pénztárak működéséről szóló törvényt, mely alapul szolgált a kontinensen megalkotott törvényeknek is. Németország 1885-ben alapították az első, lakásépítéseket elősegítő és finanszírozó, önsegélyező szervezetet. Ez az intézmény nem működött sokáig és csak az első világháború után terjedt el igazán ez az élőtakarékossági forma. 1934-től az állam állami támogatást nyújtott a lakás-élőtakarékossági szerződések megtakarításaira. A háború utáni újjáépítésben a lakástakarék-pénztárak is fontos szerepet vállaltak. A német pénztárak ún. zárt rendszerben működnek, azaz csak azok kaphatnak hitelt, akik már korábban betétet (megtakarítást) helyeztek el a lakástakarék-pénztárnál. Ez adja a rendszer biztonságát. A zárt rendszer elszigetelt a tőkepiactól, a lakáskölcsönöket a kiosztási összegből nyújtják, így előfordulhat, hogy az ügyfélnek várnia kell a hitelre. Ma már a lakástakarék-pénztárak szerepe annyira megerősödött, hogy elképzelhetetlen az ingatlanpiac működése nélkülük. Jelenleg több mint 2 millió német polgárnak, a háztartások 35 %-ának van legalább egy lakásélőtakarékossági szerződése. Lakás-élőtakarékossági konstrukcióval kizárólag az e célra létrehozott intézmény foglalkozhat. Németországban a betéti kamatlábak rögzítettek, és a piaci kamatszintnél alacsonyabbak, általában 2,5-4 % között mozognak; a hitelkamatok mértéke pedig 4,5-6 %. A kölcsönök átlagos futamideje 10-12 év. Franciaország Eredetileg zárt rendszer volt itt is, de az 1970-es években nyitottá alakították, annak érdekében, hogy a hosszú távú megtakarítások növekedjenek. Itt, Németországgal ellentétben, a lakástakarék-


76

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN pénztárak nem szakosított pénzintézetekként működnek. A lakás-élőtakarékossági konstrukciót kereskedelmi bankok és takarékpénztárak ajánlják. A nyílt rendszer azt jelenti, hogy a lakáselőtakarékoskodó összegyűjtött pénzét más, a rendszeren kívüli személyeknek is felkínálhatják lakáscélú hitel formájában. A megtakarítok a betéti szakasz letelte után azonnal, „sorban állás” nélkül hozzájuthatnak pénzükhöz, sőt a felvehető hitel összege magasabb, mint a többi nyugat-európai lakástakarék-pénztárnál: kb. két és félszerese. A felhasználási kör szűkebb, csak új vagy használt lakás vásárlására vagy energiamegtakarítást célzó létesítmény létrehozására lehet felhasználni, lakásfelújításra nem. A lakáscélú megtakarítások más lakáscélú hitelek forrásául is szolgálnak, tehát nem az önsegélyezés elvére épül ez a rendszer. A francia nyitott rendszer sikeres a források növelésében, ugyanakkor jelentős támogatást igényel. 3.1. táblázat: A francia és a német rendszer hitelkonstrukciójának eltérései: Ismérv

Francia

Német

Nyitó hitelösszeg Minimális éves megtakarítás

Alacsony minimum Van

Állami ösztönzés

Adómentes kamat, és kamattámogatás 4 év A megtakarítási idő után azonnal. Rokonok között lehetséges

Nincs minimum Nincs, de ösztönzik a rendszeres megtakarítást Csak lakáscélú felhasználás esetén: ua. 2 év Bizonytalan hosszúságú várakozási idő után Nagyon korlátozott

Vásárlás, építés, energiatakarékos beruházás

Vásárlás, építés, felújítás, korszerűsítés

Minimális megtakarítási idő Hitelnyújtás ideje Szerződésből származott jogok átadása Hitel felhasználhatósága

Minden rendszerről (akár zárt, akár nyílt) általában elmondható, hogy a lakásvásárlók és építők finanszírozási igényeinek csak egy részét – általában harmadát – tudják fedezni; ezért más hitelintézetek további hitelforrásokat biztosítanak. Lakáscélú állami támogatás M.on 1996-ig A támogatások jellemzői a rendszerváltásig: A hatvanas évek közepétől két évtizeden keresztül kiemelt szerepe volt a lakáspolitikának a lakáshiány miatt. Az 1980-as évek elején a költségvetési lakástámogatások a GDP 3%-át tették ki, amelyet állami bérlakásépítésre és fenntartásra és saját tulajdonú lakások építési és hiteltámogatására folyósított a kormány. A rendszerváltás előtti időszakban a lakáspolitika célkitűzése az volt, hogy belátható időn belül mindenki lakáshoz jusson 1988. december 31-e előtt kedvező kamatozású, állam által támogatott hiteleket nyújtott az OTP és a takarékszövetkezetek. Kamatuk 1-6% között volt. 1-2%-os kamatozású hitelt vehettek fel a többlakásos építkezések finanszírozására, míg családi házak építése esetén 3-3,5% volt a kamat mértéke. Tanácsi bérlakások esetén lakásigénylést adott be, aki lakáshoz szeretett volna jutni. A beadott igénylések alapján sorrendet határoztak meg. Lakásszövetkezeti konstrukció esetén az önerő mértéke 1015%, esetleg 25% volt, amelyhez alacsony kamatozású hitelt lehetett felvenni. Nagyobb vállalatok a dolgozóiknak kamatmentes kölcsönt adtak, amelynek minimális kezelési költsége volt.


77

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 1988-89-ben a hetvenes-nyolcvanas évek lakásépítési hiteleinek alacsony kamatai miatt jelentősen megnőtt a kiadások aránya, amely így elérte a GDP 6%-át. 1989-ben a lakosság mintegy 70%-a részesült valamilyen jogcímen lakástámogatásban, ekkor a támogatások 2/3-a közvetlenül a költségvetésből származott. Az 1980-as években a magas infláció szükségessé tette az államilag támogatott lakáshitel kamatok emelését. Az OTP felajánlotta, ha az adós a hátralévő hitel felét egy összegben kifizeti a hitel másik felét elengedi. Azok, akik nem bírták a hitel felét kifizetni még ma is tartoznak a hitelintézetnek. Összességében a rendszerváltás előtti támogatási rendszer eredményeként javult a lakáshelyzet. A támogatások azonban nem voltak célirányosak. Elsőbbséget élveztek a bérlakások elosztásában a nagycsaládosok, de nem kötötték jövedelemhatárhoz a támogatást. A lakásépítés mennyiségi növekedése mellett elmaradt a lakásfelújítás, korszerűsítés. A lakásfinanszírozás 1989. után: A rendszerváltást követően csökkentek a reáljövedelmek a magas infláció miatt, 1996-ban 12,5%-kal csökkent a reáljövedelem 1990-hez viszonyítva. 1989. január 1-étől a lakáshitelek kamatai piaci alapokra helyeződtek. Elvonták az állami támogatásokat és a kilencvenes években a hitel gyakorlatilag eltűnt a lakásfinanszírozásból. Csak az OTP és a takarékszövetkezetek foglalkoztak lakáshitelezéssel. De a magas infláció miatt a kamatok is magasak voltak. A megnövekedett terhek enyhítésére az állam törlesztési támogatást nyújtott, melyet új lakás építéséhez és vásárlásához lehetett igénybe venni. További támogatások: •

Kiemelt törlesztési támogatás: a támogatás mértéke a gyermekek számától és a törlesztési időtől függött.

