Gyermeklélektan - Kivonat – ugyanakkor anya állandó társasága, és rendkívül nagymértékû szociális kontaktus – manipulációs készségben lemaradtak a szabadon nevelt gyerekektôl, de hamar utolérték ôket (gyakorlat hiánya, tárggyal játék fel sem merül, mint lehetôség) – társas kontaktusteremtés képessége jóval fejlettebb
I. A kezdet A veleszületett reakció feltételekhez kötôdése, Kolcova – szopóreflex kiváltóterülete szûkül: egész arcról ajkakra – új kiváltó oka: testhelyzet (17-18 nap) – vizuális inger dominálni kezd a kiváltásban (7 hét: elég a testhelyzet; 9 hét: látni is kell; 10-12 hét: elég csak látni) – 4. hónap: új kiváltó: hang Személyes megkülönböztetés, Gouin Décarie – differenciált mosoly (kb. 3½ hónap) – várni tudás (átmeneti nyugtatás: hang) – anya személye hiányzik; játéktárgyé nem
II. Az anya-gyerek kapcsolat A kapaszkodóreflex – szinte minden embernél kimutatható, kb. 4-5 hónapig – Hermann Imre: törzsfejlôdési háttér – Watson: addig, amíg valódi manipulációra képes (látás & mozgás koord.) – Moro-féle átkarolási reflex
III. Gyerek anya nélkül Mûanyakísérletek, Harlow – rézuszmajmok a kísérlet alanyai (kellôen emberszabású, gyors fejlôdés, morálisan elfogadható {?}) – K: drótanya és szôranya, tejet csak az egyik ad – eltöltött idô: 15 óra szôr, 2 óra drót, tejtôl függetlenül – veszély esetén (játékmackó) szôranyához menekülés, idegen helyzetben biztonságot ad – valódi anyával nevelt majom mindig saját anyjához menekül; mûanyánál nincsen személyesség – elválasztás késik, mert mûanya nem tesz lépéseket érte – játék és társas viselkedés fejletlenebb, de jobb, mint teljes izoláció után – szexuális és anyai viselkedés hiányzik
IV. Gyerek anya nélkül Hospitalizmus, Spitz – Spitz megfigyelése gyerekek elsô életévében; mozgás, érzékelés, manipuláció, megértés, kapcsolatkészség fejlôdése; környezet: lelencház, leányanyabörtön, vidéki és városi család – Robertson: visszamaradás kórházi tartózkodás következtében – Spitz és Wolf: anyától elszakadás elsô 6 hónap után – fejlôdés megáll; 3-5 hónapon belül visszafordítható – Spitz, 3 hónap után elhagyott gyerekek hosszútávú fejlôdése – 4 éves korukra alig beszélnek, Ø önállóság – Goldfarb: 6 hónapos / 3½ éves korban örökbefogadott gyermekek, 10-14 évesen általános elmaradás, fôleg beszédben; IQ 95 illetve 72 Rejtett érzelmi elhanyagoltság, Bowlby – fiatalkorú bûnözôk vizsgálata, gyerekkori emocionális félreértés – anya és gyerek egyaránt csalódik elvárásaiban; reakció türelmetlenség és dac – anya gyakran másvalakit akar pótolni a gyerekkel – teljesíthetetlen elvárások
V. A félelem kezdetei: bizonytalanság, csalódás
A nyolchónaposok szorongása, Spitz – Watson: a félelem a hatodik hónapig nincsen jelen a gyerekben – szorongásélmény már 4-5 hónapos kortól – kb. második félévtôl: félelem idegenektôl, ha anya nincs ott. Spitz magyarázata: anyjára hasonlít, várakozási feszültség, csalódás
A félelem kondicionálása, Watson – Albert és a patkány: 11 hónapos; nem fél a patkánytól, csak erôs hangtól és egyensúlyvesztéstôl – kondicionálják a patkány és a gongütés kapcsolatát: gong nélkül is fél a patkánytól – félelem generalizációja: nyúl, kutya, szôrkabát, pamut, mikulásálarc. Közben más játék leköti figyelmét. A megszokott a szokatlannal együtt ijesztô – 2-3 éves korig a teljesen idegen nem okoz félelmet, a ismerttel kombinálva viszont okoz (Stern: télapó és a papa hangja) – Wallon magyarázata: hézagos tapasztalati anyag miatt teljesen új beilleszthetô, de az ismerttel keverve bizonytalanságot kelt
VI. A tapasztalás nélkül látott világ Észlelési konstanciák – alak, méret, világosság megállapításában tapasztalat segít; környezethez viszonyítás – nagyságkonstancia: ha a nagyobb tárgyat mindig nagyobbnak látjuk a kicsinél – 1-2 méteren belül hathónapos korban megvan – nagyobb távolsággal romlik; 7-9 éves gyerek tévedése 50-60%, felnôtté 10-15% – formakonstancia: Piaget: héthónapos gyerek nem ismeri meg a fordított cumisüveget – 9 hónapos kor körül a tárgy képei egyesülnek a fogalomban – szemléleti konstancia: a tárgy állandóságának tudása megjelenik a cselekvésben A manipuláció – kézzel fogás fejlôdése (Tardos Anna) 6. hónap: differenciált mozgások, de markolás; egy év körül eltérô fogásmódok – manipuláció (Barkóczi Ilona); megjelenése (kutató manipuláció) 4 hónapos kor körül: tárgy felé nyúlás – 4-5 hónap: szemlélôdés helyett mozgás; tapogatás – 8 hónap: számított, tárgyhoz idomult mozgás Helyzetek konstanciája – Piaget megfigyelése: konstanciával rendelkezô létezôk (emberek is) felfogását megzavarja az, hogy egyben valamilyen helyzet részei is – helyzet felidézése ellentmondhat a konstancia tudatának
Ingerszegény élettér, Danzinger és Frankl – Albánia, Kavaja – gyerek egyéves koráig lekötözve, sötét szobában Gyermeklélektan, 1. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat – konkrét példa: óvodai elkülönítés páros elszigetelés ellen; egyiket logopédus kezeli; egy év után értékelés Tárgyak helyzettôl független azonosítása, Piaget – eredmény: kb azonos javulás érthetôségben, – 3-4 hónapos korig: állandóság nélküli világ; léte csak az szünpraktikában, nyelvtanban, intelligenciában; kezelt éppen látottnak van gyerek eleinte gyorsabban – 4. hónap után: van emlékezet – visszatérô tárgy felismerése X. Helyzetmegértés cselekvési sémával – 4-8. hónap: tárgy cselekvés részeként mûködik – 8. hónap után: tárgy helyzeti cselekvéses séma része Az interiorizálás (eltûnt tárgyat ott keres, ahol elôbb felbukkant); – 10 hónapos gyerek mozgásgyakorlása: azonos tárggyal dolgok/személyek valamilyen helyhez tartoznak mindenféle cselekvés vagy mindenféle tárggyal azonos – 16. hónaptól: helyzettôl független a tárgy, de bonyolult cselekvés körülmények még összezavarhatják a felfogást – máskor felidézhetô és végrehajtható mozgásegységeket, cselekvési sémákat interiorizál – 18-19 hónapos kortól: körülményektôl független létezô – példa a cselekvési séma felidézésére: kinyitás sémája segít doboz – a világ felfogásában az elsô állandó fogalom a kinyitásában; gyerek rögtön képes bottal húzni, mert a húzás sémája cselekvés; ebbôl válnak ki a konkrét tárgyak már kialakult
