Christian Schwarz: A gyülekezet természetese fejlődése

Christian A. Schwarz

A Gyülekezet természetes fejlodése olyan elvek alapján, melyeket

lsten maga helyezett

teremtett világába

bmsz

"A Gyülekezet természetes fejlodése" I 999-tol mintegy 25 különbözo nyelven és 5 O országban megtalálható. Minden nyelven az összes meglévo és tervezett olyan anyag címe és elérhetosége, ami ezen gyülekezetépítési téte/en nyugszik, az interneten a következo címen szerezheto be: http://www.CundP.de/international

©

1996. Christian

A. Schwarz

Nemzetközi jogok: C & PVerlag, 0-25924 Emmelsbüll, Németország © Magyar kiadó: 1998. BMSZ Jánoshalma 6440, Kisszállási u. 7/a. Tel./Fax: 06-77-401-782 ISBN 963 03 5492 6

Borítóterv: Nyomda:

Fordította: Rózsás József Heidenreich, Büro für Kommunikationsdesign Ábrák: Stefan M. Schwarz

M.C.E. HOREB,Viladecavalls

(Barcelona),

Spanyolország

- Printed

in Spain

Eloszó

A könyv háttere

a magyar kiadáshoz

Miután kereken tíz évvel ezelott elso gyülekezetépítési kutatásainkat elkezdtük, több olyan faktorra is bukkantunk, amik néhány gyülekezetnövekedési tankönyvvel ellentmondásban álltak. Nem lehetséges, hogy sok minden abból, ami a mérvadó irodalomban szinte dogmaként szerepel, végezetül is nem egyéb mint mítosz? Minél intenzívebben végeztük kutatásainkat, annál világosabb lett számunkra, hogyagyülekezetépítésben egy újabb tételre van szükségünk. Megalapítottuk a Természetes Gyülekezetnövekedés Intézetet, a világ minden táján lévo szervezetekkel közösen hálót hoztunk létre munkánkoz, kidolgoztuk a legkülönfélébb munkaanyagokat, amik a gyülekezeteknek segítenek ezt az "új" tételt a gyakorlatba átültetni. Minél nagyobb lett az érdeklodés ezen ajánlattal szemben, annál világosabb lett nekem, hogy az egész egy meglehetosen ingatag alapon nyugszik. Igaz, hogy kutatásainkkal egyik vagy másik országban érdekes felfedezéseket tettünk. De ki mondja meg, hogy az amit egy meghatározott országban felfedeztünk, egy másik országban is érvényes-e? Azonban hogy ezt kiderítsük, csak egy útja volt: az egész földkerekségen meg kellett vizsgál ni gyülekezeteket. Ez a szándék aztán rövidesen (eddigi) életem legnagyobb kihívásának bizonyult: az öt kontínensen 32 országban több mint 1.000 gyülekezet vett részt a kutatásban, a számítógépbe 18 különbözo nyelven 4 millió válasznál többet kellett betáplálni és tudományos kritériumok alapján kiértékelni. A legátfogóbb kutatás a kereszténység történetében, amit eddig a gyülekezetnövekedés okairól végeztek! Az az érdeklodés, amire a természetes gyülekezetnövekedés a legkülönfélébb országokban, kultúrákban és egyházi irányzatokban talált - két éven belül a munkaanyagaink több mint 50 országban és 20 nyelvnél több változatban terjedt el - azt mutatta nekem: az elmúlt évek fáradozásai kifizetodtek. Számomra a legnagyobb privilégiumok egyike, hogya sok különbözo kultúrával történo találkozás során újólag megtanuljam, hogy melyek valójában azok a gyülekezetnövekedési elvek, amiket lsten mindenhol használ - és melyek talán csak az én kedvenc gondolataim, amiktol a legjobb ha búcsút veszek, mivel azok lsten elképzeléseinek egyszeruen nem felelnek meg. Örülök, hogya magyar gyülekezetek is kézbe vehetik a kiadványt, Rózsás József fordító és a Jánoshalmi Baráti Missziós Szolgálat közremüködésével. Kísérje áldás e muvet. Emme/sbüll, /998 nyara

Christian

A.

Schwarz

"Ez nem egy európai vagy ázsiai, amerikai vagy afrikai, ausztráliai könyv - vagy még pontosabban: mindegyik egyido ben."

Tarta/omjegyzék

A Gyülekezet természetes fejlodése Eloszó a magyar kiadáshoz

Bevezetés Búcsú a technokrata gondolkodásmódtói Mi a "természetes gyülekezetfejlodés"! A megoldás: a "biotikus potenciál" A "magától" elv a Bibliában

1. rész: Nyolc minoségi jellemzo

3

6 6 8 10 12

15

Gyülekezet-növekedés - mitológia nélkül A nemzetközi kutatási program "Növekedés" a megfelelo kritérium! 1. minoségi jellemzo: Felhatalmazó vezetés 2. minoségi jellemzo:Ajándékorientált lelkimunkások 3. minoségi jellemzo: Szenvedélyes hitélet.. 4. minoségi jellemzo: Célszeru struktúrák 5. minoségi jellemzo: Inspiráló istentisztelet 6. minoségi jellemzo:Teljesköru kiscsoportok 7. minoségi jellemzo: Szükségorientált evangélizáció

16 18 20 22 24 26 28 30 32 34

8. minoségi jellemzo: Szeretetteljes kapcsolatok Egyetlen minoségi jellemzo sem hiányozhat A ,,65-ös hipotézis" Aminoségi tétel pont Amiért a mennyiségi növekedési célok alkalmatlanok Nagy gyülekezetek egyben "jó" gyülekezetek isi

36 38 40 42

2. rész: A minimumfaktor

44 46

49

A meglévo erok koncentrálása A minimumdézsa

50 52

Mezogazdasági párhuzamok Minimumfaktor vagy maximumfaktor!

54 56

Vigyázat "modell gyülekezet"!

58

Tartalomjegyzék

3. rész: Hat biotikus elv

61

Technokrata vagy biotikus! Amiért a technokratizmus nem muködik 1. elv: Hálós szervezodés

62 64 66

2. 3. 4. 5.

68 70 72 74

elv: elv: elv: elv:

Megsokszorozódás Energia-átalakulás Többszörös hasznositás Szimbiózis

6. elv: Muködoképesség Biotikus = a megszokott A biotikus gondolkozás

76 78 80

ellentét je megtanulása

4. rész: Egy új gondolkodásmodell A polaritás-törvény lsten teremtésében Kilengések jobbra vagy balra A technokrata gondolkodásmód A spiritualista gondolkodásmód A hibás gondolkodásmód kihatásai Teológiai következmények Mit jelent ez a gyakorlatban! Létrehozható-e a gyülekezet-növekedés! Amiért

a pragmatizmus

zsákutcába

83 84 86 88 90 92 94 96 98

vezet

100

Ahogyan S3ját programját kifejlesztheti 1.lépés: A lelki motiváció erosítése 2. lépés: Minimumfaktorok növelése 3. lépés: Minoségi célok kituzése 4. lépés: Az akadályok azonosítása 5. lépés: Biotikus elvek alkalmazása 6. lépés: Erosségeket latba vetni 7. lépés: "Biotikus" anyagok alkalmazása 8. lépés: A haladás ellenorzése 9. lépés: Újabb minimumfaktorokkal foglalkozni IO.lépés: Az élet reprodukálása

104 106 108 110 I 12 114 I 16 I 18 120 122 124

Utószó: Gyülekezetépítés A következo lépés

126 128

a Szentlélek

erejében

Bevezetés

"EI az emberi módon kitalált sikerprogramoktól - lsten saját növekedési elveihez!"

Gyülekezetnövekedés saját erobol

Búcsú a technokrata gondolkodásmódtói Miért visszafogott oly sok keresztyén a gyülekezet-növekedési mozgalom kínálatával szemben? Mert saját gyülekezetükben nem akarnak semmilyen növekedést? Mert saját munkájuk nagyobb hatásfokának kérdését kereken elutasítják? Mert a missziós parancsnak nincs számukra fontossága? Biztosan vannak olyan emberek, akikre mindez igaz. De túl egyszeruvé tennénk a dolgot, ha úgy tennénk, mintha a manapság meglévo gyülekezet-növekedési koncepciókkal szembeni ellenállás kizárólag e körökbol származna. Saját tapasztalatom az, hogy számtalan keresztyén, aki szívbol áhítozik növekedés után, akinek ég a szíve az elveszettekért, aki önkritikusan nézi saját munkamódszerét, soha semmilyen belso kapcsolódást nem talált a gyülekezet-növekedési mozgalommal. Folyamatosan szimpla recepteket ajánlanak, melyek a gyakorlatban egyébként sem muködnek. Élnek a gyanúperrel, miszerint emberek azt képzelik, hogy saját erobol tehetnek valamit, amire egyedül lsten képes. Hogy ez a kérdés igaz-e vagy sem, maradjon nyitva. De kétségkívül ez az a kép, ami sokakban a gyülekezet-növekedés irányzatáról kialakult. Vagyis, hogy túlságosan technokrata vállalkozás akkor is és talán éppen ott, ahol a vállalkozás lelki oldalát hangsúlyozzák. Nos, mit jelent a gyülekezet-növekedés saját erobol? Pillantsanak a képre: egy szekér négy négyszögletu kerékkel, ami sok igen hatékonynak tuno kereket szállít, tolva - húzva két ember által, akik szemlátomást igen nagy odaadással végzik feladatukat, mégis azt kell megtapasztalniuk, hogy az egész vállalkozás igen fárasztó, igen lassú, igen elkedvetleníto. Számomra ez több, mint egy karikatúra. Ez Jézus Gyülekezete széles sávjának nagyon is prófétai leírása. A gyülekezet halad elore, mégis minden olyan lassan történik. Miért van ez így? Ha mindkét résztvevot megkérdeznénk, talán a következo válaszokat kapnánk: "mert eroteljes szél fúj az arcunkba", vagy: "mert a szekeret egy meredek tolnunk".

hegyoldalon

kell fölfelé

Ezek a kijelentések az esetek nagy részében egyáltalán nem hamisak. Nekünk keresztyéneknek tényleg

6

1. építoko:

.

•? elv A kell kednünk cselebiotikus minimumkodásmód hat kelI kednünk tennünk azt Módszerek Idozítés ?3. Háttér 2. építoko: építoko: 4. A stratégia gondolépítoko: teológiai 2. rész Mikor 3. Miért 4. rész Hogyan

Bevezetés

könyv öt fo részének áttekintése:

A

Az elso négy meg-

válaszolja a gyülekezet-növekedés négy alapveto kérdését; az 5. rész annak van szentelve, hogy a gyülekezetfej/odés négy építo elemét a gyakorlatban hogyan lehet alkalmazni.

5. rész

eroteljes szél fütyül a fülünk mellett, és néha tényleg úgy van, hogy az út, amin a gyülekezet halad, meredek hegyoldalon vezet. A kép mégis segít nekünk megérteni, hogy a tulajdonképpeni probléma nem ezen a ponton xan, mivel az akkor is meglenne, ha a külso körülmények sokkal kedvezobbek lennének. Ebbol a példázatból

valami lényeges értheto

meg: lsten oldaláról

minda-

zon eszközök adottak, melyek a gyülekezet építéséhez szükségesek. A probléma abból áll, hogy mi azokat nem használjuk. Ahelyett, hogy azokat a szerszámokat használnánk, amiket lsten adott nekünk, megpróbáljuk mi a gyülekezetet tolni - húzni. Ezzel pontosan erre gondolok: "gyülekezetépito technokrata". Ez nem azt jelenti, hogya két ábrázolt résztvevo lelki vezetés nélküli lenne.Azt sem jelenti, hogy céljuk - a gyülekezet mozgásba lenditése - rossz lenne. Tulajdonképpen azt jelenti, hogya módszer, a mivel a célt el akarják érni, nem kielégito. Ennek a könyvnek a gyülekezet-növekedés más tétele az alapja. Mi ezt "természetesnek" vagy "biotikusnak" nevezzük. A "biotikus" szó nem jelent mást, mint az élet törvényszeruségeinek ismételt felfedezése (görög "biosz"). Ez azt jelenti, hogy azokat a növekedési mechanizmusokat, amikkel lsten a Gyülekezetet építi, érvényre juttassuk, hogy azt saját erofeszítéseinkkel próbálnánk megtenni.

ahelyett,

7

A "biotikus" alternatíva

Bevezetés

Mi a "természetes gyü lekezetfej lodés"?

"Némely gyülekezetnövekedés; koncepció csak a gyümölcsöt néz;, de nem néz; a gyökeret, am; ezt a gyümölcsöt hozza."

Ez

a

" természetes teológia"?

Miért nevezzük a gyülekezet-növekedési tételt - amit a technokrata gondolkodásmód ellenében javaslunk - "természetes gyülekezetfejlodésnek"? A természetes azt jelenti, hogy a természettol tanulni. A természettol tanulni azt jelenti, lsten teremtésétol tanulni. Isten teremtésétol tanulni azt jelenti, hogy Istentol, a Teremtotol tanulni. Hogy ezt a munkatételt igazoljam, szemináriumok alkalmával szívesen alkalmazom a jobboldali fenti fényképet. Organikus növekedés-folyamatok törvényszeruségeit mutatja. A legtöbb gyülekezet-növekedéssel kapcsolatos könyv írója egyetértene abban, hogy fontos ezekbol a folyamatokból tanulni. Itt csak az a probléma, hogya népszeru koncepciók közül néhány "nem hatol elég mélyre", szó szerint a felszínen maradnak. így azon valósággal szemben vakok maradnak, ami a felszín alatt található: a talaj összetétele, a gyökerek muködésének módja, a földigiliszták (nagyon fontos!) szerepe. Kérdés: miért no a fényképen látható fu? Mert az a számokba foglalt célja, hogy 1999. júniusáig 30 centimétert kell nonie? Lehetséges, hogy ez az o nagy titka. (Késobb még kitérünk a mennyiségi növekedési célok kérdésére.) Most csak arra szeretném a figyelmet felhivni, hogy lehetetlen a feltett kérdésre találó választ kapni, ameddig azt a valóságot, ami a felszín alatt van, nem vesszük figyelembe. Pontosan ez az a terület, amire a természetes gyülekezet-növekedés koncentrál. A teológiában vitatott a természet törvényszeruségeit teológiai elmélkedés modelljeként használni. És ez a visszafogottság jogos: egy ilyen eljárás - a teológiai szaknyelvben theologia naturalisnak nevezik - igen problematikus, ameddig a szó igazi értelmében vett teológiáról, vagyis az istenismeret elmélyítésrol van szó. Ez végso soron elvezet ahhoz az illúzióhoz, miszerint lsten saját erobol megismerheto, vagyis Krisztus nélkül, kereszt nélkül, kijelentés nélkül. Csakhogy: a természetes gyülekezet-növekedésnél egyáltalán nem istenismeret elmélyítésérol, hanem a gyülekezetépítés alapelveinek megismerésérol van szó. Ezen a ponton a teremtésorientált tétel nemcsak legitimnek, hanem egyenesen kívánatosnak tunik. Feltuno, hogy az Újszövetség milyen gyakran használ - mindenekelott maga Jézus - természetbol és különösen a mezogazdaságból vett példázatokat, hogy megvilágosítsák lsten országának törvényszeruségeit: a mezok liliomai, a magától fejlodo vetés, a mustármag fejlodése, a négy

8

Bevezetés

Az organikus növeke-

dés törvényszeruségei: némely gyülekezetnövekedési koncepció szó szerint nem hatol afelszínnél mélyebbre; csak a gyümölcsre figyel, de nem nézi a gyökereket, melyek a gyümölcsterméshez elengedhetetlenek.

szántóföld, a fa és gyümölcsei, a vetés és aratás szabályai. Némelyik magyarázó azzal magyarázza, hogy Jézus azért beszélt így, mert hallgatósága mezogazdasági területen élt, tehát ezekre a képekre különösen "fogékonyak" voltak. Meg vagyok róla gyozodve, hogy egy ilyen magyarázat túl egyszeru. Ha Jézus ma élne a földön, egészen biztosan nem helyettesítené ezeket a képeket a számítógép világából vett példákkal ("Isten országa hasonlatos egy számítógépprogramhoz: az input szabja meg az outputot"). Ilyen - technokrata - képek ugyanis elhibáznák az élet titkát. Az élet területén bizonyosan egészen más törvények érvényesek, mint az élettelen területén. Prototípus-szeru a biotikus tétel számára a Bibliában Máté 6,28: "Vegyétek eszetekbe a mezo liliomait, mi módon növekednek. " A görög katamathete szó, ami a "vegyétek eszetekbe" fordítás mögött van, több, mint a magyar "vegyétek eszetekbe". Ugyanis intenzív formája amanthano igének, ami azt jelenti, hogy tanulni, megvizsgálni, kutatni. Ha a görögben a kata elotag áll egy ige elott, gyakran hangsúlyozottabb lesz az eredeti ige, tehát esetünkben: "gondosan tanulni", "pontosan megvizsgálni", "teljes odaadással kutatni". És mit kell ilyen erovel kutatnunk! Nem a liliomok szépségét, hanem hangsúlyozottan a növekedés mechanizmusait; vagyis azt, hogy mi módon növekednek! Tanulmányoznunk, vizsgálnunk kell azokat! Arra kell törekednünk - mindezt tartalmazza a katamathete felszólító forma -, hogy lsten országának törvényszeruségeihez finomabb érzékelést nyerjünk.

9

A "mezo liliomaitói" tanulni

Bevezetés

"A biotikus potenciál olyan koncepció, amit maga lsten - a Teremtö helyezett

el

teremtésében."

A megoldás: A "biotikus potenciál" Bárki legyen is - keresztyén vagy nem keresztyén -, aki lsten teremtésének muködési mechanizmusait tanulmányozza, találkozik azzal, amit a tudósok "biotikus potenciál nak" hívnak. Az ökológia meghatározása szerint "arról a belso képességro! van szó, amivel egy egyed vagy faj sokasodik és önmagát reprodukálja". Ez a koncepció a technika világában teljesen ismeretlen. Nincs gép, amelyik képes lenne "önmaga reprodukálására". Egy kávéfozo ugyan kávét gyárt, mégsem képes önmagát reprodukálni.Teljesen máshogy van ez a természetben, lsten teremtésében: egy kávécserjének kávébabjai vannak, melyek új kávécserjéket hoznak létre. Ez egy olyan koncepció, amit maga lsten, mint Teremto helyezett el teremtésében. Ez minden élet titka. Ez az isteni teremto elv. A természetes folyamatok célja mindig az, hogy ez a biotikus potenciál amennyire csak lehet, érvényesüljön! A biotikus potenciál és a termoföldi vagy laboratóriumi körülmények között ténylegesen történo növekedés közötti különbséget az ökológiában "környezeti rezisztenciának" nevezik. Soha nem arról van szó, hogy növekedést és szaporodást önmagunk "állítsunk elo", hanem, hogya környezeti rezisztenciát lehetoség szerint alacsony szinten tartsuk. így történik a növekedés "magától".

A biotikus potenciál a gyülekezetben

Az önszervezodés elve

Ugyanez a munkatétel igaz a gyülekezetfejlodésben is. Nekünk nem kell gyülekezetfejlodést "csinálnunk", hanem azt a biotikus potenciált, amit lsten a Gyülekezetben helyezett el, azt kell felszabadítanunk. A mi feladatunk, hogya környezeti rezisztenciát lehetoség szerint alacsony szinten tartsuk, az akadályozó - úgy gyülekezeti mint gyülekezeten kivüli környezeti faktorokat amennyire lehet meggátoljuk. Mivel a "gyülekezeten kívüli" felett semmi ellenorzésünk nincs, így azon gyülekezeten belüli faktorok meggátolására kell koncentrálnunk, melyek a növekedést és megsokszorozódást megakadályozzák. így a gyülekezet-növekedés egészen magától történik. Isten teszi, amit megígért: O adja a növekedést (1. Kor. 3,6). lsten teremtésében egy átfogó strukturális törvény az önszervezodés elve, amit a rendszerkutatók autopoiesisnek (= önmagát magától megteremto) hívnak, a valóságban viszont theopoiesisnek (= Istentol teremtettnek) kellene nevezni. E mögött az elv mögött egy nagy titok rejtozik. Ha ezt a gyülekezetre, mint organizmusra vetítjük, akkor így hangzik a kérdés: hogyan szervezünk önszervezodést1 Mit tehetünk, hogy amit

10

Bevezetés

lsten teremtésébol meg lehet tanulni: a legkisebb mikroorganizmustói a kozmosz muködési mechanizmusáig, mindenhol az önszervezodés elve érvényesül. "biotikus

potenciál nak" hívtunk, azt felszabadítsuk?

Mit teszünk

azért,

hogy azok a növekedési mechanizmusok, melyekkel lsten a Gyülekezetét maga építi, lehetoség szerint teret kapjanak? Ezek a kérdések alapvetoen különbözo megfogalmazásai egy és ugyanazon kérdésnek. A természetes gyülekezet-növekedés négy építoköve - "minoségi jellemzok", "minimumstratégia", "biotikus elvek", "új gondolkodásmód" ezen kérdések megválaszolásában jelentoséggel bír. Témánkat megterheli az, hogyanem keresztyén irodalom egy részének, ahol ez az alapelv megtalál ható, többé-kevésbé ezotérikus színezete van. Mégis a különbség a természetes gyülekezetfejlodés és az ezotérikus között olyan nagy, mint az asztronómia és asztrológia közötti különbség! A nem keresztyének, akik az önszervezodés elvét felfedezik, és arról elmélkednek, nyilvánvalóan nemigen jutnak tovább anélkül, hogy azt valamilyen (ál)vallásos tartalommal ne kötnék össze. Ahelyett, hogy az egyedüli valós Istennel,Jézus Krisztus Atyjával, a menny és a föld Teremtojével kötnék össze, számos szerzo okkult fantáziaképekkel köti össze. Bár ez a tény cseppet sem mond ellent ezen elv isteni eredetének - hiszen emberektol hibásan megvilágított isteni elvek attól függetlenül isteni eredetuek maradnak -, azonban annál inkább felveti annak szükségszeruségét,

hogy az a Biblia fényében

legyen megvizsgálva.

11

Ez nem

ezotérikus?

Bevezetés

"Isten növekedési automatizmusainak felszabadítása ez a fejlodo gyülekezetek stratégiai titka."

A "magától" a Bibliában

elv

A "természetes gyülekezetfejlodés" meghatározásában (lásd jobbra fent) a "növekedés-automatizmusok" fogalma áll a középpontban. A bibliai koncepció, ami e mögött a fogalom mögött van, Márk 4, 26-29-ben jelenik meg: "Úgy van az lsten országa, mint amikor az ember beveti a magot a földbe. És alszik és fölkel, éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felno, o maga sem tudja miképpen. Mert magától terem a föld, eloször füvet, azután kalászt, azután búzát a kalászban. Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett." Ebbol a példázatból világosan kitunik, hogy mi a feladata az embernekés mi nem: tud és szükséges vetnie, tud és szükséges aratnia, tud és szükséges "aludnia és fölkelnie". Amit nem tud, az a következo: gyümölcsöt eloállítani. Ez titkokkal teli, ugyanis a föld hozza ezeket "magától". A legtöbb kommentár alapján ezen példázat kulcsszava a "magától". Mit jelent tehát ez a szói A görög kéziratban ez a fogalom így hangzik: automate - szó szerinti fordításban "automatikusan". A bibliai szövegben tehát egyértelmuen egy "növekedés-automatizmusról" van szó. Az mégsem állna a héber gondolkodásmóddal összhangban, ha ez az automatizmus a természet saját törvényeivel lenne magyarázva! Jézus idejében az automate egyszeruen azt jelentette, hogy "felismerheto ok nélkül", és e mögött a hívo zsidó számára mindig ott állt kimondatlanul: "Isten maga végezte el". A gyülekezetre vonatkozóan ez annyit jelent: kívülrol megfigyelve úgy tunik, hogy valami "magától" vagy "automatikusan" történik. Mint keresztyének, tudjuk - anélkül, hogy tudományosan bizonyíthatnánk -, hogy az, ami látszólag teljesen magától történik: muve. Az "automatizmus" közelebbrol szemlélve "theomatizmus"!

Növekvo gyülekezetek titka

a valóságban lsten leleplezodik, mint a

Pontosan errol van szó, ha a természetes gyülekezetfejlodésben "magátói" elvrol beszélünk. Semmi esetre sem csak egy kedves kép. Nem, itt a gyülekezetépítés stratégiai centrumáról van szó. Fejlodo gyülekezetekhogy ennek tudatában vannak-e vagy sem - ezt a növekedés-automatizmust használják. Ez az o "sikerüknek titka"! Egyesek közülük nagy odafigyeléssel teszik, mások minimális odafigyeléssel. Nem az odafigyelés fokától függ a fejlodés, hanem az elv használatának tényétol. Néhányan, akik ezt az alapelvet használják, ráadásul teljesen hibás módon figyelnek oda. Gyakorlati életük példás, tanulhatunk

12

Bevezetés

Mit jelent a "természetes gyülekezetfejlodés"? Azon

A természetes gyülekezet-növekedés

.

növekedés; automat;zmusok

definíciója: minden emberi intézkedés az isteni növekedésautomatizmusok

felszabadítását, melyekkel maga lsten építi gyülekezetét

felszabadításáért történik.

tolük. Mégis a növekedés tekintetében személyes elvük nem magyarázza fejlodésük titkát; és, mint a többi gyülekezet számára alkalmazható koncepció, egyáltalán nem alkalmazható. Erre a problémára a könyvben többszörösen is visszatérünk. A természetes 1.

gyülekezetfejlodés

elveit 3 forrásból

A természetes

tanultam:

Növekvo és nem növekvo gyülekezetek tudományos kutatása által. Ez mindenesetre nem azt jelenti, hogy azokat a magyarázó modelleket, amit ezen gyülekezetek

megadnak, feltétel

gyülekezet fejlodés eredete

nélkül átvesszük.

2

A természet, vagyis lsten teremtésének megfigyelése által. Mint ahogy láttuk, a Biblia pontosan arra szólít fel minket, hogy válasszuk ezt a tételt.

3.

A bibliai szövegek tanulmányozása által. A Szentírásban a gyülekezetfejlodés biotikus alapelvei lépten nyomon megtalálhatók anélkül, hogy így hívnák oket.

Sem a gyülekezet, sem a természet megfigyelése nem szabad, hogy legfobb normánk legyen. Attól függoen, hogy egy koncepció a bibliai igazságnak ellent mond-e, nekünk keresztyéneknek el kell azt utasítanunk még akkor is, ha rendkívül "sikeresnek" tunik. Abból, amit megtalálunk a természetben, nem minden "biotikus elv" a természetes gyülekezetfejlodés értelmében. A Biblia alapján óvatosan kell különbséget tenni teológiailag legitim és nem legitim között. A természetes gyülekezet-növekedés fo különbségei az elterjedt gyülekezet-növekedés koncepcióival szemben 3 címszóban összefoglalható:

13

Mi a különbség?

Bevezetés

1. A pragmatikus és nem teológiai nézet ellen fordul ("a cél szentesíti az eszközt"), és azt egyelvorientált eljárásra cseréli. 2.

Tudatosan nincs benne mennyiségi eloírás ("Hogy tudunk még több embert bevinni az istentiszteletre?"), hanem a gyülekezeti élet minoségét tekinti a gyülekezet fejlodése kulcsának.

3.

Nem akar gyülekezet-növekedést "csinálni", hanem egyedül arra törekszik, hogy azokat a növekedés-automatizmusokat szabadítsa fel, amikkel maga lsten építi a Gyülekezetét.

A természetes gyülekezet-növekedés búcsúvételt jelent mindenfajta felszínes pragmatizmustói, statikus ok-hatás logikától, minoségi célok eroltetésétol, manipulatív marketingmódszerektol, kérdéses munkamentalitástóI. Más szavakkal: el az emberileg kigondolt sikerprogramoktói azokhoz a növekedési elvekhez, amiket maga lsten helyezett el teremtésében. Három kulcsfogalom

Hogy a természetes gyülekezet-növekedés különbségét az uralkodó tanokkal szemben érthetové tegyük, a könyvben átfogóan 3 fogalmat fogunk alkalmazni: "technokrata", "spirituális" és "biotikus" gondolkodásmód. Ezen fogalmak nem mások, mint rövid összefoglalásai egész világ- és életfelfogásoknak, melyek a negyedik részben (83-102. oldal) közelebbrol el lesznek magyarázva. Ha az elofeltételeket - melyek a különféle gondolkodásmódokat megalapozzák - megértjük, akkor világos lesz, hogy a természetes gyülekezet-növekedés biotikus tétele miért nem fog a keresztyénségben általános tetszést kiváltani.

Technokrata gondolkodásmód

Spirituális gondolkodásmód

Szervezeteket,

Szervezeteket,

programokat, módszereket

programokat, módszereket

jelentoségükben túlbecsülnek

14

stb.

jelentoségükben alábecsülnek

Biotikus gondolkodásmód Teológiai tétel, ami a természetes

stb.

gyülekezetfejlodésnek szolgál

alapjául

1.

rész

Nyolc . " , . mlnosegl jellemzo

Vajon léteznek-e meghatározott minoségi jellemzok, melyek növekvo gyülekezetekben jobban fejlettek, mint nem növekvokben? Es lehetséges, hogy aminoségi jellemzokön végzett munka ezen gyülekezetek "sikerének titka" - sokkal nagyobb segítséget nyújtá tétel, mint a pragmatikus kérdés: "hogyan tudunk még több embert behozni az istentiszteletre?" Pontosan ez az a terület, amire kutatásunk összpontosít. A kutatások eredményei néhány, eddig nagy természetességgel végzett "gyülekezet-növekedési elvet" kérdésessé tesznek.

/. rész: 8 minoség; jellemzo

"Növekvo gyü/ekezetekto/ tanuln; nem azon magyarázott modellek átvéte/étje/ent4 amit azok vezeto; tovább szeretnének adn;."

Elvek vagy modellek?

Gyülekezet-növekedés mitológia nélkül Csak egy pillantás is zavarba ejto, ha a gyülekezet-növekedés témájának irodalmára tekintünk. Programok egész sorát kínálják, ahol is a legtöbben azzal az igénnyel lépnek föl: "Tegyétek azt, amit mi, és ugyanazt a sikert fogjátok átélni!" A probléma az, hogy ezen programok jó része egymásnak ellentmondó: egyesek "megagyülekezetek" építésében látják a hatásos utat, mások az evangéliummal történo átitatásban, megint mások az opti mái is gyülekezemagyságot csaknem házi kör szintjére redukálják; egyesek a siker titkát egy egészen nem keresztyének számára kialakított istentiszteletben látják, mások úgy tekintenek az istentiszteletre, mint a keresztyének dicsoítésének és épülésének helyére; egyesek új marketingmódszereket dicsérnek úgy, mint szükséges gyülekezet-növekedési módszereket anélkül, hogy valaha is hallottak volna marketingrol. Nagy probléma az, hogy hagyományos beszélgetésekben nem elég erosen tesznek különbséget "modellek" (koncepciók, amivel valamely gyülekezet a világ valamely táján pozitív tapasztalatokat élt át) és "elvek" (melyek a világ valamennyi gyülekezete számára érvényesek). így aztán egyes modellek általános érvényu nek tunnek; másrészt elveket, amikrol bizonyítható, hogy univerzális érvényuek, félreértenek, mint "egy a sok modell közül". A fenti jobboldali képen azt ábrázoltam, hogy miben áll a különbség a két irányzat között. Egy modell felé történo orientálódás nem más, mint egy sikeres gyülekezet (többnyire megagyülekezetrol van szó) programjának átvitele a saját élethelyzetbe. Ennek a tannak elbuvölo ereje van, mivel ebben bizonyos értelemben kézzel fogható az, amit az ember a saját gyülekezetének óhajt. Az elvorientált tétel nem ilyen. Abból indul ki, hogy modellekbol, melyek a gyakorlatban beváltak, sokat lehet tanulni. Mindenesetre anélkül, hogy egy modell nél leragadna,

több száz modellgyülekezetet - nagyokat és kicsiket - tanulmányoz, hogy meg tudja állapítani, hogyamegvizsgált modellgyülekezetek mely elemeinek van általános érvényessége (és ezáltal minden más gyülekezet számára fontos tanulsága) és mely elemeknél van szó talán érdekes, de egy sikeres gyülekezetépítéshez nem általános érvényu összetevorol. Az ilyen módon kizárással nyert elveket - egy második lépésben - individualizálni lehet egy másik gyülekezet konkrét élethelyzetére. Ez akizárásból és individualizálásból álló

16

1.

Modellek és elvek

rész:

8 minoség; jellemzo

Modell: utánozn;

Elvek: Mialatt egy gyülekezet-modell-orien-

2. ;nd;v;dualizáln;

táltságú eljárást utánzásnak hívnak, az elvorientáltságú tétel két lépésbol: kizárásból és individualizálásból áll.

kettos lépés az, ami az elvorientált tételt egy sikeres gyülekezet utánzásával (méret 1: 1) szemben sok keresztyén szemében kevésbé látványossá teszi. A természetes gyülekezetfejlodés az elvorientált tételre épül. Nem rossz dolog egy meghatározott modellgyülekezettol ötleteket átvenni, ha nem lelkesedés közvetítésérol, hanem reprodukálható elemek átadásáról van szó! Nem lehet elorébb jutni anélkül, hogy az ember ne kérdezne olyan általános érvényu elvek után, melyek minden gyülekezetépítés számára elengedhetetlenek. Növekvo gyülekezetektol tanulni azt jelenti, hogy a folytatott gyakorlatukat általános érvényu elvek szerint átvilágítják. Nem jelenti azonban, hogy azok magyarázott modelljeit, amiket vezetoik mint a "siker titkát" át kívánnak adni, minden esetben át is kell venni. Minden elvet, amirol ez a könyv beszél, fejlodo gyülekezetektol tanultam - érdekes módon még olyanoktói is, akik a természetes gyülekezetfejlodési "elvünket" elutasítják. Ezen gyülekezetek saját sikerüket ugyan máshogy magyarázzák teljesen más fogalmakat használnak, még soha nem hallottak a természetes gyülekezetfejlodésrol, esetleg egyenesen tévtannak mondják -, mégis bizonyítható, hogy tudatosan vagy sem, pontosan ezen elvek alapján dolgoznak.

17

Mit jelent "fejlodo gyülekezetektol tanulni"?

1. rész: 8 minoségi jellemzo

"A tanulmány minden

idok

legátfogóbb olyan kutatási programjává fejlodött, ahol a gyülekezetnövekedés okait vizsgálták."

Mire való ez a felhajtás?

A tudományosság kritériuma

A nemzetközi kutatási program Hogyan lehet univerzálisan érvényes gyülekezetfejlodési elveket találni? Ezt a kérdést nem lehet megérzésbol megválaszolni, és úgy sem, hogy csak néhány modellgyülekezetet tanulmányozunk. Csak egy útja van, ahogy ezt a kérdést megbízhatóan megválaszolhatjuk: tudományos alapokon kell megvizsgálni négy égtájon élo gyülekezetet! Ezzel a felismeréssel kutatási programunk kerete megszületett. Hogy tudományosan megalapozott válaszok számára megfelelo adatbank álljon rendelkezésre, szükségünk volt minimálisan 1.000 gyülekezetre ot kontinensrol: nagyok és kicsik, növekvok és csökkenok, az állam által üldözött és az államtól támogatott, karizmatikus és nem karizmatikus, ismert modellgyülekezetek és teljesen ismeretlenek. Olyan területekrol való gyülekezetekre volt szükségünk, ahol pillanatnyilag lelki áttörést élnek át (pl.: Brazília, Korea), illetve olyan régiók gyülekezetei re, melyek világviszonylatban "lelki fejlodo országnak" számítanak (pl.: Németország). A tanulmány minden idok legátfogóbb olyan kutatási programjává fejlodött, ahol a gyülekezet-növekedés okait vizsgálták. Összesen 32 ország gyülekezetei vettek benne részt; a kérdoív, amit minden gyülekezet 30 tagja töltött ki, 18 nyelvre lett lefordítva; végül csaknem 4,2 millió választ kellett kiértékelni. Ha minden megválaszolt kérdést kivágnánk és egymáshoz ragasztanánk, az így keletkezo papírcsík Budapesttol Hamburgig érne. Máshogy kifejezve: ha az egyenlíto mentén sétálnánk és minden méteren egy kérdést megválaszolnánk, egyszer körbegyalogolnánk a Földet, mielott az utolsó kérdést megválaszolnánk! Ezen munkának háttere az a felismerés, hogy egy ilyen kutatás nélkül esély sem lenne valamikor is megtudni, hogy melyik koncepció - ma ismert "sikereiv" - valódi (vagyis univerzálisan érvényes) elv, és melyik puszta mítosz. Néhány abból, amit ma nagy természetességgel "növekedési elvnek" mondanak, kutatási eredményeink fényében csupán egy adott lelki pásztor kedvenc gondolatának bizonyult. Olyan gondolatok, melyek egy szerzo személyes tapasztalataiból vezethetok le, nem rosszak - tolük is tanulhatunk -, mégis óvakodnunk kell azokat gyülekezet-növekedési elvekkel osszetéveszteni. A legfontosabb kritériumok egyike volt számunkra a kutatási program magas tudományos színvonala. A szervezomérnök és diplomás pszichológus Christoph Schaik átvállalta - miután a Würzburgi Egyetemmel közösen a három évvel ezelottig általunk használatos teszteljárásról szakvéle-

18

,. rész: 8 minoségi jellemzo

A kutatási projekt 1000 gyülekezet, 32 ország, 5 kontinens

A

kutatás, amit a

Természetes Gyülekezetnövekedés Intézet 1994 - 1996 között végzett, az eddigi legátfogóbb tanulmánya gyülekezet-növekedés okairól. A térképen vörössei jelzett országok vettek részt a kutatásban.

ményt készített és néhány hiányosságot feltárt - úgy a kutatási program koordinációját, mint annak tudományos felügyeletét. Új kérdoívet dolgozott ki, ami objektiv, megbízhatósága tekintetében magas színvonalú, és a kiértékelésnél beépítette tudományos tapasztalatát. Ez a kutatási program kutatások sorozatának ötödik generációja, ami tíz évvel ezelott a németajkú Európában kezdodött. Még ha a módszer az utóbbi években sok kívánnivalót hagyott is maga után, már akkoriban megmutatkoztak az elso felismerések, amikre a további tanulmányok épültek. Kutatásunk kínálja tudomásom szerint az elso, világviszonylatban tudományosan igazolható választ arra a kérdésre, hogy melyek azok a gyülekezet-növekedési elvek, melyek függetlenek kultúrától, teológiai felfogástól és vallási irányzattói! Mindent megtettünk azért, hogy felülvizsgálható választ adjunk a kérdésre: mit kell tennie minden gyülekezetnek, mit kell tennie minden keresztyén nek, hogy mai idonkben a missziós parancsnak engedelmeskedjen!

