A szóbeli vizsga kérdései

Oldal: 1/39

Balatoni Vitorlásiskola Társaság A szóbeli vizsga kérdéseinek rövid válaszai

A BELVIZI KEDVTELÉSI CÉLÚ KISGÉPHAJÓ- ÉS VITORLÁS KISHAJÓ-VEZETİ VIZSGA TEMATIKÁJA ÉS A SZÓBELI VIZSGA KÉRDÉSEI

2010.

ı segédanyag A Balatoni Vitorlásiskola Társaság vendégei számára készült kiegészít ı

Oldal: 2/39


Kishajó-vezetıi vizsga témakörei és vizsgamódszere: vizsgamódszere: TÁRGYAK: Hajózási Szabályzat Teszt ılt ős kérdések ) SP-szint (d (d ı l t bet ő 1141 kérdés (I.: 797 II.: 344) hajóvezetéstan – 87 kérdés hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia – 31 kérdés hajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptan – 33 kérdés elsısegély-nyújtási, környezet- és tőzvédelmi ismeretek, vízbılmentés 87 kérdés vitorlázás elmélete 44 kérdés

módszer

szóbeli

Követelmény/kérdések száma a Hajózási Szabályzat teszt 26 kérdést tartalmaz, összesen 32 pontot lehet elérni, a megfelelt minısítéshez 24 pontot kell szerezni (75%). Rendelkezésre álló idı: 26 perc 3 kifejtendı kérdés

szóbeli

3 kifejtendı kérdés

szóbeli szóbeli

4 kifejtendı kérdés 3 kifejtendı kérdés

teszt

szóbeli

• •

kisgéphajó, illetve vitorlás kishajó gyakorlati vezetése

gyakorlati

• • •

•

• • •

csak vitorlás kishajó-vezetı vizsga esetén 3 kifejtendı kérdés víziközlekedési alapismeretek – evezés stb. kötélmunkák, csomók alkalmazása hajóval történı elindulás, fordulás (halzolás), megállás, horgonyzással / kikötéssel, szők helyre be/kihajózás (pl. kikötı, gázló, öblözet, lekötött hajók), megfordulás szők helyen (pl. kikötı, lekötı) váratlan mővelet elvégzése, vízbılmentés az ismeretek alkalmazásképes tudása

ı l: Néhány gondolat a vizsgáról és a felkészülésr ı l:

A kishajóvezetıi vizsga elméleti anyaga igen nagy, s bár a tanfolyam ideje alatt részletesen és alaposan végigvesszük a teljes elméleti tananyagot, otthoni önálló elızetes készüléssel a tanfolyam estéi könnyebbé, „nyaralósabb hangulatúvá” tehetık. A „Hajózási Szabályzat teszt” vizsgatárgy kérdéseit a Közlekedési Fıfelügye gyelet "H "HAJ Z SI SZABÁLYZAT –TESZTKÖNYV)" cím ő kiadványa tartalmazza (utolsó kiadás: 2003., a könyv boltokból már kifogyott). A tesztkönyv nagyobb könyvtárakban kölcsönözhetı (Kiadó: Közlekedési Fıfelügyelet, Budapest 2003. Írta: Horváth Imre. Ha nincs meg, kérésre a könyvtár általában könyvtárközi kölcsönzéssel beszerzi). Iskolánk a tanfolyam ideje alatt a tesztkönyvet mindenkinek díjmentesen biztosítja. biztosítja. Figyelem! 2011-tıl a vizsgarendszer megváltozik, elektronikus tesztvizsga formájúvá. A www.tesztvizsga.hu oldalon (fizetıs szolgáltatás!) a hatósági tesztvizsga kérdések (melyek között a legújabb kérdések is szerepelnek) hozzáférhetıek, díj ellenében hivatalos vizsgatesztsorokat gyakorolhatunk. Létezik egy hasonló, díjmentes szolgáltatás is: a www.aquamagazin.hu oldalon a „HSZ teszt” menüpont alatt ingyenesen gyakorolhatunk 26 kérdéses tesztsorokat, amelyek ugyan nem hivatalos vizsgakérdések, de azokhoz hasonló, szintén a Hajózási Szabályzat alapján készült ingyenes felkészülési segédanyag. Iskolánk javasolja a fenti három közül valamelyik szolgáltatás igénybevételét az elızetes tanulás ideje alatt. A következıkben a szóbeli vizsga kérdéseit (forrás: www.nkh.gov.hu www.nkh.gov.hu)) adjuk át Önnek, hozzá segítségként az általunk kidolgozott rövid, tömör válaszokkal. válaszokkal. A „Szóbeli kérdések-rövid válaszok” kiadványunk nem minısül hivatalos segédanyagnak, csupán segítség az otthoni önálló felkészüléshez. A tanfolyam ideje alatt a teljes elméleti anyagot részletesen végigvesszük, de nagy könnyebbséget jelent az otthoni elızetes készülés. Jó tanulást, élvezetes tanfolyamot és sikeres vizsgát kívánunk!


Oldal: 2/39


Kishajó-vezetıi vizsga témakörei és vizsgamódszere: vizsgamódszere: TÁRGYAK: Hajózási Szabályzat Teszt ılt ős kérdések ) SP-szint (d (d ı l t bet ő 1141 kérdés (I.: 797 II.: 344) hajóvezetéstan – 87 kérdés hajózási földrajz, vízrajz, meteorológia – 31 kérdés hajóelmélet, a hajók szerkezete és építése, hajógéptan – 33 kérdés elsısegély-nyújtási, környezet- és tőzvédelmi ismeretek, vízbılmentés 87 kérdés vitorlázás elmélete 44 kérdés

módszer

szóbeli

Követelmény/kérdések száma a Hajózási Szabályzat teszt 26 kérdést tartalmaz, összesen 32 pontot lehet elérni, a megfelelt minısítéshez 24 pontot kell szerezni (75%). Rendelkezésre álló idı: 26 perc 3 kifejtendı kérdés

szóbeli

3 kifejtendı kérdés

szóbeli szóbeli

4 kifejtendı kérdés 3 kifejtendı kérdés

teszt

szóbeli

• •

kisgéphajó, illetve vitorlás kishajó gyakorlati vezetése

gyakorlati

• • •

•

• • •

csak vitorlás kishajó-vezetı vizsga esetén 3 kifejtendı kérdés víziközlekedési alapismeretek – evezés stb. kötélmunkák, csomók alkalmazása hajóval történı elindulás, fordulás (halzolás), megállás, horgonyzással / kikötéssel, szők helyre be/kihajózás (pl. kikötı, gázló, öblözet, lekötött hajók), megfordulás szők helyen (pl. kikötı, lekötı) váratlan mővelet elvégzése, vízbılmentés az ismeretek alkalmazásképes tudása

ı l: Néhány gondolat a vizsgáról és a felkészülésr ı l:

A kishajóvezetıi vizsga elméleti anyaga igen nagy, s bár a tanfolyam ideje alatt részletesen és alaposan végigvesszük a teljes elméleti tananyagot, otthoni önálló elızetes készüléssel a tanfolyam estéi könnyebbé, „nyaralósabb hangulatúvá” tehetık. A „Hajózási Szabályzat teszt” vizsgatárgy kérdéseit a Közlekedési Fıfelügye gyelet "H "HAJ Z SI SZABÁLYZAT –TESZTKÖNYV)" cím ő kiadványa tartalmazza (utolsó kiadás: 2003., a könyv boltokból már kifogyott). A tesztkönyv nagyobb könyvtárakban kölcsönözhetı (Kiadó: Közlekedési Fıfelügyelet, Budapest 2003. Írta: Horváth Imre. Ha nincs meg, kérésre a könyvtár általában könyvtárközi kölcsönzéssel beszerzi). Iskolánk a tanfolyam ideje alatt a tesztkönyvet mindenkinek díjmentesen biztosítja. biztosítja. Figyelem! 2011-tıl a vizsgarendszer megváltozik, elektronikus tesztvizsga formájúvá. A www.tesztvizsga.hu oldalon (fizetıs szolgáltatás!) a hatósági tesztvizsga kérdések (melyek között a legújabb kérdések is szerepelnek) hozzáférhetıek, díj ellenében hivatalos vizsgatesztsorokat gyakorolhatunk. Létezik egy hasonló, díjmentes szolgáltatás is: a www.aquamagazin.hu oldalon a „HSZ teszt” menüpont alatt ingyenesen gyakorolhatunk 26 kérdéses tesztsorokat, amelyek ugyan nem hivatalos vizsgakérdések, de azokhoz hasonló, szintén a Hajózási Szabályzat alapján készült ingyenes felkészülési segédanyag. Iskolánk javasolja a fenti három közül valamelyik szolgáltatás igénybevételét az elızetes tanulás ideje alatt. A következıkben a szóbeli vizsga kérdéseit (forrás: www.nkh.gov.hu www.nkh.gov.hu)) adjuk át Önnek, hozzá segítségként az általunk kidolgozott rövid, tömör válaszokkal. válaszokkal. A „Szóbeli kérdések-rövid válaszok” kiadványunk nem minısül hivatalos segédanyagnak, csupán segítség az otthoni önálló felkészüléshez. A tanfolyam ideje alatt a teljes elméleti anyagot részletesen végigvesszük, de nagy könnyebbséget jelent az otthoni elızetes készülés. Jó tanulást, élvezetes tanfolyamot és sikeres vizsgát kívánunk!



Oldal: 3/39

HAJÓVEZETÉSTAN – 87 kérdés - t s r é o p d r o é s c K

1

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK

Általános ismeretek Mikor alkalmas egy hajó hajózásra ? (személyi-, tárgyi feltételek) a hajólevélben elıírt számú, érvényes képesítéssel rendelkez ı józan és kipihent személyzet elıírt felszerelési tárgyakkal rendelkez ı üzemképes állapotú, sértetlen, vízmentes kishajó (4. számú felszerelési jegyzék) felkészítését ! 2. Ismertesse a kishajó indulásra való felkészítését Hajólevél, felszerelési tárgyak, hajótest, ment ıfelszerelések és egyéb felszerelések gondos átnézése. Navigációs fények, horgony, üzemanyag és hajómotor ellen ırzése. Motor járatása, feladatok kiosztása. 3. Ismertesse a hajó vezet ıjének felelısségi körét ! A kishajó vezet ı je egy személyben felel ıs a Hajózási Szabályzatban foglaltak valamint a hatóságok rendelkezéseinek megtartásáért. Közvetlen fenyeget ı veszély esetén el lehet térni a Hajózási Szabályzat rendelkezéseit ıl is. Emberéletet fenyeget ı veszély esetén más hajó felé is segítségnyújtási kötelezettsége van, saját utasainak életbiztonságát figyelembe véve. 4. Ismertesse a hajózási ügyekben eljáró hatóságokat és fontosabb (a kishajóval és vezet ıjével kapcsolatos) hatásköreiket ! Nemzeti Közlekedési Hatóság Hajózási Hivatalának (van Hivatalának (van központi és vannak területi hivatalok, pl. Balaton: Kaposvár) a feladata a törvények és rendeletek betartásának ellen ırzése, hajózási ügyekkel kapcsolatos engedélyek kiadása vagy bevonása, hajók m őszaki alkalmasságának ellen ırzése és igazolása. www.nkh.gov.hu Vízirendészet (Balatonon: Fonyódi Kapitányság+6 örs) feladata a közlekedésbiztonsági közlekedésbiztonsági ügyek ellen ırzése www.police.hu Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (2007) árvíz és belvíz elleni védelem, környezeti kárelhárítás és vízmin ıség védelem, közm őves vízellátás és szennyvízkezelés, vízügyi nyilvántartások vezetése www.vkki.hu navigációs eszközök 5. Ismertesse a mélységmér ı és a vízmérıléc használatát ! Ultrahangos mélységmér ı: adó-vevı fej, központi kijelzı és feldolgozó egység, kábelek; 12 V-os akkumulátorról üzemel. Mélységmérés, sekélyvíz riasztás. Vízmérı léc (pl. csáklya): kézi eszköz deciméteres jelöléssel. 6. Ismertesse a GPS használatát (alapszolgáltatások) ! Helymeghatárózó m őholdas rendszer (Global Position System) 24 m őhold és földi állomások segítségével a készülék pontos helymeghatározásra, idımérésre és sebességmérésre szolgál. Egyéb szolgáltatások hajózási GPS készülékeken: Man Over Board funkció vízbeesés helyének rögzítése, hátralévı távolság és menetid ı számítása, optimális útiránytól való eltérés jelzése, sodrodási riasztás horgonyzáskor, térkép fedvény feltöltése. 7. Ismertesse a belvízi hajózási térképeket (tartalmát, használatát) ! Hajózási térkép: Mercator vetület, szélességi és hosszúsági adatok leolvashatók, parti alakzatok, sekély víz és mély víz külön színekkel való jelölése, mélység adatok, zátonyok és különálló veszélyek jelzése, víziút és hajózóút jelölése, mágneses eltérés (variáció) jelölése. A hajózási térképre a GPS-rıl kapott vagy klasszikus módszerekkel mért koordinátáink felrajzolhatók, így a helyzetmaghatározást helyzetmaghatározást teszi lehet ıvé. navigációs felszereléseket, felszereléseket, a navigációs navigációs fényekre 8. Ismertesse a jelz ı és navigációs vonatkozó fontosabb szabályokat ! A kishajók navigációs jelz ıeszközei a hajófények és a hangjelz ı eszközök. 1.

•

•



Oldal: 4/39

360°- os szögben körbevilágító szokásos fehér fény horgonyzáshoz, árboc csúcsára szerelve (=”topfény”) 225°-os szögben el ırevilágító közepesen er ıs árbocfény motor használat esetén (=”árbocfény”) 112,5°-os szögben világító oldalfények (balra vörös , jobbra zöld) 135°-os szögben hátrafelé világító szokásos fehér f ény A kishajóknak kétféle hangjelz ı eszköze lehet, az elektromos m őködés ő hajókürt vagy a kézi müködtetés ő duda. Navigációs helyzetmeghatározásra szolgáló eszközök: GPS, radar, mélységmérı, kézitájoló, térkép 9. Milyen alkalmazási lehet ıségekkel élhet URH rádiótelefonnal ? Milyen feltételei vannak a használatnak, hol találja meg ennek szabályait ? VHF=URH=ultra rövid hullám, a hajó-hajó és a hajó-part közötti kapcsolathoz. Hatókörzete kb. a horizont (20-30 km) antennamagasságtól függ ıen A 16-os csatorna kapcsolatfelvételre (aztán másik csatornára kell átkapcsolni!) és vészjel adására (mayday), valamint sürg ısségi hívásokra (pan-pan, securité) használatos. Mayday: hajó és emberéletek közvetlen veszélye esetén. Pan-pan: technikai vagy orvosi segítség kérésére. Securité: figyelmeztetés adható a hajózás biztonságát veszélyeztet ı események, tárgyak észlelése esetén. A Nemzetközi Rádiószabályzat (1971) határozza meg a távközlésben alkalmazható frekvenciasávok felhasználási szabályait. 10. Milyen fontosabb szabályokat kell betartania radar használata esetén ? Milyen fıbb információkat tartalmaz a radarkép ? HSz I. rész 4.04., 4.05. és II. rész 7.11 cikkek A radar olyan navigációs berendezés, amellyel rossz látási viszonyok között és éjszaka is megállapítható a hajó környezetében lév ı egyéb vízijármővek helyzete és a közeli part alakja. Forgó adó-vev ı antenna nagy frekvenciájú impulzusokat ad ki, a visszaver ıdı jelbıl radarképet készít. A nagyobb tömegő fém hajók és a part er ısebb jelet ad, kisebb hajók, bóják, fa és mőanyag csónakok nagyon gyengén észlelhet ık. Saját jelünk er ısítésének eszköze a radarreflektor (speciális fém eszköz az árbocunkon). horgonyzás, kikötés 11. Ismertesse a két és négykapás horgonyok alkalmazását és veszélyeit ! A kétkapás horgonyok között vannak hagyományos súlyhorgonyok (már nemigen használatosak) és modern technikai horgonyok (súlyuk csekély, alakjuknál fogva tartanak, beásnak a mederbe). A kétkapás horgonyok érzékenyek a hajó szélirányváltozás miatti körbefordulására, kiakadhatnak. Elınyük a könnyen tárolhatóság és az egyszer ő használat. A négykapás „vasmacska” (egymásra hajtható, könnyen tárolható sportváltozata is van) kevésbé érzékeny a szélirány változásra, Balatonra ideális. Hátránya a nehezebb tárolhatóság, nehézkesebb használat. 12. Hogyan alkalmazható a horgony sz ők helyen forduláskor ? Két módon: vagy egy orral a parthoz kikötött hajót fordítanak meg „farral a parthoz” helyzetbe, amennyiben van elég hely a m ővelethez. Hátul leeresztik a horgonyt (hatékonyabbm ha csónakkal távolabbra helyezik) a kötelet az orrhoz viszik, az orrkötelet pedig hátra, majd a köteleket húzzák és vezetik. A másik mód nagyon sz ők helyen (pl. kikötı) fordulásnál a horgonyt az orrnál leeresztve a hajót íly módon valamelyest rögzítve helytakarékosan végezhet ı el a fordulás. 13. Hogyan állapítja meg a horgonylánc, illetve kötél hosszát vesztegléskor ? A legjobb, ha a horgonyláncra/kötélre 5 méterenként kis színes jelzéseket

A Balatoni Vitorlásiskola Társaság vendégei számára készült kiegészít ı segédanyag


14.

15.

16. 17.

18.

19.

20.

21.

22.

