1. Értelmezze az összevonásra kerülő bevételek (kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási megbízási díjakra, és a vállalkozói „kivétre”) „kivétre”) jövedelemtartalmát! jövedelemtartalmát!
Bevétel: Bevétel: a magánszemély által az adóévben végzett tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték. Jövedelem: Jövedelem: a bevétel
egésze költségekkel csökkentett része (tételes költségelszámolás) törvényben meghatározott hányada (diktált költségátalány, 10% költséghányad)
Összevontan adózó jövedelmek:
önálló tevékenységből származó jövedelem (egyéni vállalkozói kivét, mezőgazdasági őstermelésből
származó jövedelem, szellemi tevékenység jövedelme, más önálló tevékenységből származó jövedelem, a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem ) nem önálló tevékeny ségből ségből származó jövedelem (munkaviszonyból származó jövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül, munkaviszonnyal kapcsolatos és más nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés, költségtérítés, külszolgálatért kapott jövedelem, végkielégítésből származó jövedelem) egyéb jövedelem (nyugdíj és nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek, magánnyugdíj-pénztár szolgáltatás, ösztöndíj, összes külföldön is adóköteles jövedelem)
Önálló tevékenység jövedelme: Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel tekintettel megszerez. megszerez. Kétféle módon határozható meg:
bevétel – tételes, igazolt költségek = jövedelem a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek (nem kell tételes költségelszámolást költségelszámolást alkalmazni)
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét , amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. Nem önálló tevékenység jövedelmének meghatározása: Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel tekintettel megszerez. A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség. Megjelenési formája: munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag megtakarítás címén kapott juttatás, más személy által fizetett biztosítási díj címén kapott bevétel, kereset kiegészítés, költségtérítés. Egyéb jövedelem: jövedelem=bevétel jövedelem=bevétel egésze. A bevételből költségek nem vonhatók le és költségátalány költségátalány alkalmazása sem lehetséges. lehetséges.
2. Ismertesse az egyéni vállalkozók adózási szabályait a személyi jövedelemadóban!
A vállalkozói szja alapja a vállalkozói jövedelem. Vállalkozói jövedelem = bevétel + növelő tételek – csökkentő tételek – költségek – költségek – – veszteség veszteség A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása kiszámítása előtt meg kell állapítania, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapul vételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelem-minimumot. jövedelem-minimumot. Jövedelem-minimumnak a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2 százalékát kell tekinteni. Hasonlítási alap = bevétel + növelő tételek – költségek – költségek Ha a hasonlítási alap nagyobb a jövedelem minimumnál, akkor a vállalkozói adóalap után kell adózni. Ha kisebb, akkor a jövedelem minimum után kell adózni, amennyiben az adózó nem él nyilatkozattételi nyilatkozattételi jogával. A vállalkozói adóalap után az adó mértéke: 9% Vállalkozói osztalékalap: A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani. Vállalkozói osztalékalap = adózás utáni vállalkozói jövedelem + növelő tételek – csökkentő tételek Adózás utáni vállalkozói vállalkozói jövedelem = vállalkozói adóalap + kisvállalkozói kedvezmény kedvezmény – vszja vszja
A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke: 15% Az osztalékalap után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell mindaddig, amíg a tárgyévben eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt (jelenleg 450.000 Ft). Ezen összegbe beleszámít az egyéb jogviszonyokban megfizetett megfizetett egészségbiztosítási egészségbiztosítási hozzájárulás és a százalékos EHO is.
3. Ismertesse a személyi jövedelemadó szerepét és mutassa be alanyait! Definiálja a jövedelmet, a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadó rendszerében!
Az SZJA célja:
az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása az arányosság és méltányosság elvének érvényesítésével a magányszemélyek jövedelmükből járuljanak hozzá a közterhekhez
Jellemzői:
a magánszemély minden jövedelme adóköteles bizonyos társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának érdekében mentesség, kedvezmény adható (csak tv állapíthatja meg) az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni az EU tagállamának állampolgára által megszerzett jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mintha belföldi illetőségű magánszemélynek minősülne
Alanyai:
külföldi illetőségű magánszemély – csak a belföldről származó jövedelme után adózik belföldi illetőségű magánszemély – belföldi és külföldi jövedelme után is adózik
Adókötelezettség: a bevételszerző tevékenység megkezdésének napjától a tevékenység megszűnéséig Bevétel: a magánszemély által az adóévben végzett tevékenység ellenértékeként vagy más jogcímen kapott vagyoni érték. A bevétel megszerzésének időpontjai: készpénz – a hozzájutás ideje; jóváírás – a jóváírás napja; dolog, értékpapír, váltó, csekk – a birtokbavétel napja; átvállalt kiadás – a bizonylaton szereplő időpont Költség: csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. Jövedelem: a bevétel
egésze költségekkel csökkentett része törvényben meghatározott hányada (diktált költségátalány, 10% költséghányad)