19

A kutatás haszna


"Messze

nem

minden fejlodo gyülekezet minoségileg ,jó' gyülekezet."

"Növekedés" a megfelelo kritérium? Az, hogy "fejlodo gyülekezetek" automatikusan "jó gyülekezetek" is, ez a gyülekezet-növekedési mozgalom kimondatlan véleménye. De igaz-e ez? A szakirodalomban ugyan a legkülönfélébb erre vonatkozó kijelentést találhat juk, mindezek azonban csak vélemények és feltételezések szintjén mozognak. Ez egyszeru en azért van, mert egy gyülekezet mennyisége (úgy a számszerinti nagysága, mint növekedési viselkedése) ugyan igen pontosan mérheto, de eddig nem volt olyan eljárás, amivelobjektíven nyomon követheto kritériumok alapján a gyülekezeti minoség értékelheto lett volna. Egy ilyen tesztmódszer kifejlesztésére koncentráltunk az elmúlt tíz év munkájában, és miután most a nemzetközi kutatásunknak vége van, létezik már egy eljárás, ami alapján minden gyülekezet számára egy "minoségi index" (MI) állapítható meg. Ebben egy ötven egységnél megállapított középérték van, ami alapesetben tizenöt egységgel eltérhet a következokben leírt ,,8 minoségi jellemzo" szerint (Id. 38-39. old.).

Négy gyülekezeti kategória

A jobboldali fenti ábrából kitunik, hogya minoség és mennyiség kapcsolatából gyülekezetek négy különbözo csoportját lehet megkülönböztetni: a

Jobb felso mezo: Gyülekezetek átlagon felüli minoséggel (MI 56 fölötti; minden átlagon felül fejlodo gyülekezet középértéke); egyidejuleg az istentisztelet látogatottságának átlagon felüli mennyiségi növekedésévei (5 éves idoszakon belül évi 10 vagy több százalék).

b.

Bal felso mezo: Gyülekezetek átlagon felüli minoséggel, ugyanakkor csökkeno számú istentisztelet-látogatottsággal.

c.

Bal alsó mezo: Gyülekezetek átlagon aluli minoséggel (MI 45 alatti; minden átlagon aluli csökkeno gyülekezet középértéke); ugyanakkor csökkeno számú istentisztelet-látogatottsággal.

ci

Jobb alsó mezo: Gyülekezetek átlagon aluli minoséggel, ugyanakkor az istentisztelet látogatottságának átlagon felüli mennyiségi növekedésével.

Kutatásunk érdekessége tehát, hogy ezen négy gyülekezet-típuson nem kell tovább spekulálnunk, hanem azokat meglehetosen pontosan szemlélhetjük. A jobb oldali lenti ábrából kitunik, hogy az általunk vizsgált gyülekezetek hány százalékára igaz egy a négy megnevezett kritérium közül.A következo oldalakon állandóan erre a diagrammformára fogok

20

1.

Minoség és mennyiség

c=

---

.--

rész:

8 minoségi jellemzo

.,

I

-r csökkeno mennyiség

A

növekvomennyiség

I~

Gyülekezet

mennyiségi és minoségi területén négy különbözo gyülekezeti csoportot lehet felismerni. A kutatás lehetové

I

teszi, hogy ezen csoportokról megbízható megállapításokat tegyünk. visszatérni, hogy küJönösen jellemzo kérdések alapján megmutassam, ahogy ezek a gyülekezetek mindennapjaikban viselkednek. Ha Ön a könyv folyamán ezzel a "négyes-mátrixszal"

találkozik, ne értse

azokat olyan módon félre, mintha mi csak az említett négy gyülekezet-típus képviseloit vizsgáltuk volna, hogy az ábrázolt elveket érvényességük szempontjából megvizsgáljuk. Annak eldöntése érdekében, hogy egy kérdés mennyire jó indikátora egy gyülekezet minoségének és növekedési potenciáljának, minden a kutatásban résztvevo gyülekezetet alapul vettünk, és nemcsak azt a 27 százalékot,ami-

Az eloszlás

re igaz a diagramm négy kritériuma! A válaszok, amiket a négy csoport legkülönfélébb képviseloi adtak, igen jól kommunikálható eszköznek bizonyultak, hogy az egyes kérdések mögött megbúvó elveket (melyek csak az igazán absztrakt "korrelációs koefficiens" segítségével felismerhetok), azok gyakorlati jelentésében illusztrálják.

21

A "négyes-

mátrix", mint diagramm


Ha a gyülekezet-növekedési mozgalom "vezetoség" témájú irodalmát szemléljük, az uralkodó hang a következo: növekvo gyülekezetek lelkipásztorainak vezetési stílusa tendenciájában inkább ügy-, mint személyvonatkozású, inkább cél-, mint kapcsolatorientált, inkább tekinté-

"A kutatási eredmények kérdésessé teszik a vezetési elvek mindenek elott megagyülekezetek alapján történo iIIusztrálását."

A valós különbség

Növekvö

1. minoségi jellemzo: Felhatalmazá vezetés

lyelvu, mint baráti. Ez a megítélés talán azért van, mert a legtöbb szerzo kutatásaihoz követésre méltó modellként inkább nagy, mint fejlodo gyülekezeteket vett alapul (a ketto valóban nem ugyanaz, v.Ö. 46-48. old.). A mi kutatásunk más eredményt hozott, mint azt az eddigi gyülekezetnövekedési irodalom sejttette (beleértve saját korábbi tanulmányimat). Habár helyes, hogya "célorientáltság" minden vezetés fontos összetevoje - de érdekes módon nem ez az a pont, amiben növekvo és nem növekvo gyülekezetek vezetoi egymástól különböznek. Kutatásunk rávilágított: bár fejlodo gyülekezetek lelkipásztorai nem kimondottan "kapcsolat-barátok", akik az egyénekkel folytatott kommunikációban elvesznek, de általában ígaz: az O vezetési stílusuk legalább sóhajtásnyival kapcsolatorientáltabb, egy kicsivel személyorientáltabb, valamivel barátibb, mint csökkeno gyülekezetbeli kollégáiké (Id. alsó ábra). Hol van tehát a tulajdonképpeni különbség! Valószinuleg nincs rá jobb szó, amivel ezt össze lehetne foglalni, mint "felhatalmazás". Növekvo

gyülekezetek lelkipásztorai munkájukban arra koncentrálnak, hogy testvéreiket a gyülekezetben saját szolgálatukra alkalmassá tegyék. A tiszteletbeli lelkimunkásokat nem "kisegítonek" használják saját céljuk és álmuk megvalósításában. Gyülekezeteikben a tekintélyelvu piramis feje tetejére áll: a vezetok Vezetési stílus segítenek minden keresztyénnek a "teljhatalomgyülekezetek lelkipásztorai kevésbé nak" arra a fokára eljutni, amiben lsten terve kapcso latorientá Ita k? alapján részesülniük kell. Alkalmassá teszik, tá-

.,Kopcsolatorientált"

"Célorientált"

.,BarátV·

Növekvo

Csökkeno

gyülekezetek

gyülekezetek

22

mogatják, motiválják, kísérik oket, hogy azzá váljanak, ami lsten terve velük. Vizsgáljuk meg közelebbrol ezt a folyamatot, s azonnal kézenfekvové válik, hogy miért van itt szükség úgy cél, mint kapcsolatorientált képességekre! Egyenesen kimondható: a "kétpólusosság", amirol a könyv negyedik részében teológiai és "feltétlenül" szinten lesz szó, a vezeto ben kell, hogy testet öltsön.

személyiségé-

Teológus lelkipásztor A lelkipásztorok hány százalékának von teológiai végzettsége?

Két érdekes témájához: mánynak

eredmény A teológiai

erosen

mint a minoségére

A készségnek,

tanul-

a "vezetés" téma 15 változója közül a legerosebb pozitív kihatáso van a minoségre és a növekedésre úobb ábra).

kihatáso fejlodésére,

(bal ábra).

1.

Lelkipórnor: .. Rendszeresen megbeszélem munkómat egy kívülálló munkatárssal (gyülekezeti tonácsodóval stb.}.'"

a vezetés

negatív

van úgy egy gyülekezet

Kívülrol jövo segíts!g

rész:


hogy kívülrol jövo segít-

séget igénybe vegyenek,

Ezen a helyen találkozunk azzal, amit a bevezetoben "magától-elvnek" írtunk le: vezetok, akik saját teljhatalmukat abban látják, hogy más keresztyéneket teljhatalomhoz és nagykorúságra vezessenek, ok átélik, hogy ebben mekkora szerepe van a "magától-elvnek". Ahelyett, hogy lehetoség szerint a gyülekezeti munka jó részét maguk tennék, idejük jelentos részét tanítványságba, felruházásba és megsokszorozásba invesztálják. Ilyen módon az általuk kifejtett energia csaknem határtalanul megsokszorozódik. Ez a lelki "onszervezodés"! lsten "energiája" felszabadul azon próbálkozás helyett, hogy emberi energiával és sok erolkodéssel lendüljon mozgásba a gyülekezet. A kutatási eredmények megkérdojelezik, hogy a legtobb e témával foglalkozó irodalom a vezetési elveket nagy gyülekezetek alapján illusztrálja. Sok esetben van jelen azonban vezetési géniusz olyan átlagon felüli képesség-palettával, hogy az reprodukálható modellként nem alkal-

"Lelki önszervezodés" a gyakorlatban

mazható. A jó hír az, hogy növekvo gyülekezetek lelkipásztorai nak nem kell "szupersztárnak" lenniük. Azon lelkipásztorok többsége, akik vizsgálatunkban a legnagyobb értéket érték el, nagyobb nyilvánosság elott aligha ismertek.Tolük mégis jobban meg lehet tanulni az alapveto vezetési elveket, mint némely "lelki világsztártól". Kézenfekvo, hogy az itt leirt vezetési modell sem a technokrata, sem pedig a spirituális gondolkodásmodell kereteiben nem kérdéses. A technokraták rendszerint egy "gu ru ra" vágynak, aki úgy a klasszikus klerikus formájában, mint a köznép fölött lebego gyülekezetnövekedésimanager képében is fel tud lépni. A spiritualistáknak ezzel szemben rendszerint nehézségük van, hogy megbízható módon alárendeljék magukat bármilyen vezetésnek is.

23

Honnan jön az ellenállás?


2. minoségi jellemzo: Ajándékorientált lelkimunkások

"Ha keresztyé-

Az "ajándékorientált lelkimunkások" minoségi jellemzoje alapján különösen érthetové teheto, hogy mire gondoltunk, amikor isteni növekedés-

nek lelki ajándékaiknak megfeleloen élnek, akkor nem saját erobol dolgoznak, hanem lsten Lelke dolgozik bennük:'

lelki ajándékok és az "általános papság"

automatizmusokról beszéltünk. Az ajándékorientált tétel ezen abelátáson alapul: lsten határozza meg, hogy terve értelmében mely keresztyén mely lelki ajándékokat vegye figyelembe. Tulajdonképpen a gyülekezetvezetés feladata az, hogy minden gyülekezeti tagnak segítsen az Istentol kapott ajándékai felfedezésében, és annak a feladatnak megtalálásában, ami lelki ajándékai nak megfelel. Hogy keresztyének lelki ajándékaiknak megfeleloen éljenek; nem saját erobol dolgozzanak, hanem lsten Lelke dolgozzon bennük. így teljesen hétköznapi emberek teljesen szokatlan teljesítményt tudnak nyújtani! Kutatásunknak volt még egy érdekes részeredménye, méghozzá az, hogy nincs még egy összetevo, aminek olyan eros összefüggése van egy keresztyén szubjektíven érzett életörömévei, mint hogy lelki ajándékainak megfeleloen él-e vagy sem. Számítógépünk egy igen magas összefüggést számított ki az "ajándékorientáltság" ("A feladatok, amiket gyülekezetemben végzek, megfelelnek lelki ajándékaimnak.") és az "életöröm" ("Boldog és megelégedett embernek vallom magam.") között. A nyolc minoségi jellemzo hatásai közül nincs egy sem, aminek tétele egyszerre a személyes és gyülekezeti életre olyan erosen hama, mint éppen ez. Ezért nem csodálkozom, hogyamunkaanyagnak, amit e témához hoztunk létre, az összes gyülekezetnövekedés-könyvünk közül a legnagyobb utórezgései vannak. Ezekben ugyanis a gyülekezet növekedése már nem néhány gyülekezeti lelkimunkás és stratéga témája, hanem minden egyes keresztyén élet alkotóelemévé válik! Sajnos az elmúlt években néhányan az ajándékorientált tételt mint sok más gyülekezetépítési módszer egyikét, félreértették. Eközben azonban a dolog csattanóján átnéztek: miszerint a lelki ajándékok felfedezése és használata az egyetlen lehetosége az "általános papság" reformátori koncepciójának gyakorlativá válásában. Hogyan érvényesüljön a program, ameddig keresztyének még csak nem is tudják, hogy mely területeken kaptak ajándékot Istentol, ill. mire lettek elhívva! Egy kérdoív alapján, amit 1.600 meggyozodéses keresztyénnel töltettünk ki német ajkú európai területeken, a keresztyének 80 %a nem tudja, hogy mik a lelki ajándékaik. Számomra ez az egyik fo oka annak, hogy az "egyetemes papság" a reformáció országaiban - a gyakorlati életre vonatkozóan - miért ilyen nagymértékben visszamaradott.

24


Az

"ajándékorientált

azokkal

a hibás teológiai

keresztyénséget milyen

meghatározzák

irányít, hajlamos munkákat

Spiritualisták

ezzel

zott gyülekezeti

szemben

függnek

és bénítják.

észre,

akkor

feladatok

és azokra

gyakran

ellenállások

össze,

Akit

az embereknek

vonakodnak

a

"önkénteseket"

nyomással

attól,

rásegítenek. azokhoz

hogy

kell

meghatáro-

betervezzék,

mivel a gyü-

hadilábon

állnak.

o

nem igazán "lelki". Ehhez jön az is, hogy sokan

közülük

lekezeti

kizárólag

struktúrákkal

saját ajándékaikat

melyek

a technokrata

egyetemesen

a nem hétköznapi,

látványos

Két kérdés, melyek nek minoségi

segítségével

indexét

a különbség

tében

szembeötlo.

különösen

oldali ábra) van minden közül a legnagyobb

bármilyen

az "ajándékorientált

kiszámoltuk.

ábra) kérdésénél

mondO[

a lelki ajándékokat azonosítják

konkrétum

A "lelkimunkás

szolgálat"

továbbképzése"

ezen minoségi jellemzo

területé(baloldali

össze(uggése

a gyülekezet

végzek,

"erosen" ilf."nagyon erosen" igaz

témának

alapjául szolgáló

úgy,

tervezése

lelkimunkások"

Egy "ajándékorientált

"Azok a feladatok, amiket a gyülekezetben megfelelnek lelki ajándékaimnak"

a

számukra

átlagon felüli és átlagon aluli gyülekezetek

lelki ajándékok muködése

E.rtékelés alapja:

Ez az

természetfölöttivel

hogy számukra a gyülekezetépítésben halva született ötlet.

Technokrata spiritualista ellenállások

hogy a gyülekezeti

azután

több-kevesebb

fix pontok;

feladatokhoz

szembeni

saját maga kieszelni,

vegyenek

is gyujt. Ha nincs "önkéntes", Az egyszer lekötött alkalmazkodniuk.

tételévei

gondolkodásmódokkal

régóta

gondolkodásmód tagok

lelkimunkások"

eseuobb

összetevo

növekedés évei.

Munkatársképzés "Gyülekezetünk önkéntes munkásai feladatuk elvégzéséhez képzést kapnak"

Ertékelés alapja:

a mondat "erosen" ill."nagyon erosen" igaz

25

és


" Gyülekezetekben, ahol törvényeskedo irányzatok találhatók, a lelki szenvedélyesség fejlettsége átlagon aluli."

3. minoségi jellemzo: Szenvedélyes hitélet Kutatásunk egyértelmuen mutatott rá, hogy keresztyének hitélete nem egy meghatározott (karizmatikus vagy nem karizmatikus) vallási stílustói függ, sem valami lelki gyakorlattói (mint pl.: "lelki hadviselés", liturgikus imák stb.), mint ahogy csoportok növekedésüket magyarázzák. A pont, ahol növekvo vagy nem növekvo, minoségileg átlagon felüli vagy átlagon aluli gyülekezetek bizonyíthatóan egymástól különböznek, az az, hogya hívok odaadással, elánnal, lelkesedéssel, tuzzel élik-e hitüket. Mivel ezen a ponton minden keresztyén vallási irányzaton át, növekvo és csökkeno gyülekezetek között jelentos különbségek mutatkoztak, ezért az ennek megfelelo minoségi jellemzot "szenvedélyes hitéletnek" neveztük el. A lelki szenvedélyesség felfogásmódja a hit "kötelesség-teljesítésének" el. terjedt felfogásával szemben vagy-vagy kapcsolatban áll. Általánosságban megfigyelheto, hogy gyülekezetekben, ahol több-kevesebb "törvényeskedo tendencia" található meg (keresztyénség, mint azonosulás egy tannal, egy morálial, egy meghatározott egyházi hovatartozással, stb.), ott a lelki szenvedélyesség átlagon aluli fejlettségu.

Minoség mennyiség helyett

Hogy ezen minoségi jellemzo alatt pontosan mirol is van szó, különösen jól lemérheto a keresztyének imaéletén. Míg az ido (= mennyiség), amit egy keresztyén napi imával tölt el, csak igen csekély kihatással van a gyülekezet növekedésére és minoségére, addig a kritérium, hogy az imádkozás ideje "inspiráló élmény"-e, igen eros összefüggésben van a minoséggel és a mennyiséggel (baloldali ábra). Hasonló mutatkozik a Bibliával történo bánásmódban és egyéb olyan tényezokben, melyek meghatározói a személyes Imaélet hitéletnek.

"Az imádkozás ideje insPiráló élmény számomra"

alacsony minöség Ertékelés alapja: a mondat "erosen"

ilf.

26

"nagyon erosen" igaz

Ezt a minoségi jellemzot az elmúlt években több oldalról bírálták. A szemrehányás úgy hangzott, hogy egyedül a "szenvedélyesség" még messze nem igazság-bizonyíték! A szektákat is - így mondták nekem - eddig nagy szenvedélyesség jellemezte. Ez a megfigyelés kétség nélkül igaz. Bár eddig még egyetlen szekta növekedésének okait nem vizsgáltam, de úgy tunik nekem, hogy a sok esetben megtalál ható lelkesedés a fo oka roppant növekedésüknek. Ezzel a magyarázattal természetesen semmi esetre sem igazoltuk a

1. rész:

lelkesedés "Lelkesedem


a gyülekezetemért" :!I 13 összetevo közül egy, hogy a "szenvedélyes hitélet" minoségi indexét megállapítsuk: érdekes az, hogya gyülekezetekben megállapítható hitbeli lelkesedés csak-

nem mindig a saját gyülekezettel kapcsolatos lelkeseÉrtékelés alapja: a mondat "erosen" ill."nagyon erosen" igaz

szekták teológiai létjogosultságát. Tanításuk akkor is helytelen ha azt olyan nagy lelkesedéssel képviselik, és - számszerinti mértéku növekedés formájában - eredményeik vannak.

déssel párosul. teológia, jelentos

Mindenesetre számtalan példa is mutatja, hogy ez fordítva is igaz; tehát az "igaz hitrol" a meggyozodés egyedül még messze nem növekedési faktor! Egy gyülekezet, még ha dogmatikája és bibliaértelmezése ortodox is, aligha várhat el növekedést, amig meg nem tanulja a hitet vonzó lelkesedéssel élni és továbbadni. Ahol az "igaz hit védelme" konkrét fáradozások és szenvedélyesen (meg)élt személyes krisztushit helyett kerül napirendre, teológiailag hibás gondolkodásmód talaján járunk. Hasonló, ideológiai talajon csak legfeljebb görcsös fanatizmus jöhet létre, valóban felszabadult szenvedélyesség viszont nem. A tudományosan megállapított minoségi jellemzo: a "szenvedélyes hitélet", nagyon jól kifejezi, hogy teológiai értelemben mirol van szó: hit, mint valósan átélt találkozás Jézus Krisztussal.

27

Ortodoxia és szenvedélyesség


"Ahollsten Lelkét egy alaktalan földkupacba leheli, ott forma és élet keletkezik."

4. minoségi jellemzo: Célszeru struktúrák Érdekes módon, a növekvo gyülekezetek nyolc jellemzo jegye közül éppen a "célszeru struktúrák" bizonyult a legvitatottabbnak. Valószínuleg azért van ez így, mert ezen a területen a hibás gondolkodási módoknak, amelyek a keresztyénség többségét tudatosan vagy akaratlanul meghatározzák, különösen végzetes kihatásai vannak. Miközben spiritualisták számára a struktúra kérdése egyetemesen a nem igazán "lelki" kategória gyanújában áll, a technokrata gondolkodásmód képviseloi bizonyos struktúrákat Jézus Krisztus Gyülekezetének lényévei azonosítanak. A köztük levo tradicionalisták nem a "struktúra" fonévben, hanem a "célszeru" jelzoben érzik a fenyegetést. Emögött nem teológiai, pragmatikus, nem lelki kritériumot szimatolnak. Kutatásunk eloször tudta bizonyítani, hogyahagyományhuség betegsége, ami a keresztyének között annyira elterjedt, fordított arányban áll úgy egy gyülekezet növekedésévei, mint minoségévei (Id. ábra fent jobbra).

A valós

Öt kontinens 1.000 gyülekezetének tudományos elemzése különösen ezen minoségi jellemzo tekintetében volt igen érdekes. Bármennyire is különböznek a struktúrák gyülekezetrol gyülekezetre a különbözo felekezetek, kultúrák és vallási formák között, mégis meghatározott alapelemek azok, melyek minden magas minoségi indexu gyülekezetnél közös az egész világon. A 15 elv közül egy, amelyekbol a "célszeru struktúrák" áll, a "terület-vezetok elve" (Id. ábra balra fent). Ezt a pontot illusztrációként választottam, mivel különösen jellemzonek tunik nekem abban, hogy mirol is van szó ebben a minoségi jellemzoben: olyan struktúrák megteremtése, melyek a munka folyamatos megsokszorozódását lehetové teszik. Vezetok felamunkaterületeknek gyülekezetünkben

különbség

Területi vezetok "A különbözo

Értéke/és alapja:

külön vezetoi vannak"

cr

mondat "erosen" ill. "nagyon erösen" igaz

28

data nemcsak az, hogy vezessenek, hanem hogy újabb vezetoket képezzenek. Aki ezt a tételt elfogadja, gyülekezeti struktúrákat folyamatosan arra vonatkozóan vizsgál, hogy a gyülekezet organizmusának önszervezodését mennyire szolgálják. Ami ennek a követelménynek nem felel meg (talán nem minden önjogúságtói mentes vezetési struktúrák, nem megfelelo idozítésu istentiszteleti idopontok, nem motiváló anyagi elképzelések), az meg lesz változtatva, ill.

1. rész:

Tradicionalizmus "Gyülekezetemet

tradicionálisnak


tartom"

A

"célszeru struk-

túráknak" egy ellenpontját mutatja a hagyományhuség: mialatt 10, minoségileg átlagon felüli gyülekezetbol csak egynek kell ezzel harcolnia, addig minden második alacsony minoségu, csökkeno gyülekezet érintett.

alacsony minoség Értékelés alapja: a mondat "erosen" ill."nagyon erosen" igaz

meg lesz szüntetve. A strukturális gyományos elkérgesedett struktúrák

onjavítás tartós folyamatából hamesszemenoen ki vannak zárva.

Egy a legnagyobb blokádok közül, amiben a gyülekezet-növekedés számára a struktúra-kérdés jelentoségét felismerjük,egy elterjedt nézopont, ami a fogalmakat "struktúrák" és "élet" ellenpároknak tekinti. Érdekes módon a biológiai kutatás bizonyította, hogy ami a halott anyagot az élo organizmustói megkülönbözteti, semmi esetre sem - ahogy egy laikus gondolná - egy másmilyen szubsztancia, hanem az a speciális struktúra, amivel egymásra támaszkodnak az összetevok. Más szavakkal: élonek és élettelennek, biotikusnak és nem biotikusnak pontosan ugyanaz az anyagi szubsztanciája - egyedül a struktúra az, ami a különbség. Ez a belso kötodés, amivel a struktúrák és az élet egymásra hatnak, gyakran megmutatkozik a teremtésben: a teremtés pillanata a formaadás és alakká válás pillanata. Az "alak" ellentett je a formátlan földgombóc, az alaktalan massza, a kupac.Ahol lsten ebbe a kupacba belelehel, forma és élet keletkezik. Hasonló teremtés történik ott mindenütt,ahollsten ma a gyülekezetben

Lelkét kiönti - és ezzel formát ad.

29

Struktúrák és

élet


"Nincs még egy terület, ahol a és az ,modellek' ,elvek' közötti különbségtevést oly gyakran figyelmen kívül hagyják."

A "seeker service" a kutatásunk fényében

5. minoségi jellemzo: Inspiráló istentisztelet Melyik az az elem, amiben növekvo és csökkeno, minoségében átlagon felüli és átlagon aluli fejlettségü gyülekezetek egymástól különböznek? Más szavakkal: mi az, amire minden gyülekezetnek az istentiszteletének alakításában figyelnie kell? A gyülekezeti életnek nincs még egy olyan területe, ahol a "modellek" és "elvek" (Id. 16-17. oldal) közötti különbségtevést oly gyakran figyelmen kívül hagyják. Számtalan keresztyén úgy véli, hogy más gyülekezetek istentisztelet-modelljét kell átvenni, mert adott esetben az a növekedési elv. Kutatásunk abba a helyzetbe hozott minket, hogy egy kis tudományos fényt vigyünk a pillanatnyi istentisztelet-vita ködébe. Egy példa: sok keresztyén meg van arról gyozodve, hogy egy elsodlegesen nem keresztyének felé kialakított istentisztelet ("seeker service"), mint ahogya Willow Creek Community Church és más, oáltaluk inspirált gyülekezet a világ minden részén példásan teszik, a növekedési elv. Sok olyan lelkipásztorral beszéltem, akik azon dolgoznak, hogy gyülekezetük saját "seeker service"-ét átalakítsák anélkül, hogy komolyan feltennék a kérdést, hogy az evangélizáció ezen formája - bizonyítottan több ezer lehetoség közül csupán egy, és - pillanatnyi helyzetükben alkalmas-e. Egyszerüen abból indulnak ki, hogy ez a "seeker service" egy általánosan érvényes elv. Pedig bizonyított módon nem az! Kutatásunkban kiválasztottuk az összes olyan gyülekezetet, akik a kérdésre, hogy istentiszteletük elsosorban nem keresztyének felé irányul-e, "nagyon igaz" választ adtak. Az eredmény azt mutatja, hogy ez a kijelentés nem igaz egyetlen gyülekezet-kategória számára sem: sem a növekvo, sem a csökkeno, sem a minoségileg átlagon felüli, sem a minoségileg átlagon aluli gyülekezetekre (Id. 31. old. baloldali ábrája). Ez nem azt jelenti, hogya "seeker service" nem az evangélizáció csodálatos formája, aminek másolásán az embernek komolyan el kell gondolkodnia! Tulajdonképpen azt jelenti, hogy az istentiszteleti evangélizáció mögött nincs gyülekezet-növekedési elv. Istentiszteletünket alakíthat juk egészen keresztyének vagy éppen nem keresztyének számára, tarthat juk azt kánaáni vagy hétköznapi nyelven, liturgikus vagy szabad formában - mindezek a gyülekezetépítés számára lényegtelenek. Egy másik kritérium a dönto: az istentisztelet a látogatók számára "inspiráló élmény"-e (jobb oldali ábra). A tizenegy kérdés, amit a gyülekezeteknek az istentiszteletre vonatkozóan

30

tettünk

fel, egy irányba

mutat: ez a kritérium

arra a

,Seeker service" ••Istentiszteletünk keresztényeket

,. rész:

Inspiráció

elsosorban nem céloz me~'


"A gyüfekezetünk istentisztelete számomra inspirá/óu

Mialatt

a kérdésnek,

hogy egy istentisztelet elsodlegesen

nem ke-

resztyéneket

cé/oz-e

meg (balra) nincs kihatáso

területre irányul, amiben növekvo és csökkeno különböznek.

gyülekezetek

egymástól

Ezzel már világos is, hogy honnan jön az ellenállás ezen minoségi jellemzovel szemben: olyan keresztyénektol ugyanis, akik számára az istentisztelet látogatása keresztyéni kötelesség-teljesítés gyakorlásával egyenlo. Ennél a modellnél nem azért látogatják az emberek az istentiszteletet, mert az egy örömteli és inspiráló élmény, hanem azért, hogy a lelkipásztornak és Istennek kedvében járjanak. Ezzel az alapelvvel öszszefügg az a motívum is, hogy lsten az ilyen mértéku "huséget" - egy kellemetlen gyakorlás elviselését - megáldja. Akit ez a tétel formált, az több-kevesebb nyomással fogja megpróbálni a keresztyéneket az istentisztelet látogatására rávenni. Semmit nem értett meg az isteni növekedés-automatizmusokról, ami pedig az istentisztelet esetében kimondottan jól tanulmányozható: ahol az istentiszteleteket inspiráló formában tartják, megfigyelheto, hogy az emberek láthatóan "maguktól" vonzódnak oda. gondolkodásmód

is negatívan

fejlodésére,

addig a

kérdés, hogy meny-

Az "inspiráló" szó magyarázatra szorul.A szó szoros értelmében ösztönzést kell érteni alatta, és egy olyan inspiráltságra utal, ami lsten Szellemétol jön. Mindenesetre, ahol a Szent Lélek muködik (és nemcsak muködonek mondják), ott konkrét kihatással van az istentisztelet formájára és természetesen az észlelheto atmoszférára. Ez egyben azon istentisztelet látogatóinak egybehangzó véleménye is, ahol az istentisztelet "kedvcsináló"!

A spiritualista

a gyülekezet

hat az istentiszteletre.

Itt,

mint ahogy jellemzo a spiritualizmusra, a "tulajdonképpeni lelki részt" a "belso emberbe" helyezik. Olyan faktoroknak, mint egy ízlésesen berendezett istentiszteleti helyiség, egy megszervezett üdvözlo szolgálat, jól átgondolt hangnem, a szolgálatok értelmes megszervezése, spiritualisták számára nincs jelentosége, vagy pedig egyenesen gyanús a hit kinyilvánításához hozzájárulni.

31

nyire "inspiráló

élmé-

ny" az istentisztelet, nagy összefLiggésben áll a gyülekezet ségévei

mino-

és mennyisé-

gévei Úobbra).

lehet az istentisztelet "kedvcsináló"?


"Ha egyáltalán egy elvet a legfontosabbnak akarunk mondani, akkor kétség nélkül a kis csoportok megsokszorozódása az."

6. minoségi jellemzo: Teljesköru kiscsoportok A világ minden táján lévo növekvo vagy csökkeno gyülekezetek kiscsoportjai életének vizsgálata nem csak arra derített fényt, hogya kiscsoportok folyamatos megsokszorozódása egy gyülekezet-növekedési elv, hanem egyúttal arra is rávezetett minket, hogy hogyan kell egy olyan kiscsoportnak kinéznie, aminek pozitív kihatásai vannak egy gyülekezet növekedésére. Dönto faktornak a csoportok "teljeskörusége" bizonyult. Ez azt jelenti: nemcsak bibliai idézetekrol beszélnek, hanem a lelki impulzusokat és a keresztyének mindennapi életét folyamatosan egymás mellé rendelik. Ilyen csoportok résztvevoinek megvan a lehetosége, hogy azokat a kérdéseket, melyek oket foglalkoztatják, közreadják a közösségben. Teljesköru kiscsoportok azok a helyek, ahol a keresztyének másoknakkeresztyéneknek vagy nem keresztyéneknek - megtanulnak szolgálni. Kiscsoportok ilyen formában történo tervezett megsokszorozódása annyival könnyebb, hogy maguk a csoportok "termelik ki" folyamatosan az új vezetoket. A teljesköru kiscsoportokkal való összefüggésben gyakorlatilag ami a "tanítványság" fogalma mögött áll: életátvitel, elvont tanok alapján való tanulás helyett.

Kiscsoportok vagy istentisztelet?

Igen érdekes kutatásunk egy eredménye. A kérdezett gyülekezetek számára feltettük a kérdést: "Számunkra fontosabb, hogy valaki egy kiscsoportba menjen, mint az istentiszteletre"; és arra kértük oket, hogy különbözo válaszok közül azt jelöljék meg, ami saját gyülekezetükre igaz. Mint ahogya lenti ábrából láthatják, ez egy olyan kijelentés, amit úgy növekvo, mint csökkeno, minoségében átlagon felüli vagy átlagon aluli gyülekezetekben többségéFontossági sorrend ben tagadnak. Tehát egészen biztosan nem gyüle"Szómunkra fontosabb, hogy valaki egy kezet-növekedési elv, és a kiértékelo eljárásunkban kiscsoportba menjen. mint az istentiszteletre" nem is segített egy gyülekezet minoségi indexének

Értéke/es

a/apja: a mondat

"erosen"

ill, "nagyon

32

erosen"

igaz

megállapításában. Ez egyeroteljesen mellékes pont. És mégis: megvizsgálva a kérdést feltunik, hogy ezt az "eroteljesen mellékes pontot" átlagon felüli minoségu gyülekezeteknél viszonyítottan sokkal gyakrabban képviselik, mint átlagon aluli minoségu gyülekezeteknél. Ez azt jelenti: az irányzatból következik, hogyafelfogásnak, miszerint kiscsoportok látogatásának elsoséget adnak az istentisztelet láto-

Személyes problémák

,. rész:

Kiscsoportok szétválása

8 minoségi

HGyülekezetünkben tudatosan támogatják, hogy o kiscsoportok szétválás útján szaporodjanak"

jellemzo

Ketto akiscsoport téma 12 kérdésébol,

Értekdes alapja: G mondot "erosen"

il...nagyon erosen" igaz

gatásával szemben (ez önmagában érdekes alternatíva), nagyobb a valószínusége átlagon felüli, mint átlagon aluli minoségu gyülekezeteknél; gyakoribb növekedo, mint csökkeno gyülekezeteknél. Ez ebbol a kijelentésbol még mindig nem csinál ugyan gyülekezet-növekedési elvet - egy elv az, amirol egy gyülekezet semmilyen körülmények között nem tud lemondani -, mégis azt a következtetést adja ezen helyi értéknek, amit növekvo gyülekezetekben a kiscsoportok mellé tesznek: azok nem kedves, de szükség szerint elkerülhetetlen hobbik; nem, kiscsoportokban sok realizálódik abból, ami Jézus Krisztus lénye a Gyülekezetben. Kutatásunk megerosítette: minél nagyobb egy gyülekezet, annál fontosabb a kiscsoportok elve annak további növekedése szempontjából. Miután kutatásunk

mind a 4,2 millió válaszát begépeltük

a számítógépbe,

kiszámoltuk, hogya kérdoivünk alapjául szolgáló 170 összetevo közül melyik áll a legnagyobb összefüggésben a gyülekezet-növekedéssel. Nem tunik nekem véletlennek, hogy a válasz, amit a számítógép kiválasztott a "teljesköru kiscsoportok" minoségi jellemzo volt. A következo mondattal szembeni pozitiv állásfoglalás ez: "Gyülekezetünkben tudatosan támogatják, hogya kissoportok szétválás útján szaporodjanak" (jobb fenti ábra). Ha egyáltalán egy elvet a "legfontosabbnak" akarunk mondani hiszen kutatásunk alapján különbözo összetevok összhangjától függ -, akkor kétség nélkül a kiscsoportok megsokszorozódása az. Hogya kiscsoportok stratégiai jelentoségét kihangsúlyozzuk, csaknem minden gyülekezetépítési anyagunkat úgy építettük fel, hogy azokat kiscsoportos körülmények között is használhassuk. Megállapíthattuk, hogy óriási különbség van, hogy a gyülekezet vezetése "evangélizációról" vagy "szeretetteljes kapcsolatokról", vagy "ajándékorientált lelkimunkásokról" beszél-e saját köreiben - vagy hogy minden keresztény, aki kiscsoportnak tagja átmegy egy folyamaton, ahol egzisztenciálisan átél heti, hogy az ami ezen fogalmakat összeköti, csoportjának életében gyakorlativá válik.

