KAPJ EL, HA TUDSZ A világ legfiatalabb, legpofátlanabb szélhámosának elképesztő igaz kalandjai Frank W. Abagnale és Stan Redding
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Frank W. Abagnale with Stan Redding: Catch Me If You Can, Broadway Books, New York, 2000 CATCH ME IF YOU CAN. Copyright © 1980 by Frank W. Abagnale Fordította:
Köbli Norbert Sorozatszerkesztő: Fejes Imre Szerkesztette: Horváth László Tördelte: Vidákovich Márton Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon a kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül; tilos továbbá terjeszteni másféle összefűzésben, borítással és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került. Ez a könyv Frank Abagnale kalandjait meséli el. Azok védelmében, akikkel a szerző élete során találkozott, a figurákat és néhány eseményt módosítottunk, az összes nevet, dátumot és helyet megváltoztattuk. Borítókép: Cinetext/Red Dót ISBN 963 368 418 8 © Pécsi Direkt Kft. Kiadja a Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója 7630 Pécs, Alkotás u. 3. Tel: (72) 517-800 Nyomta és kötötte a Kinizsi Nyomda Felelős vezető: Bördős János ügyvezető igazgató
APÁMNAK
TARTALOM 1. A zöldfülű 2. A pilóta 3. Csalóka égbe szállni 4. Gyermekorvos vagyok, hol a nyalókám? 5. A jogtalan jogi diploma 6. Tapétás a Rolls-Royce-ban 7. A napi egybalhés európai turné 8. Kell egy csapat a papírrepülőre 9. A számlában a borravaló is benne van? 10. Általános riadó - Frank Abagnale megszökött!
1
A ZÖLDFÜLŰ
AZ ALTEREGÓ NEM EGYÉB, mint az ember idealizált képmása. A párizsi Windso Windsorr Hotel Hotel lakosz lakosztál tályán yának ak tükre tükre saját saját ideali idealizál záltt képmás képmásoma omatt mutatt mutattaa fekete hajú, jóképű, borotvált borotvált arcú, bikavállú, bikavállú, makulátlan makulátlanul ul fess ifjú pilótát. pilótát. A szerénység nem erényem. Akkortájt az erény sem tartozott az erényeim közé. Tükörképemmel elégedetten megragadtam a táskát, és elhagytam a szobát. Két perccel később már a pénztárnál álltam. - Jó reggelt, reggelt, kapitány - fogadott fogadott barátságosan barátságosan a pénztáros. pénztáros. Az egyenruhám egyenruhám jelzése szerint elsőtiszt, azaz másodpilóta voltam, de a franciák már csak ilyene ilyenek. k. Minden Mindentt hajlam hajlamosa osakk túlbec túlbecsüln sülnii - kivéve kivéve asszon asszonyai yaikat kat,, boraik boraikat at és művészetüket. Aláírtam a pultra csúsztatott hotelszámlát. Megfordultam, aztán vissza. Egy fizetési csekket húztam elő a belső zsebemből. - Beváltaná ezt nekem? A párizsi éjszakai élet teljesen kifosztott. És egy hétig még nem mehetek haza - mosolyogtam bánatosan. Elvette a Pan American World Airways csekket, és az összegre pillantott. - Hogyne, kapitány, de egy ilyen nagy összegű számlánál engedélyt kell kérnem az igazgatótól - mondta. A háta mögötti irodába lépett. Egy perccel később szívélyes mosoly kíséretében tért vissza. Visszaadta a csekket, hogy aláírjam. - Gondolom, amerikai dollárban? - és válaszra sem várva leszurkolt a pultra 786 dollár 73 centet. Visszalöktem két ötvendolláros bankót. - Nagyra értékelném, ha gondja lenne a munkatársai saira, akikről elfeledkeztem - mosolyogtam. - Hogyne, kapitány. Ön roppant nagylelkű - mondta felvil-lanyozódva. - Jó utat kívánok. A mielőbbi viszontlátásra! Taxival az Orlyra hajtottam. A TWA bejáratánál szálltam ki. Kikerültem a hallban hallban lévő TWA-jegypénztárt TWA-jegypénztárt,, és bemutatta bemutattam m FAA-engedély FAA-engedélyemet emet és Pan Am azonosítókártyámat a TWA irodistájának. A fickó belepillantott jegyzeteibe. - Rendben. Frank Williams elsőtiszt, potyautas Rómába. Megvan. Töltse ki, kérem. Kezembe nyomta a nem fizető utasoknak szóló, ismerős is merős lila cédulát, amelyre felírtam a kért adatokat. Felkaptam a táskát, és a CSAK SZEMÉLYZET feliratú kapuhoz léptem. Rátettem a táskámat a pultra, de a biztonsági őr, egy ráncos, vékony bajszú öregember felismert. Intett, hogy menjek át nyugodtan. Egy Egy kisf kisfiú iú jött jött mögö mögött ttem em a repü repülőg lőgép ép felé felé mene menet. t. Szem Szemtel telen en imád imádat atta tall bámulta aranyszín csíkokkal és egyéb díszekkel ékesített egyenruhámat. - Te vagy a pilóta? - kérdezte. A kiejtéséből ítélve angol volt. - Á, csak egy utas, mint te - feleltem. - Én a Pan Amnél repülök. - 707-essel? Megráztam a fejem. - Régebben igen, de most DC-8-assal. - Szeretem a gyerekeket. Ez itt önmagámra emlékeztetett. Egy Egy vonz vonzó ó szők szőkee stewa steward rdes esss fogad fogadot ottt a fedé fedélz lzet eten en.. Segí Segíte tett tt bete betenn nnii a csomagomat a személyzeti poggyásztartóba. - Telt Telt ház ház va van n, Mr. Mr. Willi illiam amss - közöl özölte te.. - Ké Kétt másik sik fick fickót ót ütöt ütöttt ki a pótszékből. Én fogom kiszolgálni a pilótafülkét. - Csak tejet kérek. Nem gond, ha más dolga akad. A stopos örülhet, ha
egyáltalán felveszik. Beléptem a pilótafülkébe. A pilóta, a másodpilóta és a fedélzeti mérnök a felszállás körüli ellenőrzéssel foglalatoskodott. Szívélyesen üdvözöltek, amikor beléptem. - Szer Szervu vusz szttok, ok, Fra Frank Will Willia iam ms a Pa Pan n Amtő Amtőll - muta utatkoz tkozttam be. be. - Ne zavartassátok magatokat. - Gary Giles - intett a pilóta. A másik két férfi felé bólintott. - Bili Austin másodpilóta, az meg ott Jim Wright. Isten hozott. - Kezet ráztam velük, és a pótszékbe rogytam. Hagytam őket dolgozni. Húsz perc múlva már a levegőben voltunk. Giles tízezer méterre emelte a 707-est 707-est,, ellenő ellenőriz rizte te a műszer műszereket eket,, szót szót váltot váltottt az irányí irányítót tótoro oronny nnyal, al, aztán aztán kihámo kihámozta zta magát magát a székéb székéből. ől. Heveny Hevenyész észve ve végigm végigmért ért,, majd majd felajá felajánlo nlotta tta a székét. - Ne Nem m ak akar arsz sz kics kicsit it repü repüln lnii a mada madaru runk nkka kal, l, Fran Frank? k? Há Hátr tram ameg egye yek, k, és vegyülök egy kicsit az utasokkal. Megszokott gesztus volt, hogy a konkurens légitársaság pilótája felajánlja a potyautasnak a gépet. A padlóra dobtam a sapkámat, és belecsusszantam a kapi ka pitá tány nyii szék székbe be.. Na Nagy gyon on is tisz tisztá tába ban n volt voltam am ve vele le,, hogy hogy száz százne negy gyve ven n emberé emberélet letet et tartok tartok a kezemb kezemben. en. Köztük Köztük a magam magamét. ét. Mikor Mikor Giles Giles elhagy elhagyta ta ülését, Austin vette át az irányítást. Ő ajánlotta fel nekem az utasok életét. - Te jössz, kapitány - vigyorgott. Azonnal robotpilótára állítottam az óriás sugárhajtásút, és reménykedtem, hogy elrepül magától is. Nekem egy papírsárkány is gondot jelentett volna. Nem voltam pilóta sem a Pan Amnél, sem bárhol másutt. Szélhámos voltam, négy négy kont kontin inen enss legk legkör öröz özöt ötte tebb bb bűnö bűnöző zője je,, és most most éppe éppen n a munk munkám ámat at végeztem. Átvágtam a becsületes embereket. NAGYKORÚSÁGOM ELÉRÉSE ELŐTT kétszer voltam milliomos. És egyszer félig. A milliók minden egyes centjét loptam, és a zömét drága ruhákra, ínyenc étkekre, luxuslakásokra, fantasztikus csajokra, remek kocsikra és más érzéki örömök örömökre re költöt költöttem tem.. Mulatt Mulattam am Európa Európa összes összes főváro fővárosáb sában an,, sütkér sütkérezt eztem em az összes híres strandon, élveztem az életet Dél-Amerikában, Dél- Amerikában, a Csendes-óceánon, Ázsiában és Afrika kellemesebb vidékein. Nem volt ez nyugalmas élet. Nem azt mondom, hogy folyton pánikoltam, de több ezer mérföldet megtettem nyúlcipőimben. Sokszor távoztam hátsó ajtón, vészkijáraton és háztetőn. Öt év alatt többször váltottam ruhatárat, mint más egész életében. Megfoghatatlanabb voltam, mint a vajas csiga. Furcsamód sosem tartottam magam bűnözőnek. Persze tudtam, hogy az vagy va gyok ok.. A ható hatósá sági gi jele jelent ntése ésekk és a sajt sajtóci ócikk kkek ek szeri szerint nt az év évszá száza zad d egyi egyikk legügyesebb csekkhamisítója, szemfényvesztője, csalója voltam, egy Oscardíjas szélhámos, elképesztően tehetséges svindler és pozőr. Néha magam is meglepődtem trükkjeimen és színészi alakításaimon. De sohasem ringattam magam hiú reményekben. Mindig tisztában voltam azzal, hogy a nevem ifjabb Frank Frank Abagna Abagnale, le, hogy hogy csekkha csekkhamis misító ító vagyok vagyok,, csaló, csaló, és ha elkapn elkapnak ak,, nem Oscart, hanem börtönbüntetést kapok. Végül igazam lett. Hűsöltem francia hűvösön, svéd jégen, végül minden amerikai bűnömtől megtisztultam a virginiai Petersburg szövetségi dutyijában. Legutóbb a börtönben önként alávetettem magam egy pszichológiatesztnek, amelye amelyett a Virgin Virginiai iai Egyete Egyetem m krimin kriminálp álpszic szichiá hiáter teree végzet végzett. t. A fickó fickó két évet évet tölt töltöt öttt azza azzal, l, hogy hogy külö különf nfél élee írás írásos os és szób szóbel elii teszt tesztek eket et vé végz gzet ettt rajt rajtam am.. Többször igénybe vett igazságszérumot és hazugságvizsgálót is. A dilidoki arra jutott, hogy a bűnözői küszöböm igen alacsony. Más szóval abszolút semmi keresnivalóm a csalók közt.
Az egyik New York-i zsaru, aki keményen dolgozott azon, hogy elkapjon, felhorkant a kórisme láttán. - Ez szív szívat at mink minket et - mond mondta ta gúny gúnyos osan an.. - A köly kölyök ök több több száz száz bank bankot ot megr megröv övid idít ítet ett, t, átve átvert rtee a fél fél vilá világ g szál szállo loda dasze szemé mély lyze zeté tét, t, és nem nem éppe éppen n a lepe lepedő dőkk kkel el.. Elka Elkapt ptaa egy egy mene menetr tree az ég mind minden en repü repülő lő alka alkalm lmat atos ossá ságá gát, t, beleértve a stewardesseket is. Annyi csekket hamisított, hogy ki lehetne velük tapétázni a Pentagont. Ez a rohadék kollégiumot és egyetemet igazgatott, húsz országban vette palira a zsarukat, s közben kétmillió dollárt lopott. És neki alacsony a bűnözői küszöbje? Mi a fenét művelt volna, ha magas a bűnözői küszöbje? Kipakolja Fort Knoxot? A nyom nyomoz ozó ó az orr orrom elé elé nyom nyomta ta a jele jelen ntést tést.. Az idők idők sorá során n ke kedv dves es ellenségek lettünk. - Átverted a dilidokit. Ugye, Frank? Közöltem vele, hogy minden kérdésre a lehető legigazabbat válaszoltam, hogy hogy mind minden en tesz teszte tett a lehe lehető tő legő legőszi szint ntébb ébben en tölt töltöt ötte tem m ki. ki. Ne Nem m sike sikerü rült lt meggyőznöm. - Na ne. A szövetségieket szövetségieket átrázhatod, átrázhatod, de engem nem. Tudom, hogy kitoltál azzal a kanapébetyárral. - Megrázta a fejét. - A saját apádat is átvágnád, Frank. Át is vágtam. Apám volt az első balhém céltáblája. Apát az tette ideális palimadárrá, hogy vakon megbízott bennem. Tizenöt éves koromban 3400 dollárral rövidítettem meg. A New York-i Bronxville-ben születtem. Életem első tizenhat esztendejét itt töltöttem. Négy gyerek közül a harmadik voltam, én örököltem apám nevét. Ha egy egy kicsi kicsitt csúsz csúszta tatn tnii szer szeret etné nék, k, mond mondha hatn tnám ám,, hogy hogy csonk csonkaa csalá családb dból ól jöttem, hogy tizenkét éves koromban Anya és Apa elváltak. De ezzel csak a szüleimre kenném az egészet - hamisan. Legjobban Apát viselte meg a szétköltözés és az ezt követő válás. Nagyon kötődött Anyához. Anyámat, Paulette Abagnale-t, ezt a francia-algír szépséget Apa Oranban ismerte meg és vette feleségül, ahol a második világháború idején szolgált. Anya mindössze 15 éves volt akkor, Apa meg 28, s bár úgy tűnt, a korkülönbség nem számít, érzésem szerint közrejátszott a házasságuk felbomlásában. Miután leszerelt, Apa Gramercy's néven saját kis üzletet nyitott New York Cityben, egy papírboltot a Negyvenedik utca és a Madison Avenue sarkán. Nagyon jól ment neki a bolt. Luxuslakásban éltünk, és ha nem is voltunk mesésen gazdagok, gazdagok, egyáltalán egyáltalán nem szűkölködtü szűkölködtünk. nk. A két fivérem, a nővérem nővérem meg én kiskorunkban semmiben sem szenvedtünk hiányt. Gyakran a gyerek tudja meg utoljára, ha a szülei között komoly zűr támadt. Az én esetemben is így történt, és szerintem a testvéreim sem sejtettek semmi semmit. t. Azt Azt hitt hittük ük,, Anyá Anyátt kiel kielég égít ítik ik házi házias asszo szony nyii és anya anyaii teen teendői dői,, s ez bizonyos fokig tényleg így is volt. De Apa több volt egyszerű üzletembernél. Aktívan politizált, a bronxi kerület egyik republikánus nagykutyája volt. A New York York-i -i Atlé Atléti tika kaii Klub Klub tagj tagjak akén éntt és egyko egykori ri elnö elnöke keké ként nt idej idejee nagy nagy részé részétt a klubba klubban, n, üzleti üzleti és politik politikai ai cimbor cimboráiv áival al töltöt töltötte. te. Apa tovább továbbáá szenve szenvedél délyes yes sósvízi halász volt. Állandóan Puerto Ricóba, Kingstonba, Belize-be vagy más karibi kikötőkbe repült, mélytengeri halászexpedíciókra indult. Anyut sosem vitte magával, pedig jól tette volna. Anyám már akkor a női egyenjogúságért küzd küzdöt ött, t, amiko mikorr Glór Glória ia Stei Stein nem még még rá sem sem jött jött,, hogy ogy az egye egyenr nru uha gyúlékony. Egy nap Apa arra tért haza halvadász kiruccanásáról, hogy az otthona tök üres. Anya összecsomagolt, és elköltöztetett minket: a három fiút meg a hugit egy nagy lakásba. Mi, kölykök nem értettük pontosan, mi történik. Anya csendesen elmagyarázta, hogy ő és Apa többé nem férnek össze, ezért
eldöntötték, hogy inkább szétköltöznek. Hát, Há t, Anya Anya dönt döntöt öttt Apa Apa hely helyet ettt is. is. Apát Apát megd megdöb öbbe bent ntet ette te,, megl meglep epte te és megbántotta Anya akciója. Könyörgött neki, hogy jöjjön haza, megígérte, hogy ezentúl jobb apa és férj lesz, s hogy megkurtítja mélytengeri kiruccanásait. Még azt is felajánlotta, hogy felhagy a politikával. Anya Anya vé vég gigha ighallllga gatt tta, a, de nem ígér ígértt semm semmit it.. Ha Hama marrosa osan előt előtttem is nyilvánvalóvá vált, hogy nem Apa, hanem ő nem akar békülni. Beiratkozott egy bronxi fogorvosi főiskolára és fogtechnikusnak kezdett tanulni. Apa Apa nem nem adta adta fel. fel. Mind Minden en lehe lehető tőség séget et megr megrag agad adot ott, t, hogy hogy átjö átjöhe hesse ssen n hozzánk. Könyörgött, győzködött, esedezett és hízelgett. Néha dühbe gurult. - Átkozott asszony, hát nem érted, hogy szeretlek? - üvöltötte ilyenkor. A helyzet persze ránk, gyerekekre is hatással volt. Rám különösen. Imádtam az apám. Mivel én álltam hozzá a legközelebb, velem kezdett kampányba Anya visszahódítására. - Beszélj vele, fiam - kérte tőlem. - Mondd meg neki, hogy szeretem. Mondd meg neki, hogy mind sokkal boldogabbak lennénk, ha együtt élnénk. Mondd meg neki, hogy te is boldogabb lennél, ha hazajönne, hogy ti, gyerekek, mindannyian boldogabbak lennétek. Ajándékokat küldözgetett velem Anyunak, betanított beszédekre, amelyek Anya ellenállását voltak hívatva megtörni. Nem Ne m vá vált ltam am be ifjú ifjú John John Alde Aldenk nkén éntt apám apám,, Myle Myless Stan Standi dish shee és anyá anyám, m, Prisc Priscililla la Mull Mullin insa sa mell mellet ett. t. Anyá Anyáma matt nem nem lehe lehete tett tt átvá átvágn gni. i. Apa Apa csak csak sajá sajátt magának ártott azzal, hogy házassági sakkjátszmájukban engem is felhasznált futóként. Anya neheztelt is rá érte. Apa Apa össze összetö tört rt.. Én is csaló csalódt dtam am,, mive mivell nagy nagyon on szer szeret ette tem m voln volna, a, ha újra újra összejönnek. Apa védelmében csak annyit: ha szeretett egy nőt, akkor azt holtáig szerette. Még 1974-ben, a halála előtt is Anyát próbálta visszaszerezni. Mikor Anyu végül elvált apámtól, úgy döntöttem, Apával lakom tovább. Anya nem fogadta kitörő örömmel a hírt, de sikerült meggyőznöm. Úgy éreztem, Apának szüksége van egyikünkre, nem szabad egyedül élnie. Apa örült nekem, hálás volt. Nem bántam meg a döntésemet, bár Apa valószínűleg igen. Apával lakni egészen más tészta volt. Sok időt töltöttem New York legszebb szalon szalonjai jaiban ban.. Mint Mint megtud megtudtam tam,, az üzletem üzletember berek ek nem csak csak három három martin martinit it iszna isznakk ebéd ebédre re,, de soksz sokszor or whis whisky ky-s -sör örös ös vill villás ásre regg ggel elit it és whis whisky ky-sz -szódá ódáss vacsorát döntenek le. Arra is gyorsan rájöttem, hogy a politikusok könnyebben átlátják a nagyvilág dolgait és lazábban lobbiznak állami támogatásért, ha kézhez kapják a Bourbont jéggel. Apa egy csomó üzletet és politikai alkut kötött a bárnál, miközben én a közelben várakoztam. Apám ivási szokásai először megijesztettek. Nem gondoltam róla, hogy alkoholista, de tény, hogy lendületese lendületesen n ivott, ivott, és én aggódtam aggódtam érte. Ugyanakkor Ugyanakkor sosem láttam láttam részegen, részegen, noha megállás nélkül ivott. Egy idő után elfogadtam, hogy immúnis a löttyre. lö ttyre. Elbűvöltek apám barátai és ismerősei. Teljes egészében átfogták a bronxi társadalom spektrumát. Volt köztük pártmunkás, zsaru, szakszervezeti vezető, igazga igazgató, tó, tehera teherautó utó-sof -sofőr, őr, vállal vállalkoz kozó, ó, tőzsdeü tőzsdeügyn gynök, ök, hivata hivatalno lnok, k, taxis taxis és ügynök. Szóval az egész sötét bagázs. Néhányuk mintha egyenesen Dámon Runyon könyveiből lépett volna elő. Félévnyi apámmal töltött idő után már otthonosan mozogtam e közegben és rájöttem, hogy van is hozzá sütnivalóm. Nem éppen az az oktatás, amit Apa képzelt el nekem, inkább olyan, mint amihez a söntéspult mellett jut az ember. Apa komoly politikai befolyással rendelkezett. Erre akkor jöttem rá, amikor lógni kezdtem a suliból néhány unatkozó szomszédbeli sráccal. Nem voltak galeritago galeritagok, k, nem vettek részt semmi komoly balhéban. balhéban. Néhány srác volt csak elcseszett családi háttérrel. Törődésre vágytak, még ha csak a pedelluséra is.
Talán én magam is törődésre vágytam. Azt akartam, hogy a szüleim újra összejöjjenek összejöjjenek.. Homályosan Homályosan úgy véltem, ha fiatalkorú fiatalkorú bűnözőként bűnözőként viselkedem, viselkedem, ez alapot ad nekik a kibékülésre. Nem voltam túl jó fiatalkorú bűnözőnek. A legtöbbször csak nevetségesnek éreztem magam, amikor cukorkát csentem, moziba lógtam be. Sokkal érettebb voltam társaimnál, és sokkal nagyobb is. Tizenöt éves koromra fizikailag már felnőttem: felnőttem: 183 centi magas magas és 77 kilós voltam. voltam. Azt hiszem, egy csomó kisebb csínytevést csak azért úsztunk meg, mert a járókelők diákjait terelő tanárnak vagy a kicsikre vigyázó nagy testvérnek néztek. Néha én is így tekintettem magamra. Gyerekességük gyakorta idegesített. Legjobban az zavart, hogy nem volt bennük stílus. Hamar rájöttem, hogy az eleganciát mindenki imádja. Szinte minden hibára, vétekre, bűnre elnézőbben tekintenek, ha van benne némi elegancia. Ezek a kölykök még egy kocsit sem bírtak fineszesen megfújni. Amikor az első négykerekűt elemelték, beugrottak értem. Egy mérföldre sem jutottunk a házunktól, s egy járőrkocsi már le is intett minket. Ezek az ökrök a garázs elől lopt loptáák el az autó autót, t, mikö miközb zben en a tula tulajj a gye gyepet pet öntö öntözt ztee. Mindn indnyá yája jan n a Fiatalkorúak Hiltonjában végeztük. Apa nemcsak kihozatott, de minden rám vonatkozó feljegyzést töröltetett az aktákból. Ez a pártmunkás bűvészkedés az elkövetkezendő években sok-sok rendőr sok-sok ébren töltött éjszakájába került. Egy elefántot is könnyebb megtalálni, ha már a vadászat elején rálelsz a nyomára. Apa nem dorgált meg. - Mindnyájan hibázunk, fiam - mondta. - Értem, mit akartál elérni, de helytelenül álltái hozzá. A törvény értelmében még gyerek vagy, de a termeted egy férfié. Ideje, hogy férfi módjára kezdj gondolkodni. Dobt obtam korá orábbi bbi pajt pajtás ásai aima mat, t, újra jra ren rendsze dszere rese sen n járt jártaam suli sulib ba, és rész részmu munk nkai aidő dőbe ben n szál szállílítm tmán ányo yozá zási si tiszt tisztvi visel selők őkén éntt ke kezd zdte tem m dolg dolgoz ozni ni egy egy bronxville-i raktárban. Apa örült - annyira örült, hogy vett nekem egy öreg Fordot. Nekiálltam kipofozni, és igazi csajfogó lett belőle. Ha gyalázato gyalázatoss jövőbeli jövőbeli tetteimért tetteimért bármit is okolnom okolnom kellene, akkor a Fordot okolnám. Az a Ford minden erkölcsi gátlást felszabadított bennem. Beléptek a képbe a csajok, és hat évig nem tértem magamhoz. Csodás évek voltak. Kétségtelenül vannak más korszakok is egy férfi életében, amikor elméjét elhomályosítja a libidója. De egyik sem hat úgy a homloklebenyre, mint a poszt-pubertáskor, amikor a képzelet száguld és minden tovatűnő zaftos csibe csak növeli a zűrzavart a fejben. Természetesen tizenöt évesen tudtam a lányok létezéséről. Tudtam, hogy másként rakták őket össze, mint a fiúkat, de nem tudtam, miért. Egy nap aztán lefékeztem a pirosnál a felújított Forddal, és megláttam egy lányt, aki engem meg a kocsimat stírölte. Amikor elkapta a pillantásomat, kacs ka csin into tott tt,, a mell mellei eitt ring ringat atta ta,, a csíp csípőj őjét ét risz riszál álta ta.. Ha Hama maro rosa san n már már egy egy álomvilágban lubickoltam. Ez a lány szakította át a gátat. Fogalmam sincs, hogyan került a kocsiba, vagy hogy eztán hová mentünk, de arra emlékszem, hogy selymes, lágy, gyengéd, meleg, édes illatú, teljességgel elragadó volt. Tudtam, hogy végre ráleltem egy élvezetes társasjátékra. Olyasmiket művelt velem, ami egy kolibrit is elcsábított volna a hibiszkusztól, és egy buldoggal is elszakíttatta volna láncait. Nem Ne m igaz igazán án érte értekk egye egyett azok azokka kall a mode modern rn köny könyve vekk kkel el,, amel amelye yekk a nők nők hálósz hálószoba obajog jogait ait taglal taglalják ják.. Amikor Amikor Henry Henry Ford feltal feltalált áltaa a T-mode T-modellt llt,, a nők eldobták bokáig érő ruháikat, és szexszel lepték el az országutakat. o rszágutakat. A szerelem lett az egyetlen bűnöm. Kedvemet leltem a nőkben. Nem tudtam
bete beteln lnii ve velü lük. k. Ébre Ébredé désk skor or lány lányok okra ra gon gondolt doltam am.. Lefe Lefekv kvés ésko korr lány lányok okra ra gond gondol olta tam. m. Ke Kedv dves es,, hoss hosszú zúlá lábú bú,, léle lélegz gzet etel elál állílító tó,, fant fantas aszt ztik ikus, us, elbű elbűvö völő lő lány lányok okra ra.. Lány Lányle leső ső port portyá yára ra indu indult ltam am napk napkel elte teko kor. r. Este Este zseb zseblá lámp mpáv ával al keresgéltem őket. Hozzám képest Don Juan egyszerű eset. A szexi csajok megszállottja lettem. Magam is elbűvölő fickóvá váltani az első néhány szexuális típusú találkozás után. A lányok nem szükségszerűen drágák, de még a legpajkosabb kisasszony is joggal várhat el egy hamburgert meg egy kólát, legalább az energiaszükségle séglete tekk kiel kielég égít ítés ésér ére. e. Egys Egysze zerű rűen en nem nem ke kere reste stem m anny annyit it,, hogy hogy a sütim sütimet et kifizethessem. Valahogy fel kellett lendítenem pénzügyi helyzetemet. Felk Felker erest estem em Apát Apát.. Sejt Sejtet ette te,, hogy hogy felf felfed edez ezte tem m a nőke nőkett és a ve velü lükk járó járó gyönyöröket. - Apa, nagyon rendes tőled, hogy megvetted nekem ezt az autót. Hülyén is érzem magam, amiért megint kuncsorognom kell, de van egy kis gond vele érve érvelte ltem. m. - Ke Kellllen enee egy egy benz benzin inhi hite telk lkár árty tya. a. Ha Havo vont ntaa csak csak egysz egyszer er ka kapo pokk fizetést, és így, hogy fizetem a menzát, a bulikat, a randit meg mindent, néha nem marad dohány benzinre. Megpróbálom magam rendezni a számlákat, s ígérem, nem élek vissza a nagylelkűségeddel, ha engeded, hogy benzinkártyám legyen. Olyan simulékonyan adtam elő a mondandómat, mint egy ír lóalkusz, és ezúttal őszintén is gondoltam. Apa töprengett néhány pillanatig a kérésemen, aztán bólintott. - Rendben, Frank, megbízom benned - mondta, és elővette Mobil kártyáját a pénztárcájából. - Tessék, a tiéd. Mostantól nem használom a Mobilt, a te kártyád lesz. Ezentúl te felelsz azért, hogy a számla minden hónapban be legyen fizetve. Nem hiszem, hogy belőlem akarnál hasznot húzni. Pedi Pe dig g így így állt állt a hely helyze zet. t. Me Megá gállllap apod odás ásun unkk az első első hóna hónapb pban an jól jól bevá bevált lt.. Kiküldték a Mobil-számlát, én pedig átutaltam az összeget az olajcégnek. De a befizetéssel készpénzzavarba kerültem, így újabb frusztráló akadály gördült a csajok utáni állandó hajsza elé. Végül is a boldogságkeresés elidegeníthetetlen amerikai jog, nemdebár? Úgy éreztem, alkotmányos alapjogomtól fosztottak meg. Valaki - minden bizonnyal egy szélhámos - egyszer azt mondta, nem él a földön földön őszint őszintee ember. ember. Ez a szélhá szélhámos mosok ok alapki alapkiind indulá ulása. sa. Szerin Szerintem tem sokan sokan álmodo álmodozna znakk arról, arról, hogy hogy szuper szuperbűn bűnöző özők, k, nemzet nemzetköz közii gyémán gyémántto ttolva lvajok jok meg ilyesmik lesznek - mégsem lopnak, megmaradnak az álmok szintjén. Sokakat megkísért a bűn, különösen ha helyre kis zsákmány a tét, és úgy tűnik, nem hozhatók összefüggésbe a lopással. De olya olyan n embe emberr is va van, n, ak akin inek ek észé észérv rvei ein n ösztö ösztöne neii leszn lesznek ek úrrá úrrá.. Adot Adottt helyzetben dönteniük kell, pont úgy, ahogy a hegymászónak a csúcs előtt: hisz ott van előttük. A helyes és a helytelen - akárcsak a következmények - szóba sem jönnek. Ezek a fickók játéknak tekintik a bűncselekményt, és a cél nem csak a zsákmány megszerzése. Kockáztatsz és nyersz - ez az, ami számít. Persze az sem hátrány, ha a zsákmány bőséges. Ők az alvilá alvilág g sakkjá sakkjáték tékosai osai.. Az IQ-juk IQ-juk általá általában ban a zsenisz zseniszint intet et verdes verdesi, i, mentális futóik és bástyáik folyamatosan támadnak. Nem számítanak arra, hogy hogy mélt méltó ó játs játszó zótá társu rsukk ak akad ad.. Mind Mindig ig megl meglep epőd ődne nek, k, amik amikor or egy egy átla átlago goss intelligenciájú zsaru sakkot ad nekik. A zsaru meg a motivációjukon lepődik meg. A bűnözés mint kihívás? Na ne. Mégis a kihívás motivált, amikor az első balhémat véghez vittem. Pénzre volt szüks szükség égem em.. Aki Aki krón krónik ikus us csaj csajoz ozás ásii ké kény nysz szer erbe ben n szenv szenved ed,, anna annakk mind minden en elérhető pénzügymagra szüksége van. Nem sokat rágódtam a pénzhiányon. Egy délután megálltam egy Mobil töltőállomás előtt, és egy nagy feliratra
lettem figyelmes az állomás abroncsos állványaival szemben. Az állt rajta: VEGYE LE A KÁRTYÁRÓL - RÁTESSZÜK AZ AUTÓRA. Ez volt az első jele annak, hogy hogy a Mobi Mobill-ká kárt rtya ya nem nem csak csak benz benzin in-- és olaj olajvá vásá sárl rlás ásra ra hasz haszná nálh lhat ató. ó. Abroncsra nem volt szükségem, hiszen azok szinte még újak voltak. De ahogy a felira feliratot tot bámul bámultam tam,, hirtel hirtelen en belém belém nyilal nyilallt lt egy nagysz nagyszabá abású sú hadite haditerv. rv. A fenébe, akár be is válhat, gondoltam. Kisz Kiszál állt ltam am,, és a benz benzin inku kuta tash shoz oz lépt léptem em.. Ő volt volt a tula tulajd jdono onos. s. Látá Látásb sból ól isme ismert rtem em már, már, hisz hiszen en több többszö szörr járt jártam am erre erre a kocsi kocsimm mmal al.. Ne Nem m volt volt egy egy forgalmas benzinkút. - Többet keresnék benzinkútrablóként, mint benzinkutasként - panaszkodott egyszer. - Mennyibe lenne nekem egy abroncskészlet? - kérdeztem. - Erre a kocsira 160 dollár, de a tieid még egész jók - felelte. A szemembe nézett. Láttam, hogy kezdi kapizsgálni. - Jó, igazából nincs is szükségem abroncsra - vallottam be. - Csak éppen csúnyán legatyásodtam. Elmondom a tervem. Veszek egy abroncskészletet abból ott, és ezzel a kártyával fizetek érte. Csak éppen nem viszem el az abro abronc ncsot sot.. Cseré Cserébe be maga maga ad neke nekem m száz száz dolc dolcsi sit. t. Ma Magá gána nakk megm megmar arad ad az abroncsa, és ha az apám kifizeti a Mobil-számlát, maga megkapja a részét. Csak bele kell vágnia, és amikor tényleg eladja az abroncsokat, mind a 160 dollár a zsebébe vándorol. Mit szól? Baromi jól fog járni, ember. Végigmért. Szinte láttam kapzsi szemeiben a dollárjeleket. - És mi lesz a faterrel? - kérdezte óvatosan. Vállat vontam. - Rá se néz a kocsimra. Közöltem vele, hogy új abroncsok kellenek, azt mondta, vegyek csak nyugodtan. Még mindig kételkedett. - Hadd lám a jogsidat. Biztos loptad a kocsit. - Odaadtam neki junior jogosítványomat. Ugyanarra a névre szólt, mint a kocsi. -Tizenöt éves vagy? Tíz évvel idősebbnek látszol. - Sokat mutat a kilométerórám - mosolyogtam. A kuta kutass bóli bólint ntot ott, t, és viss vissza zaad adta ta a jogo jogosí sítv tván ányt yt.. - Oda Oda ke kellll szól szólno nom m a Mobilnak. Jóvá kell hagyatnom minden nagyobb adásvételt. Ha rábólintanak, felőlem mehet. A pénz pénztá tárcá rcámb mban an öt húsz húszas as lapu lapult lt,, amik amikor or maga magam m mögö mögött tt hagy hagyta tam m a benzinkutat. Mámorító boldogság fogott el. Mivel alkoholt még sosem kóstoltam, nem tudtam az élményt mondjuk egy jóféle pezsgőhöz hasonlítani. Ez volt addigi életem legörömtelibb érzése - a kocsim első els ő ülésén átéltek közül. A leleményességem őszintén szólva letaglózott. Ha egyszer bevált, miért ne válna be kétszer? Bevált. Az elkövetkező néhány hétben annyiszor vált be, hogy már nem is számoltam. Fogalmam sincs, hány abroncskészletet, akkut, autóalkatrészt vásároltam a hitelkártyával és adtam el az értéke töredékéért. Bronx összes Mobil benzinkútjá benzinkútjánál nál megfordultam. megfordultam. Néha csak arra vettem rá a kutast, hogy ha ad egy tízest, húszdolláros benzin- és olajszámlát állítok ki róla. Elkopott a kártya a sok átveréstől. Persze totál elszúrtam a dolgot. Abban a hiszemben ténykedtem, hogy a szórakozásom költségét a Mobil állja, szóval buli az élet. Aztán a postaládában feltűnt az első havi számla. A boríték jobban ki volt tömve nyugtákkal, mint egy karácsonyi liba. A végösszegre végösszegre pillantottam pillantottam,, és átsuhant átsuhant a fejemen, hogy papnöv papnöveld eldébe ébe vonulo vonulok. k. Ráj Rájött öttem, em, hogy hogy a Mobil Mobil apával apával fogja fogja kifize kifizette ttetni tni a számlát. Csak ekkor esett le, hogy a játszmában apa a balek. A szemétkosárba hajítottam a számlát. Két héttel később megjött a második
értesítő, az is ment a szemétbe. Fontolgattam, hogy Apa szemébe nézek, és bevallók mindent, de nem volt hozzá bátorságom. Tudtam, hogy előbb-utóbb rájön, de úgy döntöttem, valaki más mondja el neki, ne én. Közeledett az apám és a Mobil közti személyes találkozó ideje. Meglepő módon mégsem hagytam fel a hitelkártya-szédelgéssel. A zsákmányt továbbra is csinos kis nőkre költöttem, noha tudtam, hogy ezzel apámat rövidítem meg. Fellobbanó szexuális vágyamnak nem volt lelkiismerete. Egy nyomozó a Mobiltól végül is felkereste Apát a boltjában. A fickó nem győzött bocsánatot kérni. - Mr. Abagnale, tizenöt éve vezeti nálunk a számláját, s mi ezt nagyra becsüljük. Maximális hitelkategóriába soroltuk, sosem késett a kifizetésekkel. Nem is a számla miatt zaklatom most önt - kezdte az ügynök, apa pedig zavart arckifejezéssel hallgatta. - Arra lennénk kíváncsiak, uram... azt az egyet szeretnénk tudni, hogy hogy a rossebbe tudott három hónap alatt 3400 dollárnyi benzint, olajat, akkut és abroncsot beleölni egy 1952-es Fordba. 14 készlet abroncsot aggatott a kocsira az elmúlt hatvan nap során, 22 akkut vásárolt az elmúlt 90 nap során, és a számlák szerint legalább 150 litert eszik százon a verda. Nem lehet, hogy azon az istenverte járgányon még olajteknő sincs? Nem gondolt még arra, Mr. Abagnale, hogy becserélje azt a kocsit egy újabbra? Apa ledöbbent. - Az nem lehet, nem is használom a Mobil-kártyámat. A fiam használja mondta, miután észhez tért. - Ez biztosan félreértés. A Mobi Mobill nyom nyomoz ozój ójaa több több száz száz Mobi Mobill-sz száámlá mlát nyom nyomot ottt Apa Apa orra orra elé. elé. Mindegyiken az ő aláírása szerepelt - az én kézírásommal. - Hogy csinálta? És miért? - fakadt ki Apa. - Nem tudom - felelte a Mobil-ügynök. - Miért nem kérdezzük meg őt magát? Megkér Megkérdez deztek tek.. Azt mondta mondtam, m, halvá halvány ny lila lila gőzöm gőzöm sincs, sincs, miről miről beszéln beszélnek. ek. Egyiküket sem sikerült meggyőznöm. Arra számítottam, hogy apa haragudni fog, de inkább zavarodott volt, mint dühös. - Nézd, fiam, ha elmeséled szépen, hogyan és miért csináltad, lezárhatjuk az ügyet. Kifizetem a számlákat, és nem büntetlek meg. - Ez volt az ajánlata. Apa Apa nagy nagyon on köze közell állt állt a szív szívem emhe hez. z. Élet Életéb ében en sosem sosem hazu hazudo dott tt neke nekem. m. Azonnal színt vallottam. - A lányok, apa - lihegtem. - Furcsa dolgokat művelnek velem. Nem tudom megmagyarázni. Apa Apa és a Mobi Mobill nyom nyomoz ozój ójaa megé megért rtőé őén n bólo bóloga gato tott tt.. Apa Apa együ együtt tt-ér -érző zően en a vállamra tette kezét. - Ne aggódj, fiam - mondta. - Einstein sem tudná megmagyarázni. Apa Apa megb megboc ocsá sáto tott tt,, de Anya Anya nem. nem. Ré Rém m dühö dühöss lett lett,, és apám apámat at okol okolta ta bűneimért. Anyám - a törvényes képviselőm - úgy vélte, Apa rossz hatással van rám. A Karitatív Katolikusoknál - ahol tag volt anyám is - az egyik pap azt javasolta javasolta neki, dugjon dugjon be a New York-i Port Chester katolikus magániskolába, magániskolába, amelyet direkt zűrös kölyköknek hoztak létre. A suli nem javítóintézetnek, sokkal inkább flancos tábornak tűnt. Takaros kis házikóban laktam hat másik fiúval, és attól eltekintve, hogy a campus területét nem hagyha hagyhatta ttam m el és folyam folyamato atosan san ellenő ellenőriz riztek tek,, nem szenve szenvedte dtem m hiányt hiányt semmiben. Az iskolát igazgató fivérek amolyan jótékonykodóak voltak. Ugyanúgy éltek, mint a rájuk bízott kölykök. Mind ugyanabban az ebédlőben ettünk, az étel finom és bőséges volt. Volt ott mozi, tévészoba, társalgó, uszoda és edzőterem. rem. Számta Számtalan lan szórak szórakozá ozási si és sportol sportolási ási lehető lehetőség ség állt állt rendel rendelkez kezésün ésünkre kre..
Hétfőtől péntekig, reggel 8-tól délután 3-ig órákon csücsültünk. Egyébként úgy mulattuk az időt, ahogy csak kedvünk tartotta. A fivérek nem szónokoltak nekünk gaztetteinkről, nem untattak minket bibliai előadásokkal. Nagyon el kellett valamit szúrnunk ahhoz, hogy megbüntessenek, és a büntetés általában néhány néhány napnyi napnyi szobaf szobafogs ogság ág volt. volt. Csak akkor akkor találk találkozt oztam am újra újra ilyesm ilyesmive ivel, l, amikor amikor amerik amerikai ai börtön börtönbe be került kerültem. em. Gyakor Gyakorta ta tűnődöm tűnődöm azóta azóta is: vaj vajon on a szövetségi büntetés-végrehajtást titokban a Karitatív Katolikusok irányítják? A szer szerze zete tesi si életf letfor orm ma ugya yan nak akko korr bossz osszan anto tott tt is. is. Elvi Elvise selt ltem em,, de büntet büntetéské ésként, nt, méghoz méghozzá zá meg nem érdeme érdemelt lt büntet büntetésk ésként ént tekint tekintett ettem em az iskolai kötöttségekre. Végül is Apa - a bűncselekményem egyetlen sértettje megbocsátott. Akkor meg mit keresek itt? - kérdezgettem magamtól. Leginkább a lányok hiánya borított ki. Mindenütt férfiak vettek körül. Még egy apáca látványa is feldobott. Még depressziósabb lettem volna, ha tudom, mi történik közben Apával. Míg a suliban időztem, pénzügyi nehézségei támadtak - a részleteket én sem ismerem -, és elvesztette az üzletét. Apát alaposan tönkrevágták. El kellett adnia a házát, két nagy Cadillacjét s min minden den egy egyéb anya anyagi gi java javait it.. Alig Alig néhá éhány hóna ónap lefo leforg rgás ásaa alat alattt Apa milliomosból egy postai alkalmazott életformájára váltott. Hátt ilye Há ilyen n volt volt,, amik amikor or egy egy év múlva úlva ért értem jött jött az iskol skoláb ábaa: posta ostaii alkalmazott. Anya szíve meglágyult, és megengedte, hogy újra Apával éljek. Megdöbbentett, hogy az öreg szerencséje így megfordult. Komoly bűntudat mardosott. De Apa nem hagyta, hogy magamat okoljam. Biztosított, hogy a tőle lopott 3400 dollár nem játszott közre üzleti bukásában. - Ne is gondolj rá, kölyök. Csak csepp volt a tengerben -mondta vidáman. Úgy tűnt, őt nem zavarja hirtelen anyagi és társadalmi bukása - de engem igen. Nem is magam miatt, hanem őmiatta. Olyan magasan szárnyalt, igazi csúcsfej volt, most meg éhbérért dolgozott. Próbáltam belőle kiszedni, hogyan lehetséges ez. - Mi van a barátaiddal, apa? - kérdeztem. - Emlékszem, mindig kihúztad őket szorult helyzetükből. Egyikük sem ajánlotta fel a segítségét? Apa csak mosolygott keserűen. - Majd rájössz, Frank, hogy ha fent vagy, százak tartanak a barátjuknak. Aztán ha lecsúszol, szerencséd van, ha egy is marad, aki kifizeti a kávédat. Igen, van néhány jó barátom. Nem gazdagok, de egyikük szerzett nekem munkát a postán. Nem akart a szerencsétlensége részletein rágódni, de engem idegesített. Különösen amikor a kocsijában, egy ütött-kopott öreg Chevyben ültünk. A Fordot időközben eladta, és az árát félretette a nevemre kiállított számlára. - Apa, Apa, egyá egyált ltal aláán nem zav avaar, hogy hogy ebbe ebben n az öreg öreg kocsi ocsiba ban n ülsz ülsz?? kérdeztem egy nap. - Mert ez aztán nagy visszalépés a Cadillachez képest, nem? Ő csak nevetett. - Nem így kell ezt nézni, Frank. Nem az a fontos, hogy mid van, hanem hogy mi fontos neked. Ez a kocsi pont megteszi. Elvisz, ahová akarom. Tudom, kiféle-miféle vagyok, és csak ez számít. Nem számít, mit gondolnak rólam mások. Úgy érzem, becsületes ember vagyok, és ez fontosabb nekem egy nagy kocsinál... Amíg tudod, kiféle-miféle vagy, minden rendben. A gond csak az volt, hogy nem tudtam, kiféle-miféle vagyok. Három rövid év múlva megtaláltam a választ. - Ki vagy? - kérdezte egy buja barna lány, amikor lehuppantam mögé Miami Beachen. - Akit csak akarsz - feleltem. És így is volt.
2
A PILÓTA
TIZENHAT EVESEN hagytam el a szülői házat. Önmagamat kerestem. Nem kényszerítettek, hogy menjek, csak éppen boldogtalan voltam. A család kettéosztottsága nem szűnt meg. Apa még mindig Anya után futott, Anya meg nem akart hozzá visszamenni. Apa még mindig közvetítőként használt, Anya meg meg tová tovább bbra ra sem sem foga fogadt dtaa el, el, hogy hogy az udva udvarl rlás ásba ban n én játs játszo zom m Cupi Cupido do szere szerepé pét. t. Ne Neke kem m se tetsz tetszet ettt a dolog dolog.. Anya Anya megs megsze zere rezt ztee a fogt fogtec echn hnik ikus usii diplomát, és egy larchmonti fogorvosnál kezdett dolgozni. Elégedettnek tűnt új, független életével. Nem terveztem, hogy elfutok. De mindig elfogott a szomorúság, amikor Apa felöltötte postai egyenruháját, és öreg kocsiján munkába indult. Nem tudtam feledni Louis Roth öltönyeit és drága autóit. Egy júniusi reggelen, reggelen, 1964-ben, 1964-ben, felkeltem felkeltem és éreztem: ideje lelépni. lelépni. A világ egy eldugott kis szeglete hívott, és én mentem. Nem Ne m kösz köszön önte tem m el senk senkit itől. ől. Ne Nem m írta írtam m búcsú búcsúle leve vele let. t. 200 200 doll dollár ár volt volt a bankszámlámon a Chase Manhattan Bank westchesteri fiókjában. A számlát nekem nyitotta Apa egy évvel korábban, azóta sem nyúltam hozzá. Előástam a csekk-könyvemet, és egyetlen bőröndnyi kedvenc ruhával felszálltam a New York-i vonatra. Nem éppen a világ egy eldugott szeglete, de úgy véltem, kezdetnek ideális. Ha Ka Kans nsas asbó bóll va vagy gy Ne Nebr bras aská kábó bóll érke érkezt ztem em volna volna,, Ne New w York York a tébo téboly lyul ultt metrói metróival val,, lélegz lélegzete etelál lállít lító ó felhők felhőkarc arcoló olóiva ival, l, a minden mindennap napii taposóm taposómalo alomma mmal, l, kaotizmusával, zajával és közlekedés-özönével biztosan visszaűzött volna a prérire. Számomra a Nagy Alma vadászterület volt. Legalábbis annak tűnt. Egy órája sem szálltam le a vonatról, amikor egy korombeli fiút rávettem, hogy hogy haza hazavi vigy gyen en.. A szül szülei eine nekk elme elmesé sélt ltem em,, hogy hogy Ne New w York York álla állam m észak északii részéből származom, a szüleim meghaltak, próbálok egyedül boldogulni, s míg munkát találok, laknom kell valahol. Azt mondták, addig maradok náluk, amíg csak jólesik. Nem szándé szándékoz koztam tam vissza visszaéln élnii a vendég vendégsze szeret retetü etükke kkel. l. Alig Alig vártam vártam,, hogy hogy megszedhesse megszedhessem m magam, magam, és továbbállha továbbállhassak, ssak, noha akkor még fogalmam fogalmam sem volt, hová akarok menni vagy mit akarok csinálni. Egyetl Egyetlen en határo határozot zottt célom célom volt: volt: valami valamiben ben sikeres sikeresnek nek lenni. lenni. Valame Valamelyi lyikk hegynek a csúcsára mászni. És ha már ott vagyok, senki és semmi sem taszíthat le a onnan. Nem fogom elkövetni apám hibáit. Ebben nagyon eltökélt voltam. Hamarosan bebizonyosodott, hogy a Nagy Almában élni nem éppen édes, még még egy egy benn ennszül szülöt ötttnek nek sem sem. Gond ond nélkü élküll talá talált ltam am meló melótt. Apámn pámnál ál rakt raktáárosk roskén éntt és fut futárké árként nt dolgo olgozt ztaam, volt volt gya gyakor korlat latom a pap papírb írbolt oltműködtetésben. Sorra hívtam a nagy írószergyártó cégeket, és a valóságnak megfelelően mutatkoztam be. Közöltem velük, hogy csak 16 vagyok, nincs érettségim, de jártas vagyok az írószeriparban. A harmadik megkeresett cég vezetője felvett 1,50-es órabérért. Naivitásomban ezt elfogadható bérnek gondoltam. Egy hét múlva teljesen kiábrándultam. Rájöttem, hogy nem élhetek New York Yorkba ban n heti heti 60 doll dollár árér ért, t, még még ha a legó legócs cská kább bb hote hotelb lben en lako lakom m és az
auto automa matá tábó bóll eszem eszem is. is. Enné Ennéll is csügg csüggesz esztő tőbb bb volt volt,, hogy hogy rand randiz izás ás teré terén n a partvonalra szorultam. Egy Central Park-i séta és egy utcai büféstől vett hot dog a New York-i lányokat nem vette le a lábáról. És engem sem. A hot dogtól böfögnöm kellett. Kielemeztem a helyzetem, és a következőre jutottam. Nem azért kapok alacsony fizetést, mert nincs érettségim, hanem mert csak 16 vagyok. Egy fiú pedig nem érdemli egy férfi fizetését. Így hát egyetlen éjszaka tíz évet öregedtem. Mindenki meglepődött, főleg a nők, amikor kiderült, hogy tinédzser vagyok. Úgy döntöttem, ha amúgy is öregeb öregebbne bnekk látszom látszom,, lehete lehetekk is öregeb öregebb. b. Grafik Grafikábó ábóll mindig mindig is kitűnt kitűntem em a suliba suliban. n. A jogosí jogosítvá tványo nyomba mban n a szület születési ési dátumo dátumott észrev észrevétl étlenü enüll átrajzo átrajzolta ltam m 1948 1948-ró -róll 1938 1938-r -ra. a. Aztá Aztán n a bizon bizonyí yíté tékk kkal al a pénz pénztá tárcá rcámb mban an neki nekivá vágt gtam am a munkaerőpiacnak mint érettségi nélküli 26 éves. Rá kellett jönnöm, hogy az érettségi nélküliek fizetése nem igazán izgatta a minimálbérről szóló törvény megalkotóit. A koromat senki sem s em vonta kétségbe, de a legjobb ajánlat is - egy teherautó-sofőr segédjeként - csak 2,75-öt fizetett óránként. Néhány potenciális munkaadóm őszintén a tudtomra adta, hogy nem a kortól, hanem a végzettségtől függ a fizetés mértéke. Minél képzettebb az embe ember, r, anná annáll több többet et ke kere res. s. Szom Szomor orúa úan n ke kellllet ettt megá megállllap apít ítan anom om,, hogy hogy az érettségi nélküli munkás olyan, mint a háromlábú farkas a vadonban. Talán életben marad, de inkább nem. Akkor még fel sem merült bennem, hogy a diplomák éppoly könnyen hamisíthatok, mint a születési s zületési dátumok. 110 110 doll dollár árra rall át lehe lehett vé vész szel elni ni egy egy hete hetet, t, de élni élni nem nem lehe lehett enny ennyib iből ől.. Túlságosan rajongtam a nőkért. Bármelyik lovis megmondja neked: ha csóró akarsz aka rsz maradn maradni, i, kancár kancáraa fogadj fogadj.. Az én barátn barátnőim őim is mind mind versen versenyka ykancá ncákk voltak, és egy csomó pénzbe kerültek. Ha kifo kifogy gyta tam m a lóvé lóvébó ból, l, csak csak kitö kitölt ltöt ötte tem m egy egy csek csekke kett a 200 200 doll dollár áros os számlám terhére. Vész Vészta tart rtal alék ék volt volt,, nem nem ak akar arta tam m hozz hozzán ányú yúln lni. i. Óvat Óvatosa osan n ke kezd zdte tem: m: tíztíz-,, legfeljebb húszdolláros csekkekkel. Először a Chase Manhattan Bank fiókjaiban inté intézt ztem em mind minden en tran tranza zakc kciót iót,, aztá aztán n rájö rájött ttem em,, hogy hogy kis kis üzle üzlete tek, k, hote hotele lek, k, fűszeresek, egyéb cégek is elfogadnak csekket, feltéve, hogy az összeg nem túlzottan nagy és a személyazonosságot megfelelően igazolják. A hamisított jogosítványom megfelelő igazolványnak bizonyult, így elkezdtem beugrani útba eső hotele hotelekbe kbe,, áruház áruházakb akba, a, ha 20-25 20-25 dollár dollárra ra volt volt szüksé szükségem gem.. Senki Senki sem kérdezett semmit. Senki sem ellenőrizte a banknál a csekk érvényességét. Csak bemutattam az átpingált jogsit és a csekket, és előbbit már a készpénz kíséretében kaptam vissza. Könnyű volt, túlságosan is. Néhány N éhány nap múlva már tudtam, hogy túlléptem a számlát, és a kiállított csekkjeim érvénytelenek. Mégis újra és újra beváltottam őket, ha ki kellett egészítenem a fizetésemet vagy finanszíroznom kellett egy gyön gyönyö yörű rű pipi pipive vell tölt töltöt öttt ínye ínyenc nc va vacs csor orát át.. Mive Mivell a fize fizeté tése sem m álla álland ndóa óan n kiegészítésre szorult, s New Yorkban több a pipi, mint egy baromfitelepen, hamarosan már napi két-három érvénytelen csekket állítottam ki. Próbál Próbáltam tam ésszerű ésszerű magyar magyaráza ázatta ttall szolgál szolgálni ni tettei tetteimre mre.. Azt mondog mondogatt attam am magamnak, Apa úgyis kifizeti az érvénytelen csekkeket. Máskor a szélhámosok gyógyí gyógyírjá rjával val ápolta ápoltam m lelkiis lelkiismer merete etemet met:: ha az embere emberekk olyan olyan hülyék hülyék,, hogy hogy elle ellenő nőrz rzés és nélk nélkül ül elfo elfoga gadj dják ák a csek csekkj kjei eime met, t, ak akko korr meg meg is érde érdeml mlik ik,, hogy hogy átverjem őket. Fiatalkorúságom tényével is vigasztaltam magam. Még ha el is kapnak, nem valós va lószí zínű nű,, hogy hogy szig szigor orú ú bünt büntet etést ést ka kapok pok,, hisz hiszen en Ne New w York York fiat fiatal alko korú rúak akra ra vona vonatk tkoz ozó ó törv törvén énye yeii elné elnéző zőek ek,, a bírá bírákk pedi pedig g megb megboc ocsá sátó tók. k. Mive Mivell nin nincs priuszom, minden bizonnyal visszaküldenek a szüléimhez. Még csak kártérítést
sem kéne fizetnem. Miután aggályaimat e homályos indokokkal lecsillapítottam, otthagytam a munk munkám ám,, és telj teljes es egés egészé zébe ben n hami hamiss csek csekkj kjei eimr mree táma támasz szko kodt dtam am.. Ne Nem m számoltam, mennyit állítottam ki, de az életszínvonalam látványosan javult. Akárcsak szerelmi életszínvonalam. Kéthav Kéthavii értékt értéktele elen n csekksz csekkszórá óráss után után azonba azonban n szembe szembe kellett kellett néznem néznem a szomorú igazsággal: csaló vagyok. Se több, se kevesebb. Utcai szlengben szólv szólva: a: profi profi tapé tapétá tázó zó lett lettem em.. Túlsá Túlságo gosa san n nem nem izga izgato tott tt,, hisze hiszen n siker sikerese esen n tapétáztam, és jelen pillanatban semmi sem volt fontosabb a sikernél. Egyedül a foglalkozási ártalom izgatott. Tudtam, hogy apám jelentette az eltűnésem a rendőrségen. A zsaruk általában nem vesztegetik az időt eltűnt 16 évesek felkutatásával, hacsak nem gyanítanak bűncselekményt. Az én esetem azonba azonban n kétség kétségtel telenü enüll kivéte kivételes lesnek nek számít számított ott,, mivel mivel bősége bőségesen sen bűnözt bűnöztem em érvény érvénytel telen en csekkj csekkjeim eimmel mel.. Tudtam Tudtam,, a rendőr rendőrség ség nem eltűnt eltűnt személ személyké yként, nt, hane hanem m tolv tolvaj ajké ként nt körö köröz. z. Tisz Tisztá tába ban n volt voltam am ve vele le,, hogy hogy a ke kere resk sked edők ők és üzletemberek, akiket átvertem, ugyancsak riadókészültségben várnak rám. Röviden: forró lett a talaj a lábam alatt. Tudtam, hogy egy ideig még bujkálhatok a zsaruk elől, de előbb-utóbb elkapnak, ha New Yorkban maradok, és folytatom a készpénzkifizetők átverését. El kell hagynom New Yorkot. Ez az alternatíva megrémisztett. A világnak ez az eldugott szeglete hirtelen hidegnek és barátságtalannak tűnt. Manhattanben - pofátlan függetlenségem ellenére - bármikor számíthattam segítségre. Apa és Anya Anya csak csak egy telefo telefonhí nhívás vásnyi nyira, ra, rövid rövid vonatú vonatútny tnyira ira voltak voltak.. Tudtam Tudtam,, hogy hogy gaztetteim ellenére a pártomat fognák. A kilátásaim Chicagóban, Miamiban, Washingtonban vagy bármely más metropoliszban határozottan borongósnak tűntek volna. Egye Egyetl tlen en mest mester ersé ségb gben en jele jelesk sked edte tem: m: a hami hamiss csek csekke kekk kitö kitölt ltés éséb ében en.. Eszembe Eszembe se jutott, hogy másból éljek, ez volt számomra számomra az elsődleges elsődleges forrás. Egy másik városban ugyanolyan könnyen csőbe húzhatom a kereskedőket, mint mint New York Yorkba ban? n? Ne New w York Yorkba ban n tény tényle lege ges, s, bár bár érté értékte ktele len n száml számlám ám és érvényes, bár hamisított jogsim is volt, amelyek gyalázatos felhasználásával vígan éltem napjaimat. A csekk-könyvemnek (valódi név, de értéktelen fedezet szerep szerepelt elt rajta) rajta) és az átping átpingált ált jogosít jogosítván ványom yomnak nak másut másuttt nem vehetn vehetnem em haszná hasznát. t. Nevet Nevet kéne kéne változ változtat tatnom nom,, hamis hamis személy személyit it szerez szereznem nem és számlá számlátt nyit nyitno nom, m, miel mielőt őttt tény tényke kedn dnii ke kezd zdhe hetn tnék ék.. Ez pedi pedig g bony bonyolu olult lt és ve veszé szély lyes es feladatnak tűnt. Sikeres csaló voltam, de nem magabiztos csaló. Akkor is helyzetem kuszaságán vívódtam, amikor néhány nappal később a 42. utcán sétáltam. Nyílt a Commodore Hotel forgóajtaja, és feltárult előttem a megoldás minden problémámra. Ahogy közelebb léptem, a hotel bejáratán az Eastern Airlines személyzete lépe lépettt ki: egy egy piló pilóta ta,, egy egy máso másodp dpililót ótaa, egy egy fed fedélze élzetti mér mérnök nök és négy égy stewardess. Vidámak voltak, nevetgéltek, gondtalanul élvezték az életet. A férfiak férfiak szikárak szikárak és jóképűek jóképűek voltak; voltak; aranysávo aranysávoss egyenruhá egyenruhájuk juk kalózjelleg kalózjelleget et kölcsön kölcsönzöt zöttt nekik. nekik. A lányok lányok tündér tündérien ien csinosa csinosakk voltak voltak,, olyan olyan kecsese kecsesekk és szín színes esek ek,, mint mint mező mezőn n a pill pillan angó gók. k. Csak Csak állt álltam am és bámu bámult ltam am,, ahog ahogyy a személyzeti buszba szálltak. Sosem láttam még ilyen pompás társulatot. Tovább Tovább sétált sétáltam, am, még mindig mindig szépség szépségük ük hatása hatása alatt, alatt, és hirtel hirtelen en olyan olyan merészen nagy ívű, káprázatos terv ötlött agyamba, hogy meghőköltem belé. És ha pilóta lennék? Persze nem igazi pilóta. Nincs kedvem évekig sínylődni a tanulással, gyakorlással, repülős iskolával, munkával, más halandó nyűggel, ami ahhoz ahhoz szükség szükségelt elteti etik, k, hogy hogy a pilóta pilótafül fülkéb kébee üljek. üljek. Mi lenne, lenne, ha díszes díszes piló pilóta taru ruhá hába ba bújn bújnék ék?? Hisze Hiszen, n, gondo gondolt ltam am,, az orszá ország g bárm bármel elyy hote hotelj ljéb ében en,, bank bankjá jába ban, n, üzle üzleth thel elyi yiség ségéb ében en be tudo tudokk vá vált ltan anii egy egy csekk csekket et.. A piló pilótá táka katt
mindenki szereti és tiszteli. Bizalmat élveznek. Vagyonosak. Egy pilótáról senki sem feltételezi, hogy idevalósi. Vagy hogy csekkhamisító. Megtörtem a varázst. Ha jobban belegondolunk, eszement, nevetséges ötlet volt. Igen, kihívás, de őrültség. A 42. utca és a Park Avenue sarkára értem, ahol a Pan American World Airways épülete tornyosult fölém. Felpillantottam az égbevesző épületre, és nem acélt, követ és üveget, hanem egy meghódításra váró hegyet láttam. A neves légitársaság igazgatói ezt nem sejthették, de akkor és ott szert tettek legköltségesebb pilótájukra. Méghozzá olyanra, aki repülni sem tud. Kit érdekel? Tudományos tény, hogy a dongó képtelen a repülésre, mégis repül, a tetejébe egy csomó mézet gyűjt. Én is ez akartam lenni: dongó a Pan Am kaptárában. Egész éjjel gondolataimba merülten ültem. Pirkadat előtt aludtam el, egy félkész tervvel a fejemben. Improvizálnom kellett, de hát az improvizáció a tudás öreganyja. Fülelsz és tanulsz. Délután egy körül ébredtem. Megragadtam a Yellow Pagest, és kikerestem a Pan Am számát. Feltárcsáztam a központi számot, és az adásvételi osztályról kértem valakit. Azonnal kapcsoltak. - Itt Johnson, segíthetek? Mint Caesar a Rubiconnál, elvetettem a kockát. - Igen Igen - mond mondta tam. m. - A neve nevem m Robe Robert rt Blac Black, k, Los Los Ange Angele lesb sben en lako lakom, m, másodpilóta vagyok a Pan Amnél. - Dobogó szívvel vártam a reakcióját. - Mit tehetek önért, Mr. Black? - Udvarias és tárgyilagos volt a hangja. Fejest ugrottam a mélybe. - Ma reggel nyolckor indultunk New Yorkba, este hétkor kell visszaindulnom - Az időpontokat a kisujjamból szoptam. Csak reménykedtem, hogy a fickó még annyira sem ismeri a Pan Am menetrendjét, mint én. - Nem tudom, hogy történt történt - folytattam folytattam bosszúságot bosszúságot mimelve. - Hét éve vagyok vagyok a cégnél, de még sosem történt velem ilyesmi. Az van, hogy valaki ellopta az egyenruhám, vagy legalábbis eltűnt, és az egyetlen váltóruhám otthon maradt Los Angelesben. Na már most, ma este vissza kéne repülnöm, és szinte biztos vagyok benne, hogy civil öltözetben nem fog menni... Nem tudja véletlenül, hol szerezhetnék itt egyenruhát, vagy hogy hol kölcsönözhetnék az utunk végéig? Johnson kuncogott. - Hát ez nem gond - válaszolt. - Van önnél toll és papír? -Igennel feleltem, mire folytatta. - Menjen a Well-Built Uniform Companyhoz, és keresse Mr. Rosent. Majd ő segít. Felhívom, és szólok neki, hogy érkezik. Mi is a neve? - Robert Black - feleltem. Reménykedtem, hogy tényleg csak azért kérdezi, mert elfelejtette. Az utolsó mondata azonban eloszlatta aggályaimat. - Ne aggódjon, Mr. Black. Rosen majd gondoskodik önről. -A hangja akár egy önelégült cserkészé, aki épp most tudta le a napi jócselekedetét. És így is volt. Alig egy órával később beléptem a Well-Built Uniform Company épületébe. Rosen vékony, szigorú, flegma kis ember volt. Mérőszalag lógott a nyakában. - Ma Maga ga Mr. Mr. Blac Black? k? - ké kérd rdez ezte te sipí sipító tó hang hangon on,, és amik amikor or bóli bólint ntot otta tam, m, begörbítette egy ujját. - Jöjjön utánam. Követtem Követtem a ruhaállván ruhaállványok yok labirintu labirintusába, sába, melyeket melyeket rogyásig rogyásig megpakoltak megpakoltak különb önböző öző légitársaság ságok változatos egyenruháival. Egy sötétkék öltönykollekció mellett álltunk meg. - A rangja? - kérdezte Rosen egy sor kabátot átböngészve. Mit sem tudtam a repülős terminológiáról. - Másodpilóta - mondtam abban a reményben, hogy ez a helyes válasz. - Mármint elsőtiszt - mormogta.
Végi Végig g prób próbál álta tam m néhá néhány ny ka kabá báto tott meg meg nadr nadrág ágot ot a mére mérett vé vége gett tt.. Rose Rosen n elégedetten bólintott. - Nem passzol tökéletesen, de nincs időnk átszabni. Addig mindenesetre megteszi, amíg több ideje nem lesz válogatni. - A kabátot ráfektette egy varr va rróg ógép épre re,, és ügye ügyese senn-fü fürg rgén én háro három m aran aranys ysáv ávot ot szeg szeget ettt mind mindké kétt ujj ujj hajtókájára. Aztán a fejembe nyomott egy sildes sapkát. Feltűnt, hogy az egyenruháról és a sapkáról is hiányzik valami. - Hol a Pan Am-jelvény meg a Pan Am-embléma? -kérdeztem. Rose Rosen n furcs urcsál álló lóan an pill pillan anto tott tt rám. rám. A teste estem m megfe egfesz szül ült. t. Elsz Elszúr úrta tam, m, gondoltam. - Ja, azokkal nem foglalkozunk foglalkozunk - vont vállat Rosen. - Mi csak egyenruhá egyenruhákat kat gyár gyártu tunk nk.. Ma Maga ga va vasá sáru ruró róll beszé beszél, l, az pedi pedig g közv közvet etle lenü nüll a Pa Pan n Amtő Amtőll jön, jön, legalábbis itt Ne New w Yor Yorkban. A jelvényt meg az emblémát a Pan Am ellátmányozó osztályáról kell beszereznie. - Ó, persze - mosolyogtam. - L. A.-ben ugyanazok szállítják az emblémát, akik ak ik az egye egyenr nruh uhát át.. Me Menn nnyi yive vell tart tartoz ozom om az egye egyenr nruh uháé áért rt?? Kiál Kiállílíto tokk egy egy csekket. - Már nyúltam is a csekkkönyvemért, amikor derengem kezdett, hogy a csek csekke ken n ifja ifjabb bb Fran Frankk Abag Abagna nale le neve neve áll. áll. Tuti Tutira ra lele lelepl plez ezné né az én kis kis magánszámomat. Maga Rosen hárította el a katasztrófát. - 289 dollár, de nem fogadhatok el csekket. Csalódottnak tettettem magam. - A csu csudáb dába, Mr. Rose Rosen, n, ak akkkor bevá bevált ltom om ezt ezt a csek csekke ket, t, és hozo hozom m a készpénzt. - Készpénzt sem fogadhatok el - rázta meg a fejét Rosen. - Az összeget a munkavállalói számlaszámán kell feltüntetnem. Majd levonják a munkaruházati pótl pótlék ékjá jábó bóll va vagy gy a fize fizeté tésé sébő ből. l. Ná Nálu lunk nk ez így így szok szokáás. — Rose Rosen n a légi légi információk valóságos tárházának bizonyult. Hálás voltam neki érte. Rose Rosen n átny átnyúj újto tott tt egy egy nyom nyomta tatv tván ányt yt.. Elke Elkezd zdte tem m beír beírog ogat atni ni a kívá kívánt nt információkat. A név mellett öt kis összekapcsolt kockát találtam. Úgy véltem helyesen -, hogy a munkavállalói szám beírására szolgálnak. Öt kocka. Öt számj számjeg egy. y. Leír Leírta tam m az első első eszem eszembe be jutó jutó öt szám számje jegy gyet et,, és szig szigná nált ltam am a nyomtatványt. Rosen letépte a legfelső példányt, és a kezembe nyomta. A maradék kettőt megtartotta. - Nagyon szépen köszönöm, Mr. Rosen - mondtam, és fess egyenruhámban lefalcoltam. Ha Rosen válaszolt is, én nem hallottam. Visszatértem a szobámba, és újra tárcsáztam a központi számot. - Elnézé Elnézést, st, de az ellátm ellátmány ányozó ozó osztály osztályra ra irányí irányítot tottak tak - mondta mondtam m zavart zavart szín színle lelv lve. e. - Me Megm gmon onda dan ná, ké kérrem, em, mi az? Ne Nem m a cégn cégnél él dolgo olgozo zom, m, és kézbesítenem kell oda valamit. A telefonközpontos lány nagyon segítőkész volt. - Az ellátmányozás a mi munkavállalói áruházunk - mondta. - A Kennedy repülőtér 14-es hangárjában van. Ismeri az utat? Azt feleltem, igen. Megköszöntem a segítségét, majd egy reptéri busszal a Kennedyre mentem. Rémület lett úrrá rajtam, amikor a sofőr kitett a 14-es hangárnál. Bármilyen ellátmányozót tart is a Pan Am a 14-es hangárban, biztos nagyon értékes. A hangár valóságos erőd volt, magas kerítés vette körül, a tetején szögesdrót futott végig, a bejáratokat fegyveres őrszemek védték. Az őrbódé felett minden bejáratnál a következő figyelmeztetés lógott: CSAK DOLGOZÓKNAK. Tucatnyi pilóta, stewardess és civil lépett be a hangár területére, míg én felderítést végeztem a buszmegállóból. Észrevettem, hogy a civilek megállnak, és igazol igazolják ják maguk magukat at az őrökne őröknek. k. Az egyenr egyenruhá uháss személ személyze yzett nagy nagy része, része, pilóták és stewardessek könnyedén átjutottak a kapun túlra. Némelyik rá se
pill pillan anto tott tt az őrök őrökre re.. Amik Amikor or egyi egyikü kükk vissz visszaf afor ordu dult lt,, és mond mondot ottt va vala lami mi az őrszemnek, láttam, hogy a mellzsebére erősítve, a jelvénye alatt igazolvány függ. Lógo Lógott tt az eső eső lába lába.. Hozta Hoztam m maga magamm mmal al egy egy feke fekete te esők esőkab abát átot ot,, ahho ahhozz hason hasonló lót, t, amit amit néhá néhány ny piló pilóta ta a ka karj rján án hord hordot ott. t. Újon Újonna nan n szerz szerzet ettt piló pilóta ta-egyenruhám egy kis sporttáskában hevert. Kicsit úgy éreztem ekkor magam, mint Custer, amikor ráakadt Ülő Bika sziúira. Pontosan úgy tettem, mint Custer. Rohamoztam. Bementem az egyik reptéri vécébe, átöltöztem egyenruhába, a civil cuccaimat a sporttáskába gyűrtem. Aztán otthagytam a terminált, és közvetlenül a 14-es hangár legközelebbi bejáratához mentem. Az őr a bódéban állt, a hátát mutatta nekem. Ahogy közeledtem a kapu felé, lekaptam a sapkám, az esőkabátot a bal vállamra vetettem, eltakarva ezzel a kabátom teljes baloldalát. Amikor az őr megfordult, és a szemembe nézett, az ujjaimmal a hajamba túrtam. A sapka a bal kezemben. Nem torpantam meg. Mosolyogtam, és magabiztosan így szóltam: -Jó reggelt! Az őr meg sem próbált megállítani, noha viszonozta köszönésemet. Egy perccel később már a 14-es hangárban voltam. Valóban hangár volt. Az épület hátuljában parkoló, csillogó 707-es uralta a színt. A 14-es hangár ugyanakkor óriási, fülkékre tagolt irodahelyiség volt. Itt találtak otthonra a főpilóta és a főstewa főstewarde rdess ss irodái irodái,, a cég meteor meteorológ ológiai iai irodái irodái,, és tucatn tucatnyi yi más helyisé helyiség, g, amelyek elgondolásom szerint egyéb Pan Am funkciókat és alkalmazottakat rejtettek. Csak úgy nyüzsgött a sok ember. Több tucat pilóta, egy sereg stewardess és számtalan civil kavargótt körbe-körbe. Ez utóbbiak feltevésem szerin szerintt hivata hivatalno lnokok kok,, jegyüg jegyügynö ynökök kök,, szerel szerelők ők és egyéb egyéb földi földi alkalm alkalmazo azotta ttakk voltak. A folyo folyosó són n haboz habozta tam m kicsi kicsit, t, hirt hirtel elen en féle félele lem m fogo fogott tt el. el. Újra Újra 16 év évesn esnek ek éreztem magam. Biztos voltam benne, ha meglátnak, rájönnek, hogy túl fiatal vagyok pilótának, és szólnak a legközelebbi rendőrnek. Rám se bagóztak. Akik mégis felém pillantottak, sem kíváncsiságot, sem érdeklődést nem mutattak. Egy burkolt falon jókora plakát lógott, rajta a különböző részlegek felsorolása. Nyilak mutatták az irányt. Az ellátmányozás egy katonai jellegű helyiség millió polccal - tőlem balra, egy folyosóval lejjebb terült el. Egy nyurga ifjonc - akinek a neve ott díszelgett az inge jobb oldalán odabent ült egy nagy asztal mögött. Felállt a székéből, ahogy megálltam a pultnál. - Segiccség kéne? - mondta melaszos hangon. Ez volt az első déli beszéd, amit életemben hallottam. Tetszett. - Igen - mondtam bánatos mosolyt erőltetve az arcomra. -Szükségem lenne egy pár jelvényre és egy sapkaemblémára. A kétéves kölyköm tegnap este letépte őket az egyenruháról, és nem hajlandó vagy nem tudja megmondani, mit művelt velük. A raktáros felnevetett. - Gyan Gyanit itto tom, m, több több je'v je'vén ényy va van n a kölk kölkök ökné né'' meg meg a lány lányok okná ná', ', mint mint a pilótákná' - tréfálkozott. - Mindegy, mer' úgyis lecse-réjjük a nagy részét. Tessék. Aggyá meg a nevét meg a munkavállalói számát. - Az asztalán álló irattartóból elővett egy nyomtatványt, és a pultra dobta egy pár aranyszínű jelvény és egy Pan Am kalapembléma kíséretében. - Róbert Black elsőtiszt, 35099 - mondtam, miközben a helyére aggattam az embl emblém émát át és a zubb zubbon onyo yomr mraa erősí erősíte tett ttem em a jelv jelvén énye yeke ket. t. - Los Los Ange Angele lesb sből ől jöttem. Megadjam a címemet? Vigy Vigyor orgo gott tt.. - Fené Fenét! t! Azok Azok a roha rohadt dt komp komput uter erek ek csak csak úgy úgy zabá zabájj jják ák a
számokat - válaszolta, és elém csúsztatta a nyomtatvány egy példányát. Lézengtem egy darabig, feltűnésmentesen elvegyültem a tömegben, majd elhagytam az épületet. A lehető legtöbb információra volt szükségem, és ez jó alkalomnak tűnt, hogy begyűjtsek némi ínyencséget a pilótákról és a repülőgépekről. Annak ellenére, hogy sok pilóta és szakember ténfergett az épületben, úgy tűnt, nem ismerik egymást. Különösképp a műanyag azonosítókártya, afféle személyi iga igazolv zolván ányy érde érdeke kelt lt,, amelye elyett a leg legtöbb több piló pilóta ta a mellk ellkaasán sán hord hordot ottt. Megf Me gfig igye yelt ltem em,, hogy hogy a stewa steward rdess essek ekne nekk hason hasonló ló igaz igazolv olván ányu yukk va van, n, de a retiküljük vállszíján tartják. Néh Né hány ány piló pilótta a foly folyos osói ói hird hirdet etőt őtáb áblá lára ra raga ragasz szto tott tt közl közlem emén énye yeke kett tanulmányozta. Megálltam, és úgy tettem, mint aki szintén a - főleg légügyi és Pan Am - hírekre kíváncsi. Ily módon közelebbről is szemügyre vehettem egy pilóta igazolványát. Kicsit nagyobb volt, mint a jogosítvány, hasonló ahhoz, ami a zsebemben lapult, leszámítva a jobb felső sarkában díszelgő útlevél mére méretű tű fotó fotót, t, ille illetv tvee a tete tetejé jén n vé végi gigf gfut utó, ó, a társ társasá aság g színe színeib iben en játs játszó zó Pa Pan n American feliratot és lógót. Ahogy elhagytam az épületet, már tudtam, hogy az egyenruhánál többre lesz lesz itt itt szü szüksége ségem m, ha sik sikeres eres Pa Pan n Am-p Am-pililót ótaa aka karrok lenn lenni. i. Példá éldáu ul igazolványra. A jelenleginél jóval elmélyültebb ismereteket kell szereznem a Pan Am működéséről. Az egyenruhát a szekrénybe zártam, és kutatni kezdtem a könyvtárakban, könyvesboltokban. Végigrágtam magam mindenen, ami a pilótákkal, repüléssel és repülőkkel kapcsolatos. Az egyik kis könyv különösen hasznosnak hasznosnak bizonyult. bizonyult. Egy veterán veterán Pan American-pi American-pilóta lóta visszaemléke visszaemlékezéseit zéseit rögzít rögzített ette, e, tonnán tonnányi yi fotóva fotóval, l, a teljes teljes reptér reptérii termin terminoló ológia gia felvon felvonult ultatá atásáva sával. l. Csak később jöttem rá, hogy a pilóták nyelvezete igencsak avíttas. Ugyanakkor egy csomó, szerintem elengedhetetlen információ nem szerepelt az átböngészett könyvekben és képeslapokban, így hát visszatértem a Pan Amhez. - Egy pilótával szeretnék beszélni - mondtam a telefonközpontosnak. - Az iskolai iskolai újságna újságnakk szeret szeretnék nék írni írni a pilótá pilótákk életér életéről ől - tudja, tudja, merre merre repüln repülnek, ek, hogyan treníroznak, ilyesmi. Ön szerint szóba állna velem egy pilóta? A Pan Amnek vannak a legkedvesebb alkalmazottai. - Éppenséggel kapcsolhatom a személyzeti társalgót - mondta az asszony. Biztos van ott valaki, aki válaszol néhány kérdésedre. Egy Egy ka kapi pitá tány ny szív szíves esen en segí segíte tett tt.. Örül Örült, t, hogy hogy a fiat fiatal alok ok érde érdekl klőd ődne nekk a pilótakarrier iránt. Bobby Blackként mutatkoztam be, s néhány ártalmatlan kérdés után feltettem a fontosabb kérdéseket. - Hány éves a Pan Am legfiatalabb pilótája? - Hát, ez attól függ - felelte. - Néhány mérnökünk csak 23-24 éves. A legifjabb másodpilóta húszas évei végén járhat. A kapitányok átlagéletkora kábé negyven év. - Értem - mondtam. - És ha a másodpilóta csak 26 éves vagy annál is fiatalabb? - Nem, nem - felelte gyorsan. - Szerintem nálunk ilyen fiatalok alig-alig vann va nnaak, de úgy ve vetttem tem észr észre, e, a töb többi légi légitá társ rsas aság ágn nak szá számos mos ifja ifjabb bb másodpilótája akad. Persze sok múlik a repülőgépen és rangidősségen. Minden a rangidősségen alapul, azaz azon, mióta van a pilóta a cégnél. Máris rengeteget segített. - Miko Mikorr va van n felv felvét étel el?? Má Márm rmin intt hány hány év éves esen en jele jelent ntke kezh zhet et egy egy piló pilóta ta a légitársasághoz, mondjuk a Pan Amhez? - Ha jól jól emlé emléks ksze zem, m, húsz húsz év körü körül, l, fedé fedélz lzet etii mérn mérnök ökké ként nt ke kerü rülh lhet etsz sz alkalmazásba - mondta a kapitány. Kiváló memóriája volt.
