Az ókor vallásai
Tanterv: kollokvium, India és Kína vallásáig fogunk eljutni. tematika van a vizsgához 1. óra Alapfogalmak
Mágia és vallás: Latin, ógörög, perzsa eredetű szó eredetű szó a magia. Mágus
latin átvétel a
görög magosz, perzsa szóra vezethető vissza a mágus szó. I.Dareiosz behistuni sziklafeliratán fordul elő a szó az i.e.6.sz. végén és az i.e.5.sz. elején. Gautamat mágusként írták le.
Perszepoliszi erődítési táblák: Ez egy levéltár. Töredékek találhatók benne (15-20ezer darab). Nagy Sándor égette fel a hadjáratai során. Vannak töredékekben fennmaradt dokumentumok is. Említik a
mágus szót. Ellenőrök az államigazgatásban a mágusok. Állati áldozatok bemutatása, havonta 30 l árpát vagy lisztet, gyümölcsöt írt elő. Dareios egyetlen istenséget tisztelt: Akuramazdat-ot. A hatalmat tőle kapta. A legfőbb állami áldozat bemutatása. Preudo-Platón Kr.e. 4. század mágusok tudományát tanítja, mely a Zarathustrára, Ahuramazda fiára vonatkozik. A méd, ill. perzsa papokat jelölte a mágus szó. Eredetileg a görögök is ebben a jelentésben használták. A mágia jelentése szélesebb értelemben : (vallástudományilag, etnográfiailag) A mágia rituális cselekmény vagy viselkedésforma. Szellemi, intuitív képességek bevetését jelenti: evilági és túlvilági lehet. Frazer-féle felosztás
A mágia két egyszerű alapgondolatra épül:
A hasonló hasonlót hoz létre, vagyis a következmény hasonlít az okára. Ez a hasonlóság törvénye. Homeopatikus vagy imitatív („utánzó”) mágiának is nevezik. Azok a dolgok, melyek egyszer kapcsolatba kerültek ker ültek egymással, azok a távolban is hatnak egymásra, még akkor is, ha közöttük kö zöttük mindenféle fizikai kapcsolat megszakadt. Ez a kapcsolat vagy átvitel törvénye. Szimpatetikus, átviteli vagy érintkezésen alapuló mágiának nevezik.
Kaganov felosztása
A mágikus gyakorlat célja alapján különböztette meg a mágiát:
produktív (serkentő, megszerző) preventív (megelőző, elhárító) gyógyító rontó jósló
Nehéz a mágikus gyakorlatra pontos bizonyítékokat találni. Az emberiség történetének kezdetén
kifejezetten titkos tudománynak számított. Csak következtetni lehet rá képekből, szimbólumokból. Van fekete (rossz) és fehér (jó) mágia.
Hogyan alkalmazzák őket?
homeopatikus mágia: Bármely kívánt eredmény elérhető a cselekmény utánzásával. Nincs fizikai érintkezés. Gonosz célra, rontásként az ellenségnek árthatok. o Pl: Az odjibwe indiánok fából kis szobrot készítettek az ellenségük képmását formázták meg és tűt szúrtak a fejébe. Permi indiánok homokból és zsírból bábut formáltak, és elégették azon az
úton, ahol az illetőnek il letőnek végig kellett haladnia a halál felé.
o
Egyes afrikai vallásokban voodoo babát alkalmaztak.
Jó célra is használták.
Pl: A gyermekáldás elősegítésére vagy a szülés könnyítésére. (produktív mágia) A szumátrai batakoknál a meddő nők babát készítenek. A Babar-szigetcsoportnál (Maluku, Indonézia) a meddő nő hív egy sokgyermekes apát, hogy imádkozzon érte Upuleróhoz, a Nap szelleméhez. Vörös gyapotból babát készítenek, és úgy tesz a nő, mintha szoptatná. A
sokgyermekes apa fog egy madarat és a lábánál fogva a nő feje fölé lógatja. A borneói dajakok fejvadászok voltak. Hívtak a vajúdó nőhöz egy varázslót.
Egy másikat is hívtak, aki egy követ kötött a hasára és eljátszotta a szülést. Adoptáláskor a szülést utánozták. A sarawaki berawanoknál (Borneó-
szigetek) ha egy nő felnőtt férfit kívánt adoptálni, akkor ünnepélyes szertatás közepette, nagy tömeg előtt eljátszották a születést. A kapcsolat így lesz erős.
Az ókori görögöknél Diodórosz szerint: Zeusz Hérát rávette arra, hogy fogadjon örökbe. James G. Frazer szerint még a 19. sz. végén is létezett a Balkánon,
Bulgáriában és a boszniai törököknél. A nő áthúzta a fiút a ruháján. (Aranyág 25.) Pl: Halott embernek az életbe való visszahívására szintén a szülés mozzanatait utánozták.
Az ókori görögök, ha valakit halottnak hittek és visszatért, akkor eljátszották vele az újjászületés rítusát.
A régi Indiában a visszatérő vi sszatérő embernek az első éjszakáját egy zsíros vízzel töltött dézsában kellett töltenie magzatpózban, némán, amíg el nem
végezték felette azokat a szertartásokat, melyeket egy várandós nő esetében végeztek.
Pl: A gyógyítás nagy előnye az volt, hogy a beteg távollétében is el lehetett végezni.
Daganat gyógyítására homeopatikus mágiát alkalmaztak. (A bordeaux-i Marcellas orvostudomány is ilyen volt.) Plutarkhosz azt írja, hogy a régi korok emberei úgy vélték, hogy ha egy sárgaságban szenvedő ember ránéz egy pólingmadárra, és a madár mereven visszanéz rá, akkor a beteg meggyógyul.
Hogyan alkalmazzák őket?
homeopatikus mágia: Bármely kívánt eredmény elérhető a cselekmény utánzásával. Nincs fizikai érintkezés. Gonosz célra, rontásként az ellenségnek árthatok. o Pl: Az odjibwe indiánok fából kis szobrot készítettek az ellenségük képmását formázták meg és tűt szúrtak a fejébe. Permi indiánok homokból és zsírból bábut formáltak, és elégették azon az
úton, ahol az illetőnek il letőnek végig kellett haladnia a halál felé.
o
Egyes afrikai vallásokban voodoo babát alkalmaztak.
Jó célra is használták.
Pl: A gyermekáldás elősegítésére vagy a szülés könnyítésére. (produktív mágia) A szumátrai batakoknál a meddő nők babát készítenek. A Babar-szigetcsoportnál (Maluku, Indonézia) a meddő nő hív egy sokgyermekes apát, hogy imádkozzon érte Upuleróhoz, a Nap szelleméhez. Vörös gyapotból babát készítenek, és úgy tesz a nő, mintha szoptatná. A
sokgyermekes apa fog egy madarat és a lábánál fogva a nő feje fölé lógatja. A borneói dajakok fejvadászok voltak. Hívtak a vajúdó nőhöz egy varázslót.
Egy másikat is hívtak, aki egy követ kötött a hasára és eljátszotta a szülést. Adoptáláskor a szülést utánozták. A sarawaki berawanoknál (Borneó-
szigetek) ha egy nő felnőtt férfit kívánt adoptálni, akkor ünnepélyes szertatás közepette, nagy tömeg előtt eljátszották a születést. A kapcsolat így lesz erős.
Az ókori görögöknél Diodórosz szerint: Zeusz Hérát rávette arra, hogy fogadjon örökbe. James G. Frazer szerint még a 19. sz. végén is létezett a Balkánon,
Bulgáriában és a boszniai törököknél. A nő áthúzta a fiút a ruháján. (Aranyág 25.) Pl: Halott embernek az életbe való visszahívására szintén a szülés mozzanatait utánozták.
Az ókori görögök, ha valakit halottnak hittek és visszatért, akkor eljátszották vele az újjászületés rítusát.
A régi Indiában a visszatérő vi sszatérő embernek az első éjszakáját egy zsíros vízzel töltött dézsában kellett töltenie magzatpózban, némán, amíg el nem
végezték felette azokat a szertartásokat, melyeket egy várandós nő esetében végeztek.
Pl: A gyógyítás nagy előnye az volt, hogy a beteg távollétében is el lehetett végezni.
Daganat gyógyítására homeopatikus mágiát alkalmaztak. (A bordeaux-i Marcellas orvostudomány is ilyen volt.) Plutarkhosz azt írja, hogy a régi korok emberei úgy vélték, hogy ha egy sárgaságban szenvedő ember ránéz egy pólingmadárra, és a madár mereven visszanéz rá, akkor a beteg meggyógyul.
A szülést jelképező átbújtatást gyerekek gyógyítására is alkalmazták a magyarság északi, észak-keleti csoportjainál. Tyúkot, libát, malacot a létrafokok közt bújtattak át.
Pl: A homeopatikus mágiát gyakran alkalmazzák a vadászat sikere érdekében. A maláj krokodilvadász, ha csalétket tett a csapdába, otthon gondosan ügyelt arra, hogy az étkezés kezdetekor egymás után 3 rizsgombócot úgy nyeljen le, mint a zsákmányállat a csalétket.
Pl: féregűzésre (rovarok ellen): A halott mérő rúd végét dugták a patkánylyukba.
szimpatetikus mágia: Az átvitel törvényéből következik, hogy az a hatás, amit a varázslást végző személy egy tárgyhoz a cselekedeteiből előidéz, előidéződik azon a személyen is, akivel
ez a tárgy valamikor kapcsolatban állt. (pl: az illetőnek egy testrésze) o o
Pl: maláj varázslat Pl: A kapcsolatos mágia jellegzetes területe a rontás mellett a szerelmi mágia volt. A magyarság körében ennek egyik leggyakoribb módja a megétetés volt: haj,
szőrzet, menstruációs vér, anyatej, izzadság. A férfiak vért vagy spermát
étettek meg. Többnyire süteményekbe, pogácsába, borba, pálinkába tették ezeket. Szétválasztó célú mágia: Valamilyen undort keltő dologgal étették meg egymást. A vágyott személy tartozékának megszerzése és viselése volt, saját házában való elrejtése vagy a saját tartozékok viselése volt.(pl: haj)
A homeopatikus és szimpatetikus mágia kapcsolata: Az átviteli mágia mindig együtt jár a homeopatikus mágiával. Az utóbbinak viszont nem feltétele az átviteli mágia. Mindkét mágia
esetében téveszméről van szó.
A hasonlóságot azonosságként értelmezték.
A dolgok között időleges kapcsolatot pedig örökérvényűnek tekintik.
Tabu (tapu polinéz szó, jelentése „tilalom alatt álló” ): Egy sor negatív előírás is alkothatja a mágiát. (Ne tedd ezt, nehogy ez és ez bekövetkezzen. )A hasonlat vagy kapcsolat elve alapján.
A pozitív előírás a varázslat, a negatív tabu. o
Pl: Vadászat és szülés esetén is alkalmazták. A huculoknál (a Kárpátokban éltek) a vadász felesége nem fonhatott, amikor a férj vadászik. Anjuknál (Szahalin-szigete) a terhes nőknek tilos volt fonni vagy kötelet
sodorni, nehogy a terhes nő k belei összecsavarodjanak. Kelet-Indiában tilos volt a vadász háza előtt megtorpanni és megfordulni,
nehogy a vad elmenjen. A közép-celebeszi toradzsáknál senkinek nem volt szabad megállni a vadász
háza előtt.
Mágia és varázslat kapcsolata: A primitív ember úgy véli, hogy mágikus praktikákkal tetszése szerint befolyásolhatja a környező világot. Amikor az embernek ez a naiv optimizmusa elvész és úgy érzi,
hogy ő természetfeletti erőknek van kiszolgáltatva, akkor fordul a mágiához. má giához. A totem védőszellem, egy embercsoport védőszelleme. A totem szó az ojibwe indiánoktól származik, de az etnológia és a vallástörténet általánosan használja. Nem feltétlenül állat, hanem közös ős is is lehet.
Fétis, fetisizmus: Amikor a tárgyaknak különleges erőt tulajdonítanak, és ezért babonás tisztelet övezi az adott tárgyat. Mana-képzet: Az emberektől független hatalom megnevezése a melanéziai szigetlakók nyelvén. Vallástudományi, illetve vallásfilozófiai fogalommá vált a 19.sz.vége óta. Minden
rejtélyes jelenség, rendkívüli jelenség vagy képesség, hatás, erő.
Animizmus: (a latin anima „lélek”szóból ered ) A vallás kezdeti fázisa. Sir Edward Burnette Tylor alkotta meg. Lélekkel ruházták fel a természeti jelenségeket is. Tylor szerint az
animizmus kialakulásához az emberi álmok, eszméletvesztés és főként a halál vezetett. Egyegy elszáradt növény, állati tetem, vagy halott ember. Az emberek kettős életet élnek. Az álmot a lélek másik életének gondolták. Az álom illékony, mozgékony, képlékeny, csapongó.
Az animizmus nem önálló vallás, hanem egyes vallások jellemzője. Leggyakrabban és legtisztább formájában a sámánisztikus vallásokban és a sintonizmusban nyilvánul m eg. A lélek: Az eszkimók úgy véli, hogy a léleknek ugyanolyan alakja van, mint a testnek, amelyhez tartozik, csak sokkal légiesebb. Pl: A malájok is emberkének vélik. o o Az ausztrál őslakók szintén. Általában úgy képzelik, hogy a testnyílásokon át távozik a lélek halálakor. A Marquises-szigetek lakói befogják a haldokló orrát o rrát és száját, nehogy eltávozzon az o
illető lelke. A lélek védelmére foganasított intézkedések: intézkedések: A primitív népek körében az alvót alvót nem szabad felébreszteni, mert akkor a lélek távol jár, jár , és nem tud visszatérni. Pl: dél-amerikai itonamák o celebeszi alfusok o az Aru-szigeteken o
Az ősember-hiedelem Paleolitium (őskor/pattintott kőkor): Afrikában a Kr.e. 2,5 millió mi llió éve kezdődött. A túlvilágra vonatkozó hiedelmek: Középső paleolitikumban (Kr.e. kb. 80000-35000 éve) kezdődtek a szándékos temetkezések. A holtakról való tudatos gondolkodást a
o
tudósok a túlvilági életbe vetett hit. A rituálék kezdetei. Emlékanyag: o
barlangrajzok: Vadászmágia vagy termékenységi mágia. Olyan csordákat
ábrázolnak, melyek…
pl: Las Caux Vézere-völgyében egész barlangrendszer van (250 km hosszú és 30 m széles) Skorpióábrázolás a Chauvet-barlangban 6000 éve alatt készültek a barlangrajzok veszélyes állatokat ábrázoltak. A Chauvet-barlangot 1994-ben fedezték fel. Kr.e. 33000-30000 közé tehető a keletkezése. Az emberábrázolás ritka, nem jelenik meg a vadászó ember (pl: álcázott vadász, varázsló). A barlangrajzokon nem a vadászmágia figyelhető meg. Kultikus
helyek. Mágikus tevékenységet is folytattak. Elsősorban termékenységi és beavatási szertartások voltak. 1868-ban fedezték fel az Altamira-barlangot. A 20. század elejéig hamisítványnak hitték.
Csontból, agancsból készült állatszobrocskákra bukkantak és kőlapokra készült
o o
karcolatokat is találtak. pl: Vénusz-szobrok willendorfi Vénusz (11 cm magas, Kr.e. 25000 év) termékenységi jelkép a csorda termékenysége is fontos volt vallási célra emelt építmények áldozatok
Neolitikum Templomok: Az egyik legkorábbi templom a jerikói tell alján került elő: 3,5x6,5 m-es o épület totemoszlopokkal Kr.e. 9000 körül. Állandó települések: Akár több hektárnyi kiterjedésűek is lehettek. pl: Çatal Hüyük,a o Közel-Kelet legnagyobb neolit települése Kr.e. 7000 körül keletkezett és gyorsan
o
fejlődött. Egyenlőség volt. Nem az oszló hullát temették a padka alá. Fegyverek kerültek elő. A tetőn keresztül közlekedtek. Minden évben újrameszelték a falakat. Isteneik: pl: Termékenység istennő leopárdos trónuson (Çatal Hüyük). A bikakultusz nagyon ősi. Domborműves formában fordul elő, de freskókat is láthatunk. Vagy terhesen, vagy szülés közben ábrázolták az istennőket.