Oldal: 5/39

(láncra pl. festést) teszünk. A kötélhossz legyen a vízmélység ötszöröse, láncnál elegend ı a négyszerese is. A mélységet (mélységmér ıvel vagy vízmérı léccel) a veszteglés el ıtt megmérjük. Ismertesse a jó horgonyzóhely követelményeit ! Legyen szélvédett (pl öböl) legyen hullámvédett (szél a part felöl fújjon) legyen alkalmas a meder (iszap vagy homok, de ne sziklás vagy növénnyel fedett) és maximum 10 méter legyen a vízmélység, de minimum merülésünk + 1 méter. Ismertesse a horgonyraállás m őveletét! 1. horgonyzóhely körbejárása, esetleges zátonyok felderítése sodródás esetére 2. horgony el ıkészítése a hajóorrban 3. széllel szembe fordulás, majd megállás 4. horgony leeresztése, elegend ı kötél/lánc leengedése, majd lassú tolatás 5. erısebb hátramenettel a horgony „beásása”. Ismertesse a horgony felszedés m őveletét! 1. széllel szemben lassan pontosan a horgony fölé menni 2. álló hajón a horgonyt lassan felhúzni 3. horgonyt elmosni, elrakni. Hogyan keresi meg a leszakadt horgonyt ? Helyet azonnal megjelölni (bója vagy GPS) keres ıhorgonnyal (kisebb tartalékhorgony is jó) „gereblyézni” a medret, kis vízmélység esetén csáklyával is lehet. Végsı esetben fémkeres ıvel, búvárral lehet keresni. Ha horgonykötelet használunk, a kötél legyen felúszó (polipropilén) ill. mindig gondosan kössük meg a hajón a kötél végét! Ismertesse a kiköt ıhasználat általános szabályait! A kikötın belül csökkentett sebességgel kell haladni, motor használata engedélyezett. Jobbra tartási kötelezettségünk van. Legyünk tekintettel a kihajózókra, illetve a menetrend szerinti (nagy)hajókra. Jelentkezzünk be a kikötımesternél (a vízr ıl telefonon vagy VHF rádión is lehet, ilyenkor segít helyet találni). A kikötın belül vendéghelyre kössünk ki (jelzik, ill. általában a legkülsı helyek). Ismertesse a kikötött úszóm őrıl, hajóról történı elindulás folyamatát ! Ilyenkor többnyire oldallal vagyunk kikötve, fontos a gumi ütköz ık (fenderek v. pufferek) használata. Célszer ő motorral elindulni, a hajónkat az úszóm őtıl legénységünk segítségével a csáklyával eltartva, ha lehet hátramenetben eltolatva, teret nyerve, majd el ıremenetbe kapcsolva. Ismertesse az elindulási m őveleteket magányos kishajóval gépi meghajtás esetén partfaltól, rézsüs parttól, horgonyról! 1. partfalról: oldallal vagyunk kikötve, a man ıver hasonló az el ızı pontban leírtakhoz. 2. rézsüs part esetén a csökken ı vízmélység miatt általában már eleve merılegesen állunk, orrhorgonnyal kikötve. A motort elindítjuk, járatjuk, majd a parti köteleket eloldjuk (el ıször a szél alattit, majd a szél fel ılit!) lassan elindulunk, majd a horgony fölé érve a horgonyt is felhúzzuk. 3. horgonyról: ilyenkor sok szabad hely van körülöttünk, akár vitorlával is elindulhatunk. 1. széllel szemben lassan pontosan a horgony fölé menni 2. álló hajón a horgonyt lassan felhúzni, elindulni 3. horgonyt elmosni, elrakni Hajózzon ki egy medencés kiköt ıbıl folyóvízre ! Ismertesse az elıkészítést és a folyamatot (veszélyeket) ! Alapmőveletek: motor járatása, indítása, kötelek eloldása (el ıször a szél alattit, majd a szél felılit!) majd (lehetıleg motorral) induljunk el. Kikötıbejáratban a kiköt ı nyugodt vize találkozik a folyó áramló vizével, az átmeneti zónában zavaró áramlás fordulhat el ı. A hatékony kormányzásra, esetleges gázadásra fel kell készülni. Más hajó behajózásakor jobbra tartani, hangjelzésekre és a behajózó nagyhajókra figyelni. Hajózzon ki egy medencés kiköt ıbıl hullámzó tóra ! Ismertesse az



2

Oldal: 6/39

elıkészítést és a folyamatot (veszélyeket) ! Alapmőveletek: motor járatása, indítása, kötelek eloldása (el ıször a szél alattit, majd a szél felılit!) majd (lehetıleg motorral) induljunk el. A kikötı nyugodtabb vize és a tó vizének találkozásánál er ıs hullámzásra kell számítani, kisebb segédmotorok (farmotorok) hajócsavarja kiemelkedhet a vízbıl, ezért a legénységet (súly és terhelés miatt) hátra, a motor közelébe kell ültetni! Vitorlás hajóval célszer őbb vitorlával kihajózni (ha a bejáratban nem kell széllel szemben cirkálni, akkor inkább motorral induljunk) mert hullámmentes vizen könnyebb felhúzni a vitorlákat. 23. Hajózzon be egy medencés kiköt ıbe hullámzó tóról ! Ismertesse az elıkészítést és a folyamatot (veszélyeket) ! Még kint a tavon készüljünk el ı (kötelek, fenderek, csáklya el ıkészítése, legénység elosztása el ıre, hátra, oldalra). A 300 méteres zónát elérve motort kapcsolhatunk. A bejáratot már messzir ıl merılegesen, középen közelítsük meg, enyhén a szél felöli oldalra tartva, nehogy a hullámzás a mólóra nyomjon! Más hajó közeledtekor jobbratartási kötelezettségünk van. 24. Hajózzon be egy medencés kiköt ıbe folyóvízrıl ! Ismertesse az elıkészítést és a folyamatot (veszélyeket) ! Jóelıre készüljünk elı (kötelek, fenderek, csáklya el ıkészítése, legénység elosztása elıre, hátra, oldalra). Figyeljünk a kifelé hajózók hangjelzéseire. Csökkentett sebességgel motorozzunk be, a bejáratban felkészülve az esetleges átmeneti zavaró áramlásra. 25. Ismertesse a kikötési m őveleteket magányos kishajóval gépi meghajtás esetén parttal párhuzamosan, partra mer ılegesen ! 1. parttal párhizamosan: fenderek és kötelek el ıkészítése, legénység a part felıli oldalra. Lassan haladjunk, kb. 30 fokos szögben. Az utolsó métereken igen lassan haladva, akár üresbe kapcsolva álljunk a part mellé, a fendereket megfelel ı magasságba állítva, hogy védjük a hajót. Kisgéphajóval egy hátrameneti gázfröccsel fékezhetünk is, és ha a hajócsavar a part felé néz, szépen párhuzamos helyzetbe húzhatjuk be a hajótestet. Vitorláson a kilép ı legénység segítségére is szükség van. 2. partra mer ılegesen: a szokásos el ıkészületek és a horgony elıkészítése után lassan, merölegesen közelítsük meg a kiszemelt helyet. A horgonyt a parttól kb. három-négy hajóhosszni távolságban engedjük le, a kötelet/láncot lassan, folyamatosan eresztve. Legénységünk kötéllel a kezében lépjen ki a partra, rögzítse a kötelet, majd a horgonykötelet/láncot feszítsük meg. 26. Ismertesse a kikötés menetét, partfalhoz, rézsüs parthoz, pontonhoz ! Partfalhoz és pontonhoz párhuzamosan állunk, rézsüs parthoz általában a csökkenı vízmélység miatt mer ılegesen. A szokásos el ıkészületek után az elızı pontban leírt párhuzamos ill. mer ıleges beállás módszerét alkalmazzuk, ügyelve arra, hogy a partfal általában magasabbra állított fendereket (puffereket) igényel, a ponton alacsonyabbat. Kormányzás, kormányképesség, hajóvezetés Kormányzás 27. Ismertesse a kormányzás elméletét ! (kormányer ı keletkezése, a kormányzást befolyásoló tényez ık) A kormányzás feladatai: a hajó iránytartása és irányváltása. A kitérített kormánylapáton a hajó hossztengelyére mer ıleges kormányer ı keletkezik. Elıremenetelnél a hajó orra arra fordul, amerre a kormánylapát kitér a hajó hosszirányából. A kormányzást a szél- és hullámnyomás befolyásolja, valamint a hajó d ılése. 28. Ismertesse a passzív kormányberendezések m őködési elvét, nautikai jellemzıit !



Oldal: 7/39

Passzív, azaz sebesség nélkül nem hatékony. Kormányer ı csak a víz kormánylapáton való áramlásakor keletkezik. A normál kormánylapát ilyen, álló hajót nem lehet kormányozni, minél nagyobb a sebesség, annál hatékonyabban kormányozható a hajó. 29. Ismertesse az aktív kormányberendezések m őködési elvét, nautikai jellemzıiket ! Aktív = álló hajót is azonnal kormányképessé tesz, azaz kormányer ıt fejt ki, pl. egy elforgatható külmotor, vagy vízsugár hajtóm ő („orrsugárkormány”) = egy hajóorrba szerelt fúvóka vizsugarat lövell ki jobbra vagy balra, amely azonnal megmozdítja a hajótestet. 30. Ismertesse a kormányberendezések meghajtását és a vezérlési módokat! Rúdkormány: kormányrúd-tengely-kormánylapát. Körkormány: kormánykerék-bowdenek ás fordítócsigák-kormánylapát. Aktív kormány: elfordítható hajócsavar (pl. külmotor). 31. Ismertesse a hátramenetben haladó hajó kormányzását ! A kormánylapát állásának iránya felé tolat a hajó. Mivel a hajó farrésze kevésbé áramvonalas (inkább széles) a hajó nehézkesen kormányozható hátramenetben. 32. Ismertesse a kormányon és a hajótesten fellép ı felhajtó erı elvét és mőködését ! A kormánylapát két oldalán (víz)nyomáskülönbség mérhet ı, ez felhajtóerıt eredményez, mely a kormánylapát hossztengelyére mer ıleges, és a kormánylapát kitérítési irányával ellentétes. A folyadékba merül ı hajótestre felfelé irányuló felhajtóer ı hat. (Arkhimédész) 33. Ismertesse a vízsugárhajtás alkalmazási lehet ıségeit és mőködési rendszerét! Jet-ski és motorcsónak meghajtásra használják, néha orrsugár kormányként is. A vízsugár hajtóm ő elve, hogy egy két végén nyitott (beszívó és kifúvó vég ő) csıben forgó (négyütem ő motor meghajtású) impeller a fúvócs ıbıl nagy sebességő vízsugarat áramoltat ki, tolóer ıt képezve. Elınyei: nincs balesetveszélyes hajócsavar, sekély vizen is használható, kevesebb zaj és rezgés, a hajócsavarnál jobb man ıverképesség nagy sebességnél, kevés károsanyag kibocsátás. Hátrányai: alacsony sebességnél kevésbé hatékony, drágább, nagyobb súly. 34. Ismertesse a vízsugárhajtással történ ı kormányzást ! A vízsugárhajtással való kormányzás elve, hogy a forgó impeller nagy sebességő vízsugarat áramoltat ki hátrafelé egy jobbra-balra mozgatható kormányfúvókán keresztül. A jet-ski kormányának jobbra fordításával a kormányfúvóka úgy fordul, hogy a vízsugár jobbra hátra lövell ki, a hajó farát balra lökve, amit ıl a hajó orra jobbra fordul. a hajó m őv eleti tulajdonságai 35. Ismertesse a kormányképesség fogalmát és jellemz ıit ! Kormányképesség a hajónak a kormánylapát kitérése iránti érzékenysége. Passzív kormány (pl. kormánylapát) használata esetén sebességre van szükségünk, hogy a hajó kormányképes (=kormányozható) lehessen. A sebesség növekedésével arányosan n ı. Jellemzıi még: kormányfelület nagysága, kitéríthet ıségi szöge valamint a küls ı körülmények (szél, hullámzás) és a hajó d ılése. A kormánylapát sérülése a kormányképesség csökkenését vagy megsz őnését eredményezheti. 36. Hogyan állapíthatók meg a hajó kormányképességének jellemz ıi és melyek azok ? Hogyan függ össze a hajótest alakjával ? Minden hajónak más a természetes kormányképessége, a hajótest alakjától



Oldal: 8/39

függıen. Legkönnyebben menet közben állapítható meg, a kormány használatával (pl. próbamenet a kiköt ıben és a kiköt ı elıtt). Jellemzıi a fordulékonyság és iránytartás. Egy rövidebb hajó fordulékonyabb, a hosszabb hajótest iránytartóbb. 37. Ismertesse a fordulási m őveletek technikáját gépi meghajtás esetén ! A hajómotor a hajócsavar forgatásával egyrészt mozgatja a hajót, másrészt vizet áramoltat a kormánylapátra, amit ıl a hajó kormányképes lesz. Sz ők helyen kerülni kell a nagy sebességet, éppen csak kormányképesen kell tartani a hajót. A forduláshoz elegend ı helyre van szükségünk (vagy aktív kormányra, amely szinte helyben is megforgatja a hajót). El ıször indítsuk meg a motort, legyen egy kis sebességünk, és csak ez után kormányozzunk. 38. Mi okozza sodoráramlást és hogyan befolyásolja az a kormány- és mőveletképességet ? A sodoráramlást a hajómotor hajócsavarja okozza. A sodoráramlás növekedése (=gyorsabb vízáramlás a kormánylapáton) növeli a kormányer ıt, a hajó fordulékonyabb lesz. 39. Ismertesse, hogyan befolyásolja a kormányképességet a menetsebesség ! Álló helyzetben a (passzív) kormánylapáton nem keletkezik kormányer ı, a hajó nem kormányozható. A sebesség növelésével a kormányer ı is megjelenik, ill. nı. általános vezetési ismeretek 40. Ismertesse az útiterv összeállításának szempontjait ! Határozza meg a hely(vonal)ismeret helyét a hajóvezetésben ! A legfontosabb az id ı járási el ırejelzések begy ő jtése, pontos térkép beszerzése, szélirány megállapítása. Ismerni kell a hajó átlagsebességét az elérendı úticél megválasztásához. Vitorlással óránként kb. 8 km-rel számoljunk, jó szél esetén. Széllel szembeni cirkáláskor az út kb. másfélszeresére n ı, a menetidı pedig a kétszeresére. Tervezzünk be esetleges menedékkiköt ıt, védett öblöt az idı járás rosszabbodásának esetére. A helyismeret, vonalismeret a navigáció legfontosabb része, ennek hiányában (számunkra ismeretlen vízterületen) a hajózási térképekre és ún. pilotkönyvekre támaszkodhatunk. Hosszabb út esetén készleteink mennyisége is befolyásolja az úticél kiválasztását. 41. Milyen szempontok alapján tervezi meg útját (úticél, pályajellemz ık, körülmények, akadályok, hajózásjogi feltételek, milyen információkat használ fel, honnan szerzi be, mivel gazdálkodik) ? Az úticélt a hajó átlagsebességének és a várható széliránynak, id ı járásnak függvényében választhatjuk meg. A pályajellemz ık alatt az esetleges hajózási akadályok, forgalmi viszonyok, vízmélység, víziút szélesség és szabad magasság együttesét értjük. Az id ı járási körülményeket és elırejelzéseket ismrenünk kell. Hajózásjogi szempontból államhatár átlépésénél az idegen állam lobogójának felhúzására, törvényeinek betartására fel kell készülnünk; be- és kihajózni csak az el ıírt (vám)kikötıben lehet. F ı információs forrásunk a hajózási térkép és a pilotkönyv, az út el ıtt hajósboltban beszerezhetı, ill. ma már interneten is megrendelhet ı. Készleteinkkel (élelmiszer, ivóvíz, üzemanyag) pontosan gazdálkodnunk kell. 42. Ismertesse a szabad őrszelvény fogalmát (híd, hajóhíd, átfeszítés esetében) és használatát ! Hogyan befolyásolja a dinamikus vízjárás a magasság-számítások pontosságát hidaknál ? Szabad őrszelvény a hajóút legkisebb szabad magassága a hajóút két széle között mérve. Híd esetén a híd íve, a pillérek befolyásolják; hajóhíd esetében csak nyitáskor haladhatunk át; távvezeték átfeszítésnél pedig az esetleges belógásra kell ügyelni.



Oldal: 9/39

A vízállás elırejelzés és a pontos hajózási térkép (ezen feltüntetik az adott mőtárgy szabad őrszelvény magasságát a térkép alapvízszintjéhez mérten, tengeren pl. apályszinthez, folyón pedig a vízmérce nulla pontjához képest) segít a magasság kiszámításában. A dinamikus (vagyis a naponta változó) vízjárás adatait a vízállásjelentés közli, (www.hydroinfo.hu) áradás esetén csökken a magasság, apadásnál n ı; az aktuális vízszint értékéhez adjuk hozzá hajónk fixpont (pl. árboccsúcs) magasságát (hajólevelünkben szerepel) és hagyjunk biztonsági távolságot is, így hasonlítsuk össze a m őtárgy legkisebb szabad magasságával. 43. Ismertesse az iránylat fogalmát és felvételének módját - a parttávolság jelentıségét és alkalmazását ! Iránylat: ez egy szögérték, hajónk helyének az északi iránnyal és egy hajón kivüli ismert helyzető ponttal (pl. világítótorony, vagy tavon egy kiköt ıbejárat oszlopa) bezárt szöge. Felvétele: kézi tájolóval, az északhoz képest a hajón kívüli ismert (beazonosított) pontnak a szöge. Két vagy három iránylat lemérésével a hajó helyzete a térképen kijelölhet ı (helyzetpont). A hajó helyzetének ismeretében a parttól való biztonságos távolság megállapítható (pl. sekély víz, zátonyok). A zátonyra futás a helyes parttávolság megválasztásával elkerülhet ı. 44. Hogyan választja ki a találkozás helyét és módját ? Hogyan dönt a korlátozott térméret ő helyen történı találkozásról, illetve el ızésrıl ? Találkozás: két hajó ellentétes, vagy közel ellentétes irányból történ ı közeledése (’”szemb ıl jövı” helyzet). A találkozás lehet ıleg tágas helyen történjen, ne hajóútsz őlületben vagy kiköt ıbejáratban. Módja: a kitérési szabályok alkalmazásával (pl. géphajók esetében jobbra tartás) és betartásával történjen. Korlátozott térméret ő helyen legyen elegend ı oldaltávolság az esetleges kitér ı manıverre; elızni csak veszélytelen helyen lehet, a lassabb hajó haladását nem zavarva. 45. Hogyan állapítja meg az összeütközés veszélyét ? Milyen módszerrel szőrhetı ki kellı idıben ez a veszély ? Ha a másik hajót folyamatosan változatlan orrszögben látjuk, az összeütközés veszélye jöhet létre. Orrszög: hajónk meghosszabbított középvonala és a másik hajó által bezárt szög. A másik hajó megpillantásától megfelel ı idıközönként mérjük (pl. kézi tájolóval, vagy vizuálisan becsülve). 46. Ismertesse a tavon a nappali és éjszakai navigáció módszerét ! Nappali navigáció: kisebb tavakon vizuálisan, a pilotkönyv és a hajózási térkép segítségével történik (pl. Tihany: a messzir ıl látható Apátság tornyai). Iránylatméréssel és térképre jelölésével ismeretlen helyen is meghatározhatjuk helyzetünket. Éjszakai navigáció: a kiköt ık fényei (vörös és zöld fények) segítségével. Balatonon a viharjelz ı állomások is jó tájékozódási pontok (ha nincs alapon a jelzırendszer). A radar is kiváló eszköz éjszakai navigációhoz. hajóm őv eletek 47. Ismertesse a gépnélküli hajóm őveletek végrehajtását álló- és folyóvízen: helyváltoztatás a szél segítségével; fordítás géper ı nélkül ! Állóvizen: vontatás, kötéllel vezetés alkalmazása kiköt ıkben, bedaruzást követıen a hajók mozgatásánál. A hajón kormányozni kell! Szél segítségével: a hajó puszta árboccal is haladhat, azonban csak a széllel együtt, nagyon lassan; szintén kiköt ın belüli hajómozgatáskor alkalmazzák, ill. havaria esetén. Folyóvizen: a sodrás erejét felhasználva, vagy a sodrás irányába, vagy pedig –egy partra vitt kötél segítségével- sodrással szemben is lehetéseges mozgatni a hajót, ezt hívják vágatásnak (hajó orra hegymenetben, kötelet elıre vinni, hajót a víz felé ellökni, kormányt kitéríteni, a hajó félkör ív mentén



