A VISSZATÉRT NÉPDAL 63. 1 00 EREDETI NÉPDAL AZ 1938-BAN VISSZATÉRT FELVIDÉKRŐL ÉS AZ 1940-BEN V IS SZ A T É R T ER D ÉLYI T E R Ü LE T E K R Ő L
Szerkesztette V
o
l l y
I s
t v
á
n
T O N C Z T IB O R rajzaival,és eredeti fényképe kkel
A térképeket
B á lin t Ján o s rajzo lt
M A G Y A R NÉ P M Ű V E L Ő K T Á R S A S Á G A K I A D Á S A BU DAPEST.
1940
Címlapunk: Tolnai K llri fénykép* lOrrUy /elvétele) A daloskönyv fényképalt Eötvös, Fotofllm (Kolozsvár), D r Gönyei Sándor, Kankovszky, K e rté » , Magyar Film Iroda, MQIIner és Schiffer készítették.
1 F. k . : D r Ixtrlnfzy S zabóin „ l ;nirás" Nyomdai MAinlézrl fis KimlrivAllulnl Rt. nyomíiMi, Umliippst.
Hiidapesl, 1940 november I l-rn. fA kassai bevonulás fordulóján.)
^
Köszöntjükakedvesolvasót 1 0 0 n é p d a lla l;
ma
talán
a
legkedvesebbel,
m ert
m in d eg y ik dal a vissza téri fe lv id ék i és erd élyi tá ja k r ó l való.
V issza tértek e d a lok
m ih o zzá n k —
v elü k a da los s z á ja k s a dalterm ö tá ja k — D e v issza tértek Ő hozzájuk is
—
s
örökre.
m ert dalolhatják
m á r, n in c s , a k i tilta n á a m a g y a r s z ó t !
k ö s z ö n jü k
n é m e ly ik ü k
sz á z és sz á z k is fa lu ör ö m e t szerző és
év es-évtized es
á ltá lá n
fá rad ozá sát,
ú tja in a k já rá sá t,
b ü szk eségü n k et n ö v elő
d a lk in cs ü n k felm éréséi.
M i
Ju mű
(E 5
az
n a gyszerű
szerény köszönés ? . . . Nevüket és életkorú kai — néprajzi szokás szerint — közöljük.) Bizonyára némelyikük már porladó ajakkal pihen . . . De aki dalt hint ebbe az embersűrüs világba, az talán nem élt hiába : . . A sírom tetején Három bokor szegfű : Am erre az ága hajlik. Levele is hullik. Szedjétek, kislányok, Fehér zsebkendőbe, Valahányszor szagoljátok. Jussak eszetekbe . .
Vc£ly. J-átaán
Nagymegyer, K om árom vm .
1. Be van Kenderes kerítve Beszélve
Be van Kende -re.* ke-fit-ve,
Fel van pa •xi •pára nyergei vt,
1910-ben lejegyezte Bartók Béla
Apró szol-16 ■ vei
i'l - me - he -teli
ül -tel •ve..
a - kát. mevrt.
KIS
A L F r t L l)
Nagymegyer, K om árom vm.
2. Te kis leány, te, te, te
Te kis lt-a n
Ti - ze n • ha - rem
te, ie,
m :g ' e ç y
Hány csz-ttndós
{.él.
Ta- I á n
1910-ben lejegyezte Bartók Béla.
9
le • hetezte?
ze n • n e - g y e d ftl
Nagymegyer, Komárom vm.
3. Hogy a csibe, hogy ?
hogy1
Hogy a esi bt,
Mi
m
Mxf kér -de • zi
tm
vá
gom
a
à
M
-
m
- - - raj
m
m a rk a •
1910-ben énekelte R ácz József, 60 éves ; lejegyezte Bartók Béla.
10
hooy?
a- ra
i
az
j u j Be- It
az
-
ka.
Nagymegyer, Komárom vm.
.\
\\_ —-
4. Hej, halászok
Utm fo-gott en
e- gfyc bei
Vő•ros - szárnyú ke su (ftl.
Hat a keszeg mit eszik. Ha a bárkába teszik ? Nem eszik az egyebet.
1 9 1 0 -ben lejegyezte Bartók Bé la.
N agym egyer, K om árom vm .
5. Lement a vacsoracsillag
le m e n t a
va - cső • ra • csil lag',
Az hi-teMcn, dt regen,
Ba-bam a Fó- szór-re ballag’
de r é g ’eTi Nem jár! cl az, A1-szé-rtn
Hamis a zúzája, mája, Nem is kell a pántlikája : Kilököm azt a hóra, a hóra, Péntekre virradóra. Pereg az orsóm kereke, Vékony szálat fonok véle. Lobogós ingnek jó lesz, be jó lesz, A rózsámnak, ha elvesz.*
19 10-b e n lejeg y ezte B a rtó k B éla . • Tom pa Mihály v erse. (M olnár Im re dr szíves közlése.) Kiad versét így irta T o m p a : „M u zsik áln ak, hegedűinek. A lvcgcsi legénységnek. B író fia be régen, be régen. Nem volt m ár a F elv ég e n ."
Hódos, C sa llóköz, K om á rom vm .
6. Repülj, fecském, repülj
|j m I IJ' j-I rt-g Re piilj fecském,
re - -pülj,
Szállj le babáin ab la -tó •ra.
A
Du nán ke - resztül
M a g a van e - -gye
Ha kérdi, hol vagyok. Mondd, hogy beteg vagyok, A pozsonyi temetőben Pihenni akarok. A sírom tetején Három bokor szegfű, Amerre az ága hajlik, Levele is hullik. Szedjétek, kislányok. Fehér zsebkendőbe, Valahányszor szagoljátok, Jussak eszetekbe !
1935-ben énekelte Czucz Kálmán, 6 6 éves; lejeg yezte M anga János 13
-dűl
Zsigárd, P o zsony vm.
7. Szegény vagyok, szegénynek születtem
STe erény va -gyök
A
ró - zsá
Most lcH
met
sze - gémj
szt •günynek
szü -lef - -tun,
i - gna - zán
sze * ref - ttm
i - - Qci - z á n
be ■ ■ lö ■ ■lem.
Elmennék én messzi földre lakni. Ahol engem nem ismer majd senki. Úgy elmegyek a világ végére. Hogy ne legyek senkinek terhére.
1908-ban lejegyezte Kodály Zoltán.
14
Vágfarkasd, N yitra v m .
8. Fúj, süvölt a Mátra szele
JVysiiYÖll
a
Ka-)a- pom is
Máfra szele,
el kap ta már,
Örig-öm, gstyám lo bog' bt -le
Ti -szé -ba vif te
a ta -tár.
Kalapom a Tiszán úszkál. Subám zálog a bírónál. De a szívem itten dobog, Forró Jángja feléd lobog.
1905-ben lejegyezte Kodály Zoltán. Czuczor Gergely szövege, régi dall amra.
15
Ógyalla, K om árom vm.
9. Édesanyám, recece, mi van a kötényébe
E -des- anyám rece-ce,
F i - ro s
Ad
jón
al - m a
e
Tni van a kö-
a d - jó n
-Efyef,
Ko ma romba ( re-ce-ce ,
e - gyei
- nyc -be1?
be - lő
még- Ko m á rom -ba
sie - re lem bol
19 37-ben énekelte K ád ek E m m a , 10 éves; lejegy ezte Manga János.
íti
fé
- le
é - rcli
meg' -é - lek.
II.
A OAR AM
ÉS
AZ
IP O L Y
liter
V ID É K
K is t ild , B a r s v m .
10. Már Kistilden, már Kistilden régen leesett a hó
-H a ,
—
— r
- . 4-
.....4
~ ,.-,1
MáT KisHldcn, m ár Kis-til-dej>
.
.
| - ^
=
re-g tnle-e
a
=
F
hó
j r 1pJ-J-J-1jjjj JJ>p A z H i a l - l o t - ham
!
v e led
le - e -
scH' a
Jó.
( B’on -dől *Jani)
K i •ló - röH a
É
dcs kedves
jobb ke zed.
mi vel ö lelsz
kis angyalom,
nem le he tek
en-tfe-met?
a
ti - ed!
Am ott látok az ég alatt egy madarat repülni, De szeretnék a rózsámnak egy levelet küldeni. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet, Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet. Amoda le van egy erdő, jaj de nagyon messze van. Kerek erdő közepibe két rozmaring bokor van. Egyik hajlik váltamra, másik a babáméra, így hát kedves kis angyalom, tiéd leszek valaha.
Kb. 1900-ban énekelte Varga Juli, 17 éves; lejegyezte Vikár Béla.
18
=1
M oh i, B ars vm .
11. Virágének
Te -le
kertem
zsá -lyával
Szép a
j.a. L.nJ-i-j
Gyen • o'e
ví - o - Jám
1 91 2 -ben lejegyezte Ko dály Z oltán .
Sztp
Jc o'tny
pár
ja val
j a - ■ rany
a] mami
Mohi, Bars vm .
12. Árva vagyok, árva
A r-v a
V e r je
va
meo
gyök
32
h
az
ár
- va,
J
J-^1 ,1 .
tya •is ■fen
Is • ten
ij
Citrusfa erdőben, Elkopott a csizmám sarka A nagy keresésbe.
20
lát-
ja
J 1^ |
H ej.'Ki az ar váf
Elvesztettem lovam
1912-ben lejegyezte Kodály Zoltán.
J
is
b á n i- j a '
M o h i, B a rs v m .
13. Piros alma
Piros al »na i« e-seW a
sárba _ Ki felveszi mm csifc
Pitos almát felveszi™, meg-mo 6om,
A galamb#m ólelein
Piros alma, ne gurulj, ne gurulj, Kisangyalom. ne búsulj, ne búsulj, — Bizony, bizony, nem is búsulok én, Úgyis tudom, a tied leszek én.
1912-ben lejegyezt e Kodály Zoltán.
21
hi a b a .
tsü ko lom.
Mohi, B ars vm.
14. Hej, a mohi hegy borának . . . Besíél/e
Hej,
a m o h i hegy b o r á n a k h ú sz forint
.Ho a
m agyar
Ho
m e g • vdlt
én
M ind járt m egö •
bankó
á
fo ly n a ( a n n y it a d n é k
h a t nám
lel
az
nem
o
Kossiith
ga-lom bom
ta n
Hej, eladtam magyar pénzére virágszarvú ökröm ! Sem ökör, sem bankó, hallod-e, te Ja n kó :
1912-ben lejegyezte Kodály Zoltán.
22
r á - ja ,
kó
jót,
de ■ re - kát.
Szántani kellene, nincs min, szép telkem örököm. Igen sok pénz nem jó, pallag a rozstalló !
- ra.
Alsószecse, Bars vm.
15. Bordal
Oh mely sok hal
Je
bah - ha ra • ha
ra
¿try mé •ró makk
a
Û • rű l oH a
TÓ m i •
rejn
a
nagy
- ha -ha.
Ba ■la . tón -
M in
dcn
á - grn
Ba-kcmy -ba - ha - rah -ha - ra -ha ha.
ha - - lá s i
beh
he
R i -kkong'at
re -
he
a
reh
Ha
he
nász
hí.
Szépen illik a sült kappan A cintálbah-ha-rah-ha-rah-ha-ha !
Addig kell a vasat verni,
Jó bort mérnek Füreden és Kaposvárbah-ha-rah-ha-rah-ha-ha !
Semmit sem ér olyan hordó,
Igyál, jó barátom, tőled nem sajnálom,
Köll hát bele tenni, ki köll aztán venni.
Sokáig éh-hé-réh-bér-réh-hé-élj.
Ha szükségeh-here-he-re-he-hes.
Amíg tüzeh-he-reh-he-re-he-hes, Amely üreh-he-reh-he-re-he-hes.
1912-ben lejegyezte Kodály Zoltán. 23
Zalaba, Hont v m .
16. Erdélyország fővárosa Kolozsvár
VoHs^erctöm ne haszázis,De jó volna csakegyszális be -lő - le.
Bús az idő, bús vagyok én magam is,* Valamennyi szép leány van, mind hamis ! Szerecete nem állandó. Mint az idő változandó, Igaz a ! Tisza partján van egy város Beregszász. Volt szeretőm, de az is elhagyott már .. . Volt szeretőm, de elhagyott. Hitetlenül megtagadott, Igaz a !
1912-ben lejegyezte Kodály Zoltán. * Szini Károly gyűjteményéből, 1865. 24
Tom p a , H on t vm .
17. Hej, rozmaring, rozmaring
Hej1rotmaving( rozmaring
Van marricHem ked-vi-sern,
^
Leszakad! ró lám az ing-
Jíi
m egvarrja
az
in-gém.
Szépen hasad a hajnal.
— „ K i váltalak, ki. ki. ki.
Gyön a zsandár a vassal.
Nem hagylak elhervadni.
Ráveri a kezemre,
Eladom a jegykendőm,
Bevezet a börtönbe.