09.27. 2. óra
Templomok: Göbekli Tepe (Törökország): A világ eddig ismert legrégibb templomai Dél-Törökországban
vannak. Ezek régészeti maradványok. Kőköröket fedeztek fel. Vannak közöttük 5,5 méteresek is. Súlyuk 15 tonna. Csiszolt kőoszlopok, monolitok. Domborműves ábrázolások találhatók rajta. Legalább 20 körgyűrű rejtőzik egymás mellett. Kb. 6 km sugarú kör. (Kr. e. 10 évezredről - Kr. e. 8 évezredig) Kb. 20 méter az átmérője a köröknek. A kör közepén két T-alapú kőpillér helyezkedik el, melyet felfelé forduló kisebb oszlopok vesznek körül. A szentélyt egy kb. 200 km-es
körzetben élő halászó – gyűjtögető közösségek építették és arra használták, hogy elvégezzék… Figurák is kerültek elő. Klaus Schmidt kezdte ásni ezt a lelőhelyet. Folyamatos építkezés volt. Az építkezések komoly fizikai erőfeszítést jelentettek. pl: Az építők gazellákkal táplálkoztak, mert gazellacsontok kerültek elő. Kb. 100 km-re, Karaca - hegyén bukkantak a vadon élő búza eddig ismert legrégibb, hasznosított/ honosított maradványaira. Nevah Çori-n háziasított növényfajtákat találtak. Máshol is találtak hasonló objektumokat.
Nem a földművelés hozta magával a civilizációt és vele a vallást, ahogy eddig gondoltuk, hanem éppen fordítva történt? Az ember szellemi igényei (vallás) kielégítéseinek szükségletei vezettek el a
földműveléshez?
További templomok: A jerikói tell alján kisméretű épület maradványai kerültek elő. Kr. e.
9000 körül vadászó, gyűjtögető csoport patak pari szentélye lehetett. Neolitikum: Kr.e.10000 – Kr.e. 4000
felmelegedés, jégtakaró, nedves éghajlat, erdős ligetek kialakulása élelemtermelés kialakulása, megindulása Állandó települések jönnek létre. Az emberi élet tartós ezeken a területeken. Kína kialakulása Kr.e. 6000 táján Çatal Hüyük: (Kr.e. 7000 körül) A Közel - Kelet legnagyobb neolit települése. Búzát termesztettek: alakon és tönkölybúza. A hús forrása a tenyésztett szarvasmarha volt.
Egymáshoz ragasztották a házakat. A tetőn közlekedtek. Egy vagy kétszintesek ezek a házak. Kb. 25 m2 kiterjedésűek. Agyagtáblából, vályogból épültek ezek. Kb. 1000 ház alkotta a települést.
Hittek a túlvilági életben. Szobrok is kerültek elő. Termékenységi kultuszra vallanak: bikakultusz veszélyes állatok kultusza (Anatóliai Művészeti Múzeum, Ankara) Lassan nyugat felé terjed a neolitikum.
o
A megalit: A késői neolitikumban jellemző. Az ógörög „megas”, jelentése: nagy és „litos”,
jelentése: kő szóból származik. Megmunkálatlan kőtömböket állítottak fel. Síremlékként állították fel őket. Vannak centrumok, ahonnan továbbterjedtek. Málta megalitikus templomai: (Kr.e. 3600 – Kr.e. 2500) Málta legkorábbi lakói Szicíliából érkeztek Kr.e. 5000 körül. Az első telepesek parasztok voltak, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.
Ggantija temploma (Gozo, Málta): Óriást jelentett. A máltai civilizáció fénykora Kr.e. 3000- Kr.e. 2500 közé tehető. Jönnek újabb telepesek és
benépesül a sziget. Megszakad az a civilizáció. Ggantija: „óriások tornya”. A belső falak lóhere formájúak. A déli templom a legrégibb. A végében mészkőlapokból összeállított oltár áll. Mindkét templomban számos szobor, spirituális dombormű és állatokat ábrázoló díszítés volt.
Mnjadra: Málta nyugati partján található a Filfla - szigettel szemben. Három templomból álló épületkomplexum. Hagár Quim: Egy magaslaton fekszik. Ezek a legnagyobbak. A déli maradt fent a leglátványosabban. Jelenlegi formáját a késői periódusban nyerte el. A máltai Vénsz fallikus monolit áll az oltár helyén. Ta Haġrat: A és B templomból áll. (Kr.e. 3600- Kr.e. 3300) Innen egy
templomszobor is előkerült. (6x4x5)
Tarxien: Valletta külvárosában található templom, beépített területen.
Állatfigurák és spirálos díszítések figyelhetők meg. A tarxieni templom udvarán állt egy szobor. Egy nőalakról lehet szó. Az Anyaistennőt ábrázolta. Meztelenül is előfordulhatnak. (termékenység-istennők termékenységi kultusz) A spirálos motívumok életszimbólumok. A beeső napsugár jelzi a napfordulót. Nemcsak templom, hanem csillagászati objektum is. Áldozati szertartások is kapcsolódtak hozzá. Körökbe vagy sorokba rendezett állókövek Nyugat- Európában: henge: Az Avebury Henge megelőzte a Stone Henge-t. Kr.e. 3100- Kr.e. 2000 között épülhetett. Átmerője meghaladta a 100 m -t is. A nyári nap-éj egyenlőséghez tartozik a tájolása. Áldozati követ is találtak, illetve a sarokkő a sugárút közepén állt. Ilyen még pl: Stone Henge. menkir: Magányos kövek, melyeket függőlegesen állítottak fel. Eredetileg 22 m magasságú volt és 320 tonna becsült súlyú. dolmen: Asztalhoz hasonlítják ezeket az állóköveket. Feltételezik, hogy temetkezési kövek voltak. Ilyen található pl: Walesben. (kősorok: A leglátványosabb kősorok Bretagne-ban vannak.)
A sumerek vallása
Rejtélyes nép. (Kr.e. IV. évezred vége – Kr.e. II. évezred közepe)
A Tigris (erősebb, gyorsabb) és az Eufrátesz (lassabb folyású) alsó folyásán ta lálható Mezopotámia. Termékeny félhold lehet termeszteni. Öntözőcsatornákkal öntöznek. Korszakai: 1. Kr.e. IV. évezred vége – Kr.e. III. évezred közepe 2. Kr.e. III. évezred 3. Kr.e. II. évezred I.fele
Általános jellemzői: politeizmus: Az istent dinginek nevezték és a csillag ékírásos képével jelölték. A démonok többsége
rosszindulatú. Rengeteg démon létezett. Antropomorfok a Kr.e. IV. évezred végétől. Az ábrázoláskor az istenek fejét szarvas tiara díszíti. Az istenek nevében megragadható az antropomorfot m egelőző állapot. Pl: o o o
Lahar Juh Ezinu (vagy Asian) Gabona Enké Teremtőisten
Források: Piktografikus szövegek Uruk III. építési periódusából egyes istennevek, illetve jelképeik. Abu Szalábisz(Nippur): Az istennevek az „A-istenlista”-n találhatók, valamint istenhimnuszok és közmondáslisták,mitológiai témájú irodalmi szövegek.
Lagasból/Gudea enszi korából (Kr.e.22. század) Niringiszi istennő Eniume nevű templomának újjáépítésére vonatkozó írások. A sumer irodalom az óbabiloni korból származik. Az írott… amikor a nyelvet már nem beszélték.
Babilon lett a központ óbabiloni kor: Hammurapi uralkodása I. korszak: Városállamonként külön-külön istenrendszerek vannak. Ugyanazt az istent máshogy nevezik. Valamennyi vallásos elképzelés a termékenységgel áll össze, illetve a vegetációval és
az éltető vízzel. A sumer városok központjában Babilon áll. II. korszak: (Kr.e. III. évezred II. fele)
Vallási szinkretizmus jellemző (egységesedési és keveredési folyamat ). A III. évezred derekára esik.
A birodalmak ideologizálnak. A saját városuk isteneit helyezik előtérbe.
III. korszak:
Az akkádok fejletlenebbek. A sumer beleolvad az akkád vallásba. Más a nyelvük (sémi nyelvet beszélték). Sumer-akkád szinkretizmus mitológia kialakulása a III. évezred végén. A sumer mitológia aktualizáló.
A politikai, gazdasági súlypont északabbra helyezésével a sumer nyelvi…
A sumer mitológia: (Kr.e. III. évezred dereka - Kr.e. III. évezred II. fele) A világ kezdetére vonatkozó képzetek. A világmindenség, Ki-sar (föld-mindenség) a világóceán közepén állt.
belőle kivált An-ki (Ég+Föld) An - Ég és Ki - Föld Lil (Levegő) a kettőt elválasztó anyag. Akkád eposz Enuma elis (sumer eposz képezte az alapját) Dingir An az Ég istene Enki a Föld ura
Enlil
a Levegő ura A világ keletkezése: Rendezett világ kialakulása az istenek teremtő tevékenysége révén. A Juh és Gabona vetélkedése.
10.11 4. óra A sumer vallás (folytatás)
Templomok: (Uruk) Mezopotámia jellegzetes templomépítményei a lépcsős toronytemplomok már a sumer korban kialakultak. Pódiumra épített… A nagyméretű házak alaprajzát követték. Marduk
szentélye minden városban volt. Tornyokkal megerősített kapukon lehetett belépni. Tömjén és folyadékáldozat. A kapuval szemben volt az oltár. Egy asztalra helyezték el az áldozataikat. Kultuszfülke: A cella melletti helyiségben tárolták a kultusztárgyakat.
Istenek tisztelete: A kultuszfülkében trónon ülő vagy álló istenszobrok előtt áldozati asztalok álltak, ezeken helyezték el a napi adományokat. Az áldozati állatokat az udvaron, egy oltáron ölték le. A tell Harmalnál (Mohhamed Ali Mustapha, Iraque Museum) feltárt templom (Kr.e. 19 00) Babilon közelében található. Állam és vallás: A világi és egyházi hatalom eredetileg a király kezében összpontosult (Kr.e.3.évezred II.fele-Kr.e. 2. évezred) sumer városállamok Akkád Birodalom Uruk-dinasztia Óbabiloni kor Kassu-kor
A király a főistennek köszönhette hatalmát. Annak akaratát közvetítette az emberek felé. A vallás a jogban is szerepet játszott. Létezett istenítélet. Területi vita eldöntése istenítélettel. (levélszöveg) Az istenítélet: Egy Mariban fennmaradt táblából ismerjük az istenítélet részleteit, de Hammurapi törvényeiben is van rá utalás, ami azt jelenti, hogy Mezopotámia-szerte elterjedt gyakorlattal van dolgunk.
Akkor alkalmazták, ha egy olyan bűncselekményt akartak bizonyítani, melyre a vádló és a
vádlott szaván kívül nincsen semmilyen bizonyíték. Formája a folyó-próba. A folyót istennek tekintették.
Előkelő személyeknek szabad volt a próbára maguk helyett alacsonyabb státuszú személyeket kijelölni. A férjek utasíthatták a feleségüket, hogy megtegyék helyettük vagy anya a lánya helyett.
Állam és vallás: Később a király főpapi méltóságát külön vallási vezető vagy vezetők vették át (Kr.e. I. évezred). A király számos kultikus aktusban továbbra is nélkülözhetetlen maradt. Az újbabiloni
korban azonban már a templom, a papság játssza a vallásban a döntő szerepet. A király beiktatása a főisten templomában történt. Elvárták tőle, hogy bőkezű adományokkal, építkezésekkel és privilégiumokkal támogassa a templomgazdaságokat és a papságot. A papság: (pl: Marduk-papság) A palotagazdaság mellett a templomgazdaság volt a gazdasági élet fő központja. A papság és a templomgazdaság többnyire adómentesek voltak. Hammurapi uralkodása
alatt adóztak. A papok nagy része nős és családos ember volt. Megengedték nekik, hogy a szentély körzetén kívül lakjanak. Egye-egy pap több hivatalt is betölthetett. Ezekért külön-külön kapta a javadalmazását. A legfontosabb papi hivatalok apáról fiúra öröklődtek papi dinasztiák alakultak ki Templomi hierarchia: Egy-egy templomhoz nagyszámú papság. o
Minden templomnak megvolt a maga főpapja és főpapnője.
o
urigallu pap magasrangú pap mosó- és tisztítópapok
o
kenőpapok
o
ráolvasó, látnok és jövendőmondó papok (madárjóslás, kehelyjóslás)
o
o o
álomfejtő papok zenész- és énekes papok/papnők
o o o
o
siratópapok
„szentélybe lépő” papok a templomgazdaság irányítói, munkásai, kézművesek, földművesek, írnokok, rabszolgák felügyelői Voltak bizonyos templomok, ahol a z alacsonyabb rangú papnők szakrális prostitúciót is folytattak. (Istar-kultusza)
A papnők: A főpapnő neve „Isten nővére” volt, akkádul ’entum’. Magas társadalmi rangja és jövedelme volt, ezért gyakran a királyi család lányai töltik be a tisztséget. Tekintélyét törvények védték. A tisztességre kellett vigyáznia. Házasodnia lehetett, de nem lehetett gyermeke.
Naditum papnők: Ők is az előkelő körökhöz tartoztak. Férjhez mehettek, de nem szülhettek gyermeket. Hogy férjüknek gyermeke lehessen egy alacsonyabb rangú,
sugitum papnőt bocsátottak rendelkezésére, és ő szült a férjnek gyereket. (A sugitum papnő férjhez mehetett és szülhetett gyermeket.) Quadistum papnők: Feladatuk a templomi prostitúció volt. A templom vagy palota zárt részében, a háremben éltek. A quadistum papnők férjhez mehettek, és ezután fátyolt is hordhattak. (Rangos, tisztességes papnők voltak és privilégiumokkal rendelkeztek.) Tevékenységüket nem tekintették erkölcstelennek, megbecsült foglalkozásnak számított. (Hermafroditák voltak.) Komoly bevételt hozott a templomnak. Az istennel való azonosulás élménye.
A laikusok: A levéltárakban fennmaradt mezopotámiai szövegek nem engedtek sok bepillantást nyerni az átlagember vallásosságába. A mitikus történetek végkicsengése: az istenek cselekedeteinek a halandók áldozatul eshetnek. Az istenek haragjukban elpusztíthatják az embert vagy akár az egész
emberiséget. Az ember kiszolgáltatott nekik. Az embernek kötelessége az istenről való gondoskodás. Az emberek és isten közötti kommunikáció lehet közvetett vagy közvetlen. Az istenek üzenhetnek az
embereknek
ómen. Előjelhordozók közvetítik. Az istenek követei. Ezek a jövőbeli veszélyre
figyelmeztették az embert.
A mezopotámiaiak szerint ezek önmagukban is ártalmasak, és ha A követek által nem léptek időben az emberek megfertőződhettek. (pl: namburi rituálék közvetített ártó hatások ellenszerei ezek.) Az isteni harag közvetítői többnyire démonok voltak. A kutya tisztátalan állatnak számított. A kígyó sem volt veszélytelen. A lakosság hiedelemvilága: (istenek és démonok) A lakosság a hivatalos, nagy istenek helyett inkább a
saját városának régi isteneiben, vagy a nagy istenek helyi megfelelőiben hitt. Erős volt a héroszok=félistenek kultusza. (Tammúz, Gilgames, a 7 bölcs) Erős volt a démonokban való hit. kultikus morális jogi higiéniai
természetű előírások betartása
az istenek jólétéről való gondoskodás, vagyis a rendszeres áldozatbemutatás
A meghatározó a mágia és a varázslás volt, illetve az imádkozás. Varázslás és mágia: A mezopotámiaiak szerint a világot szellemek és démonok népesítik be. Vannak jóindulatúak, de többségük ártó lény. A démonok egy része nem tartozott egyetlen isten alá sem. A démonok lehetnek isten követei is.
A mezopotámiai démonok fajtái: alacsonyabb rangú istenségek alvilágból feljött lények elhunytak földön bolyongó szellemei A gonosz démonok betegséget, halált okoznak, zavart keltenek, bajt okoznak.
