1. Főnevek I. A főnév lehet személy, állat, hely vagy tárgy. Minden német főnévnek neme van; lehet hímnemű, nőnemű vagy semlegesnemű. A főneveknek nemük szerint van névelőjük (határozott /a, az/ vagy határozatlan /egy/), der, die vagy das.
a, az
der
die
semleges nem das
egy
ein
eine
ein
hímnem
nőnem
hímnemű der/ein Elefant az/egy elefánt nőnemű die/eine Giraffe a/egy zsiráf semlegesnemű das/ein Pferd a/egy ló II. A németben minden főnév első betűje nagybetű. Nyisd ki a könyvet bármelyik oldalon és nézd meg, hány főnevet találsz! III. A főneveknek egyes és többes számuk van. A németben többféle módon képezzük a főnevek többes számát. A többes számot mindig a szóval együtt tanuld meg. A névelők (der, die, das) a többes számban die-re változnak. A többes szám jelét a szótárban és a szószedetben a főnév után, zárójelben találod meg. Íme néhány példa: szószedet der Kuchen (-) die Tasche (-n) das Geschenk (-e)
sütemény táska ajándék
többes szám die Kuchen sütemények die Taschen táskák die Geschenke ajándékok
Amikor Umlautot (¨) látsz, jegyezd meg, hová kerül: das Haus (¨-er)
ház
die Häuser
házak
Nézd meg a könyv végén található szószedetet és tanulmányozd a főnevek többes számát.
2. Névmások A névmások rövid szavak, amelyeket a főnevek helyettesítésére használunk. Íme a német névmások, amelyeket személyek és tárgyak helyett használunk. ich du er/sie/es/man
én te ő, ált. alany
wir ihr sie Sie
mi ti ők Ön
A németben az általános alany a man. Néhány példa a használatára. Hier spricht man Deutsch. Man muss viel lernen in der Schule.
Itt németül beszélnek. Az iskolában sokat kell tanulni.
A hímnemű főnév helyett tehát er-t használunk. Ha a főnév a mondat tárgya, akkor az ihn-t használjuk. Ich habe meinen Taschenrechner verloren. Kannst du ihn beschreiben? Er ist weiß und aus Plastik.
Elvesztettem a zsebszámológépemet. Le tudod írni? Fehér és műanyagból van.
A sie nőnemű névmást a nőnemű főnevek helyettesítésére használjuk:
Ich habe meine Schultasche verloren. Kannst du sie beschreiben? Sie ist schwarz und aus Leder.
Elvesztettem az iskolatáskámat. Le tudod írni? Fekete és bőrből van.
A semlegesnemű főnevek helyett az es-t használjuk: Ich habe mein Lineal verloren. Kannst du es beschreiben? Es ist braun und aus Holz.
Elvesztettem a vonalzómat. Le tudod írni? Barna és fából van.
A többes számú főnevek helyett sie-t használunk: Ich habe meine Eltern verloren. Kannst du sie beschreiben? Sie sind ziemlich alt.
Elvesztettem a szüleimet. Le tudod írni őket? Már elég idősek.
3. Az alany és a tárgy helye a mondatban A mondat alanya az a személy vagy tárgy, aki vagy ami az igével kifejezett cselekvést vagy történést végzi, megvalósítja. Az alany alanyesetben van. A mondat tárgya az a személy vagy tárgy, akire a cselekvés irányul. A tárgy általában tárgyesetben van. alany Susan Ich Ich Ich
ige kauft möchte besuche habe
tárgy ein Geschenk. Susan ajándékot vásárol. ein Stück Kuchen. Szeretnék egy szelet süteményt. keinen Zoo. Nem megyek állatkertbe. keine Zeit. Nincs időm.