•

Általános törlesztési támogatás: gyermektelen házaspárok, használt lakást vásárlók és lakásukat felújítók vehették igénybe,

•

Törlesztési támogatás az Ifjúsági Betét kölcsönökhöz,

•

Szociálpolitikai kedvezmény: új lakás építése, vásárlása esetén,

Az állami támogatásokat fokozatosan elvonták. A támogatások megváltozása új megoldást sürgetett. Magyarországon az 1970-es évek közepe lakáshoz jutás szempontjából kifejezetten jónak számított. Az 1980-as évektől kezdve azonban az állam, az addigi lakáspolitikáját feladva, folyamatosan kivonult a lakásépítési piacról. Ez arra kényszeríthette a polgárokat, hogy saját erőből építsenek magánházakat vagy néhány lakásos társasházakat. Természetesen az új lakások száma a korábbi évekhez képest töredékére esett vissza. Ez sok fiatal számára nehezítette meg az életkezdést. A rendszerváltás utáni átalakulási folyamat új feszültségekhez vezetett: a magas infláció miatt a lakáshoz jutás pénzügyi feltételei romlottak, a lakáshitelezés leépült, a lakásépítés visszaesett, a lakásállomány tovább romlott, a lakáskiadásoknak a háztartások jövedelméhez mért aránya növekedett, a díj és lakbérhátralékok felhalmozódtak és a lemaradó-leszakadó rétegek szociális lakásproblémái súlyosbodtak. 1990-ben beindult a lakások privatizációja, hat év alatt a tanácsi, illetve önkormányzati lakások csaknem 67 %-a magántulajdonba került. Az eladásra kerülő lakások lakói fizetési kedvezményeket, hitelkamat-támogatást kaptak, vagy a piaci értéknél jóval alacsonyabb árért juthattak hozzá korábban bé-


78

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN relt lakásukhoz. 1996-ra a magyar lakásállomány csaknem 90 %-a magánkézbe került. Ami problémát jelent az, hogy a lakások több mint 60 %-a 1945 előtt, illetve legalább 25 %-a 1900 előtt épült; a lakásállomány kétharmada felújításra szorul. A jelenlegi ingatlanárak mellett az átlagkeresetből szinte lehetetlen belátható időn belül lakást venni, így még jelentősebb szerep hárulhat a finanszírozást elősegítő intézményekre. A magas infláció azonban nagyon megnehezíti a lakáshitelezést, és a kamatlábakat is magasan tartja; a magas kamatlábak magas törlesztő-részleteket eredményeznek, ami megnöveli a hitelezés, a vissza nem fizetés kockázatát. Lakáscélú élőtakarékosság jelentősége és szerepe hazánkban A lakáspolitikában az állam legfontosabb célja a lakásfinanszírozási rendszer átalakítása, és a költségvetési támogatások hatékonyabb felhasználása. Hosszabb távon egy kölcsönfelvételen alapuló önfinanszírozó lakásrendszert kell kialakítani. A rendszer kifejlesztése érdekében kidolgozásra került a jelzáloghitel-nyújtás. A jelzáloghitel-intézetekről és a jelzáloglevélről szóló törvény 1997. májusában életbe lépett. Az élőtakarékossági rendszer előnye, hogy ösztönzi a középréteget a lakáscéljaik megvalósításához szükséges saját források előteremtésére. A lakástakarék-pénztárak nem oldják meg teljes mértékben a lakáshoz jutás szükséges források előteremtésének problémáját. A lakásvásárlónak további hitel felvételére is szüksége lehet más hitelintézetektől. Bevezetésekor mégis úgy ítélték meg, hogy működésüknek számos előnyös hatása lesz Magyarországon, olyannyira, hogy ma már gyakorlatilag teljesen kimerült a lakosság megtakarítási takarékjai. Elősegíti a felújításokhoz szükséges anyagi források előteremtését, a lakás mobilitást; ezáltal folyamatos, fizetőképes keresletet biztosít a lakáspiacon. Piaci verseny alakul ki a szervezett lakáscélú megtakarítások területén. A zárt rendszer megakadályozza, hogy más üzletág magasabb kockázata veszélyeztesse ezt a tevékenységet, és egyben lehetővé teszi a piaci kamatszinttől független, alacsonyabb, fix kamatlábak alkalmazását. A lakástakarék-pénztárak elkülönült tőkepiaci alrendszert képeznek, egy új finanszírozási lehetőséget teremtenek.

3.1.2. A hazai lakáshelyzetről röviden 2004 elején 4 millió 134 ezer lakás volt Magyarországon, ez 1000 főre számolva 409 lakást jelent, a 100 szobára jutó népesség pedig 100 alá csökkent (95. Az 1999-ben és 2003-ban végrehajtott (lakásviszonyok) felvételek alapján a lakott lakásállomány összefoglaló minőségi és laksűrűségi adatai folyamatos javulást mutatnak. A 100 szobára jutó lakók száma 100 alá csökkent és ezzel átlépte a kritikus határt, és emellett nőtt az egy főre jutó alapterület is. (3.1. ábra) 3.1. ábra: A lakott lakások alapterülete, laksűrűség


79

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A lakásberuházások (amelyek tartalmazzák a régi lakásokban végzett felújítások, korszerűsítések becsült értékét is) jelentős mértékben emelkedtek 1999 óta, és 2002-ben már közelítették, 2003-ban pedig valószínűleg elérték a GDP 5 százalékát. A 2001-ben bevezetett, állami támogatású lakáshitelek igénybevétele robbanásszerűen növekedett, a lakáshitel-állomány 2003 végén meghaladta az 1500 milliárd forintot, amely a GDP mintegy 9 százaléka. A lakásépítés szerkezetében hosszú évtizedek után éppen az elmúlt 4–5 évben következett be érdemi változás. Ennek fő jellemzői: •

A beruházói kör összetételének megváltozása: a vállalkozói lakásépítés térnyerése.

•

Az értékesítésre és bérbeadásra épülő lakások arányának növekedése.

•

A profi kivitelezés dominánssá válása.

•

Differenciáltabb méretű lakások építése.

•

A lakásépítkezések területi eloszlásának átalakulása.

1998 óta folyamatosan, bár nem egyenletesen növekszik a lakásépítési konjunktúra alakulását jelző, új lakásra kiadott építési engedélyek száma: a 2003-ban kiadott közel 60 ezer új engedély már csaknem kétszerese az 1999 évinek. A megépített lakások száma 2003.-ban 35.543-ra emelkedett, amely még mindig kevesebb a szakértők által (40,000) optimálisnak ítélt adattól. Ez a 40,000 új lakás teremtené meg az ideális egyensúlyt a régi, és az új lakások között, sőt (közvetlenül) évenként 1, 2%-al növelné GDP-t, jelentős adóbevételeket, és munkahelyteremtést (több tízezer) okozna. Az új építkezések magas minőségi színvonala, valamint a régi lakásokban történő korszerűsítések, felújítások eredményeként gyors ütemben nő a jó minőségű lakások aránya. Ugyanakkor meghatározható a lakásállománynak egy olyan része, amely nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek sem. 2003-ban 14 százaléka az összes lakásnak (csaknem 530 ezer lakás) sorolható a legrosszabbnak ítélt kategóriába. (Jelentős mértékű még az elöregedett (25% háború előtti), és a komfort nélküli otthonok aránya is.) A magyarországi lakásállomány épülettípusok szerinti összetételében meghatározó az 1-3 lakásos épületek túlsúlya: családi házban, illetve hagyományos parasztházban található a lakások csaknem kétharmada (63%). Lakótelepen van a lakások közel egyötöde, míg más többlakásos épületben, pl. hagyományos városi bérházakban, zöldövezeti épületekben további 17 százalék. 3.2. ábra: A lakottlakás-állomány megoszlása épülettípus szerint

Jelentős ma Magyarországon azoknak a háztartásoknak a száma, akik nem képesek megfizetni lakhatási költségeiket. A közüzemi díjak és a lakbér, hiteltörlesztések hátralékainak növekedése jól jelzi ezt a folyamatot. 1999-ben a háztartások 7 százaléka (253 ezer háztartás) válaszolt úgy, hogy a kérdezést megelőző évben hátraléka volt a közüzemi díjak vagy/és a lakbér, közös költség kifizetésében.


80

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 3.1.3. Lakástakarék-pénztárak jellemzői 3.1.3.1. A lakástakarék-pénztárak előnyei: A lakástakarék-pénztár betéti és hitelkonstrukciójának számos előnye van: -

az ügyfél előre kalkulálható, állandó terhet jelentő hitelforráshoz juthat,

-

a betétszámlán évente állami támogatást írnak jóvá, ami ellensúlyozza azt a tényt, hogy a betéti kamat fix és alacsony,

-

a kölcsön kamata szintén stabil és alacsony, a tőkepiac ingadozásaitól független,

-

a hitel összege a betétösszeghez igazodik, azzal egyenlő vagy annál valamivel magasabb,

-

a hitel visszafizetése az alacsony kamat miatt gyors, hiszen a teljes törlesztő részletben így a tőkerész magasabb arányt ér el; a futamidő lényegesen rövidebb, mint más lakáshiteleknél, ezáltal nem jelent hosszú távú terhet az ügyfélnek,

-

a konstrukció megnöveli a saját tőkét, amely mellé így könnyebben bevonhat az ügyfél más hitelforrást is,

-

igénybevételi lehetősége általában igen széles körű, de célhoz kötött: lakótelek vásárlás, új lakás építése, vásárlása, felújítás, korszerűsítés, csere, bővítés, helyreállítás, közműfejlesztés, fenti célokra felvett bankhitel kiváltása, társasházak, lakásszövetkezetek,

-

a lakástakarék-pénztár ügyfele bárki lehet, és többféle konstrukcióból választhat.