A hét gonosz: (Szebettu vagy Szibitti „Hetek”) Erra: A dögvész istene. A róla szóló akkád mítosz szerint Anu a földdel együtt teremtette, o majd Erra segítőiül adta őket. A gonosz utukku démonok című igézés-gyűjteményben a 7 gonoszt az utukkukkal o azonosítják. Számos igézésben a heteket jóságos isteneknek tekintik, akik a gonosz démonok o o o
o
ellen harcolnak. Őket egyes esetekben a 7 bölccsel azonosítják. Asakku(k): Namtar isten halálkövetei, a halál megtestesítői. A gallu démonok (újasszír korból terrakotta démonfej Kr.e. 7-6. század) Namtaru és rábisu démonok. Szerencsétlenséget, testi, lelki fájdalmat okoznak az embereknek. Pazuzu: (széldémon) A pusztító déli szél megszemélyesítője. Hanbinak , a gonosz démonok királyának fia. Megjelensése: állatias arc négy szárny madárláb állati mancs skorpiófarok Riasztó külseje, származása ellenére segítette az embereket.
Pazuzu, az ókori Közel-Kelet egyik legriasztóbb küllemű démona. Az ábrázolásokon általában ember formájú, rémisztő fejjel, sas karmokkal és szárnyakkal látható. Szerepe szerint azonban Pazuzu az istenek szolgálatába állt, tehát rémisztő külseje ellenére sem volt gonosz, az újasszír korszakban ( i. e. 883 - 612 ) a betegség szellemeinek legfőbb elűzője. Pazuzu kisebb kőből vagy fémből készült feje közkedvelt amulett volt, melyet elsősorban a terhes asszonyok viseltek, hogy megóvják gyermeküket a gonosz Lamastu istennőtől. A fémből vagy kőből készült lamastu-lapok ijesztő Pazuzut ábrázoltak, aki visszaűzi L amastut az alvilágba. Pazuzu felel ezek mellett még a szelekért, a sáskákért és a viharokért .(Wikipedia)
Lamastu: (démonszerű istennő
alvilági) Teljesen független más istenektől, önállóan cselekszik. Szőrős, oroszlánszerű lény hosszú ujjakkal. A gyermekbetegségek okozója, a gyermekágyi láz démona. Jellegzetes tárgyai az orsó és a fésű.
Bajelhárító amulett Lamastu ellen: Pazuzu amulettel lehetett vele védekezni. A
tárgyon a főistenek jelennek meg az 1. sorban. A hét démont a 2. sorban ábrázolták. A 3. sorban a kurád. Bajelhárítás a szülés után. A férj fekszik be a gyermekágyba. A legalsó sorban Lamastu. Hátlapja: Pazuzu fogja a táblát. Kiterjesztett szárnya és a farka látható.
Lamastu ellen szertartással is védekeztek. („masmáru” tisztító pap) A szülő nő testének meghatározott részeire mágikus köveket erősített és ezután ráolvasást tartott.
A ráolvasás: A démonok ellen ápim papok („ráolvasó”) segítségével lehetett még védekezni. Éa és Asalluhi isteneket személyesítette meg. Az egyén boldogulásában rendkívül fontos szerepet játszottak a személyes védőistenek. Ha egy ember testileg, lelkileg egészséges volt, társadalmilag
megbecsült pozícióval rendelkezett, azt a személyes védőistenével fenntartott helyes viszony kifejeződésének tartották. Ha a viszony megromlott, a szakrális védelem meggyengült, jöttek a csapások. Ha a védőistene az embert magára hagyta, akkor a ráolvasó pap vette át a védőisten funkcióját. A mezopotámiai ráolvasó rítusok jellegzetességei: Nem teisztikusak, hanem formálisak.
A sikerüket, vagyis az ártó hatás megszűnését vagy a kedvezőtlen előjel kiküszöbölését nem az istenek felé irányuló imának, fohásznak, könyörgésnek, hanem a recitálásnak köszönhetik.
A jövőkutatás: Az istenek ómeneket küldenek válságos helyzetekben arról, hogy mi fog következni. Helyesen kellett értelmezni ezeket a jeleket. Állatok viselkedésében, állatok belsőségeiben, a nappali és éjszakai égbolton, a pohárba öntött ital felszínén kialakuló jelekben, az álmokban jelenhetnek meg. Ezekre a területekre jóslatok specializálódtak: máj- és vesejóslás kehelyjóslás: vízre öntött olajjal csillagjóslás (asztrológia): a csillagok konstellációja (szivárványból is jósoltak) álomfejtés(ornomanteia): pl: asszír Álmoskönyv
hemerológia: A kedvező és kedvezőtlen napok nyilvántartása. A kánaáni vallás
Különös tekintettel az ugaritiak vallása politikailag nem alkot egységet. Városállamok sokasága tartozik ebbe a területbe. Fontos terület, ugyanis az áruszállítás itt torkollik a tengerbe. (Kr.e. II. évezred) Kánaán: Ókori terület neve (a mai Izrael, Jordánia, Palesztina, Libanon, Szíria nyugati része). A sémi nyelvet beszélték a nyugati sémi népek. Az egyiptomi Szináj- félszigetet kánaánita nyelveket beszélő népek lakták. Kánaánita-amorita csoport (észak-nyugat). Történeti emlékeztető: Mitanni Birodalom (Kr.e. 1450-Kr.e. 1350) Egyiptomi újbirodalom Hettita Birodalom Asszíria Perzsa Birodalom Nagy Sándor Ptolemaida Birodalom (Kr.e. 301- Kr.e. 200) Szeleukida Birodalom Róma Kánaániták ábrázolása az Egyiptomi Kapuk könyvében. Az amara-kor (i.e. 1391-i.e. 1335) a ká naáni térségben. A Libanoni- hegység: A kánaáni az ún. termékenységi félhold középső részére esik. A
földműveléshez az eső biztosítja a feltételeket.
10.18. 5. óra Elmaradt a szünet miatt.
10.25. 6. óra A kánaáni vallás (folytatás)
További jellemzők: Az istenek eredetileg nem voltak antropomorfok, csak külső, nyugati elő-ázsiai hatásra váltak ember alakúvá. Ez azonban csak részleges volt. A nem antropomorf istenképzetek és
termékenységi szimbólumok továbbra is meglepő gazdagságban vannak jelen a vallásban. Az istenek neve gyakran azonos volt azzal a tárggyal vagy jelenséggel, amit az i sten képviselt. pl: Samu („ég”), Jammu („tenger”), Jarih („Hold”). Erőteljes a termékenységi szimbólumok kultusza:
phallosz-kultusz bikakultusz élőfa-kultusza
ezekhez szakrális prostitúció is kapcsolódik (mindkét nem részéről) Az istenek nevét gyakran tabu védi. Helyette pótnevüket, jelzőiket vagy apellatívumukat (megszólításukat) használták. pl: Balu/ Baál „Úr”, Adón „Uram”, Milkóm/Milk „Király”
Egyes istenek egy-egy város alapítóistenének számítanak. Ezt a városnevek is bizonyítják. pl: Jerikó Jarih (Jerah) városa; Szidón Cidón (Cid) városa. Nem létezett egységes kánaáni-föníciai vallás, sem egységes mitológia. Voltak azonban általánosan elfogadott istenek. Ilyen volt pl: Baál, Él, Anat, Atirat, Attart. Sok a mitológiai azonosság, tartalmi hasonlóság. A Kr.e. II. évezred II. felében léteztek törekvések az egységesítésre is. Ilyen volt Szankhuniathon mitológiája. A Kr.e. 1. évezredben viszont felerősödtek a helyi sajátosságok.
/A görögöket megelőzte e gy kolónia, a föníciaiak (Észak-Afrika, Szardínia, Szicília, Málta területe). Kereskedelmi központokat hoztak létre. Aktív népről van szó. Hangjelölő írás. Tőlük vették át a görögök. A vallási hagyomány gyökerei innen eredtek. Felerősödtek a helyi vallások . Önálló városállamok: Türosz, Büblosz, Szidón, Beritosz. Az észak i szír karavánvárosok is fontosak. A zsidók sémi nép. Azon vitatkoznak a tudósok, hogy Ciprus vagy Kréta-szigetéről érkeztek-e. Kis-Ázsia felé mutató elemek vannak. A föníciaiak aktívak, harcosok. Sok csatát vívtak a zsidókkal. /
Az istenek: Él: Az ég istene. Ő az istenek atyja, a világ megteremtője és az emberiség atyja (ab-adm). A ’mik’,
vagyis király címet viseli, ő a kánaáni pantheon feje. A korai időszakban főistenként mindenütt őt tisztelték. Eredeti neve Ilu, későbbi kiejtése Il, Él (a bibliában Elóhim). Jelentése: eredendők atyja, istenek és emberek atyja. Jelzői: o o o o o
hatalmas bika nagyon bölcs szent irgalmas
barátságos király o föld ura o (Atyja ismeretlen.) Úgy került hatalomra, hogy megdöntötte atyja, Baál- Samém hatalmát. o
Felesége a saját lánya, Atirat/Asirat volt, az istenek ősanyja és újnője. Tőle 70 utóda született. Szent nászukat az ugariti templomi minisztériumokban reprodukálták. A király személyesített meg az istent. Élnek viszonya van saját lányával, Anattal is. Él ezen kívül Sapszaval, a
napistennővel is nemzett isteneket. Összes gyermekét együttesen Banu Elimának nevezik. Él a bolygóistenek nemzetével bizonyítja a férfiasságát. (hegemónia) Termékenység isten: Ő a termékenység forrása. A forrás szerint 2 nőt lepett meg a kútnál teherbe esnek istenpár keletkezett: Sahar (Pirkadat) és Salim (Alkonyat). Mindenhez
az ő jóváhagyása szükséges. Él már nem közvetlenül uralkodik a világ felett. Baál „Föld ura” Jamm „Tenger ura” Mót „alvilág” Hosszú szakállú, méltóságteljes, idős férfi. Szarvakkal ékesített csúcsos tiarát visel a fején. Bika formában ábrázolják, mivel termékenységi isten. Az áldozati névsorokban mindig első helyen o o o
szerepel a neve. Szelíd, türelmes, jóságos és bölcs. Gyengéje, hogy befolyásolható. Baál elveszi deus otiosus. Egy hegy mély gyomrában él. A kétszeres mélység (tehom) tőle a hatalmát forrásnál, mely az édes- és sósvíz forrása.
Attirat/ Asirat: (később Asera) Jelzője: szent.
Él felesége. Ő maga is „Él szülötte”. A mítoszban külön él, valószínűleg, mert a király már tehetetlen öregember. Szeszélyes istennő, aki gyakran elájul és szamárháton közlekedik. Termékenységi istennő. Egy kultikus cölöp formájában tisztelik, mely valójában egy stilizált fa asére/aséra. Bibliai párhuzama az istenként zöld fa, Aséra, akire a próféták átkot szórnak. A
zsidóknál felvetődött az a gondolat a kánaáni hatásra, hogy Aséra Jahve felesége.
Baál: (eredetileg Balu) Ez köznév és nem tulajdonnév. Jelentése: „úr”, „gazda”. A tabu alatt álló nevet helyettesíti. A vihar, a mennydörgés és villámlás, valamint az eső és az eső
által adott termékenység istene volt. Egy személynév is kapcsolódik az ő nevéhez: Ugaritban Hadduként tisztelték. A Közel-Keleten tisztelt sémi viharistennel azonos (Hadad).
Jelzői: o
Baál-Zebul vagy Baál-Zebub= „A vidék Ura”, „Fejedelem”
o
„A Föld ura” Baál-Addir= „Erős Úr” Rakab-Arpat= „A felhőkön lovagló”
o
Hijan-Baál vagy Ailajan
o o
Ugaritnak ő volt a védőistene, az ugariti mitológiának ő a főszereplője. A jót testesíti meg. A meghaló és feltámadó isten. Hu/Él és Asirat fia. Egyes források szerint Dagan fia. Nővére, kedvese és felesége: Anat. Van egy tehén, akivel fiat nemz. Három lánya van: Viszonya volt velük is.
Padaraj („zsírt adó”)
Talaj („harmathozó”) Arcaj („föld”)
Baál sztéléje a Kr.e. 15-13. századból. Az ugariti Baál- templomból került elő. Jobb kezében a mennydörgő buzogánya, bal kezében villámdárda. Székhelye a palotája, mely a Szapán-hegyen
van. A lábai alatt fekvő hullámsor a hegyeket szimbolizálja. Az egyiptomi királyábrázolások jellegzetes póza ez. Baál-Szapán= A Szapán-hegy ura. ő az ugariti Baál Baál Biqá= A völgy Ura Baál Haszór= Haszór Ura (A Holt-tengertől keletre fekvő terület) Baál Peór= A Peór-hegy Ura Baál Hammón= Az áldozati füst ura (Karthágó) Baál Marqód= a tánc Ura (Libanon) Baál azonosítása más népek isteneivel: Az egyiptomiak Széth-tel azonosították Baált. (A hükszoszok főistene volt.) A görögök Zeusz Kaiszosz-nak nevezték (hellenisztikus kor). A rómaiak szerint Saturnus, de Iuppiter Cassius is volt. Az ugariti Baál lakóhelye: Ugarittól 50 km-re fekszik a Szapán-hegy. Ezen áll az ugariti mitológia szerint Baál palotája, melyet Kótar isten építtetett. Kultúrhely, ahol Baál tiszteletére Ugarit
pusztulását követően is, egészen a római időkig fennmaradt.
Anat: (későbbi névformái: Attá, Att, At) Jelentése: „gondoskodás”. Baál testvére és kedvese. Férjeként Resefet is említik. Attribútuma a tehénszarv, néha tehén alakjában is ábrázolják.
Fegyveres, amazon istennő, a vadak és madarak úrnője. A vadászat, a háború és a szerelem istennője. Gyors mozgású. Szűz és szülő. Féktelen, erőszakos, kegyetlen és vérszomjas. Zsidók: A judaizmus előtti időben ő Jahve felesége.
Egyiptomban Széth felesége (hükszoszi hatás), azonosítják Hathorral is. Cipruson is tisztelik. A görögök Aphroditéval, a rómaiak Vénusszal azonosították.
4 szárnya van: Egy pár lebocsátva, egy pár kiterjesztve. Homlokából egy pár tehénszarv nő ki. A szarvak között 6 napsugarat ábrázoltak.
Attar: Az Esthajnalcsillag hajnali alakja. Felesége, Attart/Astar, a Vénusz bolygó. A csatornázás istene, a Baál mítoszokban többször is kudarcot vall. Attart: Az asszír-babiloni Istar-kapu nyugati sémi megfelelője, a Vénusz bolygó
megszemélyesítője. Termékenység istennő, a szerelem és a harc istennője. A lovak, harci szekerek úrnője. Ugaritban a leghatalmasabb és legnépszerűbb istennő. Attar isten felesége. Az egyiptomi Astarte-papirusz szerint Jammhoz, a tenger istenhez adták feleségül. Gyógyító képessége is van, ilyenkor Rasappal (Reshef) alkot egy párt. A Kr.e. I. évezredben a helyi pantheonokban a helyi Baállal alkot egy párt. Ő a város, a törzs úrnője Ba’alat. Névvariációi: Astarta, Astart.
Dagan: (másként Dagon) A földművelés pártfogója. A Kr.e. II. évezred végén az Ugarithoz és a Kánaánhoz közel fekvő Halab-ban fontos szerepet j átszott, mint ősi mezőgazdasági isten. Ugaritba és Kánaánba valószínűleg innen importálták. Kr.e. III.-II. évezredbeli sémi isten. Észak-
mezopotámiai és észak-szíriai térség amorita lakosságának körében. Mari szövegek említik először i.e. 2400-ban. Az Ószövetségben is előfordul. Az észak-szíriai Eblának a főistene a Kr.e. 23-
századtól. Az Eurebius által lejegyzett hagyomány szerint ő Baál apja.
Mót: (eredetileg Mutu, vagyis „halál”) A halál istene és a holtak föld alatti birodalmának ura. A
szél és vágy hívta életre. Külső megjelenése olyan, mint az iszap.Az egész világ feletti uralomra is igényt tart, ezért megöli Baált. Meghaló és feltámadó isten. Anat, hogy megbosszulja Baál halálát megöli, de hét év múlva Mót feléled. Termékenység isten.