- Akkor elméletileg hat-nyolc éven belül másodpilóta is lehet az emberből? erősködtem. - Lehetséges - értett egyet. - Voltaképpen egyáltalán nem szokatlan, hogy egy arra alkalmas alkalmas emberből másodpilóta másodpilóta lesz hat-nyolc hat-nyolc éven belül. belül. Vagy akár rövidebb idő alatt is. - Megmondaná, mennyit keres egy pilóta? - Hát ez megint csak a rangidősségtől, az útvonalaktól, a heti repülési órák számától meg egyéb tényezőktől függ - mondta a kapitány. - Azt mondanám, egy másodpilóta maximum 32 ezret, egy kapitány kábé 50 ezret kereshet. - Hány pilótája van a Pan Amnek? A kapitány kuncogott. - Ez nehéz kérdés, fiam. Nem tudom a pontos számot, de becslésem szerint olyan 1800. Pontosabb adatokhoz jutnál a személyzeti vezetőtől. - Semmi szükség rá - mondtam. - Hány helyen tartózkodnak a pilóták? - Nyilván a bázisokra gondolsz - válaszolt. - Az Egyesült Államokban öt bázisunk van: San Fransiscóban, Washingtonban, Chicagóban, Miamiban és New Yorkban. Ezekben a városokban élnek az alkalmazottaink. Ott, mondjuk San Fransiscóban jelentkeznek munkavégzésre, onnan indulnak el és ott is fejezik be a repülést. Jó, ha tudod, hogy mi nem belföldi légitársaság vagyunk, azaz nem repülünk az ország egyik városából a másikba. Kizárólag nemzetközi légi szállítással foglalkozunk, külföldi úti célokkal. Ez az információ sokat segített. - Nyilván furcsán hangzik, kapitány, de furdal a kíváncsiság. Elképzelhető, hogy én is New York-i másodp odpilót lóta vagyok, ok, és maga is New York-i másodpilóta, mégsem találkozunk soha? - Nagyon Nagyon is lehets lehetsége éges, s, főleg főleg másodp másodpiló ilóták táknál nál,, hogy hogy sohasem sohasem kerüln kerülnek ek ugyanarra a gépre - mondta a beszédes kapitány. - Hacsak nem találkozunk vala va lami mi munka unkah helyi elyi va vagy gy társ társaasági sági esem esemén énye yen n - ami va való lósz szín ínűt űtle len n -, elképzelhető, hogy sosem futunk össze. Egy másodpilóta több kapitánnyal és mérn mérnök ökke kell talá találk lkoz ozik ik,, mint mint máso másodp dpililót ótáv ával al.. Velü Velükk újra újra össz összef efut utha hat, t, ha áthelyezik. De soha nem repülhet egy másik másodpilótával, hiszen abból csak egy egy va van n egy egy gépe gépen. n. Anny Annyii piló pilóta ta dolg dolgoz ozik ik a cégné cégnél, l, hogy hogy mind minden enki ki nem nem ismerhet mindenkit. Tizennyolc éve vagyok a cégnél, de nem hinném, hogy hetven-nyolcvan pilótánál többet ismernék. A kapitány szóbeli flipperje sorra gyújtotta fel a lámpákat a fejemben. - Úgy Úgy tudo tudom, m, a piló pilótá tákk ingy ingyen en repü repülh lhet etne nek, k, márm mármin intt utas utaské ként nt,, nem nem pilótaként. Igaz ez? - kérdeztem rögtön. - Igen - mondta a kapitány. - De két különböző dologról beszélünk most. Vannak előjogaink. Azaz én meg a családom előre meghatározott esetben és módon utazhatunk repülővel. Azaz ha van hely, leülhetünk, és a jegynek csak az adóját kell kifizetnünk. Aztán meg ott a potyautazás. Például ha a főnököm ma este azt mondja, holnapra legyek L. A.-ben, és vezessek egy onnan induló gépet, akkor odarepülhetek a Deltán, az Easternen, a TWA-n vagy bármely más társaság Los Angelesbe tartó gépén. Elfoglalhatok egy üres széket vagy és ez a valószínűbb - a pótszéket. Ez egy kis lehajtható ülés a pilótafülkében. Általában a potyázó pilóták, VIP-személyek és légügyi ellenőrök használják. - A potyautasnak a gépet is kell vezetnie? - Ne Nem, m, deho dehogy gy - fele felelt lte. e. - Hisz Hiszen en egy egy mási másikk társ társas aság ág gépé gépéve vell repü repül. l. Szív Szívél élye yessé sségb gből ől mind minden en bizo bizonn nnya yall fela felajá jánl nljá jákk a pilót pilótaü aülé lést, st, de én mind mindig ig visszautasítom. Azért utazunk egymás gépein, hogy eljussunk valahová, nem azért, hogy dolgozzunk - nevetett. - Hogyan működik az ilyesmi? Mármint a potyázás. - Nagyon belelkesültem. És a kapitány türelmes volt. Nyilván szerette a gyerekeket. - Mindent tudni akarsz, igaz? - kérdezte barátságosan, aztán már válaszolt is
a kérdésemre. - Nos, a dolog kulcsa a lila cédula. Mindjárt elmagyarázom. Mondjuk Miamiba szeretnék menni a Deltával. Elmegyek a Delta irodájába, bemutatom a Pan Am-kártyámat, és kitöltőm a Delta lila céduláját. Megadom az úti célt, a beosztásomat, a munkavállalói számomat és a pilótaengedélyem számát. Kapok egy példányt a nyomtatványból, ezt hívjuk mi „pótléknak". A cédulát a fedélzeten odaadom a stewardessnek, aztán beülök a pótszékbe. Még nem végeztem. Úgy tűnt, őt sem zavarja, ha folytatom. - Hogyan néz ki a pilótaengedély? - kérdeztem. - Amolyan falra akasztható oklevél vagy inkább olyan, mint a jogsi? Nevetett. - Nem, nem falra akasztható oklevél. Elég nehéz körülírni, de tényleg. Kábé olyan nagy, mint a jogosítvány, de nincs rajta fotó. Csak egy fehér kártya, rajta feketével nyomott szöveg. Úgy döntöttem, visszaengedem ezt a kedves embert kényelmes irodájába. - Nahát, kapitány, baromira köszönöm - mondtam. - Tök jó fej volt. - Örülök, hogy segíthettem, fiam - mondta. - Remélem, te is kapsz majd jelvényt, már ha arra vágynál. Már megkaptam a jelvényt. Csak egy azonosító kártya és egy pilótaengedély kellett. A kártya miatt nem aggódtam. A pilótaengedély viszont idegesített. A szövetségi légügyi hivatal nem éppen csomagküldő szolgálat. Az ujjaimra bíztam magam az azonosító kártya utáni hajszában. Felütöttem a Yellow Yellow Pagest Pagest az AZONOS AZONOSÍTÓ ÍTÓ KÁRTYA KÁRTYA címszón címszónál ál,, és kivála kiválaszt sztott ottam am egy Madison Avenue-ra bejegyzett céget (gondoltam, a Madison Avenue-i cégek csak elegánsak lehetnek). A cégnél aztán öltönyben jelentem meg. Tekintélyes irodában találtam magam. Az érkezőket egy recepciós fogadta. - Segíthetek? - kérdezte kimérten. - Az egyik üzletvezetővel szeretnék beszélni - válaszoltam hasonlóan üzleti stílusban. Az üzletvezető olyan ember benyomását keltette, aki rangon alulinak érzi, ha azonos azonosító ító kártyá kártyákró króll faggat faggatják ják.. Ezért Ezért olyasm olyasmive ivell hozako hozakodta dtam m elő, elő, ami ami felkelthette az érdeklődését: egy nagy üzlet lehetőségével. - A neve nevem m Fran Frankk Will Willia iams ms,, és a Pu Puer erto to Ricó Ricó-i -i Ca Cari rib b Airt Airt ké képv pvis isel elem em kezdtem határozottan. - Mint nyilván ön is tudja, működésünket kiterjesztjük az Egye Egyesü sült lt Álla Államo mokk terü terüle leté tére re is. is. Jelen Jelenle leg g ké kéts tszá zázz embe emberü rünk nk dolg dolgoz ozik ik a Kenn Ke nned edyy rept reptér éren en idei ideigl glen enes es,, papí papírb rból ól ké kész szül ültt igaz igazol olvá vány nyok okka kal. l. Most Most szeretnénk átállni a hivatalos, laminált, színes fényképpel és a cég lógójával elláto ellátott, tt, műany műanyag ag kártyá kártyákra kra.. Olyasm Olyasmire ire,, mint mint amit amit a többi többi légitá légitársa rsaság ság is használ. Minőségi kártyát szeretnénk. Úgy értesültem, önök csak minőségi termékekkel foglalkoznak. A jelek szerint még nálam is kevesebbet tudott a Carib Air létezéséről és jövőbeli terjeszkedési szándékairól. Egyébként sem tűnt olyannak, aki hagyná, hogy a tények a zsíros üzlet útjába álljanak. - Ó, igen, Mr. Williams. Hadd mutassam meg a kínálatunkat - mondta lelkesen, és az irodájába vezetett. A polcról leemelt egy hatalmas, bőrkötésű termékkatalógust - amelyben pergamentől a vízjeles kötvényig minden volt -, átlapozta, és egy egész oldalnyi különféle igazolványformátumot tárt elém. - Na már most, a legtöbb légitársaság ezt használja - mutatott egy kártyára, a Pan Am-igazolvány Am-igazolvány kiköpött mására. - Van rajta munkaváll munkavállalói alói szám, bázis, bázis, beosztás, munkakör, fénykép és - amennyiben kívánja - a cég lógója. Azt hiszem, remekül beválna. Teljesen egyetértettem. - Igen, azt hiszem, ez a kártya kell nekünk - bólintottam. Pontosan ilyen kárt ká rtyá yára ra vá vágy gyta tam. m. A fickó fickó komp komple lett tt költ költsé ségki gkimu muta tatá tást st ké készí szíte tett tt mind minden en lehetséges verzióra.
- Tudn Tudnaa adni adni egy egy mint mintap apél éldá dány nyt? t? - ké kérd rdez ezte tem m hirt hirtel elen en.. - Szer Szeret etné ném m megmutatni a vezetőinknek. Ők mondják ki a végső szót. Az ügynököt kenyérre lehetett kenni. Máris a kártyát tanulmányoztam. - Jó ez, csak üres - mondtam. - Tudja mit? Töltsük ki, hogy ők is lássák, milyen a késztermék. Lehetnék én a kísérleti nyúl. - Kiváló ötlet - mondta, és egy fényképezőgéphez vezetett. Percek alatt elkészültek az igazolványképek. Kivá Kivála lasz szto tott ttun unkk egye egyett (a sele selejt jtet et nagy nagyle lelk lkűe űen n neke nekem m adta adta), ), ügye ügyesen sen körbevágta, és beillesztette a helyére a kártyán. Aztán a megfelelő rubrikába beírta beírta az álnevemet, álnevemet, felvett felvett rangomat rangomat (másodpilóta (másodpilóta), ), kitalált kitalált munkaváll munkavállalói alói számo számoma mat, t, maga magassá sságo goma mat, t, súly súlyom omat at,, hajs hajszí zíne neme met, t, koro koroma mat, t, neme nememe met. t. Átlá Átláts tszó zó,, ke kemé mény ny műany űanyaaggal ggal burk urkolt olta be, és a név névjegy jegyév ével el együ együttt átnyújtotta. - Biztosan gyümölcsöző lesz az együttműködésünk, Mr. Williams - mondta, miközben kikísért. Nekem Nekem máris máris termet termettt egy gyümöl gyümölcsöt csöt ez az együtt együttműk működé ödés. s. Egyval Egyvalami amitt kivé kivéve ve.. A reme remekk kis kis ká kárt rtyá yáró róll hián hiányz yzot ottt a Pa Pan n Am jell jelleg egze zete tess lógó lógója ja és cégneve. Épp azon tűnődtem, hogy oldjam meg a problémát, amikor egy hobbibolt kirakata vonta magára a figyelmemet. Kecsesen ívelt hegyek közt egy sor repülőmodell, köztük számos kereskedelmi légitársaság gépe lebegett. Köztük pedig egy gyönyörű Pan Am sugárhajtású gép a cég híres lógójával a farkán és a cég szerzői jogilag védett címsorával a törzsön és a szárnyakon. Többféle méretben volt kapható, én a legkisebbet választottam 2 dollár 49 cen centér tért, szét szétsz szer erel eltt álla állapo potb tban an,, majd majd roh rohant antam viss vissza za a szob szobám ámba ba.. Kihajítottam a repülőalkatrészeket. A készletben elhelyezett útmutatót követve beáztattam a matricákat, míg el nem váltak a műanyagtól. A lógó és a cégnév észrevehetetlenül vékony műanyagból készült. A Pan Am-logót az igazolvány bal bal fels felső ő sarká sarkára ra,, a címs címsor ortt pedi pedig g óvat óvatosa osan n a tete tetejér jéree raga ragaszt sztot otta tam. m. Az áttetsző matricák a száradás után úgy festettek, mintha a kártyára nyomtatták volna őket. Tökéletes. A Pan Am-kártya pontos másolata. Mikroszkópos vizsgálatra lett voln volnaa szük szükség ség anna annakk megá megállllap apít ítás ásáh ához oz,, hogy hogy a matr matrica ica a műan műanya yag g tok tok küls külsej ején én hely helyez ezke kedi dikk el. el. Ny Nyug ugod odta tan n fölc fölcsí sípt ptet ethe hett ttem em voln volnaa a ká kárt rtyá yátt a mellzsebemre, és kiállta volna a próbát a Pan Am igazgatósági ülésén is. A pilótasághoz ez azonban még nem elég. Eszembe jutottak a csalárdul meginterjúvolt kapitány szavai. - A pilót pilótae aeng nged edél élyy a legf legfon onto tosa sabb bb.. Mind Mindig ig maga magadd ddal al ke kellll hord hordan anod od,, ha repülőt vezetsz. Én közös irattárcában tartom az azonosító kártyával. Minden egyes alkalommal, ha a kártyát kérik, az engedélyt is kérni fogják. Napo Na poki kig g töpr töpren engt gtem em a dolg dolgon on,, de semm semmii mego megold ldás ásra ra nem nem juto jutott ttam am,, teki tekint ntve ve,, hogy hogy nem nem tölt töltöt ötte tem m év évek eket et ke kere reske skede delm lmii pilót pilótai aisk skolá olába ban. n. Újra Újra körbejártam a könyvesboltokat, végiglapoztam a különféle, repülésről szóló kiadványokat. Azt sem tudtam, mit keresek, mégis rátaláltam. Az egyik könyv hátlapján találtam egy kis hirdetést, amelyet egy Milwaukeebeli dísztáblagyártó cég helyezett el a szakmabeliek részére. Ajánlata szerint a cég bármely pilótaengedély ezüsttel gravírozott, 20x28 centis, keményfa keretbe foglalt, csinos kis másolatát elkészítette 35 dollárért. A cég a légügyi hatóság standard, előre gyártott sablonját használta. A pilótának pusztán a vonatkozó vonatkozó adatokat adatokat kellett kellett megadnia. megadnia. Az engedélyszá engedélyszámért mért és rangjelzésé rangjelzésért rt cserébe a cég elküldte az engedély bárhol bemutatható ezüst mását. Úgy tűnt, rábukkantam a hatóság csomagküldő szolgálatára. Persze, hogy kellett a dísztábla. Ügy véltem, ha már a kezemben van, majd csak rájövök, hogyan kicsinyíthetem le papírra. És akkor lesz
pilótaengedélyem! Úgy feldobott az ötlet, hogy nem levélben, hanem telefonon kerestem fel Milwaukee-beli irodájukat. Közöltem az eladóval, hogy emléktáblát szeretnék, és megérdeklődtem, vajon telefonon lebonyolítható-e a tranzakció. Semmiféle jelét nem adta annak, hogy zavarná a nagy sietség. - Nos, minden szükséges információt megadhat telefonon, de az emléktáblát csak csak csekk csekk elle ellené nébe ben n va vagy gy ké készp szpén énzá zátu tuta talá láss után után postá postázz zzuk uk - mond mondta ta.. Közben persze már elkezdü zdünk dolg olgozni a piszk szkoza ozaton. Külön lönleges megrendelésként kezeljük. Postaköltséggel és csomagolással együtt is csak 37 dollár 50 centbe fog kerülni. Nem csűrtem-csavartam. Megadtam a Frank Williams álnevet, megadtam álko álkoro roma matt és va való lódi di súly súlyom omat at,, maga magassá sságo goma mat, t, hajhaj- és szems szemszí zíne neme mett és társadalombiztosítási számomat. A pilótaengedély vagy -bizonyítvány száma mindig megegyezik a társadalombiztosítási számmal. Az elérhető legmagasabb pilótakategóriába, a légi utasszállítóba soroltam magam. Mondtam a fickónak, hogy DC-9-eseken, 727-eseken és 707-eseken is repültem. Megadtam a New York-i posta címét (nem szokatlan cím egy kereskedelmi pilótától, aki folyton átutazóban van), és biztosítottam, hogy még ma feladom a postán a pénzt. Volt Voltak akép éppe pen n egy egy órán órán belü belüll fela feladt dtam am a pénz pénzt. t. He Hete tekk óta óta ez volt volt az első első érvényes kifizetésem. Az emléktábla egy héten belül megérkezett. Nagyszerűen festett. Nemcsak hogy teljes értékű pilótává avatott, de az engedély másolatán a Szövetségi Légügyi Hatóság, az FAA igazgatójának aláírása is díszelgett. Elvittem az emléktáblát egy eldugott brooklyni nyomdába, és megkerestem a nyomdamestert. - Szeretném lekicsinyíteni az engedélyt, hogy a pénztárcámban hordhassam, tudja, mint egy oklevelet. Menni fog? A nyomdász áhítattal tanulmányozta az emléktáblát. - Nahát, nem is tudtam, hogy a pilóták ilyesmit kapnak, ha megtanulnak repülni - mondta. - Szebb, mint egy egyetemi diploma. - Az eredeti engedély igazolvány nagyságú, csak otthon felejtettem L. A.ben - magyaráztam. - Ezt a barátnőmtől kaptam ajándékba. Most jó pár hónapi hónapig g itt állomá állomásozo sozom, m, ezért ezért szeret szeretnék nék róla róla egy pénztá pénztárcá rcában ban hordha hordható tó másolatot. Menni fog erről, vagy menjek haza az eredetiért? - Nem kell, erről is menni fog - mondta, és egy speciális kamerával eredeti méreté méretére re csökken csökkentet tette, te, egy vastag vastag fehér fehér lapra lapra kinyom kinyomtat tatta, ta, kivágt kivágta, a, és a kezembe nyomta. Félóráig sem tartott az egész, és mindössze öt dolcsiba kerü ke rült lt.. Ma Maga gam m borít borítot otta tam m be ké kétt műan műanya yagd gdar arab abba bal. l. Mé Még g sosem sosem látt láttam am pilótaigazolványt, de ez fenemód úgy nézett ki. Felöltöttem a pilóta-egyenruhám, amely most már tökéletesen passzolt rám, félrecsaptam a fejemen a kalapot, és felszálltam a La Guardia reptérre tartó autóbuszra. Készen álltam a repülésre. Feltéve, hogy nem én fogom vezetni a gépet.
3
CSALÓKA ÉGBE SZÁLLNI
AZ EGYE EGYENR NRUH UHA A ELBŰ ELBŰVÖ VÖLŐ LŐ tud tud lenn lenni, i, külö különö nösen sen az, az, amely amelyik ik kivé kivéte tele less adottságú, bátorságú és teljesítőképességű személynek mutatja viselőjét.
Az ejtőernyősjelvény különleges katonatípust jelképez. A tengeralattjárósok delfinje a rendkívüli tengerészekre utal. A rendőrök kék jelvénye a hatalom szimbóluma. A vadőrök ruházata természetismeretet fejez ki. Még a portás tarka öltözete is a pompa és méltóság tétova látszatát kelti. Nagy Na gysze szerű rűen en érez érezte tem m maga magam m Pa Pan n Am-p Am-pililót ótaa-eg egye yenr nruh uhám ámba ban, n, ahog ahogyy beléptem a La Guardia reptérre. Szemmel látható tisztelet és megbecsülés övez övezet ett. t. A férf férfia iakk áhít áhítat atta tall va vagy gy irig irigye yen n nézt néztek ek rám. rám. A csino csinoss lány lányok ok és asszonyok rám mosolyogtak. A reptéri rendőrök előzékenyen biccentettek. A pilóták és stewardessek mosolyogtak, megszólítottak vagy üdvözlésül intettek egyet elhaladóban. Minden férfi, nő és gyerek, aki észrevett, kedvesen és barátságosan viselkedett velem. Mámorító érzés volt, imádtam. Az igazat megvallva azonnal rabja lettem. Az elkövetkező öt évben az egyenruha lett az alteregóm. Ugyanúgy kívántam, mint drogos a heroint. Ha magányosnak, depressziósnak, kitaszítottnak vagy értéktelennek éreztem magam, felhúztam a pilóta-egyenruhát, és emberek közé közé mentem mentem.. Az egyenr egyenruha uha tiszte tisztelet lettel tel és megbec megbecsülé sülésse ssell öltözt öltöztete etett tt fel. fel. Előf Előfor ordu dult lt,, hogy hogy nélk nélkül ülee fele felesl sleg egesn esnek ek és leve levert rtne nekk érez érezte tem m maga magam. m. Ha felhúztam, Fortunatus kalapját találtam a fejemen és hét mérföldes csizmákat a lábamon. Aznap reggel a La Guardia folyosóján elvegyültem az emberek között és sütkéreztem a hamis dicsőségben. Lépésről lépésre elterveztem, hogyan jutok a fedélzetre, hogy aztán a repülőről leszállva egy távoli városban újra kezdjem a csekkszédelgést. De a terv megvalósítását későbbre halasztottam. Túl jól éreztem magam a figyelem középpontjában, tisztelettől övezve. Megé Me géhe hezt ztem em.. Odal Odalép épte tem m a sok sok rept reptér érii étte éttere rem m egyi egyiké kéhe hez, z, leül leülte tem m egy egy székr székree a bárp bárpul ultn tnál ál,, és szen szendv dvic icse sett meg meg teje tejett rend rendel elte tem. m. Má Márr majd majdne nem m végeztem az evéssel, mikor átellenben leült a bárszékre egy TWA-másodpilóta. Rám Rá m néze nézett tt és bicce biccent ntet ett. t. Ká Kávé vétt és zseml zsemlét ét rend rendel elt, t, majd majd mérs mérsék ékel eltt kíkíváncsisággal megkérdezte: - Mit keres a Pan Am itt, a La Guardian? - Ezek szerint a Pan Am nem repült a La Guardiáról. - Az első adandó géppel potyáztam potyáztam ide Friscóból - válaszoltam válaszoltam.. - Fogok egy helikoptert a Kennedyre. - Mily Milyen en bere berend ndez ezése ésen n va vagy gy?? - ké kérd rdez ezte te a zseml zsemléb ébee hara harapv pva. a. A feje fejem m zsongani kezdett. Majdnem kiborultam. Berendezés? Mit érthet érthet berend berendezé ezéss alatt? alatt? Motoro Motorokat kat?? Műszer Műszerfal falat? at? Mit? Mit? Nem tudtam tudtam felidézni, hogy valaha is hallott ottam voln olna ezt a szót kereskedelmi légitársaságokkal kapcsolatban. Eszelősen kerestem a választ, hiszen a jelek szerint teljesen hétköznapi dologról volt szó. A fejemben újraolvastam a veterán Pan Am kapitány memoárját, a kedvenc kis könyvemet, amit lexikonnak használtam. Nem emlékeztem, hogy valaha is használta volna a „berendezés" kifejezést. Kell hogy legyen valami értelme. A TWA pilótája csak bámult, a válaszra várt. - General Electric - mondtam reményteljesen. Egyértelműen rossz válasz volt. A férfi tekintete jéghidegre váltott, arcvonásai óvatossá váltak. - Ó - mondta. A kedvesség eltűnt a hangjából. Visszatért a kávéhoz meg a zsemléhez. Megittam a maradék tejet, és három dollárt dobtam a pultra. Több mint elegendő fizetség egy reggeliért. Felálltam, és biccentettem a TWA-pilóta felé. - Viszlát - mondtam, és az ajtó felé indultam. - Baöszma - dörmögte. Nem értettem pontosan, mit mondott, de gyanítom, valami olyasmit, amit magamnak meg se tudnék csinálni.
Mindegy. Tudtam, hogy minden kutatásom és utánajárásom ellenére sem kész ké szül ülte tem m fel fel elég eléggé gé va vakm kmer erő ő poty potyau auta tass ka kala land ndom omra ra.. Ny Nyililvá vánv nval aló, ó, hogy hogy szám számos os egyé egyéb b mell mellet ettt a piló pilóta tany nyel elve veze zetb tben en is otth otthon onos osab abba ban n ke kellllen enee mozo mozogn gnom om.. Ahog Ahogyy otth otthag agyt ytam am a term termin inál ált, t, megp megpililla lant ntot otta tam m egy egy súly súlyos os batyuval küszködő TWA-stewardesst. - Segíthetek? - kérdeztem a poggyászért nyúlva. Készségesen lemondott róla. - Kösz - mondta vigyorogva. - Ott kint van a buszunk. - Most szálltal le? - kérdeztem, ahogy közeledtünk a buszhoz. - Igen, totál kivagyok - fintorgott. - Az utasok fele whisky-ügynök volt, hazafelé tartottak egy skóciai találkozóról, szóval képzelheted, mi volt ott. Elképzeltem és felnevettem. - Milyen berendezésen vagy? - kérdeztem hirtelen. - Hét-nulla-hetesen. Imádom - mondta, miközben felhajítottam a csomagját a buszra. Megállt a busz ajtajában, és kinyújtotta a kezét. - Kösz, cimbora, jókor jöttél. - Örülök, hogy segíthettem. - Komolyan gondoltam. Karcsú, elegáns, tündéri arcú, arcú, geszten gesztenyeb yebarn arnaa lány lány volt. volt. Feletté Felettébb bb vonzó. vonzó. Má Máss körülm körülmény ények ek között között szerettem volna közelebbről megismerni. Most meg se kérdeztem a nevét. Vonz Vonzó ó volt volt,, de tövi tövirő rőll hegy hegyir iree isme ismert rtee az utas utasok okat at.. A rand randin inkk kíno kínosa san n végződhetett volna. Mint kiderült, kiderült, a reptéri reptéri dolgozók dolgozók imádnak szakmai szakmai dolgokról dolgokról fecsegni, és én szemmel láthatólag még nem álltam készen az akcióra. Szóval a berendezés repülőt jelent, tűnődtem a busz felé haladva. Kicsit hülyének éreztem magam. Félúton Manhattan felé nevetésben törtem ki, ahogy elképzeltem, amint a TWA-elsőtiszt most éppen azt meséli kollégáinak, hogy a hülye Pan Ames, akivel találkozott, mosógépen repül. A következő néhány napot dögrováson töltöttem. Eddig a leghasználhatóbb info inform rmác áció iófo forr rrása ásaim imra ra a légi légitá társ rsas aság ágok okná náll bukk bukkan anta tam, m, szóva szóvall elke elkezd zdte tem m hívogatni a különféle cégeket, hogy az embereikből információt csikarjak ki. Egyetemistaként mutatkoztam be, aki dolgozatot ír a légitársaságokról, máskor készül készülő ő könyv könyv szerzője szerzőjekén kéntt vagy vagy újságí újságírók róként ént,, esetleg esetleg valame valamelyi lyikk környé környéki ki napilap kezdő riportereként. Általában a légitársaság pr-részlegére irányítottak. Rá kellett jönnöm, hogy a pr-osok imádnak a cégükről fecsegni. Hamarosan bebizonyosodott, hogy légi ismereteim valóban általános iskolai szinten állnak, de egy héten belül elvégeztem a gimit, és már a diplomamunkán dolgoztam. A sajtófőnökök - közülük sokan maguk is repülőgépen dolgoztak korábban előzékenyen vagyont érő tényekkel és technikai csemegékkel láttak el. Hogy mily milyen en sugá sugárh rhaj ajtá tásúa súaka katt haszn használ álna nakk Amer Amerik ikáb ában an,, mily milyen enek eket et külf külföl öldö dön, n, mekk mekkor oraa az üzem üzeman anya yag g ka kapa pacit citás ásuk uk,, sebe sebessé sségü gük, k, repü repülé lési si maga magassá sságu guk, k, mennyi terhelést, utast bírnak el, mekkora a legénység és a többi. Megtudtam például, hogy egy csomó kereskedelmi pilótát a légierőtől vagy a tenger tengerésze észettő ttőll toboro toborozna znak. k. Akinek Akinek nincs nincs katona katonaii kiképz kiképzése, ése, az vagy vagy kicsi, kicsi, másodvonalb másodvonalbeli eli társaságok társaságoktól tól igazolt igazolt át, vagy magánisko magániskolában lában diplomázot diplomázott, t, magyarázták. A flor florid idai ai Dayt Dayton onaa Beach Beachen en talá találh lhat ató ó Embr Embryy-Ri Ridd ddle le Re Repü pülő lő Egye Egyete tem m a legeli legelisme smerte rtebb, bb, s valószí valószínűl nűleg eg a legnag legnagyob yobb b kereske kereskedel delmi mi pilóta pilótakép képző ző az orsz ország ágba ban, n, tudt tudtam am meg. meg. A leve levegő gő Notre Notre Dame Dame-ja -ja.. A fris frissen sen éret éretts tség égiz izett ett kölyök, aki mit sem konyít a repüléshez, beiratkozhat az Embry-Riddle-re, és néhá néhány ny év évve vell ké késő sőbb bb,, amik amikor or vé végz gzet ett, t, bárm bármel elyi yikk sugá sugárh rhaj ajtá tású sú gépe gépett elvezetheti.
- Amelyik pilótánk nem a légierőtől vagy a tengerészettől jött, az az EmbryRiddle-n végzett - mondta büszkén az egyik sajtos. Közöm Közöm sem volt volt a katona katonaság sághoz hoz.. Egy közleg közlegény énytt képtel képtelen en lettem lettem volna volna megkülönböztetni az altengernagytól. Így hát megleptem magam az EmbryRidd Riddle le öszt ösztön öndí díjá jáva val, l, ké képz pzel elet etbe ben n cum cum laud laudee dipl diplom omáz ázta tam, m, majd majd néhá néhány ny mitikus évet az Eastern Airlines kötelékében töltöttem. Ahogy nőtt repülési szaktudásom és szókincsem, visszatért az önbizalmam is. Frank Williams névre számlát és postafiókot nyitottam. Amikor a kétszáz megren megrendel delt, t, személ személyi yi csekk csekk megérk megérkeze ezett tt a címemr címemre, e, elsózta elsóztam m néhány néhányat at a pilótaálruhámban. Mint Mintha ha a bron bronxi xi álla állatk tker ertt szafa szafari rijá ján n járt jártam am voln volna. a. A pénz pénztá táro rosok sok nem nem győzték elég gyorsan előkapkodni a pénzt a gépből. A legtöbben igazolványt sem kértek. Én azért az orruk elé nyomtam a hamis azonosító kártyát és az „makulátlan" pilótaengedélyt. Nem akartam, hogy a művem kárba vesszen. Az első néhány csekkem érvényes volt. A többi egy rágógumi papír értékével sem vetekedhetett. Rend Re ndsz szer eres es láto látoga gató tó lett lettem em a La Guar Guardi dian an,, de nem nem azér azért, t, hogy hogy gépr gépree szálljak, hanem hogy a légi személyzet közelében legyek, és kihallgassam a besz beszél élge geté tésü süke ket. t. Úgym Úgymon ond d a szók szókin incs csem emet et vizs vizsgá gázt ztat atta tam. m. Ke Kerü rült ltem em a Kenn Ke nned edyt yt,, hisze iszen n az volt volt a Pa Pan n Am bázi bázisa sa.. Attó Attóll félt féltem em,, hogy hogy az első első szemb szembej ejöv övő ő Pa Pan n Am-p Am-pililót ótaa lele lelepl plez ez,, hadb hadbír írós óság ág elé elé állí állítt ttat at,, megf megfosz osztt a jelvényemtől és gombjaimtól. A La Guardian olyan otthonosan mozogtam, mint oposszum a datolyafán. Néhá Né hány ny köny könyve vett csak csak a címl címlap apja ja ad el - én az egye egyenr nruh uhám ámba ban n azon azonna nall bestseller lettem. Ha betértem egy étterembe, ahol általában egy tucat pilóta és a személyzet más tagjai tartottak pihenőt, egy magányos alak vagy egy társasá társaság g biztos biztosan an magáho magáhozz invitá invitált. lt. Rendsz Rendszeri erint nt társasá társaság, g, hiszen hiszen a reptér reptérii alkalmazottak imádnak pletykálni. A reptér környéki kocsmákban ugyanez volt a helyzet. Én magam sosem ittam, hiszen fogalmam sem volt, hogyan hatna rám az első pohár, de absztinenciám senkit sem izgatott. Rájöttem, hogy a pilóta udvariasan elháríthatja az italt, ha a „húsz óra az üveg és a mehet között" szabályára hivatkozik. Láthatóan senkinek sem tűnt fel, hogy életemben nem láttam még műszerfalat. Mindig egyenértékűként kezeltek. Pan Am-pilóta egyenruháját hordom, tehát Pan Am-pilótának kell lennem. Barnum imádta volna a reptéri embereket. Kezdet Kezdetben ben ritkán ritkán szólalt szólaltam am meg. meg. Hagyta Hagytam, m, hadd hadd beszél beszéljene jenekk a többie többiek. k. Figy Figyel elte tem m a szava szavaka katt és kife kifeje jezé zések seket et,, és hama hamaro rosan san anya anyany nyel elvi vi szin szinte ten n beszéltem pilótául. A La Guardia számomra a levegő Berlitze volt. Néhány nyelvkönyv errefelé fantasztikusan csinos volt. Úgy vettem észre, a stew stewar arde dess ssek ek nin nincsen csenek ek hozz hozzáászok szokva va egy egy fiat fiatal al,, ve velü lükk egyk egykor orú ú piló pilóta ta látványához. - He Hell-lóó lóóó! ó! - mond mondtá tákk elha elhala ladó dóba ban, n, magu maguka katt ke kellllet etve ve,, félr félreé eért rthet hetet etle len n felhívással hangjukban. Úgy éreztem, ennyi ajánlatot nem utasíthatok vissza anélkü anélkül, l, hogy hogy faraga faragatla tlanna nnakk tűnnék tűnnék.. Hamaro Hamarosan san randiz randizni ni kezdte kezdtem m velük. velük. Vacsorázni, színházba, balettre, operába, diszkóba, moziba vittem őket. Na meg hozzám vagy hozzájuk. Az eszükért szerettem őket. Na jó, a többi se volt kutya. De először életemben a testüknél jobban érde érdeke kelt lt a tudá tudásu suk. k. Ne Nem m elle ellenk nkez ezte tem, m, ha össz összek eköt öthe hett ttem em a ke kellllem emest est a hasznossal. A hálószoba kitűnő tanterem lehet. Eminens diák voltam. Mármint nagymérvű összpontosítást igényel a légi kártérítési eljárások magolása, amikor a csaj éppen a válladat harapdálja és a hátadba hátadba mélyeszti körmeit. Csak a legodaadóbb legodaadóbb eminensek eminensek kérdezik kérdezik meg egy
meztelen hölgytől: - Na Nahá hát, t, ilye ilyen n a repü repülé lési si ké kézi zikö köny nyve vete tek? k? Kics Kicsit it más, más, mint int amit amit a mi stewardesseink használnak. Óvatosan bántam velük. Még egy massachusettsi hegyi lakban is eltöltöttem egy hetet hetet három három stewar stewardes desss társasá társaságáb gában, an, és egyikü egyikükk sem kételk kételkede edett tt a piló pilóta tasá ságo gomb mbaan, jóll jólleh ehet et az állók llókép épes essé sége gemm mmel el ka kapc pcso sola latb tbaan némi émi aggodalomnak adtak hangot. Szó sincs arról, hogy a stewardessek mind szexmániásak lennének. Nem azok. Hogy szenvedélyes nimfák? Csak mítosz, semmi más. Ha valaki, akkor a „stewyk" szexuális téren körültekintőbbek és megfontoltabbak a többi nőnél. Akit én ismertem, intelligens, művelt, felelősen gondolkodó, szakképzett ifjú nő volt. Nem feküdtem feküdtem le mindnyájuk mindnyájukkal. kal. Ha titkárnők, titkárnők, könyvelők, könyvelők, nővérek nővérek vagy bármi egyebek volnának, stewardess barátnőim akkor is ágyba bújtak volna velem. A stewyk rendes emberek. Nagyon kedves emlékeket őrzök róluk, és ha vala va lame mely lyik ik emlé emlékk ke kedv dvese esebb bb a több többin inél él,, attó attóll még még nem nem szük szüksé ségsz gszer erűe űen n szexuális jellegű. Egyikükre - vele nem is jártam - különösen élénken emlékszem. A Delta légikísérője légikísérője volt, repülőzsarg repülőzsargon-ta on-tanulmá nulmányaim nyaim kezdetén kezdetén találkozta találkoztam m vele. A kocsi kocsija ja a rept reptér ér mell mellet ettt park parkolt olt,, és egy egy délu délutá tán n fela felajá jánl nlot otta ta,, hogy hogy bevi bevisz sz Manhattanbe. - Kit Kitenn ennél a Plaz Plazán ánál ál?? - ké kérrdezt deztem em,, ahog ahogyy átsét tsétál álttunk unk a termi ermin nál előcsarnokán. - Be kéne váltanom egy csekket, és ott már ismernek. - Nem így volt, de szerettem volna, ha megismernek. A stewardess megállt és a csarnokot minden oldalról határoló több tucat jegypénztár felé intett. Több mint száz társaságnak volt jegypénztára a La Guardian. - Váltsd be a csekket ott, az egyik pénztárnál. Mindegyik elfogad csekket. - Tény Tényle leg? g? - mond mondta tam m siker sikeres esen en titk titkol olva va megl meglep epőd ődés ésem emet et.. -Tudo -Tudod, d, ez személyi csekk, és a mi cégünk nem repül innen. Vállat vont. - Nem számít. Pan Am-pilóta vagy, rajtad az egyenruha. Itt szívességből bármely légitársaság elfogadja a személyi csekkedet. A Kennedyn is így megy, nem? - Nem tudom. Még sosem váltottam be csekket jegypénztárnál - mondtam az igazságnak megfelelően. Az Amer Americ ican an pénz pénztá tára ra volt volt a legk legköz özel eleb ebb. b. Odal Odalép épte tem, m, és egy egy ráér ráérő ő pénztárossal találtam magam szemközt. - Be tudna nekem váltani egy százdolláros személyi csekket? - kérdeztem csekk-könyvvel a kezemben. - Persze, örömmel - mosolygott, mosolygott, és elvette elvette a fedezetlen szépséget. szépséget. Alig egy pillantást vetett rá, igazolványt sem kért. Eztán gyakori vendég lettem a jegypénztáraknál. Én lettem a La Guardia pulyka pulykafar farm m rókája rókája.. A reptér reptér olyan olyan hatalm hatalmas as volt, volt, hogy hogy lehete lehetetle tlenne nnekk tűnt tűnt lebu lebukn kni. i. Bevá Bevált ltot otta tam m egy egy csekk csekket et,, mond mondju jukk az Easte Eastern rn-p -pul ultn tnál ál,, aztá aztán n a termin terminál ál másik másik sarkáb sarkában an megcsap megcsapolt oltam am egy másik másik kasszá kasszát. t. Vigyáz Vigyáztam tam rá, hogy sose menjek kétszer ugyanahhoz a pulthoz. A svindli rövidített változatát előadt előadtam am a Newarko Newarkon, n, és néhány néhány rugalm rugalmas as csapást csapást mértem mértem Teterb Teterboró oróra. ra. Gyorsabban oldottam kereket, mint egy kerékoldó. Minden szélhámosnak van útvonala. Az enyém a hoteleken és moteleken át vezetett, ahol a repülőgépek legénysége átutazóban megszállt. Még menettérti repülőjegyet is vettem Bostonba, tisztességes jegyet tisztességtelen pénzből, elár eláras aszt ztot otta tam m a Loga Logan n rept repter eret et és a körn környé yéki ki legé legény nysé ségi gi száll szállók ókat at hami hamiss csekkekkel, aztán visszasiettem New Yorkba.
A sike sikert rtől ől mámo mámoro rosá sán, n, felb felbát átor orod odva va a piló pilóta taél élet et könn könnye yeds dség égén én,, úgy úgy döntöttem, jöhet a „Potyautas Akció". Egy Egy lift lift nélk nélkül ülii házb házban an lakt laktam am a West West Side Side-o -on n. Fran Frankk Will Willia iams ms néve néven n béreltem béreltem kicsiny kicsiny lakást, lakást, készpénzben készpénzben és pontosan pontosan fizettem. A házinéni, házinéni, akivel csak a lakbérfizetéskor találkoztam, úgy tudta, egy papírboltban dolgozom. A többi bérlő nem ismert, pilóta egyenruhában sosem mentem haza. Nem volt telefonom, és a címemre sosem jött posta. Mikor ikor össze sszecs csom omaagolt goltaam, és ott otthagy hagyta tam m a laká lakást st,, minde inden n nyom nyomot ot eltüntette eltüntettem. m. A Blue Ridge-hegység Ridge-hegység legjobb szimatú kopója sem akadt akadt volna a nyomomra. Busszal mentem a La Guardiára, és az Eastern irodájához léptem. Három fiatalember dolgozott a pult mögött. - Igen, uram, segíthetek? - kérdezte egyikük. - Miam Miamib ibaa ke kellll poty potyáz ázno nom m a köve követk tkez ező ő gépü gépükk kkel el,, ha va van n rajt rajtaa hely hely mondtam, és bemutattam a hamis Pan Am-kártyát. - 15 perc múlva indul egy, Mr. Williams - mondta. -Szíveskedik felszállni arra, vagy megvárja a délutáni járatot? A pótszék mindkettőn üres. Nem akartam késlekedni. - Elmegyek ezzel - mondtam. - Több időt tölthetek tengerparton. Elém tolt egy lila cédulát. Még sosem láttam ilyet azelőtt, de ismerős volt a segítőkész Pan Am-kapitánnyal folytatott interjúból. Minimális adatot kellett meg megadn adni: név év,, cégn cégnév év,, munk unkav aváállal llalói ói szám szám,, beos beoszt ztás ás.. Kitö Kitölt ltöt ötte tem, m, visszaadtam a fiatalembernek, ő meg letépte a legfelső példányt, és a kezembe nyomta. Ez volt az én beszállási engedélyem. Aztán felvette a telefont, és a tornyot kérte. A gyomrom hirtelen görcsbe rándult. - Itt az Eastern - szólt bele. - Van egy potyautas a 602-es miami járatra. Frank Williams, másodpilóta, Pan Am... Oké, kösz. - Visszatette a kagylót, és az üvegablak túloldalára, egy ajtó felé biccentett. - Fáradjon oda, Mr. Williams. A repülőgép az önnek balra eső kaputól indul. 727-es volt. A legtöbb utas már beszállt. Bemutattam a lila cédulát az ajtónál álló stewardessnek, és a pilótafülke felé fordultam, mintha már évek óta ezt csinálnám. A csomagomat jókedvűen és hetykén a stewardess által jel jelze zett tt reke rekesz szbe be tett tettem em,, és átpr átprése éselt ltem em maga magam m a piló pilóta tafü fülk lkee előt előttt szűk szűk nyíláson. - Üdv, a nevem Frank Williams - mutatkoztam be az odabent ülő három férfinak. Mint később megtudtam, a végső ellenőrzéseket végezték a gépen, ezért voltak olyan elfoglaltak. Biccentésen kívül figyelemre sem méltattak. Szemügyre vettem a műszerekkel zsúfolt kabint, és a gyomrom megint mocorogni kezdett. Sehol sem láttam pótszéket, akárhogy is nézzen az ki. Csupán három ülés volt a pilótafülkében, és mindhárom foglalt. Aztán a fedélzeti mérnök rám nézett és elvigyorodott. - Ja, bocs - mondta. Mögém nyúlt, és becsukta a kabin ajtaját. - Foglalj helyet. Ahogy Ahogy az ajtó ajtó becsu becsukód kódot ott, t, egy egy apró apró,, padl padlór óraa erősí erősíte tett tt szék szék ka katt ttan antt a helyére. helyére. Leereszkedt Leereszkedtem em a kicsiny kicsiny ülőalkalmat ülőalkalmatosságr osságra. a. Cigarettára Cigarettára vágytam, vágytam, pedig nem is dohányoztam. A felszállásig egyikük sem szólt hozzám. Aztán a kapitány, egy pirospozsgás arcú, ezüstös hajú férfi bemutatkozott, majd bemutatta a másodpilótát és a mérnököt is. - Miót Miótaa va vag gy a Pa Pan n Amn Amnél? él? - érde érdekl klőd ődöt öttt. A hang hangjá jábó bóll kitű kitűnt nt,, csak csak beszélgetni szeretne. - Nyolcadik éve - mondtam, és rögtön azt kívántam, bárcsak hatot mondtam
volna. Egyikük sem tűnt meglepettnek. Ezek szerint a szolgálati idő összhangban állt a rangommal. - Milyen berendezésen vagy? - kérdezte a másodpilóta. - Hét-nulla-hetesen. Néhány hónapja még DC-8-ason voltam. Noha Noha úgy úgy érez érezte tem, m, mint mintha ha izzó izzó pará parázso zson n csücsü csücsüln lnék ék egész egészen en Miam Miamiiiig, g, neve nevetsé tsége gesen sen egysz egyszer erűe űen n ment ment mind minden en.. Me Megk gkér érde dezt zték ék,, hol hol szer szerez eztem tem a gyakorlatom gyakorlatom,, mondtam, mondtam, Embry-Riddle-n Embry-Riddle-n.. Meg hogy a Pan Am közvetlen közvetlen a suli után felvett. Eztán a beszélgetés leült, s ha a három Eastern-tiszt meg is szólalt, csak lényegtelen dolgokról esett szó. Semmi sem fenyegette színlelt státusomat. Egyszer a másodpilóta, aki a toronnyal tartotta a kapcsolatot, odan odanyú yújt jtot otta ta a fejh fejhal allg lgat atót ót.. Me Megk gkér érde dezt zte, e, bele bele szere szeretn tnék ék-e -e hall hallga gatn tni, i, de udvariasan udvariasan visszautasí visszautasította tottam, m, mondván, mondván, rockzenének rockzenének jobban örülnék. Ezen mind mindhá hárm rman an neve nevett ttek ek.. Szor Szorga galm lmas asan an hall hallga gatt ttam am a besz beszél élge geté tésü süke ket, t, gyűjtö gyűjtötte ttem m a szleng szlengeke eket, t, és figyel figyeltem tem,, hogyan hogyan haszná használjá ljákk a szakzs szakzsarg argont ont.. Mindhárman házasok voltak, a beszélgetés nagy része a családról zajlott. Egy édes kis barna hajú stewardess szolgált ki minket. A vécéről visszafelé jövet szóba elegyedtem vele. Megtudtam, hogy Miamiban tölti az éjszakát, egy ottani ottani barátn barátnőjén őjénél él száll száll meg. meg. Mielőt Mielőttt vissza visszatér tértem tem a pilóta pilótafül fülkéb kébe, e, estére estére randit beszéltem meg vele. Lesz Leszál állá láss előt előttt megk megkös öszö zönt ntem em az utat utat a repü repülő lőti tisz szte tekn knek ek.. Ha Hany nyag agul ul szerencsét kívántak, és a kapitány biztosított, hogy az anyósülésükre mindig számíthatok. Sose Sosem m volt voltam am még még Miam Miamib iban an.. A szín színpo pomp mpás ás tróp trópus usii ve vege getá táci ció ó és a pálm pálmák ákkkal öve veze zettt rept reptér ér,, a perzs erzsel elő ő nap nap és a tisz tisztta ké kékk ég telje eljese sen n lenyűgözött. A magasba törő épületek hiánya, a látszólag végtelen tér, a reptér körül hömpölygő tarka, utcai ruházatú embertömeg úgy hatott rám, mintha egy furcsa csodavilágba csöppentem volna. Már a terminálban jártam, amikor rádö rádöbb bben ente tem, m, foga fogalm lmam am sinc sincs, s, hol hol szál szállna lnakk meg meg a Pa Pan n Am munk munkat atár ársa saii Miamiban. Hát ezt könnyen orvosolhatjuk. A Pan Am jegypénztárához sétáltam. A pult mögött ülő lány elnézést kért az utasoktól, és hozzám lépett. - Segíthetek? - Igen - feleltem. - Most szállók meg először Miamiban. Helyettesítenem kell valakit. Egyébként sosem repülök erre, és most annyira siettem, hogy nem mara maradt dt időm időm megk megkér érde dezn zni, i, hova hova a fené fenébe be ke kellll menn mennem em.. Hol Hol va van n itt itt a szállásunk? - Ó, hát a Skyway Motelben, uram, ha 24 óránál nem marad tovább válaszolt segítőkészen. - Nem maradok tovább. - Elég közel van - mondta. - Megvárhatja a személyzeti buszt vagy rendelhet taxit. Utóbbi? - Azt hiszem. - Nem volt kedvem egy busznyi igazi Pan Am-alkalmazottal utazni, szóval a taxi mellett döntöttem. - Várjon egy percet - mondta, és a pultjához lépett. Kihúzott egy fiókot, kivett belőle egy csekkméretű kányát, és nekem adta. - Csak mutassa be odakint bármelyik taxisnak. Kellemes pihenést. Kutya legyek, ha ez nem egy ingyenjegy, amely az összes miami taxisnál bevá bevált ltha ható tó.. A rept reptér érii embe embere rekk a tejje tejjel-m l-méz ézze zell foly folyó ó Ká Kána naán ánba ban n lakt laktak ak,, gondoltam, ahogy elhagytam a terminált. Szerettem a mézet, s amikor a motelbe bejelentkeztem, tudtam, hogy ez a nekem való méhkas. Álnéven mutatkoztam be, és kézbesítési címül a New York-i postát jelöltem meg. A port portás ás elve elvett ttee a ká kárt rtyá yát, t, rápi rápillllan anto tott tt,, majd majd vörö vöröss ssel el rábé rábély lyeg egez ezte te a LÉGI LÉGI
SZEMÉLYZET feliratot. - Holnap kijelentkezem - mondtam. Bólintott. - Rendben. Ha akarja, írja alá most, és akkor holnap reggel nem kell vele foglalkoznia. - Majd reggel aláírom - válaszoltam. — Lehet, hogy éjjel költségbe verem magam. - Vállat vont, és iktatta a kártyát. Egyetlen pan amest sem láttam a motel körül. Ha voltak is az úszómedence környékén - ahol egy élénk társaság verődött össze -, nem vontam magamra a figyelmüket. A szobában civilbe öltöztem, és felhívtam az Eastern-stewardesst a megadott számon. A barátnője kocsijával jött értem, és végigbuliztuk Miami Beach éjszakai mula mulató tóit it.. Ne Nem m hagy hagyta tam, m, hogy hogy bárm bármit it is fize fizesse ssen, n, de nem nem is vise viselk lked edte tem m gavallérként. Úgy feldobott, hogy első kalandom álpilótaként sikerrel járt, hogy megfeledkeztem a gavallérságról. Mire észbe kaptam, kitett a Skywaynél, és hazament. Hajnali fél hatkor jelentkeztem ki. Egy álmos arcú recepciós volt ügyeletben, amikor a hallba léptem. Elvette a kulcsot, és átnyújtotta a szobaszámlát. - Csekket elfogadnak? - kérdeztem, miután aláírtam a cetlit. - Persze. Szabad az azonosító kártyáját? Odaadtam neki, és írtam egy csekket száz dollárról. Ennyit fizethetett ki a hotel. A hamis kártyáról rámásolta a kitalált munkavállalói számot a csekk hátlapjára, és a kártyával együtt öt darab húszdollárost nyomott a kezembe. A rept reptér érre re taxi taxizt ztam am,, és egy egy óráv órával al ké késő sőbb bb már már a Brai Braini niff ff gépé gépén n poty potyáz ázta tam m Denv Denver erbe be.. A Brai Braini niff ff tisz tisztj tjei ei nem nem fagg faggat atóz ózta tak, k, de útkö útközb zben en néhá néhány nysz szor or a szívbaj kerülgetett. Fogalmam sem volt, hogy a Pan Am nem repül Daliásból. Azt gondoltam, a potyázó pilóták mindig üzleti ügyben járnak. - Mi a fenét keresel te Dallasban? - kérdezte a másodpilóta mérsékelten kíváncsi hangon. Meg sem várta a válaszom. -Charteren vagy, ugye? - Ja, tehergépen - mondtam. Tudtam, hogy a Pan Am világszerte foglalkozik teherszállítással. Téma lezárva. Az éjsz éjszak akát át egy egy olya olyan n mote motelb lben en tölt töltöt ötte tem, m, amel amelyy több több légi légitá társ rsas aság ág szemé személy lyze zetét tét is ellá ellátt tta. a. Re Regg ggel el megv megvág ágta tam m a száll szállod odát át egy egy száza százasra sra,, és azon azonna nall poty potyáz ázta tam m tová tovább bb San San Fran Fransis siscób cóba. a. Né Némi mi vá vált ltoz ozta tatá tássa ssal, l, de az elkövetkezendő két évben ezt a sémát követtem. Modus operandi, ahogy a zsaruk mondták. Az ötlet az asztalon hevert, a társaságok, hotelek, motelek szinte kínálták magukat. A városközi és nemzetközi repterek köré épült hotelek és motelek termés természet zetesen esen jó üzletn üzletnek ek tartot tartották ták,, hogy hogy a lehető lehető legtöb legtöbb b légitá légitársa rsaság sággal gal megállapodtak a személyzet elhelyezéséről. Számukra ez legalább minimális forgal forgalmat mat biztos biztosíto ított. tt. Az igazga igazgatók tók úgy vélték vélték,, a pilótá pilótákk és steward stewardesse essekk jelenléte másokat is a szállodába vonz majd. A légitársaságok is kívánatosnak tartották az együttműködést, hiszen így mindig volt hely a repülőszemélyzet számára, még konferenciák és fesztiválok idején is, amikor a szobák sokkal kapó ka pósa sabb bbaak. Szám Számos os ide idevá vágó gó beszé eszélg lget etés ésb ből lesz leszű űrte rtem, hogy hogy a lég légi alka alkalm lmaz azot otta takn knak ak tets tetszi zik, k, hogy hogy a szál szállá lást st és az élel élelme mett közv közvet etle lenü nüll a társaságnak számítják fel. Ez leegyszerűsítette a költségelszámolást. A vilá világ g mind minden en tájá tájára ra szól szóló ó poty potyáz ázás ásii megá megállllap apod odás ások ok szin szinté tén n üzle üzleti ti megf megfon onto tolá lások sokon on alap alapul ulta tak. k. Több Több volt volt ez szíve szívessé sségn gnél él.. Vészh Vészhel elyz yzet etbe ben, n, különösen fontos esetben lehetővé tette a pilóták és másodpilóták maximális mozgósítását. Ugyanakkor a szerződések és megállapodások felügyelete, ellenőrzése vagy más védelmi mecha chanizmusa - legalábbis akkort ortájt - kétségtelenül gyermekcipőben járt, alig működött. A reptéri biztonsági előírásokat - érhetően
- hany hanyag agul ul ke keze zelt lték ék.. A terr terror ortá táma madá dások sok,, gépe gépelt ltér éríté ítése sekk ak akko korr még még nem nem dívottak. dívottak. A reptereknek reptereknek - akárcsak akárcsak a nekik otthont otthont adó városoknak városoknak - alacsony alacsony volt a bűnözési rátája. A lopás volt a legnagyobb gondjuk. Szélsőséges eseteket leszámítva senki sem vizsgálta a lila cédula jogosságát vagy a kérelmező pilóta becsületét. A potyacédula egy eredeti példányból és két másolatból állt. Az eredetit beszállókártyaként megkaptam, és átadtam a bejáratnál álló stewardessnek. Tudtam, hogy az ügyintéző mindig felhívja a toro torony nyt, t, és közl közlii a repü repülé lési sirá rány nyít ítók ókka kal, l, hogy hogy ezen ezen meg meg ezen ezen a jára járato ton n potyautas van, de azt nem tudtam, hogy a lila cédula másolata is a légügyi hatósághoz megy. A harmadik példányt vélhetően az adott légitársaság iktatta. Az egyik egyik ügyint ügyintéző éző,, aki tanúsk tanúskodo odott tt ellene ellenem m a rendőr rendőrség ségen, en, egy számár számáraa logikus magyarázattal állt elő. - Egy egyenruhás pilótáról, akinek rendben vannak az iratai és láthatólag ismeri a potyautazás szabályait, hogy a franc esne belé, egyszerűen nem feltételezi az ember, hogy imposztor! Mind Mindig ig is gyan gyanít ítot otta tam, m, hogy hogy a kitö kitölt ltöt öttt lila lila cédu cédulá lákk több többség ségee - ered eredeti eti,, másolat egyaránt - a kukában végzi. Persze más tényezők is növelték az esélyeimet. Először is nem játszottam nagy tételben. Maximum százdolláros csekkeket váltottam be a motelekben, hotelekben és reptereken, s még így is gyakran csak 50 vagy 75 dollárnyi készpénzzel tudtak szolgálni. Mindig több napba telt, mire a csekkjeim a banki útvesztőben eljutottak New Yorkba. Mire a csekk „elégtelen fedezet" pecséttel vissz visszaé aérk rkeze ezett tt,, már már messz messzee járt jártam am.. A tény tény,, hogy hogy törv törvén énye yess - lega legalá lább bbis is látszólag törvényes - számlám volt, szintén közrejátszott a sikeremben. A bank nem „érték „értéktel telen" en",, „csalás" „csalás" vagy vagy „hamis „hamisítá ítás", s", hanem hanem egyszer egyszerűen űen „elégt „elégtele elen n fedezet" jelzéssel küldte vissza a csekkeket. A repterek és szállodák pénzügyeik jelentős részét csekken keresztül intézik. A legt legtöb öbb b fede fedeze zetl tlen en csek csekkk nem nem csal csalás ásii kísé kísérl rlet et ered eredmé mény nye. e. A kiál kiállílító tó pénzszűkébe kerül, s amikor rátalálnak, kiegyenlíti a csekket. Sok esetben a csekkje csekkjeime imett először először inkass inkasszór zóraa rendel rendelték ték,, mielőt mielőttt egyált egyáltalá alán n megpró megpróbál báltak tak volna megtalálni a Pan Amen keresztül. Máskor pedig a sértett cég lenyelte a veszteséget, és nem forszírozta a dolgot. Akik Akik mégi mégis, s, azok azok álta általá lába ban n a hely helyii rend rendőr őrsé ségh ghez ez ford fordul ulta tak. k. Ez tová tovább bb segítette bűnözői karrieremet. Nem sok rendőrőrsnek van megfelelő képességű csalási vagy csekkosztálya, még a nagyvárosoknak sem. És egyetlen nyomozó sem visz a vállán több terhet, mint a csekkhamisítási ügyh ügyhöz öz kije kijelö lölt lt rend rendőr őr.. A csekk csekkha hami misít sítás ás a legg leggya yako kori ribb bb bűnt bűntén ény, y, a prof profii tapétázó pedig a legfortélyosabb bűnöző. Az ilyet a legnehezebb elkapni. Ez így van most, st, és így volt akkor is, s ez nem a rendőrök őrök képessé sségéne ének, elhivatottságának függvénye. Ha belegondolunk, hogy mennyi feljelentéssel foglalkoznak nap mint nap, a felderítési arányuk igen dicséretes. Arról van szó, hogy a rendőrök prioritások alapján járnak el. Mondjuk egy csapat rendőr olyan csekkhamisítási ügyön dolgozik, amelyben egy bűnözői csoport heti 10 ezer dollárra vágja meg a kereskedőket. Van egy másik feljelentésük egy éksz ék szer erés észt ztől ől,, ak akii egy egy 3000 3000 doll dollár áros os gyűr gyűrűt űt adot adottt egy egy fede fedeze zetl tlen en csekk csekkér értt cserébe. Egy harmadik ügyben a bank 7500 dollárt fizetett ki egy hamis csekkre. És ott van még néhány tucat ügy helyi szélhámosokkal. És akkor bejön bejön egy moteli moteligaz gazgat gató ó feljele feljelenté ntése, se, mely mely szerint szerint egy önmagá önmagátt pilótá pilótának nak kiadó szélhámos száz dollárt csalt ki tőle. Az eset két hete történt. Szóval mit teszn sznek a zsar saruk? Rutinköröket futnak, sem semmi több. Megbizonyosodnak róla, hogy a fickó New York-i címe hamis. Kiderítik, hogy a Pan Amnek nincs ilyen nevű pilótája a nyilvántartásban. Talán arra is rájönnek, hogy az imposztor egy Chicagóba, Detroitba, Philadelphiába, Los Angelesbe
vagy más távoli helyre tartó potyázáson kívül semmi nyomot nem hagyott maga maga után után a légi légitá társ rsas aság ágná nál. l. Küld Külden enek ek egy egy telex telexet et az ille illető tő vá váro rosb sba, a, és esetle esetleges ges jövőbe jövőbelili inform informáci ációsz ószolg olgált áltatá atáss végett végett iktatj iktatják ák az aktát. aktát. Ennyi Ennyi.. Megtettek minden tőlük telhetőt. S mint a dongó, repültem tovább, és gyűjtögettem a mézet. Szóval - figyelembe véve a hipotézisem két utóbbi elemét -nem is meglepő, hogy ilyen szabadon és szemtelenül ténykedhettem. Akkortájt a rendőrség Ország Országos os Bűnözé Bűnözés-n s-nyil yilván vántar tartás tásii Rendsz Rendszere ere,, az NCIC még nem léteze létezett. tt. A karrieremet minden bizonnyal évekkel rövidítette volna meg, ha a komputeres nyil nyilvá vánt ntar artá táss bűnc bűncse sele lekm kmén énye yekr kről ől és bűnö bűnöző zőkr kről ől ve veze zete tett tt mérh mérhet etet etle len, n, lenyűgöző adattárával kell versenyeznem. És végül az általam feltalált módszer olyan valószínűtlen, olyan lehetetlen és olyan pofátlanul vakmerő volt, hogy bevált. Kala Ka land ndoz ozás ásom om utol utolsó só hóna hónapj pjai aiba ban n össz összef efut utot otta tam m egy egy Cont Contin inen enta tallkapitánnyal, akivel néhányszor potyáztam korábban. Feszültségemet azonnal eloszlatta szívélyes köszöntése. - Tud Tudod, od, Fran Frankk - nev evet eteett -, néhá éhány hónap ónapja ja besz beszél élte tem m egy egy Delt Deltaastewardess-szel, és azt mondta, csaló vagy. Mondtam neki, hogy baromság, hiszen vezetted is a madaramat. Mit tettél azzal a lánnyal, fiam, kirúgtad az ágyból? A kalandozásaim. Az első néhány évem pontosan erről szólt: a kalandozásról. Persze bűnügyi kalandokról, de mégiscsak kalandokról. Egy Egy jegy jegyze zetf tfüz üzet etbe ben n titk titkos os napl naplót ót ve veze zett ttem em kife kifeje jezé zése sekr kről ől,, tech techni nika kaii adat adatok okró ról, l, külö különb nböz öző ő info inform rmáci ációk ókró ról, l, neve nevekr kről, ől, időp időpon onto tokr król ól,, hely helyek ekrő ről, l, tele telefon fonszá számo mokr król ól,, a gond gondol olat atai aimr mról ól és egyé egyéb b szük szükség séges es va vagy gy segít segítsé ségü güll hívható adatokról. Hajónapló, tankönyv, feketelista, napló és repülőbiblia keveréke volt, s minél tová tovább bb tényk énykeedtem dtem,, anná annáll több több bejeg ejegyz yzés és ke kerrült ült bele bele.. Az egyi egyikk első első bejegyzésem a „siklófények". A második potyautamon hallottam a kifejezést, és felj feljeg egye yezt ztem em emlé emléke kezt ztet etőü őül, l, hogy hogy ké késő sőbb bb majd majd után utánan anéz ézhe hess ssek ek.. A siklófények a tájékozódást segítő, a kifutópálya mellé helyezett fényszórók. A napló csupa ilyen felbecsülhetetlen értékű aprósággal volt tele. Ha pilótának adod ki magad, nem árt, ha tudod, mennyit fogyaszt egy 707-es (9000 litert óránként), hogy a nyugatra tartó gépek páros (20 ezer láb, 24 ezer láb stb.), míg a keletre tartó gépek páratlan (19 ezer láb, 27 ezer láb stb.) magasságon repülnek, repülnek, vagy hogy minden reptérnek reptérnek van egy kódja (LAX - Los Angeles, Angeles, JFK vagy LGA - New York stb.). Sok kicsi sokra megy a nagy svindliben. Hasznos adatként a könyvbe került a személyzet minden tagjának a neve, hogy milyen berendezésen vannak, az útvonaluk, a légitársaságuk és a bázisuk. Mondjuk egy National-járaton potyázok. - Honnan indultok, fiúk? - A bázisunk Miami. Rövid pillantás a jegyzetfüzetbe, majd: - Hát hogy van Red? Valamelyikőtök biztos ismeri Red O'Dayt. Hogy van az ír? Mindhárman tudták, kiről van szó. - Szóval ismered Redet? - Ja, potyáztam vele néhányszor. Remek fickó. Az ilyen ilyen trükkö trükkökk növelt növelték ék a preszt presztízse ízsemet met,, és általá általában ban elapasz elapasztot tották ták a jóindulatú keresztkérdések áradatát. Csak figyeltem, füleltem, s egyre több presztízsnövelő helyzetben mozogtam otth otthon onos osan an.. A másodi sodikk repül epülés éstt köve követő tően en már mindi indig g elfog lfogad adttam a
fejhallgatót, és belehallgattam a légi irányítás és a pilóták közti beszélgetésbe, noha noha sok sok pilót pilótaa a hang hangosb osbes eszé zélő lőtt rész részesí esíte tett ttee előn előnyb yben en,, amel amelyh yhez ez ninc nincss szükség fejhallgatóra. Sokszor rögtönöztem. Amikor olyan városba potyáztam, ahonnan nem repült a Pan Am (lásd: Dallas), és nem tudtam, hol szállnak meg a légitársaságok alkalmazottai, egyszerűen csak odasétáltam a legközelebbi jegypénztárhoz. - Elnézést, dolgom van itt. Holnap érkezik a charterem. A légitársaságok hol szállnak meg errefelé? - kérdezgettem. Mindig megkaptam a közeli szálloda vagy szállodák nevét. Kiválasztottam egyet, odamentem, bejelentkeztem, és sosem vitatkoztak, ha azt kértem, a számlát a Pan Amnek küldjék. Csak a Pan Am New York-i címét kérdezték meg. Időnként logisztikai okokból két-három hétig megbújtam egy-egy városban. Számlá Számlátt nyito nyitotta ttam m mondju mondjukk egy San Diegó-i Diegó-i vagy vagy egy housto houstoni ni bankba bankban, n, megadtam az erre az esetre bérelt lakás címét (mindig béreltem egy kéglit, amelyért csak egy hónapra kellett előre fizetni), s amikor a személyi csekkjeim befutottak, összecsomagoltam, és már indultam is a reptérre. Tudtam, hogy a nyomomban járnak, de az első két évben fogalmam sem volt, kik üldöznek üldöznek és meddig meddig jutottak. jutottak. Időnként minden minden szélhámos szélhámos begyullad, begyullad, biztos benne, hogy nyakon csípik. Én sem voltam kivétel. Ha úgy éreztem, forró a talaj és berezeltem, legszívesebben elbújtam volna egy rókalukba. Néhány pipi, akivel randiztam, nagyon nyomult - egyértelmű volt, hogy férjjelöltnek tekintenek. Folyton erősködtek, hogy töltsék náluk néhány napot, és isme ismerk rked edje jekk meg meg a szül szülei eikk kkel el.. Amik Amikor or meg meg ke kellllet ettt húzn húznom om maga magam, m, felk felker eres este tem m a legk legköz özel eleb ebbi bi bará barátn tnőm őmet et,, és néhá néhány ny napi napig g va vagy gy egy egy héti hétig g pihentem, kikapcsolódtam. Mindig jól kijöttem a szüleikkel. Soha egyikük sem jött rá, hogy egy fiatalkorú bűnözőnek segédkeztek. Amik Amikor or újra újra szil szilár árd d lett lett a tala talajj a lába lábam m alat alatt, t, lelé lelépt ptem em.. Me Megí gígé gért rtem em az aktuális lánynak, hogy ha visszajövök, megvitatjuk a közös jövőnket. Persze sosem tértem vissza. Féltem a házasságtól. Amellett anyám úgysem engedélyezte volna. Még csak tizenhét éves voltam.