A lakástakarék-pénztár szempontjából előny, hogy -

a hitelkockázat alacsony,

-

az élőtakarékossági konstrukció áthidalja a rövid lejáratú betétek és a hosszabb futamidejű hitelek közötti lejárati különbséget, amely a hazai pénzintézeteknél jelentős gondot okoz,

-

az állam támogatja működésüket, közös cél az ügyfélkör bővítése is, mert működésükkel a lakástakarék-pénztárak ösztönzik a saját kezdeményezést, és mérsékelik az állami szerepvállalás szükségességét a lakásépítésben, vagy a lakáskölcsönök törlesztésének támogatásában.

3.1.3.2. A zárt rendszerű lakás-élőtakarékosság elve: Alapelv: a közös alapban takarékoskodók számára sokkal hamarabb lehetővé válik (az élőtakarékosság segítségével9 a kiszemelt ingatlan megszerzése, mintha egyedül takarékosodott volna. A zárt rendszer szereplői: Előtakarékoskodó: Megtakarításait a szerződésben vállalt havi, negyedéves vagy éves rendszerességgel a lakástakarék-pénztárnál nyitott lakás-élőtakarékossági számláján helyezi el, melyet egy megadott minimális ideig fenntart (hazánkban min. 4 év). Hitelfelvevő: Már összegyűjtött egy meghatározott betéti összeget. Jogosult arra, hogy megtakarításainak bizonyos hányadának megfelelő (általában 100 %-ig) hitelt vehessen fel kedvező kamatozással. A hitelfelvevő vállalja, hogy a felvett hitelt csak lakáscélra használja és a meghatározott futamidő alatt visszafizeti. Lakástakarék-pénztár: Olyan szakosított pénzintézet, amelynek tevékenységi köre korlátozott, működésükre és kockázatvállalásukra szigorú szabályok vonatkoznak. Tevékenységük megkezdéséhez a PSZÁF engedélye szükséges. A megkötött szerződések alapján betétgyűjtést és hitelnyújtást végez. Szerződéseinek értékesítéséhez üzletkötőket igénybe vehet.


81

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Állam: A makroszintű céljainak elérése érdekében a megtakarításokat állami támogatás formájában fizikailag is támogatja. Az állami támogatás mindig az aktuális évben összegyűjtött megtakarítások után jár, annak bizonyos százalékában van meghatározva, és éves szinten maximálják mértékét. Az állam továbbá garantálja a lakás-élőtakarékossági konstrukció biztonságát, elősegíti a lakáshelyzet javulását, és irányítani tudja a települések fejlődését. 3.3. ábra: A lakástakarékosság zárt rendszere Jóváírt betéti kamat

BEFIZETÉSEK

Állami támogatás és kamatai

KIUTALÁSI ÖSSZEG

HITELTÖRLESZTÉSEK

Kifizetések az ügyfelek számára: MEGTAKARÍTÁSOK +

HITELEK

3.1.3.3. A lakás-előtakarékosság három fázisa: Megtakarítási szakasz: Az előtakarékoskodó a szerződésének megfelelően megtakarításait elhelyezi az előtakarékossági számláján, melyen jóváírják az adott évben a kamatokat, állami támogatást és ennek kamatait. A ügyfél, és a lakás-takarékpénztár között létrejövő szerződés fő tartalmi elemei: -

Szerződéses módozatok: A szerződés speciális feltételeit határozza meg: betéti és hitel időszak, futamidő, havi megtakarítási összeg, szerződéses összeg, számlanyitási díj, betét és hitel aránya.

-

Szerződéses összeg: A megtakarítás és a folyósítandó lakáskölcsön összege. A szerződéses összeg 10.000 Ft egész számú többszöröse lehet, de minimum 100.000 Ft.

-

Felhasználási kör: Lakásépítés és vásárlás, lakáscsere, telek vásárlás, korszerűsítés, felújítás, bővítés, átépítés, hitelintézettől felvett lakáshitel kiváltása, közművesítés.

-

Havi megtakarítási összeg: Mindig a szerződéses összeg ezrelékében adja meg a pénztár. Ezt az összeget kell havonta befizetni ahhoz, hogy a tervezett időpontban az ügyfél a pénzéhez jusson. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél kevesebbet vagy többet fizessen, illetve külön befizetéseket teljesítsen. (A magyar ügyfelek többsége 6.000 és 8.000 Ft közötti összeget képes lakáscélra havonta megtakarítani.)

-

Megtakarítási idő: Az első betételhelyezéstől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő. A minimális megtakarítási idő 4 év, maximuma 8 év.

-

Számlanyitási díj: A szerződéses összeg 1 %-a. Ez fedezi a pénztár működési költségeit, valamint az üzletkötők jutalékát. (A díj „hivatalosan”, (ha a hitelt ne veszik igénybe) az ügyfélnek visszajár.) Bizonyos akciók keretében és egyes célcsoportoknál kedvezményes díjat állapítanak meg.

-

Szerződő ügyfél: Szerződést bármely – belföldi és külföldi – természetes személy köthet, de a kedvezményezett csak devizabelföldi lehet. A vállalkozások és jogi személyek nem köthetnek szerződést. Kivétel: lakásszövetkezet, társasház.

-

Kezelési költség: Az összeg, amit a pénztár a betétek, és a hitel kezeléséért az ügyfélnek költségként felszámít.


82

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN -

Értékszám: Fontos mutató, kiszámítására a kiutalási sorrend megállapítása érdekében van szükség. Kiszámításánál a szerződéses összeg, a jóváírt kamatok nagysága és a betételhelyezések rendszeressége játssza a legfontosabb szerepet.

Az ügyfél a megtakarításait folyamatosan tehát egy takarékszámlán helyezi el. A megtakarítások után a pénztár 3 % betéti kamatot ír jóvá minden hónapban és a naptári év végén tőkésíti azt Állami támogatás: Az olyan ügyfél számára, aki állami támogatást is igényelt, egy elkülönített számlán a pénztár bizonyos időközönként jóváírja azt. Az állami támogatásra is 3 % kamat jár és tőkésítési szabályai is a megtakarításokhoz hasonló. Alapelve, hogy az állam a betétgyűjtést támogatja és elősegíti, valamint a pénztár által fizetett alacsony kamatot ellensúlyozza azzal, hogy a betét bizonyos százalékának megfelelő támogatást jóváír a számlán. Az állami támogatást vissza nem térítendő, közvetlen formában fizetik, mindig az előtakarékoskodó által befizetett megtakarításokra. Az állami támogatás feltétele, hogy a lakás-előtakarékoskodóval kötött szerződésben szereplő lakáskölcsön kamatának mértéke ne haladja meg a 10%-ot. A támogatás mértéke az adott megtakarítási évben befizetett összeg 30 %-a, az 1997 folyamán megkötött szerződéseknél az első évben 40 %. A támogatás azonban nem haladhatja meg az évi 72.000 Ft-ot. A támogatást az állam minden szerződési év végén az ügyfél takarékpénztárnál vezetett számlájára utalja át. Az állami támogatás csak 4 év után, meghatározott lakáscélra használható fel és azt az állam maximum 8 éven keresztül fizeti. A 8 évet meghaladó takarékoskodás után a teljes összeg, az állami támogatás is, szabadon felhasználható, nem kell lakáscélra fordítani. Egy 4 éves futamidejű konstrukcióval egy kedvező, 17 % körüli hozamot lehet elérni, mint egy hasonló futamidejű pénzpiaci betételhelyezéssel Adott naptári évben az előtakarékoskodó, vagy kedvezményezettje csak egyetlen lakásélőtakarékossági szerződésnél, és csak egy alkalommal igényelheti a támogatást. Ha a szerződő fél több szerződést kötött, és különböző kedvezményezetteket jelölt meg, akkor minden egyes kedvezményezett jogosult a támogatásra.