Jammu/Jamm: („tenger”) Él elsőszülött fia és kedvence. Hét feje van, sárkányszerű lény. Ő a tenger-herceg. A tenger és a földalatti vizek megtestesítője. Baál ugyan megöli, de feltámad. További istenek: Taautosz: Bölcsesség istene. Kótar: Jelzője: ügyes. Kótar-Haszisz a kézművesség istene. Sahar: Hajnali Szürkület Sahim: Esti Szürkület Resep vagy Resef: Jelentése: lány. A tűz és villám istene. Pusztító isten.
Baál mítoszok: Nincsen összefü ggő történet. A Baál mítosz a termékenység drámája. Az isten
győzelmei a termékenység győzelmeit jelentik a pusztító erők pl: tenger, a terméketlenség, halál Ószövetség: felett. A történetben 7 termékeny és 7 szűk esztendő váltakozik. Bibliai párhuzam József történetében, a Királyok Könyvében. Baál küzdelmeinek köszönhetően biztosítja a maga számára az uralmat az égen és a földön. Ugyanakkor Jamm a veresége és halála ellenére továbbra is a tenger istene marad. Templomok: Baál Hadad temploma Baalath Gebal temploma (Büblosz) Obeliszkek temploma Bübloszból (napszimbólumok)
Kánaáni-szíriai istenek a Kr.e. 5.évezredben és a római korban:
Jellemzők: A tengeri népek inváziója után a helyi sajátosságok felerősödése figyelhető meg. (Ciprus, Kréta, Málta, Szardínia Szicília, Hispánia, Észak-Afrika területén). A helyi pantheonok élén egy-egy Él vagy Baál áll. Él feleségének, Aterának nagyon erős a kultusza. A térség hellenizálódása folytán a sémi istenek gyakran görög vagy görögös formájú néven jelennek meg a forrásokban. pl: Zeusz Kasziosz… stb. A görögök a föníciai mitológiai elemeket is átvették. pl: Adónisz alakját és történetét. A görög-föníciai kapcsolat a görög mitológiában is tükröződik. pl: Európé elrablása. A római hódítással az Interpretacio Romana is végbement: pl: Iuppiter Cassius (=Zeus Kasios =Baál Szapán), Venus Erycina (eryx-i Venus=Asera)
11.08.
7. óra Az akkád vallás
Az istenek: Asztarte kultusza: görög név, sémi istennő. A bronzkortól a klasszikus időkig a Közel – Keleten
akkád: Istár. Termékenységisten, szerelem és háború istene. Rendszerint a főisten női párja az egyes törzseknél. Az arab törzseknél Ilat Asztarte megfelelője. Névelővel: Alilat. feliratok Syriaca határvidékéről. Atargatisz: görögök: Derjetó, Derketisz. Diodórosz műveiben. Askalan főistene. Felsőteste fiatal nő, alsóteste hal. Astart és Anat egybeolvadása. A görögök Afroditéval azonosítják. Egyiptomban is befogadják az isten ek közé. Küthéra (Hérodotosz), Ciprus, Szicília. Erősen hatott a kis-ázsiai istenanya kultuszában. Városvédő funkciója is van.
Hogyan lett halteste? Volt tengeri vonatkozása (az Astarte-papirusz szerint). A tengeristenhez adják hozzá. Mítosza szerint halandóból lett istenné. Állapotos lett és egy tóba ugorva öngyilkos akart lenni. Vízi nimfák mentették meg, de félig hallá változott, a megszületett gyermeke pedig Szíria királynője lett. Szicíliai Diodórosz szerint ez a leány Szemiramisz volt (akinek első férje Óannész). A vízből
kiemelkedő Aphrodité önálló istenként talán közvetlenül Atargatiszból eredeztethető mégpedig annak termékenységi, és Istártól származó szerelmi, érzéki vonatkozásaiból. Ciprus beleillik a kultusz korai görög időkbeni terjedésének irányába. Ovidius elbeszéli, hogy Venus Typhon elől menekülve ugrott az Eufráteszbe, amikor Eros gyermekével volt terhes. Az istennő a vízi nimfákhoz könyörgött, mire két hal megmentette. Ez a két hal alkotja a Halak csillagképet. Lukianosz Hérával azonosította.
Dagan=hal
gabonaistenből tengeristen és a halászok védelmezője lett. Ábrázolása: emberalakban trónon ül vagy oroszlánon. Egyiptomi égistennők fejdíszét viseli. Baetylus= Él háza, isteni kő, amit ma az iszlám tisztel.
Dame de Galera szobrocska a Kr.e. 7-6. századból a Granada melletti Tutugiból. Astarte A rómaiak: Venus Erycinának nevezték. Asztarte kultuszához mindenütt kultikus prostitúció
kapcsolódott. Istennőknek szóló áldozatok között a kasztráció is előfordul.
dea Syria bambükéi
kultusza.
Adónisz: Története a görög mitológia szerves része - Föníciában, Szíriában is. Eredetileg sémi isten. Kr.e. VII. századból görög források: Apollodórosz mitológiája. Zeusz egyedül nemzette? Földi halandó? Egyesek szerint ciprusi (Ovidiusz szerint), mások szerint föníciai. Halandó ifjú volt, akinek származását a görög mitológia különféle forrásai többféle alakban adják meg. Egyesek szerint Kinürasz ciprusi király és leánya, Mürrha vérfertőző kapcsolatából született. Pauszaniasz szerint ugyancsak vérfertőző kapcsolatból született, de ő apjaként Theiász t, az asszürok királyát nevezi meg, miszerint ő tudtán kívül nemzette a gyermeket Szmürna nevű lányával. Apollodórosz merőben más álláspontot képviselt: szerinte Adónisz Kinürasz és Metharmé fia volt. Csodálatos szépsége miatt Aphrodité (a föníciai Astarté) beleszeretett a vadász és pásztor Adóniszba, és vele vadászgatott. A történet egyik változata szerint Aphrodité féltékeny kedvese, Arész ezért vadkanná változott, és a libanoni Afka-forrás mellett megölte Adóniszt. A mítosz egy másik változata szerint a vadkan Apollón volt, aki fia, Erümanthosz megvakítása
miatt állt bosszút az istennő szeretőjén. Adónisz lelke az Alvilágba szállt, kiontott véréből pedig kökörcsinek nőttek. Aphrodité utánament az Alvilágba, hogy felhozza onnan, de Perszephoné, aki szintén beleszeretett, nem akarta fölengedni. Az istennők
vitáját Zeusz döntötte el úgy, hogy Adónisz minden év egyharmadát Aphroditével töltse a föld színén, egyharmadában az alvilágban éljen Perszephonéval, a fennmaradó harmaddal pedig maga rendelkezzen. Ad ónisz később ezt a szabad harmadot is Aphroditének engedte át. Legelterjedtebb verzió: Asszyria királya volt az apja. Anyja a király lánya, Szmürna.
Afrodité büntetése volt, mert nem akart neki szolgálni. Szmürna először fel akarta akasztani magát, de később mégis együtt hált az apjával először sötétben, majd végül lelepleződik. mirhafává változik! (menekülés közben)
Adónisz szépsége megigézi Aphroditét és gyermekként Perszephonéhoz viszi, aki felneveli és nem akarja visszaadni! Zeusz dönt ennél is lesz, annál is lesz. Afroditéval egymásba szeretnek, de Adóniszt halálra sebzi egy vadkan. (Árész vagy
Apollón bosszúja?) Véréből skarlátszínű anemone (szellőrózsa) fakad. Aphrodité lemegy utána az alvilágba, de csak 3 évnyi időszakra kapja vissza.
A történet két növény keletkezésének is a legendája: o
gyantát könnyező mirha
anemona Adónisz halálának helye: Közel-Kelet, Libanon vagy Szidón. o
Esmun: Föníciai gyógyító isten. Az egészség, az élet megújulásának istene. A tavaszi újjáéledő természet istene. Szidón legmagasabb rangú férfiistene.
Szent kövek kultikus tisztelete: Baetye: latinul baetylos, görögül baitülosz, sémi Baeth Élből.
Jellemzője: Él háza. Türoszban, Szidónban és Emésában is tisztelnek ilyen követ. pl: Élagabal templomában (napisten, hemésai főisten, arámi: Ila-Gabal) Caracalla uralkodása 11.15. 8. óra Az egyiptomi vallás
Az egyiptomiak életéről keveset tudunk. (Kr.e. 3-1. évezred) Igen jelentős változásokon ment át a vallás.
A vallás szerepe az egyiptomiak életében: Szerves része volt a vallás az egyiptomiak életének. Az egyiptomi történet nem más, mint vallástörténet. A királyoknak isteni hatalmuk volt, s
eleinte csak számukra létezett túlvilági élet. Az óbirodalom utolsó időszakában templomok köré szerveződött a gazdaság. Az újbirodalom korában igen erős befolyása volt a politikában a thébai Amon-papságnak. Thébaiban theokrácia (istenuralom) alakul ki . A Thébaiban tisztelt Amon hatalmát jelentette. Dél-és Észak kettészakadt. Amon orákulumai az újbirodalom II. felében mind nagyobb mértékben vették át a világi igazságszolgáltatói funkcióit is. A thébai papaság azt is megkísérelte, hogy Amon számára a túlvilág feletti hatalmat is megszerezze. Ez az Ozirisz-hittel szemben eredménytelennek bizonyult.
Források: masztabák o piramisok o o
más temetkező helyek (A Királyok Völgyében temetkeztek az újbirodalomban), a
o
sírkamrák díszítése és berendezése sírfestmények szarkofágok
o
o o o o o o o o o
kanopusz edények usébti figurák templomok obeliszkek istenszobrok amulettek fogadalmi ajándékok feliratok papirusz szövegek: rituális, mágikus szövegek
Jellemzői: o o o o
o o o
áttekinthetetlenül bonyolult vallás nem rendszerezték voltak általánosan elfogadott elképzelések, de mellettük számtalan helyi elképzelés 3000 év alatt újabb és újabb elképzelések, értelmezések jelentek meg, ugyanakkor a régiek is továbbéltek politeista
állat és ember alak, keverék testű lények Hittek egy mindent átható ősenergia, azaz a heka, vagyis a varázserő létezésében, mely kozmikus méretekben befolyásolja a világrendet. Még a teremtő isteneknek is szüksége van a segítségre.
Az egyiptomiak lélekfelfogása: Úgy vélték, hogy az embernek nem egy, hanem három lelke van. Teste, neve, árnyéka van az embernek. ba lélek: o a madár alakja kapcsolódik hozzá (újbirodalmi mozgékony lélekfelfogás) Az égbe száll, ott van a lakóhelye, hiszen maga is
csillagtermészetű.
más vélemény: Nem marad véglegesen az égben, visszatér és a sír közelében tanyázik egy fán.
Nem halhatatlan és nem sebezhetetlen, fogságba ejthető és el is pusztítható. A ba szót alacsonyabb fokú isteni lények jelölésére is használták egyes ősi
városokban. o
ka lélek: Hór (Aubré) ka lelke, mely a király Dahsurban feltárt sírjából kerül elő.
A ka a bahoz hasonlóan nem létezett az ember születése előtt. A magzati időszakban, az anya terhessége alatt egy isten alkotja meg. A lélek egyik fele, amely a születéskor a testtel együtt keletkezik, és a halál után visszatérhet, ha megismeri a testet, és az elég ép. Gyakran ábrázolják a személy mögött állva, annál valamivel kisebb, mezítelen alakként, fején a kahieroglifával (ka-tartásban felemelt kezek) és a személy nevével. Sosem ábrázolt ák a még élő személy ka-ját, csak a királyokét. o
ah lélek: Az ah egy halál utáni létezési forma. A szó jelentett kísértetet is, és üdvözült lelket is. Az ah-ot a bíbic hieroglifája jelölte.
Istenfogalmak:
o o
o
o
neter: nem azonos a mi istenfogalmunkkal politeista vallás: Az egyiptomiak több mint 100 istent tiszteltek. Ezek túlnyomó
többsége helyi jelentőségű volt. Gyakran csoportokba rendezték őket hármasságok (Théba, Memphisz,?) vagy kilencségek (Héliupolisz) alkották egy-egy hely főbb isteneit. Egyes istenek általában tiszteltté váltak. pl: Ra/ Ré a napisten (ő a főisten); Osiris, az alvilág ura; Izisz a felesége; Hórusz, a fiuk és Thot.
Az istenek jellegzetességei: vagy antropomorfak o vagy - állatfejük kivételével - ember alakúak pl: Hórusz sólyomfejű; fia, Hápi o
páviánfejű; Anubisz sakálfejű; Hónszu íbiszmadárfejű … stb. o
vagy esetleg teljesen állat alakúak pl: Basztet (macska formája van); Hathór tehén volt, de nőalakban is tisztelték; Ápisz bika volt.
Egyes isteneknek több megjelenési módja lehetséges: o
Ré története során több más istennel is egybeolvadt, köztük Hórusszal, Atummal és Ámonnal. Hatásköre kiterjedt az égre, a földre és az alvilágra is, több teremtésmítoszban is fontos szerepet tölt be, és a király isteni atyjának is tekintették.
o
Thot, a bölcsesség istene, íbiszfejű ember volt, de a holdat is az egyik megjelenési
o
formájának tartották Széth-et rendszerint emberalakban, de mindeddig azonosítatlan állat fejével
o
jelenítették meg, azonban előfordult tisztán állatalakban is. (Főleg disznó, okapi, és szamár alakban.) A kutyára emlékeztető testű, szögletes fülű, villás végű farokkal ábrázolt Széth-állat valószínűleg kitalált, mitikus lény. Heka általában láthatatlan, de ábrázolták fényként is, vagy sólyomfejű emberként. A nagy istenekkel egyenrangú hatalmat képvisel. Tisztelete elsősorban az egyiptomi történelem korai időszakában virágzott. Memphiszben Ptah és Szahmet istennő fiaként említik. Testvére: Nofertum.
o
szinkretizmus: Egyiptomi jellegzetesség, hogy 2 isten egybeolvad, az új isten pedig mindkét elődje tulajdonságával és hatalmával rendelkezik. (Amon-Ré; Ré és Hórusz egybeolvadása Ré-Harakti; Ozírisz és Ápisz egybeolvadása Szerapisz) Az egyiptomi isteneknek több nevük is volt.
Általánosan tisztelt istenek: Ré/Ra a Napisten: o
Ábrázolása: sólyomfejű ember, ember vagy szárnyas napkorong
Ré bárkán teszi meg útját. Ré nappal az égi folyón, éjszaka az Alvilágban utazik. A nap alvilági kapujában Apophisz kígyó, a sötétség démona
leselkedik a bárkára és el akarja pusztítani őt.
Ré naponta véggihaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig Mandzset nevű bárkáján („Az évmilliók bárkája”). Éjjel az Alvilágon haladt át esti, Meszektet nevű bárkáján. Útján több isten kísérte, köztük Hu, Szia és Mehen, akik segítették és védelmezték az alvilág szörnyeivel szemben; itt a káosz istenének tartott Széth pozitív szereplőként
tűnik fel, mert ő győzi le Apóphiszt, a hatalmas kígyót, aki el akarja nyelni a bárkát. Reggel, miután áthaladt az Alvilágon, Ré újjászületik Nut égistennő testéből. Halála után az uralkodó is csatlakozott Réhez bárkáján; később, ahogy a túlvilági élet „demokratizálódott”, már minden elhunytról úgy o
tartották, Ré bárkájára kerül. Utazásának folytonossága a világ folytonosságának feltétele. A bárkán kísérői is vannak: Maat, az igazság (ő Ré leánya); Hu, a szó; Szilu, a felismerés; Haka, a varázslat; Thot; Ízisz. Kultúrájának központja Héliupolisz, az egyiptomi Iunu volt.
Thot:
A bölcsesség és tudás istene. Az egyiptomiak úgy vélték, hogy ő adta nekik az írás tudományát. Az írnokok istene. Az orvosok patrónusa is volt, az Eberspapirusz receptjeit az előszóban neki tulajdonítják. Íbiszként vagy páviánként, néha emberfejjel ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. Összefüggésbe hozták a Holddal is, talán szent állata, az íbisz
horgas, holdsarlóra emlékeztető csőre miatt.
