AkozepkorzenetorteneteJÓ!!!

A következőket teheted a művel: Szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Ne add el! — Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra. Ne változtasd! — Ezt a művet nem módosíthatod, és nem készíthetsz belőle átdolgozást, származékos művet.

Mészáros Péter 2., átdolgozott kiadás, kézirat 2010 Budapest

2

A következőket teheted a művel: Szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Ne add el! — Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra. Ne változtasd! — Ezt a művet nem módosíthatod, és nem készíthetsz belőle átdolgozást, származékos művet.

Mészáros Péter 2., átdolgozott kiadás, kézirat 2010 Budapest

2

Tartalomjegyzék I. Általános bevezetés

6

I.1. Hogyan használd ezt a jegyzetet?

6

I.2. Közhelyirtás

7

I.3. Hová mennek zenét tanulni a japánok?

7

I.4. Periodizálási nehézségek

8

II. A gregorián ének

8

II.1. Mi a gregorián?1

8

II.2. Az elnevezés I. A legenda

9

II.3. Az elnevezés II. A négy „cantus”

9

III. A gregorián ének története III.1. Az olvasnivaló

10 10

III.1.1. A kezdetek és a vértanúk kora (I-IV. század)

10

III.1.2. Az egyházatyák kora (IV-VII. század)

10

III.1.3. Európa megkeresztelésének kora (VII-XI. század)

10

III.1.4. A gótikus katedrálisok kora (XII-XV. század)

11

III.1.5. A tridenti zsinat kora (XVI-XIX. század)

11

III.1.6. A megújulás kora (XIX-XX. század)

11

III.2. Egy példa a jegyzetelésre IV. A gregorián énekek tipologizálása

12 13

IV.1. A fő szempont

13

IV.2. A három fő típus

13

V. Gregorián műfajok 1. A zsoltárok, zsoltározás

14

V.1. Egy-két infó felsorolásszerűen a zsoltárokról

14

V.2. A zsoltárok formája és felépítése

14

V.3. A zsoltározás

15

VI. Gregorián műfajok 2. Az antifonális éneklésmód és az antifóna

16

VI.1. Az antifonális éneklésmód

16

VI.2. Az antifóna

16

VII. Gregorián műfajok 3. A himnusz

17

VIII. Arezzói Guido

18

VIII.1. Guido Aretinus, Inventor musicæ

18

VIII.2. A vonalrendszer tökéletesítése

18

VIII.3. A relatív szolmizáció rendszerének megalkotása

19

VIII.4. A Guidó-féle kéz

19 3

IX. A nyolc módusz. A hangnemek középkori rendszere

20

IX.1. Hangsor és hangnem

20

IX.2. A nyolc módusz rendszere

21

IX.3. Módusz ≠ tónus

21

X. A tervezett többszólamúság kialakulása

22

X.1. Bevezetés

22

X.2. Fő kérdések

22

X.3. A többszólamúság alkalmazása a műzenében

23

X.4. Az orgánum

23

XI. A középkori világi zene 1. A trubadúrköltészet és kisugárzása

24

XI.1. A világi zene

24

XI.2. A vándorzenészek

24

XI.3. A trubadúrköltészet

25

XI.4. A trubadúrköltészet kisugárzása Európában

25

XII. A középkori világi zene 2. A Minnesang

26

XII.1. A Minnesang és a Minnesänger

26

XII.2. A „hohe Minne”

26

XII.3. A „niedere Minne”

26

XIII. A középkori zeneelmélet

27

XIII.1. Bevezetés. Mi egyáltalán a zeneelmélet?

27

XIII.2. Egy kis kitérő a hetes számról

28

XIII.3. A zene mint tudomány. Septem artes liberales

29

XIII.4. A zene középkori értelmezése

32

XIII.4.1. A szférák zenéje XIII.5. Összegzés XIV. Ars antiqua (12. sz – 1320)

32 33 34

XIV.1. Az ars antiqua előzményei

34

XIV.2. A modális hangjegyírás

34

XIV.3. Újfajta többszólamú szerkesztés: a melizmatikus orgánum

35

XIV.3.1. A Magnus Liber Organi. Leoninus és Perotinus

36

XIV.4. Új műfajok

36

XIV.5. Menzurálnotáció

36

XV. Ars nova (1320-14. sz. vége)

37

XV.1. Az első vívmány. Az új ritmusírás

38

XV.2. A második vívmány. Izoritmikus motetta

39

XV.3. A harmadik vívmány. A misekompozíciók

40 4

XVI. A notáció története a kezdetektől a 17. századig

40

XVII. A középkori ember és világképe

42

XVII.1. Bevezető kérdések

42

XVII.2. Tükör-hasonlat és két könyv élmélet

42

XVII.3. Az ember helye a teremtett világban

43

XVII.4. Dies irae. A halál helye a középkor világképében

43

XVIII. A középkor építészete

45

XVIII.1. Megint mi köze már ennek az egésznek a zenéhez?

45

XVIII.2. Romanika

45

XVIII.3. Gótika

45

5

A középkor és zenéje I. Általános bevezetés Mindenekelőtt egy előzetes megjegyzés a második évhez: „A A jegyzet felépítése a játszóház vége”. Ezalatt azt kell érteni, hogy komoly dolgok következnek, komolyan előadva, komolyan számon kérve. Érdemes tehát rögtön az év elején erre berendezkedni. A rendszer (előadások, feladatok, számonkérések bejelentése, dolgozattípusok rendszere, összefoglalva lásd itt) marad a régi, de az anyag kicsit kevésbé mese-mese-mátka, hisz a zenetörténetnek olyan szakaszai jönnek, melyek már egyrészt jól dokumentáltak, másrészt igencsak fontos mérföldkövei az európai műzenének. Három fontos zenetörténeti korszakot ölel át a második

tavaly megismert formát követi: a főszöveg a legfontosabb információkkal a bal oldalon található, a lényeget félkövér szedés, bekezdések is kiemelik. Ebben a jobb oldali hasábban képek, plusz információk, megjegyzések gazdagítják a lényeget, és azt, aki elolvassa ezeket. A tanulást segítő, a szöveg funkcióit jelző kis piktogramok is itt helyezkednek el. Íme rövid és nem teljes áttekintésük:

közös évünk: a középkort, a reneszánszt és a barokkot. Számokban és

= lényeges

kifejezve ez nem kevesebb, mint 1150 év története. Ezt átfogni már és fontos önmagában is szép teljesítmény, pláne a legfontosabbakat valami plusz duma, megtanulni. Ehhez született segítségképpen ez a jegyzet is.

I.1. Hogyan használd ezt a jegyzetet?1 (1=ismétlés tavalyról) A jegyzet azért született, hogy segítse az órai anyagok megértését, hiányzás esetén a pótlást, valamint a dolgozatokra és témazárókra való készülést. Mit nem kell a jegyzettel csinálni? Három NEM: û

û

NEM kell szó szerint mindent megtanulni,

û

viszont NEM ELÉG egyszer-kétszer az egészet elolvasni a dolgozat előtti estén.

Mit kell akkor a jegyzettel csinálni? Három lépés:

rövid zeneszerzőportré érdemes meghallgatni (klikk rá, és a link remélhetőleg a zenei fájlhoz vezet) olvasnivaló,

1. Ha egy anyagrész nem tiszta, hiányzik – az adott általában más szerzőktől, fejezetet alaposan elolvasni , megérteni.

ü

egyéb kiegészítő információ, mely segíti az anyag megértését és megjegyzését

NEM kell megijedni és hőzöngeni, hogy milyen hosszú a

jegyzet, mert

ü

ami azért hasznos, mégha nem is kérdezi a tanár szóról szóra (sokszor ez a legizgibb/legviccesebb)

esetenként elsődleges források

2. A megértés után a lényeget kikeresni belőle – ebben segít az összefoglaló.

ü

3. Csakis a lényeget kijegyzetelni és megtanulni.

6

I.2. Közhelyirtás És akkor most következzenek a közhelyek, mármint a középkorról! Miként ország-városoztunk első órán a középkor kapcsán, sokaknak a következő fogalmak ugrottak be: „vár, háború, boszorkány, király, éhínség, céhek, földesúr, kódex és társai”. Amikor arra kellett válaszolni, hogy milyen a középkor, jó páran írták azt, hogy „sötét”, sőt a döntő többségnek ez ugrott be a középkorról. És hát íme, ez maga a közhely: „Sötét középkor”. De vajon tényleg így van ez? NEM!!! Nagyon nem! Rengeteg

egy rövid, ám kicsit felületes összeállítás, mely szintén cáfolja a „sötét középkor” tézisét 0

érték és vívmány született a tudományok, a technika és a művészetek területén. Ráadásul a középkor menti át az antik értékeket, és készíti elő az újkort. A „sötét” jelzőt a követő korszak (reneszánsz) aggatta rá a középkorra – nem kicsit pökhendi módon azt gondolták, hogy ők az „aranykor” idejét élik, míg előttük tudás, kultúra nélküli sötét korszak uralkodott Európában 0. Egy biztos: a középkor megértéséhez egy kicsit más 1. kép - Nagy Károly

gondolkodásmód kell, mint a későbbi korokéhoz. Ezzel gyakran fogunk szembesülni a zenetörténet kapcsán is. És talán ez adja a középkori zene történetének az izgalmát: egy teljesen másik világot fedez fel az ember, ha jobban megismeri e korszak zenéjét.1

I.3. Hová mennek zenét tanulni a japánok? A számunkra legjobb cáfolata e közhelynek a zenetörténet középkori szakasza. Ez az időszak tette ugyanis az európai zenét egyedülivé és uralkodóvá teszi az európai zenét, egészen

Ezekre a másfajta gondolatmenetekre „világít rá” mindig a bal oldalon található ikon. Sokszor nem maga a tudás anyag a hasznos, hanem az a gondolati út, amelyet az ember a megértésig be kell, hogy járjon. „Cogito ergo sum” – mégha későbbi is az idézet. Kitől is való? 1

2

Sőt, az is előfordul, hogy

napjainkig. Mert bizony nem Kínába vagy Afrikába mennek zenét egy-egy nemzet a saját történelmének egy

tanulni a japánok, hanem Európába (vagy Amerikába, amely fontosabb eseményéhez igazítja a középkor végét: földrész komolyzenei értelemben európai). Mind a mai napig. a magyar történetírás De melyek voltak azok a fontos lépések, amelyeket megtett például a mohácsi csatához a KK (=középkor) zenéje? Íme a néhány kulcsmomentum: ü

egyszólamúság

tervezett többszólamúság

ü

maximum betűkotta írás

vonalrendszer, hangjegyírás

ü

szabad, ritmusnélküliség

ütemmutatók és ritmusírás

ü

kialakulnak a harmónia fogalma és szabályai

ü

megszilárdul a zeneszerzés mint szakma

(1526) köti az újkor kezdetét. Ettől még a reneszánsz korábban megkezdődik a magyar területeken is, hiszen Mátyás király a legnagyobb reneszánsz uralkodónk, aki ugye 1490-ben hal meg. Ez is mutatja, hogy nem egyik napról a másikra lép be egy új korszak bármely

7

I.4. Periodizálási nehézségek Mettől-meddig tartott a középkor? A kérdés egyszerű, a válasz már

társadalom életébe. Sokkal inkább a fokozatok a jellemzők, és néha egy-egy felgyorsított esemény, mint pl. egy jó kis forradalom.

nem ennyire. Ugyanis a történészek különböző eseményeket jelölnek meg, melyek a középkor határköveiként szolgálnak2. Lássuk a leginkább elfogadott kezdőpontokat: Ü

313: kereszténység engedélyezése a Római Birodalomban,

nem üldözik tovább a hívőket Ü

476: Róma bukása

Ü

800: Nagy Károly császárrá koronázása

A végpontok általában a következők: Û

1450 : könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg)

Û

1492 : Amerika felfedezése

Û

1517 : a német reformáció megindulása

A zenetörténetben is nehéz és szempontfüggő - a könnyebbség kedvéért: tartson a Trefortban a zenetörténeti középkor 600-tól 1400-ig

Magyarázatok: ü

600: a kereszténység és vele az európai zene bölcsőjének

tekinthető gregorián elterjedése (≠ kialakulása, mert az

2. kép - Guillaume Dufay

Igazából az 1400-is kicsit kamu, ugyanis csak azt tudjuk, hogy 1400 környékén született Dufay Cambrai-ban: Élete tipikus zenész-sors: énekesfiú a helyi katedrálisban, egyházi ember lesz, egy ideig Rómában énekel, később világi uralkodó szolgálatában is áll, végül visszatér szülővárosába, és ott az énekes-komponista tanulók oktatója lesz. Itt hal meg 1474-ben. 3

jóval korábban történt) ü

1400 : a reneszánsz kezdete, az egyik fontosabb reneszánsz

szerző születése3 (Guillaume Dufay [gíjom düfáj/düféj])

II. A gregorián ének II.1. Mi a gregorián?1 Most jöjjön rögtön a definíció, mely egzaktul bemutatja a középkori egyházzene legfontosabb műfaját: a római egyház latin nyelvű, egyszólamú, liturgikus éneke ü

római=nyugati kereszténységé 2

ü

latin, nem anyanyelvű3

ü

egyszólamú, nem többszólamú

ü

liturgikus=istentiszteleten használt

ü

énekes, nem hangszeres

A cím nem saját szülemény: a gregoriánról született, az egyik leginkább elterjedt, nagyközönségnek szóló könyv címe ez. A pontos hivatkozás: Rajeczky 1

Benjamin: Mi a gregorián? 1981., Zeneműkiadó Budapest

Keleti kereszténység pl. az ortodox (görög-keleti) vallás; itt most nem számítanak a reformált egyházak, mert a gregorián kialakulásának és virágzásának időszakában még nem léteztek. 2

8

A latin a római vallás szent nyelve  – ezen nincs mit csodálkozni, bár valóban nem jó, ha a misén ülő nem érti, miről van szó (ezért is vezették be a huszadik század második felében az anyanyelvű misézést). Azonban egy vallásnak sokszor van szent nyelve: a Korán fordításokat például nem veszik igazi, hiteles isteni közlésnek, hanem csak az eredeti nyelven írt Korán egyfajta értelmezésének. Ugyanilyen szent nyelv a latin. Valamint a középkorban sokszor a latin töltötte be a közvetítő nyelv szerepét: tudósok, királyok, egyháziak különböző nemzetből ezen a nyelven értették meg magukat. Később ez a nyelv a francia lett, ma pedig az angol. (Ezeket a közvetítő nyelveket hívják „lingua francának”, mely elnevezésnek köze van a franciákhoz.) 3

II.2. Az elnevezés I. A legenda „Elnevezése Nagy Szent Gergely pápa (590-604) liturgiai és énekrendező tevékenységére utal, melynek alapja Johannes Diaconus Gergely-életrajza 860 körül, mely szerint ő az antifonále [=antifónák és más szertartásénekek gyűjteménye] szerzője, a Schola Cantorum megalapítója, a fő énekmester, aki még öreg létére is, a nyugágyán fekve, korbáccsal felügyel az énekes gyermekek munkájára. És megjelennek a kódexekben azok a képek, amelyeken Gergelynek a természetfeletti ihlet galamb képében sugallja a dallamokat. A XIX. század végén elindult vizsgálatok eredményeképpen abban állapodott meg a kutatás, hogy a gregoriánnak nevezett dallamkincs részben Gergely előtt, legnagyobbrészt azonban az ő működése után keletkezett.”