Kiváltom a szeretőm".
Bevezet a börtönbe.
Hej, Budavár. Budavár,
A börtön közepi be.
De sok kislány megcsalt már,
— Gyere,
Ha még ez az egy megcsal.
rózsám, váltsál ki.
N e hagyjál elhervadni.
Elátkozom, hogy meghal.
1938-ban énekelte és d udá n játszotta S eres Im re, 4 0 éves du dá s; lejegyezte M a n ga Já n o s.
(K ö v e tk e zik 3 d u d a n ó ta : a d u d á s o k fú jjá k e g ym á s u tá n e b b e n a so rre n d b e n .) I p o ly sá g , H o n t v m .
18. Elment Simon Beszélve n
El-ment Simon disznói-
Ot-bn várja
eg-ypáT
lop-m,
Nemjó helyre talált m n im ,
fegyver- Ugryjnv, kit az
Nincs Simonnak siratója. Nincs is annak pártfogója : Cifra szűre koporsója, Bikkfalevél takarója. Esik eső szép csendesen. Sír Simonné keservesen. Sírhat is az keservesen, Elment Simon örökösen
1 9 1 0 -ben lejegyezte Bartók Bé la
Is -fen
meg ver.
Ip o ly sá g H o n t vm .
19. Tollas kosár
trifT—Jlr T o lla s ko sár az agya lafl
Csútör-tök-tói
3aj, de nagyon régen nem laHa-lak
v a s á r a a pig'.- Meo- iza had a
27
&zi vem ad dig*'
Ipolyság, Hont vm.
20. Arra gyere, amerre én
1910-ben lejegyezte Bartók B éla.
Ip o lyba lo g, H on t vm .
21. Haj, haj, haj a
l
f
*
Haj,
é
$-■
IT t L T1- f[—-j
r
r Haj,
l liaj,
haj,
:í haj,
le • to • röH
le
haj
■
j
*-
Felmentem
a
fa
1 91 2 -ben lejegy ezte M olná r A n ta l.
J)
-
- ra
J
— L :- " a
tő •vötl
1
----------- 1
o'aly^
ág,
97.
J
'
T
ai
al
má
1
J
erf,
Lukan én ye, H on t vm .
22. Ha még egyszer tüzes ménkű lehetnék
Ha mégegyszeTfúzesmcnkűlehetnék.
Agyonühéin ipolvé la
csuhaj-ÍTO-dá)
1911-ben lejegyezte Kodály Zoltán. 30
lpolynyéVvi sovuzóba beütnék,
A le -g'cnyilf szive-csömöri-tó* já t.
( K ö v e t k e z ik a d a l, m e ly b ő l a világhíres induló származik.) G ic e , G ö m ö r v m .
23. R ákóczi-nóta Beszélve.
K ákócn, Beic-ré - di,
Hej! haj-magyar
nép
körme, kór-tne,
könne
Híres magyarok vezé -
Hervadsz rninf a
kö zött
lép,
tij
Mert a sasnak
Hervadsz, mini a
1 9 1 3 -b a n é n e k e lte B e k e Istv á n , 7 9 é v e s; le je g y e zte K o d á ly Z o ltá n
-
Jíp.
Ili
A C .Ö M Ö R I F A L V A K
ÉS K A SSA
VA RO SA
(Következik néhány régi katonanóta.) Szalóc, Gömör vm.
24. Felszántom a császár udvarát
Fel s z á n t o m q
csá
szá r
u d v a rá t,
ha zam
ba
ját
Hadd tud ja meg csá szár
fői-Se qe:
bu
Mi
te rcm a
B e le - v e tem
ma gyár
Bánac terem abban, búvetés. A magyar élete szenvedés. Áldd meg Isten császár Felségét. Ne sanyargassa magyar népét
1914-ben lejegyezte Kodály Zoltán.
szí ve be.
Szalóc, Gömör vm.
25. Magas a losonci kaszárnya
M a-jras
Egy
ma
Bár- csak
a
lo - - son - « i
dár
se
egy
ma
száll- - hal
dár
j ' > 1 ' ' h K i - tál
a
ka - s iá r nya.
szót
le
hal - Ja - • nék.
J IT
ró - - zsám -
nak
Nem üzenek rózsám egyebet, Vállaidra hajtom fejemet. Vállaidra hajtom fejemet, Az vigasztalja a szivemet.
1914-ben énekelték a legények, lejegyezte Kodály Zoltán. 34
rá - -ja.
ü -
T zen
mk.
Deresk, Gömör vm.
26. Jaj de magas, jaj de magas a császár palotája
ij j^-■* j jn
JTn rrr¡ /aj de mayas, ja; de magas
Bus
P
g e r - li
ce
Bús per li
ce
a
fészkét
i-a ko/f
rak
fészkei
császár pa lo la
a
a
Ja
pár
ja
ja
ja
éri,
n~n rrnij J frMj S u f t t i y le geny betyár )igény
csak szenved
a
1 91 3-ban énekelte D uza M iklós, 52 éves; lejegyezte K odály Zoltán.
35
ha
za
éri
27. Hej, nem adtam én cukrot a madárnak
S S rv./Hej m ö ,G zilce
nem adiani én
Ad tam cső kof
Mert itt az
i
cuk
rőt
a
eg-y szép bar - na
dó
e-1
kell ras
1913-ban énekelték a legények, lejegyezte Kodály Zoltán.
ma - ■ dár - na)<
lány -
n?k
si - - roz - - -ni.
Alsóbalog, Gömör vm.
28. Vasárnap bort inni J •108
Va sár- nap
Hej,
kedden
bort
in
ni,
Hef -fön nem
de) •gra ni,
le - fe -küd ni. Sze - re - dán föl Csütörtökön írni. Pénteken számolni. He|. szombaton kérdezni Mit fogunk dolgozni ?
L e je g y e z t e : K o d á ly Z o lt á n
- kel
- ni
Kisvisnyó, G ömör vm.
29. Öreg vagyok
Istenem, országom.
Istenem, azelőtt
*
Régi szabadságom !
Tartottam szeretőt
Ej, de hamar elhagyott.
Ej. de még most is tartok.
Ej. gyenge ifjúságom !
Ej. titkon egyet-kettöt'
1913-ban lejegyezte Kodály Zoltán
Takácsháza-puszta, G öm ör vm .
30. Juhászlegény a határon furulyái
1906-ban lejegyezte Kodály Zoltán
a, a katonadalok város:« Kassa, Abaúj-Torna vm.
31. Az éjszaka de szomorút álmodtam!
Te
rent
Jós
hs2
kát
tci
m t gyünk
Je r ttk
ft - hér
l>t
lah • tam
el
őrmest«*- úr. mitől véres a lába?
Szőke kislány, mit viszel a kosárban ?
Talán bizony, ellőtték a csatában ?
— Orvosságot viszek én a csatába.
— Ellőtték a jobb lábomat hajtásban,
Ellőtték a régi babám jobb kezét.
Meg kell halni, fiaim, a csatában.
Arra viszem, bekötözöm a sebét 1
Szerbiában, ha elesik egy baka. Nem borul ott senki az ő sírjára. Majd ráborul sírjára egy szerb kislány. Még az ég is gyöngyharmatot hullajt rá. 1916-ban énekelte a 34. (kassai) gyalogezred lábadozóosztaga, lejegyezte Kodály Zoltán. A dallam moll vált ozatát is dalolják, a kottasor fölött zárójelbe tett feloldójelek szerint.
Kassa, Abaúj-Torna vm.
32. Hármat rikkantott a rigó hajnalba... Beszélve
reg ba
gyá
ka
ba *
Kelj
JM
fel
j Hol
be - ka
sze
rel ■ve
nyed
y
J
tisz hl - - n
. nap
reg
■to - ba
gél
kell
mén • ni.
Elmentek a vitézek a csatába.
Édesanya felneveli a fiát.
Gyenge szívét éles golyó találta.
De nem tudja, ki viseli a gondját.
Harmincnégyes, tedd le a fegyveredet,
Gondját viseli az ágyú, meg a kard,
Gyenge lábod nem bírhat már tégedet.
De sok édesanya szíve meghasad.
Mi piroslik amottan a pusztában?
Lányok, lányok, nem fáj-e a szivetek ?
Harmincnégyes vére van ott kifolyva.
A sok legényt mind elviszik tőletek !
Piros vérét a sárga föld felissza,
Én is, én is áldást mondok reátok :
Gyenge testét a ló összetapossa.
Isten veletek, ( k a s s a i) leányok !
1 9 1 6 -b a n é n e k e lté k a 3 4 . (k a s s a i) g y a lo g e z re d b e lie k , le je g y e z te K o d á ly Zoltán.
Boly, Zemplén vm.
33. Mikor mentem Kassa felé
Mikor merítem Kas sa
Ragyogtak ram a
fe-lt.
Ha sad l azég háro m felé
csil
la -gok Meri tud- jak hegy árva vayyf.» Édesanyám, minek szültél. Ha katonának neveltél. Inkább szültél volna követ. Édesanyám, mint engemet
1916-ban énekelte Panykó G ábor, 19 éves, lejegyezte K odály Z oltán.
IV. ZKMI'I.l'.N
< 1VAM VIlidVI!
ftS H lili Li
(Következik két lakodalmas menyasszonybúcsúztató.) Fornos, Bereg vm.
34. Megkötötték nékem a koszorút
1912-ben lejegyezte Bartók Béla.
Rafajnaújfalu, Bereg vm.
35. Zörög a kocsi
4 $r f j t f Zó
*0
rÓ9 O
é drs
ü -
r i r r-f í f rJ f ^
ko
esi
pattog tál
Jan esi
nijoiu sze rel mes dajkoni
To
De
Kocsira ládám, melléje p árn ám Magam is felülök jaj. édes anyám, szerelmes dajkám De hamar elmegyek Érik a szöllő, hajlik a vessző. Borul a levele. Két szolgalegény szántani menne De nincsen kenyere Hosszú az asztal, széles az abrosz. Vékony a vacsora Huncut a gazda, nem néz a napra. Csak a szép asszonyra
1912-ben lejegyezte Bartók Béla
lón
ér temjönnél»
ho mar ti visznek
Rafajnaújfalu, Bereg vm.
36. Minden ember szerencsésen Beszélve J- 80-90.
Mindtn tm bér szerem-esésen Csákén é-lek
Ke-ser-vesén.,
Fejem le haj - lem csendesen^
ke-ser-ve-si».
Csakúgysirok
Ne sírj, kedves feleségem. Ne zokogj, édes gyermekem ! Gondodat viseli (az) Isten, Kiszabadulok még egyszer.
19 12-ben énekelte Gajdos J á nos, 60 éves, lejegyezte Bartók Béla. 16
D ercen,B eregvm .1912-benénekelteegyöregasszony.L ejegyezte:B artókB éla
37. Andrásnap után az idő Bestéivé
A n d r á s n a p U - tó n az
Rimónkodnak
a
i-d ú
S ü tv én
to r n y o d -z ik
a
fel h e
bó-ra íiyok: El-fo gyoffa ta kar-monyok
A bárányok sírnak, rínak, Sírva mondják a juhásznak Mondja meg a gazdájának,
Beregszász- Beregardó Beregvm.
38. Sok az irígy a faluba
den ka -
pu
• ba _
isii - la
Mind én
ró
lom
hajt
nem hal
lók
jót
csil
ja
gom
u
la - gomf
go
« ó l,
lám
Ma aam fi
ga
lorr^ bőm.'
Énekelte: Bacskó Ida, 26 éves, lejegyezte Pálóczi Horváth Lajos. IX
bőm,•
lel
S Z A T M A R , BIHAR
ÉS
S Z IL A G
«Következnek az Erdéllyel visszatért tájakon gyűjtött dalok.) Avasújváros, Szatmár vm.
39. Hajnalodik, közeleg a reggel
Haj - n a •lo - d ik .
In- dúl Hor-f-hy
A
z á s z ló -
ja
cira g a
kö - se - - lég
a
pi
ma
q yav
a
se
r c s - f e -htr-zöld
E z é rt
reg - gél,
reg • gél,
£ r - délu-or- szag
Tiar col
új • ra ma - gyai főid TZzt vá - dl
"3
HorUiy ka to
ná • j a .
A határtól nem messze van Várad,
Azért hogy én be vagyok sorozva,
Szaladj oláh. ha életed drága. Nem kell néki szurony, se golyó.
Ne félj, rózsám, nem leszek katona ! Elég nagy a bihari határ,
Elég lesz a magyar lobogó.
Leszek benne bujdosó betyár . . .
Hogy ha jön a Horthy katonája.
Még se leszek r o m á n katonája !
1938-ban énekelte Deák Antal, 25 éves, lejegyezte Volly István.
30
Krasznadobra, Szatmár vm.