4. Sorolja fel az egyéni vállalkozó által választható jövedelemadó formákat és azok feltételeit!
Jövedelemadó formái:
vállalkozói jövedelem szerinti adózás EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) átalányadózás
VSZJA
vállalkozói jövedelem szerinti adózás vállalkozói adóalap utáni adó: 9% vállalkozói osztalékalap utáni adó: 15%
EVA
adóalany lehet: egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság, Bt, Kft, szövetkezet, lakásszövetkezet,
erdőbirtokossági társulat, végrehajtói iroda, ügyvédi és közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda feltételei: az adóévet megelőző két évben éves szintre átszámított összes bevétele nem érte el a 30 millió forintot, nem folytat a jövedéki adóról szóló tv hatálya alá tartozó tevékenységet, belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik, nem volt mulasztási bírsága számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt, nem állt végelszámolás alatt mértéke: a pozitív adóalap 37%-a. Ha az adóalany bevétele és a bevételt növelő összegek együttesen meghaladja az adóalanyiság jogosítására vonatkozó értékhatárt, az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50%
KATA
adóalany lehet: egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt vagy
közkereseti társaság feltételei: nem lehet adóalany az a vállalkozás, melynek adószámát az adóhivatal a bejelentést m egelőző két éven belül törölte vagy jogerősen fel volt függesztve mértéke: főállású kisadózó: 50.000Ft/hó, nem főállású kisadózó: 25.000Ft/hó, választható: 75.000Ft/hó bevételhatár: 12 millió Ft. Az értékhatárt meghaladó rész után a kata mértéke 40%
Átalányadó
feltételei: az adóévet megelőző évben és az adóévben a bevétel nem haladja meg a 15 millió forintot,
átalányadózás megszüntetése esetén a megszűnést követő 5. évben választható újra, kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozóknál az éves bevétel határa 100 millió Ft jövedelem: a bevételből 40% költséghányad levonással (kieg. tevékenység folytatása esetén 25%)
5. Értelmezze az adóelőleg fizetés szerepét a személy jövedelemadó rendszerében! Ismertesse az adóelőleg megállapítására, annak bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályokat!
A magánszemély összes jövedelme után fizetendő személyi jövedelemadót naptári évenként kell megállapítani, de az adóbevételek folyamatossága érdekében az összevont adóalapba tartozó jövedelem után év közben adóelőleget kell fizetni. Az összevont adóalap adóját, a vszja- t adóelőlegként kell megfizetni. Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg. Az adóelőleg -megállapításra köteleze tt kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, első házasok kedvezményét valamint az érvényesített adókedvezményt.
Nem terheli adóelőleg:
a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem nyugdíj -szolgáltatást, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt - egyéb jövedelemnek minősülő - adóköteles összeget, a külföldről származó jövedelmet, ha kettős adóztatást kizáró egyezmény van
Az önálló tevékenységből származó bevétel, valamint az önálló tevékenységgel összefüggő költségtérítés kifizetésekor a 10 százalék költséghányad alkalmazását vagy a tételes költségelszámolást választhatja a magánszemély. Tételes költségelszámolás választása esetén az adott tevékenységgel összefüggésben elismert és igazolt, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségekről nyilatkozhat a magánszemély. A tevékenység ellenértékeként megszerzett bevétel (pl. megbízási díj) esetén a nyilatkozaton megjelölt költség nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. Ettől függetlenül a magánszemély a bevallásában korlátozás nélkül elszámolhatja az Szja tv. szerint elismert és megfelelően igazolt költségeit. A tevékenységgel összefüggő köl tségtérítés kifizetésénél a magánszemély nyilatkozata alapján akár 100 százalék költséget is figyelembe vehet a kifizető. Ha a magánszemély nem nyilatkozik a költségeiről, és más igazolás nélkül elszámolható költség sem merül fel, a kifizető a 10 százalék költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget. Fontos szabály, hogy az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevétel (az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve) adóelőleg alapjának megállapítás ánál azonos (vagy a 10 százalék költséghányad szerinti vagy a tételes) költségelszámolást kell alkalmazni. Az adóbevallásban viszont az a magánszemély is alkalmazhatja a tételes költségelszámolás szabályait, aki az adóév során adott nyilatkozatában a 10 százalék költséghányad figyelembe vételét kérte. Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Az adóelőleg alapot terhelő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. Az adóelőleg fizetésére kötelezett magánszemély az általa megállapított adóelőleget az szja bevallásában (a bevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásában) - negyedéves bontásban – köteles bevallani.
