Carl Gustav Jung: A lélektani lélektani típusok
I. Bevezetés
A szerző szerző a bevez bevezető etőbe benn azt azt írja, írja, hog hogyy típuso típusokk pszich pszicholó ológiá giáját ját kísérl kísérlii leírni leírni ebb ebben en a könyvben köny vben.. Etrovertá Etrovertált lt és introvertá introvertált lt alaptípus alaptípusokka okkall ! általános általános beállított beállítottsági sági típusok. típusok. Ezeket Ezeket tovább bontva a "unkciótípusok. Az általános beállítottsági típusoknak a tárgyhoz való sajátos viszonyuk a #egk$lönböztető jel$k. Az introvertált típus absztrahálóan absztrahálóan %elvonatkoztatás& viszonyul a tárgyhoz. Arra törekszik, hogy elvonja a tárgytól a libi'ót. Ezzel sze#ben az etrovertált tárgyhoz való viszonya pozitív. Ezért szubjektív beállítottságát #in'ig a tárgyhoz igazítja. A tárgy ne# elég értékes szá#ára, ezért "okozza annak jelentőségét. A k$lönbség k$lönbség laikus laikus sze##el is egyértel#( és "elt(nő) "elt(nő) *in'en néprétegben és #in'két ne# esetében elő"or'ul. +u'attalan ösztönalapnak köszönheti létét. ala#ilyen biológiai elő"utárnak lennie kell) -oksz -okszor or #ár pár éves éves gye gyer#e r#ekek keknél nél "elis#e "elis#erhe rhető, tő, hog hogyy #i a típuso típusoss beáll beállíto ítotts ttságu águk. k. Ebből Ebből következik, hogy ne# a létért való k$z'ele# kényszerít egy bizonyos beállítottságra. ersze ez tá#a'ható, hiszen a gyer#ek az anya be"olyására speci"ikus reakciókkal jelez %persze ez is borul, #ikor egy anya két k$lönböző gyer#ekére gon'olunk&. II. Az extrover extrovertált tált típus típus
Ahhoz, hogy tényleg jól érts$k e típust, először a tu'ati #aj' a tu'attalan pszichológiáját nézz$k #eg. a& A tu'a tu'att általá általános nos beá beállít llított ottság ságaa *in'enki a k$lvilágból beérkező in"or#ációk által tájékozó'ik, 'e #ásként reagál azokra. /a ennek az orientáló'ásnak a tárgy és az objektív a'ottság az alapja, akkor a leg"őbb 'öntések #eghozat #eghozatalako alakorr is ne# szubjektí szubjektívv, hane# hane# objektív objektív viszonyo viszonyoktól któl "$ggenek. "$ggenek. /a ez habituális habituális,, etrovertált típusról van szó. annak annak szubjektív nézetei, 'e ezek ne# annyira "ontosak #int a k$lső objektív ele#ek. Egész tu'ata ki"elé néz, #ert a szá#ára "ontos #érva'ó 'eter#ináció #in'ig kív$lről jön. 0r'e 0r'ekl klő' ő'és ésee a tárg tárgyi yi ese# ese#én énye yeke kett köve követi, ti, első elsőso sorb rban an legs legsz( z(ke kebb bb körn környe yeze zeté tébe ben. n. 1selekvésének #orális törvényei #egegyeznek a közösség #eg"elelő kör$l#ényeivel, általános erkölcsi "el"ogással. Ez ne# jelenti a "eltétlen alkal#azko'ást, hiszen az objektív a'ottság ne#
#in'en kör$l#ények között nor#atív. -zubjektív igényeivel alig vet szá#ot. Ezt ter#észetesen teste2lelke #egszenve'i utólag. Ezt ne# is veszi észre, csak inti# környezete. Abnor#ális testi t$netek jelentkezésekor kez' "elt(nni neki, hiszen ez #ár kézzel "ogható tény. 3gy a legnagyobb veszélyt a tárgyakkal sze#beni ellenállás hiánya jelenti. 4eggyakoribb neurózisa a hisztéria ennek a típusnak. b& A tu'attalan beállítottsága 0r'ekes, 'e a tu'attalan #entalitás #integy introvertált jelleget ölt. Arra "igyel, a#it a t5l etrovertált tu'ati sze#lélet el"ojt. an egy olyan 6vésztartalék7 a#it ne# vehet el a tu'atos, ez az ösztön. Ezt ne# lehet elvenni, az ösztön egy bizonyos organikus hajla# energetikus ki"ejező'ése. Ennek az el"ojtásnak végere'#énye lehet az i'egi összeroppanás. 