33

aminek pozitív megválaszolása jelentos összefuggésben van egy gyülekezet minoségéveI és növekedéséveI.

A "legfontosabb" kérdés

Kiscsoportok a gyülekezetnövekedés hordozói


"Fontos, hogy különbséget tegyünk keresztények között, akiknek lsten az evangélizáció ajándékát adta és olyanok között, akiknek más ajándékot adott."

Minden keresztyén evangélista?

Kinek van ajándéka az evangélizációhoz?

7. minoségi jellemzo: Szükségorientált evangélizáció A gyülekezet-növekedésnek aligha van még olyan összetevoje, ami oly sok klisével, dogmával és mítosszal párosul, mint az "evangélizáció" területe - és ez igaz mindazokra nézve akik az evangélizációhoz hitetlenkedve állnak, mind azoknál, akik ezt életcélnak választották. Evangélizációs formák, amikkel egy vagy több gyülekezetnek van pozitív tapasztalata, és evangélizációs elvek megkülönböztetésére szolgáló érzékenység, amik kivétel nélkül minden gyülekezetben érvényesek, a hagyományos vitában még csak nyomát sem található. Az eddig szokásos "evangélizáció-kutatás" (már amennyiben ilyet végeztek) egyedi evangélizációs akciók effektivitás-ellenorzésére korlátozódott. Ezen a módon kétség nélkül megállapítható, hogy "sikeres akció" volt-e - az azonban nem, hogy a vizsgált momentum egy általános érvényu elv-e (Id. 16-17. oldal). Mindenhol óriásit tévednek, ahol egy "sikeres akciót" automatikusan gyülekezet-növekedési elvvé minosítenek - ez sajnos a mai keresztyénség széles körben elterjedt sport ja. Kutatásunk megalapozott egy tézist, ami evangélizációban tevékeny keresztyének körében nagy természetességgel képviselve van: "minden keresztyén evangélista". Az igazi (vagyis tudományosan megalapozott) magja ennek a mottónak, hogy kétség nélkül minden keresztyén feladata, hogy saját lelki ajándékait a missziós parancs teljesítésére használja fel. Ez azonban még messze nem teszi "evangélistává". Csak azt nevezzük evangélistának, akinek lsten ennek megfelelo ajándékot adott. Korábbi kutatásaink egyike pontosan igazolta C. Peter Wagner tételét, miszerint ez a keresztyének kb. IO százalékára igaz! Minden attól függ, hogy különbséget tegyünk olyan keresztények között, akiknek lsten az evangélizáció ajándékát adta és olyanok között, akiknek más ajándékot adott. Ha "minden keresztyén evangélista", akkor már nincs szükség azon 10% megtalálására, akiknek ténylegesen ez az ajándékuk. Ebben a tételben az a 10 %, akinek ez az ajándéka van, alaposan alulfoglalkoztatott, míg a maradék 90 % reménytelenül túlterhelt. A minden mindenben egy igazán kiábrándító - és nagyon technokrata! - modell. A kutatás megmutatta, hogy magas minoségi indexu gyülekezetek vezetosége azokat a keresztyéneket ismeri, akiknek evangélizációs ajándékuk van (jobb fenti ábra), és segít nekik a megfelelo szolgálatban.

34

1. rész:

Az evangélizálás ajándéka


Lelkipásztor: "Ismert számomra, hogy gyülekezetünkben mely keresztyéneknek van meg az evangélizálás ajándéktT'

Egy a legfontosabb evangélizációs elv közül: megkülönböztetése azoknak, akiknek lsten az

alacsony minoség ~

evangélizáció ajándékát adta és azok-

csökkeno

nak, akiknek nincs

Értékelés a/apja: a mondat "erosen" i/l."nagyon erosen" igaz

ilyen ajándékuk.

Az evangélizáció annyiban minden keresztyén szolgálata, hogya nem keresztyéneknek - akikkel személyes, jó kapcsolatban áll -, saját ajándékaival szolgáljon, és arról gondoskodjon, hogy ezek a személyek a gyülekezettel kapcsolatba kerüljenek és az evangéliumot hallják. A gyülekezet-építés kulcsa, hogy a gyülekezet evangélizációs kínálatát egészen a nem keresztyének kérdéseire és szükségeire állítsa be. Ebben különbözik a "szükségorientált evangélizáció" a manipulatív akcióktói, ahol a hiányzó szükségorientáltság nerre gyakorolt nyomással

gyakran a nem keresztyén pótlódik.

Amit minden keresztyénnek tennie kellene

beszélgetopart-

Érdekes az, hogy növekvo és nem növekvo gyülekezetek semmiben sem különböznek a nem keresztyénekkel tartott kapcsolatok számában (mindkét esetben átlagosan 8,5 kapcsolat). Az tehát biztosan nem növekedési elv, ha keresztyéneket felszólítanak újabb nem keresztyénekkel való kapcsolatok felépítésére! Sokkal inkább arról van szó, hogy a meglévo kapcsolatokat evangélizálásra használják. Minden egyes általunk megvizsgált gyülekezetben (tehát azoknál is, akik arról panaszkodnak, hogy alig van már kapcsolatuk a világgal) olyan magas volt az ilyen módú kapcsolatok száma, hogy semmilyen szükségszeruség nincs arra, hogya stratégiai hangsúlyt új kapcsolatok felépítésére helyezzük!

35

Meglévo kapcsolatok felhasználása


"Növekvo gyülekezeteknek átlagban mérhetoen nagyobb ,szeretet-együtthatója' van, mint stagnáló vagy csökkeno gyülekezeteknek."

Keresztyéni szeretet hatása

8. minoségi jellemzo: Szeretetteljes kapcsolatok Amikor néhány évvel ezelott munkaanyagainkat publikáltuk, melyeknek egyes keresztyéneknek, keresztyén csoportoknak és egész gyülekezeteknek abban kellett segíteniük, hogya szeretet muvészetében növekedjenek, néhány gyülekezet-növekedés képviselotol azt hallottam, hogy ezek egészen bizonyosan nem "gyülekezet-növekedési anyagok". Közben kutatásaink igen jelentos összefüggést mutattak egy gyülekezet szeretet-készsége és növekedési potenciálja között. Növekvo gyülekezeteknek átlagban mérhetoen nagyobb "szeretet-együtthatója" van, mint stagnáló vagy csökkeno gyülekezeteknek. Ahhoz, hogy ezt a szeretet-együtthatót megállapítsuk, megkérdeztük többek közt azt, hogy a gyülekezeti tagok mennyi idot töltenek el istentiszteleten kívül más keresztyénekkel, ... milyen gyakran hívják meg egymást vacsorázni vagy kávézni, ... milyen módon bánnak a gyülekezetben egymás megdicsérésévei, ... a lelkipásztor személyes problémái mennyire ismertek munkatársai elott, ... mennyit nevetnek a gyülekezetben, stb. A tizenkét összetevo közül, amikbol a szeretet-együttható áll, ketto a jobb oldalon látható. Az eredmény, hogy mindezen kérdések mögött, amiket néhány stratégia ártalmatlanként ki szeretne húzni, bizonyíthatóan központi gyülekezetnövekedési elvek rejtoznek. Összefoglalva: miközben egy "seeker service" éppoly kevéssé bizonyul gyülekezet-növekedési alapelvnek, mint egy "nagyevangélizáció" vagy a "lelki hadviselés" gyakorlata (bármennyire is értékesek), addig a "jókedv a gyülekezetben" jelentosen összefügg a gyülekezet minoségévei és növekedéséveI. Érdekes, hogy az olyan aspektusoknak, melyek gyülekezet-növekedési elvek, az elterjedt irodalomban semmilyen szerepe nincs. A hihetoen megélt szeretet egy gyülekezetben - Istentol - olyan mértéku kisugárzó erot ad az evangélizációs programoknak, ami kizárólag verbális elemekre épül. Az emberek nem eloadásokat akarnak a szeretetrol hallani, hanem át akarják élni, ahogya keresztyén szeretet a hétköznapokban muködik. Minél technokratább egy gyülekezet gyakorlata, annál nagyobb nehézségei vannak a keresztény szeretet-parancsolat alkalmazásával. Mivel a technokrata gondolkodásmód a keresztény hitet elsodlegesen meghatározott dogmatikus és morális szintek betöltéseként érti, már ebbol adódóan

36

hiányuk van a keresztyének

szeretet-,

és kapcsolatkészségé-

1.

Nevetés "Gyülekezetünkben

rész:


sokat nevetünk"

A kérdésnek,hogy

egy gyülekezetben jókedvüek-e, komoly összeftiggése van a gyülekezet minoségévei és növekedésévei. Érdekes módon olyan aspektusoknak, mint ezek,

alacsony minoség ~

a gyülekezetnövekedési iroda-

csökkeno

lomban semmilyen szerepe nincs.

Értéke/és a/apja: a mondat "erosen" il/."nagyon erosen" igaz

nek vonatkozásában. Ezekben a gyülekezetekben dozás többnyire valami muvi csinálmány.

a szeretet

utáni fára-

Hasonlóan visszahúzóan hat egy gyülekezetre a spirituális gondolkodásmód. A bibliai szeretetfogalommal ellentétben - a szeretet gyümölcs, mozgás, tett - ezekben a körökben a világi romantikus szeretet fogalom terjedt el: a szeretet egy érzés, ami elárasztja az embert, ha boldog, hogy aztán ugyanilyen módon ismét el is tunjön. E vélemény alapján egyáltalán nem lehetséges egy gyülekezet szeretet-készségét tudományosan megvizsgálni, sot egyenesen tiltott megterKávézás vezve fáradozni a saját szeretet-készség növelése érdeké,.Az elmúlt két hónapban hányszor hívott meg más gyülekezeti tagokat vacsorázn; vagy kóvézni?" ben. Érdekes, hogy leggyakrabban az ezer látogató fölötti gyülekezeteknél jelenik meg "minimumfaktorként" a "szeretetteljes kapcsolatok", mint minoségi jellemzo. De bárhol is akadjon el a szeretet, a további gyülekezet-növekedés egy dönto ponton blokkolva van.

37

A romantikus szeretetmeghatározás


"Nincs olyan gyülekezet, amely ha minoségi és mennyiségi növekedést szeretne elérni, csak egyetlen egy összetevot is nélkülözhetne."

Egyetlen minoségi jellemzo sem hiányozhat A nemzetközi kutatási programunk tulajdonképpeni kihívása abból állt, hogy egy tudományos eljárást dolgozzunk ki, amivel a nyolc minoségi jellemzo (melyek már korábbi kutatásunkban a gyülekezet-növekedés számára lényegesnek bizonyultak) tudományosan mérheto és elemezheto legyen. Mind a nyolc területhez számtalan kérdést dolgoztunk ki, amik többek között két feltételnek feleltek meg: a

Mindegyiknek tudományosan bizonyíthatóan állnia ugyanannak a skálának más kérdéseivel ségi jellemzovel) (faktor- és item analízis).

összefüggésben kell (= ugyanazzal a mino-

b.

Bizonyíthatóan pozitív összefüggésben kell állnia a gyülekezet mennyiségi fejlodésével (kritérium érvényesség).

Minden országban, ahol kutatásunk folyt, a megállapított középértéket ötvenben határoztuk meg, vagyis minden ország "átlaggyülekezetének" minoségi indexe 50. A tanulmány eredménye, hogy növekvo gyülekezetek mind a nyolc területen lényegesen a minoségi középérték felett, a csökkenok jelentosen alatta vannak (jobb fenti ábra).

Az összjátéktói függ

Kutatásunk tulajdonképpeni csattanója, hogy egy gyülekezet növekedése nem egyetlen faktortói, hanem mind a nyolc összetevo összjátékától függ! Nincs az a gyülekezet, amely ha minoségi és mennyiségi növekedést szeretne átélni, akár csak egy összetevot is nélkülözhetne. Néhány elkötelezett keresztyénnek egyszerüen nincs igaza, amikor azt mondja például: "egyedül csak imával járulhatunk hozzá a gyülekezet növekedéséhez!" Ezek a keresztyének abszolutizálják a "szenvedélyes hitélet" minoségi jellemzo egyik részösszetevojét, és kijátsszák más összetevokkel szemben. Ha egy ilyen felfogás helyes lenne, akkor azt mondanák: szeretet nélkül is, lelki ajándékok bevetése nélkül is, evangélizáció nélkül is,... stb. lehetséges gyülekezet-növekedés! Egy ilyen felfogás nemcsak tudományosan nem tartható, hanem a Biblia szemszögébol is egyenesen "tévtan nak" minosül. Sok ima - szeretet, lelki ajándék, evangélizáció nélkül? Milyen furcsa képzodmény lenne ez? Ilyen helyeken válnak láthatóvá annak az ellentmondásai, amit mi "spirituális gondolkodásmódnak" neveztünk. Sem a kiscsoportok, sem az istentisztelet,. sem a vezetés, sem a struktúrák, sem egyetlen más összetevo nem a gyülekezet-növekedés kulcsa. A "kulcs": mind a nyolc összetevo harmonikus összjátéka. Ha valaki minket saját, biztosan jó szándékú buzgalmában egy meghatározott szegmens számára fel szeretne világosítani, ne higgyünk neki.

38

1. rész:

A felmérés eredménye

"

Növekvo és fejlodo gyülekezetek mind a nyolc területen lényegesen különböznek egymástól

i •-- •I••\• -- •I.'.

/.

I +9 n_ .- +Vezetés +9~I +9 'J~ + or+9 1= 'J~ +1:'l~ 'J'J csökkeno __ =J gyülekezetek -----..

\ -I


r

i

j

I

1

•

Növekvo és csök-

;>

keno gyülekezetek minoség; különbsége: öt kontinensen több mint 1.000 gyülekezet vizsgálata megmutatta, hogy növekvo gyülekezeteknek mind a nyolc kulcsterületen magasabb minoségi indexe van, mint a csökkenoknek.

A megszerzett adatok alapján eloször bizonyítható következo három tézis:

tudományosan

is a

1. Növekvo gyülekezetek - átlagban - mind a nyolc minoségi jellemzo területén statisztikailag igen jelentosen különböznek csökkeno gyülekezetektol. Növekvo gyülekezeteknek gasabb minosége van.

tehát mérhetoen

ma-

2

Ez alól a szabály alól vannak kivételek:gyülekezetek, melyek mennyiségileg ugyan növekszenek, de átlagon aluli minoségi indexszel rendelkeznek. Mennyiségi növekedés nyilvánvalóan más módon is elérheto, mint a kutatásunk által mutatott nyolc minoségi jellemzo útján (marketing munka, helyi sajátosság által, stb.).

3.

Egyetlen dologra azonban a megvizsgált 1.000 gyülekezet között sem találtunk kivételt: minden gyülekezet, ahol mind a nyolc minoségi jellemzo minoségi indexe egyenlo vagy nagyobb 65-nél, kivétel nélkül növekvo gyülekezet. Létezik tehát - statisztikailag pontosan bizonyíthatóan - egy meghatározott minoségi érték, ami fölött a gyülekezet mindig növekszik. Ez az eredmény a lehetséges módon kutatásunk leglátványosabb felfedezése.

39

Három fontos következmény

,. rész: 8 minoségi

A ,,65-ös hipotézis"

jellemzo

"Itt a kevés közül egy olyan gyülekezetnövekedési elvrol van szó, amihez az egész világon egyetlen egy kivételt sem találtunk eddig."

Alacsonyabb szinten is megy

A kijelentés, miszerint létezik egy mérheto minoségi érték, ami fölött a mennyiségi növekedés mindig (statisztikailag pontosan: 99,4 százalékos valószínuséggel) bekövetkezik, egyenesen istenkáromlásnak tunhet. A megszerzett adatok azonban nem hagynak más magyarázatot. Közelebbi vizsgálódás után azonban ez a jelenség - foleg teológiai szempontból - még- sem olyan meglepo. Mit jelent tehát, ha egy gyülekezet mind a nyolc területen 65-ös minoségi indexet ért el! Szabadítsuk meg ezt a kijelentést a statisztikai szaknyelvtol, miután az így hangzik: ez egy olyan gyülekezet, aminek vezetése minden idegszálával a gyülekezet-növekedésnek szenteli magát, ... amiben csaknem minden keresztyén lelki ajándékait a gyülekezet fejlodéséhez használja, ... amiben a keresztyének többsége a hitet teljhatalommal és magával ragadó lelkesedéssel éli, ... amiben a gyülekezeti struktúrák egyedül aszerint épülnek fel, hogy mi szükséges a gyülekezet fejlodése szempontjából, ... amiben a többség számára az istentisztelet látogatása a hét csúcspontja, ... aminek kiscsoportjaiban a keresztyéni közösség szereto és gyógyító ereje átélheto, ... amiben majdnem minden keresztyén egy olyan lelki ajándékának megfelelo szolgálatot végez, amivel a missziósparancsot betölti, ... amiben Krisztus szeretete csaknem minden akciósformát átitat. Elképzelheto-e, hogy egy ilyen gyülekezet stagnál vagy csökken! Amikor olyan gyülekezeteket látogatok, akikre a 65-os hipotézis igaz, mindig az az érzésem, hogy ott szinte a Szent Lélek "Iélegzését" szinte tapasztalni. A "megütközteto" ebben a hipotézisben nem azok a gyülekezetek, melyek érvényességüket bizonyítják. A "megütközteto" - vagy pontosabban fogalmazva a szokatlan - sokkal inkább a módszerben van, ami ezeket a mélységesen lelki törvényszeruségeket tudományos kategóriákban próbálja kifejezni. A ,,65-ös hipotézis" nem nyomatékosítja, hogy minden gyülekezetnek, mely növekedni akar, mind a nyolc területen 65-ös minoségi indexet kell elérnie! Ez a minoségi érték igen magas. Növekvo gyülekezetek túlnyomó többségének lényegesen alacsonyabb az értéke. A ,,65-ös hipotézis" tulajdonképpen azt mondja: ha mind a nyolc érték 65-re emelkedik, a statisztikai valószínusége, hogy ez a gyülekezet növekedni fog, 99,4 százalékos tény. Mint már mondtuk: itt a kevés közül egy olyan gyülekezetnövekedési elvrol van szó, amihez az egész világon egyetlen egy kivételt sem találtunk eddig.

40

,. rész:

Az MI 3 gyülekezetben


A három gyülekezet közül melyik egészen biztosan fejlodo? Három különbözo gyülekezet minoségi indexe: a ,,65-ös

FV

AL SzH A

gyülekezet

cs

II

B gyülekezet

EK

KE

hipotézis" kimondja, hogy C gyülekezet (zöld görbe) bizonyosan növekvo gyülekezet (FV = felhatalmazá vezetés, AL = ajándékorientált lelki-

SzK

munkások, $zH = szenvedélyes stb.).

-

hitélet

Nézze meg az ábrát! Három, általunk vizsgált gyülekezet gyülekezeti profilját rajzoltam fel. Ezen a képen az "A" gyülekezetnek van mérhetoen a legnagyobb, a "B" gyülekezetnek a legalacsonyabb az értéke. Megmondható ezen görbék alapján ránézésre, hogy melyik gyülekezet növekszik! Igen. A ,,65-ös hipotézis" elve alapján lehetséges: "C" gyülekezet - 99,4 százalékos bizonyossággal - növekvo gyülekezet, mivel ennél mind a nyolc minoségi jellemzo elérte a 65-öt. Ha a legkülönbözobb körökben vitatkoznak a kérdésrol, hogy minek kellene ahhoz történnie, hogy többen látogassák az istentiszteleteket, a számomra egyetlen tudományosan megalapozott válasz: "dolgozzunk azért, hogy mind a nyolc területen a 65-ös minoségi indexet elérjük". Egy ilyen válasz ugyan nem számíthat népszeruségre, de igaz. Akkor miért játszik oly ritkán szerepet azon körökben, ahol ezen elgondolkodnak! Hogy helyesen értsük: a ,,65-ös hipotézis" semmi esetre sem azt mondja, hogy egyszeru ezen a módon növekedést elérni. Ez nem mechanikus gyakorlat, nem az olyan nagyon kedvelt patent-módszer, ami a gyülekezet növekedését gombnyomásra garantálja. Ez egy - tudományos igazság -, kemény út. De a Bibliában hol van megígérve, hogy könnyu lenne gyülekezetként Urunk megbízásához huségesnek lenni!

41

Nem könnyu út


"A természetes gyülekezetnövekedés

a témát nem a látható hatások oldaláról közelíti meg, hanem az a

mögött meglelki és

húzódó

stratégiai okokra koncentrál."

Aminoségi

tételpont Aminoségi tételpontnak, mint az utolsó fejezetekben le lett írva, jelentos kihatása van a gyakorlati munkára. Nem abból a kérdésbol indulunk ki, hogy: Hogyan hozzunk több embert az istentiszteletre? Sokkal inkább azt kérdezzük: Hogyan lehet mind a nyolc minoségi területen növekedés? E mögött ott áll a - teológiailag és tudományosan - megalapozott meggyozodés, hogy egy ilyen fajta minoség mindig a mennyiségre is kihat. A természetes gyülekezetfejlodés a témát nem a látható hatások oldaláról közelíti meg (értsd: magasabb istentisztelet-látogatottság), hanem az a mögött meghúzódó lelki és stratégiai okokra koncentrál (vagyis a nyolc minoségi jellemzore). Az, amit az utolsó fejezetben ,,65-ös hipotézisnek" hívtunk, annak tudományos magyarázata, amit könyvünk bevezetésében teológiai-alapként "magától elvnek" hívtunk, több mint kedves elmélet. A "magától elv" bizonyíthatóan muködik a gyakorlatban. Tulajdonképpen nem csoda, hiszen itt nem egy emberek által kigondolt, hanem isteni elvrol van szó! Az, amit mi tökéletlen szavainkkal elmondunk, nem más, mint emberi isteni elvet.

A minoség mennyiséget hoz

kísérlet,

hogy jobban

megértsük

ezt az

Ezen tudományosan alátámasztott tények alapján minden, pillanatnyilag a gyülekezet-növekedési mozgalomban széles körben elterjedt nézet ellen fordulok, miszerint egy gyülekezet fejlodésének más módszerei vannak, mint minoségének fejlesztése. Minden okunk megvan, hogy az ellenkezo meggyozodésbol induljunk ki: pontosan ugyanazok a "módszerek", amik a magasabb minoséget hozzák, gondoskodnak egészen mellékesen a mennyiségi fejlodésrol is. Kutatásunk fényében egészen kérdésesnek tunik nekem, hogy nagy természetességgel folyamatosan "növekvo gyülekezetekrol" (tehát tisztán mennyiségi kritérium szerint) vegyünk mintát. A legutóbbi oldalakon elég példát láttunk olyan "fejlodo gyülekezetekre",amiknek átlagon aluli minoségük van. Ezek olyan gyülekezetek, mint ahogy láttuk is, ahol a keresztyének lelki ajándékaikkal nincsenek tisztában, ahol csak kevés szeretetet gyakorolnak, kevésbé szenvedélyesen imádkoznak, melyekben kevéssé örülnek egymásnak és egyáltalán csak keveset nevetnek. De növekszenek. Ha a "növekedést" abszolút mércének ismernénk el, akkor ezen gyülekezetek "sikerreceptjeibol" lenne mit tanulni. Ezektol azonban aligha tanulhatunk valamit. Sot megállapítható: átlagon felüli

42

1.

rész:


Egy gyülekezet minoségének (kék (elület) és mennyiségi (ejlodésének (piros spirál) kapcsolata: a természetes gyü lekezet(ejlodés-

ben a minoség a dönto abban, hogy az istentisztelet látogatottsága milyen irányban (ejlodik. így állapítható meg a leggyengébb minoségi jellemzo számára a ("minimum(aktor") a stratégiai kulcs(ontosság. minoségu, de csökkeno gyülekezetektol (egy igen ritka jelenség!) is sokkal többet lehet tanulni, mint növekvo, de átlagon aluli minoségu gyülekezetektol. Ha ezt Ön nem hiszi, nézze meg még egyszer a 22-37. oldalakon lévo összes ábrát, ahol is ezt a két gyülekezeti kategóriát állítottuk egymással szembe. Ez a mennyiségi fejlodés legelszántabb képviselojét is meg kell, hogy gyozze, hogy a gyülekezeti minoségre való odafigyelés sokkal jobb kiinduló pont. Ilyen emberek azért reagálnak ennyire allergiásan a minoségi tételre, mert azzal a múltban rosszul bántak. Mivel eddig nem volt lehetséges, hogya minoséget csak felületesen is mérjék, így minden nem növekvo gyülekezet öntudatosan saját (vélt) magas minoségére hivatkozhatott, ami ugye sokkal fontosabb. Ez azonban már nem lehetséges. Kutatásunk fényében sokkal inkább elmondható: elmaradó mennyiségi növekedés minden szabály alapján minoségi problémákra utal. Egy bizonyos minoségi szint fölött már nem léteznek stagnáló és csökkeno gyülekezetek.

43

Ellenállás minoségi tétellel szemben

a


" Tízbol hét gyülekezet számok nélkül dolgozik és nyilvánvalóan kitunoen boldogul."

Célok

jelentosége

Amiért a mennyiségi növekedési célok alkalmatlanok Sok gyülekezetnövekedési könyvben megtalál ható egy makacs mítosz: egy gyülekezetnek, amely növekedni akar, szüksége van egészen konkrét számszeru növekedési célokra: ,,2002-ig istentiszteletünk látogatottsága 3.400-ra no." A keresztyén nyilvánosság tudatában nincs még egy olyan követelmény, ami ennyire összeforrt lenne a "gyülekezet-növekedéssel", mint ez. Tanulmányunk eredménye, hogy minden növekvo gyülekezetnek mindössze 3 I százaléka dolgozik ilyen számokkal. Más szavakkal: tízbol hét gyülekezet számok nélkül dolgozik - és nyilvánvalóan kitunoen boldogul (lásd ábra). Egy ilyen eredmény ugyan nem mond még sokat mennyiségi növekedési célok hasznáról (ill. káráról), viszont azt mutatja, hogy ezen a területen semmi esetre sem (általános érvényu) gyülekezetnövekedési elvrol van szó. Hogy ne értsük félre: nem ismert elottem olyan növekvo gyülekezet, amely boldogulna konkrét számok motiváló ereje nélkül. Szükségünk van precíz, kihívó, idoponthoz kötött és ellenorizheto célokra, hogya gyülekezet-növekedés elore haladjon. Hogy ezeket a célokat az istentisztelet-látogatók számában fejezzük ki, úgy hiszem, hogy éppen a motiváció tekintetében nem igazán átgondolt dolog. Hogyan motiválhatna valamilyen konkrét tettre az a kijelentés, hogy egy istentiszteleten rövidesen 3.400 ember fog összegyulni! Csodálkozhatom ugyan rajta, mondhatom, hogy "ah" vagy "óh", de ezáltal még mindig nem vagyok a gyülekezet építéséhez motivált.

Mennyiségi célok

Úgy tunik, hogy egy lényeges pedagógiai tény nincs figyelembe véve: Célok csak akkor motiválnak, ha olyan területekre vonatkozik, amiket

"Gyülekezetünkben nyilvánosságra hoztál<, hogy egy meghatározott idopontig hány gyülekezeti látogatót (ill. taglétszám ot) szeretnénk elérn;"

befolyásolni én is tudok. A mágikus 3.400 fo ezen a ponton kevésbé motiváló. Ilyen számok rögzítése kontraproduktív lehet. Hogy járuljak hozzá ehhez értelmes módon! De: arról gondoskodni, hogy kapcsolatom házi csoportom tagjaival szeretetteljesebb legyen ..., hogy új istentisztelet-látogatókkal barátságosan elbeszélgessek , hogy nem keresztyéneket kávé ra

"Igen"

"Nem" o A

akik

10

20

válaszok kizárólag olyan gyüfekezetekböf vannak,

40 az elmúlt 5 évben többminr 30 10 százalékkal

44

60-ro D

50 növekedtek

., J

,

,

hívjak egy celokra bizonyospelda, idot lmaval meg toltsek, hogy - eznaponként mind olyan

1.

rész:


melyek elérését én is befolyásolni tudom. Az érdekes csak az, hogy ilyen - minoségi - területekre történo összpontosítás bizonyíthatóan sokkal jobban hat egy gyülekezet fejlodésére, mint az állítólag oly fontos istentisztelet-látogatók száma. A különbségtevésnek a között, amit a gyülekezetünkben tehetünk (pl. munkánk minoségét növelni) és a között, amit nem tehetünk (pl. magasabb istentisztelet-látogató szám, megtérések) - könyvünk negyedik részében fogunk errol beszélni - gyakorlati kihatása van: óvatosan kell arra figyelnünk, hogy a gyülekezeti célokat mindig az emberileg elvégezheto területen határozzuk meg, és ne arra a területre helyezzük, amit lsten magának tart fenn. Lehetséges, hogy számtalan gyülekezetfejlodési szerzo azért propagál ilyen célokat, mert ezeket emberileg kivitelezhetonek tartják? Ez illúzió, hiszen láttuk, hogy ez a technokrata gondolkodásmódra jellemzo. Természetesen nem hibás, hanem igencsak értelmes dolog, ha az istentisztelet látogatóit megszámolják és statisztikát vezetnek róla. Mégis minden attól függ, hogya dolognak az ot megilleto hangsúlyt adjuk-e. A gyülekezet növekedése más, mint "szentesített

nem az a tulajdonképpeni "cél", aminek minden eszköz" alá van rendelve; hanem sokkal inkább a

minoségen végzett munka következménye. Ennek a nézetnek van egy fontos konzekvenciája:

Különbség célok és következmények között

mivel a gyülekezet

látogatottságának emelkedése a magas gyülekezeti minoség természetes velejárója, az istentisztelet-látogatottság fejlodésének megfigyelése - stratégiailag - a siker fontos ellenorzo eszköze lehet! Egyéb más ismérvek mellett felvilágosítást ad arról, hogy a gyülekezeti életen végzett munka mennyire termett gyümölcsöt. Bár egyedül az emelkedo istentisztelet-látogatottság még nem mutatja a gyülekezet minoségének javulását! Mindenesetre: ha egy gyülekezet éveken át nem él át mennyiségi növekedést, minden oka meg van arra, hogy ennek okait pontosan fogalmazott minoségi problémákban keresse. A természetes gyülekezet-növekedés kiindulópontja tehát nem mennyiségi (,,3.400 istentisztelet-látogató 2002-ig"), hanem minoségi (pl.: "november végéig minden gyülekezeti tag megismeri saját lelki ajándékait") célok felállítása. Ebben az értelemben nem szabad elhagynunk, hogy kihívó, idoponthoz

kötött,

elérheto

és ellenorizheto

célokat tuzzünk ki.

45

Mennyiségi célok helyett minoségiek

,. rész:

Nagy gyülekezetek egyben "jó" gyülekezetek is?


"Majdnem minden minoségi faktor tekintetében átlagosan rosszabbul állnak a nagy gyülekezetek. mint a kicsik."

Aki a gyülekezetépítés irodalmával foglalkozik, lépten-nyomon nagy gyülekezetek neveivel találkozik, melyeket a jelek szerint másolni érdemes. E mögött az a aki nem mondott hasonlat áll: "nagy gyülekezet = jó gyülekezet". Tartható-e azonban ez a nézet? Kutatásunk mutatott rá eloször: többnyire az ellentét je igaz. Engedje meg, hogy elmeséljem, ahogy kutatásunk során fokról fokra eljutottunk erre a felismerésre. 1.Az elso eset volt, hogy adataink kiértékelése során meghökkentünk, amikor növekvo és csökkeno gyülekezetek átlagos taglétszámát és istentisztelet-Iátogatottságát (jobb fenti ábra) kiszámoltuk: csökkeno gyülekezeteknek átlagban kétszer több a létszáma, mint fejlodoknek, és istentiszteletük látogatottsága is 17 százalékkal nagyobb, mint növekvo gyülekezeteké.

2. Egy további válogatásnál megvizsgáltuk azt a tényleges növekedést, amit "nagy" és "kis" gyülekezetek az utóbbi 5 évben éltek át (bal alsó ábra): kis gyülekezetek esetében az átlag 13, nagyok esetében tulajdonképpen 3 százalék. Ugyanakkor a kiszámolt minoségi indexek tekintetében is jelentos statisztikai különbség muA gyülekezet nagysága tatkozott: nagy gyülekezetek 2 ponttal a középértékként Növekvo és csökkeno gyülekezetek átlogos nagyságo megállapított 50 alatt, kis gyülekezetek 2 ponttal fölötte álltak. Növekvö Csökkenö gyülekezetek

Az OSSles

megvizsgdh

gyülekezetek

gyuldtezet kozépertéke

Minoség és növekedés A gyülekezetnagyság kapcsoloto és mennyiséghez

Éves

(] minöséghez

Nagy

Kis

gyülekezetek

gyülekezetek

,'r~ :J~ I•~!J !) -.) !Ji!

:.J :.J -.r.!..J

• ~ !Ji!

,.Kx:si" '" 5 ewduelöa 100 [az OIatt "Nagy" = 5 eWeI ezelöa 300 tar (dIOn

46

3. Számítógépünk kiszámolta a 170 összetevo közül melyekbol kérdoívünk állt - hogy mind közül melyik áll a legnegatívabb összefüggésben a gyülekezet fejlodésével. Eredmény: az összes érintett összetevo közül a gyülekezet nagyságának van a harmadik legnegatívabb összefüggése a gyülekezet növekedésévei, csak olyan faktorokkai összehasonlíthatóan, mint "Iiberális teológia" és "hagyományhuség". 4. Azért, hogya "nagy" és "kicsi" fogalmát egy kissé finomítsuk, a következokben különbözo nagyságú gyülekezetek növekedését hasonlítottuk össze: 1-100 istentiszteletlátogató, 100-200, 200-300, 300-400 stb. (jobb fenti ábra). Eredmény az, hogy a gyülekezetek százalékos fejlodése a gyülekezet nagyságával csökkent. Ez a tény önmagában nem meglepo, mivel nagyobb gyülekezeteknél a megfelelo

1. rész:

Növekedési viselkedés


Mely gyülekezetnagyságnál nyerheto a legtöbb új ember?

III

Növekvo gyülekezeti nagyság esetében a százalékos növekedés gyorsan csökken, mialatt az 100-200

200-300

300-400

újonnan nyert emberek száma mind

Istentisztelet látogatók Méret 5 évvel ezelott

a négy kategóriában (öt év alatt) kb. 30 személlyel állandó.

A növekedés

azóta

százalékos arány sokkal több embert jelent. A tulajdonképpeni meglepetés akkor jött, amikor a százalékos számokat abszolút számokra átszámoltuk. Eredmény: a legkisebb gyülekezeti kategória gyülekezeteinek létszáma az utolsó 5 évben átlagban 32 új emberrel gyarapodott, 100 és 200 látogató között szintén 32-vel, 200 és 300 közötti gyülekezetek 39 új taggal bovültek, gyülekezetek 300 és 400 közötti látogató-számnál 25-tel. Egy "kis" gyülekezet tehát pontosan annyi embert ér el Jézusért, mint egy "nagy". Máshogy mondva: 2 gyülekezet 200 taggal körülbelül dupla annyi embert nyer, mint egy 400 tagú. 5. Nem lehetséges, hogy igazán nagy gyülekezetek (1.000 fölötti istentisztelet-látogató) esetében mindez egészen máshogy alakul? Az általunk gyujtött nagyszámú adat által volt meg nekünk eloször a lehetoségünk, hogy egy ilyen mondatot igazságtartalmára nézve megvizsgáljunk. Eredmény: mialatt a 100 személy alatti gyülekezetek (átlag 52 istentisztelet-látogató) az elmúlt 5 évben átlagban 32 személyt nyertek meg, ez a növekedés a megagyülekezetek esetében (átlag 2.856 istentiszteletlátogató) ebben az idotartományban 112 személy. Ez abszolút számokban ugyan több, mint a "törpegyülekezeteknél" (bal fenti ábra). Ha azonban arra gondolunk, hogy megagyülekezet esetében a "törpegyülekezetek" 65-szörösével (!) van dolgunk, a következo számolás mindkét

47

,. rész: 8 minoségi

Megagyülekezetek

Ajándékok használata

Az elmúlt 5 évben ••mego"- és ••törpegyü'ekezete~· százalékos növekedése

Az istentisztelet látogatók közül hónyan használják lellOojóndékukat?

jellemzo

-r

-,

Növekedés:

Bal: Megagyülekezetek és törpegyülekezetek összehasonlítása. Jobb: Példa a csökkeno minoségre emelkedo gyülekezeti nagyság mellett.

