SZÉKELY ANDREA
BÁBJÁTÉK A világ befogadásának ˝ sége elérhetO
3.
nna
bábjáték A világ befogadásának ˝ sége elérhetO
3.
suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, 2006
Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1 központi program (Pedagógusok és oktatási szakértôk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében Szakmai vezetôk Dr. Pála Károly szakmai igazgató Puskás Aurél fejlesztési igazgatóhelyettes Rápli Györgyi, a programfejlesztési központ vezetôje Szakmai vezetô Kovács Erika Szakmai bizottság Gilicze Zoltán Hámori Mária Labáth Ferencné Szakmai lektorok Dr. Bakonyi Anna Kocsis Rozi Nyelvi lektor Tapasztóné Farkas Krisztina Felelôs szerkesztô Pattantyus Miklós
© suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2006 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási-kísérleti céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Másolása, terjesztése szigorúan tilos!
Kiadja a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Felelôs kiadó: Cselik Tibor ügyvezetô igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.
BÁBJÁTÉK
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetô............................................................................................................................ 7 I. Mi a bábjáték?.............................................................................................................. 9 Bábok az óvodában....................................................................................................... 10 Mikor és hogyan használható a bábjáték az óvodában?................................................. 11 Miért pont bábjáték?..................................................................................................... 11 Miért hatásos a bábjáték?.............................................................................................. 12 A bábozás helyzete az óvodában.................................................................................... 13 II. Mit kell tudni a bábjátékot alkalmazó óvodapedagógusnak?....................... 14 1. Darabválasztás.......................................................................................................... 14 2. A mese színpadra állítása.......................................................................................... 17 3. A zene az óvodai bábjátékban.................................................................................... 21 3.1. Élôzene............................................................................................................. 21 3.2. Gépzene...........................................................................................................22 3.3. Zenemûvek feldolgozása...............................................................................22 3.4. Effektek használata........................................................................................23 III. Bábtechnikák..........................................................................................................24 A bábmozgatás iránya szerinti felosztás........................................................................24 1. Alulról mozgatott bábok...................................................................................24 2. Felülrôl mozgatott bábok, marionettek......................................................... 27 3. Hátulról mozgatott bábok................................................................................ 27 A bábok plasztikája szerinti felosztás............................................................................ 29 1. Síkbábok.............................................................................................................. 29 2. Plasztikus bábok................................................................................................ 33 Közvetett és közvetlen bábozás...................................................................................... 33 1. A bábok közvetlen mozgatása.........................................................................34 2. Közvetett mozgatású bábok............................................................................. 35
SZÉKELY ANDREA
IV. A bábok anyaga.......................................................................................................38 1. A bábu szépsége.....................................................................................................38 2. A Meseládikó.......................................................................................................... 39 3. Bábkészítés.............................................................................................................. 39 V. Látogatás a bábszínházban..................................................................................... 41 1. Színházlátogatás.................................................................................................... 41 2. Óvodai elôadások..................................................................................................42 3. Mire kell figyelnie a pedagógusnak?.................................................................42 Zárszó..............................................................................................................................44 Képek jegyzéke.............................................................................................................45 A Meseládikó tartalma................................................................................................45
BÁBJÁTÉK
Bevezetô Bábmûvészként, bábtanárként sokat gondolkozom azon, hogyan lehet ezt a gyerekek által nagyon kedvelt mûfajt minél nagyobb körben eljuttatni tanárokhoz, felnôttekhez. Nagyon jó, hogy az egész országban a hivatásos bábszínházak állandó teltházzal játszanak a gyerekeknek. Az is örvendetes, hogy a megyei, városi mûvelôdési házakban is folyamatosan fellépnek társulatok bábelôadással. Az óvodák többségében is fogadnak bábosokat. Természetesen a produkciók színvonala eltérô, de látható a mûvelôdésszervezôk és az óvodapedagógusok nyitottsága a mûfaj iránt. Adódnak viszont problémák is bôven: Az óvodapedagógus-képzésbe csak kevéssé, a tanító- és tanárképzésbe szinte egyáltalán nem épül be a bábjáték oktatása. Az óvóképzôkben is kevés óraszámmal, nehéz feltételek mellett dolgoznak a bábtanárok. Bábtanár is kevés van, hiszen ilyen képzés nem létezik. A bábtanár úgy „alakul ki”, hogy összevonódik egy pedagógusvégzettségbôl és egy bábos tanfolyami, közép-, illetve felsôfokú szakképzésbôl, esetleg bábos diplomából. De ez nagyon alacsony létszám. A pedagógusoknak szóló bábtanfolyami képzések és a hallgatók létszáma is visszaesett az utóbbi években. Pedagógusoknak szóló bábos kiadványok sem készülnek mostanában. A régiek már nem kaphatók, a könyvtárakban is csak nehezen fellelhetôk. Ez az írás a személyes véleményemet és meggyôzôdésemet foglalja össze a bábjáték óvodai lehetôségérôl. Akár szakmai vitát is gerjeszthet, s elindíthat egy olyan folyamatot, melynek során újra beszélhetünk a bábjátéknak a nevelésben betöltött szerepérôl, újra megfogalmazhatjuk, összegezhetjük véleményeinket. Székely Andrea rendezô, bábtanár
BÁBJÁTÉK
I. Mi a bábjáték? Minden olyan játékot, amely valamilyen tárgy, eszköz megmozdításával életre kel, szerepet játszik, megpróbál kifejezni valamit, bábjátéknak nevezünk. Ezek az eszközök nemcsak tárgyak lehetnek, hanem a kéz, a test különbözô részei is, amelyek mozgással egy-egy figurát, hangulatot próbálnak kifejezni. Ez a különös életre keltés az animáció-átlelkesítés, amely a bábjáték legfontosabb eleme. A kisgyerek ül az asztalnál, ebédel vagy uzsonnázik, és közben a morzsákat megeleveníti, a kenyérhéjjal szerepet játszik. Késôbb lefekszik az ágyába, és különbözô lényekkel tölti be a szobát. Minden mindig mozog, elevenen él körülötte. De nemcsak a kisgyerek van ezzel így, hanem a felnôtt is. Tudjuk, hogy a körülöttünk lévô gépekkel is valamilyen kapcsolatot építünk ki. Ha az autó nem akar elindulni, megsimogatjuk, biztatjuk, hátha ez segíti „ôt”. Meg is személyesítjük ilyenkor. Sokszor nevet adunk a háztartást segítô eszközöknek (pl. Julcsi nevû mosógép) vagy a munkánkat segítô szerszámot elnevezzük, Kati varrógépünknek azt mondjuk: Most ne hagyj el, Katikám! Ez az utolsó levarrás, és kész! Tehát nem idegen a felnôttôl sem az animáció, az átlelkesítési játék, csak a felnôtt kevésbé vállalja fel ezt a fajta gondolkodást. Amikor a fiatal felnôtt szülôvé válik, a kisgyermekével való kapcsolatában ismét hagyja elôtörni önmagából ezt a fajta játékosságot. Mindenféle trükköt, „animációs csodát” bevet, ha a gyermeke nem akarja bevenni a gyógyszert, vagy egyszerûen csak nem akarja megenni a vacsorát. Az animációs gondolkodás szép példáit találjuk a képzômûvészetben is. Ha megnézzük Giuseppe Arcimboldo (1527–1593) A könyvtáros címû képét vagy Salvador Dalí (1904–1989) Az emlékezet állandósága címû festményét, akkor is ezt látjuk. A tárgyakból elôvarázslódó portré gyönyörû példája a játékosságnak. A figura fején a hajként ábrázolt könyv lapjai mintha peregnének, és ezzel még mozgalmasabbá teszi a képet. Ugyanilyen kifejezô Dalí képén az óra elfolyásának mozgása, amely szintén egy tárgy megelevenedését mutatja.
10
SZÉKELY ANDREA
Giuseppe Arcimboldo: A könyvtáros
Salvador Dalí: Az emlékezet állandósága
Ha a bábjátékról az animáció szempontjából gondolkodunk, akkor láthatjuk, hogy közel állhat nemcsak a gyerekekhez, de a felnôttekhez is. Ebben az írásomban a bábjáték óvodai lehetôségérôl írok, ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, hogy igaz, leginkább a báb gyermekek nevelésében betöltött fontosságáról beszélünk, de ez a mûfaj beszûkítését jelenti. Ha felelevenítjük a Magyarországon máig élô bábos hagyományainkat, pl. a betlehemes játékot, a busójárást vagy Vitéz László, Paprika Jancsi történeteit, akkor semmiképp sem mondhatjuk, hogy a gyerekeknek készültek. Egyaránt szólnak gyerekhez és felnôtthöz, csak mindegyik közönség a maga szintjén értelmezi. Azért tartom fontosnak ennek a tisztázását, hogy a pedagógusok, szülôk és azok a felnôttek, akik szívesen nyúlnak a bábjátékhoz, természetesnek érezzék, ne szégyelljék magukat állítólagos infantilis tevékenykedésük miatt.
Bábok az óvodában Az óvodák többségében találunk bábokat, és arról is hallhatunk, hogy néha báboznak a gyerekeknek, illetve a gyerekekkel. Az iskolákban sajnos csak elvétve akad bábu. Ez úgy alakulhatott ki, hogy az óvó- és tanítóképzô intézményekben az óvodapedagógus szakon általában van bábjátékóra, míg a tanító szakosoknak csak ritkán. Tehát a tanítók többsége egyáltalán nem hall a tanulmányai során a bábjáték alkalmazásának lehetôségeirôl, hatásáról, és nem készít sosem bábot.