40. Gyönge a nád, lehajlik a földre
El -
hal -
- lik
Meg - szaba- du - loh
Ha
a
bo
kiszabadulok,
csendőr - lak -fa - n yá
bőm, nem so
-ká - -ra
meg is házasodok,
Azt veszem el. akit én akarok. Elveszem a falu legszebb lányát, Kivel éltöltöttem sok számos éjszakát Sok számos éjszakát, sok számos napokat. Verje meg az Isten a lányokat ! Verje is meg, veretlen ne hagyja. Aki a babáját hűtlenül elhagyja.
1939-ben énekelte Gá t i István, 22 éves, lejegyezte Volly István. A z apró kóta a 2 - 3 . versre értendő.
bei,
(K ö vetkezik 7 nagyszalontai d a l. Mindegyikét Arany János okvetlen ül ismerhette s n é k i "csodálatos ritmusérzéke a népköltészetben gyökerezett . "
Nagyszalonta, Bihar vm.
41. Bordal
Ej
menjünk el
in - nen,
mevHH megver - -n#b{
19 16-ban énekelte Ö reg E rdős Ferenc, 84 éves, lejegyezte K odály Z oltán.
Nagyszalonta, Bihar vm.
42. Ú gy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt
m ú g y té t • SZÍV, h o q y
Vég-bú -csiin -kát
JÓ
he
h j«n
még
ki
n*ru
v a • - gyünk
itt
ad -
itt.
jak
Végbúcsúnknak hamar vége lészen. Szegény legény akármerre mégyen. Akármerre fordítja kalapját. Szegény legény így éli világát.
1916-ban énekelte Kajtor László, 55 éves, lejegyezte Kodály Zoltán.
Nagyszalonta, Bihar vm.
43. Nagy fenn repül hattyúmadár Beszélve J«t6-b9
—0 — » — r ~
N agyfcrm repülhaflyúm adár, ——
R abságba t
r\
1 9 1 6-ban éneke l te Já m b o r Já n o s , 6 7 é v e s , le je g yezte Kodály Zoltán.
sett egy bt-tydr
Nagyszalonta, Bihar vm.
44. Amoda ég egy piros tűz magába B eszélve J • ao - m .
A - mo - da
Gye
rt
Ke - rés
paj
ég
egy pi • ros fÜ2
fás
sült meg
ho nem ja ru n Jí.
mer - re
ma - gó
h?
ba,
á
le
ba
c
lo • va '•
Am ott legel két pejcsikó magában. Mindegyiknek rézbéklyóba a lába ; Gyere, pajtás, tartsd meg azt a pejcsikót. Hadd kössem el a lábáról a béklyót ! — „H a elkötöd a lábáról a béklyót. Hát azután hová tesszük a csikót ?" — Majd elvisszük, amerre a nap lejár. Arra tudom, a gazdája soh'sem jár.
1916-ban énekelték J á mbor János, 67 éves gulyásszámadó, és ö re g E rd ő s Ferenc 8 4 éves, lejegyezte Kodály Zoltán.
Nagyszalonta, Bihar vm.
45. A megölt legény
Megöltek egy legényt Hatvan forintjáért, Belelökték a Tiszába Sötét pejlováért.
Aztán ment babája, Kelti, azt meghallja : „K e lj fel, kelj fel, édes babám, Borulj a vállamra.
Tisza be nem vette. Partjára vetette, A rra ment egy halászlegény, Hálójába vette.
Borulj a vállamra, Hadd vigyelek haza, Hadd tegyelek fekete szép Márványkoporsóba. “
Hájójába tette, Kunyhójába vitte, Üzent haza szüleinek, Hogy menjenek érte.
„Megsiratsz-e, babám. Apád, anyád, előtt ?” „Megsiratlak, édes babám. Egész világ előtt.”
Odament az anyja, Kelti, de nem hallja, Ráncosszárú kis csizmája Lábára van fagyva.
„Csináltatsz-e nékem Fekete koporsót ?” „Csináltatok, édes babám. Márványból koporsót.”
Aztán ment az apja, Kelti, de nem hallja. Fekete szép göndör haja Nyakához van fagyva.
„Meghúzatod-e majd Azt a nagy harangot?" „Meghúzatom, édes babám, Mind a tizenhatot."
Aztán ment a húga. Kelti, de nem hallja, Tiszta fehér gyolcsgatyája Lábához van fagyva.
„Kik(sérsz-e babám, Temetőm sarkáig ?" „Elkísérlek, kedves babám, A sírod szájáig."
1916-ban énekelte özv. Sza bó F erencné,
61 éves, és B alogh Erzsi, 21 éves, lejegyezte
Kodály Zoltán, Szendrey Zsigmond és több tanítványa.
Nagyszalonta, Atyás-puszta, Bihar vm.
46. Elment, elment a vén öreg ...
El/nenjehntnia vtn öreg. A fi ó nak lányt ke rch
Lányt ké re teli
a
fi- Q nali
Hci ?a v ilié
oz
Ö- reg
ni -rri -ni
maga női.
Elment, elment a menyecske A szomszédba beszélgetni-ni-ni. Utána ment a vén öreg Bunkósbottal jó megveregetni. ,,Nem azér vettelek én el : A szomszédba beszélgetni-ni-nl ! Borzos hajam fésülgetni. Fehér nyakam ölelgetni-ni-ni !” Elment, elment a vén öreg A Tiszáról vizet vinnl-ni-ni. „Já r a Tisza, jár a Duna, Még se döglött bele a vén kutya !" . . . . jaj Istenem, mit csináltam. Az öreget borotválta-ta-tam, A nyakának szalajtottam. Mert magam is úgy akarta-ta-tam. Vöröshagyma, vöröshagyma, Keserítsd meg az én szemeimet. Keserítsd meg a szememet. Hogy sfrassam meg az öregemet !"
1916-ban énekelte Matók Róza, 16 éves cselédlány, lejegyezte Kodály Zoltán és Deme László.
57
Nagyszalonta, Bihar vm.
47. Arany A BC
S iiv tm - ntk
szc -
ftl
de É, ell, emm, enn, Én pediglen Mind holtig szeretlek, Mind holtig kedvellek, É. ell, emm, enn, Én pediglen.
•
m e(
le l -
Ho.
ktmncí<
vd
mész
g y ei vei - me
hé ?
Ef, gé, há, i, Hozzád ne hívj, Mert hogyha meglátnak, Tudom, meggyaláznak. Ef. gé, há, i. Hozzád ne hívj !
Enn. ó, pé. kú, A nagytorkú Föl hajtja üvegét. Úgy nézte fenekét, Enn, ó, pé. ku. A nagytorkú
Iksz, ipszilon, A menyasszonyt Mind holtig szeressük, Mind holtig kedveljük, Iksz, Ipszilon A menyasszonyt.
Pé, err, es, té. De elestél ! A szegről a szegre, A szegnek végire, Pé. err, es. té. De elestél !
Vé utolsó vers. Otthon veszhetsz. Míg házadba megyek. Ajtódon belépek. Vé utolsó vers. Otthon veszhetsz !
1916-ban énekelte Balog Erzsi, 21 éves, lejegyezte Kodály Zoltán. 59
Szilágyperecsen, Szilágy vm .
48. Édesanyám, hol van az az édes téj J * 120.
É * des-a -nyáTnhol van qzaz é - des
Ki - vei
Ne
engem
n e - fU l ••fél
k a t o n a • nak
vol n a
fel
ttj,
ne - vei.
ka
-to • - na • • nak!
Besorozott katonának a német, Most tapodom azt a tizennyolc évet. Most vagyok az élet legszebb korában, Felöltözök abb’ a szürke ruhába ! Mikor engem a főorvos vizitál. Veregeti a váltamat, meg-megáll : „N o . te fiú, jó leszel katonának. Még pedig egy harminckettős bakának !"
1916-ban katonák dalolták, lejegyezte Kodály Zoltán. 60
,7
tél
Diósad, Szilágyvm.
49. Felkelt már az esthajnali csillag
G jx jc n g c
a
s z iv e m ,
m a id
m tg -h a -s o d
u - tó
n adl
Jaj, de szépen ragyognak a csillagok, Sötét van és mégis az utcán járok. Takarj be este, hej fekete takaróba : Meg ne lássanak a babám karjába
1914-ben énekelte Varga Eszter és több leánytársa, lejegyezte Lajtha László. Az apró kotta a 2. versre vonatkozik. 61
Diósad, S z ilá g y v m .
30. Imhol kerekedik egy fekete felhő Beszélve
imTiol k m
i
r
ke-dik
r
—
egy
ft
•fel • • ho(
kt - h
_
J J J J J=h r j J j 1 Abba
tpllrinko -dik
Állj meg hol ló,
A
páninak
állj
eyy fe ke te
ho)
meg,
levt >le
vidd ti
a- • nyomnak
Ha kérdik, hogy Idegen országban Akiket szeretek, Szívem bánatival
- •16,
jegy - bt • -K
le -
mái
me^
kom nak.
vagyok, mondjad beteg ' iiy o k , csak bujdosó vagyok. csak egyszer láthatnám mindjárt megnyugodnám.
Inkább volnék, rózsám, otthon temetőben, Ha tudnám, hogy lejössz engem megsiratni Engem megsiratni, virágot ültetni, Emlékezetimet örökre megtartni : Minthogy itten éljem búval világomat. Idegen országban, örök bujdosásban. Szánjon meg az Isten tégedet, engemet. Gyászos bánatomat fordítsa örömre. 1911-ben lejegyezte Lajtha László. 62
Bánffyhunyad, Kolozs vm.
51. Megyek az utcán lefelé .. .
Me gyek az
Ki
ki
ut
áll- a
cán
le - -ft - lé,
re - le
Senki se mondja:
se -gém: G ym be, te szc ren
Utca, utca, bánat-utca, Bánatkővel van kirakva. Azt is az én rózsám rakta, Hogy én sírva járjak rajta. 1938-ban énekelte Rozsny a i Sándor, 21 éves, lejegyezte Volly Istán. 64
re b t”
cttl Un!*
Körösfő, Kolozs vm.
52. Csáki biró lánya
Jo
M
tel
kend
ó
ló
n tél
B)
nya?
M szik
ró - n e
sio nyoml
se lyem
Költse fel, költse fel. Küldje el a bálba. Karmazsin csizsmáját Húzza a lábára !
Eressz ki, galambom Magam lehűteni, Karmazsin csizsmámból A vért kiönteni !
Ö t arany-gyűrűjét Húzza az ujjára, Nemzeti szalagját Fonja a hajába !
Átkozott az apa, Hétszerte az anya, Aki egy leányát Bálba elbocsátja.
— Jó estét, jó estét, Korcsmámé asszonyom ! Hol van a(z a) két legény, Ki éngem hivatott ?
Este elbocsátja, Reggelig nem látja. Reggel nyolc órára Halva megtalálja.
Üljön le, üljön le Mellém a lócára ! Éppen most parancsol(-nak) Reá a cigányra :
Harangoznak délre, Fél tizenkettőre. Csáki bíró lányát Most teszik a földbe.
— Húzzad csak, te cigány. Estétől reggelig, Míg a Csáki bíró Lánya el nem alszik ! . . .
A két Viszik A két Viszik
betyárt pedig a börtönbe, betyárt pedig el örökre.
1937-ben énekelte Ambrus Sándorné, Márton Kata, 36 éves;
Lajos.
asz
lejegyezte Pálóczi
Horváth
K ö rö sfő , K o lo zs v m .
53. Kinek nincsen szeretője, babája
K in ek nincsen szeretője,
Ír ja fel a
ba -bei ja,
fale vei re sorja bat
1908-ban lejegyezte Bartók Béla.
66
Menjen el a zöld erdőbe1magába,
Hogy néki nincs szerelője
ba ba ja I
K o m á r o m
V á r m e g y e
T ö r v é n y h a t ó s á g i N é p m ű v e lé s i B i z o t t s á g a
Körösfő, Kolozs vm.
54. Elment az én babám Pestre
E lm e n t ax én
babám Pest re(
Csg.haj.mmdenkmelt Küld újsá goi,
1908-ban lejegyezt e Bartók Béla.
67
Postás
leg én y
lett be-lő* le
Nekem csak szomorúságot, i-gaz a!
Körösfő, Kolozs vm.
55. Életemben egyszer voltam nálatok =j
J'J
J 3J
É le- tem-ben ------- 1— N k
jsj
eqyszcr vol-.iam
, i ,
. ------------ r ~ \ ------- 1------p i-
rr
fik-kar is 6 it rnt-fes volt a
M r - r1 r r\Tr r
$
r
r
n
,
j
! j
J.
fel szed h 3 J
a J
hó
za
tói;
n
r ' C— l _ c _ j
T?fc2Sarkai7
n á la • fofc;
szt-matti t ’
Kis
a n . gya ■lom
J
m e ri esni-tdl
*A rról alól kéken beborult az ég, Az én rózsám most írja bús levelét, írjad babám, írjad bús soraidat, Hadd tudjam meg, mihez tartsam magamat. Hadd tudjam meg, hogy megvársz-e engemet, Örömmel töltsem el a három évet ? Sárgára van a kaszárnya befestve. Harminchárom barna legény van benne. Nézz fel rózsám, a felső emeletre, Három éve, hogy ott szenvedek benne. A 2.