VII. A tárgy független lesz szemlélôjétôl
VIII. A beszéd kialakulása
XI. Az éntudat kialakulása
A gagyogás – újszülött nem kommunikál, egyetlen megnyilvánulása globális testreakció – kb. 4. hónaptól kezdve: felismeri, hogy ô képzi a hangokat, és játszani kezd velük, örömforrás – kezdetben labiálisok és dentálisok – szopó mozgásból eredô hangok – süketeknél is megjelenik, de hamar elmúlik, mert nem örömforrás – lehetséges összes hang közül környezeti megerôsítés alapján differenciálódik az anyanyelv hangkészlete
A másik élménye szükséges az énélmény kialakulásához
A szóhasználat – 6 hónapos kor körül: külvilág megértése kezdôdik (Kaverina: nem szóértés, hanem helyzet, hanghordozás) – kezdeti beszédmegértés csak mint megfelelô helyzet része (Kolcova) – szó kiszabadulása: 9 hónap körül testhelyzettôl függetlenül; 10. hónap: környezettôl és személytôl – Kolcova K: cica szóra reagálás azonos illletve változó körülmények között – gyerek hangképzései, kettôzései (pl. mama) megerôsítést nyernek; megtanulja, hogy a hangcsoport helyzettôl függetlenül milyen jelentéssel bír – Kolcova K: 1-2 éves gyerekek egy babával 3 illetve 30 féle cselekvés; 1 könyv 1 cselekvés / 1 könyv 20 cselekvés / 20 könyv 1 cselekvés – szókincs fejlôdése: 1 éves kor után; tanulás utánzással, de cselekvés részeként; kb. 1½ éves kortól megugrás a beszédfejlôdésben A gyerekkori beszéd jellegzetességei – a beszéd helyzethez kötött, minden indulati tartalommal bír, jelzôk szélsôségesek – szavak rövidítése, egyszerû ragozás nélküli mondatok – kezdetben konkrét tárgyhoz kötött szavak szélsôséges általánosítása – önkényes jelentésadás hangzás alapján
– a test-séma kialakulása: három hónapos kor körül a csecsemô kezdi felismerni a kapcsolatot a látható világ és a saját mozgásai, érzései között – cirkuláris rakciók: saját cselekvés ismétlése külsô mintát követve. Nincs utánzás amíg maga véletlenül meg nem ismert egy cselekvést – prestancia reakció, Wallon: mások jelenléte által keltett feszültség – különösen kétéves kor körül: páros játék szerepváltakozással: az én és a másik fogalmának megszilárdulása
XII. A cselekvés akadályba ütközik A frusztráció, Kurt Lewin
– frusztráció: feszültség, ha egy szükséglet/szándék kielégítése akadályba ütközik – K: 2½-5 éves gyerekek. Kötetlen játék (30p); tevékenység szintjének értékelése – játék sokkal vonzóbb játékokkal (15p) – frusztrációs szakasz: vonzó játékok elzárva láthatóak, tevékenységszint értékelése (15p) – feloldási szakasz káros hatások ellen – eredmény: általános regresszió – a regresszió általában agresszióval jár együtt; az agresszió valószínûleg nem természetbôl fakad, hanem helyzeti eredetû
Az én-élménybôl eredô frusztráció
– kisgyerek tevékenysége elé állandóan korlátot állítanak a képességei és a környezete – ugyanakkor fokozottan szüksége van énélményének, kompetenciájának gyakorlására – feszültség regresszióban és agresszióban nyilvánul meg; dacreakció az önállóság hangsúlyozása végett – konfliktust enyhíti az érzelmi kötôdés
XIII. A belsô szabályozórendszer kialakulása Az azonosítás
– 2 éves kor után gyerek átvesz viselkedésformákat, szavajárást, kellékeket – ezzel átveszi az utánzott stílusát, ízlésrendszerét; enyhíti a hiányérzetet illetve a rivalizációt – szabály, tilalom interiorizációja: játékos ismétléssel csökkenti az akadályoztatásból eredô frusztrációt, amíg a szabály belsôvé válik – társadalmi normák azonosításának zavara: nem jelenik meg követendô példa/túl sok van; társadalmilag nem elfogadott példa
XIV. Élménymaradványok Az érzékszervi-mozgásos séma és az analogon
IX. A környezettel való kapcsolat feltétele a beszédfejlôdésnek Ikrek páros elszigetelôdése, Lurija és Judovics – a beszédtanulás feltétele a változatos, magasabb szintû, jutalmazó-tanító környezet – ikrek és csaknem egyidôs testvérek könnyen megrekednek alacsony szinten, fôleg egymással kommunikálva (Zazzo: kriptofázia) – szünpraktikus = csak a környezeti történések ismeretében értelmezhetô – mi lehet az ikerpár beszédvisszamaradásának oka? – öröklött beszédhiba, kezelés enyhíti; – értelmi fogyatékosság; – páros elszigetelôdés – tanú-iker technika: ikerpár egyik tagjával foglalkoznak, másikat hagyják fejlôdni
– séma: cselekvés- és élményegységek, érzelmi tartalmak rögzülése; általános 2-4 éves korban – a teljes sémát (megbonthatatlan élménysorrenddel) felidézi a részét képezô mozdulatsor, látvány, stb – a gondolkodás nem csak sémákban folyik, szükség esetén használja a hatékonyabb szavakat is – az ismert sémák generalizálódnak, ez vezet például elnevezések általánosításához hasonlósági alapon – analogon: hasonlóságuk révén kapcsolatos sémák csoportja – a sémák fokozatos differenciáció során megmerevednek, és helyüket a gondolkodásban felváltják a szavak (Wallon: a sémák indulattalanodása)
XV. A vázlatosan lejátszott cselekvés egész történést jelezhet A szimulakrum, Wallon
– az óvodáskorú gyerek a játékhoz éppen nem tartozó, nem érdekes epizódokat egyszerûsített mozdulatsorral: ökonomikus gesztusokkal jelzi – ezeknek a tevékenységeknek a játék általi gyakorlása már nem szükséges, és a racionalitás már nem engedi meg a varázslatos átmenetet
Gyermeklélektan, 2. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat
– ahogyan a szó helyettesíti a gondolatot, úgy a szimulakrum a teljes sémát
XVI. Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek
– meg nem történtté tétel: valamilyen más cselekvés érvényteleníti a tiltottat; mágikus világnézet – izolációs elhárítás: elme kiürítése, elfoglalása valami értelmetlen, automatikus cselekvéssel – elfojtás: a feszültséget keltô emlékkép, és azok, amik azt felidézhetik, elfelejtôdnek – identifikáció az elfogadható vágyakkal a tiltottak helyett