48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

Oldal: 10/39

„felfelé” halad. Ismertesse a magányosan haladó géphajó sebességének megválasztási szempontjait (alacsony, közepes, magas vízállásoknál – egyes jellegzetes vízterületeken) ! Alacsony vízállásnál: csökkentett sebességgel a gázlók és zátonyok miatt. Közepes vízállásnál: ez az optimális vízállás, az ún. biztonságos sebességgel kell haladni (amelynél az összeütközés elkerülhet ı). Magas vízállás: a szabad magasság korlátozott, illetve hullámzást kelteni tilos (gátak és partvédelem miatt) ezért csökkentett sebességgel kell haladni. Kanyarulatokban, nem beláthajtó helyeken sebességet csökkenteni kell, ill. hangjelzést adni. Fıág-mellékág találkozása: a f ıágban haladó forgalom az útjogos (kivétel lehet). Kikötın belül: csökkentett sebességel, jobbra tartva. Ismertesse a hajó m őveletezését a hajóutat keresztez ı hídak, átfeszítések (köteles komp környezetében – módszer, veszélyek) ! Hidak: a HSZ kijelöli az ajánlott átjárót (egy ill. két db. sárga rombusz) . Átfeszítés: elektromos vezeték (tábla jelzi el ıre) belóghat, ezért a közepét kerülni kell. Köteles komp: m őködés közben drótkötelet feszít ki, útjogos. Átkelés után kötelét leereszti, áthaladhatunk. Mit értünk csatornahatáson, milyen következményei vannak a hajózásban, milyen intézkedéseket követel meg ? A menetben lév ı hajó elıtti víztömegnek a hajó mögé kell kerülnie. Sz ők csatornákban a hajó el ıtt vízszintemelkedés figyelhet ı meg, a hajó mellett pedig csökkenés. A hajtóer ı csökken, a partra pedig nagyobb hullámok csapnak ki a hajó elhaladása után. Sebesség csökkentése (kisebb vízfalat tolni) ill. nagyhajókhoz közeli elhaladás kerülése! Milyen veszélyhelyzetet okozhat a géper ı hirtelen csökkentése a hajóvezetésében ? A géperı hirtelen csökkenése (oka: a kormányos pánikszer ő gázelvétele vagy motorhiba, esetleg üzemanyag kifogyás) hirtelen sebességcsökkenést eredményez, ennek hatására az addig siklásban lév ı motoros hajó orra hirtelen vízbe merül, gyorsan fékez ıdik, mintha „falnak ütközne”. A saját farrhullám hátulról eláraszthatja a kisebb hajókat, ill. „megdobja” a hajó farát. Utasok elıre bukhatnak. Mindig fokozatosan lassítani! Milyen kedvezıtlen hatásokat okozhat a nagy sebességgel közleked ı kisgéphajó ? Milyen magatartással elızhetık meg ezek ? Nagymérető orr- és farhullám keltése, kisebb hajók, csónakok megbillenhetnek, víz csaphat be ill. akár fel is borulhatnak. Magatartás: figyelemmel más hajókra, id ıben kerülni ill. lassítani. -ha nagyhajó kelti: kikerülni, a hullámait szemb ıl, kb. 20 fokos szögben venni, lassítva. Ismertesse a vontatás végrehajtását (eszközök, végrehajtás, veszélyek) ! Vontatókötél (enyhén rugalmas, er ıs és hosszú legyen), kiköt ıbika ill. bak, oldható csomó a vontató ill. a vontatott hajón; vontatott jollén uszonyt felhúzni, kormányt használni. Veszélyek: felborulás, összeütközés, leszakadás. Ismertesse a kishajók egymás közti és nagyhajóval való találkozásának elveit, a találkozások nautikai és biztonsági szempontjait ! Kishajók egymás között: találkozáskor (=szembejöv ı helyzet) a kisgéphajók ill. az evezısök jobbra tartanak, vitorlásoknál pedig a szelet jobbról kapó az útjogos. Különböz ı meghajtású kishajók esetén a meghajtás elve dönt: vitorlás-evezıs-motoros kitérési sorrend. Nagyhajó: 20 m felett (ill. 12 f ı felett) mindig útjogos a kishajóval szemben!



3

Oldal: 11/39

55. Hogyan állapítja meg, hogy a keresztezés vagy találkozás szabályait kell alkalmaznia ? Melyek a keresztezés f ı biztonsági szabályai ? Melyik hajót tekinti keresztez ınek ? Találkozás: eltérı ill. közel eltérı irányban történ ı haladás („szembe jön”). Éjjel vörös és zöld oldalfényeket egyaránt látunk a másik hajón. Keresztezés: kis vagy nagy szögben történ ı oldal irányú megközelítés. Éjjel vagy a zöld, vagy a vörös fény látszik a keresztez ı hajón. Biztonsági szabályok: géphajó-géphajó és evez ıs-evezıs jobbkézszabályt alkalmaz, vitorlás-vitorlás: szél alatti hajó az útjogos; az útjog adásra kötelezett hajó idıben jelzi a kitérési szándékát (vitorlások intenek); motoros vitorlást szél alatt kerüljön ki. Keresztez ı: amelyik áthalad a másik el ıtt, azaz a keresztezett hajóról a keresztezı hajónak éjjel a keresztezés után a farfénye is látható. 56. Ismertesse az el ızés folyamatát és veszélyeit ! Elızés: tisztán elöl lévı hajó lassabb, a tisztán hátul lév ı hajó akár jobb, akár bal oldalon el ızheti, de csak úgy hogy az el ızött hajó irányát és sebességét ne befolyásolja. Az el ızött hajó segítse az el ızés mielıbbi zavartalan végrehajtását. Veszély: ütközés váratlan man ıver és kis oldaltávolság miatt. Különleges helyzetek kezelése, hajózásbiztonság különleges helyzetek 57. Ismertesse a folyók és tavak jégjelenségeit, hatásukat a hajó vezetésére ! Elsıdleges jégzajlás: jégszilánkok-jégkása-jégtáblák kialakulása. A hajózás kezdetben még lehetséges, akadnak jégmantes területek, majd a jégtáblák kialakulásával akár hajózási tilalmat is elrendelhet a hatóság. Másodlagos jégzajlás: olvadás, a jégtáblák széttöredezése, folyón „leúsznak” tavon pedig a szél „kitolja” a zömét valamelyik partra (általában a déli oldalra) illetve elolvadnak. Mivel a jég kárt tehet a hajótestben, csak fémtest ő hajókkal ajánlott jegesedéskor hajózni. 58. Ismertesse a kisvízi és nagyvízi hajózás sajátosságait ! Kisvízi hajózáskor a zátonyok, gázlók akadályozzák a hajók közlekedését, fokozott figyelem és mélységmérés ajánlott. Nagyvízi hajózáskor folyókon a szabad magasság válik korlátozottá (pl. hidak alatt) a vízállásjelentés adataiból és saját fixpont magasságunkból kiszámítható, hogy meddig tudunk közlekedni. 59. Hol és hogyan kell alkalmazni biztonsági távolságot a hajóvezetés során (hajótest alatt, felett, mellett) ? Biztonsági távolság fogalma: hajónk vagy hajónkon lév ı bármely nyílásnak azon legalacsonyabb pontja, ahol víz folyhat be. A hajó terhelését úgy kell megválasztani, hogy az adott hullámzásnál ne árasztódhasson el. (Balatonon a vízijármővek minimális biztonsági távolsága min. 30 cm, ennél „laposabb” építéső jolle vagy csónak nem közlekedhet!) Figyelni kell arra is, hogy hajónk legmélyebbre merül ı pontja (pl. t ıkesúly) valamint legmagasabb pontja (pl. árboc) is biztonságos távolságra legyen az esetleges akadályoktól (pl. meder vagy híd). Más hajó közeledésekor hajónk mellett is maradjon az esetleges kitérésre szabad hely. Menetben lév ı nagyhajót kishajóval szemb ıl 500m, oldalról 30-30m, hátulról 60 m-nél jobban nem szabad megközelíteni. 60. Ismertesse a szél hatását a hajóvezetésre ! A szél hatására minden hajó sodródik valamennyit („abdrift”), ez a sodródás vagy más néven „oldalcsúszás” a sebesség növekedésével csökken. A sebesség helyes megválasztásával (motorosoknál) illetve ellenkormányzással és a vitorlafelület helyes megválasztásával (túlságosan megd ılı hajó jobban „csúszik” oldalra) csökkenthet ı a sodródás, oldalcsúszás. Erıs szél hatására hullámossá válik a víz, mely a hajó mozgását nehezítheti



Oldal: 12/39

(pl. szembehullámok). Törekedni kell arra, hogy a nagyobb hullámokat ne szembıl, hanem min. 20 fokos szögben kapjuk. Kisebb hajókkal teljesen oldalról sem ajánlott a nagyobb hullámokkal párhuzamosan közlekedni. 61. Ismertesse a hullámos vízen való hajózást folyón ! Folyón általában a folyó sodrása jobban befolyásolja a hajózást, mint a hullámzás. Nagy hullámok azonban folyókon is kialakulhatnak, (általában ilyenkor sem lesznek magasabbak 60 cm-nél). A folyó sodrása és az er ıs szél keltette hullámok folyón nem mindig esnek egy irányba, ilyen esetekben fokozott figyelemmel kell hajózni. 62. Ismertesse a hullámos vízen való hajózást tavon ! Tavon nagyobbak lehetnek a hullámok, mint folyóvizen. A Balaton a 2. hajózási zónába tartozik, azaz a legnagyobb mértékadó hullámzás 120 cm is lehet, de a 200 cm-t nem éri el. (a legnagyobb hullámok kb. másfél méter körüliek). A nagyobb hullámokat kb. 20 fokos szögben kell metszeni. 63. Ismertesse a szabályozási m ővek (keresztgát, párhuzamm ő), illetve hídpillérek közelében történı hajózás veszélyeit és a lehetséges megoldásokat ! Szabályozási m ővek, hídpillérek közelében kisebb örvények, mögöttük pedig visszaáramlás fordulhat el ı. Ajánlott távolságot tartani ezekt ıl (kisebb és könnyebb hajókkal egy-két hajóhossznyit). Ha mégis közel kell elhaladni ilyen akadályok mellett, hatékony ellenkormányzással és a sebesség helyes megválasztásával ki kell védeni az áramlás eltérít ı hatását. 64. Ön – mint a közelben tartózkodó hajó vezet ıje - milyen magatartásra számít az er ısen hullámzó tavon, erıs szélben felborult vitorlás hajó, vagy csónak személyzetének részér ıl ! Felborult vitorlás legénysége általában hamar kifárad a hajó mentése és visszaállítási kísérletek közben, hideg vízben ez nagyon hamar bekövetkezhet, mindez pánikkal társulhat. A felborult hajót szél alól kell megközelíteni, elsıdleges az utasok mentése, a technikai mentésre ajánlott segítséget (pl. víziment ık, vízirendırség) hívni. 65. Mit tesz, ha er ıs szél és hullámzás közben hajtógépe üzemképtelenné válik ? Veszélyes part, vagy zátony közelsége esetén érdemes azonnal lehorgonyozni, hiszen evez ıvel ilyen körülmények között lehetetlen haladni. Amennyiben a hiba általunk nem javítható, segítséget kell hívni (vontatást kérni a közeli hajóktól, vagy a vízirendészett ıl, vízimentıktıl. Balatoni Vízimentık Szakszolgálata: 0630-383-8383) zsilipelés, áthajózás hajóemel ın , hajósurrantón 66. Ismertesse a hajózsilipek térségének veszélyeit, a mederben és a mőtárgyak környezetében kialakuló áramlásokat, és a m őveletézést ezek közelében ! Ha a zsilip vízlépcsı vagy duzzasztóm ővel együtt épült, úgy már az elıkikötıbe való behajózásnál figyelemmel kell lenni az esetleges áramlásra. A zsilip mőködésekor a vízszintváltozást kísér ı áramlás sokkal kevésbé veszélyes a kishajókra, mint a zsilipet használó nagyobb hajók csavaráramlása. Megfelel ı távolságot és csökkentett sebességet kell alkalmazni. 67. Ismertesse a hajózsilip és a hajóemel ı mőködését, mőszaki megoldásait (medencék kialakítása, kapuk, medencék megosztása, jelz ırendszer) ! Mi a hajósurrantó ? A zsilipkamrában a vízszint fel- vagy lesőlyeszthetı, így hidalják át a zsilip elıtti és utáni vízszint (alvíz és felvíz) különbségét. Kifelé a vizet több nyíláson, lassan engedik ki, hogy az áramlást lehet ıség szerint lecsökkentsék. Feltöltéskor hasonlóan járnak el, az ellenkez ı zsilipfı irányából. Néha több



Oldal: 13/39

medencét is kialakítanak, hogy a kétirányú forgalmat a lehet ı legjobban különválasszák. Mőveletezés fıbb szabályai zsilipeléskor: az el ıkikötıben kell megvárni a behajózás engedélyezését; csökkentett sebességgel szabad csak közlekedni; ütközıket kell használni és a hajót kézb ıl folyamatosan ereszthet ıen kötéllel rögzíteni. Jelzırendszer: a behajózást tiltó 2 db vörös fény; a nyitás elıkészületét jelzı zöld+vörös fény; a behajózást engedélyez ı 2 db zöld fény; a forgalmat a kamrák között irányító fehér villanó fények. A hajóemel ı két süllyesztıszekrénybıl áll, amelyek váltakozó fel és le mozgás révén lehet ıvé teszik az átkelést nagy szintkülönbség ő folyók között, vagyis a hajó a süllyesztıszekrénnyel együtt mozog. Az egyik süllyeszt ıszekrény a folyó magasságában áll, a másik a csatornával egy szinten található. Az emelıszerkezet meghajtásához az alsó süllyeszt ıszekrénybıl vesznek el egy csekély vízmennyiséget, ezáltal az ily módon nehezebbé váló fels ı süllyesztıszekrény a hozzákapcsolt munkahengernek köszönhet ıen lefelé mozog. A hidraulikus folyadékot, korábban csatornavizet, a dugattyúrúd megnyomja, és a hidraulikus nyomás által a szemközt található dugattyút a süllyesztıszekrénnyel együtt a magasba emeli. Hajósurrantó: ferde betoncsatorna, amelyben vizet áramoltatnak, hogy lapos fenekő kishajókkal, és f ıként csónakokkal át tudjanak kelni kisebb szintkülönbségő folyószakaszokon. 68. Ismertesse a zsilipelés biztonsági szabályait, veszélyeit ! Milyen kikötési lehetıségek, menekülési utak vannak a zsilipekben ? Kishajónak más hajótól kell ı távolságot kell tartania, csökkentett sebességgel szabad csak haladni. Kötelez ı az ütközık (pufferek) használata. A zsiliphez közeledve és a vesztegl ıhelyen az el ızés tilos. A zsilipben a hajót kézben tartott végő kötéllel rögzíteni kell a kamra falába s őlyesztett bakokhoz vagy a fémkarikákhoz úgy, hogy a kiköt ıkötél utánaengedhet ı legyen! Az elıkikötıben vannak kikötési lehet ıségek és irányjelekkel, irányfénykkel jelzett menekülési utak, ill. a zsilipkamra falán/falában fém kiköt ıkarikák. 69. Folytasson le egy zsilipelést nagyhajókkal együtt (szabályok, mőveletezés, kikötés, veszélyek a zsilipelés során) ? Kishajó külön zsilipelésre nem tarhat igényt, be- és kihajóznia csak a nagyhajó után szabad. Csökkentett sebességgel, távolságot tartva, ütközüket használva kell haladni. A kamrában a hajót a 68. válaszban olvasható módon rögzíteni. A nagyhajó csavaráramlása veszélyt jelenthet a kishajó számára. felszerelés, biztonsági szabályok, eljárások 70. Ismertesse a bak, a bika, a kötélvilla, és a terel ıelemek használatát, veszélyforrásait ! Bak: nagyobb méret ı kikötıeszköz a parton, általában öntöttvas vagy fa. A „szorítónyolcas” nev ő csomóval, vagy hurokkal tesszük rá a kiköt ıkötelet. Bika: a kishajók veretei közé tartozik, T alakú (igen rövid szárral) fém eszköz. A „bikanyolcas” nev ő csomóval kötjük rá a kötelet. Terelıelem: a kiköt ıkötél kopását lassító kötélvezet ı és védı tartozék a hajón. Veszélyforrások: a hajón soha ne legyünk mezítláb, sérülést okozhatnak az elıbb felsorolt eszközök. Szakszer őtlen csomók esetén hajónk elszabadulhat. 71. Ismertesse a kötélszorító berendezés és a vonóhorog használatát, veszélyforrásait ! Kötélszorító v. „kötélstopper”: lezárható karos kötélrögzít ı szerkezet, amely a kötél húzását megengedi, da visszafelé nem ereszti. (pl. felhúzókötelek rögzítésére) A Balatoni Vitorlásiskola Társaság vendégei számára készült kiegészít ı segédanyag


72.

73.

74.

75. 76.

77.

78.

79.

80.

81.