Kiutalási szakasz: A megtakarítási szakasz után az összegyűjtött betéteket, kamatait és az állami támogatást, valamint azok kamatait kifizetik az ügyfélnek, majd hitelképesség-vizsgálat után hitelt nyújtanak. A lakástakarék-pénztár csak annyi pénzeszközt tud egyszerre az ügyfelek rendelkezésére bocsátani, amekkora a kiutalási összeg. A kiutalás egy minimum 3 hónapos időszakot jelent, ahol az összeg 3 hónapon belül kifizetésre kerül. A hitelnyújtást mindig egy hitelképességi vizsgálat előzi meg, ennek eredményétől azonban a betétek kifizetése nem függ. Azok a szerződések, amelyek kimaradtak a kiutalásból, a legközelebbi értéknapon már nagyobb esélyekkel indulhatnak.

Hitelszakasz: Az ügyfél a felvett hitelt törleszti. A hitelfelvételre leghamarabb 4 év után kerülhet sor. A kiutalási időszakban az ügyfél nyilatkozik arról, kéri-e a lakáshitel kifizetését is. A hitel felvételének az ügyfél hitel-


83

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN képességének vizsgálata mellett, másik fontos eleme a fedezet biztosítása. A lakástakarék-pénztár a jelzálogbejegyzést alkalmazza: arra az ingatlanra jegyzik be első helyen (a hitelezők közül azokat elégítik először, akik jelzálogbejegyzése a telekkönyv első helyén áll) a jelzálogjogot, amely megvásárlására az ügyfél a hitelt felhasználja. Esetenként kezest is kérhet a pénztár. Ez a hitelfajta egy nagyon kedvező, alacsony kamatú (6 % fix, napi kamatozású) lakáskölcsön. Az állam biztosítja ezt a kamatszintet, tehát a futamidő végéig ezt kell teljesíteni. A pénztárak a szerződéskötéskor már meghatározzák a hiteltörlesztő részletek mértékét. A hiteltörlesztő részletek mértékét mindig a lakás-élőtakarékossági konstrukciótól függően a szerződéses összeg ezrelékében adják meg. A törlesztő részletek magukban foglalják a tőkét, a kamatot és a kezelési költséget is. Lehetőség van rendkívüli törlesztésre is meghatározott feltételek fennállása esetén. A pénztárak a hitelidőszakban felszámolnak bizonyos költséget, ez az adott évben fennálló hiteltartozás 0,5-1 %-a. A hitel biztosítékaként szolgál még a kockázati életbiztosítás, melyet a hitelfelvevő köt meg. Egyéb „idő előtt felvehető” hitel lehetőségek a lakás-takarékpénztáraknál: I.

Áthidaló kölcsön: Aki sokallja a négy éves megtakarítási időt, annak kidolgoztak egy olyan hitelkonstrukciót, amely által lehetőség nyílik a szerződéses összeg kiutalás előtti megszerzésére. A kiutalást tehát előre lehet hozni, az áthidaló kölcsön felvétele és a tényleges kiutalás közötti ideig az ügyfél piaci kamatokat fizet. Az áthidaló kölcsön összege maximálisan a szerződéses összeg lehet. Az összeg felvételét szigorú hitelvizsgálat előzi meg. A kiutalási időpontig az ügyfél az áthidaló kölcsönt nem törleszti, a kiutaláskor az alapkonstrukció hitelét kapja meg az ügyfél, amivel a piaci kamatozású áthidaló kölcsönt váltja ki.

II. Előhitel: Ha az áthidaló kölcsön felvételéig is túl sok idő telik az ügyfél szerint, akkor a lakásélőtakarékossági szerződés megkötése után felvehető az előhitel. Az előhitelt szigorú hitelképességi vizsgálat mellett nyújtják. Jelentős fedezet nyújtását is igénylik, és több kezes megnevezése is szükséges lehet. Az előhitel piaci, változó kamatozású. A hitel felvétele után az ügyfél fizeti a lakás-élőtakarékossági számlára a megtakarításokat és a felvett hitel után pedig a piaci, 27-30 %-os kamatokat teljesíti.

3.1.4. Lakás-takarékpénztárak Magyarországon: A törvény hatályba lépését követően (1997. június 2-án) három pénztár kezdhette meg működését. A lakáshitelezés területén vezető szerepet betöltő OTP Bank önállóan, külföldi segítség nélkül kezdett neki pénztára szervezésének. Az osztrák EA-Generali magyarországi érdekeltségeit (Postabank, Providencia, Generali Biztosító) szervezte egy csoportba a Lakáskasszához. A harmadik szereplő a Takarékbank, amely az egyik legnagyobb német pénztárral közösen alakította meg pénztárát, a Fundamentát. (A nagy érdeklődés fő oka az volt, hogy az új rendszerben igazán a pénztárakat működtető pénzintézetek tesznek majd szert haszonra, miután alacsony betéti kamatok mellett a lakosság megtakarításait, és ráadásul az állami támogatást is piaci kamaton forgathatják meg. ) •

Lakáskassza Első Általános Lakás-takarékpénztár Rt. 1997.-ben kezdte meg működését. Az alapításkor a 2 milliárd Ft saját tőkén felül további 400 millió Ft alapítási költséget fizetett.


84


Otthon Magyar-osztrák Lakás-takarékpénztár Rt.-t 1998.-ben alapították 1,5 milliárd Ft jegyzett tőkével. A Lakáskassza Rt. átvette az Otthon Rt. szerződéseit.

•

Fundamenta Magyar-német Lakás-takarékpénztár Rt.-t 1,6 milliárd Ft jegyzett tőkével alapították, működését 1997.-ben kezdte meg. A Fundamenta, és a Lakáskassza 2002-ben egyesült.

•

OTP Lakás-takarékpénztár Rt.-t kizárólagos tulajdonosként alapította az OTP Rt. 1 milliárd forint jegyzett tőkével. Tapasztalatai és ismertsége révén óriási helyzeti előnye volt. Működését 1997.-ben kezdte meg. A szerződések számát és a szerződések összegét tekintve piacvezető 2001.-ig, 49%-os részesedéssel, 2002–től a Lakáskassza-Fundamenta Rt. is felzárkózott (lásd a 3.2. táblázatot).

3.2. táblázat: A pénztárak mutatói, 2005 áprilisában (milliárd forint) Mutatók

FundamentaLakáskassza

OTP

Összesen

Betétszerződések (ezer db.) Szerződéses összeg Már kifizetett betét Már folyósított hitel Beváltott szeződések értéke

442 479 74 8 476

499 471 67 7 426

951 950 141 15 902

Forrás: Figyelő: XLIX, 22. szám

3.1.5. Lakástámogatás ma Magyarországon (2004) 1. Lakásépítési kedvezmény („szocpol” kedvezmény A kedvezmény vissza nem térítendő állami támogatás, melyet az igénylő által eltartott, vele közös háztartásban élő, és együtt költöző gyermekek ill. eltartottak után, kizárólag új lakás építéséhez, illetőleg újonnan épített lakás megvásárlásához lehet igénybe venni, amely csak egyszer vehető igénybe. Három vagy annál több gyermek esetén a kedvezmény fele („fél szocpol”) lakásbővítéshez is igénybe vehető, ha az legalább egy szobával való bővítést jelent. A korábbi évektől eltérően családi, vagy ikerház tetőterének beépítéséhez már nem jár kedvezmény, akkor sem, ha ott önálló lakás kerül kialakításra. Viszont amennyiben a főfalakat megemelve történik emeletráépítés, és így új lakás jön létre, igénybe vehető a kedvezmény. Speciális szabály érvényesül a két vagy több gyermekes családokra, mivel ők nem csak hozzáépítéshez, emeletráépítéshez, hanem tetőtér beépítéshez is igénybe vehetik ezt a kedvezményt. Lakásépítési kedvezményt az a nagykorú, magyar állampolgár igényelhet, aki a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja. Külföldi állampolgárok, illetve hontalanok támogatását az egyéb feltételek megléte esetén a Pénzügyminisztérium engedélyezi. A fentiek alapján nem jogosult lakásépítési kedvezményre az a személy, akinek (házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának) már van lakása. Amennyiben azonban az igénylőnek 50%-ot meg nem haladó tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése, vagy öröklés folytán került a tulajdonába, nem esik el a kedvezménytől. Kedvezmény összege: 2004. április 1-jétől emelkedik „a szocpol”. Egy gyermek után 800 ezer, két gyermek után 2 millió, három gyermek után 3,2 millió, négy gyermeknél pedig 4 millió forint vissza nem térítendő lakáscélú