8e# szaba' azt hinn$nk, hogy a tu'attalan #in'ig sok réteg alatt rejtőzik ennél a típusnál. c& A pszichológiai alap"unkciók sajátságai etrovertált beállítottság esetén A 9:8;:4<:=>*iből táplálkozik a gon'olkozás? @ szubjektív, tu'attalan "orrásokból és az érzékek által észlelt objektív tényekből. Az e''igiek alapján #i is tu'juk, hogy ennél a típusnál az utóbbi jelentősebb. Ez ne# jelenti az i'eák teljes kizárását, hiszen ezek alapja a hagyo#ány a nevelés is lehet. A gon'olko'ás etrovertált, ha az ítéletalkotás kív$lről szerzett. +ovábbi is#érv a következtetés iránya. /iszen lehet 5gy konkrét tárgyakat vizsgálni, hogy a vizsgálat esz#ékre vagy 6csak7 #agára a létezőre vonatkozik. ennáll a veszélye, hogy csak az etrovertált gon'olko'ást tekintse az e#ber való'i gon'olko'ásnak. Ez téves gon'olat. ontos #ege#líteni, hogy a szubjektív "olya#atot ne# tu'ja kikapcsolni az e#ber. A két gon'olko'ás ne# egy#ás ellen van, hane# kiegészítik egy#ást, tehát elk$lönítés$k vagy egyiknek #ásiknak kizárása nagy hiba volna. A= EB+C:EC+>4+ 9:8;:4<:=D +3Egyik vagy #ásik "unkció #in'ig t5ls5lyban van, sose# azonos erej(ek. *eghatározója, hogy #in'en #egnyilvánulását intellektuális következtetéseknek vesse alá %ezek alapja objektív a'ottság, tárgyi tény, általános érvény( esz#e&. Ezt ne# csak ön#agával hane# környezetével sze#ben is #érva'ónak tartja. 8e# t(ri a kivételt. Az igazság #otiválja, tehát ha elég tágas a képlet, az ilyen e#ber könnyen lehet re"or#átor, közvá'ló és lelkiis#eret2ébresztő, vagy "ontos 5jítások propagátora. Ez azonban könnyen át#egy kákán is cso#ót kereső, kritizálóvá, aki ön#agát is és #ásokat is sé#ába szeretne préselni.
Ez a típus leginkább az érzel#i hangs5lyokat nyo#ja el. 9yakran gyer#ekei az ilyen típust csak kegyetlen zsarnokként is#erik, #iközben környezete ára'ozik róla. A neurózistól egy2egy szabály józan enyhítése #enti #eg ezt a típust. Fizal#atlan szeszélyes és konzervatív. Ebbe a típusba inkább "ér"iak tartoznak. 9on'olko'ásuk pozitív, vagyis alkot. éle#ényalkotása általában szintetikus. /a szétsze' össze is rak, #ás #ó'on, #ás "el"ogással. Ezt pre'ikatív véle#ényalkotásnak nevezz$k. *in'ig 5j értékkel pótol egy lero#boltat. -zelle#isége sz$ntelen előrehala', tere#tő jelleg(. A= 0C=0 8agyon jól leírható a gon'olko'ása @ 5gy érze#, hogy azt kell #on'ano# vala#ire, hogy 6szép7 vagy 6jó7, ne# #intha szubjektív érzésből találná# a tárgyat szépnek vagy jónak, hane# #ert 5gy illik. Ez ne# hazugság, pusztán illeszke'ési aktus. -okszor ezért járnak az e#berek koncertekre, színházakba vagy éppen te#plo#okba. A har#onikus társas élet e nélk$l elképzelhetetlen. A#ennyiben az etrovertált sze#ély t5lzottan a tárgyak "elé #oz'ul el, akkor hiteltelenné válik. A= EB+C:EC+>4+ 0C=G +3A női ne#ből ker$lnek ki a legegyértel#(bb érző típusok. Cövi'en jele#ezve az ilyen nő, a hozzá illő "ér"it szereti ne# akárkit. Hlyen esetben a "ér"i #in'en értel#es követel#énynek #eg"elel %társa'al#i helyzet, vagyon, kor, #agasság&. Hlyen 6értel#es7 házasság szá#talan aka' a világban, és ne# is rosszak. Ió anyák, a#íg "érj$k s gyer#ek$k lelki alkata #eg"elel az országszerte szokásosnak. A gon'olkozás zavarhatja ezt a 6helyes7 érzést. Ez a típus igyekszik elnyo#ni a gon'olkozást. +er#észetesen gon'olkozik 'e az ne# egyéni, hane# az érzés be"olyása alatt áll. Ennek a típusnak leg"őbb neurózisa a jellegzetesen in"antilis2szeuális tu'attalan képzetvilág5 hisztéria. A CA1H:8>4H- +3-:< J--=E:94A4>-A Az előbb tárgyalt két típust, racionálisnak vagy véle#ényalkotónak nevezi Iung. *in'két típus az értel#es ítéletalkotásnak van alávetve. A= 0C=0