BÁBJÁTÉK
11
Mikor és hogyan használható a bábjáték az óvodában? Az óvodában leginkább a beszoktatáskor használják a bábot, és talán még az irodalmi foglalkozásokon. Csak nagyon lassan alakul ki az a szemlélet, hogy nemcsak az irodalmi foglalkozáson, hanem a környezeti nevelés, a vizuális, az ének-, a matematikafoglalkozáson is elô lehet venni a bábot. Szép példát láttam egyszer egy fôiskolai hallgatótól. Zelk Zoltán A három pillangó címû meséjét adta elô kis színes, festett üveglapocskákkal. Az üveglapok, melyek a pillangókat jelképezték, színesek, áttetszôek és légiesek voltak, összekoccanásuk, gyönyörû üvegcsengésük új hangulatot adott a játéknak. A hang, a zene, a vizuális élmény az irodalmi anyaggal összeforrt, és mindezt az animáció életre keltette. Mesés keretbe ágyazva, a matematikafoglalkozásokon is könnyebben megértethetô a feladat, ha pl. egy vakondbábu csoportosítja a diókat, az almákat, vagy egy mackó töltögeti a mézescsuprot, esetleg egy kisegér gyûjti és osztja szét a sajtszeleteket. Így az egész feladat „kontextusba” kerül. Nem a feladat megoldása lesz a fô cél, hanem a mese, az, hogy megfelelô élelem kell most a vakondnak, a mackónak vagy a kisegérnek. Ez az, ami mozgósítja a képzeletet, és köz- ben a feladatot is sikerül elvégezni. Ha pedig nem sikerül hibátlanul teljesíteni, akkor a javítás a bábuval történhet ugyanúgy a mesei keretben. Így az értékelés, a visszajelzés és a javítás is a játék részévé válik, elfogadható, javítható, esetleg humorosabb, és áttételessége miatt sokkal kifinomultabb lesz. Miért pont bábjáték? A bábjáték legnagyobb jelentôsége abban áll, hogy olyan utat tud megnyitni a gyermek és a felnôtt (de lehet felnôtt és felnôtt vagy gyerek és gyerek) között, amely addig zárva volt. A bábu – az „átmeneti tárgy” – a két személy között közvetít. Segít abban, hogy ne kelljen még önmagunkat megmutatni, hogy ne kelljen még önmagunkat elvállalni, hanem szépen lassan egy „álca”, egy „álarc” mögötti takarásból csak egy kicsit kelljen elôbújni, így ôrizve még saját gyermeki énünket. Ez is kétféle úton történhet. Lehet úgy, hogy a felnôtt veszi fel a bábot, és így a gyerek a bábunak, a még nála is kisebb és kiszolgáltatottabb figurának mondja el, hogy mit akar, és képes lesz vele együttmûködni. De lehet az is, hogy a gyerek veszi fel a bábot, és a bábu takarásában egy játék keretén belül áttételesen közli, hogy mit szeretne, mi bántja. Az elsô módszert fôleg az új óvodások beszoktatásakor választják az óvónôk. A gyermek a sok idegen hatás között egy kis bábuval elôbb képes kapcsolatot teremteni, mint az ismeretlen felnôttel.
12
SZÉKELY ANDREA
A második módszer akkor tud beépülni az óvoda életébe, ha van a teremben egy bábos sarok, ahol megtalálható a paraván és a bábok, s így a spontán játékra bármikor van lehetôség. Miért hatásos a bábjáték? Polcz Alain pontos meghatározását idézem mindannyiunk számára: „A bábjáték azért hatásos, mert: – Képszerû – s ez megfelel a gyermek vizuális beállítottságának. – Dramatikus – mint ahogyan az ôsi-átélési, megelevenedési forma is dramatikus. Az álom, az ábrándozás is dramatikus. A gyermeki fejlôdés aránylag késôn ér el a fogalmi absztrakcióig; a dramatikus elôadás viszont sajátosan megfelel a gyermeki pszichének. De még reánk, a mai felnôttekre is a vizuális, dramatikus elôadás hat a legerôsebben, mivel fejlôdés-lélektanilag ôsibb jelzôrendszerre támaszkodik. – Mozgásra épül a cselekménye – a gyermekeknél pedig a vitális, a mozgásos komponensek nagyon erôsek. Tehát a mozgásra, mégpedig a saját mozgásával rokon mozgásokra jól reagál. A mozgásos élmény mámoros örömet jelent. Természetesen ennél többre törekszünk. (A mozgásritmussal és magasabb rendû mozgásformákkal fejlesztjük a gyermek mozgáskészségét.) Mûvészi erejével hat – Jelképes – s így a gyermek utalásos, sûrített gondolkodásának éppen a bábjáték jelképes, mesei történésmódja felel meg. – Csodálatos – az élettelen bábu megelevenedik, él. Ez a csoda újból és újból átélhetô valóság. A varázslat nyílt színen, a gyermek elôtt történik meg. S ezt a csodát még akkor is élvezi, ha ô maga mozgatja a bábut. Ilyenkor a gyermek egyszemélyes alkotó-varázsló és az életre keltett figura is. – Az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja – egy jó bábdarabon keresztül elfojtásokat, vágyakat, indulatokat lehet kiélni; erôsnek, hatalmasnak, csodálatosnak hôsnek lehet lenni, büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A negatív indulatok levezetôdnek, feloldódás, megtisztulás jön létre. Az indulat levezetése után pozitív indítékot és problémamegoldási lehetôségeket nyújthatunk a gyermekeknek a bábjátékon keresztül.”
Polcz Alain: Bábjáték és pszichológia. NPI, Budapest, 1977. 3.
BÁBJÁTÉK
13
A bábozás helyzete az óvodában Az óvodapedagógus és a gyermekek különbözô formákban van jelen a bábjátékban. Lehet: – elôadóként egyedül, – elôadóként kollégákkal, – elôadóként gyermekekkel, – nézôként, – lehetnek elôadók maguk a gyerekek, – lehet elôadó egy gyermek. De lehet nézô is, úgy, hogy egyedül ô nézi a gyerekek elôadását vagy a gyerekekkel együtt a többiek produkcióját. Ugyanilyen sokféle a gyerek közremûködése a bábjátékban. Lehet egyéni szereplô, játszhat csoportosan, de sokszor nézôje a bábjátéknak. A szerepek is gyorsan cserélôdhetnek. Sokszor elôfordul, hogy a bábjátékot nézô gyerek szeretne játszani, és beáll a játékba; a bábozó pedagógus pedig viszszahúzódik, átadja helyét, szerepét a gyereknek. Ilyenkor az óvodapedagógus indítja, kezdeményezi a játékot, a gyerek pedig bekapcsolódik, átveszi a szerepet, mert a játék lehetôsége, sodrása elkapja. Ez a forma az óvodában és az iskolában is megszülethet, és érdemes kihasználni. Természetesen többször elôfordul, hogy a pedagógus játéka elvarázsol és a gyerek részérôl játék közben nem merül fel, hogy most ô szerepelne, csak esetleg utána. Az óvodai játéknak azonban mindenképpen fontos jellemzô eleme az a fajta mozgékonyság, amely a gyerek számára bármikor lehetôvé teszi azt, hogy felmerülô igénye szerint ô is elôadja a történetet, hogy ô játssza el a szerepet. Erre pedig meg kell adni a lehetôséget. Ezek azok a pillanatok, amikor a bábjáték varázslatos formája által elôbújnak a gyerekekben lapuló verbálisan nehezen megfogalmazható problémák, érzések. Ezt a kibontakozási lehetôséget a megfelelô pillanatban kell biztosítani, nem lehet késleltetni, hiszen akkor lehet, hogy újra bezárul. Kiemelkedô eseménye az óvodai életnek, amikor az óvodai dolgozók együtt készítenek elôadást a gyerekek számára. Lázas izgalom elôzi meg a munkát. A produkcióért a kis óvodások nagyon hálásak tudnak lenni. Nekik talán sokkal nagyobb élmény lehet egy ilyen mûsor, mint egy meghívott bábelôadás. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy nem érdemes meghívni jó színvonalú, hivatásos társulatokat az óvodába, de az ilyen élmény mást jelent a gyerekek számára. A felnôtt közösség kapcsolatrendszerét is megerôsíti a készülôdés idôszakában az elôadás izgalmának fokozott érzelmi töltése.
14
SZÉKELY ANDREA
II. Mit kell tudni a bábjátékot alkalmazó óvodapedagógusnak? A képzô intézményben – vélhetôen – már elsajátított mûfajelméleti és bábtörténeti ismeretek mellett kell tudnia dramatizálni; bábot, díszletet tervezni és azt elkészíteni, zenei anyagot összeállítani; szépen, kifejezôen beszélni; mozgatni a különbözô technikájú bábokat és különbözô szerepeket eljátszani. Elolvasva is soknak tûnik ennyi feladat, nemhogy a gyakorlatban is mindezt megvalósítani. Mindezek mellett eszköz- és idôigényes tevékenység. Ezért félnek sokan a bábjáték alkalmazásától. Több évtizedes bábos munka után is bátran mondhatom, hogy egyben ez benne a szép is. A bábjáték komplex mûfaj: képekben gondolkodik, de erôs dramaturgiára épül. Sokféle alkotóelemét – vizuális, dramaturgiai, zenei – ki kell találni, egységbe kell rendezni, és ezek után már jöhet a játék.
1. Darabválasztás Az egyik legnehezebb dolog a darabválasztás. Mit is játsszunk el a gyerekeknek, illetve a gyerekekkel? Vannak bevált történetek, olyan mesék, amelyekben „kevés a szereplô, azok pedig kedves állatok, és van mondanivalója” – általában ezt mondják a pedagógusok, és a választásnál is ezek a szempontok érvényesülnek. Különösnek tûnik az a gondolat, amit itt hangsúlyozni szeretnék. Az egyik legfontosabb darabválasztási szempontnak azt tartom, hogy tetsszen az irodalmi mû a pedagógusnak. Ezt azért emelem ki, mert nagyon nehéz olyat közvetíteni a gyerek felé, ami nekünk se tetszik. Ha a mû és a befogadó-alkotó személy összhangban van, akkor el lehet gondolkozni azon, hogy mit is jelent a kiválasztott anyag a felnôtt és a gyerek számára. Nem hagyható el az elemzés a legegyszerûbbnek tûnô versnél és mesénél sem. Ha elhisszük, hogy az elemzés segít, és képesek vagyunk a szöveget alaposan végiggondolni, akkor új részletekre leszünk figyelmesek. Ekkor kialakul, hogy melyek azok a mûben rejlô részletek, amiket jól el lehet játszani. Ha azon is elgondolkodunk, hogy bizonyos helyzetek mit jelentenek a gyerekeknek, akkor pontosabban tudjuk eljátszani a történetet. Tehát a szerepet is nagyobb átéléssel tudjuk alakítani. Ez a gondolatvezetés akár közhelynek is tûnhet. De a legfontosabb, hogy az irodalmi mûnek ne maradjunk a felszínén, hanem ássunk kicsit a mélyére, tegyünk fel kérdéseket a mûvel kapcsolatban önmagunknak.
15
BÁBJÁTÉK
A török és a tehenek Példának Móricz Zsigmond A török és a tehenek címû verses meséjét veszem. Móricz Zsigmond A török és a tehenek Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. „Én vagyok a Mehemed!” „Mi vagyunk a tehenek!” Csodálkozik Mehemed: „Ilyenek a tehenek?” Számlálgatja Mehemed, Hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed Háromféle tehenet. Fehéret, feketét, tarkát, „Meg ne fogd a tehén farkát!” Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek. Mit tudunk eljátszani A török és a tehenek címû verses mesében? Vagyunk valahol, mondjuk a réten vagy talán máshol? A vers ezt sem határozza meg. Ki a Mehemed? Azt tudjuk, hogy egy török ember, el is képzelünk egy tö Zilahi Józsefné (szerk.): Óvodai nevelés játékkal és mesével – Nyár. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996. 81.
