»» »l X
I
\l>>iíí:>
I.
I
MAUYARORSZÁG CSALÁDAl
£S
NEMZÉKRENDI TÁBLÁKKAL. lUTA
KL4DJA
ri«iiiii§i íjsTmeí. -05^^--
iL^r-SÖ
ICÖTJST-
Praeconia vetenim praesens docuit rena rirtutTim. LaadablUs enim veua 8U&1XÍ
aer^ai origlaem
flione
promeruii
,
et fideliter poetexig tradii,
quae in
m gioriosa iransmisCassiodorus.
THE LIBRARY BRIGHAM YOUNG UNIVERSITY PROVO, UTAH
JKemzetünk tofíénelméhez adni kalauzt, mely a szerepelt személyek eredetével, családi iJsszeköttetéseivel ismertet meg,
—
gyjteménynek. Kényes és nehéz munka. De a hitelesség tekintélye eltt, melyet elvül tztem ki, háttérbe kellett szorulni minden magánérdeknek. És ez okozá a:2t is hogy az egyes családok ismertetésében hiányok héjföczélja e
,
,
zagok vannak, melyekkel mindenütt találkozandik aí olvasó, hol biztos kútíÖ ezek kitöltésére
Mind
nem
szolgálhatott alapúi.
ha néhol mégis hibák és tévedések is onnan van mert hibásak a kútfk is honnan
é mellett azonban
fordulnak
elé,
,
,
azok merítették.
Nehéznek vallom e munkát azért, mert hazai irodalmunk e téren alig mutathat fel valamit. Amult század végén
Lehoczky
latinul irt
Stemmatographiája nagyon
vés Családot tárgyal , és azokat
is
ke-
sürü éé roppant tévedései
Wagner Collectanea H. Familiarum czimü müve
miatt csak óvatossággal használhatni.
Geneal. Historica összesen a
négy
111.
részben (Decas) csak
ládról értekezett
*) Horvát Istvánnak a
más irányú
tehát féiszáiad
el{(tt jeletit
,
História GeneaL Tran-
gyökeres ncmjEetaégekr^I
tartalma- és irányána] fogva ide
Lexicona
nem
érthetjük. Hasonlóan
csak az 1600-díik évig terjed
meg
.
-
,
és e
irl"
érieke-
Budai Ferenci
század elején
—
mióta történeimi forrásaink sokkal nagyobb
mérvben bocsátattak napfényre, meiyeket már Budai nem nálhatott.
kihalt csa-
Ennyi az egész Mágyai-országra nézve *).
Erdélyt tekintve Mikola rövid
zéséfe
negyven
ismerhetett,
nem
hasz-
IV sylvaiilcáján kívül Kovárytól dicséretes munkát bírunk 1854-bl; de ez is c^ak a ii e v e z e t e s e b b családok leszármazásaira vonatkozik. Kézirati gyjteményeink tagad hatlannl szép
st
számmal vannak, de ezek évjegyzetek
legtöbbször
nélküli
nak, nagy részben pörökbl, de csak
perekbl
folyt
szedegetve.
is
pusztán történeti
tartalmaz-
családfákat is
a volt
kir.
(Juria
Legtöbbször pedig e
leáuy-ágr<5l rokon több családneveken folynak
—
le,
eltt
családfák tehát egy-
egy családra így is csonkán nyújtják az adatokat. Ide járul az is, hogy a perekben hitelesített nemzékrendeket sem lehet
mindég a történésznek eJ fogadnia. A bíró c«ak az eléterj esztett okmányokból itél a történésznek szélesebb tere van, az ^
maga
szerzi
be az igazoló okmányokat, és juthat olyanokhoz,
melyet a peres-fél a bíróság eltt
nem
kivan t felmutatni. így
azután gyakran a törvényszerüleg hiteles nemzékrend meg-
dl
a történész ítélszéke eltt.
Történelmi forrásainkból a legnagyobb fáradság mellett csak egyes izeket,
— de folytonos uemzék-kapcsolatot nem —
merit hetünk. Oklevél-gyjteményünk terjed
;
az
kevés az,
csak
Mátyás
koráig
sem teljes. A késbbi korból itt-ott elszórva nagyon mi sajtót látott. A legtöbbet még most is köz- és
magán-levéltárak rejtik
el.
A
legkimeritbb adatokat tehát
csak egyes családok mindenképen elfogulatlan és hiteles köz-
leményei nyújthatnák, ezt azonban egészben reményleni
junk ismerete
nem
Ugy hiszem mény fáradságos Munkámnak korona és azt
fa-
engedi.
ezek
el^ fogalmat nyújtanak
e
gyjte-
összeaílitásáról.
oly
szélfes
kört szálltam,
hogy
asi
a magyar
nemes családait tartalmazza hiszem, e részben legalább Magyarország nemes csaalatti
ládaha nézve
országok összes
statistikai
adatul szolgál liatand.
Hazánkban az 1848-ki törvény hatályba zetet c^ak a nemes rend képezé.
léptéig a
nem-
V e körön kivül
És noha vannak
is
nem
kevés családok,
a harcz, akár az irodalom vagy ipar mezejV^n nem csekély horderej szolgálatot tettek a közügymégis a szerepl nek, s kikre a hon büSKkén tekinthet,
melyeknek
tögjai akái*
—
nagy tömeg a kiváltságosak sorából
állott ki.
És ez nemcsak az elbbi állam-szerkezet természeténél, de annálfogva sem lehet felötl állitá«, mert a nemesi osztály minden gyakori kihalások daczára nem fogyott, st a még gyakoribb és folytonos királyi kegyelem
alább
nem
—
is
;
—
a czimer-Bzerzés kiválólag nehéz föltételekhez kötve
ujabbi átalakulás azonban a czimereknek csak szel-
lemi csillogásait hagyá meg,
tvé
tette,
sait.
És
hogy a történelem e téren hogy
ily mii
— napfényre
igényli
A
—
ugy mint
is
lehe-
megtehesse foglalá-
azt
a
És
alig
történeti igazság
juthasson.
nemzet egyes családokból
áll.
van egyes
csa-
melynek legalább egy tagja valamely tekintetben az
euilitést ki
nem
ismerni azon
érdemelné.
fát,
mely
Az
azok,
ilyenre nézve
is
pedig érdekes
azt termetté. Mindenesetre pedig leg-
alább a család-alapitók neveit, is
mi inkább mint valaha
azt hiszem, most inkább, mint valaha*) alkalmas az
arra,
lád,
uj ki-
volt.
Az
id
meg
mindinkább szaporodott szaporodhatott az utóbbi századokban leginkább, mert
váltságositás foljián
pedig annál
által uj
—
— a történelem számára
bármily közel korban éltek föl kell
kor-rendbeni összeállitásából kitnnék az
tartanunk. Ezeknek is,
melyik kor mily
számmal termetté a kitüntetésre méltókat stb. Tervem volt e munkát egy terjedelmesb történeti éi-tekezéssel nyitni meg, azonban több indok ezt az utolsó kötetre hagyatá. Szándokom ott a száz nyolcz snemzetségix)l, a családfejlésrl és a mohácsi vész óta gyakorolt adomány- és czim eres nemeslevél-szerzésnek gyakorlatáról elmondanom
*)
Értvén az
siség
eltörlését stb.
VI nézeteimet , és ismertetést
adnom a nálunk parlagon hever Ott fogom az
czimertanról csupán a iienkre Tonatkozva,
általam használt és ismeretlenebb kútfket
A
elészámlálni.
is
mennyi tanúság csatmunkához azt elmondák
történelmi kalauzoláson kivül
mennyi érdek vonzhat ily már elttem elégszer mások, és — ugy hiszem ~ uj ismeretlen fogalmat e részben már alig adhatnék. De hiszem azt lakozik,
,
,
is,
munka nem fog választó falakat st ellenkezleg — ngy vélem —
miszerint e
daink közé,
közérzületet elémozditandja, bizonyítékul
gálván arra
,
hogy a mint a haza egy
,
az atyafias
tanúságul
és
,
rakni csalá-
ugy
ezer
meg
szol-
ezer
vérségi és sógorsági összeköttetésekkel Összefiizve a nemzet is
Qgy család. Végre csalatkoznék,
ki hinné,
kéletes és hibátlan leend. Ezt
hogy
búvárolnunk, és
áll
munka
hátunk mögött
még akkor sem érnénk
,
m
kimerithetlen.
mind
ezt
czélt.
,
—
lesz igazitni,
pótolni való,
adandó pótlék-kötet hivatása tást
és
,
nettel
lesz
;
és ez
a
át kellene
Tévedésbe visz-
nek magok a források is. Es hány család van sem tudja nemzékrendét negyed ízig sem?
mináég
te^es, tö-
nemcsak egy ember, de többen
egyesülve sem érhetnék utói soha. Ily
Ezred év története
e
mely maga Ily
mben
munka végén
mire nézve az útbaigazí-
egyéb adatok közlését mindég a legnagyobb köszö-
fogadandom.
Pesten, 1867. juHus 20-kán.
Aaroii esalád (bisztrai). E család magyarországi. B s z t r a elönevét valószínleg nem birtokról — hanem származási heijére emlékeztetiébe viseli. Belle a múlt század közepén Péter \) tnt föl, i
i
,
ki
Romában
1761
tanult a propagandában
— 176G-ig bárom
házi pályán.
prépostja;
1
Miklósé
családnak több tagja
Jakab
787-ben
Nicefor
E
püspök
és fogarasi
román nyelven
rendbeli latin és
kát nyomatott Baláafalván.
,
is
irthlttani
mködött
—
Ion.
mun-
az egy-
a nagyváradi g6r. szertart káptalan n.
odavaló kanonok, és
temesvári plébános volt.
század elején a fogarasi megyében alesperes, és czikkvölgyi
—
vadr
(1810 1825.) m. kir. testrségi egy unokája Ti rmester elbb századosi utóbb rnagyi ranggal. Másik Tivador (tán eimek fia) napjainkban (1844). nagyváradi kanonok,
pap. Péternek
,
Erdélyben
vannak
is
De
bérben hivataloskodott.
Aba család levelet
I.
A jobb
mezn
Sánd
o r Aisó-fe
(Baranthali.) Ily elnévvel István kap czímeres
ül
pelikán szoptatja
pánczéios vitéz
jában liliomot
fiait, fejét
Ennek fels
öt láng kör/ti
;
az
Magyarország négy fehér folyama hullámzik, melyeken
fordítva hadi sisak
,
többi közt
családi összeköttetésük ismer<^tlen.
át rézsútos vörös vonalon öt
rös
,
oldali osztály ismét vízszintesen kétfelé.
zöld mezején fészken
zben
nevek
PerencztÓl 1793 ban. Czímerpaizsa elször függlegesen osz-
lik kétfelé.
alsó zöld
ily
tart.
áll,
csillag
fénylik.
A
baljában iándí^sát tartva.
bal oldali sárga
A
paizson jobb felé
van melyen sárga szárnyú pánczéios ,
A
me-
nemt
jobb-
sisakról ieömlö foszlányok jobbról arany és vö-
balról ezüst s kék.
Abadi. E
nevet irodalmunk történetében
Abádi Benedek
öfökíté, ki
els nyomatta
Tamás bán
költségén a szentírás új -szövetségi részét, melyet Sylvesz
*}
L.
ki
magyarul Í54í-ben Újszigeten Kádaady
Horányi Memória Hung.
I.
és
BáatLy M. Emi.
Abaífy
% ter
János
1543-ban
íbrdíiott. JSevét
—
taláijuk; azután
ugy
ben e nevet jelenieg
—
látszik
,
A ba nemzetségbl
')
hozza
le.
A
:s>orában
lakása.
nem
Elnevét
ahiíiúvi).
annak moat
ei
a barariyaság vo]t
-~
(Ti&gy
tanulók
vittebergi
a
legalább & nemesi rendben
Abaj&fy eisaiad Abafalvától ves^i
Abaie.
-
Külön-
leljük.
a
gömörmegyoi
birtokában van. Származását az
\^
család
GöinÖrbeu és Árvában
*^agjai
legnagyobb részt megyei hivatalt viseltek az alispáni széket ílról fira bk tölték szólja
és az
,
—
utóbbiban
A b a (Üj
be.
M
i
— k
1
ugy c s a
század eiején élt; Bethlen Gábor hive volt, tle líj25-ben. Ki-
XVÍL
nia helységet Szabolcsraegyében
5000 ftban beiratképen
kapta. Árva-
mQ^yéh^n József 1760. Ferencz 1770, alispanj 1720. követ is) V e n d ö 1 kir. tanát;sos 1820. A r i s t i d e a 1837— -44 alispán volt. A ntai 1790. kíJvet. GömörvárnriegyébeD Károly viselt (1.820.) ali«;pánságqt, és lön kir. tanácsos. Birja nagy részét Ábafalvának. Ott bír
Gusztáv
is.
Aa
árvái
ág
F. Leholát
megazorzé, és ^zt
ia
használja. Kiterjed ezenkívül a család Heves- és Liptó
A
családnak egyik ága
Erdélybe
is
András riak
a székely földre
betet n6üi vévén
,
,
íla
János
in
eínéviil
vármegyére aital
is.
beszakadt
Domokos Erzséés 3 á n d o r fiait,
Loi J á n os CsernátorJ
ettl nemzé
László, G á b o r
^
ugyanannyi leányait, mind a három a kuracz világban élt, és a cöjaszár büdégében megmaradtak, László ezért KÖvárotí a kuruczok és
ennek csak leányai voitaL Sándornak íjai: ^i'ihily és ígnácz, de ezek a rnult században kihaltak. Erdélyben egyébiránt vaanak a székely íjegen is még AbüffVak,
foglya
is
volt ^)
;
nem tudjuk ^). Abát« e»alad- Hazája Erdély
rokonok-e ?
kész 1775. papi bes^iédet nyomat tendens.
—
*).
ho] János mint gerendási lel-
Késbb
e század elején sjperm-
Déz sen (1815).
Ifjabb János szintén ref lelkész volt
Abele. Osztrák család. Nálunk dö.
,
Ez 1681-ben hon fiús itatott
'^y
csak
Abo
1
e
K ri s t ó f emlííeu-
Elddei köz^l egyik
1547-bfca V.
Károlytól kap nemességet. Kristóf 1665 novemb. 5 kén nyer birodaimi lovagságot hSckiügeDÍ elnévvel. Azuíin csakhamr báró és gróf
ln. IIL Ferdinánd és L Leopoid alatt udv, és kt*reskedelmi tenácsos, ^)
A
b a eg-yike hz Árpáddal bejött 108
laa^ryaa,'
íiemzetségr,ek. m^'iyeket e
raunkííban, de küiön tárgyalaudunk. ^)
Csurey Hiátoriájr. 366. 410. 434.
«j
Kváry.
*j ^.)
ilorányi
Az
l^^'ova
]681-iki
Mem.
orflz.
gyl
^1,
i
ez.
és
Kuváry
íird. csaláclaí F.
— Abrahámfy.
Ábrahám
3
ez utóbbi király alatt pedig titkos udv. titoknok. Egyike volt ez azon
bíráknak, kik 1671~ben Nádasdy
,
Zrinyi és Frangepánt elitéltek, és
ez Ítéletet KrÍ3tóf hajtatta végre Graozbaudec. 6 fogta el a cs. fó udv. mestert
az udv. kincstári elnök éö az volt 1683-ig.
,
A következ
lános kegyelmet hirdet levéllel
1685-ben
tosa. JVIeghalt
CX mere í
kftt láttat.
A
A
2.
:
nyomán
megvizsgálta, és azok
iratait
állását veszté.
is
— Bécsben 1674-ben
1,
Helyébe Kristóf neveztetett,
évben aLotharingi herczeggelaz átahazánkba jött, mmt a kormánynak biz-
oct. 12.
öt részre osztott paizs
és «'i-ban koronás griff áll.
paizs fölött két sisak áll
Az
').
A
mez
és 4.
1.
közép vérten liliom látszik.
A
rajtuk két szembe nézo griff.
,
koczká-
sisakok
közt szintén liliom.
Ábrahám ziától 1760.
család.
septemberben
vörös dolmányba,
zett
derekán arany övvel
szlvesszt
zöld
tott hadi sisakon tat.
A
,
^)
Ádám
szerzé a
nemes
M. Tere-
levelet
Czímere ezüst paizson aranynyal szegélye-
fekete csizmába öltözött
sz
szakállas férfiú,
jobbjában három arany búza-kalászt
,
baljában
szlvel, fölül a jobb felé fordított nyivörösbe öltözött kar három hasonló aranykalászt mukét kék fürt
foszlányok aranypiros, balról ezüstpiros színek.
Aforaltam^p család. Abrahámy máskép Falusy Péter Ferdinándtól Bécsben 1632. kap, mely
april.
II.
18-kán kelt czíraeres nemes levelet
Vasvármegyében 1633. hirdettetik
ki.
Jelenleg Zalavárrae-
gye levéltárában riztetik. Alapított-e Péter családot de ugy látszik más nemes család az
,
nem tudjuk, Gömörmegyé-
,
mely jelenleg
ben van.
AbrakAmf)^ család. nemes
levelet
^).
József 1760
febr.
Czímerpaizsa függlegesen oszlik kétfelé; a jobb
oldali osztály ismét vízszínesen két
mezre, melynek aranyszín felsb-
bikében jobbról rézsút vörös szalag látható A. ezüst
betkkel
;
az alsóbbik piros
báloldali osztályban saphir
látható.
A
szerzi a czímeres
mez
A.
három arany
bele
A.
vésett
kalászt mutat.
szín mezben arany szarvú
,
és
körm
A
kos
nyitott sisak (szokás szerint nemesi czímereknél) jobbra for-
Kristófnak 16S4. máj. 16. Beszterczéu Sohier Szervácz rnagy és Mallcnloz százados részére kiadott utasítás alá vörös spanyol viaázba nyomott tojásdad ^)
alakú pecsété szerint. *)
L
Ndgrád
v. levéltár.
Collectaiiea Ht^raldica stb. Nzti. Miizeumi. Foi. Lat. 127-ik ké/.Irat Nro.
76. és 125. lap.
•)
ü.
ott.
Nro.
1.
és 125. lap.
1*
AfefaíiameTHx ~ Ae».
4 ditv&, tartva
,
melyen pánczéJos iíar lionyököi^, markában meztelen kardot uielynek végén borostyán ág zöldelik.
AbraliaiHíO'ilía esalád. Villimér ily
')
czimerrel
ízsban zöld
:
A
szokásos
négyszeg
alvJ
dombon ezüst torony emelkedik
,
neiüesítetik
cscsre
meg
175 l-ben
végzd
kék pa-
ajtó és két ablakkal,
^gj
a torony erkélyérl kétfelé keresztbe helyezve két ezüst zászló lobog.
A
paizson szokás szerint hadi sisak vörös rostélylyí*]
,
melyen korona,
azon pedig kék kar arany markolatú magyar kardot villogtat.
A
fosz-
lánvok mindkét oldalról eKÜst-kék színek.
Aljrásíify család.
Iratik .,Abrahámí"y"nak
Sebestyén
Hajdan Bihar-
is.
Péter Békesiiíegyét képviselték az 1505-iki híres ráikosi gylésen *). Boldizsár 1552. Biharban Szécsikedden 3 portát bír *). Katalin neje bodogi 63 magyari Zelek Benedeknek, ki 1563. gyulavári kapitány volt *). it Békesrce^yében birtokos.
Absoloii. Ha maga niel
Ábrámfy
a család ismeretlen is, de egy tagja
történetivé avatá nevet. Születésére késmárki
jellenm Zrínyi Ilonának. IVÍajláth szerint
Munkácsot
A
föladja.
és
vtttte
h
vár eleste uti,n
í).
Dá-
Titkára a hsies
rá asszonyát
,
Bécsbe vitetett , és
protestáns az eperjesi elitéltek iránt vallattatott. Vallomása az
hogy mint
elitél-
tek ártatlanságát védeimezé. Neje
Zanner családból volt. Kézirati hasonmását 1672. Juk 29-rl az Arpádia 11. kötetében láthatni Ács Cííalítd. Ily néven czimeres nemes levelet L ü r i n c z sze1737. januárban
rez ni. .Károlytól
2Öld tér fölött fehér négy tett várfal látható
vörÖ3 agár vigyáz.
A
^).
Cziraere vörös paízs
szög kövekbl
épült, ezüst pántokkal ersí-
tetején arany háromszöggel
.
A
,
a vár alatt íc.hér
s
zöld téren két oldalról két arany búzakalász leng.
paizs fölött szokásos sisak,
ífelötíe
sárga oroszlán kél fekete sas-szárny
A foszlányok innen ezüstvörös onnan arany Ily nev nemes család él jelenleg Gömör vmegyé-
között kardot villogtat. vörösszínt mutatn ak.
,
ben de egy-e a Lrinciével, ;
roünlí
melyben
,
kettt mutat
föl e
egykoron vittebergi tanuló
—
nem
állíthatjuk.
néven. Atyát és
út
,
—
Irodalmi történél-
mindketten
;
Mihály
magukat keraenes-alyi sz. Mártonról eredettnek vallákmunkáikb.^n. Idsb Mihály elbb kemenes,
és evang. pap,
«)
ü. ott 125. lap.
»)
Kovacliícli G.
^)
Biekk
*)
Tud.
^)
CoHect. Herald, museuiai kézk. Nro. 303. és 125. lap.
M. Comitia apud Hung. 1790. 2Se s. Hniig. conscríptio C. Bihar. 139.
Maj o r.
gj'íijt.
It
l
lap.
1832. X. 19.
Atsááy utóbb gyri
Aszéh
-~
lelkész. Hittani
5
magyarul és latinul. Kijöttiík Tübingben^ Strassburgban és Löcsérx í 6 69 ~ 1746-ig. Fia ifjabb Mihály bártfai gymoasiumi igazgató volt. Ha.«son tartalmú és
alyi,
nyelyü munkái Strass'.burgba?! és
miuikákat
Lcsén 1699—1708. idközben je«
meg A€!Mkdf esaláíl (Acsádí). Á alapííá, ki elbb hantái prépost., 1725
lentek
ír i
-').
A dám
családot valószínleg
— 1744-ig pedig veszprémi püs-
Másik kit elnevéoél fogva e családhoz számítunk, S á ndor ügyvéd^ magános raas^yar törvény (nyomt, 1837.) stb. szerzje, x4csy család. Hüjdan Yes^préna vármegyét lakta. Legalább egyik tagja Ferenczezt kf'pviseite mint követ az I447'iki budcJ pök volt
*).
,
országgylésen
^).
Acxéi család.
Apcstágiii és erdoskercki elnévvel itajdan Bi-
bárban; és a-.bári és 1525-ben
István
suili
elnévvel Pozsod vármegyében virágzott.
pozsonvári kapitány volt, és
unokatestvérével
Zsigmonddal
Mohácsnál veszett 1 52G Fia Gábor maradt. János Thurzó Elek kamrai elnök idejében rovásoló (dieator) volt de nem legtisztább jelleramel, A loeseiekre 200 frt. helyett 500 frtot rótt; rnit ,
azok
fizetni
nem
akartak,
egyenlítve & kérdés
Tamás
^}.
nem
bírtak, végre neki adott
Piai Jánosnak
Ferenc z
és
10
írttal ki
G yörgy
ia
voltai'-;
Magyarországról Egerbl a Rákóczy zavarok után Er-
délybe szakadt
hol
,
elbb
a kolosi séaknáknál pénztárnok
Nül
Steinwille dévai uradalmának kormányzója.
utóbb
,
gr.
vette Diószeghy
Dániel leányát, kitl Füzesen Belsszolnokvármegyében I7ll. nov. 13.
fia
Gábor
született.
Éz külföldön
Belsöszolnok megyének forvosa volt
még
16«kán ,
M. Már
*)
meghalt mint ntlen 1762. apr.
atyja életében. így az erdélyi
A múlt század végén kedett
,
tanult, és jeles orvossá vált.
,
ás
ennek elején
1791. nádori itélmester
Ma&kiik
sorát
1.
,
ág tovább nem
terjedt
Aczéi István ké3bb
Horáiiyi Meiuor. Hung.
I
és
sz.
*)
^).
emel-
István rend kis-
Nova Memor.
és utáua
BásíKj M. Emi. 313. *)
Joan.
Róka
vitae yesprim. Praesul. Poson
1779. 483.
L
—
Btidai Fer.
lexiconában Acísádj Jánost mmt 1541-ben buílai bírót emlit Révav F Gommeütar. után; azoGibacL ekkor Bornemisza Tamás emiékirata szerint, (L. Podhracjky két ;
magyar krónika 38. lap), Turkovics Miklós volt buds,i biró^) KovacKioh G-, M. Supplem. ;id Vest Comit. II. 333. *) Wagner. Car. Ánal. Scepus. II. 143.
Írja,
*)
Yeszprémí
*)
Uí az
de
itt
A
Biogr Medicor. K, c z é I nevet ez. helyett ;
I.
s.
k. lap,
15.
i z.~r&l
kelleadett aoiiimk, mint a család
«z e^Tyh^n eltéiüak a diploin, hségétol. a lapozok kduiiyebbfiégérc
Ádám —
6
Adamovieh.
1808 ban pedig kir ízemé!} nök de itt mig egyrészrl másrészrl gylöletet aratott egy évig sem maradt ez álló-
keresztese, tetszést,
Sikula
,
—
inásoc.
,
Lett
késbb
;*
adományt
szerzett kir.
Apatelek máskép Mokra, és Gyarmata helységre, és Borosjen<5
5
mváro8 egy részére vén
val. bel. titk. tanácsos.
j
ez utóbbiról elonevét
(borosjeni)
beiktattatott e birtokokba 1803. aug.- 9
Antal
napjainkban (1841.)
tes, mítjd lö48-ig
tanácsos
kir.
— Ilikén. —
békesm^yei
,
kölcsönöz-
csanádvármegyei föispánságot
Egyik
fcisp.
íia
helyet-
viselt.
Ádain nev
nemes család Szirraay szerint Zemplénmegyében van. Tudósaink közt is találunk ily nevt Adára Mátyásban, de ez soproni születés volt. Élt 1663-ban, midn Jénában egy latin érte kezest
nyomár ott
ki
a „különbféle vallásoknak az állambani trhetségérl."
^(iaiul E nevet is tudósok tették ismertté. A magyarországiak ezek Adami Mihály trencsénmegyei nemesi származás 1760-ban ,
:
Károly íPhg. használatára németül egy magyar nyelvtant nyomatott 0Kezdett egy család- és czimertani gyjteményhez is, de ez, kivált az
els
,
tóti
,
nagyon az elkészületnél maradt. Kézirata & muzeumunkba jués az általam idézett múzeumi heraldicai gyjtemény épen ez.
Pál
Több munkája közt legnevezetesb Trencsinvármegye víziráta (Hydfographia), mely 1766. Bécsben jelent meg. Trencslnmegyei Bellusról származott Adami András is, szinTestvére
orvos volt.
tén orvos, és ily tárgyú
Adc.mi
:
mve
János Jakab Lcsén
Beszterczí'n gyran. igazgató,
János
Másik
1800—
1.
.lárt
majd
ev.
szül. 1 7 !
pap
volt.
3 ban
külftJldön járt
,
Vallási
munkákat
e század ekjén a posoni academiában volL jogtanár
két jogbölcsészeti
Erdélyben tés,
1783. látott világot.
ily
nev
mvet
irt. ,
és
nyomatott.
tudósok
ezek
:
M
i
h á l y medgyesi
szüle-
kun a szászföldön. Lipcsében értekezett az Isten hatalmáról,
munkája 1690. ott ki is nyomatott. Erdélyben több helyütt ev. pap volt. Mh. Kis-Selken 1716. István kis-sel ki születés; tán
és e
—
rokona Mihálynak. Hittan! latin értekezései Vittebergbcn 1691. jöttek, sajló alá *).
Adaiuovlcll. (Körös- és Vercze megyékben)
János
birtokos
királyi tanácsos és báni táblai ülnök (í 7 70.)
család.
Belle
Ádám
verczei alispán (1785.)
Antal
(csepini elnévvel)
kir.
udv. tanácsos, szintén verczei alispán (1815) utóbb
tes.
1820—5.) *)
*)
Mátyás
nemes
csongrádi h. alispán (1825.) itb.
Hofánji Memor. H. 1. 6. Horáoyi: Memor. H. 1. 3— 8.
udvamok,
fÖisp. helyet-
—
Ailda
Adífa
Jánös
rózsa
kapják a czimert és ne-
Czimerük ez:
'').
mezben
tbiró
s
Fia
Lajos
Ail«^lfFy C»alád. a nemességet
sií?ak fö-
Jánoskir.
családból
:
Károly királytól 17i4-ben János kapta
kék paizson zöld dornb fölött
pánczéio.-í
Tán maga a
arany C3Íilsg ragyog két borostyáninnen sárga-kék onnan feiiér-vörös szín *>
fcxí/ladék
,
neme3«íégS3!;er2 voít azon AdelíFy
János,
a
ki
század közepén (Í7i7.) Bécsben a m. ndv. kanczellsr iánál tanácsas
Másik Jánss^ (tán emennek Anttíil
tán
kar
szoké.^og sisak fölött
A
köpött.
tengerészeire szánta magát,
iíí.
czimerrei
ily
A
kardot.
lomb
E János
;
otw£, íürv. ülnök*
tart.
rendszerinti
kapniki bányai ellenr (1810-1825) niásik Elek elbb b. BalasRa teijhat&lmazottja, jelenleg (1856.) pesti
ndvarnok (1815).
A
a paizsbeli páaczélos férüii látható. Fosz-
onnan arany-vörös.
,
arany
kardköt fngg^ jobbjában
kardot mürkci, baljával csipire támaszkodik.
ladéka innen essüat-kék
függlege-
zöld tér fölött ezüst pánczélos,
sisakos féríin áll, jobb válláró] széles piros
lött fekete sas-szárnyak közöl
a paizs
mezben bárom
a jobb oldali részen vörös
;
a bal oldali részen kék
;
7
László
és
mességeit 1753. évi augusztusban
sen kétfelé oszlik
ádoí jáB
a)
Sopronmegye alispánja
mit volt.
volt (1780.)
tanácsos, és a dunántúli ker, tábla elnöke (1770.) Benne
kir.
nem
legalább utána
kihalt a család,
találunk e néven a köz pá-
lyán biyatalnokokat,
Fái
i%íl02iyt €'«alad. res nemeslevelet. ^)
iratik le
:
A
E
szsrint
szögletü esillag ragyog.
kar
vörös.
—
már sei
is
M.
Teréziától nyeri
éltek e czimerrel
s.
czime-
mely így
,
paizs kék mezején arany korona fölött páncgéios kar
arany naarkolalii kardot hasonló
Í766-b&ri
nyugju'ik.
villogtat.
A
paizs két fels szögletében hat
A
paizson
A
foszlányok jobbról aranykék
nyugvó nemesi sisakon az elbbihez
Pálnak ivadéka ismeretien,
ily
,
balról ezüst-
néven az újabb idben Ado-
nyi Mihály örökiné miigát azzal, hogy a Ludoviceára 1808, ezer irtot ajánlott
lyet
*).
AdorJ4fi családi. Két ily nevezett ismerünk. Az egyik, meMihály B e n e d e k alapított kik a Besze Csusz és Priska é-s
családdal lisban
iU
,
')
meg. E nemeslevél
Coll Herald. Nro. 252. Coll.
*)
ü.
Rerüd. Nro.
ott.
») 1808.
,
Ferdiriand király által 1649. maj. 18-kán kelt egy arrná-
nenoesí tettnek
«)
,
Nro. 216.
Vn.
t,
ez
617,
1651-ben Nyitraraegyében
8 j
— Agárdy.
^dadteh
pedig Nógrádban hirdettetett ki
67r)-bei
kez
Ebbl
származott a követ-
ivadék István,
és
testvére
Imre.
__
N.
Pál.
látván Hevesben sz. Jakabon,
József.
Antal. János. Gábor.
1822-ben Nógrádtól H3Í biEonyítványt
kap.
A
másik Adorján család alapítói Adalbert és Dávid testvérek
kapnak nemeslevelet
1737. májusban
gesen kétfelé van osztva
áll
,
czimerrel:
,
,
paizs
ugyanez oroszlán van,
A
függle-
a bal vörös.
melyen arany oroszlán
bal körmeivel véres törökföt tart
paizs fölötti sisakon
A
a jobb oldali udvar kék
;
paizs alját asöld rét foglalja el
nyelvvel
ily
A
kioltott piros
Farka két ágú.
A
foszladék jobbról ezüst-
kék, balról arany- vörös 0-
E
család utódait
nem
ismerjük^ valamint azt sem tudjuk
,
a Gö-
mörmegyében jelenleg birtokos család e kett közÖl melyikhez tartózik* A Göraör megyeibl jelenleg Boldizsára költ (szül. 1820. Kisfal udon), 1
846 óta
volt rimaszombati férje
a
türv.széki
költn Lemouton
AdiLtMcli
család
A'fra mesoes
Agardy
cs. k.
1
799~ben
nök neve
lett ismertebbé.
Emiíiának.
F e r e n c z ben
nemesitetett
meg
'^>.
család Szabolcs megyében.
c.«al4d*
Mátyás
szerzé az armális levelet. Halász
Annától nemzett János, István, Mátyás Ferencz és András ai ugy András testvére és ennek Botka Dorottyától szül. András fia részére ,
ill.
Ferdinánd
1G54.
raa,rt.
királytól.
,
Kelt e czimeres nemeslevél Regensburgban
21-ikén^ kihirdettetett
Hont vmegye gylésén Korponán
Nógrád vármegyében Alsó-Stregován ugyanazon évnoverab. 8 ikán ^). Azeltt a család gr. Balassa Imre jobbágya volt, kitl 1651ben kapott fölszabadító levelet. — E családból Nógrád megye az 1734diki nemesi vizsgálatkor Mátyást és Andrást ismerte el kétségtelen 1655.; és
nerae^elmek. 1755-ben pedig szintén Mátyást.
Collect. Herald.
')U.ottl87. 3).
Nro
312.
iap.
Protbocol. Cott. Neogr. de
Anno
1655.
— Af écsy.
AgaÜcb
AgaÉicli
családból J á
9
no 3 1625— í 638-ban
azon évi ország-
grülési végzemények szerint segniai püspök volt
A^h
(alpestesi) kihalt erdélyi család,
Agocsy esalád.
Szirmay
Zemplin vármegyé-
állitása szerint
ben virágzott, és magát a mesés iiírü Miczbántól származtatá. Miczbán története igy adatik el. Neje egykor egy szegény asszonyt, kinek ikergyermeke volt
szidva utasitott
,
nyosan gonosz élete miatt
gyermeket szült,
gyermekszám
midn
fölött
,
közlük
liogy bizo-
,
Az asszony megátkozá Miczlön:
épen távol
férje
és hatot
Ügy
szemére vetvén
,
lett kettese.
bánnét, hogy legyen neki hét, í!
el
Miczbánné 1222-ben hét volt.
A
n
megrettent
Az
elvetni szándékozott.
o
asz-
szony, ki a hat csecsemt épen elvetni vitte, véletlenül a hazatér
Miczbánnal találkozott,
ki
megtudva neje gyilkos szándokát, a hat
gyermeket az asszonytól elvéve nélkül fölnevelteté.
A honn
,
és birtokaiban szétosztva neje tudta
tartott hetedik
is
A
fölneveikedék.
bét
gyermek azután ugyanannyi, st több családnak ln törzsatyja, úgymint í Simon azEszenyi, 2. Boksa a Z e r d a h e 1 y 3. Tamás a C s a p i és S z ü r t e i. 4. Dienes a Bocskai. 5. Detre a R á s k a i. 6. György aSováriSoós. 7. Demeter a Kövesdi családnak 0. Az Agócsy család a 4-ik fiútól Diecestl származtatá magát és 1551-ben Foaonban gr. Nádasdy Tamás elnökié t« alatt tartott nyolczados törvényszék eltt azt igazolta hogy e Dienesnek László Dienes, és Demeter fiai voltak. Szirmay szerint 1366-ban Agócsy László bírta Homok helységet, ki a leleszi konvent eltt Tolcsvay Lászlónak a patakiakkal volt ügyében i.
.
,
,
mint szomszéd birtokos tanúskodott. Agócsy Miklós, Péter
és Elek, és
Miczbán több ivadéka Zsigmond császártói kapott czimert a Csapy és egyéb rokon családokkal. Elek rsi prép. volt Az Agócsyak kihaltak. ') Miczbánné e történetét iegtilÖszÖr tudtomra egy Lalotti beszéd melyet Károlyi Zsuzsanna Betklen Gábor els neje fölött 1622-ben Alvinczy mondott, említi. Forrásul azt állítja bogy e történet egy eikötöre volt fcihímezve, és akkor nem régen vitetett ki Ecsed Tárából ugy hogy lia kinek tetszik — még könnyen nyotnába akadhat Lásd e halotti beszédet ,.E x e q u i a e P r i n c i p a,
,
,
1
e
s""
czim
alatt.
Meg van
muzemTiiínkbaa.
— Wagner
Collectanea geneal. his-
;
torica Bee. IV. 16. lap. igy adja — Budiiivai ellenkezleg -~ Bel után a MiczJaán-
C » a }) i
Boksa vagy Bereczk5. Simontól Zrítthei (szürtei). 6. Györgytl s ó v á r i S o ó s. 7. Demeter pap lett leleszi prépost. E családok elszámlálása nélkül a Miczbánné története egy 1621-iki sí; Iraton is megvolt. L. "Wagner id. k 24, lap.
tól eredt családok neveit 1.
tl Z a V d a h e 1 y i.
3.
Tamástól az eszenyi
,
2.
DieneGtöI Bocskay. 4. iletrétöl gálszécsi Széohy
,
10
~
Afora
Temes vármegyében
ÉLg^>tSt
Ágoston
:
kék
birtokos család.
Borsod vármegje, honnan másfelé
család, hazája
Czirpero
kiterjedt.
Ajltay.
mezben
zöld halomból
kiemelked eztht
is
fél-
holdon arany oroszlán áli , kardot szorítva els jobb láhábftv A palzs koronás sisalcon pánczéiOvS kar íjat tart tnnepeltté e nevet Jó-
fölötti
nemzetgylésen tekintélyes képvisel* volt, most pedig legkitiinóbb jogtudósaink s ügyvédeink earyike, E név EriJélyben is zsef tette, ki a
honos. Péter a jesuit^ és hittaní letett 1616.
írója
^)
a székely fóldön szü-
1689,
t
Agyó
munkák
ügocsa megye, hol több családdal
e.%alá«l. Fészke
egyetemben 1750-ben nádori új adomány ban kapta Péter falva helységet továbbá Tivadar és Forgolány falukban ugy az andrásfalvi és ,
5
csatóházi pusztán
családnak
.
bírtokrészt ^}, de
már 1805-ben
hírét
sem
leljük a
valószínleg kihalt és pedig nyomtalanul.
Cddlád
(gróO Németországban ered; KraJDában és Csehországban honos. Törzse Aichlburgi F i e r t h a 1 e r K r i stóf Mikíia császár által a XVÍ. század elején nemesítetett meg, és kapta az aichlburgi jószágot melyet a család most is bír. Unokája j%irtllbavg^
,
,
Peren oz
1627, február 12-kén
1787. febr.
3.
ságot szerez
A gró ág
ÍI.
Ferdinánd alatt báróságot kapott
Ferdinánd Antal
ismét a cítalád egyik tagja é$ így most
:
szintén két
gróf-
Németországban van közlük gróf és báró.
ágon
gróf Eszterházy Annát bírta
áli.
Az
nül
;
iíjabbfigoD fia
Sódog (Félix +
Ferencz
cs.
1^36.)
k kamarás
(szi^!.
magyar leányt jobbaházi Dry Jusztinát vettó dbI; és igy fiaira hazánkban is örökség háromolván, legidsb fia F erenciE Rudolf (szül. IS32.) az l840-ik} országgylésen díj nélkül 1794.
+
1832.) szintén
de országgylési ülés- és szavazatjog nélkül
magyarországi hontíusitast nyert;
és
is
az 51.
t.
ez. szerint
ennélfogva volt e család
iii
raegemlitend. Alchpt<*Jhil. Teofil
németországi családból báró Aichpichl Károly
Leopold pohárnoka és kamarása az 1687-iki országgylésen a
í.
XXIX.
E
t.
ez.
szerint
magyar
nyert
honíiusitágr
^
de azóta
kssánkbart
híre sincs.
Ajkoy e család
család. Ha a
már a
*)
Margit
XÍII. században divott.
király leányával egy
«-•)•
sz.
idben
élete írójának hitelt
I26'd-ben Margittal IV. Béla
volt a zárdában apácza
MíigyHr írók életrajz gyjt. 1. lap. Szirmay Notitift Cottus Ugocsens. 126. :
adunk^
l-
Aykay Alin ka
Ajtay Aylcft)
Péternek leánya
vatíi.s*
ellenére
még
,
—
pedig
Akay.
If
— mint a legenda
mondja
—
bí-
^).
nev
nemes család jelenleg is van Sopron- és Vas megyékben Ajtay. Bereg, Szabolcs, Szatbraár, és IJn^ vármegyében birtolt^it) nemes család, Erdélyben is van ily nev család. Egyik v a j a s d el^'névvel, belle többen Kolos megyében hivatalos kodtak. Másik íi)r
i
M
1
ápos
elnevct basznál
i
Ajfonf
(alpestesi)
Erdélyben kihalt család.
ott ajtoni Ajtoni, és ismét várfalvi Ajtoni család
Afeay csala4.
De
ezenkiviil
van
is.
Székhelye Trencsin vármegye, hol megyei
bi-
közlük mint jesuita és tudós örökité nevét. melyet itten egy hiteles czímü múzeumi kézirat
vatcilokat is viselt, és kett^
A után
*)
családfa,
adunk
,
csak a múlt század végéig hozza
ban a család most
le
a családot
,
azon-
is él.
Táblázatunkon a törzs Pál, kinek szulyovi Syrmiensis Katalintól /ia
:
(István 5^^^'^ Anna (Káldi Kata.) |(Somody Ferenczné
}
íZbuzs. (Révav Cásp.) (5-yÖrgy IN. (1. ÓevSsewíTy »]ános 2. Görgey Boldizs. (1. Fristh. Zsu.^ 2 Bánn Kat.ji 3. Kosztoiári^i
Györgyné)
(
Erzse. (Ügroaovits Kristóf iiéíszemély.
1735. \ 1
Esztpr.
11. Pál.
György^ (Kubinyi Mária.}
J
^jám. (Hrabovszky anaj.
(Rutkay
^Jánoá. (Jesuita
íetv.)
f
1754.)
rístván. CKelecsénvi Z«íuzsán")
Juli-/p^^^^
^j^^^.^ g^ j.(,^ ^ j^gg^ *Mária (Huszár Jánosné). Borbálái. (Miháloczy István.}
Zsófia. (Syrmíensis Zsigm.)
(György. (Koncsek Kat.)lFercn. Ili. Pál (Gé-|Sándor. (KosztelaZsu.)* József, íi'ál. (Pritelszky ADna.)iPáL czy Klára.) (Besnyák JáD.)rErz8e. ^ Erzse Mária. (Gosztonyi Miklósné.) Vita S. Elís. et S. Margarethae. Tym. 1770. 4. r. 2GB. és 313. ü. *} Genealógiáé autlieíiticae stb. M«. Musei Nai Fol, lat. 207. Tcm. I.
Pray
;
E
Pálnak hét gyermeke közl csak
vább
hogy
II.
PálDak ágán terjedt fiágon
to-
csaiádfáról iáibató, kikkel rokonuit a csaláci; látiiató II í
a család.
János
a Jézustársulati gzerzetea 1724. öltözött azzá. N. S'.ora-
baton nyelvészet
ílárom kis
volt.
nis stb,
2.
Kassán bölcsészet, egyházi jog, és hitian tanára latin munkát nvomatott í. Monumentum STratitudi-
,
:
—
Inítia Cassoviensis Sec. I
3.
Epístolae
Heroum
czim
stb.
HJatt.
öcscse Péter mint szerzetes
Kristóf
1704. Trencsln városban
születit. 1724. állott be szerzetesnek. Tanított Posonban, N.-Szombatban,
végre Kassán; azután leikévSskedett Scíiavníkon és Tburóczban.
3
hol inh. 1766,
—
Cosmograpíiiát nyomatott 174i-bea
Az újabb idben
János
azzal szerzett
magának érdemet
hogy
,
a Ludoviceára 1812-ben 100 frtot ajánlott.
Alily családi hajdan Ugocsa vármegyében
nev
ha30!\
helységet
ján Mátyásfiak
íla,
meg
és Illés
Mihály
1426. éltek
bírta,
Dienes
nagyobb hatalmaskodást követett el, ti rohanván, ott néhányat közölük megsebesítettek
,
megldözték.
delte
A
^}.
A
Ador-
íia,
Sebestyén, kik ellen a deákfalvi Deák
család
lakkal
virágzott, és a
saját helységükbe és nejeiket
is
nyi-
panaszt Zsigmond király megvizsgáltatni ren-
késbbi idkben a család neve i\^m fordul el.
Ákos
esalád. (Csepei) Kazája Ugocsa várraegye hol hivatalokat viseltek. Vannak, kik a név hasonlatosságánál fogva a régi gyökeres kua Ákos nemzetségbl eredeztetik , de ezt okadatolni nem tudjuk, ügocsában már 1476'ban virágzott, és bírta a rokon Zoltán családdal
,
,
nándtól új adományt kapnak
csepei einevet. Az gabiró volt, neje újhelyiektl.
1
^)-
emiitett
545- ben
«soit
A
548-bftn ?<íihály és Péter és többen
Csedreg
és
helységre I Ferdi-
Innen használja mind a két család a
Mihály
Újhelyi Anna
alispáni hivatalt viselt.
Ebbl
j
C sepe
a Zoltán családdal együtt
Ily
—
Csedreg helységet
1545'ben esküdt, 1553.
szoi-
1548. kapta ki a leány -negyedet az
esküdt József
család ezutíin
családnév elfordul Arad
is.
Í591-berj pedig
János
kiiialt.
megyében
is
keszi elnévvel.
Miklós az említett megyét Ravazdi Péterrel az 1505-iki rákosi
országgylésen képviselte
*'*).
Szlrmay Not. C. Ugocsa. ^)
U
»)
Kovachich G. M. Comííia
ott. 53.
ÖS-'SO. 137.
163. 165.
1.
.stb.
266.
s.
k.
I.
Akomér —
ei^aiád. Máskép Rombányi-nak neveztetik. 1722.
Akoiiiér sept. 20. látszik,
Márton nemcsitetett meg
beüQe feLér hattvu úszkál
A
csilUg fénylik.
13
Aleglay,
^
ily
czimerrel
négy
markol Foszladék
család. (Bekényi). Oly család melybl egypár i6rbírüvé teite nevét. Eredetét Aba Sámuel idejéig viszik föl
bizonyos
Tle
paizs alján tó
balról eziist-vörös. Jelenleg a család ismeretlen.
.
Alaghy téneti
A
fcUötte jobbról félhold, balról
;
sisak fölött pánozélos kar ksrdot
jobbról arany-kék
:
,
Mártonig
igy hozzák
ezére. Ennek
^)
,
ki 1044- ben
Abával együtt
esett volna
el.
Mártonnak íia István 1062. L Béla Kálmán király tasztalnoka 1114-ben. Ez
le a családot.
fia
András
Jónást 1 159-ben íí. Gréza hadvezérét ki elször neveztetett Álaginak, ennek gyermekei If. István szintén hadvezér elesett
nemzé
:
^
1218. Damietánál a
Istvánnak
tik, és két
Zsigmond nak gyermeket
Simont ISBOban
kapornaki
Albertnek
Ennek gyermekei L né.
:
sz.
Lajosnak
fiai
fia
T.
Lajos udvari
benedeki apáturt. Simonnak
beregi fispán elesik Nikápolnál 1396.
Aradi Istvánné.
ÍI.
fpohárnokmester 1220. Ez ! 3 10-ben beregi fispánnak monda-
ki
,
Antalné.
lett .P*ál
i:fímzett
Jánost
kapitányát: és
Albert
Nvére Borbála Losonczy
földön.
Miklós. Ettl
fia
ismét atyja
sz.
Mátyás
fia
Nvére Krisztina
Szabolcsai fispán 1438.
aj os 1480. hadvezér, és Katalin Perényi György-
Gáspár
szabolcsi
fispán
elesik
Mohácsnál 1526.
Fia J á n o 3 szintén szabolcsi fispán 1535. Unokája Tamás hasonlóan szabolcsi fispán 1563. Tamásnak fiai Menyhért az országbiró ki,
ben 1631. a család
Azonban
kihalt.
e családfa egészen igazolásra vár.
Nem tartom sokkal hiteles ebbnek Lehoczkynak hibákkal teljes stemmatographiájában eladott következ nemzéktanát (geneologia) sem
:
Miklós jMaxiniiaa (Draskovics Petemé.) ÍÁndrás. f 1571.
.
„
Aiagi
I
N.L. ü)ieii€S,
/R.stórin.i
dogfalvi.) **
P''"
'
,^,
^Gáspár.
j Judit (1. 2. t
János.
1 1
/t
Ioo8.)f \ ercuaj i «
f
^
-
Magócsi Andrásné).
Kákóczy Zsigmond)
j.
h ÍFerenez. (Ferencz. jEata (Prépostvári.) Menyaert.
^
^
((Erdödy An) jBecedek
') ^)
xxvm.
j
Farkas,
f
Coilectanea GeneaL Nro. SöI.
Genealógiáé Áutheatioae
atb.
Ms. Mus. Tom.
I.
és
Hevencsi Ms.
ÖG
14
Alaffliy
Sokkal biztosabbak e családról a következ adatok* bökényi
Alaghy János
jelenvolt a Zempüii
megyei nemesség-gel 105 gyalog puskással (pÍKidarius) mint kapitányjok *) a mohácsi ütközetben 1626 bonnét szerencsésen hazavergdvén 15ö7-ben a regéczi várir^pitányságban találjuk. A két király küzl l. Ferdinándnak hódnít, annak hogy a hadi költségekre a kincstárt 18.(XX) írtig sevolt híve olyan gité. Elzért és egyéb szolgálatiért kapta testvéreivel György és Meny*)
.
,
hérttel
1560-ban a regéczi
•*)
és
,
romban hever Táliya várakat oro-
dalmaikkal királyi adományban. 1564.
koronázásán 25 lovassal
is élt
még János ^
és jelen volt
Anyja Szeredy Verona Szeredy Gáspár leánya volt. Leánya pedig Judit, Magócsy Andrásné ^) Aiaghy Ferencz Lehoczky szerint Cryörgynek fia kir taiVliksa
*).
—
—
Í59L
nácsos volt
Testvére
bírta
István
Menyhértet,
,
Mádot 1607-bea Lehoczky
(id
Surányi Klárától nemzé
kiknek nevükben
is
annak
Judittal
Istvánt
lépett,
férjének vallott be
Ferencznek még 1606.
h
és
590 ben 8z Rákóczy Z4sig-
Mádot általadván;
mondnévai egyességre ^).
ifj.
Ferenci
emlitetl
egri káptalan eltt osztályos rokonukkal
szerint báró lejt
1
mit az 159 í.
volt baja rokonaival.
hogy a király Magóosi Fereticzet, és Homonnai Bálintot (Alaghy Juditnak eh6 férjétöii iirOköseit) ne háborgassa Regécz vára birtokában, mert Ferenczczel már megegyextek. Ekkor az országgylés végczé
Ha János
*)
csapatának vezéff*
ad ki
1526. MoUácsuál
valószinütlen
;
,
el
,
mÁr
jelen voli^
liogy
ramt a
Dienes,
kit
Ztfinplini
fölkelk agy
Lekoczky uagyattrjául
1558. élt vt:)lna
,
Szirmay Notitia historica Coitus Zemplin: 1804. 47. 76. 79. ü. és Not topog rapk. pol 160. •) Ez más Menyhért volt, különbözó attól, kinek neje Erddy Anna volt, Siriratából kitnik hogy az országbíró MenyKért (eanek volt n€J« Erdödy A n">
;
,
na)
még
ekkor
*)
ó
laki apátur
nem
i« élhetett.
azon Já-nos ,
.,
ki Budai szerint 1546.
Paviában tanúit
,
és
elbb
sztp-
azntán ismét világi lu.
—
Szirmay eileukezik magával. Not. kist 137. és Not. topog/. 181. azt állítja hogy Judit 2-or Rákóczy Zsigmond neje volt. — Not. hisi, 185. 181. lapokon pedig Alaghy K a t a 1 i a t naveri Rákóczy Zsigmondnénak, &H ez utóbbi ^)
,
lapon azt
irja
,
hogy Rákóczy György
,
fia
Zsigmondnak
1648.
KetaUnnak
njint
anyjának temetésére liivta Zemplin megyét. Lehoczky — mint láthatjuk — Kaés Prépostvárynénak adja ki. — Juditot tesii Rákóczy tát Ferencz icányának Zsigmond nejéül Wagner coll. gea. dec IV. Kazinczy f. M. orsz. Minerva. 1826 •
,
:
Ha
csak tán Katalint
is cl
Bíkóczy Zsigmondnak. •) Szirm&y Not. :
nem
vévé.
De ekkor n^gy
top. 161. lap.
neje lett voliia
egymás után
ASo^rovjch
Az férfiú.
utolsó Alaghy,
Különben
is
—
Menjhért
Aiapy
IS
Magas kövér barna haja
voii
^
1587-ben
dísze családjáDak. Szül,
Lettkir. aj-
^).
tóiiáüó, országbíró; zempliu niegjei fóispán. 1620, a beszterczei gyülésysi
Bethlen fels M. országra nézve mint katholikust vallásvédnek
nevezte
ki
különben nem híve Bethlennek
;
s6t
,
ennek uralfna
alatt
mint fispán sóba megyéje gylését nera iátogatá. Az í625-iki hongyüíés a Magyar-
íxíngyelország közti
és
gyzelmet
nevezte. íDzen évben
törökökön,
A
várában június J.
Erddy
st
i5. Í63l. kora 44.
Anna.
Monoky
biztossá
Miklóssal az egri
lG29-ben fels M, ország gondját mint fötáborKassára helytartójául rendeié. Meghalt Páczin
király
nokra bízta reá,
vívott
is
Iiatárkérdésbea
évében:
Nyáry Borbála,
2,
mag nélkül. Neje
ki Leleszen,
kdiXé volt
hová temettetett,
ily síriraíot tétetett föléje *}.
„Magniíica Domina Barbara Nyáry consors posuit Hic jacet lilastriss. Comes D. D. Melchior Ailaghy de Bekény Judex curíae ,
Regiae ac Coraitatus Zemplén Comes, nec non Camerarius 15. Junii
,
S. C-
R.
M.
Consiliarius,
Regni Üngariae Superior generális suae annorum 44."
et partiam
ÍÖBI aetatis
,
qui obiit
ililagovlch esalad. Ebbl Sándort említhetjük csak ki Nyitra vármegyében Manigáu született Í760. dec 30. papságra adván magát fokonkint ment fölebb. Mint zágrábi prépost 1828. báni hely,
tartó és val. bel. titkos tanácsos
ln.
,
1829. oct. 18. pedig zágrábi püspök
A
Ludoviceurara 300 frtot adott. Tett egyéb alapítványt is ^). E néven Konrád a ro, helytartóságnál hivataloskodott (1810—20.)
Hasonlóan
ott
Ignácz (1820.)
Aiauiaezy Zemplén
megyei nemes család neve, Szirmay
szerint.
Alapy család.
(Nagykemiéki.) IJgy látszik, Dunántúl Fehér vármegyében eredt; mert itt találjuk mint szolgabírót alapi Dombó Jánost és ennek Dienes és János
Az
alsó- és
fels
íiát
1395-ben
*).
nev puszta e megyében van, a szomvan Dombóvár, ha ugyan ez is vonat-
alapi
megyében pedig kozik a család nevére. Fehér megyében találunk késbb is egy Al&py Jánost, ki Mohot bírta 1460. és nejétl Batthyány Margittól ístszéd Tolna
Kemény Ferenoz Özvegye
Ján. önéletírás S/.alayjaál 233-^xerint Bornemisza 2-or Prényi (ryö'-gyné
»
*)
Szirmay
S)
1840-iki 41.
*')
;
Not. t.
liist.
ez.
Lehoczky Stcmm.
11
loO—íiSü.
Alaghy Menykérttel egy
Kn ta Kállay
testvér
volt.
Aiapy.
16
vánésBenedekíia volt *)' ^ Benedek magát Bafctyáni Álapynak irta. A nagy idköz kétségessé teszi, hogy ez lett volna azon Benedek, Budai szerint Batthyányivá íiúsi tátott, és 1514'beB budai kapitány volt és ki Wagner szerint mint kincstartó hamis sáfárkodással váki
;
doltatott
Nagy-Kemléket (máskép Kálnik várát) Körös megyében Boldi-
zsár
szerzé, ki 1515. slavoniai al-bán volt.
Boldizsár
—
János
fía
így eredt a család eioneve.
hadi pályán vivott magának hírnevet. 1539-tl
1567. a török ellen több nyereményes csatát vivott. Meghalt mint
aranysarkantyús vitéz
,
és kapitány. Eltemettetett a
Remetei pálosok
„Hie jacet Generosus acMagnIficus Dominus Joannes Alapy de Nagy Kemlék. Eques auratus ac S. Rom. Irap. Regiaeque Mattis Capitaneus qui in Dominó obdormivít IX, Sept/' Neje Zrínyi Margit volt a szigeti hsnek nvére, kitl születtek Gás-
egyházában
ily fölirári alá: ,
,
pár
,
Miklós
,
Borbála és Margit.
Miklós lós ')
,
Lrdélybe szakadt, legalább ott 1552. volt Alapy Mik-
ki a székelyeket fölhivó vásárhelyi
Borbála, Erddy
Péterné
ln
;
s
gylést
elárulá.
vele szállott N.
Kemlék az
Erddyekre.
Margitot Orehóczy Ferencz vette el. A család fénye Gáspár volt. Termete kicsiny, idomtalan. A kardot forgatni Zrínyi Miklós bátyjánál tanulta, és alatta hadnagykodott Ö volt egyike azoknak, kik 1566. Siklósnál a haragos Szoum?-n tábora
egyik szárnyát
Mahumed
osztályát
megtámadák és megverek;
és
volt
hogy a török Sziget romlására esküdött. Szigetvára ostrománál életben maradt, és a rabságból magát megválta. 1572. Kanisa vára kapitánya lön. Hanem iit az ö idejében történt hogy Ali-bég Szigetrl, Kanisán egy véletlen éji megrohanás által nagy kárt okozott. 1000 foglyot, t48 lovat, két ágyút zsákmányolván el onnan. Ez évben slavoniai bánná ln. Letette 1577. Meghalt l84-ben. Benne letnt oka
,
,
ft2
Alapy név,
A
leszármazási kimutatás imez
:
í János í Gáspár, f 1584. 1539. iMiklós. 1552. 1515. ) (CN. kemléki.) Ig'^i^g JBorbála (Erddy Péterné). ' ^^8* -^ {Margit. (Orehóczy Ferenczné.)
(Boldizsár
Pál)
*)
*)
Kaprínay Diplom. II. 430. Forgáck Commentar. 116 L :
Aláfdy
A
,
17
még egy Alapv János összeköttetését nem ismerem.
múlt szÁzadb&n 1775.)
püspök
ez.
— AlfKIdy.
de e családdal]
élt
duiciuai
Alárdy család. (Rerel szentpáli). Kihalt székely család Erdélyben. Ferencz (Álárd) az Í506-iki agyagfalvi gylésen Aranyos szék követe '). Ez vagy másik F « r e n c z Békési Gáspár Live. ,
1675. a radnóti és szentpáli elvesztett ütközetben részt vesz
t
thory István télyát
is
számzi
is
visszanyeri
Alaksay
,
késbb kegyelmet kap
;
,
érte Bá-
,
és szentpáli kas-
de a többi odaveszett.
(vagy Alaxay) család. 17yö-ben
József váltott
czirneres levelet.
itlberl család. Birtokos család Zemplén megyében, Szirmay szerint Lasztócíoa, üíjocsa megyében szintén ilyen, 1 750. új nádori adományban kapja péterfalvi és egyéb részjószágait az Agyó s több családdal egyetemben. Van e család Gömör- és Heves megyében is.
Albrecht család.
(Albrechtsburgi), János Konrád
tanácsos; és János Ignácz tanácsos és
cs.
királyi
titoknok %z 1687-iki
bels. titk.
XXIX. t. czikknél fogva honfiúsittattAk. Albricli család. Erdélyben két tudóst adott a hazának. Egyik Márton medgyesi születés Brassóban tanodái igazgató. Bölcseími latin értekezései 1(555— 7 -ben jelentek meg. Másik János orvostudor Brassóban születtett, és külföldön tanult, orvosi és pénztani munkái ,
német nyelven 1709
latin és
— 19 nyomattak
Aldásy család. A
ki.
Mhalt 1760.
család elbbi neve
Krappl
Ignácz és
János 1797. czimeres nemes levelet vesznek és nevöket Aldásyra ekkor változtatók. sal
Az
új család az idó szelleméhez
alkalmazkodva adakozás-
kezde érdemeket szerezni, Ignáez a Ludoviceára 1827-ben 5(0
1836-ban pedig 1240 frtot ajánlott-
Alesi néven fiú
nevét
nem mellzhetjük 1 563-ban
., protes:ans,
Dávid nem
tárius
1572. sajtót értek ,S
i
családot
ra
I
maka
t'
:
:
De
nem
ismertethetünk.
D
e n e s (kolosvári
i
két ily
A 1 e s u s)
míg az uniEgyházi rendszabályokat írt , mik
jött helyébe.
;
kinyomt. 1643.
Nyitra megyében hivatalt viseltek tagjai.
Szirmay szerint Zemplén megyében
KálUy
:
szerzett czi*
családot alkotandó.
AlfÖIdy család.
*)
erdélyi
az líjú Szapolyay udvari papja,
Alexlewiclt család. E néven Dániel 1791-ben ,
i
fér-
mhalt> 1577. Alesi János brassói születés ref. pap,
irt
meres nemességet
nev
Székely nemzet, 219.
is,
nemes rend c^ád.
l.
2
— Almássy.
Algyay
18
Álig^yaf család. A legújabb korban támadt, Megszerzé Arad megjében Algycst ohíli falut, és onnan irá is magát. Jelenleg a falut Fényes statiat. szerint a Tüköry család bírja.
Alfa család- (máskép A 1 1 y a) Mindkett
kétféle
:
kihalt Erdélyben. Nevezetesbje e
(karathnai Alia)
,
ki nejével losonczi
(serkei és karathnaí^.
bárom
(iidvannester)
és
;
Farkas
Bánfy Margittal 1607-ben ado1612 Háromszék
mánylevelet kap Belsszolnok megyei jószágokra. kfipitányává teszi Báthory (írábor
volt:
volt tanácsos úr
,
Curiae magister,
Küküll megye fispánja 1615 — 20. Fia
IGoo-ben udvarheiy.^zéki fökapitánvnak iktattatik
be.
Sámuel
1636 a keresz-
tesmezei táborban a székelység tábornoka. Mlialt 1638 Fogarasban.
—
idkorra mindkettt megelzte, éit mint f úr 1549-ben ^). AiiiiádS család, (szávai) Erdélyben a XV. században tntek föl. Almádi Báiiar s neje kozmatelki Janka fi Kata élnek 1530 78. Fiók Gr á s p á r sok jószággal bír. Gáspárnak leánya Anna
Mátyás
—
Anna
Kendi Sándorné. Másik Almádi
is
1-ör szoporí Sulyok
volt,
János felesége. 2-or alsó- bal ásfaívi Cserényi Farkasné
él ág
István
törzse
*).
A
mostan
1672 L Apaíi Mihálytól kap adományt.
Lakhelye a családnak Dobokamegye hol hivatalokat viseltek, és melynek egyik falujától veszi elnevét is.
Cz m e re i
láló pelikán
,
Fészkén ül,
s fiait
vérével táp-
mint metszvényünkön látható.
,
Jelenleg
Vas Amália
:
Sámuel;
él a családból
fiuk
V
i
cto
A
r.
neje gróf
másik ágon pedig
Gáspár,
Almássy
A
gyjtemények •) egy kihalt Almássy család származati táblázatát mutatják föl melyrl különben mit sem tudnánk. Én sejtem hogy a balhír „Trophaeum Estorasianum" nyomán keletkezett és innen mérem hitelét melynek hiánya
család.
kézirati
,
,
,
,
nagyon
érzik rajta.
Jelen
munka
Kállay ^)
szerint a család történeti szerepet vitt volna.
teljessége végett
János
Almássy
*)
E
egészet.
Salamon király kapitánya
elesett 1072-ben, fia
Székely nemz. 219.
:
Köváry
adom az
Erdély nev. családai. 7. 1. és Mikola Hist. gen. Trans. 56. 1. Hevenessy Mas. G. Gr, XX Vili. és GeneaL-autkettt. ns. iiaufi. Fol. Lat.
207. Tora.
h
:
:
Alnásy.
István sz.
íbldön esik
dön
elesett
András
el.
Másik
Pálnak
fia
1396.
I.
Antal
fía
I
;
Fia
Sámuel
Ez ismét két
Ennek
Pál IL Andráa
a
János
alatt'
1210 esanádi püspök,
m re
A
1218 a
szentföl-
Zsigmond
1362.
An-
G-álnak
fia
elesett Nlkápolynál
alatt,
kir.
Ulászló alatt kapitány,
nemze
fiai
váradi püspök 1300. Említett
Lajcs kifálj kapitányát
ezer lovas kapitánya
—
fia
1114.
Má t y á s kir. ajtónálló mester 1278. Ennek
1310 hadvezér
drás nemzé Gált
Imre
kir. alatt
1161. Ennek egjik
udvarmester
kir.
Kálmán
lovas kapitány
1»
elesett
1444 Vár-
Györgyöt
Mátyás király alatt 1480 hadvezért; és Miklóst 1460 erdélyi püspököt. Györgynek fia volt Miklós ezer lovas ezredese, elesett Mohácsnál 1526. Ennek fíaLászló hasonló rangban í. Perd. és Miksa királyok alatt 1564. L á s z 1 ónak végre fia voit D i e n e s ki 1622ben a svédek elleni hadban esett ei, és benne az Almasy család kihalt. Felötl ezen ugy látszik légbl kapott leszármaztatásnál. hogy a családból a nemzetnek minden nevezetesebb harczában milyen nánál-
fiat
:
.
—
—
Hogy pedig Salamon
a nikápclyi, várnai, mohácsi, e^ett el egy.
még
idejében
a vezeték nevek
nem
dívottak,
mondanunk sem
A
királv
kell.
„Tropheum Estorasianum^' czimeres táblázatain hol sok czimertl nem tagadhatni meg a hitelességet, Almássyramer is találtatik, ,
valószinúleg ezen közlött Alraássy c-saládé gyanánt akarva azt adni.
A
paizsban ragadó egyszarvú van melyen hárántosan egy szalag vonul ,
és azon
keresztül
,
szárnyas.
E
hoz,
három
A
rózsa.
sisak fölött szintén egyszarvú
Almasy
család. (Zsadányi
fSszerepet.
és Török-szentmiklósi
nemes.) Horvát István állítása szerint
A mási 1
108 magyar nemzetségnek 0- Podhraczky ert alább oklevélben sehol „de
Gyula
hogy
László idejében
sz.
nádorban
,
és
ugy maga részérl
már találunk
Eu zenben,
vitézségét
Í094-ben az oroszok
,
ki
,
gróf és
egyike volt volna a
nem ismeri legnem olvasott. Annyi
*) el
genere Alma s''t
zelmes ütközetben részt vett
alatt
de
czimer annyiban hasonlít a mostani gróf Almásy családé-
hogy mindkettóben egyszarvú játsza a
bizonyos,
,
,
névnek nyomára 1089-ben a kunok elleni gyily
hségét Jeien volt Kálmán király és ott dicsén elesett. Az
és László király iránt valamint is
elleni
tanusíiá,
hadban
')
E mimka
*j
Keza Sim. krónikája kiadásában.
is
,
csupán geunst, (.de genere* értünk) milyen 108. volt Árpid bejövetelekor, ilv ueinzetáégekbl szármáztuk ki a családok. folj-tabíüi ,n e
iii
z e r s é g' -alatt
2*
Aírnásy.
gíO
Aimáüj család magát ezektl valamint a Kálmán király idejében a. kukolyi Péter vitéztl szármáz Almásy László 1447-beTi Fejér vár?negye kepvlseije
eÖrsi.é?i
fcc'iíj
országgylésen.
budai
A
kelt czimeres levelükben
Pál
is, ki
élt
1608
Z 3 a d á lí Y
í;
u k o 1 y% elöuév elfordul az 1593-baD Eörs és Kukolyról ina magát még
,,K
is.
— Í618-igváczi Török
és
volt a
püspök
ze n
s
t
m
i
k
1
Késbb
volt.
ós
t
szerzé a család
melyekrl azután e mai
.
napig elnevét kölcsönzé Jelenleg vaiinak a családból grófok
A
gróü ág ismét két ágon
,
és nemesek.
áll.
Az idsb ág nemzéktana imez 1?
í
1,
li^noch.
(
kir.
kam.
I
CryÖrgy.
\ 2,%^^j^
(Vattai Battha Józsefné, Váczon.)
<
Adele. (tolnai Festetics Agoat.)
ígnácz József, lovas tábornok
í
Illés.
1777 gróf lett.
Feste-J Maria született 1809. (B. Werklein Jótics Szidó- \ 2sef ezredes özvegye.)
iCjT.
\
í
\illielmm. szülét. lo4o. april. 8.
I
/
1
Krlolóf,
]
Móricz.
]
(1. Wolkenstein .grófn.)
1
t
j
J
s;?ület.
j"^- i^-
\
1843. I !(Gr. Haller! 2. Gr. Festetics Róza. Róza.) !
Melánia
1846.
^^^^
Albert, született 1860. i»art. 2.
/ l
^ Isabella(Gr. LaMotteAntalné)szül. 1813.
mart
1
9,
Vilhelmina, szül. 1814. aug, 24. Albert, szül. 1816. mart. 20. •
f
Ez ág tanácsos
,
élén I
gn
Ern
á c z J ó z s e f áll
ép 10 v;t5?táborií ok
A r is
két
idsb
:
féríl
ki
mint
cs. kir.
Három ílgyermeke közi
Jtamarás, titk. által
Maria
csak kettnek
magzatot.
Enoch
és II
1838. avg. 18. kir. kamarás és
özvegyen.
,
1777 nov. 8-án kelt oklevél
Terézia által emeltetett gróíFá.
ágán láthatni ismét
jS;^
Bódog. alezr.t 1849.
l
é s ikertestvér.
rnagy
volt.
Illés, szül
Özvegye
1779.
él, xigy leánya
Kristóf (Ignácz f ftz
legitj. fia)
szintén
1843- spril 13. Özvegye gróf Haller
k.
cs.
kamarás 1781
Róza f 1843. Ennek
íia
szül.
Móricz
ujabb idben a családnak legelterjedtebb hírt szerzeit. 1848. eI6ít a
helytartóságnál volt tanácsos kani.
titk.
majd
,
kinostá-ri alelnök,
Bécsben a pénzügyi
t^náosos; jejlenleg
osztályfnök. Szül. 1808 január 17.
záliát.
E
nül
vévé 1843
5.
gróf
5-kén tolnai gr. Festetten Ro-
sept.
Ern Bódog,
april
oct. 8. történt hal/i-
második házasságból izületénél' a táblázaton
Férfi testvére
kir,
miaisteriumnál
— Egybekelt 1834
Wolkenstein Trostburg AlexandraYal, kinek 1839 lával, másodszor
császári
1818
szül.
kitett gyerraeltei-
jan. 16. és
mint
f had-
nagy f 1849. özvegye Ebenberger Mathiid. Fiai K r i s t ó f, T a s s l o. A másik ág , mely a közös elnéven, fölül czimében magát S a rkad örökös urának is nevezi, késbb lett gróíTá. Ennek les;:ármazási kimutatása következ i
:
János. hétsze-
(
_
f
Pál.
l
I i^élynök-l Jász-kun
\
(
Ignácz, al-kan-
Kálmán. SZÜL í 815. sept.
j
Alajos,
2.
I
fis.k.
lov.
«zázados.
1788. 1 (Gr. WVnkheim Steíania M.) j
szül.
1741 [nád. fökapit, j ezeJlár cs, kir. kam. Jász-kún. AiMv 1766 W70 1815 hét kl.Gr. Fes^l 11
fókapi- Jszera. 1779 /aug, ll.ltct?cs P]rzs. tány. ( kir. udv. ( gvóí p. gr. Wil-
ezek Luiza)
j
Dienes. szül 1817. oct. ö.
I
(Gr K^gl^^
\
Kálmán <
;;" jg^^^
' [
nia.)
1792. cs. k.rMáriri. szülét. [kam, t j838. máj. l3.ri8I8.B.Beust. (Regéczj Breczenlieim jszázados. j fLcopoidifia herczegnj'jAndrás Ján, jLaios.
sz.
3E.Ü1.
ív 95
1
1844. dea 4. JNep.
V
E családfa törzse János, 1741 kapitánya ln és a kerületnek a pesti ;
után 1745 e hiv.ataiba be nöke. Meghalt 17G3.
is
Fia
iktattatott
(ö^*j«
sz.
1824
16.
a Jász- kún kerület nádori
Károly laktanyától
Késbb
f-
kiváltása
a hétszem. tábla ül-
Pál
mindenütt atyját követte. 1746-ban fkapitány, majd szepteravir. Unokája Jánosnak ígnácz 1773 Jász-kún alkap. 1779 íökap. 1785 a kir. táblánál ülnök 2)^caLkir. tan. és kam, a. su. István rendnek elbb vitéze, azután kö-
Jászkun
alkapit. 1766.
*)
Fölötte montlott halotti
')
Horváth Péter
b^zéd kiayini.
1705.
,Manana
ttiatt*
Ért a
JjisikiöxiknSÍ
137-88. lap
pletas* s^o, ozira
Almásy.
C3 zép keresztese
;
a kanczellarián ál tanácsos
gróf, fispán, és aikanczellár
;
barsi
,
végre temesi
íftisp.
és mint ilyen 1815 aug. 11 -én a gróíi
rang szerzje. Fiai és unokái a táblázaton láthatók. Ez utóbbiak közöl Kálmán a százados 1355. jul. 23 nsült, öoscse Dienes pedig, ki
1848 eltt a kara arán ál hivat? hsködött ISol.jul ll-kén kelt egybe buzini gróf Keglevich Eugéniával, kitl a halál korán (1854. aug. 13 ) megfosztá.
A család czimere látható:
A
mint
itt
paizsnak kék mezején két
éki^e támasztott
arany gerenda
,
mely-
nek oldalainál kétfell egy-egy ezünt egyszarvú
áll.
A gerendák
alatt hár-
mas hegy emelkedik melynek középs ,
csúcsán arany korona van* pülésre olaj
s
azon re-
készül galamb, csrében zöld
ágat tartva.
A maga
nemesi ágnak
jelesbjei. Ifj.
is
megvoltak
Pál, már
zsef alatt (1786.) vai. b.
tit.
Jó-
II.
tan.
Sk
Pest
várm. fispánja, Heves?
Pilis és Sült
Nógrád, Borsod és Fejér megyék fisbiztos volt. Ugyancsak Pál e páni helyettese, és ezen megyékben kir. koronar (1810-század elején sz. István rend középker. Arad fisp. és 15) majd szeptemvir és
kir.
flovászmester.
kam. és helytartói tanácsos. (1809—25.) F e re n c z (szales.) cs. k. kam. és helytartós, titk. 1910. József, cs. kir. tan. Heves megyében kezdé pályáját, ott volt gömöri fispán. kir. tábl. ülnök; azután szeptemvir és
Antal.
OS. k.
majd 1810—25.) Végre mint titk. tan.
alispán,
galomba
lépett.
és sz. István
rend középkeresztese nyu-
Fia Pál.
Jen szintén a nemesi
ágból, a temesi
Iser.
altartományi biztosa
volt (1825.)
(redeon
Heves megyének (1841—44.)
cs. kir. tan.
isfjányi helyettese
elsÖ alispánja,
majd
fö-
a fölebbi Józsefnek fia szül. 1818. jan. 18. szinképvitén Heves megyében alispán, követ, 18 i8-ban Gyöngyös egyedUli selje, és az alsóház egyik elnöke volt; Debreczenben pedig elnöke, mindig ellenréki. Neje gr. Batthyány Amália.
"Legújabban
Zsadány,
P ál
—
melyet a család egyik közös
elnevel
használ,
Almeri^o.
megyeben
Zeni pliíi
fekszik
—
Aipáry.
23
bo! az Airaássyak a Rákóczy- mozgalmak
,
után a Rákóczy-birtokok közól a szerencsi uradalomnak zek
meg ugy hogy ,
,
adományul,
ki gr.
azt
elbb
% részét szer-
Illésbázy Miklós kanczeliár kapta
gr.
Grassalkovics Antalra, ez Szirmay Tamásra, ez pe-
dig az Almássy családra ruházta át a birtokot.
')
Ezen Almásiakoíi kivüi van még más Alinitsisy család is bonunkban j mely ,.F i l i t z i" elnevet használ ebbl Lajos Szepes várme,
gyei alispán
v^olt.
(1815
— 25.) már a XVI. században
Szintén Almásy nemzetségre találunk
Hont vármegyében is hol Mihály akkor szoigabiró pedig Siroki Egry András birt^ feleségül. ^)
volt
,
Végre a tudósok között d
r
is
leányát
^)
]
találunk e névre. Ezek közöl A.
A n-
á a erdélyiíL iktari gr. Bethlen István költségén Belgiumban iskola-
zottl€40-ben és ott két bittani latin értekezést nyomatott,*) L^gyanonnan a gyulafehérvári iskolából
Almásy B e
700-ban
1
ií
j
a
m
i
n
1
az angol
török követ Erdélyen keresztül utaztában Angoihonba vitte magával tapasztalás végett, de
Mihály
visszakerülve
zése,
Meghalt 1724 mart.
munkát nyomatott értekezéseket is. Az
rótt latin
ki
—
23.
—
az egyházi fegyelemrl. irók közt
emlitend
1694
Kolozsvá-.
Kiadott egyéb
Almás sy János
1708-ban Franekkerában vitatkozott a tudori koszorúért és érteke;
valamint egyéb alkalmi verse és halotti beszéde
AltRierig^o család. (Aggorti báró.) Ferencz, az 1687-ki nyert; de azóta
itt
XXiX
,
1569-ki évben.
szer volt vezére. 1561 és 1565.
családnak egyik tagja
A
el
birta, és ez utolsóról
Simont
élte túl, kit
követéül az országgylésre, úgy-
megyei felkel nemességnek
is
két-
Ez utóbbi alkalommal Tokajnál Szapo-
Néraethy Ferencz ellen vett részt a véres ostromban.
^)
Szirmay
«)
16Í8-ki
*)
Garan
:
Not. topogr. C. Zepipl. 173. 343. s4b.
XL.
Sz.
íörv. ez.
benedeki Conv.
•)
Bod
*)
Czwittinger.
:
látoti'^).
találjuk nyomait c kihalt
Az emlékezet csak
Zemplin megye kétszer választott
jyai tábornoka
világot
hazánkban indigeuátust
és Bolly helységet
(Bolly) einevét kölesönzé.
és
is
bire sincs e névnek.
családnak. 1570 Pál földe
1559
E
törv. cziknél fogva
ytlpáry Cüalá.d. Zemplin megyében
mint
a várakozásnak.
idejében vallási felekezetét érzékeny veszteségek értek
kivált az iskolát illetleg.
is
meg
felelt
hasonlóan Erdélyben az unitárok superintendense 1692-ben.
Kolozsvárott az
latin
nem
M. Athenás.
Alsé.
Z4
—
Althiia.
1570^ben a közbizalom az alispáoi székbe emeié. Lemondott e hi^rataáróí 3574-ben, és azóta a boUy Alpáry család »év nincs emiitve év-
kímy veinkben.
^)
(Nagy-pestyéni) Erdélyben régiebb uemes csa-
Alsó család.
mely a vajdák korában kezdi családfáját. ^) Törzse László, enennek I d u i ennek Ls t v á n, Istvánnak több íia i h á l y nek fia volt. Kett, Mihály és Miklós magnélkül halt el. A harmadik János lád
,
M
terjeszté
,
,
tovább a most
volt , kinek nejétl
hál y
él
is
családot Nejétl Sáfár Évától
Torma Évától ismét János
fia volt.
M
fia
i-
János
(f 1693.) 16B6 egy deputatióban vett részt, melyben majd minden »evesb család kénviselve volt Neje P, Horváth KataUu. Emiitett Mihálynak Torma Évától másik fia A n d r á s. Ez nemzé
Pétert; ez Istvánt, László, Kabós Ágnes László jelenleg él.
Farkasnak
fia
egy másik ágnak végén
kinek
Esztertl
Az utóbb
férje.
Sánd
Gámán
Ferenciíés
fiai
emiitett
Lászlónak
áll
mutatja
ket
föl
XVI századAlsóki név,
a
már elbb virágzott, mivel az melyet elbb Szentmar ton mezváros viselt e században ;
de hihet, hogy
,
avulva. Ismeretesek a családból
megye
alispánja volt.
Gyr
György
ki
I5G7-tl
más
telket nyeri
valószinlileg Lászlóiiak testvére
pedig Lászlónak
1589 eladták.
László,
voltak
fiai
Márton,
már
— 1582 ig
elvolt
Gyr
városában cariát bir t, mely a vár nagyítása
alkalmára elbontatván helyette
bea
is
o r ki mint törzstiszt tette le fegyverét,
Alsóki család. Gyr megye ban
fia
,
Miksa
királytól 1567-
,Jánoííés
Márton
Gyrben maradt curiát gyrmegyei táblabíró volt, élt még 1620-
és az atyjok után
ki
ban Bácsán. hol szintén valami jószágrészecskéje lehetett.") ivadék melynek egy ága AHIiaii család. Svábországi
s
A
,
,Babo*t grófságot birta. Babónak i i\ t e r s t e 1 1 c n i és tart ki a T h a n unokája Dietmar (f 1233.) mint Öreg vitéz bajnok. Alt-Than (magya* rul ö re g" T h a u) néven neveztetett kegyeletbl, és e név azután a hazánkba
is
beszármazott.
W
i
,
család törzseiü bizonyos thani
:
családra maradt, melynek Farkas 1574 maj.
Ennek hét
Eusták
XXX Ví.
fia
cs.
kö^l három, úgymint :Kristófa kormányszéki tanácsos
törv. czikknél fogva
Not Mst
1)
Szirmay.
^)
KÖváry. Erd.
») Gxecfc
24.
János
:
,
és
Fark as
báróságot szerzett.
kamara elnöke, Vilmos az 1578 os.
hazánkban indigenátust nyertek Kris-
(Zerapl. 285. 326.. és Not. topogr. 74. 77. 86. 87.
n. családai.
Tudom. Gyöjt 1829. XXÍ.
14.
t$
Alvlnezy.
tófnak rt 1589.) máacMÜk neje Teuíel Erzsébettl hály Adolf cs. fvezér, hadi tanácsos, Esztergám volt.
Ez kapott grófságra 1610
ember.
A
H,
18-kán.
jun.
született fia
is.
i-
vára parancsnoka adakozó, vallásos
Megbízással
törökkeli béke-alkudozásban kétszer követ volt.
járt Lengyelországban
M
Protestánsból katholikussá
ln
és mivel az-
,
áttérés Mihály napján történt, meghagyá hogy maradékai a figyermekek
Mihály
Maria
nevet a leányok pedig ,
zsuitáknak Magyarországban
is
A
nevet viseljenek.
alapitott zárdát két helyen
,
u.
je-
m, Ig-
Komáromban, f 1636. Ennek maradékai közol hazánkat érdekük a következk IV Mihály J á n o s, ki (atyja Spanyolhonban nsülvén), — Barcellonában szül. 1710 april ö-kén. Ez III. Károly királytól 1721 a Muraközre adományt kap és Szála vármegye fispánjává lesz. ión és
:
,
MihályYenczel
rainister
f
1738.
Els neje gróf Paar Jozefa
magyar családból nsült, elvévén Homonnai JulianPálfy Miklós özvegyét. Elbbi nejétl 1680 jul. 12. született fia
halála után 1707 nát,
Mihály Frigyes Romában bibornok lett 1720
cs. tit.
tanult
tanácsos
,
1714. váczi püspök, és 1719
eszközölte ki a bécsi püspökség-
;
nek érsekségre emelteté.sét, valamint Ncpoin. János canonizáitatását
is.
Végre nápolyi alkirály leti, melynek trónjához a papa akkor a császárnak jogát elismerte. A váczi megye is birja emlékeit. A papnöveldét emelteté. Kosdon egyházat építtetett. Meghalt Váczon 1734 jul 20. Mihály Frigyesnek unokaööscse. Gr.
Romát,
és
Mihály Károly Nápoly t
is
ln
,
nagybátyjával
bejárta, itt lett bari érsekké 1728-ban, de
gróf, goldburgi és
e
,
cs.
ezt a
az utolsó
családból
Muhrstetteni báró
Szála várnL fispánságot viselt. (1810
Most az
pappá
od ah agya. Hazánkban
váczi püspökségért
Mihály Jánoíi
szintén
kir.
kamar.
— 15.)
AlthiHí grófi család Ausztriában és porosz
Sziléziában
virágzik.
Czime rök
Vörös mezben hárántosan (quer) ezüst melyen fekete A bet majd 3 és egy T bet láthatók. :
gereíida,
,
Alvtitczy család. lád.
(Borbereki
Eredeztetik azon Alvinczy
,
báró), Erdélyben kihalt csa-
Pétertl,
ki a
XVIL
század elején
Váradon tana r Kassán prot. lelkész majd Bethlen Gábor udv. papja volt. Több hittani munkát nyomatott 1616- 34-ig. Ö volt az, ki Bethlen Gábor els neje fólötti halotti beszédében Miczbánné történetét els hagyá írásban. Erdélyben superintendensséget is viselt. Szü,
,
AlviBczy.
2^ letett
jául
E
Enyeden
meghalt Kassán
;
József,
Péter nek
ki ismét atyja volt
Péter
legutóbb említett
Péter, unoká-
Fíáui öiondatik
^).
(niár e
néven
Ill-ní^k
).
Ez már élt a b o r b erekj elnévvel *). Mint kir. ügyek igazgatója 1678 Tökölyi István eltiltja Késmárkon a hataUnaskodástól ^). Utóbb nádori itélömester, és mint ilyen Verestói szerint második Verb^czy vagy magyar alapítá a családot.
—
—
Licurgus. Erdélynek
sokáig
idz
Ausztria alá adatása alkalmával az udvarnál
okmányok szerkezése
az
végett. Apafytól
1689 kapja
kis-
1693 a drombári részjószágot Els neje LipÉva, utolsó Hosdáti Klára. Fia három leánya is annyi.
vajdafalvi, Leopoldtói csei
,
A
három
Sámuel
elször Erdélyben a kancellárián lajstromozó, 1714 referendárius Bécsben; meghalt 1733 elÖtt, A második n: Gábor Erdélyben szolgált a fkor mán yszéknél mint titoknok.
fiúk egyike
1746-ban báróvá
Kata if 1771.)
A
tette ágazatját;
harmadik
fiú
meghalt 1751. Neje
Mihály
gr.
Gyulai
gyalogezredben
a császári
százados 1733.
Gábornak
Gábor
fia
volt Meghalt magtalan 1788. Neje gr.
Teleki Katalin vala.
Mihálynak
a katonának
fia
volt
:
József,
szül.
Aívinczen
1735., ki hasonlóul katonának állván 15 éves korában, táborszernagy-
ságig emelkedett. sitá.
A
hét éves háborúban vitézségét több helyen tanú-
érdemeiért 1763 báróvá lett
fhad -kormányzó ln. Tábornoki
Legutoljára magyarországi ttibb
adoma maradt
1810 nov. 25-én hullája.
A
temetésnél a nádor testvére
azon
családból
István,
is
Benne családja Lehoczky szerint
jelen volt.
Ádám,
takarittatotfc
elenyészett.
itélömester,
el.
IIL Péternek az itélmesternek testvére lehetett
kihez Apafi Mihály 1671. sept
végett meghivó levelet
) Árnyat von
korából
népszerségére mutató. Meghalt Budán
Akarata szerint a katonai temetbe
szintén magtalan halt
E
i
róla fön,
*).
Józsefnek
57 évig szolgált mint katona.
*).
l-srl
tanácokozá-í
irt.
reá az 1647. CV. czikk
;
mely szerint az özvegyénél
és fiá-
nál biztosság okáért letett arany és ezüst szerek megkaphatása végett Dévéi.y
Istvány az országgylés elött panaszkodott. *)
Verestóy György
^)
Az 1656-iki VíIl. és C. t. ez. sz.erjnt máf ekkor Adámi Deduotiones breves quar. fam. mss.
*)
:
„Halottakkal való barátság." Kolosv. 1783.
:
itélömester. F. lat. nro. 182, a
mu-
z^nmbau. *)
L. életet erdélyi muz.
l. JsÖt.
és
Básthy Magy.
Emt
1.
k. terjedehnegen.
AnWI^te CSAlad. (Várkonvi,
báró, és gr.)
ban vaonak e
cssalád leszármaztatásávaL
eredeztetik
és igy az
,
nembl hozzák
le
;
,
rí
romai consul(^ ivadékaul adják
ki*
ivadékwil tartja magát, és e nemzetség
család Ghitkeled
bÓl Bogomértól származtatja
áH, kit
a
Aba nemzetségbl majd a jöYCTeny Gutkeled majd meg Omodét is e nemzetséghez számítják, hol-
ott a családfa törzsét Lörinczet
A
Majd
A genealoguaok zavarhíres Omode nádortól
').
A c^ládta
élén bizom-oa
LÓrincz
Andrással a szent földön járatnak. Ett^l a leágazás
izre igj adatik elé.
Lörincz
Miklós
fia
izröl
elesik a tatárok által 1242.
Eimek Péter nádor 13«>3. Ennek Bertalan pohárnok 1345-ben. Ennek A n t a 1 (elesik Nikápolynál á t y á s ennek P é t e r (elesik 1396}, AnUlnak fia Jakab. Ennek Mohácsnál 1526 ) Ennek György 1562. Ennek Ferencz 1 596. Ennek Ennek
fia
Ro
l
á n d hadvezér 1282.
M
Lénárd
alnádor
Ádám
'János. '
^) I
,
ki 1628.
báróvá
,
lesz
és iíy családfái alkot
Antal aranysaxk.
(Viczail (Horváth öimonterkázi Erzsé- I csich Róia )
(Esz-
Judit)^b€t.J
\l^^^^ ácx
Lénárdl
/
^^róI
l
"^-^
í
K7
i
János-1 ^^'^""^ J^^^^^'
.Tkadél
—
IPéter.
sertóje
t
(MahoUnyi
:rtse
1782
^,
/ Fer«MCz [Seraf. ka
1810. ^le-
P»7e«. r^Í^~f i^^J jbergJoae-\{
1^1^-
i I
f.
j^^. [nica sz
/(Nyi- Jl;^i^n T|ezred«isz.(
^
Orsólya.)
,
I
ifa.)
'Tbadé
f
lAnfoiiia
1845-b^ii sz.
1795
{S'áik óta.)
\
-.i'ropagmacalum Reipab. Criathianac'
Promotore Francisco Cseraobáró Amadé Lászlóuak a bölcséMcü ko«zoniért kiáJlott szigorlat és vitatkozás alkalmával alftaia és társai által adatott ki, a ?2. és köv. lapokon adj* igy á nenizék tant Hasonlóan koili Lehoczky is Stemmatographiájában ,,Modema família" fölírat alatt Mennyi állhat meg e osaUdfa elejébl, azt a család lev^tári adatai taandtkatnák. A történelem ^)
vics e Soc. J.
1724 Tyraaviae mely a ,
ect.
költ
,
nagy
részét nera Lsmeri.
—
Gutkeled ivadékának vallja magát a család kiadásában is a költ életrajzában-
Juászló verseinek (Pest 183*. ) •)
Mint aiuádort szimadás
Amadé
,
alól
1638-ban menti
fol
az orszgy ülés LXXl.
t.
ez.
S8
Amadé.
Mint látjuk, a családoak Lénárd szerzé a báróságot 1^28. '). A származási táblán kitett fiain kívül voltak még következ leányai
:
Mária; Ilona
Eva
Forgács Lászlóné.
Eszterházy Ferenczné. R,ec3ei
1.
GyÖrgyné,
Krisztina
Ádámnak
Zicliy
— Zsuzsanna
Morooz Istvánné.
voltak leányai:
is
Gábor
Bosísányi
Antal a Horváth Simoncsicii nem zé Lászlót a költt, a ki
osaládot.
Rózától
1725 bölcsészeti tudor
lett:
1-s
Erzse Révay
Zsig-
nyitrai alíspáiiné
a Viczai Erzsél)et férjének két
,
Ist^^ánné.
— —
Sennyey Albertné.
2.
Lénárd fiának Jánosíidt
mondnc,
— Magdolna;
fia terjeszté
tovább a
János személy nök leányától
1703 mart.
12. született és
neje báró Orczy Zsuzsa 1729-tl rövid
Mária Paulina 1736-tóL Gyermeke egytl sem maradt,, I73d b^n huszár százados, 1742 nemesi fölkelésl ezredes, és tá* bornoki 3eg< d 1750 óta a posoni kamaránál tanácsos és kamarás. Meghalt 1764 dee. 22 fölbaári jószágán a Csaió közben , eltemettetett
ideig. 2-dik Veltzl
Sz.
Antalban a családi
sírboltba,
Czimében magát Boös
berencsi vár s uradalom örökös urának
,
és
Baár
,
és a
irta.
A másik ágon Péternek Somogyi Erzsétli fia I. T 1> a d4, kinek neje Nyáry József leánya ágának 178? gróü rangot szerzett. Ennek íla idsb gr. F e r e n c z 1797 a posony megyei fölkel nemeeség rnagya, fiában ága kivési. Másik fia gróf A n t a l emelé újabb idben legraagasbra családát Élbb liir. táblai azután hétszeia táb5
,
lai
ülnök,
tan. Szála
C3. kir.
kam, Leopold rendi középkeresztes,
várraegye fispáni
helyettCvSe,
val.
bels
utóbb zágrábi fispán
,
tifck.
végre
Meghalt 1835 jan. I-éii. Fia Ferencz az alezredes már elbb elhunyt örökös nélkül. Enaek leányai Dominikaiul ment férjhez báró Uichtritz volt kir. századoshoz. Á másik Ale-
kir.
ajtónálló *).
c;-;.
xandra kam. és
pedig
titk.
184t)-ban
lett
nejévé
gróf.
Wurbrand Ferdinánd
tanácsosnak.
már csak
kinek a Thadéban élt zenészetre különös hajlama, és képzettsége volt *). Ez kir. kamarás, val. bel, titk. tanácsos és az udvarnál zenésze*: frendez. adta l.i 1835 eldének a költ Lászlónak verseit. Sí ^a vitte családja fényes
Ekké|)en fériiágon a család
11.
,
nevét 1845 máj. 17-én.
L
*)
Lciioezky
*)
A
»)
Tud! gyjt, 1818. XIÍ. k
részében 1622-re tes?X
uyitra meg^'^el
gylésen mondó tí
l^tiu beszéde kétszer sajtót litoti
Amodf.
A
2d
V á r k o n y-
család elnevét Posony-megyei
a
61 vévé, melynek szerzjéül
Lrincz János mondatik. Nevezek magukat egyszersmind Marczaltheö örökös urainak is. r
Czimerük mint
itt
mezben bárom
vörös
látható
fél Í£^
:
ezüst agyar
kék,
félig
mint azt gróf A. Antal is használá pecséten. Lehoczky szerint elefánt fogak és kardos griíF.
Ha
a várkonyi gr.
zetségbl származtatá
;
,
Amadé család magát ekképen a G utkeled nemakkor a Róbert Károly idejében
Oraode nádor családja eltol egészen különbözött, mert ez
élt
hatalmas
mode
ma-
Omode szepesi fispán volt, Aba nembl és két Ízben viselt nádorságot (1303 és 1307— 1311), st Horvát Lstván szerint már elbb is állt e hivatalban } Bírta GönczÖt és annak tájékán állott az si Amadé vár is. Atyja Dávid volt *); fiai származó ttnak
gát az
irta 0-
,
,
pedig Omodénak, János, Miklós, Dávid és
László,
kik a
Csáky
Máté részén harczoltak Róbert Károly ellen. A dönt csata 1312 Rozgonynál vívatott, és ott hullott el közlük János és László. Akkor romboltatott szét az si Ama d e - vár is ^), Omode a nádor már elbb a kassai lázadásban 1311-ben lelte halálát.
A
hogy magát a G u t k eled nemzetség ivadékául adta ki, ezen az Aba nemzetségbl származott m o d é
,
daczára annak
,
,
és
marczalti (Feketének
is
nevezett)
Omodénak
álhtá.
Lehoczky a
genealogus pedig noha az Aba nemzetiség ágai közt , de szintén igy
Omodét, megtoldva még Fejes melléknévvel. Atyjául Lotárdat *), (de Al-Baár, és Böös) teszi. Testvéreiül Várkonyi máskép Keled Jánost, és Csirkének nevezett I s á k o t áílitja. Fiai közt pedig Hasznosi Domokost is emliti kirl tudva van, hogy a Rátold nem-
emiiti
^
zetségbl származott.
Az
emiitett
vezettnek ágát.
E
^)
3) *)
y.
ö.
üt
Omode Lotárdnak János
Lehoczky izrl
állit)
lesz ármaz tatást
azért
izre
hozza
kell
le
fiától
az
-
(kit
Amadé
Várkonyról necsalád régiebb
közölnünk, mivel noha az e^é-
Hon-áth István által közölt oklevél az 1833-iki tud gyjt. IX. 79. Katona Hist. crit. Vili. 114. Budai F. Hist. lexic. 1. Ezt Lehoczky Stemni. a 3-ik lapou 1273. élteti a 9-lk lapon pedig 1364.
a lindvai
:
Bánffy
cs.
^'"***'
30 szét
föltétlenül igazolás
végs
nem
hiányában alá
Írhatjuk
,
de a családfa
izeinek összeftiggési valóságát saját adataink után el kell ismer-
nünk és köztök több egyes személynek történelmi nevezetességét nem vitathatjuk. ;
el
Az érdekelt leszármaztatás következ. Omode Lotárdnak fia János, ki Böösrl és Várkonyról irta magát, (1360) két fiától két ágat terjesztett. (A középs Keled magtalan halt). Idsb fia az Eördögnek is nevezett István nemzé Jánost. Ennek fia István. Ennek ismét István. Ennek P á L Finnek ismét István, ennek a Bozini gr. családbóli nejétl János, Far-
kas
és
László
Györgyné ln. A három
(1523.) Ezen Lászlónak
E
r z s
e, ki Somogyi
utolsó iz igazolható.
Jánosnak
ifjabb fia
Omode,
simoai Lökös Ilonától nemzé
Istvánt. Ez Mihályt. Ez Istvánt, Lénárdot f, Lász* lótf. Közölük Istvánnak fia ismét Lénárd Ennek Gáspár és György. Ez utóbbinak Mihály. Ennek ismét Lénárd. Ennek ismét István; kinek Paksi Sárától Paksi János és Csúzi Sára leányától lett a következ
kett
Lénárd (1-s
István
és
M
(Thurzó György
neje: bori és nebojszai
Porkoláb Díenes leánya Ilona. 2. Nyáry Dóra.)
János.
István. 11.
leánya Zsuzsanna).
Erzse.
Kata.
Ferdinánd követe Bethlenliez.
János 1659.
Miklós 1659
(1.
alispán.
2.
(Balogh János)
Judit Pálfy János Erddy Gáb.}
(l.
Hathalmi Mátyás
Szerdahelyi István)
2.
1580.
A ismeri
történet ezek közöl
Amadé
neveztetett
,
Istvánt,
vagy legalább ezen ághoz tartozók közl ki
1518 II Lajos mellé tanácsülnökül
').
Ismerjük
Pétert (Thadé
grád vára parancsnoka
lett
,
és ezt
szerint teljes életében vizissza volt.
XXXIX.
törv. czlkk.
fiát)
,
ki elÖbb
0-vár .oajd Vise-
1544 a töröknek
föladá. István fi
—
Ambrd. 1602 Araade
gylés
Mihály
Aml^rosovszky.
Pozsony megyei alispán volt, az ország-
bizottmány tagjául neveztetett.
által a határszéli
Végre ismét István az 1618-iki országgylés 2^ a gyri bizot tmányban vett részt
rint
Aikibró Cjsalád. (Adamóozi>
Adamócz
most
e
is
tagja
falu
IgnáczRomuál d
:
A
volt.
,
Trencsénben
gép- és természettan
jogi tan üimány okban.
szül.
utazott,
irt latinul verseket
munkát 1785
is
rte
(
adott
ki.
,
beszélt.
hajlammal
is
A
tökéletesité
szomszéd tartományok-
Hazatérvén Újvidék forvosa ln.
st
értekezéseket,
orvosi
748. bölcsészeti tu-
magát a tudományokra adta magát, és
Ugyanott
Azután az orvosi
Több nyelven
1
zenészét és költészetre
,
Bécsben 1776 orvostudorságra emeltetett.
ban
czikke sze-
Eredeti helye Trencsin várrae
^
Ezeket Bécsben tanulmányozta.
birt.
t.
melyrl elnevét veszi és melyben család a legvagyonosabb ^) A múlt században nevezetesebb
gye. Ott van
dor
^1
szakmáju kisebb
ily
Értekezett a zenésaet hasznáról
is.
—
Kora
halála
37 éves korában. LTjabb idben a család tagjai Bars megyé-
ben
fbb
20)
Antal
hivatalokat viseltek.
Károly
barsí
1-s alispán
ugyanott els alispán és az l839-.ki
szággylésen Bars megyének követe
volt (1815
184% -ki 184^8
—
or-
és kir. tan,
,
.^Uibroiiovtcsi család. A nemességet János szerzé 1760 deczemberben ^) ily czimerrel A paizs két fels szögletébl két vonal :
kup aldkban nyúlik le a paizs közepéig hol egymást érinti és innen Aigglcgeaen egy vonal húzódik le a paizs aljáig. Az ékképen három ,
mezre tat.
osztott paizs fels vörös
A jobb
,
és lábakkal.
hátsó lábain álló arany oroszlán ,
udvarában pánczélos kar kardot
villog-
ezüst udvarban kiterjesztett szárnyú fél sas
oldali alsó
átható, skarlátszin csrrel
szájjal
;
kioltott nyelvvel,
,
A
baloldali alsó
kék udvarban
hátul felkanyarodó farkkal
,
nyitott
els ballábával ragadozva jobbikával pedig
—
,
A
paizs fölötti sisakra he-
lyezett arany koronán két kiierjesztett fekete
sasszárny között ismét
három arany level ágat
tartva látható.
arany három-level ág emelkedik. ezüst vörös.
Aiabroso«sz^,y
hály
Galanthán született
egresi apát
,
szabolcsi
A
foszladék innen arany kék,
Mimegyében. Idvel
efialáil. Pozsony megyei származás. ,
és
pappá
lett az egri
fesperes , és végre olvasó kanonokságig emel-
munkát irt, melyek még Kinyomattak 1757—1759. Meghalt Egerben
kedett. Latin nyelven hat rendbeli történeti
most
is
'}
bimak
becscsel.
onnan
Ambró János 1650 ben treucsm vm. jegyzje
«) Colieut. Herald. Nr. 77.
volt Oki.
AmbHVey.
92 1790
napján. Családja részére
febr. l-s5
—
— ugy látszik —
6 eszközlé
760 marcziusban P' e r e n c z, János és István kapták ') ezt ily czimmerrelrA paizs kék mezejében alulról három sziklacsúcs emelkedik melyeknek két szélsjére lépve emelkedik hátsó
ki
a nemességet.
1
,
lábain az arany grif, lábai alá lekonyitott farkkal, kiterjesztett szár-
nyakkal, els lábai jobbikában meztelen kardot, baljában két lefelé, és
egy *szik.
felfelé fordított nyilat tartván.
A
paizs sisakján hasonló grif lát-
Foszladék innen aranykék, amonnan ezüst és szinte kék hullám-
zik le a paizs köri.
Ttinbrózy család,
(sédeni báró
,
és nemes).
Ösi székhelye
Árva várraegye. Alsó-Kubinban született Ambrózy György 1694ben Mátyásnak Kubacskai Zsuzsannátóli fia. Az eperjesi ágoat. gymnasiumban volt tanár. Azután Vittebergben járt tanulás végett, ott latinul okairól, mely értekezés
értekezett az egyházi zavarok sajtót.
Haza
felé
1721
útjában Lengyelországban fogságra jutott
az árvamegyei alispán Okolitsányi János közbejárása
menté
,
látott
honnan
ki.
tanárkodott, 1742 pedig superintendenssé választatott, Hittani
Ismét
mun*
Meghalt 1746. Árva megyébl más megyékbe is elszakadt a család, így találunk Jánosra ki Liptó megyében Szelniczén szül. 1741. Elbb honn, késbb külföldön Hálában tanult. A külföldön lelkt^zkedett, nevezetesen kait
tófc
nyelven adta
ki.
Berlinben, Rikodorfon
s
,
végre ismét Berlinben az ágost. vallású cseh
Németül irt ez is vallási munkákat. Meghalt 1793. Zólyom megyében a múlt század végén leljük Sámuelt mint radványi prédikátort, onnan Selmeczre vitetett német szónokul. Ez is irt latinul ,Annales*eket németül egyéb vallásos munkákat. Még elbbi korból találunk egy Ambrózyra Szepes megyébl. Ez Sebestyén volt, ki Lausitzban névszerint Görüczben tanult, és Gyr városa visszavétele emlékére latin verseket irt melyek 1602 gyülekezet lelkésze
lett.
—
;
:
,
nyomattak
ki.
Legvagyonosabbá vált azon ág mely a múlt század derekán Nógrád megyébe szakadt. Itt találjuk már 1755-ben mint Kis-Kürtösön birtokosokat Ambrózy Mihály t és Jánost. Ezek egyikének ,
utóda
Laj
o s elveszi
nül
leányát Erzsébetet; és
ispán, egyszersmind
vagyonban, »)
és
Gyürky Pál Nógrád megyében 1306
kir.
losonczi
val.
bd.
titk.
tanáosos
— 1817. mint másod
al-
kamarás, utóbb mint helytartósági tanácsos
czimben emelkedett. Meghalt Budán 1830. dec. 20.
CoUect. Herald Nr.
2.
— Anarcsy.
Ambros. Gyermekei István, Lajos, ujabbi
idben (1838
k.) bárói
György,
4S
Johanna,
és
rangra emeltettek
j
nagyobb
és
kik az
részt Te-
mes-megyei birtokaikra költöztek,
Közlük Lajos
cs. k.
kam. és
kir. tanácsos az 1848 eltti idkben Teraes megyei fispáni helytartó volt jelenleg pedig a sopronyi ,
kerület helytartósági osztály elnöke.
György
az
1848 eltti utolsó években Temes pánságot viselt. I s t v á n is él. örököseik vannak. A család S é d e n i elnevet használ.
megyei
Nemesi czimere látható
:
mint
alsó
kék
mezben egjí^.
sas kiterjesztett szárnyaJkkaí
Vörös
itt
vizirányosan kétfelé osztott
Az
paizs.
alis-
;
a fels
mezben arany oroszián álló hely-
zetben de csak félig látható, kétágú farkkal, és els jobb lábávj^l kardot tartva.