Nézd meg figyelmesen az alábbi táblázatokat. Attól függően változik a végződés, hogy a szó hímnemű, nőnemű vagy semlegesnemű, illetve hogy a mondat alanya vagy tárgya.
alanyeset a, az (egy)/egy sem enyém tiéd övé övé miénk tiétek övék Öné
tárgyeset a, az (egy)/egy sem enyém tiéd övé
hímnem
nőnem
semlegesnem
többes szám
der (k)ein mein dein sein ihr unser ihr ihr Ihr
die (k)eine meine deine seine ihre unsere ihre ihre Ihre
das (k)ein mein dein sein ihr unser ihr ihr Ihr
die -/keine meine deine seine ihre unsere ihre ihre Ihre
hímnem
nőnem
semlegesnem
többes szám
den (k)einen meinen deinen seinen
die (k)eine meine deine seine
das (k)ein mein dein sein
die -/keine meine deine seine
övé miénk tiétek övék Öné
ihren unseren ihren ihren Ihren
ihre unsere ihre ihre Ihre
ihr unser ihr ihr Ihr
ihre unsere ihre ihre Ihre
4. Melléknevek A melléknév egy főnevet jellemez. Néhány példa a Projekt Deutsch 3-ból: klein freundlich I.
kicsi barátságos
nervös ideges lustig sportlich sportos gefährlich
vidám veszélyes
Ha a melléknév önmagában áll, akkor nincs végződése:
Mein Haus ist klein. Sein Bruder ist nett. Er ist ziemlich groß und gefährlich. Sein Gesicht ist blass. Seine Augen sind rot.
A házam kicsi. A bátyja kedves. Elég nagy (termetű) és veszélyes. Az arca sápadt. Piros a szeme.
Nézd át a Projekt Deutsch 3-t és keress több példát. II. Ha a melléknév a főnév előtt van, végződést kap. Íme egy táblázat ezekről a végződésekről: alanyeset der rote Planet die unendliche Geschichte das süße Ferkelein die anderen Gruppen ein guter Kumpel eine tolle Geburtstagsidee
a vörös bolygó
tárgyeset den ersten Blick
az első pillantást
a végtelen történet
die richtige Nummer
a helyes számot
az édes kismalac a többi csoport egy jó barát egy jó születésnapi ötlet
das türkisches Mädchen die anderen Jungen einen langen Brief
a török lányt a többi fiút egy hosszú levelet
eine neue Identität
egy új identitást
ein energiesparendes Haus keine alten Gebäude
egy energiatakarékos házat egy régi épület sem
ein junges Mädchen
egy fiatal lány
keine neuen Gebäude
egy új épület sem
III. A birtokviszonyt kifejező melléknevek megmutatják valamiről, hogy hová tartozik: Sein Freund heißt Karl. Sein Haar ist kurz. A barátját Karlnak hívják. Rövid haja van. Seine Freundin hat braune Augen. Ihr Haar ist blond. A barátnőjének barna szeme van. A haja szőke. mein enyém dein tiéd sein övé ihr övé unser miénk euer tiétek ihr övék Ihr Öné A végződés aszerint változik, hogy a főnév milyen nemű:
mein Kopf (hímnemű) mein Knie (semlegesnemű) meine Hand (nőnemű) meine Augen (többes számú) A végződés attól is függ, hogy a főnév a mondat tárgya vagy alanya-e. A 3. pontban bővebben olvashatsz erről. A birtokviszonyt jelző mellékneveket (mein, dein, sein stb.) és a kein-t ugyanúgy ragozzuk, mint az ein, eine, ein-t. IV. Ha a melléknév városnevet tartalmaz, pl. a kölni dóm, a németben -er végződést kap a városnév: der Kölner Dom das Leipziger Informationsamt
a kölni dóm a lipcsei információs központ
V. Ha összehasonlítást akarsz kifejezni, használd a melléknevek középfokát és a felsőfokát. Ez a táblázat megmutatja, hogyan használd a mellékneveket összehasonlításnál: a melléknév
középfoka
felsőfoka
schön
schöner
der/die/das schönste
klein
kleiner
der/die/das kleinste
teuer
teuerer
der/die das teuerste
alt
älter
der/die/das älteste
groß
größer
der/die/das größte
das schönste Gebäude der größte Bahnhof die teuerste Stadt das berühmteste Schloss die herrlichsten Aussichten
a legszebb épület a legnagyobb pályaudvar a legdrágább város a leghíresebb kastély a leggyönyörűbb kilátások
Néhány magánhangzó Umlautot kap a közép- illetve a felsőfokban. Ha a közép- és felsőfokú alakok közvetlenül a főnév előtt állnak, felveszik a megfelelő végződést: Leipzig hat den größten Bahnhof in Deutschland. Németország legnagyobb pályaudvara Lipcsében van. 5. Elöljárószók A hely- és egyéb viszonyokat elöljárószókkal fejezzük ki. Ezek megmutatják például, hogy egy személy vagy tárgy hol van, merre megy, milyen viszonyban áll valamilyen másik személlyel, tárggyal vagy céllal. Az elöljárószók tárgy- vagy részes esetet vonzanak. I. Ezeket az elöljárószókat tárgyeset követi: durch
át, keresztül
für
számára, részére
gegen
ellen
ohne
nélkül
um
körül
... für meinen Bruder. ... a bátyámnak. Ich spare für meine Ferien. A nyaralásra spórolok.