Oldal: 14/39

Vonóhorog a kiköt ıi vontatóhajók farára van felszerelve. A szerkezet biztosítja a hirtelen rántás csillapítását és a kötél távvezérelt elengedését. Ismertesse a hajózásban alkalmazott kötelek f ıbb jellemzıit, alkalmazási területeiket, megbízhatóságuk ellen ırzési módját! Drótkötél: (rozsdamentes, pászmákból sodort) pl. árbocmerevít ınek (vantni) Poliészter alapanyagú kötelek: (pl. dacron, diolen, trevira) kicsi a nyúlásuk pl. felhúzókötélnek (fall) Poliamid kötelek: (nylon, perlon) rugalmasak pl. kiköt ıkötél, horgonykötél Körszövött kötél: poliamid mag+puha pamut burkolat: védi a kezünket pl. behúzókötélnek (sott) Ellenırzés: szemmel, majd aprólékosan kézzel „végigtapogatva”, kopottságot és megtörtséget lehet így ellen ırizni. Ismertesse a kötelek használatának nautikai-biztonsági szempontjait ! A kötelek a hajózásban rendkívül fontos szerepet töltenek be (kikötés, horgonyzás, vitorlam őveletek). Figyelni kell: a kötéltípus helyes megválasztására, a kötél helyes méretére (hossz és szilárdság), állapotukra, védelmükre (kidörzsöl ıdés), helyes tárolására, megkötésére, a csomók oldhatóságára. Ismertesse a horgonyzáshoz szükséges berendezéseket és felszereléseket ! Horgony, kötél vagy lánc (kb. 30-40 méter), vízmér ıléc vagy mélységmér ı, nagyobb hajókon horgonycsörl ı. Ismertesse a kikötésnél használt eszközöket, használatuk módját ! Kikötıkötelek, parton és hajón lév ı kikötıbikák, csáklya, gumi ütköz ık (fender v. puffer). Ismertesse a hajótest mentésére szolgáló eszközöket, anyagokat és eljárásokat ! Lékdugó, lékponyva, mericske és szivattyú (kézi és elektromos), t őzoltó készülék. Ismertesse a csónak alapfelszerelését, a szabadoldal jelent ıségét ! Evezı(k), min. 1 literes mericske, ment ımellények, kikötıkötél, horgony+kötél, Szabadoldal: a hajó vízfelszín feletti oldalmagassága a hajótest felez ı jében mérve. Jelentısége: minél nagyobb, a fedélzetre annál kevésbé csapnak fel a hullámok. Ismertesse a zátonyra futás következményeit különböz ı típusú mederalakulatoknál és mederanyagoknál ! A hirtelen sekélyedı meder veszélyesebb, mint a fokozatosan változó. Homok és iszap: a hajótest általában nem rongálódik, de nehéz kiszabadítani. Kavicsos: karcolásokat, nagyobb horzsolásokat okoz. Köves, sziklás: komoly töréseket okozhat. Milyen sérüléstípusokat okozhat a sziklás mederfenék, a kavicsos meder ? Hogyan akadályozható meg a hajó elsüllyedése ? Törést ill. komolyabb zúzódást. A s őlyedés szivattyúzással, léktömítéssel, majd kikötıbe vontatással akadályozható meg. Ismertesse a lékesedett hajó vízmentessé tételének eszközeit és módszereit ! Szivattyú, vödör, szivacs. A hajótestetmeg kell dönteni, hogy a lék lehet ıség szerint a vízvonal fölé kerüljön, majd amennyire lehet, tömíteni. Ezt követ ıen az említett eszközökkel vízmentesíteni kell a hajóbels ıt. Mikor alkalmazunk fenékvizsgálatot hajózási balesetkor ? Mi a célja és mit lehet ez alapján eldönteni ? Ha feltételezhetı, hogy a hajó lékesedett. Az oldalfalak és a hajófenék (fenékdeszkék felemelésével) átvizsgálásával, az esetleges fenékvíz szintjének megfigyelésével megállapítható, hogy van-e vízbetörés.



Oldal: 15/39

82. Milyen léktömítı módszereket ismer ? Hajtson végre egy léktömítést ! Lékdugó és lékponyva. A hajótestet minél jobban meg kell dönteni, hogy a lék lehetıség szerint a vízvonal fölé kerüljön, majd amennyire lehet, tömíteni. A lékdugó kis sérülésnél használható, a lékponyvát (pl. tartalék vitorla) kívülr ıl kell a lék fölé húzni, hogy a víz nyomása a lékre tapassza. Ezt követ ıen szivattyúval és vödörrel vízmentesíteni kell a hajóbels ıt. 83. Milyen fontosabb szabályok betartása szükséges a hajó kiemelésekor ? Milyen módszerekkel emelhet ı ki egy elsüllyedt hajó ? Az elsőlyedés helyét meg kell jelölni (GPS+bóják) és ha lehet ıség van rá, a sőlyedés közelében ırséget hagyni (pl. csónakban) és figyelmeztetni a roncsra és a veszélyre az arra hajózokat. A hajót speciális víziment ık búvárés gépi emelési technikával (felfújható gumitöml ık+szivattyúzás+úszódaru) emelik ki. 84. Ismertesse a leszabadítás megtervezését, el ıkészítését és végrehajtását ! Zátonyról való leszabadításkor lehet ıség szerint megbillentjük a hajót (legénység+felszerelés súlyával), hogy csökkentsük a merülést. A legénység egy tagja a felhúzókötél hajótól való eltávolításával és er ıs húzásával segítheti a dılést az árboc billentésével. Ha ez nem hatékony, horgonyt lehet (sok-sok kötéllel) a mély víz felé vinni (pl. csónakból), ott ledobni és a megdöntött hajót lecsörl ızni. Ha ezek a módszerek nem hatékonyak, vontatást kell kérni. 85. Milyen veszélyei vannak a kötéllel történ ı leszabadításnak ? A vontatómotoros esetleges er ıs rántásakor a hajótest er ısen megsérülhet, az elszakadó kötél pedig személyi sérülést okozhat. 86. Ismertesse a lékponyva használatát! Lékponyva: pl. tartalék vitorla, de húzókötelekkel ellátott valódi lékponyva is létezik. Kívülrıl a lék fölé kell húzni, a víz nyomása a lékre „tapasztja”. 87. Hogyan szabadítható le a köves, sziklás mederfenéken fennakadt hajótest ? A hajótestet védeni kell (pufferekkel, ágyszivacsokkal, stb.). A 83. válasz itt is elmondható, a vontatás szerepének kiemelésével.



Oldal: 16/39

HAJÓZÁSI FÖLDRAJZ, VÍZRAJZ, METEOROLÓGIA – 31 kérdés - t s r é o p d r o é s K c

1

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK a Duna és vízrendszerének legf ıb b jellemz ıi tavak legf ıb b jellemz ıi (Balaton, Fert ı- tó, Velencei-tó, Tisza-tó) víziutak f ıb b jellemz ı i 1. Ismertesse Magyarország víziútjainak rendszerét és kapcsolatait más vízrendszerekkel ! A Duna fı nemzetközi víziútunk. Északnyugat felé a Rajna-Majna csatornákon Európa belvízi víziútjait, valamint Rotterdamon keresztül az Északi-tengert és az Atlanti óceánt lehet elérni. Délkeleti irányban a Fekete-tengerr ıl a Földközitengerre nyújt kijáratot. A Tisza a Duna mellékfolyója, kisebb kereskedelmi jelentıségő víziút. A Balaton a Sión keresztül kapcsolódik a Dunához. 2. Ismertesse a Duna f ıbb hajózási jellemzıit (hajóútméretek, a kishajót érintı hajózási szabályok) ! A Duna magyarországi szakasza a 3. hajózási zónába tartozik (=legnagyobb mértékadó hullámmagasság max. 0,6 m) A legkisebb ő rszelvény magasság (l.ü.m.) híd és egyéb térszín feletti létesítmény alatt minimálisan 7 méter, a legkisebb hajóút szélesség (l.h.sz.) hídnyílásban 60 méter. Rajka és Göny ő között felsıszakasz jellegő, alatta középszakasz jelleg ő. Kishajó a Dunán közlekedhet, a Hajózási Szabályzat rendelkezéseit betartva. (pl. zsilipelés és egyéb szabályok). A Ráckevei Dunaág duzzasztott, a kisgéphajókra hajózási korlátozások (pl. sebességcsökkentés) vonatkoznak. 3. Ismertesse a Szentendrei Duna-ág, a Ráckevei Duna-ág, a Dráva, és a Sió fıbb hajózási jellemzıit (hajóútméretek, a kishajót érint ı hajózási szabályok, fontosabb mőtárgyak) ! Szentendrei Duna-ág: l.ü.m.: 6,4 m; l.h.sz.: 50 m. A vízisízés (a tiltó jelek kivételével) engedélyezett. A budapesti vízmércén 640 cm-t elér ı vagy meghaladó vízállás esetén a hajózás tilos. Ráckevei Duna-ág: a két végén, a Kvassay-zsilipnél (Bp) és a tassi zsilipnél (Tass) zárt, vízszintje szabályozott. l.ü.m.: 5,25 m; l.h.sz.: 44 m. Környezetvédelmi okokból a HSz-ben maghatározott folyamkilóméter szakaszokon a bels ı égéső motor üzemeltetése tilos. A tilalom alá nem vont területen kisgéphajó és vízi sporteszköz a parthoz viszonyított max. 15 km/h sebességgel közlekedhet, kikötıhelyét max. 5 km/h sebességgel közelítheti meg vagy hagyhatja el. Dráva: határvíz, a 3. hajózási zónába tartozik, l.ü.m.: 4,5 m; l.h.sz.: 35 m. Kishajókra külön szabály nem vonatkozik, a hajózás megkezdése elıtt a Határırségnél tájékozódni kell. Sió-csatorna: 121 km hosszú, mederesése átlagosan 14,5 cm/folyamkilométer. Siófoktól (Sió-zsilip) a Kapos torkolatig tartó 41 km-es szakaszán vízjárása a balatoni vízeresztést ıl függ, idıszakosan hajózható. A Kapos torkolattól a Sárvíz-csatorna torkolatáig (57 km) vízjárását a balatoni vízeresztés, a Kapos és a Sárvíz vízjárása és a kisebb patakok alakítják. A Sárvíz torkolattól a Dunáig terjed ı 23 kmes szakasz vízjárása az árvízi kapu (a torkolati m ő, Keselyősnél) mőködésétıl függ, állandóan hajózható hajóút. 4. Ismertesse a Tisza (kivéve Tisza-tó), a Bodrog, és a Körösök f ıbb hajózási jellemzıit (hajóútméretek, a kishajót érint ı hajózási szabályok, fontosabb mőtárgyak) ! A Tisza a 3. hajózási zónába tartozik, l.ü.m.: 4,5-6,4 m; l.h.sz.: 30-50 m. közötti. A határtól Dombrádig fels ıszakasz jellegő. Tiszalöknél és •

•

•

•

•

•

•



Oldal: 17/39

Kiskörénél duzzasztóm ővek vannak. A hajózás szempontjából f ıbb települések: Tokaj, Szolnok, Csongrád, Szeged, Zenta. Titel alatt, a bal parton ömlik a Dunába. A Bodrog a 3. hajózási zónába tartozik, l.ü.m.: 5,25 m; l.h.sz.: 44 m. Tokajnál, a jobb parton ömlik a Tiszába. Kedvelt kedvtelési célú víziút. A Kettıs és Hármas Körös a 3. hajózási zónába tartozik, l.ü.m.: 4,5 m; l.h.sz.: 30 m. Békésnél és Békésszentandrásnál zsilipek találhatóak. A Kett ı s-Körös a Fehér-Körös és a Fekete-Körös szanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, utána mintegy tíz kilométeres szakaszon nyílegyenesen halad a Kett ıs-Körös egészen Békés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél lev ı duzzasztó miatt aránylag lassú folyású. A Hármas-Körös a Sebes-Körös és a Kett ıs-Körös összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 91,3 km, átlagos mélysége 3-4 m. Csongrádnál ömlik a Tiszába. 5. Ismertesse a Balaton hajózási jellemz ıit! (mederjellemzık, meteorológiai jellemzık, hullámjelenségek) A Balaton vízfelülete kb. 600 km², Közép-Európa legnagyobb tava, kb. 77 km hosszú, sekély víző tó, átlagos vízmélysége 3-4 méter. Medre iszapos, agyagos. A vízmérce Siófoknál található, 0 cm esetén a f ı hajózóútban kb. 285 cm víz marad. Optimális vízszint 80-100 cm közötti. mederjellemzık: a tó déli parton sekély (marásvonal), az északi parton hamar méllyül; helyenként nádasok találhatóak. A Tihanyi-szorosban kb. 300 méter széles a biztonságos hajózóút, kardinális jelekkel kijelölt, ezen túl veszélyesen sekély (60-70 cm) a vízmélység meteorológiai jellemzık: uralkodó szélirány az északnyugati és a délnyugati. A vihar legtöbbször észak felöl érkezik. Hosszantartó mérsékelt szeles idıszakok és hirtelen kialakuló zivatarok gyakoriak. Tartós és erıs nyugatias szél esetén a keleti medencében megemelkedik a víz szintje; a szél leállása után er ıs szembeáramlás tapasztalható a Tihanyi szorosban, amely a kishajók számára jelent ıs lehet. Ez a jelenség a tólengés , a motor használata a szorosban ezért megengedett. Hullámjelenségek: 2. hajózási zónába tartozik (legnagyobb mértékadó hullámmagasság max. 1,2 m). Er ıs északi szél hatására rövid, magas és meredek hullámok, er ıs délnyugati szél hatására magas, de elnyújtottabb hullámok alakulnak ki. 6. Ismertesse a Velencei-tó és a Fert ı-tó hajózási jellemzıit ! (mederjellemzık, meteorológiai jellemzık, hullámjelenségek) A Velencei-tó medre iszapos, jelent ıs részét nádas borítja, Agárd és Gárdony térségében kotort, jollékkal remekül vitorlázható. Átlagos mélysége 1-2 méter közötti. Nyugatias szelek a jellemz ıek, a legmagasabb hullámzás 50-60 cm közötti. A Fertı-tó hazai része nádasokkal borított, ausztriai része nyíltabb víztükr ő. Átlagos vízmélység 2 m. A széljárás nyugatias, stabil. Gyakran rendeznek nemzetközi jolle és szörfversenyeket a tavon, a vitorlásélet jelent ıs. 7. Ismertesse a Tisza-tó hajózási jellemz ıit ! (mederjellemz ık, meteorológiai jellemzık, hullámjelenségek) A Tisza-tó 1973-ban, a Kiskörei Víztározó tóvá alakításakor jött létre, hajózási és szabadidıs célú hasznosítása kialakításakor csak sokadrangú szempontként jelentkezett. Felszíne 127 km², hossza 27 km, átlagos vízmélysége 2-3 m, vízszintje zsilipekkel szabályozott, télen jelent ısen leengedik a vízszintet. Áradáskor hajózási zárlatot rendelhetnek el. •

•

•

•

•



2

Oldal: 18/39

Jelentısebb kikötıi Abádszalók és Tiszafüred. Víze növényzettel ben ıtt és hinaras, nehezíti a hajózást. Uralkodó szélirány északi, a hullámzás csekély mértékő. Fıleg a kisgéphajós és jet-ski forgalom jellemzi. a víziutak jelzései, jelei, hajóútkit ő zés (folyami, tavi) 8. Milyen jelek, jelzések kerülnek alkalmazásra a víziközlekedésben a víziutakon (jelcsoportok, funkciójuk, kötelezettségek) ? Folyami: laterális kit ő zés (vörös és zöld bóják a menetben lév ı hajó oldalfényeinek színe szerint. Vörös bóják: jobb part fel ıl, zöld bóják: bal part felıl). Kikötıbe behajózáskor a fényeink színeinek meg kell egyezniük a bejárat fényjelzéseivel. („vörös a vörösre, zöld a zöldre”) Tavon f ıleg a kardinális jeleket alkalmazzák (fekete-sárga oszlopok és kúp alakú tetı jelek a négy f ı világtáj szerint) pl. Tihanyi-szoros hajóútja. Veszélyes helyet határolnak, pl. északi kardinális jel jelentése: tarts északra, veszély délen! A különálló veszélyes helyek (pl. vízkivételi mő, kisebb zátony, stb.) jelzése vörös-fekete oszlopon két db. fekete gömbbel történik. Nagy oldaltávolságban kell kerülni. Biztonságos (mély) víz jelzése: vörös-fehér bójákkal. A mély vizet jelzi Speciális jelek: sárga bóják, általában határolnak v. lezárnak egy korlátozás alatt álló vízterületet (pl. halászterület v. katonai gyakorlótér, stb.) 9. Mit értünk hajóútkitőzésen (célja, módszerei, eszközei) ? A biztonságos hajóút jelzése; a hajóút megjelölésére szolgáló tevékenység és eszközrendszer. Módszerei: kitőzıhajókkal idıszakosan megvizgálják a vízterületet, jeleket helyeznek el. Fı eszközei: laterális és kardinális jelek. 10. Ismertesse a hajóútkit őzést folyókon: rendszer, elvek, jelek értelmezése, sajátosságai ! A víziúton elhelyezett különféle nappali és éjszakai jelek jelzik a hajóút jobb és bal oldalát, a hajóút szétágazását, a biztonságos vízmélységet és veszélyeket. Laterális kitőzés (vörös és zöld bóják a menetben lév ı hajó oldalfényeinek színe szerint. Vörös bóják: jobb part fel ıl, zöld bóják: bal part felıl). Kikötıbe behajózáskor ill. hegymenetben hajózva a fényeink színeinek meg kell egyezniük a bejárat fényjelzéseivel. („vörös a vörösre, zöld a zöldre”) 11. Ismertesse a hajóútkit őzést tavakon: renszer, elvek, jelek értelmezése (közlekedési magatartás térségükben), sajátosságai ! Tavakon f ıleg a kardinális rendszer ő jeleket alkalmazzák (fekete-sárga oszlopok és 2 db kúp alakú tet ı jel a négy fı világtáj szerint) pl. Tihanyi-szoros hajóútjában. A nagyobb kiterjedés ő veszélyes helyet határolják, pl. a sekély szántódi oldalon az északi kardinális jel, amelynek jelentése: tarts északra, veszély délen! A különálló veszélyes helyeket keteke-vörös oszlop jelzi, rajta 2 db fekete gömb, éjjel két fehér felvillanás. (pl. balatoni vízkivételi m ővek) 12. Milyen kötelezettsége van a hajó vezet ıjének a kitőzı és a hajózást irányító jelekkel kapcsolatban? Mi a célja ennek és hogyan hajtja végre? Tilos megrongálni és kikötésre igénybe venni. Hibájuk esetén értesíteni kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A kit őzı és a hajózást irányító jelek a biztonságos közlekedést teszik lehet ıvé, segítenek elkerülni a zátonyra futást. Meg kell tartani a tiltó és kötelez ı jelzéseket (jelzett biztonságos területen maradni, veszélyes vízterületet elkerülni, stb.), figyelembe venni az ajánló, tájékoztató és figyelmeztet ı jelzéseket. folyók, tavak, csatornák általános jellemzõi 13. Ismertesse a szabadfolyású vizek vízjárását és hatásait a gyakorlati hajózásra ! (kis-, és nagy vízhozam, vízmélység, vízsebesség, uszadék, kitőzés)