6. Sorolja fel a bért terhelő járulékokat és adókat! Értelmezze a bruttó „bér” és a nettó „bér” fogalmát!
Munkáltatót terhelő költségek:
szociális hozzájárulási adó: 22% szakképzési hozzájárulás: 1,5%
Munkavállalót terhelő költségek:
természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3% nyugdíjjárulék: 10% munkaerő-piaci járulék: 1,5% személyi jövedelemadó: 15%
A nettó bér (nem jogi kategória) az a pénzösszeg, amelyet a munkavállaló a (bru ttó) munkabéréből a levonások után a kezéhez kap, vagy a számlájára utalnak. A munkavállaló ( bruttó) munkabére több egymástól elkülöníthető bérelemből tevődik össze (személyi alapbér, pótlékok, prémi um, jutalom, béren kívüli juttatások). Alapja az alapbér, amit mindenképpen időbérben kell megadni. Ez lehet órabér, napi -, hetivagy havibér. Ezt az összeget kell beleírni a munkavállaló és a munkáltató között írásban megkötendő munkaszerződésbe. A szerződésben leírt személyi alapbér semmilyen körülmények között nem lehet kevesebb, mint a kormány által (általában évente) meghatározott kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege.
7. Tegyen különbséget adózó és adóhatóságok között! Ismertesse az adóhatóságok hatáskörét és illetékességét!
Adózó: az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő. Adóhatóság: NAV, önkormányzat jegyzője, fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szervként jár el. Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Az állami adó- és vámhatóság hatásköre:
adó, költségvetési támogatás adó -visszaigénylés, -visszatérítés állami garancia kiutalása és visszakövetelése adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása önkormányzatokat megillető helyi adóval, gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása a csődeljárás, felszámolási eljá rás, végelszámolás, vagyonrendezési és adósságrendezési eljárás magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal, késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések lakáscélú állami támogatások esetében az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzése fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság végrehajtása
illetékessége: Magánszemély - a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve utolsó ismert belföldi lakóhelye szerinti igazgatóság. Jogi személyiség nélküli vállalkozó, vállalkozó magánszemély - a székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti igazgatóság. Jogi személy, egyéb szervezet székhelye, telephelye, a tevékenység gyakorlásának helye szerinti igazgatóság, több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely szerinti illetékes szerv. Önkormányzati adóhatóság hatásköre és illetékessége:
helyi adók belföldi rendszámú gépjárművek adója mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása
NAV hatásköre és illetékessége:
felülellenőrzés vám- és jövedéki, valamint rendészeti ügyek nyomtatványok engedélyezése és online pénztárgép forgalomba hozatali engedélyezéséhez kapcsolódó szakhatósági tevékenység külföldi szervekkel való kapcsolattartás behajtási jogsegély pénzügyi információs egységként folytatott tevékenység szerencsejáték felügyelet szokásos piaci ár megállapítása általános adójogi tájékoztatás információ-technológiai tevékenység
8. Ismertesse a társasági adó adóalap-korrekciós tételeinek szerepét! Értelmezze az adózás utáni eredményt!
A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz vállalkozói tevékenység alapján társasági adókötelezettség terheli. Adóalap: az adózás előtti eredmény Tao tv. által előírt, korrekc iós tételekkel módosított összege. Korrekciós tételek szerepe:
egy része az adóalap védelmét szolgálja (a számviteli tv. a költségek, ráfordítások elszámolásában tág lehetőséget ad a vállalkozásoknak. Az elszámolt költség csökkenti az AEE -t és így az adóalapot) bizonyos kedvezmények adása kétszeres adóztatás elkerülése
Adóalap = AEE + növelő tételek – csökkentő tételek Társasági adó = adóalap * adókulcs (9%) – adókedvezmény Adózás utáni eredmény = AEE – TAO (AUE lehet osztalék vagy újrabefektetés) Csökkent ő tételek: TAO tv szerinti elszámolt ÉCS, adótv szerinti ÉCS, korábbi évek elhatárolt vesztesége,
kapott osztalék, műemlék felújítási költség, stb. Növelő tételek: követelésre elszámolt értékvesztés, terven felüli ÉCS, céltartalék képzése, elengedett
követelés, stb.