A
sisak fölötti
koronán két
ki-
terjesztett sas-szárny
között szintén az alsóhoz hasonló arany oroszlán. paizst a szokásos foszladék köríti.
A
A
bárói ágon kívül
a nemesi ágból
is
,
élnek
még
Árva, Nógrád, Gö.
mör-megyékben.
Aiubrus család. Nógrád megyében már
a
XVI
század vé-
gén nemes család, máskép Szabó vezetéknévvel. 1 598 élt belle Márton. 1734 István stb. A múlt század v^én közlük egykett megyei kisebb hivatalt is viselt Jelenleg Gömör-megyében van ilynevü nemes család. Más Ambrus családból találunk e század elején Bihar megyében, Tordán kamarw hivatalban Mihályt (1810—25). Jelenleg egy másik i h á l y ki elbb a helytartóságnál hivataloskodott, Bécsben legfbb úrbéri törvényszéki ülnök.
M
,
Anarcsy család.
Hajdan Szatmár
virágzott Hazánk két királyos korszakában
és
Zemplin megyékben
Péter
és
János
mint
Szapolyay János Zsigmondnak hivei,a másik király I-so Ferdinánd ellenében Szigethföld helységét, és lázári, daróczi, és homoki részbirtokaikat htlenség ezimén elvesztik kir.
azok Miksa fherczeg által Ferdinánd nevében Zercheky Benedeknek és Sávoly Farkasnak adományoz-
tatnak 1559 ben. Anarchy
;
Péter 1592—94
Szatmár vármegye
alis
Abdrásy
Anasztaztevích
34 pánja
164f>-ben
volt, ')
ZempÜn ícgyében tnik
fbl
a ösaíád
Bacskay család magraszakadtán Bacsku falu birtokába ju
Ez Anarcsy kapitány volt. '^). AnanxtaKlevleh ei^lád. — Demeter
kai elónevet
,
és
hol a
,
bács-
visel.
neraesitteiett
meg
1792.ben.
Aneliely cíialádból János
kapott czimeres levelet í80i ben.
iÍTtdali&%y €»alaid. CAudaházi) Liptó megye a hazája megyében van Andabáza (Anaicse) helység melyrl elnevel
Azon viseli,
,
és
melyben
ván
a Budetin és Stvecsen közti
lés által Yüll,
Többnyire megyei hivatalt viseltek. Ist-
rao8t is birtokos.
küldetik
válas-^'-tmányi-tagul
ki.
t
Ágoston
az í839-^ki országgyüíésen.
1848-ig ís^.oigabiroságot
elintézésére az 1715
ügy
m r e Lcse ö
országgy-
városa követe
forradalom eltti
idben
viselt, stb.
Akidrad
e^ialad. C^aratosi) háromszéki székely- család. Andrád Elek ref li-Akesznek aejétl lisznyói Jakó Sárá«;ól Ilyefalván szü-
Sámu
L
Nagy-Enyeden Kolozsvártt s Marosváazután hajlamát követve az orvosi tudományokra sárhelyen tanult szentelte magát. E végett Bécsbe ment tanulni. Itt adott ki ,,Elmés és mulatságos rövid anekdotákat," a magyar Demokratikus eletét," amagyar szólásraódról*' irt könyvét 1789—91. E család tagja volts^on Elek ia, ki elbb színész, majd egy székelj ezrednél iiadbiró volt. Két színdarabot is irt úgymint 1-ör a kolozsvári biró. 2. Hóra világ Erdélyben, melyet más adott ki 1823. AndráslaKy család. Régenten Ugocsa megyét lakta. 1408 találjuk Sebestyént, kit Forgolánfalvi László, és Mihály megölvén, vérdíjul Kisandrán falvi Miklósnak és Kelemennek Forgóletett
1
754
fia
e
ki
,
lányban egy telket vallottak
be.
Andrásliázi (karatnaij) Erdélyben kihalt család neve. Andráii^ család (Csik szentkirályi és krasznahorkai
gróí}
mely családi hagyományok szerint eredetét magyar vezérek egyikétl hozza Andorástól, az Asiaból kijött le. Ezen Andorás 1000 évben Esztergomban sz. István koronázása
srégi
székely család
,
s
ünnepélyén egy híres külföldi bajnokkal vívott meg, és annak fejét, és pánczelos
az
Ers ')
»)
Es ennek emlékezetére vétetett
nevet
egy kardos
férfiú
vállát ee:y csapással kettészelte.
,
es
koronát
t/irtó
tettért nyerle
föl családi
két oroszlány
Szirmay: Szathmár vmegye J. 128U. az Not. top. C: Zemplín 307.
E
sí^jakos
czimerül
Két év múlva
~
Andrásy.
mint mondatik veztetett.
Három
tíennk császár
Andorás
a
,
Gyula helyett Erdély kormányzójává ne*
közöl
Jósa
1051
András király
és I
Élsztergomnál esett ütközetben.
kö7:fi
Béla ellen vívott harczban
TisTja melletti
László,
—
35
Ennek unokája
szentföldön harczolt, és ott esett
el.
Simon I
Bertalan
dese
,
Bertalannak
.
—
Hunyady Já1441 Szendr alatt^; 1442 el
1396.
végre 1448 a Rigómez^u
s
a Boldizsár
a székelyek ezre-
íia
volt:
Imre
Ennek
is.
Szilágyi Mihály fagy vei
a posasini ütközetben kapott nyil-seb következtében meghalt
.
1460. Másik
fia
Lázár
a kenyérmezei ütközetben í479-bcn
István védelmében veszté életét.
ostrománál a csehek ellen esett zöl
II
1467-ben a székelyek föllázadásakor Mátyás király híve Boldizsárnak három
ry
,
Zsigmond
oldalánál harczolt István moldvai vajda ellen
nöke
A harmadik fiú utóda ln terjeajsté
Lajos király alatt
szerepelt, ki harczolt
el.
1061 a
király alatt a
Szent Imrénél, nol Mezét béget levágta hol vitézül hullott
Hl
Aadrás
temesi al-bán volt, és Ni kápolynál veszett
nos alatt
Vida,
a
lelte halálát.
ki Erdélyben atyjának a hivatalban
tov^ábh a családot.
el
el
A
Tamás
Sárosvára
A három
testvér kö-
harmadik
szintén 1460.
B á t ii o-
Lázárnak volt fia Márton, ki a családot tovább terjeszté. Ezen Mártontól kezddik a családnak hiteles leszármaz tatása
Ízrl izre
:
mert
—
mint fölebb emiitém
—
az eddigi eredeztetés csak
hagyományok után adatik elé ^). A Mártonon túli söket illetleg egy ismeretlen genealogus
családi
ugy
látszik a család
embere volt
j,Andrássy Márton familiából, nemcsak
c&nstálnak
—
az
,
az erdélyi
,
ezeket jegyzé föl
:
kinek apja és nagy apja ki volt
,
de több szükségesebb dolga itt
is
,
felesége is
ki
,
me'y
ezen familiának nem
való kevés levelekbl ; mert hihetben
ben maradott az Andrássiak leveleinek nagyobb része/'
,
^}
Erdély^
stb.
Azonban Márton eltt is megvolt már az Andrásy család Erdélyben. Andrássy Mihályt, Balásnak fiát mint székülö birót már az Í451-iki marosvásárhelyi gylésen találjuk ^). De a családot mégis M ár ton emclé föl. Ez 1548-ben Mártinuzzi Gryörgy, és 1556. Petrovits kormányzósága mellett a székelyek Legelször Gyöuigyösy István C li a r i levélben majd Szegedyiiél azután Katona: ,
^
c
1
i
á j a Lcse. 1700 az ajánló
Hísfc Critic.
Vili kötete elöbe-
szédébeu adatik ezen Andorá^toli leszármaztat tás. Hasonlóan Budainál után még Mednyánszky is közlé , Hormayr, Taschenbuch 1S20 évi íbly. ^}
^)
A Kaprinai kéziratok közt m&s A- XIjVlll. Kállay Értek, a székelyek eredetérl 220.
587.-
:
3*
h Ezek
Andrásy.
ao részérl taüácsos véréül
j
rályi
Pé térrel,
1550-ben pedig
volt.
birtokáról,
^)
Márton
a szentimrei, és szent simoni jószágokról szék birájá volt
Mikó Katalin
Péter
volt ^>
1662
ki a csiki
,
,
táján
és gyergyói
Szapolyay Zsigmond János halála után a tróntkö-
^),
Békési Gáspár részén állott
ennek részére 2000 lovas és gyalog székelyaéget vezetett. Megütközött Békési 1575-ben szent
vetelÖ feles
test*
adomány levelet kap szent kihonnan azután elnevét vévé a család; ugy szintén
a többi kútfk fiául írnak
halt meg. Neje
Kállay
(kit
,
és
Erdélybl kifutott De kimenekült Andráasy Péter is Erdélyben pedig mint számzöttnek javai elkoboztattak. Igy vetdvén Magyarországra Péter, itt császári szolgálatba állott, és mint ilyen 1580 Gömör megyében Krasznahorka várának kapitánya lÖn. Hséges szolgálatai jutalmául Erdélyben elveszett Pálnál
és csatát vesztett. Békési
,
;
késbb
birtokaiért
1 585-ben
Krasznahorka
tartozó uradalmakat kapta 80,000
Es e
frt. letétele
szerint Ö lett családjának új törzse
,
várát, és az ahhoz
mellett kir, adományban.
mely ezután a kraszna-
horka i
elnevet is fölvette. Péter még Erdélyben nsült, elvevén az ottani Becz családból Zsófiát. Tle mint származott le a család , a kö-
vetkez
táblázat mutatja f
/
(
I.
n.
,^
^
f
1595. (Pálffy
II. Mátyá«, ,1639—1654.
C
I.
H
György f í Péter 1700. gömöri Borbála ) Jánost \ COrlay Miklós
t<(
(1.
2.
(Ke
rekes Erzae.)
Aima (Becz
Miliályué.)
György. £tt6l a monoki
II.
ág. {Szelényi Mária.
pl Kunicz ií.
Miklós, '8
I.
János, f 1596. Vl.
j(Hegyesyj Anna.) (
fcáborn.
1709.
f
^
Z«ó&a.)
t
betiéri Ág,
Zicíiy
Klára
'
Zsuzsa íLorántfy
Innen a
f
1686.
^.)^
I Péter.
IstváiL
[.
föisp.
f
.
«2.
Fer. barát
kurucz ezredes.
Kata.
Vaa Gábn Ibrányi
2.
Miliály).
János, f Anna (Barkcjsy Ferencz). Magdolna apá-
III.
cza.
[Kata. (JBÜékedy Gy örgyné.)
A
2-ik
nötói;
Anna (Semseyné.)
+ Klára (Barkóozy Lászlné.)
Mátj'ás.
Kállay : Erf«k. a székelyek eredetérl. 220. 1. holott a legtöbb hitelt érKaprinay-féle kézirat is fiának mondja. Lehet hogy Mártonnak fia és testvére is volt Péter nev.
deml
,
*)
Bartholomaeides
«)
Kaprínay Mss.
A
í
Cott. Göniör. lo2.
XLVIII. 687.
AnétéBy.
Az
e iihl&zsAoa látható
Krasznahorka kapitánya
volt.
I.
I.
János Eger
Mátyá
s
Teufenbach
vett részt, Prágába menet halt
Z7
•
meg 1595
a FálfTy
Anna
férje szintén
és Fálfly alatt több csatában '}.
ostrománál golyót kap, török fogságba esik , on-
nan magát kiváltja, de sebe miatt kora halál éri 1596 nov. 17.-dik 28 evében *). Hegyessy Annától született Klára leánya kétszer
ment
férjhez I.
Mátyásnak egyetlen
Mátyás
íía II
gzintén a hadi pályán,
BÁkóczy idkben. Gömör megye részérl többször követségi megbizást is teljesitett. Nül vévén Monoki
szerepelt a Bocskai, Bethlen és
Annát, M. Miklósnak Csetneky Annától született leányát, ezzel a Mo~ noky Csetneky és Somossy családok uiÁn szép vagyonnal szaporitá ,
1639—1654. Idközben, Két idsb
birtokát. Élt
saját
kül múlt ki I.
;
fia
magnél-
a harinadik
Miklós
Ferdinánd és L Leopold
líí.
lisve
Souches és Monte-
cuculi tábornagyok vezérlete mellett több ütközetben vett részt
,
Új-
várnál saját költségén hadakozott, és különben annyi érdemet szerzett^
hogy a Jászkiinok birájává
St
1676
és
Gömör megye fispánjává
U
bárói rangra emeltetett.
neveztetett
tért át a katholika vallásra
is,
mert sei Mártontól kezdve protestánsok valának. 1686 halt meg.
Els
nejétl Zichy Klárától hat
egy leánya volt I.
Miklós
a)
fiai:
II.
gyzelem
,-
2-ik
nejétl egy
fia
és
gömöri fispán.
„G
Maíhíae
I>.
Siipendiarii Agriensis
,
Belgrádnál csatáz,
részese , és Bécsbe hírvivje
,
A
5
arany sark.
Rákóezy-féle forradalom alatt, noha
állandóan királya mellett maradt, és
Rosnyón a nagyobb egyházban
irások voitRk
5
Péter Kszegnél,
abban három testvére részes
*) •}
két leánya
^).
a Kanizsánál vett vitéz, 1686-tól
íía,
— Kaprinay
id.
h.^
m^rmi —
Andrási de sz. király Siculor. S.
ily £ol-
C R. M. míiiiis
Arois Kxftsznaliorka Capitanei, ejuedemq^ue
bonom m
Iiae-
—
Továbbá: X. die Januarii Anno Dni. 1595. Aetatis 35. G- D. Joannes Andrási a 32. király ^ Sicülor. S. C, R. M. iniliti* AgriensL? pie in Dno. morítur 17. íJ^-bris Anno Dni. M. B. XCVi. aeiatis 28. ITgyaaoií márvány emléken : Hic locet Generosus Joannes Andr-ési de sz. király , ipú in obaídioae Agriensi a Turcis globo íactus est ^ fuga se iiberat in Kraszn&horka obiii 17. 9redi« motsutnentimi
,
—
,
bria 1596. Aetatis 28. 153. de
—
Ez
utolsót Baríholornaeides
is
közli Not. Cott.
Gömör,
ekképen qui in obsidione Agriae captus e&t a turca rederatus in arcé sua Kcasznakorka decimotertio liberatione die mortiJUö est. «tb. iniut fölebb. *)
;
:
,
LeKofízky az Andrásgy^k genealógiáját
azon eligazodni
nem
\dxci.
E azaimaztatásnál
ngy
össszevissza férczelx
rá fifemmi iSgyelem
nem
^
bogy
adatott.
Andrásy
a&
17U
Bécsben lakott. Csak
jött fispáni székét elfogUlni
,
mit addig
öcscse István a Rákóczy részrl töltött be. Gryöngyösy István a
,,Charicl)
neki ajánlá
á
aj
egyik Vesselényi özvegye volt h)
L
í st
ván
kastély építje
íia)
tanult ember, mutatja a j.Triplex
egyébként Rákóczy Ferenoz; híve
;
ágnak
és ezen
,
karvai Orlay Borbála
kitl semmi gyermeke nem maradt.
,
Miklós
(I.
Phiioflóphia^" a mit kiadott lérl
— Neje
1700.'
t
költ
alapítója.
Serédy
,
& bet-
Zsóllft nejével
szép birtokot kapott. Maradékait alább egy "táblázat mutatandja c) li Gryörgy
íízelényi
Miklósnak) Rákóczy tábornoka 1708-11,
I-
(íia
Máriát veite nül, és a monoki ág törzse
ln
,
mint az alábbi
2-ik táblázat eltiintetí
d) Pál
Miklósnak) 1693 esztergomi kapitány, azután Ká-
(fia I
kcc^y pártján táborr.ok líí.
Károly í»)
Ti.
t
ennek kibujdosása után ismét
a kirftiy hívc.
alatt a francziák ellen harczolt.
Miklés
(I.
Miklósnak
alatt kardot köt
azonban Rákóczy
íia) ,
szerzetes
sz.
Ferencz renden
;
és mellette barczol. Kö^Önség(^seíi
Andrási basának neveztetett. g) Ili Mátyás maradékot nem hagytak. le. I-s Istvántól a betieri vagyis idsb ág napjainkig így f) llí
Jáno
s) és
j
/László.
/i'erencz i-f
f
Ern. II. J''>2atf
Ferencz.
jesuita
Ignácz f
Mária. Leo|K>l-
I.
Jl.
Istvaa
Károly
díiiíí.
(Serédv
Kornélia szül. 1820. mart. 26.
tliyáiiy
Zöoíla).
Manó
iSzerafin). |í.
Józscí.
(f rf.
Ba-
lassa Exzscj.
jl.
Károly rjj
j^
A
\^^i^„,J^ Valburga)
Rebeka).
mart 3
ly. KáGytiía
(Gr. Na(lasdy
1S21.
(Gr. PalfTi Gabritíla 1555. jaa. 29-tI).
a gróíi
rang szer-
sz.
82.
1823. mart. S
1792. / 1 1845. \Aladár sz. 1827. febr. 16 (Gr. Sza-
sr.
páry Etelka).
Leopold t
Kz ágból
r.
Károly
a franczia porosz háborúbhn hadi szolgá-
M. Teréziának, elbb mint százados ^ utóbb ezredes, vegie Í760 a tandsmini tábornok. Vitézséget fanúsíla 1758 a donstadti
latokat tett
,
Xnárásy. hutti ütközetben.
3^
M. Terézia alatt ^). Fia ÍL K ánemre a táblázaton láthatókat
szerzé a grótság^ot
rol y az Erddy ezredben szolgált, és Másik íi 8 Hl József tudoraányos férfi, 1792 a mosón i fcilkelö nemességet tíiint ezredes vezénylé. Gróf Csáky Valburgától születelt egyetlen
K áro
IV.
fia
ly az
1839-ki. 184i-ki or-szággyülésen ellen-
zéki tag, Brüsselben szélhudésben
halt iineg.
1845 aug. ll-én. Nejétl
következk a) Manó, az 184'/jj -ki országgylésen Torna vármegye követe, ellenzéki tag^ a m, niinisterium ^latt tornai fispán az eddig pompa gróf Szapáry Etelkától
íiai
:
;
„U tazás Kelet-índiákoa" ciim munka
ra páratlan kiáUítású
Írója stb. Nö.süit 1855-ben.
b)
Gy
ula
utóbb fispánja
;
^
az l84'/g-ki országgylésen Zemplin
megye
követe,
a zemplini önkénytes csapat vezére Schwechíitnál
;
a
debreczeni kormány követe a tó^ök udvarnál. Menekült Fran^ziaorszagba. ÜgyeSj elmés ellenzéki szónok volt.
Aladár
c)
a legifjabb, a forradalomban Bcsn oldalánál ha r-
czolt, és vitézül viselte
magát.
Ez ág^on látható Leopold is III. Józsefnek gömori fölkel nemességnek ezredese. Ntlen lévén
1792 a
testvére,
tudományoknak élt, különösen a bányászatot kedveié, azért a selraeczi bányai kamra tanácsosa is volt. Becses pénzgyüjteményt hagyott maga után.
A pitá,
a
mostani másik (monoki vagyis ifjabb) ágat
mint fölebb
is
megjegyeztetett.
György
II.
Ennek leágazása
ala-
imez.
III. János. Latal szül. 1742.
JII, György J |(Gr. BerényiX
\nna Mária)
rosnyai
püspök f 1799. ;'
az l^stöl.
[
j
im. Miklós, t
U
György. / fS?.elényi
Mária)!
I
H. István
J gróffá lesz.
)
i
j
f
18l2.
j
\
)
.
* ^^^^^
llll.
f í
tics
Mária. Isepg AulcD>
1
^i
^^^'^^ / ciska). \
Jozefa
cs.
k. k. íGr.
Forgács Miklós)
nov.
sí. í834.
Györgyi Bienes
Tel
szül. 1 79?: 1 1(1 Dorj Iréz. 2. Feste-f (Gr. König- 1
MI v^t^^ f 1745
Mária
30
j
i
E"se ^
1835. nov. 18.
sz
.
sz
^"""^^
.
I840.jan. 26. ,
,0,^
.
•'*"*
„,
40
Andrásy.
Ez ágból
líl.
Péter nagy
katona
A
volt.
franczia, bajor és po-
hadakban IIL Károly és M. Terézia alatt szép csatákat ví , és nagy érdemeket szerez. 1735 báróságot kap, M. Terézia alatt altábor1745. mart. 1. nagy és fhadvezér rósz
-f-
ÍI.
István elbb Biharraegyei
fispáni helyettes, azután borsodi
fispán, kapja a grófi diplomát M. TeréziátÖl 1780>ban. Két neje volt.
De
íia
csak egy maradt, ki az ágat tovább
1797 február
szül.
1848-ig.
A
kamarás és
Cs. kir.
5.
lánczhid ügyében ö volt Angliában gr
Széchenyi István-
együtt adott ki vele e tárgyban egy röpiratot.
nal, s
seken mérsékiett conservativ
A
volt.
a gazdasági egyletnek osztályelnöke és a
Ez III. Gry ö r gy Sáros vármegye fispánja
terjeszti.
derni vasöntöde
és
;
Az országgylé-
m. academiának igazgató tagja, a bányászat lelkes elmozdítója,
prölyde tulajdonosa
stb.
Gyermekei a
tábla*
zaton láthatók.
Cz m e r e í
a családnak
mezején két szemközt arany koronát tartva.
raig grófságra
,
nem
emeltetett, a pajzs
néz hátsó lábaikon álló oroszlán, fejük fölött A palzs sisakja fölött pedig pánczélos vitéz ki-
A
vont karddal
állott.
a diploma
"^^avai szerint
^róíi
czímer
:
kivonatban
látható
itt
,
különben
Ez 4 felé osztott paizs melynek 1. és vörös szín mezejében faragott kövekbl ,
4.
épült vár fölött pánczélos kar kardot villogtat.
A
n
iriczben pedig grif
2. és 3.
A
zöld és arany szíáll.
A
közép vagy
kék n)ezben az si czímer
szivvérten ható.
rézsútosan
lát-
paizs fölötti grófi czímer fölött há-
rom sisak van Ezeknek középsje fölött ax si czím érbl vett pánczélos bajnok álL ki* vont karddal.
A
jobboldali
sisakon arany
oroszlán, a baloldalin grií (az alsókhoz hasonló)
szemléltetik.
A
közép sisak foszlá-
nyai arany kék, a jobb oldalié ezüst vörös,
a baloldalié aranyzöld. oltott
nyelv
A
A
paizs két oldalát két természeted
ki-
sas rzi.
grófi családon Livül
család. Ilyenek a
van még
Collect.
ily
nev több
nemesi renden lév
következk
AndráiKsy (érkeíieröi) ')
szín
lUnxhl
125. lap.
család,
melybl János a nagy-
Andrássy, abonyi pkhános és váczi czimz
ban
41
kanonok,
szül. 1775.
Családja Abony-
l»rtokos.
Anúrkssy
(siklói) csalad« melynek némely
tagjai szintén
hivataloskodtak. így István a tiszántúli ker. tábla ülnöke, majd helytartósági tanácsos (1760—70.) pedig Debreczen ke-
Zsigmond
rületi tartománybiztos (1770.) volt.
Andrássy család
az
,
Ismét más
melybl József Esztergom megye
köVete volt az 183%-iki és IS^^^-iki pozsonyi országgyléseken, azután udv. titoknok, helyt, tanácsos , és az említett megye fispáni helyettese 1846-Ó1 kezdve
1848
elejéig.
Szül.
1806
febr. 12.
Hatvanban,
hol atyja Grassalkovics berezeg jószágai igazgatója volt.
Az
ország-
gylésen a conservativ párt egyik legkitnbb tagja volt könynyü sima eladássaL Fjellemvonása hogy a politikát a magán társa,
.
dalmi életbe sohasem vitte
át.
E
családhoz tartozik
Esztergom megyének (1844—47.) alispáni székén
Mihály
is
,
ki
ült.
Aiidrássy Cjüalád. Ez Gömör megyei Füge helységbl eredt. 1696 máj. 25-kén gróf Csáky István mauumitfeálta e négy testvért Andrássy Andrást, Jánost, Benedeket és Mihályt, mely alkalommal egy telek Íratott be részükre. Azután czimeres nemeslevelet kaptak. A négy testvér közól János magtalan múlt ki 1750 máj. 17-kén.
— Benedek
Mátyás,
Jakab.— Mihály (Iától unokái István, Márton és Gásmaradékai elszéledtek. A e g d s b testvér András fia volt
unokája
Mihálynak pár, kiknek
1
katona volt
17.
21.)
és
f 1757 scpt. született J á o c s fia,
i
Nejétl Juhász Ilonától (f 1767 nov. 5 férjhez ment leánya. Ez utolsó János-
nak megyeri Besze Erzse hitvesétl lettek gyermekei E rzsé be t Nagy Józsefné. Meghalt 1818. és J óz se f egri megyei pap, ki korán elhalt. Hátramaradt iratai értelmes fre mutatnak. Benne az ág elenyészett. Ettl is különbözik azon :
—
ilndrássy család, melybl Bosnyák jogon
a rault század
végén nógrád megyei P. szántón Ádám birtokos volt. Tiz gyermeke közöl négjfia: Gáspár, József, Márton, János. Leányai közöl Petronella Bittó Andrásné
Klára Földes Györgyné v^olt. Ugy azon Andrássy János is ^ kinek nejétl TorJuliannától Gyrben 1762 született Dávid fia, a ki a gróf ,
látszik e családból volt
kos
Gyulay ezredben kezdvén 1778 a katonai pályát, a török ugy a francziák ellen a Rajna és Aspern mellett vitézségét kirautatá. Az 1809-ki nú fölkeléskor a nógrád megyei seregnél rnagy volt. Aspemi hs,
Angyal
fíndrtans'iky
42 tettéért
M
.
és ezredességet vivott
Elesett Drezdánál 1813, aug. 27 .kén.
ki.
.^nilreaii«zky család. nek egyik
Lengyelországban harczolt,
Terézia rendjét kapta, 181
falujáról Sz.
megyei származás. B megyéviseíi élnevét, és ennek mo«*t
Lipt<>
Andrásról
legtöbb a kincstárt szolgálta. így Sándor amult szazad végén (J 787.) bányászati ulnökvolt. Ignácz a hradekij is
birtokában
\^an.--- J^elöle
majd az ungvári uradalomban igazgató kir.
tanácsos
,
bányászati referens,
(1820-5.). fílek
tiszttartó
Taraás
és
Menyhért
szepesi
kanonokok, ez utóbbi azon káptalannak az 1839 és 184 7- ki r»rszággyülé'-
seken követe
— Sándor szinten kamarai
tálynál az 1848-ki inartiusi törvényekig: a
A
riumnál ugyanaz.
forradalom után
tanácsos a bányászati osz-
magyar
cs. kir. bizto-j
[)éniügyi.ministe-
Nógrád
mejbcyébeu.
Jelenleg pozsonyi ker. i'törvényszék alelnöke.
Andreowicli család. A
neaiességet szerzé Andreovich An-
drás J763 júniusban. Czímere ilyen két hajlott vonal nyúlik
udvar
alakul,
kékszín
A
paizs
föls részének közepétl
a paizs jobb és balolda iához
melyek közöl a jobb oldaliban ezüst
sas kii^erjeszteti baloldali piros
le
:
;
és igy
mezn
fél
három fekete
szárnynyal s píros nyelvvel és körmökkel látható.
udvarban fehér vagy ezüst
ló
ágaskodik.
Az
alsó
A
kúpos
mezijén arany szalagról függ egy drágaköves postakürt A
vért fölötfí sisak koronáján pánczélos kar nyugszik, villogó kardot
Körül van véve kél kiterjesztett fekete sasszárnytól. A fo5Zladék innen ezüst vörös, onnan aranykék * G család most Tiümes megyében birtokol. Belle Péter 1812-ben
tartva.
a Ludovieeára tett adakozásával hagyta
föl
emlékezetet.
család Elbb Angerer
Aitg;er£í>'
volt
Ferenc*; meg nevét
neve.
1800 bán vett czímeres nemeslevelet, és így^változtatá Angyal Cí^lád. Több ilynevü család van hazánkban. Ez,
melyrl jelenleg szólunk gömbr megyei származás?. Törzse Jáno». rokonai Angyal Mihály és János, ki a maga, ugy neje Kis Ágnes es Mihálynak lia. János részére, nemkülönben Fábry Mihály stb. ,
,
részé.'^e is 1.
licopold királytól Bécsben 16G0 oct. 26-kán költ czímeres
nemeslevelet
kapott E;ien armális Grömör megyében 1661 jan- Sí-
kén és 1668 ban hirdettetett
Ax
említett
Mihálynak János
es otí az 1726'ki és sül
kí.
Abauj megyébe szakadt, 1732-ki nemesi vizsgálatkor elismertetett nemefia
Abaujban elterjedt a család. Kéked, Komlós, Misle. Nádasd, Olts-
')
Coll, Herald.
Nr.27.
- Antal
^FȒ3ryalo*
43
Széplak és Zdoba helységekbe. F^zek k^7M két ág íjrömör mec^yé ll 1768 febr. 8-kén is noDiesi bizonyítványt vett ki. Úgymint: ^ár,
Idsb
Mi h á Maritól
l
y
és
ÍI&
i
).
M
i
Mihály
született íla J
ános
!)
á
Id6sb Mihály széplaki lakosnak Magocsi
1 y.
szül 1759 Széplakon, ennek x\páthy Máriától
Oltsváron
A
ki nemesi bizonyítványt. ^-
tén Széplakon szül.
7dobán
1
íia
1 793-ban,
a ki Abaujtól 1842-biín vett
fölebb említett ifjabb Mihálynak szin-
175B aug. 25. János, kinek
fia
József szül.
789-ben, és innen Lagmaczra, Zemplinben, költözött. Abauj
megyétl ezen József is 1842-ben kapott nemesi bizonyítványt. E családból eredezteté magát egy más ág is melynek ,
/;asa
leága-
ez
/Ádám 1764 f
(Kreticzka Pi^Iagdolna). Szécsénybeii.
'
Adam.
•
János
Mihály
szül.
Varbn
1779. fjózsef szí. 1S16. Zséiybei), Nógrád megyétl 1845. jkap nemesi bizonyítványt.
Miláíy f Zsély-<( ben.
Egynek
i".
ál-
iitatik a íolébbi
176<>-benéltMiliályok egyikével.
"vPál.
János
Zsélyben.| Mihály f
f Zsélyben.
András f Beszférczén.
Más
Angyal
mely pozsony megyei S i k - A b o n y helységrl irja elnevct. Ebbl is vannak Nógrád megyében. Ezeknek czímerük: egy lovas vitéz, mely kardot tart egy kezében, másikban zászlót és a kantárt. A vért sisakja fölött férfikar kard végén törökfojei mutat.
A
Csa
!
ád
az,
vértet két griff tartja.
An|?yalosi
Ci«a]áfl. (Medgyesfalvi) Erdélyben székely csa-
János
BetLlen Gábor idejében itél/)mester, és Bethlennek irieg koronázása után kv^ite Brassóba a szászokhoz. Másik Já nos alkilád
rály bi ró Ai-csik székijén 1654.
ben 1668-1669 táján ^y
E
—
ístván
család
már
alkirálybiró
Udvarhely szék-
kihalt.
ylnlal c*.«alád. Regemen virágzóit ligocsa megyében 1523 1550-ben birtokos volt Ferts- Almás helységben^) Egy másik A ai)Kánay
Ertek 219
—^) Szjrmay
:
C. Ugocsa. j74
44
A&talfy.
tal családot alapított Mátyás, ki ííagy Istvánnal és Kis Istvánnal egy czimeres levélben nemesiteíett meg 1 686-ban. C z í m e r c A paizsban egy magyar vitéz, ki egy sz&kállos törökkel viaskodik, és azt :
legyezi.
A
sisak fölött pánczélos kar karddal látszik. Foszladék ezüstvö-
rös és aratiykék
'}.
Ma
ily család
Grömör és Somogy megyében van.
Anialt'y család. Ismét egy név és ugy látszik találunk, egyöntet
—
,
melyre bosszú családfát
—
egy gyárból készültet a Troph. Esto r-féle leszármaztatásolíkal milyent már az Alaghy OBaládüál is bemutattam. Ezen semmi alapon nem gyökerez nemzék,
rend igy hozatik
A
le *).
törzs
Antal
:
római Curtiusoktól eredt, ki állítólag
sz.
(Curtius) veronai gróf a régi László idejében jött volna ha-
Péter
zánkba, és 1094 Szörényi bánná lett Fia
atyja
nevérl kapjs
Antalfy nevet, holott azon században a vezetéknevek még nem dívottak. E Péter szintén Szörényi bánnak mondatik. Meghalt 1Í60'> Péternek íia Bertalan a szentföldön esik el lí. András alatt 1218ban. Ennek ai János IV. Béla alatt hadvezér f 1 260, és V n c z e váradi pügpok 1250. Jánosnak fia Lukács marmarosi fispán Já nos I. Laíos alatt hadvezér 1370. 1310. Ennek ismét két fia van az
i
íf
:
ti
és
Tamás csanádi püspök
1360. Jánosnak
fía
idejében elesik Nikápol^rnál 1396. Testvére
Antal
ezredes Zsigmond
Orsolya Sennyey
Bá-
nemzé Istvánt 1453. Mátyás király alatt szinten Ez nemzé Boldizsárt 1512. Bihar megye fispánját. Boldizsár gyermekei A n n a erddi Földes
liutné 1410. Antal ezredest.
:
János neje
,
és
Gáspár
redes 1553. Gáspárnak
Ferdinánd ez>
György
ismét
Ferdinánd alatt), kinek végre F e r e n c z e t 1662 Párkánynál a török
ezredes fiát
fia
I.
vágja
(11.
le,
és igy hal ki a család.
Cz mere í
a családnak az
,
a mi
itt
látható a vért udvarán ágaskodó ló, a sisak tetején is ugyanaz , mint azt a Trophaeum :
Estor. közli.
Ha
alá
nem
írhatjuk is e leszármaz-
tatást, melyet a történet
nem
istápol, de
Er~ bizonyos az, hogy ilynev család volt
»)CüLHemid.Nr. »)
Geaeal. aetlien
3) E:
aagy idköz
'92.
Mas. 2o7 is
aty* éa
É» Hevenesi Mss GG. XXVÍII. éleH közt már nagyon viíóazinúthn.
Tom fiú
I.
A&ialÓ€zy.
— Astos.
45
délyben a székely ségen. így találjuk ott Antalfi Mátyást, ki a Szapolyay János Zsigmond ellen 1562 föllázadt székelyek egyik elkelöbbje volt, és mint ilyen
Ember Jánossal
a szászokhoz Szebenbe követül küldetett
idtájban
élt
Imre
de ott elfogatott Szintén ez (tán Mátyásnak testvére) Békési pártján Báthory
ket Déyán tette ^}.
De
Tinódy Sándorral
a porta mindkettojöket kiadta Báthorynak, ki
záratta el , és miután lengyel királylyá ln. fejket vé-
János
a múlt század végén károly fehérvári prépost volt, ki
Mártonfy püspök halálára
ség
,
volt Békésinek követe
István ellen 1575-ben.
Konstantinápoly ba.
a marosvásárhelyi gjrülésbÖl
halotti dicséretet nyomatott
„Nagy dics-
Aaron,, czím alatt Koiosvártt 1721."
Asfctalóczy Zemplin megyében nemesrendü
család^
Szirmay
szerint.
Ai&toleliieil enalád. Horvátországi származás. Belle Pé-
ter
1681. itélmester volt, és a krajnai határszélek megvizsgálására
kirendelt országos bizottmány tagja az országgylés XXIÍI. törvény-
czikke szerint.
Aiitóiiy család. Székhelye
ily
nemesrendü családnak Abauj
ég Gömtir vármegye.
Antos&ovtcft család. Janicz mart. l-jén ily czímerrel: a vért elször
szerzé a
175Í
nemeslevelet
vizirányban kétfelé oszlik
;
a
függlegesen két udvarra hasíttatik, ezekbl a jobboldali vörös osztályban arany horgony függ ; a baloldali ezüst osztályban függlegesen dárda áll, melyrl vörös zászló lóg, errl pedig ezüst rózsa csüng. Az alsó arany udvarban felhbl emberi kar nyúlik ki, lángoló szivet tartva, mint a fejedelemhez! hség jelvényét. Á vért sisak*
fels osztály ismét
jából sárga oroszlán emelkedik föl
hátrakondorított farkkal,
els jobb lábával kardot , a bailal nyilat egy oldalról ezüst-vörös, más oldalról arany-vörös. nyelvvel
;
tartva. Foszladék
—A
rencz
és
Károly
vörös
családból
F e-
a Ludoviceára adott ezer forinttal emlékité
meg
nevét. Jelenleg a családnak székhelye Bács vármegye.
Aiitos család. (R é t yi) Erdélyben ismertebb mely nemzedék rendét a kezdi'}.
armálist
>)
*)
XVI
század végén
élt
Antos
székely család,
Györgytl
Ez 1591-ben primipiláris levelet, fia M áté pedig 1628-ban kap. Máténak fia Bálint az 1835-ki lustrán lovon jelen
Budai Fer. Hist. íex. I. 50. 597. Kvárv Erdély nev. család. 10;
lap.
Ányos.
46 meg. Ennek
fia
György,
árva említtetik, ex utóbbitól így
György.
\
GyörgVj
ennek ismét j6 ie
1654-ben mint
ki
a család
Samu.
György
(Zöldi Kata).
CAntosZsuzs
^Gvörfi-v (^Y^'^^y
'* •
(Elekesi ( Kata.) 1
István (Puákosi Eszter).
Ferencz József.
(i^alku.J)
György 1654.
József lj<:>zsef íZecheotmeyer SKároly. Kar.) I
/
\
Márja. Túri László)
uFerencz-
,•>
ísív'hn. ítSzacsvai
Eva)
!
István
{
ura Hot- )
Agn.)
Józ
László.
t
váth Te-
í
1843. (Vajfxa
réz}.
f
Anna.^
János
IKata "
(b.
Radák
"^
stb.
Kata.)
Máté jf^^^ ^ , tíGavai Zs)g). .
.
fCároly.
Anna (Pócsa Farkas) Teréz.
A
Réty
család
Czímere
,
í
elónévvel
él.
melyet Máté 1628-ban kapott, egy
pifaraie,
melyre egy
emberi kar könyököl, kezében három nyílvesszt tartva.
Ányos nek
Faisz
család.
Lakhelye Veszprém megye
,
mely-
helysége adja az elnevct, Belle volt az
iróPál,ki
dec. 8 kán. Tizenüat éves
korában rem.
Esztergárott született sz.
(Faiszi).
Pál szerzetébe
1
TfTö
lépett,
mi a heves
volt, és a k'jsöbb ráboruló büsongá*'
8ept 5-kén, 28 éves korában
lepte
érzékeny ifjúnak hajlama ellen
,
halálát sietteté,
mely Öt
1784
meg. Eltemettetett Veszprémben.
Kinyomott versei szép tehetségérl tanúskodnak, E család tagja volt Ignácz Í8, táblabiró és tudomány kedv*el, ki maga is a veszprémi egyházi értekezésekben mint iró vett részt. Meghalt Veszprémben
Farkas birtokos Kis-Esztergárott. Ányos család. (Vámosi). E családnak törzse György ki magát Vámosról irta, és 1 395-ben élt. Gyermeke három volt P é t e r magtalan halt el. A második Imre, kjnek íla volt János, ennek 1829,
oct. 20.
kora 68-ik évében.
,
:
AnycIS
Fe re
nc2
A^ath. a
,
Ágathának Sarkóczy Páltól két
kz id6sb
lett
ki Örökös nélkül
dobokai Sarkóczy Pálhoz ment férjhez,
ki
kihalt volna, de
meke
Péter,
ennek gy^r melíei á
47
ílú
M
i
h á
l
íi-
miilfc
ki,
és
ezen ág
Itl
és két leánygyer-
y megmaradt Sarkóczy néven, leányá-
ban ága kihalt. Az ifjabb ílú Boldizsár az Ányos családi javakban örökösödvén, anyja nerét vévé föl, és magát A ny o s, inásképea Sar-
j
kóczynak nevezteté. Anyjától igy
le
a család a múlt század közepéig.
Simon 1620.
dobokai Sarkóczy JV! i-
'Éva (Balogh JstvAn 1732 )
íiíilv
Kristóf
(
^
[(1. Yásoiilvöi
]
Sandrin I Feiencz (Sídó JuJu-( 1603. J(Sídó
Horváth Zsóf. 1599-1644.
I
2.
I
1679.)
Sándor, jsé
Taródv
Anna 16 13. Kéry Anna! Zsigmondi
3.
István 1625.4 Dancsf(Petend5r \ 1632-4. Zsuzsanna I Erzse
Boldizsár {Ányos, más
1685.
^622.)
kép Sarkó uzy).
jGergely f í563.
4
nejt:
Morgay Bora
Any OS
Cryör, j
;yr
I
rr
Agaia,
Sarkóczy Pá Iné.
Péter.
I
1528--1567.
Menyiiért
i^
,
Ádám. József.
,TZsígmond.
l66M700.u^^.g^^j^^
\
Bernát
t
((Horváth í er.) Feicncíz
160^.4. i-
Irzse,
1620.
[Teréz. Zsóíi. )
János. 1. Joó Judií ]6.m 2. Sze-
György. |165D 1679.
mesey Anna 1661.
fí8).
Péter. (Chernél
Anna) Erzsébet.
Borbála.
Pét er.
629 1655. S162 •Borbála (Ebergényi Ad. 1661)., (Orsolya. Hosszutó thy István'
Teréz.
1639).
György
'Ferencz.
(Blasko
Károly
1
692-1 724.^
Teréz.)
Kiára.
Ferencz.
Anna György.
Sándor
(1661.
1724.
Stansith Judit).
Mária rZalay Pét.)
Apatfy.
48
Az
Mihály
volt
eönek ismét két
;
Aayos
törzs vámosi
említett
fia
Györgynek
G y ö r g y (f
:
*)
harmadik
magtalan) , és
fia
M
i
h á 1 y a ki nemzé Miklóst, Krisztinát és Borbálát Mar ozalty János nejét 1452 -.O-ban ez utóbbi a Marczaltöy család,
;
nak sanyja.
Apaffy
cmtklkú. (Apa-nagyfalvi). Erdély legemlékezetesebb családja, mert belle voltjíz utolsó nemzeti fejedelem. Eredetét rende*sen Saroltáig sas, István királynak (anyúl) nvéréig viszik ^). St volt olyan
is,
Mihálynak hizelegni akarván
ki Apafi
nemzéktáblán
,
pergamenre
t egyenesen ízrl ízre Atillától hozta le
Sarolta —
—
mint tudjuk
Aba Sámuel
irt öles
^).
.
király neje volt, gyer-
mektelen férjének halála után állítólag másodszor bizonyos jövevény franczia gróflioz Cornes Vilmoshoz *) ment volna férjhez, a kitÖl szü-
Marhárd Ennek fia Lrincz máskép B ult ^) Öt fiat hagyott bátra Bochon Boncz Bencze, Csák és Bethlen nevezett. Ez utóbbi
letett
,
,
:
,
,
alapítja a közös családot
,
egy szájában almát tartó koronás kigyót
és
vesz czímerül paizsába. Bethlennek három és tt
M
k
i
1
fia
volt
:
P é t e r Olivér ,
iktari Bethlen ag j le. Olivérnek Jatöbbek közt ismét J á n o s ^) nev unokája patriarchaUs eré-
ó 8 ®) Pétertl az
o s fiától
Apának neveztetett. fiai György, Péter, Jakab és Miklós ma-
nyei és jobbágyai iránti jósága következtében
Ezen
Apa
radtak. zse
Jánosnak
A kett
magtalan halt
ln. (Kirl illet helyén)
ApaíFy
nevet
vn
föl és
Jakab a bethleni Bethlenek törMiklós a legifjabb, atyja nevérl
el.
czimerül pedig a kigyós Bethlenektl
el-
térleg egy karddal átszúrt sisakot, mely szlfürtökkel van beárnyékolva, kezdett használni.
Geneal. auth Mss. 207. *) Huszti (Wagnernél) a »)
Tom.
I.
Bee ha Grregor
nemzetségbl származiatá,
de valószinilenül. és e genealógia jeleuleg *) Errl Cserey Mihály tesz említést Pesten a gróf Károlyiak levéltárában. *) Hormayr IVIednyánszky Taschenbuch 1823. 453 K ,
*)
Gudát nek Öt
teszi.
I.
fiát.
*)
utóbbi
Péter fiaiul
mnk.
Mednyánszky Betlennek
fiaiul állítja ')
Kváry
fiaiul II.
Bethlent és Domonkosi mondja, és ex
Pétert, Olivért, Miklóst
e Jánost
nem
említi
,
hanem egyenesen az
Györgyöt, Pétert, Jakabot holott Bethlen Kazinczy igy adják. Csak Budai nem.
teszi
megvan
oszt IL köt. 399, 1.) Marchard fiául Péter és Salamont és Lrinpaet, és igy azután Lrijic»Mihályt,
Kazinczy (Ered. :
is
;
el5bbí János flaiul
Elek W«gner ,
,
Mednyánstky,
Apa%
A
m
czíraert
itt
láthatni, levonva a feje-
delem Apafly Mihálynak Erdélyország
o^í-
merevei egjbevésett pecsétérl.
A
leszármazás köaoyebb átteklntlietéae végett a családfa a törzsöktl
kezdve
Itt következik.
Bochon
ÍPálf.
Batifíz f.
jSíóté f.
[Benoze
8ék
Sarolfe.
2-or Oof-I Mar. ae« ViiHard. mosné.
-"; MiHóetól
IDoiaokoa
Lrincjr. (Bult). /
Péter az
f.
i
kt&ri
fPétert.
iBeiJileji Ág törzse. Jakab, etíl a
jBethl«iL
betílenl BethÍ€fi
OlivéríJáfiosi '^Pa' f
\ aevezt.
I'
Miklón, az
A p a 5*5?
jíg
gyöke, jvadétét a köretkezd
Miklós.
családfa
jitii-
tetja.
pedig..
ApaffM
4;Íkltr
^""^ ^^'"^4
50
Apafly.
P«er ni. Gergely
1.
I.
Mikió«, a
U. Gergely \
a j Jakab test- f
ki fóíebb
.
.Uko
í,
'
i3ö5.
1413.
ap a
ía
•
danák
V
i
iratik, f I.
élt,
kezdte &z
T.
Mihály 1447 erdélyi
ettl tovább ek képen terjed
le
a család
iöivtinni,
FerenczHV. Mik^
II.
J
Fei-eö
ios 0>
f .
,
k
Msigaolna
1
(1. oroszfáji
vjij-
:
•
< MikóBíiláa.
1
>ííLálvl
1413ban
ki
unokája
einevet
i
í.
r(Jáno» vajda nejej
László t,
Mi k lós,
e táblázaton lalLató ÍI. 1
Mihály
ÍAxiria
f í.
Az
1.
i
In. Mikló«<
1364.
J
f.
2 BoíráíKv
i
,
t
Frasma
l.OyörgyjGábor]
(Sig«r János.)
J
Leaárd
f
(
1Ö06. 4 G-áspár t.
F(ikiBeth'} len Aiina.)f Í»T«« /
I. -í
III.
Mik-
tori
>'arkas (Saraia-
).Ö84.
II.
III.
£rz8ébet..
(Barcsai E.
(Bornemisza/ (Bethlen Anna.) \ Kaia.)
-{-.
III. Ferenot f
Bespot IV. Miklós
Margit.)
Erz*.)
ts
'-)
M636.
;K»ta(ikidiTUoMalagi
(^«*ky Bora t
tersMe (Láiár
r
Fer.)
r
L43z
1
ó.
GydrgyO
llV.Ferenczt. fVI.MikIdst. VMargit
i
.szerint
(Toldi Ist.) (Henter Ján. )
íKrisítíiiR.
H-Gyorgy /'Anna
\
már özvegy. Wagner
volt.
j
1660.)
i5'a7
8 testvére \
(Orbay . , ,„ ^ ^ '
Ge rendi
riicje,
1688.
Boldizsár
Térjék
Budai
t
ír Boldizsár! JFerfnC2+.
Ijénárd f.
Erz«. 2.
»>
György.
l.Miliály,,H. Mihály mint fejede-l fejed, f lem I 1713.
I.
3.
1
lÓ8 f
'
)
III,
í
f Mik-
jCBáníl Anna.)
Ger
Anna
Kaia))v.
lOsztopáai PerneszT
Anna
1637.
Mária f.
'^^o IZfozsi.
deresy
ílona)
György f
IT. Ist-/
Erzs. 2
r,.gi
Kata)!
/III.
UtvAu Borbála.
(h Ken-
f
lós 1490.
t
(Gyerá
Ján.)
Miklós atyjának r. fiának Wárdai Bora volt
szerint.
yvtt^xier szerijit 2-iic í'érjgrd berinczKáii Gilányi
György
vélelmcitetlk.
Apaffy,
$t
fiogy a cs&ládi leszármazásnak ne csupán vá^zát lássuk, sziikség ez utóbbi táblázatra visszatekintenünL
Mihálynak 1447-ben erdélyi vajdának négy fia volt. A háromnak ága el6bbütóbb kifogyott KazÓlük Lénárd Marosszék követe I.
ú
506-ban az agyagfaivi gylésen 0- A negyedik III Miklós tartá fen a családot, és ennek utódaiban látjuk emelkedni ket. István Farkas íia, Báthori Kristófnak kedves embere, s udvarmestere, Déva vára kapitánya volt t 1584. Els nejétl két leánya J
maradt. Második neje osztopáni Perneszi III.
Gergely
III.
Miklós
Anna magtalan múlt ki
Isabeila királynénál és fia Sza-
fia
polyay Zsig. Jánosnál fudvarmesterséget
viselt.
Báthori Zsigmond jutott a fejedelmi székbe
,
gyerraekkorraány ellen
Miklós
közöl csak V.
tartá
midón
vels beszédben keit ki a neje a rácz Despoták vérébl volt. Fiai fen ismét ez ágat. Ez KüküllÖ fispánja
1000.
t
volt
2-ik
volt az, ki
György. Amaz Báthori Gábor fókomoruoka, örököst nem hagyott. Emez kükülii fispán, feV. Miklósnak
fiai
r
III.
Ferencz és
II.
jedelmi bels tanácsos, táblai ülnök volt. Férje Petki Borbálának
,
és
gyermeknek, kik közöl ketttl unokája is volt, de azokban családja kialudt, ö meghalt 16^5 febr. 18, kora 47-^ik évében. atyja tizenegy
A esaládnak elönevüket
is.
U. György
geiy
^)
I.
sirboltja
Ai m a k e r é k e n
Itt temettetett el
volt
;
márvány ravatal
errl irták hajdan és latin fölirat alá
-
Neje Petki Bora i 1660. Fiaik: III. GerRákóczy György kamarása f 1637 jul. 18, kora 19-ik évé-
f
1635.
ben. Ferencz és Miklós, kik kis korban haltak el. II.
Györgynek
l6S2-ben született.
Mihály (mint fejedelem I. Apaify Mihály), tatár rabságból magát megváltván, ebesfalvi kas-
fia II.
A
magányából 1661-ben Erdély fejedelmévé ln, de kormányra nem születf^tt. Tehetlen iszákos ember volt ^). Alatta eszközlé mindenható ministere Teleky Mihály Erdélynek az austriai ház alá jutását 1688télya
ban.
Ebben az évben
halt
meg
neje
is
Bornemisza Anna
,
kinek h^^lála
után kedélybusor^ gás gyötré Mihályt, míg végre a halál 1690 april 15-kén életént^k véget vetett. Eltemettetett Gyula- Fejér várott. Kilencz gyerm^lntí közÓl
Gergely
1666
oct. halt
>)
KilUy
*)
E siremlékek
*;
Cs3rey Mihály HÍ8toriá|a. ?es% 1852.
:
meg,
és
KolosvároU
Érfcek a Székely nemz. 219. l
terjeimesen leíróik &z
í
840
kiLiieraríaiCsariiok<
4#
$Z
Apíig>l— Apay.
6 Farkas triezáb&s Catí
Máaik
mellé.
zjének löen
Nem
Mihály
fia II.
nem
választatott, de ez
mint
soká.
lév egyházban
még meg,
1
(ki 1677, szül.)
még
elbb elhalt 6c3-
1681 -ben követke-
volt többé független fejedelem.
1690-
mellé gvibemator adatott. így sem maradhatott
fiatal
Az Ausztriával! áilta
temettetett el egyik
szet?:Ödésnél fogva
nsübiie nem volt szabad.
694-ben elvette Bethlen György leányát Katalint, és
vele elveszte a fejedelemséget, Herczegi czi'met kapott érte. Bécsbe
meg 1713
vitetett lakni, és ott halt
febr.
4-kén követte t. Mindketten Almakeréken
11 -kén. Neje a.
szász
1726 január
templomba temet-
tettek.
E
II.
Mihályban halt
nemzeti fe|^elera enyészett
ki az ApaíFy caálád
,
és benne az utolsó
el.
Apagryt család. Zemplia megyében Kis-Tárkánybanbirtokoíí család, Szirmay szerint.
Belle
Gábor
1687-ben egyike azon szeren-
csétleneknek, kiket CaraíFa az eperjesi vésztörvényszék elé hurczol tátott.
Azoa
évi
országgylés mejité öt meg társaival együtt Caraíla dühéit.
Található e családnév
Szabolcs megyében
ségben kbzbirtokos , és közlük
András
hasonnev helyaz utóbbi idkben megyei. is
,
hol a
hivatalt viselt.
Apáczay család* más
Hajdan Zemplin megyében. Belle Ta-
1668-ban azon megye szolgabirája , egyike azon tisztviselknek,
kik a Báthory Zsófia által Patakra hivott Jesuiták beiktatásának elle-
— Apácza néven
ne mondtak 0» gyében most is
ily család,
Szirmay szerint
,
él.
Apay család. (Apai) pozsony megyei származás
Apay Boldi-
zsár ésFerencL^lS 10-ben kapnak adományJevelet A p a j II.
Ulászló királytól
,
60ban Apay János
helységre
a következ évben pedig a beiktatási parancsot
nyerik meg. Boldizsár az 1520
-1526 év közben
mint a határjárási és
élt,
nyolczados törvényszéki idézvény tanúsítja. loglevél említi
azon me-
halt meg.
—
1543
>-
vallattató parancs, és a^
Györgyöt
1550-ki zá-
— 1584-ben Magdolna birtokeladás ellen tiltakozik.
1585-ben Albert leánya
Kata elzálogosítja apajicuriáját Bereky Ger-
gelynek *).Ez idtájban kihalt e család.Már 1 590-ben
Zili
Gergely királyi
jóváhagyást nyer az apaji curiára, a következ évben pedig adomány
')S2Íniiay *)
:
Not Híst.
C.
Zemplia 214.
l.
Kolinovi<» Gab. Vita et Geata. Mss. az egyetemi könyvtárban.
- Apor
Apáihy
53
magvaszakadtán 1610*ben Erney Balá3 kapta nádori adományul, és családja most is birtokos ott. Apkihy CHHlkú. Szatmár megyében, nemesrendü, levelet, és beiktatási parancsot. Zili
Apy
család. Hajdan Bihar vármegyében
1552-ben Baromlakon
Széplakon 7 portát birt
4,
virágzott.
Bertalan
\).
Apor
család. (Al-Torjai gróff báró és nemes)- Erdélynek egyik virágzó si székely családja. Eredetét rendzerint -Opour*-ig a saékelyek rabonbánjáig viszik, ki a hagyomány szerint Bálványos vá^ rat építé az si pogány vallás fentartása végett Magyarországban raár 1220-ban találunk por névre a szentföldre men lí. András kíséretében A XIV. század elején pedig
László
erdélyi vajda, (1307.) Ottó királynak a korona vali együtt
ie-
Opor családbeli volt, ennek fíaitól a Laczky caalád ered. Szegedy és utána mások ^)e Lászlót is az altorjai Apor család alább említend seinek testvéréül állítják. Ez Apor László pedig a nádor (1304.) Apornak fiául mondatik. Az erdélyj Apor családnak okleveles nyomaira 1311-ben találunk. Ekkor tett végrendeletet Apor (Opur) Bálás, (ki a fölebb emtartóztatója szintén
lített
László testvérének mondatik), és ki 'Buda mellett a nyulak
getében temettetett
nos
el *).
Nevezett
testvérétl nemzett István,
Bálás
szi-
szárazpataki jószágát Já-
Miklós és Demeter unokaöcscseinek
hagyományozta.
E
két testvértl ekkép hozzák le a nemzéktant
Bálás /Demeter. 1311. _
[
János
f,
+
Wndor*)
Péter
N. János. (
^^^^'
í
Ilona.
István.
^3^3I
Kata).
Miklós
(1, Mihálcz Benedekné. 2. Burcia Máténé).
András.
E
táblázat végén II o
lialtnak iratik.
na
Ez állítmány
Lad. Bielek
áll,
kiben a család némelyek által
vitatói azt
mondják, hogy Ilona
»)
Majores Hungaror. I. 147. Mednyánszky n Honnayi -féle Taacheabüch 1823-ki. Káilay iá. h. ^20.
*)
Cserey Mihály
*)
*)
^Sy szolgájának kei
ki-
íiúsítta-
:
;
Hisi 36. kpja azeriat Sándor 1373-ban Száratpatakoü
telket irt be.
S4
Aper.
meg
volna, é? második férjétl származott gyermekei alapiták
tott
jrH a csaíádot Köváry
szerint a kihalást a család tagadja, és e szerint
magát IJona atyjának János testvérétl hozza
János
István 1506.
\
!
István
J
)
J«V*f
\
{
1
László U?K).
\
')
^^W.
'*^*
1
^^f^,?**^
r
László. J Sáüdor.
;Sándr*).l
{ ^sarjadéka a köv. Ándrns. Mihály. í táblázaton. f ) (Andrási ^ (LÁzár { V Bora"). (Borbála).
i
f ""
^
családfa homlokán Jánosnak fia
agyagfaívi gylésen 1506-ban
lóval
ilyenkópen
i
az 1373.
ti
Sándor.
le
^).
ügy
István
látszik 6
kezdi szék követe az
a^oa István,
Lász-
ki
1521 Szapolyaitói Blaskó János ós Becz Imre jószágait Szá-
razpatakon adományban kapja VHJda pecsét alatt, melyre késbb 1584ben az utódok Báthori Zsigmondtól fejedelmi megegyezést kapnak.
Az
ágazatfa végén álló
él Imre
1584-ben
Bálás
és
e he-
lyen kétségesnek látszik, mert László ágán leszármazva alig egy szá-
zad alatt az Ötödik
hogy Imre Í50(l
izt
Bálás
és
képeznék, a mi
a másik
László
Istvánnak
ban a kezdi szék követéül mondtunk,
oklevél szerint Balásnak fiai:
dor (iának
Miklós
é^
!
testvérének, kit
Ferencz.
fiai
~ Gyanítható
Az Í584>ki
fiai.
még Péter és I s t v á n is. Andráson kivül íia még egy I s í v á n
Sándoron kivül fia
reüdkivüli
—
említett
Lászlónak
— Mihálynak is.
László
SánJános
Mátyás kir. alatt Bécs városa alkormányzójának iratik *). A nemzékrend végén András Lázár Borbála férje több
tokot pörösködéssel vesztett
deákját vervén
meg
.
ezért
el, el is is
adósodott; végre a fejedelem Író-
jószágvesztéssel lakolt.
esett el Székely Mózsessel 1603-ban és rokonaival
nosésTamással
Ez András
nyosvári sasfészkét, és lejött
bir-
volt az
,
ki
Brassó mellett
Lrincz,
két Já-
158 i-ben odabagyá bálvá-
Torjára }»km^
hol féktelenül üzé szen-
vedélyeit. Neje Lázár Borbála vallási buzgalmáról lett emlékezetessé.
i
8 tV
*)
£6^Mry
2)
KvXHy
jl
n
')
r
fJrílély nev.
id.
h. i22.
is.
KálUy. U. oU.
1.
Cealádai 14-
1.
ta IöS4-ki oklevtí zztvini testvérei
Péter
és
S5
A|por.
Ó volt
ató,
ki
mkin
a
fel-torjai
templomot, más felekezetbeUek
el
aka-
rák foglaÍDÍ, azt fegyverrel védelmezte. Ettl született Andráanak
Lázár,
ki a kezdi székben
fia
1630 június 21»kén Nyújtódon és Gelenczén Mikesféle birtokot kapott adományban, f 1643. Tóle a leszármazás következ al-királybiró volt, és
(Farkas f./Éva (Diówegi Fereucx. (Zsídó
András. (Sándor Jsd.)
Anna
lil.LAzár I CKapi T.)/
)
A
nemes
Láxár f Sásiob t 1773.
f íatván t 1706.
fáiiiály
/hAíáT ^
í^^^**^-
\
(Gryulai
\
i
Klá.ra.
f
bei IBytili
Judit, ^(Turi Mih.)
JVIargH (Abafi Gáfa.} ir.
Jáno«
^
ff
Péter
XSzókelyi (gr Beth (Miháicz i Anna). lea Borb ^
gróf
2j8UZ8.)
{(Fstf-kas Zsnzfl.)
L
t (t.
János. <^y*jn» Lázár. 1043.
Kai).
báró lett t^Zsuzfia. (Gr. Kál;(Gr, HaUer János). nokjr Bor.)
Kagv
József. ÍMikló«. ^I>elkeiB^>
Jóísef. \ (Apáfc t ^^^3.) C
Bora.)
Lászlót
Slstrán
1770.
(Székely
JuL)
i
Károly
f
1784.
/ (líenter \
KtiíL
iSl5.
Gr'órgr aziil. i8ia t íSiS.
Era.)
(Ör. Haller Terét,)
Ilona (Cserey Ján.) Borb. (Torday if).
Lázár
Fer.) Judit, (Ptinkösdy
"[(szili.
,
Szeleczky Sándor azül. EaroUQa,)íí«-^ö jaL 18. Strezov. j
MiK.)
<
Karolina.)
Vícíor ízül. 1833. Jö». 15. István.
(tJ^ron R6i%,)
A táblázat üén Nagy Menybért volt.
A
álló
Lá zár nak
leányától
legidsb közalük
—
(f 1643.) neje ^hgy Borbála mint látható egy csoport gyermeke
András,
—
kinek
Ferencz fiátólFarkas
Cserey 35. 1. Koráry F r« s i a á nak nevezL Cserey 2-ík feleséget lajdonii 1. Lázárnak, de nem nevezi. *)
ia
ta-
W és
Ap©r
Lázár
az unokái.
— Cserey mind a kettt magpi^aszakadtiiak mond-
K6váry pedig Lázártól az Aporok nemesi ágát közölve vaa
ja
eredezteti, mint
;
Lázárnak Nagy Borától is volt fia Lázár (IL) ez a kezdi szék
al-
Keménytr fogságot
szeavedett. Ápaffy
el-
len Béldí Pállal tartván, és a török udvarnál vádaskodván, családja
le-
I.
királybirája volt, 1661-ben
E
véltárát elveszte
ván
1666-ban
Lázár raagnélkül halt meg. Testvére Ist-
II.
al-csiki
majd Caik-öyergyó
biró;
al-kir.
,
Kászon f-
király bírája, kormányszéki tanácsos, kincsilárnok és fhadvezér. Eszes,
nagybefolyásu ember ApaíFy idejében, a katholikusok nagy pártolója volt.
Sok vagyont szerzett össze, s elbb 1693-ban báróságot majd grófságot szerzett de gyermeke nem maradt. Istvánnak testvéröcsese J án o s Vájna Katától nemzé Pétert, ki Háromszék fÖkirálybirája, sok ,
;
Küküll megye fispánja volt. Tanult férfiú, ki után több törtébecs kézirat maradt, öszerzé ágának a báróságot Í713 január
ideig nöti
5-kén*).
Péternek
János
fiától
származott ig&n unokája ismét
Pál ^}. Ennek fiai elhaltak. Pálnak testvérei Laj os (neje Szent Iványi Mária}
kinek killyéni Székely Annától
vagy igazabban Péternek
András
(neje
áll fiaival
együtt,
:
Péter,
szonti Szonty
fia
Amália) és József,
a családfán
ki
A báróságot szerzett Péternek másik fiától L á s z ó tói unokája István tordai fispán s kincstárnok volt, meghalt 1794-ben. Nejéti 1
Henter Évától fia Láz ár szül 1784 dec. 18. Egybekelt Szeleczky Karolinával 1814 sept. 11-kén, itéJöniesterbl 1824-ben ln udvari tan. most OS. kir. kamarás és bels titk. tan. Bécsben él. Fiai I. K á r o 1 y ;
1848 eltt
kir. táblai ülnök,
most
cs.
kir.
kamarás, és a marosvásár-
helyi törvényszék elnöke, a történeti búvárkodás
György Etelka
f 1848
(szül.
1844
nov. oct.
3.
özvegye
—
3.
Sándor
sopronyi ftörvényszéki tanácsos 18Ö0-ben vette lint (Str,
a)
Gábor
Henrik orosz szül.
cs.
1851 april
OKállayid,
h. 223.
Goth. freiLerl. Taachenbach
*)
Kváry
,
Irma szüL 1855 aug.
külöaben az
f,
1857.
id.
2.
kamarás,
KaVo-
kitl gyermekei 7.
l.
*)
arei-int,
cs. kir.
nül Strezow
tartom, tanácsos leányát) 12. b)
—
Haller Teréztl egj leányka
gr.
23.) maradt.
kedvelje.
— Xváry Í7l2-rc tc»ri liibásao.
Tascaenbuch saerini ex
Í8
Pé£e
r.
Appalknleli
—
Appoiiy.
»f
Czimere a családnak
itten
láthatóra
udvarán korona fölött raegbajíott kar, ^^^j markában kardot villogtatva, a kar fölött csillag. A paizs fölötti sisakon ugyanaz ^). paizs
?
Appallesíich csalad-bói
csak Taraás
országgylés 73-dik tör vény czik kénél fogva a vel megbízott választmány tagjául neveztetett ki. ki
tnt löi, ki az 1635Yámügv rendezésé-
Appony
család.! (Nagy- Apponyi, g^ó£). E család az Árpáddal bejött 108 magyar nemzetség egyikének a Fécz nemnek sarjadéka. A család levéltári oklevelei szerint *} a Pécz nemzetségbl 1250 élt I v á nk a ispán (Comes}, kinek következ négy fia volt Péter. Aladár, László és János. Ezek Hl. András mellett harczoitak a németuj:
vári grófok ellen 129 l-ben.
Aladár ott esett
ban. János súlyos sebeket kapott.
László,
el
ki
Adorján vár ostromá-
„H o r r u s o n
i**
neve-
Csák Máté ellen vivott és ettl kínseatást szenvedett Erdemeiért Aladárnak fiaival Tamás- és Miklóssal 1317 zettel élt, trencsini
,
szép jószágokat kapott adományul. Aladár említett
színérl ,röt*-nek
„Orros"-nak
vámagya
is
Amaz
volt, és
(rufus) neveztetett.
Miklós
íiai
vagy
:
Tamás
M
tán
k o s pedig Berencs vár i
Tamás) Csejte Ersek-ujvár és 1 d43-ban L Lajosnak a pápához Avignonba követe. (t.
i.
,
1347-ben Vecsei Iban (Iván) fiának
Bertalannak magvaszakadtáii
kapja Pozsony megyében Vecsét és MezÖkeszit, Nyitrában Nagyleányt, Széplakot,
Nadánt, Sipkót és Veszka heiys%et; Pestben Me-
E czimer Apor Péternek (a ki báróvá lön) egy í70B-ki oklevélen fekete spanyolviaszba nyomott pecsétérl van. L. Hevenesi Mas. F. F. F. F. XXV. 358. 1. KölÖBbözik a Kváry által köilöttöl, ott csillag helyett -egyszer kereszt v»n, '0
A paizs udvara
Kóvárynál biborfi£Ín,nii magyar czimereknél ritkaság a pecaiéthc2 iiiven ífihér^n inarad. •)
Medayánszky Hormayr
Taáckeiibiidl
f.
1827. 28.
8.
k.
1,
,
itt
59 gyért
Appony. stb. cserélte el
továbbá Hemet, Kulpud, Baftb. Cseklész váráért;
— Appony Lehotkát, Körtvéljes VörtSsvárért Aladárnak második
Tamás 1
testvérével
335-ben
')
Appony
I.
fia
Miklós
^).
hont megyei f5i?pán említett
Lajos királytól adományban kapván
kezdé noagát innen
K
-E r
s
i
t,
nevezni. 1392«beD pedig Cseklészérfc
is
várát cserélvén be, ern51 nevezé magát, és
ln
Apgyakran
így
aas
pony család törzséyé. Azonban mind a mellett még ezután is megtörtént, hogy utxSdai is szintén egy századig illettettek e névvel, így még 141 l-ben Gara Miklós nádor adományleveiében is, mig végre e név feledésbe ment, és az A p o n y megállandósúU. Említett i k l ó s tói p
M
tehát, ki
els használá az Appony nevet l.
Z.igmo«A JBom
,
így hozzák le a családot
^).
Tábla.
Imre)^^^^^
(üjfaluri
Ilona (Palo\ {
j^,^^^^
Péter, hst^ran] Péter *i íístván.
.
Jáno«. (Bekétiy
IBaMs.
az iró
Orsolya
1S5Í4
4(
boráé.)
I
^^^
fiOzohoT Imréné) l
Fánog.
Imr€
\
mrZzUXGyárgy
^'^
Zsa£S&.
Miklófi \
Ap-? el-) ÍpoByi el-
Appony Miklós
I^Mária.
Ijudit
nevet.
íí«tván.<^*^*' í?«ir-)
I
György.
LM «zt
f
fBalás.
4b ívadékit a III. táblába-
tOB.|
(Lás4
6t, é«
kerít
a
lí.
gyerme* tíbián.)
11. Tiblft.
ÁdAro. jGyÖígy
/Ax l-8t61 László.
,A2-iktl
^orbila. Eva. [Magdolaa,
Balis
[György.
iKL&ra.
Fiüifc
(Czigleraé)
(Bálás. IMazló.
Antuu
Balog K\érti.{ (RudnyAnsx iVA^^„i^' Itároly kyné.) ^2. Ballom Anna. C
Lehoczky Stemon. i4. Horraayr Medn. Taschenbuek 1827. ígr. 39. •) Geneal. autli. Mas. Mus. 207. Tom. I, és l^ehoozky. *) Lehoczky e Péter helyett Jánost nevez , és annak fiíiul Balist, anleányaiul Ilonát és É v á t, «z ágon a^ utolsókat teszi. Áz eligazodiai a nak *)
.
*)
család eszközölhetné.
MieiStt & következ weinzékTenclet adnók, visszatekintve e két
Ba
táfalá?.atrft
l
ás
t
áz írót látjuk kitnni, ki az l625-ki országgylés
mind a nyolczadas törvényszékuek miDd a hutárigazgatási választmánynak tagjául neveztetett. A munka, níelyet irt , Dávid zsoltárainak magyarázata. Ö kapta Körtvélyest Szomor faivá t és Pereszlét Zay Perenczczel. Neje Serény Borbála volt ^). Az 6 atyjának Balásnak volt pedig az Özvegye azon Mérey Katalin, ki Appony várába éji száláltal
,
,
lásra a rokonok által csak szolgái nélkül bocsáttatott be 1587-ben ^).
A
második ágon
ban a csatatéren
György
Mátyás
lelte halálát.
Miklós harmadik
ezen ágazat támad
fiától
III.
Márton
í
J
Móricz. J
y.
mint vitéz katona 1396-
íia
> Gáspár. JiPongácz ^ 1 T'o,*^^ \ \
,
-^
I
G/Örgy*)
[(Lázár IL- utódait a Miklós ;1V. táblltt.)
Tábla.
„., . j ) < Miklós,
Tóbiás.
:
ff
^ Miklós
f.
Pál tt624.
Ferencz
f Péter.
\
Íí Benedek.
£z ág termé
V^os
i 5
TiiT-í w Mddó*.
f Péter f. \
a legnagyobb Apponyiakat, és ez tarti fen mosta-
náig a családot.
Benedek
val pörlekedett.
Péter ll7-ben
1542-ben 11.
a vár birtokosáLajos udvarnoka. 1519-ben kir. élt,
és Jánossal
beiktató levelet kap szerzett javaira. Fiának
Pálnak
az 1606-ki bécsi
békekötés alatt leljük nevét. 1618-ban a határszélek eligazítására ren-
választmány tagjául^ 1622-ben pedig koronarré választatik. Bethlen Gábornak fogságába esett, és 50 ezer írton válta meg magát. delt
megye
Volt Bars
íürtspánja is.
Meghalt 1624
ben. Eltemettetett Kovarczon. Öcscse
sept.
Péter
Skán, kora 60 évé-
meg a koronaori nézve. Sem egy, sem a
kapta
fölmentvéayt 1625-ben az országgyléstl Pálra
másik örökCst nem hagyott. Ez az ág kifogyott. ')
LeJioczky Sfcemm. 15.
*)
Horí^xayr
*)
Az
Miklósnak leti.
:
l.
Taschenbucli iB^T-ki foíy. 49.
idézett kézirat szerint
kétJános
fia
Iván
fia és
l.
Miklósnak nnokijíi
,
mely esetben
volna, mi ismét kevéssé valóstinfij noha
nem
iehet-
60
A|^pi>tiy.
Tóbiásnak
fia
Miklós
a török elleni csatákbaii szerzett érde-
Fejérvár alatt tanusítá.
met. Vitézségét Keresztesnél és
Gáspár fia
ismét
IdÓsb
fia
hasonlóan a török ellen harczolt, és ugy eseti eL Gúspárnak
M
i
kló
s,
Buda ostrománál
a ki
Nejétói Pongrácz Esztertói
fiai
Lázár
1686^baii vógzé vitézül életét.
Miklós. E Lázár
és
lón a
mostani mágnási ág alapítója. Erdemeiért 1718 febr. 16-kán bárói rangra, majd 1739-ki május 3Ö-kán grófságig emeltetett. Nejei 1. gr.
Viczay Rebeka
2,
arezzoi Grvadagnt
Anna Mária határgrófnc
volt.
Utódait a következ táblázat mutatja IV. Tábla. f
Jdzsef jeflnitai
Károly, fVictor Geka tábornok sz. Isz. 1863 febr
(B Perényi
Leopoldina
Imre).
Lázár 1739. gróf.
J
György f 1782.
/Gr. Lamborg" Sprítzcnstcin] Francis.)
la
1805. (Gr. JKlebesberg
Jofepliin.
l
György
\
sz.
Leopold'na. Franciska.
György + 1849.
Antal
)
1751-1817. ((Gr.Zicliyj Gvörgy Anna.) (Gr. Lodron I
Georgina sz. 1841 mart
«zül.
1808. volt kanczellár.
LateraiiO
Karolina
16.
Alb. Györ|!^
(Gr. Sztáray
szül.
Jul.)
László f csatában eseti
1840
aaáj. 20.
Antal
el.
párisi büv.l szül.
1782-185Í
Rudolf szü 1812. (Grú Benkendorf
H;Sándor 844
Anna.)
(Gr. Nögarolla Teréz.
Gyula
1848 nov.
szül.
1816 (Gr. Sztáray Zsófia.) sz.
16.
Lajos szül. 1849 máj. 4. ) 1
Untai 3Z.Í752 (
Mária
szül.
jan. 19. Ilona. szül.
deo. 29.
1821. (Or. Esz-
terházy Alb.) V
József Eusták szül. ( Karolina szüL 1784 sept. 20. (Gr. ]l8l4 oct 18. (Hzg. Pejacsevicli Teréz.) fCollaltoEduárdné.)
Karolina szül 1790. (Collal to Antal iizgné.)
I
Franeziska szül. 1793. (Gr, Tige Józsefné.)
Appotiy. táblázaton láthatók majd
Ae e
01
mind kormányhivatalokat
visel
Uk a l«gfbb polczig. Lázárnak, ki az idÖsb grófi ág alapitója, Gjrögy íia elbb kapitány a bajor- franczia háború alatt, azután kamarás. 1760 helytartói tau.
1763
belsó t tanácsos.
v^al.
marosi fispánná. 1777-ben tolnai fispánná és
hgyészi
lesz. Szerzi
cs.
az eberhardi
Meghalt 1782-ben. Nejétl gróf Lamberg-Spri-
birtokot.
tzenstein Francziskátol 1751 dee. 4-éD született fia
1 772-ben
1764 mar-
kam. 1774
Antal Gryörgy.
1778-ban fiumei kormányszéki
galicziai,
ta-
helv^tósági tanácsos^ 1780-ban tolnai fispán ln. 1779-ben vette nül gr. Lodron Ijaterano Mária Karolinát, kitl kiiencz közöl a táblázaton látható öt gyermeke maradt. Meghalt 1817 máj. 17-kén. Piaira oly szép könyvtárt hagyott *)> niit 1774 táján kezdett gyjteni, hogy azt osztály útján Antal fia 70 ezer peng ixácsos;
1779-ben m.
írtban vette
kir.
át.
Antal György
fiai:
a)
György
K
kam. meghalt 1849 aug. á r o 1 y kam. és tábornok,
majorátust,
a hgyészi és eberhardi
S-kán. Neje gróf Zichy Anna, kitl
1847 óta uradalmat. dött a
ns,
birja az
apáti
cs. kir. fiai
:
— György*) a kanczellár szüL
1808
dec. 29.
megyékbe az administrátori rendszert behozni
Ö
erlkö-
mi a martinai
,
visszahatást eredményezte. Neje gróf Sztáray Ilona esiilag ker. és pa-
Két gyermeke a táblázaton áll. b) An tal (másik fia Antal Györgynek) szül. 1782 sept. 7-kén. 1806-bauAz osztrák vürtembergi követségnél kezdé hivatali pályáját. 1809-ben bádeni, 1814-ben toskánai követ ln, egyszersmind Leopoldlotahölgy.
rendi köz. keresztes és val.
ben
b. titk.
tan.
1819-ben római követ. 1821-
István rendi nagy keresztes. 1824 kinevezve nagybrittaniai követnek, de rendkivüleg Nápolyba küldetett, 1825 pedig a franczia sz.
udvarhoz küldetett követül 17. Birta a
és ott
maradt végig. Meghalt 1852
nagy-apponyi és kölesdi uradalmat,
ö
áilítá föl
oct.
Pozsony-
A p p n y könyvtárt. Neje gr. Nogarolla Teréz kitl idsb fia Rudolf kam, rendkivüli követ a br itt udvarnál Londonban. Ennek valamint Gyula testvérének is gyermekei vannak. Antal Györgynek fia c) József Eusták szül. 1784 sept. 20.
ban az
,
kam. a pálfai és szent-györgyi uradalmak birtokosa, és gróf Pej acsevich Teréznek 1813 óta férje, at)'ja Karolinnak, ki 1834 óta
C84 kir.
berezeg Collaltö Ede
cg. kir.
kamarásnak hitvese.
^ leiráüát kÖ2Íia8znTi esm. tára •) Életrajzát, jclUxnzését
1.
adja az Ujabb Lim. tára.
L
135.
—
Apró
6e
Ez
volt az
De van
idsb
Apród.
groii ág.
Apponji családnak egy íQabb grófi ága is. Ez János tói ered. Ennek báró Korlatki Teréztól fia volt Pái, ki gróf He rbersteia Jankától nemzé Józsefet Ez kapta a grófságot 1808 a?:
Meghalt 1852. Most is él^) fiai: La jos 2 cs. kir. kam, és Nagy-Appony s Korlátkí^ örököse. szül. Í804 dec. 12. april 8-káü.
1801 dec.
szuJ.
-Gusztáv
Czíniere a családnak^ mint a metsz-
mutaí^, négy részre van osztva. Az
vériy
mezben
kékszín
czélos kar ezüst
arany korona fölött pán* vadászkürtöt emel.
A
mezóben négy sziklacsúcson
arany
í.
2-ik
vörös
várfal két rovátkos toronynyaí, és a tornyok
közi kék
országalmával
A
látl)ató.
3>5k a-
rany udvarban balra forduló két farkú vörös oroszlán oszlik,
A 4-ik
áll.
diezÓ rézsút kétfelé
fels kék része arany korona
három
fehér
strucztollat
fblött
Az
láttat.
alsó
három ezüst hullámos szalag közép vért az ósi czíme rt mu-
zöld osztályban
nyúlik tatja: vörös
mezben
szerecsenfejet ezüst átkötvel.
A
száron piros rózsát tartva.
A
még
í 624-ben
kelt bárósági oklevél
volt
Appony Pálnak
Apró
is
adja
')•
Az bizonyos,
iiogy
mely karpecsété
').
CftalAd. (Máskép Kovács). Alapítja e családot Mihály,
a ki íUlekvári katona volt, és
nemesíttetik
volt,
s fölötte csillag és félhold. Ily
l6l9-beD
—
nem
festve
régebben a család tagjainak czímerpecsétébeu egy kar dot tart, mellette három liliom,
le.
a keresztes hadak idejébl
vagy a tatárjárás korából Említi, noha
azt a Bálás részére
szájában zöld
czímert a grófsági oklevél irja igy
mondatik, hogy az
szerecaenféröi
eredt volna,
át. fV
meg
I.
1681 nov. l-jén kelt arraáVis levélben
Leopold által Fia szintén
M
i
h á y Nógrád mel
gyében az i734-ki nemesi vizsgálatkor kétségtelennek ismertetik*). Aprdl család. I Károly (Róbert) korában találunk e névre.
Apród
Miklós
és
Péter
trencsini
Csák Máté
ellen harczoltak. Pé-
Miklós 1314-ben Tóthmég K á v á s i nevet viselt.
ter Sárosvár védelmében vérzett el 1312-ben.
Selymest kapta adományban. Atyjok
M á té
^)
Hona&yr Tasckenb.
')
Liptay tcrök köret. M. Acad, Történdmt Ur. FrotL. C. Neogr. a. 1734.
»)
;
1827. 35I,
206.
Arscfti
Tóth-Selymest késbb Miklósnak
,
1349-ben visszaítélte neki
I.
el,
La-
A
XVI. században a bihar megyei birtokosok közt tnil j né ven Ferenc z és Gryörgy l52-ben; amaz Zsadánj-
jos királv
nek
Jánostól erszakkal vették
fiától
de kimutatván róla pecsétes levelét
6S
Arady.
-
M
^}.
ban egy^ és a 8V2 portából álló Lajos heiységet, György pedig MezGyánon 3'^ portát birt *j. Az Apród családból szakadt ki ttgy lát-
—
—
melybl magát János Tarczáról és TótbSelymesrÓl irta, és 1490-ben Zemplin megye fispánja volt ^). 4.racsl €«aiád. Hajdan Zeraplin megyében Aracs falut, most szik
a Tárczay család
is,
pusztát birta, és onnan volt elneve.
Már
kihalt *>
A rady rünk,
család. Oly név, melyet történetünkbl nem ismepedig nemzéktena nagy embereket mutat föl. Az Eszterházy
család rokonául állíttatik a ,jTropbaeum"-ban.
Czíniere ugyanott koronás hattyú, mint fi
metszvény mutatja: Bizonyítékok hiányában
nem
tulajdo-
m'thatva hitelt az egész hosszas leágazás*
nak
^)y
est
közöljük
csupán a munka teljessége végett
itt:
Arady Jóbnak fia Zsigmond s£. István idejében 1030-ban htd vezérül irattk. Ennek fia F éter 1095-ben hadvezér. Ennek
fia
István
kir.
Ez nemzé Sámuelt, esik el Fiai
ügo
1 i
udv. kapitány 11*56.
ki a sz. földön
1218-ban
n kalocsai érsek
tárok által esik el 1240.
A
másik
*}
a
ta-
Bene-
hadvezér 1255-ben. Ez nemzé Imrét az 1300-ban váradi püspököt és Roland tárnokmestert 1315*ben, kinek gyermekei Tamás
dek
Drugetb Vilmos nádor neje. Tamás országbiró 1360, atyja Lucziának Gara Lászlónénak, és I m r én e k , ki 1390-ben élt, és nemzé Bernátot (1430) Ennek fia D e m e t e r hadvezér í490-ben, ennek fia Jakab ezredes elesik Mohácsnál iö26-ban. Maés
Emerentia
Budai Per. Uxie. I. 57*) Bielek Majoréi Hung. 127. 130. ^ Síjrmay Cotioo Zemplin not. iiist«)
:
:
^y
ü-
oU
•)
—
ügolm
-
Hevwiesi Mas. GG. XXVUI. de kérdés » ai Arady családból többi ismers hivatalt viselt egyéneknél is.
RutKen. Mss. Miis. 207. Tom.
Volt ugyan ?
1.
64.
») GeüQjtl.
Síármarott-e
43.
1
ekkor kalocsai érsek,
Ezt kérdhetni
.1
Aranka ~ Aranyossy.
ü4 radt
íia
István
ezredes
1
Bálint,
1625-ben. Végre ennek
Ennek
598-ban.
Lénárd
fia
b\l
1652 Vezekénynél
ki
kapitány el,
és
családját sirba viszik
A L ^elebbi idben
ily
családnéven
János
czimz.
püspök
1808 a Ludoviceára adakozik. • Aranka család. (Zágoni) Mint elóneve mutatja, erdélyi Székely család.
Idsb GryÖrgy 1765-ben
halt 1767'ben. Fiai közöl II.
György
József alatt a marosvásárhelyi
mint
kir.
1737
sept,
lett
meg-
iró és tudós vivott ki hirt
táblán ülnök
zad végén Erdélyben keletkezett „Magyar volt lelke, titoknoka, szül.
euperintendens
lett.
nyelvmvel
15-kéo.
A múlt
szá-
társaságnak*'
Meghalt 1817 mart.
Több nyomott munkái vannak ^). De legbecsesebbek történelmi kéziratai, miket a magyar academia vásárolván meg a most támadt erdélyi múzeumnak engedett át. Arany család. ÍJógrád megyei sarj. E megyében van ai 11-kén.
,
aranyi
puszta
,
melyet régenten e család
nógrádi fispán volt
*'*),
és
Somogyban Mére
birt.
nev
István falut
1437-ben
zálogban birta
Zsigmond kire te tói, melyet Gergely mesternek engedett át. Már elbb Zsigmondnak ki éretében a külföldön is járt, és ennek több szolgálatait tett. Utódaiból János nógrád megyei szolgabiró *) volt 15b8 — íiO. István élt 1653-ban. Másik István az 1755-ki nemesi vizsgálatnál kétségtelennek ismertetik, kinek ivadéka most is ék Hasonló nev nemes család van Fejér megyében is. Aranyady család. Kifogyott család Aranyady Demény itélmcBter 1545 *). Neje Sámbokréty Márta. Fiai Péter, Imre, Ábrahám. Leánya Katalin Tapolcsányi Ferenczné. Péternek gyermekei Mátyás és Zsuzsa Ocskai Gáspárné, kikben kihaltak. Híd* véghy Mihályné, Aranyady Juditnak az 1655-ki 33. t. qz. tartá fen
—
—
emlékét, ki mint
Des
Zsuzsanna egyik Örököse közbej árasáért
folya-
modott, hogy Morvában Straznitz városától adóssági követelését megkaphassa.
Aranyáusz.
Szabolcs megyei nemes család.
Aranyos hasonlóan Szabolcs megyében székel nemes család. Aranyossy nemesrendü cáalád Komárom és Szepes megyékben
birtokol.
Horáuyi: Nova. Memória Haag. ») Bél. not. nov. Hung. IV. ») Prothoool. C Neograd. 1698—9. *) Lehoozky ; StemnL 16. *)
I.
IQl,
Arapatftky
— Ary.
ArapaíiSkki emalkd. Régi erdélyi
0S
rában élt, é« a Geréb-ágak egyik törzse ln.
Balásné .
fia
G e r é b Láazló
Antal Mátyás
család.
birtokos fszékely
Dafa kánya ^)
ko-
Daczó
.
Arfeonáu^ család. (Arbona Zsadányi) Zemplin megye hajdani cíialádja. J u c K e Ispán a r c z e 1 üátél eredt mint ^gy lo2Íki katárjárási okmány mutatja ^}.
M
,
Areito esalátí* Fészke
Arco
várat alapítja. Gróíl rangját
áiiitván azerzjeul.
emelkednek
föl
,
lós f
154t» :
András
s cs.
,
nélkül halt
Albertot éitFerencznek fiai
Miksa gsíbzát
alatt követségeket
taaáesoa volt, és ennek fia
Mik-
Miksa
portai
Firbusgróf, hazánkban
Tamás kivel el.
v.
tábornok Magyarországban.
15594íi országgylésen az
vette n6úl
titk.
cs.
ilT5-ben Arch,
22 l~difc évre rlszij
leginkább az 1453-ban
d ar ik
családból
Széc3y
1
se
hol
mint költ emlékezetes. Miklósnak ai:
Já no
E
De
közölök
viselt, testvére
követ
Tirol,
LV
leányát
t. ez.
szerint,, Ez tudoiillik Alsó-lindvaí
Margitot
2),
gróf Salm Miklós özvegyét
hazánkban birtokot kapván
Ugyan
nyert az
bonfiusitáat
e családból Arco Scipio csász.
digeoatust nyert nálunk az í563-ki 77-d,
De maradék
itt lakott.
fkamarás
czikk szerint
t.
is
ütódíi
initt
ennek sem maradt. Hazánkból ekképea kifogyott.
A l>an
három ágon Tirolban , Bajorhonban
család jelenleg
és Sleziá-
virágzik Cíisnerük három
íj.
húrjaikkal lefelé ,
egymás
fölé helyezve.
E
tsimer a három ágnál leginkább csak szinekbea változik.
Ardi&üáfii Csaiád. Zemplén megyében Szirmay szerint
ki-
halt család.
Ardfliy család. Zemplin megyében nemes közbirtokos (1803).
Tán sei
közöl volt azon
Fái,
evang. leikéssek öorában említtetik 1532. évrÖi
Ardsrics család. Péter
nemesíttetik
Argay
és
család. Czimert
«)
a sáros-pataki
ki
*).
meg
1790-ben.
nemességet Antál
KáUay ul
^).
,
József és An*
család székhelye
h. 219.
*)
SzirmijTj (X Zempl. not. topog. ^4, 183
«)
Wagner; Bee. U.
120.
*) SAirniay: C. Zempl.iiöt. topogi* *)
és Pelejtén
Gjor és Fozson megye. Císialád. Köznemes Szabolcs vármegyében
drás szereznek 1793-ban
ATf
A
rend
UÖ. 218 271.
Coilect herald Mss
5
ArSzy
(56
Arixy és éio
nemes
Temes megyében
<>s»ala.d.
;Íi'Ky í'^alarí családroi
Ar©khát>.
-
Ily iv*^
néven
birtokos nemen.
iS/.irniay
Zemplin megyében
kihalt.
tesz említést.
/IrKowdtll család. Külföldrl származott be .hazánkban, és Ht snegházasodott, de kihalt. Fe reucz Fült;k várában a német rség kapitánya volt, 1601-ben. Magyar leányt veit noüi Tenky Annát ^). AvKvLH cstalád- Hona Ugocsa megye, holJáuoa Vörbóczön közbirtokos ^\ (Í80.v.)
Aruftpr«LSíler
íri»aliid.
Külföldrl
szakadiiaT.ott be eredeiilegf,
de mind a két hazában elterjedt. Köztök több tudóst találunk. J á n o
még a
jesulta
nyoínat.
külföldön Kölnben 1593. .0
Mihálynak
v e t u m'
l í
árváiról az 1655. orsz. gyüléa
a
czimú munkát
.
törv.
czikke
gondoskodik, hogy Sieziában lév követeléseikhez juthassanak. Másik
Mi
h á 1 V Horváth
Andrá^jaal együtt VYe.sseíényi nádortól
l€6b-ban
Kajalv András htlenségén adományban kapja annak Mógrád megyé-
ben Borsos- Berinke, Ilorpács
Hont megyében
részjóazágait a
sat.
vkkel együtt, de ellentmondás miatt birtokba soha nem Peren ez a vittenbergi akadémiai ThnrwS Imre nevelje
fek-
jöhetí^tí ^).
Volt
1646.
Erdélybl való volt Kristóf is, ki mint magyar iro s költ* tnt fbl. 1550-ben Bécsben nyomatott ily cziinü müve: Ének a gonosz asszony embereknek erkölcsökrl *). Iró volt Sámuel is, de hittani munkáját latin nyelven irta mely Posonyban 1671-ben látott els kiadást. Ez utóbbi posonmegyei sz.
a családból
Erdélyben szászok birája
is.
,
Á mit
íjryörgyön született. és
Veszprém megyében i%riiótliL
birtokoltak
").
Egy
volt.
Már
él s
kihalt.
sz«7ad közepén.
ben
midn
L rincz
azt a török elfoglalá,
é.s
t
Protk. CJKeogr. 160L p. 121.
*)
Szirmay U. Ugccsa. 84 lap* Garan ez, benedeki Conveut. Cap. Lekoczky, Stem. 17.
*J
IJ. ott.
*)
Protii. C.
')
U. az
*)
For^L
Ncograd
169Í). -.1,
irva.
Nógrád me-
1599-ben Zsóíia Ebeczky
aiöii 1599.
évrl.
Coniment. 60.
is
is
ös vegye
Nógrád megyében taUlunk a
Szécsény vára kapitánya
M ^)
is
múlva 1699-ben Jánosnak bír Ebeczken 'j
ArolcliÁtI Ci»alád. E névre
XVI
í^a
^).
század
Dorottya, és leánya Erzsc
,
K.áldy-örökösök
család. Taiaijuk „Amoíth'-nak
gyében birtokos csaiad
György hitvese
század végén mint
vol*:
rabságba hurczoia
B. Fasc.
1.
Nro. 20.
^)
1552-
Arofin
Arotin
Cfiala4l.
A
Alajossal 1766-ban osztva.
Az
ágaskodik.
nyugszik.
és
1,
A
A
k nemességet
és
^^
czimet Zakariás lapja ílával
cxíraere igy iratikle:
A
vért négy részre van
vörös udvarban ezüst egyszarvú zöid pázsit fölött
4.
2.
Artáíjdv.
•
udvarban fehér 6£Íkiacsdc&on arany korona
és 3. kék
hasonló egyszarvú
vért fölötti sisakon az elóbbihez
Poszladék jobbról ezüst vörös
balról
^
Arpa«6y család. Elbbi
áll.
arany kék
neve Gerstl
volt.
IIL Károly király
I715
ben neve
Arpássyra
osztott paizst
,
változtatt&tik.
Czimerül ezt kapta. Kétfelé
melynek jobboldali vörös osztályában az éberség
jelvé-
nye a daru, egyik lábában követ tartva; a baloldali kék osztályban pedig egy álló oroszlán eis6 jobb lábával három árpakalászt tartva
Mind két osztály alján pázsit zCldelik. A vért fölötti sisakon három ormú szikla nyugszik, ezen arany korona, melybÓl ismét hármas árpa nyúlik föl két kiterjesztett sasszárny között *}. látható.
Arpászionyi család.
Szinnay szerint ZempHn megyei köz-
nemes.
Arroft család. Lakhelye Zemphn megye. Voltak ügocsa megyében
is
,
hol 1660-ban Arros
István
szolgabiróságot viselt
^).
Artanhazy
esailad Valószínleg a Szabolcs megyei Artánháza pusztáról vette nevétt Hajdan Biharban virágzott. Ott Gyéres helységet , mely 5 portából állott, 1552-ben birta Artánházi Já'
nos
jj
*).
Artandf^ család.
(Arthándi) Bihar megyei régi család, mely
azon megyei Artánd helységrl vette nevét. si
országgylésen azon megye követe volt
esk
ellen faarczolt.
151 8-ban
II.
Tamá s az
*).
Fái
1605-ki ráko
1514-ben a kuru-
A
Lajos mellé tanácsosul adatott.
B a 1 á s s a 1 együtt Szapolyay hiMivel ix)indketten Gritti kormányzó választása ellen szavaztak ^z
iw4iáosí vesz után testvére Artándi
e. ket
,
15oO-bafí lefejezteté
mányuh Pálnak
neje
Siapolyaytól
*).
Rodna
a Telegdy István leánya volt.
•)
Oidiest herald. Mss. Nro
W.
*}
CoUeot
&)S.
herald. Mss.
1528. Tokajt kapták ado-
Nro
•) SsirfiBay^ C. Ugocsa. 59. *) B>«l6k id h. 125. *> KovachicS J. M. Comitia. 266. •)I«<7áafiL.XIl. Í19.
Leánya
Ilo-
611
Arta26r.
na Dóozy Mikiósné gitá
1566-baa, ki gyöngyös
Övét 100 ftban elzálo-
^).
Kelemen
Demeter
és
tandó t, Kerekit egészen
162, Ezek
is
^),
szintén Biharban bírták Konyárt, Ár-
és azon felül
Sasmezn Petenden
Síiayolyay pártján állottak
Ke
m e n egyik felellenében. Katalin mint
és
:
Kökény esdet.
Artner és
Sopronban
e
1
ügyének Ferdinánd Zrittey Crábor hitvese ügocsa megyében élt, és uiozditója volt Isabella
vette
szép részt
ott Í55í>-ben zálogba
2}
c^ftalád.
telejíedett
városi hivatalt viseltek.
szakadt Magyarországba,
Néraetors;^ágból
meg
hol polgármesteri
,
Voltak belle
kir.
tanácsosi és egyéb
,
udvarnokok
Németor-
is.
szágban Szebald ága már régebben lovagi rangra emeltetett. Magyar nemességet 1600-baa kaptak mint
itt
látható
Lárom
lyen
a palzs jobbról balra ré-
:
men
zsútosan lefelé
czimerrel,
'*)
ezüst szalaggal, me-
piros rózsa
van
,
oszlik kétfelé
az alsó osztálv kék aranv koczkákat mutat
a fels kék osztályban arany koronás kettes farkú oroszlán rohan. jobbról kék arany
ormány
elefánt
emelkedik
paizs fölötti korona
balról ezüst vörös szihü
,
koronás
között
jobb
oroszlán
balban
kardot,
lábában
végzd
csúcsra
A
A
arany vértet tartva.
fosz-
ladék innen ararjykék, onnan ezüst vörös szia.
A G
i
1
1
család több tanult embert nevelt.
y é n (Guillelmus)
soproniö' Magyaror-
szágról és törvényeirl irt latin értekezése
—E
századí624.Tübingbennyomatott.l714-ben Leopoldélt Sopronban ban Mária Terézia voná msgára a német irodalomban a figyelmet.
Született 1772-ben ki verseit
,
Atyja tábornok
^).
színjátékát
:
kínyomt.
volt.
Jenában
^
Theone
név
alatt adta
Tübingben Lipcsében
és
Kassán 1806— 1824-ig. Legutóbbi müve: Levelek Horvátországról és
Sz. Beiitídeki
Couv. ProtK. D. 293.
lap.
Es Fase.
94.
Nro.
38.
«) Biel.ek íd. h. ')
Süirmay, C. ügocsa 174.
— Bírtak Aradban
is.
L. Fábián, Arad
leír.
Lehoczky,Stemm. Sopronban született. Az ujabb ism. iára I. 190. g*erínt Sclinirau faluban, Horányl egészen más német több alkalmi verseket tu*)
*)
16.
Ho7-áí)yí szerint
—
lajdonít neki
>
Olaszország egy részér! Pesten Í830. adattak
ki.
Meghalt Zágrább&D
isaaban. r
Több ily nev neiöes család van li&záakbau. Székhelyük leginkább Gömör, Somogy jTrencsin és Zerúpl in vármegye. Tudós is volt közülök néhány, ilyen volt G- y ö r g y, ez Sopron megyében 1690 körül született. Jeauita lett. Irt latinul „Elmélkedésein" kivul kisebb beszédek ben a magyar hö.sök tetteirl is, mely 1 725 -ben ny ornattatott. i4Lsbo III CJÉi alád. Csiniért és nemességet G e r g e ly szerez 1715-ben.*) Aczimer paizaábanzöld mezben egy vörösbe öiíözott, zöld Öves magyar vitéz kivont, karddal áll, kardja hegyén egy repül vsas-
Arvay
csalaifi.
A vitéz mellett egy kéve bu?^a és A sisak fölött ugyan olyan vitéz.
fiók látható.
,
lag fénylik.
fölötte hold é^ két csil-
Foszladék Innen fejér
vörös, onnan sárga kék. Székhelye a családnak Sopron vármegye, kü-
Ez utóbbiból való volt Ádám (1714.) Sopronból volt János Rákóczy Fer. udv. lelkésze, kinek unokája János Gottfried ugyanott született 1835,nov. 10. Külföldön ta> nult, honn tanárkod© tt 1764-tl, Nemes Csóban 1766-tóI; Kszegen í 782-tl lelkész. Mhalt 1784. máj. 4-kén. Németül írt blttani dolgoklönösen Sopron és Nemes-Kér.
—
ról.
Fia
János
Késmárkon
Ns-Csóban
szül. 1768. Külföldön,
tanult ez
és utóbb a keszthelyi georgiconban volt i-anár
urad, kormányzó.
Sokat
,
is.
s
végre ott
himloltás elterjedésére. Fia
tett a
1848-baa forradalmi tábornok
Lcsén,
Lajos
volt.
Asg'uthy <íSölád. Ugocsa megyének régi családa, belle ván már 1413, alispánságot viselt '). Aisprejüftonfl c^alÁtl. (Linden gróf). ból eredeztetik.
Károly
Az Aspremoüíi
grófságot
Estei berezegi ház-
S i e g f r i e d kapja Martell
Utána a család számos ágra scakadt. G o b e r t lett törzse az Aspremonti ágnak. Hazánk családai közé Ferdinánd Gobert nev lépett be regényes beliáza^ulásával Ez voit ki lí. Rákóczy Ferencz nvérét Juliannát mint a történet iraz apácza-zárdából ssökteté meg, és oltárhoz vezeté. Nejével a ja dús liákóczy-osalád birtokainak egy szép részét megkapta ^}. Ez k&pta meg családjától 167G-ban az Aspremonti grófságot is Meghalt 1708. febr. l-án. Fia Károly Gobert, berezeg Eszterházy Mihály leá* nyát Terézt vévé nül. Ennek íiaJánosGobert magyar kir. kam* tanáesos, &z 1765-ki országgylésen a 47. törv. ozikk szerint magyar lotliringi
herczegtl.
—
,
—
,
Az
Ist-
*)
Szirmay
*)
ü. ax
:
,
C.
Ugocsa 50
a Zemplin, hist. 305.
•) Coll kerald. nro. 609
^
—
Astrifc
2<)
hoofiusitást nyert. Fia
ennek
AsKAlay.
János G^obe
is
rí született
757. scpt.
1
22-kén. Hazafí^ágát mutatta azzal, iiogy a Ludoviceára 10 ezer, a
Mhalt 1819
Mag}'ap múzeumra 24 ezer forintot adott.
benne az Aspremontok magyar ginátó! 1787. mart. 31 kén
nya
makoviczai várak
Erddy öyörgy
s
:
Neje gróf Batthyány Re*
kihalt.
Mária Anna
született
palotahölgy
csillag ker. és
5
ága
a ledniczi
,
ónodi
uradalmak örököse, és 1807.
kam. és tanácsos neje
sept. Í9-kén,
^
ki
Gobertina
szerencsi
,
febr. 22-ike
leá-
borsi,
,
óta gróf
hazánkban az Aspremont ne-
vet sírba viendi.
Törzs-anyjoktól Rákóczy Juliannától igy származtak le
Rákóczy Juli4 Károly Go4;'^°^^>'^P^^'í János Gob.li^ anna feíje gróf bért (H^gr^S.^^t^^'l-'^^^^^^^^ ^^^' AspremontGo-\ Eszterhá i ^ hs \ 9. feróf ^"'^ bért + 17Ö8 i zy Tere..)! BaUhj'Ly \
f
í
''*"*
^
'
^
*
%[f^^S^ ^ ^^
)
Rejrina.)
v
r^,
•
'
f
Anna CFalkenstein gróf ne-
A
magyarországi Aspremontok az ifjabb gróíi ágat alkoták
a grófságot az ez ag
id^isb
Reyekhem
ágnál elÖbb kapták i
báróknak
is.
meg 1583
Törzse
ban. Nevezé
Hermán
volt
,
de
magát
mig a Bel-
,
ág ennek testvérétl Róberttól származott. A mi ágimk czimere egy négy részre osztott paizs melynek 1 vörös mezejében arany kereszt*, a másik 2. és 3-ik arany mezÖben
giumban
elterjedt id^sb
,
és
4.
vörös oroszlán (a Reyekhemi család cziraer} látható.
arAny könmíí
és
csrü
A középs kék vért
ezüst sast mutat.
Aláirts €.*salád. (Kosinai) Székhelye Zemplin vármegye.
Aüzalay család. (Szendri)
Lakhelye Borsod, Torna vm. Elneve nem a nnyirabirtokra,mint eredetre mutat. Aszalayístván 1625-ben kap cTiimeres levelet Kabarcz máskép Zikzay Jánossal több életre való egyén lépett
föl.
A
XVII. század elején
^).
E
élt
F e r e n o z,
családból
Erzsévolt. Ez késbb
neje a Mocsáry- családból volt, kitl maradt árva leányának
nek
1625-ben gyámja
*)
Struez Fülek vári alk&pitány
Iványi Fekete László füleki alkapitány második neje
István
nádori itél mester
')
Coll-fíerald. 126. lap.
*)
Liber Regíus.
,
és
la
országbírói helytartó
,
1650-ben
és jeles or-
— As£í»Ios.
4sea!«$8
srÁggyixWi szónok, az 1055. kapcsolására
zására
küldetett ki
.
71
gylésen Kismarton, sa^. visaza. valamint a Rába és Mura íolyók szabályoorsz.
A
törvényekben jártass'ágát. eg-y latin betrendes iör\'e.nyes mufika igazolja, meiy 1650 és ií>94. adatott ki Pere ne z a múlt szd^ zad végén éit, íl iUkóczy pártbive és irodai lajstromzója *) 1706ban. --r- Tolna megyében is biríokoli a család, nevezetesen is.
Pakson és ,
Gyapán
id.
Láaz
i
ó
,
ennek József, László
, E r z s e CV;i k imréné, József, ennek neje liosty Zsófia, kitÖl Ánur. Ferczel ígnáczné.
Az
irod^iíjoi
fordítója
János
Lessing
meséi
793., j denleg pedig Józsti a ,SzeIler»i
1
omnibus'
téren
tnik M.
irója
Czimerük egy arany grif hátsó íújmn állva, els jobb lábával kardot, a másikkal :
vérz
török fót mutatva,
A
sisak fölíHt
ugym-
az , inínt metsz vényünkön látható.
Erdélyben
tyás
is
találunk iiy nevüekre.
1600. táján élt, vécsi
M
á-
ref. lelkt^sz is volt,
Básta üldözései ell elbujdosott. Járt keleten, és utazási leirása valószinüleg kéííratfcayi radt.
Sámuel
is
erdélyi, mint oeímgr?.
szül, 1745-ben ^k^tí^ ;%fixal©8. Zemplin megyei nemes >'lL$saBOii|iralvy esaiadí.
Gyr
mely si birtokáról Asszonyfalva
Miklós
í362-ben
577'ben
Gáspár
í
Boldizsár
és
rend
ké-
a külASklön.
család Szirmay szerint
megye hajdani
családai egyike
AssEonfa)
neveztetik.
mint egy batár- kérdési oklevél iírazoHa. iktattatik be némely ottani részbirtok ba. 1586 élt,
Tamás
Ez
iskoláit,
(jelenleg
eltek.
Tamásnak üa
1620). Szapári Istvánnal együtt több szomszédjaival.
ma-
st
volt
István
f1
-
bar.
