2008-Drenezes

Hagyományos Technológia – Dörken drénrendszerek (Elıadó: Farkas Imre – Dörken Kft.)

Dörken drénrendszerek A képen látható pince oldalfalban lévı elektromos kapcsolódobozból folyik a víz ez egyértelmő, és nem biztos hogy túlzottan kívánatos. Nem tartom valószínőnek, hogy bármelyik „épszerk” órán azt tanították, hogy így kell megcsinálni. Tudom, hogy készült ennél a pincénél vízszigetelés és mégis beszivárog a víz. És akkor kérdezném, hogy az épszerkes kolegák tudnak-e olyan szigetelést, illetve melyik az a szigetelés amely – nem sok kritériumot szabok én neki – garantáltan és hosszú távon nem fog beázni? Én a magam részérıl az egyetemi padokat nagyon régen koptattam, igaz hogy a Közlekedésmérnöki Karon gépészként végeztem aztán az elmúlt 3 évben gyakrabban koptattam ismét ezeknek a falaknak a padjait az Építészmérnöki Kar Épületrekonstrukció Szakmérnöki szakán, és ott sem igazán volt erre korrekt válasz. Én egyetlenegy ilyen szigetelést ismerek: azt, amelyikhez nem megy oda a víz. Igaz? Azon nem tud bemenni. Logikus. Innentıl kezdve már meg is van a feladata a tervezınek, kivitelezınek: biztosítsa a víz elvezetését a szigetelés elıl amennyiben ez lehetséges, és akkor ott legalább nyugodtan alhat. Lesznek olyan esetek, amikor nem lehetséges én ezt nem vitatom. Ott én nem aludnék nyugodtan hogyha én lennék a kivitelezıje, de Istenem, ez egy dolog. Tehát vezessük el a vizet a szigeteléstıl, és akkor nem fog bemenni oda, ahová nem szeretnénk, hogy bemenjen. Ezt egyébként az esetek többségében nem csinálják meg, és akkor ennek ez az eredménye. Ez egy nagyon szép kis boltíves pince, nyílt munkagödrös építéssel készült. Esetenként követett el egy-két hibát a kivitelezı statikailag is, de nem az a fı baja, hanem az hogy a boroshordókra folyik a víz. Ugye tudjuk, hogy volt a történelemben aki már tudott vízbıl bort csinálni, de itt nem ez a technológia folyik éppen. Tehát itt nem kívánatos annyira a víz. Nálunk sajnos a szabványok vagy önmaguktól haltak ki vagy jogilag kivontuk a forgalomból aztán ennek ellenére egy-két szabvány tetszhalott formájában még továbbél, mint Magyar Szabvány. A németek ennél sokkal kevésbé voltak ügybuzgóak azzal a bizonyos EUs csatlakozással, amibe mi ugye 2004-ben léptünk bele. İk azt mondták, hogy az ı szabványaik mindaddig élnek, amíg azoknak létjogosultsága van. Tehát nem egy ilyen mozdulattal kivonjuk ıket a forgalomból, hanem élnek. Németországban két szabvány foglalkozik a vízszigetelés témakörével. Helyesebben mondva egy fıszabvány: a DIN18195-ös szabvány. Ez 10 részbıl álló, durván 120 oldalnyi

BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

1


2

kis anyag. Német nyelven meg lehet szerezni bármikor a magyar szabványügyi testülettıl jó pénzért. Nos, ez a szabvány, ha jól emlékszem az 5. fejezetében foglalkozik a szigetelések egy speciális védelmével, mégpedig a drénezéses védelmével. Kb. olyan szinten hogy a DIN 4095-ös szabványra utal és kész. Tehát kb. ennyi: egy fél soros mondattal utal arra hogy a szigetelés védelmét a DIN 4095-ös szabvány szerint kell elvégezni. Ami hatalmas elınye a német szabványnak, és amiért nagyon jó és tényleg szívesen ajánlom mindenkinek a figyelmébe. Érdemes ezt a kis szabványt megszerezni, ez 10 oldal mindössze, nagyon rövid, tömör szabvány. Mindemellett nemcsak a tervezésre vonatkozóan ír elı dolgokat, a méretezést segíti, hanem még példákat is ad, hogy hogyan kell megcsinálni. Egy tényleg jól kézzelfogható egyszerő ésszerő dolog. Elıször is definiálja a szabvány magát, hogy hová alkalmazható, ill. mire fog vonatkozni. Eléggé egyszerő, minden épületszerkezetre, ami talajjal érintkezik, de mindegy hogy rajta van, mellette, vagy éppen alatta. Tehát ugye a talajon fekvı épületszerkezet védelmérıl beszélünk, vagy oldalfalak védelmérıl vagy éppen teraszok, zöldtetık és egyebek, szigetelések védelmérıl, parkolótetıkrıl és társaikról. Néhány fogalmat ad meg a szabvány mégpedig ugye elsıként elkezdi, a drén rendszernek vannak részei, tehát egy rendszerrıl beszél mindig a szabvány nem pedig egy adott termékrıl, hanem egy adott rendszerrıl és, én is errıl szeretnék beszélni. A szabvány áll egy drénbıl, amit mindjárt kibontunk, hogy mi ez. Áll ellenırzı és tisztító berendezésekbıl, és áll a vízelvezetésbıl.

Itt

tetten

érhetı

egyébként

a

német

szabványalkotónak

ez

a

rendszergondolkodása. Hogy nemcsak arra gondol, hogy valahogy vigyük el a fal mellıl a vizet fél méterrel távolabb, aztán ott majd lesz vele valami. Mert ebbıl általában az fog következni, ami a tanár úrnak szokott a nagyon jó példája lenni, vagy legalább is én ıtıle hallottam, hogy a gondosan elkészített drénezett pincében gyönyörően úszkál a sokmillió forintos hifi és egyéb elektronikai berendezés a vízben, merthogy éppenséggel csak addig sikerült elvinni a vizet. Tehát komplett rendszerben tessék gondolkozni, és ezt tényleg jó szívvel merem mindeninek ajánlani. Nekem vesszıparipám, és ha lesz rá mód, akkor a tetıben még fogunk errıl beszélni. Az épület rendszere, az véleményem szerint a természeti környezettıl ahova elhelyezzük ezt a házat, építményt, egészen az épület használójának a szokásáig tart. Ezt nektek tervezıknek, kivitelezıknek ilyen komplex rendszerként kellene kezelni ahhoz, hogy az valóban jól mőködhessen. Lehet, hogy ezt más máshogy szokta megfogalmazni. Ez innentıl idáig tart. És akkor lesz belıle esetleg jó dolog. A drén maga egy győjtıfogalom, mégpedig (azt mondja a szabvány), hogy áll egy dréncsıbıl és drén-rétegbıl..