A szinkretizmus az észlelésben
Az elhárított vágyak visszatérése
Szinkretizmus a gondolkodásban
XX. Mit tud az óvodás a világról?
– szinkretizmus: az egész preferenciája a részletek fölött – Bender-próba: egyszerû ábrák másolása. 6-7 éves korig csak a körvonalak utánzása sikerül – a részletek nem rögzôdnek önmagukban, mert a gyereknek tagolatlan benyomása van a kép egészérôl (Piaget) – Több epizódból álló képen a gyerek egy részletnél ragad le, a felnôtt sorra leírja ôket – kétértelmû képek jelentéseit a gyerek egyszerre fogja fel – képet azonos mértékben fogja fel minden irányból – inverzió a kép részeként nem tûnik fel neki. Bühler-Hetzer-teszt része (hatéveseknek)
– a fogalmak relációja nem ismert – pl. abszolút tulajdonság: ágyúnak a lövés; dolgoknak, hogy jobbra vagy balra vannak; testvér-lét – szinkretikus séma, ötödik évtôl: élménymaradványok sûrítése, külön egységekbe, érzelmi alapon – érzelmek hatása alatt a valóságemlék eltorzul, megnô – kialakuló szinkretikus sémában nagy indulati feszültségek vannak; bizonyos logikával rendelkezô mítoszokká nô – valóságos félelmek, vágyak áttétele
XVII. Az ötéves egyszerre csak egy szempontból értelmezi a helyzeteket A szemléletes gondolkodás
– centrálás: az 5-6 éves gyerek egyszerre egy nézôpont alapján rögzíti a helyzeteket – Piaget K: kockacukor a vízben; gyöngyök edényben – eltérô válaszok, indoklások; barna és fagyöngyök – a már használt szemlélet (barna) megakadályozza a másik szerinti csoportosítást – szemléletvezérlésû gondolkodás: az éppen látott tulajdonságra centrál – szituatív gondolkodás, Rubinstein (Wallon): a fogalmak csak adott szituációban érvényesek, a szituáció teszi a fogalmat (ágyút a lövés; kutyát ez-meg-az) – összefüggések ismerete nem sokszori ismétlés folytán rögzül, hanem a megszokottól való eltéréskor
XVIII. Indulati konfliktusok A szeretet és az agresszió
– a gyerek függô helyzetébôl eredôen nagyon erôs a biztonságigénye – felcserélhetetlen ragaszkodás a biztonság nyújtójához – a kizárólagosság igénye idôvel enyhül – a felfokozott érzelmek frusztrációjának eredménye a düh: kezdetben fizikai agresszív megnyilvánulások, késôbb agresszív gondolatok – kényszerítô eszköz a gyerek tanításában: a szeretemegvonástól való félelem – négyéves korban fô érzelmek: felcserélhetetlen ragaszkodás, agresszív visszautasítás, szeretetelvesztéstôl félelem, önérvényesítés
A szexualitás
– 4-5 éves gyerek érdeklôdése felfokozódik a nemek különbsége iránt, kérdez, leskelôdik – saját maga és egymás testének játékos felfedezése – kasztrációs félelem igazolást nyer (a lányoknak nincs), generalizálódik, tudat alatt megmaradhat – a nemi szerepek gyakorlásának kezdete és a kizárólagosság vágya (Ödipusz-komplexus; azonos nemû szülô szeretete konfliktusban a rivalizációval)
A bûntudat és a szégyen
– agresszív fantáziák, féltékenység kínos érzést keltenek, mert ellentmondanak a már azonosított követelményeknek – a szorongás oka tudat alá süllyed, csak az érzés marad meg – a szégyen: a társadalmi kiközösítés érzése, nem enyhíthetô más által – nevelésben a gyakori megszégyenítés könnyen önértékelési zavarokhoz vezethet
XIX. A vágyak kerülô útjai Az elhárítás
– az ember vágyainak forrása részben az ösztönök/szükségletek, részben a neveltetéssel kapott magasabbszintû motivációk – a kisgyerek minden vágyának azonnali teljesülését igényli; a frusztrációt csökkentik a pótcselekvések – az identifikált erkölcsi normákból nem tud engedni, de vágyai szembeszegülnek velük – e feszültség elhárításának módjai Sigmund Freud szerint: indulattalanítás, elfelejtés, átalakítás
Elhárító mechanizmusok, Anna Freud – – – –
regresszió: aki még kicsi, arra nem érvényes a szabály projekció: a vágyak/tettek másnak tulajdonítása kiegészítô projekció: cselekvés indítékának kivetítése – magyarázat reakcióképzôdés: tiltott vágy az ellenkezôjébe fordul át
– áttétel: elfojtott élmény megszelídülve visszatér, fôleg játékban (nagyon gyakran) – álomban: dramatizálva; szimbolikájának vannak közös jegyei; nagyfokú sûrítés, gyerekeknél ritka – vágyak (pl. testvérféltékenység, szeretetvágy) teljesülése nyílt formában, vagy bonyolult szimbolikával, ha a vágy elfojtott – álom egyik funkciója az alvás fenntartása a keletkezô feszültségek megoldásával – a felmerülô vágyak is feszültségforrások – fantáziálásban: feszültségek kiegyenlítése, élménysûrítés, szinkretikus sémák módjára
Az ismeretanyag és magyarázata
– a gyerek tudásanyagának szerepe azonos a felnôttével, de nem szövôdik hálóvá, hanem különálló emlékmaradványokból áll
– a konkrét tárgyi ismeretanyag hatéves korra meglehetôsen széleskörû és pontos (Hermann Alice), viszont az összefüggések és a magyarázatok hiányosak – gyermekközpontú szemlélet (tehén a borjúért, szülô a gyerekért) – gyermekmitológia (mítosz és tapasztalt valóság ütközése furcsa magyarázatokat szül; fenyegetô eszköz, zsákos ember) – önkényes jelentésadás, gyermeki etimológia – végletes ellentétekben gondolkodás (évszakok, állatok) – világ rendjének morális elgondolása – egyéni tapasztalat azonosítása a fogalommal – az összefüggéstelen ismeretrendszer visszaadását nem vezérli az ellentmondásmentesség igénye; élmény, érzelem irányítja – a valóság tudása a megbízható felnôtt tudása; az ismeretanyag lassan helyébe lép az indulatnak, érzelemnek
XXI. A játék öröme A játék – a gyerek számára bármilyen tevékenység lehet játék; vagyis a játék fogalma igen sokféle tevékenységet jelenthet – a nem játékjellegû tevékenységtôl a következôk különböztetik meg: játéktudat, ellazultság, a pillanat öröme; a tevékenység önmagáért folyik és nem az eredményért, sôt fontosabb az eredménynél: maga a játék vezet feszültségcsökkenéshez – a felnôttek játékában az önérvényesítés, a kielégülés kap elsôrendû szerepet Funkciógyakorlás és utánzás – funkcióöröm (Karl Bühler): az újonnan megszerzett testi képesség gyakorlásából, ismétlésébôl való öröm – fô forrása a kompetenciaélmény – kb. 8 éves korban kezdôdik szociális funkció gyakorlása: fiktív barátságok, gyerekközösségek – örömforrás lehet az ismétlés, és méginkább a ritmusosság; növeli a biztonságérzetet (anticipáció) – kb. 1½ éves kortól általánossá válik az utánzás a játékban – a modell lehet ismert vagy képzeletbeli – örömforrás: csökken az ismeretlen iránti kíváncsiság keltette feszültség; a "másnak lenni" öröme; egyszerre éli át az illúziót és tudja a valóságot – a játékos utánzás során mindig fennmarad a kettôs tudat: nem feledkezik meg az eredeti szituációról a játék javára – kalandfeszültség (Wallon): az ismeretlen, a véletlen, a titok szerepe mint örömforrás A játéktartalom mint feszültségredukció – a játék tartalma segít az azonosulásban, a szereptanulásban Gyermeklélektan, 3. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat – a kínos, nem értett motívumok feszültségét csökkenti a – a csoport erôsségének mértéke a hagyományok játékban való megismétlés (pl. szülôk veszekedése) mennyisége; a szociális penetranciáé a modellnyújtás – a játék agresszív megnyilvánulásainak is és modellkövetés aránya indulatelvezetô szerepük van (indulatátvitel és – eredmény: a vezetô beolvad a csoportba, átveszi hosszantartó, elfojtott érzések elaborációja) annak hagyományait, majd hamarosan azokat kezdi – az ismeretlentôl való félelmet csökkenti a témák dirigálni a csoportnak beszövése a játékba – a nagyon erôs vezetô ezután kezdeményez és – a játékban megjelennek a típusos vágyképletek: a újításokat vezet be, átalakítja a csoporthagyományokat gyenge legyôzi az erôset (szerepcsere) – játékterápia: Freud nyomán Piaget és Wallon