Kitöltöttem három évet, hat napot, Kapitány úr, szalutálni nem fogok, Szalutáljon az a bundás regruta. Kinek hátra harminchat kis hónapja.
versszak 5— 6. sora a dallam második felére (az ismétlésre) éneklendó !
1907-ben énekelte egy 17 éves leány; lejegyezte Bartók Béla. * 1908-ban énekelte Péntek Gyugyi Györgyné, 31 éves; lejegyezte Bartók Béla.
Magyargyerőmonostor, Kolozs vm.
56. Úgy elmegyek, meglássátok
Úgy
el mt gyek meglát só lofc, Soha
hi-rtm sem halljátok
ji-j’jjjjiiip Se hívemet se nevemet
Felejtsetek el ingemet Felejt-se-tek el ín yemet
1910-ben énekelte Barta Erzsi, 17 éves; lejegyezte Bartók Béla. 69
%
Kolozsvár
57. Most jövök Gyuláról
Most jő-vők
te . 6 stH a
Qyu - - -ló - ról.
Gyula
három aram) patkó
Csak egy, csak egy maradt rajta.
A lovam három Iá -bá • rtl.
.jw n m l babám, semmi.
Az is kotyog rajta.
1gy kell annak lenni,
Kovácslegény, régi jó b a r á t o m ^ " ' Gyere, szoríts egyet rajta.'
fi •{ict * • vár-ról,
p
Kovácslegény is azt mondja, Mindegyre azt hajtogatja, Hogy annak a keselylábújónak Bátor legény a gazo tjaj^ g^ Hervadj rózsáin, hervadj, M ert az enyém nem v ag y !
Mindén igazszívt^jmerelemnek, "
szokott letínf.
f
Eátod babám, ütöd ^
*■ g y u t e z Ü O t t '
M tk ir ez a gyufl kivirágzik. ' M f w leszek a "tó párod. Könnyű néktek, lányok. Mgjanos ágyban.
Látod, még az én szeret6m voltál.
Hej, jdje nehéz a szegény bakának
Nyíló rózsa voltál.
Téralg. tapodnl a sárba!
1938-ban énekelték az egyetemi hallgatók, katonák; lejegyezte Volly István.
Marosvásárhely, Maros-Torda vni.
!*■
58. Ez a kis lány, ez a barna kislány
fiézsarkE-ntyúh hej dtrézí-arkantyúl Csi nál ta tott
Aj de
sze -pen
csengelt-p&ngeW csütörtök es te,
be lő - le, ;
Ákosfalva, Maros-Torda vm.
59. Csütörtökön este
Még szombaton este
Még vasárnap este
Nálad voltam lesbe,
Nálad voltam lesbe,
Láttam, hogy ágyat vetettél, engem bé nem eresztettél, Pedig álmos voltam. 1909-ben lejegyezte Bartók Béla.
Láttam, hogy jegyet váltottál, engem a szivedből kitagadtál Verjen meg az Isten !
Ákosfalva, Maros-Torda vm.
60. Recsegős a csizmám
Re est
qós
a csizmám, a - mtlyeHe vettél, Etíís I patkó a sarkán.
Va la hány szót lépek a i m yisior recsegi : K td vtsem sohase szeret-tél.
1909-ben lejegyezte Bartók Béla
Jobbágytelke, Maros-Torda vm.
61. Erdő, erdő, erdő
Zr
dő
er dő,
Cukrot adnék
Csárdás Kis
cr - dó,
maros sw Ki kc-rtk
er - dó,
annak a madarnok, dalolja ki nevel a bábámnak.;
an
a^a - lom,
trkd
fáj a fenvem
Búza. búza. búza. be nagy tábla búza ! Az ^n kis angyalom az arató gazda, -Ki fogja azt learatni. ha már nekem el kell menni Sopron városába, huszárkaszárnyába
1 9 1 4 -b en én ek elte B a lo g T eréz, 1 7 év es, lejeg y ezte B a rtó k B éla .
na
gyón
Jobbágytelke, Maros-Torda vm.
62. A malomnak nincsen köve
még -is
hoz • zám
jár
tilt • jók
h oz - zá m
Hoccé* babám, a jobb kezed. Sétáljunk egyet, Menjünk ki a gyümölcsösbe. Szakítsunk meggyet. Eme kislány mind leszedi, Minden ágáról, xitk Hulljon le a sűrű könnyöt*^ Két orcájáról ! *#
V olt nekem egy szép szeretőm. De az olyan volt. Ha egy nap nem láttuk egymást. Négy nap beteg volt.
tő - •lem
jor.
Ötödik nap megkérdeztem, Mi lelt téged volt ? A szivemet a szerelem Körülfogta volt. Beteg az én Talán meg is Ha meg nem Az is nékem
rózsám szegény, hal, hal, kínokat lát, baj.
A te súlyos nyavalyádból Adjál nékem is. Hadd érezzük mind a ketten, Érezzem én is.
1 9 1 4 -b e n é n e k e lte B a lo g T e r é z , 1 7 é v e s , le je g y e z te B a r t ó k B é l a , K o d á l y Z o l t á n , L a j t h a L á s z l ó
Jo b b á g ytelk e, M aros-T ord a vm . és D aróc, K olozs vm .
63. Már mi nálunk, babám
MÓt m i n a l u n k b ob ó ra m á r m in ó lu n k b a b o in n ijo H b íK O
k át
b a,
yjMij j ricm szedilta
lá nyok,
n tm sjtd ik
F eh n e yy u legényei fú ra, a F el m e g y a le g t n y a
L e r á z 'l a
a
a la n y o k
m ig g y /a te te
m t g g y e t, te m eg b abám sied jid
m e gg ye t a
ko
jL
r ó -z sá s
sár
ba,
be
kő fé
nyed bt.
*M ár minálunk babám, már minálunk babám, az jött b e szokásba. Nem táncol a legény, nem táncol a legény, alacsony csárdába. Alacsony a csárda, a mester gerendája. Letörik a legény, lehajlik a legény rózsás (gyöngyös) bokrétája.
1 9 1 4 - b e n é n e k e lte B a lo g T e r é z , 17 év es, lejegyezte B a r tó k B é la . * 1 9 40- ben énekelte A lbert A ran k a, 1 6 év es, le jeg ye zte V olly István .
Kibéd, Maros-Torda v m.
64. Vetettem violát
Várom a ba -• búmnak Kikelt a De nem Hazajött De nem
Ha za
jő • ve - - +t ■ Hervad az a fűszál. Kit a kasza levág, Hervad az a kislány. Kit babája elhágy
viola. igen teljes, a babám. igen szeret.
1906-ban énekelte Dósa A nna, 15 éves, lejegyezte Bartók Béla. 78
Kibéd, Maros-Torda vm.
65. Dombon van a házam
Domhonvan a házam dombon lakomén Picinya golamboin picinyvagyokin
Ha piciny is lthaj lokrn u to
1 9 0 4 -b e n é n e k e lt e éves; lejegyezteBartókBéla.
na
Megcsókolom nunycuttonyi ruhába.
D ó s a
L id i, 1 8 7»
r í l .r. m ár legénynóla !)
Szentegyházasfalu, Udvarhely vm.
*
66. Gyolcsból van az ingem
Gyolcsból van az
tt
gyolcsból
o
ga-
tyáni,
es - te
varr
c
bo - bőm.
,
Ti -zen -há -rom
!> ' m E gyik
ij 1'1
in gém
j
n
sza r a
rrn E j nye
te.
u
j
rö - v id voltf
j
bubám !
n
ta
j t i
a
,
Nem jó)
szabtad a
1903-ban énekelte Tankó Józsefné, lejegyezte Vikár B éla. 80
n
j
md-sík meg hosszú volt.
ga • tyám.
Korond, Udvarhely vm.
67. Sárga dinnye, görögdinnye
Sürgő
dinnye,
Ha ra g u ik rám
Ha
New
ha
tö
gó rög -dinnye
egy vén awtzony
rog -*nk
r©
döm
i
fi - as • tój
ho- ra -and-jék
tn
a
nas - tói,
busz - ke
én ekelték a z isk olá s gyerek ek, lejegy ezte V iká r B éla .
mo
go
fi - á
ba.
-val.
Kecsetkisfalud, Udvarhely vm.
68. K o rond felett van egy homály Beszélve
K o -rond
fe - lett
van
Az
ró • zsám
a
én
egy
ho • r o á ly ,---
- lal - ha
áll,
Süni Gye - re
ki
ró
Meg -ver
az
e
- zsám a
so
- 1c - la
a - lol - ta.-
Korond felett nincs már homály A rózsám édes csókra vár Gyere rózsám az ölembe. Hadd öleljelek keblemre !
1 9 3 5 -b e n é n e k e lté k a k e cs e tk is fa lu d i tá n co s o k , le jeg y e z te K o d á ly Z o ltá n .
Lövéte, Udvarhely vm.
69. Ó, friss galamb, örülhetsz. . .
Ó
A
fr is s g a la m b
hol tefszik,
6 •r ü l - h e k z M ert s z á r n y a d v a n rcp ü lh e fs z
off mcqall haísz, Társad - h ói
me
Gyönyörűségben élhetsz. Ha szívedből ki nem vetsz, Azt is mondd meg. kis galambom. Ha engem szeretsz. Arany időt érnék ma. Ha kertembe száilana Az a madár, kit szívem vár, Lelkem nyugalma. . .
19 3 7 -b e n é n e k e lt e E g y ö d L a jo s , 8 2 é v e s , le je g y e z t e D o m o k o s P á l P é t e r . XA
-hefsz.
(K ö v etk e z ik 3 ré g i ú ri sz e rz ő e g y -e g y d a la - a fa lu si ö re g e k jó e m lé k e z e té b e n fe n n m a ra d t jóízű előadási form ában.) Siklód, U dvarhely vm .
70. Siralmas volt nékem
Hogy
e zeket KtJIsenved - - -nem,
Me -lye - -kei
ntm rentayleNeni
Tigristéjjel talán Tartott volt föl anyám. Jaj. ki volt az én mostohám Bánátját ruházta reám ! így siratá magát. Elhagyván világát. Ki naponként mondja jaját. Húron pöngeti nótáját
Donát István éneke a 17. századból. 1907-ben még a régies díszítésekkel énekelték az idősebb székely asszonyok, lejegyezte Bartók Béla.
Székelydobó,U d varh elyvm .
71. Kifeküdtem én a magas tetőre
E l - lop-tók
Ha
el
a
kis
pej
lo • vám
lop táK nem vul lof tani
Száz dirmyt bői
Jn-nye-vem en
mel - -Jö
nugy ka
az
á
A citrusfa levelestől. ágastól Kis angyalom, meg kell válnunk egymástól Úgy megválunk kis angyalom, egymástól Mint a csillag fényes ragyogásától
-lem.
í'ai
-rdt.
169 3-ban dicsé retk én t t em plomban éneklik.
Mily igen jó az Úristent dicsérni.
Korán reggel irgalmadat dicsérni.
Felségednek én uram énekelni.
Igazságod felőled kiáltani.
Szent nevedet dicsérve magasztalni.
Hegedűvel, orgonával tisztelni.
És mindenütt e világon hirdetni.
Citerával. pengő lanttal zengeni
1553-ban históriás énekként dalolja a szerző. (Következik az "Eger viadaláról" c. históriás ének első és utolsó versszaka):
Ti magyarok már Istent imádjátok. És őnéki nagy hálákat mondjatok Jelösben Tiszán innét kik lakoztok Egri vitézeknek sok jót mondjatok. Ezt ki szórzé nagy betegös voltában. Kéncsös Kassában, egy föstös szobában, Tinódinak hijják mind az országban. Ezer ötszáz és az ötvenháromban. Tinódi Lan tos S ebestyénn ek a n ép k özött fen n maradt, érdekes életű dallama. 1910-ben lejegyezte Kodály Zoltán és Seprődi János. A székelyek dalolták a maguknak való versekkel. Előbb, 1693-ban, mint vallásos éneket , kiadta Illyés István esztergomi kanonok. Vallásos szöveggel a cseh énekeskönyvekben is feltűnik a Tinódi-melódia, 1554-ben. Kolozsváron jelent meg először nyomtatásban s ezidőben énekelte országszerte maga a szerző. Üli
72. Kicsi kutya, tarka, ne ugass hiába
í l
J l . n -r í r r r f
A 17 . száz ad b e li V ie to ris z -k ó d e x e g y tá n c d a lla m a , m a ro ssz é k i tá n c o k é n e k e lt v á lto z a ta . É n e k e lte D o m o k o s E le k n é , 7 5 é v e s , le je g y e z te D o m o k o s P á l P é te r.