A dréncsıvel én most nem szívesen foglalkoznék túl sokat csak néhány rövid gondolat. Egy épület drénezéséhez csak olyan dréncsı használható, ami arra készült. Nem azért mert az drágább, (elképzelhetı egyébként), hanem azért mert az a dréncsınek nevezett szörnyeteg amit legtöbbször használnak. Szoktatok járni építkezésre az iskolával néha? Láttatok már ilyen dréncsövet? Milyen színő volt? Citromsárga, világos, na az a mezıgazdasági szikkasztócsı amelyet maximálisan fél méter mélységig szabad beépíteni. Hm-hm. Hány méter mélyen láttad? Fél méternél biztos mélyebben volt, igaz? Miért baj az? Azért nem szabad ilyen mélyre tenni, mert nincs meg a megfelelı szilárdsága, nemhogy a tömörítést

(ugye a talajvisszatöltést illene tömöríteni) nem fogja kibírni röhögés nélkül

hanem maga a talajvisszatöltést sem. Erre nagyon jó példa egyébként a néhai ELTE, most nem tudom hogy ELTE kollégium-e még, itt az M7-es kivezetıjén a Dajka Gábor utcában. Tudjátok hogy hol van ez? Volt az néha Mőegyetemi Kollégium is. Ott ugye a Rubin Apartman Hotel megépítésével sikerült – ismét utalok a rendszerszemléletre – sikerült megbolygatni a talaj vízháztartását, ott mélygarázs készült olyannyira hogy attól kezdve ezen kollégiumnak a tornaterme elkezdett ázni. Nosza, szakemberek megvizsgálták, drénezzük le nagyszerően le is drénezték 2 db 150-es citromsárga csövet raktak le egymás mellé a biztonság kedvéért, hogy ’ha az egyikkel valami történik, akkor még a másik mőködıképes legyen!’ – felkiáltással. Körbevitték az épületen, végigrakták kaviccsal a teljes árkot, tehát tényleg többet megtettek mint amit muszáj lett volna. Majd pedig 4-5 év múlva – ez olyan 9899 környékén volt – újra elkezdett ázni ez az épület. ’Biztos eldugult a dréncsı!’ - felkiáltás. Hívták ugye a csatornatisztítót. Az egyik csı az abszolút járhatatlan volt, tehát beroppant még az építés során, összelapult, abba meg nagyon kevéssé tud elmenni a csıtisztító, a másikat pedig 100%-osan benıtte a gyökérzet. Okos emberek, már ez egy kicsit engem bosszantott azt mondták hogy ’jah, hát itt vannak fák, biztos azok a bőnösök!’. Gyorsan kivágták ott a környéken az összes fát, (rendszerszemlélet!). Ahelyett, hogy tisztességes védelmet biztosítottak volna megfelelı anyagokkal az oda kerülı megfelelı dréncsınek, ahelyett belebarmoltak megint a természetbe jobban, mint muszáj lett volna. Nos ennyit a dréncsırıl jó, és akkor én tovább nem is részletezném ezt. Megfelelı elıírásai vannak egyébként ebben a szabványban, apropó még egy kérdés a dréncsıhöz csak röviden. Hogyan szoktátok látni ezt a dréncsövet, amikor beteszik a gödörbe mit szoktak ezzel csinálni általában a magyar gyakorlatban? Gyönyörően betekerik geotextiliával igaz? Láttatok már ilyet? Valamelyik gondos cég még így is forgalmazza. Na az aztán tényleg a mezıgazdasági szikkasztócsı kategóriája, ugyanis a szabvány elıírja, hogy a dréncsı folyóméterén hány cm² szabad belépınyílásnak kell lennie. Mert ugye a dréncsınek nem az a dolga hogy maga elıtt BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

3


földuzzasztja a vizet hanem hogy magába beengedje és a fölösleget elvezesse az épület mellıl. Na de hát ilyen az élet. Tehát: a drén-réteg maga is több rétegbıl áll, mégpedig áll egy vízáteresztı rétegbıl és egy szivárgó-szőrırétegbıl. Ezt ıseink is tudták, tehát nem csak az 1980-as évek eleje óta létezik drénezés. Tehát csináltak ezelıtt sok 100 évvel ezelıtt is drén rendszert. Két fajta volt egyébként, ha már ide tévedtem. Valószínőleg hallottatok már a nagyüreges úgynevezett drén kövekrıl. Létezett ilyen korábban, ezek valóban ilyen nagyüreges téglaszerő vagy betonszerő vízáteresztı kövek, amelyek biztosították az üregeikben a víz levezetését a fal elıl. Ennek csak egy problémája volt, hogy ezt illett volna karban tartani, és az idık folyamán ez úgy szép lassan elfelejtıdött, és ezeknek a 100%-a eltömıdött. Tehát tulajdonképpen megszőnt mőködıképesnek lenni. A másik megoldás az eltömıdés-mentes szivárgóréteg kavicsszőrı. Fogok róla beszélni, hogy mikor eltömıdés-mentes egy kavicsréteg és mikor nem. A szőrıréteg a drénrétegnek azon része, amely megakadályozza, hogy eltömıdjön, magyarul a talajszemcse bejusson abba a rétegbe, ahol én a vizet el akarom vinni, tehát ha oda talajszemcsét engedek be korlátlanul, akkor mi lesz vele? Gyızhetem takarítani ha sikerül, aztán ez egy idı után nem jön össze. Tehát szabad keresztmetszetet kell biztosítsak a víz számára a teljes elvezetési területen, ahol el akarom vezetni. Így ahogy ezen a képen látszik ez egyébként annál a pincénél készült a tetın. Ugye itt mindent megtettek, tettek fel egy jó minıségő geotextiliát, mert tudták hogy ez biztosít valamit csak mögé odarakták ezt a krumpliszsákot is mert ez volt rajta a drénlemeznek nevezett szeméten. Az eredményt láttátok úgyhogy nem kell részleteznem különösebben. Ilyen gyönyörően föl tud gyülemleni egy nem megfelelı szőrırétegen az iszap, és ezzel gyakorlatilag megakadályozza a nedvesség bejutását oda ahová szeretnénk, ha pedig nem oda jut be ahová mi szeretnénk akkor pedig garantáltan ott lesz ahol nem szeretnénk. Ez egy másik nagyon jó példa, Nyíregyháza, egy viszonylag nagyobb objektumnak az építkezése. Ki volt írva rá a drénlemez, de a kedves kivitelezı úgy gondolta, hogy többet tud mint bármely drénlemez gyártó. Mi ennek a barna lemeznek a neve a köznyelvben? Mit tudtok errıl? És ebben sajnos mi, Dörken társaság, igaz hogy az elıdeim, de valamelyest bőnösök vagyunk. A magyar köznyelvbe ez a kopasz lemez, mint drénlemez került be, mint fogalom. Ezt ha egy mód van rá most azonnal felejtsétek el, amikor nincs rajta geotextilia, az egy dombornyomott lemez, tojástartó, hívhatod ahogy akarod, de semmiképpen ne drénlemeznek. A drénlemez csak az, amin ott van gyárilag a geotextília, mert ugye ha nem gyárilag van ott akkor mi fog következni, az ami itt történt. Oda tette a dombornyomott lemezt – az hogy milyen a szigetelés azt most ne részletezzük – odatette a szigetelés elé a BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