XXII. A játékot a valóság táplálja A játék fejlôdése, Szlavina – 3-4 éves korban a játék lényege a pillanatnyi cselekvés, kontextus nélkül – 4-5 éves gyerekeknél az uralkodó mozzanat egy tárgy, a kelléke valamilyen szerepnek – 6-7 éves kortól maga a szerep kerül elôtérbe, és más szerepek adják hozzá a kontextust (orvoshoz beteg is kell) A szerepjáték feltételrendszere, Elkonyin – a modell nem lehet önmaga vagy egykorú társa – a szerep szigorúan elôír egy viselkedési sztereotipet: ez a szociális szereptanulást segíti; 6-7 éves korig lehetetlenné teszi, hogy a szerep és a cselekvés ellentmondjon (kalauz vezet) – nemcsak a szerep részleteit ismeri meg, hanem viszonyát más szerepekhez is
XXIII. Az együttléttôl az együttmûködésig A csoportosulás módjának fejlôdése – együttlét: gyerekek egy helyen közös tevékenység nélkül, de ha megkérdezik, mit csinálnak, ugyanazt felelik – együttmozgás: azonos tevékenység. Kölcsönös utánzás: nem felnôtt a modell (de általában az idôsebb/fejlettebb gyerek) – tárgy körüli összeverôdés: ideiglenes, mert hamar átalakul alacsonyabb/magasabb szintre – összedolgozás: pl. együtt építés. Társas kapcsolat kezdete. Munkamegosztás; szerepek megjelenése átvezet a következô szintre: – tagolódás: szerepek és vezetô – a szintek megoszlása középsô csoportban: 70-18-6-6-0; nagycsoportban: 7-33-31-14.5-14.5 A több szólamú játék – nagyobb gyerekcsoportban egyszerre a tevékenységnek különbözô szintjeit figyelhetjük meg, különösen ha a gyerekek különbözô korúak – ugyanannak a közös tevékenységnek különbözô jelentéseket adhatnak – kicsik követik a nagyok modelljét – azonosításhoz hasonlít, de nem indulatelhárítás, a gyerek nem a nagy értékeivel azonosul
XXIV. A viselkedés társas meghatározója: az együttes élmény A csoportban nô az egyének szociális penetranciája; Méreiék kísérlete – a csoport örömforrás együttmûködés nélkül is; biztonságérzetet növeli; a tevékenység szintje csoportban magasabb – aktometria: "tevékenységmérés"; viselkedés színvonalának; modellnyújtás-követés arányának regisztrálása – a kísérlet: átlagos hatóképességû gyerekeket (hosszas megfigyelés után válogatva) csoportokká fejlesztették rendszeres közös foglalkozásokkal, majd szembesítették egy "vezetô típusú" gyerekkel, aki ismerte ôket egyenként, de nem mint csoportot
XXV. Hagyományképzôdés óvodáscsoportokban
Az utalás – valamilyen cselekvés többszöri megismétlésénél az emocionális feszültség ugyanolyan, mint az elsô alkalommal – a folyamat rekonstrukcióját valamely részlet idézi elô; a lépéseknek pontosan egyezniük kell az eredetival – egy ilyen részlet, az utalás természetes jelként mûködik; hatására felidézôdik az eredeti indulat – egy konkrét utalás csak bizonyos csoporton belül bír azonos értelemmel (azoknak a csoportjában, akik részesei voltak az eredeti cselekvésnek) – ez a fajta felidézés különösen 5-6 éves korban gyakori
XXVI. Érzelmi kapcsolat és csoportkötelék konfliktusa Pár szembesítése csoporttal, Méreiék – a párt erôs érzelmi kötelékek fûzik össze, ezért mások szívesen csatlakoznának hozzá, ôk viszont elszigetelôdnek másoktól – kérdés: vajon egy pár könnyebben vagy nehezebben illeszkedik be egy csoportba, mint egy magános gyerek? – elôzmény: megfigyelés, majd párok és csoportok összeszokásának növelése (közös tevékenység) – kísérlet: pár és csoport összeeresztése; aktometriai megfigyelés; cselekvések eredete (kinek a hagyománya), engedelmesség, intimitás jegyzése – átlagos párok részben beilleszkednek, részben megmaradnak párnak – kettôs kötôdés. Erôs csoportba helyezve ez a pár teljesen felbomlik. – nagyon erôs párok elkülönülnek a csoporttól, szolidaritásuk felfokozódik, ahogy a csoport agresszív lesz velük szemben. Ugyanakkor a csoport vezetôje megtanulhat a párnak is parancsolni – a maguk szokásait – a pár lényege az érzelmi összetartozás, az intimitás; a csoporté a szociális rendszer, a hierarchia – a kettôs kötôdés fontos rejtett konfliktusforrás óvodában-iskolában
XXVII. Ismeretek híján elméletképzés Az ultrajelenségek magyarázata – Ultrajelenség: (Wallon), bármilyen jelenség, amit a gyerek közvetlen tapasztalás alapján nem képes megmagyarázni – a magyarázatigény viszont meghaladja az ismeretanyagot – saját elméleteket képez analógiás alapon következtetve – ilyen magyarázó elméletek Piaget szerint: – animizmus: megelevenítô gondolkodás, természeti népeknél jellemzô; önmagából kiindulás alapján a dolgokat érzésekkel, érzelmekkel, akarattal ruházza fel – artificializmus: a mûvi elôállítás elve – finalizmus: vagyis célokság; felnôtt gondolkodásban sorsszerûség, gondviselés – gyermeki realizmus: az objektív és szubjektív észlelés megkülönböztetésének hiánya, például az álom objektív jelensének gondolása – a magyarázó elvek célja ugyanaz, mint felnôtteknél a babonáé, mitológiáé (Kelemen László)
Gyermeklélektan, 4. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat – klinikai módszer, Piaget: beszélgetés gyerekkel egy XXX. Tudatos alkalmazkodás: feladat és ultrajelenségrôl, terelve a kritikus kérdés felé és teljesítmény spekulációra buzdítva. Pl pénz, felhôk, dolgok neve Az iskolaérettség fogalma – az iskolaérettség, pontosabban iskolaalkalmasság XXVIII. Támpontok fogalma alatt azt értjük, hogy egy gyermek képes-e megfelelni az iskolarendszerünk által támasztott Tájékozódás térben követelményeknek. A szükséges képességek: – Nemes Lívia és Szakács Ferenc: a térben való – fegyelem és önfegyelem; kitartás, szabályok tájékozódás a kisgyereknél egy bizonyos mozgás betartásának képessége, a figyelem szabályozása, globális sémájaként van jelen ellenállás a zavaró ingereknek – a kisóvodások tájékozódása cselekvésszerû: rövid – intelligenciaszint (kb. 5-6% kisegítô iskolára szorulhat); mozgásos sémák sorozatából áll (futás, kanyar, úton értelmi képességek: befogadás, felidézés, átmenés) mintakövetés – megjelennek a vizuális támpontok, amelyeknek – helyzetmegértés: legyen globális képe az iskola választása egyéni, élményektôl függô funkciójáról – 6 éves kor körül jelenik meg az irányokban – feladattudat, a tekintéllyel rendelkezô személy gondolkodás, ami elvezet a fogalmi szintû utasításának a saját vágyai fölé helyezése tájékozódáshoz – a teljesítmény igénye: a cselekvést ne önmagáért, Tájékozódás idôben hanem az eredményért végezze – ne játék legyen – könnyen feleleveníthetô, határpontnak tekinthetô Az iskolaérettség elérése élménymaradványok alapján – 5½-7 éves korban történik a gyerek "elsô – nem kapcsolódnak láncba, bár 5-6 éves gyerek esetleg alakváltozása": testhossz, törzs és láb aránya, váll- és két támponthoz (elôtt-után) viszonyít csípôszélesség megváltozik – megvan a szabályos ismétlôdés felismerése: pl. évszak – a gondolkodás érzelmi telítettsége csökken: nincs meg valamilyen támpont alapján az azonnali teljesülés igénye, fontosabb motivációvá – az idôbeli támpont gyakran látszólag jelentéktelen válnak a környezet igényei – valóságfunkció, eltolódás emléktöredék a tudatosság, az alkalmazkodás felé Szociális tájékozódás – az érdeklôdés tárgyiasodása maga után vonja önmaga – külsôségek megítélése kezdetben gyakran a viszonyok objektív szemléletét. Megítéli saját teljesítményét – téves értelmezéséhez vezet radír-korszak – az emberi kapcsolatok megismerésében a támpont: a – társkapcsolatok eltolódása a családtól az egykorúak szülôk viszonya a különbözô emberkehez felé – metakommunikáció tanulása gyakorlás, azonosítás Az iskolaérettség vizsgálata útján, nagyfokú érzékenység rá – az elsô tesztkészítô Danzinger volt; a magyar teszt tartalmaz elemeket a Bühler-Hetzer és a Hetzer-Tent XXIX. Páros szerkezetek féle próbából – széldíszpróba (B-H): megkezdett díszítôminta körbe A molekuláris gondolkodás megjelenése, Wallon folytatása. Készségek: formák megkülönböztetése, – érzékszervi-mozgásos sémák kiteljesedése 3 éves kor folyamatosság, irány, sorrend, kitartás (befejezi-e) körül, bomlásuk a beszédfejlôdés következtében (a szó – babaöltöztetés (H-T): csak rajzon baba és különféle függetlenedik az ingeregyüttestôl azáltal, hogy sokféle méretû ruhák. Készségek: külsô szempont alapján körülmény között fordul elô) mérlegelés; elvonatkoztatás a konkrét fizikai – szinkretikus sémák elsôdlegessége 5-6 éves korban, (játék-)tapasztalattól fellazulásuk a belsô képek indulattalanodásával – postajáték (H-T): bizonyos szavak összekapcsolása – 7-8 éves korban a sematikus gondolkodásnak vége, de jelekkel; a postás történetében jegyezni kell ôket. a fogalmi szint még nem teljesedett ki. Wallonnak Készségek: kondicionálhatóság; elvont gondolkodás feltûnt, hogy különösen sok abszurd dolgot állít (fogalmak jelölése új jellel) ilyenkor a gyerek – tájékozottság: pl. évszak, szülei foglalkozása, lakóhely, – a gondolkodás molekulái: tapasztalástöredékek, életkor amelyek egy sémába tartozntak, párosával együtt maradnak A követelmények változása
A molekuláris gondolkodás jellemzôi – a molekula elemeinek kapcsolata alapulhat: hangzási hasonlóságon; tartalmi ellentétességen; szemléleti hasonlóságon; és leggyakrabban személyes élményen vagy fantázián – az egyik elem felbukkanása felidézi a másikat, amelynek meg kell jelennie a beszédben. A kapcsolat, okság jelentéktelen, a molekula együttes szerepeltetése már igazságértéket ad az állításnak – innen az abszurd kijelentések – összevonás: láncszerûen kapcsolt molekuláknak csak a két szélsô tagja jelenik meg – viszonylatátvitel: szimmetrikus pár kapcsolódik egy meglévôhöz – a páros szerkezetek továbbépíthetôk, bôvíthetôk, alkalmasak soralkotásra; a mûveleti gondolkodás alapját képezik – felnôtteknél is megjelenik, pl. spontán asszociációkban
– régi próbák bizonyos követelményei elavultak, mert ma már az óvodában elsajátítják ôket, pl. feladatszerû rendezés – másokról megváltozott a vélemény, pl úgy mondják, számfogalom elég, ha az iskolában alakul ki – az iskoláskor kezdetének lejjebb szállítása esetén a követelményeket és az iskolarendszert a fiatalabb gyerekek képességeihez kellene igazítani – pl. fô készség a figyelem, a megértés, és a kitartás a koncentrációban (tudat stabilitása) – több teret kéne adni a gyerekek élménygondolkodásának, kalandozásának
XXXI. Egykorúak társkapcsolatának megszilárdulása Ÿ A társas érdeklôdés átpártolása – 7 éves kor körül történik; addig az egykorú társ funkciója inkább a jelenléte, mint az aktív társasága – 6-7 évesen kezdenek kialakulni, a 8. év körül stabilizálódnak az ember társaslélektani szerepei
Gyermeklélektan, 5. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat – eleinte a felnôttnek hazudni rosszabb, mert ô tudja, – nem folytonos mennyiségek (gyöngyök hogy hazudunk; megfordítva a gyereknek rosszabb, rakosgatása különbözô edényekbe) – ugyanezek az mert ô nem tudja eredmények – az engedelmesség mellett a viselkedésben megjelenik – az átmeneti szakaszban az áttöltés mint mûvelet még az egykorúakkal való szolidaritás és rivalizálás nem implikálja a mennyiség állandóságát – az iskola kiváló terepet szolgáltat ezekhez a – egy az egyhez hozzárendelés: pl. 6 kancsó és 10 folyamatokhoz pohár – az indulattalanított érzelmek új talaja az egykorúakkal – kicsik nem oldják meg; átmeneti szakaszban való társkapcsolat megoldják, de széthûzás stb. megzavarja ôket – az átpártolást a társas együttlét fokozatos fejlôdése – iskolaérettségi próba: 6 korong; rakjon mindegyikhez elôzi meg egyet. Ugyanolyan eredmények, mint a kancsóknál – a fejlôdô érzelmi és szociális érettséggel jár együtt – tôszámok és sorszámok egymáshoz rendelése (korlátok és szônyegek). Kicsi nem képes rá; 5-6 éves számolással, próbálgatással megoldja; 7 éves megérti XXXII. A gyermekrajz az összefüggést A rajzolás kezdete Kategóriák – firkálás 2-2½ éves kortól – ez a számok kategóriájának kialakulása – funkcióöröm a hajtóereje – "anyagkategória" – Piaget és Inhelder kísérletei. – tartalom nélküli vonalak; papír széle nem határolja Különbözô összetevôi más életkorokban alakulnak ki eleinte (súly, mennyiség invarianciája) – önkényes jelentésadás a rajzoknak, ha rákérdeznek – miért alakul ki a súlyfogalom késôbb a mennyiségnél? – az ábrázolás szándéka 3 évs kor körül jelenik meg. (Piaget) Sokféle szubjektív tapasztalat, érzelem szinkretizmus jellemzi. befolyásolja – a kategóriák kialakulását segíti a gyakorlati Az ideovizuális ábrázolás jellegzetességei tapasztalat, az indulattalanodás, a felnôttektôl kapott – aránytalanság tudás, különösen ha az maga is rendszerekbe – juxtapozíció: érintkezés és bennefoglalás; irányok illeszkedik, pl. óra, naptár, számok téves ábrázolása – a cselekvéses feladatmegoldás mindig megelôzi a – transzparencia – nincs takarás képzetekben gondolkodást – több szempontú ábrázolás – Minszkaja kísérletei: emelô mûködését megérteni – emocionális felnagyítás gyakorlatban, kép alapján, csak szóbeli