Foglald össze a lényeget 2-3 mondatban!

II.3. Az elnevezés II. A négy „cantus” A gregorián ének elnevezésére több variáció van, mindegyik kicsit más jellemzőjét hangsúlyozza. Az összes megnevezés azzal a latin szóval kezdődik, hogy „cantus”, mely nem jelent mást, mint „ének” 4 ð

Lásd: „Volare, ooh, cantare, oooh!!!” 4

cantus gregorianus = Nagy Szent Gergely pápa rendező munkájára utal

ð

sima, nyugodt előadásmód

ð

kórus énekli

ð

+

a

lásd az angol megfelelőt: „plain chant”, a plain szó annyit jelent, mint „alföld”, „síkság”, „egyszerű” 5

cantus planus5

cantus choralis

többszólamúságban

a

gregorián

dallamok

Ezt úgy kell elképzelni, szolgálják azt a szilárd alapot, amely köré építik a hogy a gregorián dallamot éneklik, és kezdetben 6 köréje rögtönzik a többi többi szólamot cantus firmus szólamot, később a A képek látható jobb oldalt zeneszerzők leírják a Nagy Szent Gergely, ott csücsül gregorián dallamot, és a a galamb a jobb vállán, és fölé, az alá szerkesztik az turbékolja a fülébe a gregorián új szólamokat. dallamokat. Bal oldalt pedig Szent Cecíliát ábrázolták, aki nem véletlenül került Gergely mellé, mivel ő az egyházi zene Füst Milán: Cantus védőszentje. Kezében kis Firmus – klikk ide hordozható orgona. Cecília római kori vértanú volt (250 körül végezték ki), és egy fordítási hiba miatt - mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonáján - vált az egyházzene védőszentjévé. 6

9

III. A gregorián ének története III.1. Az olvasnivaló

+

Olvasd el a szöveget, és csak a lényeget próbáld meg kiemelni és kijegyzetelni!

III.1.1. A KEZDETEK ÉS A VÉRTANÚK KORA (I-IV. SZÁZAD) Az ősegyházban a liturgikus ének kialakulása a zsidó istentiszteleti hagyományokra (templomi és zsinagógai istentisztelet), valamint a mediterrán régió zenei hagyományaira vezethető vissza. Ebben a korban még nincs kottaírás, az énekes legfeljebb a szentírási szöveget tartotta a kezében. Az éneklés alapvetően a rögtönzésre alapult. III.1.2. AZ EGYHÁZATYÁK KORA (IV-VII. SZÁZAD) Az apostoli korban felhalmozott hitbéli ismeretek és a liturgiai kincsestár megőrzését, fejlesztését kiváló egyházatyák, püspökök, pátriárkák, azaz egyháztanítók végezték el (ilyenek például nyugaton: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Nagy Szent Leó pápa, keleten: Aranyszájú Szent János). A liturgikus ének fejlődésére két intézmény volt nagy hatással. Az egyik a szerzetesség intézménye, mely a IV. századtól kezdve terjed el előbb keleten, majd nyugaton. A másik fontos intézmény a zenei utánpótlás nevelésére szakosodott előbb a nagy bazilikákban, majd más templomokban is: az énekmesterek vezetése alatt létrejövő scholák [szkólák, lásd „iskola”] nemcsak a tanítás bázisai voltak, hanem az ének megőrzésének, gyarapításának műhelyei is. Az egyik legfontosabb ilyen iskola a római Schola Cantorum volt. Ebben az időszakban rögzült, hogy az istentisztelet mely pontjain milyen típusú énekek vannak, valamint kialakult, hogy melyik ünnepen milyen szöveget énekelnek. Ebben az időben úgy keleten, mint nyugaton helyi központok voltak az irányadók mind liturgiai, mind zenei szempontból. Keleten például Antiochia, Alexandria, Bizánc és Jeruzsálem a fejlődő liturgia központja. Nyugaton is többféle szokásrend alakult ki. A legfontosabb központok: Itália (milánói  vagy ambrózián liturgia Szent Ambrus püspök nevéből , órómai liturgia és a dél-olasz liturgia), Hispánia (= Spanyolország, mozarab liturgia), Gallia (= Franciaország, gallikán liturgia). III.1.3. EURÓPA MEGKERESZTELÉSÉNEK KORA (VII-XI. SZÁZAD) A Karoling császárok - Pipin, majd Nagy Károly és utódai - úgy akarták Európát egységes birodalomban összefogni, hogy annak szertartásai és a liturgikus éneke is egységes legyen: Róma szokásait kövesse. Ezért írták le, szerkesztették könyvvé a frank birodalom papjai a római liturgikus szokásokat, majd a római éneket is, hogy ezáltal könnyebb legyen annak megtanítása Európa egész területén. E célból született meg a hangjegyírás is a Karolingbirodalomban. A Nagy Károly-féle egységesítés következtében viszont megszűnt a gallikán liturgia. A mozarab (Hispánia araboktól megszállt része) liturgikus énekek megmentését a felszabadítás után ugyanez az egységesítés tette lehetetlenné. Egyedül Milánó (ambrózián liturgia) tudta a mai napig megőrizni önállóságát.

10

III.1.4. A GÓTIKUS KATEDRÁLISOK KORA (XII-XV. SZÁZAD) A gregorián ebben az időszakban már együtt él az egyre komplikáltabb polifon (többszólamú) zenével. A repertoár bővül: a gyakran ismétlődő szövegekhez új dallamok készültek „modern” stílusban. Ez az időszak rögtön egy századokra kiható újítással indul: Arezzói Guido bevezeti a vonalrendszeres kottaírást és a kulcsokat . Az új kottaírást felhasználják arra, hogy minden püspökség, szerzetesrend vagy kolostor írásban rögzítse saját gyakorlatát. A középkor vége felé a többszólamúság hatással van a gregorián előadásmódjára is. Sokfelé lelassul a tempó, a díszítések, különleges énekes technikák eltűnnek, a hangok egyenletesebbekké válnak. III.1.5. A TRIDENTI ZSINAT KORA (XVI-XIX. SZÁZAD) A római egyháznak a XVI. században két nagy problémával kellett megküzdenie. Az egyik a reneszánsz korban fellépő, az egyházat belülről is kikezdő elvilágiasodás, a másik pedig az egyházat megosztó vallásszakadás, a reformáció. Az egyház dolgainak rendbe hozására hívták össze a tridenti (más néven: trentói) zsinatot (1545-1563). A liturgiát megtisztították mindattól, ami a késő középkorban az ősi magra rárakódott. Ezzel néhány évtized alatt megszűntek a helyi liturgiák , és a helyi gregorián hagyományok is. Közben azonban a gregorián maga is elvesztette addigi kiemelt helyét: egyrészt a többszólamúság, másrészt az anyanyelvű éneklés nyomta el. Hivatalosan érvényben maradt az istentiszteleti alkalmak megtisztított, régi törzsanyaga, mégpedig a római változat szerint. Viszont elhagyták a legtöbb olyan anyagot, mely 1100 után keletkezett. A tridenti zsinat után a gregorián dallamok terén durva modernizálást kényszerítettek ki. A gregorián prozódiáját (= a dallamnak a szöveg ritmusához és hangsúlyához történő igazítása) ki akarták javítani, a dallamokat pedig lerövidíteni. Egy bizottság végezte el a munkát, a dallamokat erősen átírták, a díszesebb, nehezebb részeket nagyrészt kihagyták . Ezt a változatot nyomtatták ki sok ezer példányban, terjesztették el a világban. Egészen 1900-ig ezt a „romlott” gregoriánt használták. III.1.6. A MEGÚJULÁS KORA (XIX-XX. SZÁZAD) A XIX. században egyre többen érezték, hogy a liturgia forrásaihoz való visszatérésre van szükség, és ebbe a zene is beletartozik. Ennek a mozgalomnak az élére a francia Solesmes [ejtsd: szolem] kolostora állt. Lemásolták a legrégibb középkori kódexeket, összegyűjtötték a dallamok változatait, később lefényképezték a legfontosabb kódexeket, és azokat igyekeztek nyomtatásban közreadni. E munkák célja gyakorlati volt: meg akarták állapítani a gregorián dallamok autentikus alakját, s azt bevezetni az egyházi gyakorlatba. Tevékenységüket nagy ellenállás fogadta, s csak akkor tudták ügyüket győzelemre vinni, amikor X. Pius pápa melléjük állt. Ő az egyik pápai dekrétumában (≈állásfoglalás) kijelentette, hogy a római egyház zenéjének alapja a gregorián, melyet minden templomban, kolostorban, papi szemináriumban ápolni, gyakorolni és tanítani kell. X. Pius, elfogadva a solesmes-i szerzetesek érveit, elhatározta az új énekeskönyvek kiadását. Az új római könyvek, most már a helyreállított dallamokkal, a 20. század elejétől kezdve folyamatosan jelennek meg. A gregorián egyházi használata tekintetében fordulatot hozott a II. vatikáni zsinat (1963-1966). Bár a zsinat határozata deklarálta a gregorián elsőségét, az anyanyelv engedélyezése az istentiszteleteken a gregorián visszaszorulásához vezetett. Egyesek megpróbálkoztak a gregorián lefordításával, mások scholák alapításával próbálták meg legalább egy-egy misén fenntartani, vagy gregorián napokon, tanfolyamokon népszerűsíteni, mindhiába. A szöveg a Harmat Artúr Központi Kántorképző hivatalos Gregorián I. jegyzetének szerkesztett változata.

11

III.2. Egy példa a jegyzetelésre Megjegyzés: a jegyzet a hosszabb szövegből készült, éppen ezért sokszor csak a teljes szöveg elolvasása után egyértelmű (tehát nem lehet megspórolni a fenti szöveg olvasását, ha nem voltál az órán…).

A gregorián ének története n

kezdetek (I-III. sz.) ¨

források,

keletkezés:

egyidős

a

kereszténységgel,

2

forrás:

zsidó

szertartászene + mediterrán hagyományok ¨

n

kezdetben nem volt lejegyzés, csak a szöveg volt adott, improvizált

egyházatyák ideje (IV-VII. sz.) ¨

két fontos intézmény, amely a gregorián kialakulásában szerepet játszott: §

szerzetesség

§

énekes iskolák: utánpótlás nevelése, az egyik legfontosabb a római

Schola Cantorum : kórusvezetők és énekesek képzése, innen mentek

messzire terjeszteni a római gregoriánt; Nagy Szent Gergelynek fontos szerepe volt ebben

n

¨

a liturgia énekrendje kialakul

¨

+ helyi dialektusok: (ambrózián, órómai, mozarab, gallikán)

Európa megkeresztelkedése (VII-XI.) ¨

Nagy Károly (800): egységes birodalom

egységes vallás

egységes zene

¨

a római dialektus elsőbbsége, a lejegyzés, terjesztés, dialektusok háttérbe szorítása, elhalása

n

gótikus katedrálisok kora (XII-XV.) ¨

vonalrendszer és kulcsok + többszólamúság = kevesebb impró, merevebb zenei forma, egyenletesebb tempó, Arezzói Guido szerepe

n

tridenti zsinat után (XVI-XIX.): reneszánsz: elvilágiasodás + reformáció

zsinat:

megszűnnek a helyi liturgiák, és a gregoriánt is leegyszerűsítik, durván átírják n

liturgikus megújulás (XIX-XX.): Solesmes kolostora – visszatérés a forrásokhoz,

autentikus forma megkeresése és közreadása újra, II. vatikáni zsinat után – anyanyelv bevezetése a liturgián: a gregorián visszaszorul

12

IV. A gregorián énekek tipologizálása 1 = típusok megállapítása, típusokba rendezés 1

IV.1. A fő szempont Feladat: ikszeld be az egy nagy különbséget a két kottarészlet

mely egy húsvéti ének (a szekvencia) részlete, a szöveg magyarul:

között!!!

2

Az első részlet 2

„Húsvét tiszta áldozatját a hívek áldva áldják. Bárány megváltja nyáját, és az ártatlan Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját. A halál és az élet csodálatos ütközettel összecsaptak, az élet halott vezetője élve uralkodik.” 

egy allelúja-dallam, mely szó annyit jelent: „dicsérjétek az Urat.” 3

A második:3

Igen, az első példában egy szótagra egy hang jutott, míg a másodikban több, sőt sok (lásd a második allelúja szó

3. kép - Egy későbbi, többszólamú allelúja, itt még több hang esik egy szótagra...

zárószótagát). Amire ki kellene lyukadni, az az egy szótagra énekelt hangok számának különbsége. Kicsit érthetőbben fogalmazva a tipologizálás fő szempontja: a szótagszám és a hangok számának viszonya.

IV.2. A három fő típus ð

szillabikus: egy szótag - egy hang 4

ð

melizmatikus: egy szótag- sok hang5

ð

neumatikus: egy szótag – egy vagy néhány hang 6

lásd az angol „syllable” szót, amely annyit jelent, mint „szótag” 4

a melizma szó azt a hosszú díszítést jelenti, amikor egy szótagra sok hang jut –  szigorúan egy „l” betűvel J 5

13

Íme egy neumatikus dallam kottája: van benne hajlítás, de maximum 3-4 hang erejéig, van benne szillabikus rész is. Ez tehát átmenet a két típus közt.

a neuma szó maga intést jelent, arra utal, hogy kezdetben, amikor nem volt kottaírás, a hangcsoportokat kézmozdulatokkal jelölték, intéssel, a korai kottaírás alapegységei is a neumák, azaz hangcsoportok: 6

4. kép - neuma és kottaírás egymás alatt

V. Gregorián műfajok 1. A zsoltárok, zsoltározás V.1. Egy-két infó felsorolásszerűen a zsoltárokról ð

a zsoltárok ószövetségi 0 énekelt imák

ð

tehát a Bibliában találhatók meg, furcsa mód a Zsoltárok könyvében

ð

a zsoltár latinul psalmus1

ð

150 zsoltár van a Bibliában2

ð

a hagyomány szerint sokat Dávid király3 írt

ð

megszólal a misén is és a szerzetesek imáiban 4 is

V.2. A zsoltárok formája és felépítése ð

0 Később

is írnak zsoltárokat, de a „prototípust” az ószövetségi zsoltárok jelentik. A psalmus elnevezés görög szóból ered, mely egy pengetős hangszert jelölt. Már azért is érdemes megtanulni a psalmus szót, mert angolul is hasonló (psalm), valamint van Kodálynak egy híres műve, a Psalmus hungaricus , mely cím nem jelent mást, mint „Magyar zsoltár”. 1

a zsoltárok verses formában íródtak, egységei a zsoltársorok

A számozással problémák adódhatnak, ugyanis modern kiadások *-gal jelölik a különböző fordítások ð nem szokásos rímeket, hanem gondolatrímeket használ a máshogy számozzák a zsoltárokat, egy hosszabbat zsoltárok nyelve - a zsoltárfélsorok tartalma között van esetleg kettébontanak, és akkor máris nem stimmel a valamifajta logikai kapcsolat, nem pedig a hangzása közt. szám, máshol meg összevonnak két szöveget, így a végén kijön a 150, ezért érdemes megnézni a ð

egy zsoltársor két zsoltárfélsorból áll, melyek határát a

2

14

ð

szomszédos zsoltárokat is, ha nem tudjuk, melyik számozás szerint keressünk egyet.