4


dombornyomott lemezt a domborulataival a fal felé gondosan majd pedig a sík felületére odarakott egy geotextíliát. Minek? Mer azt is eladták neki azért. Egyedül ez egyes egyedül csak a geotextilia forgalmazójának használt, senki másnak. Hiszen hol fog itt elfolyni a víz? Na? Bent a pincében persze. Szivárgó réteg az a rész, ami biztosítja a nyomásmentes vízelvezetést az érintkezı épületszerkezetektıl. Tehát a talajjal érintkezı épületszerkezetektıl. Nagyon fontos hogy nyomásmentes vízelvezetést akarunk biztosítani. Itt is tudott valamit a kivitelezı. Hogy a kivitelezı jószántából a saját zsebére vagy a beruházónak a zsebére próbált spórolni azt nem tudom. Talán fölismerhetı, hogy itt egy pincefalazott látunk, úgy kopaszon ahogy van, itt pedig egy visszahajtott dombornyomott lemezt. Itt közte már annyira nem, itt inkább a falazóelemnek a mintázata látszik az oda bemosódott iszapon. Miért tettem be ezt a képet? Mert általában azt szokták a kedves kivitelezık mondani, hogy hát odatettük a Dörken lemezt, mert úgy is szokták hívni, a ’dörken lemez’ odatettük ott van a 8mm-es hézag. Ez valóban igaz, abban a pillanatban amikor ı odatette. De az elsı esı, az elsı segédmunkás arrajárta, vagy mittudomén milyen egyéb körülmények után ez már így fog kinézni. Hol fog itt elfolyni a víz? Ahol az elıbb mondtam ugye, a pincében. Ott is folyt egyébként, azért hívtak ki bennünket. Védıréteg. Minden egyes szigetelılemezhez védıréteg tartozik. Tehát valamilyen formában kötelesek vagytok megvédeni a mechanikai sérülésektıl ezeket a szigetelı szerkezeteket. Erre voltak hagyományos módok, hagyományos kımővessel meg is lehetett csináltatni többnyire. Ma én erre nem mernék mérget venni, hogy sikerülni fog, tehát a falazott szigetelésvédelemre gondolok, mert nem egyszer láttunk olyan szigetelést, hogy hát a prokni oda beesett a szigetelés meg a tégla közé, de vissza már ugyan nem bontom, kihúzni nem tudtam, akkor a kalapács élével lekalapácsolom egy kicsit hogy ne látsszon legalább addig, amíg a következı sor tégla odakerül. Az a kis prokni az úgy vágta is ki szépen a szigetelést. Tehát ez garantált ugye, tehát minden szigetelésnek szigetelésvédelemre van szüksége. A szabvány is azt mondja, hogy szerencsés esetben a drénréteg lehet a szigetelésvédı réteg is egyben és ezek a lemezek, ha úgy kerülnek oda akkor ezek azok is. Hát ez nem egészen, sem nem drénlemez, sem nem a mienk, sem nem megfelelı ezen a képen. Itt lehet látni, hogy van valamilyen bitumenes szigetelés a falon, itt pedig melléépítették ezt a hajdanán durván 8 mm dombormagassággal rendelkezı valamit. Elég gyönge utánzata a Dörken lemeznek, vagy a Dörken MS-lemezének, de jól lehet látni, hogy a domborulatok teljes egészében benyomódtak egyrészt saját magába a lemezbe, másrészt hogyha itt megfigyelitek itt ezeken a részeken lehet látni egy-egy kis kör alakú benyomódást a bitumenes lemezen is. Általános kérdés szokott lenni, hogy domborulat melyik oldalával kell BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

5


a szigeteléshez tenni a dombornyomott lemezt ahhoz, hogy a szigetelés védelemként mőködjön. Erre nagyon egyszerő a válasz, nyomásra érzéketlen szigetelésnél a domborulattal a szigetelés felé, nyomásra érzékeny szigetelésnél természetesen fordítva, mert különben a domborulatok nyomása fogja kikezdeni a szigetelésedet. Tehát ez eléggé logikus, ezt egyébként így fogalmazza meg általában a katalógusaink is. Itt már el is szakadt. Hogyha megnézed itt ez a kis íves vonal ez már azt jelenti itt hogy el is szakadt a szigetelés, tehát a folytonossága már sem biztosított. Remélhetıleg lesztek néhányan akik tervezıkké váltok, nem jövıre hanem utána még néhány év alatt. A szabvány nagyon ügyesen megadja a feladatát a tervezınek, és hogy mit kell neki elvégeznie ahhoz, hogy ez valóban drénrendszerként mőködjön hosszú távon. Az elsı legalapvetıbb feladat, hogy a területi adottságokat fel kell mérni, mégpedig két különösebb szempont szerint: egyrészt az építési telek állapota szerint, másrészt pedig a víztámadás és egyáltalán a vízviszonyok szempontjából, mi várható és mi nem várható. Ehhez egyébként nagyon jó támpontokat fog adni még a késıbbiekben a szabvány. Aztán meg kell vizsgálni, hogy hová tudod tenni azt a vizet, amit esetlegesen összegyőjtesz, vagy oda ér az épület mellé. Mert mint mondtam ugye az elején nem az a cél, hogy összegyőjtsük, aztán egybe engedjük be a pincébe, hanem az hogy elvigyük onnan. Meg kell szervezni, hogy hová teszed, de ennek van két különösebb szempontja, egyrészt építésjogi szempont, másrészt vízjogi szempont. Az építésjogi szempont egyszerő, a saját telkeden azt csinálsz vele, amit akarsz. Magyarul a házhoz tartozó telekhatáron belül azt teszel vele elvileg amit akarsz, egyetlenegy kérés, vagy kitétel van itt, lehetıleg ne közvetlenül a szomszéd pincéje mellé csináljunk ott egy vízfogadót, mert akkor ugye ott is elıbb-utóbb probléma lesz. Ezen jót szoktunk mosolyogni, de ez rendszeres hiba. Rendszeresen odateszi a szomszéd pincéje mellé a saját drénrendszerébıl összegyőjtött vizet, akár csapadékvizet és akkor csodálkozik, amikor jön a „jószomszédság”. A vízjogi szempont: csapadékvíz csak csapadékvíz-csatornába köthetı be, a drénrendszerbıl jövı víz az csapadékvíznek minısül. A csapadékvíz csatorna lehet egyesített csatorna is, tehát szennyvíz és csapadékvíz egyesített csatorna is. A németeknél ezelıtt durván 20 évvel óriási divatja volt fogalmazhatjuk ezt máshogy is, óriási lobbiereje volt a csılobbinak, és ezért különválasztották a szennyvízrendszert a csapadékvízrendszertıl gyakorlatilag Németország jelentıs részén két külön egymás melletti párhuzamos rendszer fut. Ez nálunk most kezdıdik, ık most térnek vissza vajon miért, az egyesített rendszerre? Egészen egyszerően akkor még nem voltak olyan víztakarékosak a háztartások, mint most. Azóta drágább lett a víz magyarul. Nem a háztartások gondolkodásmódja változott, olyan nincs. Az emberek gondolkodásmódja lassan már mondhatom véleményem szerint mindig negatív irányba változik. Önmagától. Soha BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