magyarázat – eseménysorok szalagszerû vezetése (ismétlôdô részek után. Csak szóban még a hétéveseknek is csak 20%-a jelzik az összetartozást) tudja megoldani. – intellektuális realizmus: a gyerek azt akarja ábrázolni, amit tud a valóságról, és nem azt, amit lát belôle – 9 éves kor körül felváltja a szemléleti realizmus: a XXXIV. Sorba rendezés és osztályozás látvány ábrázolására való törekvés – fent és lent érzékeltetése pl. vonalakkal, nappal A sorrend – kísérletek mélység ábrázolására: többszintû ábrázolás – Piaget és Inhelder kísérletei: gyöngyfüzér/szárítókötél a fent és lent között; elôtérkiképzés; elkanyarodó út; lemásolása; kör alakot egyenesre; fordított sorrend; 8dombábrázolás (a függôleges is elferdül); részleges as alakú füzért egyenesre takarás – 2-3 évesek nem értik a feladatot – 3-4 évesek: néhány párt lemásolnak, de sorrendet nem A gyermekrajzok esztétikuma – 4-5 éves: próbálgatással, sûrû ellenôrzéssel le tud – a spontaneitás; az érzelemteliség teszi a gyermekrajzot másolni egyre bonyolultabb helyzetekben a mai ízlés számára esztétikussá. Eszközei: – 6. év után: sorrendfordításra képes páronkénti – aránytalanság: emocionális felfokozás (félelem, ellenôrzéssel vágyakozás) – 7. év után: próbálgatás nélkül megoldja a feladatokat; – túldíszítés: érzelmi megtapadás valamelyik motívum a megoldás cselekvésvezérelt rajzolásánál, rajzolás ünnepélyessége – 7-8 évesen a manipulációs megoldási folyamat – zsúfoltság: «indulati telítettség, valóságos benyomások interiorizálódik összességét akarja ábrázolni; «valósághûség; – 7-10 éves korra jellemzô az interiorizált «jellemzô vonások teszik a tárgyat (minél több kereke cselekvésekben gondolkodás van, annál mozdonyabb); «horror vacui – ugyanez a helyzet nagyság szerinti sorbarakásnál: – gyermeki realizmus, egy szinten van a képzelet és a eleinte esetleg párok; 7 éves kortól tökéletes valóság (egy képben kombinálva) – sûrítés: motívumok kombinációja (virágcsillag, Más gondolkodási mûveletek koronaház, állatfejû ember) – tranzitivitás: 7-10 éves kortól. Ha A>B és B>C, akkor – közös jegyek a szürrealista ábrázolással és a A>C. természeti népek mûvészetével – tartalmazási reláció: egy elem tartozhat egyszerre egy – Gerô Zsuzsa vizsgálatai alátámasztották, hogy a rajz az halmazhoz és egy alhalmazához (barna gyöngy és indulati feszültségek levezetését szolgálja, és azokat fagyöngy). 7-8 éves kortól van meg, de szóbeli, találjuk szépnek, amelyek mögött nagy feszültség van. bonyolultabb feladatnál elvész – a cselekvésegységekben való gondolkodás a logikai gondolkodás kezdete; fô jellemzôi: interiorizálás, XXXIII. A számfogalom kialakulása reverzibilitás, invariancia – logikai rendezô elveknek van alárendelve: a soralkotás Piaget kísérletei a tranzitivitásnak; az osztályozás a tartalmazási – A számfogalom: a mennyiségek invarianciája. 6 éves relációnak kor körül alakul ki, addig inkább gépies számlálás – korlátja: nem képes csak szavakban, elvont létezik (Stern) fogalmakban mûködni – folytonos mennyiségek: folyadékok töltögetése különbözô edényekbe – 4-5 éves korban szemléletvezérlésû véleményalkotás XXXV. Egy higgadt korszak gondjai – 5-6 éves: 1 lépés után még megvan az azonosság, de a másodiktól elbizonytalanodik. A metafizikai feszültség – 7+ éves: mûveletektôl függetlenül állandó mennyiség – déjà-vu élmény leggyakoribb 8-9 éves korban
Gyermeklélektan, 6. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat – valamilyen részmozzanat felidézi egy megtörtént, de – az iskola is segít kialakítani az együttmûködésen, kínossága miatt elfelejtett esemény feszültségét kölcsönös tiszteleten alapuló szabályfelfogást – az elfojtott kínos élmények felbukkanhatnak látszólag Társadalmi-történelmi fogalmak megértése oknélküli szorongásként, zavarként – Marton Imre: társadalmi tulajdon megértése – a 8-10 éves gyerekek nyitottak, érzékenyek; az – 6 éves a munkaeszközt azénak tudja, aki dolgozik vele indulatok intenzív elhárítása kiegyensúlyozottá teszi – 10-12 éves korig az intézményt egy konkrét személy életüket – tevékeny, nyugodt életszakasz képviseli – az elhárításból visszamaradó érzést azért nevezzük – Hunyady György: történelmi fogalmak metafizikai feszültségnek, mert a gyerek általában – jelentésük kezdetben személyes; konkrét olyan problémákhoz köti, mint az élet, halál, végtelen, – nem alakulnak ki maguktól, ha nem tanítják ôket létezés, változás – ezekre a problémákra nincsen válasza, valami miatt szorong; naiv magyarázatokat keres rájuk XXXVII. Egyszerre több szempont érvényes – szorongás leggyrakrabban a halálhoz kötôdik; A decentrálás spekulációk; próbálja magát beleélni, milyen lehet a – a kisgyerek gondolkodása centrált. Megfigyelhetô halottnak például kétváltozós számításokban (út és sebesség) – spekulációk meg nem értett, nyomasztó szavakról vagy játékban: azért csal, mert megértette, hogy (gond); a végtelenrôl; az igazságosságról gyôzni lehet, és erre centrál – a szabadon maradó indulatok bármiféle hétköznapi – Piaget kísérlete 3 dimenziós szemlélet vizsgálatára: tárgyhoz hozzákapcsolódhatnak: mindenben van terepasztalon hegyek, tájékozódási pontok; képen ki valami titokzatosság kell rakni, hogy néz ki máshonnan – ez is indulatátvitel: a tárgytalan szorongást viszi át egy – 6-8 éves kor: tudja, hogy más látszik, de a saját gondolatra, tárgyra, azt érdekessé téve látképét rakja ki – 8-9 év: megjelennek támpontok a másik nézôpontból XXXVI. A szabály tudata és az erkölcsi (kevert perspektíva) ítéletek – kb. 10 év +: bele tudja élni magát bármelyik nézôpontba Játékszabályok – a decentrálás az együttmûködés, a vitatkozás – Piaget kísérletei; itthon Gleiman Anna. Gyerek tanítsa alapfeltétele meg a játékot; kikérdezés klinikai módszerrel a szabályok eredetérôl, örökérvényûségérôl XXXVIII. Az engedelmesség fonákja – 3 év körül: rendszertelen játék; egy-két epizódot "így kell" – ezekben az ismétlés öröme a lényeg A nevelôi légkör – 4-5 éves korban szabályfoszlányok utánzása; – A gyerek megszerzi a decentrálás, és ezzel a vitatkozó együttmozgás szintjén mindenki a maga játékát játssza belátás képességét, de a környezet ezt gyakran ellenzi – a szabály kötelezô érvényû és abszolút; ô maga mégis – Lewin, Lippitt és White kísérlete, 3 "szakkör": variálja (kettôs szabálytudat) – autokratikus – vakfegyelem – adott munkaterv, – az örömforrás az idôsebbek utánzása fölényes és kritikus vezetô – 7-8 éves kortól együttmûködés; szabályosság – demokratikus – önkéntes fegyelem – közös terv; kölcsönös ellenôrzése tárgyilagos, segítô kritika – a nyerés fogalma már nem a jó játékot takarja, hanem – anarchisztikus – laissez-faire – nincs feladat, irányítás, a jobbnak lenni-t értékelés, bírálat – a szabály ismerete tökéletlen, ezért egyszerûsítik és – spontán variáció: az