73. Hegyek, völgyek között
Ht- gyek.völ gye* k o z o t t
Csendts
A
fo - ty> * v n • ntk
csendes fo--Jyó
vn
van az
én
la - Rd • sora,
csők 2Ú - g á • s á l
tt -ltn
h al • lom
meg - a - Ju - -szik, rs
De
az
tn
bá • n a -tóm
so -h a
meg nem nyugszik.
Sír az út előttem, bánkódik az örvény. Még az is azt mondja: „áldjon meg az Isten !” Áldjon meg az Isten minden javaival. Mint kerti violát drága illatával.
L e je g y e z t e : B a r t ó k B é la .
iK iiv i'lh r til .» ilagvon jellemző magyar d ú l: „ m ycllrn szomszéd nép se vette át exekei" t.irsl :il:ins:iuiinkl'jii - a társaink > Tekerőpatak, Csík vm.
74. Sír a kis galambom Beszélve i-M
Sir a
kis g a l a m b o m
Sí ru n k m in d a
kei
1907-ben lejegyezte Bartók Béla
tcn
sí
rok
én
mo goin is
/ .
gén
ke - -8tr
ve sen
Gyergyószentmiklós, Csík vm.
75. Sirass, édes anyám ... Beszélve J =76 ja.
A)
Sirass
é du a- ntfámi
míg t -löt - ltd
já
rok.
jM r - r
Mert
01 - tón
Aj,
ci
si
rat hatsz
jó
Isten tudja,
ha tő led el
va /ok
hol iór trn hci ló -
lonj r\
V 'J A
jó
Js fen
tudja
hol
tör-fin
19 10 - ben én ekelte C s ib i Im r é n é , 6 0 év es , le je g y ezte •Ml
h o l a lem.
K o d á lyZoltán.
Gyimesközéplak-Hidegség, Csík vm.
76. Könnyebb kőszikláknak lágy viasszá válni B es té iv é
M int Kél- é
.
des
szív • nek
egy más tói
j
cl - vő) ni
J-----J
Mi kor
Meg a i
két
e
t - des
des
egymás -tói
s t ív
méz
is
ke
se - rü • ve
1912-ben énekelte Pezsmer Anna, lejegyezte Lajtha László. 1*1
el
va
vo - Hk
Jik
Csobotfalva, C sík vm .
77. Édesanyám rózsafája
É
De
des -ci -nycim rózsa fá -j a
egy húHen le - sza kasztott,
Én voltam a legszebb aga
Ke
ze ko zott el-hervawtott
Mindenkinek azt ajánlom. Szerelemnél jobb az álom. Mert az álom nyugodalom. A szerelem szívfájdalom. 1911-ben lejegyezte Lajtha László. J2
Kászonimpér, Gyimesközéplak, Csík vm. Lövéte, Udvarhely vm.
78. Túl a vizen mandulafa virágzik
Mcmdu Já ja
At
a
vi
viib e
rág
t - sík
s el - • á ■ - • zi1t.
a - mely srzé
pen
vi
*Száraz fából könnyű hidat csinálni, jaj de bajos szép szeretőt találni ! Találtam én szeretőre, de jóra. Ki elviszen a bánatos hajóra. Száraz kertben csokros rózsa nem termik. Nékem bizony minden legény nem tetszik. Mert akadtam szeretőre, de jóra. Aki elvisz a bánatos hajóra. 93
r í • íöM.
*Édesanyám karján nevelt engemet S mégse tudja az én bús életemet. Mert ha tudná az én bús életemet. Éjjel-nappal csak siratna engemet. Harmatos a piros rózsa levele. Csak egy kislányt neveltek a kedvemre. Azt a kislányt nem adnám az anyjáért, S az anyjának a mennybéli jussáért. *Ez a kislány mind azt mondja: vegyem el. De nem kérdi, hogy én mivel tartom el. Eltartanám tiszta búzakenyérrel. Havas alji szép tiszta folyóvízzel *A bencédí táncolóhely nem látszik, Köröskörül orgonafa virágzik O rgonafa: fele fehér, fele más. Édesrózsám, engem ügyelj, engem láss !
1902-ben lejegyezte *** Vikár Béla, 1908-1910-ben ** Bartók Béla, Kodály Zoltán, * Lajtha László
iKövetkezik •> szckelx táiH-rilnius néhány jó példája.) Gyergyóújfalu, Csík vm.
79. Virágos kenderem. . .
Vi
Ho
ró - 90S
ho
k en d t
ro g • - szol
n tn
ba - bóra,
Ki
á
Ne
Elejtem az orsóm. Nem lesz, ki feladja. Bánatos szívemet Ki megvigasztalja.
1907-ben lejegyezte B artók B éla.
zott
jö jj a
a
tó
\ra
fo -nó - b a.
Csíkverebes, Csík vm.
80. Kis kertemben uborka
Kis
ka
kér - tera
-poff
meg-les
a
lek.
ben
ró
- ka,
Ko - - má
u - bot -Ka.
Vótj
• t*om
Re - -á
meg
bo
Komáromba vitetlek. A tömlöcbe cetetlek. Kurta vasra veretlek,
1 9 1 2 -ben én e k e lte K o v á cs B a l á z s , 6 1 é ves, leje g y e z te L a jth a L á s z ló .
ró - -ka.
v» -tét
lefc.
Gyimesbükk, Csik vm.
81. Én Istenem, add megérnem
Mert ha oz-tat
meg nem a -dód, Fel a -kasztom én
ma ija mát.
El is mennék, el is ülnék,
Kicsi vagyok, nagy az eszem,
Bánátimból kitérülnék,
M ikor adnak, akkor eszem.
Bánataim sokak, nagyok,
Ha jót adnak, mind megeszem,
Magam gyámoltalan vagyok.
De ha ütnek, nem szeretem.
1912-ben énekelte Kiss J á nos, 71 éves, lejegyezte Lajtha László.
97
A jnád, Csík vm .
82. Ha te tudnád, amit én
J
K 1 A r t fi i Y
*
«i> l
H
1 v
4
*
Ha te tudnád, a-mii- ú>.
Te is
F
f
J
^
1 J>
1
s í r n á l n e m csak cn,
Ej
fci-ba bá ja
va - gijok t n (
I - c a te, keserve-seb - ben, m in! tv
Fehér fuszujka-virág, Ne jöjj hozzám napvilág, Gyere liozzám estére, Ica te, akkor ülj az ölembe ! Ha kicsi is a legény, Lehet azért vőlegény: Széket tesznek alája. Ica te, úgy mászik fel az ágyra !
1912-ben é n e k e lte K o v ác s A n d rá s, 45 év es, le je g y e z te L a jth a L á s z ló . 98
Vacsárcsi, Csík vm.
I 83. Kertbe virágot szedtem
De jól
ad-ta
mm "Fírj hei
Más -tói
az
Is - ttn
j
i
tnen •+tm vol
fél
hogy férjhez nem
; ir na.
-teff vol • na
j
mén
hm
j j ti p p
rossz u ram JtH
vol
na
sok
voI
na
1907-ben énekelte P ap Mikló s , le je g y e z t e B a r t ó k B é la .
szór
meg-vert
Kászonjakabfalva, Csík vm.
84. " Cigány nóta" K issé besiéWt
Egész
fa
lu t
Eddig ar üst-
ó s s z t- já r t a in , M égis sem m it sen jkrph a H a m .jaj.jcij^
föl do zás -ból
és más ap- ró kopácsiadból. ja jj a j' Pedig attól úgy irtózunk,
Töt, s mazedagot árultunk. Rostát, ecsetet csináltunk, jaj, jaj.
M int a purdé a puskától, jaj, jaj,
De már most nincsen reménységünk,
Pedig attól úgy irtózunk,
Majd malotára szorulunk, jaj, jaj.
Mint a purdé a puskától, jaj, jaj.
V er’ meg Isten rossz helségit. Dögöltesd meg a sertéslt, jaj, jaj, Abból ekkis sültet kapunk, Egy lábig el nem pusztulunk, jaj, jaj 1912-ben lejegyezte Kodály Zoltán. 1(H>
(Következik a "szerenád").
Kászonjakabfalva, Csík vm.
85. Cifra palota J.tto
f i , |i 138
Cil
- ro
po
lo • t q ,
Zöld az
ab - la
ka
Gye re Hess légy, ne szállj rám, Beteg vagyok én.
Én azt megteszem. Katát elveszem, ő dolgozik, én meg alszom,
Az én rózsám legyez engem.
Este megverem.
Meggyógyulok én.
1912-ben lejegyezte Kodály Zoltán .
101
Ajnád, Csík vm.
86. Ez az utca bánat utca
Ez az
uhea
b á -jia f-u t
ca Bánafkóböl van ki
h\ az tn ró zsam rakatta Hegyen Sírva jár jak De nem járok sfrva rajta, Járjon az, aki rakatta, Járjon, «amíg meg nem bánja, Hogy miatta vagyok árva. Azt gondoltam, amíg élek. Mindig csak víg napot érek, De én abban megcsalattam. Víg napjaim elmulattam. Édes volt az anyám teje, Keserű a más kenyere ; Úgy elmaradtam szegénytől. Mint a nyárfa levelétől.
1912-ben énekelte Sipos Gergő, 49 éves, lejegyezte Lajtha László.
raj
rak - va(
ta
Gyergyószentmiklós, Csík vm.
87. Kit kéne elvenni ?
Jói. JOJ.
ja j.
J0J. j a j , ja j,
h il
kt n e
cl
• n
Ha kisasszonyt veszek, nem tud szőni, fonni, Jaj, de szégyen nekem pénzen gatyát venni. Jaj, jaj. jaj, jaj, jaj, jaj, pénzen gatyát venni. Ha öreget veszek, az mindig szomorú, Annak minden szava egy égi háború, jaj. jaj, jaj, jaj. Jaj, jaj. egy égi háború. Ha fiatalt kérek, mindig táncolhatnék, Nem bánja, az ura, akármint is egyék. Jaj. jaj, jaj, jaj. Jaj, jaj, akármit is egyék Ha gazdagot veszek, mindig csak azt hányja. „ H o g y : az enyimből élsz, ebadta hitványa ! Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, ebadta hitványa !" Ha szegényt megkérek, avval mit csináljak ? Egy koldusból kettőt ugyan mért csináljak ? Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, ugyan mért csináljak ? Istenem, Istenem, ugyan mit csináljak, Legénykedjem-e még, vagy megházasodjak ? Jaj, jaj. jaj, jaj, jaj, jaj, vagy megházasodjak ? Az az egy reménység táplál ezután is. Jó lesz a legénység nékem továbbra is. Jaj. jaj, jaj, jaj. jaj. jaj, nékem továbbra Is. 1910-ben lejegyezte Kodály Zoltán. 103
Gyergyóremete, Csík vm.
88. Széles vízen keskeny palló, bel' esem
Szé • les
vi
zen
keskeny pal ló,
Úgy le • ve -szem, hogy még e- szem - be
Jó • sá ■ go- dert fi -zes • sen mtg a Édes anyám, adjon Isten jóestét !
btJ’ t -
st
Jé-
Hazajöttem, mint egy váratlan vendég. Hazajöttem örömödre, nem búdra. Komisz életről vagyok szabadulva. 1910-ben lejegyezte Kodály Zoltán. i
104
juíu*.
zus
stm
Gyergyóalfalu, Csík vm.
89. De sok eső, de sok sár
Ir a
Ha
d o -• dû -
meg
Tto da
da
tgyszer úgy megcwl,
da da,
da •
>1eg áh ■ko zom,
da - da - da -da
1912-ben lejegyezte Molnár Antal.
da -
»
tra - da
da
hogy meghal ■
- da.
Parajd-Sófalva, Udvarhely vm.
90. Pünkösdjárás
Hess páva. hess pá - va,
Ha én
p á • va
Ki rály-nc
vől - nck,
'Jó reg - gtl
pá
vá - ja,
fel
Jó reggel felkelnék. Folyóvízre mennék. Folyóvizet innék, Gyöngyharmatot szednék. Szárnyam csattogtatnám. Szép toliam hullatnám. Szép leány felszedné. Kalapjába tenné Az ő édesének. Bokrétának tenné !
A pünkösdi rózsa Kihajlott az útra, Gyere be viola. Szakassz egyet róla ! Én már szakasztottam. El is szalasztottam, De még szakasztanék, Ha jóra találnék ! A harmadik vers 5— 6 . sora a dallam második felér« énekelendő.
106
kel - ntk.