6


önmagától senki nehezebbet nem akar csinálni mint amit muszáj. Mindig kényszer hatására ment elıre a világ talán mondhatjuk ezt így. Úgyhogy most térnek vissza az egyesített rendszerre vajon miért? Azért mert iszonyú költségeket emészt föl a szennyvízcsatorna rendszer tisztítása, mert annyira lecsökkent a nedvesség vagy víztartalma, vagy megnıtt arányaiban a szárazanyag tartalom a szennyvízben, hogy állandó dugulásokat okoz. Ugye takarékos WC öblítés a takarékos mosogatógép stb, egyre kevesebb víz jutott a szennyvízcsatornába és ez dugulásokhoz vezet, hát hogy nálunk mikor érjük ezt el, nem tudjuk, ezt csak érdekességképpen akartam elmondani. Tehát szennyvízrendszerbe direktbe nem köthetı be a drénrendszer, ennek egyrészt van egy jogi oka. Az egyesített rendszernél is figyeljetek nagyon oda akkor, hogyha egyesített rendszer lesz hamarosan nálunk is vagy akad is már néhány, a bőzzárásra. Mert gyakorlatilag az ablak alja, ott a talajsík, az közvetlen kapcsolatban lesz a szennyvíz-tisztítómővel a csırendszeren és a drén rendszeren keresztül. Na most ha ebbe nem építesz be egy bőzzárat, akkor bizony annak minden áldásos illata is meg fog jelenni. Egy dologtól azért mindenkit óva intenék, hogy ide nedves bőzzárat akarjon betenni. Mert akkor a gazdinak tudnia kellene hogy hetente, kéthetente a nyári aszályban föl kell tölteni vízzel. Erre nem fogod tudni rávenni a gazdát garantáltan, tehát mechanikus bőzzárat tessék ebben az esetben beépíteni.. A két szabvány itt nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, a DIN 18195-ös szabvány is ad meg terhelési eseteket. Én nagyon keveset fogok itt termékekrıl beszélni ha megengeditek énnekem inkább az elv a fontos, természetesen ezekhez az elvekhez nekünk vannak termékeink amivel meglehet ezt csinálni. De ha odaértek, akkor jussak eszetekbe, és akkor keressetek bennünket, de igazából hogy jó legyen a ház - engem az érdekel. A két szabvány együtt 3 fı terhelési esetet különböztet meg. Az elsı eset amikor talajnedvesség terheli csak az épületet. A talajpára az, amit mi az építkezés során nem vesszük figyelembe. Talajpára az épület környékén nincs, mert amint elérte a szerkezetet ott földúsulva talajnedvességgé válik. A talajnedvesség az a talajszemcsék között lévı hidrosztatikai nyomással nem rendelkezı, de cseppfolyós víz. Nos tehát talajnedvesség a terhelésünk, és a talajunk erısen vízáteresztı talaj. Milyen lehet ez a talaj, úgy ránézésre amikor megnézed az építési telket, akkor melyik talajnál merülhet egyáltalán föl a fejedben, hogy ez egy erısen vízáteresztı talaj? Kavics, sóder, tiszta homok, így van. Melyek azok a viszonylag nagyobb összefüggı területek Magyarországon, ahol ilyen nagy területen homokos talaj van? Kiskunság, Kecskemét és környéke, sajnos azonban ez tele van agyagtelérekkel. Durván fél méterenként van benne egy-egy ilyen néhány cm vastag agyag BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