Növekedés:

4% l12fö

38%

32fö ••TorpegyUleke:tetek" (100 latogatö alatt) Meret 5 évvel ezelott

"Megagyijleke.zetek'· (1000 litogatö fölött) Növekedes

nóta

Istentisztelet látogatók

gyülekezeti kategória potenciálját sokkal valóságszerubben fejezi ki: ha egy 2.856 látogató számú gyülekezet helyett 56, 51 gyülekezet látogatóval rendelkezo gyülekezetünk lenne, akkor azok - statisztikai átlagban - öt éven belül 1.792 új embert nyernek meg, tehát I6-szor többet, mint egy megagyülekezet. A törpegyülekezetek evangélizációs hatásfoka 1.600 százalékkal jobb, mint egy megagyülekezeté! 6. Majdnem minden minoségi faktor tekintetében átlagban rosszabbul állnak a nagy gyülekeztek, mint a kicsik. Csak két példa: "törpegyülekezetekben" (100 látogató alatt) a gyülekezetlátogatók 31 százalékának van a lelkipásztorok adatai szerint olyan gyülekezeti feladata, ami lelki ajándékainak megfelel; megagyülekezetek esetében ez a szám 17 százalék (jobb fenti ábra).Törpegyülekezetekben a tagok 46 százaléka van valamilyen kiscsoportba beágyazódva; megagyülekezetek esetében ez 12 százalék. Hasonlóan drámaian alakul a minoségi index a 170 összetevore vetítve, melyek alapján megpróbáltuk egy gyülekezet minoségét megállapítani.

Szabályok és a kivételek

De vannak ellenpéldák is? Olyan gyülekezetek, melyek nagyok, számszeruleg növekszenek és magas minoségük van? Igen, vannak ilyen gyülekezetek. Annyira ritkák és szokatlanok, hogy az egész világ róluk beszél ("news is what is different"). Ezek az esetek a szabály alóli kivételek, eddig bizony igen látványos kivételek. Örülnünk kell annak, hogy ilyenek vannak! De tartózkodnunk kell attól, hogy pont ilyen jelenségeket tegyünk mások számára modellé. Sokkal segítobbnek tunik nekem, ha a számtalan kisebb gyülekezetet vesszük nagyító alá, melyek magas minoséggel, eros növekedéssel és innovatív sokszorozódási eljárással tunnek fel. Ha követésre méltó modelleket keresünk, akkor ebben a kategóriában kell keresni.

48

2. rész

••

A mlnlmumfaktor

Sok keresztyén, aki tudomást szerzett a természetes gyülekezetfej/odésrol, elkezd sóhajtozni: "És ezt mindet egyszerre kell figyelembe vennem? A sok magas fától már nem látom az erdot!" Ezen a ponton kezdodik valami, amit mi "minimumstratégiának" nevezünk: teljesen elég, ha egyszerre csak egyetlen területre koncentrálunk. Melyik azonban ez a stratégiailag dönto terület? Kutatásaink megerosítették, hogy itt ismét a mezogazdaságból kölcsönvett analógia érvényesül: az úgynevezett "minimumfaktorra" történo a helyes biotikus válasz összpontosítás. A minimumstratégia a helyes idozítésre a gyülekezetfejlodésben.


"A minimumstratégia abban segít, hogy kevesebbet tegyünk, mint eddig, de cserébe többet a megfelelo ponton!"

Egy gyülekezeti profti példája: itt a minimumfaktor a minoségi jellemzok közül az "teljesköru kiscsoportok"-nál található.

A meglévo erok koncentrálása A minimum-stratégia abból indul ki, hogy egy gyülekezet leggyengébb minoségi jellemzoje az, ami elsosorban fejlodését visszafogja. Fordítva: ha energiáinkat leginkább a minimumfaktorra összpontosítjuk, elvárhat juk, hogy egyedül ennek már pozitiv kihatásai vannak a gyülekezet fejlodésére (v. ö. a két ábrát). A természetes gyülekezet-növekedésben nem arról van szó, hogy mind többet dolgozzunk. Inkább abban segít, hogy kevesebbet tegyünk, mint eddig, de cserébe többet a megfelelo ponton! A (kevés) meglévo energiát a lelki és stratégiai kulcsfontosságú pontokra kell koncentrálni. Amit az erok ilyen összpontosítása kivált, azt Dávid és Góliát története ábrázolja: Góliát volt egyértelmuen az erosebb - de Dávid (isteni) intelligenciával harcolt. Eloször energiáit a parittya segítségével koncentrálta, ami által a befektetett energiát meg tudta sokszorozni. Másodszor pontosan a leghatásosabb pontot találta el, Góliát homlokát. Hasonló módon egy lódarázs is - ha eroit megfeleloen alkalmazza - egy elefántot is harcképtelenné tud tenni. Miközben a technokrata gondolkodásmód szerint gyenge okoknak gyenge hatásai is vannak, egy hálós rendszerben a legkisebb oknak is hatalmas hatása lehet. Már az elso részben

beszéltünk

Oszlopdiagram Vezetés Lelkimunkások Hitélet

arról (40-41. oldal), hogy ha egy gyülekezet minden minoségi jellemzoje eléri vagy túllépi a 65-öt, szinte 100 százalékos valószínuséggel fejlodik az a gyülekezet. Már ez a 65ös hipotézis utal a minimumfaktor stratégiai kulcspozíciójára: amint ez az érték eléri a 65-öt, az kivétel nélkül minden eddig megvizsgált gyülekezet esetében mennyiségi fejlodésben nyilvánul meg.

Struktúrák

30 Egy mintagyülekezet

50

40 prorlja

60

Amikor az adatokat a legkülönfélébb nézopontok szerint kiértékeltük, megmutatkozott, hogy egy gyülekezet fejlodésének sikeres növelésének kilátása egyetlen más ponton sem olyan nagy, mintha a minimumfaktoron dolgozik.

2. rész: A minimum-

faktor

A minimum-stratégia

természetesen

hogyaminimumfaktor faktor! A természetes

abszolút értékben fontosabb lenne, mint a többi gyülekezet-növekedésben, mint már láttuk is,

semmi

esetre

sem azt mondja,

pontosan mind a nyolc minoségi jellemzo harmonikus összjátékáról van szó. Ez azt jelenti: bizonyos értelemben mind a nyolc faktoron egyszerre kell dolgoznunk. A minimum-stratégia tulajdonképpen abban segít nekünk, hogy ebben a folyamatban idoben helyes sorrendet tartsunk. Mivel egyáltalán nem lehetséges, hogy mind a nyolc fronton ugyanolyan erovel és összpontosítássai dolgozzunk - természetesen aki erre képes, az tegye! -, nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, amiknél a befektetett munka a remélt gyümölcsöt hozza. A dolog természetében van, hogyaminimumfaktor gyülekezetrol gyülekezetre jelentosen változik. Mialatt A gyülekezet számára "célszeru struktúrák" a stratégiailag dönto pont, addig ez a B gyülekezet esetében "szenvedélyes hitélet" és C gyülekezetnél "felhatalmazó vezetés". Minden gyülekezetnek egyénileg kell kitalálnia, hogy helyzetében mi a stratégiai kulcspont - és ugyanakkor óvakodnia kell attól, hogy tapasztalatait másokra eroltesse! Ugyanabban a gyülekezetben is más és más idopontokban más és más minoségi jegyek mutatkoznak minimumfaktorként. A minimum-

tatják, hogy mennyire (ejlettek az egyes minoség; jellemzok, a piros sPirál pedig az istentisztelet látogatottságának alakulását. Ebben az esetben a további (ejlodést a nem kielégítoen (ejlett kiscsoportok akadályozzák.

Hélix-diagramm

faktor viszonylag gyorsan változhat - különösen akkor, ha azon a ponton tudatos munka folyik. Minden gyülekezeti profil (az ezen az oldalon látható is), csak egy pillanatfelvételt mutat, ami idoközben gyorsan

Ugyanannak a gyülekezetnek gyülekezeti profilja, ezúttal egy "helix-diagram" (ormájában (helix = spirál, 96-97. oldal): a kék (elületek mu-

el is avult.

51


A minimumdézsa

faktor

"A legrövidebb donga határozza meg, hogy a dézsa mennyi vizet tud befogadni:'

A minimumfaktor lelki jelentosége

Az a tapasztalatom, hogya legtöbb keresztyén nem a természetes gyülekezet-növekedés tudományosan megalapozott analízisétol hagyja magát meggyozni, hanem egy egészen egyszeru bemutató által. Szemináriumaim számára - a jobb oldali kép szerinti modell alapján - egy minimumdézsát csináltattam, vagyis egy hordót, aminek dongái különbözo hosszúságúak. Ha egy ilyen gyülekezetben szolgálok, aminek elozoleg megállapítottuk a gyülekezeti profilját, a nyolc minoségi jellemzo neveit aszerint írom rá az egyes dongákra, amilyen erosek vagy gyengék az egyes pontok a gyülekezetben. A legrövidebb dongára tehát ráírom a minimumfaktor nevét (pl.: "struktúrák"), a leghosszabbra a maximumfaktorét (pl.: "hitélet"). Akkor annyi vizet öntök a hordóba, amíg a víz el nem kezd kifolyni belole. Mialatt én a vizet tovább öntöm és a padlószonyeget vagy az elol ülo gyülekezeti tagok lábait eléri, megkérdezem a résztvevoket, hogy véleményük szerint mit kellene most tennem. Néhányan - többnyire a gondnok is köztük van - nyomatékosan felszólítanak, hogy azonnal hagyjam abba a víz öntését! Természetesen vonakodom, mivel a magasból a dézsába ömlo víz "Isten áldását" ábrázolja. Azt a problémát, hogy gyülekezetünk nem képes fogadni az Istentol jövo áldást, csak nem akarjuk komolyan úgy megoldani, hogy megkérjük, áldjon minket kevésbé! Erre többen azt javasolják, imádkozzunk többet! Akkor azt mondom a résztvevoknek, hogy az imát a gyülekezet építése szempontjából egy elmaradhatatlanul fontos dolognak tartom és meghosszabbítom 10 centiméterrel az egyébként is hosszú "szenvedélyes hitélet" dongát, és mindenki látja, hogy ez a megbecsült intézkedés a tulajdonképpeni problémát nem oldja meg. A víz továbbra is a padlóra ömlik.Azután valakinek egyszer csak eszébe jut, hogy felszólítson a minimumfaktor dongájának meghosszabbítására. És lásd: abban a pillanatban, amikor a dongát csak néhány rövid centiméterrel meghosszabbítom, a dézsa képes ismét vizet befogadni! Ezt a példát meghatározott okból mondtam el: az, ami statisztikailag és matematikailag - és persze lelkileg - a minimum-stratégia mögött húzódik, viszonylag komplex összefüggés. Nem fog sikerülni embereket erre a munkamódszerre motivál ni, ameddig mi azt meggyozo ábrázolással nem tudjuk megvilágítani.

52


A minimumdézsa A legrövidebb donga dönti el, hogy mennyi vizet képes befogadni a dézsa

"Istentiszteletlátogatók"

A

minimumdézsa

képe megfelel a gyülekezeti minoségnek, a víz a mennyiségnek. A kép érthetové teszi a minimum-

"Minimumfaktor"

) "Minoségi jellemzok"

faktor stratégiai je/entoségét a gyülekezetfejlodés számára.

Ehhez hasonló analógiákkal ki nem törölheto módon demonstrálható, hogy mirol is van szó a természetes gyülekezetfejlodésben: ez a nyolc dongából (= minoségi jellemzo) álló dézsa mutatja nekünk, hogy lsten akarata szerint mire tudunk és mire kell építenünk. Hogy utána a víz (= új emberek) a dézsába folyik, a hordó minoségén végzett munkánkkal nem tudjuk befolyásolni! Ha lsten nem ad esot, a legszebb dézsa sem használ nekünk semmit! És fordítva: ha lsten önti a vizet - és teológiai szempontbó/ sok dolog szól amellett, hogy o azt kimondottan szívesen teszi! -, akkor sok függ dézsánk (= gyülekezetünk) minoségétol.Az dönti el ugyanis, hogy a vizet egyáltalán tudja-e fogadni.

lsten tette és a mi cselekedetünk

Természetesen nem szabad nekünk ezen képeknél - mint ahogy a bibliai példázatok esetében sem - a kép és dologszintet felcserélni. Minden hasonlatnak vannak határai és a magyarázatkor sem szabad azokat túlmagyarázni. Ameddig ismerjük ezeket a határokat, nagy pedagógiai segítség lehet egy ilyen bemutató, vagyis, hogy a természetes gyülekezet-növekedés jelentos alkotóelemeit - lsten tette és a mi cselekedetünk, minoség és mennyiség, mind a nyolc faktoron és különösen a minimumfaktoron végzett egyideju munka összjátékát - szemléletesen ábrázoljuk.

A példázatok határai

53


"A Liebig által felfedezett ,minimumorientált' trágyázás a mezogazdasági terméshozam ugrásszeru javulását eredményezte."

Miért kell

a

"tapasztalatokat" óvatosan figyelembe venni?

Mezogazdasági párhuzamok A minimum-stratégiának is - mint a természetes gyülekezetfejlodés oly sok építokövének - a biológiában van a mintája. Azokra a felfedezésekre nyúlnak vissza, amiket a biológus és kémikus Justus von Liebig kb. 150 évvel ezelott a trágyázás ra vonatkozóan tett. Liebig felfedezte, hogy egy növény fejlodéséhez négy ásványra van szükség: nitrogénre, mészre, káliumra és foszforra. Ameddig mind a négy anyag megfelelo mértékben megtalál ható a földben, a növekedés automatikusan történik; de abban a pillanatban megáll, amikor egy ezek közül elfogy (1. ábra). Ha megszunik ez a szuk keresztmetszet, vagyis az ásványt utántrágyázzák, tovább no a növény, egészen addig, ameddig egy újabb hiány nem fékezi le a növekedést (2. ábra). Ha foszforos trágyázással folytatják - mivel az a múltban sikeres volt -, a hiányból többlet lesz (3. ábra). A foszfor többlete elsavanyítja a földet és elmérgezi. A földmuves minél inkább erolködik, annál jobban visszacsap és nagyobb lesz a környezetszennyezés. Ha azonban a trágyázás az újabb szuk keresztmetszetnek megfeleloen történik (4. ábra), a növekedés folytatódhat. A Liebig által felfedezett "minimum-orientált" trágyázás az általános "csökkeno terméshozam természeti törvényét" megtörte és a mezogazdasági terméshozam ugrásszeruen megnott - mindez anélkül, hogya gazdák, akik ezt a stratégiát követték, több energiát fektettek volna be! Ezen törvényszeruség gyülekezetre történo kivetítése egy gyakran megfigyelt jelenséget kisiskolás módon egyszeru példával világít meg: fáradozik egy lelki pásztor (földmuves) és pontosan azt teszi, amit a szomszéd lelkipásztor. Mégis azt éli át, hogy saját munkájának alig van látható gyümölcse, mialatt a szomszéd gyülekezet robbanásszeruen növekszik. Lelkipásztorunkat kollégája megpróbálja most felvilágosítani, hogy következetesen az "evangélizáció" területén kell dolgoznia, mint ahogy o is ezt teszi már egy ideje. Lelkipásztorunk követi a jóindulatú tanácsot és azt látja, hogy minden csak sokkal rosszabb lesz. A "sikeres lelkipásztor" cselekedete hasonlít a földmuveséhez, aki azt élte át, hogy egyedül a foszforral történo trágyázás a terméshozatalt megduplázta, és ezáltal minden probléma megoldásaként a foszforos trágyázást dicsoíti. Nem látja, hogy ami az o élethelyzetében a problémát ténylegesen megoldotta, egy másik szituációban kontraproduktív lehetés nála talán már holnap az!

54


faktor

,. ábra: Mialatt a négy létfontosságú ásvány közül három (nitrogén, mész, kálium) megfelelo mennyiségben megtalálható, a növény fej/odését a foszfor hiánya akadályozza.

3. ábra:Amennyiben a (óldmuves tapasztalatai szerint továbbra is foszforral trágyáz (olyan recept, ami a múltban már bizonyított), a trágyázás a legjobb esetben is csak hatástalan, rossz esetben akár káros is lehet, mivel a foszfortöbblet

2. ábra: Miután foszforral trágyáztak, egészen addig folytatódik a növekedés, ameddig azt a nitrogén hiánya meg nem gátolja.

4. ábra: Ha ebben az esetben mégis a minimumfaktorra koncentrálnak, egyidejuleg két hatás jelentkezik: eloször a növény növekedése folytatódik, másodszor a foszfor által elmérgezett talaj méregtelenítodik.

a talajt elsavasítja. Ebben az esetben a növény növekedését a nitrogén hiánya akadályozza.

55


"A minimumstratégia semmi esetre sem arra tanít, hogy mindig arra koncentráljunk. amit a legroszszabban tudunk."

Amiért az erosségek kiépítése nem mindig segít

Minimumfaktor vagy maximumfaktor? Az utóbbi években az volt a tapasztalatom, hogy néhány keresztyénnek a minimum-stratégia akkora megvilágosodást jelentett, hogy azt általánosan értendo hozzáállás-mintának tekintették, és elkezdték az élet minden területére alkalmazni. így aztán néhány gyülekezetben kiadták a jelszót: "Mindig különösen arra kell koncentrálnunk, amit a legkevésbé tudunk." Kézen fekvo, hogy ilyen filozófia mellett a csalódás elore programozott! A minimum-stratégia semmi esetre sem arra tanít, hogy mindig arra koncentráljunk, amit a legrosszabbul tudunk. Ekkora félreértés csak akkor lehetséges, ha a "minimumdézsa" által bemutatott törvényszeruségeket a természetes gyülekezet-növekedés egészébol kiragadják.Vannak ugyanis területek, amelyeken arról van szó, hogy eros oldalainknak megfeleloen éljünk (például az "ajándékorientált lelkimunkások" ehhez tartoznak), és vannak ugyanakkor más területek, ahol figyelmünket saját gyenge pontjainkra kell irányozni (pl. ott, ahol a Gal. 5,22-ben a Lélek gyümölcseirol van szó). A kérdés tehát, hogy erosségeinkre vagy gyengéinkre koncentráljunk, közelebbi szemrevételezés után hibás alternatívának bizonyul. A gyülekezetre, mint egészre vonatkoztatva ez azt jelenti: ameddig kicserélheto elemekrol van szó, igaz az alaptanítás, hogy erosségeinket kell kiépítenünk és gyengeségeinkkel különösebben nem kell foglalkoznunk! Példa: ha a gyülekezet egyik erossége egy liturgikusan muvészi istentisztelet kialakításban van orgonazenével, akkor azt ki kell használni más területek számára - például kulturálisan érdeklodo embereket célzottan többet hívnak meg -, ahelyett, hogy megpróbálnának az orgonazene mellé még tamburint és tapsot is bevezetni. Hasonló igaz a gyülekezeti élet minden területére, melyek annak nem teljesen szerves részei (hiszen sem az orgonazene, sem a tamburin nem szerves része a gyülekezet fejlodésének). Mégis abban a pillanatban, amikor egy gyülekezet létfontosságú összetevoirol van szó - és nyolc minoségi jellemzonk ebbe a kategóriába tartozik -, a tétel nem igaz, hogy a gyengék közül eggyel sem kell különösebben foglalkozni. Ameddig a nyolc minoségi jellemzo közül akár egy is hiányzik, vagy gyengén fejlett - például "célszeru struktúrák" -, bizonyíthatóan nem fog rajtunk segíteni, ha erosségünket egy másik területen - például "szenvedélyes hitélet" - tovább építjük ki, mivel a növekedés elsodlegesen nem a hitélet hiányosságai által, hanem célszeru

56

2. rész: A m;n;mum-

Erosségek és gyengeségek

faktor

Az erosségeket használn;, a gyengeségek faragására Ho egy gyülekezet

Vezetés

legnagyobb erossége pl. oz "ajándékorientált lelkimunkások" és o mini-

lelkimunkások Hitélet Struktúrák

mumfaktora

"szükségorientált evangélizáció", akkor orra kell

Istentisztelet Kiscsoportok Evangélizáció

o

ügyeln ie, hogy o meglévo lelki ajándékokat oz evangélizáció szolgálatában tegye hasznossá.

__

Kapcsolatok

20 struktúrák által gátolt! Eloször azzal kell foglalkoznunk, hogya szervezet ismét egészséges legyen, mielott azzal tudnánk foglalkozni, hogy erosségeink területén tovább növekedjünk! A gyakorlatban a legjobb tapasztalatokat azzal szereztük, hogy kombináltuk a két tételt: a gyülekezet meglévo erosségeit arra használtuk, hogya leggyengébb ponton dolgozzunk vele. Ha például, mint az ábrán látható, egy gyülekezet legnagyobb erossége az "ajándékorientált lelkimunkások" területén van, gyenge pontja pedig a "szükségorientált evangélizáció" területén, akkor nem igaz a jelszó: "a keresztyének lelki ajándékai mostantól nem fontosak, most már csak az evangélizáció számít," Ez a valóságban egy igencsak kontraproduktív negatív stratégia lenne! Sokkal inkább így hangzik a válasz: "mostantól azokat a csodálatos lelki ajándékokat, amit közülünk mindenkinek adott Istenünk, sokkal inkább a missziós parancs betöltésére fogjuk használni". Ez az eljárás jellemzo ábrázolása annak, amit a természetes gyülekezet-növekedés egészében hangsúlyoz. Nem próbálunk meg egy gyülekezetet egy elozoleg kigondolt séma programjába belepréselni. Sokkal inkább abból indulunk ki, amit lsten már megadott a gyülekezetnek és azt kérdezzük: "hogyan tudjuk azt még jobban az o dicsoségére és a gyülekezet növekedése céljára alkalmazni?"

57

Az erosségek kihasználása a minimumfaktoron végzett munka céljára


"Nálunk minden, vészjelzésnek' be kell kapcsolnia, ha valaki személyes tapasztalatairól beszél, amiket általános érvényu elvnek állít be."

" Tapasztalatokkal"

semmi nem bizonyítható

Vigyázat "modell gyülekezet"! A legutóbbi fejezetekben már találkoztunk azzal, hogy milyen kétértelmu lehet, ha egy sikeres gyülekezet tapasztalatait egy másikra próbálják átvinni. Pontosan oly kevéssé, mint a foszforral történo trágyázás - még ha annyira fontos is egy növény fejlodése szempontjából - nem minden mezogazdasági probléma megoldását jelenti, annyira igaz ez az általunk leírt nyolc minoségi jellemzo akármelyikére. Sem "felhatalmazó vezetés", sem "ajándékorientált lelkimunkások", sem "szenvedélyes hitélet", sem egyetlen más minoségi jellemzo nem "a" kulcsa a gyülekezet fejlodésének. Amennyiben egy gyülekezet tapasztalatokat szerez abban, hogy valamelyik minoségi jellemzo élethelyzetében a "kulcsnak" bizonyult és néhányan szereznek ilyen tapasztalatokat -, akkor nagy a valószínusége, hogy ösztönösen saját minimumfaktorukra é~eztek rá. Semmi, de igazán semmi nem szól amellett, hogy ugyanezen a területen végzett munka egy másik gyülekezeti élethelyzetben ugyanezt az eredményt hozná. Ezt a tényt azért hangsúlyozom ki, mert sok minden, amit ma a gyülekezet-növekedés témájához olvasunk, a "foszfor mindenek felett" párhuzamára épül. Lelkipásztorok, akik számára a nyolc minoségi jellemzo közül egy különösen fontos lett, megpróbálják azt úgy eladni, mint minden más gyülekezet problémájának megoldását. De bárhol is próbálnak meg egy összetevot, mint az egészet mutatni, nincsenek messze az okoskodástóI. Ha kutatásunk valamit megmutatott, akkor egész biztosan azt, hogy a gyülekezet építésének leegyszerusítése egy bizonyos részigazságra: tarthatatlan. Általában óvatosan kell fogadni, ha valaki saját nézeteit egyedül saját "tapasztalataival" próbálja meg alátámasztani. Saját tapasztalatokkal bizonyosan sok minden szemléltetheto - de bizonyítani éppen hogy semmit nem lehet velük.

"Illusztráció" és "bizonyítás" közötti különbség

Milyen szerepe

van tehát személyes

tapasztalatokról

szóló tudósítások-

nak! Nagyon fontos! Bár semmit nem lehet velük bizonyítani, de az, ami bizonyítandó, tökéletesen illusztrálható velük. Igaz ugyan, hogya legtöbb ember számára az illusztrációnak sokkal nagyobb pszichológiai meggyozo ereje van, mint egy - mégoly tudományos alapokon álló - bizonyításnak. Pszichológiailag a szemléletesen eloadott illusztrációnak sok ember számára valóságos bizonyító ereje van! Én személyesen megpróbálok saját szolgálatomban ennek úgy megfelelni, hogy csak olyan nézeteket képviselek a gyülekezet-növekedésben,

58

nyu

"

"

valami alkalmazzam sak" átélni" biztosan hasonlót más embereket lelkesítenie Isten aholis számára hatalmának mások is kell hasznoaz Az és lelkesedniük szituációmban elveket sikert alkalmazniuk embereknek szeretném fedezzek kell isalap"Amit le kell utánoznom, ez az abban, utánozni, választok, "Azon ember, talataim "Ezen amit fáradozom, elv ill. vannak, de ami ez csak lsten csak formája modellgyülekezetet számára Leírás tartogatgyakorlatukban A tai egy meg ben tegyenek pozitív láttán, növekedési ket, zetfejlodés "Szabad bizonyos általános elvek azért, elveken "Szép igazodik hogy élethelyzetünkhöz magam "Olyan Bátorít Jézus saját gyülekezetek kezetet azon Gyülekezetét "A szerint közül építeni "Program amikkel hagyülekezeteknek nekünk" bizonyosfajta amik élo ugyanazt segiteni modellgyülekell egyéni azt, mögött lehetoségek hogy hogy Krisztus amit egy, tapasztalapélda programot dolgozom engem ismerniük nyugszik pontosan lehet" ugyan -alehetoség jó érvényu ideig ami gyülekeok, minden vagy törvényeamikkel olyan ez tapaszsaját kell, aaáll, ezen aazon isés gyakorlati gyülekezet gyülekezet lépésekátélt. átélt, A gyülekezeteknek Személyes élményfel,melyek veto érvényesek" fontosságúak nálam is "Egy gyülekezet

élnem nekem ki egyet"is át kell

pot

amik általános érvényuként bizonyíthatóak. De ha - például egy szeminárium alkalmáva[ - arról van szó, hogy ezeket a nézeteket továbbadjam, csak igen visszafogottan hivatkozom kutatásunkra, sokkal inkább mesélek anekdotákat, történeteket, képeket és személyes tapasztalatokat. A "minimumdézsa" bemutatása, amit az 52. oldalon írtam le, semmit nem bizonyít - talán csak azt, hogy egy vödörbe csak egy bizonyos mennyiségu víz fér el -, de kifinomult eszköz abban, hogy azt, amit korábban sok erofeszítéssel bizonyítottunk, szemléletes módon ábrázoljunk! Azonban soha nem szabad pszichológiailag meggyozo képek il[.

59

Bizonyságok, modellek, elvek és progromok közötti különbség. Mindennek megvan az értéke, de nem szabad oket egymással felcserélni!


faktor

anekdoták és bizonyítható kijelentések közötti különbséget összemosni. Személyes "bizonyságok", "modellek", "elvek" és "programok" vad összevisszaságának (Id. elozo oldal táblázatát), ami a szokásos gyülekezet-növekedési vitát annyira meghatározza, pontosan itt van az oka.

"Csináljátok, ahogy mi!"

"Személyes tapasztalatok" és "általános érvényu elvek" felcserélése különösen ott játszik fontos szerepet, ahol sikeres gyülekezetek vannak, melyeket - joggal - "modellgyülekezetnek" tartanak. Sok minden nagyszeru, amit ezekrol a gyülekezetekrol a gyülekezet növekedésére vonatkozóan hallhatunk. De minden esetre sok dolog, amit általános érvényu elvként próbálnak eladni, egyáltalán nem bizonyul annak. A legtöbb hallgató számára már a gyülekezet nagysága elég bizonyíték arra, hogya nézetek igazak és ezért más gyülekezet számára is érvényesek. Nálunk minden vészjelzésnek be kell kapcsolni, ha valaki személyes tapasztalatairól beszél, amiket általános érvényu elvnek állít be: "ami nálam muködött, az nálad is muködik". Élménybeszámoló, mint bizonyíték - ez gumiból készült igazság.

Modell-

Szavaimmal természetesen nem szeretnék az ellen fordulni, hogy bárki is modellgyülekezetektol tanuljon. Semmi nem tud egy beolajozott gyülekezeti "rutint" oly tartósan feltörni, mint a találkozás egy élo, dinamikus, növekvo gyülekezettel. Én csak olvasóimnál azt az érzékenységet szeretném gerjeszteni, hogy nem minden, amit ezen gyülekezetek képviseloi - eleddig nagy öntudattal - "mindent gyógyító receptként" próbáltak eladni, a mi számunkra is feltétlenül gyógyszer.

gyülekezetek jelentosége

60

3. rész

Hat biotikus elv

nyolc minoségi jellemzo kulcsa a "biotikus potenciál" felszabadítása, amit lsten minden gyülekezetben elhelyezett. Ha ennek azonban nemcsak szép elgondolásnak kell maradnia, akkor fel kell tennünk a kérdést: hogyan történik? Mit tehetünk mi magunk azért, hogy azok a növekedési automatizmusok, amikkellsten maga a gyülekezetet építi, jobban érvényesüljenek? Ha követjük a Biblia tanácsát, hogy lsten teremtésébol tanuljunk, ami által lsten országának törvényeit jobban megértjük, akkor elvek egész tömegére bukkanunk, melyek érvényesek a gyülekezetre, mint organizmusra is!

A

3. rész: 6 biotikus elv

"Sok minden, amit a gyülekezet-növekedés témájában nyilvánosságra hoztak, inkább a ,robot' modelljéhez áll közelebb mint az ,élolényéhez'."

Amiért a "robot" modellje nem megfelelo

technokrata tétel: Most a robot a modell. Minden alkotóelem a kezdet

A

kezdetétol a maga végleges formájában megtalálható és statikusan megállapított lépésrollépésre eljárással lesz összeszerelve. legvégén az öszszes végtermék azonosan néz ki és pon~ tosan azt teszi, ami A

be lett programozva.

Technokrata vagy biotikus? Annak a legjobb szimbóluma, amit mi ebben a könyvben "technokrata gondolkodásmód nak" írtunk le, az számomra a robot (lásd a baloldali képoszlopot). Minél inkább erre az építési tervre épül a gyülekezet-növekedés egy útmutatója, annál messzebb van a természetes gyülekezetfejlodéstol.A biotikus tétel ugyanis teljesen más törvényszeruségeket követ, mint a robotlogika: az élet logikája (lásd jobb oldali képoszlop) megmutatkozik, hogy sok minden, amit az utóbbi években a gyülekezet-növekedés témájában nyilvánosságra hoztak, gondolkodásmódja szerint inkább a "robot" modeiljéhez áll közelebb, mint az "élolényéhez". Ezzel a megjegyzéssel semmi esetre sem azt akarom mondani, hogy azok a törvényszeruségek, amiket egy robot gyártási eljárásából tudnánk levezetni, nem muködnének. Jól muködnek, sot kimondottan hatásosan - a technika, a gépek, a számítógép világában, röviden: az élettelen világában. A biotikus világában azonban azonnal felmondják a szolgálatot. Ez két, egymástól alapvetoen különbözo terület, és a tanítás szempontjából teljesen kilátástalan kísérlet, hogy azokat a módszereket, amiket az egyik terület számára fejlesztettek ki, megpróbálják a másikra áttenni. Senkinek eszébe nem jutna, hogy robotokat vessen és arra várjon, hogya termés valamikor kikeljen. Robotokat nem lehet ültetni, öntözni, aratni. Nem adhatunk nekik tejet, hogy fejlodjenek, nem tudjuk oket a hideg zuhany alá állítani, hogy immunrendszerük erosödjön. A szerves élet törvényei itt egyszerre nem muködnek. És fordítva: a robotvilág technokrata törvényszeruségei nem érvényesek az élet világában. Az élo gyülekezetre

62


vonatkozóan

errol

a területrol

hiába

várunk

segítséget. A technokrata gyülekezet-növekedési gondolkodásmód úgy viszonyul a természetes gyülekezetnövekedéshez, mint egy robot egy emberhez, mint egy bábkészlet egy babája az élo mintához, mint egy muanyag virág egy virágzó, illatozó rózsához. Bizonyos hasonlóság ugyan megfigyelheto; az azonban nem több, mint az a hasonlóság, ami a két képoszlop képsorozatait összeköti. A technokrata eljárás lényeges hiánya, hogy az ember nem ismer benne növekedési automatizmusokat. Nincs az a gép - még a legokosabbá tett robot sem -, ami önmagát reprodukálni tudná. Az, amit mi "magától elvnek" neveztünk és minden élo növekedési folyamatban megfigyelheto,a technika világában teljességgel ismeretlen. Élo folyamatok megértéséhez - és persze a gyülekezet organizmusának megértéséhez - azonban ez a kulcs. Ezért szeretnék most a könyv harmadik részében néhány olyan elvet leírni, amik jellemzoek az élovilágra. Bármennyire is különbözoek, egyben hasonlítanak: ezen elvek mindegyike ahhoz járul hozzá, hogy lehetoleg alacsony energiaráfordítássai lehetoleg nagy hatást célozzanak meg. Az energiával történo ilyen effektív bánás az egyik legérdekesebb megfigyelés, amit lsten teremtésében önfenntartó rendszerek esetében tehetünk. Miközben a technika világában sok külso energiát kell igénybe venni ahhoz, hogy egy gép muködésbe lendüljön, ez az élo világában teljesen máshogy történik - magától.

Vak a "magától elvvel" szemben

A

biotikus tétel:

Most egy élo szervezet a modell. Az "alkotóelemek"

itt semmi esetre sem találhatók meg az elejétol fogva végleges formájukban, hanem minden egy egyetlen sejttel kezdodik, ami osztódni kezd - eloször gyorsan, aztán mindig lassabban. Ezen a módon fejlodik ki fokozatosan a kész élolény. A folyamat végén megszületik egy egyéniség saját, fel nem cserélheto azonosságával.

63


" Technokrata fáradozások számtalan esetben pontosan az ellentétjét érik el annak, amit tulajdonképpen akartak."