Szent száma a nyolcas, szent városának óegyiptomi neve, a Hemenu is ezt jelenti. A város későbbi neve Hermopolisz. Attribútumai miatt a görög Hermésszel azonosítják. Ezoterikus körökben
állítják, hogy személye azonos a későbbi korokban beavatott bölcsként tisztelt Hermész Triszmegisztosszal (Háromszor-Hatalmas Hermész). Érdekes módon rokonság nélkül áll az egyiptomi pantheonban. Mitológiája elég terjedelmes. Helye van a Napbárkában, Ré égi csónakjában és jelen van a szív megmérettetésénél, ahol ő jegyzi fel az eredményt.[7] Ő gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széthtel vívott harcok közben (ez a szem lesz az Udzsat-szem, amit védő -amulettként használtak).[4] Ő és Szesat, az írás istennője írják fel a fáraó nevét az isedfa leveleire.[8] APiramisszövegekben néha ő viszi fel szárnyán a halott lelkét az égbe.[9] Fontos szerepe volt az ókori egyiptomi naptár kialakulásában, annak első hónapja is az ő nevét viseli.[6] Van azonban még egy szerepe, egy sokkal fontosabb, ami azonban nem világlik ki egyértelműen az istenség mitológiai szerepéből. Ő a Napbárkában a „Világ Rendjének”
őrizője. Ez Ízisz és Ozírisz mítoszának egy epizódjából derül ki. Amikor Ízisz a Delta mocsaraiban rejtegeti a gyermek Hóruszt Széth haragja elől, az ifjú istent megmarja egy skorpió. Ízisz annyira kétségbeesetten kezd kiabálni, hogy még a Napbárka is megáll égi útján. Az istenek Thotot ugrasztják ki, hogy tegye rendbe a dolgokat. Az isten meggyógyítja Hóruszt, Ízisz is abbahagyja a zokogást, a Napbárka pedig folytathatta útját. o
Ozirisz: (általában sötét) Az Alvilág királya Geb és Nut gyermeke. Nemcsak testvére, hanem férje is Ízisznek. Kultusza egész Egyiptomban elterjedt. Oziriszt testvére, Széth ölte meg, de testvérei, Izisz és Nephtüsz megtalálták holttestét. Feleségével, Ízisszel gyermeket nemzett Hóruszt. Hórusz harcba szállt Széth-tel az örökségért. Az istenek ítélkeztek az Ozirisz ellen elkövetett gyilkosság ügyében. Oziriszt ártatlannak nyilvánították, Széth-et pedig
bűnösnek.
Ő ítélkezik a halottak felett, akik végül vele azonosultak. Az egyiptomiak vele azonosították halott királyukat is, amíg annak élő fiát, az aktuális uralkodót Hórusszal.
o
Ízisz:
Az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a
termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség
szimbóluma, Ozirisz felesége, Hórusz anyja. Eredete nem tisztázott, valószínűleg a Nílus-deltában imádták először; más
egyiptomi istenekkel ellentétben kultuszának nem volt központja. Elsőként az V. dinasztia idejéből maradt fenn említése (ebből az időből maradtak fenn az első irodalmi feliratok), de később vált igazán jelentőssé, mikor több más istennőt is magába olvasztott. Később kultusza elerjedt a Közel-Keleten és egész Európában;
a görögök és arómaiak is tisztelték; temploma épült még a Brit-szigeteken is, és szórványokban még a 6. századi, többségében keresztény Európában is tisztelték. A mai Magyarország területén a savariai Iseum) a kultusz leghíresebb emléke. Ízisz egyik fontos szerepe az elhunyt fáraó segítése volt, így – három másik istennővel együtt (Nebethet, Neith, Szelket) – a temetkezésben is fontos szerepet töltött be, neve több mint nyolcvanszor szerepel a Piramisszövegekben, a kanópuszedények őrzői közül pedig a májat óvó Imszet isten védelmezőjének
tekintették. A fáraó feleségével történő azonosítás vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy Ízisz a fáraó védelmezőjének és később isteni megtestesülésének tartott Hórusz hitvese. Emiatt néha Hathort tartották az anyjának. A Középbirodalom idejére,
amikortól a sírszövegeket a nemesek is használni kezdték, Ízisz szerepe kibővült a nemesek, sőt, a közembe rek védelmezésével is. Íziszt és húgát gyakran ábrázolták koporsókon, kitárt szárnyú nőalakként, akik a gonosztól védik az elhunytat. Az Újbirodalom idejére Ízisz a fáraó anyjaként és védőjeként jelentős, gyakran ábrázolják, amint tejével szoptatja a fáraót. Lehetséges, hogy ez volt eredeti szerepe
és nevének eredete ezzel kapcsolatban áll: több afrikai törzsnél a király trónját „a király anyjá”-nak nevezik, ami nyújthat némi belátást az ókori egyiptomiak gondolatvilágába.
o
Széth:
Az ókori egyiptomi vallásban, Geb és Nut fia, Ozirisz, Ízisz és Nebethet testvére, s Ozirisz gyilkosa. A Piramisszövegek 205. mondása szerint úgy jött a világra, hogy durván kihasította
magát anyja, Nut testéből. Eredetileg a sivatag istene volt, akit hamar a zűrzavarral és a pusztítással kapcsoltak
össze. Széth az egyiptomi mitológiában a "szükséges rossz", az ellenpont, ami nélkül a jó sem létezhetne. Azzal, hogy Oziriszt megölte, a gonoszság megtestesítőjévé vált, mégis harcossága és ereje révén Hórusz (Alsó-Egyiptom) mellett, Felső -Egyiptom védőistene lett, akinek segíts égét Ré napisten is igénybe vette az Apóphisz (kígyó) elleni harcban, s megmentette Rét. Megítélése az egyiptomi történelem során ellentmondásos volt. A középbirodalom
időszakában a királyi hatalom oltalmazójának tartották. Kultuszának csúcspontját a XIX-XX. dinasztia kora jelenti, később mitológiai jelentősége háttérbe szorult, és régebbi ábrázolásait szándékosan tönkretették.
o
Fő kultuszhelyei: Ombosz, Avarisz, Per-Ramszesz és a Nyugati-sivatag oázisai.
Hórusz:
Az egyiptomi panteonban Hórusz Ozirisz és Ízisz fia, az Ozirisz-Ízisz mondakör
harmadik jelentős tagja. A róla alkotott elsődleges elképzelés szerint az ég hatalmas ura. A magasban szárnyaló sólyom a megtestesítője. Az egész eget átfogó madár szemei a hold és a nap, szárnyai átölelik az egész földet. Erre
mutat az egyiptomi kultikus tárgyú ábrázolásban általános művészeti sémává
vált szárnyas napkorong, ez egyben a nappal való kapcsolatára is utal. Az uralkodót megszemélyesítő gízai szfinxet Hóremahetnek, a horizonton levő Hórusznak nevezték. A fáraó magát is Hórusznak nevezi, ennek az istennek földi
megtestesítője; hatalmát is erre alapozza. Hóruszt, az istenkirályt az egyiptomiak kettős koronás, sólyomfejű férfi alakban mintázták meg, s mint aki az ifjúság istenének szerepét is betölti, az egyiptomi ifjúságfürttel és szájához illesztett ujjal ábrázolták. A Hórusz-gyermek vagy anyjának ölében, vagy egymagában, vagy különböző állatokon állva , vagy ülve jelenik meg. Tisztelete végigvonul az egyiptomi kultúra minden korszakán, kultuszhelyei az ország egész területén és Núbiában is megtalálhatók. Ezek közül a legjelentősebbek: Nehen, Edfu, Létopolisz, Momemphisz. A gyermek Hóruszt, akit csecsemőkorában Hathor tehén táplált, megmarta egy skorpió, amikor a Nílus nádasában játszott. A hazatérő Ízisz elkeseredetten fohászkodik testvérével, Nebethettel Ré istenhez kisfia élettelen teste mellett. A nap-bárka megáll a fényes egekben. Ré isten sietve elküldi Thot istent a földre, s az íbiszfejű istenségnek - minden titkos tudását latba vetve - sikerül életre keltenie Hóruszt. A fiú a mocsárvidéken, Széth elől bujkálva sólyomként nő fel viszontagságok közepette. Mikor már ifjonti ereje teljében járt, Ozirisz rövid
időre visszalátogatott a földre, s felfegyverezte fiát és megtanította neki a kemény harc technikáját. Hórusz gyorsan tanult, hisz égett a vágytól, hogy bosszút álljon apja gyilkosán. E bosszúálló harcról szól Hórusz és Széth története. o
Anubisz:
Az ókori egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazója, később a holttestek bebalzsamozóinak istene is. Ozirisz kultuszának elterjedése előtt Anubisz vezette a halottakat az alvilágba. Az ábrázolásokon fekvő sakál vagy vadkutya, illetve sakál - vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg. Az egyiptomiak hite szerint a halál után az ember a holtak kamrájába kerül. Anubisz az elhunyt túlvilági megítélésénél, mint bíró volt jelen, így az istenek bírálójának is nevezték. (A sakál hieroglif jele bírót is jelentett.) Itt Anubisz egy mérlegre helyezi a halott szívét, míg a mérleg másik serpenyőjébe Maatnak, az igazság istenének tollát teszi. Ha a szív nehezebbnek bizonyul, mint a toll, akkor Ammut felfalja a szívet.
A Piramisszövegek szerint Anubisz a holtak birodalmának főistene volt. Eredetileg a napisten, Ré negyedik fia volt, de később ez megváltozott. Plutarkhosz szerint Anubisz Ozirisz és Nebethet fia, akit anyja a mocsárban rejtett el, hogy megvédelmezze Széth haragjától. Az isteni gyermeket Ízisz találta meg és nevelte föl. Amikor Ozirisz elhagyta Egyiptomot, hogy tanítását az egész világon elterjessze, Anubisz kísérte el útján. Amikor
pedig Széth megölte Oziriszt, Anubisz szervezte meg apja temetését. Testét szövettel takarta be, ezzel alkotta meg az első múmiát. Ezért tekintették
Anubiszt a temetési szertartások teremtőjének. Ő tartotta számon a holtak szívét, míg Ozirisz a meghalt fáraót személyesítette meg, akit istenhez hasonlóan feltámasztott. Anubisz feladatai az onban később fokozatosan áthárultak Oziriszre, aki a jelzőit is átvette, Anubisz pedig az Ozirisz misztériumokhoz kapcsolódó istenek körébe került. Thottal együtt részt vett Ozirisz ítélethozatalában. Anubisz nevével sűrűn találkozunk a halotti
irodalomban, abból tudjuk, hogy ő volt az elhunyt testének épségben tartását szolgáló balzsamozásnak, mumifikálásnak az isteni védnöke, sőt egyes elképzelések, ábrázolások szerint ő maga végezte a balzsamozá st. Azt tartották róla, hogy ha rátette kezét a múmiára, akkor varázs révén „Ah” -ba, boldog állapotba, lelki világosságba jutott a halott és ennek az érintésnek a következtében új életre kelt. Anubisz helyezte el a sírkamrában a halott körül a Hórusz-fiúkat, és mindegyiknek adott megőrzésre egy kanópuszedényt az elhunyt bebalzsamozott belső testrészeivel. An ubisz szoros kapcsolatban állt a thébai nekropolisszal, amelynek a pecsétjén kilenc fogoly felett lévő sakálként ábrázolták. o
Hathór:
Óegyiptomi istennő, a szépség, termékenység, anyaság, a vidámság, a részegség
és a zene istennője, égistennő.
Tehén alakban imádták, már a II. dinasztia idején is, de ember alakú ábrázolása is gyakori. Eredetileg a Tejút megszemélyesítőjeként tisztelték; a Tejutat az égi tehén tejének és a Nílus égi megfelelőjének tekintették
Gyakran ábrázolták tehénként vagy tehénfülű nőként szarvakkal, melyek közt a napkorongot tartja; időnként tükörrel kezében, ami a szépségére utal. Ruhája
vörös volt, mely a szenvedélyt jelképezte, bár szent színe a türkiz. Időnként vízilóként is ábrázolták. A fáraó anyjának szerepében ureuszt viselt a homlokán. Arca gyakran díszített oszlopfőket. Hathor eredetileg a teremtő Ré napisten leánya volt. Mikor Hathor apját, Rét, és férjét, Hóruszt azonosították (Ré-Harahti), Hathor helyzete tisztázatlanná vált. Egyes helyeken Hórusz új feleséget kapott, de ez nem oldotta meg azt a gondot, hogy hogyan lehet egy teremtő istennek anyja. Mivel a fár aót Hórusszal azonosították, Hathor a fáraó isteni anyjának számított. Ahol Thot kultusza erős volt, és őt tartották teremtőnek és Ré -Harahti apjának, Hathor vált Thot feleségévé, így azonosítottá k az írás istennőjével, Szesattal, aki a holtak elbírálásánál is tanúskodott. Az Égi tehén mítoszából kifolyólag a Középbirodalom korától kezdve Szahmettel is azonosították, mivel a vérszomjas oroszlánistennő a történet végére békéssé, Hathorhoz hasonlóvá válik. Mindkettejüket azonosították Básztet macskaistennővel is, aki szintén a vidámság istennője is volt, akárcsak Hathor. Később Hathor kultusza beolvadt Íziszébe, a két istennőt azonosnak tekintették.[1] Alakjába beleolvadt egy másik tehén- és termékenységistennő, Bata is. Bata kapcsolatban állt a ba-lélekkel, így Hathor összefüggésbe került a túlvilággal (duat). Ő köszöntötte a holtak lelkeit az alvilágban. Ebben az aspektusában gyakran tekintették az alvilág kapuja őrének, Nehebkaunak a feleségének.
Az újbirodalmi néphitben a szüléskor „a hét Hathor” jelent meg, akik kinyilvánították, mi lesz a gyermek sorsa, hogy fog meghalni.
o
Az egyiptomi mitológia: Többféle elképzelés létezett Egyiptomban a világ
keletkezését illetően. Ezeket nem foglalták egységes rendszerbe. A városoknak meg voltak a maguk helyi istenei és általában ezek közül a főistent tekintették egyben az élő istennek is. A legjelentősebb vallásai központban, Memphiszben, Hermopoliszban, Héliopoliszban egymástól független kozmogónia (világ keletezésével foglalkozott) és theogónia (mitikus elbeszélések az istenségek származásáról) alakult ki. o
Memphiszi theogónia: Memphisz főistenét, Ptahot tekinti az elsőnek, és minden
létező forrásának. Még az istenek is belőle keletkeztek. Ptah antropomorf isten volt. Kezében jogarral, szorosan összehurkolva, múmiaként ábrázolták. Amellett, hogy ősi teremtőisten volt (a kézműveseknek is ő volt a védelmezője). Felesége Szahmet, fia Nofertum. memphiszi triász: Ptah-Szahmet-Norfetum, élükön Ptah.
Szahmet:
Oroszlán feje van, félelmetes, kettős természetű istennő, erős védelmező is lehet, de erejével nagy kárt is okozhat. Betegségdémonok állnak a szolgálatában, ő a járványok terjesztője is.
Ré, a Napisten egyik legerősebb védelmezője, de még ő is nehezen tud ja megfékezni. Ő Ré szeme, mások szerint azonos Ré másik védelmezőjével, Basztettel. A vidámság, a zene, a szerelem istennője. Macskaalakú és macskafejű istennő. Néha azonosnak tekintették Szahmettel. Basztet leghíresebb szentélye Bubasztitban volt. Hérodotosz az ott
lakókra hivatkozva azt írja, hogy az istennő ünnepére vagy 700000
zarándok is össze szokott jönni. Népszerűségének a háttere: A macskát szaporasága miatt
termékenység szimbólumnak tartották. Basztet alakja körül erős népi
vallásosság alakult ki. Söráldozatokat kívánt. Apja, Ré egyik szemének sérülése miatt el akarta pusztítani az emberiséget. Ezt csak úgy sikerült elkerülni, hogy leitatták, és mialatt aludt, visszavitték a mennyországba.
Nofertum: Eredetileg Lótusz volt. Növényistenek közé tar tozott. Később antropomorffá vált és a lótuszt a fején viselte, az egyiptomi kék lótuszt. Az illatszerek istenének tartották. Hermupoliszban Nofertumot a Napistennel, Atummal azonosították. Mint Atum egyik megjelenési formáját gyakran a
„Fiatal Tum”névvel illették. Az ottani teremtésmítosz…
A héliupoliszi kilencek: Héliupolisz, a Nap-kultusz központja. Atun a főisten, az istenek teremtője. Ő és 8 utóda, unokája alkotják a „héliupoliszi kilencek”-et. Atunt a VI. dinasztia
idején Rével azonosították, aki a helyébe lépett, s Atun Ré egyik megjelenési formája lett. Ő lett a „Lenyugvó Nap”.