5í)0
pörbe volt kfver€ídve
rendbeli
vánban
fogyott ki a család, é? gyér-meg^tíi javai a Szapáriakra mint hihetleg' leányági roKonaira szállottak ^j? f
Asszosí^, zemplÍK-megyei oémes i%«xtai€>s család. Zempiin
^.
család.
Szabolcs
,
és
Marmaro.^ rüegyé*
ben elterjedt eaalád. Áz utóbbi raegyébl A. Pál szerzett hangsaiosb nevet csaladáaak. Megyéjébl követ volt az országgylésen 1827. Patriarchális házi apa, régi
^) *J
magyar szabású törvénytudó,
A C2ímer meiszvéay ennek peceéta atáa adatik. Czeh Ján., Tudom, gyöjt. 1829, XII. 15.
)sl
egykor
in-
ÍZ
Asiftfry.
kább lemoxidott
liSvetségérfil
telén mkcidni.
Késbb
Pál
i
,
—
raint
Alfeiiss.
meggyzdése
ell
en kgjen kénj»
váló-ttörvényszéki ülnök volt
81 6- ban született, szinte Marnaaros
Egyik
fia
megyét képviselte az
ifj
•
184'/^
országgylésen; nemzet- gylésen buszti képvisel volt. A megyei rendszernek ers hangú, lángoló, de logikai eladásu védje. Becsületes és következetes jellem férfiú. A magyar rainiszberium alatt kir. táblai ülnöknek is ki volt nevezve. Debreczenbl Csányi László mellé teljhatalmú bztosnak küldetett Erdélybe. Mhalt agylobban Í849. í«.
Sándor
mart. 1 1-kén. Testvére
móczök
ellen Larczolt
mint honvéd rnagy Aradnál
,
és a
'),
Asxtry. Temes megyei birtokos nemes család, Atlianaskovlclt e^alikd. Megnemesíttetett Miklós
1722.
A
palzs
dec. 5-kén kelt ezimeres levélben
,
melyben az igy
íratik 1%
;
kék mezejében egész oroszlán egyenesen állva, jobb els lábaival kardot tart tó.
A
közül
5
és a paizs baloklala felé néz.
paizs czafrangja
Demeter
mánynál
szolgált,
mind a két
bölcsész
majd
sisakon ismét az látha-
oldalról sárga-kék
^).
Miklós utódai
tudor elbb a horvá torsivá gi f5hadi kor-
raint a keleti nyelvek
konsuUá lön (1844). Flátó budai g. n. lye a családnak Zombor Bács megyében
P á pedig plébános. Áíhyia (Atya) eisalád.
(í 825),
Fönn a
e. ,
értje Belgrádban csász,
püspök
hol
volt.
Vazul
f
—
Székhe-
polg. mester volt
1
ben. Í4i4-ben, tagjai a Komlósi
Régi kihalt sarjadék Ugocsa megyé-
Ugrón
családdal határjárási
okmányok
kiadása végett pörlekednek. Birtokosak voltak Komlóson és Salánkon, osztályos rokonai a Gacsali és Dengelegi családnak.
György
volt az
utolsó, kiben a család kihalt. Javai a Rosályi Kún családra szállottak
^).
Aílllnai cisaládL Tótcrszági származat hason nev faluról vévén nevét. Simon deák történeti hírvé tette nevét. Szapolyai hive ,
volt Ferdinánd ellen.
Gritti
kormányzósága ellen szavazván
,
ez az
adó- és só-pénz elsikkasztása ürügye aíatt 1530. fejét ütteté. Fia szinte
Simon
,
hitelteté
ki 1540. az ísabellának férje által adott
várak kapitányait
meg.
Attejiis ^^SUláfl. (Gróf) Magát a Montforti grófoktól eredezmelyet a család teti. Nevét a Frlaulban fekv Áttems helytl vévé Heiiigenkreuzi állítólag 1170-ben kapott meg. Két fágra: ,
*)
Ujabb ism.
»)
Coll herald, Mss. 367.
•) S?,inijay
tára. l. 201.
0. ir^oí»a„ 8Ö. 86.
Auersperg.
ésPeizöüstein ágra 8£akad
,
(Luzeuei) ágakra oszlik.
jneljnek másodika
bóllgnácz
(szül.
Í774)j
Tádé raagvarországi
és
43.
czikkben
t.
Áz elbbi
Feistriczi nek
József
1780j,
(sz.
ismét két fiók-
Ez
neveztetik.
Ferencz
ág-
1783.
S2.
honfiiisitött nernesekül fogadtattak az
azonban az
ezt
;
t3
1827-ki
Í830, évi 17. törv. czikk
rtáegsem-
raásik fele Gösztingi
elnévvel
misité.
A Feiszíriczi ág
kétfelé terjed
ia
,
különbözteti magát. Ebbel hazánkban jelenleg
Gróf A.
Henrik
cs. kir.
magasb
hivatalt visel
kam. a pozsonyi helytartósági osztály
1816. oct.
(sz,
24,'),
kitl több gyermekei vannak.
Az Attemsek Heilígenkreuzi ágának, mely kapta a grófi rangot
aranyszinü udvar két fej sast mutat
,
3-án
1630. jan.
czimere négy részre szelt paizs.
j
alel-
Wancsura
nöke, szül 1813. raart. 5-kén. Neje 1838, april 24. óta báró
Rzechniz Aloisia
:
Az
és 4.
1.
a fejek fölött egj arany koro-
három ezüst csuos emelkedik. A közép vörös vértben Qgy arany nyaklós vizsla fut. Ez czimere az egész családnak. Az említett ág rokon a Pálífy és Zichy magyar mágnás csana ragyog.
Á
vörös udvarban
2, és 3.
ládokkal.
Aiier^perg* enalátl. (Herczeg
honíiusitást nyert
század óta több ízben
fekv Auersperg mezvárosról donául igényli
ban
család
E
veszi nevét.
Hazánkban a XVII. ,
mely az Illyriában
he'.yet 1067,
se Adolf
és jelenleg mint majorátust bírja.
a török háborúkban nevezetes
,
Krajnában és
a,
vend
.
fia
Pongrácz
,
Kristóf fiától
ezen ágat
is
,
kinek két
fia
í.
Engelhard
és Folkárd (Vollrád) után
Tróján
ismét kétfelé terjesztik.
Kristófnak Teodorik
unokái: Herbard, szül. 1613. Kamarás, krajnai örökös marsall,
és károl3rvárosi (karistadti)
a
miért
nev fiától H e rFarkasEngelbert, és
a család két í^^ágra oszlott. Pongrácznak az egyik unokája
,
tízéleken Örökös fotartományi marsalli hivatalt
(f 1466.) volt , kinek két
árd
1060-
szp«kad-
szolgálatokat tettek
nyertek* Törzse a családnak az Adolftól leszámlázott
b
óta tulaj-
Ennek utódai Hí. Frigyes császár idejében Krajnába
élt.
tak át
,
és gróf)
CXIL
t.
Testvére
parancsnok volt, az 1649. országgylésen 1668. hazánkban az indigenatust 1615, szül. Ili. Ferdinánd király ke-
ezikk szerint nyerte
*f*.
János Waj kard
gyencze, IV. Ferdinánd nevelje, í653= birodalmi herczegségre emeltetett,
még pedig
a rendi gylésben ülés és szavazat-joggal.
szágokat kapott Csehországban
idsb testvérérl
is
,
Sleziában
,
Szép jó-
Fels-Aiisztriában
is.
Leg-
reászállott a gott^chei és szeiszenbergi urodalom,
melyekben valamint saját herczegi urodalmaiban hitbizományt
alapi-
u tötfc
Aö«r8p«rg.
Hazaokban
családja részére.
gjrülés Í18.
t.
czikke érteimében:
Tle j
rencx
tttk.
rozásokban
Késbb 2 669
ben
I
Leopoldnál ked-
az udvarlói elvonulni kenetetett..
vefclenséfifbe jött, és
uov. 13.
aziote honfiitsiítatott az 16ó5. orsz.
most
Megbait Í677.
virágió berezegi ág. Legiddi^b íia Fe* taa és ai táborszernagy részt vett i magyarországi tábo-
is
,
rancsnokságot
le a
és azután
is
egy ideig Horvátországban károly vári pa-
viselt.
Általában a család több tagja a szomszéd Krajnából bejátszott a raagyar történetbe , és már az emliíett egvik sük Kristóf barczok
Horvátországban a török elíen. Szorosabban íüzé magát a család bazánkhoz beházasodás által is. Sógorságba jött a báró Gerliczy Szála,
>>éri
Horváth gróf Halíer gróf Festetics
jsemes
ládainkkal
A
nem
,
éí*
,
,
gróf Szaj>áry csa-
említve az indigena családokkali összeköttetését,
grófi ágból Kajetán, Miklós éb
Jodok
ismét 1827-ben vétettek be raagy árokul
1
802-ben; gróf Kajetán
Közölök azonban Miklós az
1830. 17. törv. czikknél fogva ismét kitör ültetett
A
ágból a múlt század végén, és ennek elején
l*erczegi
(szül. 1750.J
táborszernagy, és aranygyapjas 180-ben
parancsnoka
volt.
le
a
A
íranczia sereg eltt a
elégetnie; elkésett az ellenségnek
Duna
inneni partján szerencsésen
vonatott, és kegyet vesztett napjait; Tóie igy
Dunán
Bécjíoek hadi-
vert táborMdat kel-
nagy elnyére,
ki azt elfoglalá, és
A
berezeg kérdés alá
mködhetett
Morvaországban
j le a mostani
tölte
herozegi ivadék
magányban azutáni
:
Vilmos
9E. 1782 t(Károlv Vilm. sz. 1814. v, 1827. (b. Lentlie FriOtitk. tán. (Gr. Festetics Erderika) nesztin. lS5l óta) ]
,
'
jAglája (aleln.)
b.
Kot2.brüBÍ litói (gr. Noszticz
Viíma }let.
Zsófia Józs.
táborn.)
Chotekp^^^^"^'^^^^'*^'''^''^'^^
(gr.
Özv^e 1809-} (Gr. Szapiry Sarolta)1851-tÍ. tol;
Adolf
sz. 1821. kapit. (B. Solopísk Mladot.)
aároly tábor-J «zern.
(
Zsófia (gr. Áiftttbergae.) Álolsia (Hzg-.Stahreniberg.)
A^eriiue
Auguszta
;
Homán Károly gz. 1813. Henrika (Her. Koii«jilohe.) I iFriderlka (H Bayern.) lErnesztine. Mária.
f
Vincze.
t
1812
(H.(Vincze
Lobkowitz GábV. \
\
Károly
sz.
l812.(H.(MárIa
Coiioredo Viima.;
f
&z.
1855.
A
családfa élén áJió Károlynak testvérétl
is
j íe egy ág mosta-
niig, ntely kevesbbé van kötve hazánkhoz 0-
A osalád
mez
czimere négy részre oszlik. Az
fölött fehér
gyürü
fiigg.
Az elbbi
A
bölényt matat,
a család
csÖnOztetett.
A
mezben egy si cztmere. Az utóWji
Pongrácz ága
,
és igy
állványon fekete sas látható. a Schönburgi családéból köl-
ház az ezüst szin
a berezegi
közép vérten egy arany koronás vörös oroszlánt visel grófi
ágnáí ez arany
mez
udvar zöld
annak orrán keresztül egy fekete
ezüst
2. és 3.
és 4. vörös
1.
mig
;
a VoHradi
egy kék rózsát (a Lezimowa-Austi bárók
cziraerét) láttatja.
AuSk^tö^tiit €*salád. Szepességi származás. Györgynek Debitz Bachariától 1598. dec 6-kán szül. fia Kerestély emclé ki a család nevét. Ez nagyobb iskoláit Frankfurtban, Jenában, Lipcsében és Vittenbergben tanulta. 1619-ben
Bázelben orvossá
áros forvosa
lett ^).
lett.
nevezte, 1631.
11.
april.
Schweitzba ment, és
Haza jvén Késmárkon
telepedett
Ferdinánd udvari orvosának
6-kán
nemességet
kapott
lék névvel. III. Férd. tanácsnokává nevezte. 1640. kat, orvosi
vévén
,
könyveket
irt.
Nül
ott
,
és
1620-ban
meg
,
és a
udvarnokának
ab Hortis
mel*
bejárta a Kárpáto-
Székely Boldisár leányát Zsuzsannát
ennek si birtokába Liomniczra költözött
és ott halt
meg
1650.
awg. 2Í. Gyermekei maradtak.
Aiig;i&sz család. (Magurai
azonban Veszprém megyében
is
Tolna megyei család,
báró.)
,
lelünk e névre
,
hol Lajos
a megyei
felkel nemes gy. seregnél hadnagy volt 1809-ben ^). Tolnában Szekszárdon Antal fbiró volt. Fia i fj. Antal ott szül. 1807-ben me,
gyei hivatalra adá magát.
Mveltsége
,
képessége
t
1843.
másod,
1846-ban az els alispáni székbe emelé Tolnában. 1849 aug. 20 kán azon megye korm. biztosa és e megye, valamint Baranya, Somogy me-
gyék kerületi fispánjává ln. Majd 1850.
Pesfc ker.
föisp. és
végre
Még
1850.
1852. a budai helytartósági oszt. alelnökévé nev^eztetí3tt. *) sz.
István rendét
ra emeltetett
tl
*).
is
megkapván,
Elnevét a
1
853-ban utódaival együtt bárói rang-
család Krassó megyei
veszi.
Goth. gen. Taschb. 1857. •)
92.
Veszprémi, Med. Biogr. ceni.
I. 8.
Hazai tudósít. 1809. I. félév 35. az *) L. életrajzát Vasárnapi TJjság 1856. *) Budapeeti Hirlap 1863. 115. sz. máj. »)
49. sz. 15.
Magura helység-
A4iguszt2clJ.
75
Au|i:iiS%Éieli
nemes
ja a
levelet
mez
cnalád.
L Leopold
—
Aaary
Alapítója Ati d r á
királytól czimerrel
,
s
,
168G>ban kap-
ki
mely a paizs udva-
mind két lábán álló darut mutat melynek nyaka nyíllal átlve van. Á sisak fölött ugyan ilyen Czaírang innen aranykék onnan ezüst-vörös ^). Avakutuovteh esalad. A muli .század végén 1791-ben rában zöld
fölött
,
.
,
lí.
meg Pált, Istvánt, Jánost Q-yÖrgyöt és Lázárt. már elbb aradi g. n. e. püspök (1787 — 1810) volt.
Leopold nemesíti
Kik közöl P á 1
,
István a kir. táblánála iajstromozásná volt alkal maz va ( 787) Másik István temesvári g. n, e. püspök (lSÍO.),Cs. kir. vai. bel. tit. tanácsos. A Ludoviceara 500 ftot ad (1812). Aurifaber. ZempÜní nomes család Szirmaynál. i
1
Azary
csalait. (Nagy és Kis-azari.) Régi kihalt család Zempliaben. í435-ben Zsigmond alatt Azari János és nvérei Margit és Márta Azari István a L á s z 1 ó és Szécsy Jakab által hatalmaskodást szenvednek. Ez
idben György, Péter
1531-ben a reformatio idejében deté
Imre
').
«) Qoll. *j
Herald.
Nro
793.
Szirmay, C. Zeinpl.
liist.
57 top. 64.
élt,
és
János
bírják Azart.
és szinte az uj tant hir-
Babai.
-
n
Bábel.
B. Babai társ.
c^s^alád. Tolna megyei család, belle
4í;ssalád,
történeti
v B&barcz helységtl veheté, azonban a családot Csongrád látjuk föltnni. I volt
(1810—15.).
Ez Budán
m re e A
Jézus
munkákat irt ^). (Báró). Nevét a Baranya megyében
pap (mh, í777.) Latin nyelven
Babarca y^
Ferencz
század elején Csongrád
család név mégis
leginkább
megyében
megye els
Antal
fele-
alispánja
által
hatott
Csongrád megyénél kezdé hivatalos pályáját mint jegyz 1832-ben: azután szolgabíró lnki.
született 1813. febr. 12-kén. Szintén
1840-ben a helytartó tanácshoz titoknokká tetett.
késbb
,
tanácsossá nevez-
Az utolsó (1847- ki) pozsonyi országgylésre Csongrád m. kö-
vetévé választatott.
A
conservativ udvari- és aristocrata-párt egyik
eszesebb vezértagja lévén
mal nem tartva
,
,
neve nagyon ismeretes ln.
1849. elején Pest
megye
és jászsági
mködött. Azután élelmezési ípolgári biztosságot szent István rendjét
birodalmi
kapta
báróságra
,
A
forradalom-
cs. kir.
biztosként
Erdemeiért
viselt.
azután pedig e rend szabályaihoz képest
emeltetett 1855-ben
a soproni urbéri ftörvényszék
^),
Ugyan
Testvére
elnöke.
ez év vége óta
Imre
katona volt
jelenleg nyugalmazott alezredes, kire a bárói rang szinte kitérj esztetett,
Babb család. (Kapa Inak-Monostori.) lád,
melybl eTános
fogarasi g. n.
rend közép keresztese (1786
-
e.
püspök,
Erdélyben van
bel. titk. tan, és
1815.) és
ily csa-
a Leopold-
több azon vallású
papok
voltak.
Bálbei család. Más néven
Ká
1
dy
,
gyrmegyei
család volt.
Czimeres levelet Bábel, máskép Káídy Tamás kapott 1626-ban dinándtól. Kihirdettetett e kiváltságos levél
valószínleg kifogytak *) «í
')
lí.
Fer-
Gryr megyében. Utódai
*).
Horányi Nov. Mem. 204. 1. Napló 1855. dec. 11-ki szám. Pozson vm^gye levéltárában van az eredeti armalis ,
Festi
levél.
Bal»tc9.
7f^
— Babfniláli.
Sal»ics esalAd. A nemességet Ferencz Károly
királytól,
A
czimert igy írja
le
A
az oklevél.
1716-ban
szerzi
III.
kék paizsnak aly-
hármas domb foglalja «1, mely fölött három zöld leveles ágon ugyanannyi piros rózsa virít. Ugyan ^zen rózsákat láthatni a sisak tetején. Czafrangjai a paizsnak egy oldalról fehér vórös, másikról sárga-
ját
kék
K
"}•
családból
Ugyan
András
e néven azon megnemesitést
névre. Babies
János
— 25.)
veszprémi kanonok volt (1810
megelzleg
1687-ben scardonai püspök volt
is
találunk e
*).
Komárom
megyében pedig a legrégibb és törzsökös adományos családok között említtetik ily nevezet család sz. I s t v á n i elnévvel *). mely Illll»in4áli család. (Babindali.) Ráeríebb sarjadék nyitramegyei Babiudál faluból ered, és onnan veszi vezeték- és el,
E
nevét.
helységnek a XÍÍI század eltt azonban birtokában alig volt, Feteckfi Kozmáról lelünk okleveles em-
legalább 1271-ben Babindali lékezetét
*),
ha csak ez
nerri
se
volt
e családnalc
bírunk a családról adatokat. Ezek szerint Kis-Surányi-nak
is irá
tájban élt Babíndáli
nyitramegyei hassa
,
A XVI.
Péter 1525-ben
Neje Forgács Péter leánya volt
István,
babíndáli
si
ki
javait
*).
hogy testvérének
század óta élt,
Ugyan
magát ez
id
Mátyásnak
Kere«k^nyi Tamástól visszavált-
egyéb részbirtokait azon megyében elzálogitja 100
ftért.
Du-
Ezen utóbbi részbirtokok kiváltására késbb Istvánnak fia Bálint engedményt ád Babindali Beriatannak é^ Gergelynek ^). Ez utóbbi Gergely 1544. körül Bars megyében országos adószed ^). 1669-ben jelen volt a pozsonyi országgylésen, braviczky Jánosnak 1536- ban.
Dobó és Balassa hütíenségi perben összeült közbiráknak. András birt Nógrádban is,ésLudányrólirá ma^t. Ez Perk, és Felsc Dovoránt áteugedé Zongor Mátyásnak 1629-ben *). Fiai János és egyike a
Nógrádban 1601-ben fordulnak el ^). Emiitett András özvegye ügyeinek elintéxésére az országgylés az 1649. 54 ^^ 1655. 106-ik törv. csikkéiben a nádort otasitja. Lehoczky szerint a családnak
és Miklós
»)
Coll Herald. Nro 475.
*;
Az
•)
')
Fényea Komárom vni. leírása, 61. lap, gyjt. 1833. XI. 45. Lehoczky, Stemm. 17. 70. lap és Fasc. Sr. Benedeki Conv. Proth, Budai lex. I. 99. Lehoczky, Stemm. 17.
*)
ProUioc
ljSa7. fcörv.
xaradéka
:
*j Tttd. *) •)
')
C
a Neogr. 1601
68.
í
93.
Nro
17.
ÜAbocsa^
Nógrádban
ceitárí
.
19
éb ludányi javai Osztrosios Istvánnak és utóbb az
Erddjoknek adomanyoztattak, A család mely mint látjuk Bars Nógrád megyébe -is átszakadt, ? XVIí. században tnt Je. »
Babocj^ay burgh
és
ciialád. (Báró). Lehoczky Ausztriából a Lune-
Sonnenburg grófoktói származtatja Laziiisra hivatkozva. Bizonyosabb az bogy a XVí. század második felében már » dunántúli kerü létben megvoltak. Tamás Nádasdy Ferencz alat^ vitézkedett és 1587-ben bevette Koppány várát a töröktl ^). I. Leopold kir. korában idsb Perencz elóbb keszthelyi^ utóbb és
,
veszprémi várkapitány (I6y2j. Fia itjabb Ferencz ugyaneklör Vesz-
prém
Mindketten késÓbb jeles tábornokok. Idósb Fekinek neje Rumy Kata sz. (yyórgy völgyi Bakács Sándor öz-
vári alkapitány.
rencztöl
,
vegye volt
,
,
így bozatik le a család
:
^j.
Ferencz tábora/ Antal f. k Farkas iáoom. f 1720
(Somogyi Bor.)
VBiVo
Istv leáaya).
yÜagíiolna (Bányer spany. kap. íKriszthifí íKttny«r spnny. kap.
vEata.
(
Casrbaczkyné.
hÁ8z\ó.
/ ^^*foly.
(Stymm
Jhohosic mi.) esik eL
igaácz.
M. Ferencz Ü-] born. (Rumi Kata.) í6^-3.
/
\ i
1
Amál.)
' ( Pál tábornok. Mii Báró 1720.GyíSr-. \Borbála f 1771. nov ben 172? syiié.)MáríTv Erisztin.) J
27.
(Magyuro-
(
[ignácz.
^TÜ,
lEiek. Elesik Belgrádnál.
Magdolna. (Széplaki Botica Ferenczné.)
Mint ez ágazatból
nagyobb része badj pályán kérése a dicsséget. Négy t^g tábornokságig vitte. Pál utódai rés;áére is
látjuk, e család
bárói ranggal jutalmaztatott 1720, sept. 12.
•^).
Ekkor cztmerét> a
Istvánfi. *)
Deductíonea Oentíal Mss. F.
déket a családról.
— Pá
lat.
213-
—
Leliocdiy hibásan közní tore-
Írói és fí.iiróí emlélkezik Peüi/i
^i Coilec4 Kertid. ?.!?
l
Smiigar Keán.
17'27. évre.
m
Bábonyi. fiait
—
Babnlik.
vérével tápláló pellikánt kék
mezben,
(mint metszvényünk muUtJA ,) bárói korona
A
alá juttatá.
kék,
innen arany-
czircer foszladéka
onnan ezüst-kék, A.
bárói család
De
kiíialt.
nemesi renden
Babochay nevt Zágráb megyében lelünk hol ,
János els6 alispánságot Nem felejtend az meg
mez
Tarczal
viselt (18i5.)
sem, hogy Zemplin
városának 1674-ben Ba-
bocsay Izsák volt jegyzje teirl érdekes emlékiratokat fagyott
,
ki városa történe-
maga után magyar
nyelven.
^
lÍ3.&Otaiyt 45iialdid. Zemplin megye nemesei közé számittatik, Nógrádban a Berczelyíekkei rokon , és ott. Berezel hely bégben a Bábonyi család egyik leány tagja 1805, mart. 7-kén 76 éves korában balt
meg
'),
É(ábors%li:y Císalad. Közrend nemes család. Czimere a paizs udvarán egy kivont karddal álló vitéz, A sisak fölötti koronán pedig peilikánül, íiait vérével táplálva. BelÖle Antal mint esz:
tergám-megyei várnagy balt
meg
1838.
ISabos €«alad, Ugocsa megyében Gödénházán Ott belle Gáspár
meres levelet kap. (1805.)
1805., *).
^
közbirtokosf.
József 1803-ban Ferencz királytól uj ozi-
Ez az udv: magyar kanczellárián titoknok
volt
Erdélyben Pels-Fejér, Doboka megyében lelünk e nev családot Se psi -Besenyi elnévvel Amott Ferencz és Gáspár a megyénél szol-
Amaz szolgabiró, emez iktató volt (Í815.) Babótliy család. Dunántúli Sopron vagy Gyr megye
szolgáltak.
ily
honnan más megyébe, névszer int Nyitrába is átszakadt. Nyitra megyének 1617., 18-ban Babóthy Taraáft volt egyik szolgabirája *). Imre az 1827 -ki országgylésen
nev
faluja látszik származási helyéül
,
rendeltetett ki választmányi tagul.
Babulik
<*»aláil. Megnemesitett
octob. Babulik István és
György
ily
M. Terézia
czimerrel :
A
által
1753-ki
paizs vizirányosan
As alsó kék mezbt n ezüst hold látszarvaival. Az alsó piros mezben pedig egy
ezüst szalaggal kétfelé osztatik.
ható fölfelé fordított Kiauatott Rurny •)
•) *)
:
^,Monunient» Ung/' cztmö gyjteményében.
Moceáry Kógr, Esmért. I. 223. CoUect herald. 139. lap. Diarium eí Acta Diaetae 1622, Ms. Mas. ,
— És az 16i8-ki 49.
í 5X.
—
Bsebé.
Baesányi.
ágjékaitói kezdve látható arany oroszlán hátra csavaradott íarkk&i. Djillal harczolni látszik.
más
oldalról
Els
—
A
81
áll
kioltott piros
nyelvvel,
jobb lábával ragadm, a ballal pedig sisak íolött két
kék szárny között a
—
egyfell
paizsbeli hold í^nyiik*
—
píros,
Foszladék
Lakhelye e osaládnak Zólyom
jobbról aranypiros, balról ezüstkék^).
vármegye.
Raelil^ család* (Derén). Trencsin megyében székel, és birja üsi javait Dezéren, honnan eMnevét vévé, 1580-ban Mihály máskép Dragon trencsini ispán (Oomea) magát Dezérrí (Dezsericze) irta, és ez a család sei közöl volt*). A múlt században a családból János bels titkos tanácsnok és krassóroegyei f'öispánságig (1787 1810) emelkedett, elbb (1770) Pozsony ker. ftartóra, biztos volt. A József
—
cs.
rendszere idejében pedig kra^sómegyei föispánsága mellett^
mes, Torontál, Bács
megye
Te-
—
fisp. helyettese és ezekben kir. biztos.
Tán fia azon János, ki a m. testrségnél rmester volt (1810). Az ujabb idben Trencsin megyében, hol többen hivatalt viseltek, Lajos mint al- majd fügyvéd hivatalriskodott, és a két utolsó (1844. és 1847.) országgylésen azon megyének követe volt. Haciiáfe CB»lád« (Benefai). Pozsony megyében székelj és ott viselt megyei hivatalokat. Elönevéí Beaefá-ról irja. A nemességet Kristóf szerzé ily czim érrel*) a vef kek mezeiében három zÖld halom van, melyek két szélsbbikébl két zöld pálmafa emelkedik íl a :
,
középsbl
A ról
arany szárny nyilial rézsútosan átütve látható. sisak koronáján pánczélos kar zöld koszorút emel. A fos2Íadék jobbkiterjesztett
arany kék, balról ezüstvörös.
gyében 1764-ben, nácsos.
—
késbb
— János
alispán volt Pozsony
Ugyanazon kormányszéknél József
Zsigmond
emelkedett, az volt 1770-ben.
gami kanonok.
Meghalt 1784-ben
fiaes^nyi ei^alád.
me-
(1787-ben) a m. kir. helytartóságnál ta-
april
szintén
tanácsnokságig
pozsonyi, 1784-ben esztor-
28-kán.
E
nemes családból János a költ és iró lett ismeretessé. Született ez Tapolczán Zala vármegyében 1763ban. Elbb nevel, majd 1785*ben a kassai kamarai igazgatóságnál Innen egy versezete miatt megválni kényteleníttetvén, gróf Forgács Miklósnál titoknok. 1794-ben Martinovics dolgaiba hivatalnok.
—
-
*)
Coll. Herald. Nro. 257.
*)
Lehóczky Stemm.
*)
Adami
*)
Hordnyi. Nova
:
18.
Scuta gAntiila. Tom.
I.
Mem. 318. 725«
90.
m
Bat'sfch.
—
Biicsliá
elegyedvéKj két érig Spielbergbcfí ült. Azután a bécsi bankóbivatal* D?:I Qjert alkalmazást, 1806-ben a directoniimriál fogalmazó lett, és
Baumberg Gabriela
nösü]t
magyar acad. temetben nyugsza-
néioet költonevel. 1843'ban
Meghalt 1845. máj. 12. Tetemei a linezi nak. Müveit e]6szkm\Á]},a, az ujabb km. tára. lev. tag.
Bacmielt e^alád. Czimere kék mezben zöld tér fölött fekete lovon z'óld nyeregben ülo vörösbe öltözött prémes ka^.pagos magyar bajnok, :
jobbjában kivont karddal baljában lobogó v^örös zászlóval. l:^tt az éberség jelvénye az egy lábában követ tarló daru bon. Foszladék innen
mességet
György
ezustvörös,
onnan sárgükék,
E
^).
E
áll
egy st,
lá-
ne-
szerzé 1718-ban III. Károly királytól, és ugyan-
család lakhelye Sopron megye.
dében J á n o 8 a m.
sisak fö-
ozimert és
azon annáiisban Panker Sebestyén és Fórján György tetett
A
k.
ud v. kanczellariánél
Belle ;
ia
megnemesi-
e század
eM
József pedig
negye-
a kszegi
kerületi táblánál az
1810—1825. idközben hivat&loskodott. Bácsi család. Több ily nevt mutat föl történelmünk. Elszámlálom az ismertebbeket, a nélkül hogy vérségi viszonyukat vitatnám. György Szapolyay követe ü, Lajos királyhoz a mohácsi ütközet eltt a végett, hogy határozott parancsot kapjon a sereg hová
—
Ferencz szintén Szspolyay híve, 1535-.b€n nevezszepesi préposttá. Benedek Bocskainak alvezére, mintegy hajdú élén. Megveretett Bastától I6Ö6-ban. Benedek budai
indítására nézve. tetik ki
hatezer
tanácPüok
is
volt 154 l-ben,
I.
Ferdinánd pártján.
Bacslnszky esalád. Galliczlából csina helységbl
nemes c^lád*).
Ba«
szakadt Magyarországba e
Tódor Üng
megyében Benyátinán görög egy. lelkész volt. Ennek fía András szül. í 729-ben, papságra adván magát végre munkácsi g. e. püspök ln 1778ban bels tiikos tanácsosnak pedig 1777-ben ,
;
neveztetett
ki.
Jeles férfiú volt. Meghalt 1809-
diki nov, 19-kéa*),
Bacskády család.
(Bacskafalvi.>
Nyitra megyei régi család, mely az el45nevet adó
Bácska falva (Bastyén) helységnek jelenleg birtokában van. Nyitra
megyébl
szomszéd Trencsin, B^rs megyékbe *)
»)
Collect Heralfl. Kro 546. FÜBÖ M. Orw. Miaierva 1827-ki
folj-.
1148.
Up.
- »} ü. oÜ
is
elterjedt a is
,
sÓt Nó*
Baeskáy.
—
Bácskai
dS
egy ága. Czimere mint itt látható hátulsó lábain álló raedve, buzogányt tartva ugyanaz a sisak fölött is. Hivatalt viselt honn a megyénél ugy Barsfoan és az országos
grádba
is
:
;
,
kormányszékeknél ból
:
Pál,
A
is.
esaládnak nevezetesebb tagjai a múlt század*
barsmegyei alispán volt 1755. 1760-baa
ki
—
ugyanott 1755-ben szolgabiró.
János
,
1780-ban
kir.
József
—
János
1761-ben itélmester
*>.
majd Tokajban 1787.
János 18 lO-ben. Sándor
Bálint
a testörségnél volt
személynöki itélmester. Ugyancsak
kincstári ügyész Ungvárott,
a kanczelláfíánál hivataikodott 178 7- ben.
1810-ben rnagyi ranggal.
Ignácz
Nyitrábau az ujabb idben viselt
hivatalt.
I
Nyitra
megyétl
vett ki nemesi bizonyítványt
Nógrádban 1832.
János
1831-ben
megyében Rádou lakván , ennek atyja volt szintén J á n o s ki Tkés-üjfsluban született; nagyapja is János, ki Nyitra megyében 1755-ben kétlen nemesnek is-
kihirdetteté
jan. 21-kén, azon ,
mertetett
Baci^ay
esal4d[. (Bácskai.) srégi családa Zemplin megyé-
Boksa (Bosca^ nemzetségn^ , melybl Ta* többekkei 1314-ben Bácska falu birtokába jut. *) Belle volt
nek. Szirmay szerint sarja a
más
György, sét
ni
,
1402-ben szintén elismerte Zsigmond király rendelkezés
ki
Még elbb
melyben Albertet örl^kösének fogadta ^)
sz
1
ó
,
kinek
András
fiától
Bálás
élhetett
unokája i45 I-ben
S z a*
leleszi pré-
Magyarországban pápai biztosként mködött; midn Hunyady a törökkel harczolt, 6 magával több irományt & táborba vitt, és
post volt ,
és^
odaveszte.
szerzé
nemesek ellen
II.
püspökké.
János
is, és
—
•
,
ki egri prépostból
család birta Zemplinben Bodzás-
^).
vagy
bácskai Ujlaky-aknak
Ugyancsak Zemplinben
is ^).
*) *)
0. ott 307.
*)
ü. ott 65.
»)
élt
15C5-ben zemplini alispán 1569-ben pe-
175Lki 26. törv. ez. Szirmay C. Zempl. Not. topog U. attól not. hist. 23. ü. attól not. topog 235.
*)
Miklós
építteté fara-
a család 1640. táján, és Bácskán utána az
Anarcsyak jöttek birtokba
>)
Besseny végett a hatvani
egyház hajóját
innen némely tagjai
irák magukat*). Kihalt
Baci^ai család
A
birtokot.
leleszi
Ulászló alatt
dig orsz. gylési követ.
nagy« Újlakot
És a
tiltakozott.
gott kövekbl. -^ lett erdélyi
meg az agárdi
tiS
volt
IsépI
—
Báedme^ei.
8i
es^lád. leiünk családot Ferescs, ki JBéesttxie^j'el
elöuevét,
1583-baii
E
Bafitcs.
Duoán
ruéTeo a
VAsmegyében
túl
Fámról zempléoinegjei
köitözik Vttsnaegyébtí,
C&luröl
Markalócsi
nejével
hol
iria.
György leányával kapja Markalóczoí, éa 2iöodi TJjfalut*). De Zernplin megyében még azután is van Szirniay szerint ily novft oeroe^ család. Szatmár megyében Bére és Csornák öz helységben Bácsmegyei Benedek kap részt királyi adományul').
deák (ügyvéd) él éa ir lAYelet Mihály hos^) Ádáro l?09-ben él*). Neve-
1589-beQ Bácsmegyei Baláa
magyar nyelven Károlyi
ily nsvü
zetesebb embereket tertnett
Fáiban,
család Ísí:v4n
és
*>fi^
nek testvérében Jánosban MlRdketto Trencsínben született, és ax tudományokat a külíoldi egyetemeken tanulták, l&tváo orvosi Pál az id<>sb. 1720- ban tábori szolgaiatokat tett, asután nyolcg évvel gr. Csáky Imre bibornok; végre N.- Szombatban a káptalan for^/osavá lön.
—
Meghalt 1735.
munkái közt irt vény röl adott ki
^^én István
&
a csíJmörrl
lett
testvére í727-ben a kösz-
Dunántúl
e c^aládbél a rnuít század
E
k«zegi tábláná) hivai».ikodoU. a
kir.
Orvoéi latin
kathoJikussá.
János
is^)-
orvosi könyvet.
János
bea Lipót és
Protebtansból
hanriinczadnái hosszú
fi?Á&i3iA
els
felé-
viiel^ .szolgálatban
állottak,
Httexeittlori ei^^lád,
János-Jakab Káról vt,
1681- ki
Jakabot
és Jáuoij
Jelenleg
iudigenákká.
nak
az
bárót
(báró).
82.
hooBusitottak közzé tartozik. törv.
ca.
ismerfttkn
Farkas
vette be.
X687-ki 29-ik
az
család
c
A
tfirv.
íratik
czikk avatta
Bazzeudorf-
is.
Raezica. eg^lád. Zeroplic megyében nemesi rend.
üaexlcé család iHii Mihály törv«
a« 1715*ki országgyuléa
59 ik
czikke &:^rint a rendszeres ruunkákra kiküldött választmány
tagja volt.
IBadánjri esalád» Szepes megyei uemös rand.
Bédeni
marcbio (rgróf) családból
Hermán t
és
La j est
J6dL-ki 81-ik törv. czikk fogadta be hazánkba.
Baderliesa család. Lakhelye Bácsbodrog vármegye. Badies esalád. Komárom megye nemesei között leljük. *)
Lehooky St«mm,
*)
Ssirmay
•)
183S-kl Tndoin.
*)
Kaprinai Ms9. A.
tora.
»)
Veszprémi
Med, C«ut.
:
18.
Szatmár vin
IJiogr.
II.
tár. Ért.
fö. 26.
IV. 274.
I.
h, 173. 11.
19
az
Badicz.
Baghy.
-
8&
Hadicz esaSádf* Lakhelye Sopron megye. B»dol>oray cséaiád* lij csaláá emlékezetét ;artá fel.
áján)
Badoboray Ijjtvánnak Erzsébet 1271-boD
apáczáva,
lett
a
sz.
leiiiya 15 éves
Margitszigeti
Margit élete '-)
korában (1238
zárda
íejedelem-
iszszonya volt, akkor 48 éves.
Bádoki
csalód* (Bádoki) Doboka megye régiebb családaiuak ígyike. Isabella korában Mátyás Doboka várruigya volt, és kapta adományban Csomafa egy részét. Bálás 1544 1566-ig, János jj 1595-ig szoigabiróságot viselt. Benedek 1627-ben élt^). >edig 1588
—
—
Badoldy
csaióil. Szintén
sz.
Margit éietirása
í:irtá
fönn nevét,
belle Chenge (Kinga) nyuiakszigetebeli apácza 1263—1271^).
Badomerey
Baiiomerey Tamás
család.
vármegyei
ispán
(t- vagy al ?) neje Olimpiadis, ki férje kora hálájával hét éves irzse leányával 1243. táján a veszprémi zárdába ment. 1271-beü ^olt,
Erzse
ízen
is
tanúskodott Margit szent életüségéröl ').
Bag^aitiéry család. Szabolcs
Zemplin megyék nemesei
és
cözött foglal helyet.
Ion
ö^í»dy család. Ferencz 1552-bea Bihannegyében Sarka. öt portát bir^). Györgynek az 157i-ben meghalt Bocskay
jryörgynek leánya Sára volt hitvese^).
Bai^iiy c^salád. Baghy Bálás
és vele együtt
Baghy
István és
Ferdinánd királytól 1622-diki junias 15- kén keli eziraeres Bvéiben nemesitettek meg. Levelük kihirdetíotett Nógrád vármegyé'ános II.
ben
azon évi augustus 23'kán.
iak,
mely ugy
108.
Az
látszik
szerint e
megye
Hoveabi származott
át.
volt fészke e család-
1684-ben elfordul Já-
1734-ki nemesi vizsgálatkor a kétségtelenek sorába iratnak
András, Ferencz;
ános,
E
I-stván
és
Balásnak
fiai;
Gábor
és
stván, néhai Jánosnak fiai, unokái pedig a nség-szerzknek. 1755>en élt Ifj. István Szécsényben, és András, Mihály, Györgye); borbála Nagy Jánosáé, és 176J-ben másik Borbála Nagy Milályné.
5ldre
E
is.
családból egyik ág a kurucs világban leszármazott a jász-
És agyán
e családhoz látszik tartozni azon
*)
Pray: Vita S M^rgai-ethne. 301. 306. Hodor Doboka íeir.iss, 48. 425. 1.
*)
Pray: Vita
*)
Pray
«)
9ielek
•)
Wagaer
')
Prothocol. Cott. Neogfáá.
*)
1.
:
:
M&rgareth&e. 374.
i.
Vita S. Margareth&e. 362.
1.
:
id.
S.
h 128.
dec. ÍV. 21. és Szlrnxay C, Zemplia. top.
11.
Baghi József
is,
SO ki
Bagroly.
í6S0-ban esztergami kanonok
várott
hol plebáiiOvSságot viselt
,
Baf^oly
-
Bagodsy.
volt, és
1642-ben bait lacg Érsekuj-
^).
eimlád. Zemplin
megyében czimerleveles nemes
család.
Bag^ossy család. har, Szabolcs, Szatffiár
(Bagosi.) Napjainkban birtokos család Bi-
megyékben si helye azonban
ez utóbbi megye,
;
névszerint Bagos helysége, melynek Bagossy Jánosné most
vaa
ban
-A
Dancs
gyei
is
birtoká-
szatmármegyei ág Bsgos-üjfaluról, a biharme- h á z á rói írja magát. Ered a Csoraaközy, gróf Károlyi
s
Kaplyon nemzet-^ egy közös törzsbl az IS54-ben Bagossy Jánosnak fia Simon több
és Vetéssy csaiádokkal
^'^gbi (genus)
^).
osztályos rokonaival oly kiváltságot kap, melynél fogva csupán a kir: ítéld
udvar
elé idéztethetik
,
azonfblül pedig birtokaiban biráskodija-
Simon nak
Péter: enr;ek pedig Máté, ki lS95-ben Bagossy Mihály, László és más P éter, és egyéb rokonaival Bagosra nézve megersít királyi levelei Ítél joggal ruháztatott
tási
fia
volt
A
következ 1396-han pedig a leleszi con vént eltt említett Pé(Máténak atyja) Kaplyon, Ömböly, Petri, Vada és Vezend helysé-
kap. ter
föl.
gekben osztozkodik a Károiyij Csoroaközy és Vetéssy osztályos családokkal '^). Í424>bea Bagossy Péternek (Péter fiának) bagosi jobbágyait béitekí Drágfi
György
szággylései Bagossy ben B. tal
István
—
Sándor megverte.
Mihály
Pál
1603
ki
iij
— 1608-ig
két ízben alispán 1724--- 1727-ig
hogy ez azon László,
lo05-ben a rákosi or-
a királyi tábla bírája volt
és Sebestyén birtokaikban
megersítettek*).
László
és
királyi
:
1734 ben
és
Mihály
*)
is.
fiai
1540-
adomány áU
1686-ban Halmágyihoz levelet
^).
—
szatmármegyei
lónak az említett alispánnak neje Orosz Zsófia volt, 1765-beti fszolgabíró volt
*).
alispán.
6).
Lehet,
irt '}
Lász-
kjzI László
ugyancsak szolgabíró volt 1724-ben
Bagossy László alispán gyermekeit e táblázat mutatja
B.
®).
Mcmorift Basllicae Strigon. P«st 1856, 152. l
Szirmay Szathmár v. esm. U 132. — Kaplyoa Jánosnak Péter unokája Péterrl álütatík, ho^ a Bagofíi nevel elször fólvette. "s) ü. ott. 11. 17, 18 29. 38. 45. 1. stb, ») ü. ott II 133 1 *)ü. ott. •) ü. ott. í. 128 130., €8 Cott. Ugocsa 22. ') Tud. Gyiijtem 1828. X, k. 116 lapon közöltetik e l€véL **) Süirmay Szaiima^cííi. l. 134. 1Ö5 ») Deduct brfv Ma íoi. lat. 213. az. *)
'
l
fiaitóli
Bagost
László 1765. S Mihály.
László COfoss Zsófia.)
j
^ 'AA«fcJi4iÍÉ*;uv*-t-t; János rolyi
Mária (Lónyav Gáborné.) Bora (Palocsai Györgvné.)
i
j[í^4^Í%if^L^
De
Sí
Bity.
Fái
k
,
-
f
Ugocsa megyében
találunk e családból
yég-ardói jószágát elfoglalta
ban kükemezi
I5l7-ben pedig Szdlls
Bagos Péter
birtokosai közé számií^^a.
is
eniilttetik
rucz ezredes (1703.) lett isroeretessé lipán alakú virágot viselt
Sárost €salád. Hihetleg ebbl
3),
el
nem
,
kép Molnár István kapta
T.
János,
domb
között,
)
Erdélyben hazája a Szi-
ki az í505-ki
udvarhelyi con-
*).
Leopoíd királytól 1665-ben Kolos András
fölött fehér galarab
Ugyanaz két szárny
három tu-
czímeres nemesi levelet Bagotay más-
Eszthergamy Aodrásdal együtt
jeöld
mint ku»
határozhatom.
$titutio szerint székbirónak választatott
Ba^oiaf' enalad. A
ki
és czimerpecsétében
(Csenger-bagosi volt
*}.
Bagoss Pál.
Végül e családhoz tartozik-e azon
1420-
egy a nyolczados törvény
szék eltt foiyt perben, melyben miat alperes állott
68
K&-
*).
megye
családot Zemplin
lágyság.
Bagossy
hol
.
neiével Advioráv^al earvütt és Ficza Demeterrel Í589-ben
László özvegyétl lionától Mátyiaivi,
E
is
,
^),
Czimere
:
szájában zöld
mezben hármas ággal. A sisak fölött
kék
melyek közöl a jobboldali
lig kék, a baloldali felül vörös, alul zöld.
félig
A foszladék jobbról
arany,
fé-
aranykék,
balr(^ ezüstvörös
Bágyoni
család,
Erdélyben
(Kercseli.)
Aranyos-Székben
van lakhelye.
Bay
család.
(Bai és íudányi.)
ös
régi család,
mely ugy
lát-
Nógrád vármegye Bai nev pusztájától vévé nevét. Ezt hajdan a család biría, és tle öröklék a Rádayak, kik közöl Ráday Pál többi osztályos rokonával egyetemben e puazfeát ^) Grassalkovics Antal kir. ügyek igazgatójával s pestmegyei Iklad feleért és a nógrádmegyei szik
*)
Sslrm&y : Coit Ugocsa 75. 76. l ü. az Cott. Zempíin not. topogr. 340.
*)
Oklevél 1703-rói.
*)
Káílay székelyek eredete. 225Collect HeraR Ms. fol. Nro 126.
:
*)
:
') Totale et integrum
praedium Bay in ipsa contiguitate Hatvaaiensi
Cottu NöJgradieasi situaíam, az oklevél szavai.
io
88
Bay.
E
egész Markházáért cserélte eP).
XVI. századig a
Bay
leágazás
(
Barnabás,
)
a
le
:
Mihály.
J
Klára
í
1597. körül
j
í
í
í
j János.
j
csereszerzdés szerint igy
Ignácz.
)
Ráday Andráó 1642.
(Ráday GásI'
Nógrád -megyében
1597-ben szolgabíró
is.
nökké
(assessor) lón*).
miir régebben
az
már a
is
mutat
a történet
fí>l
'
család a
Bay Ferencz
lett
|
párné).
*
hivatalos pályán állt
végén
De László Mihály
]
I'
j
e
XVI. század
1599-ig, ekkor ül-
családból egyeseket.
—
1447-ki országgylésen Borsod megyét képviselte*).
Miklós országbírónak
Báthori
kapitánya
dévényvári
volt.
Nejétl Czobor Annától leánya Zsuzsanna Keglevics Petemé 1609ben'^). András és Ferencz Eger várát védte Dobó mellett 1552-
Amaz Sáka
ben'').
vára kapitánya, ez utóbbi pedig 1567-ben kraszna-
horkai kapitány volt.
Komárom megyében
Bay
ja*).
a XVII.
század
Laki részjószágát nvérével együtt elzálogitPéter Bihar inegyébeD Mezögyánon egy portát birt
kinek
elején,
Bay Jánost
találjuk
neje
Í552-ben*V H
mutatja az
is,
hogy elnevét e megyében fekv Ludány helységétl vévé. 1642ben fftbr. 11-kén a szécsényi várban ludányi Bay Oyövgy és rokonai Bay István és Zsigmond 400 magyar tallérért AIsóLudányban egy nemes ülést (sessio) és Halásziban két telket Ráday Andrásnak (a fölebbi ágazat végén látható Gáspár fiának) és neje Madács Zsófiának zálogba adnak"^).
A
fölebb emiitett
vámok
száraz
Ráday Pál
ki az 1647-ki országgylésen a
az,
eltörlésére kiküldött
Nógrád megyében
^)
István
választmány tagjául neveztetett*).
találjuk e családból
Jánost 1652-ben
Grasíjalkovics Antal között 1728. Febr.
és
17-kén kötött
;
—
caere-
szerzödés. -)
II.
Prothocol.
C.
Neográd.
1597 — 99.
-
^)
Kovachich Suppi. ad Vost. Comh.
333.. ^)
Lehóczky Stemm.
kiadás 824.
II.
i8.
90.
212.
—
Mihályt
emiit Istvánfi
is
i622-ki
1.
-
5)
Sámbokinál.
')
Oklevél.
«)
Í6i7-ki CXI. torv.
^)
Fényes
:
Komárom
v.
leir.
106.
—
*> Biclek
id.
h.
130.
Bay.-Baits.
89
Bzatmár megyében pedig Mihály t, kit a rnegye 1663-baa löcgei tanácskozásra küldött a nádor meghívása folytán^). Szatraár megyében birtokos itt
család Gebéja és
íi
Kis-Madán
;
amott Bay György (1810),
Sándor.
Ezeken
— melyet
Nógrádon és Szíítmáron kivül, Bereg, Borsod, Marmaros, Szabolcs és Zempliu megye is birtokosai az ujabb korban is nevezetesb egyéneket mutatott közé szárait, fölül e osalád,
—
föl.
Ilyen volt
Bay Ferencz
cs.
rend ke-
kir. tanácsos, sz. István
resztes vitéze, a hétszemélyes tábla ülnöke. Lakott
Gombán
és Pesten.
Meghalt 1816. 26 kán. Eltemettetett Nógrád megyében KisHartyánban. Nejétl Fáj Ilonától gyermekei Judit Bárczay 1. július
:
Pálné.
Francziska
2.
losonczi
Borbála Pázmándyné. Bay nak
A
család
is
irá
Gyürky
Pál neje f 1816-bafK
3.
István 1809-ben lett kir. tanácsos.
egyik ága a ludányi elönév mellé
még csornai-
magát. Tudniillik Csorna helységére Bereg megyében
1832-ben Bay György adományt kapott.
E György
Bereg megyé-
ben Surányban született 1792-bGn. 1815-ben magyar testr, 1832-tól 1841-ig beregmegyei els alispán s kir, tanácsos. 1841 1849-ig pe-
—
dig
—
alnádori
alországbirói,
Meghalt
temettetett. kir. törv.
A
és
hétszemélynöki
1849-ki június 5-kén,
Pesten
és
hivatalokat
a
rákosi
viselt.
temetbe
Ot gyermeke közöl Sándor jelenleg Kecskeméten
cs.
széki tanácsos.
Bayak
ez
ága reíom.
vallású.
Czimere a családnak kék mezben, hármas halmon ezüst egyszarvú áll, els lábaival hármas rózsát tartva. A sisak koronájából :
ugyanolyan egyszarvú emelkedik
A
ki.
foszladék jobbról arany vörös,
balról ezüstkék.
A
másik, mely
r.
kath. vallású,
Gyr
megyében
székel, és bábái
olnevet használ. Zemplin megye pedig újhelyi elnevü Bay családot mutatott föl, melynek magvaszakadtán annak ujhflyi udvartelkét Szirmay György nyerte 1719-ben adományul'-^),
Hatts esalád.
János nemesittelik
meg 1791-ben
II.
Leopold
király által kiadott armálisban. Czimere fehér paizsában egy kisebb
kék vért van, melyet amabban nyolcz vértben zöld tér
*)
fölött
arany
Szirmay Szatmár esm.
*) -U.
I.
piros csillag vesz körül.
A
kék
griff áll kite. iesztett szárnyával, lábai alá
75.
»a. C. Zempiln. topogr. 65.
—
Bája.
i^ú
konyult farkkal
A
sisak koronájából
két kiterjesztett fekete sas-szárnj
onnan ezüstvörös
Bája volt
Bajcsy.
griff nyúlik föl szárny
is
között. Fosiladék
néiküL
innen aranykék,
').
CSíalád. (Borbátvizi.) Hunyad megyei család
István Hunyad megye
tánya, ki a rajzolásban
is
^)
BelÖle
táblabírája, és fölkel nemeseinek kapi-
jártas levén
,
Vajda-Hunyad várát
e század
Kazinczynak nagy tetszésére iiiven rajzolá le ''). Táa végs6 déka Mari a, báró Noptsa Lászlónak jelenleg második hitvese. elején
Bajáky
család. Györgytl,
két neje volt, ily családfa terjed le*)
ki a
XVIÍ. század végén
iva-
élt,
és
:
Bajáky Gryörgy / Mihály. í Kíta. (Rosty Fer. kir. tan.) (Zárka Máriától). iCNiczky Mária.) TÁnna. (Rosty Lajosné,) |Boldizsár. (Csapody Bora.) (Zsuzsa (Poutiii Dánielné ) Magdolna (Verebélyi Lászlóné.) ^Erzse (Svastics György né.) 2-ik^ neje,
SÓtér
Ágnestl.
1 József
jBora. rZsófia.
Bajcsy család. (Bajost.) Komárom megyei eredet régi adományos család. E megyében Szilason János 1585-ben saját udvartelkét barátságos egyezkedés utján
Sebestyén
Ürögön
nagybátyjának engedi
át.
birt részjószágáért Bajcsy
E János
lehetett az, kit a
Bátori Zsigmondhoz egyezkedés végett küldött királyi meghatalmazottak l§98-ban azon izenettel küldöttek Miksához,
hogy a török
ellen
segélyt küldjön, különben Erdélyt elveszti. Bajcsi János Tapolcsány-
nál találkozott
Miksa
királylyal, de követségének sikere
István jószága egy Ugyancsak István Bajcs
Ugyanott 1614-ben elzálogosítja
*).
részét ia 1626-ban Szalay
kösen bevallja^). Bajcsy neje Szilason
Tamásnak
Kálmán Istvánnak
részét
pusztai (akkor
1643-ban
saját és
nvérei
Adami Scuta
*}
Kváry id.
•)
*)
F.-Magyarország Minerva 1831-ki.roly. 696. lap. Geneal. authen. Ms. fol. lat. 207. tom II. Fényes: Komárom vármegye leir. Pest 1848. 110
•)
U. oti 13L
*)
Geniilit, tom.
h. 270.
1.
falu)
Fodoróczky Mihály
^)
:
még
az esztergami káptalan eltt örö-
Katalin
Komárom megyében
nem ln.
I.
a kihaltak közé sorozza
részét
Kálmán
Ist-
Bajcsy.
— Bajna
91
vannak (Irlikösen eladja ^). i 753-ban Bajcsy József Barinay Terézzel komárommegyei baromlaki és nyitramegyei ivánlíai jószágaikat, kölcsönösen elcserélik '). János Váczon született, (hol atyja Altban püspök javai igazgatója volt, anyja pedig Várady Teréz.) E János Komárom megyének 1781-ben fjegyzjévé, 1790-ben pedig el.^ö alispánjává 66-ig
lett,
és mint latin
nyomattak
stb.
ki
ismeretes volt. Versei 1761
—
Komárom megyében Baromiakon most
is
Bars és Liptó megyében
is.
verskölt
^).
is
birtokos a család.
De
birtokos ily
Márton
nev
család
Árva
,
Lebóczky szerint Spirában követségben járt török
elleni
Thurzó Kata. fia István csongrádi fispán lett volGetzelfalvi elnévvel Árvában ily nev család 1387 óta
segélyért. Neje na.
székel
*).
Bajcsy máskép Fodor család* E Bajcsyak — kiknek nevéhez néh& a máskép Fodor név járul — leginkább Hont megyében tnnek tik
föl,
hol Bajcsy Pál 1600-ban adományt kap
,
és beiktatta-
a kihalt Mocskos család után Terbegeczen két jobbágy,
kiben hét nemes udvar,
— Sirakon három ,
Gyür-
nemes udvartelekbe , egész Ipoly keszin egy nemes —
mind a két Csehi helységbe — és két jobbágy telekbe. Neje Csehi Kata Siraky Tamás pörölt a szálat nyai birtok iránt Pribelj és
—
,
Ellenük
volt. ^).
—
Ití
12-ben
1613-ban Csehi Kata
Leányai Bajcsy Ilona Szegesdy Gásmár mint özvegy emlitetik, pámé^), Margit pedig Kajaly Lukácsné ') «— 1640—i7-ben éltek. Ugyanez idben élt Gergely is. E család kihalt. JBaJlcay család^ Jelenleg Bars megyében nemesrendü ne,
;
vét azon megyei Bajka helységti vette. 1637-ben Dóczy Mihály két
Hont megyéözvegye közép-szúdi 4 házhelyét Doma-
házhelyet Nemesénben Bajkaynak ád zálogba
ben
Í8,
hol Bajkay
Tamás
niky Mihálynak és nejének vallja be 1634-ben
Baj na család.
*).
Birtak
®.)
Nemesrendü Komárom megyében.
*}ü. ott:Íd.L 110. *) ü. ott. 119. ®) Horányi : Nova Memor. 255. *)
Lelióczky Steram. 18.
*) Sz. «) tr.
Benedeki Convent. ott
Prothocol, F.
:
p
190.
ü. ott Proík. E. p. 265* 335 •)ü. ott:Proth p. 5 •) U. ott Fása VI. líro 4? es Faao. LXIX. Nro 22.
')
:
M
:
-
B^amy.
»2
Bajnaif
Bajthaj.
<$»»láidi» Szattnár niegje hizáiuitja iieraesei közé, hol
Purcsalmáii birtokos (1810).
Bs^nóczy «salll4i. Erdéiybí^rí Doboka megyébe u birtokos. Bajé esalád« DiószegrÖl írja elönevéí. Lrakik B. Szolook és Bihar megjében.
Bajniiy J8 /)\
Bajom y-nak
e^iaflád. Régi kihalt család. Iratik
is,
igy jobban^ mivei oevét biharmbgyei Kis- és Nagy-íjajorn helységvélte,
János
melyet a család birt egészen.
az 15<35-ki rákost or-
Benedek
>aággy ülése II Bihar vármegye követe^),
16i4-btín n kuru-
Tokajban a Szapolyay párttal tanácskozik. 1540-ben Szapolyay Erdélybe menet Buda várát rábízza. Fe*encz gazdag birtokos Bibar megyében, Bajoraot bírta egészen és nég három falut, ezenkivül 22 helységben volt közbirtokos 1552)en'). Ennek fia leheteit azon János, ki 1568-bau Zrínyi Miklós i2eok elieu
harczol*); 1526-ban
datt Szigetvárnál vitézül harczolt, és elesett'Y
Benne a
család
fétfi-
E
Jánosoak leánya lehetett pedig Zsóíia, ki 1600- baa nár mint nagyságos kis-seréoyi Serényi Mihály özvegye említtetik^). íajdan e család Zcmpliu megyében is virágzott^). Volt még egy Baony János, ki 1503—-1511-ig kir. szeméij'nök^) volt, és szerémi iga kihali.
)üspök: 1505-ben nyitraí püspök
Bajor^v )irtokos család
Szirmay
BaJtbaj L713-ban
negye alispánja
vol^
[4-kén született^K oiatt
és
mtizö városban
sí^erint
Pest megyében virágzott.
c«y%lád.
nógrádmegyei
ménjében Zombor
Zempiifi
c^fiuftlád*
^
lett.
táblabíró
;
—
Belle István
1749-ik aug. 29-kéi2
Pesl
Fia volt Antal, ki Zsidón 1717. deczeniberhó
a
a királyi udvarnál
szerzetbe
kegyefirerídi ÍI.
lépett.
Tudománya
József császárnak a történelmi tudoraá-
lyokban tanárául hivatott meg.
iuiien 1760-ban az erdélyi püspöki
zékbe emeltetett, egyszersmind bárói ranggal is jutalmaztatott. Tulománya, hsége Mária Terézia királynénknál oly bizalmat szerze
ftpon
*)
Kovachich G. M. Comitia apud H. 660.
*)
Istvinfi: 1622-ici k»td. 70.
») Bielftk: id.
)
helyea 213-
Reasner: Ser.
1.
-24k3.
1.
Meraorab. in
Paun. Franfcf.
1SÍ)3.
pag.
167. Pethö G.
121
Imrének nevezu »)
Proth, Cott. Nftogr. an. 1600. p. 78.
•)
Szirmay
')
Series
:
C. Zemplin. top. 65.
Personalinm
praes.
reg.
ia
jadiciÜ
iocamt«at.
jendray Mártontól oklevelek nyomán. *)
Korányi :*Nova Memor. 233.
éir
Meaaor.
I.
Tom.
8l.
Kézirat
1810-böi
—
BaJQsx
hogy relé több
neki,
ügyben
íonlos
98
Bak.
váltatott')
lovél
Megbait Ara-
don 1773, jaimár lo-kén. Latin nyelves több történ shni möve
látott
viiágot,
ZempHn
I$&Jof«3£
Hotyka helységben
Ttmgjében, ez utóbbiban
birtokos nenH?3.
Árva
CM%j2'<% eMSÁÍÁúm
hövesra^ígjei
és
Az
nemes.
birtokos
utóbbiban Gyöngjös-oroszi és szcsi helységben. Legismertebbé tévé «
Jéx»of a*
nevet
1829-ben ügyvédi
iró,
1804. január 31 kén született.
Szacsibeo
ki
vizsgáií;iU>t tett
A?
á,
m. acsdemia lagja 5n.
Életét és rrsuakái sorozahát adja az ujabb ismeretek tárának
Rajxa czimerrei A
a baloldaíi
aUóbb
egy arany ruhás
A
zöld.
magyar
én kalpagos
koronából ugyanolyan vitéz
Foszíadék jobbról aranyvörös
Kajxátli esaiáido
;
volt jelen,
kir.
föl
a jobboldaii felsbb osztály
három íehér
szikla van»
agaricsaival kifelé.
Ezek
A
vitéz áll kivont karddal.
n ki két fekete
Az
E
sas- szárny kozott.
esaládot
József
tanácsossá és referenssé, majd lön.
—
kérte
eroelé föl
sz.
fól
— honnan a család elneve — Toroníal vármegyében rokonai febr.
24-kén
0.
Ugyanakkor
—
már
István
Pészakot
s?i;ámára.
szerzé Fejér raegyébeö Sz. Qy'órgjot férfiágra, és beiratképen
Meghalt 1802.
sisak
1764-ki országgylés utáu, hol
recd keresztesévé és veszpréíi püspökké
a leáayágra.
kf>zt
balról ezüstsöld^).
(Pészaki).
Született ez 1720. íebr. 6-kán.
;
vért alján
emelkedik
ineijrol két sxarvas-saarv
mint íöpap
ily
vért a jobboldaíi fels .szögletbl kezdve a baloldali alsó
szögletig rézsutosaö két részre van o^^stva
fölötti
kötete.
Bajsa Pá! lT92-beD kapott uemesleveiet
4*salád«
:
vörös,
i>
élt
sapán János,
György (1803). Az ujabb ídbea (1B46) belle Mihály Gusztávot és Albérlet katonai pályán találjuk. kinek
tía
Ö
t,
Hal^ emBlÁfí^ Ily csaiadnéveri legrégebben Mihályt, és Benedeket találjuk, kik Mária és Zzigmond király ellenében a pártos Horvát Pállal tartottak. Ezért jószagvesztéssel bnhdtek. Késbb engedelmességre térvén, Zsigmond Visegrádon 1387-ben költ levelében nekik megkegyelmezett, és birtokaikat visszaadá.
A
Arad megyében találunk e névre, hol & család áltai birtokolt Bak helységrl vett elnévvel éltek. 1428-bau baki Bak Pál a bizerei apátság ügyében királyi emberül (homo re-
') '-*)
következ<3 századokban
K
nagy becs leveleségek a m. Acftdémie levéltárában öristetnek.
Adami Scuta Gentil. Tom. I. Nagy Pál Hoaor Sepulcri ect. :
")
:
hallott! hoszéde.
Veszprém 18(h^
Bak.
94 p-ius) neveztetik.^)
1517-ben baki Bak Gáspár aradmegyei alispán ok15fil-ben
levél tanúsítása szerint.*)
Péter
Feöfáján birtokos
családfája a
XV.
(latinul
század végén látszik
nem
séges összeköttetést
Sándor
*)
:
Margit (Bosoki TaMiklós {György. ) másné) 1481. 1424. l(Dcák. \ Ilona. (Anna) (Dadái Hieronima (fejérMargit.) egyházi Török 1446. Péter né.) István, Dóra. (Ölvedi FeJános. Benedek. renczné)
Bálint
i
de Bak) osaládra, melynek elfogyni. Az elbbiekkeli vér-
vitathatom, de a családfa hitelességét pörbeni
fölmutatása igazolja. így következik
István
baki helységben,
").
nev
Ismét találunk Bak
Menyhért
(de Bak)|
1481.
(
1
Leány-ágon e család Örökösei Borsiczky, gr. Berohtold, és gr, Sigrayak. :
Más
tyás alatt Jajozánál vívott, l^n.
berendi Bak Gáspár,
családbelinek látszik
majd pappá,
ki I.
Má-
és 1464-ben szepesi préposttá
Bolognában tanult, 1470-ben Rómában monda az els6 misét. 1472-
ben Iglóra a lengyel követekkel járt kadalmára Mátyás
A
király.
~
XVI. század végén
,
és
Kázmért
Mhalt 1493 táján
és a
általa hítta
meg
la-
^).
következben Nógrád megyében Mo-
hóra helység birtokában találunk Bak nev családot. Nevezetesen még lö54-dik év Mit BakJános leánya Katalin Baloghy Miklósnak neje volt, ki után fia Baloghy Sebestyén Mohorán három nemesi telkét
1569-ben Koháry Imrének és Csuthy Gáspárnak adja zálogba ^. — 1590-ben Bak Zsófia Gyürky Benedek anyja mohorai birtokrészét
Widffy Lrinczczel hontmegyei N, Csalomián hat házhelyért') a következ XVII. száaad végén is birt Mohorán e család, jelesül
elcseréli
Még
Bak András, István
ellen
ki
magtalan halt
Fábián Arad vm. leiráMk V. ott. 193.
»)
ü. ott. 26.
.
*} Grene&l *)
Buday
•) St. ')
autheu Ms. F. lex.
I.
és testvére
fol. lat
Proili.
Protköt;. H. pa^.
n^p 207. Tom.
ii.
lk».
Nro. 23.
Mátyás,
Bak Anna
191
1.
77
benedeki Coiiv.
ü. ott
,
1673-bau atyjának nvére
»)
*)
el
11.
kin«=-k fia
után ennek
fia
Baku
-
9S
Bakiiy.
Turai György k^keazi koldus (mint irá magát) sürgetett osztályt a még el Eiero zálogított részekre nézve ^).
iSaka család. Somogy megye
birtokos nemesei kOze számit*
tfttik.
Bakaes tatja
eisalád. (Szent-György-völgyi.) Mint elneve
különbözik az erddi
,
völgyi Bakács
,
melynek neve
diplo-
B a k ó c z.) A Szent-Györgycsaládnak a dunántúli kerület a hazája. Törzse Sándor,
hséggel
matikai
B&kacs családtól
ifiti-
Bakooli'^-nak Írandó. (L.
Somogy megyében Üzá Fatála és Füred helységet kapja adományban 152o-ben. A következ évben a mohácsi ütközetben lovát lindvai Bánfíy Jánosnak , hogy ez megmeneküljön adja át. fogságba esett. ,
,
De
Bánffy János kiválta TÖle igy
^
és Baltavárral jutalmazta
j le a család
').
:
Lukács. Sandrin. (Gersei
(Csákány Éva.)
Peth
Kata)
Orsolya. (Sz.
Gtyórgyi
Horráth LiszIóné.)
Sándor. Benedek. Sándor.
Sándor^.
(Beiklin
(Rumi
Éra.)
Farkas.
Kat. azu-
Teréz. (Tallian Józa.) Viktória.
'tán JBabo-
Julianna.
losai Istv.
^ván.
neje.)
(1.
Niozky
László.
1619.
2.
Ferber
[Máty.)neje.
Ekeken kivül a múlt század közepén báró Bakács Viktória az 1759. ben meghalt Dessewflfy Feíencz abaaJBaegyei alispánnak neje volt *). Leányágon e családtól a Sz.-györgyi Horváth, Tallián, Niczky, Ferber, Molnár, Bolla, Bosnyák,
Jordán
és
egyebek származtak
le.
Rakay CMiIád.
Több ily nemes család vaa Legismeretesb az, mely Hont és Esztergom megjében székel Nevét a Hont megyében fekv tót alsó és felsó Baka falutól vehette. C z i m e r e kék mezben ,
,
áiló
György folyamodviava Nógrád vm.
')
Tnrai
•)
Geneal. Autlien.
»)
*)
1760.
:
arany oroszlán, mely jobbjában kardot tart
£
A
Tom.
lí.
Us' fol
lat.
A
sisak íblötti
koronán
lev. tár.
Nro. 207.
várerödiíéaek építésénél alkalmaatatik. L. 1625. Orsz. gy. 20. törv.cx. beszéde Desewffl Fer. fölött. Nyomt Elftrben : Halotti
Horvát Imre
halotti bettéden kívül e
enlád bárdi rangjáról adatra nem taláham.
m
Bakay. - Bskalár.
fekszik szarvaival fölfelé, fölötte pedig két csillag ragjog.
félhold
Ferdinánd hontmegjei fjegyz (1839
—42.) —
E
Lásílé János szül. 1780. Bakabányán, pedig levéltárnok volt (1839—47.) Tán e család sei közé tartozott mint esztergomi kanonok mh. 1850. azoo Taraás iS; kin Déczy Imre vámot zsarolván, e végett 1592-ben N. Szombat városa port indított^). családból
—
—
De van ilynevü birtokos nemes család Szatmár megyében is, belle Ádám Kántor- Jánosi hely8égb«n közbirtokos (1810). llalcay családot alapított Bakay György is, ki Tóth Márton, Nagy
Miklós, és Mártonnal együtt
I.
Leopold királytól kapott cziraeres
nemeslevelet^).
Bakay
Bakay Gábor, János
meslevelét
E
esalácl. (Gömör megyei.) és
családnak czimeres ne-
András
szerzé
Károly
III.
királytól 1712-ben.
A
ezimer függlegesen kétfelé osztott paizs,
melynek innens
vörös osztályában egyik fölemelt lábában követ tartó daru látható nya-
kán
nyillal
A
átlve.
másik kék
mezben
a szeretet tüzétl lángoló
fehér szív van. lángja fölött rézsút kard nyúlik át. rona,
és azon ismét a leirt daru.
vörös-ezüst
szinü^).
—
Közöiük Ignácz esküdt zad
E
pajzs sisakján ko-
Foszladék innen kékarany,
család tagjai
volt.
A
is
megyei hivatalt
onnan
viseltek.
(1824.)
Balcalár család. Hont megyei nemes család. A XVII. száelején Bakalár Anna Szegesdy Gáspár né. Annának valószinüleg János, kitl ezen ágazat támad
testvére
Anna
2.
Lábody
(Egryné).
Maria (Siraky Andrásné).. Magdolna (Szécsenyi Fer) Zsótía (Suchodovszky Fer.)
Bakalár János. (1.
:
Judit,
Siraky Ilona.)
I
János
I
István,
l
István. (Szflgyben.) (1. Rózsay Zsófia). (2.
Az ágazat végén
álló
Suhajdi Mária).
István, mint
látható, és tán szinte test-
Benedeki Codv. Faac. 82. Nro. 32.
>)
Ss.
*)
Zemplin megye leréltárában van az eredeti
")
OoUact. Herald. Kro. 670.
Hrináli4.
Bakj.
Márton
vére
—
97
17o5-ben már Nógrád megyében honosodtak meg,
megyei nemesi catastrum ez évrl
Baky
e
kettt mint jövevényt veszi
Ujabb idben nemesedett
család.
kapja 1792-ben a nemeslevelet
Az els
Bakies.
ily czimcrrel
:
A
fel.
Ferenci
család.
vért négyfelé oszlik.
és neg3'edik osztály arany mezejében két fehér szikla'között
egy harmadikon füles bagoly áll szájában valamit és harmadik osztály kék mezejében ezüst szárnyas
A
a
tartva. l-ó
sisak koronájából ezüst pánczélba öltözött bajnok
A
második
(pegasus) ugrik. áll,
sisakján vö-
me-
rös strucztolkl, jobb kezében kardot, a balban ezüst vértet tart,
lyen arany Medusa-fej látható.
onnan
Czaírang innen aranyvörös,
ezüstkék ^).
Haky armálist.
család. Ezt Baky István
alapítá,
Czimerpaizsa fölváltva kék és vörös szinnel hat hasábot
kéken kezdve, van, melyen
(szalagot) mutat, legfölül
alján
három fehér
piros
nyelv
szikla
griff áll,
és vörösen
végzdve.
e^ry fehér,
szárnyas,
fekete sas-szárny között
vérz
A
paizs
kioltott
jobbjában kardot, baljában török ft tartva;
arany nap, és ezüst félhold fénylik.
lötte
ki 1793-ban kapott
kékbe
A
fö-
sisak koronája fölött két
annak hegyén
Öltözött kar. kardot tart,
törökfej csügg. Foszladék jobbról ezüstkék, balról ezüstvörös^).
BakiCA család. (Laki). Diplomaticai hséggel a család neve Baky eh- vagy Bakyth-nak Írandó. E család egy trácziai (rácz országi) nemes törzsbl származott,
és szakadt át
honunkba.
—
II.
Lajos király
1522-ben a Ráczországban táborozó Tomori seregéhez a török iga
alatt
Baky eh Pál, Péter, Kelemen, Manó; Demeter és Mihály. Vitézségük, bátorságuk által nem sokára II. Lajostól magyar nemességre emeltettek, és Somogy megyében Lak nev birtokkal adományoztattak. Innen támadt Laki elnealól
menekülve hat
testvér jött át:
vük. Pál 1526-bao a Belgrád föladása miatt árulásba esett Hederváry
Ferencznek minden szigetközi jószágait
megnyerte Lajos királytól, nevezetesen Ettev^ényt a vámmal együtt. Ásván két Medve, Káró, Szigeth, Dunaszeg, Oltava sat. birtokot^). \ mohácsi ütközetben viis
anoakutána testvéreivel együtt a tokaji ütközetig Szapolyay pártján állott, ekkor I. Ferdinándnak hódolt, s miután a királyi tézül harczolt,
')
Adaoú: Seuta
•)
ü.
*)
LUierae Ludovici regis Budae
Ceech János G«neal. aetérdl
gentil.
tom.
I.
ott.
által
auth. Hs.
iOézve. i.
Tud.
207. Tom.
feria 5-ft
gyjt. 1829. II.
post
XII.
fest.
17.
—
divisioiiis
A
Hederváry-féle javakba
szerint i532-b6n iktattatott bo.
Somlyó mellett emtéke^ik Pethö Gerg. Kroo. 114.
Apostolor. 15S6.
•>-
1543-diki
I.
7
ütk-
S^
Bakíes.
testr-huszárok kapitányává tétetett, rftöt
;
gyri
pliapökség javadalmait
kormánynak.
bajt okozott a
halálát 1537-ben,
lelte
mindvégig hive
atjnak
de átlépését a gyri várnagyság megnyeréséhez köté. Ezt
Nyerte, és ekkor a vsok
—
Pái
bitorolta.
is
& szereucsétlen
is n>eg'-
E
eszéki
mfi~
végett
hadban
Konstantinápo/yba küldetett.
levágott feje
Neje Teodóra volt Gyermekeit a táblázat mutatandja.
Kelemen,
Tíirök Bálint
hadnagya volt, 1527-ben Fekete Já-
nos által öletett meg.
Péter pökségé
mely a gyÓri püs-
,
Í542-ben sürgeté az országgylés a királyt, hogy erre
volt.
nézve Pétert szerezze
a szombathelyi várat tartá kezében
láel^ígitse
,
említett várat a püspökségnek vissza-
és az
1544-ben Ferdinánd levelében a németuj vári szintén Szooa-
').
bathelyhez tartí^zó tized helyett évenkint 20C) ftot igért Péternek a
noha i543ban arra Poköteleztetett; &6t 1547^ben ft sziget-
Héderváry javakat sem akará kibocsátani
zsonyban kelt királyi közi javakba áltai
is
Ítélet által
ki
,
,
Pálnak leánygyermekeivel együtt magát
uj
adomány
kívánta beiktattatni. Ez évben jelen volt a smalkaldi hadban,
melyben a sereget Nyáry Fer. lebetegedése után vezénylé zül viselte magátj Fridrik szásiz herczeget elfogta.
küldetett lalásánál.
,
azt
elfoglalta.
is
—
í 552-ben
is.
Itt vité-
Ezután Prága
jelen volt
ellen
Sneged vissaafog-
Í66Í»ben Kis-Baráthi elpusztult falvára hat évi adó elenge-
dést eszközlött a megtelepülÓkre nézve.
A hat családfa igy
testvér közöl
j le
csak Pál és Péter gyermekeit ismerjük.
A
:
Margit.
»)
(B&ias8» Menyli.)
L Pál f 1637 ^' ( (Teodóra.)
S
Angelika íl.
Kévay ímréné.)
f {2.
Czobor Imréné.)
I
( Anna. I.
¥éi?.r. élt
még 1582-ben
(1. Pilis pcrger (2.
|
jj
p^^
íRéray
Milaáíy.)
,.
Anna.)
Sárkány Orsolya.)
] 11.
Mihály »)i n.
Péter.
[ 1578. 15Ö7. ( 1611. 1626.
Melemma.
Manó. Demeter. I. Mihály. *)
1542
*)
Lehoczky
48. törv. ez. e Marpitoí; iubásan íf. PAl leányának írja L. Tad. Gyjt. lS2tJ. Xir 20. és Geneai. Autli Ms f. 207. Tora. 11. *) Az 1678. 4. és 1588-ki 10. tczikk izerint a nyolczados törv. wék tagja. 1597-ben pedig szintén a uadi számadások meirvizsgáláflára küldetik ki. Teet véréül tétetik F r n s i n a is Tab. Geneai. Ma. ífro. élS. :
—
nmké.
E családfárj
99
1597-ben a hadi kiadások megvizsgálására volt kinevezve. Testvérének lí Mihálynak fia pedig
Péter
láthatok közÓl
II.
Pál
*)
hogy Forgách Zsuzsannát Réva Ferencz nejét Holics várából éjnek idején intézett megrohanás által el-
II,
az által szerzett hirt,
rabolta, €3 nejéül megtartá.
E
végett hosszas országgylési perleke-
dések folytak, jellemzéséül azon kornak csekély eredménynyel
De kics
e családfán
Ma tyás
állókon kivül
találunk
is
még
'^).
Bakicsokra, Ba-
1565-ben Kruppa várát vitézül és hsíleg védte Szo*
kolovics Musztafa bosnyákországi basa ellen ^ de lszerei bi kifogy ván^
miután a segélyül hivott Auersperg késedelmezett tára a török a várat elfoglalta, és az
kardra hányatta
,
ennek szemelát-
rséget Bakics Mátyással együtt
^).
Végre a múlt század elején Bakics Péter 171 5-ben szerémi, 1723-baa *) pedig bosnyák püspök, Antal pedig (Laki elnévvel élve) nyitrai kanonok 1727-ben. Bakó ciialád Régi család elterjedve több megyében legalább ilynev nemes család van Bereg Borsod txömör. Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Veszprém és ügocsa vármegyében. Hajdan volt Arad megyében is hol Moróczon Bakó Imre ;
.
,
,
,
1561-ben birtokos volt
A
^}.
régiebb ily nevüek
Bakó Ferenez
,
kit az
közi említend
országgylés 1635-
ben a száraz vámok eltörlésére választmányi tagul nevezett
né 1585-ben
®).
Bakó Zsófia Palásthy Tamás-
').
Ugoosa megyében nevezetesen Tivadaron
József közbír tokos
(1805.)
Nógrádba GömÖrbÖ) szakadt, mely ugy látszik fészke a családnak. János ment Nógrádba 1755 táján, hol ivadéka mostanig a Ka* ^)
Paulus
Bftkits, Petri filiujs jelen volt
Kovacliich Scriptor. Minor.
I
149.
*)
1608. 26. törv. ez. kor. után. 1625
»)
Pethö Gerg. Krónikája
*)
1723
*)
FabiajA
«>
1635:72. törv
') Sz.
1
1
20.
:
49. törr.
1.
17. törv. czikk. :
Arad vármegye
btnedeki
1563-baa Miksa koronázásán.
leírása 30i
czik.
ooiiv. protU. F. p. 197.
1
eat.
L
100
Bak4.
rancs vidéket lakja.
~
Baki^ez.
Ennek czimere kék mezben
jobb lábában három nyilat markolva, a sisak
álló oroszián,
fölötti
els
koronán szintén
oroszlán látható.
azoi)
£
Feren
(1794) Krisz tina hajniki Bezzegh Skolasztika, Pál, Istváuné. Jelenleg élaek Mihálynak gyermekei cBaiádbói volt
c z
:
István.
Hont megj^ében a XV^IL században tbi Bakó család is. JRt\íi.é <*salá
Erdélyben a székelysé.^en
már a XVIL század
el nernos kür-
fordul
iS;
nevezetesen
Ma-
eljön a Bakó családnév. István 16C^4:-ben a székely sereg kapitányainak egyike Báthory Gábor mellett harczol. Másik István Marosszék fkapitányát Barcsai .Job bágy tel ki elnévvel Maros székben Gáspár végezteti kiM rosszékben
Bakó család. llakdez család. (Erddi.) Diplomaticai hséggel
most
lakik
is
—
kó eb. zott
elején
irva
:
Ba-
Eredetét az Árpádházi királyok korában Erdélyben virág-
Erdd
nemzetségbl
vette.
1316-bau Boiinán, Küküli várme-
gyében Miklós mester, kecskési várna^jjy, az Erdd iia élt. 1B89ben ezen Miklósnak íia Tamás a „B'^kócz^-nak nevezett mester^), és ennek iia Péter és Bálint éltek. Ezekkel egy idbeli volt Pál a János fia. Száz év múlva magasra emelkedik e család erddi Bakó ez Tamás által^ ki Erddön született^), Bécsben és Paduában tanult, Egerben pappá és az egri püspöknek titoknokává majd Mátyás király ismeretségébe jutván, ennek titoknokává, alkanciellárrá és 1486-ban gyri püspökké lett. Használva állását, melyre a szerencse nemességét, melybl családja kiesett volt, elbbeni czimevitte, rével együtt, maga és testvérei ugy uuokaöcscsei részére, Mátyás Bécsben 14.89-diki vízkereszt ünnepén, raegersittette*). Miklós és Bálint, unokaTestvéréül, a czimeres nemesi levélbon öcscseiöl pedig: Péter és Pál az emiitett Miklósnak, meg Tóbiás király
által
:
')
KálUy
*'')
Muglsier
levél szavai, *)
22Ö.
h.
id.
Thomas
.
.
filius
.
maghtri
Nícolai
de j^enere Erilöd.
Az ok-
mely Jászai szerint a gróí Erdödy levéltárban eredetiben megvan.
Podhraczky
szerint
;
M. Acad.
Krtesitö
1856-lsi
foly.
552.
1.
Zala megyei
Erdödöa született, hanem a család iisi birtoka a hajdaui szerémségi, most VerScse megyében a Duna partján fekv Erdd volt, „melyet es eltt írj* Podhraczky
—
a
Pálflfy
ág
b irt,
nemzetségnek *)
detben.
olü nevét
rök
Az Erdödy
áron grófok
is
innen veszi, de
—
a
csépi ni
Adamovich
eladta.** levéltárában
van
a
czimereí*
nemesi
levél
is
ere-
és
néhai Jánosnak
János,
Bakócz" ei- s iiletleg A czimer egy vért,
fiai
szánjláltainak,
mindnyájan
„erddi
vezeléknevezcttel jelölve.
féi-kerékbl qövö szarvassal
mely bár si-
,
nek mondatik, a tan BzabáJjai szerint a ronojaiból emelked csaiádot jelvcnyczi').
Tamás püspök nemessége megersitése vedelmeit
fekv
atáu niegtakargatott jö-
ers
jószág szerzésére, és ez áltai egy tehets
Ritka év rault
család
hogj birtokát egy vagy más uradalommal nem szaporította volna. 1493-ban Monoszlót, 1495-ben Nagy-Somlyót, 1496-ban Monyorókerekét királyi adományugyanezen évben Vörös- Egy házon, Szadán, Zsidón, stb. a nyal, Rozgonyi Klára özvegy Egerváry Lászlóné 1497-ben a Rozgonyi Borbála gróf Frangepán Mibályné, s 1499-bcn Rozgonyi Dorottya, elbb özvegy Palóczy Imréné, majd rátóti Gyulaffy Istvánné részjószágait örök áron szerzetté meg. megalapítására forditá.
el
ezután,
—
;
Ezek
mellett
halála uíán
eleinte
látva, Ulászló
Tamás
rangban
ugyan János
trónkövetel mellé
az egri püspöki
székb]
is
hürczecr, állott.
Mátyás király
omelkedeti^).
de ennek kivilietlenségét
Ulászló megkoronáztalása után
— hová már elbb a gyribl ment — 1497át
ben esztergomi érsekké és egyszersmind kanczellárrá
lett.
Több béke-
alkudozásban követséggel bízatott meg. 1500-ban bibornokká
1508-ban pedig már konstantinápolyi Patriarcha
tétetett,
1512-ben a pápa által a laterani egyházi zsinatra hivatott meg, mely idéközben a pápának halála történvén, a pápaságra tiz szavazatot nyert^). Ö eszvolt.
Romából a keresztes hadgyujtésre az engedélyt, mely kihirdettetvén, a gyászos pór-lázadást okozá. Meghalt
közié ki és hozta
1514-ben 1621.ben.
Azonban Tamás bibornok-érsek még életében Ulászló királytól az iránt, hogy keresményeirl végrendeletet tehessen, 1501-bcn engedélyt nyervén'^), roppant vagyonát rokonsága között hitbizoraányul'^), még életében 1517-ben következképen osztotta föl :
*)
—
Jászai
TaiTiás
I
A
püspök,
ma^^ynr oemzet ntpjfti a mohácsi véss atáa.
1512-ben már érsek,
peesétrajzát
VcBt 1846.
közU Féter
Concil.
:
1. I.
416.
köt.
a
bevezetés végéa.
Égybáz
*)
Fei'ü Magyarorsz. MiaervA 1834.
^)
Anibrosorszky Áppend,
II.
ad comp,
kot«tébefi raegVRa életrajza.
Chronolog.
6^.
l,
és
Lnnyi M.
tört.
*)
Hevenessi Ms. A«. Tom.
*)
„Nem ismerüuk
II.
520.
eouéi régibb httbizomáQfi hazáskbat!,''
—
írja Ji&ssay.
fSld-
MZ
Bakée.^.
Vas vármegyében Monyorókerék (most Vörösvár) Veszprémben Somlyó ,
vask
KiJnncnd és Vöröstorony
,
;
Krösben Monoszló^
minden tartozandóságaikkal együtt
kokat,
nev
Diánvára; végre Várasd, Császárvára
és
öcscsének, vitézl
,
iblebb említett
—
erdódiBakócz Péternek,
Sa^t-
várakat és várla-
unoka-
Csabrág várát
pedig Hontban, és Bény mezvárost Harsban, szintén tartozandóságaik-
már mondott Bálint
kal, a
és
Farkasnak
tek, és ivadékaik
—
olyképen, liogy e jószágokat a nevezet-
örökösen birh&ssák
mert neki talán kevesebb
azért,
,
de se egyik a másikat azok iránt
ne idegen ith esse
kényszeríti
,
a
:
Jánost,
is
másik atyafinak tartozzék
azt,
még
,
s
ki szintén unokaöcscse volt, a
a szükség
pedig érvénytelen-
vagy zálogba vetnL
,
maga
a családon kivül
hanem ha valamelyik megszorul
ség és megsemmités terhe alatt eladni
ki,
perbe ne fogliassa, se a
jutott,
akár örökösen>, akár záiogképen, soha egyik
részét, el
hagyta,
erddi Bakócz István
fiainak, vitézl
Bakócz
végrendeletbl azért hagyta
mert ezt bölcsejétl fogva részint maga mellett
részint külföldön,
,
nagy költséggel papnak neveltetés 1505-ben nemcsak esztergami és titeli prépostnak, de 1514-ben választott zágrábi püspöknek is megtehette.
(E János 1518-ban a zágrábi püspökséget nagybátyja Erdödi
Simonnak adta
mivel
át,
fiatal
kora miatt
föl
nem
kenettethetett.)
—
Többi jószágairól ugy rendelkezett, hogy azok azon testvéreinek és
unokáinak jussanak, kiknek nevei az illet szerzemény levelekbe beiktatvák
').
Az sokára a
sebb
említett
Péter, Tamás bibornok unokaöcscse elhagyta nem-
nem nemesi hangzású
„monyorókeréki
kedni, a most
is
czimert, a félkerékböl
Erddy
Erdd
virágzó gróf
növ
nevet
Erddyek
végrendelet 1521-ben
kén ^zt
s
a tekintélyefölcinel-
ln. Azonban a Bakócz szarvast megtartá, és az mostan is az törzíe
gróf család czimerének szivpaizsát képezi
E
,
vezetéknéven kezdve
y*^
Könnyebb áttekinthetés végett
*)
Bakócz
régi
11.
megersítve
itt
^).
következik a családfa
Lajos király elóit
kelt, és
1534-b«n nov.
f-
Lásd egész terjedelmében Heveneii
I. Ferdinánd Ms. 4&* Tom. 11. 516. s köv. lap. *^ Ezen Erddy nevet fölvett Péternek nvérét (csoroni v. osornai) Brdáy Klárát Pálffy Pál vévén el, vele az e r d 5 d i elnevet kap tik a PálAy-ak,
sótía ffelkerékbl
is
növ
átirata.
szarva* czimert
is
,
mely moatau
is
a Pálffyak cziraere,
mivfcl p€<3if^ a Pálífyak egyszersmind Örökös pozsonyi várkapitányok, és wpa megyei íóispányok ez czimere Pozsony megyének is- St gróf Pálffy János a niáhvi^l és Jászkunok gróQátl e czimer áinient a Jisz kerület czia;?rébe is. .
103
Batées.
y
Tamás bibomok -érsek f
1521.
Péter (az Erdödj grófi család se.)
Pál
f.
II. Bálint.
Miklós, kitl
Simon zágrábi püspök. Klára. (Páffi Pálné.) \
I Bálint
)
N.
:
(Kis-
István.
István, f.
Várday Kata.)
^,
Farkas.
Tóbiás. T.
János zágrábi püspök.
János, kitl t 1517. eltt
Ferencz, budai prép., gy^ri piispöL
E
családfán az osztálylevélben említetteken kivül látjuk Miklósnak Bálintot és Simont
fiaiul II,
^)
ki
,
Brddy néven
zágrábi püspök volt.
Meghalt 1543-ban. Klára PálíTy Vk]né is Miklós leánya volt 2). Ugy látszik , hogy János a zágrábi püspökséget Simonnak átadván, világivá lett, és Tóbiás és János fiakat nemzett L Bálint fiának Istvánnak Lehoczky nál találunk István nev kiben ez ág kihal.
fiára,
Végre Tamás bibornok testvéréül budai prépost, azután gyri püspök volt
De
az elszámláltak on kivül
W*g%er Ugyan ott, és
^> CSar. *)
bájHua Juditiiiak
hr^czky
I.
:
Mm. Tom,
leiiet
Páltól
a
Páliakat
•)
Ambpo«ovi»ky id
*)
Wagner
h. és
hinni, mert
ío\j. 667.
eredezteti.
ezen
— kolott amannak » P é
t
1.
— De
Buday
családra
szó
nsm
Klárit ti* Anabroaovszky íb. ?oá-
alatt.
az Er-
a PálfTyak csak leáuyágon
hely én.
117. id.
helyen
miiedig jelent
nejéül aísó-lindvai
« r nek, kitl as
e
Pété r-ti
tartatik. L. illet
Lehoczky Stemm.
Péteriek
ir
2) jegy
után Podíiraczky
Noha a írt^iax
elbb
154.
E o a t h ivadékul
dec. íV. 2%.
testvéréül.
neje. JáflSiá id h.
még Bakócz
találunk
Báüait leányájjak adják ki, Klárát
eradtek e családból, különben
is ^), ki
*).
a FálSy' gróf családfája* Lehoczky és
M. acad. értesít 1855-ki
;
ádyekfit,
TamAa
LXX.
is
Ferencz
tétetik
Erddyek
Péiert tesivért
Bánfi Sára
is jsteTCs ,
onnaa iralik;
ereda*k^ Fuch&iia Bora volt
1^4 Gryör
Bakocha.
megyébea a XVI. század
Birták ott a most
is
—
Bakunyi.
elején, és a
XVíI nek
e\s&
melyeknek egyike a neveztetett. Azonban ezen Ba-
fennlev(5 alapi pusztákat,
mostani Rét-Alap, Bakócz-Alapnak
kóczoknak elönevüket
nem
is
olvas/án,
vájjon
az
erdd Bakócz i
nem
dönt-
Bakóczok közöl Imre 1505 ben pörbe
idézi
családbeliek voltak-e? oklevelek tanúsága hiányában
E gyrmegyei
hetjük.
negyedében.
itt el
Thulay Jánost némely szentpéter-alapi c úriaknak elfoglalásáért')Bakócz Orbán az 1580-dik évben ellenmond Bakócz Miklósnak, hogy a szentpéter- alapi pusztának egész haszonbérct magának megugyanezek ismét perlekednek Alsó-Alap iránt. 1614 ben Lörincz és István és más leányági rokonok részérl is ellenmondás vettetik közbe Bakócz és Rét- Alap használása iránt, melyeket a gyrraegyei 1611-ki nemességi lajstrom szerint már ekkor is idegenek birtak. E tiltakozás ismételtetett az utóbbiak nevében 1614-ben is; st 1625-ben is B. Miklós által. tartotta; és 1583-baii
díja
1583 ban B. Lukácsra a györmegyei országgylési követeknek fejében 50 kispénz rovatott. 1592 dik év körül pedig bizonyos
Gergely
fordul
el.
A
t'ölebb
emiitett
1625-ben
élt
Miklóson
innen nincs több emiékezet a Bakócz névrl, jelenségéül annak, hogy e család is letnt, elenyészett.
Sufeocha család*
Emiékezetét törvénytárunk tartá fönn,
Bakocha Erzse 1649-ben Darabos Gergely neje volt. Hosszúthóty György az iránt emelt panaszt az országgylés eltt, hogy öt nejének Rajky Katalinnak rokonai és ezek közt B. Erzse bizonyos végrendelet alkalmával ingóságaitól megfsz fcák^). náely
szerint
Bakóczay család*
Kihalt
Ferenczben,
kinek
magvasza-
kad tán nógrádmegyei Endrefalván és Kutassó pusztán volt javaira Meskó Sámuel 1727-ben adományt kap, de a beiktatásnak többen ellenmondanak^).
Balcoiiy család.
Zemplin megyében czimerlevelcs nemes
család Szirmay szerint.
Sakoiiyi család.
(Báró).
E
század emelte
föl.
Imre
mint
legfbb rangokra emelkedett, ós végre bárósággal is jutalmaztatott. 1810-ben már a Gyulai Ignácz nevezet magyar gyalog ezredben ezredes, Mária Terézia rend vitéze, ugyanaz évben átté-
jeles katona a
')
Bakócz
Ozech János:
Tad.
gyjt. 1829. XII. 15. 16.
Ugyan
is.
«)
1649
*) Sz.
:
60. törv. ez.
Ben,edeki Convent. Capsa H. Pasc. 4. Nro. 3.
ott
« követkesö íobbi
105
Bftkos.
letett
a
Du ka
ezredhez, és ez idtájban emeltetett báróságra. Kevés
id
múlva vezér-örnagy (generalraajor) &z, György-reod 4. osztályú vitéze, a 33-ik száma magyar ezred tnlajdonosa és dandárnok (brigadier) lön Bécsben. Végre 1825-ik év óta Komárom vár parancsuoka Báró Sándor (tán fia) szintén volt. Meghalt ott január 24. 1845. katonai pályára lépett. 1825-bea alhaduagy a 37. sz. magyar gyalog
—
ezredben.
Batcoft esalád* (Osgyáni). Kihalt régi család a nagyságosok reiuléböl. Els ismert törzse I. Mátyáa és II. Ulászló korában Antal belgrádi kapitány. Ezzel egy idbeli volt PáP), ki tokaji várnagy volt, kihez Hunyady László 1457-bea levelet ir, mert a tokaji vámnál a bárifai kereskedk portékáit elkoboztatta.
Eralitett Antaltól igy
j
le
a család 2)
János
( í.
Antal. I
Lrincz. (Lorántfi
^
(
f
Orsolya.)!
1506.
If
.
János
István, f. 1630.
(Dersfi
Els
Bora.) 1583.
Gábor
nejétl
III. István*
sz.
:
kis-
1607. april
f korában.
7.kén t 1666.
Bora. (Marjássy Imréné.)
jun. 5.
—
Vér Fe(1. Borne- Mária. renczné.) missza Mar. 2 Kökönes- Zsuzsa. (Vess elé-
dy Bora.
nyi Lászlóné.)
Perényi
3.
Judit.)
Másod nejétl Mózses,
f.
Éva. Judit.
A
táblázaton látható
I.
János
tokaji és dobronyai várkapitány-
bizonyosadé lehet, hogy is volt. Az bizonyos, hogy az lö05-ki rákosi gylésen Hont vármegyét képviselte'*). És , vagy fia II. János volt az, ki bewdi Guba Lászlóval 1551-beü Szombathelyrl a vasvári káptalan- és Vas megye jegyzjéhez levelet irt*). nak
iratik. Pálról ez
*)
Leiioczky
Szirniay
:
nyomán
Cott,
Zcmpiin
téved,
midn
összezavarja. Mint látni fogjuk *)
Barthoioinaeides
') Jáosai.'
*)
Tudom.
M. tár.
:
otemB.
;
not. topog. 83. 140.
e
Pált nem
is
-^
Ugy
emlitve,
látszik Barthclomaeides
bivatftiát
I.
Jánoséval
JáQ09 késbbi nemzedék.
Com. tiöotr. 168. Wagner Annál. Sc€pa& IV. 27. aa|it}ai a moh. vész után I. 157.
1838. UI. 191. közölve a
levél.
106
Bakos.
Neje Ix)ráDtfi Orsolya, született leánya volt.
Lorántfi Jánosnak
Ettl nemzé
íiát lí.
Derencsénvi Borbálától
Jánost,
1583-ban GiJ-
ki
mör vármegye alispáni székében ült, éa 1 600-ba m Nógrádban birt Ennek nejétl szerdahelyi Dersü Borbálától ket fia maradt István i/?
:
^>
és
Grábor.
István, kallói
alkalommal tnte ié ki katonai ügyességét,
ki több
várparancsnok volt-), IGSO-ban szatmárraegyei
poioa helységben birtokrészt kap királyi adományban
Gábor
Istvánnak testvére
szül.
vezet.
A
*).
1607-ben april 7-kén. Fiatal
korában Bethlen Gábor udvarában forgott pitány ln.
Vitka és Ká-
*)
Majd mint Rákóczy híve a svéd
;
azután fülekvári
alkfit-
Mwvába
hadat
segélyére
béke megkötése után Rákóczy nak ónodi kapitánya. Azután a
király hive, és szendri
várkapitány.
Els
neje szeudri Bornemissza
Mária 1631-t] fogva. Ez 165 l-ben meghalván, másodszor
eiveí»zi
Kökönesdy Borbálát, ki szülésben h< el. E ketttl a táblázaton látható gyermekei voltak. Harmadszor nsült Perényi Judittal. Megemelhalt 1666-ban jun. 5-kén kora 59-ik évében. Második nejének vasi
tetett a csetneki evang.
is.
ba helyzett
latin föliratú
korában kimúlt Mózses fiának
maradt Ct éves lobogója
egyházban
Róla pedig ugyanott hason nyelv
emlékk
tán máig
is
látható
emléket
,
ugyanott
latin föliratú halotti
föliratos lobogó, és fal-
*).
Még
egy családtagról kell emlékeznünk, ki a családfán nem látható. Ez Bakos Orbán, ki 1549-ben a rablófészek hirében álló szitnyai várban a hajdúk kapitánya volt és szerencsétlen kirohanása után a vár kapitányával együtt a várat Sálra hadvezérnek szabad menet föl,
tétele alatt átadá
*j.
—
melynek si fészke Gömör megye volt, és a helység Osgyán, honnan elnevét vette, szinten a megyében fekszik — Gábor fiaiban kihalt. Van mind a mellett most is ilyneyvL család, mint
E
Bakos család,
láthatni a
következbl.
Bakos
csaldbd.
A
czimeres levelet IIL Károly királytól Ba-
kos Pál 1717-ben kapja. Cziraerét az oklevél igy
*) Protlioc. *}
Bartkolomaeides
Szaimár vármegye II 97. 98. Kemény János önéletírást, Szala3niál 362. lap. Barthoiom&eides id. hclyeu közli a fólit-atokat
*)
Szirraay
•) Ifltvánffy
vet
B a c c a s-nak
nyereg-
C. Neogr. an. 1600.
•)
*)
irja le: zöld
id. h. 168.
:
is.
1685-ik kiadás 185. lap, hol srokáaa szerint eldeákositva a neirja.
gel fikeeitett íehér lovon vörösbe öltözött zöld
vágtat
nyel
jobbjában ezüst
,
föv€g magyar
fehér- vörös zászlót lobogtatva.
vörösbe öltözött kar kivont kardot villogtat
fölött
vörögfehér
onnan sárgakék
;
A
A
sisak
fosziadék innen
Ivadéka Gömör megyét
^).
bajnok
lakja.
BalUNlt család. E család neve, melynek Ferencz és László abIII. Károly király töl 1712- ben kapta a czimeres nemeslevelet, ban Ba:ía*nak iratik. C z i ra e r e tojásdad-alaku vért, melynek kék
—
:
mezejében bármas dombon grilT
bogó zászlót toU
onnan
kék,
sisak fölött
középs fehéren
a
látbax;ó,
A
tart.
Nógrádmegyei
is.
róla neveztek
,
három
jobb lábában vörös-fejér
szál vörös, fehér és
csillag ragyog.
A foszladék
lo-
kék strucz-
innen sárga-
(Baksaházi.) íratott régen ten szintén Basea-
Baksaházi
pusztáról vévé elnevét, melyet
adományös régi csaBaksay Mátyásnak
és melyet hajdan birt. Innen
ládra következtethetni.
Mátyás
elsft
fehér- vörös *).
BaiLsa család. iiak
áll,
Nógrád megyétl
a
1672-ben nemességi btzonyitványt kap
*j,
az 1755-ki ne-
Mihályt
és
Andrást
mesi catastrum pedig baksaházi Baksa
bir-
tokos nemesekül mutatja íöL Maradékai e tekintetben alább szállottak.
— Baksa nev család
Ennek sei közl Mihály
volt, és val, ki
van Szirmay
szerint.
Baxa, ki Csabi Péter fiának Péternek
volt-e azon
és
is
Jáoos a Basa
fiai
fia
András, László és Péter rokonai-
Abara helységet Benee Pálnak és atyafiainak 1324-ben Örökö-
sen eladja
*),
több oklevél nyomán lehetne elhatározni.
Balcsay család. gyében Szirmay szerint ténet
Zemplin megyében
(Baksai ) Jelesb nemes család Zemplin me-
— Birtokos
Szabolcsban
is.
több személyt mutat fbL Ilyen volt Baksay
is
Ily
néven a
Bernát,
ki
tör-
1528-
ben Szapolyay részérl egyik békebiró volt a fegyvernyugváa ideje alatti
ügyek
és adott ki,
hám, é«
a ki
eiigazitására
^ »)
com mentárt
irt,
,
titkára, jeles jog- és tört. tudós. „Cronologia
Du-
Regum^' czlmú munkája 1567-ben Bonfin története mellett
et
*)
Verbíiczy tripartitumára
mely 4 rétben jelent meg. Horányi szerint testvére ÁbraSelmeczen született és Laszki Albert szirádi palatinusnak
Késmárk urának
cuAi
^).
CoUeat Hercld. Nro 548. ü*. ott Nro 671. Froihoe,
C Neograd. 1072. Zempi iopcgr.
*)
Szirmay
:
*}
Petri de
Réva De Mon.
C.
:
B7%.
et »t,
Corona. Sch^randtnernél 721.
I.
— EnoHti
Baksa/ BerMldot Saalkay László áoák Budáról liafiz. Imre napjáa BáöíA renczhez irt laagyar levelében. Lá«d Tudom, gyjt, 1835= IX. 34 L
1'^-
—
Baksy.
1»8
Tamás
Krakóban jelent meg^). Baksai Dobóhoz 1552-ben.
Baksy plin
már
szerint
1659-ki or«xággyüléá a határok
—
Eger várának Begélyére ment
€i»aldd. (Héczei.) Ily elönevet
megyeben, de Szirmay
ki*).
BalaJthiT^
Másik elönév néiküii
iránti
viselt család vollZftrn-
kihalt.
— Baksy
Istvánt az
választmány tagjául
nevezi
nevezet csulád birtokos Gesztoly
ily
helységboQ szintén Zeraplinben (1803.)
Raktiiay család. Szatmár megye mutatja föl c családot 1498-baü, a midn Bakthay Máté Vitka cs Kápolna helységbon birnmabban 1503-ban
tokrészt kap, és sitctett*).
tünteti
Mátyást
1684-ben
királyi helybenhagyással megerö-
a
nógrádmegyei
nemesi
lajstrom
íöl.
Rak:t»i család* Lakhelye Bereg megye.
Baktsi család.
(Etfalvi.) Ily elnevft Baktsi család Erdély-
ben Maros-székben honol.
Balabány család. lle
Elek
Ugocsa megyében birtokos nemes be(1805.) Szirmay szerint Túrcz helységben közbirtokos.
Baládfi család. Köváry
(Csapó és csesz vei.)
Erdélyi kihalt család
szerint*).
Ralai család. Belle Kálmán
nevét hagyta
föl
a történet,
1561-ben Bebek Györgynek követe a békepontokkal Sveudihez. 1575ben Eger várából Békési Gáspár segélyére megy, és vitézül harczol. A szentpályi ütközetbl is vesztesség nélkül vezeti Egerbe vissza csapatát.
Nevét borsodmeJelenleg lakhelyük Gömör, Ugocsa
Balajtlty család. Régiebb nemes gyei Balajt helységtl veheté.
család.
Jászknn kerület, Balajthy János II. Lajos király udvari embere volt, és a mohácsi csata eltt 1526-ban kilenczezer aranynyal küldetett Morvaországba, hogy a pápa követe által fogadott zsoldoso-
megye
és a
kat kifizesse
stb.^).
Ugocsa megyében Bökény helységben István közbirtokos (1805).
de Mon.
*)
Rév»y
*)
1659-ki 40 törv.
:
Szirmay
*)
Baláthffy
András
l43-baii.