Haben Sie etwas gegen Heuschnupfen? Mit tud adni szénanátha ellen? Nézd végig a könyvet és keress példákat. II. A következő elöljárók részes esetet vonzanak: aus
-ból, -ből
bei
-nál, nél
gegenüber
szemben, átellenben
mit
-val, -vel
nach
után, -ba, -be
seit
óta
von
-tól, -től, -ról, -ről, -ból, -ből
zu
-hoz, -hez, -höz
Dein Badetuch ist hinter der Tür. A törülköződ az ajtó mögött van. Die Schule ist vor der Bushaltestelle. Az iskola a buszmegálló előtt van. Wie komme ich zum Museum? Hogyan jutok el a múzeumhoz? Jegyezd meg az összevont alakokat: zu dem → zum
zu der → zur
részes eset
hímnem
nőnem
semlegesnem
többes szám
a, az
dem
der
dem
den (a főnév is -n végződést kap)
egy (tagadás)
(k)einem
(k)eine
(k)einem
-
III. A következő elöljárószók után hová? kérdésre tárgyesetet, hol? kérdésre részes esetet használunk. elöljárószó an auf hinter in neben über unter vor zwischen
részes esettel -on, -en, -ön, mellett, -nál, -nél -on, -en, -ön mögött -ba, -be mellett fölött alatt előtt között
Jegyezd meg az összevont alakokat: in dem → im in das → ins Két példa a részes eset használatára:
tárgyesettel -ra, -re, mellé, -hoz, -hez, -höz -ra, -re mögé -ban, -ben mellé fölé alá elé közé
an dem → am
Die Tiger sind hinter dem Restaurant. A tigrisek az étterem mögött vannak. Sprudel gibt’s im Kühlschrank. A hűtőben van ásványvíz. Két példa a tárgyeset használatára:
Ich gehe in die Stadt. Ich bin ins Restaurant gegangen.
A városba megyek. Étterembe mentem.
6. Igék Az ige cselekvést fejez ki, pl. kaufen, besuchen, fahren. Az igerag elárulja, ki végzi a cselekvést, az igeidő pedig azt, mikor történik a cselekvés; a múltban, a jövőben vagy a jelenben. főnévi igenév: jelen idő: jövő idő: múlt idő:
machen Was machst du? Was wirst du machen? Was hast du gemacht?
csinál, tesz Mit csinálsz? Mit fogsz csinálni? Mit csináltál?
7. A jelen idő A jelen idő olyan cselekvést vagy történést fejez ki, amely a beszéd pillanatában történik, vagy általánosságot jelöl. Wir lernen Deutsch.
Németül tanulunk.