A négyfajta gondolatrím µ

ismétlés (≠ szóismétlés!!! csak tartalmi)

Dicsérjétek az Urat minden nemzetek *

Ez ugyanaz a bibliai alak, akiről a Dávid-csillagot is elnevezték, és aki Góliátot legyőzi, a legismertebb Dávid-ábrázolás Michelangelóé: 3

áldjátok őt minden népek µ

ellentétes (lásd az ellentétes kötőszót)

Gödröt ásott és kimélyítette * de ő esett a maga ásta verembe µ

kiegészítő – a 2. félsor új tartalmat hoz

Ujjongok és benned van örömem * és magasztalom neved, ó Fölséges µ

kulcsszó – a 2. félsor az első kulcsszavával kezdődik:

Király az Úr, fönségbe öltözött * Fönségbe öltözött az Úr, hatalommal övezte föl magát

V.3. A zsoltározás A zsoltárokat dallammodellekre énekelték. Olyan ez majdnem, mint az indiaiaknál a rága, illetve az arab zenében a makám. Ez azért praktikus így, mert nem kellett mind a 150 zsoltárhoz külön dallamot

kieszelni,

hanem

meg

lehetett

oldani

néhány

típusdallammal, azt kész lett a háef. Egy dallammodellre tehát sokféle szöveget lehetett ráhúzni. Ezeket a modelleket hívják zsoltártónus oknak. (=zsoltározásra alkalmas dallammodell) A zsoltárok végéhez a 6. századtól kezdve még hozzátoldanak egy rövid részletet, mely nem zsoltárszöveg, és mindig ugyanúgy hangzik: „Gloria Patri et Filio, et Spiritui Sancto …” = „Dicsőség az Atyának és Fiúnak, és Szentléleknek…”5 Mely szövegen jól látszik, hogy nagyon nem ószövetségi, mivel a szentháromságot dicsőíti. Ezt a rövid szöveget hívják idegen szóval kis doxológiának, ami annyit jelent, mint kis dicsőítés. Azért tették oda, mert a korai századokban egy

eretnek csapat6 elkezdte tagadni Jézus isteni mivoltát, erre jól elismételtették minden zsoltár végén az „igazi” keresztényekkel a kis doxológiát, hogy eszébe ne jusson senkinek az eretnekeknek hinni.

szóval a zsolozsma, latinul officium. 5 A kis doxológia teljes szövege így hangzik: „Gloria Patri, et Filio, et Spiritui Sancto: Sicut erat in principio, et nunc, et semper, et in saecula saeculorum. Amen” magyarul: „Dicsőség az Atyának és Fiúnak és a Szentléleknek; miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen” És ezt elmondták minden zsoltár és sok más ima végén. Idézet egy filmből: „És akkor ezt most írd le százszor!” Annyit segítek, hogy latinul… 4 Idegen

6 Ezeket

az eretnekeket nevezték ariánusoknak, méghozzá az alapítóról, Ariusról. Azt vallották, hogy Jézus nem igazi Isten, hanem csak az Atya legtökéletesebb teremtménye, akit aztán az maga mellé emel, és istenné tesz. Ezzel jól felforgattak mindent, ráadásul elég agresszíven terjesztették tanaikat. Végül a niceai zsinaton (325) mondják ki a püspökök, hogy Jézus egylényegű Isten az Atyával. Hááát, kicsit bonyolult, az lehet, de ennek a vitának köszönheti a kereszténység a mai napig közösen használt hitvallását, az apostoli hitvallást.

15

A zsoltárokat felelgetve7 adják elő, azaz a szöveget soronként a csapat egyik, majd másik fele énekli. Ezt a célt

felelgetve = antifonális módon, lásd következő fejezet 7

szolgálják a templomokban a szentélyben álló stallumok: a szerzetesek vagy más egyháziak egyik fele az egyik oldalon, a másik a másik oldalon ül le, és felváltva énekelnek egy-egy zsoltársort.

Stallum egy katedrálisban

VI. Gregorián műfajok 2. Az antifonális éneklésmód és az antifóna Egy kis ismétlés hetedikből. A zsidó istentiszteleti zene párbeszédes formái: ¨ egy részlet ismételve, míg a többit szólisták éneklik ¨ egy dallam két részben –  a két csapat közt ¨ egész dallam teljes ismétlése ¨ refrénszerű, visszatérő rész 1

VI.1. Az antifonális éneklésmód Mi is volt a zsoltározás lényege? Egyrészt a zsoltárokat zsoltártónusokra, azaz különböző dallammodellekre énekelték, másrészt felelgetve adták elő. A felelgetésnek már volt hagyománya: a zsidó liturgikus zenében 1 és más keleti zenei forrásokban is előszeretettel alkalmazzák.

A többkórusosság esetében különálló zenei egységekre zsoltározásra is jellemző felelgetős éneklésmód, amit antifonális kell gondolnunk: egyik csapat - másik csapat, esetleg egy éneklésmódnak neveznek. Ez annyira gyakori és jellegzetes volt, harmadik. Jól elkülöníthető módon oszlik meg a zenei hogy később is nagy hatással volt a zeneszerzésre. A két- és anyag a kórusok közt. Átadják a szót, és aztán többkórusos zenei formák alapja lett 2. közösen is énekelnek.

Ezekből

a

párbeszédes

formákból

alakul

ki

a

2

VI.2. Az antifóna Az 5. sz. környékén kiemelnek egy részletet a zsoltárból (dallamot-szöveget együtt), és ezt saját dallammá fejlesztve

NAGYON FONTOS!!! ANTIFÓNA ≠ ANTIFONÁLIS ÉNEKLÉSMÓD

elhelyezik a zsoltár előtt és mögött, amit mindenki énekel. Ezt nevezik antifónának. Pontosan úgy néz ki ezáltal a szerkezet, mint egy hamburger: antifóna + zsoltár + újra antifóna. Ha hosszabb a zsoltár, akkor többször is megszakítják antifónával, á la Big Mac: antifóna + zsoltár első részlet + antifóna + zsoltár második részlet + antifóna + … + végén antifóna.3 Az antifóna később elszakad a zsoltártól, és önálló műfajjá válik. A mai napig használatos a mise különböző énekei közt, de azon kívül is. Legismertebbek az egyházi időszak saját időszakaihoz kapcsolódó Mária-antifónák. Az egyik legősibb

Ebből a szerkezetből is jól látszik, hogy van köze az antifónának az antifonális énekhez, de nem egyenlő azzal. 3

16

ilyen szöveg így hangzik:

4

az eredeti görög szöveg: π

ν

κ α τ α φ

ς





ύ

κ

ρ

 ό ν η

Sub tuum præsidium confugimus, Sancta Dei Genetrix. Nostras deprecationes ne despicias in necessitatibus nostris, sed a periculis cunctis libera nos semper, Virgo gloriosa et benedicta.

ν

α ρ ί

λ λ

λ

ν

ω

σ

ε ύ γ ο  ε ν ,

σ

ς

π

λ α

γ

α

ν ,

ε ο τό κ ε .

ία

ν

ς ,

ρ ισ τ ά σ

,

κ ιν δ ύ ν

σ

α

ι

γ ν ή ,

,

 ό ν η

λ ο γ η  έ ν η .

Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó dicsőséges és áldott Szűz.

A Kazanyi Istenanya (Kazanszkaja ), az egyik legszentebb ikon az oroszca.250 Egyiptom, kopt keresztények ortodox egyházban.

VII. Gregorián műfajok 3. A himnusz Nekünk, magyaroknak a „himnusz” szó hallatán a következők ugranak be: Kölcsey, sportközvetítés, iskolai ünnepség, méltóság, komolyság és vagy hasonlók, vagy teljesen más asszociációk. De talán a legkevésbé gondolunk egy középkori gregorián műfajra. Pedig nem is csak a középkori Európáig kell visszamenni, ha a himnuszok előképét keressük.

Szent Ambrus (339 körül –  Milánó, 397) püspök, egyházi 1

A himnusz ugyanis keleti eredetű, (Istent) dicsérő ének. A író, költő, a négy nyugati szövege nem bibliai, hanem költött. Éppen ezért sokáig vitatták, egyháztanító egyike.

Korának jelentős költője is

hogy szabad-e egyáltalán énekelni a liturgiában. Nem véletlen, volt, művészete himnuszok írásában teljesedett ki. A

hogy a műfajt egy magas rangú egyházi személy fogadtatta el a legújabb kutatások tizenkét himnuszát ismerik el többséggel. Az illető egy politikusból lett püspök, Szent Ambrus1, hitelesnek. Liturgikus aki maga is több himnuszt írt, verses formában, irodalmi értékkel. A magyar irodalomba neves himnuszfordítók vezették be a műfajt: Babits Mihály2 és a piarista szerzetes-költő Sík Sándor . A himnuszok elsősorban nem a miséhez, hanem a misén kívüli napi többszöri imaalkalomhoz, az zsolozsmához köthető. Mindegyik imaórán elhangzott egy-egy himnusz, vagy a napszakhoz kötött tartalommal (esti, reggeli himnusz) vagy pedig tartalmilag az aktuális ünnephez (Jézus, Szűz Mária és más szentek ünnepei). Ilyen szöveg a későbbiekben még előkerülő Ut 

tevékenysége eredményeképpen a milánói liturgiát ambrózián liturgiának nevezik. Ambrus a méhészek védőszentje, ugyanis a feljegyzések szerint gyermekkorában egész méhraj szállta meg, de egy csípés sem érte. Babits gyűjteményének címe: Amor sanctus 2

3

Krisztus, ki nap vagy és világ, S az éj homályát felfeded, Boldog ragyogást hirdető,

17

queant laxis is, mely egy Szent János himnusz, vagy az alábbi esti

himnusz, a Christe, qui lux es et dies .3 (fordítás az előző oldal alján)

A himnuszok esetében szó sincs gondolatrímről. Itt a szerkezet teljesen jól látható módon formailag ad összhangot: négy nyolcszótagos sor, rímekkel.

Kit fények fényének hiszünk. Könyörgünk, szent Istenünk, Őrizz meg ezen az éjjelen, Legyen benned nyugodalmunk, Adj nekünk csendes éjszakát.

Az éjszaka a halálnak, az elmúlásnak is az ideje, az álomból fel-nem-ébredésé, a varázslat, a rontás, a jó és rossz szellemek ideje, erre az időszakra kér segítséget az esti himnusz szövege. A középkori hívő egyik legnagyobb félelme volt, hogy alvás közben, készületlenül lepi meg őt a halál.

VIII. Arezzói Guido Van egy nagyon híres himnusz, mely annyira fontos, hogy Amerikában még ajándéktárgyat is gyártanak belőle.

Lásd jobbra!

Igazán nem csak a szöveg miatt lett híres a himnusz, hanem azért, mert egy középkori szerzetes kitalált rá egy dallamot. Nem más ő, mint Arezzói1 Guido.

VIII.1. Guido Aretinus Inventor musicæ 1

Arezzo egy város Itáliában, itt

A cím annyit tesz, mint „Arezzói Guido, a zene feltalálója ”. Mivel működött Guido. A középkori emberek nevében sokszor az a érdemelte ki Guido, egy 11. századi bencés szerzetes ezt az város szerepelt, ahonnan valók. ma is sok családnévnél így elismerő ragadványnevet? Azokkal a vívmányokkal, melyekkel Ez van. Guidót hívják még Guido megreformálta és előrelendítette a zene továbbadásának Monacónak vagy Guido

módjait. Előtte ugyanis főként hallás után, maximum a szöveg

Aretinus-nak is.

lejegyzésével és a dallamvonalat visszaadó vonalkákkal írtak „kottát”, mely nem volt alkalmas arra, hogy egy ismeretlen dallamot 100%-os biztonsággal megtanuljon egy ember. Íme tehát a vívmányok sorozata:

VIII.2. A vonalrendszer tökéletesítése Guido előtt tehát igen fejletlen volt a vonalrendszer használata, először csak egy képzeletbeli vonalat, majd pedig egy-két vonalat húztak, melyeket betűvel (ABC-s hang szerűen) és/vagy színnel kódolták a megfelelő hangmagasság szerint. Guido négy vonalat húz, melyek egymástól terctávolságra vannak, és bevezeti a sor elején álló kulcsokat, melyek megmutatják, hogy a skála

6. kép - Guido előtt: neumaírás egy 11. századi mozarab kódexből (mozarab = az Ibériai-félsziget muzulmánok által elfoglalt része)

18

melyik kivágatát kell olvasni (C-kulcs és F-kulcs). Ez a rendszer mind a mai napig így van, csak a vonalak száma nőtt, és a kulcsok variálási lehetősége bővült.

VIII.3. A relatív szolmizáció rendszerének megalkotása Ezen a ponton térünk vissza a bögrén lévő dallamhoz. Azt ugyanis Arezzói Guido írta a fent már említett Ut queant laxis kezdetű Szent János himnuszra2. A dallam így néz ki:

2A

himnuszt Pál diakónus írta, 770 körül, Nagy Károly udvarában, magyarul így hangzik: „Hogy könnyült szívvel csoda tetteidnek  zenghessék hírét szabadult szolgáid, oldd meg, Szent János, kötelét a bűntől szennyes ajaknak. ”  Sík Sándor fordítása

Csakhogy mi kicsit máshogy hívjuk a szolmizációs hangokat. A skála kezdőhangja rögtön nem „ut”, hanem „dó”. Azért változtatták meg (a 17. században), hogy könnyebb legyen rajta énekelni. A franciák azonban mind a mai napig az „ut”-öt használják dó helyett. A himnuszszöveg utolsó két szavának kezdőbetűi pedig kiadják a „si”-t, azaz a „ti” hangot – ez az egybeesés azonban véletlen. Egy másik, szintén a kottaíráshoz kapcsolódó jelből lett a „ti” hang. 3

Ha az ember jól megfigyeli a dal felépítését, kiderül, hogy úgy komponálta Guido a dallamot, hogy minden sora egy hanggal feljebb kezdődjön, mint az előző sor kezdőhangja, így, ha egymás után helyeznék el ezeket, kiadnák az általunk is használt skálát. A sorok kezdőszótagjai lettek a relatív hangnevek, azaz a későbbi szolmizációs nevek 3 (lásd a félkövéren szedett kezdőszótagokat).

Guido találmánya a zeneoktatást, leginkább a dallamok megtanulását könnyítette meg jelentős mértékben. Sokkal gyorsabban lehetett ugyanis megtanítani az ismeretlen énekeket ezzel a módszerrel. A pápához is elment, és bemutatta, ahogy a schola (azaz a gyerekekből is álló templomi kórus) két-három nap alatt megtanulta azt a dallamot, mely elsajátításához a szolmizáció segítsége nélkül két-három hét is kellett.