16
SZÉKELY ANDREA
rököt esetleg turbánnal a fején. Azt tudjuk, hogy még nem találkozott tehénnel Mehemed, sosem látott ilyen állatot, de izgatja ôt. Talán azért, mert olyan nagy a teste, vagy hogy szarva van, vagy esetleg azért, mert tôgye van. Aztán az is érdekes lehet számára, hogy hasonló mind a három tehén, de mégis különbözô színû, mintázatú: fekete, fehér, tarka. Ha összegezzük, akkor azt látjuk, hogy Mehemedet nagyon érdekli ez az ismeretlen tehéncsoport, és be is mutatkozik nekik. A tehenek is egyszerre, együtt köszönnek vissza neki. Mehemed ezzel a gesztussal meg is ismerte ôket és már bátrabban közeledik hozzájuk. Olyan bátran megy közéjük, hogy azt már a tehenek nem viselik el, és jön a szörnyû vég. Felrúgják a tehenek Mehemedet. Erre vajon hogyan reagál Mehemed? Ezt a verses mese nem mondja el nekünk, ezt a véget nekünk kell megoldani, feloldani. Ha azt kérdezzük magunktól, hogy a nézô-gyerek kinek a szerepébe fog belehelyezkedni, akkor valószínûnek tartom, hogy többségük Mehemednek érzi magát. Milyen is ez a szegény Mehemed? Kicsit más, mint a többiek. Talán kicsi, alacsony, talán turbános is, de az biztosnak tûnik, hogy valahol máshol született, élt eddig. Valami olyat jelenthet a gyereknek a Mehemed szerepébe való belehelyezkedés vagy a szerep átélése, hogy ô elkülönül valamiért, nem ismeri a körülötte lévô dolgokat, és most itt van a lehetôség, hogy ebbe a csoportba beilleszkedjen. Az ismeretlen csoport felé törekszik, de az nem fogadja be. Ha eljutunk eddig ezzel a kis történettel, akkor azt is meg tudjuk határozni, hogy milyen is legyen a Mehemedünk. Legyen egy kedves kisgyerek, vagy egy igazi török basa, esetleg egy nagyon vidám figura? Természetesen a verses szöveg kötött, de a figura kialakításakor, elkészítésekor, és majd a játékban is ezek mind-mind tükrözôdnek. El kell gondolkodnunk azon, ha pl. kisgyerek a Mehemed, akkor mit jelent a mese vége a gyerekek számára, és azt hogyan tudjuk feloldani. Itt most végletes megoldásokat sorolok fel, amelyek többsége nem is igazi feloldás: 1. A tehenek megsajnálják Mehemedet, megnyalogatják, majd felveszik a hátukra, és vidáman körbeszaladgálnak vele a színpadon. 2. A tehenek felrúgják Mehemedet, aki kirepül a színpadról, és az állatok jóízûen csemegéznek tovább. 3. A tehenek megkergetik a kis Mehemedet, aki félelmében elszalad. 4. Mehemed megpróbálja a többi tehén farkát is meghúzni, mire azok együttes erôvel felöklelik. Mindegyik vég mást és mást jelent a nézô számára. Ha ezeket mind végiggondoljuk, akkor felelôsen el tudjuk dönteni, hogy miért is játsszuk el a darabot a gyerekeknek. Érdekes lesz az, amikor viszont majd ôk
BÁBJÁTÉK
17
játsszák el nekünk, mert akkor elô fognak jönni az ô értelmezési szempontjaik, amelyek pontos információkat közölnek róluk. Ha összegzem a fentebb írtakat, akkor A török és a tehenek verses mese az ismeretlenre való rácsodálkozásról, az ismeretlen utáni vágyakozásról és az ügyetlen közeledésbôl fakadó kudarcról szólhat. Ezek olyan átélhetô érzések a gyerek és a felnôtt számára is, hogy emiatt érdemes eljátszani, elgondolkodni a tehenek és Mehemed történetén. Átélhetô helyzetek sorozatában különbözô jellemeket könnyebb megjeleníteni, megeleveníteni. Ha tudjuk, mit kell eljátszanunk, a kifejezô formát, a megfelelô technikai megoldást is jobban megtaláljuk. A „megfelelô technikai megoldások megtalálása” sem könnyû, de ezt segíti az a bábtechnikai ismeret, amit feltétlenül szükséges elsajátítani egy óvodapedagógusnak.
2. A mese színpadra állítása A darabválasztás során már megfogalmaztuk, hogy miért tetszik nekünk a kiválasztott mû. Mi az, amit el tudnánk mondani a segítségével. Megelevenedik bennünk egy kép a díszletrôl, a bábok anyagáról, a színpadi méretekrôl, a bábtechnikáról is valamilyen elképzelés születik. Ezeket a képeket, hangulatfoszlányokat egy drámai elôadásba kell sûrítenünk. A kutya meg a nyúl címû népmese olyan történet, amely egy a különbözô népek meséiben is elôforduló alaphelyzetrôl szól. Arról, hogy egy állatnak szokatlan tulajdonsága van – például a zsiráfnak hosszú a nyaka, az elefántnak lóg az ormánya – a mi mesénkben pedig a nyúlnak rövid a farka. Az állatok különbözô külsô és belsô tulajdonsága, és azok megváltozása a konfliktus alapja. Ez a változás a legfontosabb eleme a történetnek.
A kutya meg a nyúl (népmese) A világ teremtésekor az állatok nagy barátságban voltak egymással, nem üldözte egyik a mást, mint most. Különösen nagy barátságban volt a kutya a nyúllal. Történt egyszer, hogy több állat összegyûlt egy erdôben, ott nagy tüzet raktak, a tûz körül játszadoztak, mulatoztak. Egyik-másik pirítgatta a talpát a tûz melegénél. A tûz mellé ült a kutya is, pirította a talpát, de egyszerre csak a háta mögé lopódzott a nyúl, s a kutyát játsziságból a tûzbe lökte.
18
SZÉKELY ANDREA
Megmérgelôdik a kutya, hirtelen kiugrik a tûzbôl, látja, hogy a talpáról leperzselôdött a szôr. Hiszen neki sem kellett egyéb, mérgében megkapta a nyúl farkát, s kettéharapta. Azóta oly kurta a nyúl farka, s azóta üldözi a kutya a nyulat, mindenütt, ahol látja – még ott is, ahol nem látja, csak a nyomát szagolja… Mirôl is szól a mesénk? A békében élô állatok egy rosszízû tréfa miatt egész életükre szóló (sôt azon is túlmutató) ellenségeskedésbe kezdenek. Mit látunk magunk elôtt a mesét olvasva? Milyen kép rajzolódik ki a szemünk elôtt? Mindenekelôtt egy békés élet a meleg tûz körül. A tábortûz, a szalonnasütések kellemes esti nyugalma és derûs hangulata. Majd a „játsziságból” való tréfa hatására egy irtózatos rohangálás, pánik, zaj, felfordulás rajzolódik ki, és végül jön a tragédia… a nyúl farka megrövidül. Azt is tudjuk, hogy a bábszínpadon ennek a nyúlfaroknak a csonkítását láttatnunk kell. Ezt megfelelô bábtechnikai trükk segítségével egyszerûen meg tudjuk oldani. A meséhez feltétlenül olyan bábtechnikát kell majd kiválasztanunk, amelylyel ezt a nagy kavarodást is el tudjuk játszani. Merev papírbábok választása nem a legjobb megoldás, inkább olyan textilanyagból készült figurák a megfelelôek, amelyeken a textilanyag elmozdul, libeg. Tehát a nyúl és a kutya fülei az apró mozgásoktól is megmozdulnak, így még kifejezôbb lesz minden gesztusuk és eszeveszett kergetôzésük is. Hogyan építsük fel elôadásunkat? Hol játszódik, milyen helyszínen, milyen térben? Milyen jeleneteket képzelünk el, és milyen véget? Tarbay Ede gondolatai segíthetnek ebben: „Egy-egy drámában általában egy alaphelyzetet, a dráma egészét átfogó alapszituációt találunk, és részhelyzeteket, amelyek ezt az átfogó alapszituációt lépésrôl lépésre egyre pontosabban fogalmazzák meg. Olyan fejlôdô variáció-sort, amely egyre magasabb szintre emeli az alaphelyzetet. A drámai helyzetek lényeges ismertetôjegye: élethelyzetek is. Ez biztosítja a figurák eleven életét, a szerepek átélhetôségét. Az élethelyzet – mint maga az élet – szinte mindig konvencionális, mégis egyedinek tûnik, mert a hôsök, viselkedésük, írói megfogalmazásuk, s helyben kibomló konfliktusuk a séma fölé emeli. „ Zilahi Józsefné (szerk.): Óvodai nevelés játékkal és mesével – Tél. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996. 87. Tarbay Ede: Gondolatok a bábjátékról. Fôiskolai jegyzet. Zsámbéki Katolikus Tanítóképzô Fôiskola, Zsámbék, 1998. 21.
BÁBJÁTÉK
19
Az idézetet figyelembe véve próbáljuk végiggondolni mesénket! Mi lehet a mesénk expozíciója? Mindenképpen meg kell mutatnunk azt, hogy az erdôben békében élnek az állatok. Erre jelenetet, jeleneteket kell kitalálnunk. A jelenetekben megjelenhet az egész erdô élete, amelyben külön egységként szerepelhet a kutya és a nyúl egymáshoz való ragaszkodása, de ki lehet emelni csak a két fôszereplô harmonikus viszonyát a teljes erdei élet bemutatása nélkül is. Ez a rész több kisebb jelenetbôl állhat, ahol az együtt élés, együtt játszás, evés, alvás, egymáshoz való ragaszkodás élethelyzeteit játszhatjuk el. E nagy békesség után jön az ünnepi alkalom, a bonyodalom, mikor a szereplôink a tûz mellett játszanak, énekelnek, mókáznak. A tûz az összetartozásunkat, a melegséget, a nyugalmat jelképezi, de ellenünk is fordulhat. Ehhez a fordulathoz a nyúl játékossága vezet el, ô tréfálkozik a kutyával. A csúcspont következik, amely után majd megváltozik a két kis állat élete, kapcsolatuk megromlik. Az addig békés kutyát a tûzbe lökése utáni fájdalma, és a tehetetlen düh hirtelen elhatározásra készteti, leharapja a nyúl farkát. Mi lehet ebben a mesében a katarzis, a megtisztulás? Elsôre nehéz megmondani, de valahogy ezt az örök konfliktust mégis fel kell oldanunk. Hogyan lehet? Talán a legjobb mód, ha a humort, a játékosságot vesszük segítségül. Egy kis kifigurázás mutathatja be az értelmetlen veszekedést, a konfliktust. Talán ha az expozícióban már megjelent játékok egy más szempontból idézôdnek fel, akkor létre tud jönni a katarzis. Nevethetünk az egész bárgyú mérgelôdésen. Ez lehet a darab végsô megoldása. „Az igazi drámai, színpadi hatás célja a katarzis, a nézô megtisztulása. Az, hogy az érzelmeken át – az elôadás alatt – az értelemre hassunk – az elôadás után (…) sokszor a dráma egésze a megtisztulás különbözô fokozatain és különféle minôségein át vezeti a nézôt a teljességig, ami a végkifejletben csúcsosodik ki. A hatás ebben válik a legerôteljesebbé, ezt viszi magával a nézô, de úgy – és ez megint a drámaíró és a színház feladata –, hogy felfokozott érzelmi töltése – nagy sírás vagy nagy nevetés – értelmi tartalmat kapjon. A nézô az érzelmi hatás miatt megtisztuljon, és megtisztulásával – legalább ideig-óráig – megváltozzék, más emberré váljék.”