anarchisztikus csoportok egy alkalmanként egyeztetik része beletörôdött helyzetébe, a másik renitenciával – 10 éves kor körül megérti a szabály mibenlétét; reagált kötelezô érvényû, de megegyezéssel módosítható – megfigyelik a gyerekek teljesítményét (munkával – 12-13 évesen a játékszabályok megtervezése, töltött idô); egymással való kapcsolatát; közösségi bonyolítása lesz a fô örömforrás életét – egyszerûbb játékoknál hamarabb kialakul a teljes – megrendezett epizódok: vezetô késik/kimegy; idegen szabálytudat jön be, sérteget – a teljesítmény a legjobb a beletörôdött autokratikus Erkölcsi szabályok csoportban (74%); a renitens autokratikus és a – Piaget kísérlete a gyerekek ítéletrendszerének demokratikus 50-52%-os. Viszont ha a vezetô kimegy, felderítésére párhuzamos történetekkel (történet a következô visszaesés történik: 74%»29%; 52%»26%, azonos végeredménnyel; enyhítô/súlyosbító míg a demokrata 50%»46% körülmény) – a renitens autokratikus csoportban harmincszor annyi – a gyerek ítéletére 7-8 éves korig a következmény-etika ellenségeskedést figyeltek meg, mint a jellemzô, és a valószínûtlenebb hazugságot jobban demokratikusban elítéli – frusztrációs indulatok levezetésére gyakran bûnbakot – 8-9 éves kortól a szándék a fontos; a megtévesztés a képeznek, a többi tagot ez átmenetileg kibékíti vétek, nem a túlzás – másik levezetés indulatátvitellel személyrôl tárgyra, pl. – lopásnál, ügyetlenségnél is kezdetben a a munkadarabra, cégtáblára lopott/tönkretett holmi (vélt) értéke az egyetlen – az én-élmény gyakorlásának akadályoztatásából mérvadó; késôbb a szándék enyhíthet/súlyosbíthat származó frusztráció eredménye agresszió – részben a felnôttek hatása a felelôs azért, hogy az ítélet kárközpontú – 5-7 éves korban az erkölcsrendszert a felnôtt adja. A XXXIX. Az iskolai osztályok társas szerkezete rossz nem önmagától rossz, hanem azért, mert tilalom megszegésével jár Szociometria, Moreno – a szabály betûje a fontos, és nem az elve. Ami nem – Szociometria= a közösségen belüli egyéni igaz, az hazugság, hacsak nem mese. kapcsolatok felmérése és ábrázolása » szociogram – heteronómia: más által adott szabályok betartása – a felmérés szempontjai: rokonszenv; közösségi (Piaget szava bölcseleti erkölcstanból) funkciók; népszerûség; szellemi képesség megítélése; – 9-10 éves kortól jellemzô az autonóm erkölcs, a testi tulajdonságok megítélése; ellenszenv; szabály szellemének a követése, a méltányosság és az antiszociális viselkedés enyhítô körülmények figyelembevétele – a kölcsönös választásokat ábrázoljuk a szociogramon Gyermeklélektan, 7. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat – következtetések: hány %-nak van kölcsönös – az ismétlés biztonságérzetet ad, ezért gyakori: kapcsolata; a kapcsolatok hány %-a kölcsönös ismétlôdô szócsoportok (kezdet, vég, üdvözlés); – a rokonszenvi- és funkciómegítélési szavazatok motívumok (3. szám; legkisebb királyfi; üveghegy); szóródása a csoportlégkör mutatója ceremóniák – kiegyensúlyozott csoportban elôbbi szórt, mert egyéni; – a mese részletei, ezek hangulatai fontosabbak a utóbbi nem, mert reális történetnél – konform légkörben mindkettô szóródása alacsony; – veszély és megmenekülés motívuma; kifejezi, hogy a anarchisztikus légkörben mindkettôé magas gyerek nagyobb, önállóbb szeretne lenni – elkülönült csoportosulások felderíthetôek – kompenzáció, elégtétel: a gyerek keveset tehet, ezért – Várhegyi György vizsgálta hatodikosok spontán sokat ábrándozik kompetenciáról. Ide tartozik a csoportjait; jellemzôk: dicsekvés is, nemcsak önmagával, de pl. apjával – romantikus színezet (titkok, rítusok); intézményesség; – a mágikus világban minden vágy teljesülhet (Freud: a szinkrétikus (demokratikus) vezetés gondolat mindenhatósága) – a csoportalakítás fô indítékai: közös tevékenység; – csecsemô önmagából indul ki (14 hónap, szemével iskolai egybetartozás; szülôk társadalmi helyzete; lámpát oltogat); a mágikus szemlélet gyakran érdeklôdés a másik nem iránt visszatér, pl. lelkifurdalás, ha valakinek rosszat kívántunk – a vágyteljesítés fô színterei: mese, játék, ábrándozás. XL. Kettôs tudat Olyan szerepeket vehet fel, élheti magát bele, amilyenekre vágyik Ismerkedés a mesével, verssel – mint az európai modern kultúra alapeleme, a könyv A rendkívüli realizmus hamar megjelenik a gyerek életében – a 8-9 éves gyerek értelmi érettsége folytán nem – a képeskönyv segít neki a tárgyakat elkülöníteni fogadja el a csodát, de igénye van a csodás – ám környezetüktôl és tudásukat és kompetenciatudatukat megmagyarázható – kalandokra, pl. Robinson és Verne megerôsíteni; késôbb pedig újat is tanulni (pl. zsiráf) – 10-12 éves kortól sokat olvas, kialakul a leendô – 4 év körül megtanulja a képekhez tartozó szöveget; rendszeres olvasó; válogat és vannak kedvencei anticipáció öröme – az olvasás új funkciója: ideálkeresés. Tudatosan – ekkoriban a mesének már szólnia kell valmirôl: azonosítja magát a regény nyújtotta mintára; a valódi tartalmazzon ismerôs elemeket; narrációt és példák (pl. szülôk) túl hétköznapiak, és vannak párbeszédet; legyen részletes konfliktusaik is – a tapasztalások ilyen újraélése segíti a folyamatról való – az érzelmesség igénye, fiúknál általában rejtetten, tudás rögzülését és a szavakban gondolkodás áttételesen, pl. gyereksors-könyvekben kialakulását – az olvasmányba való beleélés hiteles és igen nagyfokú: – ha a mese arról szó, hogy a szülôk mit csinálnak, pótolhatja valamilyen cselekvés tényleges amikor máshol vannak, az enyhíti a távollétük végrehajtását feszültségét – 2-3 éves kortól a vers örömforrása a ritmus az XLI. Folytatólagos képzeleti játékok ismétlôdés, anticipáció öröme miatt; a ritmikusság a mozgásos feszültség elaborációja Keretjátékok – 4-5 éves kortól a hangzás, a zeneiség, a rím. A gyerek – egyhangú életet élô gyerekek gyakran kitalálnak hosszabb szakaszokat memorizál, de a szavakat regényes játékokat, pl. Brontë-testvérek, Glasstown, gyakran másokkal helyettesíti Gondal birodalma; Gleiman Anna többször megfigyelte – a mozgáshoz kapcsolódó hangulatok – mûveltségüket felhasználják a játékhoz összekapcsolódnak a ritmussal, majd az egyéb – örömforrás a kompenzáció, a képzeleti öröm mellett az verseszközökkel is együttesség Beállítódás a mesére, "Elvarázsolt tudat" – 7 éves kor körül a valóság elemei gyakran keverednek – Bühler szerint: különösen 4-5 éves kor körül a gyerek bele a játékba; a keretjáték minden más játék, tudatállapota megváltozik, amikor mesét hallgat: tevékenység elemeit, eredményeit "felszippantja" felkészül a rendkívüli befogadására. Ezt a felnôtt (kézmûvesség; új játéktárgyak; más játékba szerepek jelzései, megváltozott viselkedése indítják el. beszövése) – tudat: a világ felfogásának szubjektív, összefüggô, – a játék szintjén rendszerbe foglalják életüket, dinamikus rendszere tevékenységüket; ez segít a valódi világban, – ugyanazok az élmények különbözô rendszerekké társadalomban eltájékozódni. állhatnak össze, pl. álomban és ébren; színházban » ilyen másféle tudatállapot a mesehallgatás XLII. Az ellentmondásmentes gondolkodás – kisebb korban a mese elemei belekeveredhetnek a igénye: feltevés és bizonyítás valóságba, de 5-6 éveseknél a mesébe való teljes beleélés nem zavarja a teljes valóságtudatot A formális gondolkodás megjelenése – a játék hasonló kettôs tudatától eltérôen a mesében – 11-12 évtôl érvényesül a decentrálás; 14-15 éves korra csak passzív részvétel van: az anticipáció az élvezet, befejezôdik: gondolkodásmód felnôttre jellemzô és nem a beavatkozás. Elôkészít más mûalkotások – az érvényesség igénye felülkerekedik az élmény befogadására. bizonyító erején – "elvarázsolt tudat", Sartre: az irrealitás elfogadása a – Piaget K: gyerek osztályozza a vízen úszó dolgokat. 