85

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN állami támogatás jár majd. Az emelés természetesen a „félszocpolra”, és az úgynevezett megelőlegező kölcsönre is kiterjed. 3.3. táblázat: A szociálpolitikai kedvezmény alakulása gyermekszám

2002. december 1-től

2004. április 1-től

1 gyermek után

500 000

800 000

2 gyermek után

1 600 000

2 000 000

3 gyermek után

2 700 000

3 200 000

4 gyermek után

3 200 000

4 000 000

A lakásbővítéshez a fenti összeg fele (fél szocpol) vehető igénybe. Ha korábban az új lakás építéséhez, megvásárlásához az építtetők, vevők hitelintézeti kölcsönt vettek fel, az adósokat az utóbb született gyermekük után is megilleti. A „szocpol” a még fennálló tartozásuk csökkentésére, valamint a gyermek születésének időpontjáig a ténylegesen felmerült - kamattámogatással csökkentett - szerződéses kamatoknak a kedvezményre eső összegére. 2. ÁFA visszatérítés Az adó-visszatérítési támogatás új lakás építésekor az építési költség megfizetéséhez, az értékesítés céljára épített, és építtetett új lakás megvásárlásakor pedig a vételár kifizetéséhez igényelhető. Áfa-visszatérítést az a nagykorú, magyar állampolgár igényelhet, -

akinek, (házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának) nincsen másik lakástulajdona, vagy állandó használati joga, bérleti jogviszonya,

-

és a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja.

A támogatás összege az építési költségről kiállított bizonylatokban, illetve a lakásvásárlásról kiállított számlában feltüntetett általános forgalmi adó 60 százaléka, maximum 400 000 Ft. A kedvezményt kizárólag hitelintézeteken keresztül lehet igényelni. A támogatás iránti kérelem bármelyik, hitelintézetnél kérhető. A hozzájárulás alapján az APEH jogosult az ellenőrzés eredményéről a folyósító hitelintézetet tájékoztatni. A saját beruházású magán-lakásépítésnél az adó-visszatérítés összegének negyede csak a használatbavételi engedély bemutatása után folyósítható, lakásvásárláskor pedig nem az eladónak, hanem a vevőnek folyósítják a támogatást. 3. Kamattámogatás, kiegészítő kamattámogatás A jelzáloghitelek kamatterheinek enyhítésére az állam a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamatához támogatást nyújt a hitelintézeteknek, így közvetve pedig a hitelfelvevő részére. A támogatás lakásépítéshez, az új és a használt lakások megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint a lakásszövetkezetek, és társasházak közös tulajdonú részeinek felújításához hitelintézettől felvett jelzáloghitel-kamatokat csökkenti. Az új lakásoknál az állami kamattámogatás mértéke a jövőben a megfelelő futamidejű állampapírhozam 60 százaléka, míg a használt lakások esetében a megfelelő futamidejű állampapírhozam 40 százaléka lesz. Ez azt jelenti, hogy a kölcsön futamidejével megegyező állampapírok hozamszintjét kell figyelembe venni: 8 százalékos állampapír-piaci hozamnál, az állami támogatás 4,8 százalékos új


86

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN lakás esetében, míg 3,2 százalékos támogatás használt lakás esetében. A jelenlegi rendszerben az ügyfélkamat plafonja fix 5, illetve 6 százalék, az ezen felüli rész az állami kamattámogatás. A használt lakások esetében a támogatott hitelek felső határa a jelenlegi 15 millió forintról 5 millió forintra csökken, új lakásoknál a támogatott hitelek felső határa 15 millió forint marad. 4. Akadálymentesítési támogatás Súlyosan mozgássérült személyek lakásának műszaki akadálymentesítése többletköltségeihez vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, amely felhasználható meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve új lakás kialakításához (építés, vásárlás). A támogatás kizárólag egyszer igényelhető. A támogatást maga a mozgássérült, vagy a mozgássérült személyről saját háztartásában gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti, ha: -

mozgássérült személy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,

-

az állapotában a jövőben lényeges javulás nem várható, és

-

a mozgássérült személy a teljesen mozgásképesek használatára tervezett, az általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, vagy az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudja rendeltetésszerűen használni, és az épületben, lakásban lévő akadályokat többletköltségek árán lehet megszüntetni.

A támogatás összege: Új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250,000 forint, meglévő lakás műszaki akadálymentesítéséhez legfeljebb 150,000 forint igényelhető. Ha a kérelmet nem a mozgássérült, hanem az őt saját háztartásában ellátó közeli hozzátartozója igényli, egységesen legfeljebb 100,000 forint támogatás fizethető. 5. Lakóház felújítási támogatás Állami támogatás, amely a társasházak közös tulajdonú helyiségeinek, valamint a lakásszövetkezetek tulajdonában álló épület-részeinek felújítására, korszerűsítésére felvett hitelintézeti kölcsönök kamatainak törlesztéshez nyújt lehetőséget. A kamattámogatás alapfeltétele: •

a társasházközösség, vagy a lakásfenntartó szövetkezet rendelkezik felújítási alappal,

•

az első közgyűléstől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik, úgy a használatba vételtől, ill. birtokbavételtől számított 90 napon belül kezdje meg a felújítási alap képzését az előírt mértékben,

•

az alap pénzeszközeit hitelintézeti számlán helyezze el, és ezt az összeget részben vagy egészben felújítási munkákra használja fel.

A vissza nem térítendő állami támogatás bármely hitelintézetnél igényelhető, mértéke a törlesztés első 5 évében a kamat 70%-a, második 5 évében pedig 35%-a. Az eddig felsorolt támogatásokat a mellékelt táblázatban foglaltuk össze, és néhány egyéb támogatással egészítettük ki.


87

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 3.4. ábra: A hazai lakástámogatások összefoglalása (Forrás. Magyaroszág.hu)


88

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 3.2. Jelzáloghitelezés Jelzáloghitel: Olyan hitel, amelyet a hitelintézetek hosszú lejáratra nyújtanak általában fejlesztési célok finanszírozására, jelzálogfedezet kikötése mellett. A zálogjog a hitelezésben a fedezet biztosításának egyik legfontosabb eszköze. A zálogjog kikötése lehetővé, hogy a hitelező az adós nem fizetése esetén a zálogtárgyból kielégíthesse követelését. E hitel jellegzetessége, hogy a megterhelt vagyontárgy nem kerül a zálogjog jogosultjának birtokába, a kötelezett megtartja és használja a zálogtárgyat. A zálogjog csak követelésre, valamint a kamatokra, a követelés érvényesítésének költségeire, és a zálogtárgyakra fordított szükséges költségekre terjed ki. A jelzálogjog létrejöttéhez annak nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az ingatlan fedezet ellenében nyújtott jelzáloghitelezés lehetővé teszi, hogy az immobil ingatlanok – termőföld, épületek, építmények – pénzügyileg mobillá váljanak. A jelzáloghitelt nem feltétlenül ingatlannal kapcsolatos cél megvalósítására nyújtják, hanem „bármilyen” hosszú távú fejlesztési cél finanszírozásához felhasználható. A legjelentősebb szerepet e hitelezési forma mégis a lakások, a kereskedelmi és ipari ingatlanok, valamint a mezőgazdasági és kommunális beruházások finanszírozásában játssza. E hiteleket hosszú lejáratra, sokszor 20-30 évre nyújtják. E hitelek tehát hosszú távú forrást is igényelnének. A magyarországi hitelintézetek forrásai azonban jellemzően rövid lejáratúak (rövid lejáratú betétek). A fejlesztési célú hitelek kockázata is nagyobb a jövő bizonytalansága miatt. Jelzáloghitelezéssel bármely hitelintézet foglalkozhat. Jelzáloghitelt elsősorban betétekből, vagy kötvények kibocsátásával gyűjtött forrásokból nyújtanak. A jelzálog-hitelintézet sajátossága az, hogy csak e speciális, kifejezetten jelzáloghitelezésre szakosodott hitelintézet bocsáthat ki ún. jelzálogleveleket. A jelzáloglevelek kibocsátása megoldja az eszköz és forrásoldal lejárati szerkezetének összhangját, mintegy pótlólagos forrást biztosítva. A jelzáloglevelek biztosítják e hitelek refinanszírozását is. A jelzáloglevelek kibocsátására a jelzáloghitelek folyósítását követően kerül sor. A jelzáloglevél speciális, hosszú távú forrásgyűjtést tesz lehetővé a jelzálogbankok számára a tőkepiacon. A jelzáloglevél alacsony kockázatú befektetésnek tekinthető, biztonságát az állampapírhoz szokták hasonlítani. Hozama is viszonylag alacsony lehet. A jelzáloglevél kibocsátásának feltételeit szigorú törvényi előírások határozzák meg. A jelzálogjog gyors, egyszerű érvényesíthetősége teszi biztonságossá ezt az értékpapírt.