Ha jóra, ha szépre, Régi szeretőmre. Hess páva, hess -páva, Királyné pávája ! • Lúdjaim, lúdjaím Tizenketten vagytok. Mind a tizenketten Hófehérek vagytok. Elhajtottam lúdam Szentgyörgy közepébe. Elküldtem uramat Lúdam eleibe. Lúdam, gyere haza. Uram vesszen oda ! ő se vesszen szegény. Mert jó pipás legény. Jó lesz komondornak. Kemence-búvónak, Hess páva, hess páva, Királyné pávája ! (Köszönöm alássan, hogy így ellátának, Hogy engem semmivel el nem bocsátának
1938-ben énekelték 1 0- 1 2 éves pünkösdjáró gyermekek, lejegyezte Volly István. • ) A végét inár csak szavalják. A pünkösdi já ték leírása megtalálható VoUv Is tv á n : Népi játékok I. kötetében. K . M. Egyetemi Nyomda. 1938.
Kászonújfalu, Csík vm.
91. A virágok vetélkedése
A
bú
zo
in t zó - be«.
H ó -rom-f i • t
vi
róg
V/
M
,,
A
|
j.-.j
Jég - 1
só
vi
rcig
A második virág
A sicp bú • ■2a - vi - rág. :elele nékiek
A szép szöl lövi rág.
A szép szöl lövi rág :
Az harmadik virág
„Szebb vagyok, jobb vagyok
A szép székfűvirág.
Annyival náladnál,
Felele nékie
M ert engemet visznek
A szép búzavirág :
Az oltár szögibe,
„Szebb vagyok, jobb vagyok
O tt engem neveznek
Annyival náladnál,
Jézus szeot vérinek."
Mert engemet visznek
Felele nékiek
Az oltári helyre,
A szép székfűvirág :
O t t engem neveznek
„Szebb vagyok s jobb vagyok
Jézus szent testének."
Annyival náladnál,
Mert engem leszednek. Koszorúba kötnek, Legények, leányok Kalapjukba tesznek." (Kevélyen viselnek. Pokolra vettetnek.)
1912-ben énekelte R óka Á dám né, 60 éves, lejegyezte Kodály Zoltán. 108
(Ballada az ifjúságról.) Rugonfalva, Udvarhely vm .
92. Görög Ilona
Cjö • r őg
1 • - lo -
-
ná
ír t ,
k a r csú
de - r«
Karcsú derekáért, gombos ajakáért, Gombos ajakáért, piros orcájáért !" (Megint a legény :) Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám, Görög Ilonáért, karcsú derekáért. Karcsú derekáért, piros orcájáért, Piros orcájáért, gombos ajakáért. 109
(A csudatorony.) „ N e halj fiam. ne halj. Bertelaki László: Csináltatok neked olyan csudatornyot. Kinek magassága az eget fölérje. Kinek szélessége Tisza partját érje. Oda is eljönnek szüzek, szép leányok. A tied is e ljő : szép Görög Ilona. (A leány kéredzik :) „Eresszen el anyám, anyám, édesanyám, Csudatorony látni, csudatorony látni. Kinek magassága az eget föléri, Kinek szélessége Tisza partját éri." „ N e menj lányom, ne menj, szép Görög Ilona, Megvetik a hálót, megfogják a m árnát!” (A legény csak újra :) Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám, Görög Ilonáért, karcsú derekáért. Karcsú derekáért, gombos ajakáért. Gombos ajakáért, piros orcájáért. { A csudamalom.) „ N e halj, fiam. ne halj, Bertelaki László: Csináltatok néked olyan csudamalmot : Kinek egyik köve bétán gyöngyöt hányjon. Másod-köve pedig sustákot. petákot. Oda is eljönnek szüzek, szép leányok. A tied is e ljő : szép Görög Ilona." (Most a leány kezd i:) „Eresszen el anyám, anyám, édesanyám. Csudamalom látni, csudamalom látni." „ N e menj lányom, ne m en j: megvetik a hálót, Megvetik a hálót, megfogják a m árnát!" (A csudahalott.) „H alj meg fiam, halj meg, Bertelaki László: Ide is eljönnek csudahalott látni, ^ ^ i e d is eljő : szép Görög Ilona. A tied is eljő : szép Görög Ilona." 110
* (Most a leány kéredzik ism ét:) „Eresszen el anyám, anyám, édesanyám, Csudahalott látni, csudahalott látni, Ki érettem megholt, halálé változott !" „N em eresztlek lányom, lányom, édes lányom ; Megvetik a hálót, megfogják a márnát !” Avval csak bészökött öltöző házába. A nyakába vette fontalan szoknyáját. Elejébe vette (a) fehér előruhát, A lábába húza piros, patkós csizmát. (A legény házánál:) „K e lj föl, fiam, kelj föl,
Bertelaki László,
M ert a határon jön szép Görög Ilona, K iért te megholtál, halálé változtál ! Kelj föl, fiam, kelj föl, mert a lábodnál áll, Kiért te megholtál, halálé változtál !" (A leány mondja :) „Láttam én halottat, de ilyent sohase. Kinek az ő lába felszökőleg álljon. Kinek az ő karja ölelőleg álljon, Kinek az ő szája csókolólag álljon !'' Avval csak felszökött Bertelaki László.
19 02 -ben én ek elte özv . M és záros S án d orn é, 55 év es; lejeg y ezte V iká r B éla .
Szárhegy, Csík vm.
(B allada a kis családról.)
93. Molnár Anna ieszélvt J- 80-104-.
Gye - r t v e - k m ,
Mól- iw r A n- na,
Qye-re velem
I m id o s a s -r a '
(* )
Burkuí tön oH át ■nué
Oafp re ve i m bwjdo-sds-ra,
-fca.
Nem megyek, te jó katona,
Feltekintett ő a fára
Vagyon nekem jámbor uram,
S hát hat leány felakasztva !
Jámbor uram az erdőben.
Ha ö okos nem lett volna.
Kicsiny fiam a rengőben.
A hetedik ő lett volna.
„Jere, jere Molnár Anna.
„Hágj fel, hágj fel erre fára !”
Vagyon nekem hét kővárom,
,,Nem szoktam én fára hágni,
Vagyon nekem hét kővárom,
Szőnyegen szoktam sétálni,
Hetediket neked adom.’’
Hát mutasd meg, hogy kell hágni."
Addig hívta, csalogatta.
Letette az éles kardját,
Míg a gyilkos fáig csalta. „ Ü lj a fának árnyékába.
Levetette a dolmánját. Molnár Anna, mint serény volt.
Nézz egy kicsit a fejembe.
Felkapta az éles kardot.
Fel ne tekints erre fára,
„Hagyd meg, hagyd meg a karomat. Hogy tegyem el a zacskómat ?"
Harmat esik az orcádra !” „H ogy eshetik harmat mostan.
„N em hagyom meg a karodat,
Mikor éppen álló dél van ?”
Mert levágod a nyakamat."
* ) S addig vágta darabolta, Amíg fontról fontra vágta. * ) 2 sor a dallam m ásodik felére énekelendő •
112
Felöltözött nagy pompásan.
Eredj, eredj Molnár gazda.
Huszárosán, katonásan.
Elaltatom kicsiny fiad . . . ”
És elindult hazafelé,
Kigombolta dolomántját,
A rra jámbor ura felé.
Megszoptatta kicsiny fiát.
„ Jó estét, te Molnár gazda !"
„ M it csináltál, jó katona,
„ Jó estét, te jó katona !”
Esztendeje s hat hónapja.
„Hallod-e, te Molnár gazda.
Hogy nem aludt kicsiny fiam ?'
Van-e jó bor a faluban ?
„Elringattam, elaltattam.”
Ha van jó bor a faluban,
„Feleséged hazajönne. Megszídnád-e, megvernéd-p ?"
Hozz egy kupát kóstolóba, Hozz egy kupát kóstolóba.
„M eg se szidnám, meg se verném,
Harmadfelet megivóba."
A szemire fel se vetném.”
„N e m megyek, te jó katona,
Letette 6 a csákóját
Esztendeje s hat hónapja,
S leeresztette szép haját.
Hogy nem aludt kicsiny fiam."
„Én vagyok már Molnár Anna ?”
„Ered j, eredj Molnár gazda.
„N em te vagy a Molnár Anna !”
Bement ő a kamarába, Felöltözött ruhájába. „Én vagyok már Molnár Anna ?” „T e vagy, te vagy Molnár Anna !"
1
9
1
0
te a 0 .5 b n lK y g N i,k é éves, lejegyezte Kodály Zoltán, Bodon Pál.
113
Sövci krzik : dal az örökségről.) Gyergyóújfalu, Csík vm.
94. Virág János
El
I
a
v d ■ró«
-t-J U
1C-T
A ka- pu - j a
ij
i ros
•
o - iy on v á - • • ros
ki lenc zá
i .1 i
rn
K v n ek n e ve
ros.
Ej. haj, abban lakik egymcszá-
i J J J h r _ i= 3 Vi
rág
3d -
Meghót Jánosnak az apja. Rámaradt a gazdasága : Ej, haj, hat ökörnek a kötele, Három vasvillának nyele.
1910-ben lejegyezt e Kodály Zoltán.
nos.
(B allada a várépítésről.)
Szárhegy, Csík vm.
95. K őm íves Kelemen
An
nak
A - kit
A
kit
é - lit
reg -gel
dél
ben
ü
gyét
sem mi -be
se
rak-tak
a*
dél -ben
rak -tak,
es -+é - ve
le lt e k .
el --om-loIK
be -om-lolh
(A kemény törvény.) Tizenkét kőmíves azt a törvényt tette. Miknek felesége jő reggel előre. Rögtön megfogassék és vére vétessék. Az gyönge csontjait kőfal közi tegyék. Az gyönge csontjait kőfal közi tegyék. Az ő piros vérit mész közi keverjék. Avval állítsák meg magos Déva várát. Hogy így nyerhessék meg annak drága árát. (Az asszony elindul.) ,,Kocsisom, kocsisom, nagyobbik kocsisom. Az uramhoz menni lenne akaratom, Fogd bé a lovakot, állítsd gyorsan elé. Hadd menjünk, hadd menjünk Dévavára felé !” 115
Mikor feleútját elutazták volna. Eröss údő jőve. záporeső hulla. ..Asszonyom, csillagom forduljunk mi vissza. Rossz jelentést láttam az éjjel álmomban." ..Asszonyom, csillagom, forduljunk mi vissza." ..Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza ! Az út az Istené, a ló az emberé. Csapjad a lovakat, hadd haladjunk elé." (Szomorú viszontlátás.) Mennek, mendegélnek Déva vára felé. Kőmives Kelemen őköt észrevevé. Megijede szörnyen, imádkozik vala : „ É n uram. Istenem, vidd el valahova." ..Mind a négy pejlovam törje ki a lábát. Vessen a hintónak négy kereke szakáit. Csapjon le az útra tüzes istennyila. Horkolva térjenek a lovaim vissza.” ..Jónapot, jónapot, tizenkét kőmives Neked is jónapot Kelemen kőmives." Édes Feleségem, hát mért jöttél ide. Hát mért jöttél ide. nagy veszedelemre „Tizenkét kőmives azt a törvényt tette. Miknek felesége jő reggel előre. A gyönge csontjait kőfal közi tegyük. Az ő piros vérit mész közi keverjük." ..Istenem. Istenem, hát a kicsi fiam ? Istenem. Istenem, hát a kicsi fiam ?" „Vannak ingó bölcsők, akik elringassák. Vannak jó asszonyok, akik megszoptassák.” (A véráldozat.) Rögtön meg is fogták és vérit vetették. Gyönge teste csontját kőfal közi tették. A gyönge csontjait kőfal közi tették. Az 6 piros vérit mész közi keverték. Avval álliták meg magos Dévavárát. Csak így nyerhették meg annak drága árát Kőmives Kelemen, mikor haza mene. Az ő kicsi fia jőve vele szembe m
(Az árva.)
/
„Isten hozott haza, kedves édesapám. Hol maradt, hol maradt, az én édesanyám ?" „Megjő kicsi fiam, hazajő estére. Ha nem jő estére, hazajő reggelre.” „Istenem, Istenem, este is eljőve, Méges édesanyám még haza nem jőve, Apám, édesapám, mondja meg igazán. Hol van hát, hol van hát, az én édesanyám ?" Az ő édesapja neki így felele : „Hadd el fiam, hadd el, hazajő reggelre.” „Istenem, Istenem, reggel is eljőve S az én édesanyám haza mégse jőve. „Apám , Hol van Menj el O t t van
édesapám, mondja meg igazán. hát, hol van hát, az én édesanyám ?" fiam, menj el, magas Dévavárra. édesanyád kőfalba bérakva.”
Elindula sírva az ő kicsi fia. Elindulva sírva magos Dévavárra. Háromszor kiálta magos Dévavárán : „Anyám , édesanyám, szólj bár egyet hozzám !" „N e m szólhatok fiam, mert a kőfal szorít. Erős kövek közé vagyok bérakva itt !" Szíve meghasada, a föld is alatta S az ő kicsi fia oda beléhulla.