4
GYERMEKORVOS VAGYOK, HOL A NYALÓKÁM?
106106-OS OS BELF BELFÖL ÖLDI DI JÁRA JÁRAT T Ne New w Orle Orlean ansb sból ól Miam Miamib iba. a. Ruti Rutin n szél szélhá hámo moss potyázás. Semmi egy kifinomult álpilótának. Megnőtt az önbizalmam, egyfajta hetykeséggel sajátítottam ki a pilótafülke pótszékét. Kétszáz kétszínű repülőút után már egy Wall Street-i bróker önteltségével foglaltam benne helyet. Ahogy a DC-8-as kabinjába léptem, enyhe nosztalgia fogott el. Az első szélhámos utam Miamiba vezetett a National gépén. Most, két évvel később ismét National-gépen ülök, és ismét Miamiba tartok. Találó párhuzam. - Szia Sziasz szto tok, k, a neve nevem m Fran Frankk Will Willia iams ms.. Ke Kedv dves es tőle tőlete tek, k, hogy hogy elvi elvisz szte tekk mondtam a szerzett higgadtsággal, és mindenkivel kezet ráztam. Tom Wright kapitány, repülőparancsnok, negyvenes, kissé kócos, de rátermett. Gary Evans elsőtis elsőtiszt, zt, a harmin harmincas cas évei évei elején elején,, tip-to tip-top, p, szórak szórakozot ozottt ábráza ábrázatú. tú. Bob Hart Hart fedélzeti mérnök, a húszas évei végén, sovány, komoly gondolkodású, ropogós egye egyenr nruh uháb ában an,, újon újonc. c. Ke Kedv dves es fickó fickók. k. Olya Olyano nok, k, ak akik iket et szer szerete etekk fino finoma man n megvezetni.
Ahogy gurulni kezdtünk a kifutópálya felé, a stewardess egy csésze kávéval kínált. Szürcsölgettem, és a reptéri forgalmat figyeltem. Szombat késő éjszaka volt, holdtalan égbolt, és a gépek - amelyeket csak belső fényeik és vibráló kipufogógázuk különböztetett meg egymástól - szentjánosbogarakként buktak alá és szálltak fel. Éjjel-nappal folyamatosan elbűvölt a légi közlekedés. Wrig Wright ht a jele jelekk szer szerin intt nem nem haszn használ áltt hang hangos osbe besz szél élőt őt.. Mind Mindhá háro rom m tisz tisztt fülhallgatót viselt, és egyikük sem ajánlotta fel, hogy figyeljem az adást. Ha nem ajánlják fel, akkor nem illik kérni. Az utasszállító pilótafülkéje olyan, akár a hajón a kapitányi híd. A protokollt szigorúan kell venni, ha a kapitány úgy kívánja. Úgy tűnt, Tom Wright a nagykönyv szerint vezeti a gépét. Nem éreztem mellőzöttnek magam. Hármójuk és a torony közti beszélgetés kurta és futólagos volt, és - akárcsak a legtöbb ilyen egyoldalú eszmecsere eléggé unalmas. Hirt Hirtel elen en azon azonba ban n egés egésze zen n érde érdeke kess sséé vá vált lt,, olya olyan n érde érdeke kess ssé, é, hogy ogy összefutottak a ráncok homlokomon. Wright Wright és Evans Evans ravaszkás, ravaszkás, furcsálló pillantást pillantást váltott. váltott. Hart hirtelen komoly tekintettel kezdett méregetni. Aztán Wright megfordult, és a szemembe nézett. - Van Pan Am azonosító kártyád? - kérdezte. - Naná, persze. - Azzal a kezébe nyomtam. A gyomrom remegett, ahogy Wright tanulmányozni kezdte a művészi hamisítványt. - Itt a 106-os belföldi a toronynak... aha, igen, van kártyája... Pan Am... érvényesnek tűnik... Munkavállalói szám? Ööö, 3-5-0-9-9... Aha... Ööö, igen. Uhum, egy pillanat. - Újra felém fordult. - Van FAA-engedélyed? - Igen Igen,, pers persze ze - mond mondta tam m zava zavaro rodo dott ttsá ságo gott színl színlel elve ve.. A hóly hólyag agom om úgy úgy feszült, mint egy holland gát árvízben. Wright közelről is szemügyre vette a hamisítványt. Ő volt az első igazi pilóta, aki a jogtalan jogosítványt megvizsgálta. Olyan intenzitással vizslatta, mint egy művészettörténész a Gaugin-képet. - Aha, Aha, igen igen.. FAA-e FAA-eng nged edél ély, y, a szám számaa 00-77-55-33-66-66-88-00-5. 5... .. Igen Igen.. .... több több hajtóműves gázturbinásra... Szerintem érvényes... Semmi hibát nem látok... Ööö, igen, 180 centi, barna szem, barna haj... Oké, ő az. Felé Felém m ford fordul ult, t, vissz visszaa aadt dtaa a ká kárt rtyá yátt és az állí állító tóla lago goss jogos jogosít ítvá vány nyt. t. Arca Arca bosszúságot tükrözött. - Fogalmam sincs, mi volt ez - mentegetőzött, és meg se kérdezte, van-e valami elképzelésem a dologról. Volt, Volt, de azt nem szándék szándékozt oztam am megoszt megosztani ani vele. vele. Próbál Próbáltam tam meggyő meggyőzni zni magam, hogy minden rendben, hogy csak a New Orleans-i repülésirányító túlb túlbuz uzgó gósk skod odik ik,, hogy hogy azt azt hisz hiszii, ez is a hat hatásk ásköréh öréhez ez tar tartozi tozik. k. Talá Talán n, gondoltam, a hatósági szabályzat előír ilyen vizsgálatot, és a két év alatt ez a repü repülé lési sirá rány nyít ító ó az első első,, ak akii a szab szabál ályy szer szerin intt jár jár el. el. Ne Nem m hang hangzo zott tt túl túl meggyőzően. Töm Wright számára egyértelműen szokatlan esetnek tűnt. Úgy tűnt, a három tiszt ejtette az ügyet. A szokásosakat kérdezték, amikre én a szokásosakat válaszoltam. Amikor a beszélgetés a szakmára terelődött, bekapc bekapcsoló solódta dtam, m, amikor amikor a családr családra, a, udvari udvariasa asan n hallga hallgatta ttam. m. Miamii Miamiig g végig végig tűkö tűkön n ülte ültem, m, a bele beleim im szor szoros osan an össz összec ecsa sava varo rodt dtak ak,, mint mint csör csörgő gőkí kígy gyó ó a kaktuszmezőn. Wright még le sem tette a gépet Miamiban, és Damoklész kardja már megint fejem fölött lebegett. Az ominózus egyoldalú beszélgetés újraindult, amikor leszálltunk a kifutóra. - Persze, menni fog. Semmi gond, semmi gond - válaszolta Wright kurtán a torony kérdésére. - Vedd át, mindjárt jövök - mondta Evansnak. Felállt a székéből, és elhagyta a kabint. Akkor Akkor már biztos biztosan an tudtam tudtam,, hogy hogy bajban bajban vagyok vagyok.. Szélsős Szélsősége égess esetek eseteket et
leszámítva egyetlen kapitány sem hagyja el a székét leszállás közben. Sikerült kikémlelnem a kabinajtón. Wright suttogva beszélgetett a főstewardess-szel. Kétségem sem volt afelől, hogy rólam van szó. Wright visszatért, de nem szólt semmit. Közönyös arckifejezést vettem fel, mintha minden rendben lenne. A feltűnő idegeskedés végzetes következményekkel járhat, noha a helyzet már így is katasztrofális. Meg sem lepődtem, amikor az utasszállító felnyíló ajtaja mögül két civil ruhás Dade megyei rendőr lépett a fedélzetre. Egyikük elállta a kijáratot az utasok elől, a másik bedugta a fejét a pilótafülkébe. - Frank Williams? - kérdezte. A tekintete egyik pilótáról a másikra ugrált. - Én vagyok Frank Williams - álltam fel a pótszékből. - Mr. Williams, legyen szíves velünk jönni. - Persze - válaszoltam. - Megmondaná, miről van szó? A ké kérd rdés és a háro három m tisz tiszte tett és a stew stewar arde dess ssek eket et is izga izgatt tta. a. Mind Mindny nyáj ájan an kíváncsian néztek a rendőrökre, mégsem kérdeztek tőlük semmit. Azok meg nem elégítették ki a kíváncsiságukat. - Csak kövessen, kérem - utasított a kijáratra mutatva. A társa mögém került. Mivel letartóztatásomra vagy őrizetbe vételemre nem történt utalás, a személyzet csak találgathatott, vajon letartóztattak-e. Nem bilincseltek meg. Egyik rendőr sem ért hozzám, célzást sem tettek rá, hogy fogoly lennék. Nem hitegettem magam. Lekapcsoltak. A rendőrök keresztülkísértek a terminálon a járőrkocsijukhoz, amely a reptér előtti járdánál parkolt. Egyikük kinyitotta a jobb hátsó ajtót. - Legyen szíves beszállni, Mr. Williams. Utasítottak minket, hogy vigyük a belvárosba. A rendőrök egy szót sem szóltak a serifirodához vezető úton. Csendben maradtam, zavartságot és méltatlankodást színleltem. A rendőrök szemmel láthatóan kényelmetlenül érezték magukat, és volt egy olyan tippem, hogy nincsenek tisztában a szerepükkel. A nyomozati osztályra vittek, egy kis szobába, és egy asztalhoz ültettek. Az egyik rendőr leült az asztal túloldalára, a másik megállt a bezárt ajtónál. Egyikük sem kutatott át, mindketten feltűnően udvariasan viselkedtek. A szemközti idegesen megköszörülte a torkát. - Mr. Williams, felmerült, hogy ön esetleg nem áll a Pan Am alkalmazásában - mondta inkább mentegetőzve, mint vádlón. - Micsoda? - fakadtam ki. - Őrültség! Itt a kártyám, itt az engedélyem! Ezekből kiderül, hol dolgozom. - Az asztalra szórtam a hamis dokumentum dokumentumokat. okat. Úgy viselkedtem viselkedtem,, mintha mintha azzal vádolnának vádolnának,, atomtitkoka atomtitkokatt árulok az oroszoknak. A fickó kínosan feszengve megvizsgálta a kártyát és a pilóta pilótaeng engedé edélyt lyt,, átnyúj átnyújtot totta ta társán társának ak,, aki rájuk rájuk pillan pillantot tott, t, majd majd ideges idegesen en vigyor vigyorogv ogvaa vissza visszaadt adtaa őket. őket. Mindke Mindkette tten n úgy festett festettek, ek, mintha mintha lekapc lekapcsolt solták ák volna az Elnököt gyorshajtásért. - Nos, uram, ha megbocsát, biztosan van rá valami magyarázat - mondta a velem szemközt ülő. - Nem mi vagyunk a hunyók. Rövidesen megérkeznek, akik felkértek minket a feladatra. - Oké - törődtem bele. - De mégis kik ezek? - Nem kellett elárulnia. Tudtam. És nem is árulta el. Eltelt egy kínos óra, nekik még kínosabb, mint nekem. Egyikük kiment kicsit, kávéval, tejjel és szendviccsel tért vissza. Nekem is adtak belőle. Az elején kevese kevesett beszélt beszéltünk ünk.. Sértőd Sértődött ötten en viselk viselkedt edtem, em, ők meg úgy, úgy, ahogy ahogy nekem nekem kellllen ke ene: e: mint mintha ha szív szívese esebb bben en lenn lennén ének ek va vala laho holl másho máshol. l. Furc Furcsa samó mód d az idő idő múlásá múlásával val megnyu megnyugod godtam tam és vissza visszatér tértt az önbiza önbizalma lmam, m, feladt feladtam am a jogos jogos felháborodás pózát, és próbáltam enyhíteni nyilvánvaló zavarukon. Meséltem
néhány repülős viccet, mire ők is lazítottak, és a pilótaélményeimről meg a repülőimről kezdtek faggatni. A kérdések rendszertelenek és általánosak voltak, de alkalmasak arra, hogy kiderítsék, vajon tényleg tisztességes pilóta vagyok-e. Kiderült, hogy az egyik rendőr maga is magánpilóta. Félórával később késő bb azt mondta a partnerének: - Tudod, Bili, szerintem itt valaki jókora bakot lőtt. Már majdnem éjfél volt, mire az a valaki megérkezett. A húszas évei végén járt, Ivy League öltönyt viselt, az arca komoly. Szétnyitotta az igazolványtartóját, amelyben egy aranyszínű jelvény lapult. - Mr. Williams? FBI. Legyen szíves velem jönni. Azt hittem hittem,, az FBI irodáj irodájába ába megyün megyünk, k, ehelye ehelyett tt a szomszé szomszédos dos szobáb szobábaa vezetett, és becsukta az ajtót. Barátságos mosoly áradt szét az arcán. - Mr. Williams, a Dade megyei hatóságok hívtak ide, akikkel úgy tűnik, a New Orlean Orleans-i s-i szövet szövetség ségii iroda iroda lépett lépett kapcsol kapcsolatb atba. a. Sajnos Sajnos a hívást hívást fogad fogadó ó rendőr nem jegyezte le sem a hívó fél, sem a képviselt iroda nevét. Azt hitte, mi hívtuk, pedig nem. Fogalmunk sincs, mi a gond, de a jelek szerint a kérdés az, hogy ön valóban a Pan Amnél dolgozik-e, őszintén szólva, Mr. Williams, komoly komoly dilemm dilemmába ában n vagyun vagyunk. k. Azon Azon dolgoz dolgozunk unk,, hogy hogy bizony bizonyítá ítást st nyerje nyerjen n a feljelentés jogossága, így vagy úgy, de tisztázni próbáljuk a kérdést. A gond az, hogy a munkavállalói adatok New Yorkban vannak, és a Pan Am irodái zárv zárvaa tart tartan anak ak a hétv hétvég égén én.. - Szün Szünet etet et tart tartot ott, t, és fint fintor orgo gott tt.. Akár Akárcsa csakk a rendőrök, ő sem érzett biztos talajt a lába alatt. - A Pan Amnél dolgozom, mint azt ön is látni fogja, ha az irodák kinyitnak hétfő reggel. - Rideg és bosszús viselkedést öltöttem magamra. - És addig mi lesz? Börtönbe zár? Ha igen, jogom van ügyvédet hívni. És szándékomban áll... Felemelte nyitott tenyerét, és elhallgattatott. - Nézze, Mr. Williams, tudom, mi a helyzet, ha ártatlan, márpedig ebben nincs okom kételkedni. Hallgasson ide. Nincs itt helyben egy felettese, akivel kapcsolatba léphetnénk? Megráztam a fejem. - Nincs, L. A. a bázisom. Egy lány miatt potyáztam ide, és úgy volt, hétfőn már potyázok is vissza a nyugati partra. Egy rakás pilótát ismerek itt, de mind más légitársaságnál dolgozik. És ismerek egy halom stewardesst, de ők is más cégnél vannak. - Láthatnám az iratait? Átnyújtottam az azonosító kártyát és az engedélyt. Megvizsgálta az iratokat, bólintott, és visszaadta őket. - Mond Mondok ok va vala lami mit, t, Mr. Mr. Will Willia iams ms.. Adja Adja meg meg néhá néhány ny hely helybé bélili piló pilóta ta és stewardess nevét, akik igazolhatják az állítását. Fogalmam sincs, miről van szó, de a jelek szerint szövetségi s zövetségi ügy, és én szeretnék a végére járni. Előhalásztam a jegyzetfüzetemet, és megadtam neki egy rakás pilóta és stewardess számát. Közben végig azon izgultam, hogy egy részük legalább otthon legyen, és kedves fickóként emlékezzen rám. No meg valódi pilótaként. Míg az FBI-ügynök visszatérésére vártam, fanyarul megállapítottam, most aztán igazán kelendő pilóta lettem. Ugyanakkor a helyzethez képest eddig hihetetlen szerencsém volt. A jelek szerint a repülésirányító megkérdőjelezte a stát státu usom somat, at, és meg megprób próbáálta lta elos eloszl zlat atni ni ké kéttelye elyeit it.. Mi ke kelt lthe hettte fel fel a gyanakvását? Nem tudom, és nem is akarom tudni. A serifiroda elkövette azt a baklövést, hogy elkeverte a nyomozás forrását, és az FBI-ügynök azzal tetézte a hibákat, hogy figyelmen kívül hagyta az FAA FAA-t mint lehetséges információforrást. Ez nekem is szemet szúrt, de nem szándékoztam az orrára kötn kötni. i. Ha elők előker erül ülne ne egy csek csekkk az FAAFAA-ttól, ól, akkor kkor len lennék nék csa csak nagy agy katyvaszban.
Negyve Negy venö nött gond gondte terh rhel eltt perc percet et tölt töltöt ötte tem m egye egyedü düll a szob szobába ában, n, aztá aztán n az ügynök bedugta a fejét az ajtón. Mosolygott. - Mr. Williams, szabadon távozhat. Számosan megerősítették az ön állításait. Elnézést kérek ezért a kellemetlen, kínos incidensért. Nagyon sajnálom, uram. Egy Dade megyei őrmester állt mögötte. - Szer Szeret etné ném m tolm tolmác ácsol solni ni a mi bocsá bocsána natk tkér érés ésün ünke kett is, is, uram uram.. Ne Nem m a mi hibánk volt. Csak egy francos kavarodás. A feljelentést a New Orleans-i FAA tette. Arra kértek minket, vegyük fel a reptéren, s mivel fogalmunk sem volt, hogyan tovább, felhívtam a helyi FBI-t. Baromira sajnálom, uram. Nem akartam, hogy az FBI-ügynök rájöjjön az FAA-dologra. Az őrmester szem szemme mell láth láthat atól ólag ag hely helyre reho hozt ztaa a rend rendőr őrőr őrss hibá hibájá ját. t. Béké Békém m jele jeleké ként nt széttártam karjaim, és mosolyogtam. - Ugyan, semmi gond! Megértem, és örülök, hogy maguk, fiúk, végzik a munkáj munkájuka ukat. t. Én se szeret szeretném ném,, ha valaki valaki pilótán pilótának ak maszkí maszkíroz rozva va röpköd röpködne ne jobbra-balra. - Köszönjük, kedves öntől, Mr. Williams - mondta az őrmester. - Ja, és a táskája ott van az asztalomnál. A jelek szerint nem kutatták át. A táska alján, az alsónadrágok közé rejtve több mint hétezer dollár készpénz lapult. - Mennem kell, uraim - mondtam, és mindnyájukkal kezet ráztam. - Vár rám egy lány, és ha nem hiszi el ezt a bizarr mesét, fel kell hívnom valamelyiküket. Az FBI-ügynök elvigyorodott, és odaadta a névjegyét. - Hívjon - mondta. - Főleg ha annak a lánynak van egy gyönyörű barátnője is. Spri Sprint ntel elte tem, m, mint mint egy egy meze mezeii nyúl nyúl.. Odak Odakin intt lein leinte tett ttem em egy egy taxi taxit, t, és a buszállomásra hajtottam. - Ross Rosszu zull meg megy a cégn cégnek ek - mondt ondtam am,, ahog ahogyy kifi kifize zett ttem em.. Köte Köteke ked dő arckifejezését mosoly váltotta fel. A buszállomá buszállomáss mosdójába mosdójába mentem, mentem, átöltöztem átöltöztem,, taxit fogtam, és egyenesen egyenesen a reptérre hajtottam. A legkorábbi gép - egy Atlantába tartó Delta - harminc perc perc múlv múlvaa hagy hagyta ta el Miam Miamit it.. Tom Tom Lomb Lombar ardi di névr névree vá vált ltot otta tam m jegy jegyet et.. Készpénzzel fizettem. De csak akkor nyugodtam meg teljesen, amikor utazómagasságra értünk, és nyugat felé repültünk. A rövid út során csak egyszer gondoltam az ifjú FBI-ügynökre, és reméltem, a főnöke nem jön rá, mennyire átvágták. Az ügynök nem úgy festett, mint aki örömmel venne egy szolgálati utat az új-mexikói Tucumariba vagy az arizonai Nogalesbe. Volt egy lány Atlantában, egy Eastern-stewardess. Minden városra jutott egy lány lány.. Enne Ennekk itt itt azt azt mond mondta tam, m, fél fél év évig ig most most pihe pihene nek, k, szab szabaadság dságon on meg meg táppénzen vagyok. - Úgy döntöttem, néhány hónapot Atlantában töltök. - Legyen egy hónap, Frank - mondta. - 30 napon belül áthelyeznek New Orleansba. De addig itt maradhatsz. Nagyon kellemes, pihentető hónap volt, melynek végén kölcsönöztem egy teherautót, és átköltöztettem a lányt New Orleansba. Kérte, töltsem ott vele a „sz „szab abad adság ságom om"" mara maradé déká kát, t, de nem nem érez érezte tem m maga magam m bizt bizton onság ságba ban n Ne New w Orleansban. Ösztöneim azt súgták, tűnjek a fenébe a Félhold Városából, így hát hát viss vissza zaté tért rtem em Atla Atlant ntáb ába, a, amit amit va vala lami mi megm megmag agya yará rázh zhat atat atla lan n okbó okbóll biztonságosnak véltem. Az egylakásos ház akkortájt még ritkaságnak számított az építészetben. Az ország egyik legelegánsabb komplexuma az Atlanta peremén épült River Bend volt. volt. Különá Különálló lló lakáso lakásokk hatalm hatalmas, as, szökők szökőkúts útszer zerű ű füzére füzére volt. volt. Golfpá Golfpályá lyával val,, olim olimpi piai ai mére méretű tű uszo uszodá dáva val, l, szaun szaunáv ával al,, teni tenisz szpá pály lyáv ával al,, kond kondit iter erem emme mel, l, társalgóval és klubhelyiséggel is büszkélkedhetett. Az Atlanta Journal egyik
hirdetése hívta fel rá a figyelmemet. Kimentem felmérni a terepet. Nem dohányzóm. Sosem éreztem rá késztetést. Akkortájt nem is ittam, és ritka alkalmakat leszámítva ma sem. Nem mintha bármi gondom volna az alko alkoho hollllal al va vagy gy fogy fogyas aszt ztói óiva val. l. Az abszt absztin inen encia cia a szere szerepe pem m rész része. e. Amik Amikor or pilótának kezdtem kiadni magam, úgy vettem észre, a pilóták nemigen isznak. Azér Azértt tart tartóz ózko kod dtam tam az ital italtó tól, l, mert ert úgy úgy vé vélt ltem em,, hit hiteles eleseb ebbé bé tesz teszii az imázsomat. Amikor aztán láttam, hogy néhány pilóta - mint bárki más - a sárg sárgaa föld földig ig ké képe pess lein leinni ni magá magátt mege megeng nged edet ettt hely helyze zete tekb kben en,, a mara maradé dékk érdeklődésemet is elvesztettem az alkohol iránt. Egyetlen érzéki örömöm a nők voltak. Cipriáni vágyat éreztem irántuk. A River Bend „sziporkázó" lakóhelyként hirdette magát, és az igazgató az igazság elkötelezett hívének bizonyult. A River Bend csak úgy sziporkázott a fiatal, hosszú lábú, édes, jó alakú, alulöltözött csajoktól. Azonnal elhatároztam, hogy én leszek a bika ebben a georgiai édenkertben. A Rive Riverr Bend Bend drág drágaa és igén igénye yess hely hely volt volt.. Terj Terjed edel elme mess ké kérvé rvény nytt ke kellllet ettt kitölt kitöltene enem, m, amikor amikor az igazga igazgatót tótól ól egy évre évre kibérel kibéreltem tem az egy hálósz hálószobá obáss laká lakást st.. A nyom nyomta tatv tván ányy kívá kíváncs ncsib ibb b volt volt,, mint mint egy egy leen leendő dő anyó anyós. s. Fran Frankk W. Williams néven iratkoztam be, mivel minden hamis iratom erre a névre szólt. A foglakozás rovatnál elgondolkodtam egy pillanatra. „Pilóta", akartam írni, mivel tudtam, hogy a csajok ragadnának az egyenruhára, mint nőstény a bagzó hímre. De ha beírom, a Pan Amet kell megadnom munkáltatóként, és ez óvatossá tett. Talán, de csak talán valaki az igazgatói irodában még a végén kíváncsiskodni kezdene a Pan Amnél. Hasból „orvost" írtam a rubrikába. Üresen hagytam a rokonok és referenciák rova rovato tot, t, és hogy hogy elte eltere relje ljem m rólu rólukk a figye figyelm lmet et,, félé félévn vnyi yi bérl bérlet etii díja díjatt előr előree kifizettem. Huszonnégy darab százdollárost tettem a kérvény tetejére. Az igazgatóhelyettes, egy asszony, aki átvette a kérvényt, kíváncsiskodni kezdett. - Maga orvos? - kérdezte, mintha az orvosok olyan ritkák lennének errefelé, mint a fehér holló. - Milyen orvos maga? Úgy döntöttem, olyan orvos leszek, amelyre sosem lesz szükség a River Bend környékén. - Gyermekorv orvos vagyok - hazudtam. - De most nem praktizálok. Kaliforniában dolgozom, s most egy évet kivettem, hogy az Emoryn részt vehessek egy kutatásban, meg hogy befektessem a pénzemet. - Ez nagyon érdekes - mondta, mondta, és a százdolláro százdolláross halomra halomra pillantott. pillantott. Fürgén felmar felmarkol kolta, ta, és az asztal asztalaa legfel legfelső ső fiókjá fiókjában ban tartot tartottt acéldo acéldoboz bozba ba dobta. dobta. Örülök, hogy itt van velünk, Dr. Williams. Még Mé g azna aznap p bekö bekölt ltöz özte tem. m. Az egy egy háló hálósz szob obás ás ké kégl glii nagy nagyna nakk nem nem volt volt neve nevezh zhet ető, ő, de bere berend ndez ezés ésee eleg elegán ánss volt volt,, és elég elég tága tágass ahho ahhoz, z, amir amiree kibéreltem. A River Bend-i élet izgalmas, örömteli és kielégítő volt, még ha kicsit viharos is. Valamelyik kégliben biztosan buliztak éjszaka, mindenfelé zajlott a társas élet. Általában a meghívottak között szerepeltem, bármiről is volt szó. A többi bérlő hamar befogadott, s néhány könnyedén hárítható faggatózást leszámítva nem vájkáltak a magánéletemben. Dokinak hívtak, és persze néhányan nem tettek különbséget orvos és orvos között. Egy fickó a lábára panaszkodott. A másiknak titokzatos fájdalom honolt a gyomrában. Egy barna lánynak furcsa, szorító érzés uralta a mellkasát. - Gyermekorvos vagyok, neked lábdoktor kell - magyaráztam az elsőnek. Nincs engedélyem Georgiában praktizálni. Javaslom, keresse fel a háziorvosát - mondtam a másiknak. Megvizsgáltam a barnát. Túl szoros volt a melltartója.
A tengeren azonban nem lehet mindig nyugodt a vitorlás. Egy szombat délutá délután n olyan olyan szélvi szélvihar har támadt támadt,, amely amely csakha csakhamar mar tragik tragikomi omiku kuss hurrik hurrikánn ánnáá dagadt. Kopogt Kopogtatt attak ak az ajt ajtómon ómon.. Amikor Amikor kinyit kinyitott ottam, am, egy magas, magas, ötvene ötveness évei évei közepén járó, előkelő férfival találtam magam szemközt. Utcai ruhát viselt, de így is makulátla makulátlanul nul elegáns volt. Barátságos Barátságos arcán mosoly játszott, játszott, a kezében kezében ital. - Dr. Williams? Williams? - kérdezte, majd miután feltevése igazolást igazolást nyert, nyert, a tárgyra tért. - Dr. Willis Granger vagyok, a mariettai Smithers Gyermekrendelő és Közkórház rezidens gyermekfőorvosa. Úgy ledöbbentem, hogy válaszolni sem tudtam. - Szomszédok vagyunk - vigyorgott. - Tegnap költöztem ide. Mrs. Pell, az igazgatóhelyettes említette, hogy maga is gyermekorvos. Nem tehettem mást, feljöttem, hogy bemutatkozzam a kollégának. Ugye nem zavarok? - Á, nem, nem, nem, nem, egyá egyált ltal alán án nem, nem, Dr. Dr. Gran Grange ger. r. Jöjj Jöjjön ön be -mon -mondt dtam am.. Reménykedtem, hogy visszautasít. Esze ágában sem volt. Besétált, és leült a kanapéra. - Hol végzett? Itt? - tette fel a nyilván teljesen hétköznapi kérdést. Egyetlen egyetemről tudtam, hogy van orvostudományi kara. - Columbia Egyetem, New York - vágtam rá. Imádkoztam, hogy ne legyen öregdiák. Bólintott. - Remek iskola. Hol volt gyakorlaton? Gyakorlaton. Nyilván valamelyik kórházban. Sosem voltam még kórházban. Nem egy körül megfordultam, de csak egynek a neve ugrott be. Reméltem, ott is lehet gyakorlatozni. - Harbor Gyermekkórház, Los Angeles - mondtam, és vártam. - Há Hátt ez óriá óriási si - lelk lelkes esed edet ett, t, és legn legnag agyo yobb bb megk megkön önny nyebb ebbül ülés ésem emre re felh felhag agyo yott tt a szon szondá dázt ztat atás ássa sal. l. - Tudj Tudja, a, a Smit Smithe hers rs új kórh kórház áz.. Épp Épp most most neveztek ki a gyerekosztály élére. Ha befejezik a kórházat, hétszintes lesz, de most még csak hatot nyitottunk meg. A forgalom is gyér. Jöjjön fel hozzám valamikor, ebédeljünk együtt, és körbevezetem. Szerintem tetszene. - Remekül hangzik. Nagyon jó lenne - válaszoltam. Nem sokkal később el is ment. Ahogy kezdtem felocsúdni, rosszkedv és depresszió tört rám. Az első gondolatom az volt, hogy összepakolok, és elhúzok a fenébe River Bendből, sőt egész Atlantából. Az, hogy Granger pont mellém költözött, határozott veszélyt jelentett River Bend-i tartózkodásomra. Ha mara marado dok, k, csak csak idő idő ké kérd rdés ése, e, és lele lelepl plez ez.. Ké Kétl tlem em,, hogy hogy futn futnii hagy hagyna na.. Minden bizonnyal hívná a hatóságokat. Elfár lfárad adttam a sok sok futá futásb sban an.. Két év évee csa csak men menek ekü ültem ltem,, és ebbe ebben n a pill pillan anat atba ban n nem nem tudt tudtam am feli felidé dézn znii mene menekü külé lései seim m izga izgalm lmát át,, csill csillog ogásá ásátt és örömét. Otthonra vágytam, olyan helyre, ahol békében élhetek egy darabig, ahol barátokat szerezhetek. River Bend eddig ilyen helynek tűnt. Nem akartam otthagyni. Boldog voltam River Bendben. Levertségemet makacs düh váltotta fel. A pokolba Grangerrel, nem hagyom, hogy miatta újra tapétáznom kelljen. Kerülni fogom. Ha idejön, majd nem érek rá. Ha ő itt lesz, én ott. Nem ment ilyen könnyen. Granger kedves fickó volt, társasági lény. Kezdett felt feltün üned edez ezni ni a buli buliko kon, n, ahov ahováá enge engem m is megh meghív ívta tak. k. Ha nem nem hívt hívták ák meg, meg, meg meghívt hívtaa magát gát. Ha Ham maros arosan an ő lett lett az egyi egyikk leg legnéps népsze zerű rűbb bb emb ember a komplexumban. Mindenütt belebotlottam. Ha megpillantott, rám köszönt, és megállított beszélgetni. S amikor tudta, hogy otthon vagyok, rámtelefonált. Grangernek volt egy érdeme. Nem beszélt szakmai témákról. Inkább azokról
a szépséges nőkről, akikkel River Benden találkozott. - Tudod, Frank, sosem voltam igazi agglegény - bizalmaskodott. - Fiatalon nősültem, egyikünknek sem lett volna szabad belevágni a házasságba, és túl sokáig kínlódtunk vele. Hogy miért, nem tudom. Most végre enyém a világ. Újra Újra harm harmin incé céve vesn snek ek érze érzem m maga magam. m. - Má Másk skor or poli politi tiká káró ról, l, külüg külügye yekr kről ől,, kocsikról, kocsikról, sportról, sportról, erkölcsi erkölcsi kérdésekről, kérdésekről, hasonlókról hasonlókról beszélgettünk. beszélgettünk. Művelt, Művelt, olvasott ember volt, lenyűgözően sok témában járatos. Lassa Lassan n megn megnyu yugo godt dtam am Gran Grange gert rt ille illető tően en.. Tula Tulajd jdon onké képp ppen en élve élvezte ztem m a társaságát, és már én kezdtem keresni őt. Mivel azonban tartottam tőle, hogy a gyermekgyógyászat előbb-utóbb újra szóba kerül, állandó vendég lettem az atlantai könyvtárban. Gyermekorvo Gyermekorvosi si könyveket, könyveket, orvosi lapok gyermekgyóg gyermekgyógyásza yászati ti cikkeit cikkeit és más témá témába ba vá vágó gó nyom nyomta tato tott tt irod irodal alma matt olva olvast stam am.. Ha Hama marr jóko jókora ra álta általá láno noss műveltségre tettem szert, úgy éreztem, elegendőre, hogy helyt álljak egy gyermekorvosi beszélgetésben. Több Több heti heti tanu tanulá láss után után ké kész szen en állt álltam am rá, rá, hogy hogy elfo elfoga gadj djam am Gran Grange gerr ebédmeghívását a kórházban. A hallban várt rám, és azonnal bemutatott a recepciósnak. - Ez Dr. Dr. Will Willia iams ms,, egy egy Los Los Ange Angele less-ii bará baráto tom, m, s amíg amíg viss vissza za nem nem tér tér Kaliforniába, a szomszédom. - Nem értettem, miért mutat be a recepciósnak, hacsak nem készségeskedni akart. A recepciós ugyanis gyönyörű fiatal nő volt. A kórházban tett alapos séta során még sokszor mutatott be hasonlóképpen. Mind Minden en oszt osztál ályo yon n járt jártun unk. k. Me Megi gism smer erte tem m a kórh kórház ázii admi admini nisz sztr trát átor ort, t, a főradi főradiológ ológust ust,, a fiziko fizikoter terape ape-utá -utát, t, a főnővé főnővérek reket, et, a gyakor gyakornok nokoka okat, t, egyéb egyéb orvosokat és tucatnyi nővért. A kórházi kávézóban ebédeltünk, és abból, ahány orvos meg nővér leült hozzánk a koleszokból ismerős asztalhoz, nyilvánvaló volt, hogy Dr. Granger népszerű és közkedvelt ember. Eztán gyakran felbukkantam a kórházban, főleg Brenda Strong nővér miatt, akivel akkor kezdtem járni, meg azért is, mert a kórházaknak nagy könyvtáruk van a gyerme gyermekgy kgyógy ógyász ászat at minden minden aspekt aspektusá usára ra kiterj kiterjedő edő friss friss könyve könyvekke kkel, l, folyóiratokkal, magazinokkal. Addig keresgélhettem a könyvtárban, ameddig csak akartam, akár órákig, és mégsem gyanakodott rám senki. Sőt gyakori könyvtárlátogatásaim nemcsak szakmai elismerést szereztek nekem, de tiszteletet is ébresztettek a többi orvosban. - A több többie iekk nagy nagyon on eszes eszesne nekk tart tartan anak ak,, hogy hogy még még a szaba szabads dság ágod odon on is továbbképzed magad - mondta Brenda. - Szerintem is nagyon eszes vagy. Harmincéves volt, barna hajú, érett, zamatos nő. Apait-anyait beleadott. Néha eltűnődtem, vajon mit szólna, ha kiderülne, a szeretője egy tizennyolc eszten esztendős dős csaló. csaló. Jólleh Jóllehet et ritka ritka alkalm alkalmaka akatt leszám leszámítv ítvaa már nem gondol gondoltam tam maga magamr mraa tiné tinédz dzser serké ként nt.. Ha a tükö tükörb rbee pill pillan anto tott ttam am,, 25-3 25-30 0 év éves es felnő felnőtt ttet et láttam, és magamra is így tekintettem. Amikor áthamisítottam a koromat, ko romat, csak kaland kalandvág vágyó yó kölyök kölyök voltam voltam,, de az elmúlt elmúlt két év alatt alatt pszich pszichése ésen n teljese teljesen n felnőttem. Az ízlésem mindig is felnőttes volt. Sok-sok szívfájdító cukorfalat dolgozott önkéntesként a kórházban, mind a tízes évei végén, de egyikük sem érdekelt. A művelt, tapasztalt, 20-30 körüli nőket szerettem. Olyanokat, mint Brenda. Számtalan kórházi látogatás után kezdeti félelmeim eloszlottak. Belejöttem az orvosszerepbe. Ugyanazokban az örömökben volt részem, az önbizalmam éppúgy megnőtt, mint álpilótaságom idején. Ha a kórház valamelyik emeletén a folyosón sétáltam, egy mosolygós nővér biztos így köszöntött: - Jó reggelt, Dr. Williams!
Vagy ha egy csapat gyakornok jött szembe, tisztelettudóan biccentettek, és uniszónóban kántálták: - Jó napot, Dr. Williams! Vagy ha összefutottam az egyik belgyógyász főorvossal, kezet ráztunk, és azt mondta: - Jó, hogy újra látom, Dr. Williams! És hipokrita köpenyemben egész nap úgy jártam-keltem, mint Hippokratész. Még egy apró arany kaduceust is hordani kezdtem a hajtókámon. Senki sem próbált sarokba szorítani. Semmi gondom nem akadt, mígnem egy délután, a Grangerrel és Brendával elkö lköltött ebédet követően hazaindultam, és John Colter, az adminisztrátor megállított. - Dr. Dr. Will Willia iams ms!! Besz Beszél élhe hetn tnén énkk egy egy perce percet, t, uram uram?? - Vála Válaszr szraa sem vá várv rvaa egyenesen elindult közeli irodája felé. - A rohadt életbe. - Azt hittem, magamban beszélek, de egy arra járó bete betegt gtol olog ogat ató ó rám rám vigy vigyor orgo gott tt.. Az ösztö ösztöne neim im azt azt súgtá súgták, k, lépj lépjek ek le. le. Végü Végüll sikerült legyűrnöm a késztetést. Colter hangjában semmiféle bosszúság vagy kétely nem bujkált. Kérése bár nyers volt, nem gyanúsító. Követtem az irodába. - Doktor úr, üljön le, kérem - mondta Colter egy kényelmes karosszékre mutatva, miközben elhelyezkedett az asztala mögött. Azonnal megnyugodtam. Még mindig mindig „dokto „doktorr úrnak" úrnak" neveze nevezett, tt, a hangjá hangjátt baráts barátságo ágosna snakk hallot hallottam tam.. Ugyanakkor Colter kínosan feszengett. Megköszörülte a torkát. - Dr. Williams, nagyon nagyon nagy szívességet szívességet kérek, kérek, olyat, olyat, amihez amihez nincs jogom - mondta mondta savanyú savanyú grim grimasz asz kísér kíséret etéb ében en.. - Tudo Tudom, m, hogy hogy vissz visszaé aéle lekk a türe türelm lmév ével el,, de szor szorul ultt helyzetben vagyok, és csak maga segíthet. Segítene, kérem? Kétkedve néztem rá. - Hát ha tudok, akkor szívesen - feleltem óvatosan. Colter bólintott, és a beszéde felgyorsult. - A gond a következő, doktor úr. Az éjféltől nyolcig tartó műszakban a hét gyak gyakor orno nokr kraa és a körü körülb lbel elül ül negy negyve ven n nővé nővérr rree egy egy rezi rezide densü nsünk nk felü felügy gyel el.. Délutá Délután n meghal meghaltt a rezide rezidensün nsünkk nővére nővére,, és ő azonna azonnall Kalifo Kaliforni rniába ába utazot utazott. t. Nagyjából Nagyjából tíz napig vissza sem jön. Nincs senki a helyére. helyére. Senki. Ha tisztában tisztában van a helyzetünkkel, márpedig ebben biztos vagyok, akkor azt is tudja, hogy Atlanta a jelen pillanatban égető orvoshiányban szenved. Senkit sem találok Jessup helyére, helyére, én magam nem állhatok be. Mint tudja, nem orvos doktor vagyok. Gyakornokot sem alkalmazhatok. A törvény szerint csak egy általános orvos vagy egy specialista felügyelhet rezidensként egy ekkora kórházat. Tud követni? Bólintottam. Követtem, de úgy, akár sakál a tigrist. Messziről. Colter folytatta. - Szóval Szóval Dr. Grange Grangerr szerin szerintt ön megleh meglehető etősen sen szabad szabadon on rendel rendelkez kezik ik az idejével, sok időt tölt a lakásában, pihenget, csajozik. - Feltartotta a kezét és mosolygott. - Ne értsen félre, doktor úr. Irigylem önt. - A hangja esdeklőre váltott. - Dr. Williams, lenne olyan szíves bejönni éjfél és nyolc között, és tíz napig üldögélni? üldögélni? Semmit sem kell csinálnia, csinálnia, biztosíthatom. biztosíthatom. Csak azért lesz itt, hogy a törvényt betartsuk. Szükségem van önre, doktor úr. Jól megfizetjük. A francb francba, a, bonusz bonuszkén kéntt Strong Strong nővért nővért is beoszt beosztom om a műszak műszakjáb jába. a. Higgye Higgye el, doktor úr, kutyaszorítóban vagyok. Ha visszautasít, fogalmam sincs, mi a fene lesz itt. Kívánsága megdöbbentett. Azonnal ellenkeztem. - Mr. Colter, szeretnék segíteni, de ebbe nem mehetek bele. - Miért nem? - kérdezte. - Hát először először is, Georgi Georgiába ában n nincs nincs engedé engedélye lyem m prakti praktizál zálni. ni. - Colter Colter egy
határozott fejcsóválással elhallgattatott. - Semmit sem kell csinálnia - mondta. - Nem kérem, hogy foglalkozzon a betegekkel, csak azt, hogy ugorjon be helyettesíteni. Ami az engedélyt illeti, nin nincs rá szük szüksé sége ge.. Ka Kalilifo forn rnia iaii enge engedé dély lyee va van, n, márp árpedig edig a ka kalilifforni orniai ai köve követe telm lmén énye yekk lega legalá lább bb olya olyan n szig szigor orúa úak, k, ha nem nem szig szigor orúb úbba bak, k, mint mint a georgiaiak. Az itteni kamara elismeri. Csak annyit kell tennie, hogy egy öttagú álla állami mi bizo bizott ttsá ság g elé elé áll. áll. A tago tagoka katt mi dele delegá gálju ljuk, k, megh meghal allg lgat atjá jákk önt, önt, és eldönt eldöntik, ik, megadj megadjákák-ee az ideigl ideiglene eness állami állami engedé engedélyt lyt,, amelly amellyel el prakti praktizál zálhat hat Georgiában. Doktor úr, holnap reggelre összehívnám ezt a bizottságot. Mit szól? Az eszem azt diktálta, mondjak nemet. Túl sok volt a kockázati tényező. A holnapi kérdések bármelyike leleplezhet, és felfedheti, miféle „orvos" vagyok a valóságban. Kuruzsló. De mégiscsak kihívás volt. - Nos, ha tényleg nem olyan bonyolult a dolog, és csak tíz napról van szó, örömmel segítek - egyeztem bele. - Mégis, mi lesz a pontos feladatom? Mint tudja, háziorvos vagyok. Leszámítva, hogy az ilyen vagy olyan okból beutalt betegeimet meglátogattam, fogalmam sincs a kórházi gyakorlatról. Colter felnevetett. Láthatóan megkönnyebbült és felderült. - Te jó ég! A feladata? Hogy itt legyen, doktor. Sétálgasson. Feltűnősködjön. Pókerezzen Pókerezzen a gyakornoko gyakornokokkal. kkal. Fogócskázzon Fogócskázzon a nővérekkel. nővérekkel. A francba, francba, Frank tegezni foglak, mert most már barátok vagyunk -, azt csinálsz, amit akarsz. Csak legyél itt! Balsejtelem gyötört, amikor másnap reggel odaálltam az öt orvos bizottsága elé. elé. Látá Látásb sból ól mind mindny nyáj ájuk ukat at isme ismert rtem em,, a bizo bizott ttsá ságo gott Gran Grange gerr ve veze zett tte. e. Összeesküvő mosolyt villantott felém, ahogy beléptem. Az interjú a legnagyobb örömömre színjáték volt. Csak alapvető kérdéseket tett tettek ek fel. fel. Hova Hova járt jártam am isko iskolá lába ba?? Hol Hol volt voltam am gyak gyakor orla lato ton? n? A koro korom? m? Hol prak prakti tizá zálo lok? k? Miót Miótaa va vagy gyok ok gyer gyerme meko korv rvos os?? Egyi Egyikü kükk sem sem firt firtat atta ta orvo orvosi si tudá tudáso soma mat. t. Egy Egy levé levéllllel el távoz távozta tam, m, amel amelyy idei ideigl glen enese esen n rezi rezide dens ns kórh kórház ázii felügyelővé nevezett ki. Másnap Granger egy újabb levelet hozott az állami orvosi kamarától, amely egy évre hozzájárult a kaliforniai engedélyem georgiai használatához. Az egyi egyikk ke kedv dven encc tévé tévésor soroz ozat atom om a M*A* M*A*S* S*H, H, egy egy ké képz pzele eletb tbel elii ka kato tona naii szanitécegység tragikomikus története a koreai háborús fronton. Egyszer sem tudtam úgy nézni a M*A*S*H-t, hogy ne jutott volna eszembe a smithersi „orvosi karrierem". Azt hiszem, sok georgiai orvosnak még ma is eszébe jut a sorozatról egy bizonyos felügyelő rezidens. Az első első műsz műszak ako om megha eghatá tárrozta ozta az össz összes es ké késő sőb bbi „szol szolgá gála lato tom" m" hangulatát. Amikor elfogadtam Colter ajánlatát, tisztában voltam vele, hogy csak egyféleképpen úszhatom meg ezt a gigászi blöfföt. Ha át akarok verni hét gyakornokot, negyven nővért és több tucat kisegítő alkalmazottat, úgy kell tennem, mintha az orvosi hivatás afféle bohóca lennék. Könnyed, komótos, viccelődő csibészt akartam megformálni, akit hidegen hagy, betartják-e az orvosi egyetem szabályait vagy sem. Érkezésem első percétől ennek megfelelően viselkedtem. Brenda a betegfelvételi irodában várt rám. Úgy tűnt, Colter nem tréfált. Brenda mosolygott. - Doktor úr, itt a köpenye és a sztetoszkópja. - És már nyújtotta is felém őket. - Hé Hé,, neke neked d nem nem ké kéne ne itt itt lenn lenned ed!! - mond mondta tam, m, és bele belebú bújta jtam m a fehé fehérr köpenybe. - Amikor Colter azt mondta, beoszt mellém a műszakba, azt hittem, csak viccel. Holnap beszélek vele. Brenda huncutul nézett rám.
- Nem ő volt - mondta. - Én kértem meg a főnővért, hogy tíz napra ebbe a műszakba osszon be. Gyorsan a fülembe tettem a sztetoszkópot, és Brenda inge alá nyúltam vele. A korongot a bal mellére helyeztem. - Mindig is tudtam, Strong nővér, hogy helyén van a szíve -mondtam. - Mi a ma esti első teendő? - Nem ez - mondta, és félretolta a kezem. - Azt ajánlom, ellenőrizd a szinteket, mielőtt vizitelsz. A gyermekosztály a kórház teljes hatodik emeletét elfoglalta. Volt Volt benne benne újszül újszülött öttrés részle zleg g kábé kábé egy tucat tucat újszül újszülött öttel, el, három három szárny szárny a betegségből, sebekből, műtétből lábadozó, illetve a megfigyelés, kezelés alatt álló gyermekek számára. Nagyjából húsz gyerek tartozott a felügyeletem alá, kettőtől tizenkettő éves korig. Szerencsére nem én gondoztam őket, hiszen mindnyájuknak megvolt a kezelésért és gyógyszerezésért felelős orvosa. Én csak csak felügy felügyelt eltem, em, megfig megfigyel yeltem tem,, noha noha vészhe vészhelyz lyzetb etben en nekem nekem kellet kellettt volna beugranom. Reménykedtem, hogy nem lesz vészhelyzet, de erre az eshetőségre is felkészültem. Az első éjjel összehaverkodtam a gyakornokokkal, akik voltaképpen a betegekre vigyáztak. Mindnyájan gyermekorvosok akartak lenni, és a hatodik emelet kitűnő terep volt nekik a bizonyításra. Többórányi megfigyelés után arra jutottam, legalább olyan kompetensek és alkalmasak, mint mint az orvo orvosok sok,, jóll jólleh ehet et nem nem volt voltam am abba abban n a hely helyze zetb tben en,, hogy hogy ítél ítélete etett mondjak. Mintha egy analfabéta próbálná bizonyítani a relativitáselméletet. Még Mé g azna aznap p éjje éjjell megg meggyő yőző ződt dtem em róla róla,, hogy hogy a gyak gyakor orno noko kokk elfo elfoga gadt dtak ak felügyelőként, és nem akarnak szívózni. Az első műszak reggel hétig nyugis, kellemes, eseménytelen volt. Aztán a hatodik emelet felelős nővére felhívott. - Doktor, ne felejtse el a műszak végén megírni a listáit -emlékeztetett. - Ja, Ja, pers persze ze,, ké kész szít ítse se elő elő őket őket - vá vágt gtam am rá. Felm Felmen enttem hozzá ozzá,, és rápillanto rápillantottam ttam az előkészítet előkészítettt listahegyekr listahegyekre. e. Minden Minden beteghez beteghez tartozott tartozott egy lista, rajta a beadott gyógyszerek neve, időpontja, az illetékes gyakornokok és nővérek neve, az eljáró belgyógyász előírásai. - Oda - mutatott a nővér a FELÜGYELŐ REZIDENS ÉSZREVÉTELEI felirat melletti üres helyre. A többi orvos latinul írt. Vagy görögül. Vagy talán ez a normális kézírásuk? Én bizony nem tudtam elolvasni. Baromi Baromira ra nem szeret szerettem tem volna, volna, ha valaki valaki elolva elolvassa ssa a kommen kommentár tároma omat. t. Szóval Szóval odavést odavéstem em egypár egypár hierog hieroglif lifát át minden minden listár listára, a, majd majd ugyana ugyanabba bban n az olvashatatlan stílusban aláírtam mindegyiket. - Ké Kész sz is, is, Miss Miss Murp Murphy hy - mond mondta tam, m, és átad átadta tam m a list listák ákat at.. -M -Meg eglá látj tja, a, magának ötöst adtam. Felnevetett Felnevetett.. Aranyköpése Aranyköpéseim, im, a komolykodá komolykodásra sra képtelen képtelen stílusom, stílusom, ütődött ütődött ötlete ötleteim im sok-sok sok-sok ilyen ilyen neveté nevetést st váltot váltottak tak ki a követk következő ező műsza műszakok kok során. során. Például egy nőgyógyász kora reggel megjelent az egyik páciensével, aki a szülés végső fázisában járt. - Ne Nem m ak akar arsz sz bemo bemosd sdan ani, i, és ve vetn tnii egy egy pill pillan antá tást st erre erre?? -k -kér érde dezt zte. e. Szerintem hármas ikrek lesznek. - Kösz, nem, de neked jó sok forró vízre meg törülközőre lesz szükséged. Még a doki szerint is falrengető vicc volt. Tudtam, hogy vékony jégen járok, és az első hetem végén, kábé hajnali fél háromkor a jég repedni kezdett. - Dr. Dr. Will Willia iams ms!! Fára Fáradj djon on a trau trauma mato tológ lógiá iára ra.. Dr. Dr. Will Willia iams ms!! Fára Fáradj djon on a traumatológiára. Eddi ddig sike sikerrült ült elke elkerrülnö ülnöm m a trau trauma mattológ ológiá iát, t, mivel ivel Colt Colter erre rell abba abban n
állapodtunk meg, hogy nem kell ellátnom sürgős eseteket. Kellett ott lennie egy orvosnak, aki a baleseti sebészetéit felelt. Én legalábbis úgy gondoltam. Gyűl Gyűlöl ölte tem m a vé vérr látv látván ányá yát. t. Egy Egy csepp csepp vé vért rtől ől is rossz rosszul ul lett lettem em.. Egys Egysze zerr a trau trauma mato toló lógi giaa köze közelé lébe ben n járt jártam am,, és látt láttam am,, ahog ahogyy beto betoln lnak ak egy egy bale baleset setii sérültet. Tiszta vér volt, jajgatott, én pedig a legközelebbi vécébe rohantam, és hánytam. És most a baleseti sebészetre citáltak. Azt nem mondhattam, hogy nem hallottam a hívást - két nővérrel beszélgettem, amikor a hangszóró bekapcsolt -, de annyit piszmogtam útközben, amennyit csak lehetett. Először elmentem vécére. Aztán lift helyett a lépcsőt választottam. Tudtam, hogy késlekedésem árthat a betegnek, de legalább olyan ártalmas lett volna, ha rohanok. Ha ott vagyok, úgy sem tudom, mi a teendő. Főleg ha a beteg vérzik. Ez szere szerencs ncsér éree nem nem vé vérz rzet ett. t. Tize Tizenh nhár árom om körü körülili köly kölyök ök volt volt,, sápa sápadt dt,, a könyökei az asztalon, rájuk támaszkodott, körötte három gyakornok. Ahogy beléptem, felém fordultak. - Nos, mi a helyzet itt? - kérdeztem. - Úgy tűnik, egyszerű frakturált tibia, kábé tíz centivel a patella alatt mondta a rangidős, dr. Hollis Carter. - Épp most akartuk röntgenezni. Ha csak nem találunk valami komolyabbat, azt mondom, adjunk rá járógipszet, és küldjük haza. Carl Farnsworthre és Sam Bice-ra, a másik két gyakornokra pillantottam. - Dr. Farnsworth? Bólintott. - Egyetértek, doktor úr. Lehet, hogy el sem tört. - És ön, dr. Bice? - Szerintem ennyi éppen elegendő. Lehet, hogy sok is - mondta. - Akko Akkor, r, urai uraim, m, rám rám itt itt már már ninc nincss szük szükség ség.. Foly Folyta tassá ssákk - mond mondta tam, m, és odébbálltam. Később megtudtam, hogy a kölyök eltörte a sípcsontját, de akkor és ott felőlem szemüveget is felírhattunk volna neki. Másk Má skor or is hívt hívtak ak a trau trauma mato toló lógi giár ára, a, de mind minden en egye egyess alka alkalo lomm mmal al a gyakor gyakornok nokokr okraa hagyta hagytam m a döntés döntést. t. Csak belépt beléptem, em, megkér megkérdez deztem tem,, milyen milyen betegségről, sérülésről van szó, aztán kikértem egyikük véleményét. Eztán konzultáltam a többi jelenlévő egy vagy két gyakornokkal. Ha egyetértettek, beleegyezően bólintottam, és így szóltam: - Rendben, doktor úr. Mehet. Hamarosan megtudtam, mi a véleményük erről a gyakornokoknak. Imádták. - Remek fickónak tartanak, Frank - mondta Brenda. -Különösen az ifjú Cart Ca rter er dokt doktor or.. Ha Hallllot otta tam, m, hogy hogy egy egy Ma Macon conbó bóll idel idelát átog ogat ató ó bará barátj tján ának ak azt azt mondta, melletted végre gyakorlatot szerezhet, elmondhatja a véleményét, és annak megfelelően el is járhat. Azt mondja, melletted igazi orvosnak érzi magát. - Pedig csak lusta vagyok - feleltem mosolyogva. Az első műszak után rájöttem, segítségre van szükségem. Találtam egy orvosi zsebszótárt, zsebszótárt, és eztán ha a nővérektől nővérektől vagy a gyakornoko gyakornokoktól któl hallottam hallottam egy ismeretlen kifejezést, felosontam a félkész hetedik emeletre, elbújtam az egyik fehérneműszekrényben, és utánanéztem. Néha 10-15 percet töltöttem odabenn a könyvet lapozgatva. Utolsó rezidens felügyelői éjszakámon felkeresett Colter. - Frank, tudom, nincs jogom tőled ilyet kérni, de meg kell tennem. Jessup doktor nem jön vissza. Úgy döntött, Kaliforniában marad, ott kezd praxist. Pár héte héten n belü belüll bizt biztos osan an ke kerí ríte tekk hely helyet ette test st.. Addi Addig g is, is, szám számít ítha hato tokk rád? rád? - A válaszom várta, arcán esdeklő kifejezéssel. A legjobbkor jött. Imádtam orvos lenni. Majdnem annyira élveztem, mint a
pilóta pilótaszí színjá njáték tékot. ot. És ez sokkal sokkal nyugis nyugisabb abb volt. volt. Mióta Mióta gyerek gyerekorv orvos os lettem lettem,, egye egyetl tlen en érvé érvény nyte tele len n csekk csekket et sem sem írta írtam. m. Sőt miót miótaa a Smit Smithe hers rs átme átmene neti ti alkalmazottja lettem, eszembe se jutott, hogy értéktelen papírokat passzoljak el. A kórház napi 125 dolláros, hetente kifizetendő konzultánsgázsit biztosított. - Persze, Colter - veregettem hátba. - Miért ne? Jelenleg úgysincs más dolgom. Biztos voltam benne, hogy két hétig még megúszom lebukás lebu kás nélkül, és így is lett. Aztán a két hétből egy hónap, a hónapból két hónap lett, és Colter még mindig nem akadt rá Jessup helyettesére. Az önbizalmam némileg kezdett apadni, és néha komolyan féltem, hogy Colter vagy valamelyik orvos, talán Gran Grange gerr kuta kutako kodn dnii ke kezd zd a múlt múltam amba ban. n. Főle Főleg g ha va vala lami mi rázó rázóss tört történ énik ik a műszakomban. Tovább Továbbra ra is szemte szemtelen len,, a szabál szabályok yokat at felrúg felrúgó ó fickók fickóként ént mutatk mutatkozt oztam am a gyakornokok, nővérek, egyéb rám bízottak előtt, és az éjfél és nyolc közti műsz műszak ak tová tovább bbra ra is lojá lojáliliss mara maradt dt hozz hozzám ám.. A nővé nővére rekk ke kedv dves es külö különc ncne nekk tartottak, és nagyra becsülték, hogy nem próbálom őket becserkészni egy üres szobában. A gyakornokok büszkék voltak, hogy a műszakomban dolgozhattak. Igazi bajtársiasság alakult ki köztünk, a fiatalok orvosok tiszteltek. Lököttnek, de rátermettnek tartottak. - Maga nem olyan, mint a többi orvos, Dr. Williams - közölte bizalmasan Carter. - Ha beteget látok el, és belép egy orvos, akkor félrelök, és átveszi az ügyet. Maga nem ilyen. Maga engedi, hogy mi magunk lássuk el a beteget. Maga engedi, hogy igazi orvosok legyünk. Persz ersze, e, hogy ogy eng engedte edtem m. Fran Franco cott se tudt tudtaam az orv orvoslá oslásr sról ól.. Ezek Ezek a gyakornokok csak évekkel később tudták meg, hogy csakis miattuk sikerült ilye ilyen n hoss hossza zan n fenn fennta tart rtan anom om az álcá álcám. m. Ha a dolg dolgok ok komo komoly lyra ra ford fordul ulta takk mármint az én szememben komolyra, és nekem egy fejfájás is meghaladta az orvo orvosi si tudá tudáso soma matt -, a gyak gyakor orno noko kokr kraa hagy hagyta tam, m, és felo feloson sonta tam m a heted hetedik ik emeleti szekrényhez. Szer Szeren encs csér éree smit smithe hers rsii tart tartóz ózko kodá dáso som m alat alattt sose sosem m ke kerü rült ltem em szem szembe be halále haláleset settel tel,, noha noha voltak voltak kényes kényes helyze helyzetek tek,, amikor amikor csak csak a bohóck bohóckodá odásom som mentett meg. Egyszer kora reggel például felkeresett egy nővér a szülészetről. - Dr. Williams, van egy újszülöttünk, és Martin doktort áthívták császárra. Még nem kötöttük el a köldökzsinórt. Azt kéri, legyen szíves megvizsgálni a csecsemőt. Nem utasíthattam vissza. Éppen két nővérrel beszélgettem. Egyikük, Jana Stern, egy odaadó hivatásos nővér maga is orvosira járt, és gyermekorvosnak készült. Azonnal felajánlotta a segítségét. A szül szülész észet etre re indu indult lt,, én pedi pedig g ke kellllet etle lenü nüll köve követt ttem em.. Korább Korábban an is megmegmegálltam a szülészet síküveg ablakai előtt, és figyeltem az inkubátorban, dobo dobozs zsze zerű rű bölc bölcsők sőkbe ben n fekv fekvő ő apró apró,, ránc ráncos os újsz újszül ülöt ötte teke ket. t. De a küszö küszöbö bött sohasem léptem át. Nyávogó kiscicákra emlékeztettek, én pedig sosem bírtam a macskákat, még a kicsiket sem. Nyitottam volna ki a szülészet ajtaját, amikor Stern nővér megragadta a karomat. - Doktor úr! - zihálta. - Mi az? - kérdez kérdeztem tem,, közben közben kétségb kétségbees eesett etten en keresg keresgélt éltem em megbíz megbízhat ható ó gyakornokaim után. - Nem mehet be így - dorgált meg. - Be kell mosakodnia, és fel kell vennie a köpenyt meg a maszkot. Maga is tudja! - Átnyújtott egy zöld köpenyt és egy steril maszkot. Fintorogtam. - Segítsen már ezzel a vacakkal - dörmögtem. - Minek a maszk? Csak megnézem azt a gyereket, nem szorongatom magamhoz! - Rájöttem, minek a
maszk. Hogy elbújhassak mögé. És el is bújtam. - Őszintén, doki, néha túlzásba viszi a dolgot - mondta dühösen. Fiú Fiú volt volt,, még még vörö vöröse sen n csil csillo logo gott tt az élet élet a ke kesk sken enyy csat csatorn ornáb ában an tett tett hepehupás utazástól. Panaszosán nézett rám. - Oké, kölyök, végy egy mély levegőt és ne fújd ki picit! - utasítottam álkatonai stílusban. A sztetoszkópom rátettem a mellkasára. Stern nővér megint megragadta a karomat, és felnevetett. - Doktor úr! Egy újszülöttön nem használhatja ezt, csak a gyer gyerek eksz szte teto tosz szkó kóp pot! ot! - Eltű ltűnt, nt, és a ke kezzembe emben n tart tartot ottt műszer szer kiseb isebb b vált vá ltoz ozat atáv ával al tért tért vissz vissza. a. Fogal Fogalma mam m sem sem volt volt,, hogy hogy külö különb nböz öző ő mére méretb tben en gyártják őket. - Kérem, hagyja abba a hülyéskedést! Még sok dolgunk van. Hátraléptem, és a babára mutattam. - Tudja mit, Stern doktornő? Vizsgálja meg maga a fiút. Szeretném ellesni a stílusát. Bekapta a horgot. - Végül is miért ne? - Sértődést Sértődést mímelt, de örült a feladatnak. feladatnak. Megvizsgált Megvizsgáltaa a kölyköt a sztetoszkóppal, majd a műszert a nyaka köré vetette. Tovább fogdosta a baba karját, lábát, csípőjét, belekémlelt a szemébe, fülébe, szájába, ánuszába, s végigfutatta kezét a fején és testén. Hátralépett, kihívóan rám pillantott. - Na? Lehajoltam, és megpusziltam a homlokát. - Kösz Köszön önöm öm,, dokt doktor ornő nő,, megm megmen ente tett ttee az egye egyetl tlen en fiam fiamat at -mon -mondt dtam am álkönnyekkel küszködve. A baba már nem nézett fájdalmasa fájdalmasan. n. Senki sem tudja, vajon az újszülöttek újszülöttek gondolkodna gondolkodnak-e, k-e, vagy tisztában tisztában vannak-e azzal, mi folyik köröttük. köröttük. Én bizony tudom. Az a kölyök tudta, hogy csalok. Látszott az arcán. Eztán számos újszülöttet vizsgáltam meg. Azt persze nem tudtam, mit miért csinálok, de Stern nővérnek hála legalább azt tudtam, hogyan csináljam. Még mindig sok időt töltöttem a hetedik emeleti fehérneműszekrényben. Bamb Ba mbaa visel viselke kedé désem sem időn időnké ként nt bossz bosszan anto tott ttaa a több többie ieke ket. t. Szín Színjá játé tékom kom tize tizene negy gyed edik ik havá havába ban n egy egy nővé nővérr odar odaroh ohan antt hozz hozzám ám,, amik amikor or éppe éppen n a kibetűzhetetlen kommentárjaimat róttam a listára. - Williams doktor! Kék baba a 608-asban! Jöjjön gyorsan! Új nővé nővérr volt, volt, alig alig egy egy hóna hónapj pjaa ke kerü rült lt ki az iskol iskolap apad adból ból.. Egys Egysze zerr már már megt megtré réfá fált ltam am.. Az első első éjsza éjszaká kájá ján n azt azt mond mondta tam m neki neki,, „hoz „hozzo zon n egy egy vödö vödörr vízgőzt a szülészetre. Sterilizálni szeretném a helyet". Engedelmesen elrohant a kazánházba, ahol egy segítőkész gyakornok felvilágosította. Furcsamód tizenegy havi kórházi gyakorlat alatt egyszer sem hallottam a „kék baba" kifejezést. Azt hittem, csak szívat. - Mindjárt jövök - feleltem -, de előbb megnézem a zöld babát a 609-esben. Meg Me g sem sem mozd mozdul ulta tam, m, mire mire ő a gyak gyakor orno noko kokk után után kiab kiabál álva va elro elroha hant nt.. Elbújtam Elbújtam a sarkon, sarkon, és fellapoztam fellapoztam az orvosi szótárt. szótárt. Mint kiderült, kiderült, a kék baba velesz veleszüle ületet tettt szível szívelégt égtele elenség nségben ben,, úgynev úgyneveze ezett tt cianózi cianózisba sban n szenve szenved, d, azaz azaz nin nincs elég elég oxig oxigéén a vé véré rébe ben n. Elind lindul ulttam a 608608-aas kórte órtere rem m felé felé,, és megkönnyebbültem, amikor egy gyakornok jött velem szembe. Hordozható oxigénsátort vont a baba köré. - Kihívtam az orvosát. Úton van. Amíg ideér, ellátom a babát, ha magának is megfelel, uram. Neke Ne kem m megf megfel elel elt. t. Me Megr gráz ázot ottt az eset eset.. Rá Rájö jött ttem em,, hogy hogy a szere szerep p túln túlnőt őttt rajtam. Eddig szerencsém volt, de most egy csecsemő majdnem meghalt a szélhámosságom miatt. Elhatároztam, hogy felkeresem Coltert, és lemondok. Nem hagyom, hogy a könyörgésével eltérítsen.
Ehelyett Colter jött oda hozzám. - Nos, Frank, visszatérhetsz playboykodni - közölte vidáman. - Megvan az új rezidens felügyelő. New Yorkból jön. Holnapra itt lesz. Megk Me gkön önny nyeb ebbü bült ltem em.. Má Másna snap p még még bené benézt ztem em,, hogy hogy felv felveg egye yem m az utol utolsó só fizetésemet, és egyáltalán nem voltam csalódott, hogy nem találkoztam az utódommal. A kórházból kifelé összefutottam Jasonnal, az éjfél és nyolc közti műszak öreg gondnokával. - Kicsit korán jött be ma, nem, Jason? - kérdeztem. - Két műszakot viszek mama, doktor úr - mondta. - Ha nem tudná, Jason, ma voltam itt utoljára - mondtam. -Végre találtak helyettest. - Igen, Igen, uram uram,, hall hallot otta tam m - mond mondta ta.. Za Zava vart rtan an teki tekint ntet ettt rám. rám. -Dok -Dokto torr úr, úr, kérdezhetek valamit? - Persze, Persze, Jason. Bármit. Bármit. - Kedveltem. Kedveltem. Kedves öregember öregember volt. Nagy levegőt vett. - Maga, doktor úr, biztosan nem tudja, de én mindig odafent pihentem a hetediken. És doktor úr, most már közel egy éve figyelem, ahogy mindig bevonul ott a fehérneműszekrénybe. Sosem visz be semmit, sosem hoz ki semmit. Tudom, hogy nem iszik, és doktor úr, odabent semmi sincs. Semmi! Már tucatszor átkutattam. A kíváncsiság majdnem megöl. Mit művel abban a fehérneműszekrényben? Esküszöm, hogy nem mondom el senkinek. s enkinek. Felnevettem, és átöleltem. - Jason, csak a köldökömet bámultam odabent. Ennyi. Esküszöm. Láttam, hogy nem hisz nekem. Talán még ma is a szekrényben kutakodik.
5
A JOGTALAN JOGI DIPLOMA
EGY HÉTTEL AZUTÁN, hogy otthagytam otthagytam a kórházat, kórházat, kiderült, kiderült, hogy meg kell újítanom a balmorheadi bérletemet. Úgy döntöttem, eltűnök Atlantából. Semmi sem kényszerített erre; legalábbis én nem éreztem. Mégsem lett volna bölcs dolo dolog g mara maradn dni. i. Azt Azt a róká rókátt ka kapj pják ák el legk legkön önny nyeb ebb b a terr terrie iere rek, k, amel amelyi yikk raga ragasz szko kodi dikk a lukj lukjáh ához oz.. Túl Túl soka sokatt időz időzte tem m egy egy hely helyen en.. Tudt Tudtam am,, hogy hogy a nyomomban vannak, és nem akartam megkönnyíteni a vadászkopók dolgát. A dönt döntése ésem m ké késő sőbb bb igaz igazol olást ást nyer nyert. t. Wa Washi shing ngto tonb nban an Sean Sean O'Ri O'Rile leyy FBIFBIügynököt éppen ekkor utasították, hogy tegyen félre minden ügyet, és csak rám koncentráljon. O'Riley magas, szigorú férfi volt egy ír püspök fellépésével és egy terrier szívósságával megáldva, kitűnő ügynök, csak a munkájának élt. Minden tekintetben rendkívül becsületes ember. Rajongani kezdtem O'Rileyért, noha közben minden erőmmel azon voltam, hogy keresztülhúzzam a számításait, és akadályozzam munkájában. Ha O'Riley táplált is az irányomban bármilyen érzelmet, biztosan nem a gyűlölet volt az. O'Riley nem kegyetlen. Pers Pe rsze ze O'Ri O'Rile leyy léte létezé zésé sérő rőll még még ak akko korr sem sem tudt tudtam am,, amik amikor or Atla Atlant ntát át elhagytam. elhagytam. A fiatal fiatal miami ügynököt ügynököt és a Dade megyei megyei zsarukat zsarukat leszámítva leszámítva az utánam nyomozó rendőrök nekem fantomok maradtak. Úgy döntöttem, nagyjából egy hónapot egy másik déli fővárosban töltök. Mint mindig, most is aszerint választottam, hol lakik stewardess ismerősöm. Tetteimet ekkor még a gyönyörű nők irányították.