3.2.1. A jelzáloglevél 3.2.1.1. A jelzálog-hitelintézet létrehozásának, jelzáloglevél kibocsátásának feltételei A jelzáloghitelezés intézményének megerősítése javíthatja a fejlesztési célok finanszírozásának feltételeit. Azonban a pénzintézetek fejlesztési célú finanszírozásba való bekapcsolódását akadályozza a hosszú távú források hiánya, a kockázatot növelő gazdasági és jogi környezet. A speciális, magas biztonságot jelentő jelzáloglevelek kibocsátásának lehetősége megfelelő futamidejű forrást tud biztosítani a jelzáloghitelezéshez. A jelzáloghitel nyújtásának feltételei:


89

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Megfelelő gazdasági és jogi környezet: Alacsony inflációs ráta, elfogadható kamatok, reálnövekedés mind a gazdaságban, mind a jövedelmekben. A jelzálog érvényesíthetőségének jogi garanciái: Biztosítani kell, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanból a hitelező a lehető legrövidebb idő alatt, és a legegyszerűbb módon elégíthesse ki igényét az adós nem fizetése esetén. Fejlett tőkepiac: Fontos a jelzáloglevelek felvevő piaca. A potenciális vásárlók az intézményi befektetők, nyugdíjalapok, biztosítási társaságok, befektetési alapok és lakástakarékpénztárak. Vásárló lehet a lakosság is. A jelzáloglevelek másodlagos forgalmát a tőzsdei forgalmazás biztosíthatja. Jól működő ingatlanpiac: Ez a piac különösen a termőföld esetében hiányzik még. A földzálogjog, mint hitelbiztosíték csak megfelelő földforgalom mellett tudja csökkenteni a bankok hitelezői kockázatát. A jelenlegi nyomott földérték csökkenti a hitelezési lehetőségeket. Nagyon fontos a megalapozott ingatlanértékelés. Megfelelő ingatlan-nyilvántartás: A nyilvántartásnak naprakésznek kell lenni.

3.2.1.2. A jelzáloglevél jellemzői Névre szóló, átruházható értékpapír, amelyet a kizárólag ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett hitelező jelzálog-hitelintézetek bocsáthatnak ki. Lejáratkor a kötvényhez hasonlóan a tőke és a kamat megfizetését ígéri, itt azonban a kibocsátónak mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke, és kamata összegével megegyező értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes fedezet, azaz a jelzáloghitelből eredő tőke- és kamatkövetelés, valamint pótfedezet, amely a rendes fedezetet kiegészítő likvid eszközökből állhat. Ezek lehetnek: -

az MNB-nél elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz,

-

állampapírok,

-

állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír,

-

állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel.

A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb 80%-nál. Ha a nyújtott jelzáloghitel összege a fedezet értékének 60%-át meghaladja, rendes fedezetként max. a 60% mértékéig vehető figyelembe. A jelzáloglevélnek kötelező tartalmi és formai kellékekkel kell rendelkeznie: -

a jelzáloglevél elnevezés,

-

a kibocsátó megnevezése és cégszerű aláírása,

-

a jelzáloglevél típusának megjelölése (bemutatóra vagy névre szóló),

-

névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezése,

-

a jelzáloglevél sorozatának betűjele, a jelzáloglevél kódja, sorszáma,

-

a jelzáloglevél névértéke,

-

a kamat mértéke, a kamatszámítás módja,

-

változó kamatozás esetén az induló kamatláb mértéke, a kamatláb változásának elvei, a kamat számításának módja,

-

a jelzáloglevél lejárata, a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjai és mértéke,


90


az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozás,

-

a kibocsátott sorozat össznévértéke,

-

a jelzáloglevél kibocsátásának helye és ideje,

-

vagyonellenőr igazolása az előírás szerinti fedezet meglétéről, és annak nyilvántartásba történt bejegyzéséről.

Vagyonellenőr: A jelzálog-hitelintézet bízza meg a vagyonellenőrt, és a megbízás érvényességéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A vagyonellenőr aláírásával garantálja a jelzáloghitelek fedezetének meglétét és ezzel egyúttal a jelzáloglevél biztonságát. Szerepe, jogállása garanciális lehetőségeket biztosít a jelzáloglevelek fedezetének ellenőrzésére.

3.2.2. A nemzetközi jelzáloghitel, hazai történeti áttekintés: Kialakulásának alapja a telekkönyvi rendszer kialakítása volt, amelyben Ausztria járt élen a XVIII. században. Európa első jelzálogtörvényét - Jelzálog- és csődtörvény - Poroszországban fogadták el 1722-ben. Az első jelzáloghitelezéssel foglakozó pénzügyi vállalkozás pedig az 1770-ben alapított Silesian Landschaft volt. Általános törekvés volt, és ma is az mindenhol, hogy a jelzáloghitelezés és a jelzáloglevél-kibocsátás minél kisebb költséggel történjen. Európai Unió: A jelzáloghitelezés jelentősége az EU tagállamaiban rendkívül nagy, a jelzáloghitel-állomány az EU GDP-jének több mint egyharmadát teszi ki, és a magánháztartások eladósodása több mint 80%-ban jelzáloghitel. A nemzetközi jelzálogpiacon a jelzáloghitelezés két modellje ismert: Német modell: A német jelzálogbankok szakosított hitelintézetként működnek. A jelzáloghitelintézetek működésének felügyelete szigorúbb a kereskedelmi bankokénál. E modellben a hitel a hitelnyújtó mérlegében marad, és a jelzáloglevelet is a hitelnyújtó bocsátja ki. Amerikai modell: A jelzálogpiac kétszintű. Az elsődleges piacon sokféle hitelnyújtó vesz részt, akik követeléseiket vagy a saját portfoliójukban tartják, és közvetlenül értékesítik intézményi befektetőknek, vagy pedig a másodlagos piacon adják el követeléseiket. A másodlagos piacon történik a jelzálogkölcsönök adásvétele, és értékpapírosítása. A másodlagos piacon a jelzáloghiteleket csomagokba rendezik, amelyekre értékpapírokat bocsátanak ki. E modell lényege, hogy a hitel kikerül az elsődleges hitelnyújtó mérlegéből, és a pénzbevétel lehetővé teszi az újabb hitelnyújtást.