Oldal: 19/39

A szabadfolyású vizeket (folyók) vízterületét 3 szakaszra osztjuk fel: Fels ı szakasz: nagy esés, nagy sebesség, a folyó a partot bontja. Középszakasz: szélesebb és mélyebb meder, kisebb esés, lassuló. Néhol már épít (szigetek) másutt még bont a folyó. Alsó szakasz: a folyó esése kicsi, medre széles, a folyó lerakja hordalékát. Vízhozam: a folyó által szállított vízmennyiség (m³/sec). Éves jelleg ő, ciklikus: tavasszal hóolvadás-nagy vízhozam; nyáron és kora ısszel apadás; télen csapadék és jég. Vízjárás: a vízhozam változása (magas, közepes és alacsony) Különböz ı vízhozamnál a hajózás feltételei is eltér ıek. A hajózásra a közepes vízhozam a kedvezı. Magas vízjárásnál csökken a szabad magasság (hidak) és megn ı az uszadék (pl. nagyobb faágak, stb.) mennyisége. Kit ő zés: laterális jelekkel (vörös és zöld bóják) jelzik a víziútnak a hajózásra alkalmas részét. 14. Ismertesse a mesterséges folyószabályozás módszereit és hatásait a hajózásra ! (szabályozási m ővek beépítése, kotrás) A folyószabályozás célja, hogy biztonságossá tegye a víz, a jég és a hordalék szabad levonulását és a hajózás számára biztosítsa a szükséges vízmélységet. Legfontosabb eszközei a hossz- és keresztirányú folyószabályozási mővek és a kotrás. Hosszirányú: partburkolat és partbiztosítás (partvéd ı kövek, kıdepóniák) különféle vezet ımővek. Fı feladata a partoldal biztosítása kimosódás ellen. Keresztirányú: sarkantyúk, beköt ı keresztgátak, mederelzárások, iszapoltató mővek („gödrök”) és fenékgátak. A folyó áramlását befolyásolják, a hajózás számára apadáskor akadályt jelenthetnek. A folyószabályozás másik módja a kotrás , amikor eltávolítják a mederanyag egy részét. 15. Ismertesse a duzzasztással történ ı (mesterséges) folyószabályozás módszerét és hatásait a hajózásra ! Legfıbb eszközei a gátak, duzzasztóm ővek. A folyó vízszintjét gátakkal szakaszosan megemelik, az egyes szakaszok között zsilipeken át lehet csak közlekedni. 16. Ismertesse a vízállással kapcsolatos információk hasznosítását a gyakorlatban ! www.ovisz.hu Országos Vízügyi Informatikai Szolgálat Vízállás: a vízfelszín magassága (cm-ben) illet ıleg mélysége a vízrajzi állomás nulla pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjét ıl. A vízmérce nullpontját a Balti tenger feletti magasságban (mBf) mérik. Pl. budapesti vízmérce nulla pontja: 94,9 mBf. Az Országos Vízjelzı Szolgálatnál az év minden napjának reggelén készül elırejelzés a Duna, a Tisza és a Dráva folyók, valamint azok mellékfolyóinak a következı 6 napban várható vízállására. Hajónk merülésének és fixpont magasságának ismeretében a vízállásjelentés adatainak segítségével kiszámolható a rendelkezésünkre álló vízmélység és szabad magasság. 17. Ismertesse a folyók és tavak víz- és jégjárását és ennek hatásait a hajózásra ! A 13. válasz ismét elmondható! Vízjárás: a vízhozam változása (közepes, magas és alacsony vízszint). A tavak vízjárása kisebb ingadozást mutat, f ıleg a folyók befolyássa (pl. Zala) és a párolgás befolyásolja. A folyók jegesedése kis szilánkok megjelenésével kezd ıdik, majd kásás foltok jelennek meg a felszínen. A jégkása jégtáblákká áll össze, ezt nevezik els ıd leges jégzajlásnak . Felmelegedéskor a jégréteg összetöredezik, ekkor indul meg a másodlagos jégzajlás . A hajózás jégzajláskor veszélyes, hajózási tilalmat is elrendelhetnek. A tavak jegesedéskor általában hajózásra alkalmatlanok.



Oldal: 20/39

18. Ismertesse a folyómeder jellemz ıit, a víz mozgását a mederben, a meder jellemzı keresztmetszeteit (kanyarulatok, átmenetek) ! A meder fı jellemzı je annak anyaga (pl. agyag, homok, iszap, k ı, stb.) és keresztmetszete. A folyó sebessége a mederkeresztmetszeten belül nem azonos, különböz ı sebességek alakulnak ki benne. A folyó leggyorsabban haladó részét sodorvonalnak nevezik. Egyenes folyószakasz esetében a sodorvonal általában a meder középvonalán halad, folyókanyarulatoknál pedig a kanyarulat küls ı ívéhez közelít. Mivel az egyenes folyószakaszok ritkák, a sodorvonal általában nem egyezik a középvonallal. A két vonal az ún. inflexiós pontokon(„átmenet”) metszi egymást. A folyó vízjárása szerint beszélhetünk középvízi, kisvízi és magasvízi mederrıl. Az elárasztással veszélyeztetett terület az árterület. A véd ıgátak által védett területet hullámtérnek nevezzük. 19. Ismertesse a kiköt ık, hidak, zátonyok, szabályozási m ővek áramlási viszonyait és hatásukat a hajózásra ! A kikötıbejárat a hajóút igen sz ők része, beforgó áramlás, illetve visszavert hullámzás alakulhat ki. A hidak leszőkítik a hajóutat és behatárolják annak magasságát. A pilléreknél kisebb örvények alakulhatnak ki, a kormányzásnál ezt figyelembe kell venni. A zátonyoknál a felettük lév ı kis mélység a veszélyes, a zátony szélénél kissé megtörik a víz, felette általában sima. A szabályozási m őveknél a keresztgátak és sarkantyúk veszélyesek, f ıleg alacsony vízállásnál. Mögöttük visszaáramlás alakulhat ki. 20. Ismertesse a hajóút mesterséges létesítményeinek kialakítását, a hajózás által igénybe vett területeket és tevékenységeket, térségük áramlási rendellenességeit ! (hajózsilip, hajóemel ı) A legfontosabb ilyen létesítmény a hajózsilip , mely egy két végénél nyitható és zárható medence, a duzzasztóm ő két oldalán lévı vízszintkülönbség áthidalására szolgál. Zsilipelésnél a vízszint gyorsan változik, ezért a hajót nem szabad fixen lekötni, a köteleket kézben kell tartani és adagolni. Kihajózáskor a nagyobb hajók veszélyes hajócsavaráramlást keltenek, a nyitásnál is zavaró áramlás alakulhat ki. A hajóemel ı t igen nagy vízszintkülönbségek áthidalására használják, egy vízzel feltöltött medencét emelnek vagy s őlyesztenek a két vízszint között. A hajósurrantó egy ferde kialakítású „csúszda”, melyben vizet áramoltatnak, csónakok átjuttatására szolgál. 21. Ismertesse a hajóút geometriai jellemz ıit ! -legkisebb mélység a hajóút két széle között mérve -a hajóút szélessége a két széle között mer ıleges síkban mérve -a legkisebb szabad magasság a hajóút két széle között mérve 22. Ismertesse a vízlépcs ık áramlási viszonyait és hatását a hajózásra ! A vízlépcsı létesítésének célja az energiatermelés és a folyó hajózhatóságának biztosítása. Kishajók számára veszélyes áramlások alakulhatnak ki. A duzzasztott terület miatt folyásirányból közeledve a folyó sodrása kezdetben csökken, majd a duzzasztóm ő közelében er ıs áramlás jelentkezik. A vízlépcsı alatt szintén er ıs turbulens áramlás tapasztalható.Az erımő melletti zsilip közelében is számítani kell áramlásra, fokozott figyelemmel kell hajózni. 23. Ismertesse a folyók és tavak hullámjelenségeit, hatásukat a hajózásra ! A hullámzás a szél hatására alakul ki. (hullámhegy, hullámvölgy, hullámmagasság, hullámhossz). A Dunán akár 60 cm-t is meghaladó hullámzás is kialakulhat, a Balatonon ez másfél méter is lehet. Kishajók számára a hullámzás zavaró, vagy akár veszélyes is lehet. Orkán erej ő szélben a hullámok elsímulnak, a vízfelszín feletti kb. 50 cm-es rétegben A Balatoni Vitorlásiskola Társaság vendégei számára készült kiegészít ı segédanyag


3

Oldal: 21/39

porzik a víz a vízpermettıl, ami a vízbeesett számára életveszélyes lehet. Meteorológia 24. Ismertesse a szél jellemz ıit ! (keletkezése, irány, sebesség, er ısség, nyomás) A szél a levegı vízszintes irányú mozgása, amely a napsugárzás okozta hımérséklet- és nyomáskülönbség miatt jön létre (a Föld és a vizek felszíne nem egyformán melegszik fel). Iránya: égtáj szerint, amerr ıl fúj. A szélsebesség mértékegységei: m/s; km/h; és a csomó (tengeri mérföld/óra) A szélerı okozta nyomás a szélsebesség növekedésének négyzetével n ı (N/m²) 25. Ismertesse a Beaufort skála rendszerét, használatát ! (általánosságban, becslési lehetıségek, széler ısség észlelése a vízfelszínen és a felszerelésen) Beaufort (bofort) angol admirális dolgozta ki a Beaufort-féle széler ısség skálát, amely a szél által keltett látható jelenségek (pl. hullámok kialakulása, faágak mozgása) segítségével allapít meg széler ısség-fokozatokat (0-12 fokozatok). 26. Ismertesse a parti szél és a vízi szél keletkezését, jellemz ıit, hatását a hajózásra ! Ezek a szelek a szárazföld és a vízfelszín eltér ı hımérsékletének következtében kialakuló termikus, helyi szelek. Napfelkelte után a szárazföld gyorsabban melegszik fel, mint a vízfelszín, ezért a tó irányából h ővösebb levegı áramlik a part irányába, ez a tavi szél. Naplemente után mindez fordítva játszódik le, a víz felett tovább megmarad a melegebb leveg ı, a part felöl hővösebb leveg ı áramlik, ez a parti szél. Mindkett ı csak a part keskeny (1-2 km-es) zónájában figyelhet ı meg. 27. A szélirány gyors egymást követ ı változásaiból milyen idıjárásváltozásra számíthatunk ? Vihar, zivatar közeledésére, f ıleg tartós kánikula után. 28. Ismertesse a hullámzás kialakulását, a hullámzás-típusokat, hatását a hajózásra ! A hullámzás a szél hatására alakul ki. A hullám jellemz ıi: magassága (a hullámhegy és völgy közötti magasság) hossza (két egymás utáni hullámhegy távolsága). Típusai: normál hullámok, megtört hullámok (hirtelen mederváltozásnál, fehér tarajjal), holt hullámok (a szél elülte után még sokáig, ún. „döghullámok” észlelhet ıek). Hullámzás hatására a kormánykezelés nehezebbé válik, a szemb ıl jövı hullámok lassítják a hajót, a hátulról jöv ık gyorsíthatják, erısen bukdácsoló hajó legénységén pedig akár tengeribetegség tünetei is jelentkezhetnek. 29. Ismertesse a vihart: el ıjelei, kialakulása, lefolyása, viharjelzés ! Vihar szó jelentése: csapadékkal és gyakran villámlással, mennydörgéssel járó er ıs szél. (kb. 60 km/h-tól) Helyi vihar: legfıbb oka a szárazföld és a vízfelszín közötti nagy nyomáskülönbség (pl. eltér ı felmelegedés) miatti heves széllel és többnyire csapadékkal járó nyomáskiegyenlít ıdés. Elı jele a part feletti sötét színő felhızet (zivatarfelhı, vagy ún. „gerenda”) és a barométer hirtelen esése. A helyi vihart szélcsend, fülledt id ı, forgolódó szell ı elızi meg, amit a vihar heves (akár 80-100 km/h) lecsapása követ. Rövid ideig tart (órákig), fokozatosan csökken a széler ı. Nehezen, vagy egyáltalán nem jelezhet ı elıre. Nem helyi vihar: oka ciklon vagy hidegfront, esetleg a kett ı együtt. Jellemzıen ÉNY-i irányból érkezik, akár hosszabb ideig (napokig) is tarthat. A meteorológiai állomások általában id ıben jelzik. 30. Ismertesse az id ıjárási frontokat ! (hideg, meleg, vesztegl ı)



Oldal: 22/39

Légköri front alatt egy határfelületet értünk, ami két, alapvet ıen ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál alakul ki. Egy id ı járási front több száz, sıt akár ezer kilométer hosszan is elnyúlhat. A légköri frontok az id ı járás alapvetı és tartós változását okozzák. Hidegfront úgy alakul ki, hogy a hideg légtömeg elmozdul a meleg légtömeg felé és nagyobb súlya miatt a földfelszín közelében elhelyezked ı melegebb levegı alá beékelıdik. Emiatt a határfelületen heves, felfelé irányuló légáramlások alakulnak ki. A légnyomás a hidegfront érkezése el ıtt mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. Hidegfront érkezésekor a szél lökésszerően viharossá er ısödhet. Jellemzı csapadékformája a zápor, zivatar jégesıvel kísérve. A front haladási sebessége általában 25 – 40 km/h. Melegfront esetében az érkez ı meleg leveg ı kisebb fajsúlya miatt felsiklani kényszerül a hidegebb és s őrőbb levegıtömegre. A magasban fátyolfelh ık jelennek meg, amelyek szétterjednek az égen. Alatta vastagodva középmagas lepelfelhık alakulnak ki. Legutoljára következik az es ıréteg-felhı, amibıl egyenletes, tartós, nagy területen eloszló csapadék (es ı, hó, ónos es ı, szitálás stb.) hull. Légnyomása az érkezése el ıtt mindig erısen süllyed, átvonulása után általában nem változik. Vesztegl ı frontról beszélünk, ha a frontfelületen a hideg és a meleg leveg ı áramlási iránya azonos. A front egyes szakaszai felváltva viselkedhetnek meleg- vagy hidegfront tulajdonságai szerint. (a melegfronti jellemz ıbbb) Hosszabb ideig maradhat az adott terület felett, innen származik az elnevezése. 31. Ismertesse a köd jellemz ıit (hatás, láthatóság, jellegzetes megjelenési pontok és idıszakok) ! Oka: a levegı nedvességgel telített, már nem tudja megtartani azt és pára formájában kicsapodik a felszín közelében. İsszel és télen jellemzı. A párolgási köd a leggyakoribb, amikor a leveg ınél melegebb vízfelszínr ıl nedvesség párolog a leveg ıbe, és telítettséget hoz létre. İsszel különösen gyakori, amikor a leveg ı hirtelen lehül, de a víz még meleg. 1000 méter alá csökkent láthatóság esetén beszélünk ködr ıl. Ködben a vízen nehéz a tájékozódás (fények és hangjelzések használata, radar).



Oldal: 23/39

HAJÓELMÉLET, A HAJÓK SZERKEZETE ÉS ÉPÍTÉSE, HAJÓGÉPTAN -33 kérdés - t s r é o d p r o é s K c

1

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK hajóelmélet, meghajtások 1.

2.

3.

4.

Jellemezze a hajótestet ! (hajók f ı részei, hajótest-, fenék-, orr-, far-, fedélzeti formák) Fedélzet, alsó héj, kormányállás, kabin, horgonykamra (vitorláson kormánylapát és t ıkesúly). Testformák: siklótest (jollék) és úszótest (t ıkesúlyos hajók) Orrformák: egyenes (versenyhajók), ferde (túrahajók), klipperorr (nyújtott) Farkiképzés: egyenes + zárt, nyitott (fürd ı kilépı) Ismertesse a hajók f ı méreteit ! (vízvonal fogalma és fajtái, f ıbb hosszúsági-, szélességi-, és magassági méretek) Vízvonal: a vízbe merül ı hajó testén a (hullámmentes) vízfelszín által érintett vonal. A hajó sebességének egyik f ı meghatározója (hosszabb vízvonal: általában gyorsabb hajó) Legnagyobb hossz, legnagyobb szélesség, legnagyobb merülés, szabadoldal magasság (a hajótest felez ı jében), biztonsági távolság (legalacsonyabb nyílás vízszint feletti magassága), fixpont magasság (vízfelszíntıl mérve) Ismertesse a hajóstabilitás alapfogalmait ! (egyensúlyi állapotok /stabilis-, labilis és közömbös egyensúlyi helyzet/a hajóstabilitás alapesetei, kezdeti stabilitás, stabilitás nagy d ılésszögeknél) Minden hajónak van az alakjából származóan egy ún. alakstabilitása, tıkesúlyos hajóknak pedig ezen túlmen ıen a t ıkesúly visszabillentı nyomatékából származó ún. súlystabilitása. Stabilis egyensúlyi helyzetr ıl beszélünk, ha a hajó a vízvonalán úszik, vagy csak enyhén d ıl meg, és a tıkesúly vagy jolléknál a legénység súlya ezt biztonságosan ellensúlyozza. Tıkesúlyos hajóknak –megfelel ı mérető tıkesúly esetén- nincsen végstabilitása , a tıkesúly a vitorlák „kilobogtatása” után a hajót igen nagy dılésbıl is visszabillenti. Jollék erıs dılés (kb. 30 fok) esetén labilis egyensúlyi helyzetbe kerülhetnek, elérik végstabilitásuk határát, és könnyen felborulhatnak. A felborult hajó szintén stabil helyzetbe kerül, de hajózásra immár alkalmatlan lesz. Minden hajónak van egy ún. „stabilitási görbéje”, ahol a vízszintes tengelyen a dılési szöget, a függ ıleges tengelyen pedig a visszabilent ı nyomatékot ábrázolják. Jollék esetében nagy d ılési szögeknél a visszabillent ı nyomaték erısen csökken, t ıkesúlyos hajóknál ezzel szemben n ı. Ismertesse a hajók hajtását küls ı erıforrással ! (vontatás, tolás) Vontatóhajózáson olyan hajózási módszert értünk amikor az áruk befogadására szolgáló uszályokat az el ıttük haladó vontatóhajó kötelekkel mozgatja (vontatja) a kívánt irányba. Vontatás a sporthajózásban: a vontatókötélnek er ısnek és rugalmasnak kell lennie; mind a vontatóhajón, mind a vontatott hajón oldható csomóval kell megkötni. A vontatott hajón is kormányozni kell, jollén a svertet érdemes felhúzni. Vontában a kisebb hajók legyenek leghátul. Tolóhajózáson olyan hajózási módszert értünk, amikor az áruk befogadására szolgáló úszóegységeket (tolt bárkákat) egy speciálisan erre a célra kialakított hajó - a tolóhajó - tolja maga el ıtt. A bárkák és a tolóhajó egy egységet képeznek. A bárkákat a hajóhoz csatolókötelekkel, vagy speciális csatoló berendezésekkel merev- vagy hajlékony csatolással rögzítik.