Lásd
György
beiiuek hi«zem í)
Libor
üngr. 204.
ez.
Szatmár vármegye 96. 97.
^)
:
Sacra Coron. 74.
ct
s
többek
Kovacsieh
és
ügycbeu Scríptor.
189.
prorogatoriuwot Minor.
lí.
390.
ád
ki
—
Martifiizzi l^ay cüalid-
!
ratioaar.
erogatíonuni
Ludorioi
Il-di
Eng«inéi
:
Monamenta
109
Bálás.
A Máté,
ki
nevet
irodalom-történeti
szerzett
Jáez-Apáthiban született 1732-ben. Tanulmányait végezve
nagyhír Hellhez ment Bécsbe csillngászatot Visszatérte után azon tudományban gyakorlatot szerezni.
pappá s
jász kerületbeliek közöl
lett és
a,
csillagász-turony
igazgatója
1765-ben Egerben
lön.
latin
tanulni,
az egri
nyelven
:
Elemen ta matheseos theoretico practicae etc." cziraü munkát adott ki\). Máténak testvére Tamás szül. Jász-Apáthiban 1722. nov. 8-án. Meghalt 1804-ben october 9-kéD. Nejétl Andrássy Jánosnak özvegye „
megyeri Besze Erzsétöl született
Tamás. t 1804.
e táblázat
mutatja
:
Imre, szül. 1760. nov. 1. Mátyás, szül. 1762. jul. 4. Teréz, szül. 1764. jun. 6. Gergely, szül. 1770. mart. 12.
I
(Besze Erzse.)
liait
[
Ezektl származott Vendel, táblabíró volt. Jeleuleo* e néven
ki
Imre
1848 eltt Kis-Kun kerületi a budai
cs.
kir. helvtartóságr-
üál hivatalkodik. Ily
néven Balajthy
akkori folyóiratban
János
l827-ben
munkácsi
ref.
pap több
irt.
Bálás család.
nógrádmegyei Sipek helység, a honnan írja clnevét, és melyben több ág most is közbirtokos. Nemcsak e, de több megyében is, st Galieziába is kiterjed. (Sipeki.) Eredeti helye
Caíámere
föl.
itt
a
!
koronából szintén olyan
A
Horányi
:
mu-
griff
emelkedik
paizsról lefolyó foszladék jobbról arany-
kék^ balról ezüst-vörös szinU.
*)
metszvény
mely els jobb lábában kivont kardot fölötte három csillag fénylik. A sisak fö-
griff,
lötti
mint
a pajzs kék mezejében egy aranysárga
tatja,
tart
:
Kova Memória H.
257.
1.
Baláa.
ÍÍ0
A
n«Tezetesebb ágazat táblázata imez
Mihály. ^Nep. (Kellemesi ^ ban Melczer
II.
L Imre. (CsikáDy
:
János. (gr.
kap. Gallicziá"
Trembinszka Angelika.) László Gallicziában.
Éva)
Róza)
lov.
Ferencz Kincstári
-j-.
Károly. Adeodat -j-. Kincstári ^ lí. Imre.
ügyvéd.
ügyvéd. (Járdánbázi
Ágoston.
György.
Kováéi Magdolna
Krisztina.
1797.
Anna Angel.
I István.
Anna Janka. l
Klára.
/Antal temes vm. fÖjegy, és ffezolgabiró. 1806.
I
II István I.
Mihály.
aradi, te-
István / jNógrád vm.
raesi kir.
fjegyz
( III.
'
ügyész. (Percze' N.) (Klobusicz-
Manó f
(Jekelfahisy
N.) Izabella (Trsztjánsz-
ky Zsig. Antal,
ky Julián.)
Sipeken 1857.
i József Fiúméban konnánysz. hivatalnok. Julianna (Okányi Szlávy Gy-üé.) Teréz (Btícsky Antalné.) 5
Cziezelle. I
^^
Az
Francziska (Nagy Ferenczné.)
Mihály Nógrád megyébl — bonbizonyitványt kap, — szakadt Tokajba. Ott ka-
e táblázaton létható II.
cán 1761-ben nemesi marai ügyész
1786-ban
volt.
jul.
20-kán a zem pl ítí megyei nemesek
—
Egyik fia N e p. János mint lovas kapitány Gallicziában nsült, és ott maradt (1806.) Másik fia Károly 1790-ben Borsodban aljegyz. 1792-ben ügyvédi vizsgálatot áll ki; majd nagyközé beíratott.
váradi kincstári ügyész
lesz.
1797. sept 4'kén Bihar; 1818. jun. 3-án
bzatmár megyében nemességét dolnától gyermekei László, :
véreivel 1836 nov. 25-kén
Ágoston,
a budai m.
kir.
kihirdetteti.
Járdánházi Kovács Mag-
ki szinten (jallicziába
szakadt
ki, test-
Nógrádtól nemesi bizonyitványt vévén ki. kamaránál hiv&taloskodott 1848-ik eltt.
Balét.
A
~
lU
Baláa.
István Arad
Temes megyében királyi ügyész volt. Fia Antal Temes megyében elbb fjegyz, azután fszolgabíró (1806.) — Másik fia III. István Nógrád megyében 1811 — 1818-ig fszolgabiró, 1818-tól 1836-ig fjegyz, néhányszor alispánságrs
másik ágon
Lakott Sipeken
kijelölve.
is
II.
gyermekei Tolnában
is
si
és
birtokán. Neje Perczei N. után
örököltek. Fiai közöl Antal gazdaságának él
Sipeken.
E
szétterjedt család ezeken kivül
is
még
több más ágbeli tagCw
Ferencz táblatáblabíró, fíaí A n se ír,
számlál Nógrád megyében. Ily^pn a múlt századbél biró 1761'ben. Jelenleg pedig I
gn ác
z volt
i
Gyula stb. Ismét Márk volt megyei aladószed. E családból volt Bálint, ki Sipekrl Heves
megyébe Karácsondra költözött, Bálás Bálás Atkáron lakott. Utóda Miskolozra szakadt. Péter alezredes volt. Lajos a franczia háborúban esett eL Ismét más ágazat e következ
&
:
17^5 költözött
;
'
t
Imre,
j
István.
Legéndrl Gyöngyösre
1843-ban máj. 2-kán nemességérl levelet kap Nógrád vár-
megyétói.
Nógrád megyében laknak Sipeken Varsányban, Becskén, Szent ,
Iványan
stb.
Ezen kivül van ilynev család Gömör, Heves
és
Marmaros
vár-
megyékben.
Bal4s család. (Fels
Eri.) Egyike azon hatvanöt családnak, melyek Vas megyében Fels- és Aisö-Er helységre Rudolf királytól Pozsonyban l5S2-ik febr. 18 kán kelt királyi adománylevelet kaptak, és a vasvári káptalan által beiktattattak
Cífik
D
gon,
ben
Ez adoinánylcvelet
II.
megersité 0Bálás család. (Vaosarcsi.) Erdélyi székely eredet család. Vacsarcsról, Magyarországba js átszármazott, Belle Károly
Mátyás
és
—
i
e
király Béosben 1611-iki febr. 16-kán átírván,
n
e s a m. kir. helytartóságnál hivatalkodtak (1844).
Bal ás család. Ismét más nemes család neve Magyarorszámely Bel vá thai elönevet használt. Bálás család. (Borbátovizi.) Erdélyben Hunyad vármegyészékel.
Az adomány levél Kiteles roásoktából. — A K&tvanÖt, illetleg (öer
112
-
Bálás.
Bálás család*
BalAshAzy.
(M. Lapostói.) Lakhelje Fogaras vidéke Er-
uí^yben.
Balás-deák. Külön nélkül
el
családi név-e ez igy összetéve, oklevelek
nem dönthetjük. Történetünkben
Ilyen Balás-deák
Márton,
lörök rabságba esett*).
hadnagy
volt, és
1565-be!i
ki
Ilyen Balás-deák
G3^ula vára megvételénél
István,
ki
Eger várában
Szikszónál 1592-ben esett török rabságba,
melybl
Miklós a kopányi Hasszán bégért cserélte ki 1598-ban ^).
Fálff}^
BalásflTy család. Ugy találjuk Balásffy
del
néven találunk néhányat.
e
Farkast
1561-ben,
pánja 1570,
körül.
és hites jegyz^).
— Miklós
Tamás,
kit a kolozsvári
kiren-
a nagyobb kanczellária írnoka 1633.
1603-ban boszniai
ki
gylés
Itt
Ferencz Küküll vármegye fis-
spanyol katonák mellé^).
a
Erdély termé.
látszik e családot
választ, püep., szalavári
apát és kapornaki prépost, 1621-ben váczi, 1622-ben pécsi püspök és
pozsonyi prépost tal.
nevezetessé tette magát fleg vallási iratai
volt,
ál-
Ilyen tle a „Csepreghi iskola", njelyben .... a csepreghi szitok-
Pozsony 1616.
szaporitó prédikátort iskolázza.
a „Querela Hungáriáé" ezimü irat tott.
Meghalt 1634. máj. 10 én^) mely pecsétérl^) rajzolva itt
Czimere,
is.
kél:felé osztott paizs,
dali osztályában kivont
két
tulajdoníttatik
Latinul több munkája nyoma-
is.
Megírta Istvánffy Miklós életrajzát látható,
— Neki
melynek
kard élével
'
*bbol-
fölfelé,
és
szárnyakkal ellátva szemléltetik,
oldalról
fölötte csillag fénylik.
A
liom, a fölött kereszt,
és a fölött ismét csillag
balosztályban alul
li-
látszik.
Balásháxy család. gyében)
magát a
írja
(Balásházi.)
család.
Ferencz
Qencsrl
is
Gencsen részbirtokot többekkel Balásés Márton 1587-ben adományképen
házy
András,
kap^).
András 1590 ben Ders, Hodász, Jármi helységben
»)
Pethö Gerg. M. Krónik*
«)
U.
*)
KállHy
:
123.
is
résít nyert
1.
133. 145.
ott. :
*)
Ü.
^)
Horányi
*>)
Magyar
Székelyek eredete, 224.
1.
ott. :
Memória Hang. történelmi
tár
I.
I.
106. és kiit.
Szirmay
:
ScatmAr várm. e«m.
II.
Nova Mem. 259.
206.
utaiitásán. ^)
(Szatmár me-
40.
lap.
kilzl^tt
Lfptay
Imre
ktfveteégi
Baláfty.
Baiásy.
-
IIS
adományban^). Szirraay szerint zfcTipHnroegyei nemes család;
királyi
E
közbirtokos LasztíSczon'-) (1803.)
családból
S7j'il.
János
1797- ben
—
megyei hivatalt viselt, fiatal korában a gazdászati tudományokra adta magát. 1820-ban Pestre tévé lakását, és mint ügyvéd itt meg is nsült, 1827-ben Zemplin megye szolgabirájává, 1830-ben pedig a m. academia rendes tagjává választatott. Jelenleg Debreczenben lakik. Több gazdasági munkát, adott mart. 7-kén S. üjhelyen,
ki^).
—
hol atya
—
Mihály magyar
meretes László,
ki
testr volt (1844.) A régibb korban Rákóczy György követe volt az eperjesi
l.
is-
ta-
nácskozásban^).
Bftlásiy f^alád* Több szágban. Lakhelye ily
—
megye.
bolcs és Zala plin ben
nev
ily
nev
nemes család van Magyaror-
családnak leginkább Komárom, Pest, Sza-
Balássy-nak
irva Szirraay szerint
Zem-
is.
Balásy esalód.
(Baróthy.) Erdélyben
még
több liy nevá csa-
lád volt és van, irva hol Balassi- nak, hol Balázsi-nak a leírók ortho-
graphiája szerint.
kos
A
baróthi Balásyak közöl
Györgynek
fia
Domo-
Miklósvár-szék követe 1459 -ben 5).
Balásy család*
(Veszkei.)
Ferenez 1606-7.
leginkább.
követe a portára.
—
Az udvarhelyi székben
körül királybíró.
Másik idsb
Ferenez
pitány és a székelység generálisa 1625-bon*'). ros-széki fkapitány, és Bethlen
virágzott
Í610-ben Báthory
fkaMihály 1617-ben ma-
Gábor követe
udvarhely-széki
a nagyszombati alku-
dozásra.
Balángr cmléd.
(Andrásfalvi.)
Ebbl Ferenez
1571-ben
Maros-székben székbiró^).
Balásy család*
(Balassi.)
Ily
elnévvel
is
emlit Balássy
Jánost Kállay*), mint Báthory Zsigmond fejedelem titkárát 1594. Balásy^ család* (Szent-Demeterí.) A veszkei Balásyakkal együtt Udvarhely-széket lakta; tán egy törzsbl eredt
*)
Ü.
Ferenez
83. 86. 105.
ott.
*)
Salrmay
•)
Magyar irók
1856. 15.
is.
:
Cot. Zempl. topogr. 106. 269. életrajz
gyjteménye, Ferenczy Jak.
és Danielik Józseftl. Pest
1.
*)
Kaay
^)
Kállay
•)
Ü.
:
História Reg. Hang. Libr. IV. id.
h. 223. oklevél ntán.
ott.
')
ü. ott
«)
ü.
ott.
8
-
Balásy.
Si4
1609-ben ndvarhely-széki
BalásovHs.
1618-ban fkapitány. I0O8-ban
al-,
a íejér-
gylésen az ország követéül rendeltetett ki többekkel. Már 1603ban nagyon aggnak iratik, 1605-ben Bocskai követe volt a császári vári
biztosokhoz Ifjabb
ben
Ferencz
flovászmester
is), és
Balá«y család. által, ki szerint
1627-beö udvarhelyi fkapitány, (1635-
^).
(Kaszon impérfalvi.) Balázsinak irva Köváry
a jelenleg élÖ erdélyi B&lásy családok közt e család-
nak neve a legjobb hangzású, legismertebb. A múlt századi productiokor mint ismert osalád igazolásra nem szoritatott. Belle József 17 18- ban Kászon alkapitánya István 1756- ban ugyanaz. József 1 77 7- bon és másik József 1805-ik évben ismét azon hi-
s
—
;
:
vatalban álltak. Végre
1848-ig
József
1842-tl fkirálybiró és fkapitány
2).
Balás^p család.
(Balásfalvi) elnévvel
Temes megye nemes
családai közé számitatik.
Balásy család.
(Bethlenfalvi.) Ily
elnevü nemes
család ts
Temes megye nemes családai sorában áli, Balasko család. Nemes család Szabolcs vármegyében, hová valószinüieg Fels-Magyarországból szakadt. Ismeretessé lett Peren c z ki a múlt században a fels vidékrl jvén. Pesten mint ügy,
véd telepedett
le,
és tanácsosi jelölt volt. Latin
versezetet nyomatott
gyében
is
1744—-1770-ig
*).
Ily
nyelven több alkalmi
nev
család Baranya me-
van.
Balásovf ts család.
(J^inyóczi.)
si
fészke
Binyó ez
Po-
zsony vármegyében, hová 1550>dik év táján szakadtak Horvátországból akkor, *-
midn
Senkvicz és környékére
is
— utóbb nevessé
több
horvát család telepitetett leginkább Szeredy Gáspár
nyóezon a család a XVIII
*)
V.
ott, éa Volf.
ik
század elején
még
osztatlanul élt
einlit.
si udKM-
Beiklea T- V. 463. már 1603. egyiket aggnak
mond. Nagyon bajos oly családnál^ melynek neve iöbbel közös, mégi» tudni kell, hogy a gyarmati Balassa család is íratott ftok^)
által *) Bi-
Bethlen Hisi de robtis Trans. V. 463. VI. 231. 236.
lay világosan két Fereaczet
vált
; de azt igen ága (és egy
eligíkzodni
Balassy-nak, de soha Balásy vagy Balázsinak. És osak a Balassa családnak
volt Makovicza vára iránt követelése,
E
Balassyak vagy Balassák játszódtak bö,
is Erdélyben. De nem Balázsi, mint véli Kóváry 17. 1. Benkö K. Csik, Gyergyó és Eá8zo& múltja és jelene. Koloiav. 1853 62-54.1. •) Horányi Nova Meraor. 258 1.
szerepeltek
:
*)
:
:
*)
Gabr. Kolinovics Vita et Gesta* Mss. és Timon.
Baiás6¥its
vartelken, a
midn Márton, Miklós
osztályos rokonok a fölkelésre
tak ki ITOi-ben
115
Jánö süak
és
özvegye mint
egy lovas „Karabioyos katonát**
állítot-
').
Czimere a családnak
Ez egy függlege-
sitésekor kapott, itt látható;
sen
kétfelé
melyet megneme-
,
melynek
vért,
osztott
kék mezejében oroszlán
kivont karddal
áll
mezben hármas
a jobboldali vörös
zöld
A
ból ketts feh/ír kereszt emelkedik. lötti
baloldali
—
;
domb-
paizs fö-
koronás sisakból pedig ismét az alsóbbihoz oroszlán nö
hasonló
A
ki.
innen
foszladék
aranykék, onnan ezüstvörös.
A család
Binyóczról több megyébe elter-
jedt, igy Trencsinbe
hol Ignácz
,
ez Dubniczról való volt
;
^),
722-ben,
A
Biharba.
bi-
János magyar lovas
harmegyei ágnak törzse kapitány
— és
él 1
vitézsége mellett birtokot
is szer-
Nádori adományban nyert birtokot biharmegyei Szakadat és Fugyi-Vásárhely helységekben mik azonban harmad-izen már zálog-
jBctl
,
kézbe kerültek. Jánosnak nejétl Bohus Francziskától
vegy joa
,
Cseh Miklóshoz ment mint a következ családfa mutatja
sz.
férjhez)
kátolnai
egy
Cki
,
fia
maradt
(Bohus Pranczis.)
I.
Alajos,
i
II.
A
özl
a-
:
Azl-sötl. János.
mint
Alajos.
Hl
1
Alajos.
/
,
,
*^^*-
l(Albini Róza.)^ :l. Vay Fran-1 (1. Kapper ^.^^ Kurticson. cziska. 2. Szi-^ Amália. 2 Ke-
Amália
vers Antónia.)fr6sztesi Júlia.)
(Kapperné.) Bécsben.
A
2-diktól:
Imre (Gelle
A
családfán láthatí^ Jánosnak
fia
I,
sz.
1824.
Mária)
Alajos
1783. jun. 4-kén
biharmegyei jegyz, azután szolgabiró lön. Mintán els neje az 1762ben született Vay Francziska 1778-ban szülés alkalmával elhalt 3), Pray Mas. fol. 63-dik köt. 150. lapját képezi az 1704. jan. i-kén SzamolyAnbaii Légrády (xy'órgy iltal kiadott nyugtatvány eredetben. ') Vay László Német hivség «tb. Nagyváradon 1806. 306 és köv. lap. *)
:
•>
Vay László
id. h.
8»
tu
Bftlassa*
másodszor otil vévé német birodalmi nemee Szivers Antóniát, kitl
Alajos, ki el6bb Bécsben az udv. kamizellárián híva taloskodoíl (1820), majd Bihar megjáben esküdt löa. Két nejétl Alajos Arad megyében saülettek a táblázaton látható gjermekei; székel; ina re p^ig mini ügjvéd Nógrád megjébe költözött. A családnak másik ágából is Bihar megyébe telepedett ZaigGDond, joiealeg Debreczenben törv. szióki tanácsos és áiiam- ügyész. Ily nev nemes család van Heves vármegyében is birtokos. Nógrád megyébea pedig Balasovits Krisztina Kokováy József özvegye ^ fm
szafetett
11.
(Í8S4)
élt
esalád. íBalassa-Gyarmati gróf f
Ilsblí5,&s»
magyar
srégi
és báró.)
melynek neve történelmünk majd minden lapján olvasható. Eredetét Böngér (Bunger) kun vezér Bors fiától származtat-
ják.
család,
Leszármazását a család levéltári adatai szerint kétségtelenül az
mert
1224-ik évig szakadatlan láüczolatbF.n lehet fölvinni,
van
alig
családunk, mely régibb és a tatárjárás óta ugy helyben maradt levél-
mint a Balaasáé
dicskedhetnék,
tárral
megelz idkbl rét kell törasül tatnak
arla4;okat.
Kékkben.
a tatárjárást
Ezek nyomán kiemelnünk, kirl tudniilÜk már oklevelek Ettl a leszármazás igy következik is
mutathat
okleveleket').
föl
szolgál-
:
Jánoa.
I.
Íl
/
II.
Detre.
II.
László.
lós.
György.
Miklós.
és
Miklós. I.
Lásd még fiait
a köv. pon.
Frank.
IV. Mik-
I
öt,
Det-
í.
TáblA.
I.
I.
St
III
Mik-
lós.
1358.
Bálás.
(L.
a
II.
táblán.)
in. János. (Trechlen.)
laI. I.
Hout
Mikó.
IV. Mikó. 1358- Kata.
Bittér.
és
(föisp.)
barsi föisp.
1247-1254
1250-1290
,
IV,
Péter.
IV, Jáuos. V. Péter.
1334.
Gyurg
II. Jáuos 1341. Anysth (Anna) 1335 I.
I.
László-
}
1.
Frank.
Mihály.
N, (Bény Jáuosné.) Mikó.
II. B
A
'')
mindenütt
Nógrád
Balassa
hibásan.
esmért,
-— Budai F.
lexic.
1.
több
családról
k«*>v.
helyen
lapon.
közöltetett
nemzéktani
leszármazás,
—
de
Nova Uan^ tom. IV. p. 130. Mocaáry i34. Médnyánsr.ky Hormayr Tasch. lÖ24-iki folyam. 176. l.
Ilyen
III.
testvérei a
és
Bél
:
Notiíia
Lehoezky Stemrnatogr. 20.
1
stb.
117
Balassa.
uevansa
í '
ki az
J
elbbi
K«ta. (HontS Demeter ^sregje 1290.) Anna. (Káímérfi Lampert neje 1290.)
f
nevez (Wig-
| (
máiidi ErsBé).
)
lapon.
Ogotich (neje Jolint.)
I
Péter.
I.
Üetre. {
I.
^' ^^^''
Furró
f I.
Demeter m.
r.
1390.
Miklós.
I.
Mikó, ki em
I.
(
III. Péter.
elbbi lapon.
A
Elek. ni Detre.
táblázaton
áilókról
Zymhud
beu
Mikó.
III.
Detre. ^
II.
lum"nak
J.
Borsodban ^)^ a
földet szerzi
iratik
midn
kelt oklevél igen
1233-ról
:
következket tudhatni
de egjszersmiud fispánnak (Coines)
már,
most
Sztraczint, Zahorát (mit a család
Ennek
nét pedig Borsodban.
Fiai következk
Némely
történetirók
irják^).
1236-ban
kapja Nógrád ban, Cser-
Detrek
tulajdonitják
Detre 1229-
vén embernek mondja
is.
is bír)
I.
„Procurator de Zo-
st vannak, kik nádornak
zólyomi fóispáD,
szerint
:
vára épitését
is.
;
L Mikó
oklevelek
1247
elfordul
szerint
— 1254.-ig.
Szerez
több birtokot nagjobbára vétel utján, mint Esztergáiét, Busát (az els
nagy rész most is a családé), Ludání, Halászit Zólyom Nógrádban, Abát Hontban, Teuket, Tykat, Nyergest stb. egészen, a másikban
is
—
fispánja volt 1250-besi») és 1252-ben*). Péter
I.
Detre
(I.
kihalt^).
fia)
1233-ban adományt kap Újfalura láptóban, ezt azonban valamint Palugyát elcseréli ÍV. Bélával, kapván Miklós
I.
) A
nak
(I,
Detre
fia)
család levéltárában faac.
*)
Bel
»)
Fejér
id, :
dipiom
Tom.
*)
Caaiádi levéltár.
*)
I.
Míkónak
testvéréül
—
voL U. 60.
IV.
köv
s
Mikó
í.
nem
Mikónak tartom.
A
közlctt
iajKíkon
te3tv.ireiül les/.
esíaHd
1.
B»t Bel nógrádi
1290-ki szerzdéseket a
állnak
Eugeuí fökbbi íiledcimüiaoeii
aseriitt 1.
ha a
Demeter mester Miklós
latin
fráter
táblázaton,
»z
szerint
ssó étteLcae
6áui
és
ha csupán a Cod.
Miklós nev
álHtása
Péter,
tétetik
is
497.
—
1229-dik oklevél.
1.
fispán-
írja.
mind egybe uem vehetvén,
tesz.
Nrö.
de nem nevezi a forrásokat.
h.
Cod.
nyokat kik
XXXIH.
testvére
oklevelek
erosit
ának nem
az
is,
ílai
a csaíáái okmá-
Tod.
voltak,
miután
odarautrUnak,
mivel az
Én
Y.
agy litom^
néí;swi,
annak is,
is.
dipiom.
í;
voi.
Ekko? azutás
í.
két nevet én egynek
bogy
emlitetí
Mik<>
~
Mihá'.yt
129ü'ki szersioúéi
agyán (de Bittér testvére Miklóa) 0áA&k csal.
lil*
bogy aaok
iratik
Balassa*
IfS
értük 1246. sept. 11-kén Nógrádban Gyarmatot, részét most
egyik
L
fia
Furrónak tal
bírja
is
és eionevét is innen viseli.
,
Demeter
is
melynek nagyoijb Ezen I. Miklósnak
mester (hivatali rangjáról), ki a táblán látható,
nevezett II. Péter vejeitl a gyarmati tornyot szolgái ál-
ostrommal beveszi
Bittér részére, ^) és
I.
Kékkt
Benne ága
kapja.
megszakadt.
Detre
II.
fispán fordul el Bittér
I.
Ez
is.
Mikóval
magát
^).
Mikó
(I.
1250-ben mint Pozsony- és szepe?megyéi
fia)
fia)
Bars és Hont megye fispánja 1250-byB.
Ludányt, Hidvéget, Hricsóvár ingóságait, Drégelyt Bírta I. Demeternek adá Gyarmatot, Illésit, Mankót, Kékkt. III.
szerzé
Solnát
Detre
(I.
Galábocsot
elcseréli
sat.
1290-ben
El
Gyarmatról
is.
3).
Péter
II.
(I.
Mikó
fia)
í
267-ben honti fispán. Htlennek és a
pártosokkal czimboráskodónak bélyegeztetik 1290-ben, élt.
Furrónak
Neveztetett
kíil leányai voltak
vette
el
:
is.
midn már nem
Neje Erzse Wigmandí Aridrás leánya
Katalin, Demeternek (Hunt
Anna
ben özvegye, és
ti
irta
fiának)
Lampertnak (Kázmér fiának)
neje.
már 1290-
E
Lampert*
fegyveres ervel Demeter mester a gyarmati tornyot
Ogucs*)
(L Mikó
fispán (Comes) 1268ban. EsíMár 1277-ben Özvegye Jolánt (Ivánka
fia) szintén
tergályt szerzi 1273-ban ^).
—
fispán fiának Andrásnak leánya) a budai prépost
él.
Jolántnak testvére volt
János
°).
Miklós (IV. Péternek fia) irta magát változtatva Esztergályról, majd Kékkrl, majd meg Gyarmatról. Élt 1358-ban. Ili János (Hl Miklós fia) oklevelekben Trech lennek i« III.
iratik II.
György
(IV, Péter ^')
1^74 ben Gyarmatra l.
vában
Bálás
járt
uj
(III.
1374
'^).
Családi
»)
U. ott. Ogouch,
»)
Miklós
Ez
Fejér Cod. dipl. *)
adományt irta
fia)
Kékkrl
irta
magát 1362-ben.
-
kap.
László oplni herczeguádorral Mold-
magát Gyarmatról, de
irta
Kékkrl
és
id. h.
okmányok. és
*) Ogucftról
mÁB oklevélben „A g o c h.*' Nógrád esm. 1
oklevél van Mocsáry
I.
131- hol
E^ch-nak
sat.
olvastatott. ^j
Ezek
^)
Oklevél
t. i.
Ivánka
.szcrijof.
é« két fia Andrjia, Jáuofl a Forgsicfok
sei kÖzl valók.
VnU^stfé
Szklabonyáról
119
Miklós
Hontnaeg^ei fispán volt Fia V.
is,
tovább a családot
mint a következ táblázat mutatja
,
terjeszté
:
IL Tábla. Kele-
I.
usen.
Boldizsár. 1532.
I.
Zsigm.
I.
Fer«y52-
II.
(SzöilsL Kata.)
II.
Ferencz szörénvi
I.
/ I, Bálint, i
Er* zae. 3. Perén yi Or-
ftjtónáUó.
(Sulyok
\ reaczné.)
Sfagdoília
3i
/
„^ g^,J izsar. (Erdélyben t)
(Forgáoa
1424.
Fer.) (
f
1
»o]ya.) 1 1526,
1418-
<íXJ^4nos-f
JMaria (Böki Paczotb. Andrásáé.) I Anna (Paczoth Fe-
iionti
git. 2.
1594.
j V. László, t \ III Ferencz i*
VI. János, fisp.
Mar-
f
(öobo Krísztina)
1 11. Farkas,
f)
báad.Ficsór
Zsigmond. (Faacsy Bora
jN^.
Doczy
Lörincziöié.
Frusina.
V. Fe-
LitvaiDöjl.
mény bán
Menyhért
Sí. Ilona. í 2.
{(TiírzóAnna)^
Özvegye.
\ (B»kith -í. ;
tCt
renez.
f*
n
VI. Péter,
nfc
Magdol.) [Zsuzsanna (HcíKesi
(Pálíf.
ÍV. liásíld Kata.
t
t Lásd
Imre. erdélyi vajda'
£íait
I.
Fetiie
a
György.)
Ill-dik táblán.
V Erzae. (Berzeviczí Lorántfia Sándorné.) Bora. ( Végleai Andrásné.) Kata. (Sz. gyérgyi és B»-
zini Simonná.) Agata. I. Bernát.
^499^^°^^'
VI. Miklós. I {
V. János. Szklabonyai KBóczyBora.)
^^^' ^^^^^' l
ÍI.
Farkas*
l
(Pucliaira
Feliéi''
tas,)
VIII. Jánoíf. t Frasiaa.
VI. László.
Víl. Miklós.
E
táblázaton
fispán 1418
már nagy embereket
találunk. V.
— 1424"ben. Állandóan kezdi
Bel.
Noi
nov. Himg. IV. 131.
honti
a Gryarmati elnevet hasz-
nálni. Fiaiul a táblázaton kivií Ítéletnek: István,
•)
Miklós
Gyr gyes Mihály Is ^.
120
I.
BiilassA.
Zsigmondnak
Szöllgy
neje
Istváoníik leánya, és
ZoM
Mások
a család oklevelei szerint.
Hunyady Mátyás
lianna
Istvánnak özvegye
Lászlónak (1449 — 1464)
IIL
sina) Litvai
Dömény
Zewle.ws)
(de
*^}
KataHo
Szöilsj
volt.
egy neje
a táblázaton csak
ötöt számítanak ily renddel.
Ju-
1.
király rokonságából. 2. Fruaina (Beinél
horvátországi bánnak özvegye.
áll
Ro-
Zsófia (család-
3.
neve nena emlittotik). 4L Dorottya. 5-ik Derencsényi Borbála, Derencscnyi Imre leánva. I.
Ferencz 1492-ben szrén yi
len
1503- ban Moldvában jár
bán,
1504-ben horvátországi bánnak
követségben. sárhelyi
Fiai közöl
gylés
tiltakozik ellene, mivel ott
nem
tétetik,
de a körös-vá-
birtokos.
1505-ben
van a rákosi országgylésen. Í522-beD Csehországba me^y
jos kiráíylyal,
II.
de Morvaországban marad az országgylésen hadi
je-
Lase-
gély adás sürgetése, és annak Magyarországba vezetése miaít. Elesett
1526-ban.
Mohácsnál
Három
neje
volt:
1
Ficsór Margit F.
László Szörényi bán húga, Csicsói Kis (parvus) Mátyás özvegye.
Erzsébet*).
2.
bosnyák király unokája. nvérei I. Ferencz
sógorságba jött több akkori nemesebb
által
Nvérét Erzsét
Borbálát
Viglesi
bazini gróf
Simon
Lorántnak
Berzeviczi
íia
Sándor;
—
András; Katát vSz. Györgyi és Agat a még 1460-ban hajadon feleségül.
Lajosnak vette
fispán
Perén yi Orsolya Ujlaky Miklós
3.
családdal.
liptói
íia
volt.
Bernát, ki 1464-ben Fribelyt (Nógrádban) kapja adományban, ágat ki nem terjesztett. VL Miklós (1474—1497.) VII. János nev fiáióii VI. László I.
unokájában kihal. V.
János
(testvére
Szklabonyainak (nógrádi
még falu)
I.
Ferencznek) közönségesen
neveztetetl.
Ágazata, mind a mellett
szintén
hogy három gyermeke volt, ii. Farkas Puchaim Felicitástól született VI II. János gyermekében kihalt. Következnek L Ferencz gyermekei, kik által a család mindinkább terjedni, emelkedni kezd. Egyszersmind kezd az az izgékony vér mindinkább eiötünni, moly a családot annyira jellemzé. L Farkas (1472bea) fiában I. Istvánban kihal. II. Ferencz, (elesik 1594-ben) L Boldizsár, ki 1532-ben a
aom
*)
Bei.
*)
Bei
tüitik ki.
i(l.
h.
és utánit
Batthyány
Leboczky
Erzsébetnek
és
Buday
nevezi.
is,
A
esAládi
oklevelekbl
vezetékneve
1^1
Balassa.
kszegi ostrom után
Zsigmond
Aasztriába tört török
az
erién
barczolt^).
II.
borsodrnegyei fispán, kinek neje Fáncsy Borbála, és ki
a tapoiczai apátság valamint egri püspökség jóvedehneinek eli559-ben panaszok tétettek. Mhalt 1559-bec. foglalása végett 1542
ellen
—
László
IV.
ki ti*enc8íni házát Forgács
Kata
1582 ben ^), és végre Forgács Ferencz viszi
Imrének 626 m.
utódok nélkül halnak
Ezeknek
oltáshoz.
el.
ftért
adta
el
Magdolnát
testvére
Ferdinánd király udvarában tartózkodott, 1550-ben Zay Ferencz mellé Szolnok vára kapitánya lett. 1552-ben Miksa király és arája elé megy Genuáig. 1555-beu az árva, turócz, zólyorn, hont, bars és uógrádmegyei telkel nemesség, és a bányavárosok kapitánya. Ío62-ben Szécsén várát vivja, de megvereVI.
tik,
János,
maga
ki
fiatal
korába..
I.
bal kezén sebet kap^). 1569-bea
is
Dobó Istváunal együtt
vád alá kerül, mintha Szapolyay Zsigmond Jánost Miksa elleni támadásra bitta volna íöi. Ezért mindketten Pozsonyba börtönbe kerültek,
honnan János megvesztegetve reit, börtönét megásva 1570. mart. 8kán haza illant Kékk várába^). 1572-ben azután az országgylés közbevetésére kegyelmet kapott. Ezen évben Pozsonyban már Rudolf koronázásán jelen
valamint az 1574-kin
volt,
isj
hol a fólebbezési
ügyek megvizsgálására kikiildetett. 1575-ben a török elfoglalja Kékk várát, és utána döl Divóny is. Még fiatal korában volt párbaja Don Francesco Lasso spanyollal^). Viselt hivatalai közt végre álló
mester
gyermekei I.
Neje Sulyok Bálás leánya Anna
lett.
által
ágazata csak unokáig
Bálint
fiatalabb
éveit
volt.
kir. foajtón-
kitl született
tartott.
Szapolyay Zsigm. János udvarában
1572-ben Pozsoovban Rudolf koronázásakor huszonkét éves korában hol atyával jelenvolt juhásztánczávaí mindenkinek megtölte.
—
—
1575-ben Békési Gáspár pártján barczol Báthori ellen, a vóletieuüi csapata megrohantatván, Hagymásai lovasaitól maga
tetszett^).
midn Í8
sebet kap, és foglyul esik. Innen kiszabadulván, Rudolf részén har-
czolt zeli
nem
egyszer a török ellen. Házassága miatt több baja
rokonsága miatt hitvesével vérbnnel vádoltatott.
elzálogitá Ozdint
^)
PethS G. Krónika 108.
K&íona Hist.
crít.
!ap.
Töm. XXVI. 161.
1685-ki kiadás 273.
330-338.
iap.
*)
ü.
^)
Müealry
«}
IstváiiS Hist. 1685. kiad. .344. lap.
ott.
id.
1588.
jul.
Kö10.
Majthény Lászlónak. 1589-ben a hazán kivül bujdo-
»)
«) IstTáafi
volt.
h.
1.
III.
120. oklevelek közölve.
sott 1594-ben E;?Etergam ostromában mindkét czorabján sebet kapva
meghalt a táborban raáj«3 20-káii
Végrendeletet még 1585-ki oct6berbea tett Mint jeles költ irodalmunk azon kori mvelinek els so-
rában
ÉDckeinek egy része többször látott
áll.
1601 dec.
:
Nejétl Dobó
r
t
ki
Farkas, V. László, III. Ferencz Nvérei a böki Paczoth családba mentek férj-
Bálintnak fivérei
Má
*).
bs
magnóikul haltak el hez
sajtót
Dobó István leányától egy fia maradt János, 16-kán halt meg ^}. Leánya Mérey alnádor neje lett
KrÍ3:tinát<'I a
I.
^).
II.
& Paczoth Andráshoz
tMenyhért
(l,
Hont megyét
Anna
,
Ferencznek
Paczoth
fia.)
B'erenczliez.
Eleinte Szapolyai János
Nyáry Ferenozozel, és az egyik résznek o a fispánja. Cseh Gábor özvegyét Thurzó Annát vévén nül, kapja vele Léva várát, hol többnyire lakott is. Csábrág várát és SziV pártján álL
nyát
kétfelé osztja
az erdsbek JQgáa megszerezvén innen fékteienkedni kezd , és várkatonái a közbátorság háborgatóivá válnak a vidéken. Ezekért szám^ is
,
Saim Miklós hadvezér küldetik megfékezésére 1549-ben. Menyhért a nógrádi bégtl kért segélyt. Azonban Csábrág föladta magát. A szitnyai várkastély szintén elesik. Menyhért eleinte Lévába fut, de ott is szorulván ügye bemegy Erdélybe. Késbb Ferdinánd részére visszatér, és 1552-ben Magyarország hadai fkapitányává lesz. Azonr ban nemsokára ismét az erdélyiek részén áll, és azokkal esatázik künn Magyarországon. 1561-dik év végén még egyszer visszatért L Ferdiüzetés éri
'^)
,
nándhoz és mindvégig ott maradt. Ekkor Ígérte meg neki I. Ferdivárát visszanánd hogy a Fugger családnál zálogban lév D e t r e k ,
számára addig pedig mig Munkácsot Szapolyaytól visszafoglalhatná Tasnádot Szatmárt és Nagy-Bányát ^) is birtokában hagyta kárpótlásul az Erdélyben elvesztett Diód és Létháért Számtalan váltja
,
,
,
,
ostromban és csatában mind a török mind az erdélyiek ellen kitünteté vitézségét és Svendi Lázár hadi mködéseiben snnak jobb keze v^^U. ,
midn
Menyhérl a Hegyalja ellen készült, Bátori István a váradi kapitány Szatmár várát véletlenül megtámadván, nejét Thurzó Annát, István és Boldizsár fiával, és leényával együtt foglyok ul Elr1564-ben
ü ')
ott.
407.
L. életét
Toldy
hol munkái, é« kiadásai
A magyar
:
is
154. lap.
fekv
el.
Bel szerint Wraiiszlauban mint tanuló.
*) Istvánfi Hist. 16S5-ki kiad. 196.
rl rágalmazólag »)
1
elaorolvák. Rlmai versei szerint a Kriván alatt
Hibe városában temettetett •)
költészet kézikönyve. Pest 1855.
ir
U. ott 261.
szokása szerint
Forgács Coram több helyen a Balaaaái-
fSd
Balassa
délybe küldötte
hol neje és leánya a báoat miatt nemsokára elhaltak.
^
meghalt Bécsben 1568-ik febr. 9-kén kora 57-dik évében') Eltemettetett a széleskuti (Pozson vmben) templomban vörös márvány
Menyhért
*)
sírkó alá. 1561-ben báróságra I.
Menyhértnek' öai
II.
:
emeltetett
is
B ol d
^).
z s á r jelen volt í 562-ben a hadadi
i
fitkdzetben^ hol kopjáját az ellenség mellében törte el, és vitézül harczolt.
Mhalt anyjával Erdélyben
István
lí.
Leánya Dóczy LÖrincznél
•).
157ö-ben szabadult
meg fogságából Erdélybl.
Nagy-Tapolcsán és Detrekvárát mit 1575-ben Miksa
dalmával együtt neki adományozott tott
,
kir.
Bírta
a vár ura-
utóbbibui nyomdát
is
állí-
a hol 1584-ben kezcfettek nyomatni Bornemisza Péternek predi-
káoziói, ki e
L
és ez
,
volt férjnél ^).
könyvét neki mint pártfogójának ajánlá. Neje három volt
Zrínyi Ilona a szigeti
Bebek István leánya
Menyhért,
3.
,
hs
*'),
Devecseri Csoron Anna.
és leánya
Margit.
kith Margittól gyermekei
:
nül
nyát Magdolnát veszi
Miklósnak leánya
VI.
II.
2.
a Bebek családból
Az elstl
lett fia
Menyhértnek nejétl
Péter,
ki Pálffy
—
ennek kedveért
IL
laki Ba-
Miklós hadvezér leá-
mert eddig ágazata a kath. vallásra tér 1615-ben '). Meghalt 1621-ben protestáns volt, iJcscsével V, Fercnczczel együtt magnóikul ^). Nvére Zsuzsanna hethesi Pethe G-yörgyné volt.
—
és
I.
,
Eddig tartott I. Ferenéznek a szrényí bánnak ága, fiai VI. János, Menyhért által terjesztve. Azonban I. I m r e fia által, kinek utó-
dait a IIL tábla mutatandja, fönnmaradt a család mostanig.
látnók , szükséges megjegyeznem
ható családtagok gx>5ok rendébe
is
—
j le
Imre ivadéka igy
')
Lehoczky aranygyapjas vitéznek
ikalt
De
meg. Ékes márvány sirköve
Lehoczky
:
J. R.
ládi oklevelek mutatják,
•)
Deduct
11. sz. 47.
Hung.
s.
»)
,
k. lap.
Stat. et ordines. 107.
33a halálát Bécsben l56d-ra
irja, de a csa-
ki.
Tab. Geneal. Ms. fol. latTNro 213. tab 5. Zrínyi Ilona szüL 1546-ban, meghalt í570 jul. 8-kán kora 24. évében. et
márvány sirkÖve
id. h.
')
Lehoczky 1568™ de 62 hogy 1568-ki febr. 9-kén 57. közli Gynrikovics Gy. Magyar
teazi.
íoliratát
hogy Erdélyben mult
Eltemettetett férje mellé. Fehér
kovics
is irja.
sirJtö-felirata kétségtelenné teszi,
4) Istvinfi Hist. 1685-ki kiad
^)
— tartozott
;
lapon halálát 1567-dikre
Aoad. Értesit. 1848-kifoly. •)
az e táblázaton lát-
osztályhoz vagyis tekintetes nagysá-
I.
éves korában.
már
mely a késbbi bárói ezimmé alakult át
») I»tv4Bfi 332.
évében
fbb nem^
a
miszerint
,
Mieltt ezt
Magyar
JLcad.
PcthG«rg
Értesít 1848.
kron. 197.1.
II. sz.
49 l
fóliratát szintén közli
Gynri-
Balassa*
124
Tábla.
III.
BáUnt
II.
gióf. 1664. (l.
in. Bálint f 2 eves
Szti*.
ayogh Kata. 2. Esaterhá-
fIL András.,
Bakos
(1.
'
Maria, kit5I
Sau-
(2.
zy Hona. t. Túl
vm.
herin N.)
XV,
3.
L
nyogh
Ádáta.tlG^róf H. Pál (1. Szelé(!. Zichy K*-^ nyi Judit. ta. 2. Batthány
Ilona.)
IV. Ferenez. Kata.
Bori Ju-
Zsófía (l.
Kémctby
(2.
Csáky Lász,)
Fer.)
III
Imre. Érdélj i vajda (So-i
t 1550.
j
(2.
Zsófiü
fSkomom.
(Hévay
meat.1566 (1. Mind-
Intváu.)
[.
Pál ptls pök.
Éva
Ilona
f
"l*
111.
XI. János,
Mércy Anna) ki4M
(2.
(Zay
Lásd IV. táblán!
Géczy Magd.)
I
.
(2.
Win-
I
disgrácz I
Maria Magd.) III
l
Boldi-
zsár,
i
^'
XV. Zsigixioud. íLengyel Kriszt.)
(Boaíiyák Judit.)
111 1.
)
(Révay Zsigm.) {Hölgyi Gáspár.)
Pálné.)
\
Imre,
Líppay
Jadit.
Eva
Zsófia,
(Deunay Fáncsy
Bor-^
bála. 2. Barcsay) j
f
Sidooift.
f
X. János, f Anna. II. Imre.
i
1610, (Majthényi
j
í
\
András
!
l
Simon.
I. (1
í
Eri
zse.)
)
f
apácza Erzse f apácza
V. Fe
Kata.
apáeza.
Farkas. Erzse (Audrássy Józs
Frusina f
rcncz.
,1
Ludovika (Perényi
Erzse
szenti
réz.)
T«réz ^Szapáry Péter.)
zsa.)
Andris
I.
Te-
stein
Andrát«sy Pál.) Serédy Farkas.;
(1
(üjfaZsu-
I
Józéet. VVilden,-
Krisztina.
'
[tassy
ro'vszky
mi Aima)
József f XIÍI. János
Oábot.
László f
-f
162a. (Zbo-
Julja.)
Ignácz. (
(Peróoyi Maria.
VHI
Zsig-
moud
I,
1.
János
(Iilé«házy
I.
Júiia.)
dit)
Mairgit.
tóik-
lós.
Kristóf (a szép (Egzterfeázy YIl. Péter. Kata.) Margit, poz-sonyi apáeza.
Erzse (Illésházy Miklós kancz.) Zsófia.
(Motesie/ky Pál.)
Emerentla. (Eszterházy Zsigmond.) Judit (Koháry Istv, oréz. biró.)
rénemzéktábla iörzee I. Imre (I. Fereucanek fia) Szapoijai Czibak Imre halála után 1534-bea Majíáth Istszéa állt. Ez tette i.s ^yíM^^n, vánnal erdélyi vajdává. í638-ban jelenlévn a kotosvári Szolimán hiileit betörése eiJen táboro^.ni. A következ évben
E
t
elindult
táraával
együtt
elpártolt
Szapolyai Jánostól,
és
1540'dikrö Maros-
12&
Balassa.
három nemzetnek. I. János király sereggel megy ellene Budáról, lerontatja Diód és Alraás várait, miket Balassa liejével kapott, öt magát pedig Fogarasbau ostromoltatja.
Vásárkfeljre pártos gytilést hirdet a
Ezeüköíbeii Szapolyay meghalván, imre és Majláth.a segesvári
gy-
fkapitányainak választatják. Majd Majláttal esik egyenetlenségbe, és Izabella részére áll, azonban újra kezet fog Majláttal nemsokára, és ismét uralkodnak Erdélyben, végre Isabeila kérelmére a sok panasz folytán Szolimán hadat küld ellenük. Ekkor lésben maglikat Erdál)'
Majláth eiíbgatik, Balassa pedig számüzotvéa, Magyarországba vissza*
j,
és
hal
itt
meg
J55Ö-dik
Józsa bán unokájától) két
íia,
Fereaez magnóikul
ÍV.
Nejétl Somi Annától (Somi három leánya maradt. EzekbÖl évben.
hal
el.
Leányai közöl Zsiófia l-ször
Nérnethy Ferenczné, 2-8zor Csáky Lászlóné
András,
lett.
Nógrád megye fispánja éa fu komornokmester voit. Nejével Mérey Mihály alnádpr leányával AnnáMakoviczát^ Vágval, mint a dús Szeredy Gáspár özvegyével kapta Beszterczét és Budamért 1571-ben, Miksa királytól megersítve^), 1566-ban részt vett Miksa alatt a gyri táborozásban, és Sziget felé is I.
(szintén
I.
Imre
íia)
:
elindult csapatával,
Els
de a töröktl megveretett.
még 1576-ban.
Élt
(elbb Zay Ferenczné, annakutána alsómásodik Mérey Anna volt. Ezekti lettek
neje Mindszenti Kata,
lindvai Bánffy I^ászlöaé)
gyermekei, kik következnek
Zsigmond
III.
mostohaanyjával békélteti^).
ben újra
sokat
egyenetlenkedík Imre testvérével,
1604r--1606-dikban,
mig
végre
az országgylés
1609-ben Sziléziába küldetik az országgylés
föíépiti
szagban, volt
Kékk
Rómában
várát. is.
és
által.
1612-
Utazott Német, Olasz- és Francziaor-
1620-ban
sajtót láttak törvényes értekezé-
Zborovszky Sámuel berezeg leányát Erzsét, kivel 1595-ben Krakkóban tartott meny egzjén a lengyel király is nejével együtt részt vett. Mhalt 162dban. Nejétl (mint a táblázaton láthatni) *) több gyermeke lett, kik-
sei latin nyelven^).
rl
Feleségül lengyel hölgyet vett,
alább.
Boldizsár. (L András a), X. János (szintén Anna) (ezek nvére) nyom nélkül tnnek le.
Ili. fia,
88
Tom. XXV.
*)
Katoütt Hist.
*)
160i. XV. 1606-ii
')
Lehoczky Stemm. 23.
*)
B«l
egy Jniiannát.
A
crit.
táblázaton
bócw béke
p.
III. András
188. közli' re okleyel«t.
ezersz. éa
láthatókon iöliU
Z&roánzkj naplója Beinél.
emlit egy
Zsigmondot,
egy Bálintot,
6a
ft6
Balassa.
II.
I
mr
András
e. (I,
fia.)
Zsigmond testvérével egyenetlenkedik özvegye magjarbeli Bosnyák Judit,
Mha]t 1633-ik év körül, (B. Tamásnak leánya) élt még 1654-ben Is. EttÓl gyermekei III. Imre Pest Pilis és Solt megyék fispánja , *) kinek szilaj vére gyakran fékí* mikhez tartozott hogy telenségre ragadtatott. Több kihágása után sokáig.
:
,
nem
Vesselényi nádortól félni
,
akart, és ezt többször boszantá ^), mint
Tökölyi párthíve htlenségen javait veszti
el
Erdélybe , honnan azonban Kapy György
kinek kezeiben voltak er-
,
^y 1674-ben bemenekül
Végre sok hánykódás után volt az, ki Divényben hat hónap alatt Tállyán halt meg 1683-ban. négy bástyával megerÖsitett és erf? magas falakkal körzött kastélyt építtetett. Ennek homlokzatára irata jelszavát: „Homo proponit, Deus
délyi birtokai
disponit.'* töli
cselszövénynyel kiíjeszti
,
Els
neje Lippay Borbála
halván meg ágazatát sirba
költt
,
András
ki
(III.
Zsigmond
nemzé II. Bálintot a szintén kamarás kir. komornok Hont vár-
fia)
,
,
élt
dec.
19-kén maradékaival együtt grófi rangra emeltetett
azonban egyetlen I.
neves caaládbe*
Korpona vára kapitánya volt. Kellemetlen egye** Ádám testvérével. Több versei maradtak fel kéz-
netlenkedésben
1664
de mindkettÓ utód nélkül
vitte. Testvérei és leányai
mint a királyi ház hive
megye fispánja, iratban.
fia volt,
nkül.
liek által vétettek II.
Barcsay Judit ^) volt Ezek-
2-ik
,
gyermekeit a tábla mutatja,- két
*).
Ádám
és
Bálás két éves korában kimúlt
fia III.
(II.
And
rás fia)
kam.
cs. kir.
Kékk
,
vára kapitánya
(1670 — 1709.) testvérén kivül izetlenkedék a megyével Szelényi Judit, és 2. Bori Judit maradék nélkül hagyták.
és ezredes
Nejei
1.
is
,
Pál, (H. András
I.
1677-ben esztergami kanonok,
fia),
sz.
Mhalt 1705-ben. (H. András fia) Kékk és Divény várnak örökös kaI. G á b o r pitánya kir. táblai ülnök és tanácsos. Részt vett Buda és Eger bevételében. Mhalt 1700-ban. Özvegyen hagyta Perényi Máriát, kitl egy györgyi prépost, és végre bosoni
vál.
püspök
lett.
,
,
,
csoport gyermeke maradt. *
II.
*)
Pál
(I.
MocsAry
Gábor
Közlük
fia)
id. h. III. 115.
:
a helytartóságnál tanácsos, 1740-diktl
- Egy
l669-ki levélen
királyi tanácsos- és komornoknak, Besztercze, Divény»
Eberhardkö várak Örökös urának irja csak. <) Cserey Mih. Hist 63. 1. sat. ») Szirmay C, Zemplin hist 223. *) Cterey id. h. ^)
Családi
okmányok
szerint.
magát
srentelt vltéxnéít,
Kékk, Salgó
,
Surány, é»
tSl
BiiiUssft.
Gömör megye fispánja
késbb
fpohániok mester ts és bel. titt tan. Meghalt 1770-bec. Agának grófságot kap 1721 ben. Nejeitl Zichy Katától , és Batthyány Zsigmond leányától Juliannától szintén tötí> gyermeke maradt, de azokban ága kihalt. Ezek közl XV. Jánas atyja halála után 1770-tl szintén gömöri fispán ^), azonban 1772«ben már meghalálozott, és igy IL András ága is elenyészett 11, Andrásnak fivére VIII. László 1652-ben már nem éli öz^ vegye üjfaiusy Zsuzsa gyermek nélkül maradt. \),
kir.
Zsigmond fia) lG4-ben már szintén nem élt. Özvegye Windischgraeez Magdolnának süvével Jánossal volt baja, mirl az országgylés rendelkezett ^), Piától IV, Zsigmondtól unokája IIL András, hadi pályán szerzett érdemeket. Ennek testvére Zsuzsanna Hölgyi Gáspár személ3mök neje volt kinek adakozásaból a kassai convictus állittatott ^) 1659~bea Itt kihalt ez ág is. De még egy fia volt III. Zsigmondnak névszerint XL János, (|652-ben). Ennek utódait a mai napig mutatja I.
Simon.
(III.
,
,
a IV az
Tábla.
elstl
IV. Györki JVI. Ferencz. III.G76rgy.t ill.lxyorgy.t ^'-^^'^^^z Xíl. János, ti (1 Nuasdor F(l.ToIvayN.)
VII. Ferencz-
U. Simont
1780. gróf-bán.
fer Zsófia.
I
2.
Vécsey
(2.
RéTay
Jul.)
Fnuina}. ^.
«
r
IXIV. Jánost
,
XI. Já-|r. Sándor. °2**
*
11.
(1. liCiigyel
i^'^y; /ZsóEa. 2. Be-^ 2diktó! ^^^^^ \ 'n-i. IX. László. jmczky Ilona.)\
L
1652.
^g.^^^^ ^^_ nes.)
1(1.
Sándor.
Maify Ma-
^ria. 2.
N.)
Diósey
3.
Kím
Anna. kitol
Gábor, gyri pkrancs' nok(Scíiwannenbei^ Bor.) Maria Anna. t Sándor Ferencz t 11.
Eonstancziii
Ilona,
XVI. Jánost Magdolna. (Andrássylí.) Antal, t* I. Antal.
íeivAn,
(Szerencsy
Anna t)
III.
Sándor.
György Pál.
t-
t
AlojsÍA. t-
t
Z3uz8.(Révay F»rk.)
Ez ágon
IX.
László
Bartholomaeides *)
V.
*)
id* U. 753»
ott.
•) l669.ki
4)
1721-ben báróságot kap.
CXXIV.
ez.
Spangár krónikája az l659-ik évre. Lehoczky J. Regni Hung. Stat et Ord. 107. lap.
^)
II.
Gábor
128
Balassa.
gjöri parancsnok.
Balezer.
-
Legföiebb emölkedik azonbaa VII,
1756-ban kamarás, 1757-ben helyt,
Pere ne z,
ki
1762-ben Szeréo) niegye
tanáct^os,
1769-ben tartományi biztosság figazgatója; és bei. titk. 1780 bun Sz. István k. i*. közép keresztese, és ugyanez évben
fispáiija, iun.
grör), 1783-baft kamara-elnök, koronar, 1785-beii Zala. rasd,
Szerem
Zágráb fispánja, horvát
ós
Krös, Vá-
és dalin. orsz. bánja, és
f-
kap. stb^ meghalt 1807-ben kora 76. évében. Eltenietteteít a nagy-Bzellöi
egyház
Benne a
alá.
másil?:
ág
grófi
is
de a bárói
hibáit,
még
él.
Báró II. Sándor kir. kamarás született 1745-ki aug. l-jén. Meghalt 1832-dik jul, 2-kán kora 87. évében. Lakott Kékkben. Jennek
él
Antal, ki rainí a tudományoknak barátja, két költ elddjének munkáik kiadásával készül irodalmunkat megajándékozni. Nemrég kimúlt nejétl Szigethi Szerencsy István fpohárnok leányától Annától a táblázaton álló két él gyermeke van. Czimere a családnak mint itt láthatni. A paizs vörös mezejében egy bölényfej, alatta félfia
a most
I.
koronáján
balra
terjesztett
szárnyakkal,
fordított
két oldalról a vért
kilencz
ban
—
korona,
fölötti
gombos.
sisak
—
A foszladék mindA gróf sági czimer-
melyen a sisak áll, VII. Ferencz 1780-
diplomájában
grófi
A
jobbról körmei közt pal-
arany fekete.
ezüst
kelt
ezüst
ezeket körül-
egyfejü sas ki-
fekete
balról királyi pálczát tart.
lost,
nél
csillag,
farkát szájában tartó sárkány.
veszi i'gy
i7
pedig
közt
szarvai
hold,
a
bölény
fölötti
M. Terézia királyné neve két
csillagban
els betje
is
ínerérl
a
család
sohasem
változott.
látható.
uj
Bár hányszor nyert oklevelet,
az
czi-
lényegében
Balan^sa eataládl. Pozsony megyei nemes család. E néven Balassa Gábor 1844-dik óta haláláig (1851. aug. 11-kig) szombathelyi megyés püspök volt. Ralezer esalád. Nógrád, és még inkább gömörmegyei nemes család. Családfája egy része es :
József. /TI í ^
Berczely Erzse ^í ^
Erzse (Hamar Mihály né.) I ) (
] j
»)
ü.
ott.
JA í Józsei.
)
(
]
(1780. körül.) ' \ Apollónia.
w
-
(Rakovflzkyné.)
12*)
Baidacci.
Balezó.
Czimerpaizsa egy jobb oldalról ietelé búzott febér szalag által
bárom
A
részre oszlik.
febér szalagon nap rag jog, mely felé fekete
másik két osztály kék szia mezejében bat szögletü csillag sisak fölött egyszarvú ágaskodik két fekete sas-szárny kö-
sas repül, a
fénylik. zött.
A
A
foszladék innen aranykék, onnan ezüstkék szinü.
János 1722-ben Nógrád megye el.
Ugyan onnan már
nemesnek ismertetik
által kétségtelen
1694:. nov.
22kén
is
— Balezer
kapott nemesi bizonyit-
ványt.
Balezó család* Azon János, neje Balezó
Balezó Pált tól
Anna
és
czimeres nemes
gyermekei részére
levél,
melyet Bazás
szerzett,
egyszersmind
megnemesiti. Adatott ez armális
is
Ébersdoríban I651-ki
1653-ki april 29-kén^).
oct.
E
szerint
a család törzse az emiitett Pál,
nem
található.
(Véghvezékenyi, báró.)
mint magyarországi család, ámbár ez ntóbbibau stb.) birtokos.
Neve
tnek
A
látszik.
Leopold király-
8 kán. Kihirdettetett Nógrád megyében
kinek ivadéka Nógrád megyében
Raldacei család.
I.
leírásánál fogva
is
Inkább erdélyi, (Heves megyében
(olvasd Baldácsi) olasz erede-
is
családot e század elején két testvér alapitja meg*),
kiknek egyike az udvarnál
József rnagy
viselt hivatalt, és báróságot kapott.
A
má-
Erdélybe szakadt, hol Toroczkai' Borbálát veszi el, kitl több gyermeket nemzett. Meghalt 1808-ban. Özvegyül maradt neje az 1811-ki országgylésen kérte gyermekei honfiusitását, és 1841-ben az megtörtént-^). Már e bonfiusitás eltt azonban
sik testvér
volt, és
a bárói rang József gyermekeire
is
átruháztatott 1835-dik év táján.
Antal, ki szintén a katonai pályát kezdte el, mirl azonban leköszönvén, nül vévé báró Huny ady Anna cs. keresztes hölgyet. A váczi siket-néma intézet, a pesti magyar szin-
Józsefnek gyermekei
ház
és lovarda
kodnak. — 1852-ben.
2.
—
stb,
Manó 3.
:
1.
adakozásáról tanús-
Józsefnek
fia,
mhalt
Fraucziska (Földváry
Ferenczné.)
Czimere^) a családnak
itt
látható
:
A
monorú paizsban, melyet két szárnyas nem-
*)
Proth. C. Neográd an, 1653.
«)
Kttváry
')
U.
ott.
id.
h. 17.
—
*)
A
metsad
bárói
korona helyett bifaáMn met«xett kilenos
gombosat.
9
t t&rt hatok.
,
szlfürt
talán
A
,
me\j körül
Deus D
:
,
paizs tetejét bárói czimer díszíti
i
es
:
szavak olvas-
^),
Arad megyében volt ily nípvfl tmn^n család melybl BáldyAmbrús Élesfalván voH birtokos l^l-bcD.') Biklli Cfmlkú. Székely család Erdélyben melybl Ba fi L ueifaláid. Hajdan
lláldy
l
,
ká©s lésen
Í506-b»n üdvarbelyszék restjérl jelen volt az agyagíaivi
gy-
®),
Balia család. (Fels Ebbl volt S á m ue 1
az ifjabb
Szilvási) Szintén erdélyi székely család ,
ki
Nagy^Enyedeia és Kolozsvárott
ta-
nagy jártasságot szerzett. Irt egy jogi munkát is Er»
nult, és különösen a törvénytudományokban
Ezért az erdélyi
tábla tanácsosn
kir.
is lön.
dély közönséges Demzeti törvényeirl
mely 1791-ben
,
kolofiv.
tiyoma^
tottki*)
Kaliba c§;al4d. G<^mör megyei tieme^ család. Belle eredt Sámuel, ki az orvosi tudományokra adva magát, a külföldi egyetemekre ment Nevezetesen Göttingben hol sajgorlatot és ez íJkalommai szokásos vitaértekezést iri, mi 1753-ban sajtót látott. *) ,
,
Ballka család. laak
neve
^).
Most
ily
(Maros-németi.) Erdély ^gj kihalt család4» elÖnevet a gróf G y u 1 ay család visel.
Báliiilii Cjsalád. Ugocsa megyében többekkel együtt Péter* falva helységben 1750-ben birtcikrészére nádori uj adományt kn^ 'J, Belle András (1805.) Forgolányban közbirtokos «). Valószínleg kihalt nemes családa Saaímármegyének, hol badalói Báiintffy Vazul 1633-ban vasvár helységnek felét királyi adományban kapja, ^) és ugyanezen évben
Bálintffy család,
(fiadalói.)
Ecseden egy nemes telket részére Bethlen István
Bálintii enalád. megyei
és P8t«r vallott be ^^X
(Balásházi) Erdélyben
Közép-Szolnokban
család.
Bálinti család.
(Pejérvizi)
Zaránd trármegyében székei
*}
Ponori Thewre'wk J. Régiségbúvára mellett közlött arczkép alatt Fábián id. h. 21. Kállay id. h. 226. Horányi Nova. Mem. 267. ü. ott 269.
•)
KvUry
^^
*) 3) >)
id. h.
"O
Szirmay
«)
ü. ott 129.
•)
ü. az
^*^)
:
•
270.
C. ügocsa. 124.
Szatmár vm, 64.
V. ott 72.
ISI
Bálintitb.
Rálintith család.
CTövisi báró.)
ebbi üjlaky
egvik sarja lévéo az Ujlaky
csftlád,
trák herczeg megölctéseért
N a|^ y nevet
Nagy
Nagy B á li n t I.
,
vesz
föl.
Ennek
Gryörgy, Frigyes
föl
,
ennek
és
liául moii-
név, a raint azt
Lajos királynak 1349-ki oklevele beszéli. Tudniillik I
Lajos király olaszországi táborozása alkalmával ^ hol
Nagy
Bálint
mint egyik hadvezér jelenvolt, egykor a siagyar tábor egy része raiban csendesen pihent, tatott.
A
osse-
e család alapitója.
nevébl származtatik aBálintitt
Bálint
az állítólag
család által birtokolt ok-
eredete A Hédervári nemzetséghez vitetik
levelek szerint
datík Újlaki
A
midn
az olaszok által
kétségbe esett harcz közepette mint
,
is
sát-
véletlenül megrohan-
ment
angyal jelent
meg
Nagy Bálioi ki a tábor más részével eddig másutt járt. Meglátva a küzd magyar sereg Bálintot , az egész sereg kiáltozá „Elérkezett a segítség, itt 6 Bálintjitt sat. A harcz ekkor újult ervel kezdett folyni, és gyzelemmel végzdött. E tettének emlékére Lajos király Nagy Bálintnak nevét Bálintit t-ra változtatá, és báróságra emelé. '') :
EzatásL Bálint ivadéka Erdélybe telepedett le. 1520-ban ismét
más
már Erdélyben mutatja (ül Bálin titt Kristófot, kit II. Laj OS az oklevél szerint Budára hí, Erdély ügyei fblöttí tanáoskozásra» Ennek fia I s t v á n Szapolyai hívéül adatik ki majd késbb Ferdinánd pártjára állottnak miért htlenségen javait veszti Pia T icsaládi oklevél
,
,
V a d a r nera birva elapasztott birtokaib<^ a zászlósság terheit ,
viselni,
1562-ben a báróságról lemondott.
Tivadarnak
János
kinek Logofet Safirától G" y ö r g y *) volt, kinek Kovacsóczy Katátóli fia Zsigmond *). fia
Kovacsóczy
*)
:
Arpadiája
ágozati értekezés, oklevelekkel *)
Ez
II. kötet. 137. és k.
Ezt tévé Perger
ia
kivívni Ázoahiin ÍI. 70.
lapjain
:Bálimtitt
— mint tudom — gróf Kemény
oklevelei közié Fejér
:
(iia jól
é|>eja
Józseftl.
vélem, gr.
Kemény
„A r pá d ia"
József) igj^etezett annai hitelét
ez Arpádía^beli védelem utáa Jeraev János a Tad.
lapokoa azt
és köv,
neai-
Cod. diplom. kétségbevonván hitelesaégét.
,»Diplom&tika" 52. iap.~ Ez utóbbi ellenében az
U. köt, 15á. és kí^v. l 1835. évi
,
issaéfc
az ítészét bonczkése alá vévé
,
gyjt.
és a tan
nyomóa mdokokkal az álság bélyegét süfé rá. Kétsíget nyiivánitA az Arpadiabeli másik három oklevélrl ie. Ezeket elhallgatnon? nem volt szabad. Egyébiránt a t. családnak — mely egykor valószínleg alaetony hízelg ludasok áhal jutott ezeknek jóhiszem birtokába, — ez mit sem roahat le. Különszabályai
ben
is
süferint
az ITOO-ki transumptiókori tclrvényes hitelesítés párcján állanak. *)
1640-ben vette
Diar.) Kállaynál l)
Kváry
id. h.
nül
a kivándorlott Petki Ferencz házastársát, (Haller
225.
L. id h. 18.
9*
Balka.
1S2
Ezen Zsigmond
Baila.
kinek emlékezetére juir Erdély törtéaelmében nyoaiokat találuuk. 1632-ben a deputatio tagja, 1688-ban a császári seregeknek szénát, szabót gyjt. Késbb kir. táblai ülnök, és végre az,
vánnegye fispáoja. Meghalt 1700 körül. Neje Angyalosi Krisztina, ki már mint özvegy az 1349- ki balhirü oklevelet ezen évben Fejérvárott az országgylésnek bemutatta és átirattá. Zsigmondtól Torda
,
a leszármazás igy
j
Gryörgy Zsigmond, 1704-42. (Angyalosi (Foiki (
j
le:
—
István b. Jósika (Bora.)
'
Krisztina.)
Teréz.)
Báró Zsigmond. (Prinyi Klára.)
ez ág
nemrég
halt ki.
János t 1784. Ferencz 1804.
György. / Zsigmond f Lázár ^ ir j. Karoly ^^-'^'^y^ f \nna) i^^^ Anna.;
(Gr.
..
*
/
i
p^^^j
Morí Mari
Teréz. (Gál Józsefnó.)
József.
I
(Katona Mária.) (Gr. Kordís Imre.)
L.)
I
1
Á
táblázaton látható
Zsigmond-nak
fia
György
a Rákóczy
onnan oláhországbai menetel ürügye alatt eltávozik és Rákóozyhoz szegdik. A forradalom végefelé elfogatik. Késbb a kormány kegyébe jut, s kormányszéki titoknok lett. Ennek fia Zsigmond 1756-ben ujra^) báróságra emeltetik. Ezután többnyire a királyi táblán hivataloskod tak. János Zsigmondnak fia 1784 Dan halálos ágyáról adá sajtó alá Korneck után versekben forditott Kodrus drámáját. Testvére Ferencz 1804-ben lett kir. táblai ulnök ^). A család mint a táblázat matatja Erdélyben most fölkeléskor Szebenbe menekült;
is
virágzik.
Balka
c«ialácl.
Szeoes megye számítja e családot nemesei
közé.
fiaUcn e»aláfl» helyet.
Hadházról
irja
Bihar magát.
megye nemes
családai között fogli^
Gzimere egy jobb kar, mely
zászldt
és buzogányt tart.
Halla
—
^)
Tekintve as 1349-iki oklevelet.
*)
KovAry
iá.
h.
—
—
Ballá.
188
Ballá.
a nemességet saját és neje Szabó Magdolna, ugy Ballá Jakab, és ennek neje Karteli Ilona részére II. Ferdinánd királytól Sopronban 1622-iki július 15-kén czimeres nemeslevél által, melyen szerezvén
a kihirdetés Lelve és kelte az' elmállott irás miatt már
nem
olvas-
ti
\i^y látszik e család a Jász kerületben
hátö^).
Ballá eüalád. E III.
családnak nemességét Ballá Mibály szerezte
párducz
áll,
els jobb lábával egy
sisakja fölötti koronán
A
villogtatva.
ily
hattyú
áll,
:
A.paizs
szölfiirtöt tart.
ioszladék innen aranykék, onúan éziistpiros^).
nemeslevelet Ballá czimerrel
zöld pázsit
vörösbe öltözött emberi kar nyugszik kardot
Ballá család. Ez
A
mezben
Károlytól 1714-ben ily czimorrel: a kék
fölött
élt.
1720-baH
Péter
2Ö-káQ nemesedett meg. kapta Ili. Károly királytól
april
Mihály
és
kék mezben zöld
nyakán átnyilazott vérz
tér fölött
és a vért baloldala felé
van fordulva.
pánczélos kar kivont kardot markol.
A
vért sisakja fölött
Foszladék jobbról
fehérkék,
balról sárga vörös szinü.
Ballá család* Pestmegyei nagy
magyar Ballá Gergelv, kit 1708-ban a város védelme közben a ráczok csaknem halálra vao-daltak, de ki sebeibl fölépülvén még 1743-ban is élt. Ennek fia ismét
család.
A
Gergely
múlt század elején
(II.) a
élt
körösi tsgyökerfts
Nagy-Krösön
hazai törvény tanulására adván magát, e végett 1730-
ban Pozsonyban, zett
gyakorlati
1731
— 1734-ben
ismereteket.
Bécsben
Ez
idben
szer-
kezdé
gyjteni késbb 2000 kötetre szaporodott könyvtárát. 1735 körül visszakerülvén Nagy -Krösre
elbb mint jegyzje, utóbb mint
bírája
e
rosnak a községi ügyekre nagy befolyással Született
3]
1710
ez
táján,
és
élt
még
vávolt.
1772-ben.
Több kéziratban maradt munkái közöl becses hagyomány tle a nagy- körösi krónika^).
E
Gergely
levelet
Mária
liusban
ily
családjának
szerzé
Terézia
czimerrel
:
királynéti
a
nemes-
1760-ki
jú-
a vért függiegesea
két
melynek jobboldali ezüst osztályában Qgy krösfa emelkedik. A baloldali kék részre
oszlik,
*)
Ax
'^
OeUect« Heraid. Nro. 618.
^)
eredeti armálls a
»Nagy-körÖ8Í
Jászkun kerület levéltárában
Krónika."
Irta
Ballá
Gergely.
áll
JáBzberéoyben.
Jegyzetekkei
s
oWevéltár-
1^4
Bnila.
mezben egyszarvú
sisakján korona, és abból ismét az egyszarvú emelkedik
(ritkaság «
ezüstzöld
jobboldalról
ara^ykék szinü
Tán nem
magyar
ki.
cziraereknél)
A
vért
foszladék
baloldalról
^).
csalódom. midÖn azt vélem , b<>gy e czimerben a
i& &zt akarná j«lvényezni, miszerint a család
A
A
ágaskodik, szAkálla és körmei aranyosak.
családfa igy
Krös
kí5a:ös-
városában termett.
j le
Gergely. )ll Gergely I
nemes
j?,o*
leit.
}
Zsigmond.
\
Károly. s^üL 1792. az iro.
Gergelynek
II.
dött,
fia
A nta!
szintén a tudoraányosság terén
mint mérnök latinul egy vizergépészeti
Azután Pest megye mérnöke Szolnoktól Pestig Összeköt csatomatervet
tott í784-ben.
helyzeti térképét
is
hadi atlást ajánlott
adá
^).
*).
A
A
Dunát
készített.
és Tiszát
Pest
megye,
frtot^
és
Ludoviczeára yégre 500
Jelenleg unokája
nyoma-
latin értekezést 16n.
mkö-
egy
él.
Gergely másik fiának Z s i g m o n nak 1792-ben N. Körösön, Pest megye kapitánya
Károly született volt. ö irta a kedves
fia
.jZsebtükört'^ versekben 1836-ban. A magyar academiácak
lev,
tagja. Jelenleg pestmegyei jószágán él.
Gergelynek Halász Zsuzsannától
11.
kinek
fia
Endre
szül.
fia volt
László
is.
1848-ban Pest megye 2-ik alispánja,
még elszámlálnom a Bal la személyiségeket. Ilyen bácsi Ballá Vin-
Balia <^salád. E czikk néven elforduló régiebb
alatt kell
cze, ki 1445-ben Hunyady János levelét vivé a franözia királyhoz*). Hont megyében pedig a XVIÍ. század közepén találunk e családnévre a
midn
Andrásnak?
Ipolkeszin másfél telket Palásthy János Ballá
ral ellátva, kiadták
Szabó Károly
éo S^'Jlágyi
Sáador. 1856. EaaeTí: elszavából
vaimak ez eddigi adatok. *)
Collect. Herald. Nro. 79.
*)
Horinyi : Nov» Mem. 270.
»)
1812
*)
Ballá njven nevezi
:'f»-dik
törrényczikk.
t Budai, de ez nag^yon
ót válftsaában \*
T«ieky B sl jegy alatt
1
.^
z
,
kétséges.
A
fr&DOsift király-
de Batíila miles et eanczelláriosnak nevezi.
váradi kanouoknak iga. L. Httayadyak kora.
í.
248»
lajp.
S-ik
CBLrínöZöek
í6o4-ben zálogképea vall be*). Az ujabb idben
(iSíO-ben) pedig Szatmár megyében a porcsalmai és sályi közbirtokosök között leijük e nevet.
JBalIa családi. (Cáik-szent-mihályi.) Mint elöaeve casláti
s?;€ke]y^ (isik-széki
Mihály
kir.
Fiai Mihály, László, István
í 850-ben.
táblai
ülnök
mutatja,
is
volt.
Meghalt
^).
család. (Tasnádi,) Erdélyben kOzép Szolnokban székel. Ballarifii család. Külföldrl beszármazott család. Károly Ifialla
1840 ben kap indigeuátust.
Bailaiítraxi Cisalád. Cziraeres
Ágoston
Károly királytól
III.
í
Jakab
neraeslevelet kap
és
A cz me r
725-iki február 20-kán.
i
Qgy vízszintesen kétfelé osztott vért , melynek fels fekete mezejében ki vörös kioltott nyelvvel és körmökkel, és Qgy arany oroszlán
n
Kátra fölkondoritott kétáffu farkkal.
Az
tözött kar nyilat röpit ki aranyos ívbl.
ugyanolyan kar vörös
A
mezben
vörösbe
öl-
vért íblötti sisak koronáján
nyilazik. Foszlaáék innen arany fekete
,
onnan ezüst*
»).
MHliibkny család. öék
alsó ezüst
IIÍ.
Károly király
czímerrel
A
:
öltönyben
Tivadar, Jakab és János raegnemesitetl722-2ki áec. 5-kén kelt armális által ily
által
vért kék mezejében zöld tér fölött
magyar
vitéz vörÖS
sárga csizmában, nyestprémes f^veggel fehér lovon zöld
,
nyeít'egben ül
,
jobbjában kivont kardot villogtat, & baH:>an a kantárt
A vért sisakja fölötti koronán pánczélos kar kivont kardot A foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék *). Baliitig; család. Ebbl János 1631-ben Munkács vára ka-
tártja.
emel.
pitánya volt, kinek Katalinnal az erdélyi fejedelemnvei volt baja Iá
akarván
t
szép
móddal a kapitányságból túrói
,
^),
helyébe pedig
Csáky Istvánt behelyezni, és ekképen a várat is birtokába keríteni, de BalUng János észrevévén a cselt, nem hagyÁ magát megcsal atni ^). Jánosnak fia volt (György, veje pedig Lövey Gergely, kik János makacssága miatt
el is fogattak
'^).
Késbb
ismét tün
föl.
Bálltiig^ család. Ennek ozimert és nemességet Benedeki conv. Protlioc. 1654.
')
Sz.
»}
Kváry
8)
Colleet. Herald.
*) Colleet.
*J
Nro. 320.
Herald. Kro. 350.
Keméay
•) Szalardy ')
folio 24.
id. h, 257.
J^íbos Öiiéietirílsa. Kiad. Síalay L. >16 :
Siralmas krórak 67.
Kemény J.
ónélet 22&,
h
B
II
i
a
lu
BttUék.
Gjörgy
-
Baloirh.
szerez 111. Károly királytól 1720-ban dec. l-jén.
melynek kék mezejében zöld téren daru lábában követ tart A sisak fölött három toll leng A foBzUdék innen fehérkék, onnan fehérvörös ^). egy
vért,
Hallók: család.
Dersrl
irja
fehér, vörös és kék.
Székhelye
elnevét.
czimer
egy lábon, másik
áll
:
A
Küküll
vármegye.
Ballnin enaláú* Lakhelye
Bács-Bodrog vármegye.
Ballya család. Tomes megyében
Baló család.
Magyarországban
is
székel.
lelünk e névre Nógrád me-
Erdélyben Balé László lett történeti személy, mint Apay Mihály követe a török portára 1667-ben') a Vesselényi-íéie összeesküvés alkalmával. 1770gyében, hol 1598-ban Baló György özvegye
él ^).
ben pedig nagy-baczoni Baló Ferencz erdélyi fejórvári rkanonok. Jelenleg Csik-szókben és Torda várraegyében.
—
Halog^h család. Oly
ban a Turingiából fridburgi Altmann ban.
Ebbl
szolgált
is
által
szent István korá-
beszármazott jövevény nem-
Bolug^)
és
Baliogh
név-alak-
pedig miféle családok fejlettek ki idjártával, aligha fog-
hatná bár ki
kat
nevéül
(genus)
zetség
már
családnév, mely
meghatározni.
is
Legrégibb Balogh családnak tartom kétségkivül azon Baloghokik Gömör megyében hol Balog helység és Balogh vár
—
—
megvannak, hajdan virágzottak. Ebbl a XIII. századtól kezdve néhány izén három ágazatot mutathatni föl. Lehoczky siierint ^) az egyik ágazat imez romjai jelenleg
is
Miklós gömöri al-
Balogh DomoMihály.
kos. 1293.
is,
alispán.
alisp. és vajda.
László;
(De-
rencsényi.)
Dienes. táblán
Péter, máskép Pet, gömöri
jispán 1396.
gömöri fispán
E
Miklós
[
mint látjuk a
végs
izek
már valószínleg
uj csa-
ládnevet alkotának.
»)
CoU. Herald. Nro. 451.
«)
Proth. C. Neograd anni 1598.
*)
irpádia
*)
M.
I.
Sim.
köt. 267. lap. oklevél.
de
Keza
dd
rig.
1833. 81. lap. *)
Stemmatographia P.
II.
28.
et
gestu
Hang.
kiadta
Podhraczky
Budáa
137
Balogh.
A
másik két ágazat
')
hihetleg kapcsolatban álf a fönnebbivel
(Miklós (máskép
István a XIII. század-
^""""^'^
í
j^jy^^
P'^'I
ban
•
I
Domokos a XIII.
Péter Miklós
I
sz.
I
és
^i^^^sI
Ez ágazatbeliek 1297-ben ága Derencset
1
osztályos pörben állnak.
Domokos
Osztránt kapja; István gyermekei pedig Hrussót,
megersítve kiadatik Bebek Detre által 1399 ben Baloghi (de Balogh) Gergelynek fiai János és Gergely részére. 1405-ben a pör kiújult, és ekkor két Miklós-, Domokos- és Istvánnak fiai osztályleveiüket Gara nádor által újból kiadatták. E AsB
osztáljlevél
Balogh család
—
tagjai a család
si fészkén Balogh várán
kivül lak-
tak a budikfalvi kastélyban, mely most Hradistya néven fordul el, a
Derencsénieknek nevezettek pedig Derencseu és egyebütt
E gömörmegyei
Balogh családtól vagyis inkább nemzetségtl
eredeztetik a Széchy kihalt család család viszi-e hozzájok lása nélkül
dn
itt
is ^).
íol
is ^).
Ezenkívül valamely Balogh
származattábláját, családi
eldöntetlen marad.
okmányok
istápo-
— Annyi ilynevü család között, mi-
történelmünkben legtöbbnyire e vezetéknév elnév (praedicatum)
használata nélkül említtetik, tévedés volna ezen személyiségeket vak-
tában családokra elosztanom.
Az
ily
egyéniségeknek egy külön czik-
ket szentelendek. Azon Baloghokat pedig
—
kikrl bizonyos hogy
különböz családhoz számittatak- külön családcsoportozatokban a következkben adandóm
Balog^h eiialád.
(Almási.)
Itt
csak jegyzésképen
emlitem
meg, mikép Almás helység van Komárom megyében, és annak birtokába 154í)-ben Balogh Miklós más tizenegy családdal zálogos czim aiatt iktattatik be*). Jelenleg ily elnevü család Borsod megyében van, honnan Pál az orvos dr. magyar academiai rendes tag, stb. Pestre Sj^mazott. Született ez borsodmegyei Nagy-Bárczán 179á:-ki
*)
Bartholomaeides
«)
ü.
')
Car.
ott.
id.
h.
173.
173.
Wagner
Collectanea
Geneal.
LXLX. 139. *)
Fényes
:
Komárom vármegye
176.
1.
historica.
Dec.
II.
113.
és
Ms
tom.
fSS
Baltígh. -- Balogh.
oct. 18-kán. Fiai
jeientek meg, és
Zoltán szül. T i h a m é r,
Balogii esalád.
Pesten 1833-bafi, kiíI lölteméíiyek
(Al-pestesi.) Erdélyi család
,
melybl Máté
1668ba$L a Betlilen Domokosért adott kezesievélben 500 frtig kezeskedik 0-
Baio^il
Cfialá-d. (Bagyoni) e családnak lakhelye Küküll^ vár-
megye.
megyében székel. Baioi^la család. ( Bábolnai ) Veszprém megyebeli nemes
Balo^li család.
(Barátosí.) Kraszna
csa-
ládul említi Lehoozky.
Balogh család osalád,
ma
élt
is
Balogh
ismeretlen.
Balogh van
(Czempeházi.) Ily elnévvel
család. (DéesL) Erdélyben bels Szolnok megyében
iakiielye.
BalOfS^ii család. (Galánthai gróf és nemes.) Elneve pozsonymegyei eredetnek alább közlend czimere pedig a nebojszai Balo,
ghokkal vérséges viszonyúnak mutatja. A galánthai elnevet az Eszterházy és Fekete családdal közösen viseli, valószínleg közös ado-
mány jogán következik
*).
Családfája a XVI. században élt Üdairiktól kezdve
^) .
('
T
íll. Jánosi ^, Janofl.\
I.
1^09,
i.
i
I
ai István,
'^
<;
i
\
.
.
Knszüna
)(^2endroi
fberff Anna.)/' *íi5ii^') ^
^
'
^^
/
(MenyeiN.); tiÁMá
még %
köv.
la,poii.
ÍII.
Miklós.
György
jFeJi'jencz.
iAnne (Zá^^^ \
dory latT.)
*)
Arpádial. köt. 274 lapon, hol
•)
E
csakdttál
nem
i.*i
közölhetek.
nevezet külön
maga az
Az
,
ho^ teljes
leszílrmaxásí táb-
ily szétágazott térj elmés családfa aa
fol. lat.
amiyi BaiQgU
J á n o s nak
iratik
Éu
—
És a M-.endröi Törck csaUd hogj amabban J- István, Anyoa
Hro. 207. Tom. 11
ágasattáblája szerint. Különbség köztik az, is
oklevél kösöítetik.
sajaáíva kell kijelenteaem
álló családii^l az eligazodást köunyitéite volTm,
«) Geiieal. auth.
Teréz férje
^^^ János.
'
István,
^p,i3,\
iBoTi \ jRedneky Anna.) Üdalrik.
T
1701
1
láxatoé
itt
a> utóbbinak töbö hitelt adtam.
fL Miklós, f jMagdolnaÜdftlrifeu
lugyj^
ÍNagv Jánosáé.)
Áz e
cs&ládfán látható egyik
Miklós
1685-t6l váczi püspök
*
—
IIÍ. János Gömör megyének volt 177 töl maghalt í689-beii, 1764-ig alispánja, egyszersmind honti»egyei is *). De Nógrád megyé-
ben
Í763
Í8
tói 1765-diki dec.
7-kig alispánságot viselt; azután
cs. k.
István
Bars
tanácsos és hétsEcméiyes táblai ülnök
megye
lett.
Testvére
11.
Ezek egyikétÓl származott (ugy hiszem IIL Jánosnak ií volt) az a hires J á b o s ki e század elején nyolcz országgylésen mint ellenzéki szónok vezérkedett. Született ez Nógrád megyében Fodrecáányban. Pesten ügyvéd volt 1780 — 1782'-ig. Ekkor Bars megye tiszt, fjegyzje, majd Komárom vármegye fjegyzje lön. Komárom inegyének í 794-ben másod, 1806-ban pedig eís alispánja lön. Az 17924Í, 1796-ki, 1802-ki, 1806.ki, 1807.ki, 1808-ki országgylésen Komárom megyének, az 181 1 -kin és Í825-kin pedig Bars megyének követe volt. Meghalt Füssön 1827-ben sept. 23-kán kora 6S. évében. A következ évben arczképét Bars megye ünnepélyesen íuggeszté föl gyüléstermében. Ennek gyermekei a követkésk alispánja volt.
,
1.
Kristóf.
2.
L
r
i
nc
z
,
született 1 787-ben aug.
í
0-kén O-Gyallán^ jele-
hegedn. 3. János, elbb huszár majd Bars megye tisztviselje, és a követségben ason megye részérl &z 183%-ki országgylésen atyjának ntóda hasonló szellemmel és ékesszólással. Késbb Bars megye
sen já4;8ZQtt
,
alispáoja.
De
atyja folytonos jeliemi ingatlanságának
nem
látazott
h
követjéül Á nemzetgylésen is Bars megyét képviselte. Azután hare2olt mint rnagy, és kormánybiztos volt a fölkelÖknél Miné iIy«D kibujdosott 4.
5.
6.
Julianna, 1
3 1 i
a
B Drbá
5
1
ocskai Ocsk&y Lajosné.
simonyi Simonyi Lrinezné.
a
,
Piatthy Mihálycé.
Végre tán a táblázaton látható
*)Des€riei *)
-
Hist. episc.
I,
István voU
Vadén. 202-209,
BarthoU^mifceides id. h.
azon I s
t
vák
,
140
1698-ban Tószeg,
ki
Abouy
megyében
és
Palátics heJvségbeli
—
részjószágaira
Jelenleg a család több
birtokos.
Czimere a nemesi ágnak kék álló oroszlán,
keresztet
Balogh.
Leopold királytól.
oltaloailevelet kapott I.
v
—
Balogrh.
A
tart.
mezben ketts
farku kioltott nyel-
mely jobb els lábában kardot, bal lábában ketts sisak fölötti koronából ugyanaz emelkedik tol. Fesz-
iad ék jobbról arany kék, balról ezüstvörös.
De van
e családból grófi
ki 1760-ban altárnok, azután
ág
sz.
is.
Ennek
alapitója
László
volt,
István- rend vitéze, m. kir. helytartó-
irodaigazgató és országos fieveitárnok
sági
és
volt,
Ekkor
1773-ban grófságot kapott.
ezen ágnak czimere vizszintesen
is
A
raegbövitetett,
kétfelé osztatott.
A
vért
fels ezüst
mezben kiterjesztett szárnyakkal galamb van — Az alsó kék mezben hármas zöld halmon megmaradt az si czimer és kereszttel.
dal
—
A
vért fölött grófi ko-
azon három sisak,
rona,
koronáján oroszlán
áll,
az oroszlán kard-
:
a jobboldali sisak
az alsóhoz hasonló
a középs sisakon a galamb repül
fÖl,
*,
a bal-
oldali
sziklatetn vörös födelü torony emel-
kedik.
A két fels sisak körül a foszladek ezüsta középsé aranykék. A paizst jobbol-
kék
;
dalról aranyos griff, baloldalról szárnyas fehér
egyszarvú
tartja^).
A
czimert lényegtelenebb részei elhagyásával
itt
a metszvény mutatja.
Ralogli család. megyeiüek
(Gyalakutai.) Ezen családot Lehoczky Vas
emliti.
Ralog^h család. (Mankó-büki).
Ily
elnevü
családot
József
ismerünk, ki 1825-ben mint alhadnagy szolgált a császári hadBcregnél. Ugyanebbl Károly {1846-ban) a 2-ik dragonyos ezrednél által
alkapitány.
Balogb
család.
(Nebojszai.) Eredeti helye Pozsony
rü^Qgyii.
A
galanthai Balogh családdal ^gy törzsbl eredettnek mutatja a hakétfelé szakadás biftokosztáiykor történhetett, misonló czimer is.
A
dn
az egyik testvér Galanthát, a másik az ehhez közel
szai birtokot kaphatta.
>)
Adami
:
E
kétfelé szakadás
Scata OontU. Tom.
1.
—
es
n e b o j-
alapos bizonyítékok
141
Balogh.
hiányában
— csupán a családfák
zad közepén történhetett^).
—
Lehoozky
nera tudni,
^VI.
szá-
már ugyan a XV.
szá-
állásából következtetve, a
mi kútfbl
—
^
zad közepétl kezdve közi egy Öt izre terjed családfát,
Benedek nél
Nebojszáról Írottnak adatik el, épen ennél, ugy
fispánnak mond, az évszámot nem
kit pozsonyi
is,
családfa igy következik^)
Tamás amás
í
1508 508. László 1469.
korunkig
Porkoláb Dienes.
Lrincz
János. ( ,^,^f'?^^^; (Nebojszai.) { [
—
N. (Amadé Lénárd neje.)
a nabojszai Baloghok család-
—
Csépen
neje.)
—
Lukács. í (Daikai Hathalmy Anna.)'
4_
-L
Ambrus.
1 I
Balogh Ferencz 1552. Semptei vár-
habár
nera
:
Dóra (Szamaróczy
í |
Ján.)
Ferencz. 1 631. f (Ocskay Zsu.i
Kata.
(Ocskay Jánosné.)
Anna. (Apponyi Györgyné.) i
Zsuzsa. (Nagy Jánosné) 1654.
Bilf Agata. 2.
Ezen
[
Pörben törvényesített táblázat szerint de hitelesebben igy hozza le a családot*)
Nebojszai
(1.
közli.
:
Közölve ezt tudomás végett;
egy
Dien es-
N. (Héderváry Péter.
fáját
melyen
Bajoai
Lukács.
Büth Dóra.)
Erzse. (1. (2.
Erzse. (Slavniczai Sándor Lászlóné.)
István (felsötóki
Fóky
Ocskay Gásp) Bucsány Zs.)
Zsófia.
Anna.)^
György.
<
Erzse. Boia. (Ghiczy Pálnó.)
Ezen Rázatnak leányági utódai közt a Szentiványi, Fejérváry, Somogyi, báró Révay és Ghiczy családot találjuk. Valamint
^)
a
caaiádt<^i
egy
a
hiteles
galanthai,
ugy
a
nebojszai
Baloghoknil
ohívJ^otUm,
nemzedékrend szerint a hézagot kiptobiom alkalom
tott volna. ^)
LebocAy
*)
Gencal. anth. Ma.
Stcram. f.
lat.
Nr. 207. Tora.
I.
hogy ada-
Balofh.
24d
Valószínleg az e táblázaton látható (minden bizonynyal pedig e családbeli) volt azon István, kit az 1635-ki országgylés ^j a gyri és komáromi árkolások megviísgálására , 1638-baü*) pedig a íblebbezések átnézésére kinevezett,
Czimere e családnak kék mezejü paizaban egy ketts farkú álló oroszlán, mely els jobblábában királyi pálczát, baílábábitö ketts aranykeresztet
emelkedik
A
ki.
A
tart.
mindenben
sisak koronájából
onnan ezüstvörös
foszladék innen aranykék,
lantbai Balogliokétói csak abban különbözik, kir.
hjtóonló oroszlán
hogy
^).
A
ga-
ott az oroszlán a
pálcza helyett kardot tart.
Balogh
család.
Adományos
Elsevét pestroegyei Ócsa helységtl vette, a XVii. században tnik l)elle Dániel ki Nógrád megyében a b.- gyarmati várban székelt^ és mmt (Ocsai.)
család.
M
j
katona kapitány volt
Iratik véglesi várkapitánynak
*)
most török rabságból válta
ki.
Tle
igy következik a leszármazás:
Az l>stl:
Jeromoa.
Gáspár.
í
Dániel.
Zsófia. 2.
(Pajor Mátyásáé.}
Raoiitei.
2-áiktdl:
Madács
íí.
(Bogdányi Gáspár leá-, nya Mária.)
Fiát Jero-
is.
Eszter. (Dacsó János,)
Palásthy jZsuzsa. (Zmeskal Lr.) Bora.) Alános fBeniczkYJúUa.)^£,4g2:!0. Ferenez. (Egry Kriszt,)|zsu2sa Gábor (l.Radványi ErV^Skrabák Í zse, kitl fSáaauelná)
Mihály Í651 (Balogh ,. Eszte-.)
(2.
Bakó Zsuzs.)'
Pált 1824. (Foglár
Pál
István. (1.
Palásthy Mária.)
(2.
Kubinyi Mária
Zsófia (Bene Andr.;
Auina)
f
1835. |
ÍBora. (Tihanyi D.)
M
Magd.) Gáspár f. jLrincz f. György. (Battik Erzse.)
Mihály (Gerhard
íAdám
+.
iMihály ')
LXIII.
.
tcirv. czikk.
«)XXm.
t.
fu.
•)
Adamí Sc«ta
*)
Lehoczky Stemiu.
.
:
hol nyomát n-ip leltem
I66-ik
f
Tom. I. Mint Gyarmaton kapitányt ellenben hogy a gyarmati várban
g-entil.
28,
évi oklevél igazoija. Végleaen ia kapitánynak iratik.
emh'tl
De ennek se1632—
lakott, több
B&logli,
t4»
ÁtáblazatoD lév Pálnak £a P,ál tábl&biró 1818. »ov, 34áa nógrádmegyei Borsos-Berinkére és Szomolyára Tihanyi Tawíás sógorá-
Meghalt 1824-ben jao. 24-kén,
val ti&áori adofloányt kap.
ííeje tésai
Foglár Anna, meghalt 1835-ki aprii 7~kén.
E
családból volt
Zsigmond
Mihály
1770-ben Nógrád megye szolgabirája.
1760-ban íáblabiró
,
lakhelye Bágyonban Nógrád vár-
megyében.
E
natiogát érte
el.
Ez
kiben a család uj&bbkori culroi-
!773-b3ii nógrádmegyei fszolgabiró, Í783-l>aB
helyettea alispán ugyanott
bels
Péter,
osaládbói volt végre
titkos tanácsos, és
azután a hétszemélyes tábla ülnöke, va!,
,
í802-beu zólyomi fíüspán
Végre az udv.
^).
kanozellariánál eladóvá, 17S9-ben az evaag, hitfelekezet fögondno*
kává
válaszfcá.
Az
országgylésen hathatósan védte a vallás
Í79*/i-ki
Meghalt 1818-ki october, 10 kán Nógrád megyében ^). I^sányai :Johanna lo*
szabadságát.
sonczi
Gyürky István
escziás neje, és Kn.ro-
iina garamszeghi Géczy István (késbb
zó-
lyomi fispán) neje.
Czimere a családnak núni
mezben
A
itt
láthaió,
kék
két fej sas kiterjesztett szárnyakkal.
Azonban a család Mihály 1770-beái) némely ugyanezt Tudniillik : a
sisak koronáján ugyanaz.
egynémely tagja
(p.
különbséggel viselé vérten két
fél sas
között korona, és felül
osil*
A
aisak fölött pedig kiterjesztett két
sas szárny
között kar könyököl kiurdot villog-
lag
áll.
tatva.
Baio^li család.
(Radnóti.) Erdélyben,
Kváry
szerint kihalt
cs alád,
B^ologii család. (Ramocsaházi.) Zemplín megyében Czékeö liöidbÍTtokos. Belle János Czéken (1833.) neje ürbányi Klára Gö« mÖrbÖL — Zemplinmegyeí Balogh család Szirmay szerint (1805.) köz-
Á
*) tio,
qua
mondott beszédek kinyom. Beszte? Ordines C. Zoliensis Exc. D. Petrám Balogh de Ócsa eta
beiktatáai alkalommal
St. et
M. martji 1802. veneraíi *)
<
.
5,i>ic-
dí**
28.
«unt.
Justa Funebria Exc. et
111. I).
Petro Balogh de ócsa
etc.
die 16 octob
aimi 1818. subiie e vivia erepto, in templo ang. conf. addictorum Szirákensi, die 22, ejufid.
mens. &eta. Pest 1819.
Tt nyelven Waleatíny
JánostóL
birtokos Geszteij, Baraocs, Magyar-Isép, Kolbácsa, Mihálji, Lasztócz,
Gercsely, Málcza, Lftszíoinir és Czéke lielységben.
Balogh eHOÍúái* (Sélyei.) E családból két tudós vált ki. Az egyik István IT. Rákóczy CryÖigy udvari papja'), majd Pápán lelkipásztor
és
adott ki
Péter
Temet
:
Magyarul cziro munkákat.
Dunántúli superintendens, meghalt 1692-ben. és Útitárs czim alatt stb.
kert,
szintén iró volt^),
Benedek kapja 1535-ben a cziraereslevelet, melyben parasznyai elneve is ott álP). A czimer kék vérten zöld tér fölött koronából piros nyelvét kioltott medve ez
Balogh esalád.
(Parasznyai.)
:
DÖ
és
ki,
lötti
e]s(5
jobblábában vörös szalagon két kulcsot
koronán ugyanaz.
A
A
sisak
fí>-
foszladék innen ezüstvörös, onnan arany k^.
Halos^ cmalád. (Máskép 1676-78-ig ülnök.
A XVII.
Fiilek i.)
Mihály
megyében, fordul el. Idsb iratik.
tart.
században Nógrád
ki egyszersmind Füleki-nek
Fia ifjabb Mihály 1689-ki
jul.
4-tl
is
—
1693-ki aug. 21-ig ugyanott szolgabíró volt'). Cziraere a családnak a vért mezejében bajnoki kar, mely kardot villogtat, a sisak koronáján pedig három strucztoll lebeg.
Kaiog^ esaiád. Balog János
és
András,
Motyovai
Ist>
vánnal és Molnár István- és Jánossal egy cziraeres levélben nemesi ttetnek meg III. Károly király által 1718-ban. A czimerpaizs kék me-
egy lábon, másik lábában kövecskét sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal fehér galamb zöld
zejében zöld tér fölött daru
A
tartva.
ágacskát
tart.
áll,
Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék*).
Ralog^ eiMilád* Szintén czimerleveles család az armálist 1758ki septemberben Balog István kapja^). A czimerpaizs vizirányban kétfelé oszlik. Az alsó ezüst mezben zöld térbl három piros rózsa emelkedik ki a középs egyenesen áll, a rózsa közép gombja araoy. A fels kék :
mezben
arany oroszlán
menni
látszik,
tekintettel,
kioltott
melybe egyenes kardot szorít. A sisak koronájából pánczélos sisakos bajnok emelkedik ki, jobbjában kivont kardot, baljában a paizsbelihez hasonló három pirosrózsát nyelvvel
:
els jobblábát tartván csupán
tartva. Foszladék innen aranykék;
») '*)
Horátiyi
:
onnan ezüst^örös.
Aícm. Hang. ITT. 237.
Sándor könyvesház.
3)
CoUect. Herald, pag. 106.
*)
Nógrád vm. jegyzÖköryv
*) Collect. «)
föl,
U.
ott
és oklevelek.
Herald. Nro. 535. éa Adatni
Nio. 50.
:
Scuta gentíl. Tom. U 88.
i
Balogh.
Balog^b efMilád. E
145
családot Balogh
Mibály
alapítja, ki 11.
Ferdiaaod királytól 1628-baD Debrecaenyi Dániellel együtt egy
c»i-
mcreslevdet') kapott.
E
Balogh esallld* és
Mihály
inerrel
család részére a nemességet Balog
szerzik III. Károly királytól 1726. június 23- kán ily czi-
a vért esüst raezejében zöld tér fölött hadi embor
:
János vörös
áll
arany gombos és zsinóros magyar ruhában^ sárga csicmávai, fején fekete czobolyprémes vörös föveggel, melyen három fehér, fekete
—
—
és sárga
strucztoll leng,
jobbjában kardot
villogtat.
A
sisak koro-
náján vörös öltönyü kar könyököl, markában kivont karddal.
raog mindkét oldalról
ezlistvörös'^).
A
czaf-
Mihály Nógrád megyében
la-
ugyanott az 1755-ki investigatiokor ez arroáiis fölmutatása mellett kétségtelen nemesek lajstromába íratott^). Már elbb az 1734és
kott,
diki évben
hasonló eredménynyel elmutatá.
is
Balog
c*salád.
E
család nemességet 1761-ben kap*) ily czi-
mezejében kinyílt fehéreskék búzavirág van, ugy hogy három levelet képez, és a háromszögbi három megért kalász a
inerrel
:
nyúlik
ki.
vért
A
vörös
sisak koronájából vörös ruhás, sárga öves
magyar bajnok jobbjában lándzsát, baljában háromszál kalászt tartva. Czafrang jobbról arany vörös, balról ezüstyörös.
áll.
fejében kalpag vörös tetvel
:
Balogh
család. 1793-ban Mihály nemesittetett meg^) ily cziraerrel : a vért egészen kék mezejében jobbról balra le rézsut két folyó látszik, melynek fölsbbiken fölfelé menni látszik egy kioltott vörös nyelv arany oroszlán, els jobblábát ragadozásra készen tartva.
A
paizs szögleteiben jobbról arany csillag,
ezüst
gömb
A
balról két
arany és egy
n
koronábór arany oroszlán ki, els jobblábában kék nyilat tartva hegy évei fölfelé. A foszladék innen aranykéky onnan ezüstkék^). látszik.
sisak fölötti
Balogh eMilád.
(Ugocsa megyében.) Eredete ismeretlen, valamint az elbbiek valamelyikéveli összeköttetése is, azért külön emiitem. Egyike azon családoknak, melyek Ugocsában Péterfal vára 1750-ben
*)
nádori
új
Körmöez város
3) Oollect.
adományt nyernek.
Ott
birtokos
Zsigmond
levéltárában vAn az eredeti arniális.
Herftid. Nro. 330.
)
Protb. Cott. Neográd. anui 1765.
*)
Adami
'')
CoUect. Henld. 134. lap.
<*)
Ádami
id. h.
id.
I.
kot.
^
h. t. köt.
10
Ib'Oo-benis,
kasfalván
vánis;
;
st ugyané?
—Andris
Parkasfe Iván és Veié t«m Tivftdi^rban és D&bólczbati
— György, József és
Df^meMrFar,
Pál Forgolányban
(1805.) János az 1800-ki nemesi íblkelcskor aihadníigy
Kalogb
Cflialád. Szintén nemes csaJád
a vért alján hármas
dombon korona
között szintén
(1805.) a m.
csillag
í s t*
kEbiriokosok. ')
melynek
ez
:
fekszik^ azon kar kardot TÜlogtat
a kar könyöke fölött csillag fénylik. sas-szárny
,
ugjanotl
A
feisak
fölötti két kiterjesztett
E
ragyog.
családból
Ferencz
kir. iielyt^artóságnál iiivataloskodott.
még néhány Baloghoi kell megemlítenem, azokat tudniillik, kikrl nem tudhatni adatok hiányában hogy melyik családból eredtek. - Ilyenek András 1552-
Balogii Císaládbeliek. E czikk
alatt
,
ben Eger védelmében
Barnabás,
^).
hihetleg erdélyi
,
Báthori Istvánt Lengyelhonba
követte, és vele harozolt.
F e r e ne z,
1568-ban Szapolyay részüil Knst«ntinápolyba Or-
bán Miklóssal a szokott adót viszi, György, mint ifjú hajdú esik el 1605-^ben ^). Mátét 1657-ben az erdélyi rendek L Rákóczy Gyfíi^ miatt a tatár
khán raegengesztelésére küldik. I g t V á n 1 703-ban Rákóczy ellen csapatot vezérel, asután
hozzááll
(v^lószinüleg a galanthaiak közöl való}. Jelenvolt a gerencsérí ütkö-
zetben
is.
Ádám
Rákóczy mellett harczolt és az 1710-ki romhányi csata után is a Dunán túl pusztított, mig Szegsaárdnál elfogatván^ Pálíi János parancsára lefejeztetett. Testvéré Péter Erdélyben düszintén
löngött. Is t
Ván
lí.
Ferdinánd részérl a sznyi békekötéskor követség*
ben járt a törökhöz *>
Sándor
szintén nemea szüléktl származott, Je^uita lett 1761-
ben, és latin verseket nyomatott
^).
Balogh Soós Mihá'y 1764-ben orvos lett külföldön «) stk Végre ismerek egy Balogh családfát mely ugy látszik a gö' ,
mörmegyei Balogh vártól eredett Balogh ivadék származását
)
L. Szirmay Cott. ügocsa több lapján. Forgáeh Corament, 85. 1. Bftklen Volf. Hist. Tom. VI. 298.
»;
Tudom.
^)
*J
:
:
*) és «)
tár.
1838. IV. 267.
Horéiíyi
:
1.
NovaMem. 276-277.