-&
Az etrovertált beállítottság szá#ára t5lnyo#óan a tárgy az érzékelés "eltétele. +er#észetesen a szubjektív érzékelés el"ojtott, vagy gátolt. A tapasztalást kiváltképpen az objektu# 'eter#inálja, s az egyén pszichológiája szá#ára azok a tárgyak #érva'ók, a#elyek a legerősebben hatnak az érzékekre. Ezáltal ki#on'ottan érzékletességi kötő'és "(zi az illetőt a tárgyakhoz. 1sak olyan tárgyak váltanak ki érzetet, a#elyeket #in'en e#ber konkrétnak érezne. 3gy leginkább a tu'attalan észlelés, az intuíció van leginkább el"ojtva. A= EB+C:EC+>4+ 0C=04+ H8+H+3 +3Abban k$lönbözik az érzékelő típustól, hogy ne# általánosan elis#ert valóságértékekkel "oglalkozik, hane# a lehetőségeket keresi. Ió a szi#ata az éppen alakuló 'olgokra, illetve arra a#i jövőt ígér. Cégóta "ennálló viszonyok között ne#igen találkozunk vele. *oralitása se# intellektuális se# érzel#i, hane# saját erkölcse van, persze a sze#léletéhez ragaszko'va.
<örnyezetével ne# "oglalkozik. -ok kereske'ő, vállalkozó, $gynök, politikus tartozik ehhez a csoporthoz. 8őknél gyakori ez a típus. A társa'al#i életben #utatkozik #eg inkább, könnyen kihasználják a szociális lehetőségeket és létesítenek társa'al#i összeköttetéseket. Ez a típus gaz'aságilag és a kult5ra sze#pontjából s jelentős. A#ennyiben a "igyel#e az e#berekre irányul, könnyen "el"e'ezi a lehetőségeket benn$k. /ibája lehet, hogy életet áraszt #aga kör$l, 'e ezeket #ásik élik, ne# ő. 8eurózis lehet a tu'attalan kényszer, okosko'ás, szőrszálhasogatás. A= HCCA1H:8>4H- +3-:< J--=E:94A4>-A *agatartásuk ne# értel#i 'öntéseken, hane# az észlelés abszol5t erősségén alapszik. A gyengéje az értel#es véle#ényalkotás és az ésszer( szán'ék. Egyik a #ásikat kapcsolatnélk$linek nevezi és ne# bíznak egy#ásban. III. Az introvertált típus
a& A tu'at általános beállítottsága
A 9:8;:4<:=>Az introvertált gon'olko'ás elsősorban a szubjektív tényezőkhöz igazo'ik. A konkrét tapasztalatból ne# az objektív 'olgokhoz vezet vissza, hane# a szubjektív tartalo#hoz. 8e# a k$lső tényezők alkotják ennek a gon'olko'ásnak okát és célját. Az introvertált sokszor szeretné ezt a látszatot "enntartani. ég$l #in'ig az alanyból in'ul ki, és az alanyhoz vezet vissza. Kj tények helyett inkább 5j nézeteket közvetít. Alkotó jelleg( kér'éseket és el#életeket "ogal#az #eg. 4+ 9:8;:4<:=D +3
A= H8+C:EC+>4+ 0C=G +3Az introvertált érzés pri#átusa nőkre jelle#ző. Jssze"oglalvaM 6A csön'es víz partot #os.7 4egtöbbj$k hallgatag, nehezen #egközelíthető. ér#érséklete #elankolikus. 8e# ragyognak és ne# szerepelnek. aló'i in'ítékaik ren're rejtve #ara'nak. 4H- +3-:< J--=E:94A4>-A Az értel#es ítéletalkotásnak épp5gy kellene hivatkoznia a tárgyi "aktorra, #int az alanyira. Ehhez azonban az etro2 és az introverzió egyenlő "ejlettségére lenne sz$kség. A racionális típusnak #in'ig tipikusan variált észjárása van. Az introvertált látása szerinti értel#es ítéletalkotás eltér az etrovertált "el"ogástól. -zá#ára az az értel#es következtetési lánc, a#ely az alanyi tényezőhöz vezet. Ebből ko#oly ellentétek sz$lethetnek, ha ne# veszik észre, hogy a lélektani pre#isszából a'ó'ik a k$lönbözőség. A= 0C=0-& Az érzékelést is változás éri introvertált