7


réteg az meg korlátozottan nevezhetı vízáteresztınek. Tehát azt felejtsétek el hogy a Kiskunság az jó vízáteresztı képességő talaj, majd mutatok rá mindjárt példát. Tehát tiszta sóder, itt nem kell drénezni, miért nem? Mert a természet maga drénezi, tehát nincs az a csapadékmennyiség amit ı függılegesen ne tudna elvezetni az épületem fala mellett le valahová messze a talajvízszintig, ami remélhetıleg messze az épületem alatt van. Itt valóban csak talajnedvesség terheli a szerkezetemet, lehet föltenni a szokásos bitumenes lemezeket vastag kent bitumenes szigetelés, hidegen öntapadó szigetelést, amit mi is forgalmazunk éppen, vagy egyéb bitumenes lemezt, hegesztett bitumenes lemezt, mőanyag szigetelı lemezt, bármelyiket fölteheted. Itt van az hogy két réteg Villas lemez és majdnem kész. Mi hiányzik még? Mit kell föltétlen odatennem a két réteg bitumenes lemez mellé? Védıréteget, így van, tehát itt is gondoskodnod kell a védırétegrıl. Tehát arról ne feledkezz soha, hogy ha jó, teljesen vízáteresztı a talaj, leszigeteltem a falat, védıréteget tettem és utána jöhet a talaj-visszatöltés. Következı terhelési eset, amit a szabvány B esetként adja meg. Nem torlódó, szivárgó víz, kevésbé vízáteresztı talajban, de drénrendszeren keresztül elvezetjük a vizet. Kevésbé vízáteresztı a talaj, tehát nekem kell gondoskodnom a vízelvezetésrıl, miért? Milyen vízrıl lehet itt szó? Hát itt a felületre jön a víz bıven. És a Murphy itt is dolgozik. Az biztos hogy a talajszint alatt valahol lesz egy olyan víz által kevésbé járható réteged ami pont az épületed felé lejt. És ez itt valahol az építési gödör alján fog szépen fölgyőlni, és ha eléri ezt a pontot, videót vetített múlt héten a Haraszti? Ahogy szigeteltek bitumenes lemezzel? Nagyszerő. Én is láttam ezt a videót és azóta is örülök neki hogyha levetíti, mert akkor van mibe „belekötnöm”. Hogyan nézett ott ki, emlékezzetek csak vissza, amikor a bemutatófilmen a belsı holkernél a sarkot, a 3D-s éltalálkozást hegesztették. Emlékeztek még rá? Odatartotta a perzselıt, körülötte fortyogott már a bitumen miközben az elsı réteg bitumen, középen ott a sarokban az még mindig szürke volt. Azt ott nem tudja perzselıvel megolvasztani, vagy ha azt a belsı sarkot megolvasztja addigra körülötte elégette az összes bitument. Emlékeztek a videóra? Nem kaptátok ezt meg véletlenül? Még nem. De ha meglesz akkor ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe, hogy nézze meg. Azt a sarkot meg tudják csinálni jó szigetelık. Hogyan? Úgy hogy melegítenek vasat és azzal a gyakorlatilag forrasztópáka szerő vassal szépen fölolvasztja a bitument és úgy simítja bele abba a sarokba abba a kis belsı sarokba a bitumenes lemezt. Lánghegesztéssel nem tudod megcsinálni, jól mondom? Nem emlékeztek erre igaz? Ej de kár. Elıtte kellett volna jöjjek és akkor tudtátok volna mit kell nézni. Nos, tehát pontosan itt fog fölgyőlni ez a víz, ahol a legkritikusabb a szigetelésednek az BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

8


állapota ugye a vízszintes és a függıleges szigetelési sík találkozásánál. Itt aztán be is megy a víz, hogyha nem sikerült jól a szigetelés. Ebben az esetben ugyanaz a szigetelési eljárás megfelelı mint az elızıben, tehát csak talajnedvesség ellen kell szigetelnünk a megfelelı technológiával. Ez egy Kecskeméti ház, többlakásos társasház, drénrendszerrel készült el, hál Istennek nincs is vele semmi probléma. Ha jól emlékszem 2004-ben készült a társasház. Ez szintén Kecskemét, a cifra palota. Hajdanán ez nem így készült. Be is ázott. Ennek egykor egy nagy üreges szivárgója volt valószínőleg, ami aztán eltömıdött. Felújítás során bekerült a drénlemez azóta száraz a pincéje. Tehát Kecskemét környékén is szükség van a drénezésre. Következı terhelési eset a C, amikor kevésbé vízáteresztı a talaj, akkor bizony víznyomás ellen kell szigetelni, ha nem vezeted el a vizet. Víznyomás elleni szigetelést kell készíteni, azaz teknıszigetelést. Technológiáról lévén szó, mit tanultatok, hogy hogyan kell víznyomás elleni szigetelést készíteni és ellenırizni? – Több rétegben kell felvinni… Ez igaz. És hogyan ellenırzik? Ránézésre? A német szabvány azt mondja a víznyomás elleni szigetelés minden toldását, csomópontját vákuumharanggal kell ellenırizni. Tavalyi év folyamán tanár úrral együtt végigcsináltunk egy ilyen roadshowt. 2800 kivitelezı és tervezı volt jelen összesen a 15 alkalmon. Én ott is föltettem azt a kérdést, amit most is fölteszek. Hogy látott-e már valaki vákuumharangot, vagy esetleg a gyakorlatban ilyen vákuumharanggal ellenırzött szigetelést? Egyetlenegy alkalommal Debrecenben ha jól emlékszem vagy Nyíregyházán volt egy nem túl fiatal hölgy, tılem valamelyes idısebb, aki azt mondta hogy ı már egyszer látott. 2800-ból egy. Azt is tudta egyébként, hogy ki volt, én is tudom hogy melyik kivitelezı cég volt az, ık néha megcsinálják. Képtelenség. Ez a vákuumharang úgy néz ki hogy rácuppantod a szigetelésre, bekened elıtte a szigetelést egy habzó anyaggal és szívod a levegıt. Hogyha habzik a vákuumharangod alatt, a plexiharang alatt, akkor ott jön a levegı. Újra lehet kezdeni. Egyébként a minıség-ellenırzése úgy szokott kinézni, hogy amikor átadják a házat, az elsı víztámadásnál be is jön a pincébe és akkor térdre, imára. Ebben az esetben ugyanaz a szigetelési eljárás követendı, minthogyha talajvízszint alatt dolgoznál. Kevésbé vízáteresztı talaj, és nincs talajvized, de úgy kell szigetelned, mintha talajvized lenne. Talajvízszint alatt nincs is esélyünk szivárogtatni, nem is lehet, nem is szabad szivárogtatni, tehát ez bizony valóban a teknıszigetelést igényli az elıbb elmondottak alapján. Vagy egyéb más eljárást amirıl a jövı héten lesz szó. Mégpedig 3-5 réteg bitumenes lemez, vagy megfelelı mőanyag hegeszthetı szigetelı lemez az ami ebben az esetben szóba BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