és né-
Bskíúgh
mileg a
147
Balogh esaldd ieágfizáaát kiv^ánná kimutatjci.
iiebcíjsizai
De
mert nem hordja magán a hitelesség bélyegét csupán a muüka teljessége végett itt a B&logli családok végén közlöm azt, rnint kézirati ^
gyjteményben *) t&Ultam. Balogh Menyhért (Melchior de Balogh.) Aba király alatt had« vezér 1040-ben, Fis János elsÖ szerz Salamon kir. idejében 1070ben. Knnsk fia Baloghvári Márton honti fispán 1115-ben. Ez nemzé
Istvánt
(szintén de
Balogh vára),
Menyhért (de Baloghvára) J á n o s pedig
váré
*et
.
kapitány
ki
ÍI.
1
170-ben
András
élt.
Ennek
fiai
1205^^ Test-
-alatt
sz feenedek rendi apátup 1205-ben.
Menyhértnek
Most
említett
kinek
András,
ki elveszti
fia
Bertalan,
Balogh várát ,
kinek
P é-
és I-íengyelországba
Péter 1350-ben már visszaj Magyarországba és nemzé Albertet, ki Zsigmond király alafet itapitány Toit 1421-ben. — Albertnek fia Zsigmond, ennek Lajos érmek Antdi Mátyás király korában 1490-bm kapitány. ftít
ISlO-feeo.
De
ezen Andrásnak
fia
ismét
5
Antaltól folytatölaig igy bozatik le állítólag a család
Antal Pét^r,
János.
János.
Benedek.
Krisztina
Ferencz»
Tököly Fereeozné Péter.
1590.
Nebojszai Balogh István 1645. Neje Lippay Kata Lippay G-yörgy primás nvére.
család. Legvégül még egy családfát közienem,
érdekel
mazás
E
mely mint
családfa fején
ily
névrl
kell töredék
látszik érdél jorí?zági ilynevü családot
Ferencz
áll
,
és
tle igy
folyik a leszár-
*):
Balogh Ferencz
(Pázmány Bora.)
)
)
i^'f^
)
^^^.*^«^
\
IZsuzsánna
(Makrai Cy^^^^
Lászlóné.)
Mm. GG. Tonu XXVIII.
*)
Hevenesi
*i
Deductiones et tabelláé. Mg.
:
'^^'p''''''.
f.
lat.
Nr. 213. 10^
148
Balogrhdy.
fi»a]og^!li
család.
kíizé tartozik Szirniay
—
Baloghy.
Zemplén megye
ezinierleveles riemesei
szerint.
Balogéi azt kapta, leíratott.
A
család. 1727. nemesittetett meg. Csímerül ugyanmit Balog János és Mihály 1726-ba o és mint íolebb vért ezüst mezejében vörös ruhás magyar vitéz, jobbjában
karddal, fövegén
kar kardot
három
villogtat.
A
strucztollal.
sisak koronáján vörösbe öltözött
Foszladék mindkét oldalról ezüstvörös'').
Itelogflty család. (Baloghi.) Egyike
nemes
Czimere mint e rajzon szemlélhet^ kék mezben arany korona, azon kürt fekszik, a kürt fölött kard áll, és keresztbe téve két njil hegyeikkel legrégiebb
föhelé.
A
vért sisakján ismét ugyanaz.
£redete végéig
csaiádainknak.
megy
a föl,
családnak
XIV.
u
azonban származtatják egy
törzsbl a poltári Soós családdal
Kádon él,
század
is
ispán íV. Béia király alatt
ekképen 1243-ban
:
és részt vesz a tatárok ellni harczban (L.
Radonnak négj íia volt 1. Tamás, kitl a poitári Soósok. 2. Miké és 3. Tóbiás kihultak. 4. Modacs, ennek ismét három fia volt a) Benedek, ki Tamás fiában hal ki; b) Miké, kitl a raikefalvi Zólyomi és íiágban kivesztett Mihinski; c) Csecséni máskép Balafalvi Pál, kinek kos (Leucus), ki magát Oslárról, majd Kürgyermekei közöl volt tösrl) majd Baloghról irta. poltári Soós
család).
L
Ezen Lóköstl származtak a Baloghiak és tle fzeriot igy következik a leszármazás:
») Adftini
SciiU gént. tom.
I.
hiteles táblázat
U9
Baloirby.
I.
I*»i.
í
1394.
Tábla.
f Márton*)
A ^*^*" 1 *
1469.
\
Gáspár.
János Boldizeár.
Mihály
{
^^f^
1550.
Boneek.
I
Oyorgy. j
de Oslá;-
László 1550.
Miklós
István
Sandriu j.
L^ttcus
I
.
István,
Miklós í 1554. Lásd a I {Pencíy ( II. táblán
kitl )
iS&óíia.)
í
>yorgy.
j
Péter
György
Gergely 1500. 151^. (Breznicskai Bora,)
(S7,ép)
János.
[
\
I !
I
Ime&tT
Bora.
j
j
l
Jáno.s
f
Sebestyén f
1394-1421 Simon.
Borbála. [ Ferenc*. Menyhért. 1 Gáspár, kitöli í'iwkft«
Benedek.
(János. <
Boldizsár.
Menyhért,
KataUn. Miklós.
Kai'ael {Ka
15 1534.
János
Mi
lós.
Mint a táblázat mutatja, már Leucusiiak gyermekeiben a család két ágra szakadt. Pál-nak ivadéka kibalt. Péter-nek két iia alaBenedek*'^), kinek ágazata ismét kiveszett; pított ágat, ugyiniot ésl8**tváo, kinek György fiátóli ágán mostanáig él a család. Ennek ki Breznicskai leányát Borbálát vette nül, nemzé Iia Gergely, 1. Györgyöt, kinek özvegye Szép Bora 1587-ben élt'). 2. Jánost, ki 1568-ban gondnokot váia&zt^). 3. Sebestyént. 4. Némelyek szerint Pált; és végre 5. Miklóst, ki neje Penczy Zséliával terjeszté mind mai napig ic a családot, mint a következ tábla mutatja
—
:
:
*)
nejéül
Wagner
Margitot,
T.abe»lae
geueal.
gyermekeiül
pedig
Mss.
LV.
tab.
Istvánt,
Lászlót
K
Márton és
nejét 1538-ban. *)
Benedeknek ez ágát Wagner fölebb
*)
Sz.
*)
ü.
id.
Benedeki Couvent. Prothoc. G. 180. ott.
Fasc. 4. Nro. 9.
helyén kCzli. lap.
helyett Miklóst
Orsolyát
emlit,
Keméndy György
150
Tábla,
II.
István. (1. Oszíroluczkjr Kata. 2.
í
Dacsó Erzse özvegy
I
Eszler. (ócsai Balogh Mih.)
/
1597*)./ f
figzter,
(G«dey Gjörgy.)
'Miliál^, GráspáT 1650. lll. Gáspá: [József. (Kiíbinyi^ 168?.
L Zsófia. v^Palástliy Józs.)
Miklós (PeoGzy
lloiia.)
Zsófia)
(Sembery Zsófia.)
r
Ádám
mint az I.
táblán.
\
\ í. Sobeatyén }\\^ Sebestyen (Benkovics (Csery Mar MarBorbála.) git.) 1576
Mr^lós í János. í (Égry ; (fyber i Lásd a Anna.) \ Magdol) JlU. táblán
"^
j
1590.
16Ü8.
András.
[Judit.
(Szíjdi
1658-1694
Dulo
János f in. Sebestyén f.
Míítlósiiá.
\
A
táblázat éléa álló Miklósnak, Peacxy Zaófía után második
neje Bak K*talin volt az
si moborai Bak
családból
1569-ben.
Az
els neje Zsóíla Penczy Tamásnstk Rorobányi Zsófiától született leá* nya volt, unokája Romhányi Miklósnak. Mindkett kihalt esalád, Miklósnak gyermekei közöl L Sebestyén terjeszti tovább a családot. Neje Csery Margit 1597-ben már Sembery Gergely hitvese volt *) Enoek íia IL Sebestyén, ki 1652-ben új adomány jogán hontmegyci öalogh és Hrusó és Zólyom megye király falvi helységbeli birtokba iktattatík be. 1664-ben már csak neje Benkovics Borbála élt ^). Több gyermeke között
Gáspár
I.
j
és
Miklós
alkotnak csaladot.
roíiidkett<5
ivadéka
Amazé evang. vallású Miklóstól a katb. ágazat. Ezen Miklós, ki neje Egry Anna után ismét szaporitá vagyonát, nemzé Évát Erzsét Mihályíi nejét, Máriát és Jánost, kinek Pyber Mag-
mostanig
le.
;
,
dolnától! ivadékát a
')
Sz.
*)U.
Benedekí Conv. Protk. ott.
*} ÍT. ott.
*)
ü.
következ táblázaton láthatjuk
ott.
Proth.
G
Capsa B.
II.
Nr. 23.
p. 617.
fasc
3.
Nro
8.
ProtU. G. p. 61? és 1603. fasc
XVIIT. Nro. 23.
tm
aalogliy.
m, 1'á.bu. Xédé f 1S38. aug. Láatló iLítpíUny f-
István [Imre. (Majfhé-
Antal, tonr. széki
Miklós.
János
nylMa-
S
J ]
Janka,
thiid.)
(Gréczy
élnek Hó-
Anna.)
SO.
f
Anna.)
erádba-n. 17S8.
Imre. rnli.
1855.
Pá* t*
Kaia.
(Kozma
Boldizs-'i
i'^Amálm
ÍErzse. János.
{Taoolcsányi Kár.
i
(Ge!Je Fer«nc«.)
I
(Pyber
Magd. Antal
1700.)
ígeVta
(Trsztyán-
Magdolna. í,Szegcdjr Jéss.)
,
^*^r
.
Amáha)
|/|f
omjáthy Au-
selm.)
<
[Gyula. [
(
M aj
t fiény i l
réne)
Antónia. ^
Izabella,
Mária. ^Okoliesányi Márk.) Liptóban.
j
\
Tjauzsn,.
(Bertíia Sá9d.)
Ez ágon Antal Miklós íía József császár korában hivataioskodott Nógrád megyében. Unokája Imre Hont megje alispánja volt 1839 í842., utóbb kir. táblai ülnök, végre a iegujrsbb idben heves,
—
megyú cb. kir. lorv. széki elnök. Meghalt Egerben í 855-ben. Birta még hontmegyei Balog Mélységbeli si birtokát, mit 6 és íia adott el. Imrének testvére
A n t ai
nógrádmegyei lakos, sápi majd berki kán. Mindkettnek egy-egy na terjesztheti tovább a családot.
Az evang=
vallá&ii
ág Gáspártól
ered.
birto-
Ez 166o-ban hontmegyei
Cseri helységre szerez adományt^ de a beiktatásnál ellenmondással gatoltatik
»}
*).
Nejétl Kubinji
U. oit P.-oth. fasc.
í.
ÍÍona.tól
Nr. 20.
nemzi
lí.
Gáspárt, ki ügyréá és
152
Baiofliy,
nógrádmegyei táblabíró
volt
Mihály. József
letett
yetkezleg
j
le
és
1687-ben.
Ádám
Ennek
Senoibery Zsófiától szü-
kik közöl ez utóbbitól kö-
fia,
a család napjainkig. IV. Tábla.
Lajos rah.
|
(Prónay
Lajos mh. 1823.
Berta.
|
Josefa.)
(
Anna.
(Sembery László.
Johanna)
'!
Ádára.
József.
Ádám
1
(Jeszenszky
József
<
Anna.
Zsuzsa.)
(Jobbágyiban.'';
(Zerdahüiyi
Mihály
*^
Kár.)
(Mariássy
Mihály kir.
Aladár.
Valéria.)
tan. f.
Elek Penezen. (Zerdahelyi Magd.)
Emília (Prónay Fer.)
Luiza (Teutsch József.) Kassán.
Zsuzsa (hajniki Bezzegh Pét.)
Johanna, Petronella.
Adélé (Freyburg Lajos.)
A
Ádámnak
családfa élén álló
Mihály
Jeszenszky
Zsuzsannától szü-
magnélkül halt meg. Józsefnek fia Lajos szül. 1774-ben. Nógrád megyénél (hol Bíjiczelen lakott) kezdé hivatalos pályáját, 1794-ben mint jegyz, 1790letett fia
kir.
tan.
volt^
vagyont
szerzett, és
ban fjegyz 1804 ig. 1798-ban nsült Sembery Johannával. 1805- ki, 1812-ki országgylésen Nógrád vármegye követe volt átalában n megyei életben mint élénk beszédes szónok a közügyekre tetemes befolyást gyakorolt. Részt vett az evang. vallás egyházi igazgatásában ;
is,
és
volt^).
1821 óta a bányavárosi kerület superindententialis inspectora Meghalt Pesten 1823. sept. 5-kén. Eltemettetett Gután. Fiai
*)
L,
Fölötte
Snhfivarley Mátyásitól.
a
dicsér
haiiotti
^Imecsen 1823.
beszédet
:
„Justa Funeri"
3tb.
czim
alatt
BaioTits.
kozi Lajos korán
-
15^
Balter.
László Nógrád megy énei
elhalt.
stb.
tiszt,
Irt
agy kis röpiratot
czim alatt 1841-ben.
— 1848-dik után
aljegyz, azután táblabiró a conservativ párton.
„Nemz&tiség és alkotmány"
volt
egy ideig hontmegyei cs. kir. fnök volt. -r- József és Mihály Elek 1848-üik után Nógrád egy ideig katonai pályán álltak. megye egyik járásában közigazgatási szolgabiróságot viselt. Volt Baloghy család Komárom megyében is, mely Füri elnevet használt, és belle János az 1505-ki rákosi országgylésen Komá-
—
rom megyét képviselte *). De ugy hiszem^ ez e baioghi Baloghyakkal egy család volt, egy törzsbl eredett, és az emiitett füri Balogh János épen az volt, ki itt az els táblán az 1464~ben élt Pálnak fiául téte149ö-ben hontraegyei Nagyfaluból a Drégelyiek által elhajtott marhái miatt pörlekedett^), ugyanaz évben pedig ellene a sz. benedeki apát tanuvallatást tétetett, hogy a komárommegyei Ács tik,
és
pusztát,
ki
mely Besseny helységhez
tartozott, folyvást bitorolta^).
még számlálnom szintén azon hölgyeket is a Baloghy kik a táblákon nem állanak, de kik által a család összetnnek föl. Ilyenek Baloghy Jusztina Dományi Bene-
£15 kell családból, köttetései
dekné 1583-ban*). Katalin Mikulics Mihály özvegye 1586-ban.
Frusina Lászlóné,
Ferenczné
1587-ben.
Erzsébet
1651-ben Baratnaky Zsigmond özvegye. Pálnó
Osztroluczky
174aban
Nagy
gyulai
1695'ben.
—
—
Ismét
—
Gedey
Erzse
Másik Erzse Géczy Andrásué
stb.
BHloYitfi esalád* Bai-anya megyében
jBálpatalcy mesei közt
lakik.
esunlibd* Sáros és Zemplin
megye
birtokos ne-
foglal helyet.
Balta család. Lakhelye Csanád vármegye. Balter család. Megnemesittetett Mária Terézia
által
1760-
bao. Czimere') egy elször függlegesen kétfelé osztott vért, mely-
nek jobboldali kék mezeje a fels jobboldali szegletbl az alsó bal szögletig vonuló arany szalaggal rézsútosan kétfelé oszlik, és minden osztályban egy kiterjesztett arany szárnyat mutat. A vért baloldali osztálya ismét vizirányosan alsó és felsÖ mezre vau szelve. A fels vörös mezben fehér vizsla kutyafej fekete nyakkötvel látható. Az
*)
Jáaz«i:
•) *)
Sz
A
magyar nemz. napjai a moh. vész
benedeki Coavent. Proth. A.
*) Sz. benedeki ')
Adaml Scuta
p.
után. 157.
1.
85. 87.
Conv. registrumaiból a következkkel együtt gentii.
Tom.
1.
ISI
-
Bálya
alsó ezüsf.
mezben S bet
Ban,
alakban kígyó van
nyelvvei, farka felül nyil alakú begygyei. lött
A
páratöli áll
Öt.
A
,
feje aiul
kioltott piros
paizs koronás sisakja fö-
czafrang jobÍ)ról aranykék, balról eziiströrö*.
Bálya család.
(Jódi.) Ily
elnevü család Máramaras megyi*
hcn székel,
Maási család. Mihály a czimenis nemeslevél szerzíje 1613baa Czimer^ kék mezben hármas zöld halmon álló fehér egyszarvú ;
a
fels jobb szögletében arany nap, a bal szögletben ezüat hold
p^'xis
A
ragyog.
sisak koronájából a paizsbeii
dék mindkét oldalrél esüsivörös
egyszarvú nyúlik föl
A foszla-
Ilynevü család van Zala megyébeo.
*).
Régi nemes család, naely a Szent-Iványi, Szmrcsányi s több családdal az Ába nembl bizonyos Bogomertól eredeztetik *). Czimere is e családokkal kö* 2Ö3, tudniillik egy koronából fölayuló kar és kürt, a melyek között
HáK%i% Ci*al4d.
Iratik
(Náclasdi.)
íkián nak
csillag látsxik. Tagjai viseltek
megyei hivatalokat
Liptó vármegye
is
tartozik.
,
melynek most
A
tekintélyesebb nemes családai közé Í8.
(Móriczbidai és szendi) Eredete homályban
XV
XIV. század közepétl a
virágzott. 1356- és
Osi lakhelye
is.
Ilynevü család birtokos Szaloics várm€gy€l>ec
MsiM család. van.
i3.
Í36a-ban
í.
század kezdetéig Gy^r megyében
SimoO;
élt
tán épen az
,
ki Í-365-bet)
öának iratik. Ezen Simon márBáa-nak neveztetett valószínleg b á n i hivataUtól, birtokne^e Pozsony
^Ti^^gy^
fispánja volt
,
és Móricz
bírta haszonbérben
pedig Móriczhida faiurói, mint örökségérl.
pás
falut
is
a
sz.
mártoni apátivrságtól.
Tle néhány ken
Ár-
igy alakult
az ágazat , í.
^.
Simon.
\
János mester
I lí.
/
^.^,.
<
j
I4u2
^.,-,^
1423.
Simon. ,,«,,
143b.
*
\
-..,
<
Móricz.
.
j
Az érdeklett haszonbérletet folytatta János, csennek íJa lí. Straonis, de végre olymódon, hogy a bcrdijt fizetni vonakodtak, miért pörbe keveredtek. De st végre íí. Simon az érdeklett Árpás falunak egy részét
is
Móriczliidához foglalta
.^
é&
ennek egyik utczáját
az árpási határon egész a Rábczáig kinyújtották, és a
Rábán
volt hi-
dat régi helyébl elmozdítván, azt Móriczhidáná) vezették át a vizén.
Mindezekért
í
429-ben az akkori
sz.
mártoni apát Zsigmond király
eltt emelt panaszt. Az ügy 1436-ig a királyi ítélszék eltt forgott,
')
Adaini Scatj* gentil. ican.
^
Leíioczky Stemm.
2. és
L
381.
Móricznak
midri mér ít Simoa fiának
Árpást te.
Irta
magát
E
elbbi helyére
Fí&saaboosátij és a hídnak
— Ily viszálya a Bán családnak
gyámja Dombó György
a lebényi apátiirsággal
a család fölváltva raajd Móriczhidáról,
családból élt 1489-beh
Péter
is
volt
—
majd Szendrl
a)
Bán N.-nek
(Sxendi
enyingi Török családdal károsan pörölt.
megigér-
tételét is
Ez még a XVI. század
ki az
elején
Rábcza tanyát mit elddei az említett lebényi apátnrságtól foglaltak el. Benao hihetleg e B á n család sirba szállt ^).
is
birtokolta a
JBdlli^
Ozimtre kék
,
család. Bana János kapta a nemeslevelet 1710-ben.
mezben
náddal körxött tóban egy úszó hattyú.
tetején íízíntéo hattyú áll kiterjesztett szárnyakkal.
aranykék. balról ezüstvörös'*).
nya raegyében
—
A
sisak
A foszladék jobbról
Ivadéka a családalapi tónak Bara-
lakik,
család.
iSájaiflfy
(Alsó-Lindvai.) Buzad
id^en nembl
raaatAtík ^> Tudniillik III. István király korában (Í161
sarár-
— 1173.) en-
nek meghívására jött az országba ax orl&mundi grófoktól származott
Had
1
d
vitéz
*),
más néven Cziriáknak is neveznek ^). Ezen ha11. Kadold mas néven Arnold is tán épen az^ ki
kit
doldi Cziriáknak fia
;
1234-ben a peleskei szent Margit -féle apátságot alapitá
*).
Ennek két
M
sk meradt í. B u zid é$ IIL li a d o 14 más néven i h á 1 v. I. Buzádoak íifti etek II, Búzád, ki Í226*ban tótországi bán volt, (Í223. pozsonyi fisp.), axütán dómok os-baráttá lón, és mint ilyen Szobor nev :
pusztáját agerzetének adományozza
nejétl Sol ispán leányától nemzé
lépett,
mást,
ki
!
csétében
azaz
Praeconum)
viselt,
Mieltt a szerzetbe Ifi, Buzádot T«»
'^}.
fiait
254- ben fejérvári prépost volt;
hivatalt (€
tl
1 233-ban
,
ésTristánt,
ki
fbb
és cziraerül ököriot használt pe-
:„Coines Trl^tdnus ine misil'* Búzád nembl származott Ponyth Jakab (Í277.) ily körirattal
®).
Ezek-
Búzád testvére az említett líl. Hadold vagy Mihály Zala megyében Szemenyén a ferenczes barátoknak 1248-ban ConvenI.
*} Ttt'X «)
gjviit ia29-ki foly. Colíect htmld. Nro, 725.
XIL
21
~ 24,X
*)
Wíignsr
*}
Tiiuroa Chroa. P. IL C. XIX. Bucelií^ Wagnernél id. h. Wagner id. h. és Ms, tom. 70. pag I5a
*)
•> "*)
*)
volt az
dec.
1. 1.
Gaecli-451,
Bueelin után.
:
KerckeíícK Hist. Eccl. Zagr. 30. íap. Közli e pecséfe raJ2át Wagner ad dec
már
a„Cerographi» Hungáriáé
I.
tab. fig. 1.
Tyrnav
De elbb közölve
i734. p, 194.
ÍM
Bánff/.
Rajkon pedig a premontreieknek 12ö5-ben prépostscágot alapit'), és 1273 ban Jurk üainak földjeit szerzé meg ZaJa megyében O- Tle következleg j6 le a család :
TIL Iladold
1248—1273. Máté
f.
I.
István 1282.
tétorsz. bán.
János
I.
Miklóá
1.
f.
(Bántí.)
13M.
L
László
Miklós
II.
István bán.
11.
f.
Zsigmond 1398.
I.
II.
^ágori fisp.
^^^J, {Salamonvári Beatrix.) II. László f. líl.'^ístváu.
Dóra (Forgács
Sára
Kata
(Bánfi N.)
(Ost Ján.)
János
^^
bán.
totorsíj.
Ján,)
IV. István,
III. János.
Miklós (gyermek.) III.
III.
László
f.
elesett 1448.
(Lásd
Borbála
lí.
(iels iindvai Szécsy Miklósné.)
Dóra (Roe-
gony JánO
II.
Zsigra. elesik
1526.
Erzse (Kanizsay
(Szécsy Miklós.)
(Báthory Miklós.)
»)
a
fiait
táblán.)
Kata
Bora
Pál a bolondóczi ág 1.
íeje
üyörgy)
Stibor
(1.
Margit. 2. Bátbori Margit.)
IV. János (Sisak.) fpohárnok 1514. (1.
Szomszéd vári ning Margit. Kata.)
fitíu-
2,
Fuisi
Kata Dóra Antal 1527. I. Ferencz Bolondóczi (Ráskav (1. Tarczay (TeufenBora. (Zay Fer.) (Dersfi Po- Balás hL Mik 2. Lo- bach Gy.) tentiana.) nya Ilona.) boczki M.) L^rincz.
Lásd a köv.
*)
V. István
Wagner Ms. tom. 70. Wagner dec. i. 12. 1.
p»g. 155.
lap.
15?
BáHÍTy.
Ferencz.
I.
(Ráskay
Ilon, ki az
elbbi lapon,)
IV. László 1542. fko-
morn. és flovász f 1583. 1. Keg!evic3 Anna.
Somy
Bora. Mindszenti Kata.
2.
3.
Anna
Erzse
(Majiáth Gáb.) 1596.
(Ratkay György.)
V. János f lö94. (Forgács
Pál 1576. f II.
Margit.)
Eddig szakadván
egyik ág, mely I. Pál-nil bolondóczi (beczkói) ágazatnak is neveztetett, ettl vett
tartott a
ki,
IIL Hadoldtól
lejött
eiuovérl.
Hadoldnak Máté
III.
fia
magnélkül halván
el,
István ln
I.
Ez Tótország bánja volt, és IV. Lászlótól adományban kapta Alsó-Lindva, Nempti i-ombán hevert várat egyéb városokkal, falukkal és Cserneszegh pusztával Zala, Somogy és törzse az egész családnak.
Krös megyében rl a
^).
O
Alsó-Lindva vára fölépitöjének. melyÉlt 1282-ben. Egyik fia I. János utód
tartatik
család elnevét vette.
nélkül múlt
ki,
másik
fia I.
Miklós 1343-ban
zalai
vászmester, 134:7-ben pedig tót- é^ horvátországi bán,
eltt több hadi érdemet szerzett. mivel atyja
bán
volt,
Négy gyermekét a
és
róla e
János
kezdetett
I.
Lajos király
Bán ffy-nak
neveztetni,
név családja vezetéknevévé
táblázat mutatja.
pán (Gomes) és Slavonia bánja II.
Ö
fispán és flo-
volt,
szintén e polczokra jutott.
Közlük
II.
István
vált*).
zágori fis-
de két fiában ága megszakadt.
Ennek
fiai
közöl
III.
Jánosnak
ága ismét kihal. Másik fia IV. István marad törzséül a családnak, mely ennek fiaiban két virágzó ágra oszlott. V. Istvántól jöttek le az alsó-lindvai Bánffyak; I. Páltól a bolondóczi elnévvel él ága* zat. A folebbi táblázat I. Pál ivadékait láttatja a család elényészteig. korában IV. István testvérével a Zsigmond király elleni párton állott, késbb azonban ennek embere ln 1437-ben flovászmester és Zsigmond királynak külföldi útjában egyik kisérje. I.
Pál
fiatal
ó
egyik munkás elömozditója volt Hunyady László megöletésének 1457-ben. És Mátyástól is egy izben elpártolt. Els neje Stibor Mar-
')
Geneal. aatbent. Mss. 207. tom.
*)
Lefaocsky szerint 41.
1.
I.
birU Soljnnost Arad megyében.
Böfiffy.
158
1437-beD adoTnÁayt k&«
git után nyert jogot Bolouáócz várához, mire
Báthory Margit Szilágyi Mihály í^ivegye
pott. Másoalik neje
Pálnak négy leánya és egy tla maisad t. ) Sisaknak IV. János (L Pálnak
a
Líndváról és Bolondóczról & kiiruczok
irta.
%
neveztetik
magát
fpohárnokíriester volt,
Í6i4-bea
kimutatta.
táborozott, ás vitézségét
ellen
is
I
voit.
midn
menté meg
Ápüthinnál Drágíy Jánost, ki eliövütt lova miatt már-már a korucíok kezébe esett. Meghalt 1525-dik táján. Két nejéti Wbh gyermske líalt, de csak
I.
Ferencz
Z
II.
s
i
gm
ágán
még egy
folyt
u d (IV. János
Lörincz,
ideig & család.
Mohácsnál
fia)
még lö26-ban
Antal Szapolyay I. Ferencz (IV.
János pártján
IV.
Lászlónak három
Anna
feleségétl két leánya ég két íogajrasi)
—
nagy-th^bori Ratkay Gyorgyné. czolva vágatott
le.
ílovászmester
1553-ban Babocsa alatt
szunyogazeghi (másutt V.
1527 ben.
állott
János h.) Ráskay Ilonától aerazé íV,
halt meg. Fiatal korában
el-
is.
lót*). ^556-tó! 1574-ig föajtónálíó, azután *)
1526 ban,
kinek csak egy leánya maradt, 1494-ben Ulászló
\tn pártoskodott, élt
ban
esett el
János atal
í
á3
z-
ki 1583-
,
liarczolt
is
maradt:
íia
Majláth Gáborné
Pál
TI.
Jb
;
Erzs
576-ban török ellen
hajr-
korában 1694. Iáján*} esett
el.
özvegye Forgács Margit gyermektelenül maradt. így a bolcndóczi ág kihalt cs birtokai a lindvai ágra hároiulottak.
Áz alsói ind vai ág
Istvántól
V.
(I,
Pál testvérétl) így
j«le: II.
tábla.
V. István elesett 1448-ban.
^
'^IJ^TS^"'**^
') lsÍTÍnfi
'J
Wagner 19. 1
hibásan
Budai
F.
e.
dec.
20.
1.
I.
"""íil Miklós'" pozsonyi fispán, meghalt 1501. (Margit sagani herczegno.)
Jakabnak
László IV. János (Síssak fiának mondja. Lex.
Lehoczky Stemra,
— Geneal. anth. Nro 207. tom.
Ferencz »)
irja.
40.
II. és
1.
egy
I.
144.
— "Wagiier Mas, tom. 70. 158 és — pörben hitelesített ~ családfán
fiául adatik.
Wagner
dec.
I.
20- halálát 1586- ra
teszi
^
kéziratai 70. köt. 168. lapján
1583-ra. *)
De
U. az dec.
1
20.
1595 töt
ir,
említett kéziratában pedig 1594 dlket.
UÁntty
Miklós, iu az elbbi kpon.
líl.
Bora
VI. János 1534.
mli.
n. J»kab. iLFtremez Petrouelift 32. 1488, iOstfi Fer) 1 1521.
Sára
(Erddy
Rei-
(1.
chenbarg
nádof (Kevendí Székely
Kriszt.
Margit.)
berg G.)
2.
I5i
BothJán.)
(Eckartsan Anna)
Pet.) •
Margit (Bajnál
Stuben-
VL
István
f5aszt. országbíró jriegluwH 1567.
(Gutki Országh Magdolna.)
Anna.
V TI sz.
IV. .Miklós.
Magdolna
«Eül. 1547.
szül J557.
fpohárnok
(Maróthy
1569. dec S f megh. 1572.
(Zrínyi 0)^0.)
Mih.)
febr. 27.
szül.
1644. (Révay Ján.)
István
Kata
Kata
szül.
György Kriati^szüL f 1644. sept. 16. (1. Mérey
szül.
Erzse
1573. mart 21. sz. 1674. 1677.
l5tL
17. f. (1- Sibrik IsU-án.) 1575.jan. 27.
i6pt
(2.
sz 1579. febr. 23.
1. Gáflpár sz. 1551. dec. 21. (Gcrsei P^ih<^ Katalin.)
Dóra 1581. febr 22. sz.
Anna.2.Dras-
üjfalusy
kovits Ilona.)
Jáno6j l-s6 nejétói
1Ö99.
ian. 9. '*
Francziska Petronella
nejétl.
Éva
V.Miklós SS.
2.
szül.
1614
^^ö 24.
oot. 6.
(B- Recziczki László.)
III. Fe-
VIII.
rencz 1695. f.
István
tl607.
me^lialt
szül. 1617.
WlB, mart.
Ilona 1619.
sz.
jan. 17.
2. I
Mária Magda. Zsuzsa (Rimasz. (Konszki (Pinnyei ístv.) Stéosy Gásp.)
égrokk törzse V. I s
govits
Judit
Kata.
(Nyáry Miklós.)
Bold)
MiklJ
Ez
Orsolya (Vra-
t
v á n eleinte Zsignsond király elknsége,
utóbb hive és hasznos szolgája. Ulászló részérl Szorabathelynél har-
de szerencsétlenül, fogságába is esett. A rigó1448-ban. Fiai 1. J a k a b eleinte Miksa császárhoz
czolt Czillei Uirik ellen,
mezn szított,
hullott el
de
késbb
:
Ulászló embere lÖn.
III.
Miklós Mátyás
király
Részt vett Í467-ben á moldvai hadjáratban és mfegát kitünteté, miért adományokkal jiitalmaztatott. 1474-ben Ná-
alatt pozsonyi fispán.
ott
polyban járt Beatrixért. 1477-ben Bécsben járt, az ausztriai hadban vett részt, és á Fridrikkeli szerzdés megkötésében. Neje Margit sa-
gani berezeg leánya különös szépségnek mondatik, kit Miklós
Má-
ennek haragját és boszuját roné magára. Hivatalától megfoszíatott Lippa és Sólymos várát elveszte, és két évig
tyás kíráljtói féltvén
,
,
160
Bánffy.
fogva
Aziifcán
volt').
visszanyeré hivatalát.
föajtónálló is volt. 1494-ben ö zésére.
is
Ulászló alatt pedig kir.
II.
kiküldetett Újlaki Lörincs megféke-
Meghalt löOl-ben^). Fiai közöl
Jakab, 1524-ben
II.
részt vett a Ferhat basa ellen vivott
gy-
zelmes ütközetben.
Jánosban
VI.
tetpontjára ért a család dicssége. Fenniarad-
ván a mohácsi ütközetbl,
János király tántorithatlan hive
lett,
kit
neje könjei, vagyonának az ellenpárt általi elfoglaltatása
hségében megingatni^).
Szapolyay János ot
István helyébe 1530-ben nádorrá d.
Meghalt 15d4-ik évi jaB. 30-áa Nejétl kevendi Székely Margittól egyetieu
3 órakor-).
utáni
sem birtak a hozzá htlen Báthori
tette.
gyermeke
István maradt. Ez 1522-ki
VI.
9-kén
febr.
született, 1543-baii
Pécset többekkel együtt odahagyá a török közelgése miatt. 1556-baii
a Babocsai táborozásban vett
Föasztalnok
részt.
volt, és
szágbíróvá neveztetett^). Állandóan Ferdinánd részén
1567-ben
állott.
or-
Meghalt
Czerneczen 1568-ki január 22-kén, kora 46-ik évében*). Guthi Ország
Magdolnától következ gyermekei
Anna
Vc;ltak
:
—
156 i-ben sept. 14-kén egybekelt a czerneczi kastélyban Révay János fispánnal. Meghalt 1580. oct. 7-kén Biatnicza várában. szül.
1544-ki febr. 28-kán.
Magdolna
1557.
szül.
Férjhez ment Báthori
24 kén.
febr.
Mihályhoz.
Katalin ki
szül.
1569. dec. 3-kán.
Meghalt Alsó-Lindván 1672-
27-én, kora 12. évében. Eltemettetett Thornistyán^).
febr.
Miklóg
IV.
1547-ben. 1556 ban Grslczba vitetott a német
szül.
nyelv tanulása végett. 1558-ban Archo grófn Bécsbe vitte iskolába.
Huszonhárom éves korában nül
vette
Bel
^)
Wagner id. kéziratában 1505-re teszi Zcrmegh Schwandtnernél II. 391. Tudom, tár, 1841 -ki IX. köt. 253-
*) *)
Jánostól
kezdve
^)
vet
hitelességet
teljes
volna Uy becses emlékkönyv születési és
Ilonát a szigeti
Adparatnsában Gregorián ez Pál toldaléka 112.
*)
:
Znnyi
;
—
a
köv.
1.
halálát.
és 321. lapon a Bánffyak naplója,
családra.
bárha mindig
s
s
hs ieá-
ily
mely Bár minden családról fentnaradt pontosan jegyeznék
föl
családaink
egyéb adataikat.
A
Bánffyak
naplója
és
Buday.
—
Ellenben
Wagner
országbiróságáról
nem
tfmlékezik. *)
Hibásan
teszi
Budai
halálát
1567-ik
határozza azt meg. '
'')
Az
idézett napló szerint az
elbbiek
is.
évre.
Az
id.
napló
világosan
\^
mi
BáKfff.
nyát,
njalábi PeréDji János özvegyét Nepti
és
—
lakodalmat 157Ö-ben. lett.
.1673-ban fpohárnok^ 1577-ben zalai fispán
Gyermekei a következk
:
István, BzüL 1571-ki
VIÍ.
várában tartván a
17-kén. Meghalt 1575 január
sept.
27-kén, kora 3Vj évében.
Katalih,
1573. mart. 21-kéa. B'érjhez,
szül.
ment szarvaekendi
Sibrik Istvánhoz, és ennek halálával divékujfalusi üj felüss j Jánoshoz.
György,
1574.
szül
bcn (Ausztriában). Jegyese
Erzse,
(s
Megöletett 1607-ben Styr-
16-kán.
tán neje
is
volt)
Déczy Magdolna.
1579-ki febr. 23-kán.
szül.
Dorottya,
sept.
szül.
1581-ki febr. 22-kéu, és végre
KristóP), szül. 1577-ki mart. 12-kéa. Nevezetes ember, és a Bocskay és Bethlentéle mozgalmak alatt is a király hive. poháruokságot és táruokfeágot viselt Neje kett volt. Az els Mérey Anna, a második trakostyáni Draskovich Eleonóra, kiktl a táblázaton kitett gyermekei születtek, kik azonban atyjokat túl nem éltek. Meghalt
F
Kriátóf 1644:- ben ^) kora 67-ik évében
Miklósnak
IV'.
volt
még egy
és családját sirba vitte.
;
Gáspár (lia Encek Gersei Peth
testvére
vánnak), ki 1651. dec. 21- kén született.
I.
VI.
Katátóli
Kri^
gyermekeit a táblázat mutatja. Kihaltak magnélküí elbb, mint tóf ágazata.
A
Katának els
férjéül
leányok mily családba férjeztek, szintén
Cenkri Tamás (Bucelin szerint)
Ist-
ott látható.
de valé-
tétetik,
szinüleg elíerditve, második férje Batthyán Ferencz volt.
Gzimerö a családnak az emiitett ökörfej, késbb annyiban változott, mennyiben az nyaszügy eig szokott
kastól
nyúlt ki a paizs alján
a
paizs
koronátlan
inetszvény
volt
festetni,
VI. Jánosnak
a nádornak 1531-ki
okmányról függ pecsétérl ez okból a vért s egyebek czimertani
A
igy
fekv koronából valamint sisakjából. Az itt látható
évbeli
tudhatók.
és
sisakon
korona
vétetett^)
szinei nt-m
helyett koszorú
(XIV
alakú czifra látható, mint régrebb
— XV.
századbeli) czimereinken legtobbnyire.
')
')
Badai még
Az
iá.
Gáspárt
napló
szerint
dec.
tab,
is
emlit, de
Wagner
errl Wagner
csak
sejtóleg
é3 a napló hallgatnak.
egy
ievél
után,
de
164<>-ra tette. «)
Wagner
1.
1.
11
bibásan
ut
Ráüiífy
A csalid VI.
a nagyságosok rendében áliott
táblázaton
elbb
meg
íia
korában.
Istv^áii
Végül meg $,
mir Jácos nádornak
nem
még
kell áll
de az alsó-Iiodvai B.
.
Lukácíot^
ámbár családhos ssámitittik ^). £z
emlitecezn Bánfíy
egri püspök. 1158-baíi pedig esztergami érsek
Ili. és
iV. István királyt.
lett.
Ö
ki
koronázta
Istvánnal a papi javak eüdegeni"
III.
téae miatt volt baja. III. Béla korond/ása alkalmával, kit
megkoronázni
vonakodott, biztositatá az esztergami érseki szék részére & királykoronázási jogot. Meghalt li 78-ban. -" Szent életüsége miatt a bol-
dogok sorába emeltetett.
®4siffy esal4di.
(íjosonczi gróf és báró). Eredete
—
mint
több régi családnak a homályban vesz el Találkozott genealogus , ki minden alap nélkül a római Tarquiniusoktól szárm&ztatá ^. Ugyan az a Haholdoktól hozza
le
6ket
^)
kiktl &z algó-lindvai Bán£Py család
,
leágazása elismerve van. £képen közös törzsbl szakadtak volna.
^)
Az
«író>Iii}dvfti
BáxiSj családot én
itt (i55.
Má-
lap) & Haholdoktól svármax*
ia^bn az Idézett kútfk njomáu. Azonban egy pörbtn fölmutatott geneftlogi* (L. Gkueal. AutHetiiio^ Mt. Nro. S07. toin^ II ) egy törzsbl eredezteti az AJmade
vagy Omode csaUdííVl
,
ittiiit
ezt az
Amadé
jegyzést) lapon utalásképec éri&tém.
cxikkaéi (L. itt 29. íapoa * 4>dik
Akkor így
állna a Báaffyak
seinek
csa*
ládfija:
Bertalan I.
Pete?
Omode !I1. kitl az Amadé oa
Lotard
Marczalty
Homode
aiger ds felsLiadva de g;endre Gutkalad. I.
i }
János
István.
Lotard III. Miklós II.
Ompod.
Omode
II.
I.
Miklós Bán.
II.
János
Miklós.
Bánfíy de Alsó Lmdva
(felsiindvai).
Lotard unokái Marczaltot kapják és azon ágon az I. Miklós megtartva Alsó-Lindvát (mint II. Omode bán) as als-lindvai Bánfíjrak törzse lett. — János (II. Miklósnak fia) kora árvaságra jutva fmint a genealógia mondja) anyja Mibak Bánnak fiához Akus mesterhez ment férjhez, ki gyámképen a lindvai jószágokat is birá. János kihalván » e javak pör utján í. Lotard utódainak Ítéltettek oda , de soha birtokba nem erról 1402-ben ktlt oklevélbl kitnik, hanem János mo5
Mint
Amadé
látjuk
,
itt I.
család terjedt,
,
a
mig
^y
atyjánál Akus mesternél (Mikh bán fiánál) maradtak, kitl
— a Hndvai Bánfiyak eredtek,
és
hcldoktóU eredeztetés nem áll, és *) Tropliaeum Estoras. Ó U. oti és utaana Mi kóla
—
úgymond a kézirat Ha ez áll, ngy a Ha-
nem BánlTy Miklóstól. — ngy az Amadé család eredete id. h. 16.
is
világosb
I
majd Tomizoba sarjadékául tartják *). Azonban minden állítmány és vélemény Öszbangzani látszik abban bogy a család ismert töí-zse Dienes az lB8S-ban élt borvát, tótországi bán sok ismét Tuliutum
,
,
volt.
Egyébiránt a
Dienestöl
kitl egyszersmind a kihalt
kezdik,
ládot eredeztetik.
Az utóbb C
[
\ I.
Dienes 1228.
Tamás
I.
már élbbrl egy másik 1228-ban
csíalááFát
)
(máskép
]
Miklós)
emiitett Dietiestöl igj
támad az ágazat
^)
:
n. István, kitl a Losonezy család
Tamás
I ÍI.
Tstrán székelyek
csa-
1 <
I.
Losonczy
élt
Dienes
\
Dienes. 1383. a Bán%ak, mint a II. táblán.
4
11.
{
Kitl
+
Isp.
\^
A
Dezs
,
ettl
táblázat élén álló
is
a
Losonczy
Dienes
szolnoki
nerÜ
család.
fispánnak
,
nádornak és
1228 ~ 123 l-dikben ^). Fiai: I. Tamás székelyek grófjául, vasmegyei fispánjául és saari várnagyúl iratik királyi kincstárnoknak iratik
1319-ben
j
(tehát atyja után
Továbbá (Leboczky
egy századdal késbb, mi valószintlen).
szerint) részt vett volna
mint Róbert Károly bive
az erdélyi és nápolyi hadjáratban. Hasonlóan Székelyek Ispánjának
István is 1332-ben, (szintén cbronologiai bihetlenséggel). Ez Dienes uevü fiában kihalt. ÍI. Istvántól és Dezstl a Losonczy család eredeztetik (övirl illet helyen leend szó). — I. Tamásnak a. 11 Tamás nemzé Dienest, ki Mária királyné iratik
I.
,
udvarában nevelkedett. Dalmacziai bán
(és
zólyomi fispán ? Comes
Nül vévé Geny János komáromi és krasznai leányát Geny Annát, kivel a Kraszna megyei valkóvári mat kapta ^). Élt Í383-ban. ütánna (mivel bán volt) £a Bánffynak neveztetett. E Dienes lett törzsévé a losonczi
neosol.) volt.
családnak, mely tle igy származik le
')
Buday
*)
Lehocíky
•>
LeKoozky.
•)
Wagner
*)
Lehoetky
felelnek
Fer. lex.
1.
131.
*)
fispán urodal*
László
BáníFy
;
— Lthocílry R h.
áfÖ.
id. h.
Stemm
29. 30.
Anal, Seepus IV. 11. ds
Kövary.
—
De
— Katona Hist.
orit.
IX. 502.
e leszármazás izei a korreadszernek nem,
meg.
11*
AU
BáaflTy.
I
Tábla. I,
»gy
21L hi»7Á6
üyorij^y|
íolytaüflit
)
n. t4bl4».
latváB
II.
íH I
Binffy
(Kftgy)
I
,! István
(Héntfy)
Péter I \
j bár..
t
András f
(Qeisyö
Anna)
II.
IV. LisKÜó.
LáKzIA.
Láe
1383. i.
Lászlónak
i
raeg
Enn
^).
íia
János
{
ay(
Y. iáblát.
II. JácoB.
laíváo fiáról iratik^ ^^^7 havas-alföldön lIi. László országbíró, kincstárnok, erdélvi I.
1490- ben
ÍL Ulászló korában,
halt vaj-
Lászlónak István
dának
iratik
iiátóSi
unokái 1468-baii kölcsönöa bevallást tesznek*); igy tehát elbb
^)
éltek volna nugjatyjoknái. L,eÍHíC8ky
és
IBBíi-ban
él.
126 év
v&gy
egyenes ágon
tolmiitatui.
P^<^*K (nthií'hi 11. István
lévén, ez ágazat (habár
radöia. Míkoia'*
ugyan IL í«tvánt
)
J>ieiie«ti, ki
éltek,
Vagy Dienes
gyerniekeinek
I.
miatt ext elfogadni
oklevél
is
öaszesea élt
tehát
kÖleí»öní>s b^ív'^allá-
tanudkodik) ei^b&i vaiamely iznek kell kíma-
tfukról í468-ról oklevéi
eniiített
Mi képtelon dolog
K6váry is így köalé) hibás. Lebetlen ÍL Utvao gyeraíek^ikig, kik l'^B-bao
alatt hat ist
í^h'iHhy
III.
Ferdinánd korában
nem
iehot**).
így,
élteti,
de az
mint van, a
CBaládfát csak II. István 141 kezdve tarthatjuk hitelesnek.
ÍL István-ban a férfiág kihalt; de egy leánya maradt, ki sitatván;
egy LoBoaczy vévé
ei,
a Báníi család nevét jószágait
tak
a
táblázaton
Í3
ki a losonczi
Mátyás király korában kapitány kodoti
nevei vévé
föl,
Ennek négy gyermekei
örökölte.
L György
láthíitók.
Báuy
fiu-
és
vol-
Bonczliidáról irta magát, és
^).
Utódait a
lí.
tábla muta-
tandja. I.
') *^)
**,»
Mihály Bán
Ltilfoo.üky iJ.
í»tt,
kit
.s'/erint
Lehoczky Kagy-nak
Mikolíx.
'^')
Kzt Köváry,
**)
roJna
Hifit
ki.
í.elioc/iky
Aga Gáspár unokájában megszakad.
kihalt, és
c.x.
Koi
*i
igazitha*^!.!
volt.
31.
geiie.
—
n.
il2
lí.
I^iUzIó
í«
nevex.
tí'.stvérétö!
Kövirynál 21
}ap.
terjedt totrább az ág,
b) jegy alatt.
17.
ugy !4ta/ik — a család saját
leszárroas^ási fáját in ismerte,
BiülTy.
Lászhí
IV.
Jáuos vajda
Mo/3;yor(í8rói
hadbaa.
elleni
L JáüOö
iratlk,
l€5
8xeQt-öförgvi
elesfUt 1468-baii
V
Ágaz^atát az
táblán lácandjuk.
1.505-b8D zászlós ur volt.
ÍL Tábla. Krifltóí
^'
í
Ferenci-.
I.
t
1
i
László. (Váacia £rzse).
1
í-í: Mihály. 1546.
>
I.
György (Ugyan
Istrin (Sátbori
III.
»z, ki az I.
II.
<
János,
í f ilL KÚBióU
111[.
JSsofia)
táblán istvAo
(Bocskai
Dtiuds.
I.
(Báthöri
Í6()6. c i.iiua).
j
Judit)
fia).
V, látván. (Károiyi
\
IV. I«tráa
^
FarkAS. (Bethlen Klára).
I,
,
Zí-igmoud.
í.
!V.
^^ás»l
táblán.
(Nymes An.j III.
Mi-
(xyörí^. t (Keu'ie Gábor.)
lí. '
iiály
Zsuzsa
(Kapi Judit)
ettöi.
\
lí.
Déues
leisj.
lAȇ
1674.
;BoríX6m!8za
'
III.
táblán
Kata) 1 1
A irta
családfái!
I.
Farkas
(IV.
(Korsaares
Istvánnak üa)
á..-'.d.)
sz.
Tíílkérl
Különbett Szapolyai Zsigmond és Báthoil Kristóf
el6nevét.
uácso.-3a,
álló
Borbála
ta-
dobokai figpáii, vozénjl tábornük, Mara«-udvarbelyi király-
bíró volt, Szapolyaj halála után Báthori István mellett harczoít BéSz. Pálnál elhullott^).
kési ellöD. aprii 9-kéfi
más
--
és testvére
Kristóf 1578-ki kapnak birtoBán fi Hányad,
ágbeli rokonaival együtt uj adoaiáayt
kaikra Krasznában Valkóvára. Kalozsbaa Sebes vára és
Dobokában Vállaszút és Bonczida, Tordábaa Magyoró és Holt-Maros, Belö-Szolnokbaa Zemesoye mellett több íalu, és részjószágra*). IL Kristóí'nak ága Dienes fiában megszakadt. III.
Mihálynak
második a táblázatoü
^)
Lebocaky
^)
A
*)
Leboczky
fisc
Id.
h.
két neje kitett
volt.
Kapi
Az els Károiyi
Jadit. III.
h.
31.
—
Ezt
K 5 várj' »©m
említi
a
Mihálynak, ki Kolosvár
archivambani másolat szerint Kövárynál 21. id.
FrusiDa^);
lap.
I6é
Báliig.
megyei fispán
volt,
vére
volt
Zsigmond
ki Zrínyivel harczolt,
is,
és
1594-bea az esztergami ostromnál esett el*).
II.
Már láttuk mikép a család eddig is két í6 ágra oszlott. T. Istvánnak I. György fiától jÖ le az eddigi ivadék, mely boni.
,
d a i ágnak
(Á másik föágat IV. László alkotja, mint alább látni fogjuk). III. Mihálynak 1 Zsigmond (lásd ágát IV táblán) és lí, D i e n e s fiai által a bonczidai ág is ismét kétfelé sza-. cz
i
kad.
A
neveztetik.
is
harmadik
Diones
íl
György
fitestvér lí.
kihalt.
Erdélynek nevezetes embere
fölötti viszályok kCSzt
Kemény Jánosnak hive
nek buktával bélyegen veszti ban is szerepei, mint ftanács
,
volt.
és
A
fejedelmi izék
Bécsbe követe. En-
Küiönben I. Ápafy Mihály koráKolos és Doboka fispánja, Kolosvár
javait. ur,
városa és Szamosujvár kapitánnyá. Családja részére sok rez.
birtokot sze-
1662-ki sept 24- kén kapta Gyalu várát 25,000 forintba, erre
1664-ben még 10,000 forintot adott. Valószínleg Bécsben jártakor eszközlé,
hogy bárói rangra
dorral -^ irja Cserey
—
is
emelkedett.
>,
Naponként nagyobb spien-
kezdé udvarát nevelni, el annyira, hogy a
fejedelem udvarát adaequalj* vala,
nem számmal ngy^ mint pompával,
minden napon fejedelmi köntösben mutogatja magát, kivált Ellensége minekutánna a baronatusi titulust publicáitatta" sat Teleky Mihály Apafijnak kanczellára buktatá meg^ és 1674-ben lefe-
maga
is
—
-
késbb visszakerültek Neje Bornemisza Kata, ApaíFyné nvére volt, Töleigyjö
jeztetését eszközlé .utódaira. le
ki.
Javai elkoboztattak
,
de
ágazata a mai napig IIÍ. ''
I
Báró
Gróf
C
11. Dienca í lU. György (Bornemisza i (Betlilen Klára) f Kata)«
t
1708.
1 <^ j
Tábla.
Kata (Weaseléavi István) Klára (Gr. BethíeR Ád.) Mária (Gr. Gyuíay ¥erA Zsuzsa (B. Jósika imre) C Kata (Gr, Székely László).
\ Kkra. j ílV.Gyorgy< ignes
|(Tproe2ÍAy Ágnes),
]
i
(B. Dáaiel íst.)
Zsuzsa.
Ci^ne*. (Gr. Eszierliázi Ján.) C IV. Dienes. (9arc«ay f 1854. ^ Agü^s). ÍV. GyörgY< (B< SchiUing
flTS. iUL Dienea? j
Jos.) t3822 (Gr. Palin. I József. Boxiczi-
Josefa
V\
ott.
—
K6váfy
vérét pedig Lehoczky
8^iotén
íitm. isiaen,
nem
emlitL MiliálynaK
e helyett
Fercnezet
I
I
dán.
György 1 f
1S32.
v á a ncvü
test-
st
említ.
A
nemzék rendea áiló ííí. (? y ö r g y (IL Dienesnek fia) Fejér, Kolos, Doboka megye fispsDJa és Kolosvár kapitánya, az íQ&bb ApaiFj íaöácsosa., gyámja, a rendek elisGke, és Ápafíy halálával illet-
els f-
leg a fejedelmi kor baktávfti az ausztriai ház ú&íi Erdélyaek
kormányzója 26 évig,
1696-ban grófi rangra emeltetett utódaival
Meghalt r709-be». Leányai mily házakba mentek nül, a tábla mutatja. Ezek egyike Zzuzsa B. Jósika Iiure halálával B. ílugenpoettel férjezett — D i e n e s fia korán kimúlt. Másik fia IV, György cs. kir. kamarás dobokai fispán l735-bea halt meg. Ennek nejétl Toroczkay Ágnestl gyermekei Kata gr. Székely Lászlóné. Meghalt 1745-beu^), és Klára, Ágnes, Zsuegyütt
\).
,
•
£ s a n n a. Fia egyik
líl.
D
i
en e
katholizált.
?
Ennek Barcsay Ágnestl
fia
fia
Dénes,
t tanácsos^ Movászmester kolcsmegyei fispán és a kolosvári academía igazgatója, két iatiü könyvet írt (nyem. 1747. 1787.) -- Magnélkül halt m^g. V. G- y ö r g y (ÍII Dénes másik fia) ismét Erdély fkorajányzói méltóságára emelkedett, és viselte azt J787-tl hMlálgy méíj történt 1822. jul. -ke, kora 75-dik évében. Gróf Palm Josefától fiai eícek I¥. D i e n e 5 cs. kir, kamarás , meghalt Bécsben 1854 Július í^m.
sz.
birod,
kamarás,
f.
b.
,
,
,
.
4-kén, ko«k 78-dík évében.
Gy örgy ki
— mint
katona volt, az 1809-ki fólkelés tábornoka. Sxép
Kvárj
irja
—
pénzzavarai miatt
hídkapu mellett a Szamosba vetette magát.
erdbe bevágva
a franczia háborúban egj « 8 e f boiaczidai jószágán
ben a régi
grófi
ál
(1854),
ág kihalásnak néz
1 832-ben
B^ e r e ,
uc«
férfi,
Kolosvárt a
lovas alezredes
golyó által esett el
— Maradéka egynek
J o-
sicca. József-
elé,
A
L
másik boRczidai ág bárói ezimroel II. Dieaes testvérétl Zsigmondtól le, ki Nemes Annával a következ családfát alkotá
j
L. ÉletrftjzJlt MajIátkX|rréft<'.!: Honnt-yr Taechb. JS^g- Jahrg.
^)6
a,rczképév«l pgvatt
Ezt Kváry (rarly al&poii ?) b. Szeiitkereazti Sámnelnek írja. Hogy gr. Székely Ls^zlné volt bizonyítják a halálakor mondott li^szédefc meíyek *)
,
,
„V irágz £ÖldSt^g€bea kivágatott reméaység" losvárott 174? -bsü nyoinattak elésoroltaiuak.
ki.
Hoí többi növ*j€J
is,
— még
czim alait Koakkor haj^doadk
—
1«8
Báuffj.
IV. Tábla. I.
LámzIó
t 1806
Gerpety f t825.
Bor.)
Zsigmond, (IJJ. Miháiy
I.
fia
ir,
i
Farkas
í.
1Ö9*J.
tiblázj
.<<
lí.
báró
í.
t 1751. (Bagoai
(BiU'C£AÍ
(Nemes Aona)
Farka.s
Era»c)
(
Mihály^
Kdinéuy
Gróf ^
Teréa)
í
Mikióí* I
(ik.
gr.
I
Krzse.)
í-
^'^í {
R^
Beth-
len Katfc.)
Ciyörgy |
Pál.
(
í.
IV. Farkas
Miske Teréz).
(H.
Qyörgj
t 1805. (Vesselé. JII.
György
czy Kata))
Albí^it
.^
xí;
'"•'"^'^"y
Ádám György
Aíjii.
1.
£z ágazat det elhagyva,
Annát,
kitol
fispán
táblai
nemzé
volt').
Farkas
törzse
I.
Ádám.
Zsigmond, elbb
jezsuita,
Farkast,
1698-baD
báró
iTOO-ban.
a ren-
Nül
vévé Neme« szintén szolnoki és dobokai
ülnök és szolnoki föisDán. I.
késbb
ki
meghait 1706-ban.
lett 2),
Fia
kormányszéknél királyi tábla elnöke. Meghalt 1751-bea '% Ennek gyenoekei Iir.
ezülötett
Farkaö,
rendek elnöke,
kir.
ki
kir.
Titoknok
volt a
ÍI.
és a
táblai ülnök, koiosvári fispán, biztos, a
udv. mester, kincstárnok
volt.
Meghalt 1794-ben,
volt
Genua ostrománál
kora 70-drk évében magnélkuL
Mihály^ kamarás, tanácsos, 1746-ban. Ettl, valamint L Gí-yÖrgy I.
j
jelen
testvérétl a család mostanáig
le,
Mihály-nak I. László nev íiátóli unokái kihaltak. Ezek közül 11. László az l839-ki pozsonyi országgylésen, hol mint I.
ellenzéki tag szerepelt, halt
el.
L Mihály-nak Pál nev me^ye fispánja kamarás,
a
rend
unokája Miklós alsó Fejér
mit
idben, jaJenleg cs, kir. tanácsos, lovagja, ausztriai birodalmi gróf-
yolt a közelebb
Leopold
fíátóli
ságra emeltetett 1856-ban*).
»)
L«hoc8ky
^
Kövftyy a céssUdfán 1699-beu, a szövegben 1698-ban
*)
Köváry szerint 176 i-ben a családfán. Lásd 1856-ki Pesti Napló uiart. 29-ki saámát.
*)
id.
b. 31. 32. i'-ja
bárónak,
169
Bánffy.
A el,
másik ág, mely
jelenleg
Györgynél
bánji cziramel
á
is
1.
él.
(I.
Mihály testvérénél) válik
L György,
született .í739-ben,
Kraszna megyei fispáni helyettes volt. Neje Wesselényi Ztsuzsanna, mÍDt azt, é,s utódait a táblázaton láthatjuk. Ezeken kivül még egy másik ágon is lejött e család mind e naai ezredes, és
napig. Tudüiiliik a közlött II. táblán látható
Ennek
fiától.
ágazatát a
következ
II.
Istvánnak IV.
családfa mutatja
László
:
V. Tábla. f
Pál.
1
1564.
I
Gábort Pf ter t
[
László. IV. László. István fia. (Hariuai Farkas (Lásd ^ IL táblán.) Anna).
Boldizsárt
Lászlót
Tamás t
II.
í
Gáspár t László t Miklósi
Miklós
í
(Telegdi
György. (Ugrón Zsot.)
Ors.)
György
(
János.
Lásd a
(burányi KLónyay Zsófia)
1573.
E
I
yj \
[
táblán Lásaiónak Harrinnai Farkas Annától való
Zsiginoiid korában 1566-ban Udvarheh',
Csik és Gyergyó székek kapitánya,
j^|^|^^
Frusi).
Maros, Kezdi,
fia
Pál Jánofi
líepsi,
Orbai,
Székeiytániad várnak parancs-
Magát egyszersmind Mogyoró (Almá8)rói irta. Fiai magnóikul haluk el, Közüiök B j1 dizsár tordai fispán és Báthory András követe III. Zsigmond longyel noka^),
István lengyel
király
udvarmestere*).
királyhoz^).
Miklós csak
nevót;
a TeJegdy Orsolya férje, ki szinte Mogyoróról irta el-
György
fia által
tartá fenn ágát,
Eiz
már Hunyad
és
Maros szent királyról is irá magát, és Szapolyay részérl követségben járt Szolimanhoz és Báthory István királyhoz. Egyik fia kihalt. Másik János a Lonyay Fruzsina férje LengyeÍországb:ji- követi- Báthory Istvánt, és ott Lehoczky szerint jószágokat kapott. Tle igy
—
—
folyik tovább a család
>)
KáUay
*)
Lehocaky
»)
ü.
ott.
id.
b. id.
227. h.
31.
:
VL Tábla. Zsigmond
5 (Perényi N.)J (^
Sleky Kata)
^'S'^''^^'
f
l Péter
Boldizsár
|
Péter-
(György fr Boldizsár Kristóf } .;Bethlen>
Lá«zM
1
Judit).
Ferenc2
1 (B.
Kemény
Zsuzsa). !í
^
Gábor,
,^
p\
\
^***^
£
Lái#2Íó
?
(Betlden
í
Bor. )
j4nos
(
{ (b.
Ke-
í
Ferencz
-^
f
;
1835. \
méay Zs. ^:Zeyk Zs.) 1
(
f
r
Eiek.
1
Zsigmond
i. J^J^' .S |(MikZ».M
Mar.)
i
Ah.)
^ | ^
-r
v"^-«.s
r
\
^#PÍ?''1
1
'*»
I4.fr4
(IMniel S
Anna)
^
/
TS ^
I CSzéki Margit).
Elek.
Kábsán. Müiiily.
Jóas.íf.
%
/
^
)
I«tví5^ .
(Kun N.)|
^
Agn.)
(G^r.
3
i
Létór
K-lára).
SámiieL (Herc*€g Zsuzs.)
Já.no& (
Zsigmond,
a Perényi leánj férje
Fejér megye fdispárga rályról
is Íratott.
Ága
,
y
és a rendek éln^^ke.
Hcrcseg
Apafíy MiJhály t&náososs,
N*gy-Falu é» Maros
hút ki Qry&re«ek rG-ábor, Boldi-
részint áaibaoj részint unokáiban
meitei, miiíd » táblázat
nem
mtst&íja
voltak
,
zsár, Pál, 2lsigmond, Lásxló. Ex utóbbinak János*). E2 áff <»'7ait a másik él Örök lé. Kristófnak Betbíen Ánoátóli ispán III. Károly korában
,
üú
is
lett
Mind
Zsigiüond, & Füstik ÁQiia rörcsváriaálj és bárt^ságot szerzett
ezen
Zsigmond ága korunkig mint j6
*) lÁhoca'ky id.
li.
fia:
kúz'á\:Lis7A6, kraszaai f-
Fereae^ Kraszaa megye Ferenci:, mmd pedig f^hiróv.
Láazléoak és Dáaiel Jttditnak áck volt.
volt
84 évig.
élt
hítvescj TOkölyi ellen csatázott
fispáni helyettes
ki-
le,
mutatja a esaládfa.
— Bfti&tes.
Baug^'a
A család
in
czimere koronából kiemelked
grifj
iáélj kardot fart, mint itt látható.
Baiígya család. Komárcm
megrei hk^
tokod család.
Bánházi lád,
meijböl
Pál
család. (Thordai). Etdél ji qb&1668-ban Bethlen Domokosért
100 forintig kezeskedett többekkel
Mkwihídw
S6
Cftalád*
^3.
A család igény, hogy
András király alatt vitézségeért Ócsa (Fest megyei) és Bánhida helységgel jutalmaztatott. Ez II.
I
hogy egyik Ulászló \ király alatt szinlén ^gj Bánhidy mint Banderiumi vezér szerepelt. Végre a Bánhidy és Ócsai birtokot a család biría a Rákóczy mozgalmakig, midn azokat elveszte ^'}. Jelenleg e család Csanád megye elkelbb nemesei köze tartozik. Belie Antal, 1829bea aradmegjm alispán, Albert lS424g Csanád megyében fszolgautóbbitól vette nevét. Továbbá,
bíró, ez
id
óta pedig alispán volt Í848.ig.
Ugyan
Jiiak a
Simándról
e esaládból
írja.
Bizonyos az, hogy
Bánhdj
családból (táa épen ebbl) Fcrencz Károly királytól kapott czimeres nemes levelet «> Czimerében zöld tér fölött kék mezben egyszarvú áll, els lábaival lándzsát tartva melynek végén koszorú vao. A paizs alsó jobb
lllBhm
III.
Md
,
gzögleíében hold
,
a fels bal sorokban pedig
pcnás sisakján három strucz-toil leng. babról arany kék,
mp ragyog, A
paizs ko-
Foszladék jobbról ezüst vörös, •
BHi&ics cnalád. A
czimeros
nemes
levél
szerzje BaKÍos
BoI diissár, ki azt ÍIl Károly királytol ITlS-ban kapta. Czimere: kék mezben zöld tér fölött fekete mén^n nyargaló veresbe öltözött bajnok, ki jobb kezével a kantárt, a balban záázlót tart.
A
sisak fölötti
koronán vörös mezben vitézi kar kardoi; villogtat Foszladék íxmen aranykék, onnan ezüst vörös
ijrpáaia *)
«)
:
^),
I 275
Ce&Iádi tüdésitís szerint.
Coütei :
fíer&ia. Kro. 533.
*} Collcct. Hcral4.
Nvo.
52'^.
é.s
Adauni
íd. h,
t
k.
m
Bmnik. - Báaé.
Hai3.ik
Czimeres nemes levelét
«*4iftal^€l«
II.
Ferdinándtól kapta,
mely Sáros várniegyébHn hirdettetett ki*). E szerint eredeti lakhel_ye a családnak Sároö vármegyö innen szakadt át Liptó vármegyébe, hol János Starnicska helységben lakott, onnan nógrádniegjei Nagy Faluba költöüött. Tle wgy ág igy ered :
:
Mátyás
AdráB.
í
II.
(
György. Péter.
[
János. I.
András f Szalma-Teroaeu.
György f Felfaluban. Jáno« a XVIII
században halt
noieg
Fel-Falaban. Fia
I.
András
a beiháborúk alatt Csábrágh alatt rnini hajdú (gyalog katona) sebet
kapott, és Szalma-Tercaen halt
ragadta eL
Testvérét (.ryöi-^yöi a döghalál
el.
(1734-ki taauvallatád ezerint).
jBastk esaM<Í« sorozza Kövárj.
Bamkliázi kihalt család neve
Az
(Apahidai).
eH»lÁá.
Kváry
erdélyi kihalt családok közé
Hasouióképoii
(N.-Enyodi).
erdélyi
Bzeriot.
TS&nlcy
cisalád..
Veszprém vármegyében
birtokos. (183?.)
fóaukó
4^fiialíi«l.
Koraárom vármegyében
székel.
Ifífúulíéy csaliMl. Hajdan Arad megyei birtokos aemes család.
1561 -ben Péter Almaszeghen birtokolt^).
HÁVké család. tokai
Osi székhelye Sáros vármegye; hol
nagy részének jelenleg
okirataik
szerint')
már IV.
is
birtokában
A
ül.
család
ö&i bir-
sei
•Béla ideje eltt ott birtokosokúi
saját
tnnek
Legels tudható törzsöke a családnak Vizibor vagy Isabor, kinek Gyármán fiától a Bárto családon kiviil a m^g él Kálnássy és Kukemezsey, és már kihalt Bagosi és Gyárnián családok származtak*)? mint ezt a következ táblázat mutatja. fol.
*)
Magyarorsz. családok
«)
Fábián
')
A
id.
család
II.
k.
kézlr. saját
gyjt. 35,
i.
h. 24.
szives
közlésébl
njrert
okíeveli
kivonatokból
és
töredékekböi.
Mikért köszönet. *)
Gyarmati
E
szeriot
(Gyármán)
Lehoczky és
id.
M. 42.
Körtvélyesy
1.
hibásar
családot
Rákóczyakkal egy törzsbl a Bogatbradván
is.
nembl
eralit
Ez ered.
Komlósy,
utolsó
—
(Kalnásy belyett)
mint
tndjuk
—
a
17S
Bánd.
ÍÁdorjáö (kiti Voitér (fcií! a
Viaibor
1190—1220
l
Rénard Juüd. Cbynaa.
Öyármán Vizibornak
l&H)
a Bagosi c«aiád f
Bánó
család).
Sebestyén (ettói a Kükemezey csalíid) Gergely (a Kálnásöy család törzse). János (a Gyárniáíi család törztto). t a XVII 82.
fia
IV. Béla király ide-
jében a tatárok ellen harczol, és ezeknek táborából
egy elrablott magyar hercaeg asszonyt kiszabadít; egy ütközetben pedig buzogányával agy osztrák herczeget vert agyon ^). E
Nath
testvérével
jelenetekre vonatkozik a családnak (a
még
élö K&i-
nássy és Kükemezeyekkel egyehlö) cziinere, mely-
nek paizs udvarában két oroszlán egy herczegn fejére koronát helyez. (A két oroszlán Gyarmánt, és egyik testvérét jelentené).
A
paizd íolötti koro-
nából pedig egy bajnok emelkedik
ki,
kezében
buzogányt tartva. (Ez magát Gyárraántjeivényezné fölebb
emiitelt
család jelenleg
vitézségéért).
E
cziraerrel él a
is.
Gyármán
tolebb
emiitett
kdvetségcért,
melyekre a király
Damilla oláh
(?)
vitéz által
több oroszországi bízatott meg 2), (és ezek közt
tetteiért,
berezeg a király rokonához
is
s
küldve
volt),
XV. Béla
1251 -ben Sáros mogyében a Komlósj és Nádfói birtokot kapta (földet) Prcs (máskép íötvání'alva) Pósfalu, Dienesfalva, Dukafalu, Saiamonfalu; Kükemezu, Lucbka (Lucska) Kilaás helységekkel, Cserkirálytól
vélyea és Kanyarók pusztákkal azon meghagyással, hogy 6 vagy utódai valahányszor szükséges lesz, oroszországi követségben hségesen tar-
tozzanak szolgálni
A ujitá
^).
föiebbi adománylevelet kiadta IV. Béla 1259-ben
1261-ben
')
A
')
Az
is,
és meg-
'^).
cs&lád eléad&ea saerlat. oklevél szavai : n&yas'maaQTid de vUia Cumloufl ad B&rob períinens in dsferendis leg»tionibu« aosírig ad Kuasiam fidele servitium axhibaorít.** *) Ita tamen, qaod in deferendis lejjatíoaibug ad Russiam nobls sicut hacíenus dellter aarvire teneaatur.*' Aa okmány szavat
Miad
okraányok egy a nyolczados töry. saék (jud. octavaie) elöít Viseindított, és 14ö2-ben befejezett; és ismét e^y a leányiráat támasztott, és Visegrádon befejezett pörben mutattattak föl, és mmdkét helyen az elészáxnolt családok egy törzsrl elakadt régi uemesekuek *)
grádon negyed
ez
1399-b«n
eiismertettak.
—
Bán6.
171
!?S4-bf;n István ifjabb király a keresztes vitézek által jogta-
Komlós ifidének egy
lanul lefoglalt
részét
Gyármánnak
és maradéki-
nak vissza adatni parancsolja. IV. László király Gabrianus, Adorján és Voltér (Gyármánnak kérelmekre meghagyja Márton és Bereczk sáros? ispánoknak
íiai)
hogy Gerendely
Margonya
Megymezeje helységeket, raeliyeket Damd iia Finta erszakkal elfoglalt Gyármánnak utódaitól, a folyamodóknak mint si tulajdonosaiknak adják vissza. Ez oklevelek oda mu^Atnakj liogy Gyármán és atyja Vizibor már IV. Béla ado(Comites)
.
mánya eltt
,
bírtak oly birtokokat
is
említve nincsenek
,
és így
,
már elbb
mellyek ÍV. Béla adományaiban is
nemesek valáaak.
haigyomány után magát Lehel utódaínak
Gyár mán
és
— A család
tartja.
Öt ágra illetleg családra szakadt
maradékának els
osztály hxQÍe. 1350-ben kelt, mellyben „Nobilium de terra
Komlous
et
Natfew** neveztetlek. 1412-rl isinét osztálvlevelük van 0-
Gyármánnak Voltér fiától ered Rinald Arnold^ László, András, ki már Lucskai Bánónak neveztetett, és élt lil2-bea Gyakran azonban a Bánó ág is magát Kukemezi st késbb egy Zsalmányinak is irá ,
,
elnevét. Emiitett Andrásnak (1412.)
d
r
á$
,
ennek ismét
nássy Ferencz, (ki
Péter,
fia volt
Péter, ennek
ismét
An-
kinek utódaival 1560-ban febr. 10-én Kál-
elbb Gyulái, axután
sárosi várkapitány volt)
I.
Fer-
dinánd királytól uj adománylevelet nyert a
Kükemezei és Bánó család részére is az seik által bírt minden birtokra. 1562-ben Bánó János és Boldizsár es György szereznek uj adománylevelet, és ezt a Kükeraezey ágra
is kiterjesztik.
Nevezett
Boldizsár Zrínyivel esett «1 Szigeth i
alatt
566-ban.
Emiitett Bánó
György Báthori Istv&n
lengyel királytól lengyelországi nemességet és uj cziraert nyert Varsóban
1576. aprll
18-kán kelt Armalisban maga, testvérei és
nagybátyja gyermekei részére ez
:
A
*).
A
czimer
paizs vörös mezejében zöto tér fölött
egy medve ül, melly szájában egy görbe «)
Wagner DípL
*)
ü. Ott. 427.
,
->•
C. Sároi 865. e« Löliociky id.
li.
kard
élét,
jobb lábáral a markolatot , a ballal a kardhegyet
ugyan
sisak kíjronájábol
medve emelkedik
olly
oldalról víJrgs és fehér gzinü
,
roint ezt &
ki.
A
tartja..
A
foszladék mindkét
metszvénj mutatja.
Báco Jánosnak gyermekei ezek Menyhért, Simon, András, Farkas, Oyörgy élt^k 1571 ben. — Ezek közül Menybért nemzé Andrást ennek fia Ferencz ^ ennek Imre , ennek ismét
Az 1562-b&n
élt
:
,
Imre, kitol a család mostanáig j6
le,
mint alább a családfa muíatandja*
1703-ban Ferenci és János Rákóczy táborában szolgál takj egyik & Vág melletti csatában esett
el.
Szintén a múlt században élt Imrének fia
Imre,
ki családja
nagyrészben elzálogosított javait visszaváltá. Ennek testvére Eperjesen a Jesuitákhoz került gyermekkorában ból
fi
kath. vallásra téritetvén,
Imre
utódait a
,
András
és az ágostai vallás*
mint apátúr halt meg.
kivetkez családfa mutatja
Ílmre. (Makranczon Abauj yárm.) orvos.
Imre
}
Gábor.
r Antal.
András
István I Cryörgy. { / 1857. < '(Wieland Franc.) i Georgina. ( (Meliorisz Aiirelné),
József.
(Dobozy Róza}.
Imrének
fia
közül
f Miklós, (Dessewffy Áib.) I Krisztina. (Fuky Pálné).
Rozália. (Fuky Györgyné). I József. (Jeszenszky Liza). ' 1848-ban alispán Sárosban. <
Gábor
több ezernyi kötetbl álló könyvtárát
az eperjesi Collegiuranak hagyta. Andrásnak
n
és unokái élnek.
József a Dobozy Rozália férje korán elhalt. Fiai közül
a fölkelkkel mint önkény tes táborozott
,
Miklós
neje DessewíFy Albertina,
D. Albertnak a volt tábornok testvérének leánya.
József
(Miklós
1848'ban Sáros megye raásod alispánja volt. Neje nagy Jszeni Jeszenszky Riza, Jeszenszky János septemvir. leánya. Miklós testvére)
Kükemezn lakik A család ki van
terjedve Sáros
megyén kivül Abauj
,
Torna és
Zemplin megyékben,
A család Luoskai BánöeaKy e»aiail
és
Kükemezi
elnévvel
él.
Lakhelye Trenesin és 2^mpliQ vármegye. £z utóbfciban éltek Is t váüsj kinek özvegyét (1533. tájáa) (Bánóczi)
B&nyay ~ Barabás.
176
Benedek-
Sztáray Mihály a nevezetes reformátor vezette oltárhoz^).
hüvely
ti a fispán, mivel a gylésre fegyveresen ment, ezüst ját
Simon
elvételé^).
György
Végre
panaszkodott IGOO-bao'*;.
ellen
kard-
elköveteit erszakoskodásért Drugeth
a rajta
András
szolgabiré-
ságoí viselt 1627-ben*).
Haciya;^ cisal&d.
hály
Székhelye Szabolcs várnaegye. Belle Mi-
egyházi választmány tagjául neveztetik ki 1791-beu^).
a/,
JBányay család. (Menyi.)
íCrdélyben Közép-Szolnok vár-
luegyébeu lakozik.
StÁntny e^alád. Veheczrl
irja
Lakhelye Zempiin
elönevét.
mepfye.
Hauiiry^ esialád. Hajdan Arad vármegyében virágzott. Belle Péter Basarágh helységben birt 1561 ben jBaiivei*ies Cí^alád. Belle Péter Arad megyében János*^).
házán birtokos volt 1561-ben'').
megyében birtokosnak iratik. Barabáíi ei§alád« Fbb ily nev magyar nemes család van. Haí'ájuk leginkább Erdély földe, hol a következk székeinek .1. A lisznyói Barabás család Fogaras vidéken a szent Istváni és Kölpényi Barabás család Maros 2.
Báíixal
<*.^alád. Pest
:
;
székben
;
Szén t- Györgyi Barabás család Háromszékben; a szombattalvi elönevüek Küküli vármegyében; a m árkosfái vi Barabás család szintén a székely Ebbl származott Miklós legnevezetesebb magyar
a
3.
4. 5.
lakozik.
szünk, ki Markosfalván született 1810-ben. Atyja 1809-ben
nemességnél fhadnagy
smind
magyar
tár
kötete.
1.
volt.
acaderaiai
Barabás Miklós
tag,
élete
leírását
alsó
levelet ily cziinerrel
szögletig rézsútosan
*)
Szirmay
Zempltn
C.
»)
U. ott
86.
»)
U. ou.
106.
*)
U. oU. 161.
^)
LXVII.
lörv. czikk.
•)
Fábián
Wl.
')
ü
ott,
29.
b. 26. 1.
1.
:
A
bisr.
a fölkelt
adja az
ki
ujabb
ism.
1790-ben kapott
paizs fels bal szögletébl a jobb oldali
két felé oszlik.
nct,
festé-
(lak. Pesten) egyszer-
Végre Barabás családot alkotott Ferencz,
nemes
földön
59.
A
jobb
oldali
háromszög
Baraeskay
Bárány.
17ií
inezöbea kék ruhába öltözött kar fehér zászlót
t'ektíte
tart.
A
baloldali
kék mezben vörösmezü kar buzogányt markol. A paizs tetején a koronás sisakból oroszlán emelkedik ki, els jobb lábában kard, a balban levágott törökfej látszik. Foszladék innen ezüst fekete, oiuian ezüst
kék sziuü
Az
').
valamoljik családhoz tartozik
erdélyi Barabások
—
Endre, ki 1692
Doboka megye jegyzje,
1699-ig
egyik birtokos nemes volt
Barabás
és azon
megyei
-).
Baracska^ enalád.
Kihalt
(N.-Baracskai).
család
nevét a Bars megyei hasonnev helységti vette. Valószínleg volt azon Baracskai
Péter,
mely
ebbl
ki 1521-beij auránai perjel lett; és Pál,
Benedekkel a lehetségig védeiüieste*'). Bars megyébl átterjedt a cf^alád Hont megyébe is. Baracskai János-nak neje Duhraviczky Orsolya 1548-ban a Dubraviczky családdal perlekedik hontmegyei Liika nénjei, Siraki és Gyürki. és nógrádmegyei Bakofalvi részjószágaiért ^). Jánosnak leánya Borbála Ujfalussy Miklósné ugyan e javak iránt tett tiltaki Szapolyai János részére 1528- ba?i Trencsin várát Kosár
kozást
E
^).
családból voltak
Bars megyében
Jakab, Bertalan
és
Domokos mind
^).
BarakoiA^' család.
A
Barakony Péter, ki 162i-ki dec. 11 kén kelt Armalisbau Bethlen Gábor által nemesittetett meg. A nemes levéi még ez évben Kornis Zsígyrsond és Rákóczy György királyi biztosoknak bemutattatott, és ujoh;.g ismét királyi biztosoknak Váradon '). A család valószínleg kihalt.
Báráuy kéül
azon
lenni
basznál,
talán
családhoz
család. Bárány
család
törzse
Borsod megye látszik fészmely debreczeni elnevet
(Debreczeni).
családnak,
régiebb szülfölde
Debreczen
lenne számítandó Báránv László,
emlékéül.
Es \^y
e
Debreczenben született 1729-ben, Belgiumban és Szászországban tanuii, és Magyarország chorographiáját magyarul nyomatta ki Hálában 1759-ben *). E családhoz kell számitanunk Bárány Pétert is, ki viszont Borsod
*)
Adanii
id.
h.
í.
»)
Hodor
id.
h.
5(J.
^)
Bel Notit. nova Hung.
ki
k.
Benedeki Conv. Fasc. 84. Nro. 17
*)
Sz.
*}
Hont megyei
*)
Sas.
Bened. Conv.
'')
Az
eredeti Armalia
")
Horáoyi Nova Mem. 285.
levéltár Proth. A. pag. fasc.
26. 32.
76.
sat.
Szathmár megye
Icivéitárábaii
van.
n
Í7H
Bárásy.
meg j ében Miskolcion
született. Kegyesrcjtdi szerzetessé leit
magyar psychoiogiai pálya munkáj&érta umlt
százi&db&ii
,
és
arany érdem-
péiiízcl tüntettet^ftt ki. Fordította exiitán C^mpe p-^jchologiájátj
gróf Széchényinél titkár
m e k"
cxiiiöü
németbl
naertebbé lön a család
179t-btín
volt.
pedig „a
fordított színdarabját
Ágoston
áltat, ki
ügyvédi vizsgálatot hivatalokat, többi és
nyomatta 29-kéD.
d^íc.
midn
talált gyerki
*).
debreczeni
a
használta. Született ez Miakolczon r793-ki
egy
Legis-
elönevet
— 1821-bíía
—
Azután Torontál megyében viselt megyei kö2t levéltárnokságot A Minerva, tud gyjtemény tett.
egyéb folyóiratban több
,
leginkább történeti értekezéseket közlött.
„Torontái megye hajdan és most" ozimü roonographiát is adott ki. A magyar academia levelez tagjai közé emelé. A család több tagja
^
katonai páiyát választott.
Pé íer
Bárány
a
34 számú, Sándor az 52. m, m. rnagy a 3. száma hu*
— János
gy. ezredben alhadnagy. (1646.) szár ezredben 1846,
családi, (Jászberényi). Eredeti helye Jászberény,
honnan mint armalista nem birtokra hanem szülhelyére vonatkctsó elnevét vévé. Jászberényi Bárány János és Gergely a nemesi rangba melybl már *?;' Armalis szavai szerint eldei kiestek, — ,
,
—
I.
Leopoid király
által ÍG^S-ki febr.
véllel helyeztettek.
Id-kán keit czimeres nemes
Ez Armalis 1698-ki
Szolnok megyében hirdettetett ki
július 12.kén
Heves
és
le-
küW
^},
Czimere a családnak az érintett oklevél szerint kék mezben eöld tér felett egy repülni indult galamb kiterjesztett szái'nyakkal. A paiis koronáján ugyan
az.
Foszladék aranykék, és ezüst vörös.
Valószínleg e családból volt meg a fentebbi megnemesités eltt Bárány Pál 3) ki Jászberényben született 1657 ben. Jesuitává lett, ,
és sokáig tanárkodott. Latin nyelven több theologiai
munkát nyoma-
meghalt 1719-ben. E Pál testvére lehetett a fölebbi János és Gergelynek , vagy nagybátyjok és valószinüleg a nemes levél szerzé-
tott ki;
,
sében azokat segité, a mibe
E
családból eredezteté
matról származott, és kinek mint szabadosok (libertini).
mint szerzetes nem iktattatá saját nevét.
magát 1839-ben Barany Pál, elei
oda 1690-ben Detváról
^)
ü.
*) ®)
Liber Regiue czímü kéziratom.
ki B.-Gyar*j
telepedtek
ott 282.
Horányi Nova Mem. 286. Láad a b.-gyarinatí 17?3-ki úrbéri pilrbcíi iiat 1711-ki arbéri Ööizeíréat. KoLáry által Csábrágoa l690-ki jan. Íjén kiadott ezabadoa (urhénség feU *)
A
ment)
levelet lásd Sz. Beaedeki Conv. és
Nógrád megye
által Is átírva.
Bárány,
B&rány
fj^
család. Ujabb idóben 17^-ben
ceraesitettek
meg a
Bárány testvérét* Czimerük négy részre oszlik. A jobboldali fels osztályban arany s fekete mezben félig arany félig fekete egyfejü koro* nás sas látbató, szintén az a baloldali alsó osztályban.
A
baloldali íelsÓ
és jobboldali alsó osztály kék mezejében febér oroszlán áll élfát tartva.
A
sisak koronáján két kiterjesztett balról arany féke te
kék sas szárny között oroszlán emelkedik innen arany fekete, onnan ezüstkék
Wíkwíny^ eualkd
fbl
jobbról ezüst-
,
kardot tartva
— Ismét más
*}.
az, melynek egyik tagja
A foszladék
János
a múlt
század elején nógrádmegyei B.- Gyarmaton lakott, ennek gyermekei
Klára*) nev
nejétl a következk
—
született 1714.ben.
1722.ben.
— András, szül
Lászlónak Józsefnek István,
György,
Erzse, született 1707.
:
1718-ban.
szül.
1722-ben. -
nejétl Nagy Erzsétl
szül 1782-ben.
1773-ban.
fia
—A
- János,
család
késbb
Mihály, született
— 752-ben. — 770-ben. —
József, született 1728.ban.
Sóoky Judittól gyermekei
szül.
—
— László,
Mihály,
szül. 1
István,
szül. 1
szül.
1776 ban.
e helyt elé
nem
—
Mihály,
fordul.
Cftaiád. (Szllsi) A legrégibb ily nev család, mely magát de Zeüleüs irta. Belle Szaniszló^) Trencsinben KisLevenben birt 1519 1525*ig nejétl Kakasfalvi Öatlaáb János leá-
Bárány
—
nyától Zsófiától
fia
volt
Bars inegyében , neje szerint.
Dóra
— és
Zólyomban
Anna
—
László.
Borbála
Egyed
Bárány
volt Sz.-mártoni
Baj kán birt
Benedek bevallása
Bárány BurianésTroján, Ugyan ott Pethfalván bírtak Venozel
éltek 155Ö-ben
testvérek.
Dóra elször Kömlödy Péter, másodszor Bakalár Jánosné 1573-ban: •— Mihály ugyan ott, kinek özvegye Dóra, leánya Borbála Koza Vitiisné 1573-ban. ~ Talán kinek Lukaviczky Bora nejétl leánya
e családból volt B.
Bernát
is,
II.
Lajos alatt adószed és kamarás,
azután Ferdinánd követe és kamarása 1526 — 27-ben
*}.
Bárány
család« (Rendesi). Zala megyei Rendes helységrl Írja elnevét, és azon megye birtokos nemesei közé tartozik. Bárány c^salád. (Szeniczei). Elnevét a nyitramegyei Szenicz (Szénásfalu) helységrl veszi,
>)
Adami
*)
Megkülönböztetefidfi az
id. h.
I.
mely a család fészkéül
látszik.
k.
ugyan ekkor
élt B.
Ján
o
s
szabados jobbágy-
kinek neje Erzsébet volt ugyanezen években mint mindezt a b.»gyarmati kath. kereszteléiú könyvek tanúsítják. *) £z 8 a következk Sz. Benedeki Conveni lev. tárából. ^ *) Engel Monum. Ungrica. 220. 1.
tól>
,
,
:
J2^
Baranyay.
180
Czimere
a családnak egy bárány, mely mellett zábzló lobog.
nemzeti irodalomnak a múlt században egy tagját mu'tatá
György 'ben, majd
Komárom megyei Beleden
kéazül Jénába
leikéözaégre nító,
ki
és
Hálába
váxsonyi, utébb dörgtJi ev
n.
E
a cf»alád
íöl
Gyrben
ta-
1754-bea az uj
ieikéí*z Ion.
testamentonioi jegyzetekkel ellátva nyomatta
A
Mint evang.
>*ziiletoti;.
Hazatérvén
jári.
—
ki.
Bárány István éa János Hont éö Nógrád megyébe költöztek, 03 ez utóbbiban 1825-ki april 30 kán nemességüket kihirdettették. Istvánnak Gebhardt Ágüemtói gyermekei János, született D.-Palánkon Í824-ki april i8-án, István, egyik
cealádnak
ágából
:
ErMse
született ugyanott 1826-ki april 2-káQ.
Jánosnak és
György
(ki
fiai
Ludáayban
lakott)
sat.
Karnora Teréz nejétl
:
János
születtek.
Itaraiüyay esaláil.
Éln evérl
(Bodorfái vi).
hazája Thiirócz vármegye, mert ezen megyében
következtetve
Bodorfáivá. ídébb
v^an
azonban már a XVII. század végén Komárom megyében találjuk a családot.
E megyében
1701 -ki aug. 27- kén
lett
1697--ben Barany^y
György
alispánná, és
B8 szavazattal,
tartott tisztujitáson
mint több-
séggel ismét az alispáni székben hagyatott').
A
családnak nemzékrende iraez^)
:
j
{
I
I
Gáspár
í.
\
Zsigmond (Nedeczky
1650.
Zsófia).
Gáspár^ ^"^ (Ordódy
II.
*
\
János, tábornok (
Matyasovszky
'
j
•
'
(Zelem éry,
(Lengyel
mások
Bora).
rint
János. / József.
ImrCi
sze
(Palásthy Ferenez).
Magdolna).
Julianna). ^
Magdolna
]
Julianna (HrabovBzkyué).
Anna
Boasá-
nyi Ilona).
{
Kata.
Zsófia.
Juliana. Orsolya,
(1. (2.
(Somogyiné).
Géczi Gáborné). Török Andrásné).
Borbála. (Horóczi Madocsányi Gásp.) Anna. (Nagyjókai Farkas Gásp.) Klára. (Biróczi Ambró Mih.)
207.
*)
Prothoc. Cotta«
*)
Deducc.
tora.
I.
Geneal.
Comarom Ma.
fol
anni lat.
1698—1701. Nro.
213.
—
Qenea!,
authenticae Ms. Nro.
Baranyay.
Legkibatóbb
hii*t
181
JáDoe, a
szerzett a család tagjai közül
tábornok, ki miután az 1741-ben kezddött háború véget
maradt ezredéve! egy
cziaországban
Ekkor
ideig.
ért,
történt
lovas
Fran-
—
mint
Szirmay iöljegyzé^); bogy egy magyar ember ott Qgj komondor ebet és „ad ugranduni és ugascitbiai farkas gyanánt mutogatott, tandum" szóra tánczoltatá és ugatta tá. Baranyay is megiátá a jeraegjutaímazá ugyan a roxitogatót,
és kiismerve a cseít,
lenetet,
egyszersmind raegdorgálá, hogy miután ugy
is
megszedte már magát,
ezen a magyart lealacsonyitó keresetmódtól álljon
—
úgymond
—
de
el
;
mert
nem
való
a magyarnak komédiást játszani. Különben csalárd-
sága felfedezésével feuyegeté a kutyamutogatót.
Ezen Baranyay Jánus tulajdonosa volt az, ki
jában egy
Ugy igaziíás!
1749-ben 200<)
e családhoz
látszik,
egy magyar lovas ezred
és
Majkon a néma barátok (camaiduliak) zárdá-
czellát alapított
Bálin tj
tábornok
forinttal*).
számitandók még a következk
ki mint itéi mester az 1582-ki
választmány tagjául neveztetett
163D-ben
Miklósnak
éltek
ellen Zoltán László
íiai
is
:
országgylésen határ-
ki***).
Menyhért
és
Miklós, kik
meggyilkolása végett az országgylés vizsgálatot
rendelt*).
István Bars megyei bati
i722-ben a nagyszom-
egyetemnél borostyánt (laureat) nyert.
Tamás,
ki
Fereucz, darut viselt.
1610-ben ki
jBaranyay el.
Sz. Benedeki'ól, ki
A
törzse
bodorfa! vi
Márton
april
1706-ban Rákóczy alezredese emaiátl.
volt,
volt.
és pecsétében
Gyr
Baranyay aktól
Gyr
5-kén Pozsony megye jegyzje
megyében és a Dii^án túl íerjedt különböz családul állitt:-4ik. Ismert
megye eltt 1717-ki
dec. 13-káu iga^íolja nemes-
Váljon atyja vagy csak nagybátyja voit-e a családíán álló
ségét.
nem
Istvánnak és György aek,
>)
Hungária in Parabolia
»)
TuQotu
Btidae 1807. 18
gyjt. 1827. V.
3)
1582-ki VI.
*)
163o-ki
*)
Deuct. genealog. Ms.
t.
«s.
LXXX5ÍI.
t.
bizonyos.
ez.
k.
121. iap.
i.
A
családfa") igy j6 le
:
B arany ay.
182
Maria Anna 1754 febr. 19. (Haupt Fülöp
Mihály István 1729. (Eva Rozina).
Márton 1717.
szül.
alkapitány t 1754.
Jakabné).
(Janka Erzse). Gotfried. Vilmos.
János (a káinoki huszár ezredben
György
ezredes}.
1729.
József.
Gyrben
(Hahóton posta-mester).
1722,
tanácsos.
György. Kata. Judit.
Anna.
A
táblázati
nemességükrl
Gyr
István
Emiitett
nagy
Márton
szolgált.
fiai
vagy unokaöcscsei István és
megyétl 1729.
György
nov. 15. bizonyitványt kapnak.
a berezeg Hessen-Darmstadt ezredben mint had-
Fia
Mihály Péter
a moguntini vál. fejedelem
E
Mihálynak egyetlen leánya Mária Anna Haupt Fülöp Jakab Kristófhoz ment férjhez , ki a bambergi berezeg püspök és frankoniai fejed. udv. taezredében alszázados, meghalt
1754-ki
dec.
18-kán.
,
nácsosa,
cs. kir.
udvarmester, pápai birod. gróf. és aranysarkantyús
tniéz volt.
Baranyay
(Maros-járai). Erdélyben Dézs vidéken
Magyarországról szakadt Erdélybe, törzse Baranyay
lakozik.
gely,
család.
ki 1688-ban
^
ott honfiusitatott.
Tle
igy
j le a családfa^}: Gergely, Mária. Bora.
Antal.
(Dindár
C Klára. í
Gergely
<
1688.
(
Mikály. ^ (Torma Fer.) (Boér Petro- j C i Ferencz. ? nella). f (Toroczkai (
Sára).
í
Zeuzfia).
Jóaet
,
Ágnes. (Henter Eiekné).
(Török Klára).
Ger-
Ferencz. (Gál Róza).
Bora. (Berzenczei László).
István. Ferencz.
Mihály. Róza. Ágnes. Klára.
Amália
I6884 *)
m^H.
10.
keU
Kváry szerint id.
tórr, h. 24.
«. l.
Bsranyay család él Illyea a nagy mely Torda vármegyében székel.
Ezeiikí^üi EfdélybeD több
vársdi Bamiiyay osalád,
Baramyay
család. Ármalísta
velet III, P^ífdiíiaad királytól
A czimercss
család.
János
Baranyay
uemes
le-
Keit ez Po-
kapta*
ísoayban |65é-ben, apíii26-kán, és kihirdettetett Nógrád megyében l656-ki febr. 14-kén
'}•
Éhez kapcsolkodék 1830. táján Entmy^^ Mihály nagykatai lakos, ki a következ csSíládfa szerint igyekezik csatlakozni
Györgyi Imre 1755. öergely
György
J }
17Ö0.
<
1734.
(János. kitl l Mihály. 1757.
Jáfioa,
í
{
István nff'í
o
Mihály
Ba^^tifHy
i
István
S
Mihály
^
K .Katán.
egl|l4d[. 17i8-ban nemesitetett
ni^ levél általj meilyei Baranyay Mihály sj^ld tér tart.
Pál
szerzett.
hoM
ragyog.
A
Czimere kék
paizs koronás sisakján
Foszladék innen ezüst-víJrös, onnan arany-kék
mezben
Ferencz
1758-ban B.
*).
az alatta
föggvel
:
Ezekbl
j
iámét
v'iz
irányban
hatágú arany csillagot való arany mezben szerecsen-fej drága köves fül-
tályában három ezüst öv van.
van beszegve
fele
mez
a fels kék
és ezüst nyakravalóval látható.
szerecsen nyúlik
az.
az^
elször függleges két részre hasitatik » egyik két felé osztatik.
— Másik
ugyan
mely Barenai-nak is iratik, és kapta a nemes levelet ily czimerrel a paizs
Barattyaf" családi
;
czimeres né-
M(^ kiterjesztett szárnyakkal galamb, mely csrébea zöld ágat
Fölötte a&p és
mutat
meg
fel
A
A
paizs baloldali vörös osz-
paizs fblötti sisakból fehér öltönyös
fehér mezben, mely a nyaknál és kezeinél bíborral
hasonló szinü öv van derekán. Mindkét kiterjesztett
kezeiben arany hatszögü csillagot
tart.
A
foszladék jobbról arany-kék,
balról ezüst-vörös ^>
Ismét mÁSj az elbbiektl különböz melynek a nemességet B. János szerzé I Ferencz
Söpaeiyay család. Baranyay család az ,
királytól 1799»ben. ármalisában ily czimert kapott: kék
*) f'roilioísoL
Coü, Keograd. anni
^)
Colleci Herald. Hro.
»)
ü.
ott.
Kro.
51.
5{fö.
1656.
mezben
har-
Baranvi.
I8á
mas zöld dombon arany oroszlán áil ketts felgöndörüít farkkal. Jobb els lábában kardot, a balban vérz törökföt tart. A sisak koronájából ugyan ez alak ujulik
Bárányi lbb nemes
c«aláil. (Váradi és Micakei). Bihar megyei elke-
Czim^re függlegesen két
család.
nek jobb osztályában tályban oroszián
foP).
áll
fölül
egy
liliom,
alul
felé osztott paizs,
egy rózsa
áll
mely-
— a bal osz-
;
buzogányt tartva.
Mihály, szül. I644-ki sept. 20- kán Nagyváradon. Bihar megyének alispánja volt. Meghalt 1692-ki augustus Törzse
Bárányi
.t3-kán, kora 48-dik évében.
ki
lós,
1717 —-1725-ig
Nejétl V^igkedvü Annától
fia volt
Mik-
szintén bibarmegyei alispánságot viselt,
Ettl
után hétszemélyes táblai ülnök ln.
az-
kétfelé szakadt a család,
mely napjainkig virágzik^). Leszármazását a következ táblázatok mutatják
Anna Mihály
Miklós alispán
Vígkedv
1717—1725.
(sz.
Gáspár. (1. báró
Erzse (Incze János), Judit (Reviczky Gáb.) Róza (Barcsay László). Antónia (Hegyi László).
Reviczky Antónia
Anna Maria. Ferencz.
f.i
1644-1694.
j
j
Anna.
Budai László). Mik. Pongrácz Ján.)
(bölcsei
Magdolna
:
2.b.
Revicz-
Lajos.
Róza).
Imre. 1806.
ky
János, megtéb.
f Bécsben.
j
A
ki fia vagy unomásik ág is Miklóstól le Gábor által, kája volt Miklósnak. Ezen Gábor hasonlóan a biharmegyei alispáni
székben
ült
fiúgyermeke
1757 volt.
— Í773-ig.
Neje bagosi Bagossy Zsuzsannától nyolcz Ezek közül öt terjeszté a családot. Ágazata ez :
Ad&mi id. h. í. k. Vay László. Német hivség. 441. temettetett Triste Monumentum Spectabilis ^)
^)
:
eii8
Bárányi de Várad,
Civitatis
1692,
Debreczinensis
Anno
aetatis
tnclyti
4^—465. Períliustris
Comítaíus de Bihor
—
Mihály
ac
Generosi
Vice-Comitis,
Judicis primarii nati dio 20. septcnih
XXXXVill.
ily
sir-irat alá
Domini
Alicha-
Liberae Kegiae^ue
1644. Denati
l.'3-a
aug.
186
Baráth.
1] Ferencz,
í
Gábor 1757-1773.
fhadnagy f
Miklós. fszolgabíró.
Antal, kapitáöv
}
Gábor.
j
(Pongrácz Magd.)
(Eröss N.)
(
Zsuzsa.
j
Ferdénji Fer.)
(1.
Gábor. (2. Nagy Imrénó). J (Bogáthy Mária). Pái. 1806. I
(Okányi Sziávy Mária).
Péter, volt hadnagy.
Péter.
Anna Mária
(Stanislovics Gy.)
Mihály, követ, . Cecília {Beöthy L.) f 1856. Röza. 1 t 1B02. Flachenfeld Anna}.| István. (1.
(2.
í
Kruspér Anna). Róth N.)
{
stb.
I
György (Reviczky
Judit)
tÖbb.
i
László, f Tótiban
kinek özvegye neioes
Talán e családból volt Bárányi István,
Moínár Zsuzsanna negyvenhárom évig élvén
Baráth csmlád. Ebbl Szent már tonf ej üs Erzsébet
1527-ben
deáknak
nvére
barsraegyei Bajka irta át testvérei
BarMb
helységbeli is
A
neje
Tóththetiri Antal
curiáját
elvállalva^).
esalád. Baráth János a
törzse, ki
pold királytól nyert nemes levelet ily czimerrel lik.
kinek
Mártonfejüs Benedeknek; ki
Sz.
adósságát
Péter,
Baráth
volt
meghalt 1821,^).
férjével,
:
1686-ben
a paizs négy
I.
Leo-
felé osz-
jobboldali fels és baloldali alsó osztály vörös mezejében hármos
és jobboldali alsó
ketts kereszt emelkedik ki. A baloldali fels osztály kék mezejében zöld dombon kerek van szár-
nyakkal
kereken egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal
szikla tetején koronából
áll.
A
ellátva, a
sisak koronájából ismét
ormány ezüst.
között,
A ^)
ketts kereszt nyúlik
melynek jobbika aranykók, a
foszladék
is
Pap
két elefánt
baloldali pedig vörös-
két oldalról ezekhez hasonló
Fölötte halotti be3zéd«t tartott 8zobo8zlaí
íö)
szinti.
István. Kiuyomt. Debreczenben
1821-ben. ^)
L.
a
gy üjte menyemben
bevallási
oklevelet
a
sz.
benedeki
Couvent
kiadványában
3.«jját
186
Baratnftií]^
— Barenay.
Ilynevü család Heves megyében van,
Bai'atsiaky csaiád. Hont és Nógrád megyében a XVll. században virágEott már kihalt. Baratnaky Zsigmond, mint Baloghy ;
Erzsébet férje 1666>ban ellentmond Horváth András beiktatásának a Kajaly család birtokaira nézve'). Istvánt a Haraszty pusztától a
Ferencz
Szelényi család tiltja^).
1684-ben
apríl
1675-ben nógrádmegyei
t,-biró,
10-kén másod alispánná választatott, az 1684-ki nemesi
fölkelésben személyesen
,
és két kiállított vitézévei vett részt
^}.
N-
György neje volt 1676-ban *). IRaT&tzeig cnálkú. Arad megye hajdani birtokos nemesei
vére Magdolna Szúdi Dúló
Bálás 1561-ben Élesfalván volt birt^jkos *). Barbarf III cisal4d« Kihalt régi család Hont és Nógrád megyében. Belle a X Ví. században élt György, kinek nejétl Csery sorában leljük.
gy^meke maradt, kik atyjok ingóságait Mind az Öt leány férjhez ment Katalin
Zsófiától csupán öt leány
1587-ben vevék át
*).
1588-ban Elefánty Imrené, 1606-ban Makray Mártonné;
~ Margit
elbb mohorai Widfly Vitusné, azután Szgfényí Máténé; Károly Ferenczné;
sbb
Dorottya
1 597-ben
pongyeloki Galambos Miklósné;
—
liona
Jákófí Péter Özvegye, ké-
Zsófia
Bartakovics Péterné,
kinek Palásthy Borbála hon ti és nyitrai javait bevallá 1604-ben
Zsófia Krasznán
(Nyitra megyében) 4 telket Cziráky 21su2sannanak
vallván be, ez ellen 16ö6-bau a többi négy testvér tiltakozott
Barcsay család. ládai közül való, kos.
^).
®3.
(Nagy-harcsai). Erdélynek legrégiebb csa-
azonban Magyarországban Bihar megyében
Erdélyben Hunyad megyében van sfészke Nagybarcsa
vezeték- és elnevét veszi. Ezt és
a pestyéni és
szálfai
is
birto-
honnan birtokrészt els ,
foglalási joggal birják •).
Czimere a családnak egy görbe kardot tart
^®).
nyíllal átlövött Icar
— Azonban
a családnak
,
srmalisa soha sem volt. ^)
Benedek! Cofivent Cap«a B. Ffi«c. í. Nro, 20. Hont várm. levéltár. Prothoc. G. 224. l.
Sz.
*)
•) Protli. Cott.
Neogr. anni 1684.
*)
ü. ott az 1576-ik éviben.
^)
•)
Fábián id. h. 26. lap. Benedeki Couv. Prothoc. G. 204. l 323. 1. Ü. oti Proth. Ü. ott. ProtL 335. 1.
»)
Kváry
•) Sz.
X
')
*»)
id.
Lehoczky
li.
id
24.
h
42,
,
mely markában
mint több réginek^
Barcsay.
Márk
Eredetét
Ennek két nak
mit a család
,
—
1216-baQ horvátországi bánig viszik
Mihálj Budán adományban állitóiag — a mohácsi vészig birt
Péeer
fia
167
éa
föl *).
birtokot kap. is.
Nevezett
Mihálynak fia volt Péter, ennek Gáspár*), ennek Simon (1367.) ennek ESzen
János éa Tamás, kik Hányadban 1395 ben ^) birtokosok. János és Tamás h szolgálataikért si birtokaikra Y. Lász«
144-ben megersit adoraánylevelet kaptak és ezenfölül az Ist< ván vajda által tlök hatalmasul elfoglalt Erkes és Drosmán falukat is visszakapták *). 1462-ben Mátyás király a Hunyadi családi urodalomlótól
,
ból nyolcz falut
és Szent- Andráson a magvaszakadt Tsökezi részt
,
is
nekik adomány ozá, 1464-ben pedig minden javaikat a királyi árenda
Azután virágzót^ Barcsay László Szapolyay titok* noka, és Ákos, ki Tamástól származett, és kit II. Ulászló érdemeiért Sztrígyi Márton magvaszakadtán annak minden erdélyi birtokaival alul fölmenté
*).
megajándékozott
Wn,
fia
^).
Ákosnak, ki
András,
volt
II.