91

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN A jelzáloghitelezés Magyarországon: E hitelezés feltétele Magyarországon is az ingatlanok telekkönyvezése volt. Az 1723. CVII. tv. rendelkezett először a „betáblázásokról”, de ez még ingó zálogra is vonatkozott. A mai értelemben vett ingatlan-jelzálogjogot az 1840. évi XXI. tc. megszületésétől számíthatjuk. Az 1848-49. évi forradalommal megtörtént a jobbágyfelszabadítás és eltörölték az ősiség intézményét. Ennek következtében a nagybirtokosok kezdeményezésére jött létre 1862-ben a Magyar Földhitelintézet, mely 1863-ban kezdte meg működését. Működése nem oldotta meg a kisbirtokosok (5-10 hold) hiteligényét, ezért 1879-ben létrejött a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete. Az intézet zálogleveleit eleinte a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vásárolta meg. Az intézet a kölcsönnyújtás és záloglevél-kibocsátás mellett részt vett a kormány birtokpolitikájának végrehajtásában, folyószámlát is vezetett, valamint betéteket is gyűjtött. Az intézet 1925-től külföldi valutában is nyújthatott kölcsönt és bocsáthatott ki záloglevelet. 1898-ban jött létre az Országos Központi Hitelszövetkezet, amely az öt hold alatti törpebirtokosok hiteligényeinek kielégítését célozta meg. Fenti három szervezet 1911-ben létrehozta a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségét, melynek célja a kormányzat birtokpolitikai műveleteinek lebonyolításában való segédkezés volt. 1936-ban Országos Földhitelintézet néven egyesültek, amely 1947-ig, az államosításokig működött. Jelzálog-hitelintézetek alakulása és működése Magyarországon 1996 után: Földhitel és Jelzálogbank Rt. (FHB) 1997. október 21-én 3 milliárd forint alaptőkével négy bank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., a Mezőbank Rt., a Postabank és Takarékpénztár Rt., a Pénzintézeti Központ Bank Rt., és a Pénzügyminisztérium alapította. Az FHB feladata a hosszabb megtérülésű fejlesztések hatékony finanszírozásának biztosítása, a növekvő hosszú távú megtakarítások gazdaságba történő visszaforgatása. Az FHB a hosszú távú fejlesztési hiteleket nyújt, a kereskedelmi bankokat az ilyen célú hitelek folyósítása érdekében refinanszírozza, a hitelekhez szükséges forrásokat a tőkepiacról a jelzáloglevél kibocsátásával teremti meg. Az induló FHB fő stratégiai irányvonala a termőföldtulajdonhoz kapcsolódó jelzáloghitelezés volt. A mezőgazdasági művelésű földterületek hitelezésénél több problémával is meg kellett küzdeni, amely végül is stratégiai irányváltásra késztette a bankot. A problémák közé tartozott, hogy a magyarországi birtokstruktúra a termőföldek csak kis részét teszi alkalmassá a földjelzálog-alapú hitelezésre, illetve a földtulajdon, és a földhasználat gyakran elvált egymástól, a bérlő pedig hazánkban nem terhelheti jelzáloggal a földet. Nehezítette a hitelnyújtást a nyilvántartási rendszer és a Nemzeti Földalap hiánya, amely átvette volna a rosszul végződő hitelügyletek során birtokba vett földeket. Az FHB 4 üzletágban alakította ki stratégiáját: a lakosság részére nyújtott lakásfinanszírozást, amely kapcsolódik az állami lakástámogatási rendszerhez, vállalkozási célú ingatlanok fejlesztése, az értékesítési célú lakásépítés finanszírozása, földterülethez kapcsolódó pótlólagos és tartós finanszírozás, önkormányzati és a hozzájuk kapcsolódó közműtársaságok finanszírozása.


92

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Költségcsökkentés érdekében nem alakított ki országos fiókhálózatot, de igen sok bankkal kötött együttműködési szerződést az FHB bankszolgáltatásainak értékesítésére. HVB Jelzálogbank Rt. Hypo Vereinsbank és a Bank Austria Creditanstalt 2001-es fúziójával létrejött HVB Bank Magyarország Rt. által tulajdonolt HVB Jelzálogbank Rt. a vállalati finanszírozást helyezte előtérbe. Csupán azoknak a lakást vásárló természetes személyeknek ad kölcsönt, akiknek házát, lakását olyan vállalkozó építi, aki a magyarországi HVB bank ügyfele. 2002. évtől a stratégiája, hogy a saját hitelezés mellett más bankok lakáshiteleinek refinanszírozása révén gyűjtene jelentősebb állományt. OTP Jelzálogbank Rt. Az OTP Bank 100%-os tulajdonában lévő OTP Jelzálogbank Rt. 2002. február 1-én kezdte meg működését. Átveszi az anyabank által 2001. augusztustól folyósított, de a jelzálogbanknak szánt mintegy 20 milliárd forint összegű forráshiteleket várható. 2003. szeptember végén a három jelzálog-hitelintézet kibocsátott jelzáloglevél állománya, 752,8 milliárd forintot tett ki, amelyből 420,2 milliárd forintnyit nyilvános forgalomba hozatal útján értékesítettek. 3.5. ábra: A jelzáloglevél-piac összetétele kibocsátók szerint 2003. 09. 30-án

2004. június 30-án a lakáshitelek állománya 1643 milliárd Ft volt, amely a GDP közel 9 százaléka, és melynek 84%-át államilag támogatott lakáshitelek tették ki. Az összes hitelállomány 42%-a a bankoknál, 51%-a a jelzálog-hitelintézeteknél, 7%-a takarékszövetkezeteknél koncentrálódott. Az állomány 96%-a a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, közel 3%-a külön figyelendő, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek pedig 1,1%-ot tettek ki. 2004 I. félévében 65 ezer lakáshitelt engedélyeztek 269 milliárd Ft értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év I. félévéhez képest 34%-os, összegében 32%-os csökkenés következett be, amit egyrészt a kereslet csökkenése, másrészt a lakáshitel-kondíciók változása okozhatott. A 2004. I. félévben engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 74%-a államilag támogatott hitel volt. A tárgyidőszakban egy-egy ügyfél részére átlagosan 4,2 millió Ft összegű lakáshitelt engedélyeztek, az előző év azonos időszakához viszonyítva nem számottevő a növekedés. Átlagosan a legnagyobb összegű lakáshiteleket (4,6 millió Ft-ot) a jelzáloghitel-intézetek engedélyezték. Az előző év azonos időszakában a használt lakások vásárlása volt a leggyakoribb hitelcél, amelynek gyakorisága azonban jelentősen csökkent. Míg 2003 I. félévében a folyósított hitelösszeg 54%-át (216


93

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN milliárd Ft-ot) használt lakások vásárlására költötték, addig jelen félévben csak 38%-át (111 milliárd Ft-ot). Így mind a hitelcélok számában, mind összegében az építés és az új lakás vásárlása meghaladta a használtlakás-vásárlásokat. A lakáscélú hitelek futamideje átlagosan közel 13 év, a hitelcélok közül a lakásépítés, és az új lakás vásárlás esetén pedig meghaladja a 17 évet.

3.3. A nyugdíj-pénztárak Összefoglalva a reform előtti magyarországi rendszer: Magyarországon az 50-es évektől az ún. Bismarki rendszer volt érvényben, amely felosztó-kirovó rendszer. (Ez teljesen jól tud működni nagy aktív és kisebb inaktív népesség esetén.) A rendszer működésének lényege: A járulékfizetők (aktív dolgozók + foglalkoztatók) által befizetett tb. járulékokból finanszírozzák a mostani nyugdíjasok nyugdíját. A fizetési kötelezettséget az aktívra kiróják, a befolyt összeget a nyugdíjasok közt felosztják. Tulajdonképpen egy három generációt átfogó generációs szerződés köttetett a gyermek – szülő – nagyszülő között. Amennyiben hiány keletkezik, azt a költségvetés finanszírozza. Ha elöregedés van folyamatban (lásd M.o.), akkor nem működik egy idő után a rendszer, mert kevesebbet lehet kiróni, és többek között kell felosztani. A 90-es években felismerték a problémát és változtatni akartak a rendszeren, hiszen már nem volt elegendő az állami típusú nyugdíjrendszer; a társadalombiztosítási nyugdíjazás (1. pillér), hanem érdekeltté kell tenni az egyéneket még valamivel. Az átalakulás előzményei ezek voltak. •

1993-ban lehetővé tették az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak (3. pillér) létrejöttét, beléphettek az egyének, és saját maguknak spórolhattak, de nem volt kötelező.

•

1998-ban létrejöttek a magánnyugdíj-pénztárak (2. pillér) is, amelyeknél már bizonyos embereknek kötelezővé teszik a belépést.

•

Magánbiztosítók, biztosítóintézetek (4. pillér) elterjedése

( Egy államháztartás jegyzet szerinti a 4. Pillér: az időskorúak járadéka, ami a 2009. után megszűnő nyugdíjminimum helyébe lép; rászorultság elven működik. Forrását a központi költségvetés és a helyi önkormányzat biztosítja. Bevezetése 1998-tól fokozatosan történik. A társadalombiztosítás 1998. január 1-jétől 1998. január 1-jétől az állami szerepvállalás kizárólagossága megszűnt, egy ún. vegyes típusú nyugdíjrendszer lépett életbe, melynek lényege, hogy a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékok egy része ezután nem a társadalombiztosításhoz, hanem valamelyik magán-nyugdíjpénztárba fog befolyni. Az új rendszer nem igényel többletbefizetést, csak a befizetett összeget kétfelé osztják. A rendszer harmadik elemeként működnek az önkéntes nyugdíjpénztárak, melyek segítségével további lehetőség van az egyéni nyugdíjak növelésére.