9. Ismertesse az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének eseteit!
Járuléknem
nyugdíjjárulék
Főfoglalkozású
Kiegészítő tevékenység
10%
10%
alap: a jövedelem, de
járulékalapot képező jövedelem, vagy az evaalap 10%-a
legalább a min.bér vagy gar.bérmin.
jövedelem, de legalább a min.bér vagy gar.bérmin. 150%-a
jövedelem, de legalább a min.bér vagy gar.bérmin. 150%-a
alap: a magasabb
vállalt összeg, de legalább a min.bér vagy gar.bérmin.
legalább a min.bér vagy gar.bérmin. 150%-a vagy a magasabb vállalt összeg
1,5%
1,5% munkaerőpiaci járulék
10%
7%
7% egészségbiztosítási járulék
EVA
legalább a min.bér vagy gar.bérmin. 150%-a vagy a magasabb vállalt összeg
10. Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az adólevonási jog korlátozásának eseteit! Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az adólevonási jog korlátozásának esteit. Az adólevonási jog alapján az arra jogosult a fizetendő adó összegéből levonhatja – a törvényben meghatározott kivételekkel – az előzetesen felszámított adó összegét. Az adólevonási jog gyakorlásának személyi feltételei: az az adóalany, aki egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet, tételes költségelszámolást alkalmaz (kivétel az átalányadózó a személyi jövedelemadó rendszerében), adószámát nem függesztették fel és nem törölték. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei: az előzetesen felszámított adót hitelesen igazoló dokumentum (pl.: számla, határozat, egyéb bizonylat, nyilatkozat, hiteles fordítás stb.)
Az adólevonási jog tartalma a. levonható a fizetendő adó összegéből: a más adóalany által áthárított adó (ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is) termékbeszerzéssel és szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban megállapított adó, termékimport után megállapított és megfizetett adó, adóelőleg részeként fizetett összeg, saját rezsis beruházás után fizetett összeg.
b. nem vonható le a fizetendő adó összegéből: az a megfizetett adóösszeg, ha az adóalany a terméket és szolgáltatást:
teljes egészében nem adóköteles tevékenységhez használja, közvetlenül tárgyi adómentes alá termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, kivonja a tevékenységből (ellenérték nélküli átadás), üzemanyagként személygépkocsiban használja fel,
az alábbi termékek és szolgáltatások után megfizetett adóösszeg, feltéve, hogy beszerzésük nem továbbértékesítési vagy közvetlen anyagként való felhasználási céllal vagy közvetített szolgáltatásként történik:
motorbenzin, személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások, személygépkocsi, motor, jacht, egyéb vízi közlekedési eszköz beszerzése esetén, személygépkocsi bérbevétele, élelmiszerek és italok, szórakoztatási szolgáltatások, távolsági és helyi személytaxi közlekedés, parkolási szolgáltatás, úthasználati díj (kivétel 3,5 tonna feletti gépjármű) vendéglátóipari szolgáltatások, lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések, szolgáltatások, telefon, mobiltelefon, internet előzetesen felszámított adó 30% -a, kivéve ha több mint 30%-át továbbszámlázza.
Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az fizetendő adót meg kell állapítani. Az adólevonási jog keletkezésének időpontja főszabályként a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kiállított számlában, egyszerűsített számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap .
11. Sorolja fel az áfa adómértékeket egy-egy példával szemléltetve! Értelmezze a különféle adómértékek alkalmazásának funkcióit! Mutassa be az előzetesen felszámított adó megosztásának szabályát! Az áfa mértéke A jogharmonizációs szempontok alapján kialakított áfa mértékek: 5%,
18 és 27%. A termékek többsége és a
szolgáltatások nagy része az általános 27%-os adókulcs alá tartozik, melyek felsorolását a törvény nem tartalmazza. 5%-os adómérték alá
tartoznak például a törvényben meghatározott humán gyógyszerek, orvosi radioaktív izotópok, speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, egészségügyi oxigén, vakok és hallássérültek szükségletét kielégítő egyes termékek, könyv, napilap, kotta, távhőszolgáltatás. 18%-os adómérték alá
tartoznak a tej és tejtermékek, valamint a kenyér és pékáruk, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Az importált termékek ad ómértékéről a törvény külön nem rendelkezik, mert az adózás egységes elvéből következően az megegyezik a belföldi termékek adómértékével. Az értékesítést terhelő áfa meg.