7. kép - Az Ut queant laxis Guido-féle változata egy olyan kottával lejegyezve, melyben a szolmizációs hangokat írták a vonalrendszerbe. (Gaffurio, Franchino: Theorica musice, liber quintus)

VIII.4. A Guido-féle kéz A Guido-féle kéz nem bizonyítottan Guido találmánya, de a hagyomány hozzá köti. Ez egy szemléltető eszköz volt, mely az abszolút hangmagasságokat mutatta be a kézfej segítségével: A

hangmagasságok egymást úgy követték, hogy a legmélyebb hang a

hüvelykujj

első

ujjpercén

foglalt

helyet,

majd

pedig

„Itt született és élt Arezzói Guido”

19

csigavonalban indult a kéztő felé, a kisujj felé. A kézen majd három oktávnyi hang elfért. A

Guidóhoz

köthető

reformok

mindegyike a zene írásbeliségét erősítette. Nem véletlen, hogy elűzik szerzetestársai, mivel féltették az addig csak hallás alapján 5. kép - A Guido-féle kéz logikája

megtanult és áthagyományozott dalkincsüket. A zenetanulás megkönnyítésére Guido után is

rengeteg technikát fejlesztettek ki. Kodály Zoltán az angoloknál A kézjeleket is angolszász használják először, (a elterjedt relatív szolmizáció bevezetését tartotta hasznosnak, mert területen részlet egy 1904-os az jól ábrázolja a hangok a hangsorban való egymáshoz való kiadványból való). A kézjelek viszonyát. A rendszer kiegészül a hangok pontos helyének meghatározására használt ABC-s nevekkel.

elterjesztését John Curwennek, egy angliai tiszteletesnek tulajdonítják, aki vasárnapi iskolájában használta a rendszert.

IX. A nyolc módusz. A hangnemek középkori rendszere pl. a dúr hangsor = dó alaphangra a törzshangok, azaz a A két fenti fogalommal biztosan találkozik az ember a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti; a moll = lá-ra a törzshangok sora –  zenetanulás kezdeti szakaszaiban is. Valami sejtése is van ezek a zongorán bármelyik hangmagasságról mindenkinek e két alapfogalomról. Egy kis ismétlés gyanánt kezdődhetnek 2 pl. a C-dúr = C-re rögzített következik most két definíció: dúr hangsor, csak C-ről a törzshangok sora; ahangsor = egy alaphangra, bizonyos szabályok alapján indítva ¨ moll = A-ra építve a törzshangok sora felépített hangok sorozata 1 3 ezeket a hangsorokat hívjuk hangnem = egy konkrét magasságú alaphangra rögzített ¨ modális hangsor2 hangsorok nak: a ré-re épített hétfokú hangsor a dór, a miA barokktól kezdődően leginkább a dúr és a moll – azaz re a fríg, fá-ra a líd, a szó-ra mixolíd – ezek mindegyike dó-ra és lá-ra épített hangsor volt használatos. Előtte a ahasználatos a magyar népzenében is reneszánsz idején, és a népzenékben nem csak dó-ra és a lá-ra 4 a móduszok számozása

IX.1. Hangsor és hangnem

épülő hétfokú hangsorokat használták, hanem a többi alaphangra (r, m, f, s – a ti-re nem) is építettek hangsorokat 3. A középkor azonban egész más logika alapján építette fel a hangsorok rendszerét, és nyolc féle hangsort használt. Nyolc félét? Miközben

1

autentikus 1 3 5 7 D E F G 2 4 6 8 plagális

hét különböző alaphang van? Igen, ugyanis egy alaphangra kétféle hangsort épített, attól függően, hogy a dallam főként az

20

alaphang fölött jár, vagy bátran belép az alaphang alá is.

IX.2. A nyolc módusz rendszere n

n

vettek négy alaphangot (=záróhang): ¨

ABC-vel:

D

E

F

G

¨

vagy szolmizálva:

r

m

f

s

mindegyiken kétféle hangsort használtak: ¨

autentikus (=eredeti): főként az alaphang fölött

jár a dallam ¨

plagális (járulékos): alaphang alá is megy a

dallam n

a móduszokat számmal is ellátták: a páratlan számok jelezték az autentikus móduszokat, a párosak a plagálisakat4

n

ezeket a hangnemeket nevezték móduszoknak: ez tehát körülbelül a hangsornak (vagy hangkészletnek) felel meg   – nem egy konkrét dallamot jelöl, csak a szóba jövő A nyolc módusz rendszere: a

jobb oldali karikában vannak

hangokat és szerepüket. A módusz egy lehetséges az autentikus móduszok hangjai, a kör bal oldalán az módozat a teljes hangkészletből, ahogyan arra az alaphanggal. A bal oldali elnevezése is utal.

IX.3. Módusz ≠ tónus

karika hangsorának közepén helyezkedik el a jobb oldali karikában lévő hang: ez a plagális módusz alaphangja.

Olyan, mintha a módusz A módusz tehát a szóba jövő hangok tárháza, mint egy egyenlet lenne egy bizonyos színű megoldásának az alaphalmaza. A tónus hasonló szó, a LEGO-kocka halmaza. Ebből 5

alakulnak: minden móduszban egy bizonyos zsoltártónust

bármit ki lehet rakni. De ha már kiraktam egy házat belőle, akkor az a tónus: egy konkrét dallam. Amely természetesen egy módusz hangjaiból áll.

használnak.6 Egy példa az első móduszban

6

zsoltározáshoz köthető: zsoltározásra alkalmas dallammodell. A kettő nem keverendő 5. A zsoltártónusok a móduszok szerint

Legalábbis egy használati rendszeren belül: egyes Az első módusz hangjai templomok, országok, sőt szerzetesközösségek különféle - 2- 3- 4- [ - X6 azaz r-m-f-sz-l-t vagy tá, ahol a ré az alaphang, és a lá zsoltártónusokat használnak. Más a magyar zsoltártónus, mint a római, más a bencés, hangon recitálnak, miképpen azt az üres fejű hang is jelöli. mint a ferences. 7 A reneszánsz szerző, Az első zsoltártónus a következőképp néz ki: Thomas Tallis egy darabja, a Tunes For Archbishop < - 3- 4- [ - - - - - - - - - - - - X6- 5- 4- 5- - ?- [ - - - - - - - - - - - - 4- 3 - 4- 3- 1- . f s l -----tá l s l * l-----s f s f r Parker’s Psalter zsoltártónusok gyűjteménye. A nyolc Látszik, hogy az első zsoltártónus az egyes módusz hangjaiból zsoltártónust feldolgozó mű mindegyik tétele más-más építkezik, a legfontosabb hangja, a záróhang pedig a módusz hangulatú, az adott módusz karakterének megfelelően.

21

alaphangja, a ré. A különböző móduszokhoz a görög éthosz-elmélet mintájára különféle hangulatokat, jellegeket

párosítottak.7

Ez az

elképzelés sokáig megmarad, még a barokk idején is készítenek

Az 1567-es kiadásban a tónusok következő jellemzése szerepel: 1 The first is mee: devout to see, 2 The second is sad: in majesty, 3 The third doth rage: and roughly brayeth, 4 The fourth doth fawn: and flattery playeth, 5 The fifth delighteth: and laugheth the more, 6 The sixth bewaileth: it weepeth full sore, 7 The seventh treadeth stout: in forward race, 8 The eighth goeth mild: in modest pace.

táblázatokat, hogy melyik hangnem milyen hangulatot fejez ki. Prózai fordításban ez annyit Ugyanez megfigyelhető a bécsi klasszikában: egy dühös ária jelent, hogy az első tónus gyakran van d-mollban, míg a fény hangneme a C-dúr. A hangnem karakterisztika oka az, hogy a régi hangszerek nem tudtak minden hangnemben ugyanolyan tisztán játszani, ezért bizonyos hangnemeknek valóban más volt a jellegük, mint a többinek, ráadásul másképpen hangolták a hangszereket, mint ma. 8 Hogy mindez teljesen idegen attól, amit ma gondolunk a hangnemekről? Miként a bevezetőben is említésre került, a középkor gyakran egész más gondolkodásmódot kíván, mint a mai. Erre volt az egyik első - meglehetősen kiadós – példa ezen fejezet a középkori hangnemek rendszeréről.

ájtatos, a második egyszerre szomorú és méltóságteljes, a harmadik dühös, a negyedik hízelgő, az ötödik örömteli, a hatodik gyászos, a hetedik határozottan, míg a nyolcadik szelíden lépdelő. Ez a különbség a modern hangszerek és a modern, egyenletes hangolás megjelenésével teljesen eltűnik a fül számára: a mai zongorán eljátszva ugyanaz a darab C-dúrban és egy fél hanggal feljebb Cisz-dúrban teljesen ugyanúgy szól. Egy barokk hangolású hangszeren vagy hallgathatatlanul hamis a Cisz-dúr, vagy egészen más karakterű, mint a C. 8

X. A tervezett többszólamúság kialakulása X.1. Bevezetés Ismétlés: a középkor 1 nem sötét időszak! Ahogy a jegyzet elején is bizonyításra került, a zenetörténet erre az egyik legjobb példa: A középkornak köszönhető az európai zene évszázadokon keresztüli elsőbbsége, amely mind a mai napig tart. Az egyik óriási vívmány éppen az egyszólamúságból a tervezett többszólamúságig vezetett, addig a többszólamúságig, ami most

is az alapja az európai zeneszerzésnek.

X.2. Fő kérdések Többszólamúság - Hogyan? Mikor? Hol? Kik által? Leglényegesebb pont: pont az, hogy nem pontszerű az esemény! Nem feltalálták/kitalálták a többszólamúságot; hanem elkezdték tudatosan alkalmazni. Mi? Már megvolt? Meg bizony! Európa

1A

kitalált középkor elmélet Heribert Illig nevéhez fűződik, aki szerint az időszámításunk szerinti 614-911 közötti évek (vagyis a kora középkor) nem léteztek, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, az ekkor élt személyek, pedig kitalált alakok. Az elméletet tanulmányaikban néhány más történész is elfogadta, ám a nagy többsége szerint az elmélet helytelen és történelmietlen. A "kitalált középkor" bizonyító anyagát Illig szerint nem lehet az írásos forrásokra építeni, hiszen azok mind hamisítványok. Az igazságot a kövek hordozzák, azok az épületek, melyek feloldhatják az írott szövegek ellentmondásait. De mi (nem) lenne, ha nem lett volna az a három század? Hiányozna a

22

északi vidékén (Anglia, Skandinávia), de máshol is (bolgár történelemből többek közt népzene), sőt Európán kívül is (jávai gamelán zene). A népzenében már volt, és mind a mai napig van többszólamúság.

De ez a többszólamúság improvizált, nem lejegyzett, szándékos, de nem előre tervezett. Jelen van a szigorúan egyszólamú egyházi zene mellett. Vagy inkább ellenében? Érezhető feszültség van a helyi és az import zene (tehát a

Nagy Károly és utódai, nem is volt poitiers-i csata, melyben Martell Károly legyőzte volna a mórokat. Angliában nem volt viking hódítás. Cirill és Metód nem téríthettek, Mohamed futása nem lehetett az iszlám időszámítás kezdete, és így tovább és így tovább…

gregorián) között.

X.3. A többszólamúság alkalmazása a műzenében Ez a két dolog, azaz a többszólamúság és a gregorián aztán keveredett. Sőt, „politikailag” talán értelmes döntés volt bevenni a többszólamúságot a templomba, mivel így kicsit közelebb

= szilárd ének, azaz a hozhatták az egyházi zenét a köznapi emberhez. Persze úgy, többszólamúság hogy mindennek az alapja továbbra is a gregorián dallam volt. szilárd alapja, lásd II.3. fejezetet 2 2

Amit itt „cantus firmusnak” neveznek – így talán a kecske is jóllakott, és a káposzta is megmaradt… Hol és mikor? Nem lehet pontosan tudni. Bizonyos, hogy

Anglia és a burgund/flamand terület elöl járt ezen a téren,

valamint Párizs.

Azonban több száz év különbség van a

„mikorok”-ban. Ezenkívül az első lejegyzett többszólamú emlékek a 9. sz. végéről valók. Ugyanis az egészhez elengedhetetlen volt a kottaírás kialakítása, hiszen másként nem lehetett tervezett a többszólamúság.

X.4. Az orgánum Ü

8. kép - A burgund – flamand vidék

orgánum = a korai többszólamúság neve

Több lépcső, több fajta: §

párhuzamos orgánum – vajon hogy haladt az új szólam az

elsőhöz képest? Többféle hangközben, de azzal mindig párhuzamosan. A legjellemzőbb hangközök: kvint, kvart és oktáv, később más hangközök is előfordulhattak - lehetett 23

rögtönözni, ha az ember ismerte a cantus firmust. §

második típus: szabad orgánum - nem csak párhuzamosan, hanem ellentétes irányban is mozoghattak - nehezebb rögtönözni, nagyobb tudást igényel:

A görög organon szóból rengeteg szavunk származik, a szó jelenti a szerveinket (németül a szerv= Organ), a szervezet szó idegen szóval az organizmus. Az organizáció valaminek a megszervezése, az angol Organisation szó pedig egyesületet, szervezetet jelöl. Az újságokat, folyóiratokat nevezzük sajtóorgánumnak is. Az organikus jelzőt használják a kémia azon ágára, mely a szerves kémiát jelenti, míg az organikus építészet célja, hogy az épület szerve s módon, azaz természetesen nőjön ki a környezetéből, az építéshez a természetes anyagokat felhasználva. 3

Az orgánum szó három jelentése: §

organon3 (görög) = eszköz , onnan ered az elnevezés, hogy a

hangközök a görögök óta matematikai arányoknak felelnek meg, ezek kimérésére szolgált a körző és a vonalzó §

orgona – későbbi jelentés (első templomi orgonahasználat 10.

sz. közepe), szintén az eszköz szóból ered (hangkeltő eszköz) §

még egy jelentés = hangi adottság, amelyet a színész fejleszt, hogy eszköze legyen a kifejezésnek

XI. A középkori világi zene 1. A trubadúrköltészet és európai hatása XI.1. A világi zene A középkorban a túlvilági boldogság mellett - melyet a vallás erősen hangsúlyozott, hívei számára az erkölcsös földi életvitelt célul adva - igenis helyet kapnak a zenében a földi örömök, a világi témák. Ezen tartalmak a népzenében eddig is jelen voltak. A különbség mindössze az, hogy a középkorban beemelik a művészi értékű műzene közé ezen témákat is. A világi zene több ponton is különbözik az egyházzenétől: gyakran hangszerkíséretes és mindig anyanyelvű .