A neve Diane volt, körülbelül egy éve ismerkedtünk meg. Egyszer sem repültünk együtt, az atlantai reptéren találkoztunk. Robert F. Conrad néven, Pan Pa n Am-e Am-első lsőti tiszt sztké ként nt muta mutatk tkoz ozta tam m be neki neki.. Ezen Ezen álne álneve veme mett tová tovább bbra ra is megtartottam, mivel közelebbi és élvezetes kapcsolatba kerültünk, melynek során vájkálni kezdett a magánéletemben, többek közt a tanulmányaimban. A legtöbb pilóta diplomás, de nem mind specializálódott a légi tudományokra. Azt mondtam Diane-nek, hogy bár jogi diplomám van, sosem praktizáltam. A pilótakarrier nemcsak izgalmasabbnak, de jövedelmezőbbnek is ígérkezett a jognál. Azonnal elfogadta a tényt, hogy van ember, aki pilótafülkére cseréli a tárgyalótermet. Dian Dianee emlé emléke kezet zettt állí állító tóla lago goss jogi jogi vé végz gzet etts tség égem emre. re. Né Néhá hány ny napp nappal al az érke érkezés zésem em után után elvi elvitt tt egy egy bará barátj tjaa buli bulijá jába ba,, ahol ahol bemu bemuta tato tott tt egy egy ke kedv dves es fickónak, bizonyos Jason Wilcoxnak. - Bizt Biztosa osan n jól kijöt kijöttö tökk majd majd egym egymás ással sal.. Jason Jason hely helyet ette tess állam államüg ügyé yész sz magy magyar aráz ázta ta Dian Diane. e. Wilc Wilcox oxho hozz ford fordul ult. t. - Bob Bob szin szinté tén n jogá jogász sz,, de sose sosem m praktizált. Ehelyett pilóta lett. Wilcoxot roppantul érdekelte a dolog. - Hé, hova jártál egyetemre? - A Harvardra - feleltem. Ha már jogi diplomám lesz, legalább elsőrangú forrásból származzon. - És sosem praktizáltál? - csodálkozott. - Nem. Egyazon héten szereztem meg a jogi diplomát meg a kereskedelmi pilótajogosítványt. A Pan Am mérnöki állást ajánlott. Mivel egy pilóta 30-40 ezer dollárt keres, s mivel imádok repülni, elvállaltam. Talán egy szép napon visszatérek a jogi pályára, de így csak havi nyolcvan órát dolgozom. Nem sok jogász mondhatja el ezt magáról. - Tényleg, igazad van - értett egyet Wilcox. - Merre repülsz? Rómába? Párizsba? Gondolom, világszerte. Megráztam a fejem. - Mostanság nem repülök. Eltávon vagyok. Egy hónapja a cég megkurtította a létszámot, én meg nem voltam rangidős. Hat hónapba vagy egy egész évbe is beletelhet, míg visszahívnak. Most csak egy henyélő munkanélküli vagyok. De élvezem. Wilcox zavartan méregetett. - Hogy ment a Harvard? - kérdezte. Láttam, hogy ki akar lyukadni valamire. - Szerintem egész jól - feleltem. - 3,8-as átlaggal végeztem. Miért? - Hát a főügyész jogászokat keres a stábjába - bökte ki Wilcox. - Őszintén szólva szólva kutyas kutyaszor zorító ítóban ban van. van. Nem aka akarsz rsz csatla csatlakoz kozni ni hozzán hozzánk? k? Beaján Beajánlla llak. k. Persz Pe rszee nem nem lesz lesz olya olyan n zsíro zsíross lesz lesz a fize fizeté tésed sed,, mint mint piló pilóta takor korod odba ban, n, de a munkanélküliségnél ez is jobb. És legalább szerzel jogi gyakorlatot, az pedig biztos nem árt meg. Kapásból vissza akartam utasítani az ajánlatát. De minél többet gondoltam rá, annál jobban foglalkoztatott. Már megint a kihívás. Vállat vontam. - Mit kell tennem, hogy a helyi kamara felvegyen? - kérdeztem. - Nem túl sokat - mondta Wilcox. - Csak vidd be a harvardi bizonyítványodat az ügyvédi kamarához, és kérelmezd, hogy vegyen fel tagjai közé. Úgysem mond nemet. Persze be kell magolnod a polgári és büntetőtörvénykönyvünket, de majd én ellátlak a szükséges olvasmányokkal. Mivel más államból jöttél, háromszor próbálkozhatsz a kamaránál. Nem lesz semmi gáz. A harva arvarrdi biz bizonyí onyíttvá ván ny. Ez kicsi icsitt nehéz ehéz lesz lesz,, tűn tűnődte ődtem, m, mive ivel az egyetemmel még hírből sem ismerjük egymást. Végül is pilótaiskolába sem jártam. Mégis lapult egy érvényesnek tűnő pilótaengedély a zsebemben, amely szerint vezethetek sugárhajtású gépeket, nem? Dongóösztöneim működésbe
léptek. Írtam egy levelet a Harvardi Jogi Kar tanulmányi osztályvezetőjének, és kértem tőle egy őszi órarendet meg egy jogi kari tájékoztatót. Néhány napon belül meg is küldte. A tájékoztatóban az összes olyan kurzus szerepelt, amely a jogi doktori végzettséghez szükséges, ráadásul édes kis logók és fejlécek is helyet kaptak rajta. De még mindig halvány lila gőzöm sem volt, hogyan fest egy egyetemi diploma. Diane az Ohioi Egyetemen végzett üzleti adminisztráció szakon. Időnként beszélgetést kezdeményeztem az egyetemi éveiről. Mint kiderült, lelkesen részt vett az egyetemi közéletben, amolyan playgirl volt. - Nem sokat tanulhattál - tréfálkoztam. - Igen Igenis is,, tanu tanult ltam am - erős erőskö ködö dött tt.. - 3,83,8-as as átla átlago gom m volt volt.. Fels Felsőb őbb b év éves es koromban a dékáni listára is felkerültem. A bulizás meg a tanulás, tudod, jól megfér egymással. - Na ne már! Nem hiszem el, hogy 3,8 voltál. Mutasd a bizonyítványodat! - Véletlenül épp itt van nálam, okostojás — vigyorgott. Egy perccel később egy papírossal tért vissza a hálószobából. A bizonyítvány négy ív szabványos méretű vonalas papírból állt, és valóban Diane négyévi egyetemi munkájának a tanulmányi osztály által kiállított és hitelesített másolata volt. Az első oldal tetején az egyetem neve szerepelt nagyban, vastag betűkkel, alatta pedig Ohio állam pecsétje. Ezt követte a név, a dipl diplom omaa megs megsze zerz rzés éséne énekk év éve, e, a vé végz gzet ettsé tség g megn megnev evez ezése ése és a kiál kiállílító tó intézmény intézmény (Üzleti Adminisztráció Adminisztrációss Egyetem) Egyetem) neve. A többi oldal is sorról sorra ki volt töltve a tantárgyak neveivel, dátumokkal, az óraszámmal és az osztályzatokkal. Minden év végén szerepelt az osztályzatok átlaga. A legutolsó bejegyzés Diane összátlagát 3,8-ban állapította meg. Az utolsó oldal jobb alsó sarkában az Ohioi Egyetem pecsétje, felette a tanulmányi osztály közjegyzői pecsétje. A bizonyítvány felépítését belevéstem az emlékezetembe, felszívtam, mint szivacs a vizet, aztán visszaadtam Diane-nek. - Oké, nemcsak szexi vagy, de eszes is - mondtam tettetett bocsánatkéréssel. Másnap végigjártam a grafikai, iroda-berendezési és papírboltokat. Vettem szab szabvá vány nyos os okir okirat atpa papí pírt rt,, graf grafik ikai ai segé segéda dany nyag agok okat at,, külö külön nböző böző típu típusú sú betűkliséket, ceruzákat és tollakat, egy X-Acto kést, ragasztószert, derékszögű vonalzót, aranyszín pecsétet és közjegyzői pecsétet. Azz Azzal ke kezd zdte tem, m, hogy hogy körbe örbevá vágt gtam am a Ha Harv rvaardi rdi Jogi Jogi Ka Karr lógó lógójá játt és rára ráraga gasz szto tott ttam am az okir okirat atpa papí pírr tete tetejér jére. e. Ez alá alá a szin szinté tén n a tájé tájékoz kozta tató tóbó bóll származó pecsétet rögzítettem. Beírtam a nevem, a diploma megszerzésének évét év ét,, a vé végz gzet ettsé tsége geme met, t, majd majd a deré deréksz kszögű ögű háro háromsz mszög ög és egy egy jófé jóféle le toll toll segítségével gondosan kitöltögettem a szabványos okiratpapír oldalait. Azután a betűklisével óvatosan beírogattam a kötelező és választott tantárgyaimat, illetve a kitalált érdemjegyeimet. Mivel Wilcox is megnézheti a bizonyítványt, a hároméves átlagomat 3,8-ban állapítottam meg. A toldozott-foldozott késztermék úgy festett, mintha egy tördelőszerkesztő kukájából halászták volna elő, de miután egy házi másológépen átfuttattam, gyönyörűen bevált. Pontosan olyan volt, mintha csak komputer köpte volna elő. elő. A hatlap hatlapos os utánza utánzatt utolsó utolsó oldalá oldalára ra rányom rányomtam tam az aranyp aranypecsé ecsétet tet,, arra arra pedi pedig g - szán szándé déko kosan san elke elkenv nvee - a közj közjeg egyz yzői ői pecsét pecsétet et.. Ez utób utóbbi bitt ké kézz zzel el töltöttem ki egy vastag tollal, és cikornyás betűkkel aláírtam a Harvardi Jogi Kar tanulmányi osztályvezetőjének nevét. A hamisítvány alatt feltüntettem, hogy az osztályvezető közjegyző is egyben.
Fogalmam sem volt, hasonlít-e a művem egy harvardi bizonyítványra. A tűzkeresztséget majd az állami ügyvédi kamaránál kell kiállnia. Wilcox 15 éve praktizált, kilenc éve volt helyettes államügyész. Az állam jogászai közül szinte mindenkit ismert. Azt mondta, korábban még sosem s osem találkozott harvardival. Három hétig bújtam Wilcox cox könyvtárának könyveit. A jog sokk okkal könnyebbnek és némileg bugyutábbnak bizonyult, mint gondoltam. Lélegzetviss vissza zafo fojt jtva va beje bejele lent ntke kezt ztem em az ügyv ügyvéd édii ka kama mara ra hiva hivata talá lába ban, n, ahol ahol egy egy irodistaként dolgozó joghallgató átlapozta a bizonyítványomat, elismerően biccentet centett, t, lemásol lemásolta, ta, majd majd a hamisí hamisítvá tványt nyt egy kérvén kérvénnye nyell együtt együtt vissza visszaadt adtaa nekem. Amíg a nyomtatványt töltögettem, fellapozott egy határidőnaplót, és felhívott valakit. - Ha készen áll, jövő szerdán levizsgázhat - mondta bátorítóan mosolyogva. - Egy harvardinak ez nem okozhat o kozhat gondot. Egy elit egyetemistának biztosan nem, de nekem igen. Nyolcórányi sejtést, reménykedést, találgatást, magabiztos talánokat és hiányos műveltségű azt hiszemeket. Megbuktam. Legnagyobb meglepetésemre a sikertelen vizsgáról szóló értesítés mellé a vizs vizsga gala lapo pott is megk megkap apta tam. m. A hely helyes es és a hely helyte tele len n vá vála lasz szai aim m egya egyará ránt nt szerepeltek benne. Úgy látszik, valaki a hivatalban kedvelt engem. Vissza Visszatér tértem tem Wilcox Wilcox irodáj irodájába ába,, bekölt beköltözt öztem em a könyvt könyvtárá árába, ba, és helyte helytelen len vála vá lasza szaim imra ra konc koncen entr trál álta tam. m. Wilc Wilcox ox mind minden en lehe lehets tség éges es alka alkalo lomm mmal al maga maga tanított. Hat héttel később készen álltam a második megmérettetésre. Megint Megint elszúr elszúrtam tam.. De a vizsga vizsgalap lapot ot újból újból megkap megkaptam tam,, újból újból megtud megtudtam tam belőle belőle,, hol hibázt hibáztam. am. Fejlőd Fejlődtem tem.. Örömme Örömmell vettem vettem tudomá tudomásul sul,, milyen milyen sok kérdésre kérdésre válaszoltam válaszoltam helyesen. Eltökéltem, Eltökéltem, hogy az utolsó kísérletem kísérletem sikerrel sikerrel jár. Hét héttel héttel később később harmad harmadszor szorra ra is levizs levizsgáz gáztam tam,, és ezútta ezúttall sikerr sikerrel. el. Két héten belül kaptam egy pofás igazolványt, amely tanúsította, hogy felvételt nyertem az állami ügyvédi kamarába, és hogy engedélyem van a praktizálásra. Nevetnem kellett. A gimit sem fejeztem be, életemben nem jártam egyetemre, mégis elismert jogász lettem! Ugyanakkor rá kellett jönnöm, hogy az egyetemi végz vé gzet etttsége ségem m hián iánya pusz pusztá tán n jogi jogi műszó, szó, és nég négyha yhavi bifl bifláázás zás alat latt megtanultam, a jog tele van műszavakkal. A műszavak vágják tönkre az igazságot. Wilcox beváltotta az ígéretét. Elvitt egy állásinterjúra az államügyészhez, aki Wilcox tanácsára helyettesnek alkalmazott. A fizetésem évi 12 800 lett. A társasági jogi - az egyik magánjogi - osztályra kerültem. Az itteni ügyészek az állam elleni felje ljelentések sekkel, jogosu osulatlan birtokbavételekkel, kisajátítási perekkel és egyéb különféle ingatlanügyekkel foglalkoztak. Azaz Azaz a többsé többségük gük foglal foglalkoz kozott ott.. A főügyé főügyészh szhely elyett ettes, es, aki mellé mellé segítőn segítőnek ek beosz beoszto tott ttak ak,, Ph Philillilip p Rigb Rigbyy volt volt,, egy egy ősi, ősi, nagy nagyha hata talm lmú ú hely helyii csalá család d gőgös gőgös ivad ivadék éka. a. Rigb Rigbyy déli déli aris ariszt ztokr okrat atán ának ak tart tartot otta ta magá magát, t, s én ké kétt lege legerő rőseb sebb b előítéletével kerültem szemközt. Jenki voltam, és ami még rosszabb, katolikus jenki! A „menyét" szerepébe száműzött - menjél el kávéért, menjél el ezért meg azért a könyvért, menjél el bármiért, amivel idegesíthet. Én lettem a legjobban fizetett kifutófiú az államban. Rigby tahó déli őskövület volt. Sok fiat fiatal al ügyé ügyész sz oszto osztott ttaa a vé véle lemé mény nyem em.. A több többség ségük ük szin szinté tén n déli déli volt volt,, de meglepően liberális gondolkodású. Hamar népszerű lettem az osztály ifjú jogászai körében. Még mindig volt húszezer dollárom, amit nagylelkűen újdonsült barátaimra költöttem. Drága éttermekben vacsoráztunk, hajókáztunk vagy puccos klubokban buliztunk.
Anélkü Anélkül, l, hogy hogy szavak szavakkal kal is megerő megerősíte sítette ttem m volna, volna, szánt szánt szándé szándékka kkall úgy viselkedtem, mintha gazdag New York-i családból származnék. Egy elegáns, tóra tóra néző néző laká lakást st bére bérelt ltem em,, bére bérelt lt Jagu Jaguar artt ve veze zett ttem em és egy egy brit brit herc herceg eg ruhatárából öltözködtem. A hét minden napján új öltönyben mentem dolgozni, egyrészt mert örömet okozott, de főként mert végtelen ruhatáram irritálta Rigbyt. Legjobb tudásom szerint három öltönye volt, az egyik szerintem még a nagyapjától, a konföderáció ezredesétől maradt rá. Rigby fösvény volt. Ha ápol ápoltsá tságo goma matt Rigb Rigbyy zoko zokon n is ve vett tte, e, mások másokna nakk impo imponá nált lt.. Egy Egy nap nap a bíróságon, bíróságon, a tárgyalás tárgyalás szünetében szünetében a bíró előrehajolt előrehajolt az asztala asztala mögött, és így szólt hozzám: - Mr. Conrad, jóllehet a bírósági munkában - már ami a jogi szaktudást illeti - nemigen vesz részt, de kifejezetten ad magára, uram. Maga a legjobban öltözött menyét Dixie-ben, ügyvéd úr, és a bíróság ezért dicséretben részesíti. - Örültem az őszinte elismerésnek, Rigby pedig kis híján szívszélhűdést kapott. Voltaképpen elégedett voltam kifutófiúi szerepemmel. Nem igazán akartam rendes rendes ügyekk ügyekkel el foglal foglalkoz kozni. ni. Túl nagy nagy volt volt a veszél veszélye, ye, hogy hogy alapve alapvető tő jogi ismere ismeretei teim m lelepl leleplező eződne dnek. k. Rigby Rigby ügyei ügyei jav javaré arészt szt bugyu bugyuták ták és érdekt érdektele elenek nek voltak, unalmas feladatok, amelyeket szívesen ráhagytam. Időnként odavetett nekem egy koncot, megengedte, hogy eljárjak kisebb birtokügyekben, vagy összefoglalót írjak egyes esetekben. Ezt a munkát élveztem, és úgy vélem, egészében nem lettem a jogi hivatás kárára. Rigby igencsak felkészült jogász volt volt,, sokat sokat tanu tanult ltam am mell mellet ette te,, sokka sokkall több többet et,, mint mint a köny könyve vekb kből ől va vagy gy a vizsgákból. Alapvetően biztonságban voltam, nem kellett attól tartanom, hogy a kopók rám találnak. Ha egy bűnöző nyomában jársz, nem hiszem, hogy a főügyészi hiva hivata tall ügyé ügyész szei ei közö között tt ke kezd zden enéd éd ke kere resn sni, i, főle főleg g ha egy egy éret éretts tség égii nélk nélkül ülii tinédzserről van szó. Hetek óta voltam már a főügyészi hivatalnál, amikor Diane-t áthelyezték Dallasba. Nem értem rá szomorkodni. Megismerkedtem Glóriával, egy állami tisztviselő lányával. Glória életvidám, megnyerő, vibráló személyiség volt, és ha volt volt is va vala lami mi hibá hibája ja,, csak csak anny annyi, i, hogy hogy mell mellbe ben n nem nem volt volt elere eleresz sztv tve. e. Rájöttem, egy nő felöltözve is lehet szórakoztató. Glór Glória ia elvh elvhű ű meto metodi dist staa csal család ádbó bóll szár szárma mazo zott tt.. Gyak Gyakra ran n elkí elkísé sért rtem em a temp templo lomb mba, a, de bizt biztos osít ítot otta tam, m, hogy hogy nem nem tud tud megt megtér érít íten eni. i. Ez amol amolya yan n fele feleke keze zetk tköz özii gesz gesztu tuss volt volt a rész részem emrő ről. l. A szül szülei ei nagy nagyra ra érté értéke kelt lték ék,, és volt voltak akép éppe pen n én is élve élvezt ztem em a dolg dolgot ot.. Köze Közele lebb bbii bará barátsá tságb gbaa ke kerü rült ltem em az egyházközség fiatal lelkészével, aki meggyőzött, vegyek részt az egyház if júság júságii progra programja mjaiba iban. n. Lelkese Lelkesen n segédk segédkezt eztem em számos számos ját játszó szótér térépí építésb tésben en a város lepusztult részein, és tag lettem több ifjúsági projektet irányító városi bizottságba bizottságban. n. Furcsa dolog ez egy szélhámostól, szélhámostól, mégsem éreztem magam álszentnek. Életemben először önzetlenül ténykedtem, viszonzást sem várva, és ez boldoggá tett. Az egyh egyház ázii szől szőlősk ősker ertb tben en serén serényk yked edő ő bűnö bűnösn snek ek - bárm bármily ilyen en érté értékes kes is munk munkáj ájaa - nem nem szab szabad ad túlz túlzás ások okba ba esnie esnie.. Túl Túl sok bizot bizottsá tságb gban an vá vállllal alta tam m szerepet, és megsavanyodott a szőlő. Az egyikben volt egy harvardi diplomás. Nemcsak harvardi diplomás, de harvardi jogi diplomás. Nagyon megörült nekem. Gyakorlatilag örömmámorban úszott. Azóta megtudtam egyet s mást a harvardiakról. Akár a borzok, ők is imádnak összebújni a borzlyukban. A magányos borz talál magának társat. A harvar harvardi di ismere ismeretle tlen n terepe terepen n is talál talál egy másik másik harvar harvardit dit.. És a Harvar Harvardró dróll kezdenek beszélgetni. Ez itt olyan lelkesedéssel csapott le rám, mint Stanley Livingstone-ra a sötét Afrikában. Mikor végeztem? Kik tanítottak? Milyen csajokat ismertem? Milyen
klubban voltam tag? Melyik kocsmába jártam? Kik voltak a barátaim? Az első este sikerült leszerelnem. Kitérő válaszokat adtam, tudomást sem vett ve ttem em róla róla,, a bizo bizott ttsá sági gi munk munkár áraa konc koncen entrá trált ltam am.. De mind minden en lehe lehets tség éges es alkalommal utánam jött. Meghívott ebédelni. Meglátogatott a hivatalban, ha arra arra járt járt.. Felh Felhív ívot ott, t, hogy hogy menj menjek ek ve vele le buli buliba ba,, golf golfoz ozni ni va vagy gy va vala lami mily lyen en kulturális eseményre. És mindig a Harvard felé terelte a szót. Melyik épületben voltak az óráim? Nem ismerem ezt meg azt a professzort? Nem ismerem valamelyik ősi cambridge-i családot? A harvardiak más harvardiakkal nemigen bírtak másról beszélni. Nem tudtam kikerülni a fickót, és egy csomó kérdésére nem ismertem a választ. Gyanakodni kezdett, res gestae ügy, álharvardi, sőt szélhámos lettem a szemében. Az ügyből res judicata lett, amikor rájöttem, kiterjedt nyomozást végzett a múltamban, és megkérdőjelezte őszinteségemet és becsületességemet. Mint a közmondásos arab, fogtam a sátorfámat, és elpárologtam. Persze csak fizetésnap után. Elbúcsúztam Glóriától, aki nem sejtette, hogy most lát utoljára. Pusztán annyit mondtam, meghalt egy rokonom, és néhány hétre New Yorkba kell utaznom. Felmondtam a Jaguar bérletét, és egy világosnarancs Barracudát vettem. Eléggé feltűnő kocsi egy magamfajta szökevénynek, de nekem tetszett, így hát megvettem. Döntésemet azzal indokoltam, hogy ha én magam már nem lehete hetek, k, lega legalá lább bb a kocsi kocsim m legy legyen en tisz tiszta ta.. Ügye Ügyess húzá húzásn snak ak bizo bizony nyul ult. t. Eddi Eddig g egys egysze zerű rűen en bére bérelt ltem em egy egy kocsi kocsit, t, aztá aztán n dolg dolgom om vé vége gezt ztév ével el otth otthag agyt ytam am a reptéren. O'Rileynak - akiről még mit sem tudtam - ez segített felvázolni a működésem sémáját. Csaknem egy évig voltam orvos. Ügyvédként kilenc hónapig pózoltam. Bár ezalat ezalattt a húsz húsz hónap hónap alatt alatt nem voltam voltam éppen éppen törvén törvényti ytiszt sztelő elő állam állampol polgár gár,, egyetlen érvénytelen csekket sem váltottam be, semmivel nem hívtam fel maga magamr mraa a ható hatósá ságo gokk figy figyel elmé mét. t. Ha Hacs csak ak Rigb Rigbyy és a hiva hivata tall nem nem ke kezd zdii fesz feszeg eget etni ni hirt hirtel elen en eltű eltűné nésem sem témá témájá ját, t, nem nem ke kellllet ettt tart tartan anom om semmi semmifé féle le hajt hajtóv óvad adás ásza zatt ttól. ól. O'Ri O'Rile leyy maka makacs cs erőf erőfesz eszít ítése éseit it leszá leszámí mítv tvaa igaz igazam am lett lett.. Szívóssága ellenére egykori főnököm már bottal üthette a nyomomat. Megpróbáltam meghúzni magam, hiszen anyagilag még mindig jól álltam. A „harvardi kolléga" előli menekülés amolyan nyaralásba torkollott. Hetekig a nyugati nyugati államokban államokban kalandozta kalandoztam, m, Coloradóban Coloradóban,, Új-Mexikóban Új-Mexikóban,, Arizonában Arizonában,, Wyomingban, Nevadában, Idahóban, Montanában. Bárhol megálltam, ahol a táj táj szép szépség ségee felk felkel elte tett ttee a kívá kívánc ncsis siság ágoma omat. t. Mive Mivell a tájk tájkép éphe hezz álta általá lába ban n gyönyörű, kapós nők is tartoztak, folyamatosan kíváncsiskodtam. Noha már nemigen tekintettem magamra bűnözőként, eszembe sem volt jó útra térni. Egy sziklás-hegységi nagyvárosban eleget időztem ahhoz, hogy a jövőre tekintettel újabb kitalált pilóta-személyazonosságot szerezzek. Ugya Ugyanú núgy gy,, ahog ahogyy Fran Frankk Will Willia iams ms,, a Pa Pan n Am-e Am-első lsőti tiszt szt figu figurá rájá játt élet életre re kelt ke ltet ette tem, m, most most megt megter erem emte tett ttem em Fran Frankk Adam Adamset set,, a Tran Transs Worl World d Airw Airway ayss állítólagos másodpilótáját. Szereztem neki egyenruhát, hamis azonosítót és piló pilóta taen enge gedé dély lyt. t. Olya Olyan n hami hamiss irat iratok okka kall is fels felsze zere relk lkezt eztem em Fran Frankk Willi William amss néven, amelyekkel akár a Pan Am, akár a TWA gépeit vezethetem. Nem Ne m sokk sokkal al ezut ezután án Utah Utahba ba utaz utazta tam, m, abba abba az álla államb mba, a, amel amelyy nemc nemcsak sak gyönyörű tájairól és a mormonokról híres, de rengeteg egyeteméről is. Ennyi diplom diplomaa birtok birtokába ában n úgy tartot tartottam tam tiszte tisztesség sségesne esnek, k, ha körüln körülnéze ézekk néhány néhány egyetemen, így hát sok utahi campuson megfordultam, körbesétáltam őket, beszívtam a levegőjüket, főleg a koedukált iskolákét. Annyi gyönyörű lány volt a campuson, hogy majdnem jelentkeztem hallgatónak. Ehelyett tanár lettem.
Egy délutá délután n a motels motelszob zobámb ámban an lustál lustálkod kodtam tam,, a helyi helyi újságot újságot olvasta olvastam, m, amikor a szemem megakadt egy cikken, mely szerint a nyáron tanárhiány várh vá rhat ató ó az egyi egyikk egye egyete teme men. n. A ka kari ri déká dékán, n, bizo bizony nyos os dr. dr. Amos Amos Grim Grimes es aggódott, hogy két szociológiaprofesszora helyére nem talál megfelelő nyári helyettest. - Úgy tűnik, az államon belül nem találunk olyan képzett szakembert, aki hajlandó lenne három hónapot nálunk tanítani - mondta dr. Grimes a cikkben. Ahogy elképzeltem magam egy tucatnyi hamvas szépséggel összezárva egy osztályteremben, képtelen voltam ellenállni. Felhívtam dr. Grimest. - Dr. Grimes, itt Frank Adams - mondtam élénken. - A New York-i Columbia Egye Egyete teme men n Ph Ph.. D-zt D-ztem em szoc szocio ioló lógi giáb ából ól.. Épp Épp erre erre járt jártam am,, dokt doktor or úr, úr, és megláttam az újságban, hogy helyettest keres. - Igen, határozottan ez a helyzet - felelte óvatosan dr. Grimes. - Persze ez csak egy ideiglenes, nyári állás. Feltételezem, tanított már. - Há Hátt persze sze - mondtam könn önnyedén. - De évekkel ezelőtt őtt. Hadd magy magyar aráz ázza zam m meg, meg, dr. dr. Grim Grimes. es. A Tran Transs Worl World d Airw Airway ayss pilót pilótáj ájaa va vagy gyok ok.. Jelenle Jelenleg g félévn félévnyi yi betegs betegszab zabads adság ágoma omatt töltöm töltöm.. Begyul Begyullad ladtt a belső belső fülem, fülem, s emiatt most nem repülhetek. Addig is szeretnék valamivel foglakozni. Amikor láttam láttam a cikket, cikket, arra gondoltam, gondoltam, talán jó lenne visszatérni visszatérni az osztályterem osztályterembe. be. Két évig szociológiatanárként dolgoztam a New York-i City College-bán, mielőtt beléptem volna a TWA-hoz. - Hát valóban komoly esélyei vannak az egyik állásunkra, dr. Adams lelkesedett dr. Grimes. - Jöj Jöjjön át holn olnap reggel az irodá odámba, és megbeszéljük. - Ezer örömmel, dr. Grimes - feleltem. - Mivel nem vagyok ismerős Utahban, megmondaná, milyen papírokra lesz szükségem az állás elnyeréséhez? - Ó, egy bizonyítvány a Columbiáról bőven megteszi - mondta. - Persze az sem hátrány, ha tud hozni néhány ajánlólevelet a City College-tói. - Semmi gond - mondtam. - Meglesz a bizonyítvány és az ajánlólevél is. Nem hoztam magammal őket, hiszen fel sem merült bennem, hogy esetleg tanítani fogok. - Hogyne, dr. Adams - felelte dr. Grimes. - Reggel találkozunk. Még Mé g délu délutá tán n írta írtam m a Colum Columbi biaa Egye Egyete temn mnek ek,, és az isko iskolá lára ra vona vonatk tkoz ozó ó tájéko táj ékozta ztatók tókat, at, brosúr brosúráka ákatt kértem kértem tőlük. tőlük. Összed Összedobt obtam am egy levele levelett a City City College tanulmányi osztályvezetőjének is, azt állítva, Utahban végeztem, és most New Yorkban szeretnék tanítani, ha lehet, szociológiát. Mielőtt feladtam volna a leveleket, nyitottam egy fiókot a helyi postán. A talá találk lkoz ozó ó Grim Grimes es déká dékánn nnal al reme remekü küll sike sikerü rült lt.. Úgy Úgy tűnt, űnt, azonn zonnaal lenyűgöztem, és az idő nagy részében - például a kari társalgóban elköltött komótos ebéd közben - pilótakarrieremről beszélgettünk. Dr. Grimesnak, mint minden ülőmunkát végzőnek, romantikus elképzelései voltak a pilótákról, és szerette volna, ha ezek igazolást nyernek. Több mint elég anekdotám volt, hogy ez irányú érdeklődését kielégítsem. - Semm Semmii ké kéttség, ség, dr. dr. Adam Adams, s, felv felveesszü sszükk a nyá yárrra - mon mondta dta, amiko mikorr hazaindultam. - Személy szerint alig várom, hogy viszontlássam a campuson. A Columbiától és a City College-tói kért iratok egy héten belül megérkeztek. Salt Lake Citybe utaztam, hogy beszerezzem a legújabb hamisítványomhoz szükséges holmikat. A „bizonyítvány" gyönyörűen sikerült, az átlagom 3,7 lett, a szakdo szakdolgo lgozat zatoma omatt pedig pedig „A légi légi közlek közlekedé edésne snekk az északészak-ame amerik rikai ai falusi falusi népessé népességre gre gyakor gyakorolt olt szociol szociológi ógiai ai hatásá hatásáról ról"" írtam. írtam. Ahogy Ahogy vártam vártam,, a City College tanulmányi osztályvezetőjének válasza hivatalos egyetemi levélpapíron érkezett meg. Levágtam a fejlécet, és egy átlátszó műanyag ragasztószalag és egy jó minőségű okiratpapír segítségével elkészítettem a levélpapír tökéletes
mását mását.. Szab Szabvá vány nyos os íróg írógép ép-p -pap apír írmé mére retr tree vá vágt gtam am,, aztá aztán n leül leülte tem m és írta írtam m magamnak két ajánlólevelet, az egyiket az osztályvezető, a másikat a szociológia tanszék vezetőjének nevében. Óvatosan fogalmaztam. Pusztán arról számoltak be, hogy az 1961/62-es tanévben szociológiát tanítottam a City College-ban, hogy a kari bizottság nagyon elégedett volt a munkámmal, és önként nyergeltem át a kereskedelmi pilóta pilótaságr ságra. a. A levele leveleket ket elvitt elvittem em egy Salt Salt Lake Lake City-be City-belili nyomdá nyomdászh szhoz, oz, és mindkettőről tucatnyi másolatot kértem. Azt mondtam neki, több egyetemre is beadom a jelentkezésemet, és ehhez jó minőségű okiratpapírra lesz szükség. Úgy tűnik, nem volt szokatlan a kérésem, mivel szó nélkül elvégezte. Dr. Grimes szinte egy pillantást sem vetett a papírjaimra. Bemutatott dr. Wilbur Vanderhoffnak, a szociológia-tanszékvezető helyettesének, aki szintén csak futólag pillantott rájuk, aztán már küldte is őket a személyzeti osztályra. Egy órán belül felvettek két, hathetes nyári szemeszterre, szemeszterenként 1600 1600 doll dollár árér ért. t. Az egyi egyikb kben en regg reggel elen ente te,, háro hároms mszo zorr egy egy héte héten n 90 perci percig g gólyák gólyákat at taníto tanította ttam, m, a másikb másikban an délutá délután, n, hetent hetentee kétszer kétszer másodé másodévese veseket ket oktatt oktattam. am. Dr. Vander Vanderhof hofff elláto ellátott tt kötele kötelező ző tankön tankönyve yvekke kkel, l, illetv illetvee jelenl jelenléti éti ívekkel. - Ha bármi egyébre van szüksége, valószínűleg megtalálja a könyve könyvesbol sboltba tban. n. Raktár Raktáron on van nekik nekik standa standard rd igényl igénylési ési nyomta nyomtatvá tványu nyukk magyarázta mosolyogva. - Örülök, hogy egy erős fiatalember töltheti be ezt a posztot. A nyári szociológia szemeszterek általában nagyon zsúfoltak. Meg fog dolgozni a pénzéért. Még Mé g háro három m hét hét volt volt hátr hátraa az első első szem szemes eszt zter er ke kezd zdet etéi éig. g. Azza Azzal, l, hogy hogy felfrissítem tudásomat, beültem dr. Vanderhoff óráira. Valójában azt próbáltam kiderí kideríten teni, i, hogyan hogyan zajlik zajlik egy egyete egyetemi mi óra. óra. Éjszak Éjszakánk ánként ént a tankön tankönyve yveket ket tanultam, érdekesnek és informatívnak találtam őket. Vanderhoffnak igaza lett. Mindkét szemeszter zsúfolásig megtelt. A gólyák hetvennyolcan, a másodikosok hatvanhár-man voltak, többségük lány. Ez volt életem egyik legszebb nyara. Végtelenül élveztem a tanárkodást. Biztos vagyok benne, hogy a diákjaim is. A tankönyvek szerint haladtunk, ezz ezzel nem nem is volt volt semm semmii gond. ond. Elolv lolvaasta stam a másn másnap apii tana tanany nyaagot got, és kivá kiválog logat atta tam, m, mely melyik ik része részekr kről ől ak akar arok ok bőve bővebb bben en besz beszél élni ni.. De majd majdne nem m minden mindennap nap elkala elkalando ndozta ztam m a tárgyt tárgytól, ól, és a bűnözé bűnözésről sről,, a csonka csonka családo családokk gyerme gyermekei keiről ről,, s ezek ezek társad társadalo alomra mra gyakor gyakorolt olt hatásár hatásáról ól beszél beszéltem tem nekik. nekik. A kitérők - melyek főleg saját, titkos tapasztalataimon alapultak - mindig élénk vitákat váltottak ki. Hétvégén pihentem, megmerítkeztem Utah tájainak szépségében, általában egy hasonlóan szépséges lány társaságában. A nyár olyan sebesen tűnt tova, mint a tavasz a sivatagban. Amikor véget ért, igazi szomorúság fogott el. Dr. Vanderhoff és dr. Grimes elégedett volt a munkámmal. - Hívj Hívj fel, fel, Fran Frankk - mond mondta ta dr. dr. Grim Grimes es.. - Ha álla álland ndó ó munk munkaer aerőr őree lesz lesz szükségünk, szeretnénk, ha leszállnál hozzánk az égből. Legalább ötven diák keresett fel azzal, hogy mennyire élvezték az óráimat. Elköszöntek, és sok szerencsét kívántak. Nem sok kedvem volt elhagyni elhagyni a utahi utahi Utópiát, Utópiát, de nem volt okom maradni. maradni. Ha maradok, a múltam biztosan utolér. És én nem akartam az itteniek előtt befeketíteni magam. Nyug Ny ugat atra ra tart tartot otta tam, m, Ka Kalilifo forn rniá iába ba.. Amik Amikor or átke átkelt ltem em a hegy hegyek eken en,, viha viharr készülődött a Sierrasban, de ez semmi volt ahhoz a fergeteges svindlihez képest, amelyet hamarosan én magam bocsátottam bocs átottam útjára.
6
TAPÉTÁS A ROLLS-ROYCE-BAN
HOUSTON EGYKORI rendőrkapitánya egyszer azt mondta rólam: - Ha Frank Abagnale vécépapírra írná a csekkjeit, a Konföderációs Kincstárt haszná használná lná fedeze fedezetne tnek, k, hongko hongkongi ngi jogosít jogosítván vánnya nyall igazol igazolná ná magát, magát, és Á. T. Vertelek néven mutatkozna be, akkor is megfejné bármelyik bankot. Ezt Ezt bizo bizony ny az eure eureka kaii bank bankii alka alkalm lmaz azot otta takk is mege megerő rősí síth thet etik ik.. Sőt Sőt ha határozati formába öntenék, egy csomó bankár és pénztáros támogatná a javaslatot. Nem Ne m nyom nyomta tam m olya olyan n durv durván án,, de néhá néhány ny bank bankii csele cselem m nagy nagyon on-n -nag agyo yon n idegesítő volt a számukra. No és költséges. Eureka lett profi szélhámos-karrierem kezdete. Tapétázásból ugyan felsőfokú végz vé gzet etts tség égem em volt volt,, de a csek csekks ksvi vind ndle leri ri dipl diplom omám ámat at csak csak Ka Kalilifo forn rniá iába ban n szereztem meg. Nem Ne m tuda tudato tosa san n vá vála lasz szto tott ttam am Eure Eureká kátt erre erre a szer szerep epre re.. Pu Pusz sztá tán n egy egy megállónak tűnt San Francisco felé, de az elmaradhatatlan női nem most is feltűnt a színen. Néhány napot maradtam, hogy átgondoljam a jövőmet. Az ösztönöm azt súgta, sürgősen hagyjam el az országot, meneküljek az FBIügynökök, serifek, nyomozók hada elől. Semmi kézzelfogható indokom nem volt rá, hogy lelépjek. Csaknem két éve senkit sem vágtam át érvénytelen csekkel csekkel,, Frank Frank William Williamss másodp másodpiló ilótát tát legalá legalább bb ilyen ilyen régen régen elnyel elnyelte te a föld. föld. Biztonságban kellett volna ereznem magam, de nem ment. Ideges voltam, ingerl ingerléke ékeny, ny, kétség kétségek ek gyötör gyötörtek tek.. Minden Mindenkib kiben en rendőr rendőrtt láttam láttam,, aki egy futó futó pillantásnál többre méltatott. Az a lány és Eureka. Kettejük között már néhány nap elteltével csillapodtak kéttelye ké elyeim im.. A lány lány for forróvé róvérű rű és követ övetel előz őző ő volt volt,, Eure Eureka ka ped pedig azz azzal kecsegtetett, hogy belőlem, a piti kis csalóból mestertolvajt farag. A Kalifornia északi északi vörösf vörösfa-e a-erde rdeibe iben n megbúv megbúvó, ó, a Csendes Csendes-óce -óceán án sziklá szikláira ira épült épült Eureka Eureka kedv ke dves es kis kis vá váro ros. s. Festő Festőii szép szépség ségű, ű, ak akár ár egy egy baszk baszk halá halászf szfal alu. u. Kikö Kikötő tőib iben en számtalan ilyen-olyan halászhajó megfordul. Számom Számomra ra Eureká Eurekában ban bankja bankjaii voltak voltak a legvon legvonzób zóbbak bak.. Méreté Méretéhez hez képest képest szokatlanul sok pénzintézete volt. S nekem pénz kellett, méghozzá sok, ha egyszer száműzetésbe kényszerülök. Még mindig megvoltak a régi, értéktelen személyi csekkjeim. Könnyedén elsóz elsózha hatt ttam am voln volnaa belő belőlü lükk egy egy tuca tucato tott a vá váro rosb sban an,, körü körülb lbel elül ül ezer ezer doll dollár ár értékben. De hamar rájöttem, hogy a személyi csekkekkel nem lehet akkorát kaszálni. Ez volt a legkönnyebb csekkhamisítás, de túl nagy volt a lebukás veszélye. Ráadásul egy értéktelen százdolláros csekkért ugyanakkora büntetés járt, mint egy ötezer dollárosért. Édese Édesebb bb csekk csekk ke kellllet ett, t, olyan olyan,, amel amelyy ugya ugyane nenn nnyi yi nekt nektár árbó bóll több több méze mézett terem. Mint mondjuk egy fizetési csekk. Mint egy Pan Am fizetési csekk, persze. Senki sem vádolhat azzal, hogy nem vagyok lojális. Bevásároltam. Egy papírboltban vettem egy üres banki csekk-könyvet. Az ilyen csekkeket akkoriban még sokan használták. Ideálisnak tűnt, hiszen a fizető tölthette ki a kért adatokat, például az utalványos bank nevét. Kölcsönözt nöztem em egy egy IBM elek elektr trom omos os íróg írógép épet et,, hozz hozzáá több többfé féle le gömb gömbfe fejet jet,, közt köztük ük kézírá kézírásut sutánz ánzót, ót, illetv illetvee különb különböző öző sötétsé sötétségű gű tartal tartaléksz ékszala alagot got.. Rálelt Ráleltem em egy hobbib hobbibolt oltra, ra, amely amely Pan Am repülő repülőmod modell elleke ekett árult, árult, vettem vettem is néhány néhányat at a
kisebbekből. Végül megálltam egy művészboltnál, és egy halom rányomható mágnesszalagos számjegyet meg betűt vásároltam. Miután Miután minder minderről ről gondosk gondoskodt odtam, am, munkáh munkához oz láttam láttam a motelsz motelszobá obámba mban. n. Fogtam egy üres banki csekket, és a tetejére ráragasztottam a PAN AMERICAN WORLD AIRWAYS feliratot az egyik repülőmodellről. A címsor alá odagépeltem a légitársaság New York-i címét. A csekk bal felső sarkába illesztettem a Pan Am-logót, a jobb felső sarkába pedig a KÖLTSÉGCSEKK feliratot gépeltem abba abban n a remé remény nybe ben, n, hogy hogy a költ költsé ségc gcse sekk kk megj megjel elen enés éséb ében en elté eltérh rhet et a szabvá szabványo nyoss fizeté fizetési si csekktő csekktől. l. Óvatos Óvatos voltam voltam,, hiszen hiszen elképz elképzelh elhető, ető, hogy hogy az eurekai bankárok találkoztak már igazi Pan Am-csekkel. Am-cs ekkel. A rendelvényes rendelvényes - természete természetesen sen jómagam, jómagam, „Frank Williams" Williams" - 568 dollár 70 cent centet et birt birtok okol olt. t. Éssz Ésszer erű ű össz összeg egne nekk tűnt tűnt.. A bal bal alsó alsó saro sarokb kbaa a CH CHAS ASE E MANHATTAN BANK feliratot pötyögtem a bank címével együtt, ez alá jött a bank bank címs címsor oraa egyr egyree sötét sötéted edő ő szala szalagg ggal al.. A vé végé gén n már már egész egészen en olya olyan n volt, volt, mintha úgy nyomtatták volna oda. A címsor alá keresztbe a mágnesszala mágnesszalaggal ggal számokat számokat helyeztem el. Ezek - a bank azono onosít sítókód ókódjja és a Pan Am szá számlaszá száma - azt a Szövetség ségi Tartalékkörzetet jelképezték, amelynek a Chase Manhattan is tagja. Roppant fontos szá számok ezek a cse csekkváltó helyek, de tízsze szer fontosab sabbak a csekksvindlerek számára. A jó tapétás végül is a számok bűvésze, és ha rossz rosszul ul sül el a muta mutatv tván ánya ya,, álla állam m bácsi bácsi ráad ráad egy egy inge inget, t, amir amiree elől elől-h -hát átul ul számokat nyomtak. A csekk-készítés fáradságos, pepecselő munka. Több mint két órába telt, mégsem voltam elégedett a végeredménnyel. Csak rájuk kellett néznem, hogy belássam, bankárként én bizony nem váltanám be őket. De a turkálós ruha is lehet divatos, ha nercbundát veszel fölé. Így hát nercbe öltöztettem a nyúlszőrmés csekkeket. Fogtam egy borítékot, elláttam Pan Am-matricával és a Pan Am New York-i címével, beletettem egy üres lapo lapot, t, és megcí megcíme mezt ztem em saját saját maga magamn mnak ak.. Má Másna snap p regg reggel el megé megérk rkeze ezett tt a küldemény. A helyi posta akaratán kívül a bűnsegédem lett. A postás, aki lepecsételte a bélyeget, olyan kontár munkát végzett, hogy képtelenség volt megállapítani, honnan jött a levél. Hálás voltam neki a hanyagságáért. Felö Felölt ltöt ötte tem m Pa Pan n Am-eg Am-egye yenr nruh uhám ámat at,, a csekk csekket et a borí boríté tékb kba, a, azt azt pedi pedig g a kabá ka báto tom m bels belső ő zseb zsebéb ébee csúsz csúszta tatt ttam am.. A legk legköz özele elebb bbii bank bankho hozz hajt hajtot otta tam, m, fesztelenül besétáltam, és az egyik ablakhoz léptem, amely mögött egy fiatal nő ült. - Jó napot - mosolyogtam rá. - A nevem Frank Williams. Néhány napig itt tartózkodom, aztán visszatérek Los Angelesbe. Beváltana nekem egy csekket? Azt hiszem, itt vannak a papírjaim. Kivettem a borítékot a belső zsebemből, és előkaptam belőle a csekket. Hamis Hamis Pan Am-kárt Am-kártyám yámmal mal és törvén törvényte ytelen len pilóta pilótaeng engedé edélye lyemme mmell együtt együtt a pultra helyeztem. Szándékosan a pultra ejtettem a borítékot is, amelyen jól észrevehetően a Pan Am lógója és válaszcíme díszelgett. A lány lány futó futó pill pillan antá tást st ve vete tett tt álir álirat atai aimr mraa és a csek csekkr kre, e, de inkáb inkább b én érde érdeke kelt ltem em.. Az egye egyenr nruh uhás ás ke kere reske skede delm lmii piló pilóta ta ritk ritkaa álla állatf tfaj aj Eure Eureká kába ban. n. Aláírásra visszatolta elém a csekket, s míg kiszámolta a pénzt, a munkámról meg a nagyvárosok nagyvárosokról ról kérdezgetett. kérdezgetett. Én pedig úgy feleltem, hogy a világért világért se oszlassam szét a pilótákról alkotott romantikus elképzeléseit. Ügyeltem rá, hogy a borítékot nehogy ottfelejtsem. Láttam, hogy a lány észrevette a borítékot, és egy percig sem kételkedett a csekk eredetiségében. Az ügylet egy másik gyanúmat is beigazolta: a bankároknak és pénztárosoknak nem az számít, milyen a csekk, hanem hogy milyen mögötte az ember.
Visszatértem a motelszobámba, és késő éjjelig hamis csekkeket gyártottam. Másnap az összes 500 dollár körüli csekket sikerült elpasszolnom a belvárosi és kertvárosi bankokban. Ahogy én a bankok csekkutaztatási rendszerét ismerem, úgy kalkuláltam, még két napot tölthetek Eurekában hamis költségcsekkeket gyártva, és még mindig marad három napom a lelécelésre, mielőtt kiderülne a turpisság. De - mint mint időr időről ől időr időree mind mindig ig - önér önérté téke kelé lési si zava zavaro rom m táma támadt dt,, és ez átrendezte az órarendemet. Olyan mélyen soha nem merültem el egy másik személyazonosságban, hogy elfelejtsem, valójában ifjabb Frank Abagnale vagyok. Sőt ha olyan emberekkel találkoztam, akik előtt nem kellett megjátszanom magam, akiktől semmit sem reméltem, változatlanul Frank Abagnale-ként mutatkoztam be. Életművész a Bronxból. Nem volt ez másként Eurekában sem. A motelben ugyan Frank Williams néven szerepeltem, a lányok pedig a Pan Am-pilótának adták oda magukat, de ha a pilótaöltözet lekerült, újra ifjabb Frank Abagnale lettem. Egy bizonyos szinten az igazi önmagamhoz menekültem a stressz és az állandó pózolás elől. Egy eureka eurekaii tenger tengerii éttere étterembe mben n összefu összefutot tottam tam egy halássz halásszal. al. Megáll Megálltt az asztalomnál, és közölte, hogy ő személyesen fogta azt a halat, amit eszek. Leült, és beszélgetni kezdtünk. Mint kiderült, rajong a kocsikért. Meséltem neki a régi Fordomról, meg arról, hogyan pofoztam ki. - Hé, én is pont egy 1950-es Ford kabriót javítgatok - lelkendezett. - Van nálad kép a tragacsról? Megcsóváltam a fejem. - Van, de otthon, a szobámban. - Add meg a New York-i címedet, és ha elkészül, küldök neked képet a kocsiról - ajánlkozott. - A fenébe is, lehet, hogy elkocsikázok New Yorkba, és majd megnézed magad. Felett Felettébb ébb valószí valószínűt nűtlen lennek nek tűnt, tűnt, hogy hogy levele levelett ír vagy vagy hogy hogy meglát meglátoga ogat, t, akárcsak az, hogy levelét megkapom vagy őt magát vendégül láthatom, így hát keresgélni kezdtem a zsebemben egy cetli után, amire ráfirkanthatom a nevem és a New York-i címem. Az egyik üres fizetési csekk akadt a kezembe. Kölcsönkértem a pincértől egy ceruzát, és a csekk hátlapjára kezdtem felvésni az adataimat. A halászt az ajtó melletti falra szerelt fizetős telefonhoz hívták. Néhány percig beszélt, aztán felém intett. - Hé, hallgass ide, Frank, vissza kell mennem a hajóra - kiabálta. - Holnap talá találk lkoz ozun unk, k, okés? okés? - Kivi Kiviha harz rzot ottt az ajtó ajtón, n, miel mielőt őttt vá vála lasz szolh olhat atta tam m voln volna. a. Visszaadtam a ceruzát a pincérnek, és kértem a számlát. - Elkelne egy keményebb grafit a ceruzájába - mondtam a csekkre írt betűkre mutatva. A szavakat alig lehetett kivenni. Legnag Legnagyob yobb b butasá butaságom gomra ra és szeren szerencsém csémre re nem téptem téptem szét szét a csekket csekket,, hanem visszatettem a zsebembe. A szobámba visszatérve a nyitott csekkköny könyvv tete tetejé jére re ejte ejtett ttem em,, átöl átöltö tözt ztem em,, és felh felhív ívta tam m a lány lányt. t. Ke Kellllem emes eset et vacsoráztunk egy szép étteremben, valahol Eureka határán kívül, az égbenyúló vörösfák között. Még másnap reggel is ez a kellemes este járt a fejemben, amikor leültem, hogy három újabb érvénytelen Pan Am-csekket írjak. Már csak három bank maradt érintetlen Eurekában művészi svindlimtől, és eszemben sem volt diszkrimi riminá náln lnii őket őket.. Az új móds módsze zerr rabj rabjaa lett lettem em.. Telj Teljes esen en elfe elfele lejt jtke kezt ztem em a nyomomban lihegő vadászkopókról, akárcsak a tegnap délutáni halászról. Az első első elké elkészü szült lt csek csekke kett a haszn hasznos os kis kis borí boríté tékb kbaa csúszt csúsztat atta tam. m. Alig Alig ké kétt órával később a másik kettőt is befejeztem. Készen álltam a zökkenőmentes
búcsúbalhéra. Késő délután visszatértem a motelszobába, és további 1500 dollárt rejtettem álruhám pénzzel tömött bélésébe. Este közöltem a lánnyal, hogy másnap elutazom. - Valószínűleg Friscóból vagy L. A.-ból indul a gépem, még nem tudom hazudt hazudtam. am. - Akárho Akárhogy gy is, hamaro hamarosan san vissza visszajövö jövök. k. Bérelek Bérelek egy repülő repülőt, t, és megmutatom neked a magasból azokat a vörösfákat. Elhitte. - Rendben - mondta. Azt ajánlotta, menjünk le a rakpartra, és együnk tengeri kaját. Éhsége felülkerekedett szomorúságán, és nekem ez így pont megfelelt. Félúton az étterem felé kinéztem az ablakon, és néztem, hogyan közeledik egy halászhajó a kikötő felé. Eszembe jutott az ifjú halász. Eszembe jut jutot ott, t, hogy hogy az igaz igazii nev evem emeet és címe címeme mett - lega legalá lább bbiis apá apám címé címétt firk firkan anto tott ttam am a fize fizeté tési si csek csekkk hátl hátlap apjá jára ra.. A gyom gyomro rom m görc görcsb sbee ránd rándul ultt a gondolatra, mintha valaki oldalba bökött volna. Mi a fene lett azzal a csekkel? Hamarjában nem jutott eszembe. Utolsó estém a lánnyal nem sikerült valami fényesr fényesre; e; próbál próbáltam tam szenved szenvedély élyes es beszélg beszélgeté etést st folyta folytatni tni vele, vele, ugyana ugyanakko kkorr egyre a csekken járt az eszem. Feltúrtam a szobát a csekk után. Hasztalan. Rengeteg üres csekkem volt, de mind a csekk-könyvben. Arra jutottam, hogy azt a bizonyos csekket Pan Amköltségcsekknek álcázva a három bank valamelyikében passzoltam el. De ez leh lehetet etetle len, n, hisz hiszen en a hát hátlap lap aláír láíráásak sakor észre szre ke kellllet ettt voln volnaa ve venn nnem em a kézí ké zírá rásom somat at.. Vagy Vagy mégs mégsem em?? Az a ceru ceruza za nagy nagyon on halvá halvány nyan an fogo fogott tt.. Mé Még g világos nappal is alig bírtam elolvasni, amit írtam. Könnyedén átcsúszhatott felette a szemem, különösen az Eurekában kidolgozott módszeremmel. Sokkal simábban és gyorsabban ment a hamis csekkek elsózása, ha magamra vontam a pénztáros figyelmét. És ha egy nő figyelmét fel akarod kelteni, neked is figyelned kell őrá. Leül Leülte tem m az ágyr ágyra, a, és tövi tövirő rőll hegy hegyir iree vé végi gigg ggon ondo dolt ltam am,, mi tört történ énhe hete tett tt.. Hamarosan kielégítő magyarázatra jutottam. Az ominózus csekket a nyitott csekk-könyv tetejére ejtettem. Másnap - elfeledkezvén a halászról - ezt volt az első a három három hamisí hamisítvá tvány ny közül közül.. Amikor Amikor elkész elkészült ült,, azonna azonnall az álboríté álborítékba kba csúszt csúsztat atta tam, m, így így hát hát va való lósz szín ínűl űleg eg ezt ezt sózt sóztam am el elősz először ör.. És most most már már a pénztároslány is eszembe jutott. Intenzíven figyeltem rá. Túlságosan is. Most pedig az egyik eurekai banknak olyan hamis Pan Am-költségcsekk van a birtokában, amelyet egy álpilóta írt alá, de a hátlapján ifjabb Frank Abagnale kézjegyét és az apja bronxi címét is magán viseli. Ha rájönnek, hogy a csekk érvénytelen, nem kell hozzá Sherlock Holmes, hogy az ügy végére járjanak. Kelendőbb lettem, mint a liter tej. Újfent fontolgattam, hogy disszidálok, átkelek a határon Mexikóba. Vagy még melegebb éghajlatra. Nem sok kedvem volt volt hozz hozzá. á. Eure Eureká kába ban n kido kidolg lgoz ozot ottt móds módsze zere rem m jobb jobban an fize fizete tett tt,, mint mint a hamiskártya a pókerben. Fejembe szállt a dicsőség. Meggyőztem Meg győztem magam, hogy tiszta vagyok, mint a ma született bárány, és a kopók még nem fogtak szagot. Teng Tenger erpa part rtttól teng tenger erpa parrtig, tig, hatá atártól rtól határ atárig ig el ak akar arttam süt sütöget ögetni ni a csekksvindlimet. Csak azért sutba vágjam a terveim, mert ostobán lelepleztem magam? Fel Fel ke kellll adn adnom? om? Tény Tényle leg g elsz elszúr úrta tam m? Ha én nem nem ve vett ttem em észr észree azt azt a macskakaparást a hátlapon, akkor tán más sem fogja. Egy kis szerencsével a csekk még mindig a bankban van. Kora délután váltottam be, tehát lehetséges, hogy holnapig nem utalják át New Yorkba. Ha még a bankban van, talán visszavásárolhatom. Mondhatnám, hogy a Pan Am tévesen állította ki a csekket, nem is lett volna szabad beváltanom. Vagy valami hasonló mesét. Biztosan elő tudok rukkolni valami hihetővel, már ha a cse csekk még min mindig dig itt itt van. an. A leh lehetsé etség ges magy magyaaráza rázattokon okon töpr öpreng engve
szenderültem álomba. Másn Má snap ap regg reggel el össze összecso csoma mago golt ltam am,, bepa bepakol kolta tam m a kocsi kocsiba ba,, kifi kifize zett ttem em a motelszámlát, majd felhívtam a bankot. A főpénztárost kértem, és egy élénk hangú asszonyt kapcsoltak, aki Stella Waringként mutatkozott be. - Mrs. Waring, tegnap egy Pan Am-pilóta beváltott egy csekket a bankban mondtam. - Megmondaná... Nem hagyta, hogy befejezzem. - Igen, a hamis csekk. - A hangja hirtelen dühösre váltott, de meg sem kérdezte, ki vagyok és miért hívom. - Értesítettük az FBI-t. Állítólag ráállítottak egy ügynököt. Nem Ne m ért ért megl meglep epet etés éské ként nt.. Az ösztö ösztöne neim im azt azt súgt súgták ák,, tart tartsa sam m tito titokb kban an a kilétemet. - Igen - mondtam. - Éppen az FBI-tól hívom. Értesíteni szeretném, hogy az ügynökünk ügynökünk negyedórán negyedórán belül odaér. odaér. Megvan Megvan a csekk, vagy bármi nyom, amin elindulhat? - Csak keressen engem, uram, nálam a csekk - felelte Mrs. Waring. - Persze szeretnénk róla egy másolatot készíteni magunknak. Menni fog, ugye? - Hogyne - biztosítottam. - Utasítom Mr. Davist, hogy lássa el önöket egy másolattal. Negyedóra múlva már a banknál voltam, kék hivatali öltönyben. A belépés előtt észrevétlenül felmértem a terepet. A csekket kifizető pénztárost nem láttam a környéken. Ha ott van, nem megyek be. Fogalmam sincs, merre járt -kávézott vagy ilyesmi -, és mi lett volna, ha hirtelen felbukkan. Vállalnom kellett a veszélyt. Beléptem Beléptem a hallba, hallba, a recepciós recepciós Mrs. Waring asztalához irányított. irányított. Mrs. Waring Waring csinos, jó karban lévő harmincas, az öltözködése és viselkedése egyértelműen üzletasszonyra vallott. Ahogy megálltam az asztala előtt, felpillantott rám. - Mrs. Waring, Bill Davis az FBI-tól - mutatkoztam be. - Azt hiszem, a főnököm szólt rólam önnek. - Hát persze, Mr. Davis - bólintott egy grimasz kíséretében. - Itt a csekk. Nem kért iratokat, nem is gyanakodott. Csak kivette a csekket a fiókból, és odaa odaadt dtaa neke nekem. m. Szak Szakér értő tő szem szemme mell ke kezd zdte tem m tanu tanulm lmán ányoz yozni ni.. Ez a szer szerep ep könnyedén ment, hiszen én voltam a művész is egyben. A hátlapon alig kivehetően az igazi nevem és az apám címe. - Elég bóvlinak tűnik - állapítottam meg szárazon. - Csoda, hogy beváltották. Mrs. Waring fanyarul elmosolyodott egyetértése jeleként. - Hát van itt néhány csitri, aki ha meglát egy pilótát vagy valami más romantikus alakot, teljesen elveszti az eszét. Jobban izgatja őket a férfi, mint a munkájuk — mondta rosszallóan. - Miss Carter, aki ezt a csekket beváltotta, úgy felizgatta magát, hogy be sem jött ma dolgozni. Ettől megnyugodtam. Kezdtem élvezni a detektívesdit. - Vele is beszélnünk kell, de egyelőre ráér - mondtam. -Készített másolatot erről? - Nem, de ott a sarokban van egy fénymásoló. Egy perc az egész. - Majd én. - Mielőtt tiltakozhatott volna, a fénymásolóhoz siettem. Csak a csek csekkk szín színét ét máso másolt ltam am le, le, de Mrs. Mrs. Wa Wari ring ngne nekk ez nem nem tűnt tűnt fel, fel, amik amikor or vissz visszat atér érte tem m az aszta asztalá láho hoz. z. - Aláí Aláíro rom m és dátu dátumo mozo zom m - mond mondta tam m ceru ceruzá zátt ragadva. - Ez a maga példánya. Az eredetit meg kell tartanunk bizonyítéknak. Az Egyesült Államok Ügyészsége Ügyészsége őrzi majd. Azt hiszem, kész is vagyunk, vagyunk, Mrs. Waring. Nagyra értékeljük az együttműködését. - Zsebre vágtam a terhelő csekket, és leléptem. Későb Ké sőbb b megt megtud udta tam, m, hogy hogy alig alig öt perc percce cell a va való lódi di FBI-ü FBI-ügyn gynök ök - Eure Eureka ka egyetlen ügynöke - előtt távoztam. Mrs. Waring jócskán felizgatta magát az
átverésen, de hát az FBI-ügynökök romantikus kisugárzásának egy érett nő sem állhat ellen. Bűnözői karrierem ezen fázisában nem volt okos dolog FBI-ügynöknek kiadni magam. magam. A szövet szövetség ségiek iek általá általában ban rendkí rendkívül vül állhat állhatato atosak sak,, de még ennél ennél is állhatatosa állhatatosabbak, bbak, ha valaki valaki FBI-álruhát FBI-álruhát ölt. Időlegesen Időlegesen megakadály megakadályoztam oztam a lelepl leplez ezés ést, t, misz miszer erin intt Fran Frankk Will Willia iams ms,, az álpi álpiló lóta ta va való lójá jába ban n ifja ifjabb bb Fran Frankk Abagnale, de akaratomon kívül friss nyommal szolgáltam O'Riley számára. A macska-egér játék megkezdődött. Még mindig tanuló csaló voltam - noha haladó -, és olyan kockázatokat vállllal vá alta tam, m, amik amiktő tőll még még egy egy tapa tapaszt sztal altt szél szélhá hámo mosn snak ak is reme remegn gnee a lába lába.. Független színész voltam, aki maga írja, gyártja és rendezi a filmjeit. Egyetlen profi bűnözőt sem ismertem, nem próbáltam tanulni tőlük, kerültem minden helyet, amely zsiványtanya benyomását keltette. Bűnsegédeim mind becsületes, törvénytisztelő állampolgárok voltak, akiket csalá csalássa ssall ve vett ttem em rá a segí segítsé tségn gnyú yújt jtásr ásra. a. Volta Voltaké képp ppen en azér azértt lett lettem em olya olyan n sik sikeres, mert teljesen sen egyedü edül dolgozt oztam. A szokásos sos rendőrség ségi inform informáci ációfo óforrá rrások sok az én esetem esetemben ben haszt hasztala alanna nnakk bizony bizonyult ultak. ak. Az alvilá alvilági gi csatornák még csak nem is hallottak rólam. Bár a kilétemet ténykedésem köze közepé pén n felf felfed edté ték, k, a rend rendőr őrsé ség g álta általl begy begyűj űjtö tött tt nyom nyomok ok csak csak eső eső után után köpönyegeknek bizonyultak. Mire a bűncselekmény kiderült, már napok óta messze jártam. A rendőrség addig nem akadt nyomomra, míg újra le nem csaptam, általában egy távoli városban. Amikor gyártani kezdtem a hamis csekkeket, rá kellett jönnöm, hogy nincs visszaút. Szakmámul, megélhetési forrásként a tapétázást választottam, és ha már ilyen gyalázatos foglalkozást űzök, legalább legyek benne profi. A következző hetek ke etekb ben, en, hóna hónap pokb okban olya olyan n szor szorga gallmasa asan tan tanulm ulmányo ányozt ztam am a csekkátutalások, bankügyletek témakörét, mint befektető a piacot. Munkámat észre észrevé vétl tlen enül ül vé vége gezt ztem em.. Ba Bank nkti tisz sztv tvise iselő lőkk kkel el rand randiz izta tam, m, és elsz elszív ívta tam m az agyu agyuka kat, t, míg míg a test testük üket et simog simogat atta tam. m. A köny könyvt vtár árba ban n vé végi gigl glap apoz ozga gatt ttam am a pénz pénzüg ügyi yi foly folyói óira rato toka kat, t, napi napila lapo poka kat, t, ke kere resk sked edel elmi mi köny könyvek veket et.. Pé Pénz nzüg ügyi yi érteke kezzések seket olvasgattam, minden alkalmat megragadtam, hogy ogy banktisztviselőkkel beszélhessek. Röviden: mocskos ügyleteimhez csak tiszta forrásból merítettem. Ahog Ahogyy a mon mondás dás tar tartja, tja, a rossz ossz cél cél nem nem szen szente tesí síti ti a jó eszk eszköz özt. t. A legsik legsikere ereseb sebb b csekksv csekksvind indler lereke ekett mégis mégis három három tényez tényező ő támoga támogatja tja.. A három három közül bármelyikkel, vagy a három legcsekélyebb kombinációjával megüthetik a főnyereményt. Az első a személyiség, és a személyiségnek része a jó megjelenés is. A legü legügy gyese esebb bb szél szélhá hámo mosok sok - ak akár ár érté értékp kpap apír ír-h -ham amisí isítá tásr sról ól,, ak akár ár kita kitalá lált lt olajbérletről van szó - mind jól öltözöttek, magabiztosság és tekintély lengi körül őket. Általában sármosak, udvariasak és látszólag őszinték, akár egy újraválasztásén versengő politikus. De ha kell, képesek egy iparmágnás hűvös arroganciáját magukra ölteni. A második a megfigyelőképesség. Ezt az adottságot lehet fejleszteni, de engem a sors megáldott (vagy megvert) azzal, hogy olyan részleteket és dolgokat is észreveszek, amit az átlagember nem. A megfigyelés - mint később illusztrálom - a sikeres lopás záloga. Egy újságíró azt írta egy rólam szóló cikkében: „A jó szélhámos indiánként olvas a nyomokban. Frank Abagnale-hez képest még a legjobb póni harcos is ügyefogyott zöldfülűnek tűnne." A harmadik tényező a kutatás. Ez a nagy különbség a kemény bűnöző és a szélhámos között. A bankrablást tervező gengszter is begyűjti az alapvető ismereteket, de a végén csak a fegyverére számíthat. A szélhámos egyetlen fegyvere az esze. Ha egy szélhámos vagy egy művelt csekksvindler ki akarja
pakoln pakolnii ugyane ugyanezt zt a bankot bankot,, az akció akció minden minden részle részletét tét megter megtervez vezi. i. CsekkCsekksvindlerségem fénykorában legalább annyira ismertem a csekkeket, mint a világ bármely bankárja. Nem valószínű, hogy sokan tudnák azt, amit én. Íme néhány dolog, amit én tudok a csekkekről, a bankárok pedig nem. Apró dolgok, amelyek segítségével megnyírtam őket, mint a birkát. Például minden eredeti csekk legalább egy oldala perforált (azaz csipkés). A személyre szóló csekknek csekknek a teteje, teteje, az üzleti csekknek pedig két-három két-három oldala is perforált. perforált. Egy zseniális csekkhamisító persze képes lemásolni egy ilyen értékpapírt, de csak akkor, ha beruház negyvenezer dollárt - vagy még többet - egy perforálógépbe. De ha beruház, többé nemigen lesz zseniális. Ez a gép nem olyasmi, ami egy táskában elfér. Vannak Vannak értékt értéktele elen n csekkek csekkek,, amelye amelyekne knekk perfor perforált ált szegél szegélye ye van, van, maga maga a csek csekkk mégs mégsem em hami hamis. s. A szám számla la üres üres.. Amik Amikor or elpa elpass sszo zolo lokk egy egy szem személ élyi yi csekket, voltaképpen elégtelen csekket passzolok. Ha hirtelen személyi csekk váltására támad kedvem, először álnéven nyitok egy törvényes bankszámlát. Cserébe kapok 50-100 személyi csekket. És mint fentebb említettem, az első egy-két elpasszolt csekkre van fedezetem, csak az utánuk jövőkre nincs. A tehetséges csekksvindler csekksvindler tehát a számok számok bűvésze. A személyi személyi és az üzleti csekkek bal alsó sarkában, közvetlenül a legalján van egy sorszám. Vegyünk egy személyi csekket, amelyen az 1130 0119 546 085-ös sorszám szerepel. Átve Átverő rő-v -vililág ágba bajn jnok ok koro koromb mban an egye egyetl tlen en bank bankár árra rall és pénz pénztá táro ross ssal al sem sem találkoztam, aki ügyet vetett volna ezekre a számokra. Szerintem csak egy-két csekk-kifizető tudja, mire való a sorozatszám. Elárulom: A 11 azt jelenti, jelenti, hogy a csekket csekket a Tizenegyes Szövetségi Szövetségi Tartalékkör Tartalékkörzetbe zetben n nyomták. Húsz ilyen körzet van az Egyesült Államokban. A Tizenegyeshez tartozik Texas, ahol a csekk készült. A 11 utáni 3-as azt jelzi, hogy közelebbről Housto Houstonb nban an nyom nyomtá ták, k, hisz hiszen en a TSZT TSZT Ha Harm rmad adik ik Körz Körzet etii Irodá Irodája ja ebbe ebben n a városban van. A 0 jelentése, hogy a hitel azonnal hozzáférhető. A középső számsor 0-ja a klíringházra (Houstonra) utal. A 119-es a bank azonosítószáma a körzeten belül. Az 546 085 a vevő számlaszáma a banknál. Hogy ez hogyan segíti a csaló munkáját? Egy nagy batyu szajréval és egy fejhos fej hosszny sznyii előnnye előnnyel. l. Mondju Mondjukk be szeretn szeretnék ék váltan váltanii egy fizeté fizetési si csekket csekket a bankba bankban n vagy vagy bármel bármelyy pénztá pénztárná rnál. l. Jónak Jónak tűnik, tűnik, egy nagy, nagy, köztis köztiszte ztelet letnek nek örvendő houstoni cég állította ki, az utalványos egy houstoni bank. Legalábbis ez áll a cetlin. A bal alsó sarokban a sorozatszám 12-essel kezdődik, de ezt a bankár/pénztáros nem veszi észre, vagy ha mégis, fogalma sincs, mit jelent. A komputernek viszont van. Amikor a csekk megérkezik a klíringházba általában még azon az éjjelen -, a komputer kiköpi, mert bár a csekk houstoni utal utalvá vány nyost ost tünt tüntet et fel, fel, a szám számsor sor szer szerin intt San San Fran Francis cisco co fize fizet. t. Má Márp rped edig ig a komputer csak számot olvas. A csekket így egy csomó másikkal együtt a Tizenk Tizenkett ettes es Körzet Körzetben ben,, esetünk esetünkben ben San Fransi Fransiscób scóban an gyűjti gyűjtikk be. A friscói friscói komputer szintén kidobja a csekket, mert a banki sorszám nem egyezik. Eztán kerül a csekk egy klíringházas hivatalnok kezébe. Az esetek többségében a hivatalnok csak a csekk színét nézi meg, mely szerint az utalványos houstoni. San Fransisc siscó óba érkezését a komputer tév éveedésén sének tudja be, így visszapostázza a csekket. 5-7 nap is eltelik, mire a csekk kifizetője rájön, hogy átverték, és a tapétás addigra már messze jár. Abból gazdagodtam meg, hogy a banki személyzet hanyagul kezelte a saját soro soroza zats tszá záma mait it,, és abbó abból, l, hogy hogy a csek csekkk-ki kifi fize zető tőkk alig alig tudt tudtak ak va vala lami mitt a csekkekről. San Fransiscóban, ahol több hétig időztem Eureka elhagyása után, több tucat hamis Pan Am-költségcsekket gyártottam, és elpasszoltam őket a bankokban, reptereken, a környező települések bankjaiban, hoteljeiben. Úgy kódo kódolt ltam am a csekk csekkek eket et,, hogy hogy a lehe lehető tő legh leghoss ossza zabb bb utat utat járj járják ák be Bosto Boston, n,
Philadelphia, Cleveland, Richmond környékén. Egyetlen aranyásó sem csapolta meg úgy azokat a kaliforniai hegyeket, mint én. Az átalakított boríték még mindig felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a svindliben, de az öböl környékén annyit használtam, hogy a hajtásnál kezdett elengedni. Kellett egy új. Miért ne kaphatnék egy eredetit? San Francisco az egyik Pan Am-bázis, én pedig Pan Am-pilóta lennék vagy mifene. Na jó, nem, de ezt a pan amesek úgysem sem tudják. A reptérre mentem, bátran besét sétáltam a Pan Am irodakomplexumába. - Mondja, hol kaphatok papírt és borítékot? Új vagyok itt -szólítottam meg az első szembejövőt, egy rádióst. - A raktárban, ott, a sarkon túl - mutatott arrafelé. - Szolgálja ki magát. Ki is szolgáltam, mivel a raktárban senki sem volt. Felmarkoltam egy rakás borí boríté tékot kot,, egy egy csom csomó ó Pa Pan n Am-f Am-fej ejlé léce cess levé levélp lpap apír írt, t, és becu becucco ccolt ltam am őket őket a táskámba. Távozóban azonban egy másik stóc nyomtatványra is figyelmes lettem. CSEKKENGEDÉLYEZÉS - ez állt a legfelső nyomtatvány tetején vastag betűkk betűkkel. el. Felkap Felkaptam tam egy kötege köteget, t, és tanulm tanulmány ányozn oznii kezdte kezdtem m a legfel legfelsőt sőt.. Költség Költségkér kérvén vényy volt, volt, amely amely felhat felhatalm almazz azzaa a társasá társaság g pénztá pénztáros rosát, át, hogy hogy a kére ké relm lmez ező ő rész részér éree csek csekke kett bocs bocsás ásso son n ki, ki, ha a Pa Pan n Am San San Fran Franci cisc scóó-ii igazgatója is aláírta. Ebből is eltettem egy köteggel a táskámba. Senki sem szólított meg. Kifelé menet senki még egy pillantásra sem méltatott. A csekken csekkenged gedély élyező ező nyomta nyomtatvá tvány ny haszno hasznoss holmin holminak ak bizony bizonyult ult.. Az egyik egyik krimin krimináli áliss agyszü agyszülem lemény ényemm emmel el együtt együtt becsús becsúszta ztatta ttam m az eredeti eredeti Pan Amborí boríté tékb kba. a. Min Mindig dig ügy ügyelte eltem m rá, rá, hogy hogy az enged ngedéélyez lyező ő nyom nyomttatvá atván nyt megfelelően - ha nem is törvényesen - kitöltsem, s hogy a boríték feltűnő bizonyítékul szolgálhasson a beváltásaimnál. Egy nap arra tértem haza a berkeleyi pénzintézetek kifosztásából, hogy sem a tásk táskái áimb mba, a, sem sem a bőrö bőrönd ndje jeim imbe be nem nem fér fér több több ruha ruha.. Mind Mind ömle ömlesz szte tett tt bankjegyekkel volt tele. Gyorsabban loptam, mint költekeztem. Fogtam 25 ezret, egy San Jose-i bankban John Calcagne néven széfet béreltem, három évre előre kifizettem, és a pénzt a széfbe rejtettem. Másnap egy oaklandi bankban ugyanígy jártam el, akkor Péter Morelli néven. Aztán visszatértem San Fransiscóba, és szerelmes lettem. Rosalie-nak hívták, az American Airlines stewardesse volt. Egy régi házban lakott öt kolléganőjével. A hat lánnyal először egy reptérről hazatérő buszon találkoztam. Üzleti ügyben jártak a reptéren, én meg éppen svindliztem egy kicsit arrafelé. Randizni kezdtünk még aznap este. Kevés ilyen szeretni való nővel találkoztam életemben. Jégszőke haja volt, s hamar rájöttem, egy kicsit a természete is jeges. 24 évesen még szűz volt. A máso másodi dikk rand randin inko kon n közö közölt lte, e, a lagz lagzii napj napjái áig g érin érinte tetl tlen en is ak akar ar mara maradn dni. i. Csod Csodál álta tam m érte érte,, de nem nem ak akad adál ályo yozo zott tt meg meg abba abban n, hogy hogy mind minden en egye egyess alkalommal megpróbáljam levetkőztetni, ha kettesben maradtunk. Rosa Rosaliliee szór szórak akozt oztat ató ó társ társas aság ág volt. volt. Mind Mindke kett tten en szere szerett ttük ük a zené zenét, t, a jó könyveket, az óceánt, a síelést, a színházat, az utazást s egy csomó egyéb dolgot. Rosalie mélyen vallásos volt, katolikus, akárcsak én. Mégsem próbált magával hurcolni a misére. - Miér Miértt nem nem préd prédik ikál álsz sz a bűne bűneim imrő ről? l? - ugra ugratt ttam am egys egysze zer, r, amik amikor or érte érte mentem a templomhoz. Nevetett. - Nem is tudtam, hogy neked olyanod is van, Frank - felelte. - Szerintem neked nincsenek rossz tulajdonságaid. Olyannak szeretlek, amilyen vagy. Akárhányszor találkoztam Rosalie-val, mindig egy kicsit közelebb kerültem hozzá. Nagyon sok jó tulajdonsága volt. Pontosan olyan nőnek tűnt, amilyen
fele felesé ségr gről ől az aggle gglegé gén nye yekk álmod lmodna nakk: hűsé hűsége ges, s, csin csinos os,, int intelli ellige gen ns, kiegyensúlyozott, figyelmes, kedves. Nem ivott, nem dohányzott. A szemem fénye, az amerikai álom, anya, nővér, tiszta forrás cserkészruhában. - Szeretlek, Rosalie - mondtam neki egy éjjel. Bólintott. - Én is szere szeretl tlek ek,, Fran Frankk - sutt suttog ogta ta.. - Láto Látoga gassu ssukk meg meg a szülé szüléim imet et,, és mondjuk el nekik is. A szülei Downeyban, Los Angeles déli részén éltek. Hosszú út volt, odafelé megálltunk, és béreltünk egy szobát Pismo Beach mellett. Csodás éjszakát töltöttünk ott, s amikor másnap folytattuk utunkat, Rosalie már nem volt szűz. Némi bűntudat mardosott, úgy hittem, nem tiszteltem eléggé erényességét, mely melyet et ő maga maga ropp roppan antu tull megb megbec ecsü sült lt.. Ahog Ahogyy a part part felé felé hajt hajtot ottu tunk nk raga ragasz szko kodo dott tt hozz hozzá, á, hogy hogy az ő kocsi kocsijá jáva vall menj menjün ünkk -, nem nem győz győzte tem m tőle tőle bocsánatot kérni. Rosalie hozzám bújt, és elmosolyodott. - Hagyd már abba, Frank. Én is akartam. Majd beszámítjuk a nászéjszakánkba. A szül szülei ei — ke kedv dves es embe embere rekk - mele melege gen n üdvö üdvözö zölt ltek ek,, és amik amikor or Rosa Rosaliliee elárulta, hogy esküvőre készülünk, lelkesen gratuláltak nekünk. Két napig csak az esküvőt tervezgették, noha voltaképpen meg sem kértem Rosalie kezét. De hát kész tények elé állított, és a szülei is áldásukat adták a nászra. Mégis hogyan vehetnem el? Azt hitte, Frank Williams vagyok, a Pan Am fényes jövő előtt álló másodpilótája. Képtelenség egy egész házasság alatt szer szerep epet et játs játsza zani ni.. Csak Csak idő idő ké kérd rdés ése, e, és rájö rájön, n, Fran Frankk Abag Abagna nale le va vagy gyok ok,, tiné tinédz dzse serr svin svindl dler er,, söté sötétm tmúl últú tú csal csaló. ó. Mé Mégs gsem em tehe tehete tem m ezt ezt Rosa Rosaliliee-va val, l, győzködtem magam. Vagy igen? 80-90 ezer dollárnyi készpénzem volt, bőségesen elég, hogy a házasság indulását finanszírozzam. Talán Rosalie elhinné, hogy soha többé nem akarok repülni, hogy mindig is egy saját kis papírboltra vágytam. Persze ez nem igaz, de hát ez volt az egyetlen tisztes szakmám. Végül elvetettem az ötletet. Frank Williams maradnék, Frank Williams pedig körözött törvényen kívüli. A kellemes látogatás tortúrává vált. Nagyon szerettem Rosalie-t, tényleg el akartam venni feleségül, de nem láttam reális esélyt a házasságra. Rosalie viszont meg volt győződve róla, hogy elveszem. És a szülei is. Boldogan szervezkedtek, az esküvő időpontját egy hónappal későbbre tűzték ki, elkészítették a meghívottak listáját, tervezgették a lagzit, és csupa olyan dolgot műveltek, műveltek, amilyet amilyet ilyenkor ilyenkor az örömszülők örömszülők szoktak. szoktak. Sok beszélgetésb beszélgetésben en részt vettem, látszólag alig vártam a nagy napot, de belül nyomorultul éreztem magam. Bűntudat gyötört, égetett a szégyen. Rosalie és a szülei úgy tudták, a szüleim Európában nyaralnak. Úgy döntöttek, megvárják a hazaérkezésüket azt mondtam, ez tíz napon belül várható -, mielőtt véglegesítenék a terveket. - Édesanyádnak biztos lesz egy-két szava az esküvőhöz, Frank - mondta Rosalie mamája. - Biztosan - hazudtam, noha anyámnak inkább hozzám lett volna néhány keresetlen szava. Nem Ne m tudt tudtam am,, mit mit tegy tegyek ek.. Rosa Rosaliliee-ék ékná náll lakt laktam am a ve vend ndég égsz szob obáb ában an.. Éjszakánként az ágyamban fekve hallottam, ahogy a szülei a hallon túl, a szobájukban duruzsolnak. Tudtam, hogy a lányuk esküvőjéről és a nagyszerű vejükről beszélgetnek. Pocsékul éreztem magam. Egy nap biciklizni indultunk Rosalie-val. A parkban leültünk egy hatalmas fa árnyékába. Mint rendesen, Rosalie most is a jövőnkről áradozott - hol fogunk lakni, hány gyerekünk lesz és így tovább. Néztem, ahogy beszél, s úgy érez-
tem, megértené. Hogy eléggé szeret ahhoz, hogy megértsen és megbocsásson. Egyik legjobb tulajdonsága a könyörületesség volt. A kezem gyengéden a szájára tettem. - Rosalie - kezdtem. Meglepett a hangom hűvössége és higgadtsága. Mondanom kell valamit. Szeretném, ha legalább megpróbálnál megérteni. Ha nem nem szer szeret etné néle lekk ilye ilyen n nagy nagyon on,, nem nem besz beszél élné nékk neke neked d errő erről. l. Mé Még g sose sosem m mondtam el senkinek, amit most neked fogok. És csakis azért mondom el, Rosalie, mert szeretlek, és szeretném, ha hozzám jönnél. Nem vagyok a Pan Am pilótája. Nem huszonnyolc éves vagyok, csak tizenkilenc. A nevem nem Frank Frank Willia Williams, ms, hanem hanem Frank Frank Abagna Abagnale. le. Szélhá Szélhámos mos vagyok vagyok,, imposz imposztor tor és csekksvindler. A rendőrség az egész országban köröz. Döbbenten nézett rám. - Komolyan beszélsz? - kérdezte végül. - Hiszen His zen a reptéren találkoztunk. Van pilótaenged pilótaengedélyed, élyed, láttam. Van Pan Am-kártyád Am-kártyád.. Egyenruha Egyenruha volt rajtad, rajtad, Frank! Frank! Miért mondasz nekem ilyeneket? Mi bajod, Frank? - Idegesen felnevetett. Csak ugratsz, igaz? Megcsóváltam a fejem. - Nem, Rosalie, nem ugratlak. Amit mondtam, az utolsó szóig igaz. - És elmeséltem neki töviről hegyire, a Bronxtól Downeyig. Egy órán keresztül beszéltem, közben az arcát figyeltem. A szeme szeme felvál felváltva tva rémüle rémületet tet,, hitetl hitetlenk enkedé edést, st, fáj fájdal dalmat mat,, kétségb kétségbees eesést ést és szánalmat tükrözött, aztán mindet elnyelte a könnyáradat. Az arcát a kezébe temette, és egy örökkévalóságig zokogott megáll megállíth íthata atatla tlanul nul.. Aztán Aztán elvett elvettee a zsebken zsebkendőm dőmet, et, megtör megtörölt öltee az arcát, arcát, a szemeit, és felállt. - Menjünk haza, Frank - monda csendesen. - Menj csak, Rosalie - mondtam. - Mindjárt jövök én is, csak egy kicsit szere szeretn tnék ék egye egyedü düll mara maradn dni. i. Ne szólj szólj errő errőll senki senkine nek, k, míg míg haza haza nem nem érek érek.. Szeretném, ha a szüleid tőlem tudnák meg a dolgot. Megígéred, Rosalie? Bólintott. - Megígérem, Frank. Otthon találkozunk. Ez a szép szépség séges es nő önma önmaga ga árny árnyak akén éntt távoz távozot ott. t. Bicik Biciklilire re szál szállt ltam am,, és gondolataimba merülve pedálozni kezdtem. Rosalie nem sokat mondott. Azt biztosan nem, hogy minden rendben, hogy megbocsát, hogy ennek ellenére is összeházasodunk. Fogalmam sem volt, mi jár a fejében, vagy hogy mivel fog fogadni, ha hazaérek. Egyáltalán hazamenjek? Csak néhány szabadidőruhát, egy pár öltönyt, alsónadrágot meg a borotvakészletemet hagynám ott. Az egyenruha San Fransiscóban, egy motelszobában várt rám, az irataim pedig a zsebem zsebemben ben lapult lapultak. ak. Rosalie Rosalie nem tudja, tudja, hol lakom. lakom. Mindig Mindig én hívtam hívtam,, én mentem mentem hozzá. hozzá. Amikor Amikor egyszer egyszer rákérd rákérdeze ezett, tt, azt válasz válaszolt oltam, am, Alamed Alamedába ában n lakom néhány pilótával, akik olyan furák, hogy se telefont, se tévét nem tartanak otthon. Úgy tűnt, Rosalie elfogadja a választ. Nem faggatózott sokat, elfogadta az embe embere reke kett olya olyann nnak ak,, amil amilye yenn nnek ek muta mutatt tták ák magu maguka kat. t. Ezér Ezértt is szer szeret ette tem m anny annyir iraa ve vele le lenn lenni, i, ezér ezértt rand randiz izta tam m ve vele le a szok szokáásosn sosnál ál több többsz ször ör.. Vele Vele biztonságban voltam. Egés Egésze zen n most mostan anái áig. g. Ke Kezd zdte tem m megk megkér érdő dője jele lezn znii rögt rögtön önzö zött tt gyón gyónás ásom om bölcsességét. Mégis erőnek erejével elűztem kétségeimet. Bármit is tudott meg rólam Rosalie, sohasem árulna el, győzködtem magam. Font Fontol olga gatt ttaam, hogy hogy felh felhív ívom om,, és kifag ifagga gato tom m az érzé érzése seir iről ől.. Aztá Aztán n elha elhatá táro rozt ztam am,, hogy hogy elé elé állo állok, k, és megk megkér érem em,, dönt döntsö sön. n. Egy Egy mell mellék ékut utcá cábó bóll közelítettem a házuk felé. A sarok előtt letettem a biciklit, és átléptem a szomszéd sövénykerítésén. A lombokon keresztül ráláttam a házra.