A világ kezdete előtt csak Nun létezett, a folyékony, végtelen tér, az ősóceán. A kezdetek vizének, a mélységnek megszemélyesítője, ahonnan az istenek legkorábbi generációi születtek (éjszaka a Nap, amikor az Alvilágban utazik, meglátogatja Nunt). Geb és Nut gyermekei, az istenek III. nemzedéke: Ozirisz, Izisz, Széth és Nepthüsz.
Elephantiné-i triász: Hnum és felesége, Szatet, továbbá Hnum leánya, Anuket alkotják az isteni hármast. Kultuszuk központja az Elephantiné - szigeten volt, a mai Asszuán közelében,
az ettől délre eső területen terjedt el. A triász felügyelte a Nílus áradását. Hnum Nun fia volt, kosfejű termékenységisten. Néha 4 szarvval ábrázolták: 1 pár vízszintes, hullámos, és 1 pár csavart. Ez az egyiptomi juhtartásban bekövetkező változást tükrözi (a kos termékenységi szimbólum). Fazekaskorongján ő teremtette meg az embert és annak a- ját, sőt az egész világot is. Jóslatok, kinyilatkozások is tartoznak hozzá.
Thébai triász: Amun és felesége, Mut, továbbá fiuk, Honszu. Eredetileg Amun felesége Amaunet volt. Amunt kos alakban is ábrázolták.
Amon később válik jelentőssé. Korábbi piramisszövegek is említik. A birodalom főistenévé válik. Többnyire emberalakban ábrázolják, néha szárnyai is vannak, ritkábban keselyű. Amon hatalmának emelkedésével nő az ő ? hatalma is.
Az ember létrejötte: Kevés információ maradt fent számunkra. Nem szerepel az ember
keletkezése a z istenek cselekedetei között. A véletlennek köszönhető az ember keletkezése is. A szem az istentől eltávozott. A szem az istentől menekült el. A teremtő sírt dühében és ebből lettek az emberek. Az ember egyiptomi nyelven „remetj”, a könny „remit”. A római korban is létezett ez az elképzelés. A teremtő isten mosolygásából jöttek létre az istenek. Merikaréhoz írt intelmek naphimnusza a forrás.
Az aranykor mítosza és az emberek bűnbeesése: ①A teremtés utáni időkben istenek és emberek közös, boldog világban éltek. A teremtő isten Atun=Ré volt. A félelem, ínség, erőszak, az elnyomás és valószínűleg a haláltól való o
félelem miatt volt harmónia. o
A bűnbeesés:
②Az ember által elkövetett bűnök miatt szűnik meg ez a paradicsomi állapot. Bűnük az istenek elleni lázadás volt, összeesküvés az idő, Ré ellen. Az aranykor mítosza Ré földi királyságát tekinti aranykornak az egyiptomi vallásban, bár ezt a kifejezést az egyiptomiak nem használták.
11.22. 9. óra Az egyiptomi vallás (folytatás 1.)
Egyiptom virágzása III.Amenhotep nevéhez fűződik. A birodalom fővárosa Thébai. Elsődleges
fontosságú istenné vált Amon. Mindketten bőkezűen adakoztak a thébai papaságnak. III. Amenhotep idején Egyiptom a csúcsán volt külpolitikailag. A megerősödő amon papaság volt a probléma. Monoteista vallás: Aton napkultusza (napkorong). IV. Amenhotep neve Ehnaton lett. Új bürokráciát alapított. Nem sikerült kiirtani a politeizmust.
Halálát követően a hadsereg és az amon papaság felszámolják a reformot.
Tutankaton (kiskorú) uralkodó lesz. Feliratos sztélék örökítették meg. Két obeliszket adományozott Amonnak. Amon=Ré isteni adományra hivatkozik. III. Thotmesz: az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia hatodik fáraója. Kisgyermekként került trónra apja, II. Thotmesz halála után. Mostohaanyja, Hatsepszut eleinte régensként kormányzott, majd magához ragadta a hatalmat. Az egyik legnagyobb hódító fáraó volt; uralkodása alatt Egyiptom minden addiginál tovább terjeszkedett. Hatsepszut temploma Dejr el-Bahari templomban van. Különféle kápolnák tartoznak hozzá. Külön szentélye volt Amon Rének. Tutankamon
Amarna-reform: A XVIII. dinasztia uralkodójához, IV. Amenhotephez fűződik. Nagy és kisebb
temploma is volt Atonnak. Nyitott tetejű templomok, oszlopos udvarok voltak. Kisebb szentélyei is voltak a fővárosban. Ehnaton és családja, felesége Nofertiti (Nofertéte). Költő is volt (Naphimnusz). A bürokráciára biztosan számíthatott.
Állattisztelet: A görög és római szerzők az állattiszteletet az egyiptomi vallás
legérthetetlenebb, nevetséges vagy visszatetsző jelenségének tartották. Valójában csak egyes korszakokban jellemző az egyiptomi vallásban: az archaikus korban és a népi vallásosság felé történő nyitás következményeként az Újbirodalomban, a XVIII. századi dinasztia korában. Az archaikus kori állatkultusz: o Az isteneket Kr. e. 3000 táján leggyakrabban állatalakban ábrázolták. Az
állatalak volt a fő megjelenési forma, de nem vonható kétségbe az ember
alakú isten jelenléte. Nem totemizmusról van szó: nem egész fajokat, csak egyes példányokat tisztelnek. Az állatfejű, embertestű istenek tiszteletének első biztos esetei a II. dinasztia korára datálhatók. (Hórusz, Anubisz, Széth, Szobek)
Vannak ugyanakkor kizárólag állatformában (teriomorf) megjelenő istenek is: pl: Ápisz, Mnevisz, Nehbet (Felső – Egyiptom védőistene).
Az óbirodalom korában a teriomorfizmus már nem domináns eleme a vallásnak. Van szent tehén kultusz: Ápisz bika tisztelete az I. dinasztiában. A kutyatemetkezések mágiával kapcsolatosak. Első átmeneti kor, a középbirodalom kora: A XII. dinasztia kora. Abüdoszban 17
o
macska csontváza edényekben eltemetve. Ez a későbbi állattemetkezések előfutárának tekinthető, népi jellegű állatkultusz. o
o
Az újbirodalom kora: Az állatkultusz elterjedése nemcsak a népi vallásosság jellegzetessége lesz, hanem az uralkodók, illetve a hozzájuk tartozó k vallásos cselekedeteinek is a részévé válik. Az állatok halotti kultuszának elterjedése: III. Amenhotep (i.e. 1398 –i.e. 1353) fia, Thotmesz herceg memphiszi főpapi minőségében… Szakkara közelében, a Nílus nyugati partján sírt építtetett Ápisz bika számára. A halott Ápisz emberhez hasonló temetésben részesült, bebalzsamozták. A hozzá tartozó kanopusz edények feliratán
Ozirisznak nevezik őt. A herceg eltemettetett kőkoporsóban egy macskát is, akit a
o
felirat szerint Ozirisznak hívtak. Ehnaton sem szakított teljesen az állattisztelettel. Ahet Atonba vitte és eltemette az elhunyt Mnevisz bikát is. A szent állatok kultuszának elterjedése: Szent állat, juhokból egész nyájat, tartanak a templom mellett (ez nem volt szokás sehol). Sumenuban krokodil – szentélyt tártak fel, mely Szobek isten tiszteletének megnyilvánulása volt.
o
Késői kor: A papaság meggyengült. A népi vallásosság előretör. A Kr. e. II./I. évezred táján zavaros politikai viszonyok. Egy – egy állatfaj, valamelyik egyed vált tisztelt állattá. Némelyek birodalom szerte, mások csak helyi hatókörben. pl : macskák,
íbiszek, krokodilok, majmok, sólymok, keselyű stb. Hermupolisz: Tuna el Gebel: Íbiszkatakombák. (Szakkara) Kb. 100000-re tehető a száma az eltemetett íbiszmúmiáknak, sólymokat, kisebb számban keselyűket. Vannak majmok, kétszintes majom katakombákban. Falba épített fülkékbe ültetett majmok.
Agyagamforák és koporsós… o
Ápisz szent városa Memphisz volt. Nagyobb volt a kultusza. Mnevisz városa Héliupolisz volt. Az Ápisz bika termékenység szimbólum volt. Ptah kultuszához tartozott, templomában tisztelték. Ápisz lehet, hogy azonos Ptah isteni szent lelkével,
földi megjelenésével. Ptah hírnökévé vált. A késői korban Atun egyik formájának mindig csak egy Ápisz volt, illetve Ozirisz legősibb formájának, élő jelképének o
tekintették. Hérodotosz szerint feketének kellett lennie. Ápisz: A palotában papok gondoskodtak róla. A XVI. dinasztiától kezdve az elhunyt bika testét gránitszarkofágokba helyezik. I. Pszammetik idejében a korábbinál jóval grandiózusabb közös földalatti sír épül fel az elhunyt Ápisz bikák számára. Szentté
váltak erre a korra az Ápiszt szülő tehenek is. Ozirisz és Ápisz
Oszarapisz;
Oszarapisz Szarapisz/Szerapisz Az Ápisz bikák temetkező helyéhez kezdettől fogva templom is tartozott. Mivel az Ápisz halálával Osiris isteni természetének a részévé vált, a templomban az elhunyt bikát Osirisként tisztelték tovább. A Serapionban az 1851-ben kezdődő előásatáson Auguste Mariette francia egyi ptológus több mint 100 szfinxet, 24 egyenként 60-80 tonnás gránit szarkofágot, 64 eltemetett Ápisz bikát, számos szobrot, 4 kanopusz edényt tárt fel.
Szerapisz a hellenisztikus korban: Az állam hivatalos istenévé választja. o Görög a hivatalos nyelv ebben a korszakban. Görög módra tisztelik Szerápiszt. o Antropomorf lesz. o
o
o o o
Zeusz jellegű lesz. A fején van egy gabonatároló kosár. Bikafejű, álló férfiként is ábrázolták. Kígyófejű botot tart a kezében. Gyógyító isten is. Rabszolga felszabadító és jóságos isten, illetve alvilági isten. Hádész tulajdonságaival is felruházzák, Jupiter tulajdonságait is ráruházzák. Univerzális isten.
A ptolemaidák főistene lesz. A Nílus áradásának szabályozza. A régi Oziriszt és Ápiszt is tisztelik változatlanul. Ozirisz fontos volt az óbirodalom korától
kezdve. Ízisz alárendelt szerepet játszott a korábbi évszázadokban. A legnépszerűbb isten lesz később.
Római kor: A római korban a birodalom számos területén épültek szerapeumok: Serapis számára birodalom szerte állítottak fel templomokat. Szerapiszt, de az élő Ápiszt is érmeken ábrázolták. Az alexandriai szerapeumot 391-ben rombolták le Theophilus pátriárka és fanatikus keresztény hívei. (Serapis szobra a távoli Hadrianus villából, a Canopus villa serapeumából, Musei Vatican) o
Mnevisz: görögül forrás, óegyiptomi neve Mer-wer volt. Héliupoliszban A tun – Ré kultuszához kapcsolódott a tisztelete. Napbikának tekintették, az ábrázolásokon szarvai
között gyakran napkorongot tart. Ő volt Ré hírnöke, és ő tette lehetővé az igazság felemelkedését Atumhoz. Az újbirodalom korában Herat istennőt tekintették Mnevis anyjának.
Fétisek: o
Héliupolisz: A város egyiptomi neve Iunu, az itt található junun oszlopról kapta a nevét. A
o
másik oszlop bikafej díszítésű volt. „Benben kő” piramis formájú kő. A napkultusszal áll összefüggésben. Atun első tartózkodási helye volt a „benben”. A kő maga Atun. Az obeliszkeke előzménye. Az obeliszkek csúcsát benbenet -nek nevezik. A napisten főnixmadárként emelkedett fel a teremtés kezdetén erre a kőfétisre. Más városokban dombot másképp értelmezik. A „benben kő” héliopoliszi fétis. Csak egy darab volt belőle. Memphiszben: Eme első domb pernotifikációjának…
Obeliszkek: Egyiptom szerte elterjedtek viszont az obeliszkek, amelyek csúcsa a benbent formázta. Az obeliszkek, mint napkőszálak a nap-szentélyek központi udvarán állnak. Kőtömbökből épülnek fel. Az obeliszkek mutatják az emberek számára Ré napisten mozgását. A világ rendjének felállását bizonyítja. Rendkívüli mérnöki teljesítmény. A halottkultuszhoz is
kapcsolódnak. Az obeliszkek kisméretűek. Fontos az alvilágban. A későbbi korban usébti tartóládikák… Nincsenek rajta kezdetben feliratok. Monolitek váltják fel őket. Az obeliszkek, mint fallikus szimbólumok. Ozírisz: itt fallikus szimbólum. Fennmaradtak kicsiny Ízisz és Ozírisz ábrázolásával díszített, belül üreges példányok.
Dzsed-oszlop: (az állandóság, maradandóság szimbóluma) A memphiszi fétisekhez tartozik. Beiktatásuk ünnepén, jubileumi ünnepeken. A király két dzsed-oszlopon hág fel az égbe halála után. Formája jellegzetes. Nem ismerjük az értelmét. A Halottak Könyve a 156. fejezetben Ozírisz hátgerincének mondja. Ozirisz ünnepén is állítanak dzsed-oszlopot. Szemei és karjai is vannak.
Pásztorbot is van a kezében. Ozirisz jellegzetes fejfedője…
Alacsonyabb rendű istenek, démonok: Tele vannak a múzeumok alacsonyabb rendű démonok figuráival. Törpeistenek: Besz bajelhárító, védőisten. Távol tartja a démonokat és a mérges o
kígyókat. A Kr.e. I. évezredben jelent meg először a kultusza. Éjjel, alvás közben különösen fontos az ő védelme. Thoérisz egyiptomi neve Ta-weret, arra utal, hogy eredetileg köze lehetett a ? csoportjához. o
Démonok: Miről lehet felismerni a démonokat? Gyakran valamilyen ijesztő tulajdonságot párosítanak hozzájuk. Fejük helyén láng van. Tüzes a leheletük. Kígyók másznak ki a szájukból. világi túlvilági istenek követei is lehetnek emberre és istenre egyaránt veszélyesek Ozirisz követei Szahmet betegségdémon Haitin: Holtak visszajáró kísértetei. A nagy démonok (Wer, Weret-démonok)
Amit/Ammut nőnemű, krokodilfejű, nyaka, sörénye, víziló volt a hátsó része. Sehová sem lehet elmenekülni (vízi és szárazföldi állat). Ő az Alvilágban a halott faló. Neve felfalót, elnyelőt jelent.
11.29 10. óra Az egyiptomi vallás (folytatás 2.)