Amennyivel szebb más meleg vagy hideg évszaknál a tavasz, annyival megfelelőbb az udvarlásra, hogy örömöt szerezzen az igaz szerelmeseknek. De jaj ez év virágainak, melyek annyi bajt okoztak nekem, hogy egy nap alatt elvettek mindent, mit két év erőfeszítéseivel meghódítottam. A Hölgyem, én és a Szerelem idáig inkább egyek voltunk. Ám a lágy szellő, a rózsa és a dal, és a zöld erdő arra emlékeztette, hogy értéke elillant, mert ő is azt akarta, amit én, jóllehet nem volt sok öröm, mivel sosem volt más, csak tiszta udvarlás. Raimon de Miraval

XI.2. A vándorzenészek A vándorzenészek a világi zenét hivatásosan művelők „alsó kasztja”: életük a vándorlás, a szabadság és a függetlenség, sorsuk az éhezés, a kitaszítottság, a bizonytalanság. Fontos 24

hírközlők, az információ forrásai a vándorzenészek: a középkori ember gyakorta egyetlen faluban és annak környékén élte le életét – nem volt lehetőség utazásra. Ezért tekintettek mindig kis irigységgel a vándorzenészekre.1 A hírek, híradások sokszor kiszínezték a valóságot, hogy még jobban lebilincseljék a

9. kép - Robert Capa

hallgatóságot, hogy aztán szívesebben nyúljanak a bugyellárisba világhírű képe a partraszállásról

egy kis fizetségért, melyet a hírért, a mutatványért adtak. A vándorzenészeknek rengeteg dologhoz kellett érteniük, kicsit hasonlítottak a mutatványosokhoz: hangszeren kellett tudni játszaniuk, mutatványokat kieszelni és megtanulni, tudniuk kellet verselni, szövegeket megzenésíteni.

XI.3. A trubadúrköltészet A feljebb lévő kaszt tagjai azonban nem csak, és főként nem az

1A

mai híradások, paparazzók és a bulvársajtó pontosan ugyanazt az igényt elégítik ki, mint amelyet a vándorzenészek kielégítettek a középkorban: olyanról adnak hírt, amiről az ember könnyen nem tud információt szerezni – a háborúk ugyanis veszélyesek, a sztárok rejtőzködnek, a katasztrófákat nem szívesen látjuk közvetlen közelről.

egyszerű népet szórakoztatták: a nemesi-királyi udvarok tartották el őket, művészetüket igen nagyra értékelték, sőt néha királyok maguk is trubadúrok voltak (lásd Oroszlánszívű Richárdot). A helyszín, ahol kialakult e művészet: Dél-Franciaország, Provence, pontosabban Okcitánia.2 Ez a vidék mindig is a különböző kultúrák kereszteződésében állt: gallok, kelták lakták, görög gyarmatosítók is jártak erre, erre vezet az egyik

2

Okcitánia - térkép Azért ez a név, mert az

legfontosabb zarándokút Santiago de Compostelába, valamint közel az iszlám az Ibériai-félszigeten. A trubadúrköltészet a 11. századtól a 13. sz. végéig virágzott Európában, öt nagy nemzedéken

keresztül.

Művészetüknek

a

katarok

ellen

meghirdetett európai keresztes háborúk vetettek véget.

XI.4. A trubadúrköltészet kisugárzása Európában

„igen” szót, melyet „oui”-nak [ui] mondanak, e vidéken Elsőként - úgy száz évvel a trubadúrok megjelenése után - Észak- „oc”-nak [ok] mondják.

Franciaországban éreztette a hatását a trubadúrköltészet, az itt

hasonló szerepet betöltő zenészt nevezik trouvère-nek 3 Német területen gyakran utánozták a francia mintákat – itt

ejtés: [truver], a név jelentése „kitalálni” – mármint dallamot, szöveget 3

4

Ezek a vallási tartalmak a

a műfajt Minnesangnak, a zenészt Minnesängernek nevezik. A leggyakrabban Szűz világi

tartalom

Itáliában

és

Spanyolországban

Máriához kapcsolódtak.

vallásos Feltűnő a kapcsolat a középkori Mária-kultusz és a szövegekkel keveredve két műfajt alakít ki: a lauda (=dicséret) világi költemények nőimádata Biztos, hogy e kettő olasz, a cantiga (=ének) spanyol nyelvű vallásos, de nem közt. hatással volt egymásra. 4 templomi zene.

25

XII. A középkori világi zene 2. A Minnesang 1 ejtsd:

[minezáng] és [minezenge a]

XII.1. A Minnesang és a Minnesänger A minnesang a középkori rendi művészet neve német területen. A rendi művészet azt jelenti, hogy előkelők, nemesek és királyok is lehettek Minnesängerek, valamint arra utal, hogy a költészetük a felső kasztéhoz tartozott, miként a trubadúroké is. Honnan van az elnevezés? „Minne” a középkori német nyelvben annyit jelent, mint szerelem; a „Sang” jelentése ének

XII.2. A „hohe Minne” A hohe Minne központi témája a nő . De nem egyszerűen csak 10. kép - Walther von der Vogelweide úgy, hanem: szerelem az istenített, elérhetetlen nő felé, akit A hársfaágak

szolgál, de aki soha nem viszonozza e szerelmet. Ez a „ hohe csendes árnyán, ahol kettőnknek ágya volt, Minne” - a magasabb rangú szerelem megéneklése ott láthatjátok (hoch=magas). Ez a hozzáállás azonban nagyon nem tükrözi a középkor nőkhöz való, a nők szemszögéből véve igencsak elnyomást jelentő

a gyeppárnán, hogy fű és virág meghajolt. Fölöttünk az ág bogán ejhajahujj! dalolt ám a csalogány!

aszimmetrikus viszonyát. Honnan tehát ez az alávetettség? A Vigan futottam ki a rétre, válasz a neveltetésben keresendő. A várúrnő volt az egyetlen nő, és kedvesem már várt reám. izgatottan aki egyenrangúként jelent meg a férfiak előtt: a vár életének Oly jött elémbe! működtetése volt a feladata, a várúr távollétében még a vár Mily boldogság volt, Máriám! Hogy megcsókolt-e? Meg biz

védelmét is meg kellett szerveznie. A várúrnő neveli a lovagoknak ám!

ejhajahujj!

szánt fiúkat, akik teljesen alávetettek neki – ebből a deformált Most is pirul belé a szám. kapcsolatból születhetett ez a furcsa férfi-nő viszony, mely teljesen S tréfás kacagva meghatározza a minnesang viszonyrendszerének lényegi pontjait: Ü

a neveltetés, alávetettség kifejezése

Ü

az önmegtartóztatás egyházi parancsával való ellentét

Ü

erotikus témák nyílt kimondása

Ü

kölcsönhatás a Mária-kultusszal (a nő imádása ~ Mária tisztelete)

XII.3. A „niedere Minne” Később

az

megénekeltek:

egyenrangúbb, ezt

beteljesült

nevezték

kapcsolatokat

„ niedere

is

Minne”-nek

(niedrig=alacsony). Megjelenik az erotika mint megénekelt

hamar ágyat vetett szép pázsitos helyen. Nevethet rajta s titkon vágyat érezhet, aki arra jön, mert jól láthatja a nyomot, ejhajahujj! amit a fejem nyomott. Ha tudná más azt, hogy mi jártunk ott! ó hogy szégyelném magam! Nem sejti más azt, mit csináltunk, csak ő maga, meg én magam, meg egy kis madár a fán, ejhajahujj! az nem árul el talán. Babits Mihály fordítása

26

tartalom. Nem véletlen, hogy a későbbi német nyelvben a Minne szó már nem a szerelmet jelenti, hanem a közösülést magát. Rengetegen tartoztak a Minnesängerek közé, itt csak egyetlen név következik, akitől a jobb oldalon található Minnesang származik: Walther von der Vogelweide .

XIII. A középkori zeneelmélet Ezek a területek később szétválnak, de valahol mindegyik a zeneelmélet tárgya A zeneelmélet egy viszonylag nagy és sokfajta területet magába köré csoportosítható: foglaló tudomány . Nagy területet magába foglaló, mert a külön tanítanak szolfézst, mely a zenei írás-olvasásról, zeneelmélet arról szól, hogy miként gondolkodik egy korszak a hallásfejlesztésről szól; az összhangzattan foglalkozik a zenéről: a zene szerepé ről, a zene eredetéről és céljáról. De ide harmóniák, az ellenpont pedig többszólamú zene tartozik az is, hogy miként kell a zenét művelni: milyen aszerkesztési szabályaival. Ide összetevőkből épül fel a zene: a hangok, harmóniák, szólamok, tartozik a formatan , mely a zenei formák alakulását, ritmus, a zeneszerzés és az előadásmód szabályai – egyszóval arányait és felépítését vizsgálja, valamint a minden, ami a használati zene tudományos háttere . Arról is hangszerismeret és a hangszerelés , amely a zenei szól, hogy milyen a jó zene és kezdetben ide tartoznak a zene anyag zenekarra való átírását takarja. Az akusztika a hang szépségét firtató kérdések is. 1 (és a zene) fizikai A középkor az az időszak, amikor a zenéről való törvényszerűségeit vizsgálja, mely tudomány részterülete a gondolkodás – hasonlóan a többi műveltségterülethez –  hangközök és hangnemek egymáshoz való pontos tudományos formát ölt. Az arab elméletíráshoz hasonlóan, mely behangolása, a hangolás , idegen szóval a temperálás . A megkülönböztet „szemlélődő” és „cselekvő” zenélést, azaz a zene szépségének kérdéseivel a zeneesztétika zenéről való elméleti gondolkodást a konkrét zenei ma foglalkozik.

XIII.1. Bevezetés. Mi egyáltalán a zeneelmélet?

tevékenységtől, a középkor is két részre bontja a zenélést: Ü scientia2 Ü

azaz tudomány: az elméleti tudás a zenéről

2 3

lásd az angol science szót lásd az angol to use igét

és usus3, azaz gyakorlat: a zene konkrét művelése

E kettőt gyakran, de tévesen az egyházi és a világi zene ellentéteként fogalmazták meg. A lényeg azonban nem a felhasználás különböző területében keresendő, hanem abban, hogy a középkori gondolkodás szerint (és ez talán érvényes ma is), nem elég csak csinálni a zenét (usus), hanem ismerni kell annak az elméleti hátterét (scientia). Mert előfordul, hogy valaki olyan tehetség, hogy mindenfajta zenei ismeret nélkül képes magas fokon játszani4, de a tehetség zenei ismeretekkel párosulva még

Ilyen a sok „képzetlen” népzenész. Értem ez alatt azokat, akik nem iskolában, hanem egy idősebb zenésztől, a gyakorlatban tanulták a zenélést. 4

magasabb sikerek felé visz. Példa erre a több zeneszerző27

előadóművész, mint Paganini vagy Liszt Ferenc. Éles kritikával beszél Arezzói Guido versikéje azokról, akik csak csinálják a zenét, mindenfajta tudományos ismeret nélkül: „Musicorum et cantorum magna est distantia, Isti dicunt, illi sciut, quae commponit musica. Nan qui facit, quod non sapit, diffinitur bestia” Arezzói Guido

„Muzsikusok s kántorok közt nagy a differencia, azok tudják, ezek mondják, mit szerkeszt a muzsika Ki nem tudja, s mégis fújja, valóságos bestia.” Werner Alajos fordítása

XIII.2. Egy kis kitérő a hetes számról A hetes szám a legtöbb vallásban, kultúrában és népi

11. kép - A Scientia és az Usus ábrázolása egy 12. századi reims-i kódexben

hagyományban mágikus jelentőséggel bír. Rengeteg dologból

5

„Mindennapi

van hét: hétfejű a sárkány, hét a főbűn, hét nyakcsigolyánk van, hetesünket add meg nekünk az ókor hét csodáját ismerjük, hét bolygó van, hét törzshang a

ma”

zenében és folytathatnánk napestig. 5 A hetes azért is fontos szám a középkorban, mert a hármas és a négyes összege. A hármas szám pedig a kereszténység szentháromságot központi helyre emelő alapdogmája miatt az isteni világ szimbóluma. Az isteni világ természetesen tökéletes, ezért a

leginkább a kör felel meg a szimbolizálásának. A négyes szám ezzel szemben az emberi, a földi világnak a szimbóluma: a négy égtáj, a négy évszak, a négy szél, a négy elem, a négyféle vérmérséklet, a körülöttünk lévő négy fal, hogy csak a legegyszerűbb példákat tekintsük. A négyes számnak a

A szentháromság szimbóluma a háromszög, benne az isteni mindenhatóság ikonja, a A hetes tehát - mint fent említésre került - a hármas és a mindent látó szem. A mindent látó szem már az négyes összege (7=3+4). Azért is szent szám a hét, mert ha a egyiptomiaknál megjelenik, szeme, az erő három az isteni, a négy pedig az emberi világ szimbóluma, akkor Hórusz jelképeként. Az egyiptomi a hét e két világ találkozásának a jele. Ugyanígy a tizenkettő, vallásban már sok előképe megvan a kereszténységnek: mely háromszor négy (12=3x4). Vagy ennek a tükörfordítása, a az isten-hármasságok szülőgyermek viszonyban (Íziszhuszonegy, ami ráadásul hétszer három (21=7*3). Ozirisz gyermeke Hórusz), valamint az isten halálból való Hogy az emberi és isteni világ összekapcsolása nem feltámadása is. Ugyanígy a hasonlóság az isteni egyedi gondolat, arra rengeteg mitológiai-bibliai történet van: feltűnő tökéletesség, az Egyiptomban Bábel tornyának építése, az Olümposz, amely az istenek Földből istenként tisztelt Nap kerek alakja és a kör alakú kinövő lakhelye, vagy Ikarosz története. De ugyanerről van szó a oltáriszentség között, melyet ráadásul gyakran a Nap kerteknél is: a kolostorok, arab kertek a leggyakrabban a sugaraira emlékeztető

geometriában a négyzet felel meg. A négyzetesség leginkább.

28

következő módon néznek ki: a kert négy fallal zárja ki a monstranciába, azaz

szentségmutatóba tesznek. Az külvilágot, a középen szökőkút, melynek gyakran négyzetes egyik esti himnusz konkrétan így kezdődik: alapja van és kör alakú tálat helyeznek el rajta, melyből sokszor „Krisztus, ki Nap vagy és világ,

három van egymás felett. A szökőkútból víz „szökik fel”, amely víz az élet szimbóluma, és amely ráadásul felfelé törekszik: el akar

minket sötétségben ne hagyj, Atyádnak fényessége vagy, s a hit világát hirdeted.”

szakadni a földtől. Ez pedig pont annak ikaroszi vágynak a szimbóluma, mely az emberiségben mindig is megvolt: Ikarosz az istenek világába akar betörni…

XIII.3. A zene mint tudomány. Septem artes liberales 13. kép - Kolostorkert, nyolcszögletű szökőkúttal

A zene tehát a középkor szemléletében tudomány. Sőt, mint később bizonyításra kerül, inkább foglalkozik elvont szinten a zenéhez kapcsolódó matematikai, csillagászati összefüggésekkel, mint a hangzó zenével magával. Mindenesetre ebben a fejezetben kerül összefűzésre az előző kettő: ugyanis a zene középkori tudománya egy hetes egység része, mely az akkoriban az egyetemeken oktatott hét alapvető tudomány, a Septem artes liberales , azaz a hét szabad művészet része.

o szabad = szabad emberhez méltó, illő o művészet = tudás, tudomány értelemben – elsajátítható A hét művészet két csoportra bomlik, természetesen három plusz négyes felosztásban: §

§

Az első három a három alaptudomány: a Trivium 6 o

Grammatica – nyelvtan (a helyes beszéd tudománya)

o

Rhetorica – szónoklattan (a szép beszéd tudománya)

o

Dialectica – érvelés (a gondolat logikus kifejtése)

A második négy a triviumra épül, a neve: Quadrivium 7 o

Arithmetica – számtan

o

Geometria – mértan

o

Musica – zene

o

Astronomia – csillagászat ≠

12. kép - A hetedik mennyország. Egy kis földi paradicsom.