hajla# esetén, pe'ig rá van utalva a tárgyra és az objektív ingerre. Ennek is van szubjektív tényezője, #ert az érzékelt objektu# #ellett ott áll az érzékelő szubjektu# is, a#ely alanyi 'iszpozíciójával hozzájárul a tárgyi ingerhez. +öbb "estőt #egkérve egy táj életh( repro'ukálása esetén is eltérő #(vek sz$letnek. *ár az érzékelés keletkezésekor elveszi a tárgyi jelleget. Kgy t(nik #intha az alany egészen #áshogy látná a 'olgokat, #int a többi e#ber. Az objektív inger által kiváltott szubjektív észleléssel "oglalkozik. Az introvertált érzékelés így a "izikai világnak inkább a #élységeit raga'ja #eg, #int a "el$letét. 8e# repro'ukálja, inkább bevonja azzal a#i az ősrégi és eljöven'ő szubjektív tapasztalatokból csapó'ik le. A= H8+C:EC+>4+ 0C=0
Hrracionális típus. Ahhoz igazo'ik, a#i éppen 6jön7. Az határozza #eg, hogy az objektív inger által kiváltott érzékelésében #ekkora a szubjektív részese'és intenzitása. A tárgy és az érzékelés közötti össze"$ggés ne# arányos, hane# önkényesnek látszik. 3gy kív$lről ne# látszik előre, hogy #i #ilyen benyo#ást kelt. /a arányosan ki tu'ná és akarná "ejezni, hogy #ilyen erősen érzékel vala#it, akkor nagyon "elt(nő volna ennek a csoportnak az irracionalitása. Hlyennel van 'olgunk alkotó #(vészek esetében. Ennek a típusnak egyik jellegzetessége, hogy nehezen "ejezi ki #agát. 8eurózisa ren'szerint kényszerneurózis, a#elyben a ki#er$lési t$netek #ögött a hisztérikus vonások #áso'ren'(ek. A= H8+31HD Az introvertált intuíció a belső tárgyakra irányul, ahogyan nevezhetnénk a tu'attalan ele#eit. A belső tárgyak a k$lső tárgyakhoz hasonlóan viszonyulnak a tu'athoz, noha realitásuk pszichikai. Ennél "ogva ko#oly szubjektív "aktora van, a#it ne# nyo# el az etrovertálttal ellentétben, hane# #értéka'ó nagyságként jelenik #eg. A tu'attalan képek az intuíció szá#ára a 'olgok és tárgyak #éltóságára e#elke'nek. A típus "ontosságát azzal érzékelteti, hogy Hzraelt hozza pél'aként, #inthogy ne# lettek volna pró"étáik, ha nincs ez a típus. A= H8+C:EC+>4+ H8+H+3 +3Iellegzetes típus alapjaM #isztikus ál#o'ozó, látnok, #(vész. 4eg"őbb problé#ája az észlelés és az észlelés #eg"or#álása. 9yakori, hogy a valóságtól eltávolo'ik, #ég közelebbi környezete szá#ára is rejtély. A#ennyiben #(vész, akkor a világtól teljesen elrugaszko'ott 'olgokat hir'et. /a ne# #(vész, akkor "élreis#ert zseni, bölcs "élbolon'. 8yelvét nehéz #egérteni, #ert t5l szubjektív. 0rveiből hiányzik a #eggyőző ráció. 1sak hitet vagy igét hir'etni tu'. G a kiáltó szó a pusztában. A tárgy érzékelését nyo#ja el leginkább. A neurózis"or#ája kényszeres neurózis, a#ely t$netként hipochon'rikus jelenségeket, érzékszervek t5lérzékenységét, illetve sze#élyekhez, tárgyakhoz való kényszeres kötő'ést #utat. A= HCCA1H:8>4H- +3-:< J--=E:94A4>-A Ez a két típus csakne# hozzá"érhetetlen. ő tevékenység$k be"elé irányul. <ív$lről tartózko'ást, zárkózottságot, látszólag ok nélk$li zavart tapasztalhatunk.
sze#léltetés t5lbecs$lésére. G8<1HD 0- -E90;8<1HD Ezek a típusok ne# "or'ulnak ennyire tisztán elő. ontos, hogy #in'ig van egy szekun'er jelentőség( "unkció. -egítő vagy kiegészítő "unkcióként jelenik #eg a szekun'er. Ez ne# lehet ellentétes a "ő"unkcióval. 9on'olko'ás #ellett sohase# jelenik #eg az érzés #áso'ikként. Hnkább az intuíció párosul a gon'olko'ás #ellé. *in'en típusra jelle#ző, hogy van egy tu'atos "ő"unkció, a#i #ellett egy viszonylag tu'atos segé'"unkció áll.