„alulról" (adó
nélküli árból), vagy
„felülről" (áfával
növelt árból) határozható
..felülről" számítót«
..alulról" számított adókulcs
adókulcs 27 27%
100 + 27
21,26 %
18 18%
100 + 18
15,25 %
5 5%
100 + 5
4,76 %
12. Az egyszerűsített számlákban a 27% helyett 21,26%, a 18% helyett 15,25%, az 5% helyett 4,76%-os
adómértéket kell feltüntetni. A számlában az adó alapját és a számítottadó összegét a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni. A fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmaz ni. Egyes ügyleteknél, például előleg, fordított adózás alá eső ügyletek, termék Közös ségen belüli beszerzése, stb. a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Megosztás: Az adózó köteles olyan nyilvántartást vezetni, ahol tételes elkülönítéssel biztosítható a levonható adó megállapítása. Ha erre nincs mód, mert egyaránt szolgálja az adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet is, akkor az általános forgalmi adó arányos részét lehet levonásba helyezni, olyan mértékben, amely beszerzés az adólevonásra jogosító tevékenységet szolgálja .
A törvény szabályai szerint az arányosítást a levonási hányad alkalmazásával kell elvégezni. A levonási hányad számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó nélkül számított, éves szinten összesített összege szerepel, a nevezőjében egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevo násra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás szerepel együttesen.
13. Mutassa be a számlázás szabályait! Értelmezze az adómentesség szabályait az áfa rendszerében! Számlaadási kötelezettség Az adóalany köteles számlát kibocsátani: - az általa teljesített termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról, - a kapott előlegről A számlát a teljesítésig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bo csátani. Ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz- helyettesítő eszközzel egyenlítik ki, a számlakibocsátásnak a teljesítéssel együtt kell megtörténni. A számla helyett az adóalanynak nyugtát kell kibocsátania (kivéve, ha sajtóterméket értékesít, szerencsejáték-szolgáltatás közül a sorsolásos játékot értékesít, vagy automata berendezés útján értékesíti termékét), ha a készpénzfizetés miatt mentesül a számla kibocsátása alól. Számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható (például előlegnél, ha a teljesítéssel egyidejűleg A számla tartalma - a kibocsátás kelte, - a számla sorszáma, - az értékesítő, szolgáltatást nyújtó adószáma, - a vevő, szolgáltatást igénybe vevő adószáma, - az eladó, vevő neve és címe, - a termék megnevezése, jelölése, a szolgáltatás megnevezése, jelölése, - a teljesítés, az előleg fizetésének időpontja, ha eltér a számla kibocsátásának keltétől, - az adó alapja, az értékesített tennék, szolgáltatás adó nélküli egységára, az árengedmény, ha az egységár nem tartalmazza, - az adó mértéke, - az áthárított adó, kivéve a mentes értékesítést, - mentesség esetén vagy ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett: „mentes az adó alól", illetve a jogszabályi hivatkozás, egyértelmű utalás a mentességre
A nyugta tartalma - a kibocsátás kelte, - a nyugta sorszáma, - a kibocsátó adószáma, - a kibocsátó neve, címe, - az adót is tartalmazó ellenérték.
készpénzzel, készpénzt helyettesítő eszközzel egyenlítik ki az ellenérté ket, ha a teljesítés helye másik uniós tagállamban vagy harmadik országban van). Ekkor a számlában elég az adóval növelt ellenértéket, az adót is magában foglaló összegre vonatkozó adómértéket feltüntetni. Ez a számla nem tartalmaz áthárított adót. Fordított adózás esetén a vevő adószámát fel kell tüntetni.
A számla kiállítható papíron és elektronikusan, nyugta csak papíron. Az elektronikus számla kibocsátásának feltételei a következők:
biztosítani kell a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, hitelességét, a számlát fokozott biztonságú elektronikus aláírással, minősített időbélyegzővel kell ellátni, ekkor szükséges a számlabefogadó előzetes beleegyezése (kivéve, ha jogsza bály kötelező jelleggel írja elő az elektronikus számlakibocsátást) vagy az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani, ehhez szükséges a számlakibocsátó és elfogadó közötti előzetes, írásbeli megállapodás. -
Ez utóbbi esetben a számlakibocsátónak havonta a kibocsátott számlákról papíron összesítő jelentést kell készíteni, amit a számla befogadójának meg kell kapnia.