Sepsiszentgyörgy, Háromszék vm.
96. Nem jó csillag lett volna én belőlem
Nem j ó
le tt vo l
c s iM c ig
in d ö
Ott r u gy otj n ék
l
J
J
É j - fé l
,
tá j-
P M bán
Akkor t u d n á m 7níg_
na
én
rö k -k é
ló - Itm
be
é
az
J
r r r i~ N
ke r ü l nem m tg
hogy a
ba b á m
Azt a gyűrűt, amit adtam add
az
e
kit
vissza.
Amelyikben megismertük mi egymást.
1 940-ben kat onák énekelték, lejegyezte Volly István. 118
| get.
szt - Tel.
Mert közöttünk a szerelem nem tiszta. Átkozott volt az az óra, az a ház,
gén,
T
^
Zágon, Három szék vm.
97. Megette a fekete tyúk a meggyet
Meget - te
a
I • le - tem - be
Azt
fc - ke
te tyúk
mm sze - rel
tem
szt rét -tem , kit itt rcf -nem
Jobb is
vol na
a
fe • ke - h
a
megy gyet
csak
nem
e - •gyeh
sza • hd,
föld
Menj el innen, kirúgom a szemedet, Megittad a nyári keresetemet. Téli, nyári keresetem se bánom. Csak a régi szeretőmet sajnálom. Túl a réten a rózsa kétszer nyílik. Szeretőmet katonának most viszik, Én nem bánom, ha a világ lássa is, Megölelem, megcsókolom százszor is. Zöld a kökény, feketére megérik. Szeretőmet akasztani most viszik. Én is elmegyek az akasztására, Én húzom a kötelet a nyakára ! 1911-ben lejegyezte Lajtha László.
a. - -latt.
(Következik végül 3 kis népdal, az eddig végigjárt tájakról : 98-ik a KisAlföldről, 99-ik a Felvidékről és a 100-ik Erdélyből. Mindegyik kánonban is énekelhető. E g y vagy fél, vagy két, három ütem különbséggel több szólam is beléphet). N a gymegy e r , Komárom v m.
98. Megfogtam egy szúnyogot
nagyobb volt egy ló - fial.
Megfog -fám egy szunyó-got.
Ki - síi töttem
gr
a
több volt egy a - kó
zsii-jál.
iJ T j- j. 1 A ki
A ki
ez tel
ex-tét
cl - b i szí (
el - hi • szí
nri
J 1»
sza ma rabb a
sza - ma-rabb a
De sarkantyús csizmának, kócsagtollas főnek, Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek. Az én ingem lengyelgyolcs, csakhogy rojtja nincsen, Az én csizmám karmazsin, csakhogy foltja nincsen. Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne, Ha rongyos is, foltos is : illik a tánc benne!
120
■P-fr-rd
ló - nál.
Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak. Nem ! — ha néki cipellőt s bő nadrágot varrnak.
1910-ben lejegyezte Bartók Béla.
nál.
ló »ál
Dercen, Bereg vm.
99. Erre kakas, erre tyúk
¥
ppp I -
ca
te,
r i • Cd
te .
A
-nyad
is
o
-
J y o n .n u n te !
Komáromi kisleány.
Ha átviszel a Dunán,
Vigyél által a Dunán,
Megcsókollak a partján
A Dunán, a Dunán,
A Dunán, a Dunán,
Vigyél által a Dunán !
Megcsókollak a partján.
19 12 -b e n le je g y e z te B a rtó k B é la .
100. Kiment a ház az ablakon
Úgy bal
Bözöd, U d varhe l y v m .
la- gotf
Kiment a ház az ablakon. Benne maradt a vénasszony. Harminchárom foga híja. Mégis a babáját hívja.
édesanyám is volt nékem Keservesen nevelt engem. Éjszaka font, nappal mosott Jaj, de keservesen tartott.
A rókának nincs nadrágja. M ert a posztó nagyon drága. Ha a posztó olcsó volna, A rókán is nadrág volna.
Harangoznak a toronyban. Megy a király a templomba. Arany csákó a fejébe, Magyarország a szívében.
1903-ban énekelte Józsa Zsuzsa; lejegyezteV ik árB . la é
A népdalgyüjtemény születése Ez a 100 népdal az 1938-ban felszabadult Felvidékről és az 1940-ben Erdéllyel visszatért területekről való. H ét térképünk segít ségével valósággal rálátunk a dombos, folyóvölgyes, száz templomtornyos tájakra. Csallóköztől Zágonig, m int két ölelő kar, úgy borul a Dunára és a Tiszára a „drága magyar föld“. (39. sz. dal.) A népdalok a származási helyük sorrendjében következnek é gyűjteményben. A ki végigdalolja m ind a száz dalt, az valósággal zenei körsétát tesz a magyar falvakban, Csallóköztől Bereg megyén á t s megérkezik Zágonba. (97. sz. dal.) A tájak mögött érdekes arcok, a nóták mögött érdekes múlt bujkál. A legfiatalabb dalosunk a 10 éves Kádek Emma Ógyálláről (9. sz. dal) és a köröndi iskolás gyermekek (67. sz. dal); a legidőseb bek közül való a lövétei Egyöd Lajos. Derék 82 évvel a vállán, az if j ú i szerelem és a messzibe vágyás egyik legfinomabb dalát dalolja: „ó, friss galamb, örülhetsz, Mert szárnyad van s röpülhetsz...“ (69. sz.) A legidősebb dalosunk öreg Erdős Ferenc, 84 éves. Arany János földije és kortársa. Betyárnótájával és bordalával — amilyenhez fog ható nincs még egy a magyar zeneirodalomban. — bőáradású elő adásmódjával, szép dallamaival micsoda toronymagasságban emel kedő képviselője a nótázó m agyarnak! (41. és 44. sz. dal.) A gyűjtök különös vonzódással keresték fel az ország szívétől távolabb élő magyarokat. Sok egyéb mellett talán arra gondoljunk, hogy nagy tóhoz hasonlít a népzeneterület, hullámverése lassan, gyűrűzve halad a szélek felé. Minden olyan dallam, amely valaha nagy hullámokat vert a nemzet életében, utoljára ér el a nyelvterület határaira. Valahogy így magyarázható, hogy a Balatonról szóló, egyedülálló szép bordal (15. sz.) messze, fent Bars vármegyében és Tinódi Sebestyén Kassán szerzett dallama (71. sz.) pedig — csodaszép vándorlás után — Udvarhely megyében került manapság a népdalgyűjtők merítőhálójába, a fonográf gépbe. A dalokat vagy fonográf gépbe énekeltetik a gyűjtők, vagy a 123
helyszínen jegyzik le (jó gyűjtő mindkettőt csináljaf) « közben esetleg a falu többi dalosai ellenőrzik a nóták helyességét. A rendszeres fel vidéki és erdélyi dalgyüjtést V ikár Béla kezdte az 1900-as évek táján, a legeredményesebben Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtött az 1910-es években. A világháború idején, 1914—1918-ban és az ezt követő cseh-román megszállás alatt, 1938 novemberéig, illetve I9i0 szeptemberéig többé már az előbbihez hasonló eredménnyel g y űj teni nem lehetett. Az 1914. év előtti ö r e g e k dalait avval a kegyeletes érzéssel kell fogadnunk, hogy azok az elmúlt szebb dalos évek legigazibb népi emlékei. A felvidéki és erdélyi tájak jellemző dalait ezek között ke ressük <10., 23., 37., 74—81. sz. dalok és a balladák). Ma úgy érezzük, hogy ez egyúttal a m ú l t z e n é je . A legszebb virágait készen kap tuk. Sokan már a hervadásukat siratják. Ma inkább Balogh Terézek és Dósa Lidik dalaival van tele az ország. Az 1910-es évek daloló ifjúsága voltak ők, a 17—18 éves szé kely leányok. Millió ifjú dalolta akkor is és dalolja ma is ezeket a friss ütemű dalokat (58—65. sz. dalok). E z a j e l e n z e n é je , amire csárdást lehet táncolni és jókedvű szövegeket mondani. A legszebb virágai most nyiladoznak. Es a j ö v ő z e n é j e f Könnyen visszatérhet egy sereg félig elfelejtett jó nóta. Talán csak egyszerűen azért, mert a falu életében a legfiatalabb gyermeket rendesen a nagyszülő neveli. M ig az apa, anya a határban já r reggeltől napestig, otthon a nagyszülő a maga gyerekkori dalaiból idéz. Egy régibb réteg dalait szinte úgy adja át, ahogy ö kapta — egy emberöltőt átugorva — a szépapáktól. Büszke tudat, hogy vannak e z e r é v e s n é l r é g i b b d a H a vi a i n k is ! Abból a hazából válók, ahonnét a magyarság a hon foglalás előtt útrakelt. Az 1. sz. dal rokbndallama nogaj-tatár, a 12. sz. dal csuvas és a 8. és 88. sz. dal c s e r e m i s z szöveggel a r é g i f ö l d ö n i s él mindmáig. Ez ősi dallamok jellegzetessége — az ötfokú hangsor, az ereszkedő d allam vonala négysoros dalvers, a szö veghez alkalmazkodó ritmika — örök divat a magyar népzenében. A zenei elemek ilyen k o m b i n á c i ó j a a világon egyedül a ma gyarság zenéjében él. M iből születik tehát a n é p d a l g y ű j t e m é n y i Azokból a dallamokból, amelyeket „,s o k a n és s o k á i g é n e k e l n e k " (Bar tók Béla), amikkel a magyarság ösztönös kedvvel foglalkozik, többékevésbé alakítgatja, míg közös sajátságú, egységes zenei stílusú dal lamok keletkeznek. V. /.
(Bővebben tá jék o ztatna k 6» g yűjtem én yün k K iforrásául szolgáltak a k ö vetkező m üv ek : B artók B éla: „ A m ag yar nép dal“ és „Népzenénk és a szom széd népek népzenéje“ ; B artók—K odály : E rdélyi népdalok; K o d ály Z oltán: A m ag yar népzene M agyarság N ép rajza IV . kötet.) A gyűjtemény a Magyar Népművelők Társasága megbízásából a népkönyvtárak számára készült.
124
B e t ű r e n d e s m ut a t ó
Ábécé-nóta ........................................... A búzamezőben (Virágok vetélkedése) Andrásnap után az idő .................. A bencédi táncolóhely...................... A malomnak nincsen köve.............. A megölt legény .............................. Am oda ég egy piros tűz magában. . . A pünkösdi rózsa ............................ A rany a b c .......................................... Arra gyere, amerre én .................... Arról, alól kéken beborult ............ A rókának nincs nadrágj a ................ Árva vagyok, árva .......................... A z éjszaka de szomorút álm odtam Azért, hogy én be vagyok sorozva Beteg az én r ó z s á m ............................. Be van Kenderes kerítve .............. Bizony csak meghalok (Görög Ilona) Bordal (E j, menj ü nk el innen).......... Bordal (Oh, mely sok hal) .............. Bús az id ő ......................................... Búza, búza ........................................ Cifra p a lo t a ........................................ " Cigány nóta" ................................... Csáki bíró lánya .............................. Csütörtökön este ............................... De sok eső , de sok sár .................. Dom bon van a h á z a m ..................... Egész falut összejártam (Cigánynóta) E j , menjü nk el innen (Bordal) .......... E l kéne indulni ................................ Elm ent, elment a vén ö r e g ............ Elm ent az én babám Pestre ........ Elm ent Sim on ................................... Elvesztettem lovam ........................ E rdélyország fővárosa Kolozsvár.. Erre kakas, erre ty ú k ..................... E rdő, erdő, erdő ............................... E z a kislány, ez a barna kislány............ E z az ucca bánat u c c a .................... E z a kis lán y m ind azt m on dja.......... E z a város olyan v á r o s ................... É desanyám karján nevelt ............... É desanyám, recece, m i van a kötényébe ............................................... É desanyám, hol van az édes tél............ É desanyám rózsafája ...................... Édes volt az anyám tej..................... É letemben egyszer voltam nálatok. É n Istenem add m egérnem .............. É rik a szóló ....................................... Fehér fu szu jk a v irág .......................... Felkelt m ár az esthajnali csillag............ Felszántom a császár udvarát.......... F ú j, sü völt a M átra szele................ G örög Ilona ....................................... Gyere velem, Molnár A n n a ............ Gyolcsból van az in g e m ..................