Ebből jön a mi triviális szavunk, mely nagyon egyszerű, mondhatni alap dolgot jelent (triviális kérdés) 6

a négyes szám van benne, lásd quad, kvárt, kvadrát 7

a nomosz görögül törvény (a csillagok járásának törvénye), a logosz pedig beszéd, ige; azaz amit a csillagok „mondanak”: asztrológia = csillagjóslás 9 Ez valóban így is van. Ha egy adott hangmagasságú húrt megfelezek, akkor a hang oktávját kapom (2:1 arány), ha az arány 2:3-hoz, akkor kvintet. És így tovább… 8

asztrológia8

Jól látható, hogy a zene a matematikai tudományok közt kapott helyet. Ez is utal a fejezet elején már említett hozzáállásra, mely a zenét mint matematikai összefüggéseket vizsgálja. Ennek egyik oka, hogy a görögöknél Püthagorasz óta a zenei hangokat, de főként a hangközöket matematikai arányokkal írják le. 9 Az alábbi kép a hét szabad művészetet ábrázolja, allegorikus

29

formában. Azért nőalakokkal, mert az eredeti latin szavak mind nőneműek. Az ábrázolás egy 1180-as kódexből, a Hortus Deliciarumból való10. A kép után található egy rövid értelmezés.

a kódex a kor egyik leggazdagabban illuminált kódexe 336 képpel, a kor tudását foglalta össze szerzetesek számára. A kódex 1870-ben megsemmisült Straßburg támadásakor, csak a másolatokból lehet rekonstruálni a kódex tartalmát. 10

30

Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének nevezetes miniatúrája teljes egészében ábrázolja a hét szabad művészet rendszerét. A középpontban a felső félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad. Az alsó félkörben Szókratész és Platón alakja jelenik meg. A belső kört körülölelő külső körben jelennek meg a hét szabad művészet allegorikus alakjai, tudományuk egy-egy attribútumával. A tudományok az óra járásával megegyező irányban haladnak, vagyis a kezdő tanulmányoktól a „nulla órától" (trivium - grammatica, rethorica, dialectica) a magasabb tanulmányok felé (quadrivium - musica, arithmetica, geometria, astronomia). Ez egyúttal a szabad művészetek hierarchiáját is megadja, a művészetek / tudományok útja a grammatikától a legösszetettebbig, az asztronómiáig halad. A körön kívül, alul, négy figura a „költők a mágusokkal" nevet kapja, azaz az ő művészetük kívül esik a hét szabad művészeten. Grammatica:Kísérője a tankönyv és a vessző (scopa), valamint a következő versbe szedett felirat: "Per me quivis discit / vox, littera, syllaba, quid sit" (Általam tanulja meg mindenki, mi a hang, a betű és a szótag). § Rhetorica: Kezében táblát (tabula) és íróvesszőt (stilus) tart. "Causarum vires / per me rhetor alme requires" (Az indokok erejét kutatod általam, jó rétor). § Dialectica: Bal kezében kutyafejet (caput canis) tart, a feliratnak megfelelően: "Argumenta sino / concurrere more canino" (Az érveket kutyamódra, egymás után sorjázom). A quadrivium itt a musicával kezdődik, amely az ide tartozó művészetek megszokott §

középkori rendjében valójában a harmadik helyen áll. §

§

§ §

§

§

Musica: Kezében hárfát (cithara) tart, melyhez további attribútumként egyhúros, körte alakú viella (líra) és tekerőlant (organistrum) társul. A felirat így szól: "Musica sum late / doctrix artis variate" (A Musica vagyok, a kiterjedt és változatos ars tanítója). Arithmetica: Kezében számolózsineget tart, és a következőket mondja: "Ex numeris consto / quorum discrimina monstro" (Számokból tevődöm össze, s megmutatom a köztük levő különbségeket). Geometria: Attribútuma a körző és a mérőrúd. "Terrae mensuras / per multas dirigo curas" (Sokféle vizsgálattal meghatározom a föld mértékeit). Astronomia: A csillagok felé mutat; a bal kezében tartott eszköz nem azonosítható egyértelműen . "Ex astris nomen / traho per que discitur omen" (A csillag nevéből kikövetkeztetem, miből fejthető meg a jövendölés). A külső kör peremén körbefutó szöveg a következőképpen hangzik:"Hec exercicia que mundi philosophia investigavit, investigata notavit, scripto firmavit et alumnis insinuavit. / A világ filozófiája vizsgálta e tevékenységeket, a vizsgáltakat följegyezte, írásban rögzítette és a növendékek eszébe véste." / "Septem per studia docet artes philosophia. Hec elementorum scrutatur et abdita rerum. / Hét művészetre oktat tanításában a filozófia. Az elemekbe és a dolgokba rejtettet fürkészi." A Philosophia körén kívül négy "Poetae vel magi spiritu immundo et instinctu" ábrája látható: pogány költők vagy tisztátalan szellemű mágusok, kiknek fülébe valótlanságokat suttognak fekete madarak: "Isti immundis spiritibus inspirati scribunt artem magicam et poetriam, id est fabulosa commenta. / Ezek, a tisztátalan lélektől áthatva bűbájos és költői ars-ot írogatnak, mindez hazug fecsegés."

forrás: http://szabadbolcseszet.elte.hu/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=852&tip=0 31

XIII.4. A zene középkori értelmezése A zene értelmezésének, mint sok a zenéhez kapcsolódó szakkifejezésnek11 görög előképei vannak. A legfontosabb minta a már említett Püthagorasz, matematikus-csillagász volt, akinek a zenéről alkotott elképzelése valahol mind a mai napig meghatározó: „A lényeg röviden a következő: minthogy a fizikai és szellemi világot számrendszerek szabályozzák, a hangok és ritmusok

Ilyen például a hétfokú hangsorok elnevezése (ion, dór, fríg, líd), melyek kisázsiai görög törzsek neveiből származnak. Az eredeti görög hangsorokat már nem tudjuk rekonstruálni, de a nevük megmaradt. 12 Darvas Gábor: A totemzenétől a hegedűversenyig, Zeneműkiadó Budapest, 1977, p. 55-56. 11

is a kozmikus rendszerbe illeszkednek, a szférák rétegeinek és az égitestek elhelyezkedésének megfelelően. ”12 Ez nagyban emlékeztet

minket az ókori kultúrák kozmologikus felfogására 13, ami nem meglepő, hiszen Püthagorasz kisázsiai születésű volt. A középkorban három féle zenét különböztettek meg: µ

Musica mundana: a világmindenség, a csillagok, a szférák zenéje, a makrokozmosz (=világ) harmóniája és abban

uralkodó arányok µ

Musica humana: az ember zenéje – mivel a mikrokozmosz,

azaz az ember hasonlít a makrokozmoszra, az emberben is hasonló arányok, harmóniák vannak, mint a világban. Ezért

14. kép - Musica mundana, musica humana, musica instrumentalis

hat ránk a zene, a szép, a jó és a rossz. (Lásd görög éthoszelmélet14) µ

Musica instrumentalis: a hallható, megszólaltatható zene,

mely nem kizárólag hangszeres, mint ahogy azt a neve sugallja, hanem minden ember által keltett zene XIII.4.1. A SZFÉRÁK ZENÉJE

= a zene, a tudomány és a vallás összefonódása és hatása az emberi életre 14 Az éthosz-elmélet szerint a zenének erkölcsformáló ereje van: a jó zene jóvá tesz, a rossz zene rosszá. 13

A görögök és a középkor is hangközök arányaiként képzelte el a Földet körülvevő szférák és a Föld távolságát. Ezen szférák összeérésekor születhetett meg a musica mundana. Ezt gyakran egy egyhúros hangszerként ábrázolták. A Föld után a víz, a levegő, a tűz következett, majd pedig a hét bolygó következett, és végül így ért el a húr egészen a mennyországig. A menny és a föld között e szerint a kép szerint éppen két oktáv távolság van, míg a Nap egy oktávnyira helyezkedik el. A köztes távolságokat is hangközarányoknak feleltették meg. A gondolat nem csak a középkort jellemezte, még Johannes Kepler (*1571), a neves csillagász is kísérletezett azzal, hogy a bolygókhoz

A kozmikus monochord. Egy tőlünk teljesen távol álló,

32

hangokat rendeljen. És nem volt az ötlet teljesen alaptalan. A tipikus középkori gondolat.

A témáról Kolláth Zoltán fizikus-csillagász tartott lebilincselő előadást, mely a Mindentudás Egyetemének honlapján hangzó (!) példákkal megtalálható. Klikk a linkre! 15

csillagoknak ugyanis van hangja. Igaz, hogy az ember a hangjukat nem hallhatja, ugyanis az űrben nem terjed a hang. Azonban

a

pulzálásuk,

melyre

a

fényük

változásából

következtetünk, hang kiadásával jár. A hang ugyanis rezgés, melyet a csillag tágulása és összehúzódása kelt. A csillaghangok azonban olyan mélyek, hogy az emberi fül azt nem hallhatja. Lásd

a

mellékelt

ábrát.

Azonban

jó

pár

oktávval

feltranszponálva, azaz felgyorsítva a hullámokat, már „képet” kaphatunk arról, hogy milyen is a szférák zenéje. 15

XIII.5. Összegzés Tehát a középkor szemléletében nemcsak a zene rendeződik matematikai arányok szerint, hanem hasonlóképpen maga a világ is. Nem véletlen, hogy a teremtő Istent is gyakorta körzővel ábrázolják – ugyanazzal az eszközzel, mely a hangközök távolságának kimérésére is szolgált (lásd orgánum)! A MUSICA, azaz a zene tudománya a középkorban éppen azért tudomány, mert „Musica est disciplina, quae de numeris loquitur ” azaz: „A MUSICA tudomány, hiszen a számokról beszél”. Ezek pedig pont ugyanazok a számok, mely szerint Isten a világot teremtette: "Te pedig mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél el'' (Bölcs 11,20) Ahogy az a jobb oldali képen látható.

15. kép - A teremtő Isten körzővel méri ki a világmindenség rendjét

Így ér össze minden tudomány és minden a világról alkotott kép a középkori zeneelméletben, mely tehát nem egyszerűen

a

zenei

gyakorlat

leírása

vagy

színtiszta

zenetudomány, hanem sokkal inkább „zenében feloldott teológia”   – vagy még szélesebben értelmezve: zenében „ feloldott világkép”.

33

XIV. Ars antiqua (12. sz. – 1320)

Ahhoz, hogy a középkori zenetörténet egy viszonylag hosszabb szakaszának, az ars antiquának1 a vívmányait értékelni lehessen, a kiindulási pont ot a többszólamúságban kell keresni. A 12. századra

már

teljesen

név annyit jelent, mint régi művészet (ars=művészet, artes=művészetek, lásd Septem Artes Liberales). Az elnevezést természetesen nem maga a korszak adta magának, hanem az azt követő időszak. Így különböztette meg a régebbi kor zenéjétől a magáét. Egyszerre alakult ki két a megnevezés: ars antiqua és ars nova. Régi művészet és új művészet. 1A

XIV.1. Az ars antiqua előzményei

elfogadottá

válik

a

tervezett

többszólamúság zeneszerzési technikája, az orgánum. Ahogyan azt az orgánumot bemutató fejezetben látni lehetett, a tervezett többszólamúság európai központjai Anglia, a burgund-flamand vidék és Párizs volt. A felsorolásban a minket továbbvezető szál Párizs, méghozzá a központi temploma, a párizsi Notre-Dame . A Notre-Dame nagyhatású központ, az itt működő zeneszerzőket együttesen a Notre-Dame iskolaként emlegetik, a rájuk jellemző stílus neve pedig a

Notre-Dame zene. Nem

véletlen, hogy éppen Párizs a zenei újítások központja: mert Párizs középkori értelemben nagyváros2. És éppen ez az időszak az, mikor középkori városok felemelkednek, a város kulturális

16. kép - A párizsi Notre-Dame

központtá válik, a szabadság, kiváltságok helye lesz. És Párizsban nyílik az Alpoktól északra az első egyetem, mely mindig a nyíltság, a tudomány és a szellemi újítás központja.

XIV.2. A modális hangjegyírás

A középkori városok lélekszáma változó, 50-100 ezer közé tehető a lakosok száma. Párizs nagyvárosnak számít, mivel 1400 körül 200 ezer ember lakott a városban. 2

A többszólamúság erősen befolyásolta a zene lejegyzésének a módját. Két szólam esetén még lehetett a régebbi, gregoriánt idéző ritmusnélküliségben létezni: az egyik szólam figyelni tudott a másikra, a szólamok alkalmazkodni tudtak egymáshoz. Az

Lásd a X. fejezetet a tervezett többszólamúság kialakulásáról. 3

orgánum két kezdeti fajtája 3 ráadásul alkalmas arra is, hogy akár rögtönözzék. Három szólamnál már nem lehetett közös nevező nélkül alkotni, főleg, ha a három szólam nem ugyanabban a ritmusban mozgott. A zene koordinálását pedig a ritmus megregulázása jelentette.

Szükségessé

vált

a

hangok

hosszúságának

meghatározása, mert így már időben egymáshoz tudták rendezni a szólamokat. Ezen új, hanghosszúságot meghatározó rendszert nevezik modális hangjegyírásnak. 34

A modális hangjegyírás logikája az volt, hogy előre meghatározott ritmusú építőelemekből alkották meg a dallam ritmusát. Pontosan úgy kell ezt elképzelni, mint a hangnemet. Erre utal az elnevezés is, ugyanis ezeket a ritmusmodelleket ritmusmódusznak hívják, miként a hangnem középkor neve módusz. Ezt a ritmusírást nehéz olvasni, mert hasonló jelek

jelentettek mást attól függően, hogy hogyan kombinálták ezeket.

A ritmus móduszok rendszere

Bal oldalt láthatók a jelek, jobbra pedig a modern átírás. A hangok fölötti szögletes zárójelek jelzik, hogy azok a hangok az eredeti kottában egy csoportba tartoztak

Hogy miként működtek ezek a móduszok? 3 A zeneszerző választott általában egy alapmóduszt – miként egy hangnemben írják sokáig a zenét – és annak az alapritmusát használja végig a komponáláskor. Hogy ne legyen unalmas a zene, díszíti, variálja, és esetleg elosztja a ritmusmódusz hangjait a különböző szólamok közt. Ritkán be-beszúr egy képletet egy másik ritmusmóduszból.

17. kép - Egy háromszólamú allelúja, melyet ritmusmóduszokban jegyeztek le. A darab példa a melizmatikus orgánumra is.

Megint valami olyasmi ez, ami távol áll a mai gondolkodásmódtól. Cserébe nagyon logikus és következetes. És közben hallgatható zenét hoz létre. Ez is a különleges a középkor zenéjében… 3

Ilyen példánk a Fényuszállyal száll a hajnal című trubadúrdallam: az eleje főként egyes ritmusmóduszban van, a második részét pedig a hatossal dobták fel.4

XIV.3. Újfajta többszólamú szerkesztés: a melizmatikus

A középkor már eddig is sokat emlegetett nagy vívmánya a tervezett

A Fényuszállyal modern átírásban van, ezért fele olyan hosszúak az értékek, mint a bal oldali táblázatban. 4

orgánum többszólamúság

volt.