14. Ismertesse az adómegállapítás formáit! Az adót az adózó: önadózással, a kifizető és a munkáltató: adólevonással, az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel, az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetőleg utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg. Az önadózás az adóalany kötelezettsége. Az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni A jogi személy és egyéb szervezet az adót és költségvetési támogatást - az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással meg állapított eljárási illeték kivételével - önadózással állapítja meg.
A magánszemély akkor állapítja meg az adóját önadózással, ha - vállalkozó, (az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével) - az általános forgalmi adó alanya, - a személyi jövedelemadóját nem a munkáltató (kifizető) állapítja meg.
A magánszemély a személyi jövedelemadó megállapításánál és bevallásánál az önadózás helyett három lehetőség közül választhat: - A munkáltató állapíthatja meg a magánszemély jövedelemadóját, ha az megfelel a személyijövedelemadó-törvényben meghatározott feltételeknek, és az adóévet követő év január 31. napjáig a magánszemély a szükséges nyilatkozatokat munkáltatója részére megtette (amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemély adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás vagy az adónyilatkozat választásának lehetőségéről). - Választhatja az egyszerűsített bevallást, kérheti az adóhatósági adómegállapítást, ha erről a szükséges nyilatkozatot az adóévet követő év február 15 -ig megtette (nyomtatványon vagy elektronikus úton). - Adónyilatkozatot tehet az adóévet követő év május 20 -ig nyomtatványon vagy elektronikus úton (az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül).
Az önkormányzati adóhatóság kivetéses adózással állapítja meg az összes helyi adót két kivétellel (az iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított helyi idegenforgalmi adó), valamint a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő gépjárműadót. A kiszabással történő adómegállapítás az illeték megállapítására irányul. Beszedéssel történik
az adómegállapítás a helyi adótörvény szerint az idegenforgalmi adó esetében. (Lásd a helyi adókról szóló fejezetet is.)
15. Jellemezze az adókötelezettségek nem teljesítéséből eredő jogkövetkezmények formáit! Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén számítják fel. A napok számítása: az
esedékesség napjától a megfizetés napjáig, a költ-, ségvetési támogatás esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig. Mértéke: minden naptári nap után az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Késedelmi kamat után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Nem kell megfize tni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Az adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel. Adóbírság Az adózó terhére megállapított adóhiány, jogosulatlan költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés esetén kiszabható szankció. Mértéke: az
adóhiány 50%-a. 200% a mérték, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóhatóság a mértéken belül mérlegelhet. Önellenőrzési pótlék Ha az adózó maga helyesbíti az adót, költségvetési támogatást. Mértéke: a késedelmi pótlék 50%-a, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75% -a. A számítás alapja: a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás különbözete. A napok számítása: a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő fel jegyzésének, illetve szja esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig.Ha az önellenőrzés pótlólagos be fizetési kötelezettséget nem eredményezett, a pótlék összegét az általános szabályok szerint kell megállapítani, de az 5000 Ft-ot, magánszemély esetén az 1000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell megfizetni. Mulasztási bírság Az előzőekben fel nem sorolt esetekben az adókötelezettség elemeinek megsértésével összefüggő szankció. Mértéke: tételes és százalékos lehet. Általános mértéke: a magánszemély adózónál 200 000 Ftig, más adózónál 500 000 Ft-ig.
Az adóhatóság az adózó javára és terhére róható cselekmények figyelembevételével mérlegelhet. 1 millió forint bírságot kell kiszabni, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglakoztat, 1 millió forint bírság szabható ki, ha számlaadási kötelezettségét elmulasztja
16. Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit!
17. Csoportosítsa az adókat! Az egyes csoportosított adótípusokhoz rendeljen egy -egy adónemet és mutassa be azokat az adó alanya, az adó alapja, az adó mértéke definiálásával!
18. Definiálja az adózási alapfogalmakat: adóalany, adótárgy, adóalap, adómérték, adómentesség, adókedvezmény, adókötelezettség!
19. Jellemezze a gépjárműadót és a cégautóadót! Ismertesse a gépjárműadó és cégautóadó összevezetésének feltételeit!
20. Mutassa be az összevont adóalap és annak adószámítása (családi kedvezmény/első házasok kedvezménye és adókedvezmény figyelembevételével) módszerét!
21. Ismertesse az adókötelezettség szabályait!
22. Ismertesse az ellenőrzés célját és sorolja fel azok fajtáit!
23. Sorolja fel a helyi önkormányzatok bevételi forrásait! Mutassa be helyi iparűzési adó jelentőségét az önkormányzat életében!
24. Sorolja fel a helyi adók típusait! Mutassa be azok funkcióit!