I. Szabályos igék: főnévi igenév
kaufen (vásárolni)
finden (találni)
machen (csinálni)
ich
kaufe
finde
mache
du
kaufst
findest
machst
er/sie/es
kauft
findet
macht
wir
kaufen
finden
machen
ihr
kauft
findet
macht
sie
kaufen
finden
machen
Sie
kaufen
finden
machen
El tudod mondani a spielen ige ragozását? II. Rendhagyó igék: Jelen időben a rendhagyó igék egyes szám 2. és 3. személyben változnak. Felsoroljuk a rendhagyó igék négy fajtáját: főnévi igenév
fahren (utazni)
helfen (segíteni)
sehen (látni)
nehmen (fogni, venni)
ich
fahre
helfe
sehe
nehme
du
fährst
hilfst
siehst
nimmst
er/sie/es
fährt
hilft
sieht
nimmt
a→ä
e→i
e → ie
eh → im
III. A két legfontosabb rendhagyó ige a haben és a sein. haben
birtokolni
sein
lenni
ich habe
nekem van
ich bin
én vagyok
du hast
neked van
du bist
te vagy
er/sie/es hat
neki van
er/sie/es ist
ő van
wir haben
nekünk van
wir sind
mi vagyunk
ihr habt
nektek van
ihr seid
ti vagytok
sie haben
nekik van
sie sind
ők vannak
Sie haben
Önnek van
Sie sind
Ön van
Ezeket az igéket megtalálod a 14. oldalon levő keretben. Hány példát találsz rájuk a 14-15. oldalon? IV. Módbeli segédigéknek hívjuk azokat az igéket, amelyeket ha hozzáadunk a mondathoz, plusz információt árulnak el a főigéről, a cselekvésről. Mind rendhagyó ragozásúak, de egy bizonyos minta szerint ragozzuk őket. Íme néhány példa: dürfen Ich darf ins Kino gehen. Elmehetek a moziba. könnenEr kann springen. Tud ugrani. mögen Was ich gern mag. Amit szeretek. müssenIch muss fleißiger arbeiten. Szorgalmasabban kell dolgoznom. sollen Ich soll feste Schuhe tragen. Erős cipőt kellene hordanom. wollen Was wollt ihr machen? Mit akartok csinálni? Keress önállóan néhány példát ezekre. A módbeli segédige a mondat végére kerülő főnévi igenév formájában álló főigéhez kapcsolódik. Ich muss módbeli segédige
am Dienstag
arbeiten. főige (főnévi igenév alakban)
A módbeli segédigék jelenidejű ragozása: können
mögen szeret vmit tud, -hat, -het tenni kann mag
müssen
ich
dürfen szabad vmit tenni darf
wollen
muss
sollen kellene, belső kényszer soll
du
darfst
kannst
magst
musst
sollst
willst
er/sie/es
darf
kann
mag
muss
soll
will
wir
dürfen
können
mögen
müssen
sollen
wollen
ihr
dürft
könnt
mögt
müsst
sollt
wollt
sie
dürfen
können
mögen
müssen
sollen
wollen
Sie
dürfen
können
mögen
müssen
sollen
wollen
kell, muszáj
akar will
V. Az elváló igekötőt a szószedetben vastagon szedve emeltük ki: abfahren elutazni
ankommen
megérkezni
aufstehen
Nézd végig a szószedetet és keress több példát. Jelen időben az igekötő (ab, an, ein, auf) elválik az igétől és a mondat végére kerül: Der Zug fährt um 10 Uhr ab. A vonat 10 órakor indul. Wann kommt der Zug in Frankfurt an? Mikor érkezik a vonat Frankfurtba?
felkelni
Ha a mondatban módbeli segédigét is használunk, az igekötős ige együtt marad és a mondat végére kerül: Ich muss so früh aufstehen!
Olyan korán kell felkelnem!
VI. Visszaható igék: Ezek az igék a cselekvés hatását hangsúlyozzák magára a személyre. Ezekben a mondatokban visszaható névmást (mich, dich stb.) használunk. A szószedetben a visszaható igék előtt mindig ott áll a sich. Íme néhány visszaható ige: sich duschen zuhanyozni sich freuen örülni Jelen időben így ragozzuk a visszaható igéket:
sich setzen leülni sich waschen mosakodni
ich wasche mich
megmosakszom
wir waschen uns
megmosakszunk
du wäscht dich
megmosakszol
ihr wascht euch
megmosakodtok
er/sie/es wäscht sich
megmosakszik
sie waschen sich
megmosakszanak
Sie waschen sich
(Ön) megmosakszik
8. A jövő idő A jövő idő egy jövőbeli cselekvést fejez ki. A németben kétféleképpen beszélhetünk a jövőről: I. Jelen időt használunk és egy időhatározóval fejezzük ki a cselekvés időpontját: Ich fahre morgen nach Bonn. Der Zug fährt in 20 Minuten ab. Gehen wir nächste Woche ins Kino?