A technokrata logika lényege

Amiért a technokratizmus nem muködik Olyan keresztyéneknek. akik hajlamosak a technokrata gondolkodásmódra. nem szabad azt a szemrehányást tennünk. hogy motivációjuk nincs rendben. A gondolkodásmód. hogy Jézus Krisztus gyülekezetét megvédjék, több. mint legitim. Kritikánk nem ez ellen a gondolkodásmód ellen irányul, sokkal inkább a módszer ellen, ahogy az ember a céljait megpróbálja elérni. Talán segít, ha a technokrata gondolkodásmódra egy. a gyülekezettol távol álló példa alapján rávilágítunk! Az állattan ból származik az egyik számomra legszemléletesebb példa. Azért. hogy egy afrikai ország elefántállományát megóvják, a természetvédok egy elefántrezervátumot építettek ki. A kívánt eredmény be is következik: az elefántpopuláció normális esetben természetes ellenségek és betegségek folytán egy állandó alacsony szinten - hirtelen robbanásszeruen el kezd noni. A meglévo növénykínálat egy darabig minden állat számára elég. Azonban minél többen vannak az állatok. annál jobban lelegelik a növényeket. Ha az elefántok száma elér egy bizonyos pontot, nagyon gyorsan megtörténik, hogy az utolsó akácfácskát is lelegelik. Ekkor alapvetoen megváltozik minden körülmény. Nemcsak a szaporodás áll meg, hanem valami egészen más történik: egy csapásra az egész csorda kihal! Az a védelem, ami az elefántcsorda védelmére szolgál- és azt rövid távon meg is tette -, már középtávon kiirtásukhoz vezet (lásd a baloldali lenti képet). A logika. amelynek az említett "elefántvédok" áldozatul estek, jellemzo a technokrata gondolkodásmódra. Ez ugyanaz a logika, amely táplálja azt az illúziót. hogy több közlekedési tábla szükségszeruen nagyobb közlekedési biztonsághoz vezet, modern fegyverek több békéhez. szigorúbb törvények kevesebb betöréshez. erosebb antibiotikum nagyobb egészséghez. magasabb szociális kiadások kisebb szegénységhez. több trágya nagyobb terméshez. Mi ma tudjuk vagy legalábbis tudnunk kellene -, hogy a technokrata "bedobom-kijön" gondolkodásmód sok esetben nem igaz! Az említett intézkedések bármennyire is hasznosak bizonyos (kivételes) helyzetekben. mindegyik számára fennáll a veszély. hogy amit védelmezni akarnak, azt megsemmisítik: lombos erdok növekvo mennyiségu telepítése korlátozza az autóvezetok oly fontos lá-

64


tását és rugalmasságát, a fegyverek további konfliktusok okai, a szigorú törvényhozás a lakosság törvényeskedo gondolkozásához vezet, az antibiotikumok gyengítik az immunrendszert, a szociális kiadások gyengítik az egyén saját motivációját, a trágyázás mérgezi a talajt. Ilyen és hasonló fáradozások számtalan esetben - hosszú távon - pontosan az ellentétét érik el annak, amit tulajdonképpen akartak. Ennek

Visszahatásokkal szemben vak

oka a technokrata gondolkodásmód lineáris logikájában van, amint azt a negyedik részben tárgyalni fogjuk (,,A-ból B-be"). A technokraták vakok azokkal a visszaható hatásokkal szemben, amikkel az elért B pont a kiinduló A pontra hat. Ilyen módú visszaható mechanizmusokkal szembeni megértés ezek alapján minden természetes folyamat számára szükségszeru. A következo oldalakon erre állandóan vissza fogunk térni. Ugyanaz a hiba, amit a "halálosan megvédett" elefántcsorda példáján oly plasztikusan látunk, gyülekezeteinkben ezerszeresen megtalálható. Egy tudatosan mindennapos példa: miután egy arra érdemes lelkimunkás szolgálatát befejezi, a gyülekezet vezetése pótlás után néz. Mivel a környéken nem látható olyan keresztyén akinek a megfelelo képességei meglennének, végezetül megszületik az a döntés, hogya szolgálatot olyasvalakivel töltik be, akinek a feladathoz semmilyen lelki ajándéka nincs ("Végtére is

Technokrata döntések következménye

valakinek meg kell csinálnia!"). A döntés rövidtávú hatása úgy tunik, rendben van; hiszen a munka tovább folyik, az új lelki munkás a felkérés alapján megtisztelve érzi magát, mindenki elégedett - legalábbis az elején. Hosszú távú perspektívából az egész máshogy látszik: az új lelkimunkás lassan megszokja, hogy a jelek szerint teljesen normális, ha valaki olyan feladatokat végez, amikhez nincs semmilyen lelki ajándéka. Az ezáltal keletkezo csalódottságát úgy magyarázza, hogy az "szenvedés Krisztusért", mialatt a környezete "kötelességtudatát" áldja. Hibás gondolkodásmód költözik a gyülekezetbe. Keresztyének, akiknek minden lelki ajándékuk meglenne a szolgálathoz, elveszitik minden bátorságukat, hogy azt valaha is átvegyék, hiszen lsten eme átadott szolgáját senki nem akarja "megbuktatni". Lehet, hogya példa banálisan hangzik, pedig nem az. Ez a technokrata gondolkodásmód által áthatott egyedi döntések összege, amik a gyülekezetben ahhoz vezetnek, hogya "magától-elv" lépésrollépésre elveszti erejét. A következo hat elv megpróbálja azokat a törvényszeruségeket, melyek az élovilágban érvényesek, a gyülekezet-növekedésben saink számára hasznossá tenni.

tett

fáradozá-

65

Isteni helyett emberi erolködés


"Ha egy gyülekezet a nyolc minoségi jellemzo valamelyikén dolgozik, akkor nemcsak azon egy jellemzo értéke változik, hanem mind a nyolcél"

1. elv: Hálós szervezodés Azon hat "biotikus elv" közül az elso, aminek jelentoségét a gyülekezet fejlodése számára meg akarunk nézni,a hálós szervezodés. lsten teremtésének egyik csodája abban áll, hogy itt minden egyes alkotóelem - a legkisebb mikroorganizmustói kezdve egészen az agyig - emberi értelem számára alig felfogható bölcsesség által egymásra támaszkodik, és egymást kölcsönösen szabályozzák. A hálós szervezodés biotikus elve kimondja: az a mód, ahogya különféle alkotóelemek az egészbe integrálódnak fontosabb, mint maguk az alkotóelemek. Ez az elv, hogy ennek egy gyülekezet tudatában van vagy nincs, a gyülekezetfejlodés minden formája számára alapveto. Jézus Krisztus gyülekezete egy komplex organizmus, aminek minden szegmense lsten terve szerint egymásra támaszkodik. Egyáltalán nem lehetséges, hogy egy bizonyos részt (pl.: "nyolc minoségi jellemzonk" közül egyet vagy egy gyülekezeti akciót, vagy egyfajta vallásos stílust) helyesen megértsünk addig, ameddig annak kapcsolatát az egészhez viszonyítva nem értjük meg! Csak ha egyetlen részt befolyásolok is, akkor az - lineáris gondolkodásmóddal elore nem látható módon - minden részre kihatással van.

Egy intézkedés száz hatás!

Gyülekezeti analízisünk ezen elv gyakorlati muködésének igen valóságközeli tanulmányozását teszi lehetové. Kutatásunk eredményeként most lehetséges, hogy minden gyülekezet számára, aki ezt kívánja, mind a nyolc minoségi jellemzo minoségi indexét kiszámoljuk. Azoknál a gyülekezeteknél, ahol egy ismételt felmérést is végezhettünk, érdekes felfedezést tettünk: ha egy gyülekezet a nyolc jellemzo valamelyi kén dolgozik, akkor nemcsak azon egy jellemzo értéke változik, hanem mind a nyolcé! Az "ajéndékorientált lelkimunkások" jellemzon végzett munkának az összes jellemzore bizonyítható hatása van: a "vezetéstol" a "hitéleten" vagy "struktúrákon" át egészen a "kapcsolatokig". És ez a hatás lehet úgy pozitív, mint negatív!

Hálós gondolkodás hálós struktúrák

A hálós szervezodés gondolkodásmódja az ennek megfelelo gyülekezeti struktúrákban csapódik le. Bár, ez a jobb fenti ábrákból kitunik, a hálós szervezodés nem minden formája "egészséges". Olyan hálós szervezodést kell létrehozni, ami "szub-rendszerek" képzodését és ezáltal folyamatos sokszorozódást tesz lehetové. Ezen a ponton fontos nekem, hogy a természet csodálatos építményei inspiráljanak folyamatosan nem fölöslegesen van oly sokszor szó ezekrol a Bibliában -, ahelyett, hogy management-könyvektol várnánk el problémáink megoldását,

66


·. E

c

"

U

Az ábrák egyértel-

~~

muvé teszik, hogy a növekedésnek mesz-

~:§

"L

~~ • c ~ ~ Normális

bélnyálkahártya

.~~ sejtfelépítése

· ".

~-5

rendezett

(800 : 1)

~~" ~~ :J ~

A bélnyálkahártya

gyorsan nóma

sze nem kell minden

roncsalódása

fejlodo vastagbél

formájának

karci-

pozitív-

nak lennie (vö. a rák

esetén (800 : 1)

növekedésévei

a jobb

•0

oldali képeken)!

~@

Az egészséges

]

növekedés egyik jele a "strukturált hálós

'~

ef'

szervezodés"

(bal),

aminél világosan szabályozott rendszerek Strukturált

hálós szervezodés

Nem strukturált

hálós szervezodés

amik sok esetben mélyen át vannak itatva technokrata móddal.

hetok

meg.

gondolkodás-

Mialatt a "hálós szervezodés" fogalma - mint a legtöbb fogalom, amelyeket a természetes gyülekezet-növekedésben használunk - nem bibliai, a dolog, ami mögötte meghúzódik, igen közel áll ahhoz, amit a Bibliában "bölcsességnek" mondanak. Egy bizonyos jelenség nem elkülönített, hanem komplex kapcsolatrendszerének megfigyeléMunkatársi találkozó se; méghozzá úgy, hogy közben az lsten, mint te"A munkaterületek vezetoi rendszeresen összeülnek tanácskozni" remto által mutatott ren-

Hálós

szervezodés és bibliai

bölcsesség "Struktúráit hálós szervezodésre" példa gyülekezeti szinten: azon lelki-

det nem felejtjük el: ez az, amibol a bibliai bölcs gondolkodásmód áll. Ezen a

munkások

mércén

területeken

mérve

rendsze-

res találkozója,

akik

az egyes munka-

mindaz,

amit a technokrata gondolkodásmód véghezvisz, lehet bár "intelligens" bölcs azonban bizonyosan nem.

szubfigyel-

.

a felelos-

séget viselik. és alacsony

A magas

minoségi lekezetek ÉnékeJés alapja:

a mondat "erosen"

ilf.•. nagyon

erosen"

igaz

különbség

67

indexu gyüközötti jelentos.


"Egy fa nem no

határtalanul nagyra, hanem új fákat hoz létre, amik szintén új fákat teremtenek:'

Egy almafa igazi

gyümölcse

2. elv:

Megsokszorozódás Határtalan nagyságú növekedés - amely oly sok technokrata álma - a legmesszebbmenokig nem biotikus. Az élo növekedés minden formája valamikor természetes határokhoz ér. Egy fa például nem no határtalanul nagyra, hanem új fákat hoz létre, melyek szintén új fákat teremtenek. Ez a sokszorozódás biotikus elve, ami lsten teljes teremtését átjárja. Kutatásaink alatt egész világosan megmutatkozott, hogy milyen erosen befolyásolja ezen elv tudatos használata úgy a gyülekezet minoségét, mint a gyülekezet növekedését is. A sok példa közül egy a kiscsoportok sokszorozódása. Az összes keresztyén nek feltettük a kérdést - akik kutatásunkban részt vettek - hogy annak akiscsoportnak (házikör), amihez tartozik, célja-e a sokszorozódás. Nem a gyülekezetben folyó kiscsoportos munka minoségére kérdeztünk rá, hanem a saját csoport konkrét terveire. Az eredmény, amit a bal lenti ábrán láthatnak, igen messzemeno következtetéseket enged meg: nincs még egy olyan összetevo, aminek ennyire eros kapcsolata lenne a gyülekezet minoségi indexével és növekedésévei, mint ezen kérdés pozitív megválaszolásának! A sokszorozódás elve a gyülekezeti élet minden területét érinti. Pontosan úgy, ahogy egy almafa igazi gyümölcse nem az alma, hanem egy újabb almafa, éppúgy egy csoport igazi gyümölcse sem egy újabb keresztyén, hanem újabb csoport; egy gyülekezet igazi gyümölcse nem új csoportok, hanem új gyülekezetek; egy vezeto igazi

Házicsoportok szétválása "Kiscsoportunk megmagyarázott célja, hogy sejtosztódás mintájára szaporodjon"

gyümölcse nem újabb követok, hanem újabb vezetok; evangélisták igazi gyümölcse nem új megtérok, hanem új evangélisták. Ahol ezt az elvet megértik és alkalmazzák, akihatások - ezt is lehet tudományosan bizonyítani - hatalmasak. A sokszorozódás gondolata tunik nekem új gyülekezetek alapítása számára a legfontosabb motívumnak - és nem az, amit

csökkeno Értéke/és alapja; a mandat "erosen" ill."nagyon erosen" igaz

68

néhányan vallanak: egy ellenállás minden létezo egyházzal szemben! Egész egyszeruen Jézus gyülekezetének életelve, hogy sokszorozódás útján szaporodik. Mivel láttuk, hogy milyen kevéssé éri meg a legtöbb gyülekezet számára, hogy mega-


Az élo növekedés

elve: különlegessége az, hogy csak átmeneti és a következo növekedésstoppot magában hordja. Az élolény nem lesz mindig nagyobb, hagyülekezet válj on belole (Id. 46-48. oldalak), a gyülekezetek sokszorozódása különös jelentoséget kapVédobeszéd egy kis gyülekezet mellett semmiképpen sem védobeszéd egy alacsony szintu stagnálás mellett. Tanulmányunk igen eros összefüggést állapított meg egy gyülekezet minoségi indexe és az általa az elmúlt öt évben alapított új gyülekezetek száma között.

nem reprodukálja magát és így gondoskodik a "növekedés" egy olyan formájáról, ami saját individuumát meghaladja.

Alig van még valami, ami olyan erosen mutatja egy gyülekezet egészségi állapotát, mint a készség - és képesség -, hogy új gyülekezeteknek adjon életet. Fordítva: aligha van még elfajult állapotoknak egy annyira egyértelmu ismérve, mint olyan struktúrák, amik egy gyülekezet megsokszorozódását eleve megakadályozzák, ill. "kivételes" esetnek mutatják be. Ezen a ponton is igaz: mialatt a "megsokszorozódás" szó a Bibliában nem fordul elo, addig jó néhány illusztrációt olvashatunk benne arról,

Példakép: Jézus szolgálata

hogyan is használja lsten ezt az elvet. A legjobb példa számomra Jézus szolgálata: elsosorban tizenkét tanítványára fordított nagy gondot, akik aztán megkapták azt a feladatot, hogy embereket tanítványokká tegyenek, akik persze ismét tanítványokat képeztek ki. Mi más lenne a miszsziós parancs, ha nem felhívás folyamatos megsokszorozódásra? Ott, ahol megsokszorozódási folyamatok muködnek, minden elfogultság nélkül lehet "halálról" beszélni. Miért nem lehetséges, hogy keresztyén csoportok, vagy egész gyülekezetek bizonyos ido elmúltával elhaljanak? Ez a gondolat mindenesetre akkor nem megfélemlíto, ha a gyülekezetnek vagy csoportnak idoközben négy "gyermeke", 16 "unokája" és 54 "dédunokája" született. Isten teremtésében igaz: az egyed ugyan meghalhat, a genetikai információ azonban marad és sokszorozza önmagát.

69

Megsokszorozódás és halál


"Nekem úgy tunik. hogy a legkevésbé ismert gyülekezetnövekedési elvvel van itt dolgunk."

3. elv: Energia-átalakulás A természet egyik legfontosabb eszköze, amivel élolények és egész ökoszisztémák túlélését teljesíteni tudja, nem más, mint amit az ökológiában "dzsiu-dzsicu-elvnek" hívnak. Meglévo erok és energiák - még ha ellenségesek is - igen alacsony szintu vezérlo energia hatására a megfelelo módon irányíthatóak. Destruktív energiát így konstruktívvá lehet alakítani. Ennek ellentét je a "bokszermentalitás": a mások, vagy a környezet ereje saját erovel le lesz gyozve és semlegesítve. Ekkor az ember második alkalommal alkalmazza a saját energiáit, ekkor már azért, amit el akar érni. Tanulmányozhatjuk az energiaátalakulás elvét, ha megnézzük azt, hogy egy élolény hogyan bánik el vírusokkal. A vírusok beteggé tesznek vagyis rosszak. Már kevés vírus is arra ösztönzi az embert, hogy ellenintézkedéseket hozzon, és ezáltal a szervezet ellenálló erejét erosítse! Ez az az elv, amit az orvosok védooltások által kihasználnak. Ezután az ember egy második alkalommal is használja energiáit, ekkor már azért, hogy tulajdonképpeni célját elérje.

Ahogy lsten használja ezt az elvet

A Bibliában lépten-nyomon találkozunk az energiaátalakítás elvéveI. Az egyik leghíresebb példa az, ahogy Pál az aeropágus elott az "ismeretlen Istenre" (egy nyilvánvaló bálványra) hivatkozik, és azt az evangélium örömüzenetének kapcsolódó pontjává teszi (Ap. csel. 17.). Az, hogy lsten a keresztyénüldözést arra használta és használja, hogy az evangélium terjedjen, nem más, mint ugyannak az elvnek egy további variációja. A mártírok vére az evangélium magjává válik. "Ellenséges" energia "szent" energiává alakul.

Krízisek kreatív kihasználása

Ezen elv megértésének messzemeno kihatásai vannak - egészen a krízisekkel és sorscsapásokkal szembeni viselkedésig. Az embernek nem kell magát megadóan a sorsnak átadnia ("Istentol van ez!"), sem az ellen minden erovel ágálnia ("a Sátán okozta ezt is!"), hanem felteszi a kérdést: hogyan hasznáihatom ki ezt az egészet úgy, hogy abból lsten országának elonye származzon! Ez egy igen kreatív kérdésfeltevés méghozzá bibliai. "Mi pedig tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van", így hangzik a bibliai ígéret (Róm 8:28). Nekem úgy tunik, hogya legkevésbé ismert gyülekezet-növekedési elvvel van itt dolgunk, aminek következetes használata azonban a legjobban megrázott gyülekezetet is sokkal tartósabbá teheti, mint sok népszeru "gyülekezet-növekedési elmélet"!

70


Az energia-átalaku-

lás jó példája: a szörfós. Ahelyett, hogy nagy erobevetéssei a hullámok ellen küzdene ("bokszermentalitás"), irányító mozgások által a víz erejét használja ki. A gyülekezet sok technokrata munkaformája áll igen közel - például az evangélizáció bizonyos manipulatív módszerei - a bokszermentalitáshoz. Egészen másmilyen ezzel szemben a szükségorientált tétel: az nem a keresztyének szükségleteit veszi figyelembe (és ez alatt nem lelki szükséglet értendo), hanem a mögötte lévo energiát teszi hasznossá az emberek iránti isteni érdeklodés számára.

Következmények az evangélizációban

Annak alátámasztása, hogy magasabb minoségi indexu gyülekezeteknek nagyobb érzéke van ezen elv jelentoségére nézve, az az, hogy frissen megtért keresztyéneket bevemek evangélizáció alkalmával (jobb oldali ábra). Sok gyülekezet ódzkodik attól, hogy frissen megtérteknek teret adjanak evangélizációÚj megtértek kor, mivel még éretlenek a hitben és számtalan dolgot még nem is tudhamak (amit lehetséges "Hangsúlyt kap az, hogy új megtértek valamilyen evangélizációs szolgálatba be legyenek vonva" módon rosszul is adnának tovább). Az energiaátalakulás elve azonban ebben egyenesen lehetoséget lát: frissen megtérteknek még sok kapcsolatuk van a világgal, nyelvezetük még közelebb áll a világhoz, sok közös gondolkodási sablonuk van még a nem keresztyén beszélgeto parmereikkel. Ahelyett, hogy ezen a ponton "Veszély! Veszély!"-t kiáltanának, növekvo gyülekezetek ezt az erot lsten országa számára teszik Enékelés afopjo: a mondat •.erósen" ill. "nagyon erósen" igaz hasznossá.

71


"A többszörös hasznosítás elve a legjobb terápia számtalan keresztyén többszörös terhelése ellen."

Többszörös hasznosítás és tan ítványság

4. elv:

Többszörös hasznosítás Ami a többszörös hasznosítás biotikus elve alatt értendö, jóllátható a jobb oldali képen: a lomb, ami leesik a fáról, semmiképp sem "hulladék", ami (a technokrata gondolkodásmód szerint) többletenergiával megsemmisítendo. A talaj mikroorganizmusai nak segítségével a lombból humusz lesz, ami életfontosságú tápanyagokról gondoskodik, amik a fa további fejlodésének - és ezzel további lomb képzodésének - segítségére szolgál. Hasonló körfolyamatok minden élo felépítési elvei. Amilyen mértékben csak tudunk, gyülekezeteinkben hasonló folyamatokat indítsunk el; akkor át fogjuk élni azt, hogy az egyszer befektetett energiának többszörös hasznosítása van. Tapasztalataim alapján ezt az elvet eddig meglehetosen egyszerunek gondolták. Az, hogy egy gyülekezet egy termet többszörösen kihasznál, vagy, hogyalelkipásztor a prédikáció témáját gyülekezeti kiscsoportok számára is felhasznál, biztosan ésszeru, de nem telitalálat. Ahogya fa példáján tanulmányozható ezen elv lényege, miszerint a munka eredményei energiává alakulnak, ami ugyanakkor a munka fenntartásában van segítségre. Annak illusztrációja, amit ez az elv magában foglal: a helyettes vezeto elve, amit magas minoségi indexu gyülekezetek sokkal jobban kihasznál nak, mint mások (bal lenti ábra). A vezeto nem invesztál energiát egyrészrol arra, hogy vezessen, mialatt másrészrol olyan programok vannak, amik újabb vezetoket teremnek. Sokkal inkább a

Helyettes vezeto-elv

"A gyülekezeti csoportok vagy munkaterületek vezetoinek van egy helyettes vezetoje"

Értékelés

alapja: a mandat "erosen" ill. "nagyon

72

erosen" igaz

vezetés felelosségének gyakorlása a legfontosabb gyakorlat új vezetok számára. Tehát az egyszer befektetett energia többszörös hasznot hoz, ami új vezetok kitermeléséhez vezet. Pontosan ez az a modell, amit Jézustól megtanulhatunk. Nem volt különválasztott programja a nép felé végzett szolgálata és a tanítványképzés számára. Akkor, amikor szolgált a népnek, ugyanakkor a tanítványait is tanította. Ezáltal az "on-the-job-training" által a lelkimunkások jobb iskolázását lehet elérni.

sokkal


természetben nem létezik szemét:

A

egy levél, ami a fáról

leesik, humusszá alakul és ilyen módon olyan tápanyagokról gondoskodik, amik a fa további fej/odésének vannak hasznára. A többszörös hasznosítás elvének a gyülekezeti élet minden területére kihatásai vannak - még a gyülekezet anyagi kérdéseire is. A technokrata gondolkodásmód lineáris logikájának jellemzo példája a klasszikus adomány-modell (aminek bizonyos körülmények között minden kétséget kizáróan létjogosultsága van). Valamely adományozó (,A' pont) támogat egy projektet (,B' pont), ahol a támogatott projekt eredményeinek nincs közvetlen kihatása a kiinduló ,A' pontra (tehát az adományozóra). Grafikusan ábrázolva ,A' és ,B' között egy nyilat kell elképzelnünk. Ennél a folyamatnál kétszeres energiát kell befektetni: egyrészt azért, hogy az adományozóval foglalkozva legyen, a másrészt, hogya projekt is haladjon. Az egyik helyen befektetett energia a másik helyen kárba vész. Többszörös terhelés, többszörös hasznosítás helyett! A körforgásos modell nél maradva: gondoskodnak arról, hogy azok, akik számára a projekt hasznos (,B' pont), ugyanakkor annak pénzügyi támogatásában is részt vállaljanak (,A' pont).A kör bezárul. Az az energia, amit a projekten végzett munkába fektetnek be, annak pénzügyi biztonságára is szolgál. így lehet egy anyagilag önálló struktúrát fönntartani.

73

Anyagi

önszervezodés


5. elv: Szimbiózis A szimbiózis

"Igazi dráma, hogy sok keresztyén egységgondolkodása mennyire összenott a monopolista gondolkodásmóddal:'

nem más, mint különféle

fajok mindenki

számára

köl-

csönösen hasznos együttélése. Erre az elvre két ellenmodell van: egyrészt a konkurenciaharc, másrészt a monokultúra.A konkurenciamodell - éppúgy, mint a szimbiózis - ugyancsak különbözo fajokra épül, de azok nem támogatják egymást kölcsönösen, hanem egymásnak kárt okoznak. Monokultúrákban ezzel szemben - a gazdaságra és társadalomra vonatkoztatva az egészet "monopóliumnak" hívják - a sokoldalúság elveszik, már csak egy tipus érvényesül az egészben. Ezzel ugyan minden konkurenciaharc ki van kapcsolva, ugyanakkor azonban a különbözo fajok összjátékában a minden élo számára oly fontos szimbiotikus változó hatások is. A monokultúra minden fajtája a technokrata gondolkodásmód kifejezése. Egy technokrata vak mindenfajta cserje, nedves területek, kisterületu sokoldalúság fontos hatásaival szemben. Ma tudjuk, hogy optimális mezogazdasághoz - mint minden élo rendszerhez -, fajok bizonyos mennyiségére van szükség. Minden monokultúra címszó alatt végzett túlzott racionalizálás megsemmisíti a hálós szervezodést, és ezáltal a fontos szimbiózist, valamint az önszabályozás ingyenes segítségét. Ez a rendszernek tartósan mélyreható károkat okoz (jobb fenti kép). Minél kevesebbet profitálunk sértetlen ökoszisztémák ingyenes szolgáltatásaiból, annál energiaintenzivebb a mezogazdaság. Mutrágyák mértéktelen használatával kell azt kiegyenlítenünk, amit a természet szimbiotikus struktúrákban egyszeruen "magától" elvégez.

Az egységet nem monopólium

nak hívják

Igazi dráma, hogy sok keresztyén

egység-gondolkodása

- a technokrata

gondolkodásmód kifejezése - mennyire összenott a monopolista gondolkodásmóddal. Számukra akkor legnagyobb a keresztyének egysége, ha minden gyülekezet egy egyházi szervezethez tartozik, ha minden liturgia ugyanaz, ha minden keresztyén ugyanazt a vallási irányzatot képviseli. A mezogazdasági monokultúra modelljével való párhuzamok éppúgy szembetunoek, mint a mindkét modellt összeköto technokrata gondolkodásmód.

lelki ajándékok és szimbiózis

Kutatási programunkkal a legkülönfélébb szinteken tanulmányozhattuk, hogy mennyire gyümölcsözo különbözo "fajok" szimbiotikus összjátéka. Ahelyett, hogya keresztyén szolgálat "egységét" propagálnák, a legkülönfélébb adottságok és személyiségtípusok muködnek együtt és hatnak egymásra kölcsönösen. Ezen munkamódszer szimbiotikus struk-

74


Túlzott monokultúrából erózió

Szabadrd/di fejessaláták monokultúrája

eredo

túrájára jellemzo, hogy az egyes keresztyének szükségletei ("Mi okoz nekem örömet!") és a gyülekezet szükségletei ("Mi szolgálja a gyülekezet építését!") fedésbe kerülnek, ahelyett, hogy egymással konkurálnának. Mindenképp feltuno, hogy magas minoségi indexu gyülekezetek ezt az elvet jobban kihasználják, mint mások (lenti ábra). A tudományos vezetéstan-irodalomban ezt az elvet win-kapcsolatoknak" hívják: nincs többé gyoztes és minden döntésnél csak közös gyoztesek vannak. Amit szakember forradalmi felfedezésként ünnepel, az nem Jézus 2.000 évvel ezelott "aranyszabályként" tetni. Ö ezt nem hívta sem win-winnek, sem szimbiózisnak, baráti szeretetnek".

hanem

"fele-

Ha lehetoségünk lenne választani konkurencia és monopolizmus között, számomra nem lenne kérdéses,

megpróbált

manapság "winvesztes, hanem sok vezetéstani más, mint amit

Az aranyszabály

velünk megér-

lelki ajándékok szimbiózisa "Figyelünk arra, hogy lelkimunkások hosszútávon csak olyan feladatokat lássanak el, amik lelki ajándékaiknak megfelelnek"

hogya konkurenciát válasszuk. Bármilyen kevéssé tunik követendonek a konkurenciamodell, a monopolizmus tompaságával, egyhangúságával és bizonyítottan nem effektív voltával szemben mégis óriási elorelépésnek számít. Szerencsés módon azonban nekünk keresztyéneknek nincs választási lehetoségünk. A szimbiózis lelki elve torony magasan mindkét tan fölött áll.

csökkeno Értéke/és alapja: a mondat "erosen"

ill."nagyon erosen" igaz

75


"Isten teremtésében minden élot jellemez az, hogy valamilyen módon ,gyümölcsöt' teremjen."

6. elv: Muködoképesség lsten teremtésében minden részletnek szerepe van. Ez akkor is igaz, ha ez a funkció elso ránézésre nem egyértelmu: "Miért van a folyóknak olyan sok kanyarja?", "Mi lehet a rovarok szerepe?" A technokraták a természet ilyen formájú tulajdonságainak mukodoképességét nem tudják felismerni és elkezdik a folyókat szabályozni és rovaroloket alkalmazni. Érdekes módon ez a mukodoképesség nevében torténik - és ez pontosan a technokraták kedvenc szava -, de ok ezzel inkább egy robot mukodoképességére gondolnak, mint arra a biotikus, onmagát szabályozó mukodoképességre, amirol ebben a szakaszban olvasunk. lsten teremtésében minden élot jellemez az, hogy valamilyen módon "gyümolcsot" teremjen. Ezen "gyümölcs" lényege - függetlenül attól, hogy egy almáról, gesztenyérol vagy csecsemorol van szó -, hogy hozzájárul a faj fennmaradásához.Ahol már nem terem gyümolcs, ott minden élo halálra van ítélve!

"Gyümölcs" a

Bizonyosan nem véletlen, hogy Jézus ismételten ezekre a torvényszeruségekre hivatkozik, hogy lelki dolgokat magyarázzon velük. "Egy jó fa jó gyümolcsot terem" (Mt 7: 17). És: "Gyümölcseirol ismeritek meg oket" (Mt 7: 16). Mivel a gyümolcsök úgy bibliai, mint biológiai értelemben nem láthatatlanok, rajtuk nagyon jól felismerheto, hogy egy élolény minosége milyen fokú. A természetes gyülekezet-növekedésen belül a gyümölcs után elsosorban két szinten kérdezünk. Eloször a minoséget: hogy alakul a nyolc területen belül a "Az istentisztelet látogatókról gyülekezetünkben /istát vezetnek" minoségi index? Másodszor a mennyiséget: növekszik, ill. sokszorozza magát a gyülekezet? Feltuno, hogy alacsony minoségi indexu gyülekezetekben ezt a kérdést még csak fel sem teszik (bal ábra). A sikereIlenorzés ezen módja azért fon-

Bibliában

Látogatók statisztikája

Értéke/és alapja: a mondat "erosen" i/l."nagyon erosen" igoz

76

tos, hogyelvorientált tanunkat ideológiai eroszaktételtol megóvjuk. Láttuk, hogy a természetes gyülekezet-növekedésen belül- a pragmatizmussal ellentétben - nem minden döntésnél kérdezzük


teremtésben úgy a szó szoros, mint átvitt értelmében

A

minden azzal foglalkozik, hogy "gyümölcsöt teremjen". Ahol ez a gyümölcs kimarad, abból lehet kiindulni, hogy valami nincs rendben. meg: ez most (a gyülekezetlátogatók számának növelése érdekében) hasznos, vagy sem? Ehelyett így kérdezünk: egyezik-e ez a döntés az alapveto gyülekezetépítési elvekkel? Nagyon jó ellenorzése annak, hogy munkánkat valóban ezek az elvek irányították-e (vagy, hogy lehetséges módon nemcsak képzelodtünk-e), ha idorol idore a látható "gyümölcsök" után kérdezünk. Sajnos bizonyos keresztyén körökben a muködoképesség kritériumát egyenesen "világinak" tartják. Bár feltuno, hogya Bibliában milyen gyakran van szó róla. Egyedül az Újszövetségben a "hasznos" szó 19-szer fordul elo, és a bibliai hasznosság-gondolat megértéséhez a kulcs az 1. Kor. IO:23-ban van: "Minden szabad, de nem minden használ, minden szabad, de nem minden épít." Ez azt jelenti: az újszövetségi értelmezésben "hasznos" az, ami "épít".Az utolsó szó mögött a görög oikodomeo kifejezés áll, a gyülekezet-növekedés egyik bibliai kulcskifejezése. "Épülés" a bibliai értelmezésben nem "építo jellegu érzést" jelent, hanem egy építészeti kifejezés, ami egészen konkrétan Jézus Krisztus gyülekezetének építésére vonatkozik.

77

"Hasznosság" a Bibliában


"A természetes

gyülekezetnövekedés gyakorlata

meglehetosen ellentét je mindannak, amit a

gyülekezetek többsége normális esetben helyesnek tart."

Honnan ered az ellenállás

Az alacsony

minoség oka

Biotikus = a megszokott ellentét je Mi az pontosan, ami a könyvünk elso részében tárgyalt nyolc minoségi jellemzot "biotikussá" teszi! Vizsgálja meg közelebbrol a jobb oldalon látható táblázatot, ahol minden minoségi jegynél fonév és melléknév között különbség van téve. A nyolc minoségi jellemzo titka nem a fonevekben rejlik ("vezetés", "lelki munkások", "hitélet" stb.), hanem a melléknevekben ("felhatalmazó", "ajándékorientált", "szenvedélyes", stb.). Miközben az, ami a fonevek mögött áll, csaknem minden gyülekezetben megtalálható, addig magas minoségi indexu gyülekezetek titka az, hogy nekik sikerül lsten növekedési automatizmusainak felszabadítása. Miáltal történik ez! Nem más, mint a biotikus elvek (tudatos vagy nem tudatos) alkalmazásán keresztül, amiket ebben a fejezetben tárgyaltunk. A gyülekezet-növekedési irodalomban fejlodo gyülekezetek jeleként a legkülönfélébb összeállítások léteznek. Mai napig különbözo szerzok 23 féle ilyen listáját gyujtöttem össze, bár feltuno, hogy egymáshoz nagyon hasonlóak. Az egyik oka annak, amiért én saját listánkat részesítem másokkal szemben elonyben, az az, hogy ez az egyetlen, amely melléknevekkel juttatja egyértelmen kifejezésre, hogy miben rejlik mindegyik jellemzo biotikus "siker titka". A fogalmazások ugyan az elso pillanatban túlzottnak tunnek, de a dolog természetében rejlik az. Egy egyetlen fogalommal megfigyelések egész palettáját kell összekötni, amik helyzetrol helyzetre jelentosen különböznek, mégis egy építészeti tervet követnek. Amikor néhány évvel ezelott elkezdtünk mind a nyolc minoségi jellemzo számára olyan munkaanyagot kidolgozni, amely segít a biotikus elvet a gyülekezet mindennapjaiba átültetni, érdekes felfedezést tettünk: a természetes gyülekezet-növekedés minden elve meglehetosen ellentét je mindannak, amit a gyülekezetek többsége normális esetben helyesnek tart. Néhány gyülekezetben - ha nem is a hivatalos tanításban, de a gyakorlatban - a nevezett mellékneveket pontosan ellenkezojükre fordítják, miközben teljes meggyozodésbol állítják, hogy egy ilyen módú munkálkodás "lelki" lenne. A természetes gyülekezet-növekedés gyakorlati elemzésében kézzel fogható, hogy milyen visszahúzóan hatja át a megszokott keresztyéni gondolkodást az, amit mi "spirituálisnak" és "technokratának" mondtunk. Kutatásunk napfényre hozta: egyedül lsten muködési automatizmusainak felszabadítása az (magas minoségi jellemzoju gyülekezetek saját értel-

78

-

ben tek. Gobl ten áttel I jellel

-

-

olda . Aérvé ny elv mine nOVE 3. mm( istentisztelet Munkaterület struktúrák vezetés hitélet lelkimunkások amirE 6 bi kapcsolatok kiscsoportok evangélizáció

'";:

sz: otikus

~'-~)~~

Ic minoségi zo táblázatos ntése: mialatt nkaterületek oldali oszlop) en gyülekezetmegtalálhatók, vo gyülekezetka az, hogy a nyolc terüle"magától"

elv

yesül (bal osz/op).

mezésétol függetlenül), ami sikerük titka. Ennek a tételnek van egy fontos hátoldala: ha gyülekezeteknek alacsony minoségi indexe és fejlodési problémái vannak, akkor az azért van, mert valamit rosszul tesznek. Nem azokat a biotikus elveket alkalmazzák (mindegy milyen okból), melyekrol ebben a fejezetben szó volt. Kivétel nélkül minden alacsony minoségi indexu gyülekezetnél viszonylag pontosan megmondható, hogy helyzetükben mibol áll a nehézség - bár minden bizonnyal nem könnyu ezen a helyzeten változtatni.

Rossz mind a nyolc területen a biotikus elvekhez tartjuk magunkat, automatigondolkodásmód kusan gyülekezetünkbe fog tódulni az emberek többsége. Létezik egy - rossz bizonyos elutasítás, ami magán a kereszt üzenetén alapul. Léteznek módszerek

Szavaimmal semmi esetre sem azt szeretném mondani, hogy akkor, ha

akadályok is, amik oka a "pórnép" rossz módszerébol fakad. Addig, ameddig gyülekezeteinkben nagy természetességgel a gyülekezetnövekedés bizonyítható elveinek ellentétjét tesszük, sokkal tartózkodóbbaknak kell lennünk - úgy tunik nekem -, hogyakimaradó "siker" okát a kereszt üzenetében keressük.

79


"A hat biotikus elv nem csak azt mondja meg nekünk, hogy hogyan kell hatnunk, hanem elsosorban abban segítenek, hogy növekedést serkento módon reagáljunk."

A biotikus gondolkozás megtanulása Mindaz után, amit eddig megbeszéltünk, remélhetoleg világos lett, hogy miért nem kínál készre gyártott programot a természetes gyülekezetnövekedés, hanem miért elvek tudatos továbbadására koncentrál. Ezáltal különbözik egyrészt egy lelki ideológiától ("Ezt a programot kell pontról pontra követnünk!"), másrészt egy elvek nélküli pragmatizmustói ("A cél szentesíti az eszközt!"). A jobb oldali táblázat a két tan közötti különbséget mutatja. A legtöbb ember - és ez alól lelkipásztorok sem kivételek - nem különösen gyakorlott abban, hogy hálósan gondolkodjon.Tapasztalatom az, hogy a "biotikus gondolkodásmódot" lehet edzeni. Ha meghívást kapok lelkipásztorok továbbképzésére, hogy a természetes gyülekezet-növekedésrol beszéljek, akkor egyáltalán nem azzal foglalkozom - a legtöbb résztvevo elvárásával szöges ellentétben -, hogy a végén mindenki kész válaszokkal induljon haza. Sokkal inkább az a célom, hogya szokásos keresztyéni gondolkodásmód csapdáit felfedjem, és - másodszor -, hogya biotikus gondolkodásmódot mindenki begyakorolja. Példák tanulmányozásában megpróbáljuk mindig újabb variációk által megtanulni, hogy mit is jelent a biotikus elvek használata a gyülekezet mindennapjaiban. Ha valaki elmond nekem egy bizonyos helyzetet, és megkérdezi: "mit tegyek most?", rendszerint nem adok rá választ, hanem visszakérdezel<: "mit jelenthet ebben a helyzetben az energia-megsokszorozódás (ill. sokszorozódás, a szimbiózis stb.) biotikus elvének alkalmazása?" Akkor mindannyian elgondolkozunk rajta és gyakran csodálkozunk, hogy ez a fajta kérdésfeltevés milyen kreatív megoldás-lehetoségeket tartalmaz. Képletesen szólva: nem szeretnék "vágott virágot" árulni, hanem szeretnék gyülekezeteknek abban segíteni, hogy saját virágjai kat termeljék. Meg vagyok arról gyozodve, hogy ez az elv más síkon is helyes.