5 realitás tudatában év: nem zavarják a jelentkezô ellentmondások; 6-7 év: – a kettô egyeztetése lehetetlen: ha felmerül a kérdés: össz tudja szedni a tárgyakat, de osztályozása "lehet-e", akkor vége a mesének; nem szerencsés az a megragad egy jellemzônél (kicsi-nagy és változatai); mese, amiben a nagyon hétköznapi keveredik a ellentmondás nem zavarja meseszerûvel – 7-9 éves: kétszempontú osztályozás, pl. méret és súly, esetleg kivételek észlelése (pl. lyuk) A mese jellegzetességei – 12-13 éves: következetesen számba veszi a – a mese és játék varázslatosságában minden lehetôségeket; el tud szakadni a konkrét példáktól, lehetséges. Pl. a gyakori átváltozásmotívum tükrözi a elméleteket szerkeszt és igazol egy jellemzô gyermek bizonytalanságát a valóságban variálásával – mivel a gyerek nem alkot fokozatos viszonyítási skálát, – következtetések végrehajtásának képessége elvont ellentétek és szélsôségek szerepelnek a mesében fogalmakkal; gondolkodás lehetséges ítéletekben Gyermeklélektan, 8. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
Gyermeklélektan kivonat – kombinatív gondolkodásra példa: Piaget és Inhelder K: – elaboráció (Charcot elnevezése): az elhárításnak az a 4 üvegcs; 3 kombinációja sárga lesz. 8 éves már formája, amikor a feszültség pozitív kombinál, de nem jut el a hármas kombinációig; 12-13 megnyilvánulásokká alakul (benyomás asszociációs éves módszeresen mindent végigpróbál láncok révén egyre gazdagabbá válik) – Flach introspekciós vizsgálatai: szimbolikus séma, a Implikációkkal végzett mûveletek téma valamilyen elvont vonásán alapuló vizuális – implikáció: P implikálja Q-t, vagyis ha P, akkor Q képzetsor – I, identitás: implikáció változatlanul hagyása – a képi megjelenítés segít megérteni a nehezen – N, negáció: implikáció tagadása (P, és nem Q) szavakba önthetôt, elôjön pl. gyerekrajzban: erôs – R, reciprok: implikáció megfordítása (ha Q, akkor P) érzelmi tartalom – C, korreláció (két mûvelet együtt) (Q és nem P) – hasonló a szimulakrum is: szimbólumféleség – Klein-féle négyes csoport; Piaget-nél: INRC csoport. – Gerô Zsuzsa gyermekrajz-vizsgálatai, feszültség Bármely két mûvelet bármely sorrendben a négy megjelenése, vágyakozás félelemmel együtt (nagynak valamelyikét adja; egyikük változatlanul hagyja azt, lenni; egzotikus tájon lenni); rajz pótolja mindezek amivel kombináljuk hiányát – alkalmazása: meg akarjuk állapítani a viszonyt két – Rorschach-próba: bonyolult érzelmek kivetítése a jelenség között; sorra feltételezzük az implikáció négy konkrét jelentés nélküli ábrába; képre vetítés csökkenti változatát a szorongást – példa a lámpával és a géppel: I: fénytôl áll meg a gép; – az érdeklôdés: pozitív irányú elaboráció; kíváncsiság és N: a fénytôl nem áll meg a gép; R: a megállástól leskelôdés gyullad a fény; C: a megállástól nem gyullad a fény – játékfeladat nehezebbé tétele (kompetencia) – gyakorlati tudásban: Kelemen László felmérése – 9-12 év jellemzô elaborációs módja: magamutogatás, hetedikesekkel: a tudásanyagukkal képesek színházasdi; önismeret igénye a metafizikai feszültség mûveleteket végrehajtani (évszakok és folytat\asa tengelyferdülés; 74% megérti, hogy tf nélkül nem – éntudat megerôsítése, pl. napló, aláírás, gyûjtés: lennének évszakok, mert tudja, hogy a tf-tôl vannak) rakosgatás (7-8 év) szintjérôl a tervszerû személyes gyûjtésig Kettôs vonatkoztatás – legfejlettebb elaborációs forma: szublimáció (Freud): – Piaget kísérlete a csigával és a deszkával; le kell mérni készség irányába átdolgozása a különféle elaborációs a csiga és a deszka elmozdulását a kiindulási ponthoz módszereknek – 7 év: nem érti az utak kivonását; 8-10 év (konkrét mûveletek szintje): képes alkalmazni a kivonást, de nem érti a rendszerét; 12+ év: szabadon tudja XLIV. A gyermekkor vége kombinálni a mozgásokat, és megérti, hogy egyik A jövô felfogása semlegesítheti a másikat – kisgyerek várja már, hogy olyan lehessen, mint a A jelenségek oka nagyobbak, van fogalma egyes jellemzôkrôl, de nem – Piaget és Inhelder K: fémrudakat (változó anyag és tudja folyamatba illeszteni a nagyobbodást vastagság) súlyokkal vízig kell hajlítani – 12-13 év: látja, hogy a nagyobb nem egyszerûen – 5-6 év: oksági magyarázat ritka; antropomorf és nagyobb, hanem nem is gyerek; fô utalás: testalkat finalista változása, másodlagos nemi jellegek – 8-9 év: soralkotás jellegû megfigyelések, de Ø – játék visszaszorulása; helyét a feszültséglevezetésben hipotézis; 10-11 év egyes tényezôk elkülönítése átveszi az álmodozás – 13 év: következetes próbálgatás, lehetséges – alapvetô különbség: realitás látszatát adja neki, elsô összefüggések ellenôrzése személyben történik – érdeklôdés, önismeret igénye megvan, de a kitartás nem teljes, az ismeretek szûkösek XLIII. Az indulatok feldolgozása gazdagítja az
érdeklôdést és emeli a teljesítmény színvonalát Az elaboráció – az elhárított feszültségek zavart keltenek a felidézésben és a figyelemben; az elhárított konfliktus más formában visszatér
önállósodás – 12-13. év: törekvés a nagyobb önállóság felé; ne kelljen folyton számot adnia; lehessen független a szüleitôl – újabban: nem a felnövés igénye, hanem a "boldog tizenéveskor" terve, ami minél hosszabb, annál jobb – hosszabb iskoláskor lehetôvé teszi ezt; nem sürgeti a teljes önállósodást
Információ Verzió és copyright Mérei Gyermeklélektan Párlat v2.0 © Balogh Dániel 1993. V-VI; 1994. V. Az anyagot nyugodtan olvashatod, sokszorosíthatod. Azonban borzasztó aljasság lenne, ha valakitôl pénzt kérnél érte, tekintve, hogy én ingyen ajánlom fel mindenkinek. Magyarázat A párlat felépítése a könyv fejezeteit követi, de a fejezeteken belüli csoportosítás gyakran önkényes.
Források Mérei Ferenc — V. Binét Ágnes, Gyermeklélektan; Gondolat 1981.
Gyermeklélektan, 9. oldal Balogh Dániel, 16/02/2012