Tarbay Ede: i. m. 23.
20
SZÉKELY ANDREA
Hogyan álljunk hozzá a forgatókönyv megírásához? A jeleneteket, a jelenetek helyszínét, az ott megjelenô szereplôket meg kell határoznunk. Ezek idôbeli arányát is jó tisztáznunk. Fontos kitalálnunk, végiggondolnunk a jelenetek térbeli elrendezését. Tudjuk, hogy a bábszínpad sokféle kötöttsége mellett is nagyon szabadon bánik a térrel. A jelenetek sorrendjét többféleképpen is meghatározhatjuk. A kutya meg a nyúl történetben a fentebb leírt, a mesét „hûen követô” elrendezés mellett más megoldások is születhetnek. Ki lehet indulni az állatok veszekedésébôl: a kutya kergeti a nyulat, majd a nyúl fogja magát, szembenéz a kutyával. Ezek után elmeséli neki, miért is kergeti ôt idôtlen idôk óta a kutya, és tudatja vele, hogy elege van ebbôl az értelmetlen háborúzásból. De lehet más feldolgozás is: a nyúl nézegetheti kurta farkát, s eközben elsirathatja a már csak a régi családi fotókon látott régi, gyönyörû lompos nyúlfarkakat. Tehát indulhat ebbôl is a történet. De a tûz is nevetgélhet a két kergetôzô „ostobán”, mivel ô az, aki a legjobban tudja, hogy …régen egy békés estén hogyan is pörkölte meg a kutya a talpát…, miért is van ez a konfliktus. Látható, hogy számtalan lehetôség kínálkozik a darab feldolgozásához. A fontos az, hogy a jelenetek elrendezése a konfliktust elôkészítse, majd azt fel is oldja. A jelenetekben helyzetek, szituációk vannak, s ezek kibontása a játékok leírásában és a dialógusokban, a párbeszédekben bomlik ki. A bábjáték lényege, hogy a holt anyagot élôvé varázsolja, lelket önt belé. Ezért nagyon fontos eleme a mozgás. A figurák karakteres mozgása, a reagálások mozgásban való megfogalmazása az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat. A bábjáték hosszú szövegeket, monológokat nehezen visel el. (De azt sem mondhatjuk, hogy használata tilos, hiszen ha megtaláljuk a kifejezés megfelelô formáját, hitelét, akkor minden lehetséges. Viszont le kell szögezni, hogy ez egy nagyon nehéz út.) A szituációk kibontásában tömör, a szereplôk jellemét, az alaphelyzet megismerését segítô, azt továbbépítô párbeszédekre van szükség. A kutya meg a nyúl címû mesénkben nincs párbeszédes rész, tehát nem eshetünk abba a hibába, hogy a párbeszédes szövegek meghagyása, a mesélô, leíró szövegek kihúzása és néhány mondat beszúrása után kész forgatókönyvnek higgyük munkánkat. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a mese párbeszédeit nem használhatjuk a feldolgozásban. Tudjuk, hogy a mese szövege, szóhasználata meghatározza a stílust, s ez a szöveg indította el képzeletünket. Viszont a forgatókönyv megírásakor más logikával gondolkodunk, hiszen a történet mozgásokban és párbeszédekben realizálódik. A darabírás fô szempontja pedig nem a történet pontos visszaadása, hanem a bennünk megfogalmazódott gondolatok és érzelmek átadása. Például A kutya és a nyúl címû népmese eljátszása – a jelenetek
BÁBJÁTÉK
21
sorrendjének felállítása, a helyzetek pontos tisztázása után – elképzelhetô teljesen szöveg nélkül is. Talán sikerült érzékeltetnem, hogy sokféle lehetôségünk van gondolataink átadására. Érdemes többféle utat végiggondolni, végigjárni, elmenni akár a lehetetlenig, a képtelenig, míg tisztázzuk magunkban, hogy melyik ötletünk fejezi ki legjobban azt, amit szeretnénk elmondani a világról; míg eldöntjük, hogyan valósítjuk meg elképzelésünket.
3. A zene az óvodai bábjátékban Ha bábszínpadi elôadásról gondolkodunk, hamar felmerül az ötlet, kellene egy kis zene! A hangszeres, énekelt vagy technikai eszközrôl lejátszott zenét hangulati aláfestésként, bizonyos dramaturgiai hangsúlyok kiemelésére, a jelenetek összekapcsolásához alkalmazzuk. Ugyanakkor effektként, bizonyos szereplôk megjelenésének elôkészítésekor is szerepelhet. Hogyan, milyen zenét használjunk elôadásunkban? Itt rögtön elôjön az a dilemma, hogy a produkcióban élô- vagy gépzene legyen? Ilyenkor a fülünkbe cseng az a mondat: „Csak élôzenét szabad használni!” Vajon így van-e? Vajon mért mondják ezt? 3.1. Élôzene Véleményem szerint az élôzene jelenléte az óvodában nagyon fontos. Mikor az óvónô szépen, tisztán énekel a gyerekeknek vagy a gyerekekkel együtt, az pótolhatatlan hatású a gyermekek személyiségfejlôdésében. Az éneklés érzelmeket mozgósít, felszabadít, nyugalmat áraszt, de nevetésre is késztethet. Ezt a hatást a bábjáték során is mindenképpen érdemes kihasználni. Sok-sok dalos játék alkalmas bábszínpadi feldolgozásra, de a mesék, versek színpadra állításakor is eszünkbe juthatnak olyan dalok, dallamok, amelyeket beépíthetünk a történetbe. Mikor a gyerekek majd újra és újra játsszák a mesét, a verset, elôször a mese visszatérô elemei és az elhangzott dalok, dallamok lesznek azok a fogódzók, amelyek segítik a játék felidézését. Az óvodai bábjátékban nagyon ajánlom azt, hogy az óvónô minél többet és bátrabban használja saját szép, tiszta énekhangját. Fontos a darab hangulatának, dramaturgiájának megfelelôen a dalok (itt fôleg a népzenei anyagok használatát javaslom) kiválasztása és a zene kellô arányának biztosítása. Természetesen nemcsak az énekhang, de a hangszerek használata is sokat emel egy kis bábelôadás
22
SZÉKELY ANDREA
hangulatán. Amennyiben van rá mód, az óvodában megtalálható egyszerûbb ütôhangszerek, fúvósok játéka is jól beilleszthetô a produkcióba. 3.2. Gépzene Úgy gondolom, hogy a gépzenét nem ûzhetjük ki világunkból. Ma, amikor az utcán, a buszon, a vonaton minden fiatalnak egy-két zsinór lóg ki a fülébôl, és egy CD- vagy MP3 lejátszó a zsebébôl, nem tehetünk úgy, hogy ezt nem vesszük észre. A magnóról, CD-lejátszóról szóló zene is része lehet az elôadásunknak, viszont néhány dologra érdemes odafigyelni. A megfelelô zene kiválasztása komoly feladat. Fontos, hogy a magnóról játszott zene ne nyomja el a játékot. Mivel az óvodai játék kis teremben, általában kisméretû térben és figurákkal történik, ennek figyelembevételével kell kiválasztani a kísérôzenénket. A finom kis játékot egy nagyzenekari mû maga alá temetheti, elnyomhatja a bábokat. De a rossz minôségû vagy a túl hangos zene alkalmazása is inkább ellentétes irányban hat, rontja a színpadi hatást. A gépzene használata technikailag is gondot jelenthet. Míg egy elénekelt dallam szinte a szöveg megtanulásakor, feldolgozásakor szervesen beépül a szerepjátszás, szerepalkotás folyamatába, a magnóról, CD-lejátszóról bejátszott effekt, zene megtörhetik ezt a folytonosságot. Természetesen tudjuk, hogy a bábbal való játék többféle és többfelé történô koncentrációt is igényel (a játékos testtartása, paraván mögötti elhelyezkedése, a bábu megfelelô tartása, kifejezô mozgatása, annak állandó ellenôrzése stb.), s ezt egy magnó vagy fény bekapcsolása még inkább bonyolítja, nehezíti. Ha mindezekkel tisztában vagyunk, akkor természetesen be lehet építeni a technikai eszközök segítségével elôállított hang- és fényhatást is a produkciónkba. 3.3. Zenemûvek feldolgozása A zenemûre készült bábelôadás teljesen más mûfaji kategóriát jelent, ezt zenei bábszínháznak, bábpantomimnek vagy esetleg báboperának nevezzük. A zenemûvek vizuális megjelenítése az animációs játék egy nagyon fontos területe. Ezt a fajta játékot nagy elôkészítés, zenei elemzés után próbáljuk meg, akár gyerekekkel, akár felnôttekkel akarunk együtt játszani. Ilyenkor a zene hangulatának megjelenítése, a bennünk kialakuló képek megmutatása a fontos. Ebben a bábszínházi formában nagy lehetôségünk van arra, hogy a konkrét bábok használata mellett vagy helyett, anyagok, tárgyak, kezek, formák hasz-
BÁBJÁTÉK
23
nálatával vetítsük ki érzéseinket. Természetesen ennek a bábpantomimnak is erôs dramaturgiára kell épülnie. Nem lehet egyszerû képmutogatás, hanem a zene által sugallt felépítést, a csúcspont meghatározását, a katarzist, a jelenetek lezárását pontosan meg kell tervezni. Szép munka lehet a gyerekekkel együtt is, ha lépésrôl lépésre, és nem direkt módon dolgozzuk fel a zenemûveket. Mivel az óvodai programcsomag a Tûz, Víz, Levegô, Föld elemekre épül, a mellékelt zenei mûvek egy része is feldolgozható ilyen formában. 3.4. Effektek használata Az effektek bizonyos hatások kiemelését segítô hangi elemek, lehetnek rövidebb visszatérô dallamok, motívumok, de lehetnek ütések, zörgések, koppanások, csapások, durranások, állathangok stb. Az effektek szintén lehetnek gépiek (magnóról, CD-lejátszóról bejátszott) vagy helyben, élô hanggal vagy más zenei, illetve tárgyi eszközzel elôállított rövid, hosszabb hangzások, dallamok. Az óvodai bábjátékban inkább az élô effektek alkalmazását tartom megfelelônek. Az effektek kiemelnek egyes mozdulatokat (egy indulatos mondatot a bábu erôteljes gesztusa is segít, de dobbanthatunk még a lábunkkal a hatás fokozása érdekében). Kisebb dallamokat felidézhetünk énekelve vagy egy egyszerû hangszeren lejátszva, mikor bejön egy-egy szereplô. Ugyanígy elôkészíthetjük a vihart menny dörgéssel, amit zörgô eszközökkel, vagy egyre fokozódó, erôsödô hangszeres játékkal is segíthetünk. Nagyon oda kell figyelni a zene, a szöveg, és a játék (mozgások, képváltások) arányára. A zene a színpadi játékban (ha nem egy konkrét zenemû feldolgozásáról van szó) egy a dramaturgiai elemek közül, ezért nem lehet túlsúlyban, nem nyomhatja maga alá a játékot. A történet elôrehaladását segítô elemként kell szerepelnie.