Túlvilághit: Kinek van joga a túlvilági élethez? Csak a király lelkének van joga a halál utáni életre. Ezt a temetéskor a sírkamrájában elmondott titkos szövegek biztosították számára. Az V. dinasztiától kezdődően (i. e. 2450- i. e. 2290) a szövegeket már fel is írták a sírkamra falára. A királyok a haláluk után az égbe emelkedtek és az istenek közé kerültek. Ez volt a hivatalos ideológia. Az első átmeneti kor (i. e. 2155-i. e. 2040) zűrzavarai közepette kitudódtak a titkos
piramisszövegek, így a túlvilágba való bejutás… o
o
A lélek útja a túlvilágba: Az ember halálakor a ba lélek és a ka lélek is elhagyja a testet (Ezek nem ö rökéletűek, mindkettő a testtel együtt keletkezett, és az ember életében a testbe volt zárva, az ember nem találkozhatott velük.) A ba lélek sérülékeny, el is pusztulhat. A ka az ember test nélküli hasonmása, az ember életenergiája. Halála után átveszi a test életfunkcióit és őrködik a test és a sír nyugalma felett, vigyáz a halott jó hírére és bosszút áll azon, aki megzavarja a test nyugalmát. A lélek továbbélése: Ahhoz, hogy a lélek tovább élhessen, több dolog kell. A továbbéléshez a ba léleknek időnként csatlakoznia kellett a holttesthez, és
egyesülnie kellett vele. Ehhez a testet a lehető legjobb állapotban kellett megőrizni. o
Balzsamozás: Egyiptomban hosszú története során sokféle technikát fejlesztettek ki, de a technológia alapvetően 13 fázisra oszt ható: 1. A holttest elhelyezése a balzsamozó ágyon. 2. Agyvelő eltávolítása ez az ember legromlandóbb testrésze 3. A belső szervek eltávolítása (az aorta és a szív kivételével) 4. A testüreg és a zsigerek fertőtlenítése. pálmaborral és különböző
fűszerekkel. 5. A zsigerek balzsamozása. Kr. 40 napig tartott szilárd halmazállapotú nátronlúgba tették majd olajjal és gyantával kezelték. 4 kanópusz edénybe tették. Szertartások is kapcsolódtak hozzá. 6. A testüreget dehidratálták. Ideiglenesen kitöltötték: nátronnal töltött vászonzacskókat, mézgával kezelt vászontekercseket, szalmát és száraz növényi anyagokat tettek a testüregbe, hogy a kiszáradást gyorsítsák. 7. A test dehidratálása 8. 9. Elhelyezték a testüregben az állandó töltőanyagot. 10. A test beolajozása cédrusolajjal vagy más drága olajokkal, majd bedörzsölése mirhával, fahéjjal és más kellemes illatú anyagokkal. 11. Az arc nyílásainak, a szájnak, az orrnak és a fülnek gyantával átitatott
vászonnal történő tömörítése. A XXVI. dinasztia… 12. A bőr bekenése olvasztott gyantával, hogy a pórusokat elzárja a nedvességtől. 13. A test bepólyálása.
Az 5. és 7. művelet esetében egyes források 70 napot említenek. A műveletek közben egy pap imádságokat olvasott fel. Végül a múmiát egy többrétegű szarkofágba helyezték. (3 rétegű volt többnyire.) o
A temetés: A szertartás a papok istenekhez intézett könyörgéseivel kezdődött. Ezután a gyászolók ünnepélyes menetben kivonultak a sivatag szélére, a Halottak Városához. Elől a papok haladtak, utánuk egy ökör vontatta vásznon feküdt a koporsóban a múmia. Mögötte a halott rokonai és a siratóasszonyok. Paheri sírja, El Kab A temetési rítusok ábrázolása. Csúcspontja a száj megnyitásának szertartása, mely a halott múmiájának vagy szobrának az életre keltését szolgálta. A sír előtt megállt a menet, kinyitották a halott koporsóját és kiemelték belőle a múmiát. Egy Anubisz-maszkot viselő pap felállította, hogy a gyászolók
szemtől szemben állhassanak a halottal, és hogy lássák a szertartást. Ezután a gyászolók egy ökröt áldoztak fel, majd megszólalt az ünnepélyes zene. Imádságokat mondtak el. Ezután a halottat vízzel permetezték le. Ekkor érkezett el a ceremónia csúcspontja. A papa a múmia elé lépett, kezében szekerceszerű,
görbe szerszámmal megérintette… o
A lélek továbbélésének feltételei: Gondoskodni kellett a ka lélekről, hogy
megfelelően végezhesse feladatát. A múmia mellé élelmet, italt, bútorokat, ruhaneműt, tisztálkodási szereket, kozmetikumokat, ékszereket, játékokat kellett elhelyezni. Az ételt és italt pótolni kellett. Ezt szolgálták a rendszeres kerámia
ételek. Halotti áldozatok és az örök lakoma: Az előbbiek természetes élelmiszerek voltak, az utóbbiak pedig kerámia élelmiszerek.
„Meghalsz, hogy élj!”Próbákat kellett kiállni a léleknek. A hozzátartozók segíthettek rajta. A Halottak Könyve ezt a célt szolgálta. Mágikus szövegek sokaságát, illetve képeket is tartalmaz. Többnyire papiruszok maradtak fent. Varázsformulákat, liturgikus szövegeket tartalmazott a könyv. Tekercset mellékeltek a halotthoz. Írhattak a sírkamra falára, a koporsóra, a halotti
kendőre, szentélyek falára, a halott testéhez mellékelt tárgyakra. Többnyire illusztrált szövegek voltak. Útikalauz volt a léleknek, de ugyanakkor több is, mert védelmet biztosított. Kikerülés a napvilágra. Az alvilági ítészek elé kellett állni és számot kellett adni a léleknek élete cselekedeteiről. Az ezután hozott ítélettől függött, hogy tovább létezhet-e a napvilágon, vagy egykori testével egyesüljön. Ha nem találtatott igaznak, Ammit a
halálfalós az alvilágnak egy alsó régiójába… Hogy a halott megőrizze a ba-ját: Mondják, hogy ne vegyék el az ember ba-ját a temetőben. (Sut és a ba lélekmadár) Arinefer sírja, Deir el-Medine, Théba Kr.e. 1150 körül o
Ki megy a túlvilágra? A ka lélek megy a túlvilágra. Madár alakúnak képzelik a z újbirodalom korában, de önthet emberi formát is. A legelterjedtebb nézet szerint a halott lelke bárkán jut el a túlvilágra (akkor is, ha az útja a túlvilágba vezet). Van ugyanis egy folyó, amin át kell kelni. Ha a lélek az égbe száll, akkor segítségül veheti a napsugarakat. Miután a lélek elhagyta a testet a nyugati sivatag felé veszi az útját, szikomorfát talál ott.
o
Hogyan menekülhet ezek elől? Varázslással, a Halottak Könyvében található mágikus szövegek recitálásával. Az alvilágba való bejutás: A bejáratnál Hathór
tehén alakjában fogadja az elhunyt lelket. A sólyomfejű Szoharisz ugyancsak őrködhetett az Alvilág bejáratánál. A lélek hosszú utat tesz meg. 21 kapun át kell mennie, míg végül eljut a „Kettős igazság csarnokába”. Ítélet a „Kettős igazság termében” (Két Maat=Ré lányai):
o
mérleg
szív az egyik serpenyőbe
A szív az értelem központja az egyiptomiaknál.
Maat maga ül bele Maat szimbóluma strucctoll. Maat hieroglifája kerül bele. 42 tagú démontestület
előtt kell kiállnia a próbát. A bűnök megtagadása kétszer is elhangzik. Az esküdtek Ozirisz felé fordulnak. A szív tanúskodik. Thot rögzíti az eredményeket.
Igazmondás esetén a serpenyő egyensúlyban marad. Ammit, a halott faló martaléka lesz a bűnös. A bűnök tagadása… Hogy a szív ne valljon a tulajdonosa ellen volt egy amulett az úgynevezett szívszkarabeusz, amelynek aljára a Halottak Könyvének a 30. fejezetének szövegét
kellett rávésni és mumifikáláskor a szívre kellett tenni. Később más szövegek is előfordultak. Hunefer az alvilág ítélőszéke előtt. Az elhunyt szívének megmérettetésekor Hunefer thébai írnok papiruszáról. Ozirisz trónusa a Nátron- tavon áll, melyből egy szent lótusz nőtt ki. Ennek a szirmain a 4 Hórusz-fia, a kanopusz edény őrei. Amzet, Hápi o
Hova kerül az igaz szavú? Az alvilág szekketairunak nevezett részébe. Ez egyfajta
elíziuminak tekinthető, a folyók által határolt szigetszerű, gabonával borított vidék. Csónakon kell átkelni. Ércfal veszi körül. Az igazszavút meg is ünnepelték és Ozirisz elé kísérték. A napisten naponta látogatja. A 9. órában érkezik ide. Itt is dolgozni kell. Az elhunyt lelke megistenülhet. Ozirisszal lesz a lélek egyenlő. Tagjai egy-egy istenség jellemző testrészévé lényegülnek át. A lélek így a túlvilágon a
megfelelő részektől függően lesz maga Ozirisz vagy a Napisten, Ré. Mivel a Halottak Könyve nem tesz említést semmiféle…
o
o
Amduat könyve régebbi, mint a Kapuk Könyve. Az újbirodalomban keletkezett a Kapuk Könyve. A halottak élete az alvilágban: Úgy vélték olyan, mint az evilágon. A földi szenvedésekért senki sem várt kárpótlást. Az erényes életért nem járt jutalom. Ott is dolgozni kellett. Usébti figurák végzik a munkát az emberek helyett. A halottakról még életükben gondoskodtak.
A fennálló rend megerősítése: Legalább annyira fontos, mint amennyire fontos volt a világ létrejötte. Folytonos munkálkodást, erőfeszítést, folyamatos újrateremtést igényel. Központi szerepe volt ebben Ozirisz isten alakjának, aminek története az elmúlást és a megújulást szimbolizálja.
o
A Napisten útja az Alvilágban: Amduat „ami a Duatban/Alvilágban van” Minden órához egy-egy szakasz tartozik. 12 órás éjszakai útját írja le az Alvilág 12
egységében. A Nap szkarabeusz formájában felkel. A bárkán Ré isten kíséretében
nemcsak istenek utaznak, hanem a halott fáraó is vagy később már megdicsőült halottak is. Úgy tűnik, hogy ez a mű eredetileg a királyok számára készült. A XVIII. dinasztia idején csupán egy magánszemély, Uszer (III. Thotmesz vezíre). A 3. óra ? A napnak az éjszaka 12 órájában 39000 km-t kell megtennie (a Föld kerülete az
Egyenlítőnél kb. 40000 km) és összesen 908 isteni lény segíti a haladását. A mű az összeset megnevezi. A 4. órában a bárka csatornán való útja alkalmával félbeszakad. Kanyargós, kapukkal… Az áthaladáshoz Ré itt kígyóvá változik. A bárka a 7. órában érkezik Ozirisz termébe. Ozirisz a trónon ül, és megbünteti az ellenségeket. A Mehen kígyó védi. Ré alvilági utazásának legveszélyesebb pontja az Appepel (görögül Apophisz kígyó) való találkozása. A hajó or rában Isis áll és a o
kígyóra mutat. Szemben a kígyó már halott. Isis mágiája és Szekket(?)… A napisten útja az Alvilágban: Alvilági útját egy 18. században keletezett mű a Kapuk Könyve írja le.
Az ókori görögök vallása
Források: Hérodotosz görög történetíró o a homéroszi eposzok: Íliász, Odüsszeia (Kr.e. 8. században keletkeztek, de a korábbi o hagyományt is feldolgozták.) Archaizál Homérosz. Hésziodosz: Istenek születése o görög drámák: Aiszkülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész művei o az ún. homéroszi himnuszok (a klasszikus és a hellenisztikus korban keletkeztek) o orphikus himnuszok (Kr.e. 6-3. században) o a panopoliszi Nounosz Dionsziakéja (Kr.e. 5. század) o o
történetírók művei: Hérodotosz, Diodórosz, Dionüsziosz művei
o
Paunanian: Görögország leírása (Kr.u. 2. század)
o
Strabósz „Geograhikája” (Kr.e. 1. században élt.) Görögül írt.
Főbb jellegzetességek: o o
politeista vallás
többrétegű: Különböző korokban keletkezett elemek illeszkednek egymáshoz. Az istenek antropomorfak, de a régi f etisizmus és az élő természet…
Az ősi vallási képzetek maradványai: o
fetisizmus maradványai: A krétai Zeusz-kultusz ősi fétis jelképe a kettős bárd (labrisz).
Bikafej, két szarva között elhelyezett kettős bárd látható számos kultusztárgyon is. Összefüggés: a bika és a labrys a minoszi Krétán egy ősi kultusz szimbólumai voltak. Zeusz kultikus tiszteletben részesített tárgya Delphoiban az ősrégi oszphalosz „a Föld köldöke”. Egyes ókori értelmezések szerint ez volt a Kronosz által elhelyezett kő, mások szerint a csecsemő Zeusz köldöke. Thespiaiban Erósz képmásaként egy faragott ? követ tiszteltek még a klasszikus korban. Héra ősi tábla formájú fétisét….
o
ősi fakultusz: Zeusz jósló tölgyfája Dódónában. A babérfává vált Daphné nümpha története és Apollón szent babérfája. A daphnephoria ünnepe Thébaiban. A Drüadész tisztelete: Drüász egyes számban tölgyet jelent. A tölgy nimfái. A tölgy
faszellemek nőneműek. Atlanteia, karmadrüadész szorosan a fához kötődtek. A kőrisfák nimfái a Méliai voltak. A krétai Dikté-hegy nimfái, akik a csecsemő Zeuszt táplálták. o
Teriomorf képzetek és az ősi állatkultusz maradványai: Egyes istenek időnként állatok alakjában jelennek meg. Zeusz például sas képében rabolja el?, kakukk képében férkőzik Héra közelébe, bika képében rabolja el Europét. Más esetekben az istenek
egykori jelzői utalnak az egykori állatalakjukra. Pl: Héra „tehénszemű”, Pallasz Athéné „bagolyszemű” világos, Apollón Delphinion, Apollón Lykeiosz (farkas), Poszeidon Hippios (ló). A régi teriomorf istenek az antropomorf istenek szentként tisztelt kísérő állatává váltak. Athéné: szent állata: bagoly, kígyó. Erichtonoist (Erchteuszt) a kígyó alakú
félistent Athéné nevelte. A kígyót, mint az istennő szent állatát az akropoliszi
szentélyben és a klasszikus korban is neveltek. A kígyónak, mint szent állatnak az eleusziszi misztériumban is van szerepe. Aszklépionnak kígyó volt a szent állata. Zeusz: szent állata a bika, a sas. Artemisz: szarvas. Aphroditié: galamb, fecske, veréb. Poszeidón: a ló. Héra: tehén, páva. A görög mitológiának vannak olyan alakjai, akik ideiglenesen vagy
végérvényesen állattá válnak. A szép Kallisztó nimfa… Kedvesét, Iót z argoszi királylányt… 1. Félig ember félig állat istenek: Pán kecskelábú, kecskeszarvú pásztoristen.
Arkhelósz (bikafejű folyóisten)
Tritón tengeristen (Poszeidón és Amphitrité
tengeri kentaurosz
emberfejű, elől ló, hátul delfintestű lény)
o
Minotaurusz (ember és bika keveréke) tritónok (ember és hal) harpüiák, szirének (ember és madár keverékei) kentauroszok, szatüroszok (ember és ló) szilénoszok (ember és ló vagy kecske keverékei) szfinxek (ember és oroszlán keverékei)
Természetfeletti erővel rendelkező emberi és állati csodalények:
Kerberosz: Pegaszosz: Medúsa: Khimaira:
Gorgók:
Graiák: (görög „ősznők”) Őszen jöttek a világra. Egy szemük, egy
foguk van összesen. Valahol hattyútestük van. Pemphrédót: Emiót: Az antropomorf, politeista vallásszemlélet görög kritikája Xenophanész. (Kr.e. 570 körül – Kr.e. 478 körül)
11.06. 11. óra Az ókori görögök vallása (folytatás 1.)
Mitológia: Többféle elképzelés lehet: o
Valószínűleg a homéroszi eposzok a legrégebbik. Ő azt írja, hogy Ókeanosz a „mindenek eredete és az istenek eredete” Téthüsz pedig Ókeanosz gyermekeinek atyja. (Homérosz: II. 14,201 és 14,246) A homéroszi elképzelés: A víz, a világ kezdete Ókeanosz és Téthüsz. Kezdetben csak
Ókeanosz volt. Hímnemű ősáramlat. Önmagába visszaáramló körbe a világ peremén, elhatárolva a Túnantól. Téthüsz potamoi folyók Ókeanidák (források, patakok, folyók), akik ugyancsak 3000-en voltak és a nephelai, a
felhők. Balkán, prehellén pelang lakosságtól származnak. Mozaik, Kr.u. 2. század, Zeugma. o
Az orphikusok egyik legősibb kozmogóniája (?):Az orphikusok: Vallási irányzat. Orpheus hívei. A Kr.e. 6. századtól kezdve léteztek. Fragmenta orphica inkább csak
komédiaíróktól és a filozófusok megjegyzéseiből ismerjük őket. Sosem volt egységes, inkább orphikus –köröket tudunk megkülönböztetni. Szent iratuk csak töredékekben maradt fent. Damaszkiosz Kr.u. 462 körül- Kr.u. 538 után jelentős, késő antik neoplatonikus filozófus. Műve a Peri tōn prōtōn archōn (latinul De principiis). 1. Az orphikusok elképzelése: Arisztophanész Erónnak nevezi őt a Madarak című művében. Az orphikusok inkább Phanésznak hívták, mert első lépése az volt, hogy fényt adott és világosságra tárt mindent, ami addig rejtve volt a tojásban. Felül üresség volt. Alul pedig a föld volt található. Ég és Föld
egybekelt
ők nemzették Okeanoszt és Tüthiszt. (Fragmenta Orphica 15.
költemény) 2. Az orphikusok már elképzelései: A világ az időből, Kronoszból ered.