94

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN 3.3.1. Társadalombiztosítási nyugdíj Jellemzők: -

generációk közötti szerződés, amely a szolidaritáson, és a redisztribúción alapul,

-

felosztó – kirovó elven működik,

-

a tagság kötelező,

-

a járulék/tagdíj fizetési alapja a bejelentett bér,

-

a befizetés a jövedelem 2%-a (+6% megy a 2.ik pillérbe),

-

minimális kifizetés: amit az állam a hatályos jogszabályokban meghatároz,

-

állami garancia,

-

a kereset alapján számítják a nyugdíjat, egyénileg is kiszámítható és garantált; hozama nem jelentős.

3.3.2. Magánnyugdíj-pénztárJellemzők: -

tőkefedezeti elven működik

Tőkefedezeti rendszer esetében a veszélyközösség akorra tőketartalékot képez, amely mindig elegendő az éppen nyugdíjba vonulók élete végéig fizetendő nyugdíjjárulékokra. -

a szociális védelem individualizálását is jelenti

-

a tagság választható volt (visszalépési lehetőség is volt), pályakezdőknek kötelező

-

a járulék/tagdíj fizetési alapja a bejelentett bér (annak 6 %-a)

-

a minimális kifizetés annyi, amennyi az egyéni számlán felhalmozódott

-

állami garancia a befizetett összegre, de a hozamra nem; garanciát a nyugdíjpénztár, és a pénztárak garancia alapja nyújt

-

a hozam az egyéni számlán felhalmozott összegtől és a kívánt kifizetési idő hosszától függ

-

szervezeti felépítése: közgyűlés, részközgyűlés, küldött közgyűlés, igazgatótanács, ellenőrző bizottság, szakértői bizottságok, könyvvizsgáló

-

alapíthatja: munkáltatók, szakmai szervezetek, munkáltatói szervezetek, önkormányzatok, önkéntes nyugdíjpénztár

-

minimális taglétszáma: 2000 fő

-

tagsági feltételek: annak a pályakezdőnek kötelező, aki 42 évesnél fiatalabb és 1998. június 1től válik biztosítottá; tagja lehet még az, aki már biztosított és át akart lépni (47 éves kor felett már nem ajánlott)

-

minimális részvételi kötelezettség (várakozási idő): 15 év

-

bevételei: a tagdíj, illetve az esetleges munkáltatói hozzájárulás, ami 10 %-ra való kiegészítést jelent

-

tartalékok, alapok: fedezeti tartalék-egyéni számla, szolgáltatási számla, likviditási tartalék, tevékenységi tartalék

-

szolgáltatásai: - egyösszegű, járadékos

-

adókedvezmény: a befizetett tagdíj 25 %-a.


95

BANK- ÉS BIZTOSÍTÁSTAN Az a pénz, ami eddig a társadalombiztosítás kasszájába érkezett, most a magánnyugdíj-pénztárakhoz került, tehát hiányzik a tb. költségvetéséből. Ezt a hiányt az állam befizeti a tb. pénztárába (még ha kisebb összeget is fizet, mint a tényleges hiány).

3.3.3. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak és tartósan befektethető források bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. A pénztárak meghonosítása Magyarországon a társadalombiztosítás reformjának szerves részét képezik. A pénztár működésének alapelvei: -

Önkormányzati működés: a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak, a pénztártagok azonos jogokkal rendelkeznek.

-

Zárt gazdálkodás elve: a pénztár gazdálkodásához alapokat képez, és a tagok részére egyéni számlát vezet, a pénztár tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása esetén a pénztártag az egyéni számláján lévő összeget az alapszabály szerint követelheti a pénztártól,

-

Kölcsönösség: a pénztártagok közösen teremtik meg a szolgáltatások fedezetét. Minden pénztártag egyben tulajdonosa is a pénztárnak.

-

Önkéntesség: természetes személyek szabad akaratukból hozhatnak létre pénztárakat, csatlakozhatnak hozzá és léphetnek ki azokból.

-

Függetlenség: a pénztárak a jogszabályi keretek között szabadon alakítják ki szolgáltatási körüket és üzletpolitikájukat.

-

Szolidaritás: a tagok egységes elvek alapján megállapított tagdíjat fizetnek, mely független egyéni kockázatuk mértékétől.

-

Társulási elv: a tagsági kör megállapításakor nem alkalmazható vallási, faji, etnikai, politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetés.

-

Non-profit működés: a pénztár eredményét sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizetheti ki, azt csak az alaptevékenység érdekében használhatja fel.

A pénztár az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: -

nyugdíjszolgáltatás (nyugdíjpénztár)

-

munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, kiegészítő ellátás, gyógyszer és gyógyászati

segédeszköz árának támogatása, gyermeknevelési támogatás, elhalálozás esetén a hátramaradottak támogatása (önsegélyező pénztár) -

az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szol-

gáltatások megvásárlása (egészségpénztár) Több pénztártípus nem működhet egy pénztár keretében. Jellemzők: -

működési elv: váromány-fedezeti rendszer, ahol az egyes tagok által aktív korukban felhalmozott befizetések felkamatolt értéke megegyezik a befizető élete végéig tartó nyugdíjjárulékainak öszszegével.


96


Szervezeti felépítés: közgyűlés (küldöttközgyűlés, részközgyűlés, igazgatótanács, ellenőrző bizottság, ügyvezető

-

Tagsági feltételek: 16 életév feletti magyar állampolgár, munkavállalási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, ha az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és a tagdíjat fizeti. .A tagdíj minden pénztártagra nézve egységesen azonos összegű, vagy jövedelemarányos lehet. Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy, aki a pénztárral kötött szerződés alapján alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészében, vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).

-

Minimális részvételi kötelezettség: 10 év

-

Bevételek: a befizetett önkéntes összegű tagdíjak, munkáltatói hozzájárulás, támogatás, pénztári vagyon értékesítéséből származott összeg, pénztártagok más befizetései.

-

Alapok: szigorú előírások vannak a befektetésekre vonatkozóan, a pénztárak a bevételeikből három alapot képeznek. A fedezeti alap-egyéni számla, mely a szolgáltatások finanszírozására szolgál, (tulajdonképpeni jóváírás, mely a tag számláján jelentkezik). A likviditási alap (az esetleges károk rendezésére szolgál, illetve az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a másik két alap általános tartalékaként a pénztár fizetőképességének fenntartására szolgál). A működési alap (pénztár működési költségeit hivatott fedezni). A pénztár bevételeit az alapszabályban meghatározott mértékek szerint köteles felosztani az alapok között. A befizetett összeg döntő része (jellemzően 93-96 %) a fedezeti alapba, kisebb része (3-6 %) a működési alapba, illetve általában 1 % alatti rész a likviditási alapba kerül.

-

Szolgáltatásai: - egyösszegű, járadékos, a fenti kettő kombinációja az alapszabály szerint

-

Garanciális elemek: (az állam nem vállal garanciát) A pénztártagok még korlátolt vagyoni felelősséggel sem tartoznak a pénztár tartozásaiért. Felszámolás esetén az egyéni, illetve a szolgáltatási számlákon nyilvántartott összegek kifizetése közvetlenül a felszámolási költségek rendezése után következik. Az egyéni számlán nyilvántartott összeg csak akkor száll át a pénztárra, ha a pénztártag elhunyt, kedvezményezettet nem jelölt meg és törvényes örökössel nem rendelkezik. A pénztárak létrehozhatnak szövetséget, és ennek keretében garanciaalapokat, pl. általános alapot (pénztárak közötti átlépés segítésére). A garanciaalap az OBA-hoz hasonlóan bizonyos mértékig garanciát vállalhat a pénztári befizetésekre, és ezáltal kismértékben pótolhatja az állami felelősségvállalást. A pénztárpiac szereplői egyelőre még nem hoztak létre ilyen alapot.

-

Adókedvezmény: a befizetett tagdíj 30 %-a, max. évi 100.000 Ft (2020.01.01-e előtt nyugdíjba vonulók – betölti a 62. életévét - esetén az adókedvezmény max. évi 130.000 Ft). Munkáltatónál, ha a tárgyévre megállapított minimálbér összegéig hozzájárulásával támogatja dolgozói tagságát, az ilyen címen átutalt összeg után nincs adó és járulékfizetési kötelezettsége.

-

Befizetésnek felső határa nincs

-

Értékkövetés a tag saját döntése szerint


97


VÉG®E


98

Banktan Domi

Recommend Documents