Rosalie otthona előtt egy L. A.-i rendőrautó, a felhajtón pedig egy másik, jelöletlen rendőrségi jármű parkolt. A járőrkocsiból egy rendőr fürkészte a környéket. Az édes kis Rosalie feldobott. Visszamentem a bicajhoz, és tekerni kezdetem az ellenkező irányba. Amikor a belvárosba értem, értem, letettem letettem a kerékpárt, kerékpárt, és fogtam fogtam egy taxit a Los Angeles-i Angeles-i reptérre. Harminc perccel később már San Fransiscóba repültem. Végig az úton idegen érzés gyötört, ami velem maradt akkor is, amikor összecsomagoltam, kifizettem a motelszámlát és visszatértem a reptérre. James Franklin néven jegyet váltottam Las Vegasba. A Barracudát slusszkulccsal együtt a reptéri parkolóban hagytam. Ez volt az első vásárolt kocsi, amelyet magam mögött hagytam. A különös érzés Las Vegasba is velem tartott. Nem harag volt. Nem is bánat, sem bűntudat. Csak akkor jöttem rá, mi az, amikor Nevadában leszálltam a gépről. Megk Me gkön önny nyeb ebbü bülé lés. s. Bold Boldog og volt voltam am,, hogy hogy megs megsza zaba badu dult ltam am Rosa Rosaliliee-tó tól! l! Elámul Elámultam tam,, hiszen hiszen alig alig hat órája órája még kétségb kétségbees eesett etten en próbál próbáltam tam rájönn rájönni, i, hogyan vehetnem feleségül. Ámulat ide vagy oda, megkönnyebbültem. Most Most járt jártam am elősz először ör Las Las Vega Vegasb sban an.. Pont Pont olya olyan n volt volt,, mint mint amil amilye yenn nnek ek elképzeltem. Sőt. Őrületes, vibráló aura lengte be a várost. A turisták, helyiek egyaránt eszeveszett izgalommal sürögtek-forogtak. Ehhez képest New York komótosnak és higgadtnak tetszett. - Játékszenvedély - magyarázta a taxis, amikor rákérdeztem a kirobbanó légk légkör örre re.. - Mind Minden enki kitt az hajt hajt.. Mind Minden enki ki a nagy nagy fogá fogást st hajsz hajszolj olja, a, főle főleg g a baleko balekok. k. Repülő Repülőkön kön meg nagy nagy kocsiko kocsikon n érkezn érkeznek, ek, aztán aztán mezítl mezítláb áb mennek mennek haza. Itt csak a kaszinók nyernek. Mindenki más veszít. Fogadja meg a tanácsom - ha játszani akar, játsszon a pipikkel. Ki vannak éhezve. Lakosztályt béreltem, és két hétre előre fizettem. A motelportás egyáltalán nem nem ható hatódot dottt meg meg a százd százdol ollá láro ross köte kötegt gtől, ől, amib amiből ől a szám számlá látt rend rendez ezte tem. m. Hamarosan rájöttem, hogy Vegasban egy köteg pénz annyit ér, mint Peoriában az apró. Las Vegast amolyan köztes megállónak szántam. A taxis tanácsát követve a csajokat hajkurásztam. Igaza volt, ki voltak éhezve. De még mennyire! A legfal legfalánk ánkabb abbakk akkal al töltöt töltöttt egy hét után után úgy érezte éreztem m magam, magam, mint mint Mózes, Mózes, amikor a sokaságot táplálta. Ámbá Ámbáto tor, r, ahogy ogy a Szen Szenttírás írás monda onda:: azé azért adá adá, hogy ogy a szeg szegén ényy ne szűkölködjön. Egy kiéhezett utcagyereket etettem az úszómedence mellett. A lány három napja napja a kaszin kaszinók ók ingyen ingyenkosz kosztjá tján n élt. élt. Közben Közben megpró megpróbál bálta ta elérni elérni a bátyjá bátyjátt Phoenixben, hogy küldjön neki pénzt a buszra. - Elúszott mind - mesélte bánatosan, miközben a körítéssel együtt bevágott egy jókora hússzeletet. - Minden készpénzem, minden pénz a számlámon, minden, amit az ékszereimért kaptam. Még a repülőjegyemet is beváltottam. Még szerencse, hogy a szobáért előre fizettem, különben a hallban aludnék a kanapé kanapén. n. - Elvigy Elvigyoro orodot dott. t. - Megérd Megérdeme emelte ltem. m. Korább Korábban an sosem sosem ját játszot szottam tam.. Amikor idejöttem, eszembe sem volt játszani. De ez a rohadt hely magával ránt rántot ott. t. - Za Zava vart rtan an pill pillan anto tott tt rám. rám. - Re Remé méle lem, m, nem nem vá várs rszz visz viszon onzá zást st a vacsoráért. Tudom, hogy errefelé a lányok megszerzik, amit akarnak, de az nem az én stílusom. Felnevettem. - Nyugi, tetszik a stílusod. Phoenixben munka vár? Bólintott. - Igen, de ahhoz el kell érnem Budot. Budot. Ha hétfőre hétfőre nem érek oda, lehet, hogy elúszik a meló. - Mit dolgozol? - kérdeztem. Titkárnőtípusnak látszott.
- Csekktervező vagyok egy csekktervező és -gyártó cégnél - mondta. Amolyan kereskedelmi művész. Kis cég, de dolgozunk nagy bankoknak meg egy csomó cégnek is. Megdöbbentem. - A fenébe is, ez aztán izgalmas! Miből áll egy csekk megtervezése és gyártása? - Hát attól függ, hogy sima vagy különleges csekket szeretnél. Tudod, amin fotó van, meg tájkép többféle színben. A sima csekket egyszerű elkészíteni. Egy nagy nagy karton kartonpap papíro íron n megszer megszerkesz kesztem tem a megren megrendel delő ő kíváns kívánsága ága szerint szerint,, lefényképezem egy I-Tek kamerával, lekicsinyítem, és a kamera gyárt róla egy klisé klisét. t. Ezt Ezt egy egy kis kis ofsz ofszet etgé gépr pree tessz tesszük ük,, és külö különb nböz öző ő nagy nagysá ságú gú ívek ívekbe ben n kinyomtatjuk. Kis gyakorlással bárki képes rá. Pixie-nek hívták. Lehajoltam, és homlokon csókoltam. - Pixie, mit szólnál, ha még ma éjjel hazamehetnél, méghozzá repülővel? kérdeztem. - Hülyéskedsz? - Kétkedve nézett rám. - Nem, dehogy - nyugtattam meg. - Pilóta vagyok a Pan Amnél. Innen nem repülünk, de vannak potyautasi előjogaim. Bármelyik Phoenixbe tartó gépre tudok neked ülést szerezni. Csak egy apró hazugságba kerül. Azt mondom, a húgom vagy. Semmi több, oké? - Persze, hogy oké! - Azonnal felvidult, és átölelt. Amíg csomagolt, készpénzért jegyet vettem neki. A reptérre vittem, és a felszállás előtt egy százdollárost nyomtam a kezébe. - Ne ellenkezz - mondtam. - Kölcsön. Majd megadod, ha megint erre járok. Jártam Phoenixben, de Pixie-t nem kerestem fel. Ha mégis találkozunk, még több pénzt adtam volna neki. Pixie feltárta előttem a kincseskamrát. Másnap felkerestem egy irodaszereket és nyomdafelszereléseket forgalmazó céget. - Azon gondolkodom, hogy nyitok egy kis papírboltot, bérnyomdai profillal mondtam az eladónak. - Úgy tudom, az induláshoz elegendő lenne egy I-Tek kamera és egy kis ofszetgép, s hogy használtan jóval olcsóbban juthatnék hozzájuk. Az eladó bólintott. - Ez igaz. A gond csak annyi, hogy nehéz használt I-Tek kamerát találni. Nekünk sincs. Van egy alig használt, remek kis ofszetgépünk. Kedvezményesen adom, ha vásárol mellé egy új I-Tek kamerát. Legyen a kettő együtt nyolcezer dollár. Némi Né mile leg g megl meglep epet ettt az ár, ár, de miut miután án megm megmut utat atta ta a gépe gépeke kett műkö működé déss közben, a nyolcezer dollár semminek tűnt ezekért a drágaságokért. Az I-Tek kamera voltaképpen lézeres gravírozó. Fényképészetileg létrehozza az eredeti soks sokszo zoro rosí síth that ató ó másá mását. t. A könn könnyű yű,, ruga rugalm lmas as leme lemezt zt aztá aztán n az ofsz ofszet etgé gép p hengerére csavarják. A lemez közvetlenül a nyomtató nemez alátétjére nyomtat, ami pedig a kívánt papírfajtára közvetíti a képet. Ahogy Pixie mondta, kis gyakorlással bárki képes rá. Én ott helyben gyakorlatot szereztem. A kamera és a nyomdagép nem túl nehéz, de ahhoz azért nagy, hogy egy bőrönd bőröndben ben körbeu körbeutaz tazzák zák az ország országot. ot. Nem sokáig sokáig aka akarta rtam m a tulajd tulajdono onosuk suk maradni. Egy raktárépületben egy hónapra kibéreltem egy jól kivilágított helyiséget. Előre fizettem. Beváltottam egy 8000 ezer dolláros csekket, megvettem az ITek kamerát és a nyomdagépet, és a raktárba szállíttattam őket. Még aznap körbejártam a papírboltokat, és beszereztem a szükséges dolgokat - rajztáblát, tollat és ceruzát, vonalzót, papírvágót, nyomdai betűket és számokat, egy
adag biztonsági papírt, kék és zöld kartonpapírt, amit az igazi költségcsekkekhez használnak, meg egyéb cuccokat. Másnap bezárkóztam ideiglenes műhelyembe, és a különféle segédeszközök segí segíts tség égév ével el elké elkész szít ítet ette tem m a hami hamiss Pa Pan n Am-k Am-köl ölts tség égcs csek ekkk 40x6 40x60 0 cent centis is másolatát. Eztán a műremeket a kamera alá helyeztem, a kicsinyítést 9x19 centi centire re állí állíto tott ttam am,, és megn megnyo yomt mtam am a gomb gombot ot.. Né Néhá hány ny perc perc múlv múlvaa már már a leme lemezt zt ille illesz sztg tget ette tem m a nyom nyomda dagé gép p heng henger erér ére, e, és nyom nyomta tatn tnii ke kezd zdte tem m a mintapéldányokat. Lenyűgözött és feldobott a munka. A fototechnikai kicsinyítés észrevétlenül eltüntette a soregyenetlenségeket és a betűhibákat. A papírvágóval levágtam egy darabot a kartonról, és megnéztem közelebbről is. A négy sima oldalát leszámítva tökéletesen eredetinek tűnt! Ötsz Ötszáz áz hami hamiss csekk csekket et gyár gyárto tott ttam am,, aztá aztán n bezá bezárt rtam am a kis kis nyom nyomdá dáma mat, t, otthagytam az I-Tek kamerával együtt. Visszatértem a hotelszobába, felöltöttem a pilóta-egyenruhát, egy maroknyi csekket a kabátzsebembe süllyesztettem, és elindultam a tigrisvadászatra. A tigris nekem csak kiscica volt. Kivasaltam Vegast, mint a lepedőt. Aznap délután, este és másnap csaknem száz kaszinót, bárt, hotelt, motelt, night klubot és egyéb játékbarlangot játékbarlangot kopasztottam kopasztottam meg. Márpedig Vegasban szinte mind minden en barl barlan angb gban an játs játszh zhat atsz sz.. Mé Még g a fűsz fűszer eres esné néll is va van n játé játéka kaut utoma omata ta.. Egyetlen pénztáros sem habozott beváltani a hamis csekkeket. - Beváltaná ezt ötvendollárnyi zsetonra? - kérdeztem, és már a kezembe is nyomta nyomta a vissza visszajár járóva óvall együtt együtt.. A látsza látszatt kedvéé kedvéért rt általá általában ban húsz-h húsz-harm arminc inc percet a kaszinóban időztem, fogadtam, mielőtt a következő helyre indultam volna. A legnagyobb meglepetésemre ezzel a módszerrel csak tovább ártottam nekik. Játé Játéka kaut utom omat aták ákon on 300, 300, husz huszon oneg egye yen n 1600 1600 doll dollár ártt nyer nyerte tem. m. A játé játékk legc legcse seké kély lyeb ebb b isme ismere rete te nélk nélkül ül 900 900 doll dollár ártt nyer nyerte tem m rule rulett tten en,, és 2100 2100-at -at kock kockán án.. Végü Végüll is 39 ezer ezer doll dollár árra rall rövi rövidí díte tett ttem em meg meg Vega Vegast st.. Egy Egy bére bérelt lt Cadillacen hagytam el Nevadát. A bérbeadó ezer dollár letétet követelt, amikor közöltem vele, hogy valószínűleg több hétig fogom használni a kocsit. Végül három hónap lett belőle. A pilótapózt fenntartva, Frank Williams és Frank Adams figurája közt váltogatva ráérősen körbeutaztam az északnyugati és közép nyugati tájat. Mivel nem akartam könnyű nyomot hagyni a kopóknak, nem szórtam konfettiként a hamis csekkeket. Azért egy-kétszer megálltam: Salt Lake Cityt 5000, Billingset 2000, Cheyenne-t 4000, Kansas Cityt pedig 18 000 000 doll dollár árra ra vá vágt gtam am meg. meg. Chic Chicag agóba óban n lete letett ttem em a Ca Cadi dillllac acet et,, és sorsá sorsára ra hagytam. Úgy döntöttem, Chicagóban maradok egy ideig, elgondolkodom a jövőmről, legalábbis arról, hol akarom tölteni a jövőm jelentős részét. Megint felmerült bennem, hogy disszidálok. Nem izgatott túlságosan a pillanatnyi biztonságom, de azt tudtam: ha folytatom ténykedésem az USA-ban, hamarosan nyakon csípnek. A disszidálással persze az volt a fő gond, hogy nem volt útlevelem. Mive Mivell Rosa Rosalilie-n e-nak ak kife kifecse csegt gtem em mind minden ent, t, sajá sajátt neve nevemr mree nem nem ké kérh rhet ette tem m útlevelet. A hatóságok mostanra már biztosan ráleltek az összefüggésre Frank Williams, Frank Adams és ifjabb Frank Abagnale között. Chicagóba menet sokat elmélkedtem a helyzeten, de ahogy a dolgok elsültek, nem sok időm maradt a töprengésre. Frank Frank Willia Williams ms néven néven helyes helyes kis lakást lakást bérelt béreltem em a Lakesho Lakeshore re Drive-o Drive-on. n. Főként azért, mert kifogytam a személyi csekkekből. Mint rájöttem, sok motel céges csekket nem fogad el, de a számla értékében vagy száz dollár készpénz erejéig beváltja a személyi csekket. Svindlire már nem, de a szobaszámla kifize kifizetésé tésére re még haszná használta ltam m személy személyii csekket csekket.. Nem aka akarta rtam m a készpén készpénzt zt
pocsékolni, ha a csekkjeimet is el tudtam sózni. Ennek szellemében Chicagóba érkezésem után egy héttel nyitottam egy 500 dolláros bankszámlát. Pan Am-pilótaként mutatkoztam be, és egy New York-i postacég címét adtam meg, amelynek szintén a nyomok eltakarítása végett lettem előfizetője. - Szer Szeret etné ném, m, ha a csek csekke keke kett és a havi havi szám számla laeg egye yenl nleg eget et erre erre a címr címree küldené - utasítottam a tranzakcióért felelős banktisztviselőt, és odaadtam neki a Lakeshore Drive-os címemet. - Azért nyitok itt számlát, mert folyton erre járok üzleti ügyben. Sokkal kényelmesebb, ha egy helyi banknál is van számlám. A banktisztviselő egyetértett. - A csekkjeit egy héten belül küldjük, Mr. Williams. Addig is itt van néhány ideiglenes csekk. Megfigyelés. A szélhámos legnagyobb erőssége. Amikor beléptem a bankba, észre észreve vett ttem em egy egy ropp roppan antt hely helyes es pénz pénztár tárosn osnőt őt.. Az arca arca ve vele lem m mara maradt dt a távozásom után is, és amikor napokkal később sem tudtam kiverni a fejemből, elhatároztam, hogy találkozók vele. Néhány nap múlva pénzbefizetés ürügyén visszatértem a bankba. A hall közepén álló pultról elvettem egy befizetőűrlapot, és elkezdtem kitölteni, amikor a megfigyelőképességemet egy még nagyobb erő vonta magára. A befizetőűrlap bal alsó sarkában foglalt helyet a befizető számlaszámára fenntartott téglalap. Nem szoktam kitölteni, mivel sosem kérték. Amikor a pénztáros becsúsztatja az űrlapot abba a kis gépbe, amely egy lepecsételt nyugtát állít ki róla, a berendezés először a számlaszámot olvassa le. Ha rajta van a szám, a befizetést automatikusan a számlatulajdonosnak tudja be. Ha nincs rajta a szám, a számlatulajdonost a név és cím alapján állapítja meg. Egy Egy fick fickó ó mell mellet ette tem m szin szinté tén n ilye ilyen n űrla űrlapo pott tölt töltöt öttt ki. ki. Észr Észreve evett ttem em,, hogy hogy üresen hagyja a számlaszám számlaszám helyét. Csaknem egy órán keresztül keresztül őgyelegtem őgyelegtem a bank bankba ban, n, és figy figyel elte tem m a befi befize zető tőke ket. t. Jó, Jó, ha mind minden en husza huszadi dikk beír beírta ta a számlaszámát. Elfeledkeztem a lányról. Titokban eltettem egy köteg űrlapot, visszatértem a laká lakáso somb mba, a, és a nyom nyomta tatv tván ányy form formát átum umáh ához oz illő illő bély bélyeg egez ezhe hető tő szám számok ok segítségével mindegyikre a saját számlaszámomat írtam. Másnap reggel visszamentem a bankba, és a résen át lopva vissz visszac acsú súszt sztat atta tam m a köte köteg g űrla űrlapo pott a több többii tete tetejér jére. e. Sejt Sejtelm elmem em sem volt volt,, sikerrel jár-e a trükköm, de megérte a kockázatot. Négy nappal később újra feltűntem a bankban, és befizettem 250 dollárt. - Megmondaná, mennyi az egyenlegem? - kérdeztem a pénztárost. - A héten elfelejtettem feljegyezni néhány beváltott csekket. A pénztáros előzékenyen felhívta a könyvelést. - Az egye egyenl nleg egee ezze ezzell a befi befize zeté tésse ssell együ együtt tt 42 876 876 doll dollár ár 45 cent cent,, Mr. Mr. Williams - közölte. Mielőtt bezártak volna, visszajöttem, és negyvenezer dollárt kivettem banki csekkben. Azt hazudtam, házvásárlásra kell, és valóban a fészekrakó ösztön motivált. Másnap reggel egy másik bankban beváltottam a csekket, és délután Honoluluba repültem, ahol egy csinos hawaii lány puszival és virágkoszorúval fogadott. Gazember módjára viszonoztam kedvességét. A következő két hétben 38 ezer dolláros koszorút fontam hamis csekkekből. Három napig Oahu, Hawaii, Maui Ma ui és Ka Kaua uaii szig sziget etén én a bank bankok ok és hote hotele lekk nyak nyakán án lógt lógtam am,, míg míg vé végü güll visszarepültem New Yorkba. Mióta a tapétaüzletág beindult, most először jártam New Yorkban. Szerettem volna felhívni Anyát és Apát, s talán találkozni velük. Végül is lemondtam a
dologról, legalább annyira a szégyen, mint a többi dolog miatt. Lehet, hogy elképesztő pénzügyi sikereket értem el, de nem olyasmiben, amit elismertek vagy elnéztek volna. Elég sokáig maradtam New Yorkban, hogy kiötöljek egy új balhét. Az egyik Chase Manhattan-fiókban számlát nyitottam, és amikor megérkeztek a Frank Adams névre, East Side-i bérleményem címére írt személyi csekkek, Philadelphiába repültem, és felderítettem a város bankjait. Azt választottam, amelynek csupa üveg homlokzatán keresztül a potenciális befizető bepillanthat a bank kulisszáiba, az üvegfalnál ülő tisztviselők pedig szemmel tarthatják a készpénzbeáramlást. Szerettem volna jó benyomást tenni rájuk, ezért másnap reggel Rolls-Royceszal érkeztem, amelyet egy erre az alkalomra bérelt sofőr vezetett. Ahogy Ahogy a sofőr sofőr kiny kinyit itot otta ta neke nekem m az ajtó ajtót, t, észre észreve vett ttem em,, hogy hogy az egyi egyikk bankárnak valóban feltűnt az érkezésem. A bankban egyenesen hozzá léptem. Úgy öltöztem fel, ahogy egy sofőr vezette Rolls-R -Ro oycece-oshoz shoz illik: háromrészes, rendelésre készült, gyöngyszürke öltönybe, százdolláros puhakalapba lapba és aligát aligátorb orbőr őr Ballyb Ballybe. e. Látta Láttam, m, hogy hogy a bankár bankár jólöltöz jólöltözött öttség ségeme emett a gazdagság és hatalom újabb jeleként értékeli. - Jó reggelt - köszöntem fürgén, és leültem vele szemben. - A nevem Frank Adams, a New York-i Adams Építkezési Vállalattól. Idén három projektünkön fogunk itt dolgozni, ezért szeretnék némi tőkét átutalni ide a New York-i bankomtól. Szeretnék önöknél számlát nyitni. - Igenis, uram! - felelte lelkesen, és a nyomtatványok után nyúlt. - A teljes tőkéjét átutalja, Mr. Adams? - Ami a személyes tőkémet illeti, igen - mondtam. - A cég tőkéjéről még nem nem tud tudok nyila yilatk tkoz ozni ni,, amíg amíg köze közele leb bbről bről szem szemü ügyre gyre nem nem vesze eszem m a projekteket. Akárhogy is, tekintélyes összegről van szó. - Nos, Mr. Adams, a személyi számlához annyit kell tennie, hogy kiállít egy csekket a New York-i bankjában maradó egyenlegről, és ezzel megszüntetjük azt a számlát. - Ennyi az egész? - tettettem meglepődést. - Nem gondoltam, hogy ilyen egyszerű. - Elővettem a csekk-könyvet a belső zsebemből, és úgy, hogy ő is lássa, mormogva végighúztam az ujjamat egy képzeletbeli számsor mentén. Aztán a férfira néztem. - Használhatnám a számológépét? Beváltottam tegnap néhány csekket, és elfelejtettem őket bejegyezni a csekk-könyvbe. Nem vagyok egy fejszámoló művész. - Hogyne - mondta, mondta, és felém fordította fordította a gépet. gépet. Beütöttem néhány számot, számot, és bólintottam. - 17 876 dollár és 28 cent. Pontosnak tűnik - mondtam. - Nyissunk mondjuk számlát 17 ezerről. Időnként visszamegyek New Yorkba, ezért szeretnék ott fenntartani egy kisebb egyenleget. Kiállítottam egy csekket 17 ezer dollárról, és megadtam a számlanyitáshoz szükséges információkat. A hotel címét adtam meg, ahol megszálltam. - Itt fogok lakni, amíg nem találok megfelelő lakosztályt vagy kiadó házat magyaráztam. A fiatal bankár bólintott. - Ugye Ugye tudj tudja, a, Mr. Mr. Adam Adams, s, hogy hogy erre erre a szám számlá lára ra csak csak ak akkor kor állí állíth that at ki csekket, ha a csekkje átmegy a New York-i klíringházon - mondta. - Ez négy-öt napnál többet nem vehet igénybe. Addig is, ha kifogyna a tőkéből, forduljon hozzám bizalommal, és én segítek, íme néhány ideiglenes csekk. Megráztam a fejem. - Kedves öntől, de számoltam a késed sedelemmel. Fedezni tudo udom a
szükségleteimet. Keze Ke zett rázt ráztun unk, k, és távoz távozta tam. m. Azna Aznap p éjje éjjell Miam Miamib ibaa repü repült ltem em,, és másn másnap ap délután megjelentem egy másik üveghomlokzatú bank előtt. A Rolls-Royce-t ezúttal magam vezettem, utcai, de drága ruhát öltöttem magamra. Az órámra pillantottam, és beléptem a hallba. A philadelphiai bank félóra múlva bezár. Egy feltűnően csinos és divatosan öltözött asszony észrevett, és üdvözölt. - Segíthetek, Segíthetek, uram? - kérdezte kérdezte mosolyogva. mosolyogva. Közelebbről Közelebbről láttam, láttam, hogy jóval öregebb, mint gondoltam, de így is csábító nő volt. - Remélem - viszonoztam a mosolyt. - De talán jobb, ha a bankigazgatóval beszélek. A szeme huncutul felragyogott. - Én vagyok az - nevetett. - Szóval, mi a probléma? Nem úgy fest, mint akinek kölcsönre lenne szüksége. Megjátszott védekezéssel emeltem fel a kezem. - Nem, dehogy, eszemben sincs - mondtam. - A nevem Frank Adams, Philadelphiából jövök. Évek óta keresek Miamiban egy megfelelő nyaralót. Nos, ma fantasztikus házra bukkantam a Biscayne-öbölben, de a fickó készpénzt akar, 15 ezer előleget ma délután öt óráig. Nem fogad el személyi csekket, nekem pedig nincs itt bankszámlám. Azon gondolkodom, hogy írok egy csekket a philadelphiai bankom terhére, önök pedig kiállítanak nekem egy készpénzre váltható banki csekket 15 ezer dollárról. Tudom, hogy igazolásul fel kell hívnia a bankot, de fizetem a hívást. Nagyon szeretném ezt a házat. Ha az enyém lenne, idelent töltenem a fél életem. - Szünetet tartottam, az arcomon esdeklő kifejezés. Édesen összeráncolta az ajkait. - Mi a philadelphiai bank neve? - kérdezte. Megmondtam neki a bank nevét, telefonszámát és a saját számlaszámomat. Egy asztalhoz lépett, felvette a kagylót, és felhívta Philadelphiát. - A könyvelést kérem - mondta, amikor kapcsolták. - Igen, van itt egy csekk, a számlaszáma 505-602, Mr. Frank Adams, 15 ezer dollár értékben. Legyen szíves visszaigazolni. Lélegezni sem mertem. Hirtelen feltűnt a hall egyik sarkában álló nagydarab biztonsági őr. A tapasztalatom szerint a könyvelési osztály hivatalnokai alig pillantanak az egyenlegre, amikor igazolást kérnek tőlük. Alig-alig ellenőrzik a számla státusát. Imádkoztam, hogy most is így legyen. Ha nem, hát akkor csak abban reménykedhettem, hogy a biztonsági őr pocsékul céloz. - Rendben, köszönöm - mondta az igazgatónő a telefonba. Visszatette a kagylót, és töprengő tekintettel nézett rám. - Tudja mit, Frank Adams? kérdezte újabb ragyogó mosoly kíséretében. - Beváltom a csekkjét, ha eljön a ma esti partimra. Kevés errefelé a jóképű, sármos férfi. Nos, mit szól? - Megegyeztünk - vigyorogtam. Megírtam a csekket a philadelphiai bank terhére terhére 15 ezer dollárról. dollárról. Cserébe 15 ezer dolláros, készpénzre készpénzre váltható banki csekket kaptam. Elmentem a partira. Fantasztikus buli volt, és fantasztikus volt az igazgatónő is - a szó minden értelmében. Másnap Másnap reggel reggel bevált beváltott ottam am a csekket csekket,, vissza visszavit vittem tem a Rolls-R Rolls-Royce oyce-ot, -ot, és felültem egy San Diegó-i gépre. Az út során sokszor eszembe jutott az asszony és a parti. Majdnem hangosan felnevettem, amikor eszembe jutott valami. Kíváncsi lettem volna, mit szól, amikor megtudja, hogy egy nap alatt két buliban is a vendége voltam. És az egyik igazi tollasbál volt.
7
A NAPI EGYBALHÉS EURÓPAI TURNÉ
A SVINDLIM MINDEN EGYES alkalommal bevált. Néha én magam tértem ki a kín kínálko álkozó zó alkal lkalma makk elől. lől. Sajá Sajátt ké képm pmás ásom omrra form formááltam ltam az amer merikai ikai bank bankre rend ndsz szer ert, t, és úgy úgy szipo szipo-ly -lyozt oztam am ki a pénz pénztt a pánc páncél élte term rmek ekbő ből, l, mint mint mosómedve a fehérjét a tojásból. Amikor 1967 végén átszöktem a mexikói hatá határo ron, n, köze közell félm félmilillilió ó doll dollár árny nyii ille illegá gáliliss ké kész szpé pénz nzem em volt volt,, több több tuca tucatt bankárnak pedig vörös sejhaja. Gyakorlati Gyakorlatilag lag csak a számokkal számokkal bűvészkedtem. bűvészkedtem. Statisztikai Statisztikai itt a piros, hol a pirost játszottam, amelyben egyedül én nyerhettem. Pillants rá az egyik személyi csekkedre. A jobb felső sarkában van egy csekkszám, igaz? Valószínűleg ezt az egyet veszed észre, de ezt is csak akkor, ha pontosan nyilvántartod a csekkjeidet. A legtöbben nem is tudják saját számlaszámu számlaszámukat. kat. S bár sok banki alkalmazot alkalmazottt képes lenne megfejteni megfejteni a csekk alján lévő kódszámot, igen kevesen vesznek szemügyre egy csekket ilyen közelről. A hatvanas évek végén a bankok biztonsági hálója igen laza volt, legalábbis amennyit én láttam belőle. Amikor egy miami bankra utalványozott személyi csekket bemutattam mondjuk egy másik miami banknak, a pénztáros egyetlen biztonsági óvintézkedése az volt, hogy rápillantott a jobb felső sarokban lévő számra. Minél magasabb a szám, annál könnyebben kö nnyebben elfogadható a csekk. - Aha, a csekkszám 2876. A pasi baromi régóta lehet ennél a banknál. Biztos rendben van a csekk. - A pénztáros agyán ilyenkor körülbelül ez futott át. Szóval a keleti parton vagyok, mondjuk Bostonban. Jason Parker néven, egy panzió címét megadva kétszáz dolláros számlát nyitok a Beán Állami Bankban. Napokon belül megérkezik kétszáz személyi csekk, a jobb felső sarkukban folyamatos számozás 1-től 200-ig. A nevem és a címem a bal felső sarokban, alul keresztben pedig az a furcsa kis számsor, amely 01-gyel kezdődik, hiszen Boston az Első Szövetségi Tartalékkörzet tagja. A va vadn dnyu yuga gatt legs legsik iker eres eseb ebb b marh marhat atol olva vaja jaii kivá kiváló ló bély bélyeg egelt eltün ünte tető tőkk és bélyeg bélyegham hamisít isítók ók voltak voltak.. Én néhány néhány nyomta nyomtatha tható tó szám szám és mágnes mágnessza szalag lagos os szám segítségével kiváló csekkeltüntetővé és csekkhamisítóvá cs ekkhamisítóvá váltam. Művem végeztével az egyes számú csekken 3100 áll, a bal alsó sarokban pedig 12-vel kezdődik a számsor. Egyébként a csekk normálisnak tűnik. Felkeresem az Old Settlers Farm and Home Savings Associationst, amely csak egy mérföldre van a Beán Állami Banktól. - Takarékbetét-számlát szeretnék nyitni - közlöm a szívélyes hivatalnokkal. A feleségem szerint túl sokat tartunk a bankszámlán. - Igen Igenis is,, uram uram.. Me Menn nnyi yitt szer szeret etne ne befi befize zetn tni? i? - Lehe Lehett férf férfi, i, lehe lehett nő: nő: a hülyeség nemtől független. - Hát azt hiszem, 6500 dollárt - válaszolom, és kiállítok egy csekket az Old Settlersnek. A bankár elveszi a csekket, és rápillant a számra a jobb felső sarokban. Észreveszi, hogy a Beán Állami Bank az utalványos. Mosolyog. - Rendben, Mr. Parker. Három napot még várnia várnia kell a pénzkivétellel. pénzkivétellel. Időre van szükségünk, hogy a csekket leellenőrizzük, de mivel helyi érdekeltségű csekkről van szó, három napnál nem tart tovább. - Tisztában vagyok vele - felelem, és így is van. Már korábban utánanéztem, hogy ennyi a helyi érdekeltségű takarékbetét- és kölcsönügyletek várakozási
ideje. Hat napot várok. A hatodik nap reggelén visszatérek az Old Settlersbe. Szándékosan egy másik pénztároshoz lépek. Átnyújtom neki a takarékkönyvem. - Szeretnék kivenni 5500 dollárt - mondom. Ha rákérdezne, azt felelném, háza házatt vá vásár sárlók lók,, va vagy gy egyé egyéb b elfo elfoga gadh dhat ató ó magy magyar aráz ázat atta tall szolg szolgál álné nék. k. De a takaré takarékbe kbetét tétekk ekkel el és kölcsön kölcsönügy ügylet letekk ekkel el foglal foglalkoz kozó ó bankár bankárok ok nemige nemigen n ütik ütik bele az orrukat a kuncsaftok magánügyeibe. Ő sem. Ellenőrzi a számlaaktát. A számla hatnapos. A helyi érdekeltségű csekket csekket nyilvá nyilván n jóváha jóváhagyt gyták. ák. Visszaa Visszaadja dja a betétk betétköny önyvet vet és vele vele egy 5500 5500 dolláros banki csekket. Beváltom a Beán Állami Bankban, és lelécelek a városból... mielőtt a 6500 dolláros csekkem visszatérne Los Angelesből, ahová a klíringház komputere küldte. Vett Vettem em egy egy új I-Te I-Tekk ka kame merá rátt és ofsze ofszetg tgép épet et,, és megi megint nt eljá eljáts tszo zott ttam am a játékot a hamis Pan Am-költségcsekkel. Többféle csekket készítettem, hogy az ország ország különb különböző öző pontja pontjain in sózhas sózhassam sam el őket, őket, noha noha elméle elméletil tileg eg mindeg mindegyik yik utalványosa a New York-i Chase Manhattan Bank volt. New Ne w York York a Má Másod sodik ik Szöv Szövet etsé ségi gi Tart Tartal alék ékkö körz rzet etbe ben n va van, n, tehá tehátt az itte itteni ni csekkek sorszáma 02-vel kezdődik. De azokat a hamis csekkeket, amelyeket a keleti parton vagy északkeleti, délkeleti államokban sóztam el, először San Fransiscóba vagy Los Angelesbe utaztattam. A délnyugaton, északnyugaton vagy va gy a nyug nyugat atii part parton on kiál kiállílíto tott tt csekk csekkek eket et pedi pedig g elősz először ör Ph Phililad adel elph phiá iába ba,, Bostonba küldtem, keresztül az országon. Bűvészkedésem a húzd meg, ereszd meg iskolapéldája volt. Mindig maradt egy hetem a szökésre, mielőtt a kopók szagot fogtak. Később megtudtam, hogy én voltam az első szélhámos, aki a számokkal utaztatta a csekkeket. A bankárok a falba verték a fejüket. Nem tudták, mi folyik köröttük. Ma már tudják. Nekem köszönhetik. A játékot mindig és mindenhol eljátszottam, mígnem olyan kapós lettem, hogy hogy le ke kellllet ettt álln állnom om.. Dissz Disszid idál álno nom m ke kellllet ett. t. Rá Rájö jött ttem em,, hogy hogy Me Mexi xikó kóba ban n ugyanú ugyanúgy gy aggódh aggódhato atokk az útlevé útlevélért lért,, mint mint Richmon Richmondba dban n vagy vagy Seattl Seattle-be e-ben, n, hiszen a Mexikóba utazáshoz csak vízum kellett. Kérvényeztem is egyet San Antonióban a mexikói konzulátuson. Frank Williams néven, Pan Am-pilótaként mutatkoztam be, és Aero-Mexico sugárhajtásún potyáztam Mexikóvárosba. Bűnös Bűnös üzelme üzelmeim im teljes teljes bevéte bevételét lét nem vittem vittem magam magammal mal.. Mint Mint a kutya, kutya, amel amelyi yikk bejá bejára rattos a hente entesb sbol oltt cson csonttost ostáljá áljáh hoz és több több hek ektá tárr puha puha földterülete van, szerte az Államokban elástam a zsákmányt. Parttól partig, a Rio Grandétól a kanadai határig bankjegykötegekkel tömtem teli a széfeket. A táskám és a kabátom bélésében, keskeny nyalábokban kábé ötvenezret vittem vittem magamm magammal al Mexikó Mexikóba. ba. Egy jó vámos vámos villám villámgyo gyorsa rsan n rálelt rálelt volna, volna, de nekem nem kellett a vámmal vesződnöm. Pan Am-egyenruhában voltam és az Aero-Mexico személyzetével utaztam. Egy Egy héti hétig g volt voltam am Me Mexi xikó kóvá váro rosb sban an.. Aztá Aztán n megi megism smer erte tem m egy egy Pa Pan n AmAmstewardesst, aki épp ötnapos szabadságát töltötte Mexikóban. Meghívott egy hétvégére Acapulcóba. Már a levegőben jártunk, amikor hirtelen felsóhajtott, és szitkozódni kezdett. - Mi baj? - Meglepett, hogy ilyen édes ajkakból ilyen csúnya szót hallok. - Be ke kellllet ettt voln volnaa vá vált ltan anom om a fize fizeté tési si csekk csekkem em a rept reptér éren en - mond mondta ta.. Pontosan három pezó van a pénztárcámban. Mindegy, a hotel csak beváltja. - Beváltom én, ha nem túl sok - ajánlkoztam. - Ma úgyis pénzt fizetek be, elintézem a bankon keresztül. Mennyiről lenne szó? Egyáltalán nem érdekelt, mennyi. Igazi Pan Am-csekk! Kellett nekem, s 288
dollár 15 centért az enyém is lett. Gondosan eltettem. Sosem váltottam be, de szerencsét hozott. Tets Tetsze zett tt Acapu Acapulco lco.. He Hemz mzseg segne nekk ott ott a gyön gyönyö yörű rű embe embere rek, k, a legt legtöb öbbj bjük ük gazdag, híres vagy haszo szonleső, néha mindhárom egyszerre. A légi személyzetnek fenntartott hotelben szálltunk meg, mégsem éreztem magam veszélyben. Acapulcóba nem azért jön az ember, hogy munkáról fecsegjen. A stewardess hazament Miamiba, de én maradtam. Összebarátkoztam a szállodaigazgatóval, olyannyira, hogy felfedtem neki a dilemmámat. Egysze Egyszerr együtt együtt vacsor vacsorázt áztunk unk,, és mivel mivel különö különösen sen nyájas nyájasan an viselk viselkede edett, tt, tettem vele egy próbát. - Pete, nagy lekvárban vagyok - vallottam be. - Miféle bajban? - kiáltott aggódva. - Most hívott New Yorkból a felettesem. Azt akarja, hogy a holnap délutáni géppel Mexikóvárosból Londonba repüljek, és hazahozzak onnan egy gépet, amelynek a pilótája megbetegedett. - Ez neked lekvár? Bárcsak nekem is ilyen gondjaim lennének - vigyorgott Pete. Megráztam a fejem. - Az van, Pete, hogy nincs nálam az útlevelem. New Yorkban felejtettem, pedig mindig nálam kell lennie. Nem mehetek vissza érte New Yorkba, mert akkor nem érnék időben Londonba. És ha a főnök rájön, hogy nincs itt az útlevél, kirúg. Mi a fenét tegyek, Pete? Füttyentett egyet. - Na ez már lekvár. - Egy percig eltűnődött, aztán biccentett. - Nem tudom, beválik-e, de hallottál már egy Kitty Corbett nevű nőről? - Nemet intettem. Öreg hölgy, a mexikói helyzetről helyzetről ír. Húsz-harmin Húsz-harmincc éve itt él, mindenki tiszteli. tiszteli. Azt Azt besz beszél élik ik,, Me Mexi xikó kóvá váro rosb sból ól,, az Elnök lnökii Pa Palo lotá tábó bóll gyak gyakor orol ol nyomá yomást st Washingtonra, sőt a Fehér Házra. És el is hiszem - vigyorgott. - Éppen ott ül, annál annál az ablak ablaknál nál.. Tudom Tudom róla, róla, hogy hogy elősze előszeret retett ettel el ját játssz sszaa a számki számkivet vetett ett amerikaiak pótanyját, és bárkinek örömmel tesz szívességet. Szerintem ettől anya anyaki kirá rály lynő nőne nekk érzi érzi magá magát. t. Mind Mindeg egy, y, üljü üljünk nk át hozz hozzá, á, ve vegy gyél él neki neki ital italt, t, hízelegj egy sort és rinyálj egy keveset. Talán ő tudja a választ. Kitty Corbett barátságos öreg hölgy volt. És okos. Néhány perc elteltével Pete-re mosolygott. -Jól van, fogadós, mi a helyzet? Csak akkor ülsz le hozzám, ha kell valami. Most miről lenne szó? Pete felemelte a kezét, és nevetett. - Őszintén? Semmiről! Franknek van itt egy kis gondja. Meséld el neki, Frank. Nagyjából ugyanazt a sztorit mondtam el neki is, mint Petének, csak jobban kiha kihang ngsú súly lyoz ozta tam m a melo melodr dram amat atik ikus us rész részek eket et.. Amik Amikor or befe befeje jezt ztem em,, rám rám pillantott. - Ezek Ezek szer szerin intt nagy nagyon on nagy nagy szüks szükség égee lenn lennee egy egy útle útlevé vélr lree - mond mondta ta.. Ráadásul már van is útlevele, csak éppen rossz helyen. Ugye tudja, hogy nem lehet két útlevele? Törvényellenes. - Tudom - fintorogtam. - Engem is aggaszt a dolog. De ha kirúgnak, évekbe is telhet, mire újra állást kapok, ha egyáltalán kapok. Három évig voltam a Pan Am várólistáján. - Szünetet tartottam, majd felkiáltottam. - Egész életemben pilóta akartam lenni! Kitt Kittyy Corbe Corbett tt együ együtt ttér érző zőn n bicce biccent ntet ett, t, és a gond gondola olata taib ibaa merü merült lt.. Aztá Aztán n lebiggyesztette az ajkát. - Pete, hozzon ide egy telefont. Pete Pe te inte intett tt,, a pinc pincér ér az aszt asztal alho hozz hozt hoztaa a tele telefo font nt,, és bedu bedugt gtaa a fali fali
csatl csatlak akozó ozóba ba.. Kitt Kittyy felv felvet ette te a ka kagy gyló lót, t, majd majd span spanyo yolu lull besz beszél élni ni ke kezd zdet ettt a központoshoz. Jó pár percbe telt, mire végül kapcsolták. - Sonj Sonja? a? Itt Itt Kitt Kittyy Corb Corbet ettt - mond mondta ta.. - Figy Figyel elj, j, szív szíves essé sége gett ké kére rek. k... .. Rész Ré szle lete tese sen n ecset ecsetel elte te ke kellllem emet etle len n hely helyze zetem temet et,, majd majd megh meghal allg lgat atta ta,, mit mit válaszol a Sonjának nevezett nő. - Ezt mind tudom. Kiötlöttem a megoldást. Állíts ki neki egy ideiglenes útlevelet, mintha ellopták vagy elvesztette volna. A francba, majd visszamegy New Yorkba, és széttépi. Vagy széttépi a régit, és kér egy újat. Egy percig fülelt, majd letakarta a kagylót a tenyerével, és rám pillantott. - Nincs magánál véletlenül az anyakönyvi kivonata? - De igen - feleltem. - A pénztárcámban. Kicsit nyúzott, de olvasható. Kitty bólintott, és újra a telefon felé fordult. - Igen Igen,, Sonj Sonja, a, va van n nála nála.. .... Úgy Úgy tűni tűnik, k, menn mennii fog? fog? Na Nagy gysze szerű rű!! Imád Imádla lak, k, tartozom neked. A jövő héten találkozunk. Letette a kagylót, és elmosolyodott. - Nos, Frank, ha holnap délelőtt tízig odaér Mexikóvárosba, az amerikai konzulátusra, Sonja Gundersen, a konzul-helyettes kiállít önnek egy ideiglenes útlevelet. Azt kell mondania, elvesztette. Ha bárkinek mást mond, megölöm. Megpusziltam, és a legjobb pezsgőt rendeltem neki. Még én is ittam egy pohárral. Aztán felhívtam a repteret, és megtudtam, egy óra múlva indul a gép. Helyet foglaltattam rá, és Pete-hez fordultam. - Figyelj, egy csomó cuccot itt hagyok. Csomagoltasd be, és tedd őket az irodádba, ígérem, néhány héten belül, vagy még hamarabb értük jövök. Egyetlen bőröndbe pakoltam az egyenruhát, az öltönyt és a pénzt. Mire a hallba értem, Pete már taxit hívott. Nagyon bírtam ezt a fickót, szerettem volna neki meghálálni, amit értem tett. Sikerült. Elpasszoltam neki az egyik Pan Am-csekket. Vagyis a hoteljének. Miel Mielőt őttt elin elindu dult lt voln volnaa a gép gép Me Mexi xikó kóvá váro rosba sba,, bevá bevált ltot otta tam m még még egye egyet. t. A fővárosban átöltöztem egyenruhába, a táskát egy megőrzőbe zártam, és 9.45kor már Gundersen kisasszony irodájában álltam. Sonj Sonjaa Gund Gunder erse sen n hatá határo rozo zott tt,, mere merevv szők szőkes eség ég volt volt,, egy egy perc percet et sem sem vesztegetett. - Az anyakönyvi kivonatot kérem. Elővettem a pénztárcámból, és átnyújtottam neki. Ránézett, majd rám. - Mintha Kitty azt mondta volna, hogy Frank Williamsnek hívják. Ezen az áll, hogy ifjabb Frank W. Abagnale. - Persze. Ifjabb Frank William Abagnale. Ismeri Kittyt. Az este kicsit sok pezsgőt ivott. Mindenkinek úgy mutatott be, hogy Frank Williams. Azt hittem, önnek a teljes nevemet megadta. - Lehet - mondta Gundersen kisasszony. - Alig hallottam belőle valamit. Ezek a rohadt mexikói telefonok. Mindegy, ön a jelek szerint Pan Am-pilóta, a neve részben Frank Williams, tehát valószínűleg önről van szó. Ahog Ahogyy korá korább bban an utas utasít ítot ott, t, megá megállllta tam m és ké kész szít ítte tett ttem em maga magamr mról ól ké kétt igazolv olványképet. Ezeket most átadtam Gundersen sen kisass sasszzonynak. Negy Ne gyed edór óráv ával al ké későb sőbb b zseb zsebem embe ben n egy egy idei ideigl glen enes es útle útlevé véllllel el hagy hagyta tam m el a konzulátus épületét. Visszamentem a reptérre, civilbe öltöztem, és a British Overseas Airways pultjánál készpénzért jegyet vettem Londonba. Azt mondták, késik a gép. Este hétig nem száll fel. Viss Vissza zave vett ttem em a piló pilóta ta-e -egy gyen enru ruhá hát, t, és hat hat órán órán ke kere resz sztü tüll tapé tapétá tázt ztam am Mexikóvárosban. 6500 dollárral gazdagabban indultam Londonba. Most már a mexikói federales is a nyomomban járt. Londonban F. W. Adams néven bejelentkeztem a kensingtoni Royal Gardens Hotelbe. Eltávon lévő TWA-pilótaként mutatkoztam be. Attól tartva használtam
új álne álneve vet, t, hogy hogy a lond london onii rend rendőr őrsé ség g hama hamaro rosa san n érte értesü süll ifja ifjabb bb Fran Frankk W. Abagnale-ről, alias Frank Williamsről, a hajdani Pan Am-pilótáról. Csak pár napot maradtam Londonban. Érezni kezdtem a rám nehezedő stre stress sszt zt,, ugya ugyana nazt zt a nyug nyugta tala lans nság ágot ot,, mint mint az Álla Államo mokb kban an.. Lond London onba ban n rádö rádöbb bben ente tem, m, hogy hogy a dissz disszid idál álás ás nem nem oldo oldott ttaa meg meg a gond gondom omat at,, hogy hogy a mexikói rendőrség, a Scotland Yard, a New York-i és a Los Angeles-i zsaruk mind ugyanazt akarják: elkapni a csalókat. És én csaló voltam. Figyelembe véve ezt és azt a kisebb vagyont, amit mindenfelé elrejtettem, a legböl legbölcseb csebb b az lett lett volna volna,, ha csendbe csendben, n, észrevé észrevétle tlenül nül,, álnéve álnéven n meghúz meghúzom om magam a világ egy félreeső szegletén. Felfogtam, ez mennyi előnnyel járna, de úgy tűnik, a bölcsesség nem tartozott az erényeim közé. Ma már tudom, hogy képtelen voltam józanul gondolkodni. Olyan kényszer hajtott, hajtott, amely felett nem volt uralmam. uralmam. Azzal győzködtem győzködtem magam, magam, hogy a én vagyok a vad, a zsaruk a vadászok, azaz a rosszfiúk. Lopnom kell az életben mara maradá dásér sért, t, a folyt folyton onos os mene menekü külé lésér sért, t, tehá tehátt jogo jogosa san n ford fordul ulok ok jogta jogtala lan n eszközökhöz. Szóval alig egy hét után kitapétáztam a Piccadillyt, és Londonból Párizsba repültem. Abban az irracionális hitben ringattam magam, hogy csupán önvédelemből csalok. Egy Egy pszi pszichi chiát áter er bizt biztos osan an máské másként nt vé véle leke kedn dnee errő erről. l. Azt Azt mond mondan aná, á, azt azt akar ak arta tam, m, hogy hogy elka elkapj pjan anak ak.. A brit brit rend rendőr őrsé ség g már már ke kezd zdte te össz összer erak akni ni a dossziémat. Talán tényleg azt akartam, hogy elkapjanak. Talán tudat alatt segítségért kiáltottam és a segítséget a hatóságoktól vártam. De akkoriban tudatosan nem gondoltam ilyesmire. Tisz Tisztá táb ban volt voltaam ve vele le,, hogy hogy egy egy elsz elszaabadu badult lt körh körhin intá tán n ülök ülök,, egy kormányozhatatlan ringlispílen, amelyből nem tudok kiszállni. De azt baromira nem szerettem volna, ha a zsaruk állítják meg a pörgést. Három órája voltam Párizsban, amikor megismertem Monique Lavalier-t. Olyan Olyan aff afférb érbaa kezdte kezdtem m ezzel, ezzel, amely amely nemcsak nemcsak haszon haszonszer szerzési zési távlat távlataim aimat at szélesítette ki, de végső soron a méhkasom feldúlásával fenyegetett. Visszatekintve, nagyon sokkal tartozom Monique-nak. Akárcsak a Pan Am, noha egyes cégvezetők ezt nyilván vitatnák. Monique az Air France stewardesse volt. A Windsor Hotel bárjában ismertem meg, ahol a légi személyzet több tucat tagjával egy kapitány nyugdíjazási buli bulijá ján n ve vett tt rész részt. t. Ha talál találko kozt ztam am is az ünne ünnepe pelt ltte tel, l, nem nem emlé emléks ksze zem m rá. rá. Monique megbabonázott. A fejembe szállt, tündökölt, akárcsak a felszolgált fino finom m pezsg pezsgő. ő. Az Air Air Fran Francé cé egyi egyikk első elsőti tisz sztj tjee hívo hívott tt meg meg a buli buliba ba,, ak akii a hotelportán pillantott meg Pan Am-egyenruhámban. Azonnal megszólított, és a bárhoz terelt. Ellenállásom elpárolgott, amikor bemutatta Monique-ot. Ugyanolyan bájos és jószívű volt, mint Rosalie, Ros alie, de korántsem olyan gátlásos. A jele jelekk szer szerin intt ugyan gyanú úgy von vonzódo zódott tt hozz hozzáám, mint mint én hozz ozzá. Pá Párrizsi izsi tartózkodásom és az ezt követő látogatásaim alkalmával elválaszthatatlanok lettünk. Monique, ha gondolt is rá, sosem említette az esküvőt, de már három nap nap ismer smeret etsé ség g után után haz hazav avit ittt a szül szülei eih hez. ez. A Lav avaalier lier csa család lád bűbájo bájoss emberekből állt. Különösen Lavalier apuka keltette fel az érdeklődésemet. Nyom Ny omdá dász sz volt volt,, egy egy kis kis nyom nyomda dabo bolt ltot ot igaz igazga gato tott tt Pá Pári rizs zs külv külvár árosá osába ban. n. Azonnal felfedeztem, hogy általa továbbfejleszthetem a hamis Pan Am-csekkes svindlimet. - Tudj Tudja, a, va van n néhá néhány ny isme ismerő rősö söm m a Pa Pan n Am ke kere resk sked edel elmi mi oszt osztál ályá yán n jegyeztem meg mellékesen, ebéd közben. - Talán tudnék valami nyomdai munkát szerezni önnek. Lavalier apuka arca felragyogott. - Igen Igen,, igen igen!! - kiál kiálto tott tta. a. - Me Megp gpró róbá bálj ljuk uk megc megcsi siná náln lni, i, bárm bármit it is ké kér, r,
monsieur. Végtelenül lekötelezne. A tolmács Monique volt, mivel a családjában senki sem beszélt angolul. Azna Aznap p délu délutá tán n a papa papa körbe körbeve veze zete tett tt az üzle üzletb tben en,, amit amit ké kétt fiáv fiával al együ együtt tt vezetet vezetett. t. Volt egy ifjú ifjú alkalm alkalmazo azottj ttja, a, aki Moniqu Monique-h e-hoz oz hasonl hasonlóan óan törte törte az angolt, de Lavalier apuka biztosított, hogy ő és a fiai személyesen végeznek el minden nyomdai munkát, amit szerzek kicsiny cégüknek. - Bármit is akarsz angolul kinyomtatni - büszkélkedett Monique -, apám és a fivéreim elvégzik. Ők a legjobb nyomdászok Franciaországban. Még megvolt az igazi Pan Am fizetési csek sekk, amelyet a mex exiikói stewa steward rdes essne snekk vá vált ltot otta tam m be. be. Me Megl glep epőd ődte tem, m, menn mennyi yire re külö különb nböz özik ik attó attól, l, amil amilye yenn nnek ek én ké képz pzel elte tem. m. A másol másolat atom om bizo bizony nyosa osan n vonz vonzór óraa siker sikered edet ett, t, egyébként nem tudtam volna belőle annyit elpasszolni. De ha valaki a kettőt egymás mellé tenné, rögvest rendőrért kiáltana. Eddig szerencsém volt. A jelek jelek szerint szerint a pénztá pénztároso rosok, k, akik akik bevált beváltott ották, ák, sosem sosem láttak láttak igazi igazi Pan Amcsekket. Világossá vált előttem, hogy az európai bankárok jobban ismerik a Pan Amcsekkeket, hiszen a társaság forgalma túlnyomó részét az Államokon kívül bonyolította. A dolog már Londonban kezdett gyanús lenni, amikor egy bankár túlságosan figyelmesen vette szemügyre a műalkotásomat. - Fizetési csekk - mutattam a vastag fekete betűkre. - Hogyne, természetesen - felelte. Vonakodva bár, de beváltotta. Az is megfordult a fejemben, hogy a Pan Am minden kontinensen más-más, esetleg eltérő színű csekket használ. A legokosabb, ha tisztázom a dolgot, mielőtt tovább ténykednék. Másnap reggel felhívtam a Pan Am párizsi irodáját, és a kereskedelmi osztályról kértem valakit. Egy igen fiatal férfihoz kapcsoltak, aki a hangjából ítélve rendkívül tapasztalatlan volt. Ennek hamarosan tanújelét is adta. Kezdtem azt hinni, hogy maga Fortuna a telefonközpontosom. - Figy Figyel elje jen, n, Jack Jack Roge Rogers rs va vagy gyok ok a Daig Daigle le Tehe Teherf rfuv uvar aroz ozó ó Váll Vállal alat attó tóll közöltem. - Van itt egy csekk, a cége nyilván tévedésből küldte nekünk. - Nos, igen, Mr. Rogers, miből gondolja ezt? - kérdezte. - Ez a csekk New Yorkból jött, 1900 dollárról szól, de a mi főkönyveinkben semmi ellentételezését nem találtam - feleltem. - Nincs nyoma annak, hogy fuvaroztunk volna maguknak valamit. Van valami ötlete, miért küldték? - Így hirtelen nincs, Mr. Rogers. Biztos B iztos benne, hogy a csekk tőlünk jött? - Nekem nagyon úgy tűnik - mondtam. - Szabványos zöld csekk. A Pan American felirat nagy betűkkel keresztben a tetején. 1900 dolláros. - Mr. Rogers, nem úgy hangzik, mintha a miénk lenne - mondta a fickó. - A mi csekkjeink kékek, a színükön mindenütt egyre halványodó Pan Am-Pan AmPan Am felirat, és egy földgolyó. A magáé ilyen? A kezemben tartottam a stewardess csekkjét. A fickó tökéletesen leírta, de ezt nem kötöttem az orrára. - Van magánál Pan Am-csekk? - kérdeztem egy olyan ember határozottságával, aki minden kétséget száműzni akar. - Nos, igen, de... - Ki írta alá? - vágtam közbe. - Mi a könyvelő neve? Ugyanazt a nevet mondta, mint ami a kezemben tartott csekken szerepelt. - És az a kis számsor a bal alsó sarokban? - erősködtem. - Fon Fontos tos ez? ez? 02.. 02.... - és elh elhada adarta rta az egés egésze zett. Me Mege gegy gyez ezet ettt a stew stewyy csekkszámával. - Aha, az enyémet más írta alá. A számok sem egyeznek - hazudtam. - De maguk a Chase Manhattannel vannak szerződésben, nem? - De igen. Egy rakás másik céggel egyetemben. Biztosan egy másik Pan American nevű cégtől kapta a csekket. Nem hinném, Mr. Rogers, hogy az a mi
csekkün csekkünkk lenne. lenne. Javasl Javaslom, om, küldje küldje vissza vissza,, hogy hogy tisztáz tisztázódj ódjon on a félreé félreérté rtéss mondta segítőkészen. - Ja, az lesz, köszönöm - egyeztem bele. Moniqu Moniquee az Air Francé Francé kétnap kétnapos os Berlin Berlin-St -Stockh ockholm olm-Kop -Koppen penhág hágaa kőrútj kőrútján án dolgozott, aztán két napot pihent. Aznap éppen repült. Alig szállt fel, már megjelentem az apja boltjában. Apuka örült, hogy lát engem. Nem okozott gondot, hogy az anyámtól tanult franciáját és a fiatal nyomdászok angolját közös nevezőre hozzuk. Megmutattam nekik a Pan Am-stewardess csekkjét. A nevét és a csekk összegét kitakartam. - Besz Beszél élte tem m a ke kere resk sked edel elmi mi oszt osztál álly lyal al - mond mondta tam. m. - Elég Elég sokba sokba ke kerü rüll ezek ezekne nekk a csek csekke kekn knek ek az amer amerik ikai ai nyom nyomta tatá tása sa.. Mond Mondta tam m neki nekik, k, hogy hogy szer szerin inte tem m magu magukk ugya ugyani nily lyen en jól jól megc megcsi siná nálj lják ák,, csak csak éppe éppen n lény lényeg eges esen en olcsóbban. A másolatokat össze tudják fűzni csekk-könyv formájúra? Mert ha igen, igen, felhata felhatalma lmazás zásom om van rá, hogy hogy tízeze tízezerr próban próbanyom yomtat tatván ványt yt rendel rendeljek jek,, feltéve, hogy olcsóbbak New Yorknál. Apuka a csekket tanulmányozta. - New Yorkban mennyiért nyomják ki ezeket, monsieur? -kérdezte. Halvány segédfogalmam sem volt. Olyan összeget mondtam, ami talán a New York-i nyomdászoknak is megfelelne. - Ezer darab 350 dollár - jelentettem ki. Bólintott. - Ké Kétsz tszáz ázér értt megc megcsin sinál álom om enne ennekk a pont pontos os,, minő minőség ségii mását mását - mond mondta ta buzgón. - Messzemenőkig elégedett lesz a munkánkkal. Habozott, láthatóan zavarban volt. - Monsieur, tudom, hogy ön és a lányom közeli barátok. Feltétel nélkül bízom önben, de úgy szokás, hogy 50%-öt előre megkapunk. - A hangja bocsánatkérően duruzsolt. Felnevettem. - Délután megkapja az előleget - biztosítottam. A Pan Am-egy Am-egyenr enruhá uhában ban elláto ellátogat gattam tam az egyik egyik párizsi párizsi bankba bankba,, és ezer ezer dollárt tettem a pultra. - Ezer dollárért kérek banki csekket - mondtam. - Az utalványos legyen a Pan American World Airways, a rendel-vény rendel-vényes es pedig a Maurice Lavalier és Fiai Nyomda. Délután átnyújtottam nekik a csekket. Lavalier apuka már előkészítette a mint mintap apél éldá dány nytt a holn holnap apii munk munkáh ához oz.. Átta Áttanu nulm lmán ányo yozt ztam am,, és alig alig tudt tudtam am viss visszzafoj afojta tani ni fék féktele telen n jók jókedve edveme mett. A csek csekkk gyön gyönyö yörű rűeen sike sikerrült. ült. Sőt Sőt pompázatosán. Igazi Pan Am-csekk, egy oldalon négy darab, egy könyvben 25 perforált oldal, s mindez IBM-kartonpapíron! Végre felértem a csúcsra - nem számít, hogy csekksvindlerként. Lava Lavalilier er apuk apukaa egy egy héte héten n belü belüll telj teljesí esíte tett ttee a rend rendel elés ést. t. A fenn fennma mara radó dó összegről is hoztam neki egy törvényes, elvileg a Pan Am által kiállított banki csekket. Lavalier apuka számlát, nyugtát is adott. Örült, hogy örülök. Mivel korábban sose sosem m talá találk lkoz ozot ottt amer amerik ikai aiva val, l, egy egy perc percig ig sem sem ké kéte telk lked edet ettt ügyl ügylet etün ünkk tisztaságában. Pan Am-pilóta voltam. A lánya kezeskedett értem. Fizetségül pedig érvényes Pan Am-csekkeket kapott. - Remélem, dolgozhatunk még a cégének, barátom - mondta. - Pe Pers rsze ze,, pers persze ze - bizt biztosí osíto tott ttam am.. - Tula Tulajd jdon onké képp ppen en olya olyan n elég eléged edet ette tekk vagyunk, hogy másoknak is ajánljuk önöket. Jöttek Jöttek más más megren megrendel delések ések is, mind mind hamis, hamis, mind mind rajtam rajtam kereszt keresztül ül folyt. folyt. Lavalier apuka azonban sosem vonta kétségbe a szavam. A tízezer Pan Amcsekk elkészítése után ő lett összes áldokumentumom nyomdásza, ártatlan
balek, aki hálás volt nekem, hogy megnyitottam számára „az amerikai piacot". Persz Pe rszee nem nem volt volt szük szüksé sége gem m tíze tízeze zerr Pa Pan n Am-cs Am-csek ekkr kre. e. Egys Egysze zerű rűen en azér azértt rendeltem ennyit, hogy ne keltsek gyanút. Azt még Lavalier apuka is tudta, hogy a Pan Am gigászi légitársaság. Lehet, hogy egy ennél kisebb rendelés óvatossá tette volna. Megtartottam ezer csekket, a többi Párizs szemétdombjain végezte. Vettem egy IBM elektromos írógépet, írtam rajta egy 781 dollár 45 centes csekket, amit pilótának öltözve a legközelebbi bankban beváltottam. Kis bank volt. - Monsieur, ez a csekk biztosan jó, de ellenőriznem kellene a kifizetés előtt. A pénztáros kényszeredetten mosolygott. - A bank kontójára nem hívhatunk fel tengerentúli számokat. Ha megtenné, hogy kifizeti... - Kérdően nézett rám. Vállat vontam. - Persze, csak rajta. Kifizetem, bármennyibe kerül is. Nem számítottam ilyen biztonsági előírásokra, mégsem izgultam. Véletlenül épp akkor jöttem a bankba, mikor a hamis csekket nyugodtan leellenőrizhették. Párizsban negyed négy van. A New York-i bankok bankok negyedóra múlva zárnak. Nagyjából Nagyjából ennyi időbe telik, mire a bankárt a Chase Manhattan Bank könyvelési osztályára kapcsolják. A francia perfektül, némi akcentussal beszélt angolul. - Van Van itt itt egy csek csekkk 781 dollá ollárr 45 cent centrő ről, l, egy egy Pa Pan n Am-p Am-pililót ótát ától ól,, az utalványos a maguk bankja - kezdte, majd beolvasta a bal alsó sarokban lévő hamis számlaszámot. - Igen, értem, nagyon köszönöm... Itt remek az idő, köszönjük. - Visszatette a kagylót, és mosolygott. - Ha Amerikát hívom, mindig az időről kérdeznek. - Átadta a csekket aláírásra, és az összegből levonta a 8 dollár dollár 92 centes centes telefo telefonhí nhívás vást. t. Mivel Mivel minden minden rendbe rendben n ment, ment, nem talált találtam am túlzónak ezt a kilenc dollárt. Eláras Eláraszto ztotta ttam m Párizs Párizstt és kertvá kertvárosa rosait it a hamis hamis csekkek csekkekkel kel.. Bérelt Béreltem em egy széfet, és abba kezdtem gyűjteni a zsákmányt. Öt évre előre fizettem. Nagyon ritkán vonták kétségbe a csekket, s ha mégis, könnyen igazoltam magam. Ha a New York-i bankok már bezártak, hát visszajöttem, ha kinyitottak. Csak egyszer kerültem szorult helyzetbe. Az egyik pénztáros a Chase Manhattan hely helyet ettt a Pa Pan n Am Ne New w YorkYork-ii irod irodáj áját át hívt hívta! a! Az álne álneve veme mett egys egysze zerr sem sem említette, de a bank nevét, a számlaszámot és a Pan Am könyvelőjének nevét igen. A Pan Am nyilván igazolta a csekket, mivel a bankár beváltotta. Megdöbbentett, milyen könnyen és simán bevált az új módszer. Istenem, hisz hiszen en a bank bank és a Pa Pan n Am maga maga igaz igazol olta ta a hami hamiss csek csekkj kjei eime met. t. Kocs Kocsit it bére bérelt ltem em,, s míg míg Moni Moniqu quee repü repült lt,, körb körbeu euta tazt ztam am Fran Francia ciaor orszá szágo got. t. Mind Minden en szembe jövő falusi bankban és nagyvárosi pénzintézetben megfordultam. Biztosra nem tudom, de a későbbiekben arra jutottam, azért voltam olyan sikeres azokkal a csekkekkel, mert a Pan Am kezeskedett értük. Lavalier apukát sok munkához juttattam. Miután egy igazi Pan Am-pilóta óvat óvatla lanu null a Wind Windso sorr bárj bárjáb ában an fele felejt jtet ette te azon azonos osít ító ó ká kárt rtyá yájá ját, t, apuk apukáv ával al készíttettem egy új Pan Am-kártyát, a korábbinál sokkal szebbet. - Odaadom neki - mondtam a csaposnak. El is postáztam a pilótának a Pan Am New York-i címére, de csak azután, hogy Lavalier apuka lemásolta, és ellátta az álnevemmel, hamis rangommal és fényképemmel. A Lavalier család úgy tudta, a Pan Am különleges képviselőjeként vagyok Párizsban, pr-munkát végzek a cégnek. Egy hónappal megismerkedésünk után azonban közöltem Monique-kal, újra dolgozni fogok tartalék pilótaként. Egy keddi napon New Yorkba repültem. Kevéssel dél előtt értem oda, és azonnal a
Chase Chase Ma Manh nhat atta tan n Ba Bank nk legk legköz özel eleb ebbi bi fiókj fiókjáh ához oz siet siette tem. m. Vett Vettem em egy egy 1200 1200 doll dollár áros os banki nki cse csekket kket,, amel amelyn ynek ek utal utalvá vány nyos osaa „Rog Roger D. Will Willia iam ms", s", rendelvényese pedig „Frank W. Williams" lett. Még aznap visszarepültem Párizsba. Ezúttal az V. György Királyban szálltam meg. A szobámban átjavítottam a csekk Szövetségi Tartalék Körzetszámát úgy, hogy San Fransiscóba vagy Los Angelesbe utazzon. Aztán Lavalier apukához vittem a csekket. - Háromszáz ilyen kellene - mondtam. Azt hittem, rákérdez, miért akarok lemásolni egy pénzátutalást, de nem tette. Később rájöttem, apuka nem igazán értette, milyen munkákat vállal. Vakon megbízott bennem. A háromszáz másolat elkészültével visszatértem New Yorkba. Csak New York vonzáskörzetében 112 fiókja van a Chase Manhattannek. Három nap alatt hatvan fiókban fordultam meg másolt csekkjeimmel. A hatvanból csak egy esetben hangzottak el óvatos szavak. - Uram, tudom, hogy ez Chase-csekk, de mivel nem mi bocsátottuk ki, fel kell hívnom az illetékest - szabadkozott a pénztárosnő. - Tudna várni egy percet? - Persze, nyugodtan - mondtam könnyedén. A hívást a jelenlétemben bonyolította le. A beszélgetés egyetlen részlete sem lepett meg. - Igen, itt Janice Queensből. 023685-ös banki csekk. Meg tudod mondani, hogy ki bocsátotta ki, mennyiről, mikor és mi a jelenlegi státusa? - Várt, aztán megismételte, amit a túloldalról hallott. - Frank W. Williams, 1200 dollár, január 5, még kifizetetlen. Itt van előttem. Köszönöm szépen. Elnézést, uram mondta, és leszurkolta a pénzt a pultra. - Semmi gond - mondtam. - Ne kérjen bocsánatot, csak mert lelk lelkiiiism smer eret etese esen n vé végz gzii a munk munkáj áját át.. - Ezt Ezt komo komoly lyan an is gond gondolt oltam am.. Ilyen Ilyen alkalmazott elkelne bármely bankban. A kislányt átvágták, mégis egy rakás pénzt megmentett a Chase-nek. Eredetileg száz fiókot akartam kipakolni, de miután telefonált, le kellett fújnom az akciót. Nem engedhettem meg, hogy másvalaki is érdeklődni kezdjen a kibocsátó bank után. Az esélyeim jók voltak, de nem kockáztathattam, hogy ugyanaz a könyvelő veszi fel a telefont, ha egy másik pénztárosnak is ellenőrizni támad kedve. Ideges lettem New Yorkban. Megint vonzott a külföldi klíma, de nem tudtam, visszatérjek-e Monique-hoz Párizsba, vagy inkább keressek egy izgalmas új helyet. Míg Míg ezen ezen gondo gondolk lkod odta tam, m, Bosto Bostonb nbaa repü repült ltem em,, ahol ahol rövi rövid d úton úton börtö börtönb nbee zártak, majd kiraboltam egy bankot. Az előbbi váratlanul ért, akár egy nem várt terhesség. Az utóbbinál ellenállhatatlan késztetés vezérelt. Csak azért utaztam Bostonba, hogy ne legyek New Yorkban. Épp olyan kikötőnek tűnt, mint bármely más keleti parti város. Ráadásul sok bankja volt. Érkezéskor a cuccaimat egy reptéri megőrzőbe őbe, a kulcsát sát pedig a levéltárcámba tettem. Számos bankban jártam, Pan Am-csekkmásolataimat ropogós bankókra váltottam. Kora este értem a reptérre. A lehető leggyorsabban tengerentúli gépre akartam szállni. Bűnös üzelmeimmel ötezer dollárt kaszáltam a Bab Városában. 4800 dollárt a táskáimba rejtettem, aztán elindultam a menetrend felderítésére. Késő éjjelig nem értem oda. Ahogy elfordultam a csomagmegőrzőtől, egy csin csinos os Alle Allegh ghen enyy Airl Airlin ines es-s -ste tewa ward rdes esss-sz szel el talá talált ltam am maga magam m szem szemkö közt zt.. Álpilótaságom hajnaláról ismertem. - Fran Frank! k! Micso Micsoda da megl meglep epet etés! és! - kiál kiálto tott tta. a. Term Termész észet etese esen n meg meg ke kellllet ettt
ünnepelnünk a találkozást. Este tizenegykor értem vissza a reptérre. Addigra úgy döntöttem, Miamiba utazom, és onnan lépek a tengerentúlra. Pilótaruhámban az Allegheny Airlines pultjához léptem. - Mikor megy a következő gépük Miamiba? - kérdeztem a jegypénztárost. - Épp lekéste - fintorgott. - Kié a következő gép? A Nationalé, az Americané, kié? -kérdeztem. - Senkié - felelte. - Holnapig egy gép sem indul Miamiba. Éjfél után nem szál szálll fel fel gép. gép. Van Van Bost Boston onba ban n egy egy csen csendh dháb ábor orít ítás ásii rend rendel elet et,, amel amelyn ynek ek érte értelm lméb ében en regg reggel el fél fél héti hétig g nem nem szál szállh lhat at fel fel senki senki.. A Na Nati tion onal al első első gépe gépe Miamiba 10.15-kor indul. - De hiszen még éjfél sincs! - fakadtam ki. Vigyorgott. - Rendben. Repüljön a vermonti Burlingtonba. Az mára az utolsó gépünk. A körü körülm lmén énye yekk isme ismere reté tébe ben n inká inkább bb lemo lemond ndta tam m errő errőll a lehe lehető tősé ségr gről ől.. Helyzetemen töprengve leültem a hall egyik székére. Akárcsak a legtöbb nagy reptér hallját, ezt is ajándékboltok, kávézók, bárok és egyéb üzletek ölelték körül. Míg gondolkodtam, mellékesen feltűnt, hogy többségük éppen most zár. Érdekl Érdeklődé ődésem semet et az keltet keltette te fel, fel, hogy hogy az üzletv üzletvezet ezetők ők megáll megállnak nak egy nagy nagy bosto bostoni ni bank bank éjsza éjszaka kaii széf széfjé jéné nél, l, amel amelyy az egyi egyikk kijá kijáró ró foly folyos osó ó köze közepé pén n hely helyez ezke kede dett tt el. el. Csoma Csomago goka katt és teste testess borí boríté téko koka katt dobn dobnak ak be az acél acélbó bóll készült dobozba - nyilván a napi bevételüket. Megfigyelésemet két jeges szó szakította félbe. - Frank Abagnale? Elfojtottam a pánikot, és felpillantottam. Két marcona ábrázatú, egyenruhás, Massachusetts állami rendőr magasodott fölém. - Maga Frank Abagnale, vagy nem? - kérdezte az egyik fagyosan. - Frank vagyok, de Frank Williams. - Magam is meglepődtem a torkomból előtörő hűvös, nyugodt választól. - Láthatnám a papírjait? - Szavai udvariasan hangoztak, de szemei azt súgták, ha nem adom át rögtön az irataimat, megragad a könyökömnél, és maga rázza ki a zsebemből. Átnyújtottam az azonosító kártyát és a hamis pilótaengedélyt. - Nézze, fogalmam sincs, mi folyik itt. Biztosan félreértés. - Az irataimra mutattam. - Ezek bizonyítják, hogy a Pan American pilótája vagyok. A rendőr átvizsgálta a kártyát és az engedélyt, majd átadta a társának. - Hagyjuk a rizsát, fiam. Te vagy Frank Abagnale, ugye? -kérdezte amaz csaknem gyengéden. - Mily Milyen en Fran Frank? k? - érte értetl tlen enke kedte dtem. m. Dühv Dühvel el próbá próbált ltam am álcá álcázn znii növe növekv kvő ő pánikom. - Nem tudom, ki a fenét keresnek, de engem biztos nem. A rendőr összevonta a szemöldökét. - Nos, a vitának vége - dörmögte. - Gyere, beviszünk. Nem kérdezték, hol a csomagom. Én meg nem világosítottam fel őket. Kivezettek, és beültettek a jár járőr őrko kocsi csiba ba.. Egyb Egyből ől az álla állami mi rend rendőr őrség ségre re hajt hajtot ottu tunk nk.. Ott Ott bevi bevitt ttek ek egy egy zaklatott kinézetű hadnagy, feltehetően a műszakparancsnok irodájába. - Mi az ördög? - nyögött fel bosszúsan. boss zúsan. - Hadnagy úr, szerintünk ez itt Frank Abagnale - mondta az egyik rendőr. Azt mondja, a Pan Am pilótája. A hadnagy végigmért. - Kicsit fiatal vagy te a repüléshez - állapította meg. - Miért nem vallód be, hogy te vagy Frank Abagnale? Régóta keresünk. Ő is pilótának mondja magát. Illik rád a személyleírása - tökéletesen. - Harminc éves vagyok, a nevem Frank Williams, a Pan Amnél dolgozok, és ügyvédet akarok - kiáltottam.