24
SZÉKELY ANDREA
III. Bábtechnikák A bábtechnikai megoldások arra valók, hogy az általunk megálmodott történetek, képek, gondolatok megvalósítását segítsék. Arra valók, hogy gondolatainkat megfelelô formában tudjuk közvetíteni a nézôknek. A bábtechnikai kategóriák sem teljesen „tiszták”. A bábosoknak nem is nagyon érdemes a bábok osztályozására törekedniük, hiszen a bábjáték lényege a kreativitás, az, hogy mindent újra és újra másképp is ki lehet találni. Tehát minden kategóriát fel lehet borítani. Mégis ezt a megoldást választom e szakmai segédanyag egyik rendszerezô elvének, mivel a többféle szempontrendszer alkalmazásával gondolataim átláthatóbbá válnak. A bábtechnikák rendezésekor elôször a mozgatási irányok szerinti – alulról, felülrôl és hátulról mozgatott bábuk – csoportosítást használom. A mozgatási irányból történô csoportosítás csak az egyik a sok szempont közül. A késôbbiekben másokra is kitérek.
A bábmozgatás iránya szerinti felosztás 1. Alulról mozgatott bábok 1.1 Kézre húzott bábok 1.1.1 Kesztyûs bábok (zsákbábok, kesztyûbábok, kézi bábok)
− A teljes kézfej a bábuban van, a kéz adja a figura kifejezô mozgásait, így a kapcsolat közvetlen a játékos és a bábu között. − Fôleg paraván fölött játszunk vele. − Általában textilbôl készül.
Kesztyûs báb A rút kiskacsa, Kolibri Színház, tervezô: Gyarmathy Ágnes, rendezô: Székely Andrea
BÁBJÁTÉK
25
1.1.2 Ujjbábok (gyûszûbábok)
− Elsôsorban óvodában használjuk kicsiny mérete miatt, ezért is áll nagyon közel a kisgyerekekhez. − Mozgását a bábuban lévô ujj adja, ugyanúgy közvetlen a kapcsolat a játszó és a báb között, mint a kesztyûs bábnál. − Mozgatása könnyû a kisgyerek számára is. − Általában textilbôl készül.
1.1.3. Kézjáték
− Nem konkrét bábokkal, hanem a kezekkel való játék. − Nem tipikusan bábtechnika, inkább bábjátékos forma, mikor kezekkel, gesztusokkal játszunk el egy-egy történetet. − Lehet csupasz kézzel és lehet színes kesztyûkkel játszani. 1.2. Botos bábok 1.2.1. Titiri bábok
− A betlehemes játékból ismerjük, mozgatási rendszere egyedi, a figurákat alulról, a színpad alján kialakított kis vájatokban mozgatjuk, a figurák térben való mozgása kötött rendszerben történik egyfajta „KRESZ” szerint. − Kisebb botokra textilanyag kötözésével alakítjuk ki a figurákat. 1.2.2. Fakanálbábok
− A fakanál feje a bábu feje, a nyelére lazán kötjük fel a textilanyagot, hogy az anyag szabadon tudjon repülni, s ezzel kifejezô mozgást adjon a figurának. − A fakanálbáb arca sík, ezért mozgására a síkbáb mozgatásának szabályai érvényesek. − Bábtáncoltató játékokban, népi játékokban sûrûn használják. − Ritmikus mozgatásával a gyermekek ritmusérzékét fejleszti. − Könnyen, hamar elkészíthetô.
26
SZÉKELY ANDREA
1.2.3. Nagyméretû botos báb
− Fôleg szabadtéri rendezvényeken vagy nagyméretû teremben, színpadon jelenik meg. − Készítése hasonló, mint a fakanálbábé, de a feje kitömött, és a mérete sokkal nagyobb. − Néphagyományok alkalmával, pl. kiszejáráskor látható. 1.2.4. Pálcás bábok (vajang figurák)
− A figurát a ruha alatti tartórúddal tartjuk, de a kezeken is található egy-egy mozgatópálca (ez lehet vékony fapálca vagy drót-/acélpálca is). − A kezekre szerelt pálcák szép, kifejezô mozgást biztosítanak a figuráknak. − A tartórúdon lehetnek még egyéb, a fejmozgást segítô szerkezetek (gapit) is, mellyel a természetes emberi mozgást próbálják meg utánozni.
Pálcás báb Mesék Mátyás királyról, Vaskakas Bábszínház, tervezô, Matyi Ágota, rendezô: Székely Andrea
1.2.5. Árnyjáték (indiai típusú)
− Az indiai árnyjátékban a fényforrás a vászon mögött van, a játékos a vászon alatt helyezkedik el, és a figurát a fényforrás és a vászon között mozgatja alulról.
Más írásmóddal: wayang.
27
BÁBJÁTÉK
− A fényforrás és a vászon közötti távolság növelésével és csökkentésével a kép nagysága és élessége változtatható. − Az árnyfigurákra alulra (vagy felülre) tartóbotot vagy pálcát helyezünk el.
Árnyjáték Tücsök és a hangya – Tél, tervezô: Büky Béla 2. Felülrôl mozgatott bábok, marionettek Minden marionett felülrôl mozgatott báb. Lehetnek aprók (5-10 cm), de hatalmasok is (150 cm – szicíliai marionettek); plasztikus, de síkfigurák is (pl. papírszínházak, árnyjátékok). 2.1 Zsinóros marionettek Egy vagy több zsinóron mozgatott bábu, a zsinórokat egyenként egy marionettkeresztre kötözik fel. 2.2 Vezetôpálcás marionettek A bábu fejébôl kiálló drót- vagy fapálca segítségével tartják a figurát, a végtagokra általában zsinórokat kötnek, amelyet szintén a marionettkeresztre kötöznek. 3. Hátulról mozgatott bábok 3.1 Bunraku A Japánból származó bábszínházi forma különbözô variációi találhatók meg Magyarországon és Európában 3.2 Feketeszínház Olyan színházi technika, ahol minden fekete, és csak a fénysávokba betartott figurák, díszletelemek, tárgyak láthatóak. Egyik típusa az UV-fénnyel való játék. Varázslatos hatást lehet vele elérni, de komoly technikai igényt kíván.
28
SZÉKELY ANDREA
3.3 Árnyjáték (kínai típusú) A fényforrás a vászon fölött van, tehát a vászontól távolabb esô dolgok árnyai már nem látszanak. A bábut teljesen a vetítôvászonra kell nyomni, ezért a figurák mozgatópálcáit a bábra merôlegesen helyezzük el. Szép, ha áttört felületeket, és színes fóliákat, csipkés anyagokat használunk az árnyfigurák készítéséhez. 3.4 Tárgyjáték
− Nem kell feltétlenül hátulról mozgatni, de ha pl. Egy asztalon játsszunk a tárgyakkal, akkor ez a megfelelô mozgatási forma. − Lényege, hogy valóságos használati tárgyakkal játszunk el történeteket úgy, hogy a tárgyak megôrzik saját tulajdonságaikat, de jellemeket, típusokat, karaktereket ábrázolunk velük. − Lehet olyan játék, amelyben a tárgy önmagát jelenti, csak életre kel. − Lehet olyan játék, ahol egy-egy tárgy szimbolizál különbözô embereket, jellemeket. − Lehetnek összeszerelt, összeépített tárgyak, amelyek bábszerûen állnak össze, és speciális mozgásra képesek.
Tárgyjáték Theater de Spiegel (Belgium), tervezô és rendezô: Karel van Ransbeeck
BÁBJÁTÉK
29
A bábok plasztikája szerinti felosztás A bábok plasztikájuk szerint kétfélék: sík- és plasztikus bábok. 1. Síkbábok A síkbábokat az óvodában sokszor használják. Gyorsan elkészülnek, csak ki kell vágni a rajzot, és máris lehet vele játszani. A síkbáb alkalmazása is többféle az óvodában: − a gyerek készít síkbábot – ez azt jelenti, hogy a gyermek rajzol, majd az óvónô segítségével kivágják, pálcára ragasztják a rajzot, s így a kis alkotás életre tud kelni, hamar színpadra tud kerülni; − a pedagógus készít síkbábot ahhoz, hogy egy történetet, mesét eljátsszon a gyerekeknek. Az a tapasztalatom, hogy a pedagógusok ilyenkor egy-egy mesekönyv illusztrációinak átmásolásával oldják meg a figura képzômûvészeti kivitelezését. Az illusztrációk lehetnek jobbak, de lehetnek kevésbé jók is, és ez az átmásolás minôségére még inkább érvényes. Az ilyenfajta bábból és a vele való bábjátékból „csak” az hiányzik, amit az elôzôekben leírtam. Pontosan az, hogy elemzünk, végiggondoljuk, megálmodjuk a darab látványvilágát és funkció szerint kitaláljuk a technikai részt. Nem lenne szép tôlem, ha nem érteném meg ezt a biztonságra törekvô megoldást, hiszen gyakorlatból tudom, milyen sokrétû feladatot kívánok a pedagógustól. A célom inkább az, hogy biztassam a pedagógusokat: a legkisebb mese, történet feldolgozásában is merje saját ötleteit megmutatni. Nem a rajzi tökéletesség a legfontosabb, hanem a gondolat, ami elindítja azt a folyamatot, hogy a történetet el kell játszanom a gyerekeknek – ôk is játszanak nekünk, így leszünk egy szinten.