Sokáig

kétfajta

technikát

Egyrészt lásd a melizmatikus használtak az orgánum műfaján belül: a párhuzamos és a szabad gregorián dallam fogalmát: egy szótagra sok orgánumot. A ritmusmóduszok használata azonban lehetővé tette, hang, másrészt az oldal hogy még a szabad orgánumnál is szabadabb szerkezetet tetején lévő kottapéldát, melyben jól megfigyelhető, hozzanak létre: olyat, amelyben a szólamok nem közös ritmusban hogy az alsó szólam összesen tizenöt hangot énekel, míg a mozognak. felső kettő kábé ezret. A következő oldalon megtalálod Az új többszólamú szerkesztésmód neve: melizmatikus a kottát modern átírásban. Jól kivehetők a használt orgánum. A lényeg: az egyik szólam hosszú, tartott hangokkal ritmusmóduszok is (alapjába énekli a cantus firmust, azaz a gregorián alapdallamot, míg a véve a hármas módusz). 5

többi felette apróbb értékekben énekel hosszú melizmát 5. 35

XIV.3.1. A MAGNUS LIBER ORGANI. LEONINUS ÉS PEROTINUS Az ars antiqua idején a párizsi Notre-Dame-ban elkezdték szisztematikusan alkalmazni ezeket a megoldásokat a liturgikus zenében. Az egyik első szerző, akit név szerint is említenek, és aki feltételezések szerint a ritmusmóduszok lejegyzését megalkotta Leoninus (12. sz.). Számos melizmatikus orgánumot írt, amelyeket

összegyűjtötték egy kötetbe. Ez lett a Magnus Liber Organi, azaz az orgánum nagy könyve). Leoninus műveit később átdolgozták: megrövidítették, három és négyszólamú részekkel bővítették. A munkához köthető szerző szintén a Notre-Dame-hoz köthető, neve: Perotinus (13. sz. eleje).

XIV.4. Új műfajok Az ars antiqua idejéhez köthető számos új zenei műfaj megjelenése. µ

az egyik a már megismert melizmatikus orgánum.

µ

a rondellus 6, mely egy kánonszerű forma

µ

és a motetta

Neve a körre utal (lásd round), azaz arra, hogy a dal körbe-körbe forog, és soha nincs vége. 6

Ettől még a szerkezet A motettát úgy szerkesztették, hogy egy meglévő cantus ugyanúgy érthetetlen volt, firmus fölé egy olyan új s szólamot illesztettek, melynek más volt a hiszen egy latin nyelvű 7

szólammal párhuzamosan szólt az anyanyelvű. De a szövege: kvázi magyarázta, kiegészítette, vagy éppen lényeg megint a ellenpontozta az eredeti szöveget. Ez az új szólam anyanyelvű is logika, a szerkesztésmód volt. Egy lehetett7. A műfaj neve is ebből a mozzanatból ered: mot=szó –  példa a motetta egy „megszavasították” egy új szöveggel a meglévő zenei anyagot. gondolkodásmódjára: világi nyelvű ének szövege Az egész szerkezet azonban nagyon laza, és helyet ad a arról panaszkodik, hogy a szerelme visszautasítja őt, és variálásnak: a szövegeket, szólamokat cserélgették, akár milyen szörnyűséges így a világ. A latin nyelvű cantus elhagyták, vagy éppen hangszeren játszották – nem volt olyan firmus eközben pedig azt énekli a Miatyánkból, hogy kötött az előadás, mint ma. „fiat voluntas tua”, magyarul „legyen meg a te akaratod ”. A kapcsolat egyértelmű, és XIV.5. Menzurálnotáció ráadásul kissé cinikus is.

Az ars antiqua vége felé egy teljesen új, forradalmi ritmusírás születik meg, mely lényegét tekintve a mai ritmusírásnak a születését jelenti. A ritmusmóduszokhoz képest ez két dologban jelentett

előrelépést:

egyértelműbb

lett

a

jelölés

és

megnövekedett a ritmusértékek kombinációinak száma, ugyanis 36

már nem kellet kötelező módon a ritmusmóduszok rendjébe illeszteni a ritmust. A menzurálnotáció elnevezés arra utal, hogy a hangok hosszúságát önmagukban kimérték ( menzúra =mérték) és így jegyezték le a ritmust (notáció = hangjegyírás). Az elv pedig pont az volt, mint ma: volt egy alapegység és azt elosztják egyenlő részekre, és azt a részt is tovább osztják. (Ma: egész kotta-fél kotta-negyed…). A különbség, hogy a fix alapegység neve itt nem egészkotta, hanem longa, melyet nem kétfelé, hanem

18. kép Menzurálnotációval lejegyzett kotta a késő 14. századból (Agnus Dei a Barcelona miséből)

általában háromfelé osztanak. maxima

= leghosszabb

longa

= hosszú

brevis

= rövid

semibrevis minima

= félrövid = legrövidebb Vízköpő a Notre-Dame tetején

XV. Ars nova (1320-14. sz. vége) Az előző fejezet címének magyarázatakor már említésre került, hogy mind az ars antiqua, mind az ars nova kifejezést az utókor aggatja rá a két időszak zeneszerzési stílusára. De az okról, hogy A kritikus egy valóban miért különböztetik meg a két korszak zenéjét, még nem esett szó. nagynevű elméletíró, Lüttichi Jakab . Hogy mi volt A 14. század elejét teljesen jól lehetne jellemezni egy nagyon is 1

konkrétan a baja az új

örök mondattal, melyet még ma is számtalan alkalommal zenével? Szerinte túl sok apró ritmusértéket használnak, a

hallhatunk: „Ezek a mai fiatalok!”. Szinte szóról-szóra ez a kritika gregorián dallamokat szétdarabolják, nem ismerik a hangzott el körülbelül hétszáz éve, amikor a régi nemzedék az új hangnemeket és komolytalan nyelvű szövegeket szerzőket bírálta: „Ó, ha hallanák azok a régi zeneértő tudósok a francia fűznek a cantus firmushoz 1 moderneket, mit tennének, mit mondanának!” Bezzeg a mi (lásd a motetta műfaját).

Hááát, pont ezek a jellemzők

művészetünk, az a szép, a nemes, a régi művészet (=ars antiqua)! viszik előre a zenét a 14. Most mindenfajta esztétikai értékítélet nélkül annyi kerül megjegyzésre, hogy az ars szót itt is sokkal inkább technika, tudás

század elején. 2 Philippe de Vitry zeneszerző nevéhez kötik az 1320-ban megjelent írást.

37

jelentésben kell érteni, miként az látható volt a Septem artes Emiatt kapta a korszak a liberales esetében is. Ezt bizonyítja, hogy a korszak nevével

nevét és a kezdőpontját.

azonos zeneelméleti mű címe:   Ars nova notandi2, azaz a Hangjegyírás új technikája .

XV.1. Az első vívmány. Az új ritmusírás Az ars nova az ars antiqua végén kialakult menzurálnotációt használja tovább: volt egy alapérték, és azt osztották fel kisebb hosszúságú egységekre. A különbség ezért nem is itt keresendő, hanem abban, hogy az ars nova idején alakulnak ki a mai ütemmutatókhoz hasonló jelzések .

Ismétlés: Mit is jelent az, hogy egy dal 3/4 –es ütemmutatóban van? Azt, hogy egy ütembe három negyednyi hang fér el. Az ars nova ütemmutatói is hasonló célt szolgálnak: megmutatják, hogy egy ütembe hány és milyen hosszúságú hang fér el.3 Volt azonban ennél egy sokkal fontosabb funkciójuk is: Megadták, hogy hány részre kell osztani az alapegységeket: ugyanis ekkor még nem csak úgy lehetett osztani a hangokat, mint ma, hogy egy egészben két fél, két félben két negyed. Létezett a maihoz hasonló kettes osztás és a maitól idegen hármas is. 4 Ez

Az egy óriási különbség az mai kottához képest, hogy ez az ütem képzeletbeli! Ugyanis nem használnak ütemvonalat. Még a reneszánszban sem… 3

Hármas osztás ma is van: ez a triola! Az alapegységbe nem két kisebbet helyezünk el, hanem hármat. 4

Az ütemmutatók modern átírással:

olyan, mintha egy egészkottába néha három, néha meg két „félkotta” férne el. A hármas osztást nevezték perfekt ütemmutatónak, azaz tökéletesnek. Természetesen a szentháromság miatt. A kettes osztást pedig imperfektnek, azaz tökéletlen osztásnak. A tökéletesség szimbóluma a kör, ezért a perfekt osztást körrel vagy ponttal jelölték. A tökéletlenséget, azaz a páros osztású imperfekt ütemeket pedig a félkörrel vagy a pont hiányával. Négyfajta ütemmutatót használtak, ugyanis kétszer végezték el az osztást: először felosztották a brevist két vagy háromrészre, majd pedig az így kapott két vagy három semibrevist továbbosztották újra két vagy három részre. A külső nagy kör vagy félkör jelentette az első osztást, a belső pont vagy annak hiánya a másodikat. Első példa. Mindkét osztás tökéletes:

Mit jelenthet az az ütemmutató, ahol kívül teljes kör van, belül 38

pedig nincs pont? A nagy kör jelzi (perfekt osztás), hogy először háromfelé osztom a brevist, a kis pont hiánya meg azt, hogy utána már csak kétfelé (imperfekt).

Ugyanilyen logikával a félkör ponttal a következő osztást eredményezi:

Az utolsó variáció pedig két imperfekt osztás, amit a félkör és a pont hiánya jelöl.

Ez az osztás pedig a mai négy negyed „elődje”. És itt ér össze több száz év, ugyanis mind a mai napig ezzel a félkörrel jelöljük a négynegyedes ütemmutatót. Ami valójában tehát nem is C betű! Ez a kép kíván némi kiegészítést, ugyanis a négy negyed nem teljesen logikus. XV.2. A második vívmány. Izoritmikus motetta Hiszen ha az előző ábra 6/8nak felelt meg, akkor itt hirtelen nem lehetnek a A szó magyarázata nagyon sokat segít a megértésben. Izo = nyolcadok a mai negyed azonos.5 Izoritmikus = azonos ritmusú. Ugyanis a szerkesztésmód értékek. Valóban, helyesebb lenne a 2/4. De a mai lényege, hogy vesznek egy ismétlődő alapritmust, mely végig használatra éppen ez jelöli a modern 4/4-et!

Azért érdemes volt ennyit gondolkodni, hogy eljussunk idáig!

azonos. Ezt nevezik taleának6. Vesznek emellé egy ismétlődő

5

lásd izotóp (= azonos hely

dallamképletet, mely végig azonos. Ezt hívják color nak. A talea kémia) = olyan változata egy elemnek, melyben ugyanannyi és a color elemszáma azonban nem azonos! Ezért el fog csúszni proton van, mint az

egymástól a ritmus és a dallam. A következő példában a taleát jelzik a síkidomok, a colort pedig a színek. Jól látszik, hogy a talea eggyel rövidebb elemszámú,

mint

a

alaptípusban, de a neutronszáma más. Emiatt azonos helyen (=izotoposz) szerepel a periódusos rendszerben, de mégis más tulajdonságokkal bír 6

lásd az indiai zene

7

= szín

color, ezért mindig más ritmusmodelljeit, melyet síkidom (ritmus) kapta tálának neveznek! a

megfelelő

színt.

Teljesen ugyanígy működik a szerkesztésmód a ritmussal és a hangmagasságokkal. Következzen most egy zenei példa. A talea négy negyedes, egy ütemes egység: tá ti-ti tá szün. Elemszáma négy, ugyanis a szünetre nem lehet hangot számolni. A color pedig: d r f m s. Elemszáma öt. 39

Ha a két képletet összeeresztjük, a következő megoldást kapjuk: [d r f m

s][d r f

m s][dr

f ms][d

r f ms]

A talea pont egy ütem, a color viszont mindig túllóg egy ütemen,

A bal oldali példa taleája. Az előjegyzés egy b, ezért került a dó az első vonalközbe.

A valóságban ennél sokkal hosszabb taleák és ezt jelzik a piros vonalak és a kapcsos colorok alkották a szerkezeteket, Az izoritmikus szerkesztés egy nagyszerű példa arra, hogy sokszor nem is találkoztak mennyire másképp gondolkodik a középkor a zenéről : itt egymással a darab végéig sem, a darabok emiatt egyáltalán nincs olyan szempont, hogy szép legyen a zene, vagy iszonyú bonyolultak voltak. 8

zárójelek.8

kifejezze az adott szöveget. Az egyetlen szempont, hogy a matematikai összefüggéseknek megfeleljen. Egy újabb bizonyíték arra, hogy a zene matematikai tudomány.

XV.3. A harmadik vívmány. A misekompozíciók A mise a római liturgia központi, napi rendszerességgel végzett szertartása. Elég hamar kialakult, hogy a miséken melyek azok a

Ejtsd [másó]. Ez a Machaut (13001377) egy jó muksó volt, mert nem csak zenét szerzett, hanem költeményeket is írt. Ráadásul igen nagy becsben tartották az uralkodók, mert a műveit rögtön le is jegyezték, gondosan őrizték, így a teljes életműve ránk maradt. 9

szövegek, amelyeket minden misén ugyanúgy elmondanak vagy elénekelnek. Azon misetételeket, melyeket mindig ugyanazzal a szöveggel énekeltek , az ars novától kezdve a zeneszerzők több

szólamra átdolgozták és közös ciklusba rendezték. Ezt hívják a zenében misének. Az első ilyen fennmaradt misekompozíciót egy 14. századi francia földön élt szerző írta, Machaut. Őróla nevezték el az első ilyen misét Machaut-misének9.

19. kép - Machaut egy 14. századi miniatúrán, melyen a Természet allegorikus alakja vezeti a mesterhez az Értelmet a Rhetoricát és a Musicát.