5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

Oldal: 24/39

Ismertesse a kormányzásnál lejátszódó jelenségeket ! (kormánylapátra ható erık, kormány-nyomaték) A kormány alakjából adódó ellenálláser ı; a kormány két oldalán a víznyomáskülönbség miatti felhajtóer ı és az ezekb ıl származó, a hajó hossztengelyére mer ıleges irányú kormányer ı. Ismertesse a vízsugárhajtás kialakítását ! (elve, technikai problémák) A hajóorrba épített villamos motor, egy kisebb hajócsavart hajt meg, mely jobbra és balra tudja forgatni a hajó orrát, sz ők kikötıkben igen hasznos. Ez a motor az akkumulátorról csak korlátozott ideig (átl. max. 5 percig) mőködtethetı, mivel 2-5 kW-ot fogyaszt. Ismertesse a hajócsavar m őködésének elvét ! (a felhajtóer ı keletkezése, a csavarvonal és a csavarfelület származtatása) A hajócsavar feladata a motor által termelt energia (a f ıtengely forgó mozgása) tolóer ıvé való alakítása. A hajócsavar a tengelyhez kapcsolódó agyrészbıl és a szárnyakból (ált. 3 db) áll. A hajócsavar szárnyainak („lapátok”) döntött és enyhén csavart kialakítása forgás közben felhajtóer ıt termel, mely a hajót el ıre hajtja. A csavarvonal vagy menetemelkedés az egy teljes fordulat alatt megtett tengely irányú elmozdulás. Ismertesse a hajócsavarok üzemi és geometriai adatait ! Mi a jelentısége a helyes hajócsavar-méretezésnek ? (szárnyak száma, átmérı, agyátmérı, emelkedés, emelkedési viszony) Csavarátmérı: megmutatja, hogy a hajócsavar szárnyai forgás közben mekkora víztömeget tolnak hátrafelé. Menetemelkedés: az egy teljes fordulat alatt megtett tengely irányú elmozdulás. Agyátmérı: a tengelyhez való csatlakozás miatt lényeges A csavarszárnyak emelkedése és átmér ı je közötti viszony (ún. H/D viszony) lényeges adat, lassú hajóknál az átmér ı nagyobb mint az emelkedés, gyors hajóknál ez fordítva van. Ismertesse a kavitáció jelenségét, keletkezését és megel ızését ! Kavitáció: gızbuborékok keletkezése és megsemmisülése a hajócsavar közelében. A folyadék nyomása a gyors forgás miatt a hajócsavar hátsó oldalán lecsökken, g ızbuborékok válnak ki. Ha a buborék szilárd felülettel érintkezik, a megsemmisül ı buborékok a felületen sérüléseket idézhetnek elı. A helyes H/D viszony általában elegend ı, ha mégis jelentkezne a kavitáció, a hirtelen gázadás kerülésével és a fordulatszám csökkentésével védekezhetünk ellene. Ismertesse a kormányberendezésekkel szemben támasztott követelményeket ! Alkalmas legyen iránytartásra és gyors irányváltoztatásra. Legyen könnyen kezelhetı és üzembiztos, tartós. Ismertesse a kormányberendezések f ı típusait ! Aktív és passzív kormány (28 és 29. válasz) Passzív: rúdkormány (kormánytengellyel forgatjuk a kormánylapátot) és kormánykerék (huzalokkal és fordítócsigákkal vezérli a kormánylapátot) Ismertesse a kormányzást segít ı berendezések mőködését (automata kormány) ! Autopilot: a kormányt vezérl ı berendezés, amely a megadott útirányban tartja a hajót. Az autopilotba beépített tájoló (elektronikus) a feldolgozó egységnek adatot továbbít a pillanatnyi útirányról, a kormányt vezérl ı szervoegység pedig korrigál a kormánnyal, ha az iránytartáshoz szükséges. Ismertesse a következ ı különleges hajótípusok jellemzıit (mőködési elvük, elınyeik, hátrányaik, ellenállásuk): siklóhajók, szárnyashajók, légpárnás hajók, katamaránok !



2

Oldal: 25/39

Siklóhajó: könnyő, ívelt oldalú, áramvonalas, lapos és viszonylag széles test. A hajó által elöl túrt orrhullámon átsiklik, csökken az ellenállás, jelentısen megnı a sebesség. Hátránya a megn ıtt sebesség miatti balesetveszély és a hajótestre ható megn ıtt terhelés, igénybevétel. Szárnyashajó: gyorsjáratú hajó, a hajótest alatt speciális szárnyfelülettel, amely haladás közben felhajtóer ıt termelve kiemeli a hajótestet a vízbıl, így csökkenti a közegellenállást és növeli a sebességet. Légpárnás hajó: levegıt áramoltatnak nagy sebességgel a hajótest alá, amely egy körben futó terel ılemez („szoknya”) miatt nem tud elszökni. A közegellenállás lecsökken, a sebesség n ı. Az elızı két típus hátránya a jelent ıs üzemanyagfelhasználás. Katamaránok: két testő hajók, az úszótalpak felülete kicsi, a sebesség ezért nagy lehet. Hátrány: borulás után nehéz visszaállítani hajóépítés Ismertesse a f ıbb palánkozási módokat ! 14. Fahajók testének építésekor alkalmaznak palánkozást. Klinker palánkozás: a hajót alkotó „deszkák” azaz palánkok tet ıcserép szerően átfednek. Karvell palánkozás: a hajó palánkjai szorosan, nagy pontossággal egymás mellé kerülnek. Diagonál palánkozási mód: két, egymásra mer ıleges palánksort alkalmaznak, ami igen er ıs héjszerkezetet biztosít. 15. Ismertesse a hajóépítés elemeit és funkciójukat:gerinc, orr- és fart ıke ! Fa és fémhajóknál külön elemekb ıl építik a hajót (mőanyag hajóknál egyben készítik el az egész héjat, f ı merevítı a bútorzat és a bels ı válaszfalak) Gerinc: a hajó hosszanti váza, erre kerülnek a bordák, majd a palánkozás Orr és fartıke: a gerincet nem lehet elöl és hátul nagyon ívelni, ezért ezek a részek külön elemek, meger ısítve Ismertesse a hajóépítés elemeit és funkciójukat: fenéklemez, 16. medersor, oldallemez, mestersor (kett ıs fenék, dupla oldalfal) ! Fıleg fémhajók építésénél használt fogalmak. Fenéklemez: az oldallemezeknél er ısebb, alul használt fémlemezek Gerincsor: a hajó legalsó részén fut Koszorúsor: a hajó alsó részén, az oldalsó, sarkos ívnél fut Mestersor: a héj és a fedélzet találkozásánál, függ ılegesen Medersor: a héj és a fedélzet találkozásánál, vízszintesen Kettıs fenék vagy dupla oldalfal: lékesedés elleni fokozott védelemnél (pl. veszélyes árut szállító hajók) Ismertesse a hajóépít ı anyagokat, azokkal szemben támasztott 17. követelményeket ! (pl. szakítószilárdság, nyúlás) ! Fa, fém és kedvtelési célú hajóknál az üvegszálas m őanyagok Fontos a nagy szakítószilárdság és a nyúlással szembeni ellenállás A hajó súlya és gazdaságos építhet ısége is fontos szempont, ezért a kevésbé igénybevett részeken nem alkalmaznak extrém er ıs és nehéz anyagokat. Ismertesse a hajóépít ı anyagok jellemzıit: alumínium, színesfémek 18. tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben ! Alumínium: egyes hajók teste, illetve árboc anyaga. Igen könny ő és rugalmas Színesfémek (réz és bronz): a korróziónak rendkívül ellenállóak, egyes kisebb fedélzeti veretek (pl. bikák), hajócsavarok alapanyaga Ismertesse a hajóépít ı anyagok jellemzıit: faanyagok tulajdonságai, 19. alkalmazási területei a hajóépítésben !



20.

21.

22.

23.

3

Oldal: 26/39

Fa hajók testénél keményfákat alkalmaznak (mahagóni, vörösfeny ı, tölgy) Bútorzatnál könnyebb, rétegelt lemezeket alkalmaznak Fedélzet borítására teak fa lécezést használnak Ismertesse a hajóépít ı anyagok jellemzıit: mőanyagok tulajdonságai, alkalmazási területei a hajóépítésben ! A mőanyagokkal tömegesen, olcsón és gyorsan építhet ık kedvtelési célú hajók, fıleg vitorlások. Tartós, rugalmas, könny ő és könnyen javítható. Hátránya, hogy a fémnél és a fánál sokkal kevésbé szilárd. Összetevıi: üvegszálas mőanyag (üvegpaplan vagy -szövet), poliészter vagy epoxi gyanta, katalizátor Ismertesse a hajótest merevítésének módjait: hossz- és keresztmerevítési rendszerek (beépített bútorok szerepe) ! A hajótestet a hullámzás hatására igen komoly hossz- és keresztirányú csavaró erıhatások érik. Fa és fémhajókat er ıs bordázattal merevítenek, mőanyag hajóknál a válaszfalak és a beépített bútorzat látja el azt a feladatot. Ismertesse a hajóépítésben használt bordatípusokat: f ıborda, keretborda, jégborda ! F ı borda: a hajótest legszélesebb pontján található borda Keretborda: hosszirányban történ ı bordázási mód, a hajótest súlyának csökkentése végett alkalmazott bordázási módszer. (kevesebb borda kell) Jégborda: a vízvonal közelében meger ısített borda, jégben is közleked ı hajóknak nagyon fontos Milyen fontosabb biztonsági szabályai vannak a hajó vízb ıl történı kiemelésének a hajótest épsége szempontjából ? A hajókat daruval emelik ki, er ıs ún. „gurtnikat” (2 db) f őznek át a hajótest alatt, kb. az elsı 1/3 és a hátsó 1/3 résznél. A gurtnik átf őzésénél figyelni kell a korlátokra és a víz alatti részekre (hajócsavar, sebességmér ı, kormánylapát), ezekre soha ne tegyük rá a gurtnit, eltörhetnek!

hajógéptan 24.

25.

Mi a jelentısége a belsıégéső motorok esetében: hengerszámnak, fordulatszámnak, tüzel ıanyag-fogyasztásnak, kompresszióviszonynak ? hengerszám: a motor teljesítményének egyik meghatározója fordulatszám: a motor pillanatyi teljesítményét határozza meg tüzelıanyag fogyasztás: gazdaságos üzemeltetés és környezetvédelem kompresszióviszony: a dugyattyú felett a fels ı- és alsó holtpontban mért munkatér térfogatainak hányadosa. Ha a kompresszióviszony elég nagy (dízelmotoroknál akár 10-20*) akkor a munkaközeg (leveg ı) hımérsékletnövekedése olyan mérték ő, amely a befecskendezett tüzelıanyag öngyulladási h ımérsékletét jelent ısen meghaladja, azaz nincs szükség gyújtógyertyára, az üzemanyag a kompressziótól (=összenyomás) meggyullad. Ismertesse a bels ıégéső motorok általános szerkezeti felépítését ! (hengerek száma és elrendezése, hengerfej) Hengerek, dugattyúk, forgattyús tengely, f ıtengely, üzemanyag ellátó rendszer, kenési rendszer, h őtési rendszer A kívánt teljesítmény biztosításához szükséges hengertérfogatot több kisebb mérető hengerrel hozzák létre. (1-8 henger soros vagy „V” elrendezésben. „V” el ınye: motorblokk lerövidül) Hengerfej: a hengereket felülr ıl a hengerfej zárja le, Al-ötvözetb ıl vagy öntöttvasból készül, a szívó és kipufogócsatornák miatt bonyolult konstrukció. A hengertömb és a hengerfej között hengerfejtömítést alkalmaznak.



26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

Oldal: 27/39

Ismertesse röviden a dízel-motorok m őködését ! A dízelmotor tiszta leveg ıt szív be és ezt s őríti össze. A nagy nyomás miatt a levegı felmelegszik. A forró leveg ıbe az adagolószivattyú dízelolajat fecskendez be, amely meggyullad, kitágul, a motor munkát végez. Ismertesse röviden az Otto-motorok m őködését ! A lefelé haladó dugattyú a porlasztóból benzin-leveg ı keveréket szív be. A gyújtógyertya elektródái között villamos szikra keletkezik, amely a fels ı holtponton meggyújtja a benzin-leveg ı keveréket, ami robbanásszer ően elég és a motor munkát végez. Ismertesse a motorok h őtését és meghibásodásának veszélyeit ! Vízhőtés: a környezetbıl (tó-, folyó-, vagy tengervíz) a vízpumpa lapátkerekei vizet szivattyúznak a motorblokk irányába, egykörös (direktben hőtik a külsı vízzel) vagy kétkörös (hőtıfolyadékot hőtenek vele) úton leh őti a forró motort. Fı hibalehetıségek: a gumilapátok elkopása, a beszívó nyílás eltömıdése (vízk ı, hínár, szennyezıdés, stb.) Ismertesse a motorok kenését és meghibásodásának veszélyeit! Speciális környezetbarát motorolaj a ken ıanyag. keverékolajozás: kétütemő motoroknál a benzinhez keverik az olajat (1:100) Hibalehet ıs ég: rossz keverési arány, vagy olaj kifelejtése szivattyús olajozás: négyütemő motoroknál a motor alsó részénél lév ı olajteknıbıl olajszivattyú szívja és szállítja az olajat a kenési pontokhoz hibalehet ıs ég: motor szállítás közbeni „fejreállítása”, az olaj kifolyik az olajteknıbıl Ismertesse a motorok indítási rendszereit ! Külsı impulzus szükséges: kisebb motoroknál ezt kézzel („berántás”) nagyobbaknál indítómotorral („önindító”) adják. Az önindító egy kicsi elektromos motor, mely fogaskerékkel van összekötve a lendít ı kerékkel. Kézi indításnál a lendít ıkerék köré tekert zsinórt rántják meg. A lendít ı kerék mozgásba hozza a hengereket. Ismertesse a motorok üzemelésének legfontosabb jellemz ıit (mi a jelentıségük): motorok indítása, leállítása, üzemközbeni ellenırzésének szempontjai; üzemi fordulatszám ! Indítás: 30. válasz leállítás: többnyire dekompresszorral, csak üresben, kell ı alapjárati járatás után üzemközbeni ellen ır zés: üzemanyagszint (tartályon szintjelz ı), fordulatszám (kijelzı vagy a motorhang alapján), kifolyó h őtıvíz (felül egy kis ellenırzı sugár!) mennyisége és h ıfoka üzemi fordulatszám: az a fordulatszám, amely már kell ıen hatékony, de még nem terheli túl a motort. (négyütem ő hajómotoroknál ez általában 2000-2500/sec érték) Ismertesse a motorok üzemelésének legfontosabb jellemz ıit (mi a jelentıségük): hőtıvíz-, kenıolaj-, olajnyomás. h őt ıv íz: a belsıégéső motorok motorblokkja túlhevül h őtés nélkül, hajómotoroknál a környez ı vizet (tó, folyó vagy tenger) használjuk 28. válasz ken ı olaj: 29. válasz jellemzı paraméter: viszkozitása („folyóssága”) olajnyomás: a kenıolaj nyomása, hogy minden kenési ponthoz optimálisan eljuthasson. (egy motornak kb. 0,7 bar nyomásra van szüksége a f ıtengely percenként 1000 fordulata melletti tökéletes kenéséhez) Jelölje meg az idıszakos karbantartási munkákat meghajtómotoroknál ! Tavaszi beüzemeléskor vagy 100 üzemóránként: gyertyacsere, olajcsere (váltómőben is!), olajszőrı csere, zsírzás Téliesítés: a hőtıvíz csatorna tiszta vízzel való átmosása (egykörös h őtés



Oldal: 28/39

esetén) vagy a h ıcserél ı fagyállóval való feltöltése (kétkörös h őtés esetén)



Oldal: 29/39

Elsısegélynyújtás, környezet- és tőzvédelmi ismeretek, vízbılmentés-63 kérdés - t s r é o p d r o é s K c

1

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK els ıs egélynyújtás alapelemei 1. Ismertesse els ısegélynyújtó feladatát ! Azonnali segítség nyújtása a sérültnek a sérülést el ıidézı okok lehetıség szerinti megszüntetésével, szükség esetén újraélesztés, orvosi segítség hívása 2. Melyek az elsısegélynyújtás általános szabályai? Gyors, határozott segítségnyújtás (+1. válasz), nyugodt viselkedés, több sérült esetén fontossági sorrend felállítása (sérülés veszélyeségének mértékében), gyors orvosi segítség hívása. Legfontosabb: ha nem tud segíteni, ne ártson! (pl. gerincsérültet tilos mozdítani, stb.) 3. Milyen adatokat kell közölni ment ıhívás alkalmával ? 1. Mi történt, 2. hol történt, 3. kivel történt egyes gyakori sérülések felismerése és gyors ellátása 4. Melyek az égés lefolyásának szakaszai, az els ısegélynyújtó feladatai ? Magas hı hatására keletkez ı sérülés. A testfelszínrıl befelé hat, szakaszai is ennek megfelel ıen osztályozhatók: 1. b ırhám károsodik 2. b ır mélyebb rétegei károsodnak 3. izmok, inak is megégnek 4. testrészek elszenesedése A beteg sorsára dönt ı, hogy az égés milyen mélyre hatolt, hol és mekkora felületre terjedt ki. Feladatok: steril kötözés, h őtés, orvosi segítség hívása. 5. Ismertesse a sebellátást, általában ! A seb a bır vagy nyálkahártya folytonosságának megszakadása küls ı ártalom következtében. (lehet: szúrt, metszett, zúzott, szakított) Ellátás: 1. vérzéscsillapítás (nyomókötés: vénás vérzésre; szorító kötés: artériás vérzésre) 2. ideiglenes sebellátás (tisztítás folyóvízzel, fert ıtlenítés Betadinnal majd steril kötözés) 6. Mit jelent a ficam, a rándulás ? Ízületi sérülések, a rándulás az enyhébb fajta (duzzadás, de az ízület visszatért a helyére) a ficam a súlyosabb (ízület nem tért vissza a helyére). Csonttörésnek megfelel ıen kezeljük. 7. Milyen fokú égéseket ismer ? Ismertesse az égett sérült ellátását ! Mélység szerint az égés lehet: Elsı fokú (bırhám felsı rétege, bırpír), másodfokú (b ır mélyebb rétegeire is kiterjedı, hólyagok, váladék) harmadfokú (az égés az izomzatot is eléri, pörkölıdés, szövetelhalás, vöröses-barna seb) negyedfokú („szénné égés”) 1. a sérült testrészt steril gézzel befedjük 2. tiszta, hideg vízzel h őtjük 3. Irix, Panthenol használata 4. súlyos égésnél orvosi segítség hívása. 8. Ismertesse az orrvérzés ellátását ! Steril vattát kell a vérzı orrlyukba tömni és megszorítani, a fejet enyhén el ıre döntve tartani. 9. Mi a jellemzıje a hajszáleres, a viv ıeres és az ütıeres vérzésnek ? Hajszáleres: enyhén szivárog, kevés piros vér; viv ıeres (vénás): sötét szín ő, nagy mennyiség ő lehet, de kis er ıvel folyik „bugyog”; üt ıeres (artériás): élénkpiros, nagy mennyiség ő, „spriccel”. 10. Ismertesse a nyomókötés készítését ! Steril géztekercset a sebre helyezni, rányomni majd szorosan lekötni. különleges kezelést igényl ı sérülések és állapotok felismerése, kezelése 11. Milyen tünetei vannak a gerinctörésnek, és melyek a teend ık ? Nem látható sérülés, a betegnek er ıs fájdalmai vannak a gerinc mentén,