Bonnba megyek holnap. A vonat 20 perc múlva indul. Elmegyünk moziba jövő héten?
Nézd végig a 60-71. oldalakat és készíts egy listát a példákkal, amelyeket találtál. II. A jövő kifejezésére a werden igét használjuk, s a főige a mondat végére kerül, főnévi igenév alakjában: Ich werde morgen nach Berlin fahren. Berlinbe fogok utazni holnap. Der Zug wird in 20 Minuten abfahren. A vonat 20 perc múlva fog indulni. Werden wir nächste Woche ins Kino gehen? El fogunk menni moziba jövő héten? ich werde
morgen nach Bonn
fahren.
nächste Woche ins Kino
gehen.
in 20 Minuten
abfahren.
du wirst er/sie/es wird wir werden ihr werdet sie werden Sie werden
9. A múlt idő A németben kétféle múlt idő van, a befejezett múlt (Perfekt) és a folyamatos múlt (Imperfekt). A Projekt Deutsch 3-ban csak a befejezett múlttal foglalkozunk. Ezt használjuk beszédben és levélírásban. I. A befejezett múlt idő
a.) Szabályos igék. Két részből állnak: az egyik rész a haben ige ragozott alakja, a másik a főige 3. alakja (befejezett melléknévi igenév), amelyet a ge- előtaggal és -t utótaggal látunk el, pl.: gesagt, gespielt, gekauft, gemacht, gehört. Az alábbi példákban a befejezett melléknévi igenevet aláhúzással jelöltük: Was hast du gemacht? Ich habe Fußball gespielt. Ich habe Innsbruck besucht.
Mit csináltál? Fociztam. Megnéztem Innsbruckot.
b.) Rendhagyó igék haben-nel. A rendhagyó igék egyik fajtája a haben-nel képzi múlt idejét. A rendhagyó 3. alak (befejezett melléknévi igenév) az -en végződést veszi fel, pl.: gegessen, getrunken, gesehen: Ich habe Eis gegessen. Was hast du gesehen?
Fagylaltot ettem. Mit láttál?
c.) Rendhagyó igék sein-nel. A rendhagyó igék másik fajtája a sein-nel képzi a múlt idejét. Ebbe a csoportba tartoznak a mozgást és állapotváltozást jelentő igék: Ich bin nach Wien gefahren. Ich bin ins Kino gegangen. Sie ist krank geworden. Ihr seid am gleichen Tag geboren!
Elmentem Bécsbe. Elmentem moziba. Beteg lett. Ugyanazon a napon születtetek!
Jegyezd meg ezt a kivételt: Ich bin zu Hause geblieben.
Otthon maradtam. (Nem jelent mozgást, sem állapotváltozást)
II. A folyamatos múlt idő Ezt használjuk, amikor múltbeli eseményeket írunk le, beszélünk el, különösen, amikor egy múltbeli történetről beszélünk. Írásos beszámolók, történetek, riportok általában a folyamatos múlt használatával íródnak. Néhány gyakori igét is ebbe a múlt időbe teszünk a befejezett helyett. Ilyenek a haben, a sein és a módbeli segédigék. haben
sein
wollen
ich
hatte
war
wollte
du
hattest
warst
wolltest
er/sie/es
hatte
war
wollte
wir
hatten
waren
wollten
ihr
hattet
wart
wolltet
sie
hatten
waren
wollten
Wo warst du? Ich war in Österreich.
Hol voltál? Ausztriában voltam.
Válassz egy szöveget a Zum Lesen részből és keress példákat a múlt időre. Csinálj két listát, egyet a befejezett múltban álló igéknek, egyet pedig a folyamatos múltban állóknak.
10. Felszólító mód I. Az igének ezzel a formájával felszólítunk valakit vagy valakiket egy cselekvésre: schreiben
→
Schreib einen Brief.
du schreibst
→
schreib
Írj egy levelet.
II. Többes szám második személyben így képezzük a felszólító módot: machen
→
ihr macht
Macht eure Hausaufgaben.
→
macht
Csináljátok meg a házi feladatot.