9


jöhet. A megfelelı ellenırzés szerint. Mondtam hogy a szabvány ad segítséget, fogódzót a tervezınek, kivitelezınek. Meghatározott esetekben azt mondja, hogy ı szabványos megoldást is ad. De annyira németek ezek szegények, hogy a meghatározott esetet is iszonyúan gondosan körülírják. És nem véletlenül írtam ebben a sorrendben, a szabványban nem biztos hogy pontosan ebben a sorrendben van. A szabvány szerint arra az épületre húzható rá a szabványos megoldás, amelynek az épületmagassága max 15 m, a dréncsı hossza max 60 m, beépítési mélysége a dréncsınek max 3 m, a terület sík, vagy enyhén lejtıs. Mit szoktak itt ezen ház falai között általában tanítani? Drénezésre lejtıs területen kell gondolni, igaz? Na akkor nézzük egy kicsit komolyabban meg ezt a néhány kritériumot. Mi köze az épület magasságnak ahhoz hogy én ott lent 3 m mélyen milyen drénrendszert csinálok? A csapó esıbıl a homlokzaton lefolyó víz az hová fog érkezni? Pontosan abba a szerencsétlen építési gödörbe, munkaárokba, amit bármilyen ügyesen tömörítették és akármilyen vékony rétegenként vitték végig rajta a békát, a tömörítıgépet, akármit csináltak vele, az majd 20-25 év múlva fogja elérni a termett talaj tömörségét. Azaz, benne a víz szivárgása lényegesen gyorsabb lefelé, mint alul az általunk háborítatlan talajban. Magyarul pont ott, az alsó szigetelési csomópontnál fog iszonyúan fölgyőlni ez a víz. És ha egyszer ott fölgyülemlett, mert nem vezetted el, akkor bizony az víznyomást fejt ki az általad csak talajnedvesség elleni szigetelésként kivitelezett szigetelésre, vagy tervezett szigetelésre és az bizony nem erre való, magyarul: be a vízzel a pincébe. Tehát ez az oka annak, hogy sík területen is drénezni kellene. Hát ez azt hiszem, hogy majd ha olyan idısek lesztek mint én akkor ez a megoldás már többször elı fog fordulni, addig még várni kell egy keveset rá. A talaj áteresztı képessége a szabvány által javasolt rendszernél gyengén áteresztı. Tehát nem agyagról beszélünk, hanem egy normális termett talajról, amiben gyengén szivárog a víz. Ez a szabványos megoldás. Beépítési mélysége, azzal nincsen mit foglalkozni, a dréncsı hossza logikus, hogyha annál hosszabb akkor ott már nagy mennyiségő vízrıl van szó. Még egy nagyon fontos kitétele a drénrétegnek: a falnak a földel érintkezı teljes felületét be kell takarnia. Ez már logikusan következik abból is hogy a sík területen is kell drénezni nem pedig csak a lejtısön. Nálunk általában az szokott lenni a fáma, ha domboldalban van a ház, akkor a domboldal felıl drénezzük le, a többi nem érdekes, az hadd ázzon. Tehát a teles felületet drénezni kell. A másik, hogy a dréncsıhöz való csatlakoztatást nyomásmentesen kell kivitelezni. Még egy gondolat itt: a talajjal érintkezı teljes felületét, ami azt jelenti, hogy a szigetelési talppont alá kell hogy lemenjen a drénréteged, mert ott van a falnak az utolsó pontja. Csak akkor takartad be, hogy ha valóban betakartad tehát ezért van az, hogy azt szoktuk mondani, hogy a BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

10


dréncsı teteje általában egy 5-10 cm-re van alacsonyabban, mint a víszíntes szigetelési sík. És egy 30 cm-es kavicsággyal szokták biztosítani általában ezt a kapcsolatot, ami nem olyan nagyon borzasztó, nem azt jelenti, hogy plusz 30 cm, hanem 30 cm átmérıjő és ebben benne van a 100-as dréncsı, tehát gyakorlatilag 10cm-es kis kaviccsal érdemes ezt biztosítani. Így néz ki egy klasszikus szivárgó, amilyet hajdanán is készítettek. Érdekessége, hogy durván 50-60 cm szélességő, 0/8-as vagy 0/32-es, szemszerkezető, tehát sóder. A 0 szemcse is benne van, mert különben el fog tömıdni. Vigyázat, ha nincs benne a 0 szemcse akkor a szivárgó el fog tömıdni! Ebben az esetben nincs más teendı,

elég vastag a sóder, alá oda be kell építeni a

dréncsövet és kész. Mi ez a luk itt? Miért van ez itt? Hát az alaplemez alól ki kell hozd a vizet. Na azért ezt kereshetitek nagyítóval is, terveken is, meg a valóságban is, hogy ezt a kis alaplemez alól kifelé mutató, nem kell sok, tehát néhány ilyen 50-es kis lukacskát kellene beépíteni. Egy alapcsövet bedobnának oda már meg van oldva, ki van pipálva ez a probléma. De hát ugye, ha a tervezı nem rajzolja be, akkor a kivitelezı miért rakná be, és akkor csodálkozik, hogy itt a padló közepén megjelenik a víz. Itt az alaplemez alatt szintén biztosítanod kell a nedvességelvezetést, vagy szigetelni a víznyomás ellen. Lehet válogatni. A modern drénrendszer az így néz ki. Tehát nem kaviccsal hanem a megfelelı drénlemezzel (szőrıréteg van rajta), van egy garantáltan ott levı üreg, ahol el fog itt menni a nedvesség, beköt a kavicsrétegbe. Egy érdekesség hogy itt nem nullával kezdıdı a szemcseméret éppen ezért ez a kis piros pöttyöcske, ez azt próbálja jelezni, hogy geotextília, azaz szőrıréteg, szőrıfátyol van a kavics körül, nem pedig a dréncsı körül, nem ugyanaz. És itt az alaplemez alá sem 0 szemcsemérető sóder kerül, természetesen kisebb vastagságú is ez a kavicsréteg, mint az elızıekben a sóder, itt is egy geotextilia, egy szőrıréteg védi a kavicsot az eltömıdéstıl és itt is ugyanúgy megvan ez a kis átvezetés hogy ami víz esetleg itt összegyőlt az oda kijusson. Még egy gondolat hiszen ti azért mire odaértek addigra sokkal súlyosabban fog ez latba esni, hallottatok-e a radonról? A Radon az az Urán 234-es bomlása során létrejövı nemesgáz, ami mindenütt jelen van a talajban, ahol az Urán jelen van. Na most a múltkor voltam az Eltén éppen ezzel kapcsolatban a földtanosoknál, és ott mondta a Horvát Prof. azt hiszem, hogy sajnos Magyarországon annyi ártér és egyéb folyó folyás volt, hogy a teljes magyarországi terület radonnal szennyezett. Ez nem lenne baj, ez jelen van a levegıben, mindenben, mivelhogy nemesgáz, ez egy iszonyúan mobilis gáz így is, és jön fölfelé a talajból. Ez a természetben elıfordul, a levegıben olyan kicsi a koncentrációja, hogy ezzel nincsen BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