30
SZÉKELY ANDREA
Síkbáb Háry János, Állami Bábszínház, tervezôk: Bródy Vera és Koós Iván, rendezô: Szônyi Kató A síkbábbal való játék nehézségei A síkbábot vagy profilból, vagy csak elöl-/hátulnézetbôl formáljuk meg. Sokszor tapasztaljuk, hogy csak az egyik oldalát készítik el. Ha így van, a játékot elôre pontosan meg kell szervezni, hogy a profilban lévô figurák egymásra tudjanak nézni, hogy egymással kapcsolatba tudjanak kerülni. Ezt a problémát a legegyszerûbben úgy lehet feloldani, ha a figurák mindkét oldalát elkészítjük, és így a játék közben felmerülô új ötleteket is meg lehet valósítani. A síkbáb mozgatása nem könnyû feladat. Mindig a paraván síkjával párhuzamosan (illetve a síkmarionettek esetében a színpad szélével párhuzamosan) kell mozgatni. Mozgatásuk a föl-le és az oldalirányú billegetésekbôl, döntögetésekbôl áll. Erre a stilizált jelrendszerre kell építeni az egész játékot. A síkbáb testrészei is mozoghatnak külön-külön pálcák, zsinórok segítségével, ezek fokozzák a hatást, a kifejezôbb mozgást. Az óvodások körében ezt a technikát használják a legtöbbször, és ez bizonyos esetekben nagyon is helyénvaló. Olyankor, amikor az a fontos, hogy a gyerek munkája rögtön színpadra kerüljön, rögtön eljátszhassa azt, amit akar, amiért készült a figura. Ilyen esetben nem is probléma, hogy láthatóak-e eléggé a figurák vonásai vagy sem, és az sem probléma, hogyan mozgatják. A kisgyerekek általában a síkbábokat ösztönösen úgy lengetik a paraván fölött, mint a zászlókat. Ha a játék funkciója, hogy most rögtön játsszuk el a történetet, akkor így is jó. Akkor fordul visszájára a hatása, ha beleszólunk (nem látom,
31
BÁBJÁTÉK
kihez beszél a bábu, túl magasan tartod, fordítsd felém stb.), amikor kívülrôl utasítgatjuk a játékot. Azt akartam érzékeltetni ebben a részben, hogy amennyiben nem a spontán játék hozza létre a síkbábbal való bábozást, úgy nagyon sok nehézség, visszásság lehet az alkalmazásában. De nem akarom senkinek a kedvét elvenni ettôl a technikától, hiszen ugyanolyan varázslatos, mint a többi bábos forma. Amennyiben a síkbábos játékkal igazi élményt szeretnénk nyújtani egymásnak, és ezt burkolt formában, a bábtechnika használatával akarjuk megsegíteni, akkor a következôkben leírt formákat ajánlom. Két olyan különös világot említek a következôkben, a papírszínházat/dobozszínházat és az árnyjátékot, ahol a síkbábot az óvodában a pedagógus és a gyerek egyaránt kifejezôen tudja használni. 1.2. Papír- vagy dobozszínház A papírszínházaknak hagyománya van Európában. Kis dobozokban alakítjuk ki a nagyszínházhoz hasonló makett színpadot, amelyben papírbábokkal játszunk. A dobozt elöl, felül és oldalt kivágjuk, csak a hátsó lap és a sarkok tartják össze a dobozt. A háttereket a hátsó lap elé helyezzük, a figurákat felülrôl marionettként vagy oldalról papírcsíkokra helyezve csúsztatjuk be a kis színpadra. Ezt a dobozt meg is emelhetjük, és az alján vájatokat vághatunk ki, s akkor létrejön egy olyan szerkezet, amelyben a már említett titiri játékot játszhatjuk. Egy ilyen varázslatos dobozszínház a teljes színházi illúziót el tudja vinni az óvodába. A síkfigurák mozgatása ebben a formában sem könnyû, de a kis tér és a geometriailag szabályos környezet segíti a párhuzamos vonalakon való síkjátékot.
Családi bábszínház, Prága
32
SZÉKELY ANDREA
1.3. Árnyszínházak Az árnyjátékot fentebb két helyen is megemlítettem, az alulról mozgatott botos [indiai], illetve hátulról mozgatott [kínai típusú]) játék). Itt is tapasztalható, hogy bár a kétféle árnyjáték mozgatási iránya más, hatásának lényege a fény és a báb viszonyából jön létre. Az árnyjátékban általában síkbábokat használunk, de természetesen lehetnek más megoldások is. Sokszor elôfordul, hogy egy meglévô figura vagy a játszó ember árnyékát is beillesztik az elôadásba. Mindkét típusú árnyjáték egyszerû formájában alkalmazható az óvodában. Az indiai típusú árnyjáték olyan, mintha este az olvasólámpa fényében próbálgatná az ember a fény és az árnyékok játékát, ezért ez nagyon közel áll a gyerekekhez. A fényforrás a vetítôvászon (ez lehet lepedô vagy ennél jóval kisebb anyag is) mögött helyezkedik el, a lámpa és a vászon közé tartjuk (boton) a figurát. Ha közelebb tartjuk a vászonhoz, az árnyék kisebb és élesebb lesz, ha távolabb, akkor nagyobb és életlenebb. A pedagógus és a gyerekek is bátran tudják használni. Érdekes, hogy míg a síkbáb mozgatása a paraván felett a párhuzamos tartással nehezebb, az árnyjátékban – mivel a játszó az árnyképet látja – rögtön önmagától is kijavítható. Tehát nem a rászólás, az idomítás, a betanítás lesz a fontos, hanem az önellenôrzés, az önkorrekció. A kínai típusú árnyjátékban a fényforrás a vetítôfelület fölött van, és a figurákat hátulról mozgatjuk. A figurát teljesen rá kell nyomni a bábot tartó pálca segítségével a kifeszített vetítôvászonra, hogy látható legyen. Ha nem fekszik rá teljesen a vászonra, a képe nem látszik. Így lehetséges az is, hogy a figurára merôlegesen szerelt bábot tartó rúd sem látszik. Ennek az árnyékát is a fölülrôl jövô fény mossa ki. A bonyolultnak tûnô technika egyszerûen létrehozható kis paravánnal és olvasólámpákkal is. Ebben az esetben a felnôttnek és gyereknek is arra kell törekednie, hogy a kifeszített felületre teljesen rányomja a figurát, tehát ez ad biztos támaszt a játékhoz. Az árnyfigurák elkészítése nem sokkal idôigényesebb a festett, rajzolt síkbábokénál, de komplexebb elôkészítést, másféle kigondolást és megoldási módokat igényel. A papírszínház (dobozszínház) és az árnyjáték nem pótolja, nem helyettesíti a rögtönzött síkbábbal történô gyerekjátékot. Tudnunk kell, hogy a síkbábbal való pontos játék nem olyan alapképesség, amit az óvodának tervszerûen be kellene ütemeznie, nem lehet célja a bábozásnak. Tehát a gyereket hagyjuk szabadon játszani. A fentebb írt módszerek, ötletek,
33
BÁBJÁTÉK
eszközök segíthetik a pedagógust abban, hogy olyan síkbábos technikákkal próbálkozzon a gyerekekkel, amelyek játékukat élvezetessé teszi mások számára is.
Karagôz játék, Apay Ekler elôadás közben
2. Plasztikus bábok A bábuk megfogalmazási módja többnyire plasztikus formában történik. A sokféle plasztikus bábu esetében a figura technikai jellemzôje határozza meg a mozgásokat. Ez a fajta képzômûvészeti megfogalmazás megkönnyíti, természetesebbé teszi a játékot. Egyes formákban pl. a feketeszínházi báboknál a mozgató-, illetve tartórúd láthatósága viszont korlátozza a mozgatást.
Közvetett és közvetlen bábozás Ha a kisgyerek játékáról van szó, fontosnak tartom kiemelni ezt a kétféle csoportot, mivel egészen más érzés olyan figurát mozgatni, amelyben benne van a kezem, és más, amikor valamilyen eszköz, egy áttétel segít abban, hogy megmozdítsam a bábot. A közvetlen mozgatási formába a kesztyûs, az ujj- és a bunrakuféle bábokat sorolom, s ezt kiegészítem a kézjátékkal. A közvetett mozgatásúak közé tartozó pedig minden olyan figura, amit egy szerkezettel, bottal, dróttal, zsinórokkal és nem közvetlenül a testbe bújtatott kézzel mozgatunk. Természetesen lehetnek olyan figurák is, ahol a kétféle technika együtt van
34
SZÉKELY ANDREA
jelen. Többször hivatkoztam, arra hogy a bábjáték kísérletezô mûfaj, és szereti vegyíteni a különbözô technikákat is. 1. A bábok közvetlen mozgatása 1.1. Kesztyûs bábok A kesztyûs bábokba bele kell bújtatnunk a kezünket, s ez segít abban, hogy teljesen belehelyezkedjünk, szinte belemerüljünk a figurába. Azt az érzést adja, mintha egész lényünk a figura testében benne lenne, a személy szinte eltûnik a bábban. Amikor a kezünk benne van a bábuban, a kis figura átveszi a kéz minden rezzenését, átjárja az élet, így közössé válik a mozgató személy és a báb vérkeringése. Ez adja a kesztyûs báb hatalmas erejét. 1.2. Ujjbábok Az ujjbáb kicsinysége miatt is nagyon közel áll az óvodás korú gyerekekhez. A figura, mint a kesztyûs báb is, átveszi a kéz finom mozgását. Mozgása nagyon egyszerû, stilizált. Parányi, ezért belefér a gyerek tenyerébe, szívesen babázgat vele. Játékaiban a kis bábu fölé helyezkedhet, felnôttként viselkedhet vele. 1.3. Bunrakuszerû bábu A bunrakubábot és a hasonló elven elkészített figurát is többen mozgatják. Szép példája ez a játék annak, hogy több ember hogyan képes együtt gondolkodni, együtt lélegezni. A bábu harmonikus, összerendezett mozgatásához teljes egymásra hangolódás szükséges. A játékosok a gondolataikat közösen fogalmazzák meg, és cselekvési formákba öntik, amelyeket a játék során azonos érzelmi állapotban, azonos koncentrációval, és azonos intenzitással közvetítenek a nézôk felé. A mozgatók száma lehet két vagy több személy is, hiszen nem a japán hagyományt próbáljuk meg leutánozni, csak európai átértelmezését alkalmazzuk a bábszínpadon. Az óvoda nem igazi terepe ennek a játéknak, a pedagógus esetleg megpróbálkozhat egy-egy figura kialakításával. A valósághû mozgatás életszerûvé teheti a figurával való játékot, és elbûvölô lehet. 1.4. Kézjáték A kezekkel való játék viszont használható az óvodások körében. A mezítelen kezünkkel, gesztusainkkal való játék közel áll a kisgyerekhez is. Kezünkkel szimbolizálhatunk növényeket, tárgyakat, embereket, és kifejezhetjük vele érzéseinket is. Megjeleníthetünk hangulatokat, fogalmakat. Mezítelen vagy színes kesztyûs kezével a legkisebb gyerek is megjelenítheti a természeti jelenségek, a víz, a tûz, a
35
BÁBJÁTÉK
szél mozgását. Hatalmas pusztító tûznyelvek, az alig pislákoló lángok mellett melegedô emberek, állatok kézzel való eljátszása jó téma az óvodában. Ugyanilyen szép pillanatok születhetnek a hömpölygô víz vagy a hatalmas orkán szörnyû erejérôl vagy a napfény melegétôl éledô természet megjelenítésébôl. A gyermek belsô hangulatának kivetítése történhet meg ezekben a játékokban. Az is nagyon felszabadító érzés a játékos számára, hogy nincs benne semmi kötöttség, úgy mozgatja a kezét, ahogy neki tetszik, ahogy számára kifejezô.