III. Önöző formában a felszólítómód: nehmen
→
Sie nehmen
Nehmen Sie diese Tabletten.
→
Nehmen Sie
Vegye be ezeket a tablettákat.
IV. Utasításoknál is gyakran a felszólítómódot használjuk: 6 Eier und 2 Essl. Wasser schlagen. Den Tortenboden auskühlen lassen.
Verjünk fel 6 tojást és két evőkanál vizet. Hagyjuk kihűlni a tortalapot.
11. Tagadás A nicht szó nem-et jelent. Ich gehe nicht. Das Wetter war nicht schlecht.
Nem megyek. Nem volt rossz idő.
A kein(e) azt jelenti, sem, egy sem, ill. tagadásra használjuk. Mindig főnév követi és ugyanúgy ragozzuk, mint az ein(e)-t. Ich habe keinen Bruder. Ich habe keine Schwester. Ich habe kein Haustier.
Nincs fiútestvérem. Nincs lánytestvérem. Nincs háziállatom.
A nichts azt jelenti: semmi. Ich habe nichts gekauft.
Nem vásároltam
A 25., 41., 42. és 62 oldalon több példát is találsz. Keresd meg őket.
12. Szórend I. Az ige helye. Az ige általában a második helyen van a mondatban. Néha azonban az első helyen álló szerkezet több szóból is állhat. (1) Ich
(2) heiße
(1) Als Souvenir
Martin. (2) habe
ich
Martinnak hívnak. einen Teller gekauft.
Egy tányért vettem ajándékba.
(1) (2) Am Montag bin ich nach Wien gefahren. Hétfőn Bécsbe utaztam. II. Mikor, hogyan, hol, hová? Ha a mondat egy cselekvés több aspektusát akarja kifejezni, a mondatrészek ilyen sorrendben következnek: „wann, wie, wohin?”. Nézd meg ezeket a példákat. Ne felejtsd, hogy az ige a második helyen van! (1) Ich Ich Ich
(2) fahre fliege fahre
(idő/wann?) im Sommer im Januar im August
(mód/wie?) mit dem Zug
(hely/wohin?) nach München. in die Schweiz. mit dem Auto nach Frankreich.
Ich Ich
darf bin
nächstes Jahr zu Fuß zur Schule gehen. gestern mit der U-Bahn in die Stadtmitte gefahren.
III. Ha a weil-t (mert) használod, az ige a mondat végére kerül: Warum wählst du Fremdsprachen? Miért választasz idegen nyelvet?
Weil ich sie gern lerne. Mert szívesen tanulom őket.
Warum machst du Musik? Miért választod az ének-zenét?
Weil ich ein Instrument spiele. Mert játszom egy hangszeren.
IV. Ha módbeli segédigét használsz, a főige a mondat végére kerül: Ich muss heute abend in der Küche helfen. V. Az elváló igék igekötője a mondat végére kerül: Ich stehe jeden Tag um 7 Uhr auf. VI. A befejezett múlt időben a befejezett melléknévi igenév (az ige 3. alakja) a mondat végére kerül, mert a segédige, szerepe miatt, a mondatban a második helyre kerül. Ich habe meine Oma im Krankenhaus besucht.
13. Kérdésfajták I. Eldöntendő kérdéseknél (amikor a válasz csak igen vagy nem lehet) tegyük az igét az első helyre: Haben Sie eine Seife? Hast du Haustiere?
Van szappanja? Van otthon állatod?
II. Ha kérdésünkre információt várunk, azaz kérdésünk kiegészítendő, kérdőszavakkal kezdjük a mondatot, amelyet közvetlenül az ige követ: Wann?
Mikor?
Wie?
Hogyan?
Wo?
Hol?
Wer?
Ki?
Warum?
Miért?
Was?
Mi? Mit?
Wie lange?
Meddig?
Was für?
Milyen?
Wieviel?
Mennyi?
Welche/r/s?
Melyik?
Wie viele?
Hány? Mennyi?
Wofür?
Mihez? Miért?
Wann beginnt der Film? Warum muss ich zu Hause bleiben?
Mikor kezdődik a film? Miért kell itthon maradnom?