11


probléma, hol van probléma? Ha a pincében felgyülemlik, az ottlevıknek a tüdejében lerakódik, és ez nem szeret kiürülni. Onnan egyedül nem szeret kiürülni érdekes módon. A lényeg az, hogyha ezt a szivárgót így megcsinálod, akkor innen az alaplemez alól a gázt is ki tudod hozni, és mehet itt a szabadba ki, nincs vele problémád. Tehát óhatatlanul is csináltál egy plusz biztonságot, egy egészségvédelmet az ott lakóknak, tartózkodóknak, mert ugye a pincébıl elıbb utóbb vagy lakóhelység lesz, amikor a gyerek már nem bírja elviselni a szüleit, vagy a szülık a gyereket, attól függ. Vagy pedig valamilyen sportolási tevékenységet akarnak ott őzni, ami még jobb ugye mert akkor még nagyobb levegıfelvétel van. Ez az Alföldön, ha jól emlékszem Szentesen készült kis családiház pincécskéje, hát itt is „láthatjuk” ezt a csodacsıvet, ami nehezen fogható föl számomra, hogy m²-enként ezeregynéhányszáz forintot kifizetett a drénlemezre, de itt folyóméterenként egy-kétszáz forintos plusz költség az már meghaladta a felfogóképességet, passz, ezzel nagyon nehéz mit tenni. Pécs, Cella Septichora, a Péter Pál sírkamrának a feltárása során készült ez a fotó. A teljes rendszer egyrészt MS lemezen van, másrészt Delta-Terrax drénlemezzel védettek a vízzáró betonfalak, hogy ott valóban biztosítható legyen az, hogy a megmaradt emlékek azok talán hosszú távon meg is maradjanak. Ez is a Septichoráról egy kis fotó. Ennyit a lemezrıl, DeltaTerraxx névre hallgat nálunk az a drén lemez, amelyik optimális és mindenhová megfelelı, akár hıszigetelésre akár közvetlenül szigetelésre téve. Egy érdekesség, drénezéses vagy szigeteléses témában: volt-e szigetelés témában arról szó hogy támfal? Hogyan szigeteljük a támfalat? Tehát nem szigeteljük a támfalat a klasszikus értelemben vett szigeteléssel. Miért? Azért mert itt vízszintesen ide nem tudsz betenni szigetelést hiszen a támfalnak az a lényege, hogy átvigye az erıt a talajra és ráadásul még ugye itt lesz egy ilyen irányú forgatónyomaték is, tehát ide nem tehetsz be szigetelést. Márpedig ha itt nincs szigetelés, akkor a kapillárisan fölszívódó nedvességgel mi lesz, ha te ezt itt leszigeteled? Nézzél meg bármilyen támfalat, szinte kivétel nélkül, ha támfalat látsz, akkor annak a látszó oldalán ilyen víztérképet fogsz látni. Nem kell víznyomás…a pára a látszó oldalán fog elmenni, hiszen a másik odalát leszigetelte, ha nem szigetelte akkor meg talajból jövı nedvesség még többet hoz bele, tehát végül is mindegy. Ennek a problémának a kiküszöbölésére van az a bizonyos Delta drén lemez, ami kétoldalra dombornyomott drénlemez, talaj felıli oldalon geotextiliával kasírozva, és a másik oldalon marad egy nem mondom, hogy szellızı réteg, de egy páranyomás kiegyenlítı réteg 4 mm-ben, amin az a pára ami függılegesen száll föl, az erre az oldalra is ki tud jönni, és a látszó oldalon kezelheted, teheted széppé a támfalat.


12


A másik, volt-e esetlegesen vastag kent bitumenes szigetelésekrıl szó? Ezek azok –a németek brutális nevet adtak neki – a bitumenes emulziós masszák, amit 3-4 mm vastagságban vakolókanállal vagy glettvassal hordanak föl a felületre, majd az a felületen kikeményedik, és egy tartósan rugalmas nagyon jó minıségő szigeteléssé fog válni, csak éppen egy baja van hogy a nyírófeszültséget képtelen elviselni. Márpedig a talajülepedés az pontosan nyírófeszültséget fog benne indukálni, ha nem védjük megfelelıen meg. Erre a célra alkalmas a Delta-Geo-Drain Quattro, amely képes arra hogy az ülepedés során együtt megy az ülepedı talajjal, és van a hátoldalán egy védıréteg,” elkuplungolás” van. Pécsett van egy nagy foghíjbeépítés, ahol azért tették be ezt a drénlemezt hogy a szomszédos épületeket ne terhelje az újonnan épülı épületnek az ülepedése, süllyedése. Természetesen ugye említettem az elején, hogy nem csak függılegesen kell a vízelvezetésrıl gondoskodni, hanem vízszintesen is. Ha szigetelés van, akkor azt a szigetelést meg kell védened, és a vízelvezetésrıl ha egy mód van rá gondoskodni kell. Parkolótetık, zöldtetık témaköre. Ez egy svájci példa, egy zöldtetı. Elkészült a szigetelés, majd pedig jött rá a talajterítés. Ami az érdekessége ennek a lemeznek, ennek az egyoldalra dombornyomott terrax lemeznek, az iszonyatos nagy nyomószilárdsága. Egy megfelelı vastagságú földterítés után, akár a dömper vagy a nagyteherautó is végigmehet rajta, és terítheti hozhatja föl rá a földet. A csúsztatórétegest (Geo-Drain) mindig a nyomásra érzékeny szigetelésre, a terrax-t a kevésbé érzékeny szigetelésre tehetem föl. 2%-os lejtés mellett ( a maximális vízmennyiséget a szabvány megadja), kb 30 m tetıhosszat képes ez a lemez levízteleníteni, ez azt jelenti, hogy ha két oldalon lejtetett tetıd van akkor kb. 60 m-es fesztávot anélkül hogy plusz dréncsövet tettél volna be simán le tudsz vízteleníteni. Ha 3% a lejtés akkor természetesen ésszerőn növekszik a felület. Mi a probléma általában a tetıparkolókkal? Kültéri hidegburkolatú teraszokkal? Fölfagynak. Miért? Azért, mert biztos hallottátok már, hogy a flexibilis ragasztó és a flexibilis fugázó az nem arra vonatkozik, hogy az majd a mőködése, a megkötése után fogja követni a kerámia mozgását, a hıtágulását, hanem arra hogy flexibilisen tudod fölhasználni. Ha megkötött, az ugyanolyan üvegkemény lesz és az elsı napsütés után következı jégesınél, tehát nagy hıtágulás különbségnél azonnal végig fog repedni és ott lesz egy hajszálrepedés, azon bejutva a nedvesség hát bizony ott lesz, vagy gıznyomás lesz belıle, vagy jégnyomás. ha megfagy és akkor utána fagy föl. Ugyanez igaz a tetıparkolókra. Nagyon sok fölfagyott tetıparkoló volt Németországban, most már ezeknek a felújítása lassan talán vége felé közeledik ezzel a rendszerrel. Ezen elvégzik utána a betonvasalást, rábetonozzák a járóréteget a megfelelı kivezetést biztosítva, örökre vasalva. Hogy milyen terheléseket lehet erre a BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