Oldal: 30/39

eszméletét is elveszítheti. Tilos mozdítani! 12. Mi a szívinfarktus, melyek a tünetei ? A szív bizonyos részeinek elhalása, tünetei: szorító mellkasi fájdalom, nehéz légzés, gyengeség, légszomj. 13. Mit kell tenni lábszártörés esetén ? „Sínbe rakva” rögzíteni (pl. lécekkel vagy vitorla latnival). Nyílt törés esetén a sebet steril kötéssel befedni. 14. Ismertesse az újraélesztés végrehajtását egy és két els ısegélynyújtóval ! „ÁBC” Á=átjárható légutak biztosítása (légútból hányadék, idegen anyag eltávolítása) B=befújásos lélegeztetés (szájból szájba vagy szájból orrba) felnıttnél 14-18 bevújás/perc, gyermeknél 20-28 C=kompressziós szívmasszázs (a beteget kemény aljzatra fektetjük, a szegycsontnál két kézzel nyomást gyakorlunk): 30 kompresszió+2 befúvás 15. Mi a szorítókötés, és mit kell tudni róla ? Ütıeres vérzésnél alkalmazandó, a sérült artériát a szívhez közeli részénél kézzel a csonthoz szorítjuk („elszorítjuk“), a sérült testrészt felemeljük, steril gézcsomót helyezünk a sebre, majd a seb felett megkötjük, a sérültet fektetjük (seb fent, fej lent). 16. Melyek a koponyasérülés tünetei ? Tudatzavar, eszméletvesztés, hányás, légzészavar. Lehet: koponyaalapi, koponyaboltozati és arccsont törés. 17. Ismertesse a szívmasszás végrehajtását ! 14. válasz „C” pontja. 18. Milyen tünetei lehetnek a hasi sérülésnek, bels ı vérzésnek ? Sápadtság, tompa hasi fájdalom, eszméletvesztés. Nagyon nehezen ismerhetı fel. 19. Mikor alkalmazzuk a stabil oldalfekvést, hogyan hajtjuk végre ? Légútbiztosítás után alkalmazandó, eszméletlen, de lélegz ı sérültnél. Célja a hányadék kicsorgatása, amíg a ment ı megérkezik. Tilos: gerinctörés gyanúja, nyílt mellkasi és hasi sérülés valamint nyílt végtagtörés esetén alkalmazni. Végrehajtása: 1. beteg térdének megemelése 2. beteg egyik karjának kinyújtása támasznak 3. másik kar behajlítása a mellkason 4. óvatos oldalra fordítás 5. behajlitott kar kézfejét a beteg feje alá tesszük támasznak 6. alsó lábát kinyújtjuk, felsı marad hajlítva, támasznak. 20. Hogyan fektet eszméletlen sérültet ? Ismétlıdı hányás esetén stabil oldalfekvésben. (hányás nélkül lábakat megemelve) élesztés, újraélesztés feladatai 21. Ismertesse az ájulás tüneteit ! Gyengeség, sápadtság, szédülés, összeesés. 22. Mi az újraélesztés ABC-je ? 14. válasz 23. Mi okozhatja eszméletlen betegnél a légút-elzáródást ? Hogyan észlelhetı ? Hogyan szünteti meg ? Légútba került idegen test ill. hányadék. Észlelés: a beteg nem lélegzik. Megszüntetés: steril gézlapot teszünk a kezünkre, a beteg szájüregét kézzel kitisztítjuk. Ha mélyen, a légcsıben van, akkor csak a beteg mellkasát hátulról átkulcsolva, a mellkasát er ısen összenyomva (a leveg ıt a tüdıbıl kipréselve) van esély az elzáródás megszüntetésére. 24. Hogyan történik az eszméletlen sérült fektetése ? 20. válasz (stabil oldalvekvés). 25. Hogyan állapítja meg, hogy van-e légzése a betegnek ? Mellkas emelkedésének vizsgálata, pulzus vizsgálata (pl. csuklón, nyakon), A Balatoni Vitorlásiskola Társaság vendégei számára készült kiegészít ı segédanyag


2

Oldal: 31/39

beteg szája elé tükör tartása (párásodik-e). Környezet- és t őz védelmi feladatok Környezetvédelem 26. Mit értünk környezetvédelem alatt ? Hol jelentkeznek e feladatok a hajó üzemeltetése során ? Társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által okozott környezeti és természeti károsodások megel ızésére, elhárítására szolgál. Hajókon: vízvédelem, szennyez ı anyagok (pl. üzemanyag, festékek, javító anyagok, fekália stb.) vízbe dobásának teljes tilalma, hulladék győ jtése és elvitele. 27. Ismertesse a hajózás közben keletkez ı szennyez ı anyagokat és azok kezelési módját ! Hajómotor: üzemanyag és kipufogógázok: Tankolásra ügyelni (vízbe ne folyjék), motort jól karban tartani. Tavaszi algagátló festés: alaposan el ıkészíteni a felületet csiszolással. Hajómosás: könnyen lebomló (=nem ionos) mosószerrel. Hulladék: vízbe soha, még az almacsutkát sem, mindig összegy ő jteni. Fekália: tartályos vagy kémiai wc beszerelése. 28. Mi célt szolgál a környezetvédelmi napló és kinek kell alkalmaznia ? 20 méter feletti hajókon, a hajón keletkezett szennyez ı anyagok, hulladék kijelölt helyen való leadásának igazolására szolgál. (kishajókon nem el ıírt) 29. Ismertesse a hajózás okozta vízszennyezés keletkezési lehet ıségeit, környezetbe jutás megel ızését ! Hajómotorok üzemanyagának vízbe jutása (tankolás, üzemanyagcs ı sérülése) + a 27. válasz itt is elmondható. t ő zvédelmi feladatok, eljárások 30. Ismertesse a t őz keletkezésének fontosabb okait és forrásait ! T ő z 3 alapfeltétele: 1. éghet ı anyag 2. égést tápláló közeg (leveg ı oxigénje) érséklet. 3. égési h ım Üzemanyag tüzek: üzemanyag szivárgása, gázok és g ızök felgyülemlése, szikra vagy láng. Elektromos tőzek: rövidzárlat, elektromos fogyasztók túlterhelése, rossz érintkezés. Konyhai tőz: gázpalack szivárgása, t őzhelyre ráesı éghet ı anyag (pl. konyharuha). Villámcsapás 31. Ismertesse a propán-bután gázpalack és t őzhely használatát, kezelését, veszélyeit! A pb gáz leveg ıvel robbanásveszélyes elegyet alkot. A leveg ınél nehezebb, ezért az alsóbb szinteken, motortérben stb. összegy őlhet, szikra berobbanthatja. Tőzhely: palack soha nem lehet a lakótérben (küls ı rakodóban, hosszú csıvel bevezetni). Használat után a palackot kell elzárni (nem a t őzhelyet) hogy a cs ıben ne maradhasson gáz. A palack cseréjekor a tömítést ellenırizni. 32. Hogyan kell tárolni a kismennyiség ő tőzveszélyes folyadékot, szennyezett, olajos rongyot ? Lehet ıleg minél hamarabb eltávolítani. Csak erre a célra készült antisztatikus edényben szabad tárolni. Elmozdulás, kiborulás ellen rögzíteni. Olajos rongyot öngyulladás ellen árnyékban tárolni, csomagolva, h ővös helyen. t ő zoltó berendezések típusai, t őz oltás technikája 33. Ismertesse a kézi t őzoltó készülékek üzemképességi, karbantartási, tárolási elıirásait ! Évente átvizsgátatni (pecséttel hitelesíttetni). Hozzáférhet ı helyen (kabinajtóban) ill. veszélyes helyek mellett (pl. konyha) tárolni, könnyen



3.

Oldal: 32/39

elérhetı módon. 34. Ismertesse a t őzoltó készülékek idıszakos ellenırzének szabályait ! Évente, a tőzvédelmi hatóság által felhatalmazott szervezeteknél. Küls ı állapot, jelzések ellen ırzése. Nyomásmérés, kezel ıszervek (ürít ı tömlı, elsütı fej) ellenırzése. 35. Ismertesse a t őzvédelmi felszereléseket, azok elhelyezését, tárolását, kezelését ! Tőzoltó pokróc: konyha ill motortér közelében tárolni. Kézi tőzoltó készülékek: 33. válasz. Vödör és vízmer ı eszközök. 36. Ismertesse a t őzoltás megszervezését és végrehajtását a saját, illetve idegen hajókon ! Elsı feladat: lakótérben tartózkodók kimentése. Oltás megszervezése a hajón található összes oltóeszköz segítségével. Hajó feszültségmentesítése (elektromos f ıkapcsoló lekapcsolása) robbanásveszélyes anyagok (pl. gázpalack, üzemanyagtartály) eltávolítása. T őzoltóság azonnali értesítése. Idegen hajón a helyismeret hiányában csak a kis tüzek oltására szabad vállalkozni. 37. Ismertesse a t őz elfojtásának alapelvét ! Oxigén lánghoz jutásának megakadályozása (pl. t őzoltó pokróc). Éghet ı anyagok eltávolítása. Égési h ımérséklet csökkentése (h őtés, locsolás). Oltás habbal vagy oltógázzal. 38. Milyen tüzek olthatók kézi habbal-oltó berendezésekkel ? Hab anyaga: nátriumkarbonát+alumínimfoszfát, mely buborékokat ill habot képez, takaró és h őtı hatása van. Üzemanyagt őz, hajótér tüze, egyéb szilárd anyag tüze esetén használatos. 39. Milyen típusú tüzek oltása esetén célszerő a széndioxid gázzal oltó készülékek használata? Lecsökkenti az égéshez szükséges oxigén mennyiségét. Elektromos tüzek esetén használatos. 40. Hogyan szervezi meg egy lakótéri t őz eloltását ? Személyek kimentése, léghuzat lehet ıségének csökkentése (nyílászárók lezárása), áramtalanítani, majd minden eszközzel megkezdeni az oltást. 41. Ismertesse az ég ı hajó kezelését, lekötési lehet ıségeit ! A szomszédos (szél alatti) hajókat eltávolítani. Az ég ıhajót a helyén hagyni, nem mozgatni (nehogy más hajókat is felgyújtson) elszabadulását megakadályozni. életvédelmi ismeretek t őz oltás során 42. Ismertesse a zárt helyen, széndioxidos (CO 2) tőzoltó készülékkel végrehajtott tőzoltási tevékenységnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását! Hogyan kerüli el a veszélyt ? A széndioxidos készülék elve, hogy a tüzet tápláló oxigén mennyiségét csökkenti, a tőzre fújva a CO2 megakadályozza a t őz táplálását. Az emberi szervezetre veszélyes, ájulást és fulladást okozhat. Zárt térben nagyon elıvigyázatosan használni, miel ıbb kimenni friss leveg ıt venni. 43. Ismertesse az elektromos tüzek keletkezési, oltási lehet ıségeit, biztonsági szempontjait ! Okai: rövidzárlat, elektromos fogyasztók túlterhelése, rossz érintkezés. Oltani: széndioxidos (CO2) tőzoltó készülékkel. Elektromos f ıkapcsolót a lehet ı leghamarabb elzárni, áramtalanítani. Vízb ıl mentés 44. Milyen módon végezhetı a vízbılmentés mővelete? (Eszköz felhasználásával, eszköz nélkül) Eszközzel: kishajóval vagy csónakkal, a következ ı eszközök



45.

46.

47.

48.

49. 50. 51.

52.

53.

Oldal: 33/39

igénybevételével, a bajbajutottat a hajóba segítve: kötél, ment ıpatkó, csáklya, fürdılétra, stb. Eszköz nélkül: úszó személy(ek) segítségével, a mentend ı pánikszerő, görcsös ellenállására számítva. Ismertesse a személyek mentésére szolgáló ment ı felszereléseket és eszközöket ! Mentımellény (megfelel ı felhajtóerejő, fényvisszaverı csíkkal és síppal), mentıpatkó (úszóképes, hosszú kötéllel) kötélhurok, csáklya, meleg takaró (kihülés ellen) elsısegélynyújtó doboz (kötszerek és fert ıtlenítı szer). Ismertesse, hogyan közelíti meg a mentend ı személyt ! (folyóvízen, tavon) Tavon: széllel szemben úgy, hogy a szél hajónk szél felöli oldala felé sodorja a bajbajutottat. Folyóvizen ugyanezt sodrással szemben tesszük, hogy felénk sodródjon. Ismertesse miként történik a vízb ıl kiemelés! (kiemelés iránya, fogások ismertetése, eszközök felhasználása) Hajóval melléállunk, bajbajutott a szél ill. a sodrás felöli oldalon. Mindig fejjel felfelé kell kiemelni az embert úgy, hogy közben ne sérüljön (lehet ıleg a hajónak háttal). Ha a hajón csak egy ember van: csuklójánál fogva emelni. Ha a hajón két ember van: hóna alatt átkulcsolva emelni. Eszközökkel: ha lehet, a fürd ılétránál. Segíteni: kötélhurokkal. A csónakok és a kishajók mely részén történik a mentett vízb ıl történı kiemelése ? Csónaknál a farrésznél (oldalt emelve stabilitási probléma jelentkezhet). Vitorlás kishajón: hátul a fürdılétránál. Kisgéphajón: oldalt, a hajócsavartól távol. Ismertesse a vízb ılmentés folyamatát, ha a mentend ı eszméleténél van! 1. mentıeszköz utánadobása, 2. helyes megközelítés (46. válasz), 3. kötél vagy csáklya nyújtása, 4. fürd ılétrához vezetés Ismertesse a vízb ılmentés folyamatát, ha a mentend ı eszméletlen! Hajóval (csónakkal) szorosan melléállni, beemelni (47. válasz) Hogyan kell végrehajtani az eszköz nélküli mentést? (mire kell ügyelni, kötelezı-e, fogásai) Az eszköz nélküli mentés veszélyes, csak felkészült, jó úszó tegye (nem kötelezı). Melléúszni, ellenállásra számítva mindig hátulról megközelíteni. Mentend ı személyt a hátára fordítani, vállánál fogni, lábtempóval úszni. Ellenállást tanúsító személyt hátulról, hajfogással vagy behajlított karral nyakfogással lehet menteni. Meddig terjed a mentési kötelezettség? (saját utasok, vízbe került idegen személy, eszköz nélküli mentés esetén) Hajóval ill. eszközzel kötelez ı, a saját utasaink életbiztonsága által megengedhet ı mértékig. Eszköz nélkül (úszva) nem kötelezhetnek rá. Mit jelent az önmentés? (hullámzás, örvény, hínár, görcs, kifáradás, felborulás, jégbeszakadás stb.) Amennyiben saját magunk, társ jelenléte nélkül kerülünk bajba, önmentésr ıl beszélünk. Hullámos vizen úszva: víz nyelését kerülni, ha vizet nyeltünk, a hullámoknak háttal fordulva kiköhögni, majd a hullámzás ritmuséra figyelni légzéskor Örvény: folyóvizen, er ıs áramláskor akadály (pl. hídpillér, roncs, stb.) közelében alakulhat ki. Látható a vizen, így kikerülhet ı, ill. jó nagy levegıt véve megvárható, amíg lemerít, majd kidob. Hínár: nagyon lassan mozogni, leszedegetni, ill a száránál letépni magunkról Görcs: fáradtság hatására alakul ki. Hátunkra feküdni, nyújtani (pl. lábujjak) és masszírozni (végtagok).