A hadnagy felsóhajtott. - Nem vádolunk mi semmivel - mondta. - Vigyétek a városi fogdába, és vetessétek fel csavargásért. Onnan hívhatja az ügyvédjét. Ti meg hívjátok a szövetségieket. Az ő emberük, tisztázzák ők. - Csavargás? - tiltakoztam. - Nem vagyok csavargó. Legalább kétszáz dollár van nálam! A hadnagy bólintott. - Ja, Ja, de nem nem siker sikerül ültt bizo bizony nyít ítan anod od,, hogy hogy munk munkáv ával al ke kere reste sted d - mond mondta ta fáradtan. - Vigyétek innen! A megyei fogdába vittek Boston belvárosában, amely úgy festett, akár egy letűnt korszak mementója. - Hát ez meg mi a fenét művelt? - kérdezte a felvevő őrmester. - Vedd fel csavargásért. Valaki érte jön reggel - mondta az egyik zsaru. - Csavargásért? - bömbölte az őrmester. - A francba is, ha ez csavargó, akkor én vagyok Kína nagykövete. - Te csak vedd fel - morogta a rendőr, majd társával együtt távozott. - Ürítsd ki a zsebeid, kölyök - mondta nyersen az őrmester, és egy fiókból nyomtatványt húzott elő három példányban. - Adok a vackaidról elismervényt. Elkezdtem kipakolni elé az értékeimet. - Kérem, nem tarthatnám meg az azonosító kártyát meg a pilótaengedélyt? A cég cég előí előírá rása saii szer szerin intt mindi indig g nála nálam m ke kellll lenn lenniü iük. k. Ne Nem m tud tudom, om, ez a letartóztatásra is vonatkozik-e, de ha nem gond, megtartanám őket. Az őrmester ránézett a kártyára és az engedélyre, aztán elém vetette őket. - Naná - mondta kedvesen. - Azt mondom, félreértés lehet itt, kölyök. Örülök, hogy én nem vagyok benne. Egy őr felvezetett az emeletre, be egy koszos, rendetlen cellába, a részegek fogdája mellé. - Ha kell valami, csak sikíts - mondta együttérzőn. Bólintottam, de nem szóltam semmit. Az ágyra rogytam. Hirtelen Hirtelen levertség, elkeseredettség elkeseredettség és félelem félelem tört rám. Be kellett kellett látnom, látnom, a ját játék ékna nakk vé vége ge.. Az FBI FBI regg reggel el érte értem m jön, jön, aztá aztán n egyi egyikk tárg tárgya yalá láss köve követi ti a másika másikat. t. Körbep Körbepill illant antott ottam am a fogdáb fogdában, an, és remény reményked kedtem tem,, hogy hogy a börtön börtön valami valamivel vel elvisel elviselhet hetőbb őbb ennél. ennél. Mert Mert ez itt patkán patkányfé yfészek szek volt. volt. Imádko Imádkozta ztam m voln volna, a, de ak akii a csal csalók ók iste istené néne nekk hódo hódol, l, anna annakk ninc nincss imáj imája, a, gond gondol olta tam m bűnbánóan. Úgy tűnik, a csalók istenének is vannak angyalai. Egyikük gyenge, remegő füttyszó után meg is jelent előttem, mintha egy kölyök bizonygatná bátorságát a temetőben. A kísértet megállt a cellám előtt, rajta förtelmes zöld kockás öltöny, arca mint a homárfogó kosár, kérdő ajkai közt bűzös szivar. A szemei úgy méregettek, mint menyét az egeret. - Na szóv szóvaal, mi a fen fenét ke kere rese sell itt? itt? - kérde érdezzte a sziv szivar ar mög mögül. ül. Ne Nem m ismertem. Nem úgy tűnt, hogy a segítségemre lehet. - Csavargás - feleltem kurtán. - Csavargás! - rikoltotta. Ravasz szemeivel végigmért. - Pan Am-pilóta vagy, nem? Hogy lehetnél csavargó? Kilopták alólad a repülőt? - Ki maga? - kérdeztem. Előh Előhal alás ászo zott tt a zseb zsebéb éből ől egy egy névj névjeg egye yet, t, és a rács rácson on ke kere resz sztü tüll felé felém m nyújtotta. - Aloyiu Aloyiuss James James "Óvadé "Óvadék" k" Ovady, Ovady, magasr magasröpt öptű ű baráto barátom m -mondt -mondta. a. - Első Első oszt osztál ályú yú óvad óvadék éküg ügyn ynök ök.. Ők beva bevarr rrna nak, k, én kiho kihozl zlak ak.. Most Most,, have haver, r, az ő gyepükön vagy. Holnap már az enyémen. Kinn az utcán. Mit Mit mond mondja jak, k, a remé remény ny nem nem ve vete tett ttee szét szét a mell mellka kaso soma mat, t, de lega legalá lább bb mocorogni kezdett bennem.
- Elmondom, hogy történt - kezdtem óvatosan. - Volt egy fickó a reptéren. Rászállt egy lányra, én meg szétrúgtam a seggét. Behoztak mindkettőnket verekedésért. Ki kellett volna maradnom a dologból. Ha a kapitány megtudja, hogy fogdába dugtak, menten kirúg. Hitetlenkedve bámult rám. - Mi a fenét mondasz? Nincs, aki kivigyen? Az Isten szerelmére, hívd fel egy barátod! Vállat vontam. - Nem ismerek itt senkit. Egy bérelt gépet szállítottam ide. A bázisom Los Angelesben van. - És a legénység többi tagja? - kérdezte. - Hívd őket! - Isztambulba utaztak - hazudtam. - Én szabin vagyok. Miamiba akartam potyázni egy csajhoz. - Az istenfáját! Nagy szarban vagy - állapította meg Aloyius James "Óvadék" Ovady. Elmosolyodott, arca most egy spicces kobold báját öltötte magára. Nos, harcias pilótacimborám, lássuk, ki tudlak-e vinni ebből a bostoni Bastilleból. Eltűnt, halálosan sokáig, teljes tíz percig vissza sem tért. - A francba, az óvadék ötezer - mondta meglepetten. - Az őrmester szerint a rendőrök ki nem állhatnak téged. Mennyi pénzed van? Reményeim megint lelombozódtak. - Csak kétszáz, tán annyi se - sóhajtottam. A válaszon rágódott, a szemei összeszűkültek. - Vannak papírjaid? - Persze. - Azzal odaadtam neki a kártyát és a pilótaengedélyt. - Láthatja, milyen régen pilóta vagyok. Hét éve dolgozom a Pan Amnél. Visszaadta az iratokat. - Van sze személyi csek sekked? - kérdezte váratlanul. -Ja -Ja, van, lenn az őrmesternél. Miért? - Azért, zsokékám, mert csekket is elfogadok - vigyorgott. - Majd megírod, ha az őrmester engedi. Erre harmincöt perccel később került sor. A csekket a szokásos 10%-os jutal jutalékk ékkal, al, azaz azaz ötszáz ötszáz dollár dollárról ról állíto állította ttam m ki, és megfej megfejelt eltem em egy százas százas bankóval. - Ezt bonuszként adom hálacsók helyett - mondtam kitörő örömmel. - Csak a szivarja tart vissza, hogy megcsókoljam. Amikor megtudta, hogy az első géppel Miamiba repülök, kivitt a reptérre. Hogy mi történt eztán? Ahogy a fehér házi tudósítók mondanák: cáfolhatatlan forrásból tudom, hogy O'Riley teljesen feldobódott, hogy maga kérheti el a pilótaengedélyemet. Vigyorogva jelent meg a fogdában. - Hozzák ide Abagnale-t, vagy akármilyen néven is ismerik itt. - Hajnali fél négykor letették az óvadékot - vallotta be az egyik őr. Az őrmester mostanra hazament. O'Rileyt majd megütötte a guta. - Óvadék? Óvadék? Ki tette le az óvadékot? - üvöltötte elfojtva haragját. - Ovady. „Óvadék" Ovady, ki más? - felelte az őr. O'Riley őrjöngve felkereste Ovadyt. - Maga tette le az óvadékot Frank Williamsért? - kérdezte. Ovady döbbenten pillantott rá. - A pilótáért? Persze. Miért ne? - Hogyan fizetett? Mennyit? - Hát a szokásosat. Ötszáz dollárt. Itt a csekkje c sekkje - nyúlt Ovady a papír után. O'Riley szemügyre vette a csekket, és Ovady asztalára dobta.
- Baromira megérdemelte - dörmögte, és az ajtó felé indult. - Ezt meg hogy érti? - kérdezte Ovady, mikor a másik a kilincsre tette kezét. O'Riley kárörvendően rávigyorgott. - Futt Futtas assa sa át a bank banksz szám ámlá lájá ján, n, segg seggfe fej, j, és majd majd rájö rájön. n. Odak Odakin intt egy egy massachusettsi nyomozó várta O'Rileyt. - Elrendelhetünk általános körözést. O'Riley megrázta a fejét. - Felejtsd el. A szemétnek ötszáz mérföld előnye van. Egyetlen bostoni zsaru sem tudná elkapni. Egy bölcs ember bizonyosan ötszáz mérföldre járt volna onnan. De én nem volt voltam am bölc bölcs. s. Ha ka kapó póss va vagy gy,, ak akko korr ka kapó póss va vagy gy,, én meg meg még még anná annáll is kapósabb voltam. Ahogy Ovady kitett a reptéren, és elhúzott, taxit fogtam, és szobát béreltem egy közeli motelben. Másnap reggel felhívtam a bankot, amelyé az a reptéri széf volt. - A biztonságiakat kérem - mondtam, mikor a központos válaszolt. - Biztonságiak. - Figyeljen ide, Connors vagyok, az új biztonsági őr. Nincs egyenruhám a ma esti műszakra. Az a rohadt egyenruha véletlenül elszakadt. Hol cserélhetném ki, hölgyem? - kérdeztem bosszúsan. - Nos Nos a Beke Beke fivé fivére rekt ktől ől szer szerez ezzü zükk be az egye egyenr nruh uhák ákat at - fele felelt ltee amaz amaz csillapítóan. - Menjek csak el hozzájuk, Mr. Connors. Majd ők kicserélik. Kikerestem a Beke fivérek címét. Az ujjaimmal a Yellow Pages többi részét is fellapoztam. Először a Beke fivérekhez mentem. Senki sem vonta kétségbe a mesémet. Negyedóra múlva komplett biztonságiőr-felszerelésben léptem ki az ajtón: ing, nyakkendő, nadrág, sapka, a mellzseben és az ing jobb vállán a bank neve. A munkaruház munkaruházati ati boltban vettem egy Sam Browne övet és egy pisztolytás pisztolytáskát. kát. A fegy fegyve verb rbol oltb tban an egy egy 38-a 38-ass rend rendőr őrsé ségi gi fegy fegyve verr máso másola latá tátt szer szerez ezte tem m be. be. Veszélytelen jószág, de csak egy idióta nem törődne azzal, hogy éppen rá céloznak vele. Eztán béreltem egy kombit, s mire elhagytam a motelt, mindkét ajtaján a BIZTONSÁGI ŐR - BEAN ÁLLAMI NEMZETI BANK felirat díszelgett. Este negyed tizenkettőkor vigyázzban álltam a Bean Állami Nemzeti Bank reptéri fiókjának éjszakai ügyelete előtt. A széfen egy felirat gyönyörű betűkkel a következőket hirdette: AZ ÉJSZAKAI ÜGYELET NEM MŰKÖDIK. KÉRJÜK, A BIZTONSÁGI ŐRNÉL FIZESSEN. A széf széffe fell szem szembe ben n egy talig aligaa állt, llt, rajt rajtaa tárv tárvaa-n -nyi yitv tvaa nagy agy, post postáán használatos zsák lógott. Legalább harmincötén dobták bele táskájukat vagy borítékjukat. Egyikük sem szólt többet annál, hogy „Jó estét" vagy „Jó éjszakát". Amikor az utolsó üzlet is bezárt, elzártam a vászonzsák száját, és vonszolni kezdtem a zsákmányt a kombi felé. De a taliga elakadt a kijárat tömítőfilcén. Akárhogy is próbáltam, nem tudtam átemelni az apró kitüremkedés felett. Túl nehéz volt. - Mi a helyzet, haver? Megpördültem, és majdnem összepisiltem magam. Nem ugyanazok a fickók voltak, de ismét két rendőr állt alig másfél méterre tőlem. - Elromlott a széf, a targonca kipurcant, a bank kombija meg ott áll kint. Nincs hidraulikus emelőm, én meg nem vagyok egy Sámson - vigyorogtam maflán. Az öregebb, egy pirospozsgás, vörös hajú fickó felnevetett. - Noh Nohát, át, had hadd segí segíttünk! ünk! - Hozz Hozzám ám lépe lépett tt,, és megr megrag agaadta dta a tali taliga ga fogantyúját. Most, hogy hárman húztuk, könnyedén átugrott a kitüremkedésen. Segítettek elvonszolni a kombihoz, és közösen beemeltük a
tömött, ormótlan csomagot a járgány hátuljába. Bevágtam a hátsó ajtókat, és a rendőrökhöz fordultam. - Hálás vagyok, fiúk - mosolyogtam. - Meghívnálak titeket egy kávéra, de oda kell érnem a bankba. Nevettek. Egyikük a kezét nyújtotta. - Ne strapáid magad. Majd legközelebb, oké? Alig egy órával később a préda már a motelszobámban hevert. Kiválogattam a pénzt. Csakis a papírpénzt. Az aprót, a hitelkártyanyugtákat és a csekkeket a fürdőkádba hajigáltam. 62 800 dollárnyi készpénzt zsákmányoltam. Öltönyt vettem fel, és a fogást egy tartalék ingbe csomagoltam. A reptérre hajtottam, és megkerestem a csomagjaimat. Egy órával később már a miami gépen ültem. New Yorkban félórát álltunk, azalatt felhívtam a bostoni reptér igazgatóját. Őt nem értem el, csak a titkárnőjét. - Idehallgasson. Mondja meg a Bean Állami Bank embereinek, hogy a tegnap éjjel ellopott zsákmány nagy részét megtalálják a Rest Haven Motel 208-as szobájában. - Azzal letettem a kagylót. Másnap elhagytam Miamit. Isztambulba indultam. Egy órát álltunk Tel-Avivban. A becsü becsüle letk tkód ódex exem em szer szerin intt járt jártam am el. el. A ka karr rrie iere rem m sorá során n egysz egyszer er sem sem kopasztottam meg tisztes állampolgárokat. Felkerestem egy amerikai bank fiókját. Egy köteg bankót tettem a pultra. - Egy ötezer dolláros banki csekket kérnék - mondtam. - Hogyne, uram. Szabad a nevét? - Ifjabb Frank Abagnale - feleltem. - Rendben, Mr. Abagnale. A csekket az ön nevére írjam? Megráztam a fejem. - Nem. Legyen a rendelvényes Aloyius Jam James „Óvadék" Ovady a massachusettsi Bostonból.
8
KELL EGY CSAPAT A PAPÍRREPÜLŐRE
KÍSÉRETTEL JÁR az elnök. Erzsébet királynő. Frank Sinatra. Muhammad Ali. Arnold Palmer. Csaknem minden híresség. No meg a pilóták. - A személyzet többi tagja, uram? - kérdezte az isztambuli hotel recepciósa. Nem először találkoztam ezzel a kérdéssel. - Magam vagyok - feleltem. - Egy pilóta megbetegedett, a helyére érkeztem. - Ez volt a standard válasz. A kérdést sokkal gyakrabban tették fel Európában és a Közel-Keleten, mint az Egyesült Államokban. Az itteni szállodák a jelek szerin szerintt teljes teljes légi légi személ személyze yzetek tek látván látványáh yához oz voltak voltak szokva szokva.. Egy magány magányos os pilóta kíváncsivá tette őket. A kíváncsiság pedig gyanakvást szül. Kell Kell egy csapat csapat,, morfon morfondír dírozt oztam am aznap aznap este este egy török török vendég vendéglőb lőben. en. Az egyenruhát már levetettem. Különleges eseteket leszámítva már csak be- és kijelentkezéskor, csekkváltáskor vagy potyázáskor viseltem. A személyzet kérdése már korábban szöget ütött a fejembe. Pontosabban mindig, ha láttam a kapitányok körül sürgölődő stewardesseket. A kapitány státusa nemcsak hihetőbbnek tűnt az enyémnél, de úgy tűnt, nálamnál sokkal
jobban érzi magát. Másrészt csalóka pilótalétem magányos sorsra kárhoztatott. A körözött bűnözők általában szánalmas figurák. Nehéz lenne oroszlánként fesz feszít íten enem em,, mikö miközb zben en forr forráz ázot ottt macs macska kaké ként nt mene menekü külö lök. k. Enye Enyelg lgés ései eim m nagyjából a nyúlszerelmek tartósságával bírtak. Hasonló kielégüléssel is jártak. A csapa csapatr tról ól szőt szőttt álma álmaim imat at term termész észet etese esen n nem nem csak csak magá magány nyos osság ságom om moti motivá vált lta. a. A légi légi szem személ élyz yzet et - s ezal ezalat attt csak csak a stew stewar arde dess ssek eket et érte értem m tényleges hitelül szolgálhatott volna pilótaszerepemhez. Rájöttem, hogy egy magányos pilóta mindig kétkedést szül. Akit azonban egy csapatnyi szépséges stewa steward rdes esss zson zsong g körü körül, l, mind minden en gyan gyanú ú fele felett tt áll. áll. Ha útja útjaim imra ra egy egy falk falkaa gyön gyönyö yörű rű légi légi kísé kísérő rő is elkí elkísér sérne ne,, konfe konfett ttiké iként nt szór szórha hatn tnám ám érvé érvény nytel telen en csekkjeimet, a bankok pedig azt hinnék, beköszöntött az újév. Nem mintha jelenleg gondjaim lennének az elsózással. De ha egy csapat állna mögöttem, egyszerre több csekket is beválthatnék. Egy hét elteltével Isztambulból Athénba repültem. - A személyzet többi tagja, uram? - kérdezte a recepciós. Bosszankodva beadtam neki a szokásos mesét. Másnap Párizsba utaztam, látogatóba a Lavalier családhoz. - Bárcsak az Air France-nál dolgoznál. Lehetnék a személyzeted tagja mondta egy nap Monique. Megjegyzése is csak azt támasztotta alá, hogy muszáj csapatot kerítnem. De hogyan szerezzen csapatot egy álpilóta, aki repülni sem tud? Találomra mégsem mehetek oda a csajokhoz azzal, hogy: „Hé, kislány, akarsz Európába menni? Nagyszerűen értek az értéktelen csekkek elpasszolásához..." S mivel az amerikai és európai alvilággal semmiféle kapcsolatban nem álltam, onnan sem kérhettem segítséget. Nyugat-Berlinben aztán a probléma magától megoldódott. Hosszú távú terv volt, teli kockázattal, ugyanakkor komoly kihívás. Mindig a Pan Am kaptáraiban jutottam a legtöbb mézhez. A Pan Am törvénytelen gyermekének éreztem magam - még ha a társaság nem is tekintett így rám -, és ennek megfelelően hű maradtam hozzá. Hagytam, hadd adjon mellém a Pan Am csapatot. New Yorkba repültem. A reptérről felhívtam a Pan Am személyzetisét. Egy kis kis nyug nyugaati főis főisko kola la,, a Presc rescot ottt Pres Presby bytteria erian n Norm Normaal iga igazga zgatója tójaké kén nt mutatkoztam be neki. - Ha Hallllot otta tam, m, hogy hogy munk munkae aerő rő-to -tobo borz rzó ó körut körutat at tart tartan anak ak a főis főisko kolá láko kon n és egyetemeken. Nem tudom, idén mi is rajta vagyunk-e a listán - kérdeztem. - Sajnos nem - felelte a Pan Am személyzetise. - Azonban október utolsó két hetében az Arizonai Egyetem campusán lesz a csapatunk. Több posztra is keresnek munkatársat, így biztosan örülnek majd a Pan Am után érdeklődő diákjainak. Ha kívánja, küldünk néhány brosúrát. - Az remek lenne - mondtam, és megadtam a nem létező főiskola kitalált címét. A terv tervem em hegy hegymá mász szói ói meré merész szsé sége gett igén igénye yelt lt.. Felö Felölt ltöt ötte tem m a Pa Pan n AmAmegyenruhát, és a Kennedyre mentem, a 14-es hangárhoz. A hamis azonosító kártya a mellzsebemen függött, így könnyedén bejutottam az épületbe. Félórát lézeng lézengtem tem a raktár raktárak ak körül, körül, s közben közben összegy összegyűjt űjtött öttem, em, ami kellet kellett: t: boríborítékokat, nagy dossziékat, Pan Am-fejléces papírt, egy mappányi jelentkezési lapot és egy köteg színes brosúrát. A motelszobámban leültem, és írtam egy levelet az Arizonai Egyetem diákelhelyezési igazgatójának, mely szerint a Pan Am idén új toborzómódszert vezet be. A személyzetisek szokásos októberi látogatása mellett a Pan Am piló pilótá táka katt és stew stewar arde desse sseke kett is a hely helysz szín ínre re küld küld.. Ők is elbe elbesz szél élge getn tnek ek a reménybeli pilótákkal és légi kísérőkkel, mivel a tényleges légi személyzet
valósághűbb képet nyújthat a munkáról, és biztosabb kézzel válogathatja ki a jelölteket. „Szeptember 9-én, hétfőn egy pilóta látogat a campusukra. Három napot szán a stewardessi állásra jelentkezők meghallgatására - állt a csalfa levélben. - Egy másik borítékban brosúrákat és jelentkezési lapokat küldünk, melyeket, ha kívánják, szétoszthatnak az érdeklődők között." A leve levele lett, amely melyrre a Pan Am szem személ élyz yzet etii főn főnökén ökének ek nev evét ét vé vést steem, bele belecsú csúsz szta tatt ttam am egy egy borí boríté tékb kba. a. A bros brosúr úrák ákat at és jelen jelentk tkez ezés ésii lapok lapokat at egy egy dossziéba tettem. Aztán a Pan Am irodaépületébe mentem, felkerestem a postázót, és egy fiatal hivatalnoknak adtam a küldeményeket. Közöltem, hogy légipostán küldje őket. Úgy véltem, a pan ames bélyegző - „A világ legtapasztaltabb légitársasága" felirattal - némi eleganciát kölcsönöz hamis levelemnek. Augusztus 18-án adtam fel a küldeményeket. Augusztus 28-án felhívtam az Arizonai Egyetemet. John Hendersont kapcsolták, a diák-elhelyezési igazgatót. - Mr. Mr. He Hend nder erso son, n, itt itt Fran Frankk Will Willia iams ms,, a Pa Pan n Amer Americ ican an Worl World d Airw Airway ayss másodpilótája - mutatkoztam be. - Néhány hét múlva látogatást teszek a campusukon. Megkapta a tájékoztatónkat? Megfelel önnek az időpont? - Há Hátt per persze, sze, Mr. Will Willia iams ms - lelk lelkes esed edeett He Hend nder erso son. n. -Me Megk gkap aptu tukk a tájékoztat tájékoztatókat. ókat. Alig várjuk, várjuk, hogy megérkezze megérkezzen. n. Mindenfelé Mindenfelé kiplakátol kiplakátoltuk tuk az eseményt, úgyhogy temérdek jelentkezőre számíthat. - Nos, azt nem tudom, mi állt a levélben - hazudtam. - De a felettesem úgy utasított, hogy csak harmad- és negyedéveseket interjúvoljak meg. - Hogyne, Mr. Williams - mondta Henderson. -Tulajdonképpen eddig csak a harmad- és negyedévesek érdeklődtek. - Felajánlotta, hogy megszállhatok a campuson, campuson, de udvariasan udvariasan visszautasítot visszautasítottam, tam, mondván, a társaság társaság már foglalt foglalt nekem szobát egy szállodában. Szeptember 9-én, hétfő reggel nyolc órakor léptem az Arizonai Egyetem camp campus usár ára. a. He Hend nder erson son szív szívél élye yesen sen üdvö üdvözö zölt lt.. Term Termés észe zete tesen sen egye egyenr nruh uhát át viselte viseltem. m. Hender Henderson son egy kicsin kicsinyy termet termet biztos biztosíto ított tt nekem nekem tartóz tartózkod kodáso ásom m idejére. - Eddig harmincan jelentkeztek. Úgy osztottam be őket, hogy minden napra tíz jusson - mondta. - Persze tudom, hogy egyenként beszél velük, és saját belátása szerint osztja be az idejét, de az első tíz kilenc órára itt lesz. - Nos, először az egész csoporttal beszélek, aztán egyenként meginterjúvolom őket. Az első első tíz tíz - együ együtt tt és külö különn-kü külö lön n is - imád imádni niva való ló volt volt.. Ahog Ahogyy ráju rájukk pillantottam, még inkább éreztem, hogy kell egy csapat. Ezek tízen úgy néztek rám, mintha én lennék Elvis Presley. Hivatalos modort öltöttem fel. - Elős Előszö zörr is, hölg hölgye yeim im,, jó, jó, ha tudj tudják ák,, a hely helyze zett neke nekem m is telj teljess esség égge gell szokatlan. szokatlan. A pilótafülk pilótafülkében ében otthonosabb otthonosabban an mozgok, mozgok, mint az osztálytere osztályteremben. mben. A társaság kijelölt erre a feladatra, és remélem, sikerrel járok majd. Az önök segítségével és megértésével szerintem menni fog. Megértésükre azért van szükség, mert nem én mondom ki a végső szót abban, kit veszünk fel és kit nem. Az én dolgom annyi, hogy kiválogassam és beajánljam a legalkalmasabb légikísérő-jelölteket. A személyzeti főnöknek joga van arra, hogy elutasítsa valamelyik vagy akár az összes jelöltet. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy pusztán az én ajánlásom alapján, további interjúk nélkül felveszik önöket. Persze nem valószínű, hogy diplomaosztás előtt munkába állhatnak. De ha kivá kivála lasz sztj tjuk uk önök önöket et,, a cég cég alap alapel elve ve szer szerin intt tanu tanulm lmán ánya yaik ik utol utolsó só év évéb ében en támogatásban részesülnek, nehogy elcsábítsa önöket egy másik munkahely. Világosan beszéltem?
Igen. A lányok szerint legalábbis. Feloszlattam a csoportot, és egyesével kezdtem őket meghallgatni. Nem tudtam pontosan, milyen lányokat keresek a „személyzetbe". De azt tudtam, olyan lány szóba sem jöhet, aki - ha kiderül, hogy csak egy nagyszabású svindli részese volt - képtelen lenne megbirkózni a tudattal. Kiszór Kiszórtam tam a teljese teljesen n naiv naiv és kétségt kétségtele elenül nül prűd prűd jelölt jelölteke eket. t. A közvet közvetlen len,, csinos, de túlságosan becsületes lányokat (amilyeneket bármely légitársaság felven felvenne) ne),, a kérdés kérdéses es kategó kategóriá riába ba sorolt soroltam. am. Azok Azok neveit neveit jelölt jelöltem em be, akik akik nyugis, picit hiszékeny, kicsit merész, nemtörődöm, ultraliberális benyomást keltettek, olyanokat, akik nem pánikolnak krízishelyzetben. Úgy véltem, az ilyen lányok lennének a legalkalmasabbak a személyzeti színjátékhoz. Henderson végigülte velem a délelőttöt, aztán az ebédszünet alatt az irodája mög mögötti ötti irat iratttárho árhozz ve vezzetet etett. t. Rá Rám mutat utatot ottt egy egy ajtór jtóraa, köze özel az inte interj rjú ú helyszínéhez, és a kezembe nyomta a kulcsot. - Na Nagy gyon on ritk ritkán án va van n ott ott bent bent va vala laki ki,, mive mivell a nyil nyilvá vánt ntar artá tásu sunk nk telj teljes esen en komputerizált - mondta. - Szóval szüksége lesz a kulcsra. Kiválogattam a jelentkezők aktáit, és ide, erre az asztalra tettem őket, ha esetleg át szeretné valame valamelyi lyiket ket tanulm tanulmány ányozn ozni. i. Itt egymag egymagába ában n dolgoz dolgozhat hat,, de persze persze a rendelkezésére állunk, ha szüksége lenne valamire. A nyil nyilvá vánt ntar artá táss felk felkel elte tett ttee az érde érdekl klőd ődés ésem emet et.. Miel Mielőt őttt megh meghív ívot ottt voln volnaa ebédre, Henderson előzékenyen elmagyarázta a rendszer működését. Kora Kora délu délutá tán n vé vége gezt ztem em az első első tíz tíz jele jelent ntke kező zőve vel, l, másn másnap ap regg reggel el pedi pedig g megismerte megismertem m a második második csapatot. Ugyanazt Ugyanazt a mesét adtam elő, és ugyanúgy ugyanúgy hittek hittek nekem, nekem, mint mint az utolsó utolsó tíz. tíz. A harmad harmadik ik nap délutá délutánjá nján n tizenk tizenkett ettőre őre csökkentettem a jelöltek számát. Órákig Órákig tanulm tanulmány ányozt oztam am ennek ennek a tizenk tizenkett ettőne őnekk az aktáit aktáit.. Összeve Összevetet tettem tem őket az interjún elhangzottakkal és saját benyomásaimmal, és kiválogattam a legjobb nyolcat. Elhagyni készültem a szobát, amikor szeszélyes gondolat szállt meg, mely csak félóra elteltével engedett el. Amikor kiléptem a teremből, az akták között már egy olyan is hevert, mely szerint ifjabb Frank Abagnale, Bronxville szülöttje diplomás szociális munkás. Másnap Másnap reggel a nyolc döntős előtt disszertáltam. disszertáltam. Ők voltak voltak a pergamenek pergamenek,, amelyekre a hamis oklevelemet rótták. A lányok lányok izgato izgatotta ttan n ültek ültek be a teremb terembe, e, tökéle tökéletes tes hangul hangulatb atban an készül készülő ő svindlimhez. - Nyugalom, hölgyeim, nyugalom. Még nem stewardessek. Ugye tisztában vannak vele? Szavai Szavaim m elérté elértékk a kívánt kívánt hatást hatást.. Egy pillan pillanatr atraa teljes teljes csend csend lett. lett. Aztán Aztán elvigyorodtam, és puhítani kezdtem őket. - Önök Önök mind mind harm harmad adév éves esek ek,, tehá tehátt még még be ke kellll feje fejezn zniü iükk az isko iskolá lát. t. Említettem, hogy a cég az utolsó év során szeretné támogatni a stewardess jelölteket. Felhatalmaztak, hogy önöknek, nyolcuknak felkínáljak valamit, amit szerintem érdekesnek találnak majd. Úgy informáltak, a társaság a jövő nyárra szeretne felvenni egy csapat lányt. Reklám- és pr-feladatok elvégzésére kisebb csoportokban Európába küldené őket. Azaz a világ számtalan kiadványában Pan Am-modellként szerepelnének - szerintem mindnyájan láttak már ilyen hird hirdet etés éstt -, mások mások isko iskola laii előa előadá dások sokon on,, civil civil szer szerve vezet zetek ek ülésé ülésén, n, üzle üzleti ti szemináriumokon és hasonlókon vennének részt. Ez amolyan „lobogjon a cég zászlaja" típusú turné. Általában igazi stewardessek vagy egyenruhába öltözött profi modellek vesznek részt benne. Ám jövő nyáron stewardess-jelöltekkel végeztetnénk a munkát. Amolyan élő-gyakorlat lenne ez a számukra. Személy szerint jónak tartom az ötletet. Először is a hirdetéseken a saját embereink és bázisaink szerepelnének. Másrészt nem kellene igazi stewardesseket elvonnunk
a munkától, ha egy fotózáshoz szükség lenne rájuk. Ez mindig is komoly gondot jelentett, hiszen nyáron a legtöbb az utas. És ha a légi kísérők nem repülh repülhetn etnek, ek, helyet helyettes teseke ekett kell kell keresn keresnünk ünk.. Szóval Szóval felhat felhatalm almazt aztak ak rá, hogy hogy felvegyem önöket, ha szeretnének részt venni a nyári programban. Bejárhatják Euró Európá pát. t. A költ költség ségek eket et a cég cég állja állja.. A ke kezd zdő ő stewa stewarde rdesse ssekk béré bérétt ka kapj pják ák,, stewardessnek öltözhetnek, de nem lesznek stewardessek. Az egyenruhát mi biztosítjuk. Továbbá munkaszerződést kötünk önökkel, ami esetünkben azért font fontos os,, mert mert ha a dipl diplom omaa után után stew stewar arde dess ssne nekk jele jelent ntke kezn znek ek,, Pa Pan n AmAmalkalmazottnak számítanak, és elsőbbséget élveznek. Szeretnének jelentkezni? Mind feltették a kezüket. - Oké - mosol osolyyogt ogtam. am. - Szer Szereezzen zzenek ek útlev tlevel elet et.. Ezt Ezt mag magukn uknak ke kellll elintézniük. Adják meg a címüket, hogy a cég elérhesse önöket. Egy hónapon belül megkapják a munkaszerződést. Ennyi, hölgyeim. Roppantul élveztem az együtt töltött időt. Remélem, néhányuk az én csapatomba kerül. Értesítettem Hendersont az ajánlatról. Ugyanúgy örült, mint a lányok. Aznap este Henderson, a neje és a nyolc lány partit rendezett nekem a Hendersonház medencéjénél. Vissz Visszat atér érte tem m Ne New w York Yorkba ba,, és egy egy olya olyan n cégn cégnél él bére bérelt ltem em post postaf afió ióko kot, t, amelynek irodái a Pan Am épületében voltak. Tökéletes álca volt, hiszen a lányokkal való levelezéshez a Pan Am címét használhattam, de a válaszok mind az én postafiókomban landoltak. Kábé egy hét múlva mindnyájuknak küldtem egy „munkaszerződést" és egy borítékot, amelyben jómagam (Frank Williams) arról értesítettem a lányokat, hogy a cég - minő meglepetés! - engem nevezett ki az európai turné élére, így én leszek az ő „kapitányuk". Csatoltam egy általam gyártott kis nyomtatványt, amelyben egyenruha-készítés céljából a méreteik iránt érdeklődtem. Közöltem velü ve lük, k, hogy hogy mind minden en tová tovább bbii ké kérd rdés éstt neke nekem m címe címezz zzen enek ek,, közv közvet etle lenü nüll a postafiókomra. Aztán magam is készülni kezdtem a turnéra. Az útlevelem ideiglenes volt, és az igaz igazii neve nevemr mree szól szólt. t. Végl Végleg eges es útle útlevé véll ke kellllet ettt Fran Frankk Will Willia iams ms névr névre. e. Elhatá Elhatároz roztam tam,, hogy hogy leteszt letesztelem elem,, vaj vajon on a New York-i York-i útlevé útlevélir lirodá odának nak van-e van-e ideje rendőrösdit játszani. Egy reggel besétáltam az irodába, beadtam az ideiglenes útlevelet, és tíz napp nappal al ké késő sőbb bb ké kézh zhez ez ka kapt ptam am a vé végl gleg eges est. t. Fele Felett ttéb ébb b örül örülte tem m neki neki,, de mégiscsak ifjabb Frank W. Abagnale névre volt kiállítva. Nem úgy festett, mint ami ami szük szüksé ség g eset esetén én „Fra „Frank nk W. Will Willia iams ms Pa Pan n Am-e Am-els lsőt őtis iszt zt"" segí segíts tség égér éree siethetne. Nyomoztam kicsit, majd egy nagy keleti parti város levéltárában ráakadtam a megoldásra. Francis W. Williams húsz hónapos korában, 1939. november 22-én elhunyt. Az archívum szerint a gyermek 1938. március 12-én szüle születe tett tt egy egy hely helyii kórhá kórházb zban an.. A hiva hivata taln lnok okna nakk Fran Francis cis W. Will Willia iams mské ként nt mutatkoztam be, és három dollárért kértem tőle egy másolatot a születési anyakönyvi kivonatomról. Számomra logikusnak tűnt, s reméltem, másoknak is az lesz, hogy akit Francisnek hívnak, inkább a Frankét használja. A születési anyakönyvi kivonatot a szükséges fényképekkel a philadelphiai útlevélirodába vittem. Két hét múlva kézhez kaptam második útlevelemet, amely végre megfelelt a Pan Am-egyenruhának. Készen álltam arra, hogy össze összehí hívja vjam m a csapa csapato tot, t, hacsa hacsakk ke kere resz sztü tüll nem nem húzz húzzaa va vala lami mi az ariz arizona onaii számításaimat. A hátralévő hónapok során bejártam az országot. Igyekeztem nem feltűnést kelteni, de időnként elpasszoltam egy Pan Am-csekket vagy egy banki csekket. Miamiban is jártam. A Font ontainebleau nevű hotel legelegánsa nsabb lakosztályában szálltam meg. Kaliforniai brókernek adtam ki magam. A táskám 20, 20, 50 és 100 100 dollá dolláro rosok sokka kall volt volt tele tele.. Roll Rolls-R s-Roy oycece-sz szal al járt jártam am,, amit amit Los Los
Angelesben béreltem, de Floridában használtam. Mindez egy nagyszabású terv része volt, amely szerint előbb jó hírnevet szerzek, majd a miami bankokban és az elitebb hotelekben elpasszolok néhány igazán zsíros hamis csekket. A jó hírnévhez főként merő véletlenségből jutottam. Összeismerkedtem a hotel néhány vezető beosztású alkalmazottjával. Egyi Egyikü kükk egy egy délu délutá tán n megá megállllít ítot ottt a foly folyos osón ón,, és bemu bemuta tato tott tt egy egy flor florid idai ai bróker brókernek nek,, akiről akiről még én is tudtam tudtam,, hogy hogy pénzüg pénzügyi yi zseni. zseni. Rendít Rendíthet hetetl etlen en floridaiként alig leplezte, hogy lenézi Kaliforniát. Elszórt találkozásainkból azt is leszűrt leszűrtem, em, hogy hogy a kalifo kaliforni rniai ai bróker brókereke ekett sem tartja tartja túl sokra. sokra. Néha Néha olyan olyan otro otromb mbaa és arro arrogá gáns ns volt volt,, hogy hogy a hote hoteliliga gazg zgat atók ók alig alig győz győzte tekk miat miatta ta szabad szabadkoz kozni. ni. Olyan Olyan ellens ellensége égesen sen viselke viselkedet dett, t, hogy hogy néhány néhány perc perc eltelt elteltéve évell kime kiment ntet ette tem m maga magam m a társ társas aság ágáb ából. ól. Indu Induln lnii ak akar arta tam, m, de megr megrag agad adta ta a karomat. - Mi a vé véle lemé mény nyee a Satu Saturn rn Elec Electr tron onic icss aján ajánla latá táró ról? l? - ké kérde rdezt ztee fölé fölény nyes es mosol mosolly lyal al.. Mé Még g sosem sosem hall hallot otta tam m ilye ilyen n cégrő cégről, l, a léte létezé zésé sérő rőll sem sem tudt tudtam am.. Udvariasan visszafordultam, és rákacsintottam. - Vegyen belőle, amennyit csak bír - mondtam, és odébbálltam. Néhá Né hány ny nap nap múlv múlvaa újra újra talá találk lkoz oztu tunk nk.. Mind Mindke kett tten en arra arra vá várt rtun unk, k, hogy hogy a kocsinkat a főbejárathoz hozzák. Meglepő módon tisztelettel üdvözölt. - Ma Magá gára ra ke kellllet ettt voln volnaa hall hallga gatn tnom om a Satu Saturn rn-r -rés észv zvén énye yekn knél él - mond mondta ta kelletlenül. - Honnan a fenéből tudta, hogy a Galaxy Communications megveszi a céget? Vigyorogtam, és megint rákacsintottam. Később megtudtam, hogy mióta négy napja - megvette a Galaxy, a Saturn Electronics részvényei napi öt-nyolc pontot emelkedtek. Aznap este a liftben megszólított egy harmincas éveiben járó, jól öltözött férfi. Prominens városi tisztviselőként mutatkozott be. - Rick Rick (az egyi egyikk hote hoteliliga gazg zgat ató) ó) mesé mesélt lt neke nekem m önrő önről, l, Mr. Mr. Will Willia iams. ms. Azt Azt mondta, lehet, hogy irodát nyit mifelénk, és az év egy részét ezentúl Miamiban tölti. Bólintottam. - Komolyan fontolgatom - mosolyogtam. - Néhány héten belül úgyis eldől. - Nos, talán segíthetek - mondta. - Ma este fogadást adunk a feleségemmel. Ott lesznek a város és a kormány legfőbb köztisztviselői és üzletemberei, köztük a kormányzó emberei és a polgármester is. Megtiszteltetésnek venném, ha eljönne. Remekül erezné magát, és segíthetnénk önnek dönteni. Elfogadtam a meghívást, mert bizonyos tekintetben igaza volt. A vendégei valószínűleg a segítségemre lehettek. Abban, hogy átvágjam őket a palánkon. Nyakkendős buli volt. Nem esett nehezemre nyitva tartó kölcsönzőt és a méretemhez illő szmokingot találnom. Könnyen ráleltem a városatya házára. Kényelmetlenül közel volt egy bizonyos bankárnő otthonához. Reméltem, őt nem hívta meg. Mindenesetre úgy parkoltattam le a kocsit, hogy gyorsan leléphessek. A bankárnő nem volt a vendégek között, a világ legdögösebb, legvonzóbb szőkesége azonban igen. Egyből kiszúrtam, ahogy a házba léptem. Egész este őt figyeltem. Bár végig a társaság központja volt, furcsamód úgy tűnt, egyik imádójával sem áll közelebbi viszonyban. - Az ott Cheryl - világosított fel a vendéglátóm. - A fogadások örök dísze. Mode Modellllké ként nt több több maga magazi zin n címl címlap apjá ján n is szere szerepe pelt lt.. Ka Kapc pcsol solat atun unkk egés egésze zen n gyümölcsöző. Ő feldobja a fogadásokat, cserébe elintézzük, hogy bekerüljön a lapok társasági rovatába. Jöjjön, bemutatom neki. Cheryl azonnal érdeklődést mutatott irántam. - Láttam, amikor megjött. - Kezet nyújtott. - Szép az a Rolls. Az öné vagy
csak ma estére bérelte? - Az enyém. Ez az egyik. Felszaladt a szemöldöke. - Az egyik? Több Rolls-Royce-a van? - Több - feleltem. - Gyűjtöm őket. - A szeme csillanásából láttam, hogy barátra leltem benne. Szemmel láthatóan lenyűgözték az anyagi javak és a gazdag emberek. Egész este azon tűnődtem, hogyan takarhat ilyen gyönyörű külső olyan haszonleső, nagyravágyó belsőt. Nem bántam, hogy híján van az erényeknek. Vonzott feltűnő romlottsága. Kapzsin volt gyönyörű. Nem voltunk voltunk együtt együtt egész egész este. este. Időnké Időnként nt különv különvált áltunk unk,, és magán magányosa yosan n port portyá yázt ztun unkk a dzsu dzsung ngel elbe ben, n, mint mint ké kétt préd prédár áraa leső leső leop leopár árd. d. Én rále rálelt ltem em a préd prédár áraa néhá néhány ny zsír zsírosa osan n va vast stag ag bank bankár ár szem személ élyé yébe ben. n. Ő is megt megtal alál álta ta a magáét. Engem. Hajnali fél háromkor félrevontam. - A fogadás lassan véget ér. Jöjjön velem a lakosztályomba, és reggelizzünk együtt. Válasza jókora csapást mért az önbecsülésemre. - Mennyit érne ez meg magának? - Azt hittem, maga modell - mondtam leforrázva. - Többféle modell létezik - mosolygott kihívóan. - Egyesek feljebb jutnak a többieknél. Még sos sosem fizettem sen senkinek azért, hogy ágyba bújjon jon velem. A professzionális szex világa távol állt tőlem. Legjobb tudomásom szerint sosem találkoztam még kurvával vagy call girllel. Mostanáig. Szerettem volna ágyba bújn bújnii Cher Cheryl ylle lel, l, s most, most, hogy hogy tiszt tisztáz áztu tukk a stát státus usát át,, csak csak az árró árróll ke kellllet ettt megegyeznünk. A fene vigye, töméntelen pénzem volt. - Ööö, háromszáz? - próbálkoztam. Csinosan fintorgott, és megrázta a fejét. - Nem, azt hiszem, háromszáz nem elég. Megdöbbentem. Évekig lubickoltam úgy a luxusban, hogy fogalmam sem volt az árakról. - Ó, értem, duplázzuk meg hatszázra. Hűvösen, számítóan nézett rám. - Közelít. De egy magafajta fickó gálánsabb is lehetne. Rápillantottam, és ideg ideges es lett lettem em.. A becsü becsüle letk tkód ódex exem em szer szerin int, t, amel amelye yett prof profii svin svindl dler erko koro rom m kezdet kezdetétő étőll követt követtem, em, sohase sohasem m vágtam vágtam át magáne magánembe mberek reket. et. Példáu Példáull sosem sosem fizettem fizettem hamis csekkel ruháért ruháért vagy más személyes személyes holmiért. holmiért. Az áruházak áruházak és üzletek többsége az eladót teszi felelőssé a szálhámosságért. Ha az eladó hamis csekket vesz át az öltönyért, akkor az öltöny árát az ő fizetéséből vonják le. Én csak cégekkel foglalkoztam - bankokkal, légitársaságokkal, hotelekkel, motelekkel és egyéb bebiztosított jogi személyekkel. Ha új ruha vagy más szemé személy lyes es holm holmii ke kellllet ett, t, bank bankbó bóll va vagy gy hote hotelbő lbőll sajto sajtolt ltam am ki a szük szükség séges es összeget. Hamar rájöttem, hogy Cheryl édes kis kivételt jelenthetne a szabály s zabály alól. - Nézze, egész éjjel vitatkozhatunk itt az árról. Utálom a szőrszálhasogatást. Hagyjuk a lakosztályt, ugorjunk el magához egy órára. Ezer dollárt kap. - Menjünk. - A pénztárcáért nyúlt. - A tulaj felmondta a bérletet, úgyhogy most Miami Beachen lakom egy hotelben. - A hotel közel volt az enyémhez; harminc perc alatt odaértünk. Már a kulcsot dugta a zárba, amikor sarkon fordultam. - Mindjárt jövök. Megragadta a karom. Nyugtalannak tűnt. - Hé, hová megy? Ugye nem akarja elsumákolni? Kibújtam a szorításából. - Ugye Ugye nem hiszi, hiszi, hogy hogy ezerdo ezerdollá lláros rosokk okkal al rohang rohangász ászom? om? Lemegy Lemegyek, ek, és beváltok egy csekket.
- Hajnali fél négykor? - fakadt ki. - Ilyenkor senki nem vált be ekkora összeget. Még egy százast sem! Gőgösen elmosolyodtam. - Dehogynem. Ismerem a hotel tulajdonosát. Amúgy meg ez egy érvényes banki csekk. Az utalványos a New York-i Chase Manhattan Bank. Aranyat ér. Bármikor beváltják. - Mutassa. A ka kabá bátz tzse sebe bemb mbee nyúl nyúlta tam, m, és előh előhúz úzta tam m az egyi egyikk Chase Chase Ma Manh nhat atta tannhamisítványt, amelyet még Miamiba érkezésem előtt szereztem. 1400 dollár állt rajta. Cheryl rápillantott, és bólintott. - Aranyat ér. Forgatmányozza nyugodtan rám. - Nem megy. A csekken 1400 dollár áll, és mi ezerben állapodtunk meg. Noha az a négyszáz dollár nem sokat ér, az üzlet mégiscsak üzlet. - Re Rend ndbe ben n - mond mondta ta.. - Forg Forgat atmá mány nyoz ozza za rám. rám. Cseré Cserébe be adok adok magá magána nakk négyszázat. - A tárcájába nyúlt, és egy keskeny százasköteget halászott elő. Kihúzott belőle négy bankót, és felém nyújtotta őket. Aláírtam a csekket, és Cheryl kezébe nyomtam. A folytatást - ahogy a riporterek mondanák - megbízható forrásból ismerem. Néhány Néhány nappal nappal később a bank értesítette értesítette Cherylt, hogy a csekk hamis. Cheryl dühösen felhívta a Dade megyei serifirodát. Azonnal kapcsolták O'Rileyhoz. - Mire kellett a csekk? - kérdezte O'Riley. - Nem tartozik magára - csattant fel Cheryl. - A lényeg, hogy tőle kaptam, és nem ér semmit. A maga dolga elkapni a szemétládát. - Tudom - mondta O'Riley. - De ahhoz, hogy elkapjam, tudnom kell, mi jár a fickó fejében. A személyleírása illik Frank Abagnale-re, de ő sosem ver át magáne magánembe mberek reket. et. Kisker Kiskereske eskedők dőket et sem. Most Most hirtel hirtelen en miért miért ad mégis mégis egy becsü becsüle lete tess polg polgár árna nak, k, ráad ráadás ásul ul egy egy gyön gyönyö yörű rű nőne nőnekk egy egy 1400 1400 doll dollár áros os értéktelen csekket? Mi motiválhatta? O'Riley maga is amolyan szélhámos. Kiszedte Cherylből a teljes sztorit. - Nem az ingyen numerát sajnálom - összegezte Cheryl keserűen. - A francba, máskor is megesett már velem. Azt vettem zokon, hogy a szemétláda kicsalt tőlem négyszáz dollárt. - Erre bizony mindketten rácsesztek - állapította meg találóan O'Riley. Cher Cheryl yl azon azonba ban n még még mind mindig ig olcsó olcsóbb bban an megú megúsz szta ta,, mint mint az a ké kétt miam miamii bank bankár ár,, ak akik iket et a távo távozá záso som m előt előttt feje fejenk nkén éntt húsz húszez ezer erre re megv megvág ágta tam. m. A Fontainebleau-t is sikerült megvezetnem egy hamis banki csekkel. A visszajáró több száz dollár volt. A Rollst leparkoltam egy garázsban, és a hollétéről küldtem egy táviratot a kaliforniai lízingcégnek. Jól mondta Cheryl: szép kocsi volt. Jobbat érdemelt, minthogy kitegyem az elemek és a vandálok pusztításának. Sun Valley Valleyben ben lyukad lyukadtam tam ki. Meghúz Meghúztam tam magam magam télire télire,, és becsül becsülete etesen sen viselkedtem viselkedtem.. A tavasz tavasz közeledtéve közeledtévell visszarepül visszarepültem tem New Yorkba. Yorkba. Manhatta Manhattan n egyik elegáns negyedében beköltöztem egy kőépítésű lakásba, és mindegyik leendő „stewardessnek" küldtem egy emlékeztetőt. Válaszaikból kitűnt, hogy még még mind mindig ig Pa Pan n Am-p Am-pro romó móció cióss igaz igazga gató tóna nakk hiszn hisznek ek,, így így hát hát foly folyta tatt ttam am vakmerő tervem megvalósítását. Tudtam, melyik hollywoodi cég tervezi és gyártja a Pan Am-stewardessek egyenruháit. Hollywoodba repültem, és a pilóta-egyenruhámban felkerestem a divatcéget. A Pan Am-meg Am-megren rendel delése ésekért kért felelő felelőss asszon asszonyna ynakk átnyúj átnyújtot tottam tam egy levele levelet, t, amely az állítólagos európai pr-turnét részletezte, és magyarázatomat volt hivatva alátámasztani. - Hat héten belül készen lesznek az együttesek - mondta. - Gondolom, táskát is rendel a lányoknak.
- Hogyne. Míg a lányok öltözete készült, Los Angeles környékén maradtam, és az akció további részletein dolgoztam. Pilótának öltözve meglátogattam a Pan Am Los Ange Angele les-i s-i rakt raktár árát át,, és össz összesz eszed edte tem m a ke kellllő ő szám számú ú ka kala lapp- és egye egyenr nruh uhaaemblémát. Mind Mindeg egyi yikk lány lány küld küldöt öttt magá magáró róll egy egy háro hároms mszo zorr háro három m cent centis is,, szín színes es igazolványképet, melyek segítségével az enyémhez hasonló hamis azonosító kártyákat gyártottam. Mindegyikre azt írtam: „légi kísérő". Amikor az egyenruhák elkészültek, egy bérelt kombival - az ajtaján hamis Pan Am-logó - személyesen mentem értük. Számlát állítottam ki a ruhákról. Máju Má juss vé végé gén n leve levele lett küld küldte tem m a lány lányok okna nak, k, egy egy repü repülőj lőjegg eggye yell együ együtt tt,, amelyé amelyért rt készpén készpénzze zzell fizett fizettem. em. A levélb levélben en arra arra kértem kértem őket, őket, május május 26-án 26-án találkozzunk a Los Angeles-i reptér halljában. A sasfiókok sasfiókok összegyűjtése összegyűjtése pozőrkarri pozőrkarrierem erem legarcátla legarcátlanabb, nabb, legpompásab legpompásabb b húzása húzása volt. volt. A reptér reptér mellet melletti ti legdrá legdrágáb gább b szállod szállodába ába mentem mentem,, és minden minden lánynak szobát foglaltam. Az érkezésüket követő napra kibéreltem a hotel egyi egyikk konf konfer eren encia ciate term rmét ét is. is. Az ak akció ciótt a Pa Pan n Am cégn cégnev evee alat alattt inté intézt ztem em,, ugyanakkor készpénzzel fizettem érte. A rendelést felvevő igazgatóhelyettes megnyugtatására közöltem, hogy ez nem szokványos Pan Am-ügylet, hanem a társaság marketingosztályának „sajátos jellemvonása". A lányok érkezésének reggelén felöltöttem a Pan Am-egyenruhát, és a Pan Am reptéri főhadiszállására mentem. A cég gépkocsiparkjának főnökével volt beszédem. - Nézze, ma délután kettőre nyolc különleges munkakörű stewardesst várok ide. Kellene valami, amivel a hotelhez szállíthatom őket - magyaráztam. - Tud segíteni? - Persze - felelte. - A szokásos személyzeti kocsi szabad. Magam megyek értük. Ön is ott lesz? - Találkozzunk itt fél kettőkor, és menjünk együtt - mondtam. - Aláírjak valamit? - Á, majd én elintézem, reptárs - vigyorgott. A lány lányok ok időb időben en érke érkezt ztek ek.. Totá Totáll leny lenyűg űgöz özte te őket őket a csil csillo logó gó Pa Pan n AmAmszemélyzeti kocsi, ami tulajdonképpen egy nagyobb kombinak felelt meg. A gépparkossal bepakoltuk a csomagjaikat, a hotelhez hajtottunk, kirakodtuk a csomagokat, és elhelyeztük a lányokat. Felajánlottam a fickónak, hogy meghívom egy italra, de nemet mondott. - Tetszik a stílusod - vigyorgott. - Ha kellek, csak hívj! Másnap reggel a lányokkal beültünk a konferenciaterembe. Kiosz Kioszto tott ttam am az azon azonosí osító tó ká kárt rtyá yáka kat, t, egye egyenr nruh uhák ákat at és pogg poggyá yász szok okat at.. Sikítoztak örömükben, amikor észrevették, hogy mindegyikbe bele van varrva a tulajdonos monogramja és a Pan Am lógója. A sikítozás sikítozás csak erősödött, amikor felvázolta felvázoltam m az útitervet: útitervet: London, Párizs, Róma, Athén, Genova, München, Berlin, Madrid, Oslo, Koppenhága, Bécs és más európai fürdővárosok. Lecsendesítettem a lányokat, és zord atyaként szóltam hozzájuk. - Jó mókának ígérkezik, és remélem, az is lesz, de ne feledjétek, hogy kemény munkának nézünk elébe. Nem tűröm a rendetlenkedést. Ha valaki rosszalkodik vagy lóg, jogom van hazaküldeni. És ha muszáj, haza is küldöm. Tisztázzunk valamit; a főnök én vagyok, tehát azt teszitek, amit mondok, úgy viselkedtek, ahogy én mondom. A szabályaim könnyen betarthatók, márpedig ha betartjátok őket, semmi gondunk nem lesz egymással. Először is: mint látjátok, az azonosító kártyán mindnyájan stewardessként szerepeltek. Ami az érinte érintett tt hotele hotelekk személ személyze yzetét tét és a velünk velünk dolgoz dolgozó ó fotósok fotósokat at illeti illeti,, nekik nekik ti
stewardessek stewardessek vagytok. vagytok. De a repülőn és a kocsiban civil ruhát fogunk viselni, s az egye egyenr nruh uhát át csak csak az én utas utasít ítás ásom omra ra öltj öltjük ük fel. fel. Ezen Ezen az úton úton sok sok légi légi kísérőnk szeretne részt venni - férfi és nő egyaránt, így elképzelhető, hogy a részükről némi ellenségeskedést és irigykedést tapasztaltok majd. Épp ezért ha igaz igazii légi légi kísér kísérők őkke kell talá találk lkoz ozto tok, k, mond mondjá játo tokk azt, azt, hogy hogy a Ne New w York York-i -i prprosztályról jöttök, és különleges küldetésben jártok. A tényleges státusotokról a lehe lehető tő legk legkev evese esebb bbet et besz beszél élje jete tek. k. Ha bárk bárkii ak akad adék ékosk oskod odik ik,, irán irányí yíts tsát átok ok hozzám hozzám.. A fizeté fizetést st kéthet kéthetent entee szabvá szabványo nyoss fizeté fizetési si csekken csekken kapját kapjátok ok meg. meg. Európá Európában ban roppan roppantt nehéz nehéz csekket csekket váltan váltani, i, de ha rám forgat forgatmán mányoz yozzát zátok, ok, szívesen beváltom a helyi Pan Am-irodában vagy egy olyan hotelben, bankban, amelly amellyel el szerző szerződés désben ben állunk állunk.. Néhány Néhányan an most most biztos biztos arra arra gondol gondoltok tok,, hogy hogy haza is küldhetnétek a csekket. Ez két okból nem fog menni. Először is a csekket valószínűleg az egyik külföldi bankszámlánkra állítják ki. A cég szereti, ha Euró Európá pába ban n vá vált ltju jukk be őket őket.. Má Másré srészt szt ott ott va van n az átvá átvált ltás ásii árfo árfoly lyam am.. A csekket mindig az aktuális árfolyamon váltják be. Ez általában pénzveszteséggel jár. Szóval egyszerűbb, ha én beváltom a csekkeket, és odaadom nektek a készpénzt. Ha pénzt szeretnétek hazaküldeni, küldjétek haza készpénzt vagy banki csekket. Van kérdés? Nem volt. Elmosolyodtam. - Re Rend ndbe ben. n. A nap nap hátr hátral alév évő ő részé részébe ben n és éjsz éjszak akaa szab szabadp adpro rogr gram am va van. n. Aludjatok ki magatokat: holnap indulunk Londonba. El is indultunk. A jegyekért egy kisebb vagyont fizettem. Londonban nyirkos, hajnal előtti eső fogadott minket. A hotelbe érkezésünk előtt utasítottam a lányokat, hogy vegyék fel az egyenruhájukat. Érhető Érhetően en ideges ideges és nyugta nyugtalan lan voltam voltam a tervem tervem kimene kimenetel telét ét illető illetően, en, de vakmerőén fejest ugrottam az ismeretlenbe. A kensingtoni Royal Gardensben szállásoltam el a lányokat, kockáztatva ezzel, hogy az alkalmazottak Frank Williams Pan Am-elsőtiszt személyében felismerik Frank Adams TWA-pilótát. Egy bérelt kisbu sbusz a reptérről a hotelbe vitt minket. A recepció cióst megkönnyebbülésemre most láttam először. - A Pan Am 738-as járata vagyunk - mondtam. - Shannonból irányítottak ide minket. Foglaltak nekünk szobát? - Semmi gond, kapitány - felelte. - Mármint ha a lányoknak megfelel a kétágyas szoba. Csak öt szabad szobánk van. A lányok lányok majdnem majdnem délig aludtak. aludtak. Aztán elengedtem elengedtem őket a városba, városba, míg én állítólag a fotózást szerveztem a Pan Am-irodában. Valójában fellapoztam a lond london onii tele telefo fonk nkön önyv yvet et,, míg míg rá nem nem ak akad adta tam m arra arra,, amit amit ke kere rest stem em:: egy egy kere ke reske skede delm lmii fotó fotócég cégre re.. Felh Felhív ívta tam m a cége céget, t, és a Pa Pan n Am pr-os pr-osak akén éntt mumutatkoztam be. - A Roya Royall Gard Garden ensb sben en nyol nyolcc stew stewar arde dess ss szál szállt lt meg. meg. Szüks Szükség égün ünkk lenn lennee néhány színes és fekete-fehér fényképre a hirdetéseinkhez és brosúráinkhoz. Tudja: nyíltarcú lányok a Piccadillynál, a Temze hídjain, ilyesmik. Ön szerint menni fog? - Hát hogyne! - lelkesedett a fickó, akit megszólítottam. - Mindjárt idehozatom az egyik fiúval a portfoliónkat. Biztosan meg tudunk egyezni, Mr. Williams. Ebéd közben meg is egyeztünk. Úgy tűnt, London egyik nevesebb cégét sikerült kifognom. Korábban már dolgoztak a Pan Amnek. - Ez most egy kicsit más lesz, valami újat szeretnénk - magyaráztam. Gondolom, örömmel veszi, hogy minden este készpénzzel fogok fizetni. Csupán egy számlát kérek az összegről. - És mi legyen a fotókkal? - kérdezte a cég embere. - Nos, fennáll az esélye, hogy mire elkészülnek, mi már messze járunk.