XVI. A notáció története a kezdetektől a 17. századig A notáció annyit jelent, mint írás. Zenei értelemben kottaírást. A középkor már ezerszer emlegetett vívmányai vezettek ahhoz, hogy egyáltalán megszülessen a mai értelemben vett kottaírás. A változásokat igazándiból nem úgy kell értelmezni, hogy

Sok, a fejezethez tartozó kép látható a Trefort Zene Portálon található PPTben! 1

Nem azért egyszerű, mert

feltaláltak valami újfajta kottaírást, hanem az új zenei igények, bénák lettek volna, hanem mert náluk is – mint sok szerkezetek lejegyzése érdekében megújították az addigi azért, kultúrában – szégyen volt leírni rendszert. Az előképek és a kiindulási pontok közül itt is a görögöket

a dallamokat: illet fejből tudni mindent, és úgy továbbadni.

kell megemlíteni. Az ókori görögök egy igen egyszerű 1 lejegyzési módot

használtak:

betűkkel

jelezték

a

hangmagasságot, 40

különböző grafikai jelekkel a ritmust. Ezt hívjuk betűkotta-írásnak. A legkorábbi nem betűkottaszerű lejegyzések arra szolgáltak, hogy azok számára, akik ismerik a dallamot, segítséget nyújtsanak a dallam rekonstruálásához. A kis vonalak neve neuma volt, ugyanis ezek a jelek a vezénylő kézmozdulatait, intéseit (=neuma) adták vissza grafikus formában. A neumaírás nem egyértelmű, csak következtetni lehet a dallam irányára,

20. kép - Görög betűkottaírás és modern átírása

kezdetben nem volt semmilyen fix vonal, melyhez a jeleket viszonyítani lehetett volna, azonban sokfelé elterjedt a mozarab részektől egészen Kijevig. A neumák változtak, fejlődtek és ezekből alakult ki a kezdetben négyzet alakú hangjegyírás. A vonalrendszert a 10. századtól használják. Először egy képzeletbeli vonalat húztak, majd ezt láthatóan is megtették (ez

egy piros – f-vonal volt), később húztak még további vonalakat melléje (tercnyi távolságra: sárga C, a, d). Betűket írtak a sorok

23. kép - Német neumaírás, misekönyv Lambachból, 12. század

elejére, mely megadta, hogy az adott sor milyen magasságot jelöl. A ma is használatos kulcsok pont ezekből a betűkből lettek. Először az f- és a c-kulcs alakult ki. A c-kulcs kis c-betűvel való jelzése még a modern gregorián kottákban is szokás. A violinkulcs, melyet g-kulcsnak is neveznek, valószínű két betű kombinációjából alakult ki: a második vonalat jelző g-betűből és a kvinttel feljebb lévő d-betűből.

22. kép - Egy 10. századi orgánum, mely lejegyzésekor a szótagokat írták bele a vonalrendszerbe. Jól megfigyelhetők a sorok elé írt betűk, melyek a hangmagasságot adták meg.

Ismétlés, de a teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a ritmusírás terén az ars antiqua idején lépnek előre nagyot: a többszólamúság megjelenésével kialakulnak a ritmusmóduszok, később a menzurálnotáció. A kottafejeket pedig nem vonallal, pöttyökkel,

hanem

négyzettel

jelölik.

Ezt

hívják

kvadrátnotációnak. Az ars nova igazán csak az ütemmutatók

21. kép - A különböző kulcsok fejlődése

rendszerével egészíti ki a notáció addigi vívmányait. A jobb oldali kép jól mutatja a hangjegyírás fejlődését: az alsó sorban az ars antiqua idején használt hangok, felette az ars nova idején használt „fekete” menzurálnotáció, majd pedig a reneszánsz alatt kiérlelt „fehér” menzurálnotáció hangjegyei láthatók. A legfelső sor pedig azokat a hangjegyeket mutatja, melyek a mai kottaírásban megfelelnek a régi értékeknek. 41

XVII. A középkori ember és világképe 1

XVII.1. Bevezető kérdések Minden oké? Minden hepi? Csupa

J

Van egy könyv,

(Hankiss Elemér: Az emberi kaland, Bp. Helikon, 2002)

az élet? Na, azért talán nem mely pontosan erről a bizonytalanságról és

mindig: a sok jó dolog mellett szerencsétlenségek, járvány, leküzdésének lehetséges módjairól szól. Abból az betegség, tanulás, halál van az életünkben… De miért és honnan előfeltevésből indul ki, hogy van a ROSSZ a mi világunkban? Miért kell tanulni, a tudást mégsem az ember számára megszerezni, miért nem örököljük a szüleinktől? Miért kell meghalni? Mi lesz velünk a halál után? 1 Olyan kérdések ezek, amelyek esetében érezzük, hogy nagyon fontos lenne kielégítő választ adni, ám tudjuk, hogy megnyugtató módon biztosan nem tudjuk ezen kérdéseket megválaszolni! Mit kezdjen az ember ezzel az ellentmondással? Minden korszak, minden vallás és minden filozófia választ ad ezekre a kérdésre, hiszen valahogy elviselhetővé akarja tenni a létet az ember számára.1 (fontos gondolatébresztő szempontok – olvasd el!!!) A fenti kérdéseket röviden megfogalmazva feltehetjük úgy is, hogy „Milyen és miért ilyen a világ?” és „Hol az ember helye ebben a világban?” Az ezekre a kérdésekre adott választ

nevezhetjük világképnek. Milyen világképet ad a középkor? Hogy ezen válaszokat megértsük, nagy, kozmikus szemlélet, filozofikus hozzáállás kell. Valamint az, hogy a középkort a középkorból kiindulva tekintsük, „vegyük fel a középkor szemüvegét”, és ne a modern korból visszatekintve keressük a válaszokban a hibát.

teremtetett a világ. Hiszen annyi dzsungel van benne, melyben elveszhet, elpusztulhat az ember: fizikai dzsungel ek, mint a külvilág, a környezet, a hideg vagy a betegség, a társadalmi dzsungel ek: a többi ember, a társadalmi elvárások, a törvények és kötelességek rendszere. Sokszor önmagunk jelentjük saját magunk számára a legnagyobb és legátláthatatlanabb dzsungelt: félelmeink, személyiségünk korlátai, vérmérsékletünk, tehetségünk. És végül ott van azon kérdések nyomasztó dzsungelek, melyek túlmutatnak az evilági dolgokon . Éppen ezeket a kérdéseket feszegeti ez a fejezet. A könyv úgy tekint az emberiség legtöbb „találmányára”: vallásra, technikára, művészetre, építészetre, társadalmi eszmékre, szimbólumokra mint a fenti dzsungelharc legfontosabb fegyvereire.

XVII.2. Tükör-hasonlat és két könyv elmélet A középkor világnézete szerint az ember és a teremtett világ összefügg: a világ egy tükör, amelyből megismerhetjük magunkat is.

Ha

megismerjük

a

makrokozmoszt,

megismerjük

a

mikrokozmoszt, hiszen azok hasonlítanak egymásra, miként az már a zeneelméletnél is kifejtésre került. Erről szól a következő versike: Omnis mundi creatura quasi liber et pictura nobis est, et speculum. Nostrae vitae, nostrae mortis, nostri status, nostrae sortis fidele signaculum.

A teremtett világ egésze számunkra egy könyv és egy kép vagy egy tükör: az életünk, a halálunk, az állapotunk és a sorsunk igaz jelzője.

Alanus ab Insulis (13.sz)

42

A középkori ember a tudását két könyvből merítette. Az egyik

Ez a középkori ordókönyv a világ maga, miként a versike is fogalmaz. A másik egy gondolat, mely elhelyezte a világban található létezőket valódi írott könyv, a Biblia. Mindkettőre úgy tekint a középkori egy hierarchikus rend szerint. Az Isten, az angyalok ember mint Isten kinyilatkoztatására, melyből a tudásra szert és az ember után az állatok, a növények és tehet. végül az élettelen tárgyak következnek a rendben. A XVII.3. Az ember helye a teremtett világban gondolat, hogy az ember magasabbra tartja magát De vajon hol foglal helyet az ember ebben a rendszerben? A 8. mindennél a Földön, oda vezetett, hogy a különböző népcsoportok egymást is zsoltár így szól az emberről: hierarchikus rendben Bámulom az eget, kezed művét, * a holdat és a csillagokat, amelyeket te alkottál. képzeljék el. És hogy hova vezet ez? Elég végignézni a Mi az ember, hogy megemlékezel róla, * az ember fia, hogy gondot viselsz reá? huszadik század történetét, Majdnem isteni lénnyé tetted, * dicsőséggel és fönséggel koronáztad. mely után az ember Hatalmat adtál neki kezed műve fölött, mindent lába alá vetettél. egyáltalán nem tarthatja magát olyan nagyra. Csupa háború, pusztítás és halál. Az A kiemelés a Vulgátában, azaz a latin bibliafordításban így ember magát és a kis féregként, hangzik: „paulo minus ab angelis”, azaz az ember „kevéssel boldogságát törékeny semmiként látja –  kisebb az angyaloknál”. Ebből és a magyar fordításból az szinte nem is teheti másképp! 2

következik, hogy az ember magát dobogós helyre helyezte: az első Isten, a második a szellemi lények, az angyalok, a harmadik pedig az ember.2

XVII.4. Dies irae. A halál helye a középkor világképében Van egy dallam, mely mind az irodalom-, mind pedig a zenetörténetben igen közismert:

A szöveg fordítása: Napja Isten haragjának végét veti e világnak, ez szavok a prófétáknak . És a folytatás: A szív tele rettegéssel lesz a bíró jövetével, hol kezdődik a számvétel. A szöveg

és a dallam a halotti mise része, egy Celanói Tamás nevű ferences szerzetes írta. Halál? Hogyhogy halál? Mit keres a halál ebben a nekünk teremtett világban? A halál jelenléte ezeken kívül még egy sor kérdést felvet: o

Nem tökéletes a világ, amelyet egy tökéletes isten teremtett?

o

Vagy nem tökéletes talán az Isten? De akkor hogyan lehetne isten?

o

Honnan van egyáltalán a halál? Miért? Mi a célja? Ki akarta? 43

A biblia magyarázatot akar erre adni, ez pedig nem más, mint Ádám és Éva sztorija, mely szerint az engedetlenség, a bűn következménye a halál 3. Ezt a magyarázatot erősíti a középkor, amikor

a

következő

két

szó

eredetének

hasonlóságát

hangsúlyozza: „mors” (=halál) – „mors us” (=harapás) – tehát a halál az első bűn következménye. 4 Na, de ki is vette rá őket a bűnre? A kígyó, a Gonosz . Így nagybetűvel! Szuper: nem az Isten a hibás, hogy a világban van a bűn és a halál. De nem is teljesen az ember – ő csak gyenge volt, amikor képtelen volt ellenállni a kísértésnek. Az ember ezzel a gondolattal, mely tulajdonképpen a Gonosz feltalálása menti meg magát, meg az Istent is. És az

egészet a Rossz, a Gonosz nyakába varrja! Mit is nyer az ember ezzel? Mindent, ugyanis áttevődik az emberért folyó harc az isteni horizontra: egy nagy kozmikus pingpongmeccs kezdődik az emberért a Jó és a Gonosz között. Ráadásul azzal a biztos ígérettel, hogy a Jó fog győzni ezen a tornán. Ezen meccs első állomását ünneplik karácsonykor, az Isten evilágra lépését, a mérkőzés döntő pillanatait pedig húsvétkor: a halált és a feltámadást. A halál az élet a legdemokratikusabb intézménye: mindenkit elvisz, mindenkit magával ragad tekintet nélkül a rangra, élethelyzetre vagy gazdagságra. Ezt ábrázolták képi formában a Haláltánccal. A képzőművészeti műfaj mellé zenei műfaj is párosul. Többek közt Liszt Ferenc is komponált Haláltáncot, azaz Danse macabre-ot a fent említett Dies irae

A bibliában számos olyan történet van, mely egy megválaszolhatatlan kérdésre próbál választ adni. Ilyen a teremtés vagy éppen Ádám és Éva története. Valószínű, hogy Isten nem hat nap alatt teremtette a világot. Éppen ezért ezek a történetek igazándiból „utólagos okmagyarázatok”, melyek célja, hogy segítsenek utat vágni a már fent említett dzsungelekben. 3

Ez a magyarázat nagyon izgalmas, és számunkra teljesen idegen: a középkorban azt gondolták, hogy a szó jelentésének pontos ismeretével az ember uralja magát a megnevezettet is. Később kiterjesztik ezt a felfogást a szavakról az egész világra. Ekkor már a cél „nem a dolgok lényegének, hanem az elnevezés mögött lévő szándék megvilágítása.” (Sevillai Izidor). A 12. században ezt a gondolatot kiegészítették azzal, hogy a vizsgált szó mögött rejlő tartalom tulajdonságainak hasonlítani kell a leírt szó betűihez. Ez a fenti példában tökéletesen teljesül, hiszen ha a felfogás szerint a halál a bűn (=almába harapás) következménye, akkor a két szónak hasonlítani kell egymásra: mors-morsus. A hasonlóság szembetűnő. 4

dallamára. Mindent összevetve a halál a középkori ember számára nem a vége valaminek, nem egy borzalmas, semmibe vezető út, hanem kapu az örök életre. „Memento mori”, azaz „emlékezz a halálra” – szólt a mondás: arra a halálra, amely sokkal közvetlenebb tapasztalat volt a járványok, betegségek és háborúk miatt – de legalább az örök boldogságba vezetett…

24. kép - Részlet a luzerni Haláltáncból

44

XVIII. A középkor építészete 0 XVIII.1. Megint mi köze már ennek az egésznek a zenéhez? Tehetné fel a kérdést a kevésbé érdeklődő olvasó. Volt egy elég híres ember (ő egyébként J. W. von Goethe), akitől a következő idézet származik: „Az építészet megfagyott zene”. Ha ez nem

A legfontosabb: ez csak felszínes, konyhaművészettörténet, nem cél a stílusok teljes bemutatása. Rengeteg kép található viszont a honlapon a különböző források megnevezésével. 0

1

Lásd a zeneelméleti részt

elég, akkor jobban kifejtve azért van köze a kettőnek egymáshoz, (XIII. fejezet) és az előző fejezetet a középkor mert mind a kettő ugyanarról szól. Ezt már többször bizonyították világképéről! az előző fejezetek. 1 Mindkét művészet valahol a világnézet, a világról alkotott kép megjelenítése, csak éppen a közeg, a médium más.

XVIII.2. Romanika 26. kép - Hildesheim

A középkori építészet első fázisa, a 11-12. század ra jellemző. Neve arra utal, hogy a romanika építészete folytatja a római hagyományokat. Rengeteg a közhely, mellyel bemutatják a

stílust. Ezek azonban nem mindig helytálló ismérvek : a köríves ablak, a merev, tömbhatást keltő építmények, a bástyára emlékeztető tornyok és a lőrésszerű ablakok. 25. kép - A veleméri templom belseje

Sokkal fontosabb az a világkép, mely az egész építészeti stílus mögött áll: a „belső fény ” , a külvilág kizárása a lényeg, ezt

Erre nagyon jó példa a román kori templom. segíti elő az egyszerű tér, kevés fénnyel. A technikai megoldás veleméri A templom a Szentháromság lényegtelen, a túlvilági fény ígérete a fontos. Ezenkívül nagy tiszteletére emelték, és pont úgy tájolták, hogy jelentősége az építészetben van az arányoknak, a Szentháromság vasárnapján a kelő Nap sugarai éppen a számmisztikának, a ritmusnak, mértéknek számoknak.2 szentély freskójának azt a részletét világítsa meg, mely Magyar román kori emlékek többek közt a jáki, veleméri, a Szentháromság jelképét ábrázolja. Emellett még ócsai és a lébényi templom. számtalan csillagászatinumerikus összefüggés XVIII.3. Gótika olvasható le a templom festése és tájolása között. 2

A gótikus építészethez kapcsolódó közhelyek szintén számosak: a csúcsív, a rózsaablak – ráadásul mindkettő már létezett a román korban, a támívek és a fény beengedése. Az építészeti stílus elnevezését az utókor adta, mely becsmérlő kifejezés arra utalt,

hogy „barbár” lenne a reneszánsz előtti kor építőművészete. De mi is a lényeg? 45