Ulászló kimultával Szapolyay hive
kit Báthori István
1572-ben Hlye várának
fparancsnokává nevezett. Ezen Andrástól mint I.
j
le
a család
az
,
táblán látandjuk.
Tamás kapitánya
,
testvérének Jánosnak unokája volt és karánsebesi
bán ,
ki
Gáspár
Lippa vára
mint Békési hive a szent Páli
sze*
xencsétlen harcz után Báthori István által kivégeztetett 2575-ben
A családfa Ákosnak András fiától
(•
*)
ü.
•)
Köváry
ott, és
Gáspár
Wagner
taferínt.
fia volt,
Mas. tom.
— Wagner
LXX. id. h.
'^).
igy következik
p. 34.
szerint
Mihály testvérének Péternek
de abban a Péter ága kikali
Köváry szerint y — ellenben Wagner id. h. szerint V. László és Mátyás idejében éltek 1454— 1464-ig idközben; és Kváry is egy helyen irja, hogy Tamás 1454 ben adományt kap. Az 13d5-ki évszám lesz tehát a hibás adat. Wagner izerint Tamás és János Mihálynak fíai, Márknak unokái voltak. *)
*)
Wagner id.
h.
«)U.ott •)TT. ott ^)
Wolf. Bethlen
fíisé. II. 31S.
1$8
BarcMiy.
tábla.
I.
Istváu
András.
György.
í
(Kun Bora).
\
f
jj^^^j^g^^
^
1594. (2ala»dy Bora).
Ákos,
György f j f:>^
fejed,
(Bánffy Ágnes). Sán
Sándor
Palatics Erztie, 2.
N. N.)
(Nemes Zauza.)
Abrabám.
t 1716. (Teleki Kr.)
{
János, (Toroczkai
I
Kata).
.Erzae. (Lo.s.
Báuffy F«rk.)
Istv.ánnak Zalasdj Borbálától származott két
György
volt.
Az
fiu és
Lásd a
j
(Fodor Kiára). \ JI. táblán. András, felakaszt. 1661. Gás]>ár. (Nádudvari ErzMe). Lásd a Mihály t 1T13. f (Bánffy Kata) 1.111. táblát. Péter.
juk,
\
ága unokájában enyészik
el.
íia
|
közül mint
Sándor-nak
lát-
két neje
tiiflötöl Paiatics Erzsébettl lett négy fiu, a fnásodikttil három egy leány, mint a táblázat mutatja. E Sándor volt, ki Rákóczy
Zaigniondtól l60?-ben a Zalasdi jÓKSzágot felkérte, és abbaíi maradékait
mogersité^).
G-yermekei
közül csak
Amannak
tovább a családot.
ágát hozsía a II.
pj*
;5
•^
István,
Fereut'z.
(Nádadvari
(liukácí Sára).
í j
Judit).
/ I
Julianna).
következ
(Naláczy
íerjeszté
:
Árpád. Béla
László.
L ás a ló
(B. Bru-
Zstginond
t 1844.
ckfinthal
Vilnxa.
(Tri
(Bája
Anna):
Domokos.
Ágnes).
Zsófia).
Sára).
Andráe. (Boldog-
Mihály
tábla:
János
(Rarkócgán
és
Ferenci.
I
Tamás.
Sándor
Zsiginond
Kálmán.
1
Jó-^sef.
'
Mag-
falvi
5 o o
(B.
ekenthal
Ábrahám
dolua\
Gáspár.
[
Ábrahám.
Bru-
Gábor Matild.
Zsófia)
ozredeíí.
(Gr. BeMiien Zb.) Pal.
József.
(Felyiu-
(Károlyi Erza.)
r,7y
Ágn.j
) ^
1
Ádám.
o
JáfiOÜ.
Sándor. Róza. (Földvári Sánd.) Lui^a. (Kabos Lá«zló).
(pájiiel
Janka.
Ágnes. (Dózsa Mihály).
(Dózsa Ágnea).
^
Tet
Lajos.
)
t 1818
}
János. (B. Jósika Zs.) I I
János.
(
Albert Mihály. Miklós.
I
Ádám./ 1
I
I
*)
Wagner
id.
h.
Elek. Mária. (Sándor Gerg.) Eleonóra. (Babarcziné). Claudia (B. Ap
Barcsay.
A I,
189
XVlí. századra esik, midn Ákos (az elbb hunyadmegyei fispán, rövid ideig Erdély 1658 1661-ig a legzavarosb idszakban,
CBaiád fénykora a
táblán Sáodornak
fia)
széken
fejedeimi
—
ül
Rákóczy ós Kemény Jánoesal kellé a fejedelemségért küzdenie ^). küzdelmeknek csak gyász ion a vége. Andrást (Ákos testvérét)
Kemény Fogarasban
a portára,
követségbea járt
fölak aszta tá.
A ki
Ákost
Görgényben börtönbe tétette, azután kivégeztette^). Testvére Gáöpár hasonló véget ért Örményesen 1660-ban. Mihály testvére
L
íöjérmegyei fispán
Apafiy korában Fogaras vár börtönébe jutott*
Ily csapások érték a családot
Ákos
íöliéptéveL
Ákosnak a fejedelemnek testvérétl származott le Ábrahám a költ (fia Ábrahámnak hunyadmegyei fbírónak) született 1742-ki febr. 2~kán Piskiben. 1762-ben magyar testr, öt év múlva lovas kapitány
József alatt több ütközetben vett részt.
íl.
lett.
1787-ben
1794~bea nyugalomra lépve csórai jószágán élt. Meghalt 1806-ki mart. 6-kán Verseit Révay adta ki B. Orczy Lrinczével együtt „Két nagyságos elmének költeményes szüleményei" czim alatt r789-ben.
ezredességre emeltetett.
•^).
A
igy következik
le,
Ákos
második ág, mely
fejedelemnek Mihály testvérétl
j
^)
ÍÍI.
tábla.
Sándor. (Drosi Kriszt.)
í
Mária.
Mihály.
Judit.
(Báiiffy
Ágnes. (Ör. Bánffy Diones).
Kata). az
I
Kik 1.
Samu.
Gergely I
táblán. I
Mihály/) Péter.
Kemény) **
Judit
(Boér
^
^J^rgy
I
^
.„, {
,
Károly
Aüna)»
*)
Szalárdy Siralm. krónika
*)
Katona
*)
L. éietrajsát
*)
Köváry
h.
í
j
l
:
Gergely
^v^^T^*
^^^^^^^ István. Joaeíio. (Barcsai Albertné).
463—475.
XXXUI. 207. — Bethlen Hist. DÖbrenteytöl Erdélyi múzeum I.
Hi8t. critic.
id.
1
Ákos
|
libn III. 207. kot.
IW)
—
Baresy
Báretay,
Gergely, va^lamint az I. tibUn Ábrahámnak Teleky Krisztinától fia János báróságot vettek ^ de mint láthatjuk, ágak kihalt. Emiitett Gergely a liber báró, kinek neje NaMihálynak
íla
,
láczy Borbála volt
,
szintén fliispánságot viselt
A
báróságot Mária
Meghalt 172-ki évi június 15-kén kora 66-dik, há-
Teréziától kapta.
zasaága B 1-dik évében. Jelenleg a család nemesi renden
áll
„Már 1544-ben Farkas, Miklós
roátvis.
Kváry
irja
— egy
máig nagy része
és
,
és
György
nának
Ágnes
Barcsay
áttérni.
— mint Ákos a
feszületért kereset alá vétettek. Barcsay
fejedelem szerzem ényéból mindazokat kitagadta, kik gr.
más
refor-
vallásra fog-
Bánffy Dienesné pedig az
ily csa-
ládtagokat megátkozá.^'
A
csaláá a kormányzók korában visszavonulva élt , de mint a
nemzéktan mutatja, folytonosan az elkelbb családokba házasodván. Azon Barcsay János, kinek Szénássy Judittól leányai Anna Práter Pálné, és
Zsófia Páy Györgyné *)
voltak
,
a biharmegyei
ágazathoz tartoznak.
Barc^y család. Gömör megye nemes családainak
sorában
áll.
Karcaea család. (Nagy alásonyi). Kiterjedt birtokos nemes család Dunán túl Fejér Sopron Vas Veszprém stb. megyékben. Be,
,
lle származott 1.
István
mondné;
3.
János,
,
kinek Vittnyédy Zsuzsannától gyermekei
Gömbös Zsuzsannának,
férje
Bárcza
hol a családnak négy kastélya van
és
Vidos Zsig«
Egyike a régiebb nemes
(Bárczai).
doknak. Ösi fészke fels és alsó
*).
Eszter
Borbála Káldy Pálné. (fSU-ben).
Barcsay eaal&d.
véve
2,
,
helysége Abauj megyében^
egyik szép angol kerttel körül-
Eredetét a család az 1209-dik évre viszi föl, midÓn
Moy
t
a
nev
testvérek éltek
esaía-
Ekron
és alsó, fels Bárczát, Haradioshát,
,
E birtokokíian maradékaik nevezetesen Illyés, Henrik és Miklóa IV. László által 1277ben megersítettek ^). Ekronnak ága János nev utódában 1417-ben Perét , Surtót Abauj megyében bírták
kihalt.
Moytától származnak a most
*)
U. ott Wagnernél
ban Zaigmondot
eralit iiber
báróul
id.
Wagner
M«8. Tom.
•)
Fényes
Geographiai szótár
:
LXX.
*)
Gombos 1«L
211.
»)
Jájzai Pál a
Tudom,
él
Bárczayak.
Gergely bárósága émlitetik,
is (id. h.)
»)
is
*).
li.
42.
l.
51. I.
91.
1.
K tár 1839-ki foly.
VI köt .
201.
1.
.
MikoU azon-
BarciEán
Ut
— Bárd!
Czimerét a család Zsigmond királytól kapta 1424- bea. Áll ez egy rézsút fekv paizsból, melj-
ben egy bajnok szarvasbogot
feje fttlött
A
tart.
nok emelkedik
ki,
sisak
mindkét kezével egy
Bárczay ispán.
ily baj-
szintén szarvas szarvat tartván^
mint ezt a metszvény mutatja
A
ugyan
tetején
^).
család több tagja megyei hivatalt viselt.
András
Pál
1469. táján Abauj megyei al-
Pest megyének 18í8-kí mart. 31-kéa
másod, i820-ki május évigj azután kir.
6- kán
els alispánja lett 9 tanácsos. Meghalt Gombán 1829.
július 29-én. Neje
Ludányi Bay Judit.
— Bárczay
Miklós nak bályoki Hegen Zsuzsannától leányai 1.
Anna
neje;
2.
bökönyi Beck Pál kamarás és tanácsos
Zsuzsanna
E
(1820)
családból volt
Borbála
özvegye
Nvére Káosándy Lászlónénak. — Abauj megyében (1839.) József kir. táblai ülnök (1843.)
Szerencsy Ferenoznek, (1804.)
Feren 2 Mihály Abauj
megye követe az 1 B43-ki országgylésen. Zsuzsa Bai Patai S&muné 1815. Tamás, és nvére Borbála elÖbb Korda Kar. azután báró Seeberg Mihály né 1856. SaiPCsiift e9al4d. Marmaros megyében nemes rend. 0áiP€zy család. Bereg Borsod és Heves megyékben kiter-
—
,
jedt család.
Bare^ka^y emalkú. között foglal helyet.
Szathmár megye nemesei Borsód megyében Barczíka helységet most is e (Barezikai).
családból származó családok bírják.
Bárdi család.
Régi család, melybl István Tomory alatt hadnagy volt 1524-ben a midn Ferhát bégnek fejét vévé ^)» Kótyavetyén Összeveszvén Bosnyák Tamással, azt megölé, miért lefejeztetett. ,
Bárdi család. Ennek törzse Bárdy Mátyás Mátyás, András, István, Gergely és I,
által
testvéreivel együtt megnemesitetvén
,
Leopold király
János unokaArmalis levelét Nógrád megyé-
ben Gác@ várában 1683-ban tartott közgylésen kihirdetteté
^0.
A csa-
Mily roppant hibásan adá a metszd e cziraert csak késa vétetett észre. Esuttal figyelmeztetik az olvasó , hogy a cziraereknél mindég % leírást tekintse hitelfiftnek, nehogy az ezzel nem egyez metszvény a vésnök hibája miatt mi az ^)
,
,
irö
leggondosb figyelme mellett
is
történhet, tévedésekre szolgáltasson alkalmat,
»)
Peth
•)
Liber reg. czimü saját kézirati gyjt.
G. krónika
:
98.
L
Bárdy
192
Iád
nemességéri 1744:-ben
megyében nem
Bárdy megyében
^
Barits.
tanuvallatás,
tétetett
azontúl a nevezett
fordul el.
család. (Kovátsi). Ily elnévvel él család Gömör Belle Ádám Rosnyó megyei kanonok (1810.)
lakozik.
Bardócz család.
(Nagy-baczoni). Székely ertidétü család a
Sajó mentin megyei földön Erdélyben lakozik.
Néhány
izre család-
fája ez ^) j
Bardócz Elek. (Vásárhelyi Anna),
Anna. f Klára. (Kenderesi Fer.)
; j
J
Adam. (Pál.
\
Horváth
Elek. (Fritsi Fekete Ágn.)
Mária),
Mária.
'
Lajos.
Az
utóbbi Elek az intrádami bdrgyár épitja ós tulajdonosa.
Ezenfölül Erdélyben több ily nev család vau a Székelységen.
Bárdos család* Borsod vármegyében Bárdossy család. Bárdossy János ben
ily
czimerrel
*)
:
székel.
kapott armalist 1769*
a paizs vizirányosan kétfelé van osztva, a fels
A
hármos zöld dombból *így vasas vitéz emelkedik sisakosán^ jobb kezében pallost, a balban ketts keresztet tartva. A paizs fölötti sisakon levágott szakállaa emberfej [övegesen (a gróf Csáky czimorbl véve) látható két kiterjesztett sas-szárny között. A foszladék jobbról aranykék, balról ezüst-
rész kék, az alsó rész vörös
szín.
paizs alján
vörös szinü.
Valószínleg ez azon család, mely Bereg és Szepes megyében lakozik, és melybl származott tudós Bárdossy János a múlt század végén a lcsei ev. gymnasium igazgatója volt, és 1790-ben latin nyelven történeti munkát adott ki
*).
Van ilynevü család Dunán túl Vas megyében is. Ebbl volt Bárdossy Mihály, kinek Tallián Krisztinátóli fia Imre szintén a múlt század végén
élt^).
Barit« család. Bács és Belle volt Adalbert Ádám, »)
Köváry
»)
Collect. Herald. Nro. 117.
id.
Szála vármegyében nemes rend. ki
h. 26.
**)
Horányi Nova Meua. 290.
*)
Deductiones Geneai. Mss. Nro
213.
1742-ben
Szabadkán
született
193
BRriiu.
Miután alaposan kitaault, elbb 1769-ben Varásdon, majd Zágrábon, inneD a ^yri academiábau, végre a budai egyetemben, elbb ajs egyeutóbb az állam -isme tanára in. Irt és az
temes történ et-tudománv,
1790-ki országgyléskor a király
királynék
és
koronázásáról
nyelven könyvet nyomatott, mi magyar nyelvre
Bariits leljük.
A
f*s»Iá
Az élk
ig
tordittatott*}.
Élbbrl
lakott^).
virágzását mutatja a családnak a
is
nem János
közt jelenleg e nevet
XVií. században Nógrád megyében bánfalvi Barias
SzécBéuyben 165é-ben saját házában
latin
következ nernsék-
rend^)
Barius Perencz 1552.
(Omány
András.
j
(Pásztohi Orsolya).
Ilona),
j
XVI.
Szintén a
Katalin. (Ibrányi Ferenczné).
Demeter.
századból találjuk Istvánt, ki 1567-ben Dédes
vára védelmében oly ügyesen szedé rá az ostromló törököket*).
Ezekhez kell adnom, hogy a Barius családnak si fészke Borsód vármegye, jelesül Bánfaivá, melyet a család már a XIV. században birt^ és 1381. .aprii 7-kén arra Vachnai (V) Barius fia Barius I. Lajos királytól uj adományt kapott^).
MOé-ben
élt
ennek
niasa^),
a családból solcsai (zsolczai) Antai-aak
fiai
Miklós
és
János 143B-bau
fia
iktattatnak
Dabe
Bánfalván ^), 1453. sept. Barius
maga (Damasának fia)
kanczellár
Miklós
egri prépost,
László,
és testvére
királyi titkár és al-
két testvératyafia
és
részére V. László királytól uj
János
adomány levelet
vesz
boisodmegyei Bánfaivá, Satha és Solcza falukj és Jenke és Ikiód pusztákra, nem vévén tekintetbe, hogy Solcza egy ideig Diós-Gyr várálioz volt foglalva^).
1461-ben
Barius
Lázló-nak
uova Mein. 292.
»)
Horányi
*)
Nógrádi
•)
Wagner Mss. LXX.
*)
Istvánéi 1622-ki kiad. 503.
*)
Aí
:
az
egri
püspök
László
Szilvás-
1.
i«v. tár.
eredeti
51.
adománylevél
in»iyet többekkel együtt szíves
I.
átir^'a I,
volt küzleui.
Ti&jostól,
Kazinezy Gábor ur Idvéltárábau,
Értök köszönet.
•)
1404. jul. 16-kán kel; tanuvallatAs. ü. ott eredetbe.
')
1433.
*)
Az
Jul.
eredeti
J.
kelt az egri káptalan dtatutioualiüia.
okmány kártyás. 13
Báry
XHt't
váraíJ
,
—
Eárk án^i,
Vísnó, és Dédes szÖlÖtizedét , és Bác falvi és Zsolcsai termény-
tizedét ajándékozza.
1465-h8n Barius Jakab Özvegyének Margitnak hatalmaesági keresete VBH Bairi«8 Ba]á*;s ellen
^).
1463 ben bánfalvi Barius László részére Pálócxy László ország-
idéz parancsot ad &z egri káptalacihos. Ugf&naniiBk résxére tanúvaliatási bizonyitv^yt ad ruayai Soldos András Borsod alispánja U77-ben. biró
Barius
nevezett bánfalvi
1478-baEi
János,
Lászlónak Sai
ístváis, és Jánosnak fia Benedek megersít adoloánylevelet kapnak I. Lajos adományairól, átírván abban az 13Sl-ki
Péser
és
donatiot ^-
1485-ben Mátyás király batárjárási parancsot ad bánfalvi Barius
László
és
Benedek
részére
1504-ben bánfalvi Barius gattatik
Í491*ben
István
Barius
Boldizsár*).
jobbágya a faizásban bábor-
Barius István saját, és néhai sathai Barius
Péter
fiai
és
István
A
Bán fal várói
család, mely
némely ágai egyéb elnevet ell említett
Jánosra
Zsi^ond*
neveben tiltakozik Dorcsányi AntaJ és
Péter ellen Bánfalva használata iránt
ügyvéd
élt
^}.
i 575-ben
nak
^).
is
esik,
®).
magát legkövetkezetesebben, basznál tak. Kihalása ugy látszik azon ki 1654-ben Nógrádban mint magánirta
szerepelt.
Sáry
család. C^agy
megyében virágzott, hol
és kis bari). Ilynevü család Zemplin
Báry Boldizsár
Miklós helyébe alispánul választatott
1601-ben Bocskr.y
^>.
Bárkai&yi család. Nógrád megyének si
kihalt
esaládai
melyet e
megyében van Nagy- és Kis-Bárkány nev helység, család birt már Zsigmond király alatt. Bárkányi ihály-
nak
László
közül való.
fiai
E
M
és
István
voltak 1416-ban e helységnek birto-
*)
Borsod megye alispánjának és szolgabiráinak
')
Az
eredeti
függ
A Jászói Conventhez intézve *) Ó ad ki oklevelet saját gyiír ^)
czimere
nem igen
látható
er.
bizonyítványa
u.
ott.
adomány levél u. otl papiroson. Az eredeti n. ott.
pecsétes hártyára irt
^) Zíalouthal Boldizsár
melyen BB. alatt a vérten horgony van rajta,
pecsété alatt
már Vag^ él
f?i,
^''agy
,
Borsod megy« tanuvallatási bizonyítványa.
«)
Az
•»)
Ssirraay C. 2íemplin Not. hist. 106.
egri káptalan eltt 1575. oct 4
Az
eredeti u. ott.
Barkasy
-
máskép Bábi helység (most
kik 1414-beö Szent-Erzsébet,
kosai*},
Í95
Barkd.
puszta) birtokába beiktattattak a váczi káptalan eltt
ISarkátsy család. Borsod
és
*).
Heves megye nemes
családai
közt leljük,
Barkó nevü család,
esalad. Hogy hajdan Fejér megyében
tanúsítja
szo]gabirája volt,
és
Márton^
virágzott
ily-
megyének 1635-ben járása Tata várához ingyen munkára rendelBarkó
ki azon
tetett »).
Jelenleg az ausztriai bárók sorában találunk ilynevii (Barco)
mely magát Spanyolországból származtatva, állitólag IIÍ. Károly király korában vándorlott ki , és azóta Magyarországban székelt hol Barkó vára romjai máig jelesül mint állitatik Zemplin megyében családot,
,
Í3
láthatók.
séhez
nem
E
Nem
ismerve a családi okmányokat
az állítmány eldönté-
,
szavazhatok,
következ a paizs négy részre oszlik, az 1; és 4. osztály arany mezejében zöld dombon egy vastag terebélyes élfa a 2-dik és 4-dik osztály vörös mezejében egy vártorony három orommal két kapuval és egy mellékfall&l (melyen ismét bejárás) látcsalád bárói czimere a
:
;
,
ható.
A
gonyoz, balra
közép-paizsban kék
A
mezben
zöldes tengeren arany hajó hor-
paizs tetején bárói korona, azon
néz
koronás
felcete sas.
£
három
sisak,
melyek elsején
sisak foszladéka arany-kék.
— A má*
vagy középs sisakon pánczélos bajnok nyitott sisakkai és azon három strucz-tollal látható, jobb kezében hatszögü arany csillagot tart,
sodik
,
balját csípjére illesztve*
ezüst-vörös.
villogtatva
A
A
áll.
E «isak
foszladéka jobbról arany-kék
harmadik sisakon jobbra
E
néz
,
balról
arany oroszlán kardot
körül a foszladék ezüst-vörös.
családból
már három Terézia lovagrendi
Barcó
vitéz voU,
Vincze lovas tábornok fhadiparancsnok Magyarországban 24 évig
a 10-dik számú huszár ezred tulajdonosa, tétetett azzá;
1773-ban báró
volt.
1 769-ben
— öescse Barcó
1794. juL 7-f'én a Teréziái lovagrendet
,
Mária Teréziától
Bódog
(Félix)
1795-ben jan. 10-kén
I.
Fe-
rencz királytól báróságot nyert. Ettl igy támad a családfa
*j
A
*)
V.ottlV.2ü.
gr. Beréuyi levéltárból
«) Í635-ki
Mocsáry Nógrád
viíi.
;
iismértetése
92-dik iörv, ez,
13*
1.
C.
^7.-J.
186
Barkíössy.
József,
1795
sz,
a'táborn
i795.
Anna. 1756 (Dn Chef özvegye)
8z.
Eduárd
Eduárd, /szül 1836. IBOl.
8z.
(
jaibadnagy.
óroagj,
Matild, szül, 1811. (Watftrion György), Sidoaia, m. 1812. (Báró Ratb Fer.)
Eni ilia, asül. 1914. (GJaaiager ezr.)
(Siialai 08 tavarutii,
pl in kin'ií
01 egy ében
a
emelkedett
sstázad közepéa. Eisö,
Ugyanez idben
küldött').
segti^lyére
1558 ha n Porén ví Gábor
U
XVI.
Zbm-
emlékezik, Barkóczy "^aruáSí kit Marlinuzzi 15á7-
történet
ben Csüftád vára
kadt
a család a
f öl
gróf ós báró).
László
élt
kitl a családfa követkozöíeg*)
hi ve'),
fi7.i4-
:
ÍKVH KvH jiV. Lá-8
ÍhÁtó
(Seanyö.y Ter.)
'íiufi
Eri88. (1. MelJth j 2. AoLászló^ ?jBU%s. 2. Sa> I 16284600. lyok Z.suea.)' IdrásRY KI
Krͣ2itinA
;*
tll
íKun
(I. HiSnfi
(
1392).
Kata.
AuRa). I
KfttaV
2.
Lá.sd
még
V.
Vccbj II.
Anna).
I
öt és fiait
II.
a követk. lapon.
bár<^-,
Ferencz,
I j
I
aifljd gr^í-
PetbÖ Zauzíí. 2. Andrássy Anna) (l
öydrsry
í
Jáuoe
Judit),
I
I
Loupoldin.)
Zsigmond.
Sándor).
Térés (Borónyi Tamás)
itotván.
JulJAn. ^B.
(Forj^áoRné).
Krzse.
P. Rávny
«)
Szirmay
*)
W&ga«r
;
1.
:
De
8»<ír« Corvovs»
Zempliu
Tabel
not.
'
i«t.
785. l&p. 75.
gen. XII. Ms«.
I.
érsek,
Fe' jynrfc ^bzírrencz ^ may Zsu ) V íör. Zirby Jnitaa ) JknoB (1. Essíerbá?.
Kriszt.
llhsBewffy Klára.
Bora
Ferer*«/„
iiizi.
III.
(Kofciái7 / (Károlyi
*)
(S&n&yey
ivaré).
é>?
Bnday
lex.
Ili. 95.
RftUer
Smn
)
"j -^
191
Barkdczy.
IV.
) I.
Ferenc*
I.
Jánda
f
P<5-
reac«. reucK.
j
(Fark*í«í»
Károly (öz. Ivány Teréz).
Báró
i
II.
Z«ig-
mov.á
1
;
\
Imre.
ivá-
(Leez.
(Sz.
N»gy
uyi Jíor-
ZEÓfift).
báU.)
I
II.
kitel
Erzse.)
(líónyny Erzse)
liiai.
Láitsló
1600-1618
(Kun Ann*)
J
i
!
(Erdöay
A utal.
Fiai).
Imre.
1694. I«iván.
1638.
Miiiáíy.
Ugyan M, ki
István.
ftz
elbbi
Judit
lápon.
(2.
Mcdlith ístv.)
(i.
RMier
FettiU''?..
Bcnic/ky Kata. 2. Krucsai &Ura).
László
Pálné).
(1.
Anna (2.
(1. Czobor J.) Kékedí Zsig.)
(3.
H«U«f
Kiára.
f
Evü,.
Jullannft (Usz. Istv.)
latv.)'
Koza (Bcrn«!mi»za
A
családfa törzse
László
I.
a
latv.)
Ráskay nevos csaiádba Lazac
mí-
ván, családját VAgyoú- és raugban enielé; jelen volt i572-heu Rndoíf
megye
korouázáBán, hova Zeínplia alispáujává válaasstatott.
az, ki
küldötte*).
E meg
v
ének 1oB2-Iícü
Drugeth György rokoüáia karddal
László a rosálji Kúa családból nósüit, és najje. utáa Nógrád megyében ie örökösödési jogot igényelvén, miután azoa birtokokra Pethe László adományt vett, a megye eltt pöriekedett loÖOban*). Ugyanez évben lett Zemplin megye íiüapáaja, Í602-ben rohant. Fia
II.
—
országgylési követe vatalban
;
megersítve'). Ennek,
újra
gyermekei voltak.
st
1616-, 1617-, lölS-bnü
Lágzló ágán
Ili.
16Í9'betí
h
e hi-
mint a táblázat mutatja, több j5
a
le
gróü ág^
Ez
(fc.
i,
IIL László) szintén Zemplin r^&gJQ alispánja 1628-ban ^). Ö lehetett az, ki 1644-ben Rákóczy Gryörgynek a zempléni nejnességgel ellent áll*), 1655-bon mágíiási (bárói) rangra eraelítifcett, klilönbeü arany-
Berog megye fiapánja volt már ez id/íben. Meghalt Bátka várában 1659-ki jan. 3i-kén, kom 58-ik évébeii^). Elaö neje Nagymihályi Bánáíy Kata, a második Péchy Aníia volt'). sarkantyús vitéz
ko€l&:»
és
i)
Szirmíiy iá.
«)
Prothoc. C. Neogr. ftnni ie(K). 122
»}
Szirujsy
*)
ü.
ott.
ideidket.
iá.
161.
h.
h.
87. 89. !.
105. 107. 144.
Egymásután
SziraiAy —
ugy
aiíuyi
iátszik
Uszló jvén
—
1628-b«a,
bajos elhatározni hivataloe-
eiá,
eöt
1644-böa
is ÍI,
Láfiülót
érti aliftpánui. »)
olt.
ü.
ott.
174.
•)
Halotti z&ezlí'jÁn » fölirav.
^)
Leboezky
sserioit
43.
iai>.
U. ott. 184, 187.
még ezekon
kivfil
»z
elaö
iiej«
Jakasits Erzsébet
Barkéczy.
198
Zsigmond
I.
(íil.
Lászlónak
a)
török fogságban szenvedt,
honnan a Zemplin megyei nemesség összegyjtött pénzen válta ki. Leboczky szerint Ugocsa fispánja ^) , és Tököly által ölettetett meg. Testvére
György
Ügocsa megyei 1687-ben az országgylés áhai a
szintén Tököly által végeztetett
fispánná 1686-ban iktattatott
*).
határ kérdésében választmányi tag volt
ki.
Leányát Krisztinát Károly
Sándor a szathmári béke eszközlöje vezette oltárhoz. IV. László (L Zsigmondnak íla) báró Zemplin megye részérl 1687-ben Caraffa kegyetlensége iránt szintén a közbenjárók között volt
^).
Ennek két nejétl három leányát mutatja a táblázat
férjeikkel
együtt.
L István (IIL Lászlónak fia) I661^ben 151 Zemplin megye rászérI 1663-ban az egri törököket ,
miért a nádor Y/esselényi
is
vitézt állított ki
kétszer megveré,
megdicséré, ekkor ónodi várkapitány
1674-ben mint Szabolcs megye fispánja & belzavarok alatt
volt*).
hségeért Paruó várát, és polyánkaj euriát kapta adományNeje Dessewüy Klára kitl ugy látszik , gyermekei nem ma-
tanúsított
ba
•''),
,
radtak.
Báró
II.
zatot, és azt
Ferencz
(III.
gr ófr rangra
Lászlónak
fia) terjeszté
tovább ez
ga-
emelé. Királyi tanácsos , kamarás, arany-
sarkantyús vitéz, kallói várparancsnok, egy m. lovas ezred
^)
ezredese,
a magyar gyalogság f-, és Fels-Magyarország al-vezéjrl-tábornoka*
nemesség egyik vezére. 1685-ki oct 30-án iktattatott be Zemplin megyei fispáni hivatalába '^), Meghalt 1709-ben 1670-ben a zemplini
felkelt
Pálócz várában. Két nejétl két fiút és leányokat hagyott III.
F e r e n c z meg
atyja éltében
,
ki többnyire a
annak érdemeiért 1686-ban Zemplin fispánjává a megye részérl
I.
A császár hségérl ^) I. d.
*) ») *)
43.
1.
József
r
gyik
táborban
tétetett**).
fia élt,
1696-ban
tenyegzjére az üdvözl küldöttség tagja.
elpártolván, 1707-ben Rákóczy tábornoka, miért
De Szirmay
ezt
nem említi
az ngocsai ÍSispinok sorában.
Szirmay i C. Ügocsa 39. l. ü. az. C. Zempl. noi. luBt. 207. ü. ott. 193. 199. 200.
Adawii ; Deductiones fajta. Mss. 4. lai Ezrede halálával Ebergéuyi hiszlóé I6n. ') Szirmay; C Zemplin üou. hist. 263-264. 301. Szécs-Foíyánkát, z2S. l - 1687-ki XY. t ez. ») ü. ott 274. 1. *) **)
—
Kapta Leopoldtól
Bsrkéesy.
199
Peth Mihály
lieljébd fí^ispánul gersei
nií-ben
neveztetett,
segité
Xjefelhok cs. tábornokát a forradalmi maradvány- csapatok legyzésé-
ben, és minden úton, folyamodvány mellett
is,
igyekezék magát a
ibis-
pánságba visszahelyezni, de Peth sem akarta magát hagyni, végre is &z özvegy Császárné egy leirat által mely PethÓt megersité a viszálynak véget vetett '), Nejétl Zichy Juliannától több gyermeke .
maradt. Ezek kö2;üi
Imre
Szirmay
íj
,
Zsmm
pánja ^olt, meghalt Imreglien íWá-hen. Szintén Crróf F,
Ferenc 2 elbb egri kanonok,
Marmaros fis-
férje,
a
szepesi prépost, 1744-ki
Meg-
dec. 8. egri püspök, 176Í. maj, 13-ka óta pedig esztergami érsek
5-dik évében.
halt 1765 iá június 18-kárij kora
prímásai
k*>züÍ, ki
may
1
Leány testvérei
els &z ország
pártoldja volt. több neki ajánlott
Borbála
Cziráky Józsefaé ,
Czimere a családnak láthatni
Az eis
,
Jáno
gr. B.
könyv
Klára
Tarnásné. Ferencz érseknek testvéreitl szár^naznak a raost
gróf Barkóczyak, Köztük
rös
volt
764-ben alapított Sz, István király apostoli ren-
Hogy a tudoíáiányok
dét viselte tanúsítja.
az
Ó
Sziris
él
s
mint
,
négy részre osztott
vert.
és negyedik osztályban vö-
mezben
koronás arany oroszlán
els lábaival zászlót tartva, melyen az orsság almája va?}. A
áll^
niáaodik ds harmadik osztály
mezben
koronás angyalft matat
kiterjesztett szárnyakkal.
két
kék
egymás
A
vérten
fordított koronás
felé
sisak van, ezek közül a jobb oldalin
a paizsbeli angyalfej , a baloldalin a leirt zászlós
oroszlán
áll.
Foszladék
jobbról araaykék, balról ezüsívörös.
A bárói ág
I.
F e r e n c ztl ^)
(U. László fiától) származik 1& E Perencz 16d3-ban Zemplin megyéi alispánnak választatik ^). í 643-ban pedig ónodi kapitány lett ^). Lónyay Erzsétl nemzé I. Jánost, kinek unokája 307-309.
^)
ü.
*)
Ezen
I.
Wagner
ifi. li.
pedig ugy, mint
ott.
Feranczet Lehoczky
3)
Szirmay, U. ott 170,
*)
ü. ott 173.
íí,
itt áll.
László testvéré üi, és
í.
László
fiául teszi.
200
B&rla.
Zsigmond
II.
moíidnak asi
BarlabAssi.
1720-baa Zemplin megyei
alispán*),
ágazatát
rangra eraelé testvére V. Lászlóéval együtt.
bárói
sziaién
-
Károly
fia
táblai
kir.
ülnök 1765-beii^). Másik
fia
Zöig-
Imre
1751-ki orezággyüíés által a határ kérdésében választmányi tag^).
Ezen Imrének fia Ferenci'. Fest megyei fispáni helyettes 1808-han*), ki a Lndoviceumra 1000 forintot adott.
A
bárói ágból eredt
László, elbb
egri
kanonok, 1837-dik év
— Mihály éö Pál,
óta fejérvári püspök haláláig, 1847-ki dee. 18-ig. ki Í850-dík év után szolgabiróságot viselt. voit
A álló
Dómok
második
a
;
neje Korodinyi Teréz
Antónia.
összeköttetésének föltüntése végett a táblázaton
család
leányok
Els
nem
elésorolandók,
is
Barkóczy Katalin
i
657-ben Orosz Tímásné,
1659-ben Tar-
kányi Istvánné.
Borbála 1687-ben Ilosvay Adámné. Mária 1696-ban Kende Mihály né. Mária 1700- ban Pougrácz Mihály né. Borbála 1702-ben Galambos Ferenczné. Katalin 1711-ben Özvegy Horváthné, Klobusiczky György neje.
Franciska 1744-bon Krucsay Mártcuné. Végre
családból volt;
e
a táblán szintén
Barkóczy Sándor 1669- ben nagyságos,
Peth
utóbb vöse
Ferenczné.
el
nem
helyezhetett
kinek neje Percnyi Mária,
Leánya Julianna Sennyey Pongrácz
bit-
voit.^).
Harla esalád.
Lakhelye Szabolcs vármegye.
liarla család. (Péterfalvi). Hajdan ily nev család Ugocsa megyében virágzott, és Péterfalván birt. Péterfai vi Bar la Miklós 1520-ban Ugocsa megye szolga birája volt^). Basrla «s&aiád« Harlabáfiiisl
Lukács
ládból
(V^árfalvi).
e»»lÁú..
(Száraz- Ajtai). Ily
föszékely birtokos volt 1488'ban.
^)
ü.
»)
XVI.
»)
XXVI.
*)
IV. és VÍI.
*)
Wagaer. Tabellne ?«n. Ma. XII.
»)
Szirmíty
ott.
Erdélyben Aranyos székben lakozik.
311.
törv. czikk t.
:
ez.
C.
t.
eaikk.
Ugocsa 37. 58. 124,
1.
elönévvoi élt csa-
E
néven, de más
—
Barlangbi
elnévvel
t.
líttetik II.
Ulászló korában^),
Mária Terézia neraesitett
inezejébeo arany oroszlán
elB lábaiban ilv
ej^üst
áll
Cf^alUfl.
viseltek
hivatalt
1696-ban
A
lett
meg 1755-ben
Á
Iratik
Barlok-nak
is.
választmány tagja
Ily
ln"*).
a vért kék
ugyan
nev
megyében
Zieraplin
választatott jegyznek-")^
üdvözl követaég
Részt vett az 1715-ki országgylésen
választatott*).
:
roszladék mindkét oldalról aranykék^).
József király menjegzjére az
I.
ily cziiiierrel
vért fölötti sisak koronájából
István 168ö-bea
tagjai.
F erén ez,
Barlanghi
felkondoritotí farkkai, kiöitött nyelvvel,
golyót tartva.
oroszlán emelkedik ki.
Barlogb
Törzsévé
tfsalAd*
Barlaiftgrii^í kit
203
Lénárd pedig erdélyi alvajdáal em-
hederíáji Barlat)ás&i
i.
Barna,
család most
is,
tagjául
hol többféie
Gömör megye nemesei
közé száííuttatik^
Ba2*iia eii^alád. (Horkai). Gömör megye Horka veszi éln evét, és ott jelenleg is birtokos.
helységéríjj
Barna
család. (Meiléthei). Székhelye szintén Gömör vármegye, hol Mellcthe helységrl veszi elöuevét. Á régiebb családok sorába tartozik. Már a XVí. században virágzott. Családfáját azonban csak három
izig
bírom tolmutaíni a következben^)
Zsuzsanna, 1634. (Gágyi Báthori Zsigmondn.)
J
íí.
j
Ferencz.
\
1573-1580
Ferencz, (Csohói Basó Erzse í.
:
alispán.
Anna. (Korláth
U[Horváth Klára).
Isív.
özvegye
1626.)
Kata. (Barius Demeter özvegye).
Fereneznek hitvese esoltói Basó Zsuzsanna a murányi várban féktelenked Basó Mátyás családábói származott. Fia II. Ferencz 1573-ban Gömör megye alispánja voit^), 1580-baü is alispánná válaszí.
tatott^).
kozott
Neje Horváth Klára
ki
1601-ben már mint Özvegy
Nógrád megyében Mátra- szelei
Káiifty iá. h. 226.
»)
Coll. herald. Nro.
®)
Szirmay
*)
Ü.
*)
1715-ik évi 10. 30. 39. 105. torv.
*)
Családi iratok nálam.
ott.
;
C. Zempl. aot. hist. 284.
280.
1.
')
Barthüiomaeidís
•)
ü. ott
tilta-
Homok- íerennyci birtokai Rédoy Ferencz íüleki aikapitány, Kelecsény
haszonbérlete végett
*)
volt.
:
ez.
Not. C. Gömdr. 757.
és
Barna
IBOt
OrBán
ég Polány Balázs ellen
-
Bárécay.
Leányai közül Zsuzsaöca G^ágyi Bá-
').
thory Zsigmondhoz nient nül, kitÖl leány ágon ruiayai Soldos. SzentIványi, stántái Szahá
Pankovkss
,
ürbányi éa
Grelle család
szakad
le.
Ferencznek aa volt melléthei Barna Cr y ö r g y IGÍ 7-ben Nógrád megyei jegyz, 1626'ban Alaghy Menyhért Vaióssiioüleg
is,
,
ki
II.
Országbírónak titkára volt,
midn
a
lomniozai Kissevioh Horváth
László Özvegye Móricz Kata Pamlén faluban részére egy telket vall fae
a szepesi káptalan eltt
^).
1
lüblysi követségbe helyetíesitetik s
635-ben ízdenczy András helyett a *).
1647-beüörszágbirói itéimester,
egyszersmind Abauj megye országgylési követe
^)
,
a
midn
az or-
szággylésen az adóbeli számadások megvis^gáfására is kiküldetik ^). Az 1649'ki és l655-ki országgyléseken sziatén több fontoeabb ügyben választmányi tagul neveztetik **), Györgynek fia hheteit a:5on Ferenc a, ki a fölefeb emiitett *
Paraléni telket viaszabocsáta a zálogbevalló utódainak
és neje
Jánoky Zsuzsannának
S&rwíH csaiad.
Mihályiiak
Nyermeghi Barna János
(Nyerj^^ghi).
György 16 18-ban Bethlen Gábor
mezben egy
Üza
'^)
által
neraesitetett
meg
^).
és
Czimerük
els jobb lábában víilcgo kard, a balban hároias búzakalász látszik; a farkas nyakán örv gyanánt arany korona van. A fosziadék mindkét oldalról aranykék ^). A kék
fölúHó farkas, melynek
paizs koronás sisakján, mint az erdélyi fejedelmek által adott több
— semmi.
egimeren,
Barna csalAd. (Lázi). Ilynevü család Gyr megye
nemesei
so-
melybl Barna János született 1670-ben. Jesuitává lévén, hitszónok ln. Több theologiai ma^iryar és latin munkát irt. Meghalt 3zath maron 178L mart. o kán '^> Bar^ittSS CJiáSád^ Lakhelye Szabolcs vármegye. Bárócíxy család. (Hari). Erdélyben Fejér megyében tüník föl Belle Sándor, ki íspalánkan 1737-.bén született, irodaltöi nerában
is állott,
*)
Prothöc. Cott. Neograd. anni IfiOL
')
Az
»)
1635-ki
•)
Kaprinay Mss. A. XXíX.
*^
1647-ki 39,
eredeti oklevél családi irataira közt.
LXVIÍ, t.
törvr. ez. és
Az
ez. I.
t.
ez.
— 1655-ki 42. 82. 100.
t
ez.
eredeti zálogbe.valló levélhatára ívt bizonyitvauy szeriui.
»)
Coll. herald, p. 127.
•)
Adaroi
*»)
t.
207—210.
ez.
•) 1649-ki 29. és 91. ')
1647. 72.
fol.
Scufc. gentil.
tom.
L
Horányi Nova Mem. S04.
és
Mem. Hung.
T.
120.
1.
—
Báróezy
B«ro«.
:s«>j|
vczetességre emelkedett. Iskoláit végezve Nagy-Enyeden az erdélyi kanczelláriánál nyert alkalmazást.
magyar testörséghez ment
állitott
,
,
Szebenben
—
1761>ben az ujon hol nemsokára rmesterré lón.
íbl-
Itt
Barcsay es Bessenyey társaságában a magyar irodalomnak szentelé
mAgit Szép
irály lyal készült
fordított
Cassandra
24-kén
kora 72-dik évében
Erkölcsi meséi,
és a francz iából
regénye nagy sokáig kedves olvasmány volt, és irály dolgában példányul szolgált Bécsben balt meg 1809 -ki deo, ,
ezredese
,
mint a magyar teströk nyugalmazott
').
B&róezy esalád. Valószínleg az elbl^tl család az melybl Mihály Veszprém megye
róczy
,
1447 ki budai országgylésre
különböz Báköviéte volt az
*).
ftaronyay család, (öcsényi). Kihali család mely magát Toina megyei Ö o s é n y (de Ochen, de Ewchen) helységrl irta Ebbl ,
volt Baronyay
Má ty ás Tata vára kapitánya, ki 15S7-ben levélben kérte
magjához a pannonhalmi apátot a tömördi jószágok iránt teend egyesség végett zálogba kapta belyeéget
Verbczy
koppgi
,
monostori é? tatai
1540-ben pedig 200 forintért
^).
Istvántól Pest
,
megyében egész Tök cThev^k)
*J.
Bar€M« család. (Bellusi). Eredetét Trencsin megyébl veszi azon megyei Be Ilus mezvárosból, honnan elnevét írja. 1575-ben nemesiteiett meg Miksa királytól. Trencsin megyébl & XVIII. század elején több megyébe, nevezetesen Hcmt és Nógrád megyébe leágazott azonban Trencsin meggyei javait ezután
Czimere a családiiak két
A
paizs kék mezejü osztályába
a fehér osztályba nyúló
ugyan
vetkez
*)
«)
*) ^)
melynek jobb osztálya rózsakoszorú és abban liliom lát-
fele rész
,
es
koszorú és liliom része fehér
pedig vörös.
A
paisss fölötti
sisakon
az.
A
^)
megtartá.
felé osztott paizs,
kék, bal fele pedig fehér, a {)aizsban szik.
is
család
Hont
és
Nógrád megyei ágának
családfája *) a kö-
:
L. életrajzát
üj a b b
m. tár
Forányi Nova Mem. 3(^ Kovackick Supl. ad Vest. Cora, II. 233-236. Cataiog. Manoscript, Bibi. Széchényio regnic. I. 536. Horvát Istv. Verbczy Isi, émlékeaete IL 287. í
s
1.
k.
-.^
:
k
c&^iad által beküldött adatok szerint, mikért köszönet.
20A
Bíiros.
I.
Tábla. III. J6ze.^í
t
i'Majláth Anna).
(II. József l.
József
(Török
György) (Mad&ch )
II.
Ádám
I.
György
(tfKJtbéuyi liCflA).
boYSzky Mas
i
(Podho fiiak y
Zsófia).
Anua).
Mária).
ster
^Lukács Lj.
Ilouíi)
2.
j3
I
LuÍE&) Mária.
Kcyay\
(l 1.
i
\
+
István,
N. (Boroukay Fsr.) Lajos li. László (F
(Hra-
Pod-
horszky
Teréz. (Benicskyné).
Erzse).
Otiila.
(Rakovszkyné).
Lá&zló (Vwlovica Mária).
Josefa. (Horváthué).
I.
'
Irare.
(BaroB
Miksa (Karuíos Mávia^.
I Aranka).
öu.sztáv.
(H&rmos Anua).
Die&es. f
N. K. N,
Pétor.
(Vitéz N.)
N.
I.
Feroacz. f Jáaoe. jSándor, t
János.
(Hrabovszky
Borb) Antal.
!IL .^
(Vougráez Mávtha.
«£i
(T»«'>hrer
^
Teríz).
|
*
[
JánoH< ííatália).
'
1^
János. Károly.
fírzse.
(üáai Fer.}
Mária..
(Rndnay
Kenala. (BeayoysBkyné).
Férd.)
Erzsébet. (Jekelfalusyné).
Lfisd
ni. György. (Balogh Ápol.)
Veronika. (Gosztonyi Józs.) Aima. (Pongráca Audr.) II.
idáoi.
(Szulyovsaky Anua Mária).
I
\
Lásd a 111. táblán.
II.
tóbláa.
Az
e
táblázaton
Ádám
L
látható
Trencsin
megym
fbisítog
Ráköczv bivö; a csáasári hivökti elkobsí>tt nemesi javak kormányzója volt. Két üa közül íl. Györgynek ágát az I. tábiáu látbatjuk. Másik
Ádám
fia II.
mferadókait a
Emiitett II.
nek
György már Hont megyében
pedig követe
kormáYzója
Ugyan
voit.
Fals-Semberea több Bagyam hídyaégöt kapta királyi adományba. József
lí.
bivatalt víboU.
leti
cs.
és fia ÍIL
As
Károly II.
fia
Miksa Idsb
szolgabíró.
kir.
Jógaet
szintén
uradalmak
részt jószágot
egész
és
Hont megyében megyei
utóbbi ága kibalt
Láfizló-oak
I.
azon megyé-
6 a hradeki éa iik&vai
volt,
is
lakott, és
fjegyzje, majd alkpánja, az 1741-ki országgy-
szolgabirája.
lésen
tábla mutatandja.
Ili.
jelenleg Nógi'ád
Imre
fia
Ili.
megyei Gács kerü-
György
ágáról Baros
leányát Arankát vévé ö5ü1.
Györgynek
fiától líl.
Györgytl
igy jÖ le a család:
IL Tábia. I
líI.
György
(Balogh Ápol.) mint az I.
IV. György (F^borányi Mária).
[
j
X 1 Antol (Simonys A
•
j
í
I
g-^^^j
(Hanyady l
mint
Francigka),
Vécseyn). Teréz. (Ambi-on). TT
IV.
^ Bakon vi ^^^".^^^^tr ^
(jB.
II.
György (HL György azután
Aranka.
hivataloskodott,
mirl 178é-ben lemondván^
szoigalMfó,
\
Miklós. p^,
Amália. (Lukovics Józseío).
György Hont megyénél
emelkedett;
rj
í
Mária. íSimonyin).
Anna.
táblán.
III.
TV. Józsd
(Körmendy
fia)
és
alispánságig
tanácsossá neveztetett.
kir.
szintén
Hont megyét
szolgálta
Treacsin megyébe tévén át lakását,
azon
megyénél viselt számvevi és f-adószedi hivatalt. Az 1796-, 1802- és 1809-ki nemesi fikelésekben részt vett kétszer mint rnagy, Í809-ben pedig mint alezredes, a midn is a fraucziákkal Sti^mfa mellett vitt ütközetben megsebesülvén, bal karját többé
nem
MegPozsonyban mint országgylési követ. Fia IV, József ismét Hont megyében hivataioskodott. Ennek leánya Berta B. Bakonyi Sándorhoz a hires Bakonyi Imre tábornok fiához ment nül. használhatta.
halt 1826-ban
IL Antal-nak
f-adószed
volt.
á Károly a legközelebbi idkben Hont megyei
^m
Qaróihy
í.
Ádámnak
A
fiától lí.
- Bárra.
m tói
dá
támad
ily cnaíádfa
:
Pál f (Madocsányi Róa*;. László + (Madocsánvi AnnaY ( Szulyovözky Rozália. (Lípthay SaüdornÖJ. f l Honorata, Anna Mária) < mint az 1 Ferencz. (1. TarnóczynÖ. I f ÁntaL VMajthényi I tóblán. 2. BöronkaynÖ). J [(VasKlára)\ Mária). I Jaoka. (Boronkay JánosnÖ). ( Mária. (1. Akacs GyíJrgy. 2. Simonyi Ján.) ^
II.
Ádáni
<"
I
Az e táblán
álló
Pá
l
katona volt.
A
a Bethieaféle ezredbeli kapitány vett részt.
hét éves háborúban mint
Mint
látszik ez
ág íiágon
elenyészik.
Másik Pál ugyan e családból a
fölebbi ágakból Salgó- tarján
plébános jelenleg,
A
trencséni ágból Barcs
János
esztergami kanonok és zólyomi
fesperes volt Meghalt 1761-ben.
H«p<*íhy e«?ílad. BJaar
és
Szathmár megyében nevezetesen
ez utbii.>iban Here helységben birtokos. Erdélyben szintór
üd ilynevü
székely család.
Karra
ci»alád. (Homoród-almási). Erdélyben tehets székely család, melynek egyik ága Kolosvárra szakadt, és az orvosi pályán szép hírt vívott )á^),
Ferencz
volt az els6,
ki orvossá lett.
Született 1735-ben.
Kolosvárra költözött 1766-ban, és a legnagyobb kedvességet nyerte líieg.
Jóllehet mint székely eredetileg nemes
let vett.
,
1777-ben czimeres leve-
Czi mer e kék mezben koronán könyökl :
kar,
mely kivont
görbe kardot markol. Ferencznek 1794-ben települt lött telken
fia
le
István,
született 1770-ben.
Végezvén
iskoláit^
Kolosvárra szintén mint orvos. Az atyjától örök-
épiteté ott a középutczán a szép Bárra házat 1801-bcB,
Meghalt 1824-ben. Ennek fia Imre,
született 1799-ben-
Tanulmányait Bécsben
végezte. 1822-ben lépett föl mint orvos Kolosvárott, és atyjának halá-
ln. Szép külsje ked 'es moa szép nem legkedvenczebb orvosává dora — mint Köváry irja avatá. Meghalt 1854-ben. Temetésén, jan. 22-kén*}, az Összegylt lával a városi orvosi állomásban utóda
,
—
*)
Kváry
^)
U. az közié síremlékét az 1857-ki Vasárnaj)! ujeág
Erdély nev.
csal. 27.
1.
után. I.
£élév!
folyamában.
8&rs>'
- Bársonyl.
SöJ
tcngerncp, és kocsímenet taniisitá a méitányt , és közbecsülést , melyben rfeeísUlt Figyermekei nem maradván , ágazata csak leányokban tnaí'ödt fen.
^rencEtl kezdre
ilyen a leszármazás
ÍZsiizmnnSk
(unit. püsp.
í I
Körmöczi Jánosaé>« í
Imre
István
íorvos.
orvos.
^
f
\
Róza.
f
(Radndtíai
Ztag,')
I854.J
(Maukach
I Ida.
(Dr. Manisj Istv.)
t 1824 j (]^tha Z3.)f
Emiiia). f Teréz. (Deáki Samu), V Klára. (RiSsajler Fer.)
W^T»f €sal4d. János,
Barsy
Hajdan Nógrád
és Pest
megyében
virágzott.
kinek neje Széchény Zsuzsanna volt , több érdektár-
164-ben ellentmond Balassa Ferencz beiktatásának Nógrád megyei Alsó- és Fels-Szécííénken ^). Ugyan csak Barsy János (a ^lebbi vagy annak íia) 1665 -167-ban Nógrád megye esküdtje, 16'T7 i 685-ben pedig Pest megye siolgabirája volt*}, Bgrsy Judit I6r56-baii Zágorhidy György Nógrád megyei szécsényi reform, leikész neje volt^}. Barsi Gábor szintén Nógrád megyében 16S4-ben^
8aival
—
—
Bar3
i
elnevet Használt Barsy családból
Zsuzsanna
gróf Be-
idsb Sámuel özvegye vdt, meghalt 1849. aug. 9-kén Pesten* Mapistch C«alad« Törzse a eladnak Barsicb György, ki í Bicében kapott nemes levelet*). Czimere vörös mezben vizbol kiemelked farkas, mely kardja hegyén emberfejét tart A vért fölötti
lezcay
sisakon
vörös
is
ugyanaz. Foszladéka a czimernek mindkét oldalról ezüst-
*).
Hársoiiyl eisaiád. hoczky szerint
^)
(Lovas-Berényi). Ily
Fejér megyében volt.
Belle
elnevü
György
család Le-
verbói har-
minczadog 1561-ben kapta Slorvaorvszágban Rozvatz és Potvarocz-ot.
Másik Bársony i 1675-ig váradi
^)
György, elbb
^),
szepesi prépost'),
1675- ti pedig egri pü?p6k. Meghalt a Szepességen
Sz. Benedeki
Conv. levele hiteles kiadvánvban nálam. Keograd. et Áeta. ü. ott, és egyéb llvelek. ColleH, herald. Kro, i26. h Adami Scut geatil. tom. I.
*» Protlioe. C.
*)
*) ^)
«) Id.
')
*)
1663-tól egész
h.
Mem. tíasil Strig. 157. 8 6 h m í í i h Eppi Á^rienseB. Tyrn. .
1768. Ili 291,
208
BartakoYles.
Tiiraluk^n üidöiés
1678. jan.
meg. Ugyanakkor testvére
ölt
hogy ez okozta betegségében múlt
Hartakovici^ család.
ki.
itélömesler,
kit vallási
püspök annyira megveretett, Szülik B. János és Csorba. Anna. a
is
(Kis-Apponyi), Eiönevét nyitrai me-
Ugyanazon megyében
gyei Kis-Apponytól veszi.
kiizt a csaiád
János
Testvére
18^).
Szala-
többi közt
bírja.
mezben nyakán
Czimere kék hattyú
ugyanaz
•,
vért
sisakja
átuyilazott
mint
fölött,
a
metsz vény mutatja.
A Banakovics
megyék
család a fels
ismer-
Lakhelye leginkább Nyitra megye, elágazott azonban távolabb is, mint Hont
tebbéi közül való.
és íjógrád
A
megy ékbe.
legrégiebb
Bartakovics
—
János
kirl adatot találhattam János
%aiószinüleg
—
király
megyében mely külön-
hive, és ettl kaphatta birtokba Bihar
a 19 portáb()I álló fejériéi birtokot,
ben a váradi püspökség javaihoz ezt 1552benS).
muiva
Félszázad
élt
tartozott. Birta
Bartakovics Péter,
—
kinek nejévei Barbárith Zsófiával együtt Nyitrábau Kraszna máskép Széplaki részét Thury Fruzina Horváth Gáspárné 1600-baa-
—
400 forintért örökösen bevallja^). Madács Gergelyné is ugyanottani
Ugyan ennek
Palásthy
Borbála
200 forintért adja át^). Ellenben hitvese ellen tiltakoznak annak nvérei 1606-ban, mi vei Krasznai 4 telkét Czirák}" Zsuzsannának valotta be''). Nejével napa Osery Z.^ófia után a Cseri és Varbóki (Ilont megyei helységeköröksége fejében 50
beii)
1651-ben
ponán
szerint
elzálogitá
volt*^).
Birt
Nógrádban
is
Ambr080V8zky Oomp, Chrönol. Append.
^)
Bielek
^)
Sí.
M»jore8 Hung. 124.
*)
U
ott.
Proth. J. 323.
1.
U.
ott.
Proth. J. 335.
1.
«)
U. ott. ProtL. L. 110.
"*)
iúpthfty
csaUd
72.
i.
1.
Benedeki Convent. Prothocol F. 60.
»)
Márton Gárdoii Ugyanez 1667-beu Léván
Szögesdy
fels szomolányi pusztán.
a
*)
:
1.
1
osztály le vele 1667. jel.
1630-ban®).
kinek mart. 21-kéii Kor-
malornbeli jogát 80 rafrtban.
helységben aikapitány
elégitetett ki
Bartakovics Gáspár^
élt
záloglevél
kelt
forinttal
részét l(>04-ben
t6>káról.
és Ilorányi
Mem. H.
I.
123.
Bartal
Márton
B.
Fái
309
János IbbU-baa Hout megye
Bartakovics B.
Bártfaj.
alispánja^).
Nyitra megye követe 1729-ben-).
majd nagyprépost éa
1715-töl eaztergami kanonok,
aJ^
püspök 43 évig. Érsek nem létében káptalani helyettes. Meghalt 1758-ban 3).
nnsi czimzetes
József,
B.
Szalakuszon
született
1720-ban.
ln
Jesuitává
1738-ban. Bölcsészet, hittan és jogbölcsészetet tanított Kassán. Maghalt 1763-ban. Irt latinul' Metallurgicont, és két drámát*).
Adalbert,
B.
1792.
született
aprii 10.
pappá
Szalakuszon,
lévén 1880-ban esztergami kanonok, 1844-ben roznyai püspök, 1850. april
2-káo egri érsek, és
még
azon évbeu
cs, kir.
beis
titkos tanácsom
in. Fpapjaink egyik legjelésbíke, és irodalmunk pártolója.
Ugyan
Flórián Nógrád megyei törvényszéki
családból
e
ta-
nácsos (1856.)
Arnold,
ki az ujabb
idben Nógrád megyei Borsos-Berinkébe
tette át lakását.
Bartal esalML.
fekv Bele háza
Alsó-Csallóközben
magának a
vott ki
Elnevét Pozsony megyében az
(Beleházi.)
családból Bartal
Szép nevet
pusztától veszi.
György,
vi-
ki 1780-ki aprií 24-én
szülei títt- Pozsony megyei alispán, és e megy a részér) az 1825-diki országgylésen követ lévén, a kerületi jegyzségét vivé, és dipioma-
szabályai tervének kidolgozásában és
vitetett
kája
udv.
reíerendarius
is.
Késbb
lett^).
Jt^les
„Coramentariorum ad históriám
:
gáriáé aevi raedii
magyar akadémia
kitünteté. Részt vett a
ticai széles ismereteit
libri
XV.
^
a
ra.
udv, kanczelláriához
közjogi latinul
status, juriéque
czira alatt
alap-
irt
pubíici
munHun-
három kötetben 1847-bftn Pu-
zsonyban nyomatott.
család.
]SarÍ.alotti
Belle B.
János
Bartaiotti
(Báró.)
Neve
olasz
eredetére
az 1715-ki ors«ággyülé^en honfiusittatott
hazán kbun^).
Bártfaj
esalátl. Székhelye Zemplin megye.
')
Bel. Notit, IV. 552.
*)
Lehoozky
'')
Memor.
*)
Hornnyi Nova Mem. 307.
*)
Köali. esm.
•)
és Ord.
Stat.
Basil.
Snigon.
ttUa
1.
mutat.
201. 1(55
1. 1.
KM).
135. töfv. ez.
14
Bai*tlia esaSád. Lakhelye Bihar, Közép-SsG»ln^ Ssabolcs^ Szatbroár vármegye. Megnemesitett lí. Ferdmsuad királytól 1630-b«c *)• Czimere kék raezóben vörös dolmányba öltözött kar mely kivonfc íwírd ,
,
hegyén csalmas íörökfejet tart. Ugyanaz a p&izs fdlötti sisakon. — Többi közt Szathniár megyében Bére helységben kzbirtokos. ISarIha csalAii, (Nagy-borosnyai). Erdélyben Háremszékben Kváry szermi — A iwult ssázadi egjrik legnépesebb székely család ,
•
productio alkalmával több ág mutatá be neraesaégét
^),
Egyik ág 1618. május 26-kán Bartha Cryörgy és Jánas által Bethlen Gábortól kapott czímeres nemes levelet, és két ÁgAt terjesztett.
Másik ágazat 1687. mart. Ilikén
Áp&%
Mihály tói nyeri »r-
ftialiííát,
Á
családból
mester
lón.
gylésen
is
András 1708-ban Rákóczy alatt itél6»* Károly 184í-ben, valamint az elbbi ország-
Bartha
Bartha
Háromszék követe. Többen Háromszéken megyei hivatalt
viseltek.
Bartha c^aiád. ván
dolf
fkormányszéki
(Dersi). Szintén székely család
j
belle I s t»
(Í830 táján). Van ilynevü család Udvarhely székben is, titkár volt
Bartiia esialafL Bartha Istv&n éefla Mihály Kapta Rukirálytól a czimeres nemes levelet 1590. sepl els napján, mely
azon évben Zemplin vármegyében hirdettetett ki
BarttiodeUzky család.
^).
(Hátkai és Salamonfái).
E
két
helyre Írja magát a család , mely Sopron és Vas vármegyében székel. Belle Barthodeiszky Zsigmond 17B3-ban a gradiczi Conventbl C9>rnai premontrei prépost ln. Meghalt 1 738-ban*).
Barthóffy család Elbb Barthó András
I.
kapott^ és neve
B a r t h ó f f y-ra
o^ztatik.
Az els
Ferenoz királytól
mezben
1 800-ban
B&rtho
volt a neve.
czimeres nemes levelet
válioztattatott.
Czimere négy udvarra
és negyedik osztály kék mezejében fbleraelt bajnoki
kar (könyökével jobb
arany
e családnak
felé fordítva)
kardot
íart.
A második
és harmadik
zöld halom felett kiterjesztett szárnyakkal jobbra for-
„Liber rcgius'' czimü iáját kézir. ')
KÖváry
•)
„Liber regius" kéziratom Az eredeti arraalis levél Zala vármegye levél-
id. h. 31.
tárában vaa. •) Déri Ferenoz
dxM
1
utAn,
„Mintegy nagy álló köp"
halotti befzéd. Kyorct. Gy«5rben 1789.
admtt íblötte
aioGL«
—
ItariholoDiaeides
dnlva egyfejü fekete sas
látszik.
A vért
Bartolich.
%íí
fölötti sisak
koronáján a paízs-
ormány közt emelkedik
beli kAF kardjával két elefánt
innen ezüst-kék, onnan arany-frfiete
Foszladék
ki.
').
Bariliolomaeides család. Gömör vármegyei nemesrendü. Belle volt László, ki a kishonti csehekrl í 783-ban, és G-ömör megye
leírását
1806
— 1808-ban adta ki latin nyelvea
Barthos család. Lakhelye Baranya vármegye. Barthos család. (Albisi). Erdélyben Marosszék Elnevét Albis-ról veszi. Barthiui család.
Ily családnév vált a Szírmay család
származó Barthus- (Bertaían)tól. 1458-ban
Barthus-oak Pazm&n
fia
a hazája.
Máté.
élt
seitl
Szirmai (de Zirma)
1471-ben Beken, Kalus,
Barthus,
Zirmay mint osztályos atyafiak egyeznek Szirma helység Egyébiránt e család vagy kihalt, vagy még azon idtájban
és
fölött*).
nevet cserélt. Jelenleg Hynevü család Arad megye nemesei közé számitatik.
.
Baríii család. Lakhelye Gömör vármegye. Bartók család. Bartók István és testvérei
Márton,
és Bartók
Mihály
III.
András
és
Ferdinánd királytól 1643.diki
nemes levelet kapnak. Kihirdettetett ez Pozsony megye gylésén Samarján 1643-dik évi sz. Lukács ünnepe utáni 2-dik
jnlius 4-kén czimeres
iénán'}.
ílynevü nemes családból
Bartók István
esztergám! kanonok, majd nagyprépost Szelepchényi György prímás helyettese, és fölsz.
tinnini püspök.
Meghalt 1666-ban*). Kiadta Beniczky Péter
verseit 1 664-ben, és egyházi énekeket
Bartók család.
*).
(Málnási). Málnásról veszi elnevét. Lak-
György
helye Erdélyben alsó és fels Fejér vármegye. BelÓle Bartók
1661-ben Sepsi szék táblabírája
Bartollcli család.
•).
Bartolich
Péter
ncmesitetik
meg 1716-
Czimere vizirányban kétfelé osztott vért, ban melynek alsó kék mezejében zöld tér fölött két vöröskék zászló lobog III.
Károly
királytól.
;
Collect herald, 137. ^) ^)
1.
éa
Adami
Szirmay C. ügocaa. 111. 112. „Liber regius" ca. kéziratom.
Scut. gentií.
I.
k.
1.
— kz eredeti armalis Sopron
levelfárábaá Van.
^Mem.Basil.Strig. 156. Hosányi Nova. M«m. 310. •)K^ia7Íd.h.S3e. *)
14*
sn.
kir varos
212
Barviilszky
mezben három
vörös
a teJsö
A
téren arany kerek látszik.
—
Basa.
fehér folyam hullámzik, folöttök zöld vért sisakján korona helyett kékvörös
(fonadék) van; azon három strucz
kosi,zorú
a középs fehér, a két
toll.
Foszladék jobbról ezüstkék, balról vöröskék*).
széls vörös.
yBarvulíüKk^ család. Barvuiszky János í760-ben Mária Teréziától vesz nemes levelet ily czimerrel a vért") függlegesen két :
A
részre oszlik.
A
kék mezben fehér
j(>bboidali
sas balra fordítva látható.
mozejében pedig zöld téien arany
baloldali osztály vörös
jesztett szárnyakkal, hátul felgöndörült farkkal, fclsü
A
jobb lábában kardot villogtatva.
méhnek
á553rj)y kÖ7.öíf
kar kardul,
villogtat.
grif kiter-
kioltott nyelvvel áll,
vért sisakján két kiterjesztett
egyike ezüstkék, másika arany vörös, pánczélos
F(»szjadék innen aranyvörös, onnan ezüstkék.
ciMil^d. (Zabolai). Erdélyben kihalt család Kvary szeo«alád több történeti személyt mutatott íol. Ilyen volt Basa
ISai»a;
E
rint^).
Tamás követ
1642-ben Háromszék fkapitánya és tanácsos.
Sulyok Istvánnal. Fkapitány volt 1657-ki nov. els napján is aláirta [I, Rákóczy
a portára Seredi
volt
is
még 1653-ban
is.
éíí
volt 1661-ben Ali basa* táborában az
GyÖFgy assecuratorinmát. Jelen Apaffy fejedelemmé tételén jellemzi
Ezen évben
is'^).
Kemény
János-^)
t
és testvér.^it igy
„Evangelicus és jó fember; de testvérjei Péter és Ist-
:
Gábor életére törekedtek, mig nem Temesváron Bethlen Gábor Istvánt. Pétert pedig a Dunában
vá.u latrok, Bethlen felakasztatta vetették.
István (Tamásnak ölésérc
is
testvére)
már elbb Báthory Gábor meg-
miért 1610-ki mart. 25-kén a beszterczei
öszveesküdt^),
gylésen megbélyegeztotett.
Késbb
pedig 1623-ban
tergám tájékán^), mint fölebb említve
Pétert Tamásnak
liát
II.
volt,
Kéméndnél Esz-
fölfüggesztetett.
Rákóczy György Kvárban
tartá fog-
lyul,
1660-ban szabadult ki társaival együtt. Meghalt 1666-ban. Ist-
ván
és
János
Idébb
ugyan
is
testvérei szinte
fiai
még Erdélyben Basa
találunk
voltak.
névre Basa István-
Nro. 455.
»)
Coll. her»ld
2)
U.
ott.
")
W.
h.
*)
Job. Btótblen Hi8t. L. III.
^)
Ön
ez,
Tamásnak
Nro. 80. 270.
1
élutirásában
o.
17.
Kállaynál idéxve 226
de mád s'zavakkAl
áll.
—
ü. ott Péterrl
ö)
Kállay
')
K«»m<'iy J. önéletírása Szalaynál 26.
id.
h.
227.
i-
1.
is.
—
Szalay L. kiadásában 25. lapon
—
Basy
£13
Busó.
István Koionkán a Maros-székbön született, Marosvásárhelyt a ref. gymaasiixrnban tanult^ majd Néniötországoo végzé többi iskoláit, Hazatérvéu elbb lelkész, majd Marosvásárhelyen Magyar nyelven tÖbb halotti beszédet hitíaui tanár lett 1774-beü. hüú. kinek
nyomatott Ily
fia
'szintén
ki.
nev
Bassa-nak
család
írva Erdélyben most
is
van.
Itiisy család. (Basi\ Basy család hajdan Zcmplio :uegyébeu élt,
elnevét a mostani Basy pusztáról
irta^).
Kaüilidesi €5«alád* Gömör megyében nemes renden
Basó család. Csoltó
í>si
birtokáról
Régi nemes osaiád
(Csoltói).
vett elnévvel.
legroszabb birt hagyta fenn.
nevét, a
áll.
Gomör miugyábd,
Az els, ki törtéuetivó avatá Ez Basó\) MÁtyás volt, kit
Tornallyay Jakab dusgassdag nemes ögyetlea négy éves fiának János-*-
nak részére gyámnokul, és Mwrány várának parancsnokul választott, ki azonban nagyravágyása és birtokszomja érdekében tizenkét éves korában a fiút János király udvarába adá, hogy annál szabadabban gazdálkodhassék, és Muráiiy várából zhesse rablási kalandjait^). Ezek végett azután annyira mentek ellene a panaszok, hogy miután raeginlés utáo sem jobbult meg, az 1548-ki országgylés*) megbüntetését rendelte eL Végre jött id<5, midn az ily garázdák (milyen Balassa Menyhért dsábrágon, Bebek Szád váron) megfékezésére is reá került a sor. Salm Ferdinánd király tábornagya cernirozá Murányt 1549-ben. Mátyás mindenkép védte magát, végre Márton testvérét küldte ki Salmhoz Ferdinánd kegyelmét kikérni, de sikertelen, mert Salm Murány átadását követeié, mit Mátyás tenni vonakodott. Az ostrom azután oly erélylyel és eredménynyel folyt, hogy Basó fleg miután rségének rusznyák- és oláhokból álló része árulást tett, üdvösbnek találta egy rejtett ajtócskán az elillanást. Midn igy két társ kíséretében bolyongva egy juhászhoz ismers rabló czira bórájához térne be, hogy az által nagy Ígéretek fejében magát Lengyelországba
teié
*)
Szirmay
*)
£
C
:
ennélfogva azt
beszélyében
O
Huszthi
Gergely
is
és uj
—
Daciája
lex.
I.
Batsó után,
a gömörí Basó
ö.*).
íratott és
XLIX.
ki, roszul és
sérelmesen kerese-
Gergelyt
említ
KáUay
id.
h
226.
lap-
mint ki 1556-ban Szapolyay Zsigmondot elkísérte
család
Hist. 1685. kiadás.
törv. es.
mondatott
151. lapján, és utána egy jeles regényírónk
k.
nevti
soha nem neveztetett Bacsó-nak.
valószinüleg erdélyi családból volt.
3) Istvánffi *)
Budai Fer.
Batsó-nak.
De
Belgrádra.
Zemplin. not. top.
aév miudig Basó-nak
184.
1.
Az
említett
tU
Bassa
kaiauzoltetná , a juhász és társai által két kísértje megOietett
M^ ijÁ3
pedig Salninak átadatván
vérei ak ostrom
,
kivégeztetett.
Márton
aíatt megsebesült
és
,
maga
Hasonlóan
Demeter
is
test*
más
tizennégy társaikkal lény ak áztattak. Mátyásnak egyetlen gyermekét
Farkast Salm magával vivén, nevelteié, felnölvén pedig, javait vissza-
adá
^).
Mátyás emiitett fiának Basó Farkas nak és nejének Zékely Annának 1579-ben Dersfi Gáspár Alattyánon és Jánoshidán egy részbirt,okot ($r5k áron bevallott *). Ezen birtokra nevezett Basó Farkas Rudolfkirálytól adományt szerezvén 1592-ben az egri káptalan által ,
beiktattatott
Basó
Kapy Miklós ellentmondása
mellett
^).
Mihály
Farkasnak utóda 1667-ben jánoshidai jobbágyát három évre az úrbéri terhektÓi fölmenti *). 1662 ben pedig Gömör naegye jegyzje, és orsz. gylési követe volt ^).
Ugyancsak Mátyásnak leánya, azon
csoltói Basó Erzsébet,
Farkasnak nÓvére lehetett
és
ki Melléthei
Barna Ferencznek
aeje volt, és kitl a gágyi Báthori, runyaí Soldos, szántói Szabó, Pau» kovics és Urbányi ágazaton eredt le a Gelle család és ennek szár*
mazékai.
Ugyan
e családból volt Basó
Má
t
1632—-lÖiS-ig GöEnnek leánya volt Ka-
y á s , ki
megye hites jegyzói hivatalát viselte ^. talin, ki 1632-ben halt meg, és Csetneken temettetett el. Másik leánya e Mátyásnak lehetett azon csoltói Basó Zsuzsanna, míJr
ki
1666-baR boldogházi Kis
A
család jelenleg
hogy e család sei közé és Boldizsár
is él
János
özvegye volt,
1672-ben
is ').
Borsód és Gömör megyében. Valószín,
tartozik azon szent Erzsébethi
Basow de szent Erzsébet), Barius Damasa evocal **),
is, (filii
megyei birtokos
élt
Basó Gáspár
kiket 1404-bcn Borsód
B£issa Cfialád. (Máskép Tornallyai). Megnemesitetett e család III. Károly király által. Az armalist Bassa máskép Tornallyay
György
kapta.
Gyönyör
czimere ez: a vért kék mezejében zöld tér
V)
Istvánjffy Hi8i. lÖSS-ki kiadás
')
Az
®)
Process. f^m.
187-188.
1.
egri ká}ítalan eltt.
Földváry
c prop. JánosTiid. p. 153.
*}U.ott. 155.]. *) «) *)
*)
Bartholomaeides C. Gömör 763. Bartholomaeides C. Gömör. 783. Proth. C. Keogr. aaai 1672.
A Jászj
CJonv. eredeti levele Kazinczy
Gábor ur levéltárában.
6as6ieli
n%
- Sásth;^.
piros fehér öltönyben Minerrft áll fején költi koszorúval
M6tt jában
irótollst,
kcHTOiiáján
a^
baljában kitárt könyvei tartva.
A vért
,
Mötti
jobbsisak
kar zöld ágat tart, Foszladék jobbrc^ ezüstv5rös, balról
aranysárga 0-
DynevU család Zemplin megyében
van, és Gesztbelyea ^) kl^z*
is
hiTtokoA ClBOa.)
nemesség szerzje I. Leopcid alatt í 686-ban. Czimerében kék mezben vörös ruhába 5itOztt vitéz egy térdén álló török fejét vágja le. A sisak koronájából
RaastelB család B^sich Mihály
oroszlán emelkedik ki
három
Vörös, balról aranykék
^).
volt a
nyilat tartva. Foszladék jobbról ezüst-
Ily néven két tudós Jesuita volt Bassioh
Q-yörgy
és
István,
mind kett Dalmata ragnsai születés és mindkett 1765-ben éít, és latin éa olasz könyvet adott ki Gydrgy 1765-ben halt meg, kora 72-ik ,
évében
*).
Básthy család.
(Ó
és egyházas-básthi).
van Ó és egyházas Bást helység is, melyrl elnevök iratik. Czimerük Wk mezben három búzakalász. A vért Mötti sisak koronáján galamb van csré-
Öömör megyébl
származik
,
ott
:
,
ben zöld ágat
tartva. Foszladék
aranykék és ezüst-
vörös.
GömÖr megyébl
legalább birtokhoz jutott Abauj és Szabolcs
vagy Borsód, Nógrád
kiterjedt a család, j
megyékbe.
Nógrád vármegyében már a közepén
megye
élt
Básthy
táblabirája
*).
János
XVIL
század
165S-ban Nógrád
Részt vett az 1663- ki ne-
Hamvay Mária 1684-ben áa Bá&thy László, ks 2684.ben, Í705«ben,
1709-
a két utóbbi alkalommal Rákóozy
részé-
mesi fölkelésben. Neje éit«).
Ennek tán
ben vesz
részt a fölkelésben
Coll. íierald. *j
^
Nro. 476,
Szirmay 0. Zempl.
») Cbllect. herald,
not. topogr. 227.
Nro. 795.
Hör&nyi Nov. Mem. 315. i. ») PmtL C. Neograd. anni 16fi3. •) U. oti az 16S4-ik évi. *)
l.
216
Biitai
~
rl. 1710-ki nov. d-kéu a császár
Sát4i<>ri.
hségére
tér*).
1711'ki
jiil.
27'-kí5ri
helyettes alispán lesz 1714-ig.
Másik Básthy LászJó 1705-bftQ Rákóc^cj részére mint beteg maga helyett mást álüt katonául. A 1755-ki nemesi vizsgálatkor elismertetnek nemeséküí Básthy
János, ugy szinte Imrének fiai Pál, Sándor és Józsefe Ezek egyikétl származott Dániel, kinek gyermekei követ-
kezk
:
Barnabás,
1.
lakik K. Kesziben.
Nje
Mocsáry Fáni. Leánya
Hermina,
Miklós, Nógrád
2.
megyei
volt
1849-ben legutoljára viselé az alispáni
fbírói
szoigabiró
hivatalt.
Dániel, kinek els neje V^ályi Anna volt. Lajos. 5. Károly, ns. 6. Zsigaiond.
3.
4.
Ugyan
családból
e
Magyarok emléke
volt
ranggal,
József,
pesti
táblai
7.
Rozália.
ügyvéd,
ki
a
czimü könyvbl az els kötetet kiadta 1836-
ban.
Baiai csalód* E
néven Erdély mutatá
föl
Batai Györgyöt,
ki 1652-ben külföldön iskolázott, azután Kolosvárott rector és prédi-
kátor
iett.
Több
Rathy lal
theologicus
munkát
adott ki 1665
— 1666-ban*).
cs^alád. Heves és Gömör megye nemesei között
fog-
helyet.
Ratlií6 <*fia1ád. Komárom megyébein nevezetesen Csúzon közbirtokos.
RátKory
c*salild« (Ecsedi és somlyói)* Kihalt családaink egyik
mely
legnevezetesbike. a szerepet
vitt.
deztetek a
tudniilik
századokon keresztül történelmi
Származásáról sokfélekép vélekedtek a történetirók. EreIstván alatt bejött Veoczellintl; a Salamon király alatt
sz.
Lengyel irók lengyel eredetnek áfliták stb. Legbizonyosabb az, hogy Guth keled svéd származatu nembl veszik eredetüket. A Guthkeled nemzetség tagjai a Németországba ftitott Péter király segélyére mentek Stoph várából^), és
éh
hires bátor Opostól.
vele jöttek
hazánkba.
emelkedtek
föl.
A
Salamon, László és Gejza királyok idejében
Guthkeled nemzetségbl idvel azután a több ágra
^)
Ak
*)
Horányi
^)
Turóczy Chronic. XVI.
insurreet. catastrnmok. :
Mem.
I.
128. fej.
317
Bátbori.
Bátboriákon kivül szakadt a Zeleméri, Szokoli és Biitkai csa-
osilott
lád
is.
Salamon király idejében
a Guthkeled nemzetségbl
élt
fondorságáról ismeretes tanácsos,
—
barczban 1074-bea.
1055-beü Bács megyei fispán
ki
Salamon és Gejza közötti Ezen V^idrl mesélik hagyományképen, hogy
némelyek szerint nádor
volt,
Wyda
Elesett a
is.
egy az ecsédi lápban tartózkodó sárkány nyal harczra kelt, és azt meg ölte. Erre vonatkozónak állittaíik a ezimerbeu a farkát száiában tartó,
képez
kört
sárkány, és három sárkányfog^), mit azonban némelyek
farkasfognak irnak. Ez volt czimere a Guthkeled nemzetségbl szár-
Butkay,
mazott
családoknak
Zeleméri
és
is.
a
Itt
Szokoly
Báthory
czimere
család
István
nádornak pecsétépöl közöltetik. A sárkány miatt kordéd aiakuvá képzett vért fölött szárnyas nemt látszik, mint több azon idbeli (p.
Szapolyai) czimureinken.
A
család
szakadatlan
kezddik,
András-jiái
leszármaztatása
kitl
támad
igy
a
családfa^)
Buday
*)
egy másik
törzsének.
Hibásnak
nem
a
Báthori
szent
Istrán
nála:
^szájról
Hogy
mány.'*
sz.
tau
nevérl
~
|
idejében
mint
hibás,
és
valónak.
a
Vid-et
Sxabolcs
—
hogy az ecs»di sárkány
751.)
Bátfaoríak
a
és
megyei tán
könyvrl
ét
Est tartja
a caalAd
ama Vid-et
e azeriat
enaleget.
les^raiaetatást,
nevezettnek,
hissi irja,
III.
(lex.
élö
a GuthkeledtöU
öaeiböi
Vid
szájra, e
:][stván
Allitja
család
kori
annyira megy
épen
Fer.
megölöjeüi
Vid
azért,
könyvre
Guthkeled
pusztát
mert
ez
általadott
nembl
is
azon
a
mese hagyo-
erednek,
meg
fogjuk látni a következkbl. ')
A
Báthoriak e családfája, mely
minden eddigi ner
(dec.
I.)
(p.
itt
Eehoczky, Köváry, Buday
közleményét
i»
terjedelemre
és a által
következkben stb.) leirt
nézve;
~
közöltetik, fölülntnl
vagy kiadottat, söt Waghitelessége
okmányokra van alapitva, mint azt Wagner Mss LXX. tom. 1. s köv. gozza. Az igazoló okmányok nagy része a leleszi Conveal^eo van.
pedig
meren
lapjain kidol-
tábla.
í.
János
I.
l.
Bereczl I3l0.
( í í-
]
S
1325.
(^
fj f ^^^^.f 1375.
I.
Andrási
f
(de Rako-S
Lököi 1325.
Uí. i I.
Mihily
|
1426.
Kaiéin.
f
1345.
Bsnedck.
Péter
tkz
\
I
"^^-
György f
István.
II. Andráfi, váradi püsp,
I
III.
f László f
i
f
]
György
II.
Jáaos r
ftQsedj^Á^ *ö,rs«ö-„
l Klára (Balizné).
j
I.
Benedek
layörgy
í
Rak&n»zi Poth.
í
SvttQweki Jánoa.
J (
SutenoM Mikály
L Andrásnak,
ki
1356.
f
1355.
f.
magát Rakamázrói
irta,
—
mint látjuk,
—
három gyermeke volt Bereczk, I. Benedek és L Grjörgy. Ezek k($züi a két utóbbinak ága kihal. Hanem B^reozk ágát és csalidat tovább terjeszti.
Bereczk tiért
(Briccius) évszám nélkül
okmányban
IV. László királytól adományba kapja
Kis-Bftka
^)
h
sJK>!gála-
Abram^ Báturés
helységét, és elvetvén elÓbbi nevét (de Rakomaz),
magát
Báthorról (Batur} kezdé neveztetni. így támadt a családnév.
M
k1ó
nak csak két leánya, Ágnes és Borbála voltak kik 1369-ben fiusitattak *). Másik fia IL András elbb budai prépost majd nagyváradi püspök lB29-tól Bereozknek gyermekei közül
I.
i
s
,
^
*)
Az
eredeti oklevél
királykodását tekintve, kelt
azAspermoixt
családi levéltárban. IV. László
1272— 1290- í^. L. Wagner
a Üss. iom. LXX, a —
Eb okmányban világosan iraük :Briccio filioAndre&e de Rakaniaz de genere Ga(hkcled. Hasonlóan ennek 1325-ben L Károly által megersített átiratában i« de genere Gutkkeled áll. Nem ieliet leLát kétség, a családnak honnan származásáról, és igy nem mások, de Bndai tévedett az iá. helyen, mid5n a Guthkeled fajú Videt a Báthoríakkal rokonnak nem ísmeré. (lex.
m. «)
751.)
i LajoB
kir.
beleegyezó levele a kihalt Bntkay család levéltárában.
219
Báthorl
1345-ig
egész
Harmadik
^).
Bereczknek
fia
János,
a negyedik
Lökös
(LeukusLukáos). Ezeket I. Károly király 1326-ben megerÓezenfölül ugyan ez évben 8Íté az atyjok Bereczk által nyert javakban ^k kapták E c s e d helységét is azon engedély lyel hogy ott várat ,
,
építhessenek
és azt
,
hsé g-nek
leánya volt Bereczknek és ki 1336-ban
Ecsed
,
ki
,
felét
nevezzék. Ezenkívül egy
Ungí Jakónak ához Batizhoz ment I.
János
fágra szakadt Báthori családnak. Lökös fiának
osztozván gyermekeik birtokaikon,
Ecsed, honnan
ezen
nóül^
János testvérének 25 márkáért vallotta be
Bereczknek említett gyermekei közül lettek törzsei a két
KI á r ft
Péter
ecsedi
az
I.
és
*).
Lökös
Tudniillik
meg-
Péternek jutott
ágat alkotá.
Az
ecsedi
ágat alább külön fejezet tárgyalandja. I.
Jánosnak (Lökös testvérének)
ki
ispánságot viselt, három gyermeke volt,
I.
1343-ban Bihar megyei
István
kihalt.
íí.
fó-
Gryörgy
(1364) unokáiban, és kis unoka leányában Katalinban végzi be ágazatát. A harmadik fiu I. László Szabolcs megye fispánja 1351-berfy
Pok nemzetségbl
neje a
eredt Medgyesallyi Móricznak leánya
Anna
negyed fejében Kraszna megyében Somlyót kapta ^} ennek birtokában több pörpatvar után I. L á s z l ó gyermekei megersödvén a Báthori család ez ága Somvolt *)
,
ki testvérétl Simontól leány ;
,
lyói elnevet
vett
föl.
így
ln
I.
László a
Somlyói
ág
alapítója^
melynek leszármazása így következik
*)
1325-ben
lén pfiapök. L.
í
budai prépost fordul elé az okmányokban { ezután
•)
leleszi
^Anna
*) -^
— Gánóezy:
Hieraroliia II. 172
A Conv. eltt nev £át is említ. *)
rincz
még mint
Pray
—
Wagner
Eppi Varai I 17L
Coll. gen. dec. I. 28.
Bereczknek
*
Puk vei Pok.** gyulafejérvári káptalan levéltárában az 1357-ki okmány. filia
Mauritii de Meclgyes-Allya de genere
L-
Báthori.
-220
ág.
{ik»iiilyéi II.
tábla.
Erzse. (Debreczeni György) özvegye 1439. ^^^^olya
111 r» 1415. II.
(Gyulftffi
Istvánn).
i
hUzló. 1438. III. László
/
(Potentiana)
\
VI. György II.
Margit. Knsatina. I4ö5.
Antal 1484.
\
Péter.
Máté.
(2.
Lásd
Miklós
II
(L
Borbála). L. Bánfiy
ezt a
III.
táblán.
özv.
I4tí0.
Zeófia).
Anua Agárdi László IStaniszló. Ennek két László (Medgyesallyi Anna). miut az I.
1.
Veronika, Zokoli Miklós özv. 1495. (II.
unokája
j
(1.
Báthori
'
II,
(2
Dorottya)
jászói prép.
1±08
1490.)
föl.
táblán.
Domokos
Pelbart vhgy Gerhard. Potentiana. (Kallói Lökös Lör.) Adviga (Kenderes László özv.
Orsolya).
Staniszlófi nevet vett
István Turóczi
Margit (Semsey Lá.9zlóuc) Borbála. 1XT
,.IV,
III.
T
lAíiA
1464
/^r
'
(^eJe Zokoh Bora).
Jaiios
István.
Ea
és János
testvéré megtarták a Staniszlóh nevet.
V.
IV. György 1379.
György
János, f Antal. 1418. (Anna).
|
í
Lásd
e két
^^^^^^ |
-^^^^^^^^
1
^ }
Ty
és
V '
^^^,^^^
\
Kata. (Zeleméry Bened.)
I. áMló.
1455. t
[
Barnabás.
j
tovább a család. I. László-nak két figyermeke közül IV. György unokájában Lászlóban kihal 1455 után^), Szaniszló terjeszti tovább az ágat. Kz Somlyóért a .Pok nemzetséggel sokat pörölvén, végre megnyerte azt 1390-beii Bebek Imre
E
II.
országbíró
táblán
el^tt*).
liak-nak nevezek,
*>
Hihetleg
*)
Wagner,
le
Tle gyermekei magukat báthori Staniszlóst II. István fiátóli két unokája e nevet megtartva,
ez volt a dec.
l.
43.
remete
sz.
Pálos szerzetes, a Biblia magyaritója.
221
Báthori.
külön szakadt, és a
a családtól
déka
ág czim
Staniezlóf'i
alatt
külön
itt
Ezok iva-
családot slkotá.
Staiiiszióíi
fejezetben
lesz
tár>
gyalva.
Mint a táblázat mutatja Staniszlénak négv gyermeke volt. III. János Orsolya nev leányában bal ki. 11. László maradékot nem hagyott. II. István, 1422-bttn erdélyi al-vajda, 1458-ban pedig asztalnok, két nejétl, úgymint tót-prónai Turóczi Benedek kir, Orsolya nev leányától, és Dorottyától számos gyermekét a táblázat
Ezek közül ÍIL László 1462-ben
matatja.
Potentiána nev
—
nemzett.
n. Péter
és Mát^, ki
tak.
—
rend
Cryörgy
IV.
Máttyusnak
Domokos kett
premontrei
Petemé ln, csak
nejétl, ki utóbb Kusali Jaksb
leányokat
volt,
asztalnokmester
királyi
Antalban hal el. semmi örököst nem hagy-
fiában
is iratik,
egyik gyermekkorában
jászéi prépost lön.
A
a másik
halt,
két legntól látható
János
és
Staniszlöíi névnél maradván, külön nev családot alapítottak, rólok külön fejezet szóland. Törzsnek egyedül maradt tehát II. Miklós, ennek két nejétl, úgymint Borbála Kázmérnak leányától; és losonczi Bánffy István leányától Zsófia- tói
István nagyatyjokról
á
nemzett gyermekeit és utódait mutatandja a következ
IIL tábla. Erzae. Pekry Lajos. (1
Bert&Ian.
(Jakchy KI.)
2.
IV. István,
vajda (Telegdy
erdélyi
II.
(l.
Bor-
'
Móricz
bála. 2.
Bánffy
mint a
U.
f.
Kristóf
táblán.
j
(Lup-
fejd.
'
fejed.
Kisvárdai Mib. 2. N. Mihályi Bánffy Gy.)
(Booskay
1
(Krisz-
2.
Kostka
V. András
)
(Zakreska Anna).
apácza. Zsófia
(Rákóczy Gyorgy-
Zsófia).
né).
(Kendy Mária).
ÍW
Atídrás, bibornok.
(Zamoisr
ky Ján
(Sarmaságbi
)
Erzae. (1. Hagyraássy Kris (2.
László)!
Borbála.
E
B«bek
Boldiasár.
tiern.\).
Gríseldie
Kata.
C
.
Zsuzs.
Zsigmond
Erzs.)
tovszkyné) azután
(vi. István^ ) (1
Erzse.
f 1613. Hedvig
{Majláth Margit).
(1.
Zsófia)
Miklós f
IIL András.
i
fejd.
Kerecsényi Lássló).
lII.
Kata).
Mikl«
Gábor
Zsófia. (1.
(Almoedi hyre Andr.)
(3.
Csaky Dem.
2. Drágfi
Dobó Fer Gásp
)
)
)
Báthory öy. 4. Dóczi Kel.)
táblázat mutatja fi a somlyói ágon a legnagyobb Báthoriakat,
egyszersmind azokat, kikben ez ágazat elenyészett. IV.
István
ben Szapolyay
(II.
tette
Miklóstlak
fia)
1523-ban erdélyi
al vajda
1529-
Erdély vajdájává, és ennek pártján marad holtig
$»
Báfh«rt.
ö
hségesen,
hajfá a Ferdinándhoz pártolt szászokat vissza Szapoljay
hségére, Torda városát pedig felégeté 1531-ben; mivel Ferdinánd részére hódolt. Meghalt 1534-ben kora 57-dik évében. NejétAl Telegdy ,
Katalintól, (ki 1547-ben kora 65.dik évében követé a sirba férjét),
több gyermeke maradt, ezek kdzül
m
M
.
i
k 1 ó s (IV. Istvánnak
András
III.
(ÍY. István
fia)
fia)
korán elhalt
Isabella hive.
1550
nak parancsnoka
Meghalt 1563-ban,
volt.
jan. 7- kén.
fogarasi Majláth István leányától
Margittól,
ketta szerencsétlen volt.
Boldizsár
Ó foglalta vissza A szathmári vár* Nejétl Majláth
három figyermeke
ktJzül
nagybátyjának a lengyel
ki-
rálynak udvarában nevelkedett András testvérével egyiítt, azután uta-
Európa csaknem minden tartományaiban. Nagybátyja halála titán unokatestvére Zsigmond erdélyi fejedelem udvarába ment^
tett
,
,
megtudva tata. Crálfi
vel) ki
,
Gyulai Pált abafalvi jószágán megrohantatva , fölkonczolJánost elfogatván , kivégezteté Zsigmondnak beleegyezté-
azonban utóbb
—
de már
késn
— visszavonta a kivégzés! pa-
Azonban nem sokáig vitte Boldizsár is. A fordai országgylés után , honnan még 6 is a tisztelgk sorában vplt Zsigmondhoz nemsokára Zsigmond többeket elfogatván, Boldizsárt is lefejeztette ') Szamosujvárott 1594-ben. Boldizsárnak Keody Máriától gyermeke rancsot.
,
nem
maradt. IV.
András
(III.
Andrásnak
fia)
Boldizsár testvére ,
santén
Lengyelországban király nagybátyjánál nevekedett, és papságra szén*
magát
bibomok lÓo. 159P-ben unoka* öcscse a fejedelemséget neki adta át, mit nagy vonakodások után fogadott el. A ravasz Mihály oláh vajda tört be reá Erd ^lybe , kivel Sze* telvén
varrni püspök, és 1583-ban
bennél megütközvén, csatát vesztett, és futásban keresett menekülést. Tévelygése közben egy erdben Csik mellett körülvétetvén , megöletett ").
Gyilkosa Ördög Tamás
•) «)
Wolf. Betklen IV. 472. Wolf. Bethlen IV. 4M
volt^ ki
a magát vitézül ótalmazó bibor-
fiokfejeddlmet baltájával h&l szeme
homlokon sujtá agjon 1599-
föl(5tt
bes, oct, Sl-kén, kora 33-dik évében.
VI, Is t
Tán
(ÍII.
András
fia),
midn Zsigmond
fejedelem Er-
délyben Boldizsárt és többeket elfogatott és lefejeztetett , IV. István futással »3í
mtnté meg m&gát. Jeles katona volt és király nagybátyjának ,
oTOS£ok elleni hadjáratában kísérje*
zsanna
^)
a második Kostka Zsófía
;
neje pelsczi Bebek Zsu-
némelyek szerint a lengyel szent
nemsé
Szasiszlé nvére. Aj, elsvel
Gábort,
,
Els
az ügynevezett utolsó J^horit
Erdély fejedelme volt*
Hm,
,
kéj vágyó, szesi^yes
ki
160S
tói
2
BlB-ig
némelyek szerint nagy testi ereje daczára is gyáva fér£u. BrkiSleseit mint írják Imre tanácsnoka vesztegeté meg. Erdélynek nem annyira fejsdelme, mint basája volt Végre Bethlen Gábor íbllépése buktatá meg. Ez elöl
Nagyváradra
futott
fér
megtámadván, megölték Gábornak testvére
sarjadéka,
(VI
V. András
és
—
hol 1613-ban Szilassy János és N&dányi Gergely
,
kikocsizás alkalmával t&tolsó
,
István
a)
*).
Ö
volt a sojEnIyói
ág
a politikai mozgalmaktól elvonulva
származású nejétl Tsktmk^ Annától c«ak két leánya gyermeke ln. Az egyik Hedvig el^b Lupstovszky lengyel neje,
élt Lengyel
ennek halálával apáeza lett és a Stanguskai zárdában halt meg 1631 XLÍin, A másik ZsóI ia llákóczy IL György neje ln 164S-ban. Napa LorántSTy Zsuzsanna halála után katbolizált LLeopold királynál nagy kegyben állott. A Jesuitáknak nagy pártfogónéjok volt, I62-ben számokra S. -Patakon residentiát alapit. Meghalt Munkács várában 1680,
ban, június I4«kén. Eltemettetett Kassán a Jesuiták templomában
Hátra van még a somlyói ágból IV.
Istvánnak
^}.
két legjelesb
fiár^, és azok utódairól szólanom.
V.
István
ClV. István fia) született
m^y napján Somlyón. Honn Egy
ideig
I.
lBS-ban Kozma
és De-
kezdett tanulni, Olaszországban folytatta.
Ferdinánd udvarában
is
tartózkodott
,
azután Szapolyay
János özvegye Isabella udvarához jött Ennek több hasznos szolgálatokat tett, terhes követségeket végzett Hadi pályán elször 1557-ben Szathmár alatt tnte té ki magát. Bíint váradi kapitány egyszersmind Bihar megye fispáuja volt Az erdéljri
Szapolyay halála után 157l-b6n fejedelemmé in. Fejedelemsége korában vágytársát Békesst
Wagner
^SEaUrdy *)
dcc. :
1.
54. Zsófiát
ifjú
irt.
Kézirata
LXX. kötetében, Zsuzaanná* ttlt.
Siralm- kronik. 27. 28.
Bpásigár H. krónika 804. lap. .
— Cfferty Mik. 27. 2a lap.
224
Bátkorl.
1572-ben meggyzte és kizte. rálylyá választatott.
Két év raulva 1574-l>ín lerígyei ki Meghalt Grodnóban 1586-dik évi áec. 12 kén. Ó
ág fénypontja, kiben a legszebb tulajdonok egyesültek^). Nejétl Jagelló Anoa lengyei király leánytól gyermekei nem maradtak. Nevezlek nagy lábú Báthoiínak is. Testvére volt a somlyói
Kristóf (IV, István
fia)
1530- baa született. István öcscsét kö-
vette a váradi kapitányságban, bihari íoispánBágban és erdélyi vajda-
ságban. Fiatal korában
Olaszországban nyolul
és
:
Angol-, Spanyol-, Franczia-^ Német- és
egyéb nyelveken kivül
francziául, olaszul és spa-
1557-ben Izabella részérl követségben járt a fran-
beszélt.
Í3
járt
Szapolyay egyik fvezéjtfvé nevezte. erdélyi fejedelemmé. 1581 -ben fiát Zsigmondot válasz-
czia királynál. 156{>-ban az ifjú
1576-ban tatá
lett
meg
fejedelmül. Meghalt 1581-dik évi május 27-kén. Eltemette-
Már elbb elhalt nejétl Bocskay Erzsébettl gyermekei közül Miklós mint gyermek kilencz éves koj'á-
tett Gyulafejérvárott^).
született
ban 1576-ki január 30-kán
halt
meg. Szintén a fejérvári sírboltba
te-
mettetvén.
Griseldis (Kristóf leánya) ugy látszik atyja halála után két évvel (1583-ban) Zamoisky János lengyelországi kanczellárhoz ment nagybátya István lengyel király udvarában ismerkedett meg. Férjévei latinul levelezett, és levelei a Zamoiaki levéltárban most Í8 megvannak^). Zsigmond (Kristóf fia) véres kezekkel jött a világra, miot a férjhez, kivel
krónikák ismert
föl
irják.
Nagybátyja a király arczképét
rajta
a Báthoriakból.
látva,
semmi vonást oem
Változó, szeszélyes ingatag jellem.
Atyja után az erdélyi fejedelmi székbe ülvén, arról kétszer is leköszön, elcseréli az oppeini herczegségért. Nejét Mária Krisztinát hazaküldi
meg
visözakivánja. Boldizsár testvéreit és többeket kivégeztetett. Végre
Prágában, hová legutoljára vonta magát,
bibornokság után sóvárog.
meg 1613-ben; kora 41-dik mond király kápolnájában.
halt
Ezek voltak
évében. Ott temettetett
is el
a Zsig-
a Báthori család somlyói áííának tagjai, kiket a tör-
ténetírók rendesen somlyói elnévvel neveztek, de kik magokat gyakran
Báthoryaknak (azaz de eadera) is irták. Mint erolitetett, ez ágból vált el egy másik, mely a Staniszlófí Báthori név mellett maradt. báthori
^)
Jellemzését
adtam
Phöcix
II.
47. hol sírirata, valamint
Mé
a
Losonczi
kütetében,
valamint
csaliul (lét. ''')
-'*)
Wagner
dec.
I.
Lehocsky Stemm.
I.
G2.
Mikló*>ié is közültetik.
az
egéaz
225
Báthori.
—
Ez ágazat IV. János és
István
III.
—
mint eralitve volt unokáitól
magvaszakadtáig így foljik^)
Szaniszlónak (a
származik.
II.
táblán)
Az elbbinek
ága
:
IV. tábla. Borbála. (Irinyi Ferenczoé'/. 1572.
Öyörífy 149Bí
M»gdolua. (Tunyoghi Imrené).
László,
János
f
kitl
1572.
\
Ferenc*, f (Strausz Zauzs.) 1592.
Zsófia. (Artándi
Tb«gzes Antal né).
Jiaos. lí. I«tván ^iv, Jánoe (Ssenisslónak 1404. fia) lásd a (Zokoli II.
táblán.
Elek.
,„
'i
/
j
, ^, Gáspár.
Péter.
BorbAU). Imre. (Bessenyey
Kata. (Lónyay latv.)
Péter. Anisa. (Dulepszkai
Kriazt.)
Eleknek
I
,.
Horváth Bo!d.)
Gáspár fia volt. Az egjik korán sii'ba szált. Ázatán kereszteltetett másik is Gáspárnak. III. Istvántól a másik ág, melj szinte nem tovább élt, igj le kusali Jakfeby Annától két
j
:
V. tábla. Zsigmond. Zsófia.
Farkas.
Zsigmond.
2.
Anna (Kállai Fer.)
I.
ll.
István
|,,j
.
^
, )
11.
******
táblán.
Zeigmond
1511. (Macedóniai Anna).
(1.
Bánflfy
Lo».
Tam.
Osztopáai Perneszi Gábor).
Zsuzsa. Chetneki Andris. 2. üraj Mih.
'
(l.
Istváh.
Miklós
(Makray
(Parlaghi
Bora)
3.
Aranyassy
Mih. neje).
Zsuzsa).
Anna 1553. (Erdtél eki Gyíírgyné).
András
(KáUói Bora;.
Jánoa. István.
*)
Wagner
Convent adatai
dec.
I.
44. és
szeri nt hitelesen
tle
Mm
toTö.
LXX,
hol izröl izre többnyire a leles«i
van kimutatva a leszánrasás.
15
Í536
Bátfiorl.
mint a fólobbi a XVII. száxad elején kiveszett. Tagjai történeteinkben kevésbbé szerepelvén megmaradtak birtokos
Ezen ágazftt
is,
,
nemesekül, sógorsági összeköttetéseik
kevésbbé szerepl családokra
is
vonatkoztak.
»
Következik a Báthoriak másik hatalmas ágazata
az ecsedi Ennek
törzse,
mint emlitve
ág^.
Lökösnek
volt,
fia I.
Péter,
kinek
1335 ben Ecsed osztályban jutván, ivadéka ecsedi elnevet vett Testvére Benedek magnélktíl szálván VI.
sírba,
Pétertl igy
Kata- (Marezaly G^öi«y)* I. László t (Berzeviczifcrzae). I.
András Ezt
1495. I. István országbíró
elesik 1444.
(Béltheki Drágfi JulO ]
|
mutatja a VII. tábla.
és utódait
.
i
í*-
•
István, erdélyi vájda, orsiágbiró,
ntlen.
Kiatapol-J
János
I.
j le ágazata ^r
tábla.
Bertalan f
(i.
föl.
I.
Pál (néma).
I.
Miklós, váczi püspök.
1377.
Margit. (I. Szilágj^i Mihály. 2. BánfiPál).
(Zánthi I.
Péter
'PetiLewKata) (Lökösnek ettl íia) mint as I. tábUn. II. Berecdc
Benedek f
II.
f
I.
Miliály
II.
János.
I,
í Kata. Potentiana. 1462. még hajadon. (Zokoliné).
Tamás
(Özvegye
Veronka. (Dobó Domokosné)-
Krisztina) 1446.
Margit. (Kállai Jánosné). 1462.
V Orsolya. (Ratóti Gyulafi Istv.)
I.
János
(I.
Péter
íia)
már 1417-ben nem
fordulván elé az oklevelekben. Fiai
Bertalan
*)
fiatal
élt,
csak Özvegye
:
korában a Hugsiták
elleni
harozban esettel.
Könnjí'bb.ség Végett ez ágnak (agjainál a Krámo^ások újra kezdetnek.
ZZl
Báthort.
I.
Tamás
leányokat nemzett
^)
kiknek férjeiket a táblá-
,
zaton láthatni.
János magnélkül egy leánya Katalin volt.
Benedek,
II.
hály n a k csak I. István
tartotta fel ágazatát.
1485-ben pedig országbií-ó
A
ják várát
mentek a
II.
Ez
volt
:
^)
,
— gyermekei
és ott el is
elször a Somosi családból
szor Butkai Borbála, harmadszor Kis-tapolcsai Orsolya*).
a táblán látható
Mi-
Albert királytól kapta Nógrádban Bu-
lön.
három
I.
l'i23-ban kir, fíasztainok,
várnai ütközetben a király zászlóját vivé
esett 1444-ben. Neje
sírba.
,
másod-
Számos
—
küzül ismét csak egyik lön a Báthori
név továbbterjesztöje. I.
volt.
László
(I.
litván fia) Szathmár és Zaránd vármegye fispánja
Nejétl Berzevic^i Erzsébetti utódokat nem hagyott Meghalt
1474^ik év eltt. I.