Elvek és intuició

Ilyenfajta játékok megmutatták nekem, hogy intuíciónk inkább arra vezérel minket, hogy nem biotikus módon döntsünk biotikus helyett. Csak ha már hosszabb ideje dolgozunk ezzel az elvvel, akkor fogjuk érezni, hogy helyzetünk fokozatosan megváltozik. Akkor már nem lesz szükségünk a hat elv segédeszközére, hanem intuitív módon helyesen fogunk dönteni. Attól függ a dolog, hogy intuíciónkat mi neveli! A hat biotikus elv haszna a gyülekezet mindennapjaiban mindenekelott abban áll, hogy nem csak azt mondják meg nekünk, hogy hogyan kell hatnunk, hanem elsosorban abban segítenek, hogy kreatív és nö-

80

3. rész: 6 biotikus elv "Melyik elore gyártott programot kell alkalmaznom?"

"Örök

idokre

meghatározott elvek szerint kell élnünk"

Kimaradó növekedés (az állapotot elvhuség bizonyítékaként értelmezik)

"Mit tartok ebben a helyzetben a leghasznosabbnak?"

"Mit jelentenek a bibliai elvek ebben a helyzetben?"

"Nincsenek általános

"A növekedési elveket minden

érvényu elvek; a cél szentesíti az eszközt"

megváltozott helyzetben újszeruen kell alkalmazni"

Muvi növekedés (emberi bölcsesség szerint)

A

táblázat azt

mutatja, hogy az elvorientált felfogás, ami a természetes

Természetes növekedés

gyülekezet-növekedés alapjául szolgál, mennyiben különbözik úgy egy ideológiai, mint egy pragmatikus eljárástóI.

(Isten növekedési elveivel összhangban)

vekedést serkento módon reagáljunk. Egy lelkipásztor munkájának több, mint 90 %-a abból áll, hogy olyan élethelyzetekre reagáljon, amiket egyáltalán nem is választott. Egyik lelkimunkásának házassága tönkremegy. Anyagi szukkeresztmetszet vanValamilyen javítási munkát kell elvégezni. Egy gyülekezeti vén búcsúzik. Egy gyülekezeti tag úgy érzi, hogy nincs kelloképpen megbecsülve. A lelkipásztornak nehézségei vannak, hogy magán- és szolgálati életét összeegyeztesse. A természetes gyülekezet-növekedés nem akarja ezeket a kérdéseket a gyülekezet növekedésébol kizárni, hanem megpróbál segíteni, hogy ilyen kérdésekben lsten növekedési elveivel való összhangban tudjunk dönteni. Ilyen hétköznapi döntések eredményeként realizálódik ugyanis a gyülekezetépítés gyakorlata - és nemcsak ott, ahol gyülekezetek vezetoi magasröptu növekedési célokat tuznek ki. Aki közelebbrol elgondolkozik a hat biotikus elvrol, az érezni fogja, hogy tulajdonképpen egy egyetlen elv különbözo variációiról van szó: "hogyan tudunk olyan feltételeket teremteni, hogya növekedési automatiz-

81

A lényegesre torténo redukálás


musok, amikkellsten a gyülekezetet építi, jobban tudjanak érvényesülni, mint ahogy eddig érvényesültek." Végezetül is minden gyülekezetépítési elv erre a kérdésre redukálható.Az utóbbi években megtanultam, hogy semmi nem függ attól, ha egyedi elvek százait ismerjük. Sokkal több függ attól, hogy egyfajta "hatodik érzéket" kapjunk lsten növekedési automatizmusaink muködési módjával kapcsolatban.

Többletmunka helyett tehermentesítés

Amit eddig a gyülekezetben

"megtehetonek"

mondtunk,

az minden más

csak nem absztrakt elgondolás. Egészen az érzelmi életig - óriási különbség, hogy a gyülekezetet saját erobol húzom-vonom, vagy pedig munkámat arra koncentrálom, hogy lsten növekedési automatizmusai érvényesüljenek. Magas minoségi indexu gyülekezetek lelkimunkásainak bizonyíthatóan több öröme van szolgálatukban, és sokkal kevésbé érzik magukat leterhelve. Egészen konkrétan tapasztalják meg, hogy mit jelent, ha a Szentlélek gyülekezetét építi. Természetesen magas minoségi indexu gyülekezetekben is vannak túlterhelt lelkimunkások, túl sok is. Csak: ez a túlfeszített munka nem növekedési elv (még ha néhányan azt is állítják!), hanem egy olyan hiba, ami különben egészséges gyülekezetekben is fellelheto. Óvakodnunk kell attól, hogy olyan hibákból, amik sikerek közben is megtalálhatóak, sikerelveket csináljunk.

Ahogy " véletlenek" keletkeznek

Ha növekvo gyülekezeteket néz az ember, akkor sokszor úgy tunik, hogy - véletlen! lsten áldása által! - sok minden jut nekik osztályrészül és ez többnyire megfelel ezen gyülekezetek öntudatának. A valóságban azonban teljesen más képük van azon kihívásokkal szemben, amik oket körülveszik. így bizonyos helyzeteket, amiket mások egyáltalán észre sem vesznek, vagy egyenesen akadálynak látnak, lehetoségként vesznek észre és kreatívan használnak ki lsten országa számára. Pontosan ez az, amihez a hat biotikus elvei kell, hogy segítsen minket.

82

4.rész

Egy új gondolkodásmodell

természetes gyülekezetfej/odés nem egy a sok gyülekezet-növekedési módszer közül, hanem egy másfajta gondolkodásmód, mint ami a keresztyének körében megszokott.A könyv folyamán állandóan olyan kifejezések nyomaival találkoztunk, amit "technokrata" ill."spirituális" gondolkodásnak neveztünk. Azonban mi e különbözo gondolkodási modellek háttere? Ha ezeket megértjük, könnyebb lesz azon ellenállásokat megértenünk, melyek a természetes gyülekezet-növekedés gyakorlati alkalmazásának útjában állnak.

A

4. rész: Egy új gondol-

kodásmodell

"A két pólus kreatív egymással való kapcsolata a természetes gyülekezetfejlodés titka."

Kétpólusos gondolkodásmód a Bibliában

A polaritás-törvény lsten teremtésében Egy lsten teljes teremtését átható jellemzo jegy a polaritás törvény. Modellként az emberi agyat vehetjük. A két agyfélteke különbözo területeket felügyel: a baloldal, ami a test jobb felét kontrollálja, rendes esetben a gondolkodó, logikus, racionális és beszélo agyrész. A jobb oldal ami a test bal oldalát kontrollálja - a muvészi rész, képeket ismer fel és alkot, dallamokat raktároz, költoi ihletet kap. Ez az intuitív, a kreatív oldal. A polaritások azonos kapcsolatát lsten teremtésében mindenhol megtalálhat juk, például az elektromosságban, a mágnesességben vagy a különbözo nemek kapcsolatában. A polaritás-törvény kimondja, hogy egy erohöz mindig egy ellenero tartozik. A két pólus kapcsolata egy energiafolyamot hoz létre, ami közvetlenül arra hat, amit "önszervezodés elvének" neveztünk. Vegyük például a különbözo nemek példáját. Az ember reprodukálódását nem kell kívülrol szervezni, az a különbözo pólusokból keletkezo vonzóero által egyenesen "magától" történik. Ez a biotikus potenciál felszabadítása! Amikor a Biblia Jézus gyülekezetérol beszél, ugyanez a kétpólusosság található meg. így az Újszövetség mind dinamikus, mind statikus képeket használ, hogy a gyülekezet lényegét bemutassa. A dinamikus szemléletmód prototípusai olyan szövegek, melyek Krisztus gyülekezetét élo képekkel írják le (pl.: a Gyülekezet, mint test / Róm 12:4-8.). A statikus szemléletmód prototípusai azok a kijelentések, melyek muszaki-építészeti képeket

Dinamikus Statikus kövek" "Krisztus testének ... "növekedése ... épülete" "élo ... szántófoldje építése" éstemplomnak" lsten amuszaki "Isten pólus: kép

p

84

részesítenek

elonyben (pl.: Pál a "bölcs építész", aki az alapot lefektette, amire mások "tovább építkeznek" / 1 Kor 3: 10). Tehát a "statikus pólus" kifejezés alatt nem egy "statikus gondolkodásmód" minden betegsége értendo, hanem "statika" abban az értelemben, ahogy az építészetben értik: minden épületnek szüksége van jó statikára. Az Újszövetség néhány helyén a két szemléletmód egymással annyira össze van keverve, hogy elso pillanatra ellentmondásos képek keletkeznek (Id. a táblázatot balra lent). A bibliai gon-

4. rész: Egy új gondolkodósmodell

kétpólusos gyülekezet fogalma: statikus és dinamikus

A

pólus, organizmus és organizáció váltakozó kapcsolatban állnak egymással. dolkozásmód jele, hogy mind a két pólus egyidejuleg megtalálható, lesznek egymás ellen kijátszva.

és nem

A fenti képbol kitunik, hogya két pólus kétirányú kapcsolatban áll egymással: a dinamikus pólus egyrészrol mindig szervezést (struktúrákat, szervezeteket, szabályokat, programokat, stb.) hoz magával; másrészrol az így megalkotott szervezések azt a célt szolgálják, hogy fejlesszék a dinamikus pólust. Ameddig ez a körforgás muködik - és nemcsak a fejünkben, hanem a gyakorlatban is -, a két pólus együttmuködése a leheto legkreatívabb. Bizonyítható, hogy ilyen esetekben egészséges és növekvo gyülekezetekkel van dolgunk. Az ábrában jelölt kör, amivel a két pólus egymásra hat, a Szentlélek muködésének szimbóluma. Ez ugyanakkor a "biotikus potenciál" felszabadítása is, ami a két pólus kreatív együttmuködésének eredménye. A Szentlélek az, aki a növekedést mozgatja. A probléma az, hogy sok gyülekezetben ez a kör szétesett. így aztán a kétpólusos látásmódot egy egydimenziós gondolkodásmód cseréli le. Ez a hibás gondolkodásmódok oka, amirol ebben a könyvben visszatéroen szó volt.

85

A körforgástói függ!


kodásmodell

"A probléma az,

hogya legtöbb keresztyén

vagy

dualista ként, vagy monistaként gondolkodik, mint egy spiritualista vagy technokrata."

Mit jelent

"monizmus" és "dualizmus"?

Kilengések jobbra vagy balra A körforgás, ami a dinamikus és statikus pólust összetartja, mint ahogy a jobb oldalon megpróbáltam ábrázolni, két irányban eshet szét. Eloször is lehetséges a jobb (tehát szervezeti) pólust abszolutizálni és bebeszél ni, hogy ahol az megvan, ott Jézus gyülekezetének egésze teljesítve van. Ezt a meglátást "monizmusnak" hívom. Ez a technokrata gondolkodásmód struktúrája. Aki monisztikusan gondolkodik, a két pólust azonosítja. Meg van arról gyozodve: ha csak a jobb oldali pólusnak van igazi formája (pl.: az igazi tanítás, az igazi politikai beállítottság vagy az igazi gyülekezetépítés-program), akkor a bal oldalról (vagyis a gyülekezet organizmusának dinamikus életérol) nem kell többé elgondolkodnunk. Másodszor a körforgás balra is billenhet. így a dinamikus pólus statikus társától el van választva. Formákat, programokat, struktúrákat, szervezeteket lelkileg fölöslegesnek, vagy akár károsnak lehet ítélni. Ezt a nézetet "dualizmusnak" hívom. Ez a spirituális gondolkodásmód struktúrája. Egy talán kissé túlságosan leegyszerusített kép érthetové teszi, hogy mi rejtozik ezek mögött a sokszor absztraktnak tuno fogalmak mögött. Ahhoz, hogy egy hifi-berendezést úgy hallgassunk, ahogy azt kell - sztereóban -, két pólusra van szükségünk, két hangfal ra, két hangszóróra. Mit jelent a példa alapján a monisztikus gondolkodásmód? Olyan, mintha a zenét monoban hallgatnánk, miközben azt bizonygatnánk, hogy "ez a legnagyobb zenei élvezet!" Az ember meg van arról gyozodve, hogy az egy hangszóróból az egész jön. Dualista gondolkodásmód ezzel szemben olyan, mintha csak a baloldali hangszórót használnánk és azt állítanánk, hogy a jobb oldali hangfal a legnagyobb zenei élvezet eléréséhez szükségtelen, sot egyenesen veszélyes. Az igazság az, hogy mivel Istentol két fület kaptunk a hallásra, ezért kétpólusosan kell zenét hallgatnunk. Ebbol kitunik, hogya két pozíció egymástól ugyan nem sokban különbözik - monizmus a két pólus azonosítását, dualizmus ezzel szemben a két pólus szétválasztását jelenti -, egyben mégis megegyeznek: nem alkalmasak egy kétpólusú látásra.A monisztikus gondolkodásmód következménye a gyülekezetépítés számára a technokrácia (mottó: "kövesd csak ezt a programot és gyülekezeted növekedni fog"); egy dualista gondolkodásmód következménye ezzel szemben a legjobban a "spiritualizmus" kifejezéssel írható le (mottó: "szervezetek lelkileg fölöslegesek!").

86

4. rész: E.gy új gondolkodásmodell

Kilengés balra

"Természetes gyülekezetnövekedés"

Dinamikus pólus

Kilengés jobbra

Statikus pólus

természetes gyülekezet-növekedés

A

tétele és kilengései jobbra és balra: mialatt a monizmus a két pólust azonosítja, addig a dualizmus hibája az, hogy azokat egymástól szétválasztja. Azonban mindkét gondolkodásmód attól a valóságtól, amibe minket lsten belehelyezett, egyaránt messze van. Akadályozzák a bibliai gondolkodást, akadályozzák az élo hitet - és nem utolsó sorban megakadályozzák a gyülekezet növekedéséért végzett konstruktív munkát. A különbözo

gondolkodásmódok

úgy muködnek,

mint

különbözo

színure festett szemüvegek. Pontosan ugyanazt a valóságot nézhetjük meg (gyülekezetit vagy világit), a Sz:entírás ugyanazon a verséhez fordulhatunk - mégis egymással teljesen ellentétes dolgokat látunk. A probléma abból áll, hogy úgy a monisztikusan, mint a dualisztikusan gondolkodó emberek olyan szemüveget hordanak, ami az egyik szemüket vakká teszi. Nem tudják adott esetben meglátni, amit mutatni akarunk! A legtöbb keresztyén vagy dualistaként, vagy monisztikusan gondolkodik, spiritualistaként vagy technokrataként, szubjektíven vagy objektíven, misztikusan vagy mágikusan. Nem fogják tudni magukat megnyitni a kétpólusú elvvel szemben egészen addig, amíg nem kapnak olyan szemüveget, ami kétpólusú látásmódot tesz lehetové. Ezért fontos, hogy közelebbi pillantást vessünk arra a két hibás gondolkodásmód ra, amivel dolgunk van. Segíteni fog nekünk megérteni azt, hogya kétpólusú, biotikus - úgy is mondhatnánk: bibliai - gondolkodásmód miért olyan nehézkes a keresztyénség körében.

87

A gondolkodásmódok úgy hatnak, minta szemüvegek


kodásmodell

"A pszichológiai hajtóero, ami a technokrata gondolkodásmód mögött található, egy szélesköruen elterjedt biztonságmentalitás."

A technokrata gondolkodásmód különféle fajtái

Statikus okokozati séma

A technokrata gondolkodásmód Mi a technokrata gondolkodásmód lényege! Mint ahogy láttuk, a technokraták számára a gyülekezet tulajdonképpen csak a jobb szervezeti pólusból áll. Az, amit a képen a baloldali pólus ábrázol - így hiszi egy technokrata -, a szervezeti póluson végzett munka eredményeként automatikusan keletkezik. Számára az már a statikus pólus ban megtalálható. A technokrata gondolkodásmódnak szélsoséges helyzetei vannak. Például: "vezesd az istentiszteletet ebben vagy abban a liturgiában és a Szentlélek automatikusan leszáll a gyülekezetre".Vagy: "fogadd el a következo tanításokat, akkor automatikusan keresztyén vagy". Vagy: "ha te, mint lelkipásztor, egy bizonyos beiktatási rítuson mentél keresztül, akkor a szolgálatra automatikusan alkalmas vagy". De azonban: "ha egyedül a következo gyülekezet-növekedési programot valósítod meg, akkor gyülekezeted automatikusan no és terjeszkedik". Ezek mind nagyon különbözo és egymás között egymással ellenséges pozíciók - a gyülekezetépítésre vonatkozóan átnyúlnak a szakralizmusból a dogmatizmusba és a klerikalizmusból egyfajta módszerhívoségbe -, és mégis mindegyikben ugyanaz a technokrata gondolkodási struktúra található meg. Ezen gondolkodás képviseloi abban az illúzióban élnek, hogy az, amit szervezeti területen tesznek (diagrammunk jobb oldala), automatikusan garantálja a bal pólust. Az automatizmusokba vetett ilyesfajta hit a technokratát vakká teszi abban, hogya két pólus között egyáltalán lásson valamilyen különbséget. Hogy egy bizonyos istentiszteletet látogatok-e vagy a Szentlélek muködését valóságosan átélem-e, hogy bizonyos dogmákat elfogadok-e vagy személyes kapcsolatom van-e Krisztussal, hogy volt-e beiktatásom vagy lelki ajándékokat nyertem-e, hogy egy bizonyos gyülekezetnövekedési programot valósítok-e meg vagy élo gyülekezetben élek ez olyan emberek számára, akiket ez a gondolkodásmód irányít, mind ugyanaz. Monisztikus gondolkodásmódjuk azt eredményezi, hogya kétpólusú kérdésfeltevés jelentését egyáltalán nem is értik. A leírt automatizmusoknak

semmi

közös

vonása

nincs az ebben

a

könyvben leírt biotikus növekedési automatizmusokkal (vö. 12-13.). Sokkal inkább hasonlítanak egy muszaki automata automatizmusának képéhez.Az ember statikus ok-okozat sémából indul ki: az egyik oldalon bedobom az érmét - és a másik oldalon megkapom a kívánt Coladobozt.

88


kodósmodell

Kilengés

balra


Kilengés

jobbra

Egy pillantás a technokrata gondolkodásmódra: a tény, hogy a monisztikus gondolkodásmód a két pólust a grafika közepén egymással azonosítja, a gyakorlatban a jobb oldali pólus abszolutizálásához vezet.

Spirituális gondolkodásmód

A technokrata

tétel, ami a gondolkodás

struktúráját

érinti, közel áll a

mágiához. Ahogy a varázsló is azt hiszi, hogy mágikus szavai (hókuszpókusz-fidibusz) hozzák a kívánt hatást - automatikusan, elkerülhetetlenül, teljes biztonsággal -, úgy egy technokrata is meg van arról gyozodve, hogy szavainak, dogmái nak, szervezeteinek tépítési módszereinek is hasonló mágikus hatása van.

vagy gyülekeze-

A pszichológiai hajtóero, ami a technokrata gondolkodásmód mögött található, a keresztyénség körében is riasztó módon elterjedt biztonság-mentalitás.Ahelyett, hogy bizalmukat egyedül Jézus Krisztus személyébe vetnék, külso garanciákat keresnek. Nem elégednek meg azzal, hogy olyan szervezeteket hoznak létre, melyek a gyülekezet organikus pólusának fejlodése számára hasznosak, hanem olyan programokat keresnek, amik a gyülekezet egészségét biztosítják. A monisztikus-technokrata gondolkodásmód becslésem szerint - legalábbis a nyugati keresztyénség körében - a legelterjedtebb minta. Ez minden gyülekezet második generációjánál a legnagyobb veszély. Azok a kívánságok, amik ezen gondolkodásmód képviseloit irányítják, sok esetben méltóak a tiszteletre és lelkiek; ez azonban semmit nem változtat azon a tényen, hogy a gyülekezet kodásmódrói van szó.

organizmusára

nézve káros gondol-

89

A biztonságmentalitás

4. rész: Egy új gondolkodásmodell

"Egy spiritualista számára a szervezeti rész legfeljebb másodrangú, a legrosszabb esetben azonban gonosz."

A spiritualista gondolkodásmód A dualizmus, ami a spiritualista gondolkodásmód alapjául szolgál, különbözo szinteken nyilvánul meg. A dualizmus a szellem és az anyag között, az organizmus és organizáció között, lsten és ember cselekedete között, a természetfeletti és természetes között. A dualizmus azt jelenti, hogya két pólus nem egymásra támaszkodik, hanem egymás ellen ki vannak játszva. Egyedül a dinamikus pólus "lelki" a spiritualisták számára, a szervezeti legfeljebb másodrangú, a legrosszabb esetben azonban gonosz. A spiritualizmust a technokrata gondolkodásmód ellenmozgásaként lehet értelmezni. A hibája az, hogy nem csak a technokrata gondolkodásmód szervezet-értelmezésével van nehézsége, hanem mindenfajta szervezettel. Ebben már meg is nyilvánul ezen gondolkodásmód gyenge pontja, méghozzá lsten teremtésének osztott értelmezése. A spiritualisták nem értették meg valójában, hogy lsten az, aki az anyagi világot megteremtette, és azt mondta róla "nagyon jó" (1. Móz 1:3 1). Nem értették meg, hogy Jézus születése az Ige valós "testté válása", és ezáltal az evilági lét követelményeibe való megérkezését jelenti Un. 1:14). Nem értették meg, hogya Biblia bizonysága alapján lsten Lelke a teremtés osoka és életereje (Zsolt. 104:30; Jób 34: 14). A teremtés azt jelenti: lsten Lelkét adja a halott anyagba - így hívja életre!

Gnosztikus lélekértelmezés

Spirituálisan gondolkodó emberekkel való bánás nehézsége az, hogy abból, amit mondanak, kimondottan sok minden "lelkinek" tunik. Közelebbi szemlélodés után azonban feltunik, hogy ennek a lélekértelmezésnek sokszor több köze van a gnosztikus, mint a bibliai élethez. Hogy senki ne értsen félre: természetesen azok a keresztyének, akiket a spirituális tan hoz sorolnánk be, rendszerint nem gnosztikus teológiát képviselnek.Tanításuk egészen igaz lehet. Akár bizonyságot is tartalmazhat Istenrol, mint teremtorol, a Fiú valós megszületésérol, vagy a Szentlélek gyülekezetet építo hatásáról. És mégis: a tudatalatti, az intuíció, az érzelmek síkján - és ez a terület a gyakorlati munka számára sokkal fontosabb, mint a teológusok által megfogalmazott "hitelvekben" - a gnosztikus világ- és lélekértelmezés nyomai félreismerhetetlenek.

Szabályokról és a szabály alóli kivételekrol

Ha olyan körökben végzek szolgálatot, amiket ez a gondolkodásmód hat át, újból és újból a következo megtapasztalást teszem: ameddig az elvekrol beszélek, ahogy azokat kutatásunk során felfedeztük - tehát, hogy rendszerint lsten hogyan cselekszik -, akkor azt sokan egy kicsit "nem

90


kodásmodell

Kilengés balra


Dinamikus pólus

Statikus pólus

Kilengés jobbra

Egy pillantás a spirituális gondolkodásmódra: a dualista

Monizmus

gondolkodásmódnak nemcsak szervezetek technokrata

Technokrata gondolkodásmód

értelmezésével

van

nehézsége, hanem a szervezeti területtel úgy általában hadi-

lábon áll. lelkinek", legalábbis kevéssé "építonek" érzik. Mikor azonban a szabály alóli kivételekrol kezdek el beszélni - amik ugyan léteznek, de lelkileg és stratégiailag bizonyítottan sokkal kisebb jelentoséggel bírnak, mint a szabály -, akkor a hallgatók szeme hirtelen elkezd csillogni, mintha csak azt mondanák: "igen, ott valóban lsten dolgozik!" Normális esetben magától értetodonek kellene lennie, hogy az ember a saját munkáját a szabályhoz és nem a szabály alóli kivétel hez igazítsa! De már maga a "normális eset" is mit jelent? Csak a spiritualista gondolkodásmód magától értetodésén belül következetes a leirt felfogás. Ha a szabályok és elvek, amikrol beszéltünk, valóban nem lelkiek, akkor szerintük ezen elvek megtörése az, ami által a Szentlélek muködik. A spirituális gondolkodásmód logikájában a Szentlélek csak akkor igazán impozáns, világos és nem egyértelmu, ha a gyülekezet építésében fej munka, programok, szervezetek Istentol nem használatosak. Hogy ez a felfogás azt jelenti, hogy Istennek saját elveit kell folyamatosan megtörnie ahhoz, hogy gyülekezetét építse, egy dualistán gondolkodó ember számára nem látható. Számára ugyanis az elvek, amikrol beszélünk, egyáltalán nem lsten muvei, hanem tulajdonképpen emberi mu, sot talán a Sátán muve. A spirituális gondolkodásmód hátterében egy ilyesfajta világnézetnek

éppenséggel

értelme

van.

91

lsten muve, vagy emberi mu."1


kodásmodell

"Sem a spiritualisták, sem a technokraták nem tudják a kétpólusos pozíciót elfogadni."

A kétpólusos tétellel szembeni vakság

Miért beszélünk el egymás mellett

A hibás gondolkodásmód kihatásai Aki veszi a fáradságot, és megpróbálja magát úgy a spirituális, mint a technokrata gondolkodásmodellbe beleélni, valószínuleg nem fog tudni megszabadulni egy bizonyos szimpátiától mindkét nézettel szemben. A spiritualisták hatalmas szenvedéllyel harcolnak a technokrata tétel minden racionalizmusa, magabiztos gondolkodása és mindenáron tenni akarása ellen. Ki nem adna nekik ebben igazat! Ezt a harcot minden esetre velük együtt szeretném folytatni! Másik oldalról a technokraták vehemens módon fordulnak a spiritualisták irracionalitása, világellenessége, ködösítése ellen. Azt is hozzá kell tennünk, hogy kétség nélkül igazuk van - bibliailag, teológiailag és stratégiailag is. Az egész végképp zavaróan hat. Most végül is spiritualistáknak és technokratáknak egyaránt igazuk van! Ha most azokat a pontokat, amiknél egymás ellen harcolnak, olyan ként jelölünk meg, ahol mindkét tábornak igaza van, akkor az egésznek nincs sok értelme. A probléma rendkívül egyszeruen megoldható, ha megnézzük, hogy mindkét oldalról a természetes gyülekezet-növekedés kétpólusú tételét hogyan látják - ugyanis sehogy (Id. ábra). Mivel mind a spiritualisták, mind a technokraták csak vagy-vagy helyzetet ismernek, nincsenek abban a helyzetben, hogya középso pozíciót észrevegyék. Hogyan látja példának okáért egy spiritualista a kétpólusú tételt! Mivel alapvetoen szervezetellenes a beállítottsága, nem tudja (gondolkodásmódjából fakadóan teljesen helyénvalóan) a technokrata gondolkodásmódtói megkülönböztetni. A természetes gyülekezet-növekedés funkcionális szervezetértelmezése és a technokrata tétel szervezetileg túlzott önbecsülése az o számára egy és ugyanaz: egy lelkileg igen kérdéses összepaktálás a szervezetekkel. Egy összehasonlító kép mutatja, ha megnézzük, hogy egy technokrata hogyan látja a természetes gyülekezet-növekedést, mivel látnia kell: mint felhívást a harcra a gyülekezet-növekedés szervezeti, muszaki, racionális és program-kínálati oldala ellen. Vagy, ha technokrata képviselonk nem a gyülekezet-növekedés védelmezoje (és ez a fajta is létezik): harckihívás a gyülekezet átöröklött formái, hagyományai és rendje ellen. Szolgálatom során számtalan esetben átéltem, hogy engem - attól függoen, hogy hol voltam - néha spiritualista, néha pedig technokrata pozícióval gyanúsítottak meg. Néhány éven át ezeket az érdekes reakciókat nem bírtam ésszel felfogni. Miért fogják rám pontosan azt, ami ellen tiltakozom,

92


Kilengés balra


Kilengés jobbra

spirituális és a technokrata gondolkodásmód közötti

A

pólus Dinamikus.1

pólus Statikus

harc: végezetül abban gyökerezik, hogy a két modell képviseloi gondolkodásmódjuk elofeltételei miatt a középso poziciót egyáltalán nem is tudják észrevenni.

hogy saját véleményem lenne1 Többnyire viszonylag barátságtalanul visszakérdeztem: "Odafigyeltek rendeseni Csak egyetlen mondatot mondjanak tolem, amivel ezt alá tudják támasztani - nem fognak olyat találni." Ezekkel a szavakkal kétség nélkül igazam volt - saját nézopontom szerint. Nem vettem észre, hogy beszélgetopartnereim gondolkodási modelljük alapján egyáltalán nem következetlenül cselekedtek, amikor ilyen vádaskodásokkal jöttek. E különbözo gondolkodási módok egymással nem kompatibilisek.

Mentális

Úgy spiritualisták, mint technokraták gondolkodásmódjukból fakadóan csak következetesek lehetnek, ha a kétpólusos pozíciót, ami a termé-

forradalom

szetes gyülekezetfejlodésnek alapjául szolgál, mindig saját (technokrata vagy spiritualista) ellenségképükkel azonosítják. Amikor ezt eloször megértettem, villámgyorsan megnyíltak a szemeim, hogya gyülekezetépítés kapcsán miért folyik le oly sok beszélgetés eredménytelenül. Nem is lehet ez másképp, ameddig egy gondolkodásmódból megpróbálunk a másikba belebeszélni! Amire nekünk a keresztyénségben szükségünk van,az egy "mentális forradalom". Tudatosan nem mondok "lelki forradalmat", mert, mint idoközben

be is lett bizonyítva,

nem ezen a ponton

van sok esetben

a

dönto probléma. A probléma inkább a kevéssé megvizsgált gondolkodás-elofeltételekben (= paradigmákban) van, amik segítségével lelki tapasztalatainkat

besoroljuk

és értelmezzük.

93


kodásmodell

"A kétpólusú gondolkodásmodellt áthatóan az határozza meg, amit ,reformátor; elvnek' hívhatnánk."

A reformátori elv

Teológiai következmények Az alapstruktúra, ami az említett három gondolkodásmódnak alapja, jóformán minden teológiai kérdésre alkalmazható. "Paradigmaváltás az egyházban" címu könyvemben megpróbáltam bebizonyítani, hogy az egyháztörténelem csaknem minden nagy konfliktusa - egészen a keresztyénség körében meglévo mai vitákig - végso soron monizmus és dualizmus, objektivizmus és szubjektivizmus, heteromonizmus és autonómizmus, technokratizmus és spiritualizmus közötti harccal magyarázható. Más szavakkal: a keresztyénség két félreértése közötti harc! Akkor, ha "paradigmaváltás" nem történik, valószínuleg Jézus visszajöveteléig kell ezzel a konfliktussal együtt élnünk. A jobb oldalon az egyház- és dogmatörténelmen végzett kutatásaim alapján címszószeruen összeállított ábrát láthatnak. Úgy a dualista, mint a monista gondolkodásmódon belül -izmusok egész sorát láthatják (relativizmus, szeparatizmus, dogmatizmus, klerikalizmus stb.), amit teológiai tanulmányainkból kelloképpen ismerünk. Kérem figyeljenek arra, hogy a technokrata gondolkodásmód alapstruktúrája - vagyis a monista gondolkodás - nemcsak egy "gyülekezet-növekedési technokráciában" hat ki: dogmatizmus, szakramentalizmus, klerikalizmus is végso soron csak más módja ugyanannak a monista-technokrata tételnek! Ha csak ezt az ábrát tartjuk szem elott, világos lesz, mennyire félrevezeto lenne a természetes gyülekezetfejlodést "a-teológiai nak" (tehát semlegesnek) értelmezni. Helyes ugyan, hogy nem kötött felekezethez (tehát sem baptista, sem pünkösdi, sem lutheránus, stb.); és az is helyes, hogy csaknem az összes egyházi hagyományra vonatkoztatható (tehát úgy baptistára, mint pünkösdire, vagy lutheránusra, stb.), de ez a tény még messze nem teszi azt a-teológiaivá. A gyülekezet-növekedési mozgalom egyik nagy tévedésének tunik, hogyagyülekezetfejlodési gondolkodásmódot "a-teológiai módszerlogikának" próbálta mutatni. A kétpólusú gondolkodásmodellt áthatóan az határozza meg, amit "reformátori elvnek" hívhatnánk: minden létezo szervezet abból az aspektusból van vizsgálva, hogy mennyire hasznos a dinamikus pólus fejlodésére, tehát a gyülekezet organizmusára nézve. Pontosan ez minden reformátori mozgalom struktúratörvénye. Megmutatkozik: minél nyitottabb egy egyház a reformátori elvvel szemben - helyesen értve: nem a "reformátori hagyaték" szavakkal kifejezésre juttatott hitvallása for-

94

Kilengés

Kilengés

balra

jobbra

Dualista gondolkodásmód

'

f>

us

-

Monisztikus gondolkodásmód

"u'~~'("'.~~~ .. .··"ofi.··' I

I •·•.l .• I Relativizmus .-0 .. 't ,". •....•...•." _~._ "'. ~~_'~'-~ Fundamentalizmus '<,..r->' I ;&llltI~_·>;,;)· Klerikalizmus Monopolizmus LeIki'ai~4é_': 't':- - ..••• ,....•• f~~~':"~ Szeré'f::'"r.,.;'" .#.01, •.. J ~ .1.., .;_.. "Konzervativizmus Evan~cf~:'~: II~1.~~t Univerzalizmus SmCi.sR;.$iif Tradicionalizmus ••

c,",

• ".~'

:l':__':"'~

~.'W:;.