58 108 47 94 76 56 55 106 58 28 68 122 20 .40 50 76 7 109 52 23 24 75 101 100 65 73 105 79 ....100 52 103 57 67 26 20 24 121 75 72 102 94 114 94 16 60 92 102 68 97 45 98 61 33 15 109 112 80
Oldal G yönge a nád, lehajlik a föld re............ 51 H a m ég egyszer tüzes ménk ü lehet n ék .......................................................... 30 H a te tudnád, am it én ..................... 98 H a j, b a j, h a j .......................................... 29 H ajn alu k , hajnallik (A m egölt le g én y) ...................................................... 56 H a jnalodik , közeleg a reggel............ 50 H arangoznak a t o r o n y b a n ................. 12 2 H á rm at rik k an tott a rigó hajn alb a 41 H egyek , v ölg ye k k ö z ö t t ..................... 88 H e j, a mohi hegy borának .............. 22 H e j, halászok .......................................... 11 H e j, rozm aring, r o z m a r in g ................. 25 H e rvad j rózsám, hervad j ................. 70 H ess lé gy , ne szállj r á m ................... 1 0 1 H ess p áv a, hess p á v a ....................... 106 10 H o g y a csibe, ho gy ? . . ................... Hosszú az asztal ................................... 45 I mhol kerekedik egy fekete felhő 62 J a j de m agas, ja j de m agas a császár p alo tá ja ................................................. 35 Jó e sté t, jóe stét . . . (A esáki bíró lá n y a) .................................................... 65 Ju h ászleg én y a határon furu lyái.................... 39 K ertb e virágot szedtem ..................... K in ek nincsen szeretője, b ab ája............. K im en t a ház az a b la k o n ................ K is kertem ben u b o r k a .......................... K it kéne elvenni? ............................... K ifek ü d te m én a m agas tetőre ......... K ic s i k u ty a ta rk a, ne ugass hiába.......... K o r ond felett v a n egy hom ály ......... K om árom i k is lá n y ................................. K ön n yeb b kőszikláknak viasszá v áln i K őmiv es K e l e m e n ................................. L á to d b ab ám , látod ............................ Lem en t a vacso racsillag ................... L ú d ja im , lúd jaim ................................. M agas D é v a várát .............................. M ár K istilden... régen le esett a hó......... M ár min álunk b abám ....................... Magas a lo sonci k a s z á r n y a ................. M egette a fekete ty ú k a m eggyet.................. M egfogtam egy szúnyogot ................ M egkötötték nékem a koszorút.................... M ég azt m o ndják, nem illik ......... M egyek az uccán lefelé ..................... M ikor mentem K a s sa felé ................. M inden em ber szerencsésen .............. M ily igen j ó az Úristent dicsérni.......... M olnár A n n a .......................................... M ost jö v ö k G yuláról .......................... N agy fenn repül h attyúm ad ár............ N em j ó csillag le t t v oln a én belőlem.. Ó , friss galam b, örülhetsz ................. Oh, m ely sok ha l (B o rdal) ...................
99 66 12 2 96 10 3 85 87 82 12 1 91 115 70 12 10 7 115 18 77 34 119 12 0 44 12 0 64 42 46 86 112 70 54 118 83 23
Oldal Ö reg vagyok ....................................... 38 Őrmester úr, m itő l véres a lába?........... 40 Piros alma............................................. 21 Pünkösdjárás ..................................... 106 Rákóczi n ó t a ....................................... 31 Recsegős a csizmám ........................ 74 Rep ülj fecském, r e p ü lj..................... 13 Sárga dinnye, görög dinnye ........ 81 Sir a kis galambom ........................ 89 Siralmas volt nékem ...................... 84 Sirass édesanyám ............................... 90 Sok az irigy a faluba ..................... 48 Száraz fából könnyű hidat csinálni......... 93 Szegény vagyok, szegénynek születt e m ................................................... 14 Széles vízen keskeny palló, bel'esem... 104 Szépen hasad a hajnal .................. 25
Te kislány, te, te, te............................... 9 Tele kertem zsályával (V irág ének)...... 19 Ti magyarok m ár Istent im ád játok 86 Tisza partján van egy város ........ 24 Tollas kosár ....................................... 27 T úl a vizen mandulafa virágzik. . . . . 93 Úgy elmegyek, meglássátok ............ 69 Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt ....................................... 53 Vasárnap bort inni ........................... 37 Vetettem violát ................................. 78 Virág János ....................................... 114 Virágos kenderen ............................. 95 Virágok vetélkedése (A búzamezőben) 108 Virágének (Tele kertem zsályával) 19 Volt nékem egy szép szeretőm ........ 76 Zörög a kocsi ..................................... 45
T é r k é p e k je g y z é k e I. II . I I I. IV .
A Kisalföld ............................... 8 A Garam és az Ipoly vidéke. . . 17 A gömöri falvak és Kassa városa.. 32 Zemplén- és Bereg vármegye. . . 43
V. Szatmár-Bihar-Szilá g y s á g ................ 49 V I. Kalotaszeg - K olozsvár ............ ... 63 V II. A Székelyföld 4 székely vármegyéje ............................................. .71
Hely ségm utató A jnád. Csík vm........................... 98, 102 Á kosfalva, Maros-Torda vm . ....... 73. 74 Alsóbalog, Gömör v m ......................... 37 Alsószecse, Bars vm ........................... 23 Avasújváros, Szatm ár vm ................. 50 Bánffyhunyad, Kolozs v m ................ 64 Beregszász-Beregardó, Bereg vm . .... 48 Boly, Zemplén v m .............................. 42 Bözöd Udvarhely vm ......................... 122 Csík vm.................................................. 88 Csíkverebes, Csik vm ........................... 96 Csobotfalva, Csík vm ........................... 92 Daróc, Kolozs vm ............................... 77 Derecen, Bereg vm ...................... 47, 121 Deresk, Gömör vm ............................. 35 Diósad, Szilágy v m ...................... 61, 62 Fornos, Bereg vm ............................... 44 Gicce, Gömör vm ................................ 31 Gyergyóalfalu, Csík vm ...................... 105 Gyergyóremete, Csik vm ..................... 104 Gyergyószentmiklós, Csik vm . .... 90, 103 Gyergyóújfalu, Csik vm .............. 95, 114 Gyimesbükk, Csík vm ......................... 97 Gyimesközéplok-Hidegség, Csik vm. 91 , 93 Hódos. Komárom vm ......................... 13 Ipolyság, Hont vm ............................. 26 Jobbágytelke, Maros-Torda vm. . . 75, 77 Kassa, Abauj-Torna vm ................40, 41 Kászonimpér, Csik vm ....................... 93 Kászonfakabfalva, Csík vm ............... 100 Kászonújfalu, Csík vm...................... 108 Kecsetkisfalud. Udvarhely vm .......... 82 K ibéd Maros-Torda vm .............. 78, 79
Kissomlyó, Csík v m ............................ 87 Kistild, Bars v m ................................. 18 Kisvisnyó, Gömör vm ........................ 38 Kolozsvár, ............................................. 70 Korond, Udvarhely vm ............... 81, 82 Kőrösfő, Kolozs vm ...................... 65, 68 Krasznadobra, Szatm ár v m ............... 51 Lövéte, Udvarhely v m .................. 83, 94 Lukanénye, H ont vm ......................... 30 Magyargyerőmonostor, Kolozs vm ..... 69 Mohi, Bars vm.............................. 19, 22 Nagyszalonta, Bihar vm .............. 52. 59 Nagymegyer, K om árom vm ........... 7, 12 Marosvásárhely, Maros-Torda vm . . . 72 Ógyalla, Kom árom vm ............ .......... 16 Parajd-Sóf alv , Csik vm .................... 106 a Rafajnaújfalu, Bereg vm ............ 45, 46 Rugonfalva, Udvarhely v m ............... 109 Siklód, Udvarhely v m ........................ 84 Sepsiszentgyörgy, Háromszék vm . .... 118 Szalóc, Gömör vm ............................... 33 Szárhegy, Csík vm..................... 112, 115 Szentegyházasfalu, Udvarhely vm . . . 80 Szilágyperecsen, Szilágy vm .............. 60 Szilice, Gömör vm .............................. 36 Takácsháza-puszta, Gömör vm ........ 39 Tekerőpatak, Csík vm ......................... 89 Tompa, Hont v m ............................... 25 Vacsárcsi, Csík vm ........................... 99 Vágfarkasd, Nyitra v m .................... 15 Zalaba, Hont v m ............................... 24 Zágon, Háromszék v m ..................... 119 Zsigárd, Pozsony v m ......................... 14
A Magyar Népművelők Társasága kiadványai! Filléres áron, százezres példányban jelentek meg és minden újság árusnál kapható értékes kön yv ek : A klasszikusok vezetnek a népdalok megértéséhez! A népdalok ..utólérbrtetlen tormáit“ dicséri Petőfi Sándor, bám ulva mondja Arany Ján os, hogy ..m ind régi dallam csuda bangmencttel" . . . 1803ban ódon zengéssel figyelmeztet Csokonai Vitéz Mihály ..HaHgassálok figyelemmel a danoló falusi leányt és a jám bor puttonost!“ Havonként jelennek meg a
Magyax. JÍÍuőaúííuaűJí
szépkiállitású kötetei.
A Magyar Népm űvelők Társasága szerezte meg ónnek rzt az oromöl : minden hó 1-én új kötet jelenik meg az Olcsó Magyar Klasszikusok sorozatában. Felnőttnek felüdülés, diákok számára nélkülözhetetlen olvasmány. F'ddig megjelent kötetek : l'etöfi válogatott költemé nyei. Arany válogatott versei. Tompa virágregéi és népregéi. Csokonai válogatott versei, Vörösmarty válogatott m unkái, Zrínyi M ikló»: Sziget* veszedelem. Fazekas M ih ály : l.udas Matyi. M adách: Az ember tragédiája. K em ény I költeményei, Katona Józ s e f: Mánk bán, liv a d án y i: H ontó Pál, Balassa Hálinl válogatott költeményei. K ár m án : F anni hagyományai, Vas <■erében elbeszélései. Mikes Kelemen : Törökországi levelek. Október elsején Arany János ..T oldi" és „Toldi estéje" Keményffy János bevezetőjével, Dáloky Já n o s jegy zeteivel, Kölcsey Ferenc válogatott m unkái. Összeállította és elő szóval ellátta : Kerccsényl Itezsö. Ara 2A fillér.
&tdé£yi kwiúc&onyi játékok A betlehemesek és kántálók telje* gyűjteménye, 72 eredeti játék. A színpadi előadásra is alkalm as játékokat összeválogatta, részben g yűjtö tte Volly Irtván. Megjelent 1lUO-bcn, a visszatérés évében. 132 oldal, fényképekkel, dallamokkal, előadói utasításokkal. Ára 24 flll. 15.000 magyar népdal ismeretes eddig I A karja jo bban ismerni ha z áját ? K íván tájékozódni az utolsó 20 év nagyszerű eredményeiről ?
& i M a g y x v io x M u íy ! (A m it önm agunkról a m ai Magyarországról m lndnnkinek tudni kell.) Irta Asztalos M ikié». 128 oldal, képekkel, térképpel. Ara 24 fillér. E lőkészületben:
Maxtíiy-data/í
Voily István népdnlgyOjl eménye.
A 96 oldalas fűzet számos képpel diszltve jelenik meg. Ára fűzve 48 fillér lesz. Kapható minden újságárusnál, dohány tőzsdékben, tala m in l Tóinál könyvesbolt j a i m . I b é i n t . V B . DnM njr nera I £ A kt pestén r c w M meg, a z a i t ffnércn felöl • fillért bérmentesítésre fizet. \t összeg let élbélyegben küldendő be.
127
.
■Kar-:. íjv- • ..................................... —
fl Magyar Népművelők Társasága kiadványai! A ján lju k az
f
&tdekeó Sleyétufek sorozatában m egjelent.alábbi műveket : 21. H arkányi T am ás: A vasöklű ember . Leicszy Béla : Titokzatos utas 22. Forbátti Ferenc: .Szibéria poklában . Szalay László : Halálos tánc (betyár 23. Véesey Zoltán : A balavásári szüret nóták szövegével) 24. M. K atona Ilona : Kincs a hó a lall . Sim ándv B é la : Vándorcirkusz 25. Törökné Kovács Herroin : A szürke . Nagy D á n ie l: Medvebörtön autó . Csurka Péter : Kende Abrfo m átkája 2
CL magxfxvt népi játékok legnagyobb gyűjtemény összes dallamokkal, gvöny
VO LLY ISTVÁN
NÉPI JÁTÉK O K I.,kötet
VO LLY ISTVÁN
NÉPI JÁTÉK O K II .1 kötet
VO LLY ISTVÁN
NÉPI JÁTÉKO K III. kötet
(K öszöntők, regölés, husvi -. püiikösdjárás) Á r a .............. |- pengő
(Betlchemcsek. bölcsórske három király) A r a ................... 2 pengő ( Bnlladajátékok, aratóiinn ;>, szüret, fonó) (TI. kiadás) Ara 2 pengő ó a szerkesztőnél ll'cstszeiiliörln 121—23) és minden könyvkereskedéski p»«lán rendeli, uz a k ön v ■k árán felül 20 fillért bérmentesítésre fizet V o l l v I s i v á l l l ’estszentlörine címrizeji Icvélbél végben küldcndi