Pá
1
a néma, maradékot szintén
nem
II.
Péter (V. II Tamás) magbaszaksdt
lí.
István
örökös ntlenségben élt
hagyott.
Már 1458-ban
fasztal-
Több nevemég több ütközetben vett részt Legnagyobb di-
nok, 1473-ban országbíró, 1478-ban pedig erd. vajda volt zetes követségben, és
csséget cs
hirt
azonban a kenyérmezei diadal
által aratott,
a veszfélben álló Kinisy serege megmentésével a gyzelmet
hol niár is
kivivá
1479. oct. 13-kán. -— 1477-ben jeles érdemeiért a Marothi féle jószá-
gokat kapta Mátyástól adományba
*).
Halála történt 1493-ban. Elte-
mettetett Nyírbátorban a kenyérmezei zsákmányból épített kápolná-
honnan ugyanott a nagyobb egyházba vitetett át ^). Olaszországban tanult AzI. Miklós papságra adván magát után elbb szerémi 1475-tl pedig váczi püspök ln. Bonfia szerint egyike azon kor legtudósabb férfiainak. Mátyással egy izben ízetlenségbe jött de késbb kiengeszteldtek Mint püspök Nógrád várában
ban,
,
,
,
') Budai lex. 158- Tamás leányát Poteatiftná,t Báthori Lászlónak Tamás Hasak nejéül állítja. így íevé Wagner is elbb kéziratában, de késbb kitörlé -
gyzdvén meg, lioj^v Tamásnak László nev Azonban Wagner: dec. í. egy lí. Tamást (35 lap) mint említ és ennek leányát írja Zokolinénak, Kézirati eicadása külön-
bizonyosan oklevelek nyomán fia
nem
létezett!
I. István fiát bözik Deoásf
,
''"
'
^''
'
'
'
J
V
T
^^.i.u^ x.^_^x__i-„,-
*„: u^..;
Sí
Wagj tapolcsai Orsolyát Írja. Mss. lít
LXX.
kötetében azonban
Borbála nevt
is
em-
már. *) "•y
Wajíncr
dec. l 32. L. eletet terjedelmesen
,
valamint a többiét
Í3
Budai Fer. lex.
t^ben,
15*
I.
köte*
22S
Báthori.
szép épületeket,
szobrokat emelttitott az olasz
mvész
Trani Jakab
Meghalt 1506-ban.
áitaP).
Margit hitvese^),,
(I.
leánya) elször horogszegi Szilagyi Mihály
István
kinek halála után 1561-ben önkényt viaszaadta Mátyás
királynak niinda/on várakat é$ városokat, melyek férjétl "naradtak reá. Mátyás férje érdeméért Diód várát hagyta kezénél. Ezenkívül Viiá-
Trt, Tisza-Varsányt bizonytalan ideig hétezer forintba irta be részére. Már l468-ban aisó-lindvai Báníi Bál neje volt-'^). András (I. István fia) Szabolcs és KSzathmár megye fis14:95-diki idszakban. Ez épité föl Ecsed pánja, korona-r az 1470 várát; melynek kapuja fölé ezen jellemz fölinitol; véseté gosvárt,
[,
—
:
„Magnanimjie Andreas de Báthor, páter patriae suae, construxit Uöc castellum gentilibus suis, pro quietudiae, et tuitione eorum cernens atque intelligens, quandoque paci intermisceri bella, et discordias, qui rogat suos haeredes, ut nominis Bathorei non velint esse irnmemores. Primum interse sint concordes, eoncordia enim res parvae ;
maximae
ccescunt, discordia voro
dilabuntur,
abstinete; narn divertore a nialo, et facere
Postremo,
bonum,
tolerate
est feiicitas.
et
Anno
1492."^)
A
katooaá}Utáíjt
1494-ben.
kez
meg magát
Bélteki Drágfi JoÜannátúl született gyermekeit a követ-
táblázat mutatja
:
•
VII. tábla. Bora. (Perényi Imre). I. György. (Buziay K«ta), István nádor.
lil.
í
Klára (a miinsterbcrgi
fejed, jegyese).
(Massovi Zs.)
András Bonaventura
111
Andráí< (Béltheki Drágfi Jul.) i.
t
miot a VI. táblán.
András (Rozgony KaU).
2.
II.
156tí.
Thnrzó Anna).
(1.
Mindssenti Kata).
Oyörgy. (Somlyói Báthori Anna) kitÜl
V, István,
orsas.
biró
(Drugeth Frusina).
lí.
III,
Erzse. (Nádasdy Per.)
János t
iV. István t Láöíló t
Zíjóíia,
(Figedy Andr.)
Miklós t 1585. (Loaonczy Anna). Klára. (1. Diugefh latv. 2. Losoticzy Antal atb )
lilára.
(Várdai Mih
11,
lí.
*)
Jatvánm
«)
Teleky
J.
•}
U.
—
ott.
lt).%-ki kiadás. 408.
1.
Hunyadiak kora XI. 44. *)
Wagner
:
Dec
I.
í.
)
22»
Báthori.
(yjörgy (I. András fia) JI korában Somogy megve fispánja, I.
egész 1531-ig,). Bii
bócsa várát
is.
t
a Szerémségen
itt tartott
Ulászló,
II.
Lajos és
és fólovásznu is,
st
a
st(!r
Dráva
I.
Ferdinánd
voJí,
(l-árQl-tól
mellett birta Ba-
o többekkel 1631 -bon tanácskozmáavt, mely-
uek eredménye a Bélavári gylés hirdetése lett. Neje Gergeiylaki Buzi a i Mózes leánya JKat
András fia) eK>bb Zala, azután Temes rnegjie az ország akóbb részeinek fkapííánja. 1509-ben ö i» el-
Istváa
fispánja, és
fi.
kísérte Ulászlót Lajos fiának eseh király fyá koronázására. Nevezetessé telte
magát 1514 ben az
hogy az 6
által;
szét a Dózsatéle lázadás.
Ekkor
es
Szapolyay erejével
lépett Szapolyayval
— mint
tipratotí
irják
—
hogy auaak beleegyezése nélkül semmi hivatalt nem váilaland. Azonban 1513-ban raár tanácsos lett íí. Lajos mellett. Pefényi Imre h-íilála után pedig 1519-bea nádorrá választatott. Ez id oly egyességre,
mi oly káros befolyással volt az akkori közügyekre, hogy egy magyar króaikásuuk igy sóhajtott föl rajok vouatkfjzva ^Adta volna a felséges Iste, hogy ennek a két urnák vagy egyike seni, vagy csak az egyike született volua, óta eiigeszfceibexlen gylölet fejlett ki közöltök,
:
nem vesztünk
volna
ily
ssörnj^eu országostul miattok."')
—
III. Ist-
—
gylésen hol Szapolyay pártja gyzedelmeskedett letétetett, de a következ 1626-ki rákosí országgylésen isiiiét viss5sahelyeztetett. A mohácsi vé-sz után, melybl szerencsésen megroenekült, I. Ferdinándnak leghívebb követje volt^ és aat minden erejébl segité a koronához. Meghalt 1535-ben Pozsony megyében Dévény várában. Neveztetett Sánta Báthorinak is. Neje a massövi berezeg Konrád leánya Zsófia volt, kitl egyetlen leánya ván az 1525-ki
iárrpás hatv^RÍ
—
Klára a
i«ünsterbergi fejedelem jegyese ln.
András
lí.
belgrádi bán,
(I
András
fia)
szathrnári fispán.
1521-dik évtl
a belgrádi várba azonban Török Bálint és Hedervári
Ferencz be nem bocsátá. Jelen volt a mohácsi ütközetben is. 1527-btín Ferdinánd tárnokmesterré tévé. Már elbb II. Lajos király áltai meg-
okmánynál fogva a következ hat va-rnak, u. m. Zemplin megyében Osicsva, Mogyorós és Varano, Borsodban Cserép, Abaujban Rozgon, PesiVsen Thora vár birtokába jÖU. Els neje Kállai János leánya Borbála, a második Rozgony [stván leánya Katalin volt. Ettl született gyermekei
ersitett
:
:
^)
dik érre
Pethö Gergel.Y
:
Kövid magyar krónika,
K&ssAíí
1729.
UH. lapon
aa 1527-
t30
Báthorl
B o B aV e n t u ra veztekj
közönségesen ázintéo
kit
,
Somogy Szathmár
és szabolcsi
rály hadainak fkapitánya volt
mainjárván, ennek pártján
L
-
tárnokmester, és a ki-
Késbb
országbíróvá la. löÖS-ben
kineveztetett,
is
ne-
Ferdinánd részén, mert atyja nyo-
állott.
egyszersmind erdélyi vajdául
fispán
András nak
de errÖl leköszönt').
Meghalt í 566-ki oct. 4-kén. Eltemettetett a pálosok táliyai templomában*). Veráncz mint eszes, ékesszóló, higgadt embert dicséri, Scipiohoz hasonlítja, sajnálván, hogy fiatal korában a köszvény miatt szenved. Els neje Thurzó Elek leánya Anna a második szobaleánya Mindszenti Katalin volt, ki utóbb Zay Ferenczhez, ennek halálával pedig bolondóczi Bánffy Lászlóhoz ment nül. Gyermeket egytl sem ;
kapott.
III
János,
István
IV.
és II.
Lász1ó
(II.
Andrásnak
fiai)
korán elhaltak.
IL
Mi k
l
ós
(11.
együtt harezölt Becse
András fia) ipával Losonczy Istvánnal 15Ö l-ben 1652-ben Genuában
alatt.
Egy
járt.
polyay híve volt, de 156 l-ben Ferdinánd részére beszélé
ideig Sza-
t testvére
Bonaventura. 1563-ban jelen volt Miksa koronázásán. Lakozott Ecsed
várában Szathmár megyében.
Itt szállotta
meg
t
1564-bcíi az ifyi
Szapolyay, de ki azután Miklós Ígéretei folytán az ostromot abba hagyá. Tett Ígéretéért fedd levelet kapott Miksa királytól. Osztályos pere volt Erdödy Péter
országbíró lett
1569-ben a Dobó- és Balassa val vádoltatott, de hántása
György- féle eltörtek
^)^
féle
nem
í 567-ben
Bán ö2F€gyéveL
—
összeesküvésbeni részesség gyanújá-
lett.
1570-ben
gyzte
le
a Karácson
lázadást. 15^5-ben négyes fogata feldöntvén, lábszárai
ezek és egyéb betegségei miatt meghalt ugyanezen évben
*).
özvegye Losonczy Anna el;bb Sonneghi Ungnad Kristóf bánnak ennek halála után pedig a késbb nádorrá lett Forgácb Z^gmondnak ,
lett
hitves társa.
Mieltt az utolsó Stestvérrl tennék említést , meg kell ismertetnem II. Andrásnak Klára nev leányát Ez elazör neje volt homonnai Drugeth Istvánnak kit 1 549-ben eltemetvén, férjhez ment j
hs testvéréhez, de kit nem szeretvén, nev írnokával kivel szerelmi viszonyban
Losonozy Antalhoz, a temesvári meggyilkolt, férjének Antal
Wagner *)
ü.
dec.
I.
39.
Vajdaságát nem
említi.
Wöíf. Bethlen
:
1.
533. 350.
ott.
»} Istviafl i686-ki kiad. *')
,
Pefcik Grergely R,Öv.
36a
lap.
m. krón. 128. lapon haUlát lö84-dik évre
tíszf.
tm
Béthbrl
élt ^)
A
hozzá
nem hasonló
büntetést kikerülvén,
késbb Betko
JáaoSj majd Benko Bálint
sorsú férfiakkal adta ös?ze magát
Gryörgy
Aüdráá
*).
hogy az ecsedi égbó] volt. Nyir-Bá torról irta eíönevét. Eleinte (1552-ben) Ferdinánd részén álh, késbb azonban Szapólyav partját követte, és 1556 ban már ennek Qrdekében ostromlá Váradot. Ezért htlenségi bélyegen veszté Buják várát. 1565~ben Erdd várában ostromoltatá öt Miksa király, az II.
(11.
daczára,
fia)
ostromlók közt testvére Bonavéntura
is
A
részt vévén.
fvezér Sven-
dí^el alkura lépvén, tömérdek pénzébe, és egyéb javaiba került qz alku
Györgynek
ki azután Csicsvárra
Borsodba tette át iakását. Neje somlyói Báthori Anna, Báthori Istvánnak Telegdy Katalintól ^) szüle-
II.
,
(L III táblán 22 (. lapon).
tett leánya volt.
Ez elbb
hoTTíOnnai
Dru-
geth Antal hitvese, ennek halála után bélteki Drágíi Gáspár neie ln.
A
reformationak nagy pártfogónéja
meghonosítani igyekezett az
Erddön
tanodát
álíitott
meghalván
férje
máltak érdekében
azt alattvalói
ki^zt
mindenkép
birtokaira reformált lelkészeket gyjtött,
szellemben vezetteté. 1545. jan.25. azon évi sept 20-kán zsinatot tartatott a refor-
még
,
,'
,
is ily
Férje halála után
Ferdinánd öt helyeitesité a krasznai és közép^zolnok-megyei fispánság viselésére fia O-yörgy fel* nöltetg. A físpánságot Í647-ig viselte. 1550-ben meghalván utolsó figyerraeke
is
*)
Drágfi György,
I.
miután harmadszor
sosedi Báthori
G-yörgyhöz férjhez ment, ez a kihalt Drágfi birtokokat is örökló Anna kezével, nevezetesen így szállott Erdd Báthori Györgyre, kinek Annától
egy
fiu és
A
három leány gyermeke maradt.
leányok közül legalább
Erzsébet,
Nádasdy Ferencz neje l^n, nem járt anyja nyomdokin. Ez volt a csejíhe-vári szörny, ki ha vérrel nem mosdott is, mint a hagyomány állítja, de bizonyos, hogy számtalan ártatlan
kedvét
lelte,
nt
legyilkoltatott, és ezeknek kínzásában különös
mig 1610-ben
tettei kitudckiván, elzáratott, és
I6i4*ki aug. 21 -kén valószínleg vetett
ki
méreg
által
börtönében
undok életének véget
^).
*3
Forgácli Commeat,
*)
'Wagner Ms. tom LXX. Betko Jánost
nak, Benkoi pedig p á 41. lapon
B) jegy
alatt
személyt igy nevezek, 216. e07. csak •) *) 5)
1
y vagy x
Beiké va^ B é k e s s y JánospályaiBeukonak lrj&. A Coll. gm dec. í.
pedig szinten
itt
Betko t
fezoaban és
hogy vannak kik a két ,
már Benko helyett B
Benkot
Wagn(3r dse. I 50. Budai Esaias M. or«a.
állítja
e
áll.
Budai
II
215.
XXiI
277.
emlit-
-
U. 90. 04. 116. 145. Tudom, gyíijtem. 1839~dik évi II. köt 69—87. hia.
n k
érdek! eít
István
és VÍII.
lib.
43—5Ö
232
Báthorí.
V. Istváa
György
(^11.
fia)
pánja, és országbíró volt. Istváufi
kay
Ot
pártjára kelt.
Báthori Gábor
Somogy, Szabolcs, Szathnaár fismindeoföli gyanúsítja, bogy Bocs-
bosszúállónak jellemzi. Sir-irata, mit
telhetien
moecenáö és adakozónak nevezi. Meghalt 1605. jul. 26-kén, kora 50-dik évében. Nejétói homobnai Drugeth Ferencz leányától Frusinától semmi utóda nem maradván, magával állitatott'),
a Báthoriak ecsedi ágazatát sirba
A
vitte.
végletesség
család jelleme a
Alig volt a családnak
volt.
mely akár a jóban, akár a roszban a középszerség színvonalán állott volna meg. Voltak köztök szép elmék, ügyes bátor hadvezérek, vallásfelekezet pártolók; de bár ki mit állítson ón nagy hazafit egy kökben sem látok.
e^y
tagja,
—
—
i
Háthori csalód. kívül volt
A
(Gágyi).
még egy más ilynevü
fölebb
család
is,
tárgyalt
Báthoriakon
mely ha nem
szerepelt
is
annyira történeteinkben, de eredete szintén oly régi és tisztán magyar származású.
Ez
Aba nembl
az
Péten eh
(genus)
ispántól (comes)
eredett.
Aba nemböii
Péter ispáonak (Petrus
XIlí. század végén volt,
hasonnev
élt,
fiától
Comes de genere Aba)
ki a
Péter ispántól hát unokája
kik ugyanannyi virágzó családnak seivé lnek,. neveiket az osz-
tályban kapott vagy szerzett
kezdve, a családfa imez
birtokaiktól
Az
nyervén.
Pétertl
I.
:
I.
tábla.
ÍI. Lörincz. Miklós Gereven. Erdélyi
I.
,
{
II.
István.
U. Mihály. III.
fizerzé
Q6g
Péter Szuláncz vár ura. 1330.
II.
ispán.
V. Péter i
U. Jánog / Mych. 1364 Mikló* de Gúg.
' '
1327.
IV. Mihály
I. I,
Ggörgy
í
liáezló
1
Sirokai család sei.
János
<
Frichi
cs.
IV. Péter )^jii
öse.
ji^og Gágyi
III,
I
dec.
í.
Péter
Mihály
4*2
k^zli
<
Hedriek törzse.
i
Berthótiak atyja
«
sir-iratot
I
;E35t és fiait
lásd a I
I
(Báthori névvei.
Wagner
VI. Péter I
.
I.
*)
IV. János
11,
séget.
Péter
i
v.
Qágry hely-
I.
Mi-
hály.
vajda,
hl.
táblán.
ma
Báthoii.
Péter ö6
lí.
fiai
elcserélték Szaláncz
várát Drugeth Vilmossal,
Sán)s megyei birtokokért 1330-baa. így jutott a család Sáros megyébe, hol a hftt VL javakat szerezvén, mindenik birtokáról neveztetett, és
külön
családokat
alapítanak •).
I.
György
és
I.
László
utódai
Sirókai; I. János Frich helységrl Fridiig ni. Péter Hedrich falutól Hedri; l. Mihály Berthót helységrl Berthóty nevot viselve, e családok seivé lnek. I. Miklós vé^re, ki Gerevennek is neveztetett, és erdélyi vajda volt lS42-ben, Abauj megyében Gog vagy Gágy helységet szerezvén, maradéka Gágyi helységrl
Siroka
Báthori nevet vett kíy
föl.
Mint jönek
le,
a családfa mutatja. III.
Tle
Jáuos
kezdett határozottan
tovább igy folyt
le
V. Jinos.
Demeter,
a Gágyi Báthori névvel élni.
a Báthori ág
tábla.
ír.
t
/
IV. Miklós
VI. János
j*
t
ir II. III. Jánoft
Miklós t 1527.
/III.
Ti. L4«xla{ 1-
.
III.
ki az II.
tábláa.
Lául o
György, f
L
Ferenc*
(Ptttnoki Zsófia).
f
András
I.
Anna
i
{Leakey
/
Anna).
1
(Mocsári János).
I
István
I
ágak mint halnak
és oéraely
Anna
{Attbfi
Ivii. János } 1
Györgyné) Zsussa
\
t
(rnnyai Soldos Fer.) Klára.
Jinos.
Anna.
Gábor,
I.
carmelita. ,
Kata (Monaki Zsig-
I
Fer.)
mond (1.
IX..
János.
Barna
Zsuzö. Hetesi Kata).
f^TV. László 5; SS .—4 (Gocsith Károlyi u o Bora). X)
2.
t-i
VIII. Jáno s. t Kata. Borbála. íPalagyi János). .
*)
169. 310.
Wagner Anal. Scep. I. 349. 340 - Lehoczky Stömm. 2.
II. l.
337.
Ungr. Magáz,
III.
172.
211. IV.
234
Báthorfaliisi
A
-
Battha.
1527-ben Tokajnál esett
Miklós Szapolyay pártján harczolt, és eP). ML Jánosnak több gyermeke közUl
Zsigmond nemzett ismét
melléfchei
táblán látható III.
Barna Zsuzsanna, és Hetesi Kata nev hitveseitl gyermekeket. Már Zsigmond Nógrádban birtokos volt, hihetleg els neje után. Egyik fia ÍV. L á s z 1 ó ki ágát még egy izén fentartá. Fülek várában lakott. Ott curiája volt *). Ezt 16t52-ben Nógrád megye a fispánhoz követül küldi több megbízással ^>. 1670,
ben már csak özvegye Gocsi th Károlyi Borbála és kiskorú
íia II.
Gábor
1689-ben már törvényes korú voit, és anyja után (ki utóbb 1672-dik táján Melczer János hevesi alispánhoz ment nül) Pinczen ki
élt,
is
birtokot
Azonban benne a
öröklött.
Báthorv család
írásrvi
is el-
enyészett.
Zsigmondnak leánya Zsuzsanna runyai Soldos Ferencznek, Kata Monaki Ferencznek volt neje. 1. Gábor pedig carmelita szerzetes. BátliorfalUJSi család. (Máskép Bencze). Bátorfalusi, máskép Bencze L r i n c z és fia G ergely továbbá testvére Mihály és ennek fiai Mátyás és István I. Leopold király által 1672-dik évi oct. í.
,
,
meg *) GömÖr vármegye.
22'kén kelt czimeres levél által nemesitettek
Batliy
Heves és Bátky Ci^alád. Gömör megyében nemesrendü. Batlha család. (Vattai). Egyike réglebb nemes családainknak. Elnevét Borsod megyei Vatta helységtl vette mely hajdan a mosCfi»alád. Laklielye
,
tani
Vatta helységnél alább
állott
de az egri törökök az adófizetés
,
késedelmeért lakosait leöletek és eípusztiták. Ekkor Battha birta falut,
de a kor
5
melyben ez történt
,
nincs meghatározva.
már a
1511-ben
Vattai Pelbarth László és Bertalan egész rész birtokaikban Bernátfalvi
Bernáth László
1747-ben Vattai Battha Pál és György
igtattatik be,
Alsó- Vattára nézve Szepessy Pállal lépnek peralkura
Legrégebben 15 11 -ben
*)
kirl adataira szólnak
,
Gombos György eltt nyugtat ad
liXX.. ezen Miklósról megjegyzett
egykorú *)
nem
találtara
Battha Pál
Mocsary Nógrád esmért.
Xí.
410.
— YalóÜaa tehát
,
Kogy
Istváníi szerint
Neogr. anni 1652
„Liber regius' czimü kéziratom
*)
Fényes Geogr. Szótár IV 283.
pag. 18. 19.
'
Mue
,
—
III. 70.
*)
•) Catal. Mss.
ki
ki ^).
iró.
•) Prothoc. Cott.
élt,
mii Wagner Mss. 1536-ban a Tisxába mint tudjuk róla említést. Zermegh pedig
Zermegh Sohtrandtnernéi
fúlt. latvánfiiiáí
,
^).
Szécheny. regnic. L 5S3.
—
»35
Battha.
Battha Péter
Szigetbvár védelmében Zrínyi Miklós vezér-
mint százados esik
lete alatt
János
Battha
el
1566b8ii
^).
a török világ korában török
fogságba esvén, elveszett.
A
család czimerét
itt
láthatni
Áll ez hadi
vértbi, melynek kék mezejében korona fölött egy
kar nyugszik
kezében kivont karddal
,
hegyére vérzÖ törökfej v«n szúrva,
A
,
melynek
vért sisakja
koronán ugyanaz látható. Foszladék egy
fölötti
aranykék, a másikról ezüstkék.
c^^dalról
A család
a XVI. század vége óta
már Nó-
grád megyében székelt Ott élt belle Battha Bálint 1595 ben. Neje Félegyházy Anna volt. 1607-
ben
nyomon a
Tle
végrendeletet.
') tett
igy
j
le
négy
család ^)
IL Pál. 1684.
Mária (Sebk Máty.) Anna (Komjáthy Dav.)
Bálint 1650 -.1677. II.
I.
I.
1617-1633. (Gyürky
Bálint
1595. (Felegyházj Anna).
Julianna (Becse Vajda Andr.)
(Ebeczky Magdolna).
Pál
Klára.
Anna).
ZsóBa (Herencsényi Istv.) Borbála (Szentiványi Rafaeln).
Fái
Nógrád megye alispánja volt Birt 1617 Rapon. Fia ÍI. Bálint élt löÜ-ben. részt vett az 1663-.díki nemesi fölkelésben. 1672— 1677-ben szolgabirópiágot viselt. Követ is voU Meghalt 1683-diki dec. 9-kén. Eltemettetett Tamásiban. Ennek 1.
1629-töl 1633.ig
Fái 1684-ben szolgabíró volt
fia II.
Eddig terjed a
^)
Ukviníi 1685-diki kiadás.
*)
Mocsáry
Battha anaii
táblázati leszármszfcatás.
B
jl
i
i
n
t
id h.
m^g
L köt
XXIIL könyv.
314. lap.
Kiketoleg elhibázta az 1607-dik: évszámot
l6(7
Paayi áardczoa. Acta
in Archív.
1817 *)
Wagner Msi LXX,
27,
l és Nógrád megyei levéltári iratok.
,
mert
C Néogr.
2S0
Batthiáoy
AzoabftD
ugj
látszik,
András, Zsigmoiid, Rákóczy adhaerense Valószínleg
Pál
IIL
majd
eralitett
IL Páírtak
1705— 1711-ig
kik
fiai
Ádám,
voltak
Ádám
Közülök
éhek.
volt.
Pál
II.
ki
is,
Batthyány.
voltak
fiai
1744-töl
:
1763-ig Nógrád
megyei
aiispá^n
volt,
királyi tanácsos, és kir, táblai ülnök lön. Élt luég 1767-b«n
Ennek vagy
fia
is.
vi^gy testvére volt László 1755-bea kir. tanácsos, és
már reíerendarlus. IV. Bálint (III. Bálintnak fia, majd hétszemélyes táblai ülnök,
kanczelláriai titkár, 1774-ben
Ugyanex idben H. Pál
fia volt) kir.
tanácsos
táblai,
ki talán
és udvari
1774—1792.
III.
Rap
élt
Pálnak
fia
IV.
Pál,
helységét 1830-ban adta
el
ki gyermekeivel együtt üsi birtokát
Coburg herczegn(»k. Nejével udvar-
aoki Rholl Katalinnal a következ családfát alkotá
:
Róza. I
József
j
Váczon. (Gr.
IV. Pál 1821.
^
volt szolgabíró.
(Frivaldszky Serafin). Mária. (Beniczky Muki). Teréz. (Almássy né),
Almássy
Zsófia).
Béla.
(üdvarnoki Rholi Kata).
György, f 1857.
Bálint.
Paulina.
Háttliiány esalÁcL £ családnak a nemesi
György
és
István
testvérek
Ferencz, ennek gyermekei és
szerzek
Szakony
rokonaikkai
Horváth
Mihálylyal együtt
dinánd királytól 1654. nov. 27- kén kelt czimeres valószínleg kihaltak.
régi
rangot Batthiány
III.
levél áltaP).
Fer-
Utódai
IRsítthyÁny esalüd. (Németujvári berezeg és gróf). Azon smágnás osaládaink egyike, melyeknek neveik történelmünk majd
minden lapján tündöklenek. Eredetét a hét magyar vezér egyikétl Örs- ti származtatják. Ors vezér az els foglalási osztálykor Dunán túl a Balaton (vagy Sio) környéket kapta*) és Zala megye Örs vára tle vette nevezetét. Emiitett Ors vezér nemzetségébl származottnak állíttatik
*)
„Liber
regius"
ez.
kéziratom.
—
Az;
eredeti
ArmftHs
Kúa Halas
levéltárában van. 2)
Thurócay Cbronic. P.
II.
c»p. YIII. et IX.
~
Anonymus, Kéza
atb.
rároe
-
Batthiány
Reoold,
SS?
hogy magát de Eörs vagy de Ettl szakadatlao tblyamatbaa a családfa*) igy
ki 1160-baii
geoere Eörs
Batthyány.
irta.
és bizonyos,
élt,
támad tábla.
I.
Domokos mester de
/
Miske mester
'
Mátyás
I.
de'
Rénold
de
1160.
Kövágö-Ors
I.
^Kövágö• Kövágö-Ors
tfihály Mihály 1341 341.
Kövágö-Oríi.
I
MiklóOS mester
I.
\
1272. 3272
i2i4.
)
Li'isd
de Kövágö-Ors 1376. (Battliyán Kata).
öt
s
gyermekeit
a
II.
I.
János de K.-Örs.
I.
Péter de Köv.-Örs.
táblán.
*•
Miske
Ors
IL András fiát ezen érdemeiért 1214 bea^) Ederich és Zeldegeh várát
Kövágo-örsi nevelvén,
mester
bírta
várát,
kapta. Fia •«
L Mátyás
Ennek
Kövág-Ors.
szintén de
Pált
testvéréül
is
említ Lehoczky.
Mihály
I.
(I.
Mátyás
fia)
osztályos rokonaival egyességre lép
134i-ben az rsi vár, és ott a B. M. Magdolna tiszteletére alapított prépostság iránt, melyet adományokkal tetézett^). Négy fia
b
közül csak
Miklós
I.
Miklós mester János
nemzett leánya
^)
Oyörgy
volt.
Ettl
Wagner Ma. LXX. Origó
:
(Taschenb.
et
1823-diki k.
—
ill.
196-214.
1230-ban •)
Wagner
Msa.
is.
Wagner
id.
h.
LXX.
II.
Lebocaky Stcmm. P. l3attiiyániorum
1.)
—
a család történeteit, raelyek (s egyebek), '^)
a
és
1.
fiától
táblán láthatni
39.
Posou,
8
köv.
1778.
—
Geneal. anth. Msa. No. 207. tom.
itt
LefaoczKV
eic.
nev
János
hasonlóan
született utódait
99.
genealógia
fiának
Örsi
Neje Katalin, Bat-
Meghalt 1376-dik év után.
pezei birtokában.
thyán
Megersíti magát
mester tartja fen ágát.
1.
Saklenár
Ilormayr II.
közük
Összevetve használtattak.
Simon
után
12lS'>dikat
ir;
sserinte
él
238
Batthyány.
II. ÍI.
Kvágó Eöra) f
János (de
I.
Miklí5s mester. 1376. ki az
1.
I.
László (de K.-Örs),
György-
I.
ín.
mester de Köv. Örs. 1398. kapja
táblán.
tábla.
Albert (BaHliyánv). '
Péter íBat Batthyány).
T.
Batthyánt
1435.
(Intlias
I.
András
Veronka).
táblán.
f
Boldizsár Jajczaiban. 1 1520.
(Zerdalielyi
L. a III.
i*
Menyiiért
Pogány V. Nádasdy családból).
kincstárnok. 1511.
Gáspár
(Klára,
Erzsc).
I. Benedek, budai kap.
L
a IV.
táblán.
Batthyány Marg. Nagy-luchei Ilona).
(1. 2.
Kristóf
t
Krisztina,
(Keresztúri Miklösné).
i
Ilona. I.
György
Miklós
(I.
vári kapitány volt 1370 ben.
bán
fía)
helységet
,
a család alapi tója.
Esztergám
Részint a török ^ részint Horvát János
ellen szerzett érdemeiért
Batthyán
Mn
1
398-ban Zsigmond királytól kapván
ö és utódai errl nevezek magokat. Meghalt
1401-ben. Neje volt Inthas (Lehoczkynál Guthor) Jánosnak Ivánka
Miklós leányától Erzsétl született leánya Katalin.
Jánostól a nemesi ágazat eredeztetik. Rólok alább. I. Albertnak, ki 1435-dik táján balt meg, Klára nev neje Wagner és Szklenár szerint a Nádasdy, Lehoczky szerint II.
volt a
Pogány
családból.
Benedek'), budai várnagy (1514.) és II. Ulászló korában kincstartó. II Ulászlótól kapta Erdélyben Almás várát, melyet Somi Jósával Atynáért cserélt el. Élt 1518-ban is, és a bácsi országgylés végzéseit aláirta. Ivadékát a következ III. táblán tüntetem föl Lehoczky szerint II.
Péternek
fia
I.
:
^ £ Benedek Alapi Andrástóli
(Budai
iex.
l.
deket, hane/j<
nak (dioator)
289.
1.)
t
áll. írják L László leányának Margitnak Batthyán Boldizsár , fogadott volna nevére örÖk'Jföl. Lehoczky Steram. T. 40. 1. szintén igy származtat egy Btnt*
kérdés alatt
fiául
kit
emettl megkülönbözteti, 1511-ben Baranya megyei ro vásol óirván t, és tle származtatván a nemesi ágat. Wagner Mss LXX
99 bizonytalannak
állítja.
239
BatiliyAiiy.
András
I.
neje Zerdahelyi Veronka Z. Imre ieánja által bir-
mÍBt száz helységgel szaporítja '). Neje a Corbaviaí grófoktól eredt Z^kán (Szklenár szerint Zalácy) Lászlótól származott, kinek az Ugaliak utáni Örökségébl jutott reá a szép hozomány. Gyér tokait több
raekeiti!
Gáspár
I,
ti-na és I.
,
Menyhért^) L Boldizsár, Kristóf, Krisz-
Ilona tétetnek. Közülök csak Boldizsár alapit családot. Ez Kszegi várnagy
1489-ben volt
^),
Vas megyei fispán
*)
követaéget
és többször
.
fkomornok
viselt.
1484'ben,
jajczai és boszniai
1490-ben küldte
Jajcza védelmére. Ugyanez évben Corvin vagyis
bán
t II. Ulászló
Hunyady Jánostól
Somogy megyében Latrán helységgel hségeért és kivált Kszeg védelmében mutatott vitézségeért adomány oztatott. Ugyancsak ö kapta ,
1481-ben & Batthyány család czimerét
magas
vért kék mezejében vizböl
kedik
föl,
vérével
A
emelkedik is
,
az öszves családnak s a vértben ,
hanem a
fíait
üregébl oroszlán tartva. Ez czimere
szikla
szájában pallost
bvítetett soha
A
szikla emel-
annak tetején pellíkán fészkében
táplálja.
jelenleg
is.
grófi
nem
ág kilenozágú
korona, a berezegi ág pedig berezegi palást és
korona alatt
Az
viseli.
176ö-ki berezegi oklevélben a czimer
csak kivül toldatott meg. ról az
elsn koronás
A
grófi korona fölött öt sisak áll.
melyek közül bárd nyúlik
ki.
A vértet
két oldalról arany és vörös zászló leng. T.
betk I.
oldal-
középsn berezegi az ötödiken egy csomó pálcza,
oszlop, a n^ásodikon oroszlán, a
korona, a negyediken a vértbeli pellikán,
M.
Jobb
két szárnyas ló fogja, mellettök
Az egyiken
P.
I.
,
a másikon
ragyognak.
Boldizsár lemondván a bánságról, Slavoniában, hol sok birtoka
Meghalt 1520-ban *). Háromszor nsült. Els neje Gereben Kata, G. László leánya. Második nagy-luchei Dóczy Ilona (1503.) Harmadik Batthyán László leánya Margit •}. voltj.
lakott.
*) Lelioczkv id. h. *) és •) Lelioczkynál.
Wa^er Maa. LXX. osak Boldizsárt Gáspárt és » Budai lex. I. Kristófot Boldizsár fiául irja. I. András uooGáspárnak ajánlja lÖ58-ben Doctor Prechtius PitUagoras verseit Le-
két ieányt említi.
kájauK
—
—
,
,
hoczky szerint Acad. Értesít 1853-ki f. 179. 1. Szklenár id. li, 25. Wagner id. h. Lelioczky id. a. •) Lehoczky szerint. Mert Szklenár csak ez utolsót említi Wagner id h, a kot utolsót említi Szerinte Dóczy Ilona Dóczjr Balází? leánva. •)
^)
Qf^hk
Batthyány.
240
Benedeknek gyermekeit
I.
s utódait
tábla.
III.
Jáaos t Í526.
í
Benedek
I.
mutatja a köfetkezö
f
budai várnagy.
Mihály
/ II.
Farkas
László
n
'
FerenCK
f \
báró,
;i
tábUn
'Péter
/ \
\
1511. 11.
w
I
(Margit). ki
Kristóf I
I
Orbíin T iR^o 154». u.
i-w
.
f 1601.
Antul t Ferencz y
Gáspár. Benedek.
^
I i
„
fi».
Farkas
J.
Perpetua. (Dersfii Miklósné).
I
(Botth Miklósné). Zsóí (Csexuetei Kata). ). \\ Zsófia.
Benedeknek
I.
gjermel
lélek) kit<)l
Margit,
neje eit s
Áchatii Castellaoi de
(filia
utódait Leboczkjr igj mutatja
föl,
szent
noha ezen
sem Szklenár, sem Wagner (ki azonban ugy látMÍk, Szklenárt nagyon használta) nem ismerik. Fiái közül Orbán^) Szapolyai híve 1534-ben, és ott volt Gritti részén a medgyesi ostromnál, hol Gritti halálát lelte. Szapolyai halálával özvegyének i" •*égig híve volt, de Martinuzzival egyenetlenkedésben élt, innen a gyauuság, hogy ettl méreg által vesztetett volna el. Már ágazatot
1549-beD nem I.
élt.
Testvére
nemcslelkü
Farkas^)
férfiú,
Nana várában Móré László a börtönbe megy 1543-ban^).
ki
fogva tartott testvére Orbán helyett
által
Temesvárnál
1552-ben,
harezol
ugyanott
és
két
lába
elvágatván,
kinosan hal meg*). Neje Dóczy Ilona, kitl leányai maradtak.
Mihálynak fia II. Farkas nejéül Csemetéi Katalin iratik. Hihetleg Lehocíky hibája, és valótlanság az, hogy ennek János fia Mohácsösszenál esett volna el 1526-ban, holott már II. Farkasnak is vetve az idt e kornál késbbi korra üt ki élete. Igaz azonban, hogy Brodarics egy Batthyány Jánost emlit ^ Mohácsnál elesettek közölt.
—
—
*)
(Lex.
*)
Budai szerint
I.)
nem
11 dik
I.
izea
tulaj doiitja.
Továbbá 42
L
fia.
—
Istvánffy It.
megkülnbözteté,
álló
Both
Wagaer nem
id.
Orbán
h.
213.
I.
a
Farkast Temesvárnál
Farkas nejéül
I.
Boldizsár
áilitja.
leányai.
—
emliti. ia.
-
Szklenár
hogy
irja,
(35. lap).
Lehítczky roppant hibát
Farkait Wolfgangasnak nevezve e két személyt, szövegben ejteti
el,
összetéveszti
tehát
Holott bizonyos, hogy Orbán testvére
43. lap.)
Fefenccí testvércUl
I.
Miklósáé
de e családbeli, valamint
Farkast Lupusuak, a
családfán
fiától,
írja.
Forgách Cott>ment. 55.
a
r.
áll;
áál
Boldizsárnak
*)
uüha
(1.
I.
Zsófia
és
IstváníFy 1685.ki kiad. 168. lap.
el.
nál.
Dersfyné,
Boldizs4r
I.
3)
követ
nek
Orbánt
Boldizsár
is
a Geneaiugiákon
a
h.
id.
uáia Perpetua
Szint, M
Badüi
Wagner
Dóczy
Ilonát,
II.
I.
Mind
«
Farkas
miud
10.
ugyanazon eseményt
kett-
vesz el Temesvár-
Farkasénak Csemetéi Katát
irja
Ul
Bfttthjáiiy.
Ez ágazat Lehoczky XVII. század elején. És most tekintsünk
a
j
tl a család mostanáig
szerint Kristóf, Antal és
vissza le.
I,
Ennek
Boldizsárra
Ferenczben
lial
ki-
táblán),
(a II.
ki
meljet alkotott, iraez
családfája,
:
IV. tábla. Fereiicz, báa.
1.
Szül. 1497. oct
Gróf Ferencz t 1625. fG. Poppel
Gáspár
II.
28.
t
nov. 28. Alsói Bánffy K»t. 2. Svetkovics Kata).
t 1566. (l.
zsár,
Kristóf
I.
itoldi-
föpohám.
zsHr
t
cziiner-
Kaniaay Magd.
n. Boldi-
szerzö
(l.
zsár,
t 1520.
fökoinor-
Ugyanaz, ki a II.
1570.
iiok
t 1528.
tábláa.
ettöI a
berezegi
Ádám
^'^'
tinl
1588. (Zrínyi
t
Bora
Aurora)
(Széchy Bét.)
Tam.) Eleonóra Esztcrházy
DorA).
Dorottya.
(Ch-.
Kaaisay
]2.
Orsolya. 3. Svetko-
László).
Erzse).
ettl a
(Erhardi
I.
Kata).
Margit (Gr.
Bertalan
az
táblán.
(Gr. Fornacu-
Kata. (Szécby
íöasztaln.
I>
{Afr.
1609—1659.
I
Boldi- ívicz Éva).
Kristóf
íll.
LobkoIII.
I.
'
III.
Ju.sztina.
-|-
Pál
ág. L. a VI.
gitSfi
Csáky
László).
i
tábláa.
Erzse (Gr. Erdody Gy.) Bora (Gr. Forgách Zsig.)
t 1680.
I.
Ferenez
Bokiizsár
(I.
fia)
Vas megyei tispánj, fpohárnok*^), országi bán volt.
.született
1497-ki
oct.
28-.kán*).
f tárnokmester, és tót és horvát-
Már 1514-ben Bornemisza János
hadakozott Dósa Gjörgy ellen. 1522-ben
vezérlete mellett
bánná Karlovicz Jánospal, és ugyan ez évben Török Bálint htlenségén nyerte o.nnek javait. 1524-ben kapta Német-Ujvárt, melyrl azóta családja magát Németujvár örökös urául czimezi. Részt vett az 1525-ki jajczai, valamint a gyászos mohácsi ütközetben. Ezután Szapolya részén állott, kitl 1527-ben Késmárk városát kapta, és ebben Ferdinánd által is megersittetetu Nemsokára csakugyan I. Ferdinánd hségére tért, és Várasd n ál már ez ellen harczolt. A krös vásárhelyi gylésen több
^)
Szkleuár
*)
Lehoczky
íd. id,
lett
28.
h.
h.
4i-
—
Budai saerint
is
timok.
—
Wagner csak pohárnok'
•ágát említi.
16
fiat^yány
:24S
f urat Ferdinánd
meg *).
részére nyert
í 532-ben
vitézül ótalmazta
Meghalt 1566-ki nov. 28-kán. Nejei 1. alsó-lindvai BáníFy Katalin, 2. Svetkovics Kata. Gyermeke egyiktl sem maradt. Testvére ÍL Boldizsár (í. Boldizsár íia) fkomornok fötárnok tót- és horvátországi al-bán, és Zágráb, Krös megyék fispánja volt II. Lajos Sárvárt.
:
,
,
király alatt. Testvéré ví»1 Ferenczczel kapta Hedervárt, Enyinget, Ala-
Zamardot. Meghalt
pot és 2,
1528'baa*).
Nejei:
í.
Lipcsei Ilona
3),
Erhardi Kata a zá^-rábi püspök Lukácsnak rokona.
Kristóf (ÍI. Boldizsár
í,
bányai gylésen
Oa) jplen volt 1-542 ben a beszterczc-
1554-ben fpohárnok
,
lett.
1567-ben a fölebbviteli
pörök megvizsgálására egyik biróul rendeltetett. Meghalt lo70-ben
A dúsgazdag
*}.
Kanisay László eljegyzé neki leányát Magdolnát, ez
azonban meghalván
,
Orsolyát szánta neki
,
ki azofíban
Nádasdy Ta-
másáé ln. Kristóf pedig Svetkovits Erzsébetet, Batthányi I. Ferencz nejének Svetkovics Katának nvérét vett el. Ettl nemzé Gáspárt, ki kihalt, és
Boldizsárt,
1572-ben Rudolf koronázásán mint fasztalnok voltjelen. Különben a hadi pályán szerzett érdemeket. 1578III
ki
rá, éü Nádasdy Ferenczre bízatott Kanizsa megersítésének
ban
A
munkáltatás idején megtár/sadtatván a törökök által Boldizsár két elfogott töröknek követsége által csellel visszacsalván a megterve.
,
futamodott törököt, fényes diadalt vívott rajtok. 1580-ban a gobornoki
váromladékok mellett Skanderbéget verte meg, hol Skanderbég, Huszeim Kalender és Ozmán Aga is elesett 430 ftörök fogoly ln ,
,
ezenfölül
20 zászló
esett zsákmányul.
1587-ben Zrinyi Györgynek
Kanizsa mellett Sasvárbég ellen volt segélyére. Meghalt 1590-ben
Neje Zrinyi Dorottya a szigethi
hs
*).
leánya volt, kivel 1566-ki január
30-kán kelt egybe. Fia csak
^)
Waguer
ü ott. Prav Anna!. Reg. V. 179. Lekoczky Stem/n. I. 39 1. a táblázaton 1542-re íd.
Mss. és Szkleiiár
id. h. 2iy.
teazi halálát
,
hibásan.
lapon 1528-ra
Csak Lehoczkynál ismét valsziuiiieg tévedésbl, mert a Dóczyak gyakorta Írattak L i p e s e y éknek ifi. És ezen íiona kiketJeg azon Dóczy Ilona, ki *)
Boldizsár nejéül
is
Áialában Leliocsky
is
I.
*)
Szklenár
id-
—
Buday e lí. Boldizsárt nem nagy zavarban van e genealógiával is. h. és utánna Wagner. Lehooxky roszul tévé áUitott (41. lap.)
—
ismeré.
halálát
1569're. *) Istvánii és
mányok
utáij irt
utánna mások roszul teszik i588-ra. Szklenár a családi ok1590 -et.
Perencz
IL
maradt, ki Sopron megyei fispán
,
kir fölovász-
mester, & Dunán túli részek fkapitány&^ a nádori fölebbviteli trvény-
szék ksbirája volt Rudolf, II Mátyás és ban. 1595-ben
még
fiatal
Ferdiaand király korá-
II.
korában jelen volt a
hol Hasszán budai basa tizezer emberét veszté
fejér vári ütközetben,
Bc«cskay ellenében a
el.
Azonban Bethlen támadásakor éhez hajlott, egy ideig még is Erdödy Tamás rködése tartá vissza. 1620 ban azonLan raidn Bethlen Gábor seregeit Sopron megyébe küldé , Ferencz Rcbonczra ment a fejedelem elébe és ott meghódolt 0- Még ugyan ezen évben egy éjjel véletlenül Kszegre ütvén saját , és nvére Kata Szécsy Tamásné fegyvereseivel , azt elfoglalta és a várkapitányt Hagymás! király híve.
,
,
Kristófot fogva küldte Bethlenhez Sopronba ncv. 17 -kén
').
Meghalt
1625 bea Ferencz emeltetett bárói, azután grófi rangra 1603-ban. Neje Éva báró Pqjel Lobkoviez Miklósnak Salmis Magdolnától leánya meghalt 1640-ben. Több leány között
Ádám
I.
gróf,
cs. kir.
dunánioneni fhadvezér.
ö
fia
kamarás, 1630-ban
királyt fSasztaínok,
Németujvárott a Ferenczes barátok
alapi tá
zárdáját, és a fels-Örsi prépostságot
is
gazdag itá. Meghalt 1659- ki
mart. 15-kén, kora 49-dik évében. Eltemettetett Németujvárott a ba-
rátok egyháza alatti családi sírboltba.
Els
neje Forraentini Aurora
vagy Vituon Borbála , ki magnélküi halt IL Kristóf, kinek ágán a berezeg Baí-
Katalin, a második Corbella
meg.
Els
nejétl
lett fia
thjányok erednek, és II.
Kristóf
nácsos^ Vas
I.
Pá
1 ,
kitl a grófi ág jö
született 1632-ben,
Cs. kir. kamarás, titkos ta-
megye fispánja, a Dunán inneni
föpohárnokmester
volt.
le.
részek fkapitánya, és
Részt vett 1683-ban Bécs védelmében. Jelesül
Tatánál Meghalt 1685-ki mart 5- kén, kora 53-dik évében. Eltemettetett Németuj váron. Neje Mária
viselte
magát Pápa, Veszprém
és
a Palocsay Horváth családból volt. II,
Kristóf ágát mutatja a következ
«)
Peth
»)
ü.
G. krónika 19a l
ott. 192.
U
16»
2U
BatUiyány.
V.
tábla. tfereaeg
'
lU. 88.
1722.
(Gr.
Illés-
liásy).
I.
Jószef prímás^
Fülöp I.
f
t
0TS7
bitó
n. Kristóf
t 1^^ (Palocsay Mária)
II.
Laji)3
1758, 1806. t (Pergen
»z.
Eres.)
il.
Józísef
1781.
I |
Iván 1784 (Gr. Hat thyáuy
M
'
Erzse. Ltíopold. Juliafina.
Aglája).
t 1762. 1762.
Autonift, szül.
Hat, Julianna,
I.
729. t 1813. (Gr. Eszterházy 82.
IV. Boldizsár t 1700.
-f
Teréü.
Tivadar
Terüia).
(SCrattman Eleonóra).
Ádám
I
!
3
Filipíne).
Eleonóra.
Gusztáv Abren-
(B.
feld Vil.)
Antal Jósa«f 8z 1762. t 1828.
Károly berezeg. (Gr. Ros:8z. 1698. t 1772. ^eiydcrr Waldstein Bor. (1. Josefin). 2. G. Strattman Praa. 3. O. Batthyán Anton.) Ezehtöl gyermekei kibaltak.
II.
9XÜ1. {
16%.
Kinsky
t noa.
Fülöp berezeg:
Hérczfig
l^njoa
t 17G5. (Gróf
I
Ádám
i{.
}
I
nádor s'z.
í
|
Aé&m
Filippin
(Gr. Pergen
Ant
Kázmér Megh Parisban Gr. K«glevicb
1854. Aiig.).
született 1662-kí sept. 13-kán. Országbíró, egyszers-
mind Horvát Tót-, Dalmátorszá^ bánja, valóságos titkos tanácsos, Va.s megyei ffíispán, egy magyar gyalog ezred ezredese, Danán inneni fkapitány, jelen volt Bécs védelmétl kezdve a törökök elleni minden táborozásban, 168B-ban Fejérvárt, 1690-bcn Kanizsát a töröktol visszafoglalta^). Meghalt 17ö3-dik évi aug. 26-kán, kora él-dik évében^). Nííje gróf Strattman Eleonóra, szül. 1678'ban, férjhez ment 1692-ben, Meghalt 1701-dik évi nov. 24-kén. Ettl születtek í. Lajos és Károly az els herczeg. I. Lajos született 1696-ki mart. 7-kén. Római sz. birodalmi ,
gróf
lett,
1721-ben
Szilez,
üléssel és szavazattal.
^)
Hormayr Tascheiibuch '-')
i».-d.
182í3-ki
foly.
Cü. kir.
Minerva 1836-ki IV. kötetben arctképóvel
196
— 214.
i.
szintén
arczképével, mit
egyfítt.
Wíedeman
közlött.
i»
Nabingcr
Abyja után a Strattman név öröklje.
F. magyar»zági
Életrajzát
é» Ortíílíus
Morva, cseh és ausztriai indigenatust nyert
:
Kuhesffttte,
ziuUleg hibás sir-iratok után.
10. lap. halálát kora 4ö-dik
érébda
teszi bibásau^ val^**
245
Batthyány.
valóságos beis titkos tanácsos,
kamarás,
gyapjas vitéz 1744-toi,
megye fispáoi királyi
sz.
helyettese
föpohárnokmester,
araaj*
István-reud nagjkeresztese 1764-1Ö1, Zala tiz
évig,
a hétszemélyes tábla elnöke,
tábla rendkiviili vizsgálója (visitator) tizenhárom éven át
1746-ig, a
midn
a
—
lemondott, majd kanczellár, és 1751-dik óta nádor.
Meghalt 1765-ki oct. 26-kán. Tetemei szintén Németujvárott nyugszanak. Neje 1717-dik év óta gr. Kinsky Teréz, ki 1775-ki jan. 2-kán halt meg. Gyermekeikrl alább. Károly született 1798-ki april 28-kán. Az aranygyapjas és
Vas megye örökös, és Zala valóságos bels titkos tanácsos, és
szent István-rend nagykeresztes vitéze.
megye fispánja,
íötábornagy,
elbb Horvát-, Tót-
állami tanács-miniszter:
Bajorországl)an és Belgiumban a
cs.
ós Daimátország bánja,
seregek fvezére, és ez utóbbiban
kormánynak mint teljhatalmú miniszter vezetje. Bajorországot meghóditá. A francziákat is meggyzte, stb. A Vas megyei örökös fispána
ságot 1716-ban kapta, 1764-ben') utódaira nézve
ségre emeltetett
11.
is
Ferencz császár
ment siklósi
és
üszöghi
O
Els
Fischá-
vezetjök IL József és II. LeoMeghalt 1772-dik évi április 15-kén.
volt növelési
pold császári föhcrczegeknek.
Háromszor nsült.
Trautraansdort,
nézve elsszülöttségi hitbizományt
urodalmakra
(majorátust) alapított.
Anyja
ugy Magyarországban a
nézve Ausztriában,
és Entzersdorfra
herczeg-
elsöszülötti örökösödéssel.
a Strattmanféle javakban Payerspach,
Titán
által
neje gróf
Waldstein Borbála
gróf
Kün-
özvegye volt 1720- tói. Ez meghalt 1724-diki nov. 23-kán. Tle fia (Eugen) meghalt 1742-ki febr. 19-kén. Második neje gróf Strattman Franciska, szül. 1709-ben meghalt 1760-dik aprii berg
Jen
Ettl fia Vilmos és öt leánya gyenge koraikban elhaltak. Harmadik neje volt testvérétl Lajostóli unokája gróf Batthyány Antónia, elbb gróf Erddy Miklósné, kitl gyermeke nem volt. 18-kán.
Kihalván Károly, III.
a berezegi rang átszállott
I.
Lajos iegidösb
fiára^
Ádámra, kirl alább. I.
Lajosnak a táblázaton
több gyermeke
Terézia, Antónia,
is
volt,
álló III.
úgymint
Ádám
és I.
Tivadaron kivül
:
meghalt 1722-ben. szül. 1720. jan. 8-kán. Neje elször gróf Miklósnak, másodszor berezeg Batthyány Károlynak. Anna. szüL 1721-ben, meghalt 1727- ki jan. 9-kén.
*)
született Í718-ban,
L. a herczegségi oklevelet Lehoczky Stemm.
I.
47.
1.
Erddy
«4«
Batthyány.
'József,
született 1727-ki jan. 30.
Elbb
szombathelyi, majd
pozsonyi prépost (1755.), erdélyi püspök 1759-ben , kalocsai éi-sek 1760-ban, eszt^rgami érsek 1776-ban, bibornok Í778~ban lett Ó koronázta meg II. Leopold és I. Ferencz királyokat. Meghalt 1789-ben. Eltemettetett Pozsonyban
Fülöp,
született i73í.ben, tábornok volt.
Meghalt 1795.ben.
Neje báró Perényi Lászlónak báró Andrássy Klárától született leánya Borbála volt, líl.
a
Ádám,
szül 1722. mart. 27-kén, nagybátyja Károly után
berezegi rangot
és majorátust öröklé. Valóságos
bels
titkos
tanácsos, a prágai ostromnál egy lovas fölkel nemesi ezred ezredese,
egy magyar gyalog ezred tábornoka a tüzérség fparancsnoka. Vas megye fispánja volt. Meghalt 1 787-ben. Neje gróf
báni helyettes
,
,
iilyésházy Teréz az ors2á|;biró leánya szül. 1734. dec.
Meghalt 1807,
9.
május 6 kán, Gyernaekei a) József gróf meghalt magnóikul 17G2. b) Antónia szüí. 1762. febr. 12. o)
II.
Lajos
kamarás
berezeg
wszül.
1753* jan, 11. Strattmanní gróf,
meghalt Meidlingben 1806-kj július 15-kén. Eltemettetett Németujváron. Neje gróf Pergen Erzsébet, szül. 1755. nov.
68, kir.
,
28.kán. Meghalt 1815-íd jan. 2-kán Bécsben, eltemettetett Német-
üj váron.
Fülöp
berezeg
<;fia
K. Lajosnak) született 1731. nov. iS-kán.
Vas megye örökös fispánja, az ausztriai Leopold-rend középkeresztese, a tudományok és honi ipar elmozditója ki a magyar academia alapitói közt 40 eaer Cs.
kir.
kamarás
,
valóságos bels titkos tanácsos
,
,
forinttal foglal helyet.
Iván
gróf (szintén IL Lajos berezeg 6a) szül. 1784. Cs.
kamarás. Testvére
Fülöp,
kir.
a berezeg ntlen és gyermektelen lévén,
A
magyar academia alapját 10 pfrttal növelte. Els neje gróf Eszter házy Mária 1807- ki január 15 dike óta, ki meghalván 1830. mart. 31 -kén, másodszor nsalt 1834-ki jun, 16-kán gróf a herczegség reá néz.
Batthyány Vincze leányával Agiajával , ki csillagkeresztes és palotahölgy. Els nejétl leánygyermekei maradtak ezek 1. Erz sebet :
grófn szül 1820. ment
1841-.ki aug.
maj. 16.,
csiilagkeresztes és palotahölgy férjhez
7-kén Trakostyáni gróf Draskovics Károly
kamaráshoz, kiti 1855-k2 sept. 2-kán özvegyen maradt.
»)
Memor.
Basilicae Strig. ICO. lap.
2.
cs. kir«
Leopol-
247
BAttbyáfi>.
dina grófn
szül. 1824. aug.
27-kéD,
nül ment
Í843-ki
mg,
7-kén,
kamaráshoz, 3, Julianna Janka Mária Stephania grófn, született í 827~ki jnii. ÍO-kén palotahölgY, egybekelt 1850-kí május í8-kán gróf Montén uovo Vil-
monyorókereki gróf
Erddy Sáodor
mos Albert kamarás
és tábornokkal.
T
i
V a á o r gróf
october 16-kán. Cs.
Cl
kir.
.
cs. kir.
Lajosnak a nádornak
fia)
született Í729-ki
valóságos bels titkos tanácsos volt. Meghalt
1812-ben. Neje gróf Eszterbázj Filippin, gróf Eszterházy Ferencz-
nek PáliTy Szidónia grófntl született leánya. Ettl gyermekei Mária Julianna korán elhalt. — Terézia, Eleonóra, szül. 1760-ki febr.
6-kán, és
Antal József
gróf, szül. 1762. Cs. kir. kamarás. Ptíeghalt
1828, sept. 20, Eltemettetett a családi sírboltba.
Neje gróf Roggen-
dorf Cziczelle, született 1778-ban, meghalt 1814-ki dec. 3-kán Bécsben, eltemettetett Németujváron i.
I.
Gusztáv,
Bubna grófn,
Ennek gyermekei a következk 1803-ki dec. 8~kán. Nsült <>zvegy
^).
született
született hkro Ahrenfeíd Vilhelminával 1828. dec. 14.
grófodon, és gróf Gusztáv. szül, ISÖ-ki oet. 2-kán. Csiilagkeresztes hölgy, Í832-ki hhr. 18- kán férjhez ment gróf Pergen Antal cs. kir. özvegyen maradt 1840. oet. 2. Filippi n grófn,
l-jén. Fiai
kamaráshoz. 3.
Kázmér,
született 1807-ki jun. 4-kén.
Nsült 1847-ki
aov.
4-'kén buzini gróf Keglevich Augusztával, özvegy Szapáry grófnvel.
Az
országgylés fels tábláján kezdett föllépni mint ellenforradalomban nagy részt vett, és külügyi miniszter volt ^).
18^®/^^, -ki
téki tag.
A
Törökországon átmenekülvén, Parisban halt
Mint emlitém pi tá I.
,
I.
Ádámnál a
a berezegi ágát. Testvére
I.
meg 1854-ki
nov. á-kén.
család kétfelé szakadt. Kristóf ala-
Pál (lásd a
III.
Páltól ismét igy ágazik szét a család
i)NHbÍjigerid.Ll2.1. *} L. élet- 8 jellemrajzát iijabb ism. iára
í,
k
354.
1.
táblán) a grófí ágat.
248
Batthyány.
Ví. tábhi, Teréz. (Qt. Széchenyi Ksig lil.
Ferenca
»}
)
J '
fpohárnok, f 1720.
Mária
Gr. Ehzterliázy Róza. 2. B. Czehender Mlaría Anna).
Jul. (Biosascusi).
(1
Róza. (Burg.)
Pál
I.
Adam.
IXI.
t 1674 (Gr. lUésliázy
Zsigmond megh. 1728.
I.
Kata).
Joííef.
I,
<
Elésköi ág alapitója.
{
£z a Zsigmondi ág
^ II.
Zeigmond.
törzse
(Gr. Gallenberg Isabella). I.
,
A
nemzékred
Imre.
Pál,
Pinkafi
&g,
mely í»mét négy ágra
<
szakadt.
gyri prépost f
Pál, szül. 1629-ben, kanizsai kapitány volt, Részt vett Berzencze és Babocsa visszavételében, valaiiimt a sz, gróthi diadalban is, ugyanott kapitányságot viselt"). Meghalt 1674-ki április 11-kcn, kora 35-dik évében ^j. Eltemettetett Németüjváron. Neje gróf liiyésházy Katalin. III.
éién álló
I.
Ferencz fpohárnok meghalt 1720-ban.
Gyermekeiben
végzi ágazatát. (L. a táblán). I.
Zsigmond bels
1728-ban. Két
titkos
tanácsos,
és
meghaU
föasztalnok,
Erdödy Miklós özvegye. Négy fia közül II. Pál gyri kanonok, dombói apátur és gyri nagyprépost volt. Többi három fia három külön ágat alapi tett, úgymint III. Ádám ágazata Élés ki, II. Zsigmond ágazata Zsigmondi, I. Imrének ága Pinkafi grófi ágazatnak nevezlíeje volt.
Gr. Gallenberg Izabella Rt>zina.
1.
2.
tetik.
Rövidség ben
s
nagyobb világosság végett minden ág külön
fejezeti-
lesz eléadva.
Élesköi ág. Alapitója III.
Elbb
alkanczellár,
Ádám,
Zsigmond fia), született 1697-ben. késbb tárnokmester, kamarás és titkos tanácsos, (L
*)
Ezen Fevenczet Lehoczky nem
*)
Lehoczky
id.
h. 44.
^)
Nabinger
id.
h. 9.
—
Mások
említi,
szerint
hanem
Wagow
id.
meghalt 1689-ben.
Mas.
LXX.
^9
Batibyány.
Neje gróf
Meghalt 1782-ki nov. IS-kéo^). Eszterházj Jozefa, kitl gyermekei: jeles jogász és gazdász.
Szidónia, gróf lllyésházj Jánosáé.
1.
2.
Ferencz,
kir.
cs.
kamarás,
titkos tanácsos,
kapitány, és
Sáros megyei fispán, született 1737-ben. Meghalt Sz.-Grótlion 1821, raartius 30-kán.
János-Nep., született 1747- ki nov. 16-kán. Kamarai tanáMeghalt Pozsonyban, 1831-ki június csos és torontáli fispán volt. l-jén. Neje gr. Herberstein Mária Antónia, szül. 1766-ki nov. 6-kán, egybekelt férjével 1786-ki május 16-kán. Meghalt 1838-ki juo. 25-én. Ettl egyetlen leányok Janka született 1797-ben. 1818'ki május 3.
20-dika óta gróf Eszterházy Alajos kamarás és alezredes nej«, és ez
ágnak egyetlen él 5.
Károly. Julianna
6.
Regina
4.
tagja.
gróf Berényi Andrásné.
gróf Aspermontné.
ÍKsigfinondi Ág,
Ennek kir.
törzse II.
Zsigmond
Ettl gyermekei
Zsigmond
1698-ban,
szül.
fia)
Meghalt 1768-ban. Neje Leagheim
tanácsos, Szalonakon lakott.
Róza'^).
(I.
:
Miksa, meghalt 1804-ki mart. 31-kén Szalonakon. 2. Fülöp. 3. Károly. Ez ágból József Emánuel, cs. kir. kamarás, ki 1851- diki 26-káu halt meg. Eanyk gyermekei 1.
feb.
:
a)
Ferencz Xavér^
született
1804-ki
oct.
3-káii,
január l-jén egyebekelt nemes Eiseubach Máriával,
sznt meg
25-éD
b)
ki
1835-ki
1855
apr.
élni.
Adelheid,
született
1801-ki
ll-kén,
oct.
csillagkeresztes
hölgy, egybekelt 1822-ki július 14-kéü Warensteini gróf Barbo Ottóval.
Megözvegyült 1848-ki május 26-kán. József Emaouellel
Kristóf, született 1792-ben. Tulajdonosa a Szaionaki urodalomnak, kir. kamarás, 1815-ki febr.
*)
18-dikra
éve
Születési teszi.
—
Wagner
id.
Hiatoriscb
h.
testvér
herald
Halálát Lehoczky
emliteU Handb. *)
apúl
Handb.
—
35.
teszi 1775-re.
—
Nabinger
1703.
norembef
l782-re pedig Nabinger
8
%z
t*0 kelt
Batthyáoy.
egybe birodalmi gróf Gleispach Franciskával,
született, és 1854-ki január 24- ken 1.
Károly,
meghalt
ki 1794. jun. l-jén
Ettl gyermekei:
született ISlT-ki april lö-kán, egyÍKíkelt Í855-ki
Erddy Hüurika
october 2-kán gróf
bölgygyel, ki
csillagkeresztes
1838-ki május 22-kén született 2.
László, uhlanus
ezredbeli hadnagy, meghalt ifjan 1851-ki
december 29-kén. 3.
Ágnes,
sept. 17-kén,
neje gróf Batthyány Zsigmondnak, meghalt 185^.
kora 38-dik évében.
Ugyancsak ez ágról való s
János
nep. gróf,
ki
korán özvegyet
árvákat hagyott maga után. Gyermekei a)
Lajos,
született Í806-ban, a
magyar ellenzék
magyar
feje,
miniszter-elnök, kivégeztetett 1849-ki ootober 6-kán. Neje gróf Zichy
Antónia, csillagkeresztes hölgy, született 1816-kijul 14-kén
ment 1834-ki b)
,
férjhez
Ettl született Emma ÍSST-ki dec, 24-kén. (Lajos nvére) elször gróf Jenison Walworth,
dec. 3-kán,
Amália
ennek halálával másodszor Westerholt Károly grófné.
Pinkafi Ez ágnak
feje
Királyi fÖ-asztalnok
k^.
L Imre (L Zsigmond ,
fia),
ki
ITOl-ben
és a hétszemélyes táblának sokáig
született.
ülnöke
volt.
Meghalt 1774-ben
^). Hitvese gróf Sauer Annától négy él fia maradván, ezek külön mind ismét ágat alapítanak, ugy hogy a F ink i
af
ág ismét négy al-ágazatra
oszlik.
így következnek
I.
Imrének
fiai
szerint:
í.
József G-yörgy
(í.
á
g a z a t.
Imre
fia)
született 173S-l>an.
A
gratzi
kamara al-elnöke , Nógrád megye fispánja és kir. fö-asztalnok , kamarás, cs. kir. titkos tanácsos. Meghalt 1806. aug. 11-kén, kora 69-dik évében. Eltemettetett Németujvároc. Neje grci lilyésházy Franciska. Meghalt Bécsben 1817-.ki oct. 3-kán és férje mellé temettetett. Ettl gyermekei ,
.
A) József, cs. kir.
született 1770~ki dec.
23-kán Gr'átzben, volt
val.
kamarás. Meghalt 1851-ki mart. 25-én Bécsben. Eltemettetett
Németujváron.
Els
Lehoczky
neje gróf Lázár Anna, meghalt 1831, jun. 13-.án.
szerint 1764-ben.
Második neje Tarnóczy Antónia, csülagkeresztes hölgy Í831-dike
Ettl
óta.
fia:
M&ria József György, született í836-ki jun. 25-kén. B) Vincze, szül. 1772-ki febr. 28-kán. Kamarás, titkos taHont megyei fispán
Meghalt 1827-diki december 3-kán. Eltemettetett Németujváron. Neje bácskai Rudnyák Josefín, meghalt 1847-ki január 15-kén. Ettl gyermekei nácsos, udvari alelnök.
Aglája,
í)
volt.
szüL 1805-ki január 6-kán, csillagkeresztes hölgy,
ment 1834-ki június 16 kán, gróf Batthyány Ivánhoz.
férjhez
2)
Aurora,
csillagkeresztes és palota-hölgy, született 1^08-ki
ln
június 13-kán. Neje
183í-ki jun. 29-kén berezeg
Thurn
és Taxis
Fridriknek. 3)
Isaura,
4)
Athenaeis,
5)
Irene,
í809-ki sept. 12-kén,
szül.
18 11 -ki január 30-kán.
szül.
szül 1812.ki december 31-kén. Egybekelt 1838-ki
ootober 20-kán gróf Schonborn Wiesentheid Kelemennel.
Artúr,
május 24'kén, Cs. kir. alezredes, és a rakitsáni, horti, lugosi és révi urodalmak tulajdonosa. Nsült 1849-ki 6)
szül. 1814-ki
Apra^
october l5-kén gróf
Jozefina,
szül.
october 15-kén.
—
d)Georgine, 7}
Nejévé rodi
He rm
ln
Í850«ki
nA
,
1
kitl gyermekei .a)
Ilona
szül.
l852-ki
9-kén. — b) Katalin,
oct.
Artúr Ödön,
c)
szül. i
Júliával,
szül. 1854-ki
január 3-kán.
—
854-ki mart. 9-kén, 1815-ki dec. 20-kán, csillagkeresztes hölgy.
szül.
1840-ki jun. SO-kán
Stillfried-Rattonicz
és
Neu-
kamarás.
Meg-
Fülöp Ferencz morvaországi birtokos bárónak.
€) Miklós,
szíÜ.
halt 1842-ki april 14-kén.
Karolina^
1778-ki
szül 1783-ki nov.
maga
Julianna,
I>) cs. kir.
alapítva,
24-kén. Cs.
Özvegye gróf
kelt férjével í802-ki oct. 5-kén.
nak zárdát
jua
kir.
Széchenyi Franciska
4-fcén. Csillagkeresztes hölgy.
Pinkafn
Egybe-
az irgalmas szerzet apáczai-
abba vonult 1855-ki június 17-kén.
is
1780-ki mart. 18-kán, Swetics Jakab
szül.
kamarás Özvegye.
IL ágazat. II.
Imre
(I.
Imre
fia), szül. í 743-ban.
Kapitány volt Meghalt
1819-ki május í8-kán Polgárdon. Eltemettetett Németujváron. Neje
gróf Hailer Anna
,
született 1756'ban.
Eltemettetett Németujváron.
£• tanácsos
Ili. ,
Imre,
Maghalt 1814
Etíl gyermekei
szül 1781-ben. Cs.
és fö*lovássmester.
ki april 23-kán.
kir.
kamarás, belsÖ titkos
Neje székhelyi gróf Majláth Erzsébet
252
Batthyány.
Mária, csillagkeresztes és palota-hölgy,
Gyermekei a) Mária, báró
szül.
1814-ben. Férjhez
szül.
1794-ki május 23-kán.
ment 1844-ki
Dumont Alfoas alezredeshez. b) Amália, szül. 1818-ban Férjhez ment 1839-ki Almásy Pálhoz. Róza, szül. 1820-ban.
török-sz.-miklósi c)
Emma
—
febr.
1-jé,
juo. 16-án,
1852-ki január 20 dika
óta Audreoli Fcrencz lovag neje.
II. István, cs. kir. kaoÉnrás. Neje gróf Bolza Antónia (szül. 1789-ben. Meghalt 1836-ban). Ettl gyermekei: 1) István, szül. 1812-ki aug. 30-kán. Nsült gróf Mittrowsky Máriával 1839-ki
Ez
4-kén.
jul.
született 1815-ki dec.
5kén. Meghalt
1842-ki január l7-kén. 2)
László,
Nsült 1837-ki június
1815-ki aug. 12-kén.
szül.
10-kéo tolnai gróf Festetich Czelesztával, ki 181G-ki nov. 4-kón szü-
—
Ettl gyermekeik a) Geiza (Victor) szül. 1838. jun. l-jén. b) Franciska, szül. 1839-ki sept. 9-kén. c) László, született 184()-ki nov. 4-kén. d) Czeleszta, szül. 1841-ki dec. 30-kán. 3) Antónia Karolina Mária, szül. 1827'ki sept. 23-án. Neje 1845-dik óta Inkey Zsigmondnak. III. Teréz, szüi. 1790-ki sept. 4-dikéü. Neje volt ISOS-diki július 26-dikii óta báró Orczy Lrincz kara. titk. tan. és aradi fispánnak. Özvegy 1847-ki sept. 15-dike óta. lY. Julianna, 1837-ke óta EötvÖsné. letett.
:
—
—
III.
Ágazat.
Ezen ágazat Alajos- tói j le. Alajos született 1743-ban. Elmés iratairól ismeretes M, Neje gróf Szapáry Teréz volt. Ettl két leánya maradt a)
Mária Anna,
szül.
1781-ki
jul.
21-kén- CsiJlagkeresztes
—
1815-ki febr. 3-ka Wernbergnek Krajnában. jochensteini báró Jöchlinger Bódog cs. kir. kamarás neje. b) Karolina, csillagkeresztes hölgy, 1846-ki sept 17-ke Lónyay József cs. kir. kamarás özvegye. Ez ág fí-ágon már is kihalt. hölgy, birtokosa
»)
Lehoczky
I.
46.
l.
óta
óta
25S
Batthyiny
IV.
Ágazat
Bsen ágazatot János-Nep. alapitá, ki 1769^ben') jan. 27-kéö Szabad-Battháiijban született. Meghalt Csákányban 1826-ki jun. 23. Neje báró Gemmingen Anna, szül. 1767-ben. Meghalt 1814-ben májos^ 11-kén Csákányban. Miodkeiten a németujvári sirboitban nyugszanak. Gyermekeik 1. Sz.
:
Károly,
Gróthon.
1798-ban, Meghalt 1852-ki septemb. 27-kón
8zül.
Elshö neje 1821-ki oct.
Eltemettetett Némeitnj váron.
22-dike óta gróf Nádaady Ernestina, ki 1829-ki juliua l-jén halt m-eg
Németujváron temettetett el. Második neje gróf Nádasdy Karolina (az elbbinek nvére) szül. 1810-ben, férjhez ment
Csákányban,
és
Els
1831-ki nov. 3-kán. a)
nejétl születtek
:
Guido.
b) Sarolta, ki 1845-ben
ment
férjkéz báró
Gemmingen
Adolfé
hoz a hesseni n^gj herczegségbe. c)
Ilka.
d)
Zsigmoad,
kereki gróf
István I.
Erddy
1853- diki dec. 28-kán
ki
Gobertinával (Ez 1835. nov. 24. szül) Ettl fiók
1854-ki sept. 27- kén.
szül,
Károlynak második nejétl leánya
O.
Mária,
szül.
1797- beii.
1820-ban gróf Wallis Mihály
III. Zsigmond, esküdt
meg
egybekelt raonyoro-
szül.
nejével, gróf
cs.
e) Karolina, szül.
Csillagkeresztes hölgy. kir.
1833.
Neje lÖn
kamarásnak.
1810-beti. Cs. kir. kamarás.
Batthyány Mária Ágnes
cs.
1833 ban
ker. hölgygyei,
grót Batthyány Kristóf leányával, ki 1815-ben született; és 18o3-ki sept.
17-kéQ meghalt. Ettl gyermekei 1)
Wilhelmina, meghalt 1847. jun. 10-kén, kora 13-dik évében.
2) Kálmán, szül. 1838. 3) Béla, Bzül.
1840.
4) Lniza^ szül. 1843. 5) Iván, szül. 1850.
A Pinkafi Ignáez
gróf
ághoz tartoznak még: (I.
Imrének a tárnokmester
fia)
sjcületett
juoius 30-kán Németujváron. Iskoláit
I741-ki
Rómában végezte, hol pappá is szenteltetett^ 1780-ban erdélyi püspök lön. Több diplomaticai és históriai munkái közt legnevezetesb a Leges Ecole«íasticae, mely-
*)
Nikbing«r szerint.
—
A
göthiU gr. T*8chenb. 8serÍD$ 1770-bea.
nek
kötete 1785-ben,
I.
Ö
meg.
ember szik
~
Batthyány
254
Battik.
pedig halála után 1827-ben jelent
II. és III.
Meghalt 1798-ki nov. 17'kén
volt.
').
— testvére volt K aj e t á n
ben 1838-ki
dec.
,
Meghalt Bécsben 1817~ki
.Aintonia csillag keresztes
Sigray
t€!tt.
kassai kamarai tanácsos
,
1761-ben.
letett
Nagy
alapitá a Károly-fejérvári csillagdát és könyvtárt.
— ugy lát-
Ignácznak
kamarás , szü-
és ca. kir.
Neje gróf
april 21-kén.
hölgy , szüL 1769-ben
23kán. Mindkett a németujvári
jeles
meghalt Bécs-
,
sírboltba teoaette-
Ugyan oda
Ern6
temettetett 1814-ki febr. 27-kén gróf Batthyány
1795
ki
juL BO-kán
rs, ki
született.
Eddig a németujvári gróf
és berezeg
Batthyány
családról.
Azonban vannak, kik e családnak mog egy nemesi ágáról fe tudni akarnak. Ezt Lehoczky (l. a II. táblán) I. Györgynek László nev fiától eredezteti.
Üennyire hiteles e nerazékrend,
el
következik
^j
zékrend szerinte
I.
Lászlótól
itt
nem dönthetem,
A
nem-
:
Jánoa f^
(
Míklóa^ 1.
7
(Boeslcaí i Zsófia.
°*^S Hedvig), f (Gyulai
Tt
^^'^
(
rjtííx
1
n. táblán./
( Lénárd f. jviargít. .
(1. 2.
(
Benedek.
\
15X1.
szinte
,
<.
'
j
István
és pedig
egynek vétetett Lehoczky
— Orbánról
Bizonyos azonban
,
szintén volt
^).
EbbI
már
eljött,
által is (L
^.
a
Benedek
lí.
táblán) a
már emlékezet.
hogy ilynevü elkel
megyében most is virágzik Nyitra megyének 1837-tl
£iti a nemesi
f
látjuk, az e táblázaton álló Boldizsár
Péter ílávaL
János,
< Orbán.
Batthyány Boldizsár, j baranyai rov^olói György. Alapi Áncírás).
V,
Mint
C Farkas, zágr. püsp. 1553. Jáuofiné). ( Hedvig. (Istvánffy Páiné;.
birtokos család
Ny itra
többi közt Batthyány Ferdinánd
ai-, 1844-tl
fjegyzje,
és az 1843-diki
országgylésen követe.
Battik család. helységrl.
A
család
Heves megyei
— melyet most a szathmári püsj^ökség
Nógrád megyében ' )
(Sarudi).
találjuk a családot
bir,
— irja elnevét.
már a XVII. század
L. élet- és jellemrajzát, és arozképói Erdélyi
mnzeum
Sarud
11.
elején.
Ekkor
köieiébea. '
Lehoczky Stem. 1. 40. •) Mennyire kivánatos hogy a t. családok leszármazásaikat közöljék, kimiszerint csak igy lehetne össaevetések által némely habo/ó, tetszik onnan is »)
,
,
zavaros kntforrásokból a valóságot kimeríteni.
Sátnr.
ít$i
Péter (í 600-ban) Fülek várában katona. 1603-ban eilene Bakdai részjószágáért , melyet a Baksa családtól zálogban bírt , Mo-
élt Battik
Ez
ugyaa azon Battik János, kinek 1653-baa özvegye Benicsky Mária, ki már Í654«ben Fáj Gábor hitvese. csáry Gergely sálogos pört
Ugyan
folytait
talán
ez idtájban (1629-ben) él Battik
nejétl Liberchey Frazsiuától egész 1659-ig boidogbázi
ugyan
*).
ez
fia
Kií=*s
Battik
Erzsébet
Péter,
Gergely,
kinek
kinek neje 1653-tÖI
^).
idtájban (1640. táján)
Battik
él
Erzsébet,
id.
Galambom? Lászlóné.
16 í 7-ben Nógrádban Trincsen bir B.
1669-ben B.
János
1694~ben Özvegye Deáky
Birt
bir
Mihályi).
Apátfalván,
él
1671-
,
1684-ben
is.
Erzsébet.
1663- 1670-ig elfordul B. P é t e r. Ge rgeiy az Í663-ki, í668-ki és 1684-ki nemesi lajstromokban* Baglyas-aliyán. Ez lesz azon Gergely, kinek neje hajniki Bezzegh.
Anna, Bezzegh Györgynek leánya váry birtok részese
lön.
volt, s ki után az osztatlan
TÖle néhány nyomon
György
{
ily
Föld-
nemzékrend támad
Ferencz.
[(Lusinszky Anna)^ Péter.
Gergely p (Bezzegh Anna).]^j^^^«^3^ I
1
.-^
^^^g^
l^^^^l,^^^ g^^^^^ j^^^
Mária (Szathmáry Miklósné). Erzse (Baloghné).
A család
nagyobb részint Pest megyében Hivatal oskodott. György 1639 ben. János 1640—1643. Péter 1662 - 166 9-ig Pest megyei alispánok voltak. — Gergely 1672'ben Nógrád megyei alispán. Szintén e családból volt László, ki
mokban
emliíetik.
János
s^z
1705~diki és 1709-diki nemesi lajstro-
e század elején él (1 803-ban), ki a Dubra-
viczkyakkal Tápio-Szele végett pörösködik
A
család
Nógrád megyében most
JBáíur család. váry
is
*).
birtokos.
(Szucsági), ErcUlj egyik kihalt családa
szerint. Protlí C.
Neograd anní
2) *)
1603. p, 195.
Beneuftki Conv. ProíKoc. P. P. p. 14 Acta aunj 1617. Neograd. arcíiiv. Sx. Beuedeki Gouv. Prothoc. M. M. 516. L
*) Sz.
C
K-
Baucr - Bebek.
2í»6
Baner vtíl
csialádl.
A
neuiesaégel Bauer
Lrincz kapta
feleségé-
Judittal II. Ferdinánd királvtóL Kelt az armaliö Bécsbeu, 1631-ki
megyében 1632-dik éviOcali
october 31-kéri. Kihirdettetett Soproo
vasárnap
következ keddon^).
utáji
lljnevü nemes család jelenleg Heves megyében van.
Bauér
csialád. Ujabb idben lépett a kiváltságosok rendébe. Bauer Ferencz 1792-ben kapott nemes levelet és ilj czimert a vért függlegesen kétfelé van hasítva^ jobb fele vörös, bal fele kék alul :
;
zöld
mez. A
vörös
mezben
nap, a
kékben
közepén épen a hasítás eltt páuczélos vitéz
csillag ragyog. áll,
A
paizs
egyik felével a
teste
kék mezben, eltte dsida emelkedik rézsút föl. A sisakjából ugyan ily vitéz ni ki. Foszladék jobbról ezüst- vörös,
vörös, másikkal a
paizs
balról ezüst -kék^).
Baaea esalád.
Mikola
(Osdolai.)
szerint
Erdélyben
kihalt
család.
Bilzel család* Bihar megye nemesei között
Saziui család. Lásd
emiittetik.
Szent-G-yörgyi családot.
Baztliey család* Mátyás
király idejében iéteztéri tanúságot
hogy Bazthey Benedek és fiai György és Péter sárosfalvi Nehéz Mihály és testvérei ellen pöröltek, az Ítélet következtében a Nehéz család 1462-ben beiktattatní parancsoltatott Nyílra megyei Farkasd, Jathö, Király, Pethfalva, Hetmi és Wenecze, és Pozsony tesz az,
megyei Korompa, Spácza
és Sz. -Mihály helységekbe a budai káptalan
által ^).
Bebek
család*
(Pelsczi
adatai megszakadnak, rendesen
—
Ott hol a történelem hiteles
f).
— ugy nemzetek eredeténél mint egyes
a mese világa kezddik.
Régi nemzékrcnd-saerkesztöink nem elégedvén meg a történeti valóság ne továbbjával, hogy minél távolabbról, az s-idkbl gzakadatlanul szhesáék családfáikat okadatlan névkapcsolások hosszú során Róma, Hellász, Babylon vAgj
családoknál
épen a Paradicsomból származtaták ki a törzs atyát. A Bebek családnak is akadt ily genealogusa, ki Ádámtól izrl izre egy sereg ró-
mai vezéren
*)
át a
római birodalomból vezeti be hazánkba e családot*).
,Llber regpuí*
késíratom.
-
A«
eredeti esimeres levél
tárálMUi rtM.
')
Adami 8c«U gentil. TelAj Hunyadiak
«)
aevenesl Mss. G. Q. tom. X^LVUI.
*)
:
1.
kóra. XI. k. 30.
1.
Soprou város
levél-
Bebek
•ií>í
Másik genealog ellenben regéuyesb mesére
E
történetét.
szerint a családnak
egy juhász
alapítja a család flfik
volna tÖrzs-atyja^ ki
leit
Csetnek vize melletti hegyoldalban legeltetés közben roppant
a Sajó és
Bebek
kiucsre találván, hét várat épitetett, és a
családot alapitá^).
Els tudható törzsöke a családinak Máté, kinek fiai De tre és Fülöp 1243-ban IV. Béla királytól) Berzéthe, Peiscz, Csetnek és egyéb helységeket*) Gömör megyében adományul kapják Domokos bánnak fia Bors magszakadtán. Az adománylevél szerint Detre és Fülöp mind IV. Bélának mind testvérének Kálmán berezegnek Galliczia királyának és Slavonia fejedelmének több hü szolgálatot tettek. Nevezetesen
Detre
a tatárok elleni harczban
A
harczolt és lova elesvén, megsebesítetett.
a tengermellékre harczolt,
és
is.
Késbb midn
mindenütt a király mellett királyt futásában kisérte
IV. Béla az osztrák fejedelem eliea
Sopron várát ostromolná,
a várból a királyra intézett
veszélyt Detre elháritá, az elleaséget megrohanta, és a várba visszaüzé,
de
egyszersmind két
Slavoniában
Kemluk
nehéz sebet kapott.
Fülöp
Testvére pedig
(Kemlék) várát mind a tatárok^ mind a ht-
lenek ellenében vitézül ótalmazta.
A
nerazékrend Mátétól kezdve igy terjed I.
:
tábla.
Íljásd
ezt
és ivAdékát &
táblán.
II. T
T
*
/
'
István.
I.
Ez
és gyermekei TIT táblán. * 'Ült n III.
{ )
Anna
Domokos
]
(mér Bubek).
^
1.
r ^^'^^^ .
II.
Detre II. 1248.
)
I.
j
{Forgách Miklósnéj.
,
f
1291.
Miklós, Miklós.
,
.,
.
T.
i.
i
(P^^«^.^" »«^*^ névvel).
Domokos,
Benedek^
Fülöp. 1243.
/
Iíí4í>.
szepegi prépost
1357. Csanádi püsp. 1367. egri kanonok, kalocsai érsek 1401. t
(Kun de Taplocza).
László 1374. de ehetnek. I.
[ •'
Ettcl a kihalt Csetneky család,
|
János. 1354. f. Péter. 1354, f.
Timou : Noiío Tibisci. Fejér God. diplom. tom IV. vol. I. 287. L •) Az adomány szavai szerint ezen helyeket : possessionem Berzethe, duas villás Kevy et Lineha a castro Guinoricusi exemtas, attinentiis ; ^)
«)
.
.
—
.
Plesuck (Pelsöcx) cum suis attinentiis, videlicet (?-or>. Mirk, F/rdPS ot l.okuna.
:
cura suis
továbbá: ChUnek, Toplttcha, Somkuth, Pleskue
17
2$B
Bebék.
FülOp
kihalt,
Detrenek
l.
fia
Rened.ek
I.
')
több gyér
meket hagyott maga után. Ugymiut I. Domokost, ki már Bebeknek, ragy Bubcknefc és K u n nak is neveztetett, -- Miklósf, ki K n nnakés Taplóczáról is neveztetett, Lászlót, és végre Jánost
Pétert, A két utolsó í 354- ben élt, és mag nélkül halt ki. E test vérek még a nagyatyjok általszerzelf birtokokkal 1320*-ban megoszés
tozván. Miklósnak, Jánosnak, Péternek és Lászlónak
ennek ivadéka Csetnekröl
tott^
irá
Cs étnek
ju-
magát, és alapitója lön a esetnek
családnak, mely illet íielyen leend tárgyalva.
Domokos
í.
Bebek
'^)
volt Í34G-ban.
— László^)
Domokos,
Miklós táján
j
le
a pelsczi
Anna
Forgách Miklósné
már pelsczi Be beknek
irta
magát.
szepesi prépost 13ö7-ben, csanádi püspök 1367*faen.
egri kanonok
Ezek mind
*).
jesztett ágazatot. I.
tle
,
család.
Domokosnak hat gyermeke maradt.
I.
II.
az osztályban Pelsöczöt kapta
I.
György
kalocsai érsek
y
kihaltak.
Csak
István
Ágát a
Domokos
(I.
fia)
1391-ben, meghalt 1400-dik
György
I.
és
III. tábla fogja
1358-ban
dékat a következ nemzéktan mutatja
liptói
I.
István
ter-
mutatni.
fispán voltj iva
:
IL tábla. cl. Miklóa. 1437.
r
1 1
ff
I
I.Imre
11. Jjaszl(><
1417.
Umy-^:té)
Andris
1379— 13«2
1404.
l
f
II.
Imre
< dxt jLi*cn í'x^ 1*^1. f 1469. tájban.
^
1425.
j
^^^^ ^^J Orsolya. (Szapolyay fmrené). [ III. László.
^
Zsófia
(Homonnai Simonné).
£
Benedeket Lehoczky kikagyta, és fiait I. Detrének fiaiul teszi, holotí a csetneki egyházba tett aireralék világosan igy hozza le a családfát négy izén. *)
(Wagner ; -)
dsc.
I.
57.)
E név különféleképen
íratott. Bebek majd Bubek, és Bebek. LegBebek. Kiejtésben az els közép é innen lehtU hogy tán az « bet Ö-nek hangzott igy Böbék, vagy is Bébek.
helyesebbnek tartom igy
Bubek-nek
is íratott
•)
Bnday nem
*)
Pray
í
,
:
említi e
L ás z
!
ó
t.
SpeeimeB Hycrarchiae. IL
Miklóst nem ban fiánl van téve. íilaít
,
:
neveaí
1.
Domokos
fiának,
—
Wagner deo. I 5a A) jegy hanem csak kortársnak. Kéziratá-
74.
Detre
n.
báni helyettes
Dalmát- és Horvátországnak 1383-
,
ban, slavoniai 1390-ben, és szÖrényi bán 1392-ben; végre pedig 1397diktAl 1401-ig nádor volt, ekkor részese lévén
Imre
í.
testvére Össze-
esküvésének, a nádori hivatalból létetetett. Fiat I.
M
k1ó
i
1437.ben.
8 élt
Ága
kihalt
Péter
1424-ben a székelyek ispánja , 1430-ban pedig Borsod megye fispánja és tárnokmester. Neje Csáky Györgynek leánya Csáky Kata volt , kitl egy fía László 0) fttyja eltt sirba szált. Csáky Kata másodszor Perényi János neje
lett.
Zsigmondról nincs emlékezet ^). I. Imre (I. György fia) 1379- 1382-ben
Horvát- és Dalmátország bánja, Lodomér és Galiczia helytartója, azután országbiró, majd erdélyi vajda volt. Végre neje halála után a jeruzsálemi szent János-rendbe állott , és auranai perjel
htlen
királyhoz el
volt,
,
és dubiczi gróf lett Zsigmond
Ö
és feje a Duraceio Károly-féle pártnak.
eszdegei Bess^Byei
Pál horvát-,
tót-, dalra áíországi
fogta
bánt, és
átadá büntetés végett D. Károlynak. 1403-ban ugyan megbékélt Zsig-
monddal, de ezután
is
Fiai maradtak
ellensége maradt.
L András
(1404-ben), és
n. László, II.
Imre,
III.
1417-ben élt, és ágát tovább
László,
Imre
II.
ki
és
némelyek szerint
erdélyi vajda volt. Elesett
1448-ban. Ugyanott esett el testvére
élt
Benedek').
a rigómezei ütközetben
is.
Gömör megye fispánja volt. Imrének Palóczy Máté nádor leányától Verc^nikától
ÍII. II.
László,
terjeszté. Piai
ki
fia
Jób *)
1450.ben.
Pál Orsolya
meghalt 1469-dik táján. Benne ez ág sirba szált. Nvérei Szapolyay ímrené , Zsófia Homonnai Drugeth Simonná
már özvegyek. Eddig tartott I. György ága.
voltak, 1489-ben
Következik
I.
Istvánnak (ki Györgynek testvére volt) nemzék-
rendé a
OELászIót Wagner fiául
adja *) •)
Mss.-ban
T.
Miklós
fiánl
Decad.
L
62*1.
pedig Péier
ki.
Csak Waumer Mss. Tabella* geneal. tab. XIV. iil I. Györgynek fiáuU Coli. geneal. Dec. i. elé nem fordul. "Wagner Ms«. tab. gen. XIV.
•)IJ.o
—
tt.
17*
2^
llebek.
III.
táblán.
György
II.
1371.
1.
János
István
fö-lovász-
László 1390. (Id&i Margit) I.
I.
István 13t>8.
ki as I.
inester
\
III.
Öyörgy
t 1451.
1479.
(Margit).
(Hederváry
HÜi
LáiKÍ H%t ía
ivadékát a lY. táblán.
Fruzsina). II.
(
MiMós 1425.
táblin. I.
I.
S'erencz 1390.
István 1350-ben Liptó vármegye fispánja,
és
1360
— 1369-ig
országbíró volt.
Györgj
lí.
a királyné tárnokmestere
voit.
Gombaszeghen a
Pálos szerzet részére zárdát és templomot épitetett 1371-beQ. Élt
1376-ban. Eltefnettetett Torna megyében a Görgei egyházba írat alá
még
ily föl-
:
Hic iacot Georgius Bubek, magister Tavernicorum Reginalium, qui fecit exatruere Ecclesiam visitantis Virginis,
Fratribus Heremitis S. Pauli primi
beremitae I.
László
Anno
szintén
Domini^),
a királyn tárnokmestere
megye fispánja 1390-ben. Neje 1.
I.
Ferencz János (I.
szintén
László
volt,
Abauj
Idái Jánosnak leánya Margit.
Abauj megyei fispánságot fia)
és
viselt.
fö-lovászmeater volt 1401-ben.
Azon-
ban valószínleg rokona Imrével htlenségbe lévén keveredve, ebbl elmozdittatott, késbb 14:10-ben ismét kegybe jött, és fotárnokmestérré
lett.
Meghalt 1419-ben. Gyermekei
—
Élt 1425-ben. IL Miklós mag nélkül hal el. II. István testvérével (II. Miklóssal) a Bars megyei Hrussó várat Sáros megyei Szokolya váráért cseréli el. Hunyady Jánosnak is irigye volt. mint Buday irja 1451-beu Gískra ellen ment
—
—
Hunyady val) azonban
titkon vele egyetértett, és
midn
I^osodcz mellett
ütközetre került a dolog, megfutamodtak, hogy a csata elvesszen. Itt
®?y ágyúgolyó megsebesítvén, halálos ágyán bovalíá a Hunyady tervelt összeesküvést. Neje Margit volt. Ettl született III.
GyÖrg}^, ki 1479-beD
élt,
és
Hederváry Fruzsina nejével
ágazatát tovább terjeszté, mint láthatjuk a
^)
Az évszám hibásan
állhat meg, is.
mert azerinto
L. Fejér; Cod.
dli»l.
Í3
ellen
következ
íratott le. Wagner oakénytesen tette 1371-re, de ex &em (György még 137G-baa is élt. De iót élt még 1381-ben
íX. vol. IV. 4ö7.
1.
Bebek
261
ÍV, tibláD. fJKi9U7>sa (Báthori III.
Ferencs 1558.
t Jibtos
nSpohárook. 1495.
Zsófia.
1563.
Judit
Anos
M«rgit. ftáskay Dor.)
2.
Eat«. (Perényi Fer.)
lil. Ivaré, prépost,
György
III.
IV. íiyOrgy
)
Warkóczy
(1. 71.
Istvánné)
j
János.
|
111.
|
Erzsébet.
(Hederváry V. Jíréta. Ilona).
Fruzsina) kik a III. táblán
lí.
Kristóf).
1495.
Fftreucz
Ferencz gvermekíelenül liait eP). Jáüos fpohárnok volt a XV. század végén 2).
II.
II. is
W*rkóc»y
Margit. (1. Teiegdi I«ty. 2.
E!t ]526-baít
a iiiohácei vész után. Részt vett a mie-kpiezi gylésen, mely a kiraly-
hazában a török elleni hadvisejesrul .tanakodott. Gyermekei közül az egyik III. Imre elbb pap, gyu la-lejérvári prépost, Lajos taJaa
király titoknoka, tért
majd
Neje Kréta, máskép Afbanáz Üooa, ki aaután
naegosült.
és
Dobronoki Péter neje
—
János III.
és
oda hagyva, a retorm. vallásra
ezt lö34-ben
—
Imrének ki Erzsébet gyermekei maradtak, Ion.
ÍII,
Ferencz Gönaör megye örökös
Isabeíia partján állott
még
éltek
és vjiJóságos
1563-ban.
fíftijspánja,
és
fels-magyarországi fkapitány 1528 bao. Többször yáltpztatott pártot, hol Ferdinánd, majd meg Szapoiyay pártjára állott. Bírta Fülek, Salgó,
Boldogk, Szád vár, Krasznaborka tolt
el
Végre
Ferdinándtól, ezzel
éa
Isabella
egyenetlenségbe
is
kodni; tán egj'éb terveit
2.
Warkóczy IV.
özvegy Szapoiyay nélaoss
az
esett, és
is sikereöitni.
megöletett 1558-ik aug. 31-kén.
1554-beB tttoj^or pár>
stb. várakat.
Két
állott.
a tÖrÖk portára m$ni vádö&r
Konstantinápolyból neje volt
:
1.
vís§z.aj/iy^H,
Raskaí Dorottya,
Katalin.
György
(III.
Ferencz
fia)
atyjával együtt eleinte Ferdi-
nánd
híve, és 15o2-ben Genuáig járt Miksa íöherczeg elébe. Fülek várának a törökök általi elfoglalása után Isabella részére pártolt, és Ferdinánd hiveit sanyargatta, különösen a lcseieket üídözé. A
*)
Wagner Mss.-ban ennek gycrmekeiüi
irta III. Ferenczet,
szerint II. János
Buday
Colicct. gen. dec, ')
említi.
Az
I.
14d8-ki
XXII.
torv,
fiai
voltak. (így
czikk*
»
bandérium osok
és
—
és
III, Imrét,
Lehoczky
kik
is).
zászlósok
kzött
Z^
Uehzlu
naszok mindinkább szaporcxlváci elleaök sereg
is
st
,
az ellenök küldött német
elégtelen lévén megfékezésükre, lö56-ban
^}
atyjával együtt
Atyja Erdélybe ment, Gryörgy
az országgylés által számkivetettek.
benn maradt^ és tovább is garázdálkodott, C3 miután a zavaros idÖkbea Ferdinánd meg nem fékezheté, hogy öt lecsendesítse Solczát és ,\sza,
így Ferdinánd részén állt De hatalmaskodott ezentúl is, mit nekie elnéznie kellett. Egyenetlenkedett Veráncz Antal egri püs-
lót adta neki.
pökkel
A
is.
1562-ben egy
török ellen vitézül harczolt több izben.
hitebagyott török csele következtében a füleki hég fogságába esett, és
Konstantinápiyba küldetett sikerült
t kiszabadítani —
—
fnnan
^).
miután Ferdinándnak neba
az ifjú Szapolyayhoz pártolt
kinek köz-
,
benjárására megszabadulván 1565 ban, annak liadai fkapitányává
ln.
A
következ évben egyik várát Szendrt Svendi Lázár Miksa
rály részére elfoglalván
,
ismét
hséget
igért Gryörgy
,
de hitelt
ki-
nem
adván neki , Svendi Szadváron neje Patócsy Zsófiát fogta ostrom alá. Neje vitézül védte ^) a várat egy ideig , azután kedvez Mtételek mellett föladván
,
Tornára kisértetett. G-yÖrgy pedig Erdélybe vissza*
Miksa királyon Kvár és Nagybánya elfoglalásával állott boszút Meghalt Í567-ben. Neje Patócsy Zsófia 1583-bAn sept. l-jén balt meg, és a küküllvári egyházban fekete márvány-sirk alá temet-
vonult,
és
Csak leánygyermekei maradván, a Bebek név ö-yörgygyel sirba
tetett.
szált, és javai
a
Zsuzsanna Bá-
físcusra szállottak. Leányai közül
kir.
fispán hitvese
thori István krasznai
volt
1
563-ban.
A
többirl eddig
mit sem tudhatni.
Ezeken kívül
István, kortársa.
A
kik a nemzékrenden állnak
,
,
volt
még Bebek
III.
fasztalnok volt, és így IL János ea Ferescz volt ez István, eddig fölfedezve díqos ^}.
ki 161 I-ben
Kinek
fia
család czimere,
roiut
levélrl íiigg pecsété uián
1556 ki
XXIV.
itt
Det re nádornak 1401 -ki okközöltetik ^); koronás nalakot mutat,
Bebek
törv. ez.
S) Isívánffy 1685-ki kiadás. 274. «)
ü. ott 324.
*)
Lekoczky
nosnak testvéréül
Sterara.
teszi
;
II.
11.
44.
L
l.
László (lásd
de ez valótlan, mert
I.
III.
i
Lián) fiául
,
és
igy
L
Já-
János 1404-ben, IIL István pedig
késbb élfc. Noha Lehoczky III. István halálát 14ol-rft mi azonban szintén tévedés. L. Wagner Decad. L 64. A) jegy alatt
1511-ben tehát egy századdal hdlyesi
,
.
Lehoezky *)
id. h. I.
Lászlónak Mih^iós
"Wagner, Coll. geneal
Ecd.L47LL
I.
nev
fiai
w
1.
emlii.
Dec. a táWán^ líár ölöbb Baétíifáiiy
:
Leges
Beeker«
A
al^ka fólemelt két kézzel
iialfark
ketts
két kisebb püizsban
iJgy látszik egészen
keresést áll.
egyenl a
Cset-
neky ágazat czimerével.
A
mig még a
Bebek
pelsóczí
ámbár az 1243> diki adomány világosan mOtatja, bogy I. Detre és Fülöp a Máté fiai [V. Béla idejében éltek, mind a mellett család eredetét
—
illeti
,
ba némely íróknak
batni
— már
elbb
is
ad-
bitéit
*)
találunk e csa-
ládból zászlós és országos bivatalt viselt egyénre.
így már
Pál gömöri Bubek ímre^ borvát-,
1209*dik évrl Bubek
fispánul említetik
1236-ban
tót- és
1268-ban pedig Bubek Demeter*) slavoniai
*).
dalmátországi bán hiin emlitetik,
^).
a
ki
nemzékrenden szintén nem foglal belyet.
JBeckers Ci$alád.
(Westerstetteni gróf, 1802- ben honosított).
Eredt az alsó-rajnai vesztfali kerületbl. Elddei a Nassau-orauíai háznál jelen tékeDv hivatalt viseltek
ben 1666-ki
oct. 9-kén)
,
János Kristóf
^}.
udvari kamarai igazgató
szolgálatban titkos tanácsos
,
Mannheimben
,
Siegen-
(szül.
majd a kurpfalzi
telepedett meg.
A spanyol
örökösödési háborúban mint kurpfalzi követ járt savoyi berezeg nél, és Rastadtbaii
kenyen mködött.
1714-ben az els békealkudozás terveinél jelentéreá bízatott XIV. Lajostól a hadi foglyoknak ki-
bocsátását eszközleni, és ezután szári
oct.
is
egész a badeni egyezményig a csá-
ház és birodalom érdekében nem kevés érdemet
rébe ez
idben
Jen-
Henrik Antal
adatott a liliom. Fia
Czime-
szerzett. (szül.
lG95-ki
26-kán Síegenben) Bettolsheim közörökös ura, továbbá Kissel
bach, Haardti
Dürkheim, Ramingen
és
Wes terítetten
ura, a rajnai és
sváb lovagegylet val. tagja és tanácsosa , fhivatalnok Simmernben^
*)
Lekoczky Status
*)
Mart.
Chronolbg. Detrével
is
et Ord. H. 123.
Szent Iványi Dús.
Ez azonban hihetleg gyakran
fölcseréltek,
1.
paralip. 221. és
Detre
I.
a leírók
*)
Az elbbiekkel együtt említi
*)
Ambrosovszky id. h. Hist. herald. Handb. Gotha.
lesz.
el is
Az Imre nevet Henrikkel
Bartholomaeides C. Gömör. 174.
185Ö. 33.
és
hibázkatták.
alatt
*)
Ambrosovszky Comp.
L
1.
b)
jegy
364:
B«okers.
1738-ban kurpfalzi kcivet
voit,
VI. Károly császár udvarában, azután
más udvarokná]^ 1748— Í756-baa pedig Mária
A dalmi
174^- beu birodalrai báró,
család
Teréziánál.
1790-ki sept. 24-kéu biro-
rangra emeltetett.
grÓjS
Magjajporazágban már 1681-ben*) báró Beckers Miklós Gillvén honositatott: de eanek ága valószínleg kihalt.
Henrik Antal
emiitett
Aai
utóda
gróf Beckers
József
1802^- ki országgylésen*) kapta magyarországi honositását.
1816-ki május 11-kén Bajorországban
is
(Ügyau ez
immatriculáltatott).
Oisimere a családnak rézsútosan négy udvarra osztatik. (fels)
ezüst-kék szin,
A
az
Az els
második (jobbra) ezüst mezben koronás-
harmadik (balra) vörös mezben koronás ezüst sast, a ".^'gjöclífe (alsó) kék mezben zöld dombon arany bak- kecskét mutat. Az; egészen át fekete vérten koronás arany leopárd- féle oroszlán lát-
fekete sasi, a
A
ható.
köaép koronás paizs vizirányosan kétfelé
oszlik. Felül ezüst és
vörös színekkel harántosan szinezve. Alul pedig kék
mezben három
arany liliom látható.
A
most
kamarás, hfilt
él
családot birodalmi gi-óf József
val. titkos tanácsos,
Ern
(Henrik)
cs. kir.
altábornagy alapitá, ki 1840. jan. 15-kén
meg. Eanek gyermekei a következk 1.
Gr,
Alfréd
(szül.
1820-ki aug. 7-kén),
cs.
kir.
kamarás, és
vasas ezredbeli rnagy, férje 1845-ki april 8-kától tolnai gr. Festetiee
Albertina (szül. 1825-ki dec. 25-kén) csillagker. hölgynek, kitl gyer-
—
mekei a) Ern, szül. 1846-ki febr. 12kén. b) Ilona, született 1849-ki június IS-kán. c) Albertina, szül. 1853-ki febr. 11-kén. :
2.
Leonarda
1816-ki
(szül
nov., 6-kán).
1838-ki
jul.
18-tól
neje báró Biauchi Frigyes casa-lanzai herczeg (Dúca) cs. kir. altábor-
nagynak. 3.
Stefánia
egybekelt 4.
gr,
(szül.
Ig24." dec. 15-kén),
Oastelnau János tábornokkal.
Emil
(sz.
kam. és gyalogsági 27-kén gróf Wickenburg Henriette
1826-ki jun. 7-kén)^
rnagy, egybekelt 18o2-kí (szül.
1846-ki april 4-dikéa
aept.
cs. kir.
1823-ki dec. 26-kán) csillagker. hölgygyei. 5.
Alfonz
(szül.
országban Zirczen 1853-ki april
*)
LXXXI.
törv. ez.
*'»)
XXXIII.
törv. ez.
Egybekelt Magyar5-kén miháldi báró Splény Amáliával.
1828-ki május 24-kén).
Benne
6.