'>

,

( ••••

k'_.-- _.';J ..l ,

~~~{'f':~~:~:~.:. r···,p"e. lHió .",.,., Dogmad,mu,

."

.>~~

l

<.

'R'éiid ' •.. pi'Ordanikiók Legalizmus

.

~d~E:

Szakramentalizmus

májában, hanem az elv használatának formájában! -, annál nyitottabb a természetes gyülekezetfejlodéssei kapcsolatban is. Fordítva: lehetetlen egy embert meggyozni ezen tételrol addig, ameddig spirituális vagy technokrata irányvonalon halad. Minden lelki, bibliai, stratégiai érv hatását veszti, illetve kell, hogy veszítse.

Az ábra bemutatja

Nem szabad abba az illúzióba esnünk, hogy meg tudunk a természetes gyülekezetfejlodésnek embereket nyerni akkor, ha csak megértetjük velük a "how to"-t. Ameddig gondolkodásmódunk nem egyezik meg ezzel a tétellel, a legjobb "how-to" sem fog rajtunk segíteni. Igen, akár kontraproduktív is lehet, ha a természetes gyülekezet-növekedés "technikái" közül néhányat elkülönítünk és vagy spirituális, vagy technokrata gondolkodásmódba próbáljuk meg átültetni!

Több, mint metodika

95

a három gondolkodásmód kihatásait a legkülönfélébb teológiai kérdésekre.

4. rész: E.gy új gondolkodásmodell

"Egy tisztán mennyiségi nézopont nem elegendo ahhoz, hogya gyülekezet növekedési dinamikáját ábrázolni tudja."

Egyenes vonalú és körmozgásos gondolkodásmód

Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen hatásai vannak annak konkrétan a gyülekezet fejlodésére, amit eddig kicsit túlzottan "kétpólusú gondolkodásmódnak" Írtunk le? Intézetem munkája során gyorsan rájött, hogy egy tisztán mennyiségi nézopont nem elegendo ahhoz, hogy a gyülekezet növekedési dinamikáját ábrázolni tudja. Milliméter papír és növekedési görbék alapján ugyan az istentisztelet látogatottságáról és más aspektusokról nyerhetünk információt, de nem a gyülekezet minoségérol (kivéve, ha a magas istentisztelet-Iátogatottságot a magas minoséggel azonosítjuk). Mint ahogy az elso részben láttuk, idoközben tudományosan bizonyítható, hogy azon területeken történo növekedés, amiket mi a "nyolc minoségi jellemzonek" írtunk le - tehát minoségi növekedés -, a gyülekezet látogatottságára pozitív kihatással van. Ahhoz, hogy ilyen növekedési folyamatokat ábrázoljunk, olyan diagrammformát kellett keresnünk, ami kétpólusú eljárásunk mindkét összetevojét tartalmazza - minoséget és mennyiséget, organikus és muszaki gondolkodást. Mialatt a muszaki gondolkodás lineáris lényegéhez a nyíl elég szimbólum (,,A-ból B-be"), addig az organikus példára muködo gondolkodásmódot legjobban egy körszimbólum segítségével lehet ábrázolni ("milyen visszahatással van B pont azA kiindulópontra?"). Úgy a technokrata, mint a spirituális gondolkodásmód hibája, hogya két aspektus közül egyet mindig izolálnak, abszolutizálnak és végül másokat belekényszerítenek (Id. jobbra fent). A természetes gyülekezetfejlodésben arról van szó, hogya két dimenziót egymásra vonatkoztassuk. Már láttuk, hogy az Újszövetség, ha gyülekezetrol beszél, mindkét nézopontot ismeri: egyszer a muszaki-építészetit (a kulcsszó a gyülekezet építés), másodszor a dinamikus-organikust (a kulcsszó a gyülekezet növekedés). A két nézopont kombinációja számára a Helix (= spirál) nagyon jól érvényesítheto.

Mi egy "gyü lekezeti helix"?

Az, hogya növekedés és építés, organikus és muszaki gondolkodásmód, egyenes vonalú és körmozgásos nézet integrációs nézetét a gyakorlati munkához hasznossá tegyük, intézetünkben egy ún. "gyülekezeti helixet" fejlesztettünk ki (Id. jobb lenti ábra, vö. 43. és 51. oldal). A spirálformájú nyíl a mennyiségi növekedést mutatja (a gyülekezet látogatottságának fejlodése), a kék felület ezzel szemben megadja, hogy mennyire fejlett az adott gyülekezetben a nyolc minoségi jellemzo (minoségi növekedés). Mialatt a minoséget (pl.: struktúrák, vezetés,

96


Baloldali kép: egymással nem kommunikáló körformájú és egyenes vonalú gondolkodásmód. Jobb oldali kép: a helix (= spirál) a biotikus szemléletmód szimbóluma: körformájú és egyenes vonalú látásmód szintézise. kiscsoportok, stb.) nagyon jól építhetjük, a mennyiséget (istentiszteletlátogatók) csak "növelhetjük". Amilyen kevéssé "csinálhatunk" magasabb istentisztelet-Iátogatottságot, annyira emelhetjük konkrét intézkedésekkel a nyolc területen a minoséget. Ezt az ábrázolást minden gyülekezetnél alkalmazzuk, ahol gyülekezetanalízist végzünk. Miután négy kontinensen több, mint 1.000 gyülekezetet ezen kritériumok alapján "átvilágítottunk", azután tudtunk csak mennyiségi és minoségi összetevok között bizonyítható kapcsolatot megállapítani. Aki a spirituális ill. technokrata gondolkodásmód egydimenziós elofeltétel-rendszerében él, nehézségei lesznek, hogy ezt a komplex növekedési dinamikát megértse.

Segédeszköz a gyülekezeti analízishez

Egy átlagos gyülekezet példáján egy "gyülekezeti helix": a kék felület megmutatja a nyolc kulcsterületen a minoséget, a sPirálformájú nyíl pedig az istentisztelet látogatottságának fejlodését (mennyiség).

97


kodásmodell

"A gyülekezet számszeru növekedése az, amit nem tudunk megtenni."

Létrehozható-e a gyülekezet-növekedés? Valószinuleg a "megcsinál hatóság" kérdése egyike azon pontoknak, amik a gyülekezet-növekedés vitájában a leghevesebb szembenálláshoz vezetett. Mi, mint emberek, hozhatunk-e létre gyülekezetet? Csak kicsit csinálhatjuk, vagy egyáltalán nem szabad csinálnunk? A témához elolvasott sok ezer könyvoldal ellenére sem találkoztam eddig egyetlen kielégito válasszal sem. Anélkül azonban, hogy ez a kérdés egyszer és mindenkorra tisztázva ne lenne, nincs értelme a gyülekezet-növekedés gyakorlati összetevoirol tovább beszélni! Megmutatkozik, hogy a feltett kérdésnek megoldatlan nak kell maradnia, ameddig vagy a spirituális, vagy a technokrata gondolkodásmódból indulunk ki. A kétpólusú gondolkodásmódon belül viszont ez a kérdés megoldottnak tekintheto: mialatt a gyülekezet szervezeti oldala teljes egészében megcsinálható, az organikus oldal nem csinálható meg. Itt nem kell "dialektikus feszültséget" kibírni, és nem kell "paradox identitást" sem leküzdeni, hanem az egész a legmagasabb szinten nem paradox és logikus.

A spirituális válasz

Miben tesz tehát a vita beteggé? Abban, hogya spirituális ill.technokrata gondolkodásmód képviseloi vitatják (vö. jobb oldali ábrával). Mivel a spiritualista gondolkodásmód szerint a gyülekezet, mint organizmus a szervezeti síktói külön van választva, egy spiritualista módon gondolkodó ember teljes joggal mondja: "a gyülekezet (értsd: organizmus) nem megcsinálható!" Extrém spiritualisták ezzel a válasszal elégedettek, és nyikorgó székükben hátradolnek. Mindenestre azok, akik valahogy érzik, hogy ez aligha a teljes igazság (és a legtöbben ilyenek), mégis viszonylag kitartóan megmaradnak a "gyülekezet nem megcsinálható" válaszuknál, azonban mégis mennek, még ha fél szívvel-lélekkel is, hogy valamit tegyenek. Amit tulajdonképpen tesznek és miért teszik, ha a gyülekezet nem csinálható, nem elég világos. Mivel a spiritualisták számára a teológiai reflexió nem olyan fontos, az "Isten titkára" történo általános elhivatással megnyugtatják magukat.

A technokrata válasz

A technokrata gondolkodásmódnak más kiinduló pontja van. Mivel ok a gyülekezetet, mint organizációt értik, egy technokrata módon gondolkodó embernek tulajdonképpen azt kellene mondania: a "gyülekezet megcsinálható". Ezen gondolkodásmód képviseloi azonban ennél a mondatnál - a bibliai kijelentések fényében - nem érzik magukat különösebben jól, ezért ezt a mondatot olyan gyakran, mint soha nem lehet hallani.

98

4. rész:

·Mi csinálható és

Egy új gondol-

mi nem?

kodásmodell

A kétpólusos válasz Kilengés balra

" Természetes gyülekezetnövekedés"

Kilengés jobbra

Spiritualizmus

Organizmus

Orga-

Technokrácia

"A gyülekezet nem csinál ható"

NEM

CSINÁLHATÓ

"A gyülekezet csinálható"

CSINÁLHATÓ

nizáció

A három különbözo gondolkodásmód hatása a gyülekezet megcsinálhatóságának kérdésére. Mialatt a gyülekezetet a gyakorlatban megcsinálhatónak tartják, teológiájukban ennek ellentétjét állitják. A végén aztán spiritualisták és technokraták egész egyformán beszélnek: "nem tudunk tenni semmit a gyülekezet fejlodéséért - és mégis tenni kell valamit!" Ilyen (ál-Iogikus) paradoxonok a valóságban nem mások, mint annak a következménye, ha hibás gondolkodási modellünket megpróbáljuk a Bibliával összeegyeztetni. Aki a kétpólusos tételbol indul ki, a dialektika ezen formájára nincs oka. Hivatkozhat azokra az - egyáltalán nem paradox - igékre, amiket Pál az emberi és isteni cselekvés kapcsolatáról ír: "én plántáltam, Apollós öntözött; de az lsten adta a növekedést" (1 Kor 3:6). Itt világos, amit az igék nélkül is minden földmuves tud, vagyis, hogy mit csinálhat és mit nem. Plántál hat, öntözhet, arathat. Amit nem tehet, az a növekedés. Mégis nagyon jól tudja, hogy plántálása és öntözése nagyon erosen befolyásolja a kívánt termést. Számunkra ez igy hangzik: a gyülekezet számszeru növekedése az, amit nem tudunk megtenni. Munkánknak ezért arra kell koncentrálnia, hogy a gyülekezet szervezeti pólusát olyan mértékig hozza lsten igéjével összhangba, hogy az organikus pólus lehetoség szerint akadálytalanul tudjon kibontakozni és fejlodni. Pontosan ez - mint ahogy láttuk is az a stratégiai tétel, ami a természetes gyülekezet-növekedésnek alapja.

99

A természetes gyülekezetnövekedés válasza

4.

rés%:

Egy új gondolkodósmodell

"A pragmatikusok felteszik a kérdést: hogyan teremhetek gyümölcsöt, anélkül, hogya ,jó fa' fáradságos útját bejárnám?"

Amiért a pragmatizmus zsákutcába vezet A jobb oldali táblázatban megpróbáltam ábrázolni a természetes gyülekezet-fejlodés három leglényegesebb különbségét a "klasszikus gyülekezetnövekedés-gondolkodással" szemben. Már láttuk, hogy tételünk nem egy hibás teológiai filozófián nyugszik, hanem egy reformátori paradigma az alapja; mi már beszéltünk arról a tényrol, hogy a természetes gyülekezetnövekedés a gyülekezetépítés céljait nem mennyiségi, hanem minoségi területre helyezi. Ebben a fejezetben egy harmadik különbségi jeggyel szeretnék foglalkozni, amivel mind a két nevezett különbség közvetlenül kapcsolatban áll: a természetes gyülekezetnövekedés elutasít minden pragmatikus eljárást és helyére elvorientált eljárásmódot tesz. Mielott kritikusan foglalkoznánk a pragmatizmussal, mindenképp meg kell értenünk, hogy miért húzódik a gyülekezetnövekedés minden fontosabb munkáján keresztül ez a motívum. Erre a kérdésre a választ gyorsan meg lehet találni, ha megnézzük, hogy ezzel a tétellel a gyülekezetnövekedés képviseloi mi ellen fordultak: a kereszténységben széles körben elterjedt ideologizálás ellen, a felfogás ellen, miszerint a tetteink utáni gyümölcsre nem szükséges rákérdeznünk. Néhányan ugyan azt a szót használják "pragmatikus", de tulajdonképpen arra gondolnak "nem ideológiai". A gyülekezetnövekedési mozgalomnak egyik kívánsága volt, hogy a gyümölcsök után kérdezzen, amivel megfelelnek a kritériumnak: "mi történik akcióink legvégén valójában?" Ez a kérdés bibliailag helyénvaló. Egy olyan kérdés, amit maga Jézus tanított nekünk.

A pragmatizmus hat veszélye Elvnélküliség

A siker abszolutizálása

Mégis nagyon szerencsétlennek tunik nekem, hogy ezen kívánság megjelölésére a "pragmatizmus" fogai mát választották. Hat okot szeretnék felsorolni, hogyagyülekezetépítésben egy pragmatikus eljárást miért tartok hibás tételnek. 1. A pragmatizmus világnézetének lényegi jegyéhez (a fogalmat nem a gyülekezetépítési mozgalom találta fel, hanem a világi szférából vették át) tartozik eloször is elvnélkülisége. Pragmatizmus gyökerei szerint azt jelenti, hogy általános érvényu elveket kategorikusan elutasít.Természetesen keresztény szerzokrol nem szabad komolyan feltételeznünk, hogy ezt a nézetet - például bibliai elvekre vonatkozóan osztják. De akkor miért használnak egy olyan fogalmat, ami pontosan ezt tartalmazza? 2.

100

A pragmatikus tételnél fennáll a veszély, hogya siker kritériuma fu alatt a tulajdonképpeni teológiai normává lesz. Világiasan így hangzik:

4. rész:

Filozófia, módszerek, célok összehasonlítása H. oJ van a ..kw·9.!-';;~f .",,;ta..

Filozófia

'

gondolkodásmodell Egy új

.•

Módszerek

Célok

A

"Klasszikus gyülekezetnövekedési

la-teológiai

mennyiségi

"filozófia", "célok" és "módszerek"

pragmatikus

alapján látható a természetes gyülekezetnövekedés

gondolkodásmód" minoségi

Természetes gyülekezetnövekedés

három terület

elvorientált

különbsége a hagyományos gyülekezetnövekedési módszerekkel szemben.

I reformátori paradigma

"nincs semmi oly sikeres, mint a siker." Ennek a mottónak keresztény variációja így hangzik: "jó minden, ami által egy gyülekezet növekszik. Ha egy istentiszteleten sok ember gyulik össze, akkor az a legjobb bizonyítéka annak, hogy ez a gyülekezet teológiailag a legjobb nyomon halad." Bizonyítható, hogy néhány szerzo a gyülekezetnövekedési mozgalmon belül ebbe a csapdába beleesett. 3.

Pragmatikusok gyakran kérdezik: "mi ebben a helyzetben a leghasznosabb (értsd: a gyülekezet építés számára)?" Mint már mondtuk, ez a kérdésfeltevés érvényes és szükséges. Csak idealisták nem teszik

Rövidtávú gondolkodás

fel. A pragmatizmusnál fennáll mindenesetre a veszély, hogy ezen kérdés megválaszolásánál elsodlegesen a rövidtávú haszonra néznek. Lehetséges - és számtalan esetben így is van -, hogy az, ami rövidtávon a gyülekezet fejlodése számára sikerhozónak tunik, hosszútávon inkább kontraproduktívan hat. 4.

Pragmatikusok hajlanak guk találják ki, mi lsten nem veszik észre, hogy követ. Pragmatikusok akarnak lenni Istennél. munkáját

tudatosan

arra, hogy emberi bölcsesség által saját maországa számára hasznos. Éppen csak azt az isteni logika teljesen más törvényeket egyáltalán nem érzik, hogy okosabbak Elvorientált munka ezért azt jelenti, hogy

bibliailag alátámasztott

és tudományosan

meg-

101

Vakság lsten logikájával szemben


kodásmodell

vizsgálható növekedési elvek szerint alakítsa, amikrol mi tudjuk, hogy lsten országa számára pozitív kihatással lesznek - még akkor is, ha a (pillanatnyi) szemrevételezés ellene szól. Nem muszáj azonban a célnak eszközöket szentesítenie. Isten elvei tökéletesek.

Mesterséges gyümölcs

5.

A pragmatizmus ellene szól annak a bibliai elvnek, ami szerint egy jó fa jó gyümölcsöket is terem (vö. Mt 7,17). Ez azt jelenti: mivel a fa jó, ezért terem jó gyümölcsöt. Pragmatikusok felteszik a kérdést: hogyan teremhetek gyümölcsöt, anélkül, hogya "jó fa" fáradságos útját bejárnám! így magyarázható hajlamuk és eloszeretetük "muvi gyümölcsökkel" szemben (amik elofeltétele semmi esetre sem egy jó fa, hanem egy jól muködo gyár). Az ilyen módon gyártott muanyag gyümölcsök megléte arra a veszélyes végkövetkeztetésre vezet, hogy az mégiscsak egy jó fa, ami ilyen sok gyümölcsöt termett.

Opportunizmus

6.

Pragmatista gondolkodásmód bibliailag igen kérdéses opportunizmus táptalajává válhat: szél kakasát a szél irányába állítani, elsodlegesen a korszellemhez igazodni, manipulatív marketingmódszereket alkalmazni, korrupt politikai rendszerekkel kollaborálás - ezek is mind a pragmatikus tétel kihatásai, ami sok esetben fokozva lett mennyiségileg. A pragmatizmusnak az opportunizmusra.

lényébol

fakadóan

hajlama van

A természetes gyülekezetnövekedés nem osztja a pragmatizmus mottóját: "nincs semmi olyan sikeres, mint a siker." Sokkal inkább az ellenkezo felfogásból indul ki: sikeres gyülekezetek attól olyan sikeresek, mert meghatározott, világosan megnevezheto, bibliailag alátámasztható elvek szerint dolgoznak.

102

5. rész

Tíz akciólépés

"Minoségi jellemzok", "minimumfaktor", "biotikus elvek" és "új gondolkodásmód" - a természetes gyülekezetfej/odés ezen négy építoköve ad választ a gyülekezetépítés négy I " k' d' , , 7" 'k 7" h 7" , , , 7". a apveto er esere: "mlt. , "ml or. ,,, ogyan. es"mlert. A helyes ösvény mind a négy területen annak az alkalmazása, amit - a bibliai beszédmód szerint - "magától elvnek" írtunk le. A könyv záró részében szeretnék tíz olyan lépést megnevezni, amikkel egy gyülekezet életébe a négy építokövet be lehet vezetni.

5. rész:

'0 akciólépés

"Nem szabad abba a veszélybe beleesni, hogy azt higgyük, a növekedési elvekrol tartott prédikáció egyedüI kiváltja a gyülekezet növekedését."

Gyülekezetnövekedés

"gyors mosásban"

Ahogyan saját programját kifejlesztheti Ha ebben a könyvben eddig "programokról" beszéltünk, akkor az többnyire kritikus értelemben lett használva. A figyelmet akartam arra felhívni, hogy programok mindig egészen meghatározott helyzetekre igazak, mialatt elveknek univerzális érvényessége van. Ott, ahol meghatározott programokat - bármennyire is bizonyítottak különféle élethelyzetekben - minden helyzetben mindent gyógyító eszközként adnak ki, nagy a tévedés. Ez azonban önmagában nem programok ellen szól. Senki nem mondana le arról, hogy karizmait eddze, mert létezik egy lehetoség azokat rosszra használni és embertársait leütni. Éppily kevéssé kell arról lemondanunk, hogy gyülekezetünk fejlodéséhez programot dolgozzunk ki, csak mert néhány ember nem hagyhatja, hogy programokkal hibás (törvénykezo, technokrata, mágikus) módon bánjanak.

Technokrata programok esetében a gyülekezetnövekedést "gyorsmosó program" szeruen kell elintézni. A természetes gyülekezetfejlodés ezzel szemben - mint minden élo - egy folyamat, aminek idore van szüksége. Nem várható el, egy egyetlen intézkedéstol (egy gyülekezeti profilváltás, egy tanácsadó beszélgetés, egy imaéjszaka, egy szeminárium, egy könyv feldolgozása), hogy az áttörést meghozza. De ott, ahol minden nevezett elem - és más sokkal több - egy "koncentrált akcióban" együtthat, tartós változási folyamatokat lehet elindítani. A következo tíz lépésben szeretném megmutatni, ahogy a természetes gyülekezetnövekedés elveit minden gyülekezet egy olyan programban gyakorlatba ültethet, ami nekik megfelel: nem lécet, hanem mérték szerinti programot. Tapasztalatunk az, hogy ebben a folyamatban "helyidegen emberek" szolgálata, akiknek a természetes gyülekezetnövekedésben tapasztalatai vannak (tanácsadók, lelkipásztorok, szervezetek stb.), nagyon nagy segítség.

Különbözö kiinduló helyzetek

A tíz lépés tudatosan van olyan nyiltan fogalmazva, hogy különbözo gyülekezeti helyzetekben érvényes. Az egyik helyzetben talán már a fogalom "gyülekezet-növekedés" vonzó. A másik helyzetben olyan gyülekezettel van dolgunk, mely szívbol kívánja a növekedést, de szomorúan tapasztalja meg, hogy az istentisztelet-látogatottsága folyamatosan csökken. A harmadik esetben egy dinamikusan fejlodo gyülekezetrol van szó, mely olyan utat keres, ami a további gyülekezetfejlodéshez

104

~ alizálni"

struktúrát

amibol aélethelyzet, program intuitív módon a vagy ... technokrata ha ha nem intuitív sikerül módon döntés születik a... élethelyzete program alapjául más, mint vagy helyeset vezetés általános kifejleszteni teljesen teszi érvényu program elveket egy konkrét ... ha aspiritualista gyülekezet helyzetben "individuIndividuális ha aazgyülekezet sikerül ami ilyet program Semmilyen

Standard

ad. Egy következo

gyülekezet

éppen azzal foglalkozik, hogy új

gyülekezetet alapítson, és elveket keres, melyek mindenfajta gyülekezetépítés számára érvényesek. Egy ötödik gyülekezet újonnan lett alapítva és, miután épp csak az alapítási fázis van mögötte, további segítséget keres, egészséges gyülekezetfejlodéséhez. Mindezen - és sok másik - helyzetben lehet segítség a most következo tíz lépés. Nem szabad beleesni a veszélybe, hogy azt higgyük, egyedül a növekedési elvekrol tartott prédikáció kiváltja a gyülekezet növekedését. Ez az elvorientált tétel félreértése lenne. Az elveket mindig programszeruen kell megvalósítani - és ahol ez a lépés kimarad, nagy annak a veszélye, hogy az egész gyülekezetnövekedés a legvégén nem lesz más, mint kedves beszélgetések sorozata. A könyv négy elozo részében kidolgoztuk, hogy a gyülekezet fejlodéséért mit kell és lehet tennünk és mit nem, mivel azt lsten magának tartja meg. Ha a következo akciólépéseknél kizárólag saját - emberi - részünkre koncentrálunk, akkor az nem azt jelenti, hogy az emberi arányt tartjuk "a fontosabbnak". Az igazi oka viszonylag banálisabb: egy olyan könyv mint ez is, emberek számára útmutató, nem lsten számára. Az a vélemény, hogy Istennek ilyen ismeretekre lenne szüksége ahhoz, hogy részét kivegye a dolgokból, egyenesen istenkáromlónak tunik nekem. Tehát szigorúan megmaradok abban, hogy arról beszéljek, amit mi emberek lsten akarata szerint tehetünk, hogy a gyülekezet növekedését elosegítsük.

105

táblázat programok (relatív) jelentoségét mutatja a gyülekezetfejlodés számára. Nem köte-

A

lezo, de nagy segít-

ség lehet.

Nem "Isten számára útbaigazítás"

5. rész: 10 akciólépés

"A természetes gyülekezetfejlodés nem egy stratégia, aminek lelki motivációt kell kiváltania, hanem ott mükodik, ahol ez a motiváció megvan."

1. lépés:

A lelki motiváció erosítése Mit gondol arról ha bizonyos keresztények kiadják a jelszót: "az egyetlen, amit a gyülekezet fejlodéséért tenni lehet az ima"! Már láttuk, hogy egy ilyen mondat mind teológiailag, mind tudományosan tarthatatlan. A Biblia tele van olyan példákkal, melyek azt mutatják, hogy a gyülekezet fejlodéséért kicsivel többet tehetünk - és lsten akarata szerint kell -, mint az imádkozás. Ilyen beszédfordulatok akármennyire is "lelkinek" tunnek, a második pillantásra leleplezodnek mint olyan gondolkodási struktúra, amit mi korábban "spiritualistának" hívtunk. Mindenesetre meg kell magunktól kérdezni, hogy azok, akik így beszélnek, mit is akarnak tulajdonképpen mondani. Egyáltalán nem arra gondolnak, hogy semmit nem szabad tenni az imádkozáson kívül. Sokkal inkább úgy vélik: "ha az ima, az odaadás Krisztusért, a vele való személyes kapcsolat nem áll minden aktivitás középpontjában, akkor összes tettünk gyümölcstelen akciók sorozatává válik." És ezzel kétség nélkül igazuk van!

A tulajdonképpeni cél

Gyülekezetépítési aktivitásaink motivációja soha nem szabad hogy maga a gyülekezet fejlodése legyen. Nem a gyülekezet fejlodése, hanem Istenünk imádása acél. Gyülekezetnövekedés csak azért történik, mert dicsoítés folyhat! Ezzel a hely-mutatással semmi esetre sem értékeljük le gyülekezet építési fáradozásainkat, hanem a legnagyobb megkapható tisztességet kapják: eszközök lehetnek, melyek által emberek Jézus követoivé válhatnak, akik mennyei Királyuknak közösen adnak felmagasztalást.

Mit jelentenek az "isteni elvek"

A gyülekezetfejlodés elveit többszörösen "isteni" elvnek írtuk le. Ezt meg kell világítanunk. "Isteni" azt jelenti: Istentol teremtve. Nem arra gondol, hogy ezen elvek mintegy istenek lennének. Soha nem szabad azokat a dolgokat, amiket a teremto megteremtett vele magával felcserélni. A valóságban fennáll ez a veszély, mivel az, amit lsten teremtett olyan nagyszeru, hogy az ember ettol rajongásba eshet. Ez mindenképp megengedett, de nem szabad ahhoz vezetnie, hogy végezetül "a teremtést a teremto helyett" tiszteljük (Róm I,25). lsten csodálatos teremtése fölött kell sokkal inkább (és mindenképp a biotikus elvek miatt, amiket abban megtalálhatunk) az "Isten dicsoségét áldanunk" (Zsolt. 19,2). Ennek a teológiai alapismeretnek gyakorlati következményei vannak. Sokszorosan átéltem, hogy emberek, ha a gyülekezetépítés biotikus elveivel kapcsolatba kerülnek, lelkesedésben törnek ki. Amikor ez történik, örülnünk kell neki. Az elvek iránti lelkesedésünket azonban soha

106


lelki élmények, amiket gyakran nagyszabású rendezvényeken élnek át, nem vezetnek ugyan automatikusan a Új

gyülekezet növekedéséhez, a lelki motivációban azonban óriási szerepük lehet. nem szabad felcserélnünk

az Úr iránti lelkesedéssel.

bereket hosszútávon a gyülekezemövekedésben motiváció nem odaadás Jézus és muve iránt. Ha egy gyülekezetben

Nem sikerül em-

motiválnunk,

ez az alap nincs meg, valószínuleg

ha az a

a további kilenc

lépés - amit a következo oldalakon tárgyalunk -, sem fog sok mindent a gyülekezetben megmozgami. Hogy világos legyen: a természetes gyülekezetfejlodés nem egy stratégia, aminek lelki motivációt kell kiváltania. Sokkal inkább azonban ott muködik, ahol ez a motiváció megvan és gyakorlati

lépéseket

mutat, hogyan ragadhat

A gyülekezetfejlodés elofeltétele

meg még több embert.

Mit lehet tehát tenni, ha egy gyülekezetben ezen a ponton hiány van! Ilyen helyzetben sem hibás a minimumfaktor megállapítása, minoségi célok kituzése, a biotikus elvek alkalmazása stb. Ez azonban nem az elso és ezzel a legfontosabb lépés. Ez abból kell álljon, hogya keresztények Jézushoz való odaadásukban megújuljanak. Hogyan lehet ez a gyakorlatban! A válasz olyan sokoldalú lehet, mint a keresztyének, akik ezen a planétán élnek. Egyesek számára a kapcsolat egy "modellgyülekezethez" a gyújtópont, mások számára a részvétel egy nagyszabású keresztény rendezvényen, megint mások számára egy csendes elmélyedés. Ilyen és hasonló aktivitások ugyan semmi esetre sem - mint sokan vélik - indítják el maguktól a gyülekezet növekedését. Jó startlövés lehet azonban, hogya kérdést feltegyük: "hogyan lehet azt, amit személyesen megtapasztaltunk, gyülekezetünk hétköznapjaiban folyamatosan alkalmazni!"

107

Amit egy gyülekezet tehet

5. rész: 10

akciólépés

"Ameddig saját intuíciónkra bízzuk magunkat, gyülekezetünk minimumfaktorát teljesen hibásan becsüljük meg." Amiért az intuíció gyakran hazudik

Ahogy egy gyülekezeti profil meghatározásra kerül

2. lépés: Minimumfaktorok növelése A természetes gyülekezetnövekedésbe történo "belépés" sok gyülekezet számára abból áll, hogy saját "minimumfaktorukat" megállapítsák - tehát azon minoségi jellemzoket, melyek a pillanatnyi helyzetben a leggyengébben fejlettek és így a gyülekezet fej lodését a leginkább blokkolják. Kivétel nélkül minden gyülekezetnek van ilyen "minimumfaktora". A fogalom nem azt takarja, hogy a gyülekezet ebben az esetben rossz lenne - találkoztunk olyan gyülekezettel is, amelyek minimumfaktora más gyülekezetek számára modellként szolgál -, hanem azt, hogya másik hét minoségi jellemzo jobban fejlett, mint a minimumfaktor. És azt is jelenti, hogy ezen pontra ill. pontokra történo koncentrálástói a gyülekezet fejlodése számára a legtartósabb haladást biztosítja. Az utóbbi években az a tapasztalatom, hogy keresztények addig, ameddig saját érzéseikre bízták magukat, gyülekezetük minimumfaktorát teljesen hibásan becsülték meg. Nem ritkán megtörténik, hogy gyülekezetek éppen minimumfaktorukat tartják saját erosségüknek! Ez azért van, mert ezek a gyülekezetek - az adott területre vonatkozó magas minoségi elvárások következményeként - ezeken a speciális pontokon különös öntudatosságat fejlesztettek ki és ezáltal egy hihetetlenül éles látást abban, hogy mit lehetne még jobbítani. Ezzel szemben a gyülekezeti élet más területeit, melyek számukra nem is olyan fontosak, egyáltalán észre sem veszik. Azért, hogy puszta találgatásokról tudományosan megalapozott bázisra állítsuk a gyülekezeti minimumfaktort, minden gyülekezetnek azt ajánlom, hogy egy tudományosan megalapozott gyülekezeti profiIt állítson fel. Az utóbbi években végzett kutatásaink nem utolsó sorban azért történtek, hogy egy olyan eljárást dolgozzunk ki, ami segítségével minden érintett gyülekezet viszonylag kis ráfordítással minimumfaktorát megállapíthassa. Ebbol a célból 30 gyülekezeti tag (és a lelkipásztor) mindegyike egy kérdoívet tölt ki. A kérdoív valamennyi kérdése nem a gyülekezeti tag a gyülekezetre vonatkozó megítélésére kíváncsi ("mennyire tartom szeretetre képesnek a gyülekezetet?"), hanem a valós viszonyokra kérdez rá (pl.: "milyen gyakran hívtam meg gyülekezeti tagokat az elmúlt két hónapban ebédre vagy kávéra?"). A válaszok értékelésébol aztán a számítógép - miközben azokat az eddig kb. 4 millió megadott válasszal összehasonlítja kiszámolja a "gyülekezeti profi It". Az eredmények grafikus ábráiból elso

108

s. rész: '0 akciólépés

Vezetés lelkimunkások Hitélet Struktúrák Egy példagyülekezet gyülekezeti profilja. A minoségi jellemzok "célszeru struktúrák" és

Istentisztelet Kiscsoportok Evangélizáció Kapcsolatok

L'Sl..5iliJIillmJJB

pillantásra problémás

"szükségorientált evangélizáció" voltak a felmérés Pillanatában a leggyengébben fejlettek.

lN.N)~IJI

felismerheto, hogy a gyülekezetnek területei (Id. fenti ábrát).

hol vannak erosségei

és

A kérdoívek kiértékelése folyhat választhatóan egy gyülekezetépítési intézeten keresztül vagy saját kiértékelésben. A második esetben a gyülekezet kap egy számítógépes programot, ami az összes eddigi kiértékelt gyülekezet eredményein alapszik. A program folyamatosan a legújabb eredmények szintjének felel meg, úgy hogy minden elorelépés, ami további gyülekezetek vizsgálatán alapszik, automatikusan megjelenik a program kiértékelo eljárásában. Egy gyülekezet, mely ilyen módon állapítja meg a gyülekezeti profi It, abból indulhat ki, hogy az eredmények pontosan normázottak és ezzel együtt összehasonlíthatóak. Ezen a ponton hat ki az a szabály, aminek a segítségével a számítógép a válaszokat kiértékeli, aminek több mint 1.000 gyülekezet válaszai szolgálnak alapjául. Szolgálatunk elso éveiben - amikor egy sokkal "primitívebb" eljárással állapítottunk meg gyülekezeti profilt - megtanultam, hogy kevés ráfordítással ugyan bizonyos következtetések megcélozhatóak. De az egész olyan pontatlan, hogy egy felelosségteljes tervezési folyamathoz nem elegendo. Ha saját gyülekezetének gyülekezeti profilját szeretné megállapítani, akkor kérem vegye figyelembe a 128. oldal utalásait.

109

A tudományos módszer elonye

5. rész: 10

akciólépés

"Mi történhetne, ha a nyolc minoségi jellemzo mindegyikének értéke megduplázódna?"

3. lépés: Minoségi célok kituzése Mi egy "minoségi cél"! Azt jelenti, hogy precíz, idoponthoz kötött, ellenorizheto (és ezzel mindig mennyiséghez kötheto) célokról van szó, amik a gyülekezet minoségének növekedéséhez köthetok. Nem "minoségi cél", ha egy gyülekezeti tag azt meséli: "jobb keresztyén szeretnék lenni", vagy ha egy gyülekezet mondja: "a következo idokben még nagyobb szeretetben és lelkiségben szeretnénk egymással bánni." Ilyen kijelentések ugyan nem rosszak, de célokhoz semmi közük nincs. A jobb oldali táblázatban megpróbáltam néhány példát összeállítani ahhoz, amit mi minoségi célok alatt értünk.

Folyamatos minoségi javulás

Figyelembe kell vennünk, hogy célokat mindig olyan kategóriákban fogalmazzunk, amiket konkrétan befolyásolni is tudunk. Ez az oka annak, hogy a gyülekezet látogatottságának növelése mint cél miért annyira kontraproduktív (vö. 44-45. oldal). Munkánkkal azonban a nyolc kulcsterületen a minoség javulása befolyásolható. Igen, különben mi más lenne a gyülekezeti tervezések értelme, ha nem a gyülekezeti minoség folyamatos növelése! A véletlenre akarjuk bízni, hogya keresztények lelki ajándékaikat ismerik-e, hogy szeretetben bánnak-e egymással, hogya lelki eszmecseréhez van-e találkahelyük, hogyamissziósparancsban való részvétel ben helyüket megtalálják-e!

Mit tehetek én magam?

Szemináriumaim során azt szoktam meg, hogya résztvevoket - miután a nyolc minoségi jellemzot megtárgyaltuk - megkérdezem: "mi történhetne, ha a nyolc minoségi jellemzo mindegyikének értéke a következo 12 hónapban megduplázódna!" Csaknem mindenkinek, aki utánagondol még akkor is, ha a természetes gyülekezetnövekedést részleteiben nem is ismeri -, világos lesz, hogy az egy roppant változási folyamatot indítana el, ami valóban megérné, hogy teljes szenvedéllyel dolgozzanak rajta. Azután megkérdezem: "mit tehetünk mind a nyolc területen azért, hogy ez a minoségi javulás meg is történjen?" Ezzel a kérdéssel acélkeresési folyamat közepén is vagyunk. Sok gyülekezet problémája abból áll, hogy vezetésében minden létezo kérdésrol elgondolkodnak, de nem arról, hogy konkrétan mit kell tenni, tervezni, megimádkozni és dönteni ahhoz, hogy a gyülekezet minosége mind a nyolc területen folyamatosan növekedjen.

110

10 akció-

5. rész: kat kelj Nincse. Kérem amik a felfedi "Február "A "Házikörünk "Az "Ez gyülekezet év év decemberéig végéig elsejéig évvel minden lelkipásztorunk vezetése döntés kezdodoen aztagjának új április gyülekezeti ban azt rendszeres végéig arról, kell min rendben mondania negyed hogy feladaazt a a Munkaterület"Következo "Kilenc következo hónap hat elteltével hónapon aszületik gyülekezet belül minder házikörünk látogatóinak számá, Példás minöségi célokra kább lépés gyelem ladást rejlodé~ gi jel/er aminden példc nak legnag) eg: I

il/usztn célok" kezetm amit m(szóba három szerint lelkimunkások jöheto erosebb lelkimunkás támogatására közül ki kap fogjaegy gyülekezeti 80 lefektetett egy bevonva, és ezek százaléka területvezetot" 50 amihét százaléka imamunkánk fel lelki munkaterület kellajándékainak hogy olyan koordinálását ismerje szolgálatba mindegyike megfelel" lelki fordíthassa" ajándékait lesz átvenni"

Ebben

g

111


"Messze nem minden kivitelezheto gyülekezeti szinten, ami lelkileg kovetendonek tünik."

4. lépés: Az akadályok azonosítása Mindazok a minoségi célok, amiket az utolsó fejezetben megvizsgáltunk, gyakorlati intézkedésekkel elérhetoek - amennyiben a gyülekezet tagjai azt valóban akarják. Azonban pontosan ezen a helyen van a probléma. Sok gyülekezet átéli, hogy céljaik megvalósításában tonkremennek és úgy magyarázzák ezt az élményt, hogya minoség növelése mégsem "teheto meg emberileg". Ez a magyarázat félrevezetonek tunik nekem. Nem abban van a probléma, hogy az intézkedések, amik a cél elérésére szolgálnak nem "elvégezhetoek", hanem hogy azt, ami pedig mindenképp "elvégezheto" lenne, sok keresztyén egyszeru en nem akarja megtenni. Az akadályok kérdésével a gyülekezeti valóságok azon talaján vagyunk, ami már Jézus munkásságakor is létezett, és visszajöveteléig létezni is fognak. Gyülekezetfejlodés mindig konkrét emberekkel áll kapcsolatban és ezzel azok megelozo tapasztalataival, sérüléseivel, félelmeivel, védekezo mechanizmusaival. Messze nem minden, ami lelkileg követendonek tunik, kivitelezheto gyülekezeti szinten. Ha ezt a kérdést kihagynánk, gondolataink puszta álomtáncok lennének.