Damaszkhiosz ezt a szokásos theogóniának nevezi. Kronosz két őselvet hoz létre: Aithért (Felső Ég) és Khaoszt. 3. A vízből keletkezett a világ. Először az az anyag, ami a földből lett. Damaszkhiosz ennek kapcsán Hierónümoszt és Hellaszikont említi.
4. A világ kezdete a víz és ebből iszap keletkezett, majd Héraklész és Khronosz,
az oroszlánfejű, istenarcú kígyó. o
Hésziodosz elképzelése = az olymposzi elképzelés. Hésziodosz kozmogóniája az Istenek születése című költeményében. Elsőnek keletkezett Khaosz. Gyermekei: Gaia, Erósz, Erebosz, Nüx. Nüx és Erebosz gyermekei Aitér és Hémera, a Nappal. Gaia, a
földistennő leendő párját szüli meg először. Uranoszt, aki egyszerre isten és hely is. Ő az Égbolt. Gaia önmagától szüli a hegyeket a ligetekkel és a tengert. Ezután Gaia és
Uranosz nászából születnek: ? Uranosz a Tartharoszba dugja őket. A föld mélye nem más, mint Gaia méhe. Gyermekeit harcra buzdította. Hésziodosz: Theogónia 176-187
Ahol Kronosz levágott hímtagja a tengerbe hullt, ott tajték, aphron keletkezett. Ebből született Aphrodité. Kronosz férfiútlanítja Uranoszt. Saturnus férfiútlanítja Uranoszt. Kronoszt a rómaiak Saturnusszal azonosítják. Kronosz átvette az istenek feletti
uralmat és beköszönt az aranykor. A titán fivérek és nővérek házasságra léptek egymással. Tőlük született az istenek II. nemzedéke. pl: Hüperion és Theia gyermekei… Okeanosz és Téthüsz fiai a folyamok. A Kronidák: Kronosz feleségül veszi Reiát.
Zeusz átveszi az uralmat. Zeusz első felesége, Métisz lesz. Zeusz 10 évi küzdelem (titanomakhia) után győzedelmeskedett. A titánokkal együtt Kronosz letaszította a Tartaroszba. Az elüsziumi mezőkön uralkodott. Haarlem: A titánok bukása.(1588) Zeusz harca hatalma megtartásáért. Ezt követően Zeusznak Gaiával kellett harcolnia. Először Tüphónnal… khtnonikus istenek: o
Az olimposzi 12-ek: Zeusz és családja a görög vallás fő istenei. Később Hesztiát Dionüszosz váltotta fel. A 12 isten oltára a dódekatheon. Az istenek óriási méretű emberek. 1. Zeusz: „Theosz” ógörög, latin, indiai, germán. Nem mindenható, be lehet
csapni. A sorsistennők, a Moirák a lányai. Érett férfiként ábrázolják Zeuszt. 2. Héra: III. felesége Zeusznak. Zoomorfikus múltja van: „tehénszemű”. Tehénként tisztelték és teheneket áldoztak neki. Nagyon erős női isten. Tábla formájú fétise van. A törvényes házasság védelmezője. Lánya, Eleithüia, a szülés istennője. Gyűlöli és üldözi Zeusz partnereit. Egy thébai királylány, Szemelé halálát okozta. Gyűlöli Héraklészt is, a halandó Alkméné fiát. Segíti Iaszónt és az argonautákat az aranygyapjú megszerzésében. Erős a kultusza Peloponnészosz szigetén. Mindenekelőtt Argonban, Mükénében, Olümpiában, továbbá Szamosz és Krion szigetén. (Apuleius: Az aranyszamár VI. fejezet) 3. Aphrodité: Uranosz tengerbe hulló szeméremteste körül képződő hullámokból, aphronokból született. Állandó kísérője Erósz: szárnyas lény, akinek íja van. Hésziodosz: Theóg (116-122) Erósz Aphrodité fiaként is feltűnik. klasszikus kori elképzelés. Zeusz
fiaként is emlegetik. Az orphikusok szerint nagyhatalmú isten: a levegő, az ég, a tenger, a föld, az alvilág és a Tartharosz kulcsának birtokosa.
4. Apollón és Artemisz ikertestvérek. Zeusz és Létó gyermekei. A rómaiak is átvették. Apollón: Prehellén, kisázsiai eredetű, archaikus, khtnonikus jellegek is vannak. Neve nem indoeurópai jellegű. Gyógyító isten, látnok, a Múzsák
vezetője. A művészet támogatója, vezetője. 5. Artemisz: Kísérője a szarvas. 6. Athéné: Prehellén istennő. Zeusz lenyelte Méthiszt, a várandós feleségét. Legkedvesebb gyermeke Zeusznak. Szűz istennő, mint Artemisz. 7. Héphaisztosz: Kisázsiai eredetű isten. Származása ellentmondásos a görög mitológiában. Az Íliászban Zeusz és Héra gyermeke. A szolga szerepét tölti
be. Aphroditét veszi feleségül, az istennő viszont megcsalja Árésszal. Ő tanítja meg Athénéval az embereket a mesterségekre. Felértékelődik a szerepe. Ő kovácsolja Zeusz számára a villámokat. Athénban főistenként tisztelik. Athén a kézműves világ központja. Héphaisztosz-templom az 8. 9. 10. 11.
Akropoliszban. Aidész/Hádész: A világ 1/3 része felett uralkodik. Hesztia: Kronosz és Rheia legidősebb leánya, Szűz és hajadon istennő. A rómaiak Vesztaként tisztelték. A család, a házi tűzhely őrzője. Árész: Egy bűvös erejű virág érintésétől esett teherbe Héra. Héra és Zeusz gyermeke. Trák eredetű isten. A görögök nem kedvelik. Poszeidón: Sorshúzással lett a tenger ura. Zeusz és Hádész testvére. A tenger
ura. Zoomorfikus múltja van: ló, bika képében is ábrázolták. A földet éltető vizek ura. Hatalmas és féktelen isten. Ő maga a sötét tengeri vihar, hullám. Gyakori ábrázolása: háromágú szigonnyal a kezében. Zeusszal egyenrangúnak tartja magát. Poszeidón és Amphitrité története: (Hésziodosz: Theógónia, 270 körül). Víz alatti palotája Aigaiban van. Az olümposziakhoz tartozik, de nem az Olimposzon lakik. Ókenidaként is emlegetik. (Pszendo-Apollodórosz: Bibliothéke) 12. Hermész: o
További istenek, lények: Démétér: A földművesség védelmezője. Kronosz és Rheia lánya, Zeusz
testvére. Az emberek segítője. Nevének eredeti jelentése: „Földanya”. Szép és jóságos. Érett szépség, ereje teljében van. (Gémétérnek is lehet írni.) A
föld termékenységének istennője. Több földanya is van. Ha Démétér elhanyagolja teendőit és a földet éhínség sújtotta. Amikor Perszephoné fent
van és Démétér boldog, akkor tavasz van. Perszephoné: Perszephoné elrablása az Íliászban. Pantellenion: minden helléneké (?) Xeniosz: Hetaireiosz: agoraiosz: Emino: Hadistennő, vérszomjas. Árész lánya vagy testvére. Erisz: A viszály istennője. Gorgók:
Medúsa: Graiák: Kéró: Phorküsz:
12.13. 12. óra Az ókori görögök vallása (folyatatás 2.)
Perszeusz: Története több szerzőnél maradt fent. Danaé és Zeusz fia. Akrisziosz és ikertestvére, Proitosz az anyjuk méhében kezdte meg a küzdelmet. Proitosz elcsábította Danaét. Menekülnie kellett Proitosznak. Lükia lányánál, Iobaszténál talált menedéket. A mükénei korba nyúlik vissza a történet. (Homérosz: Íliász, VI. 160) Akrisziosznak Danaén kívül
nem született több gyermeke. Zeusz aranyeső formájában hullott Danaé ölébe. Így született meg Perszeusz. Danaét csecsemőjével faládába záratta Akrisziosz és a tengerbe lökte. Perszeusz megszerzi a Gorgó fejét. Athéné volt, aki elcsúfította a szépséges Gorgó lányokat. Hermész is segített Perszeuszt. Perszeusz kapott ?-től : tükörfényesre csiszolt pajzsot o gyémánt sarlót levágta vele a Medúsa fejét o szárnyas sarut A Gorgók repülni is tudtak. o o
bűvös tarisznyát Ebbe vitte el Athénénak a levágott fejet.
Hádész varázssisakjára is szüksége volt. (A Sztüx nimfáitól kellett megszereznie.) Az Ősznőktől megszerezte a szemüket és fogukat. Az Ókeanosz partja felé repült. Álmukban lepte meg
őket. Medúsa fejét lemetszette. Medúsa testéből egy szárnyas ló pattant ki lovasával. A Gorgó nővérek üldözték Perszeuszt. Atlasz titán barátságtalanul fogadta őt. Heggyé változtatta. Medúsa véréből mérges kígyók keletkeztek a sivatagban. Filasztia vidékénél meglátott egy meztelen lányt, Andromédát a sziklához láncolva. Egy tengeri szörny garázdálkodott a vidéken. Neki szánták a lányt áldozatul. Megmentette Perszeusz a lányt. Feleségül vette és elvitte Hellászba. Levágta a szörny fejét. Megsértette Androméda atyja
Kasziopeia, a tenger isten leányait. A szülők még nem akarták elveszíteni a lányukat. Agenór a lányt már korábban feleségül kérte. Többféle elképzelés létezik erről a mítoszról. Megérkezett, elhozta a nászajándékot és megmutatta a Meduza fejét. (Athénénak adta oda,
aki egy bőrtarisznyába burkolta.) A násznép kővé vált.
Héraklész: Perszeusz leszármazottja. Zeusznak is leszármazottja. Isteni vér is csörgedezik az ereiben. Már csecsemőkorában is megmutatkozott az ereje. Gondos nevelésben részesült. Kocsi hajtásra a nagyapja tanította. Kardforgatásra, nyilazásra a király, Orpheusz testvére pedig zenére oktatta. A római vallás
Források: tárgyi emlékek:
o o o o o
kultuszszobrok épületek reliefek freskók kultusztárgyak
Érmék:
o
vallási események templomok istenek istenek attribútumai
o
istenek jelzői
o o o
jelentek meg az érméken
oltárok kultusztárgyak, kellékek o Dupondius Domitianus időszakából Victoria tropaetummal és pálmaággal. Herennius érme. Cométa (üstökös) jelent meg az olimpiai ját ékoknál. Julius Caesart istenként tisztelték ezt követően. o
Feliratok: oltárok o fogadalmi emlékek o építési feliratok o sírfeliratok o fasti o Acta fratrum arvalium (a szántóföldi testvérek aktái o (Egyszerű oltár Iuppiternek, Savaria Múzeum, Szombathely)
Irodalmi művek: Szinte minden műben vannak vallásos vonatkozások. o o o o o o o o o o
papi testület)
Livius: A város alapításáról Cicero: Az istenek természete A jóslásról (De haruspicum responsio) Ovidius:Fasti (nem fejezte be) Ünnepekre szokták lefordítani, költemény. Macrobius: Saturnalia Sallustius: De coniuratione Plinius Maior: Naturalis Historia (28, 29) Vallási processio, Ara Pacis Augustae Cicero: A haruspexek állásfoglalása (19) Vergilius: Aeneis (6,847-859)
A rómaiak vallásossága: A vallás kiemelt helyet foglalt el a rómaiak életében. o A zsidókhoz hasonlóan kiválasztott népnek tartották magukat. o Naggyá válásukat az istenek pártfogásának köszönhették. o
Miről vallanak a ránk maradt emlékek?
o
o o o
Oltár Aesculapiusak, Apollónak és Hygiának (nem görög, hanem kelta isten gyógyító isten) Oltár Szilvanusznak Oltár Fortunának (kormánylapát az egyik attribútuma) Oltár Iuppiternek, Genius locinak, és a császár numenjének a császár jólétéért.
Jellegzetességek, jellemzők: o o
A római vallás politeista.
Istenvilágukban különböző korokban kialakult rétegei voltak: személytelen erők (numenek) perszonifikált, antropomorf istenek: Ezek egyik jellemző csoportját alkották a megszemélyesített, elvont fogalmak: Victoria Fortuna Sors Bonus Eventus Concordia Spes Ezen belül is elkülönül egy kisebb istencsoport: a deifikált erkölcsi értékek: Iustitia (Igazságosság)
Clémentina (Nagylelkűség)
Pudicitia (Tisztaság)
Aequitas (Egyelnőség=Igazságosság) Piétas („kegyeletesség az elhunytakkal szemben, istenek iránti jámborság”)
o o
o
o
o
Isteni erő mindenben lakozhatott, védőszelleme mindennek és mindenkinek lehetett. A nőket Junó, a férfiakat Genítia védte. A római vallás befogadó vallás volt: Idegen eredetű istenek is vannak ebben a vallásban. Minerva – Menerva etruszk eredetű Apolló – Apollón görög eredetű Aesculapius – Aszklépiosz görög eredetű Hygia – Hügeia görög eredetű Magna Mater Deorum = Kübelé kisázsiai istenség (II. pun háború idején kerül az istenek közé) Rómának nem volt hivatásos papsága: a papi funkciók magistrat us jellegűek. A politikai elit tagjai töltik be ezt a tisztséget. Választás után kerülnek be a testületbe. Az aurorok testülete is fontos. A császárkorban az istenek kultusza kiegészül a császárkultusszal:
Az istenné avatott császárok kultuszával és az élő császárok
védőszellemeinek (geniusának, numenjeinek) és védőistenének kultuszával.
A császárkultusz városi, illetve tartományi szinten bonyolódott. Augustalisok
a városi szintű tisztségviselők. Sacerdotes provinciae
o
o
papok. A rómaiak vallásosságát a nagyfokú kötelességtudat mellett egyfajta gyakorlatiasság is jellemezte („Do ut das – Adok, hogy adj! votum)
A politeizmus története: Róma története közel másfél évezredet fog át, a vallási hagyomány írásba foglalása azonban nagyon későn, a Kr.e. 3. század végén kezdődött el, ezért mintegy másfél évezred története homályba vész.
A római vallás legrégebbi rétegei: Mindenben jelenlevő személytelen erőben hittek: numen a megnyilvánuló isteni erő genius (védőszellem) az ősök szelleme) Lares (többes szám Penates (a családi vagyon őrei; Penus egyes számban)
o
tartományi szintű
Manes (a holtak szellemei) Lemures (a holtak ártó szellemei)
Jellemzői: Az egyes nemzetségeknek saját kultuszaik voltak. Iulusoknak Vediovis, az Aureliusoknak Sol. Picemum szent állata a picus=harkály volt. A mars törzs szoros kapcsolatban állt Marssal.
o
A korai időszakban nagy szerepe van a termékenységi kultusznak: A földművelés és állattenyésztés egyes részeit istenként tisztelték. Vercarator Insistor Occator Sarritor Messor Convector Consus Robigo Pomoma Terminus
o
o
o
Erős etruszk hatás: Emiatt antropomorfizálódnak az istenek. A görög mitológia számos elemét átvették. A római Pantheon élén a római (capitoliumi) triász áll Jupiter, Juno és Minerva. A korábbi triászt Jupiter, Mars és Clivasz alkotta. Flamenek ősi papi testület voltak. A főisteneknek külön-külön flamenje volt. Erőteljes a görög hatás i.e. 4. században Róma terjeszkedésekor. Az istenek külseje attribútumai is átkerülnek. Antropomorfizálódnak. Niké (az ellenségeitől zsákmányolt, homorú pajzs attribútumai)