Kézjáték Teatro dei Piccolo Principi (Olaszország)
2. Közvetett mozgatású bábok A közvetett mozgatású bábok hatalmasabb csoportot alkotnak, mint a közvetlen mozgatásúak. Írásomban most a botos, pálcás, marionettfigurákat említem. 2.1. Botos bábok Fentebb már említettem a zászlóként lengedezô síkbábok problematikáját. Ez ebben az esetben is érvényes lehet. A botos bábokat (fakanál bábuk) leginkább a ritmusos, táncos játékokhoz és beszédgyakorlatok alkalmazásakor használhatjuk élvezetesen és eredményesen. Nem fontos mindig a paraván mögött játszani, mivel eleinte nehéz a magasság megtartása, s ez gátolhatja a ritmus megérzését. Ha már jól bánunk a ritmussal,
36
SZÉKELY ANDREA
vidáman énekelünk, és bátran mondjuk a szöveget, akkor érdemes a paraván mögé állni. Azon ne csodálkozzunk, hogy esetleg az eddigi ritmus- és szövegbiztonság teljesen felborul, ez természetes, de a nehezített fizikai körülmények megszokása után hamar visszaáll minden, és a mozdulatok segítségével szárnyra kapnak a szavak is. A fentebb említett paraván elôtti játékforma kifejezetten a csoportos ritmus-, nyelvi és népjátékokra vonatkozik, és nem arra a helyzetre, amikor a gyerek önmaga kíván megnyilvánulni. Amikor a zárkózott gyereknek erre van szüksége, feltétlenül a paraván takarását kell használni, azt kell felajánlani neki. 2.2. Pálcás báb Ez a technika már nagyon nehéz, és veszélyes is lehet a kisgyerek számára. A pálcás báb egyszerû formája is nagy hatást tud kelteni. A varázslatos, csodás lények eljátszásához sokszor használjuk. Ezt a játékot felnôtteknek ajánlom, a pedagógus el tudja vele bûvölni a gyerekeket. 2.3. Marionettbáb Régi bábcsoport-vezetôi emlékem idézôdik fel. Pomázi bábcsoportommal Weöres Sándor Vásár címû versét játszottuk el nyugdíjasoknak. Nagyon nagy munkával készítettük el a produkciót, fakanál marionettekkel játszottunk. (A fakanál feje volt a bábu feje, a nyele a marionettrúd, amolyan fordított fakanálbáb.) A gyerekek kedvesen játszottak, de mégis azt kellett tapasztalnom, hogy képtelenek voltak jól tartani ezeket a bábokat. Az egyik figura ülô helyzetben csúszott végig a színpadon, a másik röpködött, nagyon nehéz volt a figura magasságát bemérniük és azt megtartani. A marionett játékban az is problémát jelent a gyerekek számára, hogy csak felülrôl látják a bábot, és így nem érzik a talajt. Rájöttem, hogy nagyon nehéz a gyerekeknek marionettel játszani. De nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnôtteknek is. Hivatásos bábmûvészek között is vannak olyanok, akik a figurák eltérô mozgatási rendszere miatt nem szívesen játszanak ezzel a technikával. Tapasztalatom szerint a gyermek számára a marionettbábu egy kisgyereket, egy babát jelent. Legszívesebben az ölébe veszi, és a végtagjait a kezével megfogva mozgatja, de ebben a játékban a báb mozgatórendszere, botja, zsinórja, keresztje csak akadályozza. Ugyanakkor nagyon vonzóak számára a marionett emberfigurák, mert olyanok, mint ô, mint a család, mint a társai. A méretbeli különbség viszont azt a jó érzést adja a gyereknek, hogy a bábu fölé tud nôni, hogy nagynak érezheti magát mellette, ezért is akar vele babázni. Említettem, hogy a kis dobozszínházban lehet marionettekkel játszani. Óvodában az óvodások számára ezt a fajta játékot találom megfelelônek. Kisebb térben, kis figurákkal, ahol látható, kontrollálható a gyerek számára önmaga játéka. De ez is a nehezebb játékokhoz tartozik, mert a technikai kötöttségek és az áttétel miatt bonyolultabb az átélés folyamata.
37
BÁBJÁTÉK
A pedagógus viszont bármikor élhet ezzel a technikával. Ha az óvodás nézôje a játéknak, akkor nagyon át tudja élni, hiszen a figurák olyanok, mintha igazából élnének.
Marionettbáb Aucassin és Nicolette, Kolibri Színház, tervezô: Gyarmathy Ágnes, rendezô: Székely Andrea Azt ajánlom, hogy a közvetett mozgatású figurák alkalmazását mindig a pedagógus játéka elôzze meg. A csodák megteremtésében bátran használja ezeket a technikákat, de a gyerekek közelségében, a bábos sarokban, a közvetlen mozgatású bábokat tartsa elöl. Ezeket használják a mindennapi rögtönzésekben.
38
SZÉKELY ANDREA
IV. A bábok anyaga A bábokat anyaguk szerint is csoportokba lehet rendezni. Készülhetnek papírból, textíliából, természetes anyagokból és mûanyagokból stb. Mészáros Vincéné gondolatait idézem: „A kisgyermek számára ugyanis rendkívül fontos, hogy a báb puha, kellemes tapintású anyagból készüljön. Boldogok pl. ha a kisnyúl puha talpával megcirógatja arcukat, vagy kezet fog velük. Amikor a jó óvodai báb jellemzôit kutattuk, megállapításaink forrása mindig a gyakorlat volt. Ismételt tapasztalatok vezettek ahhoz a felismeréshez, hogy a gyerekek a sokféle báb között pásztázva, mindig a kicsiny, a szép, a mérsékelten stilizált, színes és puha báboknál kötöttek ki.” Tehát a bábu sokféle anyagból lehet, mégis a puha, meleg, színes textilbôl készült figura áll a gyerekhez a legközelebb. Ezt mindig tartsuk szem elôtt.
1. A bábu szépsége A bábu „szépsége” nehezen meghatározható. Úgy érzem fölösleges is errôl beszélni, mivel a „szép” mint kategória sokkal szubjektívebb annál, hogy egy bábu kialakításánál fô szempont legyen. A kedvessége már megfoghatóbb. A kedves arc megteremtésének már vannak leírható jellemzôi. A legfontosabbnak viszont a karaktert tartom. A lényeges az, hogy a figurának jellemzô karaktere legyen, hogy tudjam ki ô. A karakteres báb funkciója az, hogy inspiráljon, elindítsa a bábozás folyamatát, kérje tôlem, hogy a lényébe helyezkedjek, hívjon a játékba. Nagyon eltérô az, hogy milyen bábok találhatók az óvodában, illetve milyen bábot tud elkészíteni az óvodás. A fentebb idézett részlet arról szól, hogy milyen bábok legyenek az óvodai polcon, kosárban. Az is kiemelten fontos, hogy milyen figurákat, karaktereket találjunk a polcokon. Óvodás korban az állatfigurák állnak legközelebb a gyerekekhez. Fontos szempont, hogy az állatok között is megtaláljuk az alaptípusokat. Ezek a kedves, ki
Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok. Tankönyvkiadó, Budapest. 1982. 27.
BÁBJÁTÉK
39
szolgáltatott, az áldozati szerepet viselô figurák, illetve a gonosz, ravasz, erôs állatok. Talán a felsorolásból is kiderül, hogy mely állatokra gondolok. Ezeken kívül embert ábrázoló figurákra is szükség van, olyanokra, amelyekkel el lehet játszani a családot, az óvodát, valóságos, illetve mesebeli helyzetben. Szükség van a királyi családra, a szegény ember családjára, ahol teljes a családkép, van apa, anya és gyerekek. Kellenek olyan archetípusok, amelyek a közös tudatunkban élô jókat és rosszakat jelenítik meg. Ilyenek a tündérek, manók, boszorkányok, az ördög és a sárkány. Egy ilyen bábkészlettel már a gyermekekben lévô összes szorongás, félelem kijátszható.
2. A Meseládikó Ezért is készítettük el az óvodák számára a Meseládikót. A Meseládikóban találunk kifejezetten az óvodások kezére és a pedagógusok kezére is megfelelô bábokat. Olyan karakteres figurákat, amelyek hívják a gyerekeket a játékba. A dobozban található egyéb eszközök lehetôvé teszik új figurák gyors kialakítását is, hogy a játékhoz szükséges hiányzó állatokat, személyeket, lényeket hamar beilleszthessük a játékba. Ezek az eszközök a kreativitás megnyilatkozását is segítik. A Meseládikó olyan kis nyitható, csukható bábszínház, amely többféle bábtechnikai megoldás használatát teszi lehetôvé, ezzel segítve az óvodapedagógusok munkáját.
3. Bábkészítés De térjünk vissza arra, hogy a gyerekek nemcsak kész bábokat kapnak az óvodában, hanem készítenek is magunknak. Vajon mibôl? A gyerekek az óvodában a bábkészítéshez papírt, idônként rongyot is kapnak, s ezeket könnyen tudják kezelni. Sokszor beépül a kézmûves tevékenységek közül a nemezelés, amit a bábkészítésben is egyre többen használnak. A kész papír- és mûanyag flakonok, dobozok felhasználása is egyszerû, gyors. A fával már nehezebb a dolgunk, annak megmunkálását az óvodai környezet nem teszi lehetôvé. Viszont a természetben összegyûjtött termésekbôl, virágokból, zöldségekbôl, gyümölcsökbôl is készíthetünk bábokat. Ezeknek az összeillesztése is gondot okoz, de a pedagógus segítségével gyönyörû rögtönzött figurák születhetnek.