Mozgalmas utunk lesz. A legegyszerűbb, ha a Pan Am New York-i pr- és mark market etin ingo goszt sztál ályá yára ra küld küldii őket őket.. Ha elny elnyer erii a tets tetszé zésü süke ket, t, mind minden en egye egyess kiválasztott képért újra fizetünk a szokásos kereskedelmi árfolyamon. Füttyentett, és vigyorogva a magasba emelte söröskorsóját. - Ez tényleg kicsit más, de tetszik! Másnap reggel háromfős fotóscsapat érkezett a hotelhez egy fényképészfelszerelésekkel teletömött kisbusszal, és magukkal vitték a lányokat. Nem mentem velük, csak közöltem a főnökkel, hogy a belátására és képzeletére bízom a lányokat. - Ha lehet, józan és szalonképes állapotban hozza vissza őket. - Vettem, főnök - nevetett, és beterelte a lányokat a kisbuszba. Nekem más elintéznivalóm volt. Jogt ogtalan Odüssz sszeiámra kellően ően fels felsze zere relk lkez ezte tem m hami hamiss bank bankii csekk csekkel el (sajá (sajátt gyár gyártm tmán ánya yaim imma mal) l),, Pa Pan n AmAmköltségcsekkel, sima csekkel (Lavalier apuka akaratlan keze munkájával) és Pan Pa n Am-k Am-köl öltsé tségt gtér érít ítési ési nyom nyomta tatv tván ánny nyal al (a (ame mely lyek eket et a Pa Pan n Am rakt raktár áráb ából ól csentem el). Ez utóbbi inkább blöff volt, mint hatékony eszköz. Számos tényező növelte az esélyeimet. Londont, mint a legtöbb utunkba eső nagyvárost, amerikai bankfiókok tarkították. Másnap reggel a szobámba hívtam a lányokat, és elmagyaráztam nekik, hogyan működnek együtt a hotelek és a légitársaságok. Eztán mindegyiküknek átad átadta tam m egy egy hami hamiss költ költség ségcse csekk kket et forga forgatm tmán ányo yozá zásr sra. a. A csekk csekken en persz perszee nagyobb összeg szerepelt, mint ami a hotelszámlához kellett. - Szükségem lesz az azonosító kártyáitokra. Amíg a számlát rendezem, mindnyájan úgy álljatok, hogy a pénztáros lásson titeket. Egyikük sem kifogásolta a számla összegét. Egy pillantást sem vetettek rá. A svindli hibátlanul bevált. A lányok a pénztáros szeme láttára csoportba verő ve rődt dtek ek a hall hallba ban, n, én pedi pedig g a szál szállá láss és egyé egyéb b költ költsé sége gekk fede fedeze zete tekén kéntt bemutattam a kilenc hamis csekket. Egyedül a pénztáros kérdezősködött. - Ezek bizony elég magas összegek, kapitány. Nem biztos, hogy van kéznél ennyi amerikai dollárunk. - A pénztárgépet tanulmányozta. - Sajnos nincs. Attól tartok, be kell érniük fonttal. Boss Bosszú zúsá ságo gott szín színle lelt ltem em,, de bele beleme ment ntem em a dolo dologb gba. a. Tudt Tudtam am,, hogy hogy a pénztáros keres, vagy legalábbis keresni akar rajtunk. A fontok igaziak voltak. A Pan Am-csekkek nem. Aznap délután Rómába repültünk, ahol az elkövetkező három nap során megismételt megismételtük ük az akciót. A római hotelpénztár hotelpénztáros os is túlzónak találta a csekkek csekkek összegét, de a magyarázatom kielégítette. - Na Nag gy kár. De mivel tizennyolc olc napot töltünk Olaszorszá szágba gban, természetesen lírát is elfogadunk, ha nincs ellenére. Nem ellenkezett, hiszen ez kábé ötven dollárnyi hasznot hajtott neki. Úgy döntöttem, nem szállunk repülőre. Nem a költségek miatt, hanem mert a lányokat azonnal kiszúrta volna a légi személyzet. A tervem legrizikósabb része éppen ez volt - hogy hermetikusan elzárjam a lányokat. Mint korábban említettem, a reptéri alkalmazottak imádnak a munkáról fecsegni, főleg ha ugyanannál a cégnél dolgoznak. Természetesen elkerülhetetlen volt, hogy összefussunk a konkurenciával. A csekksvindlim sikere megkívánta, hogy légitársaságokkal szerződésben lévő hotelekben szálljunk meg. Fennállt a veszé szélye, hogy az egyik lány egyenr egyenruhá uhában ban belebo belebotli tlikk egy igazi igazi Pan Am-ste Am-stewar wardess dessbe, be, és kataszt katasztrof rofáli áliss csevelybe elegyedik vele. Igazi stewy: - Hello, Mary Alice Alic e vagyok L. A.-ből. Te hol állomásozol? Az én lányom: - Ó, hát sehol. Egy pr-cuccot csinálok itt. Igazi stewy: - Nem stewardess vagy?
Az én lány lányom om:: - Csak Csak féli félig. g. Ny Nyol olcan can va vagy gyun unk, k, prpr- és marke marketi ting ngcé célok lokra ra fotóznak minket. Igazi stewy (magában): - Mi a fene. Öt éve vagyok a Pan Amnél, de ilye ilyesm smir iről ől még még sosem sosem hall hallot otta tam. m. Jobb Jobb,, ha jele jelente ntem m a főnö főnökn knek ek.. Ma Majd jd ő utánajár, igazat mond-e. Egy ilyen forgatókönyv nem lett volna ínyemre, ezért újra és újra a lányok fejébe véstem az utasításaimat. - Ha civil ruhában összefuttok egy egyenruhás Pan Am-légikísérővel, ne mond mondjá játo tokk azt azt neki neki,, hogy hogy ti is pan pan amese amesekk va vagy gyto tok. k. Me Mert rt hazu hazugs gság ág.. Ha egyenruhában találkoztok egy pan ames stewardess-szel, aki a státusotokról fagg faggat atóz ózik ik,, közö közölj ljét étek ek ve vele le,, hogy hogy éppe éppen n nyar nyaral alto tok. k. Talá Talán n úgy úgy érzi érzite tek, k, ez becs becsap apás ás.. Az is, is, de jó okun okunkk va van n rá. rá. Ne Nem m szer szeret etné nénk nk,, ha a konk konkur uren enss légi légitá társ rsas aság ágok ok érte értesü süln lnén ének ek a turn turnén énkr król ól,, mert mert ak akko korr elte elterj rjes eszt zten enék ék a szakmában - részben jogosan -, hogy a Pan Am álstewardesseket használ a hird hirdet etés ései eibe ben n és bros brosúr úrái áiba ban. n. A stew stewar arde dess ssek ek előt előttt pedi pedig g - mint mint már már említettem - azért kell titkolóznunk, hogy ne keltsünk viszályt. Egy keményen dolgozó stewardess számára ez a turné álmai netovábbja lenne. A lány lányok ok ragy ragyog ogóa óan n hely helytá tállllta tak. k. Bére Bérelt ltem em egy egy ké kény nyel elme mes, s, csak csakne nem m luxusfokozatú Volkswagen kisbuszt európai csavargásainkhoz. A bűnös turné néha szimpla nyaralásnak tűnt. Sűrűn előfordult, hogy ilyen-olyan országban napokat, egy hetet vagy még többet töltöttünk kedves kis félreeső helyeken. A kitérők időtartamára felfüggesztettem a svindliket. Eszem ágában sem volt megkopasztani a parasztokat. A nagyvá nagyváros rosokb okban an aztán aztán újra újra fellán fellángol goltt a balhé. balhé. A metrop metropoli olisokb sokbaa való való belépés belépés előtt leparkoltu leparkoltunk, nk, és egyenruhá egyenruhába ba öltöztünk. öltöztünk. A kiválasztot kiválasztottt motelhez motelhez érve a svindli gőzerővel beindult. Kéth Ké thet eten ente te kifi kifize zett ttem em a lány lányok okna nakk egy egy hami hamiss költ költsé ségc gcse sekk kket et,, amit amit készpénzért cserébe átforgatmányoztak a nevemre. Mivel én álltam minden költségüket (noha ők a Pan Amet hitték jótevőjüknek), a legtöbben átutalták a pénzt a szüleiknek vagy az otthoni bankszámlájukra. Leszögezem, a lányok nem voltak sárosak a balhéban. Egy percig sem gondol gondoltak tak arra arra a nyár nyár folyam folyamán, án, hogy hogy bűncsele bűncselekmé kmény ny részese részeseii lennén lennének. ek. Mindnyájan úgy tudták, a Pan Am törvényes alkalmazásában állnak. Az a szélhámos totál átvágta őket. Idilli cselszövés volt ez, de gyakran zaklatott és fárasztó. Nyolc gyönyörű, eleven, élénk, energikus lányt terelgetni olyan, mintha egy cowboy sánta lóról próbálná igazgatni a marhacsordát - szinte lehetetlen. Még a turné elején elhatároztam, hogy nem kerülök közel egyik lányhoz sem, de elszántságom a nyár nyár során során nem egyszer egyszer meging megingott ott.. Mindny Mindnyája ájan n szemér szemérmet metlen lenül ül vonzóa vonzóakk volt voltak ak,, én pedi pedig g imád imádta tam m ve velü lükk flör flörtö töln lni. i. Ha va vala lame mely lyik ikük ük szex szexuá uálilisa san n közeledett hozzám (márpedig mindnyájan, többször is), nem vitt rá a lélek, hogy nemet mondjak. De azért mindig megpróbáltam. Nem éltem szerzetesi életet azon a nyáron. Akárhol is jártunk épp, temérdek alka alkalo lom m kíná kínálk lkoz ozot ottt egyegy-eg egyy futó futó hely helybé bélili ka kala land ndra ra.. És én mind minden en egye egyess alkalmat megragadtam. Monique több volt futó kalandnál. Amikor Párizsba értünk, meglátogattam. Közölte, hogy kapcsolatunk véget ért. - Barátok maradhatunk, Frank, és remélem, továbbra is segítesz apukának, de én meg akarok állapodni, te pedig nem - magyarázta. - Megismertem valakit, egy Air Francé-pilótát. Komolyan tervezgetjük a közös jövőnket. Biztosítottam róla, hogy megértem. Voltaképpen megint csak megkön megkönnye nyebbü bbülte ltem. m. Megnyu Megnyugta gtatta ttam, m, apukát apukát ezután ezután is elláto ellátom m "Pan "Pan Amügyletekkel", ám ebben hazudtam. Kezdtem némi bűntudatot érezni, amiért
sakk sakkbá bábú búké ként nt hasz haszná nálo lom m Lava Lavalilier er apuk apukát át mocs mocsko koss játs játszm zmám ámba ban. n. Úgy Úgy döntöttem, futni hagyom. Amúgy is annyi papírral látott el, hogy akár egy tucat bank páncéltermét tisztára porszívózhattam volna velük. A turné turné Koppenh Koppenhágá ágában ban fej fejező eződöt döttt be. Feltet Feltettem tem a lányoka lányokatt az arizon arizonai ai gépre. Úgy küldtem őket vissza az Államokba, hogy a kezük virággal, a fejük pedig virágos beszédemmel volt teli. A cél az volt, hogy gyanakvásukat az elkövetkező néhány hétre lecsillapítsam. - Tartsátok meg az egyenruhát, az azonosító kártyát és a csekkszelvényeket (haa bevá (h bevált ltot otta tam m a csekk csekket et,, mind mindig ig vissz visszaa aadt dtam am neki nekikk a szel szelvé vény nyt). t). Ha a cégnek szüksége lesz az egyenruhára és a kártyára, értesít benneteket. Ami a munkát illeti, menjetek vissza a suliba, diplomázzatok le, aztán felkeres titeket a cég cég ké képv pvise iselő lője je.. Ne Nem m hisze hiszem, m, hogy hogy én, én, mivel mivel enge engem m vissz visszak akül üldt dték ék légi légi szolgálatra. Remélem, egy napon újra egy csapat leszünk, mert ez a nyár csodásán sikerült. Mindent összevetve, tényleg csodásán sikerült. Ha a lányok növelték is ősz hajsz hajszál álai aim m szám számát át,, ak akar arat atuk ukon on kívü kívüll a bank banksz szám ámlá láma matt is gazd gazdag agít ítot ottá ták. k. Körülbelül háromszázezer dollárral. Ami Ami azt azt ille illeti ti,, a lány lányok okat at felk felker eres este te a Pa Pan n Am. Am. Miut Miután án három három hóna hónapo pon n kere ke reszt sztül ül foly folyam amat atos osan an özön özönlö lött ttek ek a fotó fotókk tuca tucatn tnyi yi euró európa paii vá váro rosb sból ól,, és mindegyiken ugyanaz a nyolc Pan Am-egyenruhás lány szerepelt, a Pan Am marketingigazgatói eljárást indítottak. Végül is az ügy O'Riley asztalán landolt, ő pedi pedig g rögt rögtön ön ka kapc pcsol solt. t. Ő gyúj gyújto tott tt lámp lámpás ástt a cégi cégiga gazg zgat atók ók és a lány lányok ok fejében. Úgy tudom, mind a nyolcan méltóságteljesen, ugyanakkor sűrűn szitkozódva fogadták a hírt. A lányok távozása után még hetekig Európában tébláboltam. Hazatérve az Államokba, cigányként vándoroltam hónapokig. Két-három napnál sehol sem töltöttem többet. Megint rosszkedvű lettem, ideges és ingerült. A tudat, hogy ezentúl mindig menekülnöm kell, hogy a kopók örökkön üldözni fognak, lassan eljutott a lelkiismeretemig, majd a tudatomig is. Teljesen felhagytam a csekksvindlivel. Féltem a kopók közelségétől, nem akartam több nyomot magam mögött hagyni. Csak nagy ritkán vettem igénybe bűnügyi kreativitásomat. Például egyszer egy nagy középnyugati városban. Érkezés után a reptéri étteremben ebédeltem. Felfigyeltem a szomszéd fülkében zajló beszélgetésre, amely egy korosodó, szigorú tekintetű férfi és egy feltűnően fiatal, alázatos alkalmazott között zajlott. A beszélgetésből sikerült leszűrnöm, hogy az öreg úton van San Fransiscóba, egy bankártalálkozóra, és elvárja a fiatalembertől, hogy hogy bankja bankja a távollé távollétéb tében en is jövede jövedelme lmezőe zően n működjö működjön. n. Hűvös, Hűvös, mogorv mogorva, a, arrogáns fickó volt, végig magas lóról beszélt. S amikor a reptéri hangosbemondón kerestették, kiderült, a neve Jasper P. Cashman. Aznap délután a helyi könyvtárban diszkréten beleástam magam Jasper P. Cashman múltjába. J. P. Cashman prominens személyiség. A maga erejéből lett lett millio milliomos mos:: pénztá pénztárosk rosként ént kezdte kezdte,, amikor amikor a bank bank vagyon vagyonaa alig alig ötmill ötmillió ió dollár volt. Most ő az elnök, a banknak pedig több mint százmilliója van. Másnap körbekémleltem a bankot. Új épület volt, belül tágas és kellemes. A hatalmas üveghomlokzat még mindig büszkén hirdette a növekedés mottóját. Pénztárak az egyik oldalon, a kezdők keresztben a szemközti falnál, a rangidősek leve levegő gőss üveg üvegir irod odák ákba ban. n. Ca Cash shma man n irodá irodáii a harm harmad adik ik emel emelet eten en.. J. P. Cashman nem hitt az alárendeltekkel való szoros kapcsolattartásban. Bérelt kocsival egy 280 kilométernyire lévő kisvárosba hajtottam, ahol hamis csekk csekkel el 10 000 000 doll dollár áros os száml számlát át nyito nyitott ttam am,, majd majd vissz visszat atér érte tem m Ca Cash shma man n városába, másnap pedig a bankjába - de nem a pénz miatt. Irritált Cashman
stílusa, ezért akartam lenyúlni. Gazd Gazdag ag üzle üzlete temb mber er ké képé pébe ben n lépt léptem em a bank bankba ba.. Szür Szürke ke,, háro háromr mrés észe zess öltönyben, vakítóan tiszta aligátorbőr cipőben, Countess Mara nyakkendőben. Keskeny és elegáns bőrtáskával. Cashman az egyik kezdővel beszélt a reptéren. Az asztala rendes és takaros. A névtáblája frissen ragyogott. Szemmel láthatólag most léptették elő. Leültem az asztala előtti a székbe. - Igen, uram? Segíthetek? - Teljesen lenyűgözte öltözetem és megjelenésem. - Ami Ami azt azt ille illeti ti,, igen igen - fele felelt ltem em könn könnye yede den. n. - Róbe Róbert rt Leem Leeman an va vagy gyok ok Junc Juncti tion onből ből.. Be ke kellll vá vált ltan anom om egy egy csekk csekket et,, megl meglehe ehető tőse sen n nagy nagyot ot.. Ná Nála lam m vannak a papírjaim, felhívhatja a bankomat is, de nem hinném, hogy erre szükség lenne. J. P. Cashman ismer engem, ő majd igazolja a csekket. Hívja fel. Vagy tudja mit? Majd én felhívom. Úgyis beszédem van vele. Mielőtt válaszolhatott volna, a telefonért nyúltam, felvettem a kagylót, és bepötyögtem Cashman pontos számát. Cashman titkárnője válaszolt. - Igen, Mr. Cashmant kérném... Nincs ott...? Ó, persze, említette a múlt héten, csak kiment a fejemből. Hallgasson ide, ha visszajön, legyen szíves megmondani neki, hogy Bob Leeman erre járt. Jean és én már alig várjuk, hogy eljöjjön Mildreddel vadászni Junctionbe. Tudni fogja, miről van szó... Igen, köszönöm. Visszatettem a telefont a helyére, és fintorogva felegyenesedtem. - Úgy tűnik, ez nem az én napom. Kéne az a pénz. Ha Junctionbe megyek, nem érek vissza időben az üzletre. Hát viszlát, uram. Készültem megfordulni, de az ifjú bankár megállított. - Ööö, milyen nagy az a csekk, Mr. Leeman? - Elég Eléggé gé nagy nagy - mon mondtam dtam.. - 7500 7500 doll dollár áros os.. Ön szer szerin intt mego megold ldha ható tó?? Megadhatom a junctioni bank telefonszámát. Válaszra sem várva visszaültem a székbe, fürgén megírtam a 7500 dolláros csekket csekket,, és átnyúj átnyújtot tottam tam neki. neki. Mint Mint sejtett sejtettem, em, nem telefo telefonál náltt Juncti Junctionb onbe. e. Felállt, és az egyik üvegiroda felé fordult. - Uram, ezt jóvá kell hagyatnom Mr. Jamesszel, az alelnökkel. Nem lesz gond. Mindjárt jövök. James irodájához lépett, és (mint később megtudtam) pontosan azt mondta, amit elvártam tőle. - Uram, van itt egy bizonyos Mr. Leeman Junctionből. Készpénzre szeretné váltani ezt az eléggé nagy csekket. Mr. Cashman személyes jó barátja. Mr. Cash Ca shma mann nnel el szer szeret etet ettt voln volnaa besz beszél élni ni,, de mint mint tudj tudja, a, Mr. Mr. Ca Cash shma man n San San Fransiscóban van. - Az öreg személyes jó barátja? - Igen, uram. Úgy tudom, üzleti és magánéleti egyaránt. - Váltsa be. Isten ments, hogy az öreg barátait felidegesítsük. Egy perccel később az ifjú bankár egy pénztáros kezébe nyomta a csekket. - Váltsa be az úriembernek, kérem. Mr. Leeman, örülök, hogy segíthettem. Én magam nem lettem túlzottan boldog a pavlovi svindlitől. Egyáltalán nem élveztem. élveztem. Még aznap aznap elhagytam elhagytam a várost, és napokkal napokkal később megálltam megálltam egy félreeső vermonti faluban. Mélabús gondolatok kerülgettek. Ez már nem élet, hanem életben maradás, döbbentem rá. Gyalázatos álruháimmal, balhéimmal és bűneim bűneimmel mel szép szép kis summáh summához oz jutott jutottam, am, de tényke ténykedése désem m gyümöl gyümölcsét csét képtelen képtelen voltam voltam élvezni. élvezni. Arra jutottam, hogy ideje visszavonulót visszavonulót fújni, fújni, elbújni elbújni egy egy táv ávol oli, i, bizt iztonsá onság gos róka rókaly lyuk ukba ban, n, ahol hol kipih ipihen enh hetem etem maga magam, m, és elkezdhetem felépíteni új, bűnmentes életemet. A fejemben végigjártam a helyeket, ahol megfordultam. Ahogy az elmúlt
néhány évre visszaemlékeztem, egészen meglepődtem azon, mennyit utaztam. Keresztül-kasul bejártam a földgolyót Szingapúrtól Stockholmig, Tahititól Triesztig, Baltimore-tói a Balti-államokig, meg sok-sok elfelejtett helyig. Egyet sosem felejtettem el. A franciaországi Montpellier neve újra és újra felbukkant a fejemben, Mont Montpe pelli llier er.. Úgy Úgy dönt döntöt ötte tem, m, ez lesz lesz a nyug nyugod odtt kikö kikötő tő.. Ne Nem m aggó aggódt dtam am többet. Pedig kellett volna.
9
A SZÁMLÁBAN A BORRAVALÓ IS BENNE VAN?
A BAS LANGUEDOC-I szőlőskertek több bort termelnek, mint a másik három francia borvidék együttvéve. A langue-doci borok illata, testessége, zamata egy-két kivételtől eltekintve - olyan, akár a sima gyökérsöré. A figyelmes vendéglátó csak maradék fasírtot szolgál fel a languedoci bor mellé, általában olyan vendégeknek, akiket nem akar többé látni. Nagy rossz az a lötty. Fra Francia nciaor orsz száág szer szeren encs cséj éjér éree a borke orkere resk sked edők ők,, szől szőlőt őteermes rmeszt ztők ők és pala palack ckoz ozók ók meg meg a vá vásá sárl rlók ók túln túlnyo yomó mó több többsé sége ge megi megiss ssza za azt azt a reng renget eteg eg languedoci bort. Franciaország csak az olyan kiváló borvidékekről exportál, min mint Burg Burgu undia ndia,, Bord Bordea eaux ux és Cham Champa pagn gne, e, amel amelye yekk mélt méltán án híres íresek ek minőségükről és kiválóságukról. Mindezt Montpellier-ben tanultam a borkultúráról. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a helyi vins du pays-k nem nekem valók. Valószínűleg én ittam egyedül vizet a városban. Nem mintha borért vagy vízért mentem volna Montpellier-be. Hanem hogy elrejtőzzek - reményeim szerint végleg. A svindlihegy csúcsára értem, és nem tetszett a kilátás. Egy békés völgyre vágytam, ahol meghúzódhatok. Az egyik első európai csekkturnén, Marseille-től Barcelona felé útba esett Mont Montpe pellllie ier. r. A vá váro ross hatá határá rába ban n lepa lepark rkol olta tam m egy egy óriá óriási si olaj olajfa fa alat alatt, t, és elköltöttem a városban vásárolt sajtot, kenyeret, kolbászt és üdítőt. A közelben a szüretelők hangyaként leptek el egy végtelen szőlőskertet, a távolban a Pire Pirene neus usok ok hóföd hófödte te csúcsa csúcsaii csil csillo logt gtak ak a napf napfén ényb yben en.. Béké Békétt és nyug nyugal alma matt éreztem. Mint otthon. Bizo Bizony nyos os érte értele lemb mben en haza hazaér érte tem. m. DélDél-Fr Fran anci ciao aors rszá zág g ezen ezen vidé vidéké kérő rőll származott az anyám. Itt született. Miután férjhez ment apához, s kirobbant az algéri algériai ai gerill gerillahá ahábor ború, ú, a szülei szülei vissza visszatér tértek tek ide a többi többi gyerek gyerekükk ükkel. el. Anyai Anyai nagy nagysz szül ülei eim, m, nagy nagybá bács csik ik és nagy nagyné néni nikk és egy egy szaka szakajt jtó ó unok unokat atest estvé vérr az olajfától egy órányi autó-útra laktak. Elvetettem az ötletet, hogy megforduljak és meglátogassam őket. Ehelyett Spanyolországba indultam. Sosem felejtettem el ezt a csendes, élvezetes montpellier-i közjátékot. S amikor bölcs öregként, húszévesen úgy döntöttem, felhagyok a szélhámoskodással, Montpellier-t választottam menedékül. Nem örültem, hogy itt is álnéven kell élnem, de nem volt más választásom. Montpellier több okból is ideális város. Nem vonzza a turistákat. Bár a tengerpart innen csak egy rövid autóút, Montpellier nem tartozik a Riviérához. Ahhoz elég nagy (a lakosság 80 ezer fő), hogy egy amerikai letelepedése ne keltsen túlzott feltűnést, ahhoz viszont kicsi, hogy komoly reptere legyen, vagy
hogy idevonzza a nagy szállodaláncokat. Az esélyeimet csak növelte, hogy Montpellier-ben nincs Hilton és Sheraton, apró repülőtere pedig csak könnyű gépe gépeke kett szol szolgá gáll ki. ki. Na Nagy gyon on kicsi kicsi esély esélyee volt volt anna annak, k, hogy hogy olya olyan n piló pilótá táva val, l, stewardess-szel vagy hotelalkalmazottal találkozom itt, aki felismer. Róbert Róbert Monjók Monjóként ént,, sikere sikeress Los Angele Angeles-i s-i regény regény-- és forgat forgatókön ókönyví yvírók róként ént mutatkoztam be. Azért lettem „sikeres", hogy megmagyarázzam azt a jelentős összeget, amit egy helyi bank számlájára helyeztem. Nem fizettem be minden pénzemet, nehogy kíváncsiskodni kezdjenek valódi megélhetésemet illetően. A bankba tett összeg háromszorosát készpénzben a poggyászomba rejtettem. Ami azt illeti, az itteniek nem kíváncsiskodnak. Ahogy nekiláttam, hogy a váro vá ross megb megbec ecsü sült lt polg polgár áraa legy legyek ek,, csak csak alap alapve vető tő,, felü felüle letes tes ké kérd rdés ések ekke kell szembesültem. Vettem Vettem egy elbűvö elbűvölő, lő, édes édes kis házikó házikót. t. A deszka deszkaker keríté ítéssel ssel övezet övezettt apró apró hátsókertben a korábbi tulaj kertet művelt. Annak a boltnak a vezetője, ahol a bútoro bútorokat kat vásáro vásárolta ltam, m, felajá felajánlo nlotta tta a feleség felesége, e, egy tapasz tapasztal taltt lakber lakberend endező ező szolgálatait. Együtt választottuk ki a megfelelő bútorokat és díszítéseket. Az egyik helyiséget könyvtárrá és dolgozószobává alakítottam, hogy hitelesebb legyek kutatásokat végző irodalmárként. Vettem egy Renault-t. Kényelmes volt, de nem hivalkodó. Két hét múlva már már egés egésze zen n otth otthon on érez érezte tem m maga magam, m, bizt bizton onsá ságb gban an,, elég eléged edet ette ten n az új életemmel. És ha az Úr szűkmarkúan is bánt a mediterrán Languedoc finom szőlőivel, a hiányt hiányt kompen kompenzál zálta ta az embere emberekke kkel. l. A helyie helyiekk többny többnyire ire erős, erős, baráts barátságo ágos, s, bátor, társasá saság gszerető, seg segítőké őkész, sz, mosol solygós emberek volt oltak. A szomszédasszonyok süteménnyel, frissen sült kenyérrel, vacsorakóstolóval kopogtat pogtattak tak az ajt ajtómo ómon. n. A közvet közvetlen len szomsz szomszédo édom, m, Armand Armand Perigu Perigueux eux - egy nagydarab nagydarab,, bütykös, bütykös, 75 éves férfi - lett a kedvencem. kedvencem. Szőlőskertgondn Szőlőskertgondnokkén okkéntt dolgozott, a munkába mai napig biciklin járt. Először két üveg borral látogatott meg, egy vörössel és egy fehérrel. - A legtöbb borunk nem ízlik az amerikaiaknak - mondta dörgő, mégis gyengéd hangján. - De van néhány jó languedoci bor, például ez a kettő. Nem vagyok ínyenc, de miután megkóstoltam a jó borokat, úgy döntöttem, a többivel már meg sem próbálkozom. A montpellier-i emberek szinte kizárólag bort isznak. Ebéd és vacsora nem telhetett el nélküle. Sőt Ső t néha reggeli sem. Armandtól megtudtam, hogy az Úrnak semmi köze ahhoz, hogy olyan kevés a fino finom m lang langue uedo doci ci bor. bor. Köze Közell száz száz év évve vell koráb korábba ban n a filo filoxé xéra ra tönk tönkre rete tett ttee Franciaország összes szőlőjét, és csaknem kivégezte a borkultúrát. - Úgy hallottam, a járványt az Amerikából importált szőlőtőkék hozták be Franciaországba. De azt nem tudom, ez igaz-e. Azt azonban biztosra tudta Armand, hogy egy csomó franciaországi szőlőféle a járván járványra yra immúni immúniss ameri amerikai kai szőlőtő szőlőtőkér kéről ől szárma származik zik.. Ezzel Ezzel oltott oltották ák be a francia palántákat. Miután bizalmába avatott, az öreg azt is megsúgta, hogy az amerikaiak meg a többi népek valószínűleg több languedoci bort isznak, mint gondolnák. Szin Szinte te mind minden enna nap, p, magy magyar aráz ázta ta Arma Armand nd,, a lang langue uedo doci ci olcsó olcsó borr borral al teli teli tehe tehera raut utók ók indu induln lnak ak észa északr kra, a, a nagy nagy borv borvid idék ékek ek felé felé,, ahol ahol a rako rakomá mány nytt összekeverik a minőségi burgundiai és bordeaux-i borokkal. - Hígításnak hívják. Szerintem tisztességtelen. Montpellier-ben sokat tanulhat az ember a borokról, mondta büszkén. - Itt, a városunkban van a Francia Boregyetem. Iratkozz be, és tanulj. Elkerültem az egyetemet. Bár sokszor ittam bort, mégsem szerettem meg. Nem kívántam többet tudni róla. Megelégedtem Armand információmorzsáival. Jó tanárnak bizonyult. Nem íratott dolgozatot, és nem osztályozott.
Nehezen kötöttem le magam. A lógás kemény munka. Legtöbbször csak kocsik sikáztam. Lementem a partra, néhány napig a homokdűnéket tanulmányoztam. Vagy lementem a spanyol határig, és órákig kirándultam a Pireneusok lábainál. Időnként ellátogattam Armand vagy más borász szőlőskertjébe. Az első hónap végén felkerestem a nagyszüleimet, és három napot náluk töltöttem. A nagyanyám rendszeresen levelezett anyámmal. Tisztában volt az otthoni helyzettel. Észrevétlenül húztam ki belőle a híreket, mivel nem akartam, hogy megtudja, száműztem magam a családból. Anyám, a húgom és a fivéreim jól voltak. Apám még mindig kérlelte anyámat. Ezt a nagymama elbűvölőnek találta. A jelek szerint anya azt mondta a nagyszüleimnek, hogy „körbestoppolom" a világot, célt keresek, a jövőmön gondolkozom. Meghagytam őket ebben a hitükben, de azt nem közöltem velük, hogy Mon Montpel tpellilier er-b -ben en lak lakom. om. Úgy Úgy tudt tudtáák, Span Spanyo yolo lors rszá zág gba tar tartok, tok, és azt azt fontol fontolgat gatom, om, jelent jelentkez kezek ek valame valamelyi lyikk spanyo spanyoll egyete egyetemre mre.. Hamaro Hamarosan san újra újra meglátogattam őket. Akkor azt mondtam nekik, mivel nem találtam érdekes spanyol főiskolát, most Olaszországban kutatok tovább. Egyre elégedettebb lettem montpellier-i életemmel, és valóban fontolgatni kezdtem, hogy visszatérek az iskolapadba. Mont Montpe pelli llier er a húsz húsz fran francia cia ak akad adém émia iakör körze zett egyi egyikk szék székhel helye ye.. Egye Egyete teme me kicsiny, de jó hírű. Körülnéztem a campuson, és bár egyik kurzus sem angol nyelven folyt, sokra jelentkezhettek külföldiek is. A francia nyelv amúgy sem volt ellenemre, hiszen anyámtól második anyanyelvként örököltem. Azon is gondolkodtam, hogy állást keresek, vagy nyitok valami kis üzletet, talán egy papírboltot. Kezdtem eltunyulni a lusta, fényűző életstílusban. Még Armand is észrevette, hogy meghíztam. - Az írás nem sok testmozgást igényel. Igaz, Róbert? - viccelődött a hasamra bökve. - Gyere le hozzám a szőlőbe dolgozni. Ott majd vékony és szikár leszel. Elhá lháríto rított ttam am az ajánl jánlaatot. tot. A ké kéttke kezi zi munk unka nem nem az erős erőssé sége gem m. A testmozgásra se tudnám rávenni magam. Még mindig az egyemre való beiratkozáson meg az álláskeresésen törtem a fejem, amikor mindkettő egy csapásra megoldódott. Négyhavi montpellier-i tartózkodás után rájöttem a keserű igazságra: ha a kopóknak segítsége akad, a róka nem menekülhet. Rendszerint egy (amerikai méretekhez képest) kicsi piacon, egy Armand által javasolt fűszeresnél vásároltam Montpellier külvárosában. Hetente kétszer töltöttem fel ott az éléskamrámat, de máskor is beugrottam, ha kellett valami. Ez az eset is az egyik szokásos bevásárlás alkalmával történt. A boltos már a zacs zacskó kóba ba pak pakolta olta az áruka rukatt, amik amikor or szól szólta tam m neki neki,, hogy ogy vá várj rjon on,, míg míg hátramegyek tejért (mások is álltak a sorban). Mire visszatértem a kasszához, a konzerves polc mögül kipillantva négy férfit pillantottam meg. A pultnál álltak, a vevők és a boltos sehol. Az egyiknél puska volt, a másiknál egy rövid csövű gépfegyver, a harmadiknegy negyed edik ikné néll piszt pisztoly oly.. Elős Előszö zörr azt azt hitt hittem em,, ki ak akar arjá jákk rabo raboln lnii a bolt boltot ot,, az alkalmazottak és vásárlók pedig a földön fekszenek. Megpróbáltam elrejtőzni a polc mögött, de az egyikük rám kiáltott. - Abagnale! Leguggoltam a polc mögé, s máris három egyenruhás csendőrrel találtam magam szemközt. Mindnyájan pisztolyt szegeztek rám. Aztán mindenfelől jönni kezdtek, egyenruhások, nyomozók, pisztollyal, puskával, gépfegyverrel, karabéllyal. A parancsok ostorcsapásként visszhangoztak a fülemben. - Fel a kezekkel! - Kezek a tarkón! - Fejjel a polcnak, szét a lábakat!
- Arccal a földnek! Feltet Feltettem tem a kezem. kezem. Nem tudtam tudtam,, melyik melyik paranc parancsna snakk engede engedelme lmeske skedje djek, k, minden mindenese esetre tre nem aka akarta rtam, m, hogy hogy lelője lelőjenek nek.. Néhány Néhányuk uk ijeszt ijesztően ően markol markolta ta fegyverét. Történetesen egymást is megrémisztettek vele. - Az Isten Isten szer szerel elmé mére, re, ne lője lőjene nek! k! - kiab kiabál álta tam. m. -E -Eng nged edelm elmes eske kede dek, k, de egyszerre csak egyikük beszéljen! Egy magas, vézna, szigorú tekintetű férfi rám célzott a fegyverével. - A földre, arccal lefelé! - ugatta. Durva kezek a földre löktek, a hátam mögé csavarták a karomat, és bilincset kattintottak a csuklómra. Határozotta Határozottan n talpra talpra állítottak állítottak,, és a Sureté-nyomo Sureté-nyomozók, zók, Interpol-ügy Interpol-ügynökök, nökök, csendőrök és Isten tudja milyen zsaruk között kitaszigáltak a boltból, be egy jel jelöl ölet etle len n szed szedán án háts hátsó ó ülés ülésér ére. e. Ne Nem m mond mondom om,, hogy hogy a fran franci ciaa zsar zsaruk uk brutálisak, csak éppen túlzott keménységgel kezelik a gyanúsítottakat. Azonnal a montpellier-i rendőrségre hajtottunk. Út közben egy szó sem esett. A rendőrségen a szigorú nyomozó és két másik rendőr - szintén Suretéügyn ügynök ökök ök - egy egy apró apró szob szobáh ához oz kísé kísért rtek ek.. A bünt büntet etőe őelj ljár árás ás,, külö különö nöse sen n a kihallgatás során a francia rendőrök széles jogkörökkel rendelkeznek. A vádlott jogainak felolv olvasása sása nélkül azonn onnal a tárgyra térnek. Sze Szerintem a szélhámosnak nincsenek is jogai Franciaországban. - A nevem Marcel Gaston a Suretétől - mondta a sovány mogorván. - Maga Frank Abagnale, igaz? - A nevem Róbert Monjo. Kaliforniából, Amerikából jöttem, író vagyok. Önök, uraim, nagyon nagy hibát követnek el. Gaston keményen pofon vágott. Az arcom lángba borult. - Ha hibázom, monsieur, akkor nagyon. De most nem hibáztam. Maga Frank Abagnale. - A neve nevem m Róbe Róbert rt Monj Monjo o - maka makacs csko kodt dtam am.. Arcu Arcuko kon n a ké kéte tely ly nyom nyomát át kerestem. Egy másik Sureté-ügynök ökölbe szorított kézzel felém lépett, de Gaston megállította. A szemét egy percre sem vette le rólam. - Kiverjük magából, ha szükséges - vont vállat. - Mi ráérünk, Abagnale, Abagnale, bár őszintén szólva nem szeretném magára pazarolni a drága időmet, ítéletnapig itt tarthatjuk, vagy amíg szerzünk egy-két tanút maga ellen. Addig is, ha nem működik együtt, bevarrom a részegek és zsebesek cellájába egy hétre, két hétre, egy hónapra. Nekem mindegy. De kenyeret és vizet sem kap, amíg nem vall. Miért nem mondja el nekünk? Tudjuk, ki maga. Tudjuk, miket művelt. Csak önmagának árt a hallgatással. És még valami, Abagnale. Ha ahelyett, hogy önként elmondaná itt és most, arra kényszerít, hogy kihúzzam magából a vallllom va omás ást, t, sose sosem m bocsá bocsáto tom m meg. meg. És megí megígé gére rem, m, örök örökre re emlé emléke kezn znii fog fog a következményekre. Tudt Tudtam am,, hogy hogy mind minden en egye egyess szav szavát át komo komoly lyan an gond gondol olja ja.. Ma Marce rcell Gast Gaston on szívós kis szemétláda volt. - A nevem Frank Abagnale. A va vallllom omás ásom om nem nem úgy úgy sike sikerü rült lt,, ahog ahogyy vá várt rták ák.. A Fran Franci ciao aors rszá zágb gban an elkövetett bűncselekményeimmel kapcsolatban nem árultam el részleteket. De ha ők jöttek elő egy-egy balhémmal, akkor bólintottam. - Na jó, ez tényleg így történt. - Vagy: - Igen, én voltam. Gaston összeállított egy dokumentumot az ismertté vált bűncselekményeimről, a letartóztatásom és kihallgatásom körülményeiről. - Ha ez körvonalaiban igaz, jobban teszi, ha aláírja. Nem Ne m talá talált ltam am benn bennee hibá hibát. t. Mé Még g az is szer szerep epel eltt benn benne, e, hogy hogy megü megütö tött tt.. Aláírtam. A vallomásból kiderült, hogyan akadtak a nyomomra. Montpellier-be ugyan
nem repültek nagy légitársaságok, de gyakran megfordultak ott stewardessek és egyéb légi alkalmazottak. Egy Air France-légikísérő néhány hete éppen a rokonait látogatta Montpellier-ben, amikor kiszúrt vásárlás közben. Felismert. Látta, ahogy beszállok a kocsiba. Lefirkantotta a rendszámomat. Párizsban felkereste a kapitányát, és beszélt neki a gyanújáról. Olyan meggyőző volt, hogy a kapitány értesítette a rendőrséget. - Biztosan ő az. A barátnője voltam - erősködött. Sosem tudtam meg, senki sem beszélt róla, melyik Air France-stewardess leplezett le. Az évek során egy csomóval cs omóval flörtöltem. A mai napig nem tudom az igazat. Remélem, sőt tudom, hogy nem Monique volt az. Ha meglátott volna Montpellier-ben, odajött volna hozzám. Hatt napi Ha napig g tart tartot otta takk Mont Montpe pellllie ierr-be ben. n. Egy Egy raká rakáss ügyv ügyvéd éd aján ajánlo lott ttaa fel fel szolgálatait. Egy középkorú férfit választottam, aki megjelenésében Armandra emlé emléke kezt ztet etet ett. t. Ke Kere reke ken n beva bevallllot otta ta,, hogy hogy szer szerin inte te nem nem remé remény nyke kedh dhet etün ünkk győzelemben. - Átnéztem az iratokat, de jogs ogszerűen jártak el önnel szemben magyarázta. - Reménykedjünk enyhe büntetésben. Felkészültem rá, mondtam. A legnagyobb megdöbb öbbenésemre egy héttel a letartóztatás után Perpignanb Perpignanbaa szállította szállítottak. k. Egy nappal később később a bíróságon bíróságon találtam magam egy vándorbíró, két ülnök (vagyis ügyész) és kilenc helyi esküdt színe előtt. Nekik együtt kellett dönteniük bűnösségem és ártatlanságom felől. Nem sokban hasonlított tárgyalásra, alig két napig tartott. Gaston felsorolta az ellenem szóló vádakat és a vád mellett szóló bizonyítékokat. Tanúkat is kerített szép számmal. - A vádlott bűnösnek vallja magát? - kérdezte a bíró az ügyvédemtől. - Az ügyfelem nem vitatja a vádakat - felelte az ügyvéd. - Az idő múlására tekintettel szeretnénk előadni most az álláspontunkat. Ékesszólóan és szenvedélyesen sorolni kezdte az enyhítő körülményeket. A koro koroma matt (még (még mind mindig ig kisk kiskor orú ú volt voltam am), ), hogy hogy szer szeren encsé csétl tlen en,, zava zavaro rodo dott tt fiat fiatal alem embe berr va vagy gyok ok,, csonk csonkaa csalá családb dból ól szár szárma mazo zom, m, és „ink „inkáb ább b csell csellen engő gő vagy va gyok ok,, mint mint bűnö bűnöző ző". ". Rá Rámu muta tato tott tt,, hogy hogy tuca tucatn tnyi yi euró európa paii álla állam m ké kért rtee a kiadatásomat, amint a francia népnek leróttam tartozásomat. - Ez a fiatalember valószínűleg évekig, hosszú évekig nem térhet haza, s ha mégis, csak láncokban, büntetés terhe mellett. Szükségtelen emlékeztetnem a bíróságot arra, milyen szigorú börtönévek várnak itt erre a fiatalemberre. Kérem a bíróságot, vegye ezt figyelembe a büntetés kiszabásánál. Bűnö Bűnösne snekk talá talált ltak ak.. Mé Mégi giss úgy úgy érez érezte tem, m, az ügyv ügyvéd édem em bár bár elve elvesz szte tett ttee a harcot, megnyerte a háborút. Mindössze egy év börtönre ítéltek. A perpignani börtönbe, más néven a „Fogolyházba", egy komor, vészjósló, XVII XVII.. száz század adii kőer kőerőd ődbe be szál szállílíto tott ttak ak.. Né Néhá hány ny nap nap ottott-ta tart rtóz ózko kodá dáss után után döbbentem rá, mennyire elnéző volt a bíró. Két őr marconán marconán utasított, utasított, hogy vetkőzzek vetkőzzek le, majd felkísértek felkísértek az emeletre, ahon ahonna nan n egy egy ke kesk sken eny, y, cell cellák ák nélk nélkül ülii foly folyos osó ó nyíl nyílt. t. A kőfa kőfala laka katt ke kemé mény ny acélajtók acélajtók tarkították. tarkították. Az őrök megállítottak megállítottak az egyik előtt, és kulcsot dugtak dugtak a zárba. Az ajtó horrorfilmbe illő hang kíséretében feltárult, engem meg belöktek a sötét helyiségbe. Arccal a padlóra zuhantam. A fejemet bevertem a cella hátsó falába. Rájöttem, hogy a süllyesztett cellába két lépcső vezet le. De sosem láttam őket. Telj Teljes es sötét sötétség ség borí boríto tott tt.. Ny Nyir irko kos, s, hide hideg, g, fojt fojtoga ogató tó,, rémi rémiszt sztő ő sötét sötétség ség.. Felálltam, és tapogatózni kezdtem a villanykapcsoló után. Bevertem a fejem az acélplafonba. Nem volt villanykapcsoló. Semmiféle fényforrás. Csak egy vödör. Se ágy, se
vécé, se mosdókagyló, se csatorna, semmi. Csak a vödör. A cella voltaképpen nem is cella volt, hanem egy másfél méter magas, másfél méter széles és másfél méter hosszú, acélajtajú, acélajtajú, acéltetejű, acéltetejű, kőfalú, kőpadlójú lyuk. Az ajtó és a plafon jéghideg volt, a falak pedig folyamatosan jeges könnyeket ontottak. Vártam, míg a szemem hozzászokik a sötéthez. Nem szűrődött be semmi fény fény.. A plaf plafon onon on és a fala falako kon n semm semmii repe repedé dés. s. Kőbö Kőbört rtön önöm öm acél acélaj ajta taja ja herm hermet etik ikus usan an elzá elzárt rt a külv külvililág ágtó tól. l. A szem szemem em nem nem szok szokot ottt hozz hozzá, á, nem nem szokhatott hozzá, a teljes sötétséghez. Járt a levegő a cellában. Időnként nyirkos ujjakként hideg huzat borzolta a bőrömet. Libabőrös lettem, legalább annyira a hátborzongató élménytől, mint a hidegtől. Kíváncsi lettem volna, honnan, milyen csatornán jön. Dideregve a padlóra rogytam. Ügy éreztem, élve eltemettek. A pánik csak növelt növeltee a reszke reszketés téseme emet. t. Próbál Próbáltam tam megnyu megnyugta gtatni tni magam magam valami valami ésszer ésszerű ű magyarázattal. Annyi biztos, hogy nem itt fognak tartani egész évben. Talán csa csak megfigyelnek. El kellett vetnem az ötletet: a megfigyeléshe shez rönt röntge gens nsze zemr mree lett lett voln volnaa szük szükség ség.. Re Rend ndbe ben, n, ak akko korr ízel ízelít ítőt őt adna adnakk belő belőle le,, hogyan járok, ha rosszul viselem magam. Ez már ésszerűbben hangzott. Igen, jó modorra akarnak oktatni, mielőtt beengednének a sima rabok közé. Végül is csak csak a megá megáta talk lkodo odott tt fogl foglyo yoka katt tart tartjá jákk a több többit itől ől elkü elkülön lönít ítve ve,, most mostoh ohaa körülmények között. Vagy nem? Egyetlen civilizált ország sem hagyná, hogy az őrök ok nélkül ilyen kegyetlen, embertelen büntetést alkalmazzanak. Kivéve a franciákat. Az első nap nem kaptam enni. Ebbe a zordon cellába késő délután kerültem. Néhány órával később, kimerülve, vacogva, éhesen, zavarodottan, rémülten és magá magány nyos osan an a ke kemé mény ny padl padlór óraa rogy rogyta tam, m, és elal elalud udta tam. m. Almo Almomb mban an össze össze kellett gömbölyödnöm, hogy elférjek. Az ajt ajtó ó csikorg csikorgásá ására ra ébredt ébredtem. em. Felült Felültem. em. A kényel kényelmet metlen len fek fekvés vés okozta okozta fájdalomtól görcsbe rándult a testem. Egy őr körvonalai bontakoztak ki az ajt ajtóke ókeret retben. ben. A lépc lépcső sőrre tett tett va vala lami mitt. Mozg Mozgáásba sba len lendült dültem em,, amik amikor or felegyenesedett, és elkezdte becsukni az ajtót. - Várjon! Várjon! - kiáltottam előre kúszva. A kezemet az ajtó belsejére fektet fek tettem tem,, mintha mintha megaka megakadál dályoz yozhat hatnám nám a bezáru bezárulás lását. át. - Miért Miért vagyok vagyok itt? itt? Meddig tartanak itt? - Amíg le nem tölti a büntetését - felelte, és bevágta az ajtót. Szavai a fémajtó és a kőfélfa döndülésével keveredve visszhangot viss zhangot vertek a fejemben. Vissza Visszarog rogyta ytam. m. Megtán Megtántor torodt odtam am a retten rettentő tő igazsá igazságtó gtól. l. Egy év? Egy évig évig ebben a sötét koporsóban éljek? Fény nélkül? Ágy nélkül? Ruha nélkül? Vécé nélkül? Az Isten tudja, mi minden nélkül? Elképzelhetetlennek tűnt. Senki sem bír bír ki egy egy év évet et ilye ilyen n körü körülm lmén énye yekk közt közt egy egy söté sötétt ve vere remb mben en.. Lass Lassú ú és kínkeserves halált hal. Jobban jártam volna, ha guillotine általi halálra ítélnek. Imádtam Franciaországot. De miféle ország az, ahol ilyen büntetést mérnek ki a magamfajta bűnözőre? És a ha kormány és a nép nem is tud a börtönhelyzetr zetről ől,, mifé mifélé lékk lehe lehetn tnek ek a fran francia cia pöno pönoló lógu gusok sok,, ak akik ikne nekk a ke kezé zére re adta adtak? k? Kétségtelenül romlottak, szörnyetegek, őrültek, perverzek. Hirtelen félni kezdtem. Pontosabban rettegni. Hogyan tudnék túlélni egy évet ebben a styxi veremben? Még ma is rémálmaim vannak a perpignani Fogolyháztól. A kalkuttai Fekete Lyuk üdülés, az Ördögsziget pedig valóságos paradicsom a perpignani börtönhöz képest. Nem gondoltam én, hogy könnyű a börtönélet. Az a rács mögött töltött néhány óra meggyőzött arról, hogy a börtön és a fogda nem nekem való. De soha soha-s -so oha nem olv olvasta stam, hall hallot otta tam, m, látt láttam am ilye ilyen n bru brutáli tális, s, szív szívttelen elen büntetésről. Körbetapogatóztam, és megtaláltam az őr által hozott élelmet: egy liter vizet
és egy szelet kenyeret. Tálca nem volt. Az őr a legfelső lépcsőfokra tette a kancsót, kancsót, és mellé, a kőre dobta a kenyeret. Mondanom Mondanom sem kell, befaltam befaltam azt az egy szeletet, és egy húzásra megittam a vizet. Szánalmasan összekuporodtam a nedves gránitfal mellett, és a francia igazságszolgáltatás működéséről kezdtem elmélkedni. Ez nem börtönbüntetés, ez egy agypusztító, testmegrontó ítélet. A perp perpig igna nani ni börtö börtönm nmen enü ü sosem sosem vá vált ltoz ozot ott. t. Re Regg ggel elir iree vize vizett és ke keny nyer eret et kaptam. Ebédre gyenge húslevest és kenyeret. Vacsorára kávét és kenyeret. A monoton diéta csak annyiban változott, hogy hánykor és milyen sorrendben szolgálták fel. Elveszítettem az időérzékem, nem számoltam a napokat. Azzal, hogy csekély élelmiszeradagomat különböző időben szolgálták fel, az őrök csak még inkább összezavarták a fejemben kialakuló időrendet. Például hetekig hétkor, délben és ötkor hozták a reggelit, ebédet, vacsorát, majd váratlanul az ebéd délelőtt tízkor, a vacsora délután kettőkor, a reggeli pedig este hatkor érkezett. Csak becsülni tudtam az idő múlását. Nem tudtam, hánykor etetnek, nappal nappal van-e vagy éjszaka. éjszaka. Gyakorta Gyakorta csak napi egyszer-kétsz egyszer-kétszer er kaptam kaptam enni. Előfordult, hogy egész nap nem adtak semmit. Míg Míg a vá várb rbör örtö tönb nben en volta voltam, m, egys egysze zerr sem hagy hagyha hatt ttam am el a cell cellát át,, hogy hogy megm megmoz ozga gass ssam am a tagj tagjai aima matt va vagy gy pihe pihenh nhes esse sek. k. Ha a bört börtön önne nekk volt volt is társalgója könyvekkel, levelekkel, tévével, rádióval és játékokkal, engem nem engedtek be oda. Nem írhattam a rokonaimnak, és ha bárki is tudta, hogy a perpignani börtönben vagyok, nem kaptam meg a levelét. Kértem az ételhordó őröket, hogy szóljanak a rokonaimnak, az ügyvédemnek, a Vöröskeresztnek, az amerikai konzulnak, de nem válaszoltak. Kivéve egyszer. Az őr arcon ütött hatalmas öklével. - Ne szólj hozzám - dörmögte. - Tilos. Ne szólj, ne énekelj, ne fütyülj, ne dúdolj, meg se mukkanj, különben megütlek. - Hogy elejét vegye a további kéréseknek, bevágta az ajtót. A vödör volt a latrinám. Nem kaptam vécépapírt, a vödröt nem cserélték. Hamar hozzászoktam a bűzhöz, de a vödör néhány nap múlva megtelt, s neke nekem m a sajá sajátt feká fekáliliám ámba ban n ke kellllet ettt alu aludnom dnom.. Test Testbe ben n és léle lélekb kben en úgy úgy megtörtem, megtörtem, hogy már nem is undorodtam undorodtam.. Az őröknek őröknek azonban azonban túl orrfacsaró orrfacsaró lehetett a bűz, mivel egy nap, két étkezés között az ajtó csikorogva feltárult, és beosont rajta egy patkányszerű rab. Megragadta a vödröt, és távozott. Néhány perccel később üresen hozta vissza. Talán ha fél tucatszor fordult ez elő összesen, míg nyomasztó koporsómban időztem. De a fekáliát csak kétszer takarították fel. Egy őr állt az ajtónál, amíg egy rab kimosta a cellát, és az össze összegy gyűl űltt vize vizett egy egy rong ronggy gyal al törö törölt ltee fel. fel. Az őrök őrök hara haragj gját át kocká kockázt ztat atva va mindkétszer sikerült lezuhanyoznom a vízsugárban. A takarítás mindkétszer totális csendben zajlott. Többször nem nyílt lehetőségem a tisztálkodásra. Időnként a kezemet vagy arcomat megmostam az étkezéshez kapott vízben. Nem borotválkozh ozhattam, a hajamat sem sem nyírták le. Örökö ököltem a szőrösséget. Ha nem tartom kordában, a hajam és a szakállam hihetetlen iramban nő. Gubancos, ázott hajam hamarosan a vállam alá ért, a szakállam a mellkasom verdeste. Mindkettőt átitatta az ürülék, amely elől nem tudtam kitérni. Tetv Tetvek ek és azok azok az apró apró rova rovaro rok, k, amel amelye yekk beju bejuto tott ttak ak büdö büdöss cell cellám ámba ba,, tenyészni kezdtek a szőrzetemben és a húsomból lakmároztak. A vakarástól sebek lepték el a testem, amelyek elgennyesedtek az állandó mocsokban. A testem hamarosan ótvaros lett, ezerféle baktériumtenyészet táptalaj. A szűk, sötét sötét lyuk lyukba ban n elve elveszt sztet ette tem m az egye egyens nsúl úlyé yérz rzék ékem emet et,, és amik amikor or mozo mozogn gnii próbáltam, gyakran a durva falnak vagy a kemény padlónak estem, tovább
növelve ezzel horzsolásaim, karcolásaim számát. 95 kilós ilósáán érk érkezte eztem m Perpi erpig gnan nanba. ba. Az egyha gyhang ngú ú diéta iéta híjá híján n volt olt a tápértéknek és a kalóriáknak. A testem kezdte felfalni magát, az izmok és inak felélték az elraktározott zsírt és zsírszöveteket, hogy üzemanyaggal lássák el a szívemet és a keringési rendszert. Néhány hét elteltével az ujjaimmal körbeértem a bicepszemet. Nem voltam egyedül. Hamarosan rájöttem, hogy Perpignan összes öss zes acélajtaja mögött egy nyomorult fegyenc szenved. A cellafalak túl vastagok voltak ahhoz, hogy a beszéd átszűrődjön, de nem voltak hangszigeteltek. Odakint a folyosót szinte megállás nélkül állati ordítás, szitok, gyötrelmes fájdalomüvöltés, fojtott nyögés, sírás borította. Néha minden átmenet nélkül elhallgattak, hogy aztán néhány perccel később újra kezdődjenek. A kétségbeesett hangok áthatoltak nyirkos odúm falán, átszűrődtek a köveken, a padlón, mintha egy halált hozó kísértet nyögne és zokogna. Néha a hangok dühről és haragról árulkodtak, vadászó farkas távoli üvöltésére vagy sebesült sakál dacos ugatására emlékeztettek. Néha én is csatlakoztam. cs atlakoztam. Magányomban sokszor beszéltem magamhoz, hogy végr vé gree embe emberi ri hang hangot ot hall hallja jak. k. Vagy Vagy görn görnye yedt dten en az ajtó ajtóna nakk rogy rogyta tam, m, és üvöltö üvöltötte ttem m az őrökne őröknek, k, hogy hogy engedj engedjene enekk ki vagy vagy könyör könyörögt ögtem, em, bánjan bánjanak ak velem emberségesen. Ha nem is tisztelettel, de méltósággal és figyelemmel. Elátkoztam őket. Elátkoztam magamat is. Fecsegtem és tomboltam, sírtam és üvöltöttem, dúdoltam és énekeltem, bőgtem és nevettem, ordítottam és a falh falhoz oz va vagd gdost ostam am a vödr vödröt öt.. Az ürül ürülék ék szan szanas aszé zétt repü repült lt a kopor koporsóm sómba ban. n. Kezdtem megőrülni. Semm Semmii ké kéts tség ég:: a perp perpig igna nani ni fogl foglyo yokk több többsé sége ge megő megőrü rült lt.. Az otro otromb mbaa bánásmód nem hagyott más lehetőséget, csak az elmebajt. Pár hét elteltével már kételkedtem épelméjűségemben. Többé nem tudtam különbséget tenni igazi és hamis között. Hallucinálni kezdtem. Újra a Royal Gardensben jártam, körö körött ttem em az a ke kedv dves es kis kis csap csapat at.. Fén Fényűz yűzőén őén va vacs csor oráz áztu tun nk, rák ákot ot és marhas marhasült ültet et ettünk ettünk.. Vagy Vagy Costa Costa Brava Brava aranyp aranypart artján ján sétált sétáltam am Moniqu Monique-ot e-ot ölelve, hogy aztán a dohos veremben, az ürülékemben fetrengve, a valóságban ébredjek fel. Elátkoztam mindent és mindenkit, aki Perpignanba juttatott. Azt hiszem, ha nincs az élénk képzelőerőm, megőrülök és holdkórosként halo halokk meg meg Pe Perp rpig igna nanb nban an.. Az a krea kreati tivi vitá tás, s, amel amelly lyel el bril briliá iáns ns balh balhéi éima matt megterveztem, s amely végül is idejuttatott, most megmentette az életemet. Úgy döntöt döntöttem tem,, ha már halluc halluciná inálok lok,, legalá legalább bb tervsze tervszerűe rűen n halluc halluciná inálja ljak. k. Álom Álomvi vilá lágo gott tere teremt mtet ette tem m maga magamn mnak ak.. Pé Péld ldáu áull ülte ültem m a padl padlón ón,, és arra arra gondoltam, hogy egyenruhában vagyok, pilótának adom ki magam, egy 707-es kapitányának. És hirtelen a szűk, gyarló, mocskos üregből ragyogóan tiszta sugárhajtású repülő lett, teli boldog, izgatott utasokkal és szívfájdítóan csinos stewa steward rdes essek sekke kel. l. Felid Felidéz ézte tem m a telj teljes es légi légi zsar zsargo gont nt,, amit amit az év évek ek során során elsajátítottam. Elvezettem a gépet a terminál oldalából, felszállási engedélyt kértem a toronytól és tízezer láb magasba emeltem ezt a nagyszerű masinát. Aztán megragadtam a kihangosító mikrofonját. - Hölgyeim és uraim, itt a kapitány beszél. Köszöntöm önöket az Abagnale Légi Légitá társ rsas aság ág Seat Seattl tlee-bő bőll Denv Denver erbe be tart tartó ó 572572-es es jára járatá tán. n. Jele Jelenl nleg eg 575 575 mérföldes mérföldes óránkénti sebességgel sebességgel haladunk haladunk Denver felé. Az idő tiszta, tiszta, nyugodt nyugodt út várható. A repülőgép jobb oldalán helyet foglaló utasainknak nagyszerű kilátása nyílik a Rainier-hegyre. Mint azt önök is tudják, a Rainier-hegy a maga 14 410 lábnyi magasságával Washington állam legmagasabb pontja. Néha Né ha hőssé hőssé ve vedl dlet ette tem, m, szörn szörnyű yű viha viharo roko kon n ve veze zett ttem em át az óriá óriási si gépe gépet, t, irtózatos katasztrófákat gyűrtem le, hogy utasaim épségben célhoz érjenek. Nem győztek hálálkodni. Különösen a nők. Különösen a csinos nők.
Vagy azt képzeltem, buszsofőr vagyok, és a nagyszerű Grand Canyonon vagy a varázslatos San Antonión, New Orleanson, Rómán, New York Cityn C ityn vagy más történelmi városon vezetek végig egy csapatnyi figyelmes turistát. Nem győzik követni pergő, szellemes dumámat. - Ez a ház ház a balj baljuk ukon on,, hölg hölgye yeim im és urai uraim, m, J. P. Gree Greens nstu tuff ff,, az egyi egyikk váro vá rosal salap apít ító ó otth otthon ona. a. Temé Temérd rdek ek pénz pénztt ke kere reset sett. t. A gond gond az, az, hogy hogy olya olyan n temérdeket, hogy egy szövetségi börtönben kényszerült eltölteni élete utolsó napjait. Álmomban az voltam, aki csak akartam lenni. Legtöbbször az akartam lenni, aki az elmúlt öt évben, a letartóztatásom előtt voltam. Persze Perpignonban kisz kiszín ínez ezttem korá korább bbii tör történ ténetei eteim met. et. Híre Híress sebé sebész sz volt voltaam, ak akii orvo orvosi si szaktudásával megmenti az elnök életét. Nagyszerű író, irodalmi Nobel-díjas. Osca scar-d r-díja íjas film filmrrende endező ző.. He Heg gyi men mentő, tő, ak akii megme egmen nti a bajb bajbaa juto jutott tt hegymászókat a veszélyes szikláról. Voltam bádogos, szabó, törzsfőnök, pék, bankár és zseniális tolvaj. Néha újrajátszottam emlékezetes balhéimat. És a legemlékezetesebb szeretkezéseket. De a darab végén mindig legördült a függöny, visszatértem a valóságba, a komor, sötét, gyűlöletes cellába, tudván, hogy csak képzeletben utaztam. Háry János a dutyiban. Egy nap váratlanul kinyílt az ajtó, és az őr bedobott valamit a cellába. Vékony, koszos, pokolian büdös matrac volt, alig vastagabb egy párnahuzatnál. A padlóra terítettem, és rákuporodtam. Rettentő kényelmesnek találtam. Azon gondolkodva aludtam el, milyen mintaszerű viselkedéssel érdemelhettem ki ezt a luxust. Arra Arra ébre ébredt dtem em,, hogy hogy egy egy term termet etes es őr ke kegy gyet etle lenü nüll kirá kiránt ntja ja alól alólam am a matracot. Gúnyosan röhögött, és bevágta maga mögött az ajtót. Nem tudom, hány hányko korr tört történ ént, t, de a regg reggel eliiiig g még még sok sok volt volt hátr hátra. a. Né Néha ha va vacs csor oraa után után csikorogva csikorogva feltárult feltárult az ajtó, és a matracot matracot ledobták a lépcsőre. lépcsőre. Megragadtam, Megragadtam, és ráfeküdtem, cirógattam, mint egy nőt. De megint arra kellett ébrednem, hogy az őr erőteljesen kirántja alólam. Aztán megint, talán órákkal később a matrac a lépcsőn landolt. Rá kellett jönnöm, hogy az őrök kegyetlen, barbár játékot játszanak velem. Biztosan megdöglött a többi kísérleti egér, gondoltam magamban. Többet nem foglalkoztam a matraccal. A testem hozzászokott a sima kőpadlóhoz, már amennyire a puha hús hozzászokhat a kemény kőhöz. Többé nem nyúltam az ágyneműhöz, noha az őrök minden este bedobták abban a reményben, hogy ráfekszem, és kiszolgáltatom magam nekik. Mint később megtudtam, öt hónap telt el a perpignani Fogolyházban. Valaki matatott az ajtómon, és félrehúzott rajta egy reteszt. Gyenge, szűrt fény áradt be a cellába. Megdöbbentem, hogy az ajtót olyan ügyesen csinálták meg, hogy észre se vettem rajta ezt a kémlelőnyílást. - Frank Abagnale? - kérdezte egy összetéveszthetetlenül amerikai hang. Az ajtóhoz tántorogtam, és kilestem. A folyosó túlsó oldalán, ahová a bűz elől menekült, egy magas, sovány, csontos arcú férfi állt. A szája és orra elé zsebkendőt szorított. - Frank Abagnale vagyok - mondtam lelkesen. - Amerikai? Az FBI-tól jött? - Peter Ramsey vagyok a marseille-i amerikai konzulátusról - felelte, és elvette a zsebkendőt az arcától. - Hogy van? Döbbenten bámultam rá. Istenem, úgy viselkedett, mintha egy marseille-i kávéházba kávéházban n egy üveg bor társaságába társaságában n fecsegnénk. fecsegnénk. A gát átszakadt, átszakadt, hirtelen hirtelen ömleni kezdtek a szavak a számból. - Hogy vagyok? Megmondom, hogy vagyok. Beteg vagyok, sebes vagyok, meztelen vagyok, éhes vagyok és tetves vagyok. Nincs ágyam. Nincs vécém. Nincs mosdótálam. A saját szaromban alszom. Nincs fényem, nincs borotvám,
nincs fogkefém, nincs semmim. Nem tudom, mennyi az idő. Nem tudom, milyen nap van. Nem tudom, milyen hónap van. Az Isten szerelmére, azt se tudom, milyen évet írunk... Úgy bánnak velem, mint egy rühes kutyával. Ha itt kell maradnom, megőrülök és meghalok. Hát így vagyok! A szóáradattól kifáradva az ajtónak dőltem. Ramsey hűvös arcvonásai mit sem változtak. Csak a cellából kiáradó bűzre látszott reagálni. Közömbösen bólintott, amikor végeztem. - Értem. Nos, talán érdekli, miért jöttem. Évente kétszer körbejárom a körzetet, és felkeresem az amerikaiakat. Nemrég tudtam meg, hogy itt van. Mielőtt nagyon beleélné magát, meg kell mondanom, hogy nincs hatalmamban segíteni magán... Tisztában vagyok az itteni helyzettel, azzal is, hogy hogyan bánnak magával. És éppen a bánásmód miatt nem tudok segíteni magán, Abagnale. Magával éppúgy bánnak, mint bármely francia fogollyal. Magával is ugyanazt művelik, mint mint a szomsz szomszéda édaiva ival, l, mint mint az összes összes itteni itteni rabbal rabbal.. Mindny Mindnyája ájan n ugyanú ugyanúgy gy élne élnek, k, ugya ugyana nabb bban an a szen szenny nybe ben. n. Ugya Ugyana nazt zt eszik eszik.. Ugya Ugyanú núgy gy ninc nincss joguk joguk semmihez. Magát, Abagnale, nem pécézték ki, nem bánnak magával kirívóan durván. S amíg mindenkivel egyformán bánnak, szart se tehetek magáért. Ha diszkriminálják, ha másként kezelik, csak azért, mert amerikai, külföldi, abban a perc percbe ben n pana panasz sztt tesz teszek ek.. Lehe Lehet, t, hogy hogy semmi semmi ered eredmé ménye nye nem nem lesz lesz,, de lega legalá lább bb közb közben enjá járo rokk magá magáér ért. t. De amíg amíg mind minden enki kire re ugya ugyana nazz a bünt büntet etés és érvé érvény nyes es,, nem nem tehe tehete tekk több többet et.. A fran francia cia börtö börtönö nökk ilye ilyene nek. k. Ha jól tudo tudom, m, mindig ilyenek voltak, és mindig ilyenek lesznek. Nem hisznek a rehabi rehabilit litáció ációban ban.. Szemet Szemet szemér szemért, t, fogat fogat fogért fogért,, ebben ebben hiszne hisznek. k. Kemény Keményen en megbün megbüntet tetik ik az elítél elítéltt bűnöző bűnözőket ket,, márped márpedig ig maga maga elítél elítéltt bűnöző bűnöző.. Sőt még szerencsésnek mondhatja magát. Ha hiszi, ha nem, régen rosszabb volt a helyzet. A rabokat naponta verték. Amíg nem szállnak rá magára, addig nem tehetek semmit. A szavai ostorcsapásként érték a fülemet. Mintha most mondta volna ki a halálo haláloss ítélet ítéleteme emet. t. Aztán Aztán Ramsey Ramsey vigyor vigyorra ra emléke emlékezte ztető tő valami valami kísére kíséretéb tében en megkegyelmezett. - Úgy értesültem, már csak nagyjából egy hónapig tartják itt. Persze nem enge engedi dikk szab szabad adon on,, hane hanem m egy egy - egye egyelő lőre re meg meg nem nem neve neveze zett tt - orsz ország ág hatóságai magáért jönnek, őrizetbe veszik, és bíróság elé állítják. Bárhova is megy, biztosan jobb lesz ennél. Ha szeretne üzenni a szüleinek, tudatni velük, hol hol va van, n, va vagy gy szere szeretn tné, é, hogy hogy bárk bárkii mássa mássall ka kapc pcsol solat atba ba lépj lépjek ek,, öröm örömme mell segítek. Nagylelkű gesztus volt, nem kötelezték rá a törvények. Elcsábultam, de csak egy pillanatra. - Nem, nem szükséges. Azért köszönöm, Mr. Ramsey. Újfent bólintott. - Sok szerencsét, Abagnale. - Megfordult, és eltűnt egy fényes robbanás kísé kísére reté téb ben. en. Há Hátr traaugr ugrotta ottam, m, elta eltaka karrtam tam a szem szemem em,, és fájd fájdaalmas lmasan an felkiáltottam. Csak később jöttem rá, mi történt. A folyosó lámpái különböző fokozaton égtek. Ha egy cellaajtó vagy egy kémlelőnyílás kinyílt, a fények elhalványultak, hogy a vakondlyukban lakó foglyok szemét ne károsítsák. De ha egy egy Ra Rams msey ey-f -fél élee láto látoga gató tó érke érkeze zett tt,, a fény fények eket et felcs felcsav avar artá ták, k, hogy hogy el ne téve tévedje djen. n. Amik Amikor or megá megálllltt a cella cella előt előtt, t, a fény fények ek elha elhalv lván ányo yodt dtak ak.. Amik Amikor or távozott, az őr túl hamar kapcsolta fel a lámpát. A Perpignan Fogolyház egyedül a rabok szeme világával törődött. Ramse Ra mseyy távo távozá zása sa után után neki nekidő dőlt ltem em a faln falnak ak.. Ahog Ahogyy elül elültt a fájd fájdal alom om a szememben, töprengeni kezdtem az imént hallottakon. Hamarosan vége a büntetésnek? Tényleg tizenegy hónapja rohadok ebben a szörnyű kriptában? Nem tudtam, hiszen elvesztettem az időérzékem, mégis úgy éreztem, igazat
mondott. Eztán próbáltam fejben tartani a napok múlását, követni annak a harminc napnak a krónikáját, de nem ment. Nem vezethetsz naplót egy fekáliával teli üregben, vaksötétben, ahol az idő - ha egyáltalán létezett - a túlélésről szólt. Alig néhány nap elteltével már újra a józan eszemért küzdöttem. Az idő mégis eltelt. Egy nap halvány fény kíséretében kinyílt az ajtón a kémlelőnyílás. A múltkori esetet leszámítva hónapok óta nem láttam nappali fényt. - Fordulj arccal a cellafal felé, és csukd be a szemed - utasított egy hang mogorván. mogorván. Úgy tettem, ahogy mondta. A szívem szívem majd kiugrott kiugrott a helyéről. Ma szabadulok? Vagy mást tartogatnak nekem? - Ne fordulj meg. Lassan nyisd ki a szemed, hadd szokjon hozzá a fényhez. Egy órára nyitva hagyom az ajtót, aztán visszajövök. Lassan kinyitottam a szemem. Mindenünnen aranyszín ragyogás vett körül. Olyan fényes, hogy védenem kellett tőle gyenge szemgolyóimat. A pupillám lass lassan an-l -las assa san n mégi mégiss alka alkalm lmaz azko kodo dott tt a fény fényte teng nger erhe hez. z. Má Márr band bandzs zsít ítás ás és fájdalom nélkül is körbe tudtam pillantani. A cella még homályos volt, mint az esős nap alkonya. Egy órával később visszatért az őr, legalábbis a hangja ugyanúgy hangzott. - Hunyd le a szemed - parancsolta. - Feljebb kapcsolom a világítást. Lehuny Lehunytam tam,, majd majd amikor amikor utasít utasított ott,, lassan lassan,, óvatos óvatosan an kinyit kinyitott ottam. am. Az apró apró helyiséget valóságos fényözön árasztotta el. Megint csak bandzsítanom kellett. A ragyogás úgy ölelte körül a cellát, mint nimbusz a sötét csillagot. Ez volt az első első alka alkalo lom, m, hogy hogy ször szörny nyül ülkö ködv dve, e, undo undoro rodv dvaa szem szemüg ügyr yree ve vehe hett ttem em a lakóhe lakóhelye lyemet met.. A falak falak nyirko nyirkosak sak voltak voltak,, nyálká nyálkáss penész penész rakódot rakódottt rájuk. rájuk. A plafon szintén nyiroktól csillogott. A padló ürüléktől volt mocskos, a vödör, melyet egy ideje nem ürítettek ki, férgektől nyüzsgött. A büdös kis nyüvek a padlón is mindenfelé csúszkáltak. Elokádtam magam. Tán egy óra múlva az őr megint visszatért. Ezúttal kinyitotta az ajtót. - Gyere velem - mondta. Gondolkodás nélkül kitámolyogtam az undorító barlangból. Ahogy érkezésem óta először felegyenesedtem, fájdalom nyilallt a nyak nyakam amba ba,, vá vállllam amba ba,, ka karo romb mba, a, lába lábamb mba. a. Ne Nehe heze zen n járt jártam am,, de toty totyog ogni ni kezdtem az őr után, mint egy részeg kacsa. Néha a kezemet a falnak vetve egyensúlyoztam. Lementünk az alsó szintre, egy gyéren berendezett szobába. - Ma Mara radj dj itt itt - utas utasít ítot ott, t, és eltű eltűnt nt egy egy nyit nyitot ottt ajtó ajtón n át a szom szomsz széd édos os helyiségbe. helyiségbe. Forgolódni kezdtem. Lenyűgözött, Lenyűgözött, mennyivel mennyivel tágasabb tágasabb ez a szoba penészes odúmnál. Aztán szembe találtam magam a világ legförtelmesebb teremtményével. Férf Férfii volt volt,, va vala laha ha bizt biztosa osan. n. De édes édes Iste Istene nem, m, mifé miféle le férf férfi? i? Ma Maga gass volt volt,, betegesen betegesen sovány, a fejét koszos, borzas, derékig érő haj koronázta, koronázta, az arcát mocskos, összeragadt, hasig érő szakáll takarta. Nyál csordogált a nyílásból, ami a szája lehetett, mélyen ülő szénszemei eszelősen izzottak üregükben. Meztelen volt. Testét kosz, sebek, hegek tarkították, úgy festett, akár egy leprás. A körmei úgy megnőttek és meggörbültek, mint a keselyű karmai. Az egész ember egy keselyű benyomását keltette. Beleborzongtam, amikor észrevettem. És beleborzongtam, mikor felismertem. Saját magamat néztem a tükörben. Iszonyodva Iszonyodva bámultam, bámultam, míg az őr vissza nem tért. A karján karján ruha, a kezében cipő. Rájuk ismertem, ezekben hoztak be a börtönbe. - Vedd fel - mondta ridegen. A kezembe nyomta a ruhát, és a földre dobta a
cipőt. - Előbb lezuhanyozhatnék és megborotválkozhatnék? - Nem, vedd fel - mondta kajánul. Sietősen magamra kaptam a ruhákat, melyek most már több számmal nagyobbak voltak rám. Hiányzott az övem. Összefogtam a nadrágot vézna hasamon, és az őrre pillantottam, ő átment a másik szobába és egy darab zsinórral tért vissza. Azzal csíptettem oda a nadrágot. Szinte azonnal megjelent két csendőr. Egyikük egy vastag bőrövet, közepén egy körzárral átvetett a derekamon, míg a társa nehéz béklyókat csatolt a bokámra. Megbilincseltek, majd hosszú, karcsú acélláncot vontak a nyakam és a bilincslánc köré, átfűzték a körzáron, és egy lakattal a lábbilincs láncához rögz rögzít ítet etté ték. k. Közb Közben en egyi egyikü kükk sem szólt szólt egy egy szót szót sem. sem. Egyi Egyikü kükk az ajtó ajtóra ra mutatott, és finoman oldalba taszajtott. A társa mutatta az utat. Utána csoszogtam. A lábbilincsben képtelen voltam járni, és rettegtem, mi várr rám. vá rám. Így Így még még sose sosem m bili bilinc ncse selt ltek ek meg. meg. Azt Azt hitt hittem em,, csak csak erős erősza zako kos, s, veszélyes bűnözőknél alkalmazzák. - Hová Hová megy megyün ünk? k? Hová Hová viszn visznek ek?? - ké kérd rdez ezte tem, m, ahog ahogyy kiért kiértün ünkk a ké késő ső délutáni napfénybe, mely még a börtön lámpáinál is fényesebben ragyogott. Egyikük sem vesződött a válasszal. Szó nélkül betettek egy jelöletlen szedán hátsó ülésére. Egyikük mellém, másikuk a kormányhoz ült. A vasútállomáshoz hajtottunk. Szédelegni, émelyegni kezdtem a naptól, bár az autó jobbára megvédett tőle. Az émelygés persze nemcsak a több hónapnyi sötétségnek volt betudható. Néhány hónapja lázas beteg voltam - hánytam, ment a hasam, újra és újra kirázott a hideg. Nem panaszkodtam a perpignani őrök őrökne nek. k. Ezt Ezt is ugya ugyanú núgy gy elen elenge gedt dték ék voln volnaa a fülü fülükk mell mellet ett, t, mint mint mind minden en könyörgésemet és tiltakozásomat. Az állomáson kivettek a kocsiból. Az egyik csendőr rákattintott egy vékony láncot az övemre. A másik felét a keze köré tekerte, s mint egy kutyát a pórázon, keresztülvonszolt az állomáson, majd feltuszkolt a vonatra. A kalauz egy kétpados, beüvegezett beüvegezett fülkéhez fülkéhez vezetett vezetett minket. Az ajtó felett egy jel azt hirdet hirdette, te, hogy hogy a fülkét fülkét az igazsá igazságüg gügy-mi y-mini niszté sztériu rium m foglal foglalta ta le. Az utasok utasok iszo iszony nyod odva va,, döbb döbben ente ten, n, elut elutas asít ítóa óan n bámu bámult ltak ak.. Né Néhá hány nyan an undo undoro rodv dvaa elfordultak, amikor megérezték a szagomat. Nem tudtam rájuk haragudni. A szaglásom már rég cserbenhagyott, de tudtam, hogy olyan bűzös lehetek, mint egy megvadult borzsereg. Mive Mivell a fülk fülkén énkk nyol nyolcsz cszem emél élye yess volt volt,, és a vona vonato ton n mind minden en hely hely elke elkelt lt,, időnként feltűnt egy-egy robusztus paraszt, és engedélyt kért, hogy velünk utaz utazha hass sson on.. Úgy Úgy tűnt tűnt,, nem nem érde érdekl klii őket őket a bűzö bűzöm. m. A csen csendő dőrö rökk kurt kurtán án elhessegették őket. Aztá Aztán n felt feltűn űntt háro három m vidá vidám, m, csin csinos os,, leng lengén én felö felölt ltöz özöt öttt ameri amerika kaii lány lány.. A kezükben ajándékokkal, étellel, itallal tömött bevásárlószatyrok. Drága Drága parfüm parfümtől től illato illatozta ztak. k. Az egyik egyik csendőr csendőr széles széles mosolly mosollyal al feláll felállt, t, és gálá gáláns nsán án áten tengedt gedtee a lány lányok okn nak a szem szemkö közt ztii pad padot. ot. Amazo mazokk rögt rögtön ön megpróbálták szóra bírni a csendőröket. Kíváncsiak voltak, ki vagyok és mit követtem el. Úgy tűnt, a láncok miatt notórius, szörnyű gyilkosnak, amolyan Hasfelmetsző Jacknek képzelnek. Inkább izgatottak voltak, mint rémültek. - Úgy bűzlik, mintha a csatornában tartották volna - jegyezte meg egyikük. A többiek nevetve egyetértettek. Nem aka akarta rtam, m, hogy hogy kiderü kiderüljön ljön,, amerik amerikai ai vagyok vagyok.. Szégyel Szégyellte ltem m előttü előttükk a külsőmet. A csendőröknek sikerült megértetnie a lányokkal, hogy egy szót sem beszélnek angolul. Amazok egymást közt kezdtek csevegni, amikor a vonat kigördült az állomásról.