13


lemezre ráengedni, arra vonatkozik ez a kis táblázatocska. 10 cm-es burkolat, lehet ez talaj is, már személygépkocsival járható, és 35 cm-es talajborításnál akár a 60 t-ás teherautót is ráengedheted, hiszen ıneki magának 45 t/m² a teherbírása. Tehát azért 4 kerék meg a terhelési kúp ez adja ki ezeket az értékeket. Magyarország. Ennek az épületnek az építésénél próbáltuk rávenni a tulajdonost, a beruházót és a kivitelezıt is, hogy ide kellene valami, de ık „ócsítottak” rajta. 3 vagy 4 éven belül ha jól emlékszem, ez a fénykép elkészülte kori állapot, ez már a 3. felújítás után van, nem mutatom az elsı képet ha eljártok arra akkor talán még most is fönt vannak azok az esıvízcsatornák a mennyezetén alul, a parkolóban, amibe csöpög a víz, mert a felújtás során sem hagyták már a növénygödröket kibontani, úgyhogy csak a felület nagy része lett ledrénezve. De ez már a 3. vagy 4. felújítás volt, tehát a kivitelezınek folyamatosan munkát biztosított. Ez a kép Törökbálinton készült az Outlet center nem tudom hányadik üteme, Törökbálint Biatorbágy határán készült, szintén egy ilyen tetıparkoló lesz, amibe a terrax lemez biztosítja a szigetelés védelmét és a vízelvezetést. Az hogy most milyen elınyei vannak én ezt nem részletezném. Ugyanilyen terraxal készült, azt hiszem ez miskolci kép a bíróság épülete. Ez egy belsı udvar hadd nem mondjam meg hogy hol. Ez lesz az utolsó téma amirıl beszélni fogok. Azt mondjuk helytelenül, hogy a geotextilia az egy szőrıréteg - ez hazugság és aljas marketing szöveg. Nem az. Hanem a geotextilia az a természetes szőrıt felépíteni segítı eszköz. Tehát nem a szőrı maga! Hogyan mőködik? Kinagyítva láthatjuk: ez a geotextiliának a szála és közte a hézagok. Ha erre talaj kerül, most mindegy hogy függıleges vagy vízszintes, akkor mi fog történni. A talajnak vannak különbözı mérető szemcséi. Jön a víz és szépen átmossa a nagyon apró szemcséket itt a geotextília közelébıl hiszen ezek a szemcsék lényegesen kisebbek mint a geotextilia pórusai. Gyönyörően átmegy rajta. Mindaddig folytatódik ez a kimosódás amíg a geotextília környékén már nincsen ilyen nagyon apró szemcse, ekkor következnek a nagyobbak, igen ám, de ık nagyon sietnek és egyszerre többen is szeretnének átmenni ezen a póruson, váll-vállat vetve beszorulnak a geotextilia pórusai közé és önmaguk között most már lényegesen kisebb hézagot hagynak. Innentıl kezdve lassan ha még van olyan pici szemcse a közelben az szépen átmegy itt köztük, ha pedig nincsen, innentıl kezdve gyakorlatilag tiszta víz jön a rendszerbıl. Ugyanezt csinálja meg, és akkor itt utalnék vissza hogy mondtam hogy 50 cm sóder. Az azért akkora, mert ahogy jön a víz, a vízelvezetésednél a nagy többségét az apró a 0 szemcsének szépen kimossa a rendszerbe, az el fog távozni finom lisztiszap formájában, ha pedig kiszárad akkor abszolút porszerőnek tőnik, és utána szép lassan ı is beboltozódik. BME. Magasépítési Tanszék BMEEOMEASD1 - Tárgyelıadó: Dr.Tóth Elek DLA

14


Ugyanígy mőködnek az ivóvízellátásunkat szolgáló parti szőréső kutak pl. Tehát a geotextilia az nem szőri, hanem segít fölépíteni lényegesen kisebb távolságon belül a természetes szőrıt és ennek következtében biztosítható, hogy eltömıdés-mentes lesz a rendszer, nemcsak itt a geotextilia alatt lesz eltömıdés-mentes, hiszen nem jut be nagy mennyiségő szennyezıdés, hanem itt is fölül, mert mit sem ér a legjobb drénrendszerem se ha elé odateszek egy vízzáró réteget. Akkor megint csak adtam valaminek azt a bizonyos pofont. Gyakorlatilag ez a szőrı felépítésnek az elmélete és a lényege. Még egy kérdés csak mindössze. Tanultatok-e arról hogy a dréncsı alá hogy ha már egyszer készül dréncsı, oda mit kell tenni? Betonágyat, „nagyszerő”! Ismét a fakivágás esete. Minek? Mi a fenének oda az a betonágy? A német szabvány azt mondja, hogy geotextilia kerül le, és a talaj kerül rá, a dréncsı és körkörösen perforált dréncsı, miért? Mit zavar téged ott lent a vízszintes szigetelési síkod alatt, hogy hova lesz az a víz, ami a természet maga módján szépen le tud szivárogni. Menjen dolgára. Neked azzal nincs bajod. Neked csak azzal van bajod, ami visszaduzzadva eléri a dréncsöved alját, mert akkor már 15-20 cm-re kezdi megközelíteni a te kritikus pontodat, amit semmiképpen nem szeretnél. Azt kell elvezetned. Az ami ott alul a gödör alján pang, és várja hogy majd a természet befogadja, az várjon sorára s majd be fogja fogadni a természet, nem kell jobban belemászni a természetbe, mint muszáj, csak annyira amennyire szükséges. Úgyhogy ha egy mód van rá, tehát nincs alatta betonfolyóka, nincs szerepe csak az hogy még jobban megpróbáljuk tönkretenni a természetet, mint ahogy anélkül is, és akkor csodálkozunk hogy sivatagosodik, elszennyeztük a vizeinket meg mindent elkövettünk, ugye mindent tönkretettünk magunk körül, forgolódunk mint elefánt a porcelánboltban. Én sokkal több mindent is szerettem volna elmondani, nemhogy a tetıig nem jutottam el, hanem még itt is ezzel kapcsolatban is, de azt hiszem hogy eléggé kimerítı volt ez is.

Készült Farkas Imre 2008 évi elıadása hanganyagának felhasználásával


15

2008-Drenezes

Recommend Documents