40
SZÉKELY ANDREA
Errôl is olvashatunk Mészáros Vincéné könyvében: „… az óvodások örömüket lelik a terményekkel való alkotómunkában. Örömük azonban csak akkor válik teljessé, ha nemcsak létrehoznak egy bábot, hanem azt játékukban a bábszínpadon is felhasználhatják. A gyermeki alkotómunka a bábszínpadon kap értelmet. A megalkotott figurák életre kelnek, s az elkészített eszközök is megtalálják funkciójukat. A terménybáboknál, kellékeknél a bábszínpadon azzal is kell számolnunk, hogy amilyen könnyen és gyorsan készülnek, élettartamuk is olyan rövid. Ezért fôleg egyszerûbb jelenetek és népi játékok eljátszására használjuk ôket.” Két fontos gondolat is megjelenik az idézetekben. A gyerek azért készíti a bábot, hogy játsszon vele, és nem azért, hogy kiállítsák. A bábu lényege, hogy megmozdul, hogy életre kel. Ha bábokat készítünk, ezt a mozzanatot nem lehet elhagyni, mert különben a tevékenység célja nem realizálódik. A terménybábok rövid idejûségére is utal a szerzô. Ez sajnos igaz, hamar elfonnyadnak, szétesnek ezek a figurák, és akkor elvesztik varázsukat. Ezért itt különösen fontos, hogy azonnal szereplôkké váljanak, addig, amíg frissek, vonzóak.
Mészáros Vincéné: i. m. 28.
BÁBJÁTÉK
41
V. Látogatás a bábszínházban Végezetül, de nem utolsó sorban visszatérek arra, amit a bevezetôben pozitívumként kiemeltem. Mégpedig ahhoz, hogy az óvodapedagógusok szívesen viszik a gyerekeket bábszínházba, illetve szívesen hívnak bábcsoportokat az óvodába. Itt két különbözô funkcióról szeretnék szólni. Elôször arról, hogy a bábszínházba járás olyan folyamatot indít el a gyermekekben, ami rászoktatja ôket arra, hogy igényük legyen színházba járni. Ezt a szokást, az igényt már az óvodában kezdjük el kialakítani! Azért is fontosnak tartom, mert tudjuk, hogy sok olyan gyerek van, aki családi háttere miatt csak az óvodai, illetve iskolai közösséggel jut el színházba, színházi elôadásra. Másodszor az óvodában látható elôadások problémáját összegzem.
1. Színházlátogatás Vajon miért más elmenni egy bábszínházba – vagy ahol nincs, a közeli mûvelôdési házba – elôadást nézni, amikor a bábtársulatok felkeresik az óvodákat, és a helyszínre mennek? A kimozdulás, a készülôdés, a „titkos helyre” való közös kiruccanás a közösség életében nagyon fontos momentum. Az eseményre való felkészülés, a felöltözés, a színházi szokások tisztázása, a színházi szertartás megismerése, és az abban való eligazodás mind fokozzák az izgalmat, a várakozást. A bábszínházak, és egyre inkább a mûvelôdési házak is sokkal többet tudnak nyújtani színpadtechnikailag, és ezzel meg tudják teremteni a teljes illúziót, a varázslatot a gyerekek számára. Ennek megteremtése segít a gyerekekben megbúvó feszültségek, problémák kiélésében, a katarzis megélésében. Ezekrôl a hatásokról ne mondjunk le, hiszen tudjuk, nekünk felnôtteknek is szükségünk van erre a feszültségekkel és csodákkal teli élményre. Fontos, hogy az óvodák a színházakkal, a mûvelôdési házakkal felvegyék a kapcsolatot, és azt ôrizzék is meg. A pedagógusok a szervezôk által visszajelezhetnek az alkotóknak, ezzel is segítve munkájukat.
42
SZÉKELY ANDREA
2. Óvodai elôadások Az óvodákat sok elôadó keresi fel. Változó színvonalú elôadásaik közül fôleg a szóbeszéd alapján válogatnak a pedagógusok, több-kevesebb sikerrel. Érdekes, hogy bizonyos társulatok látványos, csalogató reklámanyaga mögött sokkal kevésbé igényes elôadás lapul. Az óvodába eljáró társulatok elônye, hogy helybe jönnek a játékosok. Természetesen kisebb kiállítású, kevesebb technikai segítséget kívánó darabokkal. Ez viszont nem jelent semmiféle minôségi kategóriát, hiszen vannak olyan bábtársulatok, akik néhány eszközzel is csodát varázsolnak, és vannak olyanok, akik hatalmas eszköztárral, technikával is unalmas, érdektelen elôadást hoznak létre. Az óvodába járó produkciók elônye az is, hogy beleférnek egy délelôtti foglalkozás keretébe, nem kell kivinni, felöltöztetni a gyerekeket, és a közlekedésrôl gondoskodni. Természetesen olcsóbb is. Mindkét formára szükség van, amennyiben színvonalas elôadásról van szó.
3. Mire kell figyelnie a pedagógusnak? A színházi elôadásra fel kell készíteni a gyerekeket. A pedagógusnak kötelessége elôzetesen megismeri azt az elôadást, amit késôbb megnéz a gyerekekkel. Ez természetesen nem mindig jöhet létre. Azt azonban mindenképp tudnia kell, hogy mit fognak megnézni. Ezt az információt pedig ossza meg a gyerekekkel. Beszéljenek a megtekintendô történetrôl, és a színházi szertartás fontosságáról is (kezdés, csengô, függöny, fények, zene, öltözetünk, viselkedés, pl. nem eszünk, mobiltelefon kikapcsolása, ha van, a szünet jelentôsége stb.). Ezek a momentumok kiemelt alkalommá teszik a színházi látogatást. A szertartásos elemeket késôbb viszontlátjuk a gyerekek játékaiban is. Sokszor az óvodai szobában a rögtönzött elôadások során fontosabbá válik a szertartás újra-újrajátszása, a csengetés, a függönyhúzás, mint maga az eljátszandó történet. Így a szertartás lesz a játék középpontjában, és ennek a játéknak a keretében dolgozza fel a gyermek az élményt. A bábszínházi elôadást a csoportvezetô pedagógusoknak meg kell nézniük együtt a gyerekekkel – még akkor is, ha látták már a produkciót –, hogy a késôbbiekben az óvodai csoportban tudjanak róla beszélgetni. Így tudják felfedezni a gyerekek játékában azokat a motívumokat, amelyek a színházi élmény során érték a kis nézôket. Azt is tudjuk, hogy egy színházi látogatás elfárasztja az óvodás nézôket. Hagyjuk ôket utána pihenni, feldolgozni az élményt. Nem rögtön az elôadás után fog kiderülni, hogy milyen hatással volt a gyerekre a produkció, hanem valamikor késôbb.
BÁBJÁTÉK
43
A színházban a pedagógus figyelje a közönség reagálását, mert akkor tudja meg, hogy az elôadás mely pontjai izgatták fel a gyerekeket. Vegye észre azokat a különleges reakciókat, amit egyes gyerekekbôl vált ki a darab. Ezeket jegyezze meg és próbálják meg feldolgozni a foglalkozásokon. Érdemes többféle módon felidézni az élményt. Jó módszer a rajzolás, de ez is arra jó, hogy a rajzok alapján tudjunk beszélgetni a látottakról. A beszélgetés során létrejöhet olyan igény, hogy szívesen eljátszanának a gyerekek egy-egy jelenetet. A játékokban többnyire megjelennek a gyerekeket leginkább megérintô jelenetek, amelyeknek a feldolgozásában segíthet a bábos eljátszás.
44
SZÉKELY ANDREA
Zárszó Ebben a bábjátékról szóló szakmai anyagomban segítséget kívánok nyújtani abban, hogy hogyan gondolkodjunk a bábjátékról. Nem volt célom, hogy teljes leírását adjam a bábjáték elméleti ismereteinek, a bábtörténetnek, bábesztétikának, lélektannak stb. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb a szemléleti kérdés. Mégpedig az, hogy hogyan kezdjük el a gyerekekkel való munkát. Gondoljuk át, hogy mit akarunk nekik megmutatni a világból, és miért! Saját kreativitásunkban, játékosságunkban bízva mindent meg tudunk oldani, ha szeretnénk. Ebben a gyerekek, a kollégák és a szülôk is társaink. Remélem, hogy ez az írás az általam képviselt bábos szemléletbôl át tud adni néhány fontos gondolatot, viselkedési módot, a gyerekekkel való bábjátékos munkám elveit. A „Meseládikó” használata pedig remélem, segíti a mindennapos bábjátékos tevékenységet, megkönnyíti a pedagógus munkáját, és örömet szerez a sok kis óvodásgyereknek.
BÁBJÁTÉK
45
Képek jegyzéke Borító: Kislány bábuval – Die welt des puppenspiels, UNIMA Berlin, 1989. 245. 8. oldal: Giuseppe Arcimboldo: A könyvtáros – Taschen, Köln, 2003. 29. 8. oldal: Salvador Dalí: Az emlékezet állandósága – Corvina, 1991. 62. 23. oldal: Kesztyûs báb. A rút kiskacsa, Kolibri Színház, tervezô Gyarmathy Ágnes, rendezô Székely Andrea 24. oldal: Pálcás báb. Mesék Mátyás királyról, Vaskakas Bábszínház, tervezô, Matyi Ágota, rendezô: Székely Andrea 25. oldal: Árnyjáték. Büky Béla terve – Tücsök és a hangya, Tél, tervezô: Büky Béla, Art LIMES Báb-tár I., Tatabánya, 2006.1. 10. 26. oldal: Tárgyjáték. Theater de Spiegel (Belgium), tervezô és rendezô: Karel van Ransbeeck, Theatre music figures objects, Theater de Spiegel, Belgium, 2005. 28. oldal: Síkbáb. Háry János, Állami Bábszínház, tervezôk: Bródy Vera és Koós Iván, rendezô: Szônyi Kató, Selmeczi Elek: Világhódító bábok. Corvina, 1986. 207. 29. oldal: Családi bábszínház, Prága, Art LIMES Bábok és Bábuk Tatabánya, 2003. 1. 73. 31. oldal: Karagôz játék. Apay Ekler elôadás közben, Art LIMES Báb-tár I. Tatabánya, 2006. 1. 69. 33. oldal: Kézjáték. Teatro dei Piccolo Principi (Olaszország) – Die welt des puppenspiels, UNIMA Berlin, 1989. 39. 35. oldal: Marionettbáb, Aucassin és Nicolette, Kolibri Színház, tervezô: Gyarmathy Ágnes, rendezô: Székely Andrea, fotó: Kádár Kata.
A „Meseládikó” tartalma Dobozszínház Árnyszínház Árnyfigurák Kesztyûs és ujjbábok Bábtáncoltató figurák Összeállítható bábkészlet
Az eltérô fejlôdésû és képességû gyerekek a világot, annak megismerését nagyon sokféle úton, idôben eltérô módon fogják fel: van, aki a zene útján; van, aki a kezével; van, aki ... másképp. Ezek a kötetek nem pusztán tanulási segédanyagok, hanem a sokféle, változatos módszerû, megoldásmenetû és szintû utak bejárásához adnak ötleteket. A kötetek – Játszunk? Természetesen!, Kiegészítô segédlet, Néphagyomány, Zenevarázs – összefüggô, ám önállóan is használható anyagok.