Nem tudtam, hová megyünk. Az irányérzéke kem m nem működö ödött, a csendőröket pedig hasztalan faggattam volna. Szánalmasan, betegen, leverten ültem a zsaruk zsaruk között. között. Néha az elsuhanó tájat néztem, néha lopva a lányokra lányokra sandítottam. A beszélgetésükből kiderült, hogy Philadelphia környékéről jöttek, tanárnők, és itt, Európában nyaralnak. Jártak Spanyolorszá szágban, Portugáliában, a Pireneusoknál, és most is útban vannak egy újabb varázslatos helyre. Lehet, hogy Párizsba tartunk? Ahogy fogytak a kilométerek, betegségem ellenére egyre éhesebb lettem. A lányok sajtot, kenyeret, konzervpástétomot, bort vettek elő táskájukból, és falatozni kezdtek. A csendőröknek is jutott belőle. Az egyik lány nekem akarta adni a szendvicsét (a kezem meg volt kötve, így akkor sem ehettem volna, ha engedik), de a csendőr gyengéden megragadta a csuklóját. - Ne - mondta határozottan. Néhány órája már zötykölődtünk, amikor a lányok - abban a hiszemben, hogy sem én, sem a csendőrök nem értik őket - elkezdték kitárgyalni intim szerelmi ügyeiket. Méghozzá olyan részletesen, hogy ledöbbentem. Teljesen zavarba hozott, hogy milyen színes stílusban hasonlítgatják össze szeretőik testi testi adottsá adottságai gait, t, férfia férfiasság sságát, át, teljesí teljesítmé tményé nyét. t. Sosem Sosem hallot hallottam tam még nőket nőket ilyen hálószobatitkokról fecsegni, teli káromkodásokkal és buja kommentárokkal. Rájöttem, sokat kell még tanulnom a nőkről. Még jelenlegi helyze helyzetem temben ben is azon azon tűnődt tűnődtem, em, hogyan hogyan lehetn lehetnék ék szexol szexolimp impiáj iájuk uk részes részese. e. Gond Gondola olatb tban an felj feljeg egye yezt ztem em,, hogy hogyha ha újra újra talá találk lkoz ozun unk, k, be ke kellll szál szálln lnom om a játékukba. Párizsba értünk. A csendőrök talpra állítottak, elbúcsúztak a hölgyektől, és kilökdöstek a vonatból. De még volt időm elbúcsúzni. A fülke ajtajából a három ifjú tanárnőre pillantottam, és buján rájuk mosolyogtam. - Adjá Adjákk át üdvö üdvözl zlet etem emet et az otth otthon onia iakn knak ak - mond mondta tam m legj legjob obb b bron bronxi xi kiejtésemmel. Arckifejezésük visszaadta önbecsülésemet. A pári párizs zsii pref prefect ectur uree de poli police ce fogd fogdáj ájáb ábaa vitt vittek ek,, a préf préfet et de poli police, ce, egy egy kövérkés, kopaszodó, simára borotvált arcú férfi elé, akinek a szeme hidegen, köny könyör örte tele lenü nüll csill csillog ogot ott. t. De még még ezek ezek a szem szemek ek is döbb döbben enet etet et és undo undort rt tükröztek láttámon. A prefektus azonnal utasított, hogy hozzanak rendbe. Egy rendőr rendőr a zuhany zuhanyzóh zóhoz oz kísért kísért.. Miután Miután levaka levakarta rtam m magamr magamról ól a felgyü felgyülem lemlet lettt koszt, kerítettek egy fodrászt, aki lenyírta a szakállamat és a sörényemet. Eztán a cellába vittek, egy szerény kis helyiségbe, amely korábbi hajlékomhoz képest maga volt a luxus. Volt benne egy keskeny vaságy, rajta matrac, vastag, tiszta ágynemű, egy apró mosdókagyló és egy igazi, hamisítatlan vécé. Volt világítás is, odakintről irányították. - Este kilencig olvashatsz. Akkor van takarodó - közölte az őr. Nem volt semmi olvasnivalóm. - Beteg vagyok. Szólna, kérem, egy orvosnak? - Megkérdezem. - Egy óra múlva egy tálcával tért vissza, rajta vékony párolt hús, egy szelet kenyér és egy csésze kávé. - Nincs orvos. Sajnálom. - Azt hiszem, komolyan sajnálta. A hús valóságos lakoma volt számomra. Úgy elszoktam a tápláló ételektől, hogy még ez a csekély is megfeküdte a gyomrom. Egy órával később ki is hánytam. Továbbra is tudatlanságban tartottak. Nem tudtam, vajon Párizsban újra bíróság elé állítanak-e, hogy itt töltöm-e büntetésem hátralévő részét, vagy átadnak egy másik kormánynak. A kérdéseimre nem válaszoltak. Nem maradtam Párizsban. Másnap a reggeli kávé, kenyér és sajt után (amit
sikerült sikerült megemészten megemésztenem), em), vadállatké vadállatként nt megkötözve megkötözve kivezettek kivezettek a cellámból. cellámból. Néhá Né hány ny csen csendő dőrr egy egy abla ablako koss kisb kisbus uszb zbaa tusz tuszko kolt lt.. A lába lábama matt a padl padlóh óhoz oz rögzítették. Hamar felismertem, hová tartunk. Az Orly reptérre. A reptérnél reptérnél kivettek a kisbuszból kisbuszból és a terminálon terminálon át a Scandinavian Scandinavian Airlines Serv Servic icee pult pultjá jáho hozz ve veze zetttek. tek. Érke Érkezé zése sem m jóko jókorra felf felfor ord dulás ulástt ke kelt ltet ettt a term termin inál álba ban. n. Az embe embere rekk otth otthag agyt yták ák a ká kávé véhá háza zaka katt és báro bároka kat, t, hogy hogy láthassák, ahogy lánccsörgetve csoszogok előre. Felismertem a SAS-pultnál álló pénztárosnőt. Egyszer beváltott nekem egy hamis csekket. Az összegre már nem emlékeztem. Ha felismert is, nem adta tanú tanúje jelé lét. t. No pers persze ze,, őt egy egy robu robusz sztu tus, s, kile kilenc ncve venk nkililós ós,, napb napbar arní níto tott tt,, egészséges figura vágta át. Ez a bilincsbe vert rab beteg, sápadt, csontvázszerű fickó volt, görnyedt és beesett szemű. Csak egyetlen egyszer mert rám pillantani. - Mondják el, mi folyik itt - kérleltem a csendőröket, akik a jegypénztár körüli forgalmat figyelték. - A svéd rendőrségre várunk - mondta egyikük türelmetlenül. - Fogd be a pofád. Többet meg ne szólalj. Hirtelen egy hosszú szőke hajú, gyönyörű kékszemű fiatalasszony tűnt fel. Apró, de formás termetéhez remekül passzolt a kék öltöny, és a fölé húzott divatos esőkabát. Egyik hóna alatt vékony bőrtáskát tartott. Mögötte egy még ifjabb, még magasabb, hasonlóan öltözött északi jelent meg, az ő hóna alatt is táska. - Ez Frank Abagnale? - kérdezte a kisebbik a balomon álló csendőrtől. Amaz elém állt, és feltartotta a kezét. - Semm Semmii köze köze hozz hozzáá - csat csatta tant nt fel. fel. - Ne Nem m foga fogadh dhat at láto látoga gató tóka kat. t. Ne Nem m beszélhet vele, még ha a legjobb barátok is. A fiatalasszony kék szemei felragyogtak, vállai megfeszültek. - Igenis beszélek vele, kolléga, és maga azon nyomban leveszi róla azokat a láncokat! - A hangja nem tűrt ellentmondást. Kedves szemekkel, szelíden rám mosolygott. mosolygott. - Maga Frank Abagnale? Abagnale? - kérdezte kérdezte tökéletes angolsággal. angolsággal. - Ugye tegeződhetünk?
10 ÁLTALÁNOS RIADÓ - FRANK ABAGNALE
MEGSZÖKÖTT!
A KÉT CSENDŐR kővé dermedt. A két mackót váratlanul meglepte egy móku mókus. s. Száj Szájtá tátv tvaa bámu bámult ltam am erre erre a bájo bájoss jelen jelenés ésre re,, ak akii követ követel elte te,, hogy hogy oldozzanak el. Úgy tűnt, ő fog megmenteni kínzóimtól. Karcsú kezét a karomra tette. - Jan Lundström nyomozó vagyok a svéd állami rendőrségtől - mondta, és a mögötte álló csinos lányra mutatott. - Ez a társam, Kersten Berglund nyomozó. Azér Azértt jöttü jöttünk nk,, hogy hogy Svéd Svédor orsz szág ágba ba kísé kísérj rjük ük,, ahol ahol - nyil nyilvá ván n ön is tudj tudjaa büntetőeljárás alá vonjuk. Miközb Miközben en beszélt beszélt,, egy kicsi kicsi bőr igazol igazolván ványta ytartó rtótt halász halászott ott elő zsebéb zsebéből. ől. Bemutatta iratait és jelvényét a franciáknak. A csendőr zavartan nézett társára. Amaz megvizsgálta az iratokat, és vállat vont. - Az ő foglya. Vedd le a láncait.
Kiszabadultam. A tömeg tapsolt, füttyögött, a lábával dobolt. Lundström nyomozó félrevont. - Tisz Tisztá tázz zzun unkk néhá néhány ny dolg dolgot ot,, Fran Frank. k. Svéd Svédor orsz szág ágba ban n alap alapve vető tően en nem nem hasz haszná nálu lunk nk bili bilinc ncse sett és lánc láncot ot.. Én nem nem hord hordok ok maga magamn mnál ál,, tége téged d nem nem lánc láncol olun unkk meg meg az út során során.. De a gép gép megá megállll Dáni Dániáb ában an.. Az orsz ország ágom omna nakk óvad óvadék ékot ot ke kellllet ettt bemu bemuta tatn tnia ia,, hogy hogy te átut átutaz azha hass ss Dáni Dánián án.. Ez az ilye ilyenk nkor or szoká szokásos sos eljá eljárá rás. s. Egy Egy órát órát lesz leszün ünkk csak csak Dáni Dániáb ában an,, Fran Frank. k. Fele Felelő lőssé sségge ggell tart tartoz ozom om a fran franci cia, a, a dán dán és a svéd svéd korm kormán ányy felé felé,, hogy hogy bizt bizton onsá ságb gban an hazajutta hazajuttatlak, tlak, hogy nem szöksz meg. Biztosíthatlak Biztosíthatlak,, a svéd börtönök egészen mások, mint a franciák. Emberségesen bánunk a rabokkal. De hadd mondjak valami valamit, t, Frank. Frank. Fegyve Fegyverem rem van. van. Kerste Kerstenne nnekk is. Tapasz Tapasztal taltt fegyve fegyverfo rforga rgatók tók vagyunk. Ha megpróbálsz elszökni, ha megkíséreled a szökést, le kell lőnünk. És ha lelövünk, Frank, akkor meghalsz. Érthető? Szavai hűvösen és közömbösen csengtek, mintha csak egy idegent igazítana útba. Együttműködő volt, de nem túl barátságos. Kinyitotta a vállán hordott jókora táskát. Egy 45-ös félautomata pisztoly tűnt elő belőle. Berglund nyomozóra pillantottam. Angyali mosoly kíséretében megveregette a táskáját. - Hogyne, értem - mondtam. Azt hittem, csak blöfföl. Egyikük sem tűnt Annié Oakleynak. Lundström nyomozó a pénztároshoz fordult. - Készen állunk. Amaz bólintott, és egy hátsó szobából előkerített egy fiatalembert, aki az irodán, a poggyászraktáron át a repülő lépcsőjéhez vezetett minket. Rongyos ruhámat leszámítva ugyanúgy festettünk, mint a többi utas. Megjelenésem nem keltett feltűnést. Biztosan azt hitték, hippi vagyok. Még a koppenhágai leszállás előtt kaptunk enni. Csekély kis ebéd volt, de annál ízletesebb. Igazi lakoma. Az első rendes ebéd, mióta börtönbe zártak. Alig bírtam megállni, hogy meg ne egyem kísérőim adagját is. A vártnál tovább időztünk Dániában, két órát. A rendőrnők azonnal a reptéri étt étterem erembe be vitt vittek ek,, és paza pazarr ebéd ebédet et rend endelte eltekk mind indhárm hármu unkn nknak ak.. Ne Nem m éhezhe éhezhette ttekk meg ilyen ilyen gyorsa gyorsan; n; szerint szerintem em csak csak farkas farkaséhs éhsége égemet met próbál próbálták ták csillap csillapíta ítani. ni. Nem tiltak tiltakozt oztam. am. Mielőt Mielőttt a gépre gépre szállt szálltunk unk,, vettek vettek nekem nekem egy csomó cukorkát, meg néhány angol nyelvű magazint. Az út sorá során n mind mindvé végi gig g inká inkább bb bará barátk tkén ént, t, mint mint fogo fogoly lyké ként nt ke keze zelt ltek ek.. Ragaszkodtak hozzá, hogy tegeződjünk. Barátként beszélgettünk a családról, általános témákról, hogy mit szeretek és mit nem. Csak kurtán kérdezgettek bűnözői múltamról, de akkor is főleg a perpignani börtönben töltött borzalmas hónapokról. Meglepve tudtam meg, hogy mindössze fél évet töltöttem abban a pokolban. Minden időérzékem elveszett. - Mive Mivell külf külföl öldi di va vagy gy,, nem nem bocsá bocsáth that atta takk felt feltét étele elesen sen szaba szabadl dláb ábra ra,, de a bírónak bírónak jogában állt csökkenteni csökkenteni a büntetésedet büntetésedet,, így is tett - magyarázt magyaráztaa Jan. Hirtelen hálát éreztem a szigorú bíró iránt. Rájöttem, hogy egy egész évet nemigen bírtam volna ki Perpignanban. Más se nagyon. Féló Félórá ráva vall a kopp koppen enhá hága gaii felsz felszál állá láss után után a gép gép a svéd svédors orszá zági gi Ma Malm lmőb őben en landol landolt. t. Meglep Meglepeté etésem semre re itt le is szállt szálltunk unk.. Megkere Megkerestü stükk a poggyá poggyásza szaink inkat, at, majd Jan és Kersten a terminál előtt parkoló svéd rendőrautóhoz vezetett. A kormányánál egyenruhás rendőr ült, aki segített bepakolni csomagjainkat márm mármin intt a lány lányok okét ét,, hisz hiszen en neke nekem m nem nem volt volt.. A Ma Malm lmőh őhöz öz köze közelili Klip Klippa pan n község rendőrőrsére hajtottunk. Külö Külön nös volt volt ez a kli klippan ppanii őrs. őrs. Inká Inkább bb ódon ódon foga fogadó dóna nakk tűnt tűnt,, mint mint rendőrségnek. Pirospozsgás, mosolygós őrmester köszöntött minket. Jant és Kerstent svédül, engem angolul, enyhe akcentussal. Megrázta a kezem, mintha
vendéget üdvözölne. - Már vártuk, Mr. Abagnale. Itt vannak az iratai. - Őrmester, Frankét orvoshoz kell vinni - mondta Jan angolul. - Nagyon beteg, attól tartok, sürgősen kezelésre szorul. Majdnem este kilenc volt, de az őrmester kapásból rábólintott. - Máris, Lundström nyomozó. - Odaintett egy fiatal egyenruhás rendőrt, aki minket bámult. - Kari, légy szíves, kísérd a foglyot a szállására. - Ja, min herre - mondta amaz rám vigyorogva. - Kövessen, kérem. Némi Né mile leg g bódu bódult ltan an köve követt ttem em.. Ha így így ke keze zelilikk a bűnöz bűnözőke őkett Svéd Svédor orszá szágb gban an,, hogyan bánnak a becsületes polgárokkal? Levitt egy hatalmas tölg ölgyfa ajtóhoz, kinyitotta, és betessék sékelt. Megdöb Megdöbben bentet tett, t, ami odaben odabentt fogado fogadott. tt. Nem cella cella volt, volt, hanem hanem lakoszt lakosztály ály,, hatalm hatalmas, as, tágas tágas terem, terem, remek remek kilátá kilátássa ssall a falura falura.. Benne Benne farago faragott tt támláj támlájú, ú, jók jókor oraa ágy ágy lábt lábtar artó tóva val, l, szín színes es,, rusz ruszti tiku kuss búto bútorz rzat at és külö külön n fürd fürdős őszo zoba ba fürdőkáddal és zuhanyzóval. A svéd történelemből vett hősies jelenetek díszített szítették ék a falaka falakat, t, és ízléses ízléses,, most most éppen éppen összehú összehúzot zottt függön függönyy biztos biztosíto ított tt nyugalmat az utcai járókelőktől. - Remélem, hamarosan meggyógyul, min herre - mondta Kari angolul, és becsukta az ajtót. - Köszönöm. - Csak ennyit bírtam kinyögni, bár többet szerettem volna. Távozása után közelebbről is szemügyre vettem a szobát. Az ablak vastag, nyithatatlan táblaüvegből készült. Az ajtót sem lehetett belülről kinyitni, de nem számított. Ebből a börtönből nem akartam megszökni. Aznap még nem aludtam az ágyban. Perceken belül nyílt az ajtó. Jan és egy kopaszodó, barátságos, ám roppant lényegre törő orvos lépett be rajta. - Vetkőzzön, kérem - mondta angolul. Haboztam, de Jan nem mozdult. Lehámoztam gyér öltözetemet. Rendkívül zavart, hogy meztelenül kell állnom előt előtte te.. Ám Jan Jan arca arca csak csak aggo aggoda dalm lmat at tükr tükröz özöt ött. t. Mint Mint ké késő sőbb bb rájö rájött ttem em,, a meztelenség Svédországban csak kivételes alkalommal bír szexuális töltettel. Az orvos teljes csendben bökdösött, döfködött, nézett és hallgatott, majd tapogatott, érzékelt és nyomogatott. Eltette a sztetoszkópját, az eszközeit, és bólintott. - Ez az ember komoly táplálék- és vitaminhiányban szenved, de ami a legrosszabb, meglátásom szerint kétoldali tüdőgyulladása van - összegezte. -Javaslom, hívja a mentőket, nyomozó. - Igenis, doktor úr - mondta Jan, és elszaladt. Félóra Félóra múlva múlva egy kicsin kicsiny, y, tiszta tiszta,, hatéko hatékony ny kórház kórház egyágya egyágyass szobáj szobájába ában n találtam magam. Egy hónapig gyógyulgattam itt. Egyenruhás rendőr ült az ajtóm előtt; inkább társaság, mint strázsa gyanánt. Mindennap meglátogatott valaki: Jan, Kersten, az őrmester vagy Kari, és mindig hoztak nekem valamit. Virágot, cukorkát, újságot, más apróságot. Míg a kórházban feküdtem, egyszer sem kérdezősködtek a bűncselekményeimről, nem utaltak közelgő tárgyalásra és az ellenem szóló vádakra sem. A hónap végén, egy délelőtt visszatértem a „cellámba". Délben Kari behozta a menüt. - Nincs konyhánk - szabadkozott. - Rendelj innen, és mi majd elhozzuk az étteremből. Nagyon jól főznek, én mondom. Tényleg jól főztek. Egy hónap múlva már újra kilencven kiló körül jártam. A kórházból való elbocsátásom másnapján Jan egy vidám képű, vékony férfi társaságában keresett fel. - Jan Lundström nyomozó vagyok a svéd állami rendőrségtől - mutatkozott be hiva hivata talo losan san.. - Köte Kötele lessé ssége gem m közö közöln lnii önne önnel, l, hogy hogy egy egy időr időree itt itt tart tartju juk. k.
Köte Kötele less sség égem em kik kikérde érdezzni önt. önt. Az úr mell mellet ette tem m lelk lelkéész, sz, ő fog fog nek ekün ünkk tolmácsolni. Tökéletesen beszél angolul, ismeri az összes amerikai szlenget és kifejezést. Ez meghökkentett. - Ugyan már, Jan, hiszen te is hibátlanul beszélsz angolul -ellenkeztem. Minek ez az egész? - A svéd törvények előírják, hogy külföldi fogoly kihallgatásánál jelen kell lennie egy, a fogoly nyelvén folyékonyán beszélő tolmácsnak is. - Jan még mindig mindig olyan kimérten kimérten beszélt, beszélt, mintha mintha most találkozná találkoznánk nk először. - A törvény törvény értelmében joga van ügyvédet fogadni, és az ügyvéd mindvégig jelen lehet a kihall kihallgat gatáso áson. n. Mivel Mivel nincs nincs pénze pénze ügyvéd ügyvédre, re, a svéd svéd kormán kormányy kijelö kijelölt lt önnek önnek egyet. A neve Elsa Kristiansson. Később találkozhat vele. Megértette, amit mondtam? - Tökéletesen. - Akkor holnap találkozunk - mondta, és távozott. Egy óra múlva kopogtattak az ajtómon. Az egyik őr bőséges és ízletes vacso va csorá ráva vall lepe lepett tt meg. meg. Guru Guruló ló aszt asztal alon on tolt tolta, a, mint mintha ha nem nem is őr, őr, hane hanem m szobapincér lenne. Mikor visszajött a tányérokért, vigyorgott. - Szer Szeret etné néll sétá sétáln lni? i? - ké kérd rdez ezte te.. - Csak Csak ideb ideben entt ve vele lem m az épül épület etbe ben. n. Gondolom, eleged van már a bezártságból. Elkísértem a konyhába, ahol a közeli étterem pincére elvette tőle a tálcát és a tányérokat. Nem is igazán konyha volt ez, csak egy zug, ahol az őrök kávét főzhet főzhettek tek magukn maguknak. ak. A strázs strázsaa körbev körbeveze ezetet tettt a kétszin kétszintes tes fogdáb fogdában, an, mely mely mindössze húsz fogoly befogadására volt alkalmas. Minden cellaajtón kopogott, mielőt mielőttt belépe belépett, tt, szívél szívélyes yesen en üdvöz üdvözölt öltee a rabot, rabot, és megkér megkérdez dezte, te, nincs-e nincs-e valamire szüksége. Mindnyájuknak nyugodalmas jó éjszakát kívánt, mielőtt rájuk zárta az ajtót. A cellámba visszatérve Elsa Kristiansson és Carl Greek tisztelendő, a tolmács várt rám. Kiderült, rá azért van szükség, mivel Kristiansson asszony egy szót sem beszél angolul. Egy percet sem töltött faggatózással. Pusztán nyugtázta az érkezésem, és közölte, hogy másnap reggel mellettem lesz, amikor Jan elkezdi a kihallgatást. Magas, csinos, negyvenes éveiben járó nő volt, higgadt és udvarias, de kétségeim voltak ügyvédi képességeit illetően. Persze nem volt választásom. Ahogy pénzem sem. Gondolom, a francia rendőrség lefoglalta a vagyonomat. Az elfo elfogá gáso som m után után,, a fogv fogvat atar artá táso som m alat alattt nem nem emlí említe tett tték ék a dolg dolgot ot.. A szabaduláskor pedig egy vasat sem adtak belőle. Innen, Svédországból nem juthattam hozzá a rejtekhelyeimhez. Jan, Kristiansson asszony és Herre Greek másnap reggel meglátogattak. Jan azon azonna nall ké kérd rdez ezős őskö ködn dnii ke kezd zdet ettt a svéd svédor orsz szág ágii bűnc bűncse sele lekm kmén énye yeim imrő ről. l. A kérdéseket Bergen lefordította Kristiansson asszonynak, aki csendben ült, csak néha bólintott egyet. Az első két kihallgatáson kitérő válaszokat adtam. Vagy egyáltalán nem válaszoltam, vagy azt ismételgettem: „Nem emlékszem", „Nem tudom". A harmadik napon Jan felcsattant. - Frank, Frank! Miért tagadsz? Miért térsz ki? Itt vagy velünk, tárgyalásra készülsz, és sokkal jobban jársz, ha őszintén válaszolsz. Tudjuk, ki vagy, tudjuk, mit tettél. Bizonyítékaink vannak. Miért nem beszélsz? - Mert nem akarok húsz évet ülni a börtönben, még ha olyan szép is, mint ez - feleltem őszintén. Bergen Bergen lefordított lefordítottaa Kristiansson Kristiansson asszonynak. asszonynak. Hármójuk Hármójuk reakciója reakciója teljesen teljesen váratlanul ért. Hangos, zengő, könnyfakasztó nevetésben törtek ki, ahogy csak vígjátékokon kacag az ember. Döbbenten bámultam rájuk.
Jan némileg lehűtötte magát, és rám pillantott. Még mindig rázta a nevetés. - Húsz év? - hüppögött. - Akkor öt év, tíz év, mit tudom én - védekeztem. Irritált a viselkedése. - Öt év? Tíz év? - fakadt ki Jan. - Frank, az általad elkövetett bűncselekmények maximális büntetése egy év. Nagyon meglepődnék, ha ilyen sokat kapnál, hiszen nincs priuszod. Frank, minálunk a gyilkosok és bankrablók is csak ritkán kapnak tíz év feletti büntetést. Nagyon súlyos bűncselekmények nyekke kell vá vádo dolu lunk nk,, de úgy úgy vé vélj ljük ük,, egy egy év bört börtön ön nagy nagyon on súlyo súlyoss bünt büntet etés és.. Biztosíthatlak, hogy ennyi a maximum. Mindent részletesen bevallottam, amire emlékeztem svédországi balhéimból. Egy héttel később Malmőbe vittek a tárgyalásra. Egy nyolctagú esküdtszék dönt döntöt öttt a bűnö bűnöss sség égem em és a bünt büntet etés ésem em felő felől. l. A va vallllom omás ásom om kizá kizárt rtaa az ártatlanságomat. Így Így is majd majdne nem m megú megúsz szta tam. m. Kris Kristi tian anss sson on assz asszon onyy a tanú tanúva vallllom omás ások ok befe befejez jezté tével vel ké kéts tség égbe be vont vontaa az elle ellene nem m emel emeltt vá váda daka kat. t. Me Megl glep epet etése ésemr mree emlékeztette a bírót, hogy a vád ellenem „csekk által elkövetett jelentős értékű csalás". - Szeretnék rámutatni, hogy az itt bemutatott eszközök a svéd törvény szerint nem csekkek - mondta. - Az eszközöket a vádlott készítette. Nem csekkek, sosem voltak azok. A svéd jog szerint, bíró úr, ezek az eszközök nem csekkek, hanem tökéletes hamisítványok. A jog szerint, bíró úr, ügyfelem nem csekkhamisító, hiszen ezen eszközök nem csekkek, hanem saját készítményei. Ezek alapján kérjük, ejtsék a vádat. Nem Ne m ejte ejtett ttéék a vá váda datt, de kiseb isebb b súly súlyú ú bűn bűncsel cselek ekmé mény nyre re,, jogt jogtaalan lan haszonszerzé haszonszerzésre sre módosítottá módosították. k. Hathavi Hathavi börtönbün börtönbüntetésr tetésree ítéltek. ítéltek. Ujjongtam Ujjongtam örömöm örömömben ben.. Nem győzte győztem m hálálk hálálkodn odnii Kristia Kristianss nsson on asszony asszonynak nak,, aki szinté szintén n elégedett volt az ítélettel. Visszatértem a klippani fogda cellájába. Másnap Jan felkeresett, és gratulált. Ugyanakkor lelombozó hírt hozott. Büntetésemet nem kényelmes, lakályos kis klippani szállásomon, hanem egy malmöi állami intézményben kellett letöltenem, amely Európa legöregebb főiskolája, a Lund Egyetem campusán terült el. - Teljesen más lesz, mint Franciaországban. Sőt az amerikai börtönöktől is teljesen különbözik - biztosított Jan. Kétsé Ké tsége geim im szer szerte tefo foszl szlot otta tak, k, amik amikor or a „Bör „Börtö töno noszt sztál ályk ykén ént" t" emle emlege gete tett tt campusra szállítottak. Semmiben sem emlékeztetett börtönre - se kerítés, se őrtorony, se rács, se elektromos kapu, se ajtó. Tökéletesen illett a campus többi hatalmas, hatalmas, impozáns impozáns épületéhez épületéhez.. Voltaképpen Voltaképpen teljesen nyitott nyitott intézmény intézmény volt. Felvettek, és a szállásomra vittek. Többé nem tudtam cellaként tekinteni a svéd svéd bünt büntet ető-v ő-vég égre reha hajt jtás ásra ra.. Az új szoba szoba némi némile leg g kiseb kisebb, b, de ugya ugyano noly lyan an kényelmes és hasonlóan berendezett volt, mint a klippani rezidenciám. Az elkülö elkülönít nítés és felüle felületes tes,, a börtön börtönsza szabál bályok yok lazák lazák voltak voltak.. Saját Saját ruháma ruhámatt hordhattam, s mivel csak egy öltözékem volt, elvittek egy városi ruhaboltba. Kaptam két váltóruhát. Kötetlenül, cenzúrázatlanul írhattam és levelezhettem, kaphattam csomagot. Mivel az osztályon csak száz rabot helyeztek el, pénzügyileg nem lett volna érdemes fenntartani saját konyhát. Az élelmet így városi éttermekből kaptuk, a menüt ésszerű keretek közt magunk állítottuk össze. Koedukált intézmény lévén számos nő lakott az osztályon, de a rabok közti szexuális érintkezést tiltották. A házastársi látogatásokat engedélyezték férj és feleség, feleség és férj között, vagy a fogoly és a barát/barátnő között. A rabok reggel hét és este tíz között szabadon mozoghattak az épületben, délután négy
és este tíz között látogatót is fogadhattak. A foglyokat takarodókor, este tízkor bezárták a szobájukba. Az osztál osztályon yon nem voltak voltak erősza erőszakos kos bűnelk bűnelköve övetők tők.. Csak csekksv csekksvind indler lerek, ek, autóto autótolva lvajok jok,, sikkasz sikkasztók tók,, egyéb egyéb nem erőszak erőszakos os bűnelk bűnelköve övetők tők.. A foglyo foglyokat kat többszobás részlegekbe osztották nem, kor és bűncselekménytípus szerint. Engem korombeli csalók és szélhámosok közé soroltak be. A svéd börtönök megkísérlik megjavítani a bűnözőket. Azt mondták, a fél év alatt beiratkozhatok az egyetemre vagy dolgozhatok a börtön területén lévő ejtőernyőgyárban. Vagy akár lóghatok is az osztályon. Ha beiratkozom az egyetemre, a svéd kormány fizeti a tandíjat és ellát tankönyvekkel. Ha az ejtőernyőgyárban helyezkedek el, a munkakörömnek megfelelő átlagkeresetet fizetik. Könn Könnyű yű lett lett voln volnaa megs megszö zökn knii - egyv egyval alam amit it lesz leszám ámít ítva va.. A svéd svédek ek korá korán n beve beveze zett tték ék az azon azonos osít ító ó ká kárt rtyá yáka kat. t. Ritk Ritkán án ke kellllet ettt őket őket hasz haszná náln lni, i, de a rendőrségnek joga volt bárkivel felmutattam! a kártyáját. A határátkeléshez, nemzetközi vonat- vagy repülőutakhoz nélkülözhetetlen volt. Nekem nem volt kártyám, ahogy pénzem se. Nem igazán számított. Eszembe se jutott megszökni. Imádtam a malmöi börtönt. Egy nap legnagyobb megdöbbenésemre egy áldozatom, egy fiatal banktisztviselő látogatott meg egy kosár friss gyümölccsel és svéd sajtokkal. - Gondoltam, szeretnéd tudni, hogy semmiféle baj nem ért a hamis csekked miatt - mondta. - Szeretném, ha tudnád, nem haragszom rád. Biztosan nagyon nehéz a börtönélet. Nagyon átvágtam annak idején. A bizalmába férkőztem, a lakásán is jártam a svindli sikere érdekében. A látogatása nagyon meghatott. Munkát vállaltam az ejtőernyőgyárban és beiratkoztam a Lund Egyetemre. Elnyertem az osztály vezetőinek jóindulatát. Formatervezést tanultam, noha néhány technikában járatosabb voltam, mint tanáraim. A hat hónap gyorsan elszállt, túl gyorsan. A negyedik hónapban Kristiansson asszon asszonyy riaszt riasztó ó híreke hírekett hozott hozott.. Olaszor Olaszorszá szág, g, Spanyo Spanyolor lorszá szág, g, Töröko Törökorsz rszág, ág, Németország, Anglia, Svájc, Görögország, Dánia, Norvégia, Egyiptom, Libanon és Ciprus kormánya a büntetésem leteltével mind a kiadatásomat kérte, a fenti sorrendben. Először az olasz hatóságok vesznek át a hat hónap leteltével, s majd Olaszország dönti el, hová küld az ottani tartozásom lerovása után. Az egyi egyikk lak lakótár ótársa sam m ült ült már már ola olasz börtö örtönb nben en.. Ré Rém mtört történ énet etei ei arr arról árulkodtak, hogy az olasz börtönök ugyanolyan rosszak, ha nem rosszabbak, mint Perpignan. Kristiansson asszony is úgy hallotta, hogy az olasz büntetésvégrehajtás különösen szigorú és brutális, s hogy az ottani bírók és esküdtek büntetőügyekben nem engedékenyek. Elszá szánt hadjáratba kezdtünk, hogy ogy megelőzz őzzük Olaszor szorsszágba toloncolásomat. Kérelmekkel ostromoltam a bírómat, az igazságügy-minisztert, sőt magát a királyt is. Menedékjogot kértem tőlük. Azt, hogy szabadulásom után Svédországban maradhassak, vagy a legrosszabb esetben is az Egyesült Államokba utasítsanak ki. Rámutattam, hogy teljesen mindegy, hová megyek, ha Svédor Svédorszá szág g megtag megtagadj adjaa a menedé menedékjog kjogot, ot, valószí valószínűl nűleg eg egész egész hátral hátralévő évő életemben börtönből börtönbe tologatnak. Mind Minden en egye egyess ké kérv rvén énye yemet met elut elutasí asíto tott tták ák.. Az olas olaszz ható hatóság ságok okna nakk va való ló kiad kiadat atás ás elke elkerü rülh lhet etet etle lenn nnek ek tűnt tűnt.. A kiad kiadat atás ás előt előtti ti éjjel éjjelen en álma álmatl tlan anul ul az ágya ágyamb mban an fekü feküdt dtem em,, és ké kéts tség égbe bees eset ettt terv tervet et szőt szőtte tem m a szök szökés ésre re.. Úgy Úgy éreztem, egy napot sem bírnék ki egy olasz börtönben, ha a büntetésvégrehajtás tényleg olyan kegyetlen, ahogy mondják. Inkább meghalok egy szökési kísérletben, mint egy Perpignanhoz hasonló lyukban. Nem sokkal éjfél után őr jelent meg az ajtóban.
- Öltözz fel, Frank, és csomagold össze a cuccodat. Jött érted néhány ember. Riadtan felültem. - Miféle emberek? Azt mondták, az olaszok holnapig nem érnek ide. - Nem olaszok. Svéd rendőrök. - Svéd rendőrök! - rikoltottam. - Mit akarnak? Megrázta a fejét. - Nem tudom, de érvényes őrizetbe vételi parancsuk van. Kikísért a járda mellett parkoló rendőrautóhoz. Egy egyenruhás rendőr ült a hátsó ülésen. Kinyitotta az ajtót, és intett, hogy üljek mellé. - A bíró látni akar - mondta. A bíró bíró otth otthon onáh ához oz hajt hajtot ottu tunk nk.. Szer Szerén ényy csa családi ládi ház volt volt,, a körny örnyék ék baráts barátságo ágos. s. A bíró bíró felesé felesége ge beenge beengedet dett, t, a rendőr rendőrök ök odakin odakintt maradt maradtak. ak. Az asszony a dolgozószobájába vezetett, és egy jókora bőrfotelre mutatott. - Foglaljon helyet, Mr. Abagnale - mondta nyájas, tökéletes angolsággal. - A bíró úr mindjárt jön. Addig is hozok egy teát. A bír bíró - ak akii néhá éhány perc percen en belü belüll csak csaku ugyan gyan megé megérk rkez ezet ettt -sz -szinté intén n folyékonyán beszélt angolul. Leült velem szemben, kezet fogtunk, aztán pár percig csendben méregetett. Nem szóltam semmit, noha egy tucat kérdés tolult a számra. Végül a bíró lágyan, megfontoltan beszélni kezdett. - Fiatalember, néhány hete magán jár az eszem. Utánanéztem a hátterének és az ügyének. Maga éles eszű, Mr. Abagnale. Úgy vélem, ha tiszta lapot nyit, nagy hasznára lehetne a társadalomnak, nemcsak odahaza, de bárhol a világon. Sajnálatos, hogy rossz útra tévedt. - Igen, uram - mondtam alázatosan. Reméltem, nem csak leckéztetni akar. - Mind Mindke kett tten en tiszt isztáb ábaan va vagy gyun unkk ve vele le,, fia fiatale talemb mber er,, hog hogy ha holna olnap p Olaszországba viszik, akár húsz évre is börtönbe zárhatják - folytatta. - Tudok egyet s mást az olasz börtönökről, Mr. Abagnale. Sokban hasonlítanak francia társaikra. társaikra. És úgy értesültem, értesültem, ha ott le is tölti a büntetését büntetését,, továbbküld továbbküldik ik Spanyolországba. Mint ahogy rámutatott a kérvényében, fiatalember, könnyedén börtönben töltheti egész hátralévő életét. Nem sok mindent tehetünk ez ellen. Ugyanúgy ki kell adnunk Olaszországnak, mint ahogy Franciaország kiadta nekünk. A joggal nem kekeckedhet büntetlenül. - Tudom, uram - mondtam reményt vesztve. - Szeretnék itt maradni, de megértem, hogy nem lehet. Felállt, és beszéd közben járkálni kezdett a dolgozószobában. - Mihez kezdene, ha tiszta lapot nyithatna, Mr. Abagnale? Úgy véli, ezúttal képes lenne beilleszkedni? - Igen, uram, ha kapnék egy esélyt. - Úgy gondolja, megtanulta a leckét? - Igen Igen,, uram uram,, nagy nagyon on is - mond mondta tam m remé remény nyte telje ljese sen. n. Me Megi gint nt leül leült. t. Rá Rám m nézett, és bólintott. - Ma este olyasmit műveltem, Mr. Abagnale, amivel magamat is megleptem. Ha két hete valaki megjósolja, kételkedtem volna az épelméjűségében. Ma este, fiatalember, felhívtam egy barátomat az amerikai nagykövetségen, és olyasmit kértem tőle, ami a svéd jogba ütközik. Megkértem, hogy vonja vissza az útlevelét, Mr. Abagnale. És megtette. Csak bámultam rá, enyhe vigyorából láttam, hogy észrevette döbbenetemet. Teljesen zavarba hozott, de csak egy pillanatra. - Maga nemkívánatos személy Svédországban, Mr. Abagnale - mosolygott a bíró. - A jog szerint elrendelhetem, elrendelhetem, hogy kitoloncolják kitoloncolják az Egyesült Egyesült Államokba, Államokba, függetlenül a kiadatási kérelmektől. Néhány percen belül felkérem az odakint várakozó biztos urakat, hogy vigyék önt a reptérre, és rakják fel a New York-i gépre. Mindent elrendeztünk. Nyilván sejti, hogy a saját államának rendőrsége
a leszállásnál letartóztatja. Otthon is körözik, uram, muszáj volt értesítenem őket a hollétéről. Az FBI ismeri a járat számát és az érkezése idejét. Biztosan bíróság elé állítják odahaza, de legalább a honfitársai között lesz. És a családja látogathatja a börtönben, ha elítélik. S ha majd leüli a büntetését Amerikában, a többi állam nem kérheti a kiadatásai Az Egyesült Államok Á llamok joga szerint külföldi orsz ország ágna nakk nem nem lehe lehett kiad kiadni ni álla államp mpolg olgár árt. t. Azér Azértt ment mentem em bele bele a dolog dologba ba,, fiat fiatal alem embe ber, r, mert mert mind minden entt össze összeve vetv tvee ez a legj legjobb obb mego megold ldás ás,, külön különöse ösen n önnek. Úgy vélem, ha letudta tartozását az államának, gyümölcsöző, boldog életet élhet... A személyes jó híremet kockáztatom, Mr. Abagnale. Remélem, nem hoz rám szégyent. Szerettem volna megölelni és megcsókolni. Ehelyett megszorítottam megs zorítottam a kezét, és könn könnye yekk közö között tt megí megígé gért rtem em,, hogy hogy ke kezd zdek ek va vala lami mitt a jövő jövőmm mmel el.. Az ígéretemet 18 órán belül megszegtem. A rendőrök a reptérre vittek, ahol legnagyobb örömömre Jan vette át az őrizetemet. Egy nagy borítékban elhozta az útlevelemet, az irataimat és a fizeté fizetést, st, amit amit az ejtőer ejtőernyőg nyőgyár yárban ban kereste kerestem. m. Húsz Húsz dollár dollár készpén készpénzt zt adott, adott, majd a borítékot átnyújtotta a pilótának. - Ezt az embert kitoloncoljuk. New Yorkban várnak rá az Egyesült Államok rendőrei, ők majd őrizetbe veszik. Kérem, adja át nekik ezt a borítékot. Hozzám fordult, és kezet ráztunk. - Viszlát, Frank. Sok szerencsét. Remélem, boldog életed lesz - mondta ünnepélyesen. A pilóta és a stewardessek legnagyobb megdöbbenésére megcsókoltam. Ez volt az első közeledésem Jan felé, az őszinte imádat gesztusa. - Sosem felejtelek el. Sosem felejtettem el. Jan Lundström nekem örökre tisztességes, csupa szív ember, imádnivaló és segítőkész barát maradt. Meg sem álltunk New Yorkig. Előre ültettek, a pilótafülke közelébe, ahol a személyzet szemmel tarthatott. Egyébként úgy kezeltek, mint a többi utast. Ugyanolyan szabad voltam, mint ők. Nem tudom, miért kezdtem el a szökésen gondolkodni. Hogy miért akartam eljá eljáttsza szani a bír bíró biz bizalmá almát? t? Talá Talán n mer mert esz eszembe embe jut jutott ott rövid övid bost boston onii tartózkodásom, és az ottani fogda mocskos cellái. Persze Perpignanhoz képest valóságos luxusüdülő volt, mégsem fűlött a fogam az amerikai börtönhöz. Az a hat hónap Klippanban és az osztályon os ztályon elkényeztetett. A gép VC-10-es British Viscount volt. Ismertem, mint a tenyeremet. Egy BOAC-pilóta egyszer körbevezetett egy VC-10-esen. Elmagyarázta a technikai paramétereit, még a vécé felépítését is. Korábbi élményeimből tudtam, hogy a gép a Kennedy 13-as kifutójára száll le, és körülbelül tíz perc alatt ér a terminálhoz. Tíz perccel a leszállás leszállás megkezdése előtt felálltam. felálltam. Hátramentem Hátramentem a vécéhez, vécéhez, és bezárkóztam. Lenyúltam a vécé aljához, kitapogattam és kicsavaroztam a fogantyúkat. Kiemeltem a teljes önálló vizesblokkot. A szemem elé tárult a vákuum kuumtö töml mlő ő hatv hatvan ansz szor or hatv hatvan an cent centis is fedé fedélz lzet etii nyíl nyílás ása, a, amit amit a föld földön ön használnak a géphez. Vártam. A gép apró zökkenéssel földet ért, majd lelassított, ahogy a pilóta a fékszárnyakkal, majd a sugárfékkel lassítani kezdett. Tudtam, hogy a kifutó végén csaknem teljesen megáll, ahogy a gépet a terminálhoz kormányozza. Amik Amikor or úgy érezt reztem em,, itt itt az idő idő, átpr átprés éseeltem ltem mag magam a vécén écényí yílá láso son n, felnyitottam a fedélzeti nyílást, és a rácsokba kapaszkodva leugrottam. Három méterrel a kifutópálya felett lógtam. Tisztában voltam vele, hogy akcióm miatt egy vészjelző villogni kezd a pilótafülkében, de tapasztalatból tudtam, hogy leszállás közben gyakran résnyire kinyílik a nyílás a landolás erejétől. S hogy a
pilóta rendszerint simán lekapcsolja a vészjelzőt, mivel a félig nyílt nyílás földet érve nem jelent veszélyt. Nem igazán érdekelt, hogy a mostani pilóta is így fog-e tenni. Este Este volt volt.. Amik Amikor or a hata hatalm lmas as sugá sugárh rhaj ajtá tású sú szin szinte te telj teljes esen en megá megállllt, t, elengedtem a rácsot, és rohanni kezdtem. Egye Egyene nesen sen a sötét sötét kifu kifutó tó felé felé mene menekü kült ltem em.. Ké Későb sőbb b tudt tudtam am meg, meg, hogy hogy szökésem észrevétlen maradt, és csak a dühös O'Riley és FBI-ügynökei találtak rá a gép átkutatásakor a kiemelt vécére. A reptérnek a Van Wyck-autópálya felőli oldalán átmásztam a kerítésen, és leintettem egy taxit. - Grand Central állomás - mondtam. Odaérve a húsz dollár készpénzből kifizettem a taxit, és felültem egy bronxi vonatra. Nem haza mentem. Biztos voltam benne, hogy anyám és apám lakását megfigyelik. De most először több mint öt év során felhívtam Anyát, majd Apát Apát.. Amik Amikor or a hang hangju juka katt megh meghal allo lott ttam am,, mind mindké kétsz tszer er elbő elbőgt gtem em maga magam, m, akárcsak ők. Könyörögtek, hogy menjek valamelyikük lakására, és adjam fel magam magam a rendőr rendőrségn ségnek. ek. Noha Noha szégye szégyellt lltem em magam, magam, amiért amiért megsze megszegte gtem m a malmöi bírónak tett ígéretemet, semmi pénzért nem mentem volna vissza a börtönbe. Inkáb Inkább b egy bronxi bronxi lányh lányhoz oz siette siettem, m, akinél akinél annak annak idején idején pénzt pénzt és ruhát ruhát rejtettem el. Az egyik öltönyben kulcs lapult egy montreali bank széfjéhez. Meglepődött, hogy lát. - Te jó ég, Frank! - kiáltotta. - Már azt hittem, örökre nyomod veszett. Még néhány nap, és elköltőm a pénzed, a ruháid meg az Üdvhadseregnek adom. Nem fecséreltem az időt. Nem tudtam, hány barátnőmet és ismerősömet azon azonosí osíto tott ttaa az FBI, FBI, de néhá néhány nyuk ukat at bizt biztosa osan. n. Me Megr grag agad adta tam m a ruhá ruháka kat, t, megt megtar arto tott ttam am ötve ötven n doll dollár árt, t, a több többit it a lány lányna nakk adta adtam, m, és felü felült ltem em egy egy montreali vonatra. Húszezer dollárom volt egy montreali széfben. Úgy terveztem, kiveszem a pénzt, és felszállók a legközelebbi brazíliai gépre. Sao Paulóba készültem. A börtönben megtud néhány érdekes dolgot az ember, például azt, hogy Brazília és az Egyesült Államok között nincs kiadatási egyezmény. Mivel Brazíliában nem követtem el bűncselekményt, úgy gondoltam, ott biztonságban lehetnék, és a brazil hatóságok akkor sem adnának ki, ha az amerikaiak elkapnak. A pénzt felmarkoltam, de a gépre sosem szálltam fel. Sorban álltam a jegypénztár előtt a montreali reptéren, amikor valaki vállon veregetett. Egy magas, izmos, jóképű férfival találtam magam szemközt. A Kanadai Királyi Lovas rendőrség egyenruháját viselte. - Frank Abagnale, a nevem James Hastings. Letartóztatom - mosolygott barátságosan. Másnap az USA-Kanada határra vittek, és átadtak az amerikai határőröknek. Tőlük FBI-ügynökök vettek át, New York Citybe kísértek, és bevágtak a helyi szövetségi büntetés-végrehajtási intézetbe. A bíró bíró 250 ezer ezer dollá olláro ross óvad óvadéék mell mellet ettt tárgy árgyal aláásra sra bocs bocsáátott tott,, és fogvatartásomat New Yorkban rendelte el, míg az ügyészek el nem döntik, hol állítsanak esküdtszék elé. A csatából két hónappal később Georgia északi körzetének államügyésze került ki győztesen. A rendőrbírók értem jöttek, és a tárgyalásig a georgiai Fulton megye fogdájába szállítottak. A Fulton Megyei Fogda egy féregtelep, valóságos svábbogártanya. - Rossz hírem van, haver - közölte egy fogoly, akivel a mocskos cellasor társalgójában találkoztam. - Az egyetlen működő berendezés itt a kórház, de oda csak félholtan kerülhetsz be.
A társalgó egyetlen működő berendezése egy fizetős telefon volt. Bedobtam egy tízcentest, és felhívtam az ügyeletes őrmestert. - Itt dr. John Petsky - mondtam ellentmondást nem tűrő hangon. - Van itt egy beteg, egy Frank Abagnale nevű fogoly. Mr. Abagnale súlyos cukorbeteg, gyak gyakra ran n esik esik kómá kómába ba.. Na Nagy gyra ra becs becsül ülné ném, m, őrme őrmest ster er,, ha elhe elhely lyez ezné né a bete betegs gszo zobá bába ban, n, hogy hogy megl meglát átog ogat atha hass ssam am és megf megfel elel elő ő ke keze zelé lésb sben en rérészesíthessem. Félóra múlva feltűnt egy őr, és a kórházba kísért. A rabok, akik hallották a beszélgetést, áhítattal vigyorogtak rám. Egy Egy hétt héttel el ké késő sőbb bb megl meglát átog ogat atot ottt egy egy rend rendőr őrbí bíró ró,, őriz őrizet etbe be ve vett tt,, és a tárgyalásig átszállított az atlantai Szövetségi Büntetés-végrehajtási Intézetbe. Szökésem ebből a börtönből a történelem egyik legzseniálisabb meglépése volt. Én legalábbis viccesnek tartottam. Ma is jókat szórakozok rajta, noha többeknek ellentétes a véleménye. Voltaképpen nem is annyira szökés volt ez, mint inkább alkalom szülte közös megegyezéses kilakoltatás. Oly korban kerültem fogságba, amikor az amerikai börtönökre össztűz zúdult a polgárjogi csoportok, kongresszusi bizottságok és igazságügy-minisztériumi ügynökök részéről. A börtönellenőrök éjt nappallá téve, álruhában is dolgoztak, a börtönadminisztráció és az őrök gyűlöletének közepette. Pont a legjobbkor csöppentem ebbe a világba. Kísérőmnél, a rendőrbírónál nem volt hivatalos irat, viszont hamar kijött a sodrából. A felvételi felvételi tisztnek rengeteg kérdése volt a rendőrbíró rendőrbíróhoz. hoz. Ki vagyok? vagyok? Miért hoztak ide? Miért nincsenek a rendőrbírónak papírjai? - Bírósági végzés alapján van itt - csattant fel a rendőrbíró. - Dugja be egy rohadt cellába, és etesse, amíg érte nem jövünk. A felvételi tiszt vonakodva bár, de engedelmeskedett. Nem volt választása. A rendőrbíró elviharzott. Rájöttem, hogy simán utána mehetnék. Senki sem állítana meg. - Maga is egy rohadt börtönellenőr, mi? - morogta az őr, aki a cellához kísért. - Én aztán nem - feleltem az igazságnak megfelelően. - Tárgyalásra várok. - Na persze - kötekedett, és kivágta a cellaajtót. - Maguk, szemetek, azt hiszik, okosak, mi? A múlt hónapban kirúgatták két emberünket. Már messziről kiszúrjuk magukat. Nem kellett felvennem a fehér pamut egyenruhát, amit a többi rab hordott. A saját ruhámban járhattam. Az is feltűnt, hogy a cellám - noha nem fényűző nagyon is lakályos. Az étel finom volt, mindennap megkaptam az atlantai lapokat, általában szarkasztikus megjegyzés kíséretében. Sosem szólítottak a neveme nevemen, n, hanem hanem spiclin spiclinek, ek, kíbern kíbernek, ek, 007-esn 007-esnek ek hívtak hívtak vagy vagy más más gúnyos gúnyos kifejezéssel illettek, amelyekkel állítólagos börtönellenőri státuszomra céloztak. Az atlantai lapok heti kétszer foglalkoztak a szövetségi büntetés-végrehajtást érintő érintő témákk témákkal. al. Ráj Rájött öttem, em, a börtön börtönszem személy élyzet zet komoly komolyan an gondol gondolja, ja, hogy hogy álruhás FBI-ügynök vagyok. Ha az lettem volna, akkor sem kellett volna aggódniuk. Nem értettem, miért tartja annyi befolyásos ember az amerikai börtönöket a nemzet szégyenének. Ez itt itt nem nem éppe éppen n a malm malmöi öi oszt osztál ály, y, de ké kény nyel elme mese sebb bb,, mint mint sok sok mote motel, l, amelyben megszálltam. Ha az őrök őrök azt azt ak akar arjá ják, k, hogy hogy bört börtön önel elle lenő nőrr legy legyek ek,, ak akko korr az lesz leszek ek.. Beszéltem egy hűséges atlantai barátnőmmel. A börtön szabályai nemcsak hihete hihetetle tlenül nül lazák lazák voltak voltak,, de hetent hetentee egysze egyszerr magánc magáncélr élraa haszná használha lhattu ttukk a telefont. Amikor rám került a sor, felhívtam a lányt. - Nézd, tudom, mivel jár egy szökés - mondtam neki. - Érdeklődd meg, hogy
juthatsz be hozzám, rendben? Jean Jean Sebr Sebrin ingn gnek ek hívt hívták ák.. Könn Könnye yedé dén n beju bejuto tott tt.. Pu Pusz sztá tán n csak csak azt azt ke kellllet ettt mondania, hogy a barátnőm, pontosabban a menyasszonyom, és engedélyt kapott kapott a látoga látogatás tásra. ra. Az egyik egyik nagy nagy látoga látogatósz tószoba oba asztal asztaláná ánáll találk találkozt oztunk unk.. Métern Méternyi yi magas magas üvegtá üvegtábla bla válasz választot tottt el minket minket,, rajta rajta dróthá dróthálóv lóval al boríto borított tt nyíl nyílás ás,, azon azon át besz beszél élge geth thet ettü tünk nk.. Őr állt állt a tere terem m mind mindké kétt vé végé gébe ben, n, de hallótávolságon kívül. - Ha adni akar neki valamit, tartsa magánál, és ha bólintunk, mehet utasította Jeant az egyik őr. Jean érkezése előtt kiötlöttem egy tervet. Lehet, hogy pusztán elméletben műkö működi dik, k, de tudt tudtam am,, hogy hogy megé megérr egy egy prób próbát át.. Elősz Először ör azon azonba ban n rá ke kellllet ettt vennem Jeant, hogy segítsen, mert nélküle befuccsol a terv. Nem volt nehéz dolgom. - Pe Pers rsze ze,, miér miértt ne? ne? - ké kérd rdez ezte te mosol mosolyo yogv gva. a. - Ba Baro romi mi vicce viccess lenn lenne, e, ha sikerülne. - Felkeresett téged egy Sean O'Riley nevű FBI-ügynök? -kérdeztem. Bólintott. - Sőt odaadta a névjegyét, amikor kérdezősködött felőled. - Nagyszerű! - lelkesedtem. - Azt hiszem, sínen vagyunk, kislány. Sínen voltunk. Jean szabadúszó újságírónak álcázva magát még azon a héte héten n felk felker eres este te Wa Wash shin ingt gton on fővá főváro ross Szöv Szövet etsé ségi gi Bört Börtön önfe felü lügy gyel elet etét ét.. A szövetségi büntetés-végrehajtási intézetek tűzvédelmi szabályainak ürügyén meginterjúvolta C. W. Dunlap ellenőrt. Nagyon ügyes lány, Jean nemcsak tehetséges, de csinos, művelt és imádnivaló, olyan nő, akivel bármely férfi készségesen szóba áll. Jean távozóban még visszaszólt az ajtóból. - Kérhetnék egy névjegyet, nyomozó, arra az esetre, ha újabb kérdéseket szeretnék feltenni telefonon? Dunlap gondolkodás nélkül átnyújtott egy névjegykártyát. Következő látogatása alkalmával Jane nevetve elmesélte a sztorit. Nála volt a névjegy, s amikor az őr bólintott, az üvegtábla felett átadta nekem. Látogatásai csak sak tovább erősít sítették az őrök azon hitét, hogy a Börtönfelügyelet szimata vagyok. - Ki ez a lány? A titkárnője? Vagy ő is ellenőr? - kérdezte az őr, amikor visszakísért a cellámba. - A menyasszonyom - feleltem vidáman. Jean azon a héten felkeresett egy papírboltot. - Az apám apám új laká lakásb sbaa költ költöz özöt ött. t. Új tele telefo fons nszá zámo mott ka kapo pott tt -mes -mesél élte te a nyom nyomdá dász szn nak ak.. - Szer Szeret etné ném m megle eglepn pnii ebbő ebbőll az alkal lkalom ombó bóll ötsz ötszáz áz új névjegykártyával. Szeretném, ha pontosan ugyanígy festenének, csak éppen új ott otthoni honi és munk munkaahely helyii telef elefon onsz szám ám len lenne rajtu ajtuk. k. - Átny Átnyú újtot jtotta ta a nyomdásznak O'Riley névjegyét. O'Riley új telefonszámai egy atlantai bevásárlóközpont szomszédos fülkéinek számai voltak. A nyom nyomdá dász sz háro három m napo napon n belü belüll elvé elvége gezt ztee a fela felada dato tot. t. A legk legköz özel eleb ebbi bi látogatásán Jean odaadta az egyik névjegyet, majd véglegesítettük a tervet. Jean azt mondta, baj esetén számíthat egy barátja segítségére is. - Persze nem avattam be a részletekbe. Úgy tudja, meg akarunk tréfálni valakit. - Rendben, akkor holnap este - mondtam. - Bízzunk benne, hogy este kilenc óra körül a kutyának se jutna eszébe telefonálni arrafelé. Nem sokkal másnap este kilenc előtt odaintettem az őrt, aki az utóbbi időben kedves ellenségem lett.
- Figyelj, Rick, valami közbejött. Beszélnem kell az ügyeletes tiszttel. Igazad van, börtönellenőr vagyok. Itt a névjegyem. - A ke kezé zébe be nyom nyomta tam m Dunl Dunlap ap névj névjeg egyé yét, t, amin amin csak csak a washi washing ngto toni ni cím szerepelt. Ha most felhívják a Börtönfelügyeletet, zárva találják. Rick a névjegyre pillantott, és felnevetett. - Te jóságos ég! Hát nem megmondtuk? Combs komálni fogja. Gyere. Kinyitotta a cellaajtót, és Combs hadnagy irodájához vezetett. A hadnagy - aki szintén gyanakodott rám - ugyanilyen lelkesen fogadta a hírt. - Végig tudtuk - morogta barátságosan, és az asztalra hajította Dunlap névjegyét. - Hát, kedden amúgy is kiderült volna - vigyorogtam. - És én mondom, nincs miért izgulnotok. A hajótok makulátlanul tiszta, a felügyelet büszke lesz rátok. Komálni fogjátok a jelentésemet. - Combs arcán örömteli kifejezés terült szét. Folytattam a svindlit. - De most el kell intéznem néhány sürgős ügyet. Kapcsolatba kell lépnem ezzel az FBIügyn ügynök ökke kel. l. Felh Felhív ívjá játo tokk neke nekem? m? Bizt Biztos os még még mind mindig ig az irod irodáj ájáb ában an va van. n. Átnyújtottam az átalakított névjegyet, rajta O'Riley neve, foglalkozása és két hamis telefonszáma. Combs nem tökölt. Felvette a kagylót, és tárcsázta az „irodai" számot. Hallllot Ha otttam erről rről az O'Ril 'Riley eyrról - mondt ondtaa tárcs árcsáz ázáás közb közben en.. - Áll Állítól ítólag ag bankrablókat üldöz veszetten. Az „irodai" telefon kicsengett. Jean a második csengetésre felvette. - Jó estét, Szövetségi Nyomozóiroda. N yomozóiroda. Segíthetek? - Igen. O'Riley nyomozó ott van? - kérdezte Combs. -Combs vagyok a büntetés-végrehajtástól. Egy emberünk szeretne beszélni vele. Meg sem várta, hogy „O'Riley" beleszóljon. Átadta a telefont nekem. - Azt mondja, mindjárt. Vártam néhány percet, aztán belekezdtem a színjátékba. - O'Riley nyomozó? A nevem Dunlap, C. W. Dunlap a Börtönfelügyelettől. Ha kéznél van a lista, a kódszámom 16295-A... Igen, az az... Jelenleg itt, de elmo elmond ndta tam m neki nekik, k, ki va vagy gyok. ok... .. Vége Vége.. .... Igen. Igen... .. O'Ri O'Rile leyy nyom nyomozó ozó,, sike sikerü rült lt információt szereznem arról a philadelphiai ügyről, amelyen dolgozik. Még ma este találkoznunk kell... Nem, uram, telefonon nem... bizalmas... Találkoznunk kell, méghozzá egy órán belül... Az idő pénz... Ó, szóval... Nem, nem leplezik le magá magát. t... .. Ne Nem, m, mind mindös össz szee tíz tíz perc perc.. .... Várj Várjon on egy egy perc percet et,, besz beszél élek ek a hadn hadnag aggy gyal al.. Bizt Biztosa osan n bele beleeg egye yezi zik. k. - Leta Letaka kart rtam am a ka kagy gyló lót, t, és Combs Combsho hozz ford fordul ulta tam. m. - Fiúk Fiúk,, ezek ezek a J. Edgá Edgárr Hoov Hoover erek ek aztá aztán n ké kény nyel elme mesek sek.. Beép Beépül ültt vala va laho hová vá,, és nem nem ak akar ar idej idejön önni ni.. .... amol amolya yan n álru álruhá háss meló meló.. Kint Kint park parkol ol a kocsijuk. Kimehetek, és beszélhetek vele a kocsiban tíz percet? - A pokolba is, hívd fel a főnöködet, és lécelj le - fintorgott Combs. - Nincs itt már semmi dolgod, igaz? - Nincs - mondtam. - De a törvények szerint kell eljárnunk. Egy rendőrbíró érte értem m jön jön ke kedd dden en,, így így ak akar arja ja a főnö főnökö köm, m, úgyh úgyhog ogyy így így is lesz lesz.. Na Nagy gyra ra értékelném, ha nem mondanátok el senkinek, hogy felfedtem az álcám. Meg kellett tennem. Rendkívül fontos volt. Combs vállat vont. - Hogy a fenébe ne találkozhatnál O'Rileyval. Akár egy órát is vele lehetsz, ha akarsz. Újra beleszóltam a kagylóba. - O'Rile O'Riley, y, rendbe rendben.. n.... Igen, Igen, a börtön börtön előtt. előtt... .. piros-f piros-fehé ehérr Buick.. Buick.... Értem. Értem... .. Nem, nem gond. Rendes fiúk ezek. Nem értem, miért vagy ilyen rohad túl óvatos. A mi oldalunkon állnak, ha nem tudnád.
Rick megkínált egy csésze kávéval. kávéval. Míg felhörpinte felhörpintettem, ttem, az ablaknál ablaknál állt, és Combsszal beszélgetett. - Itt a Buick - mondta Rick negyedóra múlva. Combs felállt, és előhalászott egy jókora kulcscsomót. - Gyere. Kiengedlek. Az iroda mögött volt egy lift, amit csak az őrök használhattak. Lementünk vele a kicsiny hallba, elmentünk az őr mellett, aki kíváncsian, de csendben bámu bámult lt ránk ránk.. Combs Combs kiny kinyit itot otta ta a ka kapu put. t. A járd járdaa mell mellet ettt park parkol oló ó kocsi kocsiho hozz mentem. Jean ült a kormány mögött, a haját nagy karimás férfikalap alá rejtette. Férfikabátot viselt. Kuncogni kezdett, ahogy beszálltam mellé. - Jószagú Úristen! Megcsináltuk! - Né Nézz zzük ük,, mily milyen en gyor gyorsa san n tuds tudszz elhú elhúzn znii inne innen n a fené fenébe be -vigy -vigyor orogt ogtam am önfeledten. Gyorsulási versenyzőként lőttünk ki. A csikorgó gumiknak csak a nyoma maradt maradt ott az úttest úttesten en mement mementóna ónak. k. A belváro belvárosbó sbóll kiérve kiérve lelass lelassíto ítottu ttunk, nk, nehogy magunkra vonjuk egy járőr figyelmét, majd kanyarogva az atlantai buszállomásra hajtottunk. Búcsúzóul megcsókoltam a lányt, és felszálltam a New York-i buszra. Jean hazament, összepakolt és Montanába költözött. Ha kapcsolatba is hozták az üggyel, senki sem emelt vádat ellene. Nagyon kínos helyzetbe kerültek a börtönőrök. Az FBI aktái említést tesznek róla: Combs és Rick azzal védekezett, hogy erőszakkal kényszerítettem őket. Ám az igazság, mint a bölcsek mondják, hamar kitudódik. Tudtam, hogy intenzíven fognak keresni. Brazíliába készültem, de várnom kellet kellett, t, amíg amíg a hajsza hajsza alábbh alábbhagy agyott ott.. Sejtet Sejtettem tem,, hogy hogy a követk következő ező néhány néhány napban az Egyesült Államok minden egyes határátkelője megfigyelés alatt fog állni. A szökésem a New York-i lapok címoldalára került. - Frank Abagnale, akit a világ minden rendőrsége Égjáróként ismer, s aki nemrég lehúzta magát egy repülőgép vécéjén, ismét szabadlábon van... kezdte a cikk. New Yorkban nem volt pénzem, de Jean kölcsönadott annyit, amennyiből a hajsza végéig eléldegélhettem. Queensben telepedtem le. Két héttel később vonatoztam Washingtonba, kocsit béreltem, és bejelentkeztem egy külvárosi motelbe. Azért Azért jöttem jöttem Washin Washingto gtonba nba,, mert mert Virgin Virginiáb iában, an, a Potoma Potomacc mentén mentén több több rejtekhelyem is volt. Washington nyugodt kikötőnek tűnt hatalmas, szedettvedett népességével. Úgy gondoltam, itt meghúzhatom magam. Téve Tévedt dtem em.. Egy Egy óráv órával al a szob szobaf afog ogla lalá láss után után kibá kibámu mult ltam am az abla ablako kon n a függönyök között. Egy sereg rendőr osont a motel körül, és felvették támadó pozíci pozícióju ójukat kat.. Ráj Rájött öttem, em, hogy hogy a recepci recepciós, ós, egy egykor egykorii stewar stewardes desss azonn azonnal al felismert, és egyórányi nyugtalan hezitálást követően riasztotta a rendőrséget. Nem akart belekeveredni. Csak egyvalami növelte az esélyeimet, de arról meg nem tudtam. Miután értesült róla, hogy sarokba szorítottak, O'Riley utasította a rendőröket, hogy az érkezéséig ne támadjanak. O'Riley - akivel nem sokkal a vád alá helyezésem után találkoztam először maga akarta a skalpomat. De ott, abban a pillanatban bepánikoltam. Késő éjszaka volt, de a szálloda elejét és hátulját is kivilágították. Úgy tűnt, nem juthatok el a kivilágított parkoló mögötti biztos sötétbe. Mégis meg kellett próbálnom. Felöltöttem a kabátomat, és kislisszoltam az ajtón. Visszafogtam sietős lépteimet, és az épület sarka felé indultam. Néhány lépés után két rendőr tűnt fel a sarkon. Mindketten pisztolyt szegeztek rám.
- Re Rend ndőr őrsé ség, g, fel fel a ke keze zekk kkel el!! - kiál kiálto tott ttaa egyi egyik, k, mint mintha ha tévés tévésor oroz ozat atba ban n szerepelne. Tovább sét sétáltam, egésze szen a fegyverük csöv sövéig. Előrá őrántott ottam a levéltárcámat. - Davis, FBI - mondtam. Magam is meglepődtem a hangom magabiztos nyugodtságán. - Itt van O'Riley? Leengedték pisztolyaikat. - Nem tudom, uram - mondta egyikük. - Valahol elől kell lennie. - Re Rend ndbe ben n - mond mondta tam m hatá határo rozo zott ttan an.. - Ma Magu gukk csak csak mara maradj djan anak ak itt. itt. Én megnézem, ideért-e már O'Riley. Félreálltak az utamból. Vissza sem néztem. Várt rám a parkoló mögötti sötétség.
*****
FRANK W. ABAGNALE ma a világ egyik legelismertebb szaktekintélye az okirat-hamisítás és -biztonság területén. Több mint huszonöt éve dolgozik az FBI FBI gazd gazdas aság ágii bűnc bűncse sele lekm kmén énye yekk kkel el fogl foglal alko kozó zó oszt osztál ályá yán. n. Taní Tanítt az FBI FBI Akadémián, és részt vesz az FBI Nemzeti Akadémia elnevezésű programjában, amely országszerte továbbképzi az igazságszolgáltatási rendszer helyi, állami és szöv szövet etség ségii szint szintű ű ké képv pvis isel elői őit. t. Egy Egy wash washin ingt gton onii okir okirat at-bi -bizt zton onsá sági gi cég cég alapítójaként a világ minden országában rendszeresen tart előadást. A Középnyugaton él feleségével és három fiával.