Oszkár
Beesky.
1832-ki dec. 23-káu),
(szül.
46 dik szíimu gyalog ezredben. Reese esM'lád. Lásd Vajda Reesey csallUI* Szathmár
cs.
íöhadnagy a
kir.
cs.
megyében
üévszcriüt
Kántor-
Jánosiban kö%birtokos.
Beesy
Gömör megyében a ueincsrendüek sorábcíu á]!. Beeftke esaláit. Szabolcs megye nemesei közé tartozik. Beeslceiftáx;^' cíial^d. Szathmár megye mutatja föl belle Becskeházy Andrást, ki 1665-ben azon megyének követe volt'). BecstíerelKy család* E család törzse mint Rády Jánosnak ezzel egy armalií^-levélben nemesittetik meg I. Rákóczy mostoha György által. A czimeres levél kelt Nagyváradon, 1632-ki oct. 18-kán. eisallid.
a
Közös czimerük vörös mezben vasas
vérz
törökfej ingg
vitéz lovon, kivont kardja
hegyén
^).
Reesky cs^ád*
nemes család elágazva közép-Szolnok, Szabolcs, Szathmár és Ugocsa megyékben, Szathmár megyében közbirtokos Rohod, Zajta, Atya, Nagy- ós Kis-Hodos, Garbólcz, Udvari, Terep, Bikszád és Fels- Falu helységekben
(Tasnád-Szántói).
Birtokos
(1809-ben).
»)
Ugyan
megyében Ní»gy-
e
egészen a család birja
és
Komlód -Újfalut
*).
1465- beu zánthói Beesky
Komlód-üj falut,
és Kis-Peleskéí,
melybl
Péter kapta özvegyének
kir.
adományban egész
Erzsébetnek
1466-ban adatott ki ^). Peleskét már szintén birták a XVII. század
elején,
a
hitréisz
vagy elbb
1602-ben Beesky György Rosályi Kón Gáspárral és Lászlóval egyességre lép, hogy jobbágyaik a peleskei és rosályi vára
—
melyet Beesky
György
XVIII. század közepén épitetett ^). Ugocsa megyében (1805-ben) Ferts-Alraáson bir Beesky Tgnácz. Beesky Péterrl, ki 1465-ben kir. adományt kap, látszik, hogy a család már Mátyás király idejében virágzott, különben a család már sokkal régebben létezett, és az Akus nembl (genus) eredeti. Nem-
A
*)
Szirmay
*)
„Líber
:
SzHtbmár várm.
regiuís" ez
Szirmay
:
I
kéziratom
kihirdetés rajta olvashatian, •)
alispán a
slz
76.
Az
U.
ott.
209.
*)
U.
ott.
210.
eredeti ez. l'övél
Nógrd
v.
év 1638-ra mutat.
Szathmár várm. csm.
j
i.
11.
91. stb.
1. 1.
-
«)
U.
ott.
202. 273.
1.
---
»)
Ü.
ott.
202.
levéltárában van.
zm
Gecsky.
zékreodet azonban csak a XVI. század közepétl kezdve közölhete! lehozva e azázad elejéig ^}.
A nemzékrend imez
:
IL Sebestyén. 1616. TI. Tjászló.
V, Györg-y.
1629.
Gábor.
11.
Ferencz. IV. Istváa. I.
Sebestyén
<
1551. (Szepesi
I
Kaift).
f
I.
Krisztina. (Irinyi ístv.}
István
j
Mária (Buday
László
I.
1560.
Pét.)
Juliaona'
(Kállay Fer.) I.
Gábor.
Rozália.
Zsuzsanna (Melith
.
GyÖrgyné).
1
Anna
(Fejénrári Istv.)
Erzse.
Mária.
A
családfán látható
Kun
Kosályi
volt
Gr y ö r
Gáspárral egyességre
Gl"yörgy
11.
I.
lesz az,
ki
g y valószínleg az,
ki
1602- ben
lén.
1693-ban Szathmár megye alispánja
^).
György
Ili.
1738-ban alispán ÍV.
1732
—
1
734-ig Szathmár megyei fszolgabíró,
**).
G y ö r g y 1754— 1765.ig fszolgabíró *).
Ferencz, 1765— 1771-ben
I.
A
családfán
nem
állók közül
Ennek
azintén fszolgabíró
László
Nem
áll
íl.
Györgynek
a családfán Becsky
Ijölcsei
*) '^)
bírta egész
Tamás sem
,
íia volt
ki az 1622-ki ország-
is
fszolgabíró.
Rozália^ és Becsky Antal az emiitett fszolgabíró.
Wagner »)
,
század elején Í808-ban Kis-Peleskét birja Becsky Ferencznc
Buday
*)
^)
vagy testvéreinek
gylésen Szathmár vármegye követ* volt '>. Antal 1776-ban al-, 1790-96-, st 1808-ban I g n á c z 1 796-ban ai-szolgabiróságot viselt.
E
*).
1738-ban fszolgabíró^
1764-ben másod, 1765 -1776-ban pedig els alispán
Komlód- Újfalut Eztán
fia
Mss. tom.
LXX. 205. 1.
Szirmay Szathnaár v^m. eemert ü. ott. 130. ^) ü. ott 135. 1. ~U. ott. 134 :
-
1.
«.i
129.
r.
Diariiuu Diaetae anni 1622. Mas. néXv^n
ott. i».
Becsky
^ Bedecs.
W9
Becdkj Jin^s, esal4(L (Pókafalvai). Erdélyben Kolos megjében
B^nilód*U}falut
0eesky
birtit
vaa hkhelye,
Becs €saláil. I^ásd Taíi»y, Becx család. (Csik-Sz.-Mártoni. Máskép Cák
székely család a ott látjuk
székben.
már 1505-ben
Imre,
Neve
iratik
Be<;z«.) Brdélyi Becze-nek is. Becz Imrét
az agyagfalvi gylésen
1583-ban Csik
Gyergyó
^).
Ennek vaiószinüleg
Kászon föbirája volt. Ez 1583-dik július 6-kán kelt adománylevélben 20 jobbágys telket kapott Báthory Zsigmond fejedelemtl , u^yan csak ennek számára fia
azon
ki
,
és
azon évi dec, 29'kén egy másik adománylevél költ kászoní birtokairól,
melyeket Lázár tován foglalt
— E család —
volt.
irja
Kállay
^)
—
Miklós fiában fí*ágou kibalt. hanem mindkettnek sok leánya maradt, kik férjhez menetel által elágaztak.
Imrének Fái
Ezen
és
daczára bizonyos az
állítás
hogy jelenleg
,
is
Becze
I g-
n á c z a csik-szentmártoni érdekesebb birtokosok közé számitatik ^) és igy bizonyos hogy a Becze név ha tán székely törvénybeli prae-
—
,
fectio utján is
—
jelenleg
is
élÖ család neve.
Az emiitett II. Imre lehetett az kinek leányai K 1 á r drássy Györgyné Erzsébet Apor Balázsné voltak '}. Ugyan csak Andrássy Péternek, ki atyjával Magyarországra ,
í^
,
jött, neje is
1
'-
a Becz családból volt Becz Zsófia,
Becze család.
(Várfalvai).
Lakh^ye
szintén Erdélyben Kolos
megye.
Beezki család. Lásd Movottha.
Becz család.
(Mátisfalvi)
Béczy család.
(Herhei). Zemplin
Székely család a kezdi székbea
megyében elkel nemes
család Szirmay szerint.
Bedé
család-
(Bardóczi). Székely család.
Miklósvár szék táblabírája l48-ban
^)
KáUay
id.
k
229.
1.
U. ott Mihálcz Elek Geneal. Mss. után.
*)
Benk Kár.
*)
Dedueí. geneal. 213. Mss.
*)
KáUay
•)
Fábián
Csik,
id. h. 229. :
Bedé Mátyás
Lakhelye Gömör megye.
»)
:
Mátyás
^).
Magyarországou is volt ilynevü család, belle 1561-ben Arad megyei Pichien helységben birt *}.
Bedecs család.
Belle
Gyergyó f.
és
lat
1.
Arad várm.
leír.
Kázon
3u L
múltja és jelene
:
126.
l.
268
Bedekovich.
-Hedekovich család.
magán
A
család
(speciális)
(Komorig
4MiM.lád.
törzse
Tamáe
báró).
Eégi horvátországi
mester IV. Béla királynak udvari
jegyzje, és eonek testvére János 1267-dik évben
adományba*) kapják Kuraur (Komor) riában, innen az elnév.
emiitett királytól
A
földjét
Zago-
1822-ben bárói rangra emel-
család
Ozimere itt látható vörös mezben a pannóniai hármas zöldell hegyek középstetik.
:
jébl arany
fé! kerék
emelkedik
ki,
azon pán-
A
czélos kar könyököl, és kardot villogtat.
paizs tetejét bárói hétágú korona disziti.
A
fölebb emiitett adományosoktól szár-
mazott Bedekovich
Ferencz, kitl kezdve
csak pusztán, és a mult*^özázad közepéig
jed következ tem
ter-
nemzékrendet''^) terjeszthe-
elé
I.
tábla. Gábor.
Lajos
Miklós
<
János.
Cryörgy
<
György.
I
Lají^.
Kristóf
Forencz.
í Miklós
<
Mihály
István
LáH7ilÓ.
I I
Lajos. Lásd a
[
II.
Fí^arkas.
(^ |^
(
tábláu.
Jáuus. Lásd a III. táblán.
tábla.
II.
Gáspár
BoMizsár
i
László
[ /
^Tompa Erzse) ettöi
Lajos I.
í
(Anta: Antal
Boldissár <
\I
Gábc Gábor ;22
táblán. \ ^^J''*
Gábor t
Zausza (Hrelecz Fer.) Kristóf
Ferencz. f
,_^
^
,
(Darabos ^
Bora).
Miklós t
^^^ ^ Ja&ka f
Kata. Born. Orsolya. Ferencz. Cod.
^)
Fejér
*)
Wagner:
:
dipl.
Tom. IV.
vol.
III.
Tabelláé geneal. Mss. tab.
p.
395.
XHI
\ (
1680 Awjw.
l
.
T
1722. 17i
Kristóf
Gábor
í
Pil t László
i
Jáne« t
Bedeö
tábla.^
III
( András
Jáuos
János I.
I
*
[
Kristóf
ki az
táblán .1
Pil
^^'^^'
•'*"^*{
Menybért.
tíyörgy.
í
BoldiMár,
Gáspár.
>
^^^^'' Zsigmond.
I l
2€9
Bedens.
-
Jttdtt.
E
század elején a családból Ferencs^
szent István-rend középkereaztes vitéze, tese,
állami confer. tauácsos,
Krös
naegye fispáni helyet-
1809-bcn Békés megye fispánjává neveztetett^). Meghalt 1827
június 16-kén Bécsben.
János-nep. báró
kir.
cs.
kamarás, nyugalra.
meghalt 1837-ki június 22-kón. Fia Rudolf báró szül.
cs, kir. alezredes, cs. kir.
kamaráS;
18i7-ki aug. 2-káu,
Jánosnak nvére Mária, született 1791-ki május 29-kéü. Neje elször rapini Steöszel Józsefnek, másodszor 1822-ki nov. 19-dike óta báró Stürmer ELároly
altábornagy és peschierai parancsnok*
titk. tan.
nak, ki özvegyen hagyá 1853-ki sept. 26-kán.
Lajos báró 1848-dik eltt Krös megye fispánja
A
családból két tudós
is
volt. B,
Kázmér
Jesuita, (sz. Varas-
don 1743-ban), és József Pálos szerzetes. Mindketten kat adtak
volt.
latin
munká-
ki.
Meie^ esaiád. ben birtokos hetényi
(Hetényi). Hajdan Ugocsa
megyében Hetény-
—
Bede
Imre 1549 1550- ben*). esalád. (Barátosi). Lakhelye Kraszna vármegye.
Beder Bedeas család*
(Scharbergi, ausztriai báró).
Erdélyi szász
meiy az 1784-ki szász nemesek összeírása alkalmával háromszázados nemesként jegyeztetett be'). család,
A
Bedeus Joakim, akkoron fkormányszéki Írnok, késbb titoknok, 1804-ben agy német munkát adott ki a tüzellenes háztetkrl, mely magyarra is forditatott. Tle így le mostanig a nemzék-rend fblebbi Összeíráskor élt
j
:
Joakim
)
1784.
j
József 1782. báró. (2. n Scbwind
\
Aloixia).
titoknok.
sz.
II
József szol.
182«).
(Táuffer Selma).
*)
Hazai tudósítások 18()9-ki foly
*)
Szirmay
»)
Köváry
;
Gott,
Id.
József Antal Hug^o szül. 1854. sept. 12.
Ugocsn. 134.
h. 32.
1.
I6-dik szám.
14t>.
1.
d)d
— Beér.
Beánáry
—
Joakimnak fia I. József született 1782-ben febr. 2-kán. 1802-ben fkormányszéki szolgálatba lépett , 1815 ben fogalmazó,
1829-ben gubern. taiiácsos, 1834-ben udvari tanácsos, 18^47-ben fótartományi biztos, 1848.ban bels titkos tanácsos, 1854-ben -ebr. 20-án
ausztriai báró
pedig
Több
lett.
munkái mellett mint az
irodalmi
bu várlati társulat elnöke mködik Erdély ismertetéMásodik neje 1825-dik óta Schwind Lajos cs. kir. ezredes
erdélyi történet sére.
—
leánya Luiza, ki született 1798-ki dec. 18- kán, és kitl született fiók II.
József
kerületi biztos.
1826-ki július 22-kén.
Ennek neje 1851-ki
Jelenleg Erdélyben
cs, kir.
jun. 28-tól Tauffer Antal
cs. kir.
Selma, szül. 1828-ki dec. 16-kán. Piok József Antal Hugó szül. 1854*ki sept. 14-kén. MeÚuívj család. A nemesség«szerz6 Bednáry
rnagy
leánya
1795-ben vette az armalis levelet kétfelé osztatik, az alsó osztály
és fiait tápláló pellikánt
mutat
czimerrel
mezben
kék ;
ily
A
a paizs vizírányoaan
fehér sziklán fészkén
a fels vörös
emelkedik ki derekig, és kardot villogtat.
:
János, ki
mezben egy
ül,
oroszlán
paizs fölötti sisak korona-^
jából ugyan oly oroszlán kivont karddal látható. Foszladék aranyvörös és ezüstkék
^}«
Bed család. (Káinoki). Székely család Erdélyben a Háromszéken. — Bed6 István háromszéki fkapitány volt, miiFCálnoki
dn
Rákóczy Zsigmond
uj adománylevelet
erdélyi fejedelemtl 1607-ki június l-jén kelt
kap szent-léleki
rathnai, gelenczei birtokairól
Székely Mózses ellen járt, és
Bádul
annak pártján
elleni
fi* volt
^).
^).
,
—
peseloeki
,
1602-beA Sorbán vajdával tartott
1606-ban Bocskaihoz Eassárs követségbe^
állott
^}.
Megölette Báthori Gábor ^}, mert a
ütközetben árulással vádoltatott.
iámét
István
.
fels-torjai^ kantai, ka-
ki 1674-dik táján
— Ezen
Imre
Miklósnak egy
rást adott, mert szekéren az ellenség torkából szabaditá
W^eá& család.
István nak szil-
meg ®).
(Hodgyai). U^l varhely székben lakozó székely
esalád.
Beér család.
(Máskép
MedvelX
Beér, máskép
Medvey
Ádám, magyar huszár kapitány 1766-ban nemesi tetett meg< Czimert
*)
CoU, herald, p. 1S5. és Adami Sonta geniiL tom. I Kállay id. h. 228. U. ott, és gr. Mikó ; Erdélyi tört adatok I. 67. Wolf. Bethlen Hist. TransyU VI. 270. 2T4. 280* Böjthi Gáap. Engel t Monument. 294.
«)
KAUaj
*)
^ ») •)
—
:
id. h. 253. 1.
1.
Bég&yi ilyent kapott
:
~ Belgier.
a paizs alulról két vonal által
három számú háromszög udvarra
egyesní,
mezben
íttí
két fekete sas látszik
,
melj á paizs tetejében
osztatik,
kiterjesztett
A
ktc fels arany
szárnyakkal és kioltott
Az egyik jobbra, a másik balra néz. Az alsó vör6$ mezben ezüst medve (czélzással a család nevére^ áll zöld tér fölött rapiros nyelvvel.
gadó helyzetben
kioltott véres nyelvvel
,
ezüst zászlót tartva
,
,
melyen fogyó hold
jobbra nézve
világlik.
A
,
és lovassági
paizs tetejében a
koronás sisakból egy bajnok emelkedik , kék magyar dolmányba és
mentébe öltözve panyókásan gel.
arany Övvel és nyest prémes kék föveg-
,
Jobbjában kardot villogtatva, baljában pedig vérzÖ törökfejet
emelve. Két oldalról körül van véve sas szárnyakkal beli színekkel
melyek a
paizs-
ellenkez oldalilag szinezvék. Foszladék innen arany-
onnan ezüst- vörös
fekete,
,
^).
Béj^aiiyl család. (Bégányi). Bereg megyei törzsökös család. E megyében van Kis- és Nagy-B é g á n y honnan a család nevét éa ,
elnevét
vette.
Zeraplin
megyékben
—
Ezenkivüi kiterjedt Szabolcs, Szathmár, ügocsa és }s.
Ez utóbbiban
birtokos a család
— Szirmay
Gatáiyon Garanyban , 1720-ban Bodzas-Üj lakon gróf Forgácsoktól '% 1730-baii pedig Borsiban zálogot vesznek ^), szerint
Tállyán
,
,
Szathmár megyében Vitkán birtokos. (1809.) Hogy a család már Mátyás király korában virágzott, mutatja az, hogy Bégányi László 1462-ben élt *). O-bégányt Bégányi Pál szolgabíró volt ügocsa meg3rében 1581.ben*).
Adatok banyában családfa helyett csak e töredék közölhet ^ Bora. (Félegyháziné).
I György. (Bay Éva).
^ k
®)
Ferencz.
Bégányi György. 1 Erzse, (G-yarrnatliiné). 1 Klára. (jNTemes Fer.) (Nyakas Erzse). S Anna. (Ferencz Miliályné). J Mária. I Ferencz. (Farkas Erzse) kitlS Erzse. (Hünjradyné).
JBc^en Cüalád. Lakhelye Temes vármegye. Be%Iei* c^^lád. A XVII. szá^ elején Beigler Tóbiás e család helyreállitója és törzse. Ez Wittebergben tanult, IGIS-ban
!*)
Collect hdmld. Nro. 220.
Szirmay C. Zemplin not. topogr. 236v ü. oti. 278. stb. ») Gr. Teleky Hunyadiak kora XL 37. 1. *) Szirmay ügocsa. 58. 1. *)
;
•)
:
:
)
Waguer
:
C
Tab. gen. Mss.
1
1*.
Beyíhc
272
Békássy.
modori jegyz, 1620-baü pedig pozsonyi aljegyz, és ugyanott lö31-ben Ez nagybátyja Vajda János egiyszersmind tanácsnok (senator) lett. biró segélyezésével
eperjesi
nemes
1627-ben
II.
Ferdinánd királytól czinierea
levelet kapott.
Oziraere ez
emelkedik
tol.
:
kék mezejében
a paizs
A középs
zÖld tér íölött
A
a két széls fehér.
piros,
A
áll.
egy lábon,
másik lábában a paizsbelihez hasonló szinü rózsákat tartván.
dék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös, A nemesség-szerztl kezdve a nerazékrend igy
Tóbiás 3H27
f
1.
\
j
és azon
le,
paizs fölötti koronán szintén daru emelkedik föl
í
rózsa
paizs jobboldali
fels fészébül a baloldali alsó részig vörös szalag nyúlik daru
bárom
A
le')
t'oszla-
:
Kóza Erzse. (Bezler Farkas) József f Tóbiás t Kriatof f Zsuzsa (Stettner József).
János Jáno3 Thcofil
1660.
[n.
}
Lübek N.)
j
Jánoá Tóbiás.
Károly Férd. János Mihály
Kristóf.
f
Erzse (Jeszenák Pál^
kir.
tan.)
Zsuzsa (Vörös Bálintnó).
Az impetrator Tóbiásnak fia L János a pozsonyi tanács költségén járt Hasenlofi* György Sámuellel külföldön; 1648-ban Strasz* burgban a római és magyar jogközti külömbségrl értekezvén, azt kinyomatta 165i-ben. Hazajvén 1660-ban, senator lett. megmaradt városi szinezete mellett, A család ugy látszik
—
—
s
többnyire városi hivatalt
viselt.
Sejrtlie család. (Ki). A tudóst mutat föl a magyar irodalom lelkész volt.
István több magyar
egész 1597-ig.
Testvér öcscse
ki
Beythe
családból két régi
Mindkett németiíjvári munkát adott ki 1592-tl
története.
és latin
András
irta az
úgynevezett
Füves
könyvet, mely 1695-ben nyomatott Németujvárott. Becses ritkaság*}. Békássy család. (Békási). Békás helysége Veszprém megyében van, innen irja nevét a család, mely © falunak most birtokában van, és a Dunán túl az ismeretesb hangzású családok közé tartozik. Veszprémbl átterjedt Vas megyébe is, mindkét helyen jelentösb megyei
hivatalt viseltek tagjai.
^)
Deductioa
*)
Mindkett életérl
geneal
Msa 1.
íol.
lat.
213
Horányi Nova
sz
Mem
tt-
477.
s
k.
1.
Bek
-
273
Beké.
Öaeik közül Békássy Miklós Pápa vára alkapitánja törökök tílleni kirohaaás alkalmával esett el 1694- ben ^).
E
családból Ferencz kapornaki apát,
volt, ki
a
és szorabatbelyi plébános
volt 1763-bafi21.
Imre
az 1844-ki oi'szággy ülésre
Lajos 1645-ti Vas megyei
Kek
családi.
Vas naegje követe.
al-szolgabiró stb.
(Bekkényi).
Zemplin megyei nemes családok
sorában emliti Szirmay.
'Bek.e család. (Bekeházi). Zala megyében született belle Beké Máiton kegyesrendi tag, ki Zólyom megyérl irt, és adott ki 1792-ben latin munkát. Irt egyebet is^).
Beké Imre uradalmi tiszt, fia Kristóf született Torony bati Vás megyében 1785-ki mart. 2-kán. Pappá szenteltetvén Veszprém megyében, elbb Veszprémben képezdei tanár, 1843-dik óta vörösberényi lelkész. Több egyházi értekezést adott ki'^). lieke e«alAd« Lakhelye Gömör megye. Nógrád megyében Beké Grábor, ennek leánya Ágnes Zadubán ^idámcé (1854.) IteliLe család. (Péterfalvi). ügoc«a megye régi birtokos családa, már 1447-ben B^ke Gergely birt Péter falván, és onnan irta magát^). 1479-ben Oroszi helység (mi akkor Marmarosban volt) egy harmadrészében beiktatta tik péterfalvi Beké Kelemen^). Ily nev család a Zemplin megyei nemesek sorában is létez Szirmay szerint (1804.) Ugyan ott Beké család birt Girincs falában a kihalt Girincsy család jogán uíánna a Nikházy család örökölt'). Szathmár megyében is találunk Beké családot. Már 1548-ban Beké János kir. adományt kap körtvélyesi birtok részre^).
—
BelKe eí»alád« Erdélyben is a Csikszékben találunk ily nev családra. Beké Jeromos 1611-ben Csikszék birájá volt*). Befee család. (Alma-melléki). Alma-mellékiBeko család emlékezetére egy kéziráti gyjteményben találok, A nemzékrend a XIII.
nok
»)
Pethö Gergely krón. 137. Up.
')
Secora Quies,
fölött
mondott
Bátor Nyugodalom czim alatt a báré Sigray János altár-
assaz
halotti beszédét
•)
Horányi Nova Mem. 364.
*)
PereucL.y és Danielik
»)
Szirmay
:
C,
Ugocsa
124.
»)
ü.
U. az C. Zemplin. 224.
«)
Ü. az
»)
Kállay
;
175.
1.
40.
1
1.
1.
Szatbmár. 24. id. h.
ki.
1.
Magyar irók
:
')
ott.
Pozsonyban 1763-ban nyomatta
224.
1.
l.
1.
18
27i
Iteke.
közepétl a XVÍ. század közegig hozza
r/Ázitá
k
a családot, \lma-
Meliéke Somogy niegye^ helység, a csaíádnak tehát volt hazája, Aíc érdekietí csíxládfa,
mely hihetk^
Víiló$zir#ülí)g
voU
pv>rb€n
ez
hasz-
nálva, így kivetkezik Beaaetísf./
Sun;Márton
\
Beké
quftl
de
}in.
Klára)
Lan-
>
ÁííaMelléke
ered
)
1344
Sxiigetli.
Leontin.
í27h Antlmiu;
István
de
János.
TapsoD
György
1344.
de Szí^öt,
Jufíztjüa TaniaLS erd. vaj dl
aiias
Oevald.
Klára. Miklóst
un.
de
Tavason 14001424.
rokona
János fde
Tapson 14Í7.
Báláz.";
1347. fia
?
Margit ^János
(Neje
Áathímnak
de
SzigetK.
1275.
de Alua.
Deméttv
1417
a *-gaI jí-'gjzett Ján.>.'? álnádornak
és budai
vá-rnagynak iratík 142B ban.
Nevezetes e nemzékrend azért épltö tik)
Anthimot
')
—
(ki
,
mert e szerint
Osvald Anthemius görögországi indigenának ÍY»^
kellene e családfán fölismernünk
nók e kimutatás
& Szigethváí*át
által,
,
és
ennek származását
bir-
kinek magvaszakadtán beházasodás utján jutott
Török Bálint Szigethhez.
Ugyan csak fiát.
e családfán látjuk Lankrédnak többi közt
Ez azon Beké István
lehetett, ki Trencfiéni
ván, javait többi közt vörös-almai bin iát
Beké esal&d.
is
István
Csah Mátéval
eiveszté 13í2-ben
t5art-
•).
Elnevénél fogva külön csaláíinak látszik az elbbenieknél. Velikei Bekc Miklós alálrá azon egye.s*éget, melyet Zsigmond 1412-ben a lengyel királylyai kötött. ')
(Velikei).
IstráaiTy 1686'ki kiadás
2íí5.
lapján szaval ezelr
:
,,Siget}ium ....
q«od
superioribus sacculis pro&vorxim uostrorum memória, Oáwaldas Aníhemiue. cmn.a progeiiitores e Graccia in Ungariarn venísse dioebantur, in ea insula
mus (Ahaás) efTicit,
turrim rotundam acdiíicasset
culís íjiixerunt, ac
£am posíeri
,
ei'.-*.
^)
quara AJ-
aedificils et
propugua-
postremo Valentimis Eaningius cogaomento T?ircu?} (enyiagi loannla regis obsidione^ locum longe mnnitiorem reddi-
T'ón'tk Bálint) tolerata
cUrat
,
rivus 8tagnanf>, paludosus, e proximis silvía etmoiitibus provolutas
Fejér: Ood. Diplorn. VIIÍ.
2.
446. l
Melyik esÉvUdhoz' tartozott végre azon Beké
Péter,
ki bácsi
prépost és kanozellár, 1338-ban pedig szerémi püspök volt, elddntetlen
marad.
Bekefaiusi családról csak annyiban emlékezik történelmnk, hogy Ily néven öergely *) Drégely véra kapitánya volt Szondival 1552-ben, és a nevezetes védelemben reszt
nem
vehetett, mert
elbb
hazamenvén azalatt a török a várat elfoglalta és az ostrom alatt 6 már be nem juthatott. Bekényi család. (Bekényi). ügócsa megyében Bekény falut birta hajdan; már kihalt. Eredetét a Szirmayak kai közös törzsre viszik fá], 1 295-ben O t h o b o r nak fiai Miklós és Is t v á n kapják Hethen földet Ugocsábím, és ezeknek utódai Zirraayak és Bekények közt egyes9ég köttetik 1471-ben ^),
falár
,
,
1324-ben Grodor és nek Bekén falunak,
kény János nyaira
királyi
Benedek
alapítóivá lesz-
^) is.
részüket itélet utján megnyerek
Gergelynek testvérei
kei
fiai)
mely Benedek névtl kapta n^vét. 1381-ben Beadományt szerez kiterjesztve Kata és Erzse leá-
1391-ben Bekényi Gergely
nak
(Benth
fia
Jánosnak leányai Erzse és Bora
*).
Mihály
és
Tamás
1371-ben, László-
Jakab 1371 ben osztoznak Farkasfalván. Az 1471-ki egyességben emiitettnek Bekény András, és gyermeAndrás, Tamás és Gergely, Ilona 'Hedvig és Erzsébet. Az egyeS' fia
,
hogy a Zirraayak ezentúl Szirmát tisztán, a Bckényiek pedig Bekényt bírják tisztán minden közösség nélkül ^}. E családból Benedek 1428-ban alispán volt ügocsa me-
ség tárgya az volt
,
gyében,
Gergely
ugyanott 1417-ben szolgabíró.
Márton
1422-ben a kir curiánál ügyvéd. 1505-bea országgylési követ.
Miklós Ismét B^nedek^ czelláriai titoknok,
1514—
ki
Olaszországban tanult,
1526. szeraélynöki itélmester volt
«)
Istvánffy 1685 *ki kiad. Berfalvinak irja. Szlrmay Cott. ügocsa IIX. U2.
*J *;
ü. ü.
*)
l05-ben kan®}.
Saját
ott, 221.
ott. 22^,
*> ü. ott. 61. sth.
•)H'riiiyi Kov. Mem. 365. 1. rosztil irja nádori itél^mesternek. Szír ínay szerint a leiesxí Conv. 152&'ki levele Nru. 11. tanúsítja, hogy személynóki iitéiomester volt.
18*
Bekényi - Békegy.
276
és
JaQjus
pannoiiius
Verboczy Istvánnak
verseit
ajánlotta.
Jakab
1506-ban benei plébános.
meghaltak András és Tamás. Miklós, kiben fi ágon a család elenyészett^). Már 1559-ben Bekény helységnek birtokából,
1556-ban
1505-btín
bl Bekény
pedig
noint fi-ágat illetö-
Szirmay Lajos és osztályosai kitudták. Hajdkn Arad megyében is volt ilynevü család. Bokényi Péter 1561-ben Tanimázon birt^). Zsófiát
Bekéiiyi
eisalád. (Mikótálvi). Elonevét Heves megyei Mikó-
falva helsségrl
hol jt^leuleg is birtokos.
irja,
család Borsód, Pest, Szabolcs és
ujabb idbe szakadt, és belle
Nógrád megyébe,
János
Rekesiiii efe»alád.. Zemplin áll
Szirmay
Ezen ki v ül is.
kiterjedt a
Ez utóbbiba
az
szolgabiróságot viselt.
megye
kiváltságos csaiádai sorában
szerint.
Békesy esalád. család. írják nevét
(Kornyáti). Békés megyei törzsökös kihalt
Békes-nek
ia.
Hirre és egy ideig fényre emelte
Békesy Gráspár, ki Petrovics Péter ajánlatára Szapolyay Z.iigmond udvarába s kegyébe bejutva, utat tört magának rang- és vagyon- szerzésre ^). Szapolyay t többször követségben használta, nagyságos czimmel illette, adományban Nagy-Enyedet, több helységet és a szász földön egy Teke falut adott neki. Megpzerzé magának Fogaras várát és földjét Majláth Gábortól. Szapolyay nak annyira kedvébe jött, hogy reá elhatározó befolyást gyakorolt. Fkamarás,
e nevet
kincstárnok és fispán volt 1565-ben.
delemséget követel vén,
Erdélybl
már lengyel vár
lett
kifut.
Szapolyay halála után
feje-
Báthory István ellenében, azonban legyzet-
Késbb
királylyal, ki
ostromában
—
t
mutatott
megbékül Báthoiy Istvánnal, az akkor Landskróni kapitánynyá tette, a Plotzkói
vitézségeért
pedig
lengyel
nemességgel
—
Meghalt azon évben - ugy látszik november elején, nejét és két kis fiát Zamoiski Jáaos lengyel kanczellár gondjára bizván. Els neje a Harinnai, a második a Sárkáudi családból volt.
jutalmazta 1579-dik évben.
')
ü.
221.
ott,
Amd
'-*)
t'abiáu
«)
Wolf. Bethleu:
:
várm. 30. II,
70
l.
431.
Békessy
A Békesy
—
Beláiiszky.
c»alád rövid Demzékreniie ez
Gáspár, t 1579. (1. HariRBai N). (2. Sárkándi N.)
277
•
Gábor. N.
\
László
Gábor, t 1581. Lázár. 1573.
Gábor
Gáspár-ról röviden a tudnivalókat elmondám. Testvére
mÍDdeoüU Gáspárt Istvánoal, alatt
és
homlokba
Lázár
A
Vele együtt en gesz tel <">dött ki Báthori
segité.
ennek részén az oroszok
ellen
harczolván,
Pleskov
lövetett I381-ben.
együtt volt Gáspárral Fogarasba szorulva 1573-ban,
család Gáspár fiaiban halt ki.
Bars megyében 1624-bea találjuk Békessy Frusinát Niry Fe-
Léván hazát Liptay Imrére ruházta'). Rébetssy család. Zemplio megyében nefnes család. Béfeesji^y család. (Gy. sz. kiráryi). Erdélyben a Csikszékben
rcnczuéfc, ki
vau lakhelye.
Reick család.
Szabolcs és tízathtuár
Bihar,
megye
szániitja
nemesei közé.
család. Lakhelye Ugocsa vármegye. Refeö család. Esztergám megye nemes családai közé Jttcfeó
soroz-
tatik.
Belády család. Bars megye családai közt emlitetik. Bélay család. E család mutatá föi Bélay Barnabást,
— 1514-beu
n. Ulászló korában 1504
raacsói, belgrádi és
ki
szrén vi bán-
ságot viselt^).
Belánszky család. E megye nemesei Trencsin megyében is. Torontál
F.orában
E
család Deraké-ról iija einevét, és áll.
De
lakozik ilynevu nemes család
megyében Kis Utcza-Ujhelyen
szüieíett
Böláuszky József 1769-ki június 20-kán. Papságra adván magát a váczi megyében, 1802-ben már kanonok, 1821-bea nyitrai nagyprépost, 1823-ban pedig beszterczei megyés püspök lön. Meghalt 1843-ki január 3-kán*)»
K.
*)
Sb. Boned. Conv. Proth.
*)
letviDffy 1685-kJ kiad. 57.
^)
Siath.
Kovács
:
p. 158. 1.
Sermo funebris
etc.
Neosoln 184S.
Béldy.
2t8
Béldy család.
(Úzom, gróf és nemes). «EhiSy egjik tó székely családa mely nevét ugyan a magyar megyék egyik marosmenti helységétl Beidrl vette, de elnévét Ü z o 9 háromszéki székely ,
faluról Írja.
Benedek,
Törzse a családnak Béldi
kit} e nemzékrend
j6iei
tábla.
I.
Márton. 1467.
f
U. Pál ( KrÍKztina. (Bnrozia
Apor Luk.)! (NagyMiháíji
/
I>
Erzsébet (B»rc4ay
Ákoa 1.
Ideiemen. (Li£áa* Anna).
fejd.)
neja
IL Ferenci* Beaedek
/
^^^^^^
I.
Pál
I.
1519.
(Ügron
|l,
Anna).
Ferenci
(Stik&sd
Anna).
I.
A
1
IL Péter.
^
1
Jánoe
fiai
^ Lé.9d exi II
1509.
Benedek nek
Albert
és
Kel«men<'s gyerme-
1599-1625. i keit a [(Bánfi Mária}fll. tábláit.
1
törzsatyának
Jáno9.
íBec25 Kftta).
Vkí^t.
század elején)
II.
1599.
I.
(ki hires
Erzsébet (Horvát Kozma).
Péter Hunyady
Szent-Imrénél és Vaskapunál 1442-ben
^).
A
XV.
vitéz volt ^j a
mellett harczoJíak
harmadik
fía
Már
t
on
János és Nádasdy László alvajdá)^ evocaltatnak 1467-ben erd- égetésért *), mint vajda embere tanuvallatásra küldetik ki 1479kit Ilyes
ben Kendi Antal aJvajdától hidvégi Miké Lórincz panaszára. Részt vett 1479-ben a kenyérmezei ütközetben *). I Pál (Albert fia) 1509-ben vitézül viselte magát a Moldvából
betömi akaró zavargók ellen. 1514-ben pedig Szapolyay János vajda mellett a Dósa-féle had leverésében vett részt *'). IL Péter Sepsi székben fember volt 1509-ben a Prásmáriák ,
által öletett I.
meg.
János
(1.
Ferencz
fia)
1584-ben Sepsi szék egyik birája, a
Káinoki Bálint perében szemlélnek (oculator) van kirendelve.
^)
Deduetion. geneal Mss. foL lai Nro. 213.
*)
Benk Speciális
*)
ü.
Transylv. Mss.
ott.
*) Gapjt. Albens. Nro. 31. «)
KáUay
*)
Bertk
id. b. íd.
Kvárynál.
23L
SpsoiaL Tranaylv.
A
Bá-
;tl9
B^tléjjf'
Í595ben ö^jergjó váránál az ell^Aség nagy seregét Oláiiországba üsté. 1599 ben, midöa épen az Bóddlán Miliaiy Tajda javait feiégefcteti ^). országjgjülésété ment Ugyan ez évben a bibornok Báthori András mellett barczol a szebeni és elesil^ Seíleoberknél, Neje Becz Kata volt. szerencsétlen narczban thoriak alatt íB&Sztalnok és tönács-úr.
j
,
Gyermekei II.
Pál
lí.
Kelemen
Kelemen testvérével együtt 1599-beD a szebeni harczDau. Nejétl Nagymihályl Erzsétl egyetlen leánya Erzsébet Barcsay Ákos fejedelem els neje volt. IL J á n o s Váradl kapitány volt. Gyermekei nem maradtak* jelen volt atyja mellett II.
Székely Mózsest pártolja
együtt, ennek buktával í60S-ban kibujdoanak
Fe rencz ^}.
Késbb
testvérével
visszamen-
Kelemen 1607-ben a Jezsuiták bennmaradását pártolja, és a kiüzetésök elleni tiltakozást aláírja^}. Majd Káromszék fkapitánya Bátbori es Bethlen Gábor korában, 1625-ben már egyszersmind tanácsúr. Ez évben mint fkapitány a székely sereg élén Radul vajda ellen Brassónál volt *-)• í^eje BáníTi Mária. Tle a nemzékrend folytatását mutatja a következ ÍI. tábla. vén,
ÍII János. 1649.
(Barkczy
f
Aiwia),
j
IT, Pál. í Röza. (Dindár Isfcv.) (VáraáiG-yuiay| , Julianna), f Ágnes. (Vájna Tam.) I.
László. I.
Gergelj. (Keg7esrendi),
llLászló.flUl. (Kente? Kriszt.) li. Kelemen c (BinTiKata)^
Antal. \rV János('B. Jósika
Anisa, (Miliález
I,
ídk az
j
Uh
(H«ater £risztma)«
tl68í. (Vitéz
Mám), ^^^^^
(toroo^
Pál. (llh Kelevnení 1
kaiEr.)
Ant)
^^í?** ,r ) _ * j s^„'^,^\
;
[
Klára.
^ (Sándor Gerg-.)
János. (Kanonok).
Dávid, t
{
KUm.
(B.
Orbán Ekk).
Klára. (Mftcakáí?! Fark.) I. JójRsef
(Wesíeléfivi Fái).
,
'
gróf C
I.
Mihály.
í=
I
Lágd &
Xstvárs. i
<(B.Bame-;
íll. táblán. 11.
Gergely.
«
C
1707. t 1804.1 xnís?.a JÍI, ktván J (Székely 1 Anna). K f Teréa). ( Ág-nes. (Cserey Fark.)
J p
Benk
«3
Tran«ylv. Öeaer. T, 1>4^ Wolf. Bethlen V, 46^. 1.
^}
Kazy
;
Hifit R.
^} Böjthi Gásp,
11,
u
92.
III.
János Háromszék
alkapitánya,
és foasztalnok
I.
Rákóczj^
Gjörgy idejében 1649-ben. III. Pál elször fSasztalnok, azután Hiroinszék fakirály birája és s«reg geueralisa, bels szolnoki fispán 1660 1670 körül, ugy Zarándban is fispán 1678-ban. Az Apafi korában Erdély egyik leg-
—
ncvezetesb
Fejedelem- koreséssel vádoltatva, megbélyegeztetik,
térfia.
Törökországba
fut,
hol inkább a börtönben hal meg, minthogy hazája
romlására a török tervek eszközéül engedje magát használni').
IVi Pál mint kapitány lengyel földön
lelte
halálát
1657-ben
Kákóczy György seregében. III. Pálnak gyászos bukása után a család visszavonult egy ideig a közügyektl, inkább honn Háromszéken viseltek hivatalt, vagy legtelebb a fkormány széknél, vagy táblán bíráskodási állomásokat fogII.
laltak
el.
I.
Mihály a
1804-ben, 97 évig I.
Székely Teréz
Fia
élt.
férje született
István tanácsos
I.
Gergely kegyesrendi
meghalt
1707-ben,
volt.
V. János kanonok,
szerzetes,
egy-
házi pályát választottak.
László táblai ülnök volt. Meghalt 1841-b«n. Gyermekei nem maradván bon ne, IV, János ágazata kihalt. És így a nemesi ág II.
csak
I. I.
Mihály
Mihály-nak
a grófi ágat. Judit
ágazatán
L József
testvére
1771-ki
Tle
volt.
él.
oct.
(III.
Kelemen
15-kén grófságot szerzett.
a grófi ág igy
j
fia)
Neje
alkotá
Száva
le
IIL tábla. IV Kelemen. .
(Öttvös
I. József (Gróf 1771.
Sxáva Judit) »
II.
tAblán
is.
Ter.)
<
Jóassef.
\
í
Venczel. (B. Sz. Kereszti Kóza).
Róza t 1819.
(Gr. Bethlen Ján.)
/ |
Ferencz. (Dániel Zsóf.)
j
l
György. (B. Bruckenthal Berta).
Kata. (B. Toroczkai Gásp.)
Venczelnek (1854.) Testvére
fiai
közül
György
gróf pénzügyrségi orsz. elnök
Ferencz Észak-Amerikában
magyar nyelv-emlék Béldy Codex nevet
1)
Cserey Hiat.
64—114.
1,
is
kapott.
utazott.
Róla egy
— BeijDznay.
Belényesj
Óbí nemesi
2»l
czimere a családnak kék
inez^bcn n)cghajlott láb vörös nadrágban, és
sarkantyús
A
átlve.
sárga csizmában
A
láb tetején korona van.
pedig jobbról ragyog.
térden
A
balról
iélliold,
nyíllal
láb fölött
arany
csillag
korona, mint ezt a
fölött íicsmesi
metszvén yen láthatni. Egész czimeren a vért fölötti
koronás
átnyilazott
sisak
lábat
fölött
ugyan
két
láthatni
kiterjesztett
Foszladék jobbról
fekete sas-szárny között.
arüny^vöröS; balról ezüst-kék.
két kék-piros zászló lobog
Ez a nemesi ágazat
Ezenfölül két oldalról a sisak mellett
').
A
czimere.
grófi
ág 1771-ben megujitatott,
egyszertl különbözik.
valószinüleg bvítetvén, e szép
s
olyan
Belénycsy csalMi.
törv. saitól
Lakhelye Szathmdr és Zemplin megye. Ilynevü család Erdélyben KüküHó vármegyében is székel. Beleváry család* Emlékezetet fenntartja az 1618-ki XIJV. czikk, mely szerint Bele vári Dávid hátramaradt tartozáíölmentetik az országgylés által.
Helezoai^ család. (Pilisi gróf és nemes). Már a XIV. században birta Somogy megyei Bel ez na helységet, melyrl nevét és régi elönevét vévé. Ugyan e helységre Bélezuay András rokonaival Ferdinánd királytól uj adományt nyert. Emiitett Beleznay András-tói a nemzékrend') igy le:
együtt
II.
j
a a
1711-1754.
ky Anna
(Grassalkovics Zsuzs.)
Maria).
II.
<
2
tábornok.
Miklós tábornok. t 1787. (Podmanicz-
í
{
János. (Kováto,
I.
i
János
Károly,
Piutér
M*gd.)
Judit.
Mihály
(Molnár Pét.)
alezredes.
(Patay ülrzse^
II.
f
Sámuel
kiTég. 1819.
m.
'
máskép
Zsnssa. (Fáy Péter). Brzse. (Kostyán S.)
]
I.
Sámuel
1800. báró. 1805. ^óf. t J818. (Barsy Zs«.) t 1849.
János t 1842. Klára. Julianna. (KójÍKomáromy Györgyné). Károly. (Majtfcényi
N. N.
Emilia).
Perencz.
Anna. (Majthényi Károly).
(Markovieh
N. N.
Apollónia).
^
*)
Adami
Scut. gentil.
Andrástól
I.
Sámuelig a nemzékrendet mutatja Palocsay János, cs. kir. tan. kanezelláriai titkár és magyarországi herold által Bécsben 1803-ki oclober 18-kán hitelesnek elismert táblázat. A régiebb izek pedig találhatók lennének Szilassy Józsefnek Beleznay Sámuel gróf ellen Pilis iránt indított prében. *)
I.
29%
Belesuay.
L János
neje Kováts
máskép Pintér Magdolna neje után.
ki
a
SáíSr és Gellért családok ivadéka volt. Bugyi, Bankháj^a, Sz.-Iváö,
Ráda,
Inárts, Délegyháza,
biríokokat öröklött
Ürb
pusztabeii rósz-
Fia
^).
János elbb
lí.
Dán-Sz.-Miklós és
Rákóczy
ennek buktával
alatt szolgált,
a, csá-
szári seregben vállalt állomást, 1711-ben ezredet állított. í,724-ki
6-kán az anyja után öröklött fölebb elészámlált részjavakra
adományt
roly királytól uj
Ká1735-ben a Péró-féle lázadás leveré*
vett.
seben nagy érdemet szerzett
,
III.
és a királytól ezért arany nyaklánczczal
1752-ben altábornagy
diszitetett.
aug
lett.
Élt
még 1754-ben
is
már mint
84 éves öreg. Neje Grassalkovios Zsuzsanna Grassalkovics Antal kir. személynök, majd gróf stb. nvére volt. Ettl két fia ln i k 1 ó a éa ,
:
Mihály,
M
Anna
és leánya
Majthényi Károly
kir.
M
tanácsos neje.
k 1 ó 8 tábornok (1744.) és a dunamelléki superint. gondnoka.
i
—
Bugyin, Dömsödön, Májosházán és Pilisen. Hollandia is hivta szolgálatába. Meghalt Pesten 1787-ben, kora 64-dik évében ^). Nejétl Podmaniozky Áuoa Máriától , kivel 37 évig éit, fia Birt Beleznába.n,
K áj
1
y
volt, kiben
Mihály született
I.
ága
kihalt.
Pat ay
alezredességig vivé. Neje bai
Erzsébet, kitl
S á m u e 1.
Sámuel
elször szintén kat^^nai pályán kezdett szolgálni^ utóbb mint Pest megye.táblabirája 1800-ki ocí. 30-kán magyarországi I.
báró
1805-ki octobeír 25~kén pedig grófi rangra emeltetett utódaival
,
Sámuel és III, János neveik h a kir. oklevélbe iktatvák. Pilisen 1818 -ki július 5-kén saját íía II. Sámuel által meglövetett, özvegye barai Bar^y Zsuzsanna 1849-ki aug, 9-kén halt meg Pesten. — Gyermekei IL Sámuelt mint apagyilkost 181941 június 21-kén Pesten együtt. Fiai közül a
már akkor él
11.
—
jbóhérpallós végzé Ili.
János
ki.
Pilisen halt
meg
1842-ben. Nejétl gyermekei
nem
maradtak.
Károlynak neje Majthényj Emília, Ferencznek nejétl Matkovich
ki tl
gyermekei vannak. Apollóniától gyermekei
vannak. *)
Gr. Beleznay Sámuel örököseinek
lag 1814-ben indított pörbeli Informatio
Bánó Imre
ellen e javakra vonatkozó-
Lakner István
ügyvéd ur tszives-
ii^sgébl. 3)
Péezeii József áital fölötte
iítnyora. Györbei>
1
787-kí febr. Xl-kén monaott halotti hés£éá\
283
Beiesnay
A A
leáay testvérek férjeikkel együtt a nemzékrenden állnak, cssláá si nemesi czimere kék n^ezben oroszlán volt. Aezimer
már a báróságra emeltetéskor bvjtetett, a mét
nagyitatott.
A
grófi czimer ez
:
a paizs függlegesen íH vonal
pedig egy voíial által tizenkét
mezben egy elre ugró liliom; a 5.
grófi oklevélben pedig is-
és lO-dik
3.
szarvas; a
mez
mezben
és 8-
mezre 2.
vörös, a ezüst
Az
osztatik.
1. és
és 11-dik ezüst
és 9-dik
4.
lilioia
,
mez
vizirányosan
12-dik vörös
mezben
ezüst szia;, az
a 6. és 7-dik ezüst
;
vörös
mezben
A
közép koronás vértnek kék mezejében látható az si hemesi czimer az arany oroszlán. A vért te tejei? grófi korona nvTig?zik, (Eddig mutatja a ozimert a metszvény). A grófi korona fölött fekete sas látható.
:
három koronás
van,
sisak
A
középs
aranykék foszladékos sisakból egy aranynyal diszitett zöld öltönyös
kos vitéz emelkedik ki
,
magyar
sisa-
jobbjában kivont
kardot, balját csípjére támasztólag tart-
A
va,
jobboldali ezüst-vörös foszladékos
sisakhói az arany oroszlán, a baloldali ha-
sonló foszladéku sisak koronájából vadász-
kutya (vizsla) emelkedik kék nyakszalaggal. grifí*
tartja
,
A
ki aranycsikos
vértet két arany
egyik lábával mindenik egy
ezüst-vörös szinü zászlót lobogtatva,
A
családfán
nem
álló
Beleznayak-
említhetk Beleznay Lajos, kinek özvegye Gerhard Zsuzsanna volt 1787-dik táján 0* Továbbá 1672-ben élt Beleznay Farkas^), kinek ból
Antal *)
fia
János
született 1688>ki aug. 27-kén.
Péczeli Kalotii beazéde, hol Miklós aa
qiregy gyámnokául
íratik.
Az Bg7etemi könyrfcá-rban ily czimü kÖ^iyvaek :,,Gampas Marfcius, sívé Inst i intiones Castrenses^ in quibue belli natura, retiüisita, leges, suecincte expoimntur, eomin bono, qui mititiaenomen dánt. Posonii Anno 1669." Egykori tulajdonosa Beleznay Farkas igy irta bele nevét ;"W"oÍf^angi Beleznay 1672. Ugyan *)
azon kéztl ez
éXl ott: Í688. die 27, aug. adét In eo sz>. Felseghe a feleségemnek egy mely lett Marsok alatt lév planétában dél után hétt három óra lájhan kiért legyen Innek eörök hála és diairet. Kit die 29. Augusíi körösUeltettem megh János Antalnak. Xt apia Lékay pr. Prior ur Fnlgentius Schicaiger Ur. és Drimmel Máilyás Ur. Xt annja ös eö hlme Leania Drymel Sophia.*'^ Ugyan itt említtetik Beleznay Ferencz mint varmegyei esküdt 1689. dec. 5-rl. L é k a Yas megyében van.
/iw
magsaiot
,
—
2^4
Beif^rády
Ugyan
ez
idben
élt
—
Bellaag-h.
Fereucz, megyei
(^tán
fcomogyi) esküdt.
Ilelg^rlidy Ci»Alá«l« Ujabb idben lépett k kiváltságosak soAndrás nevét Be Igrád y -ijí váiioztatva Constftntinovics rába.
1791-ben szerzett nen^es levelet ily czimenel a vf rt négy részre oszlik. Az els és negyedik arany tnezóben korona íölött kar könyököl, és irótollat tart. A második és harmaddá mez függlegesen kétfelé oszlik :
a jobboldali rész zöld, a Laloldaii ezüst sziu, benne ivbe
men
gerenda
vau ugy, Hogy ez a zöid mezben ezüst, az ezüstben zöld szint mutat. Alatta éá két oldalról három makk látható a mez sziaével ollen kezleg
vágy ezüst vagy
zöld színben.
A
vért koronás sisakján elefánt
of -
niány közt (mely jobbról arany-vörös, balról zöld ezüst sziuü) kar kö-
nyököl szablyát tartva. Foszladék arany vörös és ezüst zöld').
Reliczay' cfialád. Jeskofal várói talt viseltek
tagjai Arad, Békés,
Megyei hivaCsongrád megyében.
írja
Bihar és
magát.
Bdiczay László 1730-ban Bihar megye aji«pánja voltj és az 1741-ben megsznt pestis alkalmával mint egyik kir. biztos érdemeket 1786-ig szintén ott alispán, szerzett. Unokája Beliczay József 1783 azután 1786-ban Aradra költözött, és ott halt meg 1789. jul. 12-én2). Özvegye szeotiniklósi Pougrácz Klára másodszor báró Kosztoláiiyi László nyg. lovassági tábornok neje lön. Meghalt Í806-ki jau.
—
6-kán. Gyermekei 1.
:
József Bihar megyében
Beliczay
viselt
jegyzi
stb.
hi-
vatalt. 2.
Miksa
a Károly fóherczeg gyalog ezredében mint zászlós
(1806). 3.
János a
S, Julién ezrednél
kezdé katonai
sasolgálatái.
Ferencz* 5. Rozália Sz. Iváuyi Benedekné (1806.) Kélj esalád. Hajdan ilynevü család birta Bél Hont megyei 4.
helységet. Jelenleg Zempiin mt^^ye nemesei sorában lelünk e névre.
Rcllaagli eiialád.
Beilaagh
Si
mon
saját,
és
testvérei
András, Gáspár, Márk, Mihály, Kata és Ilona nevére szerzé 11. Ferdinánd királytól a Bécsben 1628-ki decerab. 10-kén kelt czimeres nemes
mely Nógrád megyének 1629-ki június 11-kén íiOBonczon közgylésében hirdettetett ki.
levelet, tott
^)
«)
Adami Scut. gentil. X. V»y Láaaló Német hivség 558 :
5(>3.
\.
tar-
BeUasígh.
285
Czimere a családnak fennálló égszín hadi paizs, melyben zöld lér fölött sárga szinü griff szétterjesztett hátulsó lábain állva, tott farkkal, kitálott
vel,
els
bal lábát
szájából kioltott vörös nyelv-
ragadmány után nyújtva, jobb
pedig daru-tollat
lábában
oldala íclé fordulva látható.
ketts farkkal,
paizs jobb
a
tartva,
A paizs fölötti
arany oroszlán
sisakból
nyilt
hátára fordi-
hátra kondoritott
jobb lábával
kioltott nyelvvel, és
kardot villogtatva emelkedik
koronás
Foszladék mind-
ki.
két oldalról «ziist-vörös szinü.
A
nemesség-szerz Andrásnak gazát a igy
j
fi
Simon le')
testvérének
:
V. András, pléb. f 1810. II.
Istrán.
Aladár szül, 1853.
t
jul. /
Klára
1776
82Ü1.
t 1837.
II.
József IS 19.
Zoltán szíU 1864.
szül
jul.
17.
oct.
(Hegeds IV. András,
Mária Corn.)
III. István
Mihály
Dániel
aug. 13. 'CS
I.
t 1839 jul
Mátyás
szül. 6.
<13
szül.
n
I
íebr.
1«
1704.
24
II.
'
I
mftrt.
U. 18U. t
Eszter). I.
1747.
febr
István.
aug,
József szül. 1781.
I.
Mátyás
szül.
^^Ludáiij'i
16.
Zsigmond
1778.
szül.
8.
jul.
1856.
m.
Alajos, Síül. 1821. dec. 28. Mária Erzse, szül. 1824.
aug
15. (Dr. Hanzély Fer.)
19.
Klára. szül. 1827. aug. 11. (Sziklay Alajos).
11.
(Baiázsy
Imre, szül. 1830. dec
Anna. t 1833.)
Antal
I.
szü(. febr.
Mathild, 8z. 183-i. febr. 3.
1784. II.
11.
1852. nov.23.
t
1.
Antal, sz. 1835. jan. 26.
György,
sz.
1836. nov. 8.
Mária, szül. 1838. máj. 18.
Noha
az armalis levél Nógrád megyében hirdettetett ki, a esalád Heves megyei törzsökü, E megye Erk helységében volt birtokos I. István (II. András fia) 1747-ben; ugyan ez 1767-ki april 6-káii Gyöngyösöö házat ves^ 159 forinton. Az 1759— 1778 dik évben
—
fbivett rovásos (dicalis) összeiráa szerint erki birtokától
*)
kÖ8SÖ06t.
A
család
szíves
közlése
srerínt,
valamint
a
többi
4
forinttal,
adatok
is,
a
mikért
3ga
Beilfiai^h.
gyöngyösitl pedig 176-ben 5
1766-ban 30 dénárral: 1767-
íbrinttal.
ben 4 forinttal; 177ö-ben 70 dénárral; l772.ben 127* dénárral fordul elé megadóztatva. I.
István testvérének
24-kén.
febr.
Ennek
íia?
fia I.
Mátyás
szül. 1704-ki
:
András Emódön
V.
Andrásnak
ÍII.
Heves megyében plébános
volt
,
meghalt
1810. Építette a szentegyházat, és rokonaival elemi iskolát állitoit.
Mátyás
íl.
lI-kéíL 1767-ben
í747-ki febr.
született
oszíájyt a legdicséretesb bizonyítvány
az ékesszólási
végezvén, ügyvédi vizsgálatot í776-ki május 15-kén
meg.
telepedett
Több nevezetes
család jogi
Budán
eredwényévcil
tett*
igazgatója
és Pestep
volt
,
és
mint Pest városa területén tetemes birtokos, a díszpolgárok sorában állott.
özvegye pedig Baiázsy Anna Mátyástól kezdve a család nagy részben Pesten maradt.
Meghalt 1811
1833-ban.
ÍI.
István
Ifi.
ki
és
fhadnagy
Antal
í.
1805-ben, 1809-ben részt
11 -kén.
aug.
vettelf,
a nemesi ÍÖÍkel seregben 1797-ben,
nevezetesen
István
1
805~ben mint
és kapitány.
Emiitett
I.
A n ts1
Pest megyénél közel negyven óvig szolgált
mint középponti rejadazerinti
Hét megyénél
eskíiíjt
tiszteletbeli szolgabírói ranggal.
,
táblabiróul volt kinevezve.
Az 1848-ki
idÖ folytáp ér-
demei méltánylatául a magas korjnaány által nyujgdijaztatott. Meghalt 1852 ki nov. 23-kán, Ugyan csak ezen Antal Pest vármtrgyétÓl 183l-ki január 22-kén 347. t
a nemesség valóságos gyako^jfla-
sz. a.
á b a n léteiérl bizonyítványt kapott. I.
József Kassán
kir.
tanár
,
val.
polgár
,
és koronás ezüst ér-
demkereszt tulajdonosa 5ok érdemet szerzett a sétatér, a sánczok
belr^u-
zása és a katonai laktanyák létesitése által, mikért a legfelsbb helyiül
számos kitüntetésben részesült. ír.
József
(IIL IstTá«mak
fia)
1845— 1851-íg
Pest város tör-
vényszéke rendes jegyzje, késbb Pest megyei törvényszéki ülnök, és a budai országos törvényszék tanácstitkára.
E hivhtaláról leköszönvén
1855^bén, szolgálata méltánylása mellett pesti ügyvéddé neveztetett ki, ás
lom
jelenleg
is o
téren lííöködik
,
és egyike azoknak
,
kik a m. iroda-
buzgalmukat tnbb lap és könyv megszerzése által ^aousitjál. Nejétl Hegedtm Mária Ooruéliátó] kivel I82^ki május diákén kelt egybe, gyermekeit a nemzékrend mutatja. Testvére Alajx>3 a cs. kir. hadseregben mint tiszt szolgál, és Iránti
,
f^ orosz
sz.
Anna-rend
vitéze,
Belláti »-
Ugyan Vftszpré.iii
e családból való Beikagli
megyei katb.
V&cz-
és József
,
meg 1791-ben. negyedik vÖrí5s mezbes griff
Beiián Péter neinesíitetetl
Csimere ne^j részre
oszlilk.
áil szétvetett lábakkal
,
:
Sándor
lelkész,
Bellán család.
kardpt villogtatva
^7
Belloschevkh.
Az els
és
azok alá kondoritott farkkal
a második és harmadik ezüst
,
els jobb lábában
mezben
kékbe
öltö-
A sisak tetején fehér galamb kiterjesztett szárarany gyrvel látható két kiterjesztett v«ízárny kö-
zött kar iró-toilat tart.
nyakkal, csrében zött,
melyeknek egyike a jobb oldalról arany-vörös
,
a baloldali pedig
kék-özüst. Poszladék jobbról aranj-vörÖs, balról ezust-kék
^),
Bellavicz esaiád. (Beliaj). E családból Bellavicz Gr á bor tnt föl a XVÍ II. század elején. Bécsben a kanczelíáriahái gjnnök: volt,
végre 1712-ben báróságra emelkedett'}. Benne a csaiád kihalt^
Irományai a Széchényi g yüjteménynyel a nemzeti múzeumba jutottak. fSeliény Cj^aiád. Hajdan ügocsa, megyeben virágzott. Bei-
Albert
megyében Daböl* czoü e század elején (1805.) birtokos Bellény Játios, Pál, Ferencz, László, István, Gryörgy és Józsefe). Nógrád megyében 1598-ban Belléíiy Zsigmond pilini lény
1513-ban itélraester
Kagy Benedeket
idézteti
volt.
Ugj^an
tí
*).
Mellesfísiej <5iiaiad. (Themyei). Zeraplin megyei kihalt család
6).
Beliosicx család. Terézia
Alapitá e családot Bellosicz Pál, ki Mária
1758-ban czimeres nemes levelet kapott.
királyasszonytóí
Czimere ez a fennálló vért égszinü mezejében zöíd tér Mött drágakövekkel és gyöngyökkel ékitett királyi koronából arany oroszlán emel:
kedik
ki,
kitátott szájjaí
,
kioltott véres nyelvvel
kal, e'íí
jobb lábában rózsa-ágat tart
közepére
mindeniknek arany gomb
nyúl
A
;
,
,
hátra felemelt fark-
meíven bárom fehér rózsa van,
bal lábával pedig ragadmátiy
vért sisakján nyugvó koronából szintén ily oroszlán nöl ki.
Fosziadek innen arany-kek, o!inan ezüst-kék
*).
Be]£os€lievieIa esalád. Zágráb megyében
^)
AdamI Scuta
gentil. I.
LeKoczky SS. et Ord. R. llai^s- ^6f Szirmay C. Ugccaa 36. Í57. I. *i Proth. C. Neograd. 28. 1. 5) Szírmay C, ZempL íiist 6'G. 1. »)
után
:
»)
^) Coll. herald.
Nro. 52,
.
i.
székel.
-
Bellosi
288
Bellasi család. 1653-ban, Jesuita
lett
Benáczy.
Ferencz született Nagy-Szorabalban
Bt^löle
1682-ben. Meghalt 1712-ben.
ttels esalüd. (Eperjesi). Eperiesi Bels János kitn tudomáajoeságáért és éideraeiért, melyeket mint titoknok Vrancsics Antal mellett ennek törökországi követségében tanúsított, I. Ferdinánd király által
1557-ki dec. l-jén keit armalis
országi
nemessé
hirdettetett ki').
Czimeres nemes levele Sáros megyében
tétetett.
A
utódaival együtt magyar-
által
család
ugy
látszik kihalt.
Jielt <;salád. (Báró). Hazánk bau indigenatust nyert báró Beit Leopold az 1687-ki országgylésen*).
BéUheky
BéUheky Pál
cfiialád.
fülek vári alkapitáiiy 1672-
ben, Nógrád megyei táblabíró, és Pest megyei alispán volt*).
Ugocsa megyében a XV. században virágzott. 1462-ben Beltheüki Mihály és Sandrin Halmiban birnak, és Perényi Imre ellen tanuvallatást tétetnek*), Szirmay szerint Zemplin
Ugyan ilynevü
család
megye nemesei sorában
Béltheky
(1803.)
áll.
c'nalád. (Kolosvárí). Lakhelye Erdélyben Maros-
szék.
Belnsics esalád. Zemplin megyében
kihalt család
Szirmay
szerint.
Belye esalád. Simon, ki Jób nev
Berkezi
(Berkezi). és
fíávál
IV, Béla királytól 1239-ben
Wys
Szoboszlói
pusztát és
Belye
János
(Zubuzio)
Chenke
töldjét
tia
volt
i*okonaival
kapta ado-
mányba, melybe Lörincz a szabolcsi fispán által iktattatott be^). Meddig virágzott a Berkezi Belye név, vagy mily családok fejldtek belle^
még
buvárlást igényel,
Bélyey család.
Birtokos Baranya megyében.
Benácaey család. Benáczy res
nemes
levelet*).
Ferencz 1797-ben váltott czime-
mezben fehér négyes szikla tetefölött ül zöld nadrágos és dolmányos,
Czimere ezüst
jében fakó lovon vörös takaró
kalpagos magyar vitéz^ jobb kezében kardot villogtatva.
^)
^Liber reg/*
—
kéziratom.
Az
eredeti
levél tárában van. *)
XXVllI.
«)
Proth. et Act. 0. Neo^r.
*)
Szirmay
*)
Fejér: Cod. Üipl
•)
CoU. herald,
törv.
:
czikk.
C. Ugocsa. 159.
p.
IV. rol.
13Ö m.
1.
l.
158.
1.
A
czimeres nemes levél
vért fölötti
Lcse
viros
Beaehe
—
1^^
B«iide.
utak koronájából medve* emelkedik
Foszladék mkiden oidalról
ki.
ezüat-zdld^).
Betiéke
(Nagy -Mihályi).
lísalád.
I.
Ferdinánd királynak
Pozsonyban 1563-ki nov. 16-kéa kelt czimer^e nemes levele által nemesittetett meg nagymibályi Benche JBenedek testvéreivel és sógoraival egyetemben^).
Bencsliii: elhalad* Lakhelye Somogy vármegye.
Reneftik esalád. (Györgyi Einevét
magyari).
gyarról
Györgyö
Részint székel,
irja.
Füzesma-
ós
részint birtokol
Bars, Nyitra, Pest, Sáros és Szabolcs
ben.
Czimerét
arany korona
fölött
pánczélos kar könyököl
Á
kardot villogtatva.
megyék-
Égssin mezdben
láthatni.
itt
és füzes-
paizs fölötti sisak koro-
náján ugyan az. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vürÖ3.
Beneze család.
(Péterfalvi).
megya Péterfalván Beucze
Ugoesn
Tamás már
1622-
ben birtokos^), és einevét onnan irja. 1750-bíin a család többekkel együtt Péterfalvára nádori ujvadományt vesz. Ezenfölül Pál Tivadarfalván és Ferts- Almáson,
Oyorgy
szinte Tivadarfnlván
közbirtokos
1805.ben*).
esal6d«
HencaBédj^
(Bik&falvi).
Erdélyi
székely
család
Udvarhely ssékben.
Hende
A Pozsony
megyei csallóközi Hódos helységbl eredt, és innen neveztetett máskép Hodosinak. A család elszármazott Hont, Nógrád, Bars, st Veszprém megyébe is. CMftlád. (Máskép Hodosi).
Hont megyében már a
XVH.
század elején leljük Bende
M
i
k-
ki 1604-ben Baloghy Sebestyénnel határjárási tanuvallományt
lóst,
Hrussó helységnek Keleoye, Nyék, Födémessel szomszédos határ-részeirl^). tétetett Palást,
Csali,
Csabrág és
Bende János Nógrád vármegyének 1699-töl 1708-ig
*)
A4MnÍ
^
Lib.
')
Sxirmsx C. UgocM. 124.
*)
U.
^)
Qom.
id. h.
reg.
ott.
S.
szolga-
I.
Mját k^ir. —- Az eredeti irmftli* Kiussa riros leréltárábAn rao.
126. 175
1
l.
Benedicti F*sc. YI. Nro. 6.
^03
)88i^ik
— Seae.
1708-ben j^edig másod-alispánja '.tilt ^). ht 1684 ki Beroesi f^U kelésben személyseu vett rénzt. Meghalt ITiO-dik év táján *j. A oSBlád Nógrádban ^ürtdaöri most k birtokos. Ott tiz.ékü Benác bírája,
Mihály, kitrek í.tVBj úgyvfcd Emlittitt
cejétl Kí^rdos ZstszsaDöától többi
kit gyermekei:
B.-Gyarniato Sándor stL. MihályDak atyja és nagyatjja is G-y i5rgy ,
Tolt.
Bars megyéb&n Bc&de Péter. Czm^ere a osaládn&k kék taexben fébre?geit azágddd lé, Iblöttö csillag, A vért fólötíi ^^ak kcronáiáia e^ y kar könyököl mely iiárom .
buzakalás^t tart.
b61
fflendik esalad. 2éiyom m^gyéhea nemesrendü. Bene esölád. (Nándori}. :^ógrád megyei Nándor heiy«ág»eredt, vagy a család £ör?.se az tríilitett helységet bivt Náadori gs«^
Iádból házasodott
és így
ln
a
agilissé*j. Bm>nyoh&t. ^í^-»gy * megnemesedéskor már a a á s d o r i elönevet használtfek mert ezmxeres nf;mes levelükben raár ben foglaltatik. 1572^beD fblyamckíott B^at Mihály srmalisért, magát és testvéreit megnemesUetni kérvéa. És ugyanezen február Q-ké Miksa királytól nándcri Seae Biihály ,
,
mint agiUs,cs testvére oihdcri Bene Gáspár a kért osimen;S ievekt meg ia kapták ^), Kihirdetí&ettítt as armaiis Nógrád és Zólyom iiíegyébea. Cziíiienlk
kék nae^óberi arany koronából
kiemtííked ketts farkú oroszlán
jobb lábában pallost
A paizs
tart
,
mely els
Mötti »ísak
koronájából ogyan zz látszik kmólni. Foíjzíadék jobbról arany-kék, balról ezüst- vöröá.
A
neraesség-szerzó Mihály qb öaypár test-
vérek egyikének
fiai
Fereaez
és
Andráa*
Amannak neye Terchy Anna Andráslól pedig A 1730- Í7^-ig a ieszámiazást alább a nemzékrend mutatja.
Andrása Kováohj
Bdrbála férje 1597-
beu Balassa ZBÍgmand aradahnai igazgatója volt.
Fiai k<$zül
János
megyénél viseltek
hivatalt,
András
Nógrád amaz alispán-, emez
és
szolgabiróságot. ^> Prtytlíoc. C.
Néogr-
')
Meri az I7ll-ki nemesi Összeírásban m^r haiotinak
*)
Nemes aayától születeti r^. kéziratom.
*) Lib.
ira<ík.
Beite
—
Benedek.
Hdl
a
tehets birtokos, Leánjai kapossk férjeik csaláAndrásnak dait szép vagyonnal gazdagiták. Ugy látszik Jánosnak az alispánnak János és Mihály fiától Ferenczet jött-le a család napjainkig. Az l755'ki cataster Györgyöt ,
és Ignáczot mutatja föl. r
\
I JuliaimafLipthayLászlónélTíri— 1726.^
iíKováchy Borbála), ^^
I
t ifrisztina (lUjcsányi AnialnéX
j
I András
TtIJ
1(1. 2. f
Annája ^
^
82, biró.
I r,
1626, élit.
I654~56.i Mihály f 1710, eltt.
9
Anna
(1671.
Ásgutky Jinosné). 1694. özvegy.
]
1654-1656. í Madách. Anna. I Ádám.,
{ ?
Eszter [(^éozy Györgyné).
«
1,1
y-n
'
o^t
z^
»'"•''*'* (P'-''"»y '^*"'«'-
Óoaai Baloghf CEgry Éva). < Zsóüa). '_ ( Zsuzsa (Semhery Mirt)
löíváa.
Napjainkban pa^quillokrói hires
hoz
Unos i
(
élt
(18Í5
— 1830.)a leieményes tréfáiról, botrányos
Károly. A
család jelenleg
is
a birtokos osztály*
tartozik.
Bene
családi (Sümegi). Hasonlóképen
birtokos család
Nó-
grád megyében.
Bene csaiádbelieket lelünk Csongrád megyében is. Jelesül Bene Antal Csongrád megye fjegyzje egyszersmind a gróf Batthyány család jogigazgatója volt. Meghalt Í824«ki jan. 28-kán kora 44-dik ,
,
ébrében.
A B^ne
nem dönthetem azt melynek czimere kék mezben zöld tér
Adatok hiányában család
.
meg nem mondhatom semy melyik azon Bene
családok melyikéhez tartozott, el
fölött
farkát lábai
els jobb lábával kardot villogtató griff. A vért fölötti si«ak koronájából ugyan az emelkedik ki '). Menee család. Régenten igy írva jelenik meg e családnév. Benee Mihály fiai Pál, Péter, András, János veszik A bora helységet 1324-bea^}. Máputt Miklós a Benee fía említetik*). Bene család
alá leereszt, ás
Szirmay szerint van Zemplib megyében.
Benedek
család. Van l^izonyosan iVIagyarországban erdélyiek közül kett ismére tesb A kl9«baczosii Benedek család Alsó-Fejér megyében *)
*) *)
Günther és Grinmi Magyar cxiraertár I. Szirmay C. ZeirpUn Not top 372. Fejér Cod dipi tom IX. vol. il. p. 579 :
füs. ÍII. tábla 54. ez.
is.
Az
tartja
Beneáiety.
292
BeMle Benedek Keressstély Bardócz szék jegyzje IGS-ben, és al-királybiró ugyanott 1655-ben ^)A f. bold. asuizonyfolvi Benedek család Udvarhely székEbbl János és Péter székbirák jelen vannak 1506Taen lakozik.
lakását.
ban az agyagfalvi gylésen*).
Benedicty család*
11.
Ferdinánd királytól 1646-dik évben
Benedicty János kap czimeres nemes
megyének Eperjesen
A
tartott
mely 1647~ben Sáros
leveiet,
közgylésében
hirdettetett ki.
nemességszerzö utédai közül a nerazékrenden
György
álló III.
1818 ban Sáros megyétl netaességi bizonyítványt vévén ki, azt még azon évben Nógrád megyében lakása helyen kihirdetteté. Utánna fiai és rokonai részint 1821testvérével
III.
Mihálylyal
ben, részint 1833-ban, ki,
ezek szerint
és
Jánossal
st 1836-ban
nemzékrend törvónyesitetett
ily
(
I.
I.
Andráa Nógrád meN
íános János
1646 546.
l
gyei g:
Jakab
<
I.
II.
V
»
Lónya I.
költözött.
III. JáttOS.
György
r
bányára
Sárosban
szedvén
is*) ily V>izonyitváiiyokat
II.
János
Pál
Mihály.
f
IV. György.
I
Pál.
1
II.
PilUen ll«J6.
János. 1818
Mihály.
György 1818-184U. III.
<
II
f
LáMló.
I
V. György
(
agyvéd Pesten
Kv. lelkésa B.-Gyarmaton.
György.
1836. Dániel. 1833.
Károly. 1821.
János. 1821.
Sámuel Mihály
III.
1818.
A
család czimere, mint
mutatja, kék
A
mezben
itt
Hottt megyébe kültSs.
a metsz vény
zöld téren átló egyszarvú*
vért fölötti sisak koronáján kar könyököl,
kardot villogtatva. Foszladék jobbról aranykék, *
balról ezüst- vörös.
^)
Kállay
*)
ü. ott
')
Kxeti
id.
h.
229
^v.<)%iiinok
a
ncmzékrotiden
felrakva jelentik,
hogy az
ily
évszámmal
ejlelt családtagok »kuu években kaptak Nógrád megyétl nemesi bizonyítványt.
—
Benedlkti
Benedlktl Magyarországba L
293
Benies.
Olasz eredetüaek,
(Beaedekfaivi).
csftlftd*
Lajossal bejöttnek iratik^).
Bizony oS;
bogjr
és ily
(KJáaos a
elónevet (Benedekfalvi) használó család Magyarországban van.
váry
Ábonyban
szerint
Magyarországból Benedikti
is).
kuruczokkal Erdélybe költözik, és
ágnak nemzékrende a következ
ott alapit családot.
Emez
erdélyi
:
{László. II.
Leopold
Bobért.
Gábor
Jiuos
(Ztffk Ágnes)
ni. Leopold
/
t 1849.
\
Ferea«z.
JÓ2«ef t 1849. (Brádi Mári»).
T
•
^*J''»-.
/
Albert. (Gr. Ki&n Hári*).
\ |
József.
János Szászvároson telepedett m^» Fia L Leopold ott postamester, késbb Hunyad megyei birtokos ln. Ennek fía IL Leopold elbb szinten postamester, késbb Hunyad vármegyébe költözik, és ott Zcyk Ágnest veszi nül 1812-ben Beköltözéskor
Benedikti
;
szászvárosi király biró, 1821>ben szebeo vidéki tart. biztos lesz.
A és
(Kváry azt meg is
család
1817-ben
közül a jobbfelül
Benies
1792-ben nemes levélért folyamodik
szerint)
Czimerül két kard^kapott, melyek
nyeri*).
lév egy kivont
kardot, a balfelli egy
Az ujabb idben 1792bcn
iMMilAd*
iró- tollat tart.
szerzé
Benics
Péter
a czimeres nemes levelet, mely szerint czimere négy udvarra
oszlik.
Az els
zöld
mezben
bátsó lábain
álló,
a paizs jobb oldalára
néz, els jobb lábában kivont kardot, és annak hegyén törökfejet tartó oroszlánt mutat. A második ezüst mezben kék földtekén félíábon számynélküli angyal
áll,
jobb kezében bátra zöld koszorút mutat, bal
kezével pedig feje fölött rózsaszín fátyolt lebegtet.
mezben ággal.
A
fehér oszlop emelkedik aranyos fejzettel,
negyedik kék
mezben
arany
A
harmadik vörös körülfolyva zÖld
griff áll zöld tér fölött,
els
jobb lábában süveg alakú eszköszt tartva. A vért fölötti sisak koronáján két fekete szárny között daru áll egy lábon, másik lábában kék golyót
—
tart.
A
^)
Röváry
*)
Nincs
foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék^).
:
Erdély nev. családai 34.
indokolva e
vagy ekkor csak ")
ec.
nemes
njjitását kérték
Coll. herald.
134. és
1.
levél
—
Innen a többi adatok
váltása.
Elbb nem
elbbi nemességüknek.
Adami Scuta
gentil.
I.
is.
voltak-e nemesek ?
291
UeulhJiy
lSeiilc%Ky esaládt.
(BonicEei és MícsiiíyeT),
A Ms-magyar-
országi legrégiébb neiues családok egyike. Leboczky szerint
Pribóczot
bea Rádó nádor után birák
ágazat sokáig e helység nevét
a^igj
Turóoz váriuegyébeö
,
és
elneveül visel4 Ez idtájban
is
már ugyanazon megyében Be ne (Benefalva) Mdei, melybl a
birták
Be
csaiád vezetékneve elóbb zett
Í235-
^)
Bene helységre ÍV. Béla
se
levelei nyert a család
majd
e
ii
B en
i
cz
k y-vé alakult. Néve-
1269beu már *) uj adomány(de Thurüch) Imre, kitl szaka-
királytól
tburóczi
datlan lánczolatban a nemzékrend ^) jelenkorig igy j5 lo
L
tábla, DprottyíL. (Férje
I.
Tamás
í I.
András
f t
1380.
I
Í39L
í
dca-.
Í
^^^^
*•
t^
tí ^^^
I
:
Aleó-Mutlmai).
)
^^^« <
Kata. (Rakói Lörincz).
Ö2,
Eatum.
^
r Miklós,
r Mihály,
k
II
'
\,
v*-^^"
I
'^ 1
?.
laa? '«"
li
%?^t^'
1
^^i^-
j Márton-
I.
IV* Márton. /
f
f
l
[
j.
t
Györjfy
)
(Lelóczi Borbála, 1450.
\
( ÍI.
{
Tamáa.
János.JLáfd ezta
im.
1482.
(11.
táblán.
n. Márton, t
V
i
1
J?^H^ 11391—1430.]
Benedek <
i*
t
f
Az 1391-ki
Bebek-féle vizsgálat (productio) alkalmáral a Bene
János
Márton
földhiJzi
jogaikat
nak
mutatják ki a IV. Béla királytól 1269 ben szép atyjuk Thuróczi
fia)
lí.
(I.
Péternek Sa) IV.
(I.
János-
Imre részére kelt u] adománylevél által. Továbbá a thtiróczi Conventnek 1280-ban I. Tamás részére kelt a Bene íöld visszaadásáról szóló Es végre Danch zólyomi lispánnak 1287-'ben a Beké vagyis Benedeknek fiai Miklós I, János és II. Márton nemkülönben levele által.
,
,
L Tamásnak IV.
tía I.
Márton
András részére kiadott osztálylevele (I.
János
fia)
Zsigmond
királytól
,
által *).
kinek egyik iibo-
rozásában kisérje volt, 141 3-ban megersitetik Benicz helység
kában
^), I.
Márton ága benne.
*)
Stemroatograpkia 11 47.
*)
L.
')
A
*)
Regest, de Tbxiróca
»)
Budai
I.
Tamásé pedig negyedik
ízen leányai-
Bubek Regestrum de Thvlyóüí 1391. Engei MoRtunenta 77. Ihp. család egy tiszt, tagja 8ziv&S9égih6\ közlött ^neaioíria szermi lex.
I.
373.
id.
L
birto-
Beaiesky.
hm
S9S
Benedek ágazal^ ötöd isen Tamás ában egyedül áüt, kitl BWJkép tbijt le tovább a nemzékread, a következ II tábla mutstja kihalt,
IL tábla. irt T^.má3.
János,
f
(Kaduoi Dorottya) ,!
/ '
Borbála. (ÍAszióMri Bördögh Ján.)
íc
V.
Gáípár
(Osztro-
luözky
Anna
Marfn 3 Lásd a
alaádor, CBessei Farkas Mag.d.)
Erzse).
Ili táblán.
(Yriitoki
Yrateczky Uriel
Balázs)11.
Tamás
lí.
ki a táblán.
(JiiTeje
JDorottja
1527.
t
Benedek (Orbonás
II.
(Madocaányi
Bened)
Orsoíy*.
f
Zsófia).
Mi-
csinszk}'*
II.
Mikle, Zaíi vámagy
Mária).
^ Lásd ezt s Ferenez? H- Ferencs 1627. 1575. ^ ^ gyerm? Iseji a Váczi I ly. táblán. kapii. tá (Jákófy (Bacsó Ajina) Kata).
és alispán, (ííeje
jl.
Folkusházy A^nas).
I
\ ^
Kata. (Lészlófalvi
Kosa L5r.) Zsófia.
CDobronicxky Mih.)
ÍV. János S liásd ezt a VI. táblán. (Sz. Péíery Ánua). Borbála. (Kubiaszkyné).
Márta (Palugyayné). \
E
tál)lá2aton
már
Anna. (Kéryné).
szép emelkedésben látjuk a családot.
I'^.
Mi k-
rnagya, és Tbur^cz megyének alispánja volt BelTemesvárnál vitézül viselte magát. I, Ferdinánd királ}
16 8 Zcuc várának grádnál és
érdemeiért í562-bea hattyút.
E
megujitá ezinaerét a nyakorí átnyilazott úszó
Miklós családát bárom ágon szétágazva terjeszté.
házasodás által
A
^)
is
— Be-
legjobb hangzású családnevekkel lépnek összekötte-
Madacsányi, Ruduay, kihalt szügyi Orboöás
Kory és Jákófy családokkal St I. Ferencs Jákófy Kata özvegy Koháry Pé térné kexének megnyerése által a letnt, de leány-ágban Koháry Coburg berezegek ágán virágzó családdal is összeköttetésbe bozá utódait. tésbe.
*) Bftl Notit.
n. 330.
1.
,
Benteiky.
296
kioek neje Bessei Farkas Magdolna volt, 1596ban alnádori hivatalt viselt. 1608-bao az országgylés requisitornak^ 1618- ban pedig a határ kérdésében választnriánji tagnak nevezi ki*). V. Mártoii)
1622-bt;n Hrubi tiszttartó
kez
Gyúró uevü zsivány
gyilkolta meg, kit azután a bicsei
Droszdik elfogván, kivégeztetett^). Ennek ágazatát a követcsak azután térendünk vissza
III. táblán látandjuk, és
11.
Fereucz
és IV. János gyermekeire. III.
tábla. ly. Imre.
(III.
László
/
n. SáBdor
II.
j6Mef
/
(
IV. Sándor. feva.
(U. Gábori
Josefft.
lüüspán. I.
Bnwe f II.
Elek.
IV. Péter
t
Alnádor. (Beasei
Anna Mária.
K«t&.
Zanzs*.
Zsuzsa.
£rzse).
III. Józsief.
KBStMT.
Gábor
m.
<
Ilona).
VI.
Tamás
alispán. Zfluzsft
Anna. (Gerhard György).
(Pennái
Fánebj
Vn. Márton.
Pál Anna. IX. János.
(ZmeskaJ
táblán.
IV. György. VI. Péter.
ali0pán.
F*rkas H««d.) mint % II
I.
V. István.
Rebeka).
Évától)
Sándor^ (Fánchy
t-
y. Márton
)
(Prón»y
I.
Gáspár
T«rés.
(Lehoca-
)
.
^ X. Tamás.
IV. Pál.
Erzse. II. Elek. VIII. Tamás. (Okolicsányi Teréz.)
Teréz. (Gr. Sándor Istvánná).
Gábor. Sámuel. Zsuzsanna.
Fer.)
III.
Magdolna, Jttdii
(B.
I.
Révay Mih.)
(Pongrácz Farkfts).
(VI. III. I.
Farkas (Dúló
Krisztina).
Márton
f Polexina. Katalin.
Gáspár t
Jnliannit. I.
Mátyás
(
(Pöldváry
III.
í
Farkas
|
(Mariássy Klára.)
Bora). IX.
Teréziar.
Farkas f
|
BorbáU (Sembery Andrásné).
Uona. (Balassa).
Mária. (Beniczkyné). Zi>uzsanua. (Révayné).
E
nenazékrenden
K
V
1608-ki
*;
Lchoczky
:
u.
is
folyton a legszebb nevekkeli összeköttetést
XII. törv. cz'ikk. és 1618-ban
Stemm.
II.
47.
is
a
XII
t.
ez.
897
BenlflCkj.
Ott
láthatni.
kihalt
állnak
nevezetes
dennai Fáncby
családokból
FereiMM mint Beniczky Zsuzsanna férje, és ugyancsak Fánchy Erzsébet Szudi Dúló Krisztina Beniczky I. Farkas Beniczky T. Sándor neje. Magdolna (I, Gábor leánya) báró Révay Mihálynak, neje.
—
—
Tamásnak
VIII.
Az
leánya, Teréz pedig gróf Sándornak neje stb.
ezen ága^atoíi állók közül
L G-ábor
és
VI.
Tamás
szin*
tén alispánságot yiseltek.
VI. Péter (IV. Péter
fia)
külföldre telepedett meg.
Visszatérve a II. táblázatra, és ágazatát föltünteti a
Ferenczhez, ennek gyermekeit
II.
következ nemzékrend. IV. tábla.
/
IV. Ferencz
í
LáCTló.
I.
t (I.
1
h&Btló 1706.
I
Zólyom
m
VII,
(Kántor Zsuzfl
im.
KéT»y
III. Péter. {
nic^ky
8
t
i
Istráa 1743.
I.
M
iV.
Pál
Miklós Mária. Jnlia.
Károly
;
kir. taa.
1725.
BÓlyomi
V. Miklós
alispán.
kapit.
lUára. (Semaeyné). II.
a*
[ alisp.
Dieues.
V. T«toás
Mihály t
II.
AtUla.
in.Laj.
.Ágost.
Elek
kapit.
Júlia).
Zjmttsa).
taa.
<
(Jeaer-
ti
Fereuca (BorpDkay
)
k&m.
III.
Leopold) III.
Tádé t
V. Imre f XI. Tamás
V.
alispán. (B.
I
Tamás f
Lajoa
XII Tamás
r
X. Jáxkos. prep.
kaj^t.
pfldp.
t
Tamás f
Kata. (Barkóczyné) Judit.
alispán.
Bora. (liusinszkyné)
(KereB•el
>
kényi Imrené). Pál
I.
II.
d
M
Anna,
V. Ferencz. ,
(Schmidegh Amália)
i
Lásd
as V, táblán.
(
I
Péter a
költ 1656.
Judit.
Mária. Zsusaantift.
E
nemzékrend élén IL Ferencz mint egy nevezetesebb erdnek a váczi várnak fkapitánya és aranysarkantyús vitéz (eques auratus) 1616 1627-ben nevezetesebb azerepot játszott az eddigieknél. Fia Péter azintén aranysarkantyús vitéz, mint magyar kÖlto irodalom történeti birt vivott ki magának. Született 1603-ban, 1648-ban Apponyi István bélyegén kapta nádori adományban Ny itra megyei F. Vecse, Tarnócz és Nagy-Baáb belységet hadi érdemekért, mely birtokra 1651-ben a megbélyegzett Apponyi Istvánnai, ki a beiktatásnál ellenmondott, megegyezett. 1656-ban feis-veosei curiáját, és némely
—
208
Beniecky
birtokrésaét a
nagyszombati collegiumnak
Seaiczky Péter Rhítmusai ístváö asztergami kanonok nyomata íV.
Tamás
Fer^ncz
(II.
Ezen ág nagyobb cs II.
La j 08 Zólyom V. Miklós, és
165&-ben a gyar-
és
,
^}.
L Lajos 17öO-ban,
taloskodlott
ki.
Zólyom
ré-^zt
Verseit
*).
czim elször Í664-beii Bartók
alispán volt
íia)
mati kapitány elíen pana<)2kodQtt
zálogosité el
n- egyében
unokája
megyei alispánságot
m
I.
lakozván, oti hiva-
Károly
kir.
tanáosos,
viseltek.
Tamás, továbbá líL Elek hadi pályán kapitányságig emelkedtek. — X. J á nos •^) az egyházi pulyán
állván,
fia
prépost 8 czimzetes püspökségig
—
vitte.
I.
L aj o s
kamarai
kir
ta-
nácsos YOlt.
IIL Elek
fia
Ágoston
nvére Bujanovicshoz ment t,
Lászlónak V.
Pest megyei szolgabíró
Mindkét
volt.
Máriának férje Bujanovics Kornéi uevü fiától a másik ágazat Igy j5 le
férjhez.
Fe re ncz
:
V. tábla. Gergely
C
V. Léfizló
<^
^
Ág-oston
í.
1768-1843.
kir. tanácsos, fAtörv. islnök.
(Szeleczky
i^Gregor Anna).
kir. tanács.
iiDg^'á.ri espei'
és
Sarolta (Jakflné).
Jaliaraia). III.
pUb.
Aíialberí;
I,
L4szM
János nep.
í iZerdahelyi Mária). I.
AntaL
Mária.
I. Flórián (Sohnée Mária).
Eszter.
Fáni V. Pál
Erzso.
t
Anna.
IV. Gábor. ^
V. Ferencz (Sokmide^ii
I,
VI. Ferencz
Amália).
1743. (Majtliényi
U IV. táblán.
Ádára I.
1786. CszékKelvi Majlátli Teréz).
1811.
n
Jen 5. (Eugen).
Ádám.
Mai^ii
VII. Ferencz.
Mária (Nándoryné).
[(Majtliényl Pál)
(Szeieczkyné).
Qáhpr,
;-
Stefánia).
Mária.
f Zsámbékoni ÁpoUonia.
György
(Gr. Keg-levich
FAní).
ÍX. Tamás Paölinus
V.
,
Mathüd
[
Eva. t
j '.
(Majthényííaé).
Karolina. Jusztina.
—
Téved teli.it Toldy Fer., midóa (Uj m ^««. Ms8. tom. IV. 294 után A. M. kit. kézikönyve I. 198. i. szerint) aj;t váli, hogy B. Péter 1632 ben mú,r nem élt.
1^
») Pr-ay
I.
354.
«)
1.
XXX.
iorv. ez.
Esen János Dunaveoz várában Si^p^e megyében született 1757-ben, a váczj megyében lett pappá, ecsegi plébánossá, majd theol, tanárra azntin kánonok »tb. L. HoráDyl Nova Mem 3^. 1. *)
,
29 S
Bcnicjsky.
E
táblázaton
emelkedetten láthatói a családot mind fényes
is
mind viselt hivatalai által. V. László kir. tanácsos. Fia I. Ágoston Zólyom megyénél kezdé hivatalos pályáját, ott viselt al- és fójegyzséget, alispAngágot, a megyét három országgylésen mint követ képviselte majd kir, tanácsos és a kir. tábla ülnöke lett, összeköttetései
,
^
jelenleg pedig a pesti ftörvényszék tanácsosa.
menKÜnk
Vissza kell II.
táblán a 295«dík lapon)
Miklós
II,
ához
IV. Jánoshoz
Anna nejétl szárma-
kinek Szentpéteri
,
(lásd a
zott utódait mutatja a következd
Vi:
tábla.
Imre
JIÍI.
|
Antal f XI János
lí.
V. Péter
líí.
Mihály.S
VL
V
IIL Sándor.
Lészló. Ferencz. -vTYT János. XIU T-í-.^=
Vii ta Ali. János
•^.VíII.
/TT-i*
i
1
„
j
fLí^i]''"'^*'™^fnKn?:ért. kapitány ^ VI.
VI Pdl
Pál. V
Auna IV. Jáll<^í* / (Szent- ^ pétery Xuna).
Lásdá II.
iáhUn.
IV. Miklós |ll. István \
'^l^. és
I
(Htiszámé).
kir. tábl&i ülnök. íl.
9)
^
I ^
s I § 1 '
/
í
f
III
György.
1
VIII János.
'
<
'
»
Zsigmond.
I 1
Sámuel
septemoir.
^ Zsuzsanna. (Beniczky < ,^^. ^*^*' TamáfinéJ. ^
2>suzsauna.
Ez ágazat
is
mutat magasabb rangú hivatalnokot. IV.
kir. tanácsos, és kir. táblai
ülnök.
II.
Sáisuel
István
pedig a hétszemélyes
tábla ülnöke volt L József kapitány a katonai pályán szolgált.
Hátra van még a családnak Nógrád megyei ága, melyet nem tudók ugyan az eddig közlött nemzékrend valamelyik tagjával Összekötni le.
,
de ufty
Minden
látszik a közlött Ili. táblázaton álló III. Páltól
esetre bizonyos,
jönnek
hogy esaíádfájuk három-négy ízen ez
doo
Beiike.
Pál
Márton.
(Sreter
KaU)
Sámuel (b. Prónay
AJbert tkay N.)
Antal.
Mohoráu 185(>. tájb.
t
Pái.
(Merwaldt Axuuk).
w>^>'^'^
(Schneider
Magdolna)
Zaigmond
Pál
(Siiaovées Amália).
Tamá« t 18M
"^^wwy
m
íMa^
Lajos, alispán 1938.
Gyula (Terbeléden).
Tamás
Í
(Fejes Liboría,
Ez ágazaton
II.
(Ferdinandy N.) Liboria (Flatthy Oyörgyné). Libori
Pálnak Merwaldt Katától
öt
ágon terjed a csa-
—
Lajos, ki Nógrád megyónek egy évig 1836. jun. 1838-ig másod alispánja volt, ugy látszik gyermekei nem maradtak. A hat fi-tcstvérnek nvéreik Í8 voltak, úgymint Sréterné, Tihanyi Dánielné, és Ambrózyné. A családnak ez ága evang. vallású. lád.
—
:
—
iitök
Czimere a családnak, melyet mint emII. Miklós 1562-ben roegujitva kapott,
—
mint
itten látható,
melynek nyaka
kék mezben úszó hattyú,
nyillal át
koronájából két hegyével
fölötti
sisak
állitott
kard között három
A
A
van lve.
paizs fölfelé
strucz-toll lengedez.
foBzladék két oldalról arany-kék és ezüst-
vörös.
Benke
esalMÍ. Czimeres
Ben ke
István, és neje Maár Anna Mária, Benke István, Pál, János').
és fiaik
nev
család jelenleg Szabolcs
nemesei közé számíttatik.
Lib, reg.
est.
kézir.
le-
velet II. Ferdinánd királytól kapott
Ily
*)
n^;inc.
megye
Benke
Henlie esalád.
—
Benkoiieh.
SÓI
(Laborfalvi). Erdélyi hiromszéki székelj csa*
Belle József Magyarországba szakadt, és miskolczi tanár volt. Leánya Róza egyik legjelesb drámai szinéazn^k 18é8-dik óta Jókay Mórné*). jB«nkeri esalüd* Ö Felsége V. Ferdinánd király Benkert Antal nyugalmazott kapitányt nemes levéllel 18él-ben legk. megIád.
ajándékozta^).
Renkejr család. Hi^dan Arad megyében
Benkey
virágzott.
Lázár 1561-ben Nemes- Vásáriban volt birtokos').
Benko
család.
E
29- kén kelt czimeres levél
család által
I.
Leopold királytól 1676-ki január
nemesitetett meg'^).
A
czimeres levelet
Benko Mihály és £a János kapták, és 1678-diki april 16-dikán Nógrád megyének Fülek várában tartott közgylésében hirdettetek ki.
Ozimere a családnak kék mezóben egy lábon
A
mely
álló daru,
másik lábával
gömböly
azon daru
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös.
áll.
kövecset
Az 1726-ki nemesi
dek
ismertetett el
tart.
sisak fölötti koronán ugyan-
Mihálynak fia Benekétségtelen nemesnek, azontúl
vizsgálatkor a szerz
Nógrád megye
által
a családnak nyoma nincs, és az armalis a megye levéltárába kerülte
Benko ták,
E
csalá4«
kik 1790-ben nyertek
A^gy részre
oszlik, az
CBaiádot
arraalist.
els
Benko Gáspár
A
rész arany
és József alko-
czimer, mit kaptak, ez^)
mezben
a baloldalból
:
a vért
t^gy félig
A
második és harmadik vörös mezbea ezüst grijQT áll hátsó lábain, els jobb lábában kivont karddal, farka lábai alá van leeresztve; a negyedik kékszinü mezben hármas iehér sziklán vörös fedel hármas vártorony emelkedik föl. A vért fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között (melynek egyike jobbról arany -fekete, a baloldali vörös-ezüst), pánczélba öltözött fórftu emelkedik ki, jobbjában villogó kardot tartva. Foszladék jobbról aranylátható fekete sast mutat.
fekete, balról ezüst-vörös.
BenkoTtcli c»alád« Egyike Bars megye régebb birtokos nemes családainak. Ugy látszik Horvátországból származtak, hol Gergely 1491-ben zágrábi kapitány töredéket mutathatok
fÖl
L. életrajxát TJj»bb imo, tárban
^
Pesti Hírlap 1841 -ki
•)
Fábián
"*)
,,L5b.
Jó kai né nér
ftlAtt.
32 Mcám.
Arad várm. 37.
rejf.*
Azonban nemzékrendébl csak
e szerint:
>)
:
volt.
I
kéziratom, és prot.
C
Neogr,
~
*)
Adaoai Scuttt gént.
L
3QZ
Benkovich.
neje Hilierkoi Kaller Orsolya.
Baloghy Sebestyénné. 1652.
C Borbála
(
BenVovicK István 7 Albert
c
:
A^^m. 1650. idsb elotÜ Kahlio. í
|
if. 1651.
í
(Palásthy f V Ágoston
Antja).
(,
,
váradi püsp.
168*^.
i
Í70i.
Benkovicb Borbála 1658 ban mint özvegy fiával öaloghy Gáspárral kiegyezik Nyék és Balogh helységben részbirtok iránt dt port ,
megszüntetvéri
A
^).
másik cemzékrendi töredék imez
Anna
i
András.
(Ambrus Pálné) 1649-1656.
<
(
Benkovich Miklós
ifjabb Albert. 1649.
ügy
hogy
látszik,
Miklós
Istvánnak
a fölebbi
testvére
Anna
Ambrus Pálné 1655-ben Zólyom megyei Dubí részét elzájogitja Rudnay Jánosnak és Dubeczimi Juditnak, késóbb 1674-ben ezen részbirtokát Baloghy G-áspámak vallja be, és e bevallásból tnik voll,
ki ezen leágazás
^),
A család egyik nevezetes embere B e n k o* vich Ágoston, Albertnak íla született 1632ben Nyitra-Apáthiban tesek
fnöke,
püspök
^)
eIÖbb a pálos szerze-
,
prépost, majd nagyváradi
leleszi
1682— 1701-ig.
Nevezetes azért, mert
azerzé vissza a váradi püspöknek a Bihar
megyei
Örökös fispánságot , mit a püspökségben eldei a
mohácsi vészig
viseltek.
Ettl különböz
melynek czimeres nemes levelet Mihölv szerzett 17lO'ben I, JÓ-
látszik lenni az
Benkovich
Benkovieh CMl&dnak
,
zsef királytól, czimerül kék
egy hátulsó lábain
álló
,
mezben
zöld tér fölött
els jobb lábában három
kalászt tartó oroszlánt kapott.
A
koronájából ugyan az emelkedik
vért fölötti sisak ki.
Mindkét he-
lyen balfelé fordulva. Foszladék jobbról arány-kék, balról ezüst-kék
')
Sz. Benedeki Conv.
•) S2. *)
Prot
O
p.
Benedeki Couv. Protk. R.
Gánoczy Epiaoopi :
^) Coliect. heraJd.
310 Prot. D. 160. S77. ntb
p. 41
Vftrftdinens. II. S48. s kÖ^r.
Nro. 726.
1
*).
%^%
Bffttk'd.
WéeniüH család.
Öú
Erdélyben a székely földön. e]
Kö;5ép Ajtáfa es egyebüvé
prodactiokor
,
fészkük
iljricvíá
csaladot idlálunk
Árkos, OBDan
és Iföváry szerint
legfelsbb helyen
fc
Legtöbb
(Arkosi).
is elismertetetfc.
?)
BtitmAZiik
tzen elszármazás a
tBécs, I7S8. otí, 12 )
áfkosi Benkö, k^épgjtatB} kis*l»^c20^iE., al-torjai B. és nagj-soly mosi Beakö családok, aoha mind E
szerint az
külön eiöoev'et iasználnak
,
egy
co«rzsbGl
erednének^
kz á r k o s i én közé p-a j í a Benk család iakbelye le/^inkább Háromszék. E esalfi'á íegÉöbb ítóí termeit a hazának. Benk Miié i
Mikó
követségébíüi a feörök tidvarhoz kísérje l19*ben,
Ferenciíriek
érdekes történeci oaplót hagyott
maga uián
közép-ajtai lef. Séikésznek
ké.*?dbb
íia
Mihályíiak a bardéezíi
^>.
Jézséf szüleiéit Bardéczoii 1740-
december 20-dikán. Meghalt i814-ki ^) dec. 284á!i, balhatatlan érdemet szerzett magának Erdély tUrténelére ^'onaikozó kinyomatott diki
legnagyobb részben azotiban kéziratban
Miklós matott ki
Í7i2-ben
kasonléan katholizált,
Borssá megye forvosba 791-ig
i
jezsii!t& lett, latin alkalmi
lön.
Mi
Mihályt,
Több orvosi munkát ad^tt
jött ki, és k\
t?78-lél
Györgyöt
1500-ban Kácomsxék fök&pí-
ki
,
% A
kis-^baczoni Benk
Ferencz,
Maros-szék a hatája. Bbbl szintén lelkész, és nagy-enyedi tanár. Magyar Minera-
logiát adott ki
i787-ben^> Fia
Kászon múltját kir.
Magyarországbs
1673ban sepsi szék j©gyzöji&. eleintén Tököly majd a forradalom elleni hivatalnok mién Rákóczytól elfoga*-
tányát. ,
beszédeket nyd-
^).
Közpályán taiáijuk híve
által
^).
Sámuel egész
mamdt munkái
család
Károly
nyomatta
és jelenét
ki.
—
2853 ban Csík, Gyergyó és Feréncz Marosszékben
pénztárnok, jelennen (1854) adó-kivetési inspector.
Az
a
l-í
o
rj
a
i
B. család Közép Szolnok
,
anagysoljmosi
elnevii pedig B^ílsft^Szolnök megyében lakozik.
l^eikkS c^aíkú. Hynevü nemes család van Magyarországban I?,
Heves, Marmaros, Szabolss^ Va? és Zemplih vármegyékben.
')
üj magyar múzeum 1853-ki
*)
L. életét
u. ott. 241.
^
Koráinyi
:
Szinnay
köt. 220.
Nö^a Mem 384 l
*)ü.ott, 395-402 *)
1
1.
C.
1.
Zemplin noK
hist 66.
L
t
30^
Beiio
Ben sorában
család.
—
Benyovszky.
Z&mplia megye kihalt csaiádaioak
(Lippai).
á)l.
Benolc család. A
Benk
és leánya Kata, testvére
Ferdinánd
szerzé 111.
megyében
czimeres nemes levelet Beuok János
rokona Nagy András részére
mely 1654-ki
királytól,
hirdettetett ki^).
Bényey
Pál, és
saját,
14-kén Nógrád
dec.
,
család. Heves, Bereg,
Szabolcs,
Ugocsa megyében
nemes-rendü család.
A
XVII. században
e
néven Zeraplin megyében találjuk Bényey
Jánost, ki 1617-ben sátorallya-ujhelyi ref. lelkész, 1637-ben pataki tanár, mirl lemondván löél-ben raádi lelkétjz lön*).
sáros-
Ugocsa megyében 1805-ben Bényey József Hetény és Velete ^
helységben közbirtokos.
Benyó
család. Lakhelye Abauj vármegye.
BciiyovsxUy család.
A
Micbk bántól
család
korában
szerepelt.
a
idejéig,
midn
eredeztetik,
—
mint mondatik
és
újra
alatt virágzottak
király
Róbert Károly
mint Zách Felician merényének részesei számzetve
Onnan Zsigmond király korában tért Benjámin és Úrban két testvér, és az
—
1396-ki nikapolyi ütközetben király
Aba Sámuel
ki állitólag
Utódai Vághy név
lengyel földre menekültek. vissza
(Benyói és Urbanói, gróf és nemes).
Erdemeikért Zuigmond
vettek.
részt
a haza nemesei közé fogadá^) a két testvért 1423-ban,
ket adománynyal
jutalmazá a
Vágh mentén. Benjámin lakhelye
Benyó-nak, Urbáné Urbaaó-nak neveztetvén, vértl Benjámintól
Benyovszky,
a
és
ürbantól az
igy e két test-
Urbanovszky
család eredett.
A
benyói és urbanói birtokot azonban
még
a két ágazat, és mindkét helyrl elnevüket
is
sokáig közösen birta
közösen irá a
külí»'j
vált két család.
A
melynek középs halmon
czimer, melyet 1423-ban nyertek, fenálló hadi vért,
kék mezejében alul hármas halom emelkedik fol. A nyugvó koronára félhold nehézkedik, szarvaival fölfelé, a szarva
az
A
vért fölötti sisakon ismét korona,
fölött
két csillag ragyog.
')
Proth.
C
=<)
Szirinay C. Zempliu. Not. hi»t. *214. 204.
*)
Leboczky Stemm.
Neogr.
»nm II.
évet mégis 1423-ra teazi,
uemesitetett
meg
félhold két
1654.
47.
l
I.
L
Lajos kiriljmak tuiajdooitj* a megnemesitést,
midöa már Zsigmond aralkodott.
a család aaját áliitása saerint
\%.
Zsigmond kir&ly
által
//r^,^ í
^12-3
^^^^1M5^P