Oldal: 34/39

Kifáradás: hátunkra fordulva lebegni, nagyokat lélegezni, pihenni. Felborulás: a felborult, úszóképes hajóba megkapaszkodni, széllel szembe fordítani, majd megkísérelni a svertre állva visszafordítani a hajót. Jégbeszakadás: megkapaszkodni a lék szélébe, majd hason fekve óvatosan kikapaszkodni, súlyunkat a lehet ı legnagyobb felületen elosztva. 54. Ismertesse teend ıit a hajó borulása esetén! 1. társak kiszabadítása a vitorla alól 2. vitorlabehúzókötelek meglazítása 3. a hajó orrának szél felé fordítása 4. társunk ne engedje az árbocot lemerülni (pl. felesleges ment ımellényt rákötve) 5. a svertre állva visszafordítani a kishajót 6. bemászni, vizet kimerni. 55. Mikor szabad elhagyni a felborult hajót ? Csak ha elsőlyed. Amíg úszóképes, a hajó biztonságot ad. 56. Hogyan szervezi meg az els ısegélynyújtást a vízbıl kimentettnél? 1. sérülést keresni, ellátni 2. vizes ruhát lecserélni 3. betakarni, hasra fektetni 4. légutakat folyamatosan ellen ırizni, figyelni (hányás, stb.). 57. Melyek a fulladás okai, a vízbe fulladás szakaszai? Fı oka a fuldoklás közbeni gégegörcs, nem pedig a tüd ı vízzel való megtelése. Szakaszok: 1. a bajbajutott lélegzetvétellel vizet nyel, köhög, gégéje begörcsöl 2. a bajbajutott elmerül, többször megkísérel felszínre emelkedni, még több vizet nyel 3. elveszíti eszméletét 4. klinikai halál beállta. 58. Ismertesse a ment ımellény, a mentıgyőrő, a mentıpatkó és a csáklya alkalmazását ! Mentımellény: 1. fokú viharjelzést ıl kötelezı, a hajóvezetı elıbb is elrendelheti felvételét. Súlynak és méretnek megfelel ıt választani. Mentıgyőrő (kör alakú) ment ıpatkó (“U” alakú) a hajó farkorlátján legyen, azonnal bevethet ıen, hosszú kötéllel ellátva. Csáklya: bajbajutott felé nyújtani, sérülést ne okozzon. 59. Ismertesse a vízben elt őnt személy keresésének szempontjait! Vízbeesés helyét rögzíteni, (pl. bója vagy GPS) majd a sodródás (szél, áramlat) irányát és erejét figyelembe véve egyre növekv ı körökben keresni. Hangjelzéseket adva (szakaszosan, hosszabb szünetekkel) minden irányban figyelni (személyzetünk beosztása). vízi balesetek gyakorlati feladatai 60. Ismertesse az els ısegélynyújtást vízi baleseteknél ! Sérülés híján a két f ı veszély: fulladás és a kihülés: Víz kicsorgatása a gyomorból hasra fektetéssel, fejet alacsonyan tartva. Kihülés ellen száraz ruhával, dörzsöléssel és takarókkal védve. Sérülés esetén sebet ellátni. 61. Ismertesse a vízb ıl mentett ellátását ! 60. válasz elmondható, kiegészítve a folyamatos megfigyeléssel. 62. Milyen lélegeztetési módszerek alkalmazhatók ? Ismertesse végrehajtásukat ! Befúvásos lélegeztetés: 1. szájból szájba 2. szájból orrba Beteg fejét hátraszegve, er ısen befújva. Ritmusa: feln ıttnél 14-18; gyereknél 20-28 percenként Kompressziós szívmasszázs: beteget kemény aljzatra helyezve, szegycsont alsó harmadát tenyereinkkel nyomva (gyermeknél ujjakkal) ritmusa: 30 kompresszió 2 befúvás majd ismételni. 63. Milyen esetben kell befúvásos belélegeztetést alkalmazni? Csak szabad légutak esetén, ha a beteg nem lélegzik.



Oldal: 35/39

VITORLÁZÁS ELMÉLTE – 44 kérdés - t s r é o p d r o é s K c

1

TEMATIKA KÉRDÉSKÖRE / KÉRDÉSEK vitorlás hajó indulásra felkészítése Milyen feltételei vannak egy vitorlás hajó elindulásának ? Személyi és tárgyi feltételek (hajóvezetéstan 1. válasz); több képesített személy jelenléte esetén vezet ı kijelılése, útiterv készítése 2. Ismertesse a vitorlás hajó elinduláshoz történı felkészítését ! Hajótisztítás, biztonsági felszerelésk ellen ırzése, rudazat (árboc+merevít ık) gyors átvizsgálása, vitorlák, hajómotor, üzemanyag ellen ırzése és elıkészítése használathoz, legénységgel az útiterv megbeszélése, feladatok kiosztása 3. Mit ellenıriz a különbözı típusú vitorlás hajókon elindulás el ıtt ? Jollékon: rudazat, vitorlák állapota, svert és kormánylapát Tıkesúlyos hajókon: rudazat, vitorlázat, vitorlák állapota, hajómotor vitorlázat, kezelése, felszerelések, veretek 4. Ismertesse a vitorla felhelyezését, a vitorlafelhúzás m őveletét, végrehajtását ! (orrvitorla, nagyvitorla, sorrend) 1. nagyvitorla felhúzása: alsóél bumra rögzítése, els ı él csúszkáinak árbocba helyezése, felhúzókötél (=grossfall) bekötése, vezészszóra a legénység a csörl ı segítségével felhúzza 2. 2. orrvitorla: elsı fedélzetre helyezzük, árboc el ıremerevít ıhöz (=vorstag) rögzítjük (speciális karabínerekkel) az orrvitorla els ı élét, orrvitorla behúzókötelét (=focksott) a vitorla hátsó sarkába rögzítjük, felhúzókötelét (=fockfall) bekötjük, vezényszóra legénységünk felhúzza 5. Ismertesse a vitorlabevonás (leengedés) m ővelet végrehajtását ! 1. Orrvitorlát vonjuk be elıször, hogy ne zavarja csapkodásával a nagyvitorlabevonás hosszabb ideig tartó m őveletét. A felhúzókötél segítségével leengedjük, majd elcsomagoljuk 2. nagyvitorla bevonása: bum rögzítése a dirk kötéllel, le ne essen a fedélzetre; felhúzókötél meglazítása, vitorla leengedése; vitorla hajtogatása a bumra, rögzítése gumikötelekkel, majd letakarása 6. Ismertesse a hátszélvitorla (spinnaker) használatát ! Spinakker: gyenge és közepes szélben használt öblös szabású („ballon”) orrvitorla, amelyet csak hátszélben és háromnegyed szélben használhatunk. Haladó szintő vitorla, fıleg versenyzéshez használják. A hátszelet fogja meg, felhúzókötéllel felhúzzuk, szél felöli sarkát a spinakkerbummal (=vékony fém csı) kitámasztjuk, két alsó sarkát a saját sottjaival kezeljük. 7. Nevezze meg a nagyvitorla részeit ! Elsı él, hátsó él, alsó él, halfej (=felhúzókötél bekötésére való fémlappal megerısített felsı sarok), merevít ı lapok (=latnik), kurtító kötelek (=reffkötelek) 8. Mi a következménye, ha a vitorlákat hosszabb id ın keresztül lobogtatja a szél és miért kell a vitorla kis sérüléseit is kijavítani ? A lobogástól felfeslenek a varrások és elszakad a vitorla. A kis sérülések azonnali kijavításával megel ızhetı a nagyobb szakadás. 9. Ismertesse a vitorlás hajók álló és mozgó kötélzetét, a különböz ı csigasorokat ! Mozgó kötélzet=a vitorlák kezelésére, azaz fel-le és behúzására szolgáló kötélzet. 1. fallkötelek: felhúzók; 2. sottkötelek: behúzók. Csigasor: a grosssott kezelésére szolgál, négyszeres csigaáttétellel könnyíti meg a vitorla kezelését. Egyéb csigasor: alba (=bumlefeszít ı kötél, a nagyvitorla 1.



2

Oldal: 36/39

laposítására); 10. Ismertesse a vitorla részeit, anyagát, a vitorlafajtákat, az alap és kiegészítı vitorlákat ! Elsı él, hátsó él, alsó él + 7. válasz; anyaga: m őanyag (dakron, kevlár,stb.)Alapvitorlás: nagyvitorla (=gross) és orrvitorla(=fock); kiegészít ı vitorlák: hátszélvitorlák (spinakker, aszimmetrikus spinakker=genakker; bliszter) 11. Ismertesse a vitorlás hajókon alkalmazott kötélfajtákat és kötélmunkákat ! Kikötıkötelek: egyszer ő, erıs kötél; horgonykötél: er ıs, lehetıleg felúszó anyagú (pl. polipropilén) kötél; felhúzó kötelek (=fallok): nyúlásmentes, nagyon er ıs és vékony kötelek, behúzó kötelek (=sottok): puha, kézkímél ı pamut borítású ún. körszövött kötelek. Kötélmunkák: csomózás, kötelek feltekerése, tárolása, kötélhurok fonása (=fuxolás) 12. Milyen követelményeket támasztunk a felhúzókötél (ejt ıkötél, fall) céljára szolgáló kötélzettel szemben ? Nyúlásmentes és er ıs legyen. m őv eletek vitorlás hajóval: elindulás, kikötés, vitorlázás 13. Ismertesse az elindulást mólótól hátrafelé m ővelet, a beggelés végrehajtását ! Csak szembeszélben kivitelezhet ı mővelet. Vitorlákat felhúzzuk, hagyjuk lobogni. Orrkötelet eloldjuk, és a beggel ı orrvitorlával (=kifordított orrvitorlával) segítünk a hajó orrát elfordulni (ha balra akarunk indulni, jobbra húzzuk ki az orrvitorlát; ha jobbra indulunk, akkor balra) és amikor a hajó orra jó irányba néz, állítsuk be helyesen a vitorlákat 14. Ismertesse a bójáról elindulás m ővelet végrehajtását ! A. 13. válaszban leírtakhoz hasonlóan hajjuk végre, azaz szembeszélbe állunk, a vitorlákat felhúzzuk, orrkötelet eloldjuk a bójától, orrvitorláv beggelve leforgatjuk a hajó orrát és vitorlázni kezdünk 15. Ismertesse a szélbeállás végrehajtását ! A széljelzı szalagokon megnézzük a szélirányt, a hajó orrát pontosan a szél felé kormányozzuk, a sottköteleket kiengedjük, hagyjuk lobogni a vitorlákat és a hajó lassan elveszíti a sebességét, majd megáll 16. Ismertesse a kikötés bójára m ővelet végrehajtását ! A bóját a szél alatti oldalról közelítjük meg, lehet ıleg negyedszélben (vagy szembeszélben, de úgy nehezebb) a vitorlákat lobogtatva, a hajó orrát a bója felé vezetve, egyre lassulva. A kilobogtatást akkor kezdtük el id ıben, ha a hajó a bója el ıtt állt meg (sok gyakorlást igényl ı manıver). Fékezni tudunk a nagyvitorla széllel szembeni kitolásával (beggelésével). 17. Ismertesse a hátszélben történ ı kikötés végrehajtását ! Igen kockázatos m ővelet, a hajót a szél a kiköt ıhelyhez verheti. A vitorlákat jóval a kikötıhely elıtt engedjük le, majd puszta árboccal (elegend ı felületet nyújt) sodródjunk a kiköt ıhelyre, nagyon lassan, a hajót a kiköt ıkötéllel fékezve. 18. Milyen módon lehet a vitorlás hajót kikötni? Kikötıhelyünk kialakításának függvényében móló mellé (parttal párhuzamosan); mólóra mer ılegesen (hátul cölöpökhöz vagy kiköt ıbójához rögzítve); vagy magányos bójára (csónakkal kell kievezni); vitorlázás 19. Ismertesse a vitorlával haladó hajóra ható er ıket ! Mit ért látszólagos szél alatt ? Erık: felhajtóerı (vitorlánk két oldala között); tolóer ı (hátszélben); ellenállás erı (közegellenállás). Látszólagos szél: a menetsebesség (menetszél) miatt kialakuló szél, mindig élesebb a valódi szélnél.



20.

Oldal: 37/39

Ismertesse a negyed, a fél, a háromnegyed és hátszél fogalmát ! Negyedszél: 45 fokos szögben szemb ıl érkezı szél; félszél: 90 fokos szögen (=oldalról) érkezı szél; háromnegyed szél: 135 fokos szögben érkez ı szél (=ferdén hátulról); hátszél: tisztán hátulról érkez ı szél 21. Milyen a mőveletképessége a negyed, a fél, a háromnegyed és hátszéllel haladó vitorlás hajónak ? Negyed- és hátszélben a hajónk lassabb és a kormányzás nehezebb, mőveletképességünk is kisebb. Fél és háromnegyed jóval szélben b ıvebb a mőveletképességünk és könnyebb a kormányzás. 22. Ismertesse a legfontosabb m őveletek végrehajtását vitorlás hajóval (elindulás, fordulások, oldalváltás, segédm őveletek) Elindulás:13. és 14. válaszok Fordulás: a hajó orra keresztezi a szél irányát, csapást váltunk. Vezényszavak, vitorlák átváltása (=oldalváltás) Perdülés: a hajó hátszélben keresztezi a szél irányát. Veszélyes m ővelet, a bum átvágásának veszélye miatt. Segédm őveletek: beggelés: a hajó orrának elforgatása a másik oldalra kihúzott orrvitorlával. 23. Ismertesse a szél ellen történ ı vitorlázást, a vitorlák, az uszony (svert) helyes beállítását ! Szembeszélben a negyedszeles vitorlázási irányok ismétlésével, azaz gyakori fordulásokkal. Vitorlák behúzva, uszony leeresztve 24. Ismertesse a fél- és háromnegyed szélben történ ı vitorlázást, a vitorlák helyes beállítását, és svertes kishajón az uszony (svert) használatát ! A szél nagyobb szögben érkezik, a vitorlákat a lobogás határáig b ıven kiengedjük, a svertet szinte teljesen felhúzhatjuk. 25. Ismertesse a fordulás különböz ı módszerekkel történ ı végrehajtását ! Fordulás: a szélirány keresztezése a hajó orrával. 1. negyedszélben hajózunk 2. vezényszavak, kormánymozdulat (a hajó orrát átkormányozzuk a szél irányának tengelyén) 3. orrvitorla átváltása vezényszóra. Különbözı módszerek: fordulás beggeléssel (fordulás szembehullámzásban, az orrvitorla beggelésével (=átfordító segítségével); fordulás lendületb ıl (a hajót felgyorsítani, fordulás lendülettel, lobogó orrvitorlával) 26. Ismertesse a cirkálással történ ı vitorlázást ! Negyedszeles szakaszok váltogatása fordulások segítségével, módszer széllel szembeni elırehaladásra vitorlás hajók tulajdonságai, szél 27. Ismertesse az uszonyos és t ıkesúlyos vitorlás hajók stabilitását ! Uszonyos hajók: alakstabilitás, kb. 35 fokos d ılés felett könnyen felborulnak. Tıkesúlyos hajók: súlystabilitás (=t ıkesúly visszabillentı nyomatéka) 35 foko dılés felett egyre n ı a visszabillentı nyomaték 28. Hogyan változik egy jolle visszabillent ı nyomatéka a megd ılés egyes szakaszaiban ? 1. kis dılésnél az alakja miatt n ı; 2. 35 fok környékén eléri a maximumát; 3. stabilitás csökken (=felborul) 29. Hogyan változik tıkesúlyos hajó visszabillentı nyomatéka a megd ılés egyes szakaszaiban ? 1.: kezdetben könnyen megbillen; 2.:35 fokos d ılés felett egyre stabilabbá válik, mert fokozatosan n ı a visszabillentı nyomaték 30. Mikor lesz a valódi szél és a látszólagos szél azonos irányú egy vitorlával haladó hajónál ? Szélbe álláskor folyamatosan lassulva, illetve hátszélben, ha elég er ıs a szél. 31. Mit ért Ön a látszólagos szél fogalma alatt ? Mir ıl állapíthatja meg irányát ?



32.

33.

3

Oldal: 38/39

A menetszél hatására kialakuló, a valóditól élesebb irányú szél. Irányát a széljelzı szalagocskák segítségével állapíthatjuk meg. Hogyan viszonyul a szél sebessége és nyomása egymáshoz, miért fontos ez egy hajós számára ? A szélsebesség növekedésével párhuzamosan a szél nyomása négyzetesen növekszik. A vitorlán kialakuló dönt ıerı miatt lesz jelentıs (pl. a négyes szélnél az ötös nem lineárisan, hanem négyzetesen nagyobb dönt ıerıt fejt ki, ezért kurtítani kell a vitorlafelületet) Ismertesse a vitorlás hajó kormányzásakor a kormánylapáton, a vitorlán és a hajótesten keletkezı erıket ! Kormánylapáton: ellenálláser ı és kormányer ı; vitorlán: felhajtóerı; hajótesten: ellenálláser ı

különleges helyzetek kezelése 34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

Ismertesse a vitorlás hajóval történ ı vontatás módját, a magatartási szabályokat a vontató és a vontatott hajón! Vontatni géper ıvel a legbiztonságosabb. Lényeges, hogy mindkét hajón azonnal oldható csomót kössünk a vontatókötélre. A vontatott hajón kormányozzanak (jollén svertet húzzák fel) a vontatóhajón folyamatosan figyeljenek hátrafelé és óvatosan haladjanak. Ismertesse a vitorlás vízijárm ővek találkozásának nautikai - biztonsági szempontjait ! Kitérési szabályok ismerete és alkalmazása (20 méter feletti hajók elsıbbsége, kishajók egymás közötti kitérési szabályai: meghajtás elve, jobb és balcsapás, szél alatt és szél felett, stb.); jelz ıfények alkalmazása (menetfények ill. horgonyzófények) éjszaka, nappali jelzések (fekete kúp vitorla és motor együttes használata esetén) alkallamzása nappal Mit kell tennie, ha elszakad a szél feletti (luvoldali) árboc oldalmerevít ı kötele (vantni)? Mivel lehet ideiglenesen helyettesíteni az elszakadt kötelet ? Azonnal fordulni és oldalszélre ejteni, hogy tehermentesítsük a szakadt oldalt. A dirk kötéllel vagy valamelyik felhúzókötéllel ideiglenesen pótolhatjuk. Erıs szélben csak nagyvitorlával halad szél felé. Hirtelen elszakad az árboc elıremerevít ı kötele (vorstag). Mit kell tennie és hogyan helyettesíti az elszakadt kötelet ? Azonnal hátszélbe ejteni, az elszakadt vorstagot az orrvitorla felhúzókötéllel pótolhatjuk. Mi a követendı magatartás akkor, ha hátszélben vitorlázva az árbocmerevítı elszakad ? Szembeszélbe fordulni, a hátsó szakadt árbocmerevít ıt a dirkkel vagy valamelyik felhúzókötéllel pótolhatjuk. Ismertesse a vitorlás hajó borulásának f ıbb okait és a felborulás utáni teendıket ! A jollék tudnak felborulni, t ıkesúlyos hajó csak a t ıkesúly elvesztésekor (pl. súlyos zátonyrafutás). Jollék borulásának f ı oka a hirtelen szélroham (pöff) vagy a rosszul kivitelezett perdülés. Borulás után társakat kiszabadítani a vitorla alól, hajót széllel szembe forgatni, sottokat meglazítani, svertre állva a hajót visszaállítani, vizet kimerni Ismertesse a zátonyra futott vitorlás kishajó leszabadításána módszereit! 1. megbillenteni és motorral leszabadulni 2. megbillenteni, horgony (mentımellényben úszva) hosszú kötélen a nyílt víz felé vinni, a hajó „lecsörlızni” a zátonyról Ismertesse a viharban történ ı vitorlázás legfontosabb szabályait,


A szóbeli vizsga kérdései

Recommend Documents