Ellenállást észrevenni

Egy lelkipásztor-továbbképzésen, ahol a természetes gyülekezetfejlodésrol beszéltem, többek között felajánlottam azt is, hogy egy gyülekezet minimumfaktorát megállapít juk. Egy lelkipásztor azonnal ellentmondott. Azt mondta: "nem kellene azt az érzést kelteni, hogy minden gyülekezetnek szüksége van ilyesmire. Nagyon sok érv szól az ellen is, hogy ilyesvalamit megtegyünk." Megköszöntem az utalást, az írásvetítore egy tiszta fóliát helyeztem, felírtam rá a mondatot "a minimumfaktor megállapitása ellen szóló érvek", megkértem a lelkipásztort, hogy három legfontosabb érvét nevezze meg, majd leültem - és vártam. Két hosszú kínos percig mély hallgatás volt a teremben. Azzal fejeztem be ezt az idoszakot, hogy az üres fóliára mutattam és ezt mondtam: "itt megtalálhatnak minden érvet az ellen, hogy egy gyülekezeti profilt meghatározzunk."

Amiért racionális okok

Ma igazán szégyellem akkori viselkedésemet. Bár továbbra is meg vagyok arról gyozodve, hogy akkori szavaimmal igazam volt. Nincs elfogadható oka egy ilyesfajta vizsgálat visszautasításának. Az elképzelheto legrosszabb, ami történhet az, hogy a gyülekezet vezetése a gyülekezeti profilt hibásnak tartja és a papírkosarába dobja. Ilyen esetben úgymond csak a pénz lenne egy értéktelen vizsgálat számára kiadva (de még ez a

gyakran nem segítenek

112

Kilengés balra


Kilengés jobbra

természetes gyülekezetnövekedés

A

Dinamikus pólus

Statikus pólus

elleni legtöbb blokád valamelyik hibás gondolkodásmódra vezetheto vissza: mind a két oldalról majdhogynem lehetetlen a struktúrákkal történo elfogulatlan bánás.

veszély sem állna fenn komolyan, mert egy ilyen esetben készek lennénk a pénzt szeretettel visszaadni). Érvelésemmel tehát igazam volt - racionálisan nézve. Ott hibáztam azonban, hogy nem vettem észre, ennek a lelkipásztornak a problémája egyáltalán nem racionális síkon létezett. Amikor a rendezvény után elbeszélgettem vele, éreztem, hogy mély félelmei voltak attól, hogy egy ilyen vizsgálat szolgálatában "Iemeztelenítené" ot. Racionális érveim tehát nem hogy segítettek

a helyzeten,

inkább tovább

rontották

azt!

Bárhol is akadjunk a természetes gyülekezetnövekedéssel ellenállás ra, nagy érzékenységet kell kifejlesztenünk, hogy kiérezzük, mi is van a "tisztán tényszeru" érvek mögött. A legtöbb akadály legvégso soron valamilyen hibás gondolkodásmóddal áll kapcsolatban, amikrol a könyvben már elégszer volt szó. Mivel teológiai gondolkodásmódok esetében egész hit- és értékrendszerekrol van szó, értheto az is, hogya különbözo viták miért kavarnak akkora érzelmeket. Egy tradicionalista, vagy egy módszerellenes "spiritualista" számára ez a kérdés sokkal többet jelent, mint stratégiai gondolatokat. Számukra, ahogy azt ok értik, a "hit lényege" forog kockán.

113

A valós okokat megtalálni


5. lépés:

Biotikus elvek alkalmazása Legkésobb

abban a pillanatban, amikor a gyülekezeten

belül - vagy akár

"A ,hat biotikus gyülekezeten kívül is - ellenállásba ütközünk, észlelni fogjuk, hogy az elvet' úgy is elvorientált tétel mekkora segítség a gyülekezet mindennapjaiban. A érthetjük, mint harmadik részben beszéltünk arról, hogya biotikus elvek haszna többek egyfajta e/- között abból is áll, hogy segítenek nekünk - olyan helyzetekben, amiket nem kerestünk magunknak -, értelmes módon reagálni. lenorzo eszközt, Az eddigi gyülekezetnövekedési irodalom egyik gyengéje, hogy többnyire ami minden útmutatót adnak a helyes cselekvéshez, mialatt egy tendenciáját tekintve döntésnél bevereaktív viselkedés gyanúsnak tunik. Kétség nélkül helyes, hogy egyetlen tésre kerül."

vezeto sem elégedhet meg egyedül a "reagálással". De éppoly helyes az is, hogy a vezeto - mindegy hogy "proaktív" vagy "reaktív" személyiség típusú - bizonyíthatóan azzal tölti ideje nagy részét, hogy környezetében keletkezo kihívásokba belefolyjon. Ezen mindennapi döntések közben és sehol máshol - mutatkozhat meg, hogya biotikus tételt valóban magunkévá tettük - vagy számunkra pusztán egy absztrakt elmélet.

Mindennapos döntések szerszáma

A "hat biotikus elvet" úgy is érthetjük, mint egyfajta ellenorzo eszközt, ami minden döntésnél bevetésre kerül, amivel szolgálatunk során konfrontálva vagyunk. A következo oldalon egy hiteles példával játszottam le az egészet: egy új foállású munkatársat kell alkalmazni - hogyan finanszírozzuk? A középso oszlopban (megoldás 1.) egy olyan reakciót látunk, ami nem a biotikus elvek alapján történt; a jobb oldali oszlopban (megoldás 2.) ezzel szemben egy olyan reakciót, ami tudatosan megpróbálja a biotikus elveket hasznosítani. Ebben a táblázatos formában természetesen nagyon leegyszerusített formában látszik az egész, a különféle gondolkodásmódokat azonban, amik a pragmatikus va,gy biotikus gondolkodásmód alapjául szolgál, ugyanúgy megmutatja. Ugyanazt a sémát csaknem minden döntéskérdésre alkalmazhatjuk, amikkel a gyülekezetben konfrontálva vagyunk. Mivel szemináriumaim során sokat dolgozom hasonló ellenorzo eszközökkel, megtanultam, hogy teológusoknak általában több nehézségük van ezzel a fajta gondolkodásmóddal, mint nem teológusoknak. A megszokott teológiai képzés úgy tunik arra nevel minket, hogy inkább "redukcionalista" mint "hálós" módon gondolkozzunk! Legtöbbünknek valószínuleg jót tenne, ha ezt a fajta gondolkodásmódot - mielott mindennapjaink során bizonyítana - eloször szituáció-játékokban begyakorolnánk.

114

szirozás"

kérdését

-

egy egészséges

kevésbé más még kodásmódnál területekre. ha rövidtávon attraktív a fog munka Ellenkezoleg: egy lehetové intézet folyamatos is számára teszi az hogya új van. ne alkalmazzanak. Félállással kezdenek, ami -Ilyen ha aplusz munka kell rendszernek létrehoznia, önfenntartó tovább szub akar rendszert növekedni. A helyeken Nem A Ezen fentiekbol megoldás megoldásnak megoldás veszik megszorítások kitunik, mögött észre, gyengéje, egyik aligha hogy hogy gyengéje, A rendszerint szükségesek. ez hogya pozitiv megoldás aösszeg megoldás, hogy "finangondolkihatása egy figyelembe veszi azon ahol adakozásuk hasznát látják), sokkal alakítva, rendelkezésre meglévo hogy gyülekezeti végül állni. ismeghúzódó avan háztartás Ezzel szükséges esetén gyülekezet, aegy harmadik nyomonkövethetok! eleve új Az magáról munkahelybol együtt afélo, ilyen helyes, gondoskodik, úgy összeg vagy mint 20 aannak, más módon lesz többi százalékát növekedésorientált akár aazzal elsodlegesen támogatók azok negyedik egy szinte második, adománya, állja öntudata csak határtalan foállásút nyernek. asaját sínen akikúgy isésaz Ez Mivel aabból megoldás az új foállású különbözo majdhogynem rendszerek gondolkodási szegmenseinek gyülekezeti tagok módjára, problematikáját: motivációjára egyéni adakozáskihatások és összefüggéseket, finanszírozás és aha ami gyülekezeti meghatározza élet más aélo jövobeni Itt kombinációját költségvetés újbizonyos foállású indulnak fejlodési plusz saját ábrázolja ki, lehetoségek). támogatás munkája hogy (gyülekezeti ott, által ahol Ezek saját az finanszírozását semmi megsokszorozódás oka nagyság segíti hogy lehetséges. elo. után növekvo minden módon Nincs igény kölcsönösen megtermékenyítik egymást. emberek már ráéreztek "az ízére" (vagyis A tétel egyezik az életelyyel, hogy Ezen tétel "gyümölcsei" mindenképpen A probelválasztja. Igy keletkezik afoállású, rövidlátó (technokrata)(biotikus) 1. megoldás 2. megoldás sedik - készek késobb foállásra vált. még pénztaz kíadni. ezzel egyidejuleg a financiális bázisszámára kiszéleviselkedésére, új foállású öntudatára stb. inkábbtöbb késobb a projekt

mbeni setre sem erben szimbiotikus dnál elore ahelyett, merülnek. ögötte területek után van anövekedézárva. stagnál. foálrészére. zet sá znek, gyülekezetet teszi egészen és ais rolni." pénz, tehát mikájától

imbiózis

115

"Miközben félelmeket válthat ki, ha a minimumfaktorokat elkülönítve kezeljük, addig egészen más a dolog elojele, ha a meglévo erosségekkel dolgozunk."

Már foglalkoztunk azzal, hogyaminimumstratégia karikatúrája lenne, azt úgy értelmezni, hogy csak arra kell koncentrálnunk, amit a legkevésbé tudunk. A természetes gyülekezetnövekedésnek más tanítása van. A mottója így hangzik: "találd meg erosségeidet, fejleszd ki azokat, élvezd azokat - és használd azokat. Mihez? Hogy minimumfaktorod területén elore haladhass." De mik is az Ön gyülekezetének erosségei? a következo négy kérdést kell közelebbrol

Ha ezt a kérdést megvizsgálnia:

átgondolja,

1. A legjobban fejlett minoségi jellemzok ("maximumfaktorok"): mindegy, hogy az "vezetés", vagy "istentisztelet" vagy "evangélizáció" vagy bármi más, tegye fel a kérdést: hogyan kamatoztathatjuk ezen erosségeket a gyenge pontjainkon végzett munkában? Ez egy igen kreatív kérdésfeltevés, mivel azt akarja felhasználni, amit lsten már a múltban alkalmazott és amivel a gyülekezet együtt tud dolgozni. Miközben félelmeket válthat ki, ha a minimumfaktorokat elkülönítve kezeljük, addig egészen más a dolog elojele, ha a meglévo erosségekkel dolgozunk. 2

A vallási stílus: minden gyülekezetnek saját stílusa van abban, ahogy életét Jézus Krisztusban éli. Ameddig itt valóban vallásosságról van szó (és nem teológiailag kasírozott hitetlenségrol!), az egyediséget, ahogy egy gyülekezet életében a Krisztushoz való odaadás gyakorlativá válik, mindig erosségnek kell tekinteni. Pontosan, mivel hitéletünkben mások vagyunk, várhatjuk azt el, hogy olyan embereket érjünk el, akiket más gyülekezetek nem értek el.

3.

Helyfüggo faktorok: minden gyülekezetnek vannak saját tulajdonságai, amiket nem magának választott, hanem környezetébol következnek. Már annál a kérdésnél elkezdodik, hogy városi, vagy vidéki gyülekezetrol van-e szó. Az egész világon nincs még egy második gyülekezet, aminek lsten pontosan azt a környezetet adta volna!

4.

116

Lelki ajándékok: ezek alapján minden gyülekezet legnagyobb erosségei azok a lelki ajándékok, amiket lsten már megadott a hívoknek. Ezzel nem az "ajándékorientált lelkimunkások" minoségi jellemzore gondolok. Még ha egy gyülekezetben ez gyengén fejlett is, kiindulhat abból, hogy a tagok között mindazon ajándékok megtalálhatóak, amiket lsten azért adott a gyülekezetnek, hogy specifikus feladatát

Erosségek

Minimumfaktorok

például:

például:

• maximumfaktorok

• lelkimunkások

• vallási stílus

• struktúrák

• környezetfüggo • lelki ajándékok

faktorok

természetes gyülekezetnövekedés

A

mottója így hangzik:

az erosségeket

• kiscsoportok

használjuk ki, hogy azokkal a gyülekezeti minimumfaktorokon dolgozzunk.

• kapcsolatok

elláthassa. A probléma csupán az, hogy ezek az ajándékok még nincsenek felfedezve. Aki szkeptikus arra nézve, hogya hat "biotikus elv" fontos-e a gyülekezetnek, a lelki ajándékokról szóló bibliai tanítást tanulmányozza. Nem mi "csináljuk" az ajándékokat, hanem csupán felszabadít juk azt, amit lsten már megadott a gyülekezetnek. És amennyire mintát tudunk venni errol az isteni formáról, át fogjuk élni, ahogy sok minden "magától" szervezodik. Teljesen mindegy, hogy éppen melyik minoségi jellemzon dolgozunk a lelki ajándékok rendszere minden területen alapveto. Mi mást kellene a "felhatalmazó vezetoknek" tenniük, mint hogya rájuk bízottaknak segítsenek azon potenciál felszabadításában, amit lsten adott? Hogyan lenne muködoképes az "ajándékorientált lelkimunkások" tétele, ha a keresztények saját ajándékaikkal még nincsenek tisztában? Hogyan képzelheto el "szenvedélyes hitélet", ha sokan abban a frusztrációban élnek, hogy Istennek nem a nekik megfelelo helyen szolgálnak? Mi más lenne "célszeru struktúrák", ha nem Istentol kapott ajándékok és az azoknak megfelelo feladatok egymáshoz rendelése? Hogyan legyen egy ístentisztelet "inspiráló", ha nem azáltal, amit különbözo hívok lelki ajándékaik szerint belevisznek? Mi más történik a "teljesköru kiscsoportokban", mint hogy keresztények ajándékaikkal egymásnak szolgálnak. Hogyan lehet gyakorlati a "szükségorientált evangélizáció", ha a gyülekezetben még csak az sem ismert, hogy lsten kinek adott ilyen ajándékot? És végezetül: beszélhetünk valóban "szeretetteljes kapcsolatokról", ha a gyülekezeti tagok egymásnak nem segítenek az Istentol kapott helyük megtalálásában? Az ajándékorientált tétel eddig általam megismert egyik alternatívája sem tunik nekem nagyon szeretetteljesnek.

117

Kihatások minden területen

7. lépés: "Biotikus" anyagok alkalmazása "EI tudja képzelni mi történik, ha az istentisztelet látogatók 60 százaléka

A természetes gyülekezetnövekedés fölötti elgondolkodás csak egy gondolati játék marad mindaddig, ameddig nem sikerül a gyülekezet többségét a meglévo folyamatokba belevonni. Ezért a nyolc terület mindegyikéhez fejlesztetünk ki munkaanyagot, amelyek a gyakorlati munkában segítenek (jobb oldali ábra). Mi az, ami ezeket a "biotikus" anyagokat más ajánlatoktói megkülönbözteti? 1.

Minden anyag úgy van felépítve, hogy a biotikus elveket alkalmazza, anélkül, hogya témához tartozó szakkifejezéseket használná. A munkakönyvek egyikében sem találnak olyan kifejezéseket, mint "növekedési automatizmusok" vagy "energiaátalakulás" vagy "minimumstratégia". Ezek a gondolatok nincsenek elméletileg tematizálva, azonban minden jellemzo hátterében megtalálhatók.

2

Sok gyülekezetnövekedési anyaggal szemben, melyek elsosorban vezetoket céloznak meg, a "biotikus anyagok" tudatosan az egyes gyülekezeti tagokhoz szólnak. Úgy vannak felépítve, hogy egyes személyek, vagy kiscsoportok, vagy akár egész gyülekezetek alkalmazhatják azokat. A fohangsúly azonban a kiscsoportos alkalmazáson van. Minden munkakönyvhöz létezik egy vezetoi leírás, ami azt mutatja, hogy az anyag segítségével hogyan lehet egy, három, hat vagy tizenketto egységet a témához kialakítani.

3.

Miközben ez a könyv tudatosan elvek ismertetésére korlátozódik,a gyakorlati munkakönyvek egy lépéssei elobbre mennek: az elvek programszeru alkalmazásában kívánnak segíteni. "Reprodukálható

egy 12 hetes kurzuson vesz részt kiscsoportokban, ahol pl. a szeretet muvészetében növekszenek?"

elvek", melyek lelkimunkások által - akár a gyülekezetvezetés támogatása nélkül is - használhatóak. Más programokhoz képest (amik eddig minden keresztényt egy kalap alá vettek), a biotikus munkaanyagok forgó- és sarokpontja, a keresztények individualitásának, spontanitásának és kreativitásának fejlesztése. 4.

118

Az anyagok kidolgozásánál azon fáradoztunk, hogy más tanításoktói tanuljunk. A föld minden részérol a legkülönfélébb - többnyire modellorientált - munkaanyagat tanulmányoztuk, hogy univerzálisan használható elveket találjunk. így aztán a nyolc minoségi jellemzo mindegyikéhez léteznek nemzetközileg felépített anyagok, amik különbözo (területfüggo) verziókban szerezhetok be.


Mind a nyolc minoségi jellemzohöz dolgoztunk ki munkakönyveket, melyek speciftkus tulajdonsága az, hogy az ebben a könyvben leirt biotikus elveken nyugszanak. Az ábra az eddig megjelent német eredeti munkaanyagokat mutatja be.

EI

tudja képzelni mi történik,

ha az istentisztelet

látogatók

60 százaléka

egy 12 hetes kurzuson vesz részt kiscsoportokban, ahol pl. a szeretet muvészetében növekszenek? Ebben a folyamatban könnyek fognak folyni, sokat fognak nevetni, megbocsátást mondanak ki, meglévo konfliktusokat jobban észrevesznek, lsten szeretete számára nagyobb öntudat keletkezik. És közben talán egyetlen alkalommal sem hangzik el a szó "gyülekezetnövekedés". Mégis: az a befolyás, amivel egy ilyen folyamat a gyülekezet növekedésére hat nagy - mindenesetre nagyobb, mintha csak a gyülekezetvezetés beszél róla, vagy a lelkipásztor arról prédikál. Az elmúlt

években

tanultam

valamit

abból, ahogy

a fizikából

átvett

"a kritikus tömeg elve" a gyülekezeti életben muködik. Egészen addig, amig a gyülekezet egy kis része az, ami a gyülekezetnövekedéssel foglalkozik, számukra az egész nagyon fárasztó és frusztráló. Abban a pillanatban azonban, ahol sikerül a gyülekezet 50 százalékánál jelentosen több embert ebbe a folyamatba belevonni, egy további összetevo, a "lelki önszervezodés" aktivizálódik. Sok minden, amit a vezetok rettek volna, hirtelen "egészen magától" megy.

nagyon sze-

119

Gyakorlati betanulás puszta viták helyett

A "kritikus tömeg" törvénye

" Okolszabályként azt tanácsoljuk gyülekezeteknek, hogya gyülekezeti profil felmérését mintegy hat hónap után ismételjék meg."

Két gyülekezeti profil összehasonlítása

Milyen lehetoségek vannak gyülekezet által megtett lépések ellenorzésére, hogyabeazonosított minimumfaktorok fejlodnek-e, hogy valóban teremtek-e gyümölcsöt! A legegyszerubb lehetoségek közül egy, hogy ennek a kérdésnek utánaeredjünk, hogy a gyülekezeti profilt egy második alkalommal is felmérjük (Id. 108-109. oldal). Ezen eredményekbol - és mindenek elott a két profil összehasonlításából - megállapítható, hogy a nyolc minoségi index a nyolc területen milyen módon fejlodött. Ha a gyülekezet a vizsgálatnál megállapítja, hogy az eddigi minimumfaktorok nem változtak, akkor minden oka megvan arra, hogy még intenzívebbé tegye ezen területeken a munkát. Ha viszont az mutatkozik, hogy az intézkedéseknek már foganatja van (ahogy az eddig megvizsgált gyülekezetek 90 százalékánál történt), akkor innentol az új minimumfaktorra lehet koncentrálni. Minden gyülekezeti profil, mint ahogy már láttuk, egy pillanatfelvétel. Néhány vezeto, aki a gyülekezeti profilt csak egyszer állapíttatta meg, az eredményeket téves módon a "gyülekezet tulajdonképpeni lényévei" téveszti össze. A gyülekezeti profil egy ilyen - statikus - értelmezésétol mindenkit sürgosen óvni szeretnék.Az igazság: mind a nyolc területen viszonylag gyorsan változnak az értékek - mindenek elott akkor, ha a gyülekezet tudatosan dolgozik rajtuk. A két ábrán azt ábrázoltam egy eddigi kutatásainkban jellemzo gyülekezet példáján -, hogyan lehet gyülekezeti profilokat egymással összehasonlítani. A baloldali ábrán a régebbi fel-

Vezetés lelkimunkások Hitélet Struktúrák

mérés látható (kék sorok) az újabb (sárga sorok) mellett. Feltuno, hogy a gyülekezet eddigi minimumfaktora területén

Istentisztelet Kiscsoportok Evangélizáció Kapcsolatok ;[0

120

ID

zo

("célszeru struktúrák") tette a legnagyobb haladást (+ 14). Az itt végzett fáradozások nyilvánvalóan gyümölcsöt hoztak!


Az abszolút számértékek

elemzésénél

sokkal érdekesebb,

azt a mozgást

nyomon követni, ami a nyolc minoségi jellemzo területén állapítható meg (jobb lenti ábra). Világos lesz, hogya legtöbb területen elorelépés történt - mindenek elott a "struktúrák" (4) és "lelkimunkások" (2) területen -, de két területen visszalépés: "hitélet" (3) és "kapcsolatok" (8). Ez lehetséges probléma területekre hívja fel a figyelmet. Ilyen grafikus ábrázolás jól mutat tendenciákat, amik irányába a gyülekezet mind a nyolc területen (pozitív és negatív irányban) fejlodhet. Felelos gyülekezetépítés számára ezen fejlodések folyamatos megfigyelése rendkívül fontos. Milyen idoközönként lehet gyülekezeti profilt felmérni! A válasz nem utolsó sorban attól függ, hogy mennyire intenzíven dolgozik a gyülekezet a minimumfaktorán. Az eddig fel mért gyülekezetek néhányánál már néhány hét alatt mérheto fejodés történt, normális esetben azonban ez a minoségi fejlodés néhány hónapig tart. Alapveto szabályként azt tanácsoljuk gyülekezeteknek, hogya gyülekezeti profil felmérését mintegy hat hónap után ismételjék meg, hogy aztán az eredményeket összehasonlítsuk. Ez elég nagy ido ahhoz, hogy még komplikált gyülekezeti szituációk esetében is jelentos haladást érjünk el. Azonban nem olyan hosszútávú, hogy fennállna a veszélye gyakorlati intézkedéseket, amik a gyülekezeti fejlo- I ;;:"':,_ ~l dést szolgálják, kitoljunk egészen dobszerdáig.

-LU

121

Fejlodéseket és tendenciákat felismerni

Két profil közötti távolság

5. rész: 10

akciólépés

"Mint ahogy a gyülekezet látogatóiról magától értetodoen könyvet vezetünk, úgy kellene a gyülekezeti minoség ellenorzésében is lennie:'

Az iránytól függ

9. lépés: Ujabb minimumfaktorokkai foglalkozni A gyülekezet "minimumfaktorain" végzett munka nem egy egyszeri esemény, hanem egy tartós folyamat. A nyolc minoségi jellemzo közül mindig legalább egy rászolgál a gyülekezetvezetés különös figyelmére. Elvárható, hogy az ezen a ponton befektetett energia különösen pozitív módon hat a gyülekezetfejlodésre. A jobb oldali grafikus ábrán azt mutatom, ahogy példagyülekezetünk fejlodése, amirol az utolsó fejezetben volt szó, a rá következo két évben hogyan alakult. Feltuno, hogya nyolc minoségi jellemzo közül egynek sem volt egyenes vonalú "fölfelé ívelo ága", hanem folyamatos fel - le mozgás történt, bár az össztendencia egyértelmuen felfelé mutat. Az egyik minoségi jellemzon végzett munka nem mindig hat ki azonnal a mennyiségi fejlodésre. Elofordulhat, hogy - egy igen fárasztó folyamatban - eloször két, három vagy négy minimumfaktoron kell a gyülekezetnek dolgoznia, mielott mennyiségi gyümölcs teremne. Ezen a ponton még egyszer megmutatkozik, hogy mennyire fontos a gyülekezet minoségének alakulását hosszabb idoszakon keresztül megfigyelni. Ameddig ez a fejlodés pozitív, joggal elvárható, hogy az belátható idon belül mennyiségi növekedésben fog lecsapódni. Tehát sem az elért minoség nagysága, sem a tempó nem fontos, amivel egy minoségi növekedés meg lett célozva (bármennyire is hasznos mind a ketto). A legfontosabb összetevo az irány, amiben egy gyülekezet minoségi indexe fejlodik. Felfelé vagy lefelé mutathat! A minoségi növekedés irányában minden elorelépés - még ha nincs is látszata - a gyülekezet fejlodésének folyamatában megtett valós lépés, még akkor is, ha a gyülekezet pillanatnyi mennyiségi növekedést nem is tapasztal. Meglehetosen statikus gondolkodásnak látom, azon az egyetlen ponton kitartani, ahol a gyülekezet számszeruen fejlodik - és minden sikert ennek a számlájára írni. Fordítva is igaz: ha a nyolc minoségi jellemzo területén a fejlodés negatív irányban történik, akkor a gyülekezetnek reálisan azzal kell számolnia még ha ma még dinamikusan fejlodik is -, hogy rövidesen fellépnek az elso nehézségek. Ha nem tesz célzott ellenlépéseket - és miért is tenné, hisz még eroteljesen növekszik -, akkor minden amellett szól, hogy rövidesen stagnáló vagy csökkeno gyülekezet lesz belole. A gyülekezet minoségi indexének folyamatos megfigyelése - miután az egyáltalán lehetségessé vált, hogy minoségi index formájában mérheto és összehasonlítható legyen - jobb, eroteljesebb eszköze a gyülekezet-

122

s. réSZ: 10 akciólépés

Az ábra példagyüle-

kezetünk

további

fej/odését mutatja.

Vezetés lelkimunkások Hitélet Struktúrák Istentisztelet Kiscsoportok

Az oszlopok minden

fel - le mozgása mögött imádkozások, döntések, krízisek és sikerél-

Evangélizáció

Kapcsolatok

mények egész történetei vannak.

növekedés megfigyelésének, mint egyedül azon görbék figyelése, amik az istentisztelet látogatottságának statisztikáiból adódnak. Mivel számítógép

programunk

segítségével,

ami nemzetközi

kutatásunk

eredménye, minden gyülekezet saját maga számára a gyülekezeti profilt megállapíthatja, könnyen lehetséges a gyülekezet minoségének folyamatos figyelését fix feladattá tenni. Mindig akkor, ha a gyülekezetnek megbízható adatokra van szüksége, minden különösebb energiaráfordítás nélkül felmérheti magát és az eredményeket hasonló módon mint a fenti ábrán, grafikusan ábrázol hat ja. A további lépések megtervezése számára megbízható alapot nyújt. Nagyon remélem, hogy a jövoben ilyen analíziseket nem érdekes és idoközönként remegéssel várt intézkedésként látnak majd - mint ahogy az ma történik -, hanem a gyülekezet természetes "háttérmunkájához" fog tartozni. Mint ahogy a gyülekezet látogatói ról, vagy az adományokról magától értetodoen könyvet vezetünk, úgy kellene a gyülekezeti minoség ellenorzésében is lennie.

123

Folyamatos minoségellenorzés

5. rész: 10 akció-

lépés

"Ha a gyülekezet egészséges, valamikor reprodukálni fogja önmagát."

Ahogy egy gyülekezet megalakul

O.lépés: Az élet reprodukálása Fejtegetéseink során láttuk, hogy lsten teremtésében a növekedés nem határtalanul folyik. Egy egészséges organizmus nem a végtelenbe no, hanem új organizmusokat hoz létre, melyeknek szintén az a feladatuk, hogy ok is sokszorozódjanak. Ugyanaz a biotikus elv, ami a gyülekezeten belüli életre vonatkozik (pl. csoportok, lelkimunkások, munkaero sokszorozódására vonatkozóan), természetesen a gyülekezetre mint egészre is érvényes. Ha egészséges, valamikor reprodukálni fogja önmagát. Némely keresztények, akik a gyülekezetalapítás kívánságát saját maguknak tulajdonítják, az "új gyülekezetek reprodukálását" egészséges gyülekezetek további minoségi jegyének tartják. Biztosan lehet ezt így is nézni. Véleményem szerint azonban módszerében következetesebb, ha a reprodukálás kérdését nem a gyülekezeti-helix kilencedik szegmensének tartjuk, hanem egy másik perspektívának, amin keresztül az egész helixet megfigyelhetjük: hogyan keletkezett eredetileg az a teljes organizmus, ami a nyolc minoségi jellemzobol áll össze? És: hogyan keletkezhet ma egy ilyen organizmus? Minden gyülekezetet - kivétel ez alól minden technokrata módon létrehozott képzodmény - el kellett egyszer ültetni (Id. jobb ábrát). A gyülekezeti tanácsadó Robert Logan egy gyülekezet megalakulásának négy fázisát különbözteti meg: "reprodukciós fázis", "fogantatási fázis", "szülés elotti fázis" és "szülési fázis". Mind a négy fázisban arról van szó, hogya nyolc minoségi jellemzonek - természetesen mindig más módon - segítsünk életre kelni. Vizsgáljuk meg ezen négy fázis egyikét - méghozzá a szülés elotti fázistközelebbrol. Mialatt a reprodukciós és fogantatási fázis abból áll, hogy az új gyülekezet meg legyen tervezve (tehát mind a nyolc területen a gyakorlati megvalósítás módszerét kifejleszteni), a szülés elotti fázis feladata azt - ami a nyolc minoségi jellemzonk mögött rejtozködik, az alapító csoportban - begyakorolni: rendszerint az egész a vezetokkel indul (1. minoségi jellemzo), melyek az alapításhoz megkeresik a megfelelo lelkimunkásokat (2. minoségi jellemzo). Kezdettol fontos az együttesen átadott és szenvedélyes hitélet (3. minoségi jellemzo) gyakorlása és az alapító csoport tagjai kapcsolatának elmélyítése (8. minoségi jellemzo). Mindketto leginkább egy kiscsoporton belül lehetséges (6. minoségi jellemzo). Már ebben a fázisban minden attól függ, hogya keresztyének hitüket

124

nem saját maguk számára

tartják

meg, hanem az evangélizáció

5. rész:

"akcióléfJés

Az ábra egy gyüle-

kezet alakulásának négy fázisát mutatja (sárga négyzetek), mielott "meglévo gyü/ekezetrol" beszélhetnénk (piros négyzet). Mind a négy fázisban arról van szó, hogy a nyolc minoség; jellemzonek segítsünk életre kelni. nekik megfelelo módját alkalmazzák (7. minoségi jellemzo). A jövendo gyülekezet kezdeti struktúrája megmutatkozik (4. minoségi jellemzo). És végezetül - a szülés elotti és szülési fázis átmeneteként - megtartják az elso közös istentiszteleteket (5. minoségi jellemzo). Abban a pillanatban, amikor az elso nyilvános istentisztelet lezajlik, beszélünk egy új gyülekezet megszületésérol. Ettol a pillanattól már nem egy "gyülekezet alapítási folyamattal" állunk szemben, hanem egy újabb "létezo gyülekezettel", aminek mindent meg kell azért tennie, hogya jövoben is egészséges maradjon, megtanuljon betegségeket legyozni, minoségileg és mennyiségileg növekedjen. Az újonnan alapított és ezáltal meglévo gyülekezet számára nagy segítség, rögtön a kezdettol a lelki motiváció erosítése, a minimumfaktorának ismerete, minoségi célok kituzése, akadályok beazonosítása, a biotikus elvek alkalmazása, erosségeit alkalmazni, biotikus anyagokat felhasználni, stb. És ha ez a gyülekezet bizonyos idoszakot kiáll és minoségileg és mennyiségileg pozitívan fejlodik! Akkor nem történik más, mint hogy a teljes folyamat megismétlodik. Ez annak a struktúra-törvénye, ahogy lsten teremtésében minden élet szaporodik. Kiábrándító, hogy Jézus Krisztus gyülekezetében egészen a mai napig ezeket a törvényszeruségeket nem veszik észre.

125

Az élet egy struktúratörvénye

Utószó

"A Szentlélek

erejében gyülekezeteket fejleszteni - ez nem azt jelenti, hogy lsten törvényeit folyamatosan figyelmen kívül hagyjuk."

Az emberi tenni tudás-képzelgés

Gyülekezetépítés a Szentlélek erejében Némely keresztények ezt a könyvet, amivel foglalkoztunk, nem tartják "igazán lelkinek". Nem vitatják, ugyan, néha akár használják is, de az egész, hogy szépen fogalmazzunk, nem átadott lelkesedéssel történik. Mivel a Szentlélek munkája - számukra éppen hogy nem valami törvényszeruség, mint ahogy itt ebben a könyvben le lett írva. Remélem, hogy az eddigi fejtegetésekbol világos lett, hogy egy ilyen látás, bármennyire elterjedt is, inkább egy spirituális gondolkodásmódhoz áll közelebb, mint a Szentlélek lénye fölött való elgondolkodáshoz, mint ahogya Bibliában találkozunk vele. A Szentlélek erejében gyülekezeteket fejleszteni - ez nem azt jelenti, hogy lsten törvényeit folyamatosan figyelmen kívül hagyjuk. Sokkal inkább azt jelenti, hogy ezen elveket akkor is ha szokatlan és ha nehezünkre esik, ha hagyományaink ellen szól, ha fájdalmas - következetesen érvényesítsük. A természetes gyülekezetnövekedés az egyetlen harci kihívás minden kísérlet ellen, ahol Jézus gyülekezetét saját erobol próbálják meg építeni. Ezzel nem azokkal a keresztényekkel szeretnék vitatkozni, akik oly öntudatosan hirdetik: "mihez lenne szükségünk a Szentlélekre? Szép módszereinkkel teljesen elégedettek vagyunk!" Ilyenfokú tenni tudásképzelgéssei minden esetre még nem találkoztam. Azzal, hogy "gyülekezetépítés saját erobol", valami másra gondolok: keresztényekre, akik tudatosan a Szentlélek erejében akarnak dolgozni - mindamellett a gyakorlati síkon saját erejüket teszik lsten muködésének helyére. Amikor fontos gyülekezetépítési elveket, amiket a Bibliából tanulunk és tapasztalataink meg is erosítenek lábbal taposunk; amikor - tudományosan alátámasztott - növekedési automatizmusokat, amikkel maga lsten építi gyülekezetét, figyelmen kívül hagyunk; amikor (talán lelki tudatlanságból vagy akár lelki arroganciából eredoen) megpróbálunk viszonylag kevéssé effektív és sok energiát elnyelo módszereket alkalmazni - akkor saját erobol cselekszünk, még akkor is, ha szubjektíven oszintén egészen máshogy gondoljuk. ~- A természetes gyülekezetfejlodés el\ vei - ez a meggyozodés mint vörös fonál húzódik végig a könyvben - nem mások, mint lsten saját elvei. Egy ilyen mondat természetesen nem azt jelen-

126

Utószó

ti, hogy egy könyv mint ez is isteni "eredetet" követelne magának. Ez abszurd lenne. A fogalmak, amiket a leirt elvekben alkalmazunk, nem tökéletesek. A kutatási eljárás, aminek segítségével az elveket meghatároztuk - mint minden tudományos módszer -, tartalmaz hibákat. A segédanyagok, amiket kidolgoztunk, jobbitásra várnak. Ez azonban nem változtat semmit a tényen, hogy maguk az elvek, amiknek tökéletlen eszközeinkkel utána eredtünk és amiket tökéletlen módon megpróbáltunk továbbadni, nem mások, mint lsten saját elvei. Olvasóim bocsánatát kérem, ha sok minden igen röviden lett leírva. Ezzel a publikációval az volt a cél, hogy azt amit több mint 2.000 könyvoldalon sokkal részletesebben és mindenek elott szerteágazóbban írtam le, néhány oldalon összefoglaljam - mint a természetes gyülekezetfejlodésbe az elso és tudatosan kicsit leegyszerusített bevezetést. Talán van értelme, ha a könyv legvégén még egyszer visszatérünk arra a képre, amit rögtön abevezetésben próbálkozásaink szimbólumaként használtunk, ahol is a gyülekezet megpróbáljuk saját erobol mozgásba lendíteni (baloldal). Mit jelent - a kép szóhasználatával kifejezve - gyülekezet növekedés a Szentlélek erejében! Nem utolsó sorban azt jelenti, hogy végleg abba hagyjuk a gyülekezet húzását és tolását saját erobol. Másodszor azt jelenti, hogy azokat a csodálatos "kerekeket" kicsomagoljuk, amiknek tömkelege található a szekéren és többé nem az a figyelemre méltó véleményünk van, hogy négyszögletu kerekek használatával adjuk Istenünknek a legnagyobb felmagasztalást. Harmadszor azt is jelenti, hogy a szekéren található vitorlát kifeszítsük és Istent arra kérjük, hogy Szentlelke erosen fújjon bele. Akkor magunk is beszállhatunk a szekérbe és megtapasztaljuk, hogy lsten semmit ~ meghallgasson. Ugy hiszem azonban, hogy adnem teszelég szíves;bben, dig lesz tennivalónk mint hogy ilyen imákat

~1

" ~.

127

A vitorla

kifeszítése

A következo

lépés

Ha Önt érdekelné a természetes gyülekezetnövekedés elveinek saját gyülekezetében történo alkalmazása, akkor a lent megadott címen veheti fel velünk a kapcsolatot. Ott megtud hatja azt is, hogy a természetes gyülekezetnövekedés mely munkaanyagai - pl. egy gyülekezeti profil meghatározásának segédeszköze, mind a nyolc minoségi jellemzo gyakorlati munkakönyvei, stb. - találhatók már meg Magyarországon és melyek vannak elokészületben:

BMSZ 6440 Jánoshalma Kisszállási u. 7 la. Tel./Fax 06-77-401-782 E-mail: [email protected]

Annak pontos listája, hogy a természetes gyülekezetnövekedés ajánlata mely nyelven (pl. magyarul) található meg a következo weboldalon található meg: http://www.CundP.de/i

128

nternational

Christian Schwarz: A gyülekezet természetese fejlődése

Recommend Documents